summaryrefslogtreecommitdiff
diff options
context:
space:
mode:
authorRoger Frank <rfrank@pglaf.org>2025-10-15 05:03:51 -0700
committerRoger Frank <rfrank@pglaf.org>2025-10-15 05:03:51 -0700
commitd27310aab33cd4526dbc8a477d779b4d83c1a5e5 (patch)
treef9070b79b36871158c2ce5fb7cd548c64f374a99
initial commit of ebook 19744HEADmain
-rw-r--r--.gitattributes3
-rw-r--r--19744-0.txt4133
-rw-r--r--19744-0.zipbin0 -> 88948 bytes
-rw-r--r--19744-8.txt4134
-rw-r--r--19744-8.zipbin0 -> 86515 bytes
-rw-r--r--19744-h.zipbin0 -> 98753 bytes
-rw-r--r--19744-h/19744-h.htm4245
-rw-r--r--LICENSE.txt11
-rw-r--r--README.md2
9 files changed, 12528 insertions, 0 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes
new file mode 100644
index 0000000..6833f05
--- /dev/null
+++ b/.gitattributes
@@ -0,0 +1,3 @@
+* text=auto
+*.txt text
+*.md text
diff --git a/19744-0.txt b/19744-0.txt
new file mode 100644
index 0000000..8212672
--- /dev/null
+++ b/19744-0.txt
@@ -0,0 +1,4133 @@
+The Project Gutenberg EBook of A Mester, by Miklós Surányi
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: A Mester
+
+Author: Miklós Surányi
+
+Release Date: January 27, 2007 [EBook #19744]
+[This file was first posted on November 9, 2006]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: UTF-8
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
+
+
+
+
+Produced by Tamás Róth and the Online Distributed
+Proofreading Team. With special thanks to the library of
+Pécs, especially to the director, József Kereszturi for
+the help in selecting and borrowing the books.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+SURÁNYI MIKLÓS
+
+A MESTER
+
+SINGER ÉS WOLFNER KIADÁSA BUDAPEST
+
+ * * * * *
+
+ A MESTER
+
+ REGÉNY
+
+
+ IRTA
+
+ SURÁNYI MIKLÓS
+
+
+ BUDAPEST SINGER ÉS WOLFNER KIADÁSA
+
+ Fenntartunk minden jogot, a fordításét is.
+
+ * * * * *
+
+ Copyright by Singer & Wolfner, Budapest 1921.
+
+Budapesti Hirlap nyomdája
+
+
+
+
+I.
+
+
+Magassága 192 centiméter, vállainak szélessége, mint a bibliai
+Sámsoné, heraklesi ökleinek egy csapásával le tudta volna
+teríteni a nemeai oroszlánt, combja egy gladiátor erejét, feje
+egy óriási gyermek jámborságát, szíve egy imádkozó, bűnbánó,
+úrvacsorázó falusi asszonyság puhaságát, szeme egy szerelmes
+kislány naiv ábrándozását juttatta eszedbe, ha valaha találkoztál
+Dömötör Jánossal, a szobrásszal, az aranyérem és a párisi Grand
+Prix tulajdonosával, a negyvenhét éves, őszbecsavarodott,
+orgonahangu és mosolygó bajuszú vén polgárral, aki a Zuglói-út
+egy fejedelmi pompával, klasszikus izléssel és áhítatos
+stilustisztelettel megkomponált villájában lakott, magafaragta
+kariatidok által tartott fedél alatt, amelynek timpanonján az
+volt olvasható: Sors bona, nihil aliud.
+
+Dömötör János a hivatalos művészet államilag hitelesített
+ranglétráján a legfelső helyet foglalta el, már két év óta
+méltóságos úr, főrend, a mesteriskola igazgatója, ámbár a
+bürokratikus adminisztrációt nem vállalta, mert gyűlölte az
+irka-firkát és hijjával volt a tekintélynek nemcsak a
+növendékek, de még a tanárok körében is. Mérvadó helyeken
+egyáltalán nem sokra tartották, éppen a hivatalos világ, az
+udvar, a kormány és az arisztokrácia részéről mutatkozó elismerés
+és az anyagi sikerek miatt. Nem tudjuk, így volt-e ez Leonardo da
+Vincivel, aki a Sforzák, Michelangeloval, aki Gyula pápa,
+Rubenssel, aki Vincenzc Gonzaga, Dürerrel, aki Miksa császár,
+Bernardo Rosselinoval, aki Aeneas Sylvius hivatalos művésze volt,
+de tény, hogy manapság a szerkesztőségek és a kritikusi
+törzsasztalok nem jó szemmel nézik, akit a nagyok már befogadtak
+kegyeikbe.
+
+Ezt Dömötör is tudta, azért mindig pirulva, bocsánatkérő arccal,
+hebegőn és zavartan jelent meg tanítványai és ifjú művésztársai
+között; ilyenkor mindig úgy érezte, hogy nagy és neki
+felfoghatatlan szellemi óriások között lábatlankodik. Cifra
+elméleteiket nem értette és groteszk vázlataikat ijedten
+csodálta. A saját fogyatékos akadémiai képzettsége félénkké és
+alázatossá tette; mégis akadémikusnak csúfolták, ami valójában
+mindig egy csepp büszkeséget ébresztett benne, mert azt gondolta,
+hogy igy némi tudományosság hirébe keveredik. Önmagának azonban
+bevallotta, hogy Michiels, Semper, Riegl, MaierGraefe, Hildebrand
+és Rodin könyveinek majd minden lapján érthetetlen és homályos
+sorokra bukkan, amelyeken hiába töri kemény sörtével borított
+domború koponyáját. Ellenben egy aktot megmintázni úgy, hogy
+abban a csontvázra az izomzat, az izomzatra a zsiradékpárna és a
+rostokra, a húsra, a véredényekre az epidermis úgy feküdjék rá,
+mint az eleven ember testére: ehhez senkisem értett jobban, mint
+Dömötör, a hivatalos művész, az akadémikus.
+
+Nem csoda, hogy szerény és szűkszavú ember lett így Dömötör, aki
+négyszer-ötször megnyalta piros és húsos szájaszélét, míg egy
+szót kiejtett előkelő barátai, ragyogóan szellemes kollégái,
+finoman csiszolt elméjű és sensitiv modelljei: a mágnásaszszonyok
+és dekadens nagyvilági hölgyek előtt, akik mintázás közben
+művészettörténeti és esztétikai műveltségük szédítő magasságába
+ragadták a hüledező mestert. Minthogy tehát szóval nem győzte,
+kénytelen volt szüntelenül dolgozni. Öntötte a portrékat,
+aktokat, heroikus csoportozatokat, emlékmüveket és reliefeket.
+Közben pedig jókedvűen fütyörészett, örökkön égő szivarját rágta
+hatalmas és vakító fogsorával. Vésője alatt szikrázott a
+márvány--mert legkedvesebb müveit maga szerette kifaragni--óriás,
+bütykös, csontos öklével nyomkodta, döngette, pofozta, simogatta,
+cirógatta a vasrácsra vakolt agyagmintát, mint egy boxoló
+gladiátor. Ilyenkor kigyúlt alacsony, de boltozatos homloka, apró
+szemei allelujáztak a munka boldogságában, rövid sűrü sörtehaja
+csapzott az izzadtságtól, szája mosolyra húzódott, arca kipirult
+s izgatottan nyalogatta ajkát, amelyre vastagon rárakódott a
+gipsz füstölögve porló málladéka. Egy birkózó antik hérosz volt
+ilyenkor, aki az anyaggal vív diadalmas csatát: ujjainak ösztönös
+mozdulataival, temperamentumának isteni sugallatából,
+egyéniségének szent együgyüségével alkot. Ilyenkor nagy, szürke,
+bozótos feje, széles orra, vaskos állkapcsa, kurta nyaka, óriás
+vállai, izmokkal párnázott domboru háta és oszlopos lábai egy
+ősember monumentális sziluettjében jelentkeztek. Ilyenkor némely
+impresszionista dáma egyenesen a karjaiba omlott volna, ha
+Dömötör János nem a legszemérmesebb és a leggyávább öreg gyermek,
+aki valaha mintázófát, vésőt és kalapácsot forgatott a kezében.
+
+Dömötör János sohasem nyult kézzel a modelljéhez, amióta
+megházasodott. Feleségét, Van Roosen Herta bárónőt, a gazdag,
+szép és negyvenkét esztendeje ellenére leányos finomságu szőke
+kis teremtést oly vallásos áhitattal imádta, hogy más
+asszonyszemélyre csak nem nélküli és elvont szobrász-szemmel
+tudott rátekinteni.
+
+Pedig most már a feleségét is csak hetenként kétszer-háromszor
+látta bizalmas családi kettesben, ha ugyan bizalmasságnak és
+családiasságnak szabad nevezni a reggeli vagy ebéd alatt
+eltöltött merev és szertartásos félórát, amit neki ez a majdnem
+virággá, vagy középkori szonetté finomodott, idegbeteg és rajongó
+kis hiszterika engedélyezett. Eleinte természetesen nem volt ez
+így. Öt éve annak. Van Roosen bárónő akkor már elvált asszony
+volt. Münchenben látta meg a szobrász egy aktcsoportját: Páris
+elrabolja Helénát. Meghallotta, hogy Párist a művész saját
+magáról mintázta tükörből.
+
+--Én leszek a Helénája--kiáltott fel ideges gyönyörtől borzongva
+a bárónő és földhöz vágva a Fleurs du Mal-t, úgy találta, hogy
+mindennél szebb dolog a ragyogó és erős egészség és hogy a saját
+aktija nem sokkal marad mögötte a homérosi Helénának.
+
+Dömötör mukkanni sem tudott, amikor értesült az asszony
+szándékáról. Nem talált szavakat a védekezésre, csak hajlongott,
+bólogatott és a szájaszélét nyalogatta. Igy házasodott meg
+zavarában Dömötör s arról sem ő, sem a bárónő nem tehet, hogy e
+hangulat néhány hónap alatt Heléna impresszionista lelkében
+elviharzott. Mégis, valahányszor rágondolt az első hónapok
+mithologiai szépségeire, elégülten és önmagát irigyelve suttogta
+nedves ajkai között:
+
+--Megérte az a néhány hónap az utána következő esztendőket is.
+
+Ezekről az esztendőkről nemcsak beszélni, de gondolkodni sem
+szeretett János. Egyetlen nagy, természetes és szinte baromi
+lemondással intézte el a boldogtalanságát: ki tehet róla, hogy én
+szeretem őt és ő nem szeret már engem? Sors bona, nihil
+aliud,--ismételgette magában ezt a fatalista mondást, amellyel
+lelkének minden háborgását elsimította.
+
+Különben is egyszerü és egészséges lelkü ember volt Dömötör, aki
+jobb szeretett munka után a műterem sötétjében, vagy erdei séta
+alatt pipázva elmélázni, fuvolázni, harmonikázni, sárkányokon,
+mesebeli alakokon, óriás embereken, tengeri kalandokon, soha nem
+látott groteszk állat-figurákon eltünődni, mint szoknya után
+futkározni. Szerette a gyenge, csipős, szénsavval élénkített
+homoki bort és a sárga, könnyű sört, amiből szervezete
+rengeteget tudott megemészteni anélkül, hogy kedélyét túlzottan
+felizgatta volna. Nála a mámor abban jelentkezett, hogy kedve
+támadt nagy birkózásokat rendezni, ha találna magához való
+rendíthetetlen atlétákat. Szeretett volna oly szépen dalolni,
+fütyülni, hegedülni, hogy a kövek is meginduljanak és a szobrok
+táncra perdüljenek örömükben. Szeretett volna katona lenni és
+csatában verekedni, nagy veszedelmekben emberek életét
+megmenteni, hajókat partra vontatni, bikákat megfékezni,
+malomkövekkel dobálódzni, cirkuszban láncot tépni, tüzes paripán
+nyargalászni, bebarangolni a világot, sárkányok barlangjába
+leereszkedni és fenevadaktól a földet megtisztitani, Ha mást nem,
+legalább kőből szerette volna mindezeket kifaragni és ilyenkor
+halálosan unta a művészi rangjával járó kötelezettségeket. És
+unta az asszonyokat, akik néha hizelegtek neki, máskor
+kigúnyolták; a művészeket, akik megleckéztették tudatlansága és
+szent igénytelensége miatt; házát, butorait és gazdagságát,
+amelyet a felesége csapongó fantáziája bujává, terhessé és
+kényelmetlenné tett a számára; a hivatalos világ nagyképüségét,
+az iskola szárazságát, a nagy urak leereszkedését és a cselédség
+arcátlanságát. Unta, gyűlölte, elátkozta az emberek hódolatát,
+kiváncsiskodását és bizalmaskodását és összeborzongott, amikor
+tárlaton, utcán, szalonokban, még a templomban is utána suttogták
+ezt a szót:
+
+--A mester!
+
+Ilyenkor megszökött és néhány órára visszaállitotta eredeti énjét
+magához való primitiv környezetbe. Elszaladt a Köztemető
+tájékára, egy öreg, csendes csapszékbe, amely közel lévén a
+sirkőgyárakhoz, mindig tele volt iddogáló kőfaragó-legényekkel.
+Odamenekült Dömötör s már útközben felcsillant a szeme arra a
+gondolatra, hogy ejnye a mindenségit, ha jó szerencséje és keze
+ügyessége cserben nem hagyja, ma délután háromszor egymásután
+kilenc babát üt le a kuglizóban.
+
+Meg kell ezek után őszintén vallanunk, hogy az ő lelke nem volt
+nagy szenzációkra, tragikus szenvedésekre, vagy az önelemzés
+mártiromságára való. A saját egészségének örök forrásából
+táplálkozva, vágyai messze mögötte maradtak a lehetőségeknek. Ne
+szépítsük a dolgot, parasztember volt Dömötör, egyszerü, de
+zseniális paraszt, akinek egész idegélete leegyszerüsödött a szép
+formák és a megrögzitett emberi mozdulatok másolásához. Ha nem
+lett volna művész, akkor lovakhoz, ökrökhöz, buzához és
+kukoricához tapad minden csápja a benne viruló természetes
+ösztönöknek. Ezt pedig a földből, levegőből, erdőből, patakból és
+az édes szüleinek piros paraszt véredényeiből szívta magába
+csecsemő gyermek és suhanc legényke korában.
+
+
+
+
+II.
+
+
+Erdélyben, Gyergyószentmiklóson született s már gyermekkorában
+csodájára jártak a falubeliek.--Olyan ökle van, mint egy
+medvebocsnak--mondták rá az öregasszonyok, akik tulozzák ugyan a
+dolgokat, de nem szépítik az igazságot. Vaskos, formátlan és
+kissé együgyü arckifejezésü legényke lett Jancsiból, aki tíz
+esztendős korában már a kovács mellett fújta a tüzet s
+irgalmatlanul szorította markával a lovak bokáit, amikor rátették
+a vasat. A legnehezebb kalapáccsal úgy csapkodta az üllőt, hogy
+az egész kovácsműhely rengett,--az ifju Vulcanos dolgozhatott ily
+heroikus jókedvvel, amikor a Kentaurokat patkolta az Olympos
+völgyeiben. János azonban mégsem maradt kovács, pedig bizonyos,
+hogy e téren is jelentékeny hírnévre tesz vala szert óriási ereje
+és kezének ritka ügyessége miatt. A gigantikus testben ugyanis
+finom és álmodozó gyermeklélek pihegett. Nem félt a legvadabb
+ménektől és megbirkózott a legsulyosabb pörölyökkel is; de nem
+mert szemükbe nézni a hetyke és kacér kis parasztlányoknak és
+könnyekig elérzékenyedett egy históriás ének hallatára. Órákig
+elbámészkodott a vásárosbódék olajnyomatain és porcellánfiguráin;
+úgy szerette a virágokat, mint egy szerelmes hajadon; képeskönyv,
+mézeskalács-szentek, faragott botok, festett cserépedények,
+figurás tajtékpipák leirhatatlan lelkesedésre hangolták és
+megrikatta az orgonaszó a templomban. Gyakran elbujt a kovács
+szérüskertjében és agyagból, fából, kenyérből, ablakos tótok
+gittjéből alakzatot formált a maga mulatságára. Végre is
+otthagyta a mesterségét és a gyergyói agyagipari iskolába
+kéredzkedett. Apja is ezermester, fafaragó, rejtélyes elméjü
+székely; anyja finom ételek készítője, álomfejtő, mesemondó,
+előimádkozó, ezerjófüves asszony: nem csoda, ha a gyermeknek
+inkább kedve telt cifra tálak, korsók, cserépedények, agyagvázák
+készítésében, mint lovak patkolásában. Az iskola igazgatója már a
+második esztendőben felvitte Pestre. Csodagyermek gyanánt
+mutogatták. Csak úgy fejből, percek alatt a legcsodálatosabb
+figurákat gyúrta ki az agyagból.
+
+Itt mód felett megtetszett neki a Kerepesi-temető tájékán
+letelepedett sírkőfaragók élete. Otthagyta az iskolát, hátat
+fordított a csodagyermek minden dicsőségének és kőfaragólegénynek
+állott be Piacella Virgil mester műhelyébe. Itt ismerte meg az
+anyag sokféle fajtáját, a márvány, a homokkő, a gránit legbensőbb
+titkait, szín, keménység, finomság, erő, optikai és hangulati
+hatások tekintetében. Rájött, hogy másmilyen kő kell egy ifjú
+szűz és egy görnyedő munkás, vagy egy marcona katona figurájához.
+Mindent meglátott, megérzett, kitapasztalt, ami a mesterséghez
+szükséges. Mert éjjel-nappal dolgozott. Közben meghallotta, hogy
+a kőfaragást Olaszországban sokkal jobban értik, mint akárhol a
+világon. Elkószált Olaszországba. Végigbarangolta a lombárdiai
+temetőket s leszállt a márványbányákba, hogy a maga két hatalmas
+karjával fejtse a követ.
+
+--A kőnek is van lelke, jelleme és szerelme, öröme, fájdalma és
+szeszélye--mondogatta szószerint értelmezve a saját szavait.--Én
+ismerem a követ, a mindenségit,--tette hozzá önérzetesen s erre
+volt legbüszkébb egész életében.
+
+Legjobban szeretett volna mindvégig kőfaragó maradni és keze
+alól, minta nélkül, a maga esze-szíve, lobogó fantáziája után
+egyre-másra nőttek volna ki a Madonnák, Piéták, búsuló szentek,
+fáklyás angyalkák és pihenő oroszlánok.
+
+--De így mégsem mehet tovább, kár az ily tehetségnek
+elkallódnia--erőlködtek barátai, csodálói és protektorai és a
+legényt elvitték Bécsbe, hogy megtanítsák az alkotás titkaira.
+
+Ekkor már a harminc felé járt az óriás testű, csecsemőlelkű és
+áhítatos szívű öreg kőfaragólegény.
+
+Bécs. Itt úgy járt a székely parasztfiú, mintha egy Luther
+korabeli német szerzetes, egy 1550 előtti angol kurta nemes, vagy
+Rabelaisnek kortársa, egy faragatlan francia katona becseppent
+volna a Mediciek udvarába. Amaz holtra rémült Accolti Bernát és
+Fregora Constanza asszony, Macchiavelli és Aretino körmönfont,
+szellemes és finom élcelődéseitől, a tonus emelkedettségétől, az
+evés, tánc és zenélés eleganciájától, a társasági
+illemszabályoktól és a csiszolt erkölcsök számtalan
+tilalomfájától; Dömötör János pedig, aki ösztöndíjai, sikerei,
+bőven hulló honoráriumai révén a Hellmer-iskola legjobb
+társaságába keveredett, színházba és éjjeli mulatóhelyekre, a
+Práterbe és bádeni kirándulásokra vetődött, szép kétszobás
+lakásban lakott, reggelijét tükrös-márványos, freskós,
+bronzportálés kávéházban költötte el,--szívdobogva, ijedt
+lélekkel ténfergett az új környezet kényelmetlen és kimért
+szokásai között.
+
+Ahogy végighallgatta kollégáinak könnyed és tartalmas csevegését,
+a tanárok mély járatú fejtegetéseit, összeszorult a szíve a maga
+faragatlansága és tudatlansága miatt. Beismerte, hogy a szállodák
+és éttermek pincérei, a tánctermek kis táncosnői, a virágárus
+lányok és az olcsó modellek magasan felette állanak az ő
+gyergyószentmiklósi modorának. A magyaron kívül egyetlen nyelvet
+sem értett, kivéve husz-huszonöt útszéli és kocsmai olasz és
+német kifejezést. Magyar lapokat olvasgatott, de mindig elakadt a
+lélekzete, ahogy az újságok hasábjairól egy szédületesen
+komplikált és finoman elrendezett társadalmi, politikai és
+tudományos világ meredt feléje. Alig lehet elképzelni, mily
+megdöbbenés fogta el, amikor megtudta, hogy az állami életnek
+minő bonyolult a gépezete, mily sok statisztikai, gazdasági és
+történelmi ismeretre van szükség, hogy valaki a legkisebb
+kérdéshez hozzászóljon. Nem csoda, ha azt hitte, hogy az újságok
+minden sorát európai lángelme, egyetemi tanár, akadémikus, vagy
+polihisztor öreg bölcsész írja. Az ujságokból jött rá, hogy neki
+sejtelme sincs a börzéről, a hitelügyi, ipari, kereskedelmi
+berendezkedések elemeiről, hogy sohasem hallott semmit a
+közlekedési eszközök technikájáról, legkisebb ismeretei sincsenek
+az orvosi, lélektani és fizikai tudományok területén, nem érti a
+szakkifejezéseket és latin idézeteket, nem jártas a színház,
+táncművészet, divat, társasági szokások titkaiban és hirét sem
+hallotta az archeológia, stilusismeret, bútorok, ékszerek, ruhák,
+toilette-eszközök tudományának, amiről pedig még a modell-lányok
+is úgy beszéltek, mintha édesanyjuk tejével szívták volna magukba
+annak ismeretét. A perzsaszőnyeget nem tudta megkülönböztetni a
+német gyárak teppichjeitől, az irodalmat a modern színművektől,
+Ruskint a praerafaelita művészettől, az urat a milliomostól, a
+szocialistavezéreket a szocializmustól, a riportereket a notorius
+hazudozóktól, a kritikusokat a nagyképű csizmadia legényektől és
+a secesszionistákat a széllel bélelt lakásberendezési
+ügynököktől. Sajnos, Dömötör János csaknem harminc éves volt már
+s még nem ivott Cliquot-t, nem látott orosz balletot, nem volt
+spiritiszta szeánszon, nem ült automobilon és nem lévén
+uriasszony szeretője, nem szagolt még levendula-illatot párisi
+csipkefehérnemün.
+
+Dömötör látta, hogy az ő fantáziáján kívül van egy széles és
+ragyogó világ, amelynek csak a kerítésén pillanthat be néha, de
+magáévá nem teheti sohasem. Ez nem bántotta túlságosan, de
+félszeggé tette és zárkózottá. A nagy stílust nem szerette és nem
+kívánta, de a maga kicsinyes kedvteléseit, polgári szokásait és
+naivitásait restelni kezdte. Fogta a könyveket s kiteregette maga
+előtt, hogy felhabzsolja tartalmukat; csak gyötrelmet és még
+nagyobb félénkségét merített azokból. Nekifeküdt hát a munkának,
+hogy annak boldogságával és dicsőségével ellensúlyozza társadalmi
+fellépésének és tudatlanságának goromba fogyatkozásait. A
+könyvekből csak szavakat olvasott, de a munka derekasan haladt
+előre és két esztendő múlva kijelentették róla, hogy a legnagyobb
+szobrászok géniusza vajudik a műveiben.
+
+Egyebekben boldoggá tette, hogy csak tisztelői, csodálói és
+barátai vannak s egyszerű paraszti modora nem árt a nimbuszának
+és szavai helyett aktjait és kompozicióit mérlegelik. Mindenki
+szerette s ennek ő tiszta szívből örvendezni tudott, nem
+gondolván arra, hogy a talentumokat mindenki támogatja addig,
+amig felülről kezelhetik és hátára kapaszkodva, vele szemben a
+protektort játszhatják.
+
+És eközben eljött az asszony is. Nórának hívták, rajongó,
+hibátlanul szép, ragyogó fekete szemű, de tehetségtelen kis
+szobrászleány volt, aki egyenesen felkínálta neki az első
+szerelem égi ajándokát. Róla mintázta európai hirü alkotását,
+Nausikaat, amint Odysseus előtt a tenger partján megjelenik.
+Ekkor fogamzott meg elméjében, hogy domborműben illusztrálja majd
+e homerosi kalandor naiv hőstetteit, amelyek az ő gyermekded
+kedélyét mindennél jobban érdekelték.
+
+A szobrásznövendék Nóráról mintázta első remekművét, de többé
+sohasem merte modellnek használni szerelmét. Oly magasra emelte
+őt áhítatos rajongásában, hogy elrémült attól a gondolattól: a
+világ szájtátó bámulásának kitenni az imádott test intim titkait.
+A férfi féltékenysége bizonyára nem egy remekműtől fosztotta meg
+az emberiséget, de Dömötör azt tartotta, hogy a művész minden
+dicsőségénél többet ér, hogy Nóra szépségének misztériuma egyedül
+csak az ő számára nyilatkozik meg. Mikor aztán Nóra kiszakadt a
+Hellmer-iskola kötelékéből, Dömötör szomorúan utrakelt, hogy
+Párisban, Rómában és a görög földön tanulmányozza az antik
+szobrászatot. Most, hogy már nem látta, hideg fejjel tudta
+rekonstruálni Nóra testének klasszikus szépségeit és belevitte
+azokat az antik istennők elgondolásába. Úgy érezte, hogy most, az
+elviharzott szenvedélyek után, tökéletesebben látja az élő
+remekművet is. Rájött, hogy a nagy művészethez szükséges a
+szerelem; de az is kell, hogy a szerelem már a múlté legyen a
+remekművek születése alkalmával. Igy van ez minden művészetnél,
+kivéve talán a zenét. Ámbár ki tudja? Minden ember egy
+individuális kis világ és bolond az, aki az összes teremtményeket
+közös törvény alá akarja vonni az ő gőgös tudákosságában.
+
+Az bizonyos, hogy Dömötör János hamar európai hírű szobrász lett.
+Hazahívták Pestre, a kormány kinevezte professzornak, a király
+rendjelekkel tüntette ki, de a művész legjobban annak örült, hogy
+özvegy édesanyját felhozathatta Gyergyószentmiklósról és
+vasárnaponkint, mint a müncheni Stuck, cilinderbe, fekete
+redingotba, lakkcipőbe gavallérosan kiöltözködve, megsétáltatta a
+fejkendős, feketeruhás, pápaszemes, szelíd öreg parasztasszonyt a
+dunaparti korzón és a Stefánia-út lombjai alatt.
+
+Öt évig tartott ez az idillikus élet, akkor a gyenge, beteges
+anyóka kivonult az antik istenek, középkori szentek, történelmi
+héroszok, államférfiak és mágnásasszonyok márványképmásai közül,
+ki a Kerepesi-temetőbe. A művész stilizált falusi feszületet
+állított a sírdombja fölé, olyant, aminő Gyergyószentmiklós
+határán, az út keresztezésénél állott, sovány, vérzőfejű,
+töviskoronázott, kecskeszakállas Krisztussal, amint lába alatt a
+názáreti Mária zokog a fájdalomtól. Máriában az édesanyja
+vonásait örökítette meg, gyermeki áhitattal úgy vélvén, hogy
+nincs méltóbb emberi lélek, aki az Úr lábánál helyet foglalhatna,
+mint az ő szerelmes szülője.
+
+Ez volt az első szobra, amelyben az emberek, különösen kartársai
+és a kritikusok, számos feltünő és sajnálatos hibát fedeztek fel
+és gáncsolni sem átallották az alkotóját.
+
+--A Mestertől bizony többet várt volna az ember. A Krisztus
+határozottan csúnya, Mária pedig unalmas.
+
+
+
+
+III.
+
+
+János tehát szédítő gyorsasággal haladt a siker meredek
+országútján felfelé, fel egészen a Van Roosen bárónő szerelméig,
+a zuglói villáig,--a fejedelmi vagyon, a dicsőség és a kortársak
+ébredő irigységének, az ifjú és improduktív esztéták
+lekicsinylésének zenitje felé, Dömötör maga is megdöbbent, néha a
+saját nagyságától és homályosan érezte, hogy a talentum, mihelyt
+ledobja hátáról a rákapaszkodott protektorokat, kezd
+ellenszenvessé válni és kihívja maga ellen a gyűlöletet. Pedig
+mindent elkövetett, hogy elkerülje a feltűnést és rendes ember
+legyen, ahogy azt a nagy Ruskin előírja. Belátta, hogy
+legokosabb, ha az ember jegyzőkönyvet tart magának és minden
+reggel beirja a naplójába: hányadika van és esik-e az eső; simára
+fésüli az erkölcseit; előbb a mellényét húzza fel és csak aztán a
+kabátját; naponta néhány juhbőrbe kötött könyvet vásárol és
+szivarját nem az égő végével fogja a szájába; csinos ruhát hord
+és kifújja az orrát, ha náthás.
+
+Mindezeknél fogva egymást érték a nyakába zúduló kitüntetések és
+egy este a szépművészetek minisztere magához hivatta és közölte
+vele, hogy megkapta a szükséges szavazatokat az akadémiai
+tagsághoz.
+
+Dömötör, aki egyszerű lelkű férfiú volt, a gáncsot fájó szivvel,
+az elismerést ujjongó örömmel szokta elfogadni. Nagyboldogan
+ballagott hazafelé, mint egy mámoros gyermek az első csók után.
+Sírni, dalolni, ölelkezni, verekedni, duhaj táncot járni, az
+egész világot boldoggá tenni--ezt szerette volna Dömötör s
+majdnem fülébe súgta a sarkon gesztenyét árusító kofaasszonynak:
+akadémikus vagyok, lelkem és sietek hírt vinni erről a
+feleségemnek.
+
+Először tehát arra gondolt, hogy a jó hírrel feleségéhez, Van
+Roosen bárónőhöz szalad. De eszébe jutott, hogy az most az olasz
+konzul estélyen szórakozik. Valaki előtt pedig ki kell öntenie
+boldog büszkeségének túláradó serlegét. Szívéhez legközelebb
+állott a Köztemető-úti korcsma, Piacella úr és derék kőfaragó
+legényei. Kocsiba vágta magát és 15 perc múlva mindenki tudta a
+vendéglőben Dömötör szobrász tudományos karrierjének
+szenzációját.
+
+--Éljen a Mester!--harsogta a kőfaragók kórusa és temérdek erős
+aszubor került ez alkalommal a tarka abrosszal leterített hosszú,
+keskeny asztalokra.
+
+--Sors bona, nihil aliud--védekezett Dömötör szerényen és
+zavartan elkérkedett küzdelmes fiatalságával s az egyszerű
+kézműves tisztességét fölébe helyezte a hiu sikerek bizonytalan
+dicsőségének.
+
+--Labor omnia vincit,--fitogtatta klasszikus műveltségét és
+helyet foglalt az asztalfőn, a zöld zsalugáteros, rezedás,
+muskátlis és árvácskás ablak alatt, kigombolta mellényét és
+hosszúszárú pipára gyújtott.
+
+--Hallom, hogy sztrájkra készülnek a kőfaragók?--kérdezte
+szemrehányólag a legényektől.--Hej az én koromban máskép
+csináltuk a dolgot. Reggel öt órakor már munkában izzadtunk és
+este az Angelus szólított haza vacsorához. És a Krisztusok,
+Máriák, fáklyás ifjak és gyászoló oroszlánok úgy nőttek ki a
+márvány- és homokkő-kockákból, mint erdőben nyári eső után a
+gomba. És nem tudtuk, mi a szociális osztály-öntudat, ki volt
+Marx és hogy kevesebbet is lehet dolgozni, mint napfelkeltétől
+napnyugtáig.
+
+A kőfaragók ittak és iparkodtak gúnyos és fölényes arcot vágni e
+szellemtelen és maradi beszéd hallatára. Szemükben azonban titkos
+meghatottság ragyogott és nyeldeklőjük kiszáradt arra a
+gondolatra, hogy a szobrász valaha épp úgy véste a feliratokat,
+mint ők s ma az ország egyik leghíresebb embere, akinek
+automobilja és főúri palotája van és méltóságos úrnak hívják a
+cselédei. Ezt érezték a szobrászlegények, ámbár sohasem hallottak
+Tarde: Társadalmi capillaritas cimű munkájáról. Hiába, a
+kőfaragólegények még a társadalmi osztályöntudatról, a proletárok
+világszolidaritásáról és a munkabéremelésre irányuló gazdasági
+harcról is lemondanak, ha arról van szó, hogy belőlük erős
+akarattal szobrászművész, vagy esetleg sírkőgyáros is lehet.
+Vannak kőfaragólegények, akik még a termelési eszközök közös
+tulajdonbavételét is arra akarják felhasználni, hogy maguknak
+külön előnyöket, kiváltságokat és gazdasági monopóliumot
+szerezzenek. Ilyenek a kőfaragók s ebben nagyon hasonlítanak a
+kőmivesekhez, a vasesztergályosokhoz, a társadalomtudományi lapok
+szerkesztőihez, a politikusokhoz, a kereskedőkhöz, a
+földbirtokosokhoz és a papokhoz.
+
+Dömötör János szociológiai elveit nyiltan csak Piacella Virgil, a
+sírkőgyáros helyeselte. Egyebekben azonban korántsem volt Dömötör
+személyétől annyira elragadtatva. Ez a zsugori és fenhéjázó olasz
+fiatal korában maga is szobrászművésznek készült, de álmait fel
+kellett cserélnie a sírkőgyáros számtalan milliójával. A
+milliókat rendjén levő dolognak tekintette, de az egész világot
+felelőssé tette azért, hogy benne a legnagyobb szobrász-lángelme
+veszett el a sors mostohasága, a milliók s az emberek irigykedése
+miatt. Dömötört is vetélytársának tekintette, bár elismerte, hogy
+van egy ritka jó tulajdonsága: rendesen fizet és alku nélkül, ha
+agyag vagy gipszmodelljeit faragtatja. Ám ahol csak tehette,
+célzásokat ejtett el arról, hogy Dömötör végre is mindent a
+feleségének köszönhet.
+
+--Van Roosen bárónő hozza a milliomos megrendelőket, az
+arisztokrata műgyűjtőket, a külföldi dámákat, az állami
+megrendeléseket, mert Dömötör ugyan elsőrangú mesterember, baromi
+szorgalmú iparos, valóságos gyárimunkás, gipszhordár,
+márványfaló, öntőmester ... mester, az ám a teremtésit, igazi
+öntőmester ... a fiam nagyszerűen megállapította, hogy
+tulajdonképpen nem is művészet, amiben Dömötör mesterkedik, de
+... Olyan az, mint a számolóbűvészek, táncakrobaták, céllövők és
+zenevirtuózok produkciója: egy agybeli részleges tulfejlődés
+eredménye, egy tehetségtelen ember brilliáns ösztöneinek
+kicsapongása. A hüvelykujja, az teremti az ő alkotásait, a hogy
+Garibaldi fiam kifejezi magát.
+
+Piacella mester, látva, hogy a kőfaragólegények mily áhitattal
+tekintenek Dömötörre, most is helyénvalónak találta megjegyezni:
+
+--Ránkférne már, hogy hajtásokat, friss rügyeket és ragyogó
+tavaszi lombozatot kapjon a képzőművészet elaggott, korhadó fája.
+Én amondó vagyok, hogy a fiatalságé a jövő. Fiam, Piacella
+Garibaldi, most olyan eszméket ...
+
+Dömötör igazat adott a gazdag sírkőgyárosnak, csak hozzátette:
+
+--Dolgozni kell, barátom, dolgozni, mint az igavonó baromnak.
+
+És eszébe jutván, hogy egy megkezdett mintáját elfeledte nedves
+ronggyal letakarni, sietve kifizette borát és eltávozott.
+
+Amikor künn volt az ajtón, Piacella Virgil halkan odadörmögte az
+első segédjének:
+
+--Dolgozni kell, az igaz. De aggyal kéne dolgozni, ideákkal és
+eszmékkel, a teremtésit neki. Nekem is volnának eszméim. Csakhogy
+az én öreg oldalbordám, az Isten bocsássa meg neki, többre
+becsüli a hájaspogácsát és szilvóriumot, mint a konzulok és
+miniszterek barátságát. Ez az én bajom, öcsém ...
+
+Dömötör pedig gyalog baktatott hazafelé, mert útközben ki akarta
+eszelni, hogy mint meséli el feleségének az akadémiai
+kitüntetést. Egy fordulónál kopottas, sovány fejkendős asszonynak
+majdnem a sarkára lépett. Az asszony mellett kis gyermek
+tipegett, sírva, szepegve, könyörögve, hogy nem birja tovább,
+vegye föl az anyja, vagy adjon enni, vagy fektesse le, mert
+fáradt, mert éhes, mert beteg ... Dömötör mérhetetlenül fájdalmas
+keserűséget és szánalmat érzett fölszaladni, kiterjeszkedni,
+elhatalmasodni a szívében, hogy amikor ő akadémikussá lett, akkor
+egy szegény kölyök leroskad a nyomorúságtól, mert a sok batyútól
+nem jut neki már helye az anyja karjain. Körülnézett, hogy kocsit
+fogadjon neki, kocsinak híre-hamva sem volt, káromkodott egyet,
+mert nem bírt a jóságával, aztán kapta magát, fölmarkolta a kis
+emberkét, óriás karjára vette és nyájasan, szégyenkezve
+mentegetőzött az asszony előtt.
+
+--Édes lelkem, engem ma beválasztottak az akadémiába, hadd vigyem
+egy kicsit a porontyot.
+
+Az asszony azt gondolta, hogy az urak bolondságaiból, lám, néha
+jócselekedet is kivirágzik, hagyta tehát a dolgot és szótlanul
+ballagott a csecsemőt vivő Nagy Kristóf oldalán. Dömötör közben
+megbánta, hogy akadémikus mivoltával kérkedett, ennélfogva
+magyarázatul hozzátette:
+
+--Sors bona, nihil aliud.
+
+--Ugy van--bólintotta a menyecske, aki szót sem értett a
+magyarázatból, de boldog volt, hogy fia az öles férfiú karján
+elszenderedett.
+
+A Hermina-út sarkán azonban váratlan katasztrófa történt. Egy
+bizonytalan járású, halkan káromkodó kopott munkászubbonyba
+ütköztek bele, a zubbonyból fölvetődött egy sápadt arc, az arcból
+két villogó szem, a szemekből kilobbant a meglepetés, a gyanú, a
+düh és a bosszú és az asszony elsikoltotta magát.
+
+--Jézus Istenem, az uram!
+
+Dömötör majdnem kiejtette kezéből a gyereket, a férje pedig
+elordította magát:
+
+--Megcsíptelek benneteket, dögök!
+
+És becstelen nőstény-kutyának mondta feleségét, aki éjjel a
+szeretőjével csavarog.
+
+--Most már tudom, hogy ki az apja ennek a kukacnak--üvöltött
+magánkívül és fölemelte öklét, hogy Dömötör arcába sújtson
+veszett haragjában.
+
+Dömötör a bal karjában a gyereket tartotta, jobbjával pedig
+elhárította az ütést. Ám, szerencsétlenségére nem a nemeai
+oroszlánnal, csak egy részeg cementmunkással állott szemben és
+gigantikus öklével oly erősen markolta meg a feléje sújtó
+karcsontot, hogy az összeroppant.
+
+--Gyilkos! Segítség!--ordított a fájdalmában tehetetlenül vergődő
+ember, jött az őrjárat, s Dömötört, a nőcsábítót, az utonállót, a
+gyermekrablót, a gyilkos merénylőt bekisérte a rendőrségre.
+
+
+
+
+IV.
+
+
+--Neve?
+
+--Dömötör János.
+
+--Kora?
+
+--Negyvenhét.
+
+--Vallása?
+
+--Római katholikus.
+
+--Lakása?
+
+--Budapest, Zuglói-út 2.
+
+--Ágyrajáró?
+
+--Nem kérem, saját lakásom van.
+
+--Foglalkozása?
+
+--Szobrász.
+
+--Sírkőfaragó?
+
+--Igen, az is, könyörgöm.
+
+--Gazdája van?
+
+--Magamnak dolgozom.
+
+--Irja csak: munkanélküli!--diktálta az ellenőr, a rendőri
+őrszoba vezetője, széleshomloku, vörösorru, dohányos bajuszú,
+recsegőhangu Cerberusa az igazságszolgáltatásnak, a köztemető
+környékén.--Munkanélküli csavargó kőfaragólegény, állítólag
+Dömötör János --szótagolta hivatalos haraggal a jegyzőkönyvvezető
+napidijas--(majd meglátjuk, igazat mond-e a jó madár) ma éjjel 10
+óra 30 perckor orvul megtámadta Vékony György betonmunkás
+feleségét, aki három éves Sári leányával gyanútlanul (írja:
+gyanutlanul) ballagott hazafelé.
+
+--Igy volt az, asszonyság?--fordult a sarokban szepegő anyához az
+ellenőr.
+
+--Igy volt, instálom--könnyezett a csinos arcu, halavány szőke
+menyecske és védőleg vonta magához a gyermekét.
+
+--A támadás gyermekrablási szándékból történt, amit az is
+bizonyít, hogy a később helyszínen megjelenő törvényes apát,
+Vékony György betonmunkást (lakik Héthársi-út 4.) ökölcsapással
+hátulról orvul leütötte, úgy, hogy annak a mellékelt orvosi
+látlelet szerint nyolc napon túl gyógyuló felkarcsonttörést és
+zúzódást okozott. Igy volt ez, Vékony?
+
+--Igy volt, instállom--sziszegte a megsérült munkás és Dömötör
+felé köpött tehetetlen indulatában.
+
+--No, ez rendben van--mondta az ellenőr a fölháborodás, a harag,
+a fenyegetés és a hatalmaskodás húsz év óta begyakorlott
+hangsúlyozásával.--Magánvád folytán megtesszük ellene a
+följelentést éjjeli csendháborítás, személyes szabadság
+megsértése, utcai botrány okozása, gyermekrablás kísérlete,
+súlyos testi sértés és szemérem elleni vétség elkövetése miatt.
+
+A szobrász az utolsó szavak hallatára riadtan fölütötte a fejét.
+Érezte, hogy a sor elején felsorolt vétkekben --ha úgy vesszük,
+valamennyire, legalább a látszat szerint--hibás. De az egésznek
+mi köze a szeméremhez? Ez ellen protestálni próbált.
+
+--Hallgasson, vén csirkefogó--üvöltött rá a rendőrellenőr,--azt
+hiszi, nem tudjuk, hogy útközben erkölcstelen ajánlatokat tett az
+asszonyságnak? Ugy-e Vékonyné?
+
+--Igenis, instállom,--könnyezett a menyecske és szép, nagy kék
+szemét fájdalmasan az urára emelte --pedig semmivel sem
+szolgáltattam rája okot.
+
+--Elég!--ordította a rendőr és legényeivel egy kétlépés széles és
+háromlépés hosszú cellába vitette a művészt.--Majd holnap reggel
+átkísérik a főkapitányságra! --kiáltotta utána fenyegető hangon.
+
+Itt aztán magára maradt a szobrász, Dömötör János őméltósága, a
+Grand prix és a nagy állami aranyérem tulajdonosa, akit a
+Tudományos Akadémia néhány nap múlva tagjai sorába választ a
+kultuszminiszter javaslatára. Köszönhette ezt annak, hogy puha
+inge és borzas olasz kalapja, nagy, szélestalpu cipője és szürke
+felleghajtója hasonlatossá tette őt a környéken lézengő
+kőfaragólegényekhez. Köszönhette annak, hogy hirtelen
+megrökönyödésében elfelejtett hivatkozni jó barátaira, a
+belügyminiszterre és a főkapitányra; hogy nem kiabált
+hangosabban, dühösebben, élesebben, mint a rendőrellenőr s
+merthogy tiszta, gyermekes, megilletődött szívében megállott a
+vér, arra gondolva, hogy milyen botrányt csinált az ostoba
+fejével, hogy nyomorékká tett egy kétkezéből élő munkásembert és
+rossz hírbe hozott egy ártatlan kékszemű menyecskét ... Mire
+eszébe jutott, hogy talán védekezni is lehetne, már késő volt,
+ott állt a szoba sarkában egy gyuladt szemű zsebmetsző és egy
+rongyos szoknyáju, rosszszagu utcai leány társaságában, akik
+torkuk szakadtából röhögtek rajta és komisz öreg szoknyavadásznak
+csúfolták jókedvükben.
+
+Néhány percig szótlanul állt ott és az undorodás testi
+rosszullétében azt sem tudta, mitévő legyen. De aztán eszébe
+jutott felesége, van Roosen bárónő és kimondhatatlan fájdalom
+szúrta át a szívét. Mit gondol majd róla az az asszony?
+
+--Eh, ez így nem mehet tovább--gerjedt föl lelkében a
+méltatlankodás és elhatározta, hogy nem tölti itt az éjszakát.
+Kimegy a rendőrellenőrhöz és igazolja magát. Jöjjön, aminek jönni
+kell, de legalább otthon várja meg, míg az igazságszolgáltatás
+szörnyű gépezete megindul s végighengereli az ő keserű és
+szerencsétlen lelkét.
+
+--Dömötör János, szobrászművész vagyok, most választanak be az
+Akadémiába, engedjenek szabadon. Majd holnap jelentkezem a
+főkapitány úrnál--harsogta oroszláni hangján türelmetlenül,
+méltatlankodva és elkeseredetten.--Engedjenek haza, a mindenségit
+...
+
+És súlyos öklét rátette a kilincsre, amely zárva volt, de ilyen
+gigantikus nyomásnak nem tudott ellenállni. Az ajtó kifordult a
+sarkából és bezuhant az őrszobába. A pihenő rendőrök fölugráltak,
+fegyverük, után kapkodtak, fölcsavarták a villamoskörtét,
+össze-vissza futkostak a szobában, sípjukba esztelenül
+belefújtak, káromkodtak és az asztal alatt fölállított szódavizes
+üvegeket nagy csörömpöléssel fölrúgták.
+
+--Hej, szökni akar a gazember! Segítség! Gyilkos! --sikongatott a
+rongyos szoknyáju, sárgahaju némber a sarokból.--Fogják meg a
+szökevényt!--kurjantott lelkesen a zsebmetsző és felhasználva a
+zavart, kereket oldott és megugrott az őrszobából.
+
+A rendőrök ezalatt rávetették magukat Dömötörre, puskatussal
+agyba-főbe verték, leteperték és összekötözték. Mikor ott feküdt
+a padozaton, néhányat még rúgtak rajta, aztán otthagyták
+megkötözve, ütlegektől elborítva ...
+
+Igy gyötrődött János másnap reggel nyolc óráig ... Eleinte apró
+sárga szemeiből súlyos könycseppek gördültek alá; szíve
+kimondhatatlanul fájt szégyenében és elkeseredésében; az
+ütlegeket föl sem vette, de a sors otromba igazságtalansága
+halálosan megsebezte a lelkét. Később azonban csendesen
+elmélkedni kezdett.
+
+--Ez már sokkal több, mint amit együgyű jóhiszeműségemmel, gyáva
+megrökönyödésemmel és meggondolatlan hevességemmel kiérdemeltem.
+Tehát vége is van a kellemetlenségeknek. Holnap jön a
+kimagyarázkodás és én is, meg a feleségem is jót nevetünk a
+sikerületlen kalandon.
+
+Amikor később megint sajogni kezdett a szíve táján és
+felágaskodott az önérzete, a hiúsága, a szemérmes polgári
+tisztességérzete, amikor eszébejutott széles, puha, ruganyos és
+tiszta ágya, amely után minden csontja sóvárogni kezdett, újra
+megvigasztalta magát.
+
+--Baj, baj, nagy szerencsétlenség, de nem történhetett volna
+rosszabbul is? Tegyük fel, hogy annak az embernek, Vékonynak,
+vagy hogy hívják, revolver van a zsebében s azzal lepuffant, mint
+egy kutyát? Az ember soha sem tudja. Hanem az bizonyos, hogy
+igaza van a feleségemnek: mindenki csak a maga rangjához való
+helyen, környezetben, időben mutatkozzék. Tulajdonképen mit is
+keresek én a kőfaragók kocsmájában, vagy ha már nem tudok
+leszokni róla, miért nem járok éjjel autón vagy bérkocsin? Igaza
+van a feleségemnek!
+
+És már csak önmagára tudott haragudni, ámbár később eszébe
+jutott, hogy az ember, hiába, soha sem lehet elég óvatos. Ez
+éppen olyan elemi csapás, mintha Ruskin, vagy Tolstoj, vagy Payot
+feje fölött lecsapott volna a mennykő ... Vajjon mit
+tanácsolnának ezek az urak: ily esetben mi a kötelességük a
+művészeknek?
+
+Amire kivirradt a reggel, Dömötör szelid rezignációval adta magát
+át a sorsnak és némán, bűnbánóan és megtisztult lélekkel ült a
+tolonckocsira, amelyen a főkapitányságra szállították.
+
+Alig vette észre, hogy ott áll két rendőr között az ügyeletes
+kapitány előtt.
+
+
+
+
+V.
+
+
+--Neve?
+
+--Dömötör János szobrászművész, a mesteriskola igazgatója.
+
+A rendőrkapitány, akinek keskeny arcán a kielégítetlen igények,
+az el nem ért vágyak és a meg nem valósított illúziók halvány
+rózsái égtek, aki jól szabott, puha és elegáns egyenruhájában
+bizonyára nagyon tetszett a nőknek, aki kínosan ápolt körmével
+eddig szórakozottan vakarta az állát, most hirtelen felugrott s
+könnyedén megtalálta azt a gesztust, amellyel végét veti a
+szituáció kínos voltának.
+
+--Maguk kimehetnek--parancsolta a rendőröknek. Aztán Dömötör felé
+fordult:
+
+--Az Istenért, méltóságos uram, hogy kerül ön ide?
+
+A szobrász szeliden mosolygott.
+
+--Tessék a jelentést elolvasni.
+
+A kapitány sebtében végigfutotta a rendőrellenőr jelentését.
+Aztán elmosolyodott, gyengéden és elegáns bizalmaskodással
+megfogta a művész karját s a divánra ültette.
+
+--Oh ezek a tökfilkók!... Nem is képzeli a Mester, mily sok bakot
+lőnek e faragatlan, hiú és hatalmaskodó bugrisok.
+
+Aztán felemelkedett helyéről s mint egy tisztelgő küldöttség
+szónoka, a művész elé toppant:
+
+--Méltóságos uram! Mielőtt jelentést tennék felettes hatóságomnak
+és a hibás rendőri közegeknek nemcsak alapos kitanítását, de
+egyben példás megbüntetését is indítványoznám, aminek, szent
+meggyőződésem szerint, meg is lesz a kivánt eredménye, arra kell
+kérnem önt, hogy csekélységemtől méltóztassék elfogadni a
+bocsánatkérést, amelyet a megtévedt rendészeti szervezet nevében
+ezennel tiszteletteljesen van szerencsém fölajánlani. Az ország
+büszkesége, az európai hirü művész, a magyar faj halhatatlan
+géniusza ...
+
+--Oh kérem, kérem--dadogott Dömötör--ez tulzás ... én voltaképpen
+... hogy is mondjam csak ... hiszen alapjában véve, bizony
+úristen, ők nem hibásak.
+
+Dömötör izgatottan nyalogatta ajkait és hatalmas öklével
+verejtékező homlokát ütögette.
+
+--Ami igaz, az igaz, csakhogy ...
+
+--Csakhogy--vágott közbe lelkesülten a kapitány --a mi
+legénységünk még mindig hiján van a disztingváló képesség
+legelemibb követelményeinek is. Azon kezdem, kedves jó méltóságos
+uram, hogy nem szégyene-e az államrendőrségnek, hogy akad egy
+olyan őrparancsnok, aki az alkotóművészet fölkent fejedelmét, a
+mi halhatatlan és büszkén szeretett ...
+
+A szobrász e pillanatban nem kívánt egyebet, mint hogy
+megugorhassék a bókok és bocsánatkérések e viharos zápora elől.
+
+--A feleségem ...--szaladt ki piros, nedves ajkai közül az a szó,
+amely most egész öntudatát megsemmisítette, mint ahogy a napsugár
+fölissza a nyári vizek párolgását.--Semmi, semmi ... csak én már
+szeretnék hazaszaladni, uram.
+
+A kapitány szeretetreméltóan mosolygott.
+
+--Ne méltóztassék nyugtalankodni. Oh a véletlen jó kezekbe adta
+önt, becsületemre. Nekem is van egy kis gyűjteményecském. Képek,
+szobrok, antikvitások, műipari tárgyak, régi brokátok, damasztok,
+hímzések ... korlátolt anyagi eszközeim, sajnos, mondhatnám, az
+anyagi eszközök teljes hiánya meggátol abban, hogy valamirevaló
+gyűjteményről álmodozhassam, de mégis van egy megbecsülhetetlen
+kincs a birtokomban, igaz, hogy csak kicsinyített reprodukció, de
+magától a művész kezétől: Nausikaa, amint Odysseus előtt a
+tengerparton megjelenik. Csodálatos remekmű, talapzatán az alkotó
+lángelme kézjegyével: Dömötör I. 1895.
+
+A kapitány itt megállt, felnézett a füstös mennyezetre,
+tekintetét áhítatosan odatapasztotta a villanylámpa kampójára,
+mintha csendes hálaimát küldene a Magasságbelihez, amiért épen őt
+választotta ki „Nausikaa a tengerparton, Dömötör I. 1895."
+szerencsés tulajdonosául.
+
+Dömötör szíve is felmelegedett és azon törte az eszét, hogy
+uristen, mi módon került az a derék rendőrhivatalnok birtokába. E
+pillanatban mindennél jobban érdekelte a kis szobor--Nóra
+emléke--és annak titokzatos története, de nem merte megkérdezni,
+mert félt, hogy ezzel új és végevárhatatlan elbeszélésnek nyitja
+meg zsilipjeit, pedig ő kimondhatatlanul szeretett volna
+hazamenni.
+
+A kapitány azonban cigarettával és pohár likőrrel kinálta.
+
+--Drága Mester, ami a feljelentést illeti, az egy pillanatig se
+okozzon önnek aggodalmat. Oh, a véletlen jó kezekbe sodorta
+önt--ismételgette önelégülten és sokatmondó szemhunyorgatással,
+miközben pompásan csiszolt körmeit megcsillogtatta a művész szeme
+előtt.--Oh, nem hiába vagyok gyermekkorom óta bolondja a
+szépségnek, a színbe, formába, vonalba, fénybe és árnyékba
+finomodott érzékiség, a szublimált erotikum, a pogány
+testkultusz, az antik életörömök grande passione-jának. Én tudom,
+hogy a művész nem kényszeríthető ugyanazon törvények, társadalmi
+konvenciók és erkölcsi babonák korlátai közé, mint az
+adóhivatalnokok vagy a gabonakereskedők. A művész temperamentuma
+a nyárspolgár-fantáziát gyakran elképeszti a maga dionizoszi
+kicsapongásaival. Ismerem a cinquecento történetét és éppenséggel
+nem botránkozom meg azon, hogy Benvenuto Cellini leszúrta
+öccsének gyilkosát, Maffio di Giovanni rendőrfőnök pribékjét, meg
+Pompeot, aki bérgyilkosokat fogadott fel ellene.
+
+--De uram,--tiltakozott az összehasonlítás ellen Dömötör--én ...
+
+--Tudom, tudom, önt csak a művészet terén szabad összehasonlítani
+a cinquecento legnagyobbjaival, --bókolt szaporán a kapitány--én
+csak azt akartam illusztrálni, hogy a művész az más, mint a
+közönséges halandó. Ami pedig az egyszerű munkásasszonyt illeti,
+Istenem, ezt csak bizzuk Erosz és Afrodité kifürkészhetetlen
+akaratára. Művelt ember, aki a pszichopatológia és az erotikus
+rendellenességek tudományában jártas, soha semmin sem
+csodálkozik. Mit tudjuk mi, vakon, siketen, ízlés és szaglás
+nélkül bolyongó, otromba laikusok, mit talál a művész az egyszerű
+öltöny, a foszlott ruhadarabok, a kopott nagykendő és a durva
+vászonneműk alatt! Heine Matildja nagyszerű példa arra, hogy ...
+
+--Uram, az Istenért,--könyörgött a szobrász --ön olyan dolgokat
+beszél itt nekem ...
+
+-- ...amiket ugyebár nem várt egy kihágási rendőrkapitány
+hivatali szobájában?--hízelgett magának édeskés, nyájas, de
+öntelt hangon a sovány, parfőmös és frissen borotvált amatőr.
+Dömötör János szédülni kezdett és tiszta szívből visszakívánta a
+goromba és esetlen rendőrellenőrt, aki recsegő hangon
+csirkefogónak, utonállónak, gyermekrablónak és becstelen
+szoknyavadásznak címezte az őrszobában. A gyomra émelygett és a
+pokol fenekére kívánta a világ összes műgyűjtőit és
+pszichiátereit.
+
+A kapitány még egy pohárkával töltött s aztán összegezte az eset
+érdembevágó mozzanatait.
+
+--Miről van itt szó, mélyen tisztelt barátom, ha megengedi, hogy
+így szólítsam önt, méltóságos uram ... Miről van itt szó?
+Dolgokról, szenvedélyekről, egyéni kedvtelésről, a lélek
+legintimebb, legbensőbb hajlamairól egyrészt, amelyek egyáltalán
+nem tartoznak a nyilvánosság elé; szó van másrészt egy durva
+véletlenről, a magukban véve ártatlan mozzanatok sajnálatos
+összetalálkozásáról. Egy részeges csavargó ördögi módon előre
+kieszelt zsaroló támadásáról van szó, amelyért ön jól megérdemelt
+leckét adott neki. Bízza rám az ügyet, drága Mester, mélyen
+tisztelt barátom. A sértett fél majd kiegyezik tíz-tizenötezer
+korona kártérítés ellenében. A magánvádat visszavonatom. A
+menyecske pedig, akinek egyszerű köntöse alatt bizonyára egy
+antik Nereida, vagy egy alexandriai kurtizán ragyogó teste
+rejtőzködik, továbbra is megmarad Érosz csintalan játékszerének.
+Csak bízza rám uram, én boldog leszek, ha az isteni Nausikaa
+fenkölt lelkű alkotójának szolgálatára lehetek. Oh, ha még valaha
+reményen lehetne arra, hogy ön befogad barátainak és tisztelőinek
+intim körébe, ha módom lehetne, hogy összehasonlíthatatlan
+művészetének, zsenialitásának egy-egy lehullott forgácsát valaha
+a magaménak mondhatnám ...
+
+--Uram, én nem értem önt,--tört ki végre a művészből--annak a
+szerencsétlen munkásnak, férjnek, apának végre is a karja,
+akárhogy vesszük ... magam láttam, hogy mily siralmas módon lóg
+tőből kicsavarva, a válla alól.
+
+--Semmi az, semmi. Tíz-tizenötezer korona. Ezzel bőven kárpótolta
+ön a részeges csavargót és megmentette saját magát a botrány
+kínos következményeitől. És ne gondolja uram, hogy ez az ön
+érdeke csak, vagy az enyém, vagy egyes társadalmi osztályoké.
+Nem. Ez az egész állam, a társadalmi stabilitás, a nyugalom, a
+kultúra, az egész emberiség érdeke. Az államé, amely a
+legmagasabbrendü individuumok kultusza révén szolgálatot tesz a
+fejlődés egyetemes érdekeinek. Ha az anyagi igazságot nézem,
+akkor most egy cementmunkás érdekeinek megóvása céljából olyan
+rést kellene ütnöm a művészi kultúra bástyáján, amelynek
+pótlásához évszázadok kellenének. Kérdem: van-e joga az államnak,
+hogy ilyen barbarizmust elkövessen? Uram, én a célszerűségi
+iskola, a belátásos elmélet, a spontán variációk, az erkölcsi
+kényszerek relativitása és az ethikai elvek rétegezettségének
+alapján állok, ahogy azt mestereinktől, Spencertől és Piklertől
+tanultam s inkább megtorlatlanul hagyok száz apró bűnt, sem mint
+elkövessek egyetlen jóvátehetetlen nagy hibát. Nem engedem meg,
+hogy a társadalmat a konvenciók, vallási szabályok, jogi kánonok,
+morális tradiciók, szóval: a halottak kormányozzák az élők
+rovására, mint Comte mondaná, ha itt állana az én helyemben. És
+mondja meg ön, helyezkedjék ki önmagából és puszta objektiv
+mérlegelés után állapítsa meg, mire van a társadalomnak, az
+államnak inkább szüksége: halhatatlan remekművek nagyszerű
+sorozatára, aminőkkel ön még meg fogja ajándékozni az
+emberiséget, vagy egy cementmunkás jobb karjára? Mi? Azonkívül ne
+felejtse el, hogy itt olyan megoldást találunk, amely boldoggá
+teszi a cementmunkást is, önt is, a bárónő őméltóságát is és
+engem is, szóval mindenkit,--kacagott a kapitány
+diadalmasan--akik ebben a dologban ily szépen összekerültünk.
+Bízza rám a dolgot és tartson meg engem lekötelező szíves
+jóindulatában. Az autója, amelyért voltam bátor az imént
+telefonáltatni, a kapu alatt várja Méltóságodat.
+
+És tíz perc mulva Dömötör János belépett a zuglói-uti palota
+hűvös, márvány-vesztibüljébe.
+
+--A bárónő nincs itthon--jelentette ki az inasa. --őméltósága
+korán reggel kikocsizott a herceg úr őexcellenciájával.
+
+
+
+
+VI.
+
+
+Délben azt is megtudta Dömötör, hogy a bárónő csak két-három nap
+múlva lesz látható, mert tegnap hirtelen leutazott dunántúli
+birtokára.
+
+--Tehát semmit sem tud az éjjeli kirándulásról. Mégis szerencsém
+van, a mindenségit--dörmögte magában és izgatottan nyalogatta
+szájaszélét a nem várt kellemes fordulatra ...
+
+Az örvendezés nem tartott sokáig.
+
+Másnap egy riportujság megírta a köztemető-uti botrány minden
+részletét. A rendőrkapitány adta le egy ujságiró-barátjának, mint
+ragyogó és tanulságos művészettörténeti érdekességet.
+Megfogadtatta vele, hogy nem használja fel kicsinyes és ostoba
+riportközlésekre. Ez az eset a halhatatlanságnak, a
+memoárirodalomnak való pompás csemege--erősítette őszinte és
+finom elragadtatással ... Ugyanígy kommentálta a műbarátok
+körében és a Fészek Club kártyaasztalánál, a Folies Caprice egy
+lefüggönyözött páholyában és az Intim Színház kulisszái között
+...
+
+--Csak semmi nagyképűség, semmi indiszkréció, --könyörgött a
+táncosnőknek, a festőknek, az ujságíróknak és a
+rendőrtisztviselőknek-- ...tisztán pszichopatologiai érdekesség
+szempontjából kell nézni a dolgot ... Majd ötven év múlva a
+Dömötör-monográfiádba felveheted, fiam ...
+
+A riportujság fekete misékről, kártyabotrányokról, földalatti
+titkos orgiákról, utcai késelésekről, csecsemőrablásról közölt
+páratlanul érdekes és intim adatokat. Nevek csak kezdőbetűkkel
+jelezve. D. J. művész. A szobrász szerelme. A méltóságos úr.
+Diszkréten csak éppen a művészet és erkölcs egymáshoz való
+viszonyának jellemzésére. Tudományos alapon. Freud, Krafft-Ebing,
+Havelock Ellis, Iván Bloch kutatásainak felhasználásával, keresve
+a fájdalomokozás és az erotikum között való összefüggéseket.
+
+Az eset tudományos és diszkrét kezelésének ellenére: Dömötör
+személye közbotrány és bűnvádi eljárás közepébe került. Az összes
+ujságok kénytelenek voltak foglalkozni vele. Az ügyészség vádat
+emelt, a művészek kizárták Dömötört az összes egyesületekből, a
+bárónő elhagyta férjét, a szobrász elvesztette összes állami
+megrendeléseit, a mágnásasszonyok elmaradtak a műteremből és az
+Akadémia tagjainak sorából, a szépművészeti miniszter
+indítványára kitörölték. A kritikusok megállapították, hogy
+Dömötör perverz hajlamú, iszákos, verekedő, gonosz ember, terhelt
+családból származott, fiatal korában díjbirkózó, lánctörő,
+gerelydobó és súlyemelő artista volt, a művészethez távolról sem
+konyít, kőfaragó korában elsajátított bizonyos olcsó és banális
+fogásokat, minden műve kópia, szemérmetlen plágium, antik
+torzókról összelopott motívumokkal, Canova-, Begas-,
+Thorwaldsen-, Delaplanche-utánzat, a szobrászatba átültetett
+Piloty-stilus lapos, nagyképű, üres és tartalmatlan, együgyű és
+unalmas reprodukciója ... Elföldelték, kiátkozták s hült helyét
+is megfüstölték, hogy elűzzék a nyomában netalántán hátramaradt
+rossz szellemeket. Ekkor láttuk, hogy mily zord hatalommal
+uralkodott a lelkekben a puritán erkölcs s minden jóravaló polgár
+megállapította, hogy némely Dömötör-féle bestiális ember bűnözése
+legalább arra jó, hogy felkeltse a felháborodás tisztító viharát
+s rámutasson arra, hogy a társadalom, a közvélemény, a fórum
+nyilvános orgánumai még mindig a tiszta erkölcs talapzatán
+állanak, habár egyes emberek el is tévednek az élet sötét és buja
+dzsungeljében.
+
+--Nem baj--gondolta révedező lélekkel Dömötör.--Én tudom, hogy
+mi vagyok és mit tettem és nem érdekelnek az emberek tudományos
+és társadalomerkölcsi szempontjai. Annyi bizonyos, hogy
+megfogyatkoztak a jövedelmeim, de arra még telik, hogy szép
+délolaszországi márványokat vásárolhassak és kifaraghassam az
+Odysseát, amit két év óta mintázgatok.
+
+Kissé szomorúan bolyongott ugyan a palotájában, amelyből
+hiányzott a felesége, a titokzatos szépségű, fáradt, ingerlékeny
+és végzetes kedélyű negyvenéves asszony, a maga váratlan és
+szenzációs szeszélyeivel, szerelmi ötleteivel, kutyáival,
+papagályaival, kis baziliskusával, szerecsen inasával, finom,
+elegáns vendégeivel, teaestélyeivel, migrainjével, könnyeivel és
+kacagásával, titokzatos eltünéseivel és váratlan megjelenéseivel.
+De Dömötör nem esett kétségbe és bölcs gyermekességgel
+megvigasztalta magát.
+
+--Sohasem hittem el, hogy örökké tartson ez a boldogság.
+Tulajdonképpen nem is volt az nekem való élet. Ámbár szép volt,
+csak most látom, a mindenségit.
+
+Körülnézett maga körül s csak most vette észre, hogy milyen
+fejedelmi interieurben él. A kandalló felett ott függött a
+felesége arcképe. Mint egy jelenés, némán, fejedelmi gőggel
+tekintett le rá, szegény, elhagyott rabszolgára ... A miliő,
+amely a képet körülvette, a ritka damaszkusi szőnyegek, a
+bronzveretes, intarziás bútorok, a dús selyemfüggönyök, régi
+mesterek képei, szobrok, vázák, porcellánok, a székek nehéz
+brokátja, az antik lámpák puha, érzéki fénye, a terem jó illata
+... olyan nobilis és művészi szépséget vetített e finom és
+ragyogó asszonyalakra, hogy Dömötörnek megdobbant a szíve.
+
+--Ez mind az enyém,--gondolta kissé nehéz és kusza
+impresszióval.--Bizonyára nagyon boldog ember vagyok--sóhajtotta
+észre sem vehető lélekzettel és majdnem elmosolyodott.
+
+Megbiccentette a fejét, a kezével fáradtan és gyengéden
+legyintve, kilépett az ajtón.
+
+A márványburkolatú hall közepén, középkori gót bronzok, templomi
+kegyszerek, kasulák, dalmatikák, infulák, pásztorbotok, kelyhek,
+zászlók, szentképek és tipológikus csodaszörnyek bizarr, vibráló
+színű múzeumában egy darabig tétován állott. Az inasa némán,
+kérdező szemekkel meredt rája, hogy melyik kabátot adja rá
+szokott éjjeli sétáira.
+
+Dömötör legyintett egyet a kezével. Ma nem megy sehová. Feketét
+kért és hirtelen benyitott a műtermébe. Rengeteg terem volt ez, a
+régi dekoratív művészek szokása szerint valóságos egzotikus
+templom, a világ minden tájáról összehordott ritkaságokkal. A
+színek vad lakodalmat ültek a falakon. Minden rikító és
+égbekiáltóan hangos. Nagy festett japán szobrok, indus
+aranyozások, cifra keleti szőnyegek, primitiv egzotikumok és
+raffináltan megalkotott párisi műtárgyak. Minden helyi színhatás
+a végletekig felfokozva, mint Böcklin képein, a színek orgiájából
+egy idegfeszítő pokoli tónusba olvadva. Pálmák, nehézszagú
+virágok, kitömött állatok, fenevadak hosszúszőrű bundái, mint a
+Makart-korszak bécsi interieurjei. A szögletekben aranyrudakon
+sátrak, görög és perzsa selyem hímzésekkel, széles olasz
+heverődiványokkal és öblös karosszékekkel. Ebben a teremben
+minden a fülledt és túlterhelt érzéki kultúrára és van Roosen
+bárónőre emlékeztetett. Dömötör úgy ténfergett benne, mint egy
+múzeumban, de nem tagadta: örült, hogy ez a múzeum az övé.
+
+Dömötör egy percig sem maradt a műteremben. Egy kicsiny benyilóba
+lépett, egy nehéz lombárdiai csipkékkel függönyözott, feminin
+ízléssel berendezett budoárba, ahol előkelő úri modelljei, finom
+és hajlékony hercegnők, bankárok és gyárosok sugárzóan buja
+feleségei öltöztek vagy vetkőztek a saját portréjukhoz.
+
+Ezen is keresztülhatolt Dömötör és eszébe sem jutott, hogy az
+ország legszebb asszonya tegnap a komornája nélkül jött ide, hogy
+a ruháját magával a művésszel kapcsoltassa ki. Bement a
+hálószobájába és lerogyott egy hatalmas góth gyóntatószékbe,
+amelynek dagadóan kipárnázott öblében, a kandalló mellett, szinte
+elsülyedt. Ezt is az asszony rendezte be neki.
+
+Mint egykor Wagner Richárd, Dömötör felesége is szerette a
+szőnyeget, a puhát, a hangfogót, a selymet, a suhogót és
+misztikusan csillogót, a szövetet, a színest és redőset, a
+bársonyt, a meleget és bizalmast és a hálószobája csupa csend
+volt és puhaság, narkotizáló és altató, még kép sem volt benne,
+csak beauvaisi tapisseria, roueni gobelin és indiai faliszőnyeg.
+
+Dömötör leült és csendesen szivarozott. Előtte párolgott a mokka,
+a kandallóban pattogott az illatos, friss, gyantás fenyőág, a
+szivarjának édes, ópiumos illata elbágyasztotta és a művész úgy
+érezte, hogy érdemes élni.
+
+A művész már félórája ült mozdulatlanul a gyóntatószék puha
+karjai között. Homlokát néha végigsimította. Egy-egy új csésze
+kávét öntött magának. Merően nézte a kályha tüzét. Kissé
+köhögött.
+
+--Tulajdonképpen nagyon hálás vagyok neked, Élet, hogy
+ötvenesztendős koromra ilyen szépen megvalósítottad az
+álmaimat--gondolta a félórai öntudatlan révedezés után.
+
+És eszébe jutott, hogy fiatal szobrász korában, az ifjú fantázia
+buja telhetetlenségével éppen ilyenre álmodta ki magának a
+dicsőséget, a gazdagságot, sikerrel, diadallal és hódolattal teli
+zenitjét a karrierjének. Dömötör egyszerű és őszinte lelke
+beismerte, hogy ez rendkívüli dolog, különös áldása a sorsnak,
+tüneményesen ritka szerencse. Nem olyan természetes az, hogy ő
+odáig jutott. Úgy is történhetett volna, hogy útközben megfogy az
+energiája, tévedt utakon elbukik a tehetsége, túlságos
+szenvedélyek meggátolják a siker kivívásában ... Tulajdonképpen
+nem is tudja, hogyan sikerült minden. Sem elég öntudatos, sem
+elég vakmerő, sem elég megalkuvó, sem elég önfeláldozó nem volt
+ahhoz, hogy valamit önmagának köszönhessen. Nem tett egyebet,
+csak dolgozott. Ezenkívül pedig éldegélt, tanult, nézegetett,
+iparkodott, de harcos extázissal sohasem dobta magát az események
+útjába, valami gyengéd és hatalmas erő tartotta állandóan
+bizonyos színvonalon, egy jóságos, ellenállhatatlan, titkos kéz
+vezette mindig, felfelé ... szegénységből, kurtakorcsmákból,
+hidegből, sötétből ki a fényességbe, a nobilis és elegáns
+asszonyok rajongásába, a fejedelmi pompába, föl, föl egész az
+arisztokratikusan finom élet legfőbb büszkeségéig: a családjáig,
+amelyet királyi fényűzésben tart és mennyei tisztaságban szeret.
+
+--Nagyszerű dolog ez--gondolta hálás, őszinte és meghatott
+lélekkel.--Bevallom, hogy a nagy palota, a cselédség, az autó, a
+jacht, az utazás, a gazdag és műveit emberek társasága, az a
+lehetőség, hogy a magam testi és lelki igényeit egy könnyed
+elhatározással kielégítsem, a feleségem arisztokratikus asszonyi
+varázsa, ez a pénzen vásárolható művészet, kényelem, hatalom,
+függetlenség és szabadság, ez a korlátlan teljesedése a polgári
+vágyaknak, mégis csak ez minden, amit az élet nyújthat és én
+mindezt csak úgy ajándékban vagy megszolgálva, mint királyi
+honoráriumot élvezem a mindenható végzet szeszélyes kezéből.
+
+Dömötör annyira becsületes, önzetlen logikájú, tisztaszivü és
+jóhiszemű ember volt, hogy ilyenkor szeretett volna
+szemtől-szembe találni egy istent, akinek megköszönje, hogy
+megnyitotta előtte a legmagasabb rendü élet kapuját.
+
+Ezen járt Dömötör esze a góth imaszékben és már-már elhatározta,
+hogy bemegy feleségéhez, elmondja neki gondolatait és együtt
+örvendeznek az élet kegyelmes és bőkezű volta felett.
+Felemelkedett, kettőt lépett, de aztán meghökkent és visszaesett
+a székbe, mert eszébe jutott, hogy asszony már nincs ebben a
+ragyogó palotában. Egyedül van. Elhagyták.
+
+Kissé megrebbent a szempillája, de aztán eszébe jutott, hogy a mi
+volt, az nem is volt természetes állapot.
+
+--Paraszt vagyok én, hiába--mondta egész hangosan, a művészet
+öreg, bugris parasztja, vén szamár, ha egy percig is elhittem,
+hogy hozzávaló vagyok.
+
+Dömötör lelke összehúzódott. Nem. Nem ehhez az asszonyhoz
+szeretne most menni. Egy másik jutott most eszébe. Egy kicsiny,
+barna, szomorú tekintetű ügyetlen kis teremtés. Egy
+tehetségtelen, de rajongó lelkű kis kollégája a múltból. Akivel
+együtt kezdtek lépegetni a művészet meredek hegygerincén. Az
+elfáradt és leült valahol a domboldalon, ő pedig elszakadt előle,
+mert a tüdeje birta.
+
+--Ej, ej, hogy jutott ez most eszembe,--töprengett Dömötör és
+Nórára gondolt.
+
+--Nóra--ismételgette magában először mosolygós
+reminiszcenciákkal, aztán meghatott ellágyulással, végül
+fájdalmas vágyakozással.--Hol lehet most Nóra? Mi lett belőle?
+Talán férjhez ment és elsatnyult, megrútult és megöregedett
+idejekorán a gondoktól, a szegénységtől, a gyermekszüléstől, a
+családi perpatvaroktól és a meg nem valósult illúziók halálos
+gyötrelmeitől.
+
+--Nóra ...--ez a név most, mint egy buja és fantasztikus rögeszme
+inkarnációja, egyszerre érzékletes és csábító testet öltött. Maga
+előtt látta, szinte kézzel elérhető közelségben a kis fekete
+szobrászleányt, aki pompás fiatalságával, szűzi
+szemérmetlenségével, gyönyörű testének engedékeny vonakodásával,
+öntudatlan élvezőképességének végeérhetetlen skálájával, isteni
+módon átlátszó személyességével, örökké kacér dacosságával neki
+az első komoly életörömöket nyújtotta. Sem azelőtt, sem azóta nem
+volt szerelme, amely oly apokaliptikus szépséggel, annyi
+gyötrelmes gyönyörűséggel, annyi félelmetes és megrázó
+szenvedélyességgel kínozta volna férfiúi, fiatalos
+szemérmességet, büszkeségét, mint a Nórával töltött évek szinte
+tragikus szenzációja. Nórával ismerte meg a szerelmet, előtte
+csak félénk és ízetlen kísérletezés volt minden, csak
+másolgatása a regények és színdarabok szerelmeinek, utána pedig
+csak örökös keresgélés az után, vajjon találja-e mását annak a
+hatalmas, gyilkos, halálos mennyei megsemmisülésnek, amely Nóra
+karjaiban szakadt az öntudatára.
+
+--Nóra!--szisszent fel fájdalmas mámorban a művész és
+elviselhetetlen extázist érzett az idegeiben.--Hol lehet most
+Nóra?
+
+Dömötör homlokán vad kétségbeeséssel dobogott a kidagadt
+véredény. Berohant a dolgozószobájába, felrántotta az íróasztala
+fiókját, kidobált minden levelet, képet, drága és ereklyés
+lim-lomot és Nóra fényképe után kutatott. Nóra e pillanatban
+annyira a szívében ült, annyira beleolvadt a saját testébe, oly
+közel volt az agyához, hogy nem látott belőle semmit: most nem
+tudta rekonstruálni azt az arcot, amely egykor legédesebb
+gyönyörűsége és legcsodálatosabb látványossága volt. Nóra oly
+mélyen eltemetkezett a művész egyéniségében, hogy megsemmisült.
+Nóra eltűnt, csak egy lázas, őrjöngő érzés maradt meg belőle, az
+első és utolsó szerelem örök impressziója.
+
+Dömötör egyetlen hajszálat, egyetlen levelet, vagy képet nem
+talált, ami Nóra testi valóságát közelebb hozta volna érzékeihez.
+De minden pillanatban közelebb került ahhoz a nagyszerű
+elragadtatáshoz, amelyben évekig vergődött. Most összesűrítve,
+megsokszorozva, fölmagasztosítva érezte egyszerre mindazt a
+gyönyörűséget, amit neki Nóra apránkint, bánattal, kicsinyes
+kellemetlenségekkel vegyítve éveken át adott. Most ugy érezte,
+hogy életének ez volt az egyetlen szépsége s mindaz, amit azóta
+kapott az emberektől, eltörpül, nevetségessé válik és megsemmisül
+Nóra isteni ajándékai mellett. Egy kimondhatatlan, hálás és szent
+elérzékenyülés borult a lelkére, hogy majdnem sírva fakadt.
+
+--Hol lehet most Nóra?--ismételgette mániákus szenvedélyességgel
+és boldog elragadtatásából lassankint kinzó önvád és magával
+szemben szomorú szemrehányás fakadt ki.
+
+--És én ezt az asszonyt már csaknem elfelejtettem. Egyszer csak
+otthagytam magam mögött, mint egy forrást, amelyből az élet
+vízét ittam ... amelyből erőt, ifjúságot, szépséget, ambiciót,
+művészetet, bátorságot, egészséget ittam a nagy gyalogútra ...
+Otthagytam, hogy mások merítsék meg benne piszkos tenyerüket,
+hogy mások apasszák drága, tiszta üde cseppjeit, hogy
+rátapossanak és besározzák és felzavarják és tönkretegyék és
+pocsolyává iszaposítsák szivárványosan habzó kristályos folyását.
+
+Dömötör szeméből kicsordult a könny. Dömötör gyermekesen tiszta
+és mély fájdalmat és lelkiismereti furdalást érzett.
+
+Elhatározta, hogy felkeresi Nórát és uj életet kezd vele.
+
+
+
+
+VII.
+
+
+A Dömötör-villa, amelynek homlokzatáról a Sors bona, nihil aliud
+jelmondata hirdette a derűs és nyugodt életbölcseség szelid
+fatalizmusát, az emlékezetes botrány után hamarosan
+elnéptelenedett. Már nem álltak meg kapuja előtt az elegáns
+hölgyek autói, a libériás cselédség elszéledt, zongoraszó többé
+nem szűrődött ki a háromives ablakok tábláin. Csak a műterembe
+nyíló hatalmas üvegtornácon keresztül lehetett látni, hogy egy
+fehérköpenyes Titán kalapáccsal, vésővel és egyéb
+acélszerszámokkal ostromol márványkolosszusokat és kőbálványokat.
+De a munka magán hordozta a harag és a bánat sötét unalmát. A
+szobrász barátjai elszéledtek, a szomszédok összesúgtak,
+nevetgéltek, vagy a szent megbotránkozás álarcát vették föl, ha
+elhaladtak a ház előtt. Csak egy vékony, magas,
+kinos-elegánciáju, sáppadt férfi látogatta gyakran a magányosan
+verejtékező művészt: Balthazár György rendőrkapitány, az amatőr,
+a dilettáns műgyűjtő, a művészettörténet és a psichoanalyzis
+lelkes rajongója. A derék férfiú csakugyan nem mutatkozott az
+előítéletek és a társadalmi konvenciók rabszolgájának, ő nem
+vetette meg a művészt, sőt barátsággal tapadt hozzá a balsors
+mostoha napjaiban. Megfelezte vele a bánatot, --mint
+mondta,--ámbár korábban nem volt része vele a békesség
+édességeiben és a dicsőség mámorában. És megfelezte Dömötör
+erszényét is, ámbár nem szivesen, --mint állította--mert az
+anyagiak mindig veszedelemmel fenyegetik az ideális barátság
+tartósságát. Szerencsére Dömötörnek nem volt szokása az anyagiak
+iránt érdeklődni--egyszerű és rajongó lelke hálás volt azért,
+hogy akadt egy emberi lélek, aki nem szégyenli a vele való
+összeköttetést.
+
+Balthazár az esti teázgatások alkalmával gyakran kérdezősködött a
+fekete misék, a földalatti orgiák és az ópiumbarlangok
+mibenlétéről; sajnos, eziránt Dömötör a legtávolabbi
+útbaigazítással sem szolgálhatott. Ellenben elpanaszolta neki,
+hogy egykori szerelmét, Nórát, a szobrászleányt sehol sem tudja
+feltalálni, s ebben segítségét kérte hűséges barátjának.
+
+--Neve?
+
+--Balogh Nóra.
+
+--Kora?
+
+--Negyven éves lehet, úgy körülbelül ...
+
+--Mikor láttad utoljára?
+
+--Látni nem láttam, csak hallottam, hogy férjhez ment, egy
+leánykája született ... A férjét ... hogy is hívják csak a
+férjét?
+
+--Igen, ez a fontos.
+
+--Valter ... Waldeck ... hopp, megvan, Waldeck Rudolf
+vadászőrnagy Ausztriában.
+
+--Pompás ... készen vagyunk--lelkendezett Balthazár.--Egy katonai
+schematizmus.. és megvan az egész ...
+
+--A férje meghalt ... ezt is hallottam,--nyögte ki lemondóan a
+szobrász.
+
+--Annál jobb,--lelkendezett Balthazár--akkor a
+hadügyminisztériumban megnézzük a nyugdijasok listáját. Meghalt a
+férje ... pompás ... ez az Isten rendelése ...
+
+És két hét múlva diadalmasan jelentette Balthazár:
+
+--Özvegy Waldeck Rudolfné született Balogh Nóra úrhölgy
+tizenhétéves leányával együtt Bécsben él, iparművészeti iskolájuk
+van a Leopoldstrasse 17. szám alatt III. emelet 8. ajtó. A leányt
+Ágnesnek hívják s az idei freudenaui szépségversenyen első dijat
+nyert 4685 szótöbbséggel. Feketeszemű, magas, karcsú, feltűnő
+szép lábú kis őzike. Nyomasztó anyagi viszonyok között élnek,
+mert anya és leánya az egyszerű barna kenyér tiszta és
+természetes ízét többre becsülik a homályos úton szerzett ananász
+és őszibarack-bowlé buja zamatánál.
+
+Dömötör hálát adott az Istennek és örvendező lélekkel csomagolt,
+hogy Bécsben fölkeresse, magáévá tegye és elhozza ide, a
+zuglói-uti palotába régi szerelmét és ifjúkorának boldogságát
+visszaállítsa öreg napjaira.
+
+És útközben ekképen elmélkedett:
+
+--Hiába, a természet, a származás és a családi nevelés, a
+vérmérséklet és a lélek csiszolatlan egyszerűsége ellen nem
+szabad erőszakot elkövetni. Itt van az én esetem. Szédületes
+lendülettel haladtam fölfelé a dicsőség és fényűzés, a vagyon és
+előkelőség kapaszkodóján. Bárónő feleség, libériás cselédség,
+arisztokrata baráti kör ... mint egy operai rendező csapongó
+képzelete ... minden ősi ösztönöm és hivatottságom ellenére
+erőszakosan kiforgatott egyszerű és paraszti egyéniségemből. Mi
+lett a vége? Gúny, szégyen, megaláztatás. Ha megmaradtam volna
+homályos és hűvös zárkózottságom, munkával és küzdelemmel
+megédesített szegénységem, bohémes szerelmeskedéseim és polgári
+örömeim apró hotelszobájában, vagy egy külvárosi atelier fehérre
+festett csupasz négy fala között ... nem jutottam volna sem a
+kétes és hiú pompa fellegvárába, sem a fullasztó és gyalázatos
+bukás örvényébe. Milyen gyönyörű lett volna kis vidéki templomok
+márványmadonnáit faragcsálni, gipszöntvények modelljeit gyártani,
+síremlékek terveit rajzolgatni, este jó pohár bor mellett
+pipázgatni, jókedvű és természetes cimborák közt muzsikálni és
+Nóra pompás derekát átölelve, szép csendesen pihenésre ballagni,
+nap-nap után valahol egy kis falu határában, közel Budapesthez,
+mindjárt az út szélén épített földszintes villában, ahol
+petroleumlámpa enyhe fénye mellett apa és anya, nagyocska leány,
+egy rövidnadrágos fiúgyerek--teringettét! hadd jöjjenek a
+gyerekek, mint az orgonasípok,--négy öt maszatos kis szobrászinas
+üldögél, az egyiket nagyapámról Andrásnak, a másodikat apámról
+Pálnak, a harmadikat magamról Jánosnak, s leányt édesanyámról
+Klementinának, a legkisebbet, gyönyörű, feketeszemű, izmos,
+fürge, pajkos csavargó kis libuskát pedig őróla: Nórának
+keresztelte volna a falu plébánosa ...
+
+És a vasúti kocsi puha párnáján a boldogságtól elérzékenyedve,
+majdnem sírva fakadt Dömötör és oly izgatottan s oly sűrűn
+nyaldosta, kemény, kicserepesedett vastag ajakát, mint még soha
+életében ...
+
+És két hét múlva Nóra és leánykája, Ágnes már átvették a
+Zuglói-úti villa háztartását. A szobrász nem tagadta, hogy ezt a
+boldogságot barátjának, Balthazár rendőrkapitánynak köszönheti, s
+hálája jeléül neki ajándékozta egyik legszebb alkotását, Lédának
+és négy gyermekének, Castornak, Polluxnak, Helénának és
+Klytaimnestrának bronzba öntött csoportozatát.
+
+Ettől fogva újra hangos és derűs volt a művész házatája. Nem
+csoda. Nóra és leánya ragyogóan érdekes és vidám teremtések
+voltak. János az első pillanatban, ahogy Bécsben megpillantotta
+őket, majdnem felkiáltott annak a hasonlatosságnak a láttára,
+amelyet a fiatal Ágnes és a húsz esztendő előtt elvesztett Nóra
+arca, termete, hangja, járása és szempillantása mutatott.
+
+--A természet csodálatos játéka ez--tűnődött a szobrász
+meghatottan.--Az Ég határtalan kegyelme, hogy öregségemre
+visszaadta nekem egészségben és fiatalságban elhagyott múzsámat.
+Megismételte, megkettőzte az életemet. Húsz esztendő nyomtalanul
+tűnt el a hátam mögött s most újra kezdődik minden szépség és
+boldogság, mintha a húsz esztendőt csak átálmodtam volna. Én is
+fiatal vagyok és újra kezdem az életemet.
+
+És nyomban halálos szerelmet érzett Nóra leánya iránt.
+
+--Ámde mi lesz Nórával?--kérdezte ijedten önmagától.--Nóra érett
+asszonyi pompájában, kissé bágyadt és kiélt szépségben állott
+előtte, mint egy fejedelmi tearózsa. Sokban emlékeztette őt Van
+Roosen bárónőre, csakhogy Nóra fekete hajú és sugárzóan életerős,
+dús, energikus, kacér és vidám. Csak Dömötör szemérmességén múlt,
+hogy nyomban nem folytatták ott, ahol--ezelőtt húsz esztendeje,
+Hellmer tanár atelierjében, a modellek és növendékek
+társaságában--abbanhagyták. A művész egyelőre nem élt régi
+jogaival. Egyrészt mert szerelmes volt a kis leányba, másrészt,
+mert házasságról, családról, gyermekekről és keresztelőről
+álmodozott, végül, mert becsületérzése, jámborsága és kötelessége
+azt sugallta, hogy Nórát kell a menyasszonyának tekintenie s rá
+kell biznia a továbbiakat.
+
+Annyi bizonyos, hogy Nóra és leánya átvették a palotát,
+berendezkedtek és megosztoztak az uralkodáson. Külön
+lakosztályaikban meglepő izléssel, hozzáértéssel és
+otthonossággal elhelyezkedtek, nyomban barátokat, rajongókat, és
+ingyenélő tányérnyalókat gyűjtöttek maguk köré és egykettőre
+kialakult a két imádandó és érdekes hölgy udvara, amelynek
+majordomusa, kancellárja, mindenható kegyence és minisztere
+Balthazár lett, a rendőrkapitány. Az új társaságban alig volt
+egyetlen ember, aki Van Roosen bárónő uralkodása alatt is
+bejáratos lett volna a villába. A bárónő ugyanis a férfiak közül
+a fiatalságot, a nők köréből a meglett, vagy legalább is érett
+korban levőket invitálta. Most pontosan ellenkező tendencia
+mutatkozott. A férfiak nagyrészt tul voltak az ötvenen és a nők a
+húszas évek virágzó ifjúságát képviselték. A férfiak a
+nyugalmazott tábornokok, versenyistállótulajdonosok, gazdag
+bankárok, lecsúszott arisztokraták, tőzsdeügynökök, adósságba
+merült előkelő államhivatalnokok köréből kerültek ki, a nőket a
+szinházak, dalcsarnokok, mulatók tájáról, az irodalom és művészet
+terméketlen hisztérikái közül, brilliánsoktól csillogó állástalan
+tanítónők s művésznövendékek pompás bundákba burkolt, szelíd és
+engedékeny nyájából terelte össze a fáradhatatlan és
+szolgálatrakész Balthazár.
+
+--Annyi bizonyos, hogy a város legszebb hölgyei és leggálánsabb
+gavallérjai szerencséjüknek tarthatják, ha küszöbödet
+átléphetik--hizelgett édeskés finomsággal Dömötörnek.--A
+cinquecento szalonjainak képe elevenedik meg itt, a te
+művészettől és szépségtől átlengett palazzodban.
+
+És példákat sorolt fel a renaissance történetéből. Sok
+hasonlóságot talált a Dömötör-villa társasága és a sienai
+Michelangelo elnöklete alatt álló művészkompánia között, amely a
+római pestis dulása után az örök város népét a maga zseniális
+bohóságaival az új élet élvezetére megtanította. Agostino Chigi
+bankár sógornőjével, a szép Madonna Porziával állította egy sorba
+Nórát, külsőleg pedig madame d'Etamnes-nál, I. Ferenc kedvesénél,
+sőt Diane de Poitiersnél is különbnek magasztalta őt, aki
+szépségén, okosságán, zsenialitásán kívül még erényességével és
+hűségével is felülmúlja halhatatlan elődeit. Meghatottan és
+ellágyultan kívánt szerencsét az új élet örömeihez és
+kijelentette, hogy ez Dömötör János életében van olyan nagyszerű
+epocha, mint a renaissance az olasz és francia kultúra
+történetében.
+
+Mindamellett nagyon tévedne az, aki ebből azt következtetné, hogy
+a szobrász boldog volt ebben a renaissanceban. A helyzet egy
+cseppet sem hasonlított ahhoz a romantikus elképzeléshez, amelybe
+ő az új életet beállította. Nyoma sem volt abban sem a hajnalban
+kezdődő munka áhítatos buzgóságának, a verejtékező alkotás
+diadalmas fáradságának, az esti pipázgatások, a jólelkű és
+egyszerű cimborák közt való muzsikálgatások, kuglipartiek és
+erdei kirándulások, vasárnapi sörözések és ezüstös holdvilágnál
+végzett halászgatások idilli örömeinek. Az Angelus hangjait
+elnyomták a zongorán előadott modern négerdalok akkordjai,
+fülemile és pacsirta helyett kezdő operaénekesnők trillái
+csattogtak a park villanykörtékkel gyéren világított bokraiban, s
+kugliparti helyett nehéz bakkarajátszmákban kellett résztvenni a
+megrémült lelkű szobrásznak.
+
+Néha ugyancsak megszeppent, ha átgondolta, hogy mire vezet ez az
+élet. De Nóra és Ágnes oly szép volt s a társaság minden tagja
+oly fennen magasztalta a két hölgy tökéletes erényeit és vonzó
+társadalmi tulajdonságait, hogy nem tudott beleszólni a fiatalság
+önfeledt, bájos könnyelműségeibe.
+
+--Hadd tombolják ki magukat a sanyarú évek egyhangú és unalmas
+nélkülözései után--gondolta atyai belátással.--Majd megunják és
+rájönnek arra, hogy az igazi boldogság az élet csendes
+harmóniájában és az igénytelenség bölcsességében rejlik. Aztán
+majd elválik: vagy az anyja, vagy a leánya a feleségem lesz ... s
+ez föloldja a most még fülsiketítő disszonanciákat.
+
+És ő maga lassan-lassan elvonult. A park végén egyszerű, de tágas
+üvegateliert állított föl magának s ott hajnaltól estélig gyúrta,
+formálta, simította megkezdett kolosszális kompozicióit. És
+esténkint, mikor a díszcserjék, rózsafák, délinövények, ritka
+piniák, egzotikus virágbokrok alól a hölgyek társaságának ezüstös
+kacagása, poharak csengése, a szalon-kapelle buja táncmuzsikája
+fölhangzott, szerelmes párok gyakran odalopództak a szobrász
+ablakához s a függönyök között lesték a lihegve, dohogva, izzadva
+küzködő művészt.
+
+Dömötör haja, bajusza, szemöldöke fehér volt a gipsz, agyag és
+márványpor szállongó felhőiben, hatalmas törzse görnyedezett a
+kőtömbök, agyagmasszák emelgetésében, felgyűrt karján
+kirajzolódtak az erek, ahogy az anyag ellenállásával viaskodott.
+Sírt a márvány a fürész fogai alatt, nyögött az agyag a herkulesi
+marok szorításában, szikrázott a szilánk a véső, a kalapács, a
+reszelő súlyos érintésére, egy nagyszerű, haragos, zord szimfónia
+zenéje kisérte a művészi erőfeszítés isteni tornáját.
+
+A szerelmesek nevettek és féltek és elfutottak, mert szégyelték
+volna magukat, ha a verejtékező Cikiops észreveszi
+kiváncsiságukat.
+
+Egy ilyen éjszaka után reggel nyolc órakor megjelent a házban egy
+ügyvéd, két tanúval, egy rendőraltiszttel és három, egyenként
+százezer koronáról kiállított váltót mutatott be Dömötörnek,
+amelyre a művész neve szemmelláthatólag hamisítva volt.
+
+Nóra volt a hamisító.
+
+Dömötör eladta készen álló szobrait, bronzait, érmeit,
+reliefjeit, gipszmodelljeit és kötelezte magát, hogy öt esztendőn
+keresztül minden művét átadja a hitelező bankároknak. És nem is
+haragudott.
+
+--Legalább lesz, ami munkára ösztökéljen.
+
+Nóra azonban sírt és vonaglott a lelkiismeretfurdalás és megbánás
+tisztító tüzében.
+
+--Ezután más életet élünk--fogadkozott anélkül, hogy Dömötör ezt
+megkövetelte volna.--Mindenekelőtt férjhez adjuk a leányomat.
+
+És bemutatta jövendőbeli vejét gróf Enrico Pagginit, olasz
+lovastisztet szolgálaton kivüli viszonyban, egy huszonnégy éves,
+egérszemű, piros ajkú karcsú gavallért, a ház gyakori vendégét,
+aki nem tud Ágnes nélkül élni, de hogy vele élhessen és
+elvihesse haza Sienába, ősi kastélyuk, olajfaerdeik és
+szőlőlugasaik földi paradicsomába, kétszázezer korona hozományra
+van mulhatatlanul szüksége.
+
+Dömötör boldog volt, hogy a legdrámaibb problema: Nórával szemben
+való kötelességei és Ágnes iránt kilobbant szerelme ilyen pompás
+önkéntelenséggel megoldódott.
+
+--Nem is volt tiszta és erkölcsös gondolat--állapította meg
+magában bűnbánóan, hogy vágyaimmal --habár titokban is--e gyenge
+és ártatlan leányka után törekedtem. Az Isten újja ez--mondogatta
+megbékélten és rezignációval.
+
+És házára kétszázezer koronányi jelzálogkölcsönt vett fel,
+hozományul a szerelmeseknek.
+
+--Menjetek békével Sienába és legyetek boldogok.
+
+A mihez extázistól reszkető hangon kivánt szerencsét Balthazár
+is, a ház szolgálatkész és önfeláldozó barátja.
+
+
+
+
+VIII.
+
+
+Az ember szépen megházasodik, mindegy, ha öreg korában is, csak
+az a fontos, hogy magához való nőszemélyt vegyen feleségül.
+Mindenki megbánta, aki akár alul, akár felül házasodott a
+rangján. Művészember, alacsony származású, még ha királyok
+barátja is, ne vegyen el főrangú hölgyet, mert az megcsalja az
+inasával; aki pedig modelljét vagy cselédleányát teszi nejévé,
+biztos lehet, hogy felesége beleszédül előkelő barátja karjaiba.
+Nóra már nem éppen fiatal, de szép, temperamentumos és kívánatos;
+józan, de tele van az élet vágyával és be tudja ragyogni
+kedélyével, szerelmével és okosságával egy művészember öregségét.
+Ismeri a világot, tud férfiak és asszonyok nyelvén beszélni,
+jártas az üzleti élet titkaiban (maga is iparművészeti tárgyakkal
+kereskedett), szereti a pénzt s otthonos a jólétben; bizonyos,
+hogy nagyszerűen fogja adminisztrálni az ura művészetét. Hogy
+eddig tékozló volt és egyszer megbotlott a törvény
+paragrafusaiban: ennek a hirtelen átmenet, a váratlan szerencse
+és helyzetének bizonytalansága volt az oka. Most már torkig van
+az esze-veszett karnevállal, szinte áhítozik a nagyböjt szigorú
+mértékletessége, takarékoskodása, valamint a vagyongyűjtés
+hasznos örömei után és szép csendesem készülődik az öregség
+napjaira. Ezentúl tehát Nóra kezeli a vagyon megmaradt roncsait.
+Nóra egyezkedik a bankárokkal, akiknek elsőbbségi joguk van
+minden új alkotására, törlesztgeti a jelzálogkölcsönt és megveti
+alapját az anyagi újjáéledésnek. Ő pedig dolgozik, a mindenségit,
+éjjel-nappal dolgozik, mint az igavonó barom, mert labor omnia
+vincit és úgy sincs más öröm ebben a cifra rongyos földi életben.
+És ha a villát el kellene adni? Ha automobilt és fogatot többé
+nem tarthatna? Vigye el az ördög! Hadd jöjjön a dunamenti kis
+község, a fehérre festett csupasz atelier, a napsütéses udvar a
+vén diófával, csak ott legyen Nóra a ragyogó fekete szemével és
+ringó termetével, aztán hadd jöjjenek a gyerekek, András, Pál,
+János, Klementina, Nóra, teringettét, úgy sincs semmi öröm más
+ezen a kerek világon.
+
+--Nóra--rontott be barátnőjéhez villogó szemekkel, égő arccal,
+extázistól kicserepesedett ajakkal a művész,--akar-e a feleségem
+lenni, édesem?
+
+Nóra szemérmesen elfordította a fejét, néhányszor halkan
+köhintett, azután odaborult a férfi vállaira.
+
+--Meg tud-e nekem bocsájtani?
+
+Dömötör János térdére ültette az asszonyt és emlékeztette őt
+Hellmer professzor műtermére. Majdnem sírtak. Nóra úgy belebújt a
+szobrász hatalmas karjaiba, mint Vénus szerelmes galambja a
+fészkébe.
+
+--Te vagy a legdrágább, legjobb, legszebb ember ezen a világon.
+
+Kitűzték az esküvő napját, addig Nóra a villa északi szárnyán Van
+Roosen bárónő üresen hagyott hálószobájában lakott, Dömötör pedig
+a kerti műteremben töltötte éjszakáit.
+
+--Jegyesedhez pedig ne közeledjél az esküvőd napjáig--súgta neki
+egy imádságos, előénekes, szemérmes öreg parasztasszony hangja,
+ezerjófüves édesanyja ősi magyar tradiciós szelleme.
+
+János két hét alatt megmintázta a bolyongó Odysseust, amint
+hazatér és feleségét Penelopét a kérők karjaiban találja; a
+fáradt hős megrendülve, némán nézi az orgiát; áll az ajtóban, de
+már egyik vállával kifelé fordul; szenvedő arcának csak a
+profilja látszik. A domborművet, amely két méter magas és négy
+méter hosszú volt, a párisi nemzetközi tárlat számára készítette.
+Valahányszor ránézett, mindig Michelangelo és a Kentaurok harca
+jutott az eszébe.
+
+--Ezzel kezdem meg az új életet--dörmögte magában, amikor
+agyagportól és izzadtságtól összecsapzott kemény haját
+borzolgatva, gyulladt szemmel, lihegő ajakkal ott állott a kész
+remekmű előtt és méregette az alakok arányait, a dőzsölő csoport
+elrendezését s Odysseus arcának fájdalmas eltorzulását.
+
+--Te a magad sorsát mintáztad bele ebbe a
+márványrengetegbe--gúnyolódott vele egy kárörvendő gonosz kis
+ördög a szivében.--Erre talán nem is gondoltál, öreg cimbora.
+
+János elnevette magát. Bolond ötlet. Az ember kigondol valamit,
+erős akarata van a megvalósításához és megcsinálja szépen,
+lelkesen, gondosan, izzad, tüzel, dolgozik, kimerül, alszik egyet
+és megöleli a feleségét: nincs tovább. Ami ezen túl van, az beteg
+ember lázas álma, romlott fantáziák káprázata, süketek
+hallucinációja, vakok rémlátása, önmagukkal meghasonlott lelkek
+délibábja. Az egészséges ember tudja, hogy sors bona nihil aliud
+és jót húz a kancsóból a bosszúságok után.
+
+Elővette fiókjából a borosüveget. Liternyi, nagy öblös poharat
+félig töltött vele, megpótolta habzó, szénsavas ásványvízzel és
+egy hajtásra kiitta a csípős, savanykás keveréket. Aztán pipára
+gyújtott és elégedetten letelepedett munkája elé egy falócára:
+
+--A fő az, hogy élünk egészségben, kezünk alatt ég a munka s hogy
+a relief, teringettét, csinos egy kompozíció. Tátva marad
+Párisban a kritikusok szája. Ez a fődolog.
+
+Nyolc nappal az esküvő előtt Nóra sugárzó arccal jelentette, hogy
+megtalálta a módját, mint kell Dömötör zilált anyagi viszonyait
+egy fogásra elrendezni.
+
+--Tulajdonképpen Balthazárnak köszönhetjük az ideát,--mondta
+szapora bőbeszédüséggel.--Vegyük csak a dolgot úgy, ahogyan van.
+Neked, édes szivem, jelentékeny adósságod van, ugy-e?
+
+--Sajnos, jelentékeny. Kétszázezer az Ágnes hozománya,
+háromszázezer a három váltó, az összesen félmillió,--számítgatta
+Dömötör és egy kissé elvörösödött szégyenletében.
+
+--Százezer korona adósságom van nekem,--tette hozzá hanyagul az
+asszony.
+
+--Az hatszázezer.
+
+--Az ékszereim zálogban vannak.
+
+--Az hétszázezer.
+
+--Mondjuk nyolcszázezer, mindennel együtt. Tehát körülbelül egy
+milliót jelent az adósság, ha meg akarjuk váltani a bankárok
+opcióját és kiegyenlítjük az apró-cseprő tartozásokat. Már most
+ide figyelj. A villa, a berendezés, a műtárgyak, az ezüst, a
+fölösleges díszruhák, kosztümök, régiségek, fegyverek, az autó, a
+lovak, mind összevéve megérnek vagy két milliót.
+
+--Két milliót?--kérdezte elszörnyedve Dömötör, aki sohasem
+sejtette, hogy ily fejedelmi vagyon felett rendelkezik.
+
+--Ugy-e drága, öreg Herkulesem, nem is tudtad, mi van a te Nórád
+gondjai alatt?
+
+Dömötör hálásan csókolta meg a feléje nyújtott puha, fehér,
+selyemsima kezet. --Nos?
+
+--Nos, Balthazár hozott egy műkereskedőt, nagystílű gyűjtőt és
+pénzembert, az hajlandó két milliót leolvasni a villa és annak
+minden ingósága ellenében. Egy milliót rögtön készpénzben fizet,
+a másikkal pedig adósságaidat rendezi, ha te is úgy akarod.
+
+Egy millió készpénz és ráadásul megszabadul a villától, a
+bankároktól, az adósságaitól, az autójától, a lovaitól és a
+cselédségétől!... ez több volt, mint amennyit Dömötör János
+hirtelen át tudott fogni a fantáziájával. Egy ideig elkábulva
+bámult Nóra fekete szemeibe, zavartan és izgalomtól öntudatlanul
+nyalogatta az ajakát, aztán kurjantott egyet, majd élesen
+csattogva, mint egy mámoros fülemüle, fütyörészni kezdett.
+
+Percek múlva tért csak magához.
+
+--Imádlak Nóra, te gyönyörű, te nagyszerű, te ördöngős asszony!
+
+És hatalmas karjaiba zárta az ő imádott feleségét.
+
+Két nap múlva megkötötték az adás-vételi szerződést, harmadnap
+tisztázták a dolgokat, a jelzálogkölcsön, az adósságok és a
+bankárok opciója körül, a negyedik nap nagy áldomást ittak a
+ragyogó üzlet örömére. Dömötör szabad, boldog, megifjodott, újjá
+született ember, istenáldotta ifjú szobrásznövendék, sőt
+pirospozsgás, tenyeres-talpas, farkasétvágyú, csavargó
+kőfaragólegény módjára fütyörészett a lakomán, amelyen az
+ünneplés központjában Nóra mellé Balthazár barátját állította,
+minden jónak, szerencsének, boldogságnak értelmi szerzőjét, ezt
+az önfeláldozó és lángeszű férfiút ... a teremtésit, nem is tudja
+elgondolni, mint róhatna le háláját e példátlan baráti
+szolgálatokért.
+
+--Most aztán ki a falura!--vezényelte dörgő basszusán a szobrász
+és két gigászi karjával hol Nórát, hol a rendőrkapitányt
+ölelgette.--Ki a falura, a folyó partjára ... vésővel,
+kalapáccsal, mintázófával, horgászó bottal, pipával és
+harmonikával ... hála Isten, vége e nagyúri komédiának, ezentúl
+nem fogunk színházat játszani léhűtő barátaink mulattatására.
+Nóra, Nóra, én édes, gyönyörű kis társam az életben, megint két
+siheder, ugrifüles, csacska szobrásznövendék leszünk,
+összeházasodva, férj és feleség s aztán hadd jöjjenek ...
