summaryrefslogtreecommitdiff
diff options
context:
space:
mode:
-rw-r--r--.gitattributes4
-rw-r--r--LICENSE.txt11
-rw-r--r--README.md2
-rw-r--r--old/63565-0.txt9621
-rw-r--r--old/63565-0.zipbin183708 -> 0 bytes
-rw-r--r--old/63565-h.zipbin275510 -> 0 bytes
-rw-r--r--old/63565-h/63565-h.htm9043
-rw-r--r--old/63565-h/images/cover.jpgbin81976 -> 0 bytes
8 files changed, 17 insertions, 18664 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes
new file mode 100644
index 0000000..d7b82bc
--- /dev/null
+++ b/.gitattributes
@@ -0,0 +1,4 @@
+*.txt text eol=lf
+*.htm text eol=lf
+*.html text eol=lf
+*.md text eol=lf
diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt
new file mode 100644
index 0000000..6312041
--- /dev/null
+++ b/LICENSE.txt
@@ -0,0 +1,11 @@
+This eBook, including all associated images, markup, improvements,
+metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be
+in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES.
+
+Procedures for determining public domain status are described in
+the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org.
+
+No investigation has been made concerning possible copyrights in
+jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize
+this eBook outside of the United States should confirm copyright
+status under the laws that apply to them.
diff --git a/README.md b/README.md
new file mode 100644
index 0000000..a8f1bda
--- /dev/null
+++ b/README.md
@@ -0,0 +1,2 @@
+Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for
+eBook #63565 (https://www.gutenberg.org/ebooks/63565)
diff --git a/old/63565-0.txt b/old/63565-0.txt
deleted file mode 100644
index e35ba1e..0000000
--- a/old/63565-0.txt
+++ /dev/null
@@ -1,9621 +0,0 @@
-The Project Gutenberg EBook of A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs
-vége (3. kötet), by Károly Eötvös
-
-This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at
-www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you
-will have to check the laws of the country where you are located before
-using this ebook.
-
-Title: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (3. kötet)
-
-Author: Károly Eötvös
-
-Release Date: October 29, 2020 [EBook #63565]
-
-Language: Hungarian
-
-Character set encoding: UTF-8
-
-Produced by: Albert László from page images generously made available
- by the Google Books Library Project
-
-*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK
-S MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) ***
-
-Eötvös Károly Munkái
-
-XII. KÖTET
-
-A NAGY PER,
-
-MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE
-
-III
-
-Eötvös Károly Munkái
-
-XII.
-
-A NAGY PER,
-
-MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE
-
-HARMADIK KÖTET
-
-BUDAPEST MDCCCCIV
-
-VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
-
-RÉVAI TESTVÉREK
-
-IRODALMI INTÉZET R.-T.
-
-EÖTVÖS KÁROLY
-
-A NAGY PER,
-
-MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE
-
-HARMADIK KÖTET
-
-BUDAPEST MDCCCCIV
-
-VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
-
-RÉVAI TESTVÉREK
-
-IRODALMI INTÉZET R.-T.
-
-AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL.
-
-Révai és Salamon könyvnyomdája Budapest, VIII. ker., Üllői-út 18. szám.
-
-
-
-
-A FÖLD ALÓL.
-
-
-I.
-
-(Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabaditani. – A
-csonkafűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik a
-tárgyi tünetekkel. – A tünetek és a tömeg. – Mit tehetek ellene? – A
-vérvád különös természete. – Trajtler Soma orvostudor.)
-
-Az 1882-ik év szeptember havának elején még köd és éjszaka födte el
-szemeim elől a vérvád részleteit. Még semmit se tudtam bizonyosan. A
-vizsgálat rejtelmeit a hivatali titok példátlan szigora őrizte. Ezekből
-csak annyi látott napvilágot, a mennyi a vádlottak bünösségét
-bizonyitotta. A társadalom napról-napra mélyebben győződött meg e
-bünösségről. Az áltetem usztatásában éppen senki sem kételkedett már.
-
-Csak imitt-amott fénylett előttem egy-egy kis sugár.
-
-Kozma királyi főügyész ott járt Nyiregyházán s a kis Sarf Móriczot
-kikergette a fogházból. Nem engedte tovább is ott őrizni és tartani. Ám
-az alispán megyei huszárjai ott várták a gyerek-tanut a fogház
-ajtajában. S elcsipték rögtön, mint a fecske a bogarat. S vitték a
-vármegye házába, Henter Antal várnagy kezébe. Itt még jobban elzárták a
-fiut a világtól. Istenért se lehetett vele értekezni.
-
-Hogy ily féltékenyen őrizték: nagy jelentőségü tünet volt ez én előttem.
-
-Ha volna több tanu, ha volna több erősség a vérvádra: akkor nem őriznék
-úgy a gyereket. Ezzel tisztában voltam. Ok nélkül törvénytelen erőszakot
-nem csinál a hatóság. A tanu elzárása törvénytelen erőszak. Erre más ok
-nem lehetett, csak az, hogy a vérvádlók féltették e tanujokat. Más
-bizonyságuk nem volt.
-
-Ez volt a sötétségben az egyik sugár.
-
-A másik a tutajosok máramaros-szigeti panasza, hogy őket Tisza-Lökön
-megkinozták. Ennek is erős oka lehetett. Az agyongyötrés-szülte
-vallomásban nem lehet teljes igazság. Tehát az áltetem usztatását, a
-holttestcsempészet történetét se lehet aranyigazságnak tekinteni.
-
-A társadalom aggódó része s különösen az egész zsidóság türelmetlen volt
-már, vajjon mikor mozdul meg a védelem? Azt mondták: ime hires ügyvéd,
-jeles szónok, törvényhozó férfiu, tekintélyes ember a védő, társai is
-jeles emberek, azok közt is két országgyülési képviselő van: Horánszky
-és Funták, s még se tudnak semmit mozditani. Sokan mulasztásnak vélték a
-védelem mozdulatlanságát.
-
-Kettőt akartam elérni minél előbb.
-
-Először is Sarf Móriczot kiszabaditani a vármegye és a titkos tanács
-kezéből.
-
-Előterjesztést intéztem a belügyi kormányhoz: adja ki a zsidó fiut. A
-vármegye nem arra való, hogy tanukat fogdosson s azokat kalitkában
-tartsa. A fogoly tanu ugy se valóságos tanu. Ha tanusága igaz lenne is,
-akkor is értéktelenné tenné a törvénysértő erőszak. Mindezt kifejtettem.
-De nem akartam, hogy azt higyje a társadalom, hogy én a zsidók kezére
-akarom a gyereket átjátszani. Azt javasoltam, helyezzék el a
-végtárgyalásig valamelyik budapesti előkelő keresztyén intézetben. A hol
-nem elfogult emberek veszik körül. A vármegye és a hajduk kezében nem
-hagyhatom.
-
-A belügyi kormány elutasitotta előterjesztésemet. Komoly jelenség volt
-ez arra nézve, hogy a védelem a kormánytól és a hatóságoktól különös
-segitséget nem nyerhet.
-
-Azután irásban is, személyesen is sürgettem a törvényszéket és a
-vizsgálóbirót, hogy valahára rendelje már el a rendes vizsgálatot. Ha
-ezt elrendelik: hozzájutok legalább a csonka-fűzesi holttest orvosi
-vizsgálatához. Belenézhetek a szakértők munkájába. Megismerhetem
-munkájukat s fölfedezhetem tévedéseiket. Minden esetre közelebb juthatok
-ahhoz a titokhoz, vajjon hát csakugyan idegen holttest volt-e a
-csonka-fűzesi, vagy valóban az eltünt leányka teteme?
-
-E törekvésemben czélt értem.
-
-Még szeptember végén átadta a vizsgálóbiró az ugynevezett Rendőri Szemle
-jegyzőkönyvet, melyet a szolgabiróság junius 18-ika és 19-ike közti
-éjszakán készitett. Átadta a junius 19-iki Fölismerési Jegyzőkönyvet s
-annak junius 20-iki folytatását s végre átadta az orvosi
-bonczjegyzőkönyvet s az orvosi véleményt.
-
-Végre tehát volt valami a kezemben, melynek segitségével, ha igazán meg
-tudom érteni, sok nagy titokra világot derithetek.
-
-Csakhamar meggyőződtem arról, hogy a szakértők összes munkája hibás,
-véleményük pedig alaptalan. Munkájuk nem is volt egyébre való, csak
-arra, hogy megnehezitse, sőt végkép meggátolja az egész ügy tiszta
-kibonyolitását.
-
-Nem vagyok az orvosi tudományokban alaposan jártas, szinte
-könnyelmüségnek látszik állitásom. Elhirtelenkedve nem szabad itélni a
-jogtudónak.
-
-De én nem is ugy itéltem.
-
-Már akkor eljutott hozzám Zurányi Kálmán bizalmas értesitése, s már
-akkor ismertem Szakolczai Julcsa tanuságát. Igaz, hogy e két tanu csak
-ugy tévedhetett, mint a négy szakértő, csak hogy az én elmémre a
-szakértők tudományával szemben nem csupán a két tanu beszéde gyakorolt
-befolyást.
-
-Hanem gyakorolt az élet igazságainak ama megbonthatatlan rendszere,
-melylyel az orvosok tudománya csakugyan nem tudott összevágni.
-
-Ha e tudomány igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest nem Solymosi Eszteré.
-De hát hova lett akkor Solymosi Eszter?
-
-Ha az orvosok beszéde igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest idegen nő
-teteme. De hát ki volt az idegen nő? Honnan került elő az ő teteme?
-
-Tisza-Eszláron, folyam partján tünt el Solymosi Eszter bizonyos napon és
-jól ismert ruhában. Hetvenkilencz nap mulva ugyanazon folyam alsó
-folyásán fölszinre jut egy holttest. Női holttest, az eltünt leányka
-ruhájában, az ő testének különös jegyével s rothadási állapota is a
-hetvenkilencz napnak megfelelő.
-
-Hiszen ez már csak bizonyos.
-
-Dehogy bizonyos: igy szólnak az orvosok. A holttest idősebb nőé, nem is
-olyan régóta halt meg s nem is volt a vizben oly sokáig.
-
-Az egyszerü józanész tehát szemközt áll a komoly orvosi tudománynyal.
-Vagy az orvosoknak nincs igazuk, vagy a józan elme rosszul látja a
-tüneteket.
-
-A vád az, hogy a zsidók meggyilkolták Solymosi Esztert.
-
-Nem lehetetlen.
-
-De ha meggyilkolták: miért őrizték ruháját? Ha holttestét örökre el
-tudták sikkasztani: miért nem sikkasztották el ruháját is? Hiszen az a
-ruha minden nap árulójuk lehetett. Arra pedig csakugyan nem számithattak
-április 1-én, hogy abba a ruhába majd junius 16-án egy áltetemet fognak
-öltöztetni.
-
-A zsidók minden módon tagadják a gyilkosságot. Nincs is ellenük semmi
-terhelő bizonyság. Sőt föltétlenül bizonyos, hogy ugy, a miként a vád
-szól, április 1-én déli 11 és 12 óra közben meg nem gyilkolhatták,
-hiszen akkor már minden eszlári zsidó szanaszét volt s nem az imaházban
-volt.
-
-De hát akkor miként veszett el Solymosi Eszter?
-
-Száz kérdés, egyik a másikon keresztül-kasul száguldozva.
-
-Ha az orvosoknak van igazuk: akkor a legfontosabb kérdések nagy részére
-sohase találunk feleletet. De ha Szakolczai Julcsának van igaza, akkor a
-csonka-fűzesi holttest a szegény eltünt leánykáé, s akkor minden kérdés
-nyomban tisztázódik.
-
-Valamely bűnügyben száz tünet áll előttünk.
-
-Kilenczvenkilencz tünet egy dolgot bizonyit, egyetlen tünet azonban mást
-bizonyit.
-
-Vajjon mit csinál ilyenkor a jogtudó elme? De mit csinál a józan elme?
-
-Megvizsgálja azt az egyetlenegy tünetet, hogy az valódi-e? Vajjon nem
-látszat-e? Nem tartalmaz-e egyéb jelentőséget is? Tárgyi tünet-e, vagy
-nem az? Megvizsgálásában nem tévedhetett-e a vizsgáló elme?
-
-Ha az az egyetlenegy tünet való: akkor a vele szemben álló
-kilenczvenkilencz tünet mind valótlan. Az az igazság, a mit az
-egyetlenegy igaz tünet bizonyit.
-
-A nagy tömeg nem így itél. A nagy tömeg hitét a látszat alapitja meg. A
-kilenczvenkilencz egybevágó tünet dönt ő előtte. A századik tünet hiába
-dönti halomra a kilenczvenkilenczet. Ha a századik tünet igazságát
-föltétlen biztossággal látja is: abban csak csodát lát, vagy ügyvédi
-mesterkedést, vagy valamely titkos hatalom részéről való beavatkozást.
-
-A tömegnek csak ösztöne helyes igen gyakran, de itélete sohase mély.
-Szövevényes dolgokban nem is lehet mély. Ily dolgokban tisztán látni
-csak erős elme képes s ez is csak akkor, ha erős akarat támogatja.
-Ezenkivül a tömeg azt szereti hinni, a mit óhajt. Ha pedig felindulásban
-van: csupán azt akarja hinni, a mi miatt feltámadt a szenvedélye. A
-tömeggel éppen nem lehet elhitetni, hogy ő tévedhetne.
-
-Izgatott időkben a biróság tagjai is a tömeghez tartoznak. Az erős elme
-és erős akarat ezek közt is ritka, csaknem kivételes.
-
-Nehéz feladat állott hát előttem.
-
-Rendithetlen voltam abban a meggyőződésben, hogy az eltünt lánykát a
-zsidók a vérvád szerint el nem emésztették. Hiszen föltétlen bizalommal
-voltak hozzám az eszláriak. Ezek a szegény zsidók Isten csodálatos
-követének tartottak engem. Lelkük minden titkát föltárták előttem.
-Öregek és ifjak, férfiak és nők közt nem volt különbség erre nézve. Ha
-halálos bűnt követtek volna is el: nekem bizalmasan megvallották volna.
-Akármelyikhez intéztem kérdést, habozás nélkül nyilatkozott ugy, a hogy
-jó lélekkel nyilatkozhatott. S a vérvádnak semmi nyomát nem találtam.
-
-A csonka-fűzesi holttest nem lehetett más, mint az eltünt lányka teteme.
-
-A száz jelenség közül kiválasztottam s csomóba gyüjtöttem azokat,
-melyeket valóknak tartottam. A tárgyi igazság csak az lehetett, a miben
-ezek a jelenségek megegyeznek. A valódi jelenségek pedig csak abban a
-tárgyi igazságban egyeztek meg, hogy a csonka-fűzesi holttest Solymosi
-Eszter.
-
-De miként tudom én ezt bebizonyitani?
-
-Legyőzhetlen akadályként áll előttem az orvosok lelete és szakértő
-véleménye. Miként tudom én megczáfolni a négy orvost? Hiszen ők látták a
-holttestet, én pedig nem láttam. Ők látták azt, hogy a holttest husz
-éves elvirágzott nőé, a ki legföljebb tiz nap óta halott s legföljebb
-három-négy nap óta van a vizben. Én pedig nem láttam, hogy a holttest
-tizennégy éves szűz lánykáé s hogy hetvenkilencz nap óta halott s holta
-óta rejtőzött a Tisza árjában.
-
-Nem az én hibám, hogy ezt nem láthattam. A biróság sulyos tévedése, hogy
-a holttestet a védelem és a vádlottak elől érthetetlen szigorral
-elzárta. De a közönség nem törődött azzal, hogy a biróság megsértette a
-törvényt s a jogos védelem legnagyobb érdekeit. A tény megmásithatlan
-volt, az elmult időt többé visszahozni nem lehetett, a holttetem ott
-volt a föld alatt s meggátolhatlanul haladt az enyészet utján előre s
-isteni erő se lett volna képes arra, oly alakban látni meg azt még
-egyszer, a mily alakban a hullámokból fölbukkant.
-
-S nekem mégis be kellett mindent bizonyitanom. Nem azért, mert a törvény
-ugy parancsolta; nem is azért, mert a nemesebb jogérzetből ugy
-következett. Hanem azért, mert az eset különös volt. Azért, mert vérvád
-volt az eset.
-
-Ha mikor a vádlott ártatlan, minden közönséges bűnügyben elég a
-védelemre a vádlott egyszerü, komoly tagadása. A ki vádol: annak kell
-bizonyitani. Oly régi elv ez, a milyen régi a rendezett jogi állapot.
-Minden ügyben tiszteli és követi ez elvet minden biróság s ezt tartja
-természetesnek és józannak minden tudomány.
-
-De a vérvád kivétel.
-
-Ez örökös. Sokszor csak titkon lappang. Néha sok évtizeden át lappang,
-mintha kihalt volna örökre. De a lelkek nem változnak s azok hajlama a
-babonára, a képzelgésre, a felekezeti gyülölködésre mindig megmarad. S a
-mint valamely alkalmas fordulat áll be a gondolkozás és az indulatok
-mozgalmaiban: nyomban teljes üdeséggel s ezeréves multjának teljes
-fegyverzetével pattan elő a vérvád teljes alakja. Nem öregedett, nem
-változott, életkorának magassága se őszülést, se roskadást nem idézett
-elő nála. A műveltség nem szeliditett rajta. Ádáz, mint a középkorban.
-Ordit, mint fenevad, s kész minden rombolásra. A mint a bolygó zsidó
-mindig öreg és fáradt, a hol megjelenik: ugy a vérvád mindig fiatal és
-fáradhatatlan, ha valamely esetleges alkalom kiszólitja odujából.
-
-Ellenében a jogos önvédelemre nem elég a vádlottnak komoly és méltóságos
-tagadása.
-
-Zsidó ünnepen eltünik egy keresztyén lányka, vagy vérbefagyva találnak
-egy keresztyén gyermeket. Ha a tömeg lelke alkalmas rá s ha akad
-hidegvérü izgató: ott terem a vérvád azonnal. S nyomban meg vannak a
-vádlottak is. Minden zsidó egyaránt vádlott. De művelt korunknak az
-igazságszolgáltatásban szigoru alakiságai vannak. Ezekhez a biráknak
-legalább külsőleg ragaszkodniok kell. Tehát százezer zsidó ellen még se
-lehet egy ügyben vezetni vizsgálatot. Kiválasztják tehát azokat, a kik
-az eset szinteréhez legközelebb vannak. Ők azonban kivétel nélkül mind
-gyanusak. Öregek vagy fiatalok, jók vagy rosszak: nem tesz különbséget.
-
-S e vádlottaknak maguknak kell bebizonyitani a vádbeli tény
-lehetetlenségét. Ha erre nem képesek, ha akár vagyontalanságuk, akár
-fogságban sinylődésük meggátolja őket az eset valódi igazságának
-földeritésében: akkor minden esetre bűnösök.
-
-Ez a vérvád különös természete.
-
-Nekem a négy szakértő orvos állitásait meg kellett döntenem. Egyszerü
-védőügyvéd voltam, jogilag semmi sem kötelezett rá. De hajszolt rá a
-hivatás fensége, a vérvád természete s az egyéni önérzet küzdő heve.
-
-Ám a sikeres harczban s a győzelem kivivásában csak az orvosi tudomány
-lehetett alkalmas fegyverem.
-
-Csakhogy ebben én nem voltam jártas. Sohase miveltem az orvosi
-tudományt. Jogtudó voltam és köztisztviselő, törvényhozó és hirlapiró:
-mindez nem az orvosi tudomány.
-
-De azt is tudtam, hogy a négy csonka-fűzesi szakértő tudása se az orvosi
-tudomány. És semmi esetre se az orvosi tudomány gyakorlati teljessége.
-És azt is tudtam, hogy a tanszéki és irodalmi tudás teljes gazdagsága se
-elég ahhoz, hogy valamely igen nehéz és szövevényes kérdést teljes
-biztonsággal megoldhasson. Éles szem, erős itélet, hosszu gyakorlat,
-nagy elfogulatlanság s a természet határtalan számu tüneteinek gondos
-figyelése szükséges ahhoz, hogy nagyon ritkán előforduló egyes eset
-titkos részleteit lehető tisztán megláthassuk.
-
-A négy orvos közül egyikkel, Trajtler Soma orvostudorral, alkalmam volt
-érintkezni. Az 1882. év nyarán és őszén négy izben találkoztam vele.
-Fiatal, jókedélyü, kellemes társalgásu férfiu volt. Volt eset, a mikor
-órákon át társalogtam vele. Nem a csonka-fűzesi holttestről. Szándékosan
-nem akartam erről beszélgetni; semmi irányban se lett volna ennek
-haszna. Ha érintettük is ezt, más tárgyra törekedtem átvinni a
-beszélgetést. Oly tárgyra, melyről szivesen beszélgetett, melynek
-részleteiben otthonos volt. Jelentékeny észbeli erőt találtam nála, a
-közepesnél jóval nagyobbat. De megfigyelő képességét nem találtam
-komolynak. Ugy vettem észre, hogy az életnek körülötte mozgó tüneteit is
-csak futólag tekinti meg, a tőle messze levő tünetek mivolta iránt pedig
-nem nagyon érdeklődik s a tudomány nehezebb kérdésein egyáltalán nem
-töri fejét.
-
-Ez természetes. A vidéki társadalmak tagjai közt ritkán akad nemes
-nagyravágyás, mely az élet feladataiban messze és magasra törekednék
-kiemelkedni. Becsültetés, helyi tekintély, tisztes állás, kényelmes
-megélhetés: a vidék legtöbb férfia ezt véli az élet feladatának. Ezen
-kívül tisztán láttam, hogy ez az orvostudor a vérvádüldöző helyi
-áramlatnak nemcsak nem szegül ellene, hanem még inkább segitségére
-törekszik. Tehát a nagy perben elfogult is.
-
-Bizonyára alig sejtette, hogy én tudásának mértékét s gondolkodásának
-erejét kémlelem. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő a holttest
-vizsgálatánál könnyen tévedhetett s minthogy véleménye nagyon fontos
-tárgyi tünetekkel ellentétben állt, tehát valósággal tévedett is.
-
-Pedig ő volt a vizsgálat vezetője. Ha tehát ő tévedett: társainak is
-tévedniök kellett. Másként nem adhattak volna egyező véleményt.
-
-Tévedésüket csak ugy bizonyithatom be, ha a holttestet magam is megnézem
-s más szakértő férfiakkal is megvizsgáltatom. De ez lehetetlen, ha a
-törvényszék a holttest kiásását el nem rendeli.
-
-Ám ahhoz, hogy a törvényszék ezt elrendelje, hatalmas orvostani és
-élettani okokat kell eléje terjesztenem. Ily okok nélkül egyszerüen
-megtagadja kérésemet, hiszen a holttest kiásása nélkül is teljes
-alakilag a vizsgálat.
-
-De hol vegyem én az uj, a meglepő, az elvitázhatlan fontosságu orvostani
-és élettani okokat? Egyéb nem áll előttem, csak a csonka-fűzesi lelet és
-orvosi vélemény; miként lehet ezt önmagából megdönteni?
-
-Tisztán állott előttem, hogy ez a lelet és ez a vélemény nem igaz; hogy
-ez csak elleplezi az igazságot. Nekem pedig azt az igazságot kellett
-föltalálnom, a mi e lelet és e vélemény mögött van.
-
-
-II.
-
-(Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom története.
-– Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. –
-Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sírok. – A
-sírbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása.)
-
-Be kellett hatolnom a törvényszéki gyakorlati orvostan sok titkába, mely
-eddig még ismeretlen volt előttem. S e czélból mindenekelőtt az
-orvostani fogalmak kezelésére kellett saját agyamat begyakorolni.
-
-Tudós férfiak nem akadnak fönn e szavaimon.
-
-Az agy a maga dolgát csak ugy végzi, mint a testnek többi része. A hogy
-a földmüves karja és dereka kaszál, kapál; – a hogy a lovas ember egész
-teste az egyensulyt tartja; a hogy az uszó és kengyelfutó kézzel-lábbal
-és tüdővel dolgozik; épp ugy dolgozik az agy, mikor gondolkodik, észlel,
-itél s eszméket szül.
-
-Csak az eszköz, a szerszám, a munka minémüsége más az agynál, mint a
-kezeknél és lábaknál. De a hogy állandó és teljes gyakorlat kell ahhoz,
-hogy a kaszás gyorsan és jól kaszáljon, a lovas a nyeregben biztosan
-üljön s a kengyelfutó gyorsan és sokáig szaladjon: épp ugy állandó és
-teljes gyakorlat kell az agynak is, hogy a gondolkodás és alkotás
-sokféle utjainak egyikén sikerrel mozoghasson.
-
-S a gyakorlatnak nemcsak állandónak és teljesnek, hanem szakszerünek is
-kell lenni. A szabó is, az órás is a szemeivel s ujjaival dolgozik. De a
-szabónak a varrásban, az órásnak az órakészitésben kell gyakorlottnak
-lenni. Akármily éles is a szeme s mozgékony is az ujja mindegyiknek: a
-szabó nem tud órát csinálni s az órás nem tud nadrágot varrni, mert
-agyát nem arra gyakorolta be.
-
-Nekem a csonka-fűzesi holttest kérdése körül a törvényszéki orvostan s
-az élettan sok titkába be kellett hatolnom. Ha erre nem vagyok képes:
-akkor a négy orvos munkáját meg nem birálhatom, a törvényszéket a
-holttest kiásására rá nem birhatom, a holttestet magam meg nem
-szemlélhetem s a nagytudásu ujabb szakértők munkáját nem ellenőrizhetem.
-Pedig talán még irányzó befolyást is kell e munkára gyakorolnom.
-
-Az orvostan s az élettan tudománya rengeteg. Az egészet bejárnom
-lehetetlen. Időm és módom sincs hozzá. De magában a nagy perben nem is
-szükséges. A csonka-fűzesi holttestnél csak egy-két nagy kérdést kell
-tisztába hozni. Meddig lehetett a vizben? Mekkora életkorra utalnak a
-csontok s a korbeli fejlettség egyéb jelenségei? Hol, miben s miért
-tévedtek az első szakértők?
-
-De az e körüli fogalmak könnyü, gyors és biztos kezelésére is be kellett
-agyamat gyakorolni.
-
-A tárgy nem volt előttem teljesen idegen.
-
-Fiatal koromban tiszti közvádló voltam vármegyémben. Élemedett, jeles
-tehetségü és tudásu s nagy gyakorlatu törvényszéki orvos volt mellettem.
-Minden leletét és véleményét birálat nélkül s föltétlenül elfogadtam.
-Ezt cselekedte a törvényszék is, a felső biróságok is. Abban a
-csalódásban éltem, hogy az egyes esetekben alkalmazott orvostanhoz és
-élettanhoz a jogtudónak nincs hozzászólója, mert nincs hozzá se
-elméleti, se gyakorlati képessége. Semmi körülmény se juttatta eszembe,
-hogy ez a felfogásom csalódás s ebből ki kell keverednem.
-
-Ez a jeles orvos nemsokára meghalt. Jött utána másik. Kezdetben az ő
-leletei s véleménye előtt is föltétlenül meghajoltam. De csalódásom ez
-uj törvényszéki orvosnál nem sokáig tartott.
-
-Egyik leletét és véleményét ugyanis nem tudtam az eset egyéb
-körülményeivel összhangzásba hozni. Vagy az egyéb tárgyi tünetek s jogi
-sulylyal biró bizonyitékok voltak hamisak, vagy pedig az orvos leletei s
-véleményének indokai tértek el az igazságtól.
-
-Gondolkodóba estem. Valahol hiba van. De hát hol a hiba?
-
-A birói itéletnek igazságosnak kell lenni. Arról, hogy igazságos legyen,
-még beszélni se lehet mindaddig, mig a vétek esetét az éles és józan
-elme teljes megnyugtatásáig nem ismerjük. Addig pedig semmikép nem
-ismerjük, mig egyrészről a szakértő orvos lelete és véleménye s
-másrészről az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok közt oly ellentét
-van, melyet ki nem lehet egyeztetni. Ha csakugyan ki nem lehet: akkor
-vagy az orvos munkáját kell egyszerüen félredobni, vagy az egyéb tárgyi
-tünetek és bizonyitékok valódiságát megtagadni.
-
-Az orvos munkáját félredobni?
-
-Ez nem könnyü dolog. A büntető per kényszerü alakiságával össze nem fér.
-Ha menti a bűnöst az orvos munkája: akkor a bűnöst el nem lehet itélni,
-akármilyen sérelmes és utálatos volt cselekedete, vagy mulasztása. Ha
-terheli a bűnöst, noha az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok mentik:
-természetesen akkor se lehet elitélni. Mert hiszen büntető itélet hozása
-nem a szakértő orvos dolga, hanem a tőle független biróságé.
-
-Nem szabály szerint, de tényleg ugy volt, hogy hivatalosan kimondott
-véleményem vagy vádjavaslatom döntő sulyu volt az itéletmondásnál
-rendesen.
-
-Mélyen éreztem a felelősséget. Miként adjak én véleményt, miként tegyek
-én vádjavaslatot, ha az eset büntetőjogi felismerésében magam se vagyok
-biztos?
-
-Ujra kezdtem a vizsgálatot. Magam mentem ki a hely szinére, magam
-vezettem a vizsgálat minden munkáját. Elvégre meg kellett győződnöm,
-hogy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok a valódiak.
-
-Nem volt más kilábolás, félre kellett dobnom az orvosi munkát.
-
-De ez se ment hamarosan. Magamhoz kértem a tiszti főorvost s közöltem
-vele a vizsgálat eredményét s nyomatékosan kifejtettem előtte, hogy
-lényeges dolgokban kétségtelenül tévedt.
-
-Nem fogadta el, sőt bizonykodott velem szemben s az orvosi tudomány
-tantételeivel s műszavaival árasztott el.
-
-Hogy az esetet miként fogjam fel: erre nézve nem hatott rám érvelése. De
-arra igen is rájöttem, hogy vagy az orvosi tudomány hézagos, vagy az ő
-tudása csonka, vagy elméjének ereje, ugynevezett tehetsége nem elég nagy
-arra, hogy az orvosi tudományt egyes esetek megfigyelésében tökéletesen
-képes legyen alkalmazni.
-
-És rájöttem arra, hogy nagyon sok orvostani tünet megfigyelésére s
-felismerésére az orvosi tudományban járatlan elme is képes annyira, mint
-bármily orvos, ha az az elme egyébként mivelt, jól képződött, a
-természet jelenségeinek megfigyelésében gondos és szivós s ekként itélő
-ereje egészségesen fejlődött.
-
-Az angol birói gyakorlatban alapelvvé vált ez a nézet.
-
-Ez időtől kezdve minden fontosabb esetben különös gonddal vigyáztam
-arra: miként készülnek az orvosi leletek és főorvosi vélemények. S
-minden büntetőjogi esetben, akár nagyobb, akár kisebb fontosságu volt,
-pontosan összemértem az orvosi munkálat adatait a vizsgálat folyamán
-megszerzett egyéb tárgyi adatokkal, tünetekkel és bizonyitékokkal.
-
-Ime, ez volt oka, miért nem volt idegen agyam előtt a törvényszéki
-gyakorlati orvostan fogalmainak nagy tömege. Csakhogy husz év óta már
-törvényhozó voltam s politikai napi iró. Agyam tehát husz év óta más
-tárgyu, más irányu, más természetü munkára volt begyakorolva. Czélszerü
-volt tehát a nagy per keretébe szorult orvostani gyakorlati fogalmakra
-ujolag begyakorolnom.
-
-Könyvek utján erre nem lett volna időm. A társalgás utját választottam.
-S rövid idő alatt meglehetős sikerre jutottam.
-
-Volt a budapesti egyetemen egy nagyhirü tanár: Kovács József. A
-gyakorlati sebészetnek volt nyilvános rendes tanára. Egyes sebészeti
-műveletekben csodálatos gyorsasággal, biztonsággal és sikerrel
-dolgozott. Éles figyeléséről, a bajnak biztos felismeréséről,
-bátorságáról s megfelelő testi erejéről ismerték nemcsak itthon, hanem
-Magyarország határain kívül is. Némely sebészeti szerszámot nagy
-gyakorlati haszonnal alakitott át. Voltak hozzáértő szakemberek, a kik
-abban az erős meggyőződésben éltek, hogy néhány sebészeti beavatkozást
-biztosabban tudott végezni, mint a világhirü Nelaton vagy Billroth.
-
-Ezt megitélni nem tudom, de lehetetlennek nem tartom.
-
-Mert nagy elme volt. Külsőleg is nagy fej, nagy agy, nagy termet, eszes
-arcz. Egész életemben sohase találkoztam senkivel, a kiben az agynak
-erősebb, gyorsabb, hatalmasabb s üdébb működését vettem volna észre,
-mint benne. Pedig volt alkalmam néhány óriási elméjü férfiuval nagyon
-közelről megismerkedni. Köztük világhírü férfiakkal.
-
-Nem irt. Irodalmi művei kis számuak és kis terjedelmüek s a tudomány
-történetében alig lehet őket észrevenni.
-
-Rendes jelenség, hogy a gyakorlati feladatok történelmi nagy férfiai nem
-igen szeretnek irni. Jeles iró kevés van köztük. Ennek talán természetes
-oka van. Nagy állami kérdés megoldása, döntő csata megnyerése, valamely
-csodálatos zeneműnek tökéletes előadása, halálos természetü és bonyolult
-helyi betegségnek sebészeti uton való gyors és biztos eltávolitása olyan
-gyakorlati dolgok, melyeket utólag ugyan le lehet irni, de a melyek
-fölött elmélkedni, bölcselő munkát irni, a tanszék tudományos szabályai
-szerint okoskodni hiábavaló dolog. Gyakorlati nagy elme hiábavalóságra
-nem érez kedvet magában.
-
-Kovács Józseffel régebben ismerős voltam már. Gyakran találkoztunk és
-egymással sokat évődtünk. Rokonszenv fejlődött ki köztünk egymás iránt.
-Meglehetősen kedvelt engem s én is őt. Elméjének működését oly mezőkre
-tereltem gyakran, a melyeken nem volt otthonos. S az az elme ott is
-bámulatos volt. Ennek észlelése nagy gyönyörüséget okozott nekem. Ha egy
-szines pillangó röpdösésében, egy macskakölyök játékában, egy ügyes
-tánczosnő mozdulataiban is találunk élvezetet: minő fenséges lehet az a
-gyönyör, mely egy óriási elme játszi működésében ragad el bennünket.
-
-Tudtam róla, hogy abban az eszelős korban ő is zsidógyülölő s azt is
-tudtam, hogy ő a kórboncztanban s a törvényszéki orvostanban
-gyakorlatilag nem képzett annyira, mint néhány más szakember. De
-általános orvostani tudása mégis nagy s elméje mindenkiénél erősebb s
-azért őt szemeltem ki arra a czélra, hogy vele tanácskozzam.
-
-Czélom csak az volt egyelőre, hogy saját elmémet gyakoroljam be a
-csonka-fűzesi holttest körül fölmerülhető orvostani fogalmakra s azok
-könnyü kezelésére s ezt senkivel se érhettem el jobban, mint ő véle.
-Ezért választottam.
-
-S azért, mert tudtam, hogy benne nincs afféle tudományos elfogultság,
-melytől a tanszék férfiai ritkán mentesek. Tudtam, hogy elméjét a
-megszokott eszmék nem képesek lekötözni s tudtam, hogy vele mindenről
-tökéletes nyiltsággal értekezhetek. S végül számitottam arra, hogy a
-zsidók iránti ellenszenve az ellenkező irányu tulzástól, ha netalán
-beleesném, engem visszatart. Nem szerettem volna elfogult lenni
-munkámban.
-
-Mikor a vizsgálóbiró a csonka-fűzesi szakértők munkálatait nekem kiadta:
-Kovács József éppen Debreczenben elnökölt az orvosok és
-természet-vizsgálók országos gyülésén. Táviratot küldtem hozzá, hogy
-igen fontos ügyben tanácskozni óhajtok vele és kérdem: mikor jön haza? A
-vérvádat nem emlitettem.
-
-Ő azonban rögtön rájött, mi lehet az, a miben én vele akarok
-tanácskozni. A vagyonszerzés jogosult vágya benne is megvolt, mint
-minden gyakorlati gondolkozásu emberben. Felelete erre nézve is
-jellemző. Távirati felelete igy szól:
-
-– Csütörtökön otthon leszek. Ezer forint.
-
-Derültségre hangolt ez a nyers őszinteség. De hát ő ilyen volt.
-
-Hazajött; fölkerestem; közöltem vele a tárgyat, a mely fölött
-tanácskozni akarok; megmondtam neki őszintén, nyersen én is, hogy a
-csonka-fűzesi halott rejtélyeinek megoldását nem várom tőle, ehhez a
-csonkafűzesi munkálatot magam se tartom elég anyagnak, de azt igen is
-reménylem, hogy a vele való tanácskozás az én elmémet megedzi annyira,
-hogy a rejtély megoldásához a kulcsokat megtaláljam.
-
-Tetszett neki az igy meghatározott feladat, késznek nyilatkozott annyi
-időt forditani rám, a mennyit én akarok s a tanácskozások idejét minden
-nap délutánjára tüztük ki, ugy emlékszem 4-től 6 óráig.
-
-A pénzt asztalára tettem.
-
-Azután azt kérdeztem tőle, vajjon látott-e, vizsgált-e ő valamikor vizi
-holttestet?
-
-– Majd hozok én kettőnkhöz harmadiknak olyan embert, a ki látott is,
-vizsgált is elég vizi holttestet.
-
-Csakugyan hozott.
-
-Ez az ember Babes Viktor orvostudor volt. Szinte álmélkodtam, mikor
-másnap nekem bemutatta. Ez volna hát az a férfiu, a kit Kovács József
-vesz segitségül s a kitől nekem is okulni lehet?
-
-Fiatal koru, vézna, kis termetü, bágyadt külsejü, inkább kicsiny fejü
-emberke. Sehogy se néztem ki belőle a nagy tudást.
-
-Apját ismertem. Apja Babes Vincze volt, harmincz év előtt követtársam.
-Román ajku és nemzetiségü. Fiáról még semmit se tudtam.
-
-De csakhamar megtudtam, hogy fiatalsága daczára jeles tudós, az
-egyetemen már segédtanár s hatalmas kutató elme. Akkor – ha jól
-emlékszem – Scheuthauer Gusztávnak, a kórboncztan nagyhirü tanárának
-segéde.
-
-Kérdeztem tőle, hány vizi holttestet bonczolt már, mióta szakszerüen
-foglalkozik e tudománynyal?
-
-– Háromszázkettőt.
-
-Ez volt felelete. Ez a felelet meg is lepett, meg is nyugtatott.
-
-Ez a férfiu később tanszéket nyert Romániában, a bukaresti egyetemen. Ma
-is él s ez egyetemnek igazi büszkesége s a kutató tudománynak nagy
-nyeresége. Pasteurnak és Kochnak nyomdokain halad s a bakteriologia
-terén már jeles vivmányok kapcsolódnak nevéhez. Vannak már – ugy hallom
-– feltünő tudományos irodalmi művei is.
-
-Szeptember huszadika körül kezdtük meg hárman a tanácskozást s
-szakadatlanul folytattuk mintegy tiz napon át. A tanácskozások
-részletei, bármily érdekesek is egyénileg, ugy vélem, nem tartoznak e mű
-keretébe.
-
-Csak annyit jegyzek meg, hogy Kovács is, Babes is ingathatlan volt
-abban, hogy nekik minden ténybeli állitást, melyet a csonka-fűzesi
-szakértők az orvosi leletbe iktattak, szentül valónak el kell fogadniok.
-Ha az eset összes körülményei némely állitással össze nem férnek, ama
-körülmények pedig tárgyilag igazak: akkor az orvosok állitásai
-tévedések; ezt az én álláspontomat Kovács József el nem fogadta.
-
-– Ha én láttam volna azt a holttestet – ugy mond – talán sok más
-jelenséget is láttam volna s talán másként is láttam volna, de végre is
-ők látták, nem én.
-
-Végre is arra szoritkoztak, vajjon fölvettek-e leletükbe a szakértők
-mindent, a mit föl kellett volna venniök s vajjon a leirt tünetekkel
-kellőkép tudják-e igazolni véleményüket?
-
-Tanulmányuk végső eredményét Kovács József állitotta össze egy hozzám
-intézett levélben. Ebből nem tünik ki, hogy tanácskozásainkban Babes is
-résztvett. Ezt akkor se tudta a közönség.
-
-A végső eredmény ez:
-
-A holttest vizsgálatát s leirását szabatosabban kellett volna
-teljesiteni a czélból, hogy annak fölismerése biztosabb legyen.
-
-Hogy a holttest korát és szinét meg lehessen állapitani: a nemi
-részeket, a szőr és haj maradványait s a fogak állását pontosabban le
-kellett volna irni.
-
-A vizsgálat eszerint hiányos, a szakértő orvosok véleménye nem egy
-pontban tuloz s eléggé nem igazolt. A vizsgálat hiányainak egy részét a
-holttest kiásásával s ujra vizsgálatával, más részét talán a szakértők
-ujra való megkérdezésével lehet pótolni.
-
-Egyenesen óhajtottam, hogy legalább ennyit kimondjon a hires tanár. S e
-czélt csakugyan elértem. Nagytekintélyü tudós férfiu mondta ki, hogy a
-holttestet ki kell ásni ujra a föld alól, hogy más férfiak is láthassák.
-
-Október 1-én kaptam meg e levelet s nyomban elkezdtem a törvényszékhez
-szóló nagy előterjesztésem készitését. Éjjel-nappal 36 napon át
-dolgoztam rajta. November 6-án készültem el vele.
-
-E munka főleg büntetőjogi és orvostani. Kiméletlenül, noha teljesen
-tudományos módszerrel birálom meg benne a vizsgáló közegek s a szakértő
-orvosok eljárását. Bebizonyitom, hogy minden munkájuk hézagos s
-véleményük legfontosabb része téves s meggyőzően mutatom ki, hogy a
-holttest ujra való kiásása s annak egy vagy több országos hirü s nagy
-tudományu fővárosi szakértő által ujólag megvizsgálása képessé tesz
-bennünket a hézagokat pótolni s a tévedéseket kiigazitani s helyrehozni.
-
-E munka terjedelmes. Hogy a törvényszék könnyebben tekinthesse át:
-kinyomattam. Aláirta mindegyik védő társam, hogy az előterjesztés az
-összes védők és vádlottak előterjesztése legyen. A mikor a birósághoz
-benyujtottam s igy nyilvánosságra jutott: rögtön leforditották német
-nyelvre s Magyarországban, Ausztriában s Németországban több önálló
-kiadásban is megjelent. De olasz, franczia s angol lapok is terjedelmes
-közlésekben ismertették. Talán meg se kell emliteni, hogy e munka nem
-lehet kimeritő s minden pontjában, minden érvében, minden állitásában
-nem lehet se oly teljes, se oly alapos, mint e könyvem. Hiszen irásakor
-a vizsgálat óriási anyagát még nem ismertem s a sírban nyugvó holttestet
-még nem láttam.
-
-Főczélom természetesen az volt e munkával, hogy a törvényszék a holttest
-kiásását s az én közreműködésemmel való ujra vizsgálását rendelje el. De
-e mellett igen fontos mellékczélom az volt, hogy a közvéleményhez
-intézzek intő szózatot.
-
-A közvélemény minden látszat szerint teljes szilárdsággal megalakult
-már. Annyira megalakult, hogy szinte nem türte a vitát. Hogy a holttest
-csempészett, idegen tetem s nem az eltünt lányka holtteste; hogy a
-holttestet zsidók szállitották s ezzel a biróságot félre akarták vezetni
-s hogy e szerint csakugyan a zsidók ölték meg Solymosi Esztert: mindezt
-szent igazságnak tartotta a közvélemény.
-
-Ha erős hangon bele nem kiáltok a közvélemény zsibongó zajába: akkor
-hiábavaló a további védelem. Akkor a biróságot is ellenállhatlan erővel
-sodorja el. Akkor a vérvád külsőleg és alakilag be lesz bizonyitva s
-következményei ennek irtózatosak.
-
-Munkámat nem a megszokott törvényszéki nyelven irtam. A törvényszéki
-nyelv nem hatott volna be mélyen a nagyközönség elméjébe. De én azt
-akartam, hogy fölszólalásom mélyre hasson s rögtön és nagy erővel
-hasson.
-
-Megállj közvélemény! A kérdés nehéz és szövevényes. Sok ágát, sok részét
-még homály boritja. Te igazságot akarsz, én is igazságot akarok.
-Meglehet, a tökéletes igazságot nem tudjuk kideriteni. De erre
-törekednünk kell s erre minden komoly és becsületes kisérletet meg kell
-tennünk. Nyilvánvaló, hogy még sok irányban nagy munkát kell végeznünk.
-Mig azt el nem végeztük: addig az utolsó szót nem szabad kimondani.
-Addig idétlen és korai a te megalakulásod oh vérvádhivő közvélemény!
-Várj még kis ideig. Várj, a mig minden homályt el nem oszlatunk. Pihenj
-addig s maradj csendesen. Hajszálon függ sokszor, hogy az érdekek,
-szenvedélyek s véletlen esetlegek által összebonyolitott ügyekben
-tisztán lássunk. Hadd keressük meg azt a hajszálat.
-
-Ime ez volt mellékes, de igen fontos czélom.
-
-Ezt is elértem. Komoly megilletődés vett erőt a közönségen, a mikor
-munkám napvilágot látott. Egy pillanatra elhallgatott a gyülölködő
-közvélemény zajongása.
-
-– Várjunk tehát!
-
-Ezt mondotta minden ember. Csönd lett. A törvényszék felé tekintett
-mindenki. Ime: a biróság előtt föl van tárva a vérvád másik oldala is –
-vajjon mit mond hozzá a biróság?
-
-November 11-én adtam be a törvényszékhez a nagy előterjesztést. Ebben a
-holttest kiásásán s ujra leendő megvizsgálásán kívül azt is kértem, hogy
-gondoskodjék a biróság, hogy ezentul azt a sirt, a hova Solymosi
-Esztert, a csonka-fűzesi holttetemet eltemették, a hatóság gondosan
-őrizze.
-
-Sajátságos vélemények forgó szele zaklatta akkor az emberek lelkét.
-Vajjon miért kellene egy falusi elhagyatott, begyöpösödött sirt a
-hatóságnak őriztetni? Ki pusztitaná föl egy szegény ismeretlen,
-Tisza-hozta lánykának örök nyugvó helyét? Nem királylány volt az,
-tetemére nem raktak kincseket, az orvok vágyát se ingerelheti az a
-szegény halott.
-
-Mégis szükségesnek láttam a sir őrizését.
-
-Keresztyének, zsidók képzeletét egyaránt ellepte valami érthetetlen
-káprázat.
-
-A zsidók azzal csüngtek rajtam, hogy a csonkafűzesi holttestet abban a
-sirban a titkos tanács emberei mulhatlanul kicserélik. Még nevet is
-mondtak, a kivel kicserélik. Ápril hónapban, a lányka eltünése után
-nemsokára halt meg Tisza-Eszláron Tóth Gyurka felesége. Életkora
-huszonöt év körül volt. Bizonyára ennek holttestét csempészik oda a sir
-fenekére. S ha majd jönnek az igazi és tudós szakértők s megvizsgálják a
-kiásott holttetemet: ime csakugyan kisül, hogy a csonka-fűzesi holttest
-nem a 14 éves Eszteré, hanem a sokkal idősebb elvirult nőé. Tehát igazuk
-lesz a csonka-fűzesi szakértőknek.
-
-A vérvádhivő keresztyéneket más káprázat bóditott. Ők meg azt hitték és
-terjesztették, hogy a zsidók bontják föl éjjel titkon a sirt s ők
-csempésznek oda valami fiatal lánytól eredő holttestet. S ekként játszák
-ki az igazságot.
-
-Minden efféle feltevést kereken elutasitottam.
-
-Falukon a temető a faluvégen, az utolsó házaktól nem messzire szokott
-lenni. Nappal nem bontanak sirt tilalmas módon. Észrevennék
-kétségtelenül. A sirok épségét törvény, kegyelet, babona egyaránt őrzi.
-A tilalmas sirbontást nagy és gyülöletes bűnnek tartja a köznép. Keserü
-büntetés vár a gonosz sirbontóra.
-
-Csak éjjel, sötétben, orvul lehet a sirt észrevétlen fölbontani. A
-falusi temetőt se éjjel, se nappal nem őrzik külön temetőőrök. De nagyon
-őrzik a falusi házi kutyák. El se lehet képzelni: miként kerülhetné ki a
-kutya figyelmét olyan munka, zaj és mozgolódás, melylyel a sirdomb
-felbontása jár. Az nem egy-két percznyi dolog. Két embernél több alig
-fér hozzá. Két embernek pedig órákra terjedő munkát okoz egy sirüreg
-kiásása.
-
-Mind igaz ez. Azonban különös idők voltak azok. Sok bódult agy hitte,
-hogy minden szabad a zsidók ellen s minden szabad, a mi a vérvád
-látszatát igazolhatja. Valósággal meg is fertőztették a zsidótemetőt.
-Hiszen junius 25-én felbontották Ziszman Jakab csecsemő fiának sirját s
-a halottat arczra fektették s a sirt nyitva hagyták. A vad és rideg
-lélek, a ki ezt megtehette, azt is megteheti, hogy Solymosi Eszter
-sirját összedulja, hogy ezzel gyanut háritson a zsidókra, mintha ezek
-cselekedték volna. Ha a tiszai holttest-szállitást rájuk kenhették:
-mennyivel könnyebben megtehetik ezt?
-
-Az én meggyőződésem rendithetlen volt, hogy a sirban Solymosi Eszter
-tetemét találjuk meg.
-
-Olyan holttestet találunk, mely lehetett tizennégy éves leányé s mely
-hatvan-hetven napig ázhatott a Tisza árjaiban. Melyről tehát igazi
-tudósok és szakemberek megállapithatják, hogy az Solymosi Eszteré lehet.
-
-Ez elég lesz nekem az igazság kideritésére. Eszternek a holttesten
-talált ruhája s a Szakolczai Julcsa által felismert különös testi jegye
-is elég lett volna arra rendes viszonyok közt. Csak a csonka-fűzesi
-szakértők hézagos lelete, vékony tudása s téves véleménye akadályozza a
-világosságot. Ezt az akadályt el kell háritani.
-
-Minő erős volt meggyőződésem: erre föl kell hoznom egy bizonyitékot.
-
-November 11 én délután odaadtam a hirlapoknak közlés végett nagy
-előterjesztésemet. Ha közlik: november 12-iki számukban közlik. S
-kétségtelen volt, hogy közlik, hiszen akkor az egész világ sajtója nem
-ismert érdekesebb közleni valót.
-
-Ámde a csongrádi fejetlen holttestet is november 11-én vizsgálta egy
-kitünő birói és szakértői küldöttség. Ez a holttest is nő holtteste
-volt, feje hiányzott, mintha ugy vágták volna le. Egészen beillett a
-zsidók által meggyilkolt Solymosi Eszter holttestének. Várta is
-mindenki, hogy a küldöttség ezt állapitja meg.
-
-November 11-én éjjeli tiz óra után eljött hozzám Simon József ügyvéd, a
-zsidók országos központi irodájának titkára s azt javasolta, halaszszuk
-el huszonnégy órával az előterjesztés hirlapi közlését.
-
-– Miért?
-
-– Várjuk be a csongrádi vizsgálat eredményét. Hátha a vizsgálat Solymosi
-Esztert találja meg a fejetlen holttestben. Igaz, hogy a vérvád akkor is
-alaptalan, de akkor az egész védelemnek más irányban kell dolgozni s
-akkor előterjesztése csaknem minden pontja és minden föltevése dugába
-dől s helytelenné válik s akkor a csonka-fűzesi holttest kiásása nem
-szükséges.
-
-Minden szavamra jól emlékszem, melylyel ez aggodalomra válaszoltam.
-
-– Nem várok egy órát se. Hadd lássa meg a világ minél előbb, hogy én hol
-és miben látom az igazságot. Nem lehet csalódnom. A jól ismert sir
-fenekén Solymosi Eszter fekszik. Csak ott találjuk meg, másutt sehol.
-Két teljes hónapon át tanulmányoztam az eddigi vizsgálat szövevényét.
-Itéletem behatolt ebbe, mint a szú a fába. Nincs más megoldás, mint a
-melyet én keresek.
-
-Komoly voltam magam is. Én is éreztem, hogy védő szerepemnek komoly
-válsága lenne, ha a csongrádi vizsgálat halomra döntené eddigi
-tanulmányom s életismeretem minden eredményét. De nem kételkedtem. A mi
-lehetetlen: lehetetlen. A csongrádi fejetlen női holttest nem lehet az
-eltünt lányka.
-
-Simon Józsefet nem tudtam megnyugtatni. Erős zsidó érzése s fajának és
-felekezetének mély szeretete vonaglott a válságsejtő kinos aggodalmak
-rohama alatt.
-
-A szent-ferencziek házában laktam. Nagy lakásomnak egy kisded szobája
-volt dolgozószobám. Ott történt ez a beszélgetés. Simon József nem
-tudott nyugodni, nem tudtam őt megnyugtatni. Föl és alá tipegett a kis
-szobában s fejét tenyere közé szoritva, rekedt hangon mondta:
-
-– Meg kell őrülni! Meg kell őrülni!
-
-Még se engedtem szavainak.
-
-Pontban éjfélkor Csávolszky Lajos országgyülési képviselő jött hozzám. Ő
-az »Egyetértés« czimü nagy függetlenségi napilapnak volt tulajdonosa és
-szerkesztője. Ő is kiszedette már előterjesztésemet s óriási
-mellékletben akarta közölni. A nagy per őt nem érdekelte különösen, de
-erős barátság állott fenn köztünk, lapjának is egyik irója voltam s a
-csongrádi vizsgálat eredményétől ő is féltett engem. Ő is azt javasolta,
-ő is meleg részvéttel arra kért: halaszszuk el legalább egy nappal a
-közlést.
-
-Neki is azt feleltem, a mit Simon Józsefnek. Ő megnyugodott, de teljesen
-ő se.
-
-Ekkor még nem beszéltem az ügyről se vádlottal, se tanuval. Az óriási
-tömegü vizsgálati iratokból nem láttam egy betüt. A biróság nem engedte
-meg azok megtekintését. Csak a csonka-fűzesi eljárás iratait láttam,
-csak Zurányi Kálmán bizalmas közléseit hallottam és csak a három tutajos
-máramaros-szigeti panaszáról értesültem. De ez is elég volt arra, hogy a
-helyi viszonyok általános ismerete, s néhány tünet gondos megfigyelése
-után elfogulatlan elmével erős meggyőződés képződjék bennem arra nézve,
-hol kell keresni, s hol lehet megtalálni az igazságot.
-
-A ki az életet jól ismeri, annál ily bonyodalmas ügyben nem könnyen
-alakul meg az erős meggyőződés. Hogy nálam már ily látszólag kis
-anyagból is meg tudott alakulni: ebben nagy biztositékot láttam arra,
-hogy helyes uton vagyok. Tehát késlekednem nem szabad.
-
-Azt a hatást, melyet előterjesztésem a törvényszékre tett, alig lehet
-leirni. A törvényszék vezető tagjaiban is erős meggyőződés képződött már
-ki. De az enyémmel ellenkező. S ime munkálatom, legalább látszólag, az ő
-meggyőződésük minden sarokkövét összetöri. Mégis lehetetlennek tartották
-előterjesztésem elutasitását. Birói felelősségük komoly érzetében
-teljesiteniök kellett minden kérelmemet. De teljesitették azért is, mert
-az a remény biztatta őket, hogy a kiásott holttest majd engem fog
-megczáfolni és majd a csonka-fűzesi szakértőket fogja igazolni.
-
-Elrendelték a sirnak őrizését s erős tanakodás után november 23-án
-elrendelték a holttest kiásását s annak ujra való megvizsgálását.
-Szakértőknek kirendelték Scheuthauer Gusztáv, Mihálkovich Géza és Belky
-János orvostudorokat s a budapesti egyetem nyilvános rendes tanárait.
-
-
-III.
-
-(Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói bizottság.
-– Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – Nem kapunk
-szállást és ételt-italt.)
-
-Miért épen ezeket a tanárokat? Ezt sohasem tudtam meg; igaz, hogy nem is
-kérdezősködtem utána. A biróságnak még több tagja él; – azok
-megmondhatnák, miért esett választásuk épen e három férfiura.
-
-Jeles tudós volt mind a három s különösen Scheuthauer és Mihálkovich.
-Amaz a kórboncztani, emez az élettani kutatásokban volt kitünő. Belky a
-törvényszéki orvostant adta elő.
-
-Akkor még csak névről ismertem mindegyiket. Személyesen nem láttam még
-egyiket se. Természetesen tehetségük értékéről fogalmam se lehetett, s
-tudásuk mélységét és terjedelmét s megfigyelésük pontosságát s élességét
-se ismerhettem. S eszembe se juthatott a fölött tünődni, hogy a
-vérvádról s a zsidók bűnösségéről vagy ártatlanságáról miként vélekednek
-s erkölcsi és tudománybeli bátorságuk milyen erős és milyen tiszta.
-
-Később megismertem őket.
-
-Tisztában voltam azzal, hogy ha igazi tudósok, ha az elmeerő és tudás
-náluk egészséges: akkor nyugodtan nézhetek munkájuk elé. Akkor a
-tudománybeli meggyőződés csak a tárgy vizsgálatának eredményei alapján
-alakul meg. Ha pedig már megalakult: akkor az igazság szolgálatába
-állanak, akár szeretik, akár nem szeretik a zsidókat s akármi a
-véleményük a vérvád természetéről és lehetőségéről.
-
-A nagyközönség bizonyos kétséggel és gyanakodással nézett munkájuk elé.
-Az a közönség, mely indulatainak lobogása közben esküdött a vérvádra,
-lelke mélyén mindig gondolt arra, hátha megvesztegetik a zsidók az
-egyetemi szakértőket is. Az a közönség ritkán találkozik a tudomány
-hőseivel s a meggyőződés vértanuival s alig képes felfogni, hogy a köz-
-és magánélet ismert és nem ismert férfiai közt mindig sokan vannak, a
-kiket az igazság utjáról se jó, se rossz szóval, se adománynyal, se
-igérettel, se megfélemlitéssel, se a szeretet, se a gyülölség hatalmával
-eltériteni nem lehet.
-
-Maga a törvényszék se volt minden gyanu nélkül.
-
-A holttest kiásását Megyeri Géza törvényszéki biróra bizta, de melléje
-rendelte jegyzőkönyvvezetőnek Bary Józsefet, az eddigi vizsgálóbirót.
-
-A holttest kiásására s az uj vizsgálatra odarendelték a csonka-fűzesi
-szakértőket is, a kiknek pedig ott alig lehetett volna helyük.
-
-Magam is megnyugodtam abban, hogy a csonkafűzesi szakértők ott legyenek
-s mindent figyelemmel kisérhessenek. Sok mende-mondának, sok alaptalan
-gyanusitásnak vehettük ekként elejét.
-
-Birósági tanukat is rendelt oda a törvényszék. Olyanokat, a kik az
-orvosi tudományt is, a hatósági tekintélyt is képviseljék.
-
-Az egyik tanu Józsa András orvos-tudor volt, a vármegyének tiszti
-főorvosa s a közkórházak rendes főorvosa. Jeles tehetségü férfiu,
-nagyhirü orvos. Ő lett volna hivatva az egyetemi szakértők tudománybeli
-tévedéseinek s netaláni hibáinak ellenőrizésére s kiigazitására.
-Legalább a törvényszék igy gondolta. Az a jámbor törvényszék szentül
-megbizott az ő parlagi tudósaiban, a csonka-fűzesi szakértőkben, de
-sehogy se tudott megbizni az egyetem jeles tudósaiban.
-
-A másik tanu volt Miklós László, a vármegye főjegyzője s Jármy Jenő, a
-járás főszolgabirája. A helyi hatósági tekintélyek közt őket találta a
-biróság legnagyobbnak.
-
-A holttest felásatásához odarendelték a sirhalom őrét s megidéztek hét
-tanut, a kik közvetlenül tudták, hogy a holttest hova és miként lett
-eltemetve.
-
-A községi előljáróságnak is ott kellett lenni.
-
-A közvádat Szeyfferth Ede helyettes királyi főügyész képviselte.
-
-A védők közül rajtam kívül Funták Sándor és Heumann Ignácz volt ott.
-Horánszky Nándor nem jöhetett el képviselői dolgai miatt.
-
-Egész nagy sereg ember volt hát odarendelve, a föld alatt keresni az
-igazságot. Ha király csontjait kellett volna kiásni a föld alól: ennyi
-embert, ekkora sokaságot nem csődit oda a biróság. Mióta holttestekkel
-is vesződnek a biróságok: nem is vizsgáltak még meg tetemet soha
-annyira, mint azét a szegény lánykáét. Se az előtt, se azóta.
-
-1882-ik évi deczember 7-én volt a fölásás.
-
-Kellemetlen téli idő volt. Olvadó hó a mezőkön, eső és hó vegyesen
-esett, az utak és utczák sara feneketlen. Tokajig vasuton mentünk, onnan
-alig tudtunk Tisza-Eszlárra jutni.
-
-A sirhalom jó messze feküdt a községházától. A pusztába kivezető út
-mentében, az árokparthoz közel, az útszéli magas fák árnyékában.
-Csakhogy akkor a fáknak nem volt lombjuk.
-
-Először megkérdeztük a sirhalom őrét, melyik sirt őrizte? Mióta és miért
-őrizte? Ki rendelte oda őrnek? Mit mondtak neki arról, miféle sirt őriz?
-
-Megfelelt, a hogy tudott. Szerencsére zsidót nem kevert a dologba.
-
-Azután a biróság fölhivta Farkas Gábor, Sós András, ifju Papp József,
-Mészáros Gábor, Dargó András, Sallós Miklós tisza-eszlári lakosokat,
-jelöljék meg azt a sirt, a melybe az 1882. évi junius 20-án felbonczolt
-tetemet elhelyezték.
-
-Egyetértőleg jelöltek meg egy sirdomot. Ott fekszik a felbonczolt
-halott.
-
-– Biztosan tudják? Megesküsznek rá?
-
-A biró kérdezte ezt. Az emberek nagyot néznek és gondolkoznak e
-kérdésre.
-
-– Mi legalább ide tettük!
-
-Az ő fülükbe is elhatott már a mende-monda, hogy a zsidók talán már ki
-is cserélték a halottat a sir fenekén.
-
-De a paraszt esze még se volt ugy elködösödve, mint a birói küldöttségé.
-Az bizonyitja ezt, a mi ezután következett.
-
-Először is szemügyre vette a küldöttség a sirdombot kivülről. A sirdomb
-oldalain gyér hó, gorcza azonban hótól tiszta. Az eszlári nép a sirhalom
-ormát nevezi gorcznak.
-
-Azután elrendelte a biróság, hogy a havat a sirhalom oldalairól kézzel
-gondosan kaparják le, a sirhalom földjét, hantját meg ne sértsék. Mert
-meg kell vizsgálni, vajjon nőtt-e valami fű vagy gizgaz rajta? Nőnie
-kellett, mert junius 20-ika után késő őszig mindig nő a fenyéri vad
-növény. De mi nőtt hát? S a mit ott találunk, magától nőtt-e? Nem titkon
-ültették-e?
-
-A biróság feje most is tele volt a sirbontás és holttestcsempészet
-ostoba ötletével. Ennek nyomait kereste a temető füvein.
-
-Nagy lassan megállapitották, hogy a sirdomb oldalait a ludhur, csorbóka,
-szerbtövis és vad perjefű benőtte, sőt egy nagy mályvaszál is nőtt
-rajta. Vitatkoztak, vajjon vadmályva-e, vagy egyszerü kerti mályva?
-Pedig csak oda kellett nézni három méternyi távolságban az árokpartra,
-az is tele volt hasonló vad mályvával. Oda pedig miért ültettek volna a
-zsidók?
-
-Volt azon a sirhalmon egyéb vad fű is. Papsajt, tejes fű, vad hajnalka,
-gyüjtevény, – de azért a sirhalomról mégis nyilvánvaló volt, hogy nem
-régi, nem tavalyi, nem évek előtti, de nem is csak néhány napos, vagy
-néhány hetes.
-
-A vezető biró kezébe vett s elnézegetett egy-egy fűszálat s kérdezte az
-urakat, parasztokat: mi a neve annak a fűszálnak?
-
-Ki tudná azt? Nem volt ott növénytudós. Eleintén nevettem ezt a
-csodálatos gondosságot és óvatosságot, de azután láttam, hogy rövid a
-nap, korán beáll a sötétség, belemegyünk a sötétségbe, még se érünk el a
-halotthoz, ha igy dolgozunk. Szóltam Megyery birónak:
-
-– Talán ne vesződnénk annyit ezekkel a füvekkel, hiszen nyilvánvaló,
-hogy ezt a sirhalmot nem bolygatta senki.
-
-Ő-e, más-e nyomban felelt rá:
-
-– Jaj uram, a tudományos műkertészet már annyira haladt, hogy nagy
-pénzzel ősi kertet tud elővarázsolni huszonnégy óra alatt. De bizony
-csak megvizsgálunk mi minden fűszálat.
-
-No hát vizsgáljunk. Ki tudna megküzdeni a gyanuval és babonával?
-
-A sirgödör ásása igazán remek példája a gyanakodó gondosságnak.
-
-Mekkora volt az eredeti gödör fönt és alant? Hány czentiméter a széle, a
-hoszsza, a mélysége? Oldalfalai érintetlenek-e? Ráismernek-e az egykori
-sirásók valami kapavágásukra? Találtak-e a sir ásásakor eleven
-gyökereket a földben? Természetesen találtak. Labodagyökereket, szerb
-tövisgyökeret és ákáczfagyökeret. A közeli árokparton ákáczfák vannak.
-Azok gyökere messze elnyulik a föld alatt. A sirgödörig is elnyult s azt
-át kellett vágni. – Emlékeznek-e rá a sirásók? – Emlékeznek. –
-Megtalálják-e a gyökér elvágott részét? – Meg. – De megtalálják még a
-labodagyökeret és szerb tövisgyökeret is, melyet százhetven nap előtt
-junius 20-án ásójukkal, kapájukkal, vaslapátjukkal kettévágtak.
-Szerencse, hogy a sirásó, mikor dolgozik, a munkáján jártatja az eszét s
-nem hiábavalóságon. Nem versiráson vagy zenedarabon töri fejét, nem az
-ország dolga, vagy szeretője mulatsága fölött ábrándozik, hanem esze
-ott, a hol a szeme s szeme ott, a hol a keze, a mely dolgozik. Hiába
-évődött a birák urak lelke mélyén Rothschild pénze, a zsidók furfangja s
-a műkertészet mindenhatósága: azok a sirásó parasztok olyan jól
-emlékeztek mindenre, olyan egyszerüen beszéltek, s olyan világosan
-rámutattak a természet biztos jelenségeire, hogy a sirban nem lehetett
-találni semmi hibát, semmi rendetlenséget, semmi kifogást. Az
-összekaszabolt holttetem nem mozdult meg, a mióta eltemették; a sirgödör
-földje szabályosan ülepedett a nyár óta s a füvek és fák és a vadvirágok
-nem törődtek a nagy per izgalmaival, hanem vidáman szőtték-fonták
-gyökereiket, árasztották szinüket és illatukat a föld alatt és a föld
-felett.
-
-Igy volt biz az. A gyanakodás tudományának egész hitvány rendszere
-összeomlott ott a felnyitott sirgödörnél.
-
-Elvégre másfél méternyi mélységben eljutottunk a koporsóig.
-
-Dehogy volt az koporsó.
-
-Korhadt fenyőfa-szekrényke volt, két-három vékony deszkadarabból
-összetákolva; – valamelyik eszlári boltos néhány üveg budai keserüvizet
-szállitott benne valamikor. Kicsiny is volt, csak egy macska fért volna
-el benne kényelmesen kinyujtózva. Ebbe volt begyömöszölve a Tisza-hozta
-leányka bonczolt teteme.
-
-De hát ebbe volt-e? Elő a tanukkal.
-
-Sós András kijelenti, hogy ez az a sir, a hova a leánykát temették. Ő
-tüzött a fejéhez ákáczfagyökérből nőtt keresztet. Ime megtalálta a
-keresztet is. Ez az a szekrényke, melyet koporsónak alkalmaztak.
-Megismeri a szegezéséről is. A tetejére nem került elég deszka, hogy
-pedig a föld göröngye ne hulljon egyenesen a boldogtalan halott arczára,
-a hézagot ő rakta el vadüröm és vadmályva és bürök kóróval. Ime
-megvannak a kórók. Az árokparton még azok törzsökeit is megtaláltuk, a
-honnan lemetélte zsebbeli késével.
-
-Ifju Pap József, Dargó András, Mészáros Gábor, Szücs János és Sallós
-Miklós tanuk egyértelemmel azt vallják, hogy a szekrénykét ismerik s
-hogy ezt temették ők el a nyáron junius 20-án. Benne volt a lányka
-holtteste.
-
-Kötelet tettek a sir fenekén a koporsó alá s aztán annál fogva nagy
-vigyázattal a koporsót kiemelték s a földre letették.
-
-Én is megnéztem jól a sirhelyet. A hol a sir volt: ott egykor
-homokbuczka lehetett. Futó homokból hordta össze a szél valamikor. Most
-már megállt, meg volt kötve, begyöpösödött; ha nem szántják, többé a
-szél nem bánthatja. De a sirgödörből kihányt föld most is olyan száraz,
-porzó, mintha most is futóhomok volna.
-
-Fontos körülmény ez, a mint majd látni fogjuk.
-
-Sejtették ezt az egyetemi szakértők is.
-
-Mihálkovich Géza és Belky János tanárok megnézték, megtapogatták
-kivülről a szekrénykét: van-e rajta valami nyoma a nedvességnek. Az
-emberi test négyötöd részben vizből áll. A rothadó tetem nedveket bocsát
-ki magából. De itt a szekrényke teljesen száraz volt. A szekrényke
-deszkáin a beivódásnak se volt semmi nyoma.
-
-De nem volt nyoma a talajban sem.
-
-A koporsó 184 czentiméter mélységben feküdt a föld felszinétől számitva.
-A mint a koporsót kiemelték, fekvő nyoma csak oly tiszta sárga homok
-volt, mint a föld egyéb rétege. Leástak egy ásónyomra: mindenütt tiszta
-sárga homok. A holttestnek tehát száraznak kellett lenni.
-
-A szekrénykét föltették egy szánkára, mely ott várakozott a temető
-kapujánál. A biróság megrendelte, hogy a szánka vigye a koporsót a
-bonczoló helyiségbe. Utközben őrizze azt a községi biró s egy megyei
-pandur.
-
-Ám a közönség maga akarta őrizni. Fölkerekedett a birák, szakértők,
-királyi ügyészek, tanuk, napszámosok, sirásók, szájtátók egész serege s
-gyalog kisérte a szánkát s rajta a szekrénykét. El nem eresztette volna
-a szeme elől a világért se. Hiszen még azt se tudták valósággal: mi van
-hát a koporsóban?
-
-A királyi főügyészség november 29-én azt terjesztette a törvényszék elé,
-hogy a vizsgálóbiróság gondoskodjék helyiségről, mely világos legyen s
-legalább hat órán át fűthető legyen, hogy az egyetemi tanárok ott bizton
-és nyugodtan dolgozhassanak. No hiszen gondoskodott.
-
-A vizsgálóbiró kezdettől fogva egyetértett a községi biróval: Farkas
-Gáborral. Képzelhetni, minő helyiségről gondoskodott ez a két hivatalos
-férfiu.
-
-Valami Farkas András nevü embernek volt a faluvégén, az utolsó házakon
-is kivül egy zsellérházacskája. Vert fala, szalmateteje, földes
-padozata; elhagyatott korhadó készség az egész. Lakatlan volt akkor is,
-régebben is. Nem ment bele lakni még a vályogvető czigány se. Se ajtaja,
-se ablakja, se kéménye. Még út is alig vezetett hozzá. Kályhája ki s
-bedülve. Ablaknyilása csak akkora, hogy azon a nyári nap is alig tud
-bekukucskálni. Most pedig tél volt és szürkeség. Ez lett volna a
-bonczterem.
-
-Nesze egyetemi tanárok – ha olyan tudós emberek vagytok: itt mutassátok
-meg, mit tudtok!
-
-Ledér agygyal igy gondolkodtak a vizsgálóbiróság és a titkos tanács
-tagjai. Csodálatos ösztönük volt. Eleve érezték, hogy azok a tudós
-férfiak majd más szemmel és különb tudással nézik meg a tetemet, mint a
-csonkafűzesi parlagi tudósok. Azt is jól érezték, hogy az egyetemi
-tanárokkal pajtáskodni nem lehet. Ugy álltak hát előre boszut, a hogy
-tudtak. Minden lehető nehézséget görditettek utjokba.
-
-Nem kaptunk például se nappali, se éjjeli szállást, se ételt-italt.
-
-Én is voltam már valaki akkor. Régi megyei tisztviselő, régi ügyvéd,
-régi törvényhozó s egy kissé szónok is, iró is, nagy országgyülési
-pártnak egyik vezető férfia is, két év előtt tizenhét kerületnek
-jelöltje, több kerületnek egyszerre megválasztott képviselője, a kinek
-minden dolgát némi figyelemmel kiséri a nemzet. S ime egy tiszta magyar
-faluban nem akad nemes ember, vagy birtokos, a ki felajánlja
-vendégszeretetét egy napra!
-
-Ilyet még nem hallottam s nem láttam életemben. Mintha e faluban a
-magyar fajnak minden nemes erkölcse s minden édes erénye kiveszett volna
-végképpen!
-
-Nem vettem komolyan a dolgot. Hiszen a zsidókat védtem, a mi akkor,
-duhaj felfogás szerint, nagy vétek volt. Magamra s védőtársaimra nézve
-szinte természetesnek tartottam az eszlári urak mérhetetlen vadságát.
-
-De ott volt a királyi főügyész helyettese, ott voltak az egyetemi
-tanárok, köztük európai hirű tudósok, az országnak büszkeségei, nemes és
-derék férfiak: hát nekik se nyujt egy nagy magyar falu nappali és éjjeli
-tanyát?
-
-Több uri kastély van a faluban. Azok közt a legrégibb s talán a
-legnagyobb a Wesselényi bárók kastélya. Lichtmann Jakab zsidó birta
-bérbe az uradalommal együtt. Megemlékeztem már róla a nagy per tanui
-közt. Falusi miveltségü, de jóravaló, derék s vendégszerető férfiu s
-kedves a családja is. Ő felajánlotta nekünk meleg szobáját, teritett
-asztalát s tele pinczéjét, szives vendégszeretetét.
-
-Nem akartam elfogadni. Tudtam, minő zajt üt ebből a zsidóüldöző sajtó.
-Nyomban elboritja az egyetemi tudósokat is a gyanusitás. Ime ők is a
-zsidók emberei!
-
-Megyery Géza törvényszéki biró figyelmét felhivtam a dologra s kértem,
-gondoskodjék a tanárok és a királyi főügyész ellátásáról. Megtagadta,
-vagy neki se állott módjában.
-
-– Magunk is hivott vendégek vagyunk – ugymond – bizony itt mindenkinek
-magáról kell gondoskodni!
-
-Vendéglő nem volt a faluban, szálló helynek hire sincs, Tokaj messze
-van, s az utak oda járhatlanok, éjjel kocsin botorkálni oda
-istenkisértés volna s tél van, hideg és zimankó! Az utczán hálni nem
-lehet.
-
-Ejh, hajh, lehetetlen, hogy a jó magyar kálvinista nép is ugy
-gondolkodjék, mint az eszlári urak.
-
-Fölkerestem a volt községi birót. Nem jegyeztem föl nevét, ugy rémlik
-előttem, mintha Nagy Ferencz lett volna a neve. Közöltem vele az
-állapotot. Egészen földerült az arcza közlésemre.
-
-– Hozza isten az urakat szegény hajlékunkba, szivesen adjuk, a mink van,
-mindenünket. Gondoltam én már erre, de nem mertem szólni.
-
-– De sokan leszünk ám!
-
-– Annál jobb. Rokonaimmal megosztozkodunk az urakon.
-
-Ez már magyar lélek volt.
-
-Megmondtam az egyetemi tanároknak. Válaszszanak a Wesselényi-kastély és
-a jó kálvinista gazdák közt.
-
-Együtt egy helyben akartak maradni a főügyészszel s azért Lichtmann
-meghivását fogadták el. Mit törődött a gyanusitással az ő tiszta lelkük?
-
-– – A koporsót oda kisértük a faluvégi elátkozott házba. Ott bontottuk
-fel s benne ott találtuk a csonkafűzesi leánykának kiszáradó, megbarnult
-holttetemét.
-
-
-
-
-MIT LÁTTAK A TUDÓSOK?
-
-
-I.
-
-(A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten
-mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan
-természete. – A hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok
-fejlődése.)
-
-Hitvány kis szekrényke volt a koporsó. A halott, ha kinyujtóztatják, nem
-fért volna el benne. A halottat tehát félszakosan fektették bele a
-temető emberek. Lábait térdben összehajtották, koponyájának az első
-bonczolásnál lemetszett részét a mellére tették s így azután valahogy
-csak elfért a halott a keserüviz-szállító szekrénykében.
-
-A biróság legelőször a csonka-fűzesi szakértő orvosokat kérdezte meg:
-vajjon ez a holtest-e az, a melyet ők Tisza-Eszláron felbonczoltak?
-
-A biróság tagjaiban s a szakértőkben még mindig meg volt a gyanú, hogy a
-zsidók valamikor valahogy a holttestet kicserélték. Különös gondossággal
-vizsgálgatták, nem találnának-e valami jelenséget, mely a kicserélésre
-utalna.
-
-Nem találtak.
-
-Tehát csakugyan ez a csonka-fűzesi holttest. Az én meggyőződésem szerint
-csakugyan ez az, a mit az enyészet hatalma az eltünt lánykából, Solymosi
-Eszterből még meghagyott. Jól megnéztem magam is.
-
-Végezzék most már munkájukat az egyetemi tudósok.
-
-Komor, hideg, téli idő. Az elhagyott lakatlan faluvégi ház szobája
-homályos, hideg, fűtetlen. Az emberek dideregnek benne. A tudósoknak
-magukra kell ölteniök téli gunyájukat. Ujjuk fázik. Vágó, fürészelő,
-kutató, néző szerszámaikat alig tudják kellőkép használni. Világítás
-hitvány. Pislogó gyertyák fényénél folyik a bonczoló munka.
-
-A tudósok hiába panaszkodnának. Az elfogult biróság nem segítene rajtuk.
-Az elfogult biróság az igazság ellenségeinek tekinti őket. De ők azért
-dolgoznak csodálatos buzgósággal a valódi buvárok legyőzhetlen
-tudásvágyával.
-
-Munkájukban fázás, éhség, szomjuság meg nem lankasztja őket. Munkájuk
-belemegy az éjszakába s éjfél után hajnali két órára ér véget. Ekkor
-lettek készen a bonczolással.
-
-Munkájuk eredményét irásba foglalta a biróság. Az irás maga rövid.
-Avatatlan ember alig hinné, hogy három nagy tudósnak oly hosszú időn át
-tartott vizsgálódása belefér oly rövid irásba.
-
-De az irás tartalma nagyon fontos. Igen nehéz kérdésekre kell a
-tudósoknak megfelelniök. S a felelet bizonyságának ott kell lenni az
-irásban.
-
-Milyen életkorú volt a holttest, mig élt?
-
-Miben halt meg?
-
-Föltalálása előtt mennyi idővel vesztette el életét?
-
-Mennyi ideig volt a vizben?
-
-Mi volt az életmódja, mig élt?
-
-Miben tévedtek a csonka-fűzesi szakértők? S mi bizonyítja azt, hogy
-tévedtek?
-
-Ezek a fontosabb kérdések. Az enyészetnek indult holttestben, a viz
-alatt és a föld alatt rothadó holttestben ezekre a kérdésekre kellett
-fölvilágosítást keresni. A természetnek nagy ereje jőjjön segítségül,
-hogy a fölvilágosítást meg lehessen találni. Az az ereje, mely csak az
-igaz tudományban s az igazságra törekvő erős és tiszta elmékben van meg.
-
-Nem közlöm az orvosi lelet szövegét. Az a szöveg csak a szaktudósok s
-nem a nagyközönség számára való. Még a mivelt nagyközönség se tud azon
-eligazodni. De azért néhány pontjára rá kell utalnom.
-
-Az arcz bőre ki van száradva. Olyan mint a pergamen s az arczcsontokra
-szorosan rá van tapadva. Olyan tehát mint az egyiptomi mumiáké. Sirban
-nálunk ritkán fordul elő a halottnak efféle elszáradása. A tudomány
-mumificatiónak nevezi az ily állapotot. A legjobb magyar szó volna erre
-az elszáradás. Csakis oly sirban támadhat ez, melynek földje szintén
-nedvesség nélkül való, teljesen száraz fövényszerü réteg, melyben tehát
-a holttest nedvei gyorsan és teljesen eltünnek s a rothadás folyamatában
-részt nem vehetnek.
-
-Ilyen sirnak találtam azt, a honnan a halottat kivettük. A sirgödörnek
-oldala is, feneke is teljesen kiszáradt egykori homokbuczka volt.
-
-Az arczizmoknál s egyebütt is hullaszappant, hullaviaszt találtak. Ezt
-én nagyon fontos körülménynek találtam. Még sokkal fontosabbnak, mint az
-egyetemi tudósok. S véleményemet védőbeszédemben nem titkoltam el.
-
-Nyájas olvasóm ne tekintse hivalkodásnak, ha nekem valamely kérdésnél
-még az egyetemi tudósok ellenében is önálló véleményen alakult.
-Szándékom ellenére történt ez. Én is az igazságot kerestem, mint ők.
-Elmémnek nem parancsolhattam, hogy mit vegyen és mit ne vegyen észre s
-azt se tilthattam meg neki, hogy a mit igen gondos figyeléssel
-észrevett, azt az igazság kiderítésének czéljára fel ne használja.
-Erkölcsi kényszerüség birt hát arra, hogy véleményem önállólag is
-megalakuljon.
-
-A hullaviaszt vagy hullaszappant a tudomány e latin szóval jelzi:
-adipocera. Adeps azt jelenti: zsiradék; cera azt jelenti: viasz. E két
-szóból alakult az adipocera.
-
-Némely sirban a holttest lágy részei, izom- és zsirrétegei a rothadás
-folyamán viaszszerü vagy szappanszerü anyaggá alakulnak át. A franczia,
-angol, német törvényszéki orvosok, valamint a magyar tudósok is sok
-efféle esetet följegyeztek s megmagyaráztak. Abban minden tudós
-megegyezik, hogy a holttest száraz környezetben nem szappanosodik el,
-hanem nedves, vizenyős, sőt vizes környezetben kell a holttestnek
-állani, hogy elszappanosodjék.
-
-Abban is egyetért minden tudós, hogy bizonyos megfelelő idő kell ahhoz,
-hogy az elszappanosodás bekövetkezzék. Egy-két nap arra nem elegendő. A
-legkisebb idő, a mely alatt tudományos bizonyossággal bekövetkezett,
-tizenhat nap. A legtöbb eset ötven, hatvan, nyolczvan napi, három-négy
-havi, sőt még sokkal több időtartamra enged következtetést.
-
-Itt most már hézag előtt állunk. A tudomány hézaga előtt.
-
-Hogy izom- és zsiradékféléből a szappanosok mennyi idő alatt tudnak
-mesterségesen szappant főzni: ezt jól tudjuk. De azt is tudjuk, mennyi
-viz, mennyi és milyen sóféle kellék s mekkora meleg szükséges ahhoz,
-hogy a szappan előálljon.
-
-A holttestekkel ezt a kisérletet a tudósok eddig el nem végezték.
-
-Képződik-e hullaszappan mindenféle természetes vizben? Vagy csak némely
-természetes vizben? S minő hőfokának kell lenni a viznek? S minő sóféle
-tartalomnak is kell abban a vizben lenni?
-
-S azután mi az oka annak, hogy egyik holttestnél előbb, a másiknál utóbb
-képződik a hullaszappan? Az élők szerve, kora, életmódja, betegsége vagy
-haláloka teszi-e a különbséget vagy pedig az évszak, a vizes környezet
-hőfoka vagy a vizben levő sófélék mértéke és minősége?
-
-Mindez megoldatlan kérdés.
-
-De ennek daczára is vitát nem türő gyakorlati igazságok:
-
-_először:_ vizben és vizes környezetben a holttest ki nem száradhat,
-bőre pergamenné nem lehet, mumiává nem válhatik;
-
-_másodszor:_ viz nélkül vagy vizes környezet nélkül a holttest semmiféle
-része hullaszappanná át nem alakul, s rajta adipocera nem képződhetik;
-
-_harmadszor:_ hogy a csonka-fűzesi holttest némely része mumiává vált:
-annak egészen természetes oka az, hogy 1882. évi junius hó 20-tól
-deczember hó 7-ig teljesen száraz egykori homokbuczkába volt eltemetve;
-170 nap elég arra, hogy a holttest bőre pergamenné váljék;
-
-_negyedszer:_ hogy a csonka-fűzesi holttest némely része hullaszappanná
-vált: annak természetes oka az, hogy 1882. évi ápril hó 1-től junius hó
-18-ig, tehát 79 napon át a Tisza vizében volt.
-
-Mindez teljesen összevágó egyszerü bizonyság, mely nem tanárok és
-szakértők nyilatkozatán, hanem a természet változhatlan törvényein
-alapszik.
-
-A csonka-fűzesi szakértők a holttest kiszáradását természetesen nem
-vehették észre, mert hiszen junius 19-én még az nem volt kiszáradva,
-mivelhogy akkor vették ki a Tiszából. A holttest elszappanosodását pedig
-nem vették észre, mert ahhoz nem volt se elég figyelmük, se elég
-tudományuk. Hogy észrevehessék: épen oly bemetszéseket kellett volna
-tenniök, a milyeneket az egyetemi tudósok tettek. Ezt azonban
-elmulasztották.
-
-Ha el nem mulasztják, ha az adipocérát észreveszik: akkor nem mondhatták
-volna, hogy a holttest csak legföljebb három nap óta van a vizben s hogy
-legföljebb tiz napos halott. Ily állítást a természet törvényei meg nem
-engedtek volna. E helyett kénytelenek lettek volna kimondani, hogy a
-holttest legalább 16 nap óta, sőt az eddig észlelt hasonló esetek nagy
-száma után valószinüleg 70–80 nap óta van a vizben. Tehát azon idő óta,
-a mikor Solymosi Eszter eltünt.
-
-De ha ezt kimondják: hova lett volna akkor a tutajosok elleni hajsza, a
-hullacsempészet otromba elmélete s a vérvád és annak gyülöletszító
-izgalmai?
-
-– – Volt azonban az egyetemi tudósok leletében még néhány részlet,
-melyet itt föl kell említenem.
-
-A halott hóna alján semmiféle szőrszálat nem találtak. Van némi
-jelentősége ennek is. Teljesen felnőtt s a mint mondani szokás, érett
-nőnél a hónaljon szőr szokott sarjadzani. Alig van kivétel. Ellenben
-éretlen, kiskoru nőnél még nem szokott kinőni. A csonka-fűzesi szakértők
-se vettek észre szőrt s azért látleletükben föl se említették. Később a
-törvényszék előtt mégis azzal álltak elő, hogy ők világosan észrevették
-a hónaljak szőrét. A kinevettetés lett jutalmuk. Ha észrevették: miként
-mulaszthatták el annak följegyzését? De ha észrevették volna: akkor az
-egyetemi tudósok is megtalálják. Hiszen a szőr 170 nap alatt ily
-körülmények közt el nem rothad, nyomtalanul el nem pusztul.
-
-A lábakról és a kezekről az összes körmök hiányoztak. Valósággal
-hiányoztak.
-
-Ez a tünet kissé megdöbbentette a csonka-fűzesi szakértőket. Ők azt
-állították leletükben, hogy a holttestnek gondosan ápolt körmei vannak s
-ime most nincs egy köröm se. Hová lettek a körmök? A tudományból ők is
-tudtak annyit, hogy a köröm nem enyészik el hamarosan. A belső részek,
-az izmok, inak, zsirrétegek, a bőr mind előbb rothadnak el, mint a
-köröm. S ime itt csaknem minden testrész megvan többé-kevésbbé, csak
-épen a körmök hiányoznak.
-
-Hiányoztak a bőrnek ugynevezett felhám-részei is. Az egyetemi tudósok
-gondosan kikutattak mindent, még górcsővel, nagyító üveggel is
-megvizsgáltak mindent: de hiában. A felhám mindenütt hiányzott, annak
-semmi részére, semmi lemezkéjére nem akadtak.
-
-E tünet sokban összefügg a körmök hiányával.
-
-Az egyetemi tudósokat is nagyon meglepte a körmök hiánya. Ha a körmök
-hiányoznak: akkor a csonka-fűzesi orvosok látlelete hamis. Ilyen dolgot
-nemes gondolkozásu ember könyedén el nem hihet.
-
-A keserüvizes szekrényke fenekén a holttest alatt sok homok volt.
-Lehetett öt-hat czentiméternyi magasan. A szekrénykének nem volt jó
-teteje. Temetéskor is, sirbontáskor is sok homok hullott bele.
-
-Az egyetemi tudósok nagy gondossággal összegyüjtötték ezt a homokot s
-tenyerük és két ujjuk közt átmorzsolták az egészet. Hosszu időkig
-tartott e munkájuk. Keresték a körmöket. Lehetetlennek tartották, hogy a
-látlelet hamis legyen. Azt hitték, a körmök a sirban lehullottak az
-ujjpereczekről s azoknak ott kell lenni a homokban.
-
-Bizony azok nem voltak ott.
-
-Említettem már, hogy Józsa András nagyhirü tudós orvost rendelte oda az
-egyetemi tudósok ellenőrzésére a törvényszék. A mikor már bizonyos volt,
-hogy a körmök nem kerülnek meg, igy szólt Józsa:
-
-– Nem tudok arra példát, hogy a körmök ily rövid idő alatt elrothadtak
-volna.
-
-Scheuthauer nagy nyerseséggel felelt.
-
-– Nem is rothadtak azok el, hanem a bonczoló orvos urak tévedtek; nem
-látták ők a körmöket; valótlant irtak a látleletbe.
-
-Ingerült volt az ősz tudós. Nehéz testével földig görnyedve több mint
-fél órája keresgélte már a porszemek közt a körmöket. A hideg, a
-félhomály, az átkozott gunyhó kietlen szobája, a zsibongó tömeg, a
-biróság bizalmatlansága fölizgatták már. Azért volt olyan nyers.
-
-Nyers szavában sulyos hadizenet nyilvánult.
-
-A csonka-fűzesi szakértők egyik sulyos okoskodása az volt, hogy a
-Tisza-hozta holttest azért se lehet Solymosi Eszter, mert a holttest
-keze-lába finom gyönge bőrü, jól ápolt körmökkel, keztyühöz és czipőhöz
-szokva, a ki soha durvább munkát nem végzett, holott pedig Solymosi
-Eszter durva munkához szokott szegény cselédlány, a ki az év nagy részén
-át mezitláb szokott járni, keztyü pedig sohase volt a kezén.
-
-Most ez az okoskodás dugába dül.
-
-Mert hiszen a vizi holttestről bizonyos idő elteltével lemállik a bőrnek
-felhám-rétege és csakhamar lemállanak a körmök is. A csonka-fűzesi
-holttestről már felbukkanása előtt lemállottak, mert különben mind a
-felhám rongyait, mind a körmöket kétségtelen bizonyossággal meg kellett
-volna találni, minthogy azok ily rövid idő alatt el nem rothadhattak. Ha
-pedig már lemállottak: akkor a szegény cselédlányka keze-lába is csak
-oly finom gyönge bőrü, mint a királykisasszonyé.
-
-Hanem hát a parlagi szakértők nem nézték meg jól se a felhámot, se a
-körmöket. A körmökben ugy is gyakori, mert igen könnyü a tévedés. A
-rothadás folytán vizben lemállott köröm ágya csalódásig hasonlít a
-valódi körömhöz s bemetszések nélkül biztosat állítani nem szabad. Ezt
-pedig azok a szakértők teljesen elmulasztották s látleletük e pontját
-ennélfogva könnyelmüen készítették. S e könnyelmüségnek borzasztó
-következése lett. Erre, mint egyik főkörülményre hivatkozva mondták ki
-merész határozottsággal, hogy a holttest idegen ismeretlen nőé s nem
-Solymosi Eszteré.
-
-Az egyetemi tudósok följegyezték, hogy a halottnak 28 foga van, tehát a
-4 bölcseségfog még ki nem nőtt. Ezeknek csak most kezdődik a növésük
-bent a fogmeder mélyén.
-
-Végül egyebek közt gondosan följegyeztek mindent, a mit a csontok
-fejlődési fokozatára nézve fontos jelenséget találtak. Az emberi csontok
-az élet kezdetétől fogva az egész életfolyamon át szakadatlan
-fejlődésben vannak. A fejlődés egyes szakaszait az életkor teljessége
-után a tudomány kevéssé tudja megkülönböztetni. A negyven éves ember
-csontjai majdnem tökéletesen olyanok, mint a huszonöt évesé. De másként
-van ez az életkor teljessége előtti életszakaszokban. A magzatnak, a
-csecsemőnek, a gyermeknek, a serdülőnek s a fölserdültnek csontjai
-szembeötlő fejlődési fokozatokat mutatnak. E fokozatokat már több mint
-száz év óta gondosan jegyezgetik a tudósok. A csonkafűzesi holttestnél
-az volt a döntő kérdés, vajjon az Solymosi Eszter holtteste lehet-e?
-Solymosi Eszter a serdülő korban volt, mikor eltünt. Csak 14 éves s azon
-felül alig négy hónapos. Az ő csontjai, ha csakugyan ő volt a halott,
-bizonyára sokban más fejlődési fokot mutattak, mint 18–20 éves érett
-nőé, a milyennek a csonka-fűzesi szakértők állították. Az egyetemi
-tudósok tehát a csontokra különös figyelmet fordítottak.
-
-
-II.
-
-(A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog
-rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi
-Zsófiánál is. – A fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket.)
-
-Késő éjszakáig folyt a munka. Éhség, hideg és fáradtság éjfél után 2
-órakor véget vetett a munkának. A biróság felhivta a szakértőket, hogy
-másnap 8-án reggel folytassák a munkát s leletük alapján mondjanak
-véleményt.
-
-Meg kell jegyeznem, hogy a közvád képviselője, Szeyfferth főügyészi
-helyettes azt inditványozta, hogy a holttest fogait nézzék meg Solymosi
-Eszter egykori ismerősei, vajjon nem ismernének-e rá Solymosi Eszter
-fogaira?
-
-Nem elleneztem, de nem is javasoltam ez inditványt. Hiábavaló
-kisérletnek tartottam. Voltak rá jó okaim.
-
-Hogy valami különös, rendetlen, feltünő, mindenkinek szembeötlő foga
-lett volna Solymosi Eszternek: ezt nem mondta senki. Sőt az ellenkezőt
-állította mindenki. Már pedig hogy egy szegény cselédlánynak, a ki még
-csak most lép ki a gyermekkorból, valaki ugy megvizsgálta volna teljesen
-rendes alaku fogait, hogy azokról kilencz hónap mulva is biztos
-tanuságot tehessen: ezt én az élet ismerete alapján gyakorlatilag
-lehetetlennek tartottam.
-
-Azután a holttestnél az ajkakat a rothadás és az elszáradás már csaknem
-teljesen lesorvasztotta. Az ajkak nem födték többé az inyt és a fogakat.
-Eltünt már az iny is, az a szép élénk piros izom-szalag, mely oly szépen
-tünteti föl a gyermekfogak fehérségét. A halott fogai meztelenen
-vigyorogtak, mint a hogy halálfejen szoktak. Ily alakban azok az oda
-hivandó tanuk sohase láthatták az élő Solymosi Eszter fogait. De mások
-fogait se. Ha az iny már nincs meg: a fog különben is kétszerte
-nagyobbnak látszik.
-
-Nem volt meg már a fognak élő szine se. Az az igen gyengén sárgás fényes
-fehér szin, a mely az ép és egészséges gyermekfogat oly széppé teszi. A
-halott fogait meglepte már az enyészetnek gyöngén szürkés sárga szine, a
-holttestek csontjainak szokott szine. Bizony más volt ez a szin, mint az
-élő lányka fogainak szine.
-
-Legfőbb okom pedig mégis az volt, hogy nem biztam az oda hivandó
-tanukban. A zsidóüldözők által a községi biró révén s mások révén is
-régen jelszó volt már a faluban, hogy a holttestet a zsidók csempészték,
-az egy idegen zsidólánynak borotvált fejü holtteste s a ki abban az
-eltünt Esztert ismerné föl: az a keresztyénység ellensége s a zsidóknak
-pártolója. Mit várjak én ily körülmények közt ilyen gondolkozásu
-tanuktól? Oly tanuktól, a kik még juniusban a sokkal épebb csonka-fűzesi
-holttestben se tudták, sőt nem is akarták az eltünt lánykát fölismerni.
-
-Ám, ha a biróságnak úgy tetszik: hallgassa meg a fogak tanuit.
-
-Oda hivták az eltünt lányka anyját, nézze meg a holttest fogait: ezek
-voltak-e Eszter fogai!
-
-A szegény asszony oda pillantott a halálfej fogaira, de rögtön
-elfordult.
