NormalizeHEAD main

author: nfenwick <nfenwick@pglaf.org> 2025-01-22 22:07:53 -0800
committer: nfenwick <nfenwick@pglaf.org> 2025-01-22 22:07:53 -0800
commit: 8354531692a672c1f23d608dc51197e7a1326565 (patch)
tree: ca8287fce12a9774396153af4ef148280279cf38 /old/65702-h/65702-h.htm
parent: d4800f138c3fef2e0f0d6ea3b864a89a99fd3d17 (diff)
1 files changed, 0 insertions, 1932 deletions
diff --git a/old/65702-h/65702-h.htm b/old/65702-h/65702-h.htm
deleted file mode 100644
index 6dcc18b..0000000
--- a/old/65702-h/65702-h.htm
+++ /dev/null
@@ -1,1932 +0,0 @@
-<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN"
-    "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
-<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
-<head>
-<meta name="generator" content=
-"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.45" />
-<meta http-equiv="Content-Type" content=
-"text/html; charset=utf-8" />
-<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" />
-<title>The Project Gutenberg eBook of A sajtó by Lajos Biró</title>
-
-<style type="text/css">
-/*<![CDATA[*/
-body {
- margin-left: 10%;
- margin-right: 10%;
-}
-
-h1,h2 {
- text-align: center;
- clear: both;
- line-height: 200%;
-}
-
-h2 {
- margin-top: 2em;
-}
-
-p {
- margin-top: 0.75em;
- margin-bottom: 0.75em;
-}
-
-body > p {
- text-align: justify;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-hr {
- width: 33%;
- margin-top: 2em;
- margin-bottom: 2em;
- margin-left: auto;
- margin-right: auto;
- clear: both;
-}
-
-hr.chap {width: 65%}
-
-table {
- margin-left: auto;
- margin-right: auto;
-}
-
-td {
- padding-left: 1em;
- padding-right: 1em;
-}
-
-.pagenum {
-/*  display: none; */
- position: absolute;
- right: 2%;
- color: gray;
- font-size: smaller;
- text-align: right;
- text-indent:0;
-}
-
-.tdr {text-align: right;}
-
-.center {
- text-align: center;
- text-indent: 0;
-}
-
-.right {
- text-align: right;
- margin-right: 1.5em;
-}
-
-em.gesperrt {
- font-style: normal;
- letter-spacing: 0.2em;
- padding-left: 0.2em;
-}
-
-.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;}
-
-.caption {font-weight: bold;}
-
-.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;}
-
-.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;}
-
-.transnote {
- background-color: #E6E6FA;
- color: black;
- padding: 0.5em;
- font-family: sans-serif, serif;
- font-size: 0.9em;
-}
-
-.transnote p {
- text-align: center;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-ul.TOC {
- list-style-type: none;
- padding-left: 10%;
- text-indent: -5%;
- width: 70%;
- text-align: justify;
-}
-
-ul.TOC li {
- margin-top: 0.25em;
-}
-
-span.ralign {
- position: absolute;
- text-align: right;
- right: 15%;
- top: auto;
-}
-/*]]>*/
-</style>
-</head>
-<body>
-
-<div style='text-align:center; font-size:1.2em; font-weight:bold'>The Project Gutenberg eBook of A sajtó, by Lajos Biró</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-of the Project Gutenberg License included with this eBook or online
-at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you
-are not located in the United States, you will have to check the laws of the
-country where you are located before using this eBook.
-</div>
-
-<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Title: A sajtó</p>
-
-<div style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Author: Lajos Biró</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>Release Date: June 26, 2021 [eBook #65702]</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>Language: Hungarian</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>Character set encoding: UTF-8</div>
-
-<div style='display:block; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Produced by: Albert László from page images generously made available by the SZTE Miscellanea</div>
-
-<div style='margin-top:2em; margin-bottom:4em'>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A SAJTÓ ***</div>
-<div class="transnote">
-<p class="center"><span class="caption">Megjegyzés:</span></p>
-<p>A tartalomjegyzék a <a href="#Page_43">43</a>. oldalon
-található.</p>
-</div>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p class="center"><span class="caption">KORUNK MOZGATÓI
-I.</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-150">BIRÓ LAJOS</span></p>
-<h1>A SAJTÓ</h1>
-<p>&nbsp;</p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-large">MODERN
-KÖNYVTÁR</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">SZERKESZTI GÖMÖRI
-JENŐ</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">45. SZÁM</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST, 1911</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">POLITZER ZSIGMOND ÉS FIA
-KIADÁSA</span></p>
-<hr class="chap" />
-<p class="right"><span class="caption-small">A sajtó annyi, mint az
-a társadalom, amelyben él.<br />
-(BIRÓ LAJOS)</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center">BIRÓ LAJOS</p>
-<p class="center">eddig megjelent művei:</p>
-<p class="center">Bálványrombolók (Novellák)<br />
-Harminc novella<br />
-Huszonegy novella<br />
-Marie és más asszonyok (Novellák)<br />
-Elbeszélések<br />
-A diadalmas asszony (Regény)<br />
-Nyári zivatar (Regény)<br />
-Férfiak (Drámai játék)<br />
-A családi tűzhely (Egyfelvonásos-ciklus)<br />
-Kis drámák (Modern Könyvtár 13.)<br /></p>
-<p class="center">Szinpadon előadott művei:</p>
-<p class="center">Férfiak (Nemzeti Szinház)<br />
-A családi tűzhely (Magyar Szinház)<br />
-Sárga Liliom (Magyar Szinház)<br /></p>
-<p class="center">A szerző minden jogot fentart magának, a forditás
-jogát is</p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center">A Modern Könyvtár 1910. június havában indúlt
-meg</p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-small">A MODERN KÖNYVTÁR
-SZERKESZTŐSÉGE:</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-small">VIII. KERÜLET,
-VAS-UCCA 15/b., I. EM. 18.</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-small">TELEFON:
-6–89</span></p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_3" id=
-"Page_3">-3-</a></span></p>
-<h2>A SAJTÓ</h2>
-<p>A pohárköszöntő alacsony műfaj. És minden pohárköszöntők között
-a legundorítóbbak azok, amelyeket hivatalos és nem hivatalos
-cécóknál – utolsóelőttinek, de lehetőleg utolsónak – kelletlenül,
-sőt néha fogcsikorgatva a sajtóra szokás mondani.</p>
-<p>Ahány ilyen pohárköszöntőt hallottam, abban még mindben
-intézménynek nevezték a sajtót. A sajtó: intézmény! Mintha a
-mértékhitelesítő hivatalról vagy a bábolnai
-gyógykovács-tanfolyamról volna szó.</p>
-<p>Mindig nevetségesnek találtam, ha a sajtót felköszöntötték. A
-sajtónak nem jár felköszöntő sehol, a sajtónak nem jár köszönet
-semmiért. Ha a sajtó segített megteremteni: lelencházat,
-rabsegélyző-egyletet, tulipán-szövetséget, az nem érdem, amelyért
-köszönet fizetsége jár. A sajtó segített, mert ez a természete.
-Segített, mert nem tehetett másképen.</p>
-<p>Aki ujságíró ezt nem érti, az megérdemli, hogy a jelenlétében
-felköszöntsék és intézménynek nevezzék a sajtót. Intézménynek, mint
-a mértékhitelesitő hivatalt. Aki érti, az bosszankodni fog a
-kelletlen pohárköszöntőkön. Mert tudja, hogy a sajtó nem intézmény,
-nem embereknek, egyesüléseknek, társadalmaknak tudatos csinálmánya,
-hanem része a társadalomnak, maga a társadalom. Valamikor, a
-lelkesedés fiatal éveiben úgy mondtuk ezt, hogy a sajtó az
-emberiség nagy organizmusának szívedobbanása. Ma annyit mondunk,
-hogy a sajtó természeti jelenség, mint maga a társadalom.</p>
-<p>A sajtót így kell és csak így lehet nézni. A sajtó annyi, mint
-az a társadalom, amelyben él. Aki sajtót mond, társadalmat
-mond.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_4" id=
-"Page_4">-4-</a></span></p>
-<h2>1. A SAJTÓ ÉS A KÖZÖNSÉG</h2>
-<p>A sajtó állapota, helyzete, hangja, nivója annak a társadalomnak
-a képét tükrözi, amelyben ez a sajtó dolgozik, tanit, rikácsol,
-virágzik és revolverez. Jászi Oszkár nagyon meggyőzően magyarázza a
-<em class="gesperrt">Művészet és Erkölcs</em>ben, hogy egészen új
-dolgot semmiféle író nem írhat. Az író csak azt írhatja, aminek a
-befogadására a tömeg – egy nagy tömeg vagy egy kis tömeg – elő van
-készítve. Amennyivel gyorsabb, fürgébb és léhább az újságírói munka
-az íróinál, annyival inkább áll ez az igazság a sajtóra.</p>
-<p><em class="gesperrt">Az újság nem írhat mást, csak azt, amit a
-közönség gondol.</em> Semmiről nem írhat mást, semmit nem írhat
-másképen. Legfeljebb világosabban írja, legfeljebb stilizálva írja,
-legfeljebb szelidít vagy torzít rajta, de az újság emberről,
-eseményről – és minden írásnak ember vagy esemény a tárgya – nem
-írhat mást, mint amit a közönségének akármelyik tagja írna, ha írni
-tudna és ha a saját gondolatát világosan látná.</p>
-<p>Mennyire igaz ez, azt száz példával bizonyíthatja mindenki, aki
-az újságcsinálás legbelsőbb kis titkait – a szerkesztői szobában és
-a kiadói szobákban meghúzódó kis titkocskákat – ismeri. Annyira
-igaz, hogy az egyik igen előkelő és sok ízléssel szerkesztett nagy
-magyar lap – <em class="gesperrt">Az Ujság</em> – első számában
-nyíltan bejelentette, hogy a szerkesztés vezérelve az új lapnál ez
-lesz:</p>
-<p>– Vajjon mit szól hozzá Pálffy Ferenc Szegeden?</p>
-<p>Tessék meggondolni: ez a lap egy olyan nagykaliberű – bár
-reakciós – államférfi politikáját szolgálta, mint Tisza István, a
-szerkesztőségében olyan emberek ültek, mint Herczeg Ferenc,
-Mikszáth Kálmán, Kóbor Tamás. És ez a lap – a naiv, de az újságírás
-egész lelkét megvilágító vallomása <span class="pagenum"><a name=
-"Page_5" id="Page_5">-5-</a></span> szerint – nem a Tisza István,
-nem a Herczeg Ferenc, nem a Kóbor Tamás véleményét akarta leírni,
-hanem el akarta találni a Pálffy Ferencét. Aki végre – nagyon jeles
-és érdemes ember létére is – csak Pálffy Ferenc volt.</p>
-<p>A Pálffy Ferenc véleményét eltalálni – tegyük ezt mindjárt hozzá
-– sikerült is. A lapnak nagy sikere volt. A Kóbor Tamás
-véleményeivel kevésbbé lett volna.</p>
-<p>Ez egy példa. De van száz. Kiadók, akik rárontanak a
-szerkesztőkre, szerkesztők, akik letelefonoznak a kiadóhivatalba,
-hogy vajjon hány – mondjuk – a zsidó előfizető, öreg újságírók,
-akik kinevetik a lelkes fiatalt, igazságok és meggyőződések,
-amelyek a redakcióban elvetélnek, mert – becsület ide, becsület oda
-– a közönség nem tűri, hogy bizonyos igazságokat neki szemébe
-mondjanak: százszámra vannak ilyen keserves, ilyen egészen
-megszokott és mindennapos esetek.</p>
-<p><em class="gesperrt">Az újság csak azt írhatja, amit a közönség
-gondol.</em> Két dolog következik ebből. Az egyik az újságra, a
-másik az újságíróra vonatkozik.</p>
-<p>1. Az az újság, amelyik nem azt írja, amit a közönség gondol,
-nem élhet meg.</p>
-<p>2. A jó újságíró első kvalitása: megérezni, kitalálni azt,
-habozás nélkül rátapintani arra, amit a közönség egy emberről, aki
-ma bukkant fel, egy eseményről, amely ebben a percben történt,
-gondolna és mondana, ha módjában volna.</p>
-<p class="center">* * *</p>
-<p>Tehát kitalálni azt, amit a közönség gondol. Az újságsikernek ez
-a titka. (Nem az egyetlen, sok más van még, de ez az első.) Olyan
-újság, amelyik egyébként keveset nyújt a közönségnek, de amikor
-véleményt mond, a közönség véleményét mondja: boldogulhat. De olyan
-újság, amelyik a mindennapos ítélkezés során nem a közönségben
-előre megfogalmazott ítéleteket hozza meg: nem boldogulhat, ha
-<span class="pagenum"><a name="Page_6" id="Page_6">-6-</a></span>
-megfeszül is, és ha formában, anyagban, gyorsaságban, frissességben
-elsőrendű is, amit ad.</p>
-<p>Ha egyetlen – kissé paradox – mondásba akarja az ember ezeket a
-tanulságokat összegyűjteni, akkor ezt mondhatja: egy lapot vagy a
-becsületessége, vagy a becstelensége pusztít el. A becsületessége
-pusztítja el, ha mindig a maga véleményét, a szerkesztőinek
-becsületes ítéletét, esetleg előkelő igazságait mondja el, a
-becstelensége pusztítja el, ha szőröstől-bőröstől eladta magát és
-például mindíg a kormány véleményét nyomtatja le.</p>
-<p>Egy magas nívójú – egy igazán magas nívóju – lap, egy igazán
-becsületes újság ha megindulna: a halál bélyege volna az arcán
-születésekor. Az a lap, amelyik jót tételez fel a közönségéről,
-amelyik az úgynevezett nívót emelni akarja: az meghal. A
-közönségnek nem a józanságára, az okosságára, az ízlésére kell
-számítani, hanem az elfogultságaira, a gyűlöleteire, az
-ízléstelenségeire.</p>
-<p>Az újságolvasó kényúr – ügyvéd, vagy szatócs, vagy földbirtokos
-vagy honvédszázados – a legkedvesebb újságjának sem tudja
-megbocsátani, ha egyszer olyan ítéletet mond, amely az ő szuverén
-itéletével ellenkezik.</p>
-<p>Vannak kérdések, amelyekben a közönség egyáltalában nem tűr
-semmiféle eltérést azoktól a dogmáktól, amelyek láthatatlanul le
-vannak írva a tömeglélekről olyan hangosan és világosan beszélő
-kiadóhivatali könyvekben. A nemzetiségi kérdésről például magyar
-lapnak egyenesen lehetetlen leírnia akár a legvilágosabb
-igazságokat is, különbeni lapvisszaküldetések, »lemondások«,
-felháborodott levelek érkezésének terhe alatt. Az újságíró ilyenkor
-tartozik vak lenni, süket lenni, hülye lenni; és ha utálja magát,
-és ha leköpi a tollát elkeseredésében: tartozik ész nélkül és
-meggondolás nélkül üvölteni az üvöltőkkel.</p>
-<p>Ignotusnak van egy érdekes és az értők számára százszorosan igaz
-mondása: az újság hazudik. Mindíg hazudik, minden újság hazudik.