+teringettét, mához egy évre lesz az András keresztelője.
+
+Igy lelkendezett a művész és leborult a sors ajándéka, Nóra
+szerelme és a magához való idillikus, földhöztapadt,
+piros-pozsgás élet feltámadása előtt.
+
+Ez volt a negyedik nap.
+
+Ötödik nap Nóra és Balthazár a millióval együtt eltűntek a
+fővárosból, búcsúlevelet hagyván hátra, melyben megírják, hogy
+nem tudnak egymás nélkül élni, bocsásson meg nekik, hálátlan,
+gonosz, önző, de a szerelemben megtisztulást kereső két tékozló
+gyermekének, áldja meg őt az Isten a jóságáért, ők elvitorláznak
+Amerikába.
+
+--„Fenkölt lelked meg fogja érteni--irja Balthazár külön utóirat
+formájában--hogy nekünk nagyobb szükségünk van e néhány rongyos
+koronára, mint neked, aki a művészi lángelme kifogyhatatlan
+kamrájában oly mélyen és gyakran nyúlsz bele, amint csak királyi
+kedvednek jól esik. Mi, akikben sem a teremtő erőnek, sem a
+kincskeresés művészetének szikrája sem lappang, a te
+irgalmasságodhoz folyamodtunk s figyelmedbe ajánljuk Ruskin
+következő szavait: Legyetek irgalmasok, hogy irgalmasságot
+találjatok. Te a nagy Ruskin útmutatása szerint összegyüjtötted a
+hasznos és csinos javak tekintélyes mennyiségét s nem bánod, ha
+abból másoknak is jut, még ha azok érdemtelenek is és zálogházba
+vinnék, vagy elkártyáznák kincseidet. Ami pedig elhatározásunkat
+illeti, engedd meg, hogy azt kettős alapon indokolhassam. Az
+egyik a pszichózis körébe tartozik: Nóra és én megtaláltuk
+egymást, mint ahogy egymásra bukkannak Hermes és Afrodité. Mi
+vagyunk az a két félember, akik--Aristophanes szerint--az irigy
+istenek beavatkozása előtt nemcsak lelkileg, de testileg is egyek
+voltunk s azóta a századok sorozatán a reinkarnációk
+átváltozásain keresztül folyton-folyvást egymást hajszoljuk
+őrjöngő epekedéssel. Most végre egymásra találtunk. Szabad-e ily
+természeti parancsnak ellenszegülni? Nevezd a mi leküzdhetetlen
+szenvedélyünket sexuális neuraszteniának, a determinizmus egy
+patológiai megnyilvánulásának: mindegy. Mi nem merünk a felénk
+zuhanó Ananké tragikus erejével szembeszállani. Nem akarunk
+neked, a te fennenjáró lelkednek, szemtől-szembe szenvedéseket
+okozni. Bizonyára összehasonlíthatatlanul kisebb a bűnünk így, ha
+a távolban vétkezünk a te gyengéd illúzióktól mámoros házassági
+szándékaid ellen. A másik ok, amely szökésre kényszerített:
+felebbvalóim rideg és korlátolt bürokratikus eszejárása, a lelki
+élet labirintusában való járatlansága, vaksága és kegyetlensége.
+Hiánya ama képességeknek, hogy a belátásos elmélet segítségével
+mérlegelnék az egyéni erkölcs titkos mélységeit és szolidaritást
+tudnának fentartani a kiválasztottak megitélésében.
+Sikkasztásnak, hivatalos hatalommal való visszaélésnek,
+okirathamisításnak minősítenek oly cselekedeteket, amelyek felett
+a XVI. század pápai, hercegi és köztársasági törvényszékei
+mosolyogva szemethunytak a társadalmi osztályok szolidaritása és
+az etikai individualizmus belátása alapján. Gondold meg barátom,
+ha annakidején Vékony György és nejével kapcsolatban te is efajta
+kegyetlen tökfilkók kezébe kerülsz és nem vezet a sors az én
+megértő lelkemhez ..."
+
+--Alávaló szemét nép!--mordult fel a szobrász és ha e pillanatban
+kezeügyébe kerül, pipaszárával bizonyára végighúz Hermes és
+Aphrodite hátán.
+
+Később azonban legyintett a kezével és így szólt a tükörből
+visszasugárzó keserű, sápadt, eltorzult képmásához:
+
+--Dehát tulajdonképen mi történt veled, öreg cimbora? Semmi. Itt
+állasz asszony, palota, millió és jóbarát nélkül. Hát nem így
+kezdted az életedet? Vesztettél valamit? Semmit. A fő, hogy élsz,
+egészséges vagy és derekasan tudod forgatni a vésőt. Semmi
+fontosat nem vesztettél, ha megmaradtál önmagad számára.
+
+Aztán fogta vésőjét, kalapácsát, sötét felleghajtóját,
+mintázófáját, görcsös botját s bolyhos szőrű olasz kalapját és
+kiballagott a palotájából anélkül, hogy egyetlen egyszer is
+visszapillantott volna az országútról.
+
+--Még szerencse is van a veszteségben--gondolta útközben
+megbékélve.--Megszabadultam a bankároktól. Most már csak akkor és
+azt dolgozom, amikor abban jókedvem telik. Odysseus, a vén, hiu,
+fecsegő, hetyke csavargó sokkal veszettebbül járt, pedig milyen
+ravasz fickó volt az istenadta.
+
+Azután sebesen szedte lábait, hogy még otthon találja Piacella
+bácsit, a sírkőgyárost. A Köztemető-út elején mégegyszer
+eszébejutott a két méter magas és négy méter hosszú dombormű.
+
+--Pénelope! Teringettét, nem szabad a Penelopékra építeni. Ezeket
+a feketeszemű és hajlóstörzsü kis bestiákat a legenyhébb szellő
+is megingatja. Csakugyan nem valók egyébre, mint hogy modellt
+álljanak szép, állati testük meztelenségével.
+
+
+
+
+IX.
+
+
+--Piacella Virgil, öreg cimbora, önhöz jöttem először, hogy
+elpanaszoljam sorsom szomorú fordulását. Két ilyen kipróbált
+barátja az olasz márványoknak és a bronzoknak, a gránit és
+homokkőoszlopoknak, bizonyára legelébb megértik egymást jó és
+balsorsban egyaránt.
+
+Így állított be Dömötör a sírkőgyáros irodájába, amely a
+Köztemető-úton egy kőkockákkal, búsuló szentekkel, feszületekkel,
+gyászoló angyalkákkal telerakott udvar végén várta a rendelőket.
+Az udvar csendes volt és néptelen. A munkaidőnek vége volt már s
+a félig elkészült embertörzsek úgy sorakoztak ott egymás mellett,
+mint amputált és bepólyált hadirokkantak a kihallgatáson. A
+szanaszét heverő keresztek egy feldúlt temető benyomásával
+borzongatták meg a látogatók hátgerincét. Az ember félt, hogy
+alattuk egyszer csak holttesteket és szertehullott embercsontokat
+pillant meg, ha nagyon széttekintget.
+
+Benn az irodában Piacella Virgil éppen napi bevételeit számolta.
+Az ablakon vörös drótkalitkában kanári madár búcsúzott éles
+hangon a hunyó napsugártól. A díványon két óriás angoramacska
+dorombolt. A szögletben kutya nyöszörgött és két-hármat
+belevakkantott a művész szavaiba. Piacella Virgil és állatjai nem
+szerették a klasszicizáló művészeket.
+
+A szoba sarkában állott az iróasztal s fölötte két fehér lap
+hivta fel magára a figyelmet. Az egyiken vastag, fekete betűkkel
+ez volt olvasható: „A t. megrendelő művész urak a munka árát
+előre tartoznak lefizetni." A másik lapon ez volt: „A tulajdonos
+Piacella Virgil akadémiai szobrász úrnak szólítandó a művész urak
+által is, akiknek csak délután négy és öt óra között áll
+szolgálatára."
+
+Mindakét felírás az adósságcsináló és emellett bizalmaskodó,
+hetyke bohémeknek szólt, akik a tisztes sírkőgyárost gyakorta
+csak öregemnek, vén uzsorásnak, vagy Piacella apónak címezgették.
+
+Dömötör most észre sem vette ezeket a rideg és kertelés nélkül
+őszinte figyelmeztetéseket. Az volt a szándéka, hogy néhány ezer
+korona kölcsönt kér gazdag barátjától.
+
+--Műtermet és márványt akarok szerezni, hogy újra kezdjem az
+életemet.
+
+A sírkőgyáros agyában ravasz ötlet cikkázott fel, mint éjjeli
+csendben vizek felett, a távoli felhőszakadás előfutárja. Nyomban
+elhatározta, hogy kölcsönt nem ad a művésznek, ellenben örök
+időkre leköti, bérbeveszi, megkaparintja magának és monopolizálni
+fogja. Már látta a szobrászt, mint egy munkagépet, amely ontani
+fogja az aranyakat.
+
+--Pénz kellene önnek, igen tisztelt barátom?--kérdezte fájdalmas
+vonaglással, mint aki egy nagy szerencsétlenség előérzetében
+vergődik; mint aki látja, hogy az emberek vakon rohannak önnön
+vesztükbe, mert nem ismerik sem a maguk, sem a megkivánt dolgok
+veszedelmes természetét.--És mit csinálna a pénzzel, ha szabad
+érdeklődnöm?
+
+--Műtermet bérelek, márványt vásárolok ... mintázóállványom,
+ágyam, szekrényem, mosdótálam sincs, mindent odahagytam a
+zuglói-uti villában.
+
+--Hm, hm--dörmögött a gyáros,--mindent odahagyott. Ez az, amiről
+beszélni akarok. Ugy-e, Önnek pénze, műkincse, lova, kocsija és
+autója is volt, nemcsak ágya és mosdószekrénye?
+
+--Volt--nyögte keservesen a szobrász.
+
+--Nahát.
+
+A kutya nagy lustálkodva feltápászkodott s a szomszéd szoba felé
+vánszorgott, ahonnan lépések zaját hallotta.
+
+--A fiam, Garibaldi--magyarázta kutyájának a gyáros.--Itthon van
+a fiam, az anyjával beszélget.
+
+A kutya helybenhagyólag csóválta a farkát, szánakozva belenézett
+gazdája szemébe és visszabújt a szoba sarkába. Piacella újra a
+szobrász felé fordult.
+
+--Nemde, önnek milliói voltak?
+
+--Voltak.
+
+--Nahát.
+
+Csend. A kanári megunta a fütyörészést és behúzta a fejét
+tollaiba.
+
+--És most nincsenek. Miért? Mert nem való az ön kezébe pénz.
+
+--Igaza van, Piacella.
+
+--Egy krajcár sem való az ön kezébe, Mester. Pedig kár önért.
+
+--Hát mit kellene tenni?--kérdezte a művész gyanakodva.
+
+--Még nem tudom. Az egyszer bizonyos, hogy önnek dolgoznia kell.
+Labor omnia vincit. Persze nem a saját szakállára. Ezzel már
+megjárta a Mester. Ön egy zseniális, de élhetetlen ember, aki nem
+tud bánni a pénzzel. Ha magára hagyjuk, egész életén át
+nyomorogni fog. Pedig kár volna a Mesterért.
+
+Dömötörnek eszébe jutottak a bankárai, akik egyszer már
+bérbevették a tehetségét. Halálos vétek volt a szerződést
+megváltani. De ha Piacella hajlandó volna ugyanazt megcsinálni
+...
+
+És előadta, hátha ebben a formában tudna a derék olasz segíteni.
+
+--Nehéz dolog, nehéz dolog--mormogott a gyáros.--Itt nem baráti
+szívességről, itt művészetről van szó elsősorban. És művészi
+dolgokban nem megyünk személyes szimpátiák után.
+
+Közben pedig azon tépelődött, hogy mint tudná az ügyet minél
+olcsóbban nyélbeütni. Megvallotta tehát, hogy neki, egyszerű
+kőfaragónak, a művészekről és művészetről alkotott fogalmai nem
+éppen eredetiek. Ő már csak a számvetéshez ért, a goromba élet
+kiölte belőle az intuiciót s amily otthon van egy kereskedelmi
+mérleg elkészítésében, annyira hiányzik a kritikája az igazi
+művészet értékének megítélésében.
+
+--Azt nálam senki jobban nem tudja kikalkulálni, hogy mennyibe
+kerül a carrarai márvány köbmétere, mi a költség munkadíjra,
+szállításra, rezsire, adminisztrációra, hirdetésre, mennyi
+vállalkozói nyereséget kell hozzácsapni mindezekhez, hogy abban a
+belefektetett tőke amortizációja is bennfoglaltassék. De hogy mit
+ér nekem ennek vagy annak a művésznek, divathoz, szeszélyhez, a
+műizlés csapongásához, a piac felvevőképességéhez, a műpártolás
+tendenciájához, az állam és a társadalom hangulatához kötött
+produktív képessége,--ennek a megitéléséből, sajnos, már
+kivénültem s e téren moccanni sem tudok művészeti tanácsadómnak,
+fiamnak, Garibaldinak megkérdezése nélkül.
+
+Ami igaz, az igaz, Piacella Virgil az ő tömör formában
+megszövegezett kritikai nézeteit fiától, Piacella Garibalditól
+szokta kölcsönözni, ettől a pápaszemes, hórihorgas, kopaszodó
+koponyájú, selymesszakállú, sárgabőrű esztétától, aki évek óta
+azon fáradozik, hogy megreformálja a művészeteket, vagy legalább
+is új iskolát teremtsen, mint Ruskin vagy Tolstoj. Az ifjú
+Garibaldi egyike volt a legnagyobb művészeknek; de nem a kezével,
+nem is a hüvelykujjával dolgozott, mint Dömötör, s nem is
+árasztotta el a tárlatokat bevégzett szobrászalkotásokkal, csak
+röpiratokkal és esztétikai fejtegetésekkel, amelyek a szellem
+mélysége, a kedély transcendentális finomsága és a fantázia
+mérhetetlen dimenziói révén az összes szobrászoknak
+fölébehelyezték őt. Főművét, amely „Aestopsichofizikai kisérletek
+a képzetek és jelenségek összefüggésében" címet viselte,
+bizonyára a század legjelentősebb kisérletei közé sorozzák
+mindazok, akik érdemesnek tartják elolvasni, De, sajnos, senkisem
+tartotta érdemesnek.
+
+A sirkőgyáros tehát behívatta magához Garibaldit és tanácsát
+kérte ki, vájjon egy netalán megkötendő szerződés célravezető
+volna-e abban az irányban, hogy azáltal Dömötör János és Piacella
+Virgil egyaránt megtalálják számadásukat.
+
+--Nem,--adta meg a választ Garibaldi.
+
+--És miért nem?--kérdezte atyja, a sirkőgyáros.
+
+--Azért!--felelte Garibaldi mogorván és távozni készült.
+
+--Látja,--sóhajtott az öreg kőfaragó bánatosan, --így vélekednek
+önről a modern művészek általában.
+
+--Nem értek a szobrászathoz?--kérdezte ijedten Dömötör és
+megragadta az ifjú esztéta kabátját.
+
+--Nem mondtam,--védekezett amaz.--Ért ön biz a mintázáshoz.
+Csakhogy Európában legalább ötvenezer szobrász csinálja ugyanazt,
+amit ön, s ha, tegyük fel, valamennyi a Leonardo da Vinci
+ügyességével formázza is az aktjait, nem gondolja ön, hogy ebből
+immár untig eleget termel Európa? Szükség van arra, hogy e hamis
+és banális, erkölcstelen és haszontalan meztelenségkultusz
+fokozásához az édesapám tőkéje, vállalkozási kedve és munkája is
+hozzájáruljon? Nem, kedves mester, nekem egész más fogalmaim
+vannak a művészetek hivatásáról.
+
+Dömötör mennydörgő hangon közbekiáltott:
+
+--Én azt hiszem, hogy a művészet legfőbb célja jól ábrázolni egy
+mezítelen embert.
+
+Az ifjú Garibaldi mosolygott.
+
+--Talán az ember ideáját akarja ön mondani? Az erkölcsi embert, a
+lelket, a karaktert, az isteni szellem hordozóját.
+
+--Nem. Engem az idegekkel és izmokkal felruházott csontozat
+érdekel. Itt a váll-lapocka és a kulcscsont, ott a vállcsont és a
+csipő, fentebb a gerinc-oszlop s a koponya, mindegyik a maga
+izületeivel, domborodásával és mélyedésével,--magyarázta
+felbőszülve a művész és megragadta a fiatal esztéta gallérját,
+maga elé állította, megpörgette, kiegyenesítette és sovány testén
+rendre kimutatta, megtapogatta, kirajzolta hatalmas bütykös
+ujjával az emlitett domborodásokat és mélyedéseket.
+
+Garibaldi fájdalmasan felordított, de az ügyet sem vetett a
+vonagló emberkére.
+
+--Ha önnek, fiatal barátom, volna egyáltalán teste, ha bő és puha
+kabátja alatt fel lehetne lelni a hus szövedékét, az
+izomrostozatot és csontrendszert, akkor megmutatnám önnek, mily
+nagyszerű gépezete az a fizikai erőfeszítésnek, a mozdulatoknak,
+amelyek alatt az izomcsomók és idegdudorodások a legnagyszerűbb
+játékot mutatják. És akkor elhinné nekem, hogy az ábrázolásnak
+legfontosabb pontja, hogy jól tudjunk megrajzolni egy meztelen
+férfit vagy meztelen nőt. Mit tudja ön, mily gyönyörű vonalakat
+írnak le a váll-lapockák és mily megragadó látvány az az öt
+álborda, amelyek emelkedéseket és domborulatokat formálnak a
+köldök körül, mialatt a test előre vagy hátra hajlik ... mit
+tudja ön ezt uram?
+
+Hogy lélekzetet vegyen és megtörölgesse izzadt homlokát, egy
+pillanatra szünetet tartott a megharagított művész. E pillanat
+alatt már meg is bánta heveskedését.
+
+--Bocsásson meg uram, ha megsértettem.
+
+Garibaldi megvetőleg mosolygott és legyintett a kezével.
+
+--Értem önt, értem. Nem haragszom. Engem a teória terén nem lehet
+megsérteni. Csak sajnálni tudom önt, hogy a művészetben nem
+érdekli egyéb, mint az anatómia és az epidermis szövettana. Engem
+pedig érdekelnek a lélek tragédiái, az eszmei élet miszticizmusa,
+azok a dolgok, amelyekről Hamlet előadást tartott Horationak: a
+lélek redői, a szenvedélyek titkai, az emberi dolgok végcéljai, a
+lét vagy nemlét érvei s utálattal fordulok el a kezdetleges
+művészet imitativ ügyeskedéseitől, amely alatt egy rothadt
+érzékiség gyáva obscenitása, egy művészi affektáció alá rejtett,
+közönséges élvhajhászat búvik meg.
+
+És zsebéből kihúzta uj könyvét, amely a szobrászat bölcseletét
+tárgyalta.
+
+--A szobrászat lényegét először tudományosan kell megértenünk,
+mielőtt hozzáfognánk a manuális megoldásokhoz. Ehhez pedig csak
+az optika, a pszichológia, a térmértan, a trigonometria és a
+bölcsészet utján lehet felkapaszkodni. A mintázásban elsősorban a
+mozgásképzeteket kell ábrázolni, s csak azután derül ki, hogy
+azok hogyan hatnak, mint látóbenyomás. A látóbenyomás azután csak
+a kritikus szerepét tölti be, befolyását már nem érvényesíti a
+képzetben. De ha jelen van valami ábrázolt, akkor az, mint
+realitás, ellensége lesz a képzetnek s ha változtatnom kell ezt a
+realitást avégből, hogy világos látóbenyomássá alakíthassam, ugy
+nehezebb a dolog, mint egy érett képzetet ábrázolni.
+
+Dömötör szája félrehúzódott és automatikusan ismételte az
+eldördült szavakat, amelyek úgy halántékon vágták őt, mint Dávid
+parittya-kövei Góliátot.
+
+Dávid azonban, miután kijelentette, hogy ő Dömötör munkáit csak
+abban az esetben tekinthetné művészi produktumoknak, ha azok a
+látóképzetből kiindulva vezetnének a mozgás-képzetekhez,
+befejezésül még ezeket vágta Góliát szemébe:
+
+--A művészet előtt, amelynek segítségével az emberiség lelkét
+forradalmasítani kívánom, a tudomány segítségével és a vallás
+kalauzolása mellett annak a célnak kell lebegnie, hogy a
+társadalmi egyesülés valamennyi ember szabad és jókedvű
+beleegyezéséből keletkezzék. Az emberek boldogsága az emberek
+összeolvadásából áll s ezt nem a rendőrségnek s a
+törvényszékeknek, hanem a művészeteknek kell megteremteniük.
+Erről van szó uram s vallja be, ily értelemben az ön erotikus és
+nyugtalan nimfái, részeg, duhaj és izmos szatírjai, házasságtörő
+Helénái és szoknyavadász Odysseusai nem jöhetnek számításba. Az
+ön művészete már befejezte létjogosultságát a renaissance nagy
+architektonikus és imitativ ügyeskedéseivel. Ezzel végeztünk.
+
+Dömötör és Piacella Virgil, az öreg szobrász és a vén
+sirkőgyáros, szomorúan egymásra pillantgattak, mintha bocsánatot
+akartak volna kérni egymástól, hogy az üzlet megkötése elé ily
+megcáfolhatatlan dokumentumok tornyosultak. A fiatal műkritikus
+azonban, mielőtt otthagyta volna a két szomorú cimborát, az
+ajtóból visszanézett és hanyag kézlegyintéssel odaszólt az
+apjának:
+
+--Azonban öreg tőkepénzes, ha üzletet akarsz csinálni és nem
+művészetet, akkor azt mondom, állítsd be aranycsináló műhelyedbe
+Dömötör úr kézügyességét és erotikus képzeletét. Üzletnek, a
+tömegek izlésére, özvegyek, árvák, gyászoló közönség,
+dísz-sírhelyet adó törvényhatóság, hálás utókor, nemzet és
+Akadémia esztétikai műveltségére való tekintettel ... nos,
+üzletnek megjárja. Ha Dömötör úr nálunk akar dolgozni, én üzleti
+szempontból nem ellenzem.
+
+--Majd adok én nektek üzleti szempontokat!--süvített közbe egy
+túlvilági hang, amely a fúriák, az Erynnisek, a hadakozó amazonok
+sikoltásaihoz hasonlított. Azután pedig beperdült a szobába
+Borbála asszony, az öreg sirkőgyáros felesége, akit Piacella
+Virgil ezelőtt harmincöt esztendővel egy nápolyi osteriából
+ragadott ki ama néhány tallér váltságdíj ellenében, amellyel a
+csinos pincérleányok tartozni szoktak úrnőjüknek.
+
+Borbála asszony csak azt hallotta, hogy férje alkalmazni akarja
+Dömötör szobrászt a műhelyében.
+
+--Esküszöm a Madonna egyszülött fiára, Krisztus testére és szent
+Borbálára,--kiáltotta fölháborodástól és félelemtől eltorzult
+arccal--kést szúrok a szívembe, ha ez a gyermekgyilkos, fajtalan
+és erőszakos lator ide beteszi a lábát. Egy percig sem volnék
+biztonságban sem én, sem a szolgálóim, sem a szomszédok hajadon
+leányai. Verje meg az Isten, aki bebocsájt a házába ilyen
+szennyeslelkü, vén kecskebakot!
+
+És fölkapott egy széket, izmos karjával megforgatta a feje fölött
+és Dömötör alig hogy ki tudott illanni az előszoba keskeny
+ajtaján. Kifutott az utcára és tenyerével betapasztotta füleit,
+hogy ne hallja a szemérmében fölháborodott asszony rettenetes
+átkait.
+
+
+
+
+X.
+
+
+Bármilyen sötétnek látszott is a helyzet, a szobrász szívében nem
+tudott gyökeret verni a bánat. Úgy látszik, e kis fekete virág
+számára nem volt abban elég porhanyós a talaj. A könnyek hamar
+elpárologtak róla, mert hegyi levegő, erdei szellő, rétek,
+kaszálók, szőlőhegyek és gyümölcsösök egészséges kipárolgása már
+őseinek keményre és ruganyosra edzették a lelkét. Dömötör nem
+volt dekadens, a szenvedélyek viharaiban nem rongyolódott le az
+idegzete, a teremtésit, hírét sem ismerte a sexuális
+neuraszténiának és sejtelemmel sem bírt a Freud-féle traumák
+romboló hatásáról.
+
+--Szerencsétlen öreg fickó--mosolygott benne a más kárán
+örvendező lélek,--mint érdemelte ki a sorstól ezt a pirosra
+mázolt termetes koporsót, a Walpurgis éjszakának ezt a vöröshaju
+boszorkánykirálynőjét? Lám, nekem sohasem volt dolgom ilyen
+szörnyeteggel; maga a nagy Pán is ijedten menekülne az ő
+Meduza-szemének szikrázása elől. Ha erre gondolok, igazán nincs
+mit sopánkodnom a sorsomon: Van Roesen bárónő enyhe egyptomi
+nostalgiáival, apró Astarte és Mylitta-szobrocskáival, Nóra a
+maga vidám és duhaj temperamentumával: önfeláldozó bajadérok
+voltak ehhez a fogatlan furiához képest. Nekem, mindent
+összevéve, szerencsém volt a szerelemben s ezt kevés ember
+mondhatja el életének ötvenedik esztendejében.
+
+Jókedvűen ballagott a kanyargós utcák kövezetén, találomra, csak
+a séta és az emberek között való gondtalan elkeveredés céljából.
+A társzekerek dübörgése, a fiakkerlovak patkóinak csattogása, a
+házalók elnyújtott kiáltásai, az utcagyerekek éles füttyentései,
+a villamosok csilingelése kellemesen élesztgette benne a nyüzsgő,
+kavargó, hangos élet szeretetét.
+
+--Mindenki tesz-vesz, sürög-forog, iparkodik. Hej, azért szép az
+élet, a mindenségit s most szabad ember vagyok és azt teszem, ami
+kedvemre való!
+
+Oszlopos lábaival csakúgy rótta a kilométereket. Cseppet sem volt
+fáradt és elméjében egyik terv a másikat kergette. Ha útjába egy
+szép asszonyi figura akadt, mindjárt az Odyssea valamelyik női
+alakja jutott az eszébe s mire leért a Dunapartra, az elevátorok
+és közraktárak tájékára, a járókelők közül két szép Kalypsot, egy
+formás Kirkét, egy tucat apró tengeri szörnyeteget, három-négy
+hórihorgas phaeák hajóslegényt és néhány karcsú Nereidát
+mintázott le a szemeivel.
+
+A közraktárak táján leült egy alacsony kőkockára, amelyhez az
+uszályhajók drótkötelét szokták erősíteni. A Duna hátán szürke
+fények opalizáltak; a gőzösök komor füstfellegeket pipáltak égre
+meredt torkukból.
+
+A part mentén most szálltak ki a hajókból a Ferencváros meztelen
+Tritonjai, a malmok lisztes falai reszkettek a gépek súlyos
+járása alatt. Hosszú, keskeny vashidak karolták át a malmok és az
+elevátorok között sorakozó raktárakat, a kőpartot, a lépcsőket és
+az út szélén himbálódzó csónakokat. Hatalmas fekete buzaszállító
+uszályok gyomrába félmeztelen, vizeshátu, csapzotthaju munkások
+dobálták a súlyos zsákokat. A közraktárakban vasúti kocsikat
+tologattak. A lokomotivok olyat füttyentgettek, hogy belenyilalt
+az ember dobhártyájába; a hajók kürtje fölzúgott, mint éhes
+szörnyeteg a mesék oceánjain. Apró propellerek szelték a szürke
+hullámokat, amelyekbe lelecsapott egy vizigalamb, korty italt
+szívni szomjas bendőjébe. A lépcsők alján halászok hálót
+kötögettek, mellettük egy komoly nyugdíjas hivatalnok horgászott
+türelmesen. Katonák karjukon a rakparton álló kis kocsmákba
+vezették szeretőjüket s a fuvarosok meg-megálltak egy pohár
+hűsítőre, ahol szép pincérleányt tudtak az alacsony csapszékek
+körül. A nap lassan csúszott a budai hegyek alá és sötétlila,
+kékes és rozsdaszínü árnyékokat vontak ferde sugarai a hajók
+farára.
+
+--Ejnye, de pompás egy élet ez--buggyant ki Dömötörből az
+elragadtatás, ahogy végigbámészkodott a vidáman verejtékező
+eleven munka, a kellemes erőfeszítések, a távolból gyerekjátéknak
+látszó fuvarozás kaleidoskopján.
+
+És ott, ültében, eszébe jutott, hogy neki nincs oka a
+keserűségre. Az ember sokkal gazdagabb, mint ahogy egy nagy bukás
+után elképzelné. Lám, neki aranyórája, lánca, gyémántgyűrűje és
+néhány száz forintnyi készpénze van, ezen vesz Budafokon vagy
+Tétényben, Leányfalun vagy Pomázon egy kertes hajlékot, műtermet
+épít az északi oldalra és folytatja Odysseáját ott, ahol
+elhagyta. Hol is hagyta el? Penelopénál.
+
+--Az asszonyok pedig arra valók, hogy modellt álljanak a
+szobrásznak, kellemes órát adjanak a legényeknek és gyermekeket
+szüljenek férjeiknek--állapította meg elméjében és megbocsájtott
+az asszonyoknak.--Csak szegény Virgil barátom veszett el
+mindörökre. Ha csak öreg Klytaemnestráját nyakon nem ragadja és
+egy sötét éjszaka bele nem hajítja a Duna közepébe.
+
+És miközben tétényi vagy pomázi műtermén ábrándozott,
+megpillantott egy szürke kendőbe burkolt asszonyszemélyt, amint
+egy kőkockán üldögél és fejét jobbra hajlítva, egész testével
+térdére támasztott könyökére nehezedik.
+
+Melléje négy-öt esztendős lányka simult és almát eszegetett. A
+csoport annyira plasztikus, a konturok a leáldozó nap hátsó
+világításában oly élesen rajzolódtak a levegőbe, az egésznek
+hatása oly egységes, befejezett és szobrászi volt, hogy Dömötör
+elővette vázlatkönyvét és nyomban belerajzolta a körvonalakat.
+Penelope Telemachossal a tenger partján ül és Odysseus után
+epekedik.
+
+Minthogy azonban Dömötör nemcsak művész, de emberszerető ember is
+vala, közelebb lépett az anyához s gyermekéhez, hogy megtudakolja
+bánatukat. Az asszony ráemelte szép kék szemét, végigsimította
+kendője alól kiröppent szőke fürtjeit és szaporán elmesélte, hogy
+nincs pénze meleg vacsorára és éjszakai szállásra, csak ez a
+gyenge beteg gyermeke van ezen a kerek világon.
+
+--Hát a gyerek apja?
+
+--Meghalt a Lipótmezőn. Agyonitta magát, kitört rajta a delirium.
+Nagy kár érte. Derék szépségének és okosságának párja nem volt
+sehol.
+
+--Csak részeges volt, ugye, a megboldogult?
+
+--Annak sem ő volt az oka. Egyszer nagy szerencse érte, egy
+uraság eltörte a karját és tízezer forint fájdalomdíjat fizetett
+érte az én Gyurkámnak. A nagy vagyon elvette az eszét. Azóta nem
+dolgozott, csak ivott és engem mindennap félholtra vert, mert
+fölébredt benne a féltékenység.
+
+Dömötör érezte, hogy összeszorul a szíve és nagyot szeretne
+káromkodni fájdalmában. De az asszony semmit sem vett észre és
+tovább mesélte:
+
+--Nem lett volna baj, mert ebből láttam, hogy szeret. És amikor
+megelégelte a verést, akkor majd agyonszeretett a szerelmével.
+Minden rendben lett volna, ha el nem öli a pálinka.
+
+A szobrász megfogta az asszony kezét és elvezette egy kültelki
+szállodába.
+
+--Holnap reggel eljövök magáért.
+
+És szerencsétlen áldozatát, Vékony György cementmunkás özvegyét
+magával vitte Pomázra, ahol egy kertes házat, két malacot, kotlós
+tyúkot tizenkét csirkével, egy pár galambot és nőstény házinyulat
+vásárolt, amely éppen fiadzás előtt állott. Erre költötte óráját,
+láncát és brilliáns jegygyűrűjét, Van Roosen bárónő ajándékát.
+
+Hogy pedig műtermet is építhessen, fölkereste a Bank r.-t.
+igazgatóját, háromezer korona kölcsönt vett tőle s azon a pomázi
+ács segítségével maga építette föl üveges atelierjet, úgy, ahogy
+azt Egger Linz kartonjain láthatod. És azt is láthattad, ha
+valaha arra volt az utad, hogy reggel öt órakor már ott
+serénykedett Dömötör a durván összeácsolt filagóriában, amelynek
+gerendáira fiatal vadszőlő, krimzonrózsa és klematisz kúszott
+föl, hogy az épület goromba állványait gyengéden eltakarja. Az
+udvaron egy sugár, szőkehaju, fehérarcu menyecske tipegett vékony
+rövid alsószoknyában a baromfiól körül és kezéből etette a
+galambokat.
+
+--Így élhetett Ogigia szigetén hét esztendeig Kalypso tündér és
+Odysseus--állapította meg Dömötör boldog mosolygással, miután
+fölfedezte, hogy annakidején Balthazár rendőrkapitány úrnak igaza
+volt: a durva köntös, a piszkos condrák alatt néha antik
+istennőkre emlékeztető testek bújnak meg, mint ahogy a disznók
+elé öntött moslékban néha igazgyöngy rejtőzködik.
+
+Attól kezdve az asszony modellje és hűséges szolgálóleánya volt
+Dömötörnek, aki elhatározta magában, hogy feleségül venné
+aranyhajú Kalypsoját, ha annak rendje-módja szerint el tudna
+válni Van Roosen bárónőtől.
+
+--Ez a derék, jámbor teremtés, aki fiatal életét nyomor és
+ütlegek súlya alatt töltötte, úgy néz rám, mint az élet és halál
+fejedelmére, urára és parancsolójára, nagy és hatalmas királyra,
+a jó Isten földi helytartójára. Ennek nem lesznek Astartei és
+Mylitta-szobrocskái, alexandriai elefántcsont-penátesei,
+baziliskusai, kigyói és papagályai. Ez nem fog a nevemre váltót
+hamisítani, nem szökik még a legjobb barátommal, s ami a fő,
+olyan fehér a bőre, oly rózsás az arca, oly kerek a csipője, oly
+finom a térdhajlása, oly duzzadt és karéj a melle, hogy érdemes
+neki szentelni öregedő napjaimat. És a modell sem kerül
+pénzbe--tette hozzá szűkkeblűen, mert megtanulta, hogy a milliók
+mily könnyen elúsznak a rangos élet keretében.
+
+Így is történt volna, ha egy nap be nem állít Vékony György, a
+cementmunkás és vissza nem követeli elrabolt feleségét. Az
+asszony sírt és vonaglott és szerelmi őrjöngésben dobta magát a
+félkarú munkás mellére. Dömötör elképedve nézte a jelenetet.
+
+--Ön, kedves atyámfia, tudtommal meghalt a Lipótmezőn.
+
+--A fenét!--tiltakozott a férj és kikergette Dömötört a
+házból.--Ha egy szót szól, följelentem magát vén vaddisznó a
+rendőrségen--kiáltotta utána fenyegetőleg.--Hogy éppen az én
+feleségemre éhezik a komisz kőfaragó--ordította utána, amikor
+megtudta, hogy Dömötörnek nincsen ujabb tízezer koronája, sőt
+semmi egyebe nincs, mint a háza, műterme és az ott fölhalmozott
+márványtömbjei.
+
+A szobrász még néhány szót szeretett volna váltani asszonyával.
+
+--Miért mondta lelkem, hogy az ura elpusztult a tébolydában?
+
+Sárika anyja sírva fakadt és odabújt az ura hóna alá.
+
+--Az Isten elvette az eszemet--szepegte igazi és mély
+bűnbánattal.
+
+--Most azonban kifelé!--üvöltötte újra a férj és az országútra
+mutatott, amelyen vígan kapargáltak Dömötör csirkéi az imént
+elhaladt, búzával megrakott szekér nyomában.--Dögöljön meg ez a
+szemét ott az árokban!--káromkodott vérbenforgó szemmel a munkás
+és félkarját égnek emelve, rettentő átkot mondott a művész
+fejére, amiért másodszor is tönkretette családi boldogságát.
+
+Dömötör szótlanul ballagott a búzakévék alatt csikorgó, síró,
+nyögdécselő, jajgató szekér után, amelynek tetején barna suhanc
+ölelgetett egy kipirult parasztleánykát.
+
+--No most aztán csakugyan végeztem az asszonyokkal --sóhajtott
+keserves haragjában.--Az asszonyok még arra sem méltók, hogy
+mintát vegyünk róluk antik eposzok alakjaihoz. Undorodom a
+fajtájuktól, becstelen nőstény valamennyi.
+
+De csak az első fölgerjedésében volt ilyen kegyetlen és
+igazságtalan. Mire odaért a kis gyertyánfaliget szélére, agyáról
+szépen lehúzódott a vér szíve tájékára és haragja fölolvadt a
+megadás és megbocsájtás szelid fatalizmusában.
+
+--Sors bona, nihil aliud--ismételgette magában megbékélve és
+leheveredett egy kökénybokor alá és az égen legelésző
+bárányfelhőket nézegette.--Annyi az egész--vonta le mindebből a
+tanulságot,--hogy nekem nem való az asszonyokkal való
+kisérletezés. Vékony Györgygyel nem tudom kiállani a
+konkurrenciát. Miért? Mert bármily alávaló, nyomorult, piszkos,
+izgága és hirtelenkezü ember ez a Vékony, Juliska mégis őt
+szereti, nem pedig engem. Tehet erről Juliska? Nem. Sem ő, sem
+Vékony György, sem én. Sors bona, nihil aliud.
+
+És elhatározta, hogy hátat fordít a világi élet minden hiu
+pompájának és életét a jól felöltözött, sűrű ruharedők alatt
+imádkozó szent asszonyoknak és stigmatizált szüzeknek szenteli
+valamely kolostor hűvös cellájában.
+
+
+
+
+XI.
+
+
+Búcsú napján érkezett Dömötör a Szűz Máriáról elnevezett gyüdi
+franciskánus kolostor kapujához. Pécsről, Siklósról, Mohácsról és
+Szlavónia északi részéből összesereglett zarándokok verejtékezve
+kapaszkodtak a magas dombra, amelynek tetején román
+egyszerűségében, avult és igénytelen szépségének áhitatos bájával
+csalogatta megtisztulásra szomjas hiveit Assisi szent Ferenc
+kéttornyú, piroscserepes, omladtvakolatos temploma. A klastrom
+maga várszerű, hatalmas építmény, amelynek XII. századbeli
+alapzatára Mária Terézia korabeli rokokó kupola borult valami
+bőkezű, de sajnos, a stílusokhoz nem értő Mecénás jóvoltából. A
+zárda falait felényire ellepte a zöld repkény s pilléreinek
+lábazatánál piros és sárga kövi rózsák virultak. Északi oldala
+majdnem függőlegesen meredek kőszirtekre támaszkodott, amelyeknek
+repedéseiből satnya fenyőbokrok dugták ki fejüket a napsugár
+felé. Délről százados kőrisfák és gesztenyések koronája
+árnyékolta a fehéren izzó mészkőfalakat. Az épület hosszában,
+olasz módra, dór oszlopokon nyugvó, széles korridor futott végig,
+amelynek árnyékában breviáriumot olvastak a noviciusok.
+
+--Jó, hűs helyecske ez--gondolta János és a szíve
+fölmosolygott.--Itt fogom apró terrakottáimat mintázgatni a
+hajnali harmattól könnyező boltivek alatt.
+
+A sziklába vájt szerpentin úton lusta szamarak vizes tömlőket
+cipeltek. A templom előtti téren sátorok alatt rózsafüzéreket és
+cigánypecsenyét árultak, a lélek és a test egyszerű táplálékait.
+A sátrak körül halk zsibongással tereferéltek a zarándokok.
+Férfiak hatalmas templomi zászlókat emeltek a magasba, asszonyok
+batyukat szorongattak a hónuk alatt, amelyek a szerzeteseknek
+hozott ajándékoktól voltak súlyosak. Mária-dalok igénytelen
+melódiája zsongott a templom körül s a bűnbánat és fogadalom
+mormolása kisérte, mint basso continuo a régi egyházi muzsikában.
+Néhányan sírtak és fennen kiáltoztak bűnbocsánat után. Ifjú
+párok idehozták jövendő reménységüket s az elnehezedett
+menyecskék avatásra készültek, Istennek ajánlván leendő
+elsőszülöttüket. Mézeskalácsosok, perecesek, szódavizes és
+sörárusok, olvasókat farigcsáló koldusok, gyümölcsös kofák
+árulgatták holmijukat, egy-egy kiemelkedő ponton világi papok
+buzdították híveiket a vezeklésre. A két torony minden harangja
+zúgott s a mélyben kanyargó fehér országút még egyre ontotta
+zászlók alatt menetelő, imádkozó, litániázó századait az egyház
+bűnbánó hadseregének. Hegyet-völgyet, templomot s a föld hátán
+nyüzsgő tarka-barka embertömeget meleg, aranyos fényfürdőben
+merítette az ízzó júliusi nap.
+
+Dömötör megvárta, míg leszáll az est és a templom környékén a
+telihold ezüstjében úszó ég boltozata alatt elpihennek a
+zarándokok. Aztán bekopogtatott a klastrom tölgykapuján és éjjeli
+szállást kért a barátoktól.
+
+Lőrinc testvér, terciárius barát, portás és éjjeli őr készséggel
+nyitott ajtót a szálas férfiúnak és egyenesen a refektóriumba
+vezette. Leültette, ételt és pohár bort tett eléje és
+figyelmeztette, hogy otthon van, itt minden az övé az Ur Jézus
+nevében.
+
+--Csak egyék-igyék nyugodtan Domine spectabilis, estebéd után
+pedig szólítsa meg a főtisztelendő gvárdiánt.
+
+Lőrinc testvér kövér, alacsony, vörösarcu, nyájas tekintetű
+férfiú volt, világoskék szeméből csupa derű és gondtalanság
+sugárzott, rövid sörte haja és ütköző bajusza, szakálla is vörös.
+Vörös barátnak hívták a környéken, ahol minden pénteken
+összegyűjtötte a csirkéket, a krumplit, kukoricát és tojást;
+vörös barát volt a neve a paróchiákon, ahol kolduló körútjában
+megfordult és szentképekkel, csiklandós anekdotákkal és burnóttal
+kedveskedett a házbelieknek. Lőrinc reprezentálta kifelé a
+klastromot, ő intézte a gazdasági ügyeket, Ő adta el a borjukat
+és szerezte be az anyakocákat a vásáron, ő volt a zárda finánca,
+vámszedője, számadója, élelmezője, könyvvivője, ő maga úgy szokta
+mondani, hogy egyszóval, Isten bocsássa meg a bűnét, ő volt
+Assisi szent Ferenc konventjének a zsidaja.
+
+Lőrinc pontosan ellátta a harangozó, dékán, sekrestyés, kulcsár,
+kertész, vincellér, majoros és ispán hivatalát s emellett mindig
+a faluban, Zsuzsánna asszony útszéli korcsmájában, a szomszédos
+zárdákban és a plébánosok konyháján csavargott, udvarolt a
+papgazdasszonyoknak, tanácsokat adott a szobaleányoknak,
+eligazította a veszekedő szomszédok ügyeit, kireparálta az órákat
+és dohányvágókat, gyerekeknek játékokat faragott, csak ő tudná
+megmondani, hogy miképpen végezte el mindezt a maga
+piszmogó-szuszogó, fontoskodó és anekdótázó modorában. Tény az,
+hogy körülötte és utána minden rendbe jött és fölélénkült; ő maga
+ezt azzal szokta magyarázni, hogy még soha életében nem volt
+haragos és mindig értette a módját annak, mint kell másokat
+vidáman megdolgoztatni.
+
+A gvárdián szentéletü és tudós egyházi férfiú volt; a vikárius
+nagy szónok és lelkipásztor; a magisterek is derekasan értették a
+maguk mesterségét, de Lőrinc testvér volt az egész kis birodalom
+lelke, esze és kormányzója, ami a földi élet ügyes-bajos dolgait
+illeti. Az ő pallérozatlan elméje, amely sem az egyházatyák
+írásait, sem a rendszabályok komoly tilalmait, sem az égi
+művészetek titkait nem ismerte, pompásan eligazodott a profán
+világ sokszor szennyes és rosszillatu labirintusában s az égi
+dolgokat fölszentelt elöljáróira bizván, ő buzgón munkálja az Ur
+szolgáinak jólétét, a zárda rendjét és biztonságát. Kétségtelen,
+hogy a Mindenhatónak fölötte kedves az ő jámbor szorgoskodása,
+mert mindenki azzal szolgálja az Ő dicsőségét, amihez ért.
+
+Lőrinc testvér nagyon rokonszenvesnek találta a szobrászt, mert
+hatalmas testéből, nyájas pillantásából, orgona búgására
+emlékeztető hangjából azt következtette, hogy egészséges és vidám
+emberrel van dolga. Vacsora után a gvárdiánhoz vezette, éjjeli
+szállást kért számára és elkalauzolta egy Mária-képpel ékes,
+kicsiny, fehér cellába s nyugodalmat kívánva neki, éjjeli
+szekrényére fél liter bort helyezett, bizalmasan mosolyogván.
+
+...Dömötör János pedig, felvétetvén a szerzet harmadik rendjébe,
+a laikus fráterek közé, nagyon jól találá helyét a gyüdi barátok
+társaságában.
+
+Bonaventura atya, a konvent gvárdiánja eképpen gratulált a
+fölvételhez:
+
+--Carissime fráter, kedves fiúnk János, ne véljed, hogy belépvén
+a franciskánusok harmadik rendjébe, nem találsz magadhoz való
+társaságot a mennyei művészetek virágos kertjében. Nem
+fennhéjázásból, de Isten dicsőségére legyen mondva, szerzetünk
+számtalan fejedelmi személyt, hatvanhat pápát, tíznél több
+szentet, majdnem ugyanannyi boldogot és két stigmatizált szüzet
+számlál terciárius testvérei között, akiknek soraiban a
+tudományoknak nem egy kimagasló fejedelmét: Dantét, Petrarcát,
+Boccacciót, Columbus Kristófot, Vasco di Gamát, Cervantest,
+Galileit, Voltát s a te szent mesterségednek olyan kitűnőségeit
+tudja fölmutatni, mint Cimabue, Giotto, Rafael Santi és
+Michelangelo Buonarotti. Remélem, itt e csendes és egyszerű
+hajlék boltozatai alatt neked is erőt és jókedvet ad a
+Szentlélek, hogy dicsőségét Hozzá méltó alkotásokkal öregbítsed.
+
+--És szegényeink kincstára Domine spectabilis vésője révén
+tekintélyesen meggyarapodjék. Ugyis új tenyészbikát kell vennünk
+a kivénhedt lusta dög Betyár helyébe--tette hozzá bölcsen Lőrinc
+fráter, a majordomus.
+
+--Hallgass, oktondi fráter--intette őt összeráncolt szemöldökkel
+a gvárdián,--te csak a mártásokhoz és a salátákhoz szólj, ha
+kérdőre vonnak elöljáróid.
+
+Bonaventura atya szikár, magas, villogó szemű és sápadt ábrázatú
+férfiú vala, a böjttől, imától, olvasástól és asztmától hajlott
+és roskadozó. Kopasz feje kimagaslott társai válla fölött, de
+tudománya, jámborsága és irgalmassága is túlragyogta
+valamennyiét. Megvetette az alkohol és a dohányzás örömeit; de
+szeliden elnézte, hogy társai nagyrabecsülték e két jámbor és
+élvezetes narkotikumot. Lelkipásztori teendői végeztével
+visszavonult a klastrom könyvtárába, s ott rendjének halhatatlan
+szellemeivel oltogatta lelkének örök szomjúságát. Védőszentjének
+szent Bonaventurának, alexandriai Sándornak, Antonius Andreának
+teológiai munkáiban épp oly jártas volt, mint az exegéta páduai
+Antal, a hisztorikus aquilai Bernát, a kánonjogász Monaldus, a
+moralista erfurti János, a filológus Alexander de Villa Dei
+Gallus, a természettudós Roger Bacon, vagy a bölcselő Morus Tamás
+írásaiban. Ott búvárkodott mindennap, míg csak az esti sötétség
+le nem ereszkedett a kolostor hagymaalaku kupolájára. Akkor
+pihenni tért, hogy jó példával járjon elől alattvalóinak s másnap
+reggel, a hajnal derengésére elsőnek legyen talpon a templom
+kórusán, a közös zsolozsmázáson.
+
+Helyettese a vikárius Anzelmus atya volt, a rendház predikátora
+és penitentiáriusa. Széles csontú, erős, nagyerejü, kemény
+legény, a hangja kilométerekig szárnyalt, amikor végigszántott a
+bűnösök lelkiismeretén. Soha senki nem látta mosolyogni, s borát
+is oly zord méltósággal itta a refektóriumban, mintha halálos
+mérget öblítene le a torkán. Hivei féltek tőle, de tökéletes
+megnyugvással rakták lábai elé bűneiket; édes volt kezéből a
+penitencia. A flagellánusok kéjével szívták be mennydörgő
+szidalmait és fenyegetéseit. Mindenki megnyugvással távozott
+tőle, mert tudta, hogy szigorúbb biró már úgysem ítélhet fölötte
+sem itt, sem a másvilágon. Anzelmus atya gyanakodva és hűvösen
+fogadta a szobrászt. Nem volt jó véleménye a művészekről, akik a
+bűnös testet, az érzékiség és gőg e cifra koporsóját, a húst, a
+férgek táplálékát és kéjek edényét szemérmetlen meztelenségben
+ábrázolják. Ő maga ugyan nem fordult el ily ábrázolatoktól, mert
+azt vallotta, hogy a tiszta embernek minden tiszta és naturalia
+non sunt turpia.
+
+Nem szerette, de tűrte a művészt egyrészt a gvárdián kedvéért,
+aki a gyüdi kolostort a hét művészet hajlékává szerette volna
+fölavatni, másrészt, mert ugyis szükség volt rá a templom
+restaurálása végett. Az öreg egyház, amelyet II. Géza király
+1148-ban alapított, minden részében fölujítás és csinosítás után
+kivánkozott. Régi képei, falfestményei fölpattogtak, a vakolat
+számos helyen lehullt és fehér sebek borították a mély kék és
+ragyogó vörös szenteket és angyalokat. A domborművek már alig
+voltak fölismerhetők, a kőszentek orrát lecsókolta a zarándokok
+rajongása. Törött istenbárányok és csonka feszületek roskadoztak
+a falmélyedésekben. Ideje volt, hogy e sivár romlásnak gátat
+vessen a restaurátor keze.
+
+--Üdvös lesz, ha János testvér együtt dolgozik Félix fráterrel,
+aki a képek restaurálásához ért és evégből jött Gyüdre a raguzai
+kolostorból.
+
+Így határozta meg a szobrász napi teendőit Bonaventura atya, a
+gvárdián, akinek izlése a könyvek finom stilusán, meg a kötések,
+kapcsok, iniciálék, miniatűrök enyhe báján fölöttébb
+kicsiszolódott.
+
+Félix és János testvérek jóbarátok lettek és együtt munkálkodtak
+az Isten házának kitakarításán. A két művész hire elterjedt a
+környéken. Pécsről számtalan fiatal kőfaragó és
+templomfestőlegény látogatott el a csudájukra.
+
+Pesten is megtudták, hogy Dömötör János, a párisi Grand Prix
+tulajdonosa, udvari tanácsos, a mesteriskola volt igazgatója a
+máriagyüdi kolostorban dolgozik, hogy bűneit levezekelje.
+
+Piacella Garibaldi helyeselte a vállalkozást:
+
+--Ott van, ahová való. A gyüdi kolduló barátok még méltányolni
+tudják a grand art üres páthoszát.
+
+Az öreg Virgil megbotránkozva csóválta a fejét.
+
+--Nem tisztességes dolog: a kolostor bástyái mögé bújni a
+hitelezők elől.
+
+A kávéházban nagyokat nevettek a karrier kómikus befejezésén, a
+Bank r.-t. igazgatósága pedig intézkedett, hogy Dömötör János
+szobrásznak a máriagyüdi kolostorban netalántán elkészült munkái
+a háromezer korona tőke, a kamatok és a perköltség erejéig
+lefoglaltattassanak és azokra végrehajtás vezettessék.
+
+
+
+
+XII.
+
+
+Frater Félix egy ragyogó délelőtt az apsis színes ablaküvegein
+átszűrődő napfényben, az oltár fölött lebegő Atyaisten
+vakolatsebeit gyógyítgatván, kérdéssel fordult a szobrászhoz:
+
+--Mit szól Carissime ehhez a hitvány másoláshoz? Kedvem volna,
+hogy levakarjam az egészet és olyan Giottot kanyarítsak helyébe,
+amelytől elállna a gvardián lélekzete.
+
+--Én azt hiszem, hogy a régi mesterek iránt tartozó tisztelet
+okából ...
+
+--Eh mit, tisztelet,--vágott közbe az indulatos raguzai--itt nem
+kegyeletről, hanem művészetről van szó, barátom.
+
+--Azt akartam mondani,--fejezte be János--hogy a restaurátor csak
+a falrepedések betömésére, a vakolat megerősítésére, a
+festékréteg megragasztására, szóval a status quo konzerválására
+vállalkozzék.
+
+Frater Félix apró, hegyes orrú, kutató szemű, lobogó szürke hajú,
+száraz, feketebőrü, csontos, inas öreg legény volt, aki jámbor és
+aszketikus szenteket, mennyei tisztaságú Madonnákat, gyermekded
+angyalkákat tudott festeni, mint Fra Angelico, de éppen úgy
+szerette a bort, a dalt, a csavargószabadságot és az asszony
+csókját, mint másik nagy elődje, Fra Filippo Lippi. Jóbarátságban
+volt a művészetekkel, pajtáskodott és komázott velük. A régi
+mesterek remekművei nem keltettek benne szent elragadtatást, mert
+úgy tekintette azokat, mint az orvos a betegeit. Semmi
+tiszteletet nem érzett a nagyok iránt, mint ahogy a vadember is
+megveri a fetisét, ha pórul járt a vadászatokon; a harangozó
+lehordja szent Antalt, ha nem vezeti nyomára elveszett
+dugóhúzójának. Ismervén a régi képek törékeny anyagát, a régi
+művészek naiv receptjeit, már azt hitte, hogy fölöttük áll, vagy
+legalább is képviseli és helyettesíteni tudja őket. Szentül
+hitte, hogy újra tudná festeni a kontinens összes múzeumait és
+most dühbe jött, hogy János oly mély kegyelettel emlegeti a
+régieket.
+
+--Ha tudná Carissime, hogy mily könnyű keresztül látni a
+nagymesterek boszorkányosan ügyes, de sablonos
+szemfényvesztésein, ha ismerné Vasari, Ghiberti, Leonardo da
+Vinci receptjeit, akkor megengedné nekem, hogy olyan antik
+képeket gyártsak, amelyekről csak az idő patinája hiányzik, hogy
+tökéletesebbek legyenek az eredetieknél.
+
+--Csak nem?--kérdezte megrökönyödve a szobrász.
+
+Frater Félix, nem törődve a szent hely mennyei csendjével és
+áhítatával, dörgő hangon magyarázta tovább:
+
+--Teophilus Presbyter megírta, hogy miképpen kell az
+üvegfestmények zafirkék, zöld, fehér és biborszinű diszítményeit
+elhelyezni. A szélekre pedig--mondá--rajzolj köröket és indákat
+és azokba virágokat és leveleket oly módon, ahogy a festett
+betüket diszítik.
+
+--Eh, ez gyerekes fecsegése a kezdetleges, dadogó, tapogatódzó,
+középkori barátművészetnek--vetette oda János ingerülten.
+
+--Gyerekes, dadogó, kezdetleges tapogatódzás? Jó. Mondok
+nagyobbat. Dürer Albertnek is van receptje az emberi test
+arányairól. Vegyük először a fejet, milyen sajátságos
+gömbölyüsége van, aztán a többi részeket, az arcot, orrot,
+szemeket, szájat, ki- és behajlásaikkal ...
+
+--Dürer Albert tudákos német pedagógus.
+
+--Gondolja? Hát azt tudja-e Carissime, hogy miképpen ábrázolunk
+valakit, aki több személy társaságában beszél? Hallgasson ide. Ha
+rábeszélésről van szó és az illető különböző okok alapján
+bizonyít valamit, fogja meg jobbkezének ujjaival a balkéz egy
+ujját, behajlítván a két legkisebb ujat és forduljon elszánt
+arccal, beszélést feltüntető kissé nyilt szájjal a nép felé. A
+nép a szónok arcába tekint, bámulatot kifejező taglejtéssel.
+
+--Hát ezt meg hogy találta ki, ha szabad megkérdeznem?
+
+--Nem én találtam ki, hanem Leonardo da Vinci
+írta--méltatlankodott a fráter és az Atyaúristen feje és válla
+közé nagy csomó ultramarint sülyesztett a vakolatba.--Látja, mily
+könnyű dolog egy Leonardo-képet előállítani. A hallgatók
+bámulatot kifejező arccal a szónok felé tekintenek. Igy állunk
+Carissime a legnagyobb festői lángelmével. Balkezembe fogom a
+recepteket a világítás megválasztásáról, a test tagjainak
+arányairól, a szinek keveréséről, a szem tizféle szerepéről, egy
+ütközet ábrázolásáról és jobb kezembe kapván az ecsetet, újra
+megfestem az Anghiarii csatát, amelynek, sajnos, elpusztult a
+kartonja. Ha akarom.
+
+A szobrász lassan lemászott az emelvény gerendáin a templom
+márvány padozatára. Megállt a keresztelő kút előtt, amelyen a
+Jordán fölött összecsődült népnek a nagy Előhirnök kínálta a
+megtisztulás cseppjeit. A hatalmas Keresztelő gladiatori teste
+magasan kidomborodott a relief síkjából. Bozontos feje a nép felé
+fordult és ujjaival görcsösen mutatott az égre. Körülötte kutyák
+ugattak és bárányok bégettek. A nép szájtátva bámult.
+
+János a művészet isteni értelméről és az emberek pokoli
+ostobaságáról gondolkozott. Eszébe jutott Piacella Garibaldi és
+az ő aestopsichofizikája, a tér képzete és kifejezése a
+jelenségben. És összevetette azzal a tanítással, mint kellene az
+Anghiarii csatát újra megfesteni a Leonardo-féle receptek
+alapján. Mily hiú és haszontalan szavak! Mily eltérő és
+ellenséges felfogások, módszerek, elméletek és célok. Csak
+feneketlen sivárságukban és terméketlenségükben hasonlatosak,
+vagyis abban, hogy egyetlen becsületes alkotás nem kerül ki
+belőlük. Úgy érezte, hogy ha a művészet egy a földről az egekig
+érő félisten, akkor Fra Félix a heros csizmájához tapadó por,
+Garibaldi pedig a szemüveg, amellyel az ifjú arkangyal látását
+elveszi a nagyképű és erőszakos bölcselet. Ő maga pedig--s itt
+forró elérzékenyedés, büszkeség és hála lángjai gyulladtak ki az
+agyában--a művészet szíve, amely hittel, szerelemmel,
+elragadtatással, az ízlés Szentlelke által vezetett biztos kézzel
+osztja a szépség áldásait. Megfürdeti és megtisztítja az emberek
+lelkét, mint védőszentje, ama Keresztelő János, aki a meztelen
+emberi testet megmártotta az üdvözítő habokban. Az is nehézkes és
+goromba volt a szavakban; sáskával és mannával táplálkozott és
+minden cicomája egy, az ágyéka köré kerített birkabőr vala; nem
+volt sem az alexandriai hittudományi akadémiának, sem a
+sinhedrionnak, sem a farizeusok jeruzsálemi liceumának tagja. Nem
+ismerte a zengő szavak muzsikáját és nem ivott a görög filozófia
+részegítő borából.
+
+Józan, okos, kemény legény volt, aki nem kereste sem az asszony,
+sem a fejedelmi udvar, sem a népek szeretetének bódító
+narkózisát, mivel szíve tele volt az isteni szeretet mámorával.
+
+--Nem irigylem ezt az embert, mivel magamat egynek érzem már
+vele.
+
+És félrevonult cellájába, amelynek északi falába hatalmas ablakot
+vágatott neki a rend elöljárója. Bonaventura atya. A világosság
+jó magasról esett a készülő szobrocskákra. Agyag, márvány, gipsz,
+erős, kemény, nem hasadó körtefa, elefántcsont és
+alabástromhasábok heverésztek a földön a mintázó állvány körül. A
+sarokban kis kemence a terrakotta és porcellán kiégetésére.
+Valóságos kis gölöncsérműhely. A falon Assisi szent Ferenc
+olajnyomatú képei: a szent stigmatizálása; Ferenc odaadja
+köntösét egy didergő szegénynek; a nagy szerzetes látomásai. A
+fal mellett a szobrász ágya, durva fenyőfalóca, báránybőrrel
+letakarva, felette a megfeszített üdvözítő, Dömötör János fából
+faragott remekműve. Kések, kalapács, fúró, reszelő,
+márványfűrész, gipszhorzsolók, csiszolók, olvasztótégely, véső az
+asztalon, a biblia, a kalendárium, az Illiás és az Odyssea
+mellett. Az ablak előtt kalitka, amelynek rácsai közül hangos,
+duhaj, szemtelen feketerigó dugdosta ki csőrét, ha megéhezett.
+
+A szobrász boldogan nézett körül a műhelyében.
+
+--Ez az élet--dörmögte elégedetten--az élet a munka. Vágy,
+gyönyör, teljesülés, siker, diadal, az mind nem élet. A munka, a
+verejték, a fáradtság, a lecsillapított éhség, a kimerültség után
+következő alvás, teringettét, mint a medve, úgy tudok aludni
+manapság, ez az élet. Az embereknek az a bajuk, hogy tulsokat
+gondolkodnak, tépelődnek, aggódnak, beszélnek, elemeznek,
+kételkednek és vitáznak, életből, halálból, boldogságból,
+fájdalomból problémát, hiúságból, önérzetből, becsvágyból,
+érzékenykedésből poklot, szerelemből, csalódásból, hitből,
+kiábrándulásból programmot csinálnak maguknak. Pedig az élet
+célja: körtefát faragcsálni, agyagot kiformálni, bronzot
+megönteni, alabástromot lecsiszolni, kiizzadni, elfáradni,
+lefeküdni, pihenni, aludni. Soha életemben nem voltam ilyen
+vidám, egészséges és könnyű.
+
+Halkan kopogtattak. Belépett a szobába Lőrinc fráter, a
+konyhamester. Fiatal sertés ropogós, szalonnás oldalbordáját,
+savanyított uborkát, egyik felére bíborvörös őszibarackot, nagy
+kupa könnyű kerti bort, aranysárga szűzdohányt és vadonatúj
+tajtékpipát tett a szobrász elé.
+
+--Evés előtt pedig egy pohárka szilvóriumot! Olyan sűrű, csúszós,
+sima, illatos, erős, lelkes egy ital, mint az ámbrával
+szagosított szent kenet. Deo gracias.
+
+--Egészségére.
+
+Az ital átmelegítette a szívüket. A malac ropogós szalonnája
+szétomlott a foguk alatt. Sűrűn emelgették ajkukhoz a
+borospoharakat, amelynek üveglapján a kéttornyos gyüdi templom és
+a gyermek Jézust, ölbentartó Mária képe volt bekarcolva.
+
+--Pompás itóka ez, Domine spectabilis--csettintett húsos, piros
+nyelvével a kövér barát.--Ha ezt iszogatom, a pécsi püspökkel sem
+cserélek, Domine spectabilis.
+
+--Igaza van, Lőrinc.
+
+És iddogáltak és pipáztak és a készülő Máriákat, szent Ferenceket
+és Klárákat nézegették.
+
+--Világi szobrokat is kéne faragnia--hunyorgatott pajkosan a
+barát.--Az asszonyi állatokat is Isten teremtette s amit
+Őszentfelsége jónak látott olyan szépre kiformázni, azt az ő
+alázatos szolgája is megbecsülheti.
+
+Dömötör megcsóválta a fejét.
+
+--Az asszonyi állatokat az ördög teremtette.
+
+Lőrinc testvér nagyot nézett, kezefejével végigsimította tokáját.
+Némán tűnődött sokáig.
+
+A zárda csengője ebédre harangozott.
+
+--Gyerünk a refektóriumba, ma bőjtölnek a páterek.
+
+Lőrinc hálát adott az Istennek, hogy neki, nehéz testi munkát
+végző laikus fráternek megengedtetett kántorbőjt szerdáján
+malacpecsenyével táplálkoznia. És szivéből sajnálta Bonaventura,
+Anzelmus és a többi atyákat, akik ma tojást és vízben főtt
+sóskafözeléket ebédelnek magas méltóságaikban.
+
+...Estére kelve Fra Félix, a képrestaurátor is megbékélt magában
+és meglátogatta testvérét, Jánost.
+
+--Carissime, ma búcsúnapja van s a templom körül a
+lacikonyhákban, a hársfák alatt, a kanális partján, a lépcsők
+szélén ragyogószemü, izmos vállú, kemény és hajlékonytestű
+menyecskék virrasztanak a balzsamos éjszakában. Raguzában
+képzelem magamat, a szőlővenyigés olajfák között, Dionysios, Pan
+és Silenos: azaz Carissime, Lőrinc és én kissé körülnézhetnénk a
+mezei füvek illatát lehelő tarka szoknyák között.
+
+Lőrinc fráter komoly fejbólintással helyeselte a festő ötletét.
+
+A szobrász azonban eképp nyilatkozott:
+
+--Nekem már untig elég volt belőlük, kedves testvéreim. Kizárólag
+kőben, bronzban, fában és terrakottában szeretem a Sátán
+leányait. Menjetek és járjatok el hozzájuk, ha még örömet leltek
+hűtelen lelkük, korlátolt szellemük és romlásba kergető
+lehelletük forróságában. Nekem adjatok egy kupa vörösbort és egy
+szippantást a gvárdián tubákjából.
+
+És csöndesen elmélkedett, míg a pompás villányi bikavérből
+egyetlen csöpp ragyogott a butélia fenekén. Akkor Istennek
+ajánlotta lelkét, ledőlt a báránybőrre és elszenderedett ...
+Félig nyitott szája mosolyogva maradt.
+
+
+
+
+XIII.
+
+
+Julius végén megérkezett a gyüdi zárdába a bírósági irás, amely
+Dömötör János szobrászon a háromezer korona tőke és járulékai
+felöl kereskedett. Végrehajtóval, foglalással, árveréssel
+fenyegetőzött a törvény. Kolduló barátok kolostorában végrehajtó:
+ez több volt, mint kellemetlenség. Erre példa nem volt a zárda
+évszázados történetében. A szerzetesek szíve megreszketett, mint
+nagy istencsapások idején. A katasztrófa okozójára magiszterek,
+kusztoszok, fráterek, kukták, ministránsok, kolduló terciáriusok
+oly megdöbbenéssel és félelemmel néztek, mint egy rablógyilkosra.
+Banaventura atya összehívta a rend tagjait, még Lőrinc frátert is
+odaültette a refektórium hosszú asztalának végére, hogy bölcs
+körültekintéssel megbeszéljék a teendőket. A gvárdián magával
+hozta Assisi szent Ferenc regula primitiváját, amelyet III. Ince
+pápa 1210-ben megerősített. Ebből felolvasta az első fejezetet,
+amely az engedelmességről, szegénységről és szüzességről szólott.
+Rámutatott a negyedik fejezetre, amely megtiltja, hogy a rend
+tagjai pénzt fogadjanak el; figyelmeztetett a hatodikra, amely a
+magántulajdontól tiltja el a szerzeteseket, s fölolvasta a
+tizenegyediket, amely a világi személyekkel való érintkezést
+szabályozza. Mindezeket egybevetve, megkérdezte az atyákat, mi a
+véleményük a háromezer koronáról és járulékairól.
+
+Anzelmus atya sötét szeméből villámokat szórva a körülülőkre,
+menydörgő hangon mutatott arra, hogy János testvérnek oly világi
+kötelezettségei vannak, amelyekkel ellentétbe jön a szent
+szegénység elveivel. El kell dönteni, vájjon az általa készített
+kegyszerek, szobrok, olvasók, fafaragványok, feszületek a rend
+közös tulajdonát, a templom berendezését, avagy a művész egyéni
+sajátját teszik-e? Nézete szerint Dömötör Jánosnak attól a
+pillanattól kezdve, ahogy a rendház küszöbét átlépte, semmiféle
+tulajdona nem lehetett, az általa alkotott tárgyak a Szent Lélek
+birtokába mentek át, következésképpen neki magának semmije sincs,
+amire világi hatóságok rátehetnék a kezüket.
+
+A bírósági felszólításnak ennélfogva ellenállunk,--menydörögte a
+prédikátor--szent javaink összegéből egy porszemet sem fogunk
+kiszolgáltatni a profánoknak.
+
+--Ellenállunk!--kiáltották kórusban a magiszterek, akik
+megszokták Anzelmus atya szavait úgy fogadni, mint az isteni
+kinyilatkoztatást.
+
+A gvárdián azonban szelíden megjegyezte:
+
+--Igaz ugyan, hogy rendünk szent Ferenc Testamentumának
+szellemében irtózik minden világi vagyon, pénz és érme, váltó,
+értékpapiros és adóslevél kezelésétől. Adót nem fizet, minthogy
+nem is szed adót hiveitől és jobbágyaitól. De nem tagadható, hogy
+szarvasmarhánk, teherhordó szamarunk, igáslovunk, juhnyájunk és
+kecskecsordánk van, és a sajtot, túrót, vajat pénzért árulja
+Lőrinc testvérünk, nem is szólva veteményeskertünk, borunk és
+dohányunk, ökreink és sertéseink áráról, amelyet készpénzben
+fizet a korcsmáros, a hentes, a kofa. Olvasóink és kegyszereink
+ellenébe gyakorta veszünk el ércpénzt és váltóbankót, mert mi is
+pénzzel fizetünk a szabónak, aki reverendánkat, a bocskorosnak,
+aki saruinkat, és a gyolcsos tótnak, aki vászoningeinket
+szállítja. Itt tehát összezilálta az élet a szabályokat és
+figyelmeztetlek benneteket, testvéreim az Úrban, hogy már
+1230-ban kénytelen volt IX. Gergely pápa elismerni, hogy a szent
+alapító intenciói az előírt szegénység körül gyakorlatilag
+keresztülvihetetlenek.
+
+--Úgy van, keresztülvihetetlenek--bólintgattak megkönnyebbülten
+a magiszterek, akik eszükben tartván a szabályzatnak az
+engedelmességről szóló nyolcadik fejezetét, megadták magukat a
+gvárdián tekintélyének.
+
+--Ellenemondok!--ugrott föl megbotránkozva és szent
+fölgerjedéssel a vikárius.--Ellenemondok a dekrétum ily
+értelmezésének. Hivatkozom V. Kelemen Exivi de Paradiso kezdetű
+zsinati határozatára, amely világosan kijelenti, hogy a rend maga
+sem bírhat vagyonnal, származott légyen az akár a tagok önkéntes
+adományozásából is. Az adományok sem válnak az ő tulajdonává,
+hanem a római egyház és a pápa rendelkezik azok fölött. A rendet
+legföljebb a használat joga illeti meg, az is csak az usus arctus
+alapján.
+
+--Úgy van, így írta V. Kelemen--zúgta rá visszhangosan az egész
+refektórium, mert megszokta, hogy ebéd alatt a prédikátor szavait
+az álmosan emésztő testvérek ajkain ismételje.
+
+--Ha kedves testvérem V. Kelemenre hivatkozik, én is az ő
+dekrétumával védem a magam igazságát --válaszolt halkan a
+gvárdián.--V. Kelemen mondja, hogy a kisebb testvérek nem
+kötelezhetők a szent írásban ajánlott szerzetesi fogadalmakra,
+hanem csak az engedelmesség, szüzesség és szegénység hármas
+önfeláldozására, de még ezeket sem szabad nude et absolute
+értelmezni. Nagyon csodálnám, ha ezek után Anzelmus testvérünk,
+akiben a meggyőződés heve néha túlmegy a tekintélyek tiszteletén,
+megnyugvást nem találna abban, hogy némely világi dolgokat a
+békesség kedvéért szeretnék elintézni. Mert jegyezzétek meg
+magatoknak az apostol szavait: egy lat békesség többet ér egy
+mázsa igazságnál.
+
+--Egy lat békesség egy mázsa igazságnál--lelkendezett a
+szerzetesek kórusa és mindenki örült, hogy a gvárdián eszes
+diplomáciája megoldja a legkínosabb problémákat is.--Halljuk
+Bonaventura atya indítványát!
+
+--Az én véleményem szerint kiadjuk a kész szobrászmunkákat s ha
+ennek értéke netalántán fedezi János testvérünk adósságát,
+bízvást lezárhatjuk e kellemetlen ügy aktáit.
+
+--Felebbezek a provinciális miniszterhez,--heveskedett a
+prédikátor.--A templom és a zárda falai közül nem engedek
+egyetlen porszemet sem kiadatni, hacsak nem az üdvözülés, a
+megtisztulás, az enyhület és áldozat tulvilági céljaira.
+
+--Nem engedjük, nem engedjük--harsant fel a magisterek ajkán a
+tiltakozás, tudván azt, hogy a hitterjesztő vikárius nagy becsben
+áll a provinciális miniszter előtt.
+
+Anzelmus atya diadalmasan dörögte oda:
+
+--Egyebekben pedig indítványozom, tiltsuk meg János
+testvérünknek, hogy a zárda falain belül tartózkodjék, nehogy
+végeszakadatlan összeütközéseknek és botrányoknak legyen
+okozójává.
+
+Ekkor az asztal végén felállott fráter Lőrinc és mosolygós,
+kövér, piros-pozsgás arcát jámborul a gvárdián felé fordította.
+
+--Beszélj fiam, Lőrinc--bátorította szeretetteljesen a
+gvárdián.--Az Isten néha az együgyűek száján át jelenti ki az ő
+szent akaratát.
+
+Lőrinc nem értett a Testamentumhoz, pápai dekrétumhoz, zsinatok
+határozataihoz; világi dolgokban azonban jártas volt, mint elődei
+a középkorban, akik vásáros napokon ügyes-bajos kereskedők között
+mérték az igazságot; akik értettek az üzleti könyvek vezetéséhez,
+a pénzérmek megméréséhez, a súlyok, mértékek hitelesítéséhez, az
+árak, költségek, bérek, vámok és dézsmák kiszámításához. Kalmárok
+voltak biz egykor a jámbor szerzetesek, felosztván maguk közt
+szép rendben az isteni és emberi dolgokat: Mária és Márta
+szerepét az Úr szolgálatában. Lőrinc fráter a Mártáét
+választotta. Nem szólt bele a gvárdián és vikárius magasan
+szárnyaló vitájába, ehelyett terrakottaszinű kámzsája mély redői
+közül kihúzott négy darab gondosan összehajtott ezres bankjegyet
+és szépen kiterítette maga elé a refektórium asztalára.
+
+--Ime a pénz,--szólt mosolyogva, mint egy ártatlan gonosztevő,
+aki nem ismeri a bűn nagyságát, amelyet elkövetett.
+
+A szerzetesatyák arca elfehéredett és ajkuk reszketve mormogta az
+ördögüző imádságokat.
+
+--Istentagadó, pogány és vámos!--kiáltott felháborodva a
+prédikátor vikárius.--Honnan vetted tömérdek kincset, elvetemült
+lator?
+
+--A konyhakertből--felelt együgyűen a fráter. --Tíz esztendő
+alatt krajcárokból gyűjtögettem.
+
+--A templom perselyébe kellett volna tenned--szólt rá szelíden a
+gvárdián.
+
+--Jó helyre jut ez így is--felelte egyszerűen a
+terciárius.--Fráter Félix, aki az antikváriusok, kegyszer-árusok
+és műkereskedők üzleteit csak úgy ismeri, mint én a gyűdi
+hetivásárokat, azt mondja, hogy máris kapnánk negyvenezer koronát
+a Dömötör-féle szobrocskákból, amelyek házunk és templomunk
+kincstárát gyarapítják. Én tehát kiváltom a Domine spectabilis
+adósleveleit és a többit a Szent Lélek sugallta bölcseségtekre
+bízom.
+
+Lőrinc fráter gyorsan elhagyta a termet, hogy valaki vissza ne
+téríthesse szándékától. Elszaladt a végrehajtóhoz és kiváltotta
+az adósleveleket.
+
+A penitenciárius tizennégy napi bőjttel sújtotta Lőrincet, amiért
+megszegte a szegénység fogadalmát. Anzelmus atya, aki dogmatikus
+és rettenthetetlen a nagy Assisi hagyományainak tiszteletében,
+nem volt engesztelhetetlen és irgalmasság nélkül való az együgyű
+vétkezőkkel szemben.
+
+A gvárdián pedig maga köré gyűjtvén alattvalóit, felment a
+szobrász cellájába, amely tágas és világos volt, mint egy
+atelier. Sorbaállíttatta a szobrász munkáit, a művészettől és
+szentségtől szerafikus szépségben ragyogó műtárgyakat és
+egyenként megtekintvén, megsímogatván és becézgetvén azokat,
+magasztalta a Szentlelket, aki kiválasztott kedvenceinek értelme,
+képzelete s dolgos, ügyes ujjai által megnyilatkozni méltóztatik.
+És hangosan dicsérte Jánost és Isten további szeretetébe
+ajánlotta őt és művészetét.
+
+Magában pedig így gondolkodott:
+
+--Hogy pedig mindez megmaradt az Isten szolgálatára, a hívek
+épülésére, a bűnbánók és vezeklők elragadtatására itt e szentelt
+falak között, voltaképpen annak az együgyű szakácsnak, a tudatlan
+és parasztos Lőrinc fráternek köszönhetjük. Ha ő nem teszi félre
+a saláta, ugorka, zöldbab és ribiszke árát, istentelen kufárok
+hordják szét e kincseket, a rend elveszti büszkeségét, a művész
+elhagyja azilumát, visszamegy a profán élet csábításai közé és
+pénzért kényteleníttetvén dolgozni, valószinüleg mezitelen nőket
+és szerelemtől dühöngő fajtalan férfiak testét ábrázolja. Lőrinc
+fráter bűne mintha a Gondviselés kikutathatatlan akaratának
+állott volna szolgálatában. A bűn vesszeje, lám, néha erényt
+virágzik és az erény fáján megterem a bűn gyümölcse. Ki tudja, mi
+a különbség erény és bűn között, az isteni előrelátás és kegyelem
+magas nézőpontjáról?
+
+Ezeket a gondolatokat jónak látta elhallgatni a testvérek előtt,
+akik csodálkozástól kimeredt szemmel bámulták a Lőrinc fráter
+konyhakertjéből kivirágzott Madonnákat, Benignákat, szenteket és
+szeráfokat.
+
+
+
+
+XIV.
+
+
+János testvér cellájában még éjfélkor is égett a petroleumlámpa.
+A szobrász, a képrestaurátor és Lőrinc barát pörkölt mandulát
+eszegettek és sűrűn hajtogatták a villányi vörössel töltött
+kancsókat, a gondosan lefüggönyözött ablakok mögött.
+
+--Hiába, pénz nélkül e siralomvölgyében semmit sem lehet
+eligazítani--jegyezte meg szelíd dicsekvéssel a barát.
+
+--Nekem már nincs szükségem ilyesmire--sóhajtott a
+képrestaurátor.--Ha megvan a borocskám, jó pipadohányom,
+burnótom, meleg csizmám, fűtött cellám, még a velencei
+patriárkával sem cserélek. Örülök a freskóknak és temperáknak, a
+nagy vásznaknak és miniatür elefántcsontoknak, s amint
+javítgatom, tisztogatom azokat, sokkal inkább az enyémek, mint a
+tulajdonosáé. Az enyém a gyönyörüség, másé a gond; az enyém a
+siker, másé a verejték. Nekem nem kell a pénz; engem a jó Isten
+etet, mint a nászutasok a Márk-téri galambokat. Én vagyok a
+leggazdagabb ember a világon, mert jószágaimnak Assisi szent
+Ferenc a tiszttartója.
+
+A restaurátor arca furcsán vonaglott, mintha önmagát mosolyogta
+volna ki gúnyos jókedvében. A szobrász csendesen szívta pipáját
+és hálásan pillantgatott a kolduló barátra.
+
+Amióta a háromezer koronás adóslevelet Lőrinc barát darabokra
+tépte, azzal együtt elszakadt az utolsó kapcsolat is, mely Jánost
+e cifra, szövevényes és hazugságokkal teljes világhoz láncolta.
+Azóta mindig jókedvü volt és bizakodó. Sokat bolyongott az
+erdőben és tenyerével emelte szájához a források vizét. Nézte,
+hogy kél fel a nap s hogy húznak a darvak a mocsarak felett. Övig
+merült a vízben, mint a pákászok, rákot és apró halakat fogván a
+patakokban. Naphosszat figyelte, hogy köti kévébe a paraszt a
+gabonát, hogy dobálja a szekérre, hogy csépeli ki a lelkét, hogy
+rakja zsákokba és hogy viszi ökörvonta, nyikorgós szekéren a
+malomba. A kovácsnál megpróbálta régi mesterségét. Mindenkit
+bámulatba ejtett, amint ölébe kapta a mázsás üllőt és meghordozta
+azt a mühely körül. Megpatkolta a zárda lovait s úgy csurgott
+homlokáról a verejték, oly harsányan nevetett és oly vidám
+mozdulatokkal dolgozott, mint a mámoros Hephaistos. Szakálla,
+bajusza megnőtt és sörényes haja lobogott a szélben. Műtermét
+majdnem elhanyagolta. Lelke a kovácsműhelyen keresztül, suhanc
+ifjúságán túl, csecsemőkorába fiatalodott vissza, amely
+szénakazal tetején, szérűskertben, tehénistállóban gyűjtötte az
+első benyomásokat. Apjának, Pálnak, nagyapjának, Andrásnak és
+azokon túl többi ősének temperamentuma újramegduzzadt a
+véredényeiben s lassanként átitatta és egészen fölszívta a
+férfikor hangulatait. Kilökte a szervezetéből és ezzel együtt
+öntudatából is a bécsi, párisi, pesti életben rátapadt idegen és
+ellenszenves festőanyagot. Két-három hónap alatt visszafejlődött
+egyszerü, higgadt, közönyös, optimista paraszttá. Nap- és
+földimádó lett és érezte a háziállatok sorsával való közösséget.
+
+--Sohasem lázadoztam a sorsom ellen. Boldoggá tettek a
+Hellmer-iskola ösztöndijai és a párisi Grand Prix örömére két
+napig ittam a Montmartre csapszékeiben. Van Roosen bárónő
+karjaiban sírtam a gyönyörűségtől és majd kiugrottam bőrömből,
+amikor a zuglói-úti villát fölépítettem. A mindenségit neki,
+micsoda fából faragott ember vagyok én, hogy csak örvendezni
+tudok és semmin sem tudok elkeseredni? Balthazár barátom, Nóra,
+Vékony Andrásné, ha most itt teremne valamelyikük, bizony Isten
+megköszönném nekik, hogy idesegítettek a vizenyős gyüdi rétekre,
+a klastrom csendjébe és a szerzetesek izletes asztalához.
+
+--Ez azért van Domine spectabilis, mert rendben van az
+emésztése--irigykedett fráter Lőrinc.--Csak volna az én
+helyemben. Nekem olyan szúrások járják át a derekamat, hogy egy
+ökör is elbőgné magát. A lábam ujjait kikezdte a köszvény és
+keresztcsontomban, olyan szaggatások vannak, mintha kutyák
+marcangolnák.
+
+Lőrinc atya szaporán hörpentgetett a borából, sűrün hunyorgatott
+vörös szemhéjjaival és mélabúsan sóhajtozott:
+
+--Hja, hja, Domini spectabiles, könnyű önöknek az élet. De én
+teherhordó szamara, igavonó barma vagyok a rendnek, céltáblája a
+falusi élceknek, papgazdasszonyok gorombaságainak, cselédek
+szemtelenségének, urak leereszkedésének, szolgák dölyfének,
+ingyenélők irigykedésének. Meguntam ám az életemet, Domini
+spectabiles.
+
+--Nono--biztatta csendesen a szobrász és bort öntött a terciárius
+kupájába.
+
+--Bizony, bizony--fohászkodott amaz.--Én tizenkét éves korom óta
+eszem Szent Ferenc kenyerét. Harangozó, ministráns gyerek,
+szamárhajcsár, csizma-tisztító, szeméttakarító szerepében kezdtem
+s csaknem harminc esztendő kellett ahhoz, hogy az Isten idáig
+vigye föl a sorsomat, ahol mostan állok, Domini spectabiles.
+Anyát, apát, gyermeket, testvért nem ismertem, csak a másét,
+pedig család nélkül nem ér az élet semmit.
+
+--No, no--dörmögött a szobrász.
+
+--Tudja Isten, unom már ezt a klastromot.
+
+--Csendes, kényelmes, nyugodt élet pedig--vélekedett amaz.
+
+--Akárcsak a temetőben.
+
+--Biztos menedék.
+
+--Mint a sirhalom.
+
+--Gondtalan kenyér.
+
+--Mint az áristomban.
+
+--No, no.
+
+Mind a hárman sóhajtottak. Ittak. A barát szemei megtellettek
+könnyel.
+
+--Vallani akarok, Domini spectabiles.
+
+--Mi baj van, Lőrinc?
+
+--A négyezer koronáról.
+
+--Magának gyűjtötte, úgy-e?--találta ki hirtelen a képjavító.
+
+A vörös terciárius intett a fejével.
+
+--Meg akartam házasodni--nyögte ki keservesen. --Nem élet ez a
+barátélet. Én nem vagyok tudós pap, művész-orgonista, prédikátor,
+hittérítő. Ego non sum vocatus. Én családot, feleséget, gyereket
+szeretnék. Lám, Jézus Krisztus Urunknak is volt családja. Ácsok
+voltak. Mária font a sarokban, József a szálfákat fürészelte, a
+kis Jézus ott játszott a fürészporban. Erre vágyik az én lelkem,
+uraim.
+
+Kis időre elhallgattak. Csendben ropogtatták a pörkölt mandulát,
+amely oly hatalmasan kivántatja az italt.
+
+Fráter Félix egyszerre fölugrott, odábbrúgott egy készülő szobrot
+és öklével az asztalra ütött.
+
+--Mit tudtok ti az élet nyomorúságáról!--kiáltotta
+hadonászva.--Az én szemeim előtt mindig egy tucat szunyog röpdös
+s ne adj Isten, hogy hajnal előtt le tudnám hunyni a szememet.
+Nem igaz az, amit előbb beszéltem. Nemcsak a velencei
+pátriárkával, de egy utcasarki gesztenyeárussal is cserélnék, ha
+csak egy jó órám volna naponként és egyetlenegyszer el tudnék
+aludni, mint a barmok, naplemente után. Ha fekszem, futni
+szeretnék, ha dolgozom, aludni jön kedvem, ha Raguzában vagyok,
+Gyűdre vágyakozom, itt majd megbolondulok a tenger után való
+epekedésben, ha asszonyt ölelek, utána majd megfojt a csömör, ha
+templomban ülök, korcsmába kivánkozom, korcsmában felbőszít a
+részegek fecsegése, évek óta mindig azzal fekszem, hogy éjjel
+elvágja valaki a torkomat. Munkaközben félek, hogy leszakad
+alattam az állvány, ha lenézek s mélybe, fölkavarodik a gyomrom,
+ha hanyattfekve javítom a menyezet freskóit, úgy érzem, hogy
+rámszakad a kupola. Néha megesküdnék rá, hogy tele van vízzel a
+gyomrom, vérrel a tüdőm, röpködő, verekedő szunyoggal az agyam,
+piócával a torkom, szeretném látni azt az embert, aki kibirja így
+három hónapnál tovább! Biztos, hogy egyszer elvágom a nyakamat.
+
+--Nincs rendben az emésztése, uram--vélekedett a barát.--Igyék
+minden reggel ezerjófű teát, evés előtt kortyogtatva, közben egy
+rózsafüzér tizedet mondva el félhangosan.
+
+--Fráter Félix közönséges nyavalyás, neuraszténiás ember, hangyák
+mászkálnak az agyában, ha valaki családi örömökről suttog a
+fülébe--gondolta magában sajnálkozással a szobrász.
+
+--No, no,--csendesítette az izgatott képírót--mindnyájunknak
+megvan a maga nyavalyája.
+
+Fráter Félix lecsendesedett, de gúnyosan és megvetőleg nevetett.
+
+--Mit tudtok ti az élet nyomorúságáról?
+
+És fenhéjázó arccal nézett körül, mintha szeretné látni azt az
+elbizakodott fickót, aki versenyre mer vele kiállani rejtett
+bánatokban és titkos gyötrelmek terén.
+
+Aztán újra ittak, frissen megtömték pipájukat és lábukat
+rázogatták zavarukban. Lőrinc végül nekibátorodott:
+
+--Szeretnék egy vityillót valahol Mohácson, a Duna partján, az
+udvaron öreg terebélyes diófát, amelyről ősszel gyerek veri le
+hosszú póznával a gyümölcsöt. Legyen ott egy erős, egészséges,
+gömbölyű vállu aszszony, térdig feltűrve a szoknyája, ahogy a
+malacoknak korpás moslékot visz csöpögő dézsában. Mellette
+tipegjen egy vöröshaju kölyök, gömbölyű és ólábu, mint az apja,
+nagyobbacska leány, teringettét, hadd jöjjenek a gyerekek, mint
+az orgonasípok, az egyiket hívják nagyapámról Péternek, a másikat
+apámról ...
+
+-- ... Pálnak, a harmadikat anyámról Klementinának, a negyediket
+az asszonyról Nórának--folytatta önfeledten a szobrász és mámoros
+szemeivel a pipa füstjén keresztül látta a dunaparti fehér
+ateliert, a tyukokat, ahogy a szemétben kapirgálnak és az Odyssea
+nimfáit, Kalipszot, Kirkét, Pénelopét, ahogy kigömbölyödnek és
+kilépnek a nagy hasáb márványtömegekből. A barát nagyot nézett és
+megrázta a fejét.
+
+--Nem, a kislányt Zsuzsinak hívnák majd az édesanyja után. Mert
+Zsuzsannának hívják az özvegy asszonyt, két gyermekkel. Az ura
+korcsmáros volt az istenadta. Én is korcsmát nyitottam volna, ha
+...
+
+--Ha oda nem adta volna a négyezer koronát a végrehajtónak.
+
+Mind a hárman elhallgattak. A szobrász azt gondolta, hogy lám
+milyen egyformák a parasztok. Mind házat akar malacokkal és
+feleséget gyerekhaddal. Fráter Félix egy raguzai ostéria
+pincérlányára gondolt, aki olyan szép volt, mint Leonardo da
+Vinci édesanyja, Katarina. Minden paraszt összetalálkozik a
+vágyak délibábos országútján. Különbség csak annyi, hogy az egyik
+innen van, a másik már túlesett a kiábránduláson. A vörös barát
+arcán végigpergett az elérzékenyedés és alkoholmámor könnye.
+
+--Most kezdhetem elölről Domine spectabilis. A gyerekek kedvéért.
+
+És késő éjszakáig beszélgettek a gyermekekről, akik sohasem
+fognak megszületni.
+
+*
+
+Másnap Fráter Félix, a képrestaurátor nem jelent meg a
+refektóriumban. Hiába várták ebédre, vacsorára, éjjeli nyugovóra.
+
+
+Harmadnap Lőrinc megtalálta azt a fuvarost, aki a festőt Eszékre
+vitte a vasuti állomásra.
+
+--Elinalt a piktor,--hiresztelte a barát--mintha rájött volna a
+bolondóra, úgy hajkurászott a faluban valakit, aki elszállítsa a
+hazája felé. Útközben azt mondta a fuvarosnak, hogy siet haza
+Raguzába, mert vasárnap lesz az esküvője. Valószínűleg
+megbolondult szegény a festék, tojássárga, terpentin, firneisz,
+kőpor és petroleum szagától.
+
+Bonaventura atya föltette magában, hogy imáiban meg fog emlékezni
+meghibbant agyu testvéréről. Páter Anzelmus ebéd alatt a
+refektóriumban kemény beszédet mondott a Sátán hatalmáról, amely
+néha kiragad egyet-egyet az Úr jámbor nyájából és vad
+rengetegekbe, ingoványos mocsarakra űzi.
+
+Fráter Lőrinc, miután behozta a falu ajándékait, a tojást,
+csirkét és malacokat, este besompolygott a szobrász cellájába.
+
+--Ne higyje ám Domine spectalbilis, hogy megbolondult volna a
+piktor, öregségünkre meleg fészket építeni, asszonnyal,
+gyerekkel, unokával játszadozni s ha már nem élhetünk örökké, az
+ő kezüket fogva várni a halál barátságos közeledését ... nem
+bolondság az, Domine spectabilis.
+
+
+
+
+XV.
+
+
+Ettől kezdve mindenben rosszra fordult Dömötör körül az élet.
+Hiába volt ő maga elégedett és jókedvű, hiába fogta meg újból a
+mintázófa, véső és kalapács nyelét, hiába faragta a zárda számára
+a leggyönyörűbb Madonnákat, napról-napra sötétebb lett a páterek
+hangulata. Az ujságok komoly veszedelmeket jósoltak. A királyok
+és országló hatalmasságok, miniszterek és követek között
+megbomlott a barátság. A nemzetek egymás ellen fenekedtek. Az
+Isten békéje, amely a jólét, nyugalom, kényelem és nyájas
+egyetértés áldásaihoz szoktatta az embereket, több évtizedes
+jámbor uralkodás után meginogni látszott. Eleinte merényletekről
+szóltak a hirek. Aztán keményhangu levélváltásokat jelentettek:
+császárok és miniszterek haragos fenyegetéseit. Végül behivták a
+rezervistákat. A népek megmozdultak, mint megháborodott
+sündisznók és felborzolták szuronyos hátukat. A püspök ráirt a
+szerzetesekre, hogy a templomban dicsőitsék a háborut és
+buzdítsák a híveket: ragadjanak fegyvert a haza védelmére. A
+parasztok káromkodtak, szidták az ellenséget, fiaikat szekéren
+vitték a városba, nagyokat ittak, éltették a királyt és megverték
+az asszonyt, aki siratta a magzatát. Később hire jött az első
+puskalövésnek. A Duna és a Dráva partján kezdődött el a háboru.
+
+Páter Bonaventura még többet imádkozott, mint azelőtt.
+
+A vikárius dörgő hangon hirdette a szószékről, hogy mindez azért
+van, mert az emberiség elfordult isteni Atyjától és a fényűző,
+tobzódó, bujálkodó, felfuvalkodott és lázadozó Sátán szolgálatába
+állott. Öldöklést, pusztulást, dögvészt és földrengést jósolt és
+még az eddigieknél is keményebb penitenciát rótt a vezeklőkre. Ám
+a fiatalokat ő is harcba küldte, hivatkozván az Assisi példájára,
+aki ifjú korában maga is kardot rántott és vitézül harcolt hazája
+védelmében.
+
+Lőrinc testvér azt ajánlotta, hogy töltsék meg a magtárakat, az
+éléskamrát, a pincét és a padlásokat.
+
+--Háborúra éhség és nyomorúság következik és nem árt ha
+aranypénzt gyüjtünk a szegények kincstárában.
+
+Dömötör János szomoruan állapította meg, hogy semmisem sikerül az
+embernek ezen a nyomorult világon. Milyen szép lett volna
+időtlen-időkig csendben, békességben farigcsálni körtefa
+Madonnáit--s lám most összezavarodott, sarkából kifordult,
+tótágast áll, dühöng és tajtékzik körülötte minden és egész nap
+síró-rívó asszonyokat, hencegő rekrutákat, részeg huszárokat,
+káromkodó sebesülteket és jajveszékelő menekülteket kell
+hallgatnia.
+
+A háború nagy ujjongással, síppal, dobbal, zeneszóval kezdődött,
+de csakhammar belefúlt az ijedtség és eszeveszett rémület
+túlzásaiba. A sebesültek elmondták, hogy az ellenség tizszeres
+nagy túlerővel támad; temérdek ágyuja okádja a halált és égő,
+kénköves tűzeső irtja a hadsorokat. A vad rác hordák semmiféle
+emberi és isteni törvényt nem respektálnak. A foglyoknak
+lenyúzzák a bőrét, tűzzel-vassal sütögetik, megcsonkítva fára
+akasztják, darabokra vagdalják, vagy elevenen eltemetik őket.
+Hiába irtak az ujságok győzelmektől mámoros büszke cikkeket, a
+menekültek vesztes; csatákról, vérbefojtott támadásokról,
+emberevő fenevadakról és felperzselt falvakról beszéltek. A
+népeket, akiket nem győznek felkoncolni, rabszíjra füzik,
+teherhordó baromnak használják, messze zord hegyek, járhatatlan
+rengetegek belsejébe hurcolják.
+
+Az egész falu reszketett, álmatlan éjszakákon körmeneteket jártak
+a fiaikat sirató anyák, az özvegyen maradt menyecskék és apátlan,
+csavargókká vált gyenge gyermekek. A kolostorban kórházat
+állítottak fel, a barátok kötözték, kenték, mosogatták a
+megcsonkult katonákat; a gvárdiánnak az ezredorvos parancsolt,
+Lőrincnek a manipuláns őrmester és Dömötör János a szamarak
+hajcsárává lett, serényen szállítván a vizet az égő ínyű, beteg
+katonáknak.
+
+János szívéből még ez sem tudta kiűzni az egykedvűséget és
+nyájasságot. Szokása szerint csak az első pillanatban érzett némi
+bosszankodást; hamarosan rájött, hogy egyre megy, mi történik az
+ember körül, egyedül az lévén fontos, hogy mindenben megtaláljuk
+lelkünk igénytelen szórakozását.
+
+--Lám, rosszabbul is történhetett volna. Például jöhetett volna a
+háború egy évtizeddel előbb. Bevonultam volna, éheztem, fáztam,
+dideregtem, verejtékeztem volna a halál szolgálatában. Srapnel
+roncsolja szét jobb karomat és soha többé nem nyúlhatok
+agyagmodelljeimhez és mintázó-szerszámaimhoz.
+
+Erre a gondolatra összerázkódott. Mert szerette ugyan a hazáját s
+gyülölte az ellenségét, de nem tartotta szükségesnek, hogy önmaga
+előtt eltagadja félelmét a testi fájdalmaktól, az
+elnyomorodástól, a tehetetlenségtől és a haláltól. Utálta a vért
+és a szenvedést, mert nagyon egészséges volt a szíve, husa,
+idegrendszere. Semmi szépet nem talált a szenvedésben, mert
+bőségesen és egyszerűen tudta élvezni az örömöket. Sajnálta volna
+itthagyni a pipáját, boroskancsóját és Lőrinc testvér pompás
+mártásait. Őszintén megvallotta: nagyon kiváncsi arra, hogyan
+végződik ez a háború. Arra is kiváncsi volt--és nem
+titkolta--milyen lesz a termés jövő esztendőre. Egy éppen most
+megkezdett domborművét is nagyon szeretné befejezni. Az újságot
+is jobban megszokta, mint valaha. Néhány könyv is eszébe jutott,
+amelyeket feltétlenül ki kellene még olvasnia. Sőt--de már erre
+maga is megdöbbent--kezdte belátni, hogy igaza van Lőrinc fráter
+egyszerű eszejárásának. Nem kell éppen holtig ittmaradni a
+zárdában s ha egyszer éppen kedve kerekedik, szépen elbúcsuzik a
+gvárdiántól, kényelmesen leutazik Olaszországba és ujból alaposan
+megnézi Donatello Dávidját, János apostol felségesen jámbor
+képmását, Michelangelo Mózesét és Ghiberti firenzei lovasszobrát.
+A háborút tehát szépen kivárja itt az Istentől védett vastag,
+hűvös falak között. Aztán majd újra belenéz a meleg, aranyos,
+illatos Élet szivárványos szemébe.
+
+És esténkint az ő gladiátori teste izomzatán, oroszláni
+idegrendszerének acélos szövedékén keresztül a nyugalom és derű,
+jólét és boldog reménykedés, édes biztonság érzése zsibbadt s úgy
+hajtotta le fejét báránybőr bundájára, mint a gyermek az ő
+édesanyja ölébe.
+
+*
+
+Történt azonban egy szép napon, hogy halkan gördülő, nehéz fekete
+hintó állott meg a zárda kapujában s egy lefátyolozott, előkelő
+hölgy kért bebocsáttatást. Van Roosen bárónő volt, a szobrász
+felesége.
+
+Dömötör János egész testében pokoli félelmeket érzett.
+Asszony-ember nem tehette lábát a kolostorba, tehát János a
+templom előtt, lombjukat hullató öreg hársfák alatt beszélgetett
+a feleségével. Van Roosen Herta megfogta a kezét és a szobrászt
+maga mellé ültette egy kőpadra, melyet simára és fényesre
+koptattak a zarándokok.
+
+--János, a Boldogságos Szűzre esküszöm, nem tudok élni a te
+szerelmed nélkül. Elég volt a dacos, önkínzó és kegyetlen
+árvaságból nekem is és úgy hiszem, te neked is, János. Tudd meg,
+hogy jobban, szebben, tisztábban szeretlek, mint valaha.
+Elfelejtettem mindent, amit vétkeztél ellenem és csak arra
+emlékszem, hogy milyen tökéletes és elragadó boldogságot adtál.
+Ime, letérdelek előtted és imádkozom hozzád. Te voltál az első,
+akit szerettem, aki megtanított a szerelem édességére és te vagy
+az utolsó férfi, akit kívánok, akiért szenvedni és meghalni is
+tudnék. Irtózom attól a gondolattól, hogy más férfi érintse a
+testemet, de a te szerelmedben elmerülni: ez ma is egyetlen
+illuziója életemnek. Azt nem mondom, hogy csak a tied voltam,
+János. Te a második férjem vagy s az embernek kötelességei is
+vannak. De arra esküszöm, hogy úgy, mint a tied, senkié sem
+voltam. Ebben te voltál az első és az utolsó. Ez az, amiért te
+nekem testileg is egyetlen vagy az életemben. Boldog vagyok, hogy
+ezt neked tartogathattam. Az egész lelkem a tiéd, s amikor te
+mindent elvettél tőlem, én mégis a tiéd maradtam egészen. Te nem
+vagy az enyém, azt tudom. Arról volt szó, hogy válassz és te nem
+engem választottál. Én senkié sem vagyok, csak a tied. Én is
+választottam és téged választottalak. Te rendelkezhetsz velem,
+mint a tulajdonoddal. Mindenkit megérdemelsz, mert én szeretni
+tudtalak és csak téged tudtalak szeretni és sohasem tudlak nem
+szeretni, drága szerelmem.
+
+Van Roosen bárónő még szebb volt, mint valaha. A délutáni
+napsugár aranyos fürdőjében átlátszó bőre úgy ragyogott, mint a
+pároszi márvány. Nagy kék szeméből egy alexandriai hetéra
+csábítása lövelt, s ahogy belenézett János szemébe, hátborzongató
+intimitások kéjére emlékeztette őt. Mindenki beleszédült volna
+ebbe a felséges, gyönyörű kéregetőbe.
+
+János ijedten védekezett.
+
+--Jobb így, kedves Herta. Nyugodjék bele, aszszonyom. Ápolja ön
+is a sebesülteket, állitson fel kórházat és szolgálja az Istent
+és a szenvedőket.
+
+--Nem, János!--fakadt ki az asszony.--Nekem elég volt a magam
+szenvedéseiből. Vissza akarok menni Hollandiába. Itt van az
+útlevelünk. A tenger partján, Scheveningen mellett, a kastély
+északi szárnyán hatalmas atelier vár rád, melynek ablakain
+keresztül a szelid vizre látni, lomha szürke folyam torkolatával,
+a mocsaras deltával, Ruisdael cölöpzetével. Az ablakon néha
+beszól a szélvihar, amint vöröses hullámokat és opálos fényű
+tajtékot csap a fekete cölöpökhöz. A házad körül erdő van, amely
+felfogja a viharok erejét és megköti az ibolyaszín visszfényü
+agyagos talajt, A parkban kis kerti házikók várják délutáni
+álmodozásainkat, ahol szeretni fogjuk egymást, miközben az egész
+világ vonaglik, szenved, vért izzad és átkozódik. Tudom, szereted
+a szelid tekintetü teheneket, amelyek modellt állottak
+Hobbémának, Van Ostadenak, Teniersnek; szép kis istállót
+épittettem a major végén fayence kövezettel és parkett
+gyalogjáróval. A teteje piros, a homlokzata fehér és rózsaszínre
+égetett porcellán és csillog a szürke, nedves levegőben. Gyere,
+János, a Rembrandtok és Van Eyckek hazájába, Quentin Massys
+kékszemü, ábrándos leányai közé, akikhez én is tartozom.
+Hatalmas, mennyei szépségü szobrokat fogsz mintázni és nem
+törődsz a háboruval, mint Leonardo da Vinci, mikor a Sforzát
+megmintázta. Te vagy a legnagyobb művésze a századnak, azt
+akarom, hogy legboldogabb férfia is te légy a korodnak. Nem
+szeretsz, János?
+
+--Madame, nekem elég volt a szerelemből.
+
+Van Roosen bárónő megesküdött, hogy addig el nem hagyja kocsiját,
+amig János nem tér meg az ő karjai közé.
+
+--Mi lesz a szobraiddal, amelyeket még meg nem alkottál, amelyek
+még agyad lángoló lelkesedésében, szíved forró ellágyulásában,
+álmaid vizióiban élnek? Ha engem nem szeretsz, szeresd a
+művészetet, a dicsőséget, az égi mámort, amelyet az alkotás ad
+neked.
+
+--Elég volt, Madame, a művészetből is.
+
+--Itt nyomoruság, zaklatás, betegség, éhség, dühöngés vár reád.
+Itt elpusztul minden, csavargó léssz egy koldus-országban és
+mindenki elfelejt, a nevedet betemeti a szégyen, a vér és a
+szegénység iszapja.
+
+--Jó itt, a szerzetesek között.
+
+--Erővel foglak kényszeríteni. Botrányt csapok, belopódzom a
+kolostorba és bebujok az ágyadba.
+
+--Zárva van a cellám, asszonyom.
+
+--Az ajtód elé fekszem és tizenkét katona nem tud elhurcolni a
+szobád küszöbéről.
+
+Van Roosen bárónő odadobta magát a szobrász mellére és őrjöngve
+csókolta a nyakát.
+
+--A boldogság, a csend, a fény, az emberek hódolata, a történelem
+minden dicsősége várakozik rád az oldalamon, ha jössz.
+
+--És ha nem megyek?--kérdezte megrökönyödve a szobrász.
+
+--Akkor megölöm magamat itt a zárda kapujában.
+
+Dömötör ismerte az ő feleségét. Tudta, hogy ez az asszony nem
+tágít az ő akaratából.
+
+--Igy lett a feleségem,--tünődött megszeppenve --így hagyott el
+engem és így fog meg másodszor is, ha nem leszek ravasz és
+óvatos. Erővel nem birok vele, itt furfangra van szükség, a
+teremtésit, máskép örökre elvesztem.
+
+Gondolkozott egy kicsit, aztán sóhajtva megszólalt.
+
+--Legyen, ahogy akarja, asszonyom.
+
+A bárónő szeméből kicsordult a könny.
+
+--Szeretsz?
+
+--Szeretlek.
+
+--Jösz velem?
+
+--Megyek.
+
+--Most?
+
+--Holnap, hajnalban Madame.
+
+--Miért nem e pillanatban?
+
+János az égre mutatott
+
+--Már leszállt az este. Nem tudjuk az utat. Korhadtak a hidak.
+Szélvihar kerekedik és mindjárt szakad az eső. Ön is álmos és
+fáradt, asszonyom. Menjen nyugodtan a szállóba, Lőrinc barát majd
+elrendezi az éjjeli nyugodalmát. Lőrinc barátot becsülje meg
+Madame. Ő az én leghívebb testvérem. Úgy-e megengedi, hogy
+rendelkezzem a pénzével, hiszen most már megint férj és feleség
+vagyunk. Lőrincnek adjon négyezer koronát, enynyivel tartozom
+neki. Ki akar lépni a zárdából és feleségül veszi a
+korcsmárosnét. Boldoggá akarom tenni hűséges bajtársamat.
