diff options
Diffstat (limited to 'old/63565-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/63565-0.txt | 9621 |
1 files changed, 0 insertions, 9621 deletions
diff --git a/old/63565-0.txt b/old/63565-0.txt deleted file mode 100644 index e35ba1e..0000000 --- a/old/63565-0.txt +++ /dev/null @@ -1,9621 +0,0 @@ -The Project Gutenberg EBook of A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs -vége (3. kötet), by Károly Eötvös - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this ebook. - -Title: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (3. kötet) - -Author: Károly Eötvös - -Release Date: October 29, 2020 [EBook #63565] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Google Books Library Project - -*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK -S MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) *** - -Eötvös Károly Munkái - -XII. KÖTET - -A NAGY PER, - -MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE - -III - -Eötvös Károly Munkái - -XII. - -A NAGY PER, - -MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE - -HARMADIK KÖTET - -BUDAPEST MDCCCCIV - -VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM. - -RÉVAI TESTVÉREK - -IRODALMI INTÉZET R.-T. - -EÖTVÖS KÁROLY - -A NAGY PER, - -MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE - -HARMADIK KÖTET - -BUDAPEST MDCCCCIV - -VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM. - -RÉVAI TESTVÉREK - -IRODALMI INTÉZET R.-T. - -AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL. - -Révai és Salamon könyvnyomdája Budapest, VIII. ker., Üllői-út 18. szám. - - - - -A FÖLD ALÓL. - - -I. - -(Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabaditani. – A -csonkafűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik a -tárgyi tünetekkel. – A tünetek és a tömeg. – Mit tehetek ellene? – A -vérvád különös természete. – Trajtler Soma orvostudor.) - -Az 1882-ik év szeptember havának elején még köd és éjszaka födte el -szemeim elől a vérvád részleteit. Még semmit se tudtam bizonyosan. A -vizsgálat rejtelmeit a hivatali titok példátlan szigora őrizte. Ezekből -csak annyi látott napvilágot, a mennyi a vádlottak bünösségét -bizonyitotta. A társadalom napról-napra mélyebben győződött meg e -bünösségről. Az áltetem usztatásában éppen senki sem kételkedett már. - -Csak imitt-amott fénylett előttem egy-egy kis sugár. - -Kozma királyi főügyész ott járt Nyiregyházán s a kis Sarf Móriczot -kikergette a fogházból. Nem engedte tovább is ott őrizni és tartani. Ám -az alispán megyei huszárjai ott várták a gyerek-tanut a fogház -ajtajában. S elcsipték rögtön, mint a fecske a bogarat. S vitték a -vármegye házába, Henter Antal várnagy kezébe. Itt még jobban elzárták a -fiut a világtól. Istenért se lehetett vele értekezni. - -Hogy ily féltékenyen őrizték: nagy jelentőségü tünet volt ez én előttem. - -Ha volna több tanu, ha volna több erősség a vérvádra: akkor nem őriznék -úgy a gyereket. Ezzel tisztában voltam. Ok nélkül törvénytelen erőszakot -nem csinál a hatóság. A tanu elzárása törvénytelen erőszak. Erre más ok -nem lehetett, csak az, hogy a vérvádlók féltették e tanujokat. Más -bizonyságuk nem volt. - -Ez volt a sötétségben az egyik sugár. - -A másik a tutajosok máramaros-szigeti panasza, hogy őket Tisza-Lökön -megkinozták. Ennek is erős oka lehetett. Az agyongyötrés-szülte -vallomásban nem lehet teljes igazság. Tehát az áltetem usztatását, a -holttestcsempészet történetét se lehet aranyigazságnak tekinteni. - -A társadalom aggódó része s különösen az egész zsidóság türelmetlen volt -már, vajjon mikor mozdul meg a védelem? Azt mondták: ime hires ügyvéd, -jeles szónok, törvényhozó férfiu, tekintélyes ember a védő, társai is -jeles emberek, azok közt is két országgyülési képviselő van: Horánszky -és Funták, s még se tudnak semmit mozditani. Sokan mulasztásnak vélték a -védelem mozdulatlanságát. - -Kettőt akartam elérni minél előbb. - -Először is Sarf Móriczot kiszabaditani a vármegye és a titkos tanács -kezéből. - -Előterjesztést intéztem a belügyi kormányhoz: adja ki a zsidó fiut. A -vármegye nem arra való, hogy tanukat fogdosson s azokat kalitkában -tartsa. A fogoly tanu ugy se valóságos tanu. Ha tanusága igaz lenne is, -akkor is értéktelenné tenné a törvénysértő erőszak. Mindezt kifejtettem. -De nem akartam, hogy azt higyje a társadalom, hogy én a zsidók kezére -akarom a gyereket átjátszani. Azt javasoltam, helyezzék el a -végtárgyalásig valamelyik budapesti előkelő keresztyén intézetben. A hol -nem elfogult emberek veszik körül. A vármegye és a hajduk kezében nem -hagyhatom. - -A belügyi kormány elutasitotta előterjesztésemet. Komoly jelenség volt -ez arra nézve, hogy a védelem a kormánytól és a hatóságoktól különös -segitséget nem nyerhet. - -Azután irásban is, személyesen is sürgettem a törvényszéket és a -vizsgálóbirót, hogy valahára rendelje már el a rendes vizsgálatot. Ha -ezt elrendelik: hozzájutok legalább a csonka-fűzesi holttest orvosi -vizsgálatához. Belenézhetek a szakértők munkájába. Megismerhetem -munkájukat s fölfedezhetem tévedéseiket. Minden esetre közelebb juthatok -ahhoz a titokhoz, vajjon hát csakugyan idegen holttest volt-e a -csonka-fűzesi, vagy valóban az eltünt leányka teteme? - -E törekvésemben czélt értem. - -Még szeptember végén átadta a vizsgálóbiró az ugynevezett Rendőri Szemle -jegyzőkönyvet, melyet a szolgabiróság junius 18-ika és 19-ike közti -éjszakán készitett. Átadta a junius 19-iki Fölismerési Jegyzőkönyvet s -annak junius 20-iki folytatását s végre átadta az orvosi -bonczjegyzőkönyvet s az orvosi véleményt. - -Végre tehát volt valami a kezemben, melynek segitségével, ha igazán meg -tudom érteni, sok nagy titokra világot derithetek. - -Csakhamar meggyőződtem arról, hogy a szakértők összes munkája hibás, -véleményük pedig alaptalan. Munkájuk nem is volt egyébre való, csak -arra, hogy megnehezitse, sőt végkép meggátolja az egész ügy tiszta -kibonyolitását. - -Nem vagyok az orvosi tudományokban alaposan jártas, szinte -könnyelmüségnek látszik állitásom. Elhirtelenkedve nem szabad itélni a -jogtudónak. - -De én nem is ugy itéltem. - -Már akkor eljutott hozzám Zurányi Kálmán bizalmas értesitése, s már -akkor ismertem Szakolczai Julcsa tanuságát. Igaz, hogy e két tanu csak -ugy tévedhetett, mint a négy szakértő, csak hogy az én elmémre a -szakértők tudományával szemben nem csupán a két tanu beszéde gyakorolt -befolyást. - -Hanem gyakorolt az élet igazságainak ama megbonthatatlan rendszere, -melylyel az orvosok tudománya csakugyan nem tudott összevágni. - -Ha e tudomány igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest nem Solymosi Eszteré. -De hát hova lett akkor Solymosi Eszter? - -Ha az orvosok beszéde igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest idegen nő -teteme. De hát ki volt az idegen nő? Honnan került elő az ő teteme? - -Tisza-Eszláron, folyam partján tünt el Solymosi Eszter bizonyos napon és -jól ismert ruhában. Hetvenkilencz nap mulva ugyanazon folyam alsó -folyásán fölszinre jut egy holttest. Női holttest, az eltünt leányka -ruhájában, az ő testének különös jegyével s rothadási állapota is a -hetvenkilencz napnak megfelelő. - -Hiszen ez már csak bizonyos. - -Dehogy bizonyos: igy szólnak az orvosok. A holttest idősebb nőé, nem is -olyan régóta halt meg s nem is volt a vizben oly sokáig. - -Az egyszerü józanész tehát szemközt áll a komoly orvosi tudománynyal. -Vagy az orvosoknak nincs igazuk, vagy a józan elme rosszul látja a -tüneteket. - -A vád az, hogy a zsidók meggyilkolták Solymosi Esztert. - -Nem lehetetlen. - -De ha meggyilkolták: miért őrizték ruháját? Ha holttestét örökre el -tudták sikkasztani: miért nem sikkasztották el ruháját is? Hiszen az a -ruha minden nap árulójuk lehetett. Arra pedig csakugyan nem számithattak -április 1-én, hogy abba a ruhába majd junius 16-án egy áltetemet fognak -öltöztetni. - -A zsidók minden módon tagadják a gyilkosságot. Nincs is ellenük semmi -terhelő bizonyság. Sőt föltétlenül bizonyos, hogy ugy, a miként a vád -szól, április 1-én déli 11 és 12 óra közben meg nem gyilkolhatták, -hiszen akkor már minden eszlári zsidó szanaszét volt s nem az imaházban -volt. - -De hát akkor miként veszett el Solymosi Eszter? - -Száz kérdés, egyik a másikon keresztül-kasul száguldozva. - -Ha az orvosoknak van igazuk: akkor a legfontosabb kérdések nagy részére -sohase találunk feleletet. De ha Szakolczai Julcsának van igaza, akkor a -csonka-fűzesi holttest a szegény eltünt leánykáé, s akkor minden kérdés -nyomban tisztázódik. - -Valamely bűnügyben száz tünet áll előttünk. - -Kilenczvenkilencz tünet egy dolgot bizonyit, egyetlen tünet azonban mást -bizonyit. - -Vajjon mit csinál ilyenkor a jogtudó elme? De mit csinál a józan elme? - -Megvizsgálja azt az egyetlenegy tünetet, hogy az valódi-e? Vajjon nem -látszat-e? Nem tartalmaz-e egyéb jelentőséget is? Tárgyi tünet-e, vagy -nem az? Megvizsgálásában nem tévedhetett-e a vizsgáló elme? - -Ha az az egyetlenegy tünet való: akkor a vele szemben álló -kilenczvenkilencz tünet mind valótlan. Az az igazság, a mit az -egyetlenegy igaz tünet bizonyit. - -A nagy tömeg nem így itél. A nagy tömeg hitét a látszat alapitja meg. A -kilenczvenkilencz egybevágó tünet dönt ő előtte. A századik tünet hiába -dönti halomra a kilenczvenkilenczet. Ha a századik tünet igazságát -föltétlen biztossággal látja is: abban csak csodát lát, vagy ügyvédi -mesterkedést, vagy valamely titkos hatalom részéről való beavatkozást. - -A tömegnek csak ösztöne helyes igen gyakran, de itélete sohase mély. -Szövevényes dolgokban nem is lehet mély. Ily dolgokban tisztán látni -csak erős elme képes s ez is csak akkor, ha erős akarat támogatja. -Ezenkivül a tömeg azt szereti hinni, a mit óhajt. Ha pedig felindulásban -van: csupán azt akarja hinni, a mi miatt feltámadt a szenvedélye. A -tömeggel éppen nem lehet elhitetni, hogy ő tévedhetne. - -Izgatott időkben a biróság tagjai is a tömeghez tartoznak. Az erős elme -és erős akarat ezek közt is ritka, csaknem kivételes. - -Nehéz feladat állott hát előttem. - -Rendithetlen voltam abban a meggyőződésben, hogy az eltünt lánykát a -zsidók a vérvád szerint el nem emésztették. Hiszen föltétlen bizalommal -voltak hozzám az eszláriak. Ezek a szegény zsidók Isten csodálatos -követének tartottak engem. Lelkük minden titkát föltárták előttem. -Öregek és ifjak, férfiak és nők közt nem volt különbség erre nézve. Ha -halálos bűnt követtek volna is el: nekem bizalmasan megvallották volna. -Akármelyikhez intéztem kérdést, habozás nélkül nyilatkozott ugy, a hogy -jó lélekkel nyilatkozhatott. S a vérvádnak semmi nyomát nem találtam. - -A csonka-fűzesi holttest nem lehetett más, mint az eltünt lányka teteme. - -A száz jelenség közül kiválasztottam s csomóba gyüjtöttem azokat, -melyeket valóknak tartottam. A tárgyi igazság csak az lehetett, a miben -ezek a jelenségek megegyeznek. A valódi jelenségek pedig csak abban a -tárgyi igazságban egyeztek meg, hogy a csonka-fűzesi holttest Solymosi -Eszter. - -De miként tudom én ezt bebizonyitani? - -Legyőzhetlen akadályként áll előttem az orvosok lelete és szakértő -véleménye. Miként tudom én megczáfolni a négy orvost? Hiszen ők látták a -holttestet, én pedig nem láttam. Ők látták azt, hogy a holttest husz -éves elvirágzott nőé, a ki legföljebb tiz nap óta halott s legföljebb -három-négy nap óta van a vizben. Én pedig nem láttam, hogy a holttest -tizennégy éves szűz lánykáé s hogy hetvenkilencz nap óta halott s holta -óta rejtőzött a Tisza árjában. - -Nem az én hibám, hogy ezt nem láthattam. A biróság sulyos tévedése, hogy -a holttestet a védelem és a vádlottak elől érthetetlen szigorral -elzárta. De a közönség nem törődött azzal, hogy a biróság megsértette a -törvényt s a jogos védelem legnagyobb érdekeit. A tény megmásithatlan -volt, az elmult időt többé visszahozni nem lehetett, a holttetem ott -volt a föld alatt s meggátolhatlanul haladt az enyészet utján előre s -isteni erő se lett volna képes arra, oly alakban látni meg azt még -egyszer, a mily alakban a hullámokból fölbukkant. - -S nekem mégis be kellett mindent bizonyitanom. Nem azért, mert a törvény -ugy parancsolta; nem is azért, mert a nemesebb jogérzetből ugy -következett. Hanem azért, mert az eset különös volt. Azért, mert vérvád -volt az eset. - -Ha mikor a vádlott ártatlan, minden közönséges bűnügyben elég a -védelemre a vádlott egyszerü, komoly tagadása. A ki vádol: annak kell -bizonyitani. Oly régi elv ez, a milyen régi a rendezett jogi állapot. -Minden ügyben tiszteli és követi ez elvet minden biróság s ezt tartja -természetesnek és józannak minden tudomány. - -De a vérvád kivétel. - -Ez örökös. Sokszor csak titkon lappang. Néha sok évtizeden át lappang, -mintha kihalt volna örökre. De a lelkek nem változnak s azok hajlama a -babonára, a képzelgésre, a felekezeti gyülölködésre mindig megmarad. S a -mint valamely alkalmas fordulat áll be a gondolkozás és az indulatok -mozgalmaiban: nyomban teljes üdeséggel s ezeréves multjának teljes -fegyverzetével pattan elő a vérvád teljes alakja. Nem öregedett, nem -változott, életkorának magassága se őszülést, se roskadást nem idézett -elő nála. A műveltség nem szeliditett rajta. Ádáz, mint a középkorban. -Ordit, mint fenevad, s kész minden rombolásra. A mint a bolygó zsidó -mindig öreg és fáradt, a hol megjelenik: ugy a vérvád mindig fiatal és -fáradhatatlan, ha valamely esetleges alkalom kiszólitja odujából. - -Ellenében a jogos önvédelemre nem elég a vádlottnak komoly és méltóságos -tagadása. - -Zsidó ünnepen eltünik egy keresztyén lányka, vagy vérbefagyva találnak -egy keresztyén gyermeket. Ha a tömeg lelke alkalmas rá s ha akad -hidegvérü izgató: ott terem a vérvád azonnal. S nyomban meg vannak a -vádlottak is. Minden zsidó egyaránt vádlott. De művelt korunknak az -igazságszolgáltatásban szigoru alakiságai vannak. Ezekhez a biráknak -legalább külsőleg ragaszkodniok kell. Tehát százezer zsidó ellen még se -lehet egy ügyben vezetni vizsgálatot. Kiválasztják tehát azokat, a kik -az eset szinteréhez legközelebb vannak. Ők azonban kivétel nélkül mind -gyanusak. Öregek vagy fiatalok, jók vagy rosszak: nem tesz különbséget. - -S e vádlottaknak maguknak kell bebizonyitani a vádbeli tény -lehetetlenségét. Ha erre nem képesek, ha akár vagyontalanságuk, akár -fogságban sinylődésük meggátolja őket az eset valódi igazságának -földeritésében: akkor minden esetre bűnösök. - -Ez a vérvád különös természete. - -Nekem a négy szakértő orvos állitásait meg kellett döntenem. Egyszerü -védőügyvéd voltam, jogilag semmi sem kötelezett rá. De hajszolt rá a -hivatás fensége, a vérvád természete s az egyéni önérzet küzdő heve. - -Ám a sikeres harczban s a győzelem kivivásában csak az orvosi tudomány -lehetett alkalmas fegyverem. - -Csakhogy ebben én nem voltam jártas. Sohase miveltem az orvosi -tudományt. Jogtudó voltam és köztisztviselő, törvényhozó és hirlapiró: -mindez nem az orvosi tudomány. - -De azt is tudtam, hogy a négy csonka-fűzesi szakértő tudása se az orvosi -tudomány. És semmi esetre se az orvosi tudomány gyakorlati teljessége. -És azt is tudtam, hogy a tanszéki és irodalmi tudás teljes gazdagsága se -elég ahhoz, hogy valamely igen nehéz és szövevényes kérdést teljes -biztonsággal megoldhasson. Éles szem, erős itélet, hosszu gyakorlat, -nagy elfogulatlanság s a természet határtalan számu tüneteinek gondos -figyelése szükséges ahhoz, hogy nagyon ritkán előforduló egyes eset -titkos részleteit lehető tisztán megláthassuk. - -A négy orvos közül egyikkel, Trajtler Soma orvostudorral, alkalmam volt -érintkezni. Az 1882. év nyarán és őszén négy izben találkoztam vele. -Fiatal, jókedélyü, kellemes társalgásu férfiu volt. Volt eset, a mikor -órákon át társalogtam vele. Nem a csonka-fűzesi holttestről. Szándékosan -nem akartam erről beszélgetni; semmi irányban se lett volna ennek -haszna. Ha érintettük is ezt, más tárgyra törekedtem átvinni a -beszélgetést. Oly tárgyra, melyről szivesen beszélgetett, melynek -részleteiben otthonos volt. Jelentékeny észbeli erőt találtam nála, a -közepesnél jóval nagyobbat. De megfigyelő képességét nem találtam -komolynak. Ugy vettem észre, hogy az életnek körülötte mozgó tüneteit is -csak futólag tekinti meg, a tőle messze levő tünetek mivolta iránt pedig -nem nagyon érdeklődik s a tudomány nehezebb kérdésein egyáltalán nem -töri fejét. - -Ez természetes. A vidéki társadalmak tagjai közt ritkán akad nemes -nagyravágyás, mely az élet feladataiban messze és magasra törekednék -kiemelkedni. Becsültetés, helyi tekintély, tisztes állás, kényelmes -megélhetés: a vidék legtöbb férfia ezt véli az élet feladatának. Ezen -kívül tisztán láttam, hogy ez az orvostudor a vérvádüldöző helyi -áramlatnak nemcsak nem szegül ellene, hanem még inkább segitségére -törekszik. Tehát a nagy perben elfogult is. - -Bizonyára alig sejtette, hogy én tudásának mértékét s gondolkodásának -erejét kémlelem. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő a holttest -vizsgálatánál könnyen tévedhetett s minthogy véleménye nagyon fontos -tárgyi tünetekkel ellentétben állt, tehát valósággal tévedett is. - -Pedig ő volt a vizsgálat vezetője. Ha tehát ő tévedett: társainak is -tévedniök kellett. Másként nem adhattak volna egyező véleményt. - -Tévedésüket csak ugy bizonyithatom be, ha a holttestet magam is megnézem -s más szakértő férfiakkal is megvizsgáltatom. De ez lehetetlen, ha a -törvényszék a holttest kiásását el nem rendeli. - -Ám ahhoz, hogy a törvényszék ezt elrendelje, hatalmas orvostani és -élettani okokat kell eléje terjesztenem. Ily okok nélkül egyszerüen -megtagadja kérésemet, hiszen a holttest kiásása nélkül is teljes -alakilag a vizsgálat. - -De hol vegyem én az uj, a meglepő, az elvitázhatlan fontosságu orvostani -és élettani okokat? Egyéb nem áll előttem, csak a csonka-fűzesi lelet és -orvosi vélemény; miként lehet ezt önmagából megdönteni? - -Tisztán állott előttem, hogy ez a lelet és ez a vélemény nem igaz; hogy -ez csak elleplezi az igazságot. Nekem pedig azt az igazságot kellett -föltalálnom, a mi e lelet és e vélemény mögött van. - - -II. - -(Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom története. -– Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. – -Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sírok. – A -sírbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása.) - -Be kellett hatolnom a törvényszéki gyakorlati orvostan sok titkába, mely -eddig még ismeretlen volt előttem. S e czélból mindenekelőtt az -orvostani fogalmak kezelésére kellett saját agyamat begyakorolni. - -Tudós férfiak nem akadnak fönn e szavaimon. - -Az agy a maga dolgát csak ugy végzi, mint a testnek többi része. A hogy -a földmüves karja és dereka kaszál, kapál; – a hogy a lovas ember egész -teste az egyensulyt tartja; a hogy az uszó és kengyelfutó kézzel-lábbal -és tüdővel dolgozik; épp ugy dolgozik az agy, mikor gondolkodik, észlel, -itél s eszméket szül. - -Csak az eszköz, a szerszám, a munka minémüsége más az agynál, mint a -kezeknél és lábaknál. De a hogy állandó és teljes gyakorlat kell ahhoz, -hogy a kaszás gyorsan és jól kaszáljon, a lovas a nyeregben biztosan -üljön s a kengyelfutó gyorsan és sokáig szaladjon: épp ugy állandó és -teljes gyakorlat kell az agynak is, hogy a gondolkodás és alkotás -sokféle utjainak egyikén sikerrel mozoghasson. - -S a gyakorlatnak nemcsak állandónak és teljesnek, hanem szakszerünek is -kell lenni. A szabó is, az órás is a szemeivel s ujjaival dolgozik. De a -szabónak a varrásban, az órásnak az órakészitésben kell gyakorlottnak -lenni. Akármily éles is a szeme s mozgékony is az ujja mindegyiknek: a -szabó nem tud órát csinálni s az órás nem tud nadrágot varrni, mert -agyát nem arra gyakorolta be. - -Nekem a csonka-fűzesi holttest kérdése körül a törvényszéki orvostan s -az élettan sok titkába be kellett hatolnom. Ha erre nem vagyok képes: -akkor a négy orvos munkáját meg nem birálhatom, a törvényszéket a -holttest kiásására rá nem birhatom, a holttestet magam meg nem -szemlélhetem s a nagytudásu ujabb szakértők munkáját nem ellenőrizhetem. -Pedig talán még irányzó befolyást is kell e munkára gyakorolnom. - -Az orvostan s az élettan tudománya rengeteg. Az egészet bejárnom -lehetetlen. Időm és módom sincs hozzá. De magában a nagy perben nem is -szükséges. A csonka-fűzesi holttestnél csak egy-két nagy kérdést kell -tisztába hozni. Meddig lehetett a vizben? Mekkora életkorra utalnak a -csontok s a korbeli fejlettség egyéb jelenségei? Hol, miben s miért -tévedtek az első szakértők? - -De az e körüli fogalmak könnyü, gyors és biztos kezelésére is be kellett -agyamat gyakorolni. - -A tárgy nem volt előttem teljesen idegen. - -Fiatal koromban tiszti közvádló voltam vármegyémben. Élemedett, jeles -tehetségü és tudásu s nagy gyakorlatu törvényszéki orvos volt mellettem. -Minden leletét és véleményét birálat nélkül s föltétlenül elfogadtam. -Ezt cselekedte a törvényszék is, a felső biróságok is. Abban a -csalódásban éltem, hogy az egyes esetekben alkalmazott orvostanhoz és -élettanhoz a jogtudónak nincs hozzászólója, mert nincs hozzá se -elméleti, se gyakorlati képessége. Semmi körülmény se juttatta eszembe, -hogy ez a felfogásom csalódás s ebből ki kell keverednem. - -Ez a jeles orvos nemsokára meghalt. Jött utána másik. Kezdetben az ő -leletei s véleménye előtt is föltétlenül meghajoltam. De csalódásom ez -uj törvényszéki orvosnál nem sokáig tartott. - -Egyik leletét és véleményét ugyanis nem tudtam az eset egyéb -körülményeivel összhangzásba hozni. Vagy az egyéb tárgyi tünetek s jogi -sulylyal biró bizonyitékok voltak hamisak, vagy pedig az orvos leletei s -véleményének indokai tértek el az igazságtól. - -Gondolkodóba estem. Valahol hiba van. De hát hol a hiba? - -A birói itéletnek igazságosnak kell lenni. Arról, hogy igazságos legyen, -még beszélni se lehet mindaddig, mig a vétek esetét az éles és józan -elme teljes megnyugtatásáig nem ismerjük. Addig pedig semmikép nem -ismerjük, mig egyrészről a szakértő orvos lelete és véleménye s -másrészről az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok közt oly ellentét -van, melyet ki nem lehet egyeztetni. Ha csakugyan ki nem lehet: akkor -vagy az orvos munkáját kell egyszerüen félredobni, vagy az egyéb tárgyi -tünetek és bizonyitékok valódiságát megtagadni. - -Az orvos munkáját félredobni? - -Ez nem könnyü dolog. A büntető per kényszerü alakiságával össze nem fér. -Ha menti a bűnöst az orvos munkája: akkor a bűnöst el nem lehet itélni, -akármilyen sérelmes és utálatos volt cselekedete, vagy mulasztása. Ha -terheli a bűnöst, noha az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok mentik: -természetesen akkor se lehet elitélni. Mert hiszen büntető itélet hozása -nem a szakértő orvos dolga, hanem a tőle független biróságé. - -Nem szabály szerint, de tényleg ugy volt, hogy hivatalosan kimondott -véleményem vagy vádjavaslatom döntő sulyu volt az itéletmondásnál -rendesen. - -Mélyen éreztem a felelősséget. Miként adjak én véleményt, miként tegyek -én vádjavaslatot, ha az eset büntetőjogi felismerésében magam se vagyok -biztos? - -Ujra kezdtem a vizsgálatot. Magam mentem ki a hely szinére, magam -vezettem a vizsgálat minden munkáját. Elvégre meg kellett győződnöm, -hogy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok a valódiak. - -Nem volt más kilábolás, félre kellett dobnom az orvosi munkát. - -De ez se ment hamarosan. Magamhoz kértem a tiszti főorvost s közöltem -vele a vizsgálat eredményét s nyomatékosan kifejtettem előtte, hogy -lényeges dolgokban kétségtelenül tévedt. - -Nem fogadta el, sőt bizonykodott velem szemben s az orvosi tudomány -tantételeivel s műszavaival árasztott el. - -Hogy az esetet miként fogjam fel: erre nézve nem hatott rám érvelése. De -arra igen is rájöttem, hogy vagy az orvosi tudomány hézagos, vagy az ő -tudása csonka, vagy elméjének ereje, ugynevezett tehetsége nem elég nagy -arra, hogy az orvosi tudományt egyes esetek megfigyelésében tökéletesen -képes legyen alkalmazni. - -És rájöttem arra, hogy nagyon sok orvostani tünet megfigyelésére s -felismerésére az orvosi tudományban járatlan elme is képes annyira, mint -bármily orvos, ha az az elme egyébként mivelt, jól képződött, a -természet jelenségeinek megfigyelésében gondos és szivós s ekként itélő -ereje egészségesen fejlődött. - -Az angol birói gyakorlatban alapelvvé vált ez a nézet. - -Ez időtől kezdve minden fontosabb esetben különös gonddal vigyáztam -arra: miként készülnek az orvosi leletek és főorvosi vélemények. S -minden büntetőjogi esetben, akár nagyobb, akár kisebb fontosságu volt, -pontosan összemértem az orvosi munkálat adatait a vizsgálat folyamán -megszerzett egyéb tárgyi adatokkal, tünetekkel és bizonyitékokkal. - -Ime, ez volt oka, miért nem volt idegen agyam előtt a törvényszéki -gyakorlati orvostan fogalmainak nagy tömege. Csakhogy husz év óta már -törvényhozó voltam s politikai napi iró. Agyam tehát husz év óta más -tárgyu, más irányu, más természetü munkára volt begyakorolva. Czélszerü -volt tehát a nagy per keretébe szorult orvostani gyakorlati fogalmakra -ujolag begyakorolnom. - -Könyvek utján erre nem lett volna időm. A társalgás utját választottam. -S rövid idő alatt meglehetős sikerre jutottam. - -Volt a budapesti egyetemen egy nagyhirü tanár: Kovács József. A -gyakorlati sebészetnek volt nyilvános rendes tanára. Egyes sebészeti -műveletekben csodálatos gyorsasággal, biztonsággal és sikerrel -dolgozott. Éles figyeléséről, a bajnak biztos felismeréséről, -bátorságáról s megfelelő testi erejéről ismerték nemcsak itthon, hanem -Magyarország határain kívül is. Némely sebészeti szerszámot nagy -gyakorlati haszonnal alakitott át. Voltak hozzáértő szakemberek, a kik -abban az erős meggyőződésben éltek, hogy néhány sebészeti beavatkozást -biztosabban tudott végezni, mint a világhirü Nelaton vagy Billroth. - -Ezt megitélni nem tudom, de lehetetlennek nem tartom. - -Mert nagy elme volt. Külsőleg is nagy fej, nagy agy, nagy termet, eszes -arcz. Egész életemben sohase találkoztam senkivel, a kiben az agynak -erősebb, gyorsabb, hatalmasabb s üdébb működését vettem volna észre, -mint benne. Pedig volt alkalmam néhány óriási elméjü férfiuval nagyon -közelről megismerkedni. Köztük világhírü férfiakkal. - -Nem irt. Irodalmi művei kis számuak és kis terjedelmüek s a tudomány -történetében alig lehet őket észrevenni. - -Rendes jelenség, hogy a gyakorlati feladatok történelmi nagy férfiai nem -igen szeretnek irni. Jeles iró kevés van köztük. Ennek talán természetes -oka van. Nagy állami kérdés megoldása, döntő csata megnyerése, valamely -csodálatos zeneműnek tökéletes előadása, halálos természetü és bonyolult -helyi betegségnek sebészeti uton való gyors és biztos eltávolitása olyan -gyakorlati dolgok, melyeket utólag ugyan le lehet irni, de a melyek -fölött elmélkedni, bölcselő munkát irni, a tanszék tudományos szabályai -szerint okoskodni hiábavaló dolog. Gyakorlati nagy elme hiábavalóságra -nem érez kedvet magában. - -Kovács Józseffel régebben ismerős voltam már. Gyakran találkoztunk és -egymással sokat évődtünk. Rokonszenv fejlődött ki köztünk egymás iránt. -Meglehetősen kedvelt engem s én is őt. Elméjének működését oly mezőkre -tereltem gyakran, a melyeken nem volt otthonos. S az az elme ott is -bámulatos volt. Ennek észlelése nagy gyönyörüséget okozott nekem. Ha egy -szines pillangó röpdösésében, egy macskakölyök játékában, egy ügyes -tánczosnő mozdulataiban is találunk élvezetet: minő fenséges lehet az a -gyönyör, mely egy óriási elme játszi működésében ragad el bennünket. - -Tudtam róla, hogy abban az eszelős korban ő is zsidógyülölő s azt is -tudtam, hogy ő a kórboncztanban s a törvényszéki orvostanban -gyakorlatilag nem képzett annyira, mint néhány más szakember. De -általános orvostani tudása mégis nagy s elméje mindenkiénél erősebb s -azért őt szemeltem ki arra a czélra, hogy vele tanácskozzam. - -Czélom csak az volt egyelőre, hogy saját elmémet gyakoroljam be a -csonka-fűzesi holttest körül fölmerülhető orvostani fogalmakra s azok -könnyü kezelésére s ezt senkivel se érhettem el jobban, mint ő véle. -Ezért választottam. - -S azért, mert tudtam, hogy benne nincs afféle tudományos elfogultság, -melytől a tanszék férfiai ritkán mentesek. Tudtam, hogy elméjét a -megszokott eszmék nem képesek lekötözni s tudtam, hogy vele mindenről -tökéletes nyiltsággal értekezhetek. S végül számitottam arra, hogy a -zsidók iránti ellenszenve az ellenkező irányu tulzástól, ha netalán -beleesném, engem visszatart. Nem szerettem volna elfogult lenni -munkámban. - -Mikor a vizsgálóbiró a csonka-fűzesi szakértők munkálatait nekem kiadta: -Kovács József éppen Debreczenben elnökölt az orvosok és -természet-vizsgálók országos gyülésén. Táviratot küldtem hozzá, hogy -igen fontos ügyben tanácskozni óhajtok vele és kérdem: mikor jön haza? A -vérvádat nem emlitettem. - -Ő azonban rögtön rájött, mi lehet az, a miben én vele akarok -tanácskozni. A vagyonszerzés jogosult vágya benne is megvolt, mint -minden gyakorlati gondolkozásu emberben. Felelete erre nézve is -jellemző. Távirati felelete igy szól: - -– Csütörtökön otthon leszek. Ezer forint. - -Derültségre hangolt ez a nyers őszinteség. De hát ő ilyen volt. - -Hazajött; fölkerestem; közöltem vele a tárgyat, a mely fölött -tanácskozni akarok; megmondtam neki őszintén, nyersen én is, hogy a -csonka-fűzesi halott rejtélyeinek megoldását nem várom tőle, ehhez a -csonkafűzesi munkálatot magam se tartom elég anyagnak, de azt igen is -reménylem, hogy a vele való tanácskozás az én elmémet megedzi annyira, -hogy a rejtély megoldásához a kulcsokat megtaláljam. - -Tetszett neki az igy meghatározott feladat, késznek nyilatkozott annyi -időt forditani rám, a mennyit én akarok s a tanácskozások idejét minden -nap délutánjára tüztük ki, ugy emlékszem 4-től 6 óráig. - -A pénzt asztalára tettem. - -Azután azt kérdeztem tőle, vajjon látott-e, vizsgált-e ő valamikor vizi -holttestet? - -– Majd hozok én kettőnkhöz harmadiknak olyan embert, a ki látott is, -vizsgált is elég vizi holttestet. - -Csakugyan hozott. - -Ez az ember Babes Viktor orvostudor volt. Szinte álmélkodtam, mikor -másnap nekem bemutatta. Ez volna hát az a férfiu, a kit Kovács József -vesz segitségül s a kitől nekem is okulni lehet? - -Fiatal koru, vézna, kis termetü, bágyadt külsejü, inkább kicsiny fejü -emberke. Sehogy se néztem ki belőle a nagy tudást. - -Apját ismertem. Apja Babes Vincze volt, harmincz év előtt követtársam. -Román ajku és nemzetiségü. Fiáról még semmit se tudtam. - -De csakhamar megtudtam, hogy fiatalsága daczára jeles tudós, az -egyetemen már segédtanár s hatalmas kutató elme. Akkor – ha jól -emlékszem – Scheuthauer Gusztávnak, a kórboncztan nagyhirü tanárának -segéde. - -Kérdeztem tőle, hány vizi holttestet bonczolt már, mióta szakszerüen -foglalkozik e tudománynyal? - -– Háromszázkettőt. - -Ez volt felelete. Ez a felelet meg is lepett, meg is nyugtatott. - -Ez a férfiu később tanszéket nyert Romániában, a bukaresti egyetemen. Ma -is él s ez egyetemnek igazi büszkesége s a kutató tudománynak nagy -nyeresége. Pasteurnak és Kochnak nyomdokain halad s a bakteriologia -terén már jeles vivmányok kapcsolódnak nevéhez. Vannak már – ugy hallom -– feltünő tudományos irodalmi művei is. - -Szeptember huszadika körül kezdtük meg hárman a tanácskozást s -szakadatlanul folytattuk mintegy tiz napon át. A tanácskozások -részletei, bármily érdekesek is egyénileg, ugy vélem, nem tartoznak e mű -keretébe. - -Csak annyit jegyzek meg, hogy Kovács is, Babes is ingathatlan volt -abban, hogy nekik minden ténybeli állitást, melyet a csonka-fűzesi -szakértők az orvosi leletbe iktattak, szentül valónak el kell fogadniok. -Ha az eset összes körülményei némely állitással össze nem férnek, ama -körülmények pedig tárgyilag igazak: akkor az orvosok állitásai -tévedések; ezt az én álláspontomat Kovács József el nem fogadta. - -– Ha én láttam volna azt a holttestet – ugy mond – talán sok más -jelenséget is láttam volna s talán másként is láttam volna, de végre is -ők látták, nem én. - -Végre is arra szoritkoztak, vajjon fölvettek-e leletükbe a szakértők -mindent, a mit föl kellett volna venniök s vajjon a leirt tünetekkel -kellőkép tudják-e igazolni véleményüket? - -Tanulmányuk végső eredményét Kovács József állitotta össze egy hozzám -intézett levélben. Ebből nem tünik ki, hogy tanácskozásainkban Babes is -résztvett. Ezt akkor se tudta a közönség. - -A végső eredmény ez: - -A holttest vizsgálatát s leirását szabatosabban kellett volna -teljesiteni a czélból, hogy annak fölismerése biztosabb legyen. - -Hogy a holttest korát és szinét meg lehessen állapitani: a nemi -részeket, a szőr és haj maradványait s a fogak állását pontosabban le -kellett volna irni. - -A vizsgálat eszerint hiányos, a szakértő orvosok véleménye nem egy -pontban tuloz s eléggé nem igazolt. A vizsgálat hiányainak egy részét a -holttest kiásásával s ujra vizsgálatával, más részét talán a szakértők -ujra való megkérdezésével lehet pótolni. - -Egyenesen óhajtottam, hogy legalább ennyit kimondjon a hires tanár. S e -czélt csakugyan elértem. Nagytekintélyü tudós férfiu mondta ki, hogy a -holttestet ki kell ásni ujra a föld alól, hogy más férfiak is láthassák. - -Október 1-én kaptam meg e levelet s nyomban elkezdtem a törvényszékhez -szóló nagy előterjesztésem készitését. Éjjel-nappal 36 napon át -dolgoztam rajta. November 6-án készültem el vele. - -E munka főleg büntetőjogi és orvostani. Kiméletlenül, noha teljesen -tudományos módszerrel birálom meg benne a vizsgáló közegek s a szakértő -orvosok eljárását. Bebizonyitom, hogy minden munkájuk hézagos s -véleményük legfontosabb része téves s meggyőzően mutatom ki, hogy a -holttest ujra való kiásása s annak egy vagy több országos hirü s nagy -tudományu fővárosi szakértő által ujólag megvizsgálása képessé tesz -bennünket a hézagokat pótolni s a tévedéseket kiigazitani s helyrehozni. - -E munka terjedelmes. Hogy a törvényszék könnyebben tekinthesse át: -kinyomattam. Aláirta mindegyik védő társam, hogy az előterjesztés az -összes védők és vádlottak előterjesztése legyen. A mikor a birósághoz -benyujtottam s igy nyilvánosságra jutott: rögtön leforditották német -nyelvre s Magyarországban, Ausztriában s Németországban több önálló -kiadásban is megjelent. De olasz, franczia s angol lapok is terjedelmes -közlésekben ismertették. Talán meg se kell emliteni, hogy e munka nem -lehet kimeritő s minden pontjában, minden érvében, minden állitásában -nem lehet se oly teljes, se oly alapos, mint e könyvem. Hiszen irásakor -a vizsgálat óriási anyagát még nem ismertem s a sírban nyugvó holttestet -még nem láttam. - -Főczélom természetesen az volt e munkával, hogy a törvényszék a holttest -kiásását s az én közreműködésemmel való ujra vizsgálását rendelje el. De -e mellett igen fontos mellékczélom az volt, hogy a közvéleményhez -intézzek intő szózatot. - -A közvélemény minden látszat szerint teljes szilárdsággal megalakult -már. Annyira megalakult, hogy szinte nem türte a vitát. Hogy a holttest -csempészett, idegen tetem s nem az eltünt lányka holtteste; hogy a -holttestet zsidók szállitották s ezzel a biróságot félre akarták vezetni -s hogy e szerint csakugyan a zsidók ölték meg Solymosi Esztert: mindezt -szent igazságnak tartotta a közvélemény. - -Ha erős hangon bele nem kiáltok a közvélemény zsibongó zajába: akkor -hiábavaló a további védelem. Akkor a biróságot is ellenállhatlan erővel -sodorja el. Akkor a vérvád külsőleg és alakilag be lesz bizonyitva s -következményei ennek irtózatosak. - -Munkámat nem a megszokott törvényszéki nyelven irtam. A törvényszéki -nyelv nem hatott volna be mélyen a nagyközönség elméjébe. De én azt -akartam, hogy fölszólalásom mélyre hasson s rögtön és nagy erővel -hasson. - -Megállj közvélemény! A kérdés nehéz és szövevényes. Sok ágát, sok részét -még homály boritja. Te igazságot akarsz, én is igazságot akarok. -Meglehet, a tökéletes igazságot nem tudjuk kideriteni. De erre -törekednünk kell s erre minden komoly és becsületes kisérletet meg kell -tennünk. Nyilvánvaló, hogy még sok irányban nagy munkát kell végeznünk. -Mig azt el nem végeztük: addig az utolsó szót nem szabad kimondani. -Addig idétlen és korai a te megalakulásod oh vérvádhivő közvélemény! -Várj még kis ideig. Várj, a mig minden homályt el nem oszlatunk. Pihenj -addig s maradj csendesen. Hajszálon függ sokszor, hogy az érdekek, -szenvedélyek s véletlen esetlegek által összebonyolitott ügyekben -tisztán lássunk. Hadd keressük meg azt a hajszálat. - -Ime ez volt mellékes, de igen fontos czélom. - -Ezt is elértem. Komoly megilletődés vett erőt a közönségen, a mikor -munkám napvilágot látott. Egy pillanatra elhallgatott a gyülölködő -közvélemény zajongása. - -– Várjunk tehát! - -Ezt mondotta minden ember. Csönd lett. A törvényszék felé tekintett -mindenki. Ime: a biróság előtt föl van tárva a vérvád másik oldala is – -vajjon mit mond hozzá a biróság? - -November 11-én adtam be a törvényszékhez a nagy előterjesztést. Ebben a -holttest kiásásán s ujra leendő megvizsgálásán kívül azt is kértem, hogy -gondoskodjék a biróság, hogy ezentul azt a sirt, a hova Solymosi -Esztert, a csonka-fűzesi holttetemet eltemették, a hatóság gondosan -őrizze. - -Sajátságos vélemények forgó szele zaklatta akkor az emberek lelkét. -Vajjon miért kellene egy falusi elhagyatott, begyöpösödött sirt a -hatóságnak őriztetni? Ki pusztitaná föl egy szegény ismeretlen, -Tisza-hozta lánykának örök nyugvó helyét? Nem királylány volt az, -tetemére nem raktak kincseket, az orvok vágyát se ingerelheti az a -szegény halott. - -Mégis szükségesnek láttam a sir őrizését. - -Keresztyének, zsidók képzeletét egyaránt ellepte valami érthetetlen -káprázat. - -A zsidók azzal csüngtek rajtam, hogy a csonkafűzesi holttestet abban a -sirban a titkos tanács emberei mulhatlanul kicserélik. Még nevet is -mondtak, a kivel kicserélik. Ápril hónapban, a lányka eltünése után -nemsokára halt meg Tisza-Eszláron Tóth Gyurka felesége. Életkora -huszonöt év körül volt. Bizonyára ennek holttestét csempészik oda a sir -fenekére. S ha majd jönnek az igazi és tudós szakértők s megvizsgálják a -kiásott holttetemet: ime csakugyan kisül, hogy a csonka-fűzesi holttest -nem a 14 éves Eszteré, hanem a sokkal idősebb elvirult nőé. Tehát igazuk -lesz a csonka-fűzesi szakértőknek. - -A vérvádhivő keresztyéneket más káprázat bóditott. Ők meg azt hitték és -terjesztették, hogy a zsidók bontják föl éjjel titkon a sirt s ők -csempésznek oda valami fiatal lánytól eredő holttestet. S ekként játszák -ki az igazságot. - -Minden efféle feltevést kereken elutasitottam. - -Falukon a temető a faluvégen, az utolsó házaktól nem messzire szokott -lenni. Nappal nem bontanak sirt tilalmas módon. Észrevennék -kétségtelenül. A sirok épségét törvény, kegyelet, babona egyaránt őrzi. -A tilalmas sirbontást nagy és gyülöletes bűnnek tartja a köznép. Keserü -büntetés vár a gonosz sirbontóra. - -Csak éjjel, sötétben, orvul lehet a sirt észrevétlen fölbontani. A -falusi temetőt se éjjel, se nappal nem őrzik külön temetőőrök. De nagyon -őrzik a falusi házi kutyák. El se lehet képzelni: miként kerülhetné ki a -kutya figyelmét olyan munka, zaj és mozgolódás, melylyel a sirdomb -felbontása jár. Az nem egy-két percznyi dolog. Két embernél több alig -fér hozzá. Két embernek pedig órákra terjedő munkát okoz egy sirüreg -kiásása. - -Mind igaz ez. Azonban különös idők voltak azok. Sok bódult agy hitte, -hogy minden szabad a zsidók ellen s minden szabad, a mi a vérvád -látszatát igazolhatja. Valósággal meg is fertőztették a zsidótemetőt. -Hiszen junius 25-én felbontották Ziszman Jakab csecsemő fiának sirját s -a halottat arczra fektették s a sirt nyitva hagyták. A vad és rideg -lélek, a ki ezt megtehette, azt is megteheti, hogy Solymosi Eszter -sirját összedulja, hogy ezzel gyanut háritson a zsidókra, mintha ezek -cselekedték volna. Ha a tiszai holttest-szállitást rájuk kenhették: -mennyivel könnyebben megtehetik ezt? - -Az én meggyőződésem rendithetlen volt, hogy a sirban Solymosi Eszter -tetemét találjuk meg. - -Olyan holttestet találunk, mely lehetett tizennégy éves leányé s mely -hatvan-hetven napig ázhatott a Tisza árjaiban. Melyről tehát igazi -tudósok és szakemberek megállapithatják, hogy az Solymosi Eszteré lehet. - -Ez elég lesz nekem az igazság kideritésére. Eszternek a holttesten -talált ruhája s a Szakolczai Julcsa által felismert különös testi jegye -is elég lett volna arra rendes viszonyok közt. Csak a csonka-fűzesi -szakértők hézagos lelete, vékony tudása s téves véleménye akadályozza a -világosságot. Ezt az akadályt el kell háritani. - -Minő erős volt meggyőződésem: erre föl kell hoznom egy bizonyitékot. - -November 11 én délután odaadtam a hirlapoknak közlés végett nagy -előterjesztésemet. Ha közlik: november 12-iki számukban közlik. S -kétségtelen volt, hogy közlik, hiszen akkor az egész világ sajtója nem -ismert érdekesebb közleni valót. - -Ámde a csongrádi fejetlen holttestet is november 11-én vizsgálta egy -kitünő birói és szakértői küldöttség. Ez a holttest is nő holtteste -volt, feje hiányzott, mintha ugy vágták volna le. Egészen beillett a -zsidók által meggyilkolt Solymosi Eszter holttestének. Várta is -mindenki, hogy a küldöttség ezt állapitja meg. - -November 11-én éjjeli tiz óra után eljött hozzám Simon József ügyvéd, a -zsidók országos központi irodájának titkára s azt javasolta, halaszszuk -el huszonnégy órával az előterjesztés hirlapi közlését. - -– Miért? - -– Várjuk be a csongrádi vizsgálat eredményét. Hátha a vizsgálat Solymosi -Esztert találja meg a fejetlen holttestben. Igaz, hogy a vérvád akkor is -alaptalan, de akkor az egész védelemnek más irányban kell dolgozni s -akkor előterjesztése csaknem minden pontja és minden föltevése dugába -dől s helytelenné válik s akkor a csonka-fűzesi holttest kiásása nem -szükséges. - -Minden szavamra jól emlékszem, melylyel ez aggodalomra válaszoltam. - -– Nem várok egy órát se. Hadd lássa meg a világ minél előbb, hogy én hol -és miben látom az igazságot. Nem lehet csalódnom. A jól ismert sir -fenekén Solymosi Eszter fekszik. Csak ott találjuk meg, másutt sehol. -Két teljes hónapon át tanulmányoztam az eddigi vizsgálat szövevényét. -Itéletem behatolt ebbe, mint a szú a fába. Nincs más megoldás, mint a -melyet én keresek. - -Komoly voltam magam is. Én is éreztem, hogy védő szerepemnek komoly -válsága lenne, ha a csongrádi vizsgálat halomra döntené eddigi -tanulmányom s életismeretem minden eredményét. De nem kételkedtem. A mi -lehetetlen: lehetetlen. A csongrádi fejetlen női holttest nem lehet az -eltünt lányka. - -Simon Józsefet nem tudtam megnyugtatni. Erős zsidó érzése s fajának és -felekezetének mély szeretete vonaglott a válságsejtő kinos aggodalmak -rohama alatt. - -A szent-ferencziek házában laktam. Nagy lakásomnak egy kisded szobája -volt dolgozószobám. Ott történt ez a beszélgetés. Simon József nem -tudott nyugodni, nem tudtam őt megnyugtatni. Föl és alá tipegett a kis -szobában s fejét tenyere közé szoritva, rekedt hangon mondta: - -– Meg kell őrülni! Meg kell őrülni! - -Még se engedtem szavainak. - -Pontban éjfélkor Csávolszky Lajos országgyülési képviselő jött hozzám. Ő -az »Egyetértés« czimü nagy függetlenségi napilapnak volt tulajdonosa és -szerkesztője. Ő is kiszedette már előterjesztésemet s óriási -mellékletben akarta közölni. A nagy per őt nem érdekelte különösen, de -erős barátság állott fenn köztünk, lapjának is egyik irója voltam s a -csongrádi vizsgálat eredményétől ő is féltett engem. Ő is azt javasolta, -ő is meleg részvéttel arra kért: halaszszuk el legalább egy nappal a -közlést. - -Neki is azt feleltem, a mit Simon Józsefnek. Ő megnyugodott, de teljesen -ő se. - -Ekkor még nem beszéltem az ügyről se vádlottal, se tanuval. Az óriási -tömegü vizsgálati iratokból nem láttam egy betüt. A biróság nem engedte -meg azok megtekintését. Csak a csonka-fűzesi eljárás iratait láttam, -csak Zurányi Kálmán bizalmas közléseit hallottam és csak a három tutajos -máramaros-szigeti panaszáról értesültem. De ez is elég volt arra, hogy a -helyi viszonyok általános ismerete, s néhány tünet gondos megfigyelése -után elfogulatlan elmével erős meggyőződés képződjék bennem arra nézve, -hol kell keresni, s hol lehet megtalálni az igazságot. - -A ki az életet jól ismeri, annál ily bonyodalmas ügyben nem könnyen -alakul meg az erős meggyőződés. Hogy nálam már ily látszólag kis -anyagból is meg tudott alakulni: ebben nagy biztositékot láttam arra, -hogy helyes uton vagyok. Tehát késlekednem nem szabad. - -Azt a hatást, melyet előterjesztésem a törvényszékre tett, alig lehet -leirni. A törvényszék vezető tagjaiban is erős meggyőződés képződött már -ki. De az enyémmel ellenkező. S ime munkálatom, legalább látszólag, az ő -meggyőződésük minden sarokkövét összetöri. Mégis lehetetlennek tartották -előterjesztésem elutasitását. Birói felelősségük komoly érzetében -teljesiteniök kellett minden kérelmemet. De teljesitették azért is, mert -az a remény biztatta őket, hogy a kiásott holttest majd engem fog -megczáfolni és majd a csonka-fűzesi szakértőket fogja igazolni. - -Elrendelték a sirnak őrizését s erős tanakodás után november 23-án -elrendelték a holttest kiásását s annak ujra való megvizsgálását. -Szakértőknek kirendelték Scheuthauer Gusztáv, Mihálkovich Géza és Belky -János orvostudorokat s a budapesti egyetem nyilvános rendes tanárait. - - -III. - -(Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói bizottság. -– Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – Nem kapunk -szállást és ételt-italt.) - -Miért épen ezeket a tanárokat? Ezt sohasem tudtam meg; igaz, hogy nem is -kérdezősködtem utána. A biróságnak még több tagja él; – azok -megmondhatnák, miért esett választásuk épen e három férfiura. - -Jeles tudós volt mind a három s különösen Scheuthauer és Mihálkovich. -Amaz a kórboncztani, emez az élettani kutatásokban volt kitünő. Belky a -törvényszéki orvostant adta elő. - -Akkor még csak névről ismertem mindegyiket. Személyesen nem láttam még -egyiket se. Természetesen tehetségük értékéről fogalmam se lehetett, s -tudásuk mélységét és terjedelmét s megfigyelésük pontosságát s élességét -se ismerhettem. S eszembe se juthatott a fölött tünődni, hogy a -vérvádról s a zsidók bűnösségéről vagy ártatlanságáról miként vélekednek -s erkölcsi és tudománybeli bátorságuk milyen erős és milyen tiszta. - -Később megismertem őket. - -Tisztában voltam azzal, hogy ha igazi tudósok, ha az elmeerő és tudás -náluk egészséges: akkor nyugodtan nézhetek munkájuk elé. Akkor a -tudománybeli meggyőződés csak a tárgy vizsgálatának eredményei alapján -alakul meg. Ha pedig már megalakult: akkor az igazság szolgálatába -állanak, akár szeretik, akár nem szeretik a zsidókat s akármi a -véleményük a vérvád természetéről és lehetőségéről. - -A nagyközönség bizonyos kétséggel és gyanakodással nézett munkájuk elé. -Az a közönség, mely indulatainak lobogása közben esküdött a vérvádra, -lelke mélyén mindig gondolt arra, hátha megvesztegetik a zsidók az -egyetemi szakértőket is. Az a közönség ritkán találkozik a tudomány -hőseivel s a meggyőződés vértanuival s alig képes felfogni, hogy a köz- -és magánélet ismert és nem ismert férfiai közt mindig sokan vannak, a -kiket az igazság utjáról se jó, se rossz szóval, se adománynyal, se -igérettel, se megfélemlitéssel, se a szeretet, se a gyülölség hatalmával -eltériteni nem lehet. - -Maga a törvényszék se volt minden gyanu nélkül. - -A holttest kiásását Megyeri Géza törvényszéki biróra bizta, de melléje -rendelte jegyzőkönyvvezetőnek Bary Józsefet, az eddigi vizsgálóbirót. - -A holttest kiásására s az uj vizsgálatra odarendelték a csonka-fűzesi -szakértőket is, a kiknek pedig ott alig lehetett volna helyük. - -Magam is megnyugodtam abban, hogy a csonkafűzesi szakértők ott legyenek -s mindent figyelemmel kisérhessenek. Sok mende-mondának, sok alaptalan -gyanusitásnak vehettük ekként elejét. - -Birósági tanukat is rendelt oda a törvényszék. Olyanokat, a kik az -orvosi tudományt is, a hatósági tekintélyt is képviseljék. - -Az egyik tanu Józsa András orvos-tudor volt, a vármegyének tiszti -főorvosa s a közkórházak rendes főorvosa. Jeles tehetségü férfiu, -nagyhirü orvos. Ő lett volna hivatva az egyetemi szakértők tudománybeli -tévedéseinek s netaláni hibáinak ellenőrizésére s kiigazitására. -Legalább a törvényszék igy gondolta. Az a jámbor törvényszék szentül -megbizott az ő parlagi tudósaiban, a csonka-fűzesi szakértőkben, de -sehogy se tudott megbizni az egyetem jeles tudósaiban. - -A másik tanu volt Miklós László, a vármegye főjegyzője s Jármy Jenő, a -járás főszolgabirája. A helyi hatósági tekintélyek közt őket találta a -biróság legnagyobbnak. - -A holttest felásatásához odarendelték a sirhalom őrét s megidéztek hét -tanut, a kik közvetlenül tudták, hogy a holttest hova és miként lett -eltemetve. - -A községi előljáróságnak is ott kellett lenni. - -A közvádat Szeyfferth Ede helyettes királyi főügyész képviselte. - -A védők közül rajtam kívül Funták Sándor és Heumann Ignácz volt ott. -Horánszky Nándor nem jöhetett el képviselői dolgai miatt. - -Egész nagy sereg ember volt hát odarendelve, a föld alatt keresni az -igazságot. Ha király csontjait kellett volna kiásni a föld alól: ennyi -embert, ekkora sokaságot nem csődit oda a biróság. Mióta holttestekkel -is vesződnek a biróságok: nem is vizsgáltak még meg tetemet soha -annyira, mint azét a szegény lánykáét. Se az előtt, se azóta. - -1882-ik évi deczember 7-én volt a fölásás. - -Kellemetlen téli idő volt. Olvadó hó a mezőkön, eső és hó vegyesen -esett, az utak és utczák sara feneketlen. Tokajig vasuton mentünk, onnan -alig tudtunk Tisza-Eszlárra jutni. - -A sirhalom jó messze feküdt a községházától. A pusztába kivezető út -mentében, az árokparthoz közel, az útszéli magas fák árnyékában. -Csakhogy akkor a fáknak nem volt lombjuk. - -Először megkérdeztük a sirhalom őrét, melyik sirt őrizte? Mióta és miért -őrizte? Ki rendelte oda őrnek? Mit mondtak neki arról, miféle sirt őriz? - -Megfelelt, a hogy tudott. Szerencsére zsidót nem kevert a dologba. - -Azután a biróság fölhivta Farkas Gábor, Sós András, ifju Papp József, -Mészáros Gábor, Dargó András, Sallós Miklós tisza-eszlári lakosokat, -jelöljék meg azt a sirt, a melybe az 1882. évi junius 20-án felbonczolt -tetemet elhelyezték. - -Egyetértőleg jelöltek meg egy sirdomot. Ott fekszik a felbonczolt -halott. - -– Biztosan tudják? Megesküsznek rá? - -A biró kérdezte ezt. Az emberek nagyot néznek és gondolkoznak e -kérdésre. - -– Mi legalább ide tettük! - -Az ő fülükbe is elhatott már a mende-monda, hogy a zsidók talán már ki -is cserélték a halottat a sir fenekén. - -De a paraszt esze még se volt ugy elködösödve, mint a birói küldöttségé. -Az bizonyitja ezt, a mi ezután következett. - -Először is szemügyre vette a küldöttség a sirdombot kivülről. A sirdomb -oldalain gyér hó, gorcza azonban hótól tiszta. Az eszlári nép a sirhalom -ormát nevezi gorcznak. - -Azután elrendelte a biróság, hogy a havat a sirhalom oldalairól kézzel -gondosan kaparják le, a sirhalom földjét, hantját meg ne sértsék. Mert -meg kell vizsgálni, vajjon nőtt-e valami fű vagy gizgaz rajta? Nőnie -kellett, mert junius 20-ika után késő őszig mindig nő a fenyéri vad -növény. De mi nőtt hát? S a mit ott találunk, magától nőtt-e? Nem titkon -ültették-e? - -A biróság feje most is tele volt a sirbontás és holttestcsempészet -ostoba ötletével. Ennek nyomait kereste a temető füvein. - -Nagy lassan megállapitották, hogy a sirdomb oldalait a ludhur, csorbóka, -szerbtövis és vad perjefű benőtte, sőt egy nagy mályvaszál is nőtt -rajta. Vitatkoztak, vajjon vadmályva-e, vagy egyszerü kerti mályva? -Pedig csak oda kellett nézni három méternyi távolságban az árokpartra, -az is tele volt hasonló vad mályvával. Oda pedig miért ültettek volna a -zsidók? - -Volt azon a sirhalmon egyéb vad fű is. Papsajt, tejes fű, vad hajnalka, -gyüjtevény, – de azért a sirhalomról mégis nyilvánvaló volt, hogy nem -régi, nem tavalyi, nem évek előtti, de nem is csak néhány napos, vagy -néhány hetes. - -A vezető biró kezébe vett s elnézegetett egy-egy fűszálat s kérdezte az -urakat, parasztokat: mi a neve annak a fűszálnak? - -Ki tudná azt? Nem volt ott növénytudós. Eleintén nevettem ezt a -csodálatos gondosságot és óvatosságot, de azután láttam, hogy rövid a -nap, korán beáll a sötétség, belemegyünk a sötétségbe, még se érünk el a -halotthoz, ha igy dolgozunk. Szóltam Megyery birónak: - -– Talán ne vesződnénk annyit ezekkel a füvekkel, hiszen nyilvánvaló, -hogy ezt a sirhalmot nem bolygatta senki. - -Ő-e, más-e nyomban felelt rá: - -– Jaj uram, a tudományos műkertészet már annyira haladt, hogy nagy -pénzzel ősi kertet tud elővarázsolni huszonnégy óra alatt. De bizony -csak megvizsgálunk mi minden fűszálat. - -No hát vizsgáljunk. Ki tudna megküzdeni a gyanuval és babonával? - -A sirgödör ásása igazán remek példája a gyanakodó gondosságnak. - -Mekkora volt az eredeti gödör fönt és alant? Hány czentiméter a széle, a -hoszsza, a mélysége? Oldalfalai érintetlenek-e? Ráismernek-e az egykori -sirásók valami kapavágásukra? Találtak-e a sir ásásakor eleven -gyökereket a földben? Természetesen találtak. Labodagyökereket, szerb -tövisgyökeret és ákáczfagyökeret. A közeli árokparton ákáczfák vannak. -Azok gyökere messze elnyulik a föld alatt. A sirgödörig is elnyult s azt -át kellett vágni. – Emlékeznek-e rá a sirásók? – Emlékeznek. – -Megtalálják-e a gyökér elvágott részét? – Meg. – De megtalálják még a -labodagyökeret és szerb tövisgyökeret is, melyet százhetven nap előtt -junius 20-án ásójukkal, kapájukkal, vaslapátjukkal kettévágtak. -Szerencse, hogy a sirásó, mikor dolgozik, a munkáján jártatja az eszét s -nem hiábavalóságon. Nem versiráson vagy zenedarabon töri fejét, nem az -ország dolga, vagy szeretője mulatsága fölött ábrándozik, hanem esze -ott, a hol a szeme s szeme ott, a hol a keze, a mely dolgozik. Hiába -évődött a birák urak lelke mélyén Rothschild pénze, a zsidók furfangja s -a műkertészet mindenhatósága: azok a sirásó parasztok olyan jól -emlékeztek mindenre, olyan egyszerüen beszéltek, s olyan világosan -rámutattak a természet biztos jelenségeire, hogy a sirban nem lehetett -találni semmi hibát, semmi rendetlenséget, semmi kifogást. Az -összekaszabolt holttetem nem mozdult meg, a mióta eltemették; a sirgödör -földje szabályosan ülepedett a nyár óta s a füvek és fák és a vadvirágok -nem törődtek a nagy per izgalmaival, hanem vidáman szőtték-fonták -gyökereiket, árasztották szinüket és illatukat a föld alatt és a föld -felett. - -Igy volt biz az. A gyanakodás tudományának egész hitvány rendszere -összeomlott ott a felnyitott sirgödörnél. - -Elvégre másfél méternyi mélységben eljutottunk a koporsóig. - -Dehogy volt az koporsó. - -Korhadt fenyőfa-szekrényke volt, két-három vékony deszkadarabból -összetákolva; – valamelyik eszlári boltos néhány üveg budai keserüvizet -szállitott benne valamikor. Kicsiny is volt, csak egy macska fért volna -el benne kényelmesen kinyujtózva. Ebbe volt begyömöszölve a Tisza-hozta -leányka bonczolt teteme. - -De hát ebbe volt-e? Elő a tanukkal. - -Sós András kijelenti, hogy ez az a sir, a hova a leánykát temették. Ő -tüzött a fejéhez ákáczfagyökérből nőtt keresztet. Ime megtalálta a -keresztet is. Ez az a szekrényke, melyet koporsónak alkalmaztak. -Megismeri a szegezéséről is. A tetejére nem került elég deszka, hogy -pedig a föld göröngye ne hulljon egyenesen a boldogtalan halott arczára, -a hézagot ő rakta el vadüröm és vadmályva és bürök kóróval. Ime -megvannak a kórók. Az árokparton még azok törzsökeit is megtaláltuk, a -honnan lemetélte zsebbeli késével. - -Ifju Pap József, Dargó András, Mészáros Gábor, Szücs János és Sallós -Miklós tanuk egyértelemmel azt vallják, hogy a szekrénykét ismerik s -hogy ezt temették ők el a nyáron junius 20-án. Benne volt a lányka -holtteste. - -Kötelet tettek a sir fenekén a koporsó alá s aztán annál fogva nagy -vigyázattal a koporsót kiemelték s a földre letették. - -Én is megnéztem jól a sirhelyet. A hol a sir volt: ott egykor -homokbuczka lehetett. Futó homokból hordta össze a szél valamikor. Most -már megállt, meg volt kötve, begyöpösödött; ha nem szántják, többé a -szél nem bánthatja. De a sirgödörből kihányt föld most is olyan száraz, -porzó, mintha most is futóhomok volna. - -Fontos körülmény ez, a mint majd látni fogjuk. - -Sejtették ezt az egyetemi szakértők is. - -Mihálkovich Géza és Belky János tanárok megnézték, megtapogatták -kivülről a szekrénykét: van-e rajta valami nyoma a nedvességnek. Az -emberi test négyötöd részben vizből áll. A rothadó tetem nedveket bocsát -ki magából. De itt a szekrényke teljesen száraz volt. A szekrényke -deszkáin a beivódásnak se volt semmi nyoma. - -De nem volt nyoma a talajban sem. - -A koporsó 184 czentiméter mélységben feküdt a föld felszinétől számitva. -A mint a koporsót kiemelték, fekvő nyoma csak oly tiszta sárga homok -volt, mint a föld egyéb rétege. Leástak