-
-– Dehogy voltak ezek az én lányom fogai. Az én lányom fogai olyanok
-voltak, mint a rizskása, fehérek és kicsinyek.
-
-Ily módon beszélt a többi tanu is: özvegy Solymosi Gáborné, Farkas
-Eszter és Olajos Bálint.
-
-Azt magam is szerettem volna, hogy Huri Andrásné nézze meg a holttestet.
-Ő nála szolgált s az ő szemei előtt volt utoljára az eltünt lányka. Más
-okom is volt arra, hogy ő szemtől-szembe kerüljön a holttesttel. Erről
-az okomról a munka végén számolok be. Azonban Huri Andrásnét semmiféle
-hatalom rá nem birta arra, hogy a holttestet megtekintse.
-
-Én követeltem, hogy a biróság jogos erkölcsi kényszerrel rendelje oda a
-holttest mellé, annak megszemlélésére Hurinét. A biróság nem tette meg.
-Sőt tanuk gyanánt kihallgatta Jakab Andrásné született Vámosi Juliannát,
-Dunaveczki Andrásné született Juhász Veronát, Kobrus János esküdtet,
-Farkas József községi közgyámot eszlári lakosokat, a kik arról tettek
-tanuságot, hogy Huri Andrásné ijedős természetü, holttestet meg nem tud
-nézni, még saját lányát se nézte meg, mikor meghalt.
-
-Mindez igaz lehetett.
-
-A fogak története tovább is tartott.
-
-A következő napon megnézték Solymosi Zsófinak és Solymosi Jánosnak, az
-eltünt lányka testvéreinek fogait. A község házának tanácstermében volt
-ez a szemle. Én különösen érdeklődtem a fogak iránt s nagyon élesen
-megnéztem a halott fogait is és Solymosi Zsófi fogait is. És sajátságos
-tünetre bukkantam.
-
-A holttest alsó fogsorában a két középső metszőfog nem rendesen állott
-egymás mellett, hanem egyik a másikat kissé eltakarta. Ezt a kis
-szabálytalanságot nyomban le is rajzoltam magamnak.
-
-De ugyanazon fogakra ugyanazt a szabálytalanságot találtam Solymosi
-Zsófinál is. Sőt egyébként is egyenlőknek ismertem föl a két egyén
-fogait.
-
-E nem nagyon feltünő, de mégis különös fogszabálytalanság egyezésére
-figyelmeztettem az egyetemi tudósokat. Egyáltalán nem találták
-följegyzésre méltónak. Mihálkovics azt mondta:
-
-– Tiszta esetlegesség is lehet, tehát tudományos szabatossággal közös
-örökségnek nem tekinthetjük.
-
-Hát jól van. Nem üztem-füztem tovább a dolgot. Döntő fontosságnak a nagy
-perben magam se tartottam. De ma is azt vélem, hogy sok egyéb azonossági
-biztos körülmény mellett az anyajegy egyezése is jelentőséges tünet. Ha
-az egyetemi tudósok el nem riasztanak: minden esetre törekszem megnézni
-az édes anya fogait és ha ugyanazon fogakon ugyanazt a szabálytalanságot
-ott is megtalálom: előttem akkor maga ez egyetlen jelenség is
-vitathatlan bizonyosságra emelte volna a csonka-füzesi holttest
-származását.
-
-Arra azonban rábirtam az egyetemi tudósokat, hogy leletükbe a fogak ama
-szabálytalanságát bejegyezzék.
-
-A vizsgálóbirák nem hagyták figyelmen kivül a fogak tárgyában tett
-nyilatkozataimat. Hisz ők is látták a maguk ép szemével, hogy a holttest
-fogai s Zsófi fogai teljesen egyeznek s hogy az emlitett két fog
-állásbeli szabálytalansága is teljesen egyező. Siettek e tünetet
-lehetőleg lerombolni.
-
-Mivel rombolhatták le?
-
-Tanukkal. Hiszen boszorkányperben, babonák és kisértetek kérdésében
-tanukra van szükség, mert egyéb bizonyság úgy se kerül.
-
-A hatalmas községi biró deczember 21-én Bary József elé állíttatta
-özvegy Solymosi Jánosnét, az anyát, Huri Andrásnét, az utolsó
-szolgálatadót, azután Tanyi Józsefnét, Szabó Györgynét és Tóth Marcsát,
-kik készek voltak eskü alatt is tanuságot tenni arról, hogy Solymosi
-Eszter fogai más alakuak és kisebbek voltak, mint Zsófi nénje fogai.
-
-Hát hiszen ez még hagyján. De így oldották meg Bary Józsefék az ő határt
-nem ismerő jámbor tudatlanságukban a körmök kérdését is.
-
-Köröm ugyanis a sírbontáskor nem volt. Bizonyos pedig, hogy eltemetés
-óta el nem rothadhatott. Hova lettek hát a körmök? A csonka-fűzesi
-szakértők szentül állítják, hogy junius 20-án még megvoltak a körmök, a
-szép, gondosan ápolt körmök. Az ő szavukban a vérvádhivő urak nem
-kételkedhettek. Az egyetemi tudósokat tehát valahogy ki kellett forgatni
-tudományukból.
-
-De miként?
-
-Természetesen megint tanuk segítségével. Farkas Gábornak, a mindenttudó
-községi birónak megint elő kellett állani a tanuk sokaságával.
-
-Először azt kellett a tanuknak bebizonyítani, hogy a csonka-fűzesi
-holttestnek minden körme megvolt. A csonka-fűzesi szakértők, Trajtler
-Soma, Kiss Jenő, K. Horváth László, K. Horváth Géza, ezt már mint tanuk
-és szakértők úgy is hit alatt állítják. A községi biró most segítségükre
-Bary József elé állítja Sós András, idősb Pap József, Szellei Gábor,
-Ardai István és Babócsi József tanukat, becsületes szántóvető és
-napszámos paraszt embereket, hogy ők tisztán látták, hogy a halottnak,
-mikor a Tiszából kikerült, minden körme megvolt, sőt még a bőre is oly
-ép volt, hogy arról bizony semmi se hiányzott. Ezzel azt akarta Bary
-bebizonyítani, hogy a bőrnek még felhám-rétege se hiányzott.
-
-De hátha valaki időközben ellopta a körmöket? Ez is nagy kérdés most
-már.
-
-A zsidókról föl lehetne tenni ugyan a vizsgálóbiró bölcsessége szerint,
-hogy még a körmöket is ellopták, de ezzel a fogással semmit se lehet
-elérni, mert hiszen a zsidókat a holttesthez közel se eresztették attól
-az időtől kezdve, a mikor a csonka-fűzesi szakértők a körmöket szentül
-látták. A ki nem zsidó: az pedig miért lopta volna el a körmöket?
-
-A holttest körül az első felbonczolás óta az ide-oda hurczolás, a
-koporsóba fektetés és temetés közben maga Farkas Gábor, a községi biró
-rendesen ott volt. Sós András, Szücs János és Gyulai János tették bele a
-keserüvizes szekrénykébe. Szücs János szekerén Juhász József és Róka
-Sándor pandurok kisérték ki a katholikus temetőbe. Ezeken kívül a halott
-körül voltak még csaknem folytonosan Dargó András, ifju Horváth Gábor,
-Mészáros Gábor, Sallós Miklós és ifju Pap József. Mindezeket az egyetemi
-tudósok elutazása után Bary József sietett nyomban kihallgatni, vajjon
-meg voltak-e a körmök, nem lopta-e el azokat valaki, holmi idegenek nem
-férkőzhettek-e a holttesthez, nem vehettek-e el tőle valamit?
-
-Semmi irányban sehol semmi nyomra vezető jelenség. Ördögök munkája a
-körmök eltünése.
-
-Bary József maga is látta, hogy az egyetemi tudósok mily hosszu időn át
-mily gondosan keresték a porondban a körmöket. A gombostű gombját is
-megtalálták volna teljes biztossággal. A köröm pedig nem épen kis test.
-Legalább is egy czentiméter a széle is, a hossza is. Azután nem is egy
-köröm, hanem husz! Ennyi köröm el nem veszhetett!
-
-Boldogtalan vizsgálóbiró! Ott voltak már a vizsgálatnál az egyetemi
-tudósok. Ott voltam annak ellenőrzésénél már én is. S ő még mindig azt
-hitte, hogy apró ravaszkodással, a furfangos biró tanuival majd
-megváltoztatja a természet törvényeit s majd bebizonyítja, hogy a
-vasorru bába hogy buvik át a kulcslyukon s a boszorkány szeméten ülve,
-hogy száll át hegyeken és völgyeken fönt a levegőég magasában.
-
-Bizony megvoltak azok a körmök, de csak a Tisza árjaiban. A mikor
-Csepkanics szemei meglátták Csonkafűzesnél a viz sodra által feléhajtott
-holttestet: már akkor azok a körmök lemállottak s talán hetekkel előbb
-lemállottak a holttest ujjairól. Mert igy rendelte a legnagyobb ur, az
-egyetlen igazi ur: a természet törvénye.
-
-
-III.
-
-(Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre
-szállitását kivánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj-
-és szőrszálak letöredezése.)
-
-A következő napon, deczember 8-án kellett volna az egyetemi tudósoknak
-véleményt adni. De nem adtak, mert nem adhattak.
-
-Véleményeikben főleg a holttest életkorára kellett volna
-kiterjeszkedniök. Ha erre ki nem terjeszkedhettek: véleményüknek alig
-lehetett büntetőjogi nyomatéka. Az volt a főkérdés, hogy a holttest
-életkora megfelel-e Solymosi Eszter életkorának.
-
-Parlagi szakértő könnyen felel. Nála mindjárt kész a vélemény. Igen vagy
-nem. Manó vigye a dolgok belső igazságát, nem az ő dolguk törődni a
-vádlottak sorsával, az igazságszolgáltatás pedig védje meg a maga
-tekintélyét, a hogy tudja.
-
-A komoly, az igazi tudós nem igy vélekedik. Ő tisztán akar látni, a
-természet törvényét s e törvény működését világosan meg akarja ismerni s
-világosan föl akarja tüntetni. Előtte az igazság kiderítése becsület
-kérdése. Sőt gyakran ennél is több: az életnek és halálnak kérdése.
-Buvárló munkájában az igazi tudós nem riad vissza semmitől s a
-nehézségek és akadályok csak fokozzák erélyét. Leszáll a tűzokádók
-torkába, fölmegy a jégcsucsok életölő magasságába, behatol a a fenevadak
-barlangjába s a földnek sarkaiba s nyugodtan észlel és kisérletez a
-dögvészek tanyáin. A komoly tudósok az emberiség legfönségesebb hősei. A
-királyok, a hadvezérek, a népek kormányzói, a csatamezők elszánt vitézei
-mind kis arányu szürke alakok az igazi tudóshoz képest.
-
-Mind a három egyetemi tudós kidőlt már az élők sorából. Borongó érzéssel
-gondolok arra, hogy művem megirását meg nem érhették. Néhány szavam jól
-esett volna nekik s talán jutalomnak tekintették volna ama kinos
-rágalmak ellenében, melylyel őket a sajtó nagy része s a felizgatott
-tömeg szitkozódása elborította. Ők maguk legkevésbbé szerették, hogy a
-nyiregyházi törvényszék őket bizta meg a munkával. Szokott tudományos
-buvárkodásukból kizavarta őket e munka. Egyébként se örültek a
-megbizatásnak. Az egyetemi ifjak közt, saját hallgatóik közt is igen el
-volt terjedve a zsidók ellen való gyülölködés. Tanári tekintélyük
-szenvedhetett csorbát s e körülmény árt a tanítás sikerének. Ha valamely
-irányban jutalmazó lett volna a megbizatás: lemondtak volna róla. De
-kellemetlen s esetleg veszélyes volt: ez okból becsületbeli dolognak
-tartották annak eleget tenni.
-
-Scheuthauerrel elhitették, hogyha mereven, ridegen ellene szegül a
-csonka-fűzesi szakértők munkájának, utóbb még ő kerülhet vád alá s
-szabadságát is elvesztheti. Különböző alkalommal három izben fordult
-hozzám azzal a kérdéssel: biztosíthatom-e arról, hogy őt, ha minden
-tekintet nélküli szigorral terjeszti elő véleményét, a biróság nem fogja
-bántani?
-
-– Gyerekes aggodalom. Miért és miként bánthatná?
-
-– Különben nekem mindegy, így felelt. Én megvizsgálok mindent s ha
-kerékbe törnek is: nyersen megmondom véleményemet.
-
-Mihálkovich és Belky sokkal simább modorban, de hasonló elszántsággal
-teljesítették a megbizást.
-
-Deczember 8-án azt mondták hivatalosan: »Arra hogy a csontrendszer
-fejlettségéből, úgyszintén a fogak állása fejlődöttségéből a hullának
-életkora állapíttassék meg, kinyilvánítjuk, hogy a csontrendszernek
-általunk már adott tüzetes leirását, úgyszintén a fogakét is a kérdés
-pozitiv eldöntésére elegendőnek nem tarthatjuk, a mennyiben az
-életkornak biztos megállapítása czéljából a csontrendszer egyes
-részeinek hosszabb művelet alá vétele, nevezetesen azoknak hosszu időn
-át folytatott áztatása (maceratio) szükséges.«
-
-A serdülő, a még teljességre nem fejlett életkorban még bizonyos
-csontrészek, csontizvégek csak porczogók s nem tökéletes csontok.
-Ezenkívül bizonyos csontok még nem teljesen egygyé csontosult egészek,
-hanem egymástól vékonyabb vagy vastagabb porczogó által elválasztott
-részek. A teljessé vált életkorban a porczogók már eltünnek s mondhatni,
-mindenütt csontokká alakulnak át. Fiatalabb életkor: több porczogó;
-idősebb életkor: kevesebb porczogó. Ám a serdülés kora is több évre
-terjed. Leányoknál a 12-ik életévtől a 18-ik életévig, sőt
-egyiknél-másiknál még ennél is korábban kezdődhetik s még annál is
-későbben végződhetik.
-
-Solymosi Eszter 14 éves s közel 4 hónapos volt. Az egyszerü megtekintés
-a csontok porczogóinál 15, 16, 17 évi életkorra is mutathatott, azonban
-ha vizben áztatás által a porczosodás fejlődésének tökéletes méreteit
-meg lehet határozni, akkor talán a csonka-fűzesi holttest lehet 14 éves
-életkoru leányé is s akkor talán a Solymosi Eszterrel való azonossága
-ellen ez oldalról se lehet kifogást tenni.
-
-Végre is a természet minden igazsága kiderül, ha törvényeit működésük
-eredményeiben tisztán föl tudjuk ismerni. Ez okból azt kérték az
-egyetemi tudósok, hogy a törvényszék a holttestet egészben küldje
-Budapestre s azt ott bocsássa rendelkezésükre. Ott majd lesz világos,
-füthető műterem s ott meglesz minden segédeszköz.
-
-Az egyetemi tudósok e javaslatát melegen támogatta a közvád képviselője
-is, melegen támogattam én is. Hiszen e nélkül az igazság közvetlen
-közelébe épen a főkérdésben el nem juthattunk.
-
-Hej, de a nyiregyházi törvényszék másként gondolkodott. Nem mondta ugyan
-ki, de szentül azzal a gyanuval élt, hogy utközben, mások kezén valahogy
-utóbb is elvész a csonka-fűzesi holttest s helyébe valamely fiatal 14
-éves lányka holttestét csempészi valaki. A zsidóknak sok a pénzük. Sok
-pénznek nagy a hatalma. Ő bizony az egész holttestet ki nem adja
-kezéből, legyen elég annak fele.
-
-Földarabolták a holttestet. A test darabjait leltárba se vették s
-lehetőleg két egyenlő részre osztották. Jobbkéz, balláb ide; balkéz,
-jobbláb amoda. A csigolyacsontokból s az oldalcsontokból egy csomó az
-egyik részre, másik csomó a másik részre. Koponya- és izom-részek
-összekaszabolva ide-amoda. S azután az egyik felerészt elhelyezték
-eczetes-uborkás üvegbe, bekötötték, birói pecséttel lepecsételték s
-átadták a börtönőröknek, őrizzék a bünjelek gyüjteményében az idők
-végezetéig. Megvolt még tizenkét esztendő mulva is.
-
-A másik felerészt szekrénybe csomagolták s felküldték Budapestre az
-egyetemi tudósokhoz.
-
-A törvényszék ez eljárását tárgyilag igazoltnak kell voltaképen
-tartanunk. Ha a bünjelekkel afféle tudományos kisérletet kell tenni, a
-melynek folytán azok alakja vagy természete megváltozik vagy azok
-megsemmisülnek: akkor a bünjel egy részét változatlan alakban és
-minőségben lehetőleg meg kell őrizni, hogy a szakértői működést
-ellenőrizni lehessen s esetleg a perujítás elől az utat a bünjel
-megsemmisülése el ne zárja.
-
-Deczemben 18-án vették át az egyetemi tudósok a testrészekkel megtöltött
-szekrényt. A következő napon a közvádló királyi főügyészség azt
-indítványozta, hogy törvényszéki küldöttség bontsa föl a szekrényt. A
-budapesti királyi törvényszék egyik biráját és jegyzőjét s törvényszéki
-orvosát küldte a fölbontásra. Ez deczember 18-án történt. Magam is ott
-voltam a védelem képviseletében. A holttest tagjait darabonként gondosan
-leírva vették át az egyetemi tudósok. Az átvétel szabályszerü volt.
-
-Egy parlagi dévajságnak mégis nyomára jöttünk. A mikor Nyiregyházán a
-vizsgálóbiró néhány szakértő orvos közbenjöttével a holttest részeit
-becsomagolta: azok közé egy szopós borju egyik bordájának darabját is
-becsomagolták. A ki ezt cselekedte, bizonyára azt gondolta, hogy az
-egyetemi tudósok talán hamarjában észre se veszik, hogy az a darab csont
-borjucsont s majd minő fejtörést okoz az nekik, hogy ez a csont mekkora
-életkorra mutat.
-
-Ezentúl nem mentem az egyetemi tudósokhoz. Végezzék munkájukat
-zavartalanul.
-
-Azonban a zsidógyülölő lapokban naponként jöttek közlemények a tanulmány
-részleteiről. Irányzatos közlemények, melyeket én igaznak nem
-tarthattam. Láttam, hogy e közlemények a közönséget csak úgy félre
-akarják vezetni, mint a mikor még a vizsgálat kizárólag Baryék kezében
-volt. Tudtam, hogy a három egyetemi tudós semmi lappal nincs
-összeköttetésben, hanem kell valakinek lenni közelükben, a ki széthordja
-a hireket. Kipuhatolni, hogy ki az s hogy nincs-e valami szerepe a
-szakértői nyomozási kisérletekben: fölkerestem karácsony ünnepe körül
-Mihálkovichot.
-
-Következményeiben fölötte fontossá lett e látogatás.
-
-A csonka-fűzesi szakértők egyik állítása az volt, hogy a Tisza-hozta
-holttest haja, szemöldöke s nemi szőre le volt borotválva. Látleletükben
-is van erre utalás, de lapjaik egyébként is ezzel kürtölték tele a
-világot.
-
-A czélzat világos volt. Kimondták, hogy a holttest csempészett idegen
-holttest s irányt akartak adni arra is, honnan kerülhetett a holttest.
-Az a vélemény van általában elterjedve az országban, hogy az óhitű
-zsidók elhalt nőiket, leányaikat eltemetés előtt meg szokták borotválni.
-Minthogy pedig a csonka-fűzesi szakértők szerint a csempészett holttest
-is meg van borotválva: ime tehát láthatja a közönség, hogy a holttest
-valami zsidó lány holtteste eredetileg. Ujabb igen fontos ok arra, hogy
-az a holttest csakugyan nem Solymosi Eszter.
-
-Az iránt érdeklődtem először, vajjon hát a holttest haj- és szőrszálai
-csakugyan le vannak-e borotválva vagy a rothadás folytán kimállottak
-vagy letöredeztek?
-
-Mihálkovich műtermében egy fiatal szőke, rokonszenves és értelmes arczu
-orvostudorral, úgynevezett tanársegéddel találkoztam. Nevére nem
-emlékezem. Úgy rémlik előttem: Perényi volt. Épen ő vizsgálta vajjon a
-haj- és szőrszálak késszerü éles eszközzel vannak-e levágva? Kérdeztem,
-mit talált eddig? Nagy előzékenységgel felelt kérdésemre s mutatott meg
-mindent.
-
-Azt mondta: a haj- és szőrszálak bizony borotvával vannak eltávolítva.
-
-Meglepett ez a felelet. A hogy én eddig különös gonddal és óvatossággal
-magamnak az egész ügy képét megrajzoltam: ez a felelet azt a képet
-nyomban eltorzította. Hiszen az a kép nem igaz, ha a felelet tartalma
-igaz.
-
-Kértem, mutassa csak meg azt a hajszálat.
-
-Megmutatta. Talán nyolczszoros vagy tízszeres nagyító üveggel jól
-megnéztem.
-
-Bizony nem lemetszett, hanem letört vagy leszakított hajszálnak láttam
-én azt első pillanatra is. S minél jobban megnéztem: annál
-bizonyosabbnak láttam rajta a törést vagy szakítást. Tökéletesen az
-eltört kenderkóróhoz hasonlított.
-
-Nyomban lerajzoltam néhány szálat tört vagy szakított végével. Rajzom ma
-is megvan. Akkor még a törvényszéki orvostanok a haj- és szőrszálak
-rothadási letöredezésének gyakorlati kérdésével alig foglalkoztak. A
-következő év elején Hoffmann Eduárd tudor, a bécsi orvosi egyetem
-nagyhirű tudósa már tüzetesen tanulmányozta ezt a kérdést. Ő is
-készített a letört vagy leszakított haj- és szőrszálakról rajzot,
-melyeket vizi holttesteken talált. Az ő rajza tökéletesen összevág az
-enyémmel. Észlelésem tehát igazolást nyert.
-
-De a nagy perben még sem lett gyakorlati jelentősége.
-
-Az egyetemi tudósok ugyanis úgy találták, hogy a csonka-fűzesi
-holttesten a haj- és szőrszálak egy része tövestül hiányzott, tehát a
-rothadás folytán tövestül lemállott. Ez esetben a haj hagymáinak fészke
-egészen üres volt. De azt is teljes bizonyossággal észlelték, hogy a
-haj- és szőrszálak egy része a bőr felszíne alatt, másik része pedig a
-bőr felszíne fölött töredezett le. E két esetben a haj hagymái megvoltak
-bent a fészekben.
-
-Ezzel a leborotválás könnyelmű elmélete halomra dűlt. Mert olyan
-borotválás csakugyan nincs, mely a hajszálak egy részét a bőr felszíne
-fölött, másrészét a bőr felszíne alatt metszhesse le, harmadik részét
-pedig ugyanazon helyen tövestűl távolítsa el.
-
-Észlelésemről nyomban értesítettem a tanársegédet. Szó nélkűl vette
-tudomásúl.
-
-
-IV.
-
-(Mihálkovich első véleménye szerint a holttest idősebb leányé, nem
-Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem
-tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A
-prágai orvosi egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. –
-A tudósok végső véleménye.)
-
-Bejött e közben a műterembe Mihálkovich, a kiváló tudós és nagy búvár.
-Azt kérdeztem tőle, hogy a csontfejlődés állapotából lehet-e már eddigi
-észlelésünk után a csonka-fűzesi holttest életkorára következtetni?
-
-Azt felelte: az áztatási kisérletet még nem fejezték be teljesen,
-véleményük végleges megállapítása tehát még lehetetlen, – azonban
-véleménye szerint a csonkafűzesi holttest életkorát 14 évnél s négy
-hónapnál magasabbra kell tenniök.
-
-Megdöbbentem.
-
-Ez már komoly dolog. Ez nagy szeplő lenne az agyamban megszerkesztett
-tényálláson. Ez a csonkafűzesi szakértőknek adna igazat. Hiszen igaz,
-hogy a három kiváló tudós véleménye is csak vélemény, mely az ellenkező
-körülmények bizonyosságra emelését nem akadályozza meg szükségképen. Az
-is igaz, hogy a büntetőjogi bizonyítás anyagának óriási tömege van
-birtokunkban, melylyel az azonosságot mégis teljesen tudjuk igazolni. De
-mégis csak meg lenne munkánk nehezítve, a tövis mégis bent maradna a
-sebben s a zsidók elleni gyülöletszítás mégis új és éles fegyvert kapna
-kezébe.
-
-Kérdeztem, miféle jelenségekre alapítja véleményét?
-
-Egyik asztalon állt egy tálcza, a tálczán szétszedett emberi csontok,
-szennyes, sárga színűek, mint a hogy a föld alatt szoktak lenni, a mikor
-már az enyészet minden lágyabb testrészt megsemmisített körülöttük.
-Fölvette kezébe a tálczát s elém tartotta.
-
-– Nézze meg, ugymond, e csontokat. Ezek fiatal legény csontjai, a kiről
-föltétlenül bizonyos, hogy 18-ik életévében volt s 17 éves életkorát
-teljesen betöltötte. Méltóztassék jól megnézni például a bordák
-ízvégeit, az epifiziseket, minő csontosodási állapotban vannak azok.
-
-Megnéztem.
-
-Akkor elém tartotta a csonka-fűzesi holttest megfelelő bordáit, hogy
-most meg ezeket nézzem meg jól s ezek ízvégeinek csontosodási állapotát
-hasonlítsam össze ama másik bordával.
-
-Összehasonlítottam. Különös gonddal és figyelemmel kerestem a hasonlatot
-s az eltérést. S valóban a nagy tudós figyelmeztetésének segítségével is
-abban állapodtam meg, hogy a csonka-fűzesi holttest borda-ízvégeinek
-csontosodása valami csekélységgel előbbre haladottabb, mint a tálczán
-levő 17 éves férfié.
-
-Megint szólt a nagy tudós.
-
-– Ugy-e, nyilvánvaló a különbség? Már pedig, ha én biztosan tudom, hogy
-ez a csont 17 éves életkorú s felötlőleg fejletlenebb, mint a
-csonka-fűzesi, miként mondhassam én tiszta lélekkel a csonka-fűzesi
-holttestet 14 évesnek s 4 hónaposnak?
-
-A nagy tudós a léleknek teljes őszinte mélységéből beszélt.
-Elfogultságra, mellékgondolatra, elhamarkodott véleményre, nem eléggé
-pontos észlelésre még csak nem is gondolhattam. Hiszen nekem is kezemben
-volt a kétféle csont s élő két szememmel magam is jól láttam a
-különbséget.
-
-Még se voltam meggyőződve. Sőt még kétség se támadt bennem egy
-pillanatra se. Hiszen száz körülmény győzött meg arról, hogy a
-rejtélynek nincs más okszerü megoldása, csak az, hogy a csonka-fűzesi
-holttest Solymosi Eszter. Igaz, hogy az 14 éves s közel 4 hónapos
-életkorú s itt 17 éves csontvázat kevésbbé fejlődöttnek látok, de az
-okszerű megoldásnak még ez az ellentmondó jelenség se állhat útjába.
-
-Miért nem állhat?
-
-Az élettanban s annak fejlődéstani részében természetesen én nem voltam
-tudományos értelemben véve jártas. Nem voltam szaktudós. De az
-életjelenségek óriási tömege felnőtt korom óta az én gondos figyelmemet
-is magára vonta. Jól láttam, hogy az emberek, állatok, növények
-világában mindennapiak a gyorsabban s lassabban fejlődés tünetei.
-Föltétlenül biztos voltam abban példáúl, hogy az agynak, az
-értelmességnek fejlődése egy-két-három évi különbségtől nem függ
-válhatlanúl. Hány gyermeket, fiút és leányt láttam én életemben, a kinél
-a minden irányú értelmesség 14 éves életkorban jobban ki volt fejlődve,
-mint másoknál a 17 éves életkorban. S az agy is csak oly része a
-testnek, mint a csont, tehát a csontnál is csak oly nagy lehet a
-fejlődés fokozatában az eltérés, mint az agynál.
-
-Azt is jól tudtam, hogy például a nőgyermeknél a 10-ik és 20-ik életév
-között más a fejlődési fokozatok közti időtartam, mint a
-férfigyermeknél. Láttam 12 éves nőt teljesen érettet és 17 éves nőt
-teljesen éretlent. Egyszóval: tudtam, hogy különböző egyéneknél a
-fejlődés foka és időtartama nem egyenlő.
-
-A tünetnek okát tisztán nem tudom, nem is keresem. De a szaktudósok se
-tudják. Oka bizonyára az egyéniségben van. Az egyéniség keletkezésének
-száz meg száz okát ismeri a tudomány, de még több okát nem ismeri, még
-több okáról sejtelemmel se bir. Mindez azonban máshová s nem a nagy
-perre tartozik.
-
-Azt mondtam Mihálkovichnak:
-
-– Megdöbbentett ez az észlelés, de meggyőződésemben meg nem rendített.
-Önök véleménye nehezebbé teszi a védelem munkáját, de a sikert meg nem
-gátolja. Egyéb bizonyítékok egész seregével kétségtelenné teszszük, hogy
-az a holttest Solymosi Eszteré, tehát az 14 éves és közel 4 hónapos
-életkorú. Önök az ország első szaktudósai e téren, önök által a tudomány
-nyilatkozik. Ha a tudomány össze nem fér az egyetlen lehető okszerű
-megoldással: akkor csak a tudomány hézagossága jön napvilágra. Nem az
-igazság vall kudarczot, hanem mai állásában a tudomány. A törvényszék
-előtt minden esetre lesz három kérdésem önökhöz, melylyel az önök
-véleményének sulyos hatását fogom elhárítani.
-
-A nagy tudós szelid, komoly arczával s a szemüvegen át is fényes, okos
-szemeivel nézett rám kis ideig. Azután azt kérdezte:
-
-– Szabad volna nekem azokat a kérdéseket megismerni?
-
-– Nincs okom titkolni. Az első kérdésem minden esetre az lesz, vajjon
-bizonyos-e, hogy az embernek s az emberi csontoknak a serdülő korban
-való fejlődése a nem, fajta, öröklés, átháramlás, életmód, foglalkozás,
-éghajlat s esetleges betegségek miatt egyénenként gyorsabb vagy lassúbb?
-
-– Bizonyos!
-
-– A második kérdésem az lesz, vajjon az életkort a csontok fejlődéséből
-megállapító véleményt önök nem a tudomány összegyüjtött összes adataiból
-állították-e össze, mint olyat, a mely csak átlagos életkort tüntet föl
-s nem egyéni életkort?
-
-– Természetes, hogy mi csak átlagos életkorról beszélhetünk.
-
-– Magam is belátom, de meg kell jegyeznem, hogy átlag ember nincs, hanem
-csak egyén van. Végül a harmadik kérdésem az lesz, s ez a legegyszerűbb:
-látták és e czélból vizsgálták-e önök már egy vagy több 14 éves leányka
-csontvázát?
-
-– Én nem láttam s úgy tudom, kartársaim se látták. A mi egyetemünkön
-nincs ilyen csontváz-készület.
-
-– Ily esetben én bizony az önök helyén nem mernék határozottan kizáró
-véleményt mondani. Sok ember jóléte, becsülete, szabadsága s talán élete
-függ a szakértői véleménytől.
-
-A nagy tudós mereven nézett rám. A komoly tudósnak és erős elmének nagy
-küzdelme látszott arczán. És látszott a nemes nagy léleknek az erkölcsi
-felelősség fölött való viaskodása. Mit csináljon hát? Hitvány gondolatok
-eltorzítják és csúffá teszik a szép arczot is; – nemes léleknek fönséges
-gondolatai széppé, ragyogóvá teszik a közönséges arczot is. Háttal volt
-fordúlva társalgásunk alatt az ablakok felé, de a terem világos volt s
-én meghatva néztem azt a magával és gondolataival küzködő fényes arczot,
-ki komoly tudós és becsületes ember. A ki nem bizonykodik, hanem az
-igazságot keresi.
-
-Végre azt kérdezte tőlem:
-
-– Mit tenne ön a mi helyzetünkben?
-
-– Minden esetre törekedném néhány 14 éves életkorú leány-csontvázat
-saját szemeimmel megvizsgálni. Én ily igen kényes kérdésben csupán mások
-észleléseiből nem mondanék véleményt. Hallottam-e vagy Taylorból
-olvastam-e, de úgy emlékszem, Angliában a Gay-féle kórháznak közel
-húszezer csontváza van, ott bizonyára kell lenni 14 éves leányénak is,
-bizony én nyomban kocsira ülnék s oda mennék.
-
-Nem felelt erre semmit. Befejeztük a társalgást s én eljöttem tőle.
-
-Értesültem azután, hogy ő társalgásunkat Scheuthauer és Belky szakértő
-kartársaival közölte. Megállapították, hogy életkor megállapításának
-czélzatából egyik se szemlélt még 14 éves leány-csontvázat soha.
-Megfontolták, vajjon egyikük vagy másikuk ne utazzék-e nyomban Angliába?
-E helyett azt határozták, hogy átírnak a bécsi, gráczi, prágai egyetemek
-orvostani karához; megkérdezik: van-e ott 14 éves életkorú leánycsontváz
-s kérik, ha van, annak csontfejlődéstani pontos leirását elkészíteni s
-megküldeni, sőt ha szükség, elutaznak maguk oda tanulmányozás végett.
-
-A feleletek megérkeztek. A bécsi és gráczi egyetemek orvostani
-muzeumában nem volt megfelelő csontváz. Hanem volt szerencsére Prágában.
-Az itteni orvosi egyetem tudós tanára, dr. Toldt, közölte, hogy ott a
-957-ik számú csontváz kétségtelen 14 éves életkorú leány csontváza, s
-hogy az a fejlődésben észrevehetőleg alig tér el a csonka-fűzesi
-holttestől.
-
-Minő csodálatraméltó lelkiismeretességgel dolgoztak ezek a szakértő
-tudósok!
-
-Scheuthauer eddig még soha nem vonta különös tanulmányozása körébe a
-csontfejlődéstant. Szakmájánál fogva nagyon sok ezer holttestet bonczolt
-már s széles és mély elméje, tudományszeretete s éles figyelése
-természetesen sok tünetet megjegyzett már nagy szabatossággal, de
-különös esetre vonatkozva gyakorlati czélból még nem vizsgált
-részletesen. Most jogi és erkölcsi feladatává lett ezt cselekedni.
-Éjt-napot egygyé tett, hogy most e kérdésben a legújabb vizsgálódások
-eredményét is elsajátitsa. Átbúvárolta az egyetem szakkönyveit és
-gyűjteményeit, nyomban beszerzett 140 korona értékü új könyveket s így
-búvárkodott szakadatlanul.
-
-A csonka-fűzesi holttest csontjait ő irta le először s az ő leírását
-küldték Prágába dr. Toldthoz az ottani 957-ik számu vázzal való
-összehasonlítás végett. Mikor a válasz megjött, Mihálkovichot némi
-aggódás fogta el. Ő előtte csak a 17 éves életkorú csontváz lebegett és
-nagyon meglepőnek tartotta dr. Toldt feleletét.
-
-– Az én kartársam Scheuthauer vérmes természetü. Hátha talán nem
-tökéletes szabatossággal írta le a csontokat. Most magam írom le.
-
-Ezt mondta nekem.
-
-Most azután ő maga írta le a csontokat. Tökéletesebb leírást nem ismer a
-tudomány története. Most ezt küldték el dr. Toldthoz. Ő ismét felelt.
-Azt felelte, hogy e leírás után a csonka-fűzesi holttestet még sokkal
-nyugodtabban mondhatják 14 éves életkorúnak.
-
-Ily tanulmány után szerkesztették meg e pontra nézve véleményüket a
-törvényszékhez.
-
-Azt modták:
-
-Az eddigi irodalmi adatok a mostani ritka eset teljes fölvilágosítására
-hézagosak, minthogy a csontok fejlődésének leírásában az egyéneket nem
-szerint nem különböztetik meg, noha valószinű, hogy a fejlődés a fiunál
-és a leánynál különböző. De hézagosak azért is, mert azok az irodalmi
-adatok nem a magyar fajtáról, hanem a német, cseh és angol fajtáról
-szólanak s a magyar fajtának csontfejlődését még csak ezután kell
-tanulmányozni. Mindamellett a csonka-fűzesi holttest életkoráról
-kimondható, hogy a legtöbb adat 16–17 életév mellett szól ugyan, de ezek
-nem oly nyomós természetűek, hogy kizárnák azt, hogy az illető egyén a
-14-ik és 15-ik életév között is ne lehetett volna.
-
-Ezzel elesett a csonka-fűzesi szakértők véleménye s egyúttal szakértői
-véleményből származó minden akadály megszünt arra nézve, hogy a
-csonka-fűzesi holttest ne Solymosi Eszter lehessen.
-
-
-V.
-
-(A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 évesnél
-nem volt idősebb. – A csonka-füzesi szakértők minden lényeges kérdésben
-tévednek. – A holttest Solymosi Eszter lehet. – A biróság kitörli a
-tudósok véleményéből ezt a pontot.)
-
-Az egyetemi tudósok egyébiránt 1883-ik évi január 9-ére lettek készen
-tanulmányukkal, újabb leletükkel s véleményükkel.
-
-Leletüket pótleletnek nevezik. Vannak benne érdekes pontok.
-
-Megtalálták a szempillák szőreit.
-
-Megtalálták a szemöldökszőröket is.
-
-A hajra nézve a mit találtak, azt már föntebb előadtam. A haj egy része
-tövestűl kihúllott, más része a hajhagymával együtt megvolt, de a
-hajtörzsön belűl a fejbőr felszíne alatt szakadt el, egy része pedig a
-fejbőr felszínén felűl szakadt el. A nemi részen is megtalálták a
-gyermekkor pehelyszőreit s azok közt egy-két szál sarjadni kezdő serdült
-korbeli szőrt.
-
-Véleményt kettőt adtak. Egyet a biróság kérdéseire s egyet a királyi
-főügyészség kérdéseire.
-
-A biróság kérdéseire azon túl, melyet föntebb már fölemlitettem, ezt
-felelik:
-
-»Mind a fogak állapota, mind a csontok fejlettsége arra mutat, hogy a
-vizsgált hulla az úgynevezett ivarérődési időszakban volt, mely a 14-ik
-életévtől egészen a 16-ikig s legföljebb a 17-ik évig terjed s némely
-egyéneknél egy vagy két évvel korábban, másoknál későbben szokott
-bekövetkezni. Bizonyosnak látszik, hogy 14 éven alúl és 17 éven felűl a
-hulla nem volt, de hogy ezen évek közűl melyik illik pontosan a hullára:
-ez esetben határozottan ki nem mondható.«
-
-E véleményt indokolják a koponya kerületével, a bölcsességfogak és
-homloköblök állapotával, a csontok ízvégeinek s a csontmagvaknak
-fejlettségi fokával.
-
-Kimondják végül, hogy a hajakat és szőröket se nem borotvával, se nem
-edző szerrel távolították el, hanem azok, a mennyiben hiányzanak, a
-vízben való rothadás folytán mállottak ki vagy töredeztek le. A nemi
-részen talált pehelyszőrök fiatal korra vallanak.
-
-A királyi főügyész kérdéseire szintén fontos feleleteket adnak.
-
-Kimondják s nagy részletességgel indokolják, hogy a csonka-fűzesi
-szakértők tökéletesen tévedtek, a mikor a kezek és lábak finom bőréről,
-a tyúkszemről, a kezek szépségéről, a jól ápolt körmökről beszélve azt
-mondják, hogy a csonka-fűzesi holttest élete folyamán durvább munkával
-nem foglalkozhatott. Hiszen tyúkszemet a téli csizmában-járás is okoz,
-holott a körmök és felhám pedig teljesen hiányozván, kéznek és lábnak
-látszólag finom bőrünek kellett lenni.
-
-Egy másik kérdésre kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők abban is
-tökéletesen tévedtek, hogy a hulla 3–4 napnál tovább ne lett volna a
-vízben. E szakértők minden ide vágó indoka légből kapott és
-tudománytalan. Hiszen a hullaviasz képződése csak a vízben történhetett
-s erre bizony tíz hét is esetleg szükséges volt, minthogy jelentékenyen
-kevesebb idő alatt hullaviasz nem képződhetik.
-
-Kijelentik a megfelelő kérdésekre azt is, hogy a csonka-fűzesi szakértők
-épen semmivel se tudják bizonyítani azt az állításukat, hogy a
-csonka-fűzesi holttest vérszegénységben halt meg, sőt a rothadás azon
-fokán ezt se bizonyítani, se állítani nem lehet. Ép úgy nem tudják
-igazolni azt se, hogy az illető nő a nemi érintkezést gyakorolta volna
-életében. Erre vonatkozó vizsgálatuk a tisza-eszlári bonczolásnál
-teljesen hiányos.
-
-Végül kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők leletében egyetlenegy
-jelenség sincs fölemlítve, a mely kizárná annak lehetőségét, hogy az
-illető egyén halálának oka vízbefulás volt. A csonka-fűzesi szakértők
-ellenkező állítása tehát szintén tévedés. Sőt az egyetemi tudósok több
-fontos jelenséget födöztek fel, melyek egyenesen arra utalnak, hogy az
-az egyén vízbe fúlt. De egyébként is, ha ismeretlen holttestet találnak
-a vízben, ha annak rothadása már nagyon előrehaladt s ha semmi más
-halálokot kimutatni nem lehet: akkor a tudomány és tapasztalat összes
-bizonyságai szerint a holtat vízbefúltnak kell tekinteni. Ez az
-egyszerű, józan, tiszta felfogás.
-
-Feleletük végén igen fontos nyilatkozatot tesznek az egyetemi tudósok.
-
-Kimondják, hogy a csonka-fűzesi holttest 14–17 éves egyéné volt.
-
-Kimondják, hogy legalább hat héttel, de valószínűbb, hogy 11–12 héttel
-előbb halt meg, mint a mikor Csonka-fűzesnél a Tiszából felbukkant.
-
-Kimondják, hogy ez időnek legnagyobb részét, valószínűleg az egész időt
-a vízben töltötte.
-
-Kimondják végül, hogy se az első bonczolásnál, se a sírból kiásás és
-második bonczolás alkalmával egyetlen jelenség a holttestben elő nem
-tünt arra nézve, hogy az ne Solymosi Eszter, hanem valamely más idegen
-nő holtteste lehessen.
-
-S e közben kifejtik azt is, minő legyőzhetlennek látszó nehézségekkel
-járt volna 6–12 hét előtt idegen hullát szerezni, azt ily hosszú időn át
-víz alatt őrizni, arra Solymosi Eszter ruháját ráölteni s mindezt
-észrevétlenül intézni. Ezzel a hullacsempészet elméletét teljesen
-valószínűtlennek nyílvánítják.
-
-1883. évi január 10-ike körül érkeztek be az egyetemi tudósok munkálatai
-a vizsgálóbirósághoz s a törvényszékhez. Minő elképedés vett erőt erre a
-vérvádhivő és terjesztő urakon! Minő zsivaj a zsidó-üldöző sajtóban!
-Mennyi gyanusítás az egyetemi tudósok ellen! Különösen kárhoztatták a
-tudósokat azért, hogy véleményt mertek adni arról, vajjon könnyü dolog
-lehetett-e a holttest-csempészet és hogy kimondták kereken, hogy a
-csonka-fűzesi holttest bizony Solymosi Eszter holtteste lehet.
-
-A törvényszék erre különös hőstettet követett el. Birói tollal kitörölte
-az egyetemi tudósok véleményének ide vonatkozó szakaszait. Jupiteri
-haragját igy töltötte ki a tudósokon.
-
-Óh együgyü biróság! Óh vérvád babonája által megvakult emberek! Mintha
-az igazság elenyésznék azzal, ha a birói toll azt keresztül-kasul
-huzogálja! Mintha most már annak a három tudósnak megszünt volna
-meggyőződése! Mintha az a három tudós azt meg ne mondaná nyiltan a
-tárgyaló s itéletmondó biróság előtt az egész világ hallatára!
-
-
-VI.
-
-(Az országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a
-vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és
-Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat.)
-
-– – Véleményük hát épen a lényeges kérdésekre nézve ellenkezett a
-csonka-fűzesi szakértők véleményével. Ily esetben az országos
-Közegészségügyi Tanácsot kell megkérdezni. Ez az ország fővárosában, a
-kormány és a legfelsőbb biróság székhelyén működik. Tagjai tudósokból,
-egyetemi tanárokból, az orvosi tudományokban jártas férfiakból állanak.
-Hatósága az egész országra kiterjed. Végrehajtó hatalma nincs. Csupán
-véleményező hatásköre van. Tagjai közt zsidók is vannak s innen a
-zsidókat csakugyan nem lehetett már kirekeszteni. Nem is akarta senki.
-Se számuk, se egyéniségük nem lehetett döntő.
-
-A vád is kérte a törvényszéket, terjessze föl az iratokat a Tanácshoz.
-Én is megnyugodtam ebben. A törvényszék maga is szükségesnek látta.
-
-Biztunk az országos Tanácsban mindnyájan, a kik a nagy per
-végtárgyalására voltunk hivatva. Meglehetősen csalódtunk. A Tanács ugy
-vélte, hogy se a csonka-fűzesi szakértőknek, se a zúgó közvéleménynek
-mereven ellent mondani nem tanácsos, az egyetemi tudósokat megczáfolni
-pedig tudásuk nem engedi. A Tanács tagjainak többségét is megfertőztette
-a zsidógyülölet. Eszük és tudásuk nem tudta egészen elnyomni érzésüket.
-
-A törvényszék maga tette föl a Tanácshoz a kérdéseket.
-
-Az első kérdés az volt, vajjon 14–17 éves vagy 18 éven fölüli volt-e a
-holttest? A csonka-fűzesi szakértők 18 éven fölülinek, az egyetemi
-tudósok 14–17 évesnek mondották. A bölcs Tanács egyik véleményt se
-akarta elfogadni és egyik véleménynyel se akart ellenkezni. Azért azt
-mondta, hogy a legtöbb jel szerint 16–18 éves volt, azonban egy-két
-évvel fiatalabb is lehetett, idősebb is. Tehát szerinte lehetett 20 éves
-is, de lehetett 14 éves is. Ez, ugy vagyok meggyőződve nem komoly
-tudományos beszéd.
-
-A második kérdés az volt, vajjon mi volt a halál oka? Vérszegénység-e
-vagy más testi baj, vagy a vizbefuladás? A bölcs Tanács azt felelte,
-hogy se az egyik, se a másik halálokot nem lehet bebizonyitani. Tehát
-nem felelt semmit ezzel a felelettel. A józan ész természetesen másként
-nyilatkozott volna. A józan ész azt mondta volna: ime, itt egy holttest,
-vizben találták, előrehaladt rothadásban van, rajta semmi különös
-halálokot találni nem lehet: tehát azt kell tartani valószinünek, hogy a
-vizbefult. Ha tűzben találták volna: az volna a valószinü, hogy tűzben
-halt meg. Ha fának ágán nyakánál fogva kötélen lógva találták volna: az
-volna a valószinü, hogy akasztás folytán halt meg. Ha széngázzal tele
-levő zárt levegőben találták volna: az volna a valószinü, hogy
-széngázmérgezésben halt meg. És igy tovább. Mert ha a holttesten semmi
-különös halálok biztos jelét fölfedezni nem lehet: hát akkor a halál
-okának azt kell tekinteni, a mi a halált ott, a hol a holttestet
-megtalálták, természetes uton közvetlenül s kikerülhetlenül
-előidézhette. Ez a józan ész.
-
-A harmadik kérdésre a felelet igazi hülyeség.
-
-A csonka-fűzesi szakértők azt mondták, hogy a holttest legföljebb tiz
-nappal előbb elhalt egyéné, tehát ez az egyén 1882 évi junius 10-ike
-körül halhatott meg. Az volt tehát a harmadik kérdés: el lehet-e e
-véleményt fogadni vagy a holttest még korábban elhalt egyéné, a mint az
-egyetemi tudósok állitják?
-
-A Tanács itt is kitér a felelet alól. A csonka-fűzesi szakértőket nem
-akarja s az egyetemi tudósokat nem meri megczáfolni. Azt mondja tehát
-szórul-szóra:
-
-»Nem ismerve elégségesen a viszonyokat, melyek között a hulla a haláltól
-fogva feltaláltatásáig létezett: a halál beállásának ideje meg nem
-állapitható.«
-
-Micsoda beszéd ez!
-
-Hiszen ha ismernők azokat a viszonyokat: nem volna szükségünk
-szakértőre. A hol biztos tudásunk van: ott semmit se ér a szakértők
-puszta véleménye.
-
-De nem is igaz a Tanácsnak ez az indoka. Hiszen ott van az egyetemi
-tudósok leletében a hullaszappan. Ez pedig se tiz nap alatt, se viz vagy
-vizes környezet nélkül nem támadhatott. Tehát a holttestnek tiz napnál
-jóval több ideig kellett halottnak lenni és vizben lenni.
-
-A negyedik kérdésre adott felelet még meglepőbb, még mulatságosabb.
-
-E kérdés igy szól: a hulla a vizben 3–4 napig, avagy hetekig létezett-e?
-A Tanács felelete ez: »hogy a hulla tizennégy napnál s talán még néhány
-napnál hosszabb ideig feküdt volna a vizben, az nem valószinü«.
-
-Az országos Tanács egyetlen tagjával se érintkeztem a vélemény megadása
-előtt. A mint a vélemény napvilágot látott: elbámult rajta a világ.
-Egyik bécsi előkelő orvostani szaklap nyilván megirta, hogy nem hiszi,
-hogy oly tudományos testület, mint a Tanács, ily badarságokat szülhetne,
-bizonyára valami pajkos ellensége koholta ezt a véleményt.
-
-Később találkoztam a Tanács előadójával. Elterjedt hirü tudós volt,
-egyetemi tanár s több tudományos könyv irója. Bővebb ismerkedés s
-többszörös eszmecsere után feltünően kistudásu és korlátolt elméjü
-férfiunak találtam.
-
-Azt kérdeztem tőle, mint az ügy előadójától s a vélemény szövegezőjétől,
-vajjon mit jelent ez: »tizennégy napig s talán még néhány napig?« Nem
-egyszerübb, tisztább s okosabb lett volna ezt mondani: »talán
-tizennyolcz, vagy talán husz napig, vagy talán tizennégy napnál több
-ideig?«
-
-Erősen bizonykodott, hogy mély tudományos okokból igy kellett mondani:
-»tizennégy napig s talán még néhány napig«.
-
-A tudományos okok föltárását ismételt kérdésemre is kereken megtagadta.
-S bizony én ezekre magamtól rá nem jöttem s nem is jövök soha.
-
-Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolczadik kérdések arról szólanak,
-vajjon a Tiszából felbukkant nő nemileg érintkezett-e férfiakkal,
-továbbá haja, szőre borotvával van-e eltávolitva, azután: megvoltak-e
-körmei, mikor a holttest felbukkant a vizből, végre: foglalkozott-e, mig
-élt, durva munkával s járhatott-e mezitláb?
-
-A feleletek kuszák, minden határozottság nélkül valók. Nem ártanak s nem
-használnak se a vádnak, se a védelemnek.
-
-Véleményének indokait sohase hozta nyilvánosságra az országos Tanács. Az
-indokok szövegezésén összevesztek tagjai.
-
-A büntető perjog alapján az indokok hiánya érvénytelenné tette az egész
-véleményt. A törvényszék feladata lett volna vagy kiegészités végett
-visszaküldeni, vagy egyenesen visszautasitani a véleményt.
-
-Ez természetes.
-
-A puszta vélemény, bárkitől jön, az igazságszolgáltatás terén se be nem
-bizonyit, se meg nem czáfol semmit. Csak a jól megindokolt véleménynek
-lehet sulya. Az indokok alapján döntheti el a biróság is, a vád és a
-védelem is, vajjon helyes uton járnak-e s nem tévedtek-e a szakértők.
-Mert az indokokat összemérhetik a vizsgálat egyéb biztos adataival. Ha
-ez adatokkal a szakértői vélemény egyik-másik indoka nem fér össze: a
-vélemény elveszti minden nyomatékosságát, vagy hamis utra tereli a
-biróságot.
-
-Az országos Tanács véleményével egészben nem sokat törődtem. Nem
-tartottam szükségesnek se a törvényes igazság, se a vádlottak érdekében
-tovább vitatkozni a Tanácscsal. Elvégre a Tanács véleménye is
-megengedte:
-
-hogy a holttest eredhetett tizennégy éves leánytól;
-
-hogy a leány halálát vizbefuladás okozhatta;
-
-hogy a halálnak mikor történt bekövetkeztét meghatározni nem lehet;
-
-hogy esetleg tizennégy napnál tovább is fekhetett a vizben s végre,
-
-hogy a csonka-fűzesi szakértők állitását a jól ápolt körmökről, a
-gyakori nemi élvezetről, az uras lábakról s a hajleborotválásról nem
-bizonyitja kétségtelenül semmi.
-
-A végczélra én ezt elegendőnek tartottam s igy vélekedett a biróság is.
-
-A mit még az orvosi tudomány alapján szükségesnek véltem: ott lesz a
-végtárgyalás. Ott az összes orvosokat, tanukat és szakértőket meg fogjuk
-hallgatni s a még értékes fölvilágositásokat ott meg fogjuk nyerni.
-
-Igy is történt.
-
-Az orvosokat és szakértőket a végtárgyaláson julius 10-től kezdve öt
-napon át hallgattuk ki. Nagy feltünést keltettek azok a részletes
-kérdések, melyeket én különös gonddal a csonka-fűzesi szakértőkhöz
-intéztem. Szakadozott, bágyadt s ingatag feleleteikből meggyőződött még
-a vérvádhivő közönség is arról, hogy a csonkafűzesi szakértői véleményt
-tudományosan alaposnak elfogadni nem lehet. Az egyetemi tudósok a
-végtárgyaláson becses részletekkel egészitették ki irásbeli szakértői
-véleményüket.
-
-Én azonban egyénileg még tökéletesebb megnyugvásra is törekedtem. Az
-igazságnak oly biztos ismeretéhez akartam eljutni, a minőt a tudomány
-akkori állása lehetővé tett.
-
-Világszerte ismert kiváló tudósok voltak akkor e szakban Hoffmann tudor
-Bécsben, Virchow tanár Berlinben és Brouardel tanár Párisban. Magánuton
-hozzájuk fordultam, nekik az összes vizsgálati s orvostani adatokat
-megküldöttem s indokolt véleményüket kikértem. Brouardel gátolva volt
-véleménye kidolgozásában, Hoffmann és Virchow megadták véleményüket.
-Szép és becses munkálatok ezek. Meg kell jegyeznem: e munkálatok a
-lényeges kérdésekben teljesen az egyetemi tudósoknak adnak igazat. De
-munkálataiknak a nagy perben nem volt szerepük közvetlenül. Ezekből csak
-én meritettem tudást és felvilágositást magánuton.
-
-A nagy per orvosi része érdekes anyag az igazságszolgáltatásnak s a
-szaktudománynak történetében is. De ez anyagot egészen feldolgozni s
-adatait egészben közölni nem az én könyvem feladata s az én gyakorlati
-tudásom határain túl is terjed.
-
-Annyi bizonyos, hogy a csontok fejlődésének tudományos megfigyelése az
-igazságszolgáltatás terén soha akkora szerephez még nem jutott, mint e
-perben. A haj és szőrszálaknak rothadás folytán való kihullása,
-lemállása s különösen letöredezése e perben merült föl először. Az
-áztatott hulla némely sajátságait, a kormeghatározás czéljából a
-csecsbimbó méreteit s udvarának szinesedését e perben tárgyalta először
-a törvényszéki orvosi tudomány.
-
-Akadhat a tudománynak lelkes barátja, ki a birtokomban levő nagy anyagot
-sajtó alá rendezi s egyuttal feldolgozza. Műve érdekes és egyuttal
-értékes lesz, mert szép és nagy tanulságokat nyujt.
-
-
-
-
-A MEGMÉRGEZETT LÉLEK.
-
-
-I.
-
-(A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf
-Móricz. – A hetyke tanú. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. –
-Sokáig küzködött.)
-
-Az élő állatot, a juhot, borjut, hizott ökröt megölik, megnyuzzák,
-földarabolják, nyers hússzeleteket szabdalnak belőle. A nyers húst tűz
-mellé teszik, megsütik, megfőzik, sóval, füszerszámmal meghintik s lesz
-belőle izes pecsenye, kivánatos falat.
-
-Vajjon az emberi lélekkel el lehet-e ugy bánni, mint az élő állattal s a
-nyers hússal? Tűzzel, vizzel, hideggel, meleggel, füszerrel és
-puhitással át lehet-e az emberi lelket alakitani, hogy megmaradjon
-emberi léleknek, de azért más szine, más ize, más alakja legyen? Olyan
-legyen, a hogyan legjobban izlik annak, a ki átalakitotta.
-
-Gondoljatok csak a nagy forradalomra s abban a kis királyfi esetére.
-
-Ott áll a kis királyfi a kemény, szigoru, komor biróság előtt. Tanunak
-hivták oda. Tanuskodnia kell. Nagy pert tárgyal a komor biróság. A
-királynét kell halálra itélni. A királyné a kis királyfi édes anyja. A
-ki szülte, a ki emlőin nevelte, a ki mind végig szerette s a ki meghalt
-miatta is. A kis királyfit tanuként használják anyja ellen.
-
-Ott áll a kis királyfi a biróság előtt. Halvány, bágyadt, kevés vére,
-semmi vidámsága, reszket. Félelem borong szemein, a mikor azok a komor
-birákon s a sötét közönségen végig révedeznek. Anyját is észreveszi, a
-királynét. Szemei rámerednek az édes anyjára. Nini – egy régi ismerős,
-egy jó lélek, a ki egykor királyné volt, a ki egykor édes anyja volt. Ő
-még kis gyermek. Lelkendezve oda kellene futnia édes anyjához. Zokogva
-oda kellene borulnia édes anyja kebelére. S a gyermeki lélek egész
-szerelmével és egész szomoruságával keserü panaszát el kellene mondania.
-»Anyám, bántottak, kinoztak, éheztettek, aludni nem hagytak, elsorvadok,
-meghalok, végy magadhoz, vigy el innen. Hiszen te hatalmas királyné vagy
-s te vagy az én jó édes anyám.« Igy kellene a kis gyermeknek beszélni és
-cselekedni.
-
-Nem igy beszél, nem igy cselekszik.
-
-Egy ember áll közelében, a ki oda vezette a biróság elé tanunak. Az
-embert Simon varga néven ismeri a világtörténet. Ő a kaszab és a szakács
-egy személyben, a ki megölte a juhot és pecsenyét készitett a nyers
-húsból. A ki feldarabolta és átalakitotta a királyfi lelkét.
-
-A királyfi vall anyja ellen. Irtóztató vallomásával terheli őt. Azt
-állitja s részletesen elbeszéli, hogy édes anyja, a királyné,
-fajtalankodott vele, saját édes fiával, hét esztendős gyönge
-gyermekével.
-
-A kegyetlen biróság a királynét minden áron meg akarta ölni. Meg is
-ölte. Másnap a hóhér meg is mutatta a közönségnek a királyné levágott
-véres fejét a vesztőhelyen. Megölték volna minden esetre, ha gyermeke
-nem vall is ellene. A királyfi vallomására nem volt szükség. Ez a
-vallomás csak borzalmas czifraság volt a tárgyaláshoz s a halálos
-itélethez.
-
-Hanem a királynét meg akarták gyalázni is. Ezért készitették el ellene
-saját fiát. Ezért kellett eltorzitani a gyönge gyermek emberi lelkét.
-
-Vajjon mily módon, mennyi idő alatt, minő eljárással, a napoknak és
-éjszakáknak miként felhasználásával tudták eltorzitani?
-
-Nem tudom. Vagy nem jegyezték föl, vagy én nem olvashattam a
-följegyzéseket. Azt se tudom, hogy a gyermek éles és nyugodt elméjü
-volt-e, vagy tompa elméjü és képzelődő. Az elmult idők ködén át csak azt
-látom bizonyosnak, hogy a gyermek a fajtalanság módjára meg volt oktatva
-s mikor a vallomást tette, régóta gyötrött lelke meg volt rémitve.
-
-Egészen ugy, mint Sarf Móricz, a zsidó fiu, a nagyfalui éjszakán a
-pandurok és a csendbiztos kezén s a börtönben, a mikor egy hónapi
-fogsága után én beszéltem vele.
-
-A megoktatott és agyonrémitett Sarf Móricz: ez az egyik tanu. Ez állott
-a nyiregyházi törvényszék előtt, mikor vallomását hitelesitette 1882 évi
-május 23-án. Ez állott előttem is ugyanez év junius 19-én, mikor őt a
-börtönben fölkerestem. Ezt a tanut ismertettem e mű első kötetében.
-
-De van egy másik Sarf Móricz is. A hetyke és fenhéjázó, a számitó és
-zsidógyülölő tanu. Ez állott előttünk a nyilvános tárgyaláson egy
-esztendő mulva, 1883-ik évi junius 19-én és a következő napokon. Ez a
-tanu már nem fél, nem retteg senkitől. Ez már bátran, sőt büszkén
-beszél. Ez már nemcsak azt mondja el, a mit fejébe vertek, hanem ez már
-fontol, képzeleg, számit, okoskodik s találékony. Ez már felesel,
-bizonykodik s diadalmaskodni akar, noha jól tudja, hogy egyetlen szava
-se igaz.
-
-Most elbeszélem annak történetét, miként lett a megrémitett lélekből
-hetyke lélek s miként alakult át az első tanu a második tanuvá.
-
-A fiut május 21-én tartóztatták le Eszláron s e nap estéjén vitték át
-Nagyfaluba a csendbiztoshoz. Éjszaka történt vallatása. Május 22-én
-estére bevitték Nyiregyházára, a törvényszék székhelyére. A következő
-napon vallomását hitelesitette a törvényszék s azután nyomban
-elhelyezték a fogházban. Itt a fogházőrök s különösen Kozák őrmester
-felügyelete alatt volt. El volt zárva, kimennie nem volt szabad. Étele,
-itala, fekvőhelye megvolt. A rendes foglyoknál több szabadságot
-élvezett, de hogy zsidóval beszédbe eredjen, ezt kemény szigorral
-megtiltották neki. Egy időben a kóbor zsidó asszony Roth Borbála is ott
-volt a fogházban mint rab. Séta közben hozzáfért a gyerekhez s
-fékezhetlen természeténél fogva minden tilalom ellenére is nyomban
-beszélni akart vele. A gyerek azt felelte neki:
-
-– Nem lehet nekem magával beszélni, mert én rossz kezekben vagyok.
-
-Oly nagy volt eleintén félénksége s annyira fejébe verték, hogy senki
-kérdésére se szabad felelnie, hogy még nekem is csak akkor mondta meg
-életkorát – mint már elbeszéltem – a mikor erre neki az őrmester
-engedélyt adott.
-
-Voltak azonban pillanatok, kivált az első napokban, a mikor a félelem
-zsibbasztó sulya alól kézzel-lábbal menekülni törekedett. Hiszen nem
-volt ő buta, még tompa elméjü se. Nagyon sokszor eszébe jutott ő neki,
-hogy a mit a nagyfalui éjszakán s később Eszláron s a törvényszéki
-hitelesitéskor elbeszélt: mindaz nem igaz. Ott a fogházban lassankint
-azt is megtudta, hogy ő tanu, de veszedelmes tanu s a zsidók számára
-keserü sorsot idéz föl az ő tanuskodása. A sok fogházi beszélgetésből
-lassanként megtudta, miféle szerkezetből áll a büntetőbiróság. Ki és mi
-a vizsgálóbiró? Minő szerepe és hatalma van a királyi ügyésznek? Mit
-kell tenni annak a tanunak, a ki hamis vallomást tett s a ki ki akarja
-igazitani vallomását? Bizonyára akadt zsidó vagy másféle rab, a ki ez
-iránt tanácsot is adott neki. Oda kéredzkedett tehát Bary
-vizsgálóbiróhoz s Egressi Nagy László királyi ügyészhez is több izben,
-hogy vallomását igazitsák ki, ő se nem látott, se nem hallott semmiféle
-gyilkosságot. Solymosi Eszterről semmit se tud, eresszék őt haza szülői
-házához.
-
-Jelentkezéseit, kérelmeit nem vették irásba. E helyett jól összeszidták
-s közben-közben azt is megmagyarázták neki, hogy ugyis hiábavaló minden
-törekvése, mert vallomását most már a törvényszék előtt is
-megerősitette. Vallomása most már szent és megmásithatatlan.
-
-A tanulatlan és tudatlan falusi zsidó gyerek ott a fogházban erre
-természetesen nem tudott felelni. S gondoskodott bizonyára az őrmester s
-gondoskodtak a fogházőrök is arról, hogy őt a vizsgálóbiró és királyi
-ügyész igazságáról napról-napra meggyőzzék. A tárgyalás nyolczadik
-napján 1883 junius 27-én erre nézve kértük a vizsgálóbiró és királyi
-ügyész megidézését és kihallgatását, de a törvényszék ezt megtagadta.
-
-Elkezdték már a fogházban a zsidó fiunak vallásos érzését is bolygatni s
-megmételyezni.
-
-Az akkori zsidógyülölet hullámai becsapkodtak a fogház belsejébe is, a
-rabok és fogházőrök lelkébe. Ők se mások, mint a tömeg, ők is
-együttéreznek és gondolkodnak a tömeggel. A zsidók ellen százféle
-csufolódó szót ismer minden keresztyén társadalom. Vallásos villongás
-idején senki se fukarkodik e szavakkal. A gyerek minden nap látta és
-hallotta, hogy a zsidókat szóval, jellel, cselekedettel mindenki csak
-lenézi, gyötri, szidalmazza. A fogházőrök megszokják a hatalmaskodást.
-Gondolkozásuk szilajjá, érzésük nyerssé, beszédjük élessé válik a rabok
-közt. Évődtek a fiuval is. Zsidóságát vaskos élczekkel gunyolták s
-egy-egy csattanós ötlet vagy szójáték fölött nagyokat röhögtek. A fiu
-mindennap tapasztalta ezt. A gyermeklélek könnyen idomul, könnyen enged
-az értelmi és erkölcsi nyomásnak. Efféle durva pajzánkodásnak tanuja
-volt egyszer egy Kulcsár nevü rab, az egyik eszlári vádlottnak, Lusztig
-Adolfnak szobabeli társa. Igy beszéli el az esetet:
-
-Egyik fogházőr oda szól a fiuhoz:
-
-– Hát te kölyök, te mégis zsidó akarsz maradni?
-
-A fiu ezt felelte:
-
-– Egye meg a fene a zsidókat! Én nem akarok zsidó lenni. Nem kell nekem
-se apám, se anyám; – most jó dolgom van, eszem, iszom.
-
-Két gondolat van e szavakban. Az egyik: a zsidóságtól való elidegenedés,
-fajának és vallásának s ezzel együtt a szülőknek megvetése. A másik
-gondolat: a léha kényelem után való vágyakozás.
-
-Vajjon önként fakadtak-e e gondolatok a gyermek éretlen lelkében? Vagy
-talán rátukmálta ezeket valaki? Vagy csak szinlés, képmutatás volt a
-fiutól ez a beszéd, talán jól érzett gyöngeségének ravaszsága, hogy ily
-beszéddel a fogházőrök tetszését nyerhesse meg?
-
-Bizonyos, hogy a fiu lelkének megromlása se nem könnyen, se nem gyorsan
-következett be.
-
-A fiu édes anyja néhány év előtt halt meg. Halálának évfordulója a
-fogházban találta a fiut, s ez megemlékezett anyja haláláról. Valaki
-bejelentette ezt nálam a nyilvános tárgyalás előtt s mikor a fiu a
-junius 27-iki tárgyalási napon a zsidó vallást nyiltan gyalázta, e
-szavakat intéztem hozzá:
-
-– Te kölyök, mikor még a fogházban voltál, másként vélekedtél, másként
-éreztél a zsidó vallás iránt, mint most. Eszedbe jutott édes anyád
-halálának napja s könyörögtél őreidnek, engedjék meg, hogy a zsidók
-törvénye szerint mécset gyujthass s annak világánál egyik napról a
-másikra gyászolhasd édes anyád emlékezetét. Emlékezel-e erre?
-
-– Emlékezem.
-
-– Lásd, akkor elmondták ezt apádnak is, a ki sirva fakadt, hogy te még
-most is jó gyerek vagy, a ki megemlékezik halottjáról, meggyászolja
-anyja emlékezetét s hű vallásához, a melyben született és nevelkedett.
-Akkor igy volt. Ámde te most már nem vagy többé jó gyerek; te nem
-emlékezel most már se apádra, se anyádra, se hitsorsosaidra, mióta a
-várnagy kezére jutottál. Miért van ez?
-
-E szavaimra megható jelenet fejlődött ki egy pillanatra.
-
-Szavaimat csöndes hangon intéztem a fiuhoz. A gyermeki lélek sohase
-lehet tökéletesen romlott. A legrosszabb ösztönökkel, a legvétkesebb
-indulatokkal tömjék bár tele, annak a léleknek mindig lesz egy kis zuga,
-a hol a szülők iránti szeretetnek egy sugára, az apai ház vallásos
-áhitatának egy kis melege megmarad. Ezt a sugárt, ezt a meleget akartam
-én erőre lobbantani, hogy a gyerek térjen vissza az igazsághoz s gonosz
-meséjét taszitsa el magától.
-
-Tervem csaknem sikerült.
-
-A visszaemlékezés nagy erővel szoritotta össze a fiu szivét. Arcza piros
-lett az agyra tóduló vértől, szemeibe könyek kezdtek gyülekezni s
-elkezdett nyeldekelni, mint a kin a zokogás akar kitörni, de azt
-visszafojtani törekszik. Egy legördülő könycsepp, egy zokogó hang, egy
-pillanat s a fiunak önmagához visszatérő lelke egyszerre megvilágitja a
-vérvád egész sötét cselszövényét.
-
-Vártam ezt a pillanatot. Elfojtott lélekzettel várta a tárgyalóterem
-nagyközönsége is. De az elnök nem tudta és nem akarta azt a pillanatot
-kivárni. Erélyes hangon rászólt a gyerekre:
-
-– Ne felelj! Nem vagy köteles ily zaklató kérdésre felelni!
-
-A gyerek megrezzent s az elnökre nézett. A száján már-már kiröppenő szót
-visszanyelte. Az elnök arczáról bizonyára azt olvasta, hogy neki nem jó
-lesz a jól elkészitett tanu szerepéből kiesni.
-
-Ez a jelenet nincs tökéletesen leirva a tárgyalási jegyzőkönyvben. Csak
-az én szavaim vannak följegyezve, de az elnök beavatkozása nincs. Pedig
-fölötte érdekes dolog volt s a napi sajtó élénken tárgyalta.
-
-E jelenet közlésével csak azt akartam igazolni, hogy a fiu lelkét a
-fogházban töltött három hónap teljesen megfertőzni még nem volt képes.
-Hamis tanu szerepéről még tiszta tudata volt, azt a szerepet még nem
-fogadta el véglegesnek, a zsidóság iránti gyülölet még csak időnként és
-szeszélyesen s talán csak ravasz szinlésből lobbant ki nála s édes anyja
-halálának emlékezete még helyre tudta állitani ingadozó lelkét.
-
-Máskép lett az azután.
-
-
-II.
-
-(Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a
-várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi
-a várnagy feladata? – A gyerek jelleme.)
-
-Augusztus vége-felé Kozma Sándor királyi főügyész a fiut kikergette a
-fogházból. A fogházban nem lehetett helye. Ott csak a foglyok és
-elitéltek s az őrök tartózkodhatnak a szigoru törvények értelmében. Ott
-tanunak, kiskorunak, gyámoltalannak ellátás nem adható. De a főügyész
-egyébként is rendet akart. Tudta, hogy a fiu megfélemlitett hamis tanu.
-Vissza akarta adni szabadságát, hogy térjen magához. Ki akarta
-szabaditani a vizsgálóbiró, a királyi alügyész és Kozák őrmester
-mindennapi befolyása alól.
-
-Jóindulata kudarczot vallott. Még rosszabbá lett a helyzet.
-
-A vármegyeház urait, a közigazgatás vezetőit ugyanaz az érzés hajtotta,
-ugyanaz a gondolat vezette, a mely az elnököt, a vizsgálóbirót s az
-alügyészt s az egész ottani társadalmat. Hittek a vérvádban, hirdették a
-zsidók bűnösségét, szentnek tartották a zsidó gyerek tanuskodását,
-féltek attól, hogy a gyerek idegen szemek elé s idegen befolyások alá
-kerül s azért összebeszéltek és elhatározták, hogy a gyereket ki nem
-eresztik körmeik közül.
-
-A mikor a gyereket Kozák őrmester augusztus 23-án kivezette a fogház kis
-ajtaján: a kis ajtó előtt ott várta a vármegye várnagya Henter Antal
-személyében. A gyerek fogta batyuját, a várnagy fogta a gyereket s vitte
-magával a vármegyeházba, a fogháztól alig száz lépésnyire s elzárta a
-külső világtól tökéletesen.
-
-Igy rendelte a kormányzó alispán.
-
-Zoltán János volt a hatalmas alispán. A vármegye egyik előkelő, ősi
-nemes és birtokos családjának ivadéka. Emberszerető, jóravaló, művelt
-ember, de a ki a vérvádban határtalanul elfogult volt. Akkor nem
-érintkeztem vele. Megtudtam, hogy védő hivatásom miatt nagy ellenszenvet
-érez irántam. Később országgyülési képviselőnek választották. A
-törvényhozásban egy pártra kerültünk. Megismerkedtünk s nagyon
-megkedveltük egymást.
-
-Ő rendelte tehát el, hogy a várnagy vegye át a fiut s zárja el a
-világtól.
-
-Volt-e ehhez joga?
-
-Dehogy volt. Csak hatalma volt. Erőszak, a mit mivelt. Nyugodt időkben
-cselekedete a büntetőtörvénybe is beleütközött volna, ha a gyerek szülői
-panaszt emelnek. De akkor nem voltak nyugodt idők. A közönség, a
-biróság, a vármegye tisztikara, a sajtó egyhangulag s izgatottan
-követelte, hogy a tanuhoz zsidók ne férhessenek. A fiu apja s mostoha
-anyja börtönben volt, öreganyja tehetetlen agg falusi zsidó asszony.
-Ezek szavára ugysem hajtott volna senki. Én ugyan mint védő, tettem
-kisérletet a belügyi kormánynál, hogy a nyilt törvényszegésnek szabjon
-határt s a fiut a vármegye eressze szabadon. Sőt javasoltam, hogy ám a
-fiuhoz ne eresszenek zsidókat, de legalább előkelő fővárosi
-közintézetben helyezzék el, a hol hamis tanuságra mesterkélt ügyességgel
-nem készitik elő. Az én kisérletemnek sem lett sikere. Előterjesztésemet
-a kormány elutasitotta.
-
-A várnagy kezére került a fiu. Ő vette családja körébe. Nála volt
-lakása, élelmezése, ápolása. A várnagynak egy kisebb fia s egy nagyobb
-lánya voltak játszótársai. A várnagy gondoskodott oktatásáról is.
-Kezdetben László János, utóbb Orsóvszky Gyula katholikus tanitók voltak
-oktatói. A magyar nyelvtanra, számtanra, a nemzet történetére s egyéb
-elemi tantárgyakra gondosan tanitották. A fiu figyelemmel s kedvvel
-tanult.
-
-Mi a várnagy?
-
-A várnagy rég idők maradványa. Latin neve a régi időkben castellanus.
-Minden vármegyének volt központi székvárosa, minden székvárosnak volt
-erőditett része. Ezt a részt várnak hivták. Rendesen a várban volt a
-vármegye székháza. A székházban tartották a birósági üléseket s a
-köztanácskozásokat, annak földszinti vagy földalatti helyiségeiben
-voltak a börtönök is. Minden székháznak megvolt a maga katonai
-személyzete. Tiszti huszárok, gyalog hajduk, sürgönyhordó huszárok,
-börtönőrök.
-
-Ostrom és háboru esetén mindezek hadi szolgálatot is végeztek. Ezek
-tisztje volt a várnagy. Ő gondoskodott lakásukról, ellátásukról s a
-rendről és fegyelemről. Háborus időben a várkapitány, béke idején az
-alispán parancsa alatt állott. Szerepe és hatásköre kisebb volt, mint a
-tiszté, de nagyobb volt, mint az altiszté. Régi czime ma is megvan, de
-hatásköre csak a székház felügyeletére s gondozására s a kevés számu
-tiszti huszár és hivatalszolga ellenőrzésére terjed ki. Inkább a
-hagyomány, mint a közszükség tartja fenn a várnagyi intézményt.
-
-Henter Antal, a várnagy, negyven éves életkoru férfiu. Kerek képü,
-kipödrött bajszu, pandur alaku. Valóságos katona-természet. A kik
-fölötte állanak: azok iránt engedelmes; a kik alatta állanak: azokkal
-paczkáz. Sok természetes észszel, egy csomó pajkos ösztönnel. Leleményes
-és szolgálatra kész. Inkább vidám természetü, mint komolykodó. Nem rossz
-lélek. Magasabb iskolákat nem járt. Ugy látszik, csak az elemi
-oktatásban részesült.
-
-Neki kellett a fiuból végleges és egész tanut teremteni. Olyan tanut, a
-kivel a vérvád pörét a nyilvánosság elé, a védők elé lehessen hozni.
-
-Alkalmas férfiunak bizonyult. Nevelési módszere tökéletes volt.
-
-Megismertetem ezt a módszert, csak a fiu ellátásának külső körülményeit
-jegyzem föl először.
-
-A fiunak nem volt vagyona. Szülőinek se volt. Szülői egyébként is
-börtönben ültek. Közpénzből őt tartani nem lehetett, hiszen törvénytelen
-volt fogságban tartása. A várnagytól nem lehetett várni, hogy csekély
-hivatalos fizetéséből a fiut ingyen tartsa.
-
-Szerencsére akadt gazdag magyar főur, Erdődi gróf Pálffy János
-személyében, a ki gondoskodott eltartásáról. Havonként 80 koronát
-küldött a fiu számára az alispán kezeihez. Az alispán 1883. évi
-augusztus 6-án elküldte hozzám a pénzről számadását. Egyszerü számadás.
-Havonként élelmezésre 30 korona, a tanitónak 20 korona. A többi pénz
-ruhára, mosásra, tanszerekre, világitásra.
-
-A várnagy ily külső körülmények közt vette munkába a fiu lelkének
-átalakitását.
-
-Hogy ez a lélek minő alkatu, minő természetü volt, mikor az ő kezére
-került: azzal a várnagy elméletileg nem törődött. E fölött nem
-elmélkedett. Ez irányban nem nyomozott. A macska minden elmélkedés,
-minden különös tanulmányozás nélkül ösztöne szerint az első
-szempillantásban tudja, hogy melyik állat az ő biztos zsákmánya s miként
-lehet azt gyorsan megejteni. Igy van a józan és természetes eszü várnagy
-a kezére bizott gyerekkel. Csak a czélt jelöljék ki neki határozottan.
-
-Zsidóval, idegennel, ismeretlen urral vagy nem urral nem szabad a
-gyereknek beszélni. Az alispánhoz elmentek könyörögni a gyermek mostoha
-anyja, nagyanyja s rokonai, engedje meg, hogy a gyereket láthassák, vele
-beszélhessenek, fejét megsimogathassák. Elutasitotta őket. Heumann
-Ignácz, a védő, azon buzgólkodott, hogy a zsidó pap időnként oktathassa
-a vallásban. Ezt se engedték meg. S a várnagy oly óvatos, oly pontos
-volt abban, hogy a gyereket a zsidóktól elzárja, hogy tiz hónap alatt
-még Goldstein János szabó se beszélhetett a fiuval, pedig a vármegyeház
-földszintjén volt műhelye, boltja és raktára. Ugyanott, a hol a gyerek
-lakott és játszadozott. Holott ezt a Goldsteint a vármegye urai egyenes
-lelkü, bátor, nyilt embernek ismerték s nagyon kedvelték. De hát ő is
-csak zsidó volt.
-
-A fiura tehát nem lehetett hatása másnak, csak a várnagynak. Azt
-tehetett vele, a mit akart és tudott. Tetszése és ügyessége szerint
-idomithatta át lelkét. Ideje is volt hozzá elég. Senki által meg nem
-zavart tiz egész hónap.
-
-A mennyire lehetett, gondosan kipuhatoltam, minő volt a gyerek
-természete.
-
-Mostoha anyja félénknek, sőt gyávának tartotta. A tiz-tizenkét éves
-gyereket gyakran sirásra fakasztotta, sőt megfutamitotta anyja szerint
-hat-hét éves bátor parasztgyerek is. De a ki gyáva: az gyakran makacs
-is. A gyerek, miként szülői elmondták, otthon makacs, konok s
-visszafeleselő volt. Kiváltképen mostoha anyjával szemben. Néha hirtelen
-fellobbanó s indulatos. Anyjához egyszer kést vágott, másszor baltát.
-Sulyos sebet ejthetett volna rajta. Ez tizenegy-tizenkét éves korában
-történt. A mikor a várnagy kezére került: épen betöltötte tizennegyedik
-évét.
-
-A gyerekkor jelleme azonban nem fontos. Gyakran az ifjukoré se. A
-gyereknek nincs még jelleme, csak természete, mely gyorsan s néha igen
-nagy mértékben változik. Szerencsére ritka eset az, hogy a férfi jelleme
-olyan legyen, a minő volt a gyerek természete. Hiszen a gyereknél
-többé-kevésbbé megvannak még az állatvilág erkölcsei. Ravaszság,
-tettetés, hazudozás, kegyetlenség, önzés, hivalkodás, hizelgés, dacz.
-
-
-III.
-
-(A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó vallást. –
-Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat.)
-
-A várnagy ösztöne azt sugta, hogy a gyerekkel először is meg kell
-utáltatni a zsidó vallást s azután a zsidóságot.
-
-A várnagy nem ugy oktatta a gyereket, a hogy a nevelők, oktatók, tanárok
-szokták. Nem hozzáfordult, nem neki beszélt, nem elején kezdte tanait
-hirdetni, nem rendszeresen folytatta előadásait. Igy alig tudott volna
-boldogulni.
-
-Hanem gyüjtött össze társaságot, ha más nem akadt, saját családját. S
-abban a társaságban pajkos észszel elkezdtek a zsidóság fölött
-tárgyalni, elméskedni, gunyolódni. Koldus, csavargó nép a zsidóság.
-Ütik-verik, üldözik, utálják minden országban. Kikergetik mindenünnen,
-kikergetik nemsokára Magyarországból is. Egyik gunyszó a másik után,
-egyik durva elmésség követte a másikat. S a társalgás igy folyt
-naponként reggel, délben, estennen.
-
-Nem a gyerekhez szóltak, hanem előtte beszéltek. Ott volt a társaságban.
-Hallott mindent és szomju kis lelke mohón nyelt el mindent. A hanyagság
-látszatával otthagyták előtte a zsidógyülölő ujságokat is. A gyerek jól
-tudott irni, olvasni. Az ujságokban is csak azt látta, a mit mindenkitől
-hallott. A zsidóság ócsárlását. Százszor hallotta a várnagy barátaitól,
-a megyei huszároktól, a tanitóktól, a tiszti irnokoktól s a bejáró
-iparosoktól, hogy mind futó bolond az, a ki zsidó marad a mai világban.
-Annak jóllétben, becsületben, köztisztességben része nem lehet. Annak
-sorsa: közmegvetés és boldogtalanság.
-
-Igy érlelődött meg a gyerekben: megvetni a zsidót s elhagyni a
-zsidóságot. A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson kijelenti, hogy abban
-egészen biztos, hogy ő zsidó semmi esetre nem marad. Sok nyilatkozata
-különösen érdekes.
-
-A junius 20-iki tárgyaláson hidegen szemébe mondja apjának.
-
-– Nem akarok többé zsidó lenni.
-
-A vádlott zsidók sorban ott ülnek a padon egymás mellett. Apja, Sarf
-József, rájuk mutat. S különösen rátereli a gyerek figyelmét a hosszu
-szakálu ősz, öreg Jungerre s azt kérdi:
-
-– Hát nem sajnálsz, ha engem felakasztanak? Nem sajnálod ez embereket, a
-kik itt vannak, mint vádlottak? Mit vétett neked ez az ősz ember?
-
-– Ejh, mit törődöm én ezekkel a rongyos zsidókkal!
-
-Ezt feleli a gyerek s aztán vállat vonva hidegen elfordul a
-vádlottaktól.
-
-Ime, a gyerekben a zsidók megvetése. Ime, »a rongyos zsidó« szólam, a
-várnagy társaságának a gyerek előtt mindennapi szavajárása.
-
-Azt kérdé apja.
-
-– Imádkozol-e te minden nap? Hadd látom, van-e rajtad cziczesz?
-
-Ez a cziczesz nyakba vetett szalag a felsőruha alatt. A mellény alól
-kilóg a két vége. Hagyományos szokás az óhitü zsidóknál. Vallásos
-buzgóság jele, mint sok keresztyénnél a keresztviselés. Apja odamegy
-gyereke mellé s meg akarja nézni, van-e cziczesze.
-
-A gyerek durczásan elfordul s igy felel.
-
-– Nem vagyok én ló, hogy rajtam nyakló legyen!
-
-Ime, a zsidó vallás iránti megvetésnek mindennap hallott egyik pórias
-gunyszava. Nyakló!
-
-A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson következő szóváltás folyt le az
-apa és fiu között:
-
-– Mi annak az oka fiam, hogy te ezt a mi vallásunkat ugy megutáltad?
-
-– Micsoda vallást?
-
-– Hát a zsidó vallást.
-
-– Az az oka, hogy megutáltam.
-
-– Kell lenni valami okodnak. Ha valaki felakasztja magát vagy beleugrik
-a Tiszába: okának kell lenni.
-
-– Nem akarok zsidó lenni!
-
-– Csak van valamely eredete, hogy nem akarsz zsidó lenni?
-
-– Megutáltam.
-
-– Mióta utáltad meg?
-
-– Mióta itt vagyok a vármegyénél.
-
-– Miként utáltad meg?
-
-– Most olyan idő van Magyarországon, hogy épen csak ki nem kergetik a
-zsidókat. Fenének kell igy a zsidóság!
-
-– Nem hiszed te azt.
-
-– Hiszem. Tudom.
-
-– Hiszen te törsz a zsidók vesztére. Majd ugy jársz, hogy a ki másnak
-vermet ás: maga esik bele.
-
-– Hát akkor benne leszek.
-
-– Hát fiam, Hámán történetét tudod-e, a ki megakarta öletni a zsidókat,
-azután utóbb mégis őt akasztották föl?
-
-A gyerek vállat von s elfordul. Félvállról feleli:
-
-– Hát felakasztanak!
-
-Később azt kérdi tőle egyik védő:
-
-– Ki beszélte azt, hogy a zsidókat kiüzik Magyarországból?
-
-– Az ujságban olvastam.
-
-– Milyen ujságot olvasol?
-
-– Olvasok én többet. Függetlenség, Budapest, Nyirvidék, Szabolcsi
-Közlöny: ez a nevük.
-
-Valóban mindez ujság tajtékzó dühvel szította akkor a zsidók ellen a
-gyülöletet.
-
-Csaknem szóról-szóra közlöm a biróság tárgyalási jegyzőkönyvéből e
-szóváltást. Hogy nyájas olvasóm lássa, miként fordult el a gyerek lelke
-a zsidóságtól, s a szülők vallásától. És lássa a szóváltásból azt is,
-hogy e gyerek, a ki ekkor tizennégy éves és néhány hónapos volt, épen
-nem volt tompa elméjü vagy hülye. Lelkének átidomulásában saját eszének
-is volt szerepe.
-
-De a várnagy sejtette, hogy a zsidóság megutálása még nem elég a czélra.
-A gyerek feladata az, hogy a vérvád tanuja legyen. A tanunál pedig
-czélszerü, hogy a mit állit, azt legalább maga higyje el. Ha nem igaz
-is, a mit állit, de ő maga tartsa azt igaznak.
-
-A vérvádterjesztő urak közt mindenki tudta azt, hogy a gyerek Solymosi
-Eszter megölését nem látta. Aggódtak is a miatt, vajjon a válságos
-napon, a nyilvános tárgyaláson nem áll-e el vallomásától, nem tér-e
-vissza a valódi igazsághoz. Azért zártak el mellőle mindenkit, a ki
-lelkiismeretét fölébreszthetné. Azért kellett vérébe oltani a hamis
-tanuságot s azért kellett benne rendithetlen meggyőződéssé tenni a
-vérvád valóságát.
-
-A zsidóság megutálásának műveletét befejezték nála az év végéig.
-Augusztus 23-tól deczember 31-ig. Az 1883-ik ujévkor már szinte tombolt
-benne a zsidóság elleni gyülölet. Most már bele kellett és lehetett
-verni a vérvád hitét is. A kit gyülöl és utál az ember, arról könnyen
-elhiszi a rosszat, habár az képtelenség is. S a gyerek elhitte.
-
-Apja azt kérdi tőle junius 27-én:
-
-– Honnan tudod te, hogy a zsidóknak keresztyén vérre van szükségük?
-
-– Én most sem tudom, de vannak nagy zsidók, a kik kikeresztelkedtek s a
-kik azt mondják, hogy szükségük van rá. Nagy papok is mondták ezt nekem.
-
-Egyik védő, Heumann, később azt kérdi a fiutól:
-
-– A sakterek miért ölték meg a leányt?
-
-– Törvényükben van, hogy szükségük van keresztyén lány vérére.
-
-– Honnan tudod ezt?
-
-– Hallottam beszélni.
-
-– Kitől?
-
-– Nagy papoktól.
-
-– Zsidó papoktól?
-
-– Nem azoktól, hanem keresztyén papoktól. Hallottam, hogy ők kikeresték
-a bibliából, hogy ez a vér szükséges a zsidóknak.
-
-Másik védő, Friedmann, azt kérdi a fiutól:
-
-– Csak egy papot nevezz meg, a kitől hallottad.
-
-– A katholikus pap Nyiregyházán. Tőle is hallottam,
-
-Nem tudom, ki volt akkor a nyiregyházi római katholikus pap, nem
-ismertem. Tanuként való megidéztetését nem tartottam szükségesnek.
-Elégnek gondoltam, ha csupán annyi bizonyosodik be, hogy a gyerekkel
-elhitették a vérvád valóságát. Hogy kiknek segélyével s miként hitették
-el: az már nem fontos dolog. A szóváltásból kétségtelen, hogy a várnagy
-társaságában a gyerek ottlétekor egyszer-másszor ott volt a pap is vagy
-legalább valaki, a kit a gyerek katholikus papnak gondolt. Szegény
-falusi zsidó gyerek előtt nagy ur a katholikus pap. Kezet csókol neki
-uton-utfélen a falu örege-apraja. A mit előtte ilyen nagy ur beszél: azt
-el lehet hinnie.
-
-Ugy vélem sok jelből, hogy a tanugyártók egyelőre ennyit elégnek
-tartottak.
-
-Ha a gyereknek félig paraszt nyelven, félig hivatalos nyelven
-megalakitják, megszövegezik vallomását; ha ő azt tökéletesen megtanulja
-s mindenki előtt hiba és fennakadás nélkül folyékonyan el tudja mondani;
-ha hitté, meggyőződéssé szilárdul nála a vérvád, a keresztyén szüz
-vérének szertartásos szükségessége s ha végül megveti és megutálja a
-zsidóságot és a zsidó vallást: ez valósággal elégnek látszott arra, hogy
-a vérvád koholói a fiut jó és biztos tanunak tekintsék a maguk
-czéljaira.
-
-Az 1883-ik évi január, február hónapig más irányban nem is törekedtek
-lelkét eltorzitani. Ettől kezdve azonban a gyerek tanuságát még
-biztosabbá kellett tenni.
-
-A vérvádkoholók három nagy erősségre támaszkodtak. Az egyik az volt,
-hogy a holttestusztatás be van bizonyitva. A másik az volt, hogy a
-csonka-fűzesi orvosok szerint föltétlenül bizonyos, hogy a holttest nem
-Solymosi Eszter. A harmadik erősség a fiu látása és tanuskodása.
-
-Ám a holttestusztatás januártól kezdve, a mikor Smilovics is magához
-tért s a tiszalöki vallatásokról lehullt a lepel, ostoba mesének
-bizonyult.
-
-A csonka-fűzesi orvosok tudományát is tökéletesen eltiporta az egyetemi
-tudósok éleslátása. Ők megállapitották, hogy kora, fejlettsége,
-rothadási fokozata s egyéb tünetei szerint a holttest csakugyan Solymosi
-Eszter lehetett. Sőt Szakolczai Julcsa, Zurányi Kálmán és Szücs János
-tanusága elég fenyegetőnek mutatkozott arra nézve, hogy az a holttest
-nem is lehet másé, csupán csak Solymosi Eszteré.
-
-Most még csak az kellene, hogy a gyerek vonja vissza vallomását s mondja
-el őszintén, kik és miként vették, oktatták, kényszeritették rá a
-vallomásra: akkor aztán teljes lesz a vérvádkoholók kudarcza. Akkor ők
-ugy állanak a világ előtt, mint bünös szövetség tagjai, a kik oktalanul
-kezdték, bünösen folytatták, s ostobán végezték a vérvád nagy pörét.
-
-De hát van-e erkölcsi lehetőség arra, hogy a gyerek megtántorodjék s
-elálljon a lelkébe oly tökéletesen beedzett tanuságtól?
-
-Van.
-
-
-IV.
-
-(A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A gyerek
-kigunyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja ruháit.)
-
-Szembe kell állania édes apjával. Apja, az öreg Sarf József nyers
-modoru, de egyenes gondolkozásu és eszes ember. Fiát határtalanul
-szereti. Még bűnös tanuskodása daczára is szereti. Ezt a szeretetet
-megérzi az a gyerek, a mikor majd apja előtte áll. Megérzi még akkor is,
-ha apja daczos lenne hozzá. A gyerek szivéből ugyan a tanugyártók
-kimostak, kilugoztak már mindent, hitet, hűséget, kegyeletet, vallást,
-buzgóságot, a mi abba a szivbe a szülői háznál berakodott. De hátha
-maradt abban a szivben valami mégis az apa tekintélyéből, az apa iránt
-való szeretetből? Hiszen a gyermeki lélek valósággal csak két hatalmat
-ismer. Az istent és a szülőt. Hátha mégis van annak a gyerek tanunak
-szivében egy titkos redő, egy láthatatlan kis fészek, melyben ott
-lappang még a szülő szeretetének egy szikrája, melyet se a rablógyilkos
-irnok és a szilaj csendbiztos a nagyfalui éjszakán, se az ügyes várnagy
-és szövetségesei a vármegyeház pajkos társalgásai közt nem tudtak
-kioltani egészen. S hátha az a szikra majd a nyilvános tárgyaláson az
-apa kemény, de szerető szavára ki talál pattanni?
-
-Bizony az meglehet.
-
-Azt a szikrát tehát egészen ki kell oltani.
-
-Ördögi terv. A gyerekkel meg kell utáltatni saját jó édes apját. A
-szeretet helyébe gyülöletet és megvetést kell ültetni. A törvény és a
-tisztesség ugyan azt parancsolja, hogy a gyereket még igaz ügyben se
-használják apja ellen terhelő tanunak. Sőt a törvény egyenesen
-parancsolja, hogy a gyereket föl kell világositani, hogy apja ellen joga
-van minden vallomástól tartózkodni. De mindegy. A gyülölet, megvetés és
-utálat érzelmeivel oly szilajjá kell a gyerek lelkét tenni, hogy az
-hidegen és bátran beszéljen apja ellen, habár szava akasztófára juttatja
-is apját.
-
-Bizony sikerült ez a terv egészen. Annyira, mint a franczia királyfinál.
-
-A királyfi nyolcz éves volt. A hagyomány szerint a lélekmérgezés tervét
-a királyfi ellen magasabb értelmiségü ember, Hébert jakobinus gondolta
-ki s vad és durva lelkü ember, Simon, a varga, hajtotta végre. A
-végrehajtás eszközei is vad eszközök voltak. A korbács, a szeszes ital,
-a testi-lelki gyötrés, a rémités. Sarf Móricznál, a ki tizennégy
-esztendős volt, ezek az eszközök talán nem vezettek volna czélra. Itt a
-pajkosság, a dévaj társalgás, a pórias elmésségek és gunyolódások s a
-gyermek lelkében szunnyadó hiuság, nagyralátás s henye uraskodási vágy
-ösztönének szenvedélylyé fokozása voltak a végrehajtási eszközök. A
-várnagy nem volt durva ember, mint a varga s vérszomjas se volt, mint a
-jakobinus, de ügyesebb lélekbuvár volt mind a kettőnél. Betyáros
-pajtáskodással ejtette meg a gyerek-tanu lelkét.
-
-Ő is itatta borral a gyereket, de nem részegségig, hanem csak mulatság
-okából és mértékével. Elvitte a gyereket sétálni, kocsikázni, szinházba.
-Nyiregyháza mellett Sóstó nevü fürdő és kiránduló hely van, ünnepnapon
-czigányzene szól benne, elvitte a gyereket oda is. A várnagy lassanként
-mintaképe lett a gyönge éretlen gyereknek. Ép ugy dalolt, káromkodott és
-elméskedett, mint ő. Ép ugy szidta, ép ugy nézte le s gunyolta ki a
-zsidót, mint ő. Lassanként apjáról is csak ugy beszélt, mint a várnagy.