-Mit jelent ez? Egy példa megmondja.</p>
-<p>Tessék elgondolni egy ellenzéki újság szerkesztőjét. Ez
-<span class="pagenum"><a name="Page_7" id="Page_7">-7-</a></span> a
-szerkesztő megkapja azt a hírt, hogy a kormány valami igen derék
-dolgot csinált. (Végre a legrosszabb kormány is csinál néha egy
-derék dolgot.) Ez a szerkesztő akkor ezt fogja mondani, vagy ha nem
-is mondja, hát gondolja és ha nem gondolja – hiszen az ilyesmi
-olyan gyakran történik meg, hogy az elhatározás és a cselekedet
-minden gondolattevékenység nélkül rögtön megszületik – tehát, ha
-nem gondolja, ez a gondolat ül az elhatározása mögött:</p>
-<p>– Ha én most megírom, hogy a kormány derék dolgot csinált, akkor
-nemcsak taktikai előnyhöz juttatom az ellenfeleimet, hanem kiteszem
-magamat a saját közönségem haragjának és gyanusításainák is.
-Holnapután tíz levelet hoz a posta, amelyben megkérdezik, hogy
-megvettek-e már bennünket is. És a kávéházban harsogó kacajjal
-fogják elvtársaim a lapot elhajítani és száz ember hallja, amint a
-politikai bölcsességben felülmulhatatlan törzsvendég elrikkantja
-magát, hogy vagy hülye vagyok, vagy gazember. Tehát: én vagy
-elsikkasztom a kormány derék cselekedetét, írván róla két hasáb
-helyett tíz sort, vagy magam is meggyanusítom a kormányt, vagy
-csúfolódom rajta, vagy végül erről a derék dologról azt irom, hogy
-gazság és hazaárulás.</p>
-<p>… És a legtöbbször az iródik, hogy gazság és hazaárulás.</p>
-<p>Az újság tehát hazudik. És ez az eset nem is a legrosszabb eset.
-Sőt: ez a legjobb. Mert a feltevése az, hogy a nagy elvi ellentétek
-mellett, a nagy elvi küzdelem kedvéért – igaz, hogy taktikából, de
-becsületes hátsó gondolattal – árultatott el egyszer az igazság.
-Ezt az árulást minden lapnak minden nap el kell követnie, mert
-minden lapközönségnek megvannak a maga elfogultságai, gyűlöletei és
-gyanakvásai.</p>
-<p>Már most: vannak lapok, amelyek az ilyen kis árulásokat
-igyekeznek korlátozni és vannak lapok, amelyek az ilyen árulásokból
-rendszert csinálnak. Minden újság hazudik. Becsületes újság az az
-újság, amely ezeket a hazugságokat <span class="pagenum"><a name=
-"Page_8" id="Page_8">-8-</a></span> egy meggyőződés, egy elv, egy
-hit szolgálatában követi el és becstelen az, amely tudatosan és
-szándékosan műveli, amely rendszert csinál belőle, amely ezért,
-ebből és ennek él.</p>
-<p>Azaz: álljunk meg. Az emberekről, akik egy ilyen lapot
-csinálnak, talán lehet véleményt mondani, magáról a lapról nem. Az
-újság a közönség meggyőződéseinek, hajlandóságainak a tükre. Aki
-rendszeresen elárulja a meggyőződéseit és a siker kedvéért hazudik
-ma és holnap és mindörökké, az lehet megvetendő ember. Maga a
-hazugság kellett a közönségnek. A prostituált néha lehet
-megvetendő, maga a prostitució egy társadalmi jelenség.</p>
-<p>Aki azonban a prostituciót kivánók elé a szüzesség dicséretével
-lép: az kikacagtatik. És éhen halhat. Aki Szent Bertalan éjszakát
-akar, annak maga Jézus Krisztus is hiába beszél a szeretetről. Ha
-tehát egy újság napfényragyogású igazságokkal áll is a <em class=
-"gesperrt">hazugságot</em> kívánó közönség elé: meghal. <em class=
-"gesperrt">Megöli a becsületessége.</em></p>
-<p>És a becstelensége? Az is ölhet. Ha a saját véleményét egészen
-felfüggeszti, ha egészen eladta magát, ha a közönség elveszíti
-<em class="gesperrt">azt az illuziót</em>, hogy szabad és független
-emberek szabad és független itéletét hallja, akkor meghalt az
-újság.</p>
-<p>Az alázatossági görcsbe esett előfizetési felhivásokban, amelyek
-áhítattal hörgik, hogy a közönség a mi egyetlen urunk és
-parancsolónk, nagy igazság van, sokkal nagyobb, mint ahogy az írója
-és az olvasója talán gondolja. Igen: közönség az ura és
-parancsolója az újságnak. És nincs kormány a világon, egyáltalában
-nincs úr a világon, amelyik egy elterjedt és erős újságot
-kárpótolhatna a függetlensége <em class=
-"gesperrt">látszatáért</em>. Az a lap, amelyik eladta magát,
-meghal.</p>
-<p>Az ügyesen és okosan vezetett lapok nem is adják el magukat soha
-egészen. Csak félig. Egyrészt mindíg fentartják a függetlenségük
-látszatát, a kritikájuk szabadságát egy bizonyos irányban, másrészt
-rendesen elfordulnak minden kormánytól, mihelyt nagyon
-népszerűtlenné kezd válni. <span class="pagenum"><a name="Page_9"
-id="Page_9">-9-</a></span></p>
-<p>Nagy lapvállalatok ilyen módon az okos adminisztrálásnak egész
-rendszerét, bámulatosan finom és elmés rendszerét dolgozták ki. A
-rendszer szerint: támogatom a kormányt, amíg meglehetősen népszerű
-(kezdetben a legtöbb kormány többé-kevésbé az), támogatom és
-kiszivattyúzok belőle mindent, amit csak kiszivattyúzni lehet.
-Mikor eleget szivattyúztam és amikor a kormány népszerűtlenné kezd
-válni (valamikor minden kormány azzá lesz), akkor ellenzékbe
-megyek.</p>
-<p>Amíg tehát egy ilyen ügyesen, okosan vezetett újság támogatja a
-kormányt, addig higyje el mindenki, hogy a kormánynak van
-valamelyes népszerűsége. Mert ha nem volna, akkor az az érzékeny
-finom műszer, amelyet kiadóhivatalnak neveznek, rögtön megmozdulna,
-a lap új vitorlákat feszítene ki, új szelet keresne és új zászlót
-röpítene fel az árbócra.</p>
-<p>A közönség véleményének a hullámzását követni: ez a legnagyobb
-lapsikerek titka. Nem lenni okosabbnak, jobbnak, európaiabbnak,
-modernebbnek, mint a közönség: ezzel boldogulhat egy lap. Aki
-okosabb és jobb akar a közönségnél lenni: az elbukik.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_10" id=
-"Page_10">-10-</a></span></p>
-<h2>2. A KÖZÖNSÉG</h2>
-<p>A közönség, amelyről itt annyi rossz iródott le, mi hát, milyen
-hát milyenek az érzései, indulatai; ki ismeri, ki látta
-szemtől-szembe?</p>
-<p>A közönséget, a közönség ízlését, a közönség kegyosztogató
-kedvét, szeszélyeit senki sem ismeri. A legöregebb, a
-legtapasztaltabb, a legélesebb elméjű kiadók és szerkesztők sem. A
-siker az újságcsinálásban még sokkal rejtelmesebb és sokkal
-kiszámíthatatlanabb valami, mint a színpadon. Van egy-két
-tapogatózó feltevés, van egy-két megállapítás, de egészében véve,
-az újság voltaképen egy nagy sötétségbe prédikál vagy rikoltoz bele
-és csak akkor tudja meg, hogy jól beszélt, ha taps hangzik fel a
-sötétségből válaszul a szavára.</p>
-<p>Egy régi, tapasztalt lapkiadó a közönségről való tapasztalatait
-ebbe a goromba, de velős mondásba szokta összefoglalni:</p>
-<p>– Külön-külön mindannyian okos, józan, finomlelkű és finom
-ízlésű gentlemanek. De együtt: egy csürhe.</p>
-<p>Egy illedelmesebb és tudományosabb magyarázat nyelvére
-lefordítva ez annyit jelent, hogy ön és én és ő, mihelyt tömegben
-vagyunk, nem a magunk lelkének a törvényei szerint gondolkozunk,
-hanem a tömeg lelkének a törvényei szerint. Az érzéseink és a
-cselekedeteink a kollektiv lélekből fakadnak, és a legnagyobb
-ostobaságot követi el az, aki – ha velünk, tömeggel dolga van – egy
-kiművelt, kifinomodott, érzékeny és finyás egyéni lélekre számít,
-ahelyett, hogy az ösztöneinek engedő, az indulatait soha nem
-fékező, nem válogatós kollektiv lélekre számítana.</p>
-<p>Az újságolvasó közönség kollektiv lelkének bizonyára megvannak a
-maga törvényei. Ezeket a törvényeket azonban <span class=
-"pagenum"><a name="Page_11" id="Page_11">-11-</a></span> a
-szerkesztőségek és az adminisztrációk nem ismerik, és csak valamely
-különös hatodik érzék, az újságcsináló ösztön súgja meg a legtöbb
-esetben mit kell tenni, hogyan kell írni. A meglepetések azonban
-mindennaposak.</p>
-<p>Csodálatos például, hogy bizonyos dolgokban mennyire hiányzik a
-közönség kritikája. Van rá eset, hogy egy igazán kiváló író – egy
-íróművész, egy nagytudású szikrázó elméjű <em class=
-"gesperrt">chroniqueur</em> – teremt például valami új
-krónikafajtát. A közönség el van ragadtatva tőle, a lapnak és az
-írónak óriási sikerei vannak. Az író azután elmegy a laptól, vagy
-meghal, vagy abbahagyja a dolgot. És ugyanazon a helyen, ugyanolyan
-betükből más írja a krónikát. Hiányzik az első író tudása,
-elméssége, írásművészete. <em class="gesperrt">És a közönség észre
-sem veszi a változást.</em> De azután a második író is elmegy a
-laptól. És egy harmadik jön. A harmadik is írja ugyanott, ugyanazt
-a krónikát. És a krónika most már teljesen elzüllött. Lapos,
-ízetlen, tudálékos, nagyképű, dadogó, ostoba. <em class=
-"gesperrt">És a közönség észre sem veszi a változást.</em></p>
-<p>Miért? Ha mindegy, hogy ki írja azt a krónikát, miért fogadta
-akkor egy hangos és a kiadónak a Wertheim-szekrényét is örömmel
-megborzongató újjongás az első krónikát: az okosat, a szellemeset,
-a művészit? És ha a művészet volt az, ami a krónikának születésekor
-sikert szerzett, miért nem utasítja vissza a közönség a lapos
-utánzást? És másutt meg miért csillog a legmagasabb rendű újságírói
-és írói művészet hiába? Azt lehetne mondani, hogy a közönség
-konzervativ, ragaszkodik az újságja formájához, betűihez,
-papirjához. Ebben van is igazság. De akkor meg miért elég néha egy
-egészen jelentéktelen hiba arra, hogy nagy tömegek elforduljanak
-egy újságtól és miért veszíti el egy – kiadói szempontból –
-elhibázott campagne miatt némely újság az egész olvasóközönségét?
-Holott vannak lapok, amelyekből minden kihullott már, ami valaha
-sikert szerzett nekik és a sikerük még mindig olyan nagy, mint a
-legfényesebb napjaikban. A kollektiv lélek titkai ezek.