+
+Van Roosen bárónő szeméből a bizalom és hála vidámsága ragyogott.
+Magához intette a terciáriust és négy darab ezrest csusztatott a
+markába.
+
+--Monsieur Dömötör köszöni a kölcsönt. Vegye feleségül a
+korcsmárosnét. Üdvözlöm a menyasszonyát.
+
+Lőrinc keserűen nevetett.
+
+--Késő. Megszökött a bestia egy tűzérőrmesterrel.
+
+A bárónő nem is hallotta ezt, annyira tele volt a maga
+boldogságával. Beült a kocsijába.
+
+--Adieu szerelmem, holnap a viszontlátásra, János.
+
+Lőrinc testvér felkapaszkodott a bakra, a kocsi elrobogott.
+
+János pedig éjszaka, csillagtalan, felhős, szeles, zivatarra
+hajló, hideg őszi időben kiszökött a kolostorból és nekivágott a
+siklósi hegyeknek, maga, egyedül. Ahogy a hegy taraján
+megpillantotta a pécsi bazilikát, hálát adott a Mindenhatónak,
+hogy sikerült megugrania a bárónő szerelme elől.
+
+Másnap rövidre vágatván haját, borotvált képpel, kifent
+bajusszal, csillogó szemmel, piros-pozsgás, rózsás mosolygással,
+fiatalosan, mint egy rekruta, odaállt a sorozóbizottság elé.
+
+A katonák elálmélkodtak herakleszi termetének ereje és szépsége
+láttára.
+
+--Ezért aztán kár volna, ha egy buta golyó leterítené.
+
+--Nem félek én a golyótól,--mosolygott a szobrász titokzatosan,
+az olyan ember bölcs elszántságával, akinek két rossz között kell
+választania és elég esze van ahhoz, hogy kikerülje a nagyobbikat.
+
+--Sors bona, nihil aliud--tette hozzá kissé elgondolkozva.
+
+
+ * * * * *
+
++----------------------------+
+| SURÁNYI MIKLÓS |
+| KÖNYVEI |
++----------------------------+
+| Domoszlay László. Regény |
+| Floriche. Regény. |
+| Kantate. Regény. |
+| A szent hegy. Regény. |
+| 2. kiadás |
+| A trianoni páva. Regény. |
+| 3. kiadás |
++----------------------------+
+| Singer és Wolfner kiadásai |
++----------------------------+
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of A mester, by
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
+
+***** This file should be named 19744-0.txt or 19744-0.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+ http://www.gutenberg.org/1/9/7/4/19744/
+
+Produced by Tamás Róth and the Online Distributed
+Proofreading Team. With special thanks to the library of
+Pécs, especially to the director, József Kereszturi for
+the help in selecting and borrowing the books.
+
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties. Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research. They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+http://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement. See
+paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works. See paragraph 1.E below.
+
+1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States. If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed. Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work. You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change. If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges. If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form. However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+ the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+ you already use to calculate your applicable taxes. The fee is
+ owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+ has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+ Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments
+ must be paid within 60 days following each date on which you
+ prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+ returns. Royalty payments should be clearly marked as such and
+ sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+ address specified in Section 4, "Information about donations to
+ the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+ you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+ does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+ License. You must require such a user to return or
+ destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+ and discontinue all use of and all access to other copies of
+ Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+ money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+ electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+ of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+ distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from. If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation. The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund. If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at http://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at
+http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations. Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at http://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+ Dr. Gregory B. Newby
+ Chief Executive and Director
+ gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment. Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements. We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance. To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit http://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
+ways including checks, online payments and credit card donations.
+To donate, please visit: http://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+ http://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/19744-0.zip b/19744-0.zip
new file mode 100644
index 0000000..9c89bba
--- /dev/null
+++ b/19744-0.zip
Binary files differ
diff --git a/19744-8.txt b/19744-8.txt
new file mode 100644
index 0000000..70eedfa
--- /dev/null
+++ b/19744-8.txt
@@ -0,0 +1,4134 @@
+The Project Gutenberg EBook of A Mester, by Mikls Surnyi
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: A Mester
+
+Author: Mikls Surnyi
+
+Release Date: January 27, 2007 [EBook #19744]
+[This file was first posted on November 9, 2006]
+
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: ISO-8859-2
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
+
+
+
+
+Produced by Tams Rth and the Online Distributed
+Proofreading Team. With special thanks to the library of
+Pcs, especially to the director, Jzsef Kereszturi for
+the help in selecting and borrowing the books.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+SURNYI MIKLS
+
+ A MESTER
+
+SINGER S WOLFNER KIADSA BUDAPEST
+
+ * * * * *
+
+ A MESTER
+
+ REGNY
+
+
+ IRTA
+
+ SURNYI MIKLS
+
+
+ BUDAPEST SINGER S WOLFNER KIADSA
+
+ Fenntartunk minden jogot, a fordtst is.
+
+ * * * * *
+
+ Copyright by Singer & Wolfner, Budapest 1921.
+
+Budapesti Hirlap nyomdja
+
+
+
+
+I.
+
+
+Magassga 192 centimter, vllainak szlessge, mint a bibliai
+Smson, heraklesi kleinek egy csapsval le tudta volna
+terteni a nemeai oroszlnt, combja egy gladitor erejt, feje
+egy risi gyermek jmborsgt, szve egy imdkoz, bnbn,
+rvacsorz falusi asszonysg puhasgt, szeme egy szerelmes
+kislny naiv brndozst juttatta eszedbe, ha valaha tallkoztl
+Dmtr Jnossal, a szobrsszal, az aranyrem s a prisi Grand
+Prix tulajdonosval, a negyvenht ves, szbecsavarodott,
+orgonahangu s mosolyg bajusz vn polgrral, aki a Zugli-t
+egy fejedelmi pompval, klasszikus izlssel s htatos
+stilustisztelettel megkomponlt villjban lakott, magafaragta
+kariatidok ltal tartott fedl alatt, amelynek timpanonjn az
+volt olvashat: Sors bona, nihil aliud.
+
+Dmtr Jnos a hivatalos mvszet llamilag hitelestett
+rangltrjn a legfels helyet foglalta el, mr kt v ta
+mltsgos r, frend, a mesteriskola igazgatja, mbr a
+brokratikus adminisztrcit nem vllalta, mert gyllte az
+irka-firkt s hijjval volt a tekintlynek nemcsak a
+nvendkek, de mg a tanrok krben is. Mrvad helyeken
+egyltaln nem sokra tartottk, ppen a hivatalos vilg, az
+udvar, a kormny s az arisztokrcia rszrl mutatkoz elismers
+s az anyagi sikerek miatt. Nem tudjuk, gy volt-e ez Leonardo da
+Vincivel, aki a Sforzk, Michelangeloval, aki Gyula ppa,
+Rubenssel, aki Vincenzc Gonzaga, Drerrel, aki Miksa csszr,
+Bernardo Rosselinoval, aki Aeneas Sylvius hivatalos mvsze volt,
+de tny, hogy manapsg a szerkesztsgek s a kritikusi
+trzsasztalok nem j szemmel nzik, akit a nagyok mr befogadtak
+kegyeikbe.
+
+Ezt Dmtr is tudta, azrt mindig pirulva, bocsnatkr arccal,
+hebegn s zavartan jelent meg tantvnyai s ifj mvsztrsai
+kztt; ilyenkor mindig gy rezte, hogy nagy s neki
+felfoghatatlan szellemi risok kztt lbatlankodik. Cifra
+elmleteiket nem rtette s groteszk vzlataikat ijedten
+csodlta. A sajt fogyatkos akadmiai kpzettsge flnkk s
+alzatoss tette; mgis akadmikusnak csfoltk, ami valjban
+mindig egy csepp bszkesget bresztett benne, mert azt gondolta,
+hogy igy nmi tudomnyossg hirbe keveredik. nmagnak azonban
+bevallotta, hogy Michiels, Semper, Riegl, MaierGraefe, Hildebrand
+s Rodin knyveinek majd minden lapjn rthetetlen s homlyos
+sorokra bukkan, amelyeken hiba tri kemny srtvel bortott
+dombor koponyjt. Ellenben egy aktot megmintzni gy, hogy
+abban a csontvzra az izomzat, az izomzatra a zsiradkprna s a
+rostokra, a hsra, a vrednyekre az epidermis gy fekdjk r,
+mint az eleven ember testre: ehhez senkisem rtett jobban, mint
+Dmtr, a hivatalos mvsz, az akadmikus.
+
+Nem csoda, hogy szerny s szkszav ember lett gy Dmtr, aki
+ngyszer-tszr megnyalta piros s hsos szjaszlt, mg egy
+szt kiejtett elkel bartai, ragyogan szellemes kollgi,
+finoman csiszolt elmj s sensitiv modelljei: a mgnsaszszonyok
+s dekadens nagyvilgi hlgyek eltt, akik mintzs kzben
+mvszettrtneti s eszttikai mveltsgk szdt magassgba
+ragadtk a hledez mestert. Minthogy teht szval nem gyzte,
+knytelen volt szntelenl dolgozni. nttte a portrkat,
+aktokat, heroikus csoportozatokat, emlkmveket s reliefeket.
+Kzben pedig jkedven ftyrszett, rkkn g szivarjt rgta
+hatalmas s vakt fogsorval. Vsje alatt szikrzott a
+mrvny--mert legkedvesebb mveit maga szerette kifaragni--ris,
+btyks, csontos klvel nyomkodta, dngette, pofozta, simogatta,
+cirgatta a vasrcsra vakolt agyagmintt, mint egy boxol
+gladitor. Ilyenkor kigylt alacsony, de boltozatos homloka, apr
+szemei allelujztak a munka boldogsgban, rvid sr srtehaja
+csapzott az izzadtsgtl, szja mosolyra hzdott, arca kipirult
+s izgatottan nyalogatta ajkt, amelyre vastagon rrakdott a
+gipsz fstlgve porl mlladka. Egy birkz antik hrosz volt
+ilyenkor, aki az anyaggal vv diadalmas csatt: ujjainak sztns
+mozdulataival, temperamentumnak isteni sugallatbl,
+egynisgnek szent egygysgvel alkot. Ilyenkor nagy, szrke,
+boztos feje, szles orra, vaskos llkapcsa, kurta nyaka, ris
+vllai, izmokkal prnzott domboru hta s oszlopos lbai egy
+sember monumentlis sziluettjben jelentkeztek. Ilyenkor nmely
+impresszionista dma egyenesen a karjaiba omlott volna, ha
+Dmtr Jnos nem a legszemrmesebb s a leggyvbb reg gyermek,
+aki valaha mintzft, vst s kalapcsot forgatott a kezben.
+
+Dmtr Jnos sohasem nyult kzzel a modelljhez, amita
+meghzasodott. Felesgt, Van Roosen Herta brnt, a gazdag,
+szp s negyvenkt esztendeje ellenre lenyos finomsgu szke
+kis teremtst oly vallsos hitattal imdta, hogy ms
+asszonyszemlyre csak nem nlkli s elvont szobrsz-szemmel
+tudott rtekinteni.
+
+Pedig most mr a felesgt is csak hetenknt ktszer-hromszor
+ltta bizalmas csaldi kettesben, ha ugyan bizalmassgnak s
+csaldiassgnak szabad nevezni a reggeli vagy ebd alatt
+eltlttt merev s szertartsos flrt, amit neki ez a majdnem
+virgg, vagy kzpkori szonett finomodott, idegbeteg s rajong
+kis hiszterika engedlyezett. Eleinte termszetesen nem volt ez
+gy. t ve annak. Van Roosen brn akkor mr elvlt asszony
+volt. Mnchenben ltta meg a szobrsz egy aktcsoportjt: Pris
+elrabolja Helnt. Meghallotta, hogy Prist a mvsz sajt
+magrl mintzta tkrbl.
+
+--n leszek a Helnja--kiltott fel ideges gynyrtl borzongva
+a brn s fldhz vgva a Fleurs du Mal-t, gy tallta, hogy
+mindennl szebb dolog a ragyog s ers egszsg s hogy a sajt
+aktija nem sokkal marad mgtte a homrosi Helnnak.
+
+Dmtr mukkanni sem tudott, amikor rteslt az asszony
+szndkrl. Nem tallt szavakat a vdekezsre, csak hajlongott,
+blogatott s a szjaszlt nyalogatta. Igy hzasodott meg
+zavarban Dmtr s arrl sem , sem a brn nem tehet, hogy e
+hangulat nhny hnap alatt Helna impresszionista lelkben
+elviharzott. Mgis, valahnyszor rgondolt az els hnapok
+mithologiai szpsgeire, elglten s nmagt irigyelve suttogta
+nedves ajkai kztt:
+
+--Megrte az a nhny hnap az utna kvetkez esztendket is.
+
+Ezekrl az esztendkrl nemcsak beszlni, de gondolkodni sem
+szeretett Jnos. Egyetlen nagy, termszetes s szinte baromi
+lemondssal intzte el a boldogtalansgt: ki tehet rla, hogy n
+szeretem t s nem szeret mr engem? Sors bona, nihil
+aliud,--ismtelgette magban ezt a fatalista mondst, amellyel
+lelknek minden hborgst elsimtotta.
+
+Klnben is egyszer s egszsges lelk ember volt Dmtr, aki
+jobb szeretett munka utn a mterem sttjben, vagy erdei sta
+alatt pipzva elmlzni, fuvolzni, harmonikzni, srknyokon,
+mesebeli alakokon, ris embereken, tengeri kalandokon, soha nem
+ltott groteszk llat-figurkon eltndni, mint szoknya utn
+futkrozni. Szerette a gyenge, csips, sznsavval lnktett
+homoki bort s a srga, knny srt, amibl szervezete
+rengeteget tudott megemszteni anlkl, hogy kedlyt tlzottan
+felizgatta volna. Nla a mmor abban jelentkezett, hogy kedve
+tmadt nagy birkzsokat rendezni, ha tallna maghoz val
+rendthetetlen atltkat. Szeretett volna oly szpen dalolni,
+ftylni, hegedlni, hogy a kvek is meginduljanak s a szobrok
+tncra perdljenek rmkben. Szeretett volna katona lenni s
+csatban verekedni, nagy veszedelmekben emberek lett
+megmenteni, hajkat partra vontatni, bikkat megfkezni,
+malomkvekkel dobldzni, cirkuszban lncot tpni, tzes paripn
+nyargalszni, bebarangolni a vilgot, srknyok barlangjba
+leereszkedni s fenevadaktl a fldet megtisztitani, Ha mst nem,
+legalbb kbl szerette volna mindezeket kifaragni s ilyenkor
+hallosan unta a mvszi rangjval jr ktelezettsgeket. s
+unta az asszonyokat, akik nha hizelegtek neki, mskor
+kignyoltk; a mvszeket, akik megleckztettk tudatlansga s
+szent ignytelensge miatt; hzt, butorait s gazdagsgt,
+amelyet a felesge csapong fantzija bujv, terhess s
+knyelmetlenn tett a szmra; a hivatalos vilg nagykpsgt,
+az iskola szrazsgt, a nagy urak leereszkedst s a cseldsg
+arctlansgt. Unta, gyllte, eltkozta az emberek hdolatt,
+kivncsiskodst s bizalmaskodst s sszeborzongott, amikor
+trlaton, utcn, szalonokban, mg a templomban is utna suttogtk
+ezt a szt:
+
+--A mester!
+
+Ilyenkor megszktt s nhny rra visszallitotta eredeti njt
+maghoz val primitiv krnyezetbe. Elszaladt a Kztemet
+tjkra, egy reg, csendes csapszkbe, amely kzel lvn a
+sirkgyrakhoz, mindig tele volt iddogl kfarag-legnyekkel.
+Odameneklt Dmtr s mr tkzben felcsillant a szeme arra a
+gondolatra, hogy ejnye a mindensgit, ha j szerencsje s keze
+gyessge cserben nem hagyja, ma dlutn hromszor egymsutn
+kilenc babt t le a kuglizban.
+
+Meg kell ezek utn szintn vallanunk, hogy az lelke nem volt
+nagy szenzcikra, tragikus szenvedsekre, vagy az nelemzs
+mrtiromsgra val. A sajt egszsgnek rk forrsbl
+tpllkozva, vgyai messze mgtte maradtak a lehetsgeknek. Ne
+szptsk a dolgot, parasztember volt Dmtr, egyszer, de
+zsenilis paraszt, akinek egsz ideglete leegyszersdtt a szp
+formk s a megrgzitett emberi mozdulatok msolshoz. Ha nem
+lett volna mvsz, akkor lovakhoz, krkhz, buzhoz s
+kukorichoz tapad minden cspja a benne virul termszetes
+sztnknek. Ezt pedig a fldbl, levegbl, erdbl, patakbl s
+az des szleinek piros paraszt vrednyeibl szvta magba
+csecsem gyermek s suhanc legnyke korban.
+
+
+
+
+II.
+
+
+Erdlyben, Gyergyszentmiklson szletett s mr gyermekkorban
+csodjra jrtak a falubeliek.--Olyan kle van, mint egy
+medvebocsnak--mondtk r az regasszonyok, akik tulozzk ugyan a
+dolgokat, de nem szptik az igazsgot. Vaskos, formtlan s
+kiss egygy arckifejezs legnyke lett Jancsibl, aki tz
+esztends korban mr a kovcs mellett fjta a tzet s
+irgalmatlanul szortotta markval a lovak bokit, amikor rtettk
+a vasat. A legnehezebb kalapccsal gy csapkodta az llt, hogy
+az egsz kovcsmhely rengett,--az ifju Vulcanos dolgozhatott ily
+heroikus jkedvvel, amikor a Kentaurokat patkolta az Olympos
+vlgyeiben. Jnos azonban mgsem maradt kovcs, pedig bizonyos,
+hogy e tren is jelentkeny hrnvre tesz vala szert risi ereje
+s keznek ritka gyessge miatt. A gigantikus testben ugyanis
+finom s lmodoz gyermekllek pihegett. Nem flt a legvadabb
+mnektl s megbirkzott a legsulyosabb prlykkel is; de nem
+mert szemkbe nzni a hetyke s kacr kis parasztlnyoknak s
+knnyekig elrzkenyedett egy histris nek hallatra. rkig
+elbmszkodott a vsrosbdk olajnyomatain s porcellnfigurin;
+gy szerette a virgokat, mint egy szerelmes hajadon; kpesknyv,
+mzeskalcs-szentek, faragott botok, festett cserpednyek,
+figurs tajtkpipk leirhatatlan lelkesedsre hangoltk s
+megrikatta az orgonasz a templomban. Gyakran elbujt a kovcs
+szrskertjben s agyagbl, fbl, kenyrbl, ablakos ttok
+gittjbl alakzatot formlt a maga mulatsgra. Vgre is
+otthagyta a mestersgt s a gyergyi agyagipari iskolba
+kredzkedett. Apja is ezermester, fafarag, rejtlyes elmj
+szkely; anyja finom telek ksztje, lomfejt, mesemond,
+elimdkoz, ezerjfves asszony: nem csoda, ha a gyermeknek
+inkbb kedve telt cifra tlak, korsk, cserpednyek, agyagvzk
+ksztsben, mint lovak patkolsban. Az iskola igazgatja mr a
+msodik esztendben felvitte Pestre. Csodagyermek gyannt
+mutogattk. Csak gy fejbl, percek alatt a legcsodlatosabb
+figurkat gyrta ki az agyagbl.
+
+Itt md felett megtetszett neki a Kerepesi-temet tjkn
+letelepedett srkfaragk lete. Otthagyta az iskolt, htat
+fordtott a csodagyermek minden dicssgnek s kfaraglegnynek
+llott be Piacella Virgil mester mhelybe. Itt ismerte meg az
+anyag sokfle fajtjt, a mrvny, a homokk, a grnit legbensbb
+titkait, szn, kemnysg, finomsg, er, optikai s hangulati
+hatsok tekintetben. Rjtt, hogy msmilyen k kell egy ifj
+szz s egy grnyed munks, vagy egy marcona katona figurjhoz.
+Mindent megltott, megrzett, kitapasztalt, ami a mestersghez
+szksges. Mert jjel-nappal dolgozott. Kzben meghallotta, hogy
+a kfaragst Olaszorszgban sokkal jobban rtik, mint akrhol a
+vilgon. Elkszlt Olaszorszgba. Vgigbarangolta a lombrdiai
+temetket s leszllt a mrvnybnykba, hogy a maga kt hatalmas
+karjval fejtse a kvet.
+
+--A knek is van lelke, jelleme s szerelme, rme, fjdalma s
+szeszlye--mondogatta szszerint rtelmezve a sajt szavait.--n
+ismerem a kvet, a mindensgit,--tette hozz nrzetesen s erre
+volt legbszkbb egsz letben.
+
+Legjobban szeretett volna mindvgig kfarag maradni s keze
+all, minta nlkl, a maga esze-szve, lobog fantzija utn
+egyre-msra nttek volna ki a Madonnk, Pitk, bsul szentek,
+fklys angyalkk s pihen oroszlnok.
+
+--De gy mgsem mehet tovbb, kr az ily tehetsgnek
+elkalldnia--erlkdtek bartai, csodli s protektorai s a
+legnyt elvittk Bcsbe, hogy megtantsk az alkots titkaira.
+
+Ekkor mr a harminc fel jrt az ris test, csecsemlelk s
+htatos szv reg kfaraglegny.
+
+Bcs. Itt gy jrt a szkely parasztfi, mintha egy Luther
+korabeli nmet szerzetes, egy 1550 eltti angol kurta nemes, vagy
+Rabelaisnek kortrsa, egy faragatlan francia katona becseppent
+volna a Mediciek udvarba. Amaz holtra rmlt Accolti Bernt s
+Fregora Constanza asszony, Macchiavelli s Aretino krmnfont,
+szellemes s finom lceldseitl, a tonus emelkedettsgtl, az
+evs, tnc s zenls elegancijtl, a trsasgi
+illemszablyoktl s a csiszolt erklcsk szmtalan
+tilalomfjtl; Dmtr Jnos pedig, aki sztndjai, sikerei,
+bven hull honorriumai rvn a Hellmer-iskola legjobb
+trsasgba keveredett, sznhzba s jjeli mulathelyekre, a
+Prterbe s bdeni kirndulsokra vetdtt, szp ktszobs
+laksban lakott, reggelijt tkrs-mrvnyos, fresks,
+bronzportls kvhzban klttte el,--szvdobogva, ijedt
+llekkel tnfergett az j krnyezet knyelmetlen s kimrt
+szoksai kztt.
+
+Ahogy vgighallgatta kollginak knnyed s tartalmas csevegst,
+a tanrok mly jrat fejtegetseit, sszeszorult a szve a maga
+faragatlansga s tudatlansga miatt. Beismerte, hogy a szllodk
+s ttermek pincrei, a tnctermek kis tncosni, a virgrus
+lnyok s az olcs modellek magasan felette llanak az
+gyergyszentmiklsi modornak. A magyaron kvl egyetlen nyelvet
+sem rtett, kivve husz-huszont tszli s kocsmai olasz s
+nmet kifejezst. Magyar lapokat olvasgatott, de mindig elakadt a
+llekzete, ahogy az jsgok hasbjairl egy szdletesen
+kompliklt s finoman elrendezett trsadalmi, politikai s
+tudomnyos vilg meredt felje. Alig lehet elkpzelni, mily
+megdbbens fogta el, amikor megtudta, hogy az llami letnek
+min bonyolult a gpezete, mily sok statisztikai, gazdasgi s
+trtnelmi ismeretre van szksg, hogy valaki a legkisebb
+krdshez hozzszljon. Nem csoda, ha azt hitte, hogy az jsgok
+minden sort eurpai lngelme, egyetemi tanr, akadmikus, vagy
+polihisztor reg blcssz rja. Az ujsgokbl jtt r, hogy neki
+sejtelme sincs a brzrl, a hitelgyi, ipari, kereskedelmi
+berendezkedsek elemeirl, hogy sohasem hallott semmit a
+kzlekedsi eszkzk technikjrl, legkisebb ismeretei sincsenek
+az orvosi, llektani s fizikai tudomnyok terletn, nem rti a
+szakkifejezseket s latin idzeteket, nem jrtas a sznhz,
+tncmvszet, divat, trsasgi szoksok titkaiban s hirt sem
+hallotta az archeolgia, stilusismeret, btorok, kszerek, ruhk,
+toilette-eszkzk tudomnynak, amirl pedig mg a modell-lnyok
+is gy beszltek, mintha desanyjuk tejvel szvtk volna magukba
+annak ismerett. A perzsasznyeget nem tudta megklnbztetni a
+nmet gyrak teppichjeitl, az irodalmat a modern sznmvektl,
+Ruskint a praerafaelita mvszettl, az urat a milliomostl, a
+szocialistavezreket a szocializmustl, a riportereket a notorius
+hazudozktl, a kritikusokat a nagykp csizmadia legnyektl s
+a secesszionistkat a szllel blelt laksberendezsi
+gynkktl. Sajnos, Dmtr Jnos csaknem harminc ves volt mr
+s mg nem ivott Cliquot-t, nem ltott orosz balletot, nem volt
+spiritiszta szenszon, nem lt automobilon s nem lvn
+uriasszony szeretje, nem szagolt mg levendula-illatot prisi
+csipkefehrnemn.
+
+Dmtr ltta, hogy az fantzijn kvl van egy szles s
+ragyog vilg, amelynek csak a kertsn pillanthat be nha, de
+magv nem teheti sohasem. Ez nem bntotta tlsgosan, de
+flszegg tette s zrkzott. A nagy stlust nem szerette s nem
+kvnta, de a maga kicsinyes kedvtelseit, polgri szoksait s
+naivitsait restelni kezdte. Fogta a knyveket s kiteregette maga
+eltt, hogy felhabzsolja tartalmukat; csak gytrelmet s mg
+nagyobb flnksgt mertett azokbl. Nekifekdt ht a munknak,
+hogy annak boldogsgval s dicssgvel ellenslyozza trsadalmi
+fellpsnek s tudatlansgnak goromba fogyatkozsait. A
+knyvekbl csak szavakat olvasott, de a munka derekasan haladt
+elre s kt esztend mlva kijelentettk rla, hogy a legnagyobb
+szobrszok gniusza vajudik a mveiben.
+
+Egyebekben boldogg tette, hogy csak tiszteli, csodli s
+bartai vannak s egyszer paraszti modora nem rt a nimbusznak
+s szavai helyett aktjait s kompoziciit mrlegelik. Mindenki
+szerette s ennek tiszta szvbl rvendezni tudott, nem
+gondolvn arra, hogy a talentumokat mindenki tmogatja addig,
+amig fellrl kezelhetik s htra kapaszkodva, vele szemben a
+protektort jtszhatjk.
+
+s ekzben eljtt az asszony is. Nrnak hvtk, rajong,
+hibtlanul szp, ragyog fekete szem, de tehetsgtelen kis
+szobrszleny volt, aki egyenesen felknlta neki az els
+szerelem gi ajndokt. Rla mintzta eurpai hir alkotst,
+Nausikaat, amint Odysseus eltt a tenger partjn megjelenik.
+Ekkor fogamzott meg elmjben, hogy dombormben illusztrlja majd
+e homerosi kalandor naiv hstetteit, amelyek az gyermekded
+kedlyt mindennl jobban rdekeltk.
+
+A szobrsznvendk Nrrl mintzta els remekmvt, de tbb
+sohasem merte modellnek hasznlni szerelmt. Oly magasra emelte
+t htatos rajongsban, hogy elrmlt attl a gondolattl: a
+vilg szjtt bmulsnak kitenni az imdott test intim titkait.
+A frfi fltkenysge bizonyra nem egy remekmtl fosztotta meg
+az emberisget, de Dmtr azt tartotta, hogy a mvsz minden
+dicssgnl tbbet r, hogy Nra szpsgnek misztriuma egyedl
+csak az szmra nyilatkozik meg. Mikor aztn Nra kiszakadt a
+Hellmer-iskola ktelkbl, Dmtr szomoran utrakelt, hogy
+Prisban, Rmban s a grg fldn tanulmnyozza az antik
+szobrszatot. Most, hogy mr nem ltta, hideg fejjel tudta
+rekonstrulni Nra testnek klasszikus szpsgeit s belevitte
+azokat az antik istennk elgondolsba. gy rezte, hogy most, az
+elviharzott szenvedlyek utn, tkletesebben ltja az l
+remekmvet is. Rjtt, hogy a nagy mvszethez szksges a
+szerelem; de az is kell, hogy a szerelem mr a mlt legyen a
+remekmvek szletse alkalmval. Igy van ez minden mvszetnl,
+kivve taln a zent. mbr ki tudja? Minden ember egy
+individulis kis vilg s bolond az, aki az sszes teremtmnyeket
+kzs trvny al akarja vonni az ggs tudkossgban.
+
+Az bizonyos, hogy Dmtr Jnos hamar eurpai hr szobrsz lett.
+Hazahvtk Pestre, a kormny kinevezte professzornak, a kirly
+rendjelekkel tntette ki, de a mvsz legjobban annak rlt, hogy
+zvegy desanyjt felhozathatta Gyergyszentmiklsrl s
+vasrnaponkint, mint a mncheni Stuck, cilinderbe, fekete
+redingotba, lakkcipbe gavallrosan kiltzkdve, megstltatta a
+fejkends, feketeruhs, ppaszemes, szeld reg parasztasszonyt a
+dunaparti korzn s a Stefnia-t lombjai alatt.
+
+t vig tartott ez az idillikus let, akkor a gyenge, beteges
+anyka kivonult az antik istenek, kzpkori szentek, trtnelmi
+hroszok, llamfrfiak s mgnsasszonyok mrvnykpmsai kzl,
+ki a Kerepesi-temetbe. A mvsz stilizlt falusi feszletet
+lltott a srdombja fl, olyant, amin Gyergyszentmikls
+hatrn, az t keresztezsnl llott, sovny, vrzfej,
+tviskoronzott, kecskeszakllas Krisztussal, amint lba alatt a
+nzreti Mria zokog a fjdalomtl. Mriban az desanyja
+vonsait rktette meg, gyermeki hitattal gy vlvn, hogy
+nincs mltbb emberi llek, aki az r lbnl helyet foglalhatna,
+mint az szerelmes szlje.
+
+Ez volt az els szobra, amelyben az emberek, klnsen kartrsai
+s a kritikusok, szmos feltn s sajnlatos hibt fedeztek fel
+s gncsolni sem tallottk az alkotjt.
+
+--A Mestertl bizony tbbet vrt volna az ember. A Krisztus
+hatrozottan csnya, Mria pedig unalmas.
+
+
+
+
+III.
+
+
+Jnos teht szdt gyorsasggal haladt a siker meredek
+orszgtjn felfel, fel egszen a Van Roosen brn szerelmig,
+a zugli villig,--a fejedelmi vagyon, a dicssg s a kortrsak
+bred irigysgnek, az ifj s improduktv eszttk
+lekicsinylsnek zenitje fel, Dmtr maga is megdbbent, nha a
+sajt nagysgtl s homlyosan rezte, hogy a talentum, mihelyt
+ledobja htrl a rkapaszkodott protektorokat, kezd
+ellenszenvess vlni s kihvja maga ellen a gylletet. Pedig
+mindent elkvetett, hogy elkerlje a feltnst s rendes ember
+legyen, ahogy azt a nagy Ruskin elrja. Beltta, hogy
+legokosabb, ha az ember jegyzknyvet tart magnak s minden
+reggel beirja a napljba: hnyadika van s esik-e az es; simra
+fsli az erklcseit; elbb a mellnyt hzza fel s csak aztn a
+kabtjt; naponta nhny juhbrbe kttt knyvet vsrol s
+szivarjt nem az g vgvel fogja a szjba; csinos ruht hord
+s kifjja az orrt, ha nths.
+
+Mindezeknl fogva egymst rtk a nyakba zdul kitntetsek s
+egy este a szpmvszetek minisztere maghoz hivatta s kzlte
+vele, hogy megkapta a szksges szavazatokat az akadmiai
+tagsghoz.
+
+Dmtr, aki egyszer lelk frfi volt, a gncsot fj szivvel,
+az elismerst ujjong rmmel szokta elfogadni. Nagyboldogan
+ballagott hazafel, mint egy mmoros gyermek az els csk utn.
+Srni, dalolni, lelkezni, verekedni, duhaj tncot jrni, az
+egsz vilgot boldogg tenni--ezt szerette volna Dmtr s
+majdnem flbe sgta a sarkon gesztenyt rust kofaasszonynak:
+akadmikus vagyok, lelkem s sietek hrt vinni errl a
+felesgemnek.
+
+Elszr teht arra gondolt, hogy a j hrrel felesghez, Van
+Roosen brnhz szalad. De eszbe jutott, hogy az most az olasz
+konzul estlyen szrakozik. Valaki eltt pedig ki kell ntenie
+boldog bszkesgnek tlrad serlegt. Szvhez legkzelebb
+llott a Kztemet-ti korcsma, Piacella r s derk kfarag
+legnyei. Kocsiba vgta magt s 15 perc mlva mindenki tudta a
+vendglben Dmtr szobrsz tudomnyos karrierjnek
+szenzcijt.
+
+--ljen a Mester!--harsogta a kfaragk krusa s temrdek ers
+aszubor kerlt ez alkalommal a tarka abrosszal letertett hossz,
+keskeny asztalokra.
+
+--Sors bona, nihil aliud--vdekezett Dmtr szernyen s
+zavartan elkrkedett kzdelmes fiatalsgval s az egyszer
+kzmves tisztessgt flbe helyezte a hiu sikerek bizonytalan
+dicssgnek.
+
+--Labor omnia vincit,--fitogtatta klasszikus mveltsgt s
+helyet foglalt az asztalfn, a zld zsalugteros, rezeds,
+musktlis s rvcsks ablak alatt, kigombolta mellnyt s
+hosszszr pipra gyjtott.
+
+--Hallom, hogy sztrjkra kszlnek a kfaragk?--krdezte
+szemrehnylag a legnyektl.--Hej az n koromban mskp
+csinltuk a dolgot. Reggel t rakor mr munkban izzadtunk s
+este az Angelus szltott haza vacsorhoz. s a Krisztusok,
+Mrik, fklys ifjak s gyszol oroszlnok gy nttek ki a
+mrvny- s homokk-kockkbl, mint erdben nyri es utn a
+gomba. s nem tudtuk, mi a szocilis osztly-ntudat, ki volt
+Marx s hogy kevesebbet is lehet dolgozni, mint napfelkelttl
+napnyugtig.
+
+A kfaragk ittak s iparkodtak gnyos s flnyes arcot vgni e
+szellemtelen s maradi beszd hallatra. Szemkben azonban titkos
+meghatottsg ragyogott s nyeldekljk kiszradt arra a
+gondolatra, hogy a szobrsz valaha pp gy vste a feliratokat,
+mint k s ma az orszg egyik leghresebb embere, akinek
+automobilja s fri palotja van s mltsgos rnak hvjk a
+cseldei. Ezt reztk a szobrszlegnyek, mbr sohasem hallottak
+Tarde: Trsadalmi capillaritas cim munkjrl. Hiba, a
+kfaraglegnyek mg a trsadalmi osztlyntudatrl, a proletrok
+vilgszolidaritsrl s a munkabremelsre irnyul gazdasgi
+harcrl is lemondanak, ha arrl van sz, hogy bellk ers
+akarattal szobrszmvsz, vagy esetleg srkgyros is lehet.
+Vannak kfaraglegnyek, akik mg a termelsi eszkzk kzs
+tulajdonbavtelt is arra akarjk felhasznlni, hogy maguknak
+kln elnyket, kivltsgokat s gazdasgi monopliumot
+szerezzenek. Ilyenek a kfaragk s ebben nagyon hasonltanak a
+kmivesekhez, a vaseszterglyosokhoz, a trsadalomtudomnyi lapok
+szerkesztihez, a politikusokhoz, a kereskedkhz, a
+fldbirtokosokhoz s a papokhoz.
+
+Dmtr Jnos szociolgiai elveit nyiltan csak Piacella Virgil, a
+srkgyros helyeselte. Egyebekben azonban korntsem volt Dmtr
+szemlytl annyira elragadtatva. Ez a zsugori s fenhjz olasz
+fiatal korban maga is szobrszmvsznek kszlt, de lmait fel
+kellett cserlnie a srkgyros szmtalan millijval. A
+millikat rendjn lev dolognak tekintette, de az egsz vilgot
+felelss tette azrt, hogy benne a legnagyobb szobrsz-lngelme
+veszett el a sors mostohasga, a millik s az emberek irigykedse
+miatt. Dmtrt is vetlytrsnak tekintette, br elismerte, hogy
+van egy ritka j tulajdonsga: rendesen fizet s alku nlkl, ha
+agyag vagy gipszmodelljeit faragtatja. m ahol csak tehette,
+clzsokat ejtett el arrl, hogy Dmtr vgre is mindent a
+felesgnek ksznhet.
+
+--Van Roosen brn hozza a milliomos megrendelket, az
+arisztokrata mgyjtket, a klfldi dmkat, az llami
+megrendelseket, mert Dmtr ugyan elsrang mesterember, baromi
+szorgalm iparos, valsgos gyrimunks, gipszhordr,
+mrvnyfal, ntmester ... mester, az m a teremtsit, igazi
+ntmester ... a fiam nagyszeren megllaptotta, hogy
+tulajdonkppen nem is mvszet, amiben Dmtr mesterkedik, de
+... Olyan az, mint a szmolbvszek, tncakrobatk, cllvk s
+zenevirtuzok produkcija: egy agybeli rszleges tulfejlds
+eredmnye, egy tehetsgtelen ember brillins sztneinek
+kicsapongsa. A hvelykujja, az teremti az alkotsait, a hogy
+Garibaldi fiam kifejezi magt.
+
+Piacella mester, ltva, hogy a kfaraglegnyek mily hitattal
+tekintenek Dmtrre, most is helynvalnak tallta megjegyezni:
+
+--Rnkfrne mr, hogy hajtsokat, friss rgyeket s ragyog
+tavaszi lombozatot kapjon a kpzmvszet elaggott, korhad fja.
+n amond vagyok, hogy a fiatalsg a jv. Fiam, Piacella
+Garibaldi, most olyan eszmket ...
+
+Dmtr igazat adott a gazdag srkgyrosnak, csak hozztette:
+
+--Dolgozni kell, bartom, dolgozni, mint az igavon baromnak.
+
+s eszbe jutvn, hogy egy megkezdett mintjt elfeledte nedves
+ronggyal letakarni, sietve kifizette bort s eltvozott.
+
+Amikor knn volt az ajtn, Piacella Virgil halkan odadrmgte az
+els segdjnek:
+
+--Dolgozni kell, az igaz. De aggyal kne dolgozni, idekkal s
+eszmkkel, a teremtsit neki. Nekem is volnnak eszmim. Csakhogy
+az n reg oldalbordm, az Isten bocsssa meg neki, tbbre
+becsli a hjaspogcst s szilvriumot, mint a konzulok s
+miniszterek bartsgt. Ez az n bajom, csm ...
+
+Dmtr pedig gyalog baktatott hazafel, mert tkzben ki akarta
+eszelni, hogy mint mesli el felesgnek az akadmiai
+kitntetst. Egy fordulnl kopottas, sovny fejkends asszonynak
+majdnem a sarkra lpett. Az asszony mellett kis gyermek
+tipegett, srva, szepegve, knyrgve, hogy nem birja tovbb,
+vegye fl az anyja, vagy adjon enni, vagy fektesse le, mert
+fradt, mert hes, mert beteg ... Dmtr mrhetetlenl fjdalmas
+kesersget s sznalmat rzett flszaladni, kiterjeszkedni,
+elhatalmasodni a szvben, hogy amikor akadmikuss lett, akkor
+egy szegny klyk leroskad a nyomorsgtl, mert a sok batytl
+nem jut neki mr helye az anyja karjain. Krlnzett, hogy kocsit
+fogadjon neki, kocsinak hre-hamva sem volt, kromkodott egyet,
+mert nem brt a jsgval, aztn kapta magt, flmarkolta a kis
+emberkt, ris karjra vette s nyjasan, szgyenkezve
+mentegetztt az asszony eltt.
+
+--des lelkem, engem ma bevlasztottak az akadmiba, hadd vigyem
+egy kicsit a porontyot.
+
+Az asszony azt gondolta, hogy az urak bolondsgaibl, lm, nha
+jcselekedet is kivirgzik, hagyta teht a dolgot s sztlanul
+ballagott a csecsemt viv Nagy Kristf oldaln. Dmtr kzben
+megbnta, hogy akadmikus mivoltval krkedett, ennlfogva
+magyarzatul hozztette:
+
+--Sors bona, nihil aliud.
+
+--Ugy van--blintotta a menyecske, aki szt sem rtett a
+magyarzatbl, de boldog volt, hogy fia az les frfi karjn
+elszenderedett.
+
+A Hermina-t sarkn azonban vratlan katasztrfa trtnt. Egy
+bizonytalan jrs, halkan kromkod kopott munkszubbonyba
+tkztek bele, a zubbonybl flvetdtt egy spadt arc, az arcbl
+kt villog szem, a szemekbl kilobbant a meglepets, a gyan, a
+dh s a bossz s az asszony elsikoltotta magt.
+
+--Jzus Istenem, az uram!
+
+Dmtr majdnem kiejtette kezbl a gyereket, a frje pedig
+elordtotta magt:
+
+--Megcsptelek benneteket, dgk!
+
+s becstelen nstny-kutynak mondta felesgt, aki jjel a
+szeretjvel csavarog.
+
+--Most mr tudom, hogy ki az apja ennek a kukacnak--vlttt
+magnkvl s flemelte klt, hogy Dmtr arcba sjtson
+veszett haragjban.
+
+Dmtr a bal karjban a gyereket tartotta, jobbjval pedig
+elhrtotta az tst. m, szerencstlensgre nem a nemeai
+oroszlnnal, csak egy rszeg cementmunkssal llott szemben s
+gigantikus klvel oly ersen markolta meg a felje sjt
+karcsontot, hogy az sszeroppant.
+
+--Gyilkos! Segtsg!--ordtott a fjdalmban tehetetlenl vergd
+ember, jtt az rjrat, s Dmtrt, a ncsbtt, az utonllt, a
+gyermekrablt, a gyilkos mernylt bekisrte a rendrsgre.
+
+
+
+
+IV.
+
+
+--Neve?
+
+--Dmtr Jnos.
+
+--Kora?
+
+--Negyvenht.
+
+--Vallsa?
+
+--Rmai katholikus.
+
+--Laksa?
+
+--Budapest, Zugli-t 2.
+
+--gyrajr?
+
+--Nem krem, sajt laksom van.
+
+--Foglalkozsa?
+
+--Szobrsz.
+
+--Srkfarag?
+
+--Igen, az is, knyrgm.
+
+--Gazdja van?
+
+--Magamnak dolgozom.
+
+--Irja csak: munkanlkli!--diktlta az ellenr, a rendri
+rszoba vezetje, szleshomloku, vrsorru, dohnyos bajusz,
+recseghangu Cerberusa az igazsgszolgltatsnak, a kztemet
+krnykn.--Munkanlkli csavarg kfaraglegny, lltlag
+Dmtr Jnos --sztagolta hivatalos haraggal a jegyzknyvvezet
+napidijas--(majd megltjuk, igazat mond-e a j madr) ma jjel 10
+ra 30 perckor orvul megtmadta Vkony Gyrgy betonmunks
+felesgt, aki hrom ves Sri lenyval gyantlanul (rja:
+gyanutlanul) ballagott hazafel.
+
+--Igy volt az, asszonysg?--fordult a sarokban szepeg anyhoz az
+ellenr.
+
+--Igy volt, instlom--knnyezett a csinos arcu, halavny szke
+menyecske s vdleg vonta maghoz a gyermekt.
+
+--A tmads gyermekrablsi szndkbl trtnt, amit az is
+bizonyt, hogy a ksbb helysznen megjelen trvnyes apt,
+Vkony Gyrgy betonmunkst (lakik Hthrsi-t 4.) klcsapssal
+htulrl orvul lettte, gy, hogy annak a mellkelt orvosi
+ltlelet szerint nyolc napon tl gygyul felkarcsonttrst s
+zzdst okozott. Igy volt ez, Vkony?
+
+--Igy volt, instllom--sziszegte a megsrlt munks s Dmtr
+fel kptt tehetetlen indulatban.
+
+--No, ez rendben van--mondta az ellenr a flhborods, a harag,
+a fenyegets s a hatalmaskods hsz v ta begyakorlott
+hangslyozsval.--Magnvd folytn megtesszk ellene a
+fljelentst jjeli csendhborts, szemlyes szabadsg
+megsrtse, utcai botrny okozsa, gyermekrabls ksrlete,
+slyos testi srts s szemrem elleni vtsg elkvetse miatt.
+
+A szobrsz az utols szavak hallatra riadtan flttte a fejt.
+rezte, hogy a sor elejn felsorolt vtkekben --ha gy vesszk,
+valamennyire, legalbb a ltszat szerint--hibs. De az egsznek
+mi kze a szemremhez? Ez ellen protestlni prblt.
+
+--Hallgasson, vn csirkefog--vlttt r a rendrellenr,--azt
+hiszi, nem tudjuk, hogy tkzben erklcstelen ajnlatokat tett az
+asszonysgnak? Ugy-e Vkonyn?
+
+--Igenis, instllom,--knnyezett a menyecske s szp, nagy kk
+szemt fjdalmasan az urra emelte --pedig semmivel sem
+szolgltattam rja okot.
+
+--Elg!--ordtotta a rendr s legnyeivel egy ktlps szles s
+hromlps hossz cellba vitette a mvszt.--Majd holnap reggel
+tksrik a fkapitnysgra! --kiltotta utna fenyeget hangon.
+
+Itt aztn magra maradt a szobrsz, Dmtr Jnos mltsga, a
+Grand prix s a nagy llami aranyrem tulajdonosa, akit a
+Tudomnyos Akadmia nhny nap mlva tagjai sorba vlaszt a
+kultuszminiszter javaslatra. Ksznhette ezt annak, hogy puha
+inge s borzas olasz kalapja, nagy, szlestalpu cipje s szrke
+felleghajtja hasonlatoss tette t a krnyken lzeng
+kfaraglegnyekhez. Ksznhette annak, hogy hirtelen
+megrknydsben elfelejtett hivatkozni j bartaira, a
+belgyminiszterre s a fkapitnyra; hogy nem kiablt
+hangosabban, dhsebben, lesebben, mint a rendrellenr s
+merthogy tiszta, gyermekes, megilletdtt szvben megllott a
+vr, arra gondolva, hogy milyen botrnyt csinlt az ostoba
+fejvel, hogy nyomorkk tett egy ktkezbl l munksembert s
+rossz hrbe hozott egy rtatlan kkszem menyecskt ... Mire
+eszbe jutott, hogy taln vdekezni is lehetne, mr ks volt,
+ott llt a szoba sarkban egy gyuladt szem zsebmetsz s egy
+rongyos szoknyju, rosszszagu utcai leny trsasgban, akik
+torkuk szakadtbl rhgtek rajta s komisz reg szoknyavadsznak
+csfoltk jkedvkben.
+
+Nhny percig sztlanul llt ott s az undorods testi
+rosszulltben azt sem tudta, mitv legyen. De aztn eszbe
+jutott felesge, van Roosen brn s kimondhatatlan fjdalom
+szrta t a szvt. Mit gondol majd rla az az asszony?
+
+--Eh, ez gy nem mehet tovbb--gerjedt fl lelkben a
+mltatlankods s elhatrozta, hogy nem tlti itt az jszakt.
+Kimegy a rendrellenrhz s igazolja magt. Jjjn, aminek jnni
+kell, de legalbb otthon vrja meg, mg az igazsgszolgltats
+szrny gpezete megindul s vgighengereli az keser s
+szerencstlen lelkt.
+
+--Dmtr Jnos, szobrszmvsz vagyok, most vlasztanak be az
+Akadmiba, engedjenek szabadon. Majd holnap jelentkezem a
+fkapitny rnl--harsogta oroszlni hangjn trelmetlenl,
+mltatlankodva s elkeseredetten.--Engedjenek haza, a mindensgit
+...
+
+s slyos klt rtette a kilincsre, amely zrva volt, de ilyen
+gigantikus nyomsnak nem tudott ellenllni. Az ajt kifordult a
+sarkbl s bezuhant az rszobba. A pihen rendrk flugrltak,
+fegyverk, utn kapkodtak, flcsavartk a villamoskrtt,
+ssze-vissza futkostak a szobban, spjukba esztelenl
+belefjtak, kromkodtak s az asztal alatt fllltott szdavizes
+vegeket nagy csrmplssel flrgtk.
+
+--Hej, szkni akar a gazember! Segtsg! Gyilkos! --sikongatott a
+rongyos szoknyju, srgahaju nmber a sarokbl.--Fogjk meg a
+szkevnyt!--kurjantott lelkesen a zsebmetsz s felhasznlva a
+zavart, kereket oldott s megugrott az rszobbl.
+
+A rendrk ezalatt rvetettk magukat Dmtrre, puskatussal
+agyba-fbe vertk, letepertk s sszektztk. Mikor ott fekdt
+a padozaton, nhnyat mg rgtak rajta, aztn otthagytk
+megktzve, tlegektl elbortva ...
+
+Igy gytrdtt Jnos msnap reggel nyolc rig ... Eleinte apr
+srga szemeibl slyos knycseppek grdltek al; szve
+kimondhatatlanul fjt szgyenben s elkeseredsben; az
+tlegeket fl sem vette, de a sors otromba igazsgtalansga
+hallosan megsebezte a lelkt. Ksbb azonban csendesen
+elmlkedni kezdett.
+
+--Ez mr sokkal tbb, mint amit egygy jhiszemsgemmel, gyva
+megrknydsemmel s meggondolatlan hevessgemmel kirdemeltem.
+Teht vge is van a kellemetlensgeknek. Holnap jn a
+kimagyarzkods s n is, meg a felesgem is jt nevetnk a
+sikerletlen kalandon.
+
+Amikor ksbb megint sajogni kezdett a szve tjn s
+felgaskodott az nrzete, a hisga, a szemrmes polgri
+tisztessgrzete, amikor eszbejutott szles, puha, ruganyos s
+tiszta gya, amely utn minden csontja svrogni kezdett, jra
+megvigasztalta magt.
+
+--Baj, baj, nagy szerencstlensg, de nem trtnhetett volna
+rosszabbul is? Tegyk fel, hogy annak az embernek, Vkonynak,
+vagy hogy hvjk, revolver van a zsebben s azzal lepuffant, mint
+egy kutyt? Az ember soha sem tudja. Hanem az bizonyos, hogy
+igaza van a felesgemnek: mindenki csak a maga rangjhoz val
+helyen, krnyezetben, idben mutatkozzk. Tulajdonkpen mit is
+keresek n a kfaragk kocsmjban, vagy ha mr nem tudok
+leszokni rla, mirt nem jrok jjel autn vagy brkocsin? Igaza
+van a felesgemnek!
+
+s mr csak nmagra tudott haragudni, mbr ksbb eszbe
+jutott, hogy az ember, hiba, soha sem lehet elg vatos. Ez
+ppen olyan elemi csaps, mintha Ruskin, vagy Tolstoj, vagy Payot
+feje fltt lecsapott volna a mennyk ... Vajjon mit
+tancsolnnak ezek az urak: ily esetben mi a ktelessgk a
+mvszeknek?
+
+Amire kivirradt a reggel, Dmtr szelid rezigncival adta magt
+t a sorsnak s nmn, bnbnan s megtisztult llekkel lt a
+tolonckocsira, amelyen a fkapitnysgra szlltottk.
+
+Alig vette szre, hogy ott ll kt rendr kztt az gyeletes
+kapitny eltt.
+
+
+
+
+V.
+
+
+--Neve?
+
+--Dmtr Jnos szobrszmvsz, a mesteriskola igazgatja.
+
+A rendrkapitny, akinek keskeny arcn a kielgtetlen ignyek,
+az el nem rt vgyak s a meg nem valstott illzik halvny
+rzsi gtek, aki jl szabott, puha s elegns egyenruhjban
+bizonyra nagyon tetszett a nknek, aki knosan polt krmvel
+eddig szrakozottan vakarta az llt, most hirtelen felugrott s
+knnyedn megtallta azt a gesztust, amellyel vgt veti a
+szituci knos voltnak.
+
+--Maguk kimehetnek--parancsolta a rendrknek. Aztn Dmtr fel
+fordult:
+
+--Az Istenrt, mltsgos uram, hogy kerl n ide?
+
+A szobrsz szeliden mosolygott.
+
+--Tessk a jelentst elolvasni.
+
+A kapitny sebtben vgigfutotta a rendrellenr jelentst.
+Aztn elmosolyodott, gyengden s elegns bizalmaskodssal
+megfogta a mvsz karjt s a divnra ltette.
+
+--Oh ezek a tkfilkk!... Nem is kpzeli a Mester, mily sok bakot
+lnek e faragatlan, hi s hatalmaskod bugrisok.
+
+Aztn felemelkedett helyrl s mint egy tisztelg kldttsg
+sznoka, a mvsz el toppant:
+
+--Mltsgos uram! Mieltt jelentst tennk felettes hatsgomnak
+s a hibs rendri kzegeknek nemcsak alapos kitantst, de
+egyben plds megbntetst is indtvnyoznm, aminek, szent
+meggyzdsem szerint, meg is lesz a kivnt eredmnye, arra kell
+krnem nt, hogy cseklysgemtl mltztassk elfogadni a
+bocsnatkrst, amelyet a megtvedt rendszeti szervezet nevben
+ezennel tiszteletteljesen van szerencsm flajnlani. Az orszg
+bszkesge, az eurpai hir mvsz, a magyar faj halhatatlan
+gniusza ...
+
+--Oh krem, krem--dadogott Dmtr--ez tulzs ... n voltakppen
+... hogy is mondjam csak ... hiszen alapjban vve, bizony
+risten, k nem hibsak.
+
+Dmtr izgatottan nyalogatta ajkait s hatalmas klvel
+verejtkez homlokt tgette.
+
+--Ami igaz, az igaz, csakhogy ...
+
+--Csakhogy--vgott kzbe lelkeslten a kapitny --a mi
+legnysgnk mg mindig hijn van a disztingvl kpessg
+legelemibb kvetelmnyeinek is. Azon kezdem, kedves j mltsgos
+uram, hogy nem szgyene-e az llamrendrsgnek, hogy akad egy
+olyan rparancsnok, aki az alkotmvszet flkent fejedelmt, a
+mi halhatatlan s bszkn szeretett ...
+
+A szobrsz e pillanatban nem kvnt egyebet, mint hogy
+megugorhassk a bkok s bocsnatkrsek e viharos zpora ell.
+
+--A felesgem ...--szaladt ki piros, nedves ajkai kzl az a sz,
+amely most egsz ntudatt megsemmistette, mint ahogy a napsugr
+flissza a nyri vizek prolgst.--Semmi, semmi ... csak n mr
+szeretnk hazaszaladni, uram.
+
+A kapitny szeretetremltan mosolygott.
+
+--Ne mltztassk nyugtalankodni. Oh a vletlen j kezekbe adta
+nt, becsletemre. Nekem is van egy kis gyjtemnyecskm. Kpek,
+szobrok, antikvitsok, mipari trgyak, rgi broktok, damasztok,
+hmzsek ... korltolt anyagi eszkzeim, sajnos, mondhatnm, az
+anyagi eszkzk teljes hinya meggtol abban, hogy valamireval
+gyjtemnyrl lmodozhassam, de mgis van egy megbecslhetetlen
+kincs a birtokomban, igaz, hogy csak kicsinytett reprodukci, de
+magtl a mvsz keztl: Nausikaa, amint Odysseus eltt a
+tengerparton megjelenik. Csodlatos remekm, talapzatn az alkot
+lngelme kzjegyvel: Dmtr I. 1895.
+
+A kapitny itt megllt, felnzett a fsts mennyezetre,
+tekintett htatosan odatapasztotta a villanylmpa kampjra,
+mintha csendes hlaimt kldene a Magassgbelihez, amirt pen t
+vlasztotta ki ,,Nausikaa a tengerparton, Dmtr I. 1895."
+szerencss tulajdonosul.
+
+Dmtr szve is felmelegedett s azon trte az eszt, hogy
+uristen, mi mdon kerlt az a derk rendrhivatalnok birtokba. E
+pillanatban mindennl jobban rdekelte a kis szobor--Nra
+emlke--s annak titokzatos trtnete, de nem merte megkrdezni,
+mert flt, hogy ezzel j s vgevrhatatlan elbeszlsnek nyitja
+meg zsilipjeit, pedig kimondhatatlanul szeretett volna
+hazamenni.
+
+A kapitny azonban cigarettval s pohr likrrel kinlta.
+
+--Drga Mester, ami a feljelentst illeti, az egy pillanatig se
+okozzon nnek aggodalmat. Oh, a vletlen j kezekbe sodorta
+nt--ismtelgette nelglten s sokatmond szemhunyorgatssal,
+mikzben pompsan csiszolt krmeit megcsillogtatta a mvsz szeme
+eltt.--Oh, nem hiba vagyok gyermekkorom ta bolondja a
+szpsgnek, a sznbe, formba, vonalba, fnybe s rnykba
+finomodott rzkisg, a szublimlt erotikum, a pogny
+testkultusz, az antik letrmk grande passione-jnak. n tudom,
+hogy a mvsz nem knyszerthet ugyanazon trvnyek, trsadalmi
+konvencik s erklcsi babonk korltai kz, mint az
+adhivatalnokok vagy a gabonakereskedk. A mvsz temperamentuma
+a nyrspolgr-fantzit gyakran elkpeszti a maga dionizoszi
+kicsapongsaival. Ismerem a cinquecento trtnett s ppensggel
+nem botrnkozom meg azon, hogy Benvenuto Cellini leszrta
+ccsnek gyilkost, Maffio di Giovanni rendrfnk pribkjt, meg
+Pompeot, aki brgyilkosokat fogadott fel ellene.
+
+--De uram,--tiltakozott az sszehasonlts ellen Dmtr--n ...
+
+--Tudom, tudom, nt csak a mvszet tern szabad sszehasonltani
+a cinquecento legnagyobbjaival, --bkolt szaporn a kapitny--n
+csak azt akartam illusztrlni, hogy a mvsz az ms, mint a
+kznsges haland. Ami pedig az egyszer munksasszonyt illeti,
+Istenem, ezt csak bizzuk Erosz s Afrodit kifrkszhetetlen
+akaratra. Mvelt ember, aki a pszichopatolgia s az erotikus
+rendellenessgek tudomnyban jrtas, soha semmin sem
+csodlkozik. Mit tudjuk mi, vakon, siketen, zls s szagls
+nlkl bolyong, otromba laikusok, mit tall a mvsz az egyszer
+ltny, a foszlott ruhadarabok, a kopott nagykend s a durva
+vszonnemk alatt! Heine Matildja nagyszer plda arra, hogy ...
+
+--Uram, az Istenrt,--knyrgtt a szobrsz --n olyan dolgokat
+beszl itt nekem ...
+
+-- ...amiket ugyebr nem vrt egy kihgsi rendrkapitny
+hivatali szobjban?--hzelgett magnak desks, nyjas, de
+ntelt hangon a sovny, parfms s frissen borotvlt amatr.
+Dmtr Jnos szdlni kezdett s tiszta szvbl visszakvnta a
+goromba s esetlen rendrellenrt, aki recseg hangon
+csirkefognak, utonllnak, gyermekrablnak s becstelen
+szoknyavadsznak cmezte az rszobban. A gyomra melygett s a
+pokol fenekre kvnta a vilg sszes mgyjtit s
+pszichitereit.
+
+A kapitny mg egy pohrkval tlttt s aztn sszegezte az eset
+rdembevg mozzanatait.
+
+--Mirl van itt sz, mlyen tisztelt bartom, ha megengedi, hogy
+gy szltsam nt, mltsgos uram ... Mirl van itt sz?
+Dolgokrl, szenvedlyekrl, egyni kedvtelsrl, a llek
+legintimebb, legbensbb hajlamairl egyrszt, amelyek egyltaln
+nem tartoznak a nyilvnossg el; sz van msrszt egy durva
+vletlenrl, a magukban vve rtatlan mozzanatok sajnlatos
+sszetallkozsrl. Egy rszeges csavarg rdgi mdon elre
+kieszelt zsarol tmadsrl van sz, amelyrt n jl megrdemelt
+leckt adott neki. Bzza rm az gyet, drga Mester, mlyen
+tisztelt bartom. A srtett fl majd kiegyezik tz-tizentezer
+korona krtrts ellenben. A magnvdat visszavonatom. A
+menyecske pedig, akinek egyszer kntse alatt bizonyra egy
+antik Nereida, vagy egy alexandriai kurtizn ragyog teste
+rejtzkdik, tovbbra is megmarad rosz csintalan jtkszernek.
+Csak bzza rm uram, n boldog leszek, ha az isteni Nausikaa
+fenklt lelk alkotjnak szolglatra lehetek. Oh, ha mg valaha
+remnyen lehetne arra, hogy n befogad bartainak s tisztelinek
+intim krbe, ha mdom lehetne, hogy sszehasonlthatatlan
+mvszetnek, zsenialitsnak egy-egy lehullott forgcst valaha
+a magamnak mondhatnm ...
+
+--Uram, n nem rtem nt,--trt ki vgre a mvszbl--annak a
+szerencstlen munksnak, frjnek, apnak vgre is a karja,
+akrhogy vesszk ... magam lttam, hogy mily siralmas mdon lg
+tbl kicsavarva, a vlla all.
+
+--Semmi az, semmi. Tz-tizentezer korona. Ezzel bven krptolta
+n a rszeges csavargt s megmentette sajt magt a botrny
+knos kvetkezmnyeitl. s ne gondolja uram, hogy ez az n
+rdeke csak, vagy az enym, vagy egyes trsadalmi osztlyok.
+Nem. Ez az egsz llam, a trsadalmi stabilits, a nyugalom, a
+kultra, az egsz emberisg rdeke. Az llam, amely a
+legmagasabbrend individuumok kultusza rvn szolglatot tesz a
+fejlds egyetemes rdekeinek. Ha az anyagi igazsgot nzem,
+akkor most egy cementmunks rdekeinek megvsa cljbl olyan
+rst kellene tnm a mvszi kultra bstyjn, amelynek
+ptlshoz vszzadok kellennek. Krdem: van-e joga az llamnak,
+hogy ilyen barbarizmust elkvessen? Uram, n a clszersgi
+iskola, a beltsos elmlet, a spontn varicik, az erklcsi
+knyszerek relativitsa s az ethikai elvek rtegezettsgnek
+alapjn llok, ahogy azt mestereinktl, Spencertl s Piklertl
+tanultam s inkbb megtorlatlanul hagyok szz apr bnt, sem mint
+elkvessek egyetlen jvtehetetlen nagy hibt. Nem engedem meg,
+hogy a trsadalmat a konvencik, vallsi szablyok, jogi knonok,
+morlis tradicik, szval: a halottak kormnyozzk az lk
+rovsra, mint Comte mondan, ha itt llana az n helyemben. s
+mondja meg n, helyezkedjk ki nmagbl s puszta objektiv
+mrlegels utn llaptsa meg, mire van a trsadalomnak, az
+llamnak inkbb szksge: halhatatlan remekmvek nagyszer
+sorozatra, aminkkel n mg meg fogja ajndkozni az
+emberisget, vagy egy cementmunks jobb karjra? Mi? Azonkvl ne
+felejtse el, hogy itt olyan megoldst tallunk, amely boldogg
+teszi a cementmunkst is, nt is, a brn mltsgt is s
+engem is, szval mindenkit,--kacagott a kapitny
+diadalmasan--akik ebben a dologban ily szpen sszekerltnk.
+Bzza rm a dolgot s tartson meg engem lektelez szves
+jindulatban. Az autja, amelyrt voltam btor az imnt
+telefonltatni, a kapu alatt vrja Mltsgodat.
+
+s tz perc mulva Dmtr Jnos belpett a zugli-uti palota
+hvs, mrvny-vesztibljbe.
+
+--A brn nincs itthon--jelentette ki az inasa. --mltsga
+korn reggel kikocsizott a herceg r excellencijval.
+
+
+
+
+VI.
+
+
+Dlben azt is megtudta Dmtr, hogy a brn csak kt-hrom nap
+mlva lesz lthat, mert tegnap hirtelen leutazott dunntli
+birtokra.
+
+--Teht semmit sem tud az jjeli kirndulsrl. Mgis szerencsm
+van, a mindensgit--drmgte magban s izgatottan nyalogatta
+szjaszlt a nem vrt kellemes fordulatra ...
+
+Az rvendezs nem tartott sokig.
+
+Msnap egy riportujsg megrta a kztemet-uti botrny minden
+rszlett. A rendrkapitny adta le egy ujsgir-bartjnak, mint
+ragyog s tanulsgos mvszettrtneti rdekessget.
+Megfogadtatta vele, hogy nem hasznlja fel kicsinyes s ostoba
+riportkzlsekre. Ez az eset a halhatatlansgnak, a
+memorirodalomnak val pomps csemege--erstette szinte s
+finom elragadtatssal ... Ugyangy kommentlta a mbartok
+krben s a Fszek Club krtyaasztalnl, a Folies Caprice egy
+lefggnyztt pholyban s az Intim Sznhz kulisszi kztt
+...
+
+--Csak semmi nagykpsg, semmi indiszkrci, --knyrgtt a
+tncosnknek, a festknek, az ujsgrknak s a
+rendrtisztviselknek-- ...tisztn pszichopatologiai rdekessg
+szempontjbl kell nzni a dolgot ... Majd tven v mlva a
+Dmtr-monogrfidba felveheted, fiam ...
+
+A riportujsg fekete miskrl, krtyabotrnyokrl, fldalatti
+titkos orgikrl, utcai kselsekrl, csecsemrablsrl kzlt
+pratlanul rdekes s intim adatokat. Nevek csak kezdbetkkel
+jelezve. D. J. mvsz. A szobrsz szerelme. A mltsgos r.
+Diszkrten csak ppen a mvszet s erklcs egymshoz val
+viszonynak jellemzsre. Tudomnyos alapon. Freud, Krafft-Ebing,
+Havelock Ellis, Ivn Bloch kutatsainak felhasznlsval, keresve
+a fjdalomokozs s az erotikum kztt val sszefggseket.
+
+Az eset tudomnyos s diszkrt kezelsnek ellenre: Dmtr
+szemlye kzbotrny s bnvdi eljrs kzepbe kerlt. Az sszes
+ujsgok knytelenek voltak foglalkozni vele. Az gyszsg vdat
+emelt, a mvszek kizrtk Dmtrt az sszes egyesletekbl, a
+brn elhagyta frjt, a szobrsz elvesztette sszes llami
+megrendelseit, a mgnsasszonyok elmaradtak a mterembl s az
+Akadmia tagjainak sorbl, a szpmvszeti miniszter
+indtvnyra kitrltk. A kritikusok megllaptottk, hogy
+Dmtr perverz hajlam, iszkos, vereked, gonosz ember, terhelt
+csaldbl szrmazott, fiatal korban djbirkz, lnctr,
+gerelydob s slyemel artista volt, a mvszethez tvolrl sem
+konyt, kfarag korban elsajttott bizonyos olcs s banlis
+fogsokat, minden mve kpia, szemrmetlen plgium, antik
+torzkrl sszelopott motvumokkal, Canova-, Begas-,
+Thorwaldsen-, Delaplanche-utnzat, a szobrszatba tltetett
+Piloty-stilus lapos, nagykp, res s tartalmatlan, egygy s
+unalmas reprodukcija ... Elfldeltk, kitkoztk s hlt helyt
+is megfstltk, hogy elzzk a nyomban netalntn htramaradt
+rossz szellemeket. Ekkor lttuk, hogy mily zord hatalommal
+uralkodott a lelkekben a puritn erklcs s minden jraval polgr
+megllaptotta, hogy nmely Dmtr-fle bestilis ember bnzse
+legalbb arra j, hogy felkeltse a felhborods tisztt vihart
+s rmutasson arra, hogy a trsadalom, a kzvlemny, a frum
+nyilvnos orgnumai mg mindig a tiszta erklcs talapzatn
+llanak, habr egyes emberek el is tvednek az let stt s buja
+dzsungeljben.
+
+--Nem baj--gondolta rvedez llekkel Dmtr.--n tudom, hogy
+mi vagyok s mit tettem s nem rdekelnek az emberek tudomnyos
+s trsadalomerklcsi szempontjai. Annyi bizonyos, hogy
+megfogyatkoztak a jvedelmeim, de arra mg telik, hogy szp
+dlolaszorszgi mrvnyokat vsrolhassak s kifaraghassam az
+Odysset, amit kt v ta mintzgatok.
+
+Kiss szomoran bolyongott ugyan a palotjban, amelybl
+hinyzott a felesge, a titokzatos szpsg, fradt, ingerlkeny
+s vgzetes kedly negyvenves asszony, a maga vratlan s
+szenzcis szeszlyeivel, szerelmi tleteivel, kutyival,
+papaglyaival, kis baziliskusval, szerecsen inasval, finom,
+elegns vendgeivel, teaestlyeivel, migrainjvel, knnyeivel s
+kacagsval, titokzatos eltnseivel s vratlan megjelenseivel.
+De Dmtr nem esett ktsgbe s blcs gyermekessggel
+megvigasztalta magt.
+
+--Sohasem hittem el, hogy rkk tartson ez a boldogsg.
+Tulajdonkppen nem is volt az nekem val let. mbr szp volt,
+csak most ltom, a mindensgit.
+
+Krlnzett maga krl s csak most vette szre, hogy milyen
+fejedelmi interieurben l. A kandall felett ott fggtt a
+felesge arckpe. Mint egy jelens, nmn, fejedelmi gggel
+tekintett le r, szegny, elhagyott rabszolgra ... A mili,
+amely a kpet krlvette, a ritka damaszkusi sznyegek, a
+bronzveretes, intarzis btorok, a ds selyemfggnyk, rgi
+mesterek kpei, szobrok, vzk, porcellnok, a szkek nehz
+broktja, az antik lmpk puha, rzki fnye, a terem j illata
+... olyan nobilis s mvszi szpsget vettett e finom s
+ragyog asszonyalakra, hogy Dmtrnek megdobbant a szve.
+
+--Ez mind az enym,--gondolta kiss nehz s kusza
+impresszival.--Bizonyra nagyon boldog ember vagyok--shajtotta
+szre sem vehet llekzettel s majdnem elmosolyodott.
+
+Megbiccentette a fejt, a kezvel fradtan s gyengden
+legyintve, kilpett az ajtn.
+
+A mrvnyburkolat hall kzepn, kzpkori gt bronzok, templomi
+kegyszerek, kasulk, dalmatikk, infulk, psztorbotok, kelyhek,
+zszlk, szentkpek s tipolgikus csodaszrnyek bizarr, vibrl
+szn mzeumban egy darabig ttovn llott. Az inasa nmn,
+krdez szemekkel meredt rja, hogy melyik kabtot adja r
+szokott jjeli stira.
+
+Dmtr legyintett egyet a kezvel. Ma nem megy sehov. Fekett
+krt s hirtelen benyitott a mtermbe. Rengeteg terem volt ez, a
+rgi dekoratv mvszek szoksa szerint valsgos egzotikus
+templom, a vilg minden tjrl sszehordott ritkasgokkal. A
+sznek vad lakodalmat ltek a falakon. Minden rikt s
+gbekiltan hangos. Nagy festett japn szobrok, indus
+aranyozsok, cifra keleti sznyegek, primitiv egzotikumok s
+raffinltan megalkotott prisi mtrgyak. Minden helyi sznhats
+a vgletekig felfokozva, mint Bcklin kpein, a sznek orgijbl
+egy idegfeszt pokoli tnusba olvadva. Plmk, nehzszag
+virgok, kitmtt llatok, fenevadak hosszszr bundi, mint a
+Makart-korszak bcsi interieurjei. A szgletekben aranyrudakon
+strak, grg s perzsa selyem hmzsekkel, szles olasz
+heverdivnyokkal s bls karosszkekkel. Ebben a teremben
+minden a flledt s tlterhelt rzki kultrra s van Roosen
+brnre emlkeztetett. Dmtr gy tnfergett benne, mint egy
+mzeumban, de nem tagadta: rlt, hogy ez a mzeum az v.
+
+Dmtr egy percig sem maradt a mteremben. Egy kicsiny benyilba
+lpett, egy nehz lombrdiai csipkkkel fggnyzott, feminin
+zlssel berendezett budorba, ahol elkel ri modelljei, finom
+s hajlkony hercegnk, bankrok s gyrosok sugrzan buja
+felesgei ltztek vagy vetkztek a sajt portrjukhoz.
+
+Ezen is keresztlhatolt Dmtr s eszbe sem jutott, hogy az
+orszg legszebb asszonya tegnap a komornja nlkl jtt ide, hogy
+a ruhjt magval a mvsszel kapcsoltassa ki. Bement a
+hlszobjba s lerogyott egy hatalmas gth gyntatszkbe,
+amelynek dagadan kiprnzott blben, a kandall mellett, szinte
+elslyedt. Ezt is az asszony rendezte be neki.
+
+Mint egykor Wagner Richrd, Dmtr felesge is szerette a
+sznyeget, a puht, a hangfogt, a selymet, a suhogt s
+misztikusan csillogt, a szvetet, a sznest s redset, a
+brsonyt, a meleget s bizalmast s a hlszobja csupa csend
+volt s puhasg, narkotizl s altat, mg kp sem volt benne,
+csak beauvaisi tapisseria, roueni gobelin s indiai falisznyeg.
+
+Dmtr lelt s csendesen szivarozott. Eltte prolgott a mokka,
+a kandallban pattogott az illatos, friss, gyants fenyg, a
+szivarjnak des, piumos illata elbgyasztotta s a mvsz gy
+rezte, hogy rdemes lni.
+
+A mvsz mr flrja lt mozdulatlanul a gyntatszk puha
+karjai kztt. Homlokt nha vgigsimtotta. Egy-egy j cssze
+kvt nttt magnak. Meren nzte a klyha tzt. Kiss
+khgtt.
+
+--Tulajdonkppen nagyon hls vagyok neked, let, hogy
+tvenesztends koromra ilyen szpen megvalstottad az
+lmaimat--gondolta a flrai ntudatlan rvedezs utn.
+
+s eszbe jutott, hogy fiatal szobrsz korban, az ifj fantzia
+buja telhetetlensgvel ppen ilyenre lmodta ki magnak a
+dicssget, a gazdagsgot, sikerrel, diadallal s hdolattal teli
+zenitjt a karrierjnek. Dmtr egyszer s szinte lelke
+beismerte, hogy ez rendkvli dolog, klns ldsa a sorsnak,
+tnemnyesen ritka szerencse. Nem olyan termszetes az, hogy
+odig jutott. gy is trtnhetett volna, hogy tkzben megfogy az
+energija, tvedt utakon elbukik a tehetsge, tlsgos
+szenvedlyek meggtoljk a siker kivvsban ... Tulajdonkppen
+nem is tudja, hogyan sikerlt minden. Sem elg ntudatos, sem
+elg vakmer, sem elg megalkuv, sem elg nfelldoz nem volt
+ahhoz, hogy valamit nmagnak ksznhessen. Nem tett egyebet,
+csak dolgozott. Ezenkvl pedig ldeglt, tanult, nzegetett,
+iparkodott, de harcos extzissal sohasem dobta magt az esemnyek
+tjba, valami gyengd s hatalmas er tartotta llandan
+bizonyos sznvonalon, egy jsgos, ellenllhatatlan, titkos kz
+vezette mindig, felfel ... szegnysgbl, kurtakorcsmkbl,
+hidegbl, sttbl ki a fnyessgbe, a nobilis s elegns
+asszonyok rajongsba, a fejedelmi pompba, fl, fl egsz az
+arisztokratikusan finom let legfbb bszkesgig: a csaldjig,
+amelyet kirlyi fnyzsben tart s mennyei tisztasgban szeret.
+
+--Nagyszer dolog ez--gondolta hls, szinte s meghatott
+llekkel.--Bevallom, hogy a nagy palota, a cseldsg, az aut, a
+jacht, az utazs, a gazdag s mveit emberek trsasga, az a
+lehetsg, hogy a magam testi s lelki ignyeit egy knnyed
+elhatrozssal kielgtsem, a felesgem arisztokratikus asszonyi
+varzsa, ez a pnzen vsrolhat mvszet, knyelem, hatalom,
+fggetlensg s szabadsg, ez a korltlan teljesedse a polgri
+vgyaknak, mgis csak ez minden, amit az let nyjthat s n
+mindezt csak gy ajndkban vagy megszolglva, mint kirlyi
+honorriumot lvezem a mindenhat vgzet szeszlyes kezbl.
+
+Dmtr annyira becsletes, nzetlen logikj, tisztasziv s
+jhiszem ember volt, hogy ilyenkor szeretett volna
+szemtl-szembe tallni egy istent, akinek megksznje, hogy
+megnyitotta eltte a legmagasabb rend let kapujt.
+
+Ezen jrt Dmtr esze a gth imaszkben s mr-mr elhatrozta,
+hogy bemegy felesghez, elmondja neki gondolatait s egytt
+rvendeznek az let kegyelmes s bkez volta felett.
+Felemelkedett, kettt lpett, de aztn meghkkent s visszaesett
+a szkbe, mert eszbe jutott, hogy asszony mr nincs ebben a
+ragyog palotban. Egyedl van. Elhagytk.
+
+Kiss megrebbent a szempillja, de aztn eszbe jutott, hogy a mi
+volt, az nem is volt termszetes llapot.
+
+--Paraszt vagyok n, hiba--mondta egsz hangosan, a mvszet
+reg, bugris parasztja, vn szamr, ha egy percig is elhittem,
+hogy hozzval vagyok.
+
+Dmtr lelke sszehzdott. Nem. Nem ehhez az asszonyhoz
+szeretne most menni. Egy msik jutott most eszbe. Egy kicsiny,
+barna, szomor tekintet gyetlen kis teremts. Egy
+tehetsgtelen, de rajong lelk kis kollgja a mltbl. Akivel
+egytt kezdtek lpegetni a mvszet meredek hegygerincn. Az
+elfradt s lelt valahol a domboldalon, pedig elszakadt elle,
+mert a tdeje birta.
+
+--Ej, ej, hogy jutott ez most eszembe,--tprengett Dmtr s
+Nrra gondolt.
+
+--Nra--ismtelgette magban elszr mosolygs
+reminiszcencikkal, aztn meghatott ellgyulssal, vgl
+fjdalmas vgyakozssal.--Hol lehet most Nra? Mi lett belle?
+Taln frjhez ment s elsatnyult, megrtult s megregedett
+idejekorn a gondoktl, a szegnysgtl, a gyermekszlstl, a
+csaldi perpatvaroktl s a meg nem valsult illzik hallos
+gytrelmeitl.
+
+--Nra ...--ez a nv most, mint egy buja s fantasztikus rgeszme
+inkarncija, egyszerre rzkletes s csbt testet lttt. Maga
+eltt ltta, szinte kzzel elrhet kzelsgben a kis fekete
+szobrszlenyt, aki pomps fiatalsgval, szzi
+szemrmetlensgvel, gynyr testnek engedkeny vonakodsval,
+ntudatlan lvezkpessgnek vgerhetetlen skljval, isteni
+mdon tltsz szemlyessgvel, rkk kacr dacossgval neki
+az els komoly letrmket nyjtotta. Sem azeltt, sem azta nem
+volt szerelme, amely oly apokaliptikus szpsggel, annyi
+gytrelmes gynyrsggel, annyi flelmetes s megrz
+szenvedlyessggel knozta volna frfii, fiatalos
+szemrmessget, bszkesgt, mint a Nrval tlttt vek szinte
+tragikus szenzcija. Nrval ismerte meg a szerelmet, eltte
+csak flnk s zetlen ksrletezs volt minden, csak
+msolgatsa a regnyek s szndarabok szerelmeinek, utna pedig
+csak rks keresgls az utn, vajjon tallja-e mst annak a
+hatalmas, gyilkos, hallos mennyei megsemmislsnek, amely Nra
+karjaiban szakadt az ntudatra.
+
+--Nra!--szisszent fel fjdalmas mmorban a mvsz s
+elviselhetetlen extzist rzett az idegeiben.--Hol lehet most
+Nra?
+
+Dmtr homlokn vad ktsgbeesssel dobogott a kidagadt
+vredny. Berohant a dolgozszobjba, felrntotta az rasztala
+fikjt, kidoblt minden levelet, kpet, drga s ereklys
+lim-lomot s Nra fnykpe utn kutatott. Nra e pillanatban
+annyira a szvben lt, annyira beleolvadt a sajt testbe, oly
+kzel volt az agyhoz, hogy nem ltott belle semmit: most nem
+tudta rekonstrulni azt az arcot, amely egykor legdesebb
+gynyrsge s legcsodlatosabb ltvnyossga volt. Nra oly
+mlyen eltemetkezett a mvsz egynisgben, hogy megsemmislt.
+Nra eltnt, csak egy lzas, rjng rzs maradt meg belle, az
+els s utols szerelem rk impresszija.
+
+Dmtr egyetlen hajszlat, egyetlen levelet, vagy kpet nem
+tallt, ami Nra testi valsgt kzelebb hozta volna rzkeihez.
+De minden pillanatban kzelebb kerlt ahhoz a nagyszer
+elragadtatshoz, amelyben vekig vergdtt. Most sszesrtve,
+megsokszorozva, flmagasztostva rezte egyszerre mindazt a
+gynyrsget, amit neki Nra aprnkint, bnattal, kicsinyes
+kellemetlensgekkel vegytve veken t adott. Most ugy rezte,
+hogy letnek ez volt az egyetlen szpsge s mindaz, amit azta
+kapott az emberektl, eltrpl, nevetsgess vlik s megsemmisl
+Nra isteni ajndkai mellett. Egy kimondhatatlan, hls s szent
+elrzkenyls borult a lelkre, hogy majdnem srva fakadt.
+
+--Hol lehet most Nra?--ismtelgette mnikus szenvedlyessggel
+s boldog elragadtatsbl lassankint kinz nvd s magval
+szemben szomor szemrehnys fakadt ki.
+
+--s n ezt az asszonyt mr csaknem elfelejtettem. Egyszer csak
+otthagytam magam mgtt, mint egy forrst, amelybl az let
+vzt ittam ... amelybl ert, ifjsgot, szpsget, ambicit,
+mvszetet, btorsgot, egszsget ittam a nagy gyalogtra ...
+Otthagytam, hogy msok mertsk meg benne piszkos tenyerket,
+hogy msok apasszk drga, tiszta de cseppjeit, hogy
+rtapossanak s besrozzk s felzavarjk s tnkretegyk s
+pocsolyv iszapostsk szivrvnyosan habz kristlyos folyst.
+
+Dmtr szembl kicsordult a knny. Dmtr gyermekesen tiszta
+s mly fjdalmat s lelkiismereti furdalst rzett.
+
+Elhatrozta, hogy felkeresi Nrt s uj letet kezd vele.
+
+
+
+
+VII.
+
+
+A Dmtr-villa, amelynek homlokzatrl a Sors bona, nihil aliud
+jelmondata hirdette a ders s nyugodt letblcsesg szelid
+fatalizmust, az emlkezetes botrny utn hamarosan
+elnptelenedett. Mr nem lltak meg kapuja eltt az elegns
+hlgyek auti, a libris cseldsg elszledt, zongorasz tbb
+nem szrdtt ki a hromives ablakok tblin. Csak a mterembe
+nyl hatalmas vegtorncon keresztl lehetett ltni, hogy egy
+fehrkpenyes Titn kalapccsal, vsvel s egyb
+aclszerszmokkal ostromol mrvnykolosszusokat s kblvnyokat.
+De a munka magn hordozta a harag s a bnat stt unalmt. A
+szobrsz bartjai elszledtek, a szomszdok sszesgtak,
+nevetgltek, vagy a szent megbotrnkozs larct vettk fl, ha
+elhaladtak a hz eltt. Csak egy vkony, magas,
+kinos-elegnciju, sppadt frfi ltogatta gyakran a magnyosan
+verejtkez mvszt: Balthazr Gyrgy rendrkapitny, az amatr,
+a dilettns mgyjt, a mvszettrtnet s a psichoanalyzis
+lelkes rajongja. A derk frfi csakugyan nem mutatkozott az
+eltletek s a trsadalmi konvencik rabszolgjnak, nem
+vetette meg a mvszt, st bartsggal tapadt hozz a balsors
+mostoha napjaiban. Megfelezte vele a bnatot, --mint
+mondta,--mbr korbban nem volt rsze vele a bkessg
+dessgeiben s a dicssg mmorban. s megfelezte Dmtr
+ersznyt is, mbr nem szivesen, --mint lltotta--mert az
+anyagiak mindig veszedelemmel fenyegetik az idelis bartsg
+tartssgt. Szerencsre Dmtrnek nem volt szoksa az anyagiak
+irnt rdekldni--egyszer s rajong lelke hls volt azrt,
+hogy akadt egy emberi llek, aki nem szgyenli a vele val
+sszekttetst.
+
+Balthazr az esti tezgatsok alkalmval gyakran krdezskdtt a
+fekete misk, a fldalatti orgik s az piumbarlangok
+mibenltrl; sajnos, ezirnt Dmtr a legtvolabbi
+tbaigaztssal sem szolglhatott. Ellenben elpanaszolta neki,
+hogy egykori szerelmt, Nrt, a szobrszlenyt sehol sem tudja
+feltallni, s ebben segtsgt krte hsges bartjnak.
+
+--Neve?
+
+--Balogh Nra.
+
+--Kora?
+
+--Negyven ves lehet, gy krlbell ...
+
+--Mikor lttad utoljra?
+
+--Ltni nem lttam, csak hallottam, hogy frjhez ment, egy
+lenykja szletett ... A frjt ... hogy is hvjk csak a
+frjt?
+
+--Igen, ez a fontos.
+
+--Valter ... Waldeck ... hopp, megvan, Waldeck Rudolf
+vadszrnagy Ausztriban.
+
+--Pomps ... kszen vagyunk--lelkendezett Balthazr.--Egy katonai
+schematizmus.. s megvan az egsz ...
+
+--A frje meghalt ... ezt is hallottam,--nygte ki lemondan a
+szobrsz.
+
+--Annl jobb,--lelkendezett Balthazr--akkor a
+hadgyminisztriumban megnzzk a nyugdijasok listjt. Meghalt a
+frje ... pomps ... ez az Isten rendelse ...
+
+s kt ht mlva diadalmasan jelentette Balthazr:
+
+--zvegy Waldeck Rudolfn szletett Balogh Nra rhlgy
+tizenhtves lenyval egytt Bcsben l, iparmvszeti iskoljuk
+van a Leopoldstrasse 17. szm alatt III. emelet 8. ajt. A lenyt
+gnesnek hvjk s az idei freudenaui szpsgversenyen els dijat
+nyert 4685 sztbbsggel. Feketeszem, magas, karcs, feltn
+szp lb kis zike. Nyomaszt anyagi viszonyok kztt lnek,
+mert anya s lenya az egyszer barna kenyr tiszta s
+termszetes zt tbbre becslik a homlyos ton szerzett anansz
+s szibarack-bowl buja zamatnl.
+
+Dmtr hlt adott az Istennek s rvendez llekkel csomagolt,
+hogy Bcsben flkeresse, magv tegye s elhozza ide, a
+zugli-uti palotba rgi szerelmt s ifjkornak boldogsgt
+visszalltsa reg napjaira.
+
+s tkzben ekkpen elmlkedett:
+
+--Hiba, a termszet, a szrmazs s a csaldi nevels, a
+vrmrsklet s a llek csiszolatlan egyszersge ellen nem
+szabad erszakot elkvetni. Itt van az n esetem. Szdletes
+lendlettel haladtam flfel a dicssg s fnyzs, a vagyon s
+elkelsg kapaszkodjn. Brn felesg, libris cseldsg,
+arisztokrata barti kr ... mint egy operai rendez csapong
+kpzelete ... minden si sztnm s hivatottsgom ellenre
+erszakosan kiforgatott egyszer s paraszti egynisgembl. Mi
+lett a vge? Gny, szgyen, megalztats. Ha megmaradtam volna
+homlyos s hvs zrkzottsgom, munkval s kzdelemmel
+megdestett szegnysgem, bohmes szerelmeskedseim s polgri
+rmeim apr hotelszobjban, vagy egy klvrosi atelier fehrre
+festett csupasz ngy fala kztt ... nem jutottam volna sem a
+ktes s hi pompa fellegvrba, sem a fullaszt s gyalzatos
+buks rvnybe. Milyen gynyr lett volna kis vidki templomok
+mrvnymadonnit faragcslni, gipszntvnyek modelljeit gyrtani,
+sremlkek terveit rajzolgatni, este j pohr bor mellett
+pipzgatni, jkedv s termszetes cimbork kzt muzsiklni s
+Nra pomps derekt tlelve, szp csendesen pihensre ballagni,
+nap-nap utn valahol egy kis falu hatrban, kzel Budapesthez,
+mindjrt az t szln ptett fldszintes villban, ahol
+petroleumlmpa enyhe fnye mellett apa s anya, nagyocska leny,
+egy rvidnadrgos figyerek--teringettt! hadd jjjenek a
+gyerekek, mint az orgonaspok,--ngy t maszatos kis szobrszinas
+ldgl, az egyiket nagyapmrl Andrsnak, a msodikat apmrl
+Plnak, a harmadikat magamrl Jnosnak, s lenyt desanymrl
+Klementinnak, a legkisebbet, gynyr, feketeszem, izmos,
+frge, pajkos csavarg kis libuskt pedig rla: Nrnak
+keresztelte volna a falu plbnosa ...
+
+s a vasti kocsi puha prnjn a boldogsgtl elrzkenyedve,
+majdnem srva fakadt Dmtr s oly izgatottan s oly srn
+nyaldosta, kemny, kicserepesedett vastag ajakt, mint mg soha
+letben ...
+
+s kt ht mlva Nra s lenykja, gnes mr tvettk a
+Zugli-ti villa hztartst. A szobrsz nem tagadta, hogy ezt a
+boldogsgot bartjnak, Balthazr rendrkapitnynak ksznheti, s
+hlja jell neki ajndkozta egyik legszebb alkotst, Ldnak
+s ngy gyermeknek, Castornak, Polluxnak, Helnnak s
+Klytaimnestrnak bronzba nttt csoportozatt.
+
+Ettl fogva jra hangos s ders volt a mvsz hzatja. Nem
+csoda. Nra s lenya ragyogan rdekes s vidm teremtsek
+voltak. Jnos az els pillanatban, ahogy Bcsben megpillantotta
+ket, majdnem felkiltott annak a hasonlatossgnak a lttra,
+amelyet a fiatal gnes s a hsz esztend eltt elvesztett Nra
+arca, termete, hangja, jrsa s szempillantsa mutatott.
+
+--A termszet csodlatos jtka ez--tndtt a szobrsz
+meghatottan.--Az g hatrtalan kegyelme, hogy regsgemre
+visszaadta nekem egszsgben s fiatalsgban elhagyott mzsmat.
+Megismtelte, megkettzte az letemet. Hsz esztend nyomtalanul
+tnt el a htam mgtt s most jra kezddik minden szpsg s
+boldogsg, mintha a hsz esztendt csak tlmodtam volna. n is
+fiatal vagyok s jra kezdem az letemet.
+
+s nyomban hallos szerelmet rzett Nra lenya irnt.
+
+--mde mi lesz Nrval?--krdezte ijedten nmagtl.--Nra rett
+asszonyi pompjban, kiss bgyadt s kilt szpsgben llott
+eltte, mint egy fejedelmi tearzsa. Sokban emlkeztette t Van
+Roosen brnre, csakhogy Nra fekete haj s sugrzan leters,
+ds, energikus, kacr s vidm. Csak Dmtr szemrmessgn mlt,
+hogy nyomban nem folytattk ott, ahol--ezeltt hsz esztendeje,
+Hellmer tanr atelierjben, a modellek s nvendkek
+trsasgban--abbanhagytk. A mvsz egyelre nem lt rgi
+jogaival. Egyrszt mert szerelmes volt a kis lenyba, msrszt,
+mert hzassgrl, csaldrl, gyermekekrl s keresztelrl
+lmodozott, vgl, mert becsletrzse, jmborsga s ktelessge
+azt sugallta, hogy Nrt kell a menyasszonynak tekintenie s r
+kell biznia a tovbbiakat.
+
+Annyi bizonyos, hogy Nra s lenya tvettk a palott,
+berendezkedtek s megosztoztak az uralkodson. Kln
+lakosztlyaikban meglep izlssel, hozzrtssel s
+otthonossggal elhelyezkedtek, nyomban bartokat, rajongkat, s
+ingyenl tnyrnyalkat gyjtttek maguk kr s egykettre
+kialakult a kt imdand s rdekes hlgy udvara, amelynek
+majordomusa, kancellrja, mindenhat kegyence s minisztere
+Balthazr lett, a rendrkapitny. Az j trsasgban alig volt
+egyetlen ember, aki Van Roosen brn uralkodsa alatt is
+bejratos lett volna a villba. A brn ugyanis a frfiak kzl
+a fiatalsgot, a nk krbl a meglett, vagy legalbb is rett
+korban levket invitlta. Most pontosan ellenkez tendencia
+mutatkozott. A frfiak nagyrszt tul voltak az tvenen s a nk a
+hszas vek virgz ifjsgt kpviseltk. A frfiak a
+nyugalmazott tbornokok, versenyistlltulajdonosok, gazdag
+bankrok, lecsszott arisztokratk, tzsdegynkk, adssgba
+merlt elkel llamhivatalnokok krbl kerltek ki, a nket a
+szinhzak, dalcsarnokok, mulatk tjrl, az irodalom s mvszet
+termketlen hisztriki kzl, brillinsoktl csillog llstalan
+tantnk s mvsznvendkek pomps bundkba burkolt, szeld s
+engedkeny nyjbl terelte ssze a fradhatatlan s
+szolglatraksz Balthazr.
+
+--Annyi bizonyos, hogy a vros legszebb hlgyei s legglnsabb
+gavallrjai szerencsjknek tarthatjk, ha kszbdet
+tlphetik--hizelgett desks finomsggal Dmtrnek.--A
+cinquecento szalonjainak kpe elevenedik meg itt, a te
+mvszettl s szpsgtl tlengett palazzodban.
+
+s pldkat sorolt fel a renaissance trtnetbl. Sok
+hasonlsgot tallt a Dmtr-villa trsasga s a sienai
+Michelangelo elnklete alatt ll mvszkompnia kztt, amely a
+rmai pestis dulsa utn az rk vros npt a maga zsenilis
+bohsgaival az j let lvezetre megtantotta. Agostino Chigi
+bankr sgornjvel, a szp Madonna Porzival lltotta egy sorba
+Nrt, klsleg pedig madame d'Etamnes-nl, I. Ferenc kedvesnl,
+st Diane de Poitiersnl is klnbnek magasztalta t, aki
+szpsgn, okossgn, zsenialitsn kvl mg ernyessgvel s
+hsgvel is fellmlja halhatatlan eldeit. Meghatottan s
+ellgyultan kvnt szerencst az j let rmeihez s
+kijelentette, hogy ez Dmtr Jnos letben van olyan nagyszer
+epocha, mint a renaissance az olasz s francia kultra
+trtnetben.
+
+Mindamellett nagyon tvedne az, aki ebbl azt kvetkeztetn, hogy
+a szobrsz boldog volt ebben a renaissanceban. A helyzet egy
+cseppet sem hasonltott ahhoz a romantikus elkpzelshez, amelybe
+ az j letet belltotta. Nyoma sem volt abban sem a hajnalban
+kezdd munka htatos buzgsgnak, a verejtkez alkots
+diadalmas fradsgnak, az esti pipzgatsok, a jlelk s
+egyszer cimbork kzt val muzsiklgatsok, kuglipartiek s
+erdei kirndulsok, vasrnapi srzsek s ezsts holdvilgnl
+vgzett halszgatsok idilli rmeinek. Az Angelus hangjait
+elnyomtk a zongorn eladott modern ngerdalok akkordjai,
+flemile s pacsirta helyett kezd operanekesnk trilli
+csattogtak a park villanykrtkkel gyren vilgtott bokraiban, s
+kugliparti helyett nehz bakkarajtszmkban kellett rsztvenni a
+megrmlt lelk szobrsznak.
+
+Nha ugyancsak megszeppent, ha tgondolta, hogy mire vezet ez az
+let. De Nra s gnes oly szp volt s a trsasg minden tagja
+oly fennen magasztalta a kt hlgy tkletes ernyeit s vonz
+trsadalmi tulajdonsgait, hogy nem tudott beleszlni a fiatalsg
+nfeledt, bjos knnyelmsgeibe.
+
+--Hadd tomboljk ki magukat a sanyar vek egyhang s unalmas
+nlklzsei utn--gondolta atyai beltssal.--Majd megunjk s
+rjnnek arra, hogy az igazi boldogsg az let csendes
+harmnijban s az ignytelensg blcsessgben rejlik. Aztn
+majd elvlik: vagy az anyja, vagy a lenya a felesgem lesz ... s
+ez floldja a most mg flsikett disszonancikat.
+
+s maga lassan-lassan elvonult. A park vgn egyszer, de tgas
+vegateliert lltott fl magnak s ott hajnaltl estlig gyrta,
+formlta, simtotta megkezdett kolosszlis kompoziciit. s
+estnkint, mikor a dszcserjk, rzsafk, dlinvnyek, ritka
+pinik, egzotikus virgbokrok all a hlgyek trsasgnak ezsts
+kacagsa, poharak csengse, a szalon-kapelle buja tncmuzsikja
+flhangzott, szerelmes prok gyakran odalopdztak a szobrsz
+ablakhoz s a fggnyk kztt lestk a lihegve, dohogva, izzadva
+kzkd mvszt.
+
+Dmtr haja, bajusza, szemldke fehr volt a gipsz, agyag s
+mrvnypor szllong felhiben, hatalmas trzse grnyedezett a
+ktmbk, agyagmasszk emelgetsben, felgyrt karjn
+kirajzoldtak az erek, ahogy az anyag ellenllsval viaskodott.
+Srt a mrvny a frsz fogai alatt, nygtt az agyag a herkulesi
+marok szortsban, szikrzott a szilnk a vs, a kalapcs, a
+reszel slyos rintsre, egy nagyszer, haragos, zord szimfnia
+zenje kisrte a mvszi erfeszts isteni tornjt.
+
+A szerelmesek nevettek s fltek s elfutottak, mert szgyeltk
+volna magukat, ha a verejtkez Cikiops szreveszi
+kivncsisgukat.
+
+Egy ilyen jszaka utn reggel nyolc rakor megjelent a hzban egy
+gyvd, kt tanval, egy rendraltiszttel s hrom, egyenknt
+szzezer koronrl killtott vltt mutatott be Dmtrnek,
+amelyre a mvsz neve szemmellthatlag hamistva volt.
+
+Nra volt a hamist.
+
+Dmtr eladta kszen ll szobrait, bronzait, rmeit,
+reliefjeit, gipszmodelljeit s ktelezte magt, hogy t esztendn
+keresztl minden mvt tadja a hitelez bankroknak. s nem is
+haragudott.
+
+--Legalbb lesz, ami munkra sztkljen.
+
+Nra azonban srt s vonaglott a lelkiismeretfurdals s megbns
+tisztt tzben.
+
+--Ezutn ms letet lnk--fogadkozott anlkl, hogy Dmtr ezt
+megkvetelte volna.--Mindenekeltt frjhez adjuk a lenyomat.
+
+s bemutatta jvendbeli vejt grf Enrico Pagginit, olasz
+lovastisztet szolglaton kivli viszonyban, egy huszonngy ves,
+egrszem, piros ajk karcs gavallrt, a hz gyakori vendgt,
+aki nem tud gnes nlkl lni, de hogy vele lhessen s
+elvihesse haza Sienba, si kastlyuk, olajfaerdeik s
+szllugasaik fldi paradicsomba, ktszzezer korona hozomnyra
+van mulhatatlanul szksge.
+
+Dmtr boldog volt, hogy a legdrmaibb problema: Nrval szemben
+val ktelessgei s gnes irnt kilobbant szerelme ilyen pomps
+nkntelensggel megolddott.
+
+--Nem is volt tiszta s erklcss gondolat--llaptotta meg
+magban bnbnan, hogy vgyaimmal --habr titokban is--e gyenge
+s rtatlan lenyka utn trekedtem. Az Isten jja ez--mondogatta
+megbklten s rezigncival.
+
+s hzra ktszzezer koronnyi jelzlogklcsnt vett fel,
+hozomnyul a szerelmeseknek.
+
+--Menjetek bkvel Sienba s legyetek boldogok.
+
+A mihez extzistl reszket hangon kivnt szerencst Balthazr
+is, a hz szolglatksz s nfelldoz bartja.
+
+
+
+
+VIII.
+
+
+Az ember szpen meghzasodik, mindegy, ha reg korban is, csak
+az a fontos, hogy maghoz val nszemlyt vegyen felesgl.
+Mindenki megbnta, aki akr alul, akr fell hzasodott a
+rangjn. Mvszember, alacsony szrmazs, mg ha kirlyok
+bartja is, ne vegyen el frang hlgyet, mert az megcsalja az
+inasval; aki pedig modelljt vagy cseldlenyt teszi nejv,
+biztos lehet, hogy felesge beleszdl elkel bartja karjaiba.
+Nra mr nem ppen fiatal, de szp, temperamentumos s kvnatos;
+jzan, de tele van az let vgyval s be tudja ragyogni
+kedlyvel, szerelmvel s okossgval egy mvszember regsgt.
+Ismeri a vilgot, tud frfiak s asszonyok nyelvn beszlni,
+jrtas az zleti let titkaiban (maga is iparmvszeti trgyakkal
+kereskedett), szereti a pnzt s otthonos a jltben; bizonyos,
+hogy nagyszeren fogja adminisztrlni az ura mvszett. Hogy
+eddig tkozl volt s egyszer megbotlott a trvny
+paragrafusaiban: ennek a hirtelen tmenet, a vratlan szerencse
+s helyzetnek bizonytalansga volt az oka. Most mr torkig van
+az esze-veszett karnevllal, szinte htozik a nagybjt szigor
+mrtkletessge, takarkoskodsa, valamint a vagyongyjts
+hasznos rmei utn s szp csendesem kszldik az regsg
+napjaira. Ezentl teht Nra kezeli a vagyon megmaradt roncsait.
+Nra egyezkedik a bankrokkal, akiknek elsbbsgi joguk van
+minden j alkotsra, trlesztgeti a jelzlogklcsnt s megveti
+alapjt az anyagi jjledsnek. pedig dolgozik, a mindensgit,
+jjel-nappal dolgozik, mint az igavon barom, mert labor omnia
+vincit s gy sincs ms rm ebben a cifra rongyos fldi letben.
+s ha a villt el kellene adni? Ha automobilt s fogatot tbb
+nem tarthatna? Vigye el az rdg! Hadd jjjn a dunamenti kis
+kzsg, a fehrre festett csupasz atelier, a napstses udvar a
+vn difval, csak ott legyen Nra a ragyog fekete szemvel s
+ring termetvel, aztn hadd jjjenek a gyerekek, Andrs, Pl,
+Jnos, Klementina, Nra, teringettt, gy sincs semmi rm ms
+ezen a kerek vilgon.
+
+--Nra--rontott be bartnjhez villog szemekkel, g arccal,
+extzistl kicserepesedett ajakkal a mvsz,--akar-e a felesgem
+lenni, desem?
+
+Nra szemrmesen elfordtotta a fejt, nhnyszor halkan
+khintett, azutn odaborult a frfi vllaira.
+
+--Meg tud-e nekem bocsjtani?
+
+Dmtr Jnos trdre ltette az asszonyt s emlkeztette t
+Hellmer professzor mtermre. Majdnem srtak. Nra gy belebjt a
+szobrsz hatalmas karjaiba, mint Vnus szerelmes galambja a
+fszkbe.
+
+--Te vagy a legdrgbb, legjobb, legszebb ember ezen a vilgon.
+
+Kitztk az eskv napjt, addig Nra a villa szaki szrnyn Van
+Roosen brn resen hagyott hlszobjban lakott, Dmtr pedig
+a kerti mteremben tlttte jszakit.
+
+--Jegyesedhez pedig ne kzeledjl az eskvd napjig--sgta neki
+egy imdsgos, elnekes, szemrmes reg parasztasszony hangja,
+ezerjfves desanyja si magyar tradicis szelleme.
+
+Jnos kt ht alatt megmintzta a bolyong Odysseust, amint
+hazatr s felesgt Penelopt a krk karjaiban tallja; a
+fradt hs megrendlve, nmn nzi az orgit; ll az ajtban, de
+mr egyik vllval kifel fordul; szenved arcnak csak a
+profilja ltszik. A dombormvet, amely kt mter magas s ngy
+mter hossz volt, a prisi nemzetkzi trlat szmra ksztette.
+Valahnyszor rnzett, mindig Michelangelo s a Kentaurok harca
+jutott az eszbe.
+
+--Ezzel kezdem meg az j letet--drmgte magban, amikor
+agyagportl s izzadtsgtl sszecsapzott kemny hajt
+borzolgatva, gyulladt szemmel, liheg ajakkal ott llott a ksz
+remekm eltt s mregette az alakok arnyait, a dzsl csoport
+elrendezst s Odysseus arcnak fjdalmas eltorzulst.
+
+--Te a magad sorst mintztad bele ebbe a
+mrvnyrengetegbe--gnyoldott vele egy krrvend gonosz kis
+rdg a szivben.--Erre taln nem is gondoltl, reg cimbora.
+
+Jnos elnevette magt. Bolond tlet. Az ember kigondol valamit,
+ers akarata van a megvalstshoz s megcsinlja szpen,
+lelkesen, gondosan, izzad, tzel, dolgozik, kimerl, alszik egyet
+s megleli a felesgt: nincs tovbb. Ami ezen tl van, az beteg
+ember lzas lma, romlott fantzik kprzata, sketek
+hallucincija, vakok rmltsa, nmagukkal meghasonlott lelkek
+dlibbja. Az egszsges ember tudja, hogy sors bona nihil aliud
+s jt hz a kancsbl a bosszsgok utn.
+
+Elvette fikjbl a borosveget. Liternyi, nagy bls poharat
+flig tlttt vele, megptolta habz, sznsavas svnyvzzel s
+egy hajtsra kiitta a csps, savanyks keverket. Aztn pipra
+gyjtott s elgedetten letelepedett munkja el egy falcra:
+
+--A f az, hogy lnk egszsgben, keznk alatt g a munka s hogy
+a relief, teringettt, csinos egy kompozci. Ttva marad
+Prisban a kritikusok szja. Ez a fdolog.
+
+Nyolc nappal az eskv eltt Nra sugrz arccal jelentette, hogy
+megtallta a mdjt, mint kell Dmtr zillt anyagi viszonyait
+egy fogsra elrendezni.
+
+--Tulajdonkppen Balthazrnak ksznhetjk az idet,--mondta
+szapora bbeszdsggel.--Vegyk csak a dolgot gy, ahogyan van.
+Neked, des szivem, jelentkeny adssgod van, ugy-e?
+
+--Sajnos, jelentkeny. Ktszzezer az gnes hozomnya,
+hromszzezer a hrom vlt, az sszesen flmilli,--szmtgatta
+Dmtr s egy kiss elvrsdtt szgyenletben.
+
+--Szzezer korona adssgom van nekem,--tette hozz hanyagul az
+asszony.
+
+--Az hatszzezer.
+
+--Az kszereim zlogban vannak.
+
+--Az htszzezer.
+
+--Mondjuk nyolcszzezer, mindennel egytt. Teht krlbell egy
+millit jelent az adssg, ha meg akarjuk vltani a bankrok
+opcijt s kiegyenltjk az apr-csepr tartozsokat. Mr most
+ide figyelj. A villa, a berendezs, a mtrgyak, az ezst, a
+flsleges dszruhk, kosztmk, rgisgek, fegyverek, az aut, a
+lovak, mind sszevve megrnek vagy kt millit.
+
+--Kt millit?--krdezte elszrnyedve Dmtr, aki sohasem
+sejtette, hogy ily fejedelmi vagyon felett rendelkezik.
+
+--Ugy-e drga, reg Herkulesem, nem is tudtad, mi van a te Nrd
+gondjai alatt?
+
+Dmtr hlsan cskolta meg a felje nyjtott puha, fehr,
+selyemsima kezet. --Nos?
+
+--Nos, Balthazr hozott egy mkereskedt, nagystl gyjtt s
+pnzembert, az hajland kt millit leolvasni a villa s annak
+minden ingsga ellenben. Egy millit rgtn kszpnzben fizet,
+a msikkal pedig adssgaidat rendezi, ha te is gy akarod.