egy ásónyomra: mindenütt tiszta -sárga homok. A holttestnek tehát száraznak kellett lenni. - -A szekrénykét föltették egy szánkára, mely ott várakozott a temető -kapujánál. A biróság megrendelte, hogy a szánka vigye a koporsót a -bonczoló helyiségbe. Utközben őrizze azt a községi biró s egy megyei -pandur. - -Ám a közönség maga akarta őrizni. Fölkerekedett a birák, szakértők, -királyi ügyészek, tanuk, napszámosok, sirásók, szájtátók egész serege s -gyalog kisérte a szánkát s rajta a szekrénykét. El nem eresztette volna -a szeme elől a világért se. Hiszen még azt se tudták valósággal: mi van -hát a koporsóban? - -A királyi főügyészség november 29-én azt terjesztette a törvényszék elé, -hogy a vizsgálóbiróság gondoskodjék helyiségről, mely világos legyen s -legalább hat órán át fűthető legyen, hogy az egyetemi tanárok ott bizton -és nyugodtan dolgozhassanak. No hiszen gondoskodott. - -A vizsgálóbiró kezdettől fogva egyetértett a községi biróval: Farkas -Gáborral. Képzelhetni, minő helyiségről gondoskodott ez a két hivatalos -férfiu. - -Valami Farkas András nevü embernek volt a faluvégén, az utolsó házakon -is kivül egy zsellérházacskája. Vert fala, szalmateteje, földes -padozata; elhagyatott korhadó készség az egész. Lakatlan volt akkor is, -régebben is. Nem ment bele lakni még a vályogvető czigány se. Se ajtaja, -se ablakja, se kéménye. Még út is alig vezetett hozzá. Kályhája ki s -bedülve. Ablaknyilása csak akkora, hogy azon a nyári nap is alig tud -bekukucskálni. Most pedig tél volt és szürkeség. Ez lett volna a -bonczterem. - -Nesze egyetemi tanárok – ha olyan tudós emberek vagytok: itt mutassátok -meg, mit tudtok! - -Ledér agygyal igy gondolkodtak a vizsgálóbiróság és a titkos tanács -tagjai. Csodálatos ösztönük volt. Eleve érezték, hogy azok a tudós -férfiak majd más szemmel és különb tudással nézik meg a tetemet, mint a -csonkafűzesi parlagi tudósok. Azt is jól érezték, hogy az egyetemi -tanárokkal pajtáskodni nem lehet. Ugy álltak hát előre boszut, a hogy -tudtak. Minden lehető nehézséget görditettek utjokba. - -Nem kaptunk például se nappali, se éjjeli szállást, se ételt-italt. - -Én is voltam már valaki akkor. Régi megyei tisztviselő, régi ügyvéd, -régi törvényhozó s egy kissé szónok is, iró is, nagy országgyülési -pártnak egyik vezető férfia is, két év előtt tizenhét kerületnek -jelöltje, több kerületnek egyszerre megválasztott képviselője, a kinek -minden dolgát némi figyelemmel kiséri a nemzet. S ime egy tiszta magyar -faluban nem akad nemes ember, vagy birtokos, a ki felajánlja -vendégszeretetét egy napra! - -Ilyet még nem hallottam s nem láttam életemben. Mintha e faluban a -magyar fajnak minden nemes erkölcse s minden édes erénye kiveszett volna -végképpen! - -Nem vettem komolyan a dolgot. Hiszen a zsidókat védtem, a mi akkor, -duhaj felfogás szerint, nagy vétek volt. Magamra s védőtársaimra nézve -szinte természetesnek tartottam az eszlári urak mérhetetlen vadságát. - -De ott volt a királyi főügyész helyettese, ott voltak az egyetemi -tanárok, köztük európai hirű tudósok, az országnak büszkeségei, nemes és -derék férfiak: hát nekik se nyujt egy nagy magyar falu nappali és éjjeli -tanyát? - -Több uri kastély van a faluban. Azok közt a legrégibb s talán a -legnagyobb a Wesselényi bárók kastélya. Lichtmann Jakab zsidó birta -bérbe az uradalommal együtt. Megemlékeztem már róla a nagy per tanui -közt. Falusi miveltségü, de jóravaló, derék s vendégszerető férfiu s -kedves a családja is. Ő felajánlotta nekünk meleg szobáját, teritett -asztalát s tele pinczéjét, szives vendégszeretetét. - -Nem akartam elfogadni. Tudtam, minő zajt üt ebből a zsidóüldöző sajtó. -Nyomban elboritja az egyetemi tudósokat is a gyanusitás. Ime ők is a -zsidók emberei! - -Megyery Géza törvényszéki biró figyelmét felhivtam a dologra s kértem, -gondoskodjék a tanárok és a királyi főügyész ellátásáról. Megtagadta, -vagy neki se állott módjában. - -– Magunk is hivott vendégek vagyunk – ugymond – bizony itt mindenkinek -magáról kell gondoskodni! - -Vendéglő nem volt a faluban, szálló helynek hire sincs, Tokaj messze -van, s az utak oda járhatlanok, éjjel kocsin botorkálni oda -istenkisértés volna s tél van, hideg és zimankó! Az utczán hálni nem -lehet. - -Ejh, hajh, lehetetlen, hogy a jó magyar kálvinista nép is ugy -gondolkodjék, mint az eszlári urak. - -Fölkerestem a volt községi birót. Nem jegyeztem föl nevét, ugy rémlik -előttem, mintha Nagy Ferencz lett volna a neve. Közöltem vele az -állapotot. Egészen földerült az arcza közlésemre. - -– Hozza isten az urakat szegény hajlékunkba, szivesen adjuk, a mink van, -mindenünket. Gondoltam én már erre, de nem mertem szólni. - -– De sokan leszünk ám! - -– Annál jobb. Rokonaimmal megosztozkodunk az urakon. - -Ez már magyar lélek volt. - -Megmondtam az egyetemi tanároknak. Válaszszanak a Wesselényi-kastély és -a jó kálvinista gazdák közt. - -Együtt egy helyben akartak maradni a főügyészszel s azért Lichtmann -meghivását fogadták el. Mit törődött a gyanusitással az ő tiszta lelkük? - -– – A koporsót oda kisértük a faluvégi elátkozott házba. Ott bontottuk -fel s benne ott találtuk a csonkafűzesi leánykának kiszáradó, megbarnult -holttetemét. - - - - -MIT LÁTTAK A TUDÓSOK? - - -I. - -(A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten -mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan -természete. – A hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok -fejlődése.) - -Hitvány kis szekrényke volt a koporsó. A halott, ha kinyujtóztatják, nem -fért volna el benne. A halottat tehát félszakosan fektették bele a -temető emberek. Lábait térdben összehajtották, koponyájának az első -bonczolásnál lemetszett részét a mellére tették s így azután valahogy -csak elfért a halott a keserüviz-szállító szekrénykében. - -A biróság legelőször a csonka-fűzesi szakértő orvosokat kérdezte meg: -vajjon ez a holtest-e az, a melyet ők Tisza-Eszláron felbonczoltak? - -A biróság tagjaiban s a szakértőkben még mindig meg volt a gyanú, hogy a -zsidók valamikor valahogy a holttestet kicserélték. Különös gondossággal -vizsgálgatták, nem találnának-e valami jelenséget, mely a kicserélésre -utalna. - -Nem találtak. - -Tehát csakugyan ez a csonka-fűzesi holttest. Az én meggyőződésem szerint -csakugyan ez az, a mit az enyészet hatalma az eltünt lánykából, Solymosi -Eszterből még meghagyott. Jól megnéztem magam is. - -Végezzék most már munkájukat az egyetemi tudósok. - -Komor, hideg, téli idő. Az elhagyott lakatlan faluvégi ház szobája -homályos, hideg, fűtetlen. Az emberek dideregnek benne. A tudósoknak -magukra kell ölteniök téli gunyájukat. Ujjuk fázik. Vágó, fürészelő, -kutató, néző szerszámaikat alig tudják kellőkép használni. Világítás -hitvány. Pislogó gyertyák fényénél folyik a bonczoló munka. - -A tudósok hiába panaszkodnának. Az elfogult biróság nem segítene rajtuk. -Az elfogult biróság az igazság ellenségeinek tekinti őket. De ők azért -dolgoznak csodálatos buzgósággal a valódi buvárok legyőzhetlen -tudásvágyával. - -Munkájukban fázás, éhség, szomjuság meg nem lankasztja őket. Munkájuk -belemegy az éjszakába s éjfél után hajnali két órára ér véget. Ekkor -lettek készen a bonczolással. - -Munkájuk eredményét irásba foglalta a biróság. Az irás maga rövid. -Avatatlan ember alig hinné, hogy három nagy tudósnak oly hosszú időn át -tartott vizsgálódása belefér oly rövid irásba. - -De az irás tartalma nagyon fontos. Igen nehéz kérdésekre kell a -tudósoknak megfelelniök. S a felelet bizonyságának ott kell lenni az -irásban. - -Milyen életkorú volt a holttest, mig élt? - -Miben halt meg? - -Föltalálása előtt mennyi idővel vesztette el életét? - -Mennyi ideig volt a vizben? - -Mi volt az életmódja, mig élt? - -Miben tévedtek a csonka-fűzesi szakértők? S mi bizonyítja azt, hogy -tévedtek? - -Ezek a fontosabb kérdések. Az enyészetnek indult holttestben, a viz -alatt és a föld alatt rothadó holttestben ezekre a kérdésekre kellett -fölvilágosítást keresni. A természetnek nagy ereje jőjjön segítségül, -hogy a fölvilágosítást meg lehessen találni. Az az ereje, mely csak az -igaz tudományban s az igazságra törekvő erős és tiszta elmékben van meg. - -Nem közlöm az orvosi lelet szövegét. Az a szöveg csak a szaktudósok s -nem a nagyközönség számára való. Még a mivelt nagyközönség se tud azon -eligazodni. De azért néhány pontjára rá kell utalnom. - -Az arcz bőre ki van száradva. Olyan mint a pergamen s az arczcsontokra -szorosan rá van tapadva. Olyan tehát mint az egyiptomi mumiáké. Sirban -nálunk ritkán fordul elő a halottnak efféle elszáradása. A tudomány -mumificatiónak nevezi az ily állapotot. A legjobb magyar szó volna erre -az elszáradás. Csakis oly sirban támadhat ez, melynek földje szintén -nedvesség nélkül való, teljesen száraz fövényszerü réteg, melyben tehát -a holttest nedvei gyorsan és teljesen eltünnek s a rothadás folyamatában -részt nem vehetnek. - -Ilyen sirnak találtam azt, a honnan a halottat kivettük. A sirgödörnek -oldala is, feneke is teljesen kiszáradt egykori homokbuczka volt. - -Az arczizmoknál s egyebütt is hullaszappant, hullaviaszt találtak. Ezt -én nagyon fontos körülménynek találtam. Még sokkal fontosabbnak, mint az -egyetemi tudósok. S véleményemet védőbeszédemben nem titkoltam el. - -Nyájas olvasóm ne tekintse hivalkodásnak, ha nekem valamely kérdésnél -még az egyetemi tudósok ellenében is önálló véleményen alakult. -Szándékom ellenére történt ez. Én is az igazságot kerestem, mint ők. -Elmémnek nem parancsolhattam, hogy mit vegyen és mit ne vegyen észre s -azt se tilthattam meg neki, hogy a mit igen gondos figyeléssel -észrevett, azt az igazság kiderítésének czéljára fel ne használja. -Erkölcsi kényszerüség birt hát arra, hogy véleményem önállólag is -megalakuljon. - -A hullaviaszt vagy hullaszappant a tudomány e latin szóval jelzi: -adipocera. Adeps azt jelenti: zsiradék; cera azt jelenti: viasz. E két -szóból alakult az adipocera. - -Némely sirban a holttest lágy részei, izom- és zsirrétegei a rothadás -folyamán viaszszerü vagy szappanszerü anyaggá alakulnak át. A franczia, -angol, német törvényszéki orvosok, valamint a magyar tudósok is sok -efféle esetet följegyeztek s megmagyaráztak. Abban minden tudós -megegyezik, hogy a holttest száraz környezetben nem szappanosodik el, -hanem nedves, vizenyős, sőt vizes környezetben kell a holttestnek -állani, hogy elszappanosodjék. - -Abban is egyetért minden tudós, hogy bizonyos megfelelő idő kell ahhoz, -hogy az elszappanosodás bekövetkezzék. Egy-két nap arra nem elegendő. A -legkisebb idő, a mely alatt tudományos bizonyossággal bekövetkezett, -tizenhat nap. A legtöbb eset ötven, hatvan, nyolczvan napi, három-négy -havi, sőt még sokkal több időtartamra enged következtetést. - -Itt most már hézag előtt állunk. A tudomány hézaga előtt. - -Hogy izom- és zsiradékféléből a szappanosok mennyi idő alatt tudnak -mesterségesen szappant főzni: ezt jól tudjuk. De azt is tudjuk, mennyi -viz, mennyi és milyen sóféle kellék s mekkora meleg szükséges ahhoz, -hogy a szappan előálljon. - -A holttestekkel ezt a kisérletet a tudósok eddig el nem végezték. - -Képződik-e hullaszappan mindenféle természetes vizben? Vagy csak némely -természetes vizben? S minő hőfokának kell lenni a viznek? S minő sóféle -tartalomnak is kell abban a vizben lenni? - -S azután mi az oka annak, hogy egyik holttestnél előbb, a másiknál utóbb -képződik a hullaszappan? Az élők szerve, kora, életmódja, betegsége vagy -haláloka teszi-e a különbséget vagy pedig az évszak, a vizes környezet -hőfoka vagy a vizben levő sófélék mértéke és minősége? - -Mindez megoldatlan kérdés. - -De ennek daczára is vitát nem türő gyakorlati igazságok: - -_először:_ vizben és vizes környezetben a holttest ki nem száradhat, -bőre pergamenné nem lehet, mumiává nem válhatik; - -_másodszor:_ viz nélkül vagy vizes környezet nélkül a holttest semmiféle -része hullaszappanná át nem alakul, s rajta adipocera nem képződhetik; - -_harmadszor:_ hogy a csonka-fűzesi holttest némely része mumiává vált: -annak egészen természetes oka az, hogy 1882. évi junius hó 20-tól -deczember hó 7-ig teljesen száraz egykori homokbuczkába volt eltemetve; -170 nap elég arra, hogy a holttest bőre pergamenné váljék; - -_negyedszer:_ hogy a csonka-fűzesi holttest némely része hullaszappanná -vált: annak természetes oka az, hogy 1882. évi ápril hó 1-től junius hó -18-ig, tehát 79 napon át a Tisza vizében volt. - -Mindez teljesen összevágó egyszerü bizonyság, mely nem tanárok és -szakértők nyilatkozatán, hanem a természet változhatlan törvényein -alapszik. - -A csonka-fűzesi szakértők a holttest kiszáradását természetesen nem -vehették észre, mert hiszen junius 19-én még az nem volt kiszáradva, -mivelhogy akkor vették ki a Tiszából. A holttest elszappanosodását pedig -nem vették észre, mert ahhoz nem volt se elég figyelmük, se elég -tudományuk. Hogy észrevehessék: épen oly bemetszéseket kellett volna -tenniök, a milyeneket az egyetemi tudósok tettek. Ezt azonban -elmulasztották. - -Ha el nem mulasztják, ha az adipocérát észreveszik: akkor nem mondhatták -volna, hogy a holttest csak legföljebb három nap óta van a vizben s hogy -legföljebb tiz napos halott. Ily állítást a természet törvényei meg nem -engedtek volna. E helyett kénytelenek lettek volna kimondani, hogy a -holttest legalább 16 nap óta, sőt az eddig észlelt hasonló esetek nagy -száma után valószinüleg 70–80 nap óta van a vizben. Tehát azon idő óta, -a mikor Solymosi Eszter eltünt. - -De ha ezt kimondják: hova lett volna akkor a tutajosok elleni hajsza, a -hullacsempészet otromba elmélete s a vérvád és annak gyülöletszító -izgalmai? - -– – Volt azonban az egyetemi tudósok leletében még néhány részlet, -melyet itt föl kell említenem. - -A halott hóna alján semmiféle szőrszálat nem találtak. Van némi -jelentősége ennek is. Teljesen felnőtt s a mint mondani szokás, érett -nőnél a hónaljon szőr szokott sarjadzani. Alig van kivétel. Ellenben -éretlen, kiskoru nőnél még nem szokott kinőni. A csonka-fűzesi szakértők -se vettek észre szőrt s azért látleletükben föl se említették. Később a -törvényszék előtt mégis azzal álltak elő, hogy ők világosan észrevették -a hónaljak szőrét. A kinevettetés lett jutalmuk. Ha észrevették: miként -mulaszthatták el annak följegyzését? De ha észrevették volna: akkor az -egyetemi tudósok is megtalálják. Hiszen a szőr 170 nap alatt ily -körülmények közt el nem rothad, nyomtalanul el nem pusztul. - -A lábakról és a kezekről az összes körmök hiányoztak. Valósággal -hiányoztak. - -Ez a tünet kissé megdöbbentette a csonka-fűzesi szakértőket. Ők azt -állították leletükben, hogy a holttestnek gondosan ápolt körmei vannak s -ime most nincs egy köröm se. Hová lettek a körmök? A tudományból ők is -tudtak annyit, hogy a köröm nem enyészik el hamarosan. A belső részek, -az izmok, inak, zsirrétegek, a bőr mind előbb rothadnak el, mint a -köröm. S ime itt csaknem minden testrész megvan többé-kevésbbé, csak -épen a körmök hiányoznak. - -Hiányoztak a bőrnek ugynevezett felhám-részei is. Az egyetemi tudósok -gondosan kikutattak mindent, még górcsővel, nagyító üveggel is -megvizsgáltak mindent: de hiában. A felhám mindenütt hiányzott, annak -semmi részére, semmi lemezkéjére nem akadtak. - -E tünet sokban összefügg a körmök hiányával. - -Az egyetemi tudósokat is nagyon meglepte a körmök hiánya. Ha a körmök -hiányoznak: akkor a csonka-fűzesi orvosok látlelete hamis. Ilyen dolgot -nemes gondolkozásu ember könyedén el nem hihet. - -A keserüvizes szekrényke fenekén a holttest alatt sok homok volt. -Lehetett öt-hat czentiméternyi magasan. A szekrénykének nem volt jó -teteje. Temetéskor is, sirbontáskor is sok homok hullott bele. - -Az egyetemi tudósok nagy gondossággal összegyüjtötték ezt a homokot s -tenyerük és két ujjuk közt átmorzsolták az egészet. Hosszu időkig -tartott e munkájuk. Keresték a körmöket. Lehetetlennek tartották, hogy a -látlelet hamis legyen. Azt hitték, a körmök a sirban lehullottak az -ujjpereczekről s azoknak ott kell lenni a homokban. - -Bizony azok nem voltak ott. - -Említettem már, hogy Józsa András nagyhirü tudós orvost rendelte oda az -egyetemi tudósok ellenőrzésére a törvényszék. A mikor már bizonyos volt, -hogy a körmök nem kerülnek meg, igy szólt Józsa: - -– Nem tudok arra példát, hogy a körmök ily rövid idő alatt elrothadtak -volna. - -Scheuthauer nagy nyerseséggel felelt. - -– Nem is rothadtak azok el, hanem a bonczoló orvos urak tévedtek; nem -látták ők a körmöket; valótlant irtak a látleletbe. - -Ingerült volt az ősz tudós. Nehéz testével földig görnyedve több mint -fél órája keresgélte már a porszemek közt a körmöket. A hideg, a -félhomály, az átkozott gunyhó kietlen szobája, a zsibongó tömeg, a -biróság bizalmatlansága fölizgatták már. Azért volt olyan nyers. - -Nyers szavában sulyos hadizenet nyilvánult. - -A csonka-fűzesi szakértők egyik sulyos okoskodása az volt, hogy a -Tisza-hozta holttest azért se lehet Solymosi Eszter, mert a holttest -keze-lába finom gyönge bőrü, jól ápolt körmökkel, keztyühöz és czipőhöz -szokva, a ki soha durvább munkát nem végzett, holott pedig Solymosi -Eszter durva munkához szokott szegény cselédlány, a ki az év nagy részén -át mezitláb szokott járni, keztyü pedig sohase volt a kezén. - -Most ez az okoskodás dugába dül. - -Mert hiszen a vizi holttestről bizonyos idő elteltével lemállik a bőrnek -felhám-rétege és csakhamar lemállanak a körmök is. A csonka-fűzesi -holttestről már felbukkanása előtt lemállottak, mert különben mind a -felhám rongyait, mind a körmöket kétségtelen bizonyossággal meg kellett -volna találni, minthogy azok ily rövid idő alatt el nem rothadhattak. Ha -pedig már lemállottak: akkor a szegény cselédlányka keze-lába is csak -oly finom gyönge bőrü, mint a királykisasszonyé. - -Hanem hát a parlagi szakértők nem nézték meg jól se a felhámot, se a -körmöket. A körmökben ugy is gyakori, mert igen könnyü a tévedés. A -rothadás folytán vizben lemállott köröm ágya csalódásig hasonlít a -valódi körömhöz s bemetszések nélkül biztosat állítani nem szabad. Ezt -pedig azok a szakértők teljesen elmulasztották s látleletük e pontját -ennélfogva könnyelmüen készítették. S e könnyelmüségnek borzasztó -következése lett. Erre, mint egyik főkörülményre hivatkozva mondták ki -merész határozottsággal, hogy a holttest idegen ismeretlen nőé s nem -Solymosi Eszteré. - -Az egyetemi tudósok följegyezték, hogy a halottnak 28 foga van, tehát a -4 bölcseségfog még ki nem nőtt. Ezeknek csak most kezdődik a növésük -bent a fogmeder mélyén. - -Végül egyebek közt gondosan följegyeztek mindent, a mit a csontok -fejlődési fokozatára nézve fontos jelenséget találtak. Az emberi csontok -az élet kezdetétől fogva az egész életfolyamon át szakadatlan -fejlődésben vannak. A fejlődés egyes szakaszait az életkor teljessége -után a tudomány kevéssé tudja megkülönböztetni. A negyven éves ember -csontjai majdnem tökéletesen olyanok, mint a huszonöt évesé. De másként -van ez az életkor teljessége előtti életszakaszokban. A magzatnak, a -csecsemőnek, a gyermeknek, a serdülőnek s a fölserdültnek csontjai -szembeötlő fejlődési fokozatokat mutatnak. E fokozatokat már több mint -száz év óta gondosan jegyezgetik a tudósok. A csonkafűzesi holttestnél -az volt a döntő kérdés, vajjon az Solymosi Eszter holtteste lehet-e? -Solymosi Eszter a serdülő korban volt, mikor eltünt. Csak 14 éves s azon -felül alig négy hónapos. Az ő csontjai, ha csakugyan ő volt a halott, -bizonyára sokban más fejlődési fokot mutattak, mint 18–20 éves érett -nőé, a milyennek a csonka-fűzesi szakértők állították. Az egyetemi -tudósok tehát a csontokra különös figyelmet fordítottak. - - -II. - -(A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog -rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi -Zsófiánál is. – A fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket.) - -Késő éjszakáig folyt a munka. Éhség, hideg és fáradtság éjfél után 2 -órakor véget vetett a munkának. A biróság felhivta a szakértőket, hogy -másnap 8-án reggel folytassák a munkát s leletük alapján mondjanak -véleményt. - -Meg kell jegyeznem, hogy a közvád képviselője, Szeyfferth főügyészi -helyettes azt inditványozta, hogy a holttest fogait nézzék meg Solymosi -Eszter egykori ismerősei, vajjon nem ismernének-e rá Solymosi Eszter -fogaira? - -Nem elleneztem, de nem is javasoltam ez inditványt. Hiábavaló -kisérletnek tartottam. Voltak rá jó okaim. - -Hogy valami különös, rendetlen, feltünő, mindenkinek szembeötlő foga -lett volna Solymosi Eszternek: ezt nem mondta senki. Sőt az ellenkezőt -állította mindenki. Már pedig hogy egy szegény cselédlánynak, a ki még -csak most lép ki a gyermekkorból, valaki ugy megvizsgálta volna teljesen -rendes alaku fogait, hogy azokról kilencz hónap mulva is biztos -tanuságot tehessen: ezt én az élet ismerete alapján gyakorlatilag -lehetetlennek tartottam. - -Azután a holttestnél az ajkakat a rothadás és az elszáradás már csaknem -teljesen lesorvasztotta. Az ajkak nem födték többé az inyt és a fogakat. -Eltünt már az iny is, az a szép élénk piros izom-szalag, mely oly szépen -tünteti föl a gyermekfogak fehérségét. A halott fogai meztelenen -vigyorogtak, mint a hogy halálfejen szoktak. Ily alakban azok az oda -hivandó tanuk sohase láthatták az élő Solymosi Eszter fogait. De mások -fogait se. Ha az iny már nincs meg: a fog különben is kétszerte -nagyobbnak látszik. - -Nem volt meg már a fognak élő szine se. Az az igen gyengén sárgás fényes -fehér szin, a mely az ép és egészséges gyermekfogat oly széppé teszi. A -halott fogait meglepte már az enyészetnek gyöngén szürkés sárga szine, a -holttestek csontjainak szokott szine. Bizony más volt ez a szin, mint az -élő lányka fogainak szine. - -Legfőbb okom pedig mégis az volt, hogy nem biztam az oda hivandó -tanukban. A zsidóüldözők által a községi biró révén s mások révén is -régen jelszó volt már a faluban, hogy a holttestet a zsidók csempészték, -az egy idegen zsidólánynak borotvált fejü holtteste s a ki abban az -eltünt Esztert ismerné föl: az a keresztyénység ellensége s a zsidóknak -pártolója. Mit várjak én ily körülmények közt ilyen gondolkozásu -tanuktól? Oly tanuktól, a kik még juniusban a sokkal épebb csonka-fűzesi -holttestben se tudták, sőt nem is akarták az eltünt lánykát fölismerni. - -Ám, ha a biróságnak úgy tetszik: hallgassa meg a fogak tanuit. - -Oda hivták az eltünt lányka anyját, nézze meg a holttest fogait: ezek -voltak-e Eszter fogai! - -A szegény asszony oda pillantott a halálfej fogaira, de rögtön -elfordult. - -– Dehogy voltak ezek az én lányom fogai. Az én lányom fogai olyanok -voltak, mint a rizskása, fehérek és kicsinyek. - -Ily módon beszélt a többi tanu is: özvegy Solymosi Gáborné, Farkas -Eszter és Olajos Bálint. - -Azt magam is szerettem volna, hogy Huri Andrásné nézze meg a holttestet. -Ő nála szolgált s az ő szemei előtt volt utoljára az eltünt lányka. Más -okom is volt arra, hogy ő szemtől-szembe kerüljön a holttesttel. Erről -az okomról a munka végén számolok be. Azonban Huri Andrásnét semmiféle -hatalom rá nem birta arra, hogy a holttestet megtekintse. - -Én követeltem, hogy a biróság jogos erkölcsi kényszerrel rendelje oda a -holttest mellé, annak megszemlélésére Hurinét. A biróság nem tette meg. -Sőt tanuk gyanánt kihallgatta Jakab Andrásné született Vámosi Juliannát, -Dunaveczki Andrásné született Juhász Veronát, Kobrus János esküdtet, -Farkas József községi közgyámot eszlári lakosokat, a kik arról tettek -tanuságot, hogy Huri Andrásné ijedős természetü, holttestet meg nem tud -nézni, még saját lányát se nézte meg, mikor meghalt. - -Mindez igaz lehetett. - -A fogak története tovább is tartott. - -A következő napon megnézték Solymosi Zsófinak és Solymosi Jánosnak, az -eltünt lányka testvéreinek fogait. A község házának tanácstermében volt -ez a szemle. Én különösen érdeklődtem a fogak iránt s nagyon élesen -megnéztem a halott fogait is és Solymosi Zsófi fogait is. És sajátságos -tünetre bukkantam. - -A holttest alsó fogsorában a két középső metszőfog nem rendesen állott -egymás mellett, hanem egyik a másikat kissé eltakarta. Ezt a kis -szabálytalanságot nyomban le is rajzoltam magamnak. - -De ugyanazon fogakra ugyanazt a szabálytalanságot találtam Solymosi -Zsófinál is. Sőt egyébként is egyenlőknek ismertem föl a két egyén -fogait. - -E nem nagyon feltünő, de mégis különös fogszabálytalanság egyezésére -figyelmeztettem az egyetemi tudósokat. Egyáltalán nem találták -följegyzésre méltónak. Mihálkovics azt mondta: - -– Tiszta esetlegesség is lehet, tehát tudományos szabatossággal közös -örökségnek nem tekinthetjük. - -Hát jól van. Nem üztem-füztem tovább a dolgot. Döntő fontosságnak a nagy -perben magam se tartottam. De ma is azt vélem, hogy sok egyéb azonossági -biztos körülmény mellett az anyajegy egyezése is jelentőséges tünet. Ha -az egyetemi tudósok el nem riasztanak: minden esetre törekszem megnézni -az édes anya fogait és ha ugyanazon fogakon ugyanazt a szabálytalanságot -ott is megtalálom: előttem akkor maga ez egyetlen jelenség is -vitathatlan bizonyosságra emelte volna a csonka-füzesi holttest -származását. - -Arra azonban rábirtam az egyetemi tudósokat, hogy leletükbe a fogak ama -szabálytalanságát bejegyezzék. - -A vizsgálóbirák nem hagyták figyelmen kivül a fogak tárgyában tett -nyilatkozataimat. Hisz ők is látták a maguk ép szemével, hogy a holttest -fogai s Zsófi fogai teljesen egyeznek s hogy az emlitett két fog -állásbeli szabálytalansága is teljesen egyező. Siettek e tünetet -lehetőleg lerombolni. - -Mivel rombolhatták le? - -Tanukkal. Hiszen boszorkányperben, babonák és kisértetek kérdésében -tanukra van szükség, mert egyéb bizonyság úgy se kerül. - -A hatalmas községi biró deczember 21-én Bary József elé állíttatta -özvegy Solymosi Jánosnét, az anyát, Huri Andrásnét, az utolsó -szolgálatadót, azután Tanyi Józsefnét, Szabó Györgynét és Tóth Marcsát, -kik készek voltak eskü alatt is tanuságot tenni arról, hogy Solymosi -Eszter fogai más alakuak és kisebbek voltak, mint Zsófi nénje fogai. - -Hát hiszen ez még hagyján. De így oldották meg Bary Józsefék az ő határt -nem ismerő jámbor tudatlanságukban a körmök kérdését is. - -Köröm ugyanis a sírbontáskor nem volt. Bizonyos pedig, hogy eltemetés -óta el nem rothadhatott. Hova lettek hát a körmök? A csonka-fűzesi -szakértők szentül állítják, hogy junius 20-án még megvoltak a körmök, a -szép, gondosan ápolt körmök. Az ő szavukban a vérvádhivő urak nem -kételkedhettek. Az egyetemi tudósokat tehát valahogy ki kellett forgatni -tudományukból. - -De miként? - -Természetesen megint tanuk segítségével. Farkas Gábornak, a mindenttudó -községi birónak megint elő kellett állani a tanuk sokaságával. - -Először azt kellett a tanuknak bebizonyítani, hogy a csonka-fűzesi -holttestnek minden körme megvolt. A csonka-fűzesi szakértők, Trajtler -Soma, Kiss Jenő, K. Horváth László, K. Horváth Géza, ezt már mint tanuk -és szakértők úgy is hit alatt állítják. A községi biró most segítségükre -Bary József elé állítja Sós András, idősb Pap József, Szellei Gábor, -Ardai István és Babócsi József tanukat, becsületes szántóvető és -napszámos paraszt embereket, hogy ők tisztán látták, hogy a halottnak, -mikor a Tiszából kikerült, minden körme megvolt, sőt még a bőre is oly -ép volt, hogy arról bizony semmi se hiányzott. Ezzel azt akarta Bary -bebizonyítani, hogy a bőrnek még felhám-rétege se hiányzott. - -De hátha valaki időközben ellopta a körmöket? Ez is nagy kérdés most -már. - -A zsidókról föl lehetne tenni ugyan a vizsgálóbiró bölcsessége szerint, -hogy még a körmöket is ellopták, de ezzel a fogással semmit se lehet -elérni, mert hiszen a zsidókat a holttesthez közel se eresztették attól -az időtől kezdve, a mikor a csonka-fűzesi szakértők a körmöket szentül -látták. A ki nem zsidó: az pedig miért lopta volna el a körmöket? - -A holttest körül az első felbonczolás óta az ide-oda hurczolás, a -koporsóba fektetés és temetés közben maga Farkas Gábor, a községi biró -rendesen ott volt. Sós András, Szücs János és Gyulai János tették bele a -keserüvizes szekrénykébe. Szücs János szekerén Juhász József és Róka -Sándor pandurok kisérték ki a katholikus temetőbe. Ezeken kívül a halott -körül voltak még csaknem folytonosan Dargó András, ifju Horváth Gábor, -Mészáros Gábor, Sallós Miklós és ifju Pap József. Mindezeket az egyetemi -tudósok elutazása után Bary József sietett nyomban kihallgatni, vajjon -meg voltak-e a körmök, nem lopta-e el azokat valaki, holmi idegenek nem -férkőzhettek-e a holttesthez, nem vehettek-e el tőle valamit? - -Semmi irányban sehol semmi nyomra vezető jelenség. Ördögök munkája a -körmök eltünése. - -Bary József maga is látta, hogy az egyetemi tudósok mily hosszu időn át -mily gondosan keresték a porondban a körmöket. A gombostű gombját is -megtalálták volna teljes biztossággal. A köröm pedig nem épen kis test. -Legalább is egy czentiméter a széle is, a hossza is. Azután nem is egy -köröm, hanem husz! Ennyi köröm el nem veszhetett! - -Boldogtalan vizsgálóbiró! Ott voltak már a vizsgálatnál az egyetemi -tudósok. Ott voltam annak ellenőrzésénél már én is. S ő még mindig azt -hitte, hogy apró ravaszkodással, a furfangos biró tanuival majd -megváltoztatja a természet törvényeit s majd bebizonyítja, hogy a -vasorru bába hogy buvik át a kulcslyukon s a boszorkány szeméten ülve, -hogy száll át hegyeken és völgyeken fönt a levegőég magasában. - -Bizony megvoltak azok a körmök, de csak a Tisza árjaiban. A mikor -Csepkanics szemei meglátták Csonkafűzesnél a viz sodra által feléhajtott -holttestet: már akkor azok a körmök lemállottak s talán hetekkel előbb -lemállottak a holttest ujjairól. Mert igy rendelte a legnagyobb ur, az -egyetlen igazi ur: a természet törvénye. - - -III. - -(Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre -szállitását kivánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- -és szőrszálak letöredezése.) - -A következő napon, deczember 8-án kellett volna az egyetemi tudósoknak -véleményt adni. De nem adtak, mert nem adhattak. - -Véleményeikben főleg a holttest életkorára kellett volna -kiterjeszkedniök. Ha erre ki nem terjeszkedhettek: véleményüknek alig -lehetett büntetőjogi nyomatéka. Az volt a főkérdés, hogy a holttest -életkora megfelel-e Solymosi Eszter életkorának. - -Parlagi szakértő könnyen felel. Nála mindjárt kész a vélemény. Igen vagy -nem. Manó vigye a dolgok belső igazságát, nem az ő dolguk törődni a -vádlottak sorsával, az igazságszolgáltatás pedig védje meg a maga -tekintélyét, a hogy tudja. - -A komoly, az igazi tudós nem igy vélekedik. Ő tisztán akar látni, a -természet törvényét s e törvény működését világosan meg akarja ismerni s -világosan föl akarja tüntetni. Előtte az igazság kiderítése becsület -kérdése. Sőt gyakran ennél is több: az életnek és halálnak kérdése. -Buvárló munkájában az igazi tudós nem riad vissza semmitől s a -nehézségek és akadályok csak fokozzák erélyét. Leszáll a tűzokádók -torkába, fölmegy a jégcsucsok életölő magasságába, behatol a a fenevadak -barlangjába s a földnek sarkaiba s nyugodtan észlel és kisérletez a -dögvészek tanyáin. A komoly tudósok az emberiség legfönségesebb hősei. A -királyok, a hadvezérek, a népek kormányzói, a csatamezők elszánt vitézei -mind kis arányu szürke alakok az igazi tudóshoz képest. - -Mind a három egyetemi tudós kidőlt már az élők sorából. Borongó érzéssel -gondolok arra, hogy művem megirását meg nem érhették. Néhány szavam jól -esett volna nekik s talán jutalomnak tekintették volna ama kinos -rágalmak ellenében, melylyel őket a sajtó nagy része s a felizgatott -tömeg szitkozódása elborította. Ők maguk legkevésbbé szerették, hogy a -nyiregyházi törvényszék őket bizta meg a munkával. Szokott tudományos -buvárkodásukból kizavarta őket e munka. Egyébként se örültek a -megbizatásnak. Az egyetemi ifjak közt, saját hallgatóik közt is igen el -volt terjedve a zsidók ellen való gyülölködés. Tanári tekintélyük -szenvedhetett csorbát s e körülmény árt a tanítás sikerének. Ha valamely -irányban jutalmazó lett volna a megbizatás: lemondtak volna róla. De -kellemetlen s esetleg veszélyes volt: ez okból becsületbeli dolognak -tartották annak eleget tenni. - -Scheuthauerrel elhitették, hogyha mereven, ridegen ellene szegül a -csonka-fűzesi szakértők munkájának, utóbb még ő kerülhet vád alá s -szabadságát is elvesztheti. Különböző alkalommal három izben fordult -hozzám azzal a kérdéssel: biztosíthatom-e arról, hogy őt, ha minden -tekintet nélküli szigorral terjeszti elő véleményét, a biróság nem fogja -bántani? - -– Gyerekes aggodalom. Miért és miként bánthatná? - -– Különben nekem mindegy, így felelt. Én megvizsgálok mindent s ha -kerékbe törnek is: nyersen megmondom véleményemet. - -Mihálkovich és Belky sokkal simább modorban, de hasonló elszántsággal -teljesítették a megbizást. - -Deczember 8-án azt mondták hivatalosan: »Arra hogy a csontrendszer -fejlettségéből, úgyszintén a fogak állása fejlődöttségéből a hullának -életkora állapíttassék meg, kinyilvánítjuk, hogy a csontrendszernek -általunk már adott tüzetes leirását, úgyszintén a fogakét is a kérdés -pozitiv eldöntésére elegendőnek nem tarthatjuk, a mennyiben az -életkornak biztos megállapítása czéljából a csontrendszer egyes -részeinek hosszabb művelet alá vétele, nevezetesen azoknak hosszu időn -át folytatott áztatása (maceratio) szükséges.« - -A serdülő, a még teljességre nem fejlett életkorban még bizonyos -csontrészek, csontizvégek csak porczogók s nem tökéletes csontok. -Ezenkívül bizonyos csontok még nem teljesen egygyé csontosult egészek, -hanem egymástól vékonyabb vagy vastagabb porczogó által elválasztott -részek. A teljessé vált életkorban a porczogók már eltünnek s mondhatni, -mindenütt csontokká alakulnak át. Fiatalabb életkor: több porczogó; -idősebb életkor: kevesebb porczogó. Ám a serdülés kora is több évre -terjed. Leányoknál a 12-ik életévtől a 18-ik életévig, sőt -egyiknél-másiknál még ennél is korábban kezdődhetik s még annál is -későbben végződhetik. - -Solymosi Eszter 14 éves s közel 4 hónapos volt. Az egyszerü megtekintés -a csontok porczogóinál 15, 16, 17 évi életkorra is mutathatott, azonban -ha vizben áztatás által a porczosodás fejlődésének tökéletes méreteit -meg lehet határozni, akkor talán a csonka-fűzesi holttest lehet 14 éves -életkoru leányé is s akkor talán a Solymosi Eszterrel való azonossága -ellen ez oldalról se lehet kifogást tenni. - -Végre is a természet minden igazsága kiderül, ha törvényeit működésük -eredményeiben tisztán föl tudjuk ismerni. Ez okból azt kérték az -egyetemi tudósok, hogy a törvényszék a holttestet egészben küldje -Budapestre s azt ott bocsássa rendelkezésükre. Ott majd lesz világos, -füthető műterem s ott meglesz minden segédeszköz. - -Az egyetemi tudósok e javaslatát melegen támogatta a közvád képviselője -is, melegen támogattam én is. Hiszen e nélkül az igazság közvetlen -közelébe épen a főkérdésben el nem juthattunk. - -Hej, de a nyiregyházi törvényszék másként gondolkodott. Nem mondta ugyan -ki, de szentül azzal a gyanuval élt, hogy utközben, mások kezén valahogy -utóbb is elvész a csonka-fűzesi holttest s helyébe valamely fiatal 14 -éves lányka holttestét csempészi valaki. A zsidóknak sok a pénzük. Sok -pénznek nagy a hatalma. Ő bizony az egész holttestet ki nem adja -kezéből, legyen elég annak fele. - -Földarabolták a holttestet. A test darabjait leltárba se vették s -lehetőleg két egyenlő részre osztották. Jobbkéz, balláb ide; balkéz, -jobbláb amoda. A csigolyacsontokból s az oldalcsontokból egy csomó az -egyik részre, másik csomó a másik részre. Koponya- és izom-részek -összekaszabolva ide-amoda. S azután az egyik felerészt elhelyezték -eczetes-uborkás üvegbe, bekötötték, birói pecséttel lepecsételték s -átadták a börtönőröknek, őrizzék a bünjelek gyüjteményében az idők -végezetéig. Megvolt még tizenkét esztendő mulva is. - -A másik felerészt szekrénybe csomagolták s felküldték Budapestre az -egyetemi tudósokhoz. - -A törvényszék ez eljárását tárgyilag igazoltnak kell voltaképen -tartanunk. Ha a bünjelekkel afféle tudományos kisérletet kell tenni, a -melynek folytán azok alakja vagy természete megváltozik vagy azok -megsemmisülnek: akkor a bünjel egy részét változatlan alakban és -minőségben lehetőleg meg kell őrizni, hogy a szakértői működést -ellenőrizni lehessen s esetleg a perujítás elől az utat a bünjel -megsemmisülése el ne zárja. - -Deczemben 18-án vették át az egyetemi tudósok a testrészekkel megtöltött -szekrényt. A következő napon a közvádló királyi főügyészség azt -indítványozta, hogy törvényszéki küldöttség bontsa föl a szekrényt. A -budapesti királyi törvényszék egyik biráját és jegyzőjét s törvényszéki -orvosát küldte a fölbontásra. Ez deczember 18-án történt. Magam is ott -voltam a védelem képviseletében. A holttest tagjait darabonként gondosan -leírva vették át az egyetemi tudósok. Az átvétel szabályszerü volt. - -Egy parlagi dévajságnak mégis nyomára jöttünk. A mikor Nyiregyházán a -vizsgálóbiró néhány szakértő orvos közbenjöttével a holttest részeit -becsomagolta: azok közé egy szopós borju egyik bordájának darabját is -becsomagolták. A ki ezt cselekedte, bizonyára azt gondolta, hogy az -egyetemi tudósok talán hamarjában észre se veszik, hogy az a darab csont -borjucsont s majd minő fejtörést okoz az nekik, hogy ez a csont mekkora -életkorra mutat. - -Ezentúl nem mentem az egyetemi tudósokhoz. Végezzék munkájukat -zavartalanul. - -Azonban a zsidógyülölő lapokban naponként jöttek közlemények a tanulmány -részleteiről. Irányzatos közlemények, melyeket én igaznak nem -tarthattam. Láttam, hogy e közlemények a közönséget csak úgy félre -akarják vezetni, mint a mikor még a vizsgálat kizárólag Baryék kezében -volt. Tudtam, hogy a három egyetemi tudós semmi lappal nincs -összeköttetésben, hanem kell valakinek lenni közelükben, a ki széthordja -a hireket. Kipuhatolni, hogy ki az s hogy nincs-e valami szerepe a -szakértői nyomozási kisérletekben: fölkerestem karácsony ünnepe körül -Mihálkovichot. - -Következményeiben fölötte fontossá lett e látogatás. - -A csonka-fűzesi szakértők egyik állítása az volt, hogy a Tisza-hozta -holttest haja, szemöldöke s nemi szőre le volt borotválva. Látleletükben -is van erre utalás, de lapjaik egyébként is ezzel kürtölték tele a -világot. - -A czélzat világos volt. Kimondták, hogy a holttest csempészett idegen -holttest s irányt akartak adni arra is, honnan kerülhetett a holttest. -Az a vélemény van általában elterjedve az országban, hogy az óhitű -zsidók elhalt nőiket, leányaikat eltemetés előtt meg szokták borotválni. -Minthogy pedig a csonka-fűzesi szakértők szerint a csempészett holttest -is meg van borotválva: ime tehát láthatja a közönség, hogy a holttest -valami zsidó lány holtteste eredetileg. Ujabb igen fontos ok arra, hogy -az a holttest csakugyan nem Solymosi Eszter. - -Az iránt érdeklődtem először, vajjon hát a holttest haj- és szőrszálai -csakugyan le vannak-e borotválva vagy a rothadás folytán kimállottak -vagy letöredeztek? - -Mihálkovich műtermében egy fiatal szőke, rokonszenves és értelmes arczu -orvostudorral, úgynevezett tanársegéddel találkoztam. Nevére nem -emlékezem. Úgy rémlik előttem: Perényi volt. Épen ő vizsgálta vajjon a -haj- és szőrszálak késszerü éles eszközzel vannak-e levágva? Kérdeztem, -mit talált eddig? Nagy előzékenységgel felelt kérdésemre s mutatott meg -mindent. - -Azt mondta: a haj- és szőrszálak bizony borotvával vannak eltávolítva. - -Meglepett ez a felelet. A hogy én eddig különös gonddal és óvatossággal -magamnak az egész ügy képét megrajzoltam: ez a felelet azt a képet -nyomban eltorzította. Hiszen az a kép nem igaz, ha a felelet tartalma -igaz. - -Kértem, mutassa csak meg azt a hajszálat. - -Megmutatta. Talán nyolczszoros vagy tízszeres nagyító üveggel jól -megnéztem. - -Bizony nem lemetszett, hanem letört vagy leszakított hajszálnak láttam -én azt első pillanatra is. S minél jobban megnéztem: annál -bizonyosabbnak láttam rajta a törést vagy szakítást. Tökéletesen az -eltört kenderkóróhoz hasonlított. - -Nyomban lerajzoltam néhány szálat tört vagy szakított végével. Rajzom ma -is megvan. Akkor még a törvényszéki orvostanok a haj- és szőrszálak -rothadási letöredezésének gyakorlati kérdésével alig foglalkoztak. A -következő év elején Hoffmann Eduárd tudor, a bécsi orvosi egyetem -nagyhirű tudósa már tüzetesen tanulmányozta ezt a kérdést. Ő is -készített a letört vagy leszakított haj- és szőrszálakról rajzot, -melyeket vizi holttesteken talált. Az ő rajza tökéletesen összevág az -enyémmel. Észlelésem tehát igazolást nyert. - -De a nagy perben még sem lett gyakorlati jelentősége. - -Az egyetemi tudósok ugyanis úgy találták, hogy a csonka-fűzesi -holttesten a haj- és szőrszálak egy része tövestül hiányzott, tehát a -rothadás folytán tövestül lemállott. Ez esetben a haj hagymáinak fészke -egészen üres volt. De azt is teljes bizonyossággal észlelték, hogy a -haj- és szőrszálak egy része a bőr felszíne alatt, másik része pedig a -bőr felszíne fölött töredezett le. E két esetben a haj hagymái megvoltak -bent a fészekben. - -Ezzel a leborotválás könnyelmű elmélete halomra dűlt. Mert olyan -borotválás csakugyan nincs, mely a hajszálak egy részét a bőr felszíne -fölött, másrészét a bőr felszíne alatt metszhesse le, harmadik részét -pedig ugyanazon helyen tövestűl távolítsa el. - -Észlelésemről nyomban értesítettem a tanársegédet. Szó nélkűl vette -tudomásúl. - - -IV. - -(Mihálkovich első véleménye szerint a holttest idősebb leányé, nem -Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem -tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A -prágai orvosi egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – -A tudósok végső véleménye.) - -Bejött e közben a műterembe Mihálkovich, a kiváló tudós és nagy búvár. -Azt kérdeztem tőle, hogy a csontfejlődés állapotából lehet-e már eddigi -észlelésünk után a csonka-fűzesi holttest életkorára következtetni? - -Azt felelte: az áztatási kisérletet még nem fejezték be teljesen, -véleményük végleges megállapítása tehát még lehetetlen, – azonban -véleménye szerint a csonkafűzesi holttest életkorát 14 évnél s négy -hónapnál magasabbra kell tenniök. - -Megdöbbentem. - -Ez már komoly dolog. Ez nagy szeplő lenne az agyamban megszerkesztett -tényálláson. Ez a csonkafűzesi szakértőknek adna igazat. Hiszen igaz, -hogy a három kiváló tudós véleménye is csak vélemény, mely az ellenkező -körülmények bizonyosságra emelését nem akadályozza meg szükségképen. Az -is igaz, hogy a büntetőjogi bizonyítás anyagának óriási tömege van -birtokunkban, melylyel az azonosságot mégis teljesen tudjuk igazolni. De -mégis csak meg lenne munkánk nehezítve, a tövis mégis bent maradna a -sebben s a zsidók elleni gyülöletszítás mégis új és éles fegyvert kapna -kezébe. - -Kérdeztem, miféle jelenségekre alapítja véleményét? - -Egyik asztalon állt egy tálcza, a tálczán szétszedett emberi csontok, -szennyes, sárga színűek, mint a hogy a föld alatt szoktak lenni, a mikor -már az enyészet minden lágyabb testrészt megsemmisített körülöttük. -Fölvette kezébe a tálczát s elém tartotta. - -– Nézze meg, ugymond, e csontokat. Ezek fiatal legény csontjai, a kiről -föltétlenül bizonyos, hogy 18-ik életévében volt s 17 éves életkorát -teljesen betöltötte. Méltóztassék jól megnézni például a bordák -ízvégeit, az epifiziseket, minő csontosodási állapotban vannak azok. - -Megnéztem. - -Akkor elém tartotta a csonka-fűzesi holttest megfelelő bordáit, hogy -most meg ezeket nézzem meg jól s ezek ízvégeinek csontosodási állapotát -hasonlítsam össze ama másik bordával. - -Összehasonlítottam. Különös gonddal és figyelemmel kerestem a hasonlatot -s az eltérést. S valóban a nagy tudós figyelmeztetésének segítségével is -abban állapodtam meg, hogy a csonka-fűzesi holttest borda-ízvégeinek -csontosodása valami csekélységgel előbbre haladottabb, mint a tálczán -levő 17 éves férfié. - -Megint szólt a nagy tudós. - -– Ugy-e, nyilvánvaló a különbség? Már pedig, ha én biztosan tudom, hogy -ez a csont 17 éves életkorú s felötlőleg fejletlenebb, mint a -csonka-fűzesi, miként mondhassam én tiszta lélekkel a csonka-fűzesi -holttestet 14 évesnek s 4 hónaposnak? - -A nagy tudós a léleknek teljes őszinte mélységéből beszélt. -Elfogultságra, mellékgondolatra, elhamarkodott véleményre, nem eléggé -pontos észlelésre még csak nem is gondolhattam. Hiszen nekem is kezemben -volt a kétféle csont s élő két szememmel magam is jól láttam a -különbséget. - -Még se voltam meggyőződve. Sőt még kétség se támadt bennem egy -pillanatra se. Hiszen száz körülmény győzött meg arról, hogy a -rejtélynek nincs más okszerü megoldása, csak az, hogy a csonka-fűzesi -holttest Solymosi Eszter. Igaz, hogy az 14 éves s közel 4 hónapos -életkorú s itt 17 éves csontvázat kevésbbé fejlődöttnek látok, de az -okszerű megoldásnak még ez az ellentmondó jelenség se állhat útjába. - -Miért nem állhat? - -Az élettanban s annak fejlődéstani részében természetesen én nem voltam -tudományos értelemben véve jártas. Nem voltam szaktudós. De az -életjelenségek óriási tömege felnőtt korom óta az én gondos figyelmemet -is magára vonta. Jól láttam, hogy az emberek, állatok, növények -világában mindennapiak a gyorsabban s lassabban fejlődés tünetei. -Föltétlenül biztos voltam abban példáúl, hogy az agynak, az -értelmességnek fejlődése egy-két-három évi különbségtől nem függ -válhatlanúl. Hány gyermeket, fiút és leányt láttam én életemben, a kinél -a minden irányú értelmesség 14 éves életkorban jobban ki volt fejlődve, -mint másoknál a 17 éves életkorban. S az agy is csak oly része a -testnek, mint a csont, tehát a csontnál is csak oly nagy lehet a -fejlődés fokozatában az eltérés, mint az agynál. - -Azt is jól tudtam, hogy például a nőgyermeknél a 10-ik és 20-ik életév -között más a fejlődési fokozatok közti időtartam, mint a -férfigyermeknél. Láttam 12 éves nőt teljesen érettet és 17 éves nőt -teljesen éretlent. Egyszóval: tudtam, hogy különböző egyéneknél a -fejlődés foka és időtartama nem egyenlő. - -A tünetnek okát tisztán nem tudom, nem is keresem. De a szaktudósok se -tudják. Oka bizonyára az egyéniségben van. Az egyéniség keletkezésének -száz meg száz okát ismeri a tudomány, de még több okát nem ismeri, még -több okáról sejtelemmel se bir. Mindez azonban máshová s nem a nagy -perre tartozik. - -Azt mondtam Mihálkovichnak: - -– Megdöbbentett ez az észlelés, de meggyőződésemben meg nem rendített. -Önök véleménye nehezebbé teszi a védelem munkáját, de a sikert meg nem -gátolja. Egyéb bizonyítékok egész seregével kétségtelenné teszszük, hogy -az a holttest Solymosi Eszteré, tehát az 14 éves és közel 4 hónapos -életkorú. Önök az ország első szaktudósai e téren, önök által a tudomány -nyilatkozik. Ha a tudomány össze nem fér az egyetlen lehető okszerű -megoldással: akkor csak a tudomány hézagossága jön napvilágra. Nem az -igazság vall kudarczot, hanem mai állásában a tudomány. A törvényszék -előtt minden esetre lesz három kérdésem önökhöz, melylyel az önök -véleményének sulyos hatását fogom elhárítani. - -A nagy tudós szelid, komoly arczával s a szemüvegen át is fényes, okos -szemeivel nézett rám kis ideig. Azután azt kérdezte: - -– Szabad volna nekem azokat a kérdéseket megismerni? - -– Nincs okom titkolni. Az első kérdésem minden esetre az lesz, vajjon -bizonyos-e, hogy az embernek s az emberi csontoknak a serdülő korban -való fejlődése a nem, fajta, öröklés, átháramlás, életmód, foglalkozás, -éghajlat s esetleges betegségek miatt egyénenként gyorsabb vagy lassúbb? - -– Bizonyos! - -– A második kérdésem az lesz, vajjon az életkort a csontok fejlődéséből -megállapító véleményt önök nem a tudomány összegyüjtött összes adataiból -állították-e össze, mint olyat, a mely csak átlagos életkort tüntet föl -s nem egyéni életkort? - -– Természetes, hogy mi csak átlagos életkorról beszélhetünk. - -– Magam is belátom, de meg kell jegyeznem, hogy átlag ember nincs, hanem -csak egyén van. Végül a harmadik kérdésem az lesz, s ez a legegyszerűbb: -látták és e czélból vizsgálták-e önök már egy vagy több 14 éves leányka -csontvázát? - -– Én nem láttam s úgy tudom, kartársaim se látták. A mi egyetemünkön -nincs ilyen csontváz-készület. - -– Ily esetben én bizony az önök helyén nem mernék határozottan kizáró -véleményt mondani. Sok ember jóléte, becsülete, szabadsága s talán élete -függ a szakértői véleménytől. - -A nagy tudós mereven nézett rám. A komoly tudósnak és erős elmének nagy -küzdelme látszott arczán. És látszott a nemes nagy léleknek az erkölcsi -felelősség fölött való viaskodása. Mit csináljon hát? Hitvány gondolatok -eltorzítják és csúffá teszik a szép arczot is; – nemes léleknek fönséges -gondolatai széppé, ragyogóvá teszik a közönséges arczot is. Háttal volt -fordúlva társalgásunk alatt az ablakok felé, de a terem világos volt s -én meghatva néztem azt a magával és gondolataival küzködő fényes arczot, -ki komoly tudós és becsületes ember. A ki nem bizonykodik, hanem az -igazságot keresi. - -Végre azt kérdezte tőlem: - -– Mit tenne ön a mi helyzetünkben? - -– Minden esetre törekedném néhány 14 éves életkorú leány-csontvázat -saját szemeimmel megvizsgálni. Én ily igen kényes kérdésben csupán mások -észleléseiből nem mondanék véleményt. Hallottam-e vagy Taylorból -olvastam-e, de úgy emlékszem, Angliában a Gay-féle kórháznak közel -húszezer csontváza van, ott bizonyára kell lenni 14 éves leányénak is, -bizony én nyomban kocsira ülnék s oda mennék. - -Nem felelt erre semmit. Befejeztük a társalgást s én eljöttem tőle. - -Értesültem azután, hogy ő társalgásunkat Scheuthauer és Belky szakértő -kartársaival közölte. Megállapították, hogy életkor megállapításának -czélzatából egyik se szemlélt még 14 éves leány-csontvázat soha. -Megfontolták, vajjon egyikük vagy másikuk ne utazzék-e nyomban Angliába? -E helyett azt határozták, hogy átírnak a bécsi, gráczi, prágai egyetemek -orvostani karához; megkérdezik: van-e ott 14 éves életkorú leánycsontváz -s kérik, ha van, annak csontfejlődéstani pontos leirását elkészíteni s -megküldeni, sőt ha szükség, elutaznak maguk oda tanulmányozás végett. - -A feleletek megérkeztek. A bécsi és gráczi egyetemek orvostani -muzeumában nem volt megfelelő csontváz. Hanem volt szerencsére Prágában. -Az itteni orvosi egyetem tudós tanára, dr. Toldt, közölte, hogy ott a -957-ik számú csontváz kétségtelen 14 éves életkorú leány csontváza, s -hogy az a fejlődésben észrevehetőleg alig tér el a csonka-fűzesi -holttestől. - -Minő csodálatraméltó lelkiismeretességgel dolgoztak ezek a szakértő -tudósok! - -Scheuthauer eddig még soha nem vonta különös tanulmányozása körébe a -csontfejlődéstant. Szakmájánál fogva nagyon sok ezer holttestet bonczolt -már s széles és mély elméje, tudományszeretete s éles figyelése -természetesen sok tünetet megjegyzett már nagy szabatossággal, de -különös esetre vonatkozva gyakorlati czélból még nem vizsgált -részletesen. Most jogi és erkölcsi feladatává lett ezt cselekedni. -Éjt-napot egygyé tett, hogy most e kérdésben a legújabb vizsgálódások -eredményét is elsajátitsa. Átbúvárolta az egyetem szakkönyveit és -gyűjteményeit, nyomban beszerzett 140 korona értékü új könyveket s így -búvárkodott szakadatlanul. - -A csonka-fűzesi holttest csontjait ő irta le először s az ő leírását -küldték Prágába dr. Toldthoz az ottani 957-ik számu vázzal való -összehasonlítás végett. Mikor a válasz megjött, Mihálkovichot némi -aggódás fogta el. Ő előtte csak a 17 éves életkorú csontváz lebegett és -nagyon meglepőnek tartotta dr. Toldt feleletét. - -– Az én kartársam Scheuthauer vérmes természetü. Hátha talán nem -tökéletes szabatossággal írta le a csontokat. Most magam írom le. - -Ezt mondta nekem. - -Most azután ő maga írta le a csontokat. Tökéletesebb leírást nem ismer a -tudomány története. Most ezt küldték el dr. Toldthoz. Ő ismét felelt. -Azt felelte, hogy e leírás után a csonka-fűzesi holttestet még sokkal -nyugodtabban mondhatják 14 éves életkorúnak. - -Ily tanulmány után szerkesztették meg e pontra nézve véleményüket a -törvényszékhez. - -Azt modták: - -Az eddigi irodalmi adatok a mostani ritka eset teljes fölvilágosítására -hézagosak, minthogy a csontok fejlődésének leírásában az egyéneket nem -szerint nem különböztetik meg, noha valószinű, hogy a fejlődés a fiunál -és a leánynál különböző. De hézagosak azért is, mert azok az irodalmi -adatok nem a magyar fajtáról, hanem a német, cseh és angol fajtáról -szólanak s a magyar fajtának csontfejlődését még csak ezután kell -tanulmányozni. Mindamellett a csonka-fűzesi holttest életkoráról -kimondható, hogy a legtöbb adat 16–17 életév mellett szól ugyan, de ezek -nem oly nyomós természetűek, hogy kizárnák azt, hogy az illető egyén a -14-ik és 15-ik életév között is ne lehetett volna. - -Ezzel elesett a csonka-fűzesi szakértők véleménye s egyúttal szakértői -véleményből származó minden akadály megszünt arra nézve, hogy a -csonka-fűzesi holttest ne Solymosi Eszter lehessen. - - -V. - -(A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 évesnél -nem volt idősebb. – A csonka-füzesi szakértők minden lényeges kérdésben -tévednek. – A holttest Solymosi Eszter lehet. – A biróság kitörli a -tudósok véleményéből ezt a pontot.) - -Az egyetemi tudósok egyébiránt 1883-ik évi január 9-ére lettek készen -tanulmányukkal, újabb leletükkel s véleményükkel. - -Leletüket pótleletnek nevezik. Vannak benne érdekes pontok. - -Megtalálták a szempillák szőreit. - -Megtalálták a szemöldökszőröket is. - -A hajra nézve a mit találtak, azt már föntebb előadtam. A haj egy része -tövestűl kihúllott, más része a hajhagymával együtt megvolt, de a -hajtörzsön belűl a fejbőr felszíne alatt szakadt el, egy része pedig a -fejbőr felszínén felűl szakadt el. A nemi részen is megtalálták a -gyermekkor pehelyszőreit s azok közt egy-két szál sarjadni kezdő serdült -korbeli szőrt. - -Véleményt kettőt adtak. Egyet a biróság kérdéseire s egyet a királyi -főügyészség kérdéseire. - -A biróság kérdéseire azon túl, melyet föntebb már fölemlitettem, ezt -felelik: - -»Mind a fogak állapota, mind a csontok fejlettsége arra mutat, hogy a -vizsgált hulla az úgynevezett ivarérődési időszakban volt, mely a 14-ik -életévtől egészen a 16-ikig s legföljebb a 17-ik évig terjed s némely -egyéneknél egy vagy két évvel korábban, másoknál későbben szokott -bekövetkezni. Bizonyosnak látszik, hogy 14 éven alúl és 17 éven felűl a -hulla nem volt, de hogy ezen évek közűl melyik illik pontosan a hullára: -ez esetben határozottan ki nem mondható.