-Apja is csak »rongyos zsidó«. Azt is sorsára kell hagyni, ha
-felakasztják is. Azzal is örökre szakitania kell a gyereknek, ha ember,
-ha ur akar lenni s ha mintaképét, a várnagyot, megközeliteni vagy elérni
-akarja.
-
-Mindezt igazolja a nyilvános tárgyalás.
-
-Hetykén, félvállról, lenézőleg beszél apjával.
-
-Mindjárt az első napi tárgyaláson, a mikor az öreg Sarf nyugtalankodott
-fia vallomása közben s bele-beleakart szólni beszédébe, a gyerek azt
-mondja apjának:
-
-– Ha csöndesen nem viseli magát: beviszik a dutyiba.
-
-Ime, a beléoktatott gunyolódások!
-
-Azt kérdi tőle apja:
-
-– Azt akarod te, hogy én is örökös rab legyek?
-
-A gyerek vállat von s azt feleli:
-
-– Hát az lesz. Bánom is én!
-
-Szemébe mondja apjának e szót:
-
-– Maga hazudik!
-
-A szegény óhitü zsidóknál a szülők és gyermekek nem ugy beszélnek
-egymással: »maga« – hanem mint az ókor irásai tanitják s mint napkeleten
-ma is szokás, ugy szólitják egymást: »te«. Az öreg Sarf gunyt és sértést
-lát a »maga« szóban s azt kérdi fiától:
-
-– Hát én csak »maga« vagyok teneked?
-
-A fiu gunyosan feleli:
-
-– Hát azt mondjam »méltóságos ur«?
-
-A »méltóságos ur« czim illeti meg Magyarországon a főispánokat, a
-vármegyék kormányzóit, a császári és királyi kamarásokat, a legmagasabb
-biróság tagjait és tanácselnökeit. Alig képzelhető el: mekkora
-csufolódás rejlik abban, ha egy szegény vagyontalan zsidót, egy foltozó
-vargát »méltóságos ur«-nak czimeznek, hogy a tömeg röhögését előidézzék.
-
-Valóban a gyerek gunyos elmésségére a törvényszéki közönség kiröhögi az
-apát.
-
-A gyerek a negyven napos tárgyalás alatt soha ki nem ejti száján e szót:
-»édes apám«. Pedig 14 hónap óta nem látta.
-
-Azt kérdi az öreg Sarf a gyerektől junius 20-án:
-
-– Olyan rossz apád voltam én neked, hogy engem már nem is akartál látni?
-
-A gyerek azt feleli:
-
-– Mi hasznom van abból? Jobb, ha nem ismerem!
-
-Ime, a lélekmérgezők irtóztató munkája! Kiirtani a szivből a szülők
-iránt ott élő minden szeretetet s azután a gyerek eszét arra gyakorolni
-be, hogy fontolja meg éretten: van-e haszna abból, ha apját megbecsüli
-vagy pedig nincs?
-
-Ha van haszna belőle: becsülje meg. Ha nincs haszna belőle: vesse meg. A
-gyermek vonzalma, szeretete a szülők iránt áruczikk. Ha van értéke a
-piaczon, van becse az élet zsibvásárján: akkor megőrizzük. Ha nincs
-értéke, ha nincs becse: akkor ellökjük magunktól. A minek a háznál
-hasznát nem látjuk, azt ki kell söpörni, mert az már csak szemét.
-
-Az óhitü, szegénysorsu zsidó vallásos, mélyen hivő, áhitatos. Üldözött
-életében egyedüli vigasztalása a multnak szent hagyománya. Egyedüli
-bölcsesége a tizparancsolat. Tiszteljed apádat és anyádat, hogy
-hosszuéletü légy a földön. Egyetlen fajt se ismer a történet, melynél a
-családi kapocs erősebb volna a szülők és gyermekek közt, mint a
-zsidónál. Az élet a legfőbb jó s életét hosszabbitja meg, a ki szülőit
-megbecsüli. Erre tanitják a gyermeket először s ezt csöpögtetik vérébe
-állandóan. Ez az életnek a legmagasabb s egyuttal a legszebb igazsága.
-
-És most a fiu azt mondja apjának: nem ismerlek, nem akarlak ismerni,
-mert nincs abból semmi hasznom, hogy te vagy az apám.
-
-Fönséges és szomoru jelenet történt a junius 20-iki tárgyaláson.
-
-A szegény zsidó, ha halottja van, megszaggatja ruháit. Ez volt szokás
-Mózesnek és a királyoknak és a nagy prófétáknak korában is. Háromezer
-évnek szent hagyománya tartja fenn e szokást a zsidóknál. Mély értelme
-van e szokásnak. A ruha tisztesség, a rongyos ruha elhagyatottság. A
-tisztes ruha bizonyos disze az életnek. De a kinek halottja van: az
-elvesztette életének örömét s akkor már az életnek külső disze se ér
-semmit. Ezt jelenti a ruhának megszaggatása.
-
-Azt mondja az öreg Sarf a fiának:
-
-– A tizparancsolathoz tartsd magad, még ez ideig zsidó vagy!
-
-A fiu daczosan azt feleli:
-
-– Nem vagyok zsidó!
-
-Az apa szemei előtt elborul a fényes nap világa. Fia tehát már elhagyta
-ősi hitét, hűtlen lett a szülői ház vallásához. Ime, elvesztette fiát
-egészen. Rettenetes fájdalom rohanja meg lelkét. Megtántorodik. Oda
-botorkál ülőhelyére, a vádlottak padjára. Leül, összegörnyed, fejét
-térdeire hajtja. A másik pillanatban fölemeli fejét, erős balkezével
-lehasitja ruháját a nyakáról. A közönség néma. Valami érzés nyomja
-szivét. Az erős szövetü fekete ruha szakitása zajt okoz a csöndben. Az
-elnök megrázza a csöngettyüt s oda szól feddőleg az apához:
-
-– Mi az, Sarf! Maradjon nyugodtan, mert különben kivezettetem.
-
-Az apa rá se néz az elnökre, csak mély hangon mormolja:
-
-– Nekem halottam van, azt gyászolom.
-
-S kitörnek könyei. Zokog az erős férfiu. A gyerek hátratekint, hogy
-lássa, mit csinál apja. Azután csaknem nevetve fordul az elnök felé,
-diadalmas arczczal, mintha azt akarná mondani: ugy-e, derék gyerek
-vagyok? Ugy-e, legyőztem a zsidót, noha apám?
-
-Sohase feledem el e jelenetet. Mélyen meghatotta még a tárgyalóterem
-zsidógyülölő nagy közönségét is. Meg van örökitve e jelenet a
-jegyzőkönyvben is, noha oly halványan és ügyetlenül, hogy alig ismerni
-rá.
-
-
-V.
-
-(Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa,
-hogy ő urrá lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják
-lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság
-minden. – Az agy is átalakul.)
-
-– A gyerek hát megutálta apját. Az ember azt gondolná, hogy a várnagy
-bölcsesége véget ért s hogy ezzel már a gyerek a vérvádkoholók számára
-teljesen el van készitve jó tanunak. De hátra volt még két dolog. Az
-emberi lelket arra nézve, hogy magát igy vagy amugy elhatározza, sokféle
-indok mozgatja. Az indokok közt leghatalmasabb a hiuság s a jövő
-fölismerése.
-
-A gyerek lelkében meg kellett rajzolni azt a képet, a jövendőnek azt az
-alakját, hogy mi vár rá, ha megmarad jó tanunak. És meg kellett
-rajzolni: mi vár rá, ha zsidó marad s a vármegye leveszi róla kezét.
-
-Százszor hallotta a gyerek társalgás, poharazás és séta közben a
-várnagytól.
-
-– Lásd Móricz fiam, ha megmaradsz a mai jó erkölcsödben, belőled is
-vármegye ura lesz. Nem kell rongyot szedned, nem kell nyomorognod,
-uton-utfélen nem üt-dob-rug minden dibdáb ember. Tudod-e, mi a vármegye
-ura?
-
-Tudta ezt már az éles figyelésü gyerek. Elég módja volt látni a
-vármegyeház udvarán.
-
-Jön a szegény ember, jön a falusi paraszt igazságért. A kapu küszöbén
-már leveszi kalapját. Megsüvegel tisztviselőt, irnokot, hajdut,
-mindenkit egyaránt. Tisztességgel, alázattal beszéli el panaszát s kéri
-igazságát. A vármegye ura pedig foghegyen, pattogva beszél vele még
-akkor is, a mikor megadja igazságát. S mily alázatosan köszöni azt meg a
-paraszt! Pedig hiszen kijár neki az igazság.
-
-Mindennap látja ezt. S a természet minden törvénye azt a vágyat kelti
-föl szivében: minő jó lenne vármegye urává lenni, a ki parancsol és
-gondtalanul él!
-
-– Lehetsz fiam, lehetsz, ha az uraknak kedvükben jársz.
-
-Ezt hallja mindenkitől, a ki oda juthat közelébe.
-
-Néha kétsége támad. Nem buta, kell kétségének támadnia. S kétségeinek
-természetesen hangot is ád, egyszer-másszor a várnagy előtt, a ki iránt
-föltétlen bizalommal van.
-
-Ezt a kétséget le kell győzni, el kell némitani, ki kell irtani.
-
-A várnagy beviszi a fiut a vármegye levéltárába, a hol az ország
-kormányzóinak, a minisztereknek leveleit őrzik. Ott a kiváncsi gyerek
-megnézi a leveleket, azok irásmódját, pöcsétjét, aláirását, boritékját.
-Megjegyzi magának jól. Az iratok ide-oda adásánál még segit is a
-levéltárosnak.
-
-Ily levéltári látogatás alkalmával egykor miniszteri leirat kerül kezébe
-véletlenül. Beletekint s látja, hogy az ő neve fordul elő benne. Mi
-lehet ez? El kell olvasnia. A leirat a belügyminisztertől jön. Alak,
-aláirás, pöcsét, minden rendben van. Azt irja a belügyminiszter, az
-ország hatalmas kormányzója a vármegyének, hogy gondoskodni fog róla s
-állást kap, ha jól viseli magát, a vármegyénél.
-
-A gyerek szeme megcsillan az örömtől. Kérdezősködik és dicsekszik. Az
-iratot kikapják kezéből. Álnok komolysággal megfeddik, hogy ez a leirat
-hivatalos titok volt, neki nem lett volna szabad látnia. Kikergetik a
-levéltárból.
-
-Mindegy. Ő most már tudja, a mit tudnia kell. A várnagy tehát és barátai
-igazat mondtak. Belőle hát ur lesz, vármegye ura. Vége minden
-kételkedésnek. Csak jól kell magát viselnie, csak jó tanunak kell
-maradnia.
-
-Ártatlan őszinteséggel beszéli el a gyerek a junius 27-iki tárgyaláson,
-hogy a megyei levéltárban a berakni való iratok közt olvasta a
-belügyminiszteri rendeletet, a melyben meg volt irva, hogy róla
-gondoskodva lesz a megyénél. S később a tárgyalás folyamán a
-keresztkérdésekre hetykén adja elő:
-
-– A belügyminiszter egy rendeletet adott ki, melyben azt mondta, hogy ha
-jól viselem magamat, el fog tartani s leszek valami itt a megyénél.
-
-– Ki mondta ezt neked?
-
-– Magam olvastam a levéltárban.
-
-Természetesen egy szó se igaz az egészből. A belügyminiszter ilyen
-leiratot nem intézett a vármegyéhez s a fiu ilyen leiratot nem olvasott.
-A kormány a végtárgyalás közben, a mikor a fiu vallomása nyilvánossá
-lett, hivatalos kijelentéssel czáfolta meg s jelentette ki valótlannak a
-fiu állitását.
-
-A kormánynak igaza volt, de a fiunak is. Ő álokiratot olvasott, melyet a
-levéltárban oda csempésztek eléje. Valami furfangos iródiák készitette.
-Ez is méregkeverés volt a fiu lelkének megbóditására. Ezért vitték őt
-látogatóba a levéltárba s ezért vezették őt be a levéltár titkaiba. Nem
-jutott eszükbe, hogy ő ezt valamikor a nyilvánosság előtt ki is
-fecsegheti.
-
-Vagy pedig nem törődtek vele, ha eszükbe jutott is. Csak a tanuskodás
-legyen jó, manó vigye a többit. A várnagyi elmék ily apróságokkal nem
-foglalkoznak.
-
-A jövendő egyik alakja ime elég fényesen képződött ki a gyerek
-ábrándjaiban. A másik alakja sötét volt és gonosz, – egészen visszája a
-fényesnek. E szerint a zsidók a gyereket halálra keresték, vérét
-szomjazták, s ha kezükbe jut: kegyetlenül el fogják pusztitani.
-
-Vajjon-e gondolat önmagától támadt-e a gyerek elméjében?
-
-Nem lehetetlen. A fiunak volt emlékezete, itélőtehetsége és
-lelkiismerete. Jól tudta, mi történt vele a nagyfalui éjszakán, miként
-erőszakolták rá a vérvád vallomását. Jól tudta azt is, hogy ebből
-mérhetlen szenvedés hárult a zsidókra.
-
-Voltak pillanatok, még az időben is, melyet a várnagy kezén töltött, a
-mikor magához tért s megmozdult lelkiismerete. Barcza Dani, debreczeni
-csendbiztos szelid fondorkodással befurakodott a várnagy barátságába,
-hogy titkon beszélhessen a fiuval. Annak ezt mondta a fiu:
-
-– Ha igazat kell mondani, én nem láttam semmit, én Solymosi Eszter
-megöléséről semmit sem tudok.
-
-A megmozdult lelkiismeret bizonyára azt mondta a fiunak: nagy bűnt
-követtél el!
-
-A mindennapi beszédből s a vallásos oktatásból ezerszer hallotta kis
-kora óta, hogy a bűnért meg kell lakolnia a bűnösnek.
-
-Esze, itélőtehetsége inthette őt, hogy a zsidók ellen követte el a bűnt,
-a megtorlást hát a zsidóktól kell várnia.
-
-Azt kérdi tőle apja nyilvános tárgyaláson:
-
-– Ha kijársz, miért mégysz te mindig vagy a várnagygyal, vagy a
-hajduval?
-
-– Azért, mert a zsidók megölnének, hogy ellenük vallottam.
-
-– Hogyan, miért akarnának e miatt megölni?
-
-– Ha nem akarnának megölni: miért jöttek be husvét első éjszakáján a
-megyeház udvarára? És most is, mikor ez a tárgyalás kezdődött, akkor is
-azt mondták nekem, hogy rám akarnak törni.
-
-Ez a szóváltás nagy világot derit erre a kérdésre. Nem lehetetlen, hogy
-a zsidók boszujától való félelem a lelkiismeret önálló megmozdulásából
-is támadhatott, de bizonyos, hogy a félelmet kivülről is beléültették és
-gondosan ápolták és fokozták.
-
-A várnagy mint tanu a biróság előtt igy nyilatkozik:
-
-– Husvét táján éjjeli 11 és 12 óra közt három idegen embert láttam a
-vármegyeház udvarán. Hogy kik voltak, nem tudom. Hogy zsidók voltak-e,
-bizonyosan azt se tudom. Néhányszor közibük lőttem, mire elmenekültek.
-Azt hiszem, nem egyébért jöttek oda, hanem csak azért, hogy Móriczot
-ellopják.
-
-Hallatlan és furcsa eset s igy előadva még elég ártatlan is a végső
-eredményben.
-
-A vármegyeház kapuja éjjel be van zárva, de azért három ismeretlen ember
-oda be tud és be mer menni, hogy a gyereket ellopja. Vajjon honnan lopja
-el? Talán a vármegyeház udvarából? Dehogy onnan. Hiszen a gyerek nem az
-udvaron hál, mint a kutya, hanem a várnagy belső lakásában, tollas puha
-ágyban. Hogy lehetne azt onnan ellopni a gazda, az asszony, a gyerekek
-és a cseléd szemeláttára?
-
-Azután a vármegyeház kapuja alatt fegyveres őrség tanyáz, rendes
-időközökben egymást fölváltva. Miként ereszthetné ez be éjnek éjszakáján
-az idegen embereket, holott a vármegyeházban hivatalok, pénztárak,
-levéltárak vannak? Ha pedig nem ugy rendelte be őket készakarva: miként
-lehetett volna az, hogy a katonailag szervezett és vezetett őrség észre
-ne vegye a besurrankodókat?
-
-A várnagy is alszik már éjfél felé. De azért rögtön észreveszi, hogy
-három idegen ember van az udvaron s Móriczot akarja ellopni. Rögtön
-kezeügyében van a pisztoly s közibük lövöldöz. S a lövöldözésre eltünik
-a fegyveres őrség, kinyilik a bezárt kapu s kényelmesen elillan a három
-merénylő. Nem üldözi őket a várnagy, nem megy utánuk az éjjeli őrség s
-másnap se tart vizsgálatot se alispán, se szolgabiró, se járásbiró, se
-rendőrkapitány. Sőt hivatalos jelentés se érkezik egyikhez se.
-
-Hanem a zsidógyülölő hirlapok nyomban tele vannak azzal a tudósitással,
-hogy a zsidók az elmult éjjel betörtek a vármegyeház udvarára, Sarf
-Móriczot, a félelmes tanut el akarták sikkasztani, de a várnagy
-éberségének sikerült meghiusitani a bűnös merényletet.
-
-Természetesen egy szó se igaz ily alakban az esetből.
-
-Hanem igaz az, hogy három embert fölkértek vagy fölbéreltek a
-közreműködésre. Kaftánnal testükön, zsidós kalappal fejükön hárman éjjel
-bementek a sötét udvarra; a pajkosságra birt őrség beeresztette őket, a
-gyereket fölriasztották álmából, »nézd a kutya zsidók, téged akarnak
-elrabolni«, – a gyerek álmából fölriadtan látta is őket az udvarra néző
-ablakon át, – »de én tőlem ugyan el nem visznek«, – uczczu talpra,
-pisztoly a házban, utánuk! A gyerek hallotta a lövéseket s látta az
-orvok eliramodását.
-
-Az orvok nyomban jóizüen itták meg a játék áldomását Andrikovics
-kocsmájában. De a megriasztott gyerek lelkében ott maradt az égető
-gondolat s a fojtó félelem, hogy most már ő a zsidóktól örökre és végkép
-elszakadt, őt a zsidók mulhatlanul elemésztik, menedékét, élete
-megóvását csak a várnagytól várhatja. Természetesen csak akkor és csak
-azért, ha megmarad jó tanunak.
-
-Még egy éjszakát készitettek ilyet a gyerek számára.
-
-Junius 19-én kezdődött a nyilvános tárgyalás. Szabály ide, szabály oda:
-az elnök elhatározta, hogy a gyereket az első napon fogja tanuként
-kihallgatni. Nehogy a tárgyalás részleteiből elszivárogjon hozzá valami,
-a mi bódultságából fölébressze. Sietni kell vele. Hadd lássa a világ,
-hogy a nagy perre, a vérvád támasztására volt alap.
-
-Milyen jó lenne, ha a tárgyalási nap előtt való éjszakán ujra el akarnák
-lopni a zsidók a gyereket.
-
-Nos, hát megtörtént.
-
-Junius 17-én és 18-án már megtelt a város hirlapróval és
-hirlaptudósitóval. Volt ezek közt egy nagyon tehetséges és buzgó fiatal
-iró: Tóth Béla. Apja is a kiválóbb nemzeti költők egyike. Az ő irói
-működése is feltünt már akkor s husz év mulva, a mikor e sorokat irom,
-még mindig hirlapiró s a mellett országosan ismert s olvasott jeles iró.
-Szinte természetes, hogy ő a gyerek tanitóját föl akarta keresni s a
-gyerek szorgalma, sikerei, erkölcsi s értelmi állapota felől kikérdezni,
-hogy lapjának a gyerek egyéniségéről érdekes tudósitást nyujthasson.
-
-A tanitó Orsóvszky Gyula. Ott lakott a vármegyeház közvetlen
-szomszédságában, a megyeház tövéhez épitett épületben. Ebben volt a
-katholikus elemi iskola. Tóth Béla maga mellé vette Weisz Julián
-hirlapiró társát, 18-án késő délután fölkereste a tanitót, hogy
-kikérdezze. A tanitót azonban nem találta otthon, hanem ott talált három
-idősebb s fiatalabb nőt. Ezek előtt elmondta látogatásának czélját s
-egyuttal átadta nekik látogatójegyét, melyre neve s állása rá volt
-nyomtatva. Kimenet egy perczig megáll társával az udvaron beszélgetni s
-beszélgetés közben mindketten a vármegyeház magas hátulsó falára
-tekintettek. A fal az udvarra nézett.
-
-Ez történt délesti hét óra tájban. A két férfi előző napon, 17-én
-vasárnap délután hat óra tájban is volt már ott, ugyane czélból. A
-tanitót akkor se találták otthon.
-
-A három nő volt: Szokolovszky Mária, a tanitónak, Orsóvszky Gyulának
-felesége, azután özvegy Spissák Antalné, születési neve szerint Klein
-Sarolta, végre ennek leánya Spissák Hedvig, Szabó Endre felesége. Ott
-laktak az udvarban s a vidéki műveltebb nők közé tartoztak.
-
-A három nőnek feltünt a két hirlapiró. Tegnap is itt voltak, ma is itt
-voltak. Ma épen estefelé. Nézegették a vármegyeház hátulsó magas falát.
-Vajjon miért voltak itt ismételve? Miért nézegették azt a magas falat?
-Mi van azon néznivaló?
-
-Valami rejtély van a dologban. A két ember ismeretlen. Bizonyosan zsidó
-mindkettő. Igaz, hogy csak egyik volt zsidó, de ők ugy látták: mind a
-kettő az. Sőt testvéreknek látszanak. Kétségtelenül rosszban törik a
-fejüket. Sőt tervük egészen világos. Holnap kezdődik a nagy per
-tárgyalása. A Móricz tanu holnap árulja el a zsidókat. Ezt meg kell
-akadályozni. A tanut még az éjjel vagy el kell lopni, vagy el kell
-emészteni. A kapun át hozzájutni nem lehet. Ott a fegyveres őrség. Csak
-a hátulsó falon és a tetőn át lehet éjszaka bejutni. Meg kellett tehát a
-falat nézni, mekkora hágókötél kell hozzá. Igaz, hogy a zsidók
-megmondták, miért tették a látogatást. Sőt látogatójegyet is hagytak
-ott. De a zsidóknak nem kell hinni. Ravaszok, furfangosak.
-
-A három asszony mind ebben nagy bölcsen megállapodott. Napszállta után
-az esti szürkületben tudtára adják az esetet a várnagynak. A várnagy
-nagy sebbel-lobbal intézkedik. Tudatja a bajt a gyerekkel. De ne féljen
-a gyerek, a vármegye megőrzi őt. Nosza, nyargaljon futár a városházához
-is. Mig a közbiztonság emberei megérkeznek: az alatt előkészitenek egy
-hágókötelet, hosszut, alkalmasat. Megmutatják a gyereknek. Ime, ezzel
-akarták őt a zsidók az éjjel ellopni. Mutatnak neki egy bezárt
-szardiniás szelenczét is. Ebben van a dinamit, melylyel a gyereket a
-holnapi tanuskodása előtt el akarták pusztitani. Azonban megérkezik a
-városi csendbiztos: Kovács Lajos, néhány szál fogdmeggel. Megérkezik a
-polgármester is. Valamennyi beszél a gyerekkel s figyelmezteti a
-fenyegető veszedelemre. A nagy, hivatalos emberkészség nyomozást,
-vizsgálatot, házkutatást tart, pedig már öreg este van, sőt éjszakának
-is beillik. Keresik a merénylő zsidókat. Fölkutatják a vármegyeházat,
-pinczéket, padlásokat, hátulsó helyeket és szögleteket. Átmennek a
-szomszéd katholikus iskolatelepre is s ott is tűvé tesznek mindent.
-Mindezt a gyerek tudtával és szemei előtt, rettentő hivatalos
-komolysággal. S azután, mikor befejezik a hűhót: oda állitanak két
-csendőrt, a gyereket reggelig őrizni, a mikor majd a törvényszék előtt
-meg teheti vallomását. A gyerek nem alszik reggelig.
-
-Igy történt bizony ez.
-
-A birósági jegyzőkönyv csak halvány képet nyujt ez esetről. Henter, a
-várnagy, csak ugy adja elő az esetet, hogy este félkilencz óra tájban
-jelentették nála, hogy a katholikus iskola udvarán két zsidó ólálkodik.
-Ő mindjárt nem ment át, de voltak, a kik elfutottak a városházához ez
-esetet jelenteni s onnan Kovács Lajos csendbiztos és a polgármester is
-odajött, átkutattak mindent, nem találtak semmit, de éjszakára
-csendőröket állitottak a megyeház udvarára.
-
-Körülbelül ennyi van a jegyzőkönyvben s ezen kivül még a három asszony
-tanuvallomása Tóth Béla és társa látogatásáról.
-
-Vajjon tudhatta-e a gyerek, hogy mindez üres hűhó, csuf fondorkodás,
-ravaszul végrehajtott jelenet az ő félrevezetésére? Tudhatta-e, hogy ez
-is csak az urak és a várnagy furfangos ármánya az ő lelke ellen, mint
-volt a husvéti éjszakán történt lövöldözés? Vajjon fölmerülhetett-e a
-gyerekben a kétségnek még sejtelme is, mikor az ő mintaképe a várnagy,
-azután a város polgármestere és csendbiztosa s a hajduk és csendőrök
-serege végezi együtt a komoly hivatalos cselekményt s értesiti őt arról,
-hogy épen ő róla háritják el az életveszélyt?
-
-Igy vezették nyomban a biróság elé, hogy álljon elő tanuvallomásával.
-
-Előállt. Az élő lelkek természete az, hogy más vallomással nem állhatott
-elő.
-
-A nagyfalui éjszakán gyötréssel és rémitéssel rátukmálják, eszére
-erőszakolják a hamis történetet. Azután elzárják. Azután uraskodó, henye
-életmóddal s pajkos társalgással fölélesztik s nagyranövelik
-büszkeségét, hiuságát, nagyravágyását. Megutáltatják vele a zsidóságot.
-Kiirtják szivéből a szülői ház vallása iránt való vonzalmat és
-kegyeletet. Lenézést, megvetést és durva érzéketlenséget növesztenek
-lelkében apja iránt. Elhitetik vele, hogy ha jó tanu lesz, a nagy gróf,
-a magas kormány s a hatalmas vármegye urrá teszi egész életére, a zsidók
-pedig halálra keresik s a keserü kínok végzetét késziték számára.
-Tanuvallomását pedig megirják s megtanultatják és elszavaltatják vele
-százszor a várnagy előtt, a vizsgálóbiró előtt, az alispán és
-törvényszéki elnök előtt s a királyi alügyész s az összes bizalmasok
-előtt.
-
-Azt mondhatná valaki: negyven napig tartott a tárgyalás – ily hosszu idő
-alatt visszatérhetett a gyermek az eredeti igazsághoz.
-
-De a gyerek az egész idő alatt is el volt zárva a világtól. Nem
-férhettek hozzá se a védők, se a szülők, se mások, a kiknek szava,
-tekintete, fölvilágositása fölszaggathatta volna a béklyókat, melyek
-lelkét megkötözték. Az egész tárgyalás alatt csak ugy a várnagy
-hatalmában volt, miként a tárgyalás előtt.
-
-Azt is kérdezhetni: miként lehet az elméből a valóság képét kitörölni s
-helyébe a hazugságot beedzeni?
-
-A kérdés méltó. A természet nagy titkára utal ez a kérdés. A könnyelmüen
-vagy komolyan elhatározott s végrehajtott hazugság mindennapi tünet. A
-jellem gyöngeségének s az elme mozgékonyságának eredménye. De Sarf
-Móricz hazugsága nem efféle. Az övé az ő megmérgezett lelkében valóságos
-meggyőződéssé alakult át.
-
-Lehető ez?
-
-Igen is lehető. Az agy csodálatos szövetü szerv, de mégis csak olyan
-testi szerv, mint kezünk, lábunk. Kezünk mozdulata ütés, fogás,
-tapintás; agyunk mozdulata gondolat, érzés, eszme. S a hogy kezünket
-állandó gyakorlás által bizonyos mozdulatra vagy erőfeszitésre különösen
-alkalmassá tehetjük, ép ugy lehet tenni az agygyal s a mi tőle függ: a
-gondolkozással és jellemmel is. Különös gondolatot, érzést, képet,
-képzetet lehet beléültetni s különös és állandó gyakorlással benne meg
-lehet erősiteni. Költők, bölcsek, hitvallók hiába beszélnek csodáról és
-isteni befolyásról. Vannak az életnek még föl nem fedezett titkai, de
-azok se csodák. Hogy az agy minő munkát végez, mikor gondolatot szül
-vagy befogad: ép ugy nem tudjuk, mint a vadember nem tudja a bezárt
-zsebóránál, hogy az belül min és miként dolgozik. Csak azt látja és
-tudja, hogy dolgozik. A gyerek agya az egy éven át folytatott egyirányu
-ráhatástól abban az irányban fejlődött ki, torzult el s erősödött meg, a
-melyben mesterei, a méregkeverők vezették. Abban az irányban a vérvád
-képének, a gyilkosság hamis vádjának meggyőződéssé kellett benne
-erősödni.
-
-* * *
-
-A nagy per végén a gyereket nem akarták kiadni kezemre. A vérvádkoholók
-ujabb mesét gondoltak ki s a gyereket arra is föl akarták használni. A
-kormány segitségével elértem végre, hogy a gyereket a vármegyétől
-megkaphattam.
-
-Vallomásáról sohase beszéltem vele. Egyetlen szóval se kérdeztem tőle:
-mi történt vele egy éven át. Jobban tudtam én, mint ő. Előadása mindig
-zavart okozhatott volna azon a képen, melyet gondos figyeléssel róla és
-mestereiről alkottam.
-
-
-
-
-ESZTER HALÁLÁNAK TITKA.
-
-
-I.
-
-(A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy
-Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. –
-A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait.)
-
-Jogtudó vagyok, védő voltam a nagy perben, iró vagyok, szeretek
-buvárkodni a lelkekben s megfigyelni a természet tüneményeit. Ime nagy
-tünemény áll előttem: a szegény leánykának különös elsikkadása. Nagy
-jogi kérdés kerekedik e tüneményből, annak megoldásában közreműködni
-tiszti kötelességem. Vajjon elgondolható-e, hogy ne foglalkoztam volna
-Eszter halálának titkával s hogy elmém egész erejével ne törekedtem
-volna azt földeriteni?
-
-Különös feladata lett volna ez a vizsgálatnak, a vizsgálóbirónak és
-társainak. De ők éretlen észszel s elfogult és pajkos elmével hamis utra
-s ostoba fordulatokra terelték a nyomozást. Ott keresték a titkot, a hol
-azt megtalálni nem lehetett, a hol azt megtalálni minden furfang és
-erőszak mellett se voltak képesek.
-
-Az itélő biróságnak ez már nem volt különös feladata. Ez a biróság már
-nem azt kereste igazán: miként tünt el a leányka, hanem csak azt kellett
-keresnie, hogy a bevádolt zsidók bűnösök-e vagy ártatlanok a leányka
-eltünésének kérdésében?
-
-A mint meggyőződött arról, hogy nem bűnösök: ki kellett mondani utolsó
-szavát, meg kellett hoznia itéletét s egyebet cselekednie nem volt
-szabad. Az állam nem azért tart biróságot, hogy az a lelkek titkát
-fürkészgesse s a természet tüneteit magyarázgassa. Mások dolga ez.
-
-Talán első sorban az én dolgom s most arról adok számot, minő eredményre
-jutottam buvárlataimban.
-
-A csonka-fűzesi holttest az eltünt lányka holtteste. Ma az eszlári
-vérvád nem lobogtatja már a lelkek tüzét. Ma higgadt és tiszta elmével
-lehet az esetet meggondolni. S a tiszta elme a kétségnek még árnyékát se
-engedheti magához férkőzni. Az a holttest Eszteré.
-
-Április 1-én folyam partján tünik el a lányka. Junius 18-án
-hetvenkilencz nap mulva alsó folyásának egyik partján lányka holttestét
-veti föl a folyam árja. Az eltünt lányka minden ruhája ott van a
-holttesten. Az eltünt lányka utolsó cselekménye föstékvásárlás volt. Az
-a fösték is ott van szokott falusi módon keze csuklójára kötve a
-holttesten. Volt különös ismertető jele életében: a lábán levő hegedés
-nyoma, melyet a tehéntiprás okozott. Ezt a jelet is megtalálja az előre
-megmondott helyen három igaz tanu: Szakolczai Julcsa, Szücs János és
-Zurányi Kálmán. Ha tehát vizi halott kiléte biztos lehet valaha a
-világon: ezé a halotté tökéletesen biztos. Alak, nagyság, arcz, szem:
-mindez azonos.
-
-Azonban furfangos elmék, tudatlan emberek kétséget támasztanak. Hátha
-idősebb nőé az a felbukkant holttest? Hátha az csak néhány nap óta
-került a vizbe? – De velük szemben áll a természet igaz törvénye, melyet
-képzelgő tanu és tudákos szakértő ki nem mozdithat helyéből. A holttest
-csontja, némely épen maradt nemi részének fejletlensége, érettségi
-szőrének csak kezdetleges mutatkozása mind megfelel az eltünt lányka
-korának és fejlettségének. S a holttesten talált hullaszappan föltétlen
-bizonyossággal igazolja, hogy annak hosszu időn át kellett vizben lenni.
-Annyi időn át, a mely épen megfelel a lányka eltünése s a holttest
-felbukkanása közt lefolyt időnek. Hullaszappant emberi elme, emberi
-tudomány, emberi műszerszám néhány nap alatt késziteni nem tud. Ahhoz
-csak a természet ért a maga műhelyében.
-
-De a furfangos elme tovább is vonaglott. Hátha fondor lelkek csempészték
-valahonnan azt a holttestet s hátha bűnös kezek öltötték rá Eszter
-ruháját?
-
-E nyomon botorkált a vizsgálat s más véget természetesen nem érhetett,
-mint a mit ért: a kudarczot. Egyetlen tárgyi jelet se tudott erre nézve
-felkutatni. Minden vallomás, a mit erre összehozott, kinzásszülte
-valótlanságnak bizonyult. Az emberek, a kik ezt cselekedték volna,
-tökéletes másuttlétet – alibit – igazoltak. És végre az élő Eszter
-különös lábjegye s a holttestnek hullaszappana minden tanu és szakértő
-ellenkező nyilatkozatát csuffá teszi.
-
-S mindezek fölött még van egy mindennapi nagy igazság. A vizsgálatnak
-csak ott lehet és csak ott szabad valami rendkivüli titkos megoldást
-keresni, a hol az egyszerü, természetes, mindennapi megoldás teljesen
-hiányzik. Ha a vizsgálat biztos nyomokra bukkant volna, hogy az élő vagy
-a holt Eszter máshová jutott s nem a Tisza csonka-fűzesi partjához vagy
-ha biztos nyomokra jutott volna, hogy a csonka-fűzesi holttest kié-másé
-s honnan-máshonnan származott, ha nem az eltünt lánykától: csak akkor
-lett volna szabad neki a hullacsempészet pajkos ötletéhez folyamodni.
-
-Hol van hát az eltünt lányka, ha nem a Csonkafűzesnél?
-
-Kinek a holtteste tehát a csonka-fűzesi, ha nem az eltünt lánykáé?
-
-Erre a két kérdésre a vizsgálat meg se kisértette a komoly feleletet
-megtalálni.
-
-Solymosi Eszter élete tehát elveszett. Enyészetnek indult tetemét száz
-tanu és orvos látta, vizsgálta, bonczolta, temette.
-
-Vajjon mikor veszett el?
-
-Akkor, a mikor az élő szemek elől eltünt. Április 1-én délután vagy
-estennen, vagy éjszaka. Ez a természetes megoldás. Ez felel meg a józan
-felfogásnak mindaddig, mig ellenkező biztos tünet nincs. Itt pedig
-nincs.
-
-A zsidók meg nem ölték. Ezt tisztán látta az elfogult birák esze is.
-
-Hiszen gyilkos erőszaknak jele nem volt testén. És azután a mikor
-megölhették volna: arról az időről minden vádlott másuttléte tökéletesen
-bebizonyult. És ezen felül száz meg száz nagy ok tiltja ez esetben a
-vérvádszerü gyilkosságnak még gondolatbeli lehetőségét is. Ezt is
-tisztára belátták még az elfogult birák is.
-
-A józan felfogás szerint a Tisza vizébe fult. Annak közelében járt
-utoljára, annak vize vetette föl élettelen holttestét. Más természetes
-megoldás nem lehet, minthogy másra utaló nyom és tárgyi tünet nincs.
-
-De hát miként jutott a vizbe elevenen vagy halottan?
-
-Három eset lehető.
-
-Vagy véletlenül esett bele. Vagy külső erőszak lökte bele. Vagy
-öngyilkos szándékkal jutott bele.
-
-A véletlenre nem utal semmi nyom. Útja, mikor a boltba ment s onnan
-hazament, egy darabig a Tisza közelében volt ugyan, de mégis oly távoli
-s oly biztos út volt, hogy arról a Tiszába be nem csuszhatott, be nem
-szédülhetett s ha megtörtént volna is, a partképződés miatt könnyen
-kimenekülhetett volna. A véletlenre hát semmi sem utal, sőt minden
-időbeli, helyi és személyi körülmény ugyszólván kizárja azt.
-
-Külső erőszakra sem utal semmi nyom. Szegény cselédnek, fejletlen
-lánynak nem lehet boszuálló, életére törő gyilkos ellensége. Vagyoni
-önzés nem üldözi. Kincset, örökséget senki se áhit tőle vagy utána.
-Őrült nemi szenvedély az egyszerü falusi egészséges idegü nép közt
-erőszakoskodó rajongással nem ostromolhatja őt nyilt utczán, lakott
-házak között, fényes nappal. S aztán nyoma maradt volna ennek, zaj
-támadt volna belőle s végül vagy előbb vagy utóbb hasonló kisérlet jelei
-mutatkozhattak volna a faluban vagy a környéken.
-
-Bizony nincs itt más természetes megoldás, csupán az, hogy a szegény
-lányka lelkére egy szempillantásig iszonyu sulylyal rányomakodott az
-élet, közel volt a Tisza csöndes folyása; ember nem volt, ki szemmel
-kisérte volna, se közel, se távol s abban a pillanatban keserü szivvel
-jajszó nélkül önkényt átengedte nehéz életét a könnyü halálnak.
-
-Minő könnyen kinyomozhatta volna ezt a birói vizsgálat az első napokban!
-Hiszen az a szegény lányka s az ő együgyü lelke nem volt még ravasz; nem
-volt tettető se az élettel, se a halállal szemben. Ha önkényt
-választotta a halált: erre elszánva kellett lennie. Ha el volt erre
-szánva: ennek jelét kellett adnia. Könyben szóban, panaszban, kimondott
-sejtelemben bizonyára adta is jelét. Mindenből azt látom, hogy a falu
-népe eleintén arról volt meggyőződve, hogy szándékosan ölte magát a
-Tiszába. Jól tudta ezt a vizsgálóbiróság is. De ez a biróság
-belekeveredett a vérvád rögeszméjébe s vakon, siketen, konokul, se
-látni, se hallani nem akart mást, csak a vérvádat. Az öngyilkosság
-nyomait nem földeriteni, hanem inkább eltaposni, megsemmisiteni
-törekedett. Tisztán látom s azért határozottan állitom ezt. Az iratok
-bizonyitják, hogy a közönségnek az öngyilkosság esetéről fenforgó
-véleményét jól ismerte a biróság, de ugyanazok az iratok még kirivóbban
-bizonyitják, hogy ebben az irányban még se nyomozott, még se
-puhatolódzott egy perczig se.
-
-A mikor már a lakosság minden csöpp vére tele volt a vérvád gyülöletes
-meséjével: akkor már késő lett volna a tüzetes nyomozás. Akkor már
-mindenki Vámosi Julcsa anyjának mintájára felelt volna:
-
-– Hogy lehetett volna az a szegény lány öngyilkos, ha már bizonyos, hogy
-őt a zsidók megölték?
-
-Azonban a természetes igazságok nem ugy röppennek el az életben, mint a
-madarak a levegőégben, hogy nyomot ne hagynának maguk után. A
-vizsgálóbiró minden óvatossága és furfangossága daczára is az igazság
-eleven nyomai, habár szétszórtan és töredékesen is, megmaradtak.
-
-Keresgéljük össze e nyomokat.
-
-A mint a vizsgálóbiró a vérvád ostoba alkotmányát összeállitotta: e
-szerint Eszter meggyilkolását déli 11 és 12 óra közt hajtották végre a
-zsidók. Előbb nem tehették, mert a lányka 10 óra után indult el hazulról
-a boltba s 11 óra és 47 percz előtt visszamenőben a zsinagógához nem
-érhetett. De a gyilkosság később se történhetett, mert a vádlott metszők
-déli 12 órakor már házigazdáiknál Taubnál és Ziszmannál ebédeltek. Az
-időbeli körülményeket igy sütötte ki a vizsgálóbiró.
-
-Szinte bizonyos, hogy az időbeli körülmények ily összeállitása hamis és
-önkényes. Ez összeállitás arra irányult, hogy a lánykának a zsinagógához
-jutása déli 12 óra előtti időre essék. Huri Andrásné azt vallotta
-először, hogy tőle a boltba 10 óra után 30 perczkor indult el Eszter.
-Tőle Kohlmájer boltjáig mintegy 3 kilométer a távolság, tehát kis
-termetü lány rövid lábu lépéseivel mintegy 45 percznyi gyaloglás. Nem
-siető, nem is őgyelgő, hanem közönséges gyaloglást kell fölvennünk.
-Visszafelé a zsinagógáig több mint 2 kilométer. Ez is 30 percz. Tehát,
-ha Eszter sehol meg nem áll, nem késik, nem várakozik, nem beszélget:
-akkor 11 óra 47 perczkor csakugyan odaérhet visszamenő utjában a
-zsinagógához.
-
-Ámde betért Lánczi Gábornéhoz: nem hozat-e valamit a boltból. Bizonyára
-beszélgettek néhány perczig. Azután ugyanazzal a kérdéssel betért
-Csordás Gábornéhoz. Néhány perczig ott is folyt a beszélgetés. Falusi
-parasztasszonyoknál már ez a szokás. Talán máshoz is betért, de
-megbizást csak e két ismerős asszony adott neki. Bizonyos, hogy a
-boltban is kellett néhány perczig késnie, mig rá került a sor s mig a
-boltos Huriné föstékjét, Láncziné gáliczkövét és Csordásné patkószegét
-előszedte s becsomagolta. Azután sokfélekép be van bizonyitva, hogy
-visszamenőben Rózenberg Hermanék előtt találkozott testvérnénjével
-Zsófival, vele megállt és beszélgetett s azután ment tovább a zsinagóga
-felé. A zsinagógához tehát déli 12 és fél óra előtt nem érhetett még a
-vizsgálóbiró által összehordott adatok szerint se.
-
-De a tanuk szerint még akkorra se érhetett oda. A vizsgálóbiró helyszini
-szemléje szerint Rózenberg Herman háza Sarf József lakásáig vagyis a
-zsinagógáig 10 percznyi gyalogló távolság, közel egy kilométer. Már
-pedig Rózenberg kapuja előtt délutáni 1 órakor találkozott a lányka
-Zsófi nénjével. Ezt állitja a törvényszék előtt Solymosi Zsófi,
-Rózenberg Rozi és Vámosi Julcsa, a kik a találkozásnál jelen voltak s a
-két lánytestvér beszélgetését hallották. Solymosi Zsófi ugyan habozott
-eleintén az időpontra nézve, Vámosi Julcsa pedig példátlan szülői
-kegyetlenségre utóbb elállott vallomásától, de Rózenberg Rozi mindig
-szilárdul ezt állitotta s utóbb a keresztkérdésekre Solymosi Zsófi is
-szilárdul ebben állapodott meg.
-
-A szegény eltünt lányka élete folyása tehát délutáni 1 óráig egészen
-bizonyos. Ettől kezdve mesterkélt homály borul életére. A homályt a
-vizsgálóbiró idézte elő.
-
-Ki kellett volna puhatolnia, vajjon Eszter hazament-e Hurinéhoz s
-átadta-e neki a föstéket? Azután átadta-e Lánczinénak a gáliczkövet és
-Csordásnénak a patkószeget? A vizsgálóbiró elmulasztotta ezt. Terveibe
-nem vágott az ily irányu nyomozás. Mert ő csak azt akarta bebizonyitani,
-hogy Esztert már 11 és 12 óra közt megölték a zsidók. Azért kellett
-minden mást homályba burkolnia.
-
-De azért a homályban is vannak fölcsillámló pontok.
-
-Csordás Gáborné időközben meghalt. A nagy per nyilvános tárgyalását nem
-érhette meg. Tehát nem szólhatott arról: megkapta-e a lánykától a két
-krajczár ára patkószeget. A lányka utolsó szavai felől nem intézhettünk
-hozzá kérdést.
-
-Lánczi Gáborné született Kaszala Teréz lelke fenekéig telve volt a
-vérváddal s a gyilkosság hitével. Csak ugy omlott belőle a zsidók elleni
-gyülölség. Ő nem vallotta meg, de nem is tagadta el, hogy az 1 krajczár
-ára gáliczkövet megkapta. Erről nem beszélt egyáltalán.
-
-Én pedig azt hiszem: mind a ketten megkapták portékájukat. Annálfogva
-hiszem ezt, mert ha a szegény lányka ezeket át nem adta volna:
-holttestének csonkafűzesi felbukkanásakor ezek is éppen ugy benne lettek
-volna a csuklójára kötött kendőben, mint a hogy Huriné föstékje benne
-volt.
-
-A lányka szépen hazament. Mindenkinek átadta a magáét. Előbb a
-szomszédasszonyoknak, azután gazdaasszonyának, Hurinénak. A szomoru
-balsors csak ezután következett be.
-
-Szedjük csak össze azokat a tüneteket, melyek bennünket az eset ily
-felfogására kényszeritenek.
-
-
-II.
-
-(Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután ott
-sirdogált a kut mellett, a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya,
-testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik.)
-
-Hatalovszki András 23 éves életkoru, szép, nyulánk termetü, erős,
-egészséges legény, Eszter eltünése idején Debreczenyi Mihálynál volt
-szolga. Ennek háza közvetlen tőszomszédja Huriné házának. Kertjüket csak
-hitvány kórókerités választja el egymástól. Egyik telekről a másikra
-minden hangos szót meghallani, a keritésen keresztül a kertben mindent
-meglátni. Hatalovszki is látott-hallott mindent.
-
-A törvényszék őt nem idézte be tanunak.
-
-A végtárgyalás folyamán egyik vasárnapon a Nyiregyháza közelében fekvő
-Sima-tanyán pihentem s ott vendégszerető házigazdám, Klár Dezső,
-jelentette, hogy Hatalovszki nevü legény óhajt velem beszélni s valami
-fontos körülményre óhajt figyelmeztetni.
-
-A legényt magam elé bocsátottam s meghallgattam. Elmondta, hogy a
-végtárgyalás részleteiről értesült s megtudta, hogy az eszláriak azt
-állitják, hogy a szegény Esztert délelőtt 11 és 12 óra közt ölték meg a
-zsidók. Ez nem igaz. Az ő lelke nem nyugodhatik meg ezen. Mert ő délután
-két-három óra körül látta Esztert s hallotta, a mint vele Huriné
-pörlekedett s különösen hallotta, a mikor Huriné e szavakat intézte
-hozzá:
-
-– Estélig még háromszor is megjárhatod az utat a boltba.
-
-Gondos kérdéseimre elmondta még, hogy Huriné és a lányka feleseléséből
-azt értette, hogy a lányka nem olyan festéket hozott a boltból, a milyen
-kellett volna. Talán kéket hozott, holott Huriné feketével szokta háza
-fala alját befösteni. Vagy talán megforditva. Azért küldte hát vissza a
-boltba, hogy cserélje ki a festéket.
-
-Tünődtem: igaz lehet-e ez? A gyanakodás ragálya az én gondolkozásomat is
-megkörnyékezte. Nem kérték-e föl e legényt e vallomásra? Nem fizettek-e
-vagy nem igértek-e e vallomásért jelentékeny jutalmat?
-
-Nyomozásom eredménye az volt, hogy jelleme komoly, a munkát szereti,
-gazdáival sohase volt baja; kocsmázni, duhajkodni nem szokott. Arcza
-nyilt, fejét egyenesen tartja, szembe néz és megfontolva felel minden
-kérdésemre, ifju kora miatt se lehet ravasz lélek. Nyugodtan és
-határozottan állitotta, hogy őt lelkiismerete hajtja erre a vallomásra.
-
-Jól van. Most már lelkére kellett adnom vallomása fontosságát és
-következéseit.
-
-Nagy szó, a mit kimond. Szembe áll vele az egész falu. Minden eszlári
-tanu azon erőlködik, hogy azt bizonyitsa be, hogy a szegény Eszter déli
-12 óra előtt odaért a zsinagógához s hogy déli 12 órára már vérét
-vették. Most ő azt mondja, hogy délután 2–3 óra tájban is látta. Magára
-zuditja az egész falut. Felbőszül ellene a vérvádkoholó egész szövetség.
-Az eszlári urak, a vizsgálóbiró titkos tanácsa, a községi biró, a
-törvényszéki elnök, a csendbiztosok, és szolgabirák. Ráfogják, hogy
-hamis tanu. Meghurczolják mindenfelé. Ellene bujtják rokonait,
-ismerőseit, barátait. Gondolja meg mindezt jól. Vallomása nagyon fontos
-ugyan, de mulhatlanul mégse szükséges, mert a nélkül se itélhetik el a
-zsidókat. A nélkül is kisül a buta és gonosz vérvád alaptalansága. Ha
-mindezt meggondolva is megáll vallomása mellett: akkor bejelentem
-tanunak a biróság elé. Különben nem.
-
-Gondolkodott a legény. Jól ismerte ő már az eszlári lakosság ama
-részének elfogultságát és szenvedélyét, a mely Farkas Gábor biróra
-hallgatott. Mert hiszen a lakosság többi része nyugodt volt s az egész
-vérvádat kezdettől fogva az »urak« mesterkedésének tulajdonitotta.
-Csakhogy ez a része szelid volt és békés. Ugy gondolkozott: a biróság
-vette az ügyet kezébe, végezze el az! A másik rész azonban dolgozott,
-futott, zajongott és fenyegetett s a legény épen e rész közepén
-kénytelen maradni. Mit csinálhatnak hát ő vele?
-
-Gondolkodott a legény. Végre azt mondta:
-
-– Tegye az ur a mit jónak lát. Nincs nekem arra semmi vágyakozásom, hogy
-én tanu legyek. Csak az urat akartam én felvilágositani arról, hogy én
-mit tudok. Ha a biróság meghi tanunak: azt se bánom. Ott is megmondom az
-igazat, mert én hitvány ember nem vagyok. Ha pedig meg nem hi, annál
-jobb.
-
-Bejelentettem. A törvényszék megidézte s bizony megvallotta ő ott is, a
-mit előttem fölfedezett s megmaradt vallomása mellett minden
-keresztkérdés és faggatás daczára.
-
-Ez történt a junius 22-iki ülésen. Huriné kézzel-lábbal tiltakozott a
-legény vallomása ellen.
-
-Igaz, hogy utóbb, hetek mulva ez a legény is módositotta vallomását.
-Ujabb vallomásában a réginek határozott állitásai elmosódtak. Se az óra
-szerinti időpontról, se a Huriné udvarán folyt feleselés személyeiről
-már nem beszélt határozottan. Látszott rajta, hogy a tanukészitő gyáron
-már keresztül ment. S ugy is volt. Andrikovics kocsmájában az eszlári
-biró és emberei körülvették, tyukkal-kalácscsal édesgették, Eszlárra is
-kivitték. Ott azután halállal fenyegették, ha vallomása mellett
-megmarad. Tanukat állitottak ellene, hogy ő se nem látott, se nem
-hallott semmit, otthon se volt azon a napon, hanem kint volt a mezőn
-burgonyát ültetni. Igaz, hogy ez mind hamis tanu volt. De azért
-lassanként rajta is erőt vett az élet nyugalmát követelő nyers ösztön s
-annyira-mennyire megadta magát. Julius hó 8-án, nyilvános vallomása után
-16 nap mulva odavitték az elnök lakására, ott is kecsegtették s
-ijesztgették egy füst alatt s igy julius 9-én az elnök a birósági ülésen
-ujra előhivta, hogy vallomását módositsa s lényegesen enyhitse.
-
-Előre láttam én ezt, szinte vártam. Nem is faggattam keresztkérdésekkel,
-csak a mikor elvégezte tanuskodását, az ajtónál kimenet magamhoz
-intettem.
-
-– Megmondtam én ezt hejh a Sima-pusztán. Kár volt legénykedned!
-
-Az egyenes arczu, nyilt, bátor tekintetü legény lehajtotta fejét, nem
-nézett szemembe. Mégis szólt:
-
-– Nem tehettem másként. Hanem a mi igaz, azért mégis igaz!
-
-Arról, a mit első tanuskodásában erősitett, nem csak maga tudott. Erre a
-tényre más tanu is volt.
-
-Ez Frenkel Sámuel 75 éves életkoru agg, beteg zsidó ember. Becsületes
-előéletü s egyik lábával már a sir szélén áll. Miért mondana valótlant?
-Ez eskü alatt azt vallotta a junius 22-iki ülésen, hogy ápilis 1-én
-délután 4 óra tájban találkozott Hurinéval, a ki azt mondta neki:
-
-– Ma már másodszor küldtem be a leányt föstékért Ófaluba, nem tudom, hol
-van oly sokáig.
-
-S hozzátette még a tanu, hogy Huriné e szavak után kissé haragosan ment
-Ófalu felé a leányt keresni.
-
-Más jelenségek is vannak erre.
-
-Faluhelyen az éjjeli őrséget, az utczákra, házakra való éjjeli vigyázást
-nem rendes fizetésü alkalmazottak teljesitik, hanem sorrendben házanként
-köteles minden gazda éjjeli őrség gyanánt kiállani. Minden gazdára rá
-kerül a sor a lakosság számához képest évenként négyszer-ötször s néha
-többször is. Az őrség egyik csapatja éjfél előtt, másik csapatja éjfél
-után ügyel az utczákra. A mig kocsma van nyitva, ideje nagy részét
-természetesen ott tölti az őrség.
-
-1882 évi május végén, a mikor már javában folyt a vizsgálat
-Tisza-Eszláron s mindenki csak Eszter eltünéséről s a zsidókról beszélt,
-Debreczenyi Mihályra került az őrség sora. Ő szolgáját Hatalovszki
-Andrást küldte ki őrnek, a ki társával együtt a késő esti vagy éjjeli
-időben bevetődött Ziszmann Jakab kocsmájába.
-
-Az esetről, a biróság eljárásáról, a leánykának állitólag déltájban
-történt megöléséről volt a szó. Hatalovszki akkor azt mondta, hogy ő
-neki nem megy a fejébe ez az egész dolog. Ő biztosan tudja, hogy azon a
-napon délután, uzsonnaidő felé, Eszter még otthon volt, jól látta, a
-mint az ujfalui kutnál egy füzfa alatt sirdogált.
-
-Nagy szó volt ez akkor. Hallották e tanuságot maga Ziszmann Jakab,
-azután felesége Groszberg Rozi, ezeken kivül Groszbergnek mind a két
-növendék leánya, továbbá Varga Kata cselédleány s még egy szolgalegény,
-a ki akkor másnál szolgált, de a tárgyalás idején, 1883 nyarán, épen
-Debreczenyi Mihálynál szolgált. Hatalovszki e beszéde is a
-végtárgyaláson kétségtelenül bebizonyult. S ez azért is fontos
-körülmény, mert akkor még Hatalovszkit se a zsidók, se a vérvádkoholók
-ilyen vagy amolyan vallomás érdekében nem ostromolták.
-
-Minő könnyü lett volna ekkor még elfogulatlan, okos vizsgálóbirónak az
-öngyilkosság összes nyomait összeszedni!
-
-Pedig bizonyára tudta, hogy a szegény lányka közelállói se vérvádra,
-hanem az öngyilkosságra gondolnak. Maga az édes anya, özvegy Solymosi
-Jánosné is azt mondta, hogy Huriné, a mikor délután a lánykát kereste,
-igy nyilatkozott előtte:
-
-– Elment a lelkem még ebéd előtt, de már nem tudok nyugodt lenni; a part
-felé, a falu felé néztem. Nem tudom, de talán az isten öntötte belém,
-hogy arra néztem.
-
-Igy van a birósági jegyzőkönyvben. A part, a melyről szó van, a
-Tiszafolyam partja. Solymosiné szerint isten sugallta Hurinénak, hogy a
-folyam felé keresse a szegény lánykát. Isten szokta fölébreszteni a
-lelkiismeretet.
-
-Azonban Huriné a junius 21-iki ülésen maga is nyiltan beismerte, hogy a
-leányka öngyilkossága volt első gondolata s hogy délután kereste a Tisza
-partján a leányka nyomait.
-
-Groszberg Leó azt vallja a junius 23-iki ülésen, hogy másnap, április
-2-án ment a községházhoz s útközben találkozott Solymosi Jánossal,
-Eszter testvérével. Kérdi tőle:
-
-– Megvan-e már Eszter?
-
-– Dehogy van, dehogy van! Épen most is őt kerestem. A faluban egy ó-kut
-van, azt néztem meg, nem abba ugrott-e.
-
-Ó-kutnak az olyan kutat nevezik, a melyet már nem használnak, a melynek
-vizét valami ok miatt nem merik az emberek. Az öngyilkosok faluhelyen
-ily kutban szokták magukat elemészteni.
-
-Ime a jelenségek, a melyek szerint anya, testvér, gazdaasszony,
-szolgálatadó, mind arra gondolt először, hogy a szegény leányka önként
-vetett véget életének.
-
-Kellett lenni okuknak, a mely miatt arra gondoltak. Oly jelentékeny
-okuknak, a mely elhárithatlanul arra a gondolatra vezette elméjüket.
-
-Minden esetre feltünő, hogy már délután négy-öt óra tájban is arra
-gondoltak. A mikor különös ok nélkül arra gondolniok szinte lehetetlen
-volt.
-
-A leánykát Huriné délután is beküldi a boltba s a leányka nem jön haza
-rendes időre. Vajjon miként lehet itt mindjárt öngyilkosságra gondolni?
-Hiszen a lánykának anyja, két testvérje, több nagybátyja és nagynénje
-van a faluban; a boltban is elkéshetett, rokonaihoz is betérhetett,
-elfecseghette az időt. Hányszor megcselekszik ezt a cselédek!
-
-Ha alkonyatra, ha öreg estére se tér haza, ha még reggelre is elmarad:
-akkor már nagy ok van a tünődésre, az aggodalomra. Akkor már valószinü,
-hogy vagy megszökött s elhagyta helyét, vagy valami baj történt vele.
-Akkor is először végig kell járni azokat a házakat, a hová a leány járni
-szokott s ha sehol semmi nyoma, sehol senki nem tud róla: csak akkor
-juthat az ember eszébe a Tisza vagy az ó-kut, az öngyilkosság esete.
-
-Huriné azonban rögtön öngyilkosságra gondol, isten azt önti belé, hogy a
-part felé, a folyam felé nézzen.
-
-Mikor történt ez?
-
-Solymosiné azt mondja: délutáni 3 óra körül. Groszberg Leó azt mondja: 5
-óra körül. A többi tanu nem egészen határozott beszéde szerint négy-öt
-óra tájban mehetett Huriné Ófalu felé a lánykát keresni.
-
-De hiszen ez még nem is lett volna feltünő késedelem a lánykától. Három
-óra tájban még otthon pörlekedik vele Huriné. Azután a lányka a kút
-mellett a fűzfa alatt sirdogál. A bolt oda-vissza másfél órai gyalogos
-út. Tehát 5 órakor még a lányka nem késett, sőt előbb haza se érhetett.
-
-Miért jött hát az öngyilkosság gondolatára Huriné már öt óra előtt?
-
-Bizonyára azért, mert a lányka valami efféle szót ejtett ki ajkán. Vagy
-azt mondta: ilyen életet nem birok tovább; – vagy azt mondta: jobb
-meghalni, mint ennyit szenvedni; – vagy azt mondta: engem nem lát többé!
-
-Valami ilyes dolog történhetett.
-
-Igaz, hogy erről tanuk, jegyzőkönyvek nem szólnak. Ez hát csak föltevés.
-Csakhogy ennek a föltevésnek rettenetes alapjai vannak a lányka az napi
-viszonyaiban s lelkiállapotában. Lássuk ezeket.
-
-
-III.
-
-(A leány elszántságának okai és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett és
-dolgozott. – Asszonyának tanusága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk
-szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok.)
-
-A szegény lányka lelkét bússá, komorrá, szomoruvá tették az utolsó napon
-testi és lelki ráhatások.
-
-Télen át csizmában szokott járni, nyáron át mezitláb. Épen április 1-én
-a nagy takaritás napján kezdte meg a mezitlábjárást. Változó napos hüvös
-idő volt. A félév óta megszokott lábbeli nem takarta meztelen lábát.
-Kétségtelenül fázlódott reggeltől fogva. Magában véve is kellemetlen
-érzés ez. Kedvetlenséget okoz.
-
-Ez azonban falusi cselédlánynál önmagában nem nagy dolog. De az utolsó
-napon nem is evett. Huriné bevallja a junius 21-iki ülésben, hogy az
-napon nem főztek semmit, meleg ételhez nem jutottak. Természetesen a
-nagy takaritás volt a főzés akadálya. De még hideg ételként is csak a
-két kis gyerek kapott édes tejet. Ha Eszter is kapott volna: azt Huriné
-semmikép el nem hallgatja.
-
-Tehát éhezett is. Fázott és éhezett. A mellett dolgozott egész nap, a
-közpéldabeszéd szerint, mint a kutya s még az Ófaluba, oda és vissza
-másfélóra járásnyira is be kellett futkosnia két izben is.
-
-Kétségtelenül eszébe jutott, hogy mi ezért az ő jutalma, fizetése? Egész
-évre 15 forint és egy pár csizma. Igy vallották a tanuk: édes anyja s
-szolgálatadó gazdaasszonya s mások. Tizenöt forint mai pénz szerint 30
-korona, alig 32 frank. Mennyi esik ebből egy napra? Négy krajczár vagyis
-nyolcz fillér. Ez a koldusnak is csekély alamizsna. Nyolcz fillérért
-egész istenadta napon fázni, éhezni s hajnaltól késő estig dolgozni:
-sulyos végzet. A tünődés, a képzelődés s a keserüségszülte felfogás
-szerint rosszabb helyzet, mint az állaté. A háziállatnak életöröme
-mindenesetre több.
-
-S ha még jó arczot, édes szót, gyöngéd figyelmet, vigasztalást találna
-asszonyánál! De az is még durva hozzá s egész nap szidja, piszkolja,
-átkozza, kergeti.
-
-Igaz, hogy közfelfogás szerint erre okot adott a szegény lányka. A sütő,
-főző, kormos edényeket, konyhaszereket meg kellett mosni. A miben
-megmossák: arra való a mosóteknő vagy más alkalmas edény. A sütőteknő
-egyáltalán nem arra való. Abban kel a kovász kenyérhez, kalácshoz. Abban
-kormos edényeket mosni nem szabad, mert a benne maradt kormot, szennyet
-fölveszi a tészta. A kenyérnek pedig tisztának kell lenni, mert istennek
-az a legnagyobb adománya. S a szegény lányka erre mégse ügyelt.
-Eltévesztette dolgát. A konyhaedényeket a sütőteknőben mosta meg.
-
-Bizony ez nagy tévedés. Pedig a szegény lányka egyébként nagyon jól
-tudta, hogy e munkája ellenkezik a jó renddel. Nem is daczból, nem is
-pajkosságból, nem is ostobaságból cselekedte azt, hanem mint mondani
-szokták, az esze nem volt helyén.
-
-Hát a szegény lányka hibázott. Tessék azonban akárkinek egész napon át
-éhezni, fázni, dolgozni s lótni-futni: isten angyala legyen bár, alig
-kerülheti ki a hibázást. S most képzeljük ehhez a mérges, haragos,
-örökké zsémbelő és káromkodó gazdaasszonyt.
-
-Huriné ilyen volt. Solymosiné mindenben egyetért vele s a nagy per egész
-folyamán mindenütt menti s kezére adja a menekülő szót, de azt még ő is
-megvallja a junius 29-iki ülésen, hogy Huriné »nagyon lármás« asszony.
-Tudni kell pedig, mit jelent e szó a falusi nép nyelvén!
-
-Maga Huriné a junius 21-iki ülésen egyenesen beismer annyit, hogy az
-napon megpirongatta a lányt, mert a kormos edényeket a sütőteknőben
-mosta meg. S hozzátette: élesen szólt hozzá, nem tagadja, de – ugymond –
-komolyan nem bántotta.
-
-»Komolyan nem bántotta«: mit jelent ez a szó? Bizonyára azt, hogy
-sulyosan meg nem verte, kezét-lábát nem törte, fejét be nem szaggatta.
-De ezen kivül igenis megtörténhetett, hogy vesszőt vett a kezébe s azzal
-megfenyegette, talán meg is kergette. A különben is szomoru és csüggedt
-lelkü lánynak ez is nagyban növelhette keserüségét és elszántságát.
-
-Emlitettem már, hogy Barcza Dani hires csendbiztos volt Debreczenben, a
-hortobágyi róna betyárjai fölött. Elhivattam magamhoz, alakja, arcza,
-beszéde nagyon megtetszett s megbiztam, hogy puhatolódzzék. Különösen
-abban az irányban is, mely a szegény lányka öngyilkossága felé mutatott.
-Más megoldást én nem találtam. S abban a nézetben voltam kezdettől
-fogva, hogy ha másnak nem is, de Hurinénak kell erről valamit tudni.
-
-Barcza Dani fölkereste Hurinét saját házában. Beszélgetett vele
-mindenről. Rávezette a szót Eszterre is. A lélekbuvár erős érzékével
-figyelte az asszonynak arczát, hangját, szavait. Nem vett észre semmit.
-Az asszony ügyesnek és kérges lelkünek mutatkozott.
-
-Beszélgetés közben a csendbiztos vastagocska spanyolnád pálczát vett
-észre a mestergerendán s erre szegezte szemeit. Rögtön feltünt neki,
-hogy az asszony megdöbbent. Fölállt a csendbiztos, levette a pálczát a
-mestergerendáról s mintha játékból tenné: elkezdte azt kezében
-suhogtatni s e közben mereven nézett az asszonyra.
-
-Az asszonynak elállt a szava. Rémület látszott arczán.
-
-A csendbiztos ezt mondta neki:
-
-– Lássa Huriné, ha ez a spanyolnád beszélni tudna: ez megmondaná, hova
-lett Eszter.
-
-Az asszony megtántorodott s az asztalhoz esett ijedtében. Azután magához
-jött egy pillanatra s kifutott a szobából. Többé nem mert a
-csendbiztossal szóba állani.
-
-Igy jelentette nekem a találkozást Barcza Dani. S hozzátette:
-
-– Egész életemen át a gonosztévők megfigyelésével foglalkoztam s az a
-szent igazság, a mit most mondok. Az az asszony kergette halálba
-Solymosi Esztert s annak a nádpálczának volt valamely dolga a szomoru
-esetben. Isten engem ugy segéljen!
-
-Azonban végre se bizonyitja semmi, hogy a lányt épen testileg
-bántalmazta volna Huriné. A lelki gyötrés annál nagyobb volt.
-
-A szegény lányka lelki állapotáról a következő jelenségek szólnak:
-
-Rózenberg Rozi beszéli, hogy a lányka, mikor Zsófi nénjével az ő házuk
-előtt délután egy órakor beszélt, szomoru volt.
-
-Rózenberg Herman és neje egybehangzólag beszélik a junius 25-iki ülésen,
-hogy cselédjük Solymosi Zsófi április 1-én este, mikor arról volt már
-szó, hogy a lányka nem ment haza, hanem eltünt, – azt mondta nekik:
-
-– Akkor is szomoru volt már, mikor beszéltem vele, de nem kérdeztem, mi
-baja.
-
-– Miért nem kérdezted? – szólt gazdája.
-
-– Elég marha voltam, hogy nem kérdeztem.
-
-De egy kérdést mégis intézett hozzá. Vámosi Julcsa legalább a junius
-25-iki ülésen ugy beszélt, hallotta Zsófinak e kérdését Eszterhez:
-
-– Miért vagy oly szomoru? Talán megvert az asszonyod?
-
-– Nem vert meg.
-
-Ez volt a szomoru lány felelete.
-
-Groszberg Leo azt vallja a biróság előtt, hogy Zsófi április 2-án
-vasárnap átment hozzá a boltba czukorért s akkor azt kérdezte tőle:
-
-– Még sincs meg Eszter?
-
-– Dehogy van, dehogy van! Sajnálom szegényt, olyan szomoru volt az a
-lány.
-
-Mindez a délutáni egy-két órakor jelentkező lelki állapotra vonatkozik.
-De a szomoruság később sokkal jobban fokozódott. A mikor már éhsége és
-fázékonysága is nagyobb volt, a mikor Hatalovszki szerint oly élesen
-szidta asszonya s küldte be ujra a faluba s a mikor a szegény lány az
-utczai kut mellé a fűzfa alá vonult sirni, zokogni.
-
-Kétségtelenül el is indult a boltba visszafelé. Útja a Tisza közvetlen
-közelébe ért. A fájdalomnak egyetlen éles fellobbanása, az elszántságnak
-egyetlen keserü rohama kellett, egyetlen szempillantás s a szegény lány
-ott volt már a néma folyam szeliden ringó fenekén. Ott azután nem
-bántotta őt többé az éhség és a hideg, a ruhátlanság és a káromló szavak
-pirongató átka.
-
-Gyakori történet ez. Se nem különös, se nem csodálatos.
-
-Azt mondhatják: nagy vállalkozás az önkéntes halál, tehát nagy okának
-kell lenni. S a szegény lánykánál talán nem volt arra elég nagy ok.
-
-Meglehet. De az ő lelke itélte azt meg. Másé azt meg se itélheti.
-
-Különben is abban az életidőben járt, a mikor a serdülő korból
-megkezdődik az átmenet az érettbe. A mikor érthetetlen titkos mozgalom
-van a vérben s a mikor a nő egész szervezete a havonkénti változásra
-készül. Nagyon sok lány életkedve elhervad ilyenkor, fájdalmas ábrándok
-töltik be gyakran éjjelét-nappalát s heteken-hónapokon keresztül
-uralkodik lelkében a halál után való vágyakozás.
-
-Hurinénak volt egy eleven eszü 17 éves fia: Huri József. Azt mondta a
-junius 25-iki ülésen: Eszter nem szokott dalolni. Márczius 1-től
-áprilisig, mig az ő házuknál volt, nem hallotta dalát.
-
-Ime a szegény lánykánál a lélek gyökeréig beszivárgott mélységes
-szomoruság! A fa, a mely a tavasz édes melegén nem hajt virágot, a
-fiatal serdülő lányka, a ki tizennégy éves korában nem fakad dalra,
-játékra, vidámságra. Haldoklik az már mind a kettő. Csak véletlen
-pillanat kell ahhoz s jó alkalom, hogy a halál önszántából igazán
-bekövetkezzék. Szegény cselédlányoknál mily sok eset van efféle!
-
-
-
-
-A NYILVÁNOS TÁRGYALÁS.
-
-
-I.
-
-(A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A
-vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A
-közönség.)
-
-Sok keserves huza-vona után elvégre megérett az ügy a nyilvánosság
-számára. Régóta óhajtottuk ezt.
-
-Nem ismertük eddig az ügynek részleteit. Az orvosok munkáin kivül nem
-ismertünk biztosan semmit A vádlott zsidók egész esztendőn át senyvedtek
-már a börtön falai közt. Nem tudtuk, mivel védik magukat. Nem ismertük
-lelkük állapotát. Alig sejthettük, miként szőtték-fonták össze ellenük a
-terhelő körülményeket. Nőttön nőtt a türelmetlenség bennünk is, a kik az
-igazságszolgáltatás védelmi intézményét képviseltük, – de a nagy
-közönségben is.
-
-A vérvádkiabáló hirlapok zsivaja már meg nem nyugtatott, már ki nem
-elégített senkit. A közönség nagy része szentül hitte, hogy a vád
-tökéletesen bizonyos. Ámde ha tökéletesen bizonyos: miért késik akkor a
-tárgyalás, a nyilvánosság, az itéletmondás? A gyilkosokra miért nem
-szakad le a törvény? Az ártatlanok miért nem menekülhetnek?
-
-Magyarországnak sajátságos büntető perrendszere volt akkor.
-Nyilvánosságnak és titkos eljárásnak, szóbeliségnek és irásbeliségnek
-kusza rendszere.
-
-A vádlottal, ha vizsgálati fogságban volt, mig a vizsgálat folyt, nem
-érintkezhetett senki. Se rokona, se jó barátja, se jogainak képviselője,
-még védője se. A vizsgálat irataiba se tekinthetett be senki, még a védő
-se. Hogy a vizsgálat meddig tartson: az csupán csak a vizsgálóbirótól
-függött. Voltak bűnügyek, melyekben öt-hat évig, sőt tovább is folyt a
-vizsgálat. A hol a vádlott fogva volt: ott okos és emberséges birák
-igenis siettették a vizsgálat befejezését. De törvény vagy birósági
-rendszabály ily esetekről se intézkedett különösen. Ime a nagy per
-vádlottai már több mint egy év óta foglyok s ime ügyük még alig érett
-meg a nyilvános tárgyalásra. Pedig velük együtt különböző helyen és
-időben több-kevesebb ideig még negyven vagy ötven zsidó és tutajos
-szenvedte a fogságot.
-
-Anyagi büntetőtörvény csak két év óta volt s gyakorlatilag a nép vérébe
-még be nem szivároghatott. A biróságok nagyon sok esetben, mikor
-bűnösnek mondták ki a vádlottat, büntetésül vizsgálat alatt volt állását
-szabták ki. S bizony sok esetben sulyos büntetés volt s még ma is sulyos
-minden országban, ha valakinek vizsgálat alatt kell állania.
-
-A hirlapok közléseinek nem hittünk. Azok a közlések csonkák, túlzók,
-irányzatosak s gyakran koholtak és hazugok voltak. A hirlapok
-közléseinél a társadalomnak épen nem egészséges izlése szerint a fődolog
-különben se a tárgyi igazság, hanem a gyorsaság és az érdekesség. Az, a
-mi rögtön hat a képzeletre és a szenvedélyre. De a folyton tartó
-országos izgalomnak s felekezeti gyűlölködésnek elvégre véget kellett
-vetni s a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát napfényre hozni.
-
-Siettettük a nyilvános tárgyalást. Én magam személyesen két alkalommal
-heves vitát folytattam e végből az igazságügyek miniszterével, a ki
-azonban még erre nézve se avatkozott a biróság dolgába.
-
-A közvádlók, a királyi főügyész Kozma Sándor s megbizottjai a
-siettetésben egyetértettek velem. De egyetértettek velem még abban is,
-hogy az ügyben voltaképen vádemelésnek nem volna helye. Hiszen a vádnak
-voltaképen nincs tárgyi ténye s a vádlottakat valósággal semmi komoly
-jelenség nem terheli. Mindamellett a királyi ügyészség arra határozta el
-magát, hogy vádat emel.
-
-A vád kidolgozására s annak a tárgyaláson való képviseletére Szeyfferth
-Ede jogtudort bizta meg a főügyész. E férfiú akkor királyi főügyészi
-helyettes volt s a főügyész mellett dolgozott. Jogi tudását még a régi
-osztrák jogrendszerből meritette, mely egykor Magyarországon is
-érvényben volt. Tudása fiatal korától fogva a birói pályán vált
-gyakorlativá. Akkor 50 vagy 52 éves életkorú lehetett. Komoly, higgadt,
-kevés beszédü, tiszta látásu és csöndes mérsékletü, valóságos birói
-jellemü ember. Képzeletének semmi csapongása, törekvéseiben semmi
-nagyravágyás, semmi sietés, az igazság iránt erős érzékkel s mint
-mondani szokás, tisztes polgári erényekkel teljes. Munkakedvelő,
-kötelességtudó. A sokkal nagyobb szellemü főügyész bizonyára erős
-megfontolás után őt tartotta a különös feladatra legalkalmasabbnak. S
-nem csalódott. Korábban én kevéssé ismertem, alig néhányszor találkoztam
-vele. A nagy per tárgyalása alatt a naponként való érintkezés folytán
-bizalmas barátság fejlődött ki köztünk. Később a királyi Kuriának, a
-legmagasabb itélőszéknek lett közbirája s az alatt, mig e könyvet irom,
-az ország jogtudó közönségének őszinte elismerése s becsülése mellett
-vonult nyugalomba.
-
-Ha csupán egyéni véleményét követheti, szentül hiszem, nem emel vádat,
-hanem az ügy egyszerü megszüntetését inditványozza. De már ez akkor
-lehetetlen volt. A fölizgatott társadalom nyilvánosságot követelt s ezt
-vádemelés nélkül elérni nem lehetett.
-
-Igy jött létre a vádinditvány s a biróság vádhatározata.
-
-E határozat szerint gyilkosság terhelte Svarcz Salamon, Bukszbaum
-Ábrahám és Braun Lipót metszőket és Vollner Herman koldust. A zsidó
-gyerek tanusága szerint ezek együtt ölték meg Solymosi Esztert.
-
-Gyilkosságban való bűnrészesség terhelte Sarf József, Junger Adolf,
-Veiszstein Lázár, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám és Taub Emánuel eszlári
-lakosokat. A gyerek tanusága szerint ezek is tudtak a gyilkosságról s
-valószinüen segédkeztek annak elkövetése körűl.
-
-Bűnpalástolás terhelte Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Hersko Dávid,
-Grósz Márton és Klein Ignácz zsidókat. A vizsgálat adatai szerint ezek
-csempészték, usztatták, öltöztették az idegen holttestet.
-
-A vádhatározat ezen pontját nyomban a pajkosság czimébe öltöztette az a
-körülmény, hogy vád alá jutott például Fogel, Grosz és Klein, a kikre
-semmiféle terhelő jelenségnek még árnyéka se vetődött, ellenben nem
-jutott vád alá, hanem pusztán tanunak maradt Matej Ignácz, a ki pedig
-mindvégig erősen vallotta a tárgyaláson, hogy ő az idegen holttest
-csempészésében, usztatásában s öltöztetésében szakadatlanul tevékeny
-részt vett.
-
-Birói ostobaság volt ez, sőt ennél is több. S a vádhatározatot csupán
-ennélfogva is jogunk, sőt kötelességünk lett volna a felsőbb
-biróságokhoz fölebbezni.
-
-Az akkori perjog és birósági szervezet szerint a vádhatározatot a
-törvényszék hozta, mint első biróság s erre nézve se a vádlottakat, se
-védőiket előzőleg meghallgatni nem kellett, nem is lehetett. A budapesti
-királyi tábla volt a másodbiróság, a mely csupán irásokból itélhetett.
-Ide joga volt vádlottnak s védőnek fölebbezni. Sőt joga volt a királyi
-Kuriához is, mint legmagasabb birósághoz bizonyos esetekben. És semmi
-kétségem arra nézve, hogy a felsőbb biróságok vagy kihagyják a
-vádhatározatból a bűnpalástolást, vagy Matej Ignáczot is vád alá
-helyezik. Mert a felsőbb biróságok a tömegnek legszenvedélyesebb
-izgalmai közt is megőriztek volna annyi függetlenséget és komolyságot, a
-mennyi ez ügyhöz kellett. Két ember együtt, összebeszélve s
-összedolgozva végzi a holttest-usztatást: Matej és Hersko. Matej
-beismeri, Hersko eltagadja. A felső biróság föltétlen bizonyossággal
-vagy megszünteti ezt az ügyet vagy Matejt is vád alá vonja s nem hagyja
-ki azért, mert ő keresztyén.
-
-Azonban mégis megnyugodtunk a vádhatározatban.
-
-Nekem két okom volt erre. Kényszeritő mind a kettő.
-
-Az egyik az, hogy a két felső biróságnak az ügy nagy terjedelme miatt az
-akkori gyakorlat szerint legalább egy év kellett volna a végleges
-döntéshez s addig a vádlottak börtönben ülnek szakadatlanul. Tehát a
-multtal együtt legalább két esztendeig!
-
-Másik okom pedig az volt, hogy a vádlottak elszántan követelték a
-nyilvános tárgyalást azonnal. Hiszen még azt se tudták, mivel vannak
-vádolva s ki és mi terheli őket. Sarf József egyenesen kimondta: neki
-mindegy, élet vagy halál, de ő nem várakozik, ő szemébe akar már nézni
-annak a gyalázatos gyanunak, a mely miatt már egy év óta szenved.
-
-Hát isten hirével! Menjünk neki a tárgyalásnak.
-
-A törvényszék junius hó 19-re keddi napra tüzte ki a tárgyalást. S
-természetesen a következő napokra is. Előre lehetett látni, hogy a
-tárgyalás több napon s talán több héten át fog tartani.
-
-De senki sem számitott arra, hogy 46 napig tart s augusztus 3-án ér
-véget. Valóságos tárgyalás azonban csak 34 napon át folyt mindig reggeli
-8–9 órától délutáni 2–3 óráig. Két ünnepnap jött közbe s ezen kivül öt
-napi szünet, melyből két napot a vádra és védelemre készülés, két napot
-a biróságnak az itélet fölött való tanácskozása vett igénybe.
-
-Külsőleg ily nagy és hosszu törvényszéki tárgyalás még nem volt
-Magyarországon s nem tudom, hogy más országban is lett volna. Fonákul
-vezetett s minden lépésében elhibázott vizsgálat után mintegy háromszáz
-vádlott, tanu és szakértő volt kénytelen nyilatkozni sok esetben
-többszörösen is. Egy közvádló, egy jogász magánvádló, öt védő vitájára
-is négy egész nap kellett.
-
-A tárgyalás a vármegyeház nagytermében folyt.
-
-A vármegyeház a város közepén fekszik, homlokzatával a köztér felé
-tekint. Széles lépcső vezet az emeletre, a hol tágas előcsarnokból s
-tágas folyosóról nyilik a tárgyalóterem. Innen nyilnak a védők, a tanuk,
-az ügyvédek és hivatalszolgák szobái is. A tárgyaló terem nagy ablakjai
-a köztérre néznek.
-
-E terem hosszu négyszög. A terem egyik végén a törvényszék emelvénye.
-Középen kissé magasabb emelvényen a birák és a jegyző asztala. A biróság
-jobb oldalán a közvádlók asztala. Itt ül Szeyfferth Ede királyi
-főügyészi helyettes és Lázár Kálmán királyi alügyész. Utóbbinak alig van
-szerepe a tárgyalás folyamán. A biróság baloldalán a védők asztala. Itt
-ülnek a védők sorban egymásután. Az elnök közelében én, mellettem balról
-Heumann s azon túl Funták, Friedmann és Székely egymás mellett.
-
-Az emelvényt korlát választja el a terem egyéb részétől. Az emelvény
-előtt kellő nagyságu szabad tér. E téren a vádlottak padja s a
-sértettek, tanuk és szakértők ülőhelyei. De e szabad tér két oldalán is
-van egy-egy korláttal elzárt kisebb tér. A jobb oldalán a sértett fél
-özvegy Solymosi Jánosné s jogi képviselője Szalay Károly ügyvéd, – a
-baloldalán pedig a hites gyorsirók.
-
-Gyorsirókat azelőtt csak ritkán szoktak a biróságok alkalmazni. A mult
-század első felében Magyarország törvényhozó testületei se használtak
-gyorsirót. Gyorsiró alkalmazását csak az 1847-iki országgyülés kezdte,
-rendszeressé a gyorsirói intézményt csak az 1848-iki országgyülés tette.
-Azelőtt gyorsiró nem is volt az országban, arra pedig nem volt példa,
-hogy birósági tárgyalásokat gyorsirói följegyzés erősitett volna meg.
-
-Bűnügyi tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvet valamelyik
-fiatal jegyző készitette. A jegyzőkönyvbe a beszédeket, a
-nyilatkozatokat nem szóról-szóra, hanem csak kivonatosan lehetett
-beiktatni. Fontos volt, hogy a jegyzőkönyv hű tükre legyen a tárgyaláson
-mondottaknak és történteknek. Hármasfoku volt a biróság s a másod- és
-harmadfoku biróság csak az irásokból itélt. Ha a tárgyalási jegyzőkönyv
-nem volt tökéletesen hű: a felsőbb biróságok sulyos birói tévedésekbe
-eshettek. Estek is nem egyszer. Magyarországon azelőtt csak a felsőbb
-biróságok voltak államiak. Az elsőfoku biróságokat az összes társadalmi
-jogviszályok, a polgári és büntető peres ügyek elintézésére a nagy
-önkormányzattal biró helyi hatóságok szabad választás utján alakitották.
-
-Ezeket a biróságokat vármegyei és szabad városi biróságoknak nevezték,
-mig a másod és harmadfoku itélőszéknek királyi biróság volt a neve. A
-polgárok különösen vigyáztak arra, hogy az ő biróságaik iratai a dolgok
-valódiságát híven mutassák fel a királyi biróságok előtt. S azért a
-tárgyalási jegyzőkönyvet a biróságok jegyzői kötelesek voltak nyomban
-elkésziteni s annak tartalmát a biróság nyilt ülésében a vádló, a
-vádlott s a védő hozzászólásával állapitották meg. Ekként lett
-biztosítva az, hogy a vádlottak, tanuk, szakértők nyilatkozata hiven
-jött a jegyzőkönyvbe. Addig a tárgyaló s itélőbiróság se hozhatta meg
-itéletét, mig a jegyzőkönyv tartalmát ily szigoru ellenőrzéssel
-véglegesen meg nem állapitották. A biróságok esetleges tévedését igy
-törekedtek megakadályozni.
-
-1883-ban a nagy per tárgyalásakor már nem állott fenn ez a rendszer.
-1872-ben államivá lett az igazságszolgáltatás s királyi biróságok léptek
-a vármegyei és szabad városi biróságok helyébe. A birói szervezetet és a
-perjogot franczia és német felfogás szerint alakitották át. A felsőbb
-itélőszékek ezen túl is csupán irásokból ismerhették meg az ügyeket, de
-az alaptárgyalás szóbeli volt és nyilvános volt, csakhogy annak
-jegyzőkönyvei ezentúl utólag készültek és a jegyzők és elnökök által a
-vádlók, vádlottak és védők ellenőrzése és hozzászólása nélkül
-állapittattak meg. Én sohase tudtam teljesen megnyugodni e rendszerben.
-Az itéletet a tárgyalás bevégeztével nyomban meghozta és kihirdette a
-biróság, a jegyzőkönyv pedig gyakran hetek és hónapok mulva készült el.
-S a helyett, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára lett volna
-alapitva az itélet, gyakran az a fonák helyzet állott elő, hogy a
-tárgyalási jegyzőkönyv tartalmát a már kihirdetett itélethez alkalmazva
-utólag állapitották meg. E rendszer az érdeklett felek jogait és
-érdekeit nem biztositja eléggé s az igazságszolgáltatás komolyságát is
-gyakran megsértheti. Én e pontra nézve sokkal bölcsebbnek tartom a régi
-magyar felfogást.
-
-Csakhogy ehhez visszatérni a nagy perben már nem lehetett. Pedig voltak
-aggodalmaink arra nézve, vajjon elfogulatlan lesz-e a biróság minden
-tagja? Különösen voltak kétségeink az elnökre nézve. Tudtuk, hogy Bary
-aljegyzőt gyakran ő vezette a vizsgálatnál. Én biztosan tudtam, hogy az
-igazságügyek miniszterénél a vizsgálat egy évi tartama alatt két izben
-is nyilatkozott személyesen akként, hogy az ő meggyőződése szerint
-Solymosi Esztert bűnös úton emésztették el s hogy a tettesek az eszlári
-zsidók. Hogy igy vélekedik, mindenki tudta országszerte. Bizony
-gondoskodnunk kellett, hogy a hetekre terjedő tárgyalásról lehető hű
-jegyzőkönyvek készüljenek. S ezt csak ugy érhettük el, hogy hites
-gyorsirók jegyezzék a birósági tárgyaláson ejtett szavakat.
-
-Ugy is történt. Az elnök készséggel beleegyezett abba, hogy a biróság
-gyorsirókat alkalmazzon. A közvádló és én együttesen kértük ezt. Erre az
-ő különben is nehéz munkája lényegesen könnyült és kevesbedett.
-
-A teremben azt a kisebb tért is, mely a vádlottak, a magánvádló s a
-gyorsirók számára volt fentartva, korlát választotta el a közönségtől.
-
-A közönség számára padok vannak. A padokon 240 kényelmes ülőhely. Az
-első padsor a vármegye tisztviselőinek, az itélő biróságban részt nem
-vevő törvényszéki tagoknak s a hirlapi tudósitóknak van fentartva. S
-azon kivül is minden hirlaptudósitó kap alkalmas helyet. A többi
-ülőhelyre csak az elnök engedélyével és csupán jegy fölmutatása mellett
-lehet eljutni. A zsidók elvileg nincsenek, nem is lehetnek kizárva, de
-az elnök többnek, mint nyolcznak, nem ad engedélyt a tárgyalás kezdetén.
-Később, hetek mulva, már őket is nagyobb számban eresztette be. A többi
-232 jegyet nagyrészben állandó használatra helybeli ügyvédek és orvosok
-s vármegyebeli birtokosok s más kiválóbb férfiak számára adta ki. Ezek
-nagyobb része bizony nyiltan bevallott vérvádhivő és zsidógyülölő.
-
-A biróság emelvénye mögött ajtó nyilik; ez ajtó kisebb terembe vezet,
-mely a biróság visszavonuló szobája. E szobában tárgyalás alatt az
-előkelőbb nők foglalnak helyet. A nagy perre mindenki kiváncsi az egész
-világon. Kiváncsiak a művelt előkelő nők is. De őket a nagyközönség
-tolongásának kitenni nem lehet. Ezért számukra e diszesebb hely.
-
-A közönség háta mögött is nyilik ajtó. Ez ajtó szintén jókora szobába
-vezet, mely a tanuk tartózkodó helye s visszavonuló szobája. A tanuk e
-szerint a közönség padsorai közt levő nyiláson jöhetnek a biróság elé.
-
-
-II.
-
-(A tanuk. – A jóhiszemü de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A
-holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A paraszt lány lábujjai. – A
-tanuk beszédének összehangzása.)
-
-Ebből sok izetlenség származott a tárgyalás folyamán. Ott ült ugyanis
-Bary aljegyző a tanuk utjában egy sarokszéken. Minden tanunak előtte
-kellett elmenni s közvetlenűl mellette. Mint vizsgálóbiró ő érintkezett
-a tanukkal sokáig és sokszor. Az eszlári tanuk túlnyomó része egy év
-alatt teljesen megalakitotta, teljesen fölszerelte és kiképezte az ő
-vallomását, melylyel majd a biróság elé fog állani. E vallomások eredeti
-ötlete Barytól és társaitól származott. Minden tanu jóhiszeműleg
-vallott. Minden tanu szentül hitte, hogy az az igazság, a melyet ő
-állit, de azért minden terhelő tanu vallomása tárgyilag hamis volt. S a
-legtöbb tanut lehetetlen volt a maga meggyőződésében megingatni.
-
-Sok tanácskozás, sok tünődés, sok képzelődés és sok fenyegetés kellett
-ahhoz, hogy száz meg száz tanu teljesen valótlan dolgokról teljes
-egybehangzással nyilatkozzék. S itt ez történt. Az előkészülethez volt
-idő elég. Egy egész esztendő. De mégse sikerülhetett volna, ha
-mesterkezek nem avatkoznak a műbe, ha a tünődések és képzelődések szerte
-csapongó ereit ők nem vezetik szabályozott mederbe s ha nem sikerül
-nekik a tanuvallomások tárgyait egyszerü, tisztán látható és érthető
-alakba öltöztetni.
-
-Az elv, a végczél, az alapigazság az: Esztert megölték a zsidók. Erről
-lelke mélyében meg kellett győződve lenni minden tanunak. A vallomás
-minden részletének ehhez kellett alkalmazkodni.
-
-A részletek szintén egyszerüek, világosak.
-
-Április 1-én szombati napon délelőtt 11 és 12 óra közt kellett a
-gyilkosságnak megtörténni.
-
-Igaz, hogy Rozenberg és serdülő lánya Rózsi délután 1 órakor még
-találkoztak Eszterrel, valamint Solymosi Zsófi és Vámosi Julcsa is
-ugyanakkor találkoztak vele.
-
-Csakhogy Rozenberg és lánya zsidók; – zsidó beszéd nem jöhet figyelembe.
-
-Solymosi Zsófi testvérnénje ugyan Eszternek, de őt háromszor és négyszer
-addig kellett a törvényszék elé hivogatni s ott faggatni, mig elvégre
-kimondta, hogy nem emlékezik biztosan.
-
-Vámosi Julcsa ellen pedig föllázadt a falu, saját édes anyja hamis
-tanuságtétel miatt jelentette föl s szülői addig gyötörték, mig maga
-ujra oda nem állt a biróság elé s ki nem jelentette, hogy ő hamisan
-vallott, hamisan esküdött.
-
-A junius 25-iki ülésen vallotta Vámosi Julcsa, hogy Esztert délután 1
-órakor látta s erre megesküdött.
-
-Két hét mulva a julius 9-iki ülésen megjelent édes anyja s följelentette
-lányát, mint hamis tanut.
-
-Elszörnyedtem. A hamis tanuság büntetése öt évi fegyház. A lányka 18
-éves, ártatlan, szép alaku, dolgos, becsületes hajadon, szülőinek
-azelőtt szemefénye. S ime saját édes anyja börtönbe akarja hurczolni.
-
-Mi történhetett az anya lelkében?
-
-Semmi különös. A lelkek méregkeverői, a vérvád szítói, a felekezeti
-gyűlölség ügynökei megrontották az anya lelkét. Buta meggyőződés, de
-meggyőződés vezette az anyát.
-
-A julius 9-iki ülésen kérdéseket intéztem az anyához. Kifejtettem
-előtte, hogy ő nem volt ott, a hol leánya Eszterrel találkozott, ő
-miatta tehát leánya láthatta Esztert délután 1 órakor. Szóról-szóra igy
-felelt:
-
-– Délután egy órakor már nem láthatta.
-
-– Honnan tudja azt?
-
-– Bizonyitja az egész falu, hogy Eszter akkor már nem élhetett, tehát az
-én lányom is csak délelőtt 11 és 12 óra közt láthatta.
-
-Ime igy képződtek ki a terhelő tanuk igazságai!
-
-A tanuk másik alapigazsága az volt, hogy a csonkafűzesi holttest nem
-lehet Solymosi Eszter. Annak idegen holttestnek kell lenni, melyet a
-zsidók csempésztek.
-
-Szinte csodálni lehet azt a leleményességet, azt a termékeny
-ravaszságot, a mely a tanuknál erre nézve egy év alatt megérlelődött.
-
-Azzal álltak elő, hogy a holttest nyakán forradás volt, Eszterén pedig
-nem volt, tehát a holttest Eszteré nem lehet. Pedig hát bizony a
-holttest nyakán se volt. Nem láttak ott forradást se a bonczoló orvosok,
-se a felismerési tanuk, se Zurányi Kálmán, se Szücs János. Tudták a
-tanuk, hogy a holttest nyakát senki se tudja most már eléjük mutatni.
-Valaki közülök rájött a ravasz ötletre s a többi beszélt utána
-hűségesen.
-
-Azzal is előálltak és pedig teljes egyetértéssel a törvényszék előtt,
-hogy a holttest szeme kék volt, Eszteré pedig fekete volt. Igaz, hogy
-Eszter szeme sötét barna volt, de az is igaz, hogy a holttest szemét is
-sötét barnának látta minden tanu és szakértő. Csupán egy tanu mondta a
-több mint harmincz tanu közül kéknek, de az is hozzá tette ott az előtte
-fekvő holttest mellett, hogy a szeme épen olyan, a milyen Eszteré volt.
-Természetesen a holttest szemeinek szine fölött egy év multán az
-enyészet lett már úrrá, a jámbor tanuk ott a törvényszék előtt csattanós
-czáfolattól már nem tarthattak.
-
-Legérdekesebb azonban, szinte mulatságos, a holttest lábujjainak
-kérdése. Az a kérdés, miként feküdtek a lábujjak egymás mellett.
-
-A rendesen mezitláb járó szegényebb parasztlányok lábujjai, kivált ha a
-lányok nem kövérek, nem szoktak szorosan egymás mellett feküdni, mint a
-macska lábujjai, vagy mint az örökösen szűk czipőt viselő urasabb lányok
-lábujjai. A mezitláb járó lányok lábujjai a legtöbb esetben kissé
-szétállanak s valószinüleg Eszter lábujjai is kissé szétállottak.
-
-A csonka-fűzesi holttesten, mikor meztelenül, iszaposan s mosatlanul ott
-feküdt a fűzesben vagy Tisza-Eszláron a szedresben, senki se vette
-észre, hogy a lábujjak bármi tekintetben szokatlanul vagy feltünően
-feküdnének egymás mellett. Se széjjelállóknak, se egymásra fekvőknek
-senki nem látta az ujjakat, tehát azok kétségtelenül szabályos, rendes
-helyzetben állottak.