+
+Egy milli kszpnz s radsul megszabadul a villtl, a
+bankroktl, az adssgaitl, az autjtl, a lovaitl s a
+cseldsgtl!... ez tbb volt, mint amennyit Dmtr Jnos
+hirtelen t tudott fogni a fantzijval. Egy ideig elkbulva
+bmult Nra fekete szemeibe, zavartan s izgalomtl ntudatlanul
+nyalogatta az ajakt, aztn kurjantott egyet, majd lesen
+csattogva, mint egy mmoros flemle, ftyrszni kezdett.
+
+Percek mlva trt csak maghoz.
+
+--Imdlak Nra, te gynyr, te nagyszer, te rdngs asszony!
+
+s hatalmas karjaiba zrta az imdott felesgt.
+
+Kt nap mlva megktttk az ads-vteli szerzdst, harmadnap
+tisztztk a dolgokat, a jelzlogklcsn, az adssgok s a
+bankrok opcija krl, a negyedik nap nagy ldomst ittak a
+ragyog zlet rmre. Dmtr szabad, boldog, megifjodott, jj
+szletett ember, istenldotta ifj szobrsznvendk, st
+pirospozsgs, tenyeres-talpas, farkastvgy, csavarg
+kfaraglegny mdjra ftyrszett a lakomn, amelyen az
+nnepls kzpontjban Nra mell Balthazr bartjt lltotta,
+minden jnak, szerencsnek, boldogsgnak rtelmi szerzjt, ezt
+az nfelldoz s lngesz frfit ... a teremtsit, nem is tudja
+elgondolni, mint rhatna le hljt e pldtlan barti
+szolglatokrt.
+
+--Most aztn ki a falura!--veznyelte drg basszusn a szobrsz
+s kt gigszi karjval hol Nrt, hol a rendrkapitnyt
+lelgette.--Ki a falura, a foly partjra ... vsvel,
+kalapccsal, mintzfval, horgsz bottal, pipval s
+harmonikval ... hla Isten, vge e nagyri komdinak, ezentl
+nem fogunk sznhzat jtszani lht bartaink mulattatsra.
+Nra, Nra, n des, gynyr kis trsam az letben, megint kt
+siheder, ugrifles, csacska szobrsznvendk lesznk,
+sszehzasodva, frj s felesg s aztn hadd jjjenek ...
+teringettt, mhoz egy vre lesz az Andrs keresztelje.
+
+Igy lelkendezett a mvsz s leborult a sors ajndka, Nra
+szerelme s a maghoz val idillikus, fldhztapadt,
+piros-pozsgs let feltmadsa eltt.
+
+Ez volt a negyedik nap.
+
+tdik nap Nra s Balthazr a millival egytt eltntek a
+fvrosbl, bcslevelet hagyvn htra, melyben megrjk, hogy
+nem tudnak egyms nlkl lni, bocssson meg nekik, hltlan,
+gonosz, nz, de a szerelemben megtisztulst keres kt tkozl
+gyermeknek, ldja meg t az Isten a jsgrt, k elvitorlznak
+Amerikba.
+
+--,,Fenklt lelked meg fogja rteni--irja Balthazr kln utirat
+formjban--hogy neknk nagyobb szksgnk van e nhny rongyos
+koronra, mint neked, aki a mvszi lngelme kifogyhatatlan
+kamrjban oly mlyen s gyakran nylsz bele, amint csak kirlyi
+kedvednek jl esik. Mi, akikben sem a teremt ernek, sem a
+kincskeress mvszetnek szikrja sem lappang, a te
+irgalmassgodhoz folyamodtunk s figyelmedbe ajnljuk Ruskin
+kvetkez szavait: Legyetek irgalmasok, hogy irgalmassgot
+talljatok. Te a nagy Ruskin tmutatsa szerint sszegyjttted a
+hasznos s csinos javak tekintlyes mennyisgt s nem bnod, ha
+abbl msoknak is jut, mg ha azok rdemtelenek is s zloghzba
+vinnk, vagy elkrtyznk kincseidet. Ami pedig elhatrozsunkat
+illeti, engedd meg, hogy azt ketts alapon indokolhassam. Az
+egyik a pszichzis krbe tartozik: Nra s n megtalltuk
+egymst, mint ahogy egymsra bukkannak Hermes s Afrodit. Mi
+vagyunk az a kt flember, akik--Aristophanes szerint--az irigy
+istenek beavatkozsa eltt nemcsak lelkileg, de testileg is egyek
+voltunk s azta a szzadok sorozatn a reinkarncik
+tvltozsain keresztl folyton-folyvst egymst hajszoljuk
+rjng epekedssel. Most vgre egymsra talltunk. Szabad-e ily
+termszeti parancsnak ellenszeglni? Nevezd a mi lekzdhetetlen
+szenvedlynket sexulis neuraszteninak, a determinizmus egy
+patolgiai megnyilvnulsnak: mindegy. Mi nem mernk a felnk
+zuhan Anank tragikus erejvel szembeszllani. Nem akarunk
+neked, a te fennenjr lelkednek, szemtl-szembe szenvedseket
+okozni. Bizonyra sszehasonlthatatlanul kisebb a bnnk gy, ha
+a tvolban vtkeznk a te gyengd illziktl mmoros hzassgi
+szndkaid ellen. A msik ok, amely szksre knyszertett:
+felebbvalim rideg s korltolt brokratikus eszejrsa, a lelki
+let labirintusban val jratlansga, vaksga s kegyetlensge.
+Hinya ama kpessgeknek, hogy a beltsos elmlet segtsgvel
+mrlegelnk az egyni erklcs titkos mlysgeit s szolidaritst
+tudnnak fentartani a kivlasztottak megitlsben.
+Sikkasztsnak, hivatalos hatalommal val visszalsnek,
+okirathamistsnak minstenek oly cselekedeteket, amelyek felett
+a XVI. szzad ppai, hercegi s kztrsasgi trvnyszkei
+mosolyogva szemethunytak a trsadalmi osztlyok szolidaritsa s
+az etikai individualizmus beltsa alapjn. Gondold meg bartom,
+ha annakidejn Vkony Gyrgy s nejvel kapcsolatban te is efajta
+kegyetlen tkfilkk kezbe kerlsz s nem vezet a sors az n
+megrt lelkemhez ..."
+
+--Alval szemt np!--mordult fel a szobrsz s ha e pillanatban
+kezegybe kerl, pipaszrval bizonyra vgighz Hermes s
+Aphrodite htn.
+
+Ksbb azonban legyintett a kezvel s gy szlt a tkrbl
+visszasugrz keser, spadt, eltorzult kpmshoz:
+
+--Deht tulajdonkpen mi trtnt veled, reg cimbora? Semmi. Itt
+llasz asszony, palota, milli s jbart nlkl. Ht nem gy
+kezdted az letedet? Vesztettl valamit? Semmit. A f, hogy lsz,
+egszsges vagy s derekasan tudod forgatni a vst. Semmi
+fontosat nem vesztettl, ha megmaradtl nmagad szmra.
+
+Aztn fogta vsjt, kalapcst, stt felleghajtjt,
+mintzfjt, grcss botjt s bolyhos szr olasz kalapjt s
+kiballagott a palotjbl anlkl, hogy egyetlen egyszer is
+visszapillantott volna az orszgtrl.
+
+--Mg szerencse is van a vesztesgben--gondolta tkzben
+megbklve.--Megszabadultam a bankroktl. Most mr csak akkor s
+azt dolgozom, amikor abban jkedvem telik. Odysseus, a vn, hiu,
+fecseg, hetyke csavarg sokkal veszettebbl jrt, pedig milyen
+ravasz fick volt az istenadta.
+
+Azutn sebesen szedte lbait, hogy mg otthon tallja Piacella
+bcsit, a srkgyrost. A Kztemet-t elejn mgegyszer
+eszbejutott a kt mter magas s ngy mter hossz domborm.
+
+--Pnelope! Teringettt, nem szabad a Penelopkra pteni. Ezeket
+a feketeszem s hajlstrzs kis bestikat a legenyhbb szell
+is megingatja. Csakugyan nem valk egybre, mint hogy modellt
+lljanak szp, llati testk meztelensgvel.
+
+
+
+
+IX.
+
+
+--Piacella Virgil, reg cimbora, nhz jttem elszr, hogy
+elpanaszoljam sorsom szomor fordulst. Kt ilyen kiprblt
+bartja az olasz mrvnyoknak s a bronzoknak, a grnit s
+homokkoszlopoknak, bizonyra legelbb megrtik egymst j s
+balsorsban egyarnt.
+
+gy lltott be Dmtr a srkgyros irodjba, amely a
+Kztemet-ton egy kkockkkal, bsul szentekkel, feszletekkel,
+gyszol angyalkkkal telerakott udvar vgn vrta a rendelket.
+Az udvar csendes volt s nptelen. A munkaidnek vge volt mr s
+a flig elkszlt embertrzsek gy sorakoztak ott egyms mellett,
+mint amputlt s beplylt hadirokkantak a kihallgatson. A
+szanaszt hever keresztek egy feldlt temet benyomsval
+borzongattk meg a ltogatk htgerinct. Az ember flt, hogy
+alattuk egyszer csak holttesteket s szertehullott embercsontokat
+pillant meg, ha nagyon szttekintget.
+
+Benn az irodban Piacella Virgil ppen napi bevteleit szmolta.
+Az ablakon vrs drtkalitkban kanri madr bcszott les
+hangon a huny napsugrtl. A dvnyon kt ris angoramacska
+dorombolt. A szgletben kutya nyszrgtt s kt-hrmat
+belevakkantott a mvsz szavaiba. Piacella Virgil s llatjai nem
+szerettk a klasszicizl mvszeket.
+
+A szoba sarkban llott az irasztal s fltte kt fehr lap
+hivta fel magra a figyelmet. Az egyiken vastag, fekete betkkel
+ez volt olvashat: ,,A t. megrendel mvsz urak a munka rt
+elre tartoznak lefizetni." A msik lapon ez volt: ,,A tulajdonos
+Piacella Virgil akadmiai szobrsz rnak szltand a mvsz urak
+ltal is, akiknek csak dlutn ngy s t ra kztt ll
+szolglatra."
+
+Mindakt felrs az adssgcsinl s emellett bizalmaskod,
+hetyke bohmeknek szlt, akik a tisztes srkgyrost gyakorta
+csak regemnek, vn uzsorsnak, vagy Piacella apnak cmezgettk.
+
+Dmtr most szre sem vette ezeket a rideg s kertels nlkl
+szinte figyelmeztetseket. Az volt a szndka, hogy nhny ezer
+korona klcsnt kr gazdag bartjtl.
+
+--Mtermet s mrvnyt akarok szerezni, hogy jra kezdjem az
+letemet.
+
+A srkgyros agyban ravasz tlet cikkzott fel, mint jjeli
+csendben vizek felett, a tvoli felhszakads elfutrja. Nyomban
+elhatrozta, hogy klcsnt nem ad a mvsznek, ellenben rk
+idkre lekti, brbeveszi, megkaparintja magnak s monopolizlni
+fogja. Mr ltta a szobrszt, mint egy munkagpet, amely ontani
+fogja az aranyakat.
+
+--Pnz kellene nnek, igen tisztelt bartom?--krdezte fjdalmas
+vonaglssal, mint aki egy nagy szerencstlensg elrzetben
+vergdik; mint aki ltja, hogy az emberek vakon rohannak nnn
+vesztkbe, mert nem ismerik sem a maguk, sem a megkivnt dolgok
+veszedelmes termszett.--s mit csinlna a pnzzel, ha szabad
+rdekldnm?
+
+--Mtermet brelek, mrvnyt vsrolok ... mintzllvnyom,
+gyam, szekrnyem, mosdtlam sincs, mindent odahagytam a
+zugli-uti villban.
+
+--Hm, hm--drmgtt a gyros,--mindent odahagyott. Ez az, amirl
+beszlni akarok. Ugy-e, nnek pnze, mkincse, lova, kocsija s
+autja is volt, nemcsak gya s mosdszekrnye?
+
+--Volt--nygte keservesen a szobrsz.
+
+--Naht.
+
+A kutya nagy lustlkodva feltpszkodott s a szomszd szoba fel
+vnszorgott, ahonnan lpsek zajt hallotta.
+
+--A fiam, Garibaldi--magyarzta kutyjnak a gyros.--Itthon van
+a fiam, az anyjval beszlget.
+
+A kutya helybenhagylag csvlta a farkt, sznakozva belenzett
+gazdja szembe s visszabjt a szoba sarkba. Piacella jra a
+szobrsz fel fordult.
+
+--Nemde, nnek millii voltak?
+
+--Voltak.
+
+--Naht.
+
+Csend. A kanri megunta a ftyrszst s behzta a fejt
+tollaiba.
+
+--s most nincsenek. Mirt? Mert nem val az n kezbe pnz.
+
+--Igaza van, Piacella.
+
+--Egy krajcr sem val az n kezbe, Mester. Pedig kr nrt.
+
+--Ht mit kellene tenni?--krdezte a mvsz gyanakodva.
+
+--Mg nem tudom. Az egyszer bizonyos, hogy nnek dolgoznia kell.
+Labor omnia vincit. Persze nem a sajt szakllra. Ezzel mr
+megjrta a Mester. n egy zsenilis, de lhetetlen ember, aki nem
+tud bnni a pnzzel. Ha magra hagyjuk, egsz letn t
+nyomorogni fog. Pedig kr volna a Mesterrt.
+
+Dmtrnek eszbe jutottak a bankrai, akik egyszer mr
+brbevettk a tehetsgt. Hallos vtek volt a szerzdst
+megvltani. De ha Piacella hajland volna ugyanazt megcsinlni
+...
+
+s eladta, htha ebben a formban tudna a derk olasz segteni.
+
+--Nehz dolog, nehz dolog--mormogott a gyros.--Itt nem barti
+szvessgrl, itt mvszetrl van sz elssorban. s mvszi
+dolgokban nem megynk szemlyes szimptik utn.
+
+Kzben pedig azon tpeldtt, hogy mint tudn az gyet minl
+olcsbban nylbetni. Megvallotta teht, hogy neki, egyszer
+kfaragnak, a mvszekrl s mvszetrl alkotott fogalmai nem
+ppen eredetiek. mr csak a szmvetshez rt, a goromba let
+kilte belle az intuicit s amily otthon van egy kereskedelmi
+mrleg elksztsben, annyira hinyzik a kritikja az igazi
+mvszet rtknek megtlsben.
+
+--Azt nlam senki jobban nem tudja kikalkullni, hogy mennyibe
+kerl a carrarai mrvny kbmtere, mi a kltsg munkadjra,
+szlltsra, rezsire, adminisztrcira, hirdetsre, mennyi
+vllalkozi nyeresget kell hozzcsapni mindezekhez, hogy abban a
+belefektetett tke amortizcija is bennfoglaltassk. De hogy mit
+r nekem ennek vagy annak a mvsznek, divathoz, szeszlyhez, a
+mizls csapongshoz, a piac felvevkpessghez, a mprtols
+tendencijhoz, az llam s a trsadalom hangulathoz kttt
+produktv kpessge,--ennek a megitlsbl, sajnos, mr
+kivnltem s e tren moccanni sem tudok mvszeti tancsadmnak,
+fiamnak, Garibaldinak megkrdezse nlkl.
+
+Ami igaz, az igaz, Piacella Virgil az tmr formban
+megszvegezett kritikai nzeteit fitl, Piacella Garibalditl
+szokta klcsnzni, ettl a ppaszemes, hrihorgas, kopaszod
+koponyj, selymesszakll, srgabr esztttl, aki vek ta
+azon fradozik, hogy megreformlja a mvszeteket, vagy legalbb
+is j iskolt teremtsen, mint Ruskin vagy Tolstoj. Az ifj
+Garibaldi egyike volt a legnagyobb mvszeknek; de nem a kezvel,
+nem is a hvelykujjval dolgozott, mint Dmtr, s nem is
+rasztotta el a trlatokat bevgzett szobrszalkotsokkal, csak
+rpiratokkal s eszttikai fejtegetsekkel, amelyek a szellem
+mlysge, a kedly transcendentlis finomsga s a fantzia
+mrhetetlen dimenzii rvn az sszes szobrszoknak
+flbehelyeztk t. Fmvt, amely ,,Aestopsichofizikai kisrletek
+a kpzetek s jelensgek sszefggsben" cmet viselte,
+bizonyra a szzad legjelentsebb kisrletei kz sorozzk
+mindazok, akik rdemesnek tartjk elolvasni, De, sajnos, senkisem
+tartotta rdemesnek.
+
+A sirkgyros teht behvatta maghoz Garibaldit s tancst
+krte ki, vjjon egy netaln megktend szerzds clravezet
+volna-e abban az irnyban, hogy azltal Dmtr Jnos s Piacella
+Virgil egyarnt megtalljk szmadsukat.
+
+--Nem,--adta meg a vlaszt Garibaldi.
+
+--s mirt nem?--krdezte atyja, a sirkgyros.
+
+--Azrt!--felelte Garibaldi mogorvn s tvozni kszlt.
+
+--Ltja,--shajtott az reg kfarag bnatosan, --gy vlekednek
+nrl a modern mvszek ltalban.
+
+--Nem rtek a szobrszathoz?--krdezte ijedten Dmtr s
+megragadta az ifj esztta kabtjt.
+
+--Nem mondtam,--vdekezett amaz.--rt n biz a mintzshoz.
+Csakhogy Eurpban legalbb tvenezer szobrsz csinlja ugyanazt,
+amit n, s ha, tegyk fel, valamennyi a Leonardo da Vinci
+gyessgvel formzza is az aktjait, nem gondolja n, hogy ebbl
+immr untig eleget termel Eurpa? Szksg van arra, hogy e hamis
+s banlis, erklcstelen s haszontalan meztelensgkultusz
+fokozshoz az desapm tkje, vllalkozsi kedve s munkja is
+hozzjruljon? Nem, kedves mester, nekem egsz ms fogalmaim
+vannak a mvszetek hivatsrl.
+
+Dmtr mennydrg hangon kzbekiltott:
+
+--n azt hiszem, hogy a mvszet legfbb clja jl brzolni egy
+meztelen embert.
+
+Az ifj Garibaldi mosolygott.
+
+--Taln az ember idejt akarja n mondani? Az erklcsi embert, a
+lelket, a karaktert, az isteni szellem hordozjt.
+
+--Nem. Engem az idegekkel s izmokkal felruhzott csontozat
+rdekel. Itt a vll-lapocka s a kulcscsont, ott a vllcsont s a
+csip, fentebb a gerinc-oszlop s a koponya, mindegyik a maga
+izleteivel, domborodsval s mlyedsvel,--magyarzta
+felbszlve a mvsz s megragadta a fiatal esztta gallrjt,
+maga el lltotta, megprgette, kiegyenestette s sovny testn
+rendre kimutatta, megtapogatta, kirajzolta hatalmas btyks
+ujjval az emlitett domborodsokat s mlyedseket.
+
+Garibaldi fjdalmasan felordtott, de az gyet sem vetett a
+vonagl emberkre.
+
+--Ha nnek, fiatal bartom, volna egyltaln teste, ha b s puha
+kabtja alatt fel lehetne lelni a hus szvedkt, az
+izomrostozatot s csontrendszert, akkor megmutatnm nnek, mily
+nagyszer gpezete az a fizikai erfesztsnek, a mozdulatoknak,
+amelyek alatt az izomcsomk s idegdudorodsok a legnagyszerbb
+jtkot mutatjk. s akkor elhinn nekem, hogy az brzolsnak
+legfontosabb pontja, hogy jl tudjunk megrajzolni egy meztelen
+frfit vagy meztelen nt. Mit tudja n, mily gynyr vonalakat
+rnak le a vll-lapockk s mily megragad ltvny az az t
+lborda, amelyek emelkedseket s domborulatokat formlnak a
+kldk krl, mialatt a test elre vagy htra hajlik ... mit
+tudja n ezt uram?
+
+Hogy llekzetet vegyen s megtrlgesse izzadt homlokt, egy
+pillanatra sznetet tartott a megharagtott mvsz. E pillanat
+alatt mr meg is bnta heveskedst.
+
+--Bocssson meg uram, ha megsrtettem.
+
+Garibaldi megvetleg mosolygott s legyintett a kezvel.
+
+--rtem nt, rtem. Nem haragszom. Engem a teria tern nem lehet
+megsrteni. Csak sajnlni tudom nt, hogy a mvszetben nem
+rdekli egyb, mint az anatmia s az epidermis szvettana. Engem
+pedig rdekelnek a llek tragdii, az eszmei let miszticizmusa,
+azok a dolgok, amelyekrl Hamlet eladst tartott Horationak: a
+llek redi, a szenvedlyek titkai, az emberi dolgok vgcljai, a
+lt vagy nemlt rvei s utlattal fordulok el a kezdetleges
+mvszet imitativ gyeskedseitl, amely alatt egy rothadt
+rzkisg gyva obscenitsa, egy mvszi affektci al rejtett,
+kznsges lvhajhszat bvik meg.
+
+s zsebbl kihzta uj knyvt, amely a szobrszat blcselett
+trgyalta.
+
+--A szobrszat lnyegt elszr tudomnyosan kell megrtennk,
+mieltt hozzfognnk a manulis megoldsokhoz. Ehhez pedig csak
+az optika, a pszicholgia, a trmrtan, a trigonometria s a
+blcsszet utjn lehet felkapaszkodni. A mintzsban elssorban a
+mozgskpzeteket kell brzolni, s csak azutn derl ki, hogy
+azok hogyan hatnak, mint ltbenyoms. A ltbenyoms azutn csak
+a kritikus szerept tlti be, befolyst mr nem rvnyesti a
+kpzetben. De ha jelen van valami brzolt, akkor az, mint
+realits, ellensge lesz a kpzetnek s ha vltoztatnom kell ezt a
+realitst avgbl, hogy vilgos ltbenyomss alakthassam, ugy
+nehezebb a dolog, mint egy rett kpzetet brzolni.
+
+Dmtr szja flrehzdott s automatikusan ismtelte az
+eldrdlt szavakat, amelyek gy halntkon vgtk t, mint Dvid
+parittya-kvei Glitot.
+
+Dvid azonban, miutn kijelentette, hogy Dmtr munkit csak
+abban az esetben tekinthetn mvszi produktumoknak, ha azok a
+ltkpzetbl kiindulva vezetnnek a mozgs-kpzetekhez,
+befejezsl mg ezeket vgta Glit szembe:
+
+--A mvszet eltt, amelynek segtsgvel az emberisg lelkt
+forradalmastani kvnom, a tudomny segtsgvel s a valls
+kalauzolsa mellett annak a clnak kell lebegnie, hogy a
+trsadalmi egyesls valamennyi ember szabad s jkedv
+beleegyezsbl keletkezzk. Az emberek boldogsga az emberek
+sszeolvadsbl ll s ezt nem a rendrsgnek s a
+trvnyszkeknek, hanem a mvszeteknek kell megteremtenik.
+Errl van sz uram s vallja be, ily rtelemben az n erotikus s
+nyugtalan nimfi, rszeg, duhaj s izmos szatrjai, hzassgtr
+Helni s szoknyavadsz Odysseusai nem jhetnek szmtsba. Az
+n mvszete mr befejezte ltjogosultsgt a renaissance nagy
+architektonikus s imitativ gyeskedseivel. Ezzel vgeztnk.
+
+Dmtr s Piacella Virgil, az reg szobrsz s a vn
+sirkgyros, szomoran egymsra pillantgattak, mintha bocsnatot
+akartak volna krni egymstl, hogy az zlet megktse el ily
+megcfolhatatlan dokumentumok tornyosultak. A fiatal mkritikus
+azonban, mieltt otthagyta volna a kt szomor cimbort, az
+ajtbl visszanzett s hanyag kzlegyintssel odaszlt az
+apjnak:
+
+--Azonban reg tkepnzes, ha zletet akarsz csinlni s nem
+mvszetet, akkor azt mondom, lltsd be aranycsinl mhelyedbe
+Dmtr r kzgyessgt s erotikus kpzelett. zletnek, a
+tmegek izlsre, zvegyek, rvk, gyszol kznsg,
+dsz-srhelyet ad trvnyhatsg, hls utkor, nemzet s
+Akadmia eszttikai mveltsgre val tekintettel ... nos,
+zletnek megjrja. Ha Dmtr r nlunk akar dolgozni, n zleti
+szempontbl nem ellenzem.
+
+--Majd adok n nektek zleti szempontokat!--svtett kzbe egy
+tlvilgi hang, amely a frik, az Erynnisek, a hadakoz amazonok
+sikoltsaihoz hasonltott. Azutn pedig beperdlt a szobba
+Borbla asszony, az reg sirkgyros felesge, akit Piacella
+Virgil ezeltt harminct esztendvel egy npolyi osteribl
+ragadott ki ama nhny tallr vltsgdj ellenben, amellyel a
+csinos pincrlenyok tartozni szoktak rnjknek.
+
+Borbla asszony csak azt hallotta, hogy frje alkalmazni akarja
+Dmtr szobrszt a mhelyben.
+
+--Eskszm a Madonna egyszltt fira, Krisztus testre s szent
+Borblra,--kiltotta flhborodstl s flelemtl eltorzult
+arccal--kst szrok a szvembe, ha ez a gyermekgyilkos, fajtalan
+s erszakos lator ide beteszi a lbt. Egy percig sem volnk
+biztonsgban sem n, sem a szolglim, sem a szomszdok hajadon
+lenyai. Verje meg az Isten, aki bebocsjt a hzba ilyen
+szennyeslelk, vn kecskebakot!
+
+s flkapott egy szket, izmos karjval megforgatta a feje fltt
+s Dmtr alig hogy ki tudott illanni az elszoba keskeny
+ajtajn. Kifutott az utcra s tenyervel betapasztotta fleit,
+hogy ne hallja a szemrmben flhborodott asszony rettenetes
+tkait.
+
+
+
+
+X.
+
+
+Brmilyen sttnek ltszott is a helyzet, a szobrsz szvben nem
+tudott gykeret verni a bnat. gy ltszik, e kis fekete virg
+szmra nem volt abban elg porhanys a talaj. A knnyek hamar
+elprologtak rla, mert hegyi leveg, erdei szell, rtek,
+kaszlk, szlhegyek s gymlcssk egszsges kiprolgsa mr
+seinek kemnyre s ruganyosra edzettk a lelkt. Dmtr nem
+volt dekadens, a szenvedlyek viharaiban nem rongyoldott le az
+idegzete, a teremtsit, hrt sem ismerte a sexulis
+neurasztninak s sejtelemmel sem brt a Freud-fle traumk
+rombol hatsrl.
+
+--Szerencstlen reg fick--mosolygott benne a ms krn
+rvendez llek,--mint rdemelte ki a sorstl ezt a pirosra
+mzolt termetes koporst, a Walpurgis jszaknak ezt a vrshaju
+boszorknykirlynjt? Lm, nekem sohasem volt dolgom ilyen
+szrnyeteggel; maga a nagy Pn is ijedten meneklne az
+Meduza-szemnek szikrzsa ell. Ha erre gondolok, igazn nincs
+mit sopnkodnom a sorsomon: Van Roesen brn enyhe egyptomi
+nostalgiival, apr Astarte s Mylitta-szobrocskival, Nra a
+maga vidm s duhaj temperamentumval: nfelldoz bajadrok
+voltak ehhez a fogatlan furihoz kpest. Nekem, mindent
+sszevve, szerencsm volt a szerelemben s ezt kevs ember
+mondhatja el letnek tvenedik esztendejben.
+
+Jkedven ballagott a kanyargs utck kvezetn, tallomra, csak
+a sta s az emberek kztt val gondtalan elkevereds cljbl.
+A trszekerek dbrgse, a fiakkerlovak patkinak csattogsa, a
+hzalk elnyjtott kiltsai, az utcagyerekek les fttyentsei,
+a villamosok csilingelse kellemesen lesztgette benne a nyzsg,
+kavarg, hangos let szeretett.
+
+--Mindenki tesz-vesz, srg-forog, iparkodik. Hej, azrt szp az
+let, a mindensgit s most szabad ember vagyok s azt teszem, ami
+kedvemre val!
+
+Oszlopos lbaival csakgy rtta a kilomtereket. Cseppet sem volt
+fradt s elmjben egyik terv a msikat kergette. Ha tjba egy
+szp asszonyi figura akadt, mindjrt az Odyssea valamelyik ni
+alakja jutott az eszbe s mire lert a Dunapartra, az elevtorok
+s kzraktrak tjkra, a jrkelk kzl kt szp Kalypsot, egy
+forms Kirkt, egy tucat apr tengeri szrnyeteget, hrom-ngy
+hrihorgas phaek hajslegnyt s nhny karcs Nereidt
+mintzott le a szemeivel.
+
+A kzraktrak tjn lelt egy alacsony kkockra, amelyhez az
+uszlyhajk drtktelt szoktk ersteni. A Duna htn szrke
+fnyek opalizltak; a gzsk komor fstfellegeket pipltak gre
+meredt torkukbl.
+
+A part mentn most szlltak ki a hajkbl a Ferencvros meztelen
+Tritonjai, a malmok lisztes falai reszkettek a gpek slyos
+jrsa alatt. Hossz, keskeny vashidak karoltk t a malmok s az
+elevtorok kztt sorakoz raktrakat, a kpartot, a lpcsket s
+az t szln himbldz csnakokat. Hatalmas fekete buzaszllt
+uszlyok gyomrba flmeztelen, vizeshtu, csapzotthaju munksok
+dobltk a slyos zskokat. A kzraktrakban vasti kocsikat
+tologattak. A lokomotivok olyat fttyentgettek, hogy belenyilalt
+az ember dobhrtyjba; a hajk krtje flzgott, mint hes
+szrnyeteg a mesk ocenjain. Apr propellerek szeltk a szrke
+hullmokat, amelyekbe lelecsapott egy vizigalamb, korty italt
+szvni szomjas bendjbe. A lpcsk aljn halszok hlt
+ktgettek, mellettk egy komoly nyugdjas hivatalnok horgszott
+trelmesen. Katonk karjukon a rakparton ll kis kocsmkba
+vezettk szeretjket s a fuvarosok meg-meglltak egy pohr
+hstre, ahol szp pincrlenyt tudtak az alacsony csapszkek
+krl. A nap lassan csszott a budai hegyek al s sttlila,
+kkes s rozsdaszn rnykokat vontak ferde sugarai a hajk
+farra.
+
+--Ejnye, de pomps egy let ez--buggyant ki Dmtrbl az
+elragadtats, ahogy vgigbmszkodott a vidman verejtkez
+eleven munka, a kellemes erfesztsek, a tvolbl gyerekjtknak
+ltsz fuvarozs kaleidoskopjn.
+
+s ott, ltben, eszbe jutott, hogy neki nincs oka a
+kesersgre. Az ember sokkal gazdagabb, mint ahogy egy nagy buks
+utn elkpzeln. Lm, neki aranyrja, lnca, gymntgyrje s
+nhny szz forintnyi kszpnze van, ezen vesz Budafokon vagy
+Ttnyben, Lenyfalun vagy Pomzon egy kertes hajlkot, mtermet
+pt az szaki oldalra s folytatja Odyssejt ott, ahol
+elhagyta. Hol is hagyta el? Penelopnl.
+
+--Az asszonyok pedig arra valk, hogy modellt lljanak a
+szobrsznak, kellemes rt adjanak a legnyeknek s gyermekeket
+szljenek frjeiknek--llaptotta meg elmjben s megbocsjtott
+az asszonyoknak.--Csak szegny Virgil bartom veszett el
+mindrkre. Ha csak reg Klytaemnestrjt nyakon nem ragadja s
+egy stt jszaka bele nem hajtja a Duna kzepbe.
+
+s mikzben ttnyi vagy pomzi mtermn brndozott,
+megpillantott egy szrke kendbe burkolt asszonyszemlyt, amint
+egy kkockn ldgl s fejt jobbra hajltva, egsz testvel
+trdre tmasztott knykre nehezedik.
+
+Mellje ngy-t esztends lnyka simult s almt eszegetett. A
+csoport annyira plasztikus, a konturok a leldoz nap hts
+vilgtsban oly lesen rajzoldtak a levegbe, az egsznek
+hatsa oly egysges, befejezett s szobrszi volt, hogy Dmtr
+elvette vzlatknyvt s nyomban belerajzolta a krvonalakat.
+Penelope Telemachossal a tenger partjn l s Odysseus utn
+epekedik.
+
+Minthogy azonban Dmtr nemcsak mvsz, de emberszeret ember is
+vala, kzelebb lpett az anyhoz s gyermekhez, hogy megtudakolja
+bnatukat. Az asszony remelte szp kk szemt, vgigsimtotta
+kendje all kirppent szke frtjeit s szaporn elmeslte, hogy
+nincs pnze meleg vacsorra s jszakai szllsra, csak ez a
+gyenge beteg gyermeke van ezen a kerek vilgon.
+
+--Ht a gyerek apja?
+
+--Meghalt a Liptmezn. Agyonitta magt, kitrt rajta a delirium.
+Nagy kr rte. Derk szpsgnek s okossgnak prja nem volt
+sehol.
+
+--Csak rszeges volt, ugye, a megboldogult?
+
+--Annak sem volt az oka. Egyszer nagy szerencse rte, egy
+urasg eltrte a karjt s tzezer forint fjdalomdjat fizetett
+rte az n Gyurkmnak. A nagy vagyon elvette az eszt. Azta nem
+dolgozott, csak ivott s engem mindennap flholtra vert, mert
+flbredt benne a fltkenysg.
+
+Dmtr rezte, hogy sszeszorul a szve s nagyot szeretne
+kromkodni fjdalmban. De az asszony semmit sem vett szre s
+tovbb meslte:
+
+--Nem lett volna baj, mert ebbl lttam, hogy szeret. s amikor
+megelgelte a verst, akkor majd agyonszeretett a szerelmvel.
+Minden rendben lett volna, ha el nem li a plinka.
+
+A szobrsz megfogta az asszony kezt s elvezette egy kltelki
+szllodba.
+
+--Holnap reggel eljvk magrt.
+
+s szerencstlen ldozatt, Vkony Gyrgy cementmunks zvegyt
+magval vitte Pomzra, ahol egy kertes hzat, kt malacot, kotls
+tykot tizenkt csirkvel, egy pr galambot s nstny hzinyulat
+vsrolt, amely ppen fiadzs eltt llott. Erre klttte rjt,
+lnct s brillins jegygyrjt, Van Roosen brn ajndkt.
+
+Hogy pedig mtermet is pthessen, flkereste a Bank r.-t.
+igazgatjt, hromezer korona klcsnt vett tle s azon a pomzi
+cs segtsgvel maga ptette fl veges atelierjet, gy, ahogy
+azt Egger Linz kartonjain lthatod. s azt is lthattad, ha
+valaha arra volt az utad, hogy reggel t rakor mr ott
+sernykedett Dmtr a durvn sszecsolt filagriban, amelynek
+gerendira fiatal vadszl, krimzonrzsa s klematisz kszott
+fl, hogy az plet goromba llvnyait gyengden eltakarja. Az
+udvaron egy sugr, szkehaju, fehrarcu menyecske tipegett vkony
+rvid alsszoknyban a baromfil krl s kezbl etette a
+galambokat.
+
+--gy lhetett Ogigia szigetn ht esztendeig Kalypso tndr s
+Odysseus--llaptotta meg Dmtr boldog mosolygssal, miutn
+flfedezte, hogy annakidejn Balthazr rendrkapitny rnak igaza
+volt: a durva knts, a piszkos condrk alatt nha antik
+istennkre emlkeztet testek bjnak meg, mint ahogy a disznk
+el nttt moslkban nha igazgyngy rejtzkdik.
+
+Attl kezdve az asszony modellje s hsges szolgllenya volt
+Dmtrnek, aki elhatrozta magban, hogy felesgl venn
+aranyhaj Kalypsojt, ha annak rendje-mdja szerint el tudna
+vlni Van Roosen brntl.
+
+--Ez a derk, jmbor teremts, aki fiatal lett nyomor s
+tlegek slya alatt tlttte, gy nz rm, mint az let s hall
+fejedelmre, urra s parancsoljra, nagy s hatalmas kirlyra,
+a j Isten fldi helytartjra. Ennek nem lesznek Astartei s
+Mylitta-szobrocski, alexandriai elefntcsont-pentesei,
+baziliskusai, kigyi s papaglyai. Ez nem fog a nevemre vltt
+hamistani, nem szkik mg a legjobb bartommal, s ami a f,
+olyan fehr a bre, oly rzss az arca, oly kerek a csipje, oly
+finom a trdhajlsa, oly duzzadt s karj a melle, hogy rdemes
+neki szentelni reged napjaimat. s a modell sem kerl
+pnzbe--tette hozz szkkeblen, mert megtanulta, hogy a millik
+mily knnyen elsznak a rangos let keretben.
+
+gy is trtnt volna, ha egy nap be nem llt Vkony Gyrgy, a
+cementmunks s vissza nem kveteli elrabolt felesgt. Az
+asszony srt s vonaglott s szerelmi rjngsben dobta magt a
+flkar munks mellre. Dmtr elkpedve nzte a jelenetet.
+
+--n, kedves atymfia, tudtommal meghalt a Liptmezn.
+
+--A fent!--tiltakozott a frj s kikergette Dmtrt a
+hzbl.--Ha egy szt szl, fljelentem magt vn vaddiszn a
+rendrsgen--kiltotta utna fenyegetleg.--Hogy ppen az n
+felesgemre hezik a komisz kfarag--ordtotta utna, amikor
+megtudta, hogy Dmtrnek nincsen ujabb tzezer koronja, st
+semmi egyebe nincs, mint a hza, mterme s az ott flhalmozott
+mrvnytmbjei.
+
+A szobrsz mg nhny szt szeretett volna vltani asszonyval.
+
+--Mirt mondta lelkem, hogy az ura elpusztult a tbolydban?
+
+Srika anyja srva fakadt s odabjt az ura hna al.
+
+--Az Isten elvette az eszemet--szepegte igazi s mly
+bnbnattal.
+
+--Most azonban kifel!--vlttte jra a frj s az orszgtra
+mutatott, amelyen vgan kapargltak Dmtr csirki az imnt
+elhaladt, bzval megrakott szekr nyomban.--Dgljn meg ez a
+szemt ott az rokban!--kromkodott vrbenforg szemmel a munks
+s flkarjt gnek emelve, rettent tkot mondott a mvsz
+fejre, amirt msodszor is tnkretette csaldi boldogsgt.
+
+Dmtr sztlanul ballagott a bzakvk alatt csikorg, sr,
+nygdcsel, jajgat szekr utn, amelynek tetejn barna suhanc
+lelgetett egy kipirult parasztlenykt.
+
+--No most aztn csakugyan vgeztem az asszonyokkal --shajtott
+keserves haragjban.--Az asszonyok mg arra sem mltk, hogy
+mintt vegynk rluk antik eposzok alakjaihoz. Undorodom a
+fajtjuktl, becstelen nstny valamennyi.
+
+De csak az els flgerjedsben volt ilyen kegyetlen s
+igazsgtalan. Mire odart a kis gyertynfaliget szlre, agyrl
+szpen lehzdott a vr szve tjkra s haragja flolvadt a
+megads s megbocsjts szelid fatalizmusban.
+
+--Sors bona, nihil aliud--ismtelgette magban megbklve s
+leheveredett egy kknybokor al s az gen legelsz
+brnyfelhket nzegette.--Annyi az egsz--vonta le mindebbl a
+tanulsgot,--hogy nekem nem val az asszonyokkal val
+kisrletezs. Vkony Gyrgygyel nem tudom killani a
+konkurrencit. Mirt? Mert brmily alval, nyomorult, piszkos,
+izgga s hirtelenkez ember ez a Vkony, Juliska mgis t
+szereti, nem pedig engem. Tehet errl Juliska? Nem. Sem , sem
+Vkony Gyrgy, sem n. Sors bona, nihil aliud.
+
+s elhatrozta, hogy htat fordt a vilgi let minden hiu
+pompjnak s lett a jl felltztt, sr ruharedk alatt
+imdkoz szent asszonyoknak s stigmatizlt szzeknek szenteli
+valamely kolostor hvs celljban.
+
+
+
+
+XI.
+
+
+Bcs napjn rkezett Dmtr a Szz Mrirl elnevezett gydi
+francisknus kolostor kapujhoz. Pcsrl, Siklsrl, Mohcsrl s
+Szlavnia szaki rszbl sszesereglett zarndokok verejtkezve
+kapaszkodtak a magas dombra, amelynek tetejn romn
+egyszersgben, avult s ignytelen szpsgnek hitatos bjval
+csalogatta megtisztulsra szomjas hiveit Assisi szent Ferenc
+kttorny, piroscserepes, omladtvakolatos temploma. A klastrom
+maga vrszer, hatalmas ptmny, amelynek XII. szzadbeli
+alapzatra Mria Terzia korabeli rokok kupola borult valami
+bkez, de sajnos, a stlusokhoz nem rt Mecns jvoltbl. A
+zrda falait felnyire ellepte a zld repkny s pillreinek
+lbazatnl piros s srga kvi rzsk virultak. szaki oldala
+majdnem fgglegesen meredek kszirtekre tmaszkodott, amelyeknek
+repedseibl satnya fenybokrok dugtk ki fejket a napsugr
+fel. Dlrl szzados krisfk s gesztenysek koronja
+rnykolta a fehren izz mszkfalakat. Az plet hosszban,
+olasz mdra, dr oszlopokon nyugv, szles korridor futott vgig,
+amelynek rnykban breviriumot olvastak a noviciusok.
+
+--J, hs helyecske ez--gondolta Jnos s a szve
+flmosolygott.--Itt fogom apr terrakottimat mintzgatni a
+hajnali harmattl knnyez boltivek alatt.
+
+A sziklba vjt szerpentin ton lusta szamarak vizes tmlket
+cipeltek. A templom eltti tren storok alatt rzsafzreket s
+cignypecsenyt rultak, a llek s a test egyszer tpllkait.
+A strak krl halk zsibongssal tereferltek a zarndokok.
+Frfiak hatalmas templomi zszlkat emeltek a magasba, asszonyok
+batyukat szorongattak a hnuk alatt, amelyek a szerzeteseknek
+hozott ajndkoktl voltak slyosak. Mria-dalok ignytelen
+meldija zsongott a templom krl s a bnbnat s fogadalom
+mormolsa kisrte, mint basso continuo a rgi egyhzi muzsikban.
+Nhnyan srtak s fennen kiltoztak bnbocsnat utn. Ifj
+prok idehoztk jvend remnysgket s az elnehezedett
+menyecskk avatsra kszltek, Istennek ajnlvn leend
+elsszlttket. Mzeskalcsosok, perecesek, szdavizes s
+srrusok, olvaskat farigcsl koldusok, gymlcss kofk
+rulgattk holmijukat, egy-egy kiemelked ponton vilgi papok
+buzdtottk hveiket a vezeklsre. A kt torony minden harangja
+zgott s a mlyben kanyarg fehr orszgt mg egyre ontotta
+zszlk alatt menetel, imdkoz, litniz szzadait az egyhz
+bnbn hadseregnek. Hegyet-vlgyet, templomot s a fld htn
+nyzsg tarka-barka embertmeget meleg, aranyos fnyfrdben
+mertette az zz jliusi nap.
+
+Dmtr megvrta, mg leszll az est s a templom krnykn a
+telihold ezstjben sz g boltozata alatt elpihennek a
+zarndokok. Aztn bekopogtatott a klastrom tlgykapujn s jjeli
+szllst krt a bartoktl.
+
+Lrinc testvr, tercirius bart, ports s jjeli r kszsggel
+nyitott ajtt a szlas frfinak s egyenesen a refektriumba
+vezette. Leltette, telt s pohr bort tett elje s
+figyelmeztette, hogy otthon van, itt minden az v az Ur Jzus
+nevben.
+
+--Csak egyk-igyk nyugodtan Domine spectabilis, estebd utn
+pedig szltsa meg a ftisztelend gvrdint.
+
+Lrinc testvr kvr, alacsony, vrsarcu, nyjas tekintet
+frfi volt, vilgoskk szembl csupa der s gondtalansg
+sugrzott, rvid srte haja s tkz bajusza, szaklla is vrs.
+Vrs bartnak hvtk a krnyken, ahol minden pnteken
+sszegyjttte a csirkket, a krumplit, kukorict s tojst;
+vrs bart volt a neve a parchikon, ahol koldul krtjban
+megfordult s szentkpekkel, csiklands anekdotkkal s burnttal
+kedveskedett a hzbelieknek. Lrinc reprezentlta kifel a
+klastromot, intzte a gazdasgi gyeket, adta el a borjukat
+s szerezte be az anyakockat a vsron, volt a zrda finnca,
+vmszedje, szmadja, lelmezje, knyvvivje, maga gy szokta
+mondani, hogy egyszval, Isten bocsssa meg a bnt, volt
+Assisi szent Ferenc konventjnek a zsidaja.
+
+Lrinc pontosan elltta a harangoz, dkn, sekrestys, kulcsr,
+kertsz, vincellr, majoros s ispn hivatalt s emellett mindig
+a faluban, Zsuzsnna asszony tszli korcsmjban, a szomszdos
+zrdkban s a plbnosok konyhjn csavargott, udvarolt a
+papgazdasszonyoknak, tancsokat adott a szobalenyoknak,
+eligaztotta a veszeked szomszdok gyeit, kireparlta az rkat
+s dohnyvgkat, gyerekeknek jtkokat faragott, csak tudn
+megmondani, hogy mikppen vgezte el mindezt a maga
+piszmog-szuszog, fontoskod s anekdtz modorban. Tny az,
+hogy krltte s utna minden rendbe jtt s fllnklt; maga
+ezt azzal szokta magyarzni, hogy mg soha letben nem volt
+haragos s mindig rtette a mdjt annak, mint kell msokat
+vidman megdolgoztatni.
+
+A gvrdin szentlet s tuds egyhzi frfi volt; a vikrius
+nagy sznok s lelkipsztor; a magisterek is derekasan rtettk a
+maguk mestersgt, de Lrinc testvr volt az egsz kis birodalom
+lelke, esze s kormnyzja, ami a fldi let gyes-bajos dolgait
+illeti. Az pallrozatlan elmje, amely sem az egyhzatyk
+rsait, sem a rendszablyok komoly tilalmait, sem az gi
+mvszetek titkait nem ismerte, pompsan eligazodott a profn
+vilg sokszor szennyes s rosszillatu labirintusban s az gi
+dolgokat flszentelt elljrira bizvn, buzgn munklja az Ur
+szolginak jltt, a zrda rendjt s biztonsgt. Ktsgtelen,
+hogy a Mindenhatnak fltte kedves az jmbor szorgoskodsa,
+mert mindenki azzal szolglja az dicssgt, amihez rt.
+
+Lrinc testvr nagyon rokonszenvesnek tallta a szobrszt, mert
+hatalmas testbl, nyjas pillantsbl, orgona bgsra
+emlkeztet hangjbl azt kvetkeztette, hogy egszsges s vidm
+emberrel van dolga. Vacsora utn a gvrdinhoz vezette, jjeli
+szllst krt szmra s elkalauzolta egy Mria-kppel kes,
+kicsiny, fehr cellba s nyugodalmat kvnva neki, jjeli
+szekrnyre fl liter bort helyezett, bizalmasan mosolyogvn.
+
+...Dmtr Jnos pedig, felvtetvn a szerzet harmadik rendjbe,
+a laikus frterek kz, nagyon jl tall helyt a gydi bartok
+trsasgban.
+
+Bonaventura atya, a konvent gvrdinja ekppen gratullt a
+flvtelhez:
+
+--Carissime frter, kedves fink Jnos, ne vljed, hogy belpvn
+a francisknusok harmadik rendjbe, nem tallsz magadhoz val
+trsasgot a mennyei mvszetek virgos kertjben. Nem
+fennhjzsbl, de Isten dicssgre legyen mondva, szerzetnk
+szmtalan fejedelmi szemlyt, hatvanhat ppt, tznl tbb
+szentet, majdnem ugyanannyi boldogot s kt stigmatizlt szzet
+szmll tercirius testvrei kztt, akiknek soraiban a
+tudomnyoknak nem egy kimagasl fejedelmt: Dantt, Petrarct,
+Boccaccit, Columbus Kristfot, Vasco di Gamt, Cervantest,
+Galileit, Voltt s a te szent mestersgednek olyan kitnsgeit
+tudja flmutatni, mint Cimabue, Giotto, Rafael Santi s
+Michelangelo Buonarotti. Remlem, itt e csendes s egyszer
+hajlk boltozatai alatt neked is ert s jkedvet ad a
+Szentllek, hogy dicssgt Hozz mlt alkotsokkal regbtsed.
+
+--s szegnyeink kincstra Domine spectabilis vsje rvn
+tekintlyesen meggyarapodjk. Ugyis j tenyszbikt kell vennnk
+a kivnhedt lusta dg Betyr helybe--tette hozz blcsen Lrinc
+frter, a majordomus.
+
+--Hallgass, oktondi frter--intette t sszerncolt szemldkkel
+a gvrdin,--te csak a mrtsokhoz s a saltkhoz szlj, ha
+krdre vonnak elljrid.
+
+Bonaventura atya szikr, magas, villog szem s spadt brzat
+frfi vala, a bjttl, imtl, olvasstl s asztmtl hajlott
+s roskadoz. Kopasz feje kimagaslott trsai vlla fltt, de
+tudomnya, jmborsga s irgalmassga is tlragyogta
+valamennyit. Megvetette az alkohol s a dohnyzs rmeit; de
+szeliden elnzte, hogy trsai nagyrabecsltk e kt jmbor s
+lvezetes narkotikumot. Lelkipsztori teendi vgeztvel
+visszavonult a klastrom knyvtrba, s ott rendjnek halhatatlan
+szellemeivel oltogatta lelknek rk szomjsgt. Vdszentjnek
+szent Bonaventurnak, alexandriai Sndornak, Antonius Andrenak
+teolgiai munkiban pp oly jrtas volt, mint az exegta pduai
+Antal, a hisztorikus aquilai Bernt, a knonjogsz Monaldus, a
+moralista erfurti Jnos, a filolgus Alexander de Villa Dei
+Gallus, a termszettuds Roger Bacon, vagy a blcsel Morus Tams
+rsaiban. Ott bvrkodott mindennap, mg csak az esti sttsg
+le nem ereszkedett a kolostor hagymaalaku kupoljra. Akkor
+pihenni trt, hogy j pldval jrjon ell alattvalinak s msnap
+reggel, a hajnal derengsre elsnek legyen talpon a templom
+krusn, a kzs zsolozsmzson.
+
+Helyettese a vikrius Anzelmus atya volt, a rendhz prediktora
+s penitentiriusa. Szles csont, ers, nagyerej, kemny
+legny, a hangja kilomterekig szrnyalt, amikor vgigszntott a
+bnsk lelkiismeretn. Soha senki nem ltta mosolyogni, s bort
+is oly zord mltsggal itta a refektriumban, mintha hallos
+mrget bltene le a torkn. Hivei fltek tle, de tkletes
+megnyugvssal raktk lbai el bneiket; des volt kezbl a
+penitencia. A flagellnusok kjvel szvtk be mennydrg
+szidalmait s fenyegetseit. Mindenki megnyugvssal tvozott
+tle, mert tudta, hogy szigorbb bir mr gysem tlhet fltte
+sem itt, sem a msvilgon. Anzelmus atya gyanakodva s hvsen
+fogadta a szobrszt. Nem volt j vlemnye a mvszekrl, akik a
+bns testet, az rzkisg s gg e cifra koporsjt, a hst, a
+frgek tpllkt s kjek ednyt szemrmetlen meztelensgben
+brzoljk. maga ugyan nem fordult el ily brzolatoktl, mert
+azt vallotta, hogy a tiszta embernek minden tiszta s naturalia
+non sunt turpia.
+
+Nem szerette, de trte a mvszt egyrszt a gvrdin kedvrt,
+aki a gydi kolostort a ht mvszet hajlkv szerette volna
+flavatni, msrszt, mert ugyis szksg volt r a templom
+restaurlsa vgett. Az reg egyhz, amelyet II. Gza kirly
+1148-ban alaptott, minden rszben flujts s csinosts utn
+kivnkozott. Rgi kpei, falfestmnyei flpattogtak, a vakolat
+szmos helyen lehullt s fehr sebek bortottk a mly kk s
+ragyog vrs szenteket s angyalokat. A dombormvek mr alig
+voltak flismerhetk, a kszentek orrt lecskolta a zarndokok
+rajongsa. Trtt istenbrnyok s csonka feszletek roskadoztak
+a falmlyedsekben. Ideje volt, hogy e sivr romlsnak gtat
+vessen a restaurtor keze.
+
+--dvs lesz, ha Jnos testvr egytt dolgozik Flix frterrel,
+aki a kpek restaurlshoz rt s evgbl jtt Gydre a raguzai
+kolostorbl.
+
+gy hatrozta meg a szobrsz napi teendit Bonaventura atya, a
+gvrdin, akinek izlse a knyvek finom stilusn, meg a ktsek,
+kapcsok, inicilk, miniatrk enyhe bjn flttbb
+kicsiszoldott.
+
+Flix s Jnos testvrek jbartok lettek s egytt munklkodtak
+az Isten hznak kitakartsn. A kt mvsz hire elterjedt a
+krnyken. Pcsrl szmtalan fiatal kfarag s
+templomfestlegny ltogatott el a csudjukra.
+
+Pesten is megtudtk, hogy Dmtr Jnos, a prisi Grand Prix
+tulajdonosa, udvari tancsos, a mesteriskola volt igazgatja a
+mriagydi kolostorban dolgozik, hogy bneit levezekelje.
+
+Piacella Garibaldi helyeselte a vllalkozst:
+
+--Ott van, ahov val. A gydi koldul bartok mg mltnyolni
+tudjk a grand art res pthoszt.
+
+Az reg Virgil megbotrnkozva csvlta a fejt.
+
+--Nem tisztessges dolog: a kolostor bstyi mg bjni a
+hitelezk ell.
+
+A kvhzban nagyokat nevettek a karrier kmikus befejezsn, a
+Bank r.-t. igazgatsga pedig intzkedett, hogy Dmtr Jnos
+szobrsznak a mriagydi kolostorban netalntn elkszlt munki
+a hromezer korona tke, a kamatok s a perkltsg erejig
+lefoglaltattassanak s azokra vgrehajts vezettessk.
+
+
+
+
+XII.
+
+
+Frater Flix egy ragyog dleltt az apsis sznes ablakvegein
+tszrd napfnyben, az oltr fltt lebeg Atyaisten
+vakolatsebeit gygytgatvn, krdssel fordult a szobrszhoz:
+
+--Mit szl Carissime ehhez a hitvny msolshoz? Kedvem volna,
+hogy levakarjam az egszet s olyan Giottot kanyartsak helybe,
+amelytl elllna a gvardin llekzete.
+
+--n azt hiszem, hogy a rgi mesterek irnt tartoz tisztelet
+okbl ...
+
+--Eh mit, tisztelet,--vgott kzbe az indulatos raguzai--itt nem
+kegyeletrl, hanem mvszetrl van sz, bartom.
+
+--Azt akartam mondani,--fejezte be Jnos--hogy a restaurtor csak
+a falrepedsek betmsre, a vakolat megerstsre, a
+festkrteg megragasztsra, szval a status quo konzervlsra
+vllalkozzk.
+
+Frater Flix apr, hegyes orr, kutat szem, lobog szrke haj,
+szraz, feketebr, csontos, inas reg legny volt, aki jmbor s
+aszketikus szenteket, mennyei tisztasg Madonnkat, gyermekded
+angyalkkat tudott festeni, mint Fra Angelico, de ppen gy
+szerette a bort, a dalt, a csavargszabadsgot s az asszony
+cskjt, mint msik nagy eldje, Fra Filippo Lippi. Jbartsgban
+volt a mvszetekkel, pajtskodott s komzott velk. A rgi
+mesterek remekmvei nem keltettek benne szent elragadtatst, mert
+gy tekintette azokat, mint az orvos a betegeit. Semmi
+tiszteletet nem rzett a nagyok irnt, mint ahogy a vadember is
+megveri a fetist, ha prul jrt a vadszatokon; a harangoz
+lehordja szent Antalt, ha nem vezeti nyomra elveszett
+dughzjnak. Ismervn a rgi kpek trkeny anyagt, a rgi
+mvszek naiv receptjeit, mr azt hitte, hogy flttk ll, vagy
+legalbb is kpviseli s helyettesteni tudja ket. Szentl
+hitte, hogy jra tudn festeni a kontinens sszes mzeumait s
+most dhbe jtt, hogy Jnos oly mly kegyelettel emlegeti a
+rgieket.
+
+--Ha tudn Carissime, hogy mily knny keresztl ltni a
+nagymesterek boszorknyosan gyes, de sablonos
+szemfnyvesztsein, ha ismern Vasari, Ghiberti, Leonardo da
+Vinci receptjeit, akkor megengedn nekem, hogy olyan antik
+kpeket gyrtsak, amelyekrl csak az id patinja hinyzik, hogy
+tkletesebbek legyenek az eredetieknl.
+
+--Csak nem?--krdezte megrknydve a szobrsz.
+
+Frater Flix, nem trdve a szent hely mennyei csendjvel s
+htatval, drg hangon magyarzta tovbb:
+
+--Teophilus Presbyter megrta, hogy mikppen kell az
+vegfestmnyek zafirkk, zld, fehr s biborszin disztmnyeit
+elhelyezni. A szlekre pedig--mond--rajzolj krket s indkat
+s azokba virgokat s leveleket oly mdon, ahogy a festett
+betket disztik.
+
+--Eh, ez gyerekes fecsegse a kezdetleges, dadog, tapogatdz,
+kzpkori bartmvszetnek--vetette oda Jnos ingerlten.
+
+--Gyerekes, dadog, kezdetleges tapogatdzs? J. Mondok
+nagyobbat. Drer Albertnek is van receptje az emberi test
+arnyairl. Vegyk elszr a fejet, milyen sajtsgos
+gmblysge van, aztn a tbbi rszeket, az arcot, orrot,
+szemeket, szjat, ki- s behajlsaikkal ...
+
+--Drer Albert tudkos nmet pedaggus.
+
+--Gondolja? Ht azt tudja-e Carissime, hogy mikppen brzolunk
+valakit, aki tbb szemly trsasgban beszl? Hallgasson ide. Ha
+rbeszlsrl van sz s az illet klnbz okok alapjn
+bizonyt valamit, fogja meg jobbkeznek ujjaival a balkz egy
+ujjt, behajltvn a kt legkisebb ujat s forduljon elsznt
+arccal, beszlst feltntet kiss nyilt szjjal a np fel. A
+np a sznok arcba tekint, bmulatot kifejez taglejtssel.
+
+--Ht ezt meg hogy tallta ki, ha szabad megkrdeznem?
+
+--Nem n talltam ki, hanem Leonardo da Vinci
+rta--mltatlankodott a frter s az Atyaristen feje s vlla
+kz nagy csom ultramarint slyesztett a vakolatba.--Ltja, mily
+knny dolog egy Leonardo-kpet ellltani. A hallgatk
+bmulatot kifejez arccal a sznok fel tekintenek. Igy llunk
+Carissime a legnagyobb festi lngelmvel. Balkezembe fogom a
+recepteket a vilgts megvlasztsrl, a test tagjainak
+arnyairl, a szinek keversrl, a szem tizfle szereprl, egy
+tkzet brzolsrl s jobb kezembe kapvn az ecsetet, jra
+megfestem az Anghiarii csatt, amelynek, sajnos, elpusztult a
+kartonja. Ha akarom.
+
+A szobrsz lassan lemszott az emelvny gerendin a templom
+mrvny padozatra. Megllt a keresztel kt eltt, amelyen a
+Jordn fltt sszecsdlt npnek a nagy Elhirnk knlta a
+megtisztuls cseppjeit. A hatalmas Keresztel gladiatori teste
+magasan kidomborodott a relief skjbl. Bozontos feje a np fel
+fordult s ujjaival grcssen mutatott az gre. Krltte kutyk
+ugattak s brnyok bgettek. A np szjttva bmult.
+
+Jnos a mvszet isteni rtelmrl s az emberek pokoli
+ostobasgrl gondolkozott. Eszbe jutott Piacella Garibaldi s
+az aestopsichofizikja, a tr kpzete s kifejezse a
+jelensgben. s sszevetette azzal a tantssal, mint kellene az
+Anghiarii csatt jra megfesteni a Leonardo-fle receptek
+alapjn. Mily hi s haszontalan szavak! Mily eltr s
+ellensges felfogsok, mdszerek, elmletek s clok. Csak
+feneketlen sivrsgukban s termketlensgkben hasonlatosak,
+vagyis abban, hogy egyetlen becsletes alkots nem kerl ki
+bellk. gy rezte, hogy ha a mvszet egy a fldrl az egekig
+r flisten, akkor Fra Flix a heros csizmjhoz tapad por,
+Garibaldi pedig a szemveg, amellyel az ifj arkangyal ltst
+elveszi a nagykp s erszakos blcselet. maga pedig--s itt
+forr elrzkenyeds, bszkesg s hla lngjai gyulladtak ki az
+agyban--a mvszet szve, amely hittel, szerelemmel,
+elragadtatssal, az zls Szentlelke ltal vezetett biztos kzzel
+osztja a szpsg ldsait. Megfrdeti s megtiszttja az emberek
+lelkt, mint vdszentje, ama Keresztel Jnos, aki a meztelen
+emberi testet megmrtotta az dvzt habokban. Az is nehzkes s
+goromba volt a szavakban; sskval s mannval tpllkozott s
+minden cicomja egy, az gyka kr kertett birkabr vala; nem
+volt sem az alexandriai hittudomnyi akadminak, sem a
+sinhedrionnak, sem a farizeusok jeruzslemi liceumnak tagja. Nem
+ismerte a zeng szavak muzsikjt s nem ivott a grg filozfia
+rszegt borbl.
+
+Jzan, okos, kemny legny volt, aki nem kereste sem az asszony,
+sem a fejedelmi udvar, sem a npek szeretetnek bdt
+narkzist, mivel szve tele volt az isteni szeretet mmorval.
+
+--Nem irigylem ezt az embert, mivel magamat egynek rzem mr
+vele.
+
+s flrevonult celljba, amelynek szaki falba hatalmas ablakot
+vgatott neki a rend elljrja. Bonaventura atya. A vilgossg
+j magasrl esett a kszl szobrocskkra. Agyag, mrvny, gipsz,
+ers, kemny, nem hasad krtefa, elefntcsont s
+alabstromhasbok heversztek a fldn a mintz llvny krl. A
+sarokban kis kemence a terrakotta s porcelln kigetsre.
+Valsgos kis glncsrmhely. A falon Assisi szent Ferenc
+olajnyomat kpei: a szent stigmatizlsa; Ferenc odaadja
+kntst egy diderg szegnynek; a nagy szerzetes ltomsai. A
+fal mellett a szobrsz gya, durva fenyfalca, brnybrrel
+letakarva, felette a megfesztett dvzt, Dmtr Jnos fbl
+faragott remekmve. Ksek, kalapcs, fr, reszel,
+mrvnyfrsz, gipszhorzsolk, csiszolk, olvaszttgely, vs az
+asztalon, a biblia, a kalendrium, az Illis s az Odyssea
+mellett. Az ablak eltt kalitka, amelynek rcsai kzl hangos,
+duhaj, szemtelen feketerig dugdosta ki csrt, ha meghezett.
+
+A szobrsz boldogan nzett krl a mhelyben.
+
+--Ez az let--drmgte elgedetten--az let a munka. Vgy,
+gynyr, teljesls, siker, diadal, az mind nem let. A munka, a
+verejtk, a fradtsg, a lecsillaptott hsg, a kimerltsg utn
+kvetkez alvs, teringettt, mint a medve, gy tudok aludni
+manapsg, ez az let. Az embereknek az a bajuk, hogy tulsokat
+gondolkodnak, tpeldnek, aggdnak, beszlnek, elemeznek,
+ktelkednek s vitznak, letbl, hallbl, boldogsgbl,
+fjdalombl problmt, hisgbl, nrzetbl, becsvgybl,
+rzkenykedsbl poklot, szerelembl, csaldsbl, hitbl,
+kibrndulsbl programmot csinlnak maguknak. Pedig az let
+clja: krteft faragcslni, agyagot kiformlni, bronzot
+megnteni, alabstromot lecsiszolni, kiizzadni, elfradni,
+lefekdni, pihenni, aludni. Soha letemben nem voltam ilyen
+vidm, egszsges s knny.
+
+Halkan kopogtattak. Belpett a szobba Lrinc frter, a
+konyhamester. Fiatal serts ropogs, szalonns oldalbordjt,
+savanytott uborkt, egyik felre bborvrs szibarackot, nagy
+kupa knny kerti bort, aranysrga szzdohnyt s vadonatj
+tajtkpipt tett a szobrsz el.
+
+--Evs eltt pedig egy pohrka szilvriumot! Olyan sr, csszs,
+sima, illatos, ers, lelkes egy ital, mint az mbrval
+szagostott szent kenet. Deo gracias.
+
+--Egszsgre.
+
+Az ital tmelegtette a szvket. A malac ropogs szalonnja
+sztomlott a foguk alatt. Srn emelgettk ajkukhoz a
+borospoharakat, amelynek veglapjn a kttornyos gydi templom s
+a gyermek Jzust, lbentart Mria kpe volt bekarcolva.
+
+--Pomps itka ez, Domine spectabilis--csettintett hsos, piros
+nyelvvel a kvr bart.--Ha ezt iszogatom, a pcsi pspkkel sem
+cserlek, Domine spectabilis.
+
+--Igaza van, Lrinc.
+
+s iddogltak s pipztak s a kszl Mrikat, szent Ferenceket
+s Klrkat nzegettk.
+
+--Vilgi szobrokat is kne faragnia--hunyorgatott pajkosan a
+bart.--Az asszonyi llatokat is Isten teremtette s amit
+szentfelsge jnak ltott olyan szpre kiformzni, azt az
+alzatos szolgja is megbecslheti.
+
+Dmtr megcsvlta a fejt.
+
+--Az asszonyi llatokat az rdg teremtette.
+
+Lrinc testvr nagyot nzett, kezefejvel vgigsimtotta tokjt.
+Nmn tndtt sokig.
+
+A zrda csengje ebdre harangozott.
+
+--Gyernk a refektriumba, ma bjtlnek a pterek.
+
+Lrinc hlt adott az Istennek, hogy neki, nehz testi munkt
+vgz laikus frternek megengedtetett kntorbjt szerdjn
+malacpecsenyvel tpllkoznia. s szivbl sajnlta Bonaventura,
+Anzelmus s a tbbi atykat, akik ma tojst s vzben ftt
+sskafzelket ebdelnek magas mltsgaikban.
+
+...Estre kelve Fra Flix, a kprestaurtor is megbklt magban
+s megltogatta testvrt, Jnost.
+
+--Carissime, ma bcsnapja van s a templom krl a
+lacikonyhkban, a hrsfk alatt, a kanlis partjn, a lpcsk
+szln ragyogszem, izmos vll, kemny s hajlkonytest
+menyecskk virrasztanak a balzsamos jszakban. Raguzban
+kpzelem magamat, a szlvenyigs olajfk kztt, Dionysios, Pan
+s Silenos: azaz Carissime, Lrinc s n kiss krlnzhetnnk a
+mezei fvek illatt lehel tarka szoknyk kztt.
+
+Lrinc frter komoly fejblintssal helyeselte a fest tlett.
+
+A szobrsz azonban ekpp nyilatkozott:
+
+--Nekem mr untig elg volt bellk, kedves testvreim. Kizrlag
+kben, bronzban, fban s terrakottban szeretem a Stn
+lenyait. Menjetek s jrjatok el hozzjuk, ha mg rmet leltek
+htelen lelkk, korltolt szellemk s romlsba kerget
+lehelletk forrsgban. Nekem adjatok egy kupa vrsbort s egy
+szippantst a gvrdin tubkjbl.
+
+s csndesen elmlkedett, mg a pomps villnyi bikavrbl
+egyetlen cspp ragyogott a butlia fenekn. Akkor Istennek
+ajnlotta lelkt, ledlt a brnybrre s elszenderedett ...
+Flig nyitott szja mosolyogva maradt.
+
+
+
+
+XIII.
+
+
+Julius vgn megrkezett a gydi zrdba a brsgi irs, amely
+Dmtr Jnos szobrszon a hromezer korona tke s jrulkai
+fell kereskedett. Vgrehajtval, foglalssal, rverssel
+fenyegetztt a trvny. Koldul bartok kolostorban vgrehajt:
+ez tbb volt, mint kellemetlensg. Erre plda nem volt a zrda
+vszzados trtnetben. A szerzetesek szve megreszketett, mint
+nagy istencsapsok idejn. A katasztrfa okozjra magiszterek,
+kusztoszok, frterek, kuktk, ministrnsok, koldul terciriusok
+oly megdbbenssel s flelemmel nztek, mint egy rablgyilkosra.
+Banaventura atya sszehvta a rend tagjait, mg Lrinc frtert is
+odaltette a refektrium hossz asztalnak vgre, hogy blcs
+krltekintssel megbeszljk a teendket. A gvrdin magval
+hozta Assisi szent Ferenc regula primitivjt, amelyet III. Ince
+ppa 1210-ben megerstett. Ebbl felolvasta az els fejezetet,
+amely az engedelmessgrl, szegnysgrl s szzessgrl szlott.
+Rmutatott a negyedik fejezetre, amely megtiltja, hogy a rend
+tagjai pnzt fogadjanak el; figyelmeztetett a hatodikra, amely a
+magntulajdontl tiltja el a szerzeteseket, s flolvasta a
+tizenegyediket, amely a vilgi szemlyekkel val rintkezst
+szablyozza. Mindezeket egybevetve, megkrdezte az atykat, mi a
+vlemnyk a hromezer koronrl s jrulkairl.
+
+Anzelmus atya stt szembl villmokat szrva a krllkre,
+menydrg hangon mutatott arra, hogy Jnos testvrnek oly vilgi
+ktelezettsgei vannak, amelyekkel ellenttbe jn a szent
+szegnysg elveivel. El kell dnteni, vjjon az ltala ksztett
+kegyszerek, szobrok, olvask, fafaragvnyok, feszletek a rend
+kzs tulajdont, a templom berendezst, avagy a mvsz egyni
+sajtjt teszik-e? Nzete szerint Dmtr Jnosnak attl a
+pillanattl kezdve, ahogy a rendhz kszbt tlpte, semmifle
+tulajdona nem lehetett, az ltala alkotott trgyak a Szent Llek
+birtokba mentek t, kvetkezskppen neki magnak semmije sincs,
+amire vilgi hatsgok rtehetnk a kezket.
+
+A brsgi felszltsnak ennlfogva ellenllunk,--menydrgte a
+prdiktor--szent javaink sszegbl egy porszemet sem fogunk
+kiszolgltatni a profnoknak.
+
+--Ellenllunk!--kiltottk krusban a magiszterek, akik
+megszoktk Anzelmus atya szavait gy fogadni, mint az isteni
+kinyilatkoztatst.
+
+A gvrdin azonban szelden megjegyezte:
+
+--Igaz ugyan, hogy rendnk szent Ferenc Testamentumnak
+szellemben irtzik minden vilgi vagyon, pnz s rme, vlt,
+rtkpapiros s adslevl kezelstl. Adt nem fizet, minthogy
+nem is szed adt hiveitl s jobbgyaitl. De nem tagadhat, hogy
+szarvasmarhnk, teherhord szamarunk, igslovunk, juhnyjunk s
+kecskecsordnk van, s a sajtot, trt, vajat pnzrt rulja
+Lrinc testvrnk, nem is szlva vetemnyeskertnk, borunk s
+dohnyunk, kreink s sertseink rrl, amelyet kszpnzben
+fizet a korcsmros, a hentes, a kofa. Olvasink s kegyszereink
+ellenbe gyakorta vesznk el rcpnzt s vltbankt, mert mi is
+pnzzel fizetnk a szabnak, aki reverendnkat, a bocskorosnak,
+aki saruinkat, s a gyolcsos ttnak, aki vszoningeinket
+szlltja. Itt teht sszezillta az let a szablyokat s
+figyelmeztetlek benneteket, testvreim az rban, hogy mr
+1230-ban knytelen volt IX. Gergely ppa elismerni, hogy a szent
+alapt intencii az elrt szegnysg krl gyakorlatilag
+keresztlvihetetlenek.
+
+--gy van, keresztlvihetetlenek--blintgattak megknnyebblten
+a magiszterek, akik eszkben tartvn a szablyzatnak az
+engedelmessgrl szl nyolcadik fejezett, megadtk magukat a
+gvrdin tekintlynek.
+
+--Ellenemondok!--ugrott fl megbotrnkozva s szent
+flgerjedssel a vikrius.--Ellenemondok a dekrtum ily
+rtelmezsnek. Hivatkozom V. Kelemen Exivi de Paradiso kezdet
+zsinati hatrozatra, amely vilgosan kijelenti, hogy a rend maga
+sem brhat vagyonnal, szrmazott lgyen az akr a tagok nkntes
+adomnyozsbl is. Az adomnyok sem vlnak az tulajdonv,
+hanem a rmai egyhz s a ppa rendelkezik azok fltt. A rendet
+legfljebb a hasznlat joga illeti meg, az is csak az usus arctus
+alapjn.
+
+--gy van, gy rta V. Kelemen--zgta r visszhangosan az egsz
+refektrium, mert megszokta, hogy ebd alatt a prdiktor szavait
+az lmosan emszt testvrek ajkain ismtelje.
+
+--Ha kedves testvrem V. Kelemenre hivatkozik, n is az
+dekrtumval vdem a magam igazsgt --vlaszolt halkan a
+gvrdin.--V. Kelemen mondja, hogy a kisebb testvrek nem
+ktelezhetk a szent rsban ajnlott szerzetesi fogadalmakra,
+hanem csak az engedelmessg, szzessg s szegnysg hrmas
+nfelldozsra, de mg ezeket sem szabad nude et absolute
+rtelmezni. Nagyon csodlnm, ha ezek utn Anzelmus testvrnk,
+akiben a meggyzds heve nha tlmegy a tekintlyek tiszteletn,
+megnyugvst nem tallna abban, hogy nmely vilgi dolgokat a
+bkessg kedvrt szeretnk elintzni. Mert jegyezztek meg
+magatoknak az apostol szavait: egy lat bkessg tbbet r egy
+mzsa igazsgnl.
+
+--Egy lat bkessg egy mzsa igazsgnl--lelkendezett a
+szerzetesek krusa s mindenki rlt, hogy a gvrdin eszes
+diplomcija megoldja a legknosabb problmkat is.--Halljuk
+Bonaventura atya indtvnyt!
+
+--Az n vlemnyem szerint kiadjuk a ksz szobrszmunkkat s ha
+ennek rtke netalntn fedezi Jnos testvrnk adssgt,
+bzvst lezrhatjuk e kellemetlen gy aktit.
+
+--Felebbezek a provincilis miniszterhez,--heveskedett a
+prdiktor.--A templom s a zrda falai kzl nem engedek
+egyetlen porszemet sem kiadatni, hacsak nem az dvzls, a
+megtisztuls, az enyhlet s ldozat tulvilgi cljaira.
+
+--Nem engedjk, nem engedjk--harsant fel a magisterek ajkn a
+tiltakozs, tudvn azt, hogy a hitterjeszt vikrius nagy becsben
+ll a provincilis miniszter eltt.
+
+Anzelmus atya diadalmasan drgte oda:
+
+--Egyebekben pedig indtvnyozom, tiltsuk meg Jnos
+testvrnknek, hogy a zrda falain bell tartzkodjk, nehogy
+vgeszakadatlan sszetkzseknek s botrnyoknak legyen
+okozjv.
+
+Ekkor az asztal vgn felllott frter Lrinc s mosolygs,
+kvr, piros-pozsgs arct jmborul a gvrdin fel fordtotta.
+
+--Beszlj fiam, Lrinc--btortotta szeretetteljesen a
+gvrdin.--Az Isten nha az egygyek szjn t jelenti ki az
+szent akaratt.
+
+Lrinc nem rtett a Testamentumhoz, ppai dekrtumhoz, zsinatok
+hatrozataihoz; vilgi dolgokban azonban jrtas volt, mint eldei
+a kzpkorban, akik vsros napokon gyes-bajos kereskedk kztt
+mrtk az igazsgot; akik rtettek az zleti knyvek vezetshez,
+a pnzrmek megmrshez, a slyok, mrtkek hitelestshez, az
+rak, kltsgek, brek, vmok s dzsmk kiszmtshoz. Kalmrok
+voltak biz egykor a jmbor szerzetesek, felosztvn maguk kzt
+szp rendben az isteni s emberi dolgokat: Mria s Mrta
+szerept az r szolglatban. Lrinc frter a Mrtt
+vlasztotta. Nem szlt bele a gvrdin s vikrius magasan
+szrnyal vitjba, ehelyett terrakottaszin kmzsja mly redi
+kzl kihzott ngy darab gondosan sszehajtott ezres bankjegyet
+s szpen kitertette maga el a refektrium asztalra.
+
+--Ime a pnz,--szlt mosolyogva, mint egy rtatlan gonosztev,
+aki nem ismeri a bn nagysgt, amelyet elkvetett.
+
+A szerzetesatyk arca elfehredett s ajkuk reszketve mormogta az
+rdgz imdsgokat.
+
+--Istentagad, pogny s vmos!--kiltott felhborodva a
+prdiktor vikrius.--Honnan vetted tmrdek kincset, elvetemlt
+lator?
+
+--A konyhakertbl--felelt egygyen a frter. --Tz esztend
+alatt krajcrokbl gyjtgettem.
+
+--A templom perselybe kellett volna tenned--szlt r szelden a
+gvrdin.
+
+--J helyre jut ez gy is--felelte egyszeren a
+tercirius.--Frter Flix, aki az antikvriusok, kegyszer-rusok
+s mkereskedk zleteit csak gy ismeri, mint n a gydi
+hetivsrokat, azt mondja, hogy mris kapnnk negyvenezer koront
+a Dmtr-fle szobrocskkbl, amelyek hzunk s templomunk
+kincstrt gyaraptjk. n teht kivltom a Domine spectabilis
+adsleveleit s a tbbit a Szent Llek sugallta blcsesgtekre
+bzom.
+
+Lrinc frter gyorsan elhagyta a termet, hogy valaki vissza ne
+trthesse szndktl. Elszaladt a vgrehajthoz s kivltotta
+az adsleveleket.
+
+A penitencirius tizenngy napi bjttel sjtotta Lrincet, amirt
+megszegte a szegnysg fogadalmt. Anzelmus atya, aki dogmatikus
+s rettenthetetlen a nagy Assisi hagyomnyainak tiszteletben,
+nem volt engesztelhetetlen s irgalmassg nlkl val az egygy
+vtkezkkel szemben.
+
+A gvrdin pedig maga kr gyjtvn alattvalit, felment a
+szobrsz celljba, amely tgas s vilgos volt, mint egy
+atelier. Sorballttatta a szobrsz munkit, a mvszettl s
+szentsgtl szerafikus szpsgben ragyog mtrgyakat s
+egyenknt megtekintvn, megsmogatvn s beczgetvn azokat,
+magasztalta a Szentlelket, aki kivlasztott kedvenceinek rtelme,
+kpzelete s dolgos, gyes ujjai ltal megnyilatkozni mltztatik.
+s hangosan dicsrte Jnost s Isten tovbbi szeretetbe
+ajnlotta t s mvszett.
+
+Magban pedig gy gondolkodott:
+
+--Hogy pedig mindez megmaradt az Isten szolglatra, a hvek
+plsre, a bnbnk s vezeklk elragadtatsra itt e szentelt
+falak kztt, voltakppen annak az egygy szakcsnak, a tudatlan
+s parasztos Lrinc frternek ksznhetjk. Ha nem teszi flre
+a salta, ugorka, zldbab s ribiszke rt, istentelen kufrok
+hordjk szt e kincseket, a rend elveszti bszkesgt, a mvsz
+elhagyja azilumt, visszamegy a profn let csbtsai kz s
+pnzrt knytelenttetvn dolgozni, valszinleg mezitelen nket
+s szerelemtl dhng fajtalan frfiak testt brzolja. Lrinc
+frter bne mintha a Gondvisels kikutathatatlan akaratnak
+llott volna szolglatban. A bn vesszeje, lm, nha ernyt
+virgzik s az erny fjn megterem a bn gymlcse. Ki tudja, mi
+a klnbsg erny s bn kztt, az isteni elrelts s kegyelem
+magas nzpontjrl?
+
+Ezeket a gondolatokat jnak ltta elhallgatni a testvrek eltt,
+akik csodlkozstl kimeredt szemmel bmultk a Lrinc frter
+konyhakertjbl kivirgzott Madonnkat, Benignkat, szenteket s
+szerfokat.
+
+
+
+
+XIV.
+
+
+Jnos testvr celljban mg jflkor is gett a petroleumlmpa.
+A szobrsz, a kprestaurtor s Lrinc bart prklt mandult
+eszegettek s srn hajtogattk a villnyi vrssel tlttt
+kancskat, a gondosan lefggnyztt ablakok mgtt.
+
+--Hiba, pnz nlkl e siralomvlgyben semmit sem lehet
+eligaztani--jegyezte meg szeld dicsekvssel a bart.
+
+--Nekem mr nincs szksgem ilyesmire--shajtott a
+kprestaurtor.--Ha megvan a borocskm, j pipadohnyom,
+burntom, meleg csizmm, fttt cellm, mg a velencei
+patrirkval sem cserlek. rlk a freskknak s temperknak, a
+nagy vsznaknak s miniatr elefntcsontoknak, s amint
+javtgatom, tisztogatom azokat, sokkal inkbb az enymek, mint a
+tulajdonos. Az enym a gynyrsg, ms a gond; az enym a
+siker, ms a verejtk. Nekem nem kell a pnz; engem a j Isten
+etet, mint a nszutasok a Mrk-tri galambokat. n vagyok a
+leggazdagabb ember a vilgon, mert jszgaimnak Assisi szent
+Ferenc a tiszttartja.
+
+A restaurtor arca furcsn vonaglott, mintha nmagt mosolyogta
+volna ki gnyos jkedvben. A szobrsz csendesen szvta pipjt
+s hlsan pillantgatott a koldul bartra.
+
+Amita a hromezer korons adslevelet Lrinc bart darabokra
+tpte, azzal egytt elszakadt az utols kapcsolat is, mely Jnost
+e cifra, szvevnyes s hazugsgokkal teljes vilghoz lncolta.
+Azta mindig jkedv volt s bizakod. Sokat bolyongott az
+erdben s tenyervel emelte szjhoz a forrsok vizt. Nzte,
+hogy kl fel a nap s hogy hznak a darvak a mocsarak felett. vig
+merlt a vzben, mint a pkszok, rkot s apr halakat fogvn a
+patakokban. Naphosszat figyelte, hogy kti kvbe a paraszt a
+gabont, hogy doblja a szekrre, hogy cspeli ki a lelkt, hogy
+rakja zskokba s hogy viszi krvonta, nyikorgs szekren a
+malomba. A kovcsnl megprblta rgi mestersgt. Mindenkit
+bmulatba ejtett, amint lbe kapta a mzss llt s meghordozta
+azt a mhely krl. Megpatkolta a zrda lovait s gy csurgott
+homlokrl a verejtk, oly harsnyan nevetett s oly vidm
+mozdulatokkal dolgozott, mint a mmoros Hephaistos. Szaklla,
+bajusza megntt s srnyes haja lobogott a szlben. Mtermt
+majdnem elhanyagolta. Lelke a kovcsmhelyen keresztl, suhanc
+ifjsgn tl, csecsemkorba fiatalodott vissza, amely
+sznakazal tetejn, szrskertben, tehnistllban gyjttte az
+els benyomsokat. Apjnak, Plnak, nagyapjnak, Andrsnak s
+azokon tl tbbi snek temperamentuma jramegduzzadt a
+vrednyeiben s lassanknt titatta s egszen flszvta a
+frfikor hangulatait. Kilkte a szervezetbl s ezzel egytt
+ntudatbl is a bcsi, prisi, pesti letben rtapadt idegen s
+ellenszenves festanyagot. Kt-hrom hnap alatt visszafejldtt
+egyszer, higgadt, kznys, optimista parasztt. Nap- s
+fldimd lett s rezte a hzillatok sorsval val kzssget.
+
+--Sohasem lzadoztam a sorsom ellen. Boldogg tettek a
+Hellmer-iskola sztndijai s a prisi Grand Prix rmre kt
+napig ittam a Montmartre csapszkeiben. Van Roosen brn
+karjaiban srtam a gynyrsgtl s majd kiugrottam brmbl,
+amikor a zugli-ti villt flptettem. A mindensgit neki,
+micsoda fbl faragott ember vagyok n, hogy csak rvendezni
+tudok s semmin sem tudok elkeseredni? Balthazr bartom, Nra,
+Vkony Andrsn, ha most itt teremne valamelyikk, bizony Isten
+megksznnm nekik, hogy idesegtettek a vizenys gydi rtekre,
+a klastrom csendjbe s a szerzetesek izletes asztalhoz.
+
+--Ez azrt van Domine spectabilis, mert rendben van az
+emsztse--irigykedett frter Lrinc.--Csak volna az n
+helyemben. Nekem olyan szrsok jrjk t a derekamat, hogy egy
+kr is elbgn magt. A lbam ujjait kikezdte a kszvny s
+keresztcsontomban, olyan szaggatsok vannak, mintha kutyk
+marcangolnk.
+
+Lrinc atya szaporn hrpentgetett a borbl, srn hunyorgatott
+vrs szemhjjaival s mlabsan shajtozott:
+
+--Hja, hja, Domini spectabiles, knny nknek az let. De n
+teherhord szamara, igavon barma vagyok a rendnek, cltblja a
+falusi lceknek, papgazdasszonyok gorombasgainak, cseldek
+szemtelensgnek, urak leereszkedsnek, szolgk dlyfnek,
+ingyenlk irigykedsnek. Meguntam m az letemet, Domini
+spectabiles.
+
+--Nono--biztatta csendesen a szobrsz s bort nttt a tercirius
+kupjba.
+
+--Bizony, bizony--fohszkodott amaz.--n tizenkt ves korom ta
+eszem Szent Ferenc kenyert. Harangoz, ministrns gyerek,
+szamrhajcsr, csizma-tisztt, szemttakart szerepben kezdtem
+s csaknem harminc esztend kellett ahhoz, hogy az Isten idig
+vigye fl a sorsomat, ahol mostan llok, Domini spectabiles.
+Anyt, apt, gyermeket, testvrt nem ismertem, csak a mst,
+pedig csald nlkl nem r az let semmit.
+
+--No, no--drmgtt a szobrsz.
+
+--Tudja Isten, unom mr ezt a klastromot.
+
+--Csendes, knyelmes, nyugodt let pedig--vlekedett amaz.
+
+--Akrcsak a temetben.
+
+--Biztos menedk.
+
+--Mint a sirhalom.
+
+--Gondtalan kenyr.
+
+--Mint az ristomban.
+
+--No, no.
+
+Mind a hrman shajtottak. Ittak. A bart szemei megtellettek
+knnyel.
+
+--Vallani akarok, Domini spectabiles.
+
+--Mi baj van, Lrinc?
+
+--A ngyezer koronrl.
+
+--Magnak gyjttte, gy-e?--tallta ki hirtelen a kpjavt.
+
+A vrs tercirius intett a fejvel.
+
+--Meg akartam hzasodni--nygte ki keservesen. --Nem let ez a
+bartlet. n nem vagyok tuds pap, mvsz-orgonista, prdiktor,
+hittrt. Ego non sum vocatus. n csaldot, felesget, gyereket
+szeretnk. Lm, Jzus Krisztus Urunknak is volt csaldja. csok
+voltak. Mria font a sarokban, Jzsef a szlfkat frszelte, a
+kis Jzus ott jtszott a frszporban. Erre vgyik az n lelkem,
+uraim.
+
+Kis idre elhallgattak. Csendben ropogtattk a prklt mandult,
+amely oly hatalmasan kivntatja az italt.
+
+Frter Flix egyszerre flugrott, odbbrgott egy kszl szobrot
+s klvel az asztalra ttt.
+
+--Mit tudtok ti az let nyomorsgrl!--kiltotta
+hadonszva.--Az n szemeim eltt mindig egy tucat szunyog rpds
+s ne adj Isten, hogy hajnal eltt le tudnm hunyni a szememet.
+Nem igaz az, amit elbb beszltem. Nemcsak a velencei
+ptrirkval, de egy utcasarki gesztenyerussal is cserlnk, ha
+csak egy j rm volna naponknt s egyetlenegyszer el tudnk
+aludni, mint a barmok, naplemente utn. Ha fekszem, futni
+szeretnk, ha dolgozom, aludni jn kedvem, ha Raguzban vagyok,
+Gydre vgyakozom, itt majd megbolondulok a tenger utn val
+epekedsben, ha asszonyt lelek, utna majd megfojt a csmr, ha
+templomban lk, korcsmba kivnkozom, korcsmban felbszt a
+rszegek fecsegse, vek ta mindig azzal fekszem, hogy jjel
+elvgja valaki a torkomat. Munkakzben flek, hogy leszakad
+alattam az llvny, ha lenzek s mlybe, flkavarodik a gyomrom,
+ha hanyattfekve javtom a menyezet freskit, gy rzem, hogy
+rmszakad a kupola. Nha megeskdnk r, hogy tele van vzzel a
+gyomrom, vrrel a tdm, rpkd, vereked szunyoggal az agyam,
+picval a torkom, szeretnm ltni azt az embert, aki kibirja gy
+hrom hnapnl tovbb! Biztos, hogy egyszer elvgom a nyakamat.
+
+--Nincs rendben az emsztse, uram--vlekedett a bart.--Igyk
+minden reggel ezerjf tet, evs eltt kortyogtatva, kzben egy
+rzsafzr tizedet mondva el flhangosan.
+
+--Frter Flix kznsges nyavalys, neurasztnis ember, hangyk
+mszklnak az agyban, ha valaki csaldi rmkrl suttog a
+flbe--gondolta magban sajnlkozssal a szobrsz.
+
+--No, no,--csendestette az izgatott kprt--mindnyjunknak
+megvan a maga nyavalyja.
+
+Frter Flix lecsendesedett, de gnyosan s megvetleg nevetett.
+
+--Mit tudtok ti az let nyomorsgrl?
+
+s fenhjz arccal nzett krl, mintha szeretn ltni azt az
+elbizakodott fickt, aki versenyre mer vele killani rejtett
+bnatokban s titkos gytrelmek tern.
+
+Aztn jra ittak, frissen megtmtk pipjukat s lbukat
+rzogattk zavarukban. Lrinc vgl nekibtorodott:
+
+--Szeretnk egy vityillt valahol Mohcson, a Duna partjn, az
+udvaron reg tereblyes dift, amelyrl sszel gyerek veri le
+hossz pznval a gymlcst. Legyen ott egy ers, egszsges,
+gmbly vllu aszszony, trdig feltrve a szoknyja, ahogy a
+malacoknak korps moslkot visz cspg dzsban. Mellette
+tipegjen egy vrshaju klyk, gmbly s lbu, mint az apja,
+nagyobbacska leny, teringettt, hadd jjjenek a gyerekek, mint
+az orgonaspok, az egyiket hvjk nagyapmrl Pternek, a msikat
+apmrl ...
+
+-- ... Plnak, a harmadikat anymrl Klementinnak, a negyediket
+az asszonyrl Nrnak--folytatta nfeledten a szobrsz s mmoros
+szemeivel a pipa fstjn keresztl ltta a dunaparti fehr
+ateliert, a tyukokat, ahogy a szemtben kapirglnak s az Odyssea
+nimfit, Kalipszot, Kirkt, Pnelopt, ahogy kigmblydnek s
+kilpnek a nagy hasb mrvnytmegekbl. A bart nagyot nzett s
+megrzta a fejt.
+
+--Nem, a kislnyt Zsuzsinak hvnk majd az desanyja utn. Mert
+Zsuzsannnak hvjk az zvegy asszonyt, kt gyermekkel. Az ura
+korcsmros volt az istenadta. n is korcsmt nyitottam volna, ha
+...
+
+--Ha oda nem adta volna a ngyezer koront a vgrehajtnak.
+
+Mind a hrman elhallgattak. A szobrsz azt gondolta, hogy lm
+milyen egyformk a parasztok. Mind hzat akar malacokkal s
+felesget gyerekhaddal. Frter Flix egy raguzai ostria
+pincrlnyra gondolt, aki olyan szp volt, mint Leonardo da
+Vinci desanyja, Katarina. Minden paraszt sszetallkozik a
+vgyak dlibbos orszgtjn. Klnbsg csak annyi, hogy az egyik
+innen van, a msik mr tlesett a kibrndulson. A vrs bart
+arcn vgigpergett az elrzkenyeds s alkoholmmor knnye.
+
+--Most kezdhetem ellrl Domine spectabilis. A gyerekek kedvrt.
+
+s ks jszakig beszlgettek a gyermekekrl, akik sohasem
+fognak megszletni.
+
+*
+
+Msnap Frter Flix, a kprestaurtor nem jelent meg a
+refektriumban. Hiba vrtk ebdre, vacsorra, jjeli nyugovra.
+
+
+Harmadnap Lrinc megtallta azt a fuvarost, aki a festt Eszkre
+vitte a vasuti llomsra.
+
+--Elinalt a piktor,--hiresztelte a bart--mintha rjtt volna a
+bolondra, gy hajkurszott a faluban valakit, aki elszlltsa a
+hazja fel. tkzben azt mondta a fuvarosnak, hogy siet haza
+Raguzba, mert vasrnap lesz az eskvje. Valsznleg
+megbolondult szegny a festk, tojssrga, terpentin, firneisz,
+kpor s petroleum szagtl.
+
+Bonaventura atya fltette magban, hogy imiban meg fog emlkezni
+meghibbant agyu testvrrl. Pter Anzelmus ebd alatt a
+refektriumban kemny beszdet mondott a Stn hatalmrl, amely
+nha kiragad egyet-egyet az r jmbor nyjbl s vad
+rengetegekbe, ingovnyos mocsarakra zi.
+
+Frter Lrinc, miutn behozta a falu ajndkait, a tojst,
+csirkt s malacokat, este besompolygott a szobrsz celljba.
+
+--Ne higyje m Domine spectalbilis, hogy megbolondult volna a
+piktor, regsgnkre meleg fszket pteni, asszonnyal,
+gyerekkel, unokval jtszadozni s ha mr nem lhetnk rkk, az
+ kezket fogva vrni a hall bartsgos kzeledst ... nem
+bolondsg az, Domine spectabilis.
+
+
+
+
+XV.
+
+
+Ettl kezdve mindenben rosszra fordult Dmtr krl az let.
+Hiba volt maga elgedett s jkedv, hiba fogta meg jbl a
+mintzfa, vs s kalapcs nyelt, hiba faragta a zrda szmra
+a leggynyrbb Madonnkat, naprl-napra sttebb lett a pterek
+hangulata. Az ujsgok komoly veszedelmeket jsoltak. A kirlyok
+s orszgl hatalmassgok, miniszterek s kvetek kztt
+megbomlott a bartsg. A nemzetek egyms ellen fenekedtek. Az
+Isten bkje, amely a jlt, nyugalom, knyelem s nyjas
+egyetrts ldsaihoz szoktatta az embereket, tbb vtizedes
+jmbor uralkods utn meginogni ltszott. Eleinte mernyletekrl
+szltak a hirek. Aztn kemnyhangu levlvltsokat jelentettek:
+csszrok s miniszterek haragos fenyegetseit. Vgl behivtk a
+rezervistkat. A npek megmozdultak, mint meghborodott
+sndisznk s felborzoltk szuronyos htukat. A pspk rirt a
+szerzetesekre, hogy a templomban dicsitsk a hborut s
+buzdtsk a hveket: ragadjanak fegyvert a haza vdelmre. A
+parasztok kromkodtak, szidtk az ellensget, fiaikat szekren
+vittk a vrosba, nagyokat ittak, ltettk a kirlyt s megvertk
+az asszonyt, aki siratta a magzatt. Ksbb hire jtt az els
+puskalvsnek. A Duna s a Drva partjn kezddtt el a hboru.
+
+Pter Bonaventura mg tbbet imdkozott, mint azeltt.
+
+A vikrius drg hangon hirdette a szszkrl, hogy mindez azrt
+van, mert az emberisg elfordult isteni Atyjtl s a fnyz,
+tobzd, bujlkod, felfuvalkodott s lzadoz Stn szolglatba
+llott. ldklst, pusztulst, dgvszt s fldrengst jsolt s
+mg az eddigieknl is kemnyebb penitencit rtt a vezeklkre. m
+a fiatalokat is harcba kldte, hivatkozvn az Assisi pldjra,
+aki ifj korban maga is kardot rntott s vitzl harcolt hazja
+vdelmben.
+
+Lrinc testvr azt ajnlotta, hogy tltsk meg a magtrakat, az
+lskamrt, a pinct s a padlsokat.
+
+--Hborra hsg s nyomorsg kvetkezik s nem rt ha
+aranypnzt gyjtnk a szegnyek kincstrban.
+
+Dmtr Jnos szomoruan llaptotta meg, hogy semmisem sikerl az
+embernek ezen a nyomorult vilgon. Milyen szp lett volna
+idtlen-idkig csendben, bkessgben farigcslni krtefa
+Madonnit--s lm most sszezavarodott, sarkbl kifordult,
+ttgast ll, dhng s tajtkzik krltte minden s egsz nap
+sr-rv asszonyokat, henceg rekrutkat, rszeg huszrokat,
+kromkod sebeslteket s jajveszkel meneklteket kell
+hallgatnia.
+
+A hbor nagy ujjongssal, sppal, dobbal, zeneszval kezddtt,
+de csakhammar beleflt az ijedtsg s eszeveszett rmlet
+tlzsaiba. A sebesltek elmondtk, hogy az ellensg tizszeres
+nagy tlervel tmad; temrdek gyuja okdja a hallt s g,
+knkves tzes irtja a hadsorokat. A vad rc hordk semmifle
+emberi s isteni trvnyt nem respektlnak. A foglyoknak
+lenyzzk a brt, tzzel-vassal stgetik, megcsonktva fra
+akasztjk, darabokra vagdaljk, vagy elevenen eltemetik ket.
+Hiba irtak az ujsgok gyzelmektl mmoros bszke cikkeket, a
+menekltek vesztes; csatkrl, vrbefojtott tmadsokrl,
+emberev fenevadakrl s felperzselt falvakrl beszltek. A
+npeket, akiket nem gyznek felkoncolni, rabszjra fzik,
+teherhord baromnak hasznljk, messze zord hegyek, jrhatatlan
+rengetegek belsejbe hurcoljk.
+
+Az egsz falu reszketett, lmatlan jszakkon krmeneteket jrtak
+a fiaikat sirat anyk, az zvegyen maradt menyecskk s aptlan,
+csavargkk vlt gyenge gyermekek. A kolostorban krhzat
+lltottak fel, a bartok ktztk, kentk, mosogattk a
+megcsonkult katonkat; a gvrdinnak az ezredorvos parancsolt,
+Lrincnek a manipulns rmester s Dmtr Jnos a szamarak
+hajcsrv lett, sernyen szlltvn a vizet az g ny, beteg
+katonknak.
+
+Jnos szvbl mg ez sem tudta kizni az egykedvsget s
+nyjassgot. Szoksa szerint csak az els pillanatban rzett nmi
+bosszankodst; hamarosan rjtt, hogy egyre megy, mi trtnik az
+ember krl, egyedl az lvn fontos, hogy mindenben megtalljuk
+lelknk ignytelen szrakozst.
+
+--Lm, rosszabbul is trtnhetett volna. Pldul jhetett volna a
+hbor egy vtizeddel elbb. Bevonultam volna, heztem, fztam,
+dideregtem, verejtkeztem volna a hall szolglatban. Srapnel
+roncsolja szt jobb karomat s soha tbb nem nylhatok
+agyagmodelljeimhez s mintz-szerszmaimhoz.
+
+Erre a gondolatra sszerzkdott. Mert szerette ugyan a hazjt s
+gyllte az ellensgt, de nem tartotta szksgesnek, hogy nmaga
+eltt eltagadja flelmt a testi fjdalmaktl, az
+elnyomorodstl, a tehetetlensgtl s a halltl. Utlta a vrt
+s a szenvedst, mert nagyon egszsges volt a szve, husa,
+idegrendszere. Semmi szpet nem tallt a szenvedsben, mert
+bsgesen s egyszeren tudta lvezni az rmket. Sajnlta volna
+itthagyni a pipjt, boroskancsjt s Lrinc testvr pomps
+mrtsait. szintn megvallotta: nagyon kivncsi arra, hogyan
+vgzdik ez a hbor. Arra is kivncsi volt--s nem
+titkolta--milyen lesz a terms jv esztendre. Egy ppen most
+megkezdett dombormvt is nagyon szeretn befejezni. Az jsgot
+is jobban megszokta, mint valaha. Nhny knyv is eszbe jutott,
+amelyeket felttlenl ki kellene mg olvasnia. St--de mr erre
+maga is megdbbent--kezdte beltni, hogy igaza van Lrinc frter
+egyszer eszejrsnak. Nem kell ppen holtig ittmaradni a
+zrdban s ha egyszer ppen kedve kerekedik, szpen elbcsuzik a
+gvrdintl, knyelmesen leutazik Olaszorszgba s ujbl alaposan
+megnzi Donatello Dvidjt, Jnos apostol felsgesen jmbor
+kpmst, Michelangelo Mzest s Ghiberti firenzei lovasszobrt.
+A hbort teht szpen kivrja itt az Istentl vdett vastag,
+hvs falak kztt. Aztn majd jra belenz a meleg, aranyos,
+illatos let szivrvnyos szembe.
+
+s estnkint az gladitori teste izomzatn, oroszlni
+idegrendszernek aclos szvedkn keresztl a nyugalom s der,
+jlt s boldog remnykeds, des biztonsg rzse zsibbadt s gy
+hajtotta le fejt brnybr bundjra, mint a gyermek az
+desanyja lbe.
+
+*
+
+Trtnt azonban egy szp napon, hogy halkan grdl, nehz fekete
+hint llott meg a zrda kapujban s egy leftyolozott, elkel
+hlgy krt bebocsttatst. Van Roosen brn volt, a szobrsz
+felesge.
+
+Dmtr Jnos egsz testben pokoli flelmeket rzett.
+Asszony-ember nem tehette lbt a kolostorba, teht Jnos a
+templom eltt, lombjukat hullat reg hrsfk alatt beszlgetett
+a felesgvel. Van Roosen Herta megfogta a kezt s a szobrszt
+maga mell ltette egy kpadra, melyet simra s fnyesre
+koptattak a zarndokok.
+
+--Jnos, a Boldogsgos Szzre eskszm, nem tudok lni a te
+szerelmed nlkl. Elg volt a dacos, nknz s kegyetlen
+rvasgbl nekem is s gy hiszem, te neked is, Jnos. Tudd meg,
+hogy jobban, szebben, tisztbban szeretlek, mint valaha.
+Elfelejtettem mindent, amit vtkeztl ellenem s csak arra
+emlkszem, hogy milyen tkletes s elragad boldogsgot adtl.
+Ime, letrdelek eltted s imdkozom hozzd. Te voltl az els,
+akit szerettem, aki megtantott a szerelem dessgre s te vagy
+az utols frfi, akit kvnok, akirt szenvedni s meghalni is
+tudnk. Irtzom attl a gondolattl, hogy ms frfi rintse a
+testemet, de a te szerelmedben elmerlni: ez ma is egyetlen
+illuzija letemnek. Azt nem mondom, hogy csak a tied voltam,
+Jnos. Te a msodik frjem vagy s az embernek ktelessgei is
+vannak. De arra eskszm, hogy gy, mint a tied, senki sem
+voltam. Ebben te voltl az els s az utols. Ez az, amirt te
+nekem testileg is egyetlen vagy az letemben. Boldog vagyok, hogy
+ezt neked tartogathattam. Az egsz lelkem a tid, s amikor te
+mindent elvettl tlem, n mgis a tid maradtam egszen. Te nem
+vagy az enym, azt tudom. Arrl volt sz, hogy vlassz s te nem
+engem vlasztottl. n senki sem vagyok, csak a tied. n is
+vlasztottam s tged vlasztottalak. Te rendelkezhetsz velem,
+mint a tulajdonoddal. Mindenkit megrdemelsz, mert n szeretni
+tudtalak s csak tged tudtalak szeretni s sohasem tudlak nem
+szeretni, drga szerelmem.
+
+Van Roosen brn mg szebb volt, mint valaha. A dlutni
+napsugr aranyos frdjben tltsz bre gy ragyogott, mint a
+proszi mrvny. Nagy kk szembl egy alexandriai hetra
+csbtsa lvelt, s ahogy belenzett Jnos szembe, htborzongat
+intimitsok kjre emlkeztette t. Mindenki beleszdlt volna
+ebbe a felsges, gynyr kregetbe.
+
+Jnos ijedten vdekezett.
+
+--Jobb gy, kedves Herta. Nyugodjk bele, aszszonyom. polja n
+is a sebeslteket, llitson fel krhzat s szolglja az Istent
+s a szenvedket.
+
+--Nem, Jnos!--fakadt ki az asszony.--Nekem elg volt a magam
+szenvedseibl. Vissza akarok menni Hollandiba. Itt van az
+tlevelnk. A tenger partjn, Scheveningen mellett, a kastly
+szaki szrnyn hatalmas atelier vr rd, melynek ablakain
+keresztl a szelid vizre ltni, lomha szrke folyam torkolatval,
+a mocsaras deltval, Ruisdael clpzetvel. Az ablakon nha
+beszl a szlvihar, amint vrses hullmokat s oplos fny
+tajtkot csap a fekete clpkhz. A hzad krl erd van, amely
+felfogja a viharok erejt s megkti az ibolyaszn visszfny
+agyagos talajt, A parkban kis kerti hzikk vrjk dlutni
+lmodozsainkat, ahol szeretni fogjuk egymst, mikzben az egsz
+vilg vonaglik, szenved, vrt izzad s tkozdik. Tudom, szereted
+a szelid tekintet teheneket, amelyek modellt llottak
+Hobbmnak, Van Ostadenak, Teniersnek; szp kis istllt
+pittettem a major vgn fayence kvezettel s parkett
+gyalogjrval. A teteje piros, a homlokzata fehr s rzsasznre
+getett porcelln s csillog a szrke, nedves levegben. Gyere,
+Jnos, a Rembrandtok s Van Eyckek hazjba, Quentin Massys
+kkszem, brndos lenyai kz, akikhez n is tartozom.
+Hatalmas, mennyei szpsg szobrokat fogsz mintzni s nem
+trdsz a hboruval, mint Leonardo da Vinci, mikor a Sforzt
+megmintzta. Te vagy a legnagyobb mvsze a szzadnak, azt
+akarom, hogy legboldogabb frfia is te lgy a korodnak. Nem
+szeretsz, Jnos?
+
+--Madame, nekem elg volt a szerelembl.
+
+Van Roosen brn megeskdtt, hogy addig el nem hagyja kocsijt,
+amig Jnos nem tr meg az karjai kz.
+
+--Mi lesz a szobraiddal, amelyeket mg meg nem alkottl, amelyek
+mg agyad lngol lelkesedsben, szved forr ellgyulsban,
+lmaid viziiban lnek? Ha engem nem szeretsz, szeresd a
+mvszetet, a dicssget, az gi mmort, amelyet az alkots ad
+neked.
+
+--Elg volt, Madame, a mvszetbl is.
+
+--Itt nyomorusg, zaklats, betegsg, hsg, dhngs vr red.
+Itt elpusztul minden, csavarg lssz egy koldus-orszgban s
+mindenki elfelejt, a nevedet betemeti a szgyen, a vr s a
+szegnysg iszapja.
+
+--J itt, a szerzetesek kztt.
+
+--Ervel foglak knyszerteni. Botrnyt csapok, belopdzom a
+kolostorba s bebujok az gyadba.
+
+--Zrva van a cellm, asszonyom.
+
+--Az ajtd el fekszem s tizenkt katona nem tud elhurcolni a
+szobd kszbrl.
+
+Van Roosen brn odadobta magt a szobrsz mellre s rjngve
+cskolta a nyakt.
+
+--A boldogsg, a csend, a fny, az emberek hdolata, a trtnelem
+minden dicssge vrakozik rd az oldalamon, ha jssz.
+
+--s ha nem megyek?--krdezte megrknydve a szobrsz.
+
+--Akkor meglm magamat itt a zrda kapujban.