« - -E véleményt indokolják a koponya kerületével, a bölcsességfogak és -homloköblök állapotával, a csontok ízvégeinek s a csontmagvaknak -fejlettségi fokával. - -Kimondják végül, hogy a hajakat és szőröket se nem borotvával, se nem -edző szerrel távolították el, hanem azok, a mennyiben hiányzanak, a -vízben való rothadás folytán mállottak ki vagy töredeztek le. A nemi -részen talált pehelyszőrök fiatal korra vallanak. - -A királyi főügyész kérdéseire szintén fontos feleleteket adnak. - -Kimondják s nagy részletességgel indokolják, hogy a csonka-fűzesi -szakértők tökéletesen tévedtek, a mikor a kezek és lábak finom bőréről, -a tyúkszemről, a kezek szépségéről, a jól ápolt körmökről beszélve azt -mondják, hogy a csonka-fűzesi holttest élete folyamán durvább munkával -nem foglalkozhatott. Hiszen tyúkszemet a téli csizmában-járás is okoz, -holott a körmök és felhám pedig teljesen hiányozván, kéznek és lábnak -látszólag finom bőrünek kellett lenni. - -Egy másik kérdésre kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők abban is -tökéletesen tévedtek, hogy a hulla 3–4 napnál tovább ne lett volna a -vízben. E szakértők minden ide vágó indoka légből kapott és -tudománytalan. Hiszen a hullaviasz képződése csak a vízben történhetett -s erre bizony tíz hét is esetleg szükséges volt, minthogy jelentékenyen -kevesebb idő alatt hullaviasz nem képződhetik. - -Kijelentik a megfelelő kérdésekre azt is, hogy a csonka-fűzesi szakértők -épen semmivel se tudják bizonyítani azt az állításukat, hogy a -csonka-fűzesi holttest vérszegénységben halt meg, sőt a rothadás azon -fokán ezt se bizonyítani, se állítani nem lehet. Ép úgy nem tudják -igazolni azt se, hogy az illető nő a nemi érintkezést gyakorolta volna -életében. Erre vonatkozó vizsgálatuk a tisza-eszlári bonczolásnál -teljesen hiányos. - -Végül kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők leletében egyetlenegy -jelenség sincs fölemlítve, a mely kizárná annak lehetőségét, hogy az -illető egyén halálának oka vízbefulás volt. A csonka-fűzesi szakértők -ellenkező állítása tehát szintén tévedés. Sőt az egyetemi tudósok több -fontos jelenséget födöztek fel, melyek egyenesen arra utalnak, hogy az -az egyén vízbe fúlt. De egyébként is, ha ismeretlen holttestet találnak -a vízben, ha annak rothadása már nagyon előrehaladt s ha semmi más -halálokot kimutatni nem lehet: akkor a tudomány és tapasztalat összes -bizonyságai szerint a holtat vízbefúltnak kell tekinteni. Ez az -egyszerű, józan, tiszta felfogás. - -Feleletük végén igen fontos nyilatkozatot tesznek az egyetemi tudósok. - -Kimondják, hogy a csonka-fűzesi holttest 14–17 éves egyéné volt. - -Kimondják, hogy legalább hat héttel, de valószínűbb, hogy 11–12 héttel -előbb halt meg, mint a mikor Csonka-fűzesnél a Tiszából felbukkant. - -Kimondják, hogy ez időnek legnagyobb részét, valószínűleg az egész időt -a vízben töltötte. - -Kimondják végül, hogy se az első bonczolásnál, se a sírból kiásás és -második bonczolás alkalmával egyetlen jelenség a holttestben elő nem -tünt arra nézve, hogy az ne Solymosi Eszter, hanem valamely más idegen -nő holtteste lehessen. - -S e közben kifejtik azt is, minő legyőzhetlennek látszó nehézségekkel -járt volna 6–12 hét előtt idegen hullát szerezni, azt ily hosszú időn át -víz alatt őrizni, arra Solymosi Eszter ruháját ráölteni s mindezt -észrevétlenül intézni. Ezzel a hullacsempészet elméletét teljesen -valószínűtlennek nyílvánítják. - -1883. évi január 10-ike körül érkeztek be az egyetemi tudósok munkálatai -a vizsgálóbirósághoz s a törvényszékhez. Minő elképedés vett erőt erre a -vérvádhivő és terjesztő urakon! Minő zsivaj a zsidó-üldöző sajtóban! -Mennyi gyanusítás az egyetemi tudósok ellen! Különösen kárhoztatták a -tudósokat azért, hogy véleményt mertek adni arról, vajjon könnyü dolog -lehetett-e a holttest-csempészet és hogy kimondták kereken, hogy a -csonka-fűzesi holttest bizony Solymosi Eszter holtteste lehet. - -A törvényszék erre különös hőstettet követett el. Birói tollal kitörölte -az egyetemi tudósok véleményének ide vonatkozó szakaszait. Jupiteri -haragját igy töltötte ki a tudósokon. - -Óh együgyü biróság! Óh vérvád babonája által megvakult emberek! Mintha -az igazság elenyésznék azzal, ha a birói toll azt keresztül-kasul -huzogálja! Mintha most már annak a három tudósnak megszünt volna -meggyőződése! Mintha az a három tudós azt meg ne mondaná nyiltan a -tárgyaló s itéletmondó biróság előtt az egész világ hallatára! - - -VI. - -(Az országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a -vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és -Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat.) - -– – Véleményük hát épen a lényeges kérdésekre nézve ellenkezett a -csonka-fűzesi szakértők véleményével. Ily esetben az országos -Közegészségügyi Tanácsot kell megkérdezni. Ez az ország fővárosában, a -kormány és a legfelsőbb biróság székhelyén működik. Tagjai tudósokból, -egyetemi tanárokból, az orvosi tudományokban jártas férfiakból állanak. -Hatósága az egész országra kiterjed. Végrehajtó hatalma nincs. Csupán -véleményező hatásköre van. Tagjai közt zsidók is vannak s innen a -zsidókat csakugyan nem lehetett már kirekeszteni. Nem is akarta senki. -Se számuk, se egyéniségük nem lehetett döntő. - -A vád is kérte a törvényszéket, terjessze föl az iratokat a Tanácshoz. -Én is megnyugodtam ebben. A törvényszék maga is szükségesnek látta. - -Biztunk az országos Tanácsban mindnyájan, a kik a nagy per -végtárgyalására voltunk hivatva. Meglehetősen csalódtunk. A Tanács ugy -vélte, hogy se a csonka-fűzesi szakértőknek, se a zúgó közvéleménynek -mereven ellent mondani nem tanácsos, az egyetemi tudósokat megczáfolni -pedig tudásuk nem engedi. A Tanács tagjainak többségét is megfertőztette -a zsidógyülölet. Eszük és tudásuk nem tudta egészen elnyomni érzésüket. - -A törvényszék maga tette föl a Tanácshoz a kérdéseket. - -Az első kérdés az volt, vajjon 14–17 éves vagy 18 éven fölüli volt-e a -holttest? A csonka-fűzesi szakértők 18 éven fölülinek, az egyetemi -tudósok 14–17 évesnek mondották. A bölcs Tanács egyik véleményt se -akarta elfogadni és egyik véleménynyel se akart ellenkezni. Azért azt -mondta, hogy a legtöbb jel szerint 16–18 éves volt, azonban egy-két -évvel fiatalabb is lehetett, idősebb is. Tehát szerinte lehetett 20 éves -is, de lehetett 14 éves is. Ez, ugy vagyok meggyőződve nem komoly -tudományos beszéd. - -A második kérdés az volt, vajjon mi volt a halál oka? Vérszegénység-e -vagy más testi baj, vagy a vizbefuladás? A bölcs Tanács azt felelte, -hogy se az egyik, se a másik halálokot nem lehet bebizonyitani. Tehát -nem felelt semmit ezzel a felelettel. A józan ész természetesen másként -nyilatkozott volna. A józan ész azt mondta volna: ime, itt egy holttest, -vizben találták, előrehaladt rothadásban van, rajta semmi különös -halálokot találni nem lehet: tehát azt kell tartani valószinünek, hogy a -vizbefult. Ha tűzben találták volna: az volna a valószinü, hogy tűzben -halt meg. Ha fának ágán nyakánál fogva kötélen lógva találták volna: az -volna a valószinü, hogy akasztás folytán halt meg. Ha széngázzal tele -levő zárt levegőben találták volna: az volna a valószinü, hogy -széngázmérgezésben halt meg. És igy tovább. Mert ha a holttesten semmi -különös halálok biztos jelét fölfedezni nem lehet: hát akkor a halál -okának azt kell tekinteni, a mi a halált ott, a hol a holttestet -megtalálták, természetes uton közvetlenül s kikerülhetlenül -előidézhette. Ez a józan ész. - -A harmadik kérdésre a felelet igazi hülyeség. - -A csonka-fűzesi szakértők azt mondták, hogy a holttest legföljebb tiz -nappal előbb elhalt egyéné, tehát ez az egyén 1882 évi junius 10-ike -körül halhatott meg. Az volt tehát a harmadik kérdés: el lehet-e e -véleményt fogadni vagy a holttest még korábban elhalt egyéné, a mint az -egyetemi tudósok állitják? - -A Tanács itt is kitér a felelet alól. A csonka-fűzesi szakértőket nem -akarja s az egyetemi tudósokat nem meri megczáfolni. Azt mondja tehát -szórul-szóra: - -»Nem ismerve elégségesen a viszonyokat, melyek között a hulla a haláltól -fogva feltaláltatásáig létezett: a halál beállásának ideje meg nem -állapitható.« - -Micsoda beszéd ez! - -Hiszen ha ismernők azokat a viszonyokat: nem volna szükségünk -szakértőre. A hol biztos tudásunk van: ott semmit se ér a szakértők -puszta véleménye. - -De nem is igaz a Tanácsnak ez az indoka. Hiszen ott van az egyetemi -tudósok leletében a hullaszappan. Ez pedig se tiz nap alatt, se viz vagy -vizes környezet nélkül nem támadhatott. Tehát a holttestnek tiz napnál -jóval több ideig kellett halottnak lenni és vizben lenni. - -A negyedik kérdésre adott felelet még meglepőbb, még mulatságosabb. - -E kérdés igy szól: a hulla a vizben 3–4 napig, avagy hetekig létezett-e? -A Tanács felelete ez: »hogy a hulla tizennégy napnál s talán még néhány -napnál hosszabb ideig feküdt volna a vizben, az nem valószinü«. - -Az országos Tanács egyetlen tagjával se érintkeztem a vélemény megadása -előtt. A mint a vélemény napvilágot látott: elbámult rajta a világ. -Egyik bécsi előkelő orvostani szaklap nyilván megirta, hogy nem hiszi, -hogy oly tudományos testület, mint a Tanács, ily badarságokat szülhetne, -bizonyára valami pajkos ellensége koholta ezt a véleményt. - -Később találkoztam a Tanács előadójával. Elterjedt hirü tudós volt, -egyetemi tanár s több tudományos könyv irója. Bővebb ismerkedés s -többszörös eszmecsere után feltünően kistudásu és korlátolt elméjü -férfiunak találtam. - -Azt kérdeztem tőle, mint az ügy előadójától s a vélemény szövegezőjétől, -vajjon mit jelent ez: »tizennégy napig s talán még néhány napig?« Nem -egyszerübb, tisztább s okosabb lett volna ezt mondani: »talán -tizennyolcz, vagy talán husz napig, vagy talán tizennégy napnál több -ideig?« - -Erősen bizonykodott, hogy mély tudományos okokból igy kellett mondani: -»tizennégy napig s talán még néhány napig«. - -A tudományos okok föltárását ismételt kérdésemre is kereken megtagadta. -S bizony én ezekre magamtól rá nem jöttem s nem is jövök soha. - -Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolczadik kérdések arról szólanak, -vajjon a Tiszából felbukkant nő nemileg érintkezett-e férfiakkal, -továbbá haja, szőre borotvával van-e eltávolitva, azután: megvoltak-e -körmei, mikor a holttest felbukkant a vizből, végre: foglalkozott-e, mig -élt, durva munkával s járhatott-e mezitláb? - -A feleletek kuszák, minden határozottság nélkül valók. Nem ártanak s nem -használnak se a vádnak, se a védelemnek. - -Véleményének indokait sohase hozta nyilvánosságra az országos Tanács. Az -indokok szövegezésén összevesztek tagjai. - -A büntető perjog alapján az indokok hiánya érvénytelenné tette az egész -véleményt. A törvényszék feladata lett volna vagy kiegészités végett -visszaküldeni, vagy egyenesen visszautasitani a véleményt. - -Ez természetes. - -A puszta vélemény, bárkitől jön, az igazságszolgáltatás terén se be nem -bizonyit, se meg nem czáfol semmit. Csak a jól megindokolt véleménynek -lehet sulya. Az indokok alapján döntheti el a biróság is, a vád és a -védelem is, vajjon helyes uton járnak-e s nem tévedtek-e a szakértők. -Mert az indokokat összemérhetik a vizsgálat egyéb biztos adataival. Ha -ez adatokkal a szakértői vélemény egyik-másik indoka nem fér össze: a -vélemény elveszti minden nyomatékosságát, vagy hamis utra tereli a -biróságot. - -Az országos Tanács véleményével egészben nem sokat törődtem. Nem -tartottam szükségesnek se a törvényes igazság, se a vádlottak érdekében -tovább vitatkozni a Tanácscsal. Elvégre a Tanács véleménye is -megengedte: - -hogy a holttest eredhetett tizennégy éves leánytól; - -hogy a leány halálát vizbefuladás okozhatta; - -hogy a halálnak mikor történt bekövetkeztét meghatározni nem lehet; - -hogy esetleg tizennégy napnál tovább is fekhetett a vizben s végre, - -hogy a csonka-fűzesi szakértők állitását a jól ápolt körmökről, a -gyakori nemi élvezetről, az uras lábakról s a hajleborotválásról nem -bizonyitja kétségtelenül semmi. - -A végczélra én ezt elegendőnek tartottam s igy vélekedett a biróság is. - -A mit még az orvosi tudomány alapján szükségesnek véltem: ott lesz a -végtárgyalás. Ott az összes orvosokat, tanukat és szakértőket meg fogjuk -hallgatni s a még értékes fölvilágositásokat ott meg fogjuk nyerni. - -Igy is történt. - -Az orvosokat és szakértőket a végtárgyaláson julius 10-től kezdve öt -napon át hallgattuk ki. Nagy feltünést keltettek azok a részletes -kérdések, melyeket én különös gonddal a csonka-fűzesi szakértőkhöz -intéztem. Szakadozott, bágyadt s ingatag feleleteikből meggyőződött még -a vérvádhivő közönség is arról, hogy a csonkafűzesi szakértői véleményt -tudományosan alaposnak elfogadni nem lehet. Az egyetemi tudósok a -végtárgyaláson becses részletekkel egészitették ki irásbeli szakértői -véleményüket. - -Én azonban egyénileg még tökéletesebb megnyugvásra is törekedtem. Az -igazságnak oly biztos ismeretéhez akartam eljutni, a minőt a tudomány -akkori állása lehetővé tett. - -Világszerte ismert kiváló tudósok voltak akkor e szakban Hoffmann tudor -Bécsben, Virchow tanár Berlinben és Brouardel tanár Párisban. Magánuton -hozzájuk fordultam, nekik az összes vizsgálati s orvostani adatokat -megküldöttem s indokolt véleményüket kikértem. Brouardel gátolva volt -véleménye kidolgozásában, Hoffmann és Virchow megadták véleményüket. -Szép és becses munkálatok ezek. Meg kell jegyeznem: e munkálatok a -lényeges kérdésekben teljesen az egyetemi tudósoknak adnak igazat. De -munkálataiknak a nagy perben nem volt szerepük közvetlenül. Ezekből csak -én meritettem tudást és felvilágositást magánuton. - -A nagy per orvosi része érdekes anyag az igazságszolgáltatásnak s a -szaktudománynak történetében is. De ez anyagot egészen feldolgozni s -adatait egészben közölni nem az én könyvem feladata s az én gyakorlati -tudásom határain túl is terjed. - -Annyi bizonyos, hogy a csontok fejlődésének tudományos megfigyelése az -igazságszolgáltatás terén soha akkora szerephez még nem jutott, mint e -perben. A haj és szőrszálaknak rothadás folytán való kihullása, -lemállása s különösen letöredezése e perben merült föl először. Az -áztatott hulla némely sajátságait, a kormeghatározás czéljából a -csecsbimbó méreteit s udvarának szinesedését e perben tárgyalta először -a törvényszéki orvosi tudomány. - -Akadhat a tudománynak lelkes barátja, ki a birtokomban levő nagy anyagot -sajtó alá rendezi s egyuttal feldolgozza. Műve érdekes és egyuttal -értékes lesz, mert szép és nagy tanulságokat nyujt. - - - - -A MEGMÉRGEZETT LÉLEK. - - -I. - -(A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf -Móricz. – A hetyke tanú. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – -Sokáig küzködött.) - -Az élő állatot, a juhot, borjut, hizott ökröt megölik, megnyuzzák, -földarabolják, nyers hússzeleteket szabdalnak belőle. A nyers húst tűz -mellé teszik, megsütik, megfőzik, sóval, füszerszámmal meghintik s lesz -belőle izes pecsenye, kivánatos falat. - -Vajjon az emberi lélekkel el lehet-e ugy bánni, mint az élő állattal s a -nyers hússal? Tűzzel, vizzel, hideggel, meleggel, füszerrel és -puhitással át lehet-e az emberi lelket alakitani, hogy megmaradjon -emberi léleknek, de azért más szine, más ize, más alakja legyen? Olyan -legyen, a hogyan legjobban izlik annak, a ki átalakitotta. - -Gondoljatok csak a nagy forradalomra s abban a kis királyfi esetére. - -Ott áll a kis királyfi a kemény, szigoru, komor biróság előtt. Tanunak -hivták oda. Tanuskodnia kell. Nagy pert tárgyal a komor biróság. A -királynét kell halálra itélni. A királyné a kis királyfi édes anyja. A -ki szülte, a ki emlőin nevelte, a ki mind végig szerette s a ki meghalt -miatta is. A kis királyfit tanuként használják anyja ellen. - -Ott áll a kis királyfi a biróság előtt. Halvány, bágyadt, kevés vére, -semmi vidámsága, reszket. Félelem borong szemein, a mikor azok a komor -birákon s a sötét közönségen végig révedeznek. Anyját is észreveszi, a -királynét. Szemei rámerednek az édes anyjára. Nini – egy régi ismerős, -egy jó lélek, a ki egykor királyné volt, a ki egykor édes anyja volt. Ő -még kis gyermek. Lelkendezve oda kellene futnia édes anyjához. Zokogva -oda kellene borulnia édes anyja kebelére. S a gyermeki lélek egész -szerelmével és egész szomoruságával keserü panaszát el kellene mondania. -»Anyám, bántottak, kinoztak, éheztettek, aludni nem hagytak, elsorvadok, -meghalok, végy magadhoz, vigy el innen. Hiszen te hatalmas királyné vagy -s te vagy az én jó édes anyám.« Igy kellene a kis gyermeknek beszélni és -cselekedni. - -Nem igy beszél, nem igy cselekszik. - -Egy ember áll közelében, a ki oda vezette a biróság elé tanunak. Az -embert Simon varga néven ismeri a világtörténet. Ő a kaszab és a szakács -egy személyben, a ki megölte a juhot és pecsenyét készitett a nyers -húsból. A ki feldarabolta és átalakitotta a királyfi lelkét. - -A királyfi vall anyja ellen. Irtóztató vallomásával terheli őt. Azt -állitja s részletesen elbeszéli, hogy édes anyja, a királyné, -fajtalankodott vele, saját édes fiával, hét esztendős gyönge -gyermekével. - -A kegyetlen biróság a királynét minden áron meg akarta ölni. Meg is -ölte. Másnap a hóhér meg is mutatta a közönségnek a királyné levágott -véres fejét a vesztőhelyen. Megölték volna minden esetre, ha gyermeke -nem vall is ellene. A királyfi vallomására nem volt szükség. Ez a -vallomás csak borzalmas czifraság volt a tárgyaláshoz s a halálos -itélethez. - -Hanem a királynét meg akarták gyalázni is. Ezért készitették el ellene -saját fiát. Ezért kellett eltorzitani a gyönge gyermek emberi lelkét. - -Vajjon mily módon, mennyi idő alatt, minő eljárással, a napoknak és -éjszakáknak miként felhasználásával tudták eltorzitani? - -Nem tudom. Vagy nem jegyezték föl, vagy én nem olvashattam a -följegyzéseket. Azt se tudom, hogy a gyermek éles és nyugodt elméjü -volt-e, vagy tompa elméjü és képzelődő. Az elmult idők ködén át csak azt -látom bizonyosnak, hogy a gyermek a fajtalanság módjára meg volt oktatva -s mikor a vallomást tette, régóta gyötrött lelke meg volt rémitve. - -Egészen ugy, mint Sarf Móricz, a zsidó fiu, a nagyfalui éjszakán a -pandurok és a csendbiztos kezén s a börtönben, a mikor egy hónapi -fogsága után én beszéltem vele. - -A megoktatott és agyonrémitett Sarf Móricz: ez az egyik tanu. Ez állott -a nyiregyházi törvényszék előtt, mikor vallomását hitelesitette 1882 évi -május 23-án. Ez állott előttem is ugyanez év junius 19-én, mikor őt a -börtönben fölkerestem. Ezt a tanut ismertettem e mű első kötetében. - -De van egy másik Sarf Móricz is. A hetyke és fenhéjázó, a számitó és -zsidógyülölő tanu. Ez állott előttünk a nyilvános tárgyaláson egy -esztendő mulva, 1883-ik évi junius 19-én és a következő napokon. Ez a -tanu már nem fél, nem retteg senkitől. Ez már bátran, sőt büszkén -beszél. Ez már nemcsak azt mondja el, a mit fejébe vertek, hanem ez már -fontol, képzeleg, számit, okoskodik s találékony. Ez már felesel, -bizonykodik s diadalmaskodni akar, noha jól tudja, hogy egyetlen szava -se igaz. - -Most elbeszélem annak történetét, miként lett a megrémitett lélekből -hetyke lélek s miként alakult át az első tanu a második tanuvá. - -A fiut május 21-én tartóztatták le Eszláron s e nap estéjén vitték át -Nagyfaluba a csendbiztoshoz. Éjszaka történt vallatása. Május 22-én -estére bevitték Nyiregyházára, a törvényszék székhelyére. A következő -napon vallomását hitelesitette a törvényszék s azután nyomban -elhelyezték a fogházban. Itt a fogházőrök s különösen Kozák őrmester -felügyelete alatt volt. El volt zárva, kimennie nem volt szabad. Étele, -itala, fekvőhelye megvolt. A rendes foglyoknál több szabadságot -élvezett, de hogy zsidóval beszédbe eredjen, ezt kemény szigorral -megtiltották neki. Egy időben a kóbor zsidó asszony Roth Borbála is ott -volt a fogházban mint rab. Séta közben hozzáfért a gyerekhez s -fékezhetlen természeténél fogva minden tilalom ellenére is nyomban -beszélni akart vele. A gyerek azt felelte neki: - -– Nem lehet nekem magával beszélni, mert én rossz kezekben vagyok. - -Oly nagy volt eleintén félénksége s annyira fejébe verték, hogy senki -kérdésére se szabad felelnie, hogy még nekem is csak akkor mondta meg -életkorát – mint már elbeszéltem – a mikor erre neki az őrmester -engedélyt adott. - -Voltak azonban pillanatok, kivált az első napokban, a mikor a félelem -zsibbasztó sulya alól kézzel-lábbal menekülni törekedett. Hiszen nem -volt ő buta, még tompa elméjü se. Nagyon sokszor eszébe jutott ő neki, -hogy a mit a nagyfalui éjszakán s később Eszláron s a törvényszéki -hitelesitéskor elbeszélt: mindaz nem igaz. Ott a fogházban lassankint -azt is megtudta, hogy ő tanu, de veszedelmes tanu s a zsidók számára -keserü sorsot idéz föl az ő tanuskodása. A sok fogházi beszélgetésből -lassanként megtudta, miféle szerkezetből áll a büntetőbiróság. Ki és mi -a vizsgálóbiró? Minő szerepe és hatalma van a királyi ügyésznek? Mit -kell tenni annak a tanunak, a ki hamis vallomást tett s a ki ki akarja -igazitani vallomását? Bizonyára akadt zsidó vagy másféle rab, a ki ez -iránt tanácsot is adott neki. Oda kéredzkedett tehát Bary -vizsgálóbiróhoz s Egressi Nagy László királyi ügyészhez is több izben, -hogy vallomását igazitsák ki, ő se nem látott, se nem hallott semmiféle -gyilkosságot. Solymosi Eszterről semmit se tud, eresszék őt haza szülői -házához. - -Jelentkezéseit, kérelmeit nem vették irásba. E helyett jól összeszidták -s közben-közben azt is megmagyarázták neki, hogy ugyis hiábavaló minden -törekvése, mert vallomását most már a törvényszék előtt is -megerősitette. Vallomása most már szent és megmásithatatlan. - -A tanulatlan és tudatlan falusi zsidó gyerek ott a fogházban erre -természetesen nem tudott felelni. S gondoskodott bizonyára az őrmester s -gondoskodtak a fogházőrök is arról, hogy őt a vizsgálóbiró és királyi -ügyész igazságáról napról-napra meggyőzzék. A tárgyalás nyolczadik -napján 1883 junius 27-én erre nézve kértük a vizsgálóbiró és királyi -ügyész megidézését és kihallgatását, de a törvényszék ezt megtagadta. - -Elkezdték már a fogházban a zsidó fiunak vallásos érzését is bolygatni s -megmételyezni. - -Az akkori zsidógyülölet hullámai becsapkodtak a fogház belsejébe is, a -rabok és fogházőrök lelkébe. Ők se mások, mint a tömeg, ők is -együttéreznek és gondolkodnak a tömeggel. A zsidók ellen százféle -csufolódó szót ismer minden keresztyén társadalom. Vallásos villongás -idején senki se fukarkodik e szavakkal. A gyerek minden nap látta és -hallotta, hogy a zsidókat szóval, jellel, cselekedettel mindenki csak -lenézi, gyötri, szidalmazza. A fogházőrök megszokják a hatalmaskodást. -Gondolkozásuk szilajjá, érzésük nyerssé, beszédjük élessé válik a rabok -közt. Évődtek a fiuval is. Zsidóságát vaskos élczekkel gunyolták s -egy-egy csattanós ötlet vagy szójáték fölött nagyokat röhögtek. A fiu -mindennap tapasztalta ezt. A gyermeklélek könnyen idomul, könnyen enged -az értelmi és erkölcsi nyomásnak. Efféle durva pajzánkodásnak tanuja -volt egyszer egy Kulcsár nevü rab, az egyik eszlári vádlottnak, Lusztig -Adolfnak szobabeli társa. Igy beszéli el az esetet: - -Egyik fogházőr oda szól a fiuhoz: - -– Hát te kölyök, te mégis zsidó akarsz maradni? - -A fiu ezt felelte: - -– Egye meg a fene a zsidókat! Én nem akarok zsidó lenni. Nem kell nekem -se apám, se anyám; – most jó dolgom van, eszem, iszom. - -Két gondolat van e szavakban. Az egyik: a zsidóságtól való elidegenedés, -fajának és vallásának s ezzel együtt a szülőknek megvetése. A másik -gondolat: a léha kényelem után való vágyakozás. - -Vajjon önként fakadtak-e e gondolatok a gyermek éretlen lelkében? Vagy -talán rátukmálta ezeket valaki? Vagy csak szinlés, képmutatás volt a -fiutól ez a beszéd, talán jól érzett gyöngeségének ravaszsága, hogy ily -beszéddel a fogházőrök tetszését nyerhesse meg? - -Bizonyos, hogy a fiu lelkének megromlása se nem könnyen, se nem gyorsan -következett be. - -A fiu édes anyja néhány év előtt halt meg. Halálának évfordulója a -fogházban találta a fiut, s ez megemlékezett anyja haláláról. Valaki -bejelentette ezt nálam a nyilvános tárgyalás előtt s mikor a fiu a -junius 27-iki tárgyalási napon a zsidó vallást nyiltan gyalázta, e -szavakat intéztem hozzá: - -– Te kölyök, mikor még a fogházban voltál, másként vélekedtél, másként -éreztél a zsidó vallás iránt, mint most. Eszedbe jutott édes anyád -halálának napja s könyörögtél őreidnek, engedjék meg, hogy a zsidók -törvénye szerint mécset gyujthass s annak világánál egyik napról a -másikra gyászolhasd édes anyád emlékezetét. Emlékezel-e erre? - -– Emlékezem. - -– Lásd, akkor elmondták ezt apádnak is, a ki sirva fakadt, hogy te még -most is jó gyerek vagy, a ki megemlékezik halottjáról, meggyászolja -anyja emlékezetét s hű vallásához, a melyben született és nevelkedett. -Akkor igy volt. Ámde te most már nem vagy többé jó gyerek; te nem -emlékezel most már se apádra, se anyádra, se hitsorsosaidra, mióta a -várnagy kezére jutottál. Miért van ez? - -E szavaimra megható jelenet fejlődött ki egy pillanatra. - -Szavaimat csöndes hangon intéztem a fiuhoz. A gyermeki lélek sohase -lehet tökéletesen romlott. A legrosszabb ösztönökkel, a legvétkesebb -indulatokkal tömjék bár tele, annak a léleknek mindig lesz egy kis zuga, -a hol a szülők iránti szeretetnek egy sugára, az apai ház vallásos -áhitatának egy kis melege megmarad. Ezt a sugárt, ezt a meleget akartam -én erőre lobbantani, hogy a gyerek térjen vissza az igazsághoz s gonosz -meséjét taszitsa el magától. - -Tervem csaknem sikerült. - -A visszaemlékezés nagy erővel szoritotta össze a fiu szivét. Arcza piros -lett az agyra tóduló vértől, szemeibe könyek kezdtek gyülekezni s -elkezdett nyeldekelni, mint a kin a zokogás akar kitörni, de azt -visszafojtani törekszik. Egy legördülő könycsepp, egy zokogó hang, egy -pillanat s a fiunak önmagához visszatérő lelke egyszerre megvilágitja a -vérvád egész sötét cselszövényét. - -Vártam ezt a pillanatot. Elfojtott lélekzettel várta a tárgyalóterem -nagyközönsége is. De az elnök nem tudta és nem akarta azt a pillanatot -kivárni. Erélyes hangon rászólt a gyerekre: - -– Ne felelj! Nem vagy köteles ily zaklató kérdésre felelni! - -A gyerek megrezzent s az elnökre nézett. A száján már-már kiröppenő szót -visszanyelte. Az elnök arczáról bizonyára azt olvasta, hogy neki nem jó -lesz a jól elkészitett tanu szerepéből kiesni. - -Ez a jelenet nincs tökéletesen leirva a tárgyalási jegyzőkönyvben. Csak -az én szavaim vannak följegyezve, de az elnök beavatkozása nincs. Pedig -fölötte érdekes dolog volt s a napi sajtó élénken tárgyalta. - -E jelenet közlésével csak azt akartam igazolni, hogy a fiu lelkét a -fogházban töltött három hónap teljesen megfertőzni még nem volt képes. -Hamis tanu szerepéről még tiszta tudata volt, azt a szerepet még nem -fogadta el véglegesnek, a zsidóság iránti gyülölet még csak időnként és -szeszélyesen s talán csak ravasz szinlésből lobbant ki nála s édes anyja -halálának emlékezete még helyre tudta állitani ingadozó lelkét. - -Máskép lett az azután. - - -II. - -(Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a -várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi -a várnagy feladata? – A gyerek jelleme.) - -Augusztus vége-felé Kozma Sándor királyi főügyész a fiut kikergette a -fogházból. A fogházban nem lehetett helye. Ott csak a foglyok és -elitéltek s az őrök tartózkodhatnak a szigoru törvények értelmében. Ott -tanunak, kiskorunak, gyámoltalannak ellátás nem adható. De a főügyész -egyébként is rendet akart. Tudta, hogy a fiu megfélemlitett hamis tanu. -Vissza akarta adni szabadságát, hogy térjen magához. Ki akarta -szabaditani a vizsgálóbiró, a királyi alügyész és Kozák őrmester -mindennapi befolyása alól. - -Jóindulata kudarczot vallott. Még rosszabbá lett a helyzet. - -A vármegyeház urait, a közigazgatás vezetőit ugyanaz az érzés hajtotta, -ugyanaz a gondolat vezette, a mely az elnököt, a vizsgálóbirót s az -alügyészt s az egész ottani társadalmat. Hittek a vérvádban, hirdették a -zsidók bűnösségét, szentnek tartották a zsidó gyerek tanuskodását, -féltek attól, hogy a gyerek idegen szemek elé s idegen befolyások alá -kerül s azért összebeszéltek és elhatározták, hogy a gyereket ki nem -eresztik körmeik közül. - -A mikor a gyereket Kozák őrmester augusztus 23-án kivezette a fogház kis -ajtaján: a kis ajtó előtt ott várta a vármegye várnagya Henter Antal -személyében. A gyerek fogta batyuját, a várnagy fogta a gyereket s vitte -magával a vármegyeházba, a fogháztól alig száz lépésnyire s elzárta a -külső világtól tökéletesen. - -Igy rendelte a kormányzó alispán. - -Zoltán János volt a hatalmas alispán. A vármegye egyik előkelő, ősi -nemes és birtokos családjának ivadéka. Emberszerető, jóravaló, művelt -ember, de a ki a vérvádban határtalanul elfogult volt. Akkor nem -érintkeztem vele. Megtudtam, hogy védő hivatásom miatt nagy ellenszenvet -érez irántam. Később országgyülési képviselőnek választották. A -törvényhozásban egy pártra kerültünk. Megismerkedtünk s nagyon -megkedveltük egymást. - -Ő rendelte tehát el, hogy a várnagy vegye át a fiut s zárja el a -világtól. - -Volt-e ehhez joga? - -Dehogy volt. Csak hatalma volt. Erőszak, a mit mivelt. Nyugodt időkben -cselekedete a büntetőtörvénybe is beleütközött volna, ha a gyerek szülői -panaszt emelnek. De akkor nem voltak nyugodt idők. A közönség, a -biróság, a vármegye tisztikara, a sajtó egyhangulag s izgatottan -követelte, hogy a tanuhoz zsidók ne férhessenek. A fiu apja s mostoha -anyja börtönben volt, öreganyja tehetetlen agg falusi zsidó asszony. -Ezek szavára ugysem hajtott volna senki. Én ugyan mint védő, tettem -kisérletet a belügyi kormánynál, hogy a nyilt törvényszegésnek szabjon -határt s a fiut a vármegye eressze szabadon. Sőt javasoltam, hogy ám a -fiuhoz ne eresszenek zsidókat, de legalább előkelő fővárosi -közintézetben helyezzék el, a hol hamis tanuságra mesterkélt ügyességgel -nem készitik elő. Az én kisérletemnek sem lett sikere. Előterjesztésemet -a kormány elutasitotta. - -A várnagy kezére került a fiu. Ő vette családja körébe. Nála volt -lakása, élelmezése, ápolása. A várnagynak egy kisebb fia s egy nagyobb -lánya voltak játszótársai. A várnagy gondoskodott oktatásáról is. -Kezdetben László János, utóbb Orsóvszky Gyula katholikus tanitók voltak -oktatói. A magyar nyelvtanra, számtanra, a nemzet történetére s egyéb -elemi tantárgyakra gondosan tanitották. A fiu figyelemmel s kedvvel -tanult. - -Mi a várnagy? - -A várnagy rég idők maradványa. Latin neve a régi időkben castellanus. -Minden vármegyének volt központi székvárosa, minden székvárosnak volt -erőditett része. Ezt a részt várnak hivták. Rendesen a várban volt a -vármegye székháza. A székházban tartották a birósági üléseket s a -köztanácskozásokat, annak földszinti vagy földalatti helyiségeiben -voltak a börtönök is. Minden székháznak megvolt a maga katonai -személyzete. Tiszti huszárok, gyalog hajduk, sürgönyhordó huszárok, -börtönőrök. - -Ostrom és háboru esetén mindezek hadi szolgálatot is végeztek. Ezek -tisztje volt a várnagy. Ő gondoskodott lakásukról, ellátásukról s a -rendről és fegyelemről. Háborus időben a várkapitány, béke idején az -alispán parancsa alatt állott. Szerepe és hatásköre kisebb volt, mint a -tiszté, de nagyobb volt, mint az altiszté. Régi czime ma is megvan, de -hatásköre csak a székház felügyeletére s gondozására s a kevés számu -tiszti huszár és hivatalszolga ellenőrzésére terjed ki. Inkább a -hagyomány, mint a közszükség tartja fenn a várnagyi intézményt. - -Henter Antal, a várnagy, negyven éves életkoru férfiu. Kerek képü, -kipödrött bajszu, pandur alaku. Valóságos katona-természet. A kik -fölötte állanak: azok iránt engedelmes; a kik alatta állanak: azokkal -paczkáz. Sok természetes észszel, egy csomó pajkos ösztönnel. Leleményes -és szolgálatra kész. Inkább vidám természetü, mint komolykodó. Nem rossz -lélek. Magasabb iskolákat nem járt. Ugy látszik, csak az elemi -oktatásban részesült. - -Neki kellett a fiuból végleges és egész tanut teremteni. Olyan tanut, a -kivel a vérvád pörét a nyilvánosság elé, a védők elé lehessen hozni. - -Alkalmas férfiunak bizonyult. Nevelési módszere tökéletes volt. - -Megismertetem ezt a módszert, csak a fiu ellátásának külső körülményeit -jegyzem föl először. - -A fiunak nem volt vagyona. Szülőinek se volt. Szülői egyébként is -börtönben ültek. Közpénzből őt tartani nem lehetett, hiszen törvénytelen -volt fogságban tartása. A várnagytól nem lehetett várni, hogy csekély -hivatalos fizetéséből a fiut ingyen tartsa. - -Szerencsére akadt gazdag magyar főur, Erdődi gróf Pálffy János -személyében, a ki gondoskodott eltartásáról. Havonként 80 koronát -küldött a fiu számára az alispán kezeihez. Az alispán 1883. évi -augusztus 6-án elküldte hozzám a pénzről számadását. Egyszerü számadás. -Havonként élelmezésre 30 korona, a tanitónak 20 korona. A többi pénz -ruhára, mosásra, tanszerekre, világitásra. - -A várnagy ily külső körülmények közt vette munkába a fiu lelkének -átalakitását. - -Hogy ez a lélek minő alkatu, minő természetü volt, mikor az ő kezére -került: azzal a várnagy elméletileg nem törődött. E fölött nem -elmélkedett. Ez irányban nem nyomozott. A macska minden elmélkedés, -minden különös tanulmányozás nélkül ösztöne szerint az első -szempillantásban tudja, hogy melyik állat az ő biztos zsákmánya s miként -lehet azt gyorsan megejteni. Igy van a józan és természetes eszü várnagy -a kezére bizott gyerekkel. Csak a czélt jelöljék ki neki határozottan. - -Zsidóval, idegennel, ismeretlen urral vagy nem urral nem szabad a -gyereknek beszélni. Az alispánhoz elmentek könyörögni a gyermek mostoha -anyja, nagyanyja s rokonai, engedje meg, hogy a gyereket láthassák, vele -beszélhessenek, fejét megsimogathassák. Elutasitotta őket. Heumann -Ignácz, a védő, azon buzgólkodott, hogy a zsidó pap időnként oktathassa -a vallásban. Ezt se engedték meg. S a várnagy oly óvatos, oly pontos -volt abban, hogy a gyereket a zsidóktól elzárja, hogy tiz hónap alatt -még Goldstein János szabó se beszélhetett a fiuval, pedig a vármegyeház -földszintjén volt műhelye, boltja és raktára. Ugyanott, a hol a gyerek -lakott és játszadozott. Holott ezt a Goldsteint a vármegye urai egyenes -lelkü, bátor, nyilt embernek ismerték s nagyon kedvelték. De hát ő is -csak zsidó volt. - -A fiura tehát nem lehetett hatása másnak, csak a várnagynak. Azt -tehetett vele, a mit akart és tudott. Tetszése és ügyessége szerint -idomithatta át lelkét. Ideje is volt hozzá elég. Senki által meg nem -zavart tiz egész hónap. - -A mennyire lehetett, gondosan kipuhatoltam, minő volt a gyerek -természete. - -Mostoha anyja félénknek, sőt gyávának tartotta. A tiz-tizenkét éves -gyereket gyakran sirásra fakasztotta, sőt megfutamitotta anyja szerint -hat-hét éves bátor parasztgyerek is. De a ki gyáva: az gyakran makacs -is. A gyerek, miként szülői elmondták, otthon makacs, konok s -visszafeleselő volt. Kiváltképen mostoha anyjával szemben. Néha hirtelen -fellobbanó s indulatos. Anyjához egyszer kést vágott, másszor baltát. -Sulyos sebet ejthetett volna rajta. Ez tizenegy-tizenkét éves korában -történt. A mikor a várnagy kezére került: épen betöltötte tizennegyedik -évét. - -A gyerekkor jelleme azonban nem fontos. Gyakran az ifjukoré se. A -gyereknek nincs még jelleme, csak természete, mely gyorsan s néha igen -nagy mértékben változik. Szerencsére ritka eset az, hogy a férfi jelleme -olyan legyen, a minő volt a gyerek természete. Hiszen a gyereknél -többé-kevésbbé megvannak még az állatvilág erkölcsei. Ravaszság, -tettetés, hazudozás, kegyetlenség, önzés, hivalkodás, hizelgés, dacz. - - -III. - -(A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó vallást. – -Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat.) - -A várnagy ösztöne azt sugta, hogy a gyerekkel először is meg kell -utáltatni a zsidó vallást s azután a zsidóságot. - -A várnagy nem ugy oktatta a gyereket, a hogy a nevelők, oktatók, tanárok -szokták. Nem hozzáfordult, nem neki beszélt, nem elején kezdte tanait -hirdetni, nem rendszeresen folytatta előadásait. Igy alig tudott volna -boldogulni. - -Hanem gyüjtött össze társaságot, ha más nem akadt, saját családját. S -abban a társaságban pajkos észszel elkezdtek a zsidóság fölött -tárgyalni, elméskedni, gunyolódni. Koldus, csavargó nép a zsidóság. -Ütik-verik, üldözik, utálják minden országban. Kikergetik mindenünnen, -kikergetik nemsokára Magyarországból is. Egyik gunyszó a másik után, -egyik durva elmésség követte a másikat. S a társalgás igy folyt -naponként reggel, délben, estennen. - -Nem a gyerekhez szóltak, hanem előtte beszéltek. Ott volt a társaságban. -Hallott mindent és szomju kis lelke mohón nyelt el mindent. A hanyagság -látszatával otthagyták előtte a zsidógyülölő ujságokat is. A gyerek jól -tudott irni, olvasni. Az ujságokban is csak azt látta, a mit mindenkitől -hallott. A zsidóság ócsárlását. Százszor hallotta a várnagy barátaitól, -a megyei huszároktól, a tanitóktól, a tiszti irnokoktól s a bejáró -iparosoktól, hogy mind futó bolond az, a ki zsidó marad a mai világban. -Annak jóllétben, becsületben, köztisztességben része nem lehet. Annak -sorsa: közmegvetés és boldogtalanság. - -Igy érlelődött meg a gyerekben: megvetni a zsidót s elhagyni a -zsidóságot. A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson kijelenti, hogy abban -egészen biztos, hogy ő zsidó semmi esetre nem marad. Sok nyilatkozata -különösen érdekes. - -A junius 20-iki tárgyaláson hidegen szemébe mondja apjának. - -– Nem akarok többé zsidó lenni. - -A vádlott zsidók sorban ott ülnek a padon egymás mellett. Apja, Sarf -József, rájuk mutat. S különösen rátereli a gyerek figyelmét a hosszu -szakálu ősz, öreg Jungerre s azt kérdi: - -– Hát nem sajnálsz, ha engem felakasztanak? Nem sajnálod ez embereket, a -kik itt vannak, mint vádlottak? Mit vétett neked ez az ősz ember? - -– Ejh, mit törődöm én ezekkel a rongyos zsidókkal! - -Ezt feleli a gyerek s aztán vállat vonva hidegen elfordul a -vádlottaktól. - -Ime, a gyerekben a zsidók megvetése. Ime, »a rongyos zsidó« szólam, a -várnagy társaságának a gyerek előtt mindennapi szavajárása. - -Azt kérdé apja. - -– Imádkozol-e te minden nap? Hadd látom, van-e rajtad cziczesz? - -Ez a cziczesz nyakba vetett szalag a felsőruha alatt. A mellény alól -kilóg a két vége. Hagyományos szokás az óhitü zsidóknál. Vallásos -buzgóság jele, mint sok keresztyénnél a keresztviselés. Apja odamegy -gyereke mellé s meg akarja nézni, van-e cziczesze. - -A gyerek durczásan elfordul s igy felel. - -– Nem vagyok én ló, hogy rajtam nyakló legyen! - -Ime, a zsidó vallás iránti megvetésnek mindennap hallott egyik pórias -gunyszava. Nyakló! - -A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson következő szóváltás folyt le az -apa és fiu között: - -– Mi annak az oka fiam, hogy te ezt a mi vallásunkat ugy megutáltad? - -– Micsoda vallást? - -– Hát a zsidó vallást. - -– Az az oka, hogy megutáltam. - -– Kell lenni valami okodnak. Ha valaki felakasztja magát vagy beleugrik -a Tiszába: okának kell lenni. - -– Nem akarok zsidó lenni! - -– Csak van valamely eredete, hogy nem akarsz zsidó lenni? - -– Megutáltam. - -– Mióta utáltad meg? - -– Mióta itt vagyok a vármegyénél. - -– Miként utáltad meg? - -– Most olyan idő van Magyarországon, hogy épen csak ki nem kergetik a -zsidókat. Fenének kell igy a zsidóság! - -– Nem hiszed te azt. - -– Hiszem. Tudom. - -– Hiszen te törsz a zsidók vesztére. Majd ugy jársz, hogy a ki másnak -vermet ás: maga esik bele. - -– Hát akkor benne leszek. - -– Hát fiam, Hámán történetét tudod-e, a ki megakarta öletni a zsidókat, -azután utóbb mégis őt akasztották föl? - -A gyerek vállat von s elfordul. Félvállról feleli: - -– Hát felakasztanak! - -Később azt kérdi tőle egyik védő: - -– Ki beszélte azt, hogy a zsidókat kiüzik Magyarországból? - -– Az ujságban olvastam. - -– Milyen ujságot olvasol? - -– Olvasok én többet. Függetlenség, Budapest, Nyirvidék, Szabolcsi -Közlöny: ez a nevük. - -Valóban mindez ujság tajtékzó dühvel szította akkor a zsidók ellen a -gyülöletet. - -Csaknem szóról-szóra közlöm a biróság tárgyalási jegyzőkönyvéből e -szóváltást. Hogy nyájas olvasóm lássa, miként fordult el a gyerek lelke -a zsidóságtól, s a szülők vallásától. És lássa a szóváltásból azt is, -hogy e gyerek, a ki ekkor tizennégy éves és néhány hónapos volt, épen -nem volt tompa elméjü vagy hülye. Lelkének átidomulásában saját eszének -is volt szerepe. - -De a várnagy sejtette, hogy a zsidóság megutálása még nem elég a czélra. -A gyerek feladata az, hogy a vérvád tanuja legyen. A tanunál pedig -czélszerü, hogy a mit állit, azt legalább maga higyje el. Ha nem igaz -is, a mit állit, de ő maga tartsa azt igaznak. - -A vérvádterjesztő urak közt mindenki tudta azt, hogy a gyerek Solymosi -Eszter megölését nem látta. Aggódtak is a miatt, vajjon a válságos -napon, a nyilvános tárgyaláson nem áll-e el vallomásától, nem tér-e -vissza a valódi igazsághoz. Azért zártak el mellőle mindenkit, a ki -lelkiismeretét fölébreszthetné. Azért kellett vérébe oltani a hamis -tanuságot s azért kellett benne rendithetlen meggyőződéssé tenni a -vérvád valóságát. - -A zsidóság megutálásának műveletét befejezték nála az év végéig. -Augusztus 23-tól deczember 31-ig. Az 1883-ik ujévkor már szinte tombolt -benne a zsidóság elleni gyülölet. Most már bele kellett és lehetett -verni a vérvád hitét is. A kit gyülöl és utál az ember, arról könnyen -elhiszi a rosszat, habár az képtelenség is. S a gyerek elhitte. - -Apja azt kérdi tőle junius 27-én: - -– Honnan tudod te, hogy a zsidóknak keresztyén vérre van szükségük? - -– Én most sem tudom, de vannak nagy zsidók, a kik kikeresztelkedtek s a -kik azt mondják, hogy szükségük van rá. Nagy papok is mondták ezt nekem. - -Egyik védő, Heumann, később azt kérdi a fiutól: - -– A sakterek miért ölték meg a leányt? - -– Törvényükben van, hogy szükségük van keresztyén lány vérére. - -– Honnan tudod ezt? - -– Hallottam beszélni. - -– Kitől? - -– Nagy papoktól. - -– Zsidó papoktól? - -– Nem azoktól, hanem keresztyén papoktól. Hallottam, hogy ők kikeresték -a bibliából, hogy ez a vér szükséges a zsidóknak. - -Másik védő, Friedmann, azt kérdi a fiutól: - -– Csak egy papot nevezz meg, a kitől hallottad. - -– A katholikus pap Nyiregyházán. Tőle is hallottam, - -Nem tudom, ki volt akkor a nyiregyházi római katholikus pap, nem -ismertem. Tanuként való megidéztetését nem tartottam szükségesnek. -Elégnek gondoltam, ha csupán annyi bizonyosodik be, hogy a gyerekkel -elhitették a vérvád valóságát. Hogy kiknek segélyével s miként hitették -el: az már nem fontos dolog. A szóváltásból kétségtelen, hogy a várnagy -társaságában a gyerek ottlétekor egyszer-másszor ott volt a pap is vagy -legalább valaki, a kit a gyerek katholikus papnak gondolt. Szegény -falusi zsidó gyerek előtt nagy ur a katholikus pap. Kezet csókol neki -uton-utfélen a falu örege-apraja. A mit előtte ilyen nagy ur beszél: azt -el lehet hinnie. - -Ugy vélem sok jelből, hogy a tanugyártók egyelőre ennyit elégnek -tartottak. - -Ha a gyereknek félig paraszt nyelven, félig hivatalos nyelven -megalakitják, megszövegezik vallomását; ha ő azt tökéletesen megtanulja -s mindenki előtt hiba és fennakadás nélkül folyékonyan el tudja mondani; -ha hitté, meggyőződéssé szilárdul nála a vérvád, a keresztyén szüz -vérének szertartásos szükségessége s ha végül megveti és megutálja a -zsidóságot és a zsidó vallást: ez valósággal elégnek látszott arra, hogy -a vérvád koholói a fiut jó és biztos tanunak tekintsék a maguk -czéljaira. - -Az 1883-ik évi január, február hónapig más irányban nem is törekedtek -lelkét eltorzitani. Ettől kezdve azonban a gyerek tanuságát még -biztosabbá kellett tenni. - -A vérvádkoholók három nagy erősségre támaszkodtak. Az egyik az volt, -hogy a holttestusztatás be van bizonyitva. A másik az volt, hogy a -csonka-fűzesi orvosok szerint föltétlenül bizonyos, hogy a holttest nem -Solymosi Eszter. A harmadik erősség a fiu látása és tanuskodása. - -Ám a holttestusztatás januártól kezdve, a mikor Smilovics is magához -tért s a tiszalöki vallatásokról lehullt a lepel, ostoba mesének -bizonyult. - -A csonka-fűzesi orvosok tudományát is tökéletesen eltiporta az egyetemi -tudósok éleslátása. Ők megállapitották, hogy kora, fejlettsége, -rothadási fokozata s egyéb tünetei szerint a holttest csakugyan Solymosi -Eszter lehetett. Sőt Szakolczai Julcsa, Zurányi Kálmán és Szücs János -tanusága elég fenyegetőnek mutatkozott arra nézve, hogy az a holttest -nem is lehet másé, csupán csak Solymosi Eszteré. - -Most még csak az kellene, hogy a gyerek vonja vissza vallomását s mondja -el őszintén, kik és miként vették, oktatták, kényszeritették rá a -vallomásra: akkor aztán teljes lesz a vérvádkoholók kudarcza. Akkor ők -ugy állanak a világ előtt, mint bünös szövetség tagjai, a kik oktalanul -kezdték, bünösen folytatták, s ostobán végezték a vérvád nagy pörét. - -De hát van-e erkölcsi lehetőség arra, hogy a gyerek megtántorodjék s -elálljon a lelkébe oly tökéletesen beedzett tanuságtól? - -Van. - - -IV. - -(A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A gyerek -kigunyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja ruháit.) - -Szembe kell állania édes apjával. Apja, az öreg Sarf József nyers -modoru, de egyenes gondolkozásu és eszes ember. Fiát határtalanul -szereti. Még bűnös tanuskodása daczára is szereti. Ezt a szeretetet -megérzi az a gyerek, a mikor majd apja előtte áll. Megérzi még akkor is, -ha apja daczos lenne hozzá. A gyerek szivéből ugyan a tanugyártók -kimostak, kilugoztak már mindent, hitet, hűséget, kegyeletet, vallást, -buzgóságot, a mi abba a szivbe a szülői háznál berakodott. De hátha -maradt abban a szivben valami mégis az apa tekintélyéből, az apa iránt -való szeretetből? Hiszen a gyermeki lélek valósággal csak két hatalmat -ismer. Az istent és a szülőt. Hátha mégis van annak a gyerek tanunak -szivében egy titkos redő, egy láthatatlan kis fészek, melyben ott -lappang még a szülő szeretetének egy szikrája, melyet se a rablógyilkos -irnok és a szilaj csendbiztos a nagyfalui éjszakán, se az ügyes várnagy -és szövetségesei a vármegyeház pajkos társalgásai közt nem tudtak -kioltani egészen. S hátha az a szikra majd a nyilvános tárgyaláson az -apa kemény, de szerető szavára ki talál pattanni? - -Bizony az meglehet. - -Azt a szikrát tehát egészen ki kell oltani. - -Ördögi terv. A gyerekkel meg kell utáltatni saját jó édes apját. A -szeretet helyébe gyülöletet és megvetést kell ültetni. A törvény és a -tisztesség ugyan azt parancsolja, hogy a gyereket még igaz ügyben se -használják apja ellen terhelő tanunak. Sőt a törvény egyenesen -parancsolja, hogy a gyereket föl kell világositani, hogy apja ellen joga -van minden vallomástól tartózkodni. De mindegy. A gyülölet, megvetés és -utálat érzelmeivel oly szilajjá kell a gyerek lelkét tenni, hogy az -hidegen és bátran beszéljen apja ellen, habár szava akasztófára juttatja -is apját. - -Bizony sikerült ez a terv egészen. Annyira, mint a franczia királyfinál. - -A királyfi nyolcz éves volt. A hagyomány szerint a lélekmérgezés tervét -a királyfi ellen magasabb értelmiségü ember, Hébert jakobinus gondolta -ki s vad és durva lelkü ember, Simon, a varga, hajtotta végre. A -végrehajtás eszközei is vad eszközök voltak. A korbács, a szeszes ital, -a testi-lelki gyötrés, a rémités. Sarf Móricznál, a ki tizennégy -esztendős volt, ezek az eszközök talán nem vezettek volna czélra. Itt a -pajkosság, a dévaj társalgás, a pórias elmésségek és gunyolódások s a -gyermek lelkében szunnyadó hiuság, nagyralátás s henye uraskodási vágy -ösztönének szenvedélylyé fokozása voltak a végrehajtási eszközök. A -várnagy nem volt durva ember, mint a varga s vérszomjas se volt, mint a -jakobinus, de ügyesebb lélekbuvár volt mind a kettőnél. Betyáros -pajtáskodással ejtette meg a gyerek-tanu lelkét. - -Ő is itatta borral a gyereket, de nem részegségig, hanem csak mulatság -okából és mértékével. Elvitte a gyereket sétálni, kocsikázni, szinházba. -Nyiregyháza mellett Sóstó nevü fürdő és kiránduló hely van, ünnepnapon -czigányzene szól benne, elvitte a gyereket oda is. A várnagy lassanként -mintaképe lett a gyönge éretlen gyereknek. Ép ugy dalolt, káromkodott és -elméskedett, mint ő. Ép ugy szidta, ép ugy nézte le s gunyolta ki a -zsidót, mint ő. Lassanként apjáról is csak ugy beszélt, mint a várnagy. -Apja is csak »rongyos zsidó«. Azt is sorsára kell hagyni, ha -felakasztják is. Azzal is örökre szakitania kell a gyereknek, ha ember, -ha ur akar lenni s ha mintaképét, a várnagyot, megközeliteni vagy elérni -akarja. - -Mindezt igazolja a nyilvános tárgyalás. - -Hetykén, félvállról, lenézőleg beszél apjával. - -Mindjárt az első napi tárgyaláson, a mikor az öreg Sarf nyugtalankodott -fia vallomása közben s bele-beleakart szólni beszédébe, a gyerek azt -mondja apjának: - -– Ha csöndesen nem viseli magát: beviszik a dutyiba. - -Ime, a beléoktatott gunyolódások! - -Azt kérdi tőle apja: - -– Azt akarod te, hogy én is örökös rab legyek? - -A gyerek vállat von s azt feleli: - -– Hát az lesz. Bánom is én! - -Szemébe mondja apjának e szót: - -– Maga hazudik! - -A szegény óhitü zsidóknál a szülők és gyermekek nem ugy beszélnek -egymással: »maga« – hanem mint az ókor irásai tanitják s mint napkeleten -ma is szokás, ugy szólitják egymást: »te«. Az öreg Sarf gunyt és sértést -lát a »maga« szóban s azt kérdi fiától: - -– Hát én csak »maga« vagyok teneked? - -A fiu gunyosan feleli: - -– Hát azt mondjam »méltóságos ur«? - -A »méltóságos ur« czim illeti meg Magyarországon a főispánokat, a -vármegyék kormányzóit, a császári és királyi kamarásokat, a legmagasabb -biróság tagjait és tanácselnökeit. Alig képzelhető el: mekkora -csufolódás rejlik abban, ha egy szegény vagyontalan zsidót, egy foltozó -vargát »méltóságos ur«-nak czimeznek, hogy a tömeg röhögését előidézzék. - -Valóban a gyerek gunyos elmésségére a törvényszéki közönség kiröhögi az -apát. - -A gyerek a negyven napos tárgyalás alatt soha ki nem ejti száján e szót: -»édes apám«. Pedig 14 hónap óta nem látta. - -Azt kérdi az öreg Sarf a gyerektől junius 20-án: - -– Olyan rossz apád voltam én neked, hogy engem már nem is akartál látni? - -A gyerek azt feleli: - -– Mi hasznom van abból? Jobb, ha nem ismerem! - -Ime, a lélekmérgezők irtóztató munkája! Kiirtani a szivből a szülők -iránt ott élő minden szeretetet s azután a gyerek eszét arra gyakorolni -be, hogy fontolja meg éretten: van-e haszna abból, ha apját megbecsüli -vagy pedig nincs? - -Ha van haszna belőle: becsülje meg. Ha nincs haszna belőle: vesse meg. A -gyermek vonzalma, szeretete a szülők iránt áruczikk. Ha van értéke a -piaczon, van becse az élet zsibvásárján: akkor megőrizzük. Ha nincs -értéke, ha nincs becse: akkor ellökjük magunktól. A minek a háznál -hasznát nem látjuk, azt ki kell söpörni, mert az már csak szemét. - -Az óhitü, szegénysorsu zsidó vallásos, mélyen hivő, áhitatos. Üldözött -életében egyedüli vigasztalása a multnak szent hagyománya. Egyedüli -bölcsesége a tizparancsolat. Tiszteljed apádat és anyádat, hogy -hosszuéletü légy a földön. Egyetlen fajt se ismer a történet, melynél a -családi kapocs erősebb volna a szülők és gyermekek közt, mint a -zsidónál. Az élet a legfőbb jó s életét hosszabbitja meg, a ki szülőit -megbecsüli. Erre tanitják a gyermeket először s ezt csöpögtetik vérébe -állandóan. Ez az életnek a legmagasabb s egyuttal a legszebb igazsága. - -És most a fiu azt mondja apjának: nem ismerlek, nem akarlak ismerni, -mert nincs abból semmi hasznom, hogy te vagy az apám. - -Fönséges és szomoru jelenet történt a junius 20-iki tárgyaláson. - -A szegény zsidó, ha halottja van, megszaggatja ruháit. Ez volt szokás -Mózesnek és a királyoknak és a nagy prófétáknak korában is. Háromezer -évnek szent hagyománya tartja fenn e szokást a zsidóknál. Mély értelme -van e szokásnak. A ruha tisztesség, a rongyos ruha elhagyatottság. A -tisztes ruha bizonyos disze az életnek. De a kinek halottja van: az -elvesztette életének örömét s akkor már az életnek külső disze se ér -semmit. Ezt jelenti a ruhának megszaggatása. - -Azt mondja az öreg Sarf a fiának: - -– A tizparancsolathoz tartsd magad, még ez ideig zsidó vagy! - -A fiu daczosan azt feleli: - -– Nem vagyok zsidó! - -Az apa szemei előtt elborul a fényes nap világa. Fia tehát már elhagyta -ősi hitét, hűtlen lett a szülői ház vallásához. Ime, elvesztette fiát -egészen. Rettenetes fájdalom rohanja meg lelkét. Megtántorodik. Oda -botorkál ülőhelyére, a vádlottak padjára. Leül, összegörnyed, fejét -térdeire hajtja. A másik pillanatban fölemeli fejét, erős balkezével -lehasitja ruháját a nyakáról. A közönség néma. Valami érzés nyomja -szivét. Az erős szövetü fekete ruha szakitása zajt okoz a csöndben. Az -elnök megrázza a csöngettyüt s oda szól feddőleg az apához: - -– Mi az, Sarf! Maradjon nyugodtan, mert különben kivezettetem. - -Az apa rá se néz az elnökre, csak mély hangon mormolja: - -– Nekem halottam van, azt gyászolom. - -S kitörnek könyei. Zokog az erős férfiu. A gyerek hátratekint, hogy -lássa, mit csinál apja. Azután csaknem nevetve fordul az elnök felé, -diadalmas arczczal, mintha azt akarná mondani: ugy-e, derék gyerek -vagyok? Ugy-e, legyőztem a zsidót, noha apám? - -Sohase feledem el e jelenetet. Mélyen meghatotta még a tárgyalóterem -zsidógyülölő nagy közönségét is. Meg van örökitve e jelenet a -jegyzőkönyvben is, noha oly halványan és ügyetlenül, hogy alig ismerni -rá. - - -V. - -(Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, -hogy ő urrá lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják -lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság -minden. – Az agy is átalakul.) - -– A gyerek hát megutálta apját. Az ember azt gondolná, hogy a várnagy -bölcsesége véget ért s hogy ezzel már a gyerek a vérvádkoholók számára -teljesen el van készitve jó tanunak. De hátra volt még két dolog. Az -emberi lelket arra nézve, hogy magát igy vagy amugy elhatározza, sokféle -indok mozgatja. Az indokok közt leghatalmasabb a hiuság s a jövő -fölismerése. - -A gyerek lelkében meg kellett rajzolni azt a képet, a jövendőnek azt az -alakját, hogy mi vár rá, ha megmarad jó tanunak. És meg kellett -rajzolni: mi vár rá, ha zsidó marad s a vármegye leveszi róla kezét. - -Százszor hallotta a gyerek társalgás, poharazás és séta közben a -várnagytól. - -– Lásd Móricz fiam, ha megmaradsz a mai jó erkölcsödben, belőled is -vármegye ura lesz. Nem kell rongyot szedned, nem kell nyomorognod, -uton-utfélen nem üt-dob-rug minden dibdáb ember. Tudod-e, mi a vármegye -ura? - -Tudta ezt már az éles figyelésü gyerek. Elég módja volt látni a -vármegyeház udvarán. - -Jön a szegény ember, jön a falusi paraszt igazságért. A kapu küszöbén -már leveszi kalapját. Megsüvegel tisztviselőt, irnokot, hajdut, -mindenkit egyaránt. Tisztességgel, alázattal beszéli el panaszát s kéri -igazságát. A vármegye ura pedig foghegyen, pattogva beszél vele még -akkor is, a mikor megadja igazságát. S mily alázatosan köszöni azt meg a -paraszt! Pedig hiszen kijár neki az igazság. - -Mindennap látja ezt. S a természet minden törvénye azt a vágyat kelti -föl szivében: minő jó lenne vármegye urává lenni, a ki parancsol és -gondtalanul él! - -– Lehetsz fiam, lehetsz, ha az uraknak kedvükben jársz. - -Ezt hallja mindenkitől, a ki oda juthat közelébe. - -Néha kétsége támad. Nem buta, kell kétségének támadnia. S kétségeinek -természetesen hangot is ád, egyszer-másszor a várnagy előtt, a ki iránt -föltétlen bizalommal van. - -Ezt a kétséget le kell győzni, el kell némitani, ki kell irtani. - -A várnagy beviszi a fiut a vármegye levéltárába, a hol az ország -kormányzóinak, a minisztereknek leveleit őrzik. Ott a kiváncsi gyerek -megnézi a leveleket, azok irásmódját, pöcsétjét, aláirását, boritékját. -Megjegyzi magának jól. Az iratok ide-oda adásánál még segit is a -levéltárosnak. - -Ily levéltári látogatás alkalmával egykor miniszteri leirat kerül kezébe -véletlenül. Beletekint s látja, hogy az ő neve fordul elő benne. Mi -lehet ez? El kell olvasnia. A leirat a belügyminisztertől jön. Alak, -aláirás, pöcsét, minden rendben van. Azt irja a belügyminiszter, az -ország hatalmas kormányzója a vármegyének, hogy gondoskodni fog róla s -állást kap, ha jól viseli magát, a vármegyénél. - -A gyerek szeme megcsillan az örömtől. Kérdezősködik és dicsekszik. Az -iratot kikapják kezéből. Álnok komolysággal megfeddik, hogy ez a leirat -hivatalos titok volt, neki nem lett volna szabad látnia. Kikergetik a -levéltárból. - -Mindegy. Ő most már tudja, a mit tudnia kell. A várnagy tehát és barátai -igazat mondtak. Belőle hát ur lesz, vármegye ura. Vége minden -kételkedésnek. Csak jól kell magát viselnie, csak jó tanunak kell -maradnia. - -Ártatlan őszinteséggel beszéli el a gyerek a junius 27-iki tárgyaláson, -hogy a megyei levéltárban a berakni való iratok közt olvasta a -belügyminiszteri rendeletet, a melyben meg volt irva, hogy róla -gondoskodva lesz a megyénél. S később a tárgyalás folyamán a -keresztkérdésekre hetykén adja elő: - -– A belügyminiszter egy rendeletet adott ki, melyben azt mondta, hogy ha -jól viselem magamat, el fog tartani s leszek valami itt a megyénél. - -– Ki mondta ezt neked? - -– Magam olvastam a levéltárban. - -Természetesen egy szó se igaz az egészből. A belügyminiszter ilyen -leiratot nem intézett a vármegyéhez s a fiu ilyen leiratot nem olvasott. -A kormány a végtárgyalás közben, a mikor a fiu vallomása nyilvánossá -lett, hivatalos kijelentéssel czáfolta meg s jelentette ki valótlannak a -fiu állitását. - -A kormánynak igaza volt, de a fiunak is. Ő álokiratot olvasott, melyet a -levéltárban oda csempésztek eléje. Valami furfangos iródiák készitette. -Ez is méregkeverés volt a fiu lelkének megbóditására. Ezért vitték őt -látogatóba a levéltárba s ezért vezették őt be a levéltár titkaiba. Nem -jutott eszükbe, hogy ő ezt valamikor a nyilvánosság előtt ki is -fecsegheti. - -Vagy pedig nem törődtek vele, ha eszükbe jutott is. Csak a tanuskodás -legyen jó, manó vigye a többit. A várnagyi elmék ily apróságokkal nem -foglalkoznak. - -A jövendő egyik alakja ime elég fényesen képződött ki a gyerek -ábrándjaiban. A másik alakja sötét volt és gonosz, – egészen visszája a -fényesnek. E szerint a zsidók a gyereket halálra keresték, vérét -szomjazták, s ha kezükbe jut: kegyetlenül el fogják pusztitani. - -Vajjon-e gondolat önmagától támadt-e a gyerek elméjében? - -Nem lehetetlen. A fiunak volt emlékezete, itélőtehetsége és -lelkiismerete. Jól tudta, mi történt vele a nagyfalui éjszakán, miként -erőszakolták rá a vérvád vallomását. Jól tudta azt is, hogy ebből -mérhetlen szenvedés hárult a zsidókra. - -Voltak pillanatok, még az időben is, melyet a várnagy kezén töltött, a -mikor magához tért s megmozdult lelkiismerete. Barcza Dani, debreczeni -csendbiztos szelid fondorkodással befurakodott a várnagy barátságába, -hogy titkon beszélhessen a fiuval. Annak ezt mondta a fiu: - -– Ha igazat kell mondani, én nem láttam semmit, én Solymosi Eszter -megöléséről semmit sem tudok. - -A megmozdult lelkiismeret bizonyára azt mondta a fiunak: nagy bűnt -követtél el! - -A mindennapi beszédből s a vallásos oktatásból ezerszer hallotta kis -kora óta, hogy a bűnért meg kell lakolnia a bűnösnek. - -Esze, itélőtehetsége inthette őt, hogy a zsidók ellen követte el a bűnt, -a megtorlást hát a zsidóktól kell várnia. - -Azt