-
-Másként állt a dolog 1882. évi deczember 9-én, a mikor a holttestet
-száraz homokbuczka sirjából kiásták. Ekkor már a részben rothadó,
-részben száradó lábujjak a rothadás és száradás következtében
-össze-vissza görbültek s több közülök egymásra is hajolt. A mint a
-tanukezelők ezt meglátták: nosza mindjárt készen volt az uj tünet és
-tanuvallomás, mely a holttest azonosságának ellentmondott.
-
-Szinte unalomig ismételgették a tanuk a birósági tárgyaláson, hogy a
-holttest lábujjai egymáson feküdtek, egymás tetejébe zsugorodtak, holott
-szegény Eszter lábujjai szépen széjjelállottak. Valamennyi tanu
-szemléltetőleg is megmutatta kiterjesztett keze fején széjjelnyitott
-ujjaival, hogy ime ilyen volt Eszter lábafeje.
-
-És igy tovább. Haj, körmök, mell, emlők, csecsbimbók kérdésében egy év
-mulva minden tanu oly okosnak és leleményesnek bizonyult s különösen oly
-egyetértőnek, hogy szinte gyönyörüség volt őket hallgatni. Minthogy
-pedig a közvád, de kivált a védelem képviselői azt hitték, hogy a
-tanukra különösen Bary aljegyzőnek s Farkas Gábor eszlári községi
-birónak van nagy befolyásuk: szükségesnek tartottuk, hogy Bary és Farkas
-a hallgatóságban helyet ne foglalhasson, vagy legalább ne oly feltünő
-helyen és módon, hogy a tanuk még most se menekülhessenek befolyásuk
-elől.
-
-Farkas Gáborra czélt értünk, őt a tárgyaló elnök a tanuk szobájába
-utasitotta, de Bary aljegyzőre nézve nem értünk czélt. Egyik védőtársam
-többször mint tizszer felszólalt erre nézve, de felszólalásának nem lett
-eredménye. Se Bary önként nem távozott, se az elnök el nem távolitotta.
-
-De hát az ügy fejlődésén ez elvégre semmit se változtatott.
-
-
-III.
-
-(Pártos közönség. – Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el
-vallomását a tanu versben is.“ – A külső közönség. – A hirlaptudósitók.
-– A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből.)
-
-A közönség mindig teljes számban volt a tárgyaló terem fentartott
-helyein. Urnők is gyakran szép számban voltak a birósági emelvény
-mögött. A közönség tulnyomó része bűnösöknek tartotta a zsidókat s
-szentül hitte, hogy a vádlottak ölték meg az eltünt lánykát. Alig mult
-el ülés, hogy a közönség ne tüntetett volna. Zugással és gyanusitással
-kisérte a mentő tanuk vallomását s helyesléssel, mosolyogva s jóváhagyó
-fejbólintással a terhelő tanukét. Ha valamelyik tanu ügyesen, élesen
-vagy vakmerően beszélt a vádlottak ellen, gyakran oda hallatszott a
-birósághoz s hozzánk is a szó:
-
-– Ez már derék lány! Ez már jóravaló igaz ember! Ez már helyre
-menyecske!
-
-A mentő tanuknak röstelkedni kellett, a terhelő tanuk büszkén
-távozhattak. Többször fel kellett szólalnunk a közönség rendreutasitása
-végett. Az elnök meg is intette gyakran a közönséget, de soha a nélkül,
-hogy rejtett módon egyuttal meg ne dicsérte volna.
-
-Történt oly eset is, hogy viharosan zudult föl a közönség. Én ellenem is
-két izben. Egyszer junius 28-án, a mikor Péczely Kálmán irnok
-rablógyilkos multját lelepleztem. Pedig ez jogosult, sőt talán szükséges
-cselekmény volt, minthogy a nagyfalusi csendbiztos lakásán ő készitette
-el, ő szerkesztette irásba tanuk nélkül és éjszaka Sarf Móricz borzasztó
-vallomását. Oly ember tette ezt, a ki egykor gyilkos volt s tiz évet
-töltött el fegyházban. Azt hittem, nem teljesiteném tökéletesen védői
-tisztemet, ha ezt elhallgatnám.
-
-Sokkal viharosabban indult föl ellenem a közönség a tárgyalás első
-napján.
-
-Az elnök e napon szabálytalanságot követett el. Az volt a tárgyalási
-rend, hogy a tárgyalás megnyitása s az alaki teendők elvégezése után
-első sorban a vádlottak legyenek meghallgatva. Eléjük kell terjeszteni a
-vádat. Meg kell hallgatni mentségüket. Értesiteni kell őket arról, hogy
-kik és mily körülmények terhelik őket s meg kell kérdezni, hogy ezekkel
-szemben minő mentő vagy enyhitő jelenségekre hivatkoznak.
-
-Csak ez után kerülhet a sor a tanuk meghallgatására.
-
-Az elnök nem igy cselekedett. A vádlottak részletes kihallgatására nem
-lett volna elég a tárgyalásra szánt hivatalos idő. De az elnök azt
-akarta, hogy a vádbeli tényt az egyetlen tanu Sarf Móricz már az első
-napon tárja teljes ridegségében a világ elé. Sarf Móricz erre teljesen
-készen volt. Az elmult éjszaka különösen megérlelte elszántságát. Az
-elnök tehát őt hivta elő s őt hallgatta ki először. Előbb, semmint a
-vádlottak előadhatták volna mentségüket. Az elnök azt akarta, hogy Sarf
-Móricz vallomása világitsa be a tárgyalás ez után következő napjait is.
-
-S ehhez még más is járult. Szándékosan vagy szándéktalanul Sarf Móriczot
-az ülés bezárása felé utolsó tanuként hallgatta ki. Ugy hogy kérdéseket
-már se a vád, se a védelem képviselői hozzá nem intézhettek s a tanu
-tudásának forrásait s egyéb körülményeit föl nem derithették. Sarf
-Móricz száraz, egyszerü, rideg vallomása meg nem gyöngitett erővel
-röppent szét a világba.
-
-Hogy mindjárt az első tárgyalási nap igy végződjék: az komorrá tett
-engem. Biztos voltam arról, hogy a tanu minden szava valótlan. Arra is
-nyugodtan számitottam, hogy tanuskodása eredetének földeritése
-vallomásának minden sulyát elenyészti. De ma nem, ma a földerités
-lehetetlen. Tünődtem, miként lehetne a vallomás hatását erőtlenné tenni.
-
-Elvégre találtam valamit. A tanu ugy mondta el vallomását, mint a gyerek
-az iskolai feladványt. Gyorsan, szavalva, megakadás nélkül, irnoki
-elmének irodalmi nyelvén s nem az eszlári parasztok népies nyelvén.
-Nyilván látszott, hogy ezt a vallomást megtanulta s fölkérdezésre őrizői
-előtt már többször elmondotta.
-
-Oda fordultam a biróság elnökéhez e szavakkal:
-
-– Méltóztassék a tanuhoz azt a kérdést intézni, hogy ezt a vallomását
-nem tudná-e elmondani versben is.
-
-Az első pillanatban néma csend lett a tárgyalóteremben. Elámult e
-szokatlan s rendes viszonyok közt jogtalan felszólalásra mindenki. De a
-másik perczben hangos zugással riadt föl a közönség. Az emberek
-felálltak ülőhelyükről, kezeikkel hadonáztak s bár a zajban nem értettem
-a szavakat, azt hiszem, sértő és kárhoztató igéket szórtak felém s az
-elnökhöz felhivásokat intéztek, hogy erélyesen védje meg a biróság
-tekintélyét s a tárgyalás komolyságát.
-
-Az elnök rendreutasitott.
-
-De én mégis meglehetősen elértem czélomat. Eléggé komoly embernek ismert
-engem a közvélemény, magam is magasabb rangu köztisztviselő voltam
-egykoron, közdolgokból gunyt üzni nem szoktam, a sajtó és közönség
-nagyrésze nyomban belátta, hogy jó okomnak kellett lenni arra, hogy ily
-értelemben szólaljak fel.
-
-Volt közönség azonban kint az előcsarnokban, a széles lépcső feljáratán,
-a kapu alján s kint a szabad téren. A közönség rendesen száz meg száz
-emberből, néha egy-két ezer főből állott. A tárgyalási terem nagy
-ablakjai a szokatlan nagy nyári hőség miatt rendesen nyitva voltak. Sok
-szó az ablakon át is gyakran kihatolt a szabad térre. Járókelők nyomban
-értesitették a szabadtéri közönséget a fontosabb részletekről. A tetszés
-és nemtetszés zaját gyakran mi is behallottuk a szabadból. Tárgyalás
-végeztével naponként a külső közönség önkényt nyitott sorfala közt
-kellett szállásunkra mennünk s bizony sokszor hallottuk szereplésünknek
-hol haragos, hol mulatságos, de rendesen nyers birálatát.
-
-Egyébként a védőket semmi komoly bántalmazás nem fenyegette. De bizony
-nem környezte az ugynevezett népszerüség se.
-
-Hirlaptudósitókkal el volt árasztva a város. Minden előkelő magyar
-hirlapnak volt egy vagy két tudósitója is. A bécsi nagy hirlapok mind
-képviselve voltak. Az ő tudósitóik látták el értesitésekkel a nagyobb
-német, angol, franczia és olasz hirlapokat is. Berlinből dr. Náthán nevü
-nagyon tanult és tehetséges ifju volt a tudósitó.
-
-Az ő nevéről azért emlékezem meg különösen, mert csodálatos
-elfogultsággal lépett Magyarország földére.
-
-A nyugoti Európa nem ismeri eléggé ezt az országot. Mongolnak és
-tatárnak nézi a magyar fajt. Azt hiszi, hogy a mívelt államok
-intézményei itt mind hiányoznak, a nép lóháton száguldozik a pusztákon,
-az erdők haramiákkal teljesek s a személynek és vagyonnak biztonságát se
-a nép míveltsége, se állami rend intézményei nem biztositják. Tudom,
-hogy most már meglehetősen terjed nyugaton is országunk helyes ismerete,
-de azt is tudom, hogy a tömegekben ma is furcsánál furcsább
-balvélekedések élnek viszonyainkról.
-
-Dr. Náthán, ez a mívelt berlini ifju például egészen elbámult azon, hogy
-diszes és czélszerü törvénykezési helyiségeket, tanult és mívelt
-birákat, rendes hivatalokat s mondhatni példás rendet talált. Azt hitte,
-a zsidókat halomra öldösik s látta, hogy a közönség és a zsidóság közt,
-a vérvád s a nagy per daczára is, kedélyes és bizalmas jó viszony áll
-fenn. S azt hitte, ugy beszélte, hogy őt még Bécsben is azzal
-ijesztgették, hogy a biróság nyilt mezőn tartja üléseit, lóháton és
-karddal, pisztolylyal fegyverkezve jönnek össze a birák, s állig
-fegyverzett, zord tekintetü pandurok lóháton terelgetik a vádlottakat,
-tanukat és közönséget.
-
-Csodálatosan érdeklődött a mívelt világ a nagy per eredménye iránt.
-Amerikai nagy hirlapok hasábokat közöltek naponkint a per folyamáról.
-Jöttek hozzám hosszu iratok Amerikából, jöttek Moskauból, Rigából, a
-felső-volgai Samarából, a szent földről, Egyiptomból s a délafrikai
-Johannesburgból is. Egyik Galyczin herczeg Szentpétervárról, egy olasz
-főurnő Rómából hivott meg állandó vendégjeül. Fölkeresett Budapesten egy
-indiai férfiu azzal a szóval, hogy látni akarta azt az európai embert, a
-kiről Bombayban, angol és hindu nyelvü hirlapokban egy hónapon át többet
-olvasott, mint szeretett császárnéjukról vagy Bismarck herczegről. Sir
-Moses Montefiori elmult már – ha jól tudom – akkor száz esztendős, s
-becses levele, melyet hozzám intézett, most is birtokomban.
-
-Mindebben sok a tulzás s mindez nem is miattam történt, hanem az ügy
-miatt. Ezer éves a vérvád, mely a közel négyezer éves vallásfelekezetet
-kiséri. A mívelt államok korszerü törvénykezésének egész készségével a
-vérvád pörét most tárgyalják legelőször. A középkor efféle pörei s a
-mult századok vádaskodásai nem a vádlottak kellő jogvédelmével, nem a
-tanuk elegendő szabadságával, nem független biróságok előtt s nem a
-szükséges nyilvánossággal folytak le s nyertek befejezést. A világ
-méltán volt kiváncsi arra, miből áll hát a vérvád voltaképen?
-
-A kormány több táviró vonalt rendezett be egyenes összeköttetéssel
-Budapestre, Bécsbe és Berlinbe, hogy a hirlapok tudósitói kellő
-gyorsasággal dolgozhassanak.
-
-Ily külső körülmények közt alakult meg a nagy per birósága.
-
-
-IV.
-
-(A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – A többi biró.
-– Horánszky védő lemond. – Ujabb védőtársaim. – Friedmann és Székely. –
-A vádlottak bátrak és nyugodtak. – A „marha“.)
-
-A biróság elnöke Korniss Ferencz. Egyébként a nyiregyházi királyi
-törvényszék elnöke. A vármegyében nagybirtokos, egyébként rokonszenves,
-kellemes modoru és tekintélyes férfiu. Általános míveltsége megfelel
-állásának, jogi tudománya és törvénykezési gyakorlata jeles. A nagy per
-befejezte után nemsokára lemondott elnöki állásáról, a politikai pályára
-lépett s mint képviselő, a törvényhozásnak lett tagja, hol a gróf
-Apponyi által vezetett mérsékelt ellenzékhez csatlakozott.
-
-Mint elnök, a per minden részletét teljesen ismerte s valóban bámulatos
-munkát és buzgalmat fejtett ki annak vezetésében. Elfogult volt. Szentül
-hitte ő is, hogy Solymosi Esztert a pörben fölmerült körülmények közt a
-vádlottak fosztották meg életétől. Hitt a holttestcsempészet meséjében
-is. A tárgyalás folyamán inkább a vádat képviselte, mint a tárgyias
-pártatlanságot. De állásának kötelességeit nyilvánvaló és kirivó módon
-sohasem sértette meg. A vádlottaknak s a tanuknak minden okos
-szabadságot megengedett s a védők minden alkotmányos jogát teljes
-tisztelettel érvényesülni engedte. Se élczeskedéssel, se hatalmi szóval
-illetéktelen hangulatot előidézni nem törekedett.
-
-Hogy a vérvád miként verhetett gyökeret meggyőződésében: e tünetet nem
-tanulmányozhattam eléggé. Oly sok időt, mely erre szükséges lett volna,
-nem tölthettem körében. Ismerkedésünk és ismeretségünk csupán hivatalos
-volt. Itélőtehetségét minden irányban jelentékenynek találtam s ezért
-nem látom tisztán elfogultságának se okát, se eredetét s kifejlődését.
-Az általános zsidógyülölet ugyan sokat megmagyarázna, de zsidógyülölőnek
-se tartották közelállói s régi ismerői. Tény azonban, hogy egész
-esztendőn keresztül szakadatlanul oly társaságban, oly környezetben élt
-és munkálkodott, a melyben mindenki meg volt a vérvád valóságáról
-győződve. Ily társaság vélekedése, erős itélőtehetség daczára is,
-magával ragadhatja a lelkeket.
-
-Az egyik szavazóbiró volt Gruden Ernő. Idős, sőt elerőtlenedett embernek
-láttam. Sohase beszéltem vele. Csupán 17 ülésben vehetett részt a
-tárgyalás folyamán, julius 10-én betegség vett rajta erőt, a további
-tárgyalásokon s az itélet meghozásánál már nem volt ott.
-
-A másik szavazó biró volt Russu Gusztáv, java korabeli, oláh származásu,
-kevés beszédü, hallgatag természetü. Tehetségét, tudományát meg nem
-ismerhettem. A nagy per folyama alatt többnyire együtt étkeztem vele a
-vendéglőben egy asztalnál, de a nagy per részleteiről vagy egyéb
-birósági dolgokról egyetlen szót se váltottunk.
-
-A birák felvilágositása, az ugynevezett informatio, Magyarországon
-szokásban volt s lehet mondani, ma is szokásos. Elvileg és elméletileg
-ez talán helytelen szokás, csakhogy az élet és gyakorlat nem mindig
-felel meg az elvnek és az elméletnek. Ott, a hol a biróságok vagy
-kizárólag vagy főleg irásból meritik az ügy ismeretét: az ügynek legfőbb
-ura az előadó. Az előadó figyelmét minden gondosság daczára is
-kikerülheti egyszer-másszor oly részlet, melyre az igazságkereső fél
-nagy sulyt fektet. S ha az övét kikerülte, rendesen kikerüli a
-szavazóbirákét is. Ez okból az igazságszolgáltatásra is gyakran előnyös,
-ha a fél vagy jogi képviselője a szavazóbirákat fölkeresi s előttük
-ügyének ténybeli s jogbeli természetét föltárja. Igy vált szokássá az
-informatio. Semmi szokatlan se lett volna tehát abban, ha én Russu
-biróval az ügy egyes részleteiről beszélgetek. Nem tettem.
-
-Pótló szavazóbiró volt Fejér Barna. Fiatal ember s nem régi biró. Vele
-se beszéltem az ügyről soha. Nagy bizalmam volt elfogulatlanságában. A
-magyar kálvinisták sárospataki főiskolájának volt növendéke s nem
-kételkedtem abban, hogy minden babona s vallási gyülölködés hiányzik
-lelkéből. A kálvinisták két századon át sokat szenvedtek a Habsburgok
-uralma alatt, sok üldöztetést kellett nekik kiállaniok s másfél század
-óta az országban kisebbségi egyházat képviselnek. Kisebbségben levő s
-üldözött felekezet lelkében a szerénység, a szabadság s az igazság
-érzete fejlődik ki szükségkép, mely az uralkodó hatalommal s a
-hatalmasabb egyházzal szemben csak ez érzetben találja menedékét. Ez
-érzettel pedig a vallási gyülölet össze nem fér.
-
-A biróság jegyzője Simon Viktor fiatal ember volt. A per folyamában nem
-lehetett szerepe, minthogy a jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzésekből
-készültek.
-
-Volt szükség tolmácsra is. A biróság nyelve az állami nyelv, a magyar.
-Ám a holttest-csempészet kérdésében voltak vádlottak és tanuk az ország
-északkeleti határáról, a kik rusznyák nyelven beszéltek s magyarul nem
-tudtak. Hites tolmácsként Baksai Bertalan huszti ügyvédet alkalmazta a
-biróság, a kit azonban több izben a nyiregyházai görög katholikus
-lelkész váltott föl.
-
-Igy alakult meg a biróság.
-
-Ki kell még terjeszkednem két védő társamra.
-
-Horánszky Nándor védő társam február elején a védelemről lemondott s
-lemondását a törvényszék elé terjesztette.
-
-Indokul azt hozta fel, hogy a nyiregyházi törvényszék a helyi
-viszonyokhoz s a kifejlődött izgatottsághoz képest a közvéleménynyel
-szemben nem független eléggé s elfogulatlan nem lehet. Innen a vizsgálat
-hosszadalmas volta s több irányu szabálytalansága. Biróküldés szükséges.
-Ámde az igazságügyek minisztere s a kormány a közhangulattal szemben
-gyenge s a biróküldést elrendelni nem akarja. Igy az ügynek minden
-rejtélyét földeriteni nem lehet, a védelem kezei megkötvék, s ő e miatt
-magasztos hivatását nem teljesitheti.
-
-Mielőtt elhatározta magát: fölkeresett s tudatta velem szándékát. Nem
-tudtam helyeselni e szándékot. Indokait igazaknak találtam s fontosaknak
-is, de ugy vélekedtem, hogy ezek daczára is a magasabb erkölcsi
-kötelesség azt parancsolja, hogy helyünkön maradjunk s tisztünk
-nehézségei elől meg ne futamodjunk.
-
-Horánszky a politikai pályára is gondolt, mely előtte állott, s melyről
-azt is hihette, hogy a védők ellen is folyton szított s folyton emelkedő
-gyülölködés azt megszakithatja.
-
-Igy mondta nekem, de én azt hiszem, ez nem az ő indoka volt, hanem
-pártjáé. Az országgyülési nemzeti párthoz tartozott s annak egyik
-jelesebb tagja volt. A párt bizton számitott arra, hogy egykor kezébe
-veszi az ország kormányát s ez esetben Horánszkyt nem nélkülözheti. De
-összetépett tekintélylyel nem vehetné hasznát. Tanácskoztak e fölött
-pártja kebelében s arra kérték, mondjon le védői tisztjéről.
-
-Nem tudtam az ellenkezőről meggyőzni, 1883. évi február 9-én beadta
-lemondását a birósághoz.
-
-Gondoskodni kellett férfiuról, a ki helyét betöltse. Az országos
-izraelita központi iroda titkára megkérdezett, elfogadnám-e védőtársamul
-Friedmann Bernát jogtudort s budapesti ügyvédet? Elfogadtam készséggel.
-
-Kiváló tehetség, jeles jogász s rokonszenves egyéniség. Nagy bűnügyi
-gyakorlata volt már a fővárosi biróságok előtt, s a zsidók ugy
-vélekedtek róla, hogy az ország zsidó vallásu ügyvédei s jogászai közt ő
-mindenesetre a legelsők egyike. Ez is egyik ok volt előttem, hogy
-mindenesetre szivesen fogadjam. Elvégre a nagy per nagy mértékben a
-zsidók ügye s egészen természetes s az aggódó felekezetre is
-megnyugtató, ha hozzá tartozó kiváló ügyvéd is részt vesz a védelemben.
-
-Nem csalódtunk. A tárgyalás egész folyamán fáradhatatlan szorgalommal,
-nagy buzgósággal s jeles sikerrel végezte védői tisztét. A kérdéseknek
-inkább jogi és törvényességi oldalát képviselte s oly szerencsés módon,
-hogy valósággal a közönség zsidógyülölő része se haragudott rá, sőt még
-rokonszenvezett is vele.
-
-Még egy védőtársam volt. Székely Miksa jogtudor és ügyvéd. Fiatal ember,
-nyiregyházi születés, ottani előkelő zsidó kereskedő család sarjadéka.
-Korábban nem ismertem.
-
-Ama nagy érdeklődés miatt, melylyel a nagy pert kisérte a művelt világ,
-egészen természetes, hogy az ügyvédek nagy serege törekedett arra, hogy
-a perben védői szerephez jusson. Tudom, hogy a vádlottakat is, a zsidók
-központi irodáját is, az előkelő s befolyásos budapesti zsidókat is
-sokan ostromolták e czélból. Hozzám is többen fordultak s voltak olyanok
-is, a kik tekintélyes pénzösszeget ajánlottak föl – nagy csodálkozásomra
-– ha védő társul elfogadom őket. Vagy azt hitték, hogy a védelemért
-óriási összegeket nyujtanak tiszteletdijul, vagy számitottak arra, hogy
-a világhirü perben egyszerre nagy névhez jutnak, s mindahhoz az
-előnyhöz, mely a nagy névvel jár. S az ostromlók közt bizony felesen
-voltak a keresztények és a zsidók.
-
-Székely Miksa ez időben látogatott meg s szerény, művelt s
-rokonszenvemet fölgerjesztő módon előadta, hogy ő fiatal ügyvéd,
-nyiregyházi származásu, az eszlári vádlottak némelyike jól ismeri
-családját is, őt is s teljes bizalommal őt óhajtja védőjéül. Megnevezte
-Junger Adolf, Lusztig Sámuel és Braun Ábrahám vádlottakat. Ő azonban
-csak az esetben vállalja el a védelmet, ha én szivesen fogadom s
-buzgalmához képest bizalommal látom. Egyuttal érintette, hogy ha előkelő
-férfiak őt az ifjut talán nem szivesen látják a védők közt, s erre nézve
-előttem is nyilatkoznának, legyek hive.
-
-Nagyon megtetszett ez a fiatal kartárs. Tehetséges és tanult jogásznak
-ismertem föl. A straszburgi, berlini és budapesti egyetemeken hallgatta
-a jogi tudományokat. Később családja tagjaival is megismerkedtem s
-szives barátságra léptem. Nagy buzgósággal, az ügy iránt való
-szeretettel, sőt valódi lelkesedéssel képviselte a kezén levő nagy
-érdekeket. S ama negyvenöt nap alatt, mig a tárgyalás miatt Nyiregyházán
-voltam, vele és családja körében a munka fáradalmai után sokszor
-felüdültem, sok kellemes időt töltöttem el. Ezután különben nemsokára
-elhagyta az ügyvédi és jogászi pályát, a gyakorlati közgazdasági térre
-lépett át s Budapesten a nagyhirü Machlup-féle bőrgyárat vette át s
-tartja virágzásban.
-
-Özvegy Solymosi Jánosnénak, a leányavesztett szegény anyának mint
-magánvádlónak jogi képviselője Szalay Károly ügyvéd volt. Somogymegyei
-birtokos. A vármegye közdolgaiban tevékeny szereplő s akkor az országos
-antiszemita párt egyik vezérembere. Éles, kiváló elme, sok gyakorlati
-tudás, vidám és rokonszenves modor, ügyes szónok. Több országgyülésen át
-később képviselő. Nagy szerepe a perben a perjogi rendszer szerint nem
-lehetett. Csakis a kár felszámitására s ha a közvádló a vádat elejtené,
-annak fentartására szoritkozhatott.
-
-A hosszu tárgyalás részletéről, a mennyiben az ügy benső igazságára
-vonatkoznak, itt nem akarok s nem is szükséges szólani. Csak a
-külsőségek, csak az alaki dolgok közűl emlitek fel néhány érdekességet.
-
-A vádlottak se kimerűlve, se elszomorodva, se leverve nem voltak. Az
-egész évi börtön alig látszott meg rajtuk. Odujuk egészséges s ételük
-eléggé bő és tápláló volt. Étkezésükben vallási szertartásaikat
-megtarthatták. Otthon valamennyi szegény, falusi, fölötte egyszerüen
-étkező és ruházkodó s gyakran nélkülöző zsidó volt.
-
-Bátran, tiszta öntudattal, sőt nagy önérzettel néztek a vád szeme közé.
-Semmit se féltek a végeredménytől, sőt gyakran bizonyos vértanui nyugodt
-elszántság jelensége is látszott egyiken-másikon. Természetesen nem egy
-módon. Kinek-kinek egyénisége szerint.
-
-Svarcz Salamon, a metsző, tünődő, gondolkodó, erősen érző, de bőven
-beszélő ember. Az elnök kérdésére, hogy mivel menti magát a vád ellen,
-mit szól a büntetthez, tudományos modorban akar felelni.
-
-– Ily büntett – ugymond – lehetetlen. De mi okból is történt volna ez?
-Mi indithatott volna bennünket e szörnyű büntett elkövetésére?
-
-Igaza van. Ok nélkül semmi nem történik. Nagy dolognak nagy okának kell
-lenni. Azonban a vérvád benne van a levegőben. Erre Svarcz igy felel:
-
-– Ez a vád lehetetlen. Bebizonyitom a szentirással, bebizonyitom a
-világtörténelemmel, bebizonyitom tanulmányaimmal, hogy lehetetlen, hogy
-izraelita ember vallási szempontból gyilkosságot kövessen el.
-
-Nagy szavak, de kicsiny ember szájából. Igaz, hogy teljes igazság van a
-szavakban, de minden igazság daczára is a nagy szó és kis ember együtt
-vidámitó hatással van a közönségre. A magyar példabeszéd igy jellemzi e
-tünetet: kicsiny ember nagy bottal jár.
-
-Lusztig Adolf egyszerübben felel a vérvádra.
-
-– Sajnálom, hogy akad ember, a ki ezt a vádat elhiszi.
-
-Furcsa felelet, de megvan a hatása.
-
-Ő nem hivatkozik szentirásra és világtörténetre, nem is tünődik, nem is
-okoskodik. Csak megsajnál valakit. De nem önmagát sajnálja, a ki egy év
-óta ül a börtönben eme vád miatt; nem is feleségét, gyermekeit,
-rabtársait sajnálja. S nem is hitsorsosait. De kit sajnál hát? Sajnálja
-azt a boldogtalan embert, a ki ezt a vádat hinni tudja.
-
-Lehet, hogy utczán szedett köznapi szólásmód csak az ő beszéde. De ha ő
-megfontolta s ugy mondotta ki szavait: akkor szavaiban az igazság keserü
-is, vidám is, fönséges is.
-
-Junger Adolf vádlott ősz, rokkant ember. Fehér, hosszu szakálla befödi
-mellét. Mozdulatlanul ül székén s fáradtan mozgatja szemeit és
-szempilláit. Csöndesen felel a vádra.
-
-– A vád nem igaz. Én öreg ember vagyok. Jól tudom, hogy kevés esztendőm
-van hátra, itt hagyom e földi életet. Oly igaz, mint egy isten van
-felettünk, hogy én Solymosi Eszter eltünéséről semmit nem tudok.
-
-A gyermeknek még van hite s az öregnek megint van hite. A léleknek oly
-nagy mélysége s oly nagy világossága a hit, hogy a ki azt láthatja és
-hallhatja: annak meg kell rendülni s annak magának is hinni kell.
-
-»A mint egy isten van felettünk« – e szót használja az ősz vádlott. De e
-szót használja igen gyakran a valóságos bűnös is, mikor mentegetődzik,
-tagad s védi magát. De öreg, rokkant halálaváró ember szájából mégis
-nyomatékos ez a szó. Belenyillalik a hallgató ember lelkébe. Mint a
-mély, búgó, szomoru zenehang, ha sötétben távol messzeségből halljuk.
-
-Sarf József már másként beszél. Ez az egyházfi, ez a »zsidó harangozó«,
-mint az eszlári parasztok mondják. Ez a foltozó varga, ez a napszámos
-munkás, a ki eljár keresztyén gazdákhoz burgonyát és kukoriczát kapálni.
-Naptól barna arcza, kezefeje mint egy lapát, minden szava nyers,
-közvetlen, elmés, okos. Minden szaván ott az egész lelke. Mintha nem is
-zsidó volna, hanem bátor, romlatlan vérü ősi magyar paraszt.
-
-Hát ez mit mondhat a vádra? Mi lehet ennek arra első szava? Bizony
-kemény szó az.
-
-– A mostani világban nem gondoltam, hogy még olyan emberek is legyenek,
-a kik azt higyjék, hogy a zsidóknak husvétkor vért kell venni.
-Hajdanában lehettek ily marhák.
-
-Egy szót se mondott többet.
-
-Nem is kellett. Hiszen ezzel meg van mondva minden. De még a mindennél
-is több.
-
-»Marha« – ez a szó a magyar nyelvben sok mindent jelent. Hajdanában az
-volt az értelme, a mit most aranyból, ezüstből, drágakőből készitett
-kincsnek, ékességnek, drágaságnak nevezünk. Később a mezei gazdaság élő
-és mozgó értékét, a lábas és igás jószágot, a méneseket és gulyákat, a
-nyájakat és csordákat, a kondát, csürhét és falkát nevezték marhának. Ma
-már mindent a maga nevén neveznek. Ma már a mén, a paripa, a kancza, a
-csikó, a juh, a sertés, a kecske egy se marha. A kutya, macska, a házi
-szárnyas se marha. Ma már az ökröt, bikát, tehenet, borjut, üszőt, tinót
-is a maga becsületes nevén nevezik.
-
-De a tulkot, a szarvas jószágot még most is illetik a »marha« szóval
-kiváltképen akkor, ha megbolondul, ha rakonczátlan, ha bomlottul
-bogárzik, ha elszakasztja fékét, ha kidönti a keritést, ha eltiporja a
-kis gyereket s az apró jószágot s neki megy, mint a vak ló, mindennek.
-
-Gunyszó ma már a »marha« szó. Többször használják emberre, mint oktalan
-állatra. De csak olyan emberre, a ki durva, faragatlan, nem ismer se
-istent, se embert, lábbal tapod minden tisztességet s keresztül gázol
-apán, anyán, hitvesen s minden becsületen.
-
-Nos hát Sarf, a foltozó varga, ilyen valaminek tekinti azt, a ki még ma
-is el tudja hinni, hogy a zsidóknak husvétkor keresztyén vér kell.
-
-Bukszbaum Ábrahám csak tréfára vette az egész dolgot. Elég fiatal és
-egészséges volt hozzá. Mikor a Móricz tanu szemébe mondta tanuságát, egy
-szót se szólt addig, mig a Móricz tanunak szemei közé nem köpött
-néhányszor. Csak azután mondta neki: Piha! Gazember!
-
-Azt mondják: a szembeköpés az alacsony sorsu zsidók különös sajátsága.
-Igaz, hogy a köpésről a szent irások is különböző vonatkozásokban
-többször emlékeznek. Sajátságos jele a haragos megvetésnek. Mintha
-némely állat is csinálná. A medve s némely macskaféle mintha leköpéssel
-riasztaná meg kezdetben ellenfelét.
-
-A tárgyalási idő bevégeztével nyomban fölkerestem Bukszbaumot odujában,
-ott az értekező szobában magamhoz hivattam s komolyan megintettem.
-
-– Minő csuf dolog az, leköpni a tanut.
-
-– Ilyen tanu nem érdemel mást.
-
-– De ezt nem szabad tenni Bukszbaum s egyáltalán nem szabad a biróság
-előtt haragudni.
-
-– Nem is haragudtam én, csak az elnök urnak akartam megmutatni, hogy
-most már én is haragszom.
-
-Ime Bukszbaum eszejárása!
-
-A kinek a büntető igazság kiszolgáltatásában nagy gyakorlata s jó szeme
-van s élesen és gondosan tud figyelni, a vádbeli gyilkosnak már
-védekezéséből is rendesen eltalálja, hogy bűnös-e vagy ártatlan az. A
-hang, az arcz, a szem és száj körüli vonások mozgása, a fejnek és
-testnek tartása, a lélek belső harczának külső tünetei tökéletes
-tanuságot tesznek a valódi igazságról az igazi lélekbuvár előtt, a ki
-azt a tanuságot érti. Még egyes embernél, egyes vádlottnál is ritkán
-csalódik az élesen figyelő gyakorlott biró.
-
-A nagy perben négy embert vádoltak közvetlen gyilkossággal s hatot
-azzal, hogy bünrészesek voltak a gyilkosságban. Tiz ember tehát.
-Különböző koru, multu, gondolkozásu emberek. Csak abban egyenlők, hogy
-egynek sincs magasabb míveltsége, ámbár míveltségük mértékében is nagy
-az eltérés.
-
-Nem beszélhettek össze, hogy miként védekezzenek. De ha összebeszéltek
-volna is: lehetetlenség, hogy annyiféle faggatás közben mind a tiz
-egyenlő módon védekezzék, holott mind a tiz más koru s más gondolkozásu.
-És a templomi imát kivéve, sohase voltak közös foglalkozásra
-szövetkezett társaságban, tehát közös módszert önkénytelenül se
-sajátithattak el egymástól.
-
-De mint látjuk, nem is egyenlő módon védekeztek.
-
-Érdekes a koldus zsidónak, Volner Hermannak védekezése is. Lényeges
-védelme ez:
-
-– Én sohase voltam azelőtt Eszláron. Én se ismertem ott senkit, engem
-sem ismert ott senki. Senki se tudta, ki vagyok, mi vagyok, bizhatnak-e
-bennem, nem árulom-e el őket nyomban? Vajjon, ha ott nyolczan-tizen
-embert akartak ölni: mi szükségük lett volna én rám s miként eresztettek
-volna engem maguk közé, engem, a teljesen ismeretlent?
-
-Egyszerü és igaz beszéd. Hatása észrevehető volt.
-
-S bizony nem volt abban a gyülölköző közönségben senki, a ki már a
-tárgyalás első napjaiban is ki ne ábrándult volna. Senki, a ki a vádat
-igazságosnak tekintette volna.
-
-
-V.
-
-(A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők
-ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem
-bajvivás a faji ösztön ellen.)
-
-Igazi botrány csak egyetlenegy fordult elő a tárgyalás egész tartama
-alatt.
-
-Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettesen, a közvád képviselőjén már
-a tárgyalás alatt észre lehetett venni, hogy ő nem hisz a vádban s
-mihelyt a tárgyalás sorrendje megengedi: elejti azt. A közönségnek
-zsidóüldöző hevesebb, szenvedélyesebb része e miatt mély gyülöletet
-táplált ellene. Különösen Ónody Géza, a megyének egykori szolgabirája s
-most a megye egyik kerületének országgyülési képviselője. Eszlári lakos
-és bérlő, a vizsgálóbirónak a vizsgálat alatt egyik benső bizalmasa.
-Köztudomásu volt, hogy a zsidóellenes országos mozgalomnak ő volt egyik
-vezetője.
-
-Ónody Géza a tárgyalás harminczegyedik napján, julius 19-én, Szeyfferth
-Ede főügyészt a törvényszéki teremhez vezető lépcsőn, tehát a biróság
-helyiségében, személyesen megtámadta, sulyosan sértő szavakkal illette s
-botjával is megfenyegette. S nyiltan kijelentett szavai szerint azért,
-hogy hivatalos kötelességének gyakorlatában őt megzavarja.
-
-Sulyos eset volt, nagy feltünést keltett, beleütközött a büntető
-törvénybe is. Szeyfferthet mindenki nemes férfiunak s buzgó és derék
-tisztviselőnek ismerte, nyomban illetékes jelentés ment róla kormányhoz,
-birósághoz, zajt ütött belőle a sajtó is.
-
-A kormány a vármegye főispánját táviratban utasította a megfelelő
-óvintézkedések megtételére. A főispán átirt a birósághoz s átiratát a
-julius 20-iki tárgyaláson olvasta föl az elnök.
-
-Az átirat igy szólt:
-
-»A kormánytól nyert utasitás folytán azt, ki a biróságot, vádlót vagy
-védőket megfélemliteni megkisértené, bárki legyen, minden kivétel nélkül
-hatalommal fogom ártalmatlanná tenni.«
-
-Tudomásul vettük. Jól van. Erős szó az az átirat, de mégis csak szó.
-Több botrány nem történt ugyan, de az a botrány mégis megtörtént
-annyira, hogy a közvádló, az államnak az a magas állásu igazságügyi
-képviselője még se kapott elégtételt, a jogrend megsértése még se vont
-maga után megtorlást s a ki a jogrendet megzavarta, annak még se görbült
-meg hajaszála se. De hát akkor olyan világ volt. A zsidók ellen s a
-zsidók jogainak őrizői ellen akkor büntetlenül lehetett véteni.
-
-De most már a főispán átirata után futó tűzként terjedt el az a hir,
-hogy a védők se mentesek, az ő személyük biztossága is kétséges, őket is
-fogják bántani.
-
-E hirnek nem volt igaza.
-
-Három védőtársam: Funták, Friedmann és Székely ellen épen nem volt semmi
-ingerültség. Mind a háromnak egyénisége inkább engesztelő, mint izgató.
-
-Heumann Nyiregyházán lakott s a társadalom őt valláskülönbség nélkül
-kedvelte korábban. Talán épen ezért támadt ellene némi ingerültség.
-Miért védi a zsidókat? Tőle mint zsidótól is megvárták volna, – igy
-okoskodtak – hogy álljon félre s engedjen szabad utat az ügy
-lefolyásának. A balgatag közönség azt hitte, hogy a védelem csak az
-igazság kideritését akadályozza.
-
-Igazság!
-
-Mi volt akkor az igazság?
-
-Az ország egyik legelső államférfiának komoly szemrehányást tettem,
-miért nem emeli föl szavát a zsidóság ellen oly fenyegető szenvedélylyel
-üzött izgatás csillapitására?
-
-– Hát belenyuljak az igazságszolgáltatásba? Hát zsidót már ne lehessen
-fölakasztani?
-
-Ezt felelte. Pedig egyébként a legnemesebb és világosabb lelkek közé
-tartozott.
-
-Miben láthatta akkor a fölizgatott tömeg az igazságot?
-
-– Föl kell akasztani a zsidókat!
-
-Heumannban keményen ellenálló hősi szellem lakott, soha se maradt adós a
-felelettel. S az izgatókat megfelelő vastag szavakkal jellemezte.
-Szavait széthordták, tulozva, ferditve elterjesztették. E miatt támadt
-megyéjében ellene némi ingerültség. De a vármegye előkelői közt hatalmas
-barátai akadtak. S mert a város lakossága jó embernek ismerte, bizony a
-tömegtől se tarthatott.
-
-Őszintén meg kell vallanom: a legnagyobb ingerültség ellenem volt. Az
-ugynevezett népszerütlenség az én nevemet és alakomat vette körül
-legjobban. Igy mondták sokan nekem is, igy beszélték országszerte s igy
-irták naponként a hirlapok.
-
-Sok érthetetlen dolog van a világon. Valóban a logika törvényei a tömeg
-gondolkozásában és szenvedélyében nem a legerősebb, nem a leghatalmasabb
-törvények.
-
-Engem okolt s engem kárhoztatott a tömeg azért, hogy a vérvád
-szétfoszlott s a vádlottak megmenekültek. Pedig nem én voltam a biróság,
-a kinek hatalmában állott őket elitélni vagy fölmenteni. S az ország
-mind a három foku birósága egymás után egybehangzólag ártatlanoknak
-találta őket, holott a másod- s harmadfoku biróság elhatározására
-egyáltalán semmi befolyásom nem lehetett.
-
-A szenvedélyes gyülölködés nem fontolgat. Jelszó kell neki és áldozat. A
-zsidókat nem tudta, a biróságot nem akarta áldozatul nyerni: tehát
-ellenem intézte rohamait.
-
-Nem törődtem vele. A népszerüség nagy kincs, sok nemes öröm forrása.
-Gyakran nem is lehet könnyü szerrel eljutni hozzá. Gyakran csak a halál
-után támad föl, a mikor nem sokkal ér többet, mint a sirhalmon tenyésző
-virág annak, a ki a sirban nyugszik. A népszerüség iránt soha se voltam
-érzéketlen.
-
-De vagy gyönge vagy hitvány lélek az, a ki a népszerüséget czélnak
-tekinti. Mívelt társadalomban s szabadsághoz szokott államban a
-népszerüség óriási erő és hatalom – de csak eszköznek a közérdek
-becsületes szolgálatára. A ki nem erre használja, hanem önző czélokra
-vagy hivalkodásra: az sulyosan vét nemzete ellen s működése nemcsak
-káros, hanem gyakran utálatos is.
-
-Egyetlen perczem se volt az életben, a mikor féltem volna a
-népszerütlenségtől. Éreztem, hogy fajomnak hű és igaz példánya vagyok.
-Éreztem, hogy az irodalom és a közélet terén érdemes munkát végezni elég
-erőm van. Biztam magamhoz, hogy ily munkára mindig lesz bennem elég
-buzgóság. Hát bizonyára visszatér hozzám a szükséges népszerüség, ha
-most elfordul is tőlem.
-
-Egyébiránt messze tőlem sohase távozott el. Időnkint hátat forditott, de
-közelemben maradt, hogy ha kell, kéznél legyen.
-
-A nagy perben pedig igazam van.
-
-Hiszen vádlottakat védek, a kik szenvednek. Védem őket szabadon,
-nyilvánosan, biróság előtt, az alkotmányos jog korlátai közt s e jog
-paizsa alatt. Az ily védelem még akkor is szent és tiszteletreméltó, ha
-a vádlottak igazán bűnösök.
-
-De a kiket én védek, azok ártatlanok s ok nélkül szenvednek sulyos
-üldözést. A birói elfogultság áldozatai ők. Ez a meggyőződésem. S e
-meggyőződésem sok megfigyelésnek, bő élettapasztalatnak s erős
-megfontolásnak eredménye. Kötelességem, de jogom is e mellett
-rendületlenül állani.
-
-Mind igaz ez s gyakran előforduló rendes, megszokott bűnperben meleg
-elismerés kisérné nagy munkámat. Ám ez a per rendkivüli.
-
-Nem büntetőjogi per ez, bár mennyire beleszoritják is a birói eljárás
-keretébe s bármiként földiszitik is a perjog czafrangjaival. Annak a
-tizenöt eszlári vádlottnak valóban semmi szüksége sem volt arra, hogy
-Sarf Móricz és Matej Ignácz ostobaságai ellen épen én védjem meg őket.
-Elvégezhette volna e munkát az ország három-négyezer ügyvédjének
-mindegyike. Ha ez a per mindennapi megszokott per lett volna.
-
-A vérvád szörnyü alakja állt a világ előtt!
-
-Mi az a vérvád voltaképen?
-
-Minden történetalkotó fajnak más a vallása. Még a keresztyén vallás is
-más meg más a nagy emberfajok és a nagy nemzetek szerint. A fajok és a
-vallások is türelmetlenek egymás iránt. A tömegek míveltsége a
-legmíveltebb nemzeteknél se jutott még el bölcseleti magasságra és
-tisztaságra. A tömegek faji és vallási türelmetlensége időnként annyira
-feszül, hogy megkivánja a harczot. A zsidó más faj és más vallás. Hadat
-üzennek neki. A hadüzenet egyik ősi megszokott alakja a vérvád. Ezer
-éves alakja s a babonás hit által megszentelt alakja.
-
-Előáll a harcz. Művelt korunk szelidebb módszerével, de azért
-könyörületlen szenvedélyével folyik a harcz. A harczba belevegyül az
-önzés, az életnek a munka és siker versenyéből fakadó gyülölködése s a
-politika cselszövénye is. Valami véletlenség belekeveredik a harczba s
-annak perjogi, birósági alakot ad.
-
-De per ez már ennélfogva?
-
-Dehogy per. Csak az alakja az. A régi harcz az, a fajok és a vallások
-egymásközti feszengésének harcza. A melyben az emberszeretetnek és
-tiszta elmének kell szembeszállani a tömegek babonájával és
-szenvedélyével. A biróság a bajvivó tér, a védelem képviseli az
-emberszeretetet és tiszta elmét. A czél a babonának és szenvedélynek
-legyőzése.
-
-Kezdettől fogva igy ismertem föl szerepemet e nagy perben.
-
-De épen ezért kezdettől fogva mindig lehetőnek tartottam, hogy akadnak
-izgatók, a kik botrányt készitenek ellenem s ha a hirlapok csuf rágalmai
-és gyanusításai ártalmamra nem lehetnek, utoljára a személyes támadástól
-se riadnak vissza s merényletekre is készen lesznek. S a végtárgyalás
-alatt erre csak Nyiregyházán lehet alkalom.
-
-Ennek elejét kellett venni. Saját érdekemben is, de az ügy érdekében is.
-
-
-VI.
-
-(Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos
-testőrségem. – A védelem felosztása. – Az én védő beszédem. – Agyam
-elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd.)
-
-Ismertem a viszonyokat. Tudtam, hogy falusi magyar parasztot ellenem
-felbujtani nem lehet. Még cselédet, még napszámost se. De a városban
-mindig van dologtalan, őgyelgő ember, fiatal és idős, a kit
-lehurrogatásra, ablakbeverésre, tömeges orditozásra, személyes
-megtámadásra könnyen ki lehet bérelni. Az ily emberek rendesen ott
-ácsorognak a köztéren, a templom előtt, a megyeház és törvényszéki terem
-közelében. Biztosra vettem, hogy az első napokban nem lesz merénylet.
-Ugy gondoltam, hogy a felbujtásra az ügynökök és közbenjárók a vármegye
-hajdui s hivatalszolgái lesznek. Az pedig kétségtelen volt, hogy a
-felbujtáshoz pénz kell, pénz nélkül a köztéri csavargók senki fejét és
-ablakát be nem verik, hanem erre föl kell őket bérelni.
-
-Nohát fölbérelem én magam mellett. Megelőzöm az izgató urakat. Mire azok
-fölébrednek: enyém lesz a köztéri ácsorgó tömeg.
-
-Igy történt.
-
-Szállásomból az út a tárgyaló teremig a köztéren keresztül vezetett. Ezt
-az utat naponként megtettem néhányszor. Zsebjeimet tele raktam ezüst
-forintosokkal. Mai számitással két koronát, valamivel többet, mint két
-frankot tesz az akkori forint. S elől-utól akárkivel, akárhol
-találkoztam a köztéri ácsorgók közül, akár öreggel, akár fiatallal,
-asszonynyal, leánynyal is, mindegyik számára volt egy ezüst forintom.
-Ugy tettem a vármegye huszárjaival, hajduival, a hivatalszolgákkal, a
-szolgálatban levő börtönőrökkel. De nem ingyen, nem jogczim és szolgálat
-nélkül adtam a jutalmat. Vagy esernyőt, vagy felsőkabátot, vagy valami
-iratot, botot, zsebbevalót, tollkést készakarva otthon feledtem vagy a
-törvényszéknél hagytam s annak utánam hozása volt a jogczim és
-ellenszolgálat. Néhány krajczárnyi szivarért ötször-hatszor küldtem
-naponként ide-oda. Levelek és névjegyszállitások, üzenetek napirenden
-voltak sokszorosan. Minden öt-tizpercznyi útért szivesen és jó szóval
-adtam oda az ezüst forintot.
-
-Szinte csodálni lehet az eredményt, mely rám nézve bekövetkezett. S nem
-is került épen sok pénzbe. Hat hét alatt csak 1573 darab ezüst forintos
-fogyott el. De a munkanélküli emberekre különös hatása volt a
-bőkezüségnek. Ehhez szokva épen nem voltak. Rendes napszámuk alig fél
-forint s ezért lótni-futni, dolgozni kell egész nap. S ime, most akad
-ember, a ki néhány percznyi könnyü munkáért két napra járó fizetést
-nyujt. Nyiregyháza kis vidéki város. Lakossága tulnyomó részben mezei
-kisbirtokos. Őgyelgő, munkanélküli ember, asszony alig van pár száz. Ez
-se mindig munkanélküli. Azt az összeget tehát ama rövid idő alatt
-megérezték.
-
-Az urak maguk közt gunynevet adtak rám. Gunynevem volt a »fősaktervédő«.
-E néven ismert a szegényebb nép is. Ám a fősaktervédőről egy hét mulva
-az egész város azt beszélte, hogy derék ember, jó szive van, van ugyan
-sok pénze, de nem sajnálja, szivesen oda adja a szegény embernek, miért
-nem olyanok az ő helybeli uraik?
-
-Volt a városban egy vendéglő, a vidékiek, vásárra járók s helybeli
-szegényebb sorsu iparosok számára. Nagy udvara, nagy szobái, olcsó
-étele-itala. Ugy emlékszem, Andrikovics uramnak nevezték a vendéglőst.
-
-Nagy tekintélyü férfiu volt az alsó néposztályban. Ő volt a nyiregyházi
-antisemiták vezére és főszónoka. Az ő vendéglője volt az antisemiták
-gyülekező és mulatozó helye. Az eszlári biró, Farkas Gábor s a sok
-eszlári tanu és hozzávalója mind oda szállt. Ott készült a tanuk
-közvéleménye. Ott születtek a bolond ötletek a holttest kék szeméről,
-meglévő körmeiről, az eltünt leánykának szétálló lábujjairól s egyéb
-effélékről. Ott szidták és rémitgették azt a tanut, a ki a zsidóknak
-pártját fogná s a keresztyénséget elárulná. Valóságos tanugyártó műhely
-volt Andrikovics uram tanyája, a ki azonban maga nem vett részt az
-efféle műveletben. Ott beszéltek gyakran arról is, hogy az »urak«
-mennyire szeretnék, ha a köztéri ácsorgók a »fősaktervédőt« lekiabálnák
-vagy megdobálnák, vagy valami egyebet is tennének vele.
-
-Ugy két hét mulva fölkeresett engem Andrikovics uram lakásomon. Valami
-örökségi, valami végrendeleti ügye volt, abban kért volna tőlem
-tanácsot. Ez volt látogatásának jogczime.
-
-De azt hiszem, mégis azért jött, hogy közölje velem azokat, a melyek az
-ő vendéglőjében történnek s hogy engem megnyugtasson. Meg is mondta
-szemembe.
-
-– Én haragszom a zsidókra – ugymond, – a pokolra kivánom valamennyit. De
-én mindennap ott vagyok a tárgyaláson, mindent megvigyázok, de nekem
-csak a képviselő ur az én emberem. Becsülöm, tisztelem, igaz embernek
-tartom a képviselő urat. Az én vendéglőmben sok mindenféle tarkabeszéd
-történik, de a képviselő ur ne féljen, éjjel-nappal bátorságban legyen,
-a hajaszála se fog meggörbülni, mert a nép szeretete a képviselő ur
-mellett vagyon.
-
-Igy beszélt a vendéglős Andrikovics uram.
-
-Volt azonban más intézkedés is arra nézve, hogy merényletet ellenem el
-ne követhessenek. A városbeli előkelő zsidók tizenhat főből álló őrséget
-szerveztek fiatal bátor emberekből, melynek az volt a feladata, hogy
-minden lépésemet figyelemmel kisérje, személyem és lakásom biztonsága
-fölött őrködjék s esetleg minden szóbeli vagy egyéb bántalmazástól eleve
-megóvjon s ha mégis történnék valami, azt nyomban és sulyosan
-megtorolja. Ez őrség vezetője Goldstein János nyiregyházi szabómester
-volt, nyilt, egyenes, bátor férfiu, egykor huszár altiszt.
-
-Minderről semmit nem tudtam, erről nem értesitettek. Bizonyára nem
-engedtem volna meg ez intézkedést, mivelhogy nem tartottam szükségesnek.
-Valóságos szereplésére nem is került a sor. Csak a védőbeszédek
-befejezte után az itélet kihirdetése előtti napon tudtam meg véletlenül
-az őrség létezését.
-
-A királyi főügyészi helyettes julius 27-én, a tárgyalás
-harminczkilenczedik napján terjesztette elő vádbeszédét. Elejtette a
-vádat, fölmenteni kérte a vádlottakat s inditványozta, hogy a
-vádlottakat a biróság nyomban helyezze szabadlábra.
-
-A vádbeszéd előterjesztése után a magánvád képviselője Szalay Károly
-nyilatkozott. A vádat fentartotta.
-
-A védők felszólalásának rendjét, természetesen a védők szives
-hozzájárulásával, én határoztam meg. Apróra megbeszéltük az anyagot,
-melyet a védbeszédekben föl kell dolgozni s egyuttal magunk közt
-felosztottuk azt. A helyzet engem tett a védelem vezérévé s kartársaim
-őszinte bizalommal fogadták el rendelkezéseimet.
-
-Funták Sándor feladata lett a vérvád helytelenségét általában kifejteni.
-
-Friedmann Bernát feladata főleg az volt, hogy Sarf Móricz alakjában az
-agyonrémitett, aztán elámitott s végül teljesen kikészitett s
-szabadságától végig megfosztott tanu képét mutassa föl a világ előtt.
-
-Székely Miksának föl kellett deriteni a tisza-eszlári zsidók 1882-ik évi
-ápril 1-i egész napirendjét, hogy nyilvánvaló és kézzelfogható legyen,
-hogy a napirendbe gyilkosság cselekménye, Solymosi Eszter elemésztése
-bele nem férhetett.
-
-Heumann Ignácz a tutajosok tiszai utját irta le kimeritő részletességgel
-annak kitüntetése végett, hogy az út egyetlen részlete se engedi meg a
-holttest-csempészet gyanujának hihetőségét.
-
-Igy osztottam föl az anyagot és szerepeket. Védőtársaim jeles jogászok s
-önálló férfiak, szabadon kiterjeszkedhettek az ügy egyéb részleteire, de
-a kijelölt anyagot föl kellett dolgozniok.
-
-Rám, mint a védelem utolsó szónokára maradt a társaim által kidolgozott
-részletek egységes összekapcsolása, a netalán kihagyott kérdések
-földeritése s különösen az orvosi tudományt érintő kérdések megvitatása.
-Ezzel kapcsolatosan a csonka-fűzesi holttest azonosságának igazolása.
-
-És maradt az, a mi talán a legnehezebb és legszükségesebb volt: megvivni
-a bajt a fölizgatott közvélemény ellen, a tömegek babonája és
-szenvedélye ellen. Ezt tartottam különös feladatomnak kezdettől fogva s
-ezt várta tőlem, ha nyiltan nem mondta is, az ország zsidósága.
-
-Társaim beszédei méltók voltak a tárgyhoz és feladathoz. E beszédek
-teljes sikert eredményeztek, a vádlottak ártatlansága kitünt s ők
-visszanyerték szabadságukat s becsületük épségét.
-
-Saját beszédemről is kell szólanom, a mívelt közönséget valószinüleg
-érdekelni fogja.
-
-Szorosan vett törvényszéki beszédnek bizony nem valami kitünő beszéd az.
-A forumon kétségtelenül különbek hangzottak el már más nemzeteknél is,
-Magyarországon is. A beszéd értékének felfogásában a pártos sajtó
-elismerése engem nem zavarhatott meg.
-
-Maga ez a könyv bizonyitja, hogy anyagban és részletekben a nagy per
-csodálatosan gazdag. Hozzá e tekintetben hasonló alig volt még, mióta
-rendes biróságok szolgáltatják az igazságot. S az ügy egész anyagának
-egyes részei nagyon különfélék s alig összeillők. Egységet a beszédben
-majdnem lehetetlen volt teremteni. Az orvostani részletek sokasága és
-műnyelve alig engedi meg az elme magasabb szárnyalását s a nyelv
-szépségeinek kifejtését. A tárgy egysége nélkül s az elme magasabb
-szárnyalása s a nyelv költői szépsége nélkül a szónoklat szépműtani
-hatása csak csonka lehet, nagyon is csonka.
-
-A beszélés sora julius 30-án került rám. Reggel 8 órakor kezdtem a
-beszédet s háromszoros 10–10 perczig tartó félbeszakitással délután
-negyedfél óráig folyton beszéltem. A terem nagy ablakjai nyitva voltak,
-a köztéren is óriási közönség hallgatta a beszédet, valamint a nyitott
-ajtón át a csarnok közönsége is. Óriási hőség volt. Hangom érczessége és
-tisztasága ugyan még akkor nem volt gyönge, de mégis emelt, erős hangon
-kellett hét egész órán át beszélnem.
-
-A beszéd minden része elejétől végeig tökéletes rögtönzés, a rögtönzés
-elmaradhatatlan lazaságával. A lazaság alatt nem a tárgy ismeretének
-hiányát értem, hanem azt értem, hogy a gondolatoknak a nyelvben való
-megalakitása nem elég rövid és tökéletes, a rokon gondolatok nincsenek
-eléggé csoportositva, az egész beszéd váza nem arányos s kiterjeszkedik
-a szónok oly tárgyakra is, melyekre kiterjeszkednie nem lett volna
-szükséges.
-
-Mindez azonban nem eléggé érdekes s nem ezért beszélek erről. Hanem
-azért, mert ezen beszédben az agyam kifáradt. A mit azelőtt magamon nem
-vettem észre, mástól se hallottam s a miről nem is olvastam.
-
-Hogy az erős hangon tartott hosszu beszédben a torok, nyak és mell izmai
-s a tüdők is kifáradnak: azt már más alkalommal észrevettem. A hogy a
-mezei munkás megfelelő izmai karon, mellen, derékon és a felső lábszáron
-az erős és hosszas kapálásban és kaszálásban kifáradnak, természetesen
-ép ugy kifárad minden izom, melyet az erős hangu hosszu beszéd szokatlan
-mértékben mozgat.
-
-De hát az agy is kifáradna? Ez eddig nem jutott eszembe. S az ő
-kifáradása is egészen olyan lenne, mint az izmoké? Erre eddig nem
-gondoltam.
-
-Ha az ember mély tudományos vagy magas költői értékü művet megfelelő
-ugynevezett remek nyelven ir: a fogalmazás teljes képességével naponkint
-csak bizonyos ideig rendelkezik a mű alkotója. Egyszer csak csillapodni
-kezd a teremtő elme lángolása. A gondolat megfelelő nyelvi alkata
-egyszer csak lassabban áll elő, mint kezdetben vagy órák előtt. Egyszer
-csak előáll az a helyzet, hogy az iró első pillanatra nem a legjobb
-szót, nem a legtökéletesebb jelzőt, nem a legmagasabb és legszebb képet,
-hasonlatot, ötletet és ellentétet találja meg. Ilyenkor aztán törülni
-kell a szót s megkeresni helyette a sokkal jobbat. Tünődni kell más
-jelzőn, más képen, más ötleten s lassankint vagy más nap vagy több idő
-multán meg is találja az ember a legtökéletesebbet. S ha erőlteti az iró
-a munkát s még tovább is dolgozni akar egyfolytában: agya mintha röstté
-válnék, gondolatai mintha ellaposodnának s egyszer csak kiesik a toll a
-kezéből.
-
-– Nincs kedvem már a munkához! Meguntam már!
-
-Igy szól az irodalmi alkotó.
-
-Nincs igaza. Kedve is volna, meg se unta a munkát, hiszen az alkotás meg
-nem határozható nagy gyönyörüség. Hanem az agy szépet, nagyot,
-tökéleteset termelni naponkint csak meghatározott ideig képes. Sok
-mindenre képes azután is, de ama szépre, nagyra és tökéletesre most már
-a következő napig vagy megfelelő ideig nem képes. Abban elfáradt, azt
-tovább folytatni nem lehet, arra nézve pihennie kell.
-
-Csodálatos szervezet az agy. Működésének törvényeit valószinüleg sohase
-ismerjük meg tökéletesen. Hogy minden egyfaju, egykoru s egynemü
-egészséges ember vére egyenlő: a fölött alig lehet kételkednünk. S az
-egyik agy mégis abból a vérből csupán állati önzés buta gondolatát tudja
-termelni s a másik agy ugyanabból a vérből Jézus eszméit, Shakespeare
-gondolatait s Newton számait alkotja meg.
-
-Mi e tünetnek s mi az ehhez kapcsolódó ezer tünetnek valódi oka?
-
-A mint hét órás beszédemet bevégeztem, délután négy órakor, fáradtan és
-izzadtan ebédelni mentem s igen jó étvágygyal, de nem sokat ettem. Öt
-órakor már rajtam hajtottak a gyorsirók és hirlaptudósitók, hogy a
-táviró számára nézzem át a jegyzeteket. Szakadatlanul dolgoztam éjfélig
-s ugy rémlik előttem, a gyorsirók vagy tudósitók azt közölték velem,
-hogy éjfélig 17,000 szót tudtak az általam átnézettekből elközölni. De
-már ekkor aztán tökéletesen meguntam minden munkát, lefeküdtem s jól
-aludtam reggeli hét óráig.
-
-Hogy agyam elfáradt volna: nem vettem észre semmiből.
-
-A következő napon szokott időben kezdődött a tárgyalás. A magánvád
-képviselője: Szalay Károly szólt először s vitatta és czáfolta a védelem
-előterjesztéseit.
-
-Bizonyos kárörömmel hallgattam beszédét. Ugy hittem, az a beszéd tele
-van túlzással, félreértéssel, félremagyarázással, torzitással és
-tévedéssel s előre örültem annak, minő harsogó diadallal fogom én őt
-fényes, vidám szónoklattal legyőzni.
-
-Felálltam utána s megkezdtem a beszédet.
-
-Az első szavaknál, az első másodperczben észrevettem, hogy bár hangom és
-beszélőképességem meg van, de azért szónoklati beszédet tartani nem
-tudok.
-
-Nem voltak vagy lassan alakultak gondolataim. Nem találtam meg a
-megfelelő szavakat. Gondolataimat művészi hatással idomitani épen nem
-tudtam. Irataimban s nyilvános beszédeimben meglehetős adag vidámságot
-használok, a mit humornak szoktak nevezni s a magyar nyelv kezelésében
-különös sajátságom, hogy irataimban s gyakran beszédeimben is, a hol a
-tárgy megengedi, csaknem a verses költészet magasságáig emelkedik a
-gondolatok és szavak összecsendülése, az ugynevezett rithmus. Most pedig
-teljesen képtelen voltam arra, hogy szabatosan vagy vidáman vagy
-rithmussal beszéljek.
-
-Rögtön félbenhagytam a beszédet. A baloldalomon ülő védőtársamat,
-Heumannt figyelmeztettem halkan, hogy ő is, Friedmann is legyenek készen
-rögtön felszólalni, mert én beszélni nem tudok.
-
-Agyam bizony ki volt fáradva.
-
-A fáradtság két-három napon át tartott s lassanként szünt meg.
-Gondolkozásom üdesége, mélysége s vidámsága, igen jól emlékszem, még
-augusztus 3-án se tért vissza tökéletesen. A törvényszék elnökéhez
-tartottam e napon kis szónoklatot s ez is akadozva folyt le. Pedig
-naponként jól étkeztem, jól aludtam s jó kedvem volt.
-
-Rögtönzés volt a hét órás beszéd. Hét órán át erős feszültséggel
-dolgozott az agy. A hosszu beszéd jelentős része orvostani tárgygyal
-foglalkozott, melyet az én agyam nem szokott meg. Tehát a rögtönzés, a
-szokatlan tárgy s a hét óráig tartó erős gondolkodás: im ezek okozták az
-elfáradást. Pedig nem volt hosszu a beszéd. E könyvnek, melyet most
-nyájas olvasóm lapozgat, alig töltötte volna meg száztiz vagy százhusz
-lapját. Előre való megirása 45 vagy legföljebb 50 órai fogalmazó munkát
-emésztett volna föl. Az nem fárasztotta volna ki az agyat.
-
-
-VII.
-
-(A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz is
-szabad lett. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A védő
-ügyvédek tiszteletdija.)
-
-Az itélet meghozására s megszövegezésére két napot forditott a biróság.
-Ki volt az előadó biró, a ki a javaslatot készitette: nem tudom. A birói
-tanácskozások titkosak s én bizony sohase kérdezősködtem a titkok iránt.
-Kétségtelen, hogy mind a két szavazó biró a fölmentést javasolta s igy
-arra, hogy az elnök is szavazzon, nem volt lehetőség.
-
-Kimondta az első birósági itélet, hogy egyáltalán nincs bebizonyitva,
-hogy Solymosi Esztert akár a vizsgálat folyamán hangoztatott módon, akár
-egyébként a zsidók ölték meg. És kimondta, hogy nem bizonyos, hogy a
-csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszteré, de az se bizonyos, hogy nem
-Solymosi Eszteré. A másod- és harmadfoku biróság itéletének végeredménye
-ugyanaz, a mi az első biróságé.
-
-Az itéletek végeredményükben jók, indokolásuk azonban engem sohase
-elégitett ki. A mi terhelte a vádlottakat, azt minden itélet bőven,
-kimeritőn adja elő. A mi mentségük volt, a mi a vád és gyanu
-képtelenségét bizonyitja: mindaz röviden van előadva. Tiszta elme s erős
-itélőképesség előtt föltétlenül bizonyos, hogy a csonka-fűzesi holttest
-más, mint Solymosi Eszter, nem lehet. Ez a szomoru történet sarkpontja.
-E körül fordul meg minden. Ez az igazság, mely mindent megvilágit s mely
-az ezerfélekép összezavart s ellentétbe hajszolt tünetek, jelenségek s
-tárgyi és tanuságbeli körülmények között az összhangzást és
-kiegyenlitést megteremti. E nélkül nem lehet megnyugvás.
-
-Kinzásokról hallgatnak az itéletek.
-
-Mikor mindent elvégeztünk s az itélőbirósággal már nem volt többé
-dolgunk: magam mellé vettem védőtársaimat s mintegy testületileg
-fölkerestem az elnököt s köszönetünket és elismerésünket tolmácsoltam
-előtte az ügyvédi kar nevében. Kimondtam, hogy a biróság pártatlansága s
-Magyarország igazságszolgáltatásának becsülete az, a mit a kihirdetett
-itélet megmentett.
-
-Tuloztam, mikor az elnök érdemeit megvilágitottam. Hiszen ő mindvégig
-elfogult volt. De a teljes kiengesztelődést akartam. Ez a czél állott
-előttem.
-
-A vádlottak hát visszanyerték szabadságukat. Közel tizenöt hónapon át
-sinylődtek rabságban. Óriási közönség várta őket a köztéren, a mikor
-mint szabad emberek elhagyták a fogházat. Könyeiket nem tarthatták
-vissza, de a közönség, valláskülönbség nélkül, részvéttel, vigasztaló
-szavakkal s a szabadulásuk fölött érzett igaz örömmel fogadta őket.
-
-Hazatértek falujokba. Otthon az elmult esztendő alatt pusztává lett
-lakásuk, koldussá feleségeik, gyerekeik. Szegények voltak egyébként is s
-több mint egy éven át nem volt otthon kenyérkeresőjük. De az eszlári jó
-magyar nép nyomban felocsudott a gyülölködés mámorából s jó szóval és
-tisztes adományokkal halmozta el őket, hogy ne éhezzenek, hanem
-vigasztalódjanak.
-
-Mi lett további sorsuk: nem tudom.
-
-Hát Móriczból, a veszedelmes tanuból mi lett?
-
-Védő társaim már eltávoztak, de én még Nyiregyházán maradtam.
-Feladatomnak tekintettem még a gyereket a vármegye kezéből kivenni s
-apjának, szüleinek visszaadni.
-
-Nagy okom volt erre. Egyszerü szavamra az alispán nem akarta kiadni. El
-sem tudtam gondolni, miért. Azonban csakhamar hire terjedt, hogy uj és
-fontos tanukra akadtak, a kik a vérvádat teljesen bizonyitják, a kik
-Sarf Móriczczal egyezőleg nyilatkoznak, de a kik mellett mégis szükség
-lesz Móricz tanuságára. A titkos tanács terve az, hogy nyomban megujitja
-a vérvád pörét s erre ujabb följelentőnek a szegény Solymosi Jánosnét
-használja föl megint.
-
-A hir hozzám is eljutott.
-
-A titkos tanács jól tudta, hogy Móricz, ha csak egy óráig is lesz
-szabadon szülei és hitsorsosai társaságában, rögtön eláll hamis
-vallomásától s nyomban kideriti a rettenetes visszaélést, melyre őt
-felhasználták. S ekkor pert se lehet ujitani s ha megujitanák, se érne
-az semmit. Ezért nem akarták a gyereket nekem kiadni.
-
-Táviratban fordultam a kormány elnökéhez, Tisza Kálmán urhoz, a ki
-egyuttal a belügyek minisztere is volt s a vármegyék főkormányzója.
-Felhivtam figyelmét a Mortara esetre, melynek Magyarországon sokkal
-rosszabb s igazán utálatos czélból megismétlődni nem lehet. A nagy
-pernek vége, a szülői jogot tisztelni kell, a gyermeket vissza kell adni
-családjának.
-
-A kormány elnöke táviratban intézkedett s a gyerek kiadatását
-megparancsolta. Augusztus 4-én délután öt órakor a gyerek ott volt már
-lakásomon. Ott várta apja is. Hat óra tájban indult a vasuti vonat
-Budapest felé. Oda rendeltem már a bérkocsit s a gyereket rögtön küldtem
-az indóházhoz.
-
-Nehogy a vármegyének eszébe jusson, hogy elvegye tőlem.
-
-Az ügyről nem beszéltem a gyerekkel soha. Sem akkor, sem azóta. Jobban
-tudtam én az ő tanuskodásának titkos történetét nála nélkül. Az ő
-előadásában képzelgésnek és hiuságnak is lett volna szerepe s ez csak
-zavarhatta volna felfogásomat. Csupán a birósági eljárás alatt fölmerült
-tünetekből akartam megirni az ő történetét.
-
-Budapesten csak néhány napig volt a gyerek. Kik és kik nem, ugy
-gondolom, a központi zsidó-iroda emberei, külföldre segitették.
-Hollandiába került, ugy tudom, Amsterdamba. Ott gyémántköszörüs
-mesterségre adta fejét. Minő sikerrel, nem tudom. Apjával föntartja
-levélben az érintkezést. Nagy ritkán haza is jön. Egyszer vagy kétszer
-engem is fölkeresett, de nem találhatott otthon.
-
-Buzgó zsidó. Gyakran eszébe jut egykori szerepe s mindig busul azon,
-hogy őt oly ostoba eszközként fel tudták használni. Mi lesz jövendője?
-Bizonyára nem más, mint elmerülés a homályban. Nevét egykor a zsidóknak
-sok átka szálldosta körül. Kevés igazság volt az átokban. Nem ő ártott,
-hanem azok, a kiknek kezébe került. Nem a tölgyfa felelős azért, hogy
-belőle bitófát faragnak.
-
-A költségekről, munkadijakról, az ügyvédek tiszteletdijáról is szólnom
-kell valamit. Legyen egész a nagy per története.
-
-Érintettem már más helyütt, hogy a művelt emberiség egyetemes felfogása
-ma már az, hogy a munkát meg kell becsülni s megfelelő dijjal annak
-értékét meg kell tériteni. Iparos, gyáros, mezőgazda, bankár, ügynök,
-üzenethordó, öröklött urodalmak s öröklött nagy nevek tulajdonosa
-egyaránt elfogadja s egyaránt megköveteli munkájának s munkája
-eredményének viszontértékét. Birák, ország kormányzói, törvényhozók,
-tanitók, irók, művészek, hóditó szépség és hóditó alak és hang
-tulajdonosai, föltalálók és bölcsészek kivétel nélkül számot tartanak
-arra, hogy dicsőségben és aranyban meg legyen méltó jutalmuk.
-Dicsőségben is, de aranyban mindenesetre. A gyóntató papok, a kik az
-emberek üdvösségét őrzik; az orvosok, a kik az emberek egészségét őrzik;
-a csatornatisztitók és a diadalmas hadvezérek mind megkövetelik agyuk,
-kezük és szerencséjük érték szerint való dijazását.
-
-Megkövetelik az ügyvédek, jogászok, védők, jogtanácsosok is. A munkájuk
-megfelelő értékét ép ugy megérdemlik, mint a hogy megérdemlik a pápák,
-királyok, császárok, czárok, szultánok s mindenféle fejedelmek. Kevés
-ember lenne jogász, ha munkáját arányos dijjal meg nem tisztelnék, de ép
-oly kevés ember lenne e nélkül főpap, császár és fejedelem is. A mívelt
-emberiség előtt az erkölcsnek, a tisztességnek s az életrevalóságnak
-magasabb fogalmai közé tartozik ez a felfogás.
-
-Alig van dij, melyet több gúny és több megrovás kisérne, mint az ügyvéd
-tiszteletdija. Igaz, hogy sok ügyvéd rászolgál a gúnyra és a megrovásra.
-De nem több a számarányhoz képest, mint a mennyi fejedelem, kormányzó és
-főpap. De azért az ügyvédi dijjal évődni feljogositva érzi magát
-mindenki.
-
-Különösen a vagyonilag szegényebb társadalomban. S különösen oly
-izgatottság idején, a minő a nagy pert kisérte. S bizony a napi sajtóban
-is, magán társalgásokban is szerte hangzott az a gyanusitás, hogy én is,
-védő társaim is azért védjük a vádlottakat s azért hirdetjük a vádlottak
-ártatlanságát, mert a zsidók sok pénzt fizetnek érte.
-
-Okos és méltán önérzetes ember semmit se hajt ily ostobaságra. De azzal,
-hogy a zsidók vesztegetnek, tele volt a levegő. Rövid elmék és sötét
-lelkek szanaszét beszélték, hogy megvesztegették a tanukat, a
-szakértőket, a hirlapokat s még a birákat is. Százezrekről, milliókról,
-más országi zsidók adományairól beszélt a gyanusitás.
-
-A védelemnek, hogy szokott szójárással éljek, alig volt néhány tanuja.
-Volt két pandurunk a tisza-löki titkos és gyötrő vallatásokról s volt
-egy tanunk, Mozga Péter nevü, Sarf Móricznak Nagyfaluban történt éjjeli
-vallatásáról. Mind a három maga jelentkezett. Mind a hármat titkon
-tartottuk és élelmeztük, hogy a vármegyei titkos tanács tőlünk el ne
-hódithassa. Napi költségükre fejenkint 20 krt adtunk, minthogy mindegyik
-vidéki volt s egyik se nyiregyházi. Mozga Péter elszökött tőlünk, azután
-a vármegye tartotta s kihallgatáskor a vádnak lett tanuja.
-
-Ily tanunk lett volna Hatalovszki András. A hogy a többinek nem: ugy
-neki se igértünk semmit, de neki még élelmezést és 20 krajczárt se
-adtunk. Igen fontosnak tartottam vallomását, mint már föntebb leirtam s
-a miatt nem akartam neki egy fillért se juttatni, nehogy ezen a vád
-emberei és ügynökei fennakadjanak.
-
-Hires nyomozó csendbiztosa volt Debreczen városának. Neve Barcza Dani.
-Alakjánál, multjánál s helyi ismereteinél fogva s ama nagy eredmények
-után, melyek a bűnügyi nyomozás terén nevéhez kapcsolódtak, meg kellett
-kisértenem, vajjon ő neki nem sikerülne-e valami nyomra vezetni. Nem oly
-nyomokat kerestem, a melyek a vádbeli tényekre utalnának, hanem
-olyanokat, melyek Solymosi Eszter eltünésének történetére vetnének
-világot. Fölhivtam magamhoz Budapestre, közöltem tervemet Kozma Sándor
-királyi főügyészszel is, ő is beszélt a hires csendbiztossal s talán ő
-is adott neki némi megbizást. Én a jelzett irányban kértem
-közreműködését s utazási költségül adtam neki 200 forintot. Nyomozásának
-nagyon csekély eredményéről másutt szóltam.
-
-Hasonló természetü nyomozásokért nagyon szerény összegeket adtam
-egyszer-másszor Goldstein János szabónak s egy hirlaptudósitónak. Egyik
-tanu se jutott a törvényszék elé.
-
-Kovács József nagyhirü egyetemi tanárnak, mint már érintettem, magán
-természetü tanácskozásért ezer forintot fizettem. Ő se szerepelt a nagy
-perben hivatalosan.
-
-Az egyetemi tanárok magas jellemü férfiak, a tudomány komoly buvárai,
-igaz hősei. Természetesen eszembe se juthatott, az én erkölcsi
-érzékemmel se fért volna össze őket dijjal megkinálni vagy igérettel
-kecsegtetni. Mikor a holttest kiásása után Tisza-Eszlárról haza
-indultunk, a kocsi utak járhatatlanok voltak és kegyetlen rossz, havas
-és esős, szeles, hideg deczemberi nap. Dereglyét fogadtam Eszláron 25
-forintért, a mely engem Tokajba a vasuti állomáshoz szállitson.
-Megkináltam őket azzal a rossz és kényelmetlen, de a szárazföldinél
-mégis türhetőbb utazással. Csak oly föltétellel fogadták el, ha az
-arányos utiköltséget megfizethetik. Szinte nevetségesnek tartottam e
-vonakodást, de végre meg kellett hajolnom előttök.
-
-Ily férfiakat gyanusitani! Mennyire fölháboritott ez engem!
-
-Nem adtunk dijakat a hirlapoknak sem. Ez talán hiba is volt. Volt olyan
-előkelő hirlap, melynek szerkesztője egyenesen fölkért, hogy adjak neki
-bizonyos, nem csekély összeget, akkor szolgálatomra áll. Egykor barátom
-volt, rég meghalt már. Nem adtam, nem is volt rá pénzem. Ellenem
-fordult. Talán más hirlap is fogadott volna el dijat, de nálam nem
-jelentkezett amaz egyen kivül senki. De én se engedhettem meg efféle
-dijazást. Magam is hirlapiró voltam, akkor már több mint tiz év óta,
-erkölcsi lehetetlenségnek tartottam, hogy az irók működésük irányáért
-javadalomban ily módon részesüljenek. Meglehet, e felfogás nálunk is,
-más országban is túl szigoru s talán némileg el is avult már, de akkor a
-sajtó ilyen volt Magyarországon.
-
-Csupán annak a sok ivre terjedő nagy munkálatomnak közléséért, melylyel
-a holttest kiásatását kértem, fizettem két hirlap kiadójának 800
-forintot.
-
-A törvényszéki hites gyorsiróknak tisztességesen, alku szerint,
-megfizettük azt a munkát, mely szükséges volt arra, hogy a törvényszéki
-jegyzőkönyvet egy teljes példányban a védelem részére is elkészitsék. E
-munka kézirással, ritkás és féloldalas irásban, mintegy 4000 oldal,
-tehát ezer ivnyi. Nem én, hanem Heumann védőtársam gondoskodott erről. E
-munka dija – ugy emlékszem – 700 vagy 750 forint volt.
-
-Hogy a nagy tekintélyü bécsi tudósnak, Hoffmannak s a világhirü
-Virchownak Berlinben adott-e véleményükért tiszteletdijat a zsidóság:
-nem tudom. Ebbe nem avatkoztam. Ha adott is: az a megfelelő szigoru
-mértéken túl nem terjedhetett. Nem oly férfiak voltak, a kik
-illetéktelen adományt bárkitől, bármi czim alatt, elfogadtak volna.
-
-Horánszky Nándor védőtársamnak háromezer forint tiszteletdijat szántunk.
-Három vagy négy részletben én adtam át neki nyugta mellett. A
-végtárgyaláson ő nem vett részt.
-
-Ugyanannyit adtam át a végtárgyalás előtt megállapodásunk szerint Funták
-Sándor társamnak. Ő a nagy tárgyalást velem együtt végezte. Annak
-befejeztével a központi iroda titkára bizonyos összeget hozott hozzám,
-hogy a tiszteletdij teljes kielégitésére Funták Sándornak adjam át.
-Keveseltem az összeget s nem vállalkoztam az átadásra. Ugy tudom,
-kölcsönös megegyezéssel 6000 forintban állapodtak meg s igy összesen az
-ő munkadija 9000 forint volt.
-
-Heumann és Friedmann társaim tiszteletdijait nem én kezeltem. Csak magán
-értesülés után tudok ezekről.
-
-Heumann Ignácznak 5000 forintot adományozott a központi iroda s
-ezenkivül készpénzbeli kiadásait megtéritette. Ő közvetitette a
-vádlottak szegény családtagjainak segélyezését is. Több mint egy éven át
-hihetetlen munkát végzett. Szabolcsmegyei hitsorsosai keveselték ez
-összeget. Igaz, hogy ez irodájának egy éven át elmaradt rendes hasznát
-se pótolta. S a maguk részéről még 5000 forinttal tisztelték meg hálájuk
-és elismerésük jeléül.
-
-Friedmann Bernát védőtársamat 3000 forinttal javadalmazták szép és nagy
-munkájáért. Igaz, hogy ő csupán a törvényszéki végtárgyaláson szerepelt.
-Mégis nagyon szerény volt ez a jutalom.
-
-Székely Miksa védőtársamat a központi iroda nem óhajtotta védőnek. Ő e
-miatt attól se nem igényelt, sem el nem fogadott semmi tiszteletdijat.
-
-Én a magam munkadija kérdésében sohase tárgyaltam senkivel. Szerepemet,
-munkámat, fáradalmaimat nem kapcsoltam össze a munkadij kérdésével. A
-tárgyalás befejeztével a központi iroda titkára 10,000 forint
-tiszteletdijjal kinált meg. Kis összegnek tartottam s nem fogadtam el.
-Nagyon rövid idő mulva huszezer forintot ajánlott fel s ezt elfogadtam.
-De amaz egy, vagy több mint egy év alatt, a mig minden időm és erőm a
-védelemnek szenteltem, harminczháromezer forintot bocsátott
-rendelkezésemre. Ebben benne voltak utazásaim, eljárási költségeim,
-nyomozási, értesülés szerzési s a végtárgyalás alatti kiadásaim, de
-benne volt tiszteletdij-előlegem is. Ügyelnem kellett arra, hogy
-napisajtóbeli barátaim el ne hidegüljenek irántam s azokat gyakran
-összehivtam szerény lakomára. E lakomák költségeit is ebből fedeztem. S
-egy nagy nyomorban levő irótársamnak ebből adtam kétezer forintot. De
-mégis sikerült az egész összegnek mintegy felét megtakaritanom.
-
-Ez képezte tehát, ama huszezer forinttal együtt, ügyvédi
-tiszteletdijamat. Nagy-e az összeg vagy kicsiny, s a sajátságos
-viszonyok közt tényleg nem került-e nekem nagyobb anyagi áldozatba:
-mindez már a nagy perre nem tartozik. Teljes bizonyossággal tudom, hogy
-akkor a hazai zsidóság százezer forintot sőt többet is szivesen
-adományozott volna, ha eszembe jut azt kivánni vagy ahhoz ragaszkodni.
-
-
-
-
-KÖNYVÜNK TOLDALÉKA.
-
-(Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes
-iratokat.)
-
-Közöljük a nagy perben hozott birósági itéleteket egész terjedelemben és
-szószerint való hűséggel. És közöljük a vizsgálati s eljárási összes
-iratok kivonatát ugy, a miként ezek összegyüjtve és rendezve az itélő
-biróság irattárában feküsznek. Nyájas olvasónk az itéleteknek és az
-iratoknak tartalmát összehasonlithatja könyvünk tartalmával.
-
-Az itéleteket megbirálhatnám. Jogom volna hozzá. Sőt szakközönség előtt
-talán feladatom, talán kötelességem is volna. De könyvünkben nem
-birálom. Ezt a cselekvést átengedem az olvasónak.
-
-Talán azt se kellene megjegyeznem, hogy az itéletek csonkán s halvány
-szinben adják elő azt, a mi történt.
-
-A vizsgálat tévedéseiről s ostobaságairól egészen hallgatnak. Semmi
-különös figyelmet arra nem szánnak: miként lett faggatva Sarf Móricz a
-nagyfalui éjszakán egy csendbiztos és egy rablógyilkos irnok által. A
-tisza-löki éjjeli kihallgatásokat s a tutajosok gyötrését s erőszakos
-vallatását alig emlitik. S az itélő biróságoknak épen nem jut eszükbe
-föltenni azt a kérdést, vajjon miért mulasztotta el a vizsgálóbiró
-Solymosi Eszter eltünésének egyéb valószinü módja iránt gondos nyomozást
-teljesiteni? Miért indult egyenesen abban az irányban, hogy a lánykát a
-zsidók gyilkolták meg?
-
-De a történet szine halvány is az itéletek világánál. Az egyes tények,
-tünetek és esetlegek körvonalai csaknem elmosódnak. A terhelő
-körülmények gondosan ki vannak dolgozva, mig a mentő körülmények csak a
-legszükségesebb mértékben, lehető röviden vannak fölemlitve. A ki csupán
-futólag olvassa át az itéleteket: lehetetlen neki tökéletesen
-megnyugodni. Csalódás érzete lepi meg. Mintha azt kellene mondania:
-ejh-hajh, látom, látom, hogy a vádlottakat nem lehetett elitélni, de
-valami mégis csak volt a dologban.
-
-Ily itéletet hozni nem lett volna szabad a biróságnak
-
-Azonban az itélő biróság feladata más, mint az iróé és a lélekbuváré.
-Azt a figyelmet, azt a gondot s különösen azt az időt semmiféle biróság
-nem szentelhette az ügynek, a melyet én szentelhettem.
-
-S azután a büntető biróság részéről jogilag elég, ha az ártatlan
-vádlottakat felmenti s ha egyenesen felsorolja azokat az okokat, a
-melyek alapján fölmentő itéletet kellett hoznia. S ezt mind a három
-biróság megcselekedte.
-
-Az időt is figyelembe kell vennünk, a mikor a bűnvizsgálat és a
-nyilvános tárgyalás folyt s az itéleteket meghozták. A zsidók elleni
-gyülölködés s a vérvád eleven babonájának ideje volt az.
-
-Ha az itélő biróságok a vizsgálat tévedéseit, ostobaságait s gonosz
-erőszakoskodását észreveszik s nyilván megállapitják: ennek el nem
-maradható következése lett volna a vizsgálóbiráknak s vele együtt még
-egy csomó embernek, királyi alügyésznek, csendbiztosoknak tanuknak
-fegyelmi és büntető uton sulyos felelősségre vonása. Ez pedig a
-sajtónak, a közönségnek s a törvényhozó testületeknek akkori felfogása s
-érzülete szerint lehetetlen volt.
-
-
-
-
-BIRÓI ITÉLETEK.
-
-
-I.
-
-(Az első biróság itélete s annak indokai.)
-
-2844. 1883. Bf. szám. Ő Felsége a király nevében a nyiregyházi királyi
-büntetőtörvényszék gyilkosság s abbani részesség büntette, illetőleg
-bűnpártolás vétségével vádolt Svarcz Salamon és társai elleni bűnügyben
-a folyó évi junius hó 19-én megkezdett és folyó évi julius hó 31-én
-befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás alapján a vádhatóságot
-képviselt királyi főügyészségnek és magánvádlónak, valamint a vádlottak
-részéről előterjesztett védelemnek meghallgatása után az alulirt helyen
-és időben tartott tanácsülésben következőleg
-
-_Itélt:_
-
-1. Svarcz Salamon, 38 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, tisza-eszlári sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban;
-
-2. Bukszbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, ibrányi tanitó, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882.
-május 25-től vizsgálati fogságban;
-
-3. Braun Lipót, 28 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyontalan,
-udvarii sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi junius
-5-től vizsgálati fogságban;
-
-4. Vollner Hermann, 37 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, irni-olvasni nem tud,
-büntetve nem volt, 1882. évi november 23-tól vizsgálati fogságban; a
-büntetőtörvénykönyv 278. §-ában meghatározott s ugyanezen szakasz
-szerint büntetendő gyilkosság büntettének; továbbá
-
-5. Sarf József, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, kevés
-vagyonnal bir, t.-eszlári egyházfi, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-1882. május 22-től vizsgálati fogságban;
-
-6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal
-bir, t.-eszlári birtokos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882.
-május 22-től vizsgálati fogságban;
-
-7. Braun (más néven Brenner) Ábrahám, 38 éves, izraelita vallásu, nős
-gyermekes, csekély vagyonnal bir, t.-eszlári napszámos, irni-olvasni nem
-tud, büntetve nem volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban;
-
-8. Lusztig Sámuel, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal
-bir, t.-eszlári kereskedő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882.
-évi május 24-től vizsgálati fogságban;
-
-9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal bir, t.-eszlári bérlő, irni-olvasni tud, büntetve volt birói
-zártörés és sikkasztás miatt; 1882. évi május 24-től vizsgálati
-fogságban;
-
-10. Taub Emánuel, 29 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, polgári
-metsző, csekély vagyonnal bir, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban; a büntetőtörvénykönyv 278.
-§. 2. pontjában meghatározott és a 266. §. szerint büntetendő gyilkosság
-büntettébeni részesség; végre
-
-11. Fogel Amsel, 51 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal
-nem bir, tutajos sáfár, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon
-levő fehéregyházai lakos;
-
-12. Smilovits Jankel, 44 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, vajnági napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-1882. évi julius 10-től vizsgálati fogságban;
-
-13. Herskó Dávid, 48 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal
-bir, tutajos, irni-olvasni nem tud, szabadlábon levő szeklenczei lakos;
-
-14. Grósz Márton, 45 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal
-bir, bérlő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő,
-t.-eszlári lakos.
-
-15. Klein Ignácz, 32 éves, izr. vallásu, nős, gyermektelen, vagyontalan
-napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő
-tisza-eszlári lakos a büntetőtörvénykönyv 374. §-ban meghatározott s a
-376. §. szerint büntetendő, bűnpártolás vétségének vádja alól
-felmentetnek, a letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik, a
-felmerült eljárási költségek az állam által viseltetnek.
-
-_Indokok:_
-
-A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Huri Andrásné szül. Olajos
-Juliánna t.-eszlári-ujfalusi lakos, 1882. évi április 1-én délelőtt,
-három nappal az izraelita husvét (passah) ünnepek előtt cselédjét, a 14
-éves Solymosi Esztert elküldte a község másik részét képező Ófaluba,
-Kohlmájer József boltjába festékért és koromért, a lakóház pitvarának a
-közelgő husvéti ünnepek alkalmából leendő kifestésére.
-
-Solymosi Eszter, miután Lánczy Gáborné szül. Kaszala Teréz és Csordás
-Gáborné szül. Szakolczay Zsuzsanna szomszédoktól is megbizást kapott
-ugyanazon kereskedésben egyes bolti czikkek bevásárlására, d. e. 10½ óra
-tájban hazulról elment, a mint azt Hrabák Gyula is bizonyitja. Délelőtt
-11 óra tájban megérkezett az Ófaluba, hol a bolt felé haladtában
-találkozott nővérével Zsófiával, a ki éppen akkor gazdájával, Rozenberg
-Hermannal bort vitt Taub Emánuel lakására s a kinek kérdésére akkor csak
-annyit mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez utjában még Jakab
-János, Szabó Juliánna és Tanyi Gábor kihallgatott tanukkal. Volt is
-Kohlmájer József kereskedésében s ott vörös és kék festéket vásárolván,
-néhány percznyi időzés után eltávozott. Utközben Rozenberg Herman lakása
-előtt haladván el, a ház kapujában nővérével, Zsófiával megint
-találkozott, beszédbe ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy
-sietnie kell, mert otthon várni fogják a festékkel, nővérétől elvált és
-sebes léptekkel folytatta utját a Tótfalu felé, a mely irányban testvére
-Zsófi egész az Ófalu végén levő malmon túl követte tekintetével, a
-meddig Rozenberg Herman magasan fekvő háza kapujából ellátni. Ugyanezen
-malom mellett elhaladni látta öreg Tanyi Gábor, majd Hajdu József, kissé
-tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi József, mig végre Tapasztó
-Miklós azt is látta, midőn a leány a zsidó templom előtti téren elvonuló
-Tisza-töltésen áthaladt és midőn állitása szerint az idő déli 12 órához
-már elközelgett.
-
-Solymosi Eszter délutáni 2 óráig haza nem térvén, Huri Andrásné annak
-felkeresésére indult az Ófaluba. Itt Solymosi Zsófitól azon értesitést
-nyervén, hogy Eszter eljött a boltból és még déli 12 óra előtt hazafelé
-indult, azon gondolatban, hogy talán már otthon fogja őt találni,
-visszatért lakására, de Esztert sem odahaza, sem anyjánál, özv. Solymosi
-Jánosnénál fel nem találta.
-
-Özv. Solymosi Jánosné Huri Andrásné utján hirt vévén leánya eltünéséről,
-szintén leánya keresésére indult, de bár az egész falut bejárta, a leány
-nyomára nem akadt. Leányának eredménytelen keresése után estefelé özv.
-Solymosi Gáborné társaságában sirva térvén haza, midőn utközben a zsidó
-templom mellett haladt el, Sarf József zsidó egyházfi és annak neje
-Müller Léni a templom melletti lakásukról kijöttek eléje az utra s
-biztatták, ne búsuljon, meg fog kerülni a leánya, felemlitvén, hogy
-Nánáson is történt hasonló eset, ott is elveszett egy gyermek, akkor is
-a zsidókat gyanusitották s a gyermeket később a réten megtalálták. Özv.
-Solymosi Jánosné Sarf József és neje ezen nyilatkozatának kezdetben mi
-jelentőséget sem látszott tulajdonitani. Midőn azonban a következő napon
-valaki azon gyanut keltette benne, hogy leányát a zsidók emésztették el
-s minthogy továbbá ezen hir, állitása szerint, ápril 3-án már az egész
-falut bejárta, április 4-én elment Vencsellőre a járási szolgabiróhoz, a
-kinek leánya eltünését bejelentvén, gyanujának kifejezése mellett kérte,
-hogy a zsidó templomot vizsgálja meg.
-
-A szolgabiró azonban ez alkalommal a gyanut hihetetlennek találván,
-Solymosi Eszternek csupán országos köröztetése iránt intézkedett, később
-azonban Sarf József egyházfi 4 éves fiának, Samunak többek előtt
-elejtett egyes mondásaival az özv. Solymosi Jánosnéban keletkezett gyanu
-ujabb táplálékot nyervén, május 4-én ismét felkereste a szolgabirót,
-előadván, hogy a zsidók elleni gyanuját most már egyes községi lakosok
-tényleges tanuvallomásai is támogatják. A járási szolgabiró ennek
-folytán intézkedett, hogy Solymosi Eszter eltünése tekintetében a
-rendőri nyomozás megindittassék.
-
-Tisza-Eszlár községének előljárósága 1882. évi május hó 6-án a rendőri
-nyomozást teljesitvén, kihallgatott több tanut, kik előadták, mit Sarf
-Samu gyermektől hallottak, t. i. azt, hogy az eltünt Solymosi Eszternek
-nyakát az ő atyja Sarf József s testvére Móricz segitségével egy metsző
-vágta el. Az előnyomozásnak ezen eredménye alapján a birósági
-előnyomozás elrendeltetvén, ennek folyamában Sarf Móricz, özv. Lengyel
-Istvánné és özv. Fekete Jánosné terhelő vallomása alapján határozottabb
-alakot vett azon gyanu, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum
-Ábrahám, Braun Lipót (Lőbi) és Vollner Hermann az ugynevezett koldus
-zsidó fosztották meg az életétől a tisza-eszlári zsinagóga helyiségében
-s hogy Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel,
-Weiszstein Lázár és Taub Emánuel a nevezettek ebbeli ténykedését
-öntudatosan előmozditották. Ugyanis Sarf József egyházfinak nagyobbik
-fia, Sarf Móricz határozottan és körülményesen előadja, hogy 1882
-április 1-én az isteni tisztelet végeztével d. e. 11 óra tájban a
-zsidóság kijövén a templomból, ő be akarta zárni a templom ajtaját,
-Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót sakterek, valamint
-Vollner Hermann a koldus zsidó azonban, kik a templom előtt
-megállapodtak, arra szólitották fel, hogy hagyja nyitva a templomajtót,
-mivel a rajtok levő imádságot nem akarják magukkal vinni; ennek
-következtében a nélkül, hogy a templomot bezárta volna, bement szüleinek
-lakására; egy idő mulva atyja Sarf József, a ki az ablakon kinézett,
-kiküldte, hogy hivja be azt a magyar leányt – Solymosi Esztert – a ki
-Ófalu felől jön a végre, hogy vegye le az asztalról a gyertyatartókat,
-atyjának ezen meghagyására elébe ment Solymosi Eszternek, a ki sietve
-jött Ófalu felől, s azt behivta lakásukra. Solymosi Eszter, Sarf
-Józsefnek felszólitására levette a gyertyatartókat az asztalról és
-székre állva a szekrény tetejére rakta.