+
+Dmtr ismerte az felesgt. Tudta, hogy ez az asszony nem
+tgt az akaratbl.
+
+--Igy lett a felesgem,--tndtt megszeppenve --gy hagyott el
+engem s gy fog meg msodszor is, ha nem leszek ravasz s
+vatos. Ervel nem birok vele, itt furfangra van szksg, a
+teremtsit, mskp rkre elvesztem.
+
+Gondolkozott egy kicsit, aztn shajtva megszlalt.
+
+--Legyen, ahogy akarja, asszonyom.
+
+A brn szembl kicsordult a knny.
+
+--Szeretsz?
+
+--Szeretlek.
+
+--Jsz velem?
+
+--Megyek.
+
+--Most?
+
+--Holnap, hajnalban Madame.
+
+--Mirt nem e pillanatban?
+
+Jnos az gre mutatott
+
+--Mr leszllt az este. Nem tudjuk az utat. Korhadtak a hidak.
+Szlvihar kerekedik s mindjrt szakad az es. n is lmos s
+fradt, asszonyom. Menjen nyugodtan a szllba, Lrinc bart majd
+elrendezi az jjeli nyugodalmt. Lrinc bartot becslje meg
+Madame. az n leghvebb testvrem. gy-e megengedi, hogy
+rendelkezzem a pnzvel, hiszen most mr megint frj s felesg
+vagyunk. Lrincnek adjon ngyezer koront, enynyivel tartozom
+neki. Ki akar lpni a zrdbl s felesgl veszi a
+korcsmrosnt. Boldogg akarom tenni hsges bajtrsamat.
+
+Van Roosen brn szembl a bizalom s hla vidmsga ragyogott.
+Maghoz intette a terciriust s ngy darab ezrest csusztatott a
+markba.
+
+--Monsieur Dmtr kszni a klcsnt. Vegye felesgl a
+korcsmrosnt. dvzlm a menyasszonyt.
+
+Lrinc keseren nevetett.
+
+--Ks. Megszktt a bestia egy tzrrmesterrel.
+
+A brn nem is hallotta ezt, annyira tele volt a maga
+boldogsgval. Belt a kocsijba.
+
+--Adieu szerelmem, holnap a viszontltsra, Jnos.
+
+Lrinc testvr felkapaszkodott a bakra, a kocsi elrobogott.
+
+Jnos pedig jszaka, csillagtalan, felhs, szeles, zivatarra
+hajl, hideg szi idben kiszktt a kolostorbl s nekivgott a
+siklsi hegyeknek, maga, egyedl. Ahogy a hegy tarajn
+megpillantotta a pcsi bazilikt, hlt adott a Mindenhatnak,
+hogy sikerlt megugrania a brn szerelme ell.
+
+Msnap rvidre vgatvn hajt, borotvlt kppel, kifent
+bajusszal, csillog szemmel, piros-pozsgs, rzss mosolygssal,
+fiatalosan, mint egy rekruta, odallt a sorozbizottsg el.
+
+A katonk ellmlkodtak herakleszi termetnek ereje s szpsge
+lttra.
+
+--Ezrt aztn kr volna, ha egy buta goly leterten.
+
+--Nem flek n a golytl,--mosolygott a szobrsz titokzatosan,
+az olyan ember blcs elszntsgval, akinek kt rossz kztt kell
+vlasztania s elg esze van ahhoz, hogy kikerlje a nagyobbikat.
+
+--Sors bona, nihil aliud--tette hozz kiss elgondolkozva.
+
+
+ * * * * *
+
++----------------------------+
+| SURNYI MIKLS |
+| KNYVEI |
++----------------------------+
+| Domoszlay Lszl. Regny |
+| Floriche. Regny. |
+| Kantate. Regny. |
+| A szent hegy. Regny. |
+| 2. kiads |
+| A trianoni pva. Regny. |
+| 3. kiads |
++----------------------------+
+| Singer s Wolfner kiadsai |
++----------------------------+
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of A mester, by Mikls Surnyi
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
+
+***** This file should be named 19744-8.txt or 19744-8.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+ http://www.gutenberg.org/1/9/7/4/19744/
+
+Produced by Tams Rth and the Online Distributed
+Proofreading Team. With special thanks to the library of
+Pcs, especially to the director, Jzsef Kereszturi for
+the help in selecting and borrowing the books.
+
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties. Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research. They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+http://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement. See
+paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works. See paragraph 1.E below.
+
+1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States. If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed. Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work. You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change. If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges. If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form. However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+ the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+ you already use to calculate your applicable taxes. The fee is
+ owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+ has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+ Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments
+ must be paid within 60 days following each date on which you
+ prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+ returns. Royalty payments should be clearly marked as such and
+ sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+ address specified in Section 4, "Information about donations to
+ the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+ you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+ does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+ License. You must require such a user to return or
+ destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+ and discontinue all use of and all access to other copies of
+ Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+ money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+ electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+ of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+ distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from. If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation. The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund. If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at http://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at
+http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations. Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at http://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+ Dr. Gregory B. Newby
+ Chief Executive and Director
+ gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment. Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements. We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance. To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit http://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
+ways including checks, online payments and credit card donations.
+To donate, please visit: http://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+ http://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/19744-8.zip b/19744-8.zip
new file mode 100644
index 0000000..55d3da3
--- /dev/null
+++ b/19744-8.zip
Binary files differ
diff --git a/19744-h.zip b/19744-h.zip
new file mode 100644
index 0000000..a7d9b3b
--- /dev/null
+++ b/19744-h.zip
Binary files differ
diff --git a/19744-h/19744-h.htm b/19744-h/19744-h.htm
new file mode 100644
index 0000000..4746427
--- /dev/null
+++ b/19744-h/19744-h.htm
@@ -0,0 +1,4245 @@
+<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/strict.dtd">
+
+<html>
+ <head>
+ <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=iso-8859-1">
+ <title>
+ The Project Gutenberg eBook of A Mester, by Mikls Surnyi
+ </title>
+ <style type="text/css">
+/*<![CDATA[ XML blockout */
+<!--
+ p { margin-top: .75em;
+ text-align: justify;
+ margin-bottom: .75em;
+ }
+ h1,h2,h3,h4,h5,h6 {
+ text-align: center; /* all headings centered */
+ clear: both;
+ }
+ hr { width: 33%;
+ margin-top: 2em;
+ margin-bottom: 2em;
+ margin-left: auto;
+ margin-right: auto;
+ clear: both;
+ }
+
+ table {margin-left: auto; margin-right: auto;}
+
+ body{margin-left: 10%;
+ margin-right: 10%;
+ }
+
+ .pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */
+ /* visibility: hidden; */
+ position: absolute;
+ left: 92%;
+ font-size: smaller;
+ text-align: right;
+ } /* page numbers */
+
+ .linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */
+ .blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;}
+ .sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em;
+ padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em;
+ float: right; clear: right; margin-top: 1em;
+ font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;}
+
+ .bb {border-bottom: solid 2px;}
+ .bl {border-left: solid 2px;}
+ .bt {border-top: solid 2px;}
+ .br {border-right: solid 2px;}
+ .bbox {border: solid 2px;}
+
+ .center {text-align: center;}
+ .smcap {font-variant: small-caps;}
+ .u {text-decoration: underline;}
+
+ .caption {font-weight: bold;}
+
+ .figcenter {margin: auto; text-align: center;}
+
+ .figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top:
+ 1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;}
+
+ .figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em;
+ margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;}
+
+ .footnotes {border: dashed 1px;}
+ .footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;}
+ .footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;}
+ .fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;}
+
+ .poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;}
+ .poem br {display: none;}
+ .poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;}
+ .poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+ .poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+ .poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+ // -->
+ /* XML end ]]>*/
+ </style>
+ </head>
+<body>
+
+
+<pre>
+
+The Project Gutenberg EBook of A mester, by Mikls Surnyi
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: A Mester
+
+Author: Mikls Surnyi
+
+Release Date: January 27, 2007 [EBook #19744]
+[This file was first posted on November 9, 2006]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: ISO-8859-1
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
+
+
+
+
+Produced by Tams Rth and the Online Distributed
+Proofreading Team. With special thanks to the library of
+Pcs, especially to the director, Jzsef Kereszturi for
+the help in selecting and borrowing the books.
+
+
+
+
+
+
+</pre>
+
+
+
+
+
+
+<h1>SUR&Aacute;NYI MIKL&Oacute;S</h1>
+
+<h3><b>A MESTER</b></h3>
+
+<h4>SINGER &Eacute;S WOLFNER KIAD&Aacute;SA BUDAPEST</h4>
+
+<hr style='width: 45%;'>
+
+<H1><B>A MESTER</B></H1>
+
+<h3>REG&Eacute;NY</h3>
+
+<h5>IRTA</h5>
+
+<h3>SUR&Aacute;NYI MIKL&Oacute;S</h3>
+
+
+<h5>BUDAPEST SINGER &Eacute;S WOLFNER KIAD&Aacute;SA</h5>
+
+<h6><i>Fenntartunk minden jogot, a ford&iacute;t&aacute;s&eacute;t is.</i></h6>
+
+<hr style='width: 45%;'>
+
+<h5><i>Copyright by Singer &amp; Wolfner, Budapest 1921.</i></h5>
+
+<h5>Budapesti Hirlap nyomd&aacute;ja</h5>
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="I" id="I"></a>I.</h2>
+
+
+<p>Magass&aacute;ga 192 centim&eacute;ter, v&aacute;llainak sz&eacute;less&eacute;ge, mint a bibliai
+S&aacute;mson&eacute;, heraklesi &ouml;kleinek egy csap&aacute;s&aacute;val le tudta volna
+ter&iacute;teni a nemeai oroszl&aacute;nt, combja egy gladi&aacute;tor erej&eacute;t, feje
+egy &oacute;ri&aacute;si gyermek j&aacute;mbors&aacute;g&aacute;t, sz&iacute;ve egy im&aacute;dkoz&oacute;, b&#369;nb&aacute;n&oacute;,
+&uacute;rvacsor&aacute;z&oacute; falusi asszonys&aacute;g puhas&aacute;g&aacute;t, szeme egy szerelmes
+kisl&aacute;ny naiv &aacute;br&aacute;ndoz&aacute;s&aacute;t juttatta eszedbe, ha valaha tal&aacute;lkozt&aacute;l
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nossal, a szobr&aacute;sszal, az arany&eacute;rem &eacute;s a p&aacute;risi Grand
+Prix tulajdonos&aacute;val, a negyvenh&eacute;t &eacute;ves, &#337;szbecsavarodott,
+orgonahangu &eacute;s mosolyg&oacute; bajusz&uacute; v&eacute;n polg&aacute;rral, aki a Zugl&oacute;i-&uacute;t
+egy fejedelmi pomp&aacute;val, klasszikus izl&eacute;ssel &eacute;s &aacute;h&iacute;tatos
+stilustisztelettel megkompon&aacute;lt vill&aacute;j&aacute;ban lakott, magafaragta
+kariatidok &aacute;ltal tartott fed&eacute;l alatt, amelynek timpanonj&aacute;n az
+volt olvashat&oacute;: Sors bona, nihil aliud.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos a hivatalos m&#369;v&eacute;szet &aacute;llamilag hiteles&iacute;tett
+rangl&eacute;tr&aacute;j&aacute;n a legfels&#337; helyet foglalta el, m&aacute;r k&eacute;t &eacute;v &oacute;ta
+m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos &uacute;r, f&#337;rend, a mesteriskola igazgat&oacute;ja, &aacute;mb&aacute;r a
+b&uuml;rokratikus adminisztr&aacute;ci&oacute;t nem v&aacute;llalta, mert gy&#369;l&ouml;lte az
+irka-firk&aacute;t &eacute;s hijj&aacute;val volt a tekint&eacute;lynek nemcsak a
+n&ouml;vend&eacute;kek, de m&eacute;g a tan&aacute;rok k&ouml;r&eacute;ben is. M&eacute;rvad&oacute; helyeken
+egy&aacute;ltal&aacute;n nem sokra tartott&aacute;k, &eacute;ppen a hivatalos vil&aacute;g, az
+udvar, a korm&aacute;ny &eacute;s az arisztokr&aacute;cia r&eacute;sz&eacute;r&#337;l mutatkoz&oacute; elismer&eacute;s
+&eacute;s az anyagi sikerek miatt. Nem tudjuk, &iacute;gy volt-e ez Leonardo da
+Vincivel, aki a Sforz&aacute;k, Michelangeloval, aki Gyula p&aacute;pa,
+Rubenssel, aki Vincenzc Gonzaga, D&uuml;rerrel, aki Miksa cs&aacute;sz&aacute;r,
+Bernardo Rosselinoval, aki Aeneas Sylvius hivatalos m&#369;v&eacute;sze volt,
+de t&eacute;ny, hogy manaps&aacute;g a szerkeszt&#337;s&eacute;gek &eacute;s a kritikusi
+t&ouml;rzsasztalok nem j&oacute; szemmel n&eacute;zik, akit a nagyok m&aacute;r befogadtak
+kegyeikbe.</p>
+
+<p>Ezt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r is tudta, az&eacute;rt mindig pirulva, bocs&aacute;natk&eacute;r&#337; arccal,
+hebeg&#337;n &eacute;s zavartan jelent meg tan&iacute;tv&aacute;nyai &eacute;s ifj&uacute; m&#369;v&eacute;szt&aacute;rsai
+k&ouml;z&ouml;tt; ilyenkor mindig &uacute;gy &eacute;rezte, hogy nagy &eacute;s neki
+felfoghatatlan szellemi &oacute;ri&aacute;sok k&ouml;z&ouml;tt l&aacute;batlankodik. Cifra
+elm&eacute;leteiket nem &eacute;rtette &eacute;s groteszk v&aacute;zlataikat ijedten
+csod&aacute;lta. A saj&aacute;t fogyat&eacute;kos akad&eacute;miai k&eacute;pzetts&eacute;ge f&eacute;l&eacute;nkk&eacute; &eacute;s
+al&aacute;zatoss&aacute; tette; m&eacute;gis akad&eacute;mikusnak cs&uacute;folt&aacute;k, ami val&oacute;j&aacute;ban
+mindig egy csepp b&uuml;szkes&eacute;get &eacute;bresztett benne, mert azt gondolta,
+hogy igy n&eacute;mi tudom&aacute;nyoss&aacute;g hir&eacute;be keveredik. &Ouml;nmag&aacute;nak azonban
+bevallotta, hogy Michiels, Semper, Riegl, MaierGraefe, Hildebrand
+&eacute;s Rodin k&ouml;nyveinek majd minden lapj&aacute;n &eacute;rthetetlen &eacute;s hom&aacute;lyos
+sorokra bukkan, amelyeken hi&aacute;ba t&ouml;ri kem&eacute;ny s&ouml;rt&eacute;vel bor&iacute;tott
+dombor&uacute; kopony&aacute;j&aacute;t. Ellenben egy aktot megmint&aacute;zni &uacute;gy, hogy
+abban a csontv&aacute;zra az izomzat, az izomzatra a zsirad&eacute;kp&aacute;rna &eacute;s a
+rostokra, a h&uacute;sra, a v&eacute;red&eacute;nyekre az epidermis &uacute;gy fek&uuml;dj&eacute;k r&aacute;,
+mint az eleven ember test&eacute;re: ehhez senkisem &eacute;rtett jobban, mint
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, a hivatalos m&#369;v&eacute;sz, az akad&eacute;mikus.</p>
+
+<p>Nem csoda, hogy szer&eacute;ny &eacute;s sz&#369;kszav&uacute; ember lett &iacute;gy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, aki
+n&eacute;gyszer-&ouml;tsz&ouml;r megnyalta piros &eacute;s h&uacute;sos sz&aacute;jasz&eacute;l&eacute;t, m&iacute;g egy
+sz&oacute;t kiejtett el&#337;kel&#337; bar&aacute;tai, ragyog&oacute;an szellemes koll&eacute;g&aacute;i,
+finoman csiszolt elm&eacute;j&#369; &eacute;s sensitiv modelljei: a m&aacute;gn&aacute;saszszonyok
+&eacute;s dekadens nagyvil&aacute;gi h&ouml;lgyek el&#337;tt, akik mint&aacute;z&aacute;s k&ouml;zben
+m&#369;v&eacute;szett&ouml;rt&eacute;neti &eacute;s eszt&eacute;tikai m&#369;velts&eacute;g&uuml;k sz&eacute;d&iacute;t&#337; magass&aacute;g&aacute;ba
+ragadt&aacute;k a h&uuml;ledez&#337; mestert. Minthogy teh&aacute;t sz&oacute;val nem gy&#337;zte,
+k&eacute;nytelen volt sz&uuml;ntelen&uuml;l dolgozni. &Ouml;nt&ouml;tte a portr&eacute;kat,
+aktokat, heroikus csoportozatokat, eml&eacute;km&uuml;veket &eacute;s reliefeket.
+K&ouml;zben pedig j&oacute;kedv&#369;en f&uuml;ty&ouml;r&eacute;szett, &ouml;r&ouml;kk&ouml;n &eacute;g&#337; szivarj&aacute;t r&aacute;gta
+hatalmas &eacute;s vak&iacute;t&oacute; fogsor&aacute;val. V&eacute;s&#337;je alatt szikr&aacute;zott a
+m&aacute;rv&aacute;ny&mdash;mert legkedvesebb m&uuml;veit maga szerette kifaragni&mdash;&oacute;ri&aacute;s,
+b&uuml;tyk&ouml;s, csontos &ouml;kl&eacute;vel nyomkodta, d&ouml;ngette, pofozta, simogatta,
+cir&oacute;gatta a vasr&aacute;csra vakolt agyagmint&aacute;t, mint egy boxol&oacute;
+gladi&aacute;tor. Ilyenkor kigy&uacute;lt alacsony, de boltozatos homloka, apr&oacute;
+szemei alleluj&aacute;ztak a munka boldogs&aacute;g&aacute;ban, r&ouml;vid s&#369;r&uuml; s&ouml;rtehaja
+csapzott az izzadts&aacute;gt&oacute;l, sz&aacute;ja mosolyra h&uacute;z&oacute;dott, arca kipirult
+s izgatottan nyalogatta ajk&aacute;t, amelyre vastagon r&aacute;rak&oacute;dott a
+gipsz f&uuml;st&ouml;l&ouml;gve porl&oacute; m&aacute;llad&eacute;ka. Egy birk&oacute;z&oacute; antik h&eacute;rosz volt
+ilyenkor, aki az anyaggal v&iacute;v diadalmas csat&aacute;t: ujjainak &ouml;szt&ouml;n&ouml;s
+mozdulataival, temperamentum&aacute;nak isteni sugallat&aacute;b&oacute;l,
+egy&eacute;nis&eacute;g&eacute;nek szent egy&uuml;gy&uuml;s&eacute;g&eacute;vel alkot. Ilyenkor nagy, sz&uuml;rke,
+boz&oacute;tos feje, sz&eacute;les orra, vaskos &aacute;llkapcsa, kurta nyaka, &oacute;ri&aacute;s
+v&aacute;llai, izmokkal p&aacute;rn&aacute;zott domboru h&aacute;ta &eacute;s oszlopos l&aacute;bai egy
+&#337;sember monument&aacute;lis sziluettj&eacute;ben jelentkeztek. Ilyenkor n&eacute;mely
+impresszionista d&aacute;ma egyenesen a karjaiba omlott volna, ha
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos nem a legszem&eacute;rmesebb &eacute;s a leggy&aacute;v&aacute;bb &ouml;reg gyermek,
+aki valaha mint&aacute;z&oacute;f&aacute;t, v&eacute;s&#337;t &eacute;s kalap&aacute;csot forgatott a kez&eacute;ben.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos sohasem nyult k&eacute;zzel a modellj&eacute;hez, ami&oacute;ta
+megh&aacute;zasodott. Feles&eacute;g&eacute;t, Van Roosen Herta b&aacute;r&oacute;n&#337;t, a gazdag,
+sz&eacute;p &eacute;s negyvenk&eacute;t esztendeje ellen&eacute;re le&aacute;nyos finoms&aacute;gu sz&#337;ke
+kis teremt&eacute;st oly vall&aacute;sos &aacute;hitattal im&aacute;dta, hogy m&aacute;s
+asszonyszem&eacute;lyre csak nem n&eacute;lk&uuml;li &eacute;s elvont szobr&aacute;sz-szemmel
+tudott r&aacute;tekinteni.</p>
+
+<p>Pedig most m&aacute;r a feles&eacute;g&eacute;t is csak hetenk&eacute;nt k&eacute;tszer-h&aacute;romszor
+l&aacute;tta bizalmas csal&aacute;di kettesben, ha ugyan bizalmass&aacute;gnak &eacute;s
+csal&aacute;diass&aacute;gnak szabad nevezni a reggeli vagy eb&eacute;d alatt
+elt&ouml;lt&ouml;tt merev &eacute;s szertart&aacute;sos f&eacute;l&oacute;r&aacute;t, amit neki ez a majdnem
+vir&aacute;gg&aacute;, vagy k&ouml;z&eacute;pkori szonett&eacute; finomodott, idegbeteg &eacute;s rajong&oacute;
+kis hiszterika enged&eacute;lyezett. Eleinte term&eacute;szetesen nem volt ez
+&iacute;gy. &Ouml;t &eacute;ve annak. Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; akkor m&aacute;r elv&aacute;lt asszony
+volt. M&uuml;nchenben l&aacute;tta meg a szobr&aacute;sz egy aktcsoportj&aacute;t: P&aacute;ris
+elrabolja Hel&eacute;n&aacute;t. Meghallotta, hogy P&aacute;rist a m&#369;v&eacute;sz saj&aacute;t
+mag&aacute;r&oacute;l mint&aacute;zta t&uuml;k&ouml;rb&#337;l.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;n leszek a Hel&eacute;n&aacute;ja&mdash;ki&aacute;ltott fel ideges gy&ouml;ny&ouml;rt&#337;l borzongva
+a b&aacute;r&oacute;n&#337; &eacute;s f&ouml;ldh&ouml;z v&aacute;gva a Fleurs du Mal-t, &uacute;gy tal&aacute;lta, hogy
+mindenn&eacute;l szebb dolog a ragyog&oacute; &eacute;s er&#337;s eg&eacute;szs&eacute;g &eacute;s hogy a saj&aacute;t
+aktija nem sokkal marad m&ouml;g&ouml;tte a hom&eacute;rosi Hel&eacute;n&aacute;nak.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r mukkanni sem tudott, amikor &eacute;rtes&uuml;lt az asszony
+sz&aacute;nd&eacute;k&aacute;r&oacute;l. Nem tal&aacute;lt szavakat a v&eacute;dekez&eacute;sre, csak hajlongott,
+b&oacute;logatott &eacute;s a sz&aacute;jasz&eacute;l&eacute;t nyalogatta. Igy h&aacute;zasodott meg
+zavar&aacute;ban D&ouml;m&ouml;t&ouml;r s arr&oacute;l sem &#337;, sem a b&aacute;r&oacute;n&#337; nem tehet, hogy e
+hangulat n&eacute;h&aacute;ny h&oacute;nap alatt Hel&eacute;na impresszionista lelk&eacute;ben
+elviharzott. M&eacute;gis, valah&aacute;nyszor r&aacute;gondolt az els&#337; h&oacute;napok
+mithologiai sz&eacute;ps&eacute;geire, el&eacute;g&uuml;lten &eacute;s &ouml;nmag&aacute;t irigyelve suttogta
+nedves ajkai k&ouml;z&ouml;tt:</p>
+
+<p>&mdash;Meg&eacute;rte az a n&eacute;h&aacute;ny h&oacute;nap az ut&aacute;na k&ouml;vetkez&#337; esztend&#337;ket is.</p>
+
+<p>Ezekr&#337;l az esztend&#337;kr&#337;l nemcsak besz&eacute;lni, de gondolkodni sem
+szeretett J&aacute;nos. Egyetlen nagy, term&eacute;szetes &eacute;s szinte baromi
+lemond&aacute;ssal int&eacute;zte el a boldogtalans&aacute;g&aacute;t: ki tehet r&oacute;la, hogy &eacute;n
+szeretem &#337;t &eacute;s &#337; nem szeret m&aacute;r engem? Sors bona, nihil
+aliud,&mdash;ism&eacute;telgette mag&aacute;ban ezt a fatalista mond&aacute;st, amellyel
+lelk&eacute;nek minden h&aacute;borg&aacute;s&aacute;t elsim&iacute;totta.</p>
+
+<p>K&uuml;l&ouml;nben is egyszer&uuml; &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;ges lelk&uuml; ember volt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, aki
+jobb szeretett munka ut&aacute;n a m&#369;terem s&ouml;t&eacute;tj&eacute;ben, vagy erdei s&eacute;ta
+alatt pip&aacute;zva elm&eacute;l&aacute;zni, fuvol&aacute;zni, harmonik&aacute;zni, s&aacute;rk&aacute;nyokon,
+mesebeli alakokon, &oacute;ri&aacute;s embereken, tengeri kalandokon, soha nem
+l&aacute;tott groteszk &aacute;llat-figur&aacute;kon elt&uuml;n&#337;dni, mint szoknya ut&aacute;n
+futk&aacute;rozni. Szerette a gyenge, csip&#337;s, sz&eacute;nsavval &eacute;l&eacute;nk&iacute;tett
+homoki bort &eacute;s a s&aacute;rga, k&ouml;nny&#369; s&ouml;rt, amib&#337;l szervezete
+rengeteget tudott megem&eacute;szteni an&eacute;lk&uuml;l, hogy ked&eacute;ly&eacute;t t&uacute;lzottan
+felizgatta volna. N&aacute;la a m&aacute;mor abban jelentkezett, hogy kedve
+t&aacute;madt nagy birk&oacute;z&aacute;sokat rendezni, ha tal&aacute;lna mag&aacute;hoz val&oacute;
+rend&iacute;thetetlen atl&eacute;t&aacute;kat. Szeretett volna oly sz&eacute;pen dalolni,
+f&uuml;ty&uuml;lni, heged&uuml;lni, hogy a k&ouml;vek is meginduljanak &eacute;s a szobrok
+t&aacute;ncra perd&uuml;ljenek &ouml;r&ouml;m&uuml;kben. Szeretett volna katona lenni &eacute;s
+csat&aacute;ban verekedni, nagy veszedelmekben emberek &eacute;let&eacute;t
+megmenteni, haj&oacute;kat partra vontatni, bik&aacute;kat megf&eacute;kezni,
+malomk&ouml;vekkel dob&aacute;l&oacute;dzni, cirkuszban l&aacute;ncot t&eacute;pni, t&uuml;zes parip&aacute;n
+nyargal&aacute;szni, bebarangolni a vil&aacute;got, s&aacute;rk&aacute;nyok barlangj&aacute;ba
+leereszkedni &eacute;s fenevadakt&oacute;l a f&ouml;ldet megtisztitani, Ha m&aacute;st nem,
+legal&aacute;bb k&#337;b&#337;l szerette volna mindezeket kifaragni &eacute;s ilyenkor
+hal&aacute;losan unta a m&#369;v&eacute;szi rangj&aacute;val j&aacute;r&oacute; k&ouml;telezetts&eacute;geket. &Eacute;s
+unta az asszonyokat, akik n&eacute;ha hizelegtek neki, m&aacute;skor
+kig&uacute;nyolt&aacute;k; a m&#369;v&eacute;szeket, akik megleck&eacute;ztett&eacute;k tudatlans&aacute;ga &eacute;s
+szent ig&eacute;nytelens&eacute;ge miatt; h&aacute;z&aacute;t, butorait &eacute;s gazdags&aacute;g&aacute;t,
+amelyet a feles&eacute;ge csapong&oacute; fant&aacute;zi&aacute;ja buj&aacute;v&aacute;, terhess&eacute; &eacute;s
+k&eacute;nyelmetlenn&eacute; tett a sz&aacute;m&aacute;ra; a hivatalos vil&aacute;g nagyk&eacute;p&uuml;s&eacute;g&eacute;t,
+az iskola sz&aacute;razs&aacute;g&aacute;t, a nagy urak leereszked&eacute;s&eacute;t &eacute;s a csel&eacute;ds&eacute;g
+arc&aacute;tlans&aacute;g&aacute;t. Unta, gy&#369;l&ouml;lte, el&aacute;tkozta az emberek h&oacute;dolat&aacute;t,
+kiv&aacute;ncsiskod&aacute;s&aacute;t &eacute;s bizalmaskod&aacute;s&aacute;t &eacute;s &ouml;sszeborzongott, amikor
+t&aacute;rlaton, utc&aacute;n, szalonokban, m&eacute;g a templomban is ut&aacute;na suttogt&aacute;k
+ezt a sz&oacute;t:</p>
+
+<p>&mdash;A mester!</p>
+
+<p>Ilyenkor megsz&ouml;k&ouml;tt &eacute;s n&eacute;h&aacute;ny &oacute;r&aacute;ra vissza&aacute;llitotta eredeti &eacute;nj&eacute;t
+mag&aacute;hoz val&oacute; primitiv k&ouml;rnyezetbe. Elszaladt a K&ouml;ztemet&#337;
+t&aacute;j&eacute;k&aacute;ra, egy &ouml;reg, csendes csapsz&eacute;kbe, amely k&ouml;zel l&eacute;v&eacute;n a
+sirk&#337;gy&aacute;rakhoz, mindig tele volt iddog&aacute;l&oacute; k&#337;farag&oacute;-leg&eacute;nyekkel.
+Odamenek&uuml;lt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r s m&aacute;r &uacute;tk&ouml;zben felcsillant a szeme arra a
+gondolatra, hogy ejnye a mindens&eacute;git, ha j&oacute; szerencs&eacute;je &eacute;s keze
+&uuml;gyess&eacute;ge cserben nem hagyja, ma d&eacute;lut&aacute;n h&aacute;romszor egym&aacute;sut&aacute;n
+kilenc bab&aacute;t &uuml;t le a kugliz&oacute;ban.</p>
+
+<p>Meg kell ezek ut&aacute;n &#337;szint&eacute;n vallanunk, hogy az &#337; lelke nem volt
+nagy szenz&aacute;ci&oacute;kra, tragikus szenved&eacute;sekre, vagy az &ouml;nelemz&eacute;s
+m&aacute;rtiroms&aacute;g&aacute;ra val&oacute;. A saj&aacute;t eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;nek &ouml;r&ouml;k forr&aacute;s&aacute;b&oacute;l
+t&aacute;pl&aacute;lkozva, v&aacute;gyai messze m&ouml;g&ouml;tte maradtak a lehet&#337;s&eacute;geknek. Ne
+sz&eacute;p&iacute;ts&uuml;k a dolgot, parasztember volt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, egyszer&uuml;, de
+zseni&aacute;lis paraszt, akinek eg&eacute;sz ideg&eacute;lete leegyszer&uuml;s&ouml;d&ouml;tt a sz&eacute;p
+form&aacute;k &eacute;s a megr&ouml;gzitett emberi mozdulatok m&aacute;sol&aacute;s&aacute;hoz. Ha nem
+lett volna m&#369;v&eacute;sz, akkor lovakhoz, &ouml;kr&ouml;kh&ouml;z, buz&aacute;hoz &eacute;s
+kukoric&aacute;hoz tapad minden cs&aacute;pja a benne virul&oacute; term&eacute;szetes
+&ouml;szt&ouml;n&ouml;knek. Ezt pedig a f&ouml;ldb&#337;l, leveg&#337;b&#337;l, erd&#337;b&#337;l, patakb&oacute;l &eacute;s
+az &eacute;des sz&uuml;leinek piros paraszt v&eacute;red&eacute;nyeib&#337;l sz&iacute;vta mag&aacute;ba
+csecsem&#337; gyermek &eacute;s suhanc leg&eacute;nyke kor&aacute;ban.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="II" id="II"></a>II.</h2>
+
+
+<p>Erd&eacute;lyben, Gyergy&oacute;szentmikl&oacute;son sz&uuml;letett s m&aacute;r gyermekkor&aacute;ban
+csod&aacute;j&aacute;ra j&aacute;rtak a falubeliek.&mdash;Olyan &ouml;kle van, mint egy
+medvebocsnak&mdash;mondt&aacute;k r&aacute; az &ouml;regasszonyok, akik tulozz&aacute;k ugyan a
+dolgokat, de nem sz&eacute;p&iacute;tik az igazs&aacute;got. Vaskos, form&aacute;tlan &eacute;s
+kiss&eacute; egy&uuml;gy&uuml; arckifejez&eacute;s&uuml; leg&eacute;nyke lett Jancsib&oacute;l, aki t&iacute;z
+esztend&#337;s kor&aacute;ban m&aacute;r a kov&aacute;cs mellett f&uacute;jta a t&uuml;zet s
+irgalmatlanul szor&iacute;totta mark&aacute;val a lovak bok&aacute;it, amikor r&aacute;tett&eacute;k
+a vasat. A legnehezebb kalap&aacute;ccsal &uacute;gy csapkodta az &uuml;ll&#337;t, hogy
+az eg&eacute;sz kov&aacute;csm&#369;hely rengett,&mdash;az ifju Vulcanos dolgozhatott ily
+heroikus j&oacute;kedvvel, amikor a Kentaurokat patkolta az Olympos
+v&ouml;lgyeiben. J&aacute;nos azonban m&eacute;gsem maradt kov&aacute;cs, pedig bizonyos,
+hogy e t&eacute;ren is jelent&eacute;keny h&iacute;rn&eacute;vre tesz vala szert &oacute;ri&aacute;si ereje
+&eacute;s kez&eacute;nek ritka &uuml;gyess&eacute;ge miatt. A gigantikus testben ugyanis
+finom &eacute;s &aacute;lmodoz&oacute; gyermekl&eacute;lek pihegett. Nem f&eacute;lt a legvadabb
+m&eacute;nekt&#337;l &eacute;s megbirk&oacute;zott a legsulyosabb p&ouml;r&ouml;ly&ouml;kkel is; de nem
+mert szem&uuml;kbe n&eacute;zni a hetyke &eacute;s kac&eacute;r kis parasztl&aacute;nyoknak &eacute;s
+k&ouml;nnyekig el&eacute;rz&eacute;kenyedett egy hist&oacute;ri&aacute;s &eacute;nek hallat&aacute;ra. &Oacute;r&aacute;kig
+elb&aacute;m&eacute;szkodott a v&aacute;s&aacute;rosb&oacute;d&eacute;k olajnyomatain &eacute;s porcell&aacute;nfigur&aacute;in;
+&uacute;gy szerette a vir&aacute;gokat, mint egy szerelmes hajadon; k&eacute;pesk&ouml;nyv,
+m&eacute;zeskal&aacute;cs-szentek, faragott botok, festett cser&eacute;ped&eacute;nyek,
+figur&aacute;s tajt&eacute;kpip&aacute;k leirhatatlan lelkesed&eacute;sre hangolt&aacute;k &eacute;s
+megrikatta az orgonasz&oacute; a templomban. Gyakran elbujt a kov&aacute;cs
+sz&eacute;r&uuml;skertj&eacute;ben &eacute;s agyagb&oacute;l, f&aacute;b&oacute;l, keny&eacute;rb&#337;l, ablakos t&oacute;tok
+gittj&eacute;b&#337;l alakzatot form&aacute;lt a maga mulats&aacute;g&aacute;ra. V&eacute;gre is
+otthagyta a mesters&eacute;g&eacute;t &eacute;s a gyergy&oacute;i agyagipari iskol&aacute;ba
+k&eacute;redzkedett. Apja is ezermester, fafarag&oacute;, rejt&eacute;lyes elm&eacute;j&uuml;
+sz&eacute;kely; anyja finom &eacute;telek k&eacute;sz&iacute;t&#337;je, &aacute;lomfejt&#337;, mesemond&oacute;,
+el&#337;im&aacute;dkoz&oacute;, ezerj&oacute;f&uuml;ves asszony: nem csoda, ha a gyermeknek
+ink&aacute;bb kedve telt cifra t&aacute;lak, kors&oacute;k, cser&eacute;ped&eacute;nyek, agyagv&aacute;z&aacute;k
+k&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;ben, mint lovak patkol&aacute;s&aacute;ban. Az iskola igazgat&oacute;ja m&aacute;r a
+m&aacute;sodik esztend&#337;ben felvitte Pestre. Csodagyermek gyan&aacute;nt
+mutogatt&aacute;k. Csak &uacute;gy fejb&#337;l, percek alatt a legcsod&aacute;latosabb
+figur&aacute;kat gy&uacute;rta ki az agyagb&oacute;l.</p>
+
+<p>Itt m&oacute;d felett megtetszett neki a Kerepesi-temet&#337; t&aacute;j&eacute;k&aacute;n
+letelepedett s&iacute;rk&#337;farag&oacute;k &eacute;lete. Otthagyta az iskol&aacute;t, h&aacute;tat
+ford&iacute;tott a csodagyermek minden dics&#337;s&eacute;g&eacute;nek &eacute;s k&#337;farag&oacute;leg&eacute;nynek
+&aacute;llott be Piacella Virgil mester m&#369;hely&eacute;be. Itt ismerte meg az
+anyag sokf&eacute;le fajt&aacute;j&aacute;t, a m&aacute;rv&aacute;ny, a homokk&#337;, a gr&aacute;nit legbens&#337;bb
+titkait, sz&iacute;n, kem&eacute;nys&eacute;g, finoms&aacute;g, er&#337;, optikai &eacute;s hangulati
+hat&aacute;sok tekintet&eacute;ben. R&aacute;j&ouml;tt, hogy m&aacute;smilyen k&#337; kell egy ifj&uacute;
+sz&#369;z &eacute;s egy g&ouml;rnyed&#337; munk&aacute;s, vagy egy marcona katona figur&aacute;j&aacute;hoz.
+Mindent megl&aacute;tott, meg&eacute;rzett, kitapasztalt, ami a mesters&eacute;ghez
+sz&uuml;ks&eacute;ges. Mert &eacute;jjel-nappal dolgozott. K&ouml;zben meghallotta, hogy
+a k&#337;farag&aacute;st Olaszorsz&aacute;gban sokkal jobban &eacute;rtik, mint ak&aacute;rhol a
+vil&aacute;gon. Elk&oacute;sz&aacute;lt Olaszorsz&aacute;gba. V&eacute;gigbarangolta a lomb&aacute;rdiai
+temet&#337;ket s lesz&aacute;llt a m&aacute;rv&aacute;nyb&aacute;ny&aacute;kba, hogy a maga k&eacute;t hatalmas
+karj&aacute;val fejtse a k&ouml;vet.</p>
+
+<p>&mdash;A k&#337;nek is van lelke, jelleme &eacute;s szerelme, &ouml;r&ouml;me, f&aacute;jdalma &eacute;s
+szesz&eacute;lye&mdash;mondogatta sz&oacute;szerint &eacute;rtelmezve a saj&aacute;t szavait.&mdash;&Eacute;n
+ismerem a k&ouml;vet, a mindens&eacute;git,&mdash;tette hozz&aacute; &ouml;n&eacute;rzetesen s erre
+volt legb&uuml;szk&eacute;bb eg&eacute;sz &eacute;let&eacute;ben.</p>
+
+<p>Legjobban szeretett volna mindv&eacute;gig k&#337;farag&oacute; maradni &eacute;s keze
+al&oacute;l, minta n&eacute;lk&uuml;l, a maga esze-sz&iacute;ve, lobog&oacute; fant&aacute;zi&aacute;ja ut&aacute;n
+egyre-m&aacute;sra n&#337;ttek volna ki a Madonn&aacute;k, Pi&eacute;t&aacute;k, b&uacute;sul&oacute; szentek,
+f&aacute;kly&aacute;s angyalk&aacute;k &eacute;s pihen&#337; oroszl&aacute;nok.</p>
+
+<p>&mdash;De &iacute;gy m&eacute;gsem mehet tov&aacute;bb, k&aacute;r az ily tehets&eacute;gnek
+elkall&oacute;dnia&mdash;er&#337;lk&ouml;dtek bar&aacute;tai, csod&aacute;l&oacute;i &eacute;s protektorai &eacute;s a
+leg&eacute;nyt elvitt&eacute;k B&eacute;csbe, hogy megtan&iacute;ts&aacute;k az alkot&aacute;s titkaira.</p>
+
+<p>Ekkor m&aacute;r a harminc fel&eacute; j&aacute;rt az &oacute;ri&aacute;s test&#369;, csecsem&#337;lelk&#369; &eacute;s
+&aacute;h&iacute;tatos sz&iacute;v&#369; &ouml;reg k&#337;farag&oacute;leg&eacute;ny.</p>
+
+<p>B&eacute;cs. Itt &uacute;gy j&aacute;rt a sz&eacute;kely parasztfi&uacute;, mintha egy Luther
+korabeli n&eacute;met szerzetes, egy 1550 el&#337;tti angol kurta nemes, vagy
+Rabelaisnek kort&aacute;rsa, egy faragatlan francia katona becseppent
+volna a Mediciek udvar&aacute;ba. Amaz holtra r&eacute;m&uuml;lt Accolti Bern&aacute;t &eacute;s
+Fregora Constanza asszony, Macchiavelli &eacute;s Aretino k&ouml;rm&ouml;nfont,
+szellemes &eacute;s finom &eacute;lcel&#337;d&eacute;seit&#337;l, a tonus emelkedetts&eacute;g&eacute;t&#337;l, az
+ev&eacute;s, t&aacute;nc &eacute;s zen&eacute;l&eacute;s eleganci&aacute;j&aacute;t&oacute;l, a t&aacute;rsas&aacute;gi
+illemszab&aacute;lyokt&oacute;l &eacute;s a csiszolt erk&ouml;lcs&ouml;k sz&aacute;mtalan
+tilalomf&aacute;j&aacute;t&oacute;l; D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos pedig, aki &ouml;szt&ouml;nd&iacute;jai, sikerei,
+b&#337;ven hull&oacute; honor&aacute;riumai r&eacute;v&eacute;n a Hellmer-iskola legjobb
+t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ba keveredett, sz&iacute;nh&aacute;zba &eacute;s &eacute;jjeli mulat&oacute;helyekre, a
+Pr&aacute;terbe &eacute;s b&aacute;deni kir&aacute;ndul&aacute;sokra vet&#337;d&ouml;tt, sz&eacute;p k&eacute;tszob&aacute;s
+lak&aacute;sban lakott, reggelij&eacute;t t&uuml;kr&ouml;s-m&aacute;rv&aacute;nyos, fresk&oacute;s,
+bronzport&aacute;l&eacute;s k&aacute;v&eacute;h&aacute;zban k&ouml;lt&ouml;tte el,&mdash;sz&iacute;vdobogva, ijedt
+l&eacute;lekkel t&eacute;nfergett az &uacute;j k&ouml;rnyezet k&eacute;nyelmetlen &eacute;s kim&eacute;rt
+szok&aacute;sai k&ouml;z&ouml;tt.</p>
+
+<p>Ahogy v&eacute;gighallgatta koll&eacute;g&aacute;inak k&ouml;nnyed &eacute;s tartalmas cseveg&eacute;s&eacute;t,
+a tan&aacute;rok m&eacute;ly j&aacute;rat&uacute; fejteget&eacute;seit, &ouml;sszeszorult a sz&iacute;ve a maga
+faragatlans&aacute;ga &eacute;s tudatlans&aacute;ga miatt. Beismerte, hogy a sz&aacute;llod&aacute;k
+&eacute;s &eacute;ttermek pinc&eacute;rei, a t&aacute;nctermek kis t&aacute;ncosn&#337;i, a vir&aacute;g&aacute;rus
+l&aacute;nyok &eacute;s az olcs&oacute; modellek magasan felette &aacute;llanak az &#337;
+gyergy&oacute;szentmikl&oacute;si modor&aacute;nak. A magyaron k&iacute;v&uuml;l egyetlen nyelvet
+sem &eacute;rtett, kiv&eacute;ve husz-huszon&ouml;t &uacute;tsz&eacute;li &eacute;s kocsmai olasz &eacute;s
+n&eacute;met kifejez&eacute;st. Magyar lapokat olvasgatott, de mindig elakadt a
+l&eacute;lekzete, ahogy az &uacute;js&aacute;gok has&aacute;bjair&oacute;l egy sz&eacute;d&uuml;letesen
+komplik&aacute;lt &eacute;s finoman elrendezett t&aacute;rsadalmi, politikai &eacute;s
+tudom&aacute;nyos vil&aacute;g meredt fel&eacute;je. Alig lehet elk&eacute;pzelni, mily
+megd&ouml;bben&eacute;s fogta el, amikor megtudta, hogy az &aacute;llami &eacute;letnek
+min&#337; bonyolult a g&eacute;pezete, mily sok statisztikai, gazdas&aacute;gi &eacute;s
+t&ouml;rt&eacute;nelmi ismeretre van sz&uuml;ks&eacute;g, hogy valaki a legkisebb
+k&eacute;rd&eacute;shez hozz&aacute;sz&oacute;ljon. Nem csoda, ha azt hitte, hogy az &uacute;js&aacute;gok
+minden sor&aacute;t eur&oacute;pai l&aacute;ngelme, egyetemi tan&aacute;r, akad&eacute;mikus, vagy
+polihisztor &ouml;reg b&ouml;lcs&eacute;sz &iacute;rja. Az ujs&aacute;gokb&oacute;l j&ouml;tt r&aacute;, hogy neki
+sejtelme sincs a b&ouml;rz&eacute;r&#337;l, a hitel&uuml;gyi, ipari, kereskedelmi
+berendezked&eacute;sek elemeir&#337;l, hogy sohasem hallott semmit a
+k&ouml;zleked&eacute;si eszk&ouml;z&ouml;k technik&aacute;j&aacute;r&oacute;l, legkisebb ismeretei sincsenek
+az orvosi, l&eacute;lektani &eacute;s fizikai tudom&aacute;nyok ter&uuml;let&eacute;n, nem &eacute;rti a
+szakkifejez&eacute;seket &eacute;s latin id&eacute;zeteket, nem j&aacute;rtas a sz&iacute;nh&aacute;z,
+t&aacute;ncm&#369;v&eacute;szet, divat, t&aacute;rsas&aacute;gi szok&aacute;sok titkaiban &eacute;s hir&eacute;t sem
+hallotta az archeol&oacute;gia, stilusismeret, b&uacute;torok, &eacute;kszerek, ruh&aacute;k,
+toilette-eszk&ouml;z&ouml;k tudom&aacute;ny&aacute;nak, amir&#337;l pedig m&eacute;g a modell-l&aacute;nyok
+is &uacute;gy besz&eacute;ltek, mintha &eacute;desanyjuk tej&eacute;vel sz&iacute;vt&aacute;k volna magukba
+annak ismeret&eacute;t. A perzsasz&#337;nyeget nem tudta megk&uuml;l&ouml;nb&ouml;ztetni a
+n&eacute;met gy&aacute;rak teppichjeit&#337;l, az irodalmat a modern sz&iacute;nm&#369;vekt&#337;l,
+Ruskint a praerafaelita m&#369;v&eacute;szett&#337;l, az urat a milliomost&oacute;l, a
+szocialistavez&eacute;reket a szocializmust&oacute;l, a riportereket a notorius
+hazudoz&oacute;kt&oacute;l, a kritikusokat a nagyk&eacute;p&#369; csizmadia leg&eacute;nyekt&#337;l &eacute;s
+a secesszionist&aacute;kat a sz&eacute;llel b&eacute;lelt lak&aacute;sberendez&eacute;si
+&uuml;gyn&ouml;k&ouml;kt&#337;l. Sajnos, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos csaknem harminc &eacute;ves volt m&aacute;r
+s m&eacute;g nem ivott Cliquot-t, nem l&aacute;tott orosz balletot, nem volt
+spiritiszta sze&aacute;nszon, nem &uuml;lt automobilon &eacute;s nem l&eacute;v&eacute;n
+uriasszony szeret&#337;je, nem szagolt m&eacute;g levendula-illatot p&aacute;risi
+csipkefeh&eacute;rnem&uuml;n.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r l&aacute;tta, hogy az &#337; fant&aacute;zi&aacute;j&aacute;n k&iacute;v&uuml;l van egy sz&eacute;les &eacute;s
+ragyog&oacute; vil&aacute;g, amelynek csak a ker&iacute;t&eacute;s&eacute;n pillanthat be n&eacute;ha, de
+mag&aacute;&eacute;v&aacute; nem teheti sohasem. Ez nem b&aacute;ntotta t&uacute;ls&aacute;gosan, de
+f&eacute;lszegg&eacute; tette &eacute;s z&aacute;rk&oacute;zott&aacute;. A nagy st&iacute;lust nem szerette &eacute;s nem
+k&iacute;v&aacute;nta, de a maga kicsinyes kedvtel&eacute;seit, polg&aacute;ri szok&aacute;sait &eacute;s
+naivit&aacute;sait restelni kezdte. Fogta a k&ouml;nyveket s kiteregette maga
+el&#337;tt, hogy felhabzsolja tartalmukat; csak gy&ouml;trelmet &eacute;s m&eacute;g
+nagyobb f&eacute;l&eacute;nks&eacute;g&eacute;t mer&iacute;tett azokb&oacute;l. Nekifek&uuml;dt h&aacute;t a munk&aacute;nak,
+hogy annak boldogs&aacute;g&aacute;val &eacute;s dics&#337;s&eacute;g&eacute;vel ellens&uacute;lyozza t&aacute;rsadalmi
+fell&eacute;p&eacute;s&eacute;nek &eacute;s tudatlans&aacute;g&aacute;nak goromba fogyatkoz&aacute;sait. A
+k&ouml;nyvekb&#337;l csak szavakat olvasott, de a munka derekasan haladt
+el&#337;re &eacute;s k&eacute;t esztend&#337; m&uacute;lva kijelentett&eacute;k r&oacute;la, hogy a legnagyobb
+szobr&aacute;szok g&eacute;niusza vajudik a m&#369;veiben.</p>
+
+<p>Egyebekben boldogg&aacute; tette, hogy csak tisztel&#337;i, csod&aacute;l&oacute;i &eacute;s
+bar&aacute;tai vannak s egyszer&#369; paraszti modora nem &aacute;rt a nimbusz&aacute;nak
+&eacute;s szavai helyett aktjait &eacute;s kompozici&oacute;it m&eacute;rlegelik. Mindenki
+szerette s ennek &#337; tiszta sz&iacute;vb&#337;l &ouml;rvendezni tudott, nem
+gondolv&aacute;n arra, hogy a talentumokat mindenki t&aacute;mogatja addig,
+amig fel&uuml;lr&#337;l kezelhetik &eacute;s h&aacute;t&aacute;ra kapaszkodva, vele szemben a
+protektort j&aacute;tszhatj&aacute;k.</p>
+
+<p>&Eacute;s ek&ouml;zben elj&ouml;tt az asszony is. N&oacute;r&aacute;nak h&iacute;vt&aacute;k, rajong&oacute;,
+hib&aacute;tlanul sz&eacute;p, ragyog&oacute; fekete szem&#369;, de tehets&eacute;gtelen kis
+szobr&aacute;szle&aacute;ny volt, aki egyenesen felk&iacute;n&aacute;lta neki az els&#337;
+szerelem &eacute;gi aj&aacute;ndok&aacute;t. R&oacute;la mint&aacute;zta eur&oacute;pai hir&uuml; alkot&aacute;s&aacute;t,
+Nausikaat, amint Odysseus el&#337;tt a tenger partj&aacute;n megjelenik.
+Ekkor fogamzott meg elm&eacute;j&eacute;ben, hogy domborm&#369;ben illusztr&aacute;lja majd
+e homerosi kalandor naiv h&#337;stetteit, amelyek az &#337; gyermekded
+ked&eacute;ly&eacute;t mindenn&eacute;l jobban &eacute;rdekelt&eacute;k.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;szn&ouml;vend&eacute;k N&oacute;r&aacute;r&oacute;l mint&aacute;zta els&#337; remekm&#369;v&eacute;t, de t&ouml;bb&eacute;
+sohasem merte modellnek haszn&aacute;lni szerelm&eacute;t. Oly magasra emelte
+&#337;t &aacute;h&iacute;tatos rajong&aacute;s&aacute;ban, hogy elr&eacute;m&uuml;lt att&oacute;l a gondolatt&oacute;l: a
+vil&aacute;g sz&aacute;jt&aacute;t&oacute; b&aacute;mul&aacute;s&aacute;nak kitenni az im&aacute;dott test intim titkait.
+A f&eacute;rfi f&eacute;lt&eacute;kenys&eacute;ge bizony&aacute;ra nem egy remekm&#369;t&#337;l fosztotta meg
+az emberis&eacute;get, de D&ouml;m&ouml;t&ouml;r azt tartotta, hogy a m&#369;v&eacute;sz minden
+dics&#337;s&eacute;g&eacute;n&eacute;l t&ouml;bbet &eacute;r, hogy N&oacute;ra sz&eacute;ps&eacute;g&eacute;nek miszt&eacute;riuma egyed&uuml;l
+csak az &#337; sz&aacute;m&aacute;ra nyilatkozik meg. Mikor azt&aacute;n N&oacute;ra kiszakadt a
+Hellmer-iskola k&ouml;tel&eacute;k&eacute;b&#337;l, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szomor&uacute;an utrakelt, hogy
+P&aacute;risban, R&oacute;m&aacute;ban &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g f&ouml;ld&ouml;n tanulm&aacute;nyozza az antik
+szobr&aacute;szatot. Most, hogy m&aacute;r nem l&aacute;tta, hideg fejjel tudta
+rekonstru&aacute;lni N&oacute;ra test&eacute;nek klasszikus sz&eacute;ps&eacute;geit &eacute;s belevitte
+azokat az antik istenn&#337;k elgondol&aacute;s&aacute;ba. &Uacute;gy &eacute;rezte, hogy most, az
+elviharzott szenved&eacute;lyek ut&aacute;n, t&ouml;k&eacute;letesebben l&aacute;tja az &eacute;l&#337;
+remekm&#369;vet is. R&aacute;j&ouml;tt, hogy a nagy m&#369;v&eacute;szethez sz&uuml;ks&eacute;ges a
+szerelem; de az is kell, hogy a szerelem m&aacute;r a m&uacute;lt&eacute; legyen a
+remekm&#369;vek sz&uuml;let&eacute;se alkalm&aacute;val. Igy van ez minden m&#369;v&eacute;szetn&eacute;l,
+kiv&eacute;ve tal&aacute;n a zen&eacute;t. &Aacute;mb&aacute;r ki tudja? Minden ember egy
+individu&aacute;lis kis vil&aacute;g &eacute;s bolond az, aki az &ouml;sszes teremtm&eacute;nyeket
+k&ouml;z&ouml;s t&ouml;rv&eacute;ny al&aacute; akarja vonni az &#337; g&#337;g&ouml;s tud&aacute;koss&aacute;g&aacute;ban.</p>
+
+<p>Az bizonyos, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos hamar eur&oacute;pai h&iacute;r&#369; szobr&aacute;sz lett.
+Hazah&iacute;vt&aacute;k Pestre, a korm&aacute;ny kinevezte professzornak, a kir&aacute;ly
+rendjelekkel t&uuml;ntette ki, de a m&#369;v&eacute;sz legjobban annak &ouml;r&uuml;lt, hogy
+&ouml;zvegy &eacute;desanyj&aacute;t felhozathatta Gyergy&oacute;szentmikl&oacute;sr&oacute;l &eacute;s
+vas&aacute;rnaponkint, mint a m&uuml;ncheni Stuck, cilinderbe, fekete
+redingotba, lakkcip&#337;be gavall&eacute;rosan ki&ouml;lt&ouml;zk&ouml;dve, megs&eacute;t&aacute;ltatta a
+fejkend&#337;s, feketeruh&aacute;s, p&aacute;paszemes, szel&iacute;d &ouml;reg parasztasszonyt a
+dunaparti korz&oacute;n &eacute;s a Stef&aacute;nia-&uacute;t lombjai alatt.</p>
+
+<p>&Ouml;t &eacute;vig tartott ez az idillikus &eacute;let, akkor a gyenge, beteges
+any&oacute;ka kivonult az antik istenek, k&ouml;z&eacute;pkori szentek, t&ouml;rt&eacute;nelmi
+h&eacute;roszok, &aacute;llamf&eacute;rfiak &eacute;s m&aacute;gn&aacute;sasszonyok m&aacute;rv&aacute;nyk&eacute;pm&aacute;sai k&ouml;z&uuml;l,
+ki a Kerepesi-temet&#337;be. A m&#369;v&eacute;sz stiliz&aacute;lt falusi fesz&uuml;letet
+&aacute;ll&iacute;tott a s&iacute;rdombja f&ouml;l&eacute;, olyant, amin&#337; Gyergy&oacute;szentmikl&oacute;s
+hat&aacute;r&aacute;n, az &uacute;t keresztez&eacute;s&eacute;n&eacute;l &aacute;llott, sov&aacute;ny, v&eacute;rz&#337;fej&#369;,
+t&ouml;viskoron&aacute;zott, kecskeszak&aacute;llas Krisztussal, amint l&aacute;ba alatt a
+n&aacute;z&aacute;reti M&aacute;ria zokog a f&aacute;jdalomt&oacute;l. M&aacute;ri&aacute;ban az &eacute;desanyja
+von&aacute;sait &ouml;r&ouml;k&iacute;tette meg, gyermeki &aacute;hitattal &uacute;gy v&eacute;lv&eacute;n, hogy
+nincs m&eacute;lt&oacute;bb emberi l&eacute;lek, aki az &Uacute;r l&aacute;b&aacute;n&aacute;l helyet foglalhatna,
+mint az &#337; szerelmes sz&uuml;l&#337;je.</p>
+
+<p>Ez volt az els&#337; szobra, amelyben az emberek, k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen kart&aacute;rsai
+&eacute;s a kritikusok, sz&aacute;mos felt&uuml;n&#337; &eacute;s sajn&aacute;latos hib&aacute;t fedeztek fel
+&eacute;s g&aacute;ncsolni sem &aacute;tallott&aacute;k az alkot&oacute;j&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;A Mestert&#337;l bizony t&ouml;bbet v&aacute;rt volna az ember. A Krisztus
+hat&aacute;rozottan cs&uacute;nya, M&aacute;ria pedig unalmas.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="III" id="III"></a>III.</h2>
+
+
+<p>J&aacute;nos teh&aacute;t sz&eacute;d&iacute;t&#337; gyorsas&aacute;ggal haladt a siker meredek
+orsz&aacute;g&uacute;tj&aacute;n felfel&eacute;, fel eg&eacute;szen a Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; szerelm&eacute;ig,
+a zugl&oacute;i vill&aacute;ig,&mdash;a fejedelmi vagyon, a dics&#337;s&eacute;g &eacute;s a kort&aacute;rsak
+&eacute;bred&#337; irigys&eacute;g&eacute;nek, az ifj&uacute; &eacute;s improdukt&iacute;v eszt&eacute;t&aacute;k
+lekicsinyl&eacute;s&eacute;nek zenitje fel&eacute;, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r maga is megd&ouml;bbent, n&eacute;ha a
+saj&aacute;t nagys&aacute;g&aacute;t&oacute;l &eacute;s hom&aacute;lyosan &eacute;rezte, hogy a talentum, mihelyt
+ledobja h&aacute;t&aacute;r&oacute;l a r&aacute;kapaszkodott protektorokat, kezd
+ellenszenvess&eacute; v&aacute;lni &eacute;s kih&iacute;vja maga ellen a gy&#369;l&ouml;letet. Pedig
+mindent elk&ouml;vetett, hogy elker&uuml;lje a felt&#369;n&eacute;st &eacute;s rendes ember
+legyen, ahogy azt a nagy Ruskin el&#337;&iacute;rja. Bel&aacute;tta, hogy
+legokosabb, ha az ember jegyz&#337;k&ouml;nyvet tart mag&aacute;nak &eacute;s minden
+reggel beirja a napl&oacute;j&aacute;ba: h&aacute;nyadika van &eacute;s esik-e az es&#337;; sim&aacute;ra
+f&eacute;s&uuml;li az erk&ouml;lcseit; el&#337;bb a mell&eacute;ny&eacute;t h&uacute;zza fel &eacute;s csak azt&aacute;n a
+kab&aacute;tj&aacute;t; naponta n&eacute;h&aacute;ny juhb&#337;rbe k&ouml;t&ouml;tt k&ouml;nyvet v&aacute;s&aacute;rol &eacute;s
+szivarj&aacute;t nem az &eacute;g&#337; v&eacute;g&eacute;vel fogja a sz&aacute;j&aacute;ba; csinos ruh&aacute;t hord
+&eacute;s kif&uacute;jja az orr&aacute;t, ha n&aacute;th&aacute;s.</p>
+
+<p>Mindezekn&eacute;l fogva egym&aacute;st &eacute;rt&eacute;k a nyak&aacute;ba z&uacute;dul&oacute; kit&uuml;ntet&eacute;sek &eacute;s
+egy este a sz&eacute;pm&#369;v&eacute;szetek minisztere mag&aacute;hoz hivatta &eacute;s k&ouml;z&ouml;lte
+vele, hogy megkapta a sz&uuml;ks&eacute;ges szavazatokat az akad&eacute;miai
+tags&aacute;ghoz.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, aki egyszer&#369; lelk&#369; f&eacute;rfi&uacute; volt, a g&aacute;ncsot f&aacute;j&oacute; szivvel,
+az elismer&eacute;st ujjong&oacute; &ouml;r&ouml;mmel szokta elfogadni. Nagyboldogan
+ballagott hazafel&eacute;, mint egy m&aacute;moros gyermek az els&#337; cs&oacute;k ut&aacute;n.
+S&iacute;rni, dalolni, &ouml;lelkezni, verekedni, duhaj t&aacute;ncot j&aacute;rni, az
+eg&eacute;sz vil&aacute;got boldogg&aacute; tenni&mdash;ezt szerette volna D&ouml;m&ouml;t&ouml;r s
+majdnem f&uuml;l&eacute;be s&uacute;gta a sarkon geszteny&eacute;t &aacute;rus&iacute;t&oacute; kofaasszonynak:
+akad&eacute;mikus vagyok, lelkem &eacute;s sietek h&iacute;rt vinni err&#337;l a
+feles&eacute;gemnek.</p>
+
+<p>El&#337;sz&ouml;r teh&aacute;t arra gondolt, hogy a j&oacute; h&iacute;rrel feles&eacute;g&eacute;hez, Van
+Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337;h&ouml;z szalad. De esz&eacute;be jutott, hogy az most az olasz
+konzul est&eacute;lyen sz&oacute;rakozik. Valaki el&#337;tt pedig ki kell &ouml;ntenie
+boldog b&uuml;szkes&eacute;g&eacute;nek t&uacute;l&aacute;rad&oacute; serleg&eacute;t. Sz&iacute;v&eacute;hez legk&ouml;zelebb
+&aacute;llott a K&ouml;ztemet&#337;-&uacute;ti korcsma, Piacella &uacute;r &eacute;s der&eacute;k k&#337;farag&oacute;
+leg&eacute;nyei. Kocsiba v&aacute;gta mag&aacute;t &eacute;s 15 perc m&uacute;lva mindenki tudta a
+vend&eacute;gl&#337;ben D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szobr&aacute;sz tudom&aacute;nyos karrierj&eacute;nek
+szenz&aacute;ci&oacute;j&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;ljen a Mester!&mdash;harsogta a k&#337;farag&oacute;k k&oacute;rusa &eacute;s tem&eacute;rdek er&#337;s
+aszubor ker&uuml;lt ez alkalommal a tarka abrosszal leter&iacute;tett hossz&uacute;,
+keskeny asztalokra.</p>
+
+<p>&mdash;Sors bona, nihil aliud&mdash;v&eacute;dekezett D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szer&eacute;nyen &eacute;s
+zavartan elk&eacute;rkedett k&uuml;zdelmes fiatals&aacute;g&aacute;val s az egyszer&#369;
+k&eacute;zm&#369;ves tisztess&eacute;g&eacute;t f&ouml;l&eacute;be helyezte a hiu sikerek bizonytalan
+dics&#337;s&eacute;g&eacute;nek.</p>
+
+<p>&mdash;Labor omnia vincit,&mdash;fitogtatta klasszikus m&#369;velts&eacute;g&eacute;t &eacute;s
+helyet foglalt az asztalf&#337;n, a z&ouml;ld zsalug&aacute;teros, rezed&aacute;s,
+musk&aacute;tlis &eacute;s &aacute;rv&aacute;csk&aacute;s ablak alatt, kigombolta mell&eacute;ny&eacute;t &eacute;s
+hossz&uacute;sz&aacute;r&uacute; pip&aacute;ra gy&uacute;jtott.</p>
+
+<p>&mdash;Hallom, hogy sztr&aacute;jkra k&eacute;sz&uuml;lnek a k&#337;farag&oacute;k?&mdash;k&eacute;rdezte
+szemreh&aacute;ny&oacute;lag a leg&eacute;nyekt&#337;l.&mdash;Hej az &eacute;n koromban m&aacute;sk&eacute;p
+csin&aacute;ltuk a dolgot. Reggel &ouml;t &oacute;rakor m&aacute;r munk&aacute;ban izzadtunk &eacute;s
+este az Angelus sz&oacute;l&iacute;tott haza vacsor&aacute;hoz. &Eacute;s a Krisztusok,
+M&aacute;ri&aacute;k, f&aacute;kly&aacute;s ifjak &eacute;s gy&aacute;szol&oacute; oroszl&aacute;nok &uacute;gy n&#337;ttek ki a
+m&aacute;rv&aacute;ny- &eacute;s homokk&#337;-kock&aacute;kb&oacute;l, mint erd&#337;ben ny&aacute;ri es&#337; ut&aacute;n a
+gomba. &Eacute;s nem tudtuk, mi a szoci&aacute;lis oszt&aacute;ly-&ouml;ntudat, ki volt
+Marx &eacute;s hogy kevesebbet is lehet dolgozni, mint napfelkelt&eacute;t&#337;l
+napnyugt&aacute;ig.</p>
+
+<p>A k&#337;farag&oacute;k ittak &eacute;s iparkodtak g&uacute;nyos &eacute;s f&ouml;l&eacute;nyes arcot v&aacute;gni e
+szellemtelen &eacute;s maradi besz&eacute;d hallat&aacute;ra. Szem&uuml;kben azonban titkos
+meghatotts&aacute;g ragyogott &eacute;s nyeldekl&#337;j&uuml;k kisz&aacute;radt arra a
+gondolatra, hogy a szobr&aacute;sz valaha &eacute;pp &uacute;gy v&eacute;ste a feliratokat,
+mint &#337;k s ma az orsz&aacute;g egyik legh&iacute;resebb embere, akinek
+automobilja &eacute;s f&#337;&uacute;ri palot&aacute;ja van &eacute;s m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos &uacute;rnak h&iacute;vj&aacute;k a
+csel&eacute;dei. Ezt &eacute;rezt&eacute;k a szobr&aacute;szleg&eacute;nyek, &aacute;mb&aacute;r sohasem hallottak
+Tarde: T&aacute;rsadalmi capillaritas cim&#369; munk&aacute;j&aacute;r&oacute;l. Hi&aacute;ba, a
+k&#337;farag&oacute;leg&eacute;nyek m&eacute;g a t&aacute;rsadalmi oszt&aacute;ly&ouml;ntudatr&oacute;l, a prolet&aacute;rok
+vil&aacute;gszolidarit&aacute;s&aacute;r&oacute;l &eacute;s a munkab&eacute;remel&eacute;sre ir&aacute;nyul&oacute; gazdas&aacute;gi
+harcr&oacute;l is lemondanak, ha arr&oacute;l van sz&oacute;, hogy bel&#337;l&uuml;k er&#337;s
+akarattal szobr&aacute;szm&#369;v&eacute;sz, vagy esetleg s&iacute;rk&#337;gy&aacute;ros is lehet.
+Vannak k&#337;farag&oacute;leg&eacute;nyek, akik m&eacute;g a termel&eacute;si eszk&ouml;z&ouml;k k&ouml;z&ouml;s
+tulajdonbav&eacute;tel&eacute;t is arra akarj&aacute;k felhaszn&aacute;lni, hogy maguknak
+k&uuml;l&ouml;n el&#337;ny&ouml;ket, kiv&aacute;lts&aacute;gokat &eacute;s gazdas&aacute;gi monop&oacute;liumot
+szerezzenek. Ilyenek a k&#337;farag&oacute;k s ebben nagyon hasonl&iacute;tanak a
+k&#337;mivesekhez, a vaseszterg&aacute;lyosokhoz, a t&aacute;rsadalomtudom&aacute;nyi lapok
+szerkeszt&#337;ihez, a politikusokhoz, a keresked&#337;kh&ouml;z, a
+f&ouml;ldbirtokosokhoz &eacute;s a papokhoz.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos szociol&oacute;giai elveit nyiltan csak Piacella Virgil, a
+s&iacute;rk&#337;gy&aacute;ros helyeselte. Egyebekben azonban kor&aacute;ntsem volt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r
+szem&eacute;ly&eacute;t&#337;l annyira elragadtatva. Ez a zsugori &eacute;s fenh&eacute;j&aacute;z&oacute; olasz
+fiatal kor&aacute;ban maga is szobr&aacute;szm&#369;v&eacute;sznek k&eacute;sz&uuml;lt, de &aacute;lmait fel
+kellett cser&eacute;lnie a s&iacute;rk&#337;gy&aacute;ros sz&aacute;mtalan milli&oacute;j&aacute;val. A
+milli&oacute;kat rendj&eacute;n lev&#337; dolognak tekintette, de az eg&eacute;sz vil&aacute;got
+felel&#337;ss&eacute; tette az&eacute;rt, hogy benne a legnagyobb szobr&aacute;sz-l&aacute;ngelme
+veszett el a sors mostohas&aacute;ga, a milli&oacute;k s az emberek irigyked&eacute;se
+miatt. D&ouml;m&ouml;t&ouml;rt is vet&eacute;lyt&aacute;rs&aacute;nak tekintette, b&aacute;r elismerte, hogy
+van egy ritka j&oacute; tulajdons&aacute;ga: rendesen fizet &eacute;s alku n&eacute;lk&uuml;l, ha
+agyag vagy gipszmodelljeit faragtatja. &Aacute;m ahol csak tehette,
+c&eacute;lz&aacute;sokat ejtett el arr&oacute;l, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r v&eacute;gre is mindent a
+feles&eacute;g&eacute;nek k&ouml;sz&ouml;nhet.</p>
+
+<p>&mdash;Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; hozza a milliomos megrendel&#337;ket, az
+arisztokrata m&#369;gy&#369;jt&#337;ket, a k&uuml;lf&ouml;ldi d&aacute;m&aacute;kat, az &aacute;llami
+megrendel&eacute;seket, mert D&ouml;m&ouml;t&ouml;r ugyan els&#337;rang&uacute; mesterember, baromi
+szorgalm&uacute; iparos, val&oacute;s&aacute;gos gy&aacute;rimunk&aacute;s, gipszhord&aacute;r,
+m&aacute;rv&aacute;nyfal&oacute;, &ouml;nt&#337;mester ... mester, az &aacute;m a teremt&eacute;sit, igazi
+&ouml;nt&#337;mester ... a fiam nagyszer&#369;en meg&aacute;llap&iacute;totta, hogy
+tulajdonk&eacute;ppen nem is m&#369;v&eacute;szet, amiben D&ouml;m&ouml;t&ouml;r mesterkedik, de
+... Olyan az, mint a sz&aacute;mol&oacute;b&#369;v&eacute;szek, t&aacute;ncakrobat&aacute;k, c&eacute;ll&ouml;v&#337;k &eacute;s
+zenevirtu&oacute;zok produkci&oacute;ja: egy agybeli r&eacute;szleges tulfejl&#337;d&eacute;s
+eredm&eacute;nye, egy tehets&eacute;gtelen ember brilli&aacute;ns &ouml;szt&ouml;neinek
+kicsapong&aacute;sa. A h&uuml;velykujja, az teremti az &#337; alkot&aacute;sait, a hogy
+Garibaldi fiam kifejezi mag&aacute;t.</p>
+
+<p>Piacella mester, l&aacute;tva, hogy a k&#337;farag&oacute;leg&eacute;nyek mily &aacute;hitattal
+tekintenek D&ouml;m&ouml;t&ouml;rre, most is hely&eacute;nval&oacute;nak tal&aacute;lta megjegyezni:</p>
+
+<p>&mdash;R&aacute;nkf&eacute;rne m&aacute;r, hogy hajt&aacute;sokat, friss r&uuml;gyeket &eacute;s ragyog&oacute;
+tavaszi lombozatot kapjon a k&eacute;pz&#337;m&#369;v&eacute;szet elaggott, korhad&oacute; f&aacute;ja.
+&Eacute;n amond&oacute; vagyok, hogy a fiatals&aacute;g&eacute; a j&ouml;v&#337;. Fiam, Piacella
+Garibaldi, most olyan eszm&eacute;ket ...</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r igazat adott a gazdag s&iacute;rk&#337;gy&aacute;rosnak, csak hozz&aacute;tette:</p>
+
+<p>&mdash;Dolgozni kell, bar&aacute;tom, dolgozni, mint az igavon&oacute; baromnak.</p>
+
+<p>&Eacute;s esz&eacute;be jutv&aacute;n, hogy egy megkezdett mint&aacute;j&aacute;t elfeledte nedves
+ronggyal letakarni, sietve kifizette bor&aacute;t &eacute;s elt&aacute;vozott.</p>
+
+<p>Amikor k&uuml;nn volt az ajt&oacute;n, Piacella Virgil halkan odad&ouml;rm&ouml;gte az
+els&#337; seg&eacute;dj&eacute;nek:</p>
+
+<p>&mdash;Dolgozni kell, az igaz. De aggyal k&eacute;ne dolgozni, ide&aacute;kkal &eacute;s
+eszm&eacute;kkel, a teremt&eacute;sit neki. Nekem is voln&aacute;nak eszm&eacute;im. Csakhogy
+az &eacute;n &ouml;reg oldalbord&aacute;m, az Isten bocs&aacute;ssa meg neki, t&ouml;bbre
+becs&uuml;li a h&aacute;jaspog&aacute;cs&aacute;t &eacute;s szilv&oacute;riumot, mint a konzulok &eacute;s
+miniszterek bar&aacute;ts&aacute;g&aacute;t. Ez az &eacute;n bajom, &ouml;cs&eacute;m ...</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r pedig gyalog baktatott hazafel&eacute;, mert &uacute;tk&ouml;zben ki akarta
+eszelni, hogy mint mes&eacute;li el feles&eacute;g&eacute;nek az akad&eacute;miai
+kit&uuml;ntet&eacute;st. Egy fordul&oacute;n&aacute;l kopottas, sov&aacute;ny fejkend&#337;s asszonynak
+majdnem a sark&aacute;ra l&eacute;pett. Az asszony mellett kis gyermek
+tipegett, s&iacute;rva, szepegve, k&ouml;ny&ouml;r&ouml;gve, hogy nem birja tov&aacute;bb,
+vegye f&ouml;l az anyja, vagy adjon enni, vagy fektesse le, mert
+f&aacute;radt, mert &eacute;hes, mert beteg ... D&ouml;m&ouml;t&ouml;r m&eacute;rhetetlen&uuml;l f&aacute;jdalmas
+keser&#369;s&eacute;get &eacute;s sz&aacute;nalmat &eacute;rzett f&ouml;lszaladni, kiterjeszkedni,
+elhatalmasodni a sz&iacute;v&eacute;ben, hogy amikor &#337; akad&eacute;mikuss&aacute; lett, akkor
+egy szeg&eacute;ny k&ouml;ly&ouml;k leroskad a nyomor&uacute;s&aacute;gt&oacute;l, mert a sok baty&uacute;t&oacute;l
+nem jut neki m&aacute;r helye az anyja karjain. K&ouml;r&uuml;ln&eacute;zett, hogy kocsit
+fogadjon neki, kocsinak h&iacute;re-hamva sem volt, k&aacute;romkodott egyet,
+mert nem b&iacute;rt a j&oacute;s&aacute;g&aacute;val, azt&aacute;n kapta mag&aacute;t, f&ouml;lmarkolta a kis
+emberk&eacute;t, &oacute;ri&aacute;s karj&aacute;ra vette &eacute;s ny&aacute;jasan, sz&eacute;gyenkezve
+menteget&#337;z&ouml;tt az asszony el&#337;tt.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;des lelkem, engem ma bev&aacute;lasztottak az akad&eacute;mi&aacute;ba, hadd vigyem
+egy kicsit a porontyot.</p>
+
+<p>Az asszony azt gondolta, hogy az urak bolonds&aacute;gaib&oacute;l, l&aacute;m, n&eacute;ha
+j&oacute;cselekedet is kivir&aacute;gzik, hagyta teh&aacute;t a dolgot &eacute;s sz&oacute;tlanul
+ballagott a csecsem&#337;t viv&#337; Nagy Krist&oacute;f oldal&aacute;n. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r k&ouml;zben
+megb&aacute;nta, hogy akad&eacute;mikus mivolt&aacute;val k&eacute;rkedett, enn&eacute;lfogva
+magyar&aacute;zatul hozz&aacute;tette:</p>
+
+<p>&mdash;Sors bona, nihil aliud.</p>
+
+<p>&mdash;Ugy van&mdash;b&oacute;lintotta a menyecske, aki sz&oacute;t sem &eacute;rtett a
+magyar&aacute;zatb&oacute;l, de boldog volt, hogy fia az &ouml;les f&eacute;rfi&uacute; karj&aacute;n
+elszenderedett.</p>
+
+<p>A Hermina-&uacute;t sark&aacute;n azonban v&aacute;ratlan katasztr&oacute;fa t&ouml;rt&eacute;nt. Egy
+bizonytalan j&aacute;r&aacute;s&uacute;, halkan k&aacute;romkod&oacute; kopott munk&aacute;szubbonyba
+&uuml;tk&ouml;ztek bele, a zubbonyb&oacute;l f&ouml;lvet&#337;d&ouml;tt egy s&aacute;padt arc, az arcb&oacute;l
+k&eacute;t villog&oacute; szem, a szemekb&#337;l kilobbant a meglepet&eacute;s, a gyan&uacute;, a
+d&uuml;h &eacute;s a bossz&uacute; &eacute;s az asszony elsikoltotta mag&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;J&eacute;zus Istenem, az uram!</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r majdnem kiejtette kez&eacute;b&#337;l a gyereket, a f&eacute;rje pedig
+elord&iacute;totta mag&aacute;t:</p>
+
+<p>&mdash;Megcs&iacute;ptelek benneteket, d&ouml;g&ouml;k!</p>
+
+<p>&Eacute;s becstelen n&#337;st&eacute;ny-kuty&aacute;nak mondta feles&eacute;g&eacute;t, aki &eacute;jjel a
+szeret&#337;j&eacute;vel csavarog.</p>
+
+<p>&mdash;Most m&aacute;r tudom, hogy ki az apja ennek a kukacnak&mdash;&uuml;v&ouml;lt&ouml;tt
+mag&aacute;nk&iacute;v&uuml;l &eacute;s f&ouml;lemelte &ouml;kl&eacute;t, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r arc&aacute;ba s&uacute;jtson
+veszett haragj&aacute;ban.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r a bal karj&aacute;ban a gyereket tartotta, jobbj&aacute;val pedig
+elh&aacute;r&iacute;totta az &uuml;t&eacute;st. &Aacute;m, szerencs&eacute;tlens&eacute;g&eacute;re nem a nemeai
+oroszl&aacute;nnal, csak egy r&eacute;szeg cementmunk&aacute;ssal &aacute;llott szemben &eacute;s
+gigantikus &ouml;kl&eacute;vel oly er&#337;sen markolta meg a fel&eacute;je s&uacute;jt&oacute;
+karcsontot, hogy az &ouml;sszeroppant.</p>
+
+<p>&mdash;Gyilkos! Seg&iacute;ts&eacute;g!&mdash;ord&iacute;tott a f&aacute;jdalm&aacute;ban tehetetlen&uuml;l verg&#337;d&#337;
+ember, j&ouml;tt az &#337;rj&aacute;rat, s D&ouml;m&ouml;t&ouml;rt, a n&#337;cs&aacute;b&iacute;t&oacute;t, az uton&aacute;ll&oacute;t, a
+gyermekrabl&oacute;t, a gyilkos mer&eacute;nyl&#337;t bekis&eacute;rte a rend&#337;rs&eacute;gre.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="IV" id="IV"></a>IV.</h2>
+
+
+<p>&mdash;Neve?</p>
+
+<p>&mdash;D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos.</p>
+
+<p>&mdash;Kora?</p>
+
+<p>&mdash;Negyvenh&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Vall&aacute;sa?</p>
+
+<p>&mdash;R&oacute;mai katholikus.</p>
+
+<p>&mdash;Lak&aacute;sa?</p>
+
+<p>&mdash;Budapest, Zugl&oacute;i-&uacute;t 2.</p>
+
+<p>&mdash;&Aacute;gyraj&aacute;r&oacute;?</p>
+
+<p>&mdash;Nem k&eacute;rem, saj&aacute;t lak&aacute;som van.</p>
+
+<p>&mdash;Foglalkoz&aacute;sa?</p>
+
+<p>&mdash;Szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>&mdash;S&iacute;rk&#337;farag&oacute;?</p>
+
+<p>&mdash;Igen, az is, k&ouml;ny&ouml;rg&ouml;m.</p>
+
+<p>&mdash;Gazd&aacute;ja van?</p>
+
+<p>&mdash;Magamnak dolgozom.</p>
+
+<p>&mdash;Irja csak: munkan&eacute;lk&uuml;li!&mdash;dikt&aacute;lta az ellen&#337;r, a rend&#337;ri
+&#337;rszoba vezet&#337;je, sz&eacute;leshomloku, v&ouml;r&ouml;sorru, doh&aacute;nyos bajusz&uacute;,
+recseg&#337;hangu Cerberusa az igazs&aacute;gszolg&aacute;ltat&aacute;snak, a k&ouml;ztemet&#337;
+k&ouml;rny&eacute;k&eacute;n.&mdash;Munkan&eacute;lk&uuml;li csavarg&oacute; k&#337;farag&oacute;leg&eacute;ny, &aacute;ll&iacute;t&oacute;lag
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos &mdash;sz&oacute;tagolta hivatalos haraggal a jegyz&#337;k&ouml;nyvvezet&#337;
+napidijas&mdash;(majd megl&aacute;tjuk, igazat mond-e a j&oacute; mad&aacute;r) ma &eacute;jjel 10
+&oacute;ra 30 perckor orvul megt&aacute;madta V&eacute;kony Gy&ouml;rgy betonmunk&aacute;s
+feles&eacute;g&eacute;t, aki h&aacute;rom &eacute;ves S&aacute;ri le&aacute;ny&aacute;val gyan&uacute;tlanul (&iacute;rja:
+gyanutlanul) ballagott hazafel&eacute;.</p>
+
+<p>&mdash;Igy volt az, asszonys&aacute;g?&mdash;fordult a sarokban szepeg&#337; any&aacute;hoz az
+ellen&#337;r.</p>
+
+<p>&mdash;Igy volt, inst&aacute;lom&mdash;k&ouml;nnyezett a csinos arcu, halav&aacute;ny sz&#337;ke
+menyecske &eacute;s v&eacute;d&#337;leg vonta mag&aacute;hoz a gyermek&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;A t&aacute;mad&aacute;s gyermekrabl&aacute;si sz&aacute;nd&eacute;kb&oacute;l t&ouml;rt&eacute;nt, amit az is
+bizony&iacute;t, hogy a k&eacute;s&#337;bb helysz&iacute;nen megjelen&#337; t&ouml;rv&eacute;nyes ap&aacute;t,
+V&eacute;kony Gy&ouml;rgy betonmunk&aacute;st (lakik H&eacute;th&aacute;rsi-&uacute;t 4.) &ouml;k&ouml;lcsap&aacute;ssal
+h&aacute;tulr&oacute;l orvul le&uuml;t&ouml;tte, &uacute;gy, hogy annak a mell&eacute;kelt orvosi
+l&aacute;tlelet szerint nyolc napon t&uacute;l gy&oacute;gyul&oacute; felkarcsontt&ouml;r&eacute;st &eacute;s
+z&uacute;z&oacute;d&aacute;st okozott. Igy volt ez, V&eacute;kony?</p>
+
+<p>&mdash;Igy volt, inst&aacute;llom&mdash;sziszegte a megs&eacute;r&uuml;lt munk&aacute;s &eacute;s D&ouml;m&ouml;t&ouml;r
+fel&eacute; k&ouml;p&ouml;tt tehetetlen indulat&aacute;ban.</p>
+
+<p>&mdash;No, ez rendben van&mdash;mondta az ellen&#337;r a f&ouml;lh&aacute;borod&aacute;s, a harag,
+a fenyeget&eacute;s &eacute;s a hatalmaskod&aacute;s h&uacute;sz &eacute;v &oacute;ta begyakorlott
+hangs&uacute;lyoz&aacute;s&aacute;val.&mdash;Mag&aacute;nv&aacute;d folyt&aacute;n megtessz&uuml;k ellene a
+f&ouml;ljelent&eacute;st &eacute;jjeli csendh&aacute;bor&iacute;t&aacute;s, szem&eacute;lyes szabads&aacute;g
+megs&eacute;rt&eacute;se, utcai botr&aacute;ny okoz&aacute;sa, gyermekrabl&aacute;s k&iacute;s&eacute;rlete,
+s&uacute;lyos testi s&eacute;rt&eacute;s &eacute;s szem&eacute;rem elleni v&eacute;ts&eacute;g elk&ouml;vet&eacute;se miatt.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz az utols&oacute; szavak hallat&aacute;ra riadtan f&ouml;l&uuml;t&ouml;tte a fej&eacute;t.
+&Eacute;rezte, hogy a sor elej&eacute;n felsorolt v&eacute;tkekben &mdash;ha &uacute;gy vessz&uuml;k,
+valamennyire, legal&aacute;bb a l&aacute;tszat szerint&mdash;hib&aacute;s. De az eg&eacute;sznek
+mi k&ouml;ze a szem&eacute;remhez? Ez ellen protest&aacute;lni pr&oacute;b&aacute;lt.</p>
+
+<p>&mdash;Hallgasson, v&eacute;n csirkefog&oacute;&mdash;&uuml;v&ouml;lt&ouml;tt r&aacute; a rend&#337;rellen&#337;r,&mdash;azt
+hiszi, nem tudjuk, hogy &uacute;tk&ouml;zben erk&ouml;lcstelen aj&aacute;nlatokat tett az
+asszonys&aacute;gnak? Ugy-e V&eacute;konyn&eacute;?</p>
+
+<p>&mdash;Igenis, inst&aacute;llom,&mdash;k&ouml;nnyezett a menyecske &eacute;s sz&eacute;p, nagy k&eacute;k
+szem&eacute;t f&aacute;jdalmasan az ur&aacute;ra emelte &mdash;pedig semmivel sem
+szolg&aacute;ltattam r&aacute;ja okot.</p>
+
+<p>&mdash;El&eacute;g!&mdash;ord&iacute;totta a rend&#337;r &eacute;s leg&eacute;nyeivel egy k&eacute;tl&eacute;p&eacute;s sz&eacute;les &eacute;s
+h&aacute;roml&eacute;p&eacute;s hossz&uacute; cell&aacute;ba vitette a m&#369;v&eacute;szt.&mdash;Majd holnap reggel
+&aacute;tk&iacute;s&eacute;rik a f&#337;kapit&aacute;nys&aacute;gra! &mdash;ki&aacute;ltotta ut&aacute;na fenyeget&#337; hangon.</p>
+
+<p>Itt azt&aacute;n mag&aacute;ra maradt a szobr&aacute;sz, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos &#337;m&eacute;lt&oacute;s&aacute;ga, a
+Grand prix &eacute;s a nagy &aacute;llami arany&eacute;rem tulajdonosa, akit a
+Tudom&aacute;nyos Akad&eacute;mia n&eacute;h&aacute;ny nap m&uacute;lva tagjai sor&aacute;ba v&aacute;laszt a
+kultuszminiszter javaslat&aacute;ra. K&ouml;sz&ouml;nhette ezt annak, hogy puha
+inge &eacute;s borzas olasz kalapja, nagy, sz&eacute;lestalpu cip&#337;je &eacute;s sz&uuml;rke
+felleghajt&oacute;ja hasonlatoss&aacute; tette &#337;t a k&ouml;rny&eacute;ken l&eacute;zeng&#337;
+k&#337;farag&oacute;leg&eacute;nyekhez. K&ouml;sz&ouml;nhette annak, hogy hirtelen
+megr&ouml;k&ouml;ny&ouml;d&eacute;s&eacute;ben elfelejtett hivatkozni j&oacute; bar&aacute;taira, a
+bel&uuml;gyminiszterre &eacute;s a f&#337;kapit&aacute;nyra; hogy nem kiab&aacute;lt
+hangosabban, d&uuml;h&ouml;sebben, &eacute;lesebben, mint a rend&#337;rellen&#337;r s
+merthogy tiszta, gyermekes, megillet&#337;d&ouml;tt sz&iacute;v&eacute;ben meg&aacute;llott a
+v&eacute;r, arra gondolva, hogy milyen botr&aacute;nyt csin&aacute;lt az ostoba
+fej&eacute;vel, hogy nyomor&eacute;kk&aacute; tett egy k&eacute;tkez&eacute;b&#337;l &eacute;l&#337; munk&aacute;sembert &eacute;s
+rossz h&iacute;rbe hozott egy &aacute;rtatlan k&eacute;kszem&#369; menyecsk&eacute;t ... Mire
+esz&eacute;be jutott, hogy tal&aacute;n v&eacute;dekezni is lehetne, m&aacute;r k&eacute;s&#337; volt,
+ott &aacute;llt a szoba sark&aacute;ban egy gyuladt szem&#369; zsebmetsz&#337; &eacute;s egy
+rongyos szokny&aacute;ju, rosszszagu utcai le&aacute;ny t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ban, akik
+torkuk szakadt&aacute;b&oacute;l r&ouml;h&ouml;gtek rajta &eacute;s komisz &ouml;reg szoknyavad&aacute;sznak
+cs&uacute;folt&aacute;k j&oacute;kedv&uuml;kben.</p>
+
+<p>N&eacute;h&aacute;ny percig sz&oacute;tlanul &aacute;llt ott &eacute;s az undorod&aacute;s testi
+rosszull&eacute;t&eacute;ben azt sem tudta, mit&eacute;v&#337; legyen. De azt&aacute;n esz&eacute;be
+jutott feles&eacute;ge, van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; &eacute;s kimondhatatlan f&aacute;jdalom
+sz&uacute;rta &aacute;t a sz&iacute;v&eacute;t. Mit gondol majd r&oacute;la az az asszony?</p>
+
+<p>&mdash;Eh, ez &iacute;gy nem mehet tov&aacute;bb&mdash;gerjedt f&ouml;l lelk&eacute;ben a
+m&eacute;ltatlankod&aacute;s &eacute;s elhat&aacute;rozta, hogy nem t&ouml;lti itt az &eacute;jszak&aacute;t.
+Kimegy a rend&#337;rellen&#337;rh&ouml;z &eacute;s igazolja mag&aacute;t. J&ouml;jj&ouml;n, aminek j&ouml;nni
+kell, de legal&aacute;bb otthon v&aacute;rja meg, m&iacute;g az igazs&aacute;gszolg&aacute;ltat&aacute;s
+sz&ouml;rny&#369; g&eacute;pezete megindul s v&eacute;gighengereli az &#337; keser&#369; &eacute;s
+szerencs&eacute;tlen lelk&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos, szobr&aacute;szm&#369;v&eacute;sz vagyok, most v&aacute;lasztanak be az
+Akad&eacute;mi&aacute;ba, engedjenek szabadon. Majd holnap jelentkezem a
+f&#337;kapit&aacute;ny &uacute;rn&aacute;l&mdash;harsogta oroszl&aacute;ni hangj&aacute;n t&uuml;relmetlen&uuml;l,
+m&eacute;ltatlankodva &eacute;s elkeseredetten.&mdash;Engedjenek haza, a mindens&eacute;git
+...</p>
+
+<p>&Eacute;s s&uacute;lyos &ouml;kl&eacute;t r&aacute;tette a kilincsre, amely z&aacute;rva volt, de ilyen
+gigantikus nyom&aacute;snak nem tudott ellen&aacute;llni. Az ajt&oacute; kifordult a
+sark&aacute;b&oacute;l &eacute;s bezuhant az &#337;rszob&aacute;ba. A pihen&#337; rend&#337;r&ouml;k f&ouml;lugr&aacute;ltak,
+fegyver&uuml;k, ut&aacute;n kapkodtak, f&ouml;lcsavart&aacute;k a villamosk&ouml;rt&eacute;t,
+&ouml;ssze-vissza futkostak a szob&aacute;ban, s&iacute;pjukba esztelen&uuml;l
+belef&uacute;jtak, k&aacute;romkodtak &eacute;s az asztal alatt f&ouml;l&aacute;ll&iacute;tott sz&oacute;davizes
+&uuml;vegeket nagy cs&ouml;r&ouml;mp&ouml;l&eacute;ssel f&ouml;lr&uacute;gt&aacute;k.</p>
+
+<p>&mdash;Hej, sz&ouml;kni akar a gazember! Seg&iacute;ts&eacute;g! Gyilkos! &mdash;sikongatott a
+rongyos szokny&aacute;ju, s&aacute;rgahaju n&eacute;mber a sarokb&oacute;l.&mdash;Fogj&aacute;k meg a
+sz&ouml;kev&eacute;nyt!&mdash;kurjantott lelkesen a zsebmetsz&#337; &eacute;s felhaszn&aacute;lva a
+zavart, kereket oldott &eacute;s megugrott az &#337;rszob&aacute;b&oacute;l.</p>
+
+<p>A rend&#337;r&ouml;k ezalatt r&aacute;vetett&eacute;k magukat D&ouml;m&ouml;t&ouml;rre, puskatussal
+agyba-f&#337;be vert&eacute;k, letepert&eacute;k &eacute;s &ouml;sszek&ouml;t&ouml;zt&eacute;k. Mikor ott fek&uuml;dt
+a padozaton, n&eacute;h&aacute;nyat m&eacute;g r&uacute;gtak rajta, azt&aacute;n otthagyt&aacute;k
+megk&ouml;t&ouml;zve, &uuml;tlegekt&#337;l elbor&iacute;tva ...</p>
+
+<p>Igy gy&ouml;tr&#337;d&ouml;tt J&aacute;nos m&aacute;snap reggel nyolc &oacute;r&aacute;ig ... Eleinte apr&oacute;
+s&aacute;rga szemeib&#337;l s&uacute;lyos k&ouml;nycseppek g&ouml;rd&uuml;ltek al&aacute;; sz&iacute;ve
+kimondhatatlanul f&aacute;jt sz&eacute;gyen&eacute;ben &eacute;s elkesered&eacute;s&eacute;ben; az
+&uuml;tlegeket f&ouml;l sem vette, de a sors otromba igazs&aacute;gtalans&aacute;ga
+hal&aacute;losan megsebezte a lelk&eacute;t. K&eacute;s&#337;bb azonban csendesen
+elm&eacute;lkedni kezdett.</p>
+
+<p>&mdash;Ez m&aacute;r sokkal t&ouml;bb, mint amit egy&uuml;gy&#369; j&oacute;hiszem&#369;s&eacute;gemmel, gy&aacute;va
+megr&ouml;k&ouml;ny&ouml;d&eacute;semmel &eacute;s meggondolatlan hevess&eacute;gemmel ki&eacute;rdemeltem.
+Teh&aacute;t v&eacute;ge is van a kellemetlens&eacute;geknek. Holnap j&ouml;n a
+kimagyar&aacute;zkod&aacute;s &eacute;s &eacute;n is, meg a feles&eacute;gem is j&oacute;t nevet&uuml;nk a
+siker&uuml;letlen kalandon.</p>
+
+<p>Amikor k&eacute;s&#337;bb megint sajogni kezdett a sz&iacute;ve t&aacute;j&aacute;n &eacute;s
+fel&aacute;gaskodott az &ouml;n&eacute;rzete, a hi&uacute;s&aacute;ga, a szem&eacute;rmes polg&aacute;ri
+tisztess&eacute;g&eacute;rzete, amikor esz&eacute;bejutott sz&eacute;les, puha, ruganyos &eacute;s
+tiszta &aacute;gya, amely ut&aacute;n minden csontja s&oacute;v&aacute;rogni kezdett, &uacute;jra
+megvigasztalta mag&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Baj, baj, nagy szerencs&eacute;tlens&eacute;g, de nem t&ouml;rt&eacute;nhetett volna
+rosszabbul is? Tegy&uuml;k fel, hogy annak az embernek, V&eacute;konynak,
+vagy hogy h&iacute;vj&aacute;k, revolver van a zseb&eacute;ben s azzal lepuffant, mint
+egy kuty&aacute;t? Az ember soha sem tudja. Hanem az bizonyos, hogy
+igaza van a feles&eacute;gemnek: mindenki csak a maga rangj&aacute;hoz val&oacute;
+helyen, k&ouml;rnyezetben, id&#337;ben mutatkozz&eacute;k. Tulajdonk&eacute;pen mit is
+keresek &eacute;n a k&#337;farag&oacute;k kocsm&aacute;j&aacute;ban, vagy ha m&aacute;r nem tudok
+leszokni r&oacute;la, mi&eacute;rt nem j&aacute;rok &eacute;jjel aut&oacute;n vagy b&eacute;rkocsin? Igaza
+van a feles&eacute;gemnek!</p>
+
+<p>&Eacute;s m&aacute;r csak &ouml;nmag&aacute;ra tudott haragudni, &aacute;mb&aacute;r k&eacute;s&#337;bb esz&eacute;be
+jutott, hogy az ember, hi&aacute;ba, soha sem lehet el&eacute;g &oacute;vatos. Ez
+&eacute;ppen olyan elemi csap&aacute;s, mintha Ruskin, vagy Tolstoj, vagy Payot
+feje f&ouml;l&ouml;tt lecsapott volna a mennyk&#337; ... Vajjon mit
+tan&aacute;csoln&aacute;nak ezek az urak: ily esetben mi a k&ouml;teless&eacute;g&uuml;k a
+m&#369;v&eacute;szeknek?</p>
+
+<p>Amire kivirradt a reggel, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szelid rezign&aacute;ci&oacute;val adta mag&aacute;t
+&aacute;t a sorsnak &eacute;s n&eacute;m&aacute;n, b&#369;nb&aacute;n&oacute;an &eacute;s megtisztult l&eacute;lekkel &uuml;lt a
+tolonckocsira, amelyen a f&#337;kapit&aacute;nys&aacute;gra sz&aacute;ll&iacute;tott&aacute;k.</p>
+
+<p>Alig vette &eacute;szre, hogy ott &aacute;ll k&eacute;t rend&#337;r k&ouml;z&ouml;tt az &uuml;gyeletes
+kapit&aacute;ny el&#337;tt.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="V" id="V"></a>V.</h2>
+
+
+<p>&mdash;Neve?</p>
+
+<p>&mdash;D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos szobr&aacute;szm&#369;v&eacute;sz, a mesteriskola igazgat&oacute;ja.</p>
+
+<p>A rend&#337;rkapit&aacute;ny, akinek keskeny arc&aacute;n a kiel&eacute;g&iacute;tetlen ig&eacute;nyek,
+az el nem &eacute;rt v&aacute;gyak &eacute;s a meg nem val&oacute;s&iacute;tott ill&uacute;zi&oacute;k halv&aacute;ny
+r&oacute;zs&aacute;i &eacute;gtek, aki j&oacute;l szabott, puha &eacute;s eleg&aacute;ns egyenruh&aacute;j&aacute;ban
+bizony&aacute;ra nagyon tetszett a n&#337;knek, aki k&iacute;nosan &aacute;polt k&ouml;rm&eacute;vel
+eddig sz&oacute;rakozottan vakarta az &aacute;ll&aacute;t, most hirtelen felugrott s
+k&ouml;nnyed&eacute;n megtal&aacute;lta azt a gesztust, amellyel v&eacute;g&eacute;t veti a
+szitu&aacute;ci&oacute; k&iacute;nos volt&aacute;nak.</p>
+
+<p>&mdash;Maguk kimehetnek&mdash;parancsolta a rend&#337;r&ouml;knek. Azt&aacute;n D&ouml;m&ouml;t&ouml;r fel&eacute;
+fordult:</p>
+
+<p>&mdash;Az Isten&eacute;rt, m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos uram, hogy ker&uuml;l &ouml;n ide?</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz szeliden mosolygott.</p>
+
+<p>&mdash;Tess&eacute;k a jelent&eacute;st elolvasni.</p>
+
+<p>A kapit&aacute;ny sebt&eacute;ben v&eacute;gigfutotta a rend&#337;rellen&#337;r jelent&eacute;s&eacute;t.
+Azt&aacute;n elmosolyodott, gyeng&eacute;den &eacute;s eleg&aacute;ns bizalmaskod&aacute;ssal
+megfogta a m&#369;v&eacute;sz karj&aacute;t s a div&aacute;nra &uuml;ltette.</p>
+
+<p>&mdash;Oh ezek a t&ouml;kfilk&oacute;k!... Nem is k&eacute;pzeli a Mester, mily sok bakot
+l&#337;nek e faragatlan, hi&uacute; &eacute;s hatalmaskod&oacute; bugrisok.</p>
+
+<p>Azt&aacute;n felemelkedett hely&eacute;r&#337;l s mint egy tisztelg&#337; k&uuml;ld&ouml;tts&eacute;g
+sz&oacute;noka, a m&#369;v&eacute;sz el&eacute; toppant:</p>
+
+<p>&mdash;M&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos uram! Miel&#337;tt jelent&eacute;st tenn&eacute;k felettes hat&oacute;s&aacute;gomnak
+&eacute;s a hib&aacute;s rend&#337;ri k&ouml;zegeknek nemcsak alapos kitan&iacute;t&aacute;s&aacute;t, de
+egyben p&eacute;ld&aacute;s megb&uuml;ntet&eacute;s&eacute;t is ind&iacute;tv&aacute;nyozn&aacute;m, aminek, szent
+meggy&#337;z&#337;d&eacute;sem szerint, meg is lesz a kiv&aacute;nt eredm&eacute;nye, arra kell
+k&eacute;rnem &ouml;nt, hogy csek&eacute;lys&eacute;gemt&#337;l m&eacute;lt&oacute;ztass&eacute;k elfogadni a
+bocs&aacute;natk&eacute;r&eacute;st, amelyet a megt&eacute;vedt rend&eacute;szeti szervezet nev&eacute;ben
+ezennel tiszteletteljesen van szerencs&eacute;m f&ouml;laj&aacute;nlani. Az orsz&aacute;g
+b&uuml;szkes&eacute;ge, az eur&oacute;pai hir&uuml; m&#369;v&eacute;sz, a magyar faj halhatatlan
+g&eacute;niusza ...</p>
+
+<p>&mdash;Oh k&eacute;rem, k&eacute;rem&mdash;dadogott D&ouml;m&ouml;t&ouml;r&mdash;ez tulz&aacute;s ... &eacute;n voltak&eacute;ppen
+... hogy is mondjam csak ... hiszen alapj&aacute;ban v&eacute;ve, bizony
+&uacute;risten, &#337;k nem hib&aacute;sak.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r izgatottan nyalogatta ajkait &eacute;s hatalmas &ouml;kl&eacute;vel
+verejt&eacute;kez&#337; homlok&aacute;t &uuml;t&ouml;gette.</p>
+
+<p>&mdash;Ami igaz, az igaz, csakhogy ...</p>
+
+<p>&mdash;Csakhogy&mdash;v&aacute;gott k&ouml;zbe lelkes&uuml;lten a kapit&aacute;ny &mdash;a mi
+leg&eacute;nys&eacute;g&uuml;nk m&eacute;g mindig hij&aacute;n van a disztingv&aacute;l&oacute; k&eacute;pess&eacute;g
+legelemibb k&ouml;vetelm&eacute;nyeinek is. Azon kezdem, kedves j&oacute; m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos
+uram, hogy nem sz&eacute;gyene-e az &aacute;llamrend&#337;rs&eacute;gnek, hogy akad egy
+olyan &#337;rparancsnok, aki az alkot&oacute;m&#369;v&eacute;szet f&ouml;lkent fejedelm&eacute;t, a
+mi halhatatlan &eacute;s b&uuml;szk&eacute;n szeretett ...</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz e pillanatban nem k&iacute;v&aacute;nt egyebet, mint hogy
+megugorhass&eacute;k a b&oacute;kok &eacute;s bocs&aacute;natk&eacute;r&eacute;sek e viharos z&aacute;pora el&#337;l.</p>
+
+<p>&mdash;A feles&eacute;gem ...&mdash;szaladt ki piros, nedves ajkai k&ouml;z&uuml;l az a sz&oacute;,
+amely most eg&eacute;sz &ouml;ntudat&aacute;t megsemmis&iacute;tette, mint ahogy a napsug&aacute;r
+f&ouml;lissza a ny&aacute;ri vizek p&aacute;rolg&aacute;s&aacute;t.&mdash;Semmi, semmi ... csak &eacute;n m&aacute;r
+szeretn&eacute;k hazaszaladni, uram.</p>
+
+<p>A kapit&aacute;ny szeretetrem&eacute;lt&oacute;an mosolygott.</p>
+
+<p>&mdash;Ne m&eacute;lt&oacute;ztass&eacute;k nyugtalankodni. Oh a v&eacute;letlen j&oacute; kezekbe adta
+&ouml;nt, becs&uuml;letemre. Nekem is van egy kis gy&#369;jtem&eacute;nyecsk&eacute;m. K&eacute;pek,
+szobrok, antikvit&aacute;sok, m&#369;ipari t&aacute;rgyak, r&eacute;gi brok&aacute;tok, damasztok,
+h&iacute;mz&eacute;sek ... korl&aacute;tolt anyagi eszk&ouml;zeim, sajnos, mondhatn&aacute;m, az
+anyagi eszk&ouml;z&ouml;k teljes hi&aacute;nya megg&aacute;tol abban, hogy valamireval&oacute;
+gy&#369;jtem&eacute;nyr&#337;l &aacute;lmodozhassam, de m&eacute;gis van egy megbecs&uuml;lhetetlen
+kincs a birtokomban, igaz, hogy csak kicsiny&iacute;tett reprodukci&oacute;, de
+mag&aacute;t&oacute;l a m&#369;v&eacute;sz kez&eacute;t&#337;l: Nausikaa, amint Odysseus el&#337;tt a
+tengerparton megjelenik. Csod&aacute;latos remekm&#369;, talapzat&aacute;n az alkot&oacute;
+l&aacute;ngelme k&eacute;zjegy&eacute;vel: D&ouml;m&ouml;t&ouml;r I. 1895.</p>
+
+<p>A kapit&aacute;ny itt meg&aacute;llt, feln&eacute;zett a f&uuml;st&ouml;s mennyezetre,
+tekintet&eacute;t &aacute;h&iacute;tatosan odatapasztotta a villanyl&aacute;mpa kamp&oacute;j&aacute;ra,
+mintha csendes h&aacute;laim&aacute;t k&uuml;ldene a Magass&aacute;gbelihez, ami&eacute;rt &eacute;pen &#337;t
+v&aacute;lasztotta ki &#8222;Nausikaa a tengerparton, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r I. 1895."