-<span class="pagenum"><a name="Page_12" id=
-"Page_12">-12-</a></span></p>
-<p>Valamelyes biztossággal a sikerre csak akkor lehet számítani, ha
-ennek a nagy, rejtelmes, sötét léleknek az indulatait érintik
-újjal. Ha feltünő, meglepő, elkápráztató, dühbe hozó, kárörömet
-ébresztő hirrel lehet neki szolgálni.</p>
-<p>És itt eljutottunk ahhoz a nagy kérdéshez, az újságcsinálásnak
-ahhoz a minden órában aktuális kérdéséhez: mi a <em class=
-"gesperrt">szenzáció</em>?</p>
-<p>Voltaképen senki sem tudja, de minden újságíró érzi; keveset
-okoskodnak róla, de mindíg meg akarják csinálni; az
-újságműhelyekben mindíg az ajkon lebegő szó, a közvélemény nagy
-izgatószere, az újságfogyasztás, a példányszám csodahatású emelője:
-a szenzáció.</p>
-<p>Szenzáció minden, ami tömegindulatot rezzent meg; mint ahogy
-villamosütésre megrezzen az élő test, úgy rezzen meg és úgy
-rezzenjen meg a szenzációra a tömeglélek. Ami általános örömet vagy
-– még inkább – kárörömet, ami százezreknek bánatot vagy részvétet
-okoz, ami nagyon várt, vagy nagyon váratlan, nagyon örvendetes vagy
-nagyon megdöbbentő: az a hír szenzáció.</p>
-<p>Egy kis olvasótáborra a legnagyobb szenzáció lehet a fehérnye
-titkának a megtalálása. De ez nem újságszenzáció. Ujságszenzáció
-az, hogy egy cigányprimás megszöktetett egy grófkisasszonyt.</p>
-<p>A szenzáció körülbelül az egyetlen újságanyag, amelynek a
-hatására biztosan lehet számítani. Itt is nagy csalódások érhetik
-az embert, de egy jól értékelt, a szerkesztőségben jól megérzett,
-jól feltálalt és ügyesen kiröpített szenzáció majdnem mindig
-felveri a maga széles hullámgyűrűit a közönségben.</p>
-<p>Ennek azután a legtermészetesebb következménye az, hogy minden
-újság igyekszik minél több és minél nagyobb szenzációval szolgálni.
-Eseményes időkben ez könnyű dolog. Eseményes idők különben is
-emelik az újságfogyasztást; így a magyar újságfogyasztás eddig
-kétségtelenül az úgynevezett nemzeti ellenállás idején érte el a
-maximumát. Ilyenkor szenzációkkal szolgálni – minden lapnak,
-amelynek a hírszolgálata, <span class="pagenum"><a name="Page_13"
-id="Page_13">-13-</a></span> összeköttetései, szerkesztősége jó és
-erős – könnyen megy.</p>
-<p>Mikor azonban az eseményes idők elmúlnak, mikor a verseny
-élesedik és az amugy is hanyatló újságfogyasztást minden áron
-galvanizálni kell, akkor jönnek a csinált szenzációk. A gazdag,
-nagy külföldi lapok expediciókat szerveznek; Gordon Bennet elküldi
-Stanleyt Afrikába, egy másik amerikai lap elküldi Wellmannt
-léghajón az északi sarkra, a <em class=
-"gesperrt">Lokalanzeiger</em> külön hajót küld a Wellmann
-felszállásához, a magyar lap pedig, már az amelyik, titkokat kapar
-ki, gazságokat »nyomoz ki«, panamákat »leplez le«. A komoly
-szenzációknak megmaradtak a keretei; a nagy betűk, a nagy címek, a
-kiáltó tipográfia. Ezeket a kereteket meg kell tölteni tartalommal;
-így lesz a szimpla öngyilkosságokból óriási dráma, így lesznek jó
-családapákból liliomtipró gazemberek, így lesz a semmitmondó
-politikai hírből aljas hazaárulás.</p>
-<p>Mindez elsősorban az utcának dolgozó lapokra vonatkozik. Itt,
-ahol nincs meg a megbízható, stabilis előfizető tábor, ahol a
-járókelők zsebéből ki kell csikarni a sout vagy a pennyt, itt
-teremnek legbővebben azok a szenzációk, amelyeket csak az újságírói
-ügyesség vagy kiadói lelkiismeretlenség tett szenzációvá.</p>
-<p>Lehet mondani nagyon súlyos és nagyon korholó szavakat a
-szenzációnak erről a kereséséről. Mondanak is. Akik azonban a
-korholó szavakat elmondják olyankor, amikor tógát öltenek, vagy
-amikor valamely szenzáció az ő bőrükre ment, amikor tehát a maguk
-lelke szerint beszélnek, ugyanazok mohó olvasóivá és élvezőivé
-válnak minden szenzációnak, mihelyt valami különös ok – az
-itélkezés akarata, vagy a megbántottság fájdalma – ki nem emeli
-őket a tömegből. Mihelyt ők is benne vannak a tömegben, mindjárt a
-kollektiv lélek érzései szerint éreznek.</p>
-<p>Ha külön-külön beszélsz azokkal az emberekkel, akik az utcán két
-krajcárt vagy egy krajcárt kikaparnak a zsebükből egy ujságért,
-bizonyára kevés vérszomjas, mészárlásban <span class=
-"pagenum"><a name="Page_14" id="Page_14">-14-</a></span>
-gyönyörködő, vérszagot szerető embert találsz közöttük. Derék, jó,
-lágyszivü emberek. És egy budapesti krajcáros lap hosszu évek óta a
-legnagyobb sikereket akkor aratta, mikor Petróné meggyilkolta,
-feldarabolta, gyermekkocsiban az utcán végigtolta az öreg
-ékszerészt és amikor a lap minden nap hasábokat irt erről az
-undoritó gyilkosságról. A közönség vért akar, a közönségnek megvan
-tehát az ő akarata.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_15" id=
-"Page_15">-15-</a></span></p>
-<h2>3. A SAJTÓ FEJLŐDÉSE</h2>
-<p>Az újság kapitalista vállalat. A tőke minden elhelyezkedésében
-mozgékony és finom szimatú. Az újságvállalatban elhelyezett tőkének
-ez a finom szimat a legfontosabb tulajdonsága. Ez a finom szimat
-tehát csodákat művel. Ha a közönségnek vér kell, a közönség vért
-kap.</p>
-<p>És ami kell neki, azt kap. Hazafiasság kell? A legnagyobb
-mértékben kap. Minden vasárnap egy hazaárulás főjjön a fazekában?
-Fő. Lincselésre való biztatás kell? Megkapja. Uszitás a néger, a
-japán, az oláh, a zsidó ellen? Tessék parancsolni. Az újságvállalat
-csodálatos flairrel érzi meg, milyen ösztönök, milyen gyűlöletek
-kivánják magukat fölkeltetni és lángra lobbantatni. Azok
-fölkeltetnek és lángra lobbantatnak.</p>
-<p>Minthogy azonban nem egy lap van és nem kettő, hanem tíz és húsz
-és száz és ezer, a verseny nekiveti magát annak a nemes feladatnak
-is, hogy az indulatokat és a sötét ösztönöket ki tudja
-leghathatósabban lángra lobbantani. A fejlődésnek egy bizonyos
-fokán tehát megjelenik a felülmúlhatatlan sajtó.</p>
-<p>Nyomtatott Robespierrek kerülnek a piacra. A felülmúlhatatlanul
-hazafiasak, a felülmúlhatatlanul erkölcsösek, a felülmúlhatatlanul
-erényesek és puritánok. Megjelenik a <em class="gesperrt">sárga
-sajtó</em>, a jingó sajtó, amelynek Amerikában hallatlan sikerei
-vannak, amely körülbelül mindenütt beköszönt a fejlődésnek egy
-bizonyos fokán, és amelyet szerencsések vagyunk már Magyarországon
-is üdvözölhetni.</p>
-<p>De ez nem az utolsó szava a sajtó fejlődésének. Az óriási
-versenynek két másik következménye is van még. Az első az, hogy új
-lapot egyre nehezebb lesz, lassanként egészen lehetetlen lesz sok
-pénz nélkül megindítani, <span class="pagenum"><a name="Page_16"
-id="Page_16">-16-</a></span> másodszor, hogy az újságok nemcsak a
-szenzáció hajszolásában, hanem a komoly és nagystilü
-hírszolgálatban is versenyeznek egymással.</p>
-<p>Először tehát pénz kell. Van rá néhány eset az utóbbi időből is,
-hogy ügyesség és kedvező konjunktura kis pénzzel indult lapból is
-gazdag, virágzó vállalatot csinált, de ezek az esetek egyre
-kevesebbednek és lassanként lehetetlenné válnak. Az újságsikerhez
-pénz kell, sok pénz, nagy befektetések, ezrekre, tizezrekre és
-százezrekre menő kiadások, amelyek látszólag teljesen meddőek és
-amelyek csak hosszú idő eltelte után kamatoznak. A modern
-hírszolgálat természete épen olyan, hogy a világlapoknak például
-Belgrádban állandó tudósítót kell tartaniok, hosszú ideig látszólag
-eredmény nélkül fizetniök, mert egyszer csak királyt gyilkolnak
-Belgrádban és akkor egy félnapos – istenem, egy óriási félnapos –
-előnye van annak a lapnak, amelyik sokáig hiába fizette a belgrádi
-tudósítót. És mi egy világlapnak Belgrád, az egy magyar lapnak
-például Szatmár-Németi.</p>
-<p>Ez a verseny aztán csodákat művel a hírszolgálatban. Arról, amit
-azután itt képesek a lapok produkálni, amit egy-két magyar lap is
-produkált az utóbbi időben, arról a gyorsaságról, elevenségről,
-ügyességről, ötletességről, amely így azután a hírszolgálat
-szekerébe szegődik, arról csak tisztelettel és csodálattal lehet
-beszélni.</p>
-<p>Ez a verseny, a hírszolgálatnak ez a csodásan fejlett volta
-rányomja a bélyegét az egész modern újságra és átalakítja az
-újságcsinálás egész módját. Az újságban egyre nagyobb úr lesz a
-riport, a szerkesztőségben egyre fontosabb ember a riporter – az
-újságok szerkesztőségei nemsokára alig is állnak másból, mint
-riporterekből: rendőri, közgazdasági, szinházi, törvényszéki,
-tőzsdei, irodalmi riporterekből.</p>
-<p>A magyar lapoknál ez az átalakulás lassan megy. Egy magyar újság
-tegnap még és ma is még voltaképen egyetlen olvasmánya, irodalmi,
-tudományos, jogi, gazdasági lektürje <span class="pagenum"><a name=
-"Page_17" id="Page_17">-17-</a></span> volt az olvasójának. Ez az
-állapot azonban nem maradhat meg így változatlanul. A gazdasági
-élet fejlődésével, a kultura emelkedésével, a forgalom
-gyorsabbodásával vele jár az, hogy az ujság lassanként kihullatja
-magából az irodalmat, a tudományt, a jogot, a filozófiát. Megmarad:
-a tudósítás, a recenzió, a hír, a riport. Irodalmat tessék a
-könyvekben és az irodalmi lapokban, tudományt a tudományos
-folyóiratokban keresni.</p>
-<p>A nagy világlapok azt a vonzó erőt, amely így elvész, úgy
-igyekeznek pótolni, hogy mellékletet adnak. A Berliner Tageblatt
-hat mellékújságot ad egy héten az olvasóinak: egy irodalmit, egy
-gazdaságit, egy technikait… minden napra egyet. A Corriere della
-Sera-nak valami három illusztrált ingyen melléklapja van. Ilyesmire
-kényszerednek lassankint az összes lapok.</p>
-<p>A fejlődésnek ez az iránya, a riportnak ez az úrrá válása
-kiszoritja a lapokból még a politikát is, amely pedig bizonyos
-körülmények között a főelőfizetőszerző. Németországban egész csomó
-színtelen lap van már, amely politikával csak akkor foglalkozik, ha
-semmiképen el nem kerülhető és amely akkor is lehetőleg csak
-referál.</p>
-<p>Az újság hatalma: a publicitás, a minél szélesebb nyilvánosság,
-a minél nagyobb példányszám. Ezért folytatja az újságvállalatokban
-lévő tőke a legnagyobb küzdelmet. Ez az az eredmény, amely szinte
-rögtön készpénzre váltható be a hirdetések révén. A milliós és
-százezres példányszámban nyomott külföldi lapoknak a hirdetések
-egyenesen többet jövedelmeznek, mint az előfizetés és az
-elárúsítás. Minden nagy lapnak vannak számai – egyik-másik
-világlapnak szinte minden száma ilyen – amelyre a kiadó egyenesen
-ráfizet. A papir többe kerül, mint az az egy-két penny vagy sou,
-amit a vevő az újságért fizet. A ráfizetés és a lap egész költsége
-a hirdetésekből kerül ki.</p>
-<p>Brüsszelben megjelenik egy újság – jól szerkesztett, gazdag
-tartalmú, eleven – amelyet ingyen adnak mindenkinek. A lapot a
-hirdetései tartják fönn. <span class="pagenum"><a name="Page_18"
-id="Page_18">-18-</a></span></p>
-<p>Ehhez még egyet kell hozzávenni. Az újság szedése, kinyomtatása
-egyre gyorsabbá lesz. Az olvasónak egyre gyorsabban van szüksége az
-egyre gyorsabban – nemsokára talán drótnélküli távirattal – érkező
-hírekre. (A Frankfurter Zeitung minden nap ötször jelenik meg.) Az
-újságvállalatok egyre gazdagabbak lesznek és egyre több újság kerül
-egy vállalatnak a kezébe. (Bécsben öt újság egyesült egy
-szindikátusban és Berlinben Scherl minden évben alapít vagy vesz
-egy lapot.)</p>
-<p>A sajtó fejlődésének a tendenciája tehát ez:</p>
-<p>a lapban a riport az úr;</p>
-<p>a lap egyre olcsóbb lesz és egyre jobban a nagy tömegeknek
-készül.</p>
-<p>Ez a fejlődés a kapitalizmus fejlődésével, az újságvállalatok
-egyre nagyobbodó arányaival, a technika haladásával, egyre gyorsul;
-és a fejlődés tetőpontján alighanem egy hallatlanul olcsó,
-hírszolgálatban csodálatosan fejlett, hírekkel teletömött, keveset
-politizáló és semmit sem tanító, napjában többször megjelenő nagy
-újság van.</p>
-<p>Amelytől azonban a gyönyörködtetés és a tanítás szerepét
-átvették a revuek, a könyvek, a szakszervezetek, a szabad
-iskolák.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_19" id=
-"Page_19">-19-</a></span></p>
-<h2>4. AZ ANTIZSURNALIZMUS</h2>
-<p>A sajtó sokkal erősebb és sokkal hatalmasabb, sokkal több erénye
-és sokkal több vétke van, sokkal több egyéni érdeket és sokkal több
-osztályérdeket taposott meg, semhogy nagyon sok ellenséget ne
-szerzett volna magának. Maga az az érzés azonban, amelyet
-speciálisan Magyarországon antizsurnalizmusnak neveznek, a sok
-megbántott érdeknek a fogcsikorgatása, egy osztályérdeknek, a
-nagybirtokos arisztokráciának a vele szövetkezett dzsentrinek és a
-belőlük élő, nagybirtokos-gondolkozással telített tisztviselő
-tábornak a gyűlölete az újság ellen.</p>
-<p>Ez a hadsereg gyűlöli a kapitalizmust és mindazt, ami vele jár:
-a forgalom gyorsabbodását, a verseny élesedését, a termelés