-
-E közben bejött Vollner Hermann, ki Svarcz Salamonnal és ennek két
-társával a templomban visszamaradt és a ki a templom pitvarából kifelé
-nézett akkor, midőn ő Solymosi Esztert lakásukra behivta és azt mondta
-Solymosi Eszternek, hogy menjen el vele a templomba, onnan valamit
-kihozni, minek folytán Solymosi Eszter tényleg bement a templomba;
-előadja továbbá Sarf Móricz, hogy mintegy negyedóra mulva kimenvén az
-udvarra, a templomból jövő jajgatást és 3 vagy 4 segélykiáltást hallott,
-minek folytán oda szaladt a templomhoz és minthogy annak ajtaját zárva
-találta, benézett a kulcslyukon s ekkor látta, hogy Solymosi Eszter a
-földön fekszik egy ingben, hogy őt Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót a
-földre lenyomva tartják; s Svarcz Salamon épen akkor vágta meg késsel a
-nyakát; látta továbbá, hogy Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner
-Herman a leány testét fölemelték és hogy ekkor Svarcz Salamon egymásután
-két vörös cserépedényt tartott alája, melyekben a leány vérét felfogta
-és egy nagy fazékba öntötte. Ennek megtörténte után a leányt ismét
-felöltöztették, mire a belső templomból az előpitvarba siettek Lusztig
-Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf s a hullát
-körülállották. Azután ő bement a lakásukra, ott a történteket szüleinek
-elbeszélte, mire anyja azt mondotta, hogy hallgasson. Körülbelül egy óra
-elteltével Vollner Hermann bejött a lakásukra és felszólitotta őt, hogy
-zárja be a templomajtót, minek következtében bement a templom
-előpitvarába, a hol sem a leány holttestét nem találta, sem vérnyomot
-nem látott. A kulcsot a pitvar ablakában találván, a templomajtót
-bezárta és ugyanakkor látta, hogy Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám,
-Braun Lipót, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger
-Adolf hazafelé távoztak.
-
-Sarf Móricznak ezen terhelő előadását támogatja özv. Lengyel Istvánnénak
-azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én kora délután 12 óra elmultával, a
-ház tőszomszédságában levő zsidó templom felől háromszori kiáltást
-hallott, valamint özv. Fekete Jánosné szül. Krámer Borbálának azon
-vallomása, hogy 1882 ápril 1-én d. e. és pedig Adamovics Józsefnek és
-Pap Józsefnek vallomása szerint déli 12 óra felé a zsidó templom mellett
-haladván el, ez alkalommal a templom felől sirást hallott, látta, hogy a
-templom ajtaja előtt két oldalt egy-egy zsidó állott az utfelé
-nézegetve; támogatja végül Sarf Móricznak előadását azon tény, hogy
-próbamenés utján megállapittatott, hogy ha Solymosi Eszter, miként azt
-Huri Andrásné állitja reggeli fél 10 órakor indult el hazulról, ugy
-hazafelé mentében 11 óra 47 perczkor érkezhetett a zsidó templomhoz.
-
-A vizsgálat ezen terhelő adatai alapján tehát, a közvádló kir. főügyész
-által emelt azon vád, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum
-Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Hermann előre megfontolt szándékból
-életétől megfosztották, továbbá azon vád, hogy Sarf József az által,
-hogy Svarcz Salamon és társaival egyetértve az ablakon kinézve leste
-Solymosi Esztert és azt lakására becsalván, a templomban reá várakozó
-Svarcz Salamon és társainak kezére szolgáltatta, valamint azon vád is,
-hogy Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel és Weiszstein Lázár az
-által, hogy a hivek távoztával igaz ok nélkül visszamaradtak a
-templomban és ekkép Svarcz Salamon és társaival egyetértve, Solymosi
-Eszter megöletése alkalmával a templomban jelen voltak, és ezen
-magatartásukkal tettleg hozzájárultak Svarcz Salamon és társai bűnös
-elhatározása fokozásához, jelenlétök által bátrabb és biztosabb
-fellépésre ösztönözvén őket, miáltal Solymosi Eszternek előre megfontolt
-szándékkal való megölését szándékosan előmozditották, jogos alapon
-nyugvónak találtatott, annál is inkább, mivel tagadásban levő vádlottak
-azt, hogy a terhökre rótt cselekmény ideje alatt a templomban nem
-voltak, kifogástalan tanu vallomásával igazolni képesek nem voltak,
-ugyanazért nevezett vádlottak a kir főügyész idevonatkozó inditványának
-elfogadásával a gyilkosság, illetőleg az abbani részesség gyanuja miatt
-vád alá helyeztettek.
-
-Taub Emánuelt ugyan Sarf Móricz nem emliti azok között, kik a Svarcz
-Salamon és társai terhére rótt büntett történtekor a templomban voltak,
-azonban ő maga is azt állitja, hogy Svarcz Salamon és Braun Lipót nála
-voltak szállva; igazolva van, hogy a kérdéses napon reggel azokkal
-együtt ment a templomba és saját állitása szerint az istenitisztelet
-végeztével azokkal együtt tért vissza lakására; ha tehát saját előadása
-szerint folytonosan azoknak a társaságában volt, következtetni kellett,
-hogy Svarcz és Braun metszők a terhökre rótt cselekményt elkövették, az
-alatt ő is a többi vádlottal együtt a templomban volt, és annál is
-inkább, mivel Cs. Nagy Jánosné, ki akkoriban vele egy pitvarban lakott,
-azt adja elő, hogy Taub és vendégei, délután egy óra felé tértek haza a
-kérdéses napon. Taub Emánuel tehát a többi részesekkel egy tekintet alá
-esvén, ő is a gyilkosságban részesség miatt a királyi főügyész e
-részbeni inditványának el nem fogadásával, vád alá helyeztetett.
-
-A nevezett vádlottak ellen felsorolt ezen bizonyitó adatok azonban a
-végtárgyalás szerint, nemhogy erősödést nyertek volna, hanem
-határozottan meggyengültek.
-
-Özvegy Lengyel Istvánné nevezetesen a vizsgálatban tett azon vallomását,
-mintha ő 1882 ápril hó 1-ső napján kora délután házával szomszédságban
-levő zsidó templom felől mintegy a föld alól jövő háromszori segély- és
-gyermektől eredő kiáltást hallott volna, a végtárgyaláskor oda
-módositotta, hogy e kiáltás »Kovácsné jőjjön ki« estefelé történt s háza
-kapujától és nem a zsidó templom felől és nem is háromszor, hanem csupán
-kétszer történt. Fekete Jánosnénak a vizsgálatban tett azon vallomása,
-hogy ugyanazon napon délelőtt 11 óra tájban a zsidó templom mellett
-haladván, a templom felől sirást hallott, a templomajtó falainál pedig
-két zsidót az útfelé tekintgetve látott, terhelő gyanuokul nem
-szerepelhet, mert a birói szemle megállapitotta, hogy Fekete Jánosné
-ezen vélt sirást a templomtól 74 lépés távolságra hallotta és mert nincs
-kizárva annak lehetősége, hogy e sirás, tekintettel a templomhoz való
-távolságra, az ajtónak bezárt voltára nem is a templom felől, de semmi
-esetre abból és feltehetőleg nem is sirás által okozott hangtól eredett;
-azon további állitása pedig, hogy ugyanazon alkalommal a templomajtó
-felénél két zsidót látott – feltéve, hogy a gyilkosság ugyanazon időben
-történt, kizárja Sarf Móricz tanu állitásának lehetőségét, mert szerinte
-a templomajtón kivül egyedül ő állott, s a többi általa nevezettek a
-templom belsejében voltak; ha pedig áll az, hogy a gyilkosság idejében
-két zsidó a templom ajtaját mintegy őrizte, akkor az ajtót meg sem
-közelithetvén, az állitott eseménynek tanuja sem lehetett; végre Sarf
-Móricz 14 éves tanunak vizsgálati előadását, tekintettel arra, hogy a
-végtárgyalás alatt apja Sarf József vádlott ellen, valamint vallása és
-hitsorsosai iránt oly mély megvetést és gyülöletet tanusitott,
-melynélfogva előadását elfogulatlan és közelebbi gyanuokot képező
-vallomásnak elfogadni és annak eskü általi megerősitését megengedni
-annál kevésbbé lehetett, mert Sarf Móricz a vizsgálat és végtárgyalás
-alatt tett vallomásaiban lényeges körülményekre, nevezetesen pedig
-Solymosi Eszternek házukba ki által történt behivása, annak az állitott
-gyilkosság alkalmávali, fekvésének iránya és helyzetére, valamint a
-kezében levő kendőnek szinére nézve ellenmondásba jövén,
-tanuságtételének megbizhatósága kérdésessé vált.
-
-Ellene szól Sarf Móricz vallomásának Varga Kati meghiteltetett és
-kifogástalan tanu vallomása is, mert ezen tanu azt állitja, hogy
-Bukszbaum Ábrahám egyik vádlott metsző április hó 1-ső napján délelőtti
-11 órakor a templomból Ziszmann lakására, hol szállva volt, megérkezvén,
-megebédelt, s ebéd után mintegy két óra hosszat aludt. Ezen tanuvallomás
-kizárja Móricz tanuságtételének azon igazságát, hogy Bukszbaum Ábrahám a
-Móricz által jelzett időben a zsidó templomban lehetett, és ott az
-állitott cselekményben részt vehetett volna.
-
-Ily körülmények mellett is kiváló figyelemre méltatva azt, hogy a
-gyilkosság tárgya hiányzik; a vádhatóság részéről különben is elejtett
-gyilkosság s abbani bűnrészesség vádjának fentartására minden alapos ok
-elenyészett, annálfogva az ezen bűntényekkel vádlottakat fölmenteni s a
-letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását elrendelni kellett. A vád
-és védelem részéről felemlitett rituális gyilkosság a törvényszék
-határozatának tárgyát nem képezhette, részint, mert az állitott
-vallásszertartás a gyilkosság indokául fel nem hozható, részint, mert
-elesvén maga a gyilkosság, annak lehető indoka is elesett és mert hogy
-ily vallásszertartás a vádlottaknál léteznék, sem a vizsgálatban
-beszerzett adatokal, sem más hiteles és a törvényben elfogadott módon
-beigazolva nincs.
-
-Az előnyomozás alatt továbbá Oláh György t.-dadai lakos, kerülő, junius
-18-án délután 4 óra tájban a t.-dadai határban, ugynevezett Csonka-Fűzes
-felé mentén útközben találkozott kerülő társával Várady Andrással, ki
-arról értesitette, hogy a Csonka-Fűzesből jövő Kecskés József szolgája
-azt beszélte neki, hogy kevéssel azelőtt a Tiszában egy női hullát
-látott a Csonka-Fűzes alatt a vizen úszni.
-
-Ezen értesités folytán Oláh György a Csonka-Fűzes szélén a Tisza partján
-fölfelé haladva, a part közelében a füzesben fennakadt hullát felfedezte
-és azt két tutajos segélyével a partra kihuzta. Oláh György az esetről
-az előljáróságot értesitendő, bement T.-Dadára, a hullának őrizetét azon
-tutajosokra bizván, a kik közel a Csonka-Fűzeshez a partra szállották.
-Az előljáróság tagjai nyomban a helyszinére siettek, a kifogott hullát
-azonban már ott nem találták, mert azt a tutajosok, állitásuk szerint
-azért, mert igen nagy szaga volt, elásták.
-
-A községi előljáróság jelentése folytán esti 9 és fél órakor ifj. Zoltán
-István szolgabirósegéd, dr. Kiss Jenő járási orvos kiséretében a
-helyszinére kimenvén, a hullát kiásatta és azt a nélkül, hogy a sirból
-kiemeltetett volna, előleges szemle alá vétette, melynek végeztével,
-óvintézkedések mellett ujból eltakarittatta.
-
-Junius 19-én a hulla feletti birói szemle megtartatván, ez alkalommal
-kitünt, hogy a hulla ruházata hasonlit a Solymosi Eszter által
-eltünésekor viselt ruhadarabokhoz, továbbá megállapittatott, hogy a
-hulla balkezének csuklójára egy kendő volt szorosan odakötve, a melyben
-elázott, kenőcsszerü állományu kék festék találtatott; annálfogva a
-jelenvolt özv. Solymosi Jánosné felhivatott, hogy a leánya által
-eltünése alkalmával viselt ruhadarabokat körülményesen irja le; mi
-megtörténvén, kitünt, hogy a hullán talált ruházat az özv. Solymosi
-Jánosné bemondása szerint Solymosi Eszter által eltünésekor viselt
-ruházattal megegyez. Később a hullán talált ruhadarabok özv. Solymosi
-Jánosnénak, Huri Andrásnénak, majd Olajos Bálintnénak, Lak Péternének és
-Felner Istvánnénak is felmutattatván, ezek is azokban Solymosi Eszter
-ruházatát felismerték. A talált hulla is a Solymosi Esztert ismerő,
-összesen 20 egyén által szemle alá vétetvén, ezek közül Szakolczay
-Julcsa a hullában Solymosi Esztert határozottan felismerte; Laki János,
-Solymosi János, Jakab János, Juhász József és Juhász Andrásné pedig a
-hullában Solymosi Eszter tetemeit felismerni vélték; ellenben özv.
-Solymosi Jánosné, Gazdag Józsefné, Olajos Bálintné, Tanyi Józsefné,
-Szelley Gáborné, ifj. Pap József, Láposi János, Várkonyi Ferencz, Tóth
-Mari, Solymosi János (Eszternek testvére) és Solymosi Zsófia a hullában
-Solymosi Eszternek tetemét fel nem ismerték.
-
-A hulla törvényszéki bonczolás alá vétetvén, a törvényszéki orvosok a
-hozzájok intézett kérdések alapján véleményöket beadták. Minthogy
-azonban a vélemény minden körülményre kiterjedő nem volt, és hogy az
-minél inkább biztos alapot nyerjen, elrendeltetett a hullának kiásatása,
-egyetemi tanárok általi megvizsgáltatása; és minthogy ezek véleménye a
-bonczolást teljesitő szakértőkétől eltérő volt, mindkét szakvélemény az
-országos közegészségügyi tanácshoz felülvéleményre felterjesztetett. –
-Az ellentétes szakértői vélemények felülvizsgálására megkeresett
-országos közegészségügyi tanács kimondotta:
-
-1. Hogy a legtöbb jel arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő teste volt,
-de nem állapitható meg határozottsággal, hogy nem volt-e egy-két évvel
-idősebb vagy fiatalabb.
-
-2. A bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a halált
-vérszegénység vagy más testi baj, vagy fulladás okozta volna.
-
-3. A halál beálltának ideje meg nem állapitható.
-
-4. Nem valószinü, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a vizben.
-
-5. A nemi közösülés nagy mérvbeni gyakorlásának bizonyitására a
-bonczadatok nem elégségesek.
-
-6. Valószinübb, hogy a szőrzet borotvával távolittatott el, de a
-kihullás lehetősége sem zárható ki.
-
-7. A körmöknek a bonczolás előtti hiánya nem zárható ki.
-
-8. Valószinübb, hogy a hulla életében rendszerint nem foglalkozott
-durvább munkával s nem járt mezitláb, de az ellenkező sem zárható ki.
-
-Az 1882. évi junius hó 19–20. napján teljesitett bonczvizsgálat és azzal
-kapcsolatos eljárás folytán, tekintettel az orsz. közegészségügyi
-tanácsnak a hullára vonatkozólag, kora, vizben létének tartama,
-foglalkozása s a szőrzet mikénti eltávolitása tekintetében adott
-véleményére, azon gyanu merült fel, hogy idegen hulla Solymosi Eszter
-ruháiba öltöztetve azon czélból dobatott a Tiszába, hogy a biróság
-félrevezetésével elfogadtassék azon tény, hogy Solymosi Eszter, mint a
-kinek ál-hulláján külsértés nyomai nem voltak, nem olyképen fosztatott
-meg életétől, a mint azt Sarf Móricz vallomásában előadja. A gyanu e
-részben azon tutajosokra irányult, kik a Csonka-Fűzes közelében voltak,
-midőn a hulla megtaláltatott, és kik az őrizetükre bizott hullát, mig a
-községi előljáróság a helyszinére érkezett, eltemették.
-
-Ezen tutajosok közül Herskó Dávid törvényszékileg hitelesitett
-vallomásában, tutajos társa Matej Ignácz előadásával egyezőleg
-beismerte, hogy midőn junius 7-én tutajon Kerecseny mellett haladt el,
-régi ismerőse Smilovics Jankel, ki éppen akkor rakodott tutajával, a
-parton, zsidó nyelven azt kiáltotta át hozzá, hogy jó fizetésért
-szállitson el tutaján egy hullát, s midőn ő erre reáállott, azt
-mondotta, hogy a hullát majd utközben átadja neki és akkor majd
-megmondja, hogy hova kell azt szállitani.
-
-Beismerte továbbá, hogy junius 11-én Kis- és Nagy Tárkány között
-kikötvén, este Smilovics Jankel szintén megérkezett s az elhozott hullát
-azon utasitással adta át neki, hogy azt tutaja alatt Dadáig szállitsa, s
-ott eressze el. Előbb azonban a hullát azon ruhába öltöztesse, a melyet
-Eszlár alatt egy 30–35 éves barna asszony fog neki átadni s arra is
-kitanitotta, hogy a ruhadarabot milyen rendben adja rá a hullára s
-különösen, hogy azon kendőt, a melyben a papirba takart festék lesz, a
-hulla balkezére kösse. Jutalomképen 200 frtot igért és abból előlegül 56
-frtot átadott. Beismeri, hogy a hullát átvette és azt Matej Ignácz
-segélyével, ki a történteknek véletlenül szemtanuja volt, tutaja alá
-huzta s odaerősitette.
-
-Továbbá, hogy junius 16-án déltájban Eszlár alatt észrevette, hogy a
-barna 30–35 éves asszony ruhanemüvel a kezében ólálkodik a t.-eszlári
-parton. Midőn pedig délután Eszláron alul a ladányi oldalon egy füzes
-mellett kikötöttek 4–5 óra tájban, a nevezett asszony csolnakon átjött a
-ladányi partra s a füzesben a magával hozott csomó ruhát zsidó nyelven
-mondott ezen szavakkal adta át neki: »Itt vannak a ruhák, Jankel
-küldötte neked a hullára«.
-
-Beismerte végül Herskó Dávid, hogy a hullát Matej Ignácz segélyével még
-azon este az e czélra átvett ruhába öltöztették s azután ismét a tutaj
-alá helyezték, a honnan junius 18-án, midőn Tisza-Dadán felül a
-Csonka-Fűzesben kikötöttek, a hulla kiszabadult és partra vettetett.
-
-Smilovics Jankel törvényszékileg hitelesitett vallomásában szintén
-beismerte, hogy 1882. évi junius 5-től 14-ig Kerecsenyben vesztegelvén,
-ez idő alatt junius 6-án vagy 7-én régi ismerőse Fogel Amsel is
-odaérkezett, s elbeszélvén neki a t.-eszlári esetet, előadta, hogy
-miután Solymosi Eszter megölésével a zsidókat gyanusitják, ez utóbbiak
-most egy Solymosi Eszterhez hasonló ruházatba öltöztetett hullát akarnak
-a Tiszán leusztatni, s felszólitotta őt, hogy vállalja el a hulla
-szállitását, előadván, hogy megbizóinak egyike Mendelovics Niszen
-vajnági lakos. Fogel Amsel rábeszélése folytán ő a hullausztatást 500
-frtért elvállalta, s előlegképen 80 frtot Fogel Amseltől fel is vett. Az
-alku megtörténtével Fogel Amsel azt mondotta, hogy a hullát két zsidó a
-szentmártoni révben fogja neki átadni, utasitván őt, hogy azt tőlük
-átvevén, Eszlárig szállitsa s ott eressze szabadon. Junius 7-én
-szeklenczei tutajosok (Herskó Dávid és társai) haladván el Kerecseny
-mellett, minthogy közöttük felismerte régi ismerősét, Herskó Dávidot,
-sajkán elment annak tutajához megbeszélvén vele a dolgot, Herskó Dávid a
-hullaszállitást 120 frtért elvállalta; mire ő utasitotta, hogy
-Tárkánynál kössön ki, a hol a hullát szándékozik neki átadni. Erre
-Herskó Dávid tovább utazott, ő pedig junius 10-én este a hullának
-átvétele végett elindult a szentmártoni révhez. Junius 11-én reggel
-megérkezvén a szentmártoni révhez, a Tisza-parton Grósz Márton és Klein
-Ignácz t.-eszlári zsidókat pillantotta meg, kik kocsiban a hullával reá
-várakoztak ott, s miután kölcsönösen megismertették egymást,
-nevezettekkel ezek kocsiján Tárkányba utazott, hova délután 3 óra tájban
-megérkezvén, a hullát a kocsiról levették s ő azt a kocsin volt
-deszkából készitett kis tutajon a vizbe vive Herskó Dávidnak átadta, s
-annak a kikötött jutalomból 40 frtot is átadott. A két t.-eszlári zsidó
-tőle azzal vált el, hogy sietnek, mivel még a hulla ruházatáról kell
-gondoskodni, kijelentvén, hogy azt az eszlári parton egy asszony fogja
-átadni, s egyuttal kitanitván, hogy a hullát miképen kell felöltöztetni,
-különösen hangsulyozván, hogy a festékes kendőt a hulla egyik csuklójára
-kell kötni, s a hullát T.-Eszláron alul kell szabadon ereszteni.
-
-Fogel Amsel vádlott tagadja, hogy ő bizta volna meg Smilovics Jankelt a
-hulla szállitásával. Vádlott Grósz Márton és Klein Ignácz szintén
-tagadják, hogy ők lettek volna azok, kik a hullát Szentmártonnál,
-illetőleg Tárkánynál Smilovicsnak átadták.
-
-Solymosi Eszternek az anyja és több asszonyok által felismert ruhái a
-t.-dadai Csonka-Fűzesben kifogott hullán feltaláltatván, a gyilkosság és
-a bűnpártolásra vonatkozó vád tekintetéből szükséges annak tüzetesebb
-megvizsgálása, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter hullája volt-e,
-vagy nem.
-
-Eltekintvén egyelőre Smilovics Jankel, Herskó Dávid vádlottak és Matej
-Ignácz tanunak vallomásaitól, megemlittetik, hogy a hulla felismerésére
-bocsájtott tanuk közül Solymosi Eszter anyja özv. Solymosi Jánosné,
-továbbá Eszter testvére és mások is, a kik őt életében ismerték, a
-megtekintett hullában az eltünt Solymosi Esztert fel nem ismerték,
-minthogy azonban a hulla haja és szemöldökszőre hiányzott, arczvonásai
-pedig a m. kir. egyetemi tanárok és az országos közegészségügyi tanács
-véleménye alapján feltételezhető, hogy több napi vizbenléte miatt
-szükségkép elváltoztak, a mely körülmény a hulla arczának ferdesége, az
-ajkak duzzadtságát és a nyelvnek a fogak közti voltát igazoló tanuk
-bizonyitják és minthogy ezek szerint valószinü, hogy a hulla arcza már
-nem volt felismerhető állapotban, midőn a tanuk megnézték és azért ezen
-tanuk nyilatkozatának magában véve jelentőséget tulajdonitani nem lehet;
-tekintetbe véve még azt is, hogy a hulla nem a rajta volt ruházattal
-tétetett ki szemlére, áll ez azon tanukról is, kik a hullában Solymosi
-Esztert felismerni vélték, a kik különben is e részben nyilatkozatukat a
-végtárgyaláskor megváltoztatták és e miatt esküre sem bocsájtattak.
-
-A bonczoló orvosok véleménye szerint a hulla legalább 18, de
-valószinüleg 20 évet is elért egyéné volt. Ezen életkor-meghatározással
-szemben áll a hulla exhumácziójánál alkalmazott m. kir. egyetemi tanárok
-véleménye, mely szerint a hulla 14–17 éves egyénre mutat, és némileg az
-orsz. közegészségügyi tanács véleménye is, melynélfogva a legtöbb jel
-arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő teste volt, de ki nem zárható,
-hogy nem volt-e egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb.
-
-A bonczoló orvosok megállapitották, hogy a halál oka általános
-vérszegénység volt, melyet a belvizsgálat által konstatált tüdőgümőkór,
-tüdőlégdag, a jobb szivgyomrocs túltengése, a máj kisebbedése és
-szemcsésedése, valamint gyomorhurut idéztek elő, továbbá, hogy a hulla
-mint már ilyen került a vizbe, hogy legfeljebb 10 nap előtt elhunyt
-egyéné volt. Az egyetemi tanárok véleménye szerint pedig a halál
-legközelebbi okául az általános vérszegénység ez esetben el nem
-fogadható, és a körülmények oda mutatnak, hogy a hulla vizbefult, a
-bonczolás előtt több hetekkel meghalt egyéné volt. Az országos
-közegészségügyi tanács véleménye szerint a bonczjegyzőkönyv nem nyujt
-biztos adatot arra, hogy a halált vérszegénység vagy más testi baj,
-avagy fulladás okozta volna, a halál beálltának ideje pedig meg nem
-határozható. A bonczoló orvosok azon nézetben voltak, hogy a hulla 3–4
-napnál tovább nem lehetett a vizben; a szűzőr hiánya és a hüvelynek
-szerfeletti bőségéből következtették a nemi közösülésnek nagy mérvbeni
-gyakorlatát; az egyetemi tanárok és az országos közegészségügyi tanács
-véleménye szerint pedig a közösülés nagymérvbeni gyakorlatának
-bizonyitására a bonczadatok nem elégségesek. Az egyetemi tanárok azon
-véleményben vannak, hogy a hulla több héten át a vizben volt, az
-országos közegészségügyi tanács pedig azt, hogy a hulla nem ily hosszu
-ideig volt a vizben, határozottan meg nem állapithatónak mondja, de nem
-tartja valószinünek, hogy a hulla 14 s talán ennél is egynéhány nappal
-tovább lett volna a vizben. Megállapitották a bonczoló-orvosok, hogy a
-hulla haja és szőrzete mesterségesen lett eltávolitva és kijelentették,
-hogy a lábak és kezek alkotása azoknak és a körmöknek gondos ápolása nem
-szólhatnak a mellett, hogy az elhunyt egyén életében durvább munkával
-foglalkozott volna vagy czipő nélkül (mezitláb) szokott volna járni, de
-mindezek bizonyitják, hogy könnyebb életmódot folytatott s igy minden
-valószinüség szerint nem azon osztályhoz tartozott, mely durvább
-házimunkával foglalkozik.
-
-Az egyetemi tanárok véleménye szerint a haj és szőrzet nem mesterségesen
-lett eltávolitva, a lábak és kezek alkotásából és az első bonczoláskor
-már teljesen hiányozni kellett körmöknek állapotából épenséggel nem
-lehetett következtetni, hogy a hulla könnyebb életmódot folytató és
-lábbelit folytonosan viselő osztályhoz tartozott volna; az országos
-közegészségügyi tanács véleménye szerint ugyan sokkal valószinübb, hogy
-a haj és szőrzet mesterségesen, pl. borotvával távolittatott el, de a
-kihullás lehetőségét sem zárja ki, valamint azt sem, hogy a körmök már
-az első bonczolás előtt hiányoztak. Valószinübbnek mondja ugyan, hogy a
-hulla életében rendszerint nem foglalkozott durvább munkával és nem járt
-mezitláb, de az ellenkezőt nem zárja ki.
-
-Ezek szerint a bonczolást teljesitett orvosok által megállapitott
-Solymosi Eszter koránál több évvel magasabb életkor bizonyitottnak nem
-tekinthető, azon jelenségek pedig, melyek az eset ismert körülményei
-mellett annak kétségtelen bizonyitására szolgálnának, hogy a hulla nem
-volt Solymosi Eszteré, nincsenek kellően kimutatva.
-
-Ily jelenség lett volna az első bonczoláskor megállapitott általános
-vérszegénység és az abból eredett halál, a halálnak a bonczolás előtti
-beálltának rövid ideje (legfeljebb 10 nap), a hullának, mint ilyennek a
-vizbe alig 3–4 nappal a bonczolás előtt jutása, a nemi közösülésnek
-nagymérvbeni gyakorlása; ellenben az egyetemi tanárok által
-megállapitott 14–17 éves életkor a vizben létel heteken át, a haj
-letörése és kihullása, a hullaáztatás (maczeráczió) folytán kihullott
-körmeinek a bonczolás előtti hiánya: az országos közegészségügyi tanács
-véleménye szerint sem zárható ki; ezek pedig oly jelenségek, melyek
-figyelemmel arra is, hogy a hulla Solymosi Eszter kétségtelen ruháiban
-találtatott, megengedhetővé teszik, hogy a kérdéses hulla Solymosi
-Eszteré lehetett.
-
-Zurányi Kálmán és Szücs János tanuk vallomása szerint a hulla jobb lábán
-sebnyom volt látható, erről a bonczjegyzőkönyvben emlités téve nincsen,
-és a bonczolásnál alkalmazott szakértőknek a végtárgyaláskor tett
-előadása szerint a hulla jobb lábán jelentkezett folt lemosás és
-posztóval történt dörzsölés után elenyészett a nélkül, hogy annak helyén
-a lábon észrevehető jel maradt volna hátra. Bebizonyitottnak nem vehető
-tehát, hogy Solymosi Eszter anyja és Szakolczai Julcsa tanu által
-emlitett tehéntaposásnak nyoma a hulla lábán mint hegedt seb és
-különösen ismertető jel meg lett volna.
-
-Az orvosi szakértők véleménye tehát és a felismerési eljárás eredménye
-nem nyujtanak biztos támpontot arra nézve, hogy a hullának Solymosi
-Eszterével való azonossága vagy nem azonossága teljes határozottsággal
-megállapitható legyen.
-
-Áttérve Smilovics Jankel és Herskó Dávid vádlottak vallomására, ezen
-vádlottak egy hullának a Tiszán történt usztatását a vizsgálat folyamán
-beismerték és beismerő vallomásukat a törvényszék előtt a hitelesités
-alkalmával megtartották, azonban figyelemmel egyrészt arra, hogy a
-szakértők véleménye alapján nem zárható ki annak lehetősége, hogy a
-kérdéses hulla Solymosi Eszteré volt, másrészt pedig arra, hogy nevezett
-vádlottak első kihallgatásuk alkalmával hullacsempészetről mit sem
-tudtak, hogy Herskó Dávid, Matej Ignáczczal, Smilovics Jankel pedig
-Herskó Dáviddal lett szembesités után tették későbbi beismerő
-vallomásukat, mindketten pedig utóbb ebbeli vallomásukat visszavonták;
-továbbá tekintve, hogy Smilovics Jankel a hullacsempészet czélját
-különféleképen adta elő, hogy nem egyezik meg Herskó Dáviddal azon
-körülményre nézve, hogy Kerecsenynél, hol értekezhetett Herskó Dáviddal,
-a hulla átadása és szállitása felől, sajkán, ennek tutajához bement-e,
-ugy a mint ő állitotta, vagy pedig a partról Kerecseny mellett elhaladt
-és ki sem kötött s Herskó Dávidnak zsidóul odakiáltva, a mint Herskó
-Dávid elbeszélte. Ugyanők meg nem egyeznek abban sem, hogy a hulla
-usztatásáért Smilovics mily összeget adott Herskónak, hol történt a pénz
-átadása, és először arra nézve is különbség volt vallomásukban, hogy
-Tárkánynál a hulla átadása miként eszközöltetett. Smilovics azonkivül
-beismerő első vallomásában azt állitotta, hogy a hullát felöltöztetve
-hozták neki Szent-Mártonba és ruházatát is leirta, a mi pedig meg nem
-egyezik azzal, a mit Herskó Dávid állit, hogy a ruha Tisza-Eszláron alól
-a ladányi oldalon adatott rá a hullára.
-
-Mind olyan apróbb mellékes körülmények ugyan, de arra engednek
-következtetni, hogy mindkét vádlott beismerő vallomása nem volt őszinte,
-főleg ha figyelembe vétetik, hogy Csepkanics Jura első vallomása és a
-végtárgyalásnál tett előadása szerint a kérdéses hullát, a melyről,
-midőn ő legelőször megpillantotta, nem is tudta, hogy miféle tárgy, a
-Tisza sodra és a szél iránya vitte a többi tutajtól hátramaradt azon
-tutaj felé, melyen ő és Matej Ignácz voltak alkalmazva. A hulla a tutaj
-alá került, csakhamar onnan kibukkant és a szél iránya által a
-Csonka-Fűzeshez vitetett, hol a füzesben fennakadt; a mely előadást
-támogatja azon körülmény is, hogy Herskó Dávid 16 tutajostársa közül sem
-a hulla átadását, s Matej tutaja alá kötését Tárkánynál, sem a ruhákat
-hozott asszonynak a Tiszán lett átkelését, a ruha átadását Ladánynál,
-sem végre a hulla felöltöztetését az egy Matej Ignáczon kivül senki sem
-látta; legfőképen pedig az, hogy Smilovics Jankelt a végtárgyalás
-alkalmával Veil Sámuel tanu megtekintvén, felismerte benne azon egyént,
-kivel neki mult évi junius 11-én, akkor t. i., mikor Smilovics Jankel
-beismerése szerint Szent-Mártonban és Tárkányban a hulla szállitása és
-ott átadása végett Kerecsenyből távol kellett volna lenni, Kerecsenyben
-dolga volt. Veinstock Ignácz tanu is bizonyitja, hogy Smilovics mult évi
-junius 11-én csakugyan Kerecsenyben volt; idejárul, hogy Fogel Amsel, ki
-Smilovics állitása szerint a hulla szállitására megbizást és pénzt
-adott, tanukkal igazolja, hogy m. év junius 6 vagy 7-én Smilovicsnak
-Kerecsenyben a hullaszállitásra megbizást nem adhatott, mivel azon
-időben távol Váriban fát terhelt, honnan emberei állitása szerint sehova
-sem távozott, mig a terhelés befejeztével onnan el nem indultak.
-Kerecsenyben pedig ki sem kötöttek, s Eszenyben, miként Bayer Herman
-tanusitja, csak mult év junius 2-án állott meg.
-
-Végre Smilovics Jankel azt állitotta, hogy a hullát mult évi junius
-11-én Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottaktól vette át, kiknek
-tagadása ellenében nincsen semmi bizonyiték, hogy ők a mondott napon
-Szent-Mártonban jártak volna. A végtárgyalás alkalmával kitünvén, hogy
-Klein Ignácz, Antal Mátyás kocsiját mult évi pünkösd előtt, május
-havában kérte volt kölcsön egyszer más czélra és csak annyi időre, a
-mely idő alatt a T.-Eszlár-Szentmártoni utat oda és vissza meg nem
-tehette.
-
-Matej Ignácz tanunak vallomása azért nem vétethetik a hullacsempészet
-igazolására bizonyitéknak, mivel ő is legelső kihallgatásakor a többi 15
-tutajostárs vallomásával egyezőn mit sem tudott, később a hulla
-szállitását körülményesen elbeszélte ugyan, de Huszton a községi
-előljáróság előtt, majd M.-Szigeten a vizsgálóbiró előtt a
-hullaszállitás történetét visszavonta. E mellett ő is több körülményt
-különféleképen adott elő. Először azt állitotta, hogy az 56 frtot Herskó
-Dávidtól Tokajban kapta, vallomásának hitelesitésekor pedig előbbeni
-előadása helyreigazitásául Herskó Dáviddal megegyezőleg Kerecsenyt
-jelölte meg, a hol pedig, minthogy ki sem kötöttek, és itt Herskó
-Smilovicstól pénzt nem is kaphatott, az emlitett összeget meg nem
-kaphatta. Utóbb a végtárgyaláskor ismét azt állitotta, hogy az 56 frt
-Tokajban lett neki kifizetve. Állitása szerint Smilovics Jankel gúzsnál
-fogva huzta a vizben a hullát, Smilovics és Herskó állitása szerint
-pedig a hulla hozatala egy kis tutajon történt.
-
-Cserés Andrásné tanunak Groszberg Leon és feleségére tett terhelő
-vallomása ellen szól azon körülmény, hogy állitása szerint Groszberg
-Leonné a hullafelöltöztetés napján alkonyatkor már visszatért volna a
-ruhák átadása végett tett utjából, Matej Ignácz vallomása szerint pedig
-a ruha átadása oly későn történt, hogy a sötétség miatt ő az átadó
-asszonyt fel nem ismerhette. Azonkivül nem valószinü, hogy Groszberg és
-neje, kiknek érdekükben állott e titkot megőrizni, nevezett tanu előtt,
-ennek vallomásában előadott dolgokról beszéltek volna, tudomásuk lévén,
-hogy a zsidó beszédet megérti.
-
-Ezeknél fogva figyelemmel arra is, hogy a gyilkosság vádja Svarcz
-Salamon és társai ellen nem lévén bebizonyitva, a gyilkossági tett
-elpalástolására vonatkozó bűnpalástolásról sem lehet szó; és hogy a
-hullának honnan történt megszerzése a vizsgálat által nem lett külön
-bebizonyitva, ugy a beismerésben volt Smilovics Jankelt és Herskó
-Dávidot, mind pedig a folytonos tagadásban volt és immár Smilovics
-Jankel visszavont vallomásával egyáltalában nem terhelhető Vogel Amsel,
-Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja
-és következményeinek terhe alól felmenteni kellett.
-
-Kelt Nyiregyházán, 1883 augusztus hó 2-án.
-
-_Kornis Ferencz_, s. k. kir. tszéki elnök.
-
-_Simon Viktor_, s. k. kir. tszéki t. jegyző.
-
-
-II.
-
-(A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s annak
-indokai.)
-
-Ő Felsége a király nevében!
-
-40881. B. 1883. szám. A budapesti kir. itélőtábla gyilkosság büntette,
-illetőleg abban való részesség miatt jogerős vádhatározattal vád alá
-helyezett Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner
-Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) Ábrahám,
-Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, és bűnpártolás miatt vád
-alá helyezett Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton
-és Klein Ignácz elleni bűnügyet, melyben a nyiregyházai kir. törvényszék
-1883. évi augusztus hó 2-án 2844. szám alatt felmentő itéletet hozott,
-özv. Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezés folytán és
-hivatalból is 1883. évi deczember hó 22-én tartott nyilvános ülésében
-vizsgálat alá vevén, következőleg
-
-_itélt:_
-
-Az elsőbiróság itéletét a kir. itélőtábla helybenhagyja.
-
-_Indokolás._
-
-Jelen ügyben hozott elsőbirósági felmentő itéletben ugy a kir.
-ügyészség, mint vádlottak megnyugodtak; egyedül özv. Solymosi Jánosné
-élt felebbezéssel. Mindenekelőtt az vizsgálandó tehát, van-e özv.
-Solymosi Jánosnénak felebbezési joga? Az elsőbiróság özv. Solymosi
-Jánosné részéről bejelentett felebbezést vissza nem utasitotta, s
-irásban benyujtott indokait 1883. évi 2948. sz. a. kelt végzésével
-fölterjeszteni rendelte. Eme tényei által kifejezést adott annak, hogy
-özv. Solymosi Jánosnét a felebbezésre jogositottnak tartja. A fölebbezés
-emez elfogadásához csatlakozik a kir. itélőtábla is, mert a kir. Curia
-1882. évi junius hó 5-én tartott teljes üléséből 9. sz. a. kelt
-döntvényében azt mondotta ki, hogy a kir. törvényszék hatósági körébe
-tartozó büntetendő cselekmény miatt inditott bűnvádi ügyben az
-alsóbbfoku biróságok által hozott felmentő itélet, vagy megszüntető
-határozat esetében a magánjogi elégtételre jogositott közvetlenül
-sértett vagy kárositott, a mennyiben az ebbeli elégtétel iránti igényét
-bejelentette, és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem felebbezett,
-jogositva van a fölebbezési perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve
-fennálló feltételek mellett és hatálylyal használni.
-
-Ebből folyólag, miután kétség sem férhet ahhoz, hogy özv. Solymosi
-Jánosné mint anya, az elbirálás tárgyát képező vádbeli cselekmény által
-kárositottnak tekintendő; és miután ama kérvényében, melyet a
-tárgyalásnál való képviseltetése iránt beadott, erre vonatkozó igényét
-bejelentette; és végre – miután jelen ügy különben is hivatalból
-felülvizsgálandó: nincs ok arra, hogy a nevezett panaszos fölebbezése
-visszautasittassék.
-
-Hivatalból pedig azért volt a jelen ügy felülvizsgálandó, mert a
-jogérvényes vádhatározat gyilkosságra, – tehát olyan büntettre irányult,
-mely a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint akár felmentő, akár
-büntető itélet esetében hivatalból való felülvizsgálat tárgyát képezi.
-
-A vádhatározatnak másik tárgyát képező bűnpártolás pedig a nevezett
-föbenjáró büntettel való szoros összefüggése miatt vált szintén
-hivatalból felülvizsgálandó.
-
-Az ügy ezen teljes megvizsgálásánál feltünt, hogy a közegészségügyi
-tanácsnak a bizonyitási eljárás fontos adatát képezhető véleménye
-indokolva nincs. Egyéb hiányok is mutatkoztak. Minthogy azonban a
-kiegészitéstől most már eredmény nem várható: a kir. itélőtábla a
-következőkben az ügy érdemleges vizsgálatába bocsátkozott.
-
-Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman a kir.
-törvényszék 1882. évi ápril hó 16-án 1430. sz. a. kelt végzésével azért
-helyeztettek vád alá, hogy Solymosi Eszter tisza-eszlári hajadont 1882.
-évi április hó 1-én a tisza-eszlári zsidó templomban előre megfontolt
-szándékkal megölték, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám,
-Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel pedig azért, hogy
-Solymosi Eszternek előre megfontolt szándékból való megöletését
-szándékosan előmozditották, végre Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó
-Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz azért helyeztettek vád alá, hogy
-előbb emlitett vádlottaknak segitséget nyujtottak arra nézve, hogy az
-irányukban folyamatba tett büntető eljárásnak, sikerét meghiusitsák. A
-vád képviselője a vádbeli cselekmény állitott belső indokának hiányából,
-már a végtárgyalás kezdetekor reámutatott a vád tarthatatlanságára; az
-eljárás befejeztével pedig határozottan kijelentette a vádtól való
-elállását. A királyi itélőtábla eme vádtól való elállás miatt sem
-tarthatta magát felmentettnek azon kötelezettség alól, hogy a jogerőre
-emelkedett vádhatározattal meginditott ezen ügyet hivatalból
-fölülvizsgálja.
-
-Ezt téve: az ügy elbirálásánál döntő kérdésül azt tekinti: hogy a
-vádbeli cselekmény Solymosi Eszter élete ellen elkövettetett-e vagy nem?
-A bizonyitási eljárás e tekintetben két kiemelkedő terhelő adatot
-tartalmaz. Egyik Sarf Móricz vallomása; másik a tisza-dadai
-Csonka-Fűzesben 1882. évi junius hó 18-án talált hulla.
-
-Sarf Móricz a Nagyfaluban felvett vallomási jegyzőkönyv szerint azt adta
-elő, hogy az ő apja, Sarf József 1882. évi április hó 1-én déli 11–12
-óratájban, az utczáról hivta be lakásukba az ott elhaladó Solymosi
-Esztert a végett, hogy az asztalról vegye le a gyertyatartókat. Solymosi
-Eszter e hivásnak engedelmeskedett, bement Sarf József lakásába, levette
-a gyertyákat az asztalról, egy székre felállva feltette a sifonra. Midőn
-az öt gyertyatartót felrakta, akkor bement oda egy koldus zsidó (Vollner
-Herman), a ki Solymosi Esztert behivta a zsidó templomba, a kit kezén
-fogva a szobából kivezetett. Sarf Móricz szülei a szobában bentmaradtak,
-ő kiment a zsidó koldus és Solymosi Eszter után az udvarra, látta, hogy
-azok bementek a templomba; kevés idő mulva a templomból jajgatást
-hallott. 3–4 segélykiáltást, oly formán: »emberek! segitség!« Ekkor oda
-szaladt a templomajtóhoz, próbálta kinyitni, de zárva találta; azután
-benézett a kulcslyukon, melyben nem volt benne a kulcs; és látta, hogy a
-leány a földön feküdt egy ingben, ruhái az asztalon voltak. A leányt a
-téglási (Braun Lipót) és tarczali (Bukszbaum Ábrahám) idegen metszők és
-a zsidó koldus (Vollner Herman) a földön lenyomva tartották. Svarcz
-Salamon tisza-eszlári metsző épen akkor vágta meg a nyakát, a rendes
-asztali késnél valamivel hosszabb és sokkal szélesebb pengéjü késsel.
-Egy vágást tett a nyakán s azután a másik két metsző és a koldus zsidó
-felemelték a leány testét, Svarcz Salamon egymásután két veres cserép
-tányért tartott feje alá s abba vért csorgattak, azután a vért egy nagy
-fazékba öntötték. Mikor a vért kicsorgatták: felöltöztették a leányt.
-Azalatt, mig a leányt felöltöztették, a belső templomból kijött még
-hozzájuk Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Veiszstein Lázár és Junger
-Adolf, ezek is körülállották a leány testét, mialatt azt öltöztették.
-
-Sarf Móricz eme vallomását a tárgyalás során beható keresztkérdések után
-is, lényegében fenntartotta, – és szivósan ragaszkodott ahhoz, hogy
-látta, midőn Solymosi Esztert a zsidó templomban megölték.
-
-Sarf Móricz eme vallomásához a bizonyitási eljárás során következő
-jelenségek és körülmények csoportosultak:
-
-1. Solymosi Esztert gazdasszonya Huri Andrásné 1882. évi április hó 1-ső
-napján délelőtt 10 és félóra tájban küldötte Kohlmájer József boltjába
-festék bevásárlása végett, s a szomszédságban lakó Csordás Gáborné és
-Lánczi Gáborné szintén megbizták a leányt, hogy a nevezett boltban
-egyiknek patkószeget s a másiknak szintén festéket vegyen. A szóban levő
-bolt Tisza-Eszlárnak Ófalu részében van, hova Solymosi Eszternek az
-Ujfalu részből akép kellett megtenni az utat, hogy ugy menet mint jövet
-Sarf József zsidó egyházfi lakása mellett és a zsidó templom közelében
-kellett elhaladnia.
-
-2. Lánczi József és Hrabár Gyula tanusitották, hogy Solymosi Eszter
-délelőtt 10–11 óra tájban haladt Ófalu felé. Látta a nevezett leányt már
-Ófaluban nénje: Solymosi Zsófi és annak gazdája Rozenberg Herman,
-Kohlmájer József bizonyitja, hogy Solymosi Eszter a kérdéses napon, ebéd
-előtt félórával csakugyan megjelent boltjában, veres és kék festéket
-vásárolt és onnan kevés időzés után távozott; Solymosi Zsófi a
-visszatérő Solymosi Eszterrel ismét találkozván, látta, hogy kendőjében
-vitte a bevásárolt tárgyakat, Hajdu József szintén látta a leányt 11–12
-óra közt Ófaluból a Lánczi József szegletéig menni, de nem látta az ott
-levő gáton átmenni, Szabó Juliánna, Tanyi Gábor ugyanazon időtájban
-látták a Pap József malma előtt elhaladni; Jakab János kevéssel délelőtt
-látta Lichtman József háza előtt elsietni, mig Tapasztó Miklós arról
-tett tanuságot, hogy még nem volt dél, midőn látta – nemcsak az emlitett
-gátig, de azon is áthaladni.
-
-3. A vizsgálat gyakorlati szemle utján megállapitotta, hogy Solymosi
-Eszternek – gazdasszonyától fél 11 órakor kiindulva, s beszámitva a
-boltban és nénjével töltött időt, a zsidó templomhoz 11 óra 47 perczkor
-kellett érkeznie.
-
-4. Özv. Lengyel Istvánné a kérdéses napon kora délután a házának
-tőszomszédságában levő zsidótemplom felől 3-szori kiáltást hallott,
-olyformán, mintha azok a föld alól jönnének. Özv. Fekete Jánosné a
-templomból délelőtt 10–11 óra közt hazafelé ment, a zsidó templom felől
-sirást hallott és a templomajtónál két zsidót látott állani.
-
-5. A lánya keresésére indult anyát, özv. Solymosi Jánosnét, ugy Sarf
-József, mint neje azzal biztatták, hogy lánya megkerül; volt ilyen eset
-már Nánáson is, akkor is a zsidókat gyanusitották.
-
-6. Gyanus körülménynek tekintette a vizsgálat azt is, hogy éppen abban
-az időben több napig idegen metszők voltak Tisza-Eszláron s ott
-ismeretlen koldus zsidó család ezekkel egy időben tartózkodott; hogy a
-zsidó templomban ugyanaz éjjel, szokatlan időben gyülekezet tartatott;
-továbbá Solymosi János arról tett tanuságot, hogy éjjel 1 órától ½2-ig
-különböző csoport zsidó 3–4 izben ment Grósz Márton istállójának háta
-mögötti zsidó templom felé; Cserés Andrásné pedig a tárgyalás során azt
-tanusitotta, hogy az emlitett időtájt Groszberg Leó udvarában
-csoportosultak a zsidók és ott Groszberg Leó tördelve kezét jajgatott:
-»istenem, mit cselekedtünk!« majd villa, ásó kapa után kiabáltak.
-
-7. Solymosi Eszter eltünése utáni napokban Sarf József kisebbik fia,
-Samu, szavakat ejtett el egy magyar lányról, kit »a metsző bácsi
-megvágott«.
-
-8. A vizsgálat az 1882. évi május 19-én foganatositott szemle alkalmával
-a zsidó templom előpitvarában a földet ugy találta, hogy a frissebb
-tapasztás nyomait mutatja. Ugyanakkor özv. Lengyel Istvánné háza tövében
-a zsidó templom kertjében 57 cm. hosszu és 57 cm. széles és 51 cm. mély
-frissen hányt gödröt talált, mely valami edény elhelyezésére
-észleltetett alkalmasnak. Azonkivül a Sarf József lakásában levő
-fürdőhelyiségben egy gödör találtatott, mely az első szemle alkalmával
-nem volt ott.
-
-9. Lichtman József 1882. évi május 29-én özv. Solymosi Jánosnét, ennek
-előadása szerint, 1000 forinttal kecsegtette, ha éjjel haza érkezendő
-leányát nem tagadja meg. Hasonló módon, bár kisebb összeg emlitésével
-kecsegtette Einhorn Józsefné is.
-
-10. Ugyancsak özv. Solymosi Jánosné előadása szerint Róth Borbála zsidó
-asszony nála megjelent, magát keresztény nőnek adta ki; az eltünt
-Solymosi Eszter ingét babonás czélokra való hivatkozással akarta tőle
-kicsalni.
-
-Azonban mindeme körülmények nem önállóan, hanem csak Sarf Móricz
-vallomásához viszonyitva birhatnak bizonyitó erővel. – Első sorban tehát
-az vizsgálandó: van-e Sarf Móricz érintett vallomásának büntetőjogi
-értéke? A kir. itélőtábla ugy találta, hogy Sarf Móricz vallomása a
-bizonyitás értékét nélkülözi. És pedig először: kora, valamint egyéb
-személyes tulajdonai és viszonyai miatt. Ugyanis nevezett tanu életkora
-hiteles anyakönyvi kivonattal meg nem állapitható, de az e tekintetben
-beszerzett bizonyitékokból annyi kétségtelenül kiderül, hogy 12-ik
-életévét tulhaladta ugyan, de a 16-ikat még be nem töltötte. Kétely
-forog fenn az iránt is, hogy terhelő vallomását szabad akarattal s
-elfogultság nélkül tette-e? Mert az előnyomozat alatt csendbiztosnak
-adatott át, ez által saját lakhelyére szállittatott, hol az eljárás
-szabályai szerint meg nem engedett időben kikérdezés alá vétetett.
-Továbbá 1882. évi augusztus hó 23-tól, a végtárgyalás ideje alatt is a
-közigazgatási hatóság gondozása illetőleg a megyei várnagy felügyelete
-alatt állott. Végre a mint ezt az elsőbirósági itélet is kiemelte, a
-tárgyalás során vallása és hitsorsosai, tehát a vádlottak iránt is,
-megvetést és gyülöletet tanusitott.
-
-De kifogás alá esik nevezett tanunak vallomása annak belső tartalmánál
-fogva, mert nem határozott. Ugyanis első kihallgatása alkalmával azt
-adta elő, hogy atyja (Sarf József) hivta be a leányt. Később azt
-állitotta, hogy ő hivta be atyja rendeletéből. Továbbá ellentétes
-nyilatkozatokat tett arra nézve is, hogy az általa állitólag szemlélt
-tény alkalmával Solymosi Eszter milyen helyzetben feküdt és hogy ingén
-vér volt-e? Kifogás alá esik vallomása, mert nem is valószinü. Ugyanis a
-vallomása által terheltek előre nem tudhatták, hogy Solymosi Eszter
-Ófalu felől fog jönni, s mert igy vádlottak Solymosi Eszter megölésére
-tervszerü előkészületeket nem tehettek, holott a vádbeli cselekményt
-tervszerü előkészület nélkül végre nem hajthatták. Valószinütlen
-vallomása azért is, mert a zsidó templom járt út szélében esik és sem az
-idő, sem a hely a vádbeli cselekmény elkövetésére nem volt alkalmas. Nem
-valószinü továbbá azért, mert saját állitása szerint, a midőn egy óra
-mulva az esemény szinhelyére visszatért és Vollner Herman utasitása
-folytán a templomajtót becsukta: sem vérnyomokat, sem hullát nem talált.
-A templomban a hulla elrejtésére szolgáló hely nem lévén, vélekedése
-szerint a hullát az ablakon át kellett a tetteseknek az ott levő
-szalmaboglyába elrejteni, holott a vádbeli cselekmény vérnyomok nélkül
-nem volt elkövethető, a szalmaboglya pedig a hulla elrejtésére nem
-szolgálhatott. – Ugyanis a szalmaboglya átkutattatván, a büntettre
-mutató nyomok abban nem találtattak. De különben is Bátori Gábor és
-Bátori Gáborné tanusitása szerint sokkal kisebb volt, semhogy a zsidó
-templom ablakát elfödte volna és igy a nevezett tanuk, vagy családjukhoz
-tartozók, kik a kérdéses időben otthon és gyakorta a ház előtt
-tartózkodtak, a közvetlen szomszédságukban levő zsidó templom amaz
-ablakát láthatták, mely alatt az érintett boglya volt. Nem valószinü
-tehát, hogy ezen boglyát választhatta volna valaki bűnjel elrejtésére.
-
-De kifogás alá esik végre Sarf Móricz vallomása azért is, mert némely
-kideritett ténykörülménynyel ellentétben áll. Ugyanis Bukszbaum
-Ábrahámot illetőleg Varga Katalin és Ziszman Jakab családtagjainak
-tanuságtétele által bebizonyult, hogy nevezett vádlott a Sarf Móricz
-által mondott helyen és időben a vádbeli cselekmény elkövetésénél közre
-nem működhetett. Ellenkezik továbbá a kinyomozott ténykörülménynyel Sarf
-Móricz ama vallomása is, hogy az a kendő, melyben Solymosi Eszter, a
-festéket vitte: sárga volt, mert ezen kendő szine feketének és fejér
-pettyesnek bizonyult. Végre azért, mert a végtárgyalás elrendelése és
-1883. évi julius 17-én foganatositott helyszini szemle alkalmával, az
-eszközlött kisérletek alapján az elsőbiróság megállapitotta, hogy Sarf
-Móricz a zsinagóga pitvarában, az általa tanusitott tény utánzásaként a
-szereplőkül felállitott egyéneket vagy éppen nem, vagy homályosan
-láthatta, ugy, hogy azokat, bár névszerint ismerte, megnevezni nem
-tudta; megállapitotta továbbá, hogy a megöltnek állitott leány vérének a
-csuporba öntés iránt eszközölt jelenetezését éppen nem észlelte.
-
-Áttérve most már ama jelenségekre és körülményekre, melyek Sarf Móricz
-terhelő vallomása mellé csoportosulnak, ezek abból a szempontból
-mérlegelendők, vajjon nyujtanak-e önmagukban bizonyitékot arra, hogy
-Solymosi Eszter ellenében, a Sarf Móricz által előadott időben és helyen
-a vádbeli cselekmény elkövettetett?
-
-A vizsgálat és vádhatározat elfogadta alapul Huri Andrásné amaz
-előadását, hogy Solymosi Eszter fél 11 órakor indult el hazulról
-Kohlmájer boltjába. Azonban Huri Andrásné emez előadása, tekintettel
-arra, hogy ő e tekintetben tudomásának alapos okát nem adta és a
-tárgyalás során előzőleg nyilatkozott amaz időre nézve, midőn Solymosi
-Eszter keresésére indult, biztos alapul el nem fogadható. A többi tanuk
-is, kik Solymosi Eszterrel a kérdéses időben találkoztak, illetőleg azt
-a Kohlmájer boltjából visszatérőben látták, az órának meghatározását
-részint a déli harangozáshoz, részint az ebéd idejéhez, sőt Tapasztó
-Miklós a lóetetés idejében számitották. Ezen számitások különfélesége és
-ingatagsága tehát nem zárja ki azt, hogy az időpont meghatározásánál
-tévedésben lehettek. Erre mutat Solymosi Zsófi vallomása, ki azt az
-időt, midőn Solymosi Eszterrel a Kohlmájer-féle boltból való
-visszatérésekor találkozott és beszélt, vizsgálati vallomásában déli 12
-órát megelőzőnek állitotta, a tárgyalás során azt adta elő, hogy ebéd
-után volt, de még nem mult egy óra; végre kijelentette: nem tudja,
-mennyi idő volt. És habár Rozenberg Rózsi amaz előadására, hogy délután
-egy óra volt, midőn Solymosi Eszterrel annak nénje Solymosi Zsófi
-találkozott, sulyt fektetni nevezett tanu koránál fogva nem lehetett;
-habár Frenkel Sámuel az az előadása, hogy Huri Andrásné a kérdéses
-alkalommal két izben küldötte Solymosi Esztert a többször megjelölt
-boltba, mint nem saját tapasztalaton alapuló, figyelembe nem is vehető:
-a fentebb kiemelt ingatag alapra fektetett tanuvallomások alapján nem
-lehetett bizonyitottnak tekinteni, hogy Solymosi Eszter Ófaluból oly
-időben távozott, hogy a zsidó templomhoz érkezhetett abban az
-időpontban, mely összeesik a Sarf Móricz előadásában foglalt amaz
-időponttal, midőn szerinte a vádbeli cselekmény végrehajtatott; annál
-kevésbbé pedig, mert özv. Solymosi Jánosné az eltünés után kevés napok
-mulva (április 4-én) a szolgabiró előtt azt adta elő, hogy leánya
-délelőtt 9–10 óra között tünt el, a mint ezt a szolgabiró jelentése
-alapján közzétett körözvény tanusitja. Sőt e tanuvallomások által az
-sincs kételyt kizárólag eldöntve, hogy Solymosi Eszter a zsinagóga,
-illetőleg Sarf-féle lakház mellett a Kohlmájer-féle boltból visszajövet
-egyáltalán elhaladt-e? Mert abban az irányban látta ugyan több tanu
-haladni, mely a Kohlmájer boltból gazdasszonya Huri Andrásné házához
-vezet és a zsidó templom mellett visz el; a tanuvallomások utalnak arra,
-hogy sietett, hogy a bevásárlott tárgyakat kellő időben kézhez adhassa;
-a bizonyitási eljárás semmi jelenséget nem tüntet föl, hogy oka volt
-utirányát megváltoztatni; ifju életének nem voltak oly mozzanatai,
-melyek szökésre, vagy öngyilkosságra késztethették volna; igazolva van,
-hogy öröm várta otthon: tehát jogos alapon nyugszik az a következtetés,
-hogy hazaindult, és igy a Kohlmájer-féle boltból a zsinagóga mellett
-kellett elhaladnia. Azonban arra nézve, hogy a tiszai védgáton, melyen
-keresztül az Ófaluból Ujfaluba vivő gyalogút vezet: valóban áthaladt, és
-uti irányát valamely véletlen közbejötte miatt nem változtatta-e meg,
-egyedül Tapasztó Miklós fentebb érintett vallomása szolgáltat adatot,
-mely vallomás hitelessége ellen azonban aggály merült fel, minthogy
-nevezett tanu a vizsgálat első napjaiban, más kérdésben ugyan, de ez
-ügyet illetőleg kihallgattatott, mégis Solymosi Eszter személyére
-vonatkozó eme jelentékeny tudomását fel nem emlitette; másrészről a
-védelem kifogásolta, hogy lóhátról is észlelhette volna Solymosi
-Eszternek az emlitett gáton való áthaladását; az e tekintetben tartott
-szemle pedig nem nyujt erre nézve biztos támpontot.
-
-A mi azokat a jelenségeket illeti, hogy özv. Fekete Jánosné és özv.
-Lengyel Istvánné a zsidó templom felől sirást, illetve segitség kiáltást
-hallottak: ezek a vádbeli cselekménynyel összefüggésbe nem hozhatók.
-Özv. Fekete Jánosnénak különben is módositott vallomása azért nem, mert
-azt adta elő, hogy 11 óra volt, mikor hazaérkezett, utközben pedig
-testvéréhez is beszólott; tehát az az egyetlen sirás forma hang, mely a
-zsidó templom felől fülébe csapódott, Solymosi Esztertől nem eredhetett,
-a kit Sarf Móricz előadása szerint Vollner Herman 11 és 12 óra közt
-vezetett a templomba. Ezekhez járul, hogy Sarf Móricz 3–4
-segélykiáltásra lett figyelmessé, annak következtében ment a
-templomajtóhoz. Ha tehát eme segélykiáltások utolsóját hallotta volna is
-özv. Fekete Jánosné: akkor, a helyett, hogy a tanu előtte ismeretlen két
-zsidót látott a templom ajtaja előtt állani, Sarf Móriczot kellett volna
-ott megpillantania, ki a kulcslyukon nézte, midőn éppen elmetszette a
-kés Solymosi Eszter nyakát.
-
-De özv. Lengyel Istvánné vallomása sem hozható összefüggésbe a vádbeli
-cselekménynyel. Mert a vizsgálat során azt adta elő, hogy a
-tőszomszédságában levő zsidó templom felől kora délután, háromszori
-kiáltást hallott, olyan formán, mintha azok a föld alól jöttek volna;
-továbbá, hogy Sarf József neje, a mióta Solymosi Eszter eltünt, többször
-felkereste tanut, ámbár azelőtt nem szokott odajárni és kérdezősködött:
-vajjon áthallatszik-e hozzájuk a beszéd, vagy kiáltás a szomszéd zsidó
-templomból? Ennek módositásául a tárgyalás során azt vallotta, hogy a
-kérdéses kiáltás már estefelé történt, jól hangzott, s ugy tünt föl,
-mintha a kapuból kiáltott volna tanunak, hogy jőjjön ki; továbbá, hogy
-Sarfné nála a fentebbi módon, sohasem kérdezősködött. Ugyancsak a
-tárgyalás során a vizsgálat alatti vallomásában foglalt eltérést akkori
-betegségével mentegette.
-
-Egyéb támogató adat hiányában Sarf József ama példázata sem képez
-gyanujelt, melyet özv. Solymosi Jánosné előtt a nánási esetre
-vonatkozólag tett. Mert igaz ugyan, hogy ama nyilatkozat tétele előtt
-senki sem állitotta azt, hogy Solymosi Eszter eltünésével a zsidók
-gyanusithatók és bár Solymosi Jánosnénak és Solymosi Gábornénak a
-tárgyaláson tett vallomásaik szerint Sarf József eme példázata költötte
-föl bennük a vádbeli cselekmény elkövetésének gyanuját; mind azáltal sem
-ezen példázatnak, sem Sarf József és Vollner Herman elejtett azon
-nyilatkozatának, hogy Solymosi Eszter eltünése miatt reájuk baj
-háromolhatik, nem lehet több jelentőséget tulajdonitani, mint csak azt,
-hogy olyan eset ismétlésétől tartottak, mint a nánási volt.
-
-De nem szolgálhat gyanus körülményül az sem, hogy a kérdéses időben
-Tisza-Eszláron több idegen metsző és egy koldus zsidó család is
-megfordult. Mert noha Cs. Nagy Jánosné és Csuga Dánielné négy idegen
-metsző megjelenését állitja, a bizonyitási eljárás folyamán kiderült,
-hogy akkor Tisza-Eszláron csak két idegen metsző tartózkodott, u. m.:
-Svarcz Salamon és Braun Lipót. Ellenben Bukszbaum Ábrahám, a ki harmadik
-volna, abból az okból jelent meg Tisza-Eszláron, mert azt hitte, hogy
-ott kántorság van üresedésben.
-
-Végre, hogy a zsidó koldus család is valóban koldulás végett időzött
-ugyanott, arra nézve ellenadatok nem merültek föl.
-
-Nem hozható összefüggésbe a vádbeli cselekménynyel a templomból éjjel
-kisugárzó világosság sem. Ugyanis már a vizsgálat során beigazoltatott,
-hogy Einhorn József és Ziszman Jakab közt a pálinkamérés körül
-fennforgott vitás ügy kiegyenlitése czéljából gyült össze a zsinagóga
-előcsarnokában Lichtman Jakab, Groszberg Leon, Römer Jakab és a két
-vitás fél, kik ott eme kérdéssel 10–11 óráig foglalkoztak.
-
-Nem fogadható el gyanu jelenségül a Solymosi János, ugy Cserés Andrásné
-előadásában foglalt csoportosulás; mert Solymosi János a Solymosi
-Eszterrel való testvéri kötelék miatt, Cserés Andrásné pedig vádlottak
-iránt hangoztatott ellenszenvénél fogva, aggálytalan tanuknak nem
-tekinthetők. De különben is, ha eme csoportosulások igazolva volnának: a
-vádbeli cselekménynyel való összefüggésök hiányzik.
-
-Sarf József kisebbik fiának, Samunak elejtett szavai sem érdemelnek
-figyelmet, nevezett fiunak fejletlen voltánál és ebből folyólag a
-fogalmak értelem nélküli összezavarásánál fogva.
-
-A zsinagóga előpitvarának földjén észlelt frissebb tapasztás, ugy a
-templom kertjében és a fürdőhelyiségben talált gödör gyanujelenségül
-szintén nem szolgálhatnak. Mert az emlitett frissebb tapasztás miként
-keletkezését Sarf József megfejtette, azt adván elő, hogy az ott tanult
-iskolásgyermekektől származott. Ennek ellenkezője és egyáltalában a
-vádbeli cselekményre való vonatkozása pedig be nem bizonyittatott.
-
-Hasonlóképen van a dolog a jelzett két rendbeli gödörrel.
-
-A mit továbbá Lichtman József, Einhorn Józsefné és Róth Borbála által
-özv. Solymosi Jánosné irányában tanusitott viselkedést illeti: arra
-nézve a vádbeli cselekménynyel való összefüggés hiányát már a vizsgálat,
-illetőleg a vádhatározat megállapitotta.
-
-A bizonyitási anyag másik kiemelkedő adata a tiszadadai Csonka-Fűzesben
-1882. évi junius 18-án talált női hulla. Özv. Solymosi Jánosné eme hulla
-balkezére kötött kendőnek hason párját a hulla feltalálásánál nyomban
-felmutatta, később ugyancsak általa a hullán talált öltözet-darabokon
-létező foltok megfelelő darabjai szintén felmutattattak. Azonkivül a
-hullán talált minden öltözetdarabot s emlitett kézikendőt ugy özv.
-Solymosi Jánosné, mint hozzátartozói s az eltünt leány közelebbi
-ismerősei ugyanazonosokul találták a Solymosi Eszter által eltünésekor
-viselt öltözetdarabokkal és kendővel.
-
-A hullára nézve azonban felmerült az a kérdés, hogy vajjon az Solymosi
-Eszter holtteste-e vagy sem? Eme kérdés tisztábahozatalára az
-elsőbiróság a felismerési eljárás keresztülvitele mellett nem érte be a
-szakértő bonczolók, majd az egyetemi orvostanárok véleményeivel, hanem
-az eltérő szakvéleményeket a közegészségügyi tanács felülvéleménye alá
-bocsátotta. A kérdés megoldása azonban a felmerülő ellentétes adatok
-miatt nem sikerült.
-
-Ugyanis arra nézve, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter holtteste
-lehetett, kiemelkedőbb bizonyitékul szolgálnak: 1. A hullán talált
-ruhanemüek azonossága, a Solymosi Eszter által eltünésekor viselt
-öltözetdarabokkal. 2. A hulla karjára kötötten talált kendő
-festéktartalma megegyezik az eltünést megelőző s már előadott tény
-körülménynyel. 3. Solymosi Eszter szemeinek és hajzatának szine
-megegyezik a hulla szeme és az egyetemi tanárok által a hullán
-kimutatott hajcsonkok és szőrzetmaradványok ugy a szempilla szinével. 4.
-Az egyetemi orvostanárok, valamint a közegészségügyi tanács véleménye
-sem zárja ki azt, hogy a hulla oly életkoru nőszemélyé lehet, a milyen
-az eltünt Solymosi Eszter korának megfelel. 5. A hullán eszközölt
-hosszusági mérettel ellenkező és Solymosi Eszterre vonatkozó
-határozottabb adat csak Solymosi Zsófi ama bemondásában merült föl, hogy
-eltünt testvére neki szeméig ért s e szerint annak testhossza a
-hulláétól különbözött. Ez adat pontossága azonban megbizható nem lévén,
-Solymosi Eszter testi térfogatának egyéb méretei pedig hiányozván: nincs
-kizárva, hogy a Solymosi Eszter állitólagos magassága, valamint
-szélessége és a hullán eszközölt mérték közti különbözet a halál és a
-vizben fekvés által előidézett változásnak tulajdonitandó. 6. Nincs
-eldöntve teljes bizonyossággal, hogy Szakolczai Julcsa által a hullában
-feltaláltnak állitott, és Zurányi Kálmán tanu által részletesen leirt
-heg valóban meg volt-e a hulla lábán vagy sem? Eme heg állitólagos
-fenforgása a hullának Solymosi Eszter holttestével való azonossága
-mellett bizonyit. 7. A budapesti szakértők az országos művegyész által a
-hulla ruházatából kivont zsiranyagról megállapitották, hogy a ruhák egy
-előre ment rothadásban levő hulláról származtak.
-
-Viszont arra nézve, hogy a dadai Csonka-Fűzesben talált hulla nem az
-eltünt Solymosi Eszter holtteste, a következő felötlő bizonyitékok
-merültek fel: 1. A felismerési eljárás alkalmával sem az anya, sem a
-testvérek, sem a legközelebbi ismerősök az eltünt leány holttestére reá
-nem ismertek. És bár a fölismerést a hulla állapota, az eljárás módja
-gátolta is, mindazonáltal volt a hullának egy ismertetőjele, mely arra
-enged következtetést, hogy a hulla nem volt azonos Solymosi Eszter
-holttestével. Ugyanis az egyetemi tanárok megállapitották, hogy az alsó
-fogsorban a hulla egyik foga, szélével fedte a másikat. Eme jel, ha
-Solymosi Eszternél meg volt volna, az anya előtt alig maradhatott
-ismeretlen. – 2. A hulla kezein és lábain a bonczolók által észlelt
-finomabb bőr; továbbá az egyik lábujjon talált tyukszem, a hosszu, ápolt
-körmök. A szakértői leletet az egyetemi orvostanárok csalódásnak jelzik;
-melyet szerintük a felhám hiánya, illetőleg a fedetlen körömágyak
-idéztek elő. De maguk is megengedik, hogy a felhám az általuk később
-eszközölt vizsgálat megejtéséig elpusztulhatott. Másfelől a körmöket
-illetőleg nem foroghat fenn csalódás lehetősége, ha azok az ujjak hegyét
-meghaladják. Azonkivül a bonczolást foganatositott szakértők határozott
-leleteivel és amaz állitásaival szemben, hogy a kérdéses körmök tényleg
-tulhaladták az ujjakat: az egyetemi tanárok véleménye csak mint elvont
-feltevés mérlegelhető. Továbbá a közegészségügyi tanács ama
-kijelentésével, hogy nem valószinü a hullának 14 napnál s talán még
-néhány napnál hosszabb ideig a vizben való léte, nemkülönben ama
-kinyilvánitásának: »valószinübb, hogy az illető életében rendszerint nem
-foglalkozott durvább munkával és nem járt mezitláb«, egyszersmind
-döntött a felett is, hogy a jelen esetben nem fogadta el a maczeráczió
-elméletét oly keretben, mint az az egyetemi tanárok véleményében
-foglaltatik. Ebből folyólag nagyobb valószinüség van a mellett, hogy nem
-hiányzott a végtagokról a felhám. Ugyanazért a hullavizsgálat körül
-elsőizben eljárt szakértők fentebb felhozott lelete is a mellett
-tanuskodik, hogy a hulla nem lehetett Solymosi Eszteré, kinek végtagjain
-az érintett jelenségek, foglalkozásmódjához képest nem fordulhattak elő.
-
-Mindezek szerint, egyenlően nyomatékos okok forognak fent ugy arra, hogy
-a szóban levő hulla Solymosi Eszteré, mind pedig arra, hogy nem Solymosi
-Eszteré. Éppen azért határozott és minden kétséget kizáró következtetés
-azokból nem is volt vonható. A kétség folytán ugy ama föltevés, hogy a
-tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált hulla azonos Solymosi Eszter
-holttestével, mint annak ellenkezője: a bizonyitási eljárás anyagához
-viszonyitandónak mutatkozik. Akár az egyik, akár a másik volna is eme
-feltevések közül igazolva, bizonyitékot a vádbeli cselekmény
-tekintetében nem képezne. Nem pedig azért, mert ha a hulla Solymosi
-Eszteré, határozottan tanuskodik a hulla az ellen, hogy a nevezett leány
-oly módon vesztette életét, mint Sarf Móricz állitja. Viszont ha a hulla
-nem Solymosi Eszteré: akkor az még az iránt sem szolgáltat bizonyitékot:
-hogy Solymosi Eszter valóban meghalt; mert a hullán talált ruházatok
-magokban véve nem elegendők annak bizonyitására sem, hogy közvetlenül
-Solymosi Eszter hullájáról kerültek. Sőt eme ruhák a vádbeli cselekmény
-ellenkezőjét bizonyitják: mert nincs rajtok vérnyom. És e szerint maguk
-a ruhák is czáfolatot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vádbeli
-cselekmény azon módon követtetett el, a mint azt Sarf Móricz előadta.
-Minthogy tehát Sarf Móricz vallomása büntetőjogi értékkel nem bir, sem
-az a mellé csoportositott adatok, jelenségek és körülmények annak sulyt
-nem kölcsönözhetnek; minthogy a tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált női
-hulla a vádbeli cselekménynyel határozottan összefüggésbe nem hozható:
-ezeknél fogva tehát nem állapitható az meg, hogy Solymosi Eszter
-személye ellen a kérdéses napon és helyen a vádbeli cselekmény
-elkövettetett. Ugyanazért ez indokokból a kir. itélőtábla helybenhagyta
-az elsőbiróságnak Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót,
-Vollner Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám,
-Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár és Taub Emánuel vádlottakra vonatkozó
-itéletét. A bűnpártolás tekintetében az elsőbiróság itéletének indokait
-a kir. itélőtábla elfogadta.
-
-Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 22-ik napján.
-
-_Vajkay Károly_, s. k. alelnök.
-
-_Széll Farkas_, s. k. előadó.
-
-
-III.
-
-(A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak
-indokai.)
-
-1442/1884. B. szám. Ő Felsége a király nevében. A magyar kir. Kuria
-gyilkosság büntette, illetve abban való részesség miatt vádolt Svarcz
-Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman, Sarf József,
-Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel,
-Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, – és bűnpártolás miatt vádolt Fogel
-Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz
-ellen a nyiregyházai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott
-1883. évi augusztus 2-án 2844. szám alatt, – a budapesti kir. itélőtábla
-által pedig özv. Solymosi Jánosné sértett fél felebbezésére 1883. évi
-deczember 22-én 40881. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet, özvegy
-Solymosi Jánosné sértett fél felebbezése folytán az 1884. évi április hó
-1-től 4-ig tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vevén, következőleg
-
-_Itélt:_
-
-A budapesti kir. itélőtáblának itélete annak vonatkozó s az elsőbirósági
-itéletből elfogadott indokainál fogva, és alábbi indokokból is
-helybenhagyatik.
-
-_Indokok:_
-
-A m. kir. Kuria mindenekelőtt kiemeli, hogy ezen gyilkosság és ezzel
-kapcsolatos bűnpártolás miatt inditott bűnvádi ügyet a fennálló büntető
-gyakorlat és a m. kir. Kuriának, mint legfőbb itélőszéknek 1881 évi
-márczius 5-én V. sz. a. hozott döntvénye alapján hivatalból is
-felülvizsgálat alá veszi.
-
-A sértett fél felebbezésében kifejezett ama kérelem: hogy a
-Csonka-Fűzesben, a Tiszából kifogott hullára vonatkozólag a
-közegészségügyi tanács véleményének indokolása utólag beköveteltessék,
-teljesithető nem volt: mert jóllehet e vélemény indokolása annak idején
-bekivánandó volt volna, a kir. Kuria mindazonáltal az ügy körülményeinél
-fogva, ezen mulasztást nem tartja oly lényegesnek, hogy ennek beszerzése
-nélkül a bűnügy alaposan el nem biráltathatnék.
-
-Az ügy érdemét illetőleg:
-
-Miután az alsóbbfoku biróságok által kifejtett érvek szerint
-törvényszerüen be nem bizonyittatott, hogy Solymosi Eszter 1882 április
-1-én előre megfontolt szándékkal öletett meg; miután továbbá vádlott
-Svarcz Salamonnak a vizsgálat folyama alatt 1882 julius 20-án a kir.
-törvényszék szine előtt önkéntesen tett, azonban a törvényszék által el
-nem fogadott, s az el nem fogadás kijelentése után a vádlott által is
-azonnal visszavont azon beismerése: hogy vádlott az őt kigunyoló
-Solymosi Esztert haragjában, de ölési szándék nélkül, annak fejére mért
-ökölütéssel fosztotta meg életétől, a vizsgálat más irányba lett
-tereltetése s a visszavonás után következetesen tagadó vádlott ellenében
-kellő bizonyitékot nem nyujt; – miután végre a végtárgyalásra megidézett
-számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és rokonainak határozott
-előadásaik szerint a Tiszából 1882 junius 18-án kifogott hulla nem
-Solymosi Eszter hullája, s ennek ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek
-szerint egyáltalán meg nem állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét
-vesztette: sem a gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem
-vehető.
-
-A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott
-kérdéses hullán kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván,
-azonkivül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és szorosan
-odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek bizonyitékul szolgálnak
-arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a kendőbe helyezett festék, idegenek
-által azon czélzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a
-gyilkosság kideritésével foglalkozó hivatalos közegek, a hulla iránt
-tévedésbe ejtessenek. Miután azonban az ezen cselekménynyel terhelt
-vádlottak ellenében az: hogy a fennebbi cselekményt ők követték el,
-részint azért, mert némelyikének azon előadása: miszerint a vizsgálóbiró
-előtt tagadásban lévén, a csendbiztosnak adattak ki, s ez őket
-bántalmazások által kényszeritette a bevallásra, a vizsgálat adatai
-által támogattatván, vallomásaik visszavonása indokolatlannak nem
-vehető, részint mivel más vádlottak tagadásával szemben az
-ellenmondásokba keveredett Matej Ignácz tanuskodása alapján a
-törvényszerü bizonyiték a hullacsempészetre nézve beszerezhető nem volt:
-a kir. itélőtábla felmentő itéletét ezen, valamint az erre vonatkozó
-alsóbb birósági indokoknál fogva e tekintetben is helyben kellett
-hagyni.
-
-Kelt Budapesten, 1884. évi április hó 4-én.
-
-_Lukács_, s. k.
-
-_Andrássovits Béla_, s. k. előadó.
-
-
-
-
-A VIZSGÁLAT IRATAI.
-
-
-I.
-
-(Miért ismertetem az iratokat?)
-
-A nagy per vizsgálati iratai három csomóban feküsznek s mindegyik csomó
-külön folyószámmal van jelezve. Az első csomó a vizsgálóbiró gyüjteménye
-s 295 számra terjed. A második csomó a vizsgálóbiró és törvényszék
-együttes gyüjteménye s 57 számra terjed. A harmadik csomó a nyilvános
-tárgyalás folyama alatt megszerzett iratok gyüjteménye. Ezek betüvel
-vannak jelezve. Végül van még nagy halmaz irás, mely a végtárgyalás 33
-napjáról fölvett jegyzőkönyvek halmaza.
-
-Mindezeket röviden ismertetnem kell. Okom erre világos.
-
-Művem nem jogi szakmunka s nem is csupán a hivatalos birósági iratok
-ismertetése. Művem ugynevezett irói mű. Czélja az, hogy a világ művelt
-közönségének általános olvasmánya legyen. Voltaképen nem a nagy per van
-benne feldolgozva, hanem a nagy perben fölmerült emberi, társadalmi és
-természeti tünetek. Ha valaki valamely különös regényt lát benne, mint
-Lamartine vagy Carlyle némely történeti munkájában, szinte
-természetesnek tartom.
-
-De sohase gondoltam arra, hogy munkám csupán szépművi hatást gyakoroljon
-az olvasóra. Minden sora megirásakor az volt törekvésem s ettől
-tudatosan s akarva soha el nem tértem, hogy munkám az igazságot deritse
-föl. Azt az igazságot, mely megtörtént valóság s melyet az iró se
-csonkitani, se bőviteni, se szinezni nem akart. Azt az igazságot, melyet
-az iró látott, érzett, tapasztalt, megfigyelt. Ha van hiány vagy hézag a
-műben: azért csupán az irónak megfigyelő képességét lehet felelőssé
-tenni. Igazságra való törekvése fölötte áll minden birálatnak.
-
-Mégis jöhet birálat két oldalról.
-
-Az elfogulatlan olvasóban fölmerülhet a kérdés: vajjon ugy történt-e
-minden, vagy legalább ugy van-e az iratokban, a mint én látom és közlöm?
-Másrészről a zsidógyülölet egyenesen azzal gyanusithat, hogy mint a
-vádlottak egykori védője, minden áron a zsidókat akartam megmenteni s
-tisztára mosni irodalmi művemben s e czélból részrehajló s pártos
-indulatu voltam a tünetek leirásában s az iratok ismertetésében.
-
-Ily gyanu ellen természetesen nem védekezem. Itt van maga a munka. Az
-majd megvédi önmagát is s egyuttal engem is. De azért mégis czélszerünek
-találom megjelölni a forrásokat, a honnan tudásomat a közvetlen
-megfigyelésen kivül meritettem. E források a birósági iratok. A ki
-birálni akar: ám használja fel azokat. Birálata, ellenvetése,
-czáfolgatása azok nélkül ugy se érne semmit.
-
-Érthető, hogy az irásokat nem közlöm szórul-szóra. Azok már csak igen
-kevés szakember figyelmét tudnák igazán lekötni. S azután nagyon sok
-száz nyomtatott ivre is terjednének. Fontos tartalmuk a munka szövegét
-ben ugy is szó szerinti idézettel van ismertetve.
-
-
-II.
-
-(A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és kihallgatásokról fölvett
-jegyzőkönyvek.)
-
-1. szám. Egressi Nagy László királyi alügyész Solymosi Eszter eltünése
-tárgyában vizsgálatot inditványoz.
-
-Melléklet: Farkas Gábor tisza-eszlári községi biró által fölvett
-jegyzőkönyv Sós Andrásné született Farkas Eszter, Szabó Juliánna, Bátori
-Gáborné született Vámos Juliánna, Sós Erzsébet és Tanyi Eszter
-kihallgatásáról, kik elmondják, mit hallottak Sarf József Samu nevü kis
-fiától Solymosi Eszter megöléséről. Továbbá özvegy Fekete Jánosné
-született Kramer Borbála kihallgatásáról, ki elmondja, hogy a lány
-eltünése napján sirást hallott a zsidó templom felől. Végre Lengyel
-Istvánné született Skinta Apollónia és özvegy Somogyi Mihályné született
-Huri Erzsébet vallomásáról, kik semmi lényegest nem tudnak.
-
-Melléklet: Jármy Jenő szolgabiró jelentése Solymosi Eszter
-köröztetéséről s a kis Samu nevü zsidó gyerek beszélgetéséről.
-
-2. szám. A törvényszék elrendeli a vizsgálatot.
-
-3. szám. Bary József vizsgálóbiró május 19-ére helyszini szemlét rendel.
-
-4. szám. Előnyomozati jegyzőkönyv 1883. május 19, 20, 21 és 22. napjain.
-A zsidó templom és templomkert s a zsidófürdő megvizsgálása. A Tisza
-medrének halászok segélyével kikutatása. A zsidó templom ajtaja
-kulcslyukának megszemlélése. Svarcz Salamon, Sarf József, Junger Adolf,
-Braun Ábrahám, Sarf Móricz ellen vizsgálati fogság elrendelése, Sarf
-Móriczot Recsky András csendbiztossal és Péczely Kálmán irnokkal
-éjszakára átküldi Nagyfaluba.
-
-Melléklet: Helyszini rajzok a faluról.
-
-5. szám. Özvegy Solymosi Jánosné született Jakab Mária kihallgatásáról
-fölvett jegyzőkönyv május 19-ről, 21-ről és 30-ról, julius 8-ról és
-szeptember 6-ról.
-
-Melléklet: Solymosi Eszter keresztlevele 1867. évi deczember 9-ről és
-ugyanannak személyleirása.
-
-6. szám. Huri Andrásné született Olajos Juliánnával fölvett kihallgatási
-jegyzőkönyv május 19-ről és 30-ról.
-
-Mellékletek: Huri Andrásné erkölcsi bizonyitványa. Csordás Gáborné
-nyilatkozata, hogy ő is adott patkószegre Eszternek 2 krajczárt. Üveges
-Mihályné született Dézsi Erzsébet nyilatkozata, hogy az eltünés napjának
-reggelén ő is látta Hurinét és Esztert. Végre Lánczi Gáborné született
-Kaszala Teréz nyilatkozata, hogy Eszternek egy krajczárt ő is adott
-föstékre.
-
-7. szám. Kohlmájer József kihallgatási jegyzőkönyve. Eszter nála veres
-és kék festéket vásárolt.
-
-8. szám. Solymosi Zsófia vallomásáról május 20-án, 30-án és szeptember
-8-án fölvett jegyzőkönyv.
-
-9. szám. Sarf Samu 4 éves és 9 hónapos gyerek beszédéről jegyzőkönyv.
-
-10. szám. Özvegy Bátori Gábornéval május 19-én, junius 21-én és
-szeptember 12-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyv.
-
-11. szám. Bátori Gábor vallomása május 21-ről.
-
-12. szám. Bátori Gáborné született Bolgár Juliánna vallomása május
-21-ről.
-
-13. szám. Bátori Zsófiával május 20-án, junius 21-én és szeptember 22-én
-fölvett vallomási jegyzőkönyv.
-
-14. szám. Sós Andrásné született Farkas Eszter vallomása a kis Samu
-gyerek beszédéről.
-
-15. szám. Szabó Juliánna május 20-iki és szeptember
-
-11-iki vallomása.
-
-16. szám. Özvegy Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia május
-21-iki, junius 4-iki és szeptember 6-iki vallomása arról, hogy április
-1-én délután, minden esetre déli 12 óra után háromszoros kiáltást
-hallott a zsidó templom felől.
-
-Melléklet: Fia, Lengyel János vallomása.
-
-17. szám. Sós Erzsébet 12 éves lányka vallomása a kis Samu beszédéről.
-
-18. szám. Pásztor Józsefné született Tanyi Erzsébet vallomása ugyan a
-kis Samu beszédéről.
-
-19. szám. Özvegy Fekete Jánosné született Kramer Borbála május 19-iki és
-junius 25-iki vallomása. Április 1-én elment 10–11 óra tájban a zsidó
-templom mellett és onnan sirást hallott, mely nem kis gyerek sirása
-volt.
-
-Melléklet: Adamovics József plébános és Pap József törvénybiró
-nyilatkozata, hogy a katholikus templomban virágvasárnapon ½12–¾12
-órakor végződött az istentisztelet.
-
-20. szám. Sós Mihályné vallomása. Az ő pitvarában kérdezősködtek a
-lányok a kis Samutól.
-
-21. szám. Tanyi Eszter vallomása a kis Samu beszédéről.
-
-22. szám. Solymosi János, Eszter »távoli« rokona vallomása a zsidók
-seregeléséről s a zsidó templombeli világosságról.
-
-23. szám. Özvegy Pásztor Józsefné született Csuha Mária vallomása május
-21-ről és szeptember 11-ről. Grósz Márton nyári betegségéről.
-
-24. szám. Cs. Nagy Jánosné született Pásztor Erzsébet május 20-iki,
-junius 21-iki és szeptember 8-iki vallomása. Április 1-én a három idegen
-metszőnek Taub Emmánuelnál való látogatásáról.
-
-25. szám. Pap József vallomása május 21-ről és szeptember 8-ról.
-Jelentéktelen.
-
-26. szám. Rozenberg Rozi, 14 éves, vallomása május 21-ről, junius 23-ról
-és szeptember 8-ról. Esztert, Ujfalu felé mentében ápril 1-én délután
-egy órakor látta Zsófival, testvérével beszélni.
-
-27. és 28. szám. Tapasztó Miklós és Dulinszki János vallomásai a 25.
-számra vonatkozólag. Jelentéktelen.
-
-29. szám. Bátori Juliánna, Lichtman Móricz cselédje. Igazolja, hogy a
-metszők náluk uzsonnáztak és vacsoráztak.
-
-30. szám. Ziszman Jakab kocsmáros május 21-iki és 23-iki s szeptember
-6-iki vallomása. Elmondja az ápril 1-i metszőválasztást,
-istentiszteletet, a zsidó templomban este tartott tárgyalást, koldus
-zsidók ottlétét s a metszők egész napi hol tartózkodását.
-
-31. szám. Szuhi Györgyné született Svarcz Katalin vallomása arról, hogy
-Ziszman ismerte Esztert.
-
-32. szám. Gazdag Józsefné született Kramer Mária vallomása erősiti Szuhi
-Györgynéét.
-
-33. szám. Sarf Józsefné született Müller Léninek, Sarf Móricz mostoha
-anyjának május 19-iki és 24-iki, julius 28-iki és október 17-iki
-vallomása. Esztert nem ismerte s eltünéséről semmit se tud, de Zsófi
-nénjét ismerte. Móricz fia sohase beszélt neki Eszter megöletéséről. A
-fiu hazug természetü.
-
-Melléklet: Sarfné erkölcsi bizonyitványa.
-
-34. szám. Svarcz Salamon metsző vádlott vallomása május 20 és 22-ről,
-julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja előéletét s az április 1-én a
-templomban és azon kivül történteket. Esztert nem látta, eltünéséről nem
-tud, meggyilkolása nem igaz. Az istentisztelet alatt hallhattak sirást a
-templom felől, mert ő könyörgés közben sirva szokott fakadni s hangja
-hasonlit a lányéhoz.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa, eddig büntetlen. Julius 20-iki
-önkéntes vallomása arról, hogy ő ütötte agyon Esztert. Ezt az napon
-visszavonja, keserüségében tette, társain akart vele segiteni.
-
-35. szám. Sarf József egyházfi, Móricz édes apja vallomása május 21-ről,
-julius 26-ról, október 17-ről és deczember 30-ról. Vádlott. Elmondja
-április 1-nek történetét. Esztert nem ismerte, megöletését
-méltatlankodva tagadja. Fia erről neki sohase beszélt.
-
-Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. Gunya Sándor kihallgatási
-jegyzőkönyve; jelentéktelen.
-
-36. szám. Junger Adolf vádlott május 22-iki, julius 28-iki és október
-18-iki vallomása. Sarf Móricz állitása valótlan. Solymosi Eszternek
-valahol élni kell, mert a zsidók el nem emésztették. Április 1-i egész
-napi hollétét elmondja.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.
-
-37. szám. Braun Ábrahám, másként Brenner, vádlott vallomása május
-22-ről, julius 28-ról és október 19-ről. Esztert ismerte, eltünéséről
-semmit se tud, Móricz vallomása valótlan.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.
-
-38. szám. Sarf Móricz 13 éves 9 hónapos életkoru. Május 20-iki
-vallomásában elmondja az április 1-én történteket. Esztert nem ismerte,
-eltünéséről semmit se tud.
-
-Mellékletek:
-
-_a)_ Péczely irnoknak Nagyfaluban éjjel 11 órakor a vizsgálóbiróhoz
-intézett levele.
-
-_b)_ Recsky csendbiztosnak e levél hátára irt kérelme.
-
-_c)_ A vizsgálóbirónak a levél hátára éjféli 12 órakor irt végzése
-Móricz azonnal való kihallgatása iránt.
-
-_d)_ Móricznak a nagyfalui éjszakán tett vallomása Eszter megöletéséről.
-
-_e)_ Móricznak hajnali félhárom órakor a vizsgálóbiró által Nagyfaluban
-történt kihallgatása.
-
-Ezeken kivül Sarf Móricznak Eszláron május 22-én lett kihallgatásáról,
-május 23-án Nyiregyházán a törvényszék hitelesitési eljárásáról,
-ugyanott május 26-án és 27-én teljesitett kihallgatásáról fölvett
-jegyzőkönyvek.
-
-Május 27-iki vizsgálóbirói végzés Móricznak a fogházban leendő
-tartásáról.
-
-Október 17-iki vallomása arról, hogy talán Eszter ruháját fölismerné.
-
-Egressi Nagy László királyi alügyész értesitései arról, hogy a királyi
-fogházfelügyelő utasittatott Móriczot a fogházban tartani s arról, hogy
-Kozma királyi főügyész augusztus 23-án Móriczot a fogházból szabadon
-ereszteni rendelte.
-
-39. szám. Friedman Károly nyiregyházi rabbi jelenti, hogy Tarczalon
-május hóban Gottlib Izsáknál volt szolgálatban állitólag Eszter.
-
-Melléklet: Gottlib Izsák és Kolvek Antalné született Sztáraszta Mária
-igazolják egy eszlári lány ottlétét, a ki egy nap mulva onnan eltünt.
-Tolcsva község birája jelenti, hogy ott Eszter nincs.
-
-40. szám. Lusztig Sámuel vádlott május 24-iki, julius 28-iki és október
-18-iki vallomása. Esztert nem ismerte. Móriczot erőszakkal vették rá a
-valótlan vallomásra. Látta, mikor Nagyfaluból visszakisérték, alig
-tudott a lábán állani.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.
-
-41. szám. Veiszstein Lázár vádlott május 24-iki, julius 28-iki és
-október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitvány, mely szerint már büntetett előéletü.
-
-42. szám. Értesités Bukszbaum Ábrahám átkiséréséről.
-
-43. szám. Bukszbaum Ábrahám vádlott május 24-iki, julius 28-iki és
-október 19-iki vallomása. A vádat elméskedve tagadja.
-
-44. szám. Rozenberg Herman május 25-iki, junius 23-iki, julius 28-iki,
-szeptember 2-iki, 4-iki és 17-iki vallomása. Elmondja ápril 1-i
-hollétét. Esztert ismerte s utoljára félkét órakor látta délután, a mint
-Zsófi nénjével beszélgetett. Sztropkón kereste az eltünt Esztert.
-Smilovics szeptember 17-én a börtönből csempészett hozzá levelet.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. Grósz Farkas, Slézinger Mór és Veiner
-Herman igazolják sztropkói utját és Pásztor Zsófia, Lakatos Károly,
-Fekete Zsuzsánna, Dulinszki Julcsa, Gergely Elek, Gergely Verona
-igazolják vallomásának némely részletét.
-
-45. szám. Römer Jakab május 25-iki és szeptember 9-iki vallomása.
-Április 1-én este a zsidó templomban folyt tárgyalás. Tóth Borcsa
-cselédjének éjjeli megmérése.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.
-
-46. szám. Groszberg Leó május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása.
-Elmondja a templomban tartott esti tárgyalást. Esztert ismerte,
-eltünéséről nem tud semmit.
-
-Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.
-
-47. szám. Einhorn József május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása.
-Esti tárgyalásról.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.
-
-48. szám. Einhorn Májer. Vallomása jelentéktelen.
-
-49. szám. Grósz Márton vádlott. Vallomása május 26, julius 17 és 29,
-szeptember 2 és 20-ról. Elmondja az április 1-i napirendet s időközi
-utazásait. Tagadja Smilovics állitását s a holttest usztatásában
-részességét. Másuttlétet igazol.
-
-Mellékletek: erkölcsi bizonyitványa. Gyulai Zsuzsánna és Nagy Borcsa,
-Szilvássy Jánosné született Rohács Anna és Hatalóczki Mária igazolják
-másuttlétét, ifju Tóth János és Kis Nagy Mihály nem tudnak róla.
-
-50. szám. Klein József vallomása. Tóth Borcsa megméréséről semmit se
-tud. Erkölcsi bizonyitványa.
-
-51. szám. Lichtmann Jakab május 26-iki, junius 14-iki és szeptember
-7-iki vallomása. Rozenberg sztropkói utját ő intézte. Naplót vezetett.
-
-Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.
-
-52. szám. Lichtmann Móricz vallomása. Jelentéktelen.