kérdi tőle apja nyilvános tárgyaláson: - -– Ha kijársz, miért mégysz te mindig vagy a várnagygyal, vagy a -hajduval? - -– Azért, mert a zsidók megölnének, hogy ellenük vallottam. - -– Hogyan, miért akarnának e miatt megölni? - -– Ha nem akarnának megölni: miért jöttek be husvét első éjszakáján a -megyeház udvarára? És most is, mikor ez a tárgyalás kezdődött, akkor is -azt mondták nekem, hogy rám akarnak törni. - -Ez a szóváltás nagy világot derit erre a kérdésre. Nem lehetetlen, hogy -a zsidók boszujától való félelem a lelkiismeret önálló megmozdulásából -is támadhatott, de bizonyos, hogy a félelmet kivülről is beléültették és -gondosan ápolták és fokozták. - -A várnagy mint tanu a biróság előtt igy nyilatkozik: - -– Husvét táján éjjeli 11 és 12 óra közt három idegen embert láttam a -vármegyeház udvarán. Hogy kik voltak, nem tudom. Hogy zsidók voltak-e, -bizonyosan azt se tudom. Néhányszor közibük lőttem, mire elmenekültek. -Azt hiszem, nem egyébért jöttek oda, hanem csak azért, hogy Móriczot -ellopják. - -Hallatlan és furcsa eset s igy előadva még elég ártatlan is a végső -eredményben. - -A vármegyeház kapuja éjjel be van zárva, de azért három ismeretlen ember -oda be tud és be mer menni, hogy a gyereket ellopja. Vajjon honnan lopja -el? Talán a vármegyeház udvarából? Dehogy onnan. Hiszen a gyerek nem az -udvaron hál, mint a kutya, hanem a várnagy belső lakásában, tollas puha -ágyban. Hogy lehetne azt onnan ellopni a gazda, az asszony, a gyerekek -és a cseléd szemeláttára? - -Azután a vármegyeház kapuja alatt fegyveres őrség tanyáz, rendes -időközökben egymást fölváltva. Miként ereszthetné ez be éjnek éjszakáján -az idegen embereket, holott a vármegyeházban hivatalok, pénztárak, -levéltárak vannak? Ha pedig nem ugy rendelte be őket készakarva: miként -lehetett volna az, hogy a katonailag szervezett és vezetett őrség észre -ne vegye a besurrankodókat? - -A várnagy is alszik már éjfél felé. De azért rögtön észreveszi, hogy -három idegen ember van az udvaron s Móriczot akarja ellopni. Rögtön -kezeügyében van a pisztoly s közibük lövöldöz. S a lövöldözésre eltünik -a fegyveres őrség, kinyilik a bezárt kapu s kényelmesen elillan a három -merénylő. Nem üldözi őket a várnagy, nem megy utánuk az éjjeli őrség s -másnap se tart vizsgálatot se alispán, se szolgabiró, se járásbiró, se -rendőrkapitány. Sőt hivatalos jelentés se érkezik egyikhez se. - -Hanem a zsidógyülölő hirlapok nyomban tele vannak azzal a tudósitással, -hogy a zsidók az elmult éjjel betörtek a vármegyeház udvarára, Sarf -Móriczot, a félelmes tanut el akarták sikkasztani, de a várnagy -éberségének sikerült meghiusitani a bűnös merényletet. - -Természetesen egy szó se igaz ily alakban az esetből. - -Hanem igaz az, hogy három embert fölkértek vagy fölbéreltek a -közreműködésre. Kaftánnal testükön, zsidós kalappal fejükön hárman éjjel -bementek a sötét udvarra; a pajkosságra birt őrség beeresztette őket, a -gyereket fölriasztották álmából, »nézd a kutya zsidók, téged akarnak -elrabolni«, – a gyerek álmából fölriadtan látta is őket az udvarra néző -ablakon át, – »de én tőlem ugyan el nem visznek«, – uczczu talpra, -pisztoly a házban, utánuk! A gyerek hallotta a lövéseket s látta az -orvok eliramodását. - -Az orvok nyomban jóizüen itták meg a játék áldomását Andrikovics -kocsmájában. De a megriasztott gyerek lelkében ott maradt az égető -gondolat s a fojtó félelem, hogy most már ő a zsidóktól örökre és végkép -elszakadt, őt a zsidók mulhatlanul elemésztik, menedékét, élete -megóvását csak a várnagytól várhatja. Természetesen csak akkor és csak -azért, ha megmarad jó tanunak. - -Még egy éjszakát készitettek ilyet a gyerek számára. - -Junius 19-én kezdődött a nyilvános tárgyalás. Szabály ide, szabály oda: -az elnök elhatározta, hogy a gyereket az első napon fogja tanuként -kihallgatni. Nehogy a tárgyalás részleteiből elszivárogjon hozzá valami, -a mi bódultságából fölébressze. Sietni kell vele. Hadd lássa a világ, -hogy a nagy perre, a vérvád támasztására volt alap. - -Milyen jó lenne, ha a tárgyalási nap előtt való éjszakán ujra el akarnák -lopni a zsidók a gyereket. - -Nos, hát megtörtént. - -Junius 17-én és 18-án már megtelt a város hirlapróval és -hirlaptudósitóval. Volt ezek közt egy nagyon tehetséges és buzgó fiatal -iró: Tóth Béla. Apja is a kiválóbb nemzeti költők egyike. Az ő irói -működése is feltünt már akkor s husz év mulva, a mikor e sorokat irom, -még mindig hirlapiró s a mellett országosan ismert s olvasott jeles iró. -Szinte természetes, hogy ő a gyerek tanitóját föl akarta keresni s a -gyerek szorgalma, sikerei, erkölcsi s értelmi állapota felől kikérdezni, -hogy lapjának a gyerek egyéniségéről érdekes tudósitást nyujthasson. - -A tanitó Orsóvszky Gyula. Ott lakott a vármegyeház közvetlen -szomszédságában, a megyeház tövéhez épitett épületben. Ebben volt a -katholikus elemi iskola. Tóth Béla maga mellé vette Weisz Julián -hirlapiró társát, 18-án késő délután fölkereste a tanitót, hogy -kikérdezze. A tanitót azonban nem találta otthon, hanem ott talált három -idősebb s fiatalabb nőt. Ezek előtt elmondta látogatásának czélját s -egyuttal átadta nekik látogatójegyét, melyre neve s állása rá volt -nyomtatva. Kimenet egy perczig megáll társával az udvaron beszélgetni s -beszélgetés közben mindketten a vármegyeház magas hátulsó falára -tekintettek. A fal az udvarra nézett. - -Ez történt délesti hét óra tájban. A két férfi előző napon, 17-én -vasárnap délután hat óra tájban is volt már ott, ugyane czélból. A -tanitót akkor se találták otthon. - -A három nő volt: Szokolovszky Mária, a tanitónak, Orsóvszky Gyulának -felesége, azután özvegy Spissák Antalné, születési neve szerint Klein -Sarolta, végre ennek leánya Spissák Hedvig, Szabó Endre felesége. Ott -laktak az udvarban s a vidéki műveltebb nők közé tartoztak. - -A három nőnek feltünt a két hirlapiró. Tegnap is itt voltak, ma is itt -voltak. Ma épen estefelé. Nézegették a vármegyeház hátulsó magas falát. -Vajjon miért voltak itt ismételve? Miért nézegették azt a magas falat? -Mi van azon néznivaló? - -Valami rejtély van a dologban. A két ember ismeretlen. Bizonyosan zsidó -mindkettő. Igaz, hogy csak egyik volt zsidó, de ők ugy látták: mind a -kettő az. Sőt testvéreknek látszanak. Kétségtelenül rosszban törik a -fejüket. Sőt tervük egészen világos. Holnap kezdődik a nagy per -tárgyalása. A Móricz tanu holnap árulja el a zsidókat. Ezt meg kell -akadályozni. A tanut még az éjjel vagy el kell lopni, vagy el kell -emészteni. A kapun át hozzájutni nem lehet. Ott a fegyveres őrség. Csak -a hátulsó falon és a tetőn át lehet éjszaka bejutni. Meg kellett tehát a -falat nézni, mekkora hágókötél kell hozzá. Igaz, hogy a zsidók -megmondták, miért tették a látogatást. Sőt látogatójegyet is hagytak -ott. De a zsidóknak nem kell hinni. Ravaszok, furfangosak. - -A három asszony mind ebben nagy bölcsen megállapodott. Napszállta után -az esti szürkületben tudtára adják az esetet a várnagynak. A várnagy -nagy sebbel-lobbal intézkedik. Tudatja a bajt a gyerekkel. De ne féljen -a gyerek, a vármegye megőrzi őt. Nosza, nyargaljon futár a városházához -is. Mig a közbiztonság emberei megérkeznek: az alatt előkészitenek egy -hágókötelet, hosszut, alkalmasat. Megmutatják a gyereknek. Ime, ezzel -akarták őt a zsidók az éjjel ellopni. Mutatnak neki egy bezárt -szardiniás szelenczét is. Ebben van a dinamit, melylyel a gyereket a -holnapi tanuskodása előtt el akarták pusztitani. Azonban megérkezik a -városi csendbiztos: Kovács Lajos, néhány szál fogdmeggel. Megérkezik a -polgármester is. Valamennyi beszél a gyerekkel s figyelmezteti a -fenyegető veszedelemre. A nagy, hivatalos emberkészség nyomozást, -vizsgálatot, házkutatást tart, pedig már öreg este van, sőt éjszakának -is beillik. Keresik a merénylő zsidókat. Fölkutatják a vármegyeházat, -pinczéket, padlásokat, hátulsó helyeket és szögleteket. Átmennek a -szomszéd katholikus iskolatelepre is s ott is tűvé tesznek mindent. -Mindezt a gyerek tudtával és szemei előtt, rettentő hivatalos -komolysággal. S azután, mikor befejezik a hűhót: oda állitanak két -csendőrt, a gyereket reggelig őrizni, a mikor majd a törvényszék előtt -meg teheti vallomását. A gyerek nem alszik reggelig. - -Igy történt bizony ez. - -A birósági jegyzőkönyv csak halvány képet nyujt ez esetről. Henter, a -várnagy, csak ugy adja elő az esetet, hogy este félkilencz óra tájban -jelentették nála, hogy a katholikus iskola udvarán két zsidó ólálkodik. -Ő mindjárt nem ment át, de voltak, a kik elfutottak a városházához ez -esetet jelenteni s onnan Kovács Lajos csendbiztos és a polgármester is -odajött, átkutattak mindent, nem találtak semmit, de éjszakára -csendőröket állitottak a megyeház udvarára. - -Körülbelül ennyi van a jegyzőkönyvben s ezen kivül még a három asszony -tanuvallomása Tóth Béla és társa látogatásáról. - -Vajjon tudhatta-e a gyerek, hogy mindez üres hűhó, csuf fondorkodás, -ravaszul végrehajtott jelenet az ő félrevezetésére? Tudhatta-e, hogy ez -is csak az urak és a várnagy furfangos ármánya az ő lelke ellen, mint -volt a husvéti éjszakán történt lövöldözés? Vajjon fölmerülhetett-e a -gyerekben a kétségnek még sejtelme is, mikor az ő mintaképe a várnagy, -azután a város polgármestere és csendbiztosa s a hajduk és csendőrök -serege végezi együtt a komoly hivatalos cselekményt s értesiti őt arról, -hogy épen ő róla háritják el az életveszélyt? - -Igy vezették nyomban a biróság elé, hogy álljon elő tanuvallomásával. - -Előállt. Az élő lelkek természete az, hogy más vallomással nem állhatott -elő. - -A nagyfalui éjszakán gyötréssel és rémitéssel rátukmálják, eszére -erőszakolják a hamis történetet. Azután elzárják. Azután uraskodó, henye -életmóddal s pajkos társalgással fölélesztik s nagyranövelik -büszkeségét, hiuságát, nagyravágyását. Megutáltatják vele a zsidóságot. -Kiirtják szivéből a szülői ház vallása iránt való vonzalmat és -kegyeletet. Lenézést, megvetést és durva érzéketlenséget növesztenek -lelkében apja iránt. Elhitetik vele, hogy ha jó tanu lesz, a nagy gróf, -a magas kormány s a hatalmas vármegye urrá teszi egész életére, a zsidók -pedig halálra keresik s a keserü kínok végzetét késziték számára. -Tanuvallomását pedig megirják s megtanultatják és elszavaltatják vele -százszor a várnagy előtt, a vizsgálóbiró előtt, az alispán és -törvényszéki elnök előtt s a királyi alügyész s az összes bizalmasok -előtt. - -Azt mondhatná valaki: negyven napig tartott a tárgyalás – ily hosszu idő -alatt visszatérhetett a gyermek az eredeti igazsághoz. - -De a gyerek az egész idő alatt is el volt zárva a világtól. Nem -férhettek hozzá se a védők, se a szülők, se mások, a kiknek szava, -tekintete, fölvilágositása fölszaggathatta volna a béklyókat, melyek -lelkét megkötözték. Az egész tárgyalás alatt csak ugy a várnagy -hatalmában volt, miként a tárgyalás előtt. - -Azt is kérdezhetni: miként lehet az elméből a valóság képét kitörölni s -helyébe a hazugságot beedzeni? - -A kérdés méltó. A természet nagy titkára utal ez a kérdés. A könnyelmüen -vagy komolyan elhatározott s végrehajtott hazugság mindennapi tünet. A -jellem gyöngeségének s az elme mozgékonyságának eredménye. De Sarf -Móricz hazugsága nem efféle. Az övé az ő megmérgezett lelkében valóságos -meggyőződéssé alakult át. - -Lehető ez? - -Igen is lehető. Az agy csodálatos szövetü szerv, de mégis csak olyan -testi szerv, mint kezünk, lábunk. Kezünk mozdulata ütés, fogás, -tapintás; agyunk mozdulata gondolat, érzés, eszme. S a hogy kezünket -állandó gyakorlás által bizonyos mozdulatra vagy erőfeszitésre különösen -alkalmassá tehetjük, ép ugy lehet tenni az agygyal s a mi tőle függ: a -gondolkozással és jellemmel is. Különös gondolatot, érzést, képet, -képzetet lehet beléültetni s különös és állandó gyakorlással benne meg -lehet erősiteni. Költők, bölcsek, hitvallók hiába beszélnek csodáról és -isteni befolyásról. Vannak az életnek még föl nem fedezett titkai, de -azok se csodák. Hogy az agy minő munkát végez, mikor gondolatot szül -vagy befogad: ép ugy nem tudjuk, mint a vadember nem tudja a bezárt -zsebóránál, hogy az belül min és miként dolgozik. Csak azt látja és -tudja, hogy dolgozik. A gyerek agya az egy éven át folytatott egyirányu -ráhatástól abban az irányban fejlődött ki, torzult el s erősödött meg, a -melyben mesterei, a méregkeverők vezették. Abban az irányban a vérvád -képének, a gyilkosság hamis vádjának meggyőződéssé kellett benne -erősödni. - -* * * - -A nagy per végén a gyereket nem akarták kiadni kezemre. A vérvádkoholók -ujabb mesét gondoltak ki s a gyereket arra is föl akarták használni. A -kormány segitségével elértem végre, hogy a gyereket a vármegyétől -megkaphattam. - -Vallomásáról sohase beszéltem vele. Egyetlen szóval se kérdeztem tőle: -mi történt vele egy éven át. Jobban tudtam én, mint ő. Előadása mindig -zavart okozhatott volna azon a képen, melyet gondos figyeléssel róla és -mestereiről alkottam. - - - - -ESZTER HALÁLÁNAK TITKA. - - -I. - -(A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy -Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – -A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait.) - -Jogtudó vagyok, védő voltam a nagy perben, iró vagyok, szeretek -buvárkodni a lelkekben s megfigyelni a természet tüneményeit. Ime nagy -tünemény áll előttem: a szegény leánykának különös elsikkadása. Nagy -jogi kérdés kerekedik e tüneményből, annak megoldásában közreműködni -tiszti kötelességem. Vajjon elgondolható-e, hogy ne foglalkoztam volna -Eszter halálának titkával s hogy elmém egész erejével ne törekedtem -volna azt földeriteni? - -Különös feladata lett volna ez a vizsgálatnak, a vizsgálóbirónak és -társainak. De ők éretlen észszel s elfogult és pajkos elmével hamis utra -s ostoba fordulatokra terelték a nyomozást. Ott keresték a titkot, a hol -azt megtalálni nem lehetett, a hol azt megtalálni minden furfang és -erőszak mellett se voltak képesek. - -Az itélő biróságnak ez már nem volt különös feladata. Ez a biróság már -nem azt kereste igazán: miként tünt el a leányka, hanem csak azt kellett -keresnie, hogy a bevádolt zsidók bűnösök-e vagy ártatlanok a leányka -eltünésének kérdésében? - -A mint meggyőződött arról, hogy nem bűnösök: ki kellett mondani utolsó -szavát, meg kellett hoznia itéletét s egyebet cselekednie nem volt -szabad. Az állam nem azért tart biróságot, hogy az a lelkek titkát -fürkészgesse s a természet tüneteit magyarázgassa. Mások dolga ez. - -Talán első sorban az én dolgom s most arról adok számot, minő eredményre -jutottam buvárlataimban. - -A csonka-fűzesi holttest az eltünt lányka holtteste. Ma az eszlári -vérvád nem lobogtatja már a lelkek tüzét. Ma higgadt és tiszta elmével -lehet az esetet meggondolni. S a tiszta elme a kétségnek még árnyékát se -engedheti magához férkőzni. Az a holttest Eszteré. - -Április 1-én folyam partján tünik el a lányka. Junius 18-án -hetvenkilencz nap mulva alsó folyásának egyik partján lányka holttestét -veti föl a folyam árja. Az eltünt lányka minden ruhája ott van a -holttesten. Az eltünt lányka utolsó cselekménye föstékvásárlás volt. Az -a fösték is ott van szokott falusi módon keze csuklójára kötve a -holttesten. Volt különös ismertető jele életében: a lábán levő hegedés -nyoma, melyet a tehéntiprás okozott. Ezt a jelet is megtalálja az előre -megmondott helyen három igaz tanu: Szakolczai Julcsa, Szücs János és -Zurányi Kálmán. Ha tehát vizi halott kiléte biztos lehet valaha a -világon: ezé a halotté tökéletesen biztos. Alak, nagyság, arcz, szem: -mindez azonos. - -Azonban furfangos elmék, tudatlan emberek kétséget támasztanak. Hátha -idősebb nőé az a felbukkant holttest? Hátha az csak néhány nap óta -került a vizbe? – De velük szemben áll a természet igaz törvénye, melyet -képzelgő tanu és tudákos szakértő ki nem mozdithat helyéből. A holttest -csontja, némely épen maradt nemi részének fejletlensége, érettségi -szőrének csak kezdetleges mutatkozása mind megfelel az eltünt lányka -korának és fejlettségének. S a holttesten talált hullaszappan föltétlen -bizonyossággal igazolja, hogy annak hosszu időn át kellett vizben lenni. -Annyi időn át, a mely épen megfelel a lányka eltünése s a holttest -felbukkanása közt lefolyt időnek. Hullaszappant emberi elme, emberi -tudomány, emberi műszerszám néhány nap alatt késziteni nem tud. Ahhoz -csak a természet ért a maga műhelyében. - -De a furfangos elme tovább is vonaglott. Hátha fondor lelkek csempészték -valahonnan azt a holttestet s hátha bűnös kezek öltötték rá Eszter -ruháját? - -E nyomon botorkált a vizsgálat s más véget természetesen nem érhetett, -mint a mit ért: a kudarczot. Egyetlen tárgyi jelet se tudott erre nézve -felkutatni. Minden vallomás, a mit erre összehozott, kinzásszülte -valótlanságnak bizonyult. Az emberek, a kik ezt cselekedték volna, -tökéletes másuttlétet – alibit – igazoltak. És végre az élő Eszter -különös lábjegye s a holttestnek hullaszappana minden tanu és szakértő -ellenkező nyilatkozatát csuffá teszi. - -S mindezek fölött még van egy mindennapi nagy igazság. A vizsgálatnak -csak ott lehet és csak ott szabad valami rendkivüli titkos megoldást -keresni, a hol az egyszerü, természetes, mindennapi megoldás teljesen -hiányzik. Ha a vizsgálat biztos nyomokra bukkant volna, hogy az élő vagy -a holt Eszter máshová jutott s nem a Tisza csonka-fűzesi partjához vagy -ha biztos nyomokra jutott volna, hogy a csonka-fűzesi holttest kié-másé -s honnan-máshonnan származott, ha nem az eltünt lánykától: csak akkor -lett volna szabad neki a hullacsempészet pajkos ötletéhez folyamodni. - -Hol van hát az eltünt lányka, ha nem a Csonkafűzesnél? - -Kinek a holtteste tehát a csonka-fűzesi, ha nem az eltünt lánykáé? - -Erre a két kérdésre a vizsgálat meg se kisértette a komoly feleletet -megtalálni. - -Solymosi Eszter élete tehát elveszett. Enyészetnek indult tetemét száz -tanu és orvos látta, vizsgálta, bonczolta, temette. - -Vajjon mikor veszett el? - -Akkor, a mikor az élő szemek elől eltünt. Április 1-én délután vagy -estennen, vagy éjszaka. Ez a természetes megoldás. Ez felel meg a józan -felfogásnak mindaddig, mig ellenkező biztos tünet nincs. Itt pedig -nincs. - -A zsidók meg nem ölték. Ezt tisztán látta az elfogult birák esze is. - -Hiszen gyilkos erőszaknak jele nem volt testén. És azután a mikor -megölhették volna: arról az időről minden vádlott másuttléte tökéletesen -bebizonyult. És ezen felül száz meg száz nagy ok tiltja ez esetben a -vérvádszerü gyilkosságnak még gondolatbeli lehetőségét is. Ezt is -tisztára belátták még az elfogult birák is. - -A józan felfogás szerint a Tisza vizébe fult. Annak közelében járt -utoljára, annak vize vetette föl élettelen holttestét. Más természetes -megoldás nem lehet, minthogy másra utaló nyom és tárgyi tünet nincs. - -De hát miként jutott a vizbe elevenen vagy halottan? - -Három eset lehető. - -Vagy véletlenül esett bele. Vagy külső erőszak lökte bele. Vagy -öngyilkos szándékkal jutott bele. - -A véletlenre nem utal semmi nyom. Útja, mikor a boltba ment s onnan -hazament, egy darabig a Tisza közelében volt ugyan, de mégis oly távoli -s oly biztos út volt, hogy arról a Tiszába be nem csuszhatott, be nem -szédülhetett s ha megtörtént volna is, a partképződés miatt könnyen -kimenekülhetett volna. A véletlenre hát semmi sem utal, sőt minden -időbeli, helyi és személyi körülmény ugyszólván kizárja azt. - -Külső erőszakra sem utal semmi nyom. Szegény cselédnek, fejletlen -lánynak nem lehet boszuálló, életére törő gyilkos ellensége. Vagyoni -önzés nem üldözi. Kincset, örökséget senki se áhit tőle vagy utána. -Őrült nemi szenvedély az egyszerü falusi egészséges idegü nép közt -erőszakoskodó rajongással nem ostromolhatja őt nyilt utczán, lakott -házak között, fényes nappal. S aztán nyoma maradt volna ennek, zaj -támadt volna belőle s végül vagy előbb vagy utóbb hasonló kisérlet jelei -mutatkozhattak volna a faluban vagy a környéken. - -Bizony nincs itt más természetes megoldás, csupán az, hogy a szegény -lányka lelkére egy szempillantásig iszonyu sulylyal rányomakodott az -élet, közel volt a Tisza csöndes folyása; ember nem volt, ki szemmel -kisérte volna, se közel, se távol s abban a pillanatban keserü szivvel -jajszó nélkül önkényt átengedte nehéz életét a könnyü halálnak. - -Minő könnyen kinyomozhatta volna ezt a birói vizsgálat az első napokban! -Hiszen az a szegény lányka s az ő együgyü lelke nem volt még ravasz; nem -volt tettető se az élettel, se a halállal szemben. Ha önkényt -választotta a halált: erre elszánva kellett lennie. Ha el volt erre -szánva: ennek jelét kellett adnia. Könyben szóban, panaszban, kimondott -sejtelemben bizonyára adta is jelét. Mindenből azt látom, hogy a falu -népe eleintén arról volt meggyőződve, hogy szándékosan ölte magát a -Tiszába. Jól tudta ezt a vizsgálóbiróság is. De ez a biróság -belekeveredett a vérvád rögeszméjébe s vakon, siketen, konokul, se -látni, se hallani nem akart mást, csak a vérvádat. Az öngyilkosság -nyomait nem földeriteni, hanem inkább eltaposni, megsemmisiteni -törekedett. Tisztán látom s azért határozottan állitom ezt. Az iratok -bizonyitják, hogy a közönségnek az öngyilkosság esetéről fenforgó -véleményét jól ismerte a biróság, de ugyanazok az iratok még kirivóbban -bizonyitják, hogy ebben az irányban még se nyomozott, még se -puhatolódzott egy perczig se. - -A mikor már a lakosság minden csöpp vére tele volt a vérvád gyülöletes -meséjével: akkor már késő lett volna a tüzetes nyomozás. Akkor már -mindenki Vámosi Julcsa anyjának mintájára felelt volna: - -– Hogy lehetett volna az a szegény lány öngyilkos, ha már bizonyos, hogy -őt a zsidók megölték? - -Azonban a természetes igazságok nem ugy röppennek el az életben, mint a -madarak a levegőégben, hogy nyomot ne hagynának maguk után. A -vizsgálóbiró minden óvatossága és furfangossága daczára is az igazság -eleven nyomai, habár szétszórtan és töredékesen is, megmaradtak. - -Keresgéljük össze e nyomokat. - -A mint a vizsgálóbiró a vérvád ostoba alkotmányát összeállitotta: e -szerint Eszter meggyilkolását déli 11 és 12 óra közt hajtották végre a -zsidók. Előbb nem tehették, mert a lányka 10 óra után indult el hazulról -a boltba s 11 óra és 47 percz előtt visszamenőben a zsinagógához nem -érhetett. De a gyilkosság később se történhetett, mert a vádlott metszők -déli 12 órakor már házigazdáiknál Taubnál és Ziszmannál ebédeltek. Az -időbeli körülményeket igy sütötte ki a vizsgálóbiró. - -Szinte bizonyos, hogy az időbeli körülmények ily összeállitása hamis és -önkényes. Ez összeállitás arra irányult, hogy a lánykának a zsinagógához -jutása déli 12 óra előtti időre essék. Huri Andrásné azt vallotta -először, hogy tőle a boltba 10 óra után 30 perczkor indult el Eszter. -Tőle Kohlmájer boltjáig mintegy 3 kilométer a távolság, tehát kis -termetü lány rövid lábu lépéseivel mintegy 45 percznyi gyaloglás. Nem -siető, nem is őgyelgő, hanem közönséges gyaloglást kell fölvennünk. -Visszafelé a zsinagógáig több mint 2 kilométer. Ez is 30 percz. Tehát, -ha Eszter sehol meg nem áll, nem késik, nem várakozik, nem beszélget: -akkor 11 óra 47 perczkor csakugyan odaérhet visszamenő utjában a -zsinagógához. - -Ámde betért Lánczi Gábornéhoz: nem hozat-e valamit a boltból. Bizonyára -beszélgettek néhány perczig. Azután ugyanazzal a kérdéssel betért -Csordás Gábornéhoz. Néhány perczig ott is folyt a beszélgetés. Falusi -parasztasszonyoknál már ez a szokás. Talán máshoz is betért, de -megbizást csak e két ismerős asszony adott neki. Bizonyos, hogy a -boltban is kellett néhány perczig késnie, mig rá került a sor s mig a -boltos Huriné föstékjét, Láncziné gáliczkövét és Csordásné patkószegét -előszedte s becsomagolta. Azután sokfélekép be van bizonyitva, hogy -visszamenőben Rózenberg Hermanék előtt találkozott testvérnénjével -Zsófival, vele megállt és beszélgetett s azután ment tovább a zsinagóga -felé. A zsinagógához tehát déli 12 és fél óra előtt nem érhetett még a -vizsgálóbiró által összehordott adatok szerint se. - -De a tanuk szerint még akkorra se érhetett oda. A vizsgálóbiró helyszini -szemléje szerint Rózenberg Herman háza Sarf József lakásáig vagyis a -zsinagógáig 10 percznyi gyalogló távolság, közel egy kilométer. Már -pedig Rózenberg kapuja előtt délutáni 1 órakor találkozott a lányka -Zsófi nénjével. Ezt állitja a törvényszék előtt Solymosi Zsófi, -Rózenberg Rozi és Vámosi Julcsa, a kik a találkozásnál jelen voltak s a -két lánytestvér beszélgetését hallották. Solymosi Zsófi ugyan habozott -eleintén az időpontra nézve, Vámosi Julcsa pedig példátlan szülői -kegyetlenségre utóbb elállott vallomásától, de Rózenberg Rozi mindig -szilárdul ezt állitotta s utóbb a keresztkérdésekre Solymosi Zsófi is -szilárdul ebben állapodott meg. - -A szegény eltünt lányka élete folyása tehát délutáni 1 óráig egészen -bizonyos. Ettől kezdve mesterkélt homály borul életére. A homályt a -vizsgálóbiró idézte elő. - -Ki kellett volna puhatolnia, vajjon Eszter hazament-e Hurinéhoz s -átadta-e neki a föstéket? Azután átadta-e Lánczinénak a gáliczkövet és -Csordásnénak a patkószeget? A vizsgálóbiró elmulasztotta ezt. Terveibe -nem vágott az ily irányu nyomozás. Mert ő csak azt akarta bebizonyitani, -hogy Esztert már 11 és 12 óra közt megölték a zsidók. Azért kellett -minden mást homályba burkolnia. - -De azért a homályban is vannak fölcsillámló pontok. - -Csordás Gáborné időközben meghalt. A nagy per nyilvános tárgyalását nem -érhette meg. Tehát nem szólhatott arról: megkapta-e a lánykától a két -krajczár ára patkószeget. A lányka utolsó szavai felől nem intézhettünk -hozzá kérdést. - -Lánczi Gáborné született Kaszala Teréz lelke fenekéig telve volt a -vérváddal s a gyilkosság hitével. Csak ugy omlott belőle a zsidók elleni -gyülölség. Ő nem vallotta meg, de nem is tagadta el, hogy az 1 krajczár -ára gáliczkövet megkapta. Erről nem beszélt egyáltalán. - -Én pedig azt hiszem: mind a ketten megkapták portékájukat. Annálfogva -hiszem ezt, mert ha a szegény lányka ezeket át nem adta volna: -holttestének csonkafűzesi felbukkanásakor ezek is éppen ugy benne lettek -volna a csuklójára kötött kendőben, mint a hogy Huriné föstékje benne -volt. - -A lányka szépen hazament. Mindenkinek átadta a magáét. Előbb a -szomszédasszonyoknak, azután gazdaasszonyának, Hurinénak. A szomoru -balsors csak ezután következett be. - -Szedjük csak össze azokat a tüneteket, melyek bennünket az eset ily -felfogására kényszeritenek. - - -II. - -(Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután ott -sirdogált a kut mellett, a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya, -testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik.) - -Hatalovszki András 23 éves életkoru, szép, nyulánk termetü, erős, -egészséges legény, Eszter eltünése idején Debreczenyi Mihálynál volt -szolga. Ennek háza közvetlen tőszomszédja Huriné házának. Kertjüket csak -hitvány kórókerités választja el egymástól. Egyik telekről a másikra -minden hangos szót meghallani, a keritésen keresztül a kertben mindent -meglátni. Hatalovszki is látott-hallott mindent. - -A törvényszék őt nem idézte be tanunak. - -A végtárgyalás folyamán egyik vasárnapon a Nyiregyháza közelében fekvő -Sima-tanyán pihentem s ott vendégszerető házigazdám, Klár Dezső, -jelentette, hogy Hatalovszki nevü legény óhajt velem beszélni s valami -fontos körülményre óhajt figyelmeztetni. - -A legényt magam elé bocsátottam s meghallgattam. Elmondta, hogy a -végtárgyalás részleteiről értesült s megtudta, hogy az eszláriak azt -állitják, hogy a szegény Esztert délelőtt 11 és 12 óra közt ölték meg a -zsidók. Ez nem igaz. Az ő lelke nem nyugodhatik meg ezen. Mert ő délután -két-három óra körül látta Esztert s hallotta, a mint vele Huriné -pörlekedett s különösen hallotta, a mikor Huriné e szavakat intézte -hozzá: - -– Estélig még háromszor is megjárhatod az utat a boltba. - -Gondos kérdéseimre elmondta még, hogy Huriné és a lányka feleseléséből -azt értette, hogy a lányka nem olyan festéket hozott a boltból, a milyen -kellett volna. Talán kéket hozott, holott Huriné feketével szokta háza -fala alját befösteni. Vagy talán megforditva. Azért küldte hát vissza a -boltba, hogy cserélje ki a festéket. - -Tünődtem: igaz lehet-e ez? A gyanakodás ragálya az én gondolkozásomat is -megkörnyékezte. Nem kérték-e föl e legényt e vallomásra? Nem fizettek-e -vagy nem igértek-e e vallomásért jelentékeny jutalmat? - -Nyomozásom eredménye az volt, hogy jelleme komoly, a munkát szereti, -gazdáival sohase volt baja; kocsmázni, duhajkodni nem szokott. Arcza -nyilt, fejét egyenesen tartja, szembe néz és megfontolva felel minden -kérdésemre, ifju kora miatt se lehet ravasz lélek. Nyugodtan és -határozottan állitotta, hogy őt lelkiismerete hajtja erre a vallomásra. - -Jól van. Most már lelkére kellett adnom vallomása fontosságát és -következéseit. - -Nagy szó, a mit kimond. Szembe áll vele az egész falu. Minden eszlári -tanu azon erőlködik, hogy azt bizonyitsa be, hogy a szegény Eszter déli -12 óra előtt odaért a zsinagógához s hogy déli 12 órára már vérét -vették. Most ő azt mondja, hogy délután 2–3 óra tájban is látta. Magára -zuditja az egész falut. Felbőszül ellene a vérvádkoholó egész szövetség. -Az eszlári urak, a vizsgálóbiró titkos tanácsa, a községi biró, a -törvényszéki elnök, a csendbiztosok, és szolgabirák. Ráfogják, hogy -hamis tanu. Meghurczolják mindenfelé. Ellene bujtják rokonait, -ismerőseit, barátait. Gondolja meg mindezt jól. Vallomása nagyon fontos -ugyan, de mulhatlanul mégse szükséges, mert a nélkül se itélhetik el a -zsidókat. A nélkül is kisül a buta és gonosz vérvád alaptalansága. Ha -mindezt meggondolva is megáll vallomása mellett: akkor bejelentem -tanunak a biróság elé. Különben nem. - -Gondolkodott a legény. Jól ismerte ő már az eszlári lakosság ama -részének elfogultságát és szenvedélyét, a mely Farkas Gábor biróra -hallgatott. Mert hiszen a lakosság többi része nyugodt volt s az egész -vérvádat kezdettől fogva az »urak« mesterkedésének tulajdonitotta. -Csakhogy ez a része szelid volt és békés. Ugy gondolkozott: a biróság -vette az ügyet kezébe, végezze el az! A másik rész azonban dolgozott, -futott, zajongott és fenyegetett s a legény épen e rész közepén -kénytelen maradni. Mit csinálhatnak hát ő vele? - -Gondolkodott a legény. Végre azt mondta: - -– Tegye az ur a mit jónak lát. Nincs nekem arra semmi vágyakozásom, hogy -én tanu legyek. Csak az urat akartam én felvilágositani arról, hogy én -mit tudok. Ha a biróság meghi tanunak: azt se bánom. Ott is megmondom az -igazat, mert én hitvány ember nem vagyok. Ha pedig meg nem hi, annál -jobb. - -Bejelentettem. A törvényszék megidézte s bizony megvallotta ő ott is, a -mit előttem fölfedezett s megmaradt vallomása mellett minden -keresztkérdés és faggatás daczára. - -Ez történt a junius 22-iki ülésen. Huriné kézzel-lábbal tiltakozott a -legény vallomása ellen. - -Igaz, hogy utóbb, hetek mulva ez a legény is módositotta vallomását. -Ujabb vallomásában a réginek határozott állitásai elmosódtak. Se az óra -szerinti időpontról, se a Huriné udvarán folyt feleselés személyeiről -már nem beszélt határozottan. Látszott rajta, hogy a tanukészitő gyáron -már keresztül ment. S ugy is volt. Andrikovics kocsmájában az eszlári -biró és emberei körülvették, tyukkal-kalácscsal édesgették, Eszlárra is -kivitték. Ott azután halállal fenyegették, ha vallomása mellett -megmarad. Tanukat állitottak ellene, hogy ő se nem látott, se nem -hallott semmit, otthon se volt azon a napon, hanem kint volt a mezőn -burgonyát ültetni. Igaz, hogy ez mind hamis tanu volt. De azért -lassanként rajta is erőt vett az élet nyugalmát követelő nyers ösztön s -annyira-mennyire megadta magát. Julius hó 8-án, nyilvános vallomása után -16 nap mulva odavitték az elnök lakására, ott is kecsegtették s -ijesztgették egy füst alatt s igy julius 9-én az elnök a birósági ülésen -ujra előhivta, hogy vallomását módositsa s lényegesen enyhitse. - -Előre láttam én ezt, szinte vártam. Nem is faggattam keresztkérdésekkel, -csak a mikor elvégezte tanuskodását, az ajtónál kimenet magamhoz -intettem. - -– Megmondtam én ezt hejh a Sima-pusztán. Kár volt legénykedned! - -Az egyenes arczu, nyilt, bátor tekintetü legény lehajtotta fejét, nem -nézett szemembe. Mégis szólt: - -– Nem tehettem másként. Hanem a mi igaz, azért mégis igaz! - -Arról, a mit első tanuskodásában erősitett, nem csak maga tudott. Erre a -tényre más tanu is volt. - -Ez Frenkel Sámuel 75 éves életkoru agg, beteg zsidó ember. Becsületes -előéletü s egyik lábával már a sir szélén áll. Miért mondana valótlant? -Ez eskü alatt azt vallotta a junius 22-iki ülésen, hogy ápilis 1-én -délután 4 óra tájban találkozott Hurinéval, a ki azt mondta neki: - -– Ma már másodszor küldtem be a leányt föstékért Ófaluba, nem tudom, hol -van oly sokáig. - -S hozzátette még a tanu, hogy Huriné e szavak után kissé haragosan ment -Ófalu felé a leányt keresni. - -Más jelenségek is vannak erre. - -Faluhelyen az éjjeli őrséget, az utczákra, házakra való éjjeli vigyázást -nem rendes fizetésü alkalmazottak teljesitik, hanem sorrendben házanként -köteles minden gazda éjjeli őrség gyanánt kiállani. Minden gazdára rá -kerül a sor a lakosság számához képest évenként négyszer-ötször s néha -többször is. Az őrség egyik csapatja éjfél előtt, másik csapatja éjfél -után ügyel az utczákra. A mig kocsma van nyitva, ideje nagy részét -természetesen ott tölti az őrség. - -1882 évi május végén, a mikor már javában folyt a vizsgálat -Tisza-Eszláron s mindenki csak Eszter eltünéséről s a zsidókról beszélt, -Debreczenyi Mihályra került az őrség sora. Ő szolgáját Hatalovszki -Andrást küldte ki őrnek, a ki társával együtt a késő esti vagy éjjeli -időben bevetődött Ziszmann Jakab kocsmájába. - -Az esetről, a biróság eljárásáról, a leánykának állitólag déltájban -történt megöléséről volt a szó. Hatalovszki akkor azt mondta, hogy ő -neki nem megy a fejébe ez az egész dolog. Ő biztosan tudja, hogy azon a -napon délután, uzsonnaidő felé, Eszter még otthon volt, jól látta, a -mint az ujfalui kutnál egy füzfa alatt sirdogált. - -Nagy szó volt ez akkor. Hallották e tanuságot maga Ziszmann Jakab, -azután felesége Groszberg Rozi, ezeken kivül Groszbergnek mind a két -növendék leánya, továbbá Varga Kata cselédleány s még egy szolgalegény, -a ki akkor másnál szolgált, de a tárgyalás idején, 1883 nyarán, épen -Debreczenyi Mihálynál szolgált. Hatalovszki e beszéde is a -végtárgyaláson kétségtelenül bebizonyult. S ez azért is fontos -körülmény, mert akkor még Hatalovszkit se a zsidók, se a vérvádkoholók -ilyen vagy amolyan vallomás érdekében nem ostromolták. - -Minő könnyü lett volna ekkor még elfogulatlan, okos vizsgálóbirónak az -öngyilkosság összes nyomait összeszedni! - -Pedig bizonyára tudta, hogy a szegény lányka közelállói se vérvádra, -hanem az öngyilkosságra gondolnak. Maga az édes anya, özvegy Solymosi -Jánosné is azt mondta, hogy Huriné, a mikor délután a lánykát kereste, -igy nyilatkozott előtte: - -– Elment a lelkem még ebéd előtt, de már nem tudok nyugodt lenni; a part -felé, a falu felé néztem. Nem tudom, de talán az isten öntötte belém, -hogy arra néztem. - -Igy van a birósági jegyzőkönyvben. A part, a melyről szó van, a -Tiszafolyam partja. Solymosiné szerint isten sugallta Hurinénak, hogy a -folyam felé keresse a szegény lánykát. Isten szokta fölébreszteni a -lelkiismeretet. - -Azonban Huriné a junius 21-iki ülésen maga is nyiltan beismerte, hogy a -leányka öngyilkossága volt első gondolata s hogy délután kereste a Tisza -partján a leányka nyomait. - -Groszberg Leó azt vallja a junius 23-iki ülésen, hogy másnap, április -2-án ment a községházhoz s útközben találkozott Solymosi Jánossal, -Eszter testvérével. Kérdi tőle: - -– Megvan-e már Eszter? - -– Dehogy van, dehogy van! Épen most is őt kerestem. A faluban egy ó-kut -van, azt néztem meg, nem abba ugrott-e. - -Ó-kutnak az olyan kutat nevezik, a melyet már nem használnak, a melynek -vizét valami ok miatt nem merik az emberek. Az öngyilkosok faluhelyen -ily kutban szokták magukat elemészteni. - -Ime a jelenségek, a melyek szerint anya, testvér, gazdaasszony, -szolgálatadó, mind arra gondolt először, hogy a szegény leányka önként -vetett véget életének. - -Kellett lenni okuknak, a mely miatt arra gondoltak. Oly jelentékeny -okuknak, a mely elhárithatlanul arra a gondolatra vezette elméjüket. - -Minden esetre feltünő, hogy már délután négy-öt óra tájban is arra -gondoltak. A mikor különös ok nélkül arra gondolniok szinte lehetetlen -volt. - -A leánykát Huriné délután is beküldi a boltba s a leányka nem jön haza -rendes időre. Vajjon miként lehet itt mindjárt öngyilkosságra gondolni? -Hiszen a lánykának anyja, két testvérje, több nagybátyja és nagynénje -van a faluban; a boltban is elkéshetett, rokonaihoz is betérhetett, -elfecseghette az időt. Hányszor megcselekszik ezt a cselédek! - -Ha alkonyatra, ha öreg estére se tér haza, ha még reggelre is elmarad: -akkor már nagy ok van a tünődésre, az aggodalomra. Akkor már valószinü, -hogy vagy megszökött s elhagyta helyét, vagy valami baj történt vele. -Akkor is először végig kell járni azokat a házakat, a hová a leány járni -szokott s ha sehol semmi nyoma, sehol senki nem tud róla: csak akkor -juthat az ember eszébe a Tisza vagy az ó-kut, az öngyilkosság esete. - -Huriné azonban rögtön öngyilkosságra gondol, isten azt önti belé, hogy a -part felé, a folyam felé nézzen. - -Mikor történt ez? - -Solymosiné azt mondja: délutáni 3 óra körül. Groszberg Leó azt mondja: 5 -óra körül. A többi tanu nem egészen határozott beszéde szerint négy-öt -óra tájban mehetett Huriné Ófalu felé a lánykát keresni. - -De hiszen ez még nem is lett volna feltünő késedelem a lánykától. Három -óra tájban még otthon pörlekedik vele Huriné. Azután a lányka a kút -mellett a fűzfa alatt sirdogál. A bolt oda-vissza másfél órai gyalogos -út. Tehát 5 órakor még a lányka nem késett, sőt előbb haza se érhetett. - -Miért jött hát az öngyilkosság gondolatára Huriné már öt óra előtt? - -Bizonyára azért, mert a lányka valami efféle szót ejtett ki ajkán. Vagy -azt mondta: ilyen életet nem birok tovább; – vagy azt mondta: jobb -meghalni, mint ennyit szenvedni; – vagy azt mondta: engem nem lát többé! - -Valami ilyes dolog történhetett. - -Igaz, hogy erről tanuk, jegyzőkönyvek nem szólnak. Ez hát csak föltevés. -Csakhogy ennek a föltevésnek rettenetes alapjai vannak a lányka az napi -viszonyaiban s lelkiállapotában. Lássuk ezeket. - - -III. - -(A leány elszántságának okai és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett és -dolgozott. – Asszonyának tanusága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk -szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok.) - -A szegény lányka lelkét bússá, komorrá, szomoruvá tették az utolsó napon -testi és lelki ráhatások. - -Télen át csizmában szokott járni, nyáron át mezitláb. Épen április 1-én -a nagy takaritás napján kezdte meg a mezitlábjárást. Változó napos hüvös -idő volt. A félév óta megszokott lábbeli nem takarta meztelen lábát. -Kétségtelenül fázlódott reggeltől fogva. Magában véve is kellemetlen -érzés ez. Kedvetlenséget okoz. - -Ez azonban falusi cselédlánynál önmagában nem nagy dolog. De az utolsó -napon nem is evett. Huriné bevallja a junius 21-iki ülésben, hogy az -napon nem főztek semmit, meleg ételhez nem jutottak. Természetesen a -nagy takaritás volt a főzés akadálya. De még hideg ételként is csak a -két kis gyerek kapott édes tejet. Ha Eszter is kapott volna: azt Huriné -semmikép el nem hallgatja. - -Tehát éhezett is. Fázott és éhezett. A mellett dolgozott egész nap, a -közpéldabeszéd szerint, mint a kutya s még az Ófaluba, oda és vissza -másfélóra járásnyira is be kellett futkosnia két izben is. - -Kétségtelenül eszébe jutott, hogy mi ezért az ő jutalma, fizetése? Egész -évre 15 forint és egy pár csizma. Igy vallották a tanuk: édes anyja s -szolgálatadó gazdaasszonya s mások. Tizenöt forint mai pénz szerint 30 -korona, alig 32 frank. Mennyi esik ebből egy napra? Négy krajczár vagyis -nyolcz fillér. Ez a koldusnak is csekély alamizsna. Nyolcz fillérért -egész istenadta napon fázni, éhezni s hajnaltól késő estig dolgozni: -sulyos végzet. A tünődés, a képzelődés s a keserüségszülte felfogás -szerint rosszabb helyzet, mint az állaté. A háziállatnak életöröme -mindenesetre több. - -S ha még jó arczot, édes szót, gyöngéd figyelmet, vigasztalást találna -asszonyánál! De az is még durva hozzá s egész nap szidja, piszkolja, -átkozza, kergeti. - -Igaz, hogy közfelfogás szerint erre okot adott a szegény lányka. A sütő, -főző, kormos edényeket, konyhaszereket meg kellett mosni. A miben -megmossák: arra való a mosóteknő vagy más alkalmas edény. A sütőteknő -egyáltalán nem arra való. Abban kel a kovász kenyérhez, kalácshoz. Abban -kormos edényeket mosni nem szabad, mert a benne maradt kormot, szennyet -fölveszi a tészta. A kenyérnek pedig tisztának kell lenni, mert istennek -az a legnagyobb adománya. S a szegény lányka erre mégse ügyelt. -Eltévesztette dolgát. A konyhaedényeket a sütőteknőben mosta meg. - -Bizony ez nagy tévedés. Pedig a szegény lányka egyébként nagyon jól -tudta, hogy e munkája ellenkezik a jó renddel. Nem is daczból, nem is -pajkosságból, nem is ostobaságból cselekedte azt, hanem mint mondani -szokták, az esze nem volt helyén. - -Hát a szegény lányka hibázott. Tessék azonban akárkinek egész napon át -éhezni, fázni, dolgozni s lótni-futni: isten angyala legyen bár, alig -kerülheti ki a hibázást. S most képzeljük ehhez a mérges, haragos, -örökké zsémbelő és káromkodó gazdaasszonyt. - -Huriné ilyen volt. Solymosiné mindenben egyetért vele s a nagy per egész -folyamán mindenütt menti s kezére adja a menekülő szót, de azt még ő is -megvallja a junius 29-iki ülésen, hogy Huriné »nagyon lármás« asszony. -Tudni kell pedig, mit jelent e szó a falusi nép nyelvén! - -Maga Huriné a junius 21-iki ülésen egyenesen beismer annyit, hogy az -napon megpirongatta a lányt, mert a kormos edényeket a sütőteknőben -mosta meg. S hozzátette: élesen szólt hozzá, nem tagadja, de – ugymond – -komolyan nem bántotta. - -»Komolyan nem bántotta«: mit jelent ez a szó? Bizonyára azt, hogy -sulyosan meg nem verte, kezét-lábát nem törte, fejét be nem szaggatta. -De ezen kivül igenis megtörténhetett, hogy vesszőt vett a kezébe s azzal -megfenyegette, talán meg is kergette. A különben is szomoru és csüggedt -lelkü lánynak ez is nagyban növelhette keserüségét és elszántságát. - -Emlitettem már, hogy Barcza Dani hires csendbiztos volt Debreczenben, a -hortobágyi róna betyárjai fölött. Elhivattam magamhoz, alakja, arcza, -beszéde nagyon megtetszett s megbiztam, hogy puhatolódzzék. Különösen -abban az irányban is, mely a szegény lányka öngyilkossága felé mutatott. -Más megoldást én nem találtam. S abban a nézetben voltam kezdettől -fogva, hogy ha másnak nem is, de Hurinénak kell erről valamit tudni. - -Barcza Dani fölkereste Hurinét saját házában. Beszélgetett vele -mindenről. Rávezette a szót Eszterre is. A lélekbuvár erős érzékével -figyelte az asszonynak arczát, hangját, szavait. Nem vett észre semmit. -Az asszony ügyesnek és kérges lelkünek mutatkozott. - -Beszélgetés közben a csendbiztos vastagocska spanyolnád pálczát vett -észre a mestergerendán s erre szegezte szemeit. Rögtön feltünt neki, -hogy az asszony megdöbbent. Fölállt a csendbiztos, levette a pálczát a -mestergerendáról s mintha játékból tenné: elkezdte azt kezében -suhogtatni s e közben mereven nézett az asszonyra. - -Az asszonynak elállt a szava. Rémület látszott arczán. - -A csendbiztos ezt mondta neki: - -– Lássa Huriné, ha ez a spanyolnád beszélni tudna: ez megmondaná, hova -lett Eszter. - -Az asszony megtántorodott s az asztalhoz esett ijedtében. Azután magához -jött egy pillanatra s kifutott a szobából. Többé nem mert a -csendbiztossal szóba állani. - -Igy jelentette nekem a találkozást Barcza Dani. S hozzátette: - -– Egész életemen át a gonosztévők megfigyelésével foglalkoztam s az a -szent igazság, a mit most mondok. Az az asszony kergette halálba -Solymosi Esztert s annak a nádpálczának volt valamely dolga a szomoru -esetben. Isten engem ugy segéljen! - -Azonban végre se bizonyitja semmi, hogy a lányt épen testileg -bántalmazta volna Huriné. A lelki gyötrés annál nagyobb volt. - -A szegény lányka lelki állapotáról a következő jelenségek szólnak: - -Rózenberg Rozi beszéli, hogy a lányka, mikor Zsófi nénjével az ő házuk -előtt délután egy órakor beszélt, szomoru volt. - -Rózenberg Herman és neje egybehangzólag beszélik a junius 25-iki ülésen, -hogy cselédjük Solymosi Zsófi április 1-én este, mikor arról volt már -szó, hogy a lányka nem ment haza, hanem eltünt, – azt mondta nekik: - -– Akkor is szomoru volt már, mikor beszéltem vele, de nem kérdeztem, mi -baja. - -– Miért nem kérdezted? – szólt gazdája. - -– Elég marha voltam, hogy nem kérdeztem. - -De egy kérdést mégis intézett hozzá. Vámosi Julcsa legalább a junius -25-iki ülésen ugy beszélt, hallotta Zsófinak e kérdését Eszterhez: - -– Miért vagy oly szomoru? Talán megvert az asszonyod? - -– Nem vert meg. - -Ez volt a szomoru lány felelete. - -Groszberg Leo azt vallja a biróság előtt, hogy Zsófi április 2-án -vasárnap átment hozzá a boltba czukorért s akkor azt kérdezte tőle: - -– Még sincs meg Eszter? - -– Dehogy van, dehogy van! Sajnálom szegényt, olyan szomoru volt az a -lány. - -Mindez a délutáni egy-két órakor jelentkező lelki állapotra vonatkozik. -De a szomoruság később sokkal jobban fokozódott. A mikor már éhsége és -fázékonysága is nagyobb volt, a mikor Hatalovszki szerint oly élesen -szidta asszonya s küldte be ujra a faluba s a mikor a szegény lány az -utczai kut mellé a fűzfa alá vonult sirni, zokogni. - -Kétségtelenül el is indult a boltba visszafelé. Útja a Tisza közvetlen -közelébe ért. A fájdalomnak egyetlen éles fellobbanása, az elszántságnak -egyetlen keserü rohama kellett, egyetlen szempillantás s a szegény lány -ott volt már a néma folyam szeliden ringó fenekén. Ott azután nem -bántotta őt többé az éhség és a hideg, a ruhátlanság és a káromló szavak -pirongató átka. - -Gyakori történet ez. Se nem különös, se nem csodálatos. - -Azt mondhatják: nagy vállalkozás az önkéntes halál, tehát nagy okának -kell lenni. S a szegény lánykánál talán nem volt arra elég nagy ok. - -Meglehet. De az ő lelke itélte azt meg. Másé azt meg se itélheti. - -Különben is abban az életidőben járt, a mikor a serdülő korból -megkezdődik az átmenet az érettbe. A mikor érthetetlen titkos mozgalom -van a vérben s a mikor a nő egész szervezete a havonkénti változásra -készül. Nagyon sok lány életkedve elhervad ilyenkor, fájdalmas ábrándok -töltik be gyakran éjjelét-nappalát s heteken-hónapokon keresztül -uralkodik lelkében a halál után való vágyakozás. - -Hurinénak volt egy eleven eszü 17 éves fia: Huri József. Azt mondta a -junius 25-iki ülésen: Eszter nem szokott dalolni. Márczius 1-től -áprilisig, mig az ő házuknál volt, nem hallotta dalát. - -Ime a szegény lánykánál a lélek gyökeréig beszivárgott mélységes -szomoruság! A fa, a mely a tavasz édes melegén nem hajt virágot, a -fiatal serdülő lányka, a ki tizennégy éves korában nem fakad dalra, -játékra, vidámságra. Haldoklik az már mind a kettő. Csak véletlen -pillanat kell ahhoz s jó alkalom, hogy a halál önszántából igazán -bekövetkezzék. Szegény cselédlányoknál mily sok eset van efféle! - - - - -A NYILVÁNOS TÁRGYALÁS. - - -I. - -(A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A -vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A -közönség.) - -Sok keserves huza-vona után elvégre megérett az ügy a nyilvánosság -számára. Régóta óhajtottuk ezt. - -Nem ismertük eddig az ügynek részleteit. Az orvosok munkáin kivül nem -ismertünk biztosan semmit A vádlott zsidók egész esztendőn át senyvedtek -már a börtön falai közt. Nem tudtuk, mivel védik magukat. Nem ismertük -lelkük állapotát. Alig sejthettük, miként szőtték-fonták össze ellenük a -terhelő körülményeket. Nőttön nőtt a türelmetlenség bennünk is, a kik az -igazságszolgáltatás védelmi intézményét képviseltük, – de a nagy -közönségben is. - -A vérvádkiabáló hirlapok zsivaja már meg nem nyugtatott, már ki nem -elégített senkit. A közönség nagy része szentül hitte, hogy a vád -tökéletesen bizonyos. Ámde ha tökéletesen bizonyos: miért késik akkor a -tárgyalás, a nyilvánosság, az itéletmondás? A gyilkosokra miért nem -szakad le a törvény? Az ártatlanok miért nem menekülhetnek? - -Magyarországnak sajátságos büntető perrendszere volt akkor. -Nyilvánosságnak és titkos eljárásnak, szóbeliségnek és irásbeliségnek -kusza rendszere. - -A vádlottal, ha vizsgálati fogságban volt, mig a vizsgálat folyt, nem -érintkezhetett senki. Se rokona, se jó barátja, se jogainak képviselője, -még védője se. A vizsgálat irataiba se tekinthetett be senki, még a védő -se. Hogy a vizsgálat meddig tartson: az csupán csak a vizsgálóbirótól -függött. Voltak bűnügyek, melyekben öt-hat évig, sőt tovább is folyt a -vizsgálat. A hol a vádlott fogva volt: ott okos és emberséges birák -igenis siettették a vizsgálat befejezését. De törvény vagy birósági -rendszabály ily esetekről se intézkedett különösen. Ime a nagy per -vádlottai már több mint egy év óta foglyok s ime ügyük még alig érett -meg a nyilvános tárgyalásra. Pedig velük együtt különböző helyen és -időben több-kevesebb ideig még negyven vagy ötven zsidó és tutajos -szenvedte a fogságot. - -Anyagi büntetőtörvény csak két év óta volt s gyakorlatilag a nép vérébe -még be nem szivároghatott. A biróságok nagyon sok esetben, mikor -bűnösnek mondták ki a vádlottat, büntetésül vizsgálat alatt volt állását -szabták ki. S bizony sok esetben sulyos büntetés volt s még ma is sulyos -minden országban, ha valakinek vizsgálat alatt kell állania. - -A hirlapok közléseinek nem hittünk. Azok a közlések csonkák, túlzók, -irányzatosak s gyakran koholtak és hazugok voltak. A hirlapok -közléseinél a társadalomnak épen nem egészséges izlése szerint a fődolog -különben se a tárgyi igazság, hanem a gyorsaság és az érdekesség. Az, a -mi rögtön hat a képzeletre és a szenvedélyre. De a folyton tartó -országos izgalomnak s felekezeti gyűlölködésnek elvégre véget kellett -vetni s a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát napfényre hozni. - -Siettettük a nyilvános tárgyalást. Én magam személyesen két alkalommal -heves vitát folytattam e végből az igazságügyek miniszterével, a ki -azonban még erre nézve se avatkozott a biróság dolgába. - -A közvádlók, a királyi főügyész Kozma Sándor s megbizottjai a -siettetésben egyetértettek velem. De egyetértettek velem még abban is, -hogy az ügyben voltaképen vádemelésnek nem volna helye. Hiszen a vádnak -voltaképen nincs tárgyi ténye s a vádlottakat valósággal semmi komoly -jelenség nem terheli. Mindamellett a királyi ügyészség arra határozta el -magát, hogy vádat emel. - -A vád kidolgozására s annak a tárgyaláson való képviseletére Szeyfferth -Ede jogtudort bizta meg a főügyész. E férfiú akkor királyi főügyészi -helyettes volt s a főügyész mellett dolgozott. Jogi tudását még a régi -osztrák jogrendszerből meritette, mely egykor Magyarországon is -érvényben volt. Tudása fiatal korától fogva a birói pályán vált -gyakorlativá. Akkor 50 vagy 52 éves életkorú lehetett. Komoly, higgadt, -kevés beszédü, tiszta látásu és csöndes mérsékletü, valóságos birói -jellemü ember. Képzeletének semmi csapongása, törekvéseiben semmi -nagyravágyás, semmi sietés, az igazság iránt erős érzékkel s mint -mondani szokás, tisztes polgári erényekkel teljes. Munkakedvelő, -kötelességtudó. A sokkal nagyobb szellemü főügyész bizonyára erős -megfontolás után őt tartotta a különös feladatra legalkalmasabbnak. S -nem csalódott. Korábban én kevéssé ismertem, alig néhányszor találkoztam -vele. A nagy per tárgyalása alatt a naponként való érintkezés folytán -bizalmas barátság fejlődött ki köztünk. Később a királyi Kuriának, a -legmagasabb itélőszéknek lett közbirája s az alatt, mig e könyvet irom, -az ország jogtudó közönségének őszinte elismerése s becsülése mellett -vonult nyugalomba. - -Ha csupán egyéni véleményét követheti, szentül hiszem, nem emel vádat, -hanem az ügy egyszerü megszüntetését inditványozza. De már ez akkor -lehetetlen volt. A fölizgatott társadalom nyilvánosságot követelt s ezt -vádemelés nélkül elérni nem lehetett. - -Igy jött létre a vádinditvány s a biróság vádhatározata. - -E határozat szerint gyilkosság terhelte Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám és Braun Lipót metszőket és Vollner Herman koldust. A zsidó -gyerek tanusága szerint ezek együtt ölték meg Solymosi Esztert. - -Gyilkosságban való bűnrészesség terhelte Sarf József, Junger Adolf, -Veiszstein Lázár, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám és Taub Emánuel eszlári -lakosokat. A gyerek tanusága szerint ezek is tudtak a gyilkosságról s -valószinüen segédkeztek annak elkövetése körűl. - -Bűnpalástolás terhelte Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Hersko Dávid, -Grósz Márton és Klein Ignácz zsidókat. A vizsgálat adatai szerint ezek -csempészték, usztatták, öltöztették az idegen holttestet. - -A vádhatározat ezen pontját nyomban a pajkosság czimébe öltöztette az a -körülmény, hogy vád alá jutott például Fogel, Grosz és Klein, a kikre -semmiféle terhelő jelenségnek még árnyéka se vetődött, ellenben nem -jutott vád alá, hanem pusztán tanunak maradt Matej Ignácz, a ki pedig -mindvégig erősen vallotta a tárgyaláson, hogy ő az idegen holttest -csempészésében, usztatásában s öltöztetésében szakadatlanul tevékeny -részt vett. - -Birói ostobaság volt ez, sőt ennél is több. S a vádhatározatot csupán -ennélfogva is jogunk, sőt kötelességünk lett volna a felsőbb -biróságokhoz fölebbezni. - -Az akkori perjog és birósági szervezet szerint a vádhatározatot a -törvényszék hozta, mint első biróság s erre nézve se a vádlottakat, se -védőiket előzőleg meghallgatni nem kellett, nem is lehetett. A budapesti -királyi tábla volt a másodbiróság, a mely csupán irásokból itélhetett. -Ide joga volt vádlottnak s védőnek fölebbezni. Sőt joga volt a királyi -Kuriához is, mint legmagasabb birósághoz bizonyos esetekben. És semmi -kétségem arra nézve, hogy a felsőbb biróságok vagy kihagyják a -vádhatározatból a bűnpalástolást, vagy Matej Ignáczot is vád alá -helyezik. Mert a felsőbb biróságok a tömegnek legszenvedélyesebb -izgalmai közt is megőriztek volna annyi függetlenséget és komolyságot, a -mennyi ez ügyhöz kellett. Két ember együtt, összebeszélve s -összedolgozva végzi a holttest-usztatást: Matej és Hersko. Matej -beismeri, Hersko eltagadja. A felső biróság föltétlen bizonyossággal -vagy megszünteti ezt az ügyet vagy Matejt is vád alá vonja s nem hagyja -ki azért, mert ő keresztyén. - -Azonban mégis megnyugodtunk a vádhatározatban. - -Nekem két okom volt erre. Kényszeritő mind a kettő. - -Az egyik az, hogy a két felső biróságnak az ügy nagy terjedelme miatt az -akkori gyakorlat szerint legalább egy év kellett volna a végleges -döntéshez s addig a vádlottak börtönben ülnek szakadatlanul. Tehát a -multtal együtt legalább két esztendeig! - -Másik okom pedig az volt, hogy a vádlottak elszántan követelték a -nyilvános tárgyalást azonnal. Hiszen még azt se tudták, mivel vannak -vádolva s ki és mi terheli őket. Sarf József egyenesen kimondta: neki -mindegy, élet vagy halál, de ő nem várakozik, ő szemébe akar már nézni -annak a gyalázatos gyanunak, a mely miatt már egy év óta szenved. - -Hát isten hirével! Menjünk neki a tárgyalásnak. - -A törvényszék junius hó 19-re keddi napra tüzte ki a tárgyalást. S -természetesen a következő napokra is. Előre lehetett látni, hogy a -tárgyalás több napon s talán több héten át fog tartani. - -De senki sem számitott arra, hogy 46 napig tart s augusztus 3-án ér -véget. Valóságos tárgyalás azonban csak 34 napon át folyt mindig reggeli -8–9 órától délutáni 2–3 óráig. Két ünnepnap jött közbe s ezen kivül öt -napi szünet, melyből két napot a vádra és védelemre készülés, két napot -a biróságnak az itélet fölött való tanácskozása vett igénybe. - -Külsőleg ily nagy és hosszu törvényszéki tárgyalás még nem volt -Magyarországon s nem tudom, hogy más országban is lett volna. Fonákul -vezetett s minden lépésében elhibázott vizsgálat után mintegy háromszáz -vádlott, tanu és szakértő volt kénytelen nyilatkozni sok esetben -többszörösen is. Egy közvádló, egy jogász magánvádló, öt védő vitájára -is négy egész nap kellett. - -A tárgyalás a vármegyeház nagytermében folyt. - -A vármegyeház a város közepén fekszik, homlokzatával a köztér felé -tekint. Széles lépcső vezet az emeletre, a hol tágas előcsarnokból s -tágas folyosóról nyilik a tárgyalóterem. Innen nyilnak a védők, a tanuk, -az ügyvédek és hivatalszolgák szobái is. A tárgyaló terem nagy ablakjai -a köztérre néznek. - -E terem hosszu négyszög. A terem egyik végén a törvényszék emelvénye. -Középen kissé magasabb emelvényen a birák és a jegyző asztala. A biróság -jobb oldalán a közvádlók asztala. Itt ül Szeyfferth Ede királyi -főügyészi