-átalakulását. Gyűlöli, nem, mert kevésnek tartja, mert fejleszteni
-szeretné, mert bűnei vannak, mint ahogyan a szocializmus gyűlöli,
-hanem mert soknak tartja, mert vissza szeretné fejleszteni. A
-sajtó, a modern sajtó a kapitalizmus édes gyermeke. Még a
-szocialista sajtó is az. A sajtót megteremtette a kapitalizmus; a
-kapitalizmusra visszahat, a kapitalizmust emeli, fejleszti, növeli,
-útját egyengeti a sajtó. A sajtó morálja: a kapitalizmus morálja. A
-sajtó erkölcsei a nagybirtok szemében vérlázítóan laza erkölcsök; a
-sajtó – még ha nem is akarja – minden nap letördös valamit abból az
-erkölcsi fölépítményből, tekintélytiszteletből, vallásosságból,
-amely a földbirtok érdekei fölé rakódott. Az antizsurnalizmus tehát
-a hatalmának vesztét érző, az ingadozó, a kormányzáshoz, az
-uralkodáshoz görcsösen ragaszkodó nagybirtokos-osztály és dzsentri
-gyűlölete az ajtón már kopogtató polgári Magyarország ellen.</p>
-<p>Ezzel az antizsurnalizmussal könnyen le lehet számolni. A
-kapitalizmusnak vannak bűnei, de ezek magukban <span class=
-"pagenum"><a name="Page_20" id="Page_20">-20-</a></span> hordják a
-helyzet megjavulásának a lehetőségeit. A kapitalizmusnak vannak
-bűnei, de a kapitalisztikus gazdálkodás lépcsőfoka a fejlődésnek és
-óhajtott cél egy feudális berendezkedésű országban.</p>
-<p>Ez az antizsurnalizmus épen olyan haladásellenes és épen olyan
-tarthatatlan és reménytelen, mint például az a makacsság, amellyel
-a nagybirtok az extenziv gazdálkodáshoz ragaszkodik.</p>
-<p>Van azonban egy másik antizsurnalizmus is, amelyet szabad talán
-az <em class="gesperrt">intellectuellek antizsurnalizmusának</em>
-elnevezni. Vannak finom lelkű, nagy tudású, csiszolt ízlésű, nagy
-érzékenységű emberek, a népet szerető, finomságokat kereső lelkek,
-a haladás felesküdt katonái, akik megdöbbenve fordulnak el a sajtó
-lelkiismeretlenségeitől, felszínességeitől, ízléstelenségeitől,
-akik megriadva fordulnak el a sajtó lármájától, harsonáitól és
-rikácsolásaitól. Akik azt mondják, hogy hiszen senkinek a becsülete
-nem biztos így, és akik úgy érzik, hogy a sajtó állandóan és
-rendszeresen durvítja az ízlést, ahelyett, hogy nemesítené.</p>
-<p>Ez az antizsurnalizmus nem egészen igazságos, de egészen
-érthető. Nem igazságos, mert a sajtó bűnei olyan bűnök, mint a
-gyorsvonat bűnei, amely embereket visz, de embereket gázol el; mert
-a sajtó lelkiismeretlensége, felszinessége és ízléstelensége, csak
-a legműveltebbeknek és legízlésesebbeknek lelkiismeretlenség és
-ízléstelenség. Mert ki vádolhatja könnyelmű ítélkezéssel az
-újságot, mikor a bíró, akinek nem egy nap és egy óra alatt kell
-ítélnie, hanem hetek és hónapok alatt, mikor a bíró szinte
-ugyanannyit téved, mint a sajtó. Nem egészen igazságos tehát ez az
-antizsurnalizmus sem, de egészen érthető. És itt azután más
-elintézés nincs, minthogy ezek a legműveltebbek és legcsiszoltabb
-ízlésűek fanyarul és fájó szívvel kiejtik a kezükből az újságot és
-egyre több szeretettel nyúlnak a könyv, a jó, az áldott, a szent
-könyv…</p>
-<p>Az intellectuelleknek egy csapatát elveszíti az újság. Mint
-olvasókat, mint felszínes, a lapot átfutó olvasókat talán
-<span class="pagenum"><a name="Page_21" id=
-"Page_21">-21-</a></span> nem, de mint híveket igen. Miért nem
-árthat meg azonban ez a veszteség a sajtónak? Mert abban a
-mértékben, amint <em class="gesperrt">fent</em> – a kultura
-magaslatain – elveszít egy előkelő kis csapatot, abban a mértékben
-hódít meg lent irtatlan nagy táborokat, óriási, sötét masszákat, a
-végtelenségbe nyúló hadseregeket. A tudóst és az esztétát
-elveszíti, a népet megnyeri. Vannak néhányan, akiknek már nem
-szükséglet az újság és egyre többen lesznek, akiknek még
-életszükséglet. Akik számára reményt, világosságot, tudást,
-haladást, harcot, kulturát, mindent jelent. Az újság lefelé
-terjeszkedik, ezért válik mindig olcsóbbá, ezért lármáz, ezért
-kiabál, ezért handabandázik. És ez az utálatos lárma, ez a rút
-kiabálás és ez az ostoba handabandázás ott lenn kultúrfejlődést
-jelent; ami innen fentről a nívó leszállítása, az onnan lentről a
-nívó emelkedése. A sajtó fejlődésének az iránya az, hogy a
-gyökérszálait egyre mélyebbre, egyre messzebbre eregeti szét, egyre
-nagyobb tömegeket tesz olvasókká, egyre nagyobb tömegeknek teszi
-életszükségletté a betűt, az írást.</p>
-<p>És hiába fakadunk ki néha megdöbbenve:</p>
-<p>– Lehetséges-e az, hogy a sajtó a haladásnak az eszköze, a
-progressziónak egy jelensége, holott a közönségnek a sajtóra való
-hatásából és a sajtónak a közönségre való hatásából csupa
-ízléstelenség, oktalan fanatizmus, vérszomjúság, brutalitás
-születik?</p>
-<p>A sajtó mégis a haladás szerszáma. Mégis világosságot visz nagy
-sötétségekbe, írást visz az írástudatlanoknak, betűt az
-analfabétáknak. És ha egyre több embert nevel az <em class=
-"gesperrt">önönmaga lenézésére</em>, és ha egyre több embernek
-teszi fölöslegessé önönmagát, ha egyre több embert taszít a
-<em class="gesperrt">könyv</em> felé, az is csak azt jelenti, hogy
-a fejlődésnek egy stációja, hogy kell, hogy törvényszerűen van és a
-természet nagy törvényei szerint él és dolgozik.</p>
-<p>(A harmadik antizsurnalizmusról, a <em class=
-"gesperrt">tökfilkók antizsurnalizmusáról</em> nem érdemes sokat
-beszélni. Vannak emberek, többnyire siker után sóvárgók, többnyire
-magukat <span class="pagenum"><a name="Page_22" id=
-"Page_22">-22-</a></span> mellőzötteknek érzők, kivétel nélkül szűk
-agyúak, akik szidják a sajtót. Ha egyszer kiiródott a nevük,
-befogják a szájukat. Hallottam egyszer egy szűk koponyájú
-fiskálist: két óra hosszat szidta a sajtót. Pár ezer forintért
-mandátumot szerzett és most méz csepeg a szájából, ha újságról
-beszél. A tökfilkókkal nem érdemes törődni.)</p>
-<p>Fel kell azonban vetni azt a kérdést: mit akar az
-antizsurnalizmus, legyen-e eredménye, vagy – még inkább – lehet-e
-eredménye? Az intellectuellek antizsurnalizmusa csak egy szomorú
-elfordulás. Itt a sajtó szabadságának a szükségessége sokkal inkább
-apriorisztikus meggyőződés, semhogy a sajtó szabadosságai egy
-fanyar kiábrándulásnál egyebet eredményezhetnének.</p>
-<p>A nagybirtok antizsurnalizmusa (és a tökfilkóké) azonban nem
-merül ki a rezignációban. Itt nagyon is hangos a konzekvenciák
-levonása, innen gyakran felharsog hősiesen és hangosan az a
-kiáltás, hogy cenzura kell.</p>
-<p>Tehát cenzura. Ne legyünk elfogultak és valljuk be, hogy a
-cenzura szükségességét mindnyájan éreztük már néha. A papir – a
-régi mondás szerint – igazán túlságosan türelmes és a rotációs gép
-néha igazán fertelmes dolgokat okád ki magából. A cenzura
-óhajtásával azonban úgy vagyunk, mint az abszolutizmussal. Egy
-bölcs, felvilágosodott, demokratikus, népszerető abszolutizmus
-nagyon kívánatos néha, mikor a parlamentek nagyon is undorítóak. De
-amint nincs állandó, okos, bölcs, jó abszolutizmus, épen úgy nincs
-állandó, okos, bölcs, jó cenzura. Intézménynyé egyik sem lehet.
-Amennyivel biztosabb, jobb, megnyugtatóbb, haladottabb és a
-haladást jobban szolgáló berendezkedés a parlament az
-abszolutizmusnál, annyival jobb a sajtó szabadsága a cenzuránál. A
-parlamentekkel (akármilyen utálatosak) majd csak kiverekedjük
-magunkat valahogyan egy igazságosabb, szebb társadalmi rendhez. A
-szabad sajtóval majd csak kiverekedjük magunkat az ízlés
-fejlődéséhez, a tudás terjedéséhez, a kultura emelkedéséhez.</p>
-<p>És végül – ezen kellett volna kezdeni – a cenzurát <span class=
-"pagenum"><a name="Page_23" id="Page_23">-23-</a></span> nem is
-lehet megcsinálni. A forradalom előtti Párisban még egész erejében
-megvolt az abszolutizmus; még százezer szuronyra támaszkodott; még
-állottak a negyven láb magas bitók – amelyekről Carlyle beszél –
-amelyekre a jajgatókat felakasztották; és Páris csak úgy rajzott
-már a hangos, vakmerő, királyócsárló, arisztokrata vért követelő,
-tekintélyromboló röpiratoktól és újságoktól. Az abszolutizmus
-tehetetlen volt velük szemben.</p>
-<p>És tíz év mulva, mikor törvénybe voltak igtatva az ember és a
-polgár jogai, miután a konvent segítséget kínált minden
-felszabadulni óhajtó népnek, miután Franciaország megküzdötte a
-világ legfelségesebb szabadságharcát, Napoleon egy rendelettel, egy
-kézmozdulattal megszüntette, szétmorzsolta az összes lapokat. A
-vérveszteségtől remegő, kifáradt, céljait félig elért, papi és
-grófi birtokokon osztozkodó, polgárivá átalakult, pihenni vágyó
-Franciaországnak nem kellett már a szabad sajtó. Nem volt rá
-szüksége. A sajtó virágzásának, a sajtó szabadságának nem voltak
-meg az anyagi feltételei. Jöhetett a cenzura.</p>
-<p>Amíg a sajtó szabadságára szükség van, addig a sajtó szabadságát
-érinteni nem lehet. És most, és – úgy látszik – még igen igen
-sokáig szüksége van rá a nyomorúságból magát lassan és nehezen
-kiküzködő emberiségnek.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_24" id=
-"Page_24">-24-</a></span></p>
-<h2>5. A SAJTÓ KORRUPCIÓJA</h2>
-<p>Magán a publicitáson, az egészen legitim, nyiltan csinált és
-csaknem teljesen kifogástalan hirdetés-üzleten kívül háromféle
-dolgot szokás a sajtótól vásárolni:</p>
-<p>1. dícséretet,</p>
-<p>2. elhallgatást,</p>
-<p>3. az igazságnak, a becsületes meggyőződésnek, a közérdeket
-szolgáló ítélkezésnek az ellenkezőjét: közgazdasági cikkekben,
-riportcikkekben, vezércikkekben.</p>
-<p>Az első ellen alig lehet szólni. Ha az új bárók és új udvari
-tanácsosok becses életrajzukat sokszorítva kívánják a közönség elé
-terjeszteni, ne sajnáljanak érte egy kis pénzt. Amikor nyilvánvaló
-dolog, hogy a báróságokat és udvari tanácsosságokat pénzért
-árusítják, amikor tehát odafenn üzletnek tekintik azt, ami üzlet és
-amire eddig is csak a régiség rakott tiszteletet gerjesztő patinát,
-nevetséges volna, ha az újságok, ha üzleti vállalkozások ilyenkor
-finnyássági görcsbe esnének. Amikor cégéres tökfilkókról politikai
-tekintetek és más tekintetek miatt napról-napra az áhítat hangján
-kell írni, nevetséges volna, ha a báró úr nem kaphatna a pénzéért
-néhány jó szót. Ebben az üzletben egy van, ami kifogásolható, az,
-hogy nem űzik elég nyiltan. Ha nyíltan és bevallottan űznék, ha
-nyilvánvaló volna, hogy a báró úr sokszor épen úgy tartozik a –
-sokszor üzleti érdekeit is szolgáló – dícsérő sorokért az
-obulusokat lefizetni, mint a Van Houten kakaó, akkor ez az üzlet
-majdnem olyan korrektté válnék, mint a hirdetési üzlet. Megütközni
-csak az ütközhetnék meg rajta, aki templomi szószéknek tekinti az
-újságot, ahelyett hogy üzleti vállalkozásnak tekintené, aki
-kinyilatkoztatás gyanánt olvassa a nyomtatott írást, ahelyett, hogy
-gyenge és gyarló emberi szó gyanánt olvasná. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_25" id="Page_25">-25-</a></span></p>
-<p>… Meg lehet vásárolni a sajtó hallgatását. Hallgasson olyankor,
-amikor lármát kellene ütnie. Itt kevés a mentség. Még kevesebb ott,
-ahol hazugságokat vásárolnak meg a sajtótól.</p>
-<p>Meg kell azonban mondani, hogy erre kevés a példa. A leglazább
-erkölcsű újságok is ritkán vállalkoznak rá, hogy – politikát
-kivéve, ahol amúgy is folyton hazudni kell – nyilvánvaló,
-legtöbbször a legnaivabb ember számára is átlátszó hazugságok
-ódiumát magukra vegyék. Igazi közérdek ellen ritkán ír az újság;
-legfeljebb hallgat róla.</p>
-<p>Ez is elég súlyos. Két meggondolás enyhíti azt az ítéletet,
-amelyet a rút elhallgatásokról mondanunk kellene. Az egyik az, hogy
-nagy visszaéléseknél, nagy panamáknál, úgynevezett nagy
-disznóságoknál a legritkább esetben sikerül a teljes
-elhallgattatás. A megvásárolhatóságnak van egy határa; ezen a
-határon túl nyugtalankodni kezd a sajtó, egy újság belefuj a
-vészkürtbe és a többi követi. (Igaz, hogy az azután nagyon nagy
-disznóság legyen.) A másik meggondolás az, hogy a sajtó
-megvásároltsága magában még sohasem tett lehetővé semmiféle
-visszaélést. Előbb a parlamentnek, városi és megyei közgyűléseknek,
-tisztviselői karoknak kell hallgatniok és csak azután jön a sajtó
-hallgatása. A Panama-csatorna emberei <em class="gesperrt">előbb
-vették meg a politikusokat, azután a sajtót</em>.</p>
-<p>A sajtó a gazdasági és politikai erők megoszlásának a hűséges
-tükre. Ha a sajtó visszaéléseket hallgat el, akkor azokat a
-visszaéléseket valószinűleg a sajtó hallgatása nélkül is elkövették
-volna, mert <em class="gesperrt">előbb vásárolják meg a
-parlamenteket és a városi közgyűléseket…</em> Tessék visszagondolni
-egy-két igen felháborító üzletre, telekcserékre, üzemmegváltásokra;
-az újságok egyszer-kétszer makacsul lármáztak, de teljesen hiába.