-
-53. szám. Adler Mór jelentése. Fontosság nélkül.
-
-54. szám. Farkas Gábor tisza-eszlári biró a tiszadobi fejetlen hulláról
-jelentést tesz.
-
-55. szám. Taub Emánuel elfogatása.
-
-56. szám. Taub Emánuel kihallgatása május 26-án, julius 29-én és október
-19-én. Metsző. Vádlott. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja.
-
-Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.
-
-57. és 58. szám. Letartóztatást elrendelő végzések.
-
-59. szám. Boros Borbála vallomása. Tiszalöki nadályáruló asszony részeg
-fővel beszélte, hogy Solymosi Eszter teherbe esett és szégyene elől
-szökött meg ismeretlen vidékre.
-
-60. szám. Vizsgálóbirói végzések és megkeresések.
-
-61. szám. Mezőkövesdi királyi járásbiró jelenti, hogy az április 1-i
-koldus zsidók nem emődiek.
-
-Melléklet: Klein Móricz, Kacz Mari, Czukor Zsigmond, Glück Adolf, Svarcz
-Farkasné született Bleich Rézi és Grósz Mózes kihallgatási
-jegyzőkönyvei.
-
-62. szám. Zsidók csoportosulása május 29-én estennen Tisza-Eszlár-Ujfalu
-végén.
-
-63. szám. Lichtmann József. A zsidók csoportosulásának oka. Eszter
-hazajövetelét várták.
-
-64. szám. Einhorn Józsefné született Rozenberg Eszter vallomása.
-Jelentéktelen.
-
-65. szám. Tiszalöki holttest, melyet április 28-án a Tiszából kifogtak.
-
-Dr. Kiss Jenő járási orvosnak hullaszemléről fölvett jegyzőkönyve.
-
-Alispáni jelentés, szolgabirói körözvény, törvényszéki elnöki és
-vizsgálóbirói végzések.
-
-Május 30-iki jegyzőkönyv szerint dr. Heumann Ignácz védő s dr. Flegmann
-Miksa királyi törvényszéki orvos mint zsidók a hulla megszemlélésétől
-eltiltatnak.
-
-Kiásatási és felismerési jegyzőkönyv. Czitrom Ábrahám, Veiszhaus Sámuel
-és Fógel Izrael a sir azonosságát igazolják. – Solymosi Jánosné és
-Zsófia lánya, Solymosi Gáborné, Gyányi Gábor és felesége a holttestben
-Esztert föl nem ismerik. – Braun Sámuelné és Braun Pepi s ennek férje
-Jatzinger József fölismerik a hullában Braun Amália leányukat, ki alatt
-január elején beszakadt a Tisza jege s ki ott a vizbe fult. – Orvosi
-külső vizsgálat és vélemény.
-
-66. szám. Dr. Heumann Ignácz védő a hullavizsgálatnál jelenlétét
-megengedni irásban kéri. Vizsgálóbiró s fölebbezésre törvényszék
-elutasitja.
-
-67. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla után nyomozások. Botos István, Tóth
-Gyula, K. Rácz Imre, Dancs István, Rácz Imre, Király Pál, Nácsa József,
-Hartstein Jakab, Lucsi Gábor és Pap András halászok és révészek
-kihallgatása. A hulláról semmit se tudnak. Ferenczi József révész junius
-1-én estennen kutya hulláját látta a viz szinén uszni. Innen terjedt el
-a kósza hir a fejetlen hulláról. Grósz M. Lajos vallomása.
-Jelentéktelen.
-
-68. szám. Koldus zsidók utáni nyomozások. Eredménytelenek.
-
-69. szám. Az eszlári zsidó templom és zsidó temető vizsgálata.
-Megállapitják, hogy a templom pitvarának ablakja előtt április 1-én
-szalmaboglya volt, mely az ablakon való ki- és belátást gátolta. A
-szalmát azóta a padlásra rakták, rajta vérnyomok nincsenek.
-
-A temetőben három uj sirt felbontottak. Egyikben Sarf 9 napos
-csecsemőjének holttestét találták, a másik kettőt egy évesnél régibbnek
-állapitották meg. Orvosi szemlejegyzőkönyv.
-
-70. szám. Braun Lőbi (Leopold) volt téglási metsző után nyomozás.
-Udvariban, Szatmármegyében nyomára jönnek. Végzések, megkeresések,
-elfogatási rendelet.
-
-71. szám. Kovács Hostyisovszki Mihály kihallgatása. Nyiregyházi rabbi
-levelet küldött általa Lichtmann Móriczhoz.
-
-72. szám. Kernyétei jegyző jelenti, hogy az odavaló metsző Veberman
-Móricz április 1-én nem volt otthon. Végzés. Személyleirás.
-
-73. és 74. szám. Braun Lőbi metsző elfogatása.
-
-75. szám. Braun Lőbi vádlott vallomása junius 3 és 12-ről, julius 28-ról
-és október 18-ról. Elmondja április 1-én hol és kiknél tartózkodását. A
-nála talált Krachmol-Blü vérzéscsillapitó szer. Vádat tagadja, Esztert
-nem látta. Móricz vallomását, mint rabtársai beszélik, csendbiztos
-erőszakolta ki.
-
-76. szám. Braun Lőbire vonatkozó intézkedések. Nyomozások, végzések,
-megkeresések. Hollétére vonatkozó kihallgatások. Házkutatással nála
-talált leletek, zsidó betükkel irt magánlevelek s a Krachmol-Blü.
-Korányi Imre gyógyszerész s dr. Felletár Emil országos művegyész
-vizsgálata és véleménye a Krachmol-Blüről.
-
-Melléklet: Zsidó betüs levelek és forditásaik. A Svarcz Salamonnál
-talált levelek s ezek magyarra lett forditásai.
-
-77. szám. Vizsgálóbiró helyszini vizsgálata junius 4-én a zsidó templom
-és Sarf József lakása körül.
-
-Melléklet: kihallgatások Sarf Móricz életkorának meghatározása végett.
-1868 juliusban vagy augusztusban született.
-
-78–83. szám. Költségjegyzékek, letartóztatási határozatok, törvényszéki
-és vizsgálóbirói intézkedések.
-
-84. szám. Az 1791-ben támadt peéri vérvád adatai.
-
-85. szám. Koldus zsidók után nyomozások, 22 emődi lakos kihallgatási
-jegyzőkönyve.
-
-86. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála bujdosó zsidó
-asszony utáni nyomozások. Kihallgatási jegyzőkönyvek. Elfogatása.
-
-87. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála kihallgatási
-jegyzőkönyvei junius 11-ről és 17-ről. Elmondja élete történetét és
-özvegy Solymosi Jánosnéval találkozását.
-
-88. szám. Névtelen levél, miként készitik keresztyén szűz vérével a
-pászkát.
-
-89. és 90. szám. Névtelen levél arról, hogy Eszter holtteste a metsző
-pinczéjében egy hordó alá van eltemetve. A vizsgálóbiró helyszini
-nyomozása. A metszőnek nincs pinczéje, se hordója.
-
-Huri András és Juhász Lujza kihallgatási jegyzőkönyvei. Jelentéktelenek.
-
-91. és 92. szám. Vizsgálóbirói végzések, költségjegyzékek.
-
-93. szám. Szolgabirói jelentés a dadai holttest feltüntéről.
-
-Melléklet: a holttestnek éjjeli előzetes rendőri, szakértői vizsgálata.
-
-94. szám. A csonka-fűzesi – dadai – holttestre nézve junius 19-én és
-20-án eszközölt kiásatási, fölismerési és orvosi vizsgálati intézkedések
-és kihallgatások. Orvosi vélemények.
-
-95. szám. Solymosi Eszter boltba menésének s onnan visszatértének
-időtartama iránt szakértői helyszini szemle. Szakértők a jegyzőkönyvben
-nincsenek megnevezve. Szemle junius 21.
-
-96. szám. Solymosi Gáborné született Jakab Erzsébet kihallgatása junius
-21-én. Sarf József április 3-iki beszéde a nánási esetről.
-
-97. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla iránti ujabb nyomozás. Dojtsák
-Mihály kihallgatása s egyéb kihallgatások. Teljes eredménytelenség.
-
-98. szám. Kovács Jánosné született Varga Zsuzsánna kihallgatása junius
-22-én, hogy Rozenberg Herman junius 16-án mondta, Eszter élve vagy halva
-előkerül.
-
-99. szám. Tisza-dadai jegyző junius 22-iki jelentése a járási
-szolgabiróhoz, melyben a csonka-fűzesi holttest felbukkanásának s
-megtalálásának részleteit elmondja. Tutajosok fölemlitése.
-
-100. szám. Szomjas Károly egykori tengerész véleménye, hogy a folyóviz
-miként szokta a holttestet sodorni magával.
-
-101. szám. Murvai Györgyné született Gyányi Borbála kihallgatása.
-Jelentéktelen.
-
-102. szám. Rozenberg Hermanné született Reisz Mária és Doma Mária
-kihallgatása arról, mikor járt Rozenberg Hermann Tokajban és
-Kereszturban?
-
-103. és 104. szám. Költségjegyzékek.
-
-105. szám. Névtelen jelentés junius 29-ről, mely szerint Huriné
-emésztette el Esztert, kihez házsártos és kegyetlen volt. Ő fogta
-először a zsidókra.
-
-Mellékletek:
-
-_a)_ Csuga Dánielné, Kis Gáborné született Ungvári Zsófia, Gergely
-Ferenczné született Solymosi Zsófia, Csordás Andrásné vallomásai.
-Jelentéktelenek.
-
-_b)_ Varga Kati vallomása, mely szerint április 1-én Bukszbaum Ábrahám
-déli 11 órakor ment Züszmanhoz, fél 12 órakor ebédeltek, azután a metsző
-2 óráig aludt. Grósz Márton betegségéről hallomásból tud.
-
-_c)_ Feuerman Dávidné született Dávid Sára. Április 1-én 11 óra tájban
-ment haza Taub Emánuel két metszővel, Solymosi Zsófia 12 órakor vitte a
-bort Taubhoz. Grósz Márton betegségét jól tudja.
-
-106–111. szám. Jelentéktelenek. Végzések, átiratok, letartóztatások,
-körözvények.
-
-112. szám. Ziszman Jakab Samu nevü fiának sirját junius 25-ének éjjelén
-földulják.
-
-113. szám. Tutajosok elfogatása iránti rendelkezés.
-
-114. szám. Liszauer Ignáczné született Rozenfeld Mária férje szolnoki
-utjáról. Jelentéktelen.
-
-115. és 116. szám. Tutajosok elfogatása s kihallgatásuk elrendelése.
-
-117. szám. Csonka-fűzesi hulla tárgyában teljesitett nyomozások,
-kihallgatások junius 28-án, 30-án és julius 1-én.
-
-Drimusz György kerecseni tutajos jelentéktelen vallomása.
-
-Szavinecz Péter, Simon Bazil, Matej Bazil, Paczkon Bazil, Potrohos
-István, Dujtsák Iván, Lopojda Mihály, Szauko Mihály, Susztra Bazil
-szeklenczei tutajosok kihallgatása. Együtt jöttek a Tiszán azzal a
-tutajjal, mely Csonka-Fűzesnél a holttestet megpillantotta.
-
-118. szám. Matej Petra vallomása julius 1-én Nyiregyházán és julius
-14-én. A tutajok sorrendjét, rakodását, útját, személyzetét részletesen
-elbeszéli.
-
-119. szám. Szavinecz Péter ujabb vallomása junius 30-ról és julius
-14-ről. Holttest usztatásáról semmit se tud.
-
-120. szám. Höcska Jura julius 2-iki és 24-iki vallomása.
-Hullacsempészetről ő se tud semmit.
-
-121. szám. Csepkanicz György vallomása junius 29-ről és julius 14-ről. Ő
-pillantotta meg először a holttestet. Ennek részletes elbeszélése.
-Holttestusztatásról semmit sem tud. A vádbeli tényt tagadja.
-
-122. szám. Szelever János tutajos julius 2-iki és 14-iki vallomása. A
-tutajut és Galsi Istvánnal való találkozás elbeszélése.
-
-123. szám. Matej Ignácz tutajos. Junius 30-iki nyiregyházi vallomásában
-tutajostársaival egyezőleg beszél, vádat tagadja.
-
-Julius 5-én Tisza-Lökön éjjel a csendbiztosnál kivett vallomásában a
-hullacsempészet részleteit idő, hely és személyek szerint elbeszéli.
-
-Julius 14-iki és 30-iki vallomásában s a törvényszéki hitelesitésnél
-tisza-löki vallomása mellett marad.
-
-124. szám. Herskó Dávid tutajos junius 29-iki nyiregyházi vallomásában
-társaival egyezőleg.
-
-Julius 6-iki tisza-löki nappali vallomásában tagadja a vádat. Esti
-csendbiztosi vallomásában a hullacsempészetet Matejjal egyezőleg beszéli
-el, előzőleg Matej szembesittetett vele.
-
-Julius 14-iki, 29-iki és 30-iki vallomásaiban megerősiti a tisza-löki
-esti vallomását.
-
-125. szám. A holttest feltalálásának részletei. Tisza-Dadán julius 3-án,
-4-én és 6-án kihallgattatnak a vizsgálóbiró által Kecskés József, Litvai
-József, Váradi András, Takács Endre, Seres Gyula, Lőrinczi István,
-Trattner Lipót, Lefkovics Bernát, Svarcz Sámuel, Czeizler Márkus, Berger
-Mór, Molnár János, Krausz Bernát, Goldstein Jakab, Kovács György, Tóth
-György és Kolmer József.
-
-Mellékletek:
-
-_a)_ Végzés Lefkovics Bernát letartóztatása és szabadon eresztése iránt.
-
-_b)_ Csonka-Fűzes helyszini rajza.
-
-_c)_ Helyszini szemle julius 4–8 napjairól, hogy egy deszkát merre sodor
-s hol vet ki a szél.
-
-_d)_ Nyomozás az iránt, junius 18-án milyen szél fujt.
-
-_e)_ Julius 4., 5., 6. és 7-én kelt végzések és intézkedések Vider Mór s
-a tutajosok letartóztatása s Dadára, Eszlárra, Lökre s Nyiregyházára
-kisértetése tárgyában.
-
-126. szám. Oláh György vallomása. Holttest leirása.
-
-127. szám. Hajdu Mihályné született Chrobák Ottilia vallomása.
-Jelentéktelen.
-
-128. szám. Adamovich József eszlári plébános jelenti, hogy
-Hernád-Németiben a metsző két idegen zsidót rejteget. Nyomozások,
-kihallgatások. Semmi eredmény.
-
-129. szám. Vider Mór tokaji lakos kihallgatása. A vádat tagadja.
-Letartóztatják.
-
-130. szám. Tisza-Eszláron helyi szemle. Herskó Dávid Groszberg Leónéban
-véli fölismerni a nőt, a ki Solymosi Eszter ruháit átadta.
-
-Melléklet:
-
-_a)_ Groszberg Leóné született Klein Katalin vallomása. Vádat tagadja.
-
-_b)_ Buchta Szigfridné született Nováki Amália vallomása. Tagad.
-
-_c)_ Erkölcsi bizonyitványaik.
-
-131. szám. Ruhaátadás helyének szemléje julius 8-án. Viskei András
-halász, Hegedüs Béni révész, Junger Adolfné, Veiszstein Lázárné,
-Feuerlicht Mártonné kihallgatása. Eredménytelen.
-
-132. és 133. szám. Jelentéktelenek.
-
-134. szám. Galsi István kihallgatása. Tutajosokkal egyezőleg vall.
-
-135–139. szám. Jelentéktelenek.
-
-140. szám. Vádlottak megjelölik védőiket.
-
-141. szám. Jelentéktelen.
-
-142. szám. Kisvárdai szolgabiró jelenti Varga Mária dombrádi leány
-eltünését.
-
-143. szám. Jelentéktelen.
-
-144–146. szám. Védők bejelentik meghatalmazásukat.
-
-147. szám. Dr. Felletár Emil országos művegyész julius 2-án kelt
-véleménye. Eszter ruháin vérfoltok nincsenek.
-
-148–151. szám. Jelentéktelenek.
-
-152. szám. Smilovics Jankel julius 9-iki és 15-iki nyiregyházi, julius
-18-iki tisza-löki csendbiztosi és október 19-iki nyiregyházi
-kihallgatása. Eleintén tagad mindent, később beismeri a
-hullacsempészést. 1883. évi január 11-én és 31-én visszavon mindent s
-alibit igazol.
-
-Melléklet: Névtelen levél, mely szerint a csonkafűzesi holttest öreg
-Vaiser szolgálójának kórházból elcsent hullája. Káhán Kálmán és a
-máramaros-szigeti rabbi adták kézre.
-
-153–155. szám. Végzések, jelentések.
-
-156. szám. Tóth Borcsa kihallgatása. Gazdája Römer Jakab és Klein József
-álmában teste hosszát zsineggel megmérte.
-
-157. szám. Nyomozások Grósz Márton és Klein Ignácz szekere és lovai
-iránt hullaszállitás tárgyában.
-
-158. szám. Klein Ignácz kihallgatása julius 17-én és 28-án, szeptember
-2-án és 17-én. Hullaszállitás vádját tagadja.
-
-159. szám. Grósz Márton és Klein Ignácz letartóztatása.
-
-160. szám. A nevezettek alibije iránti nyomozás julius
-
-20-án és 21-én. Grósz Mártonné született Feuermann Rézi, Klein Ignáczné
-született Svarcz Háni, Gyányi Gábor és neje Szellei Zsuzsánna, Csuha
-Ferenczné született Mozsár Mária, Kovács Józsefné született Farkas
-Zsófia, Cserés Andrásné született Bodnár Mária, Nagy István és Antal
-Mátyás kihallgatása.
-
-161. és 162. szám. Fógel Amsel letartóztatása és vallomása julius 20 és
-29-ről, augusztus 28-ról és október 19-ről. Tutajútját elbeszéli, vádat
-tagadja.
-
-163. és 164. szám. Mendelovics Niszen elfogatása és julius 20-iki és
-28-iki vallomása. Vádat tagadja.
-
-165. szám.
-
-A varjulaposi rejtély iránt nyomozás.
-
-166–182. szám. Végzések, jelentések, védők előterjesztései,
-költségjegyzékek, intézkedési iratok. Jelentéktelenek.
-
-183. szám. Varjulaposi rejtély vizsgálata. Kovács Ignácz, Janczura
-Mária, Laczkó János kihallgatása.
-
-184. szám. Tóth Borcsa megmérése. Tóth Borcsa, Szalkai Eszter,
-Szakolczai Zsófi s Oláh Zsuzsánna kihallgatása.
-
-185–187. szám. Költségjegyzékek.
-
-188–190. szám. Névtelen levelek.
-
-191–195. szám. Jelentéktelen elintézési iratok.
-
-196. szám. Popovics Bazil tutajos.
-
-197. szám. Borka Bazil tutajos.
-
-198. szám. Hörba Bazil tutajos kihallgatása. Egyezőleg igazolják Fogel
-Amsel alibijét.
-
-199–203. szám. Elintézési iratok. Jelentéktelen.
-
-204. szám. Névtelen levél.
-
-205. szám. Vizsgálóbiró naplója szeptember 5–13. napjáról.
-
-206. szám. Lazi János vallomása, kik voltak május 19-én a zsidó
-templomban. Grósz Vilmos, Groszberg Éliás és Ornstein Jakab
-kihallgatása.
-
-207. szám. Löwenthal Salamon elmondja az április 1-i istentiszteletet.
-
-208. szám. Grósz Márton alibije. Grósz Mártonné, Ziszmann Jakab és
-Groszberg Éliásné kihallgatása.
-
-209. szám. Klein Ignáczné vallomása férje alibijéről.
-
-210. szám. Pap Albert vallomása. Sarf Józsefné és Móricz fia ismerhették
-Solymosi Esztert.
-
-211. szám. Pap Albertné született Gönczi Juliánna vallomása. Mint férje
-210. szám alatt.
-
-212. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának fölismerése. Solymosi
-Jánosné, Huri Andrásné, Olajos Bálint és neje Szakolczai Erzsébet, Lock
-Péterné született Katona Anna és Feller Istvánné született Kolosi
-Juliánna, Solymosi Eszter ruháit felismerik.
-
-213. szám. Helyszini szemle és intézkedés szeptember 11-én és október
-20-án a tisza-eszlári zsidó templom gondozása iránt.
-
-214. szám. Névtelen levél.
-
-215. és 216. szám. Róth Borbála, Grósz Nándor, Klein Ignácz, Rózenberg
-Herman szabadlábra helyezése szeptember 14 és 16-án.
-
-217. szám. Nyomozás Fogel Amsel alibije iránt. Bajer Herman, Csonka
-István, Barta András, Halász Péter, Molnár István kihallgatása.
-
-218–222. szám. Elintézési iratok. Költségjegyzékek. Jelentéktelenek.
-
-223. szám. Sarf Móricz életkorának kinyomozása. Rózenberg Herman, Grósz
-Mártonné, Ziszman Jakab, Buchta Szigfridné, Urbán Józsefné, Hajdu
-Mihályné, Feuerman Farkasné kihallgatása. 1868. évi augusztus valamelyik
-napján született.
-
-224. szám. Frenkel Háni szakácsné vallomása. Jelentéktelen.
-
-225. szám. Bátori Juliánna vallomása. Jelentéktelen.
-
-226. szám. Ornstein Berta. Április 1-én Lichtman Móricztól ételt vitt
-egy öreg beteg zsidónak.
-
-227–240. szám. Erkölcsi bizonyitványok. Elintézési iratok.
-
-241. szám. Groszberg Leó vallomása Braun Ábrahám alibijéről április
-1-én.
-
-242. szám. Grósz Márton vallomása ugyanarról.
-
-243. szám. Einhorn Józsefné született Rózenberg Eszter vallomása
-ugyanarról.
-
-244–246. szám. Elintézési iratok.
-
-247. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának zsirfoltjairól orvosi
-vélemény dr. Belky János egyetemi tanár és dr. Glück Ignácz törvényszéki
-orvostól. Október 21, 23 és november 2-ről jegyzőkönyvek.
-
-248. és 249. szám. Erkölcsi bizonyitvány. Költségjegyzék.
-
-250–256. szám. A koldus zsidók utáni nyomozások.
-
-257. szám. Vollner Herman a koldus zsidó kihallgatása november 21, 22,
-23-ról. Elmondja az április 1-i eszlári tartózkodását s a zsidó
-istentiszteletet és azóta való kóborlásait. A vádat tagadja. Sarf
-Móriczot felismeri.
-
-258. szám. Vollner Hermanné született Dajcs Léni november 22-iki és
-23-iki kihallgatása. Férjével egyezőleg vall.
-
-259–261. szám. Vollner és felesége letartóztatása. Végzések,
-fölebbezések.
-
-262. szám. Holttest ujabb vizsgálását s kiásását november 23-iki
-végzéssel a törvényszék elrendeli. Egyetemi tanárok megbizatása.
-
-263. és 264. szám. Végzések.
-
-265. szám. Tisza-Eszlár térképe és a zsinagóga rajza helyszini szakértői
-szemlével deczember 8-án fölvétetik.
-
-266. szám. Költségjegyzék.
-
-267. szám. A csonka-fűzesi hulla fogainak fölismerése. Özvegy Solymosi
-Jánosné, özvegy Solymosi Gáborné, Farkas Eszter és Olajos Bálint
-kihallgatása.
-
-Huri Andrásné nem nézi meg a hullát. Ijedős természetét Kobzos János,
-Jakab Andrásné született Vámos Juliánna, Dunaveczki Andrásné született
-Juhász Verona és Farkas József tanukihallgatások igazolják.
-
-268. szám. Solymosi Zsófi és Solymosi János fogainak összehasonlitása a
-holttest fogaival. E tárgyban özvegy Solymosi Jánosné, Huri Andrásné,
-Tanyi Józsefné, Szuhi Györgyné és Tóth Marcsa tanuk kihallgatása.
-
-269. szám. A holttest körmei s ép bőre tárgyában Sós András, Papp
-József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József kihallgatása.
-
-270. szám. Megvoltak-e a körmök s nem lophatta-e el azokat valaki?
-Farkas Gábor, Sós András, Dargo András, ifju Horváth Gábor, Mészáros
-Gábor, Sallós Miklós, Szücs János, Róka Sándor és ifju Pap József
-kihallgatása.
-
-271–273. szám. Jegyzetek, végzések, költségjegyzék.
-
-274. szám. A csonka-fűzesi hulla helyzete és őrizése a felbukkanás után.
-Deczember 18-iki kihallgatások. Litvai József, Váradi András, Oláh
-György vallomása.
-
-275. szám. Dr. Kiss Jenő járási orvos deczember 20-iki nyilatkozata az
-éjjeli hullaszemléről.
-
-276. és 277. szám. Lichtman Mór és neje vallomása a koldus zsidónak
-április 1-én náluk történt ebédeléséről.
-
-278. és 279. szám. Frenkel Háni és Ornstein Jakab. Ételküldésről idegen
-zsidó részére, ki Braun Ábrahámnál volt szállva április 1-én.
-
-280–287. szám. Jelentések, végzések, átiratok, költségjegyzékek.
-
-288. szám. Smilovics Jankel alibije. Veil Sámuel vallomása. Két sáfárnak
-adott májusban pénzt, napot nem tudja. Egyik Veinstok Ignácz, a másik
-vörös szakálos zsidó.
-
-289. szám. Veinstok Ignácz Smilovicscsal junius 11-én találkozott s
-13-án vett át tőle fát Kerecsenben.
-
-290. szám. Grósz Bencze. Igazolja Veinstok vallomását.
-
-291. szám. Grósz Mózes. Egyezik Grósz Bencze vallomásával.
-
-292. szám. Grósz Benczéné szül. Fried Rozália vallomása. Mint férje s
-fia.
-
-293. szám. Grósz Háni, anyjával egyezőleg vall. (292. sz.)
-
-294. szám. Smilovics Jankelnek a börtönben Rózenberg Hermanhoz
-csempészett leveléről. A velük s Oláh Andrással és Szilágyi Józseffel
-fölvett kihallgatási jegyzőkönyvek.
-
-295. szám. Bűnjelek jegyzéke.
-
-
-III.
-
-(A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – Egyetemi
-tudósok nyilatkozatai.)
-
-1. szám. Iratok jegyzéke.
-
-2. szám. Csepkanics György, Matej Ignácz és Herskó Dávid panasza a
-szeklenczei községi előljáróságnál s a huszti szolgabirónál a tisza-löki
-kinzatások miatt, augusztus 22-én és 23-án fölvéve. Szolgabirói és
-királyi ügyészi javaslatok.
-
-3. szám. Ostendische Zeitung, berlini ujság, kérdi, mikor lesz a nagy
-per befejezve?
-
-4. szám. Havass Imre királyi ügyész javasolja a tisza-löki kinzásokra
-vonatkozó vizsgálat elrendelését.
-
-5. szám. Jelentéktelen.
-
-6. szám. Máramaros-szigeti királyi törvényszék vizsgálati iratai
-tisza-löki kinzásról. Csepkanics György, Matej Ignácz, Herskó Dávid
-kihallgatási jegyzőkönyvei s Dr. Szilágyi fogházorvos látlelete.
-
-7. szám. Csongrádi fejetlen hulla, mely november 8-án bukkant fel a
-Tiszából. Ügyészi javaslat s törvényszéki végzés. November 11-iki
-eljárási jegyzőkönyv. Szakértők: dr. Scheuthauer Gusztáv egyetemi tanár
-és dr. Aigner Károly szegedi királyi törvényszéki orvos. – Vincze Pál,
-Sági István és Szénási István azonossági tanuk kihallgatása.
-
-Orvosi szemle. 1. Ruházat. 2. Külvizsgálat. 3. Belvizsgálat. 4.
-Vélemény. Legalább 22 éves, halála valószinüleg egy év előtti.
-
-8. szám. A csonka-fűzesi hulla sirját november 7-ike óta pandur őrzi.
-
-9. szám. Jelentéktelen.
-
-10. szám. Kozma Sándor királyi főügyész javasolja deczember 12-én az
-egész holttestnek Budapestre küldését. Törvényszék megtagadja.
-
-11. szám. Királyi főügyészi javaslat s törvényszéki végzés az orvosi
-munkálatoknak az Országos Közegészségügyi tanácshoz fölterjesztése
-iránt. Kérdések a tanácshoz.
-
-12. szám. A tanácshoz intézett fölterjesztés. Az egyetemi tanárok
-véleményéből egy résznek birói tollal kitörlése. Iratjegyzék.
-
-Mellékletek:
-
-I. Holttest kiásatásának elrendelése.
-
-II. Védők előterjesztése hullaszemle határideje iránt.
-
-III. Királyi főügyészi javaslat egyetemi szakértőknek kellő időben
-értesitése iránt.
-
-IV. Bonczoló helyiségről gondoskodás.
-
-V. Költségjegyzék.
-
-VI. Védők javaslata, hogy a kiásatás a biróság jelenlétében
-teljesittessék.
-
-VII. Gróf Pongrácz Jenő tanu távollétét bejelenti.
-
-VIII. Farkas Gábor községi biró jelentése a sir és holttest azonossága
-tárgyában. Kiásási jegyzőkönyv. Azonossági tanuk kihallgatása.
-
-IX. Végzés a holttest egy részének Budapestre küldése iránt.
-
-X. 1882 deczember 10-iki jegyzőkönyv a sir fenekének felkutatása, körmök
-keresése s a holttestnek két részre tagolása tárgyában.
-
-XI. 1882 deczember 12-iki jegyzőkönyv a hullarészek elkülönitéséről s
-fölszámlálásáról.
-
-XII. Egyetemi szakértők eljárására vonatkozó iratok. A hullarészek
-átadása s átvétele Budapesten. Királyi főügyészi előterjesztések. A
-csonkafűzesi szakértőkhöz intézett pótkérdések. Az egyetemi szakértők
-előzetes nyilatkozatai.
-
-XIII. Dr. Trajtler Soma orvos nyilatkozata a pótkérdésekre.
-
-XIV. Egyetemi szakértők pótlelete s véleménye.
-
-XV. Költségjegyzék.
-
-XVI. A Budapestre küldött hullarészek visszaadása.
-
-XVII–XX. Költségjegyzékek. Kézbesitések.
-
-13. szám. Jelentéktelen.
-
-14. szám. Horánszky Nándor védő lemondása.
-
-15. szám. Országos Közegészségügyi Tanács az iratok kiegészitését keri.
-
-16. szám. Horánszky védő lemondása a vádlottakkal közöltetik.
-
-17. szám. Dr. Székely Miksa ügyvéd védői megbizatása.
-
-18. szám. Országos Közegészségügyi Tanács felülvéleménye.
-
-19. szám. Dr. Székely Miksa ujabb védői megbizatása.
-
-20. szám. Királyi főügyészség vádinditványa 1883 április 16-ról Svarcz
-Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lőbi, Vollner Herman, Sarf József,
-Junger Adolf, Braun Brenner Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár,
-Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein
-Ignácz ellen. Törvényszék elrendeli még Taub Emánuel ellen is. Tárgyalás
-junius 4-re s következő napjaira.
-
-21–23. szám. Intézkedési iratok.
-
-24. szám. Tárgyalás ujabban junius 19-re.
-
-25–28. szám. Jelentéktelenek.
-
-29. szám. Cserés Andrásné született Bodnár Mária vallomása junius
-23-ról. Ért és beszél zsidó-német nyelven. A hulla felöltöztetéséhez
-használt ruhák átadásával Groszberg Leót és feleségét vádolja.
-
-30. és 31. szám. Barcza Dani csendbiztos elleni jelentés.
-
-32. szám. Farkas Gábor községi biró jelenti junius 28-ról, hogy Vámosi
-József és neje Tót Erzsébet Julcsa lányukat előtte hamis tanusággal
-vádolják.
-
-33–46. szám. Jelentéktelenek.
-
-47. szám. A Bodrog vizében talált palaczkbeli irás csak költött neveket
-tartalmaz.
-
-48. szám. Tárgyalási jegyzőkönyv mellékletei. Alant ismertetvék.
-
-49. és 50. szám. Törvényszék tanácskozási jegyzőkönyvei.
-
-51. szám. Elsőbirósági itélet.
-
-52. szám. Panaszos fél fölebbezése.
-
-53. szám. Másodbiróság itélete.
-
-54. szám. Kézbesitések.
-
-55. és 56. szám. Panaszos fél fölebbezése és ennek indokai.
-
-57. szám. Legfőbb biróság itélete.
-
-NB. Az elsőbirósági itélet és a tanácskozási jegyzőkönyvek másolatai.
-
-
-IV.
-
-(A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok.)
-
-A. Özvegy Solymosi Jánosné panaszos Szalay Károly ügyvédet jogi
-képviselőjeként bejelenti.
-
-B. Sarf József jegyzőkönyvileg kivánja, hogy fia a zsidó ünnepeket
-megülhesse.
-
-C. Eötvös Károly védő előterjesztése a belügyi kormányhoz Sarf Móricznak
-a vármegye kezéből kiszabaditása iránt. Belügyi kormány megtagadó
-határozata
-
-D. Sarf Móricz nagyanyja és mostohaanyja kérik, hogy a fiuval
-beszélhessenek. Alispán megtagadja.
-
-E. Tóth Béla iró, az »Egyetértés« napilap belmunkatársa előterjesztése a
-törvényszéki elnökhöz, melyben Orsóvszky Gyula tanitónál 1883 junius
-18-án este társával együtt tett látogatását s annak okait és lefolyását
-elmondja.
-
-F. Bary József vizsgálóbiró jelentése pótvizsgálat iránt.
-
-G. Alispán jelenti, nem igaz, hogy Sarf Móricz a megyei levéltárban
-belügyminiszteri rendeletet az ő jövőbeli ellátásáról olvasott.
-
-H. Vizsgálóbirói jelentés Cserés Andrásné kihallgatásáról.
-
-I. Jelentéktelen.
-
-K. Péczely Kálmánról az illavai országos fegyház értesitője 1857-től
-1869-ig tartott fegyházi fogságáról.
-
-L. M. N. Jelentéktelenek.
-
-O. Szalay Károly ügyvéd a panasz érdekében uj tanukat jelent be.
-
-P. Q. R. S. T. Jelentéktelenek.
-
-U. Orvosi jelentés Sarf Móricz szemeinek látóképességéről.
-
-X. Zemplén vármegye alispánja jelenti, hogy a Bodrog vizében usztatott
-üvegbeli irás tartalma koholmány.
-
-Z. Névtelen levél.
-
-Zs. Eötvös Károly jelentése Kozma Sándor királyi főügyészhez Zurányi
-Kálmán tanuskodásáról, mely a csonka-fűzesi holttest fölismerésére
-vonatkozik. Gajzágó budapesti királyi aljárásbirónak Zurányival fölvett
-kihallgatási jegyzőkönyve 1882 november 5-ről.
-
-V. Aa. Jelentéktelenek.
-
-Bb. Bodrog vizében Bodrog-Olaszi alatt talált üveg s benne irás.
-Aláirva: Lőki János okleveles gépész. Vizsgálati iratok a találás
-körülményeiről.
-
-Cc. Dd. Ee. Jelentéktelenek.
-
-Ff. Kazimir József pandurnak Vay György csendbiztos elleni
-becsületsértési pere.
-
-Gg. Vay György ellen folyt fegyelmi és bűnvádi perek iratai.
-
-Hh. Ii. Jelentéktelenek.
-
-Kk. Alispán jelenti, hogy Sarf Móriczot mikor s miként vette át s adta
-Henter Antal várnagy kezére.
-
-Mm. Eötvös Károly védő fölebbezése az iránt, hogy az egyetemi szakértők
-kezére az egész holttest adassék ki.
-
-Nn. Birói szemléről Tisza-Eszláron fölvett jegyzőkönyv 1883 julius
-17-én.
-
-Oo. Különböző kir. ügyészi fölterjesztések főügyészhez.
-
-Pp. Jelentéktelen.
-
-Qq. Az 1791-iki peéri vérvádper iratai.
-
-Rr–Ss. Zsidó betükkel zsidó-német nyelven irt levelek. Jelentéktelen.
-
-
-V.
-
-(A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től
-augusztus hó 3-ig.)
-
-Harminczhárom jegyzőkönyvet vett fel a törvényszék a végtárgyalásról. A
-jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzések alapján készültek. Az esküt tett
-gyorsirók elkészitették a szöveget, ezt a törvényszéki elnök átnézte és
-kiigazitotta s aztán megerősitette. Az igy jóváhagyott szöveget irták le
-jegyzőkönyv-alakban s ezt azután az elnök és jegyző aláirta.
-
-A szöveg előzetes átnézésébe s esetleges kiigazitásába se a vádlottak,
-se a vádlók és védők be nem avatkozhattak. A jegyzőkönyveket én utólag
-átnéztem s tartalmuk helyességét emlékezetem és jegyzeteim segitségével
-megállapitottam. A jegyzőkönyvek szövegét egészben helyesnek találtam.
-Minden fontos és érdemleges rész hiven van benne leirva. Csak néhány
-tárgyalási jelenet van csonkán és hézagosan előadva. Ezt irói művem
-folyamán külön megjegyeztem. Minden olvasóm természetesnek s jól
-indokoltnak találja, hogy irói művemben a megtörtént tények és
-nyilatkozatok leirásánál szigoruan alkalmazkodtam a jegyzőkönyvek
-tartalmához.
-
-A jegyzőkönyvek egyébiránt ezelőtt tizennyolcz évvel külön könyvalakban
-megjelentek. Már ez is elég ok arra, hogy azok tartalmát itt csak
-röviden jelzem.
-
-* * *
-
-I. Jegyzőkönyv. Junius 19-iki ülés délelőtt 9 órától délutáni 2 óráig.
-Biróság megalakulása. Elnöki megnyitó beszéd. Vádlottak jelenlétének
-megállapitása. Közvádló királyi főügyészi helyettes vád előterjesztése.
-A tolmácsnak és gyorsiróknak eskületétele.
-
-Özvegy Solymosi Jánosné előterjeszti panaszát. Svarcz Salamon, Vollner
-Herman, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót (Lőbi) vádlottak az általános
-és a különös kérdésekre felelnek, vádat tagadják.
-
-Sarf Móricz tanu vallomása. Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun
-Lipót vádlottakkal szembesitése.
-
-Némely keresztkérdések.
-
-II. Jegyzőkönyv. Junius 20-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig.
-Szalay Károly ügyvéd, mint özvegy Solymosi Jánosné képviselője
-megjelenik.
-
-Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Veiszstein Lázár,
-Lusztig Adolf és Taub Emánuel vádlottak az általános és különös
-kérdésekre felelnek. Közvádló és védők keresztkérdései.
-
-Sarf Móricz tanu apjával szembesitve. Apja és a közvádló s védők
-keresztkérdései tanuhoz.
-
-Védők előterjesztései.
-
-III. Jegyzőkönyv. Junius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni harmadfél
-óráig. Eötvös védő előterjesztése Tóth Bélának junius 18-án Orsóvszky
-tanitónál tett látogatása tárgyában. Az erre vonatkozó vizsgálati iratok
-az ülés folyamán felolvastatnak.
-
-Özvegy Solymosiné panaszoshoz a közvádló és a védők keresztkérdései.
-Csordás Gáborné időközben meghalt.
-
-Huri Andrásné, Lánczy Gáborné, Üveges Mihályné, Sós Andrásné, Szabó
-Zsuzsanna, Sós Erzsébet, Tanyi Erzsébet, Tanyi Eszter, Sós Mihályné,
-Solymosi Zsófia, Kohlmájer József, idősb Bátori Gáborné, Bátori Gábor,
-ifjabb Bátori Gáborné és Bátori Zsófia tanuk kihallgatása. Mit beszélt a
-4 éves kis Samu gyerek? Eszterrel mikor és hol találkoztak utoljára?
-Sarf Józsefék szomszédsági viszonyai.
-
-Biróság, közvádló, védők keresztkérdései.
-
-Tanuk esküre bocsátása.
-
-IV. Jegyzőkönyv. Junius 22-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig.
-
-Lengyel Istvánné, Lengyel János, Fekete Jánosné, Adamovics József,
-Kovácsné, Pap József, Hatalovszki András, Frenkel Sámuel, Csordás Nagy
-Jánosné, Pap Albert és neje, özvegy Solymosi Gáborné, Pásztor Józsefné,
-Rózenberg Rozi, Ziszman Jakab, Varga Kati tanuk kihallgatása. Kiáltás és
-sirás hangja a zsinagóga felől. Élt-e Eszter még délután is? Mikor
-mentek haza a zsidók a templomból? Bukszbaum Ábrahám alibije.
-
-V. Jegyzőkönyv. Junius 23-iki ülés reggeli 9 órától délután 3 óráig.
-Eötvös védő előterjesztése a biróság és védelem sértetlensége tárgyában.
-
-Römer Jakab, Groszberg Leó, Einhorn József, Einhorn Májer, Klein József,
-Löventhal Salamon, Lichtman Jakab, Lichtman Mária, Frenkel Háni, Bátori
-Juliánna, Ohrenstein Berta, Rózenberg Herman tanuk kihallgatása.
-Keresztkérdések, szembesitések.
-
-Solymosi Eszter eltünésének részletei. A zsidók április 1-i
-istentisztelete. A metszők holléte. A koldus zsidó étkezése. Tóth Borcsa
-megmérése.
-
-Közvádló és védők előterjesztése Bary Józsefnek a tárgyalás folyamán
-üzött titkos vizsgálatai ellen.
-
-VI. Jegyzőkönyv. Junius 25-iki ülés délelőtti 9 órától délutáni 3 óráig.
-Elnök, közvádló és védők előterjesztései a holttesten levő ruha honnan
-kerülte s Cserés Andrásné kihallgatása tárgyában.
-
-Rózenberg Herman és neje, Lichtman József, Vollner Hermanné, Ziszman
-Jakabné, Ziszman Dóri, Cserés Mihály, Huri András, Grósz Farkas, Guttman
-József, Taub Emánuelné, Csuga Dánielné, Fájerman Sára, Vámosi Julcsa,
-Juhász József, Bakó Ignácz, Durst András és Péczely Kálmán kihallgatása.
-Keresztkérdések, szembesitések.
-
-Eszter eltünésének körülményei. A zsidók járás-kelése április 1-én. Sarf
-Móricz nagyfalui vallatása.
-
-VII. Jegyzőkönyv. Junius 26-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 2 óráig.
-
-Közvádló és védők előterjesztései Bary József kihallgatása iránt.
-Péczely Kálmánhoz keresztkérdések. Eötvös Károly védő leleplezi
-rablógyilkosság miatt történt elitéltetését.
-
-Recsky András, Árvai Julcsa, Zdanek Gergely, Leskó Mária, Szilvási Sára
-tanuk kihallgatása.
-
-Sarf Móricz nagyfalui vallatása. Tanuesketések.
-
-VIII. Jegyzőkönyv. Junius 27-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 2¾
-óráig. Védői előterjesztések.
-
-Sarf Józsefné, Solymosi Gáborné, Barcza Dani, Henter Antal és Bubák
-Antal tanuk kihallgatása.
-
-Fontos szembesitések és keresztkérdések Sari Móricz tanuval és a
-nagyfalui kihallgatásra nézve. Illavai országos fegyház értesitése
-Péczely Kálmánról.
-
-IX. Jegyzőkönyv. Junius 28-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 1 2/4
-óráig.
-
-Tanyi Gábor, Vertheimer Farkas, Fájerman Herman, Mészáros Juli, Huri
-József, Veinstein Lázár, Csabai Miklós, Antal Mátyás, Jármy Jenő, Fogel
-Amsel, Horka Bazil, Hörba Bazil tanuk kihallgatása.
-
-Solymosi Eszter eltünése. Hullausztatás. Fogel Amsel alibije.
-
-X. Jegyzőkönyv. Julius 2-iki ülés reggeli 10¼ órától délutáni 2¾ óráig.
-
-Váradi András, Oláh György, Litvai József, Smilovics Jankel, Veil
-Sámuel, Grósz Benczéné, Grósz Mózes, Grósz Háni, Bajer Herman, Csuka
-István, Barta András tanuk kihallgatása.
-
-Csonka-fűzesi hulla feltalálása. Hullausztatási vád. Smilovics Jankel
-alibije.
-
-XI. Jegyzőkönyv. Julius 3-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2¾ óráig.
-
-Herskó Dávid, Matej Ignácz, Pap György, ifju Tóth János, Grósz Márton,
-Nagy István vádlottak és tanuk kihallgatása.
-
-Hullausztatás. Barcza Dani beszélgetése. Grósz Márton alibije.
-
-XII. Jegyzőkönyv. Julius 4-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 és fél
-óráig.
-
-Csepkanics György, Urbán Józsefné, Czuha Ferencz és neje, Debreczenyi
-Mihály, Lánczi József, Höcska György tanuk kihallgatása.
-
-Hullausztatás. Matej és Smilovics ujabb kihallgatása. Tisza-löki
-kínoztatások. Sarf Móricz életkora. Eszter eltünése. Grósz Márton
-kocsija.
-
-XIII. Jegyzőkönyv. Julius 5-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 óráig.
-
-Fogel Amsel, Grósz Márton, Klein Ignácz, Matej Péter, Szavinecz Péter,
-Szirkó Mihály, Smilovics Jankel, Galsi István, Vider Mór vádlottak és
-tanuk kihallgatása.
-
-Holttest szállitása. Hullausztatás. Tisza-löki vallatások és kínzások.
-
-XIV. Jegyzőkönyv. Julius 6-iki ülés reggeli 9 és ¼ órától délután 2 óra
-20 perczig. Védők előterjesztései.
-
-Drimusz György, Szelever János, Grósz Mártonné, Groszberg Illésné,
-Gyulai Zsuzsánna, Nagy Borcsa, Hatalovszki Mária, Szilvássi Jánosné,
-Klein Ignáczné, Gyáni Gábor és neje, Lápossi János, Várkonyi Ferencz,
-Solymosi Jánosné, Tanyi Józsefné, Tóth Mari tanuk kihallgatása.
-
-Hullausztatás. Grósz Márton alibije. Csonkafűzesi holttest azonossága.
-
-XV. Jegyzőkönyv. Julius 7-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 és fél
-óráig. Elnöki előterjesztés.
-
-Zoltán István, Oláh György, Tóth György, Lőrinczi István, Lefkovics
-Bernát, Svarcz Sámuel, Molnár János, Szalai Györgyné, Olajos Bálintné,
-Szalai Gábor, Solymosi János, Jakab János, Szakolczai Julcsa, Juhász
-József, Juhász Andrásné, Kecskés József és Gazdag Józsefné tanuk
-kihallgatása. Szembesitések.
-
-Csonka-fűzesi holttest felbukkanása s azonossága. Tanu-esketések.
-
-XVI. Jegyzőkönyv. Julius 9-iki ülés reggeli 10 és ¼ órától délután 4 és
-fél óráig. Közvádló és védők előterjesztése.
-
-Vámosi Józsefné, Vámosi Julcsa, Hrabár Gyula, Hajdu József, Tanyi Gábor,
-Tapasztó Miklós, Kaposi József, Nagy Józsefné, Hatalovszki András, Hajdu
-Mihályné, Cserés Andrásné, Groszberg Leóné, Herskó Dávid vádlottak és
-tanuk kihallgatása.
-
-Solymosi Eszter eltünése. A csonka-fűzesi holttest felöltöztetése.
-
-XVII. Jegyzőkönyv. Julius 10-iki ülés reggeli 9 órától déli 12 óráig.
-
-Zurányi Kálmán és Horváth Géza tanuk kihallgatása. Dr. Trajtler Soma
-kérdései. Keresztkérdések.
-
-Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerési eljárás.
-
-XVIII. Jegyzőkönyv. Julius 11-iki ülés reggeli 9 órától déli 1 óráig.
-
-Horváth Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv, dr. Mihálkovics Géza szakértők,
-Szücs János és Solymosi Gáborné tanuk kihallgatása.
-
-Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerés.
-
-XIX. Jegyzőkönyv. Julius 12-iki ülés reggeli 8 és fél órától délutáni 2
-óráig. Közvádló és védők előterjesztései.
-
-Dr. Kiss Jenő és dr. Belky János szakértők kihallgatása.
-
-A holttest azonossága. Fölismerés.
-
-XX. Jegyzőkönyv. Julius 13-iki ülés délelőtti 8 és fél órától délutáni 2
-és ¾ óráig.
-
-Dr. Mihálkovics Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv és dr. Trajtler Soma
-szakértők kihallgatása.
-
-A holttest azonossága. Fölismerés.
-
-XXI. Jegyzőkönyv. Julius 14-iki ülés reggeli 8 és fél róától. Helyszini
-törvényszéki szemle elrendelése.
-
-Horváth László, dr. Kiss Jenő és dr. Scheuthauer Gusztáv szakértők
-kihallgatása.
-
-A holttest azonossága. Fölismerés.
-
-XXII. Jegyzőkönyv. Julius 16-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni 3
-óráig. Kulcslyuk-szemle napja.
-
-Mihályi Gábor, Szaplonczay József, Matej Ignácz, Csepkanics György,
-Mónics Bernát, Kopánszky György, Mónics Ferencz, Kerner Máté, Sréter,
-Heillman és Moskovics Mózes tanuk kihallgatása.
-
-Matej Ignácz szavahihetősége. Tisza-löki kínzások.
-
-XXIII. Jegyzőkönyv. Julius 18-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni
-2 óráig.
-
-Róka Sándor, Kazimir József, Vay György és Karanczay József tanuk
-kihallgatása.
-
-Tisza-löki kínzatások.
-
-XXIV. Jegyzőkönyv. Julius 19-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától délutáni 3
-és fél óráig.
-
-Róka Sándor, Kazimir József, Bakó Ignácz, Mozga Péter, Bakó György,
-Szójár Anna, Szentesi István és neje kihallgatása.
-
-Tisza-löki kínzás. Nagyfalui éjjeli vallatás. Keresztkérdések Matej
-Ignáczhoz hullausztatásra nézve. Közvádló királyi főügyészi helyettes
-bántalmazása. Tanuk esküre bocsátása.
-
-XXV. Jegyzőkönyv. Julius 20-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni 2
-és fél óráig. Elnöki és védői előterjesztések a törvényszék hivatalos
-tagjainak sérthetlensége tárgyában.
-
-Szentesi István, Debreczenyi Mihályné, Hatalovszki András, Vámosi
-József, Vámosi Julcsa, Veinstein Hani és Löventhal Salamonné, Vámosi
-Józsefné. Keresztkérdések. Szembesitések.
-
-Eszter eltünésének körülményei. Vámosi Julcsa hamis vallomása.
-
-XXVI. Jegyzőkönyv. Julius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 és fél
-óráig. Kormány intézkedése közvádló védelme tárgyában.
-
-Sipos István és neje, Cserés Mihály, Lazi János, Sós András, Ardai
-István, Pap József, Babócsy József, Szelei Gábor, ifju Pap József,
-Farkas Eszter, Olajos Bálint, Feller Istvánné, Katona Anna, Zak Péterné,
-Solymosi Zsófi, Szilár Zsófi, Pilinczky János, Solymosi János, Huri
-Andrásné, Farkas Gábor, Vertheimer Farkas, Nagy Mihály, Cserés Andrásné,
-Róth Borbála tanuk kihallgatása.
-
-Eszter eltünése. Holttest azonossága. A holttesten meg voltak-e a
-körmök? Grósz Márton alibije.
-
-XXVII. Jegyzőkönyv. Julius 23-iki ülés reggeli 10 és fél órától délutáni
-2 óráig.
-
-Klein Ignácz, Kakóczi Károly és Buchta Amália tanuk kihallgatása. Iratok
-felolvasása.
-
-Hullausztatás. Sarf Móricz születési ideje. A Tisza árama a holttest
-felbukkanásakor. Eötvös védő előterjesztése.
-
-XXVIII. Jegyzőkönyv. Julius 24-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni
-1 és háromnegyed óráig.
-
-Iratok felolvasása. Közvádló és védők előterjesztései. Sarf Móricz
-megesketésének kérdése.
-
-XXIX. Jegyzőkönyv. Julius 27-iki ülés reggeli 8 órától délutáni 1 óráig.
-
-Szeyfferth Ede közvádló előterjesztése. Vádat elejti. Szalay Károly a
-panaszos nevében vádat emel. Funták Sándor védőbeszéde.
-
-XXX. Jegyzőkönyv. Julius 28-iki ülés reggeli 8 és fél órától délutáni 2
-és fél óráig.
-
-Friedmann Bernát, Székely Miksa és Heuman Ignácz védőbeszédei.
-
-XXXI. Jegyzőkönyv. Julius 30-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától délutáni 4
-óráig.
-
-Eötvös Károly védőbeszéde.
-
-XXXII. Jegyzőkönyv. Julius 31-iki ülés reggeli 8 és fél órától déli fél
-12 óráig.
-
-Szalay Károly, Eötvös Károly, Heuman Ignácz és Funták Sándor védők
-vitázó beszédei.
-
-XXXIII. Jegyzőkönyv. Augusztus 3-iki ülés délelőtti 11 órától déli 12
-óráig.
-
-Az itélet kihirdetése. Panaszos fölebbezést jelent be. Elnöki
-záróbeszéd. A védelem részéről Eötvös Károly záróbeszéde.
-
-
-
-
-TARTALOMJEGYZÉK.
-
-HARMADIK KÖTET.
-
-A föld alól.
-
-I. Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabadítani. –
-A csonka-fűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik a
-tárgyi tünetekkel. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös természete.
-– Trajtler Soma orvostudor. 1
-
-II. Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom
-története. – Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós.
-– Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sirok. – A
-sirbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása. 13
-
-III. Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói
-bizottság. – Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. –
-Nem kapunk szállást és ételt-italt. 32
-
-Mit láttak a tudósok?
-
-I. A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten
-mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan
-természete. – A hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok
-fejlődése. 44
-
-II. A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog
-rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi
-Zsófinál is. – A fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket. 54
-
-III. Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre
-szállítását kivánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj-
-és szőrszálak letöredezése. 61
-
-IV. Mihálkovics első véleménye szerint a holttest idősebb lányé, nem
-Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem
-tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A
-prágai orvosi egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. –
-A tudósok végső véleménye. 69
-
-V. A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17
-évesnél nem volt idősebb. – A csonka-fűzesi szakértők minden lényeges
-kérdésben tévednek. – A holttest Solymosi Eszteré lehet. – A biróság
-kitörli a tudósok véleményéből ezt a pontot. 77
-
-VI. Az Országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a
-vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és
-Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat. 82
-
-A megmérgezett lélek.
-
-I. A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf
-Móricz. – A hetyke tanu. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. –
-Sokáig küzködött. 89
-
-II. Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a
-várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi
-a várnagy feladata? – A gyerek jelleme. 98
-
-III. A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó
-vallást. – Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat. 104
-
-IV. A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A
-gyerek kigúnyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja
-ruháit. 111
-
-V. Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa,
-hogy ő ur lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják
-lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság
-minden. – Az agy is átalakul. 117
-
-Eszter halálának titka.
-
-I. A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy
-Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. –
-A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait. 131
-
-II. Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután
-ott sirdogált a kert mellett a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya,
-testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik. 140
-
-III. A lány elszántságának oka és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett
-és dolgozott. – Asszonyának durvasága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk
-szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok. 149
-
-A nyilvános tárgyalás.
-
-I. A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A
-vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A
-közönség. 156
-
-II. A tanuk. – A jóhiszemü, de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A
-holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A parasztlány lábujjai. – A
-tanuk beszédének összehangzása. 167
-
-III. Pártos közönség. – Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el
-vallomását a tanu versben is“. – A külső közönség. – A hirlaptudósítók.
-– A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből. 172
-
-IV. A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – Horánszky
-védő lemond. – Ujabb védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak
-bátrak és nyugodtak. – A „marha“. 178
-
-V. A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők
-ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem
-bajvivás a faji ösztön ellen. 191
-
-VI. Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos
-testőrségem. – A védelem felosztása. – Az én védőbeszédem. – Agyam
-elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd.
-197
-
-VII. A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz
-szabad lesz. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A
-védőügyvédek tiszteletdija. 208
-
-Könyvünk toldaléka.
-
-I. Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes
-iratokat. 220
-
-Birói itéletek.
-
-I. Az első biróság itélete s annak indokai. 223
-
-II. A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s
-annak indokai. 251
-
-III. A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak
-indokai. 272
-
-A vizsgálat iratai.
-
-I. Miért ismertetem az iratokat? 276
-
-II. A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemléről és kihallgatásokról
-fölvett jegyzőkönyvek. 278
-
-III. A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. –
-Egyetemi tudósok nyilatkozatai. 303
-
-IV. A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok. 307
-
-V. A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től
-augusztus hó 3-ig. 309
-
-
-[Transcriber's Note:
-
-
-Javítások.
-
-Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
-
-A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
-
-
-27 |kisül, kogy |kisül, hogy
-
-34 |mezőkön-eső |mezőkön, eső
-
-34 |sara fene, ketlen |sara feneketlen
-
-64 |egyemi tudósok |egyetemi tudósok
-
-197 |mindg lehetőnek |mindig lehetőnek
-
-246 |nézve, hooy |nézve, hogy
-
-281 |Aprilis 1-én |Április 1-én
-
-291 |Ozvegy |Özvegy
-
-293 |Aprilis 1-én |Április 1-én
-
-303 |A tövvenyszék |A törvényszék]
-
-
-*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S
-MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) ***
-
-***** This file should be named 63565-0.txt or 63565-0.zip *****
-This and all associated files of various formats will be found in:
- http://www.gutenberg.org/6/3/5/6/63565/
-
-Updated editions will replace the previous one--the old editions will
-be renamed.
-
-Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
-law means that no one owns a United States copyright in these works,
-so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United
-States without permission and without paying copyright
-royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part
-of this license, apply to copying and distributing Project
-Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm
-concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
-and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive
-specific permission. If you do not charge anything for copies of this
-eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook
-for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports,
-performances and research. They may be modified and printed and given
-away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks
-not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the
-trademark license, especially commercial redistribution.
-
-START: FULL LICENSE
-
-THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
-PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
-
-To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
-distribution of electronic works, by using or distributing this work
-(or any other work associated in any way with the phrase "Project
-Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full
-Project Gutenberg-tm License available with this file or online at
-www.gutenberg.org/license.
-
-Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project
-Gutenberg-tm electronic works
-
-1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
-electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
-and accept all the terms of this license and intellectual property
-(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
-the terms of this agreement, you must cease using and return or
-destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your
-possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
-Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound
-by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the
-person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph
-1.E.8.
-
-1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
-used on or associated in any way with an electronic work by people who
-agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
-things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
-even without complying with the full terms of this agreement. See
-paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
-Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this
-agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm
-electronic works. See paragraph 1.E below.
-
-1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the
-Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection
-of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual
-works in the collection are in the public domain in the United
-States. If an individual work is unprotected by copyright law in the
-United States and you are located in the United States, we do not
-claim a right to prevent you from copying, distributing, performing,
-displaying or creating derivative works based on the work as long as
-all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope
-that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting
-free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm
-works in compliance with the terms of this agreement for keeping the
-Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily
-comply with the terms of this agreement by keeping this work in the
-same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when
-you share it without charge with others.
-
-1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
-what you can do with this work. Copyright laws in most countries are
-in a constant state of change. If you are outside the United States,
-check the laws of your country in addition to the terms of this
-agreement before downloading, copying, displaying, performing,
-distributing or creating derivative works based on this work or any
-other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no
-representations concerning the copyright status of any work in any
-country outside the United States.
-
-1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
-
-1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
-immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear
-prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work
-on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the
-phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed,
-performed, viewed, copied or distributed:
-
- This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
- most other parts of the world at no cost and with almost no
- restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
- under the terms of the Project Gutenberg License included with this
- eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
- United States, you will have to check the laws of the country where
- you are located before using this ebook.
-
-1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is
-derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
-contain a notice indicating that it is posted with permission of the
-copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in
-the United States without paying any fees or charges. If you are
-redistributing or providing access to a work with the phrase "Project
-Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply
-either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or
-obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm
-trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
-with the permission of the copyright holder, your use and distribution
-must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
-additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
-will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works
-posted with the permission of the copyright holder found at the
-beginning of this work.
-
-1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
-License terms from this work, or any files containing a part of this
-work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
-
-1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
-electronic work, or any part of this electronic work, without
-prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
-active links or immediate access to the full terms of the Project
-Gutenberg-tm License.
-
-1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
-compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
-any word processing or hypertext form. However, if you provide access
-to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format
-other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official
-version posted on the official Project Gutenberg-tm web site
-(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense
-to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means
-of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain
-Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the
-full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1.
-
-1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
-performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
-unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
-access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works
-provided that
-
-* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
- the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
- you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
- to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has
- agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
- Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid
- within 60 days following each date on which you prepare (or are
- legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
- payments should be clearly marked as such and sent to the Project
- Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
- Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg
- Literary Archive Foundation."
-
-* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
- you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
- does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
- License. You must require such a user to return or destroy all
- copies of the works possessed in a physical medium and discontinue
- all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm
- works.
-
-* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
- any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
- electronic work is discovered and reported to you within 90 days of
- receipt of the work.
-
-* You comply with all other terms of this agreement for free
- distribution of Project Gutenberg-tm works.
-
-1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
-Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than
-are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing
-from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The
-Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm
-trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below.
-
-1.F.
-
-1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
-effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
-works not protected by U.S. copyright law in creating the Project
-Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm
-electronic works, and the medium on which they may be stored, may
-contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate
-or corrupt data, transcription errors, a copyright or other
-intellectual property infringement, a defective or damaged disk or
-other medium, a computer virus, or computer codes that damage or
-cannot be read by your equipment.
-
-1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
-of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
-Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
-Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
-liability to you for damages, costs and expenses, including legal
-fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
-LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
-PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
-TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
-LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
-INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
-DAMAGE.
-
-1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
-defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
-receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
-written explanation to the person you received the work from. If you
-received the work on a physical medium, you must return the medium
-with your written explanation. The person or entity that provided you
-with the defective work may elect to provide a replacement copy in
-lieu of a refund. If you received the work electronically, the person
-or entity providing it to you may choose to give you a second
-opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If
-the second copy is also defective, you may demand a refund in writing
-without further opportunities to fix the problem.
-
-1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
-in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO
-OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT
-LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
-
-1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
-warranties or the exclusion or limitation of certain types of
-damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement
-violates the law of the state applicable to this agreement, the
-agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or
-limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or
-unenforceability of any provision of this agreement shall not void the
-remaining provisions.
-
-1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
-trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
-providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in
-accordance with this agreement, and any volunteers associated with the
-production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm
-electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
-including legal fees, that arise directly or indirectly from any of
-the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this
-or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or
-additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any
-Defect you cause.
-
-Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
-
-Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
-electronic works in formats readable by the widest variety of
-computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It
-exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations
-from people in all walks of life.
-
-Volunteers and financial support to provide volunteers with the
-assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
-goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
-remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
-and permanent future for Project Gutenberg-tm and future
-generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see
-Sections 3 and 4 and the Foundation information page at
-www.gutenberg.org
-
-Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation
-
-The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
-501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
-state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
-Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
-number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by
-U.S. federal laws and your state's laws.
-
-The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the
-mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its
-volunteers and employees are scattered throughout numerous
-locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt
-Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to
-date contact information can be found at the Foundation's web site and
-official page at www.gutenberg.org/contact
-
-For additional contact information:
-
- Dr. Gregory B. Newby
- Chief Executive and Director
- gbnewby@pglaf.org
-
-Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
-Literary Archive Foundation
-
-Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
-spread public support and donations to carry out its mission of
-increasing the number of public domain and licensed works that can be
-freely distributed in machine readable form accessible by the widest
-array of equipment including outdated equipment. Many small donations
-($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
-status with the IRS.
-
-The Foundation is committed to complying with the laws regulating
-charities and charitable donations in all 50 states of the United
-States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
-considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
-with these requirements. We do not solicit donations in locations
-where we have not received written confirmation of compliance. To SEND
-DONATIONS or determine the status of compliance for any particular
-state visit www.gutenberg.org/donate
-
-While we cannot and do not solicit contributions from states where we
-have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
-against accepting unsolicited donations from donors in such states who
-approach us with offers to donate.
-
-International donations are gratefully accepted, but we cannot make
-any statements concerning tax treatment of donations received from
-outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
-
-Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
-methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
-ways including checks, online payments and credit card donations. To
-donate, please visit: www.gutenberg.org/donate
-
-Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works.
-
-Professor Michael S. Hart was the originator of the Project
-Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be
-freely shared with anyone. For forty years, he produced and
-distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of
-volunteer support.
-
-Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
-editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in
-the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not
-necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper
-edition.
-
-Most people start at our Web site which has the main PG search
-facility: www.gutenberg.org
-
-This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
-including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
-subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
-
diff --git a/old/63565-0.zip b/old/63565-0.zip
deleted file mode 100644
index 535b999..0000000
--- a/old/63565-0.zip
+++ /dev/null
Binary files differ
diff --git a/old/63565-h.zip b/old/63565-h.zip
deleted file mode 100644
index 92feea6..0000000
--- a/old/63565-h.zip
+++ /dev/null
Binary files differ
diff --git a/old/63565-h/63565-h.htm b/old/63565-h/63565-h.htm
deleted file mode 100644
index 34a6551..0000000
--- a/old/63565-h/63565-h.htm
+++ /dev/null
@@ -1,9043 +0,0 @@
-<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN"
- "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd">
-<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu">
-<head>
-<meta name="generator" content=
-"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.16" />
-<meta http-equiv="Content-Type" content=
-"text/html; charset=utf-8" />
-<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" />
-<title>The Project Gutenberg eBook of A nagy per, mely ezer éve
-folyik s még sincs vége (3. kötet) by Károly Eötvös</title>
-
-<style type="text/css">
-/*<![CDATA[*/
-body {
- margin-left: 10%;
- margin-right: 10%;
-}
-
-h1,h2,h3 {
- text-align: center;
- clear: both;
- line-height: 200%;
-}
-
-h2,h3 {
- margin-top: 2em;
-}
-
-h1 {
- line-height: 100%;
-}
-
-h1 span.smaller {
- font-size: 75%;
- line-height: 200%;
-}
-
-p {
- margin-top: 0.75em;
- margin-bottom: 0.75em;
-}
-
-body > p {
- text-align: justify;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-p.i2 {
- text-indent: 3em;
-}
-
-hr {
- width: 33%;
- margin-top: 2em;
- margin-bottom: 2em;
- margin-left: auto;
- margin-right: auto;
- clear: both;
-}
-
-hr.chap {width: 65%}
-
-table {
- margin-left: auto;
- margin-right: auto;
-}
-
-td {
- padding-left: 1em;
- padding-right: 1em;
-}
-
-.pagenum {
-/* visibility: hidden; */
- position: absolute;
- right: 2%;
- color: gray;
- font-size: smaller;
- text-align: right;
- text-indent:0;
-}
-
-.tdr {text-align: right;}
-
-.center {
- text-align: center;
- text-indent: 0;
-}
-
-.summary {
- text-align: center;
- text-indent: 0;
- width: 90%;
- margin: auto;
- font-size: 90%;
- font-style: italic;
-}
-
-.smcap {
- font-variant: small-caps;
-}
-
-.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;}
-
-.caption {font-weight: bold;}
-
-.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;}
-
-.caption-largest {font-weight: bold; font-size: 2em;}
-
-.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;}
-
-.figcenter {
- margin: auto;
- text-align: center;
-}
-
-.figleft {
- float: left;
- clear: left;
- margin: 0 4px 0 0;
- padding: 0;
- text-align: center;
-}
-
-.figright {
- float: right;
- clear: right;
- margin: 0 0 0 4px;
- padding: 0;
- text-align: center;
-}
-
-.transnote {
- background-color: #E6E6FA;
- color: black;
- padding: 0.5em;
- font-family: sans-serif, serif;
- font-size: 0.9em;
-}
-
-.transnote p {
- text-align: center;
- text-indent: 1.5em;
-}
-
-ul.TOC {
- list-style-type: none;
- padding-left: 10%;
- text-indent: -5%;
- width: 70%;
- text-align: justify;
-}
-
-ul.TOC li {
- margin-top: 0.75em;
-}
-
-.TOC .roman {
- margin-right: 1em;
- float: left;
- text-align: right;
- margin-left: -4em;
- min-width: 3em;
-}
-
-li.li2 {
- margin-bottom: 1em;
- font-size: 90%;
- padding-left: 3em;
- text-indent: 0;
-}
-
-span.ralign {
- position: absolute;
- text-align: right;
- right: 15%;
- top: auto;
-}
-/*]]>*/
-</style>
-</head>
-<body>
-<pre style='margin-bottom:6em;'>The Project Gutenberg EBook of A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs
-vége (3. kötet), by Károly Eötvös
-
-This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at
-www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you
-will have to check the laws of the country where you are located before
-using this ebook.
-
-Title: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (3. kötet)
-
-Author: Károly Eötvös
-
-Release Date: October 29, 2020 [EBook #63565]
-
-Language: Hungarian
-
-Character set encoding: UTF-8
-
-Produced by: Albert László from page images generously made available
- by the Google Books Library Project
-
-*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S
-MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) ***
-</pre><div class="transnote">
-<h3>Megjegyzések:</h3>
-<p>A tartalomjegyzék a <a href="#Page_321">321</a>. oldalon
-található.</p>
-</div>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<div class="figcenter"><img src="images/cover.jpg" alt="" title=
-"" /></div>
-<hr class="chap" />
-<p class="center"><span class="smcap">Eötvös Károly
-Munkái</span></p>
-<p class="center"><span class="smcap">xii. kötet</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-large">A NAGY
-PER,<br /></span> <span class="caption-small">MELY EZER ÉVE FOLYIK
-S MÉG SINCS VÉGE</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-large">III</span></p>
-<hr class="chap" />
-<p class="center"><span class="caption-150"><span class=
-"smcap">Eötvös Károly Munkái</span></span></p>
-<p class="center"><span class="caption-large">XII.</span></p>
-<p class="center"><span class="caption-largest">A NAGY
-PER,<br /></span> <span class="caption-large">MELY EZER ÉVE FOLYIK
-S MÉG SINCS VÉGE</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-large">HARMADIK
-KÖTET</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST
-MDCCCCIV<br /></span> <span class="caption-small">VIII., ÜLLŐI-ÚT
-18. SZÁM.</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">RÉVAI
-TESTVÉREK<br /></span> <span class="caption-small">IRODALMI INTÉZET
-R.-T.</span></p>
-<hr class="chap" />
-<p class="center"><span class="caption-150"><span class=
-"smcap">Eötvös Károly</span></span></p>
-<h1>A NAGY PER,<br />
-<span class="smaller">MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS
-VÉGE</span></h1>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-large">HARMADIK
-KÖTET</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST
-MDCCCCIV<br /></span> <span class="caption-small">VIII., ÜLLŐI-ÚT
-18. SZÁM.</span></p>
-<p class="center"><span class="caption">RÉVAI
-TESTVÉREK<br /></span> <span class="caption-small">IRODALMI INTÉZET
-R.-T.</span></p>
-<hr class="chap" />
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-small">AZ ÖSSZES JOGOK
-FENTARTÁSÁVAL.</span></p>
-<p>&nbsp;</p>
-<p class="center"><span class="caption-small">Révai és Salamon
-könyvnyomdája Budapest, VIII. ker., Üllői-út 18. szám.</span></p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_1" id=
-"Page_1">-1-</a></span></p>
-<h2>A FÖLD ALÓL.</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem
-tudom kiszabaditani. – A csonkafűzesi szakértők munkájában nem
-biztam. – E munka ellenkezik a tárgyi tünetekkel. – A tünetek és a
-tömeg. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös természete. –
-Trajtler Soma orvostudor.)</p>
-<p>Az 1882-ik év szeptember havának elején még köd és éjszaka födte
-el szemeim elől a vérvád részleteit. Még semmit se tudtam
-bizonyosan. A vizsgálat rejtelmeit a hivatali titok példátlan
-szigora őrizte. Ezekből csak annyi látott napvilágot, a mennyi a
-vádlottak bünösségét bizonyitotta. A társadalom napról-napra
-mélyebben győződött meg e bünösségről. Az áltetem usztatásában
-éppen senki sem kételkedett már.</p>
-<p>Csak imitt-amott fénylett előttem egy-egy kis sugár.</p>
-<p>Kozma királyi főügyész ott járt Nyiregyházán s a kis Sarf
-Móriczot kikergette a fogházból. Nem engedte tovább is ott őrizni
-és tartani. Ám az alispán megyei huszárjai ott várták a
-gyerek-tanut a fogház ajtajában. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_2" id="Page_2">-2-</a></span> S elcsipték rögtön, mint a
-fecske a bogarat. S vitték a vármegye házába, Henter Antal várnagy
-kezébe. Itt még jobban elzárták a fiut a világtól. Istenért se
-lehetett vele értekezni.</p>
-<p>Hogy ily féltékenyen őrizték: nagy jelentőségü tünet volt ez én
-előttem.</p>
-<p>Ha volna több tanu, ha volna több erősség a vérvádra: akkor nem
-őriznék úgy a gyereket. Ezzel tisztában voltam. Ok nélkül
-törvénytelen erőszakot nem csinál a hatóság. A tanu elzárása
-törvénytelen erőszak. Erre más ok nem lehetett, csak az, hogy a
-vérvádlók féltették e tanujokat. Más bizonyságuk nem volt.</p>
-<p>Ez volt a sötétségben az egyik sugár.</p>
-<p>A másik a tutajosok máramaros-szigeti panasza, hogy őket
-Tisza-Lökön megkinozták. Ennek is erős oka lehetett. Az
-agyongyötrés-szülte vallomásban nem lehet teljes igazság. Tehát az
-áltetem usztatását, a holttestcsempészet történetét se lehet
-aranyigazságnak tekinteni.</p>
-<p>A társadalom aggódó része s különösen az egész zsidóság
-türelmetlen volt már, vajjon mikor mozdul meg a védelem? Azt
-mondták: ime hires ügyvéd, jeles szónok, törvényhozó férfiu,
-tekintélyes ember a védő, társai is jeles emberek, azok közt is két
-országgyülési képviselő van: Horánszky és Funták, s még se tudnak
-semmit mozditani. Sokan mulasztásnak vélték a védelem
-mozdulatlanságát.</p>
-<p>Kettőt akartam elérni minél előbb.</p>
-<p>Először is Sarf Móriczot kiszabaditani a vármegye és a titkos
-tanács kezéből. <span class="pagenum"><a name="Page_3" id=
-"Page_3">-3-</a></span></p>
-<p>Előterjesztést intéztem a belügyi kormányhoz: adja ki a zsidó
-fiut. A vármegye nem arra való, hogy tanukat fogdosson s azokat
-kalitkában tartsa. A fogoly tanu ugy se valóságos tanu. Ha tanusága
-igaz lenne is, akkor is értéktelenné tenné a törvénysértő erőszak.
-Mindezt kifejtettem. De nem akartam, hogy azt higyje a társadalom,
-hogy én a zsidók kezére akarom a gyereket átjátszani. Azt
-javasoltam, helyezzék el a végtárgyalásig valamelyik budapesti
-előkelő keresztyén intézetben. A hol nem elfogult emberek veszik
-körül. A vármegye és a hajduk kezében nem hagyhatom.</p>
-<p>A belügyi kormány elutasitotta előterjesztésemet. Komoly
-jelenség volt ez arra nézve, hogy a védelem a kormánytól és a
-hatóságoktól különös segitséget nem nyerhet.</p>
-<p>Azután irásban is, személyesen is sürgettem a törvényszéket és a
-vizsgálóbirót, hogy valahára rendelje már el a rendes vizsgálatot.
-Ha ezt elrendelik: hozzájutok legalább a csonka-fűzesi holttest
-orvosi vizsgálatához. Belenézhetek a szakértők munkájába.
-Megismerhetem munkájukat s fölfedezhetem tévedéseiket. Minden
-esetre közelebb juthatok ahhoz a titokhoz, vajjon hát csakugyan
-idegen holttest volt-e a csonka-fűzesi, vagy valóban az eltünt
-leányka teteme?</p>
-<p>E törekvésemben czélt értem.</p>
-<p>Még szeptember végén átadta a vizsgálóbiró az ugynevezett
-Rendőri Szemle jegyzőkönyvet, melyet a szolgabiróság junius 18-ika
-és 19-ike közti éjszakán készitett. Átadta a junius 19-iki
-Fölismerési Jegyzőkönyvet s <span class="pagenum"><a name="Page_4"
-id="Page_4">-4-</a></span> annak junius 20-iki folytatását s végre
-átadta az orvosi bonczjegyzőkönyvet s az orvosi véleményt.</p>
-<p>Végre tehát volt valami a kezemben, melynek segitségével, ha
-igazán meg tudom érteni, sok nagy titokra világot derithetek.</p>
-<p>Csakhamar meggyőződtem arról, hogy a szakértők összes munkája
-hibás, véleményük pedig alaptalan. Munkájuk nem is volt egyébre
-való, csak arra, hogy megnehezitse, sőt végkép meggátolja az egész
-ügy tiszta kibonyolitását.</p>
-<p>Nem vagyok az orvosi tudományokban alaposan jártas, szinte
-könnyelmüségnek látszik állitásom. Elhirtelenkedve nem szabad
-itélni a jogtudónak.</p>
-<p>De én nem is ugy itéltem.</p>
-<p>Már akkor eljutott hozzám Zurányi Kálmán bizalmas értesitése, s
-már akkor ismertem Szakolczai Julcsa tanuságát. Igaz, hogy e két
-tanu csak ugy tévedhetett, mint a négy szakértő, csak hogy az én
-elmémre a szakértők tudományával szemben nem csupán a két tanu
-beszéde gyakorolt befolyást.</p>
-<p>Hanem gyakorolt az élet igazságainak ama megbonthatatlan
-rendszere, melylyel az orvosok tudománya csakugyan nem tudott
-összevágni.</p>
-<p>Ha e tudomány igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest nem Solymosi
-Eszteré. De hát hova lett akkor Solymosi Eszter?</p>
-<p>Ha az orvosok beszéde igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest
-idegen nő teteme. De hát ki volt az idegen nő? Honnan került elő az
-ő teteme? <span class="pagenum"><a name="Page_5" id=
-"Page_5">-5-</a></span></p>
-<p>Tisza-Eszláron, folyam partján tünt el Solymosi Eszter bizonyos
-napon és jól ismert ruhában. Hetvenkilencz nap mulva ugyanazon
-folyam alsó folyásán fölszinre jut egy holttest. Női holttest, az
-eltünt leányka ruhájában, az ő testének különös jegyével s
-rothadási állapota is a hetvenkilencz napnak megfelelő.</p>
-<p>Hiszen ez már csak bizonyos.</p>
-<p>Dehogy bizonyos: igy szólnak az orvosok. A holttest idősebb nőé,
-nem is olyan régóta halt meg s nem is volt a vizben oly sokáig.</p>
-<p>Az egyszerü józanész tehát szemközt áll a komoly orvosi
-tudománynyal. Vagy az orvosoknak nincs igazuk, vagy a józan elme
-rosszul látja a tüneteket.</p>
-<p>A vád az, hogy a zsidók meggyilkolták Solymosi Esztert.</p>
-<p>Nem lehetetlen.</p>
-<p>De ha meggyilkolták: miért őrizték ruháját? Ha holttestét örökre
-el tudták sikkasztani: miért nem sikkasztották el ruháját is?
-Hiszen az a ruha minden nap árulójuk lehetett. Arra pedig csakugyan
-nem számithattak április 1-én, hogy abba a ruhába majd junius 16-án
-egy áltetemet fognak öltöztetni.</p>
-<p>A zsidók minden módon tagadják a gyilkosságot. Nincs is ellenük
-semmi terhelő bizonyság. Sőt föltétlenül bizonyos, hogy ugy, a
-miként a vád szól, április 1-én déli 11 és 12 óra közben meg nem
-gyilkolhatták, hiszen akkor már minden eszlári zsidó szanaszét volt
-s nem az imaházban volt.</p>
-<p>De hát akkor miként veszett el Solymosi Eszter? <span class=
-"pagenum"><a name="Page_6" id="Page_6">-6-</a></span></p>
-<p>Száz kérdés, egyik a másikon keresztül-kasul száguldozva.</p>
-<p>Ha az orvosoknak van igazuk: akkor a legfontosabb kérdések nagy
-részére sohase találunk feleletet. De ha Szakolczai Julcsának van
-igaza, akkor a csonka-fűzesi holttest a szegény eltünt leánykáé, s
-akkor minden kérdés nyomban tisztázódik.</p>
-<p>Valamely bűnügyben száz tünet áll előttünk.</p>
-<p>Kilenczvenkilencz tünet egy dolgot bizonyit, egyetlen tünet
-azonban mást bizonyit.</p>
-<p>Vajjon mit csinál ilyenkor a jogtudó elme? De mit csinál a józan
-elme?</p>
-<p>Megvizsgálja azt az egyetlenegy tünetet, hogy az valódi-e?
-Vajjon nem látszat-e? Nem tartalmaz-e egyéb jelentőséget is? Tárgyi
-tünet-e, vagy nem az? Megvizsgálásában nem tévedhetett-e a vizsgáló
-elme?</p>
-<p>Ha az az egyetlenegy tünet való: akkor a vele szemben álló
-kilenczvenkilencz tünet mind valótlan. Az az igazság, a mit az
-egyetlenegy igaz tünet bizonyit.</p>
-<p>A nagy tömeg nem így itél. A nagy tömeg hitét a látszat alapitja
-meg. A kilenczvenkilencz egybevágó tünet dönt ő előtte. A századik
-tünet hiába dönti halomra a kilenczvenkilenczet. Ha a századik
-tünet igazságát föltétlen biztossággal látja is: abban csak csodát
-lát, vagy ügyvédi mesterkedést, vagy valamely titkos hatalom
-részéről való beavatkozást.</p>
-<p>A tömegnek csak ösztöne helyes igen gyakran, de itélete sohase
-mély. Szövevényes dolgokban nem is lehet mély. Ily dolgokban
-tisztán látni csak erős elme <span class="pagenum"><a name="Page_7"
-id="Page_7">-7-</a></span> képes s ez is csak akkor, ha erős akarat
-támogatja. Ezenkivül a tömeg azt szereti hinni, a mit óhajt. Ha
-pedig felindulásban van: csupán azt akarja hinni, a mi miatt
-feltámadt a szenvedélye. A tömeggel éppen nem lehet elhitetni, hogy
-ő tévedhetne.</p>
-<p>Izgatott időkben a biróság tagjai is a tömeghez tartoznak. Az
-erős elme és erős akarat ezek közt is ritka, csaknem kivételes.</p>
-<p>Nehéz feladat állott hát előttem.</p>
-<p>Rendithetlen voltam abban a meggyőződésben, hogy az eltünt
-lánykát a zsidók a vérvád szerint el nem emésztették. Hiszen
-föltétlen bizalommal voltak hozzám az eszláriak. Ezek a szegény
-zsidók Isten csodálatos követének tartottak engem. Lelkük minden
-titkát föltárták előttem. Öregek és ifjak, férfiak és nők közt nem
-volt különbség erre nézve. Ha halálos bűnt követtek volna is el:
-nekem bizalmasan megvallották volna. Akármelyikhez intéztem
-kérdést, habozás nélkül nyilatkozott ugy, a hogy jó lélekkel
-nyilatkozhatott. S a vérvádnak semmi nyomát nem találtam.</p>
-<p>A csonka-fűzesi holttest nem lehetett más, mint az eltünt lányka
-teteme.</p>
-<p>A száz jelenség közül kiválasztottam s csomóba gyüjtöttem
-azokat, melyeket valóknak tartottam. A tárgyi igazság csak az
-lehetett, a miben ezek a jelenségek megegyeznek. A valódi
-jelenségek pedig csak abban a tárgyi igazságban egyeztek meg, hogy
-a csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszter.</p>
-<p>De miként tudom én ezt bebizonyitani? <span class=
-"pagenum"><a name="Page_8" id="Page_8">-8-</a></span></p>
-<p>Legyőzhetlen akadályként áll előttem az orvosok lelete és
-szakértő véleménye. Miként tudom én megczáfolni a négy orvost?
-Hiszen ők látták a holttestet, én pedig nem láttam. Ők látták azt,
-hogy a holttest husz éves elvirágzott nőé, a ki legföljebb tiz nap
-óta halott s legföljebb három-négy nap óta van a vizben. Én pedig
-nem láttam, hogy a holttest tizennégy éves szűz lánykáé s hogy
-hetvenkilencz nap óta halott s holta óta rejtőzött a Tisza
-árjában.</p>
-<p>Nem az én hibám, hogy ezt nem láthattam. A biróság sulyos
-tévedése, hogy a holttestet a védelem és a vádlottak elől
-érthetetlen szigorral elzárta. De a közönség nem törődött azzal,
-hogy a biróság megsértette a törvényt s a jogos védelem legnagyobb
-érdekeit. A tény megmásithatlan volt, az elmult időt többé
-visszahozni nem lehetett, a holttetem ott volt a föld alatt s
-meggátolhatlanul haladt az enyészet utján előre s isteni erő se
-lett volna képes arra, oly alakban látni meg azt még egyszer, a
-mily alakban a hullámokból fölbukkant.</p>
-<p>S nekem mégis be kellett mindent bizonyitanom. Nem azért, mert a
-törvény ugy parancsolta; nem is azért, mert a nemesebb jogérzetből
-ugy következett. Hanem azért, mert az eset különös volt. Azért,
-mert vérvád volt az eset.</p>
-<p>Ha mikor a vádlott ártatlan, minden közönséges bűnügyben elég a
-védelemre a vádlott egyszerü, komoly tagadása. A ki vádol: annak
-kell bizonyitani. Oly régi elv ez, a milyen régi a rendezett jogi
-állapot. <span class="pagenum"><a name="Page_9" id=
-"Page_9">-9-</a></span> Minden ügyben tiszteli és követi ez elvet
-minden biróság s ezt tartja természetesnek és józannak minden
-tudomány.</p>
-<p>De a vérvád kivétel.</p>
-<p>Ez örökös. Sokszor csak titkon lappang. Néha sok évtizeden át
-lappang, mintha kihalt volna örökre. De a lelkek nem változnak s
-azok hajlama a babonára, a képzelgésre, a felekezeti gyülölködésre
-mindig megmarad. S a mint valamely alkalmas fordulat áll be a
-gondolkozás és az indulatok mozgalmaiban: nyomban teljes üdeséggel
-s ezeréves multjának teljes fegyverzetével pattan elő a vérvád
-teljes alakja. Nem öregedett, nem változott, életkorának magassága
-se őszülést, se roskadást nem idézett elő nála. A műveltség nem
-szeliditett rajta. Ádáz, mint a középkorban. Ordit, mint fenevad, s
-kész minden rombolásra. A mint a bolygó zsidó mindig öreg és
-fáradt, a hol megjelenik: ugy a vérvád mindig fiatal és
-fáradhatatlan, ha valamely esetleges alkalom kiszólitja
-odujából.</p>
-<p>Ellenében a jogos önvédelemre nem elég a vádlottnak komoly és
-méltóságos tagadása.</p>
-<p>Zsidó ünnepen eltünik egy keresztyén lányka, vagy vérbefagyva
-találnak egy keresztyén gyermeket. Ha a tömeg lelke alkalmas rá s
-ha akad hidegvérü izgató: ott terem a vérvád azonnal. S nyomban meg
-vannak a vádlottak is. Minden zsidó egyaránt vádlott. De művelt
-korunknak az igazságszolgáltatásban szigoru alakiságai vannak.
-Ezekhez a biráknak legalább külsőleg ragaszkodniok kell. Tehát
-százezer zsidó ellen még se lehet egy ügyben vezetni vizsgálatot.
-Kiválasztják <span class="pagenum"><a name="Page_10" id=
-"Page_10">-10-</a></span> tehát azokat, a kik az eset szinteréhez
-legközelebb vannak. Ők azonban kivétel nélkül mind gyanusak. Öregek
-vagy fiatalok, jók vagy rosszak: nem tesz különbséget.</p>
-<p>S e vádlottaknak maguknak kell bebizonyitani a vádbeli tény
-lehetetlenségét. Ha erre nem képesek, ha akár vagyontalanságuk,
-akár fogságban sinylődésük meggátolja őket az eset valódi
-igazságának földeritésében: akkor minden esetre bűnösök.</p>
-<p>Ez a vérvád különös természete.</p>
-<p>Nekem a négy szakértő orvos állitásait meg kellett döntenem.
-Egyszerü védőügyvéd voltam, jogilag semmi sem kötelezett rá. De
-hajszolt rá a hivatás fensége, a vérvád természete s az egyéni
-önérzet küzdő heve.</p>
-<p>Ám a sikeres harczban s a győzelem kivivásában csak az orvosi
-tudomány lehetett alkalmas fegyverem.</p>
-<p>Csakhogy ebben én nem voltam jártas. Sohase miveltem az orvosi
-tudományt. Jogtudó voltam és köztisztviselő, törvényhozó és
-hirlapiró: mindez nem az orvosi tudomány.</p>
-<p>De azt is tudtam, hogy a négy csonka-fűzesi szakértő tudása se
-az orvosi tudomány. És semmi esetre se az orvosi tudomány
-gyakorlati teljessége. És azt is tudtam, hogy a tanszéki és
-irodalmi tudás teljes gazdagsága se elég ahhoz, hogy valamely igen
-nehéz és szövevényes kérdést teljes biztonsággal megoldhasson. Éles
-szem, erős itélet, hosszu gyakorlat, nagy elfogulatlanság s a
-természet határtalan számu tüneteinek gondos figyelése szükséges
-ahhoz, hogy nagyon ritkán <span class="pagenum"><a name="Page_11"
-id="Page_11">-11-</a></span> előforduló egyes eset titkos
-részleteit lehető tisztán megláthassuk.</p>
-<p>A négy orvos közül egyikkel, Trajtler Soma orvostudorral,
-alkalmam volt érintkezni. Az 1882. év nyarán és őszén négy izben
-találkoztam vele. Fiatal, jókedélyü, kellemes társalgásu férfiu
-volt. Volt eset, a mikor órákon át társalogtam vele. Nem a
-csonka-fűzesi holttestről. Szándékosan nem akartam erről
-beszélgetni; semmi irányban se lett volna ennek haszna. Ha
-érintettük is ezt, más tárgyra törekedtem átvinni a beszélgetést.
-Oly tárgyra, melyről szivesen beszélgetett, melynek részleteiben
-otthonos volt. Jelentékeny észbeli erőt találtam nála, a közepesnél
-jóval nagyobbat. De megfigyelő képességét nem találtam komolynak.
-Ugy vettem észre, hogy az életnek körülötte mozgó tüneteit is csak
-futólag tekinti meg, a tőle messze levő tünetek mivolta iránt pedig
-nem nagyon érdeklődik s a tudomány nehezebb kérdésein egyáltalán
-nem töri fejét.</p>
-<p>Ez természetes. A vidéki társadalmak tagjai közt ritkán akad
-nemes nagyravágyás, mely az élet feladataiban messze és magasra
-törekednék kiemelkedni. Becsültetés, helyi tekintély, tisztes
-állás, kényelmes megélhetés: a vidék legtöbb férfia ezt véli az
-élet feladatának. Ezen kívül tisztán láttam, hogy ez az orvostudor
-a vérvádüldöző helyi áramlatnak nemcsak nem szegül ellene, hanem
-még inkább segitségére törekszik. Tehát a nagy perben elfogult
-is.</p>
-<p>Bizonyára alig sejtette, hogy én tudásának mértékét s
-gondolkodásának erejét kémlelem. Arra a meggyőződésre <span class=
-"pagenum"><a name="Page_12" id="Page_12">-12-</a></span> jutottam,
-hogy ő a holttest vizsgálatánál könnyen tévedhetett s minthogy
-véleménye nagyon fontos tárgyi tünetekkel ellentétben állt, tehát
-valósággal tévedett is.</p>
-<p>Pedig ő volt a vizsgálat vezetője. Ha tehát ő tévedett:
-társainak is tévedniök kellett. Másként nem adhattak volna egyező
-véleményt.</p>
-<p>Tévedésüket csak ugy bizonyithatom be, ha a holttestet magam is
-megnézem s más szakértő férfiakkal is megvizsgáltatom. De ez
-lehetetlen, ha a törvényszék a holttest kiásását el nem
-rendeli.</p>
-<p>Ám ahhoz, hogy a törvényszék ezt elrendelje, hatalmas orvostani
-és élettani okokat kell eléje terjesztenem. Ily okok nélkül
-egyszerüen megtagadja kérésemet, hiszen a holttest kiásása nélkül
-is teljes alakilag a vizsgálat.</p>
-<p>De hol vegyem én az uj, a meglepő, az elvitázhatlan fontosságu
-orvostani és élettani okokat? Egyéb nem áll előttem, csak a
-csonka-fűzesi lelet és orvosi vélemény; miként lehet ezt önmagából
-megdönteni?</p>
-<p>Tisztán állott előttem, hogy ez a lelet és ez a vélemény nem
-igaz; hogy ez csak elleplezi az igazságot. Nekem pedig azt az
-igazságot kellett föltalálnom, a mi e lelet és e vélemény mögött
-van. <span class="pagenum"><a name="Page_13" id=
-"Page_13">-13-</a></span></p>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki
-orvostani gyakorlatom története. – Kovács József orvos, egyetemi
-tanár. – Babes Viktor tudós. – Előterjesztésem a holttest kiásása
-iránt. – A falusi sírok. – A sírbontás gyanuja. – Előterjesztésem
-hatása.)</p>
-<p>Be kellett hatolnom a törvényszéki gyakorlati orvostan sok
-titkába, mely eddig még ismeretlen volt előttem. S e czélból
-mindenekelőtt az orvostani fogalmak kezelésére kellett saját
-agyamat begyakorolni.</p>
-<p>Tudós férfiak nem akadnak fönn e szavaimon.</p>
-<p>Az agy a maga dolgát csak ugy végzi, mint a testnek többi része.