+szerencs&eacute;s tulajdonos&aacute;ul.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r sz&iacute;ve is felmelegedett &eacute;s azon t&ouml;rte az esz&eacute;t, hogy
+uristen, mi m&oacute;don ker&uuml;lt az a der&eacute;k rend&#337;rhivatalnok birtok&aacute;ba. E
+pillanatban mindenn&eacute;l jobban &eacute;rdekelte a kis szobor&mdash;N&oacute;ra
+eml&eacute;ke&mdash;&eacute;s annak titokzatos t&ouml;rt&eacute;nete, de nem merte megk&eacute;rdezni,
+mert f&eacute;lt, hogy ezzel &uacute;j &eacute;s v&eacute;gev&aacute;rhatatlan elbesz&eacute;l&eacute;snek nyitja
+meg zsilipjeit, pedig &#337; kimondhatatlanul szeretett volna
+hazamenni.</p>
+
+<p>A kapit&aacute;ny azonban cigarett&aacute;val &eacute;s poh&aacute;r lik&#337;rrel kin&aacute;lta.</p>
+
+<p>&mdash;Dr&aacute;ga Mester, ami a feljelent&eacute;st illeti, az egy pillanatig se
+okozzon &ouml;nnek aggodalmat. Oh, a v&eacute;letlen j&oacute; kezekbe sodorta
+&ouml;nt&mdash;ism&eacute;telgette &ouml;nel&eacute;g&uuml;lten &eacute;s sokatmond&oacute; szemhunyorgat&aacute;ssal,
+mik&ouml;zben pomp&aacute;san csiszolt k&ouml;rmeit megcsillogtatta a m&#369;v&eacute;sz szeme
+el&#337;tt.&mdash;Oh, nem hi&aacute;ba vagyok gyermekkorom &oacute;ta bolondja a
+sz&eacute;ps&eacute;gnek, a sz&iacute;nbe, form&aacute;ba, vonalba, f&eacute;nybe &eacute;s &aacute;rny&eacute;kba
+finomodott &eacute;rz&eacute;kis&eacute;g, a szublim&aacute;lt erotikum, a pog&aacute;ny
+testkultusz, az antik &eacute;let&ouml;r&ouml;m&ouml;k grande passione-j&aacute;nak. &Eacute;n tudom,
+hogy a m&#369;v&eacute;sz nem k&eacute;nyszer&iacute;thet&#337; ugyanazon t&ouml;rv&eacute;nyek, t&aacute;rsadalmi
+konvenci&oacute;k &eacute;s erk&ouml;lcsi babon&aacute;k korl&aacute;tai k&ouml;z&eacute;, mint az
+ad&oacute;hivatalnokok vagy a gabonakeresked&#337;k. A m&#369;v&eacute;sz temperamentuma
+a ny&aacute;rspolg&aacute;r-fant&aacute;zi&aacute;t gyakran elk&eacute;peszti a maga dionizoszi
+kicsapong&aacute;saival. Ismerem a cinquecento t&ouml;rt&eacute;net&eacute;t &eacute;s &eacute;ppens&eacute;ggel
+nem botr&aacute;nkozom meg azon, hogy Benvenuto Cellini lesz&uacute;rta
+&ouml;ccs&eacute;nek gyilkos&aacute;t, Maffio di Giovanni rend&#337;rf&#337;n&ouml;k prib&eacute;kj&eacute;t, meg
+Pompeot, aki b&eacute;rgyilkosokat fogadott fel ellene.</p>
+
+<p>&mdash;De uram,&mdash;tiltakozott az &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s ellen D&ouml;m&ouml;t&ouml;r&mdash;&eacute;n ...</p>
+
+<p>&mdash;Tudom, tudom, &ouml;nt csak a m&#369;v&eacute;szet ter&eacute;n szabad &ouml;sszehasonl&iacute;tani
+a cinquecento legnagyobbjaival, &mdash;b&oacute;kolt szapor&aacute;n a kapit&aacute;ny&mdash;&eacute;n
+csak azt akartam illusztr&aacute;lni, hogy a m&#369;v&eacute;sz az m&aacute;s, mint a
+k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges haland&oacute;. Ami pedig az egyszer&#369; munk&aacute;sasszonyt illeti,
+Istenem, ezt csak bizzuk Erosz &eacute;s Afrodit&eacute; kif&uuml;rk&eacute;szhetetlen
+akarat&aacute;ra. M&#369;velt ember, aki a pszichopatol&oacute;gia &eacute;s az erotikus
+rendelleness&eacute;gek tudom&aacute;ny&aacute;ban j&aacute;rtas, soha semmin sem
+csod&aacute;lkozik. Mit tudjuk mi, vakon, siketen, &iacute;zl&eacute;s &eacute;s szagl&aacute;s
+n&eacute;lk&uuml;l bolyong&oacute;, otromba laikusok, mit tal&aacute;l a m&#369;v&eacute;sz az egyszer&#369;
+&ouml;lt&ouml;ny, a foszlott ruhadarabok, a kopott nagykend&#337; &eacute;s a durva
+v&aacute;szonnem&#369;k alatt! Heine Matildja nagyszer&#369; p&eacute;lda arra, hogy ...</p>
+
+<p>&mdash;Uram, az Isten&eacute;rt,&mdash;k&ouml;ny&ouml;rg&ouml;tt a szobr&aacute;sz &mdash;&ouml;n olyan dolgokat
+besz&eacute;l itt nekem ...</p>
+
+<p>&mdash; ...amiket ugyeb&aacute;r nem v&aacute;rt egy kih&aacute;g&aacute;si rend&#337;rkapit&aacute;ny
+hivatali szob&aacute;j&aacute;ban?&mdash;h&iacute;zelgett mag&aacute;nak &eacute;desk&eacute;s, ny&aacute;jas, de
+&ouml;ntelt hangon a sov&aacute;ny, parf&#337;m&ouml;s &eacute;s frissen borotv&aacute;lt amat&#337;r.
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos sz&eacute;d&uuml;lni kezdett &eacute;s tiszta sz&iacute;vb&#337;l visszak&iacute;v&aacute;nta a
+goromba &eacute;s esetlen rend&#337;rellen&#337;rt, aki recseg&#337; hangon
+csirkefog&oacute;nak, uton&aacute;ll&oacute;nak, gyermekrabl&oacute;nak &eacute;s becstelen
+szoknyavad&aacute;sznak c&iacute;mezte az &#337;rszob&aacute;ban. A gyomra &eacute;melygett &eacute;s a
+pokol fenek&eacute;re k&iacute;v&aacute;nta a vil&aacute;g &ouml;sszes m&#369;gy&#369;jt&#337;it &eacute;s
+pszichi&aacute;tereit.</p>
+
+<p>A kapit&aacute;ny m&eacute;g egy poh&aacute;rk&aacute;val t&ouml;lt&ouml;tt s azt&aacute;n &ouml;sszegezte az eset
+&eacute;rdembev&aacute;g&oacute; mozzanatait.</p>
+
+<p>&mdash;Mir&#337;l van itt sz&oacute;, m&eacute;lyen tisztelt bar&aacute;tom, ha megengedi, hogy
+&iacute;gy sz&oacute;l&iacute;tsam &ouml;nt, m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos uram ... Mir&#337;l van itt sz&oacute;?
+Dolgokr&oacute;l, szenved&eacute;lyekr&#337;l, egy&eacute;ni kedvtel&eacute;sr&#337;l, a l&eacute;lek
+legintimebb, legbens&#337;bb hajlamair&oacute;l egyr&eacute;szt, amelyek egy&aacute;ltal&aacute;n
+nem tartoznak a nyilv&aacute;noss&aacute;g el&eacute;; sz&oacute; van m&aacute;sr&eacute;szt egy durva
+v&eacute;letlenr&#337;l, a magukban v&eacute;ve &aacute;rtatlan mozzanatok sajn&aacute;latos
+&ouml;sszetal&aacute;lkoz&aacute;s&aacute;r&oacute;l. Egy r&eacute;szeges csavarg&oacute; &ouml;rd&ouml;gi m&oacute;don el&#337;re
+kieszelt zsarol&oacute; t&aacute;mad&aacute;s&aacute;r&oacute;l van sz&oacute;, amely&eacute;rt &ouml;n j&oacute;l meg&eacute;rdemelt
+leck&eacute;t adott neki. B&iacute;zza r&aacute;m az &uuml;gyet, dr&aacute;ga Mester, m&eacute;lyen
+tisztelt bar&aacute;tom. A s&eacute;rtett f&eacute;l majd kiegyezik t&iacute;z-tizen&ouml;tezer
+korona k&aacute;rt&eacute;r&iacute;t&eacute;s ellen&eacute;ben. A mag&aacute;nv&aacute;dat visszavonatom. A
+menyecske pedig, akinek egyszer&#369; k&ouml;nt&ouml;se alatt bizony&aacute;ra egy
+antik Nereida, vagy egy alexandriai kurtiz&aacute;n ragyog&oacute; teste
+rejt&#337;zk&ouml;dik, tov&aacute;bbra is megmarad &Eacute;rosz csintalan j&aacute;t&eacute;kszer&eacute;nek.
+Csak b&iacute;zza r&aacute;m uram, &eacute;n boldog leszek, ha az isteni Nausikaa
+fenk&ouml;lt lelk&#369; alkot&oacute;j&aacute;nak szolg&aacute;lat&aacute;ra lehetek. Oh, ha m&eacute;g valaha
+rem&eacute;nyen lehetne arra, hogy &ouml;n befogad bar&aacute;tainak &eacute;s tisztel&#337;inek
+intim k&ouml;r&eacute;be, ha m&oacute;dom lehetne, hogy &ouml;sszehasonl&iacute;thatatlan
+m&#369;v&eacute;szet&eacute;nek, zsenialit&aacute;s&aacute;nak egy-egy lehullott forg&aacute;cs&aacute;t valaha
+a magam&eacute;nak mondhatn&aacute;m ...</p>
+
+<p>&mdash;Uram, &eacute;n nem &eacute;rtem &ouml;nt,&mdash;t&ouml;rt ki v&eacute;gre a m&#369;v&eacute;szb&#337;l&mdash;annak a
+szerencs&eacute;tlen munk&aacute;snak, f&eacute;rjnek, ap&aacute;nak v&eacute;gre is a karja,
+ak&aacute;rhogy vessz&uuml;k ... magam l&aacute;ttam, hogy mily siralmas m&oacute;don l&oacute;g
+t&#337;b&#337;l kicsavarva, a v&aacute;lla al&oacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Semmi az, semmi. T&iacute;z-tizen&ouml;tezer korona. Ezzel b&#337;ven k&aacute;rp&oacute;tolta
+&ouml;n a r&eacute;szeges csavarg&oacute;t &eacute;s megmentette saj&aacute;t mag&aacute;t a botr&aacute;ny
+k&iacute;nos k&ouml;vetkezm&eacute;nyeit&#337;l. &Eacute;s ne gondolja uram, hogy ez az &ouml;n
+&eacute;rdeke csak, vagy az eny&eacute;m, vagy egyes t&aacute;rsadalmi oszt&aacute;lyok&eacute;.
+Nem. Ez az eg&eacute;sz &aacute;llam, a t&aacute;rsadalmi stabilit&aacute;s, a nyugalom, a
+kult&uacute;ra, az eg&eacute;sz emberis&eacute;g &eacute;rdeke. Az &aacute;llam&eacute;, amely a
+legmagasabbrend&uuml; individuumok kultusza r&eacute;v&eacute;n szolg&aacute;latot tesz a
+fejl&#337;d&eacute;s egyetemes &eacute;rdekeinek. Ha az anyagi igazs&aacute;got n&eacute;zem,
+akkor most egy cementmunk&aacute;s &eacute;rdekeinek meg&oacute;v&aacute;sa c&eacute;lj&aacute;b&oacute;l olyan
+r&eacute;st kellene &uuml;tn&ouml;m a m&#369;v&eacute;szi kult&uacute;ra b&aacute;sty&aacute;j&aacute;n, amelynek
+p&oacute;tl&aacute;s&aacute;hoz &eacute;vsz&aacute;zadok kellen&eacute;nek. K&eacute;rdem: van-e joga az &aacute;llamnak,
+hogy ilyen barbarizmust elk&ouml;vessen? Uram, &eacute;n a c&eacute;lszer&#369;s&eacute;gi
+iskola, a bel&aacute;t&aacute;sos elm&eacute;let, a spont&aacute;n vari&aacute;ci&oacute;k, az erk&ouml;lcsi
+k&eacute;nyszerek relativit&aacute;sa &eacute;s az ethikai elvek r&eacute;tegezetts&eacute;g&eacute;nek
+alapj&aacute;n &aacute;llok, ahogy azt mestereinkt&#337;l, Spencert&#337;l &eacute;s Piklert&#337;l
+tanultam s ink&aacute;bb megtorlatlanul hagyok sz&aacute;z apr&oacute; b&#369;nt, sem mint
+elk&ouml;vessek egyetlen j&oacute;v&aacute;tehetetlen nagy hib&aacute;t. Nem engedem meg,
+hogy a t&aacute;rsadalmat a konvenci&oacute;k, vall&aacute;si szab&aacute;lyok, jogi k&aacute;nonok,
+mor&aacute;lis tradici&oacute;k, sz&oacute;val: a halottak korm&aacute;nyozz&aacute;k az &eacute;l&#337;k
+rov&aacute;s&aacute;ra, mint Comte mondan&aacute;, ha itt &aacute;llana az &eacute;n helyemben. &Eacute;s
+mondja meg &ouml;n, helyezkedj&eacute;k ki &ouml;nmag&aacute;b&oacute;l &eacute;s puszta objektiv
+m&eacute;rlegel&eacute;s ut&aacute;n &aacute;llap&iacute;tsa meg, mire van a t&aacute;rsadalomnak, az
+&aacute;llamnak ink&aacute;bb sz&uuml;ks&eacute;ge: halhatatlan remekm&#369;vek nagyszer&#369;
+sorozat&aacute;ra, amin&#337;kkel &ouml;n m&eacute;g meg fogja aj&aacute;nd&eacute;kozni az
+emberis&eacute;get, vagy egy cementmunk&aacute;s jobb karj&aacute;ra? Mi? Azonk&iacute;v&uuml;l ne
+felejtse el, hogy itt olyan megold&aacute;st tal&aacute;lunk, amely boldogg&aacute;
+teszi a cementmunk&aacute;st is, &ouml;nt is, a b&aacute;r&oacute;n&#337; &#337;m&eacute;lt&oacute;s&aacute;g&aacute;t is &eacute;s
+engem is, sz&oacute;val mindenkit,&mdash;kacagott a kapit&aacute;ny
+diadalmasan&mdash;akik ebben a dologban ily sz&eacute;pen &ouml;sszeker&uuml;lt&uuml;nk.
+B&iacute;zza r&aacute;m a dolgot &eacute;s tartson meg engem lek&ouml;telez&#337; sz&iacute;ves
+j&oacute;indulat&aacute;ban. Az aut&oacute;ja, amely&eacute;rt voltam b&aacute;tor az im&eacute;nt
+telefon&aacute;ltatni, a kapu alatt v&aacute;rja M&eacute;lt&oacute;s&aacute;godat.</p>
+
+<p>&Eacute;s t&iacute;z perc mulva D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos bel&eacute;pett a zugl&oacute;i-uti palota
+h&#369;v&ouml;s, m&aacute;rv&aacute;ny-vesztib&uuml;lj&eacute;be.</p>
+
+<p>&mdash;A b&aacute;r&oacute;n&#337; nincs itthon&mdash;jelentette ki az inasa. &mdash;&#337;m&eacute;lt&oacute;s&aacute;ga
+kor&aacute;n reggel kikocsizott a herceg &uacute;r &#337;excellenci&aacute;j&aacute;val.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="VI" id="VI"></a>VI.</h2>
+
+
+<p>D&eacute;lben azt is megtudta D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, hogy a b&aacute;r&oacute;n&#337; csak k&eacute;t-h&aacute;rom nap
+m&uacute;lva lesz l&aacute;that&oacute;, mert tegnap hirtelen leutazott dun&aacute;nt&uacute;li
+birtok&aacute;ra.</p>
+
+<p>&mdash;Teh&aacute;t semmit sem tud az &eacute;jjeli kir&aacute;ndul&aacute;sr&oacute;l. M&eacute;gis szerencs&eacute;m
+van, a mindens&eacute;git&mdash;d&ouml;rm&ouml;gte mag&aacute;ban &eacute;s izgatottan nyalogatta
+sz&aacute;jasz&eacute;l&eacute;t a nem v&aacute;rt kellemes fordulatra ...</p>
+
+<p>Az &ouml;rvendez&eacute;s nem tartott sok&aacute;ig.</p>
+
+<p>M&aacute;snap egy riportujs&aacute;g meg&iacute;rta a k&ouml;ztemet&#337;-uti botr&aacute;ny minden
+r&eacute;szlet&eacute;t. A rend&#337;rkapit&aacute;ny adta le egy ujs&aacute;gir&oacute;-bar&aacute;tj&aacute;nak, mint
+ragyog&oacute; &eacute;s tanuls&aacute;gos m&#369;v&eacute;szett&ouml;rt&eacute;neti &eacute;rdekess&eacute;get.
+Megfogadtatta vele, hogy nem haszn&aacute;lja fel kicsinyes &eacute;s ostoba
+riportk&ouml;zl&eacute;sekre. Ez az eset a halhatatlans&aacute;gnak, a
+memo&aacute;rirodalomnak val&oacute; pomp&aacute;s csemege&mdash;er&#337;s&iacute;tette &#337;szinte &eacute;s
+finom elragadtat&aacute;ssal ... Ugyan&iacute;gy komment&aacute;lta a m&#369;bar&aacute;tok
+k&ouml;r&eacute;ben &eacute;s a F&eacute;szek Club k&aacute;rtyaasztal&aacute;n&aacute;l, a Folies Caprice egy
+lef&uuml;gg&ouml;ny&ouml;z&ouml;tt p&aacute;holy&aacute;ban &eacute;s az Intim Sz&iacute;nh&aacute;z kulissz&aacute;i k&ouml;z&ouml;tt
+...</p>
+
+<p>&mdash;Csak semmi nagyk&eacute;p&#369;s&eacute;g, semmi indiszkr&eacute;ci&oacute;, &mdash;k&ouml;ny&ouml;rg&ouml;tt a
+t&aacute;ncosn&#337;knek, a fest&#337;knek, az ujs&aacute;g&iacute;r&oacute;knak &eacute;s a
+rend&#337;rtisztvisel&#337;knek&mdash; ...tiszt&aacute;n pszichopatologiai &eacute;rdekess&eacute;g
+szempontj&aacute;b&oacute;l kell n&eacute;zni a dolgot ... Majd &ouml;tven &eacute;v m&uacute;lva a
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r-monogr&aacute;fi&aacute;dba felveheted, fiam ...</p>
+
+<p>A riportujs&aacute;g fekete mis&eacute;kr&#337;l, k&aacute;rtyabotr&aacute;nyokr&oacute;l, f&ouml;ldalatti
+titkos orgi&aacute;kr&oacute;l, utcai k&eacute;sel&eacute;sekr&#337;l, csecsem&#337;rabl&aacute;sr&oacute;l k&ouml;z&ouml;lt
+p&aacute;ratlanul &eacute;rdekes &eacute;s intim adatokat. Nevek csak kezd&#337;bet&#369;kkel
+jelezve. D. J. m&#369;v&eacute;sz. A szobr&aacute;sz szerelme. A m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gos &uacute;r.
+Diszkr&eacute;ten csak &eacute;ppen a m&#369;v&eacute;szet &eacute;s erk&ouml;lcs egym&aacute;shoz val&oacute;
+viszony&aacute;nak jellemz&eacute;s&eacute;re. Tudom&aacute;nyos alapon. Freud, Krafft-Ebing,
+Havelock Ellis, Iv&aacute;n Bloch kutat&aacute;sainak felhaszn&aacute;l&aacute;s&aacute;val, keresve
+a f&aacute;jdalomokoz&aacute;s &eacute;s az erotikum k&ouml;z&ouml;tt val&oacute; &ouml;sszef&uuml;gg&eacute;seket.</p>
+
+<p>Az eset tudom&aacute;nyos &eacute;s diszkr&eacute;t kezel&eacute;s&eacute;nek ellen&eacute;re: D&ouml;m&ouml;t&ouml;r
+szem&eacute;lye k&ouml;zbotr&aacute;ny &eacute;s b&#369;nv&aacute;di elj&aacute;r&aacute;s k&ouml;zep&eacute;be ker&uuml;lt. Az &ouml;sszes
+ujs&aacute;gok k&eacute;nytelenek voltak foglalkozni vele. Az &uuml;gy&eacute;szs&eacute;g v&aacute;dat
+emelt, a m&#369;v&eacute;szek kiz&aacute;rt&aacute;k D&ouml;m&ouml;t&ouml;rt az &ouml;sszes egyes&uuml;letekb&#337;l, a
+b&aacute;r&oacute;n&#337; elhagyta f&eacute;rj&eacute;t, a szobr&aacute;sz elvesztette &ouml;sszes &aacute;llami
+megrendel&eacute;seit, a m&aacute;gn&aacute;sasszonyok elmaradtak a m&#369;teremb&#337;l &eacute;s az
+Akad&eacute;mia tagjainak sor&aacute;b&oacute;l, a sz&eacute;pm&#369;v&eacute;szeti miniszter
+ind&iacute;tv&aacute;ny&aacute;ra kit&ouml;r&ouml;lt&eacute;k. A kritikusok meg&aacute;llap&iacute;tott&aacute;k, hogy
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r perverz hajlam&uacute;, isz&aacute;kos, vereked&#337;, gonosz ember, terhelt
+csal&aacute;db&oacute;l sz&aacute;rmazott, fiatal kor&aacute;ban d&iacute;jbirk&oacute;z&oacute;, l&aacute;nct&ouml;r&#337;,
+gerelydob&oacute; &eacute;s s&uacute;lyemel&#337; artista volt, a m&#369;v&eacute;szethez t&aacute;volr&oacute;l sem
+kony&iacute;t, k&#337;farag&oacute; kor&aacute;ban elsaj&aacute;t&iacute;tott bizonyos olcs&oacute; &eacute;s ban&aacute;lis
+fog&aacute;sokat, minden m&#369;ve k&oacute;pia, szem&eacute;rmetlen pl&aacute;gium, antik
+torz&oacute;kr&oacute;l &ouml;sszelopott mot&iacute;vumokkal, Canova-, Begas-,
+Thorwaldsen-, Delaplanche-ut&aacute;nzat, a szobr&aacute;szatba &aacute;t&uuml;ltetett
+Piloty-stilus lapos, nagyk&eacute;p&#369;, &uuml;res &eacute;s tartalmatlan, egy&uuml;gy&#369; &eacute;s
+unalmas reprodukci&oacute;ja ... Elf&ouml;ldelt&eacute;k, ki&aacute;tkozt&aacute;k s h&uuml;lt hely&eacute;t
+is megf&uuml;st&ouml;lt&eacute;k, hogy el&#369;zz&eacute;k a nyom&aacute;ban netal&aacute;nt&aacute;n h&aacute;tramaradt
+rossz szellemeket. Ekkor l&aacute;ttuk, hogy mily zord hatalommal
+uralkodott a lelkekben a purit&aacute;n erk&ouml;lcs s minden j&oacute;raval&oacute; polg&aacute;r
+meg&aacute;llap&iacute;totta, hogy n&eacute;mely D&ouml;m&ouml;t&ouml;r-f&eacute;le besti&aacute;lis ember b&#369;n&ouml;z&eacute;se
+legal&aacute;bb arra j&oacute;, hogy felkeltse a felh&aacute;borod&aacute;s tiszt&iacute;t&oacute; vihar&aacute;t
+s r&aacute;mutasson arra, hogy a t&aacute;rsadalom, a k&ouml;zv&eacute;lem&eacute;ny, a f&oacute;rum
+nyilv&aacute;nos org&aacute;numai m&eacute;g mindig a tiszta erk&ouml;lcs talapzat&aacute;n
+&aacute;llanak, hab&aacute;r egyes emberek el is t&eacute;vednek az &eacute;let s&ouml;t&eacute;t &eacute;s buja
+dzsungelj&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Nem baj&mdash;gondolta r&eacute;vedez&#337; l&eacute;lekkel D&ouml;m&ouml;t&ouml;r.&mdash;&Eacute;n tudom, hogy
+mi vagyok &eacute;s mit tettem &eacute;s nem &eacute;rdekelnek az emberek tudom&aacute;nyos
+&eacute;s t&aacute;rsadalomerk&ouml;lcsi szempontjai. Annyi bizonyos, hogy
+megfogyatkoztak a j&ouml;vedelmeim, de arra m&eacute;g telik, hogy sz&eacute;p
+d&eacute;lolaszorsz&aacute;gi m&aacute;rv&aacute;nyokat v&aacute;s&aacute;rolhassak &eacute;s kifaraghassam az
+Odysse&aacute;t, amit k&eacute;t &eacute;v &oacute;ta mint&aacute;zgatok.</p>
+
+<p>Kiss&eacute; szomor&uacute;an bolyongott ugyan a palot&aacute;j&aacute;ban, amelyb&#337;l
+hi&aacute;nyzott a feles&eacute;ge, a titokzatos sz&eacute;ps&eacute;g&#369;, f&aacute;radt, ingerl&eacute;keny
+&eacute;s v&eacute;gzetes ked&eacute;ly&#369; negyven&eacute;ves asszony, a maga v&aacute;ratlan &eacute;s
+szenz&aacute;ci&oacute;s szesz&eacute;lyeivel, szerelmi &ouml;tleteivel, kuty&aacute;ival,
+papag&aacute;lyaival, kis baziliskus&aacute;val, szerecsen inas&aacute;val, finom,
+eleg&aacute;ns vend&eacute;geivel, teaest&eacute;lyeivel, migrainj&eacute;vel, k&ouml;nnyeivel &eacute;s
+kacag&aacute;s&aacute;val, titokzatos elt&uuml;n&eacute;seivel &eacute;s v&aacute;ratlan megjelen&eacute;seivel.
+De D&ouml;m&ouml;t&ouml;r nem esett k&eacute;ts&eacute;gbe &eacute;s b&ouml;lcs gyermekess&eacute;ggel
+megvigasztalta mag&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Sohasem hittem el, hogy &ouml;r&ouml;kk&eacute; tartson ez a boldogs&aacute;g.
+Tulajdonk&eacute;ppen nem is volt az nekem val&oacute; &eacute;let. &Aacute;mb&aacute;r sz&eacute;p volt,
+csak most l&aacute;tom, a mindens&eacute;git.</p>
+
+<p>K&ouml;r&uuml;ln&eacute;zett maga k&ouml;r&uuml;l s csak most vette &eacute;szre, hogy milyen
+fejedelmi interieurben &eacute;l. A kandall&oacute; felett ott f&uuml;gg&ouml;tt a
+feles&eacute;ge arck&eacute;pe. Mint egy jelen&eacute;s, n&eacute;m&aacute;n, fejedelmi g&#337;ggel
+tekintett le r&aacute;, szeg&eacute;ny, elhagyott rabszolg&aacute;ra ... A mili&#337;,
+amely a k&eacute;pet k&ouml;r&uuml;lvette, a ritka damaszkusi sz&#337;nyegek, a
+bronzveretes, intarzi&aacute;s b&uacute;torok, a d&uacute;s selyemf&uuml;gg&ouml;ny&ouml;k, r&eacute;gi
+mesterek k&eacute;pei, szobrok, v&aacute;z&aacute;k, porcell&aacute;nok, a sz&eacute;kek neh&eacute;z
+brok&aacute;tja, az antik l&aacute;mp&aacute;k puha, &eacute;rz&eacute;ki f&eacute;nye, a terem j&oacute; illata
+... olyan nobilis &eacute;s m&#369;v&eacute;szi sz&eacute;ps&eacute;get vet&iacute;tett e finom &eacute;s
+ragyog&oacute; asszonyalakra, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek megdobbant a sz&iacute;ve.</p>
+
+<p>&mdash;Ez mind az eny&eacute;m,&mdash;gondolta kiss&eacute; neh&eacute;z &eacute;s kusza
+impresszi&oacute;val.&mdash;Bizony&aacute;ra nagyon boldog ember vagyok&mdash;s&oacute;hajtotta
+&eacute;szre sem vehet&#337; l&eacute;lekzettel &eacute;s majdnem elmosolyodott.</p>
+
+<p>Megbiccentette a fej&eacute;t, a kez&eacute;vel f&aacute;radtan &eacute;s gyeng&eacute;den
+legyintve, kil&eacute;pett az ajt&oacute;n.</p>
+
+<p>A m&aacute;rv&aacute;nyburkolat&uacute; hall k&ouml;zep&eacute;n, k&ouml;z&eacute;pkori g&oacute;t bronzok, templomi
+kegyszerek, kasul&aacute;k, dalmatik&aacute;k, inful&aacute;k, p&aacute;sztorbotok, kelyhek,
+z&aacute;szl&oacute;k, szentk&eacute;pek &eacute;s tipol&oacute;gikus csodasz&ouml;rnyek bizarr, vibr&aacute;l&oacute;
+sz&iacute;n&#369; m&uacute;zeum&aacute;ban egy darabig t&eacute;tov&aacute;n &aacute;llott. Az inasa n&eacute;m&aacute;n,
+k&eacute;rdez&#337; szemekkel meredt r&aacute;ja, hogy melyik kab&aacute;tot adja r&aacute;
+szokott &eacute;jjeli s&eacute;t&aacute;ira.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r legyintett egyet a kez&eacute;vel. Ma nem megy sehov&aacute;. Feket&eacute;t
+k&eacute;rt &eacute;s hirtelen benyitott a m&#369;term&eacute;be. Rengeteg terem volt ez, a
+r&eacute;gi dekorat&iacute;v m&#369;v&eacute;szek szok&aacute;sa szerint val&oacute;s&aacute;gos egzotikus
+templom, a vil&aacute;g minden t&aacute;j&aacute;r&oacute;l &ouml;sszehordott ritkas&aacute;gokkal. A
+sz&iacute;nek vad lakodalmat &uuml;ltek a falakon. Minden rik&iacute;t&oacute; &eacute;s
+&eacute;gbeki&aacute;lt&oacute;an hangos. Nagy festett jap&aacute;n szobrok, indus
+aranyoz&aacute;sok, cifra keleti sz&#337;nyegek, primitiv egzotikumok &eacute;s
+raffin&aacute;ltan megalkotott p&aacute;risi m&#369;t&aacute;rgyak. Minden helyi sz&iacute;nhat&aacute;s
+a v&eacute;gletekig felfokozva, mint B&ouml;cklin k&eacute;pein, a sz&iacute;nek orgi&aacute;j&aacute;b&oacute;l
+egy idegfesz&iacute;t&#337; pokoli t&oacute;nusba olvadva. P&aacute;lm&aacute;k, neh&eacute;zszag&uacute;
+vir&aacute;gok, kit&ouml;m&ouml;tt &aacute;llatok, fenevadak hossz&uacute;sz&#337;r&#369; bund&aacute;i, mint a
+Makart-korszak b&eacute;csi interieurjei. A sz&ouml;gletekben aranyrudakon
+s&aacute;trak, g&ouml;r&ouml;g &eacute;s perzsa selyem h&iacute;mz&eacute;sekkel, sz&eacute;les olasz
+hever&#337;div&aacute;nyokkal &eacute;s &ouml;bl&ouml;s karossz&eacute;kekkel. Ebben a teremben
+minden a f&uuml;lledt &eacute;s t&uacute;lterhelt &eacute;rz&eacute;ki kult&uacute;r&aacute;ra &eacute;s van Roosen
+b&aacute;r&oacute;n&#337;re eml&eacute;keztetett. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &uacute;gy t&eacute;nfergett benne, mint egy
+m&uacute;zeumban, de nem tagadta: &ouml;r&uuml;lt, hogy ez a m&uacute;zeum az &ouml;v&eacute;.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r egy percig sem maradt a m&#369;teremben. Egy kicsiny benyil&oacute;ba
+l&eacute;pett, egy neh&eacute;z lomb&aacute;rdiai csipk&eacute;kkel f&uuml;gg&ouml;ny&ouml;zott, feminin
+&iacute;zl&eacute;ssel berendezett budo&aacute;rba, ahol el&#337;kel&#337; &uacute;ri modelljei, finom
+&eacute;s hajl&eacute;kony hercegn&#337;k, bank&aacute;rok &eacute;s gy&aacute;rosok sug&aacute;rz&oacute;an buja
+feles&eacute;gei &ouml;lt&ouml;ztek vagy vetk&#337;ztek a saj&aacute;t portr&eacute;jukhoz.</p>
+
+<p>Ezen is kereszt&uuml;lhatolt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;s esz&eacute;be sem jutott, hogy az
+orsz&aacute;g legszebb asszonya tegnap a komorn&aacute;ja n&eacute;lk&uuml;l j&ouml;tt ide, hogy
+a ruh&aacute;j&aacute;t mag&aacute;val a m&#369;v&eacute;sszel kapcsoltassa ki. Bement a
+h&aacute;l&oacute;szob&aacute;j&aacute;ba &eacute;s lerogyott egy hatalmas g&oacute;th gy&oacute;ntat&oacute;sz&eacute;kbe,
+amelynek dagad&oacute;an kip&aacute;rn&aacute;zott &ouml;bl&eacute;ben, a kandall&oacute; mellett, szinte
+els&uuml;lyedt. Ezt is az asszony rendezte be neki.</p>
+
+<p>Mint egykor Wagner Rich&aacute;rd, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r feles&eacute;ge is szerette a
+sz&#337;nyeget, a puh&aacute;t, a hangfog&oacute;t, a selymet, a suhog&oacute;t &eacute;s
+misztikusan csillog&oacute;t, a sz&ouml;vetet, a sz&iacute;nest &eacute;s red&#337;set, a
+b&aacute;rsonyt, a meleget &eacute;s bizalmast &eacute;s a h&aacute;l&oacute;szob&aacute;ja csupa csend
+volt &eacute;s puhas&aacute;g, narkotiz&aacute;l&oacute; &eacute;s altat&oacute;, m&eacute;g k&eacute;p sem volt benne,
+csak beauvaisi tapisseria, roueni gobelin &eacute;s indiai falisz&#337;nyeg.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r le&uuml;lt &eacute;s csendesen szivarozott. El&#337;tte p&aacute;rolgott a mokka,
+a kandall&oacute;ban pattogott az illatos, friss, gyant&aacute;s feny&#337;&aacute;g, a
+szivarj&aacute;nak &eacute;des, &oacute;piumos illata elb&aacute;gyasztotta &eacute;s a m&#369;v&eacute;sz &uacute;gy
+&eacute;rezte, hogy &eacute;rdemes &eacute;lni.</p>
+
+<p>A m&#369;v&eacute;sz m&aacute;r f&eacute;l&oacute;r&aacute;ja &uuml;lt mozdulatlanul a gy&oacute;ntat&oacute;sz&eacute;k puha
+karjai k&ouml;z&ouml;tt. Homlok&aacute;t n&eacute;ha v&eacute;gigsim&iacute;totta. Egy-egy &uacute;j cs&eacute;sze
+k&aacute;v&eacute;t &ouml;nt&ouml;tt mag&aacute;nak. Mer&#337;en n&eacute;zte a k&aacute;lyha t&uuml;z&eacute;t. Kiss&eacute;
+k&ouml;h&ouml;g&ouml;tt.</p>
+
+<p>&mdash;Tulajdonk&eacute;ppen nagyon h&aacute;l&aacute;s vagyok neked, &Eacute;let, hogy
+&ouml;tvenesztend&#337;s koromra ilyen sz&eacute;pen megval&oacute;s&iacute;tottad az
+&aacute;lmaimat&mdash;gondolta a f&eacute;l&oacute;rai &ouml;ntudatlan r&eacute;vedez&eacute;s ut&aacute;n.</p>
+
+<p>&Eacute;s esz&eacute;be jutott, hogy fiatal szobr&aacute;sz kor&aacute;ban, az ifj&uacute; fant&aacute;zia
+buja telhetetlens&eacute;g&eacute;vel &eacute;ppen ilyenre &aacute;lmodta ki mag&aacute;nak a
+dics&#337;s&eacute;get, a gazdags&aacute;got, sikerrel, diadallal &eacute;s h&oacute;dolattal teli
+zenitj&eacute;t a karrierj&eacute;nek. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r egyszer&#369; &eacute;s &#337;szinte lelke
+beismerte, hogy ez rendk&iacute;v&uuml;li dolog, k&uuml;l&ouml;n&ouml;s &aacute;ld&aacute;sa a sorsnak,
+t&uuml;nem&eacute;nyesen ritka szerencse. Nem olyan term&eacute;szetes az, hogy &#337;
+od&aacute;ig jutott. &Uacute;gy is t&ouml;rt&eacute;nhetett volna, hogy &uacute;tk&ouml;zben megfogy az
+energi&aacute;ja, t&eacute;vedt utakon elbukik a tehets&eacute;ge, t&uacute;ls&aacute;gos
+szenved&eacute;lyek megg&aacute;tolj&aacute;k a siker kiv&iacute;v&aacute;s&aacute;ban ... Tulajdonk&eacute;ppen
+nem is tudja, hogyan siker&uuml;lt minden. Sem el&eacute;g &ouml;ntudatos, sem
+el&eacute;g vakmer&#337;, sem el&eacute;g megalkuv&oacute;, sem el&eacute;g &ouml;nfel&aacute;ldoz&oacute; nem volt
+ahhoz, hogy valamit &ouml;nmag&aacute;nak k&ouml;sz&ouml;nhessen. Nem tett egyebet,
+csak dolgozott. Ezenk&iacute;v&uuml;l pedig &eacute;ldeg&eacute;lt, tanult, n&eacute;zegetett,
+iparkodott, de harcos ext&aacute;zissal sohasem dobta mag&aacute;t az esem&eacute;nyek
+&uacute;tj&aacute;ba, valami gyeng&eacute;d &eacute;s hatalmas er&#337; tartotta &aacute;lland&oacute;an
+bizonyos sz&iacute;nvonalon, egy j&oacute;s&aacute;gos, ellen&aacute;llhatatlan, titkos k&eacute;z
+vezette mindig, felfel&eacute; ... szeg&eacute;nys&eacute;gb&#337;l, kurtakorcsm&aacute;kb&oacute;l,
+hidegb&#337;l, s&ouml;t&eacute;tb&#337;l ki a f&eacute;nyess&eacute;gbe, a nobilis &eacute;s eleg&aacute;ns
+asszonyok rajong&aacute;s&aacute;ba, a fejedelmi pomp&aacute;ba, f&ouml;l, f&ouml;l eg&eacute;sz az
+arisztokratikusan finom &eacute;let legf&#337;bb b&uuml;szkes&eacute;g&eacute;ig: a csal&aacute;dj&aacute;ig,
+amelyet kir&aacute;lyi f&eacute;ny&#369;z&eacute;sben tart &eacute;s mennyei tisztas&aacute;gban szeret.</p>
+
+<p>&mdash;Nagyszer&#369; dolog ez&mdash;gondolta h&aacute;l&aacute;s, &#337;szinte &eacute;s meghatott
+l&eacute;lekkel.&mdash;Bevallom, hogy a nagy palota, a csel&eacute;ds&eacute;g, az aut&oacute;, a
+jacht, az utaz&aacute;s, a gazdag &eacute;s m&#369;veit emberek t&aacute;rsas&aacute;ga, az a
+lehet&#337;s&eacute;g, hogy a magam testi &eacute;s lelki ig&eacute;nyeit egy k&ouml;nnyed
+elhat&aacute;roz&aacute;ssal kiel&eacute;g&iacute;tsem, a feles&eacute;gem arisztokratikus asszonyi
+var&aacute;zsa, ez a p&eacute;nzen v&aacute;s&aacute;rolhat&oacute; m&#369;v&eacute;szet, k&eacute;nyelem, hatalom,
+f&uuml;ggetlens&eacute;g &eacute;s szabads&aacute;g, ez a korl&aacute;tlan teljesed&eacute;se a polg&aacute;ri
+v&aacute;gyaknak, m&eacute;gis csak ez minden, amit az &eacute;let ny&uacute;jthat &eacute;s &eacute;n
+mindezt csak &uacute;gy aj&aacute;nd&eacute;kban vagy megszolg&aacute;lva, mint kir&aacute;lyi
+honor&aacute;riumot &eacute;lvezem a mindenhat&oacute; v&eacute;gzet szesz&eacute;lyes kez&eacute;b&#337;l.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r annyira becs&uuml;letes, &ouml;nzetlen logik&aacute;j&uacute;, tisztasziv&uuml; &eacute;s
+j&oacute;hiszem&#369; ember volt, hogy ilyenkor szeretett volna
+szemt&#337;l-szembe tal&aacute;lni egy istent, akinek megk&ouml;sz&ouml;nje, hogy
+megnyitotta el&#337;tte a legmagasabb rend&uuml; &eacute;let kapuj&aacute;t.</p>
+
+<p>Ezen j&aacute;rt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r esze a g&oacute;th imasz&eacute;kben &eacute;s m&aacute;r-m&aacute;r elhat&aacute;rozta,
+hogy bemegy feles&eacute;g&eacute;hez, elmondja neki gondolatait &eacute;s egy&uuml;tt
+&ouml;rvendeznek az &eacute;let kegyelmes &eacute;s b&#337;kez&#369; volta felett.
+Felemelkedett, kett&#337;t l&eacute;pett, de azt&aacute;n megh&ouml;kkent &eacute;s visszaesett
+a sz&eacute;kbe, mert esz&eacute;be jutott, hogy asszony m&aacute;r nincs ebben a
+ragyog&oacute; palot&aacute;ban. Egyed&uuml;l van. Elhagyt&aacute;k.</p>
+
+<p>Kiss&eacute; megrebbent a szempill&aacute;ja, de azt&aacute;n esz&eacute;be jutott, hogy a mi
+volt, az nem is volt term&eacute;szetes &aacute;llapot.</p>
+
+<p>&mdash;Paraszt vagyok &eacute;n, hi&aacute;ba&mdash;mondta eg&eacute;sz hangosan, a m&#369;v&eacute;szet
+&ouml;reg, bugris parasztja, v&eacute;n szam&aacute;r, ha egy percig is elhittem,
+hogy hozz&aacute;val&oacute; vagyok.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r lelke &ouml;sszeh&uacute;z&oacute;dott. Nem. Nem ehhez az asszonyhoz
+szeretne most menni. Egy m&aacute;sik jutott most esz&eacute;be. Egy kicsiny,
+barna, szomor&uacute; tekintet&#369; &uuml;gyetlen kis teremt&eacute;s. Egy
+tehets&eacute;gtelen, de rajong&oacute; lelk&#369; kis koll&eacute;g&aacute;ja a m&uacute;ltb&oacute;l. Akivel
+egy&uuml;tt kezdtek l&eacute;pegetni a m&#369;v&eacute;szet meredek hegygerinc&eacute;n. Az
+elf&aacute;radt &eacute;s le&uuml;lt valahol a domboldalon, &#337; pedig elszakadt el&#337;le,
+mert a t&uuml;deje birta.</p>
+
+<p>&mdash;Ej, ej, hogy jutott ez most eszembe,&mdash;t&ouml;prengett D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;s
+N&oacute;r&aacute;ra gondolt.</p>
+
+<p>&mdash;N&oacute;ra&mdash;ism&eacute;telgette mag&aacute;ban el&#337;sz&ouml;r mosolyg&oacute;s
+reminiszcenci&aacute;kkal, azt&aacute;n meghatott ell&aacute;gyul&aacute;ssal, v&eacute;g&uuml;l
+f&aacute;jdalmas v&aacute;gyakoz&aacute;ssal.&mdash;Hol lehet most N&oacute;ra? Mi lett bel&#337;le?
+Tal&aacute;n f&eacute;rjhez ment &eacute;s elsatnyult, megr&uacute;tult &eacute;s meg&ouml;regedett
+idejekor&aacute;n a gondokt&oacute;l, a szeg&eacute;nys&eacute;gt&#337;l, a gyermeksz&uuml;l&eacute;st&#337;l, a
+csal&aacute;di perpatvarokt&oacute;l &eacute;s a meg nem val&oacute;sult ill&uacute;zi&oacute;k hal&aacute;los
+gy&ouml;trelmeit&#337;l.</p>
+
+<p>&mdash;N&oacute;ra ...&mdash;ez a n&eacute;v most, mint egy buja &eacute;s fantasztikus r&ouml;geszme
+inkarn&aacute;ci&oacute;ja, egyszerre &eacute;rz&eacute;kletes &eacute;s cs&aacute;b&iacute;t&oacute; testet &ouml;lt&ouml;tt. Maga
+el&#337;tt l&aacute;tta, szinte k&eacute;zzel el&eacute;rhet&#337; k&ouml;zels&eacute;gben a kis fekete
+szobr&aacute;szle&aacute;nyt, aki pomp&aacute;s fiatals&aacute;g&aacute;val, sz&#369;zi
+szem&eacute;rmetlens&eacute;g&eacute;vel, gy&ouml;ny&ouml;r&#369; test&eacute;nek enged&eacute;keny vonakod&aacute;s&aacute;val,
+&ouml;ntudatlan &eacute;lvez&#337;k&eacute;pess&eacute;g&eacute;nek v&eacute;ge&eacute;rhetetlen sk&aacute;l&aacute;j&aacute;val, isteni
+m&oacute;don &aacute;tl&aacute;tsz&oacute; szem&eacute;lyess&eacute;g&eacute;vel, &ouml;r&ouml;kk&eacute; kac&eacute;r dacoss&aacute;g&aacute;val neki
+az els&#337; komoly &eacute;let&ouml;r&ouml;m&ouml;ket ny&uacute;jtotta. Sem azel&#337;tt, sem az&oacute;ta nem
+volt szerelme, amely oly apokaliptikus sz&eacute;ps&eacute;ggel, annyi
+gy&ouml;trelmes gy&ouml;ny&ouml;r&#369;s&eacute;ggel, annyi f&eacute;lelmetes &eacute;s megr&aacute;z&oacute;
+szenved&eacute;lyess&eacute;ggel k&iacute;nozta volna f&eacute;rfi&uacute;i, fiatalos
+szem&eacute;rmess&eacute;get, b&uuml;szkes&eacute;g&eacute;t, mint a N&oacute;r&aacute;val t&ouml;lt&ouml;tt &eacute;vek szinte
+tragikus szenz&aacute;ci&oacute;ja. N&oacute;r&aacute;val ismerte meg a szerelmet, el&#337;tte
+csak f&eacute;l&eacute;nk &eacute;s &iacute;zetlen k&iacute;s&eacute;rletez&eacute;s volt minden, csak
+m&aacute;solgat&aacute;sa a reg&eacute;nyek &eacute;s sz&iacute;ndarabok szerelmeinek, ut&aacute;na pedig
+csak &ouml;r&ouml;k&ouml;s keresg&eacute;l&eacute;s az ut&aacute;n, vajjon tal&aacute;lja-e m&aacute;s&aacute;t annak a
+hatalmas, gyilkos, hal&aacute;los mennyei megsemmis&uuml;l&eacute;snek, amely N&oacute;ra
+karjaiban szakadt az &ouml;ntudat&aacute;ra.</p>
+
+<p>&mdash;N&oacute;ra!&mdash;szisszent fel f&aacute;jdalmas m&aacute;morban a m&#369;v&eacute;sz &eacute;s
+elviselhetetlen ext&aacute;zist &eacute;rzett az idegeiben.&mdash;Hol lehet most
+N&oacute;ra?</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r homlok&aacute;n vad k&eacute;ts&eacute;gbees&eacute;ssel dobogott a kidagadt
+v&eacute;red&eacute;ny. Berohant a dolgoz&oacute;szob&aacute;j&aacute;ba, felr&aacute;ntotta az &iacute;r&oacute;asztala
+fi&oacute;kj&aacute;t, kidob&aacute;lt minden levelet, k&eacute;pet, dr&aacute;ga &eacute;s erekly&eacute;s
+lim-lomot &eacute;s N&oacute;ra f&eacute;nyk&eacute;pe ut&aacute;n kutatott. N&oacute;ra e pillanatban
+annyira a sz&iacute;v&eacute;ben &uuml;lt, annyira beleolvadt a saj&aacute;t test&eacute;be, oly
+k&ouml;zel volt az agy&aacute;hoz, hogy nem l&aacute;tott bel&#337;le semmit: most nem
+tudta rekonstru&aacute;lni azt az arcot, amely egykor leg&eacute;desebb
+gy&ouml;ny&ouml;r&#369;s&eacute;ge &eacute;s legcsod&aacute;latosabb l&aacute;tv&aacute;nyoss&aacute;ga volt. N&oacute;ra oly
+m&eacute;lyen eltemetkezett a m&#369;v&eacute;sz egy&eacute;nis&eacute;g&eacute;ben, hogy megsemmis&uuml;lt.
+N&oacute;ra elt&#369;nt, csak egy l&aacute;zas, &#337;rj&ouml;ng&#337; &eacute;rz&eacute;s maradt meg bel&#337;le, az
+els&#337; &eacute;s utols&oacute; szerelem &ouml;r&ouml;k impresszi&oacute;ja.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r egyetlen hajsz&aacute;lat, egyetlen levelet, vagy k&eacute;pet nem
+tal&aacute;lt, ami N&oacute;ra testi val&oacute;s&aacute;g&aacute;t k&ouml;zelebb hozta volna &eacute;rz&eacute;keihez.
+De minden pillanatban k&ouml;zelebb ker&uuml;lt ahhoz a nagyszer&#369;
+elragadtat&aacute;shoz, amelyben &eacute;vekig verg&#337;d&ouml;tt. Most &ouml;sszes&#369;r&iacute;tve,
+megsokszorozva, f&ouml;lmagasztos&iacute;tva &eacute;rezte egyszerre mindazt a
+gy&ouml;ny&ouml;r&#369;s&eacute;get, amit neki N&oacute;ra apr&aacute;nkint, b&aacute;nattal, kicsinyes
+kellemetlens&eacute;gekkel vegy&iacute;tve &eacute;veken &aacute;t adott. Most ugy &eacute;rezte,
+hogy &eacute;let&eacute;nek ez volt az egyetlen sz&eacute;ps&eacute;ge s mindaz, amit az&oacute;ta
+kapott az emberekt&#337;l, elt&ouml;rp&uuml;l, nevets&eacute;gess&eacute; v&aacute;lik &eacute;s megsemmis&uuml;l
+N&oacute;ra isteni aj&aacute;nd&eacute;kai mellett. Egy kimondhatatlan, h&aacute;l&aacute;s &eacute;s szent
+el&eacute;rz&eacute;keny&uuml;l&eacute;s borult a lelk&eacute;re, hogy majdnem s&iacute;rva fakadt.</p>
+
+<p>&mdash;Hol lehet most N&oacute;ra?&mdash;ism&eacute;telgette m&aacute;ni&aacute;kus szenved&eacute;lyess&eacute;ggel
+&eacute;s boldog elragadtat&aacute;s&aacute;b&oacute;l lassankint kinz&oacute; &ouml;nv&aacute;d &eacute;s mag&aacute;val
+szemben szomor&uacute; szemreh&aacute;ny&aacute;s fakadt ki.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;s &eacute;n ezt az asszonyt m&aacute;r csaknem elfelejtettem. Egyszer csak
+otthagytam magam m&ouml;g&ouml;tt, mint egy forr&aacute;st, amelyb&#337;l az &eacute;let
+v&iacute;z&eacute;t ittam ... amelyb&#337;l er&#337;t, ifj&uacute;s&aacute;got, sz&eacute;ps&eacute;get, ambici&oacute;t,
+m&#369;v&eacute;szetet, b&aacute;tors&aacute;got, eg&eacute;szs&eacute;get ittam a nagy gyalog&uacute;tra ...
+Otthagytam, hogy m&aacute;sok mer&iacute;ts&eacute;k meg benne piszkos tenyer&uuml;ket,
+hogy m&aacute;sok apassz&aacute;k dr&aacute;ga, tiszta &uuml;de cseppjeit, hogy
+r&aacute;tapossanak &eacute;s bes&aacute;rozz&aacute;k &eacute;s felzavarj&aacute;k &eacute;s t&ouml;nkretegy&eacute;k &eacute;s
+pocsoly&aacute;v&aacute; iszapos&iacute;ts&aacute;k sziv&aacute;rv&aacute;nyosan habz&oacute; krist&aacute;lyos foly&aacute;s&aacute;t.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szem&eacute;b&#337;l kicsordult a k&ouml;nny. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r gyermekesen tiszta
+&eacute;s m&eacute;ly f&aacute;jdalmat &eacute;s lelkiismereti furdal&aacute;st &eacute;rzett.</p>
+
+<p>Elhat&aacute;rozta, hogy felkeresi N&oacute;r&aacute;t &eacute;s uj &eacute;letet kezd vele.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="VII" id="VII"></a>VII.</h2>
+
+
+<p>A D&ouml;m&ouml;t&ouml;r-villa, amelynek homlokzat&aacute;r&oacute;l a Sors bona, nihil aliud
+jelmondata hirdette a der&#369;s &eacute;s nyugodt &eacute;letb&ouml;lcses&eacute;g szelid
+fatalizmus&aacute;t, az eml&eacute;kezetes botr&aacute;ny ut&aacute;n hamarosan
+eln&eacute;ptelenedett. M&aacute;r nem &aacute;lltak meg kapuja el&#337;tt az eleg&aacute;ns
+h&ouml;lgyek aut&oacute;i, a lib&eacute;ri&aacute;s csel&eacute;ds&eacute;g elsz&eacute;ledt, zongorasz&oacute; t&ouml;bb&eacute;
+nem sz&#369;r&#337;d&ouml;tt ki a h&aacute;romives ablakok t&aacute;bl&aacute;in. Csak a m&#369;terembe
+ny&iacute;l&oacute; hatalmas &uuml;vegtorn&aacute;con kereszt&uuml;l lehetett l&aacute;tni, hogy egy
+feh&eacute;rk&ouml;penyes Tit&aacute;n kalap&aacute;ccsal, v&eacute;s&#337;vel &eacute;s egy&eacute;b
+ac&eacute;lszersz&aacute;mokkal ostromol m&aacute;rv&aacute;nykolosszusokat &eacute;s k&#337;b&aacute;lv&aacute;nyokat.
+De a munka mag&aacute;n hordozta a harag &eacute;s a b&aacute;nat s&ouml;t&eacute;t unalm&aacute;t. A
+szobr&aacute;sz bar&aacute;tjai elsz&eacute;ledtek, a szomsz&eacute;dok &ouml;sszes&uacute;gtak,
+nevetg&eacute;ltek, vagy a szent megbotr&aacute;nkoz&aacute;s &aacute;larc&aacute;t vett&eacute;k f&ouml;l, ha
+elhaladtak a h&aacute;z el&#337;tt. Csak egy v&eacute;kony, magas,
+kinos-eleg&aacute;nci&aacute;ju, s&aacute;ppadt f&eacute;rfi l&aacute;togatta gyakran a mag&aacute;nyosan
+verejt&eacute;kez&#337; m&#369;v&eacute;szt: Balthaz&aacute;r Gy&ouml;rgy rend&#337;rkapit&aacute;ny, az amat&#337;r,
+a dilett&aacute;ns m&#369;gy&#369;jt&#337;, a m&#369;v&eacute;szett&ouml;rt&eacute;net &eacute;s a psichoanalyzis
+lelkes rajong&oacute;ja. A der&eacute;k f&eacute;rfi&uacute; csakugyan nem mutatkozott az
+el&#337;&iacute;t&eacute;letek &eacute;s a t&aacute;rsadalmi konvenci&oacute;k rabszolg&aacute;j&aacute;nak, &#337; nem
+vetette meg a m&#369;v&eacute;szt, s&#337;t bar&aacute;ts&aacute;ggal tapadt hozz&aacute; a balsors
+mostoha napjaiban. Megfelezte vele a b&aacute;natot, &mdash;mint
+mondta,&mdash;&aacute;mb&aacute;r kor&aacute;bban nem volt r&eacute;sze vele a b&eacute;kess&eacute;g
+&eacute;dess&eacute;geiben &eacute;s a dics&#337;s&eacute;g m&aacute;mor&aacute;ban. &Eacute;s megfelezte D&ouml;m&ouml;t&ouml;r
+ersz&eacute;ny&eacute;t is, &aacute;mb&aacute;r nem szivesen, &mdash;mint &aacute;ll&iacute;totta&mdash;mert az
+anyagiak mindig veszedelemmel fenyegetik az ide&aacute;lis bar&aacute;ts&aacute;g
+tart&oacute;ss&aacute;g&aacute;t. Szerencs&eacute;re D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek nem volt szok&aacute;sa az anyagiak
+ir&aacute;nt &eacute;rdekl&#337;dni&mdash;egyszer&#369; &eacute;s rajong&oacute; lelke h&aacute;l&aacute;s volt az&eacute;rt,
+hogy akadt egy emberi l&eacute;lek, aki nem sz&eacute;gyenli a vele val&oacute;
+&ouml;sszek&ouml;ttet&eacute;st.</p>
+
+<p>Balthaz&aacute;r az esti te&aacute;zgat&aacute;sok alkalm&aacute;val gyakran k&eacute;rdez&#337;sk&ouml;d&ouml;tt a
+fekete mis&eacute;k, a f&ouml;ldalatti orgi&aacute;k &eacute;s az &oacute;piumbarlangok
+mibenl&eacute;t&eacute;r&#337;l; sajnos, ezir&aacute;nt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r a legt&aacute;volabbi
+&uacute;tbaigaz&iacute;t&aacute;ssal sem szolg&aacute;lhatott. Ellenben elpanaszolta neki,
+hogy egykori szerelm&eacute;t, N&oacute;r&aacute;t, a szobr&aacute;szle&aacute;nyt sehol sem tudja
+feltal&aacute;lni, s ebben seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;t k&eacute;rte h&#369;s&eacute;ges bar&aacute;tj&aacute;nak.</p>
+
+<p>&mdash;Neve?</p>
+
+<p>&mdash;Balogh N&oacute;ra.</p>
+
+<p>&mdash;Kora?</p>
+
+<p>&mdash;Negyven &eacute;ves lehet, &uacute;gy k&ouml;r&uuml;lbel&uuml;l ...</p>
+
+<p>&mdash;Mikor l&aacute;ttad utolj&aacute;ra?</p>
+
+<p>&mdash;L&aacute;tni nem l&aacute;ttam, csak hallottam, hogy f&eacute;rjhez ment, egy
+le&aacute;nyk&aacute;ja sz&uuml;letett ... A f&eacute;rj&eacute;t ... hogy is h&iacute;vj&aacute;k csak a
+f&eacute;rj&eacute;t?</p>
+
+<p>&mdash;Igen, ez a fontos.</p>
+
+<p>&mdash;Valter ... Waldeck ... hopp, megvan, Waldeck Rudolf
+vad&aacute;sz&#337;rnagy Ausztri&aacute;ban.</p>
+
+<p>&mdash;Pomp&aacute;s ... k&eacute;szen vagyunk&mdash;lelkendezett Balthaz&aacute;r.&mdash;Egy katonai
+schematizmus.. &eacute;s megvan az eg&eacute;sz ...</p>
+
+<p>&mdash;A f&eacute;rje meghalt ... ezt is hallottam,&mdash;ny&ouml;gte ki lemond&oacute;an a
+szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>&mdash;Ann&aacute;l jobb,&mdash;lelkendezett Balthaz&aacute;r&mdash;akkor a
+had&uuml;gyminiszt&eacute;riumban megn&eacute;zz&uuml;k a nyugdijasok list&aacute;j&aacute;t. Meghalt a
+f&eacute;rje ... pomp&aacute;s ... ez az Isten rendel&eacute;se ...</p>
+
+<p>&Eacute;s k&eacute;t h&eacute;t m&uacute;lva diadalmasan jelentette Balthaz&aacute;r:</p>
+
+<p>&mdash;&Ouml;zvegy Waldeck Rudolfn&eacute; sz&uuml;letett Balogh N&oacute;ra &uacute;rh&ouml;lgy
+tizenh&eacute;t&eacute;ves le&aacute;ny&aacute;val egy&uuml;tt B&eacute;csben &eacute;l, iparm&#369;v&eacute;szeti iskol&aacute;juk
+van a Leopoldstrasse 17. sz&aacute;m alatt III. emelet 8. ajt&oacute;. A le&aacute;nyt
+&Aacute;gnesnek h&iacute;vj&aacute;k s az idei freudenaui sz&eacute;ps&eacute;gversenyen els&#337; dijat
+nyert 4685 sz&oacute;t&ouml;bbs&eacute;ggel. Feketeszem&#369;, magas, karcs&uacute;, felt&#369;n&#337;
+sz&eacute;p l&aacute;b&uacute; kis &#337;zike. Nyomaszt&oacute; anyagi viszonyok k&ouml;z&ouml;tt &eacute;lnek,
+mert anya &eacute;s le&aacute;nya az egyszer&#369; barna keny&eacute;r tiszta &eacute;s
+term&eacute;szetes &iacute;z&eacute;t t&ouml;bbre becs&uuml;lik a hom&aacute;lyos &uacute;ton szerzett anan&aacute;sz
+&eacute;s &#337;szibarack-bowl&eacute; buja zamat&aacute;n&aacute;l.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r h&aacute;l&aacute;t adott az Istennek &eacute;s &ouml;rvendez&#337; l&eacute;lekkel csomagolt,
+hogy B&eacute;csben f&ouml;lkeresse, mag&aacute;&eacute;v&aacute; tegye &eacute;s elhozza ide, a
+zugl&oacute;i-uti palot&aacute;ba r&eacute;gi szerelm&eacute;t &eacute;s ifj&uacute;kor&aacute;nak boldogs&aacute;g&aacute;t
+vissza&aacute;ll&iacute;tsa &ouml;reg napjaira.</p>
+
+<p>&Eacute;s &uacute;tk&ouml;zben ekk&eacute;pen elm&eacute;lkedett:</p>
+
+<p>&mdash;Hi&aacute;ba, a term&eacute;szet, a sz&aacute;rmaz&aacute;s &eacute;s a csal&aacute;di nevel&eacute;s, a
+v&eacute;rm&eacute;rs&eacute;klet &eacute;s a l&eacute;lek csiszolatlan egyszer&#369;s&eacute;ge ellen nem
+szabad er&#337;szakot elk&ouml;vetni. Itt van az &eacute;n esetem. Sz&eacute;d&uuml;letes
+lend&uuml;lettel haladtam f&ouml;lfel&eacute; a dics&#337;s&eacute;g &eacute;s f&eacute;ny&#369;z&eacute;s, a vagyon &eacute;s
+el&#337;kel&#337;s&eacute;g kapaszkod&oacute;j&aacute;n. B&aacute;r&oacute;n&#337; feles&eacute;g, lib&eacute;ri&aacute;s csel&eacute;ds&eacute;g,
+arisztokrata bar&aacute;ti k&ouml;r ... mint egy operai rendez&#337; csapong&oacute;
+k&eacute;pzelete ... minden &#337;si &ouml;szt&ouml;n&ouml;m &eacute;s hivatotts&aacute;gom ellen&eacute;re
+er&#337;szakosan kiforgatott egyszer&#369; &eacute;s paraszti egy&eacute;nis&eacute;gemb&#337;l. Mi
+lett a v&eacute;ge? G&uacute;ny, sz&eacute;gyen, megal&aacute;ztat&aacute;s. Ha megmaradtam volna
+hom&aacute;lyos &eacute;s h&#369;v&ouml;s z&aacute;rk&oacute;zotts&aacute;gom, munk&aacute;val &eacute;s k&uuml;zdelemmel
+meg&eacute;des&iacute;tett szeg&eacute;nys&eacute;gem, boh&eacute;mes szerelmesked&eacute;seim &eacute;s polg&aacute;ri
+&ouml;r&ouml;meim apr&oacute; hotelszob&aacute;j&aacute;ban, vagy egy k&uuml;lv&aacute;rosi atelier feh&eacute;rre
+festett csupasz n&eacute;gy fala k&ouml;z&ouml;tt ... nem jutottam volna sem a
+k&eacute;tes &eacute;s hi&uacute; pompa fellegv&aacute;r&aacute;ba, sem a fullaszt&oacute; &eacute;s gyal&aacute;zatos
+buk&aacute;s &ouml;rv&eacute;ny&eacute;be. Milyen gy&ouml;ny&ouml;r&#369; lett volna kis vid&eacute;ki templomok
+m&aacute;rv&aacute;nymadonn&aacute;it faragcs&aacute;lni, gipsz&ouml;ntv&eacute;nyek modelljeit gy&aacute;rtani,
+s&iacute;reml&eacute;kek terveit rajzolgatni, este j&oacute; poh&aacute;r bor mellett
+pip&aacute;zgatni, j&oacute;kedv&#369; &eacute;s term&eacute;szetes cimbor&aacute;k k&ouml;zt muzsik&aacute;lni &eacute;s
+N&oacute;ra pomp&aacute;s derek&aacute;t &aacute;t&ouml;lelve, sz&eacute;p csendesen pihen&eacute;sre ballagni,
+nap-nap ut&aacute;n valahol egy kis falu hat&aacute;r&aacute;ban, k&ouml;zel Budapesthez,
+mindj&aacute;rt az &uacute;t sz&eacute;l&eacute;n &eacute;p&iacute;tett f&ouml;ldszintes vill&aacute;ban, ahol
+petroleuml&aacute;mpa enyhe f&eacute;nye mellett apa &eacute;s anya, nagyocska le&aacute;ny,
+egy r&ouml;vidnadr&aacute;gos fi&uacute;gyerek&mdash;teringett&eacute;t! hadd j&ouml;jjenek a
+gyerekek, mint az orgonas&iacute;pok,&mdash;n&eacute;gy &ouml;t maszatos kis szobr&aacute;szinas
+&uuml;ld&ouml;g&eacute;l, az egyiket nagyap&aacute;mr&oacute;l Andr&aacute;snak, a m&aacute;sodikat ap&aacute;mr&oacute;l
+P&aacute;lnak, a harmadikat magamr&oacute;l J&aacute;nosnak, s le&aacute;nyt &eacute;desany&aacute;mr&oacute;l
+Klementin&aacute;nak, a legkisebbet, gy&ouml;ny&ouml;r&#369;, feketeszem&#369;, izmos,
+f&uuml;rge, pajkos csavarg&oacute; kis libusk&aacute;t pedig &#337;r&oacute;la: N&oacute;r&aacute;nak
+keresztelte volna a falu pl&eacute;b&aacute;nosa ...</p>
+
+<p>&Eacute;s a vas&uacute;ti kocsi puha p&aacute;rn&aacute;j&aacute;n a boldogs&aacute;gt&oacute;l el&eacute;rz&eacute;kenyedve,
+majdnem s&iacute;rva fakadt D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;s oly izgatottan s oly s&#369;r&#369;n
+nyaldosta, kem&eacute;ny, kicserepesedett vastag ajak&aacute;t, mint m&eacute;g soha
+&eacute;let&eacute;ben ...</p>
+
+<p>&Eacute;s k&eacute;t h&eacute;t m&uacute;lva N&oacute;ra &eacute;s le&aacute;nyk&aacute;ja, &Aacute;gnes m&aacute;r &aacute;tvett&eacute;k a
+Zugl&oacute;i-&uacute;ti villa h&aacute;ztart&aacute;s&aacute;t. A szobr&aacute;sz nem tagadta, hogy ezt a
+boldogs&aacute;got bar&aacute;tj&aacute;nak, Balthaz&aacute;r rend&#337;rkapit&aacute;nynak k&ouml;sz&ouml;nheti, s
+h&aacute;l&aacute;ja jel&eacute;&uuml;l neki aj&aacute;nd&eacute;kozta egyik legszebb alkot&aacute;s&aacute;t, L&eacute;d&aacute;nak
+&eacute;s n&eacute;gy gyermek&eacute;nek, Castornak, Polluxnak, Hel&eacute;n&aacute;nak &eacute;s
+Klytaimnestr&aacute;nak bronzba &ouml;nt&ouml;tt csoportozat&aacute;t.</p>
+
+<p>Ett&#337;l fogva &uacute;jra hangos &eacute;s der&#369;s volt a m&#369;v&eacute;sz h&aacute;zat&aacute;ja. Nem
+csoda. N&oacute;ra &eacute;s le&aacute;nya ragyog&oacute;an &eacute;rdekes &eacute;s vid&aacute;m teremt&eacute;sek
+voltak. J&aacute;nos az els&#337; pillanatban, ahogy B&eacute;csben megpillantotta
+&#337;ket, majdnem felki&aacute;ltott annak a hasonlatoss&aacute;gnak a l&aacute;tt&aacute;ra,
+amelyet a fiatal &Aacute;gnes &eacute;s a h&uacute;sz esztend&#337; el&#337;tt elvesztett N&oacute;ra
+arca, termete, hangja, j&aacute;r&aacute;sa &eacute;s szempillant&aacute;sa mutatott.</p>
+
+<p>&mdash;A term&eacute;szet csod&aacute;latos j&aacute;t&eacute;ka ez&mdash;t&#369;n&#337;d&ouml;tt a szobr&aacute;sz
+meghatottan.&mdash;Az &Eacute;g hat&aacute;rtalan kegyelme, hogy &ouml;regs&eacute;gemre
+visszaadta nekem eg&eacute;szs&eacute;gben &eacute;s fiatals&aacute;gban elhagyott m&uacute;zs&aacute;mat.
+Megism&eacute;telte, megkett&#337;zte az &eacute;letemet. H&uacute;sz esztend&#337; nyomtalanul
+t&#369;nt el a h&aacute;tam m&ouml;g&ouml;tt s most &uacute;jra kezd&#337;dik minden sz&eacute;ps&eacute;g &eacute;s
+boldogs&aacute;g, mintha a h&uacute;sz esztend&#337;t csak &aacute;t&aacute;lmodtam volna. &Eacute;n is
+fiatal vagyok &eacute;s &uacute;jra kezdem az &eacute;letemet.</p>
+
+<p>&Eacute;s nyomban hal&aacute;los szerelmet &eacute;rzett N&oacute;ra le&aacute;nya ir&aacute;nt.</p>
+
+<p>&mdash;&Aacute;mde mi lesz N&oacute;r&aacute;val?&mdash;k&eacute;rdezte ijedten &ouml;nmag&aacute;t&oacute;l.&mdash;N&oacute;ra &eacute;rett
+asszonyi pomp&aacute;j&aacute;ban, kiss&eacute; b&aacute;gyadt &eacute;s ki&eacute;lt sz&eacute;ps&eacute;gben &aacute;llott
+el&#337;tte, mint egy fejedelmi tear&oacute;zsa. Sokban eml&eacute;keztette &#337;t Van
+Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337;re, csakhogy N&oacute;ra fekete haj&uacute; &eacute;s sug&aacute;rz&oacute;an &eacute;leter&#337;s,
+d&uacute;s, energikus, kac&eacute;r &eacute;s vid&aacute;m. Csak D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szem&eacute;rmess&eacute;g&eacute;n m&uacute;lt,
+hogy nyomban nem folytatt&aacute;k ott, ahol&mdash;ezel&#337;tt h&uacute;sz esztendeje,
+Hellmer tan&aacute;r atelierj&eacute;ben, a modellek &eacute;s n&ouml;vend&eacute;kek
+t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ban&mdash;abbanhagyt&aacute;k. A m&#369;v&eacute;sz egyel&#337;re nem &eacute;lt r&eacute;gi
+jogaival. Egyr&eacute;szt mert szerelmes volt a kis le&aacute;nyba, m&aacute;sr&eacute;szt,
+mert h&aacute;zass&aacute;gr&oacute;l, csal&aacute;dr&oacute;l, gyermekekr&#337;l &eacute;s keresztel&#337;r&#337;l
+&aacute;lmodozott, v&eacute;g&uuml;l, mert becs&uuml;let&eacute;rz&eacute;se, j&aacute;mbors&aacute;ga &eacute;s k&ouml;teless&eacute;ge
+azt sugallta, hogy N&oacute;r&aacute;t kell a menyasszony&aacute;nak tekintenie s r&aacute;
+kell biznia a tov&aacute;bbiakat.</p>
+
+<p>Annyi bizonyos, hogy N&oacute;ra &eacute;s le&aacute;nya &aacute;tvett&eacute;k a palot&aacute;t,
+berendezkedtek &eacute;s megosztoztak az uralkod&aacute;son. K&uuml;l&ouml;n
+lakoszt&aacute;lyaikban meglep&#337; izl&eacute;ssel, hozz&aacute;&eacute;rt&eacute;ssel &eacute;s
+otthonoss&aacute;ggal elhelyezkedtek, nyomban bar&aacute;tokat, rajong&oacute;kat, &eacute;s
+ingyen&eacute;l&#337; t&aacute;ny&eacute;rnyal&oacute;kat gy&#369;jt&ouml;ttek maguk k&ouml;r&eacute; &eacute;s egykett&#337;re
+kialakult a k&eacute;t im&aacute;dand&oacute; &eacute;s &eacute;rdekes h&ouml;lgy udvara, amelynek
+majordomusa, kancell&aacute;rja, mindenhat&oacute; kegyence &eacute;s minisztere
+Balthaz&aacute;r lett, a rend&#337;rkapit&aacute;ny. Az &uacute;j t&aacute;rsas&aacute;gban alig volt
+egyetlen ember, aki Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; uralkod&aacute;sa alatt is
+bej&aacute;ratos lett volna a vill&aacute;ba. A b&aacute;r&oacute;n&#337; ugyanis a f&eacute;rfiak k&ouml;z&uuml;l
+a fiatals&aacute;got, a n&#337;k k&ouml;r&eacute;b&#337;l a meglett, vagy legal&aacute;bb is &eacute;rett
+korban lev&#337;ket invit&aacute;lta. Most pontosan ellenkez&#337; tendencia
+mutatkozott. A f&eacute;rfiak nagyr&eacute;szt tul voltak az &ouml;tvenen &eacute;s a n&#337;k a
+h&uacute;szas &eacute;vek vir&aacute;gz&oacute; ifj&uacute;s&aacute;g&aacute;t k&eacute;pviselt&eacute;k. A f&eacute;rfiak a
+nyugalmazott t&aacute;bornokok, versenyist&aacute;ll&oacute;tulajdonosok, gazdag
+bank&aacute;rok, lecs&uacute;szott arisztokrat&aacute;k, t&#337;zsde&uuml;gyn&ouml;k&ouml;k, ad&oacute;ss&aacute;gba
+mer&uuml;lt el&#337;kel&#337; &aacute;llamhivatalnokok k&ouml;r&eacute;b&#337;l ker&uuml;ltek ki, a n&#337;ket a
+szinh&aacute;zak, dalcsarnokok, mulat&oacute;k t&aacute;j&aacute;r&oacute;l, az irodalom &eacute;s m&#369;v&eacute;szet
+term&eacute;ketlen hiszt&eacute;rik&aacute;i k&ouml;z&uuml;l, brilli&aacute;nsokt&oacute;l csillog&oacute; &aacute;ll&aacute;stalan
+tan&iacute;t&oacute;n&#337;k s m&#369;v&eacute;szn&ouml;vend&eacute;kek pomp&aacute;s bund&aacute;kba burkolt, szel&iacute;d &eacute;s
+enged&eacute;keny ny&aacute;j&aacute;b&oacute;l terelte &ouml;ssze a f&aacute;radhatatlan &eacute;s
+szolg&aacute;latrak&eacute;sz Balthaz&aacute;r.</p>
+
+<p>&mdash;Annyi bizonyos, hogy a v&aacute;ros legszebb h&ouml;lgyei &eacute;s legg&aacute;l&aacute;nsabb
+gavall&eacute;rjai szerencs&eacute;j&uuml;knek tarthatj&aacute;k, ha k&uuml;sz&ouml;b&ouml;det
+&aacute;tl&eacute;phetik&mdash;hizelgett &eacute;desk&eacute;s finoms&aacute;ggal D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek.&mdash;A
+cinquecento szalonjainak k&eacute;pe elevenedik meg itt, a te
+m&#369;v&eacute;szett&#337;l &eacute;s sz&eacute;ps&eacute;gt&#337;l &aacute;tlengett palazzodban.</p>
+
+<p>&Eacute;s p&eacute;ld&aacute;kat sorolt fel a renaissance t&ouml;rt&eacute;net&eacute;b&#337;l. Sok
+hasonl&oacute;s&aacute;got tal&aacute;lt a D&ouml;m&ouml;t&ouml;r-villa t&aacute;rsas&aacute;ga &eacute;s a sienai
+Michelangelo eln&ouml;klete alatt &aacute;ll&oacute; m&#369;v&eacute;szkomp&aacute;nia k&ouml;z&ouml;tt, amely a
+r&oacute;mai pestis dul&aacute;sa ut&aacute;n az &ouml;r&ouml;k v&aacute;ros n&eacute;p&eacute;t a maga zseni&aacute;lis
+boh&oacute;s&aacute;gaival az &uacute;j &eacute;let &eacute;lvezet&eacute;re megtan&iacute;totta. Agostino Chigi
+bank&aacute;r s&oacute;gorn&#337;j&eacute;vel, a sz&eacute;p Madonna Porzi&aacute;val &aacute;ll&iacute;totta egy sorba
+N&oacute;r&aacute;t, k&uuml;ls&#337;leg pedig madame d'Etamnes-n&aacute;l, I. Ferenc kedves&eacute;n&eacute;l,
+s&#337;t Diane de Poitiersn&eacute;l is k&uuml;l&ouml;nbnek magasztalta &#337;t, aki
+sz&eacute;ps&eacute;g&eacute;n, okoss&aacute;g&aacute;n, zsenialit&aacute;s&aacute;n k&iacute;v&uuml;l m&eacute;g er&eacute;nyess&eacute;g&eacute;vel &eacute;s
+h&#369;s&eacute;g&eacute;vel is fel&uuml;lm&uacute;lja halhatatlan el&#337;deit. Meghatottan &eacute;s
+ell&aacute;gyultan k&iacute;v&aacute;nt szerencs&eacute;t az &uacute;j &eacute;let &ouml;r&ouml;meihez &eacute;s
+kijelentette, hogy ez D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos &eacute;let&eacute;ben van olyan nagyszer&#369;
+epocha, mint a renaissance az olasz &eacute;s francia kult&uacute;ra
+t&ouml;rt&eacute;net&eacute;ben.</p>
+
+<p>Mindamellett nagyon t&eacute;vedne az, aki ebb&#337;l azt k&ouml;vetkeztetn&eacute;, hogy
+a szobr&aacute;sz boldog volt ebben a renaissanceban. A helyzet egy
+cseppet sem hasonl&iacute;tott ahhoz a romantikus elk&eacute;pzel&eacute;shez, amelybe
+&#337; az &uacute;j &eacute;letet be&aacute;ll&iacute;totta. Nyoma sem volt abban sem a hajnalban
+kezd&#337;d&#337; munka &aacute;h&iacute;tatos buzg&oacute;s&aacute;g&aacute;nak, a verejt&eacute;kez&#337; alkot&aacute;s
+diadalmas f&aacute;rads&aacute;g&aacute;nak, az esti pip&aacute;zgat&aacute;sok, a j&oacute;lelk&#369; &eacute;s
+egyszer&#369; cimbor&aacute;k k&ouml;zt val&oacute; muzsik&aacute;lgat&aacute;sok, kuglipartiek &eacute;s
+erdei kir&aacute;ndul&aacute;sok, vas&aacute;rnapi s&ouml;r&ouml;z&eacute;sek &eacute;s ez&uuml;st&ouml;s holdvil&aacute;gn&aacute;l
+v&eacute;gzett hal&aacute;szgat&aacute;sok idilli &ouml;r&ouml;meinek. Az Angelus hangjait
+elnyomt&aacute;k a zongor&aacute;n el&#337;adott modern n&eacute;gerdalok akkordjai,
+f&uuml;lemile &eacute;s pacsirta helyett kezd&#337; opera&eacute;nekesn&#337;k trill&aacute;i
+csattogtak a park villanyk&ouml;rt&eacute;kkel gy&eacute;ren vil&aacute;g&iacute;tott bokraiban, s
+kugliparti helyett neh&eacute;z bakkaraj&aacute;tszm&aacute;kban kellett r&eacute;sztvenni a
+megr&eacute;m&uuml;lt lelk&#369; szobr&aacute;sznak.</p>
+
+<p>N&eacute;ha ugyancsak megszeppent, ha &aacute;tgondolta, hogy mire vezet ez az
+&eacute;let. De N&oacute;ra &eacute;s &Aacute;gnes oly sz&eacute;p volt s a t&aacute;rsas&aacute;g minden tagja
+oly fennen magasztalta a k&eacute;t h&ouml;lgy t&ouml;k&eacute;letes er&eacute;nyeit &eacute;s vonz&oacute;
+t&aacute;rsadalmi tulajdons&aacute;gait, hogy nem tudott belesz&oacute;lni a fiatals&aacute;g
+&ouml;nfeledt, b&aacute;jos k&ouml;nnyelm&#369;s&eacute;geibe.</p>
+
+<p>&mdash;Hadd tombolj&aacute;k ki magukat a sanyar&uacute; &eacute;vek egyhang&uacute; &eacute;s unalmas
+n&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&eacute;sei ut&aacute;n&mdash;gondolta atyai bel&aacute;t&aacute;ssal.&mdash;Majd megunj&aacute;k &eacute;s
+r&aacute;j&ouml;nnek arra, hogy az igazi boldogs&aacute;g az &eacute;let csendes
+harm&oacute;ni&aacute;j&aacute;ban &eacute;s az ig&eacute;nytelens&eacute;g b&ouml;lcsess&eacute;g&eacute;ben rejlik. Azt&aacute;n
+majd elv&aacute;lik: vagy az anyja, vagy a le&aacute;nya a feles&eacute;gem lesz ... s
+ez f&ouml;loldja a most m&eacute;g f&uuml;lsiket&iacute;t&#337; disszonanci&aacute;kat.</p>
+
+<p>&Eacute;s &#337; maga lassan-lassan elvonult. A park v&eacute;g&eacute;n egyszer&#369;, de t&aacute;gas
+&uuml;vegateliert &aacute;ll&iacute;tott f&ouml;l mag&aacute;nak s ott hajnalt&oacute;l est&eacute;lig gy&uacute;rta,
+form&aacute;lta, sim&iacute;totta megkezdett kolossz&aacute;lis kompozici&oacute;it. &Eacute;s
+est&eacute;nkint, mikor a d&iacute;szcserj&eacute;k, r&oacute;zsaf&aacute;k, d&eacute;lin&ouml;v&eacute;nyek, ritka
+pini&aacute;k, egzotikus vir&aacute;gbokrok al&oacute;l a h&ouml;lgyek t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;nak ez&uuml;st&ouml;s
+kacag&aacute;sa, poharak cseng&eacute;se, a szalon-kapelle buja t&aacute;ncmuzsik&aacute;ja
+f&ouml;lhangzott, szerelmes p&aacute;rok gyakran odalop&oacute;dztak a szobr&aacute;sz
+ablak&aacute;hoz s a f&uuml;gg&ouml;ny&ouml;k k&ouml;z&ouml;tt lest&eacute;k a lihegve, dohogva, izzadva
+k&uuml;zk&ouml;d&#337; m&#369;v&eacute;szt.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r haja, bajusza, szem&ouml;ld&ouml;ke feh&eacute;r volt a gipsz, agyag &eacute;s
+m&aacute;rv&aacute;nypor sz&aacute;llong&oacute; felh&#337;iben, hatalmas t&ouml;rzse g&ouml;rnyedezett a
+k&#337;t&ouml;mb&ouml;k, agyagmassz&aacute;k emelget&eacute;s&eacute;ben, felgy&#369;rt karj&aacute;n
+kirajzol&oacute;dtak az erek, ahogy az anyag ellen&aacute;ll&aacute;s&aacute;val viaskodott.
+S&iacute;rt a m&aacute;rv&aacute;ny a f&uuml;r&eacute;sz fogai alatt, ny&ouml;g&ouml;tt az agyag a herkulesi
+marok szor&iacute;t&aacute;s&aacute;ban, szikr&aacute;zott a szil&aacute;nk a v&eacute;s&#337;, a kalap&aacute;cs, a
+reszel&#337; s&uacute;lyos &eacute;rint&eacute;s&eacute;re, egy nagyszer&#369;, haragos, zord szimf&oacute;nia
+zen&eacute;je kis&eacute;rte a m&#369;v&eacute;szi er&#337;fesz&iacute;t&eacute;s isteni torn&aacute;j&aacute;t.</p>
+
+<p>A szerelmesek nevettek &eacute;s f&eacute;ltek &eacute;s elfutottak, mert sz&eacute;gyelt&eacute;k
+volna magukat, ha a verejt&eacute;kez&#337; Cikiops &eacute;szreveszi
+kiv&aacute;ncsis&aacute;gukat.</p>
+
+<p>Egy ilyen &eacute;jszaka ut&aacute;n reggel nyolc &oacute;rakor megjelent a h&aacute;zban egy
+&uuml;gyv&eacute;d, k&eacute;t tan&uacute;val, egy rend&#337;raltiszttel &eacute;s h&aacute;rom, egyenk&eacute;nt
+sz&aacute;zezer koron&aacute;r&oacute;l ki&aacute;ll&iacute;tott v&aacute;lt&oacute;t mutatott be D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek,
+amelyre a m&#369;v&eacute;sz neve szemmell&aacute;that&oacute;lag hamis&iacute;tva volt.</p>
+
+<p>N&oacute;ra volt a hamis&iacute;t&oacute;.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r eladta k&eacute;szen &aacute;ll&oacute; szobrait, bronzait, &eacute;rmeit,
+reliefjeit, gipszmodelljeit &eacute;s k&ouml;telezte mag&aacute;t, hogy &ouml;t esztend&#337;n
+kereszt&uuml;l minden m&#369;v&eacute;t &aacute;tadja a hitelez&#337; bank&aacute;roknak. &Eacute;s nem is
+haragudott.</p>
+
+<p>&mdash;Legal&aacute;bb lesz, ami munk&aacute;ra &ouml;szt&ouml;k&eacute;ljen.</p>
+
+<p>N&oacute;ra azonban s&iacute;rt &eacute;s vonaglott a lelkiismeretfurdal&aacute;s &eacute;s megb&aacute;n&aacute;s
+tiszt&iacute;t&oacute; t&uuml;z&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Ezut&aacute;n m&aacute;s &eacute;letet &eacute;l&uuml;nk&mdash;fogadkozott an&eacute;lk&uuml;l, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r ezt
+megk&ouml;vetelte volna.&mdash;Mindenekel&#337;tt f&eacute;rjhez adjuk a le&aacute;nyomat.</p>
+
+<p>&Eacute;s bemutatta j&ouml;vend&#337;beli vej&eacute;t gr&oacute;f Enrico Pagginit, olasz
+lovastisztet szolg&aacute;laton kiv&uuml;li viszonyban, egy huszonn&eacute;gy &eacute;ves,
+eg&eacute;rszem&#369;, piros ajk&uacute; karcs&uacute; gavall&eacute;rt, a h&aacute;z gyakori vend&eacute;g&eacute;t,
+aki nem tud &Aacute;gnes n&eacute;lk&uuml;l &eacute;lni, de hogy vele &eacute;lhessen &eacute;s
+elvihesse haza Sien&aacute;ba, &#337;si kast&eacute;lyuk, olajfaerdeik &eacute;s
+sz&#337;l&#337;lugasaik f&ouml;ldi paradicsom&aacute;ba, k&eacute;tsz&aacute;zezer korona hozom&aacute;nyra
+van mulhatatlanul sz&uuml;ks&eacute;ge.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r boldog volt, hogy a legdr&aacute;maibb problema: N&oacute;r&aacute;val szemben
+val&oacute; k&ouml;teless&eacute;gei &eacute;s &Aacute;gnes ir&aacute;nt kilobbant szerelme ilyen pomp&aacute;s
+&ouml;nk&eacute;ntelens&eacute;ggel megold&oacute;dott.</p>
+
+<p>&mdash;Nem is volt tiszta &eacute;s erk&ouml;lcs&ouml;s gondolat&mdash;&aacute;llap&iacute;totta meg
+mag&aacute;ban b&#369;nb&aacute;n&oacute;an, hogy v&aacute;gyaimmal &mdash;hab&aacute;r titokban is&mdash;e gyenge
+&eacute;s &aacute;rtatlan le&aacute;nyka ut&aacute;n t&ouml;rekedtem. Az Isten &uacute;jja ez&mdash;mondogatta
+megb&eacute;k&eacute;lten &eacute;s rezign&aacute;ci&oacute;val.</p>
+
+<p>&Eacute;s h&aacute;z&aacute;ra k&eacute;tsz&aacute;zezer koron&aacute;nyi jelz&aacute;logk&ouml;lcs&ouml;nt vett fel,
+hozom&aacute;nyul a szerelmeseknek.</p>
+
+<p>&mdash;Menjetek b&eacute;k&eacute;vel Sien&aacute;ba &eacute;s legyetek boldogok.</p>
+
+<p>A mihez ext&aacute;zist&oacute;l reszket&#337; hangon kiv&aacute;nt szerencs&eacute;t Balthaz&aacute;r
+is, a h&aacute;z szolg&aacute;latk&eacute;sz &eacute;s &ouml;nfel&aacute;ldoz&oacute; bar&aacute;tja.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="VIII" id="VIII"></a>VIII.</h2>
+
+
+<p>Az ember sz&eacute;pen megh&aacute;zasodik, mindegy, ha &ouml;reg kor&aacute;ban is, csak
+az a fontos, hogy mag&aacute;hoz val&oacute; n&#337;szem&eacute;lyt vegyen feles&eacute;g&uuml;l.
+Mindenki megb&aacute;nta, aki ak&aacute;r alul, ak&aacute;r fel&uuml;l h&aacute;zasodott a
+rangj&aacute;n. M&#369;v&eacute;szember, alacsony sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;, m&eacute;g ha kir&aacute;lyok
+bar&aacute;tja is, ne vegyen el f&#337;rang&uacute; h&ouml;lgyet, mert az megcsalja az
+inas&aacute;val; aki pedig modellj&eacute;t vagy csel&eacute;dle&aacute;ny&aacute;t teszi nej&eacute;v&eacute;,
+biztos lehet, hogy feles&eacute;ge belesz&eacute;d&uuml;l el&#337;kel&#337; bar&aacute;tja karjaiba.
+N&oacute;ra m&aacute;r nem &eacute;ppen fiatal, de sz&eacute;p, temperamentumos &eacute;s k&iacute;v&aacute;natos;
+j&oacute;zan, de tele van az &eacute;let v&aacute;gy&aacute;val &eacute;s be tudja ragyogni
+ked&eacute;ly&eacute;vel, szerelm&eacute;vel &eacute;s okoss&aacute;g&aacute;val egy m&#369;v&eacute;szember &ouml;regs&eacute;g&eacute;t.
+Ismeri a vil&aacute;got, tud f&eacute;rfiak &eacute;s asszonyok nyelv&eacute;n besz&eacute;lni,
+j&aacute;rtas az &uuml;zleti &eacute;let titkaiban (maga is iparm&#369;v&eacute;szeti t&aacute;rgyakkal
+kereskedett), szereti a p&eacute;nzt s otthonos a j&oacute;l&eacute;tben; bizonyos,
+hogy nagyszer&#369;en fogja adminisztr&aacute;lni az ura m&#369;v&eacute;szet&eacute;t. Hogy
+eddig t&eacute;kozl&oacute; volt &eacute;s egyszer megbotlott a t&ouml;rv&eacute;ny
+paragrafusaiban: ennek a hirtelen &aacute;tmenet, a v&aacute;ratlan szerencse
+&eacute;s helyzet&eacute;nek bizonytalans&aacute;ga volt az oka. Most m&aacute;r torkig van
+az esze-veszett karnev&aacute;llal, szinte &aacute;h&iacute;tozik a nagyb&ouml;jt szigor&uacute;
+m&eacute;rt&eacute;kletess&eacute;ge, takar&eacute;koskod&aacute;sa, valamint a vagyongy&#369;jt&eacute;s
+hasznos &ouml;r&ouml;mei ut&aacute;n &eacute;s sz&eacute;p csendesem k&eacute;sz&uuml;l&#337;dik az &ouml;regs&eacute;g
+napjaira. Ezent&uacute;l teh&aacute;t N&oacute;ra kezeli a vagyon megmaradt roncsait.
+N&oacute;ra egyezkedik a bank&aacute;rokkal, akiknek els&#337;bbs&eacute;gi joguk van
+minden &uacute;j alkot&aacute;s&aacute;ra, t&ouml;rlesztgeti a jelz&aacute;logk&ouml;lcs&ouml;nt &eacute;s megveti
+alapj&aacute;t az anyagi &uacute;jj&aacute;&eacute;led&eacute;snek. &#336; pedig dolgozik, a mindens&eacute;git,
+&eacute;jjel-nappal dolgozik, mint az igavon&oacute; barom, mert labor omnia
+vincit &eacute;s &uacute;gy sincs m&aacute;s &ouml;r&ouml;m ebben a cifra rongyos f&ouml;ldi &eacute;letben.
+&Eacute;s ha a vill&aacute;t el kellene adni? Ha automobilt &eacute;s fogatot t&ouml;bb&eacute;
+nem tarthatna? Vigye el az &ouml;rd&ouml;g! Hadd j&ouml;jj&ouml;n a dunamenti kis
+k&ouml;zs&eacute;g, a feh&eacute;rre festett csupasz atelier, a naps&uuml;t&eacute;ses udvar a
+v&eacute;n di&oacute;f&aacute;val, csak ott legyen N&oacute;ra a ragyog&oacute; fekete szem&eacute;vel &eacute;s
+ring&oacute; termet&eacute;vel, azt&aacute;n hadd j&ouml;jjenek a gyerekek, Andr&aacute;s, P&aacute;l,
+J&aacute;nos, Klementina, N&oacute;ra, teringett&eacute;t, &uacute;gy sincs semmi &ouml;r&ouml;m m&aacute;s
+ezen a kerek vil&aacute;gon.</p>
+
+<p>&mdash;N&oacute;ra&mdash;rontott be bar&aacute;tn&#337;j&eacute;hez villog&oacute; szemekkel, &eacute;g&#337; arccal,
+ext&aacute;zist&oacute;l kicserepesedett ajakkal a m&#369;v&eacute;sz,&mdash;akar-e a feles&eacute;gem
+lenni, &eacute;desem?</p>
+
+<p>N&oacute;ra szem&eacute;rmesen elford&iacute;totta a fej&eacute;t, n&eacute;h&aacute;nyszor halkan
+k&ouml;hintett, azut&aacute;n odaborult a f&eacute;rfi v&aacute;llaira.</p>
+
+<p>&mdash;Meg tud-e nekem bocs&aacute;jtani?</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos t&eacute;rd&eacute;re &uuml;ltette az asszonyt &eacute;s eml&eacute;keztette &#337;t
+Hellmer professzor m&#369;term&eacute;re. Majdnem s&iacute;rtak. N&oacute;ra &uacute;gy beleb&uacute;jt a
+szobr&aacute;sz hatalmas karjaiba, mint V&eacute;nus szerelmes galambja a
+f&eacute;szk&eacute;be.</p>
+
+<p>&mdash;Te vagy a legdr&aacute;g&aacute;bb, legjobb, legszebb ember ezen a vil&aacute;gon.</p>
+
+<p>Kit&#369;zt&eacute;k az esk&uuml;v&#337; napj&aacute;t, addig N&oacute;ra a villa &eacute;szaki sz&aacute;rny&aacute;n Van
+Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; &uuml;resen hagyott h&aacute;l&oacute;szob&aacute;j&aacute;ban lakott, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r pedig
+a kerti m&#369;teremben t&ouml;lt&ouml;tte &eacute;jszak&aacute;it.</p>
+
+<p>&mdash;Jegyesedhez pedig ne k&ouml;zeledj&eacute;l az esk&uuml;v&#337;d napj&aacute;ig&mdash;s&uacute;gta neki
+egy im&aacute;ds&aacute;gos, el&#337;&eacute;nekes, szem&eacute;rmes &ouml;reg parasztasszony hangja,
+ezerj&oacute;f&uuml;ves &eacute;desanyja &#337;si magyar tradici&oacute;s szelleme.</p>
+
+<p>J&aacute;nos k&eacute;t h&eacute;t alatt megmint&aacute;zta a bolyong&oacute; Odysseust, amint
+hazat&eacute;r &eacute;s feles&eacute;g&eacute;t Penelop&eacute;t a k&eacute;r&#337;k karjaiban tal&aacute;lja; a
+f&aacute;radt h&#337;s megrend&uuml;lve, n&eacute;m&aacute;n n&eacute;zi az orgi&aacute;t; &aacute;ll az ajt&oacute;ban, de
+m&aacute;r egyik v&aacute;ll&aacute;val kifel&eacute; fordul; szenved&#337; arc&aacute;nak csak a
+profilja l&aacute;tszik. A domborm&#369;vet, amely k&eacute;t m&eacute;ter magas &eacute;s n&eacute;gy
+m&eacute;ter hossz&uacute; volt, a p&aacute;risi nemzetk&ouml;zi t&aacute;rlat sz&aacute;m&aacute;ra k&eacute;sz&iacute;tette.
+Valah&aacute;nyszor r&aacute;n&eacute;zett, mindig Michelangelo &eacute;s a Kentaurok harca
+jutott az esz&eacute;be.</p>
+
+<p>&mdash;Ezzel kezdem meg az &uacute;j &eacute;letet&mdash;d&ouml;rm&ouml;gte mag&aacute;ban, amikor
+agyagport&oacute;l &eacute;s izzadts&aacute;gt&oacute;l &ouml;sszecsapzott kem&eacute;ny haj&aacute;t
+borzolgatva, gyulladt szemmel, liheg&#337; ajakkal ott &aacute;llott a k&eacute;sz
+remekm&#369; el&#337;tt &eacute;s m&eacute;regette az alakok ar&aacute;nyait, a d&#337;zs&ouml;l&#337; csoport
+elrendez&eacute;s&eacute;t s Odysseus arc&aacute;nak f&aacute;jdalmas eltorzul&aacute;s&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Te a magad sors&aacute;t mint&aacute;ztad bele ebbe a
+m&aacute;rv&aacute;nyrengetegbe&mdash;g&uacute;nyol&oacute;dott vele egy k&aacute;r&ouml;rvend&#337; gonosz kis
+&ouml;rd&ouml;g a sziv&eacute;ben.&mdash;Erre tal&aacute;n nem is gondolt&aacute;l, &ouml;reg cimbora.</p>
+
+<p>J&aacute;nos elnevette mag&aacute;t. Bolond &ouml;tlet. Az ember kigondol valamit,
+er&#337;s akarata van a megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz &eacute;s megcsin&aacute;lja sz&eacute;pen,
+lelkesen, gondosan, izzad, t&uuml;zel, dolgozik, kimer&uuml;l, alszik egyet
+&eacute;s meg&ouml;leli a feles&eacute;g&eacute;t: nincs tov&aacute;bb. Ami ezen t&uacute;l van, az beteg
+ember l&aacute;zas &aacute;lma, romlott fant&aacute;zi&aacute;k k&aacute;pr&aacute;zata, s&uuml;ketek
+hallucin&aacute;ci&oacute;ja, vakok r&eacute;ml&aacute;t&aacute;sa, &ouml;nmagukkal meghasonlott lelkek
+d&eacute;lib&aacute;bja. Az eg&eacute;szs&eacute;ges ember tudja, hogy sors bona nihil aliud
+&eacute;s j&oacute;t h&uacute;z a kancs&oacute;b&oacute;l a bossz&uacute;s&aacute;gok ut&aacute;n.</p>
+
+<p>El&#337;vette fi&oacute;kj&aacute;b&oacute;l a boros&uuml;veget. Liternyi, nagy &ouml;bl&ouml;s poharat
+f&eacute;lig t&ouml;lt&ouml;tt vele, megp&oacute;tolta habz&oacute;, sz&eacute;nsavas &aacute;sv&aacute;nyv&iacute;zzel &eacute;s
+egy hajt&aacute;sra kiitta a cs&iacute;p&#337;s, savanyk&aacute;s kever&eacute;ket. Azt&aacute;n pip&aacute;ra
+gy&uacute;jtott &eacute;s el&eacute;gedetten letelepedett munk&aacute;ja el&eacute; egy fal&oacute;c&aacute;ra:</p>
+
+<p>&mdash;A f&#337; az, hogy &eacute;l&uuml;nk eg&eacute;szs&eacute;gben, kez&uuml;nk alatt &eacute;g a munka s hogy
+a relief, teringett&eacute;t, csinos egy kompoz&iacute;ci&oacute;. T&aacute;tva marad
+P&aacute;risban a kritikusok sz&aacute;ja. Ez a f&#337;dolog.</p>
+
+<p>Nyolc nappal az esk&uuml;v&#337; el&#337;tt N&oacute;ra sug&aacute;rz&oacute; arccal jelentette, hogy
+megtal&aacute;lta a m&oacute;dj&aacute;t, mint kell D&ouml;m&ouml;t&ouml;r zil&aacute;lt anyagi viszonyait
+egy fog&aacute;sra elrendezni.</p>
+
+<p>&mdash;Tulajdonk&eacute;ppen Balthaz&aacute;rnak k&ouml;sz&ouml;nhetj&uuml;k az ide&aacute;t,&mdash;mondta
+szapora b&#337;besz&eacute;d&uuml;s&eacute;ggel.&mdash;Vegy&uuml;k csak a dolgot &uacute;gy, ahogyan van.
+Neked, &eacute;des szivem, jelent&eacute;keny ad&oacute;ss&aacute;god van, ugy-e?</p>
+
+<p>&mdash;Sajnos, jelent&eacute;keny. K&eacute;tsz&aacute;zezer az &Aacute;gnes hozom&aacute;nya,
+h&aacute;romsz&aacute;zezer a h&aacute;rom v&aacute;lt&oacute;, az &ouml;sszesen f&eacute;lmilli&oacute;,&mdash;sz&aacute;m&iacute;tgatta
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;s egy kiss&eacute; elv&ouml;r&ouml;s&ouml;d&ouml;tt sz&eacute;gyenlet&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Sz&aacute;zezer korona ad&oacute;ss&aacute;gom van nekem,&mdash;tette hozz&aacute; hanyagul az
+asszony.</p>
+
+<p>&mdash;Az hatsz&aacute;zezer.</p>
+
+<p>&mdash;Az &eacute;kszereim z&aacute;logban vannak.</p>
+
+<p>&mdash;Az h&eacute;tsz&aacute;zezer.</p>
+
+<p>&mdash;Mondjuk nyolcsz&aacute;zezer, mindennel egy&uuml;tt. Teh&aacute;t k&ouml;r&uuml;lbel&uuml;l egy
+milli&oacute;t jelent az ad&oacute;ss&aacute;g, ha meg akarjuk v&aacute;ltani a bank&aacute;rok
+opci&oacute;j&aacute;t &eacute;s kiegyenl&iacute;tj&uuml;k az apr&oacute;-csepr&#337; tartoz&aacute;sokat. M&aacute;r most
+ide figyelj. A villa, a berendez&eacute;s, a m&#369;t&aacute;rgyak, az ez&uuml;st, a
+f&ouml;l&ouml;sleges d&iacute;szruh&aacute;k, koszt&uuml;m&ouml;k, r&eacute;gis&eacute;gek, fegyverek, az aut&oacute;, a
+lovak, mind &ouml;sszev&eacute;ve meg&eacute;rnek vagy k&eacute;t milli&oacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;K&eacute;t milli&oacute;t?&mdash;k&eacute;rdezte elsz&ouml;rnyedve D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, aki sohasem
+sejtette, hogy ily fejedelmi vagyon felett rendelkezik.</p>
+
+<p>&mdash;Ugy-e dr&aacute;ga, &ouml;reg Herkulesem, nem is tudtad, mi van a te N&oacute;r&aacute;d
+gondjai alatt?</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r h&aacute;l&aacute;san cs&oacute;kolta meg a fel&eacute;je ny&uacute;jtott puha, feh&eacute;r,
+selyemsima kezet. &mdash;Nos?</p>
+
+<p>&mdash;Nos, Balthaz&aacute;r hozott egy m&#369;keresked&#337;t, nagyst&iacute;l&#369; gy&#369;jt&#337;t &eacute;s
+p&eacute;nzembert, az hajland&oacute; k&eacute;t milli&oacute;t leolvasni a villa &eacute;s annak
+minden ing&oacute;s&aacute;ga ellen&eacute;ben. Egy milli&oacute;t r&ouml;gt&ouml;n k&eacute;szp&eacute;nzben fizet,
+a m&aacute;sikkal pedig ad&oacute;ss&aacute;gaidat rendezi, ha te is &uacute;gy akarod.</p>
+
+<p>Egy milli&oacute; k&eacute;szp&eacute;nz &eacute;s r&aacute;ad&aacute;sul megszabadul a vill&aacute;t&oacute;l, a
+bank&aacute;rokt&oacute;l, az ad&oacute;ss&aacute;gait&oacute;l, az aut&oacute;j&aacute;t&oacute;l, a lovait&oacute;l &eacute;s a
+csel&eacute;ds&eacute;g&eacute;t&#337;l!... ez t&ouml;bb volt, mint amennyit D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos
+hirtelen &aacute;t tudott fogni a fant&aacute;zi&aacute;j&aacute;val. Egy ideig elk&aacute;bulva
+b&aacute;mult N&oacute;ra fekete szemeibe, zavartan &eacute;s izgalomt&oacute;l &ouml;ntudatlanul
+nyalogatta az ajak&aacute;t, azt&aacute;n kurjantott egyet, majd &eacute;lesen
+csattogva, mint egy m&aacute;moros f&uuml;lem&uuml;le, f&uuml;ty&ouml;r&eacute;szni kezdett.</p>
+
+<p>Percek m&uacute;lva t&eacute;rt csak mag&aacute;hoz.</p>
+
+<p>&mdash;Im&aacute;dlak N&oacute;ra, te gy&ouml;ny&ouml;r&#369;, te nagyszer&#369;, te &ouml;rd&ouml;ng&#337;s asszony!</p>
+
+<p>&Eacute;s hatalmas karjaiba z&aacute;rta az &#337; im&aacute;dott feles&eacute;g&eacute;t.</p>
+
+<p>K&eacute;t nap m&uacute;lva megk&ouml;t&ouml;tt&eacute;k az ad&aacute;s-v&eacute;teli szerz&#337;d&eacute;st, harmadnap
+tiszt&aacute;zt&aacute;k a dolgokat, a jelz&aacute;logk&ouml;lcs&ouml;n, az ad&oacute;ss&aacute;gok &eacute;s a
+bank&aacute;rok opci&oacute;ja k&ouml;r&uuml;l, a negyedik nap nagy &aacute;ldom&aacute;st ittak a
+ragyog&oacute; &uuml;zlet &ouml;r&ouml;m&eacute;re. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szabad, boldog, megifjodott, &uacute;jj&aacute;
+sz&uuml;letett ember, isten&aacute;ldotta ifj&uacute; szobr&aacute;szn&ouml;vend&eacute;k, s&#337;t
+pirospozsg&aacute;s, tenyeres-talpas, farkas&eacute;tv&aacute;gy&uacute;, csavarg&oacute;
+k&#337;farag&oacute;leg&eacute;ny m&oacute;dj&aacute;ra f&uuml;ty&ouml;r&eacute;szett a lakom&aacute;n, amelyen az
+&uuml;nnepl&eacute;s k&ouml;zpontj&aacute;ban N&oacute;ra mell&eacute; Balthaz&aacute;r bar&aacute;tj&aacute;t &aacute;ll&iacute;totta,
+minden j&oacute;nak, szerencs&eacute;nek, boldogs&aacute;gnak &eacute;rtelmi szerz&#337;j&eacute;t, ezt
+az &ouml;nfel&aacute;ldoz&oacute; &eacute;s l&aacute;ngesz&#369; f&eacute;rfi&uacute;t ... a teremt&eacute;sit, nem is tudja
+elgondolni, mint r&oacute;hatna le h&aacute;l&aacute;j&aacute;t e p&eacute;ld&aacute;tlan bar&aacute;ti
+szolg&aacute;latok&eacute;rt.</p>
+
+<p>&mdash;Most azt&aacute;n ki a falura!&mdash;vez&eacute;nyelte d&ouml;rg&#337; basszus&aacute;n a szobr&aacute;sz
+&eacute;s k&eacute;t gig&aacute;szi karj&aacute;val hol N&oacute;r&aacute;t, hol a rend&#337;rkapit&aacute;nyt
+&ouml;lelgette.&mdash;Ki a falura, a foly&oacute; partj&aacute;ra ... v&eacute;s&#337;vel,
+kalap&aacute;ccsal, mint&aacute;z&oacute;f&aacute;val, horg&aacute;sz&oacute; bottal, pip&aacute;val &eacute;s
+harmonik&aacute;val ... h&aacute;la Isten, v&eacute;ge e nagy&uacute;ri kom&eacute;di&aacute;nak, ezent&uacute;l
+nem fogunk sz&iacute;nh&aacute;zat j&aacute;tszani l&eacute;h&#369;t&#337; bar&aacute;taink mulattat&aacute;s&aacute;ra.
+N&oacute;ra, N&oacute;ra, &eacute;n &eacute;des, gy&ouml;ny&ouml;r&#369; kis t&aacute;rsam az &eacute;letben, megint k&eacute;t
+siheder, ugrif&uuml;les, csacska szobr&aacute;szn&ouml;vend&eacute;k lesz&uuml;nk,
+&ouml;sszeh&aacute;zasodva, f&eacute;rj &eacute;s feles&eacute;g s azt&aacute;n hadd j&ouml;jjenek ...