-<em class="gesperrt">Előbb vásárolják meg a parlamenteket és a
-városi közgyűléseket…</em> Ha a sajtó hallgat, akkor <em class=
-"gesperrt">valószínűleg</em> nem is volna ereje az üzletkötést
-meggátolni. A közvélemény érzékenysége és ereje kisebb volna, mint
-azoknak a tőkéknek, <span class="pagenum"><a name="Page_26" id=
-"Page_26">-26-</a></span> politikai és gazdasági hatalmaknak az
-ereje, amelyek az üzletet meg akarják csinálni. Hozzá kell még
-tenni, hogy a legtöbb panama csak az emberek <em class=
-"gesperrt">érzése</em> szerint panama, hogy <em class=
-"gesperrt">forma szerint</em> korrekt üzlet, és hogy piszkos
-titkocskáit csak olyanok ismerik, akik gondosan hallgatnak róla.
-Hogy tehát könnyen becsukhatják rágalmazásért azt, aki tolvajt
-kiabál. Végül, hogy a közvélemény a legritkább esetben hálás a
-tolvajkiabálásért, hogy támogatással ritkán fizet érte, és hogy
-viszont a nagy zsákmányolásra induló tőkének a – szervezetlen,
-sohasem eléggé öntudatos és rettenetes nehezen megmozduló –
-közvéleménnyel szemben ezer eszköze van a bosszúállásra.</p>
-<p>És így, ha szubjektive semmi mentség nincs azok számára, akik
-hallgatásért pénzt fogadnak el, objektive újra csak meg kell
-állapítanunk azt, hogy a sajtó nem lehet jobb, mint az a
-társadalom, amelyben él, hogy a sajtó nem emelkedhetik a
-környezetének, a talajának, a levegőjének a morálja fölé, hogy a
-gazdasági erők eloszlásának, a közvélemény érettségének, kulturális
-fejlődöttségének, politikai iskolázottságának a hű tükre. A kiadók
-számára nincs mentség, a sajtó számára van.</p>
-<p>Hogy az elhallgatásra való alkalmakat némelyik újság azután
-keresi, az természetes. Minél fejlettebb azonban a sajtó, minél
-erősebb, minél centralizáltabb, annál kevésbbé válik az
-elhallgattatásra való hajlandóságból revolverezés. Az az újság,
-amelyik illegitim mellékjövedelmek nélkül is megél, amelyiknek az
-előfizetési pénzek és a hirdetési jövedelmek is fejedelmi hasznot
-hajtanak, az nem fog folyton panamák után szaglászni, hogy legyen
-mit elhallgatnia.</p>
-<p>A magyar sajtóban a termelés teljes anarchiája dühöng. A magyar
-állapotok teljes züllöttsége és a magyar viszonyok teljes
-ziláltsága okozza, hogy Budapesten sokkal több lap van, mint
-amennyi az előfizetőiből megélhet. A szegénység oktalan költekezése
-ez, az ország szegénységének esztelen, rémült, kapkodó pazarlása.
-Hogy itt buzgóbban szaglász elhallgatandó panamák után egyik-másik
-újság, annak ez <span class="pagenum"><a name="Page_27" id=
-"Page_27">-27-</a></span> a szomorú szegénység az oka. A
-termelésnek ez a sajtóbeli anarchiája óriási krachchal fog – talán
-nemsokára – végződni. Elhull a férgese; és akik megmaradnak, azok
-nem fognak a bankdirektorokhoz menni, hogy hallgattassák el őket.
-Hanem – <em class="gesperrt">megvárják, míg a bankdirektorok mennek
-hozzájuk…</em></p>
-<p>(Ami a kormány szubvencióit illeti, meg kell ismételni ezt: az a
-lap, amelyik szőröstül-bőröstül eladta magát, elpusztul; és amíg –
-bár bőséges ellenszolgálatokért – egy jól adminisztrált lap
-támogatja a kormányt, addig bizonyos, hogy a közönség hangulata még
-nem ellenzéki hangulat.</p>
-<p>Ami pedig a bankok állandó pausáléit illeti, ezek nem olyan
-tisztességes üzletek, mint ahogy a lapok néha írják, de nem is
-olyan tisztességtelenek, mint ahogyan professzionátus kártyások
-képviselőházi beszédekben elpanaszolják. Ez az üzlet egyrészt csak
-gazdaságilag fejletlen országban virágozhatik; másrészt a bankok
-tudják, miért fizetnek, harmadszor a pausálénak igazán meg lehet
-bocsátani, mert a nagy visszaélések elhallgatására a pausálé nem
-elég. Azért – külön fizetség jár.</p>
-<p>Segíteni pedig mindezen nem segíthet más, mint a haladás, a
-jövő. Amint a sajtó ízléstelenségeinek a kiirtását csak a közízlés
-emelkedésétől lehet várni, épen úgy csak a politikai érettség
-fejlődésétől, a gazdasági tudás terjedésétől, a demokratikus
-társadalmi rendtől, a közönség éber ellenőrzésétől és világos
-kritikájától lehet várni a sajtó (és a parlament és a magisztrátus)
-korrupciójának a kiirtását. A siralmasan kritikátlan közönséget
-ízléstelenségekkel lakatják jól. Az iskolázatlan közvéleményt
-becsapják. Minden közönségnek és minden közéletnek – óh
-halhatatlan, bölcs, öreg mondás – olyan sajtója van, mint amilyent
-megérdemel.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_28" id=
-"Page_28">-28-</a></span></p>
-<h2>6. AZ UJSÁGIRÓ</h2>
-<p>A sajtó a közönség nevelését egy irányban egészen elvégezte már.
-A publikum ki van tanítva róla és minden újságolvasó tud két
-dolgot: hogy az újságíró nem okvetlenül borzas, nagy nyakkendős,
-tisztátlan gallérú és mindig adós maradó fiatalember, és hogy a
-sötét tekintetű dzsentlmén, aki bekopogtat hozzád és azt mondja,
-hogy ha nem fizetsz neki ötven koronát, kiírja, hogy viszonyod van
-a lányod nevelőnőjével, az egészen bizonyosan nem újságíró; bátran
-kirúghatod és még bátrabban átadhatod egy rendőrnek.</p>
-<p>A revolverezés, az a bizonyos mocskos kis manőver, amelynek a
-nyíltságától és arcátlanságától maga ez a kulturhistóriai név is
-származik, szinte egészen kipusztult a sajtóból. Ujságírók
-voltaképen sohasem is űzték; egy-két desperádó – legtöbbször csak
-az újság <em class="gesperrt">környékén</em> élő emberek –
-vetemedtek rá. A sajtó elterjedtsége, az, hogy a sajtó kitanította
-a közönséget a revolver-ember kirúgására, az, hogy mindenki
-betelefonozhat magához a szerkesztőhöz és megkérdezheti: »Az úr
-küldte-e hozzám ezt a kócost«, szinte tökéletesen kiirtotta az
-aljas, kicsi revolverezést.</p>
-<p>Őszintén meg kell mondani, hogy van egy másik oka is ennek a
-kipusztulásnak. Az újságíró is ember; az ember pedig gyenge és
-gyarló és szivesen elhallgattatja a lelkiismeretét, ha igen szegény
-és ha egy igen nagy jóllakásról van szó. A revolverezés
-kipusztulása összefügg az újságíró anyagi helyzetének a
-javulásával. Az újságírók egy része gőgös úr, aki pofonütné azt,
-aki azzal az inszinuációval közelednék feléje, hogy akármennyi
-pénzért inkorrekt dolgot cselekedjék. Azonkívül a legtöbb újságíró
-soha nem is kerül abba a helyzetbe, hogy – amint mondani szokás –
-panamázzon. Az újságirónak a saját lapja üzleteihez <span class=
-"pagenum"><a name="Page_29" id="Page_29">-29-</a></span> is
-legtöbbször csak annyi köze van, hogy néha felháborodik rajta és a
-szégyenletes elhallgatásokon igyekszik enyhíteni.</p>
-<p>A verseny élesedése, az újság-üzem megnagyobbodása felszöktette
-a jó újságíró értékét. A lapok elszaporodása megalapozta a kereset
-biztosságát is. A jó újságírót nemcsak jól fizetik, hanem
-legtöbbször kapnak is rajta és kevés eset van rá, hogy igazán jó
-újságíró hosszabb ideig állás nélkül lett volna. A sokat emlegetett
-és kínos ostobán emlegetett bohém tehát eltünt, és jött helyébe egy
-jól öltözködő – sokszor velszi hercegi eleganciával öltözött –
-komoly, számláit pontosan fizető, szerény és megbízható úr, akiben
-titánkodásnak nyoma sincs, akiben azonban annál több a rendszeretet
-és a kötelességtudás.</p>
-<p>A régi újságíró romantikából annyi maradt meg, hogy: az
-újságírók egy része éjjel dolgozik és nappal alszik; de aki tudja,
-hogy mennyi újságíró van már, aki nem is dolgozik éjjel, és aki
-tudja, hogy az az éjjeli munka milyen kevéssé jár az erkölcsök
-lazaságával, hogy hány az antialkoholista az éjjel dolgozó
-újságírók között, és hogy az éjjeli munkája után kávéházba betérő
-újságíró mennyivel inkább iszik egy csésze fehér kávét habbal, mint
-holmi agyvelőroncsoló abszintet, az tudja, hogy ez az éjjeli munka
-sokkal kevésbbé demoralizáló, mint – mondjuk – a számtisztek
-munkája, amely után a sörházba visz az út.</p>
-<p>Ami kevés romantika még a szerkesztőségben van, azt többnyire az
-írók viszik oda, az írók, akik Magyarországon még szinte kivétel
-nélkül újságírók is, akik kivételes helyzetet tudnak maguknak
-egy-egy redakcióban teremteni és akik a maguk életét néha
-szabálytalanul, kisebb-nagyobb exploziókra rendezik be. Maga az
-újságíró: pontos, rendes és rendszerető ember. És amilyen mértékben
-szorul ki az irodalom az újságból és amilyen mértékben válik
-lehetségessé, hogy az író írói munkából – az újságírói munka nélkül
-megéljen, abban a mértékben száll el az újság-műhelyekből a régi
-romantika minden maradványa. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_30" id="Page_30">-30-</a></span></p>
-<p>Az írók pedig – ez nekik is használ, az irodalomnak is, az
-újságnak is – kivonulnak a szerkesztőségekből. Lassanként kétféle
-ember marad benn: riporter és újságszerkesztő-,
-rovatszerkesztő-hivatalnok. Még a nagy publicisták, a
-költő-vezércikkírók is kiszorulnak a napisajtóból. A legtöbb lap
-egyenesen arra törekszik, hogy az itéletet mondó cikkeit –
-különösen a politikaiakat – uniformizálja. Mindegyik lapnak megvan
-a maga iskolája: az egyik csendes nagyképűségű liberalizmust, a
-másik áhítatos, nemzeti izzást akar minden vezércikkében. És
-megkapja. Négy-öt ember írja a vezércikkeket és a világért sem
-lehet őket egymástól megkülönböztetni. Egyik napon épen olyan
-nagyképű és langyos, vagy ájtatos és csendesen izzó a cikk, mint
-másnap.</p>
-<p>Egyre inkább a lap beszél, egyre kevésbbé az ember. A nagy
-publicista-költők kiszorulnak a lapból. (Kivétel néhány
-politikus-publicista, aki a maga képére teremt egy lapot és akivel
-azonban áll és bukik az újság.) A publicisztika hőskora – legalább
-a napisajtóban – elmult. Az újság maga akar beszélni. És legfeljebb
-ünnepnapokon enged szóhoz jutni egyéniséget.</p>
-<p>Maradnak tehát a riporterek és a szerkesztő-hivatalnokok. Ebben
-a két kategóriában azonban tengersok a változatosság és ebben a két
-kategóriában még mindig – vagy itt csak igazán – szóhoz jut az
-ügyesség, az ötletesség, a tudás, az újságíró-zseni. Le merem írni,
-hogy újságíró-zseni, mert csak Luigi Barzinire kell hivatkoznom, és
-világos, hogy a riport lehet fejedelmi intelligenciájú, sugárzó
-szépségű, elragadóan művészi és tudományosan pontos. A riportban
-lehet csudákat produkálni; és a szerkesztésben is. A szerkesztői
-ötletesség néha egy hadvezér nagy stilusát egyesíti egy nagy bankár