-A hogy a földmüves karja és dereka kaszál, kapál; – a hogy a lovas
-ember egész teste az egyensulyt tartja; a hogy az uszó és
-kengyelfutó kézzel-lábbal és tüdővel dolgozik; épp ugy dolgozik az
-agy, mikor gondolkodik, észlel, itél s eszméket szül.</p>
-<p>Csak az eszköz, a szerszám, a munka minémüsége más az agynál,
-mint a kezeknél és lábaknál. De a hogy állandó és teljes gyakorlat
-kell ahhoz, hogy a kaszás gyorsan és jól kaszáljon, a lovas a
-nyeregben biztosan üljön s a kengyelfutó gyorsan és sokáig
-szaladjon: épp ugy állandó és teljes gyakorlat kell az agynak is,
-hogy a gondolkodás és alkotás sokféle utjainak egyikén sikerrel
-mozoghasson.</p>
-<p>S a gyakorlatnak nemcsak állandónak és teljesnek, hanem
-szakszerünek is kell lenni. A szabó is, az órás is a szemeivel s
-ujjaival dolgozik. De a szabónak a varrásban, az órásnak az
-órakészitésben kell gyakorlottnak lenni. Akármily éles is a szeme s
-mozgékony is <span class="pagenum"><a name="Page_14" id=
-"Page_14">-14-</a></span> az ujja mindegyiknek: a szabó nem tud
-órát csinálni s az órás nem tud nadrágot varrni, mert agyát nem
-arra gyakorolta be.</p>
-<p>Nekem a csonka-fűzesi holttest kérdése körül a törvényszéki
-orvostan s az élettan sok titkába be kellett hatolnom. Ha erre nem
-vagyok képes: akkor a négy orvos munkáját meg nem birálhatom, a
-törvényszéket a holttest kiásására rá nem birhatom, a holttestet
-magam meg nem szemlélhetem s a nagytudásu ujabb szakértők munkáját
-nem ellenőrizhetem. Pedig talán még irányzó befolyást is kell e
-munkára gyakorolnom.</p>
-<p>Az orvostan s az élettan tudománya rengeteg. Az egészet bejárnom
-lehetetlen. Időm és módom sincs hozzá. De magában a nagy perben nem
-is szükséges. A csonka-fűzesi holttestnél csak egy-két nagy kérdést
-kell tisztába hozni. Meddig lehetett a vizben? Mekkora életkorra
-utalnak a csontok s a korbeli fejlettség egyéb jelenségei? Hol,
-miben s miért tévedtek az első szakértők?</p>
-<p>De az e körüli fogalmak könnyü, gyors és biztos kezelésére is be
-kellett agyamat gyakorolni.</p>
-<p>A tárgy nem volt előttem teljesen idegen.</p>
-<p>Fiatal koromban tiszti közvádló voltam vármegyémben. Élemedett,
-jeles tehetségü és tudásu s nagy gyakorlatu törvényszéki orvos volt
-mellettem. Minden leletét és véleményét birálat nélkül s
-föltétlenül elfogadtam. Ezt cselekedte a törvényszék is, a felső
-biróságok is. Abban a csalódásban éltem, hogy az egyes esetekben
-alkalmazott orvostanhoz és élettanhoz a jogtudónak <span class=
-"pagenum"><a name="Page_15" id="Page_15">-15-</a></span> nincs
-hozzászólója, mert nincs hozzá se elméleti, se gyakorlati
-képessége. Semmi körülmény se juttatta eszembe, hogy ez a
-felfogásom csalódás s ebből ki kell keverednem.</p>
-<p>Ez a jeles orvos nemsokára meghalt. Jött utána másik. Kezdetben
-az ő leletei s véleménye előtt is föltétlenül meghajoltam. De
-csalódásom ez uj törvényszéki orvosnál nem sokáig tartott.</p>
-<p>Egyik leletét és véleményét ugyanis nem tudtam az eset egyéb
-körülményeivel összhangzásba hozni. Vagy az egyéb tárgyi tünetek s
-jogi sulylyal biró bizonyitékok voltak hamisak, vagy pedig az orvos
-leletei s véleményének indokai tértek el az igazságtól.</p>
-<p>Gondolkodóba estem. Valahol hiba van. De hát hol a hiba?</p>
-<p>A birói itéletnek igazságosnak kell lenni. Arról, hogy igazságos
-legyen, még beszélni se lehet mindaddig, mig a vétek esetét az éles
-és józan elme teljes megnyugtatásáig nem ismerjük. Addig pedig
-semmikép nem ismerjük, mig egyrészről a szakértő orvos lelete és
-véleménye s másrészről az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok közt
-oly ellentét van, melyet ki nem lehet egyeztetni. Ha csakugyan ki
-nem lehet: akkor vagy az orvos munkáját kell egyszerüen félredobni,
-vagy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok valódiságát
-megtagadni.</p>
-<p>Az orvos munkáját félredobni?</p>
-<p>Ez nem könnyü dolog. A büntető per kényszerü alakiságával össze
-nem fér. Ha menti a bűnöst az <span class="pagenum"><a name=
-"Page_16" id="Page_16">-16-</a></span> orvos munkája: akkor a
-bűnöst el nem lehet itélni, akármilyen sérelmes és utálatos volt
-cselekedete, vagy mulasztása. Ha terheli a bűnöst, noha az egyéb
-tárgyi tünetek és bizonyitékok mentik: természetesen akkor se lehet
-elitélni. Mert hiszen büntető itélet hozása nem a szakértő orvos
-dolga, hanem a tőle független biróságé.</p>
-<p>Nem szabály szerint, de tényleg ugy volt, hogy hivatalosan
-kimondott véleményem vagy vádjavaslatom döntő sulyu volt az
-itéletmondásnál rendesen.</p>
-<p>Mélyen éreztem a felelősséget. Miként adjak én véleményt, miként
-tegyek én vádjavaslatot, ha az eset büntetőjogi felismerésében
-magam se vagyok biztos?</p>
-<p>Ujra kezdtem a vizsgálatot. Magam mentem ki a hely szinére,
-magam vezettem a vizsgálat minden munkáját. Elvégre meg kellett
-győződnöm, hogy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok a
-valódiak.</p>
-<p>Nem volt más kilábolás, félre kellett dobnom az orvosi
-munkát.</p>
-<p>De ez se ment hamarosan. Magamhoz kértem a tiszti főorvost s
-közöltem vele a vizsgálat eredményét s nyomatékosan kifejtettem
-előtte, hogy lényeges dolgokban kétségtelenül tévedt.</p>
-<p>Nem fogadta el, sőt bizonykodott velem szemben s az orvosi
-tudomány tantételeivel s műszavaival árasztott el.</p>
-<p>Hogy az esetet miként fogjam fel: erre nézve nem hatott rám
-érvelése. De arra igen is rájöttem, hogy vagy az orvosi tudomány
-hézagos, vagy az ő tudása csonka, vagy elméjének ereje, ugynevezett
-tehetsége <span class="pagenum"><a name="Page_17" id=
-"Page_17">-17-</a></span> nem elég nagy arra, hogy az orvosi
-tudományt egyes esetek megfigyelésében tökéletesen képes legyen
-alkalmazni.</p>
-<p>És rájöttem arra, hogy nagyon sok orvostani tünet megfigyelésére
-s felismerésére az orvosi tudományban járatlan elme is képes
-annyira, mint bármily orvos, ha az az elme egyébként mivelt, jól
-képződött, a természet jelenségeinek megfigyelésében gondos és
-szivós s ekként itélő ereje egészségesen fejlődött.</p>
-<p>Az angol birói gyakorlatban alapelvvé vált ez a nézet.</p>
-<p>Ez időtől kezdve minden fontosabb esetben különös gonddal
-vigyáztam arra: miként készülnek az orvosi leletek és főorvosi
-vélemények. S minden büntetőjogi esetben, akár nagyobb, akár kisebb
-fontosságu volt, pontosan összemértem az orvosi munkálat adatait a
-vizsgálat folyamán megszerzett egyéb tárgyi adatokkal, tünetekkel
-és bizonyitékokkal.</p>
-<p>Ime, ez volt oka, miért nem volt idegen agyam előtt a
-törvényszéki gyakorlati orvostan fogalmainak nagy tömege. Csakhogy
-husz év óta már törvényhozó voltam s politikai napi iró. Agyam
-tehát husz év óta más tárgyu, más irányu, más természetü munkára
-volt begyakorolva. Czélszerü volt tehát a nagy per keretébe szorult
-orvostani gyakorlati fogalmakra ujolag begyakorolnom.</p>
-<p>Könyvek utján erre nem lett volna időm. A társalgás utját
-választottam. S rövid idő alatt meglehetős sikerre jutottam.</p>
-<p>Volt a budapesti egyetemen egy nagyhirü tanár: Kovács József. A
-gyakorlati sebészetnek volt nyilvános <span class=
-"pagenum"><a name="Page_18" id="Page_18">-18-</a></span> rendes
-tanára. Egyes sebészeti műveletekben csodálatos gyorsasággal,
-biztonsággal és sikerrel dolgozott. Éles figyeléséről, a bajnak
-biztos felismeréséről, bátorságáról s megfelelő testi erejéről
-ismerték nemcsak itthon, hanem Magyarország határain kívül is.
-Némely sebészeti szerszámot nagy gyakorlati haszonnal alakitott át.
-Voltak hozzáértő szakemberek, a kik abban az erős meggyőződésben
-éltek, hogy néhány sebészeti beavatkozást biztosabban tudott
-végezni, mint a világhirü Nelaton vagy Billroth.</p>
-<p>Ezt megitélni nem tudom, de lehetetlennek nem tartom.</p>
-<p>Mert nagy elme volt. Külsőleg is nagy fej, nagy agy, nagy
-termet, eszes arcz. Egész életemben sohase találkoztam senkivel, a
-kiben az agynak erősebb, gyorsabb, hatalmasabb s üdébb működését
-vettem volna észre, mint benne. Pedig volt alkalmam néhány óriási
-elméjü férfiuval nagyon közelről megismerkedni. Köztük világhírü
-férfiakkal.</p>
-<p>Nem irt. Irodalmi művei kis számuak és kis terjedelmüek s a
-tudomány történetében alig lehet őket észrevenni.</p>
-<p>Rendes jelenség, hogy a gyakorlati feladatok történelmi nagy
-férfiai nem igen szeretnek irni. Jeles iró kevés van köztük. Ennek
-talán természetes oka van. Nagy állami kérdés megoldása, döntő
-csata megnyerése, valamely csodálatos zeneműnek tökéletes előadása,
-halálos természetü és bonyolult helyi betegségnek sebészeti uton
-való gyors és biztos eltávolitása olyan gyakorlati <span class=
-"pagenum"><a name="Page_19" id="Page_19">-19-</a></span> dolgok,
-melyeket utólag ugyan le lehet irni, de a melyek fölött elmélkedni,
-bölcselő munkát irni, a tanszék tudományos szabályai szerint
-okoskodni hiábavaló dolog. Gyakorlati nagy elme hiábavalóságra nem
-érez kedvet magában.</p>
-<p>Kovács Józseffel régebben ismerős voltam már. Gyakran
-találkoztunk és egymással sokat évődtünk. Rokonszenv fejlődött ki
-köztünk egymás iránt. Meglehetősen kedvelt engem s én is őt.
-Elméjének működését oly mezőkre tereltem gyakran, a melyeken nem
-volt otthonos. S az az elme ott is bámulatos volt. Ennek észlelése
-nagy gyönyörüséget okozott nekem. Ha egy szines pillangó
-röpdösésében, egy macskakölyök játékában, egy ügyes tánczosnő
-mozdulataiban is találunk élvezetet: minő fenséges lehet az a
-gyönyör, mely egy óriási elme játszi működésében ragad el
-bennünket.</p>
-<p>Tudtam róla, hogy abban az eszelős korban ő is zsidógyülölő s
-azt is tudtam, hogy ő a kórboncztanban s a törvényszéki orvostanban
-gyakorlatilag nem képzett annyira, mint néhány más szakember. De
-általános orvostani tudása mégis nagy s elméje mindenkiénél erősebb
-s azért őt szemeltem ki arra a czélra, hogy vele tanácskozzam.</p>
-<p>Czélom csak az volt egyelőre, hogy saját elmémet gyakoroljam be
-a csonka-fűzesi holttest körül fölmerülhető orvostani fogalmakra s
-azok könnyü kezelésére s ezt senkivel se érhettem el jobban, mint ő
-véle. Ezért választottam.</p>
-<p>S azért, mert tudtam, hogy benne nincs afféle tudományos
-<span class="pagenum"><a name="Page_20" id=
-"Page_20">-20-</a></span> elfogultság, melytől a tanszék férfiai
-ritkán mentesek. Tudtam, hogy elméjét a megszokott eszmék nem
-képesek lekötözni s tudtam, hogy vele mindenről tökéletes
-nyiltsággal értekezhetek. S végül számitottam arra, hogy a zsidók
-iránti ellenszenve az ellenkező irányu tulzástól, ha netalán
-beleesném, engem visszatart. Nem szerettem volna elfogult lenni
-munkámban.</p>
-<p>Mikor a vizsgálóbiró a csonka-fűzesi szakértők munkálatait nekem
-kiadta: Kovács József éppen Debreczenben elnökölt az orvosok és
-természet-vizsgálók országos gyülésén. Táviratot küldtem hozzá,
-hogy igen fontos ügyben tanácskozni óhajtok vele és kérdem: mikor
-jön haza? A vérvádat nem emlitettem.</p>
-<p>Ő azonban rögtön rájött, mi lehet az, a miben én vele akarok
-tanácskozni. A vagyonszerzés jogosult vágya benne is megvolt, mint
-minden gyakorlati gondolkozásu emberben. Felelete erre nézve is
-jellemző. Távirati felelete igy szól:</p>
-<p>– Csütörtökön otthon leszek. Ezer forint.</p>
-<p>Derültségre hangolt ez a nyers őszinteség. De hát ő ilyen
-volt.</p>
-<p>Hazajött; fölkerestem; közöltem vele a tárgyat, a mely fölött
-tanácskozni akarok; megmondtam neki őszintén, nyersen én is, hogy a
-csonka-fűzesi halott rejtélyeinek megoldását nem várom tőle, ehhez
-a csonkafűzesi munkálatot magam se tartom elég anyagnak, de azt
-igen is reménylem, hogy a vele való tanácskozás az én elmémet
-megedzi annyira, hogy a rejtély megoldásához a kulcsokat
-megtaláljam. <span class="pagenum"><a name="Page_21" id=
-"Page_21">-21-</a></span></p>
-<p>Tetszett neki az igy meghatározott feladat, késznek nyilatkozott
-annyi időt forditani rám, a mennyit én akarok s a tanácskozások
-idejét minden nap délutánjára tüztük ki, ugy emlékszem 4-től 6
-óráig.</p>
-<p>A pénzt asztalára tettem.</p>
-<p>Azután azt kérdeztem tőle, vajjon látott-e, vizsgált-e ő
-valamikor vizi holttestet?</p>
-<p>– Majd hozok én kettőnkhöz harmadiknak olyan embert, a ki látott
-is, vizsgált is elég vizi holttestet.</p>
-<p>Csakugyan hozott.</p>
-<p>Ez az ember Babes Viktor orvostudor volt. Szinte álmélkodtam,
-mikor másnap nekem bemutatta. Ez volna hát az a férfiu, a kit
-Kovács József vesz segitségül s a kitől nekem is okulni lehet?</p>
-<p>Fiatal koru, vézna, kis termetü, bágyadt külsejü, inkább kicsiny
-fejü emberke. Sehogy se néztem ki belőle a nagy tudást.</p>
-<p>Apját ismertem. Apja Babes Vincze volt, harmincz év előtt
-követtársam. Román ajku és nemzetiségü. Fiáról még semmit se
-tudtam.</p>
-<p>De csakhamar megtudtam, hogy fiatalsága daczára jeles tudós, az
-egyetemen már segédtanár s hatalmas kutató elme. Akkor – ha jól
-emlékszem – Scheuthauer Gusztávnak, a kórboncztan nagyhirü
-tanárának segéde.</p>
-<p>Kérdeztem tőle, hány vizi holttestet bonczolt már, mióta
-szakszerüen foglalkozik e tudománynyal?</p>
-<p>– Háromszázkettőt.</p>
-<p>Ez volt felelete. Ez a felelet meg is lepett, meg is nyugtatott.
-<span class="pagenum"><a name="Page_22" id=
-"Page_22">-22-</a></span></p>
-<p>Ez a férfiu később tanszéket nyert Romániában, a bukaresti
-egyetemen. Ma is él s ez egyetemnek igazi büszkesége s a kutató
-tudománynak nagy nyeresége. Pasteurnak és Kochnak nyomdokain halad
-s a bakteriologia terén már jeles vivmányok kapcsolódnak nevéhez.
-Vannak már – ugy hallom – feltünő tudományos irodalmi művei is.</p>
-<p>Szeptember huszadika körül kezdtük meg hárman a tanácskozást s
-szakadatlanul folytattuk mintegy tiz napon át. A tanácskozások
-részletei, bármily érdekesek is egyénileg, ugy vélem, nem tartoznak
-e mű keretébe.</p>
-<p>Csak annyit jegyzek meg, hogy Kovács is, Babes is ingathatlan
-volt abban, hogy nekik minden ténybeli állitást, melyet a
-csonka-fűzesi szakértők az orvosi leletbe iktattak, szentül valónak
-el kell fogadniok. Ha az eset összes körülményei némely állitással
-össze nem férnek, ama körülmények pedig tárgyilag igazak: akkor az
-orvosok állitásai tévedések; ezt az én álláspontomat Kovács József
-el nem fogadta.</p>
-<p>– Ha én láttam volna azt a holttestet – ugy mond – talán sok más
-jelenséget is láttam volna s talán másként is láttam volna, de
-végre is ők látták, nem én.</p>
-<p>Végre is arra szoritkoztak, vajjon fölvettek-e leletükbe a
-szakértők mindent, a mit föl kellett volna venniök s vajjon a leirt
-tünetekkel kellőkép tudják-e igazolni véleményüket?</p>
-<p>Tanulmányuk végső eredményét Kovács József állitotta
-<span class="pagenum"><a name="Page_23" id=
-"Page_23">-23-</a></span> össze egy hozzám intézett levélben. Ebből
-nem tünik ki, hogy tanácskozásainkban Babes is résztvett. Ezt akkor
-se tudta a közönség.</p>
-<p>A végső eredmény ez:</p>
-<p>A holttest vizsgálatát s leirását szabatosabban kellett volna
-teljesiteni a czélból, hogy annak fölismerése biztosabb legyen.</p>
-<p>Hogy a holttest korát és szinét meg lehessen állapitani: a nemi
-részeket, a szőr és haj maradványait s a fogak állását pontosabban
-le kellett volna irni.</p>
-<p>A vizsgálat eszerint hiányos, a szakértő orvosok véleménye nem
-egy pontban tuloz s eléggé nem igazolt. A vizsgálat hiányainak egy
-részét a holttest kiásásával s ujra vizsgálatával, más részét talán
-a szakértők ujra való megkérdezésével lehet pótolni.</p>
-<p>Egyenesen óhajtottam, hogy legalább ennyit kimondjon a hires
-tanár. S e czélt csakugyan elértem. Nagytekintélyü tudós férfiu
-mondta ki, hogy a holttestet ki kell ásni ujra a föld alól, hogy
-más férfiak is láthassák.</p>
-<p>Október 1-én kaptam meg e levelet s nyomban elkezdtem a
-törvényszékhez szóló nagy előterjesztésem készitését. Éjjel-nappal
-36 napon át dolgoztam rajta. November 6-án készültem el vele.</p>
-<p>E munka főleg büntetőjogi és orvostani. Kiméletlenül, noha
-teljesen tudományos módszerrel birálom meg benne a vizsgáló közegek
-s a szakértő orvosok eljárását. Bebizonyitom, hogy minden munkájuk
-hézagos s véleményük legfontosabb része téves s meggyőzően mutatom
-ki, hogy a holttest ujra való kiásása s annak <span class=
-"pagenum"><a name="Page_24" id="Page_24">-24-</a></span> egy vagy
-több országos hirü s nagy tudományu fővárosi szakértő által ujólag
-megvizsgálása képessé tesz bennünket a hézagokat pótolni s a
-tévedéseket kiigazitani s helyrehozni.</p>
-<p>E munka terjedelmes. Hogy a törvényszék könnyebben tekinthesse
-át: kinyomattam. Aláirta mindegyik védő társam, hogy az
-előterjesztés az összes védők és vádlottak előterjesztése legyen. A
-mikor a birósághoz benyujtottam s igy nyilvánosságra jutott: rögtön
-leforditották német nyelvre s Magyarországban, Ausztriában s
-Németországban több önálló kiadásban is megjelent. De olasz,
-franczia s angol lapok is terjedelmes közlésekben ismertették.
-Talán meg se kell emliteni, hogy e munka nem lehet kimeritő s
-minden pontjában, minden érvében, minden állitásában nem lehet se
-oly teljes, se oly alapos, mint e könyvem. Hiszen irásakor a
-vizsgálat óriási anyagát még nem ismertem s a sírban nyugvó
-holttestet még nem láttam.</p>
-<p>Főczélom természetesen az volt e munkával, hogy a törvényszék a
-holttest kiásását s az én közreműködésemmel való ujra vizsgálását
-rendelje el. De e mellett igen fontos mellékczélom az volt, hogy a
-közvéleményhez intézzek intő szózatot.</p>
-<p>A közvélemény minden látszat szerint teljes szilárdsággal
-megalakult már. Annyira megalakult, hogy szinte nem türte a vitát.
-Hogy a holttest csempészett, idegen tetem s nem az eltünt lányka
-holtteste; hogy a holttestet zsidók szállitották s ezzel a
-biróságot félre akarták vezetni s hogy e szerint csakugyan a zsidók
-ölték meg <span class="pagenum"><a name="Page_25" id=
-"Page_25">-25-</a></span> Solymosi Esztert: mindezt szent
-igazságnak tartotta a közvélemény.</p>
-<p>Ha erős hangon bele nem kiáltok a közvélemény zsibongó zajába:
-akkor hiábavaló a további védelem. Akkor a biróságot is
-ellenállhatlan erővel sodorja el. Akkor a vérvád külsőleg és
-alakilag be lesz bizonyitva s következményei ennek irtózatosak.</p>
-<p>Munkámat nem a megszokott törvényszéki nyelven irtam. A
-törvényszéki nyelv nem hatott volna be mélyen a nagyközönség
-elméjébe. De én azt akartam, hogy fölszólalásom mélyre hasson s
-rögtön és nagy erővel hasson.</p>
-<p>Megállj közvélemény! A kérdés nehéz és szövevényes. Sok ágát,
-sok részét még homály boritja. Te igazságot akarsz, én is igazságot
-akarok. Meglehet, a tökéletes igazságot nem tudjuk kideriteni. De
-erre törekednünk kell s erre minden komoly és becsületes kisérletet
-meg kell tennünk. Nyilvánvaló, hogy még sok irányban nagy munkát
-kell végeznünk. Mig azt el nem végeztük: addig az utolsó szót nem
-szabad kimondani. Addig idétlen és korai a te megalakulásod oh
-vérvádhivő közvélemény! Várj még kis ideig. Várj, a mig minden
-homályt el nem oszlatunk. Pihenj addig s maradj csendesen.
-Hajszálon függ sokszor, hogy az érdekek, szenvedélyek s véletlen
-esetlegek által összebonyolitott ügyekben tisztán lássunk. Hadd
-keressük meg azt a hajszálat.</p>
-<p>Ime ez volt mellékes, de igen fontos czélom.</p>
-<p>Ezt is elértem. Komoly megilletődés vett erőt a közönségen, a
-mikor munkám napvilágot látott. Egy pillanatra elhallgatott a
-gyülölködő közvélemény zajongása. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_26" id="Page_26">-26-</a></span></p>
-<p>– Várjunk tehát!</p>
-<p>Ezt mondotta minden ember. Csönd lett. A törvényszék felé
-tekintett mindenki. Ime: a biróság előtt föl van tárva a vérvád
-másik oldala is – vajjon mit mond hozzá a biróság?</p>
-<p>November 11-én adtam be a törvényszékhez a nagy előterjesztést.
-Ebben a holttest kiásásán s ujra leendő megvizsgálásán kívül azt is
-kértem, hogy gondoskodjék a biróság, hogy ezentul azt a sirt, a
-hova Solymosi Esztert, a csonka-fűzesi holttetemet eltemették, a
-hatóság gondosan őrizze.</p>
-<p>Sajátságos vélemények forgó szele zaklatta akkor az emberek
-lelkét. Vajjon miért kellene egy falusi elhagyatott, begyöpösödött
-sirt a hatóságnak őriztetni? Ki pusztitaná föl egy szegény
-ismeretlen, Tisza-hozta lánykának örök nyugvó helyét? Nem
-királylány volt az, tetemére nem raktak kincseket, az orvok vágyát
-se ingerelheti az a szegény halott.</p>
-<p>Mégis szükségesnek láttam a sir őrizését.</p>
-<p>Keresztyének, zsidók képzeletét egyaránt ellepte valami
-érthetetlen káprázat.</p>
-<p>A zsidók azzal csüngtek rajtam, hogy a csonkafűzesi holttestet
-abban a sirban a titkos tanács emberei mulhatlanul kicserélik. Még
-nevet is mondtak, a kivel kicserélik. Ápril hónapban, a lányka
-eltünése után nemsokára halt meg Tisza-Eszláron Tóth Gyurka
-felesége. Életkora huszonöt év körül volt. Bizonyára ennek
-holttestét csempészik oda a sir fenekére. S ha majd jönnek az igazi
-és tudós szakértők s megvizsgálják a kiásott <span class=
-"pagenum"><a name="Page_27" id="Page_27">-27-</a></span>
-holttetemet: ime csakugyan kisül, hogy a csonka-fűzesi holttest nem
-a 14 éves Eszteré, hanem a sokkal idősebb elvirult nőé. Tehát
-igazuk lesz a csonka-fűzesi szakértőknek.</p>
-<p>A vérvádhivő keresztyéneket más káprázat bóditott. Ők meg azt
-hitték és terjesztették, hogy a zsidók bontják föl éjjel titkon a
-sirt s ők csempésznek oda valami fiatal lánytól eredő holttestet. S
-ekként játszák ki az igazságot.</p>
-<p>Minden efféle feltevést kereken elutasitottam.</p>
-<p>Falukon a temető a faluvégen, az utolsó házaktól nem messzire
-szokott lenni. Nappal nem bontanak sirt tilalmas módon. Észrevennék
-kétségtelenül. A sirok épségét törvény, kegyelet, babona egyaránt
-őrzi. A tilalmas sirbontást nagy és gyülöletes bűnnek tartja a
-köznép. Keserü büntetés vár a gonosz sirbontóra.</p>
-<p>Csak éjjel, sötétben, orvul lehet a sirt észrevétlen fölbontani.
-A falusi temetőt se éjjel, se nappal nem őrzik külön temetőőrök. De
-nagyon őrzik a falusi házi kutyák. El se lehet képzelni: miként
-kerülhetné ki a kutya figyelmét olyan munka, zaj és mozgolódás,
-melylyel a sirdomb felbontása jár. Az nem egy-két percznyi dolog.
-Két embernél több alig fér hozzá. Két embernek pedig órákra terjedő
-munkát okoz egy sirüreg kiásása.</p>
-<p>Mind igaz ez. Azonban különös idők voltak azok. Sok bódult agy
-hitte, hogy minden szabad a zsidók ellen s minden szabad, a mi a
-vérvád látszatát igazolhatja. Valósággal meg is fertőztették a
-zsidótemetőt. Hiszen junius 25-én felbontották Ziszman Jakab
-csecsemő <span class="pagenum"><a name="Page_28" id=
-"Page_28">-28-</a></span> fiának sirját s a halottat arczra
-fektették s a sirt nyitva hagyták. A vad és rideg lélek, a ki ezt
-megtehette, azt is megteheti, hogy Solymosi Eszter sirját
-összedulja, hogy ezzel gyanut háritson a zsidókra, mintha ezek
-cselekedték volna. Ha a tiszai holttest-szállitást rájuk kenhették:
-mennyivel könnyebben megtehetik ezt?</p>
-<p>Az én meggyőződésem rendithetlen volt, hogy a sirban Solymosi
-Eszter tetemét találjuk meg.</p>
-<p>Olyan holttestet találunk, mely lehetett tizennégy éves leányé s
-mely hatvan-hetven napig ázhatott a Tisza árjaiban. Melyről tehát
-igazi tudósok és szakemberek megállapithatják, hogy az Solymosi
-Eszteré lehet.</p>
-<p>Ez elég lesz nekem az igazság kideritésére. Eszternek a
-holttesten talált ruhája s a Szakolczai Julcsa által felismert
-különös testi jegye is elég lett volna arra rendes viszonyok közt.
-Csak a csonka-fűzesi szakértők hézagos lelete, vékony tudása s
-téves véleménye akadályozza a világosságot. Ezt az akadályt el kell
-háritani.</p>
-<p>Minő erős volt meggyőződésem: erre föl kell hoznom egy
-bizonyitékot.</p>
-<p>November 11 én délután odaadtam a hirlapoknak közlés végett nagy
-előterjesztésemet. Ha közlik: november 12-iki számukban közlik. S
-kétségtelen volt, hogy közlik, hiszen akkor az egész világ sajtója
-nem ismert érdekesebb közleni valót.</p>
-<p>Ámde a csongrádi fejetlen holttestet is november 11-én vizsgálta
-egy kitünő birói és szakértői küldöttség. Ez a holttest is nő
-holtteste volt, feje hiányzott, mintha ugy vágták volna le. Egészen
-beillett a zsidók által <span class="pagenum"><a name="Page_29" id=
-"Page_29">-29-</a></span> meggyilkolt Solymosi Eszter holttestének.
-Várta is mindenki, hogy a küldöttség ezt állapitja meg.</p>
-<p>November 11-én éjjeli tiz óra után eljött hozzám Simon József
-ügyvéd, a zsidók országos központi irodájának titkára s azt
-javasolta, halaszszuk el huszonnégy órával az előterjesztés hirlapi
-közlését.</p>
-<p>– Miért?</p>
-<p>– Várjuk be a csongrádi vizsgálat eredményét. Hátha a vizsgálat
-Solymosi Esztert találja meg a fejetlen holttestben. Igaz, hogy a
-vérvád akkor is alaptalan, de akkor az egész védelemnek más
-irányban kell dolgozni s akkor előterjesztése csaknem minden pontja
-és minden föltevése dugába dől s helytelenné válik s akkor a
-csonka-fűzesi holttest kiásása nem szükséges.</p>
-<p>Minden szavamra jól emlékszem, melylyel ez aggodalomra
-válaszoltam.</p>
-<p>– Nem várok egy órát se. Hadd lássa meg a világ minél előbb,
-hogy én hol és miben látom az igazságot. Nem lehet csalódnom. A jól
-ismert sir fenekén Solymosi Eszter fekszik. Csak ott találjuk meg,
-másutt sehol. Két teljes hónapon át tanulmányoztam az eddigi
-vizsgálat szövevényét. Itéletem behatolt ebbe, mint a szú a fába.
-Nincs más megoldás, mint a melyet én keresek.</p>
-<p>Komoly voltam magam is. Én is éreztem, hogy védő szerepemnek
-komoly válsága lenne, ha a csongrádi vizsgálat halomra döntené
-eddigi tanulmányom s életismeretem minden eredményét. De nem
-kételkedtem. A mi lehetetlen: lehetetlen. A csongrádi fejetlen női
-holttest nem lehet az eltünt lányka. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_30" id="Page_30">-30-</a></span></p>
-<p>Simon Józsefet nem tudtam megnyugtatni. Erős zsidó érzése s
-fajának és felekezetének mély szeretete vonaglott a válságsejtő
-kinos aggodalmak rohama alatt.</p>
-<p>A szent-ferencziek házában laktam. Nagy lakásomnak egy kisded
-szobája volt dolgozószobám. Ott történt ez a beszélgetés. Simon
-József nem tudott nyugodni, nem tudtam őt megnyugtatni. Föl és alá
-tipegett a kis szobában s fejét tenyere közé szoritva, rekedt
-hangon mondta:</p>
-<p>– Meg kell őrülni! Meg kell őrülni!</p>
-<p>Még se engedtem szavainak.</p>
-<p>Pontban éjfélkor Csávolszky Lajos országgyülési képviselő jött
-hozzám. Ő az »Egyetértés« czimü nagy függetlenségi napilapnak volt
-tulajdonosa és szerkesztője. Ő is kiszedette már előterjesztésemet
-s óriási mellékletben akarta közölni. A nagy per őt nem érdekelte
-különösen, de erős barátság állott fenn köztünk, lapjának is egyik
-irója voltam s a csongrádi vizsgálat eredményétől ő is féltett
-engem. Ő is azt javasolta, ő is meleg részvéttel arra kért:
-halaszszuk el legalább egy nappal a közlést.</p>
-<p>Neki is azt feleltem, a mit Simon Józsefnek. Ő megnyugodott, de
-teljesen ő se.</p>
-<p>Ekkor még nem beszéltem az ügyről se vádlottal, se tanuval. Az
-óriási tömegü vizsgálati iratokból nem láttam egy betüt. A biróság
-nem engedte meg azok megtekintését. Csak a csonka-fűzesi eljárás
-iratait láttam, csak Zurányi Kálmán bizalmas közléseit hallottam és
-csak a három tutajos máramaros-szigeti panaszáról <span class=
-"pagenum"><a name="Page_31" id="Page_31">-31-</a></span>
-értesültem. De ez is elég volt arra, hogy a helyi viszonyok
-általános ismerete, s néhány tünet gondos megfigyelése után
-elfogulatlan elmével erős meggyőződés képződjék bennem arra nézve,
-hol kell keresni, s hol lehet megtalálni az igazságot.</p>
-<p>A ki az életet jól ismeri, annál ily bonyodalmas ügyben nem
-könnyen alakul meg az erős meggyőződés. Hogy nálam már ily
-látszólag kis anyagból is meg tudott alakulni: ebben nagy
-biztositékot láttam arra, hogy helyes uton vagyok. Tehát
-késlekednem nem szabad.</p>
-<p>Azt a hatást, melyet előterjesztésem a törvényszékre tett, alig
-lehet leirni. A törvényszék vezető tagjaiban is erős meggyőződés
-képződött már ki. De az enyémmel ellenkező. S ime munkálatom,
-legalább látszólag, az ő meggyőződésük minden sarokkövét összetöri.
-Mégis lehetetlennek tartották előterjesztésem elutasitását. Birói
-felelősségük komoly érzetében teljesiteniök kellett minden
-kérelmemet. De teljesitették azért is, mert az a remény biztatta
-őket, hogy a kiásott holttest majd engem fog megczáfolni és majd a
-csonka-fűzesi szakértőket fogja igazolni.</p>
-<p>Elrendelték a sirnak őrizését s erős tanakodás után november
-23-án elrendelték a holttest kiásását s annak ujra való
-megvizsgálását. Szakértőknek kirendelték Scheuthauer Gusztáv,
-Mihálkovich Géza és Belky János orvostudorokat s a budapesti
-egyetem nyilvános rendes tanárait. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_32" id="Page_32">-32-</a></span></p>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására
-kirendelt birói bizottság. – Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A
-bonczoló helyiség. – Nem kapunk szállást és ételt-italt.)</p>
-<p>Miért épen ezeket a tanárokat? Ezt sohasem tudtam meg; igaz,
-hogy nem is kérdezősködtem utána. A biróságnak még több tagja él; –
-azok megmondhatnák, miért esett választásuk épen e három
-férfiura.</p>
-<p>Jeles tudós volt mind a három s különösen Scheuthauer és
-Mihálkovich. Amaz a kórboncztani, emez az élettani kutatásokban
-volt kitünő. Belky a törvényszéki orvostant adta elő.</p>
-<p>Akkor még csak névről ismertem mindegyiket. Személyesen nem
-láttam még egyiket se. Természetesen tehetségük értékéről fogalmam
-se lehetett, s tudásuk mélységét és terjedelmét s megfigyelésük
-pontosságát s élességét se ismerhettem. S eszembe se juthatott a
-fölött tünődni, hogy a vérvádról s a zsidók bűnösségéről vagy
-ártatlanságáról miként vélekednek s erkölcsi és tudománybeli
-bátorságuk milyen erős és milyen tiszta.</p>
-<p>Később megismertem őket.</p>
-<p>Tisztában voltam azzal, hogy ha igazi tudósok, ha az elmeerő és
-tudás náluk egészséges: akkor nyugodtan nézhetek munkájuk elé.
-Akkor a tudománybeli meggyőződés csak a tárgy vizsgálatának
-eredményei alapján alakul meg. Ha pedig már megalakult: akkor az
-igazság szolgálatába állanak, akár szeretik, akár nem szeretik a
-zsidókat s akármi a véleményük a vérvád természetéről és
-lehetőségéről. <span class="pagenum"><a name="Page_33" id=
-"Page_33">-33-</a></span></p>
-<p>A nagyközönség bizonyos kétséggel és gyanakodással nézett
-munkájuk elé. Az a közönség, mely indulatainak lobogása közben
-esküdött a vérvádra, lelke mélyén mindig gondolt arra, hátha
-megvesztegetik a zsidók az egyetemi szakértőket is. Az a közönség
-ritkán találkozik a tudomány hőseivel s a meggyőződés vértanuival s
-alig képes felfogni, hogy a köz- és magánélet ismert és nem ismert
-férfiai közt mindig sokan vannak, a kiket az igazság utjáról se jó,
-se rossz szóval, se adománynyal, se igérettel, se megfélemlitéssel,
-se a szeretet, se a gyülölség hatalmával eltériteni nem lehet.</p>
-<p>Maga a törvényszék se volt minden gyanu nélkül.</p>
-<p>A holttest kiásását Megyeri Géza törvényszéki biróra bizta, de
-melléje rendelte jegyzőkönyvvezetőnek Bary Józsefet, az eddigi
-vizsgálóbirót.</p>
-<p>A holttest kiásására s az uj vizsgálatra odarendelték a
-csonka-fűzesi szakértőket is, a kiknek pedig ott alig lehetett
-volna helyük.</p>
-<p>Magam is megnyugodtam abban, hogy a csonkafűzesi szakértők ott
-legyenek s mindent figyelemmel kisérhessenek. Sok mende-mondának,
-sok alaptalan gyanusitásnak vehettük ekként elejét.</p>
-<p>Birósági tanukat is rendelt oda a törvényszék. Olyanokat, a kik
-az orvosi tudományt is, a hatósági tekintélyt is képviseljék.</p>
-<p>Az egyik tanu Józsa András orvos-tudor volt, a vármegyének
-tiszti főorvosa s a közkórházak rendes főorvosa. Jeles tehetségü
-férfiu, nagyhirü orvos. Ő lett <span class="pagenum"><a name=
-"Page_34" id="Page_34">-34-</a></span> volna hivatva az egyetemi
-szakértők tudománybeli tévedéseinek s netaláni hibáinak
-ellenőrizésére s kiigazitására. Legalább a törvényszék igy
-gondolta. Az a jámbor törvényszék szentül megbizott az ő parlagi
-tudósaiban, a csonka-fűzesi szakértőkben, de sehogy se tudott
-megbizni az egyetem jeles tudósaiban.</p>
-<p>A másik tanu volt Miklós László, a vármegye főjegyzője s Jármy
-Jenő, a járás főszolgabirája. A helyi hatósági tekintélyek közt
-őket találta a biróság legnagyobbnak.</p>
-<p>A holttest felásatásához odarendelték a sirhalom őrét s
-megidéztek hét tanut, a kik közvetlenül tudták, hogy a holttest
-hova és miként lett eltemetve.</p>
-<p>A községi előljáróságnak is ott kellett lenni.</p>
-<p>A közvádat Szeyfferth Ede helyettes királyi főügyész
-képviselte.</p>
-<p>A védők közül rajtam kívül Funták Sándor és Heumann Ignácz volt
-ott. Horánszky Nándor nem jöhetett el képviselői dolgai miatt.</p>
-<p>Egész nagy sereg ember volt hát odarendelve, a föld alatt
-keresni az igazságot. Ha király csontjait kellett volna kiásni a
-föld alól: ennyi embert, ekkora sokaságot nem csődit oda a biróság.
-Mióta holttestekkel is vesződnek a biróságok: nem is vizsgáltak még
-meg tetemet soha annyira, mint azét a szegény lánykáét. Se az
-előtt, se azóta.</p>
-<p>1882-ik évi deczember 7-én volt a fölásás.</p>
-<p>Kellemetlen téli idő volt. Olvadó hó a mezőkön, eső és hó
-vegyesen esett, az utak és utczák sara feneketlen. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_35" id="Page_35">-35-</a></span> Tokajig
-vasuton mentünk, onnan alig tudtunk Tisza-Eszlárra jutni.</p>
-<p>A sirhalom jó messze feküdt a községházától. A pusztába kivezető
-út mentében, az árokparthoz közel, az útszéli magas fák árnyékában.
-Csakhogy akkor a fáknak nem volt lombjuk.</p>
-<p>Először megkérdeztük a sirhalom őrét, melyik sirt őrizte? Mióta
-és miért őrizte? Ki rendelte oda őrnek? Mit mondtak neki arról,
-miféle sirt őriz?</p>
-<p>Megfelelt, a hogy tudott. Szerencsére zsidót nem kevert a
-dologba.</p>
-<p>Azután a biróság fölhivta Farkas Gábor, Sós András, ifju Papp
-József, Mészáros Gábor, Dargó András, Sallós Miklós tisza-eszlári
-lakosokat, jelöljék meg azt a sirt, a melybe az 1882. évi junius
-20-án felbonczolt tetemet elhelyezték.</p>
-<p>Egyetértőleg jelöltek meg egy sirdomot. Ott fekszik a
-felbonczolt halott.</p>
-<p>– Biztosan tudják? Megesküsznek rá?</p>
-<p>A biró kérdezte ezt. Az emberek nagyot néznek és gondolkoznak e
-kérdésre.</p>
-<p>– Mi legalább ide tettük!</p>
-<p>Az ő fülükbe is elhatott már a mende-monda, hogy a zsidók talán
-már ki is cserélték a halottat a sir fenekén.</p>
-<p>De a paraszt esze még se volt ugy elködösödve, mint a birói
-küldöttségé. Az bizonyitja ezt, a mi ezután következett.</p>
-<p>Először is szemügyre vette a küldöttség a sirdombot kivülről. A
-sirdomb oldalain gyér hó, gorcza azonban <span class=
-"pagenum"><a name="Page_36" id="Page_36">-36-</a></span> hótól
-tiszta. Az eszlári nép a sirhalom ormát nevezi gorcznak.</p>
-<p>Azután elrendelte a biróság, hogy a havat a sirhalom oldalairól
-kézzel gondosan kaparják le, a sirhalom földjét, hantját meg ne
-sértsék. Mert meg kell vizsgálni, vajjon nőtt-e valami fű vagy
-gizgaz rajta? Nőnie kellett, mert junius 20-ika után késő őszig
-mindig nő a fenyéri vad növény. De mi nőtt hát? S a mit ott
-találunk, magától nőtt-e? Nem titkon ültették-e?</p>
-<p>A biróság feje most is tele volt a sirbontás és
-holttestcsempészet ostoba ötletével. Ennek nyomait kereste a temető
-füvein.</p>
-<p>Nagy lassan megállapitották, hogy a sirdomb oldalait a ludhur,
-csorbóka, szerbtövis és vad perjefű benőtte, sőt egy nagy
-mályvaszál is nőtt rajta. Vitatkoztak, vajjon vadmályva-e, vagy
-egyszerü kerti mályva? Pedig csak oda kellett nézni három méternyi
-távolságban az árokpartra, az is tele volt hasonló vad mályvával.
-Oda pedig miért ültettek volna a zsidók?</p>
-<p>Volt azon a sirhalmon egyéb vad fű is. Papsajt, tejes fű, vad
-hajnalka, gyüjtevény, – de azért a sirhalomról mégis nyilvánvaló
-volt, hogy nem régi, nem tavalyi, nem évek előtti, de nem is csak
-néhány napos, vagy néhány hetes.</p>
-<p>A vezető biró kezébe vett s elnézegetett egy-egy fűszálat s
-kérdezte az urakat, parasztokat: mi a neve annak a fűszálnak?</p>
-<p>Ki tudná azt? Nem volt ott növénytudós. Eleintén nevettem ezt a
-csodálatos gondosságot és óvatosságot, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_37" id="Page_37">-37-</a></span> de azután
-láttam, hogy rövid a nap, korán beáll a sötétség, belemegyünk a
-sötétségbe, még se érünk el a halotthoz, ha igy dolgozunk. Szóltam
-Megyery birónak:</p>
-<p>– Talán ne vesződnénk annyit ezekkel a füvekkel, hiszen
-nyilvánvaló, hogy ezt a sirhalmot nem bolygatta senki.</p>
-<p>Ő-e, más-e nyomban felelt rá:</p>
-<p>– Jaj uram, a tudományos műkertészet már annyira haladt, hogy
-nagy pénzzel ősi kertet tud elővarázsolni huszonnégy óra alatt. De
-bizony csak megvizsgálunk mi minden fűszálat.</p>
-<p>No hát vizsgáljunk. Ki tudna megküzdeni a gyanuval és
-babonával?</p>
-<p>A sirgödör ásása igazán remek példája a gyanakodó
-gondosságnak.</p>
-<p>Mekkora volt az eredeti gödör fönt és alant? Hány czentiméter a
-széle, a hoszsza, a mélysége? Oldalfalai érintetlenek-e?
-Ráismernek-e az egykori sirásók valami kapavágásukra? Találtak-e a
-sir ásásakor eleven gyökereket a földben? Természetesen találtak.
-Labodagyökereket, szerb tövisgyökeret és ákáczfagyökeret. A közeli
-árokparton ákáczfák vannak. Azok gyökere messze elnyulik a föld
-alatt. A sirgödörig is elnyult s azt át kellett vágni. –
-Emlékeznek-e rá a sirásók? – Emlékeznek. – Megtalálják-e a gyökér
-elvágott részét? – Meg. – De megtalálják még a labodagyökeret és
-szerb tövisgyökeret is, melyet százhetven nap előtt junius 20-án
-ásójukkal, kapájukkal, vaslapátjukkal kettévágtak. Szerencse, hogy
-a sirásó, mikor dolgozik, a munkáján <span class="pagenum"><a name=
-"Page_38" id="Page_38">-38-</a></span> jártatja az eszét s nem
-hiábavalóságon. Nem versiráson vagy zenedarabon töri fejét, nem az
-ország dolga, vagy szeretője mulatsága fölött ábrándozik, hanem
-esze ott, a hol a szeme s szeme ott, a hol a keze, a mely dolgozik.
-Hiába évődött a birák urak lelke mélyén Rothschild pénze, a zsidók
-furfangja s a műkertészet mindenhatósága: azok a sirásó parasztok
-olyan jól emlékeztek mindenre, olyan egyszerüen beszéltek, s olyan
-világosan rámutattak a természet biztos jelenségeire, hogy a sirban
-nem lehetett találni semmi hibát, semmi rendetlenséget, semmi
-kifogást. Az összekaszabolt holttetem nem mozdult meg, a mióta
-eltemették; a sirgödör földje szabályosan ülepedett a nyár óta s a
-füvek és fák és a vadvirágok nem törődtek a nagy per izgalmaival,
-hanem vidáman szőtték-fonták gyökereiket, árasztották szinüket és
-illatukat a föld alatt és a föld felett.</p>
-<p>Igy volt biz az. A gyanakodás tudományának egész hitvány
-rendszere összeomlott ott a felnyitott sirgödörnél.</p>
-<p>Elvégre másfél méternyi mélységben eljutottunk a koporsóig.</p>
-<p>Dehogy volt az koporsó.</p>
-<p>Korhadt fenyőfa-szekrényke volt, két-három vékony deszkadarabból
-összetákolva; – valamelyik eszlári boltos néhány üveg budai
-keserüvizet szállitott benne valamikor. Kicsiny is volt, csak egy
-macska fért volna el benne kényelmesen kinyujtózva. Ebbe volt
-begyömöszölve a Tisza-hozta leányka bonczolt teteme.</p>
-<p>De hát ebbe volt-e? Elő a tanukkal. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_39" id="Page_39">-39-</a></span></p>
-<p>Sós András kijelenti, hogy ez az a sir, a hova a leánykát
-temették. Ő tüzött a fejéhez ákáczfagyökérből nőtt keresztet. Ime
-megtalálta a keresztet is. Ez az a szekrényke, melyet koporsónak
-alkalmaztak. Megismeri a szegezéséről is. A tetejére nem került
-elég deszka, hogy pedig a föld göröngye ne hulljon egyenesen a
-boldogtalan halott arczára, a hézagot ő rakta el vadüröm és
-vadmályva és bürök kóróval. Ime megvannak a kórók. Az árokparton
-még azok törzsökeit is megtaláltuk, a honnan lemetélte zsebbeli
-késével.</p>
-<p>Ifju Pap József, Dargó András, Mészáros Gábor, Szücs János és
-Sallós Miklós tanuk egyértelemmel azt vallják, hogy a szekrénykét
-ismerik s hogy ezt temették ők el a nyáron junius 20-án. Benne volt
-a lányka holtteste.</p>
-<p>Kötelet tettek a sir fenekén a koporsó alá s aztán annál fogva
-nagy vigyázattal a koporsót kiemelték s a földre letették.</p>
-<p>Én is megnéztem jól a sirhelyet. A hol a sir volt: ott egykor
-homokbuczka lehetett. Futó homokból hordta össze a szél valamikor.
-Most már megállt, meg volt kötve, begyöpösödött; ha nem szántják,
-többé a szél nem bánthatja. De a sirgödörből kihányt föld most is
-olyan száraz, porzó, mintha most is futóhomok volna.</p>
-<p>Fontos körülmény ez, a mint majd látni fogjuk.</p>
-<p>Sejtették ezt az egyetemi szakértők is.</p>
-<p>Mihálkovich Géza és Belky János tanárok megnézték, megtapogatták
-kivülről a szekrénykét: van-e rajta valami nyoma a nedvességnek. Az
-emberi test négyötöd részben vizből áll. A rothadó tetem nedveket
-<span class="pagenum"><a name="Page_40" id=
-"Page_40">-40-</a></span> bocsát ki magából. De itt a szekrényke
-teljesen száraz volt. A szekrényke deszkáin a beivódásnak se volt
-semmi nyoma.</p>
-<p>De nem volt nyoma a talajban sem.</p>
-<p>A koporsó 184 czentiméter mélységben feküdt a föld felszinétől
-számitva. A mint a koporsót kiemelték, fekvő nyoma csak oly tiszta
-sárga homok volt, mint a föld egyéb rétege. Leástak egy ásónyomra:
-mindenütt tiszta sárga homok. A holttestnek tehát száraznak kellett
-lenni.</p>
-<p>A szekrénykét föltették egy szánkára, mely ott várakozott a
-temető kapujánál. A biróság megrendelte, hogy a szánka vigye a
-koporsót a bonczoló helyiségbe. Utközben őrizze azt a községi biró
-s egy megyei pandur.</p>
-<p>Ám a közönség maga akarta őrizni. Fölkerekedett a birák,
-szakértők, királyi ügyészek, tanuk, napszámosok, sirásók, szájtátók
-egész serege s gyalog kisérte a szánkát s rajta a szekrénykét. El
-nem eresztette volna a szeme elől a világért se. Hiszen még azt se
-tudták valósággal: mi van hát a koporsóban?</p>
-<p>A királyi főügyészség november 29-én azt terjesztette a
-törvényszék elé, hogy a vizsgálóbiróság gondoskodjék helyiségről,
-mely világos legyen s legalább hat órán át fűthető legyen, hogy az
-egyetemi tanárok ott bizton és nyugodtan dolgozhassanak. No hiszen
-gondoskodott.</p>
-<p>A vizsgálóbiró kezdettől fogva egyetértett a községi biróval:
-Farkas Gáborral. Képzelhetni, minő helyiségről gondoskodott ez a
-két hivatalos férfiu.</p>
-<p>Valami Farkas András nevü embernek volt a faluvégén,
-<span class="pagenum"><a name="Page_41" id=
-"Page_41">-41-</a></span> az utolsó házakon is kivül egy
-zsellérházacskája. Vert fala, szalmateteje, földes padozata;
-elhagyatott korhadó készség az egész. Lakatlan volt akkor is,
-régebben is. Nem ment bele lakni még a vályogvető czigány se. Se
-ajtaja, se ablakja, se kéménye. Még út is alig vezetett hozzá.
-Kályhája ki s bedülve. Ablaknyilása csak akkora, hogy azon a nyári
-nap is alig tud bekukucskálni. Most pedig tél volt és szürkeség. Ez
-lett volna a bonczterem.</p>
-<p>Nesze egyetemi tanárok – ha olyan tudós emberek vagytok: itt
-mutassátok meg, mit tudtok!</p>
-<p>Ledér agygyal igy gondolkodtak a vizsgálóbiróság és a titkos
-tanács tagjai. Csodálatos ösztönük volt. Eleve érezték, hogy azok a
-tudós férfiak majd más szemmel és különb tudással nézik meg a
-tetemet, mint a csonkafűzesi parlagi tudósok. Azt is jól érezték,
-hogy az egyetemi tanárokkal pajtáskodni nem lehet. Ugy álltak hát
-előre boszut, a hogy tudtak. Minden lehető nehézséget görditettek
-utjokba.</p>
-<p>Nem kaptunk például se nappali, se éjjeli szállást, se
-ételt-italt.</p>
-<p>Én is voltam már valaki akkor. Régi megyei tisztviselő, régi
-ügyvéd, régi törvényhozó s egy kissé szónok is, iró is, nagy
-országgyülési pártnak egyik vezető férfia is, két év előtt tizenhét
-kerületnek jelöltje, több kerületnek egyszerre megválasztott
-képviselője, a kinek minden dolgát némi figyelemmel kiséri a
-nemzet. S ime egy tiszta magyar faluban nem akad nemes ember, vagy
-birtokos, a ki felajánlja vendégszeretetét egy napra! <span class=
-"pagenum"><a name="Page_42" id="Page_42">-42-</a></span></p>
-<p>Ilyet még nem hallottam s nem láttam életemben. Mintha e faluban
-a magyar fajnak minden nemes erkölcse s minden édes erénye
-kiveszett volna végképpen!</p>
-<p>Nem vettem komolyan a dolgot. Hiszen a zsidókat védtem, a mi
-akkor, duhaj felfogás szerint, nagy vétek volt. Magamra s
-védőtársaimra nézve szinte természetesnek tartottam az eszlári urak
-mérhetetlen vadságát.</p>
-<p>De ott volt a királyi főügyész helyettese, ott voltak az
-egyetemi tanárok, köztük európai hirű tudósok, az országnak
-büszkeségei, nemes és derék férfiak: hát nekik se nyujt egy nagy
-magyar falu nappali és éjjeli tanyát?</p>
-<p>Több uri kastély van a faluban. Azok közt a legrégibb s talán a
-legnagyobb a Wesselényi bárók kastélya. Lichtmann Jakab zsidó birta
-bérbe az uradalommal együtt. Megemlékeztem már róla a nagy per
-tanui közt. Falusi miveltségü, de jóravaló, derék s vendégszerető
-férfiu s kedves a családja is. Ő felajánlotta nekünk meleg
-szobáját, teritett asztalát s tele pinczéjét, szives
-vendégszeretetét.</p>
-<p>Nem akartam elfogadni. Tudtam, minő zajt üt ebből a zsidóüldöző
-sajtó. Nyomban elboritja az egyetemi tudósokat is a gyanusitás. Ime
-ők is a zsidók emberei!</p>
-<p>Megyery Géza törvényszéki biró figyelmét felhivtam a dologra s
-kértem, gondoskodjék a tanárok és a királyi főügyész ellátásáról.
-Megtagadta, vagy neki se állott módjában.</p>
-<p>– Magunk is hivott vendégek vagyunk – ugymond <span class=
-"pagenum"><a name="Page_43" id="Page_43">-43-</a></span> – bizony
-itt mindenkinek magáról kell gondoskodni!</p>
-<p>Vendéglő nem volt a faluban, szálló helynek hire sincs, Tokaj
-messze van, s az utak oda járhatlanok, éjjel kocsin botorkálni oda
-istenkisértés volna s tél van, hideg és zimankó! Az utczán hálni
-nem lehet.</p>
-<p>Ejh, hajh, lehetetlen, hogy a jó magyar kálvinista nép is ugy
-gondolkodjék, mint az eszlári urak.</p>
-<p>Fölkerestem a volt községi birót. Nem jegyeztem föl nevét, ugy
-rémlik előttem, mintha Nagy Ferencz lett volna a neve. Közöltem
-vele az állapotot. Egészen földerült az arcza közlésemre.</p>
-<p>– Hozza isten az urakat szegény hajlékunkba, szivesen adjuk, a
-mink van, mindenünket. Gondoltam én már erre, de nem mertem
-szólni.</p>
-<p>– De sokan leszünk ám!</p>
-<p>– Annál jobb. Rokonaimmal megosztozkodunk az urakon.</p>
-<p>Ez már magyar lélek volt.</p>
-<p>Megmondtam az egyetemi tanároknak. Válaszszanak a
-Wesselényi-kastély és a jó kálvinista gazdák közt.</p>
-<p>Együtt egy helyben akartak maradni a főügyészszel s azért
-Lichtmann meghivását fogadták el. Mit törődött a gyanusitással az ő
-tiszta lelkük?</p>
-<p>– – A koporsót oda kisértük a faluvégi elátkozott házba. Ott
-bontottuk fel s benne ott találtuk a csonkafűzesi leánykának
-kiszáradó, megbarnult holttetemét.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_44" id=
-"Page_44">-44-</a></span></p>
-<h2>MIT LÁTTAK A TUDÓSOK?</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest.
-– A holttesten mumificatiót találnak. – De hullaszappant is
-találnak. – A hullaszappan természete. – A hónaljak szőre. – A
-körmök hiánya. – A csontok fejlődése.)</p>
-<p>Hitvány kis szekrényke volt a koporsó. A halott, ha
-kinyujtóztatják, nem fért volna el benne. A halottat tehát
-félszakosan fektették bele a temető emberek. Lábait térdben
-összehajtották, koponyájának az első bonczolásnál lemetszett részét
-a mellére tették s így azután valahogy csak elfért a halott a
-keserüviz-szállító szekrénykében.</p>
-<p>A biróság legelőször a csonka-fűzesi szakértő orvosokat kérdezte
-meg: vajjon ez a holtest-e az, a melyet ők Tisza-Eszláron
-felbonczoltak?</p>
-<p>A biróság tagjaiban s a szakértőkben még mindig meg volt a
-gyanú, hogy a zsidók valamikor valahogy a holttestet kicserélték.
-Különös gondossággal vizsgálgatták, nem találnának-e valami
-jelenséget, mely a kicserélésre utalna.</p>
-<p>Nem találtak. <span class="pagenum"><a name="Page_45" id=
-"Page_45">-45-</a></span></p>
-<p>Tehát csakugyan ez a csonka-fűzesi holttest. Az én meggyőződésem
-szerint csakugyan ez az, a mit az enyészet hatalma az eltünt
-lánykából, Solymosi Eszterből még meghagyott. Jól megnéztem magam
-is.</p>
-<p>Végezzék most már munkájukat az egyetemi tudósok.</p>
-<p>Komor, hideg, téli idő. Az elhagyott lakatlan faluvégi ház
-szobája homályos, hideg, fűtetlen. Az emberek dideregnek benne. A
-tudósoknak magukra kell ölteniök téli gunyájukat. Ujjuk fázik.
-Vágó, fürészelő, kutató, néző szerszámaikat alig tudják kellőkép
-használni. Világítás hitvány. Pislogó gyertyák fényénél folyik a
-bonczoló munka.</p>
-<p>A tudósok hiába panaszkodnának. Az elfogult biróság nem segítene
-rajtuk. Az elfogult biróság az igazság ellenségeinek tekinti őket.
-De ők azért dolgoznak csodálatos buzgósággal a valódi buvárok
-legyőzhetlen tudásvágyával.</p>
-<p>Munkájukban fázás, éhség, szomjuság meg nem lankasztja őket.
-Munkájuk belemegy az éjszakába s éjfél után hajnali két órára ér
-véget. Ekkor lettek készen a bonczolással.</p>
-<p>Munkájuk eredményét irásba foglalta a biróság. Az irás maga
-rövid. Avatatlan ember alig hinné, hogy három nagy tudósnak oly
-hosszú időn át tartott vizsgálódása belefér oly rövid irásba.</p>
-<p>De az irás tartalma nagyon fontos. Igen nehéz kérdésekre kell a
-tudósoknak megfelelniök. S a felelet bizonyságának ott kell lenni
-az irásban.</p>
-<p>Milyen életkorú volt a holttest, mig élt?</p>
-<p>Miben halt meg? <span class="pagenum"><a name="Page_46" id=
-"Page_46">-46-</a></span></p>
-<p>Föltalálása előtt mennyi idővel vesztette el életét?</p>
-<p>Mennyi ideig volt a vizben?</p>
-<p>Mi volt az életmódja, mig élt?</p>
-<p>Miben tévedtek a csonka-fűzesi szakértők? S mi bizonyítja azt,
-hogy tévedtek?</p>
-<p>Ezek a fontosabb kérdések. Az enyészetnek indult holttestben, a
-viz alatt és a föld alatt rothadó holttestben ezekre a kérdésekre
-kellett fölvilágosítást keresni. A természetnek nagy ereje jőjjön
-segítségül, hogy a fölvilágosítást meg lehessen találni. Az az
-ereje, mely csak az igaz tudományban s az igazságra törekvő erős és
-tiszta elmékben van meg.</p>
-<p>Nem közlöm az orvosi lelet szövegét. Az a szöveg csak a
-szaktudósok s nem a nagyközönség számára való. Még a mivelt
-nagyközönség se tud azon eligazodni. De azért néhány pontjára rá
-kell utalnom.</p>
-<p>Az arcz bőre ki van száradva. Olyan mint a pergamen s az
-arczcsontokra szorosan rá van tapadva. Olyan tehát mint az
-egyiptomi mumiáké. Sirban nálunk ritkán fordul elő a halottnak
-efféle elszáradása. A tudomány mumificatiónak nevezi az ily
-állapotot. A legjobb magyar szó volna erre az elszáradás. Csakis
-oly sirban támadhat ez, melynek földje szintén nedvesség nélkül
-való, teljesen száraz fövényszerü réteg, melyben tehát a holttest
-nedvei gyorsan és teljesen eltünnek s a rothadás folyamatában részt
-nem vehetnek.</p>
-<p>Ilyen sirnak találtam azt, a honnan a halottat kivettük. A
-sirgödörnek oldala is, feneke is teljesen kiszáradt egykori
-homokbuczka volt. <span class="pagenum"><a name="Page_47" id=
-"Page_47">-47-</a></span></p>
-<p>Az arczizmoknál s egyebütt is hullaszappant, hullaviaszt
-találtak. Ezt én nagyon fontos körülménynek találtam. Még sokkal
-fontosabbnak, mint az egyetemi tudósok. S véleményemet
-védőbeszédemben nem titkoltam el.</p>
-<p>Nyájas olvasóm ne tekintse hivalkodásnak, ha nekem valamely
-kérdésnél még az egyetemi tudósok ellenében is önálló véleményen
-alakult. Szándékom ellenére történt ez. Én is az igazságot
-kerestem, mint ők. Elmémnek nem parancsolhattam, hogy mit vegyen és
-mit ne vegyen észre s azt se tilthattam meg neki, hogy a mit igen
-gondos figyeléssel észrevett, azt az igazság kiderítésének czéljára
-fel ne használja. Erkölcsi kényszerüség birt hát arra, hogy
-véleményem önállólag is megalakuljon.</p>
-<p>A hullaviaszt vagy hullaszappant a tudomány e latin szóval
-jelzi: adipocera. Adeps azt jelenti: zsiradék; cera azt jelenti:
-viasz. E két szóból alakult az adipocera.</p>
-<p>Némely sirban a holttest lágy részei, izom- és zsirrétegei a
-rothadás folyamán viaszszerü vagy szappanszerü anyaggá alakulnak
-át. A franczia, angol, német törvényszéki orvosok, valamint a
-magyar tudósok is sok efféle esetet följegyeztek s megmagyaráztak.
-Abban minden tudós megegyezik, hogy a holttest száraz környezetben
-nem szappanosodik el, hanem nedves, vizenyős, sőt vizes
-környezetben kell a holttestnek állani, hogy elszappanosodjék.</p>
-<p>Abban is egyetért minden tudós, hogy bizonyos megfelelő idő kell
-ahhoz, hogy az elszappanosodás bekövetkezzék. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_48" id="Page_48">-48-</a></span> Egy-két
-nap arra nem elegendő. A legkisebb idő, a mely alatt tudományos
-bizonyossággal bekövetkezett, tizenhat nap. A legtöbb eset ötven,
-hatvan, nyolczvan napi, három-négy havi, sőt még sokkal több
-időtartamra enged következtetést.</p>
-<p>Itt most már hézag előtt állunk. A tudomány hézaga előtt.</p>
-<p>Hogy izom- és zsiradékféléből a szappanosok mennyi idő alatt
-tudnak mesterségesen szappant főzni: ezt jól tudjuk. De azt is
-tudjuk, mennyi viz, mennyi és milyen sóféle kellék s mekkora meleg
-szükséges ahhoz, hogy a szappan előálljon.</p>
-<p>A holttestekkel ezt a kisérletet a tudósok eddig el nem
-végezték.</p>
-<p>Képződik-e hullaszappan mindenféle természetes vizben? Vagy csak
-némely természetes vizben? S minő hőfokának kell lenni a viznek? S
-minő sóféle tartalomnak is kell abban a vizben lenni?</p>
-<p>S azután mi az oka annak, hogy egyik holttestnél előbb, a
-másiknál utóbb képződik a hullaszappan? Az élők szerve, kora,
-életmódja, betegsége vagy haláloka teszi-e a különbséget vagy pedig
-az évszak, a vizes környezet hőfoka vagy a vizben levő sófélék
-mértéke és minősége?</p>
-<p>Mindez megoldatlan kérdés.</p>
-<p>De ennek daczára is vitát nem türő gyakorlati igazságok:</p>
-<p><i>először:</i> vizben és vizes környezetben a holttest ki nem
-száradhat, bőre pergamenné nem lehet, mumiává nem válhatik;
-<span class="pagenum"><a name="Page_49" id=
-"Page_49">-49-</a></span></p>
-<p><i>másodszor:</i> viz nélkül vagy vizes környezet nélkül a
-holttest semmiféle része hullaszappanná át nem alakul, s rajta
-adipocera nem képződhetik;</p>
-<p><i>harmadszor:</i> hogy a csonka-fűzesi holttest némely része
-mumiává vált: annak egészen természetes oka az, hogy 1882. évi
-junius hó 20-tól deczember hó 7-ig teljesen száraz egykori
-homokbuczkába volt eltemetve; 170 nap elég arra, hogy a holttest
-bőre pergamenné váljék;</p>
-<p><i>negyedszer:</i> hogy a csonka-fűzesi holttest némely része
-hullaszappanná vált: annak természetes oka az, hogy 1882. évi ápril
-hó 1-től junius hó 18-ig, tehát 79 napon át a Tisza vizében
-volt.</p>
-<p>Mindez teljesen összevágó egyszerü bizonyság, mely nem tanárok
-és szakértők nyilatkozatán, hanem a természet változhatlan
-törvényein alapszik.</p>
-<p>A csonka-fűzesi szakértők a holttest kiszáradását természetesen
-nem vehették észre, mert hiszen junius 19-én még az nem volt
-kiszáradva, mivelhogy akkor vették ki a Tiszából. A holttest
-elszappanosodását pedig nem vették észre, mert ahhoz nem volt se
-elég figyelmük, se elég tudományuk. Hogy észrevehessék: épen oly
-bemetszéseket kellett volna tenniök, a milyeneket az egyetemi
-tudósok tettek. Ezt azonban elmulasztották.</p>
-<p>Ha el nem mulasztják, ha az adipocérát észreveszik: akkor nem
-mondhatták volna, hogy a holttest csak legföljebb három nap óta van
-a vizben s hogy legföljebb tiz napos halott. Ily állítást a
-természet törvényei meg <span class="pagenum"><a name="Page_50" id=
-"Page_50">-50-</a></span> nem engedtek volna. E helyett kénytelenek
-lettek volna kimondani, hogy a holttest legalább 16 nap óta, sőt az
-eddig észlelt hasonló esetek nagy száma után valószinüleg 70–80 nap
-óta van a vizben. Tehát azon idő óta, a mikor Solymosi Eszter
-eltünt.</p>
-<p>De ha ezt kimondják: hova lett volna akkor a tutajosok elleni
-hajsza, a hullacsempészet otromba elmélete s a vérvád és annak
-gyülöletszító izgalmai?</p>
-<p>– – Volt azonban az egyetemi tudósok leletében még néhány
-részlet, melyet itt föl kell említenem.</p>
-<p>A halott hóna alján semmiféle szőrszálat nem találtak. Van némi
-jelentősége ennek is. Teljesen felnőtt s a mint mondani szokás,
-érett nőnél a hónaljon szőr szokott sarjadzani. Alig van kivétel.
-Ellenben éretlen, kiskoru nőnél még nem szokott kinőni. A
-csonka-fűzesi szakértők se vettek észre szőrt s azért látleletükben
-föl se említették. Később a törvényszék előtt mégis azzal álltak
-elő, hogy ők világosan észrevették a hónaljak szőrét. A
-kinevettetés lett jutalmuk. Ha észrevették: miként mulaszthatták el
-annak följegyzését? De ha észrevették volna: akkor az egyetemi
-tudósok is megtalálják. Hiszen a szőr 170 nap alatt ily körülmények
-közt el nem rothad, nyomtalanul el nem pusztul.</p>
-<p>A lábakról és a kezekről az összes körmök hiányoztak. Valósággal
-hiányoztak.</p>
-<p>Ez a tünet kissé megdöbbentette a csonka-fűzesi szakértőket. Ők
-azt állították leletükben, hogy a holttestnek gondosan ápolt körmei
-vannak s ime most <span class="pagenum"><a name="Page_51" id=
-"Page_51">-51-</a></span> nincs egy köröm se. Hová lettek a körmök?
-A tudományból ők is tudtak annyit, hogy a köröm nem enyészik el
-hamarosan. A belső részek, az izmok, inak, zsirrétegek, a bőr mind
-előbb rothadnak el, mint a köröm. S ime itt csaknem minden testrész
-megvan többé-kevésbbé, csak épen a körmök hiányoznak.</p>
-<p>Hiányoztak a bőrnek ugynevezett felhám-részei is. Az egyetemi
-tudósok gondosan kikutattak mindent, még górcsővel, nagyító üveggel
-is megvizsgáltak mindent: de hiában. A felhám mindenütt hiányzott,
-annak semmi részére, semmi lemezkéjére nem akadtak.</p>
-<p>E tünet sokban összefügg a körmök hiányával.</p>
-<p>Az egyetemi tudósokat is nagyon meglepte a körmök hiánya. Ha a
-körmök hiányoznak: akkor a csonka-fűzesi orvosok látlelete hamis.
-Ilyen dolgot nemes gondolkozásu ember könyedén el nem hihet.</p>
-<p>A keserüvizes szekrényke fenekén a holttest alatt sok homok
-volt. Lehetett öt-hat czentiméternyi magasan. A szekrénykének nem
-volt jó teteje. Temetéskor is, sirbontáskor is sok homok hullott
-bele.</p>
-<p>Az egyetemi tudósok nagy gondossággal összegyüjtötték ezt a
-homokot s tenyerük és két ujjuk közt átmorzsolták az egészet.
-Hosszu időkig tartott e munkájuk. Keresték a körmöket.
-Lehetetlennek tartották, hogy a látlelet hamis legyen. Azt hitték,
-a körmök a sirban lehullottak az ujjpereczekről s azoknak ott kell
-lenni a homokban.</p>
-<p>Bizony azok nem voltak ott.</p>
-<p>Említettem már, hogy Józsa András nagyhirü tudós <span class=
-"pagenum"><a name="Page_52" id="Page_52">-52-</a></span> orvost
-rendelte oda az egyetemi tudósok ellenőrzésére a törvényszék. A
-mikor már bizonyos volt, hogy a körmök nem kerülnek meg, igy szólt
-Józsa:</p>
-<p>– Nem tudok arra példát, hogy a körmök ily rövid idő alatt
-elrothadtak volna.</p>
-<p>Scheuthauer nagy nyerseséggel felelt.</p>
-<p>– Nem is rothadtak azok el, hanem a bonczoló orvos urak
-tévedtek; nem látták ők a körmöket; valótlant irtak a
-látleletbe.</p>
-<p>Ingerült volt az ősz tudós. Nehéz testével földig görnyedve több
-mint fél órája keresgélte már a porszemek közt a körmöket. A hideg,
-a félhomály, az átkozott gunyhó kietlen szobája, a zsibongó tömeg,
-a biróság bizalmatlansága fölizgatták már. Azért volt olyan
-nyers.</p>
-<p>Nyers szavában sulyos hadizenet nyilvánult.</p>
-<p>A csonka-fűzesi szakértők egyik sulyos okoskodása az volt, hogy
-a Tisza-hozta holttest azért se lehet Solymosi Eszter, mert a
-holttest keze-lába finom gyönge bőrü, jól ápolt körmökkel,
-keztyühöz és czipőhöz szokva, a ki soha durvább munkát nem végzett,
-holott pedig Solymosi Eszter durva munkához szokott szegény
-cselédlány, a ki az év nagy részén át mezitláb szokott járni,
-keztyü pedig sohase volt a kezén.</p>
-<p>Most ez az okoskodás dugába dül.</p>
-<p>Mert hiszen a vizi holttestről bizonyos idő elteltével lemállik
-a bőrnek felhám-rétege és csakhamar lemállanak a körmök is. A
-csonka-fűzesi holttestről már felbukkanása előtt lemállottak, mert
-különben mind a felhám rongyait, mind a körmöket kétségtelen
-bizonyossággal <span class="pagenum"><a name="Page_53" id=
-"Page_53">-53-</a></span> meg kellett volna találni, minthogy azok
-ily rövid idő alatt el nem rothadhattak. Ha pedig már lemállottak:
-akkor a szegény cselédlányka keze-lába is csak oly finom gyönge
-bőrü, mint a királykisasszonyé.</p>
-<p>Hanem hát a parlagi szakértők nem nézték meg jól se a felhámot,
-se a körmöket. A körmökben ugy is gyakori, mert igen könnyü a
-tévedés. A rothadás folytán vizben lemállott köröm ágya csalódásig
-hasonlít a valódi körömhöz s bemetszések nélkül biztosat állítani
-nem szabad. Ezt pedig azok a szakértők teljesen elmulasztották s
-látleletük e pontját ennélfogva könnyelmüen készítették. S e
-könnyelmüségnek borzasztó következése lett. Erre, mint egyik
-főkörülményre hivatkozva mondták ki merész határozottsággal, hogy a
-holttest idegen ismeretlen nőé s nem Solymosi Eszteré.</p>
-<p>Az egyetemi tudósok följegyezték, hogy a halottnak 28 foga van,
-tehát a 4 bölcseségfog még ki nem nőtt. Ezeknek csak most kezdődik
-a növésük bent a fogmeder mélyén.</p>
-<p>Végül egyebek közt gondosan följegyeztek mindent, a mit a
-csontok fejlődési fokozatára nézve fontos jelenséget találtak. Az
-emberi csontok az élet kezdetétől fogva az egész életfolyamon át
-szakadatlan fejlődésben vannak. A fejlődés egyes szakaszait az
-életkor teljessége után a tudomány kevéssé tudja megkülönböztetni.
-A negyven éves ember csontjai majdnem tökéletesen olyanok, mint a
-huszonöt évesé. De másként van ez az életkor teljessége előtti
-életszakaszokban. A magzatnak, a csecsemőnek, a gyermeknek, a
-serdülőnek <span class="pagenum"><a name="Page_54" id=
-"Page_54">-54-</a></span> s a fölserdültnek csontjai szembeötlő
-fejlődési fokozatokat mutatnak. E fokozatokat már több mint száz év
-óta gondosan jegyezgetik a tudósok. A csonkafűzesi holttestnél az
-volt a döntő kérdés, vajjon az Solymosi Eszter holtteste lehet-e?
-Solymosi Eszter a serdülő korban volt, mikor eltünt. Csak 14 éves s
-azon felül alig négy hónapos. Az ő csontjai, ha csakugyan ő volt a
-halott, bizonyára sokban más fejlődési fokot mutattak, mint 18–20
-éves érett nőé, a milyennek a csonka-fűzesi szakértők állították.
-Az egyetemi tudósok tehát a csontokra különös figyelmet
-fordítottak.</p>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a
-holttestet. – Két fog rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez
-a rendetlenség Solymosi Zsófiánál is. – A fogak és körmök tanui. –
-Hátha ellopták a körmöket.)</p>
-<p>Késő éjszakáig folyt a munka. Éhség, hideg és fáradtság éjfél
-után 2 órakor véget vetett a munkának. A biróság felhivta a
-szakértőket, hogy másnap 8-án reggel folytassák a munkát s leletük
-alapján mondjanak véleményt.</p>
-<p>Meg kell jegyeznem, hogy a közvád képviselője, Szeyfferth
-főügyészi helyettes azt inditványozta, hogy a holttest fogait
-nézzék meg Solymosi Eszter egykori ismerősei, vajjon nem
-ismernének-e rá Solymosi Eszter fogaira?</p>
-<p>Nem elleneztem, de nem is javasoltam ez inditványt. Hiábavaló
-kisérletnek tartottam. Voltak rá jó okaim. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_55" id="Page_55">-55-</a></span></p>
-<p>Hogy valami különös, rendetlen, feltünő, mindenkinek szembeötlő
-foga lett volna Solymosi Eszternek: ezt nem mondta senki. Sőt az
-ellenkezőt állította mindenki. Már pedig hogy egy szegény
-cselédlánynak, a ki még csak most lép ki a gyermekkorból, valaki
-ugy megvizsgálta volna teljesen rendes alaku fogait, hogy azokról
-kilencz hónap mulva is biztos tanuságot tehessen: ezt én az élet
-ismerete alapján gyakorlatilag lehetetlennek tartottam.</p>
-<p>Azután a holttestnél az ajkakat a rothadás és az elszáradás már
-csaknem teljesen lesorvasztotta. Az ajkak nem födték többé az inyt
-és a fogakat. Eltünt már az iny is, az a szép élénk piros
-izom-szalag, mely oly szépen tünteti föl a gyermekfogak fehérségét.
-A halott fogai meztelenen vigyorogtak, mint a hogy halálfejen
-szoktak. Ily alakban azok az oda hivandó tanuk sohase láthatták az
-élő Solymosi Eszter fogait. De mások fogait se. Ha az iny már nincs
-meg: a fog különben is kétszerte nagyobbnak látszik.</p>
-<p>Nem volt meg már a fognak élő szine se. Az az igen gyengén
-sárgás fényes fehér szin, a mely az ép és egészséges gyermekfogat
-oly széppé teszi. A halott fogait meglepte már az enyészetnek
-gyöngén szürkés sárga szine, a holttestek csontjainak szokott
-szine. Bizony más volt ez a szin, mint az élő lányka fogainak
-szine.</p>
-<p>Legfőbb okom pedig mégis az volt, hogy nem biztam az oda hivandó
-tanukban. A zsidóüldözők által a községi biró révén s mások révén
-is régen jelszó <span class="pagenum"><a name="Page_56" id=
-"Page_56">-56-</a></span> volt már a faluban, hogy a holttestet a
-zsidók csempészték, az egy idegen zsidólánynak borotvált fejü
-holtteste s a ki abban az eltünt Esztert ismerné föl: az a
-keresztyénység ellensége s a zsidóknak pártolója. Mit várjak én ily
-körülmények közt ilyen gondolkozásu tanuktól? Oly tanuktól, a kik
-még juniusban a sokkal épebb csonka-fűzesi holttestben se tudták,
-sőt nem is akarták az eltünt lánykát fölismerni.</p>
-<p>Ám, ha a biróságnak úgy tetszik: hallgassa meg a fogak
-tanuit.</p>
-<p>Oda hivták az eltünt lányka anyját, nézze meg a holttest fogait:
-ezek voltak-e Eszter fogai!</p>
-<p>A szegény asszony oda pillantott a halálfej fogaira, de rögtön
-elfordult.</p>
-<p>– Dehogy voltak ezek az én lányom fogai. Az én lányom fogai
-olyanok voltak, mint a rizskása, fehérek és kicsinyek.</p>
-<p>Ily módon beszélt a többi tanu is: özvegy Solymosi Gáborné,
-Farkas Eszter és Olajos Bálint.</p>
-<p>Azt magam is szerettem volna, hogy Huri Andrásné nézze meg a
-holttestet. Ő nála szolgált s az ő szemei előtt volt utoljára az
-eltünt lányka. Más okom is volt arra, hogy ő szemtől-szembe
-kerüljön a holttesttel. Erről az okomról a munka végén számolok be.
-Azonban Huri Andrásnét semmiféle hatalom rá nem birta arra, hogy a
-holttestet megtekintse.</p>
-<p>Én követeltem, hogy a biróság jogos erkölcsi kényszerrel
-rendelje oda a holttest mellé, annak megszemlélésére Hurinét. A
-biróság nem tette meg. Sőt tanuk <span class="pagenum"><a name=
-"Page_57" id="Page_57">-57-</a></span> gyanánt kihallgatta Jakab
-Andrásné született Vámosi Juliannát, Dunaveczki Andrásné született
-Juhász Veronát, Kobrus János esküdtet, Farkas József községi
-közgyámot eszlári lakosokat, a kik arról tettek tanuságot, hogy
-Huri Andrásné ijedős természetü, holttestet meg nem tud nézni, még
-saját lányát se nézte meg, mikor meghalt.</p>
-<p>Mindez igaz lehetett.</p>
-<p>A fogak története tovább is tartott.</p>
-<p>A következő napon megnézték Solymosi Zsófinak és Solymosi
-Jánosnak, az eltünt lányka testvéreinek fogait. A község házának
-tanácstermében volt ez a szemle. Én különösen érdeklődtem a fogak
-iránt s nagyon élesen megnéztem a halott fogait is és Solymosi
-Zsófi fogait is. És sajátságos tünetre bukkantam.</p>
-<p>A holttest alsó fogsorában a két középső metszőfog nem rendesen
-állott egymás mellett, hanem egyik a másikat kissé eltakarta. Ezt a
-kis szabálytalanságot nyomban le is rajzoltam magamnak.</p>
-<p>De ugyanazon fogakra ugyanazt a szabálytalanságot találtam
-Solymosi Zsófinál is. Sőt egyébként is egyenlőknek ismertem föl a
-két egyén fogait.</p>
-<p>E nem nagyon feltünő, de mégis különös fogszabálytalanság
-egyezésére figyelmeztettem az egyetemi tudósokat. Egyáltalán nem
-találták följegyzésre méltónak. Mihálkovics azt mondta:</p>
-<p>– Tiszta esetlegesség is lehet, tehát tudományos szabatossággal
-közös örökségnek nem tekinthetjük. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_58" id="Page_58">-58-</a></span></p>
-<p>Hát jól van. Nem üztem-füztem tovább a dolgot. Döntő
-fontosságnak a nagy perben magam se tartottam. De ma is azt vélem,
-hogy sok egyéb azonossági biztos körülmény mellett az anyajegy
-egyezése is jelentőséges tünet. Ha az egyetemi tudósok el nem
-riasztanak: minden esetre törekszem megnézni az édes anya fogait és
-ha ugyanazon fogakon ugyanazt a szabálytalanságot ott is
-megtalálom: előttem akkor maga ez egyetlen jelenség is vitathatlan
-bizonyosságra emelte volna a csonka-füzesi holttest
-származását.</p>
-<p>Arra azonban rábirtam az egyetemi tudósokat, hogy leletükbe a
-fogak ama szabálytalanságát bejegyezzék.</p>
-<p>A vizsgálóbirák nem hagyták figyelmen kivül a fogak tárgyában
-tett nyilatkozataimat. Hisz ők is látták a maguk ép szemével, hogy
-a holttest fogai s Zsófi fogai teljesen egyeznek s hogy az emlitett
-két fog állásbeli szabálytalansága is teljesen egyező. Siettek e
-tünetet lehetőleg lerombolni.</p>
-<p>Mivel rombolhatták le?</p>
-<p>Tanukkal. Hiszen boszorkányperben, babonák és kisértetek
-kérdésében tanukra van szükség, mert egyéb bizonyság úgy se
-kerül.</p>
-<p>A hatalmas községi biró deczember 21-én Bary József elé
-állíttatta özvegy Solymosi Jánosnét, az anyát, Huri Andrásnét, az
-utolsó szolgálatadót, azután Tanyi Józsefnét, Szabó Györgynét és
-Tóth Marcsát, kik készek voltak eskü alatt is tanuságot tenni
-arról, hogy Solymosi Eszter fogai más alakuak és kisebbek voltak,
-mint Zsófi nénje fogai. <span class="pagenum"><a name="Page_59" id=
-"Page_59">-59-</a></span></p>
-<p>Hát hiszen ez még hagyján. De így oldották meg Bary Józsefék az
-ő határt nem ismerő jámbor tudatlanságukban a körmök kérdését
-is.</p>
-<p>Köröm ugyanis a sírbontáskor nem volt. Bizonyos pedig, hogy
-eltemetés óta el nem rothadhatott. Hova lettek hát a körmök? A
-csonka-fűzesi szakértők szentül állítják, hogy junius 20-án még
-megvoltak a körmök, a szép, gondosan ápolt körmök. Az ő szavukban a
-vérvádhivő urak nem kételkedhettek. Az egyetemi tudósokat tehát
-valahogy ki kellett forgatni tudományukból.</p>
-<p>De miként?</p>
-<p>Természetesen megint tanuk segítségével. Farkas Gábornak, a
-mindenttudó községi birónak megint elő kellett állani a tanuk
-sokaságával.</p>
-<p>Először azt kellett a tanuknak bebizonyítani, hogy a
-csonka-fűzesi holttestnek minden körme megvolt. A csonka-fűzesi
-szakértők, Trajtler Soma, Kiss Jenő, K. Horváth László, K. Horváth
-Géza, ezt már mint tanuk és szakértők úgy is hit alatt állítják. A
-községi biró most segítségükre Bary József elé állítja Sós András,
-idősb Pap József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József
-tanukat, becsületes szántóvető és napszámos paraszt embereket, hogy
-ők tisztán látták, hogy a halottnak, mikor a Tiszából kikerült,
-minden körme megvolt, sőt még a bőre is oly ép volt, hogy arról
-bizony semmi se hiányzott. Ezzel azt akarta Bary bebizonyítani,
-hogy a bőrnek még felhám-rétege se hiányzott. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_60" id="Page_60">-60-</a></span></p>
-<p>De hátha valaki időközben ellopta a körmöket? Ez is nagy kérdés
-most már.</p>
-<p>A zsidókról föl lehetne tenni ugyan a vizsgálóbiró bölcsessége
-szerint, hogy még a körmöket is ellopták, de ezzel a fogással
-semmit se lehet elérni, mert hiszen a zsidókat a holttesthez közel
-se eresztették attól az időtől kezdve, a mikor a csonka-fűzesi
-szakértők a körmöket szentül látták. A ki nem zsidó: az pedig miért
-lopta volna el a körmöket?</p>
-<p>A holttest körül az első felbonczolás óta az ide-oda hurczolás,
-a koporsóba fektetés és temetés közben maga Farkas Gábor, a községi
-biró rendesen ott volt. Sós András, Szücs János és Gyulai János
-tették bele a keserüvizes szekrénykébe. Szücs János szekerén Juhász
-József és Róka Sándor pandurok kisérték ki a katholikus temetőbe.
-Ezeken kívül a halott körül voltak még csaknem folytonosan Dargó
-András, ifju Horváth Gábor, Mészáros Gábor, Sallós Miklós és ifju
-Pap József. Mindezeket az egyetemi tudósok elutazása után Bary
-József sietett nyomban kihallgatni, vajjon meg voltak-e a körmök,
-nem lopta-e el azokat valaki, holmi idegenek nem férkőzhettek-e a
-holttesthez, nem vehettek-e el tőle valamit?</p>
-<p>Semmi irányban sehol semmi nyomra vezető jelenség. Ördögök
-munkája a körmök eltünése.</p>
-<p>Bary József maga is látta, hogy az egyetemi tudósok mily hosszu
-időn át mily gondosan keresték a porondban a körmöket. A gombostű
-gombját is megtalálták volna teljes biztossággal. A köröm pedig nem
-épen <span class="pagenum"><a name="Page_61" id=
-"Page_61">-61-</a></span> kis test. Legalább is egy czentiméter a
-széle is, a hossza is. Azután nem is egy köröm, hanem husz! Ennyi
-köröm el nem veszhetett!</p>
-<p>Boldogtalan vizsgálóbiró! Ott voltak már a vizsgálatnál az
-egyetemi tudósok. Ott voltam annak ellenőrzésénél már én is. S ő
-még mindig azt hitte, hogy apró ravaszkodással, a furfangos biró
-tanuival majd megváltoztatja a természet törvényeit s majd
-bebizonyítja, hogy a vasorru bába hogy buvik át a kulcslyukon s a
-boszorkány szeméten ülve, hogy száll át hegyeken és völgyeken fönt
-a levegőég magasában.</p>
-<p>Bizony megvoltak azok a körmök, de csak a Tisza árjaiban. A
-mikor Csepkanics szemei meglátták Csonkafűzesnél a viz sodra által
-feléhajtott holttestet: már akkor azok a körmök lemállottak s talán
-hetekkel előbb lemállottak a holttest ujjairól. Mert igy rendelte a
-legnagyobb ur, az egyetlen igazi ur: a természet törvénye.</p>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a
-holttestnek Budapestre szállitását kivánják. – A törvényszék a
-holttest felét küldi. – A haj- és szőrszálak letöredezése.)</p>
-<p>A következő napon, deczember 8-án kellett volna az egyetemi
-tudósoknak véleményt adni. De nem adtak, mert nem adhattak.</p>
-<p>Véleményeikben főleg a holttest életkorára kellett volna
-kiterjeszkedniök. Ha erre ki nem terjeszkedhettek: véleményüknek
-alig lehetett büntetőjogi nyomatéka. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_62" id="Page_62">-62-</a></span> Az volt a főkérdés, hogy a
-holttest életkora megfelel-e Solymosi Eszter életkorának.</p>
-<p>Parlagi szakértő könnyen felel. Nála mindjárt kész a vélemény.
-Igen vagy nem. Manó vigye a dolgok belső igazságát, nem az ő dolguk
-törődni a vádlottak sorsával, az igazságszolgáltatás pedig védje
-meg a maga tekintélyét, a hogy tudja.</p>
-<p>A komoly, az igazi tudós nem igy vélekedik. Ő tisztán akar
-látni, a természet törvényét s e törvény működését világosan meg
-akarja ismerni s világosan föl akarja tüntetni. Előtte az igazság
-kiderítése becsület kérdése. Sőt gyakran ennél is több: az életnek
-és halálnak kérdése. Buvárló munkájában az igazi tudós nem riad
-vissza semmitől s a nehézségek és akadályok csak fokozzák erélyét.
-Leszáll a tűzokádók torkába, fölmegy a jégcsucsok életölő
-magasságába, behatol a a fenevadak barlangjába s a földnek sarkaiba
-s nyugodtan észlel és kisérletez a dögvészek tanyáin. A komoly
-tudósok az emberiség legfönségesebb hősei. A királyok, a
-hadvezérek, a népek kormányzói, a csatamezők elszánt vitézei mind
-kis arányu szürke alakok az igazi tudóshoz képest.</p>
-<p>Mind a három egyetemi tudós kidőlt már az élők sorából. Borongó
-érzéssel gondolok arra, hogy művem megirását meg nem érhették.
-Néhány szavam jól esett volna nekik s talán jutalomnak tekintették
-volna ama kinos rágalmak ellenében, melylyel őket a sajtó nagy
-része s a felizgatott tömeg szitkozódása elborította. Ők maguk
-legkevésbbé szerették, hogy a nyiregyházi törvényszék <span class=
-"pagenum"><a name="Page_63" id="Page_63">-63-</a></span> őket bizta
-meg a munkával. Szokott tudományos buvárkodásukból kizavarta őket e
-munka. Egyébként se örültek a megbizatásnak. Az egyetemi ifjak
-közt, saját hallgatóik közt is igen el volt terjedve a zsidók ellen
-való gyülölködés. Tanári tekintélyük szenvedhetett csorbát s e
-körülmény árt a tanítás sikerének. Ha valamely irányban jutalmazó
-lett volna a megbizatás: lemondtak volna róla. De kellemetlen s
-esetleg veszélyes volt: ez okból becsületbeli dolognak tartották
-annak eleget tenni.</p>
-<p>Scheuthauerrel elhitették, hogyha mereven, ridegen ellene szegül
-a csonka-fűzesi szakértők munkájának, utóbb még ő kerülhet vád alá
-s szabadságát is elvesztheti. Különböző alkalommal három izben
-fordult hozzám azzal a kérdéssel: biztosíthatom-e arról, hogy őt,
-ha minden tekintet nélküli szigorral terjeszti elő véleményét, a
-biróság nem fogja bántani?</p>
-<p>– Gyerekes aggodalom. Miért és miként bánthatná?</p>
-<p>– Különben nekem mindegy, így felelt. Én megvizsgálok mindent s
-ha kerékbe törnek is: nyersen megmondom véleményemet.</p>
-<p>Mihálkovich és Belky sokkal simább modorban, de hasonló
-elszántsággal teljesítették a megbizást.</p>
-<p>Deczember 8-án azt mondták hivatalosan: »Arra hogy a
-csontrendszer fejlettségéből, úgyszintén a fogak állása
-fejlődöttségéből a hullának életkora állapíttassék meg,
-kinyilvánítjuk, hogy a csontrendszernek általunk már adott tüzetes
-leirását, úgyszintén a fogakét is a kérdés pozitiv eldöntésére
-elegendőnek nem tarthatjuk, a <span class="pagenum"><a name=
-"Page_64" id="Page_64">-64-</a></span> mennyiben az életkornak
-biztos megállapítása czéljából a csontrendszer egyes részeinek
-hosszabb művelet alá vétele, nevezetesen azoknak hosszu időn át
-folytatott áztatása (maceratio) szükséges.«</p>
-<p>A serdülő, a még teljességre nem fejlett életkorban még bizonyos
-csontrészek, csontizvégek csak porczogók s nem tökéletes csontok.
-Ezenkívül bizonyos csontok még nem teljesen egygyé csontosult
-egészek, hanem egymástól vékonyabb vagy vastagabb porczogó által
-elválasztott részek. A teljessé vált életkorban a porczogók már
-eltünnek s mondhatni, mindenütt csontokká alakulnak át. Fiatalabb
-életkor: több porczogó; idősebb életkor: kevesebb porczogó. Ám a
-serdülés kora is több évre terjed. Leányoknál a 12-ik életévtől a
-18-ik életévig, sőt egyiknél-másiknál még ennél is korábban
-kezdődhetik s még annál is későbben végződhetik.</p>
-<p>Solymosi Eszter 14 éves s közel 4 hónapos volt. Az egyszerü
-megtekintés a csontok porczogóinál 15, 16, 17 évi életkorra is
-mutathatott, azonban ha vizben áztatás által a porczosodás
-fejlődésének tökéletes méreteit meg lehet határozni, akkor talán a
-csonka-fűzesi holttest lehet 14 éves életkoru leányé is s akkor
-talán a Solymosi Eszterrel való azonossága ellen ez oldalról se
-lehet kifogást tenni.</p>
-<p>Végre is a természet minden igazsága kiderül, ha törvényeit
-működésük eredményeiben tisztán föl tudjuk ismerni. Ez okból azt
-kérték az egyetemi tudósok, hogy a törvényszék a holttestet
-egészben küldje Budapestre s azt ott bocsássa rendelkezésükre. Ott
-majd lesz világos, <span class="pagenum"><a name="Page_65" id=
-"Page_65">-65-</a></span> füthető műterem s ott meglesz minden
-segédeszköz.</p>
-<p>Az egyetemi tudósok e javaslatát melegen támogatta a közvád
-képviselője is, melegen támogattam én is. Hiszen e nélkül az
-igazság közvetlen közelébe épen a főkérdésben el nem
-juthattunk.</p>
-<p>Hej, de a nyiregyházi törvényszék másként gondolkodott. Nem
-mondta ugyan ki, de szentül azzal a gyanuval élt, hogy utközben,
-mások kezén valahogy utóbb is elvész a csonka-fűzesi holttest s
-helyébe valamely fiatal 14 éves lányka holttestét csempészi valaki.
-A zsidóknak sok a pénzük. Sok pénznek nagy a hatalma. Ő bizony az
-egész holttestet ki nem adja kezéből, legyen elég annak fele.</p>
-<p>Földarabolták a holttestet. A test darabjait leltárba se vették
-s lehetőleg két egyenlő részre osztották. Jobbkéz, balláb ide;
-balkéz, jobbláb amoda. A csigolyacsontokból s az oldalcsontokból
-egy csomó az egyik részre, másik csomó a másik részre. Koponya- és
-izom-részek összekaszabolva ide-amoda. S azután az egyik felerészt
-elhelyezték eczetes-uborkás üvegbe, bekötötték, birói pecséttel
-lepecsételték s átadták a börtönőröknek, őrizzék a bünjelek
-gyüjteményében az idők végezetéig. Megvolt még tizenkét esztendő
-mulva is.</p>
-<p>A másik felerészt szekrénybe csomagolták s felküldték Budapestre
-az egyetemi tudósokhoz.</p>
-<p>A törvényszék ez eljárását tárgyilag igazoltnak kell voltaképen
-tartanunk. Ha a bünjelekkel afféle tudományos kisérletet kell
-tenni, a melynek folytán azok alakja vagy természete megváltozik
-vagy azok megsemmisülnek: <span class="pagenum"><a name="Page_66"
-id="Page_66">-66-</a></span> akkor a bünjel egy részét változatlan
-alakban és minőségben lehetőleg meg kell őrizni, hogy a szakértői
-működést ellenőrizni lehessen s esetleg a perujítás elől az utat a
-bünjel megsemmisülése el ne zárja.</p>
-<p>Deczemben 18-án vették át az egyetemi tudósok a testrészekkel
-megtöltött szekrényt. A következő napon a közvádló királyi
-főügyészség azt indítványozta, hogy törvényszéki küldöttség bontsa
-föl a szekrényt. A budapesti királyi törvényszék egyik biráját és
-jegyzőjét s törvényszéki orvosát küldte a fölbontásra. Ez deczember
-18-án történt. Magam is ott voltam a védelem képviseletében. A
-holttest tagjait darabonként gondosan leírva vették át az egyetemi
-tudósok. Az átvétel szabályszerü volt.</p>
-<p>Egy parlagi dévajságnak mégis nyomára jöttünk. A mikor
-Nyiregyházán a vizsgálóbiró néhány szakértő orvos közbenjöttével a
-holttest részeit becsomagolta: azok közé egy szopós borju egyik
-bordájának darabját is becsomagolták. A ki ezt cselekedte,
-bizonyára azt gondolta, hogy az egyetemi tudósok talán hamarjában
-észre se veszik, hogy az a darab csont borjucsont s majd minő
-fejtörést okoz az nekik, hogy ez a csont mekkora életkorra
-mutat.</p>
-<p>Ezentúl nem mentem az egyetemi tudósokhoz. Végezzék munkájukat
-zavartalanul.</p>
-<p>Azonban a zsidógyülölő lapokban naponként jöttek közlemények a
-tanulmány részleteiről. Irányzatos közlemények, melyeket én igaznak
-nem tarthattam. Láttam, hogy e közlemények a közönséget csak úgy
-félre akarják <span class="pagenum"><a name="Page_67" id=
-"Page_67">-67-</a></span> vezetni, mint a mikor még a vizsgálat
-kizárólag Baryék kezében volt. Tudtam, hogy a három egyetemi tudós
-semmi lappal nincs összeköttetésben, hanem kell valakinek lenni
-közelükben, a ki széthordja a hireket. Kipuhatolni, hogy ki az s
-hogy nincs-e valami szerepe a szakértői nyomozási kisérletekben:
-fölkerestem karácsony ünnepe körül Mihálkovichot.</p>
-<p>Következményeiben fölötte fontossá lett e látogatás.</p>
-<p>A csonka-fűzesi szakértők egyik állítása az volt, hogy a
-Tisza-hozta holttest haja, szemöldöke s nemi szőre le volt
-borotválva. Látleletükben is van erre utalás, de lapjaik egyébként
-is ezzel kürtölték tele a világot.</p>
-<p>A czélzat világos volt. Kimondták, hogy a holttest csempészett
-idegen holttest s irányt akartak adni arra is, honnan kerülhetett a
-holttest. Az a vélemény van általában elterjedve az országban, hogy
-az óhitű zsidók elhalt nőiket, leányaikat eltemetés előtt meg
-szokták borotválni. Minthogy pedig a csonka-fűzesi szakértők
-szerint a csempészett holttest is meg van borotválva: ime tehát
-láthatja a közönség, hogy a holttest valami zsidó lány holtteste
-eredetileg. Ujabb igen fontos ok arra, hogy az a holttest csakugyan
-nem Solymosi Eszter.</p>
-<p>Az iránt érdeklődtem először, vajjon hát a holttest haj- és
-szőrszálai csakugyan le vannak-e borotválva vagy a rothadás folytán
-kimállottak vagy letöredeztek?</p>
-<p>Mihálkovich műtermében egy fiatal szőke, rokonszenves és
-értelmes arczu orvostudorral, úgynevezett tanársegéddel
-találkoztam. Nevére nem emlékezem. Úgy rémlik előttem: Perényi
-volt. Épen ő vizsgálta <span class="pagenum"><a name="Page_68" id=
-"Page_68">-68-</a></span> vajjon a haj- és szőrszálak késszerü éles
-eszközzel vannak-e levágva? Kérdeztem, mit talált eddig? Nagy
-előzékenységgel felelt kérdésemre s mutatott meg mindent.</p>
-<p>Azt mondta: a haj- és szőrszálak bizony borotvával vannak
-eltávolítva.</p>
-<p>Meglepett ez a felelet. A hogy én eddig különös gonddal és
-óvatossággal magamnak az egész ügy képét megrajzoltam: ez a felelet
-azt a képet nyomban eltorzította. Hiszen az a kép nem igaz, ha a
-felelet tartalma igaz.</p>
-<p>Kértem, mutassa csak meg azt a hajszálat.</p>
-<p>Megmutatta. Talán nyolczszoros vagy tízszeres nagyító üveggel
-jól megnéztem.</p>
-<p>Bizony nem lemetszett, hanem letört vagy leszakított hajszálnak
-láttam én azt első pillanatra is. S minél jobban megnéztem: annál
-bizonyosabbnak láttam rajta a törést vagy szakítást. Tökéletesen az
-eltört kenderkóróhoz hasonlított.</p>
-<p>Nyomban lerajzoltam néhány szálat tört vagy szakított végével.