+teringett&eacute;t, m&aacute;hoz egy &eacute;vre lesz az Andr&aacute;s keresztel&#337;je.</p>
+
+<p>Igy lelkendezett a m&#369;v&eacute;sz &eacute;s leborult a sors aj&aacute;nd&eacute;ka, N&oacute;ra
+szerelme &eacute;s a mag&aacute;hoz val&oacute; idillikus, f&ouml;ldh&ouml;ztapadt,
+piros-pozsg&aacute;s &eacute;let felt&aacute;mad&aacute;sa el&#337;tt.</p>
+
+<p>Ez volt a negyedik nap.</p>
+
+<p>&Ouml;t&ouml;dik nap N&oacute;ra &eacute;s Balthaz&aacute;r a milli&oacute;val egy&uuml;tt elt&#369;ntek a
+f&#337;v&aacute;rosb&oacute;l, b&uacute;cs&uacute;levelet hagyv&aacute;n h&aacute;tra, melyben meg&iacute;rj&aacute;k, hogy
+nem tudnak egym&aacute;s n&eacute;lk&uuml;l &eacute;lni, bocs&aacute;sson meg nekik, h&aacute;l&aacute;tlan,
+gonosz, &ouml;nz&#337;, de a szerelemben megtisztul&aacute;st keres&#337; k&eacute;t t&eacute;kozl&oacute;
+gyermek&eacute;nek, &aacute;ldja meg &#337;t az Isten a j&oacute;s&aacute;g&aacute;&eacute;rt, &#337;k elvitorl&aacute;znak
+Amerik&aacute;ba.</p>
+
+<p>&mdash;&#8222;Fenk&ouml;lt lelked meg fogja &eacute;rteni&mdash;irja Balthaz&aacute;r k&uuml;l&ouml;n ut&oacute;irat
+form&aacute;j&aacute;ban&mdash;hogy nek&uuml;nk nagyobb sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk van e n&eacute;h&aacute;ny rongyos
+koron&aacute;ra, mint neked, aki a m&#369;v&eacute;szi l&aacute;ngelme kifogyhatatlan
+kamr&aacute;j&aacute;ban oly m&eacute;lyen &eacute;s gyakran ny&uacute;lsz bele, amint csak kir&aacute;lyi
+kedvednek j&oacute;l esik. Mi, akikben sem a teremt&#337; er&#337;nek, sem a
+kincskeres&eacute;s m&#369;v&eacute;szet&eacute;nek szikr&aacute;ja sem lappang, a te
+irgalmass&aacute;godhoz folyamodtunk s figyelmedbe aj&aacute;nljuk Ruskin
+k&ouml;vetkez&#337; szavait: Legyetek irgalmasok, hogy irgalmass&aacute;got
+tal&aacute;ljatok. Te a nagy Ruskin &uacute;tmutat&aacute;sa szerint &ouml;sszegy&uuml;jt&ouml;tted a
+hasznos &eacute;s csinos javak tekint&eacute;lyes mennyis&eacute;g&eacute;t s nem b&aacute;nod, ha
+abb&oacute;l m&aacute;soknak is jut, m&eacute;g ha azok &eacute;rdemtelenek is &eacute;s z&aacute;logh&aacute;zba
+vinn&eacute;k, vagy elk&aacute;rty&aacute;zn&aacute;k kincseidet. Ami pedig elhat&aacute;roz&aacute;sunkat
+illeti, engedd meg, hogy azt kett&#337;s alapon indokolhassam. Az
+egyik a pszich&oacute;zis k&ouml;r&eacute;be tartozik: N&oacute;ra &eacute;s &eacute;n megtal&aacute;ltuk
+egym&aacute;st, mint ahogy egym&aacute;sra bukkannak Hermes &eacute;s Afrodit&eacute;. Mi
+vagyunk az a k&eacute;t f&eacute;lember, akik&mdash;Aristophanes szerint&mdash;az irigy
+istenek beavatkoz&aacute;sa el&#337;tt nemcsak lelkileg, de testileg is egyek
+voltunk s az&oacute;ta a sz&aacute;zadok sorozat&aacute;n a reinkarn&aacute;ci&oacute;k
+&aacute;tv&aacute;ltoz&aacute;sain kereszt&uuml;l folyton-folyv&aacute;st egym&aacute;st hajszoljuk
+&#337;rj&ouml;ng&#337; epeked&eacute;ssel. Most v&eacute;gre egym&aacute;sra tal&aacute;ltunk. Szabad-e ily
+term&eacute;szeti parancsnak ellenszeg&uuml;lni? Nevezd a mi lek&uuml;zdhetetlen
+szenved&eacute;ly&uuml;nket sexu&aacute;lis neuraszteni&aacute;nak, a determinizmus egy
+patol&oacute;giai megnyilv&aacute;nul&aacute;s&aacute;nak: mindegy. Mi nem mer&uuml;nk a fel&eacute;nk
+zuhan&oacute; Anank&eacute; tragikus erej&eacute;vel szembesz&aacute;llani. Nem akarunk
+neked, a te fennenj&aacute;r&oacute; lelkednek, szemt&#337;l-szembe szenved&eacute;seket
+okozni. Bizony&aacute;ra &ouml;sszehasonl&iacute;thatatlanul kisebb a b&#369;n&uuml;nk &iacute;gy, ha
+a t&aacute;volban v&eacute;tkez&uuml;nk a te gyeng&eacute;d ill&uacute;zi&oacute;kt&oacute;l m&aacute;moros h&aacute;zass&aacute;gi
+sz&aacute;nd&eacute;kaid ellen. A m&aacute;sik ok, amely sz&ouml;k&eacute;sre k&eacute;nyszer&iacute;tett:
+felebbval&oacute;im rideg &eacute;s korl&aacute;tolt b&uuml;rokratikus eszej&aacute;r&aacute;sa, a lelki
+&eacute;let labirintus&aacute;ban val&oacute; j&aacute;ratlans&aacute;ga, vaks&aacute;ga &eacute;s kegyetlens&eacute;ge.
+Hi&aacute;nya ama k&eacute;pess&eacute;geknek, hogy a bel&aacute;t&aacute;sos elm&eacute;let seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel
+m&eacute;rlegeln&eacute;k az egy&eacute;ni erk&ouml;lcs titkos m&eacute;lys&eacute;geit &eacute;s szolidarit&aacute;st
+tudn&aacute;nak fentartani a kiv&aacute;lasztottak megit&eacute;l&eacute;s&eacute;ben.
+Sikkaszt&aacute;snak, hivatalos hatalommal val&oacute; vissza&eacute;l&eacute;snek,
+okirathamis&iacute;t&aacute;snak min&#337;s&iacute;tenek oly cselekedeteket, amelyek felett
+a XVI. sz&aacute;zad p&aacute;pai, hercegi &eacute;s k&ouml;zt&aacute;rsas&aacute;gi t&ouml;rv&eacute;nysz&eacute;kei
+mosolyogva szemethunytak a t&aacute;rsadalmi oszt&aacute;lyok szolidarit&aacute;sa &eacute;s
+az etikai individualizmus bel&aacute;t&aacute;sa alapj&aacute;n. Gondold meg bar&aacute;tom,
+ha annakidej&eacute;n V&eacute;kony Gy&ouml;rgy &eacute;s nej&eacute;vel kapcsolatban te is efajta
+kegyetlen t&ouml;kfilk&oacute;k kez&eacute;be ker&uuml;lsz &eacute;s nem vezet a sors az &eacute;n
+meg&eacute;rt&#337; lelkemhez ..."</p>
+
+<p>&mdash;Al&aacute;val&oacute; szem&eacute;t n&eacute;p!&mdash;mordult fel a szobr&aacute;sz &eacute;s ha e pillanatban
+keze&uuml;gy&eacute;be ker&uuml;l, pipasz&aacute;r&aacute;val bizony&aacute;ra v&eacute;gigh&uacute;z Hermes &eacute;s
+Aphrodite h&aacute;t&aacute;n.</p>
+
+<p>K&eacute;s&#337;bb azonban legyintett a kez&eacute;vel &eacute;s &iacute;gy sz&oacute;lt a t&uuml;k&ouml;rb&#337;l
+visszasug&aacute;rz&oacute; keser&#369;, s&aacute;padt, eltorzult k&eacute;pm&aacute;s&aacute;hoz:</p>
+
+<p>&mdash;Deh&aacute;t tulajdonk&eacute;pen mi t&ouml;rt&eacute;nt veled, &ouml;reg cimbora? Semmi. Itt
+&aacute;llasz asszony, palota, milli&oacute; &eacute;s j&oacute;bar&aacute;t n&eacute;lk&uuml;l. H&aacute;t nem &iacute;gy
+kezdted az &eacute;letedet? Vesztett&eacute;l valamit? Semmit. A f&#337;, hogy &eacute;lsz,
+eg&eacute;szs&eacute;ges vagy &eacute;s derekasan tudod forgatni a v&eacute;s&#337;t. Semmi
+fontosat nem vesztett&eacute;l, ha megmaradt&aacute;l &ouml;nmagad sz&aacute;m&aacute;ra.</p>
+
+<p>Azt&aacute;n fogta v&eacute;s&#337;j&eacute;t, kalap&aacute;cs&aacute;t, s&ouml;t&eacute;t felleghajt&oacute;j&aacute;t,
+mint&aacute;z&oacute;f&aacute;j&aacute;t, g&ouml;rcs&ouml;s botj&aacute;t s bolyhos sz&#337;r&#369; olasz kalapj&aacute;t &eacute;s
+kiballagott a palot&aacute;j&aacute;b&oacute;l an&eacute;lk&uuml;l, hogy egyetlen egyszer is
+visszapillantott volna az orsz&aacute;g&uacute;tr&oacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;M&eacute;g szerencse is van a vesztes&eacute;gben&mdash;gondolta &uacute;tk&ouml;zben
+megb&eacute;k&eacute;lve.&mdash;Megszabadultam a bank&aacute;rokt&oacute;l. Most m&aacute;r csak akkor &eacute;s
+azt dolgozom, amikor abban j&oacute;kedvem telik. Odysseus, a v&eacute;n, hiu,
+fecseg&#337;, hetyke csavarg&oacute; sokkal veszettebb&uuml;l j&aacute;rt, pedig milyen
+ravasz fick&oacute; volt az istenadta.</p>
+
+<p>Azut&aacute;n sebesen szedte l&aacute;bait, hogy m&eacute;g otthon tal&aacute;lja Piacella
+b&aacute;csit, a s&iacute;rk&#337;gy&aacute;rost. A K&ouml;ztemet&#337;-&uacute;t elej&eacute;n m&eacute;gegyszer
+esz&eacute;bejutott a k&eacute;t m&eacute;ter magas &eacute;s n&eacute;gy m&eacute;ter hossz&uacute; domborm&#369;.</p>
+
+<p>&mdash;P&eacute;nelope! Teringett&eacute;t, nem szabad a Penelop&eacute;kra &eacute;p&iacute;teni. Ezeket
+a feketeszem&#369; &eacute;s hajl&oacute;st&ouml;rzs&uuml; kis besti&aacute;kat a legenyh&eacute;bb szell&#337;
+is megingatja. Csakugyan nem val&oacute;k egy&eacute;bre, mint hogy modellt
+&aacute;lljanak sz&eacute;p, &aacute;llati test&uuml;k meztelens&eacute;g&eacute;vel.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="IX" id="IX"></a>IX.</h2>
+
+
+<p>&mdash;Piacella Virgil, &ouml;reg cimbora, &ouml;nh&ouml;z j&ouml;ttem el&#337;sz&ouml;r, hogy
+elpanaszoljam sorsom szomor&uacute; fordul&aacute;s&aacute;t. K&eacute;t ilyen kipr&oacute;b&aacute;lt
+bar&aacute;tja az olasz m&aacute;rv&aacute;nyoknak &eacute;s a bronzoknak, a gr&aacute;nit &eacute;s
+homokk&#337;oszlopoknak, bizony&aacute;ra legel&eacute;bb meg&eacute;rtik egym&aacute;st j&oacute; &eacute;s
+balsorsban egyar&aacute;nt.</p>
+
+<p>&Iacute;gy &aacute;ll&iacute;tott be D&ouml;m&ouml;t&ouml;r a s&iacute;rk&#337;gy&aacute;ros irod&aacute;j&aacute;ba, amely a
+K&ouml;ztemet&#337;-&uacute;ton egy k&#337;kock&aacute;kkal, b&uacute;sul&oacute; szentekkel, fesz&uuml;letekkel,
+gy&aacute;szol&oacute; angyalk&aacute;kkal telerakott udvar v&eacute;g&eacute;n v&aacute;rta a rendel&#337;ket.
+Az udvar csendes volt &eacute;s n&eacute;ptelen. A munkaid&#337;nek v&eacute;ge volt m&aacute;r s
+a f&eacute;lig elk&eacute;sz&uuml;lt embert&ouml;rzsek &uacute;gy sorakoztak ott egym&aacute;s mellett,
+mint amput&aacute;lt &eacute;s bep&oacute;ly&aacute;lt hadirokkantak a kihallgat&aacute;son. A
+szanasz&eacute;t hever&#337; keresztek egy feld&uacute;lt temet&#337; benyom&aacute;s&aacute;val
+borzongatt&aacute;k meg a l&aacute;togat&oacute;k h&aacute;tgerinc&eacute;t. Az ember f&eacute;lt, hogy
+alattuk egyszer csak holttesteket &eacute;s szertehullott embercsontokat
+pillant meg, ha nagyon sz&eacute;ttekintget.</p>
+
+<p>Benn az irod&aacute;ban Piacella Virgil &eacute;ppen napi bev&eacute;teleit sz&aacute;molta.
+Az ablakon v&ouml;r&ouml;s dr&oacute;tkalitk&aacute;ban kan&aacute;ri mad&aacute;r b&uacute;cs&uacute;zott &eacute;les
+hangon a huny&oacute; napsug&aacute;rt&oacute;l. A d&iacute;v&aacute;nyon k&eacute;t &oacute;ri&aacute;s angoramacska
+dorombolt. A sz&ouml;gletben kutya ny&ouml;sz&ouml;rg&ouml;tt &eacute;s k&eacute;t-h&aacute;rmat
+belevakkantott a m&#369;v&eacute;sz szavaiba. Piacella Virgil &eacute;s &aacute;llatjai nem
+szerett&eacute;k a klassziciz&aacute;l&oacute; m&#369;v&eacute;szeket.</p>
+
+<p>A szoba sark&aacute;ban &aacute;llott az ir&oacute;asztal s f&ouml;l&ouml;tte k&eacute;t feh&eacute;r lap
+hivta fel mag&aacute;ra a figyelmet. Az egyiken vastag, fekete bet&#369;kkel
+ez volt olvashat&oacute;: &#8222;A t. megrendel&#337; m&#369;v&eacute;sz urak a munka &aacute;r&aacute;t
+el&#337;re tartoznak lefizetni." A m&aacute;sik lapon ez volt: &#8222;A tulajdonos
+Piacella Virgil akad&eacute;miai szobr&aacute;sz &uacute;rnak sz&oacute;l&iacute;tand&oacute; a m&#369;v&eacute;sz urak
+&aacute;ltal is, akiknek csak d&eacute;lut&aacute;n n&eacute;gy &eacute;s &ouml;t &oacute;ra k&ouml;z&ouml;tt &aacute;ll
+szolg&aacute;lat&aacute;ra."</p>
+
+<p>Mindak&eacute;t fel&iacute;r&aacute;s az ad&oacute;ss&aacute;gcsin&aacute;l&oacute; &eacute;s emellett bizalmaskod&oacute;,
+hetyke boh&eacute;meknek sz&oacute;lt, akik a tisztes s&iacute;rk&#337;gy&aacute;rost gyakorta
+csak &ouml;regemnek, v&eacute;n uzsor&aacute;snak, vagy Piacella ap&oacute;nak c&iacute;mezgett&eacute;k.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r most &eacute;szre sem vette ezeket a rideg &eacute;s kertel&eacute;s n&eacute;lk&uuml;l
+&#337;szinte figyelmeztet&eacute;seket. Az volt a sz&aacute;nd&eacute;ka, hogy n&eacute;h&aacute;ny ezer
+korona k&ouml;lcs&ouml;nt k&eacute;r gazdag bar&aacute;tj&aacute;t&oacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;M&#369;termet &eacute;s m&aacute;rv&aacute;nyt akarok szerezni, hogy &uacute;jra kezdjem az
+&eacute;letemet.</p>
+
+<p>A s&iacute;rk&#337;gy&aacute;ros agy&aacute;ban ravasz &ouml;tlet cikk&aacute;zott fel, mint &eacute;jjeli
+csendben vizek felett, a t&aacute;voli felh&#337;szakad&aacute;s el&#337;fut&aacute;rja. Nyomban
+elhat&aacute;rozta, hogy k&ouml;lcs&ouml;nt nem ad a m&#369;v&eacute;sznek, ellenben &ouml;r&ouml;k
+id&#337;kre lek&ouml;ti, b&eacute;rbeveszi, megkaparintja mag&aacute;nak &eacute;s monopoliz&aacute;lni
+fogja. M&aacute;r l&aacute;tta a szobr&aacute;szt, mint egy munkag&eacute;pet, amely ontani
+fogja az aranyakat.</p>
+
+<p>&mdash;P&eacute;nz kellene &ouml;nnek, igen tisztelt bar&aacute;tom?&mdash;k&eacute;rdezte f&aacute;jdalmas
+vonagl&aacute;ssal, mint aki egy nagy szerencs&eacute;tlens&eacute;g el&#337;&eacute;rzet&eacute;ben
+verg&#337;dik; mint aki l&aacute;tja, hogy az emberek vakon rohannak &ouml;nn&ouml;n
+veszt&uuml;kbe, mert nem ismerik sem a maguk, sem a megkiv&aacute;nt dolgok
+veszedelmes term&eacute;szet&eacute;t.&mdash;&Eacute;s mit csin&aacute;lna a p&eacute;nzzel, ha szabad
+&eacute;rdekl&#337;dn&ouml;m?</p>
+
+<p>&mdash;M&#369;termet b&eacute;relek, m&aacute;rv&aacute;nyt v&aacute;s&aacute;rolok ... mint&aacute;z&oacute;&aacute;llv&aacute;nyom,
+&aacute;gyam, szekr&eacute;nyem, mosd&oacute;t&aacute;lam sincs, mindent odahagytam a
+zugl&oacute;i-uti vill&aacute;ban.</p>
+
+<p>&mdash;Hm, hm&mdash;d&ouml;rm&ouml;g&ouml;tt a gy&aacute;ros,&mdash;mindent odahagyott. Ez az, amir&#337;l
+besz&eacute;lni akarok. Ugy-e, &Ouml;nnek p&eacute;nze, m&#369;kincse, lova, kocsija &eacute;s
+aut&oacute;ja is volt, nemcsak &aacute;gya &eacute;s mosd&oacute;szekr&eacute;nye?</p>
+
+<p>&mdash;Volt&mdash;ny&ouml;gte keservesen a szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>&mdash;Nah&aacute;t.</p>
+
+<p>A kutya nagy lust&aacute;lkodva felt&aacute;p&aacute;szkodott s a szomsz&eacute;d szoba fel&eacute;
+v&aacute;nszorgott, ahonnan l&eacute;p&eacute;sek zaj&aacute;t hallotta.</p>
+
+<p>&mdash;A fiam, Garibaldi&mdash;magyar&aacute;zta kuty&aacute;j&aacute;nak a gy&aacute;ros.&mdash;Itthon van
+a fiam, az anyj&aacute;val besz&eacute;lget.</p>
+
+<p>A kutya helybenhagy&oacute;lag cs&oacute;v&aacute;lta a fark&aacute;t, sz&aacute;nakozva belen&eacute;zett
+gazd&aacute;ja szem&eacute;be &eacute;s visszab&uacute;jt a szoba sark&aacute;ba. Piacella &uacute;jra a
+szobr&aacute;sz fel&eacute; fordult.</p>
+
+<p>&mdash;Nemde, &ouml;nnek milli&oacute;i voltak?</p>
+
+<p>&mdash;Voltak.</p>
+
+<p>&mdash;Nah&aacute;t.</p>
+
+<p>Csend. A kan&aacute;ri megunta a f&uuml;ty&ouml;r&eacute;sz&eacute;st &eacute;s beh&uacute;zta a fej&eacute;t
+tollaiba.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;s most nincsenek. Mi&eacute;rt? Mert nem val&oacute; az &ouml;n kez&eacute;be p&eacute;nz.</p>
+
+<p>&mdash;Igaza van, Piacella.</p>
+
+<p>&mdash;Egy krajc&aacute;r sem val&oacute; az &ouml;n kez&eacute;be, Mester. Pedig k&aacute;r &ouml;n&eacute;rt.</p>
+
+<p>&mdash;H&aacute;t mit kellene tenni?&mdash;k&eacute;rdezte a m&#369;v&eacute;sz gyanakodva.</p>
+
+<p>&mdash;M&eacute;g nem tudom. Az egyszer bizonyos, hogy &ouml;nnek dolgoznia kell.
+Labor omnia vincit. Persze nem a saj&aacute;t szak&aacute;ll&aacute;ra. Ezzel m&aacute;r
+megj&aacute;rta a Mester. &Ouml;n egy zseni&aacute;lis, de &eacute;lhetetlen ember, aki nem
+tud b&aacute;nni a p&eacute;nzzel. Ha mag&aacute;ra hagyjuk, eg&eacute;sz &eacute;let&eacute;n &aacute;t
+nyomorogni fog. Pedig k&aacute;r volna a Mester&eacute;rt.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek esz&eacute;be jutottak a bank&aacute;rai, akik egyszer m&aacute;r
+b&eacute;rbevett&eacute;k a tehets&eacute;g&eacute;t. Hal&aacute;los v&eacute;tek volt a szerz&#337;d&eacute;st
+megv&aacute;ltani. De ha Piacella hajland&oacute; volna ugyanazt megcsin&aacute;lni
+...</p>
+
+<p>&Eacute;s el&#337;adta, h&aacute;tha ebben a form&aacute;ban tudna a der&eacute;k olasz seg&iacute;teni.</p>
+
+<p>&mdash;Neh&eacute;z dolog, neh&eacute;z dolog&mdash;mormogott a gy&aacute;ros.&mdash;Itt nem bar&aacute;ti
+sz&iacute;vess&eacute;gr&#337;l, itt m&#369;v&eacute;szetr&#337;l van sz&oacute; els&#337;sorban. &Eacute;s m&#369;v&eacute;szi
+dolgokban nem megy&uuml;nk szem&eacute;lyes szimp&aacute;ti&aacute;k ut&aacute;n.</p>
+
+<p>K&ouml;zben pedig azon t&eacute;pel&#337;d&ouml;tt, hogy mint tudn&aacute; az &uuml;gyet min&eacute;l
+olcs&oacute;bban ny&eacute;lbe&uuml;tni. Megvallotta teh&aacute;t, hogy neki, egyszer&#369;
+k&#337;farag&oacute;nak, a m&#369;v&eacute;szekr&#337;l &eacute;s m&#369;v&eacute;szetr&#337;l alkotott fogalmai nem
+&eacute;ppen eredetiek. &#336; m&aacute;r csak a sz&aacute;mvet&eacute;shez &eacute;rt, a goromba &eacute;let
+ki&ouml;lte bel&#337;le az intuici&oacute;t s amily otthon van egy kereskedelmi
+m&eacute;rleg elk&eacute;sz&iacute;t&eacute;s&eacute;ben, annyira hi&aacute;nyzik a kritik&aacute;ja az igazi
+m&#369;v&eacute;szet &eacute;rt&eacute;k&eacute;nek meg&iacute;t&eacute;l&eacute;s&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Azt n&aacute;lam senki jobban nem tudja kikalkul&aacute;lni, hogy mennyibe
+ker&uuml;l a carrarai m&aacute;rv&aacute;ny k&ouml;bm&eacute;tere, mi a k&ouml;lts&eacute;g munkad&iacute;jra,
+sz&aacute;ll&iacute;t&aacute;sra, rezsire, adminisztr&aacute;ci&oacute;ra, hirdet&eacute;sre, mennyi
+v&aacute;llalkoz&oacute;i nyeres&eacute;get kell hozz&aacute;csapni mindezekhez, hogy abban a
+belefektetett t&#337;ke amortiz&aacute;ci&oacute;ja is bennfoglaltass&eacute;k. De hogy mit
+&eacute;r nekem ennek vagy annak a m&#369;v&eacute;sznek, divathoz, szesz&eacute;lyhez, a
+m&#369;izl&eacute;s csapong&aacute;s&aacute;hoz, a piac felvev&#337;k&eacute;pess&eacute;g&eacute;hez, a m&#369;p&aacute;rtol&aacute;s
+tendenci&aacute;j&aacute;hoz, az &aacute;llam &eacute;s a t&aacute;rsadalom hangulat&aacute;hoz k&ouml;t&ouml;tt
+produkt&iacute;v k&eacute;pess&eacute;ge,&mdash;ennek a megit&eacute;l&eacute;s&eacute;b&#337;l, sajnos, m&aacute;r
+kiv&eacute;n&uuml;ltem s e t&eacute;ren moccanni sem tudok m&#369;v&eacute;szeti tan&aacute;csad&oacute;mnak,
+fiamnak, Garibaldinak megk&eacute;rdez&eacute;se n&eacute;lk&uuml;l.</p>
+
+<p>Ami igaz, az igaz, Piacella Virgil az &#337; t&ouml;m&ouml;r form&aacute;ban
+megsz&ouml;vegezett kritikai n&eacute;zeteit fi&aacute;t&oacute;l, Piacella Garibaldit&oacute;l
+szokta k&ouml;lcs&ouml;n&ouml;zni, ett&#337;l a p&aacute;paszemes, h&oacute;rihorgas, kopaszod&oacute;
+kopony&aacute;j&uacute;, selymesszak&aacute;ll&uacute;, s&aacute;rgab&#337;r&#369; eszt&eacute;t&aacute;t&oacute;l, aki &eacute;vek &oacute;ta
+azon f&aacute;radozik, hogy megreform&aacute;lja a m&#369;v&eacute;szeteket, vagy legal&aacute;bb
+is &uacute;j iskol&aacute;t teremtsen, mint Ruskin vagy Tolstoj. Az ifj&uacute;
+Garibaldi egyike volt a legnagyobb m&#369;v&eacute;szeknek; de nem a kez&eacute;vel,
+nem is a h&uuml;velykujj&aacute;val dolgozott, mint D&ouml;m&ouml;t&ouml;r, s nem is
+&aacute;rasztotta el a t&aacute;rlatokat bev&eacute;gzett szobr&aacute;szalkot&aacute;sokkal, csak
+r&ouml;piratokkal &eacute;s eszt&eacute;tikai fejteget&eacute;sekkel, amelyek a szellem
+m&eacute;lys&eacute;ge, a ked&eacute;ly transcendent&aacute;lis finoms&aacute;ga &eacute;s a fant&aacute;zia
+m&eacute;rhetetlen dimenzi&oacute;i r&eacute;v&eacute;n az &ouml;sszes szobr&aacute;szoknak
+f&ouml;l&eacute;behelyezt&eacute;k &#337;t. F&#337;m&#369;v&eacute;t, amely &#8222;Aestopsichofizikai kis&eacute;rletek
+a k&eacute;pzetek &eacute;s jelens&eacute;gek &ouml;sszef&uuml;gg&eacute;s&eacute;ben" c&iacute;met viselte,
+bizony&aacute;ra a sz&aacute;zad legjelent&#337;sebb kis&eacute;rletei k&ouml;z&eacute; sorozz&aacute;k
+mindazok, akik &eacute;rdemesnek tartj&aacute;k elolvasni, De, sajnos, senkisem
+tartotta &eacute;rdemesnek.</p>
+
+<p>A sirk&#337;gy&aacute;ros teh&aacute;t beh&iacute;vatta mag&aacute;hoz Garibaldit &eacute;s tan&aacute;cs&aacute;t
+k&eacute;rte ki, v&aacute;jjon egy netal&aacute;n megk&ouml;tend&#337; szerz&#337;d&eacute;s c&eacute;lravezet&#337;
+volna-e abban az ir&aacute;nyban, hogy az&aacute;ltal D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos &eacute;s Piacella
+Virgil egyar&aacute;nt megtal&aacute;lj&aacute;k sz&aacute;mad&aacute;sukat.</p>
+
+<p>&mdash;Nem,&mdash;adta meg a v&aacute;laszt Garibaldi.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;s mi&eacute;rt nem?&mdash;k&eacute;rdezte atyja, a sirk&#337;gy&aacute;ros.</p>
+
+<p>&mdash;Az&eacute;rt!&mdash;felelte Garibaldi mogorv&aacute;n &eacute;s t&aacute;vozni k&eacute;sz&uuml;lt.</p>
+
+<p>&mdash;L&aacute;tja,&mdash;s&oacute;hajtott az &ouml;reg k&#337;farag&oacute; b&aacute;natosan, &mdash;&iacute;gy v&eacute;lekednek
+&ouml;nr&#337;l a modern m&#369;v&eacute;szek &aacute;ltal&aacute;ban.</p>
+
+<p>&mdash;Nem &eacute;rtek a szobr&aacute;szathoz?&mdash;k&eacute;rdezte ijedten D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;s
+megragadta az ifj&uacute; eszt&eacute;ta kab&aacute;tj&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Nem mondtam,&mdash;v&eacute;dekezett amaz.&mdash;&Eacute;rt &ouml;n biz a mint&aacute;z&aacute;shoz.
+Csakhogy Eur&oacute;p&aacute;ban legal&aacute;bb &ouml;tvenezer szobr&aacute;sz csin&aacute;lja ugyanazt,
+amit &ouml;n, s ha, tegy&uuml;k fel, valamennyi a Leonardo da Vinci
+&uuml;gyess&eacute;g&eacute;vel form&aacute;zza is az aktjait, nem gondolja &ouml;n, hogy ebb&#337;l
+imm&aacute;r untig eleget termel Eur&oacute;pa? Sz&uuml;ks&eacute;g van arra, hogy e hamis
+&eacute;s ban&aacute;lis, erk&ouml;lcstelen &eacute;s haszontalan meztelens&eacute;gkultusz
+fokoz&aacute;s&aacute;hoz az &eacute;desap&aacute;m t&#337;k&eacute;je, v&aacute;llalkoz&aacute;si kedve &eacute;s munk&aacute;ja is
+hozz&aacute;j&aacute;ruljon? Nem, kedves mester, nekem eg&eacute;sz m&aacute;s fogalmaim
+vannak a m&#369;v&eacute;szetek hivat&aacute;s&aacute;r&oacute;l.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r mennyd&ouml;rg&#337; hangon k&ouml;zbeki&aacute;ltott:</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;n azt hiszem, hogy a m&#369;v&eacute;szet legf&#337;bb c&eacute;lja j&oacute;l &aacute;br&aacute;zolni egy
+mez&iacute;telen embert.</p>
+
+<p>Az ifj&uacute; Garibaldi mosolygott.</p>
+
+<p>&mdash;Tal&aacute;n az ember ide&aacute;j&aacute;t akarja &ouml;n mondani? Az erk&ouml;lcsi embert, a
+lelket, a karaktert, az isteni szellem hordoz&oacute;j&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Nem. Engem az idegekkel &eacute;s izmokkal felruh&aacute;zott csontozat
+&eacute;rdekel. Itt a v&aacute;ll-lapocka &eacute;s a kulcscsont, ott a v&aacute;llcsont &eacute;s a
+csip&#337;, fentebb a gerinc-oszlop s a koponya, mindegyik a maga
+iz&uuml;leteivel, domborod&aacute;s&aacute;val &eacute;s m&eacute;lyed&eacute;s&eacute;vel,&mdash;magyar&aacute;zta
+felb&#337;sz&uuml;lve a m&#369;v&eacute;sz &eacute;s megragadta a fiatal eszt&eacute;ta gall&eacute;rj&aacute;t,
+maga el&eacute; &aacute;ll&iacute;totta, megp&ouml;rgette, kiegyenes&iacute;tette &eacute;s sov&aacute;ny test&eacute;n
+rendre kimutatta, megtapogatta, kirajzolta hatalmas b&uuml;tyk&ouml;s
+ujj&aacute;val az emlitett domborod&aacute;sokat &eacute;s m&eacute;lyed&eacute;seket.</p>
+
+<p>Garibaldi f&aacute;jdalmasan felord&iacute;tott, de az &uuml;gyet sem vetett a
+vonagl&oacute; emberk&eacute;re.</p>
+
+<p>&mdash;Ha &ouml;nnek, fiatal bar&aacute;tom, volna egy&aacute;ltal&aacute;n teste, ha b&#337; &eacute;s puha
+kab&aacute;tja alatt fel lehetne lelni a hus sz&ouml;ved&eacute;k&eacute;t, az
+izomrostozatot &eacute;s csontrendszert, akkor megmutatn&aacute;m &ouml;nnek, mily
+nagyszer&#369; g&eacute;pezete az a fizikai er&#337;fesz&iacute;t&eacute;snek, a mozdulatoknak,
+amelyek alatt az izomcsom&oacute;k &eacute;s idegdudorod&aacute;sok a legnagyszer&#369;bb
+j&aacute;t&eacute;kot mutatj&aacute;k. &Eacute;s akkor elhinn&eacute; nekem, hogy az &aacute;br&aacute;zol&aacute;snak
+legfontosabb pontja, hogy j&oacute;l tudjunk megrajzolni egy meztelen
+f&eacute;rfit vagy meztelen n&#337;t. Mit tudja &ouml;n, mily gy&ouml;ny&ouml;r&#369; vonalakat
+&iacute;rnak le a v&aacute;ll-lapock&aacute;k &eacute;s mily megragad&oacute; l&aacute;tv&aacute;ny az az &ouml;t
+&aacute;lborda, amelyek emelked&eacute;seket &eacute;s domborulatokat form&aacute;lnak a
+k&ouml;ld&ouml;k k&ouml;r&uuml;l, mialatt a test el&#337;re vagy h&aacute;tra hajlik ... mit
+tudja &ouml;n ezt uram?</p>
+
+<p>Hogy l&eacute;lekzetet vegyen &eacute;s megt&ouml;r&ouml;lgesse izzadt homlok&aacute;t, egy
+pillanatra sz&uuml;netet tartott a megharag&iacute;tott m&#369;v&eacute;sz. E pillanat
+alatt m&aacute;r meg is b&aacute;nta hevesked&eacute;s&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Bocs&aacute;sson meg uram, ha megs&eacute;rtettem.</p>
+
+<p>Garibaldi megvet&#337;leg mosolygott &eacute;s legyintett a kez&eacute;vel.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;rtem &ouml;nt, &eacute;rtem. Nem haragszom. Engem a te&oacute;ria ter&eacute;n nem lehet
+megs&eacute;rteni. Csak sajn&aacute;lni tudom &ouml;nt, hogy a m&#369;v&eacute;szetben nem
+&eacute;rdekli egy&eacute;b, mint az anat&oacute;mia &eacute;s az epidermis sz&ouml;vettana. Engem
+pedig &eacute;rdekelnek a l&eacute;lek trag&eacute;di&aacute;i, az eszmei &eacute;let miszticizmusa,
+azok a dolgok, amelyekr&#337;l Hamlet el&#337;ad&aacute;st tartott Horationak: a
+l&eacute;lek red&#337;i, a szenved&eacute;lyek titkai, az emberi dolgok v&eacute;gc&eacute;ljai, a
+l&eacute;t vagy neml&eacute;t &eacute;rvei s ut&aacute;lattal fordulok el a kezdetleges
+m&#369;v&eacute;szet imitativ &uuml;gyesked&eacute;seit&#337;l, amely alatt egy rothadt
+&eacute;rz&eacute;kis&eacute;g gy&aacute;va obscenit&aacute;sa, egy m&#369;v&eacute;szi affekt&aacute;ci&oacute; al&aacute; rejtett,
+k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges &eacute;lvhajh&aacute;szat b&uacute;vik meg.</p>
+
+<p>&Eacute;s zseb&eacute;b&#337;l kih&uacute;zta uj k&ouml;nyv&eacute;t, amely a szobr&aacute;szat b&ouml;lcselet&eacute;t
+t&aacute;rgyalta.</p>
+
+<p>&mdash;A szobr&aacute;szat l&eacute;nyeg&eacute;t el&#337;sz&ouml;r tudom&aacute;nyosan kell meg&eacute;rten&uuml;nk,
+miel&#337;tt hozz&aacute;fogn&aacute;nk a manu&aacute;lis megold&aacute;sokhoz. Ehhez pedig csak
+az optika, a pszichol&oacute;gia, a t&eacute;rm&eacute;rtan, a trigonometria &eacute;s a
+b&ouml;lcs&eacute;szet utj&aacute;n lehet felkapaszkodni. A mint&aacute;z&aacute;sban els&#337;sorban a
+mozg&aacute;sk&eacute;pzeteket kell &aacute;br&aacute;zolni, s csak azut&aacute;n der&uuml;l ki, hogy
+azok hogyan hatnak, mint l&aacute;t&oacute;benyom&aacute;s. A l&aacute;t&oacute;benyom&aacute;s azut&aacute;n csak
+a kritikus szerep&eacute;t t&ouml;lti be, befoly&aacute;s&aacute;t m&aacute;r nem &eacute;rv&eacute;nyes&iacute;ti a
+k&eacute;pzetben. De ha jelen van valami &aacute;br&aacute;zolt, akkor az, mint
+realit&aacute;s, ellens&eacute;ge lesz a k&eacute;pzetnek s ha v&aacute;ltoztatnom kell ezt a
+realit&aacute;st av&eacute;gb&#337;l, hogy vil&aacute;gos l&aacute;t&oacute;benyom&aacute;ss&aacute; alak&iacute;thassam, ugy
+nehezebb a dolog, mint egy &eacute;rett k&eacute;pzetet &aacute;br&aacute;zolni.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r sz&aacute;ja f&eacute;lreh&uacute;z&oacute;dott &eacute;s automatikusan ism&eacute;telte az
+eld&ouml;rd&uuml;lt szavakat, amelyek &uacute;gy hal&aacute;nt&eacute;kon v&aacute;gt&aacute;k &#337;t, mint D&aacute;vid
+parittya-k&ouml;vei G&oacute;li&aacute;tot.</p>
+
+<p>D&aacute;vid azonban, miut&aacute;n kijelentette, hogy &#337; D&ouml;m&ouml;t&ouml;r munk&aacute;it csak
+abban az esetben tekinthetn&eacute; m&#369;v&eacute;szi produktumoknak, ha azok a
+l&aacute;t&oacute;k&eacute;pzetb&#337;l kiindulva vezetn&eacute;nek a mozg&aacute;s-k&eacute;pzetekhez,
+befejez&eacute;s&uuml;l m&eacute;g ezeket v&aacute;gta G&oacute;li&aacute;t szem&eacute;be:</p>
+
+<p>&mdash;A m&#369;v&eacute;szet el&#337;tt, amelynek seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel az emberis&eacute;g lelk&eacute;t
+forradalmas&iacute;tani k&iacute;v&aacute;nom, a tudom&aacute;ny seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel &eacute;s a vall&aacute;s
+kalauzol&aacute;sa mellett annak a c&eacute;lnak kell lebegnie, hogy a
+t&aacute;rsadalmi egyes&uuml;l&eacute;s valamennyi ember szabad &eacute;s j&oacute;kedv&#369;
+beleegyez&eacute;s&eacute;b&#337;l keletkezz&eacute;k. Az emberek boldogs&aacute;ga az emberek
+&ouml;sszeolvad&aacute;s&aacute;b&oacute;l &aacute;ll s ezt nem a rend&#337;rs&eacute;gnek s a
+t&ouml;rv&eacute;nysz&eacute;keknek, hanem a m&#369;v&eacute;szeteknek kell megteremteni&uuml;k.
+Err&#337;l van sz&oacute; uram s vallja be, ily &eacute;rtelemben az &ouml;n erotikus &eacute;s
+nyugtalan nimf&aacute;i, r&eacute;szeg, duhaj &eacute;s izmos szat&iacute;rjai, h&aacute;zass&aacute;gt&ouml;r&#337;
+Hel&eacute;n&aacute;i &eacute;s szoknyavad&aacute;sz Odysseusai nem j&ouml;hetnek sz&aacute;m&iacute;t&aacute;sba. Az
+&ouml;n m&#369;v&eacute;szete m&aacute;r befejezte l&eacute;tjogosults&aacute;g&aacute;t a renaissance nagy
+architektonikus &eacute;s imitativ &uuml;gyesked&eacute;seivel. Ezzel v&eacute;gezt&uuml;nk.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;s Piacella Virgil, az &ouml;reg szobr&aacute;sz &eacute;s a v&eacute;n
+sirk&#337;gy&aacute;ros, szomor&uacute;an egym&aacute;sra pillantgattak, mintha bocs&aacute;natot
+akartak volna k&eacute;rni egym&aacute;st&oacute;l, hogy az &uuml;zlet megk&ouml;t&eacute;se el&eacute; ily
+megc&aacute;folhatatlan dokumentumok tornyosultak. A fiatal m&#369;kritikus
+azonban, miel&#337;tt otthagyta volna a k&eacute;t szomor&uacute; cimbor&aacute;t, az
+ajt&oacute;b&oacute;l visszan&eacute;zett &eacute;s hanyag k&eacute;zlegyint&eacute;ssel odasz&oacute;lt az
+apj&aacute;nak:</p>
+
+<p>&mdash;Azonban &ouml;reg t&#337;kep&eacute;nzes, ha &uuml;zletet akarsz csin&aacute;lni &eacute;s nem
+m&#369;v&eacute;szetet, akkor azt mondom, &aacute;ll&iacute;tsd be aranycsin&aacute;l&oacute; m&#369;helyedbe
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &uacute;r k&eacute;z&uuml;gyess&eacute;g&eacute;t &eacute;s erotikus k&eacute;pzelet&eacute;t. &Uuml;zletnek, a
+t&ouml;megek izl&eacute;s&eacute;re, &ouml;zvegyek, &aacute;rv&aacute;k, gy&aacute;szol&oacute; k&ouml;z&ouml;ns&eacute;g,
+d&iacute;sz-s&iacute;rhelyet ad&oacute; t&ouml;rv&eacute;nyhat&oacute;s&aacute;g, h&aacute;l&aacute;s ut&oacute;kor, nemzet &eacute;s
+Akad&eacute;mia eszt&eacute;tikai m&#369;velts&eacute;g&eacute;re val&oacute; tekintettel ... nos,
+&uuml;zletnek megj&aacute;rja. Ha D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &uacute;r n&aacute;lunk akar dolgozni, &eacute;n &uuml;zleti
+szempontb&oacute;l nem ellenzem.</p>
+
+<p>&mdash;Majd adok &eacute;n nektek &uuml;zleti szempontokat!&mdash;s&uuml;v&iacute;tett k&ouml;zbe egy
+t&uacute;lvil&aacute;gi hang, amely a f&uacute;ri&aacute;k, az Erynnisek, a hadakoz&oacute; amazonok
+sikolt&aacute;saihoz hasonl&iacute;tott. Azut&aacute;n pedig beperd&uuml;lt a szob&aacute;ba
+Borb&aacute;la asszony, az &ouml;reg sirk&#337;gy&aacute;ros feles&eacute;ge, akit Piacella
+Virgil ezel&#337;tt harminc&ouml;t esztend&#337;vel egy n&aacute;polyi osteri&aacute;b&oacute;l
+ragadott ki ama n&eacute;h&aacute;ny tall&eacute;r v&aacute;lts&aacute;gd&iacute;j ellen&eacute;ben, amellyel a
+csinos pinc&eacute;rle&aacute;nyok tartozni szoktak &uacute;rn&#337;j&uuml;knek.</p>
+
+<p>Borb&aacute;la asszony csak azt hallotta, hogy f&eacute;rje alkalmazni akarja
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r szobr&aacute;szt a m&#369;hely&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Esk&uuml;sz&ouml;m a Madonna egysz&uuml;l&ouml;tt fi&aacute;ra, Krisztus test&eacute;re &eacute;s szent
+Borb&aacute;l&aacute;ra,&mdash;ki&aacute;ltotta f&ouml;lh&aacute;borod&aacute;st&oacute;l &eacute;s f&eacute;lelemt&#337;l eltorzult
+arccal&mdash;k&eacute;st sz&uacute;rok a sz&iacute;vembe, ha ez a gyermekgyilkos, fajtalan
+&eacute;s er&#337;szakos lator ide beteszi a l&aacute;b&aacute;t. Egy percig sem voln&eacute;k
+biztons&aacute;gban sem &eacute;n, sem a szolg&aacute;l&oacute;im, sem a szomsz&eacute;dok hajadon
+le&aacute;nyai. Verje meg az Isten, aki bebocs&aacute;jt a h&aacute;z&aacute;ba ilyen
+szennyeslelk&uuml;, v&eacute;n kecskebakot!</p>
+
+<p>&Eacute;s f&ouml;lkapott egy sz&eacute;ket, izmos karj&aacute;val megforgatta a feje f&ouml;l&ouml;tt
+&eacute;s D&ouml;m&ouml;t&ouml;r alig hogy ki tudott illanni az el&#337;szoba keskeny
+ajtaj&aacute;n. Kifutott az utc&aacute;ra &eacute;s tenyer&eacute;vel betapasztotta f&uuml;leit,
+hogy ne hallja a szem&eacute;rm&eacute;ben f&ouml;lh&aacute;borodott asszony rettenetes
+&aacute;tkait.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="X" id="X"></a>X.</h2>
+
+
+<p>B&aacute;rmilyen s&ouml;t&eacute;tnek l&aacute;tszott is a helyzet, a szobr&aacute;sz sz&iacute;v&eacute;ben nem
+tudott gy&ouml;keret verni a b&aacute;nat. &Uacute;gy l&aacute;tszik, e kis fekete vir&aacute;g
+sz&aacute;m&aacute;ra nem volt abban el&eacute;g porhany&oacute;s a talaj. A k&ouml;nnyek hamar
+elp&aacute;rologtak r&oacute;la, mert hegyi leveg&#337;, erdei szell&#337;, r&eacute;tek,
+kasz&aacute;l&oacute;k, sz&#337;l&#337;hegyek &eacute;s gy&uuml;m&ouml;lcs&ouml;s&ouml;k eg&eacute;szs&eacute;ges kip&aacute;rolg&aacute;sa m&aacute;r
+&#337;seinek kem&eacute;nyre &eacute;s ruganyosra edzett&eacute;k a lelk&eacute;t. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r nem
+volt dekadens, a szenved&eacute;lyek viharaiban nem rongyol&oacute;dott le az
+idegzete, a teremt&eacute;sit, h&iacute;r&eacute;t sem ismerte a sexu&aacute;lis
+neuraszt&eacute;ni&aacute;nak &eacute;s sejtelemmel sem b&iacute;rt a Freud-f&eacute;le traum&aacute;k
+rombol&oacute; hat&aacute;s&aacute;r&oacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Szerencs&eacute;tlen &ouml;reg fick&oacute;&mdash;mosolygott benne a m&aacute;s k&aacute;r&aacute;n
+&ouml;rvendez&#337; l&eacute;lek,&mdash;mint &eacute;rdemelte ki a sorst&oacute;l ezt a pirosra
+m&aacute;zolt termetes kopors&oacute;t, a Walpurgis &eacute;jszak&aacute;nak ezt a v&ouml;r&ouml;shaju
+boszork&aacute;nykir&aacute;lyn&#337;j&eacute;t? L&aacute;m, nekem sohasem volt dolgom ilyen
+sz&ouml;rnyeteggel; maga a nagy P&aacute;n is ijedten menek&uuml;lne az &#337;
+Meduza-szem&eacute;nek szikr&aacute;z&aacute;sa el&#337;l. Ha erre gondolok, igaz&aacute;n nincs
+mit sop&aacute;nkodnom a sorsomon: Van Roesen b&aacute;r&oacute;n&#337; enyhe egyptomi
+nostalgi&aacute;ival, apr&oacute; Astarte &eacute;s Mylitta-szobrocsk&aacute;ival, N&oacute;ra a
+maga vid&aacute;m &eacute;s duhaj temperamentum&aacute;val: &ouml;nfel&aacute;ldoz&oacute; bajad&eacute;rok
+voltak ehhez a fogatlan furi&aacute;hoz k&eacute;pest. Nekem, mindent
+&ouml;sszev&eacute;ve, szerencs&eacute;m volt a szerelemben s ezt kev&eacute;s ember
+mondhatja el &eacute;let&eacute;nek &ouml;tvenedik esztendej&eacute;ben.</p>
+
+<p>J&oacute;kedv&#369;en ballagott a kanyarg&oacute;s utc&aacute;k k&ouml;vezet&eacute;n, tal&aacute;lomra, csak
+a s&eacute;ta &eacute;s az emberek k&ouml;z&ouml;tt val&oacute; gondtalan elkevered&eacute;s c&eacute;lj&aacute;b&oacute;l.
+A t&aacute;rszekerek d&uuml;b&ouml;rg&eacute;se, a fiakkerlovak patk&oacute;inak csattog&aacute;sa, a
+h&aacute;zal&oacute;k elny&uacute;jtott ki&aacute;lt&aacute;sai, az utcagyerekek &eacute;les f&uuml;ttyent&eacute;sei,
+a villamosok csilingel&eacute;se kellemesen &eacute;lesztgette benne a ny&uuml;zsg&#337;,
+kavarg&oacute;, hangos &eacute;let szeretet&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Mindenki tesz-vesz, s&uuml;r&ouml;g-forog, iparkodik. Hej, az&eacute;rt sz&eacute;p az
+&eacute;let, a mindens&eacute;git s most szabad ember vagyok &eacute;s azt teszem, ami
+kedvemre val&oacute;!</p>
+
+<p>Oszlopos l&aacute;baival csak&uacute;gy r&oacute;tta a kilom&eacute;tereket. Cseppet sem volt
+f&aacute;radt &eacute;s elm&eacute;j&eacute;ben egyik terv a m&aacute;sikat kergette. Ha &uacute;tj&aacute;ba egy
+sz&eacute;p asszonyi figura akadt, mindj&aacute;rt az Odyssea valamelyik n&#337;i
+alakja jutott az esz&eacute;be s mire le&eacute;rt a Dunapartra, az elev&aacute;torok
+&eacute;s k&ouml;zrakt&aacute;rak t&aacute;j&eacute;k&aacute;ra, a j&aacute;r&oacute;kel&#337;k k&ouml;z&uuml;l k&eacute;t sz&eacute;p Kalypsot, egy
+form&aacute;s Kirk&eacute;t, egy tucat apr&oacute; tengeri sz&ouml;rnyeteget, h&aacute;rom-n&eacute;gy
+h&oacute;rihorgas phae&aacute;k haj&oacute;sleg&eacute;nyt &eacute;s n&eacute;h&aacute;ny karcs&uacute; Nereid&aacute;t
+mint&aacute;zott le a szemeivel.</p>
+
+<p>A k&ouml;zrakt&aacute;rak t&aacute;j&aacute;n le&uuml;lt egy alacsony k&#337;kock&aacute;ra, amelyhez az
+usz&aacute;lyhaj&oacute;k dr&oacute;tk&ouml;tel&eacute;t szokt&aacute;k er&#337;s&iacute;teni. A Duna h&aacute;t&aacute;n sz&uuml;rke
+f&eacute;nyek opaliz&aacute;ltak; a g&#337;z&ouml;s&ouml;k komor f&uuml;stfellegeket pip&aacute;ltak &eacute;gre
+meredt torkukb&oacute;l.</p>
+
+<p>A part ment&eacute;n most sz&aacute;lltak ki a haj&oacute;kb&oacute;l a Ferencv&aacute;ros meztelen
+Tritonjai, a malmok lisztes falai reszkettek a g&eacute;pek s&uacute;lyos
+j&aacute;r&aacute;sa alatt. Hossz&uacute;, keskeny vashidak karolt&aacute;k &aacute;t a malmok &eacute;s az
+elev&aacute;torok k&ouml;z&ouml;tt sorakoz&oacute; rakt&aacute;rakat, a k&#337;partot, a l&eacute;pcs&#337;ket &eacute;s
+az &uacute;t sz&eacute;l&eacute;n himb&aacute;l&oacute;dz&oacute; cs&oacute;nakokat. Hatalmas fekete buzasz&aacute;ll&iacute;t&oacute;
+usz&aacute;lyok gyomr&aacute;ba f&eacute;lmeztelen, vizesh&aacute;tu, csapzotthaju munk&aacute;sok
+dob&aacute;lt&aacute;k a s&uacute;lyos zs&aacute;kokat. A k&ouml;zrakt&aacute;rakban vas&uacute;ti kocsikat
+tologattak. A lokomotivok olyat f&uuml;ttyentgettek, hogy belenyilalt
+az ember dobh&aacute;rty&aacute;j&aacute;ba; a haj&oacute;k k&uuml;rtje f&ouml;lz&uacute;gott, mint &eacute;hes
+sz&ouml;rnyeteg a mes&eacute;k oce&aacute;njain. Apr&oacute; propellerek szelt&eacute;k a sz&uuml;rke
+hull&aacute;mokat, amelyekbe lelecsapott egy vizigalamb, korty italt
+sz&iacute;vni szomjas bend&#337;j&eacute;be. A l&eacute;pcs&#337;k alj&aacute;n hal&aacute;szok h&aacute;l&oacute;t
+k&ouml;t&ouml;gettek, mellett&uuml;k egy komoly nyugd&iacute;jas hivatalnok horg&aacute;szott
+t&uuml;relmesen. Katon&aacute;k karjukon a rakparton &aacute;ll&oacute; kis kocsm&aacute;kba
+vezett&eacute;k szeret&#337;j&uuml;ket s a fuvarosok meg-meg&aacute;lltak egy poh&aacute;r
+h&#369;s&iacute;t&#337;re, ahol sz&eacute;p pinc&eacute;rle&aacute;nyt tudtak az alacsony csapsz&eacute;kek
+k&ouml;r&uuml;l. A nap lassan cs&uacute;szott a budai hegyek al&aacute; &eacute;s s&ouml;t&eacute;tlila,
+k&eacute;kes &eacute;s rozsdasz&iacute;n&uuml; &aacute;rny&eacute;kokat vontak ferde sugarai a haj&oacute;k
+far&aacute;ra.</p>
+
+<p>&mdash;Ejnye, de pomp&aacute;s egy &eacute;let ez&mdash;buggyant ki D&ouml;m&ouml;t&ouml;rb&#337;l az
+elragadtat&aacute;s, ahogy v&eacute;gigb&aacute;m&eacute;szkodott a vid&aacute;man verejt&eacute;kez&#337;
+eleven munka, a kellemes er&#337;fesz&iacute;t&eacute;sek, a t&aacute;volb&oacute;l gyerekj&aacute;t&eacute;knak
+l&aacute;tsz&oacute; fuvaroz&aacute;s kaleidoskopj&aacute;n.</p>
+
+<p>&Eacute;s ott, &uuml;lt&eacute;ben, esz&eacute;be jutott, hogy neki nincs oka a
+keser&#369;s&eacute;gre. Az ember sokkal gazdagabb, mint ahogy egy nagy buk&aacute;s
+ut&aacute;n elk&eacute;pzeln&eacute;. L&aacute;m, neki arany&oacute;r&aacute;ja, l&aacute;nca, gy&eacute;m&aacute;ntgy&#369;r&#369;je &eacute;s
+n&eacute;h&aacute;ny sz&aacute;z forintnyi k&eacute;szp&eacute;nze van, ezen vesz Budafokon vagy
+T&eacute;t&eacute;nyben, Le&aacute;nyfalun vagy Pom&aacute;zon egy kertes hajl&eacute;kot, m&#369;termet
+&eacute;p&iacute;t az &eacute;szaki oldalra &eacute;s folytatja Odysse&aacute;j&aacute;t ott, ahol
+elhagyta. Hol is hagyta el? Penelop&eacute;n&aacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Az asszonyok pedig arra val&oacute;k, hogy modellt &aacute;lljanak a
+szobr&aacute;sznak, kellemes &oacute;r&aacute;t adjanak a leg&eacute;nyeknek &eacute;s gyermekeket
+sz&uuml;ljenek f&eacute;rjeiknek&mdash;&aacute;llap&iacute;totta meg elm&eacute;j&eacute;ben &eacute;s megbocs&aacute;jtott
+az asszonyoknak.&mdash;Csak szeg&eacute;ny Virgil bar&aacute;tom veszett el
+mind&ouml;r&ouml;kre. Ha csak &ouml;reg Klytaemnestr&aacute;j&aacute;t nyakon nem ragadja &eacute;s
+egy s&ouml;t&eacute;t &eacute;jszaka bele nem haj&iacute;tja a Duna k&ouml;zep&eacute;be.</p>
+
+<p>&Eacute;s mik&ouml;zben t&eacute;t&eacute;nyi vagy pom&aacute;zi m&#369;term&eacute;n &aacute;br&aacute;ndozott,
+megpillantott egy sz&uuml;rke kend&#337;be burkolt asszonyszem&eacute;lyt, amint
+egy k&#337;kock&aacute;n &uuml;ld&ouml;g&eacute;l &eacute;s fej&eacute;t jobbra hajl&iacute;tva, eg&eacute;sz test&eacute;vel
+t&eacute;rd&eacute;re t&aacute;masztott k&ouml;ny&ouml;k&eacute;re nehezedik.</p>
+
+<p>Mell&eacute;je n&eacute;gy-&ouml;t esztend&#337;s l&aacute;nyka simult &eacute;s alm&aacute;t eszegetett. A
+csoport annyira plasztikus, a konturok a le&aacute;ldoz&oacute; nap h&aacute;ts&oacute;
+vil&aacute;g&iacute;t&aacute;s&aacute;ban oly &eacute;lesen rajzol&oacute;dtak a leveg&#337;be, az eg&eacute;sznek
+hat&aacute;sa oly egys&eacute;ges, befejezett &eacute;s szobr&aacute;szi volt, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r
+el&#337;vette v&aacute;zlatk&ouml;nyv&eacute;t &eacute;s nyomban belerajzolta a k&ouml;rvonalakat.
+Penelope Telemachossal a tenger partj&aacute;n &uuml;l &eacute;s Odysseus ut&aacute;n
+epekedik.</p>
+
+<p>Minthogy azonban D&ouml;m&ouml;t&ouml;r nemcsak m&#369;v&eacute;sz, de emberszeret&#337; ember is
+vala, k&ouml;zelebb l&eacute;pett az any&aacute;hoz s gyermek&eacute;hez, hogy megtudakolja
+b&aacute;natukat. Az asszony r&aacute;emelte sz&eacute;p k&eacute;k szem&eacute;t, v&eacute;gigsim&iacute;totta
+kend&#337;je al&oacute;l kir&ouml;ppent sz&#337;ke f&uuml;rtjeit &eacute;s szapor&aacute;n elmes&eacute;lte, hogy
+nincs p&eacute;nze meleg vacsor&aacute;ra &eacute;s &eacute;jszakai sz&aacute;ll&aacute;sra, csak ez a
+gyenge beteg gyermeke van ezen a kerek vil&aacute;gon.</p>
+
+<p>&mdash;H&aacute;t a gyerek apja?</p>
+
+<p>&mdash;Meghalt a Lip&oacute;tmez&#337;n. Agyonitta mag&aacute;t, kit&ouml;rt rajta a delirium.
+Nagy k&aacute;r &eacute;rte. Der&eacute;k sz&eacute;ps&eacute;g&eacute;nek &eacute;s okoss&aacute;g&aacute;nak p&aacute;rja nem volt
+sehol.</p>
+
+<p>&mdash;Csak r&eacute;szeges volt, ugye, a megboldogult?</p>
+
+<p>&mdash;Annak sem &#337; volt az oka. Egyszer nagy szerencse &eacute;rte, egy
+uras&aacute;g elt&ouml;rte a karj&aacute;t &eacute;s t&iacute;zezer forint f&aacute;jdalomd&iacute;jat fizetett
+&eacute;rte az &eacute;n Gyurk&aacute;mnak. A nagy vagyon elvette az esz&eacute;t. Az&oacute;ta nem
+dolgozott, csak ivott &eacute;s engem mindennap f&eacute;lholtra vert, mert
+f&ouml;l&eacute;bredt benne a f&eacute;lt&eacute;kenys&eacute;g.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r &eacute;rezte, hogy &ouml;sszeszorul a sz&iacute;ve &eacute;s nagyot szeretne
+k&aacute;romkodni f&aacute;jdalm&aacute;ban. De az asszony semmit sem vett &eacute;szre &eacute;s
+tov&aacute;bb mes&eacute;lte:</p>
+
+<p>&mdash;Nem lett volna baj, mert ebb&#337;l l&aacute;ttam, hogy szeret. &Eacute;s amikor
+megel&eacute;gelte a ver&eacute;st, akkor majd agyonszeretett a szerelm&eacute;vel.
+Minden rendben lett volna, ha el nem &ouml;li a p&aacute;linka.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz megfogta az asszony kez&eacute;t &eacute;s elvezette egy k&uuml;ltelki
+sz&aacute;llod&aacute;ba.</p>
+
+<p>&mdash;Holnap reggel elj&ouml;v&ouml;k mag&aacute;&eacute;rt.</p>
+
+<p>&Eacute;s szerencs&eacute;tlen &aacute;ldozat&aacute;t, V&eacute;kony Gy&ouml;rgy cementmunk&aacute;s &ouml;zvegy&eacute;t
+mag&aacute;val vitte Pom&aacute;zra, ahol egy kertes h&aacute;zat, k&eacute;t malacot, kotl&oacute;s
+ty&uacute;kot tizenk&eacute;t csirk&eacute;vel, egy p&aacute;r galambot &eacute;s n&#337;st&eacute;ny h&aacute;zinyulat
+v&aacute;s&aacute;rolt, amely &eacute;ppen fiadz&aacute;s el&#337;tt &aacute;llott. Erre k&ouml;lt&ouml;tte &oacute;r&aacute;j&aacute;t,
+l&aacute;nc&aacute;t &eacute;s brilli&aacute;ns jegygy&#369;r&#369;j&eacute;t, Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; aj&aacute;nd&eacute;k&aacute;t.</p>
+
+<p>Hogy pedig m&#369;termet is &eacute;p&iacute;thessen, f&ouml;lkereste a Bank r.-t.
+igazgat&oacute;j&aacute;t, h&aacute;romezer korona k&ouml;lcs&ouml;nt vett t&#337;le s azon a pom&aacute;zi
+&aacute;cs seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel maga &eacute;p&iacute;tette f&ouml;l &uuml;veges atelierjet, &uacute;gy, ahogy
+azt Egger Linz kartonjain l&aacute;thatod. &Eacute;s azt is l&aacute;thattad, ha
+valaha arra volt az utad, hogy reggel &ouml;t &oacute;rakor m&aacute;r ott
+ser&eacute;nykedett D&ouml;m&ouml;t&ouml;r a durv&aacute;n &ouml;ssze&aacute;csolt filag&oacute;ri&aacute;ban, amelynek
+gerend&aacute;ira fiatal vadsz&#337;l&#337;, krimzonr&oacute;zsa &eacute;s klematisz k&uacute;szott
+f&ouml;l, hogy az &eacute;p&uuml;let goromba &aacute;llv&aacute;nyait gyeng&eacute;den eltakarja. Az
+udvaron egy sug&aacute;r, sz&#337;kehaju, feh&eacute;rarcu menyecske tipegett v&eacute;kony
+r&ouml;vid als&oacute;szokny&aacute;ban a baromfi&oacute;l k&ouml;r&uuml;l &eacute;s kez&eacute;b&#337;l etette a
+galambokat.</p>
+
+<p>&mdash;&Iacute;gy &eacute;lhetett Ogigia sziget&eacute;n h&eacute;t esztendeig Kalypso t&uuml;nd&eacute;r &eacute;s
+Odysseus&mdash;&aacute;llap&iacute;totta meg D&ouml;m&ouml;t&ouml;r boldog mosolyg&aacute;ssal, miut&aacute;n
+f&ouml;lfedezte, hogy annakidej&eacute;n Balthaz&aacute;r rend&#337;rkapit&aacute;ny &uacute;rnak igaza
+volt: a durva k&ouml;nt&ouml;s, a piszkos condr&aacute;k alatt n&eacute;ha antik
+istenn&#337;kre eml&eacute;keztet&#337; testek b&uacute;jnak meg, mint ahogy a diszn&oacute;k
+el&eacute; &ouml;nt&ouml;tt mosl&eacute;kban n&eacute;ha igazgy&ouml;ngy rejt&#337;zk&ouml;dik.</p>
+
+<p>Att&oacute;l kezdve az asszony modellje &eacute;s h&#369;s&eacute;ges szolg&aacute;l&oacute;le&aacute;nya volt
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek, aki elhat&aacute;rozta mag&aacute;ban, hogy feles&eacute;g&uuml;l venn&eacute;
+aranyhaj&uacute; Kalypsoj&aacute;t, ha annak rendje-m&oacute;dja szerint el tudna
+v&aacute;lni Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337;t&#337;l.</p>
+
+<p>&mdash;Ez a der&eacute;k, j&aacute;mbor teremt&eacute;s, aki fiatal &eacute;let&eacute;t nyomor &eacute;s
+&uuml;tlegek s&uacute;lya alatt t&ouml;lt&ouml;tte, &uacute;gy n&eacute;z r&aacute;m, mint az &eacute;let &eacute;s hal&aacute;l
+fejedelm&eacute;re, ur&aacute;ra &eacute;s parancsol&oacute;j&aacute;ra, nagy &eacute;s hatalmas kir&aacute;lyra,
+a j&oacute; Isten f&ouml;ldi helytart&oacute;j&aacute;ra. Ennek nem lesznek Astartei &eacute;s
+Mylitta-szobrocsk&aacute;i, alexandriai elef&aacute;ntcsont-pen&aacute;tesei,
+baziliskusai, kigy&oacute;i &eacute;s papag&aacute;lyai. Ez nem fog a nevemre v&aacute;lt&oacute;t
+hamis&iacute;tani, nem sz&ouml;kik m&eacute;g a legjobb bar&aacute;tommal, s ami a f&#337;,
+olyan feh&eacute;r a b&#337;re, oly r&oacute;zs&aacute;s az arca, oly kerek a csip&#337;je, oly
+finom a t&eacute;rdhajl&aacute;sa, oly duzzadt &eacute;s kar&eacute;j a melle, hogy &eacute;rdemes
+neki szentelni &ouml;reged&#337; napjaimat. &Eacute;s a modell sem ker&uuml;l
+p&eacute;nzbe&mdash;tette hozz&aacute; sz&#369;kkebl&#369;en, mert megtanulta, hogy a milli&oacute;k
+mily k&ouml;nnyen el&uacute;sznak a rangos &eacute;let keret&eacute;ben.</p>
+
+<p>&Iacute;gy is t&ouml;rt&eacute;nt volna, ha egy nap be nem &aacute;ll&iacute;t V&eacute;kony Gy&ouml;rgy, a
+cementmunk&aacute;s &eacute;s vissza nem k&ouml;veteli elrabolt feles&eacute;g&eacute;t. Az
+asszony s&iacute;rt &eacute;s vonaglott &eacute;s szerelmi &#337;rj&ouml;ng&eacute;sben dobta mag&aacute;t a
+f&eacute;lkar&uacute; munk&aacute;s mell&eacute;re. D&ouml;m&ouml;t&ouml;r elk&eacute;pedve n&eacute;zte a jelenetet.</p>
+
+<p>&mdash;&Ouml;n, kedves aty&aacute;mfia, tudtommal meghalt a Lip&oacute;tmez&#337;n.</p>
+
+<p>&mdash;A fen&eacute;t!&mdash;tiltakozott a f&eacute;rj &eacute;s kikergette D&ouml;m&ouml;t&ouml;rt a
+h&aacute;zb&oacute;l.&mdash;Ha egy sz&oacute;t sz&oacute;l, f&ouml;ljelentem mag&aacute;t v&eacute;n vaddiszn&oacute; a
+rend&#337;rs&eacute;gen&mdash;ki&aacute;ltotta ut&aacute;na fenyeget&#337;leg.&mdash;Hogy &eacute;ppen az &eacute;n
+feles&eacute;gemre &eacute;hezik a komisz k&#337;farag&oacute;&mdash;ord&iacute;totta ut&aacute;na, amikor
+megtudta, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;rnek nincsen ujabb t&iacute;zezer koron&aacute;ja, s&#337;t
+semmi egyebe nincs, mint a h&aacute;za, m&#369;terme &eacute;s az ott f&ouml;lhalmozott
+m&aacute;rv&aacute;nyt&ouml;mbjei.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz m&eacute;g n&eacute;h&aacute;ny sz&oacute;t szeretett volna v&aacute;ltani asszony&aacute;val.</p>
+
+<p>&mdash;Mi&eacute;rt mondta lelkem, hogy az ura elpusztult a t&eacute;bolyd&aacute;ban?</p>
+
+<p>S&aacute;rika anyja s&iacute;rva fakadt &eacute;s odab&uacute;jt az ura h&oacute;na al&aacute;.</p>
+
+<p>&mdash;Az Isten elvette az eszemet&mdash;szepegte igazi &eacute;s m&eacute;ly
+b&#369;nb&aacute;nattal.</p>
+
+<p>&mdash;Most azonban kifel&eacute;!&mdash;&uuml;v&ouml;lt&ouml;tte &uacute;jra a f&eacute;rj &eacute;s az orsz&aacute;g&uacute;tra
+mutatott, amelyen v&iacute;gan kaparg&aacute;ltak D&ouml;m&ouml;t&ouml;r csirk&eacute;i az im&eacute;nt
+elhaladt, b&uacute;z&aacute;val megrakott szek&eacute;r nyom&aacute;ban.&mdash;D&ouml;g&ouml;lj&ouml;n meg ez a
+szem&eacute;t ott az &aacute;rokban!&mdash;k&aacute;romkodott v&eacute;rbenforg&oacute; szemmel a munk&aacute;s
+&eacute;s f&eacute;lkarj&aacute;t &eacute;gnek emelve, rettent&#337; &aacute;tkot mondott a m&#369;v&eacute;sz
+fej&eacute;re, ami&eacute;rt m&aacute;sodszor is t&ouml;nkretette csal&aacute;di boldogs&aacute;g&aacute;t.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r sz&oacute;tlanul ballagott a b&uacute;zak&eacute;v&eacute;k alatt csikorg&oacute;, s&iacute;r&oacute;,
+ny&ouml;gd&eacute;csel&#337;, jajgat&oacute; szek&eacute;r ut&aacute;n, amelynek tetej&eacute;n barna suhanc
+&ouml;lelgetett egy kipirult parasztle&aacute;nyk&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;No most azt&aacute;n csakugyan v&eacute;geztem az asszonyokkal &mdash;s&oacute;hajtott
+keserves haragj&aacute;ban.&mdash;Az asszonyok m&eacute;g arra sem m&eacute;lt&oacute;k, hogy
+mint&aacute;t vegy&uuml;nk r&oacute;luk antik eposzok alakjaihoz. Undorodom a
+fajt&aacute;jukt&oacute;l, becstelen n&#337;st&eacute;ny valamennyi.</p>
+
+<p>De csak az els&#337; f&ouml;lgerjed&eacute;s&eacute;ben volt ilyen kegyetlen &eacute;s
+igazs&aacute;gtalan. Mire oda&eacute;rt a kis gyerty&aacute;nfaliget sz&eacute;l&eacute;re, agy&aacute;r&oacute;l
+sz&eacute;pen leh&uacute;z&oacute;dott a v&eacute;r sz&iacute;ve t&aacute;j&eacute;k&aacute;ra &eacute;s haragja f&ouml;lolvadt a
+megad&aacute;s &eacute;s megbocs&aacute;jt&aacute;s szelid fatalizmus&aacute;ban.</p>
+
+<p>&mdash;Sors bona, nihil aliud&mdash;ism&eacute;telgette mag&aacute;ban megb&eacute;k&eacute;lve &eacute;s
+leheveredett egy k&ouml;k&eacute;nybokor al&aacute; &eacute;s az &eacute;gen legel&eacute;sz&#337;
+b&aacute;r&aacute;nyfelh&#337;ket n&eacute;zegette.&mdash;Annyi az eg&eacute;sz&mdash;vonta le mindebb&#337;l a
+tanuls&aacute;got,&mdash;hogy nekem nem val&oacute; az asszonyokkal val&oacute;
+kis&eacute;rletez&eacute;s. V&eacute;kony Gy&ouml;rgygyel nem tudom ki&aacute;llani a
+konkurrenci&aacute;t. Mi&eacute;rt? Mert b&aacute;rmily al&aacute;val&oacute;, nyomorult, piszkos,
+izg&aacute;ga &eacute;s hirtelenkez&uuml; ember ez a V&eacute;kony, Juliska m&eacute;gis &#337;t
+szereti, nem pedig engem. Tehet err&#337;l Juliska? Nem. Sem &#337;, sem
+V&eacute;kony Gy&ouml;rgy, sem &eacute;n. Sors bona, nihil aliud.</p>
+
+<p>&Eacute;s elhat&aacute;rozta, hogy h&aacute;tat ford&iacute;t a vil&aacute;gi &eacute;let minden hiu
+pomp&aacute;j&aacute;nak &eacute;s &eacute;let&eacute;t a j&oacute;l fel&ouml;lt&ouml;z&ouml;tt, s&#369;r&#369; ruhared&#337;k alatt
+im&aacute;dkoz&oacute; szent asszonyoknak &eacute;s stigmatiz&aacute;lt sz&uuml;zeknek szenteli
+valamely kolostor h&#369;v&ouml;s cell&aacute;j&aacute;ban.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="XI" id="XI"></a>XI.</h2>
+
+
+<p>B&uacute;cs&uacute; napj&aacute;n &eacute;rkezett D&ouml;m&ouml;t&ouml;r a Sz&#369;z M&aacute;ri&aacute;r&oacute;l elnevezett gy&uuml;di
+francisk&aacute;nus kolostor kapuj&aacute;hoz. P&eacute;csr&#337;l, Sikl&oacute;sr&oacute;l, Moh&aacute;csr&oacute;l &eacute;s
+Szlav&oacute;nia &eacute;szaki r&eacute;sz&eacute;b&#337;l &ouml;sszesereglett zar&aacute;ndokok verejt&eacute;kezve
+kapaszkodtak a magas dombra, amelynek tetej&eacute;n rom&aacute;n
+egyszer&#369;s&eacute;g&eacute;ben, avult &eacute;s ig&eacute;nytelen sz&eacute;ps&eacute;g&eacute;nek &aacute;hitatos b&aacute;j&aacute;val
+csalogatta megtisztul&aacute;sra szomjas hiveit Assisi szent Ferenc
+k&eacute;ttorny&uacute;, piroscserepes, omladtvakolatos temploma. A klastrom
+maga v&aacute;rszer&#369;, hatalmas &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny, amelynek XII. sz&aacute;zadbeli
+alapzat&aacute;ra M&aacute;ria Ter&eacute;zia korabeli rokok&oacute; kupola borult valami
+b&#337;kez&#369;, de sajnos, a st&iacute;lusokhoz nem &eacute;rt&#337; Mec&eacute;n&aacute;s j&oacute;volt&aacute;b&oacute;l. A
+z&aacute;rda falait fel&eacute;nyire ellepte a z&ouml;ld repk&eacute;ny s pill&eacute;reinek
+l&aacute;bazat&aacute;n&aacute;l piros &eacute;s s&aacute;rga k&ouml;vi r&oacute;zs&aacute;k virultak. &Eacute;szaki oldala
+majdnem f&uuml;gg&#337;legesen meredek k&#337;szirtekre t&aacute;maszkodott, amelyeknek
+reped&eacute;seib&#337;l satnya feny&#337;bokrok dugt&aacute;k ki fej&uuml;ket a napsug&aacute;r
+fel&eacute;. D&eacute;lr&#337;l sz&aacute;zados k&#337;risf&aacute;k &eacute;s geszteny&eacute;sek koron&aacute;ja
+&aacute;rny&eacute;kolta a feh&eacute;ren izz&oacute; m&eacute;szk&#337;falakat. Az &eacute;p&uuml;let hossz&aacute;ban,
+olasz m&oacute;dra, d&oacute;r oszlopokon nyugv&oacute;, sz&eacute;les korridor futott v&eacute;gig,
+amelynek &aacute;rny&eacute;k&aacute;ban brevi&aacute;riumot olvastak a noviciusok.</p>
+
+<p>&mdash;J&oacute;, h&#369;s helyecske ez&mdash;gondolta J&aacute;nos &eacute;s a sz&iacute;ve
+f&ouml;lmosolygott.&mdash;Itt fogom apr&oacute; terrakott&aacute;imat mint&aacute;zgatni a
+hajnali harmatt&oacute;l k&ouml;nnyez&#337; boltivek alatt.</p>
+
+<p>A szikl&aacute;ba v&aacute;jt szerpentin &uacute;ton lusta szamarak vizes t&ouml;ml&#337;ket
+cipeltek. A templom el&#337;tti t&eacute;ren s&aacute;torok alatt r&oacute;zsaf&uuml;z&eacute;reket &eacute;s
+cig&aacute;nypecseny&eacute;t &aacute;rultak, a l&eacute;lek &eacute;s a test egyszer&#369; t&aacute;pl&aacute;l&eacute;kait.
+A s&aacute;trak k&ouml;r&uuml;l halk zsibong&aacute;ssal terefer&eacute;ltek a zar&aacute;ndokok.
+F&eacute;rfiak hatalmas templomi z&aacute;szl&oacute;kat emeltek a magasba, asszonyok
+batyukat szorongattak a h&oacute;nuk alatt, amelyek a szerzeteseknek
+hozott aj&aacute;nd&eacute;kokt&oacute;l voltak s&uacute;lyosak. M&aacute;ria-dalok ig&eacute;nytelen
+mel&oacute;di&aacute;ja zsongott a templom k&ouml;r&uuml;l s a b&#369;nb&aacute;nat &eacute;s fogadalom
+mormol&aacute;sa kis&eacute;rte, mint basso continuo a r&eacute;gi egyh&aacute;zi muzsik&aacute;ban.
+N&eacute;h&aacute;nyan s&iacute;rtak &eacute;s fennen ki&aacute;ltoztak b&#369;nbocs&aacute;nat ut&aacute;n. Ifj&uacute;
+p&aacute;rok idehozt&aacute;k j&ouml;vend&#337; rem&eacute;nys&eacute;g&uuml;ket s az elnehezedett
+menyecsk&eacute;k avat&aacute;sra k&eacute;sz&uuml;ltek, Istennek aj&aacute;nlv&aacute;n leend&#337;
+els&#337;sz&uuml;l&ouml;tt&uuml;ket. M&eacute;zeskal&aacute;csosok, perecesek, sz&oacute;davizes &eacute;s
+s&ouml;r&aacute;rusok, olvas&oacute;kat farigcs&aacute;l&oacute; koldusok, gy&uuml;m&ouml;lcs&ouml;s kof&aacute;k
+&aacute;rulgatt&aacute;k holmijukat, egy-egy kiemelked&#337; ponton vil&aacute;gi papok
+buzd&iacute;tott&aacute;k h&iacute;veiket a vezekl&eacute;sre. A k&eacute;t torony minden harangja
+z&uacute;gott s a m&eacute;lyben kanyarg&oacute; feh&eacute;r orsz&aacute;g&uacute;t m&eacute;g egyre ontotta
+z&aacute;szl&oacute;k alatt menetel&#337;, im&aacute;dkoz&oacute;, lit&aacute;ni&aacute;z&oacute; sz&aacute;zadait az egyh&aacute;z
+b&#369;nb&aacute;n&oacute; hadsereg&eacute;nek. Hegyet-v&ouml;lgyet, templomot s a f&ouml;ld h&aacute;t&aacute;n
+ny&uuml;zsg&#337; tarka-barka embert&ouml;meget meleg, aranyos f&eacute;nyf&uuml;rd&#337;ben
+mer&iacute;tette az &iacute;zz&oacute; j&uacute;liusi nap.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r megv&aacute;rta, m&iacute;g lesz&aacute;ll az est &eacute;s a templom k&ouml;rny&eacute;k&eacute;n a
+telihold ez&uuml;stj&eacute;ben &uacute;sz&oacute; &eacute;g boltozata alatt elpihennek a
+zar&aacute;ndokok. Azt&aacute;n bekopogtatott a klastrom t&ouml;lgykapuj&aacute;n &eacute;s &eacute;jjeli
+sz&aacute;ll&aacute;st k&eacute;rt a bar&aacute;tokt&oacute;l.</p>
+
+<p>L&#337;rinc testv&eacute;r, terci&aacute;rius bar&aacute;t, port&aacute;s &eacute;s &eacute;jjeli &#337;r k&eacute;szs&eacute;ggel
+nyitott ajt&oacute;t a sz&aacute;las f&eacute;rfi&uacute;nak &eacute;s egyenesen a refekt&oacute;riumba
+vezette. Le&uuml;ltette, &eacute;telt &eacute;s poh&aacute;r bort tett el&eacute;je &eacute;s
+figyelmeztette, hogy otthon van, itt minden az &ouml;v&eacute; az Ur J&eacute;zus
+nev&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Csak egy&eacute;k-igy&eacute;k nyugodtan Domine spectabilis, esteb&eacute;d ut&aacute;n
+pedig sz&oacute;l&iacute;tsa meg a f&#337;tisztelend&#337; gv&aacute;rdi&aacute;nt.</p>
+
+<p>L&#337;rinc testv&eacute;r k&ouml;v&eacute;r, alacsony, v&ouml;r&ouml;sarcu, ny&aacute;jas tekintet&#369;
+f&eacute;rfi&uacute; volt, vil&aacute;gosk&eacute;k szem&eacute;b&#337;l csupa der&#369; &eacute;s gondtalans&aacute;g
+sug&aacute;rzott, r&ouml;vid s&ouml;rte haja &eacute;s &uuml;tk&ouml;z&#337; bajusza, szak&aacute;lla is v&ouml;r&ouml;s.
+V&ouml;r&ouml;s bar&aacute;tnak h&iacute;vt&aacute;k a k&ouml;rny&eacute;ken, ahol minden p&eacute;nteken
+&ouml;sszegy&#369;jt&ouml;tte a csirk&eacute;ket, a krumplit, kukoric&aacute;t &eacute;s toj&aacute;st;
+v&ouml;r&ouml;s bar&aacute;t volt a neve a par&oacute;chi&aacute;kon, ahol koldul&oacute; k&ouml;r&uacute;tj&aacute;ban
+megfordult &eacute;s szentk&eacute;pekkel, csikland&oacute;s anekdot&aacute;kkal &eacute;s burn&oacute;ttal
+kedveskedett a h&aacute;zbelieknek. L&#337;rinc reprezent&aacute;lta kifel&eacute; a
+klastromot, &#337; int&eacute;zte a gazdas&aacute;gi &uuml;gyeket, &#336; adta el a borjukat
+&eacute;s szerezte be az anyakoc&aacute;kat a v&aacute;s&aacute;ron, &#337; volt a z&aacute;rda fin&aacute;nca,
+v&aacute;mszed&#337;je, sz&aacute;mad&oacute;ja, &eacute;lelmez&#337;je, k&ouml;nyvviv&#337;je, &#337; maga &uacute;gy szokta
+mondani, hogy egysz&oacute;val, Isten bocs&aacute;ssa meg a b&#369;n&eacute;t, &#337; volt
+Assisi szent Ferenc konventj&eacute;nek a zsidaja.</p>
+
+<p>L&#337;rinc pontosan ell&aacute;tta a harangoz&oacute;, d&eacute;k&aacute;n, sekresty&eacute;s, kulcs&aacute;r,
+kert&eacute;sz, vincell&eacute;r, majoros &eacute;s isp&aacute;n hivatal&aacute;t s emellett mindig
+a faluban, Zsuzs&aacute;nna asszony &uacute;tsz&eacute;li korcsm&aacute;j&aacute;ban, a szomsz&eacute;dos
+z&aacute;rd&aacute;kban &eacute;s a pl&eacute;b&aacute;nosok konyh&aacute;j&aacute;n csavargott, udvarolt a
+papgazdasszonyoknak, tan&aacute;csokat adott a szobale&aacute;nyoknak,
+eligaz&iacute;totta a veszeked&#337; szomsz&eacute;dok &uuml;gyeit, kirepar&aacute;lta az &oacute;r&aacute;kat
+&eacute;s doh&aacute;nyv&aacute;g&oacute;kat, gyerekeknek j&aacute;t&eacute;kokat faragott, csak &#337; tudn&aacute;
+megmondani, hogy mik&eacute;ppen v&eacute;gezte el mindezt a maga
+piszmog&oacute;-szuszog&oacute;, fontoskod&oacute; &eacute;s anekd&oacute;t&aacute;z&oacute; modor&aacute;ban. T&eacute;ny az,
+hogy k&ouml;r&uuml;l&ouml;tte &eacute;s ut&aacute;na minden rendbe j&ouml;tt &eacute;s f&ouml;l&eacute;l&eacute;nk&uuml;lt; &#337; maga
+ezt azzal szokta magyar&aacute;zni, hogy m&eacute;g soha &eacute;let&eacute;ben nem volt
+haragos &eacute;s mindig &eacute;rtette a m&oacute;dj&aacute;t annak, mint kell m&aacute;sokat
+vid&aacute;man megdolgoztatni.</p>
+
+<p>A gv&aacute;rdi&aacute;n szent&eacute;let&uuml; &eacute;s tud&oacute;s egyh&aacute;zi f&eacute;rfi&uacute; volt; a vik&aacute;rius
+nagy sz&oacute;nok &eacute;s lelkip&aacute;sztor; a magisterek is derekasan &eacute;rtett&eacute;k a
+maguk mesters&eacute;g&eacute;t, de L&#337;rinc testv&eacute;r volt az eg&eacute;sz kis birodalom
+lelke, esze &eacute;s korm&aacute;nyz&oacute;ja, ami a f&ouml;ldi &eacute;let &uuml;gyes-bajos dolgait
+illeti. Az &#337; pall&eacute;rozatlan elm&eacute;je, amely sem az egyh&aacute;zaty&aacute;k
+&iacute;r&aacute;sait, sem a rendszab&aacute;lyok komoly tilalmait, sem az &eacute;gi
+m&#369;v&eacute;szetek titkait nem ismerte, pomp&aacute;san eligazodott a prof&aacute;n
+vil&aacute;g sokszor szennyes &eacute;s rosszillatu labirintus&aacute;ban s az &eacute;gi
+dolgokat f&ouml;lszentelt el&ouml;lj&aacute;r&oacute;ira bizv&aacute;n, &#337; buzg&oacute;n munk&aacute;lja az Ur
+szolg&aacute;inak j&oacute;l&eacute;t&eacute;t, a z&aacute;rda rendj&eacute;t &eacute;s biztons&aacute;g&aacute;t. K&eacute;ts&eacute;gtelen,
+hogy a Mindenhat&oacute;nak f&ouml;l&ouml;tte kedves az &#337; j&aacute;mbor szorgoskod&aacute;sa,
+mert mindenki azzal szolg&aacute;lja az &#336; dics&#337;s&eacute;g&eacute;t, amihez &eacute;rt.</p>
+
+<p>L&#337;rinc testv&eacute;r nagyon rokonszenvesnek tal&aacute;lta a szobr&aacute;szt, mert
+hatalmas test&eacute;b&#337;l, ny&aacute;jas pillant&aacute;s&aacute;b&oacute;l, orgona b&uacute;g&aacute;s&aacute;ra
+eml&eacute;keztet&#337; hangj&aacute;b&oacute;l azt k&ouml;vetkeztette, hogy eg&eacute;szs&eacute;ges &eacute;s vid&aacute;m
+emberrel van dolga. Vacsora ut&aacute;n a gv&aacute;rdi&aacute;nhoz vezette, &eacute;jjeli
+sz&aacute;ll&aacute;st k&eacute;rt sz&aacute;m&aacute;ra &eacute;s elkalauzolta egy M&aacute;ria-k&eacute;ppel &eacute;kes,
+kicsiny, feh&eacute;r cell&aacute;ba s nyugodalmat k&iacute;v&aacute;nva neki, &eacute;jjeli
+szekr&eacute;ny&eacute;re f&eacute;l liter bort helyezett, bizalmasan mosolyogv&aacute;n.</p>
+
+<p>...D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos pedig, felv&eacute;tetv&eacute;n a szerzet harmadik rendj&eacute;be,
+a laikus fr&aacute;terek k&ouml;z&eacute;, nagyon j&oacute;l tal&aacute;l&aacute; hely&eacute;t a gy&uuml;di bar&aacute;tok
+t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ban.</p>
+
+<p>Bonaventura atya, a konvent gv&aacute;rdi&aacute;nja ek&eacute;ppen gratul&aacute;lt a
+f&ouml;lv&eacute;telhez:</p>
+
+<p>&mdash;Carissime fr&aacute;ter, kedves fi&uacute;nk J&aacute;nos, ne v&eacute;ljed, hogy bel&eacute;pv&eacute;n
+a francisk&aacute;nusok harmadik rendj&eacute;be, nem tal&aacute;lsz magadhoz val&oacute;
+t&aacute;rsas&aacute;got a mennyei m&#369;v&eacute;szetek vir&aacute;gos kertj&eacute;ben. Nem
+fennh&eacute;j&aacute;z&aacute;sb&oacute;l, de Isten dics&#337;s&eacute;g&eacute;re legyen mondva, szerzet&uuml;nk
+sz&aacute;mtalan fejedelmi szem&eacute;lyt, hatvanhat p&aacute;p&aacute;t, t&iacute;zn&eacute;l t&ouml;bb
+szentet, majdnem ugyanannyi boldogot &eacute;s k&eacute;t stigmatiz&aacute;lt sz&uuml;zet
+sz&aacute;ml&aacute;l terci&aacute;rius testv&eacute;rei k&ouml;z&ouml;tt, akiknek soraiban a
+tudom&aacute;nyoknak nem egy kimagasl&oacute; fejedelm&eacute;t: Dant&eacute;t, Petrarc&aacute;t,
+Boccacci&oacute;t, Columbus Krist&oacute;fot, Vasco di Gam&aacute;t, Cervantest,
+Galileit, Volt&aacute;t s a te szent mesters&eacute;gednek olyan kit&#369;n&#337;s&eacute;geit
+tudja f&ouml;lmutatni, mint Cimabue, Giotto, Rafael Santi &eacute;s
+Michelangelo Buonarotti. Rem&eacute;lem, itt e csendes &eacute;s egyszer&#369;
+hajl&eacute;k boltozatai alatt neked is er&#337;t &eacute;s j&oacute;kedvet ad a
+Szentl&eacute;lek, hogy dics&#337;s&eacute;g&eacute;t Hozz&aacute; m&eacute;lt&oacute; alkot&aacute;sokkal &ouml;regb&iacute;tsed.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;s szeg&eacute;nyeink kincst&aacute;ra Domine spectabilis v&eacute;s&#337;je r&eacute;v&eacute;n
+tekint&eacute;lyesen meggyarapodj&eacute;k. Ugyis &uacute;j teny&eacute;szbik&aacute;t kell venn&uuml;nk
+a kiv&eacute;nhedt lusta d&ouml;g Bety&aacute;r hely&eacute;be&mdash;tette hozz&aacute; b&ouml;lcsen L&#337;rinc
+fr&aacute;ter, a majordomus.</p>
+
+<p>&mdash;Hallgass, oktondi fr&aacute;ter&mdash;intette &#337;t &ouml;sszer&aacute;ncolt szem&ouml;ld&ouml;kkel
+a gv&aacute;rdi&aacute;n,&mdash;te csak a m&aacute;rt&aacute;sokhoz &eacute;s a sal&aacute;t&aacute;khoz sz&oacute;lj, ha
+k&eacute;rd&#337;re vonnak el&ouml;lj&aacute;r&oacute;id.</p>
+
+<p>Bonaventura atya szik&aacute;r, magas, villog&oacute; szem&#369; &eacute;s s&aacute;padt &aacute;br&aacute;zat&uacute;
+f&eacute;rfi&uacute; vala, a b&ouml;jtt&#337;l, im&aacute;t&oacute;l, olvas&aacute;st&oacute;l &eacute;s asztm&aacute;t&oacute;l hajlott
+&eacute;s roskadoz&oacute;. Kopasz feje kimagaslott t&aacute;rsai v&aacute;lla f&ouml;l&ouml;tt, de
+tudom&aacute;nya, j&aacute;mbors&aacute;ga &eacute;s irgalmass&aacute;ga is t&uacute;lragyogta
+valamennyi&eacute;t. Megvetette az alkohol &eacute;s a doh&aacute;nyz&aacute;s &ouml;r&ouml;meit; de
+szeliden eln&eacute;zte, hogy t&aacute;rsai nagyrabecs&uuml;lt&eacute;k e k&eacute;t j&aacute;mbor &eacute;s
+&eacute;lvezetes narkotikumot. Lelkip&aacute;sztori teend&#337;i v&eacute;gezt&eacute;vel
+visszavonult a klastrom k&ouml;nyvt&aacute;r&aacute;ba, s ott rendj&eacute;nek halhatatlan
+szellemeivel oltogatta lelk&eacute;nek &ouml;r&ouml;k szomj&uacute;s&aacute;g&aacute;t. V&eacute;d&#337;szentj&eacute;nek
+szent Bonaventur&aacute;nak, alexandriai S&aacute;ndornak, Antonius Andre&aacute;nak
+teol&oacute;giai munk&aacute;iban &eacute;pp oly j&aacute;rtas volt, mint az exeg&eacute;ta p&aacute;duai
+Antal, a hisztorikus aquilai Bern&aacute;t, a k&aacute;nonjog&aacute;sz Monaldus, a
+moralista erfurti J&aacute;nos, a filol&oacute;gus Alexander de Villa Dei
+Gallus, a term&eacute;szettud&oacute;s Roger Bacon, vagy a b&ouml;lcsel&#337; Morus Tam&aacute;s
+&iacute;r&aacute;saiban. Ott b&uacute;v&aacute;rkodott mindennap, m&iacute;g csak az esti s&ouml;t&eacute;ts&eacute;g
+le nem ereszkedett a kolostor hagymaalaku kupol&aacute;j&aacute;ra. Akkor
+pihenni t&eacute;rt, hogy j&oacute; p&eacute;ld&aacute;val j&aacute;rjon el&#337;l alattval&oacute;inak s m&aacute;snap
+reggel, a hajnal dereng&eacute;s&eacute;re els&#337;nek legyen talpon a templom
+k&oacute;rus&aacute;n, a k&ouml;z&ouml;s zsolozsm&aacute;z&aacute;son.</p>
+
+<p>Helyettese a vik&aacute;rius Anzelmus atya volt, a rendh&aacute;z predik&aacute;tora
+&eacute;s penitenti&aacute;riusa. Sz&eacute;les csont&uacute;, er&#337;s, nagyerej&uuml;, kem&eacute;ny
+leg&eacute;ny, a hangja kilom&eacute;terekig sz&aacute;rnyalt, amikor v&eacute;gigsz&aacute;ntott a
+b&#369;n&ouml;s&ouml;k lelkiismeret&eacute;n. Soha senki nem l&aacute;tta mosolyogni, s bor&aacute;t
+is oly zord m&eacute;lt&oacute;s&aacute;ggal itta a refekt&oacute;riumban, mintha hal&aacute;los
+m&eacute;rget &ouml;bl&iacute;tene le a tork&aacute;n. Hivei f&eacute;ltek t&#337;le, de t&ouml;k&eacute;letes
+megnyugv&aacute;ssal rakt&aacute;k l&aacute;bai el&eacute; b&#369;neiket; &eacute;des volt kez&eacute;b&#337;l a
+penitencia. A flagell&aacute;nusok k&eacute;j&eacute;vel sz&iacute;vt&aacute;k be mennyd&ouml;rg&#337;
+szidalmait &eacute;s fenyeget&eacute;seit. Mindenki megnyugv&aacute;ssal t&aacute;vozott
+t&#337;le, mert tudta, hogy szigor&uacute;bb bir&oacute; m&aacute;r &uacute;gysem &iacute;t&eacute;lhet f&ouml;l&ouml;tte
+sem itt, sem a m&aacute;svil&aacute;gon. Anzelmus atya gyanakodva &eacute;s h&#369;v&ouml;sen
+fogadta a szobr&aacute;szt. Nem volt j&oacute; v&eacute;lem&eacute;nye a m&#369;v&eacute;szekr&#337;l, akik a
+b&#369;n&ouml;s testet, az &eacute;rz&eacute;kis&eacute;g &eacute;s g&#337;g e cifra kopors&oacute;j&aacute;t, a h&uacute;st, a
+f&eacute;rgek t&aacute;pl&aacute;l&eacute;k&aacute;t &eacute;s k&eacute;jek ed&eacute;ny&eacute;t szem&eacute;rmetlen meztelens&eacute;gben
+&aacute;br&aacute;zolj&aacute;k. &#336; maga ugyan nem fordult el ily &aacute;br&aacute;zolatokt&oacute;l, mert
+azt vallotta, hogy a tiszta embernek minden tiszta &eacute;s naturalia
+non sunt turpia.</p>
+
+<p>Nem szerette, de t&#369;rte a m&#369;v&eacute;szt egyr&eacute;szt a gv&aacute;rdi&aacute;n kedv&eacute;&eacute;rt,
+aki a gy&uuml;di kolostort a h&eacute;t m&#369;v&eacute;szet hajl&eacute;k&aacute;v&aacute; szerette volna
+f&ouml;lavatni, m&aacute;sr&eacute;szt, mert ugyis sz&uuml;ks&eacute;g volt r&aacute; a templom
+restaur&aacute;l&aacute;sa v&eacute;gett. Az &ouml;reg egyh&aacute;z, amelyet II. G&eacute;za kir&aacute;ly
+1148-ban alap&iacute;tott, minden r&eacute;sz&eacute;ben f&ouml;luj&iacute;t&aacute;s &eacute;s csinos&iacute;t&aacute;s ut&aacute;n
+kiv&aacute;nkozott. R&eacute;gi k&eacute;pei, falfestm&eacute;nyei f&ouml;lpattogtak, a vakolat
+sz&aacute;mos helyen lehullt &eacute;s feh&eacute;r sebek bor&iacute;tott&aacute;k a m&eacute;ly k&eacute;k &eacute;s
+ragyog&oacute; v&ouml;r&ouml;s szenteket &eacute;s angyalokat. A domborm&#369;vek m&aacute;r alig
+voltak f&ouml;lismerhet&#337;k, a k&#337;szentek orr&aacute;t lecs&oacute;kolta a zar&aacute;ndokok
+rajong&aacute;sa. T&ouml;r&ouml;tt istenb&aacute;r&aacute;nyok &eacute;s csonka fesz&uuml;letek roskadoztak
+a falm&eacute;lyed&eacute;sekben. Ideje volt, hogy e siv&aacute;r roml&aacute;snak g&aacute;tat
+vessen a restaur&aacute;tor keze.</p>
+
+<p>&mdash;&Uuml;dv&ouml;s lesz, ha J&aacute;nos testv&eacute;r egy&uuml;tt dolgozik F&eacute;lix fr&aacute;terrel,
+aki a k&eacute;pek restaur&aacute;l&aacute;s&aacute;hoz &eacute;rt &eacute;s ev&eacute;gb&#337;l j&ouml;tt Gy&uuml;dre a raguzai
+kolostorb&oacute;l.</p>
+
+<p>&Iacute;gy hat&aacute;rozta meg a szobr&aacute;sz napi teend&#337;it Bonaventura atya, a
+gv&aacute;rdi&aacute;n, akinek izl&eacute;se a k&ouml;nyvek finom stilus&aacute;n, meg a k&ouml;t&eacute;sek,
+kapcsok, inici&aacute;l&eacute;k, miniat&#369;r&ouml;k enyhe b&aacute;j&aacute;n f&ouml;l&ouml;tt&eacute;bb
+kicsiszol&oacute;dott.</p>
+
+<p>F&eacute;lix &eacute;s J&aacute;nos testv&eacute;rek j&oacute;bar&aacute;tok lettek &eacute;s egy&uuml;tt munk&aacute;lkodtak
+az Isten h&aacute;z&aacute;nak kitakar&iacute;t&aacute;s&aacute;n. A k&eacute;t m&#369;v&eacute;sz hire elterjedt a
+k&ouml;rny&eacute;ken. P&eacute;csr&#337;l sz&aacute;mtalan fiatal k&#337;farag&oacute; &eacute;s
+templomfest&#337;leg&eacute;ny l&aacute;togatott el a csud&aacute;jukra.</p>
+
+<p>Pesten is megtudt&aacute;k, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos, a p&aacute;risi Grand Prix
+tulajdonosa, udvari tan&aacute;csos, a mesteriskola volt igazgat&oacute;ja a
+m&aacute;riagy&uuml;di kolostorban dolgozik, hogy b&#369;neit levezekelje.</p>
+
+<p>Piacella Garibaldi helyeselte a v&aacute;llalkoz&aacute;st:</p>
+
+<p>&mdash;Ott van, ahov&aacute; val&oacute;. A gy&uuml;di koldul&oacute; bar&aacute;tok m&eacute;g m&eacute;lt&aacute;nyolni
+tudj&aacute;k a grand art &uuml;res p&aacute;thosz&aacute;t.</p>
+
+<p>Az &ouml;reg Virgil megbotr&aacute;nkozva cs&oacute;v&aacute;lta a fej&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Nem tisztess&eacute;ges dolog: a kolostor b&aacute;sty&aacute;i m&ouml;g&eacute; b&uacute;jni a
+hitelez&#337;k el&#337;l.</p>
+
+<p>A k&aacute;v&eacute;h&aacute;zban nagyokat nevettek a karrier k&oacute;mikus befejez&eacute;s&eacute;n, a
+Bank r.-t. igazgat&oacute;s&aacute;ga pedig int&eacute;zkedett, hogy D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos
+szobr&aacute;sznak a m&aacute;riagy&uuml;di kolostorban netal&aacute;nt&aacute;n elk&eacute;sz&uuml;lt munk&aacute;i
+a h&aacute;romezer korona t&#337;ke, a kamatok &eacute;s a perk&ouml;lts&eacute;g erej&eacute;ig
+lefoglaltattassanak &eacute;s azokra v&eacute;grehajt&aacute;s vezettess&eacute;k.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="XII" id="XII"></a>XII.</h2>
+
+
+<p>Frater F&eacute;lix egy ragyog&oacute; d&eacute;lel&#337;tt az apsis sz&iacute;nes ablak&uuml;vegein
+&aacute;tsz&#369;r&#337;d&#337; napf&eacute;nyben, az olt&aacute;r f&ouml;l&ouml;tt lebeg&#337; Atyaisten
+vakolatsebeit gy&oacute;gy&iacute;tgatv&aacute;n, k&eacute;rd&eacute;ssel fordult a szobr&aacute;szhoz:</p>
+
+<p>&mdash;Mit sz&oacute;l Carissime ehhez a hitv&aacute;ny m&aacute;sol&aacute;shoz? Kedvem volna,
+hogy levakarjam az eg&eacute;szet &eacute;s olyan Giottot kanyar&iacute;tsak hely&eacute;be,
+amelyt&#337;l el&aacute;llna a gvardi&aacute;n l&eacute;lekzete.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;n azt hiszem, hogy a r&eacute;gi mesterek ir&aacute;nt tartoz&oacute; tisztelet
+ok&aacute;b&oacute;l ...</p>
+
+<p>&mdash;Eh mit, tisztelet,&mdash;v&aacute;gott k&ouml;zbe az indulatos raguzai&mdash;itt nem
+kegyeletr&#337;l, hanem m&#369;v&eacute;szetr&#337;l van sz&oacute;, bar&aacute;tom.</p>
+
+<p>&mdash;Azt akartam mondani,&mdash;fejezte be J&aacute;nos&mdash;hogy a restaur&aacute;tor csak
+a falreped&eacute;sek bet&ouml;m&eacute;s&eacute;re, a vakolat meger&#337;s&iacute;t&eacute;s&eacute;re, a
+fest&eacute;kr&eacute;teg megragaszt&aacute;s&aacute;ra, sz&oacute;val a status quo konzerv&aacute;l&aacute;s&aacute;ra
+v&aacute;llalkozz&eacute;k.</p>
+
+<p>Frater F&eacute;lix apr&oacute;, hegyes orr&uacute;, kutat&oacute; szem&#369;, lobog&oacute; sz&uuml;rke haj&uacute;,
+sz&aacute;raz, feketeb&#337;r&uuml;, csontos, inas &ouml;reg leg&eacute;ny volt, aki j&aacute;mbor &eacute;s
+aszketikus szenteket, mennyei tisztas&aacute;g&uacute; Madonn&aacute;kat, gyermekded
+angyalk&aacute;kat tudott festeni, mint Fra Angelico, de &eacute;ppen &uacute;gy
+szerette a bort, a dalt, a csavarg&oacute;szabads&aacute;got &eacute;s az asszony
+cs&oacute;kj&aacute;t, mint m&aacute;sik nagy el&#337;dje, Fra Filippo Lippi. J&oacute;bar&aacute;ts&aacute;gban
+volt a m&#369;v&eacute;szetekkel, pajt&aacute;skodott &eacute;s kom&aacute;zott vel&uuml;k. A r&eacute;gi
+mesterek remekm&#369;vei nem keltettek benne szent elragadtat&aacute;st, mert
+&uacute;gy tekintette azokat, mint az orvos a betegeit. Semmi
+tiszteletet nem &eacute;rzett a nagyok ir&aacute;nt, mint ahogy a vadember is
+megveri a fetis&eacute;t, ha p&oacute;rul j&aacute;rt a vad&aacute;szatokon; a harangoz&oacute;
+lehordja szent Antalt, ha nem vezeti nyom&aacute;ra elveszett
+dug&oacute;h&uacute;z&oacute;j&aacute;nak. Ismerv&eacute;n a r&eacute;gi k&eacute;pek t&ouml;r&eacute;keny anyag&aacute;t, a r&eacute;gi
+m&#369;v&eacute;szek naiv receptjeit, m&aacute;r azt hitte, hogy f&ouml;l&ouml;tt&uuml;k &aacute;ll, vagy
+legal&aacute;bb is k&eacute;pviseli &eacute;s helyettes&iacute;teni tudja &#337;ket. Szent&uuml;l
+hitte, hogy &uacute;jra tudn&aacute; festeni a kontinens &ouml;sszes m&uacute;zeumait &eacute;s
+most d&uuml;hbe j&ouml;tt, hogy J&aacute;nos oly m&eacute;ly kegyelettel emlegeti a
+r&eacute;gieket.</p>
+
+<p>&mdash;Ha tudn&aacute; Carissime, hogy mily k&ouml;nny&#369; kereszt&uuml;l l&aacute;tni a
+nagymesterek boszork&aacute;nyosan &uuml;gyes, de sablonos
+szemf&eacute;nyveszt&eacute;sein, ha ismern&eacute; Vasari, Ghiberti, Leonardo da
+Vinci receptjeit, akkor megengedn&eacute; nekem, hogy olyan antik
+k&eacute;peket gy&aacute;rtsak, amelyekr&#337;l csak az id&#337; patin&aacute;ja hi&aacute;nyzik, hogy
+t&ouml;k&eacute;letesebbek legyenek az eredetiekn&eacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Csak nem?&mdash;k&eacute;rdezte megr&ouml;k&ouml;ny&ouml;dve a szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>Frater F&eacute;lix, nem t&ouml;r&#337;dve a szent hely mennyei csendj&eacute;vel &eacute;s
+&aacute;h&iacute;tat&aacute;val, d&ouml;rg&#337; hangon magyar&aacute;zta tov&aacute;bb:</p>
+
+<p>&mdash;Teophilus Presbyter meg&iacute;rta, hogy mik&eacute;ppen kell az
+&uuml;vegfestm&eacute;nyek zafirk&eacute;k, z&ouml;ld, feh&eacute;r &eacute;s biborszin&#369; disz&iacute;tm&eacute;nyeit
+elhelyezni. A sz&eacute;lekre pedig&mdash;mond&aacute;&mdash;rajzolj k&ouml;r&ouml;ket &eacute;s ind&aacute;kat
+&eacute;s azokba vir&aacute;gokat &eacute;s leveleket oly m&oacute;don, ahogy a festett
+bet&uuml;ket disz&iacute;tik.</p>
+
+<p>&mdash;Eh, ez gyerekes fecseg&eacute;se a kezdetleges, dadog&oacute;, tapogat&oacute;dz&oacute;,
+k&ouml;z&eacute;pkori bar&aacute;tm&#369;v&eacute;szetnek&mdash;vetette oda J&aacute;nos inger&uuml;lten.</p>
+
+<p>&mdash;Gyerekes, dadog&oacute;, kezdetleges tapogat&oacute;dz&aacute;s? J&oacute;. Mondok
+nagyobbat. D&uuml;rer Albertnek is van receptje az emberi test
+ar&aacute;nyair&oacute;l. Vegy&uuml;k el&#337;sz&ouml;r a fejet, milyen saj&aacute;ts&aacute;gos
+g&ouml;mb&ouml;ly&uuml;s&eacute;ge van, azt&aacute;n a t&ouml;bbi r&eacute;szeket, az arcot, orrot,
+szemeket, sz&aacute;jat, ki- &eacute;s behajl&aacute;saikkal ...</p>
+
+<p>&mdash;D&uuml;rer Albert tud&aacute;kos n&eacute;met pedag&oacute;gus.</p>
+
+<p>&mdash;Gondolja? H&aacute;t azt tudja-e Carissime, hogy mik&eacute;ppen &aacute;br&aacute;zolunk
+valakit, aki t&ouml;bb szem&eacute;ly t&aacute;rsas&aacute;g&aacute;ban besz&eacute;l? Hallgasson ide. Ha
+r&aacute;besz&eacute;l&eacute;sr&#337;l van sz&oacute; &eacute;s az illet&#337; k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; okok alapj&aacute;n
+bizony&iacute;t valamit, fogja meg jobbkez&eacute;nek ujjaival a balk&eacute;z egy
+ujj&aacute;t, behajl&iacute;tv&aacute;n a k&eacute;t legkisebb ujat &eacute;s forduljon elsz&aacute;nt
+arccal, besz&eacute;l&eacute;st felt&uuml;ntet&#337; kiss&eacute; nyilt sz&aacute;jjal a n&eacute;p fel&eacute;. A
+n&eacute;p a sz&oacute;nok arc&aacute;ba tekint, b&aacute;mulatot kifejez&#337; taglejt&eacute;ssel.</p>
+
+<p>&mdash;H&aacute;t ezt meg hogy tal&aacute;lta ki, ha szabad megk&eacute;rdeznem?</p>
+
+<p>&mdash;Nem &eacute;n tal&aacute;ltam ki, hanem Leonardo da Vinci
+&iacute;rta&mdash;m&eacute;ltatlankodott a fr&aacute;ter &eacute;s az Atya&uacute;risten feje &eacute;s v&aacute;lla
+k&ouml;z&eacute; nagy csom&oacute; ultramarint s&uuml;lyesztett a vakolatba.&mdash;L&aacute;tja, mily
+k&ouml;nny&#369; dolog egy Leonardo-k&eacute;pet el&#337;&aacute;ll&iacute;tani. A hallgat&oacute;k
+b&aacute;mulatot kifejez&#337; arccal a sz&oacute;nok fel&eacute; tekintenek. Igy &aacute;llunk
+Carissime a legnagyobb fest&#337;i l&aacute;ngelm&eacute;vel. Balkezembe fogom a
+recepteket a vil&aacute;g&iacute;t&aacute;s megv&aacute;laszt&aacute;s&aacute;r&oacute;l, a test tagjainak
+ar&aacute;nyair&oacute;l, a szinek kever&eacute;s&eacute;r&#337;l, a szem tizf&eacute;le szerep&eacute;r&#337;l, egy
+&uuml;tk&ouml;zet &aacute;br&aacute;zol&aacute;s&aacute;r&oacute;l &eacute;s jobb kezembe kapv&aacute;n az ecsetet, &uacute;jra
+megfestem az Anghiarii csat&aacute;t, amelynek, sajnos, elpusztult a
+kartonja. Ha akarom.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz lassan lem&aacute;szott az emelv&eacute;ny gerend&aacute;in a templom
+m&aacute;rv&aacute;ny padozat&aacute;ra. Meg&aacute;llt a keresztel&#337; k&uacute;t el&#337;tt, amelyen a
+Jord&aacute;n f&ouml;l&ouml;tt &ouml;sszecs&#337;d&uuml;lt n&eacute;pnek a nagy El&#337;hirn&ouml;k k&iacute;n&aacute;lta a
+megtisztul&aacute;s cseppjeit. A hatalmas Keresztel&#337; gladiatori teste
+magasan kidomborodott a relief s&iacute;kj&aacute;b&oacute;l. Bozontos feje a n&eacute;p fel&eacute;
+fordult &eacute;s ujjaival g&ouml;rcs&ouml;sen mutatott az &eacute;gre. K&ouml;r&uuml;l&ouml;tte kuty&aacute;k
+ugattak &eacute;s b&aacute;r&aacute;nyok b&eacute;gettek. A n&eacute;p sz&aacute;jt&aacute;tva b&aacute;mult.</p>
+
+<p>J&aacute;nos a m&#369;v&eacute;szet isteni &eacute;rtelm&eacute;r&#337;l &eacute;s az emberek pokoli
+ostobas&aacute;g&aacute;r&oacute;l gondolkozott. Esz&eacute;be jutott Piacella Garibaldi &eacute;s
+az &#337; aestopsichofizik&aacute;ja, a t&eacute;r k&eacute;pzete &eacute;s kifejez&eacute;se a
+jelens&eacute;gben. &Eacute;s &ouml;sszevetette azzal a tan&iacute;t&aacute;ssal, mint kellene az
+Anghiarii csat&aacute;t &uacute;jra megfesteni a Leonardo-f&eacute;le receptek
+alapj&aacute;n. Mily hi&uacute; &eacute;s haszontalan szavak! Mily elt&eacute;r&#337; &eacute;s
+ellens&eacute;ges felfog&aacute;sok, m&oacute;dszerek, elm&eacute;letek &eacute;s c&eacute;lok. Csak
+feneketlen siv&aacute;rs&aacute;gukban &eacute;s term&eacute;ketlens&eacute;g&uuml;kben hasonlatosak,
+vagyis abban, hogy egyetlen becs&uuml;letes alkot&aacute;s nem ker&uuml;l ki
+bel&#337;l&uuml;k. &Uacute;gy &eacute;rezte, hogy ha a m&#369;v&eacute;szet egy a f&ouml;ldr&#337;l az egekig
+&eacute;r&#337; f&eacute;listen, akkor Fra F&eacute;lix a heros csizm&aacute;j&aacute;hoz tapad&oacute; por,
+Garibaldi pedig a szem&uuml;veg, amellyel az ifj&uacute; arkangyal l&aacute;t&aacute;s&aacute;t
+elveszi a nagyk&eacute;p&#369; &eacute;s er&#337;szakos b&ouml;lcselet. &#336; maga pedig&mdash;s itt
+forr&oacute; el&eacute;rz&eacute;kenyed&eacute;s, b&uuml;szkes&eacute;g &eacute;s h&aacute;la l&aacute;ngjai gyulladtak ki az
+agy&aacute;ban&mdash;a m&#369;v&eacute;szet sz&iacute;ve, amely hittel, szerelemmel,
+elragadtat&aacute;ssal, az &iacute;zl&eacute;s Szentlelke &aacute;ltal vezetett biztos k&eacute;zzel
+osztja a sz&eacute;ps&eacute;g &aacute;ld&aacute;sait. Megf&uuml;rdeti &eacute;s megtiszt&iacute;tja az emberek
+lelk&eacute;t, mint v&eacute;d&#337;szentje, ama Keresztel&#337; J&aacute;nos, aki a meztelen
+emberi testet megm&aacute;rtotta az &uuml;dv&ouml;z&iacute;t&#337; habokban. Az is neh&eacute;zkes &eacute;s
+goromba volt a szavakban; s&aacute;sk&aacute;val &eacute;s mann&aacute;val t&aacute;pl&aacute;lkozott &eacute;s
+minden cicom&aacute;ja egy, az &aacute;gy&eacute;ka k&ouml;r&eacute; ker&iacute;tett birkab&#337;r vala; nem
+volt sem az alexandriai hittudom&aacute;nyi akad&eacute;mi&aacute;nak, sem a
+sinhedrionnak, sem a farizeusok jeruzs&aacute;lemi liceum&aacute;nak tagja. Nem
+ismerte a zeng&#337; szavak muzsik&aacute;j&aacute;t &eacute;s nem ivott a g&ouml;r&ouml;g filoz&oacute;fia
+r&eacute;szeg&iacute;t&#337; bor&aacute;b&oacute;l.</p>
+
+<p>J&oacute;zan, okos, kem&eacute;ny leg&eacute;ny volt, aki nem kereste sem az asszony,
+sem a fejedelmi udvar, sem a n&eacute;pek szeretet&eacute;nek b&oacute;d&iacute;t&oacute;
+nark&oacute;zis&aacute;t, mivel sz&iacute;ve tele volt az isteni szeretet m&aacute;mor&aacute;val.</p>
+
+<p>&mdash;Nem irigylem ezt az embert, mivel magamat egynek &eacute;rzem m&aacute;r
+vele.</p>
+
+<p>&Eacute;s f&eacute;lrevonult cell&aacute;j&aacute;ba, amelynek &eacute;szaki fal&aacute;ba hatalmas ablakot
+v&aacute;gatott neki a rend el&ouml;lj&aacute;r&oacute;ja. Bonaventura atya. A vil&aacute;goss&aacute;g
+j&oacute; magasr&oacute;l esett a k&eacute;sz&uuml;l&#337; szobrocsk&aacute;kra. Agyag, m&aacute;rv&aacute;ny, gipsz,
+er&#337;s, kem&eacute;ny, nem hasad&oacute; k&ouml;rtefa, elef&aacute;ntcsont &eacute;s
+alab&aacute;stromhas&aacute;bok hever&eacute;sztek a f&ouml;ld&ouml;n a mint&aacute;z&oacute; &aacute;llv&aacute;ny k&ouml;r&uuml;l. A
+sarokban kis kemence a terrakotta &eacute;s porcell&aacute;n ki&eacute;get&eacute;s&eacute;re.