helyettes és Lázár Kálmán királyi alügyész. Utóbbinak alig van -szerepe a tárgyalás folyamán. A biróság baloldalán a védők asztala. Itt -ülnek a védők sorban egymásután. Az elnök közelében én, mellettem balról -Heumann s azon túl Funták, Friedmann és Székely egymás mellett. - -Az emelvényt korlát választja el a terem egyéb részétől. Az emelvény -előtt kellő nagyságu szabad tér. E téren a vádlottak padja s a -sértettek, tanuk és szakértők ülőhelyei. De e szabad tér két oldalán is -van egy-egy korláttal elzárt kisebb tér. A jobb oldalán a sértett fél -özvegy Solymosi Jánosné s jogi képviselője Szalay Károly ügyvéd, – a -baloldalán pedig a hites gyorsirók. - -Gyorsirókat azelőtt csak ritkán szoktak a biróságok alkalmazni. A mult -század első felében Magyarország törvényhozó testületei se használtak -gyorsirót. Gyorsiró alkalmazását csak az 1847-iki országgyülés kezdte, -rendszeressé a gyorsirói intézményt csak az 1848-iki országgyülés tette. -Azelőtt gyorsiró nem is volt az országban, arra pedig nem volt példa, -hogy birósági tárgyalásokat gyorsirói följegyzés erősitett volna meg. - -Bűnügyi tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvet valamelyik -fiatal jegyző készitette. A jegyzőkönyvbe a beszédeket, a -nyilatkozatokat nem szóról-szóra, hanem csak kivonatosan lehetett -beiktatni. Fontos volt, hogy a jegyzőkönyv hű tükre legyen a tárgyaláson -mondottaknak és történteknek. Hármasfoku volt a biróság s a másod- és -harmadfoku biróság csak az irásokból itélt. Ha a tárgyalási jegyzőkönyv -nem volt tökéletesen hű: a felsőbb biróságok sulyos birói tévedésekbe -eshettek. Estek is nem egyszer. Magyarországon azelőtt csak a felsőbb -biróságok voltak államiak. Az elsőfoku biróságokat az összes társadalmi -jogviszályok, a polgári és büntető peres ügyek elintézésére a nagy -önkormányzattal biró helyi hatóságok szabad választás utján alakitották. - -Ezeket a biróságokat vármegyei és szabad városi biróságoknak nevezték, -mig a másod és harmadfoku itélőszéknek királyi biróság volt a neve. A -polgárok különösen vigyáztak arra, hogy az ő biróságaik iratai a dolgok -valódiságát híven mutassák fel a királyi biróságok előtt. S azért a -tárgyalási jegyzőkönyvet a biróságok jegyzői kötelesek voltak nyomban -elkésziteni s annak tartalmát a biróság nyilt ülésében a vádló, a -vádlott s a védő hozzászólásával állapitották meg. Ekként lett -biztosítva az, hogy a vádlottak, tanuk, szakértők nyilatkozata hiven -jött a jegyzőkönyvbe. Addig a tárgyaló s itélőbiróság se hozhatta meg -itéletét, mig a jegyzőkönyv tartalmát ily szigoru ellenőrzéssel -véglegesen meg nem állapitották. A biróságok esetleges tévedését igy -törekedtek megakadályozni. - -1883-ban a nagy per tárgyalásakor már nem állott fenn ez a rendszer. -1872-ben államivá lett az igazságszolgáltatás s királyi biróságok léptek -a vármegyei és szabad városi biróságok helyébe. A birói szervezetet és a -perjogot franczia és német felfogás szerint alakitották át. A felsőbb -itélőszékek ezen túl is csupán irásokból ismerhették meg az ügyeket, de -az alaptárgyalás szóbeli volt és nyilvános volt, csakhogy annak -jegyzőkönyvei ezentúl utólag készültek és a jegyzők és elnökök által a -vádlók, vádlottak és védők ellenőrzése és hozzászólása nélkül -állapittattak meg. Én sohase tudtam teljesen megnyugodni e rendszerben. -Az itéletet a tárgyalás bevégeztével nyomban meghozta és kihirdette a -biróság, a jegyzőkönyv pedig gyakran hetek és hónapok mulva készült el. -S a helyett, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára lett volna -alapitva az itélet, gyakran az a fonák helyzet állott elő, hogy a -tárgyalási jegyzőkönyv tartalmát a már kihirdetett itélethez alkalmazva -utólag állapitották meg. E rendszer az érdeklett felek jogait és -érdekeit nem biztositja eléggé s az igazságszolgáltatás komolyságát is -gyakran megsértheti. Én e pontra nézve sokkal bölcsebbnek tartom a régi -magyar felfogást. - -Csakhogy ehhez visszatérni a nagy perben már nem lehetett. Pedig voltak -aggodalmaink arra nézve, vajjon elfogulatlan lesz-e a biróság minden -tagja? Különösen voltak kétségeink az elnökre nézve. Tudtuk, hogy Bary -aljegyzőt gyakran ő vezette a vizsgálatnál. Én biztosan tudtam, hogy az -igazságügyek miniszterénél a vizsgálat egy évi tartama alatt két izben -is nyilatkozott személyesen akként, hogy az ő meggyőződése szerint -Solymosi Esztert bűnös úton emésztették el s hogy a tettesek az eszlári -zsidók. Hogy igy vélekedik, mindenki tudta országszerte. Bizony -gondoskodnunk kellett, hogy a hetekre terjedő tárgyalásról lehető hű -jegyzőkönyvek készüljenek. S ezt csak ugy érhettük el, hogy hites -gyorsirók jegyezzék a birósági tárgyaláson ejtett szavakat. - -Ugy is történt. Az elnök készséggel beleegyezett abba, hogy a biróság -gyorsirókat alkalmazzon. A közvádló és én együttesen kértük ezt. Erre az -ő különben is nehéz munkája lényegesen könnyült és kevesbedett. - -A teremben azt a kisebb tért is, mely a vádlottak, a magánvádló s a -gyorsirók számára volt fentartva, korlát választotta el a közönségtől. - -A közönség számára padok vannak. A padokon 240 kényelmes ülőhely. Az -első padsor a vármegye tisztviselőinek, az itélő biróságban részt nem -vevő törvényszéki tagoknak s a hirlapi tudósitóknak van fentartva. S -azon kivül is minden hirlaptudósitó kap alkalmas helyet. A többi -ülőhelyre csak az elnök engedélyével és csupán jegy fölmutatása mellett -lehet eljutni. A zsidók elvileg nincsenek, nem is lehetnek kizárva, de -az elnök többnek, mint nyolcznak, nem ad engedélyt a tárgyalás kezdetén. -Később, hetek mulva, már őket is nagyobb számban eresztette be. A többi -232 jegyet nagyrészben állandó használatra helybeli ügyvédek és orvosok -s vármegyebeli birtokosok s más kiválóbb férfiak számára adta ki. Ezek -nagyobb része bizony nyiltan bevallott vérvádhivő és zsidógyülölő. - -A biróság emelvénye mögött ajtó nyilik; ez ajtó kisebb terembe vezet, -mely a biróság visszavonuló szobája. E szobában tárgyalás alatt az -előkelőbb nők foglalnak helyet. A nagy perre mindenki kiváncsi az egész -világon. Kiváncsiak a művelt előkelő nők is. De őket a nagyközönség -tolongásának kitenni nem lehet. Ezért számukra e diszesebb hely. - -A közönség háta mögött is nyilik ajtó. Ez ajtó szintén jókora szobába -vezet, mely a tanuk tartózkodó helye s visszavonuló szobája. A tanuk e -szerint a közönség padsorai közt levő nyiláson jöhetnek a biróság elé. - - -II. - -(A tanuk. – A jóhiszemü de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A -holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A paraszt lány lábujjai. – A -tanuk beszédének összehangzása.) - -Ebből sok izetlenség származott a tárgyalás folyamán. Ott ült ugyanis -Bary aljegyző a tanuk utjában egy sarokszéken. Minden tanunak előtte -kellett elmenni s közvetlenűl mellette. Mint vizsgálóbiró ő érintkezett -a tanukkal sokáig és sokszor. Az eszlári tanuk túlnyomó része egy év -alatt teljesen megalakitotta, teljesen fölszerelte és kiképezte az ő -vallomását, melylyel majd a biróság elé fog állani. E vallomások eredeti -ötlete Barytól és társaitól származott. Minden tanu jóhiszeműleg -vallott. Minden tanu szentül hitte, hogy az az igazság, a melyet ő -állit, de azért minden terhelő tanu vallomása tárgyilag hamis volt. S a -legtöbb tanut lehetetlen volt a maga meggyőződésében megingatni. - -Sok tanácskozás, sok tünődés, sok képzelődés és sok fenyegetés kellett -ahhoz, hogy száz meg száz tanu teljesen valótlan dolgokról teljes -egybehangzással nyilatkozzék. S itt ez történt. Az előkészülethez volt -idő elég. Egy egész esztendő. De mégse sikerülhetett volna, ha -mesterkezek nem avatkoznak a műbe, ha a tünődések és képzelődések szerte -csapongó ereit ők nem vezetik szabályozott mederbe s ha nem sikerül -nekik a tanuvallomások tárgyait egyszerü, tisztán látható és érthető -alakba öltöztetni. - -Az elv, a végczél, az alapigazság az: Esztert megölték a zsidók. Erről -lelke mélyében meg kellett győződve lenni minden tanunak. A vallomás -minden részletének ehhez kellett alkalmazkodni. - -A részletek szintén egyszerüek, világosak. - -Április 1-én szombati napon délelőtt 11 és 12 óra közt kellett a -gyilkosságnak megtörténni. - -Igaz, hogy Rozenberg és serdülő lánya Rózsi délután 1 órakor még -találkoztak Eszterrel, valamint Solymosi Zsófi és Vámosi Julcsa is -ugyanakkor találkoztak vele. - -Csakhogy Rozenberg és lánya zsidók; – zsidó beszéd nem jöhet figyelembe. - -Solymosi Zsófi testvérnénje ugyan Eszternek, de őt háromszor és négyszer -addig kellett a törvényszék elé hivogatni s ott faggatni, mig elvégre -kimondta, hogy nem emlékezik biztosan. - -Vámosi Julcsa ellen pedig föllázadt a falu, saját édes anyja hamis -tanuságtétel miatt jelentette föl s szülői addig gyötörték, mig maga -ujra oda nem állt a biróság elé s ki nem jelentette, hogy ő hamisan -vallott, hamisan esküdött. - -A junius 25-iki ülésen vallotta Vámosi Julcsa, hogy Esztert délután 1 -órakor látta s erre megesküdött. - -Két hét mulva a julius 9-iki ülésen megjelent édes anyja s följelentette -lányát, mint hamis tanut. - -Elszörnyedtem. A hamis tanuság büntetése öt évi fegyház. A lányka 18 -éves, ártatlan, szép alaku, dolgos, becsületes hajadon, szülőinek -azelőtt szemefénye. S ime saját édes anyja börtönbe akarja hurczolni. - -Mi történhetett az anya lelkében? - -Semmi különös. A lelkek méregkeverői, a vérvád szítói, a felekezeti -gyűlölség ügynökei megrontották az anya lelkét. Buta meggyőződés, de -meggyőződés vezette az anyát. - -A julius 9-iki ülésen kérdéseket intéztem az anyához. Kifejtettem -előtte, hogy ő nem volt ott, a hol leánya Eszterrel találkozott, ő -miatta tehát leánya láthatta Esztert délután 1 órakor. Szóról-szóra igy -felelt: - -– Délután egy órakor már nem láthatta. - -– Honnan tudja azt? - -– Bizonyitja az egész falu, hogy Eszter akkor már nem élhetett, tehát az -én lányom is csak délelőtt 11 és 12 óra közt láthatta. - -Ime igy képződtek ki a terhelő tanuk igazságai! - -A tanuk másik alapigazsága az volt, hogy a csonkafűzesi holttest nem -lehet Solymosi Eszter. Annak idegen holttestnek kell lenni, melyet a -zsidók csempésztek. - -Szinte csodálni lehet azt a leleményességet, azt a termékeny -ravaszságot, a mely a tanuknál erre nézve egy év alatt megérlelődött. - -Azzal álltak elő, hogy a holttest nyakán forradás volt, Eszterén pedig -nem volt, tehát a holttest Eszteré nem lehet. Pedig hát bizony a -holttest nyakán se volt. Nem láttak ott forradást se a bonczoló orvosok, -se a felismerési tanuk, se Zurányi Kálmán, se Szücs János. Tudták a -tanuk, hogy a holttest nyakát senki se tudja most már eléjük mutatni. -Valaki közülök rájött a ravasz ötletre s a többi beszélt utána -hűségesen. - -Azzal is előálltak és pedig teljes egyetértéssel a törvényszék előtt, -hogy a holttest szeme kék volt, Eszteré pedig fekete volt. Igaz, hogy -Eszter szeme sötét barna volt, de az is igaz, hogy a holttest szemét is -sötét barnának látta minden tanu és szakértő. Csupán egy tanu mondta a -több mint harmincz tanu közül kéknek, de az is hozzá tette ott az előtte -fekvő holttest mellett, hogy a szeme épen olyan, a milyen Eszteré volt. -Természetesen a holttest szemeinek szine fölött egy év multán az -enyészet lett már úrrá, a jámbor tanuk ott a törvényszék előtt csattanós -czáfolattól már nem tarthattak. - -Legérdekesebb azonban, szinte mulatságos, a holttest lábujjainak -kérdése. Az a kérdés, miként feküdtek a lábujjak egymás mellett. - -A rendesen mezitláb járó szegényebb parasztlányok lábujjai, kivált ha a -lányok nem kövérek, nem szoktak szorosan egymás mellett feküdni, mint a -macska lábujjai, vagy mint az örökösen szűk czipőt viselő urasabb lányok -lábujjai. A mezitláb járó lányok lábujjai a legtöbb esetben kissé -szétállanak s valószinüleg Eszter lábujjai is kissé szétállottak. - -A csonka-fűzesi holttesten, mikor meztelenül, iszaposan s mosatlanul ott -feküdt a fűzesben vagy Tisza-Eszláron a szedresben, senki se vette -észre, hogy a lábujjak bármi tekintetben szokatlanul vagy feltünően -feküdnének egymás mellett. Se széjjelállóknak, se egymásra fekvőknek -senki nem látta az ujjakat, tehát azok kétségtelenül szabályos, rendes -helyzetben állottak. - -Másként állt a dolog 1882. évi deczember 9-én, a mikor a holttestet -száraz homokbuczka sirjából kiásták. Ekkor már a részben rothadó, -részben száradó lábujjak a rothadás és száradás következtében -össze-vissza görbültek s több közülök egymásra is hajolt. A mint a -tanukezelők ezt meglátták: nosza mindjárt készen volt az uj tünet és -tanuvallomás, mely a holttest azonosságának ellentmondott. - -Szinte unalomig ismételgették a tanuk a birósági tárgyaláson, hogy a -holttest lábujjai egymáson feküdtek, egymás tetejébe zsugorodtak, holott -szegény Eszter lábujjai szépen széjjelállottak. Valamennyi tanu -szemléltetőleg is megmutatta kiterjesztett keze fején széjjelnyitott -ujjaival, hogy ime ilyen volt Eszter lábafeje. - -És igy tovább. Haj, körmök, mell, emlők, csecsbimbók kérdésében egy év -mulva minden tanu oly okosnak és leleményesnek bizonyult s különösen oly -egyetértőnek, hogy szinte gyönyörüség volt őket hallgatni. Minthogy -pedig a közvád, de kivált a védelem képviselői azt hitték, hogy a -tanukra különösen Bary aljegyzőnek s Farkas Gábor eszlári községi -birónak van nagy befolyásuk: szükségesnek tartottuk, hogy Bary és Farkas -a hallgatóságban helyet ne foglalhasson, vagy legalább ne oly feltünő -helyen és módon, hogy a tanuk még most se menekülhessenek befolyásuk -elől. - -Farkas Gáborra czélt értünk, őt a tárgyaló elnök a tanuk szobájába -utasitotta, de Bary aljegyzőre nézve nem értünk czélt. Egyik védőtársam -többször mint tizszer felszólalt erre nézve, de felszólalásának nem lett -eredménye. Se Bary önként nem távozott, se az elnök el nem távolitotta. - -De hát az ügy fejlődésén ez elvégre semmit se változtatott. - - -III. - -(Pártos közönség. – Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el -vallomását a tanu versben is.“ – A külső közönség. – A hirlaptudósitók. -– A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből.) - -A közönség mindig teljes számban volt a tárgyaló terem fentartott -helyein. Urnők is gyakran szép számban voltak a birósági emelvény -mögött. A közönség tulnyomó része bűnösöknek tartotta a zsidókat s -szentül hitte, hogy a vádlottak ölték meg az eltünt lánykát. Alig mult -el ülés, hogy a közönség ne tüntetett volna. Zugással és gyanusitással -kisérte a mentő tanuk vallomását s helyesléssel, mosolyogva s jóváhagyó -fejbólintással a terhelő tanukét. Ha valamelyik tanu ügyesen, élesen -vagy vakmerően beszélt a vádlottak ellen, gyakran oda hallatszott a -birósághoz s hozzánk is a szó: - -– Ez már derék lány! Ez már jóravaló igaz ember! Ez már helyre -menyecske! - -A mentő tanuknak röstelkedni kellett, a terhelő tanuk büszkén -távozhattak. Többször fel kellett szólalnunk a közönség rendreutasitása -végett. Az elnök meg is intette gyakran a közönséget, de soha a nélkül, -hogy rejtett módon egyuttal meg ne dicsérte volna. - -Történt oly eset is, hogy viharosan zudult föl a közönség. Én ellenem is -két izben. Egyszer junius 28-án, a mikor Péczely Kálmán irnok -rablógyilkos multját lelepleztem. Pedig ez jogosult, sőt talán szükséges -cselekmény volt, minthogy a nagyfalusi csendbiztos lakásán ő készitette -el, ő szerkesztette irásba tanuk nélkül és éjszaka Sarf Móricz borzasztó -vallomását. Oly ember tette ezt, a ki egykor gyilkos volt s tiz évet -töltött el fegyházban. Azt hittem, nem teljesiteném tökéletesen védői -tisztemet, ha ezt elhallgatnám. - -Sokkal viharosabban indult föl ellenem a közönség a tárgyalás első -napján. - -Az elnök e napon szabálytalanságot követett el. Az volt a tárgyalási -rend, hogy a tárgyalás megnyitása s az alaki teendők elvégezése után -első sorban a vádlottak legyenek meghallgatva. Eléjük kell terjeszteni a -vádat. Meg kell hallgatni mentségüket. Értesiteni kell őket arról, hogy -kik és mily körülmények terhelik őket s meg kell kérdezni, hogy ezekkel -szemben minő mentő vagy enyhitő jelenségekre hivatkoznak. - -Csak ez után kerülhet a sor a tanuk meghallgatására. - -Az elnök nem igy cselekedett. A vádlottak részletes kihallgatására nem -lett volna elég a tárgyalásra szánt hivatalos idő. De az elnök azt -akarta, hogy a vádbeli tényt az egyetlen tanu Sarf Móricz már az első -napon tárja teljes ridegségében a világ elé. Sarf Móricz erre teljesen -készen volt. Az elmult éjszaka különösen megérlelte elszántságát. Az -elnök tehát őt hivta elő s őt hallgatta ki először. Előbb, semmint a -vádlottak előadhatták volna mentségüket. Az elnök azt akarta, hogy Sarf -Móricz vallomása világitsa be a tárgyalás ez után következő napjait is. - -S ehhez még más is járult. Szándékosan vagy szándéktalanul Sarf Móriczot -az ülés bezárása felé utolsó tanuként hallgatta ki. Ugy hogy kérdéseket -már se a vád, se a védelem képviselői hozzá nem intézhettek s a tanu -tudásának forrásait s egyéb körülményeit föl nem derithették. Sarf -Móricz száraz, egyszerü, rideg vallomása meg nem gyöngitett erővel -röppent szét a világba. - -Hogy mindjárt az első tárgyalási nap igy végződjék: az komorrá tett -engem. Biztos voltam arról, hogy a tanu minden szava valótlan. Arra is -nyugodtan számitottam, hogy tanuskodása eredetének földeritése -vallomásának minden sulyát elenyészti. De ma nem, ma a földerités -lehetetlen. Tünődtem, miként lehetne a vallomás hatását erőtlenné tenni. - -Elvégre találtam valamit. A tanu ugy mondta el vallomását, mint a gyerek -az iskolai feladványt. Gyorsan, szavalva, megakadás nélkül, irnoki -elmének irodalmi nyelvén s nem az eszlári parasztok népies nyelvén. -Nyilván látszott, hogy ezt a vallomást megtanulta s fölkérdezésre őrizői -előtt már többször elmondotta. - -Oda fordultam a biróság elnökéhez e szavakkal: - -– Méltóztassék a tanuhoz azt a kérdést intézni, hogy ezt a vallomását -nem tudná-e elmondani versben is. - -Az első pillanatban néma csend lett a tárgyalóteremben. Elámult e -szokatlan s rendes viszonyok közt jogtalan felszólalásra mindenki. De a -másik perczben hangos zugással riadt föl a közönség. Az emberek -felálltak ülőhelyükről, kezeikkel hadonáztak s bár a zajban nem értettem -a szavakat, azt hiszem, sértő és kárhoztató igéket szórtak felém s az -elnökhöz felhivásokat intéztek, hogy erélyesen védje meg a biróság -tekintélyét s a tárgyalás komolyságát. - -Az elnök rendreutasitott. - -De én mégis meglehetősen elértem czélomat. Eléggé komoly embernek ismert -engem a közvélemény, magam is magasabb rangu köztisztviselő voltam -egykoron, közdolgokból gunyt üzni nem szoktam, a sajtó és közönség -nagyrésze nyomban belátta, hogy jó okomnak kellett lenni arra, hogy ily -értelemben szólaljak fel. - -Volt közönség azonban kint az előcsarnokban, a széles lépcső feljáratán, -a kapu alján s kint a szabad téren. A közönség rendesen száz meg száz -emberből, néha egy-két ezer főből állott. A tárgyalási terem nagy -ablakjai a szokatlan nagy nyári hőség miatt rendesen nyitva voltak. Sok -szó az ablakon át is gyakran kihatolt a szabad térre. Járókelők nyomban -értesitették a szabadtéri közönséget a fontosabb részletekről. A tetszés -és nemtetszés zaját gyakran mi is behallottuk a szabadból. Tárgyalás -végeztével naponként a külső közönség önkényt nyitott sorfala közt -kellett szállásunkra mennünk s bizony sokszor hallottuk szereplésünknek -hol haragos, hol mulatságos, de rendesen nyers birálatát. - -Egyébként a védőket semmi komoly bántalmazás nem fenyegette. De bizony -nem környezte az ugynevezett népszerüség se. - -Hirlaptudósitókkal el volt árasztva a város. Minden előkelő magyar -hirlapnak volt egy vagy két tudósitója is. A bécsi nagy hirlapok mind -képviselve voltak. Az ő tudósitóik látták el értesitésekkel a nagyobb -német, angol, franczia és olasz hirlapokat is. Berlinből dr. Náthán nevü -nagyon tanult és tehetséges ifju volt a tudósitó. - -Az ő nevéről azért emlékezem meg különösen, mert csodálatos -elfogultsággal lépett Magyarország földére. - -A nyugoti Európa nem ismeri eléggé ezt az országot. Mongolnak és -tatárnak nézi a magyar fajt. Azt hiszi, hogy a mívelt államok -intézményei itt mind hiányoznak, a nép lóháton száguldozik a pusztákon, -az erdők haramiákkal teljesek s a személynek és vagyonnak biztonságát se -a nép míveltsége, se állami rend intézményei nem biztositják. Tudom, -hogy most már meglehetősen terjed nyugaton is országunk helyes ismerete, -de azt is tudom, hogy a tömegekben ma is furcsánál furcsább -balvélekedések élnek viszonyainkról. - -Dr. Náthán, ez a mívelt berlini ifju például egészen elbámult azon, hogy -diszes és czélszerü törvénykezési helyiségeket, tanult és mívelt -birákat, rendes hivatalokat s mondhatni példás rendet talált. Azt hitte, -a zsidókat halomra öldösik s látta, hogy a közönség és a zsidóság közt, -a vérvád s a nagy per daczára is, kedélyes és bizalmas jó viszony áll -fenn. S azt hitte, ugy beszélte, hogy őt még Bécsben is azzal -ijesztgették, hogy a biróság nyilt mezőn tartja üléseit, lóháton és -karddal, pisztolylyal fegyverkezve jönnek össze a birák, s állig -fegyverzett, zord tekintetü pandurok lóháton terelgetik a vádlottakat, -tanukat és közönséget. - -Csodálatosan érdeklődött a mívelt világ a nagy per eredménye iránt. -Amerikai nagy hirlapok hasábokat közöltek naponkint a per folyamáról. -Jöttek hozzám hosszu iratok Amerikából, jöttek Moskauból, Rigából, a -felső-volgai Samarából, a szent földről, Egyiptomból s a délafrikai -Johannesburgból is. Egyik Galyczin herczeg Szentpétervárról, egy olasz -főurnő Rómából hivott meg állandó vendégjeül. Fölkeresett Budapesten egy -indiai férfiu azzal a szóval, hogy látni akarta azt az európai embert, a -kiről Bombayban, angol és hindu nyelvü hirlapokban egy hónapon át többet -olvasott, mint szeretett császárnéjukról vagy Bismarck herczegről. Sir -Moses Montefiori elmult már – ha jól tudom – akkor száz esztendős, s -becses levele, melyet hozzám intézett, most is birtokomban. - -Mindebben sok a tulzás s mindez nem is miattam történt, hanem az ügy -miatt. Ezer éves a vérvád, mely a közel négyezer éves vallásfelekezetet -kiséri. A mívelt államok korszerü törvénykezésének egész készségével a -vérvád pörét most tárgyalják legelőször. A középkor efféle pörei s a -mult századok vádaskodásai nem a vádlottak kellő jogvédelmével, nem a -tanuk elegendő szabadságával, nem független biróságok előtt s nem a -szükséges nyilvánossággal folytak le s nyertek befejezést. A világ -méltán volt kiváncsi arra, miből áll hát a vérvád voltaképen? - -A kormány több táviró vonalt rendezett be egyenes összeköttetéssel -Budapestre, Bécsbe és Berlinbe, hogy a hirlapok tudósitói kellő -gyorsasággal dolgozhassanak. - -Ily külső körülmények közt alakult meg a nagy per birósága. - - -IV. - -(A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – A többi biró. -– Horánszky védő lemond. – Ujabb védőtársaim. – Friedmann és Székely. – -A vádlottak bátrak és nyugodtak. – A „marha“.) - -A biróság elnöke Korniss Ferencz. Egyébként a nyiregyházi királyi -törvényszék elnöke. A vármegyében nagybirtokos, egyébként rokonszenves, -kellemes modoru és tekintélyes férfiu. Általános míveltsége megfelel -állásának, jogi tudománya és törvénykezési gyakorlata jeles. A nagy per -befejezte után nemsokára lemondott elnöki állásáról, a politikai pályára -lépett s mint képviselő, a törvényhozásnak lett tagja, hol a gróf -Apponyi által vezetett mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. - -Mint elnök, a per minden részletét teljesen ismerte s valóban bámulatos -munkát és buzgalmat fejtett ki annak vezetésében. Elfogult volt. Szentül -hitte ő is, hogy Solymosi Esztert a pörben fölmerült körülmények közt a -vádlottak fosztották meg életétől. Hitt a holttestcsempészet meséjében -is. A tárgyalás folyamán inkább a vádat képviselte, mint a tárgyias -pártatlanságot. De állásának kötelességeit nyilvánvaló és kirivó módon -sohasem sértette meg. A vádlottaknak s a tanuknak minden okos -szabadságot megengedett s a védők minden alkotmányos jogát teljes -tisztelettel érvényesülni engedte. Se élczeskedéssel, se hatalmi szóval -illetéktelen hangulatot előidézni nem törekedett. - -Hogy a vérvád miként verhetett gyökeret meggyőződésében: e tünetet nem -tanulmányozhattam eléggé. Oly sok időt, mely erre szükséges lett volna, -nem tölthettem körében. Ismerkedésünk és ismeretségünk csupán hivatalos -volt. Itélőtehetségét minden irányban jelentékenynek találtam s ezért -nem látom tisztán elfogultságának se okát, se eredetét s kifejlődését. -Az általános zsidógyülölet ugyan sokat megmagyarázna, de zsidógyülölőnek -se tartották közelállói s régi ismerői. Tény azonban, hogy egész -esztendőn keresztül szakadatlanul oly társaságban, oly környezetben élt -és munkálkodott, a melyben mindenki meg volt a vérvád valóságáról -győződve. Ily társaság vélekedése, erős itélőtehetség daczára is, -magával ragadhatja a lelkeket. - -Az egyik szavazóbiró volt Gruden Ernő. Idős, sőt elerőtlenedett embernek -láttam. Sohase beszéltem vele. Csupán 17 ülésben vehetett részt a -tárgyalás folyamán, julius 10-én betegség vett rajta erőt, a további -tárgyalásokon s az itélet meghozásánál már nem volt ott. - -A másik szavazó biró volt Russu Gusztáv, java korabeli, oláh származásu, -kevés beszédü, hallgatag természetü. Tehetségét, tudományát meg nem -ismerhettem. A nagy per folyama alatt többnyire együtt étkeztem vele a -vendéglőben egy asztalnál, de a nagy per részleteiről vagy egyéb -birósági dolgokról egyetlen szót se váltottunk. - -A birák felvilágositása, az ugynevezett informatio, Magyarországon -szokásban volt s lehet mondani, ma is szokásos. Elvileg és elméletileg -ez talán helytelen szokás, csakhogy az élet és gyakorlat nem mindig -felel meg az elvnek és az elméletnek. Ott, a hol a biróságok vagy -kizárólag vagy főleg irásból meritik az ügy ismeretét: az ügynek legfőbb -ura az előadó. Az előadó figyelmét minden gondosság daczára is -kikerülheti egyszer-másszor oly részlet, melyre az igazságkereső fél -nagy sulyt fektet. S ha az övét kikerülte, rendesen kikerüli a -szavazóbirákét is. Ez okból az igazságszolgáltatásra is gyakran előnyös, -ha a fél vagy jogi képviselője a szavazóbirákat fölkeresi s előttük -ügyének ténybeli s jogbeli természetét föltárja. Igy vált szokássá az -informatio. Semmi szokatlan se lett volna tehát abban, ha én Russu -biróval az ügy egyes részleteiről beszélgetek. Nem tettem. - -Pótló szavazóbiró volt Fejér Barna. Fiatal ember s nem régi biró. Vele -se beszéltem az ügyről soha. Nagy bizalmam volt elfogulatlanságában. A -magyar kálvinisták sárospataki főiskolájának volt növendéke s nem -kételkedtem abban, hogy minden babona s vallási gyülölködés hiányzik -lelkéből. A kálvinisták két századon át sokat szenvedtek a Habsburgok -uralma alatt, sok üldöztetést kellett nekik kiállaniok s másfél század -óta az országban kisebbségi egyházat képviselnek. Kisebbségben levő s -üldözött felekezet lelkében a szerénység, a szabadság s az igazság -érzete fejlődik ki szükségkép, mely az uralkodó hatalommal s a -hatalmasabb egyházzal szemben csak ez érzetben találja menedékét. Ez -érzettel pedig a vallási gyülölet össze nem fér. - -A biróság jegyzője Simon Viktor fiatal ember volt. A per folyamában nem -lehetett szerepe, minthogy a jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzésekből -készültek. - -Volt szükség tolmácsra is. A biróság nyelve az állami nyelv, a magyar. -Ám a holttest-csempészet kérdésében voltak vádlottak és tanuk az ország -északkeleti határáról, a kik rusznyák nyelven beszéltek s magyarul nem -tudtak. Hites tolmácsként Baksai Bertalan huszti ügyvédet alkalmazta a -biróság, a kit azonban több izben a nyiregyházai görög katholikus -lelkész váltott föl. - -Igy alakult meg a biróság. - -Ki kell még terjeszkednem két védő társamra. - -Horánszky Nándor védő társam február elején a védelemről lemondott s -lemondását a törvényszék elé terjesztette. - -Indokul azt hozta fel, hogy a nyiregyházi törvényszék a helyi -viszonyokhoz s a kifejlődött izgatottsághoz képest a közvéleménynyel -szemben nem független eléggé s elfogulatlan nem lehet. Innen a vizsgálat -hosszadalmas volta s több irányu szabálytalansága. Biróküldés szükséges. -Ámde az igazságügyek minisztere s a kormány a közhangulattal szemben -gyenge s a biróküldést elrendelni nem akarja. Igy az ügynek minden -rejtélyét földeriteni nem lehet, a védelem kezei megkötvék, s ő e miatt -magasztos hivatását nem teljesitheti. - -Mielőtt elhatározta magát: fölkeresett s tudatta velem szándékát. Nem -tudtam helyeselni e szándékot. Indokait igazaknak találtam s fontosaknak -is, de ugy vélekedtem, hogy ezek daczára is a magasabb erkölcsi -kötelesség azt parancsolja, hogy helyünkön maradjunk s tisztünk -nehézségei elől meg ne futamodjunk. - -Horánszky a politikai pályára is gondolt, mely előtte állott, s melyről -azt is hihette, hogy a védők ellen is folyton szított s folyton emelkedő -gyülölködés azt megszakithatja. - -Igy mondta nekem, de én azt hiszem, ez nem az ő indoka volt, hanem -pártjáé. Az országgyülési nemzeti párthoz tartozott s annak egyik -jelesebb tagja volt. A párt bizton számitott arra, hogy egykor kezébe -veszi az ország kormányát s ez esetben Horánszkyt nem nélkülözheti. De -összetépett tekintélylyel nem vehetné hasznát. Tanácskoztak e fölött -pártja kebelében s arra kérték, mondjon le védői tisztjéről. - -Nem tudtam az ellenkezőről meggyőzni, 1883. évi február 9-én beadta -lemondását a birósághoz. - -Gondoskodni kellett férfiuról, a ki helyét betöltse. Az országos -izraelita központi iroda titkára megkérdezett, elfogadnám-e védőtársamul -Friedmann Bernát jogtudort s budapesti ügyvédet? Elfogadtam készséggel. - -Kiváló tehetség, jeles jogász s rokonszenves egyéniség. Nagy bűnügyi -gyakorlata volt már a fővárosi biróságok előtt, s a zsidók ugy -vélekedtek róla, hogy az ország zsidó vallásu ügyvédei s jogászai közt ő -mindenesetre a legelsők egyike. Ez is egyik ok volt előttem, hogy -mindenesetre szivesen fogadjam. Elvégre a nagy per nagy mértékben a -zsidók ügye s egészen természetes s az aggódó felekezetre is -megnyugtató, ha hozzá tartozó kiváló ügyvéd is részt vesz a védelemben. - -Nem csalódtunk. A tárgyalás egész folyamán fáradhatatlan szorgalommal, -nagy buzgósággal s jeles sikerrel végezte védői tisztét. A kérdéseknek -inkább jogi és törvényességi oldalát képviselte s oly szerencsés módon, -hogy valósággal a közönség zsidógyülölő része se haragudott rá, sőt még -rokonszenvezett is vele. - -Még egy védőtársam volt. Székely Miksa jogtudor és ügyvéd. Fiatal ember, -nyiregyházi születés, ottani előkelő zsidó kereskedő család sarjadéka. -Korábban nem ismertem. - -Ama nagy érdeklődés miatt, melylyel a nagy pert kisérte a művelt világ, -egészen természetes, hogy az ügyvédek nagy serege törekedett arra, hogy -a perben védői szerephez jusson. Tudom, hogy a vádlottakat is, a zsidók -központi irodáját is, az előkelő s befolyásos budapesti zsidókat is -sokan ostromolták e czélból. Hozzám is többen fordultak s voltak olyanok -is, a kik tekintélyes pénzösszeget ajánlottak föl – nagy csodálkozásomra -– ha védő társul elfogadom őket. Vagy azt hitték, hogy a védelemért -óriási összegeket nyujtanak tiszteletdijul, vagy számitottak arra, hogy -a világhirü perben egyszerre nagy névhez jutnak, s mindahhoz az -előnyhöz, mely a nagy névvel jár. S az ostromlók közt bizony felesen -voltak a keresztények és a zsidók. - -Székely Miksa ez időben látogatott meg s szerény, művelt s -rokonszenvemet fölgerjesztő módon előadta, hogy ő fiatal ügyvéd, -nyiregyházi származásu, az eszlári vádlottak némelyike jól ismeri -családját is, őt is s teljes bizalommal őt óhajtja védőjéül. Megnevezte -Junger Adolf, Lusztig Sámuel és Braun Ábrahám vádlottakat. Ő azonban -csak az esetben vállalja el a védelmet, ha én szivesen fogadom s -buzgalmához képest bizalommal látom. Egyuttal érintette, hogy ha előkelő -férfiak őt az ifjut talán nem szivesen látják a védők közt, s erre nézve -előttem is nyilatkoznának, legyek hive. - -Nagyon megtetszett ez a fiatal kartárs. Tehetséges és tanult jogásznak -ismertem föl. A straszburgi, berlini és budapesti egyetemeken hallgatta -a jogi tudományokat. Később családja tagjaival is megismerkedtem s -szives barátságra léptem. Nagy buzgósággal, az ügy iránt való -szeretettel, sőt valódi lelkesedéssel képviselte a kezén levő nagy -érdekeket. S ama negyvenöt nap alatt, mig a tárgyalás miatt Nyiregyházán -voltam, vele és családja körében a munka fáradalmai után sokszor -felüdültem, sok kellemes időt töltöttem el. Ezután különben nemsokára -elhagyta az ügyvédi és jogászi pályát, a gyakorlati közgazdasági térre -lépett át s Budapesten a nagyhirü Machlup-féle bőrgyárat vette át s -tartja virágzásban. - -Özvegy Solymosi Jánosnénak, a leányavesztett szegény anyának mint -magánvádlónak jogi képviselője Szalay Károly ügyvéd volt. Somogymegyei -birtokos. A vármegye közdolgaiban tevékeny szereplő s akkor az országos -antiszemita párt egyik vezérembere. Éles, kiváló elme, sok gyakorlati -tudás, vidám és rokonszenves modor, ügyes szónok. Több országgyülésen át -később képviselő. Nagy szerepe a perben a perjogi rendszer szerint nem -lehetett. Csakis a kár felszámitására s ha a közvádló a vádat elejtené, -annak fentartására szoritkozhatott. - -A hosszu tárgyalás részletéről, a mennyiben az ügy benső igazságára -vonatkoznak, itt nem akarok s nem is szükséges szólani. Csak a -külsőségek, csak az alaki dolgok közűl emlitek fel néhány érdekességet. - -A vádlottak se kimerűlve, se elszomorodva, se leverve nem voltak. Az -egész évi börtön alig látszott meg rajtuk. Odujuk egészséges s ételük -eléggé bő és tápláló volt. Étkezésükben vallási szertartásaikat -megtarthatták. Otthon valamennyi szegény, falusi, fölötte egyszerüen -étkező és ruházkodó s gyakran nélkülöző zsidó volt. - -Bátran, tiszta öntudattal, sőt nagy önérzettel néztek a vád szeme közé. -Semmit se féltek a végeredménytől, sőt gyakran bizonyos vértanui nyugodt -elszántság jelensége is látszott egyiken-másikon. Természetesen nem egy -módon. Kinek-kinek egyénisége szerint. - -Svarcz Salamon, a metsző, tünődő, gondolkodó, erősen érző, de bőven -beszélő ember. Az elnök kérdésére, hogy mivel menti magát a vád ellen, -mit szól a büntetthez, tudományos modorban akar felelni. - -– Ily büntett – ugymond – lehetetlen. De mi okból is történt volna ez? -Mi indithatott volna bennünket e szörnyű büntett elkövetésére? - -Igaza van. Ok nélkül semmi nem történik. Nagy dolognak nagy okának kell -lenni. Azonban a vérvád benne van a levegőben. Erre Svarcz igy felel: - -– Ez a vád lehetetlen. Bebizonyitom a szentirással, bebizonyitom a -világtörténelemmel, bebizonyitom tanulmányaimmal, hogy lehetetlen, hogy -izraelita ember vallási szempontból gyilkosságot kövessen el. - -Nagy szavak, de kicsiny ember szájából. Igaz, hogy teljes igazság van a -szavakban, de minden igazság daczára is a nagy szó és kis ember együtt -vidámitó hatással van a közönségre. A magyar példabeszéd igy jellemzi e -tünetet: kicsiny ember nagy bottal jár. - -Lusztig Adolf egyszerübben felel a vérvádra. - -– Sajnálom, hogy akad ember, a ki ezt a vádat elhiszi. - -Furcsa felelet, de megvan a hatása. - -Ő nem hivatkozik szentirásra és világtörténetre, nem is tünődik, nem is -okoskodik. Csak megsajnál valakit. De nem önmagát sajnálja, a ki egy év -óta ül a börtönben eme vád miatt; nem is feleségét, gyermekeit, -rabtársait sajnálja. S nem is hitsorsosait. De kit sajnál hát? Sajnálja -azt a boldogtalan embert, a ki ezt a vádat hinni tudja. - -Lehet, hogy utczán szedett köznapi szólásmód csak az ő beszéde. De ha ő -megfontolta s ugy mondotta ki szavait: akkor szavaiban az igazság keserü -is, vidám is, fönséges is. - -Junger Adolf vádlott ősz, rokkant ember. Fehér, hosszu szakálla befödi -mellét. Mozdulatlanul ül székén s fáradtan mozgatja szemeit és -szempilláit. Csöndesen felel a vádra. - -– A vád nem igaz. Én öreg ember vagyok. Jól tudom, hogy kevés esztendőm -van hátra, itt hagyom e földi életet. Oly igaz, mint egy isten van -felettünk, hogy én Solymosi Eszter eltünéséről semmit nem tudok. - -A gyermeknek még van hite s az öregnek megint van hite. A léleknek oly -nagy mélysége s oly nagy világossága a hit, hogy a ki azt láthatja és -hallhatja: annak meg kell rendülni s annak magának is hinni kell. - -»A mint egy isten van felettünk« – e szót használja az ősz vádlott. De e -szót használja igen gyakran a valóságos bűnös is, mikor mentegetődzik, -tagad s védi magát. De öreg, rokkant halálaváró ember szájából mégis -nyomatékos ez a szó. Belenyillalik a hallgató ember lelkébe. Mint a -mély, búgó, szomoru zenehang, ha sötétben távol messzeségből halljuk. - -Sarf József már másként beszél. Ez az egyházfi, ez a »zsidó harangozó«, -mint az eszlári parasztok mondják. Ez a foltozó varga, ez a napszámos -munkás, a ki eljár keresztyén gazdákhoz burgonyát és kukoriczát kapálni. -Naptól barna arcza, kezefeje mint egy lapát, minden szava nyers, -közvetlen, elmés, okos. Minden szaván ott az egész lelke. Mintha nem is -zsidó volna, hanem bátor, romlatlan vérü ősi magyar paraszt. - -Hát ez mit mondhat a vádra? Mi lehet ennek arra első szava? Bizony -kemény szó az. - -– A mostani világban nem gondoltam, hogy még olyan emberek is legyenek, -a kik azt higyjék, hogy a zsidóknak husvétkor vért kell venni. -Hajdanában lehettek ily marhák. - -Egy szót se mondott többet. - -Nem is kellett. Hiszen ezzel meg van mondva minden. De még a mindennél -is több. - -»Marha« – ez a szó a magyar nyelvben sok mindent jelent. Hajdanában az -volt az értelme, a mit most aranyból, ezüstből, drágakőből készitett -kincsnek, ékességnek, drágaságnak nevezünk. Később a mezei gazdaság élő -és mozgó értékét, a lábas és igás jószágot, a méneseket és gulyákat, a -nyájakat és csordákat, a kondát, csürhét és falkát nevezték marhának. Ma -már mindent a maga nevén neveznek. Ma már a mén, a paripa, a kancza, a -csikó, a juh, a sertés, a kecske egy se marha. A kutya, macska, a házi -szárnyas se marha. Ma már az ökröt, bikát, tehenet, borjut, üszőt, tinót -is a maga becsületes nevén nevezik. - -De a tulkot, a szarvas jószágot még most is illetik a »marha« szóval -kiváltképen akkor, ha megbolondul, ha rakonczátlan, ha bomlottul -bogárzik, ha elszakasztja fékét, ha kidönti a keritést, ha eltiporja a -kis gyereket s az apró jószágot s neki megy, mint a vak ló, mindennek. - -Gunyszó ma már a »marha« szó. Többször használják emberre, mint oktalan -állatra. De csak olyan emberre, a ki durva, faragatlan, nem ismer se -istent, se embert, lábbal tapod minden tisztességet s keresztül gázol -apán, anyán, hitvesen s minden becsületen. - -Nos hát Sarf, a foltozó varga, ilyen valaminek tekinti azt, a ki még ma -is el tudja hinni, hogy a zsidóknak husvétkor keresztyén vér kell. - -Bukszbaum Ábrahám csak tréfára vette az egész dolgot. Elég fiatal és -egészséges volt hozzá. Mikor a Móricz tanu szemébe mondta tanuságát, egy -szót se szólt addig, mig a Móricz tanunak szemei közé nem köpött -néhányszor. Csak azután mondta neki: Piha! Gazember! - -Azt mondják: a szembeköpés az alacsony sorsu zsidók különös sajátsága. -Igaz, hogy a köpésről a szent irások is különböző vonatkozásokban -többször emlékeznek. Sajátságos jele a haragos megvetésnek. Mintha -némely állat is csinálná. A medve s némely macskaféle mintha leköpéssel -riasztaná meg kezdetben ellenfelét. - -A tárgyalási idő bevégeztével nyomban fölkerestem Bukszbaumot odujában, -ott az értekező szobában magamhoz hivattam s komolyan megintettem. - -– Minő csuf dolog az, leköpni a tanut. - -– Ilyen tanu nem érdemel mást. - -– De ezt nem szabad tenni Bukszbaum s egyáltalán nem szabad a biróság -előtt haragudni. - -– Nem is haragudtam én, csak az elnök urnak akartam megmutatni, hogy -most már én is haragszom. - -Ime Bukszbaum eszejárása! - -A kinek a büntető igazság kiszolgáltatásában nagy gyakorlata s jó szeme -van s élesen és gondosan tud figyelni, a vádbeli gyilkosnak már -védekezéséből is rendesen eltalálja, hogy bűnös-e vagy ártatlan az. A -hang, az arcz, a szem és száj körüli vonások mozgása, a fejnek és -testnek tartása, a lélek belső harczának külső tünetei tökéletes -tanuságot tesznek a valódi igazságról az igazi lélekbuvár előtt, a ki -azt a tanuságot érti. Még egyes embernél, egyes vádlottnál is ritkán -csalódik az élesen figyelő gyakorlott biró. - -A nagy perben négy embert vádoltak közvetlen gyilkossággal s hatot -azzal, hogy bünrészesek voltak a gyilkosságban. Tiz ember tehát. -Különböző koru, multu, gondolkozásu emberek. Csak abban egyenlők, hogy -egynek sincs magasabb míveltsége, ámbár míveltségük mértékében is nagy -az eltérés. - -Nem beszélhettek össze, hogy miként védekezzenek. De ha összebeszéltek -volna is: lehetetlenség, hogy annyiféle faggatás közben mind a tiz -egyenlő módon védekezzék, holott mind a tiz más koru s más gondolkozásu. -És a templomi imát kivéve, sohase voltak közös foglalkozásra -szövetkezett társaságban, tehát közös módszert önkénytelenül se -sajátithattak el egymástól. - -De mint látjuk, nem is egyenlő módon védekeztek. - -Érdekes a koldus zsidónak, Volner Hermannak védekezése is. Lényeges -védelme ez: - -– Én sohase voltam azelőtt Eszláron. Én se ismertem ott senkit, engem -sem ismert ott senki. Senki se tudta, ki vagyok, mi vagyok, bizhatnak-e -bennem, nem árulom-e el őket nyomban? Vajjon, ha ott nyolczan-tizen -embert akartak ölni: mi szükségük lett volna én rám s miként eresztettek -volna engem maguk közé, engem, a teljesen ismeretlent? - -Egyszerü és igaz beszéd. Hatása észrevehető volt. - -S bizony nem volt abban a gyülölköző közönségben senki, a ki már a -tárgyalás első napjaiban is ki ne ábrándult volna. Senki, a ki a vádat -igazságosnak tekintette volna. - - -V. - -(A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők -ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem -bajvivás a faji ösztön ellen.) - -Igazi botrány csak egyetlenegy fordult elő a tárgyalás egész tartama -alatt. - -Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettesen, a közvád képviselőjén már -a tárgyalás alatt észre lehetett venni, hogy ő nem hisz a vádban s -mihelyt a tárgyalás sorrendje megengedi: elejti azt. A közönségnek -zsidóüldöző hevesebb, szenvedélyesebb része e miatt mély gyülöletet -táplált ellene. Különösen Ónody Géza, a megyének egykori szolgabirája s -most a megye egyik kerületének országgyülési képviselője. Eszlári lakos -és bérlő, a vizsgálóbirónak a vizsgálat alatt egyik benső bizalmasa. -Köztudomásu volt, hogy a zsidóellenes országos mozgalomnak ő volt egyik -vezetője. - -Ónody Géza a tárgyalás harminczegyedik napján, julius 19-én, Szeyfferth -Ede főügyészt a törvényszéki teremhez vezető lépcsőn, tehát a biróság -helyiségében, személyesen megtámadta, sulyosan sértő szavakkal illette s -botjával is megfenyegette. S nyiltan kijelentett szavai szerint azért, -hogy hivatalos kötelességének gyakorlatában őt megzavarja. - -Sulyos eset volt, nagy feltünést keltett, beleütközött a büntető -törvénybe is. Szeyfferthet mindenki nemes férfiunak s buzgó és derék -tisztviselőnek ismerte, nyomban illetékes jelentés ment róla kormányhoz, -birósághoz, zajt ütött belőle a sajtó is. - -A kormány a vármegye főispánját táviratban utasította a megfelelő -óvintézkedések megtételére. A főispán átirt a birósághoz s átiratát a -julius 20-iki tárgyaláson olvasta föl az elnök. - -Az átirat igy szólt: - -»A kormánytól nyert utasitás folytán azt, ki a biróságot, vádlót vagy -védőket megfélemliteni megkisértené, bárki legyen, minden kivétel nélkül -hatalommal fogom ártalmatlanná tenni.« - -Tudomásul vettük. Jól van. Erős szó az az átirat, de mégis csak szó. -Több botrány nem történt ugyan, de az a botrány mégis megtörtént -annyira, hogy a közvádló, az államnak az a magas állásu igazságügyi -képviselője még se kapott elégtételt, a jogrend megsértése még se vont -maga után megtorlást s a ki a jogrendet megzavarta, annak még se görbült -meg hajaszála se. De hát akkor olyan világ volt. A zsidók ellen s a -zsidók jogainak őrizői ellen akkor büntetlenül lehetett véteni. - -De most már a főispán átirata után futó tűzként terjedt el az a hir, -hogy a védők se mentesek, az ő személyük biztossága is kétséges, őket is -fogják bántani. - -E hirnek nem volt igaza. - -Három védőtársam: Funták, Friedmann és Székely ellen épen nem volt semmi -ingerültség. Mind a háromnak egyénisége inkább engesztelő, mint izgató. - -Heumann Nyiregyházán lakott s a társadalom őt valláskülönbség nélkül -kedvelte korábban. Talán épen ezért támadt ellene némi ingerültség. -Miért védi a zsidókat? Tőle mint zsidótól is megvárták volna, – igy -okoskodtak – hogy álljon félre s engedjen szabad utat az ügy -lefolyásának. A balgatag közönség azt hitte, hogy a védelem csak az -igazság kideritését akadályozza. - -Igazság! - -Mi volt akkor az igazság? - -Az ország egyik legelső államférfiának komoly szemrehányást tettem, -miért nem emeli föl szavát a zsidóság ellen oly fenyegető szenvedélylyel -üzött izgatás csillapitására? - -– Hát belenyuljak az igazságszolgáltatásba? Hát zsidót már ne lehessen -fölakasztani? - -Ezt felelte. Pedig egyébként a legnemesebb és világosabb lelkek közé -tartozott. - -Miben láthatta akkor a fölizgatott tömeg az igazságot? - -– Föl kell akasztani a zsidókat! - -Heumannban keményen ellenálló hősi szellem lakott, soha se maradt adós a -felelettel. S az izgatókat megfelelő vastag szavakkal jellemezte. -Szavait széthordták, tulozva, ferditve elterjesztették. E miatt támadt -megyéjében ellene némi ingerültség. De a vármegye előkelői közt hatalmas -barátai akadtak. S mert a város lakossága jó embernek ismerte, bizony a -tömegtől se tarthatott. - -Őszintén meg kell vallanom: a legnagyobb ingerültség ellenem volt. Az -ugynevezett népszerütlenség az én nevemet és alakomat vette körül -legjobban. Igy mondták sokan nekem is, igy beszélték országszerte s igy -irták naponként a hirlapok. - -Sok érthetetlen dolog van a világon. Valóban a logika törvényei a tömeg -gondolkozásában és szenvedélyében nem a legerősebb, nem a leghatalmasabb -törvények. - -Engem okolt s engem kárhoztatott a tömeg azért, hogy a vérvád -szétfoszlott s a vádlottak megmenekültek. Pedig nem én voltam a biróság, -a kinek hatalmában állott őket elitélni vagy fölmenteni. S az ország -mind a három foku birósága egymás után egybehangzólag ártatlanoknak -találta őket, holott a másod- s harmadfoku biróság elhatározására -egyáltalán semmi befolyásom nem lehetett. - -A szenvedélyes gyülölködés nem fontolgat. Jelszó kell neki és áldozat. A -zsidókat nem tudta, a biróságot nem akarta áldozatul nyerni: tehát -ellenem intézte rohamait. - -Nem törődtem vele. A népszerüség nagy kincs, sok nemes öröm forrása. -Gyakran nem is lehet könnyü szerrel eljutni hozzá. Gyakran csak a halál -után támad föl, a mikor nem sokkal ér többet, mint a sirhalmon tenyésző -virág annak, a ki a sirban nyugszik. A népszerüség iránt soha se voltam -érzéketlen. - -De vagy gyönge vagy hitvány lélek az, a ki a népszerüséget czélnak -tekinti. Mívelt társadalomban s szabadsághoz szokott államban a -népszerüség óriási erő és hatalom – de csak eszköznek a közérdek -becsületes szolgálatára. A ki nem erre használja, hanem önző czélokra -vagy hivalkodásra: az sulyosan vét nemzete ellen s működése nemcsak -káros, hanem gyakran utálatos is. - -Egyetlen perczem se volt az életben, a mikor féltem volna a -népszerütlenségtől. Éreztem, hogy fajomnak hű és igaz példánya vagyok. -Éreztem, hogy az irodalom és a közélet terén érdemes munkát végezni elég -erőm van. Biztam magamhoz, hogy ily munkára mindig lesz bennem elég -buzgóság. Hát bizonyára visszatér hozzám a szükséges népszerüség, ha -most elfordul is tőlem. - -Egyébiránt messze tőlem sohase távozott el. Időnkint hátat forditott, de -közelemben maradt, hogy ha kell, kéznél legyen. - -A nagy perben pedig igazam van. - -Hiszen vádlottakat védek, a kik szenvednek. Védem őket szabadon, -nyilvánosan, biróság előtt, az alkotmányos jog korlátai közt s e jog -paizsa alatt. Az ily védelem még akkor is szent és tiszteletreméltó, ha -a vádlottak igazán bűnösök. - -De a kiket én védek, azok ártatlanok s ok nélkül szenvednek sulyos -üldözést. A birói elfogultság áldozatai ők. Ez a meggyőződésem. S e -meggyőződésem sok megfigyelésnek, bő élettapasztalatnak s erős -megfontolásnak eredménye. Kötelességem, de jogom is e mellett -rendületlenül állani. - -Mind igaz ez s gyakran előforduló rendes, megszokott bűnperben meleg -elismerés kisérné nagy munkámat. Ám ez a per rendkivüli. - -Nem büntetőjogi per ez, bár mennyire beleszoritják is a birói eljárás -keretébe s bármiként földiszitik is a perjog czafrangjaival. Annak a -tizenöt eszlári vádlottnak valóban semmi szüksége sem volt arra, hogy -Sarf Móricz és Matej Ignácz ostobaságai ellen épen én védjem meg őket. -Elvégezhette volna e munkát az ország három-négyezer ügyvédjének -mindegyike. Ha ez a per mindennapi megszokott per lett volna. - -A vérvád szörnyü alakja állt a világ előtt! - -Mi az a vérvád voltaképen? - -Minden történetalkotó fajnak más a vallása. Még a keresztyén vallás is -más meg más a nagy emberfajok és a nagy nemzetek szerint. A fajok és a -vallások is türelmetlenek egymás iránt. A tömegek míveltsége a -legmíveltebb nemzeteknél se jutott még el bölcseleti magasságra és -tisztaságra. A tömegek faji és vallási türelmetlensége időnként annyira -feszül, hogy megkivánja a harczot. A zsidó más faj és más vallás. Hadat -üzennek neki. A hadüzenet egyik ősi megszokott alakja a vérvád. Ezer -éves alakja s a babonás hit által megszentelt alakja. - -Előáll a harcz. Művelt korunk szelidebb módszerével, de azért -könyörületlen szenvedélyével folyik a harcz. A harczba belevegyül az -önzés, az életnek a munka és siker versenyéből fakadó gyülölködése s a -politika cselszövénye is. Valami véletlenség belekeveredik a harczba s -annak perjogi, birósági alakot ad. - -De per ez már ennélfogva? - -Dehogy per. Csak az alakja az. A régi harcz az, a fajok és a vallások -egymásközti feszengésének harcza. A melyben az emberszeretetnek és -tiszta elmének kell szembeszállani a tömegek babonájával és -szenvedélyével. A biróság a bajvivó tér, a védelem képviseli az -emberszeretetet és tiszta elmét. A czél a babonának és szenvedélynek -legyőzése. - -Kezdettől fogva igy ismertem föl szerepemet e nagy perben. - -De épen ezért kezdettől fogva mindig lehetőnek tartottam, hogy akadnak -izgatók, a kik botrányt készitenek ellenem s ha a hirlapok csuf rágalmai -és gyanusításai ártalmamra nem lehetnek, utoljára a személyes támadástól -se riadnak vissza s merényletekre is készen lesznek. S a végtárgyalás -alatt erre csak Nyiregyházán lehet alkalom. - -Ennek elejét kellett venni. Saját érdekemben is, de az ügy érdekében is. - - -VI. - -(Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos -testőrségem. – A védelem felosztása. – Az én védő beszédem. – Agyam -elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd.) - -Ismertem a viszonyokat. Tudtam, hogy falusi magyar parasztot ellenem -felbujtani nem lehet. Még cselédet, még napszámost se. De a városban -mindig van dologtalan, őgyelgő ember, fiatal és idős, a kit -lehurrogatásra, ablakbeverésre, tömeges orditozásra, személyes -megtámadásra könnyen ki lehet bérelni. Az ily emberek rendesen ott -ácsorognak a köztéren, a templom előtt, a megyeház és törvényszéki terem -közelében. Biztosra vettem, hogy az első napokban nem lesz merénylet. -Ugy gondoltam, hogy a felbujtásra az ügynökök és közbenjárók a vármegye -hajdui s hivatalszolgái lesznek. Az pedig kétségtelen volt, hogy a -felbujtáshoz pénz kell, pénz nélkül a köztéri csavargók senki fejét és -ablakát be nem verik, hanem erre föl kell őket bérelni. - -Nohát fölbérelem én magam mellett. Megelőzöm az izgató urakat. Mire azok -fölébrednek: enyém lesz a köztéri ácsorgó tömeg. - -Igy történt. - -Szállásomból az út a tárgyaló teremig a köztéren keresztül vezetett. Ezt -az utat naponként megtettem néhányszor. Zsebjeimet tele raktam ezüst -forintosokkal. Mai számitással két koronát, valamivel többet, mint két -frankot tesz az akkori forint. S elől-utól akárkivel, akárhol -találkoztam a köztéri ácsorgók közül, akár öreggel, akár fiatallal, -asszonynyal, leánynyal is, mindegyik számára volt egy ezüst forintom. -Ugy tettem a vármegye huszárjaival, hajduival, a hivatalszolgákkal, a -szolgálatban levő börtönőrökkel. De nem ingyen, nem jogczim és szolgálat -nélkül adtam a jutalmat. Vagy esernyőt, vagy felsőkabátot, vagy valami -iratot, botot, zsebbevalót, tollkést készakarva otthon feledtem vagy a -törvényszéknél hagytam s annak utánam hozása volt a jogczim és -ellenszolgálat. Néhány krajczárnyi szivarért ötször-hatszor küldtem -naponként ide-oda. Levelek és névjegyszállitások, üzenetek napirenden -voltak sokszorosan. Minden öt-tizpercznyi útért szivesen és jó szóval -adtam oda az ezüst forintot. - -Szinte csodálni lehet az eredményt, mely rám nézve bekövetkezett. S nem -is került épen sok pénzbe. Hat hét alatt csak 1573 darab ezüst forintos -fogyott el. De a munkanélküli emberekre különös hatása volt a -bőkezüségnek. Ehhez szokva épen nem voltak. Rendes napszámuk alig fél -forint s ezért lótni-futni, dolgozni kell egész nap. S ime, most akad -ember, a ki néhány percznyi könnyü munkáért két napra járó fizetést -nyujt. Nyiregyháza kis vidéki város. Lakossága tulnyomó részben mezei -kisbirtokos. Őgyelgő, munkanélküli ember, asszony alig van pár száz. Ez -se mindig munkanélküli. Azt az összeget tehát ama rövid idő alatt -megérezték. - -Az urak maguk közt gunynevet adtak rám. Gunynevem volt a »fősaktervédő«. -E néven ismert a szegényebb nép is. Ám a fősaktervédőről egy hét mulva -az egész város azt beszélte, hogy derék ember, jó szive van, van ugyan -sok pénze, de nem sajnálja, szivesen oda adja a szegény embernek, miért -nem olyanok az ő helybeli uraik? - -Volt a városban egy vendéglő, a vidékiek, vásárra járók s helybeli -szegényebb sorsu iparosok számára. Nagy udvara, nagy szobái, olcsó -étele-itala. Ugy emlékszem, Andrikovics uramnak nevezték a vendéglőst. - -Nagy tekintélyü férfiu volt az alsó néposztályban. Ő volt a nyiregyházi -antisemiták vezére és főszónoka. Az ő vendéglője volt az antisemiták -gyülekező és mulatozó helye. Az eszlári biró, Farkas Gábor s a sok -eszlári tanu és hozzávalója mind oda szállt. Ott készült a tanuk -közvéleménye. Ott születtek a bolond ötletek a holttest kék szeméről, -meglévő körmeiről, az eltünt leánykának szétálló lábujjairól s egyéb -effélékről. Ott szidták és rémitgették azt a tanut, a ki a zsidóknak -pártját fogná s a keresztyénséget elárulná. Valóságos tanugyártó műhely -volt Andrikovics uram tanyája, a ki azonban maga nem vett részt az -efféle műveletben. Ott beszéltek gyakran arról is, hogy az »urak« -mennyire szeretnék, ha a köztéri ácsorgók a »fősaktervédőt« lekiabálnák -vagy megdobálnák, vagy valami egyebet is tennének vele. - -Ugy két hét mulva fölkeresett engem Andrikovics uram lakásomon. Valami -örökségi, valami végrendeleti ügye volt, abban kért volna tőlem -tanácsot. Ez volt látogatásának jogczime. - -De azt hiszem, mégis azért jött, hogy közölje velem azokat, a melyek az -ő vendéglőjében történnek s hogy engem megnyugtasson. Meg is mondta -szemembe. - -– Én haragszom a zsidókra – ugymond, – a pokolra kivánom valamennyit. De -én mindennap ott vagyok a tárgyaláson, mindent megvigyázok, de nekem -csak a képviselő ur az én emberem. Becsülöm, tisztelem, igaz embernek -tartom a képviselő urat. Az én vendéglőmben sok mindenféle tarkabeszéd -történik, de a képviselő ur ne féljen, éjjel-nappal bátorságban legyen, -a hajaszála se fog meggörbülni, mert a nép szeretete a képviselő ur -mellett vagyon. - -Igy beszélt a vendéglős Andrikovics uram. - -Volt azonban más intézkedés is arra nézve, hogy merényletet ellenem el -ne követhessenek. A városbeli előkelő zsidók tizenhat főből álló őrséget -szerveztek fiatal bátor emberekből, melynek az volt a feladata, hogy -minden lépésemet figyelemmel kisérje, személyem és lakásom biztonsága -fölött őrködjék s esetleg minden szóbeli vagy egyéb bántalmazástól eleve -megóvjon s ha mégis történnék valami, azt nyomban és sulyosan -megtorolja. Ez őrség vezetője Goldstein János nyiregyházi szabómester -volt, nyilt, egyenes, bátor férfiu, egykor huszár altiszt. - -Minderről semmit nem tudtam, erről nem értesitettek. Bizonyára nem -engedtem volna meg ez intézkedést, mivelhogy nem tartottam szükségesnek. -Valóságos szereplésére nem is került a sor. Csak a védőbeszédek -befejezte után az itélet kihirdetése előtti napon tudtam meg véletlenül -az őrség létezését. - -A királyi főügyészi helyettes julius 27-én, a tárgyalás -harminczkilenczedik napján terjesztette elő vádbeszédét. Elejtette a -vádat, fölmenteni kérte a vádlottakat s inditványozta, hogy a -vádlottakat a biróság nyomban helyezze szabadlábra. - -A vádbeszéd előterjesztése után a magánvád képviselője Szalay Károly -nyilatkozott. A vádat