-gyorsaságával és éleslátásával; egy-egy rovatvezető néha iskolát
-nyithatna politikusok és diplomaták számára.</p>
-<p>Igaz: sokszor felszínes az újság. De a redakciókban végre nem
-ülnek orvosprofesszorok és földmértan-tanárok, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_31" id="Page_31">-31-</a></span> és egy-egy
-szakkifejezés néha hibás helyre kerül orvosok és mérnökök óriási
-gaudiumára; de minél inkább differenciálódik az újságcsinálás,
-minél inkább szerkesztő-hivatalnokok kezébe kerül a munka, annál
-inkább bizonyos, hogy minden újságanyagot a hozzá alaposan értő
-szakember dolgoz fel a közönség számára.</p>
-<p>Minthogy azonban a gyorsaság nem mindig engedi meg, hogy az
-újság-anyag a maga emberéhez jusson és minthogy annyi ezerféle
-történés van, hogy az ezredrésze számára sem lehet teljes
-nyugodtsággal egy bizonyos szakembert kijelölni, az újságíró első
-kvalifikációja ez:</p>
-<p>ne legyen olyan esemény, ne jelentkezhessék olyan ember, ne
-juthasson a kezébe olyan könyv, amelyről intelligensen, művelt
-embereket nem botránkoztatóan, csinosan ne tudnia referálni,
-amelyről ne tudna formás (és <em class="gesperrt">nagy
-dolgokban</em> nem hibázó) ítéletet mondani, amelynek nagy
-vonásokban a multját és – ha eseményekről van szó – csaknem
-pontosan a következményeit meg ne tudná jelölni. És ismerje fel
-eseményekben és emberekben az érdekest, a további eseményeket és
-érdekes cselekedeteket igérőt; lássa meg az együgyű táviratban és a
-szimpla tudósításban a szenzációt; ismerje fel a közömbös beszédben
-a vihart igérő bejelentést.</p>
-<p>Alapos tudásra nincs szüksége; de szüksége van arra a
-képességre, hogy akármilyen tudás-mezőn gyorsan tájékozódjék. Hogy
-egy vaskos könyvet egy óra alatt elolvasson és egy félóra alatt
-olyan cikket írjon róla, amelyben minden benne van, ami a vaskos
-könyvből a közönséget érdekelheti. Részletismeretre nincs szüksége,
-de ismernie kell minden eseménynek az előzményeit és haldokló
-zenevirtuózok multját egyformán. Nem kell, hogy nagyon ismerje
-Albániát, de tudnia kell, hogy tíz éves, csendes küzdelem és makacs
-fegyverkezés folyik érte; és készen kell rá lennie, hogy egy nap
-alatt – ha szükség van rá – öt könyv segítségével albán-szakértővé
-válik. Nem kell sok nyelvet tudnia, de jó minél többet. Nem kell
-nagyon lelkiismeretesnek lennie, de sohasem szabad unalmassá
-válnia. A riporternek ezenfelül <span class="pagenum"><a name=
-"Page_32" id="Page_32">-32-</a></span> még bátornak, ügyesnek,
-kitartónak, találékonynak és vakmerőnek kell lennie. És kell, hogy
-írni tudjon.</p>
-<p>Ezekkel a kvalitásokkal – jó újságíró lehet akárki, máról
-holnapra is. Mindenki a bornyujában hordja a marsallbotot. Jöhet a
-szemináriumból, jöhet a pult mellől, jöhet a közös hadsereg
-tisztikarából és jöhet lakatosműhelyből; ha tegnap jött, ma már jó
-újságíró lehet. De a tegnap jöttekből ritkán lesznek mára jó
-újságírók. A jó újságírót a szerkesztőség neveli, de az újságírónak
-magával kell hoznia azt a bizonyos hatodik érzéket, az újságcsináló
-érzéket, és legfeljebb előny: ha szokatlanul bő ismereteket,
-ügyességeket, nyelvtudást hoz magával.</p>
-<p>A híres kancellár-mondás, amelyet utóbb maga a kancellár cáfolt
-meg, hogy az újságírók pályatévesztett emberek, annyiban
-mindenesetre igaz, hogy az újságírók valamikor mind más pályára
-készültek. De nincs azért pálya, amelyre annyi szeretettel lépnének
-emberek, mint erre, nincs mesterség, amelyet annyi szent áhítattal
-és annyi naiv gyönyörűséggel kezdenének meg, mint ezt. Igaz: az
-áhítatos és naiv kezdőkből cinikus és hidegvérű emberek válnak; de
-nincsen azért pálya, melyen annyi kötelességtudás, annyi pontosság,
-annyi szeretet és fanatikus kitartás dolgoznék, mint az
-újságírásban. Hanyag és kötelességmulasztó újságírót még alig
-látott a világ. És ha a mesterség egy kissé meg is változtatja a
-közönséges értelemben vett morált, az újságírók között mégis a
-tisztesség, az erkölcsi erő, a komoly becsületérzés valóságos
-hőseit és mártirjait lehet találni.</p>
-<p>Mi az, ami az embereit így hozzákapcsolja ehhez a pályához? Nem
-az a lelkesedés, amely otthagyatta velük a szemináriumot és az
-egyetemet, mert az már elpárolgott. Nem is az, hogy a szentlélek
-lovagjának érzi magát az újságíró, mert csak újságírósága
-mézesheteiben érzi magát annak. Nem az, hogy miniszteri fizetések
-is vannak egy-egy redakcióban, mert az újságírók átlagát – bár a
-fizetések fölébe emelkednek a középosztály, a lateiner-tábor
-keresetének – nem fizetik fejedelmien. Nem is a pálya úgynevezett
-<span class="pagenum"><a name="Page_33" id=
-"Page_33">-33-</a></span> előnyei, hiszen a legtöbb újságíró csak
-kelletlenül veszi igénybe a szabadjegyeket és gyűlöli például a
-színházat. Nem is a munka eseményessége és változatossága, hiszen
-az újságíró az események iránt való érzékenységet csak a munkája
-számára őrzi meg. Talán nem is az, hogy minden közember a
-bornyújában hordja a marsallbotot és hogy – különösen fiatalemberek
-– néha káprázatos gyorsasággal emelkednek a rangsorban. Hanem az az
-elfogódás talán, az a bizonytalan borzongás, amely akkor fut át az
-emberen, amikor a rotációs gép megindul és amikor az ember úgy érzi
-– még ha egy reakció-szaggal telt papirtömeget ont is a gép – hogy
-eggyé vált az emberiség egész haladásával és hogy a saját testén
-lüktet keresztül a haladás ritmusa.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_34" id=
-"Page_34">-34-</a></span></p>
-<h2>7. UJSÁGIRÓ-SZERVEZKEDÉS</h2>
-<p>Ujságírók között időről-időre felhangzik a szervezkedés
-jelszava. A hivatalos újságíró-egyesületeket valamikor szintén
-azzal a jelszóval és azzal a becsületes szándékkal alapították,
-hogy az újságíró-munkások anyagi helyzetén kell javítani, az
-újságíró-társadalom erkölcsi érdekeit kell megvédeni; a kezdetben
-szerény, harcos és demokratikus egyesülésből azonban idővel mindig
-dísz-egyesület lesz, reprezentáló testület vagy kényelmes klub; a
-fiatal költőkből öreg főrendiházi tagok lesznek; az
-újságíró-bérmunkásból újságíró-munkaadó válik (sokszor ridegebb és
-kicsinyesebb, mintha szatócs gyanánt kezdte volna a pályáját); a be
-nem érkezettek, a munkások, a fiatalok ilyenkor mozgolódni kezdenek
-és szervezkedni akarnak.</p>
-<p>Ujabban a szakszervezet jelszava hallatszik sűrűn. Akik
-lelkesednek érte, a szakszervezettől várják az újságíró-érdekek
-eredményes szolgálatát és az újságíró-társadalom erkölcsi
-érdekeinek a hathatós védelmét.</p>
-<p>Ez a remény azonban egészen dőre. Az újságíró – a szónak
-osztályharci értelmében – egyenesen szervezhetetlen; és ha valami
-csoda valamely szervezetet megteremtene, ez a szervezet egészen
-tehetetlen volna és sem az újságíró anyagi érdekeiért, sem az
-úgynevezett erkölcsi érdekekért nem cselekedhetnék semmivel sem
-többet, mint a hivatalos újságíró-egyesületek.</p>
-<p>Az újságíró – hiába érzi és valami kedves naivitással hiába
-vallja magát újabban büszkén munkásnak – nem munkás. A munkájával
-és a munkaadójával szemben egészen más a helyzete, mint az igazi, a
-szervezhető és, tegyük mindjárt hozzá, tanult munkásnak. Ami az
-igazi munkást mindenekelőtt jellemzi és a szervezkedési és a
-gazdasági <span class="pagenum"><a name="Page_35" id=
-"Page_35">-35-</a></span> harcra rákényszeríti, az a szomorú
-törvényszerűség, hogy valószínűleg egész életében bérmunkás marad:
-az újságírónál nincs meg. Ami ott kivétel, az itt szabály: egy
-újságíró karriér a legtöbb esetben úgy végződik, hogy – ha az ember
-nem is válik munkaadóvá, de – hozzájut a vállalkozói nyereség egy
-részéhez és megkapja a munkája teljes értékét. Azonkívül: az
-újságírás a legnagyobb mértékben átmeneti foglalkozás és a
-képviselőségtől a szinházigazgatóságig a vagyonszerző alkalmakra
-való átmenetel egész tömegét kínálja. Azután: nincs két újságíró,
-akinek a munkája egyforma volna, és nincs öt, aki számára joggal
-lehetne egyforma munkaföltételeket követelni. Végül: a
-szervezkedésnek, a különben is nehezen elképzelhető harcnak nincs
-semmiféle anyagi garanciája. Egy újságíró-sztrájkot elgondolni is
-képtelenség.</p>
-<p>Az újságíró-munka, a jó újságíró munka értéke csak a közönség
-éber és kényes ízlésében van. Németországban köthetett is vagy húsz
-költő kartellt arra, hogy egy bizonyos ár-minimumon alul nem adnak
-el verseket az irodalmi lapoknak. Németországban a jó vers
-közszükséglet. (Legalább az irodalmi lapok világában.) De miért
-volna Magyarországon közszükséglet a jó újság? A verseny még arra
-is rávitte a kiadókat, hogy jó újságot adjanak. De ha szükség volna
-rá, tíz irodalmi hajlandóságú kereskedősegéddel, vagy tíz ifjú
-jogásszal csináltatnák meg a lapjukat, anélkül, hogy a közönség
-nagy tömegei a változásból észrevennének valamit. Aminthogy van
-Budapesten újság – és nem a legkevésbbé olvasott – amelyet ötven
-koronás havi fizetésért hazafias jogászok írnak össze…</p>
-<p>Sztrájkról tehát nevetséges beszélni. A szedőkkel való
-szövetkezésről szintén nevetséges. Az imponderabiliák, amelyek itt
-a legfontosabbak, az újságírásnak a művészethez való közelsége, az
-egyéniség, az egyéni képességek és tehetségek döntő fontossága,
-lehetetlenné tesznek minden bérmunkás-mintára való szervezkedést. A
-szervezkedés a legjobb esetben két dolgot érhet el: valamelyes
-hasznos munkaközvetítést <span class="pagenum"><a name="Page_36"
-id="Page_36">-36-</a></span> és bizonyos újságíró-társadalmi
-érdekek szolgálását. De nem ám – amiről szintén szokás ábrándozni –
-a sajtó korrupciójának a kiirtását.</p>
-<p>A sajtó korrupciója gazdasági okokból fakad. Ez ellen hiába
-akármiféle újságíró-felbuzdulás, annyival inkább, mert – az
-egyébként sokszor méltatlankodó – újságíróknak semmiféle erejük
-nincs rá, hogy csak egyetlenegy kiadót is meggátoljanak legitim
-vagy illegitim üzletei megkötésében. Az az újságíró, aki a lapja
-üzleteiről tud és akinek az állásánál fogva, módjában volna őket
-meggátolni is, az egyébként többnyire nem is akar meggátolni
-semmit, mert legtöbbször neki is van valami haszna a dologból. Az
-újságíró nem bérmunkás…</p>
-<p>Felfelé való harcát az újságírónak magának kell végigküzdenie.