+Val&oacute;s&aacute;gos kis g&ouml;l&ouml;ncs&eacute;rm&#369;hely. A falon Assisi szent Ferenc
+olajnyomat&uacute; k&eacute;pei: a szent stigmatiz&aacute;l&aacute;sa; Ferenc odaadja
+k&ouml;nt&ouml;s&eacute;t egy diderg&#337; szeg&eacute;nynek; a nagy szerzetes l&aacute;tom&aacute;sai. A
+fal mellett a szobr&aacute;sz &aacute;gya, durva feny&#337;fal&oacute;ca, b&aacute;r&aacute;nyb&#337;rrel
+letakarva, felette a megfesz&iacute;tett &uuml;dv&ouml;z&iacute;t&#337;, D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos f&aacute;b&oacute;l
+faragott remekm&#369;ve. K&eacute;sek, kalap&aacute;cs, f&uacute;r&oacute;, reszel&#337;,
+m&aacute;rv&aacute;nyf&#369;r&eacute;sz, gipszhorzsol&oacute;k, csiszol&oacute;k, olvaszt&oacute;t&eacute;gely, v&eacute;s&#337; az
+asztalon, a biblia, a kalend&aacute;rium, az Illi&aacute;s &eacute;s az Odyssea
+mellett. Az ablak el&#337;tt kalitka, amelynek r&aacute;csai k&ouml;z&uuml;l hangos,
+duhaj, szemtelen feketerig&oacute; dugdosta ki cs&#337;r&eacute;t, ha meg&eacute;hezett.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz boldogan n&eacute;zett k&ouml;r&uuml;l a m&#369;hely&eacute;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Ez az &eacute;let&mdash;d&ouml;rm&ouml;gte el&eacute;gedetten&mdash;az &eacute;let a munka. V&aacute;gy,
+gy&ouml;ny&ouml;r, teljes&uuml;l&eacute;s, siker, diadal, az mind nem &eacute;let. A munka, a
+verejt&eacute;k, a f&aacute;radts&aacute;g, a lecsillap&iacute;tott &eacute;hs&eacute;g, a kimer&uuml;lts&eacute;g ut&aacute;n
+k&ouml;vetkez&#337; alv&aacute;s, teringett&eacute;t, mint a medve, &uacute;gy tudok aludni
+manaps&aacute;g, ez az &eacute;let. Az embereknek az a bajuk, hogy tulsokat
+gondolkodnak, t&eacute;pel&#337;dnek, agg&oacute;dnak, besz&eacute;lnek, elemeznek,
+k&eacute;telkednek &eacute;s vit&aacute;znak, &eacute;letb&#337;l, hal&aacute;lb&oacute;l, boldogs&aacute;gb&oacute;l,
+f&aacute;jdalomb&oacute;l probl&eacute;m&aacute;t, hi&uacute;s&aacute;gb&oacute;l, &ouml;n&eacute;rzetb&#337;l, becsv&aacute;gyb&oacute;l,
+&eacute;rz&eacute;kenyked&eacute;sb&#337;l poklot, szerelemb&#337;l, csal&oacute;d&aacute;sb&oacute;l, hitb&#337;l,
+ki&aacute;br&aacute;ndul&aacute;sb&oacute;l programmot csin&aacute;lnak maguknak. Pedig az &eacute;let
+c&eacute;lja: k&ouml;rtef&aacute;t faragcs&aacute;lni, agyagot kiform&aacute;lni, bronzot
+meg&ouml;nteni, alab&aacute;stromot lecsiszolni, kiizzadni, elf&aacute;radni,
+lefek&uuml;dni, pihenni, aludni. Soha &eacute;letemben nem voltam ilyen
+vid&aacute;m, eg&eacute;szs&eacute;ges &eacute;s k&ouml;nny&#369;.</p>
+
+<p>Halkan kopogtattak. Bel&eacute;pett a szob&aacute;ba L&#337;rinc fr&aacute;ter, a
+konyhamester. Fiatal sert&eacute;s ropog&oacute;s, szalonn&aacute;s oldalbord&aacute;j&aacute;t,
+savany&iacute;tott ubork&aacute;t, egyik fel&eacute;re b&iacute;borv&ouml;r&ouml;s &#337;szibarackot, nagy
+kupa k&ouml;nny&#369; kerti bort, aranys&aacute;rga sz&#369;zdoh&aacute;nyt &eacute;s vadonat&uacute;j
+tajt&eacute;kpip&aacute;t tett a szobr&aacute;sz el&eacute;.</p>
+
+<p>&mdash;Ev&eacute;s el&#337;tt pedig egy poh&aacute;rka szilv&oacute;riumot! Olyan s&#369;r&#369;, cs&uacute;sz&oacute;s,
+sima, illatos, er&#337;s, lelkes egy ital, mint az &aacute;mbr&aacute;val
+szagos&iacute;tott szent kenet. Deo gracias.</p>
+
+<p>&mdash;Eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;re.</p>
+
+<p>Az ital &aacute;tmeleg&iacute;tette a sz&iacute;v&uuml;ket. A malac ropog&oacute;s szalonn&aacute;ja
+sz&eacute;tomlott a foguk alatt. S&#369;r&#369;n emelgett&eacute;k ajkukhoz a
+borospoharakat, amelynek &uuml;veglapj&aacute;n a k&eacute;ttornyos gy&uuml;di templom &eacute;s
+a gyermek J&eacute;zust, &ouml;lbentart&oacute; M&aacute;ria k&eacute;pe volt bekarcolva.</p>
+
+<p>&mdash;Pomp&aacute;s it&oacute;ka ez, Domine spectabilis&mdash;csettintett h&uacute;sos, piros
+nyelv&eacute;vel a k&ouml;v&eacute;r bar&aacute;t.&mdash;Ha ezt iszogatom, a p&eacute;csi p&uuml;sp&ouml;kkel sem
+cser&eacute;lek, Domine spectabilis.</p>
+
+<p>&mdash;Igaza van, L&#337;rinc.</p>
+
+<p>&Eacute;s iddog&aacute;ltak &eacute;s pip&aacute;ztak &eacute;s a k&eacute;sz&uuml;l&#337; M&aacute;ri&aacute;kat, szent Ferenceket
+&eacute;s Kl&aacute;r&aacute;kat n&eacute;zegett&eacute;k.</p>
+
+<p>&mdash;Vil&aacute;gi szobrokat is k&eacute;ne faragnia&mdash;hunyorgatott pajkosan a
+bar&aacute;t.&mdash;Az asszonyi &aacute;llatokat is Isten teremtette s amit
+&#336;szentfels&eacute;ge j&oacute;nak l&aacute;tott olyan sz&eacute;pre kiform&aacute;zni, azt az &#337;
+al&aacute;zatos szolg&aacute;ja is megbecs&uuml;lheti.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r megcs&oacute;v&aacute;lta a fej&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Az asszonyi &aacute;llatokat az &ouml;rd&ouml;g teremtette.</p>
+
+<p>L&#337;rinc testv&eacute;r nagyot n&eacute;zett, kezefej&eacute;vel v&eacute;gigsim&iacute;totta tok&aacute;j&aacute;t.
+N&eacute;m&aacute;n t&#369;n&#337;d&ouml;tt sok&aacute;ig.</p>
+
+<p>A z&aacute;rda cseng&#337;je eb&eacute;dre harangozott.</p>
+
+<p>&mdash;Gyer&uuml;nk a refekt&oacute;riumba, ma b&#337;jt&ouml;lnek a p&aacute;terek.</p>
+
+<p>L&#337;rinc h&aacute;l&aacute;t adott az Istennek, hogy neki, neh&eacute;z testi munk&aacute;t
+v&eacute;gz&#337; laikus fr&aacute;ternek megengedtetett k&aacute;ntorb&#337;jt szerd&aacute;j&aacute;n
+malacpecseny&eacute;vel t&aacute;pl&aacute;lkoznia. &Eacute;s sziv&eacute;b&#337;l sajn&aacute;lta Bonaventura,
+Anzelmus &eacute;s a t&ouml;bbi aty&aacute;kat, akik ma toj&aacute;st &eacute;s v&iacute;zben f&#337;tt
+s&oacute;skaf&ouml;zel&eacute;ket eb&eacute;delnek magas m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gaikban.</p>
+
+<p>...Est&eacute;re kelve Fra F&eacute;lix, a k&eacute;prestaur&aacute;tor is megb&eacute;k&eacute;lt mag&aacute;ban
+&eacute;s megl&aacute;togatta testv&eacute;r&eacute;t, J&aacute;nost.</p>
+
+<p>&mdash;Carissime, ma b&uacute;cs&uacute;napja van s a templom k&ouml;r&uuml;l a
+lacikonyh&aacute;kban, a h&aacute;rsf&aacute;k alatt, a kan&aacute;lis partj&aacute;n, a l&eacute;pcs&#337;k
+sz&eacute;l&eacute;n ragyog&oacute;szem&uuml;, izmos v&aacute;ll&uacute;, kem&eacute;ny &eacute;s hajl&eacute;konytest&#369;
+menyecsk&eacute;k virrasztanak a balzsamos &eacute;jszak&aacute;ban. Raguz&aacute;ban
+k&eacute;pzelem magamat, a sz&#337;l&#337;venyig&eacute;s olajf&aacute;k k&ouml;z&ouml;tt, Dionysios, Pan
+&eacute;s Silenos: azaz Carissime, L&#337;rinc &eacute;s &eacute;n kiss&eacute; k&ouml;r&uuml;ln&eacute;zhetn&eacute;nk a
+mezei f&uuml;vek illat&aacute;t lehel&#337; tarka szokny&aacute;k k&ouml;z&ouml;tt.</p>
+
+<p>L&#337;rinc fr&aacute;ter komoly fejb&oacute;lint&aacute;ssal helyeselte a fest&#337; &ouml;tlet&eacute;t.</p>
+
+<p>A szobr&aacute;sz azonban ek&eacute;pp nyilatkozott:</p>
+
+<p>&mdash;Nekem m&aacute;r untig el&eacute;g volt bel&#337;l&uuml;k, kedves testv&eacute;reim. Kiz&aacute;r&oacute;lag
+k&#337;ben, bronzban, f&aacute;ban &eacute;s terrakott&aacute;ban szeretem a S&aacute;t&aacute;n
+le&aacute;nyait. Menjetek &eacute;s j&aacute;rjatok el hozz&aacute;juk, ha m&eacute;g &ouml;r&ouml;met leltek
+h&#369;telen lelk&uuml;k, korl&aacute;tolt szellem&uuml;k &eacute;s roml&aacute;sba kerget&#337;
+lehellet&uuml;k forr&oacute;s&aacute;g&aacute;ban. Nekem adjatok egy kupa v&ouml;r&ouml;sbort &eacute;s egy
+szippant&aacute;st a gv&aacute;rdi&aacute;n tub&aacute;kj&aacute;b&oacute;l.</p>
+
+<p>&Eacute;s cs&ouml;ndesen elm&eacute;lkedett, m&iacute;g a pomp&aacute;s vill&aacute;nyi bikav&eacute;rb&#337;l
+egyetlen cs&ouml;pp ragyogott a but&eacute;lia fenek&eacute;n. Akkor Istennek
+aj&aacute;nlotta lelk&eacute;t, led&#337;lt a b&aacute;r&aacute;nyb&#337;rre &eacute;s elszenderedett ...
+F&eacute;lig nyitott sz&aacute;ja mosolyogva maradt.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="XIII" id="XIII"></a>XIII.</h2>
+
+
+<p>Julius v&eacute;g&eacute;n meg&eacute;rkezett a gy&uuml;di z&aacute;rd&aacute;ba a b&iacute;r&oacute;s&aacute;gi ir&aacute;s, amely
+D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos szobr&aacute;szon a h&aacute;romezer korona t&#337;ke &eacute;s j&aacute;rul&eacute;kai
+fel&ouml;l kereskedett. V&eacute;grehajt&oacute;val, foglal&aacute;ssal, &aacute;rver&eacute;ssel
+fenyeget&#337;z&ouml;tt a t&ouml;rv&eacute;ny. Koldul&oacute; bar&aacute;tok kolostor&aacute;ban v&eacute;grehajt&oacute;:
+ez t&ouml;bb volt, mint kellemetlens&eacute;g. Erre p&eacute;lda nem volt a z&aacute;rda
+&eacute;vsz&aacute;zados t&ouml;rt&eacute;net&eacute;ben. A szerzetesek sz&iacute;ve megreszketett, mint
+nagy istencsap&aacute;sok idej&eacute;n. A katasztr&oacute;fa okoz&oacute;j&aacute;ra magiszterek,
+kusztoszok, fr&aacute;terek, kukt&aacute;k, ministr&aacute;nsok, koldul&oacute; terci&aacute;riusok
+oly megd&ouml;bben&eacute;ssel &eacute;s f&eacute;lelemmel n&eacute;ztek, mint egy rabl&oacute;gyilkosra.
+Banaventura atya &ouml;sszeh&iacute;vta a rend tagjait, m&eacute;g L&#337;rinc fr&aacute;tert is
+oda&uuml;ltette a refekt&oacute;rium hossz&uacute; asztal&aacute;nak v&eacute;g&eacute;re, hogy b&ouml;lcs
+k&ouml;r&uuml;ltekint&eacute;ssel megbesz&eacute;lj&eacute;k a teend&#337;ket. A gv&aacute;rdi&aacute;n mag&aacute;val
+hozta Assisi szent Ferenc regula primitiv&aacute;j&aacute;t, amelyet III. Ince
+p&aacute;pa 1210-ben meger&#337;s&iacute;tett. Ebb&#337;l felolvasta az els&#337; fejezetet,
+amely az engedelmess&eacute;gr&#337;l, szeg&eacute;nys&eacute;gr&#337;l &eacute;s sz&uuml;zess&eacute;gr&#337;l sz&oacute;lott.
+R&aacute;mutatott a negyedik fejezetre, amely megtiltja, hogy a rend
+tagjai p&eacute;nzt fogadjanak el; figyelmeztetett a hatodikra, amely a
+mag&aacute;ntulajdont&oacute;l tiltja el a szerzeteseket, s f&ouml;lolvasta a
+tizenegyediket, amely a vil&aacute;gi szem&eacute;lyekkel val&oacute; &eacute;rintkez&eacute;st
+szab&aacute;lyozza. Mindezeket egybevetve, megk&eacute;rdezte az aty&aacute;kat, mi a
+v&eacute;lem&eacute;ny&uuml;k a h&aacute;romezer koron&aacute;r&oacute;l &eacute;s j&aacute;rul&eacute;kair&oacute;l.</p>
+
+<p>Anzelmus atya s&ouml;t&eacute;t szem&eacute;b&#337;l vill&aacute;mokat sz&oacute;rva a k&ouml;r&uuml;l&uuml;l&#337;kre,
+menyd&ouml;rg&#337; hangon mutatott arra, hogy J&aacute;nos testv&eacute;rnek oly vil&aacute;gi
+k&ouml;telezetts&eacute;gei vannak, amelyekkel ellent&eacute;tbe j&ouml;n a szent
+szeg&eacute;nys&eacute;g elveivel. El kell d&ouml;nteni, v&aacute;jjon az &aacute;ltala k&eacute;sz&iacute;tett
+kegyszerek, szobrok, olvas&oacute;k, fafaragv&aacute;nyok, fesz&uuml;letek a rend
+k&ouml;z&ouml;s tulajdon&aacute;t, a templom berendez&eacute;s&eacute;t, avagy a m&#369;v&eacute;sz egy&eacute;ni
+saj&aacute;tj&aacute;t teszik-e? N&eacute;zete szerint D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nosnak att&oacute;l a
+pillanatt&oacute;l kezdve, ahogy a rendh&aacute;z k&uuml;sz&ouml;b&eacute;t &aacute;tl&eacute;pte, semmif&eacute;le
+tulajdona nem lehetett, az &aacute;ltala alkotott t&aacute;rgyak a Szent L&eacute;lek
+birtok&aacute;ba mentek &aacute;t, k&ouml;vetkez&eacute;sk&eacute;ppen neki mag&aacute;nak semmije sincs,
+amire vil&aacute;gi hat&oacute;s&aacute;gok r&aacute;tehetn&eacute;k a kez&uuml;ket.</p>
+
+<p>A b&iacute;r&oacute;s&aacute;gi felsz&oacute;l&iacute;t&aacute;snak enn&eacute;lfogva ellen&aacute;llunk,&mdash;menyd&ouml;r&ouml;gte a
+pr&eacute;dik&aacute;tor&mdash;szent javaink &ouml;sszeg&eacute;b&#337;l egy porszemet sem fogunk
+kiszolg&aacute;ltatni a prof&aacute;noknak.</p>
+
+<p>&mdash;Ellen&aacute;llunk!&mdash;ki&aacute;ltott&aacute;k k&oacute;rusban a magiszterek, akik
+megszokt&aacute;k Anzelmus atya szavait &uacute;gy fogadni, mint az isteni
+kinyilatkoztat&aacute;st.</p>
+
+<p>A gv&aacute;rdi&aacute;n azonban szel&iacute;den megjegyezte:</p>
+
+<p>&mdash;Igaz ugyan, hogy rend&uuml;nk szent Ferenc Testamentum&aacute;nak
+szellem&eacute;ben irt&oacute;zik minden vil&aacute;gi vagyon, p&eacute;nz &eacute;s &eacute;rme, v&aacute;lt&oacute;,
+&eacute;rt&eacute;kpapiros &eacute;s ad&oacute;slev&eacute;l kezel&eacute;s&eacute;t&#337;l. Ad&oacute;t nem fizet, minthogy
+nem is szed ad&oacute;t hiveit&#337;l &eacute;s jobb&aacute;gyait&oacute;l. De nem tagadhat&oacute;, hogy
+szarvasmarh&aacute;nk, teherhord&oacute; szamarunk, ig&aacute;slovunk, juhny&aacute;junk &eacute;s
+kecskecsord&aacute;nk van, &eacute;s a sajtot, t&uacute;r&oacute;t, vajat p&eacute;nz&eacute;rt &aacute;rulja
+L&#337;rinc testv&eacute;r&uuml;nk, nem is sz&oacute;lva vetem&eacute;nyeskert&uuml;nk, borunk &eacute;s
+doh&aacute;nyunk, &ouml;kreink &eacute;s sert&eacute;seink &aacute;r&aacute;r&oacute;l, amelyet k&eacute;szp&eacute;nzben
+fizet a korcsm&aacute;ros, a hentes, a kofa. Olvas&oacute;ink &eacute;s kegyszereink
+ellen&eacute;be gyakorta vesz&uuml;nk el &eacute;rcp&eacute;nzt &eacute;s v&aacute;lt&oacute;bank&oacute;t, mert mi is
+p&eacute;nzzel fizet&uuml;nk a szab&oacute;nak, aki reverend&aacute;nkat, a bocskorosnak,
+aki saruinkat, &eacute;s a gyolcsos t&oacute;tnak, aki v&aacute;szoningeinket
+sz&aacute;ll&iacute;tja. Itt teh&aacute;t &ouml;sszezil&aacute;lta az &eacute;let a szab&aacute;lyokat &eacute;s
+figyelmeztetlek benneteket, testv&eacute;reim az &Uacute;rban, hogy m&aacute;r
+1230-ban k&eacute;nytelen volt IX. Gergely p&aacute;pa elismerni, hogy a szent
+alap&iacute;t&oacute; intenci&oacute;i az el&#337;&iacute;rt szeg&eacute;nys&eacute;g k&ouml;r&uuml;l gyakorlatilag
+kereszt&uuml;lvihetetlenek.</p>
+
+<p>&mdash;&Uacute;gy van, kereszt&uuml;lvihetetlenek&mdash;b&oacute;lintgattak megk&ouml;nnyebb&uuml;lten
+a magiszterek, akik esz&uuml;kben tartv&aacute;n a szab&aacute;lyzatnak az
+engedelmess&eacute;gr&#337;l sz&oacute;l&oacute; nyolcadik fejezet&eacute;t, megadt&aacute;k magukat a
+gv&aacute;rdi&aacute;n tekint&eacute;ly&eacute;nek.</p>
+
+<p>&mdash;Ellenemondok!&mdash;ugrott f&ouml;l megbotr&aacute;nkozva &eacute;s szent
+f&ouml;lgerjed&eacute;ssel a vik&aacute;rius.&mdash;Ellenemondok a dekr&eacute;tum ily
+&eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;nek. Hivatkozom V. Kelemen Exivi de Paradiso kezdet&#369;
+zsinati hat&aacute;rozat&aacute;ra, amely vil&aacute;gosan kijelenti, hogy a rend maga
+sem b&iacute;rhat vagyonnal, sz&aacute;rmazott l&eacute;gyen az ak&aacute;r a tagok &ouml;nk&eacute;ntes
+adom&aacute;nyoz&aacute;s&aacute;b&oacute;l is. Az adom&aacute;nyok sem v&aacute;lnak az &#337; tulajdon&aacute;v&aacute;,
+hanem a r&oacute;mai egyh&aacute;z &eacute;s a p&aacute;pa rendelkezik azok f&ouml;l&ouml;tt. A rendet
+legf&ouml;ljebb a haszn&aacute;lat joga illeti meg, az is csak az usus arctus
+alapj&aacute;n.</p>
+
+<p>&mdash;&Uacute;gy van, &iacute;gy &iacute;rta V. Kelemen&mdash;z&uacute;gta r&aacute; visszhangosan az eg&eacute;sz
+refekt&oacute;rium, mert megszokta, hogy eb&eacute;d alatt a pr&eacute;dik&aacute;tor szavait
+az &aacute;lmosan em&eacute;szt&#337; testv&eacute;rek ajkain ism&eacute;telje.</p>
+
+<p>&mdash;Ha kedves testv&eacute;rem V. Kelemenre hivatkozik, &eacute;n is az &#337;
+dekr&eacute;tum&aacute;val v&eacute;dem a magam igazs&aacute;g&aacute;t &mdash;v&aacute;laszolt halkan a
+gv&aacute;rdi&aacute;n.&mdash;V. Kelemen mondja, hogy a kisebb testv&eacute;rek nem
+k&ouml;telezhet&#337;k a szent &iacute;r&aacute;sban aj&aacute;nlott szerzetesi fogadalmakra,
+hanem csak az engedelmess&eacute;g, sz&uuml;zess&eacute;g &eacute;s szeg&eacute;nys&eacute;g h&aacute;rmas
+&ouml;nfel&aacute;ldoz&aacute;s&aacute;ra, de m&eacute;g ezeket sem szabad nude et absolute
+&eacute;rtelmezni. Nagyon csod&aacute;ln&aacute;m, ha ezek ut&aacute;n Anzelmus testv&eacute;r&uuml;nk,
+akiben a meggy&#337;z&#337;d&eacute;s heve n&eacute;ha t&uacute;lmegy a tekint&eacute;lyek tisztelet&eacute;n,
+megnyugv&aacute;st nem tal&aacute;lna abban, hogy n&eacute;mely vil&aacute;gi dolgokat a
+b&eacute;kess&eacute;g kedv&eacute;&eacute;rt szeretn&eacute;k elint&eacute;zni. Mert jegyezz&eacute;tek meg
+magatoknak az apostol szavait: egy lat b&eacute;kess&eacute;g t&ouml;bbet &eacute;r egy
+m&aacute;zsa igazs&aacute;gn&aacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Egy lat b&eacute;kess&eacute;g egy m&aacute;zsa igazs&aacute;gn&aacute;l&mdash;lelkendezett a
+szerzetesek k&oacute;rusa &eacute;s mindenki &ouml;r&uuml;lt, hogy a gv&aacute;rdi&aacute;n eszes
+diplom&aacute;ci&aacute;ja megoldja a legk&iacute;nosabb probl&eacute;m&aacute;kat is.&mdash;Halljuk
+Bonaventura atya ind&iacute;tv&aacute;ny&aacute;t!</p>
+
+<p>&mdash;Az &eacute;n v&eacute;lem&eacute;nyem szerint kiadjuk a k&eacute;sz szobr&aacute;szmunk&aacute;kat s ha
+ennek &eacute;rt&eacute;ke netal&aacute;nt&aacute;n fedezi J&aacute;nos testv&eacute;r&uuml;nk ad&oacute;ss&aacute;g&aacute;t,
+b&iacute;zv&aacute;st lez&aacute;rhatjuk e kellemetlen &uuml;gy akt&aacute;it.</p>
+
+<p>&mdash;Felebbezek a provinci&aacute;lis miniszterhez,&mdash;heveskedett a
+pr&eacute;dik&aacute;tor.&mdash;A templom &eacute;s a z&aacute;rda falai k&ouml;z&uuml;l nem engedek
+egyetlen porszemet sem kiadatni, hacsak nem az &uuml;dv&ouml;z&uuml;l&eacute;s, a
+megtisztul&aacute;s, az enyh&uuml;let &eacute;s &aacute;ldozat tulvil&aacute;gi c&eacute;ljaira.</p>
+
+<p>&mdash;Nem engedj&uuml;k, nem engedj&uuml;k&mdash;harsant fel a magisterek ajk&aacute;n a
+tiltakoz&aacute;s, tudv&aacute;n azt, hogy a hitterjeszt&#337; vik&aacute;rius nagy becsben
+&aacute;ll a provinci&aacute;lis miniszter el&#337;tt.</p>
+
+<p>Anzelmus atya diadalmasan d&ouml;r&ouml;gte oda:</p>
+
+<p>&mdash;Egyebekben pedig ind&iacute;tv&aacute;nyozom, tiltsuk meg J&aacute;nos
+testv&eacute;r&uuml;nknek, hogy a z&aacute;rda falain bel&uuml;l tart&oacute;zkodj&eacute;k, nehogy
+v&eacute;geszakadatlan &ouml;ssze&uuml;tk&ouml;z&eacute;seknek &eacute;s botr&aacute;nyoknak legyen
+okoz&oacute;j&aacute;v&aacute;.</p>
+
+<p>Ekkor az asztal v&eacute;g&eacute;n fel&aacute;llott fr&aacute;ter L&#337;rinc &eacute;s mosolyg&oacute;s,
+k&ouml;v&eacute;r, piros-pozsg&aacute;s arc&aacute;t j&aacute;mborul a gv&aacute;rdi&aacute;n fel&eacute; ford&iacute;totta.</p>
+
+<p>&mdash;Besz&eacute;lj fiam, L&#337;rinc&mdash;b&aacute;tor&iacute;totta szeretetteljesen a
+gv&aacute;rdi&aacute;n.&mdash;Az Isten n&eacute;ha az egy&uuml;gy&#369;ek sz&aacute;j&aacute;n &aacute;t jelenti ki az &#337;
+szent akarat&aacute;t.</p>
+
+<p>L&#337;rinc nem &eacute;rtett a Testamentumhoz, p&aacute;pai dekr&eacute;tumhoz, zsinatok
+hat&aacute;rozataihoz; vil&aacute;gi dolgokban azonban j&aacute;rtas volt, mint el&#337;dei
+a k&ouml;z&eacute;pkorban, akik v&aacute;s&aacute;ros napokon &uuml;gyes-bajos keresked&#337;k k&ouml;z&ouml;tt
+m&eacute;rt&eacute;k az igazs&aacute;got; akik &eacute;rtettek az &uuml;zleti k&ouml;nyvek vezet&eacute;s&eacute;hez,
+a p&eacute;nz&eacute;rmek megm&eacute;r&eacute;s&eacute;hez, a s&uacute;lyok, m&eacute;rt&eacute;kek hiteles&iacute;t&eacute;s&eacute;hez, az
+&aacute;rak, k&ouml;lts&eacute;gek, b&eacute;rek, v&aacute;mok &eacute;s d&eacute;zsm&aacute;k kisz&aacute;m&iacute;t&aacute;s&aacute;hoz. Kalm&aacute;rok
+voltak biz egykor a j&aacute;mbor szerzetesek, felosztv&aacute;n maguk k&ouml;zt
+sz&eacute;p rendben az isteni &eacute;s emberi dolgokat: M&aacute;ria &eacute;s M&aacute;rta
+szerep&eacute;t az &Uacute;r szolg&aacute;lat&aacute;ban. L&#337;rinc fr&aacute;ter a M&aacute;rt&aacute;&eacute;t
+v&aacute;lasztotta. Nem sz&oacute;lt bele a gv&aacute;rdi&aacute;n &eacute;s vik&aacute;rius magasan
+sz&aacute;rnyal&oacute; vit&aacute;j&aacute;ba, ehelyett terrakottaszin&#369; k&aacute;mzs&aacute;ja m&eacute;ly red&#337;i
+k&ouml;z&uuml;l kih&uacute;zott n&eacute;gy darab gondosan &ouml;sszehajtott ezres bankjegyet
+&eacute;s sz&eacute;pen kiter&iacute;tette maga el&eacute; a refekt&oacute;rium asztal&aacute;ra.</p>
+
+<p>&mdash;Ime a p&eacute;nz,&mdash;sz&oacute;lt mosolyogva, mint egy &aacute;rtatlan gonosztev&#337;,
+aki nem ismeri a b&#369;n nagys&aacute;g&aacute;t, amelyet elk&ouml;vetett.</p>
+
+<p>A szerzetesaty&aacute;k arca elfeh&eacute;redett &eacute;s ajkuk reszketve mormogta az
+&ouml;rd&ouml;g&uuml;z&#337; im&aacute;ds&aacute;gokat.</p>
+
+<p>&mdash;Istentagad&oacute;, pog&aacute;ny &eacute;s v&aacute;mos!&mdash;ki&aacute;ltott felh&aacute;borodva a
+pr&eacute;dik&aacute;tor vik&aacute;rius.&mdash;Honnan vetted t&ouml;m&eacute;rdek kincset, elvetem&uuml;lt
+lator?</p>
+
+<p>&mdash;A konyhakertb&#337;l&mdash;felelt egy&uuml;gy&#369;en a fr&aacute;ter. &mdash;T&iacute;z esztend&#337;
+alatt krajc&aacute;rokb&oacute;l gy&#369;jt&ouml;gettem.</p>
+
+<p>&mdash;A templom persely&eacute;be kellett volna tenned&mdash;sz&oacute;lt r&aacute; szel&iacute;den a
+gv&aacute;rdi&aacute;n.</p>
+
+<p>&mdash;J&oacute; helyre jut ez &iacute;gy is&mdash;felelte egyszer&#369;en a
+terci&aacute;rius.&mdash;Fr&aacute;ter F&eacute;lix, aki az antikv&aacute;riusok, kegyszer-&aacute;rusok
+&eacute;s m&#369;keresked&#337;k &uuml;zleteit csak &uacute;gy ismeri, mint &eacute;n a gy&#369;di
+hetiv&aacute;s&aacute;rokat, azt mondja, hogy m&aacute;ris kapn&aacute;nk negyvenezer koron&aacute;t
+a D&ouml;m&ouml;t&ouml;r-f&eacute;le szobrocsk&aacute;kb&oacute;l, amelyek h&aacute;zunk &eacute;s templomunk
+kincst&aacute;r&aacute;t gyarap&iacute;tj&aacute;k. &Eacute;n teh&aacute;t kiv&aacute;ltom a Domine spectabilis
+ad&oacute;sleveleit &eacute;s a t&ouml;bbit a Szent L&eacute;lek sugallta b&ouml;lcses&eacute;gtekre
+b&iacute;zom.</p>
+
+<p>L&#337;rinc fr&aacute;ter gyorsan elhagyta a termet, hogy valaki vissza ne
+t&eacute;r&iacute;thesse sz&aacute;nd&eacute;k&aacute;t&oacute;l. Elszaladt a v&eacute;grehajt&oacute;hoz &eacute;s kiv&aacute;ltotta
+az ad&oacute;sleveleket.</p>
+
+<p>A penitenci&aacute;rius tizenn&eacute;gy napi b&#337;jttel s&uacute;jtotta L&#337;rincet, ami&eacute;rt
+megszegte a szeg&eacute;nys&eacute;g fogadalm&aacute;t. Anzelmus atya, aki dogmatikus
+&eacute;s rettenthetetlen a nagy Assisi hagyom&aacute;nyainak tisztelet&eacute;ben,
+nem volt engesztelhetetlen &eacute;s irgalmass&aacute;g n&eacute;lk&uuml;l val&oacute; az egy&uuml;gy&#369;
+v&eacute;tkez&#337;kkel szemben.</p>
+
+<p>A gv&aacute;rdi&aacute;n pedig maga k&ouml;r&eacute; gy&#369;jtv&eacute;n alattval&oacute;it, felment a
+szobr&aacute;sz cell&aacute;j&aacute;ba, amely t&aacute;gas &eacute;s vil&aacute;gos volt, mint egy
+atelier. Sorba&aacute;ll&iacute;ttatta a szobr&aacute;sz munk&aacute;it, a m&#369;v&eacute;szett&#337;l &eacute;s
+szents&eacute;gt&#337;l szerafikus sz&eacute;ps&eacute;gben ragyog&oacute; m&#369;t&aacute;rgyakat &eacute;s
+egyenk&eacute;nt megtekintv&eacute;n, megs&iacute;mogatv&aacute;n &eacute;s bec&eacute;zgetv&eacute;n azokat,
+magasztalta a Szentlelket, aki kiv&aacute;lasztott kedvenceinek &eacute;rtelme,
+k&eacute;pzelete s dolgos, &uuml;gyes ujjai &aacute;ltal megnyilatkozni m&eacute;lt&oacute;ztatik.
+&Eacute;s hangosan dics&eacute;rte J&aacute;nost &eacute;s Isten tov&aacute;bbi szeretet&eacute;be
+aj&aacute;nlotta &#337;t &eacute;s m&#369;v&eacute;szet&eacute;t.</p>
+
+<p>Mag&aacute;ban pedig &iacute;gy gondolkodott:</p>
+
+<p>&mdash;Hogy pedig mindez megmaradt az Isten szolg&aacute;lat&aacute;ra, a h&iacute;vek
+&eacute;p&uuml;l&eacute;s&eacute;re, a b&#369;nb&aacute;n&oacute;k &eacute;s vezekl&#337;k elragadtat&aacute;s&aacute;ra itt e szentelt
+falak k&ouml;z&ouml;tt, voltak&eacute;ppen annak az egy&uuml;gy&#369; szak&aacute;csnak, a tudatlan
+&eacute;s parasztos L&#337;rinc fr&aacute;ternek k&ouml;sz&ouml;nhetj&uuml;k. Ha &#337; nem teszi f&eacute;lre
+a sal&aacute;ta, ugorka, z&ouml;ldbab &eacute;s ribiszke &aacute;r&aacute;t, istentelen kuf&aacute;rok
+hordj&aacute;k sz&eacute;t e kincseket, a rend elveszti b&uuml;szkes&eacute;g&eacute;t, a m&#369;v&eacute;sz
+elhagyja azilum&aacute;t, visszamegy a prof&aacute;n &eacute;let cs&aacute;b&iacute;t&aacute;sai k&ouml;z&eacute; &eacute;s
+p&eacute;nz&eacute;rt k&eacute;nytelen&iacute;ttetv&eacute;n dolgozni, val&oacute;szin&uuml;leg mezitelen n&#337;ket
+&eacute;s szerelemt&#337;l d&uuml;h&ouml;ng&#337; fajtalan f&eacute;rfiak test&eacute;t &aacute;br&aacute;zolja. L&#337;rinc
+fr&aacute;ter b&#369;ne mintha a Gondvisel&eacute;s kikutathatatlan akarat&aacute;nak
+&aacute;llott volna szolg&aacute;lat&aacute;ban. A b&#369;n vesszeje, l&aacute;m, n&eacute;ha er&eacute;nyt
+vir&aacute;gzik &eacute;s az er&eacute;ny f&aacute;j&aacute;n megterem a b&#369;n gy&uuml;m&ouml;lcse. Ki tudja, mi
+a k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g er&eacute;ny &eacute;s b&#369;n k&ouml;z&ouml;tt, az isteni el&#337;rel&aacute;t&aacute;s &eacute;s kegyelem
+magas n&eacute;z&#337;pontj&aacute;r&oacute;l?</p>
+
+<p>Ezeket a gondolatokat j&oacute;nak l&aacute;tta elhallgatni a testv&eacute;rek el&#337;tt,
+akik csod&aacute;lkoz&aacute;st&oacute;l kimeredt szemmel b&aacute;mult&aacute;k a L&#337;rinc fr&aacute;ter
+konyhakertj&eacute;b&#337;l kivir&aacute;gzott Madonn&aacute;kat, Benign&aacute;kat, szenteket &eacute;s
+szer&aacute;fokat.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="XIV" id="XIV"></a>XIV.</h2>
+
+
+<p>J&aacute;nos testv&eacute;r cell&aacute;j&aacute;ban m&eacute;g &eacute;jf&eacute;lkor is &eacute;gett a petroleuml&aacute;mpa.
+A szobr&aacute;sz, a k&eacute;prestaur&aacute;tor &eacute;s L&#337;rinc bar&aacute;t p&ouml;rk&ouml;lt mandul&aacute;t
+eszegettek &eacute;s s&#369;r&#369;n hajtogatt&aacute;k a vill&aacute;nyi v&ouml;r&ouml;ssel t&ouml;lt&ouml;tt
+kancs&oacute;kat, a gondosan lef&uuml;gg&ouml;ny&ouml;z&ouml;tt ablakok m&ouml;g&ouml;tt.</p>
+
+<p>&mdash;Hi&aacute;ba, p&eacute;nz n&eacute;lk&uuml;l e siralomv&ouml;lgy&eacute;ben semmit sem lehet
+eligaz&iacute;tani&mdash;jegyezte meg szel&iacute;d dicsekv&eacute;ssel a bar&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Nekem m&aacute;r nincs sz&uuml;ks&eacute;gem ilyesmire&mdash;s&oacute;hajtott a
+k&eacute;prestaur&aacute;tor.&mdash;Ha megvan a borocsk&aacute;m, j&oacute; pipadoh&aacute;nyom,
+burn&oacute;tom, meleg csizm&aacute;m, f&#369;t&ouml;tt cell&aacute;m, m&eacute;g a velencei
+patri&aacute;rk&aacute;val sem cser&eacute;lek. &Ouml;r&uuml;l&ouml;k a fresk&oacute;knak &eacute;s temper&aacute;knak, a
+nagy v&aacute;sznaknak &eacute;s miniat&uuml;r elef&aacute;ntcsontoknak, s amint
+jav&iacute;tgatom, tisztogatom azokat, sokkal ink&aacute;bb az eny&eacute;mek, mint a
+tulajdonos&aacute;&eacute;. Az eny&eacute;m a gy&ouml;ny&ouml;r&uuml;s&eacute;g, m&aacute;s&eacute; a gond; az eny&eacute;m a
+siker, m&aacute;s&eacute; a verejt&eacute;k. Nekem nem kell a p&eacute;nz; engem a j&oacute; Isten
+etet, mint a n&aacute;szutasok a M&aacute;rk-t&eacute;ri galambokat. &Eacute;n vagyok a
+leggazdagabb ember a vil&aacute;gon, mert j&oacute;sz&aacute;gaimnak Assisi szent
+Ferenc a tiszttart&oacute;ja.</p>
+
+<p>A restaur&aacute;tor arca furcs&aacute;n vonaglott, mintha &ouml;nmag&aacute;t mosolyogta
+volna ki g&uacute;nyos j&oacute;kedv&eacute;ben. A szobr&aacute;sz csendesen sz&iacute;vta pip&aacute;j&aacute;t
+&eacute;s h&aacute;l&aacute;san pillantgatott a koldul&oacute; bar&aacute;tra.</p>
+
+<p>Ami&oacute;ta a h&aacute;romezer koron&aacute;s ad&oacute;slevelet L&#337;rinc bar&aacute;t darabokra
+t&eacute;pte, azzal egy&uuml;tt elszakadt az utols&oacute; kapcsolat is, mely J&aacute;nost
+e cifra, sz&ouml;vev&eacute;nyes &eacute;s hazugs&aacute;gokkal teljes vil&aacute;ghoz l&aacute;ncolta.
+Az&oacute;ta mindig j&oacute;kedv&uuml; volt &eacute;s bizakod&oacute;. Sokat bolyongott az
+erd&#337;ben &eacute;s tenyer&eacute;vel emelte sz&aacute;j&aacute;hoz a forr&aacute;sok viz&eacute;t. N&eacute;zte,
+hogy k&eacute;l fel a nap s hogy h&uacute;znak a darvak a mocsarak felett. &Ouml;vig
+mer&uuml;lt a v&iacute;zben, mint a p&aacute;k&aacute;szok, r&aacute;kot &eacute;s apr&oacute; halakat fogv&aacute;n a
+patakokban. Naphosszat figyelte, hogy k&ouml;ti k&eacute;v&eacute;be a paraszt a
+gabon&aacute;t, hogy dob&aacute;lja a szek&eacute;rre, hogy cs&eacute;peli ki a lelk&eacute;t, hogy
+rakja zs&aacute;kokba &eacute;s hogy viszi &ouml;k&ouml;rvonta, nyikorg&oacute;s szek&eacute;ren a
+malomba. A kov&aacute;csn&aacute;l megpr&oacute;b&aacute;lta r&eacute;gi mesters&eacute;g&eacute;t. Mindenkit
+b&aacute;mulatba ejtett, amint &ouml;l&eacute;be kapta a m&aacute;zs&aacute;s &uuml;ll&#337;t &eacute;s meghordozta
+azt a m&uuml;hely k&ouml;r&uuml;l. Megpatkolta a z&aacute;rda lovait s &uacute;gy csurgott
+homlok&aacute;r&oacute;l a verejt&eacute;k, oly hars&aacute;nyan nevetett &eacute;s oly vid&aacute;m
+mozdulatokkal dolgozott, mint a m&aacute;moros Hephaistos. Szak&aacute;lla,
+bajusza megn&#337;tt &eacute;s s&ouml;r&eacute;nyes haja lobogott a sz&eacute;lben. M&#369;term&eacute;t
+majdnem elhanyagolta. Lelke a kov&aacute;csm&#369;helyen kereszt&uuml;l, suhanc
+ifj&uacute;s&aacute;g&aacute;n t&uacute;l, csecsem&#337;kor&aacute;ba fiatalodott vissza, amely
+sz&eacute;nakazal tetej&eacute;n, sz&eacute;r&#369;skertben, teh&eacute;nist&aacute;ll&oacute;ban gy&#369;jt&ouml;tte az
+els&#337; benyom&aacute;sokat. Apj&aacute;nak, P&aacute;lnak, nagyapj&aacute;nak, Andr&aacute;snak &eacute;s
+azokon t&uacute;l t&ouml;bbi &#337;s&eacute;nek temperamentuma &uacute;jramegduzzadt a
+v&eacute;red&eacute;nyeiben s lassank&eacute;nt &aacute;titatta &eacute;s eg&eacute;szen f&ouml;lsz&iacute;vta a
+f&eacute;rfikor hangulatait. Kil&ouml;kte a szervezet&eacute;b&#337;l &eacute;s ezzel egy&uuml;tt
+&ouml;ntudat&aacute;b&oacute;l is a b&eacute;csi, p&aacute;risi, pesti &eacute;letben r&aacute;tapadt idegen &eacute;s
+ellenszenves fest&#337;anyagot. K&eacute;t-h&aacute;rom h&oacute;nap alatt visszafejl&#337;d&ouml;tt
+egyszer&uuml;, higgadt, k&ouml;z&ouml;ny&ouml;s, optimista parasztt&aacute;. Nap- &eacute;s
+f&ouml;ldim&aacute;d&oacute; lett &eacute;s &eacute;rezte a h&aacute;zi&aacute;llatok sors&aacute;val val&oacute; k&ouml;z&ouml;ss&eacute;get.</p>
+
+<p>&mdash;Sohasem l&aacute;zadoztam a sorsom ellen. Boldogg&aacute; tettek a
+Hellmer-iskola &ouml;szt&ouml;ndijai &eacute;s a p&aacute;risi Grand Prix &ouml;r&ouml;m&eacute;re k&eacute;t
+napig ittam a Montmartre csapsz&eacute;keiben. Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337;
+karjaiban s&iacute;rtam a gy&ouml;ny&ouml;r&#369;s&eacute;gt&#337;l &eacute;s majd kiugrottam b&#337;r&ouml;mb&#337;l,
+amikor a zugl&oacute;i-&uacute;ti vill&aacute;t f&ouml;l&eacute;p&iacute;tettem. A mindens&eacute;git neki,
+micsoda f&aacute;b&oacute;l faragott ember vagyok &eacute;n, hogy csak &ouml;rvendezni
+tudok &eacute;s semmin sem tudok elkeseredni? Balthaz&aacute;r bar&aacute;tom, N&oacute;ra,
+V&eacute;kony Andr&aacute;sn&eacute;, ha most itt teremne valamelyik&uuml;k, bizony Isten
+megk&ouml;sz&ouml;nn&eacute;m nekik, hogy ideseg&iacute;tettek a vizeny&#337;s gy&uuml;di r&eacute;tekre,
+a klastrom csendj&eacute;be &eacute;s a szerzetesek izletes asztal&aacute;hoz.</p>
+
+<p>&mdash;Ez az&eacute;rt van Domine spectabilis, mert rendben van az
+em&eacute;szt&eacute;se&mdash;irigykedett fr&aacute;ter L&#337;rinc.&mdash;Csak volna az &eacute;n
+helyemben. Nekem olyan sz&uacute;r&aacute;sok j&aacute;rj&aacute;k &aacute;t a derekamat, hogy egy
+&ouml;k&ouml;r is elb&#337;gn&eacute; mag&aacute;t. A l&aacute;bam ujjait kikezdte a k&ouml;szv&eacute;ny &eacute;s
+keresztcsontomban, olyan szaggat&aacute;sok vannak, mintha kuty&aacute;k
+marcangoln&aacute;k.</p>
+
+<p>L&#337;rinc atya szapor&aacute;n h&ouml;rpentgetett a bor&aacute;b&oacute;l, s&#369;r&uuml;n hunyorgatott
+v&ouml;r&ouml;s szemh&eacute;jjaival &eacute;s m&eacute;lab&uacute;san s&oacute;hajtozott:</p>
+
+<p>&mdash;Hja, hja, Domini spectabiles, k&ouml;nny&#369; &ouml;n&ouml;knek az &eacute;let. De &eacute;n
+teherhord&oacute; szamara, igavon&oacute; barma vagyok a rendnek, c&eacute;lt&aacute;bl&aacute;ja a
+falusi &eacute;lceknek, papgazdasszonyok gorombas&aacute;gainak, csel&eacute;dek
+szemtelens&eacute;g&eacute;nek, urak leereszked&eacute;s&eacute;nek, szolg&aacute;k d&ouml;lyf&eacute;nek,
+ingyen&eacute;l&#337;k irigyked&eacute;s&eacute;nek. Meguntam &aacute;m az &eacute;letemet, Domini
+spectabiles.</p>
+
+<p>&mdash;Nono&mdash;biztatta csendesen a szobr&aacute;sz &eacute;s bort &ouml;nt&ouml;tt a terci&aacute;rius
+kup&aacute;j&aacute;ba.</p>
+
+<p>&mdash;Bizony, bizony&mdash;foh&aacute;szkodott amaz.&mdash;&Eacute;n tizenk&eacute;t &eacute;ves korom &oacute;ta
+eszem Szent Ferenc kenyer&eacute;t. Harangoz&oacute;, ministr&aacute;ns gyerek,
+szam&aacute;rhajcs&aacute;r, csizma-tiszt&iacute;t&oacute;, szem&eacute;ttakar&iacute;t&oacute; szerep&eacute;ben kezdtem
+s csaknem harminc esztend&#337; kellett ahhoz, hogy az Isten id&aacute;ig
+vigye f&ouml;l a sorsomat, ahol mostan &aacute;llok, Domini spectabiles.
+Any&aacute;t, ap&aacute;t, gyermeket, testv&eacute;rt nem ismertem, csak a m&aacute;s&eacute;t,
+pedig csal&aacute;d n&eacute;lk&uuml;l nem &eacute;r az &eacute;let semmit.</p>
+
+<p>&mdash;No, no&mdash;d&ouml;rm&ouml;g&ouml;tt a szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>&mdash;Tudja Isten, unom m&aacute;r ezt a klastromot.</p>
+
+<p>&mdash;Csendes, k&eacute;nyelmes, nyugodt &eacute;let pedig&mdash;v&eacute;lekedett amaz.</p>
+
+<p>&mdash;Ak&aacute;rcsak a temet&#337;ben.</p>
+
+<p>&mdash;Biztos mened&eacute;k.</p>
+
+<p>&mdash;Mint a sirhalom.</p>
+
+<p>&mdash;Gondtalan keny&eacute;r.</p>
+
+<p>&mdash;Mint az &aacute;ristomban.</p>
+
+<p>&mdash;No, no.</p>
+
+<p>Mind a h&aacute;rman s&oacute;hajtottak. Ittak. A bar&aacute;t szemei megtellettek
+k&ouml;nnyel.</p>
+
+<p>&mdash;Vallani akarok, Domini spectabiles.</p>
+
+<p>&mdash;Mi baj van, L&#337;rinc?</p>
+
+<p>&mdash;A n&eacute;gyezer koron&aacute;r&oacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Mag&aacute;nak gy&#369;jt&ouml;tte, &uacute;gy-e?&mdash;tal&aacute;lta ki hirtelen a k&eacute;pjav&iacute;t&oacute;.</p>
+
+<p>A v&ouml;r&ouml;s terci&aacute;rius intett a fej&eacute;vel.</p>
+
+<p>&mdash;Meg akartam h&aacute;zasodni&mdash;ny&ouml;gte ki keservesen. &mdash;Nem &eacute;let ez a
+bar&aacute;t&eacute;let. &Eacute;n nem vagyok tud&oacute;s pap, m&#369;v&eacute;sz-orgonista, pr&eacute;dik&aacute;tor,
+hitt&eacute;r&iacute;t&#337;. Ego non sum vocatus. &Eacute;n csal&aacute;dot, feles&eacute;get, gyereket
+szeretn&eacute;k. L&aacute;m, J&eacute;zus Krisztus Urunknak is volt csal&aacute;dja. &Aacute;csok
+voltak. M&aacute;ria font a sarokban, J&oacute;zsef a sz&aacute;lf&aacute;kat f&uuml;r&eacute;szelte, a
+kis J&eacute;zus ott j&aacute;tszott a f&uuml;r&eacute;szporban. Erre v&aacute;gyik az &eacute;n lelkem,
+uraim.</p>
+
+<p>Kis id&#337;re elhallgattak. Csendben ropogtatt&aacute;k a p&ouml;rk&ouml;lt mandul&aacute;t,
+amely oly hatalmasan kiv&aacute;ntatja az italt.</p>
+
+<p>Fr&aacute;ter F&eacute;lix egyszerre f&ouml;lugrott, od&aacute;bbr&uacute;gott egy k&eacute;sz&uuml;l&#337; szobrot
+&eacute;s &ouml;kl&eacute;vel az asztalra &uuml;t&ouml;tt.</p>
+
+<p>&mdash;Mit tudtok ti az &eacute;let nyomor&uacute;s&aacute;g&aacute;r&oacute;l!&mdash;ki&aacute;ltotta
+hadon&aacute;szva.&mdash;Az &eacute;n szemeim el&#337;tt mindig egy tucat szunyog r&ouml;pd&ouml;s
+s ne adj Isten, hogy hajnal el&#337;tt le tudn&aacute;m hunyni a szememet.
+Nem igaz az, amit el&#337;bb besz&eacute;ltem. Nemcsak a velencei
+p&aacute;tri&aacute;rk&aacute;val, de egy utcasarki gesztenye&aacute;russal is cser&eacute;ln&eacute;k, ha
+csak egy j&oacute; &oacute;r&aacute;m volna naponk&eacute;nt &eacute;s egyetlenegyszer el tudn&eacute;k
+aludni, mint a barmok, naplemente ut&aacute;n. Ha fekszem, futni
+szeretn&eacute;k, ha dolgozom, aludni j&ouml;n kedvem, ha Raguz&aacute;ban vagyok,
+Gy&#369;dre v&aacute;gyakozom, itt majd megbolondulok a tenger ut&aacute;n val&oacute;
+epeked&eacute;sben, ha asszonyt &ouml;lelek, ut&aacute;na majd megfojt a cs&ouml;m&ouml;r, ha
+templomban &uuml;l&ouml;k, korcsm&aacute;ba kiv&aacute;nkozom, korcsm&aacute;ban felb&#337;sz&iacute;t a
+r&eacute;szegek fecseg&eacute;se, &eacute;vek &oacute;ta mindig azzal fekszem, hogy &eacute;jjel
+elv&aacute;gja valaki a torkomat. Munkak&ouml;zben f&eacute;lek, hogy leszakad
+alattam az &aacute;llv&aacute;ny, ha len&eacute;zek s m&eacute;lybe, f&ouml;lkavarodik a gyomrom,
+ha hanyattfekve jav&iacute;tom a menyezet fresk&oacute;it, &uacute;gy &eacute;rzem, hogy
+r&aacute;mszakad a kupola. N&eacute;ha megesk&uuml;dn&eacute;k r&aacute;, hogy tele van v&iacute;zzel a
+gyomrom, v&eacute;rrel a t&uuml;d&#337;m, r&ouml;pk&ouml;d&#337;, vereked&#337; szunyoggal az agyam,
+pi&oacute;c&aacute;val a torkom, szeretn&eacute;m l&aacute;tni azt az embert, aki kibirja &iacute;gy
+h&aacute;rom h&oacute;napn&aacute;l tov&aacute;bb! Biztos, hogy egyszer elv&aacute;gom a nyakamat.</p>
+
+<p>&mdash;Nincs rendben az em&eacute;szt&eacute;se, uram&mdash;v&eacute;lekedett a bar&aacute;t.&mdash;Igy&eacute;k
+minden reggel ezerj&oacute;f&#369; te&aacute;t, ev&eacute;s el&#337;tt kortyogtatva, k&ouml;zben egy
+r&oacute;zsaf&uuml;z&eacute;r tizedet mondva el f&eacute;lhangosan.</p>
+
+<p>&mdash;Fr&aacute;ter F&eacute;lix k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges nyavaly&aacute;s, neuraszt&eacute;ni&aacute;s ember, hangy&aacute;k
+m&aacute;szk&aacute;lnak az agy&aacute;ban, ha valaki csal&aacute;di &ouml;r&ouml;m&ouml;kr&#337;l suttog a
+f&uuml;l&eacute;be&mdash;gondolta mag&aacute;ban sajn&aacute;lkoz&aacute;ssal a szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>&mdash;No, no,&mdash;csendes&iacute;tette az izgatott k&eacute;p&iacute;r&oacute;t&mdash;mindny&aacute;junknak
+megvan a maga nyavaly&aacute;ja.</p>
+
+<p>Fr&aacute;ter F&eacute;lix lecsendesedett, de g&uacute;nyosan &eacute;s megvet&#337;leg nevetett.</p>
+
+<p>&mdash;Mit tudtok ti az &eacute;let nyomor&uacute;s&aacute;g&aacute;r&oacute;l?</p>
+
+<p>&Eacute;s fenh&eacute;j&aacute;z&oacute; arccal n&eacute;zett k&ouml;r&uuml;l, mintha szeretn&eacute; l&aacute;tni azt az
+elbizakodott fick&oacute;t, aki versenyre mer vele ki&aacute;llani rejtett
+b&aacute;natokban &eacute;s titkos gy&ouml;trelmek ter&eacute;n.</p>
+
+<p>Azt&aacute;n &uacute;jra ittak, frissen megt&ouml;mt&eacute;k pip&aacute;jukat &eacute;s l&aacute;bukat
+r&aacute;zogatt&aacute;k zavarukban. L&#337;rinc v&eacute;g&uuml;l nekib&aacute;torodott:</p>
+
+<p>&mdash;Szeretn&eacute;k egy vityill&oacute;t valahol Moh&aacute;cson, a Duna partj&aacute;n, az
+udvaron &ouml;reg tereb&eacute;lyes di&oacute;f&aacute;t, amelyr&#337;l &#337;sszel gyerek veri le
+hossz&uacute; p&oacute;zn&aacute;val a gy&uuml;m&ouml;lcs&ouml;t. Legyen ott egy er&#337;s, eg&eacute;szs&eacute;ges,
+g&ouml;mb&ouml;ly&#369; v&aacute;llu aszszony, t&eacute;rdig felt&#369;rve a szokny&aacute;ja, ahogy a
+malacoknak korp&aacute;s mosl&eacute;kot visz cs&ouml;p&ouml;g&#337; d&eacute;zs&aacute;ban. Mellette
+tipegjen egy v&ouml;r&ouml;shaju k&ouml;ly&ouml;k, g&ouml;mb&ouml;ly&#369; &eacute;s &oacute;l&aacute;bu, mint az apja,
+nagyobbacska le&aacute;ny, teringett&eacute;t, hadd j&ouml;jjenek a gyerekek, mint
+az orgonas&iacute;pok, az egyiket h&iacute;vj&aacute;k nagyap&aacute;mr&oacute;l P&eacute;ternek, a m&aacute;sikat
+ap&aacute;mr&oacute;l ...</p>
+
+<p>&mdash; ... P&aacute;lnak, a harmadikat any&aacute;mr&oacute;l Klementin&aacute;nak, a negyediket
+az asszonyr&oacute;l N&oacute;r&aacute;nak&mdash;folytatta &ouml;nfeledten a szobr&aacute;sz &eacute;s m&aacute;moros
+szemeivel a pipa f&uuml;stj&eacute;n kereszt&uuml;l l&aacute;tta a dunaparti feh&eacute;r
+ateliert, a tyukokat, ahogy a szem&eacute;tben kapirg&aacute;lnak &eacute;s az Odyssea
+nimf&aacute;it, Kalipszot, Kirk&eacute;t, P&eacute;nelop&eacute;t, ahogy kig&ouml;mb&ouml;ly&ouml;dnek &eacute;s
+kil&eacute;pnek a nagy has&aacute;b m&aacute;rv&aacute;nyt&ouml;megekb&#337;l. A bar&aacute;t nagyot n&eacute;zett &eacute;s
+megr&aacute;zta a fej&eacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;Nem, a kisl&aacute;nyt Zsuzsinak h&iacute;vn&aacute;k majd az &eacute;desanyja ut&aacute;n. Mert
+Zsuzsann&aacute;nak h&iacute;vj&aacute;k az &ouml;zvegy asszonyt, k&eacute;t gyermekkel. Az ura
+korcsm&aacute;ros volt az istenadta. &Eacute;n is korcsm&aacute;t nyitottam volna, ha
+...</p>
+
+<p>&mdash;Ha oda nem adta volna a n&eacute;gyezer koron&aacute;t a v&eacute;grehajt&oacute;nak.</p>
+
+<p>Mind a h&aacute;rman elhallgattak. A szobr&aacute;sz azt gondolta, hogy l&aacute;m
+milyen egyform&aacute;k a parasztok. Mind h&aacute;zat akar malacokkal &eacute;s
+feles&eacute;get gyerekhaddal. Fr&aacute;ter F&eacute;lix egy raguzai ost&eacute;ria
+pinc&eacute;rl&aacute;ny&aacute;ra gondolt, aki olyan sz&eacute;p volt, mint Leonardo da
+Vinci &eacute;desanyja, Katarina. Minden paraszt &ouml;sszetal&aacute;lkozik a
+v&aacute;gyak d&eacute;lib&aacute;bos orsz&aacute;g&uacute;tj&aacute;n. K&uuml;l&ouml;nbs&eacute;g csak annyi, hogy az egyik
+innen van, a m&aacute;sik m&aacute;r t&uacute;lesett a ki&aacute;br&aacute;ndul&aacute;son. A v&ouml;r&ouml;s bar&aacute;t
+arc&aacute;n v&eacute;gigpergett az el&eacute;rz&eacute;kenyed&eacute;s &eacute;s alkoholm&aacute;mor k&ouml;nnye.</p>
+
+<p>&mdash;Most kezdhetem el&ouml;lr&#337;l Domine spectabilis. A gyerekek kedv&eacute;&eacute;rt.</p>
+
+<p>&Eacute;s k&eacute;s&#337; &eacute;jszak&aacute;ig besz&eacute;lgettek a gyermekekr&#337;l, akik sohasem
+fognak megsz&uuml;letni.</p>
+
+<p>*</p>
+
+<p>M&aacute;snap Fr&aacute;ter F&eacute;lix, a k&eacute;prestaur&aacute;tor nem jelent meg a
+refekt&oacute;riumban. Hi&aacute;ba v&aacute;rt&aacute;k eb&eacute;dre, vacsor&aacute;ra, &eacute;jjeli nyugov&oacute;ra.</p>
+
+
+<p>Harmadnap L&#337;rinc megtal&aacute;lta azt a fuvarost, aki a fest&#337;t Esz&eacute;kre
+vitte a vasuti &aacute;llom&aacute;sra.</p>
+
+<p>&mdash;Elinalt a piktor,&mdash;hiresztelte a bar&aacute;t&mdash;mintha r&aacute;j&ouml;tt volna a
+bolond&oacute;ra, &uacute;gy hajkur&aacute;szott a faluban valakit, aki elsz&aacute;ll&iacute;tsa a
+haz&aacute;ja fel&eacute;. &Uacute;tk&ouml;zben azt mondta a fuvarosnak, hogy siet haza
+Raguz&aacute;ba, mert vas&aacute;rnap lesz az esk&uuml;v&#337;je. Val&oacute;sz&iacute;n&#369;leg
+megbolondult szeg&eacute;ny a fest&eacute;k, toj&aacute;ss&aacute;rga, terpentin, firneisz,
+k&#337;por &eacute;s petroleum szag&aacute;t&oacute;l.</p>
+
+<p>Bonaventura atya f&ouml;ltette mag&aacute;ban, hogy im&aacute;iban meg fog eml&eacute;kezni
+meghibbant agyu testv&eacute;r&eacute;r&#337;l. P&aacute;ter Anzelmus eb&eacute;d alatt a
+refekt&oacute;riumban kem&eacute;ny besz&eacute;det mondott a S&aacute;t&aacute;n hatalm&aacute;r&oacute;l, amely
+n&eacute;ha kiragad egyet-egyet az &Uacute;r j&aacute;mbor ny&aacute;j&aacute;b&oacute;l &eacute;s vad
+rengetegekbe, ingov&aacute;nyos mocsarakra &#369;zi.</p>
+
+<p>Fr&aacute;ter L&#337;rinc, miut&aacute;n behozta a falu aj&aacute;nd&eacute;kait, a toj&aacute;st,
+csirk&eacute;t &eacute;s malacokat, este besompolygott a szobr&aacute;sz cell&aacute;j&aacute;ba.</p>
+
+<p>&mdash;Ne higyje &aacute;m Domine spectalbilis, hogy megbolondult volna a
+piktor, &ouml;regs&eacute;g&uuml;nkre meleg f&eacute;szket &eacute;p&iacute;teni, asszonnyal,
+gyerekkel, unok&aacute;val j&aacute;tszadozni s ha m&aacute;r nem &eacute;lhet&uuml;nk &ouml;r&ouml;kk&eacute;, az
+&#337; kez&uuml;ket fogva v&aacute;rni a hal&aacute;l bar&aacute;ts&aacute;gos k&ouml;zeled&eacute;s&eacute;t ... nem
+bolonds&aacute;g az, Domine spectabilis.</p>
+
+
+
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><a name="XV" id="XV"></a>XV.</h2>
+
+
+<p>Ett&#337;l kezdve mindenben rosszra fordult D&ouml;m&ouml;t&ouml;r k&ouml;r&uuml;l az &eacute;let.
+Hi&aacute;ba volt &#337; maga el&eacute;gedett &eacute;s j&oacute;kedv&#369;, hi&aacute;ba fogta meg &uacute;jb&oacute;l a
+mint&aacute;z&oacute;fa, v&eacute;s&#337; &eacute;s kalap&aacute;cs nyel&eacute;t, hi&aacute;ba faragta a z&aacute;rda sz&aacute;m&aacute;ra
+a leggy&ouml;ny&ouml;r&#369;bb Madonn&aacute;kat, napr&oacute;l-napra s&ouml;t&eacute;tebb lett a p&aacute;terek
+hangulata. Az ujs&aacute;gok komoly veszedelmeket j&oacute;soltak. A kir&aacute;lyok
+&eacute;s orsz&aacute;gl&oacute; hatalmass&aacute;gok, miniszterek &eacute;s k&ouml;vetek k&ouml;z&ouml;tt
+megbomlott a bar&aacute;ts&aacute;g. A nemzetek egym&aacute;s ellen fenekedtek. Az
+Isten b&eacute;k&eacute;je, amely a j&oacute;l&eacute;t, nyugalom, k&eacute;nyelem &eacute;s ny&aacute;jas
+egyet&eacute;rt&eacute;s &aacute;ld&aacute;saihoz szoktatta az embereket, t&ouml;bb &eacute;vtizedes
+j&aacute;mbor uralkod&aacute;s ut&aacute;n meginogni l&aacute;tszott. Eleinte mer&eacute;nyletekr&#337;l
+sz&oacute;ltak a hirek. Azt&aacute;n kem&eacute;nyhangu lev&eacute;lv&aacute;lt&aacute;sokat jelentettek:
+cs&aacute;sz&aacute;rok &eacute;s miniszterek haragos fenyeget&eacute;seit. V&eacute;g&uuml;l behivt&aacute;k a
+rezervist&aacute;kat. A n&eacute;pek megmozdultak, mint megh&aacute;borodott
+s&uuml;ndiszn&oacute;k &eacute;s felborzolt&aacute;k szuronyos h&aacute;tukat. A p&uuml;sp&ouml;k r&aacute;irt a
+szerzetesekre, hogy a templomban dics&#337;its&eacute;k a h&aacute;borut &eacute;s
+buzd&iacute;ts&aacute;k a h&iacute;veket: ragadjanak fegyvert a haza v&eacute;delm&eacute;re. A
+parasztok k&aacute;romkodtak, szidt&aacute;k az ellens&eacute;get, fiaikat szek&eacute;ren
+vitt&eacute;k a v&aacute;rosba, nagyokat ittak, &eacute;ltett&eacute;k a kir&aacute;lyt &eacute;s megvert&eacute;k
+az asszonyt, aki siratta a magzat&aacute;t. K&eacute;s&#337;bb hire j&ouml;tt az els&#337;
+puskal&ouml;v&eacute;snek. A Duna &eacute;s a Dr&aacute;va partj&aacute;n kezd&#337;d&ouml;tt el a h&aacute;boru.</p>
+
+<p>P&aacute;ter Bonaventura m&eacute;g t&ouml;bbet im&aacute;dkozott, mint azel&#337;tt.</p>
+
+<p>A vik&aacute;rius d&ouml;rg&#337; hangon hirdette a sz&oacute;sz&eacute;kr&#337;l, hogy mindez az&eacute;rt
+van, mert az emberis&eacute;g elfordult isteni Atyj&aacute;t&oacute;l &eacute;s a f&eacute;ny&#369;z&#337;,
+tobz&oacute;d&oacute;, buj&aacute;lkod&oacute;, felfuvalkodott &eacute;s l&aacute;zadoz&oacute; S&aacute;t&aacute;n szolg&aacute;lat&aacute;ba
+&aacute;llott. &Ouml;ld&ouml;kl&eacute;st, pusztul&aacute;st, d&ouml;gv&eacute;szt &eacute;s f&ouml;ldreng&eacute;st j&oacute;solt &eacute;s
+m&eacute;g az eddigiekn&eacute;l is kem&eacute;nyebb penitenci&aacute;t r&oacute;tt a vezekl&#337;kre. &Aacute;m
+a fiatalokat &#337; is harcba k&uuml;ldte, hivatkozv&aacute;n az Assisi p&eacute;ld&aacute;j&aacute;ra,
+aki ifj&uacute; kor&aacute;ban maga is kardot r&aacute;ntott &eacute;s vit&eacute;z&uuml;l harcolt haz&aacute;ja
+v&eacute;delm&eacute;ben.</p>
+
+<p>L&#337;rinc testv&eacute;r azt aj&aacute;nlotta, hogy t&ouml;lts&eacute;k meg a magt&aacute;rakat, az
+&eacute;l&eacute;skamr&aacute;t, a pinc&eacute;t &eacute;s a padl&aacute;sokat.</p>
+
+<p>&mdash;H&aacute;bor&uacute;ra &eacute;hs&eacute;g &eacute;s nyomor&uacute;s&aacute;g k&ouml;vetkezik &eacute;s nem &aacute;rt ha
+aranyp&eacute;nzt gy&uuml;jt&uuml;nk a szeg&eacute;nyek kincst&aacute;r&aacute;ban.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos szomoruan &aacute;llap&iacute;totta meg, hogy semmisem siker&uuml;l az
+embernek ezen a nyomorult vil&aacute;gon. Milyen sz&eacute;p lett volna
+id&#337;tlen-id&#337;kig csendben, b&eacute;kess&eacute;gben farigcs&aacute;lni k&ouml;rtefa
+Madonn&aacute;it&mdash;s l&aacute;m most &ouml;sszezavarodott, sark&aacute;b&oacute;l kifordult,
+t&oacute;t&aacute;gast &aacute;ll, d&uuml;h&ouml;ng &eacute;s tajt&eacute;kzik k&ouml;r&uuml;l&ouml;tte minden &eacute;s eg&eacute;sz nap
+s&iacute;r&oacute;-r&iacute;v&oacute; asszonyokat, henceg&#337; rekrut&aacute;kat, r&eacute;szeg husz&aacute;rokat,
+k&aacute;romkod&oacute; sebes&uuml;lteket &eacute;s jajvesz&eacute;kel&#337; menek&uuml;lteket kell
+hallgatnia.</p>
+
+<p>A h&aacute;bor&uacute; nagy ujjong&aacute;ssal, s&iacute;ppal, dobbal, zenesz&oacute;val kezd&#337;d&ouml;tt,
+de csakhammar belef&uacute;lt az ijedts&eacute;g &eacute;s eszeveszett r&eacute;m&uuml;let
+t&uacute;lz&aacute;saiba. A sebes&uuml;ltek elmondt&aacute;k, hogy az ellens&eacute;g tizszeres
+nagy t&uacute;ler&#337;vel t&aacute;mad; tem&eacute;rdek &aacute;gyuja ok&aacute;dja a hal&aacute;lt &eacute;s &eacute;g&#337;,
+k&eacute;nk&ouml;ves t&#369;zes&#337; irtja a hadsorokat. A vad r&aacute;c hord&aacute;k semmif&eacute;le
+emberi &eacute;s isteni t&ouml;rv&eacute;nyt nem respekt&aacute;lnak. A foglyoknak
+leny&uacute;zz&aacute;k a b&#337;r&eacute;t, t&#369;zzel-vassal s&uuml;t&ouml;getik, megcsonk&iacute;tva f&aacute;ra
+akasztj&aacute;k, darabokra vagdalj&aacute;k, vagy elevenen eltemetik &#337;ket.
+Hi&aacute;ba irtak az ujs&aacute;gok gy&#337;zelmekt&#337;l m&aacute;moros b&uuml;szke cikkeket, a
+menek&uuml;ltek vesztes; csat&aacute;kr&oacute;l, v&eacute;rbefojtott t&aacute;mad&aacute;sokr&oacute;l,
+emberev&#337; fenevadakr&oacute;l &eacute;s felperzselt falvakr&oacute;l besz&eacute;ltek. A
+n&eacute;peket, akiket nem gy&#337;znek felkoncolni, rabsz&iacute;jra f&uuml;zik,
+teherhord&oacute; baromnak haszn&aacute;lj&aacute;k, messze zord hegyek, j&aacute;rhatatlan
+rengetegek belsej&eacute;be hurcolj&aacute;k.</p>
+
+<p>Az eg&eacute;sz falu reszketett, &aacute;lmatlan &eacute;jszak&aacute;kon k&ouml;rmeneteket j&aacute;rtak
+a fiaikat sirat&oacute; any&aacute;k, az &ouml;zvegyen maradt menyecsk&eacute;k &eacute;s ap&aacute;tlan,
+csavarg&oacute;kk&aacute; v&aacute;lt gyenge gyermekek. A kolostorban k&oacute;rh&aacute;zat
+&aacute;ll&iacute;tottak fel, a bar&aacute;tok k&ouml;t&ouml;zt&eacute;k, kent&eacute;k, mosogatt&aacute;k a
+megcsonkult katon&aacute;kat; a gv&aacute;rdi&aacute;nnak az ezredorvos parancsolt,
+L&#337;rincnek a manipul&aacute;ns &#337;rmester &eacute;s D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos a szamarak
+hajcs&aacute;r&aacute;v&aacute; lett, ser&eacute;nyen sz&aacute;ll&iacute;tv&aacute;n a vizet az &eacute;g&#337; &iacute;ny&#369;, beteg
+katon&aacute;knak.</p>
+
+<p>J&aacute;nos sz&iacute;v&eacute;b&#337;l m&eacute;g ez sem tudta ki&#369;zni az egykedv&#369;s&eacute;get &eacute;s
+ny&aacute;jass&aacute;got. Szok&aacute;sa szerint csak az els&#337; pillanatban &eacute;rzett n&eacute;mi
+bosszankod&aacute;st; hamarosan r&aacute;j&ouml;tt, hogy egyre megy, mi t&ouml;rt&eacute;nik az
+ember k&ouml;r&uuml;l, egyed&uuml;l az l&eacute;v&eacute;n fontos, hogy mindenben megtal&aacute;ljuk
+lelk&uuml;nk ig&eacute;nytelen sz&oacute;rakoz&aacute;s&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;L&aacute;m, rosszabbul is t&ouml;rt&eacute;nhetett volna. P&eacute;ld&aacute;ul j&ouml;hetett volna a
+h&aacute;bor&uacute; egy &eacute;vtizeddel el&#337;bb. Bevonultam volna, &eacute;heztem, f&aacute;ztam,
+dideregtem, verejt&eacute;keztem volna a hal&aacute;l szolg&aacute;lat&aacute;ban. Srapnel
+roncsolja sz&eacute;t jobb karomat &eacute;s soha t&ouml;bb&eacute; nem ny&uacute;lhatok
+agyagmodelljeimhez &eacute;s mint&aacute;z&oacute;-szersz&aacute;maimhoz.</p>
+
+<p>Erre a gondolatra &ouml;sszer&aacute;zk&oacute;dott. Mert szerette ugyan a haz&aacute;j&aacute;t s
+gy&uuml;l&ouml;lte az ellens&eacute;g&eacute;t, de nem tartotta sz&uuml;ks&eacute;gesnek, hogy &ouml;nmaga
+el&#337;tt eltagadja f&eacute;lelm&eacute;t a testi f&aacute;jdalmakt&oacute;l, az
+elnyomorod&aacute;st&oacute;l, a tehetetlens&eacute;gt&#337;l &eacute;s a hal&aacute;lt&oacute;l. Ut&aacute;lta a v&eacute;rt
+&eacute;s a szenved&eacute;st, mert nagyon eg&eacute;szs&eacute;ges volt a sz&iacute;ve, husa,
+idegrendszere. Semmi sz&eacute;pet nem tal&aacute;lt a szenved&eacute;sben, mert
+b&#337;s&eacute;gesen &eacute;s egyszer&#369;en tudta &eacute;lvezni az &ouml;r&ouml;m&ouml;ket. Sajn&aacute;lta volna
+itthagyni a pip&aacute;j&aacute;t, boroskancs&oacute;j&aacute;t &eacute;s L&#337;rinc testv&eacute;r pomp&aacute;s
+m&aacute;rt&aacute;sait. &#336;szint&eacute;n megvallotta: nagyon kiv&aacute;ncsi arra, hogyan
+v&eacute;gz&#337;dik ez a h&aacute;bor&uacute;. Arra is kiv&aacute;ncsi volt&mdash;&eacute;s nem
+titkolta&mdash;milyen lesz a term&eacute;s j&ouml;v&#337; esztend&#337;re. Egy &eacute;ppen most
+megkezdett domborm&#369;v&eacute;t is nagyon szeretn&eacute; befejezni. Az &uacute;js&aacute;got
+is jobban megszokta, mint valaha. N&eacute;h&aacute;ny k&ouml;nyv is esz&eacute;be jutott,
+amelyeket felt&eacute;tlen&uuml;l ki kellene m&eacute;g olvasnia. S&#337;t&mdash;de m&aacute;r erre
+maga is megd&ouml;bbent&mdash;kezdte bel&aacute;tni, hogy igaza van L&#337;rinc fr&aacute;ter
+egyszer&#369; eszej&aacute;r&aacute;s&aacute;nak. Nem kell &eacute;ppen holtig ittmaradni a
+z&aacute;rd&aacute;ban s ha egyszer &eacute;ppen kedve kerekedik, sz&eacute;pen elb&uacute;csuzik a
+gv&aacute;rdi&aacute;nt&oacute;l, k&eacute;nyelmesen leutazik Olaszorsz&aacute;gba &eacute;s ujb&oacute;l alaposan
+megn&eacute;zi Donatello D&aacute;vidj&aacute;t, J&aacute;nos apostol fels&eacute;gesen j&aacute;mbor
+k&eacute;pm&aacute;s&aacute;t, Michelangelo M&oacute;zes&eacute;t &eacute;s Ghiberti firenzei lovasszobr&aacute;t.
+A h&aacute;bor&uacute;t teh&aacute;t sz&eacute;pen kiv&aacute;rja itt az Istent&#337;l v&eacute;dett vastag,
+h&#369;v&ouml;s falak k&ouml;z&ouml;tt. Azt&aacute;n majd &uacute;jra belen&eacute;z a meleg, aranyos,
+illatos &Eacute;let sziv&aacute;rv&aacute;nyos szem&eacute;be.</p>
+
+<p>&Eacute;s est&eacute;nkint az &#337; gladi&aacute;tori teste izomzat&aacute;n, oroszl&aacute;ni
+idegrendszer&eacute;nek ac&eacute;los sz&ouml;ved&eacute;k&eacute;n kereszt&uuml;l a nyugalom &eacute;s der&#369;,
+j&oacute;l&eacute;t &eacute;s boldog rem&eacute;nyked&eacute;s, &eacute;des biztons&aacute;g &eacute;rz&eacute;se zsibbadt s &uacute;gy
+hajtotta le fej&eacute;t b&aacute;r&aacute;nyb&#337;r bund&aacute;j&aacute;ra, mint a gyermek az &#337;
+&eacute;desanyja &ouml;l&eacute;be.</p>
+
+<p>*</p>
+
+<p>T&ouml;rt&eacute;nt azonban egy sz&eacute;p napon, hogy halkan g&ouml;rd&uuml;l&#337;, neh&eacute;z fekete
+hint&oacute; &aacute;llott meg a z&aacute;rda kapuj&aacute;ban s egy lef&aacute;tyolozott, el&#337;kel&#337;
+h&ouml;lgy k&eacute;rt bebocs&aacute;ttat&aacute;st. Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; volt, a szobr&aacute;sz
+feles&eacute;ge.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r J&aacute;nos eg&eacute;sz test&eacute;ben pokoli f&eacute;lelmeket &eacute;rzett.
+Asszony-ember nem tehette l&aacute;b&aacute;t a kolostorba, teh&aacute;t J&aacute;nos a
+templom el&#337;tt, lombjukat hullat&oacute; &ouml;reg h&aacute;rsf&aacute;k alatt besz&eacute;lgetett
+a feles&eacute;g&eacute;vel. Van Roosen Herta megfogta a kez&eacute;t &eacute;s a szobr&aacute;szt
+maga mell&eacute; &uuml;ltette egy k&#337;padra, melyet sim&aacute;ra &eacute;s f&eacute;nyesre
+koptattak a zar&aacute;ndokok.</p>
+
+<p>&mdash;J&aacute;nos, a Boldogs&aacute;gos Sz&#369;zre esk&uuml;sz&ouml;m, nem tudok &eacute;lni a te
+szerelmed n&eacute;lk&uuml;l. El&eacute;g volt a dacos, &ouml;nk&iacute;nz&oacute; &eacute;s kegyetlen
+&aacute;rvas&aacute;gb&oacute;l nekem is &eacute;s &uacute;gy hiszem, te neked is, J&aacute;nos. Tudd meg,
+hogy jobban, szebben, tiszt&aacute;bban szeretlek, mint valaha.
+Elfelejtettem mindent, amit v&eacute;tkezt&eacute;l ellenem &eacute;s csak arra
+eml&eacute;kszem, hogy milyen t&ouml;k&eacute;letes &eacute;s elragad&oacute; boldogs&aacute;got adt&aacute;l.
+Ime, let&eacute;rdelek el&#337;tted &eacute;s im&aacute;dkozom hozz&aacute;d. Te volt&aacute;l az els&#337;,
+akit szerettem, aki megtan&iacute;tott a szerelem &eacute;dess&eacute;g&eacute;re &eacute;s te vagy
+az utols&oacute; f&eacute;rfi, akit k&iacute;v&aacute;nok, aki&eacute;rt szenvedni &eacute;s meghalni is
+tudn&eacute;k. Irt&oacute;zom att&oacute;l a gondolatt&oacute;l, hogy m&aacute;s f&eacute;rfi &eacute;rintse a
+testemet, de a te szerelmedben elmer&uuml;lni: ez ma is egyetlen
+illuzi&oacute;ja &eacute;letemnek. Azt nem mondom, hogy csak a tied voltam,
+J&aacute;nos. Te a m&aacute;sodik f&eacute;rjem vagy s az embernek k&ouml;teless&eacute;gei is
+vannak. De arra esk&uuml;sz&ouml;m, hogy &uacute;gy, mint a tied, senki&eacute; sem
+voltam. Ebben te volt&aacute;l az els&#337; &eacute;s az utols&oacute;. Ez az, ami&eacute;rt te
+nekem testileg is egyetlen vagy az &eacute;letemben. Boldog vagyok, hogy
+ezt neked tartogathattam. Az eg&eacute;sz lelkem a ti&eacute;d, s amikor te
+mindent elvett&eacute;l t&#337;lem, &eacute;n m&eacute;gis a ti&eacute;d maradtam eg&eacute;szen. Te nem
+vagy az eny&eacute;m, azt tudom. Arr&oacute;l volt sz&oacute;, hogy v&aacute;lassz &eacute;s te nem
+engem v&aacute;lasztott&aacute;l. &Eacute;n senki&eacute; sem vagyok, csak a tied. &Eacute;n is
+v&aacute;lasztottam &eacute;s t&eacute;ged v&aacute;lasztottalak. Te rendelkezhetsz velem,
+mint a tulajdonoddal. Mindenkit meg&eacute;rdemelsz, mert &eacute;n szeretni
+tudtalak &eacute;s csak t&eacute;ged tudtalak szeretni &eacute;s sohasem tudlak nem
+szeretni, dr&aacute;ga szerelmem.</p>
+
+<p>Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; m&eacute;g szebb volt, mint valaha. A d&eacute;lut&aacute;ni
+napsug&aacute;r aranyos f&uuml;rd&#337;j&eacute;ben &aacute;tl&aacute;tsz&oacute; b&#337;re &uacute;gy ragyogott, mint a
+p&aacute;roszi m&aacute;rv&aacute;ny. Nagy k&eacute;k szem&eacute;b&#337;l egy alexandriai het&eacute;ra
+cs&aacute;b&iacute;t&aacute;sa l&ouml;velt, s ahogy belen&eacute;zett J&aacute;nos szem&eacute;be, h&aacute;tborzongat&oacute;
+intimit&aacute;sok k&eacute;j&eacute;re eml&eacute;keztette &#337;t. Mindenki belesz&eacute;d&uuml;lt volna
+ebbe a fels&eacute;ges, gy&ouml;ny&ouml;r&#369; k&eacute;reget&#337;be.</p>
+
+<p>J&aacute;nos ijedten v&eacute;dekezett.</p>
+
+<p>&mdash;Jobb &iacute;gy, kedves Herta. Nyugodj&eacute;k bele, aszszonyom. &Aacute;polja &ouml;n
+is a sebes&uuml;lteket, &aacute;llitson fel k&oacute;rh&aacute;zat &eacute;s szolg&aacute;lja az Istent
+&eacute;s a szenved&#337;ket.</p>
+
+<p>&mdash;Nem, J&aacute;nos!&mdash;fakadt ki az asszony.&mdash;Nekem el&eacute;g volt a magam
+szenved&eacute;seib&#337;l. Vissza akarok menni Hollandi&aacute;ba. Itt van az
+&uacute;tlevel&uuml;nk. A tenger partj&aacute;n, Scheveningen mellett, a kast&eacute;ly
+&eacute;szaki sz&aacute;rny&aacute;n hatalmas atelier v&aacute;r r&aacute;d, melynek ablakain
+kereszt&uuml;l a szelid vizre l&aacute;tni, lomha sz&uuml;rke folyam torkolat&aacute;val,
+a mocsaras delt&aacute;val, Ruisdael c&ouml;l&ouml;pzet&eacute;vel. Az ablakon n&eacute;ha
+besz&oacute;l a sz&eacute;lvihar, amint v&ouml;r&ouml;ses hull&aacute;mokat &eacute;s op&aacute;los f&eacute;ny&#369;
+tajt&eacute;kot csap a fekete c&ouml;l&ouml;p&ouml;kh&ouml;z. A h&aacute;zad k&ouml;r&uuml;l erd&#337; van, amely
+felfogja a viharok erej&eacute;t &eacute;s megk&ouml;ti az ibolyasz&iacute;n visszf&eacute;ny&uuml;
+agyagos talajt, A parkban kis kerti h&aacute;zik&oacute;k v&aacute;rj&aacute;k d&eacute;lut&aacute;ni
+&aacute;lmodoz&aacute;sainkat, ahol szeretni fogjuk egym&aacute;st, mik&ouml;zben az eg&eacute;sz
+vil&aacute;g vonaglik, szenved, v&eacute;rt izzad &eacute;s &aacute;tkoz&oacute;dik. Tudom, szereted
+a szelid tekintet&uuml; teheneket, amelyek modellt &aacute;llottak
+Hobb&eacute;m&aacute;nak, Van Ostadenak, Teniersnek; sz&eacute;p kis ist&aacute;ll&oacute;t
+&eacute;pittettem a major v&eacute;g&eacute;n fayence k&ouml;vezettel &eacute;s parkett
+gyalogj&aacute;r&oacute;val. A teteje piros, a homlokzata feh&eacute;r &eacute;s r&oacute;zsasz&iacute;nre
+&eacute;getett porcell&aacute;n &eacute;s csillog a sz&uuml;rke, nedves leveg&#337;ben. Gyere,
+J&aacute;nos, a Rembrandtok &eacute;s Van Eyckek haz&aacute;j&aacute;ba, Quentin Massys
+k&eacute;kszem&uuml;, &aacute;br&aacute;ndos le&aacute;nyai k&ouml;z&eacute;, akikhez &eacute;n is tartozom.
+Hatalmas, mennyei sz&eacute;ps&eacute;g&uuml; szobrokat fogsz mint&aacute;zni &eacute;s nem
+t&ouml;r&#337;dsz a h&aacute;boruval, mint Leonardo da Vinci, mikor a Sforz&aacute;t
+megmint&aacute;zta. Te vagy a legnagyobb m&#369;v&eacute;sze a sz&aacute;zadnak, azt
+akarom, hogy legboldogabb f&eacute;rfia is te l&eacute;gy a korodnak. Nem
+szeretsz, J&aacute;nos?</p>
+
+<p>&mdash;Madame, nekem el&eacute;g volt a szerelemb&#337;l.</p>
+
+<p>Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; megesk&uuml;d&ouml;tt, hogy addig el nem hagyja kocsij&aacute;t,
+amig J&aacute;nos nem t&eacute;r meg az &#337; karjai k&ouml;z&eacute;.</p>
+
+<p>&mdash;Mi lesz a szobraiddal, amelyeket m&eacute;g meg nem alkott&aacute;l, amelyek
+m&eacute;g agyad l&aacute;ngol&oacute; lelkesed&eacute;s&eacute;ben, sz&iacute;ved forr&oacute; ell&aacute;gyul&aacute;s&aacute;ban,
+&aacute;lmaid vizi&oacute;iban &eacute;lnek? Ha engem nem szeretsz, szeresd a
+m&#369;v&eacute;szetet, a dics&#337;s&eacute;get, az &eacute;gi m&aacute;mort, amelyet az alkot&aacute;s ad
+neked.</p>
+
+<p>&mdash;El&eacute;g volt, Madame, a m&#369;v&eacute;szetb&#337;l is.</p>
+
+<p>&mdash;Itt nyomorus&aacute;g, zaklat&aacute;s, betegs&eacute;g, &eacute;hs&eacute;g, d&uuml;h&ouml;ng&eacute;s v&aacute;r re&aacute;d.
+Itt elpusztul minden, csavarg&oacute; l&eacute;ssz egy koldus-orsz&aacute;gban &eacute;s
+mindenki elfelejt, a nevedet betemeti a sz&eacute;gyen, a v&eacute;r &eacute;s a
+szeg&eacute;nys&eacute;g iszapja.</p>
+
+<p>&mdash;J&oacute; itt, a szerzetesek k&ouml;z&ouml;tt.</p>
+
+<p>&mdash;Er&#337;vel foglak k&eacute;nyszer&iacute;teni. Botr&aacute;nyt csapok, belop&oacute;dzom a
+kolostorba &eacute;s bebujok az &aacute;gyadba.</p>
+
+<p>&mdash;Z&aacute;rva van a cell&aacute;m, asszonyom.</p>
+
+<p>&mdash;Az ajt&oacute;d el&eacute; fekszem &eacute;s tizenk&eacute;t katona nem tud elhurcolni a
+szob&aacute;d k&uuml;sz&ouml;b&eacute;r&#337;l.</p>
+
+<p>Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; odadobta mag&aacute;t a szobr&aacute;sz mell&eacute;re &eacute;s &#337;rj&ouml;ngve
+cs&oacute;kolta a nyak&aacute;t.</p>
+
+<p>&mdash;A boldogs&aacute;g, a csend, a f&eacute;ny, az emberek h&oacute;dolata, a t&ouml;rt&eacute;nelem
+minden dics&#337;s&eacute;ge v&aacute;rakozik r&aacute;d az oldalamon, ha j&ouml;ssz.</p>
+
+<p>&mdash;&Eacute;s ha nem megyek?&mdash;k&eacute;rdezte megr&ouml;k&ouml;ny&ouml;dve a szobr&aacute;sz.</p>
+
+<p>&mdash;Akkor meg&ouml;l&ouml;m magamat itt a z&aacute;rda kapuj&aacute;ban.</p>
+
+<p>D&ouml;m&ouml;t&ouml;r ismerte az &#337; feles&eacute;g&eacute;t. Tudta, hogy ez az asszony nem
+t&aacute;g&iacute;t az &#337; akarat&aacute;b&oacute;l.</p>
+
+<p>&mdash;Igy lett a feles&eacute;gem,&mdash;t&uuml;n&#337;d&ouml;tt megszeppenve &mdash;&iacute;gy hagyott el
+engem &eacute;s &iacute;gy fog meg m&aacute;sodszor is, ha nem leszek ravasz &eacute;s
+&oacute;vatos. Er&#337;vel nem birok vele, itt furfangra van sz&uuml;ks&eacute;g, a
+teremt&eacute;sit, m&aacute;sk&eacute;p &ouml;r&ouml;kre elvesztem.</p>
+
+<p>Gondolkozott egy kicsit, azt&aacute;n s&oacute;hajtva megsz&oacute;lalt.</p>
+
+<p>&mdash;Legyen, ahogy akarja, asszonyom.</p>
+
+<p>A b&aacute;r&oacute;n&#337; szem&eacute;b&#337;l kicsordult a k&ouml;nny.</p>
+
+<p>&mdash;Szeretsz?</p>
+
+<p>&mdash;Szeretlek.</p>
+
+<p>&mdash;J&ouml;sz velem?</p>
+
+<p>&mdash;Megyek.</p>
+
+<p>&mdash;Most?</p>
+
+<p>&mdash;Holnap, hajnalban Madame.</p>
+
+<p>&mdash;Mi&eacute;rt nem e pillanatban?</p>
+
+<p>J&aacute;nos az &eacute;gre mutatott</p>
+
+<p>&mdash;M&aacute;r lesz&aacute;llt az este. Nem tudjuk az utat. Korhadtak a hidak.
+Sz&eacute;lvihar kerekedik &eacute;s mindj&aacute;rt szakad az es&#337;. &Ouml;n is &aacute;lmos &eacute;s
+f&aacute;radt, asszonyom. Menjen nyugodtan a sz&aacute;ll&oacute;ba, L&#337;rinc bar&aacute;t majd
+elrendezi az &eacute;jjeli nyugodalm&aacute;t. L&#337;rinc bar&aacute;tot becs&uuml;lje meg
+Madame. &#336; az &eacute;n legh&iacute;vebb testv&eacute;rem. &Uacute;gy-e megengedi, hogy
+rendelkezzem a p&eacute;nz&eacute;vel, hiszen most m&aacute;r megint f&eacute;rj &eacute;s feles&eacute;g
+vagyunk. L&#337;rincnek adjon n&eacute;gyezer koron&aacute;t, enynyivel tartozom
+neki. Ki akar l&eacute;pni a z&aacute;rd&aacute;b&oacute;l &eacute;s feles&eacute;g&uuml;l veszi a
+korcsm&aacute;rosn&eacute;t. Boldogg&aacute; akarom tenni h&#369;s&eacute;ges bajt&aacute;rsamat.</p>
+
+<p>Van Roosen b&aacute;r&oacute;n&#337; szem&eacute;b&#337;l a bizalom &eacute;s h&aacute;la vid&aacute;ms&aacute;ga ragyogott.
+Mag&aacute;hoz intette a terci&aacute;riust &eacute;s n&eacute;gy darab ezrest csusztatott a
+mark&aacute;ba.</p>
+
+<p>&mdash;Monsieur D&ouml;m&ouml;t&ouml;r k&ouml;sz&ouml;ni a k&ouml;lcs&ouml;nt. Vegye feles&eacute;g&uuml;l a
+korcsm&aacute;rosn&eacute;t. &Uuml;dv&ouml;zl&ouml;m a menyasszony&aacute;t.</p>
+
+<p>L&#337;rinc keser&#369;en nevetett.</p>
+
+<p>&mdash;K&eacute;s&#337;. Megsz&ouml;k&ouml;tt a bestia egy t&#369;z&eacute;r&#337;rmesterrel.</p>
+
+<p>A b&aacute;r&oacute;n&#337; nem is hallotta ezt, annyira tele volt a maga
+boldogs&aacute;g&aacute;val. Be&uuml;lt a kocsij&aacute;ba.</p>
+
+<p>&mdash;Adieu szerelmem, holnap a viszontl&aacute;t&aacute;sra, J&aacute;nos.</p>
+
+<p>L&#337;rinc testv&eacute;r felkapaszkodott a bakra, a kocsi elrobogott.</p>
+
+<p>J&aacute;nos pedig &eacute;jszaka, csillagtalan, felh&#337;s, szeles, zivatarra
+hajl&oacute;, hideg &#337;szi id&#337;ben kisz&ouml;k&ouml;tt a kolostorb&oacute;l &eacute;s nekiv&aacute;gott a
+sikl&oacute;si hegyeknek, maga, egyed&uuml;l. Ahogy a hegy taraj&aacute;n
+megpillantotta a p&eacute;csi bazilik&aacute;t, h&aacute;l&aacute;t adott a Mindenhat&oacute;nak,
+hogy siker&uuml;lt megugrania a b&aacute;r&oacute;n&#337; szerelme el&#337;l.</p>
+
+<p>M&aacute;snap r&ouml;vidre v&aacute;gatv&aacute;n haj&aacute;t, borotv&aacute;lt k&eacute;ppel, kifent
+bajusszal, csillog&oacute; szemmel, piros-pozsg&aacute;s, r&oacute;zs&aacute;s mosolyg&aacute;ssal,
+fiatalosan, mint egy rekruta, oda&aacute;llt a soroz&oacute;bizotts&aacute;g el&eacute;.</p>
+
+<p>A katon&aacute;k el&aacute;lm&eacute;lkodtak herakleszi termet&eacute;nek ereje &eacute;s sz&eacute;ps&eacute;ge
+l&aacute;tt&aacute;ra.</p>
+
+<p>&mdash;Ez&eacute;rt azt&aacute;n k&aacute;r volna, ha egy buta goly&oacute; leter&iacute;ten&eacute;.</p>
+
+<p>&mdash;Nem f&eacute;lek &eacute;n a goly&oacute;t&oacute;l,&mdash;mosolygott a szobr&aacute;sz titokzatosan,
+az olyan ember b&ouml;lcs elsz&aacute;nts&aacute;g&aacute;val, akinek k&eacute;t rossz k&ouml;z&ouml;tt kell
+v&aacute;lasztania &eacute;s el&eacute;g esze van ahhoz, hogy kiker&uuml;lje a nagyobbikat.</p>
+
+<p>&mdash;Sors bona, nihil aliud&mdash;tette hozz&aacute; kiss&eacute; elgondolkozva.</p>
+
+
+<hr style='width: 45%;'>
+
+<table border="1" cellpadding="2" cellspacing="2" summary="">
+ <tr>
+ <td>SUR&Aacute;NYI MIKL&Oacute;S<br>
+ K&Ouml;NYVEI
+ </td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td>
+ Domoszlay L&aacute;szl&oacute;. Reg&eacute;ny<br>
+ Floriche. Reg&eacute;ny.<br>
+ Kantate. Reg&eacute;ny.<br>
+ A szent hegy. Reg&eacute;ny.<br>
+ &nbsp; 2. kiad&aacute;s<br>
+ A trianoni p&aacute;va. Reg&eacute;ny.<br>
+ &nbsp; 3. kiad&aacute;s<br>
+ </td>
+ </tr>
+ <tr>
+ <td>Singer &eacute;s Wolfner kiad&aacute;sai
+ </td>
+ </tr>
+</table>
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+<pre>
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of A mester, by Mikls Surnyi
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
+
+***** This file should be named 19744-h.htm or 19744-h.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+ http://www.gutenberg.org/1/9/7/4/19744/
+
+Produced by Tams Rth and the Online Distributed
+Proofreading Team. With special thanks to the library of
+Pcs, especially to the director, Jzsef Kereszturi for
+the help in selecting and borrowing the books.
+
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties. Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research. They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+http://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement. See
+paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works. See paragraph 1.E below.
+
+1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States. If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed. Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work. You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change. If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges. If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form. However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+ the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+ you already use to calculate your applicable taxes. The fee is
+ owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+ has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+ Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments
+ must be paid within 60 days following each date on which you
+ prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+ returns. Royalty payments should be clearly marked as such and
+ sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+ address specified in Section 4, "Information about donations to
+ the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+ you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+ does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+ License. You must require such a user to return or
+ destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+ and discontinue all use of and all access to other copies of
+ Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+ money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+ electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+ of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+ distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from. If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation. The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund. If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need, is critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at http://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at
+http://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations. Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at http://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+ Dr. Gregory B. Newby
+ Chief Executive and Director
+ gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment. Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements. We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance. To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit http://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
+ways including checks, online payments and credit card donations.
+To donate, please visit: http://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart is the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+ http://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
+
+
+</pre>
+
+</body>
+</html>
diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt
new file mode 100644
index 0000000..6312041
--- /dev/null
+++ b/LICENSE.txt
@@ -0,0 +1,11 @@
+This eBook, including all associated images, markup, improvements,
+metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be
+in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES.
+
+Procedures for determining public domain status are described in
+the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org.
+
+No investigation has been made concerning possible copyrights in
+jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize
+this eBook outside of the United States should confirm copyright
+status under the laws that apply to them.
diff --git a/README.md b/README.md
new file mode 100644
index 0000000..c4c8837
--- /dev/null
+++ b/README.md
@@ -0,0 +1,2 @@
+Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for
+eBook #19744 (https://www.gutenberg.org/ebooks/19744)