fentartotta. - -A védők felszólalásának rendjét, természetesen a védők szives -hozzájárulásával, én határoztam meg. Apróra megbeszéltük az anyagot, -melyet a védbeszédekben föl kell dolgozni s egyuttal magunk közt -felosztottuk azt. A helyzet engem tett a védelem vezérévé s kartársaim -őszinte bizalommal fogadták el rendelkezéseimet. - -Funták Sándor feladata lett a vérvád helytelenségét általában kifejteni. - -Friedmann Bernát feladata főleg az volt, hogy Sarf Móricz alakjában az -agyonrémitett, aztán elámitott s végül teljesen kikészitett s -szabadságától végig megfosztott tanu képét mutassa föl a világ előtt. - -Székely Miksának föl kellett deriteni a tisza-eszlári zsidók 1882-ik évi -ápril 1-i egész napirendjét, hogy nyilvánvaló és kézzelfogható legyen, -hogy a napirendbe gyilkosság cselekménye, Solymosi Eszter elemésztése -bele nem férhetett. - -Heumann Ignácz a tutajosok tiszai utját irta le kimeritő részletességgel -annak kitüntetése végett, hogy az út egyetlen részlete se engedi meg a -holttest-csempészet gyanujának hihetőségét. - -Igy osztottam föl az anyagot és szerepeket. Védőtársaim jeles jogászok s -önálló férfiak, szabadon kiterjeszkedhettek az ügy egyéb részleteire, de -a kijelölt anyagot föl kellett dolgozniok. - -Rám, mint a védelem utolsó szónokára maradt a társaim által kidolgozott -részletek egységes összekapcsolása, a netalán kihagyott kérdések -földeritése s különösen az orvosi tudományt érintő kérdések megvitatása. -Ezzel kapcsolatosan a csonka-fűzesi holttest azonosságának igazolása. - -És maradt az, a mi talán a legnehezebb és legszükségesebb volt: megvivni -a bajt a fölizgatott közvélemény ellen, a tömegek babonája és -szenvedélye ellen. Ezt tartottam különös feladatomnak kezdettől fogva s -ezt várta tőlem, ha nyiltan nem mondta is, az ország zsidósága. - -Társaim beszédei méltók voltak a tárgyhoz és feladathoz. E beszédek -teljes sikert eredményeztek, a vádlottak ártatlansága kitünt s ők -visszanyerték szabadságukat s becsületük épségét. - -Saját beszédemről is kell szólanom, a mívelt közönséget valószinüleg -érdekelni fogja. - -Szorosan vett törvényszéki beszédnek bizony nem valami kitünő beszéd az. -A forumon kétségtelenül különbek hangzottak el már más nemzeteknél is, -Magyarországon is. A beszéd értékének felfogásában a pártos sajtó -elismerése engem nem zavarhatott meg. - -Maga ez a könyv bizonyitja, hogy anyagban és részletekben a nagy per -csodálatosan gazdag. Hozzá e tekintetben hasonló alig volt még, mióta -rendes biróságok szolgáltatják az igazságot. S az ügy egész anyagának -egyes részei nagyon különfélék s alig összeillők. Egységet a beszédben -majdnem lehetetlen volt teremteni. Az orvostani részletek sokasága és -műnyelve alig engedi meg az elme magasabb szárnyalását s a nyelv -szépségeinek kifejtését. A tárgy egysége nélkül s az elme magasabb -szárnyalása s a nyelv költői szépsége nélkül a szónoklat szépműtani -hatása csak csonka lehet, nagyon is csonka. - -A beszélés sora julius 30-án került rám. Reggel 8 órakor kezdtem a -beszédet s háromszoros 10–10 perczig tartó félbeszakitással délután -negyedfél óráig folyton beszéltem. A terem nagy ablakjai nyitva voltak, -a köztéren is óriási közönség hallgatta a beszédet, valamint a nyitott -ajtón át a csarnok közönsége is. Óriási hőség volt. Hangom érczessége és -tisztasága ugyan még akkor nem volt gyönge, de mégis emelt, erős hangon -kellett hét egész órán át beszélnem. - -A beszéd minden része elejétől végeig tökéletes rögtönzés, a rögtönzés -elmaradhatatlan lazaságával. A lazaság alatt nem a tárgy ismeretének -hiányát értem, hanem azt értem, hogy a gondolatoknak a nyelvben való -megalakitása nem elég rövid és tökéletes, a rokon gondolatok nincsenek -eléggé csoportositva, az egész beszéd váza nem arányos s kiterjeszkedik -a szónok oly tárgyakra is, melyekre kiterjeszkednie nem lett volna -szükséges. - -Mindez azonban nem eléggé érdekes s nem ezért beszélek erről. Hanem -azért, mert ezen beszédben az agyam kifáradt. A mit azelőtt magamon nem -vettem észre, mástól se hallottam s a miről nem is olvastam. - -Hogy az erős hangon tartott hosszu beszédben a torok, nyak és mell izmai -s a tüdők is kifáradnak: azt már más alkalommal észrevettem. A hogy a -mezei munkás megfelelő izmai karon, mellen, derékon és a felső lábszáron -az erős és hosszas kapálásban és kaszálásban kifáradnak, természetesen -ép ugy kifárad minden izom, melyet az erős hangu hosszu beszéd szokatlan -mértékben mozgat. - -De hát az agy is kifáradna? Ez eddig nem jutott eszembe. S az ő -kifáradása is egészen olyan lenne, mint az izmoké? Erre eddig nem -gondoltam. - -Ha az ember mély tudományos vagy magas költői értékü művet megfelelő -ugynevezett remek nyelven ir: a fogalmazás teljes képességével naponkint -csak bizonyos ideig rendelkezik a mű alkotója. Egyszer csak csillapodni -kezd a teremtő elme lángolása. A gondolat megfelelő nyelvi alkata -egyszer csak lassabban áll elő, mint kezdetben vagy órák előtt. Egyszer -csak előáll az a helyzet, hogy az iró első pillanatra nem a legjobb -szót, nem a legtökéletesebb jelzőt, nem a legmagasabb és legszebb képet, -hasonlatot, ötletet és ellentétet találja meg. Ilyenkor aztán törülni -kell a szót s megkeresni helyette a sokkal jobbat. Tünődni kell más -jelzőn, más képen, más ötleten s lassankint vagy más nap vagy több idő -multán meg is találja az ember a legtökéletesebbet. S ha erőlteti az iró -a munkát s még tovább is dolgozni akar egyfolytában: agya mintha röstté -válnék, gondolatai mintha ellaposodnának s egyszer csak kiesik a toll a -kezéből. - -– Nincs kedvem már a munkához! Meguntam már! - -Igy szól az irodalmi alkotó. - -Nincs igaza. Kedve is volna, meg se unta a munkát, hiszen az alkotás meg -nem határozható nagy gyönyörüség. Hanem az agy szépet, nagyot, -tökéleteset termelni naponkint csak meghatározott ideig képes. Sok -mindenre képes azután is, de ama szépre, nagyra és tökéletesre most már -a következő napig vagy megfelelő ideig nem képes. Abban elfáradt, azt -tovább folytatni nem lehet, arra nézve pihennie kell. - -Csodálatos szervezet az agy. Működésének törvényeit valószinüleg sohase -ismerjük meg tökéletesen. Hogy minden egyfaju, egykoru s egynemü -egészséges ember vére egyenlő: a fölött alig lehet kételkednünk. S az -egyik agy mégis abból a vérből csupán állati önzés buta gondolatát tudja -termelni s a másik agy ugyanabból a vérből Jézus eszméit, Shakespeare -gondolatait s Newton számait alkotja meg. - -Mi e tünetnek s mi az ehhez kapcsolódó ezer tünetnek valódi oka? - -A mint hét órás beszédemet bevégeztem, délután négy órakor, fáradtan és -izzadtan ebédelni mentem s igen jó étvágygyal, de nem sokat ettem. Öt -órakor már rajtam hajtottak a gyorsirók és hirlaptudósitók, hogy a -táviró számára nézzem át a jegyzeteket. Szakadatlanul dolgoztam éjfélig -s ugy rémlik előttem, a gyorsirók vagy tudósitók azt közölték velem, -hogy éjfélig 17,000 szót tudtak az általam átnézettekből elközölni. De -már ekkor aztán tökéletesen meguntam minden munkát, lefeküdtem s jól -aludtam reggeli hét óráig. - -Hogy agyam elfáradt volna: nem vettem észre semmiből. - -A következő napon szokott időben kezdődött a tárgyalás. A magánvád -képviselője: Szalay Károly szólt először s vitatta és czáfolta a védelem -előterjesztéseit. - -Bizonyos kárörömmel hallgattam beszédét. Ugy hittem, az a beszéd tele -van túlzással, félreértéssel, félremagyarázással, torzitással és -tévedéssel s előre örültem annak, minő harsogó diadallal fogom én őt -fényes, vidám szónoklattal legyőzni. - -Felálltam utána s megkezdtem a beszédet. - -Az első szavaknál, az első másodperczben észrevettem, hogy bár hangom és -beszélőképességem meg van, de azért szónoklati beszédet tartani nem -tudok. - -Nem voltak vagy lassan alakultak gondolataim. Nem találtam meg a -megfelelő szavakat. Gondolataimat művészi hatással idomitani épen nem -tudtam. Irataimban s nyilvános beszédeimben meglehetős adag vidámságot -használok, a mit humornak szoktak nevezni s a magyar nyelv kezelésében -különös sajátságom, hogy irataimban s gyakran beszédeimben is, a hol a -tárgy megengedi, csaknem a verses költészet magasságáig emelkedik a -gondolatok és szavak összecsendülése, az ugynevezett rithmus. Most pedig -teljesen képtelen voltam arra, hogy szabatosan vagy vidáman vagy -rithmussal beszéljek. - -Rögtön félbenhagytam a beszédet. A baloldalomon ülő védőtársamat, -Heumannt figyelmeztettem halkan, hogy ő is, Friedmann is legyenek készen -rögtön felszólalni, mert én beszélni nem tudok. - -Agyam bizony ki volt fáradva. - -A fáradtság két-három napon át tartott s lassanként szünt meg. -Gondolkozásom üdesége, mélysége s vidámsága, igen jól emlékszem, még -augusztus 3-án se tért vissza tökéletesen. A törvényszék elnökéhez -tartottam e napon kis szónoklatot s ez is akadozva folyt le. Pedig -naponként jól étkeztem, jól aludtam s jó kedvem volt. - -Rögtönzés volt a hét órás beszéd. Hét órán át erős feszültséggel -dolgozott az agy. A hosszu beszéd jelentős része orvostani tárgygyal -foglalkozott, melyet az én agyam nem szokott meg. Tehát a rögtönzés, a -szokatlan tárgy s a hét óráig tartó erős gondolkodás: im ezek okozták az -elfáradást. Pedig nem volt hosszu a beszéd. E könyvnek, melyet most -nyájas olvasóm lapozgat, alig töltötte volna meg száztiz vagy százhusz -lapját. Előre való megirása 45 vagy legföljebb 50 órai fogalmazó munkát -emésztett volna föl. Az nem fárasztotta volna ki az agyat. - - -VII. - -(A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz is -szabad lett. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A védő -ügyvédek tiszteletdija.) - -Az itélet meghozására s megszövegezésére két napot forditott a biróság. -Ki volt az előadó biró, a ki a javaslatot készitette: nem tudom. A birói -tanácskozások titkosak s én bizony sohase kérdezősködtem a titkok iránt. -Kétségtelen, hogy mind a két szavazó biró a fölmentést javasolta s igy -arra, hogy az elnök is szavazzon, nem volt lehetőség. - -Kimondta az első birósági itélet, hogy egyáltalán nincs bebizonyitva, -hogy Solymosi Esztert akár a vizsgálat folyamán hangoztatott módon, akár -egyébként a zsidók ölték meg. És kimondta, hogy nem bizonyos, hogy a -csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszteré, de az se bizonyos, hogy nem -Solymosi Eszteré. A másod- és harmadfoku biróság itéletének végeredménye -ugyanaz, a mi az első biróságé. - -Az itéletek végeredményükben jók, indokolásuk azonban engem sohase -elégitett ki. A mi terhelte a vádlottakat, azt minden itélet bőven, -kimeritőn adja elő. A mi mentségük volt, a mi a vád és gyanu -képtelenségét bizonyitja: mindaz röviden van előadva. Tiszta elme s erős -itélőképesség előtt föltétlenül bizonyos, hogy a csonka-fűzesi holttest -más, mint Solymosi Eszter, nem lehet. Ez a szomoru történet sarkpontja. -E körül fordul meg minden. Ez az igazság, mely mindent megvilágit s mely -az ezerfélekép összezavart s ellentétbe hajszolt tünetek, jelenségek s -tárgyi és tanuságbeli körülmények között az összhangzást és -kiegyenlitést megteremti. E nélkül nem lehet megnyugvás. - -Kinzásokról hallgatnak az itéletek. - -Mikor mindent elvégeztünk s az itélőbirósággal már nem volt többé -dolgunk: magam mellé vettem védőtársaimat s mintegy testületileg -fölkerestem az elnököt s köszönetünket és elismerésünket tolmácsoltam -előtte az ügyvédi kar nevében. Kimondtam, hogy a biróság pártatlansága s -Magyarország igazságszolgáltatásának becsülete az, a mit a kihirdetett -itélet megmentett. - -Tuloztam, mikor az elnök érdemeit megvilágitottam. Hiszen ő mindvégig -elfogult volt. De a teljes kiengesztelődést akartam. Ez a czél állott -előttem. - -A vádlottak hát visszanyerték szabadságukat. Közel tizenöt hónapon át -sinylődtek rabságban. Óriási közönség várta őket a köztéren, a mikor -mint szabad emberek elhagyták a fogházat. Könyeiket nem tarthatták -vissza, de a közönség, valláskülönbség nélkül, részvéttel, vigasztaló -szavakkal s a szabadulásuk fölött érzett igaz örömmel fogadta őket. - -Hazatértek falujokba. Otthon az elmult esztendő alatt pusztává lett -lakásuk, koldussá feleségeik, gyerekeik. Szegények voltak egyébként is s -több mint egy éven át nem volt otthon kenyérkeresőjük. De az eszlári jó -magyar nép nyomban felocsudott a gyülölködés mámorából s jó szóval és -tisztes adományokkal halmozta el őket, hogy ne éhezzenek, hanem -vigasztalódjanak. - -Mi lett további sorsuk: nem tudom. - -Hát Móriczból, a veszedelmes tanuból mi lett? - -Védő társaim már eltávoztak, de én még Nyiregyházán maradtam. -Feladatomnak tekintettem még a gyereket a vármegye kezéből kivenni s -apjának, szüleinek visszaadni. - -Nagy okom volt erre. Egyszerü szavamra az alispán nem akarta kiadni. El -sem tudtam gondolni, miért. Azonban csakhamar hire terjedt, hogy uj és -fontos tanukra akadtak, a kik a vérvádat teljesen bizonyitják, a kik -Sarf Móriczczal egyezőleg nyilatkoznak, de a kik mellett mégis szükség -lesz Móricz tanuságára. A titkos tanács terve az, hogy nyomban megujitja -a vérvád pörét s erre ujabb följelentőnek a szegény Solymosi Jánosnét -használja föl megint. - -A hir hozzám is eljutott. - -A titkos tanács jól tudta, hogy Móricz, ha csak egy óráig is lesz -szabadon szülei és hitsorsosai társaságában, rögtön eláll hamis -vallomásától s nyomban kideriti a rettenetes visszaélést, melyre őt -felhasználták. S ekkor pert se lehet ujitani s ha megujitanák, se érne -az semmit. Ezért nem akarták a gyereket nekem kiadni. - -Táviratban fordultam a kormány elnökéhez, Tisza Kálmán urhoz, a ki -egyuttal a belügyek minisztere is volt s a vármegyék főkormányzója. -Felhivtam figyelmét a Mortara esetre, melynek Magyarországon sokkal -rosszabb s igazán utálatos czélból megismétlődni nem lehet. A nagy -pernek vége, a szülői jogot tisztelni kell, a gyermeket vissza kell adni -családjának. - -A kormány elnöke táviratban intézkedett s a gyerek kiadatását -megparancsolta. Augusztus 4-én délután öt órakor a gyerek ott volt már -lakásomon. Ott várta apja is. Hat óra tájban indult a vasuti vonat -Budapest felé. Oda rendeltem már a bérkocsit s a gyereket rögtön küldtem -az indóházhoz. - -Nehogy a vármegyének eszébe jusson, hogy elvegye tőlem. - -Az ügyről nem beszéltem a gyerekkel soha. Sem akkor, sem azóta. Jobban -tudtam én az ő tanuskodásának titkos történetét nála nélkül. Az ő -előadásában képzelgésnek és hiuságnak is lett volna szerepe s ez csak -zavarhatta volna felfogásomat. Csupán a birósági eljárás alatt fölmerült -tünetekből akartam megirni az ő történetét. - -Budapesten csak néhány napig volt a gyerek. Kik és kik nem, ugy -gondolom, a központi zsidó-iroda emberei, külföldre segitették. -Hollandiába került, ugy tudom, Amsterdamba. Ott gyémántköszörüs -mesterségre adta fejét. Minő sikerrel, nem tudom. Apjával föntartja -levélben az érintkezést. Nagy ritkán haza is jön. Egyszer vagy kétszer -engem is fölkeresett, de nem találhatott otthon. - -Buzgó zsidó. Gyakran eszébe jut egykori szerepe s mindig busul azon, -hogy őt oly ostoba eszközként fel tudták használni. Mi lesz jövendője? -Bizonyára nem más, mint elmerülés a homályban. Nevét egykor a zsidóknak -sok átka szálldosta körül. Kevés igazság volt az átokban. Nem ő ártott, -hanem azok, a kiknek kezébe került. Nem a tölgyfa felelős azért, hogy -belőle bitófát faragnak. - -A költségekről, munkadijakról, az ügyvédek tiszteletdijáról is szólnom -kell valamit. Legyen egész a nagy per története. - -Érintettem már más helyütt, hogy a művelt emberiség egyetemes felfogása -ma már az, hogy a munkát meg kell becsülni s megfelelő dijjal annak -értékét meg kell tériteni. Iparos, gyáros, mezőgazda, bankár, ügynök, -üzenethordó, öröklött urodalmak s öröklött nagy nevek tulajdonosa -egyaránt elfogadja s egyaránt megköveteli munkájának s munkája -eredményének viszontértékét. Birák, ország kormányzói, törvényhozók, -tanitók, irók, művészek, hóditó szépség és hóditó alak és hang -tulajdonosai, föltalálók és bölcsészek kivétel nélkül számot tartanak -arra, hogy dicsőségben és aranyban meg legyen méltó jutalmuk. -Dicsőségben is, de aranyban mindenesetre. A gyóntató papok, a kik az -emberek üdvösségét őrzik; az orvosok, a kik az emberek egészségét őrzik; -a csatornatisztitók és a diadalmas hadvezérek mind megkövetelik agyuk, -kezük és szerencséjük érték szerint való dijazását. - -Megkövetelik az ügyvédek, jogászok, védők, jogtanácsosok is. A munkájuk -megfelelő értékét ép ugy megérdemlik, mint a hogy megérdemlik a pápák, -királyok, császárok, czárok, szultánok s mindenféle fejedelmek. Kevés -ember lenne jogász, ha munkáját arányos dijjal meg nem tisztelnék, de ép -oly kevés ember lenne e nélkül főpap, császár és fejedelem is. A mívelt -emberiség előtt az erkölcsnek, a tisztességnek s az életrevalóságnak -magasabb fogalmai közé tartozik ez a felfogás. - -Alig van dij, melyet több gúny és több megrovás kisérne, mint az ügyvéd -tiszteletdija. Igaz, hogy sok ügyvéd rászolgál a gúnyra és a megrovásra. -De nem több a számarányhoz képest, mint a mennyi fejedelem, kormányzó és -főpap. De azért az ügyvédi dijjal évődni feljogositva érzi magát -mindenki. - -Különösen a vagyonilag szegényebb társadalomban. S különösen oly -izgatottság idején, a minő a nagy pert kisérte. S bizony a napi sajtóban -is, magán társalgásokban is szerte hangzott az a gyanusitás, hogy én is, -védő társaim is azért védjük a vádlottakat s azért hirdetjük a vádlottak -ártatlanságát, mert a zsidók sok pénzt fizetnek érte. - -Okos és méltán önérzetes ember semmit se hajt ily ostobaságra. De azzal, -hogy a zsidók vesztegetnek, tele volt a levegő. Rövid elmék és sötét -lelkek szanaszét beszélték, hogy megvesztegették a tanukat, a -szakértőket, a hirlapokat s még a birákat is. Százezrekről, milliókról, -más országi zsidók adományairól beszélt a gyanusitás. - -A védelemnek, hogy szokott szójárással éljek, alig volt néhány tanuja. -Volt két pandurunk a tisza-löki titkos és gyötrő vallatásokról s volt -egy tanunk, Mozga Péter nevü, Sarf Móricznak Nagyfaluban történt éjjeli -vallatásáról. Mind a három maga jelentkezett. Mind a hármat titkon -tartottuk és élelmeztük, hogy a vármegyei titkos tanács tőlünk el ne -hódithassa. Napi költségükre fejenkint 20 krt adtunk, minthogy mindegyik -vidéki volt s egyik se nyiregyházi. Mozga Péter elszökött tőlünk, azután -a vármegye tartotta s kihallgatáskor a vádnak lett tanuja. - -Ily tanunk lett volna Hatalovszki András. A hogy a többinek nem: ugy -neki se igértünk semmit, de neki még élelmezést és 20 krajczárt se -adtunk. Igen fontosnak tartottam vallomását, mint már föntebb leirtam s -a miatt nem akartam neki egy fillért se juttatni, nehogy ezen a vád -emberei és ügynökei fennakadjanak. - -Hires nyomozó csendbiztosa volt Debreczen városának. Neve Barcza Dani. -Alakjánál, multjánál s helyi ismereteinél fogva s ama nagy eredmények -után, melyek a bűnügyi nyomozás terén nevéhez kapcsolódtak, meg kellett -kisértenem, vajjon ő neki nem sikerülne-e valami nyomra vezetni. Nem oly -nyomokat kerestem, a melyek a vádbeli tényekre utalnának, hanem -olyanokat, melyek Solymosi Eszter eltünésének történetére vetnének -világot. Fölhivtam magamhoz Budapestre, közöltem tervemet Kozma Sándor -királyi főügyészszel is, ő is beszélt a hires csendbiztossal s talán ő -is adott neki némi megbizást. Én a jelzett irányban kértem -közreműködését s utazási költségül adtam neki 200 forintot. Nyomozásának -nagyon csekély eredményéről másutt szóltam. - -Hasonló természetü nyomozásokért nagyon szerény összegeket adtam -egyszer-másszor Goldstein János szabónak s egy hirlaptudósitónak. Egyik -tanu se jutott a törvényszék elé. - -Kovács József nagyhirü egyetemi tanárnak, mint már érintettem, magán -természetü tanácskozásért ezer forintot fizettem. Ő se szerepelt a nagy -perben hivatalosan. - -Az egyetemi tanárok magas jellemü férfiak, a tudomány komoly buvárai, -igaz hősei. Természetesen eszembe se juthatott, az én erkölcsi -érzékemmel se fért volna össze őket dijjal megkinálni vagy igérettel -kecsegtetni. Mikor a holttest kiásása után Tisza-Eszlárról haza -indultunk, a kocsi utak járhatatlanok voltak és kegyetlen rossz, havas -és esős, szeles, hideg deczemberi nap. Dereglyét fogadtam Eszláron 25 -forintért, a mely engem Tokajba a vasuti állomáshoz szállitson. -Megkináltam őket azzal a rossz és kényelmetlen, de a szárazföldinél -mégis türhetőbb utazással. Csak oly föltétellel fogadták el, ha az -arányos utiköltséget megfizethetik. Szinte nevetségesnek tartottam e -vonakodást, de végre meg kellett hajolnom előttök. - -Ily férfiakat gyanusitani! Mennyire fölháboritott ez engem! - -Nem adtunk dijakat a hirlapoknak sem. Ez talán hiba is volt. Volt olyan -előkelő hirlap, melynek szerkesztője egyenesen fölkért, hogy adjak neki -bizonyos, nem csekély összeget, akkor szolgálatomra áll. Egykor barátom -volt, rég meghalt már. Nem adtam, nem is volt rá pénzem. Ellenem -fordult. Talán más hirlap is fogadott volna el dijat, de nálam nem -jelentkezett amaz egyen kivül senki. De én se engedhettem meg efféle -dijazást. Magam is hirlapiró voltam, akkor már több mint tiz év óta, -erkölcsi lehetetlenségnek tartottam, hogy az irók működésük irányáért -javadalomban ily módon részesüljenek. Meglehet, e felfogás nálunk is, -más országban is túl szigoru s talán némileg el is avult már, de akkor a -sajtó ilyen volt Magyarországon. - -Csupán annak a sok ivre terjedő nagy munkálatomnak közléséért, melylyel -a holttest kiásatását kértem, fizettem két hirlap kiadójának 800 -forintot. - -A törvényszéki hites gyorsiróknak tisztességesen, alku szerint, -megfizettük azt a munkát, mely szükséges volt arra, hogy a törvényszéki -jegyzőkönyvet egy teljes példányban a védelem részére is elkészitsék. E -munka kézirással, ritkás és féloldalas irásban, mintegy 4000 oldal, -tehát ezer ivnyi. Nem én, hanem Heumann védőtársam gondoskodott erről. E -munka dija – ugy emlékszem – 700 vagy 750 forint volt. - -Hogy a nagy tekintélyü bécsi tudósnak, Hoffmannak s a világhirü -Virchownak Berlinben adott-e véleményükért tiszteletdijat a zsidóság: -nem tudom. Ebbe nem avatkoztam. Ha adott is: az a megfelelő szigoru -mértéken túl nem terjedhetett. Nem oly férfiak voltak, a kik -illetéktelen adományt bárkitől, bármi czim alatt, elfogadtak volna. - -Horánszky Nándor védőtársamnak háromezer forint tiszteletdijat szántunk. -Három vagy négy részletben én adtam át neki nyugta mellett. A -végtárgyaláson ő nem vett részt. - -Ugyanannyit adtam át a végtárgyalás előtt megállapodásunk szerint Funták -Sándor társamnak. Ő a nagy tárgyalást velem együtt végezte. Annak -befejeztével a központi iroda titkára bizonyos összeget hozott hozzám, -hogy a tiszteletdij teljes kielégitésére Funták Sándornak adjam át. -Keveseltem az összeget s nem vállalkoztam az átadásra. Ugy tudom, -kölcsönös megegyezéssel 6000 forintban állapodtak meg s igy összesen az -ő munkadija 9000 forint volt. - -Heumann és Friedmann társaim tiszteletdijait nem én kezeltem. Csak magán -értesülés után tudok ezekről. - -Heumann Ignácznak 5000 forintot adományozott a központi iroda s -ezenkivül készpénzbeli kiadásait megtéritette. Ő közvetitette a -vádlottak szegény családtagjainak segélyezését is. Több mint egy éven át -hihetetlen munkát végzett. Szabolcsmegyei hitsorsosai keveselték ez -összeget. Igaz, hogy ez irodájának egy éven át elmaradt rendes hasznát -se pótolta. S a maguk részéről még 5000 forinttal tisztelték meg hálájuk -és elismerésük jeléül. - -Friedmann Bernát védőtársamat 3000 forinttal javadalmazták szép és nagy -munkájáért. Igaz, hogy ő csupán a törvényszéki végtárgyaláson szerepelt. -Mégis nagyon szerény volt ez a jutalom. - -Székely Miksa védőtársamat a központi iroda nem óhajtotta védőnek. Ő e -miatt attól se nem igényelt, sem el nem fogadott semmi tiszteletdijat. - -Én a magam munkadija kérdésében sohase tárgyaltam senkivel. Szerepemet, -munkámat, fáradalmaimat nem kapcsoltam össze a munkadij kérdésével. A -tárgyalás befejeztével a központi iroda titkára 10,000 forint -tiszteletdijjal kinált meg. Kis összegnek tartottam s nem fogadtam el. -Nagyon rövid idő mulva huszezer forintot ajánlott fel s ezt elfogadtam. -De amaz egy, vagy több mint egy év alatt, a mig minden időm és erőm a -védelemnek szenteltem, harminczháromezer forintot bocsátott -rendelkezésemre. Ebben benne voltak utazásaim, eljárási költségeim, -nyomozási, értesülés szerzési s a végtárgyalás alatti kiadásaim, de -benne volt tiszteletdij-előlegem is. Ügyelnem kellett arra, hogy -napisajtóbeli barátaim el ne hidegüljenek irántam s azokat gyakran -összehivtam szerény lakomára. E lakomák költségeit is ebből fedeztem. S -egy nagy nyomorban levő irótársamnak ebből adtam kétezer forintot. De -mégis sikerült az egész összegnek mintegy felét megtakaritanom. - -Ez képezte tehát, ama huszezer forinttal együtt, ügyvédi -tiszteletdijamat. Nagy-e az összeg vagy kicsiny, s a sajátságos -viszonyok közt tényleg nem került-e nekem nagyobb anyagi áldozatba: -mindez már a nagy perre nem tartozik. Teljes bizonyossággal tudom, hogy -akkor a hazai zsidóság százezer forintot sőt többet is szivesen -adományozott volna, ha eszembe jut azt kivánni vagy ahhoz ragaszkodni. - - - - -KÖNYVÜNK TOLDALÉKA. - -(Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes -iratokat.) - -Közöljük a nagy perben hozott birósági itéleteket egész terjedelemben és -szószerint való hűséggel. És közöljük a vizsgálati s eljárási összes -iratok kivonatát ugy, a miként ezek összegyüjtve és rendezve az itélő -biróság irattárában feküsznek. Nyájas olvasónk az itéleteknek és az -iratoknak tartalmát összehasonlithatja könyvünk tartalmával. - -Az itéleteket megbirálhatnám. Jogom volna hozzá. Sőt szakközönség előtt -talán feladatom, talán kötelességem is volna. De könyvünkben nem -birálom. Ezt a cselekvést átengedem az olvasónak. - -Talán azt se kellene megjegyeznem, hogy az itéletek csonkán s halvány -szinben adják elő azt, a mi történt. - -A vizsgálat tévedéseiről s ostobaságairól egészen hallgatnak. Semmi -különös figyelmet arra nem szánnak: miként lett faggatva Sarf Móricz a -nagyfalui éjszakán egy csendbiztos és egy rablógyilkos irnok által. A -tisza-löki éjjeli kihallgatásokat s a tutajosok gyötrését s erőszakos -vallatását alig emlitik. S az itélő biróságoknak épen nem jut eszükbe -föltenni azt a kérdést, vajjon miért mulasztotta el a vizsgálóbiró -Solymosi Eszter eltünésének egyéb valószinü módja iránt gondos nyomozást -teljesiteni? Miért indult egyenesen abban az irányban, hogy a lánykát a -zsidók gyilkolták meg? - -De a történet szine halvány is az itéletek világánál. Az egyes tények, -tünetek és esetlegek körvonalai csaknem elmosódnak. A terhelő -körülmények gondosan ki vannak dolgozva, mig a mentő körülmények csak a -legszükségesebb mértékben, lehető röviden vannak fölemlitve. A ki csupán -futólag olvassa át az itéleteket: lehetetlen neki tökéletesen -megnyugodni. Csalódás érzete lepi meg. Mintha azt kellene mondania: -ejh-hajh, látom, látom, hogy a vádlottakat nem lehetett elitélni, de -valami mégis csak volt a dologban. - -Ily itéletet hozni nem lett volna szabad a biróságnak - -Azonban az itélő biróság feladata más, mint az iróé és a lélekbuváré. -Azt a figyelmet, azt a gondot s különösen azt az időt semmiféle biróság -nem szentelhette az ügynek, a melyet én szentelhettem. - -S azután a büntető biróság részéről jogilag elég, ha az ártatlan -vádlottakat felmenti s ha egyenesen felsorolja azokat az okokat, a -melyek alapján fölmentő itéletet kellett hoznia. S ezt mind a három -biróság megcselekedte. - -Az időt is figyelembe kell vennünk, a mikor a bűnvizsgálat és a -nyilvános tárgyalás folyt s az itéleteket meghozták. A zsidók elleni -gyülölködés s a vérvád eleven babonájának ideje volt az. - -Ha az itélő biróságok a vizsgálat tévedéseit, ostobaságait s gonosz -erőszakoskodását észreveszik s nyilván megállapitják: ennek el nem -maradható következése lett volna a vizsgálóbiráknak s vele együtt még -egy csomó embernek, királyi alügyésznek, csendbiztosoknak tanuknak -fegyelmi és büntető uton sulyos felelősségre vonása. Ez pedig a -sajtónak, a közönségnek s a törvényhozó testületeknek akkori felfogása s -érzülete szerint lehetetlen volt. - - - - -BIRÓI ITÉLETEK. - - -I. - -(Az első biróság itélete s annak indokai.) - -2844. 1883. Bf. szám. Ő Felsége a király nevében a nyiregyházi királyi -büntetőtörvényszék gyilkosság s abbani részesség büntette, illetőleg -bűnpártolás vétségével vádolt Svarcz Salamon és társai elleni bűnügyben -a folyó évi junius hó 19-én megkezdett és folyó évi julius hó 31-én -befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás alapján a vádhatóságot -képviselt királyi főügyészségnek és magánvádlónak, valamint a vádlottak -részéről előterjesztett védelemnek meghallgatása után az alulirt helyen -és időben tartott tanácsülésben következőleg - -_Itélt:_ - -1. Svarcz Salamon, 38 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, tisza-eszlári sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban; - -2. Bukszbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, ibrányi tanitó, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. -május 25-től vizsgálati fogságban; - -3. Braun Lipót, 28 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyontalan, -udvarii sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi junius -5-től vizsgálati fogságban; - -4. Vollner Hermann, 37 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, irni-olvasni nem tud, -büntetve nem volt, 1882. évi november 23-tól vizsgálati fogságban; a -büntetőtörvénykönyv 278. §-ában meghatározott s ugyanezen szakasz -szerint büntetendő gyilkosság büntettének; továbbá - -5. Sarf József, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, kevés -vagyonnal bir, t.-eszlári egyházfi, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. május 22-től vizsgálati fogságban; - -6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, t.-eszlári birtokos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. -május 22-től vizsgálati fogságban; - -7. Braun (más néven Brenner) Ábrahám, 38 éves, izraelita vallásu, nős -gyermekes, csekély vagyonnal bir, t.-eszlári napszámos, irni-olvasni nem -tud, büntetve nem volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban; - -8. Lusztig Sámuel, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, t.-eszlári kereskedő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. -évi május 24-től vizsgálati fogságban; - -9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, t.-eszlári bérlő, irni-olvasni tud, büntetve volt birói -zártörés és sikkasztás miatt; 1882. évi május 24-től vizsgálati -fogságban; - -10. Taub Emánuel, 29 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, polgári -metsző, csekély vagyonnal bir, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban; a büntetőtörvénykönyv 278. -§. 2. pontjában meghatározott és a 266. §. szerint büntetendő gyilkosság -büntettébeni részesség; végre - -11. Fogel Amsel, 51 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -nem bir, tutajos sáfár, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon -levő fehéregyházai lakos; - -12. Smilovits Jankel, 44 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, vajnági napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi julius 10-től vizsgálati fogságban; - -13. Herskó Dávid, 48 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, tutajos, irni-olvasni nem tud, szabadlábon levő szeklenczei lakos; - -14. Grósz Márton, 45 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, bérlő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő, -t.-eszlári lakos. - -15. Klein Ignácz, 32 éves, izr. vallásu, nős, gyermektelen, vagyontalan -napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő -tisza-eszlári lakos a büntetőtörvénykönyv 374. §-ban meghatározott s a -376. §. szerint büntetendő, bűnpártolás vétségének vádja alól -felmentetnek, a letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik, a -felmerült eljárási költségek az állam által viseltetnek. - -_Indokok:_ - -A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Huri Andrásné szül. Olajos -Juliánna t.-eszlári-ujfalusi lakos, 1882. évi április 1-én délelőtt, -három nappal az izraelita husvét (passah) ünnepek előtt cselédjét, a 14 -éves Solymosi Esztert elküldte a község másik részét képező Ófaluba, -Kohlmájer József boltjába festékért és koromért, a lakóház pitvarának a -közelgő husvéti ünnepek alkalmából leendő kifestésére. - -Solymosi Eszter, miután Lánczy Gáborné szül. Kaszala Teréz és Csordás -Gáborné szül. Szakolczay Zsuzsanna szomszédoktól is megbizást kapott -ugyanazon kereskedésben egyes bolti czikkek bevásárlására, d. e. 10½ óra -tájban hazulról elment, a mint azt Hrabák Gyula is bizonyitja. Délelőtt -11 óra tájban megérkezett az Ófaluba, hol a bolt felé haladtában -találkozott nővérével Zsófiával, a ki éppen akkor gazdájával, Rozenberg -Hermannal bort vitt Taub Emánuel lakására s a kinek kérdésére akkor csak -annyit mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez utjában még Jakab -János, Szabó Juliánna és Tanyi Gábor kihallgatott tanukkal. Volt is -Kohlmájer József kereskedésében s ott vörös és kék festéket vásárolván, -néhány percznyi időzés után eltávozott. Utközben Rozenberg Herman lakása -előtt haladván el, a ház kapujában nővérével, Zsófiával megint -találkozott, beszédbe ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy -sietnie kell, mert otthon várni fogják a festékkel, nővérétől elvált és -sebes léptekkel folytatta utját a Tótfalu felé, a mely irányban testvére -Zsófi egész az Ófalu végén levő malmon túl követte tekintetével, a -meddig Rozenberg Herman magasan fekvő háza kapujából ellátni. Ugyanezen -malom mellett elhaladni látta öreg Tanyi Gábor, majd Hajdu József, kissé -tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi József, mig végre Tapasztó -Miklós azt is látta, midőn a leány a zsidó templom előtti téren elvonuló -Tisza-töltésen áthaladt és midőn állitása szerint az idő déli 12 órához -már elközelgett. - -Solymosi Eszter délutáni 2 óráig haza nem térvén, Huri Andrásné annak -felkeresésére indult az Ófaluba. Itt Solymosi Zsófitól azon értesitést -nyervén, hogy Eszter eljött a boltból és még déli 12 óra előtt hazafelé -indult, azon gondolatban, hogy talán már otthon fogja őt találni, -visszatért lakására, de Esztert sem odahaza, sem anyjánál, özv. Solymosi -Jánosnénál fel nem találta. - -Özv. Solymosi Jánosné Huri Andrásné utján hirt vévén leánya eltünéséről, -szintén leánya keresésére indult, de bár az egész falut bejárta, a leány -nyomára nem akadt. Leányának eredménytelen keresése után estefelé özv. -Solymosi Gáborné társaságában sirva térvén haza, midőn utközben a zsidó -templom mellett haladt el, Sarf József zsidó egyházfi és annak neje -Müller Léni a templom melletti lakásukról kijöttek eléje az utra s -biztatták, ne búsuljon, meg fog kerülni a leánya, felemlitvén, hogy -Nánáson is történt hasonló eset, ott is elveszett egy gyermek, akkor is -a zsidókat gyanusitották s a gyermeket később a réten megtalálták. Özv. -Solymosi Jánosné Sarf József és neje ezen nyilatkozatának kezdetben mi -jelentőséget sem látszott tulajdonitani. Midőn azonban a következő napon -valaki azon gyanut keltette benne, hogy leányát a zsidók emésztették el -s minthogy továbbá ezen hir, állitása szerint, ápril 3-án már az egész -falut bejárta, április 4-én elment Vencsellőre a járási szolgabiróhoz, a -kinek leánya eltünését bejelentvén, gyanujának kifejezése mellett kérte, -hogy a zsidó templomot vizsgálja meg. - -A szolgabiró azonban ez alkalommal a gyanut hihetetlennek találván, -Solymosi Eszternek csupán országos köröztetése iránt intézkedett, később -azonban Sarf József egyházfi 4 éves fiának, Samunak többek előtt -elejtett egyes mondásaival az özv. Solymosi Jánosnéban keletkezett gyanu -ujabb táplálékot nyervén, május 4-én ismét felkereste a szolgabirót, -előadván, hogy a zsidók elleni gyanuját most már egyes községi lakosok -tényleges tanuvallomásai is támogatják. A járási szolgabiró ennek -folytán intézkedett, hogy Solymosi Eszter eltünése tekintetében a -rendőri nyomozás megindittassék. - -Tisza-Eszlár községének előljárósága 1882. évi május hó 6-án a rendőri -nyomozást teljesitvén, kihallgatott több tanut, kik előadták, mit Sarf -Samu gyermektől hallottak, t. i. azt, hogy az eltünt Solymosi Eszternek -nyakát az ő atyja Sarf József s testvére Móricz segitségével egy metsző -vágta el. Az előnyomozásnak ezen eredménye alapján a birósági -előnyomozás elrendeltetvén, ennek folyamában Sarf Móricz, özv. Lengyel -Istvánné és özv. Fekete Jánosné terhelő vallomása alapján határozottabb -alakot vett azon gyanu, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám, Braun Lipót (Lőbi) és Vollner Hermann az ugynevezett koldus -zsidó fosztották meg az életétől a tisza-eszlári zsinagóga helyiségében -s hogy Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel, -Weiszstein Lázár és Taub Emánuel a nevezettek ebbeli ténykedését -öntudatosan előmozditották. Ugyanis Sarf József egyházfinak nagyobbik -fia, Sarf Móricz határozottan és körülményesen előadja, hogy 1882 -április 1-én az isteni tisztelet végeztével d. e. 11 óra tájban a -zsidóság kijövén a templomból, ő be akarta zárni a templom ajtaját, -Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót sakterek, valamint -Vollner Hermann a koldus zsidó azonban, kik a templom előtt -megállapodtak, arra szólitották fel, hogy hagyja nyitva a templomajtót, -mivel a rajtok levő imádságot nem akarják magukkal vinni; ennek -következtében a nélkül, hogy a templomot bezárta volna, bement szüleinek -lakására; egy idő mulva atyja Sarf József, a ki az ablakon kinézett, -kiküldte, hogy hivja be azt a magyar leányt – Solymosi Esztert – a ki -Ófalu felől jön a végre, hogy vegye le az asztalról a gyertyatartókat, -atyjának ezen meghagyására elébe ment Solymosi Eszternek, a ki sietve -jött Ófalu felől, s azt behivta lakásukra. Solymosi Eszter, Sarf -Józsefnek felszólitására levette a gyertyatartókat az asztalról és -székre állva a szekrény tetejére rakta. - -E közben bejött Vollner Hermann, ki Svarcz Salamonnal és ennek két -társával a templomban visszamaradt és a ki a templom pitvarából kifelé -nézett akkor, midőn ő Solymosi Esztert lakásukra behivta és azt mondta -Solymosi Eszternek, hogy menjen el vele a templomba, onnan valamit -kihozni, minek folytán Solymosi Eszter tényleg bement a templomba; -előadja továbbá Sarf Móricz, hogy mintegy negyedóra mulva kimenvén az -udvarra, a templomból jövő jajgatást és 3 vagy 4 segélykiáltást hallott, -minek folytán oda szaladt a templomhoz és minthogy annak ajtaját zárva -találta, benézett a kulcslyukon s ekkor látta, hogy Solymosi Eszter a -földön fekszik egy ingben, hogy őt Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót a -földre lenyomva tartják; s Svarcz Salamon épen akkor vágta meg késsel a -nyakát; látta továbbá, hogy Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner -Herman a leány testét fölemelték és hogy ekkor Svarcz Salamon egymásután -két vörös cserépedényt tartott alája, melyekben a leány vérét felfogta -és egy nagy fazékba öntötte. Ennek megtörténte után a leányt ismét -felöltöztették, mire a belső templomból az előpitvarba siettek Lusztig -Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf s a hullát -körülállották. Azután ő bement a lakásukra, ott a történteket szüleinek -elbeszélte, mire anyja azt mondotta, hogy hallgasson. Körülbelül egy óra -elteltével Vollner Hermann bejött a lakásukra és felszólitotta őt, hogy -zárja be a templomajtót, minek következtében bement a templom -előpitvarába, a hol sem a leány holttestét nem találta, sem vérnyomot -nem látott. A kulcsot a pitvar ablakában találván, a templomajtót -bezárta és ugyanakkor látta, hogy Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, -Braun Lipót, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger -Adolf hazafelé távoztak. - -Sarf Móricznak ezen terhelő előadását támogatja özv. Lengyel Istvánnénak -azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én kora délután 12 óra elmultával, a -ház tőszomszédságában levő zsidó templom felől háromszori kiáltást -hallott, valamint özv. Fekete Jánosné szül. Krámer Borbálának azon -vallomása, hogy 1882 ápril 1-én d. e. és pedig Adamovics Józsefnek és -Pap Józsefnek vallomása szerint déli 12 óra felé a zsidó templom mellett -haladván el, ez alkalommal a templom felől sirást hallott, látta, hogy a -templom ajtaja előtt két oldalt egy-egy zsidó állott az utfelé -nézegetve; támogatja végül Sarf Móricznak előadását azon tény, hogy -próbamenés utján megállapittatott, hogy ha Solymosi Eszter, miként azt -Huri Andrásné állitja reggeli fél 10 órakor indult el hazulról, ugy -hazafelé mentében 11 óra 47 perczkor érkezhetett a zsidó templomhoz. - -A vizsgálat ezen terhelő adatai alapján tehát, a közvádló kir. főügyész -által emelt azon vád, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Hermann előre megfontolt szándékból -életétől megfosztották, továbbá azon vád, hogy Sarf József az által, -hogy Svarcz Salamon és társaival egyetértve az ablakon kinézve leste -Solymosi Esztert és azt lakására becsalván, a templomban reá várakozó -Svarcz Salamon és társainak kezére szolgáltatta, valamint azon vád is, -hogy Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel és Weiszstein Lázár az -által, hogy a hivek távoztával igaz ok nélkül visszamaradtak a -templomban és ekkép Svarcz Salamon és társaival egyetértve, Solymosi -Eszter megöletése alkalmával a templomban jelen voltak, és ezen -magatartásukkal tettleg hozzájárultak Svarcz Salamon és társai bűnös -elhatározása fokozásához, jelenlétök által bátrabb és biztosabb -fellépésre ösztönözvén őket, miáltal Solymosi Eszternek előre megfontolt -szándékkal való megölését szándékosan előmozditották, jogos alapon -nyugvónak találtatott, annál is inkább, mivel tagadásban levő vádlottak -azt, hogy a terhökre rótt cselekmény ideje alatt a templomban nem -voltak, kifogástalan tanu vallomásával igazolni képesek nem voltak, -ugyanazért nevezett vádlottak a kir főügyész idevonatkozó inditványának -elfogadásával a gyilkosság, illetőleg az abbani részesség gyanuja miatt -vád alá helyeztettek. - -Taub Emánuelt ugyan Sarf Móricz nem emliti azok között, kik a Svarcz -Salamon és társai terhére rótt büntett történtekor a templomban voltak, -azonban ő maga is azt állitja, hogy Svarcz Salamon és Braun Lipót nála -voltak szállva; igazolva van, hogy a kérdéses napon reggel azokkal -együtt ment a templomba és saját állitása szerint az istenitisztelet -végeztével azokkal együtt tért vissza lakására; ha tehát saját előadása -szerint folytonosan azoknak a társaságában volt, következtetni kellett, -hogy Svarcz és Braun metszők a terhökre rótt cselekményt elkövették, az -alatt ő is a többi vádlottal együtt a templomban volt, és annál is -inkább, mivel Cs. Nagy Jánosné, ki akkoriban vele egy pitvarban lakott, -azt adja elő, hogy Taub és vendégei, délután egy óra felé tértek haza a -kérdéses napon. Taub Emánuel tehát a többi részesekkel egy tekintet alá -esvén, ő is a gyilkosságban részesség miatt a királyi főügyész e -részbeni inditványának el nem fogadásával, vád alá helyeztetett. - -A nevezett vádlottak ellen felsorolt ezen bizonyitó adatok azonban a -végtárgyalás szerint, nemhogy erősödést nyertek volna, hanem -határozottan meggyengültek. - -Özvegy Lengyel Istvánné nevezetesen a vizsgálatban tett azon vallomását, -mintha ő 1882 ápril hó 1-ső napján kora délután házával szomszédságban -levő zsidó templom felől mintegy a föld alól jövő háromszori segély- és -gyermektől eredő kiáltást hallott volna, a végtárgyaláskor oda -módositotta, hogy e kiáltás »Kovácsné jőjjön ki« estefelé történt s háza -kapujától és nem a zsidó templom felől és nem is háromszor, hanem csupán -kétszer történt. Fekete Jánosnénak a vizsgálatban tett azon vallomása, -hogy ugyanazon napon délelőtt 11 óra tájban a zsidó templom mellett -haladván, a templom felől sirást hallott, a templomajtó falainál pedig -két zsidót az útfelé tekintgetve látott, terhelő gyanuokul nem -szerepelhet, mert a birói szemle megállapitotta, hogy Fekete Jánosné -ezen vélt sirást a templomtól 74 lépés távolságra hallotta és mert nincs -kizárva annak lehetősége, hogy e sirás, tekintettel a templomhoz való -távolságra, az ajtónak bezárt voltára nem is a templom felől, de semmi -esetre abból és feltehetőleg nem is sirás által okozott hangtól eredett; -azon további állitása pedig, hogy ugyanazon alkalommal a templomajtó -felénél két zsidót látott – feltéve, hogy a gyilkosság ugyanazon időben -történt, kizárja Sarf Móricz tanu állitásának lehetőségét, mert szerinte -a templomajtón kivül egyedül ő állott, s a többi általa nevezettek a -templom belsejében voltak; ha pedig áll az, hogy a gyilkosság idejében -két zsidó a templom ajtaját mintegy őrizte, akkor az ajtót meg sem -közelithetvén, az állitott eseménynek tanuja sem lehetett; végre Sarf -Móricz 14 éves tanunak vizsgálati előadását, tekintettel arra, hogy a -végtárgyalás alatt apja Sarf József vádlott ellen, valamint vallása és -hitsorsosai iránt oly mély megvetést és gyülöletet tanusitott, -melynélfogva előadását elfogulatlan és közelebbi gyanuokot képező -vallomásnak elfogadni és annak eskü általi megerősitését megengedni -annál kevésbbé lehetett, mert Sarf Móricz a vizsgálat és végtárgyalás -alatt tett vallomásaiban lényeges körülményekre, nevezetesen pedig -Solymosi Eszternek házukba ki által történt behivása, annak az állitott -gyilkosság alkalmávali, fekvésének iránya és helyzetére, valamint a -kezében levő kendőnek szinére nézve ellenmondásba jövén, -tanuságtételének megbizhatósága kérdésessé vált. - -Ellene szól Sarf Móricz vallomásának Varga Kati meghiteltetett és -kifogástalan tanu vallomása is, mert ezen tanu azt állitja, hogy -Bukszbaum Ábrahám egyik vádlott metsző április hó 1-ső napján délelőtti -11 órakor a templomból Ziszmann lakására, hol szállva volt, megérkezvén, -megebédelt, s ebéd után mintegy két óra hosszat aludt. Ezen tanuvallomás -kizárja Móricz tanuságtételének azon igazságát, hogy Bukszbaum Ábrahám a -Móricz által jelzett időben a zsidó templomban lehetett, és ott az -állitott cselekményben részt vehetett volna. - -Ily körülmények mellett is kiváló figyelemre méltatva azt, hogy a -gyilkosság tárgya hiányzik; a vádhatóság részéről különben is elejtett -gyilkosság s abbani bűnrészesség vádjának fentartására minden alapos ok -elenyészett, annálfogva az ezen bűntényekkel vádlottakat fölmenteni s a -letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását elrendelni kellett. A vád -és védelem részéről felemlitett rituális gyilkosság a törvényszék -határozatának tárgyát nem képezhette, részint, mert az állitott -vallásszertartás a gyilkosság indokául fel nem hozható, részint, mert -elesvén maga a gyilkosság, annak lehető indoka is elesett és mert hogy -ily vallásszertartás a vádlottaknál léteznék, sem a vizsgálatban -beszerzett adatokal, sem más hiteles és a törvényben elfogadott módon -beigazolva nincs. - -Az előnyomozás alatt továbbá Oláh György t.-dadai lakos, kerülő, junius -18-án délután 4 óra tájban a t.-dadai határban, ugynevezett Csonka-Fűzes -felé mentén útközben találkozott kerülő társával Várady Andrással, ki -arról értesitette, hogy a Csonka-Fűzesből jövő Kecskés József szolgája -azt beszélte neki, hogy kevéssel azelőtt a Tiszában egy női hullát -látott a Csonka-Fűzes alatt a vizen úszni. - -Ezen értesités folytán Oláh György a Csonka-Fűzes szélén a Tisza partján -fölfelé haladva, a part közelében a füzesben fennakadt hullát felfedezte -és azt két tutajos segélyével a partra kihuzta. Oláh György az esetről -az előljáróságot értesitendő, bement T.-Dadára, a hullának őrizetét azon -tutajosokra bizván, a kik közel a Csonka-Fűzeshez a partra szállották. -Az előljáróság tagjai nyomban a helyszinére siettek, a kifogott hullát -azonban már ott nem találták, mert azt a tutajosok, állitásuk szerint -azért, mert igen nagy szaga volt, elásták. - -A községi előljáróság jelentése folytán esti 9 és fél órakor ifj. Zoltán -István szolgabirósegéd, dr. Kiss Jenő járási orvos kiséretében a -helyszinére kimenvén, a hullát kiásatta és azt a nélkül, hogy a sirból -kiemeltetett volna, előleges szemle alá vétette, melynek végeztével, -óvintézkedések mellett ujból eltakarittatta. - -Junius 19-én a hulla feletti birói szemle megtartatván, ez alkalommal -kitünt, hogy a hulla ruházata hasonlit a Solymosi Eszter által -eltünésekor viselt ruhadarabokhoz, továbbá megállapittatott, hogy a -hulla balkezének csuklójára egy kendő volt szorosan odakötve, a melyben -elázott, kenőcsszerü állományu kék festék találtatott; annálfogva a -jelenvolt özv. Solymosi Jánosné felhivatott, hogy a leánya által -eltünése alkalmával viselt ruhadarabokat körülményesen irja le; mi -megtörténvén, kitünt, hogy a hullán talált ruházat az özv. Solymosi -Jánosné bemondása szerint Solymosi Eszter által eltünésekor viselt -ruházattal megegyez. Később a hullán talált ruhadarabok özv. Solymosi -Jánosnénak, Huri Andrásnénak, majd Olajos Bálintnénak, Lak Péternének és -Felner Istvánnénak is felmutattatván, ezek is azokban Solymosi Eszter -ruházatát felismerték. A talált hulla is a Solymosi Esztert ismerő, -összesen 20 egyén által szemle alá vétetvén, ezek közül Szakolczay -Julcsa a hullában Solymosi Esztert határozottan felismerte; Laki János, -Solymosi János, Jakab János, Juhász József és Juhász Andrásné pedig a -hullában Solymosi Eszter tetemeit felismerni vélték; ellenben özv. -Solymosi Jánosné, Gazdag Józsefné, Olajos Bálintné, Tanyi Józsefné, -Szelley Gáborné, ifj. Pap József, Láposi János, Várkonyi Ferencz, Tóth -Mari, Solymosi János (Eszternek testvére) és Solymosi Zsófia a hullában -Solymosi Eszternek tetemét fel nem ismerték. - -A hulla törvényszéki bonczolás alá vétetvén, a törvényszéki orvosok a -hozzájok intézett kérdések alapján véleményöket beadták. Minthogy -azonban a vélemény minden körülményre kiterjedő nem volt, és hogy az -minél inkább biztos alapot nyerjen, elrendeltetett a hullának kiásatása, -egyetemi tanárok általi megvizsgáltatása; és minthogy ezek véleménye a -bonczolást teljesitő szakértőkétől eltérő volt, mindkét szakvélemény az -országos közegészségügyi tanácshoz felülvéleményre felterjesztetett. – -Az ellentétes szakértői vélemények felülvizsgálására megkeresett -országos közegészségügyi tanács kimondotta: - -1. Hogy a legtöbb jel arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő teste volt, -de nem állapitható meg határozottsággal, hogy nem volt-e egy-két évvel -idősebb vagy fiatalabb. - -2. A bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a halált -vérszegénység vagy más testi baj, vagy fulladás okozta volna. - -3. A halál beálltának ideje meg nem állapitható. - -4. Nem valószinü, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a vizben. - -5. A nemi közösülés nagy mérvbeni gyakorlásának bizonyitására a -bonczadatok nem elégségesek. - -6. Valószinübb, hogy a szőrzet borotvával távolittatott el, de a -kihullás lehetősége sem zárható ki. - -7. A körmöknek a bonczolás előtti hiánya nem zárható ki. - -8. Valószinübb, hogy a hulla életében rendszerint nem foglalkozott -durvább munkával s nem járt mezitláb, de az ellenkező sem zárható ki. - -Az 1882. évi junius hó 19–20. napján teljesitett bonczvizsgálat és azzal -kapcsolatos eljárás folytán, tekintettel az orsz. közegészségügyi -tanácsnak a hullára vonatkozólag, kora, vizben létének tartama, -foglalkozása s a szőrzet mikénti eltávolitása tekintetében adott -véleményére, azon gyanu merült fel, hogy idegen hulla Solymosi Eszter -ruháiba öltöztetve azon czélból dobatott a Tiszába, hogy a biróság -félrevezetésével elfogadtassék azon tény, hogy Solymosi Eszter, mint a -kinek ál-hulláján külsértés nyomai nem voltak, nem olyképen fosztatott -meg életétől, a mint azt Sarf Móricz vallomásában előadja. A gyanu e -részben azon tutajosokra irányult, kik a Csonka-Fűzes közelében voltak, -midőn a hulla megtaláltatott, és kik az őrizetükre bizott hullát, mig a -községi előljáróság a helyszinére érkezett, eltemették. - -Ezen tutajosok közül Herskó Dávid törvényszékileg hitelesitett -vallomásában, tutajos társa Matej Ignácz előadásával egyezőleg -beismerte, hogy midőn junius 7-én tutajon Kerecseny mellett haladt el, -régi ismerőse Smilovics Jankel, ki éppen akkor rakodott tutajával, a -parton, zsidó nyelven azt kiáltotta át hozzá, hogy jó fizetésért -szállitson el tutaján egy hullát, s midőn ő erre reáállott, azt -mondotta, hogy a hullát majd utközben átadja neki és akkor majd -megmondja, hogy hova kell azt szállitani. - -Beismerte továbbá, hogy junius 11-én Kis- és Nagy Tárkány között -kikötvén, este Smilovics Jankel szintén megérkezett s az elhozott hullát -azon utasitással adta át neki, hogy azt tutaja alatt Dadáig szállitsa, s -ott eressze el. Előbb azonban a hullát azon ruhába öltöztesse, a melyet -Eszlár alatt egy 30–35 éves barna asszony fog neki átadni s arra is -kitanitotta, hogy a ruhadarabot milyen rendben adja rá a hullára s -különösen, hogy azon kendőt, a melyben a papirba takart festék lesz, a -hulla balkezére kösse. Jutalomképen 200 frtot igért és abból előlegül 56 -frtot átadott. Beismeri, hogy a hullát átvette és azt Matej Ignácz -segélyével, ki a történteknek véletlenül szemtanuja volt, tutaja alá -huzta s odaerősitette. - -Továbbá, hogy junius 16-án déltájban Eszlár alatt észrevette, hogy a -barna 30–35 éves asszony ruhanemüvel a kezében ólálkodik a t.-eszlári -parton. Midőn pedig délután Eszláron alul a ladányi oldalon egy füzes -mellett kikötöttek 4–5 óra tájban, a nevezett asszony csolnakon átjött a -ladányi partra s a füzesben a magával hozott csomó ruhát zsidó nyelven -mondott ezen szavakkal adta át neki: »Itt vannak a ruhák, Jankel -küldötte neked a hullára«. - -Beismerte végül Herskó Dávid, hogy a hullát Matej Ignácz segélyével még -azon este az e czélra átvett ruhába öltöztették s azután ismét a tutaj -alá helyezték, a honnan junius 18-án, midőn Tisza-Dadán felül a -Csonka-Fűzesben kikötöttek, a hulla kiszabadult és partra vettetett. - -Smilovics Jankel törvényszékileg hitelesitett vallomásában szintén -beismerte, hogy 1882. évi junius 5-től 14-ig Kerecsenyben vesztegelvén, -ez idő alatt junius 6-án vagy 7-én régi ismerőse Fogel Amsel is -odaérkezett, s elbeszélvén neki a t.-eszlári esetet, előadta, hogy -miután Solymosi Eszter megölésével a zsidókat gyanusitják, ez utóbbiak -most egy Solymosi Eszterhez hasonló ruházatba öltöztetett hullát akarnak -a Tiszán leusztatni, s felszólitotta őt, hogy vállalja el a hulla -szállitását, előadván, hogy megbizóinak egyike Mendelovics Niszen -vajnági lakos. Fogel Amsel rábeszélése folytán ő a hullausztatást 500 -frtért elvállalta, s előlegképen 80 frtot Fogel Amseltől fel is vett. Az -alku megtörténtével Fogel Amsel azt mondotta, hogy a hullát két zsidó a -szentmártoni révben fogja neki átadni, utasitván őt, hogy azt tőlük -átvevén, Eszlárig szállitsa s ott eressze szabadon. Junius 7-én -szeklenczei tutajosok (Herskó Dávid és társai) haladván el Kerecseny -mellett, minthogy közöttük felismerte régi ismerősét, Herskó Dávidot, -sajkán elment annak tutajához megbeszélvén vele a dolgot, Herskó Dávid a -hullaszállitást 120 frtért elvállalta; mire ő utasitotta, hogy -Tárkánynál kössön ki, a hol a hullát szándékozik neki átadni. Erre -Herskó Dávid tovább utazott, ő pedig junius 10-én este a hullának -átvétele végett elindult a szentmártoni révhez. Junius 11-én reggel -megérkezvén a szentmártoni révhez, a Tisza-parton Grósz Márton és Klein -Ignácz t.-eszlári zsidókat pillantotta meg, kik kocsiban a hullával reá -várakoztak ott, s miután kölcsönösen megismertették egymást, -nevezettekkel ezek kocsiján Tárkányba utazott, hova délután 3 óra tájban -megérkezvén, a hullát a kocsiról levették s ő azt a kocsin volt -deszkából készitett kis tutajon a vizbe vive Herskó Dávidnak átadta, s -annak a kikötött jutalomból 40 frtot is átadott. A két t.-eszlári zsidó -tőle azzal vált el, hogy sietnek, mivel még a hulla ruházatáról kell -gondoskodni, kijelentvén, hogy azt az eszlári parton egy asszony fogja -átadni, s egyuttal kitanitván, hogy a hullát miképen kell felöltöztetni, -különösen hangsulyozván, hogy a festékes kendőt a hulla egyik csuklójára -kell kötni, s a hullát T.-Eszláron alul kell szabadon ereszteni. - -Fogel Amsel vádlott tagadja, hogy ő bizta volna meg Smilovics Jankelt a -hulla szállitásával. Vádlott Grósz Márton és Klein Ignácz szintén -tagadják, hogy ők lettek volna azok, kik a hullát Szentmártonnál, -illetőleg Tárkánynál Smilovicsnak átadták. - -Solymosi Eszternek az anyja és több asszonyok által felismert ruhái a -t.