-Ez a harc semmiképen nem reménytelen. Igaz, kemény munkával, de
-férfikorra a legtöbb újságíró eléri a polgári jólétnek egy bizonyos
-fokát. A húsz-, huszonnégy-, harmincezer koronás fizetésű írók,
-publicisták és szerkesztők a budapesti sajtóban nincsenek sokan. De
-vannak egy páran. És a tízezer koronás jövedelem a férfikorban levő
-újságírók között szinte a létminimum.</p>
-<p>Ezt az összeget nem mindig egy munkaadó fizeti; az
-újságíró-jövedelem sokszor több helyről szűrődik össze. Igy például
-egy harmincéves, ügyes politikai riporternak, egy nagy budapesti
-napilap munkatársának (államtudományi doktor, az ügyvédi pályát
-hagyta ott) a következő jövedelmei vannak. A lapjától kap rendes –
-fix – fizetés gyanánt ötszáz koronát. Minthogy minden nap be kell
-járnia a képviselőházba, ott tudósítást csinál egy esti lap számára
-is; ettől kap kétszáz koronát. Politikai tudósítással lát el két
-külföldi lapot, ez jövedelmez minden hónapban négyszáz koronát.
-Összesen ezeregyszáz korona egy hónapban, tizenháromezerkétszáz
-korona, hatezerhatszáz forint egy évben. Az államtitkárok
-fizetése.</p>
-<p>Egy másik politikai riporter, egy kisebb lap munkatársa,
-huszonhét éves, épitésznek készült, keres egy hónapban a
-<span class="pagenum"><a name="Page_37" id=
-"Page_37">-37-</a></span> lapjától 300 koronát, vidéki
-laptudósítással 300 koronát, különböző cikkekkel 100 koronát,
-összesen 700 koronát.</p>
-<p>Egy huszonhárom éves rendőri riporter kap havonként a lapjától
-240 koronát, egy esti laptól 160 koronát, cikkekkel keres 40
-koronát, összesen 440 koronát.</p>
-<p>Ezekért a jövedelmekért azonban keservesen, verejtékesen meg
-kell dolgozni: reggeltől hajnalig. Tiz órakor délelőtt kezdődik a
-munka és éjfél után ér véget.</p>
-<p>Kevesebb munkával kevesebb jövedelem jár. Újságírók, írók,
-publicisták, akik csak egy lapnak dolgoznak, kényelmesebben élnek,
-de kevesebbet keresnek. Van huszonnégyezer koronás fizetés, de van
-kétezer koronás Is.</p>
-<p>A tisztességesebb és nagyobb budapesti lapoknál a minimális
-fizetés egészen fiatal emberek számára 100–160–200 korona. Vannak
-munkauzsorások, nagy hazafiak és közéleti erkölcsösök, akik
-negyven-ötven koronás toll-rabszolgákkal iratják össze az
-újságjukat. De ki fogja a maga ezer koronáját kockára tenni azért,
-hogy a képviselő úr a rabszolgáinak húsz koronával többet fizessen
-havonként?</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_38" id=
-"Page_38">-38-</a></span></p>
-<h2>8. A MAGYAR SAJTÓ</h2>
-<p>Egyenesen érthetetlen, hogyan született meg az a szállóige, hogy
-Magyarország a politikai iskolázottság országa.</p>
-<p><em class="gesperrt">Politikai iskolázottság…</em>
-Magyarországon sok becses erő, a magyar közéletben sok értékes
-tulajdonság van, de a politikai iskolázottságot igazán hiába keresi
-itt a – leglelkiismeretesebb társadalmi kutatás
-Diogenes-lámpája:</p>
-<p>Két párt és két ember között – három évvel ezelőtt – bizonyára
-az volt a legalapvetőbb politikai különbség, hogy az egyik
-negyvennyolcas, a másik hatvanhetes. Ez volt a legmélyebb szakadék,
-a legnagyobb távolság, zenit és nadir. Gróf Apponyi Albertnek egy
-keserűségében született elhatározása ezt az óriási távolságot egy
-szép napon mégis áthidalta. Apponyi hatvanhetesből – máról-holnapra
-– negyvennyolcassá tudott lenni. Egy hazafias lélek bizonyára csak
-nagy forrongások, aggodalmak, lelki tusák és tépelődések után jut
-egy ilyen nagy elhatározásra. És – csodálatos – mikor barátaival,
-hiveivel, harminc-negyven főből álló pártjával közölte
-elhatározását, a harminc-negyven ember egyszerre szintén úgy
-érezte, hogy a hatvanhetes alapba vetett hite megingott. A
-csodálatos nagy változást, a töprengésekkel és lelki tusákkal
-járót, a harminc-negyven ember velecsinálta a vezérrel. Tegnap még
-ők is hatvanhetesek voltak, ma ők is csak a negyvennyolcas
-programmtól tudták várni a haza javát.</p>
-<p>Még ez is rendben van. A harminc-negyven a vezérrel együtt élt,
-látták a vívódásait és töprengéseinek a visszhangja az ő lelkükben
-is megszólalt. De azután jöttek a választások…</p>
-<p>A harminc-negyven embert hatvanhetes programmal választották
-<span class="pagenum"><a name="Page_39" id=
-"Page_39">-39-</a></span> meg. A választóknak tudniok kellett,
-miért szavaztak a hatvanhetes programmra. A harminc-negyven
-érthette a vezér változását. De az ezrek és a tizezrek. A
-távollevők… A politikai finomságok és a személyes rancuneok iránt
-érzéketlenek… Nekik ragaszkodniok kellett a hatvanhéthez, amelyben
-négy évvel ezelőtt a haza üdvét látták.</p>
-<p>Nem ez történt. A harmincat-negyvenet az új negyvennyolcas
-programmal épen úgy megválasztották, mint a hatvanhetessel. Nem
-csak Apponyi Albert feküdt le este hatvanhetesnek, hogy reggel
-negyvennyolcas gyanánt keljen fel, hanem a választók ezrei és
-tízezrei is. De akkor: milyen volt az ő hatvanhetes meggyőződésük
-ereje, és milyen lett az ő új negyvennyolcas vallásuk tudatossága
-és értelmessége? Tudták-e ezek a választók, mit jelent
-hatvanhetesnek lenni és tudták-e később, mit jelent
-negyvennyolcasnak lenni?</p>
-<p>Miért beszéljünk egyébként a választókról? A függetlenségi párt
-nagy győzelme után a függetlenségi körben nyílt értekezleten vita
-folyt arról: benne van-e az általános választójog a függetlenségi
-programmban. És Bartha Miklós és Károlyi István hangosan, és több
-tucat képviselő halkan amellett plaidirozott, hogy nincs benne.
-Kossuth Ferenc döntötte el egy határozott »De benne van«-nal a
-kérdést. <em class="gesperrt">A függetlenségi párt vezértagjai nem
-tudták, hogy egy ilyen döntő fontosságú követelés benne van-e a
-pártprogrammban.</em></p>
-<p>Arról, ami a koalició kormányra jutása óta történt, jobb nem
-beszélni. Mit is beszéljünk tovább? A példa fáj. Magyarországról
-meg lehet állapítani, hogy nem a politikai iskolázottságnak, hanem
-a politikai iskolázatlanságnak a klasszikus hazája.</p>
-<p>Hiszen tudjuk mi, hogy ennek a rémítő zavarodottságnak, ennek a
-lelki kuszáltságnak mi a magyarázata. Egyelőre azonban elég ennyi:
-a magyar közélet teljes zavarodottsága, a közönség teljes politikai
-iskolázatlansága meglátszik a magyar sajtón is. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_40" id="Page_40">-40-</a></span></p>
-<p>Lapok, külföldi lapok is, ritkán állnak pártszolgálatba. Az
-újságot a szabad mozgásában a feszes pártprogramm gátolja. Az újság
-nem elveket akar terjeszteni, hanem terjeszkedni akar bármilyen elv
-rovására. A lapok legnagyobb részének büszkén hirdetett
-pártatlansága igazában nem etikai elv, hanem – ha öntudatlanul is –
-üzleti. A párthoz, vagy egy szorosan meghatározott pártprogrammhoz
-való tartozóság gátolja meg a szabad mozgást. A pártatlan újság
-azonban felhasználhat minden áramlást lent és minden szellőt fent,
-hogy a hajóját jó vizekre juttassa.</p>
-<p>A külföldi lapok sem szeretik a hangos színvallást, a magyar
-lapok egyenesen rettegnek tőle. Egy bátor szó jobbra vagy balra
-valamely nagy kérdésben külföldi laptól is elriaszthat egy csoport
-olvasót; a magyar lap ilyenkor az egész olvasóközönségéért
-retteg.</p>
-<p>Ennek két következménye van. Vagy az, hogy olyan dolgokban,
-amelyek a külföldön a politika nagy vizválasztói, hogy ilyen
-dolgokban a lapok jó része nem mer határozott véleményt mondani,
-hanem elelmélkedik, elszellemeskedik, a szavakkal eljátszogat
-körülötte (gondoljon mindenki például arra, hogyan viselkedtek a
-lapok a szekularizáció kérdésével szemben); vagy az, hogy némelyik
-újság a legtarkább és legképtelenebbül összeszedett nézetekkel
-traktálja az olvasóközönségét. Van újság, amely a polgári
-radikalizmus egész csomó követelése mellett a nemzetiségek
-kiirtását követeli. Más lap az izzó sovinizmus himnuszai után az
-állami iskola ellen, a fajszeretet lángoló kitörései közepette a
-nagybirtok parcellázása ellen, az önálló vámterület dicséretével
-egy lélekzetre a nagyipar ellen, a demokratikus haladással együtt
-kivételes törvények mellett, a házszabályok szentségével együtt egy
-csomó képviselő kipofozása mellett ír. Nem tudják, mi a
-perspektivája például az önálló vámterületnek, mi a tartalma a
-demokrácia jelszavainak.</p>
-<p>Azaz: talán tudják. De lehetetlen, hogy közönségünknek őszintén
-elmondják. Az agrárius színezetű negyvennyolcas újság olvasója
-megköveteli a lapjától az önálló vámterület <span class=
-"pagenum"><a name="Page_41" id="Page_41">-41-</a></span> hazafias
-hangoztatását, de dühösen hördülne fel, ha a lapja megmagyarázná
-neki az önálló vámterület igazi jelentőségét. Igy van azután, hogy
-az itt említett agrárius olvasó negyvennyolcas újságot olvas, de a
-negyvennyolcas újságnak soha sem szabad a negyvennyolcas jelszavak
-tartalmát megmutatnia; így van, hogy a zsidó kereskedők, zsidó
-rabbinusok boldogtalanok, ha egy napon nem kapják meg szívükhöz
-nőtt újságjukat: a nagybirtokos arisztokráciának nemzeti
-jelszavakból élő, kereskedelem-ellenes lapját, amely időről-időre –
-a plébános előfizetők kedvéért – egy kis hazafias antiszemitizmust
-is megereszt. Igy van, hogy két hét mulva ugyanaz a lap, ugyanazon
-a helyen az ellenkezőjét írhatja annak, amit két héttel ezelőtt
-írt, így van, hogy a magyar újságok nagy része – kellő óvatossággal
-– csaknem minden elvet megtagadhat; és csaknem minden elvet
-elfogadhat. A közönség iskolázatlan.</p>
-<p>Ez a közönség, a lapok nagy részét fentartó magyar középosztály
-nincsen tisztában a maga érdekeivel. Különös társadalmi
-kapillaritás útján átvette a nagybirtokosság és a hivatalviselő
-dzsentri egész gondolkozását. A meggyőződései és jelszavai
-nagybirtokos-meggyőződések és nagybirtokosjelszavak. A fájdalmai
-azonban polgári fájdalmak. Innen a zavarodottság, a gondolkozás
-kuszáltsága, a lap-előfizető megbizhatatlansága. A magyar polgári
-középosztálynak nincsenek kidolgozott, egész politikai programmjai,
-kialakult, teljes, befejezett meggyőződései, nincsenek élesen
-elhatárolt pártalakulásai: nincsenek tehát magyar lapok, amelyeknek
-élesen elhatárolt, tiszta és világos programmjuk van.</p>
-<p>A kialakulatlanságnak gazdasági okai vannak. A termelés régi
-rendje azonban kiadott minden erőt, ami benne volt. A nagybirtokos
-osztályuralom utolsó átout-ja a negyvennyolcasság volt. Az
-erejevesztett termelési rendet és a ráépült politikai uralmat
-azonban semmi sem tarthatja már sokáig életben.</p>
-<p>Az osztályok tudatára ébrednek a maguk érdekeinek; az eddig
-elhomályosított osztálytagozódás a legnehezebb járású <span class=
-"pagenum"><a name="Page_42" id="Page_42">-42-</a></span> agyvelő
-számára is világossá lesz; a polgári osztály megalkotja a maga
-politikai programmjait. És a lapjaitól megköveteli a maga
-meggyőződéseinek a hirdetését.</p>
-<p>Nem jöhet többé egy új függetlenségi párt, amely fölvesz a
-programmjába hetet, havat, kéket, zöldet, mindent, amiről azt
-gondolja, hogy a választóknak tetszik, fölvesz anélkül, hogy csak
-egy programmpontját is a maga értéke szerint értékelné és a maga
-igazi jelentőségében megérteni akarná. Nem jöhet többé
-omnibusz-programm, amely meghódít minden elégedetlenséget és amely
-demokratikus lobogó alatt feduális csempészárút szállít. Ki van
-játszva az utolsó átout.</p>
-<p>Az osztálytagozódás azután nyílt színvallást követel a lapoktól.