-dadai Csonka-Fűzesben kifogott hullán feltaláltatván, a gyilkosság és -a bűnpártolásra vonatkozó vád tekintetéből szükséges annak tüzetesebb -megvizsgálása, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter hullája volt-e, -vagy nem. - -Eltekintvén egyelőre Smilovics Jankel, Herskó Dávid vádlottak és Matej -Ignácz tanunak vallomásaitól, megemlittetik, hogy a hulla felismerésére -bocsájtott tanuk közül Solymosi Eszter anyja özv. Solymosi Jánosné, -továbbá Eszter testvére és mások is, a kik őt életében ismerték, a -megtekintett hullában az eltünt Solymosi Esztert fel nem ismerték, -minthogy azonban a hulla haja és szemöldökszőre hiányzott, arczvonásai -pedig a m. kir. egyetemi tanárok és az országos közegészségügyi tanács -véleménye alapján feltételezhető, hogy több napi vizbenléte miatt -szükségkép elváltoztak, a mely körülmény a hulla arczának ferdesége, az -ajkak duzzadtságát és a nyelvnek a fogak közti voltát igazoló tanuk -bizonyitják és minthogy ezek szerint valószinü, hogy a hulla arcza már -nem volt felismerhető állapotban, midőn a tanuk megnézték és azért ezen -tanuk nyilatkozatának magában véve jelentőséget tulajdonitani nem lehet; -tekintetbe véve még azt is, hogy a hulla nem a rajta volt ruházattal -tétetett ki szemlére, áll ez azon tanukról is, kik a hullában Solymosi -Esztert felismerni vélték, a kik különben is e részben nyilatkozatukat a -végtárgyaláskor megváltoztatták és e miatt esküre sem bocsájtattak. - -A bonczoló orvosok véleménye szerint a hulla legalább 18, de -valószinüleg 20 évet is elért egyéné volt. Ezen életkor-meghatározással -szemben áll a hulla exhumácziójánál alkalmazott m. kir. egyetemi tanárok -véleménye, mely szerint a hulla 14–17 éves egyénre mutat, és némileg az -orsz. közegészségügyi tanács véleménye is, melynélfogva a legtöbb jel -arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő teste volt, de ki nem zárható, -hogy nem volt-e egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb. - -A bonczoló orvosok megállapitották, hogy a halál oka általános -vérszegénység volt, melyet a belvizsgálat által konstatált tüdőgümőkór, -tüdőlégdag, a jobb szivgyomrocs túltengése, a máj kisebbedése és -szemcsésedése, valamint gyomorhurut idéztek elő, továbbá, hogy a hulla -mint már ilyen került a vizbe, hogy legfeljebb 10 nap előtt elhunyt -egyéné volt. Az egyetemi tanárok véleménye szerint pedig a halál -legközelebbi okául az általános vérszegénység ez esetben el nem -fogadható, és a körülmények oda mutatnak, hogy a hulla vizbefult, a -bonczolás előtt több hetekkel meghalt egyéné volt. Az országos -közegészségügyi tanács véleménye szerint a bonczjegyzőkönyv nem nyujt -biztos adatot arra, hogy a halált vérszegénység vagy más testi baj, -avagy fulladás okozta volna, a halál beálltának ideje pedig meg nem -határozható. A bonczoló orvosok azon nézetben voltak, hogy a hulla 3–4 -napnál tovább nem lehetett a vizben; a szűzőr hiánya és a hüvelynek -szerfeletti bőségéből következtették a nemi közösülésnek nagy mérvbeni -gyakorlatát; az egyetemi tanárok és az országos közegészségügyi tanács -véleménye szerint pedig a közösülés nagymérvbeni gyakorlatának -bizonyitására a bonczadatok nem elégségesek. Az egyetemi tanárok azon -véleményben vannak, hogy a hulla több héten át a vizben volt, az -országos közegészségügyi tanács pedig azt, hogy a hulla nem ily hosszu -ideig volt a vizben, határozottan meg nem állapithatónak mondja, de nem -tartja valószinünek, hogy a hulla 14 s talán ennél is egynéhány nappal -tovább lett volna a vizben. Megállapitották a bonczoló-orvosok, hogy a -hulla haja és szőrzete mesterségesen lett eltávolitva és kijelentették, -hogy a lábak és kezek alkotása azoknak és a körmöknek gondos ápolása nem -szólhatnak a mellett, hogy az elhunyt egyén életében durvább munkával -foglalkozott volna vagy czipő nélkül (mezitláb) szokott volna járni, de -mindezek bizonyitják, hogy könnyebb életmódot folytatott s igy minden -valószinüség szerint nem azon osztályhoz tartozott, mely durvább -házimunkával foglalkozik. - -Az egyetemi tanárok véleménye szerint a haj és szőrzet nem mesterségesen -lett eltávolitva, a lábak és kezek alkotásából és az első bonczoláskor -már teljesen hiányozni kellett körmöknek állapotából épenséggel nem -lehetett következtetni, hogy a hulla könnyebb életmódot folytató és -lábbelit folytonosan viselő osztályhoz tartozott volna; az országos -közegészségügyi tanács véleménye szerint ugyan sokkal valószinübb, hogy -a haj és szőrzet mesterségesen, pl. borotvával távolittatott el, de a -kihullás lehetőségét sem zárja ki, valamint azt sem, hogy a körmök már -az első bonczolás előtt hiányoztak. Valószinübbnek mondja ugyan, hogy a -hulla életében rendszerint nem foglalkozott durvább munkával és nem járt -mezitláb, de az ellenkezőt nem zárja ki. - -Ezek szerint a bonczolást teljesitett orvosok által megállapitott -Solymosi Eszter koránál több évvel magasabb életkor bizonyitottnak nem -tekinthető, azon jelenségek pedig, melyek az eset ismert körülményei -mellett annak kétségtelen bizonyitására szolgálnának, hogy a hulla nem -volt Solymosi Eszteré, nincsenek kellően kimutatva. - -Ily jelenség lett volna az első bonczoláskor megállapitott általános -vérszegénység és az abból eredett halál, a halálnak a bonczolás előtti -beálltának rövid ideje (legfeljebb 10 nap), a hullának, mint ilyennek a -vizbe alig 3–4 nappal a bonczolás előtt jutása, a nemi közösülésnek -nagymérvbeni gyakorlása; ellenben az egyetemi tanárok által -megállapitott 14–17 éves életkor a vizben létel heteken át, a haj -letörése és kihullása, a hullaáztatás (maczeráczió) folytán kihullott -körmeinek a bonczolás előtti hiánya: az országos közegészségügyi tanács -véleménye szerint sem zárható ki; ezek pedig oly jelenségek, melyek -figyelemmel arra is, hogy a hulla Solymosi Eszter kétségtelen ruháiban -találtatott, megengedhetővé teszik, hogy a kérdéses hulla Solymosi -Eszteré lehetett. - -Zurányi Kálmán és Szücs János tanuk vallomása szerint a hulla jobb lábán -sebnyom volt látható, erről a bonczjegyzőkönyvben emlités téve nincsen, -és a bonczolásnál alkalmazott szakértőknek a végtárgyaláskor tett -előadása szerint a hulla jobb lábán jelentkezett folt lemosás és -posztóval történt dörzsölés után elenyészett a nélkül, hogy annak helyén -a lábon észrevehető jel maradt volna hátra. Bebizonyitottnak nem vehető -tehát, hogy Solymosi Eszter anyja és Szakolczai Julcsa tanu által -emlitett tehéntaposásnak nyoma a hulla lábán mint hegedt seb és -különösen ismertető jel meg lett volna. - -Az orvosi szakértők véleménye tehát és a felismerési eljárás eredménye -nem nyujtanak biztos támpontot arra nézve, hogy a hullának Solymosi -Eszterével való azonossága vagy nem azonossága teljes határozottsággal -megállapitható legyen. - -Áttérve Smilovics Jankel és Herskó Dávid vádlottak vallomására, ezen -vádlottak egy hullának a Tiszán történt usztatását a vizsgálat folyamán -beismerték és beismerő vallomásukat a törvényszék előtt a hitelesités -alkalmával megtartották, azonban figyelemmel egyrészt arra, hogy a -szakértők véleménye alapján nem zárható ki annak lehetősége, hogy a -kérdéses hulla Solymosi Eszteré volt, másrészt pedig arra, hogy nevezett -vádlottak első kihallgatásuk alkalmával hullacsempészetről mit sem -tudtak, hogy Herskó Dávid, Matej Ignáczczal, Smilovics Jankel pedig -Herskó Dáviddal lett szembesités után tették későbbi beismerő -vallomásukat, mindketten pedig utóbb ebbeli vallomásukat visszavonták; -továbbá tekintve, hogy Smilovics Jankel a hullacsempészet czélját -különféleképen adta elő, hogy nem egyezik meg Herskó Dáviddal azon -körülményre nézve, hogy Kerecsenynél, hol értekezhetett Herskó Dáviddal, -a hulla átadása és szállitása felől, sajkán, ennek tutajához bement-e, -ugy a mint ő állitotta, vagy pedig a partról Kerecseny mellett elhaladt -és ki sem kötött s Herskó Dávidnak zsidóul odakiáltva, a mint Herskó -Dávid elbeszélte. Ugyanők meg nem egyeznek abban sem, hogy a hulla -usztatásáért Smilovics mily összeget adott Herskónak, hol történt a pénz -átadása, és először arra nézve is különbség volt vallomásukban, hogy -Tárkánynál a hulla átadása miként eszközöltetett. Smilovics azonkivül -beismerő első vallomásában azt állitotta, hogy a hullát felöltöztetve -hozták neki Szent-Mártonba és ruházatát is leirta, a mi pedig meg nem -egyezik azzal, a mit Herskó Dávid állit, hogy a ruha Tisza-Eszláron alól -a ladányi oldalon adatott rá a hullára. - -Mind olyan apróbb mellékes körülmények ugyan, de arra engednek -következtetni, hogy mindkét vádlott beismerő vallomása nem volt őszinte, -főleg ha figyelembe vétetik, hogy Csepkanics Jura első vallomása és a -végtárgyalásnál tett előadása szerint a kérdéses hullát, a melyről, -midőn ő legelőször megpillantotta, nem is tudta, hogy miféle tárgy, a -Tisza sodra és a szél iránya vitte a többi tutajtól hátramaradt azon -tutaj felé, melyen ő és Matej Ignácz voltak alkalmazva. A hulla a tutaj -alá került, csakhamar onnan kibukkant és a szél iránya által a -Csonka-Fűzeshez vitetett, hol a füzesben fennakadt; a mely előadást -támogatja azon körülmény is, hogy Herskó Dávid 16 tutajostársa közül sem -a hulla átadását, s Matej tutaja alá kötését Tárkánynál, sem a ruhákat -hozott asszonynak a Tiszán lett átkelését, a ruha átadását Ladánynál, -sem végre a hulla felöltöztetését az egy Matej Ignáczon kivül senki sem -látta; legfőképen pedig az, hogy Smilovics Jankelt a végtárgyalás -alkalmával Veil Sámuel tanu megtekintvén, felismerte benne azon egyént, -kivel neki mult évi junius 11-én, akkor t. i., mikor Smilovics Jankel -beismerése szerint Szent-Mártonban és Tárkányban a hulla szállitása és -ott átadása végett Kerecsenyből távol kellett volna lenni, Kerecsenyben -dolga volt. Veinstock Ignácz tanu is bizonyitja, hogy Smilovics mult évi -junius 11-én csakugyan Kerecsenyben volt; idejárul, hogy Fogel Amsel, ki -Smilovics állitása szerint a hulla szállitására megbizást és pénzt -adott, tanukkal igazolja, hogy m. év junius 6 vagy 7-én Smilovicsnak -Kerecsenyben a hullaszállitásra megbizást nem adhatott, mivel azon -időben távol Váriban fát terhelt, honnan emberei állitása szerint sehova -sem távozott, mig a terhelés befejeztével onnan el nem indultak. -Kerecsenyben pedig ki sem kötöttek, s Eszenyben, miként Bayer Herman -tanusitja, csak mult év junius 2-án állott meg. - -Végre Smilovics Jankel azt állitotta, hogy a hullát mult évi junius -11-én Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottaktól vette át, kiknek -tagadása ellenében nincsen semmi bizonyiték, hogy ők a mondott napon -Szent-Mártonban jártak volna. A végtárgyalás alkalmával kitünvén, hogy -Klein Ignácz, Antal Mátyás kocsiját mult évi pünkösd előtt, május -havában kérte volt kölcsön egyszer más czélra és csak annyi időre, a -mely idő alatt a T.-Eszlár-Szentmártoni utat oda és vissza meg nem -tehette. - -Matej Ignácz tanunak vallomása azért nem vétethetik a hullacsempészet -igazolására bizonyitéknak, mivel ő is legelső kihallgatásakor a többi 15 -tutajostárs vallomásával egyezőn mit sem tudott, később a hulla -szállitását körülményesen elbeszélte ugyan, de Huszton a községi -előljáróság előtt, majd M.-Szigeten a vizsgálóbiró előtt a -hullaszállitás történetét visszavonta. E mellett ő is több körülményt -különféleképen adott elő. Először azt állitotta, hogy az 56 frtot Herskó -Dávidtól Tokajban kapta, vallomásának hitelesitésekor pedig előbbeni -előadása helyreigazitásául Herskó Dáviddal megegyezőleg Kerecsenyt -jelölte meg, a hol pedig, minthogy ki sem kötöttek, és itt Herskó -Smilovicstól pénzt nem is kaphatott, az emlitett összeget meg nem -kaphatta. Utóbb a végtárgyaláskor ismét azt állitotta, hogy az 56 frt -Tokajban lett neki kifizetve. Állitása szerint Smilovics Jankel gúzsnál -fogva huzta a vizben a hullát, Smilovics és Herskó állitása szerint -pedig a hulla hozatala egy kis tutajon történt. - -Cserés Andrásné tanunak Groszberg Leon és feleségére tett terhelő -vallomása ellen szól azon körülmény, hogy állitása szerint Groszberg -Leonné a hullafelöltöztetés napján alkonyatkor már visszatért volna a -ruhák átadása végett tett utjából, Matej Ignácz vallomása szerint pedig -a ruha átadása oly későn történt, hogy a sötétség miatt ő az átadó -asszonyt fel nem ismerhette. Azonkivül nem valószinü, hogy Groszberg és -neje, kiknek érdekükben állott e titkot megőrizni, nevezett tanu előtt, -ennek vallomásában előadott dolgokról beszéltek volna, tudomásuk lévén, -hogy a zsidó beszédet megérti. - -Ezeknél fogva figyelemmel arra is, hogy a gyilkosság vádja Svarcz -Salamon és társai ellen nem lévén bebizonyitva, a gyilkossági tett -elpalástolására vonatkozó bűnpalástolásról sem lehet szó; és hogy a -hullának honnan történt megszerzése a vizsgálat által nem lett külön -bebizonyitva, ugy a beismerésben volt Smilovics Jankelt és Herskó -Dávidot, mind pedig a folytonos tagadásban volt és immár Smilovics -Jankel visszavont vallomásával egyáltalában nem terhelhető Vogel Amsel, -Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja -és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. - -Kelt Nyiregyházán, 1883 augusztus hó 2-án. - -_Kornis Ferencz_, s. k. kir. tszéki elnök. - -_Simon Viktor_, s. k. kir. tszéki t. jegyző. - - -II. - -(A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s annak -indokai.) - -Ő Felsége a király nevében! - -40881. B. 1883. szám. A budapesti kir. itélőtábla gyilkosság büntette, -illetőleg abban való részesség miatt jogerős vádhatározattal vád alá -helyezett Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner -Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, -Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, és bűnpártolás miatt vád -alá helyezett Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton -és Klein Ignácz elleni bűnügyet, melyben a nyiregyházai kir. törvényszék -1883. évi augusztus hó 2-án 2844. szám alatt felmentő itéletet hozott, -özv. Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezés folytán és -hivatalból is 1883. évi deczember hó 22-én tartott nyilvános ülésében -vizsgálat alá vevén, következőleg - -_itélt:_ - -Az elsőbiróság itéletét a kir. itélőtábla helybenhagyja. - -_Indokolás._ - -Jelen ügyben hozott elsőbirósági felmentő itéletben ugy a kir. -ügyészség, mint vádlottak megnyugodtak; egyedül özv. Solymosi Jánosné -élt felebbezéssel. Mindenekelőtt az vizsgálandó tehát, van-e özv. -Solymosi Jánosnénak felebbezési joga? Az elsőbiróság özv. Solymosi -Jánosné részéről bejelentett felebbezést vissza nem utasitotta, s -irásban benyujtott indokait 1883. évi 2948. sz. a. kelt végzésével -fölterjeszteni rendelte. Eme tényei által kifejezést adott annak, hogy -özv. Solymosi Jánosnét a felebbezésre jogositottnak tartja. A fölebbezés -emez elfogadásához csatlakozik a kir. itélőtábla is, mert a kir. Curia -1882. évi junius hó 5-én tartott teljes üléséből 9. sz. a. kelt -döntvényében azt mondotta ki, hogy a kir. törvényszék hatósági körébe -tartozó büntetendő cselekmény miatt inditott bűnvádi ügyben az -alsóbbfoku biróságok által hozott felmentő itélet, vagy megszüntető -határozat esetében a magánjogi elégtételre jogositott közvetlenül -sértett vagy kárositott, a mennyiben az ebbeli elégtétel iránti igényét -bejelentette, és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem felebbezett, -jogositva van a fölebbezési perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve -fennálló feltételek mellett és hatálylyal használni. - -Ebből folyólag, miután kétség sem férhet ahhoz, hogy özv. Solymosi -Jánosné mint anya, az elbirálás tárgyát képező vádbeli cselekmény által -kárositottnak tekintendő; és miután ama kérvényében, melyet a -tárgyalásnál való képviseltetése iránt beadott, erre vonatkozó igényét -bejelentette; és végre – miután jelen ügy különben is hivatalból -felülvizsgálandó: nincs ok arra, hogy a nevezett panaszos fölebbezése -visszautasittassék. - -Hivatalból pedig azért volt a jelen ügy felülvizsgálandó, mert a -jogérvényes vádhatározat gyilkosságra, – tehát olyan büntettre irányult, -mely a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint akár felmentő, akár -büntető itélet esetében hivatalból való felülvizsgálat tárgyát képezi. - -A vádhatározatnak másik tárgyát képező bűnpártolás pedig a nevezett -föbenjáró büntettel való szoros összefüggése miatt vált szintén -hivatalból felülvizsgálandó. - -Az ügy ezen teljes megvizsgálásánál feltünt, hogy a közegészségügyi -tanácsnak a bizonyitási eljárás fontos adatát képezhető véleménye -indokolva nincs. Egyéb hiányok is mutatkoztak. Minthogy azonban a -kiegészitéstől most már eredmény nem várható: a kir. itélőtábla a -következőkben az ügy érdemleges vizsgálatába bocsátkozott. - -Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman a kir. -törvényszék 1882. évi ápril hó 16-án 1430. sz. a. kelt végzésével azért -helyeztettek vád alá, hogy Solymosi Eszter tisza-eszlári hajadont 1882. -évi április hó 1-én a tisza-eszlári zsidó templomban előre megfontolt -szándékkal megölték, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, -Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel pedig azért, hogy -Solymosi Eszternek előre megfontolt szándékból való megöletését -szándékosan előmozditották, végre Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó -Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz azért helyeztettek vád alá, hogy -előbb emlitett vádlottaknak segitséget nyujtottak arra nézve, hogy az -irányukban folyamatba tett büntető eljárásnak, sikerét meghiusitsák. A -vád képviselője a vádbeli cselekmény állitott belső indokának hiányából, -már a végtárgyalás kezdetekor reámutatott a vád tarthatatlanságára; az -eljárás befejeztével pedig határozottan kijelentette a vádtól való -elállását. A királyi itélőtábla eme vádtól való elállás miatt sem -tarthatta magát felmentettnek azon kötelezettség alól, hogy a jogerőre -emelkedett vádhatározattal meginditott ezen ügyet hivatalból -fölülvizsgálja. - -Ezt téve: az ügy elbirálásánál döntő kérdésül azt tekinti: hogy a -vádbeli cselekmény Solymosi Eszter élete ellen elkövettetett-e vagy nem? -A bizonyitási eljárás e tekintetben két kiemelkedő terhelő adatot -tartalmaz. Egyik Sarf Móricz vallomása; másik a tisza-dadai -Csonka-Fűzesben 1882. évi junius hó 18-án talált hulla. - -Sarf Móricz a Nagyfaluban felvett vallomási jegyzőkönyv szerint azt adta -elő, hogy az ő apja, Sarf József 1882. évi április hó 1-én déli 11–12 -óratájban, az utczáról hivta be lakásukba az ott elhaladó Solymosi -Esztert a végett, hogy az asztalról vegye le a gyertyatartókat. Solymosi -Eszter e hivásnak engedelmeskedett, bement Sarf József lakásába, levette -a gyertyákat az asztalról, egy székre felállva feltette a sifonra. Midőn -az öt gyertyatartót felrakta, akkor bement oda egy koldus zsidó (Vollner -Herman), a ki Solymosi Esztert behivta a zsidó templomba, a kit kezén -fogva a szobából kivezetett. Sarf Móricz szülei a szobában bentmaradtak, -ő kiment a zsidó koldus és Solymosi Eszter után az udvarra, látta, hogy -azok bementek a templomba; kevés idő mulva a templomból jajgatást -hallott. 3–4 segélykiáltást, oly formán: »emberek! segitség!« Ekkor oda -szaladt a templomajtóhoz, próbálta kinyitni, de zárva találta; azután -benézett a kulcslyukon, melyben nem volt benne a kulcs; és látta, hogy a -leány a földön feküdt egy ingben, ruhái az asztalon voltak. A leányt a -téglási (Braun Lipót) és tarczali (Bukszbaum Ábrahám) idegen metszők és -a zsidó koldus (Vollner Herman) a földön lenyomva tartották. Svarcz -Salamon tisza-eszlári metsző épen akkor vágta meg a nyakát, a rendes -asztali késnél valamivel hosszabb és sokkal szélesebb pengéjü késsel. -Egy vágást tett a nyakán s azután a másik két metsző és a koldus zsidó -felemelték a leány testét, Svarcz Salamon egymásután két veres cserép -tányért tartott feje alá s abba vért csorgattak, azután a vért egy nagy -fazékba öntötték. Mikor a vért kicsorgatták: felöltöztették a leányt. -Azalatt, mig a leányt felöltöztették, a belső templomból kijött még -hozzájuk Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Veiszstein Lázár és Junger -Adolf, ezek is körülállották a leány testét, mialatt azt öltöztették. - -Sarf Móricz eme vallomását a tárgyalás során beható keresztkérdések után -is, lényegében fenntartotta, – és szivósan ragaszkodott ahhoz, hogy -látta, midőn Solymosi Esztert a zsidó templomban megölték. - -Sarf Móricz eme vallomásához a bizonyitási eljárás során következő -jelenségek és körülmények csoportosultak: - -1. Solymosi Esztert gazdasszonya Huri Andrásné 1882. évi április hó 1-ső -napján délelőtt 10 és félóra tájban küldötte Kohlmájer József boltjába -festék bevásárlása végett, s a szomszédságban lakó Csordás Gáborné és -Lánczi Gáborné szintén megbizták a leányt, hogy a nevezett boltban -egyiknek patkószeget s a másiknak szintén festéket vegyen. A szóban levő -bolt Tisza-Eszlárnak Ófalu részében van, hova Solymosi Eszternek az -Ujfalu részből akép kellett megtenni az utat, hogy ugy menet mint jövet -Sarf József zsidó egyházfi lakása mellett és a zsidó templom közelében -kellett elhaladnia. - -2. Lánczi József és Hrabár Gyula tanusitották, hogy Solymosi Eszter -délelőtt 10–11 óra tájban haladt Ófalu felé. Látta a nevezett leányt már -Ófaluban nénje: Solymosi Zsófi és annak gazdája Rozenberg Herman, -Kohlmájer József bizonyitja, hogy Solymosi Eszter a kérdéses napon, ebéd -előtt félórával csakugyan megjelent boltjában, veres és kék festéket -vásárolt és onnan kevés időzés után távozott; Solymosi Zsófi a -visszatérő Solymosi Eszterrel ismét találkozván, látta, hogy kendőjében -vitte a bevásárolt tárgyakat, Hajdu József szintén látta a leányt 11–12 -óra közt Ófaluból a Lánczi József szegletéig menni, de nem látta az ott -levő gáton átmenni, Szabó Juliánna, Tanyi Gábor ugyanazon időtájban -látták a Pap József malma előtt elhaladni; Jakab János kevéssel délelőtt -látta Lichtman József háza előtt elsietni, mig Tapasztó Miklós arról -tett tanuságot, hogy még nem volt dél, midőn látta – nemcsak az emlitett -gátig, de azon is áthaladni. - -3. A vizsgálat gyakorlati szemle utján megállapitotta, hogy Solymosi -Eszternek – gazdasszonyától fél 11 órakor kiindulva, s beszámitva a -boltban és nénjével töltött időt, a zsidó templomhoz 11 óra 47 perczkor -kellett érkeznie. - -4. Özv. Lengyel Istvánné a kérdéses napon kora délután a házának -tőszomszédságában levő zsidótemplom felől 3-szori kiáltást hallott, -olyformán, mintha azok a föld alól jönnének. Özv. Fekete Jánosné a -templomból délelőtt 10–11 óra közt hazafelé ment, a zsidó templom felől -sirást hallott és a templomajtónál két zsidót látott állani. - -5. A lánya keresésére indult anyát, özv. Solymosi Jánosnét, ugy Sarf -József, mint neje azzal biztatták, hogy lánya megkerül; volt ilyen eset -már Nánáson is, akkor is a zsidókat gyanusitották. - -6. Gyanus körülménynek tekintette a vizsgálat azt is, hogy éppen abban -az időben több napig idegen metszők voltak Tisza-Eszláron s ott -ismeretlen koldus zsidó család ezekkel egy időben tartózkodott; hogy a -zsidó templomban ugyanaz éjjel, szokatlan időben gyülekezet tartatott; -továbbá Solymosi János arról tett tanuságot, hogy éjjel 1 órától ½2-ig -különböző csoport zsidó 3–4 izben ment Grósz Márton istállójának háta -mögötti zsidó templom felé; Cserés Andrásné pedig a tárgyalás során azt -tanusitotta, hogy az emlitett időtájt Groszberg Leó udvarában -csoportosultak a zsidók és ott Groszberg Leó tördelve kezét jajgatott: -»istenem, mit cselekedtünk!« majd villa, ásó kapa után kiabáltak. - -7. Solymosi Eszter eltünése utáni napokban Sarf József kisebbik fia, -Samu, szavakat ejtett el egy magyar lányról, kit »a metsző bácsi -megvágott«. - -8. A vizsgálat az 1882. évi május 19-én foganatositott szemle alkalmával -a zsidó templom előpitvarában a földet ugy találta, hogy a frissebb -tapasztás nyomait mutatja. Ugyanakkor özv. Lengyel Istvánné háza tövében -a zsidó templom kertjében 57 cm. hosszu és 57 cm. széles és 51 cm. mély -frissen hányt gödröt talált, mely valami edény elhelyezésére -észleltetett alkalmasnak. Azonkivül a Sarf József lakásában levő -fürdőhelyiségben egy gödör találtatott, mely az első szemle alkalmával -nem volt ott. - -9. Lichtman József 1882. évi május 29-én özv. Solymosi Jánosnét, ennek -előadása szerint, 1000 forinttal kecsegtette, ha éjjel haza érkezendő -leányát nem tagadja meg. Hasonló módon, bár kisebb összeg emlitésével -kecsegtette Einhorn Józsefné is. - -10. Ugyancsak özv. Solymosi Jánosné előadása szerint Róth Borbála zsidó -asszony nála megjelent, magát keresztény nőnek adta ki; az eltünt -Solymosi Eszter ingét babonás czélokra való hivatkozással akarta tőle -kicsalni. - -Azonban mindeme körülmények nem önállóan, hanem csak Sarf Móricz -vallomásához viszonyitva birhatnak bizonyitó erővel. – Első sorban tehát -az vizsgálandó: van-e Sarf Móricz érintett vallomásának büntetőjogi -értéke? A kir. itélőtábla ugy találta, hogy Sarf Móricz vallomása a -bizonyitás értékét nélkülözi. És pedig először: kora, valamint egyéb -személyes tulajdonai és viszonyai miatt. Ugyanis nevezett tanu életkora -hiteles anyakönyvi kivonattal meg nem állapitható, de az e tekintetben -beszerzett bizonyitékokból annyi kétségtelenül kiderül, hogy 12-ik -életévét tulhaladta ugyan, de a 16-ikat még be nem töltötte. Kétely -forog fenn az iránt is, hogy terhelő vallomását szabad akarattal s -elfogultság nélkül tette-e? Mert az előnyomozat alatt csendbiztosnak -adatott át, ez által saját lakhelyére szállittatott, hol az eljárás -szabályai szerint meg nem engedett időben kikérdezés alá vétetett. -Továbbá 1882. évi augusztus hó 23-tól, a végtárgyalás ideje alatt is a -közigazgatási hatóság gondozása illetőleg a megyei várnagy felügyelete -alatt állott. Végre a mint ezt az elsőbirósági itélet is kiemelte, a -tárgyalás során vallása és hitsorsosai, tehát a vádlottak iránt is, -megvetést és gyülöletet tanusitott. - -De kifogás alá esik nevezett tanunak vallomása annak belső tartalmánál -fogva, mert nem határozott. Ugyanis első kihallgatása alkalmával azt -adta elő, hogy atyja (Sarf József) hivta be a leányt. Később azt -állitotta, hogy ő hivta be atyja rendeletéből. Továbbá ellentétes -nyilatkozatokat tett arra nézve is, hogy az általa állitólag szemlélt -tény alkalmával Solymosi Eszter milyen helyzetben feküdt és hogy ingén -vér volt-e? Kifogás alá esik vallomása, mert nem is valószinü. Ugyanis a -vallomása által terheltek előre nem tudhatták, hogy Solymosi Eszter -Ófalu felől fog jönni, s mert igy vádlottak Solymosi Eszter megölésére -tervszerü előkészületeket nem tehettek, holott a vádbeli cselekményt -tervszerü előkészület nélkül végre nem hajthatták. Valószinütlen -vallomása azért is, mert a zsidó templom járt út szélében esik és sem az -idő, sem a hely a vádbeli cselekmény elkövetésére nem volt alkalmas. Nem -valószinü továbbá azért, mert saját állitása szerint, a midőn egy óra -mulva az esemény szinhelyére visszatért és Vollner Herman utasitása -folytán a templomajtót becsukta: sem vérnyomokat, sem hullát nem talált. -A templomban a hulla elrejtésére szolgáló hely nem lévén, vélekedése -szerint a hullát az ablakon át kellett a tetteseknek az ott levő -szalmaboglyába elrejteni, holott a vádbeli cselekmény vérnyomok nélkül -nem volt elkövethető, a szalmaboglya pedig a hulla elrejtésére nem -szolgálhatott. – Ugyanis a szalmaboglya átkutattatván, a büntettre -mutató nyomok abban nem találtattak. De különben is Bátori Gábor és -Bátori Gáborné tanusitása szerint sokkal kisebb volt, semhogy a zsidó -templom ablakát elfödte volna és igy a nevezett tanuk, vagy családjukhoz -tartozók, kik a kérdéses időben otthon és gyakorta a ház előtt -tartózkodtak, a közvetlen szomszédságukban levő zsidó templom amaz -ablakát láthatták, mely alatt az érintett boglya volt. Nem valószinü -tehát, hogy ezen boglyát választhatta volna valaki bűnjel elrejtésére. - -De kifogás alá esik végre Sarf Móricz vallomása azért is, mert némely -kideritett ténykörülménynyel ellentétben áll. Ugyanis Bukszbaum -Ábrahámot illetőleg Varga Katalin és Ziszman Jakab családtagjainak -tanuságtétele által bebizonyult, hogy nevezett vádlott a Sarf Móricz -által mondott helyen és időben a vádbeli cselekmény elkövetésénél közre -nem működhetett. Ellenkezik továbbá a kinyomozott ténykörülménynyel Sarf -Móricz ama vallomása is, hogy az a kendő, melyben Solymosi Eszter, a -festéket vitte: sárga volt, mert ezen kendő szine feketének és fejér -pettyesnek bizonyult. Végre azért, mert a végtárgyalás elrendelése és -1883. évi julius 17-én foganatositott helyszini szemle alkalmával, az -eszközlött kisérletek alapján az elsőbiróság megállapitotta, hogy Sarf -Móricz a zsinagóga pitvarában, az általa tanusitott tény utánzásaként a -szereplőkül felállitott egyéneket vagy éppen nem, vagy homályosan -láthatta, ugy, hogy azokat, bár névszerint ismerte, megnevezni nem -tudta; megállapitotta továbbá, hogy a megöltnek állitott leány vérének a -csuporba öntés iránt eszközölt jelenetezését éppen nem észlelte. - -Áttérve most már ama jelenségekre és körülményekre, melyek Sarf Móricz -terhelő vallomása mellé csoportosulnak, ezek abból a szempontból -mérlegelendők, vajjon nyujtanak-e önmagukban bizonyitékot arra, hogy -Solymosi Eszter ellenében, a Sarf Móricz által előadott időben és helyen -a vádbeli cselekmény elkövettetett? - -A vizsgálat és vádhatározat elfogadta alapul Huri Andrásné amaz -előadását, hogy Solymosi Eszter fél 11 órakor indult el hazulról -Kohlmájer boltjába. Azonban Huri Andrásné emez előadása, tekintettel -arra, hogy ő e tekintetben tudomásának alapos okát nem adta és a -tárgyalás során előzőleg nyilatkozott amaz időre nézve, midőn Solymosi -Eszter keresésére indult, biztos alapul el nem fogadható. A többi tanuk -is, kik Solymosi Eszterrel a kérdéses időben találkoztak, illetőleg azt -a Kohlmájer boltjából visszatérőben látták, az órának meghatározását -részint a déli harangozáshoz, részint az ebéd idejéhez, sőt Tapasztó -Miklós a lóetetés idejében számitották. Ezen számitások különfélesége és -ingatagsága tehát nem zárja ki azt, hogy az időpont meghatározásánál -tévedésben lehettek. Erre mutat Solymosi Zsófi vallomása, ki azt az -időt, midőn Solymosi Eszterrel a Kohlmájer-féle boltból való -visszatérésekor találkozott és beszélt, vizsgálati vallomásában déli 12 -órát megelőzőnek állitotta, a tárgyalás során azt adta elő, hogy ebéd -után volt, de még nem mult egy óra; végre kijelentette: nem tudja, -mennyi idő volt. És habár Rozenberg Rózsi amaz előadására, hogy délután -egy óra volt, midőn Solymosi Eszterrel annak nénje Solymosi Zsófi -találkozott, sulyt fektetni nevezett tanu koránál fogva nem lehetett; -habár Frenkel Sámuel az az előadása, hogy Huri Andrásné a kérdéses -alkalommal két izben küldötte Solymosi Esztert a többször megjelölt -boltba, mint nem saját tapasztalaton alapuló, figyelembe nem is vehető: -a fentebb kiemelt ingatag alapra fektetett tanuvallomások alapján nem -lehetett bizonyitottnak tekinteni, hogy Solymosi Eszter Ófaluból oly -időben távozott, hogy a zsidó templomhoz érkezhetett abban az -időpontban, mely összeesik a Sarf Móricz előadásában foglalt amaz -időponttal, midőn szerinte a vádbeli cselekmény végrehajtatott; annál -kevésbbé pedig, mert özv. Solymosi Jánosné az eltünés után kevés napok -mulva (április 4-én) a szolgabiró előtt azt adta elő, hogy leánya -délelőtt 9–10 óra között tünt el, a mint ezt a szolgabiró jelentése -alapján közzétett körözvény tanusitja. Sőt e tanuvallomások által az -sincs kételyt kizárólag eldöntve, hogy Solymosi Eszter a zsinagóga, -illetőleg Sarf-féle lakház mellett a Kohlmájer-féle boltból visszajövet -egyáltalán elhaladt-e? Mert abban az irányban látta ugyan több tanu -haladni, mely a Kohlmájer boltból gazdasszonya Huri Andrásné házához -vezet és a zsidó templom mellett visz el; a tanuvallomások utalnak arra, -hogy sietett, hogy a bevásárlott tárgyakat kellő időben kézhez adhassa; -a bizonyitási eljárás semmi jelenséget nem tüntet föl, hogy oka volt -utirányát megváltoztatni; ifju életének nem voltak oly mozzanatai, -melyek szökésre, vagy öngyilkosságra késztethették volna; igazolva van, -hogy öröm várta otthon: tehát jogos alapon nyugszik az a következtetés, -hogy hazaindult, és igy a Kohlmájer-féle boltból a zsinagóga mellett -kellett elhaladnia. Azonban arra nézve, hogy a tiszai védgáton, melyen -keresztül az Ófaluból Ujfaluba vivő gyalogút vezet: valóban áthaladt, és -uti irányát valamely véletlen közbejötte miatt nem változtatta-e meg, -egyedül Tapasztó Miklós fentebb érintett vallomása szolgáltat adatot, -mely vallomás hitelessége ellen azonban aggály merült fel, minthogy -nevezett tanu a vizsgálat első napjaiban, más kérdésben ugyan, de ez -ügyet illetőleg kihallgattatott, mégis Solymosi Eszter személyére -vonatkozó eme jelentékeny tudomását fel nem emlitette; másrészről a -védelem kifogásolta, hogy lóhátról is észlelhette volna Solymosi -Eszternek az emlitett gáton való áthaladását; az e tekintetben tartott -szemle pedig nem nyujt erre nézve biztos támpontot. - -A mi azokat a jelenségeket illeti, hogy özv. Fekete Jánosné és özv. -Lengyel Istvánné a zsidó templom felől sirást, illetve segitség kiáltást -hallottak: ezek a vádbeli cselekménynyel összefüggésbe nem hozhatók. -Özv. Fekete Jánosnénak különben is módositott vallomása azért nem, mert -azt adta elő, hogy 11 óra volt, mikor hazaérkezett, utközben pedig -testvéréhez is beszólott; tehát az az egyetlen sirás forma hang, mely a -zsidó templom felől fülébe csapódott, Solymosi Esztertől nem eredhetett, -a kit Sarf Móricz előadása szerint Vollner Herman 11 és 12 óra közt -vezetett a templomba. Ezekhez járul, hogy Sarf Móricz 3–4 -segélykiáltásra lett figyelmessé, annak következtében ment a -templomajtóhoz. Ha tehát eme segélykiáltások utolsóját hallotta volna is -özv. Fekete Jánosné: akkor, a helyett, hogy a tanu előtte ismeretlen két -zsidót látott a templom ajtaja előtt állani, Sarf Móriczot kellett volna -ott megpillantania, ki a kulcslyukon nézte, midőn éppen elmetszette a -kés Solymosi Eszter nyakát. - -De özv. Lengyel Istvánné vallomása sem hozható összefüggésbe a vádbeli -cselekménynyel. Mert a vizsgálat során azt adta elő, hogy a -tőszomszédságában levő zsidó templom felől kora délután, háromszori -kiáltást hallott, olyan formán, mintha azok a föld alól jöttek volna; -továbbá, hogy Sarf József neje, a mióta Solymosi Eszter eltünt, többször -felkereste tanut, ámbár azelőtt nem szokott odajárni és kérdezősködött: -vajjon áthallatszik-e hozzájuk a beszéd, vagy kiáltás a szomszéd zsidó -templomból? Ennek módositásául a tárgyalás során azt vallotta, hogy a -kérdéses kiáltás már estefelé történt, jól hangzott, s ugy tünt föl, -mintha a kapuból kiáltott volna tanunak, hogy jőjjön ki; továbbá, hogy -Sarfné nála a fentebbi módon, sohasem kérdezősködött. Ugyancsak a -tárgyalás során a vizsgálat alatti vallomásában foglalt eltérést akkori -betegségével mentegette. - -Egyéb támogató adat hiányában Sarf József ama példázata sem képez -gyanujelt, melyet özv. Solymosi Jánosné előtt a nánási esetre -vonatkozólag tett. Mert igaz ugyan, hogy ama nyilatkozat tétele előtt -senki sem állitotta azt, hogy Solymosi Eszter eltünésével a zsidók -gyanusithatók és bár Solymosi Jánosnénak és Solymosi Gábornénak a -tárgyaláson tett vallomásaik szerint Sarf József eme példázata költötte -föl bennük a vádbeli cselekmény elkövetésének gyanuját; mind azáltal sem -ezen példázatnak, sem Sarf József és Vollner Herman elejtett azon -nyilatkozatának, hogy Solymosi Eszter eltünése miatt reájuk baj -háromolhatik, nem lehet több jelentőséget tulajdonitani, mint csak azt, -hogy olyan eset ismétlésétől tartottak, mint a nánási volt. - -De nem szolgálhat gyanus körülményül az sem, hogy a kérdéses időben -Tisza-Eszláron több idegen metsző és egy koldus zsidó család is -megfordult. Mert noha Cs. Nagy Jánosné és Csuga Dánielné négy idegen -metsző megjelenését állitja, a bizonyitási eljárás folyamán kiderült, -hogy akkor Tisza-Eszláron csak két idegen metsző tartózkodott, u. m.: -Svarcz Salamon és Braun Lipót. Ellenben Bukszbaum Ábrahám, a ki harmadik -volna, abból az okból jelent meg Tisza-Eszláron, mert azt hitte, hogy -ott kántorság van üresedésben. - -Végre, hogy a zsidó koldus család is valóban koldulás végett időzött -ugyanott, arra nézve ellenadatok nem merültek föl. - -Nem hozható összefüggésbe a vádbeli cselekménynyel a templomból éjjel -kisugárzó világosság sem. Ugyanis már a vizsgálat során beigazoltatott, -hogy Einhorn József és Ziszman Jakab közt a pálinkamérés körül -fennforgott vitás ügy kiegyenlitése czéljából gyült össze a zsinagóga -előcsarnokában Lichtman Jakab, Groszberg Leon, Römer Jakab és a két -vitás fél, kik ott eme kérdéssel 10–11 óráig foglalkoztak. - -Nem fogadható el gyanu jelenségül a Solymosi János, ugy Cserés Andrásné -előadásában foglalt csoportosulás; mert Solymosi János a Solymosi -Eszterrel való testvéri kötelék miatt, Cserés Andrásné pedig vádlottak -iránt hangoztatott ellenszenvénél fogva, aggálytalan tanuknak nem -tekinthetők. De különben is, ha eme csoportosulások igazolva volnának: a -vádbeli cselekménynyel való összefüggésök hiányzik. - -Sarf József kisebbik fiának, Samunak elejtett szavai sem érdemelnek -figyelmet, nevezett fiunak fejletlen voltánál és ebből folyólag a -fogalmak értelem nélküli összezavarásánál fogva. - -A zsinagóga előpitvarának földjén észlelt frissebb tapasztás, ugy a -templom kertjében és a fürdőhelyiségben talált gödör gyanujelenségül -szintén nem szolgálhatnak. Mert az emlitett frissebb tapasztás miként -keletkezését Sarf József megfejtette, azt adván elő, hogy az ott tanult -iskolásgyermekektől származott. Ennek ellenkezője és egyáltalában a -vádbeli cselekményre való vonatkozása pedig be nem bizonyittatott. - -Hasonlóképen van a dolog a jelzett két rendbeli gödörrel. - -A mit továbbá Lichtman József, Einhorn Józsefné és Róth Borbála által -özv. Solymosi Jánosné irányában tanusitott viselkedést illeti: arra -nézve a vádbeli cselekménynyel való összefüggés hiányát már a vizsgálat, -illetőleg a vádhatározat megállapitotta. - -A bizonyitási anyag másik kiemelkedő adata a tiszadadai Csonka-Fűzesben -1882. évi junius 18-án talált női hulla. Özv. Solymosi Jánosné eme hulla -balkezére kötött kendőnek hason párját a hulla feltalálásánál nyomban -felmutatta, később ugyancsak általa a hullán talált öltözet-darabokon -létező foltok megfelelő darabjai szintén felmutattattak. Azonkivül a -hullán talált minden öltözetdarabot s emlitett kézikendőt ugy özv. -Solymosi Jánosné, mint hozzátartozói s az eltünt leány közelebbi -ismerősei ugyanazonosokul találták a Solymosi Eszter által eltünésekor -viselt öltözetdarabokkal és kendővel. - -A hullára nézve azonban felmerült az a kérdés, hogy vajjon az Solymosi -Eszter holtteste-e vagy sem? Eme kérdés tisztábahozatalára az -elsőbiróság a felismerési eljárás keresztülvitele mellett nem érte be a -szakértő bonczolók, majd az egyetemi orvostanárok véleményeivel, hanem -az eltérő szakvéleményeket a közegészségügyi tanács felülvéleménye alá -bocsátotta. A kérdés megoldása azonban a felmerülő ellentétes adatok -miatt nem sikerült. - -Ugyanis arra nézve, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter holtteste -lehetett, kiemelkedőbb bizonyitékul szolgálnak: 1. A hullán talált -ruhanemüek azonossága, a Solymosi Eszter által eltünésekor viselt -öltözetdarabokkal. 2. A hulla karjára kötötten talált kendő -festéktartalma megegyezik az eltünést megelőző s már előadott tény -körülménynyel. 3. Solymosi Eszter szemeinek és hajzatának szine -megegyezik a hulla szeme és az egyetemi tanárok által a hullán -kimutatott hajcsonkok és szőrzetmaradványok ugy a szempilla szinével. 4. -Az egyetemi orvostanárok, valamint a közegészségügyi tanács véleménye -sem zárja ki azt, hogy a hulla oly életkoru nőszemélyé lehet, a milyen -az eltünt Solymosi Eszter korának megfelel. 5. A hullán eszközölt -hosszusági mérettel ellenkező és Solymosi Eszterre vonatkozó -határozottabb adat csak Solymosi Zsófi ama bemondásában merült föl, hogy -eltünt testvére neki szeméig ért s e szerint annak testhossza a -hulláétól különbözött. Ez adat pontossága azonban megbizható nem lévén, -Solymosi Eszter testi térfogatának egyéb méretei pedig hiányozván: nincs -kizárva, hogy a Solymosi Eszter állitólagos magassága, valamint -szélessége és a hullán eszközölt mérték közti különbözet a halál és a -vizben fekvés által előidézett változásnak tulajdonitandó. 6. Nincs -eldöntve teljes bizonyossággal, hogy Szakolczai Julcsa által a hullában -feltaláltnak állitott, és Zurányi Kálmán tanu által részletesen leirt -heg valóban meg volt-e a hulla lábán vagy sem? Eme heg állitólagos -fenforgása a hullának Solymosi Eszter holttestével való azonossága -mellett bizonyit. 7. A budapesti szakértők az országos művegyész által a -hulla ruházatából kivont zsiranyagról megállapitották, hogy a ruhák egy -előre ment rothadásban levő hulláról származtak. - -Viszont arra nézve, hogy a dadai Csonka-Fűzesben talált hulla nem az -eltünt Solymosi Eszter holtteste, a következő felötlő bizonyitékok -merültek fel: 1. A felismerési eljárás alkalmával sem az anya, sem a -testvérek, sem a legközelebbi ismerősök az eltünt leány holttestére reá -nem ismertek. És bár a fölismerést a hulla állapota, az eljárás módja -gátolta is, mindazonáltal volt a hullának egy ismertetőjele, mely arra -enged következtetést, hogy a hulla nem volt azonos Solymosi Eszter -holttestével. Ugyanis az egyetemi tanárok megállapitották, hogy az alsó -fogsorban a hulla egyik foga, szélével fedte a másikat. Eme jel, ha -Solymosi Eszternél meg volt volna, az anya előtt alig maradhatott -ismeretlen. – 2. A hulla kezein és lábain a bonczolók által észlelt -finomabb bőr; továbbá az egyik lábujjon talált tyukszem, a hosszu, ápolt -körmök. A szakértői leletet az egyetemi orvostanárok csalódásnak jelzik; -melyet szerintük a felhám hiánya, illetőleg a fedetlen körömágyak -idéztek elő. De maguk is megengedik, hogy a felhám az általuk később -eszközölt vizsgálat megejtéséig elpusztulhatott. Másfelől a körmöket -illetőleg nem foroghat fenn csalódás lehetősége, ha azok az ujjak hegyét -meghaladják. Azonkivül a bonczolást foganatositott szakértők határozott -leleteivel és amaz állitásaival szemben, hogy a kérdéses körmök tényleg -tulhaladták az ujjakat: az egyetemi tanárok véleménye csak mint elvont -feltevés mérlegelhető. Továbbá a közegészségügyi tanács ama -kijelentésével, hogy nem valószinü a hullának 14 napnál s talán még -néhány napnál hosszabb ideig a vizben való léte, nemkülönben ama -kinyilvánitásának: »valószinübb, hogy az illető életében rendszerint nem -foglalkozott durvább munkával és nem járt mezitláb«, egyszersmind -döntött a felett is, hogy a jelen esetben nem fogadta el a maczeráczió -elméletét oly keretben, mint az az egyetemi tanárok véleményében -foglaltatik. Ebből folyólag nagyobb valószinüség van a mellett, hogy nem -hiányzott a végtagokról a felhám. Ugyanazért a hullavizsgálat körül -elsőizben eljárt szakértők fentebb felhozott lelete is a mellett -tanuskodik, hogy a hulla nem lehetett Solymosi Eszteré, kinek végtagjain -az érintett jelenségek, foglalkozásmódjához képest nem fordulhattak elő. - -Mindezek szerint, egyenlően nyomatékos okok forognak fent ugy arra, hogy -a szóban levő hulla Solymosi Eszteré, mind pedig arra, hogy nem Solymosi -Eszteré. Éppen azért határozott és minden kétséget kizáró következtetés -azokból nem is volt vonható. A kétség folytán ugy ama föltevés, hogy a -tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált hulla azonos Solymosi Eszter -holttestével, mint annak ellenkezője: a bizonyitási eljárás anyagához -viszonyitandónak mutatkozik. Akár az egyik, akár a másik volna is eme -feltevések közül igazolva, bizonyitékot a vádbeli cselekmény -tekintetében nem képezne. Nem pedig azért, mert ha a hulla Solymosi -Eszteré, határozottan tanuskodik a hulla az ellen, hogy a nevezett leány -oly módon vesztette életét, mint Sarf Móricz állitja. Viszont ha a hulla -nem Solymosi Eszteré: akkor az még az iránt sem szolgáltat bizonyitékot: -hogy Solymosi Eszter valóban meghalt; mert a hullán talált ruházatok -magokban véve nem elegendők annak bizonyitására sem, hogy közvetlenül -Solymosi Eszter hullájáról kerültek. Sőt eme ruhák a vádbeli cselekmény -ellenkezőjét bizonyitják: mert nincs rajtok vérnyom. És e szerint maguk -a ruhák is czáfolatot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vádbeli -cselekmény azon módon követtetett el, a mint azt Sarf Móricz előadta. -Minthogy tehát Sarf Móricz vallomása büntetőjogi értékkel nem bir, sem -az a mellé csoportositott adatok, jelenségek és körülmények annak sulyt -nem kölcsönözhetnek; minthogy a tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált női -hulla a vádbeli cselekménynyel határozottan összefüggésbe nem hozható: -ezeknél fogva tehát nem állapitható az meg, hogy Solymosi Eszter -személye ellen a kérdéses napon és helyen a vádbeli cselekmény -elkövettetett. Ugyanazért ez indokokból a kir. itélőtábla helybenhagyta -az elsőbiróságnak Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, -Vollner Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, -Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár és Taub Emánuel vádlottakra vonatkozó -itéletét. A bűnpártolás tekintetében az elsőbiróság itéletének indokait -a kir. itélőtábla elfogadta. - -Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 22-ik napján. - -_Vajkay Károly_, s. k. alelnök. - -_Széll Farkas_, s. k. előadó. - - -III. - -(A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak -indokai.) - -1442/1884. B. szám. Ő Felsége a király nevében. A magyar kir. Kuria -gyilkosság büntette, illetve abban való részesség miatt vádolt Svarcz -Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman, Sarf József, -Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel, -Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, – és bűnpártolás miatt vádolt Fogel -Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz -ellen a nyiregyházai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott -1883. évi augusztus 2-án 2844. szám alatt, – a budapesti kir. itélőtábla -által pedig özv. Solymosi Jánosné sértett fél felebbezésére 1883. évi -deczember 22-én 40881. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet, özvegy -Solymosi Jánosné sértett fél felebbezése folytán az 1884. évi április hó -1-től 4-ig tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vevén, következőleg - -_Itélt:_ - -A budapesti kir. itélőtáblának itélete annak vonatkozó s az elsőbirósági -itéletből elfogadott indokainál fogva, és alábbi indokokból is -helybenhagyatik. - -_Indokok:_ - -A m. kir. Kuria mindenekelőtt kiemeli, hogy ezen gyilkosság és ezzel -kapcsolatos bűnpártolás miatt inditott bűnvádi ügyet a fennálló büntető -gyakorlat és a m. kir. Kuriának, mint legfőbb itélőszéknek 1881 évi -márczius 5-én V. sz. a. hozott döntvénye alapján hivatalból is -felülvizsgálat alá veszi. - -A sértett fél felebbezésében kifejezett ama kérelem: hogy a -Csonka-Fűzesben, a Tiszából kifogott hullára vonatkozólag a -közegészségügyi tanács véleményének indokolása utólag beköveteltessék, -teljesithető nem volt: mert jóllehet e vélemény indokolása annak idején -bekivánandó volt volna, a kir. Kuria mindazonáltal az ügy körülményeinél -fogva, ezen mulasztást nem tartja oly lényegesnek, hogy ennek beszerzése -nélkül a bűnügy alaposan el nem biráltathatnék. - -Az ügy érdemét illetőleg: - -Miután az alsóbbfoku biróságok által kifejtett érvek szerint -törvényszerüen be nem bizonyittatott, hogy Solymosi Eszter 1882 április -1-én előre megfontolt szándékkal öletett meg; miután továbbá vádlott -Svarcz Salamonnak a vizsgálat folyama alatt 1882 julius 20-án a kir. -törvényszék szine előtt önkéntesen tett, azonban a törvényszék által el -nem fogadott, s az el nem fogadás kijelentése után a vádlott által is -azonnal visszavont azon beismerése: hogy vádlott az őt kigunyoló -Solymosi Esztert haragjában, de ölési szándék nélkül, annak fejére mért -ökölütéssel fosztotta meg életétől, a vizsgálat más irányba lett -tereltetése s a visszavonás után következetesen tagadó vádlott ellenében -kellő bizonyitékot nem nyujt; – miután végre a végtárgyalásra megidézett -számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és rokonainak határozott -előadásaik szerint a Tiszából 1882 junius 18-án kifogott hulla nem -Solymosi Eszter hullája, s ennek ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek -szerint egyáltalán meg nem állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét -vesztette: sem a gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem -vehető. - -A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott -kérdéses hullán kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván, -azonkivül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és szorosan -odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek bizonyitékul szolgálnak -arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a kendőbe helyezett festék, idegenek -által azon czélzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a -gyilkosság kideritésével foglalkozó hivatalos közegek, a hulla iránt -tévedésbe ejtessenek. Miután azonban az ezen cselekménynyel terhelt -vádlottak ellenében az: hogy a fennebbi cselekményt ők követték el, -részint azért, mert némelyikének azon előadása: miszerint a vizsgálóbiró -előtt tagadásban lévén, a csendbiztosnak adattak ki, s ez őket -bántalmazások által kényszeritette a bevallásra, a vizsgálat adatai -által támogattatván, vallomásaik visszavonása indokolatlannak nem -vehető, részint mivel más vádlottak tagadásával szemben az -ellenmondásokba keveredett Matej Ignácz tanuskodása alapján a -törvényszerü bizonyiték a hullacsempészetre nézve beszerezhető nem volt: -a kir. itélőtábla felmentő itéletét ezen, valamint az erre vonatkozó -alsóbb birósági indokoknál fogva e tekintetben is helyben kellett -hagyni. - -Kelt Budapesten, 1884. évi április hó 4-én. - -_Lukács_, s. k. - -_Andrássovits Béla_, s. k. előadó. - - - - -A VIZSGÁLAT IRATAI. - - -I. - -(Miért ismertetem az iratokat?) - -A nagy per vizsgálati iratai három csomóban feküsznek s mindegyik csomó -külön folyószámmal van jelezve. Az első csomó a vizsgálóbiró gyüjteménye -s 295 számra terjed. A második csomó a vizsgálóbiró és törvényszék -együttes gyüjteménye s 57 számra terjed. A harmadik csomó a nyilvános -tárgyalás folyama alatt megszerzett iratok gyüjteménye. Ezek betüvel -vannak jelezve. Végül van még nagy halmaz irás, mely a végtárgyalás 33 -napjáról fölvett jegyzőkönyvek halmaza. - -Mindezeket röviden ismertetnem kell. Okom erre világos. - -Művem nem jogi szakmunka s nem is csupán a hivatalos birósági iratok -ismertetése. Művem ugynevezett irói mű. Czélja az, hogy a világ művelt -közönségének általános olvasmánya legyen. Voltaképen nem a nagy per van -benne feldolgozva, hanem a nagy perben fölmerült emberi, társadalmi és -természeti tünetek. Ha valaki valamely különös regényt lát benne, mint -Lamartine vagy Carlyle némely történeti munkájában, szinte -természetesnek tartom. - -De sohase gondoltam arra, hogy munkám csupán szépművi hatást gyakoroljon -az olvasóra. Minden sora megirásakor az volt törekvésem s ettől -tudatosan s akarva soha el nem tértem, hogy munkám az igazságot deritse -föl. Azt az igazságot, mely megtörtént valóság s melyet az iró se -csonkitani, se bőviteni, se szinezni nem akart. Azt az igazságot, melyet -az iró látott, érzett, tapasztalt, megfigyelt. Ha van hiány vagy hézag a -műben: azért csupán az irónak megfigyelő képességét lehet felelőssé -tenni. Igazságra való törekvése fölötte áll minden birálatnak. - -Mégis jöhet birálat két oldalról. - -Az elfogulatlan olvasóban fölmerülhet a kérdés: vajjon ugy történt-e -minden, vagy legalább ugy van-e az iratokban, a mint én látom és közlöm? -Másrészről a zsidógyülölet egyenesen azzal gyanusithat, hogy mint a -vádlottak egykori védője, minden áron a zsidókat akartam megmenteni s -tisztára mosni irodalmi művemben s e czélból részrehajló s pártos -indulatu voltam a tünetek leirásában s az iratok ismertetésében. - -Ily gyanu ellen természetesen nem védekezem. Itt van maga a munka. Az -majd megvédi önmagát is s egyuttal engem is. De azért mégis czélszerünek -találom megjelölni a forrásokat, a honnan tudásomat a közvetlen -megfigyelésen kivül meritettem. E források a birósági iratok. A ki -birálni akar: ám használja fel azokat. Birálata, ellenvetése, -czáfolgatása azok nélkül ugy se érne semmit. - -Érthető, hogy az irásokat nem közlöm szórul-szóra. Azok már csak igen -kevés szakember figyelmét tudnák igazán lekötni. S azután nagyon sok -száz nyomtatott ivre is terjednének. Fontos tartalmuk a munka szövegét -ben ugy is szó szerinti idézettel van ismertetve. - - -II. - -(A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és kihallgatásokról fölvett -jegyzőkönyvek.) - -1. szám. Egressi Nagy László királyi alügyész Solymosi Eszter eltünése -tárgyában vizsgálatot inditványoz. - -Melléklet: Farkas Gábor tisza-eszlári községi biró által fölvett -jegyzőkönyv Sós Andrásné született Farkas Eszter, Szabó Juliánna, Bátori -Gáborné született Vámos Juliánna, Sós Erzsébet és Tanyi Eszter -kihallgatásáról, kik elmondják, mit hallottak Sarf József Samu nevü kis -fiától Solymosi Eszter megöléséről. Továbbá özvegy Fekete Jánosné -született Kramer Borbála kihallgatásáról, ki elmondja, hogy a lány -eltünése napján sirást hallott a zsidó templom felől. Végre Lengyel -Istvánné született Skinta Apollónia és özvegy Somogyi Mihályné született -Huri Erzsébet vallomásáról, kik semmi lényegest nem tudnak. - -Melléklet: Jármy Jenő szolgabiró jelentése Solymosi Eszter -köröztetéséről s a kis Samu nevü zsidó gyerek beszélgetéséről. - -2. szám. A törvényszék elrendeli a vizsgálatot. - -3. szám. Bary József vizsgálóbiró május 19-ére helyszini szemlét rendel. - -4. szám. Előnyomozati jegyzőkönyv 1883. május 19, 20, 21 és 22. napjain. -A zsidó templom és templomkert s a zsidófürdő megvizsgálása. A Tisza -medrének halászok segélyével kikutatása. A zsidó templom ajtaja -kulcslyukának megszemlélése. Svarcz Salamon, Sarf József, Junger Adolf, -Braun Ábrahám, Sarf Móricz ellen vizsgálati fogság elrendelése, Sarf -Móriczot Recsky András csendbiztossal és Péczely Kálmán irnokkal -éjszakára átküldi Nagyfaluba. - -Melléklet: Helyszini rajzok a faluról. - -5. szám. Özvegy Solymosi Jánosné született Jakab Mária kihallgatásáról -fölvett jegyzőkönyv május 19-ről, 21-ről és 30-ról, julius 8-ról és -szeptember 6-ról. - -Melléklet: Solymosi Eszter keresztlevele 1867. évi deczember 9-ről és -ugyanannak személyleirása. - -6. szám. Huri Andrásné született Olajos Juliánnával fölvett kihallgatási -jegyzőkönyv május 19-ről és 30-ról. - -Mellékletek: Huri Andrásné erkölcsi bizonyitványa. Csordás Gáborné -nyilatkozata, hogy ő is adott patkószegre Eszternek 2 krajczárt. Üveges -Mihályné született Dézsi Erzsébet nyilatkozata, hogy az eltünés napjának -reggelén ő is látta Hurinét és Esztert. Végre Lánczi Gáborné született -Kaszala Teréz nyilatkozata, hogy Eszternek egy krajczárt ő is adott -föstékre. - -7. szám. Kohlmájer József kihallgatási jegyzőkönyve. Eszter nála veres -és kék festéket vásárolt. - -8. szám. Solymosi Zsófia vallomásáról május 20-án, 30-án és szeptember -8-án fölvett jegyzőkönyv. - -9. szám. Sarf Samu 4 éves és 9 hónapos gyerek beszédéről jegyzőkönyv. - -10. szám. Özvegy Bátori Gábornéval május 19-én, junius 21-én és -szeptember 12-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyv. - -11. szám. Bátori Gábor vallomása május 21-ről. - -12. szám. Bátori Gáborné született Bolgár Juliánna vallomása május -21-ről. - -13. szám. Bátori Zsófiával május 20-án, junius 21-én és szeptember 22-én -fölvett vallomási jegyzőkönyv. - -14. szám. Sós Andrásné született Farkas Eszter vallomása a kis Samu -gyerek beszédéről. - -15. szám. Szabó Juliánna május 20-iki és szeptember - -11-iki vallomása. - -16. szám. Özvegy Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia május -21-iki, junius 4-iki és szeptember 6-iki vallomása arról, hogy április -1-én délután, minden esetre déli 12 óra után háromszoros kiáltást -hallott a zsidó templom felől. - -Melléklet: Fia, Lengyel János vallomása. - -17. szám. Sós Erzsébet 12 éves lányka vallomása a kis Samu beszédéről. - -18. szám. Pásztor Józsefné született Tanyi Erzsébet vallomása ugyan a -kis Samu beszédéről. - -19. szám. Özvegy Fekete Jánosné született Kramer Borbála május 19-iki és -junius 25-iki vallomása. Április 1-én elment 10–11 óra tájban a zsidó -templom mellett és onnan sirást hallott, mely nem kis gyerek sirása -volt. - -Melléklet: Adamovics József plébános és Pap József törvénybiró -nyilatkozata, hogy a katholikus templomban virágvasárnapon ½12–¾12 -órakor végződött az istentisztelet. - -20. szám. Sós Mihályné vallomása. Az ő pitvarában kérdezősködtek a -lányok a kis Samutól. - -21. szám. Tanyi Eszter vallomása a kis Samu beszédéről. - -22. szám. Solymosi János, Eszter »távoli« rokona vallomása a zsidók -seregeléséről s a zsidó templombeli világosságról. - -23. szám. Özvegy Pásztor Józsefné született Csuha Mária vallomása május -21-ről és szeptember 11-ről. Grósz Márton nyári betegségéről. - -24. szám. Cs. Nagy Jánosné született Pásztor Erzsébet május 20-iki, -junius 21-iki és szeptember 8-iki vallomása. Április 1-én a három idegen -metszőnek Taub Emmánuelnál való látogatásáról. - -25. szám. Pap József vallomása május 21-ről és szeptember 8-ról. -Jelentéktelen. - -26. szám. Rozenberg Rozi, 14 éves, vallomása május 21-ről, junius 23-ról -és szeptember 8-ról. Esztert, Ujfalu felé mentében ápril 1-én délután -egy órakor látta Zsófival, testvérével beszélni. - -27. és 28. szám. Tapasztó Miklós és Dulinszki János vallomásai a 25. -számra vonatkozólag. Jelentéktelen. - -29. szám. Bátori Juliánna, Lichtman Móricz cselédje. Igazolja, hogy a -metszők náluk uzsonnáztak és vacsoráztak. - -30. szám. Ziszman Jakab kocsmáros május 21-iki és 23-iki s szeptember -6-iki vallomása. Elmondja az ápril 1-i metszőválasztást, -istentiszteletet, a zsidó templomban este tartott tárgyalást, koldus -zsidók ottlétét s a metszők egész napi hol tartózkodását. - -31. szám. Szuhi Györgyné született Svarcz Katalin vallomása arról, hogy -Ziszman ismerte Esztert. - -32. szám. Gazdag Józsefné született Kramer Mária vallomása erősiti Szuhi -Györgynéét. - -33. szám. Sarf Józsefné született Müller Léninek, Sarf Móricz mostoha -anyjának május 19-iki és 24-iki, julius 28-iki és október 17-iki -vallomása. Esztert nem ismerte s eltünéséről semmit se tud, de Zsófi -nénjét ismerte. Móricz fia sohase beszélt neki Eszter megöletéséről. A -fiu hazug természetü. - -Melléklet: Sarfné erkölcsi bizonyitványa. - -34. szám. Svarcz Salamon metsző vádlott vallomása május 20 és 22-ről, -julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja előéletét s az április 1-én a -templomban és azon kivül történteket. Esztert nem látta, eltünéséről nem -tud, meggyilkolása nem igaz. Az istentisztelet alatt hallhattak sirást a -templom felől, mert ő könyörgés közben sirva szokott fakadni s hangja -hasonlit a lányéhoz. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa, eddig büntetlen. Julius 20-iki -önkéntes vallomása arról, hogy ő ütötte agyon Esztert. Ezt az napon -visszavonja, keserüségében tette, társain akart vele segiteni. - -35. szám. Sarf József egyházfi, Móricz édes apja vallomása május 21-ről, -julius 26-ról, október 17-ről és deczember 30-ról. Vádlott. Elmondja -április 1-nek történetét. Esztert nem ismerte, megöletését -méltatlankodva tagadja. Fia erről neki sohase beszélt. - -Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. Gunya Sándor kihallgatási -jegyzőkönyve; jelentéktelen. - -36. szám. Junger Adolf vádlott május 22-iki, julius 28-iki és október -18-iki vallomása. Sarf Móricz állitása valótlan. Solymosi Eszternek -valahol élni kell, mert a zsidók el nem emésztették. Április 1-i egész -napi hollétét elmondja. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -37. szám. Braun Ábrahám, másként Brenner, vádlott vallomása május -22-ről, julius 28-ról és október 19-ről. Esztert ismerte, eltünéséről -semmit se tud, Móricz vallomása valótlan. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -38. szám. Sarf Móricz 13 éves 9 hónapos életkoru. Május 20-iki -vallomásában elmondja az április 1-én történteket. Esztert nem ismerte, -eltünéséről semmit se tud. - -Mellékletek: - -_a)_ Péczely irnoknak Nagyfaluban éjjel 11 órakor a vizsgálóbiróhoz -intézett levele. - -_b)_ Recsky csendbiztosnak e levél hátára irt kérelme. - -_c)_ A vizsgálóbirónak a levél hátára éjféli 12 órakor irt végzése -Móricz azonnal való kihallgatása iránt. - -_d)_ Móricznak a nagyfalui éjszakán tett vallomása Eszter megöletéséről. - -_e)_ Móricznak hajnali félhárom órakor a vizsgálóbiró által Nagyfaluban -történt kihallgatása. - -Ezeken kivül Sarf Móricznak Eszláron május 22-én lett kihallgatásáról, -május 23-án Nyiregyházán a törvényszék hitelesitési eljárásáról, -ugyanott május 26-án és 27-én teljesitett kihallgatásáról fölvett -jegyzőkönyvek. - -Május 27-iki vizsgálóbirói végzés Móricznak a fogházban leendő -tartásáról. - -Október 17-iki vallomása arról, hogy talán Eszter ruháját fölismerné. - -Egressi Nagy László királyi alügyész értesitései arról, hogy a királyi -fogházfelügyelő utasittatott Móriczot a fogházban tartani s arról, hogy -Kozma királyi főügyész augusztus 23-án Móriczot a fogházból szabadon -ereszteni rendelte. - -39. szám. Friedman Károly nyiregyházi rabbi jelenti, hogy Tarczalon -május hóban Gottlib Izsáknál volt szolgálatban állitólag Eszter. - -Melléklet: Gottlib Izsák és Kolvek Antalné született Sztáraszta Mária -igazolják egy eszlári lány ottlétét, a ki egy nap mulva onnan eltünt. -Tolcsva község birája jelenti, hogy ott Eszter nincs. - -40. szám. Lusztig Sámuel vádlott május 24-iki, julius 28-iki és október -18-iki vallomása. Esztert nem ismerte. Móriczot erőszakkal vették rá a -valótlan vallomásra. Látta, mikor Nagyfaluból visszakisérték, alig -tudott a lábán állani. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -41. szám. Veiszstein Lázár vádlott május 24-iki, julius 28-iki és -október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitvány, mely szerint már büntetett előéletü. - -42. szám. Értesités Bukszbaum Ábrahám átkiséréséről. - -43. szám. Bukszbaum Ábrahám vádlott május 24-iki, julius 28-iki és -október 19-iki vallomása. A vádat elméskedve tagadja. - -44. szám. Rozenberg Herman május 25-iki, junius 23-iki, julius 28-iki, -szeptember 2-iki, 4-iki és 17-iki vallomása. Elmondja ápril 1-i -hollétét. Esztert ismerte s utoljára félkét órakor látta délután, a mint -Zsófi nénjével beszélgetett. Sztropkón kereste az eltünt Esztert. -Smilovics szeptember 17-én a börtönből csempészett hozzá levelet. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. Grósz Farkas, Slézinger Mór és Veiner -Herman igazolják sztropkói utját és Pásztor Zsófia, Lakatos Károly, -Fekete Zsuzsánna, Dulinszki Julcsa, Gergely Elek, Gergely Verona -igazolják vallomásának némely részletét. - -45. szám. Römer Jakab május 25-iki és szeptember 9-iki vallomása. -Április 1-én este a zsidó templomban folyt tárgyalás. Tóth Borcsa -cselédjének éjjeli megmérése. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -46. szám. Groszberg Leó május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása. -Elmondja a templomban tartott esti tárgyalást. Esztert ismerte, -eltünéséről nem tud semmit. - -Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. - -47. szám. Einhorn József május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása. -Esti tárgyalásról. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -48. szám. Einhorn Májer. Vallomása jelentéktelen. - -49. szám. Grósz Márton vádlott. Vallomása május 26, julius 17 és 29, -szeptember 2 és 20-ról. Elmondja az április 1-i napirendet s időközi -utazásait. Tagadja Smilovics állitását s a holttest usztatásában -részességét. Másuttlétet igazol. - -Mellékletek: erkölcsi bizonyitványa. Gyulai Zsuzsánna és Nagy Borcsa, -Szilvássy Jánosné született Rohács Anna és Hatalóczki Mária igazolják -másuttlétét, ifju Tóth János és Kis Nagy Mihály nem tudnak róla. - -50. szám. Klein József vallomása. Tóth Borcsa megméréséről semmit se -tud. Erkölcsi bizonyitványa. - -51. szám. Lichtmann Jakab május 26-iki, junius 14-iki és szeptember -7-iki vallomása. Rozenberg sztropkói utját ő intézte. Naplót vezetett. - -Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. - -52. szám. Lichtmann Móricz vallomása. Jelentéktelen. - -53. szám. Adler Mór jelentése. Fontosság nélkül. - -54. szám. Farkas Gábor tisza-eszlári biró a tiszadobi fejetlen hulláról -jelentést tesz. - -55. szám. Taub Emánuel elfogatása. - -56. szám. Taub Emánuel kihallgatása május 26-án, julius 29-én és október -19-én. Metsző. Vádlott. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -57. és 58. szám. Letartóztatást elrendelő végzések. - -59. szám. Boros Borbála vallomása. Tiszalöki nadályáruló asszony részeg -fővel beszélte, hogy Solymosi Eszter teherbe esett és szégyene elől -szökött meg ismeretlen vidékre. - -60. szám. Vizsgálóbirói végzések és megkeresések. - -61. szám. Mezőkövesdi királyi járásbiró jelenti, hogy az április 1-i -koldus zsidók nem emődiek. - -Melléklet: Klein Móricz, Kacz Mari, Czukor Zsigmond, Glück Adolf, Svarcz -Farkasné született Bleich Rézi és Grósz Mózes kihallgatási -jegyzőkönyvei. - -62. szám. Zsidók csoportosulása május 29-én estennen Tisza-Eszlár-Ujfalu -végén. - -63. szám. Lichtmann József. A zsidók csoportosulásának oka. Eszter -hazajövetelét várták. - -64. szám. Einhorn Józsefné született Rozenberg Eszter vallomása. -Jelentéktelen. - -65. szám. Tiszalöki holttest, melyet április 28-án a Tiszából kifogtak. - -Dr. Kiss Jenő járási orvosnak hullaszemléről fölvett jegyzőkönyve. - -Alispáni jelentés, szolgabirói körözvény, törvényszéki elnöki és -vizsgálóbirói végzések. - -Május 30-iki jegyzőkönyv szerint dr. Heumann Ignácz védő s dr. Flegmann -Miksa királyi törvényszéki orvos mint zsidók a hulla megszemlélésétől -eltiltatnak. - -Kiásatási és felismerési jegyzőkönyv. Czitrom Ábrahám, Veiszhaus Sámuel -és Fógel Izrael a sir azonosságát igazolják. – Solymosi Jánosné és -Zsófia lánya, Solymosi Gáborné, Gyányi Gábor és felesége a holttestben -Esztert föl nem ismerik. – Braun Sámuelné és Braun Pepi s ennek férje -Jatzinger József fölismerik a hullában Braun Amália leányukat, ki alatt -január elején beszakadt a Tisza jege s ki ott a vizbe fult. – Orvosi -külső vizsgálat és vélemény. - -66. szám. Dr. Heumann Ignácz védő a hullavizsgálatnál jelenlétét -megengedni irásban kéri. Vizsgálóbiró s fölebbezésre törvényszék -elutasitja. - -67. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla után nyomozások. Botos István, Tóth -Gyula, K. Rácz Imre, Dancs István, Rácz Imre, Király Pál, Nácsa József, -Hartstein Jakab, Lucsi Gábor és Pap András halászok és révészek -kihallgatása. A hulláról semmit se tudnak. Ferenczi József révész junius -1-én estennen kutya hulláját látta a viz szinén uszni. Innen terjedt el -a kósza hir a fejetlen hulláról. Grósz M. Lajos vallomása. -Jelentéktelen. - -68. szám. Koldus zsidók utáni nyomozások. Eredménytelenek. - -69. szám. Az eszlári zsidó templom és zsidó temető vizsgálata. -Megállapitják, hogy a templom pitvarának ablakja előtt április 1-én -szalmaboglya volt, mely az ablakon való ki- és belátást gátolta. A -szalmát azóta a padlásra rakták, rajta vérnyomok nincsenek. - -A temetőben három uj sirt felbontottak. Egyikben Sarf 9 napos -csecsemőjének holttestét találták, a másik kettőt egy évesnél régibbnek -állapitották meg. Orvosi szemlejegyzőkönyv. - -70. szám. Braun Lőbi (Leopold) volt téglási metsző után nyomozás. -Udvariban, Szatmármegyében nyomára jönnek. Végzések, megkeresések, -elfogatási rendelet. - -71. szám. Kovács Hostyisovszki Mihály kihallgatása. Nyiregyházi rabbi -levelet küldött általa Lichtmann Móriczhoz. - -72. szám. Kernyétei jegyző jelenti, hogy az odavaló metsző Veberman -Móricz április 1-én nem volt otthon. Végzés. Személyleirás. - -73. és 74. szám. Braun Lőbi metsző elfogatása. - -75. szám. Braun Lőbi vádlott vallomása junius 3 és 12-ről, julius 28-ról -és október 18-ról. Elmondja április 1-én hol és kiknél tartózkodását. A -nála talált Krachmol-Blü vérzéscsillapitó szer. Vádat tagadja, Esztert -nem látta. Móricz vallomását, mint rabtársai beszélik, csendbiztos -erőszakolta ki. - -76. szám. Braun Lőbire vonatkozó intézkedések. Nyomozások, végzések, -megkeresések. Hollétére vonatkozó kihallgatások. Házkutatással nála -talált leletek, zsidó betükkel irt magánlevelek s a Krachmol-Blü. -Korányi Imre gyógyszerész s dr. Felletár Emil országos művegyész -vizsgálata és véleménye a Krachmol-Blüről. - -Melléklet: Zsidó betüs levelek és forditásaik. A Svarcz Salamonnál -talált levelek s ezek magyarra lett forditásai. - -77. szám. Vizsgálóbiró helyszini vizsgálata junius 4-én a zsidó templom -és Sarf József lakása körül. - -Melléklet: kihallgatások Sarf Móricz életkorának meghatározása végett. -1868 juliusban vagy augusztusban született. - -78–83. szám. Költségjegyzékek, letartóztatási határozatok, törvényszéki -és vizsgálóbirói intézkedések. - -84. szám. Az 1791-ben támadt peéri vérvád adatai. - -85. szám. Koldus zsidók után nyomozások, 22 emődi lakos kihallgatási -jegyzőkönyve. - -86. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála bujdosó zsidó -asszony utáni nyomozások. Kihallgatási jegyzőkönyvek. Elfogatása. - -87. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála kihallgatási -jegyzőkönyvei junius 11-ről és 17-ről. Elmondja élete történetét és -özvegy Solymosi Jánosnéval találkozását. - -88. szám. Névtelen levél, miként készitik keresztyén szűz vérével a -pászkát. - -89. és 90. szám. Névtelen levél arról, hogy Eszter holtteste a metsző -pinczéjében egy hordó alá van eltemetve. A vizsgálóbiró helyszini -nyomozása. A metszőnek nincs pinczéje, se hordója. - -Huri András és Juhász Lujza kihallgatási jegyzőkönyvei. Jelentéktelenek. - -91. és 92. szám. Vizsgálóbirói végzések, költségjegyzékek. - -93. szám. Szolgabirói jelentés a dadai holttest feltüntéről. - -Melléklet: a holttestnek éjjeli előzetes rendőri, szakértői vizsgálata. - -94. szám. A csonka-fűzesi – dadai – holttestre nézve junius 19-én és -20-án eszközölt kiásatási, fölismerési és orvosi vizsgálati intézkedések -és kihallgatások. Orvosi vélemények. - -95. szám. Solymosi Eszter boltba menésének s onnan visszatértének -időtartama iránt szakértői helyszini szemle. Szakértők a jegyzőkönyvben -nincsenek megnevezve. Szemle junius 21. - -96. szám. Solymosi Gáborné született Jakab Erzsébet kihallgatása junius -21-én. Sarf József április 3-iki beszéde a nánási esetről. - -97. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla iránti ujabb nyomozás. Dojtsák -Mihály kihallgatása s egyéb kihallgatások. Teljes eredménytelenség. - -98. szám. Kovács Jánosné született Varga Zsuzsánna kihallgatása junius -22-én, hogy Rozenberg Herman junius 16-án mondta, Eszter élve vagy halva -előkerül. - -99. szám. Tisza-dadai jegyző junius 22-iki jelentése a járási -szolgabiróhoz, melyben a csonka-fűzesi holttest felbukkanásának s -megtalálásának részleteit elmondja. Tutajosok fölemlitése. - -100. szám. Szomjas Károly egykori tengerész véleménye, hogy a folyóviz -miként szokta a holttestet sodorni magával. - -101. szám. Murvai Györgyné született Gyányi Borbála kihallgatása. -Jelentéktelen. - -102. szám. Rozenberg Hermanné született Reisz Mária és Doma Mária -kihallgatása arról, mikor járt Rozenberg Hermann Tokajban és -Kereszturban? - -103. és 104. szám. Költségjegyzékek. - -105. szám. Névtelen jelentés junius 29-ről, mely szerint Huriné -emésztette el Esztert, kihez házsártos és kegyetlen volt. Ő fogta -először a zsidókra. - -Mellékletek: - -_a)_ Csuga Dánielné, Kis Gáborné született Ungvári Zsófia, Gergely -Ferenczné született Solymosi Zsófia, Csordás Andrásné vallomásai. -Jelentéktelenek. - -_b)_ Varga Kati vallomása, mely szerint április 1-én Bukszbaum Ábrahám -déli 11 órakor ment Züszmanhoz, fél 12 órakor ebédeltek, azután a metsző -2 óráig aludt. Grósz Márton betegségéről hallomásból tud. - -_c)_ Feuerman Dávidné született Dávid Sára. Április 1-én 11 óra tájban -ment haza Taub Emánuel két metszővel, Solymosi Zsófia 12 órakor vitte a -bort Taubhoz. Grósz Márton betegségét jól tudja. - -106–111. szám. Jelentéktelenek. Végzések, átiratok, letartóztatások, -körözvények. - -112. szám. Ziszman Jakab Samu nevü fiának sirját junius 25-ének éjjelén -földulják. - -113. szám. Tutajosok elfogatása iránti rendelkezés. - -114. szám. Liszauer Ignáczné született Rozenfeld Mária férje szolnoki -utjáról. Jelentéktelen. - -115. és 116. szám. Tutajosok elfogatása s kihallgatásuk elrendelése. - -117. szám. Csonka-fűzesi hulla tárgyában teljesitett nyomozások, -kihallgatások junius 28-án, 30-án és julius 1-én. - -Drimusz György kerecseni tutajos jelentéktelen vallomása. - -Szavinecz Péter, Simon Bazil, Matej Bazil, Paczkon Bazil, Potrohos -István, Dujtsák Iván, Lopojda Mihály, Szauko Mihály, Susztra Bazil -szeklenczei tutajosok kihallgatása. Együtt jöttek a Tiszán azzal a -tutajjal, mely Csonka-Fűzesnél a holttestet megpillantotta. - -118. szám. Matej Petra vallomása julius 1-én Nyiregyházán és julius -14-én. A tutajok sorrendjét, rakodását, útját, személyzetét részletesen -elbeszéli. - -119. szám. Szavinecz Péter ujabb vallomása junius 30-ról és julius -14-ről. Holttest usztatásáról semmit se tud. - -120. szám. Höcska Jura julius 2-iki és 24-iki vallomása. -Hullacsempészetről ő se tud semmit. - -121. szám. Csepkanicz György vallomása junius 29-ről és julius 14-ről. Ő -pillantotta meg először a holttestet. Ennek részletes elbeszélése. -Holttestusztatásról semmit sem tud. A vádbeli tényt tagadja. - -122. szám. Szelever János tutajos julius 2-iki és 14-iki vallomása. A -tutajut és Galsi Istvánnal való találkozás elbeszélése. - -123. szám. Matej Ignácz tutajos. Junius 30-iki nyiregyházi vallomásában -tutajostársaival egyezőleg beszél, vádat tagadja. - -Julius 5-én Tisza-Lökön éjjel a csendbiztosnál kivett vallomásában a -hullacsempészet részleteit idő, hely és személyek szerint elbeszéli. - -Julius 14-iki és 30-iki vallomásában s a törvényszéki hitelesitésnél -tisza-löki vallomása mellett marad. - -124. szám. Herskó Dávid tutajos junius 29-iki nyiregyházi vallomásában -társaival egyezőleg. - -Julius 6-iki tisza-löki nappali vallomásában tagadja a vádat. Esti -csendbiztosi vallomásában a hullacsempészetet Matejjal egyezőleg beszéli -el, előzőleg Matej szembesittetett vele. - -Julius 14-iki, 29-iki és 30-iki vallomásaiban megerősiti a tisza-löki -esti vallomását. - -125. szám. A holttest feltalálásának részletei. Tisza-Dadán julius 3-án, -4-én és 6-án kihallgattatnak a vizsgálóbiró által Kecskés József, Litvai -József, Váradi András, Takács Endre, Seres Gyula, Lőrinczi István, -Trattner Lipót, Lefkovics Bernát, Svarcz Sámuel, Czeizler Márkus, Berger -Mór, Molnár János, Krausz Bernát, Goldstein Jakab, Kovács György, Tóth -György és Kolmer József. - -Mellékletek: - -_a)_ Végzés Lefkovics Bernát letartóztatása és szabadon eresztése iránt. - -_b)_ Csonka-Fűzes helyszini rajza. - -_c)_ Helyszini szemle julius 4–8 napjairól, hogy egy deszkát merre sodor -s hol vet ki a szél. - -_d)_ Nyomozás az iránt, junius 18-án milyen szél fujt. - -_e)_ Julius 4., 5., 6. és 7-én kelt végzések és intézkedések Vider Mór s -a tutajosok letartóztatása s Dadára, Eszlárra, Lökre s Nyiregyházára -kisértetése tárgyában. - -126. szám. Oláh György vallomása. Holttest leirása. - -127. szám. Hajdu Mihályné született Chrobák Ottilia vallomása. -Jelentéktelen. - -128. szám. Adamovich József eszlári plébános jelenti, hogy -Hernád-Németiben a metsző két idegen zsidót rejteget. Nyomozások, -kihallgatások. Semmi eredmény. - -129. szám. Vider Mór tokaji lakos kihallgatása. A vádat tagadja. -Letartóztatják. - -130. szám. Tisza-Eszláron helyi szemle. Herskó Dávid Groszberg Leónéban -véli fölismerni a nőt, a ki Solymosi Eszter ruháit átadta. - -Melléklet: - -_a)_ Groszberg Leóné született Klein Katalin vallomása. Vádat tagadja. - -_b)_ Buchta Szigfridné született Nováki Amália vallomása. Tagad. - -_c)_ Erkölcsi bizonyitványaik. - -131. szám. Ruhaátadás helyének szemléje julius 8-án. Viskei András -halász, Hegedüs Béni révész, Junger Adolfné, Veiszstein Lázárné, -Feuerlicht Mártonné kihallgatása. Eredménytelen. - -132. és 133. szám. Jelentéktelenek. - -134. szám. Galsi István kihallgatása. Tutajosokkal egyezőleg vall. - -135–139. szám. Jelentéktelenek. - -140. szám. Vádlottak megjelölik védőiket. - -141. szám. Jelentéktelen. - -142. szám. Kisvárdai szolgabiró jelenti Varga Mária dombrádi leány -eltünését. - -143. szám. Jelentéktelen. - -144–146. szám. Védők bejelentik meghatalmazásukat. - -147. szám. Dr. Felletár Emil országos művegyész julius 2-án kelt -véleménye. Eszter ruháin vérfoltok nincsenek. - -148–151. szám. Jelentéktelenek. - -152. szám. Smilovics Jankel julius 9-iki és 15-iki nyiregyházi, julius -18-iki tisza-löki csendbiztosi és október 19-iki nyiregyházi -kihallgatása. Eleintén tagad mindent, később beismeri a -hullacsempészést. 1883. évi január 11-én és 31-én visszavon mindent s -alibit igazol. - -Melléklet: Névtelen levél, mely szerint a csonkafűzesi holttest öreg -Vaiser szolgálójának kórházból elcsent hullája. Káhán Kálmán és a -máramaros-szigeti rabbi adták kézre. - -153–155. szám. Végzések, jelentések. - -156. szám. Tóth Borcsa kihallgatása. Gazdája Römer Jakab és Klein József -álmában teste hosszát zsineggel megmérte. - -157. szám. Nyomozások Grósz Márton és Klein Ignácz szekere és lovai -iránt hullaszállitás tárgyában. - -158. szám. Klein Ignácz kihallgatása julius 17-én és 28-án, szeptember -2-án és 17-én. Hullaszállitás vádját tagadja. - -159. szám. Grósz Márton és Klein Ignácz letartóztatása. - -160. szám. A nevezettek alibije iránti nyomozás julius - -20-án és 21-én. Grósz Mártonné született Feuermann Rézi, Klein Ignáczné -született Svarcz Háni, Gyányi Gábor és neje Szellei Zsuzsánna, Csuha -Ferenczné született Mozsár Mária, Kovács Józsefné született Farkas -Zsófia, Cserés Andrásné született Bodnár Mária, Nagy István és Antal -Mátyás kihallgatása. - -161. és 162. szám. Fógel Amsel letartóztatása és vallomása julius 20 és -29-ről, augusztus 28-ról és október 19-ről. Tutajútját elbeszéli, vádat -tagadja. - -163. és 164. szám. Mendelovics Niszen elfogatása és julius 20-iki és -28-iki vallomása. Vádat tagadja. - -165. szám. - -A varjulaposi rejtély iránt nyomozás. - -166–182. szám. Végzések, jelentések, védők előterjesztései, -költségjegyzékek, intézkedési iratok. Jelentéktelenek. - -183. szám. Varjulaposi rejtély vizsgálata. Kovács Ignácz, Janczura -Mária, Laczkó János kihallgatása. - -184. szám. Tóth Borcsa megmérése. Tóth Borcsa, Szalkai Eszter, -Szakolczai Zsófi s Oláh Zsuzsánna kihallgatása. - -185–187. szám. Költségjegyzékek. - -188–190. szám. Névtelen levelek. - -191–195. szám. Jelentéktelen elintézési iratok. - -196. szám. Popovics Bazil tutajos. - -197. szám. Borka Bazil tutajos. - -198. szám. Hörba Bazil tutajos kihallgatása. Egyezőleg igazolják Fogel -Amsel alibijét. - -199–203. szám. Elintézési iratok. Jelentéktelen. - -204. szám. Névtelen levél. - -205. szám. Vizsgálóbiró naplója szeptember 5–13. napjáról. - -206. szám. Lazi János vallomása, kik voltak május 19-én a zsidó -templomban. Grósz Vilmos, Groszberg Éliás és Ornstein Jakab -kihallgatása. - -207. szám. Löwenthal Salamon elmondja az április 1-i istentiszteletet. - -208. szám. Grósz Márton alibije. Grósz Mártonné, Ziszmann Jakab és -Groszberg Éliásné kihallgatása. - -209. szám. Klein Ignáczné vallomása férje alibijéről. - -210. szám. Pap Albert vallomása. Sarf Józsefné és Móricz fia ismerhették -Solymosi Esztert. - -211. szám. Pap Albertné született Gönczi Juliánna vallomása. Mint férje -210. szám alatt. - -212. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának fölismerése. Solymosi -Jánosné, Huri Andrásné, Olajos Bálint és neje Szakolczai Erzsébet, Lock -Péterné született Katona Anna és Feller Istvánné született Kolosi -Juliánna, Solymosi Eszter ruháit felismerik. - -213. szám. Helyszini szemle és intézkedés szeptember 11-én és október -20-án a tisza-eszlári zsidó templom gondozása iránt. - -214. szám. Névtelen levél. - -215. és 216. szám. Róth Borbála, Grósz Nándor, Klein Ignácz, Rózenberg -Herman szabadlábra helyezése szeptember 14 és 16-án. - -217. szám. Nyomozás Fogel Amsel alibije iránt. Bajer Herman, Csonka -István, Barta András, Halász Péter, Molnár István kihallgatása. - -218–222. szám. Elintézési iratok. Költségjegyzékek. Jelentéktelenek. - -223. szám. Sarf Móricz életkorának kinyomozása. Rózenberg Herman, Grósz -Mártonné, Ziszman Jakab, Buchta Szigfridné, Urbán Józsefné, Hajdu -Mihályné, Feuerman Farkasné kihallgatása. 1868. évi augusztus valamelyik -napján született. - -224. szám. Frenkel Háni szakácsné vallomása. Jelentéktelen. - -225. szám. Bátori Juliánna vallomása. Jelentéktelen. - -226. szám. Ornstein Berta. Április 1-én Lichtman Móricztól ételt vitt -egy öreg beteg zsidónak. - -227–240. szám. Erkölcsi bizonyitványok. Elintézési iratok. - -241. szám. Groszberg Leó vallomása Braun Ábrahám alibijéről április -1-én. - -242. szám. Grósz Márton vallomása ugyanarról. - -243. szám. Einhorn Józsefné született Rózenberg Eszter vallomása -ugyanarról. - -244–246. szám. Elintézési iratok. - -247. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának zsirfoltjairól orvosi -vélemény dr. Belky János egyetemi tanár és dr. Glück Ignácz törvényszéki -orvostól. Október 21, 23 és november 2-ről jegyzőkönyvek. - -248. és 249. szám. Erkölcsi bizonyitvány. Költségjegyzék. - -250–256. szám. A koldus zsidók utáni nyomozások. - -257. szám. Vollner Herman a koldus zsidó kihallgatása november 21, 22, -23-ról. Elmondja az április 1-i eszlári tartózkodását s a zsidó -istentiszteletet és azóta való kóborlásait. A vádat tagadja. Sarf -Móriczot felismeri. - -258. szám. Vollner Hermanné született Dajcs Léni november 22-iki és -23-iki kihallgatása. Férjével egyezőleg vall. - -259–261. szám. Vollner és felesége letartóztatása. Végzések, -fölebbezések. - -262. szám. Holttest ujabb vizsgálását s kiásását november 23-iki -végzéssel a törvényszék elrendeli. Egyetemi tanárok megbizatása. - -263. és 264. szám. Végzések. - -265. szám. Tisza-Eszlár térképe és a zsinagóga rajza helyszini szakértői -szemlével deczember 8-án fölvétetik. - -266. szám. Költségjegyzék. - -267. szám. A csonka-fűzesi hulla fogainak fölismerése. Özvegy Solymosi -Jánosné, özvegy Solymosi Gáborné, Farkas Eszter és Olajos Bálint -kihallgatása. - -Huri Andrásné nem nézi meg a hullát. Ijedős természetét Kobzos János, -Jakab Andrásné született Vámos Juliánna, Dunaveczki Andrásné született -Juhász Verona és Farkas József tanukihallgatások igazolják. - -268. szám. Solymosi Zsófi és Solymosi János fogainak összehasonlitása a -holttest fogaival. E tárgyban özvegy Solymosi Jánosné, Huri Andrásné, -Tanyi Józsefné, Szuhi Györgyné és Tóth Marcsa tanuk kihallgatása. - -269. szám. A holttest körmei s ép bőre tárgyában Sós András, Papp -József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József kihallgatása. - -270. szám. Megvoltak-e a körmök s nem lophatta-e el azokat valaki? -Farkas Gábor, Sós András, Dargo András, ifju Horváth Gábor, Mészáros -Gábor, Sallós Miklós, Szücs János, Róka Sándor és ifju Pap József -kihallgatása. - -271–273. szám. Jegyzetek, végzések, költségjegyzék. - -274. szám. A csonka-fűzesi hulla helyzete és őrizése a felbukkanás után. -Deczember 18-iki kihallgatások. Litvai József, Váradi András, Oláh -György vallomása. - -275. szám. Dr. Kiss Jenő járási orvos deczember 20-iki nyilatkozata az -éjjeli hullaszemléről. - -276. és 277. szám. Lichtman Mór és neje vallomása a koldus zsidónak -április 1-én náluk történt ebédeléséről. - -278. és 279. szám. Frenkel Háni és Ornstein Jakab. Ételküldésről idegen -zsidó részére, ki Braun Ábrahámnál volt szállva április 1-én. - -280–287. szám. Jelentések, végzések, átiratok, költségjegyzékek. - -288. szám. Smilovics Jankel alibije. Veil Sámuel vallomása. Két sáfárnak -adott májusban pénzt, napot nem tudja. Egyik Veinstok Ignácz, a másik -vörös szakálos zsidó. - -289. szám. Veinstok Ignácz Smilovicscsal junius 11-én találkozott s -13-án vett át tőle fát Kerecsenben. - -290. szám. Grósz Bencze. Igazolja Veinstok vallomását. - -291. szám. Grósz Mózes. Egyezik Grósz Bencze vallomásával. - -292. szám. Grósz Benczéné szül. Fried Rozália vallomása. Mint férje s -fia. - -293. szám. Grósz Háni, anyjával egyezőleg vall. (292. sz.) - -294. szám. Smilovics Jankelnek a börtönben Rózenberg Hermanhoz -csempészett leveléről. A velük s Oláh Andrással és Szilágyi Józseffel -fölvett kihallgatási jegyzőkönyvek. - -295. szám. Bűnjelek jegyzéke. - - -III. - -(A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – Egyetemi -tudósok nyilatkozatai.) - -1. szám. Iratok jegyzéke. - -2. szám. Csepkanics György, Matej Ignácz és Herskó Dávid panasza a -szeklenczei községi előljáróságnál s a huszti szolgabirónál a tisza-löki -kinzatások miatt, augusztus 22-én és 23-án fölvéve. Szolgabirói és -királyi ügyészi javaslatok. - -3. szám. Ostendische Zeitung, berlini ujság, kérdi, mikor lesz a nagy -per befejezve? - -4. szám. Havass Imre királyi ügyész javasolja a tisza-löki kinzásokra -vonatkozó vizsgálat elrendelését. - -5. szám. Jelentéktelen. - -6. szám. Máramaros-szigeti királyi törvényszék vizsgálati iratai -tisza-löki kinzásról. Csepkanics György, Matej Ignácz, Herskó Dávid -kihallgatási jegyzőkönyvei s Dr. Szilágyi fogházorvos látlelete. - -7. szám. Csongrádi fejetlen hulla, mely november 8-án bukkant fel a -Tiszából. Ügyészi javaslat s törvényszéki végzés. November 11-iki -eljárási jegyzőkönyv. Szakértők: dr. Scheuthauer Gusztáv egyetemi tanár -és dr. Aigner Károly szegedi királyi törvényszéki orvos. – Vincze Pál, -Sági István és Szénási István azonossági tanuk kihallgatása. - -Orvosi szemle. 1. Ruházat. 2. Külvizsgálat. 3. Belvizsgálat. 4. -Vélemény. Legalább 22 éves, halála valószinüleg egy év előtti. - -8. szám. A csonka-fűzesi hulla sirját november 7-ike óta pandur őrzi. - -9. szám. Jelentéktelen. - -10. szám. Kozma Sándor királyi főügyész javasolja deczember 12-én az -egész holttestnek Budapestre küldését. Törvényszék megtagadja. - -11. szám. Királyi főügyészi javaslat s törvényszéki végzés az orvosi -munkálatoknak az Országos Közegészségügyi tanácshoz fölterjesztése -iránt. Kérdések a tanácshoz. - -12. szám. A tanácshoz intézett fölterjesztés. Az egyetemi tanárok -véleményéből egy résznek birói tollal kitörlése. Iratjegyzék. - -Mellékletek: - -I. Holttest kiásatásának elrendelése. - -II. Védők előterjesztése hullaszemle határideje iránt. - -III. Királyi főügyészi javaslat egyetemi szakértőknek kellő időben -értesitése iránt. - -IV. Bonczoló helyiségről gondoskodás. - -V. Költségjegyzék. - -VI. Védők javaslata, hogy a kiásatás a biróság jelenlétében -teljesittessék. - -VII. Gróf Pongrácz Jenő tanu távollétét bejelenti. - -VIII. Farkas Gábor községi biró jelentése a sir és holttest azonossága -tárgyában. Kiásási jegyzőkönyv. Azonossági tanuk kihallgatása. - -IX. Végzés a holttest egy részének Budapestre küldése iránt. - -X. 1882 deczember 10-iki jegyzőkönyv a sir fenekének felkutatása, körmök -keresése s a holttestnek két részre tagolása tárgyában. - -XI. 1882 deczember 12-iki jegyzőkönyv a hullarészek elkülönitéséről s -fölszámlálásáról. - -XII. Egyetemi szakértők eljárására vonatkozó iratok. A hullarészek -átadása s átvétele Budapesten. Királyi főügyészi előterjesztések. A -csonkafűzesi szakértőkhöz intézett pótkérdések. Az egyetemi szakértők -előzetes nyilatkozatai. - -XIII. Dr. Trajtler Soma orvos nyilatkozata a pótkérdésekre. - -XIV. Egyetemi szakértők pótlelete s véleménye. - -XV. Költségjegyzék. - -XVI. A Budapestre küldött hullarészek visszaadása. - -XVII–XX. Költségjegyzékek. Kézbesitések. - -13. szám. Jelentéktelen. - -14. szám. Horánszky Nándor védő lemondása. - -15. szám. Országos Közegészségügyi Tanács az iratok kiegészitését keri. - -16. szám. Horánszky védő lemondása a vádlottakkal közöltetik. - -17. szám. Dr. Székely Miksa ügyvéd védői megbizatása. - -18. szám. Országos Közegészségügyi Tanács felülvéleménye. - -19. szám. Dr. Székely Miksa ujabb védői megbizatása. - -20. szám. Királyi főügyészség vádinditványa 1883 április 16-ról Svarcz -Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lőbi, Vollner Herman, Sarf József, -Junger Adolf, Braun Brenner Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, -Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein -Ignácz ellen. Törvényszék elrendeli még Taub Emánuel ellen is. Tárgyalás -junius 4-re s következő napjaira. - -21–23. szám. Intézkedési iratok. - -24. szám. Tárgyalás ujabban junius 19-re. - -25–28. szám. Jelentéktelenek. - -29. szám. Cserés Andrásné született Bodnár Mária vallomása junius -23-ról. Ért és beszél zsidó-német nyelven. A hulla felöltöztetéséhez -használt ruhák átadásával Groszberg Leót és feleségét vádolja. - -30. és 31. szám. Barcza Dani csendbiztos elleni jelentés. - -32. szám. Farkas Gábor községi biró jelenti junius 28-ról, hogy Vámosi -József és neje Tót Erzsébet Julcsa lányukat előtte hamis tanusággal -vádolják. - -33–46. szám. Jelentéktelenek. - -47. szám. A Bodrog vizében talált palaczkbeli irás csak költött neveket -tartalmaz. - -48. szám. Tárgyalási jegyzőkönyv mellékletei. Alant ismertetvék. - -49. és 50. szám. Törvényszék tanácskozási jegyzőkönyvei. - -51. szám. Elsőbirósági itélet. - -52. szám. Panaszos fél fölebbezése. - -53. szám. Másodbiróság itélete. - -54. szám. Kézbesitések. - -55. és 56. szám. Panaszos fél fölebbezése és ennek indokai. - -57. szám. Legfőbb biróság itélete. - -NB. Az elsőbirósági itélet és a tanácskozási jegyzőkönyvek másolatai. - - -IV. - -(A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok.) - -A. Özvegy Solymosi Jánosné panaszos Szalay Károly ügyvédet jogi -képviselőjeként bejelenti. - -B. Sarf József jegyzőkönyvileg kivánja, hogy fia a zsidó ünnepeket -megülhesse. - -C. Eötvös Károly védő előterjesztése a belügyi kormányhoz Sarf Móricznak -a vármegye kezéből kiszabaditása iránt. Belügyi kormány megtagadó -határozata - -D. Sarf Móricz nagyanyja és mostohaanyja kérik, hogy a fiuval -beszélhessenek. Alispán megtagadja. - -E. Tóth Béla iró, az »Egyetértés« napilap belmunkatársa előterjesztése a -törvényszéki elnökhöz, melyben Orsóvszky Gyula tanitónál 1883 junius -18-án este társával együtt tett látogatását s annak okait és lefolyását -elmondja. - -F. Bary József vizsgálóbiró jelentése pótvizsgálat iránt. - -G. Alispán jelenti, nem igaz, hogy Sarf Móricz a megyei levéltárban -belügyminiszteri rendeletet az ő jövőbeli ellátásáról olvasott. - -H. Vizsgálóbirói jelentés Cserés Andrásné kihallgatásáról. - -I. Jelentéktelen. - -K. Péczely Kálmánról az illavai országos fegyház értesitője 1857-től -1869-ig tartott fegyházi fogságáról. - -L. M. N. Jelentéktelenek. - -O. Szalay Károly ügyvéd a panasz érdekében uj tanukat jelent be. - -P. Q. R. S. T. Jelentéktelenek. - -U. Orvosi jelentés Sarf Móricz szemeinek látóképességéről. - -X. Zemplén vármegye alispánja jelenti, hogy a Bodrog vizében usztatott -üvegbeli irás tartalma koholmány. - -Z. Névtelen levél. - -Zs. Eötvös Károly jelentése Kozma Sándor királyi főügyészhez Zurányi -Kálmán tanuskodásáról, mely a csonka-fűzesi holttest fölismerésére -vonatkozik. Gajzágó budapesti királyi aljárásbirónak Zurányival fölvett -kihallgatási jegyzőkönyve 1882 november 5-ről. - -V. Aa. Jelentéktelenek. - -Bb. Bodrog vizében Bodrog-Olaszi alatt talált üveg s benne irás. -Aláirva: Lőki János okleveles gépész. Vizsgálati iratok a találás -körülményeiről. - -Cc. Dd. Ee. Jelentéktelenek. - -Ff. Kazimir József pandurnak Vay György csendbiztos elleni -becsületsértési pere. - -Gg. Vay György ellen folyt fegyelmi és bűnvádi perek iratai. - -Hh. Ii. Jelentéktelenek. - -Kk. Alispán jelenti, hogy Sarf Móriczot mikor s miként vette át s adta -Henter Antal várnagy kezére. - -Mm. Eötvös Károly védő fölebbezése az iránt, hogy az egyetemi szakértők -kezére az egész holttest adassék ki. - -Nn. Birói szemléről Tisza-Eszláron fölvett jegyzőkönyv 1883 julius -17-én. - -Oo. Különböző kir. ügyészi fölterjesztések főügyészhez. - -Pp. Jelentéktelen. - -Qq. Az 1791-iki peéri vérvádper iratai. - -Rr–Ss. Zsidó betükkel zsidó-német nyelven irt levelek. Jelentéktelen. - - -V. - -(A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től -augusztus hó 3-ig.) - -Harminczhárom jegyzőkönyvet vett fel a törvényszék a végtárgyalásról. A -jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzések alapján készültek. Az esküt tett -gyorsirók elkészitették a szöveget, ezt a törvényszéki elnök átnézte és -kiigazitotta s aztán megerősitette. Az igy jóváhagyott szöveget irták le -jegyzőkönyv-alakban s ezt azután az elnök és jegyző aláirta. - -A szöveg előzetes átnézésébe s esetleges kiigazitásába se a vádlottak, -se a vádlók és védők be nem avatkozhattak. A jegyzőkönyveket én utólag -átnéztem s tartalmuk helyességét emlékezetem és jegyzeteim segitségével -megállapitottam. A jegyzőkönyvek szövegét egészben helyesnek találtam. -Minden fontos és érdemleges rész hiven van benne leirva. Csak néhány -tárgyalási jelenet van csonkán és hézagosan előadva. Ezt irói művem -folyamán külön megjegyeztem. Minden olvasóm természetesnek s jól -indokoltnak találja, hogy irói művemben a megtörtént tények és -nyilatkozatok leirásánál szigoruan alkalmazkodtam a jegyzőkönyvek -tartalmához. - -A jegyzőkönyvek egyébiránt ezelőtt tizennyolcz évvel külön könyvalakban -megjelentek. Már ez is elég ok arra, hogy azok tartalmát itt csak -röviden jelzem. - -* * * - -I. Jegyzőkönyv. Junius 19-iki ülés délelőtt 9 órától délutáni 2 óráig. -Biróság megalakulása. Elnöki megnyitó beszéd. Vádlottak jelenlétének -megállapitása. Közvádló királyi főügyészi helyettes vád előterjesztése. -A tolmácsnak és gyorsiróknak eskületétele. - -Özvegy Solymosi Jánosné előterjeszti panaszát. Svarcz Salamon, Vollner -Herman, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót (Lőbi) vádlottak az általános -és a különös kérdésekre felelnek, vádat tagadják. - -Sarf Móricz tanu vallomása. Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun -Lipót vádlottakkal szembesitése. - -Némely keresztkérdések. - -II. Jegyzőkönyv. Junius 20-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig. -Szalay Károly ügyvéd, mint özvegy Solymosi Jánosné képviselője -megjelenik. - -Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Veiszstein Lázár, -Lusztig Adolf és Taub Emánuel vádlottak az általános és különös -kérdésekre felelnek. Közvádló és védők keresztkérdései. - -Sarf Móricz tanu apjával szembesitve. Apja és a közvádló s védők -keresztkérdései tanuhoz. - -Védők előterjesztései. - -III. Jegyzőkönyv. Junius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni harmadfél -óráig. Eötvös védő előterjesztése Tóth Bélának junius 18-án Orsóvszky -tanitónál tett látogatása tárgyában. Az erre vonatkozó vizsgálati iratok -az ülés folyamán felolvastatnak. - -Özvegy Solymosiné panaszoshoz a közvádló és a védők keresztkérdései. -Csordás Gáborné időközben meghalt. - -Huri Andrásné, Lánczy Gáborné, Üveges Mihályné, Sós Andrásné, Szabó -Zsuzsanna, Sós Erzsébet, Tanyi Erzsébet, Tanyi Eszter, Sós Mihályné, -Solymosi Zsófia, Kohlmájer József, idősb Bátori Gáborné, Bátori Gábor, -ifjabb Bátori Gáborné és Bátori Zsófia tanuk kihallgatása. Mit beszélt a -4 éves kis Samu gyerek? Eszterrel mikor és hol találkoztak utoljára? -Sarf Józsefék szomszédsági viszonyai. - -Biróság, közvádló, védők keresztkérdései. - -Tanuk esküre bocsátása. - -IV. Jegyzőkönyv. Junius 22-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig. - -Lengyel Istvánné, Lengyel János, Fekete Jánosné, Adamovics József, -Kovácsné, Pap József, Hatalovszki András, Frenkel Sámuel, Csordás Nagy -Jánosné, Pap Albert és neje, özvegy Solymosi Gáborné, Pásztor Józsefné, -Rózenberg Rozi, Ziszman Jakab, Varga Kati tanuk kihallgatása. Kiáltás és -sirás hangja a zsinagóga felől. Élt-e Eszter még délután is? Mikor -mentek haza a zsidók a templomból? Bukszbaum Ábrahám alibije. - -V. Jegyzőkönyv. Junius 23-iki ülés reggeli 9 órától délután 3 óráig. -Eötvös védő előterjesztése a biróság és védelem sértetlensége tárgyában. - -Römer Jakab, Groszberg Leó, Einhorn József, Einhorn Májer, Klein József, -Löventhal Salamon, Lichtman Jakab, Lichtman Mária, Frenkel Háni, Bátori -Juliánna, Ohrenstein Berta, Rózenberg Herman tanuk kihallgatása. -Keresztkérdések, szembesitések. - -Solymosi Eszter eltünésének részletei. A zsidók április 1-i -istentisztelete. A metszők holléte. A koldus zsidó étkezése. Tóth Borcsa -megmérése. - -Közvádló és védők előterjesztése Bary Józsefnek a tárgyalás folyamán -üzött titkos vizsgálatai ellen. - -VI. Jegyzőkönyv. Junius 25-iki ülés délelőtti 9 órától délutáni 3 óráig. -Elnök, közvádló és védők előterjesztései a holttesten levő ruha honnan -kerülte s Cserés Andrásné kihallgatása tárgyában. - -Rózenberg Herman és neje, Lichtman József, Vollner Hermanné, Ziszman -Jakabné, Ziszman Dóri, Cserés Mihály, Huri András, Grósz Farkas, Guttman -József, Taub Emánuelné, Csuga Dánielné, Fájerman Sára, Vámosi Julcsa, -Juhász József, Bakó Ignácz, Durst András és Péczely Kálmán kihallgatása. -Keresztkérdések, szembesitések. - -Eszter eltünésének körülményei. A zsidók járás-kelése április 1-én. Sarf -Móricz nagyfalui vallatása. - -VII. Jegyzőkönyv. Junius 26-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 2 óráig. - -Közvádló és védők előterjesztései Bary József kihallgatása iránt. -Péczely Kálmánhoz keresztkérdések. Eötvös Károly védő leleplezi -rablógyilkosság miatt történt elitéltetését. - -Recsky András, Árvai Julcsa, Zdanek Gergely, Leskó Mária, Szilvási Sára -tanuk kihallgatása. - -Sarf Móricz nagyfalui vallatása. Tanuesketések. - -VIII. Jegyzőkönyv. Junius 27-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 2¾ -óráig. Védői előterjesztések. - -Sarf Józsefné, Solymosi Gáborné, Barcza Dani, Henter Antal és Bubák -Antal tanuk kihallgatása. - -Fontos szembesitések és keresztkérdések Sari Móricz tanuval és a -nagyfalui kihallgatásra nézve. Illavai országos fegyház értesitése -Péczely Kálmánról. - -IX. Jegyzőkönyv. Junius 28-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 1 2/4 -óráig. - -Tanyi Gábor, Vertheimer Farkas, Fájerman Herman, Mészáros Juli, Huri -József, Veinstein Lázár, Csabai Miklós, Antal Mátyás, Jármy Jenő, Fogel -Amsel, Horka Bazil, Hörba Bazil tanuk kihallgatása. - -Solymosi Eszter eltünése. Hullausztatás. Fogel Amsel alibije. - -X. Jegyzőkönyv. Julius 2-iki ülés reggeli 10¼ órától délutáni 2¾ óráig. - -Váradi András, Oláh György, Litvai József, Smilovics Jankel, Veil -Sámuel, Grósz Benczéné, Grósz Mózes, Grósz Háni, Bajer Herman, Csuka -István, Barta András tanuk kihallgatása. - -Csonka-fűzesi hulla feltalálása. Hullausztatási vád. Smilovics Jankel -alibije. - -XI. Jegyzőkönyv. Julius 3-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2¾ óráig. - -Herskó Dávid, Matej Ignácz, Pap György, ifju Tóth János, Grósz Márton, -Nagy István vádlottak és tanuk kihallgatása. - -Hullausztatás. Barcza Dani beszélgetése. Grósz Márton alibije. - -XII. Jegyzőkönyv. Julius 4-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 és fél -óráig. - -Csepkanics György, Urbán Józsefné, Czuha Ferencz és neje, Debreczenyi -Mihály, Lánczi József, Höcska György tanuk kihallgatása. - -Hullausztatás. Matej és Smilovics ujabb kihallgatása. Tisza-löki -kínoztatások. Sarf Móricz életkora. Eszter eltünése. Grósz Márton -kocsija. - -XIII. Jegyzőkönyv. Julius 5-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 óráig. - -Fogel Amsel, Grósz Márton, Klein Ignácz, Matej Péter, Szavinecz Péter, -Szirkó Mihály, Smilovics Jankel, Galsi István, Vider Mór vádlottak és -tanuk kihallgatása. - -Holttest szállitása. Hullausztatás. Tisza-löki vallatások és kínzások. - -XIV. Jegyzőkönyv. Julius 6-iki ülés reggeli 9 és ¼ órától délután 2 óra -20 perczig. Védők előterjesztései. - -Drimusz György, Szelever János, Grósz Mártonné, Groszberg Illésné, -Gyulai Zsuzsánna, Nagy Borcsa, Hatalovszki Mária, Szilvássi Jánosné, -Klein Ignáczné, Gyáni Gábor és neje, Lápossi János, Várkonyi Ferencz, -Solymosi Jánosné, Tanyi Józsefné, Tóth Mari tanuk kihallgatása. - -Hullausztatás. Grósz Márton alibije. Csonkafűzesi holttest azonossága. - -XV. Jegyzőkönyv. Julius 7-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 és fél -óráig. Elnöki előterjesztés. - -Zoltán István, Oláh György, Tóth György, Lőrinczi István, Lefkovics -Bernát, Svarcz Sámuel, Molnár János, Szalai Györgyné, Olajos Bálintné, -Szalai Gábor, Solymosi János, Jakab János, Szakolczai Julcsa, Juhász -József, Juhász Andrásné, Kecskés József és Gazdag Józsefné tanuk -kihallgatása. Szembesitések. - -Csonka-fűzesi holttest felbukkanása s azonossága. Tanu-esketések. - -XVI. Jegyzőkönyv. Julius 9-iki ülés reggeli 10 és ¼ órától délután 4 és -fél óráig. Közvádló és védők előterjesztése. - -Vámosi Józsefné, Vámosi Julcsa, Hrabár Gyula, Hajdu József, Tanyi Gábor, -Tapasztó Miklós, Kaposi József, Nagy Józsefné, Hatalovszki András, Hajdu -Mihályné, Cserés Andrásné, Groszberg Leóné, Herskó Dávid vádlottak és -tanuk kihallgatása. - -Solymosi Eszter eltünése. A csonka-fűzesi holttest felöltöztetése. - -XVII. Jegyzőkönyv. Julius 10-iki ülés reggeli 9 órától déli 12 óráig. - -Zurányi Kálmán és Horváth Géza tanuk kihallgatása. Dr. Trajtler Soma -kérdései. Keresztkérdések. - -Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerési eljárás. - -XVIII. Jegyzőkönyv. Julius 11-iki ülés reggeli 9 órától déli 1 óráig. - -Horváth Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv, dr. Mihálkovics Géza szakértők, -Szücs János és Solymosi Gáborné tanuk kihallgatása. - -Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerés. - -XIX. Jegyzőkönyv. Julius 12-iki ülés reggeli 8 és fél órától délutáni 2 -óráig. Közvádló és védők előterjesztései. - -Dr. Kiss Jenő és dr. Belky János szakértők kihallgatása. - -A holttest azonossága. Fölismerés. - -XX. Jegyzőkönyv. Julius 13-iki ülés délelőtti 8 és fél órától délutáni 2 -és ¾ óráig. - -Dr. Mihálkovics Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv és dr. Trajtler Soma -szakértők kihallgatása. - -A holttest azonossága. Fölismerés. - -XXI. Jegyzőkönyv. Julius 14-iki ülés reggeli 8 és fél róától. Helyszini -törvényszéki szemle elrendelése. - -Horváth László, dr. Kiss Jenő és dr. Scheuthauer Gusztáv szakértők -kihallgatása. - -A holttest azonossága. Fölismerés. - -XXII. Jegyzőkönyv. Julius 16-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni 3 -óráig. Kulcslyuk-szemle napja. - -Mihályi Gábor, Szaplonczay József, Matej Ignácz, Csepkanics György, -Mónics Bernát, Kopánszky György, Mónics Ferencz, Kerner Máté, Sréter, -Heillman és Moskovics Mózes tanuk kihallgatása. - -Matej Ignácz szavahihetősége. Tisza-löki kínzások. - -XXIII. Jegyzőkönyv. Julius 18-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni -2 óráig. - -Róka Sándor, Kazimir József, Vay György és Karanczay József tanuk -kihallgatása. - -Tisza-löki kínzatások. - -XXIV. Jegyzőkönyv. Julius 19-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától délutáni 3 -és fél óráig. - -Róka Sándor, Kazimir József, Bakó Ignácz, Mozga Péter, Bakó György, -Szójár Anna, Szentesi István és neje kihallgatása. - -Tisza-löki kínzás. Nagyfalui éjjeli vallatás. Keresztkérdések Matej -Ignáczhoz hullausztatásra nézve. Közvádló királyi főügyészi helyettes -bántalmazása. Tanuk esküre bocsátása. - -XXV. Jegyzőkönyv. Julius 20-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni 2 -és fél óráig. Elnöki és védői előterjesztések a törvényszék hivatalos -tagjainak sérthetlensége tárgyában. - -Szentesi István, Debreczenyi Mihályné, Hatalovszki András, Vámosi -József, Vámosi Julcsa, Veinstein Hani és Löventhal Salamonné, Vámosi -Józsefné. Keresztkérdések. Szembesitések. - -Eszter eltünésének körülményei. Vámosi Julcsa hamis vallomása. - -XXVI. Jegyzőkönyv. Julius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 és fél -óráig. Kormány intézkedése közvádló védelme tárgyában. - -Sipos István és neje, Cserés Mihály, Lazi János, Sós András, Ardai -István, Pap József, Babócsy József, Szelei Gábor, ifju Pap József, -Farkas Eszter, Olajos Bálint, Feller Istvánné, Katona Anna, Zak Péterné, -Solymosi Zsófi, Szilár Zsófi, Pilinczky János, Solymosi János, Huri -Andrásné, Farkas Gábor, Vertheimer Farkas, Nagy Mihály, Cserés Andrásné, -Róth Borbála tanuk kihallgatása. - -Eszter eltünése. Holttest azonossága. A holttesten meg voltak-e a -körmök? Grósz Márton alibije. - -XXVII. Jegyzőkönyv. Julius 23-iki ülés reggeli 10 és fél órától délutáni -2 óráig. - -Klein Ignácz, Kakóczi Károly és Buchta Amália tanuk kihallgatása. Iratok -felolvasása. - -Hullausztatás. Sarf Móricz születési ideje. A Tisza árama a holttest -felbukkanásakor. Eötvös védő előterjesztése. - -XXVIII. Jegyzőkönyv. Julius 24-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni -1 és háromnegyed óráig. - -Iratok felolvasása. Közvádló és védők előterjesztései. Sarf Móricz -megesketésének kérdése. - -XXIX. Jegyzőkönyv. Julius 27-iki ülés reggeli 8 órától délutáni 1 óráig. - -Szeyfferth Ede közvádló előterjesztése. Vádat elejti. Szalay Károly a -panaszos nevében vádat emel. Funták Sándor védőbeszéde. - -XXX. Jegyzőkönyv. Julius 28-iki ülés reggeli 8 és fél órától délutáni 2 -és fél óráig. - -Friedmann Bernát, Székely Miksa és Heuman Ignácz védőbeszédei. - -XXXI. Jegyzőkönyv. Julius 30-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától délutáni 4 -óráig. - -Eötvös Károly védőbeszéde. - -XXXII. Jegyzőkönyv. Julius 31-iki ülés reggeli 8 és fél órától déli fél -12 óráig. - -Szalay Károly, Eötvös Károly, Heuman Ignácz és Funták Sándor védők -vitázó beszédei. - -XXXIII. Jegyzőkönyv. Augusztus 3-iki ülés délelőtti 11 órától déli 12 -óráig. - -Az itélet kihirdetése. Panaszos fölebbezést jelent be. Elnöki -záróbeszéd. A védelem részéről Eötvös Károly záróbeszéde. - - - - -TARTALOMJEGYZÉK. - -HARMADIK KÖTET. - -A föld alól. - -I. Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabadítani. – -A csonka-fűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik a -tárgyi tünetekkel. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös természete. -– Trajtler Soma orvostudor. 1 - -II. Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom -története. – Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. -– Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sirok. – A -sirbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása. 13 - -III. Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói -bizottság. – Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – -Nem kapunk szállást és ételt-italt. 32 - -Mit láttak a tudósok? - -I. A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten -mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan -természete. – A hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok -fejlődése. 44 - -II. A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog -rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi -Zsófinál is. – A fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket. 54 - -III. Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre -szállítását kivánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- -és szőrszálak letöredezése. 61 - -IV. Mihálkovics első véleménye szerint a holttest idősebb lányé, nem -Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem -tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A -prágai orvosi egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – -A tudósok végső véleménye. 69 - -V. A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 -évesnél nem volt idősebb. – A csonka-fűzesi szakértők minden lényeges -kérdésben tévednek. – A holttest Solymosi Eszteré lehet. – A biróság -kitörli a tudósok véleményéből ezt a pontot. 77 - -VI. Az Országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a -vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és -Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat. 82 - -A megmérgezett lélek. - -I. A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf -Móricz. – A hetyke tanu. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – -Sokáig küzködött. 89 - -II. Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a -várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi -a várnagy feladata? – A gyerek jelleme. 98 - -III. A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó -vallást. – Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat. 104 - -IV. A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A -gyerek kigúnyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja -ruháit. 111 - -V. Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, -hogy ő ur lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják -lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság -minden. – Az agy is átalakul. 117 - -Eszter halálának titka. - -I. A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy -Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – -A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait. 131 - -II. Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután -ott sirdogált a kert mellett a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya, -testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik. 140 - -III. A lány elszántságának oka és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett -és dolgozott. – Asszonyának durvasága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk -szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok. 149 - -A nyilvános tárgyalás. - -I. A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A -vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A -közönség. 156 - -II. A tanuk. – A jóhiszemü, de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A -holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A parasztlány lábujjai. – A -tanuk beszédének összehangzása. 167 - -III. Pártos közönség. – Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el -vallomását a tanu versben is“. – A külső közönség. – A hirlaptudósítók. -– A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből. 172 - -IV. A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – Horánszky -védő lemond. – Ujabb védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak -bátrak és nyugodtak. – A „marha“. 178 - -V. A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők -ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem -bajvivás a faji ösztön ellen. 191 - -VI. Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos -testőrségem. – A védelem felosztása. – Az én védőbeszédem. – Agyam -elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd. -197 - -VII. A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz -szabad lesz. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A -védőügyvédek tiszteletdija. 208 - -Könyvünk toldaléka. - -I. Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes -iratokat. 220 - -Birói itéletek. - -I. Az első biróság itélete s annak indokai. 223 - -II. A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s -annak indokai. 251 - -III. A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak -indokai. 272 - -A vizsgálat iratai. - -I. Miért ismertetem az iratokat? 276 - -II. A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemléről és kihallgatásokról -fölvett jegyzőkönyvek. 278 - -III. A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – -Egyetemi tudósok nyilatkozatai. 303 - -IV. A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok. 307 - -V. A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től -augusztus hó 3-ig. 309 - - -[Transcriber's Note: - - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - - -27 |kisül, kogy |kisül, hogy - -34 |mezőkön-eső |mezőkön, eső - -34 |sara fene, ketlen |sara feneketlen - -64 |egyemi tudósok |egyetemi tudósok - -197 |mindg lehetőnek |mindig lehetőnek - -246 |nézve, hooy |nézve, hogy - -281 |Aprilis 1-én |Április 1-én - -291 |Ozvegy |Özvegy - -293 |Aprilis 1-én |Április 1-én - -303 |A tövvenyszék |A törvényszék] - - -*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S -MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) *** - -***** This file should be named 63565-0.txt or 63565-0.zip ***** -This and all associated files of various formats will be found in: - http://www.gutenberg.org/6/3/5/6/63565/ - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive -specific permission. If you do not charge anything for copies of this -eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook -for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, -performances and research. They may be modified and printed and given -away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks -not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the -trademark license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country outside the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this ebook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm web site -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The -Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm -trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the -mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its -volunteers and employees are scattered throughout numerous -locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt -Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to -date contact information can be found at the Foundation's web site and -official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. - |