-Akkor minden lapnak tudnia kell, mit akar, mert tudnia kell, mit
-vár tőle a közönsége. Sok lapra keserves napokat fog hozni ez az
-átmenet, de a lapok nagyrészének szellemi és erkölcsi nivóját
-emeli. Mert az élesen körvonalazott pártprogramm korlátokat állít a
-vezércikkekben űzött szemérmetlen előfizető-fogdosás elé; és mert a
-pártellenőrzés, amelyet nem kell, hogy egy bizottság gyakoroljon,
-amelyet épen a pártéletadta politikai iskolázottság végez, ez az
-ellenőrzés erős korlátokat rak az üzletkötések, a megfizetett
-írások és a megfizetett – elhallgatások elé. (Aminthogy sokszor a
-legkényesebb kérdésekről egy-egy igaz szót, néha egészen egyformán
-hangzót a <em class="gesperrt">Népszavá</em>-ban és az <em class=
-"gesperrt">Alkotmány</em>-ban lehet találni. Két »elfogult«
-pártlapban: a szociáldemokratában és a klerikálisban.)</p>
-<p>Pártoknak: osztályoknak harca szüli a haladást. Ez alól az
-igazság alól a sajtó sem kivétel. Ha itt-ott nem is demonstrálja
-még ezt az igazságot, az igéretét már megmutatja. És zavaros,
-sokszor piszkos áradásában mindenképen, a fejlődés korábbi vagy
-későbbi stádiumában egyformán – újra csak ezt kell mondani – a
-haladás örök ritmusa lüktet.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_43" id=
-"Page_43">-43-</a></span></p>
-<h2>TARTALOM</h2>
-<ul class="TOC">
-<li>A sajtó <span class="ralign"><a href=
-"#Page_3">3</a></span></li>
-<li>1. A sajtó és a közönség <span class="ralign"><a href=
-"#Page_4">4</a></span></li>
-<li>2. A közönség <span class="ralign"><a href=
-"#Page_10">10</a></span></li>
-<li>3. A sajtó fejlődése <span class="ralign"><a href=
-"#Page_15">15</a></span></li>
-<li>4. Az antizsurnalizmus <span class="ralign"><a href=
-"#Page_19">19</a></span></li>
-<li>5. A sajtó korrupciója <span class="ralign"><a href=
-"#Page_24">24</a></span></li>
-<li>6. Az újságíró <span class="ralign"><a href=
-"#Page_28">28</a></span></li>
-<li>7. Ujságíró-szervezkedés <span class="ralign"><a href=
-"#Page_34">34</a></span></li>
-<li>8. A magyar sajtó <span class="ralign"><a href=
-"#Page_38">38</a></span></li>
-</ul>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<div class="transnote">
-<p class="center"><span class="caption">Javítások.</span></p>
-<p>Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.</p>
-<p>A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:</p>
-<table summary="Javítások">
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_13">13</a></td>
-<td>újsáfogyasztást</td>
-<td>újságfogyasztást</td>
-</tr>
-</table>
-</div>
-<div style='display:block; margin-top:4em'>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A SAJTÓ ***</div>
-<div style='text-align:left'>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Updated editions will replace the previous one&#8212;the old editions will
-be renamed.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
-law means that no one owns a United States copyright in these works,
-so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United
-States without permission and without paying copyright
-royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part
-of this license, apply to copying and distributing Project
-Gutenberg&#8482; electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG&#8482;
-concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
-and may not be used if you charge for an eBook, except by following
-the terms of the trademark license, including paying royalties for use
-of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
-copies of this eBook, complying with the trademark license is very
-easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation
-of derivative works, reports, performances and research. Project
-Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may
-do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected
-by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark
-license, especially commercial redistribution.
-</div>
-
-<div style='margin:0.83em 0; font-size:1.1em; text-align:center'>START: FULL LICENSE<br />
-<span style='font-size:smaller'>THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE<br />
-PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</span>
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-To protect the Project Gutenberg&#8482; mission of promoting the free
-distribution of electronic works, by using or distributing this work
-(or any other work associated in any way with the phrase &#8220;Project
-Gutenberg&#8221;), you agree to comply with all the terms of the Full
-Project Gutenberg&#8482; License available with this file or online at
-www.gutenberg.org/license.
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg&#8482; electronic works
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg&#8482;
-electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
-and accept all the terms of this license and intellectual property
-(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
-the terms of this agreement, you must cease using and return or
-destroy all copies of Project Gutenberg&#8482; electronic works in your
-possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
-Project Gutenberg&#8482; electronic work and you do not agree to be bound
-by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person
-or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.B. &#8220;Project Gutenberg&#8221; is a registered trademark. It may only be
-used on or associated in any way with an electronic work by people who
-agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
-things that you can do with most Project Gutenberg&#8482; electronic works
-even without complying with the full terms of this agreement. See
-paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
-Gutenberg&#8482; electronic works if you follow the terms of this
-agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg&#8482;
-electronic works. See paragraph 1.E below.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (&#8220;the
-Foundation&#8221; or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection
-of Project Gutenberg&#8482; electronic works. Nearly all the individual
-works in the collection are in the public domain in the United
-States. If an individual work is unprotected by copyright law in the
-United States and you are located in the United States, we do not
-claim a right to prevent you from copying, distributing, performing,
-displaying or creating derivative works based on the work as long as
-all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope
-that you will support the Project Gutenberg&#8482; mission of promoting
-free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg&#8482;
-works in compliance with the terms of this agreement for keeping the
-Project Gutenberg&#8482; name associated with the work. You can easily
-comply with the terms of this agreement by keeping this work in the
-same format with its attached full Project Gutenberg&#8482; License when
-you share it without charge with others.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
-what you can do with this work. Copyright laws in most countries are
-in a constant state of change. If you are outside the United States,
-check the laws of your country in addition to the terms of this
-agreement before downloading, copying, displaying, performing,
-distributing or creating derivative works based on this work or any
-other Project Gutenberg&#8482; work. The Foundation makes no
-representations concerning the copyright status of any work in any
-country other than the United States.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
-immediate access to, the full Project Gutenberg&#8482; License must appear
-prominently whenever any copy of a Project Gutenberg&#8482; work (any work
-on which the phrase &#8220;Project Gutenberg&#8221; appears, or with which the
-phrase &#8220;Project Gutenberg&#8221; is associated) is accessed, displayed,
-performed, viewed, copied or distributed:
-</div>
-
-<blockquote>
-  <div style='display:block; margin:1em 0'>
-    This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most
-    other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-    whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-    of the Project Gutenberg License included with this eBook or online
-    at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you
-    are not located in the United States, you will have to check the laws
-    of the country where you are located before using this eBook.
-  </div>
-</blockquote>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.2. If an individual Project Gutenberg&#8482; electronic work is
-derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
-contain a notice indicating that it is posted with permission of the
-copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in
-the United States without paying any fees or charges. If you are
-redistributing or providing access to a work with the phrase &#8220;Project
-Gutenberg&#8221; associated with or appearing on the work, you must comply
-either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or
-obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg&#8482;
-trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.3. If an individual Project Gutenberg&#8482; electronic work is posted
-with the permission of the copyright holder, your use and distribution
-must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
-additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
-will be linked to the Project Gutenberg&#8482; License for all works
-posted with the permission of the copyright holder found at the
-beginning of this work.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg&#8482;
-License terms from this work, or any files containing a part of this
-work or any other work associated with Project Gutenberg&#8482;.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
-electronic work, or any part of this electronic work, without
-prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
-active links or immediate access to the full terms of the Project
-Gutenberg&#8482; License.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
-compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
-any word processing or hypertext form. However, if you provide access
-to or distribute copies of a Project Gutenberg&#8482; work in a format
-other than &#8220;Plain Vanilla ASCII&#8221; or other format used in the official
-version posted on the official Project Gutenberg&#8482; website
-(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense
-to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means
-of obtaining a copy upon request, of the work in its original &#8220;Plain
-Vanilla ASCII&#8221; or other form. Any alternate format must include the
-full Project Gutenberg&#8482; License as specified in paragraph 1.E.1.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
-performing, copying or distributing any Project Gutenberg&#8482; works
-unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
-access to or distributing Project Gutenberg&#8482; electronic works
-provided that:
-</div>
-
-<div style='margin-left:0.7em;'>
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &bull; You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
-        the use of Project Gutenberg&#8482; works calculated using the method
-        you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
-        to the owner of the Project Gutenberg&#8482; trademark, but he has
-        agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
-        Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid
-        within 60 days following each date on which you prepare (or are
-        legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
-        payments should be clearly marked as such and sent to the Project
-        Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
-        Section 4, &#8220;Information about donations to the Project Gutenberg
-        Literary Archive Foundation.&#8221;
-    </div>
-
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &bull; You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
-        you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
-        does not agree to the terms of the full Project Gutenberg&#8482;
-        License. You must require such a user to return or destroy all
-        copies of the works possessed in a physical medium and discontinue
-        all use of and all access to other copies of Project Gutenberg&#8482;
-        works.
-    </div>
-
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &bull; You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
-        any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
-        electronic work is discovered and reported to you within 90 days of
-        receipt of the work.
-    </div>
-
-    <div style='text-indent:-0.7em'>
-        &bull; You comply with all other terms of this agreement for free
-        distribution of Project Gutenberg&#8482; works.
-    </div>
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
-Gutenberg&#8482; electronic work or group of works on different terms than
-are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing
-from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of
-the Project Gutenberg&#8482; trademark. Contact the Foundation as set
-forth in Section 3 below.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
-effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
-works not protected by U.S. copyright law in creating the Project
-Gutenberg&#8482; collection. Despite these efforts, Project Gutenberg&#8482;
-electronic works, and the medium on which they may be stored, may
-contain &#8220;Defects,&#8221; such as, but not limited to, incomplete, inaccurate
-or corrupt data, transcription errors, a copyright or other
-intellectual property infringement, a defective or damaged disk or
-other medium, a computer virus, or computer codes that damage or
-cannot be read by your equipment.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the &#8220;Right
-of Replacement or Refund&#8221; described in paragraph 1.F.3, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
-Gutenberg&#8482; trademark, and any other party distributing a Project
-Gutenberg&#8482; electronic work under this agreement, disclaim all
-liability to you for damages, costs and expenses, including legal
-fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
-LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
-PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
-TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
-LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
-INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
-DAMAGE.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
-defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
-receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
-written explanation to the person you received the work from. If you
-received the work on a physical medium, you must return the medium
-with your written explanation. The person or entity that provided you
-with the defective work may elect to provide a replacement copy in
-lieu of a refund. If you received the work electronically, the person
-or entity providing it to you may choose to give you a second
-opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If
-the second copy is also defective, you may demand a refund in writing
-without further opportunities to fix the problem.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
-in paragraph 1.F.3, this work is provided to you &#8216;AS-IS&#8217;, WITH NO
-OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT
-LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
-warranties or the exclusion or limitation of certain types of
-damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement
-violates the law of the state applicable to this agreement, the
-agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or
-limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or
-unenforceability of any provision of this agreement shall not void the
-remaining provisions.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
-trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
-providing copies of Project Gutenberg&#8482; electronic works in
-accordance with this agreement, and any volunteers associated with the
-production, promotion and distribution of Project Gutenberg&#8482;
-electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
-including legal fees, that arise directly or indirectly from any of
-the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this
-or any Project Gutenberg&#8482; work, (b) alteration, modification, or
-additions or deletions to any Project Gutenberg&#8482; work, and (c) any
-Defect you cause.
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg&#8482;
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Project Gutenberg&#8482; is synonymous with the free distribution of
-electronic works in formats readable by the widest variety of
-computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It
-exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations
-from people in all walks of life.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Volunteers and financial support to provide volunteers with the
-assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg&#8482;&#8217;s
-goals and ensuring that the Project Gutenberg&#8482; collection will
-remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
-and permanent future for Project Gutenberg&#8482; and future
-generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see
-Sections 3 and 4 and the Foundation information page at www.gutenberg.org.
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit
-501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
-state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
-Revenue Service. The Foundation&#8217;s EIN or federal tax identification
-number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by
-U.S. federal laws and your state&#8217;s laws.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-The Foundation&#8217;s business office is located at 809 North 1500 West,
-Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up
-to date contact information can be found at the Foundation&#8217;s website
-and official page at www.gutenberg.org/contact
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Project Gutenberg&#8482; depends upon and cannot survive without widespread
-public support and donations to carry out its mission of
-increasing the number of public domain and licensed works that can be
-freely distributed in machine-readable form accessible by the widest
-array of equipment including outdated equipment. Many small donations
-($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
-status with the IRS.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-The Foundation is committed to complying with the laws regulating
-charities and charitable donations in all 50 states of the United
-States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
-considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
-with these requirements. We do not solicit donations in locations
-where we have not received written confirmation of compliance. To SEND
-DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state
-visit <a href="https://www.gutenberg.org/donate/">www.gutenberg.org/donate</a>.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-While we cannot and do not solicit contributions from states where we
-have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
-against accepting unsolicited donations from donors in such states who
-approach us with offers to donate.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-International donations are gratefully accepted, but we cannot make
-any statements concerning tax treatment of donations received from
-outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Please check the Project Gutenberg web pages for current donation
-methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
-ways including checks, online payments and credit card donations. To
-donate, please visit: www.gutenberg.org/donate
-</div>
-
-<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'>
-Section 5. General Information About Project Gutenberg&#8482; electronic works
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Professor Michael S. Hart was the originator of the Project
-Gutenberg&#8482; concept of a library of electronic works that could be
-freely shared with anyone. For forty years, he produced and
-distributed Project Gutenberg&#8482; eBooks with only a loose network of
-volunteer support.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Project Gutenberg&#8482; eBooks are often created from several printed
-editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in
-the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not
-necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper
-edition.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-Most people start at our website which has the main PG search
-facility: <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>.
-</div>
-
-<div style='display:block; margin:1em 0'>
-This website includes information about Project Gutenberg&#8482;,
-including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
-subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
-</div>
-
-</div>
-
-</body>
-</html>
author	nfenwick <nfenwick@pglaf.org>	2025-01-22 22:07:53 -0800
committer	nfenwick <nfenwick@pglaf.org>	2025-01-22 22:07:53 -0800
commit	8354531692a672c1f23d608dc51197e7a1326565 (patch)
tree	ca8287fce12a9774396153af4ef148280279cf38 /old/65702-h/65702-h.htm
parent	d4800f138c3fef2e0f0d6ea3b864a89a99fd3d17 (diff)