-Rajzom ma is megvan. Akkor még a törvényszéki orvostanok a haj- és
-szőrszálak rothadási letöredezésének gyakorlati kérdésével alig
-foglalkoztak. A következő év elején Hoffmann Eduárd tudor, a bécsi
-orvosi egyetem nagyhirű tudósa már tüzetesen tanulmányozta ezt a
-kérdést. Ő is készített a letört vagy leszakított haj- és
-szőrszálakról rajzot, melyeket vizi holttesteken talált. Az ő rajza
-tökéletesen összevág az enyémmel. Észlelésem tehát igazolást nyert.
-<span class="pagenum"><a name="Page_69" id=
-"Page_69">-69-</a></span></p>
-<p>De a nagy perben még sem lett gyakorlati jelentősége.</p>
-<p>Az egyetemi tudósok ugyanis úgy találták, hogy a csonka-fűzesi
-holttesten a haj- és szőrszálak egy része tövestül hiányzott, tehát
-a rothadás folytán tövestül lemállott. Ez esetben a haj hagymáinak
-fészke egészen üres volt. De azt is teljes bizonyossággal
-észlelték, hogy a haj- és szőrszálak egy része a bőr felszíne
-alatt, másik része pedig a bőr felszíne fölött töredezett le. E két
-esetben a haj hagymái megvoltak bent a fészekben.</p>
-<p>Ezzel a leborotválás könnyelmű elmélete halomra dűlt. Mert olyan
-borotválás csakugyan nincs, mely a hajszálak egy részét a bőr
-felszíne fölött, másrészét a bőr felszíne alatt metszhesse le,
-harmadik részét pedig ugyanazon helyen tövestűl távolítsa el.</p>
-<p>Észlelésemről nyomban értesítettem a tanársegédet. Szó nélkűl
-vette tudomásúl.</p>
-<h3>IV.</h3>
-<p class="summary">(Mihálkovich első véleménye szerint a holttest
-idősebb leányé, nem Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza
-fejletlenebb. – Engem nem tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. –
-Kérdéseim a tudósokhoz. – A prágai orvosi egyetem 14 éves
-leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – A tudósok végső
-véleménye.)</p>
-<p>Bejött e közben a műterembe Mihálkovich, a kiváló tudós és nagy
-búvár. Azt kérdeztem tőle, hogy a csontfejlődés állapotából lehet-e
-már eddigi észlelésünk után a csonka-fűzesi holttest életkorára
-következtetni?</p>
-<p>Azt felelte: az áztatási kisérletet még nem fejezték be
-teljesen, véleményük végleges megállapítása tehát <span class=
-"pagenum"><a name="Page_70" id="Page_70">-70-</a></span> még
-lehetetlen, – azonban véleménye szerint a csonkafűzesi holttest
-életkorát 14 évnél s négy hónapnál magasabbra kell tenniök.</p>
-<p>Megdöbbentem.</p>
-<p>Ez már komoly dolog. Ez nagy szeplő lenne az agyamban
-megszerkesztett tényálláson. Ez a csonkafűzesi szakértőknek adna
-igazat. Hiszen igaz, hogy a három kiváló tudós véleménye is csak
-vélemény, mely az ellenkező körülmények bizonyosságra emelését nem
-akadályozza meg szükségképen. Az is igaz, hogy a büntetőjogi
-bizonyítás anyagának óriási tömege van birtokunkban, melylyel az
-azonosságot mégis teljesen tudjuk igazolni. De mégis csak meg lenne
-munkánk nehezítve, a tövis mégis bent maradna a sebben s a zsidók
-elleni gyülöletszítás mégis új és éles fegyvert kapna kezébe.</p>
-<p>Kérdeztem, miféle jelenségekre alapítja véleményét?</p>
-<p>Egyik asztalon állt egy tálcza, a tálczán szétszedett emberi
-csontok, szennyes, sárga színűek, mint a hogy a föld alatt szoktak
-lenni, a mikor már az enyészet minden lágyabb testrészt
-megsemmisített körülöttük. Fölvette kezébe a tálczát s elém
-tartotta.</p>
-<p>– Nézze meg, ugymond, e csontokat. Ezek fiatal legény csontjai,
-a kiről föltétlenül bizonyos, hogy 18-ik életévében volt s 17 éves
-életkorát teljesen betöltötte. Méltóztassék jól megnézni például a
-bordák ízvégeit, az epifiziseket, minő csontosodási állapotban
-vannak azok.</p>
-<p>Megnéztem.</p>
-<p>Akkor elém tartotta a csonka-fűzesi holttest megfelelő bordáit,
-hogy most meg ezeket nézzem meg jól s ezek <span class=
-"pagenum"><a name="Page_71" id="Page_71">-71-</a></span> ízvégeinek
-csontosodási állapotát hasonlítsam össze ama másik bordával.</p>
-<p>Összehasonlítottam. Különös gonddal és figyelemmel kerestem a
-hasonlatot s az eltérést. S valóban a nagy tudós figyelmeztetésének
-segítségével is abban állapodtam meg, hogy a csonka-fűzesi holttest
-borda-ízvégeinek csontosodása valami csekélységgel előbbre
-haladottabb, mint a tálczán levő 17 éves férfié.</p>
-<p>Megint szólt a nagy tudós.</p>
-<p>– Ugy-e, nyilvánvaló a különbség? Már pedig, ha én biztosan
-tudom, hogy ez a csont 17 éves életkorú s felötlőleg fejletlenebb,
-mint a csonka-fűzesi, miként mondhassam én tiszta lélekkel a
-csonka-fűzesi holttestet 14 évesnek s 4 hónaposnak?</p>
-<p>A nagy tudós a léleknek teljes őszinte mélységéből beszélt.
-Elfogultságra, mellékgondolatra, elhamarkodott véleményre, nem
-eléggé pontos észlelésre még csak nem is gondolhattam. Hiszen nekem
-is kezemben volt a kétféle csont s élő két szememmel magam is jól
-láttam a különbséget.</p>
-<p>Még se voltam meggyőződve. Sőt még kétség se támadt bennem egy
-pillanatra se. Hiszen száz körülmény győzött meg arról, hogy a
-rejtélynek nincs más okszerü megoldása, csak az, hogy a
-csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszter. Igaz, hogy az 14 éves s
-közel 4 hónapos életkorú s itt 17 éves csontvázat kevésbbé
-fejlődöttnek látok, de az okszerű megoldásnak még ez az ellentmondó
-jelenség se állhat útjába.</p>
-<p>Miért nem állhat? <span class="pagenum"><a name="Page_72" id=
-"Page_72">-72-</a></span></p>
-<p>Az élettanban s annak fejlődéstani részében természetesen én nem
-voltam tudományos értelemben véve jártas. Nem voltam szaktudós. De
-az életjelenségek óriási tömege felnőtt korom óta az én gondos
-figyelmemet is magára vonta. Jól láttam, hogy az emberek, állatok,
-növények világában mindennapiak a gyorsabban s lassabban fejlődés
-tünetei. Föltétlenül biztos voltam abban példáúl, hogy az agynak,
-az értelmességnek fejlődése egy-két-három évi különbségtől nem függ
-válhatlanúl. Hány gyermeket, fiút és leányt láttam én életemben, a
-kinél a minden irányú értelmesség 14 éves életkorban jobban ki volt
-fejlődve, mint másoknál a 17 éves életkorban. S az agy is csak oly
-része a testnek, mint a csont, tehát a csontnál is csak oly nagy
-lehet a fejlődés fokozatában az eltérés, mint az agynál.</p>
-<p>Azt is jól tudtam, hogy például a nőgyermeknél a 10-ik és 20-ik
-életév között más a fejlődési fokozatok közti időtartam, mint a
-férfigyermeknél. Láttam 12 éves nőt teljesen érettet és 17 éves nőt
-teljesen éretlent. Egyszóval: tudtam, hogy különböző egyéneknél a
-fejlődés foka és időtartama nem egyenlő.</p>
-<p>A tünetnek okát tisztán nem tudom, nem is keresem. De a
-szaktudósok se tudják. Oka bizonyára az egyéniségben van. Az
-egyéniség keletkezésének száz meg száz okát ismeri a tudomány, de
-még több okát nem ismeri, még több okáról sejtelemmel se bir.
-Mindez azonban máshová s nem a nagy perre tartozik.</p>
-<p>Azt mondtam Mihálkovichnak:</p>
-<p>– Megdöbbentett ez az észlelés, de meggyőződésemben <span class=
-"pagenum"><a name="Page_73" id="Page_73">-73-</a></span> meg nem
-rendített. Önök véleménye nehezebbé teszi a védelem munkáját, de a
-sikert meg nem gátolja. Egyéb bizonyítékok egész seregével
-kétségtelenné teszszük, hogy az a holttest Solymosi Eszteré, tehát
-az 14 éves és közel 4 hónapos életkorú. Önök az ország első
-szaktudósai e téren, önök által a tudomány nyilatkozik. Ha a
-tudomány össze nem fér az egyetlen lehető okszerű megoldással:
-akkor csak a tudomány hézagossága jön napvilágra. Nem az igazság
-vall kudarczot, hanem mai állásában a tudomány. A törvényszék előtt
-minden esetre lesz három kérdésem önökhöz, melylyel az önök
-véleményének sulyos hatását fogom elhárítani.</p>
-<p>A nagy tudós szelid, komoly arczával s a szemüvegen át is
-fényes, okos szemeivel nézett rám kis ideig. Azután azt
-kérdezte:</p>
-<p>– Szabad volna nekem azokat a kérdéseket megismerni?</p>
-<p>– Nincs okom titkolni. Az első kérdésem minden esetre az lesz,
-vajjon bizonyos-e, hogy az embernek s az emberi csontoknak a
-serdülő korban való fejlődése a nem, fajta, öröklés, átháramlás,
-életmód, foglalkozás, éghajlat s esetleges betegségek miatt
-egyénenként gyorsabb vagy lassúbb?</p>
-<p>– Bizonyos!</p>
-<p>– A második kérdésem az lesz, vajjon az életkort a csontok
-fejlődéséből megállapító véleményt önök nem a tudomány
-összegyüjtött összes adataiból állították-e össze, mint olyat, a
-mely csak átlagos életkort tüntet föl s nem egyéni életkort?
-<span class="pagenum"><a name="Page_74" id=
-"Page_74">-74-</a></span></p>
-<p>– Természetes, hogy mi csak átlagos életkorról beszélhetünk.</p>
-<p>– Magam is belátom, de meg kell jegyeznem, hogy átlag ember
-nincs, hanem csak egyén van. Végül a harmadik kérdésem az lesz, s
-ez a legegyszerűbb: látták és e czélból vizsgálták-e önök már egy
-vagy több 14 éves leányka csontvázát?</p>
-<p>– Én nem láttam s úgy tudom, kartársaim se látták. A mi
-egyetemünkön nincs ilyen csontváz-készület.</p>
-<p>– Ily esetben én bizony az önök helyén nem mernék határozottan
-kizáró véleményt mondani. Sok ember jóléte, becsülete, szabadsága s
-talán élete függ a szakértői véleménytől.</p>
-<p>A nagy tudós mereven nézett rám. A komoly tudósnak és erős
-elmének nagy küzdelme látszott arczán. És látszott a nemes nagy
-léleknek az erkölcsi felelősség fölött való viaskodása. Mit
-csináljon hát? Hitvány gondolatok eltorzítják és csúffá teszik a
-szép arczot is; – nemes léleknek fönséges gondolatai széppé,
-ragyogóvá teszik a közönséges arczot is. Háttal volt fordúlva
-társalgásunk alatt az ablakok felé, de a terem világos volt s én
-meghatva néztem azt a magával és gondolataival küzködő fényes
-arczot, ki komoly tudós és becsületes ember. A ki nem bizonykodik,
-hanem az igazságot keresi.</p>
-<p>Végre azt kérdezte tőlem:</p>
-<p>– Mit tenne ön a mi helyzetünkben?</p>
-<p>– Minden esetre törekedném néhány 14 éves életkorú
-leány-csontvázat saját szemeimmel megvizsgálni. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_75" id="Page_75">-75-</a></span> Én ily
-igen kényes kérdésben csupán mások észleléseiből nem mondanék
-véleményt. Hallottam-e vagy Taylorból olvastam-e, de úgy emlékszem,
-Angliában a Gay-féle kórháznak közel húszezer csontváza van, ott
-bizonyára kell lenni 14 éves leányénak is, bizony én nyomban
-kocsira ülnék s oda mennék.</p>
-<p>Nem felelt erre semmit. Befejeztük a társalgást s én eljöttem
-tőle.</p>
-<p>Értesültem azután, hogy ő társalgásunkat Scheuthauer és Belky
-szakértő kartársaival közölte. Megállapították, hogy életkor
-megállapításának czélzatából egyik se szemlélt még 14 éves
-leány-csontvázat soha. Megfontolták, vajjon egyikük vagy másikuk ne
-utazzék-e nyomban Angliába? E helyett azt határozták, hogy átírnak
-a bécsi, gráczi, prágai egyetemek orvostani karához; megkérdezik:
-van-e ott 14 éves életkorú leánycsontváz s kérik, ha van, annak
-csontfejlődéstani pontos leirását elkészíteni s megküldeni, sőt ha
-szükség, elutaznak maguk oda tanulmányozás végett.</p>
-<p>A feleletek megérkeztek. A bécsi és gráczi egyetemek orvostani
-muzeumában nem volt megfelelő csontváz. Hanem volt szerencsére
-Prágában. Az itteni orvosi egyetem tudós tanára, dr. Toldt,
-közölte, hogy ott a 957-ik számú csontváz kétségtelen 14 éves
-életkorú leány csontváza, s hogy az a fejlődésben észrevehetőleg
-alig tér el a csonka-fűzesi holttestől.</p>
-<p>Minő csodálatraméltó lelkiismeretességgel dolgoztak ezek a
-szakértő tudósok!</p>
-<p>Scheuthauer eddig még soha nem vonta különös tanulmányozása
-<span class="pagenum"><a name="Page_76" id=
-"Page_76">-76-</a></span> körébe a csontfejlődéstant. Szakmájánál
-fogva nagyon sok ezer holttestet bonczolt már s széles és mély
-elméje, tudományszeretete s éles figyelése természetesen sok
-tünetet megjegyzett már nagy szabatossággal, de különös esetre
-vonatkozva gyakorlati czélból még nem vizsgált részletesen. Most
-jogi és erkölcsi feladatává lett ezt cselekedni. Éjt-napot egygyé
-tett, hogy most e kérdésben a legújabb vizsgálódások eredményét is
-elsajátitsa. Átbúvárolta az egyetem szakkönyveit és gyűjteményeit,
-nyomban beszerzett 140 korona értékü új könyveket s így búvárkodott
-szakadatlanul.</p>
-<p>A csonka-fűzesi holttest csontjait ő irta le először s az ő
-leírását küldték Prágába dr. Toldthoz az ottani 957-ik számu vázzal
-való összehasonlítás végett. Mikor a válasz megjött, Mihálkovichot
-némi aggódás fogta el. Ő előtte csak a 17 éves életkorú csontváz
-lebegett és nagyon meglepőnek tartotta dr. Toldt feleletét.</p>
-<p>– Az én kartársam Scheuthauer vérmes természetü. Hátha talán nem
-tökéletes szabatossággal írta le a csontokat. Most magam írom
-le.</p>
-<p>Ezt mondta nekem.</p>
-<p>Most azután ő maga írta le a csontokat. Tökéletesebb leírást nem
-ismer a tudomány története. Most ezt küldték el dr. Toldthoz. Ő
-ismét felelt. Azt felelte, hogy e leírás után a csonka-fűzesi
-holttestet még sokkal nyugodtabban mondhatják 14 éves
-életkorúnak.</p>
-<p>Ily tanulmány után szerkesztették meg e pontra nézve
-véleményüket a törvényszékhez.</p>
-<p>Azt modták: <span class="pagenum"><a name="Page_77" id=
-"Page_77">-77-</a></span></p>
-<p>Az eddigi irodalmi adatok a mostani ritka eset teljes
-fölvilágosítására hézagosak, minthogy a csontok fejlődésének
-leírásában az egyéneket nem szerint nem különböztetik meg, noha
-valószinű, hogy a fejlődés a fiunál és a leánynál különböző. De
-hézagosak azért is, mert azok az irodalmi adatok nem a magyar
-fajtáról, hanem a német, cseh és angol fajtáról szólanak s a magyar
-fajtának csontfejlődését még csak ezután kell tanulmányozni.
-Mindamellett a csonka-fűzesi holttest életkoráról kimondható, hogy
-a legtöbb adat 16–17 életév mellett szól ugyan, de ezek nem oly
-nyomós természetűek, hogy kizárnák azt, hogy az illető egyén a
-14-ik és 15-ik életév között is ne lehetett volna.</p>
-<p>Ezzel elesett a csonka-fűzesi szakértők véleménye s egyúttal
-szakértői véleményből származó minden akadály megszünt arra nézve,
-hogy a csonka-fűzesi holttest ne Solymosi Eszter lehessen.</p>
-<h3>V.</h3>
-<p class="summary">(A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem
-volt fiatalabb s 17 évesnél nem volt idősebb. – A csonka-füzesi
-szakértők minden lényeges kérdésben tévednek. – A holttest Solymosi
-Eszter lehet. – A biróság kitörli a tudósok véleményéből ezt a
-pontot.)</p>
-<p>Az egyetemi tudósok egyébiránt 1883-ik évi január 9-ére lettek
-készen tanulmányukkal, újabb leletükkel s véleményükkel.</p>
-<p>Leletüket pótleletnek nevezik. Vannak benne érdekes pontok.</p>
-<p>Megtalálták a szempillák szőreit. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_78" id="Page_78">-78-</a></span></p>
-<p>Megtalálták a szemöldökszőröket is.</p>
-<p>A hajra nézve a mit találtak, azt már föntebb előadtam. A haj
-egy része tövestűl kihúllott, más része a hajhagymával együtt
-megvolt, de a hajtörzsön belűl a fejbőr felszíne alatt szakadt el,
-egy része pedig a fejbőr felszínén felűl szakadt el. A nemi részen
-is megtalálták a gyermekkor pehelyszőreit s azok közt egy-két szál
-sarjadni kezdő serdült korbeli szőrt.</p>
-<p>Véleményt kettőt adtak. Egyet a biróság kérdéseire s egyet a
-királyi főügyészség kérdéseire.</p>
-<p>A biróság kérdéseire azon túl, melyet föntebb már fölemlitettem,
-ezt felelik:</p>
-<p>»Mind a fogak állapota, mind a csontok fejlettsége arra mutat,
-hogy a vizsgált hulla az úgynevezett ivarérődési időszakban volt,
-mely a 14-ik életévtől egészen a 16-ikig s legföljebb a 17-ik évig
-terjed s némely egyéneknél egy vagy két évvel korábban, másoknál
-későbben szokott bekövetkezni. Bizonyosnak látszik, hogy 14 éven
-alúl és 17 éven felűl a hulla nem volt, de hogy ezen évek közűl
-melyik illik pontosan a hullára: ez esetben határozottan ki nem
-mondható.«</p>
-<p>E véleményt indokolják a koponya kerületével, a bölcsességfogak
-és homloköblök állapotával, a csontok ízvégeinek s a csontmagvaknak
-fejlettségi fokával.</p>
-<p>Kimondják végül, hogy a hajakat és szőröket se nem borotvával,
-se nem edző szerrel távolították el, hanem azok, a mennyiben
-hiányzanak, a vízben való rothadás folytán mállottak ki vagy
-töredeztek le. A nemi részen talált pehelyszőrök fiatal korra
-vallanak. <span class="pagenum"><a name="Page_79" id=
-"Page_79">-79-</a></span></p>
-<p>A királyi főügyész kérdéseire szintén fontos feleleteket
-adnak.</p>
-<p>Kimondják s nagy részletességgel indokolják, hogy a
-csonka-fűzesi szakértők tökéletesen tévedtek, a mikor a kezek és
-lábak finom bőréről, a tyúkszemről, a kezek szépségéről, a jól
-ápolt körmökről beszélve azt mondják, hogy a csonka-fűzesi holttest
-élete folyamán durvább munkával nem foglalkozhatott. Hiszen
-tyúkszemet a téli csizmában-járás is okoz, holott a körmök és
-felhám pedig teljesen hiányozván, kéznek és lábnak látszólag finom
-bőrünek kellett lenni.</p>
-<p>Egy másik kérdésre kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők
-abban is tökéletesen tévedtek, hogy a hulla 3–4 napnál tovább ne
-lett volna a vízben. E szakértők minden ide vágó indoka légből
-kapott és tudománytalan. Hiszen a hullaviasz képződése csak a
-vízben történhetett s erre bizony tíz hét is esetleg szükséges
-volt, minthogy jelentékenyen kevesebb idő alatt hullaviasz nem
-képződhetik.</p>
-<p>Kijelentik a megfelelő kérdésekre azt is, hogy a csonka-fűzesi
-szakértők épen semmivel se tudják bizonyítani azt az állításukat,
-hogy a csonka-fűzesi holttest vérszegénységben halt meg, sőt a
-rothadás azon fokán ezt se bizonyítani, se állítani nem lehet. Ép
-úgy nem tudják igazolni azt se, hogy az illető nő a nemi
-érintkezést gyakorolta volna életében. Erre vonatkozó vizsgálatuk a
-tisza-eszlári bonczolásnál teljesen hiányos.</p>
-<p>Végül kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők leletében
-egyetlenegy jelenség sincs fölemlítve, a mely <span class=
-"pagenum"><a name="Page_80" id="Page_80">-80-</a></span> kizárná
-annak lehetőségét, hogy az illető egyén halálának oka vízbefulás
-volt. A csonka-fűzesi szakértők ellenkező állítása tehát szintén
-tévedés. Sőt az egyetemi tudósok több fontos jelenséget födöztek
-fel, melyek egyenesen arra utalnak, hogy az az egyén vízbe fúlt. De
-egyébként is, ha ismeretlen holttestet találnak a vízben, ha annak
-rothadása már nagyon előrehaladt s ha semmi más halálokot kimutatni
-nem lehet: akkor a tudomány és tapasztalat összes bizonyságai
-szerint a holtat vízbefúltnak kell tekinteni. Ez az egyszerű,
-józan, tiszta felfogás.</p>
-<p>Feleletük végén igen fontos nyilatkozatot tesznek az egyetemi
-tudósok.</p>
-<p>Kimondják, hogy a csonka-fűzesi holttest 14–17 éves egyéné
-volt.</p>
-<p>Kimondják, hogy legalább hat héttel, de valószínűbb, hogy 11–12
-héttel előbb halt meg, mint a mikor Csonka-fűzesnél a Tiszából
-felbukkant.</p>
-<p>Kimondják, hogy ez időnek legnagyobb részét, valószínűleg az
-egész időt a vízben töltötte.</p>
-<p>Kimondják végül, hogy se az első bonczolásnál, se a sírból
-kiásás és második bonczolás alkalmával egyetlen jelenség a
-holttestben elő nem tünt arra nézve, hogy az ne Solymosi Eszter,
-hanem valamely más idegen nő holtteste lehessen.</p>
-<p>S e közben kifejtik azt is, minő legyőzhetlennek látszó
-nehézségekkel járt volna 6–12 hét előtt idegen hullát szerezni, azt
-ily hosszú időn át víz alatt őrizni, arra Solymosi Eszter ruháját
-ráölteni s mindezt észrevétlenül <span class="pagenum"><a name=
-"Page_81" id="Page_81">-81-</a></span> intézni. Ezzel a
-hullacsempészet elméletét teljesen valószínűtlennek
-nyílvánítják.</p>
-<p>1883. évi január 10-ike körül érkeztek be az egyetemi tudósok
-munkálatai a vizsgálóbirósághoz s a törvényszékhez. Minő elképedés
-vett erőt erre a vérvádhivő és terjesztő urakon! Minő zsivaj a
-zsidó-üldöző sajtóban! Mennyi gyanusítás az egyetemi tudósok ellen!
-Különösen kárhoztatták a tudósokat azért, hogy véleményt mertek
-adni arról, vajjon könnyü dolog lehetett-e a holttest-csempészet és
-hogy kimondták kereken, hogy a csonka-fűzesi holttest bizony
-Solymosi Eszter holtteste lehet.</p>
-<p>A törvényszék erre különös hőstettet követett el. Birói tollal
-kitörölte az egyetemi tudósok véleményének ide vonatkozó
-szakaszait. Jupiteri haragját igy töltötte ki a tudósokon.</p>
-<p>Óh együgyü biróság! Óh vérvád babonája által megvakult emberek!
-Mintha az igazság elenyésznék azzal, ha a birói toll azt
-keresztül-kasul huzogálja! Mintha most már annak a három tudósnak
-megszünt volna meggyőződése! Mintha az a három tudós azt meg ne
-mondaná nyiltan a tárgyaló s itéletmondó biróság előtt az egész
-világ hallatára! <span class="pagenum"><a name="Page_82" id=
-"Page_82">-82-</a></span></p>
-<h3>VI.</h3>
-<p class="summary">(Az országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s
-nem akar dönteni a vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. –
-Hoffmann Bécsben és Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad
-igazat.)</p>
-<p>– – Véleményük hát épen a lényeges kérdésekre nézve ellenkezett
-a csonka-fűzesi szakértők véleményével. Ily esetben az országos
-Közegészségügyi Tanácsot kell megkérdezni. Ez az ország
-fővárosában, a kormány és a legfelsőbb biróság székhelyén működik.
-Tagjai tudósokból, egyetemi tanárokból, az orvosi tudományokban
-jártas férfiakból állanak. Hatósága az egész országra kiterjed.
-Végrehajtó hatalma nincs. Csupán véleményező hatásköre van. Tagjai
-közt zsidók is vannak s innen a zsidókat csakugyan nem lehetett már
-kirekeszteni. Nem is akarta senki. Se számuk, se egyéniségük nem
-lehetett döntő.</p>
-<p>A vád is kérte a törvényszéket, terjessze föl az iratokat a
-Tanácshoz. Én is megnyugodtam ebben. A törvényszék maga is
-szükségesnek látta.</p>
-<p>Biztunk az országos Tanácsban mindnyájan, a kik a nagy per
-végtárgyalására voltunk hivatva. Meglehetősen csalódtunk. A Tanács
-ugy vélte, hogy se a csonka-fűzesi szakértőknek, se a zúgó
-közvéleménynek mereven ellent mondani nem tanácsos, az egyetemi
-tudósokat megczáfolni pedig tudásuk nem engedi. A Tanács tagjainak
-többségét is megfertőztette a zsidógyülölet. Eszük és tudásuk nem
-tudta egészen elnyomni érzésüket. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_83" id="Page_83">-83-</a></span></p>
-<p>A törvényszék maga tette föl a Tanácshoz a kérdéseket.</p>
-<p>Az első kérdés az volt, vajjon 14–17 éves vagy 18 éven fölüli
-volt-e a holttest? A csonka-fűzesi szakértők 18 éven fölülinek, az
-egyetemi tudósok 14–17 évesnek mondották. A bölcs Tanács egyik
-véleményt se akarta elfogadni és egyik véleménynyel se akart
-ellenkezni. Azért azt mondta, hogy a legtöbb jel szerint 16–18 éves
-volt, azonban egy-két évvel fiatalabb is lehetett, idősebb is.
-Tehát szerinte lehetett 20 éves is, de lehetett 14 éves is. Ez, ugy
-vagyok meggyőződve nem komoly tudományos beszéd.</p>
-<p>A második kérdés az volt, vajjon mi volt a halál oka?
-Vérszegénység-e vagy más testi baj, vagy a vizbefuladás? A bölcs
-Tanács azt felelte, hogy se az egyik, se a másik halálokot nem
-lehet bebizonyitani. Tehát nem felelt semmit ezzel a felelettel. A
-józan ész természetesen másként nyilatkozott volna. A józan ész azt
-mondta volna: ime, itt egy holttest, vizben találták, előrehaladt
-rothadásban van, rajta semmi különös halálokot találni nem lehet:
-tehát azt kell tartani valószinünek, hogy a vizbefult. Ha tűzben
-találták volna: az volna a valószinü, hogy tűzben halt meg. Ha
-fának ágán nyakánál fogva kötélen lógva találták volna: az volna a
-valószinü, hogy akasztás folytán halt meg. Ha széngázzal tele levő
-zárt levegőben találták volna: az volna a valószinü, hogy
-széngázmérgezésben halt meg. És igy tovább. Mert ha a holttesten
-semmi különös halálok biztos jelét fölfedezni nem lehet: hát akkor
-a <span class="pagenum"><a name="Page_84" id=
-"Page_84">-84-</a></span> halál okának azt kell tekinteni, a mi a
-halált ott, a hol a holttestet megtalálták, természetes uton
-közvetlenül s kikerülhetlenül előidézhette. Ez a józan ész.</p>
-<p>A harmadik kérdésre a felelet igazi hülyeség.</p>
-<p>A csonka-fűzesi szakértők azt mondták, hogy a holttest
-legföljebb tiz nappal előbb elhalt egyéné, tehát ez az egyén 1882
-évi junius 10-ike körül halhatott meg. Az volt tehát a harmadik
-kérdés: el lehet-e e véleményt fogadni vagy a holttest még korábban
-elhalt egyéné, a mint az egyetemi tudósok állitják?</p>
-<p>A Tanács itt is kitér a felelet alól. A csonka-fűzesi
-szakértőket nem akarja s az egyetemi tudósokat nem meri
-megczáfolni. Azt mondja tehát szórul-szóra:</p>
-<p>»Nem ismerve elégségesen a viszonyokat, melyek között a hulla a
-haláltól fogva feltaláltatásáig létezett: a halál beállásának ideje
-meg nem állapitható.«</p>
-<p>Micsoda beszéd ez!</p>
-<p>Hiszen ha ismernők azokat a viszonyokat: nem volna szükségünk
-szakértőre. A hol biztos tudásunk van: ott semmit se ér a szakértők
-puszta véleménye.</p>
-<p>De nem is igaz a Tanácsnak ez az indoka. Hiszen ott van az
-egyetemi tudósok leletében a hullaszappan. Ez pedig se tiz nap
-alatt, se viz vagy vizes környezet nélkül nem támadhatott. Tehát a
-holttestnek tiz napnál jóval több ideig kellett halottnak lenni és
-vizben lenni.</p>
-<p>A negyedik kérdésre adott felelet még meglepőbb, még
-mulatságosabb.</p>
-<p>E kérdés igy szól: a hulla a vizben 3–4 napig, avagy hetekig
-létezett-e? A Tanács felelete ez: »hogy <span class=
-"pagenum"><a name="Page_85" id="Page_85">-85-</a></span> a hulla
-tizennégy napnál s talán még néhány napnál hosszabb ideig feküdt
-volna a vizben, az nem valószinü«.</p>
-<p>Az országos Tanács egyetlen tagjával se érintkeztem a vélemény
-megadása előtt. A mint a vélemény napvilágot látott: elbámult rajta
-a világ. Egyik bécsi előkelő orvostani szaklap nyilván megirta,
-hogy nem hiszi, hogy oly tudományos testület, mint a Tanács, ily
-badarságokat szülhetne, bizonyára valami pajkos ellensége koholta
-ezt a véleményt.</p>
-<p>Később találkoztam a Tanács előadójával. Elterjedt hirü tudós
-volt, egyetemi tanár s több tudományos könyv irója. Bővebb
-ismerkedés s többszörös eszmecsere után feltünően kistudásu és
-korlátolt elméjü férfiunak találtam.</p>
-<p>Azt kérdeztem tőle, mint az ügy előadójától s a vélemény
-szövegezőjétől, vajjon mit jelent ez: »tizennégy napig s talán még
-néhány napig?« Nem egyszerübb, tisztább s okosabb lett volna ezt
-mondani: »talán tizennyolcz, vagy talán husz napig, vagy talán
-tizennégy napnál több ideig?«</p>
-<p>Erősen bizonykodott, hogy mély tudományos okokból igy kellett
-mondani: »tizennégy napig s talán még néhány napig«.</p>
-<p>A tudományos okok föltárását ismételt kérdésemre is kereken
-megtagadta. S bizony én ezekre magamtól rá nem jöttem s nem is
-jövök soha.</p>
-<p>Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolczadik kérdések arról
-szólanak, vajjon a Tiszából felbukkant nő nemileg érintkezett-e
-férfiakkal, továbbá haja, szőre borotvával van-e eltávolitva,
-azután: megvoltak-e körmei, mikor a holttest felbukkant a vizből,
-végre: foglalkozott-e, mig élt, durva munkával s járhatott-e
-mezitláb? <span class="pagenum"><a name="Page_86" id=
-"Page_86">-86-</a></span></p>
-<p>A feleletek kuszák, minden határozottság nélkül valók. Nem
-ártanak s nem használnak se a vádnak, se a védelemnek.</p>
-<p>Véleményének indokait sohase hozta nyilvánosságra az országos
-Tanács. Az indokok szövegezésén összevesztek tagjai.</p>
-<p>A büntető perjog alapján az indokok hiánya érvénytelenné tette
-az egész véleményt. A törvényszék feladata lett volna vagy
-kiegészités végett visszaküldeni, vagy egyenesen visszautasitani a
-véleményt.</p>
-<p>Ez természetes.</p>
-<p>A puszta vélemény, bárkitől jön, az igazságszolgáltatás terén se
-be nem bizonyit, se meg nem czáfol semmit. Csak a jól megindokolt
-véleménynek lehet sulya. Az indokok alapján döntheti el a biróság
-is, a vád és a védelem is, vajjon helyes uton járnak-e s nem
-tévedtek-e a szakértők. Mert az indokokat összemérhetik a vizsgálat
-egyéb biztos adataival. Ha ez adatokkal a szakértői vélemény
-egyik-másik indoka nem fér össze: a vélemény elveszti minden
-nyomatékosságát, vagy hamis utra tereli a biróságot.</p>
-<p>Az országos Tanács véleményével egészben nem sokat törődtem. Nem
-tartottam szükségesnek se a törvényes igazság, se a vádlottak
-érdekében tovább vitatkozni a Tanácscsal. Elvégre a Tanács
-véleménye is megengedte:</p>
-<p>hogy a holttest eredhetett tizennégy éves leánytól;</p>
-<p>hogy a leány halálát vizbefuladás okozhatta;</p>
-<p>hogy a halálnak mikor történt bekövetkeztét meghatározni nem
-lehet; <span class="pagenum"><a name="Page_87" id=
-"Page_87">-87-</a></span></p>
-<p>hogy esetleg tizennégy napnál tovább is fekhetett a vizben s
-végre,</p>
-<p>hogy a csonka-fűzesi szakértők állitását a jól ápolt körmökről,
-a gyakori nemi élvezetről, az uras lábakról s a hajleborotválásról
-nem bizonyitja kétségtelenül semmi.</p>
-<p>A végczélra én ezt elegendőnek tartottam s igy vélekedett a
-biróság is.</p>
-<p>A mit még az orvosi tudomány alapján szükségesnek véltem: ott
-lesz a végtárgyalás. Ott az összes orvosokat, tanukat és
-szakértőket meg fogjuk hallgatni s a még értékes fölvilágositásokat
-ott meg fogjuk nyerni.</p>
-<p>Igy is történt.</p>
-<p>Az orvosokat és szakértőket a végtárgyaláson julius 10-től
-kezdve öt napon át hallgattuk ki. Nagy feltünést keltettek azok a
-részletes kérdések, melyeket én különös gonddal a csonka-fűzesi
-szakértőkhöz intéztem. Szakadozott, bágyadt s ingatag feleleteikből
-meggyőződött még a vérvádhivő közönség is arról, hogy a
-csonkafűzesi szakértői véleményt tudományosan alaposnak elfogadni
-nem lehet. Az egyetemi tudósok a végtárgyaláson becses részletekkel
-egészitették ki irásbeli szakértői véleményüket.</p>
-<p>Én azonban egyénileg még tökéletesebb megnyugvásra is
-törekedtem. Az igazságnak oly biztos ismeretéhez akartam eljutni, a
-minőt a tudomány akkori állása lehetővé tett.</p>
-<p>Világszerte ismert kiváló tudósok voltak akkor e szakban
-Hoffmann tudor Bécsben, Virchow tanár <span class=
-"pagenum"><a name="Page_88" id="Page_88">-88-</a></span> Berlinben
-és Brouardel tanár Párisban. Magánuton hozzájuk fordultam, nekik az
-összes vizsgálati s orvostani adatokat megküldöttem s indokolt
-véleményüket kikértem. Brouardel gátolva volt véleménye
-kidolgozásában, Hoffmann és Virchow megadták véleményüket. Szép és
-becses munkálatok ezek. Meg kell jegyeznem: e munkálatok a lényeges
-kérdésekben teljesen az egyetemi tudósoknak adnak igazat. De
-munkálataiknak a nagy perben nem volt szerepük közvetlenül. Ezekből
-csak én meritettem tudást és felvilágositást magánuton.</p>
-<p>A nagy per orvosi része érdekes anyag az igazságszolgáltatásnak
-s a szaktudománynak történetében is. De ez anyagot egészen
-feldolgozni s adatait egészben közölni nem az én könyvem feladata s
-az én gyakorlati tudásom határain túl is terjed.</p>
-<p>Annyi bizonyos, hogy a csontok fejlődésének tudományos
-megfigyelése az igazságszolgáltatás terén soha akkora szerephez még
-nem jutott, mint e perben. A haj és szőrszálaknak rothadás folytán
-való kihullása, lemállása s különösen letöredezése e perben merült
-föl először. Az áztatott hulla némely sajátságait, a
-kormeghatározás czéljából a csecsbimbó méreteit s udvarának
-szinesedését e perben tárgyalta először a törvényszéki orvosi
-tudomány.</p>
-<p>Akadhat a tudománynak lelkes barátja, ki a birtokomban levő nagy
-anyagot sajtó alá rendezi s egyuttal feldolgozza. Műve érdekes és
-egyuttal értékes lesz, mert szép és nagy tanulságokat nyujt.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_89" id=
-"Page_89">-89-</a></span></p>
-<h2>A MEGMÉRGEZETT LÉLEK.</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen.
-– Hasonlít hozzá Sarf Móricz. – A hetyke tanú. – Sarf Móricz lelke
-nem tört meg rögtön. – Sokáig küzködött.)</p>
-<p>Az élő állatot, a juhot, borjut, hizott ökröt megölik,
-megnyuzzák, földarabolják, nyers hússzeleteket szabdalnak belőle. A
-nyers húst tűz mellé teszik, megsütik, megfőzik, sóval,
-füszerszámmal meghintik s lesz belőle izes pecsenye, kivánatos
-falat.</p>
-<p>Vajjon az emberi lélekkel el lehet-e ugy bánni, mint az élő
-állattal s a nyers hússal? Tűzzel, vizzel, hideggel, meleggel,
-füszerrel és puhitással át lehet-e az emberi lelket alakitani, hogy
-megmaradjon emberi léleknek, de azért más szine, más ize, más
-alakja legyen? Olyan legyen, a hogyan legjobban izlik annak, a ki
-átalakitotta.</p>
-<p>Gondoljatok csak a nagy forradalomra s abban a kis királyfi
-esetére.</p>
-<p>Ott áll a kis királyfi a kemény, szigoru, komor biróság előtt.
-Tanunak hivták oda. Tanuskodnia kell. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_90" id="Page_90">-90-</a></span> Nagy pert
-tárgyal a komor biróság. A királynét kell halálra itélni. A
-királyné a kis királyfi édes anyja. A ki szülte, a ki emlőin
-nevelte, a ki mind végig szerette s a ki meghalt miatta is. A kis
-királyfit tanuként használják anyja ellen.</p>
-<p>Ott áll a kis királyfi a biróság előtt. Halvány, bágyadt, kevés
-vére, semmi vidámsága, reszket. Félelem borong szemein, a mikor
-azok a komor birákon s a sötét közönségen végig révedeznek. Anyját
-is észreveszi, a királynét. Szemei rámerednek az édes anyjára. Nini
-– egy régi ismerős, egy jó lélek, a ki egykor királyné volt, a ki
-egykor édes anyja volt. Ő még kis gyermek. Lelkendezve oda kellene
-futnia édes anyjához. Zokogva oda kellene borulnia édes anyja
-kebelére. S a gyermeki lélek egész szerelmével és egész
-szomoruságával keserü panaszát el kellene mondania. »Anyám,
-bántottak, kinoztak, éheztettek, aludni nem hagytak, elsorvadok,
-meghalok, végy magadhoz, vigy el innen. Hiszen te hatalmas királyné
-vagy s te vagy az én jó édes anyám.« Igy kellene a kis gyermeknek
-beszélni és cselekedni.</p>
-<p>Nem igy beszél, nem igy cselekszik.</p>
-<p>Egy ember áll közelében, a ki oda vezette a biróság elé tanunak.
-Az embert Simon varga néven ismeri a világtörténet. Ő a kaszab és a
-szakács egy személyben, a ki megölte a juhot és pecsenyét készitett
-a nyers húsból. A ki feldarabolta és átalakitotta a királyfi
-lelkét.</p>
-<p>A királyfi vall anyja ellen. Irtóztató vallomásával terheli őt.
-Azt állitja s részletesen elbeszéli, hogy édes <span class=
-"pagenum"><a name="Page_91" id="Page_91">-91-</a></span> anyja, a
-királyné, fajtalankodott vele, saját édes fiával, hét esztendős
-gyönge gyermekével.</p>
-<p>A kegyetlen biróság a királynét minden áron meg akarta ölni. Meg
-is ölte. Másnap a hóhér meg is mutatta a közönségnek a királyné
-levágott véres fejét a vesztőhelyen. Megölték volna minden esetre,
-ha gyermeke nem vall is ellene. A királyfi vallomására nem volt
-szükség. Ez a vallomás csak borzalmas czifraság volt a tárgyaláshoz
-s a halálos itélethez.</p>
-<p>Hanem a királynét meg akarták gyalázni is. Ezért készitették el
-ellene saját fiát. Ezért kellett eltorzitani a gyönge gyermek
-emberi lelkét.</p>
-<p>Vajjon mily módon, mennyi idő alatt, minő eljárással, a napoknak
-és éjszakáknak miként felhasználásával tudták eltorzitani?</p>
-<p>Nem tudom. Vagy nem jegyezték föl, vagy én nem olvashattam a
-följegyzéseket. Azt se tudom, hogy a gyermek éles és nyugodt elméjü
-volt-e, vagy tompa elméjü és képzelődő. Az elmult idők ködén át
-csak azt látom bizonyosnak, hogy a gyermek a fajtalanság módjára
-meg volt oktatva s mikor a vallomást tette, régóta gyötrött lelke
-meg volt rémitve.</p>
-<p>Egészen ugy, mint Sarf Móricz, a zsidó fiu, a nagyfalui éjszakán
-a pandurok és a csendbiztos kezén s a börtönben, a mikor egy hónapi
-fogsága után én beszéltem vele.</p>
-<p>A megoktatott és agyonrémitett Sarf Móricz: ez az egyik tanu. Ez
-állott a nyiregyházi törvényszék előtt, mikor vallomását
-hitelesitette 1882 évi május 23-án. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_92" id="Page_92">-92-</a></span> Ez állott előttem is ugyanez
-év junius 19-én, mikor őt a börtönben fölkerestem. Ezt a tanut
-ismertettem e mű első kötetében.</p>
-<p>De van egy másik Sarf Móricz is. A hetyke és fenhéjázó, a
-számitó és zsidógyülölő tanu. Ez állott előttünk a nyilvános
-tárgyaláson egy esztendő mulva, 1883-ik évi junius 19-én és a
-következő napokon. Ez a tanu már nem fél, nem retteg senkitől. Ez
-már bátran, sőt büszkén beszél. Ez már nemcsak azt mondja el, a mit
-fejébe vertek, hanem ez már fontol, képzeleg, számit, okoskodik s
-találékony. Ez már felesel, bizonykodik s diadalmaskodni akar, noha
-jól tudja, hogy egyetlen szava se igaz.</p>
-<p>Most elbeszélem annak történetét, miként lett a megrémitett
-lélekből hetyke lélek s miként alakult át az első tanu a második
-tanuvá.</p>
-<p>A fiut május 21-én tartóztatták le Eszláron s e nap estéjén
-vitték át Nagyfaluba a csendbiztoshoz. Éjszaka történt vallatása.
-Május 22-én estére bevitték Nyiregyházára, a törvényszék
-székhelyére. A következő napon vallomását hitelesitette a
-törvényszék s azután nyomban elhelyezték a fogházban. Itt a
-fogházőrök s különösen Kozák őrmester felügyelete alatt volt. El
-volt zárva, kimennie nem volt szabad. Étele, itala, fekvőhelye
-megvolt. A rendes foglyoknál több szabadságot élvezett, de hogy
-zsidóval beszédbe eredjen, ezt kemény szigorral megtiltották neki.
-Egy időben a kóbor zsidó asszony Roth Borbála is ott volt a
-fogházban mint rab. Séta közben hozzáfért a gyerekhez s fékezhetlen
-természeténél <span class="pagenum"><a name="Page_93" id=
-"Page_93">-93-</a></span> fogva minden tilalom ellenére is nyomban
-beszélni akart vele. A gyerek azt felelte neki:</p>
-<p>– Nem lehet nekem magával beszélni, mert én rossz kezekben
-vagyok.</p>
-<p>Oly nagy volt eleintén félénksége s annyira fejébe verték, hogy
-senki kérdésére se szabad felelnie, hogy még nekem is csak akkor
-mondta meg életkorát – mint már elbeszéltem – a mikor erre neki az
-őrmester engedélyt adott.</p>
-<p>Voltak azonban pillanatok, kivált az első napokban, a mikor a
-félelem zsibbasztó sulya alól kézzel-lábbal menekülni törekedett.
-Hiszen nem volt ő buta, még tompa elméjü se. Nagyon sokszor eszébe
-jutott ő neki, hogy a mit a nagyfalui éjszakán s később Eszláron s
-a törvényszéki hitelesitéskor elbeszélt: mindaz nem igaz. Ott a
-fogházban lassankint azt is megtudta, hogy ő tanu, de veszedelmes
-tanu s a zsidók számára keserü sorsot idéz föl az ő tanuskodása. A
-sok fogházi beszélgetésből lassanként megtudta, miféle szerkezetből
-áll a büntetőbiróság. Ki és mi a vizsgálóbiró? Minő szerepe és
-hatalma van a királyi ügyésznek? Mit kell tenni annak a tanunak, a
-ki hamis vallomást tett s a ki ki akarja igazitani vallomását?
-Bizonyára akadt zsidó vagy másféle rab, a ki ez iránt tanácsot is
-adott neki. Oda kéredzkedett tehát Bary vizsgálóbiróhoz s Egressi
-Nagy László királyi ügyészhez is több izben, hogy vallomását
-igazitsák ki, ő se nem látott, se nem hallott semmiféle
-gyilkosságot. Solymosi Eszterről semmit se tud, eresszék őt haza
-szülői házához. <span class="pagenum"><a name="Page_94" id=
-"Page_94">-94-</a></span></p>
-<p>Jelentkezéseit, kérelmeit nem vették irásba. E helyett jól
-összeszidták s közben-közben azt is megmagyarázták neki, hogy ugyis
-hiábavaló minden törekvése, mert vallomását most már a törvényszék
-előtt is megerősitette. Vallomása most már szent és
-megmásithatatlan.</p>
-<p>A tanulatlan és tudatlan falusi zsidó gyerek ott a fogházban
-erre természetesen nem tudott felelni. S gondoskodott bizonyára az
-őrmester s gondoskodtak a fogházőrök is arról, hogy őt a
-vizsgálóbiró és királyi ügyész igazságáról napról-napra meggyőzzék.
-A tárgyalás nyolczadik napján 1883 junius 27-én erre nézve kértük a
-vizsgálóbiró és királyi ügyész megidézését és kihallgatását, de a
-törvényszék ezt megtagadta.</p>
-<p>Elkezdték már a fogházban a zsidó fiunak vallásos érzését is
-bolygatni s megmételyezni.</p>
-<p>Az akkori zsidógyülölet hullámai becsapkodtak a fogház belsejébe
-is, a rabok és fogházőrök lelkébe. Ők se mások, mint a tömeg, ők is
-együttéreznek és gondolkodnak a tömeggel. A zsidók ellen százféle
-csufolódó szót ismer minden keresztyén társadalom. Vallásos
-villongás idején senki se fukarkodik e szavakkal. A gyerek minden
-nap látta és hallotta, hogy a zsidókat szóval, jellel,
-cselekedettel mindenki csak lenézi, gyötri, szidalmazza. A
-fogházőrök megszokják a hatalmaskodást. Gondolkozásuk szilajjá,
-érzésük nyerssé, beszédjük élessé válik a rabok közt. Évődtek a
-fiuval is. Zsidóságát vaskos élczekkel gunyolták s egy-egy
-csattanós ötlet vagy szójáték fölött nagyokat röhögtek. A fiu
-mindennap tapasztalta ezt. A gyermeklélek könnyen <span class=
-"pagenum"><a name="Page_95" id="Page_95">-95-</a></span> idomul,
-könnyen enged az értelmi és erkölcsi nyomásnak. Efféle durva
-pajzánkodásnak tanuja volt egyszer egy Kulcsár nevü rab, az egyik
-eszlári vádlottnak, Lusztig Adolfnak szobabeli társa. Igy beszéli
-el az esetet:</p>
-<p>Egyik fogházőr oda szól a fiuhoz:</p>
-<p>– Hát te kölyök, te mégis zsidó akarsz maradni?</p>
-<p>A fiu ezt felelte:</p>
-<p>– Egye meg a fene a zsidókat! Én nem akarok zsidó lenni. Nem
-kell nekem se apám, se anyám; – most jó dolgom van, eszem,
-iszom.</p>
-<p>Két gondolat van e szavakban. Az egyik: a zsidóságtól való
-elidegenedés, fajának és vallásának s ezzel együtt a szülőknek
-megvetése. A másik gondolat: a léha kényelem után való
-vágyakozás.</p>
-<p>Vajjon önként fakadtak-e e gondolatok a gyermek éretlen
-lelkében? Vagy talán rátukmálta ezeket valaki? Vagy csak szinlés,
-képmutatás volt a fiutól ez a beszéd, talán jól érzett
-gyöngeségének ravaszsága, hogy ily beszéddel a fogházőrök tetszését
-nyerhesse meg?</p>
-<p>Bizonyos, hogy a fiu lelkének megromlása se nem könnyen, se nem
-gyorsan következett be.</p>
-<p>A fiu édes anyja néhány év előtt halt meg. Halálának évfordulója
-a fogházban találta a fiut, s ez megemlékezett anyja haláláról.
-Valaki bejelentette ezt nálam a nyilvános tárgyalás előtt s mikor a
-fiu a junius 27-iki tárgyalási napon a zsidó vallást nyiltan
-gyalázta, e szavakat intéztem hozzá:</p>
-<p>– Te kölyök, mikor még a fogházban voltál, másként vélekedtél,
-másként éreztél a zsidó vallás iránt, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_96" id="Page_96">-96-</a></span> mint most.
-Eszedbe jutott édes anyád halálának napja s könyörögtél őreidnek,
-engedjék meg, hogy a zsidók törvénye szerint mécset gyujthass s
-annak világánál egyik napról a másikra gyászolhasd édes anyád
-emlékezetét. Emlékezel-e erre?</p>
-<p>– Emlékezem.</p>
-<p>– Lásd, akkor elmondták ezt apádnak is, a ki sirva fakadt, hogy
-te még most is jó gyerek vagy, a ki megemlékezik halottjáról,
-meggyászolja anyja emlékezetét s hű vallásához, a melyben született
-és nevelkedett. Akkor igy volt. Ámde te most már nem vagy többé jó
-gyerek; te nem emlékezel most már se apádra, se anyádra, se
-hitsorsosaidra, mióta a várnagy kezére jutottál. Miért van ez?</p>
-<p>E szavaimra megható jelenet fejlődött ki egy pillanatra.</p>
-<p>Szavaimat csöndes hangon intéztem a fiuhoz. A gyermeki lélek
-sohase lehet tökéletesen romlott. A legrosszabb ösztönökkel, a
-legvétkesebb indulatokkal tömjék bár tele, annak a léleknek mindig
-lesz egy kis zuga, a hol a szülők iránti szeretetnek egy sugára, az
-apai ház vallásos áhitatának egy kis melege megmarad. Ezt a sugárt,
-ezt a meleget akartam én erőre lobbantani, hogy a gyerek térjen
-vissza az igazsághoz s gonosz meséjét taszitsa el magától.</p>
-<p>Tervem csaknem sikerült.</p>
-<p>A visszaemlékezés nagy erővel szoritotta össze a fiu szivét.
-Arcza piros lett az agyra tóduló vértől, szemeibe könyek kezdtek
-gyülekezni s elkezdett nyeldekelni, mint a kin a zokogás akar
-kitörni, de azt visszafojtani <span class="pagenum"><a name=
-"Page_97" id="Page_97">-97-</a></span> törekszik. Egy legördülő
-könycsepp, egy zokogó hang, egy pillanat s a fiunak önmagához
-visszatérő lelke egyszerre megvilágitja a vérvád egész sötét
-cselszövényét.</p>
-<p>Vártam ezt a pillanatot. Elfojtott lélekzettel várta a
-tárgyalóterem nagyközönsége is. De az elnök nem tudta és nem akarta
-azt a pillanatot kivárni. Erélyes hangon rászólt a gyerekre:</p>
-<p>– Ne felelj! Nem vagy köteles ily zaklató kérdésre felelni!</p>
-<p>A gyerek megrezzent s az elnökre nézett. A száján már-már
-kiröppenő szót visszanyelte. Az elnök arczáról bizonyára azt
-olvasta, hogy neki nem jó lesz a jól elkészitett tanu szerepéből
-kiesni.</p>
-<p>Ez a jelenet nincs tökéletesen leirva a tárgyalási
-jegyzőkönyvben. Csak az én szavaim vannak följegyezve, de az elnök
-beavatkozása nincs. Pedig fölötte érdekes dolog volt s a napi sajtó
-élénken tárgyalta.</p>
-<p>E jelenet közlésével csak azt akartam igazolni, hogy a fiu
-lelkét a fogházban töltött három hónap teljesen megfertőzni még nem
-volt képes. Hamis tanu szerepéről még tiszta tudata volt, azt a
-szerepet még nem fogadta el véglegesnek, a zsidóság iránti gyülölet
-még csak időnként és szeszélyesen s talán csak ravasz szinlésből
-lobbant ki nála s édes anyja halálának emlékezete még helyre tudta
-állitani ingadozó lelkét.</p>
-<p>Máskép lett az azután. <span class="pagenum"><a name="Page_98"
-id="Page_98">-98-</a></span></p>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt
-a várnagy. – Mi a várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja
-pénzzel a gyerek-tanut. – Mi a várnagy feladata? – A gyerek
-jelleme.)</p>
-<p>Augusztus vége-felé Kozma Sándor királyi főügyész a fiut
-kikergette a fogházból. A fogházban nem lehetett helye. Ott csak a
-foglyok és elitéltek s az őrök tartózkodhatnak a szigoru törvények
-értelmében. Ott tanunak, kiskorunak, gyámoltalannak ellátás nem
-adható. De a főügyész egyébként is rendet akart. Tudta, hogy a fiu
-megfélemlitett hamis tanu. Vissza akarta adni szabadságát, hogy
-térjen magához. Ki akarta szabaditani a vizsgálóbiró, a királyi
-alügyész és Kozák őrmester mindennapi befolyása alól.</p>
-<p>Jóindulata kudarczot vallott. Még rosszabbá lett a helyzet.</p>
-<p>A vármegyeház urait, a közigazgatás vezetőit ugyanaz az érzés
-hajtotta, ugyanaz a gondolat vezette, a mely az elnököt, a
-vizsgálóbirót s az alügyészt s az egész ottani társadalmat. Hittek
-a vérvádban, hirdették a zsidók bűnösségét, szentnek tartották a
-zsidó gyerek tanuskodását, féltek attól, hogy a gyerek idegen
-szemek elé s idegen befolyások alá kerül s azért összebeszéltek és
-elhatározták, hogy a gyereket ki nem eresztik körmeik közül.</p>
-<p>A mikor a gyereket Kozák őrmester augusztus 23-án kivezette a
-fogház kis ajtaján: a kis ajtó előtt ott várta a vármegye várnagya
-Henter Antal személyében. <span class="pagenum"><a name="Page_99"
-id="Page_99">-99-</a></span> A gyerek fogta batyuját, a várnagy
-fogta a gyereket s vitte magával a vármegyeházba, a fogháztól alig
-száz lépésnyire s elzárta a külső világtól tökéletesen.</p>
-<p>Igy rendelte a kormányzó alispán.</p>
-<p>Zoltán János volt a hatalmas alispán. A vármegye egyik előkelő,
-ősi nemes és birtokos családjának ivadéka. Emberszerető, jóravaló,
-művelt ember, de a ki a vérvádban határtalanul elfogult volt. Akkor
-nem érintkeztem vele. Megtudtam, hogy védő hivatásom miatt nagy
-ellenszenvet érez irántam. Később országgyülési képviselőnek
-választották. A törvényhozásban egy pártra kerültünk.
-Megismerkedtünk s nagyon megkedveltük egymást.</p>
-<p>Ő rendelte tehát el, hogy a várnagy vegye át a fiut s zárja el a
-világtól.</p>
-<p>Volt-e ehhez joga?</p>
-<p>Dehogy volt. Csak hatalma volt. Erőszak, a mit mivelt. Nyugodt
-időkben cselekedete a büntetőtörvénybe is beleütközött volna, ha a
-gyerek szülői panaszt emelnek. De akkor nem voltak nyugodt idők. A
-közönség, a biróság, a vármegye tisztikara, a sajtó egyhangulag s
-izgatottan követelte, hogy a tanuhoz zsidók ne férhessenek. A fiu
-apja s mostoha anyja börtönben volt, öreganyja tehetetlen agg
-falusi zsidó asszony. Ezek szavára ugysem hajtott volna senki. Én
-ugyan mint védő, tettem kisérletet a belügyi kormánynál, hogy a
-nyilt törvényszegésnek szabjon határt s a fiut a vármegye eressze
-szabadon. Sőt javasoltam, hogy ám a fiuhoz ne eresszenek zsidókat,
-de legalább előkelő <span class="pagenum"><a name="Page_100" id=
-"Page_100">-100-</a></span> fővárosi közintézetben helyezzék el, a
-hol hamis tanuságra mesterkélt ügyességgel nem készitik elő. Az én
-kisérletemnek sem lett sikere. Előterjesztésemet a kormány
-elutasitotta.</p>
-<p>A várnagy kezére került a fiu. Ő vette családja körébe. Nála
-volt lakása, élelmezése, ápolása. A várnagynak egy kisebb fia s egy
-nagyobb lánya voltak játszótársai. A várnagy gondoskodott
-oktatásáról is. Kezdetben László János, utóbb Orsóvszky Gyula
-katholikus tanitók voltak oktatói. A magyar nyelvtanra, számtanra,
-a nemzet történetére s egyéb elemi tantárgyakra gondosan
-tanitották. A fiu figyelemmel s kedvvel tanult.</p>
-<p>Mi a várnagy?</p>
-<p>A várnagy rég idők maradványa. Latin neve a régi időkben
-castellanus. Minden vármegyének volt központi székvárosa, minden
-székvárosnak volt erőditett része. Ezt a részt várnak hivták.
-Rendesen a várban volt a vármegye székháza. A székházban tartották
-a birósági üléseket s a köztanácskozásokat, annak földszinti vagy
-földalatti helyiségeiben voltak a börtönök is. Minden székháznak
-megvolt a maga katonai személyzete. Tiszti huszárok, gyalog hajduk,
-sürgönyhordó huszárok, börtönőrök.</p>
-<p>Ostrom és háboru esetén mindezek hadi szolgálatot is végeztek.
-Ezek tisztje volt a várnagy. Ő gondoskodott lakásukról,
-ellátásukról s a rendről és fegyelemről. Háborus időben a
-várkapitány, béke idején az alispán parancsa alatt állott. Szerepe
-és hatásköre <span class="pagenum"><a name="Page_101" id=
-"Page_101">-101-</a></span> kisebb volt, mint a tiszté, de nagyobb
-volt, mint az altiszté. Régi czime ma is megvan, de hatásköre csak
-a székház felügyeletére s gondozására s a kevés számu tiszti huszár
-és hivatalszolga ellenőrzésére terjed ki. Inkább a hagyomány, mint
-a közszükség tartja fenn a várnagyi intézményt.</p>
-<p>Henter Antal, a várnagy, negyven éves életkoru férfiu. Kerek
-képü, kipödrött bajszu, pandur alaku. Valóságos katona-természet. A
-kik fölötte állanak: azok iránt engedelmes; a kik alatta állanak:
-azokkal paczkáz. Sok természetes észszel, egy csomó pajkos
-ösztönnel. Leleményes és szolgálatra kész. Inkább vidám természetü,
-mint komolykodó. Nem rossz lélek. Magasabb iskolákat nem járt. Ugy
-látszik, csak az elemi oktatásban részesült.</p>
-<p>Neki kellett a fiuból végleges és egész tanut teremteni. Olyan
-tanut, a kivel a vérvád pörét a nyilvánosság elé, a védők elé
-lehessen hozni.</p>
-<p>Alkalmas férfiunak bizonyult. Nevelési módszere tökéletes
-volt.</p>
-<p>Megismertetem ezt a módszert, csak a fiu ellátásának külső
-körülményeit jegyzem föl először.</p>
-<p>A fiunak nem volt vagyona. Szülőinek se volt. Szülői egyébként
-is börtönben ültek. Közpénzből őt tartani nem lehetett, hiszen
-törvénytelen volt fogságban tartása. A várnagytól nem lehetett
-várni, hogy csekély hivatalos fizetéséből a fiut ingyen tartsa.</p>
-<p>Szerencsére akadt gazdag magyar főur, Erdődi gróf Pálffy János
-személyében, a ki gondoskodott eltartásáról. Havonként 80 koronát
-küldött a fiu számára az alispán <span class="pagenum"><a name=
-"Page_102" id="Page_102">-102-</a></span> kezeihez. Az alispán
-1883. évi augusztus 6-án elküldte hozzám a pénzről számadását.
-Egyszerü számadás. Havonként élelmezésre 30 korona, a tanitónak 20
-korona. A többi pénz ruhára, mosásra, tanszerekre, világitásra.</p>
-<p>A várnagy ily külső körülmények közt vette munkába a fiu
-lelkének átalakitását.</p>
-<p>Hogy ez a lélek minő alkatu, minő természetü volt, mikor az ő
-kezére került: azzal a várnagy elméletileg nem törődött. E fölött
-nem elmélkedett. Ez irányban nem nyomozott. A macska minden
-elmélkedés, minden különös tanulmányozás nélkül ösztöne szerint az
-első szempillantásban tudja, hogy melyik állat az ő biztos
-zsákmánya s miként lehet azt gyorsan megejteni. Igy van a józan és
-természetes eszü várnagy a kezére bizott gyerekkel. Csak a czélt
-jelöljék ki neki határozottan.</p>
-<p>Zsidóval, idegennel, ismeretlen urral vagy nem urral nem szabad
-a gyereknek beszélni. Az alispánhoz elmentek könyörögni a gyermek
-mostoha anyja, nagyanyja s rokonai, engedje meg, hogy a gyereket
-láthassák, vele beszélhessenek, fejét megsimogathassák.
-Elutasitotta őket. Heumann Ignácz, a védő, azon buzgólkodott, hogy
-a zsidó pap időnként oktathassa a vallásban. Ezt se engedték meg. S
-a várnagy oly óvatos, oly pontos volt abban, hogy a gyereket a
-zsidóktól elzárja, hogy tiz hónap alatt még Goldstein János szabó
-se beszélhetett a fiuval, pedig a vármegyeház földszintjén volt
-műhelye, boltja és raktára. Ugyanott, a hol a gyerek lakott és
-játszadozott. Holott ezt a Goldsteint a vármegye <span class=
-"pagenum"><a name="Page_103" id="Page_103">-103-</a></span> urai
-egyenes lelkü, bátor, nyilt embernek ismerték s nagyon kedvelték.
-De hát ő is csak zsidó volt.</p>
-<p>A fiura tehát nem lehetett hatása másnak, csak a várnagynak. Azt
-tehetett vele, a mit akart és tudott. Tetszése és ügyessége szerint
-idomithatta át lelkét. Ideje is volt hozzá elég. Senki által meg
-nem zavart tiz egész hónap.</p>
-<p>A mennyire lehetett, gondosan kipuhatoltam, minő volt a gyerek
-természete.</p>
-<p>Mostoha anyja félénknek, sőt gyávának tartotta. A tiz-tizenkét
-éves gyereket gyakran sirásra fakasztotta, sőt megfutamitotta anyja
-szerint hat-hét éves bátor parasztgyerek is. De a ki gyáva: az
-gyakran makacs is. A gyerek, miként szülői elmondták, otthon
-makacs, konok s visszafeleselő volt. Kiváltképen mostoha anyjával
-szemben. Néha hirtelen fellobbanó s indulatos. Anyjához egyszer
-kést vágott, másszor baltát. Sulyos sebet ejthetett volna rajta. Ez
-tizenegy-tizenkét éves korában történt. A mikor a várnagy kezére
-került: épen betöltötte tizennegyedik évét.</p>
-<p>A gyerekkor jelleme azonban nem fontos. Gyakran az ifjukoré se.
-A gyereknek nincs még jelleme, csak természete, mely gyorsan s néha
-igen nagy mértékben változik. Szerencsére ritka eset az, hogy a
-férfi jelleme olyan legyen, a minő volt a gyerek természete. Hiszen
-a gyereknél többé-kevésbbé megvannak még az állatvilág erkölcsei.
-Ravaszság, tettetés, hazudozás, kegyetlenség, önzés, hivalkodás,
-hizelgés, dacz. <span class="pagenum"><a name="Page_104" id=
-"Page_104">-104-</a></span></p>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz
-megutálja a zsidó vallást. – Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a
-vérvádat.)</p>
-<p>A várnagy ösztöne azt sugta, hogy a gyerekkel először is meg
-kell utáltatni a zsidó vallást s azután a zsidóságot.</p>
-<p>A várnagy nem ugy oktatta a gyereket, a hogy a nevelők, oktatók,
-tanárok szokták. Nem hozzáfordult, nem neki beszélt, nem elején
-kezdte tanait hirdetni, nem rendszeresen folytatta előadásait. Igy
-alig tudott volna boldogulni.</p>
-<p>Hanem gyüjtött össze társaságot, ha más nem akadt, saját
-családját. S abban a társaságban pajkos észszel elkezdtek a
-zsidóság fölött tárgyalni, elméskedni, gunyolódni. Koldus, csavargó
-nép a zsidóság. Ütik-verik, üldözik, utálják minden országban.
-Kikergetik mindenünnen, kikergetik nemsokára Magyarországból is.
-Egyik gunyszó a másik után, egyik durva elmésség követte a másikat.
-S a társalgás igy folyt naponként reggel, délben, estennen.</p>
-<p>Nem a gyerekhez szóltak, hanem előtte beszéltek. Ott volt a
-társaságban. Hallott mindent és szomju kis lelke mohón nyelt el
-mindent. A hanyagság látszatával otthagyták előtte a zsidógyülölő
-ujságokat is. A gyerek jól tudott irni, olvasni. Az ujságokban is
-csak azt látta, a mit mindenkitől hallott. A zsidóság ócsárlását.
-Százszor hallotta a várnagy barátaitól, a megyei huszároktól, a
-tanitóktól, a tiszti irnokoktól s a bejáró iparosoktól,
-<span class="pagenum"><a name="Page_105" id=
-"Page_105">-105-</a></span> hogy mind futó bolond az, a ki zsidó
-marad a mai világban. Annak jóllétben, becsületben,
-köztisztességben része nem lehet. Annak sorsa: közmegvetés és
-boldogtalanság.</p>
-<p>Igy érlelődött meg a gyerekben: megvetni a zsidót s elhagyni a
-zsidóságot. A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson kijelenti, hogy
-abban egészen biztos, hogy ő zsidó semmi esetre nem marad. Sok
-nyilatkozata különösen érdekes.</p>
-<p>A junius 20-iki tárgyaláson hidegen szemébe mondja apjának.</p>
-<p>– Nem akarok többé zsidó lenni.</p>
-<p>A vádlott zsidók sorban ott ülnek a padon egymás mellett. Apja,
-Sarf József, rájuk mutat. S különösen rátereli a gyerek figyelmét a
-hosszu szakálu ősz, öreg Jungerre s azt kérdi:</p>
-<p>– Hát nem sajnálsz, ha engem felakasztanak? Nem sajnálod ez
-embereket, a kik itt vannak, mint vádlottak? Mit vétett neked ez az
-ősz ember?</p>
-<p>– Ejh, mit törődöm én ezekkel a rongyos zsidókkal!</p>
-<p>Ezt feleli a gyerek s aztán vállat vonva hidegen elfordul a
-vádlottaktól.</p>
-<p>Ime, a gyerekben a zsidók megvetése. Ime, »a rongyos zsidó«
-szólam, a várnagy társaságának a gyerek előtt mindennapi
-szavajárása.</p>
-<p>Azt kérdé apja.</p>
-<p>– Imádkozol-e te minden nap? Hadd látom, van-e rajtad
-cziczesz?</p>
-<p>Ez a cziczesz nyakba vetett szalag a felsőruha alatt.
-<span class="pagenum"><a name="Page_106" id=
-"Page_106">-106-</a></span> A mellény alól kilóg a két vége.
-Hagyományos szokás az óhitü zsidóknál. Vallásos buzgóság jele, mint
-sok keresztyénnél a keresztviselés. Apja odamegy gyereke mellé s
-meg akarja nézni, van-e cziczesze.</p>
-<p>A gyerek durczásan elfordul s igy felel.</p>
-<p>– Nem vagyok én ló, hogy rajtam nyakló legyen!</p>
-<p>Ime, a zsidó vallás iránti megvetésnek mindennap hallott egyik
-pórias gunyszava. Nyakló!</p>
-<p>A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson következő szóváltás folyt
-le az apa és fiu között:</p>
-<p>– Mi annak az oka fiam, hogy te ezt a mi vallásunkat ugy
-megutáltad?</p>
-<p>– Micsoda vallást?</p>
-<p>– Hát a zsidó vallást.</p>
-<p>– Az az oka, hogy megutáltam.</p>
-<p>– Kell lenni valami okodnak. Ha valaki felakasztja magát vagy
-beleugrik a Tiszába: okának kell lenni.</p>
-<p>– Nem akarok zsidó lenni!</p>
-<p>– Csak van valamely eredete, hogy nem akarsz zsidó lenni?</p>
-<p>– Megutáltam.</p>
-<p>– Mióta utáltad meg?</p>
-<p>– Mióta itt vagyok a vármegyénél.</p>
-<p>– Miként utáltad meg?</p>
-<p>– Most olyan idő van Magyarországon, hogy épen csak ki nem
-kergetik a zsidókat. Fenének kell igy a zsidóság!</p>
-<p>– Nem hiszed te azt.</p>
-<p>– Hiszem. Tudom. <span class="pagenum"><a name="Page_107" id=
-"Page_107">-107-</a></span></p>
-<p>– Hiszen te törsz a zsidók vesztére. Majd ugy jársz, hogy a ki
-másnak vermet ás: maga esik bele.</p>
-<p>– Hát akkor benne leszek.</p>
-<p>– Hát fiam, Hámán történetét tudod-e, a ki megakarta öletni a
-zsidókat, azután utóbb mégis őt akasztották föl?</p>
-<p>A gyerek vállat von s elfordul. Félvállról feleli:</p>
-<p>– Hát felakasztanak!</p>
-<p>Később azt kérdi tőle egyik védő:</p>
-<p>– Ki beszélte azt, hogy a zsidókat kiüzik Magyarországból?</p>
-<p>– Az ujságban olvastam.</p>
-<p>– Milyen ujságot olvasol?</p>
-<p>– Olvasok én többet. Függetlenség, Budapest, Nyirvidék,
-Szabolcsi Közlöny: ez a nevük.</p>
-<p>Valóban mindez ujság tajtékzó dühvel szította akkor a zsidók
-ellen a gyülöletet.</p>
-<p>Csaknem szóról-szóra közlöm a biróság tárgyalási jegyzőkönyvéből
-e szóváltást. Hogy nyájas olvasóm lássa, miként fordult el a gyerek
-lelke a zsidóságtól, s a szülők vallásától. És lássa a szóváltásból
-azt is, hogy e gyerek, a ki ekkor tizennégy éves és néhány hónapos
-volt, épen nem volt tompa elméjü vagy hülye. Lelkének
-átidomulásában saját eszének is volt szerepe.</p>
-<p>De a várnagy sejtette, hogy a zsidóság megutálása még nem elég a
-czélra. A gyerek feladata az, hogy a vérvád tanuja legyen. A
-tanunál pedig czélszerü, hogy a mit állit, azt legalább maga higyje
-el. Ha nem igaz is, a mit állit, de ő maga tartsa azt igaznak.
-<span class="pagenum"><a name="Page_108" id=
-"Page_108">-108-</a></span></p>
-<p>A vérvádterjesztő urak közt mindenki tudta azt, hogy a gyerek
-Solymosi Eszter megölését nem látta. Aggódtak is a miatt, vajjon a
-válságos napon, a nyilvános tárgyaláson nem áll-e el vallomásától,
-nem tér-e vissza a valódi igazsághoz. Azért zártak el mellőle
-mindenkit, a ki lelkiismeretét fölébreszthetné. Azért kellett
-vérébe oltani a hamis tanuságot s azért kellett benne rendithetlen
-meggyőződéssé tenni a vérvád valóságát.</p>
-<p>A zsidóság megutálásának műveletét befejezték nála az év végéig.
-Augusztus 23-tól deczember 31-ig. Az 1883-ik ujévkor már szinte
-tombolt benne a zsidóság elleni gyülölet. Most már bele kellett és
-lehetett verni a vérvád hitét is. A kit gyülöl és utál az ember,
-arról könnyen elhiszi a rosszat, habár az képtelenség is. S a
-gyerek elhitte.</p>
-<p>Apja azt kérdi tőle junius 27-én:</p>
-<p>– Honnan tudod te, hogy a zsidóknak keresztyén vérre van
-szükségük?</p>
-<p>– Én most sem tudom, de vannak nagy zsidók, a kik
-kikeresztelkedtek s a kik azt mondják, hogy szükségük van rá. Nagy
-papok is mondták ezt nekem.</p>
-<p>Egyik védő, Heumann, később azt kérdi a fiutól:</p>
-<p>– A sakterek miért ölték meg a leányt?</p>
-<p>– Törvényükben van, hogy szükségük van keresztyén lány
-vérére.</p>
-<p>– Honnan tudod ezt?</p>
-<p>– Hallottam beszélni.</p>
-<p>– Kitől? <span class="pagenum"><a name="Page_109" id=
-"Page_109">-109-</a></span></p>
-<p>– Nagy papoktól.</p>
-<p>– Zsidó papoktól?</p>
-<p>– Nem azoktól, hanem keresztyén papoktól. Hallottam, hogy ők
-kikeresték a bibliából, hogy ez a vér szükséges a zsidóknak.</p>
-<p>Másik védő, Friedmann, azt kérdi a fiutól:</p>
-<p>– Csak egy papot nevezz meg, a kitől hallottad.</p>
-<p>– A katholikus pap Nyiregyházán. Tőle is hallottam,</p>
-<p>Nem tudom, ki volt akkor a nyiregyházi római katholikus pap, nem
-ismertem. Tanuként való megidéztetését nem tartottam szükségesnek.
-Elégnek gondoltam, ha csupán annyi bizonyosodik be, hogy a
-gyerekkel elhitették a vérvád valóságát. Hogy kiknek segélyével s
-miként hitették el: az már nem fontos dolog. A szóváltásból
-kétségtelen, hogy a várnagy társaságában a gyerek ottlétekor
-egyszer-másszor ott volt a pap is vagy legalább valaki, a kit a
-gyerek katholikus papnak gondolt. Szegény falusi zsidó gyerek előtt
-nagy ur a katholikus pap. Kezet csókol neki uton-utfélen a falu
-örege-apraja. A mit előtte ilyen nagy ur beszél: azt el lehet
-hinnie.</p>
-<p>Ugy vélem sok jelből, hogy a tanugyártók egyelőre ennyit elégnek
-tartottak.</p>
-<p>Ha a gyereknek félig paraszt nyelven, félig hivatalos nyelven
-megalakitják, megszövegezik vallomását; ha ő azt tökéletesen
-megtanulja s mindenki előtt hiba és fennakadás nélkül folyékonyan
-el tudja mondani; ha hitté, meggyőződéssé szilárdul nála a vérvád,
-a keresztyén szüz vérének szertartásos szükségessége s ha
-<span class="pagenum"><a name="Page_110" id=
-"Page_110">-110-</a></span> végül megveti és megutálja a zsidóságot
-és a zsidó vallást: ez valósággal elégnek látszott arra, hogy a
-vérvád koholói a fiut jó és biztos tanunak tekintsék a maguk
-czéljaira.</p>
-<p>Az 1883-ik évi január, február hónapig más irányban nem is
-törekedtek lelkét eltorzitani. Ettől kezdve azonban a gyerek
-tanuságát még biztosabbá kellett tenni.</p>
-<p>A vérvádkoholók három nagy erősségre támaszkodtak. Az egyik az
-volt, hogy a holttestusztatás be van bizonyitva. A másik az volt,
-hogy a csonka-fűzesi orvosok szerint föltétlenül bizonyos, hogy a
-holttest nem Solymosi Eszter. A harmadik erősség a fiu látása és
-tanuskodása.</p>
-<p>Ám a holttestusztatás januártól kezdve, a mikor Smilovics is
-magához tért s a tiszalöki vallatásokról lehullt a lepel, ostoba
-mesének bizonyult.</p>
-<p>A csonka-fűzesi orvosok tudományát is tökéletesen eltiporta az
-egyetemi tudósok éleslátása. Ők megállapitották, hogy kora,
-fejlettsége, rothadási fokozata s egyéb tünetei szerint a holttest
-csakugyan Solymosi Eszter lehetett. Sőt Szakolczai Julcsa, Zurányi
-Kálmán és Szücs János tanusága elég fenyegetőnek mutatkozott arra
-nézve, hogy az a holttest nem is lehet másé, csupán csak Solymosi
-Eszteré.</p>
-<p>Most még csak az kellene, hogy a gyerek vonja vissza vallomását
-s mondja el őszintén, kik és miként vették, oktatták,
-kényszeritették rá a vallomásra: akkor aztán teljes lesz a
-vérvádkoholók kudarcza. Akkor ők <span class="pagenum"><a name=
-"Page_111" id="Page_111">-111-</a></span> ugy állanak a világ
-előtt, mint bünös szövetség tagjai, a kik oktalanul kezdték,
-bünösen folytatták, s ostobán végezték a vérvád nagy pörét.</p>
-<p>De hát van-e erkölcsi lehetőség arra, hogy a gyerek
-megtántorodjék s elálljon a lelkébe oly tökéletesen beedzett
-tanuságtól?</p>
-<p>Van.</p>
-<h3>IV.</h3>
-<p class="summary">(A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és
-Sarf Móricz. – A gyerek kigunyolja édes apját. – És megtagadja. –
-Az apa megszaggatja ruháit.)</p>
-<p>Szembe kell állania édes apjával. Apja, az öreg Sarf József
-nyers modoru, de egyenes gondolkozásu és eszes ember. Fiát
-határtalanul szereti. Még bűnös tanuskodása daczára is szereti. Ezt
-a szeretetet megérzi az a gyerek, a mikor majd apja előtte áll.
-Megérzi még akkor is, ha apja daczos lenne hozzá. A gyerek szivéből
-ugyan a tanugyártók kimostak, kilugoztak már mindent, hitet,
-hűséget, kegyeletet, vallást, buzgóságot, a mi abba a szivbe a
-szülői háznál berakodott. De hátha maradt abban a szivben valami
-mégis az apa tekintélyéből, az apa iránt való szeretetből? Hiszen a
-gyermeki lélek valósággal csak két hatalmat ismer. Az istent és a
-szülőt. Hátha mégis van annak a gyerek tanunak szivében egy titkos
-redő, egy láthatatlan kis fészek, melyben ott lappang még a szülő
-szeretetének egy szikrája, melyet se a rablógyilkos irnok és a
-szilaj csendbiztos a nagyfalui éjszakán, se az ügyes várnagy és
-szövetségesei a vármegyeház pajkos társalgásai közt <span class=
-"pagenum"><a name="Page_112" id="Page_112">-112-</a></span> nem
-tudtak kioltani egészen. S hátha az a szikra majd a nyilvános
-tárgyaláson az apa kemény, de szerető szavára ki talál
-pattanni?</p>
-<p>Bizony az meglehet.</p>
-<p>Azt a szikrát tehát egészen ki kell oltani.</p>
-<p>Ördögi terv. A gyerekkel meg kell utáltatni saját jó édes apját.
-A szeretet helyébe gyülöletet és megvetést kell ültetni. A törvény
-és a tisztesség ugyan azt parancsolja, hogy a gyereket még igaz
-ügyben se használják apja ellen terhelő tanunak. Sőt a törvény
-egyenesen parancsolja, hogy a gyereket föl kell világositani, hogy
-apja ellen joga van minden vallomástól tartózkodni. De mindegy. A
-gyülölet, megvetés és utálat érzelmeivel oly szilajjá kell a gyerek
-lelkét tenni, hogy az hidegen és bátran beszéljen apja ellen, habár
-szava akasztófára juttatja is apját.</p>
-<p>Bizony sikerült ez a terv egészen. Annyira, mint a franczia
-királyfinál.</p>
-<p>A királyfi nyolcz éves volt. A hagyomány szerint a lélekmérgezés
-tervét a királyfi ellen magasabb értelmiségü ember, Hébert
-jakobinus gondolta ki s vad és durva lelkü ember, Simon, a varga,
-hajtotta végre. A végrehajtás eszközei is vad eszközök voltak. A
-korbács, a szeszes ital, a testi-lelki gyötrés, a rémités. Sarf
-Móricznál, a ki tizennégy esztendős volt, ezek az eszközök talán
-nem vezettek volna czélra. Itt a pajkosság, a dévaj társalgás, a
-pórias elmésségek és gunyolódások s a gyermek lelkében szunnyadó
-hiuság, nagyralátás s henye uraskodási vágy ösztönének
-szenvedélylyé <span class="pagenum"><a name="Page_113" id=
-"Page_113">-113-</a></span> fokozása voltak a végrehajtási
-eszközök. A várnagy nem volt durva ember, mint a varga s vérszomjas
-se volt, mint a jakobinus, de ügyesebb lélekbuvár volt mind a
-kettőnél. Betyáros pajtáskodással ejtette meg a gyerek-tanu
-lelkét.</p>
-<p>Ő is itatta borral a gyereket, de nem részegségig, hanem csak
-mulatság okából és mértékével. Elvitte a gyereket sétálni,
-kocsikázni, szinházba. Nyiregyháza mellett Sóstó nevü fürdő és
-kiránduló hely van, ünnepnapon czigányzene szól benne, elvitte a
-gyereket oda is. A várnagy lassanként mintaképe lett a gyönge
-éretlen gyereknek. Ép ugy dalolt, káromkodott és elméskedett, mint
-ő. Ép ugy szidta, ép ugy nézte le s gunyolta ki a zsidót, mint ő.
-Lassanként apjáról is csak ugy beszélt, mint a várnagy. Apja is
-csak »rongyos zsidó«. Azt is sorsára kell hagyni, ha felakasztják
-is. Azzal is örökre szakitania kell a gyereknek, ha ember, ha ur
-akar lenni s ha mintaképét, a várnagyot, megközeliteni vagy elérni
-akarja.</p>
-<p>Mindezt igazolja a nyilvános tárgyalás.</p>
-<p>Hetykén, félvállról, lenézőleg beszél apjával.</p>
-<p>Mindjárt az első napi tárgyaláson, a mikor az öreg Sarf
-nyugtalankodott fia vallomása közben s bele-beleakart szólni
-beszédébe, a gyerek azt mondja apjának:</p>
-<p>– Ha csöndesen nem viseli magát: beviszik a dutyiba.</p>
-<p>Ime, a beléoktatott gunyolódások!</p>
-<p>Azt kérdi tőle apja:</p>
-<p>– Azt akarod te, hogy én is örökös rab legyek?</p>
-<p>A gyerek vállat von s azt feleli: <span class="pagenum"><a name=
-"Page_114" id="Page_114">-114-</a></span></p>
-<p>– Hát az lesz. Bánom is én!</p>
-<p>Szemébe mondja apjának e szót:</p>
-<p>– Maga hazudik!</p>
-<p>A szegény óhitü zsidóknál a szülők és gyermekek nem ugy
-beszélnek egymással: »maga« – hanem mint az ókor irásai tanitják s
-mint napkeleten ma is szokás, ugy szólitják egymást: »te«. Az öreg
-Sarf gunyt és sértést lát a »maga« szóban s azt kérdi fiától:</p>
-<p>– Hát én csak »maga« vagyok teneked?</p>
-<p>A fiu gunyosan feleli:</p>
-<p>– Hát azt mondjam »méltóságos ur«?</p>
-<p>A »méltóságos ur« czim illeti meg Magyarországon a főispánokat,
-a vármegyék kormányzóit, a császári és királyi kamarásokat, a
-legmagasabb biróság tagjait és tanácselnökeit. Alig képzelhető el:
-mekkora csufolódás rejlik abban, ha egy szegény vagyontalan zsidót,
-egy foltozó vargát »méltóságos ur«-nak czimeznek, hogy a tömeg
-röhögését előidézzék.</p>
-<p>Valóban a gyerek gunyos elmésségére a törvényszéki közönség
-kiröhögi az apát.</p>
-<p>A gyerek a negyven napos tárgyalás alatt soha ki nem ejti száján
-e szót: »édes apám«. Pedig 14 hónap óta nem látta.</p>
-<p>Azt kérdi az öreg Sarf a gyerektől junius 20-án:</p>
-<p>– Olyan rossz apád voltam én neked, hogy engem már nem is
-akartál látni?</p>
-<p>A gyerek azt feleli:</p>
-<p>– Mi hasznom van abból? Jobb, ha nem ismerem!</p>
-<p>Ime, a lélekmérgezők irtóztató munkája! Kiirtani a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_115" id="Page_115">-115-</a></span> szivből
-a szülők iránt ott élő minden szeretetet s azután a gyerek eszét
-arra gyakorolni be, hogy fontolja meg éretten: van-e haszna abból,
-ha apját megbecsüli vagy pedig nincs?</p>
-<p>Ha van haszna belőle: becsülje meg. Ha nincs haszna belőle:
-vesse meg. A gyermek vonzalma, szeretete a szülők iránt áruczikk.
-Ha van értéke a piaczon, van becse az élet zsibvásárján: akkor
-megőrizzük. Ha nincs értéke, ha nincs becse: akkor ellökjük
-magunktól. A minek a háznál hasznát nem látjuk, azt ki kell
-söpörni, mert az már csak szemét.</p>
-<p>Az óhitü, szegénysorsu zsidó vallásos, mélyen hivő, áhitatos.
-Üldözött életében egyedüli vigasztalása a multnak szent hagyománya.
-Egyedüli bölcsesége a tizparancsolat. Tiszteljed apádat és anyádat,
-hogy hosszuéletü légy a földön. Egyetlen fajt se ismer a történet,
-melynél a családi kapocs erősebb volna a szülők és gyermekek közt,
-mint a zsidónál. Az élet a legfőbb jó s életét hosszabbitja meg, a
-ki szülőit megbecsüli. Erre tanitják a gyermeket először s ezt
-csöpögtetik vérébe állandóan. Ez az életnek a legmagasabb s
-egyuttal a legszebb igazsága.</p>
-<p>És most a fiu azt mondja apjának: nem ismerlek, nem akarlak
-ismerni, mert nincs abból semmi hasznom, hogy te vagy az apám.</p>
-<p>Fönséges és szomoru jelenet történt a junius 20-iki
-tárgyaláson.</p>
-<p>A szegény zsidó, ha halottja van, megszaggatja ruháit. Ez volt
-szokás Mózesnek és a királyoknak és a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_116" id="Page_116">-116-</a></span> nagy
-prófétáknak korában is. Háromezer évnek szent hagyománya tartja
-fenn e szokást a zsidóknál. Mély értelme van e szokásnak. A ruha
-tisztesség, a rongyos ruha elhagyatottság. A tisztes ruha bizonyos
-disze az életnek. De a kinek halottja van: az elvesztette életének
-örömét s akkor már az életnek külső disze se ér semmit. Ezt jelenti
-a ruhának megszaggatása.</p>
-<p>Azt mondja az öreg Sarf a fiának:</p>
-<p>– A tizparancsolathoz tartsd magad, még ez ideig zsidó vagy!</p>
-<p>A fiu daczosan azt feleli:</p>
-<p>– Nem vagyok zsidó!</p>
-<p>Az apa szemei előtt elborul a fényes nap világa. Fia tehát már
-elhagyta ősi hitét, hűtlen lett a szülői ház vallásához. Ime,
-elvesztette fiát egészen. Rettenetes fájdalom rohanja meg lelkét.
-Megtántorodik. Oda botorkál ülőhelyére, a vádlottak padjára. Leül,
-összegörnyed, fejét térdeire hajtja. A másik pillanatban fölemeli
-fejét, erős balkezével lehasitja ruháját a nyakáról. A közönség
-néma. Valami érzés nyomja szivét. Az erős szövetü fekete ruha
-szakitása zajt okoz a csöndben. Az elnök megrázza a csöngettyüt s
-oda szól feddőleg az apához:</p>
-<p>– Mi az, Sarf! Maradjon nyugodtan, mert különben
-kivezettetem.</p>
-<p>Az apa rá se néz az elnökre, csak mély hangon mormolja:</p>
-<p>– Nekem halottam van, azt gyászolom.</p>
-<p>S kitörnek könyei. Zokog az erős férfiu. A gyerek <span class=
-"pagenum"><a name="Page_117" id="Page_117">-117-</a></span>
-hátratekint, hogy lássa, mit csinál apja. Azután csaknem nevetve
-fordul az elnök felé, diadalmas arczczal, mintha azt akarná
-mondani: ugy-e, derék gyerek vagyok? Ugy-e, legyőztem a zsidót,
-noha apám?</p>
-<p>Sohase feledem el e jelenetet. Mélyen meghatotta még a
-tárgyalóterem zsidógyülölő nagy közönségét is. Meg van örökitve e
-jelenet a jegyzőkönyvben is, noha oly halványan és ügyetlenül, hogy
-alig ismerni rá.</p>
-<h3>V.</h3>
-<p class="summary">(Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri
-leiratból azt olvassa, hogy ő urrá lesz. – Fél a zsidóktól. –
-Husvétkor a zsidók el akarják lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán
-is el akarják lopni. – Hamisság minden. – Az agy is átalakul.)</p>
-<p>– A gyerek hát megutálta apját. Az ember azt gondolná, hogy a
-várnagy bölcsesége véget ért s hogy ezzel már a gyerek a
-vérvádkoholók számára teljesen el van készitve jó tanunak. De hátra
-volt még két dolog. Az emberi lelket arra nézve, hogy magát igy
-vagy amugy elhatározza, sokféle indok mozgatja. Az indokok közt
-leghatalmasabb a hiuság s a jövő fölismerése.</p>
-<p>A gyerek lelkében meg kellett rajzolni azt a képet, a jövendőnek
-azt az alakját, hogy mi vár rá, ha megmarad jó tanunak. És meg
-kellett rajzolni: mi vár rá, ha zsidó marad s a vármegye leveszi
-róla kezét.</p>
-<p>Százszor hallotta a gyerek társalgás, poharazás és séta közben a
-várnagytól.</p>
-<p>– Lásd Móricz fiam, ha megmaradsz a mai jó erkölcsödben, belőled
-is vármegye ura lesz. Nem kell rongyot <span class=
-"pagenum"><a name="Page_118" id="Page_118">-118-</a></span>
-szedned, nem kell nyomorognod, uton-utfélen nem üt-dob-rug minden
-dibdáb ember. Tudod-e, mi a vármegye ura?</p>
-<p>Tudta ezt már az éles figyelésü gyerek. Elég módja volt látni a
-vármegyeház udvarán.</p>
-<p>Jön a szegény ember, jön a falusi paraszt igazságért. A kapu
-küszöbén már leveszi kalapját. Megsüvegel tisztviselőt, irnokot,
-hajdut, mindenkit egyaránt. Tisztességgel, alázattal beszéli el
-panaszát s kéri igazságát. A vármegye ura pedig foghegyen, pattogva
-beszél vele még akkor is, a mikor megadja igazságát. S mily
-alázatosan köszöni azt meg a paraszt! Pedig hiszen kijár neki az
-igazság.</p>
-<p>Mindennap látja ezt. S a természet minden törvénye azt a vágyat
-kelti föl szivében: minő jó lenne vármegye urává lenni, a ki
-parancsol és gondtalanul él!</p>
-<p>– Lehetsz fiam, lehetsz, ha az uraknak kedvükben jársz.</p>
-<p>Ezt hallja mindenkitől, a ki oda juthat közelébe.</p>
-<p>Néha kétsége támad. Nem buta, kell kétségének támadnia. S
-kétségeinek természetesen hangot is ád, egyszer-másszor a várnagy
-előtt, a ki iránt föltétlen bizalommal van.</p>
-<p>Ezt a kétséget le kell győzni, el kell némitani, ki kell
-irtani.</p>
-<p>A várnagy beviszi a fiut a vármegye levéltárába, a hol az ország
-kormányzóinak, a minisztereknek leveleit őrzik. Ott a kiváncsi
-gyerek megnézi a leveleket, azok irásmódját, pöcsétjét, aláirását,
-boritékját. Megjegyzi <span class="pagenum"><a name="Page_119" id=
-"Page_119">-119-</a></span> magának jól. Az iratok ide-oda adásánál
-még segit is a levéltárosnak.</p>
-<p>Ily levéltári látogatás alkalmával egykor miniszteri leirat
-kerül kezébe véletlenül. Beletekint s látja, hogy az ő neve fordul
-elő benne. Mi lehet ez? El kell olvasnia. A leirat a
-belügyminisztertől jön. Alak, aláirás, pöcsét, minden rendben van.
-Azt irja a belügyminiszter, az ország hatalmas kormányzója a
-vármegyének, hogy gondoskodni fog róla s állást kap, ha jól viseli
-magát, a vármegyénél.</p>
-<p>A gyerek szeme megcsillan az örömtől. Kérdezősködik és
-dicsekszik. Az iratot kikapják kezéből. Álnok komolysággal
-megfeddik, hogy ez a leirat hivatalos titok volt, neki nem lett
-volna szabad látnia. Kikergetik a levéltárból.</p>
-<p>Mindegy. Ő most már tudja, a mit tudnia kell. A várnagy tehát és
-barátai igazat mondtak. Belőle hát ur lesz, vármegye ura. Vége
-minden kételkedésnek. Csak jól kell magát viselnie, csak jó tanunak
-kell maradnia.</p>
-<p>Ártatlan őszinteséggel beszéli el a gyerek a junius 27-iki
-tárgyaláson, hogy a megyei levéltárban a berakni való iratok közt
-olvasta a belügyminiszteri rendeletet, a melyben meg volt irva,
-hogy róla gondoskodva lesz a megyénél. S később a tárgyalás
-folyamán a keresztkérdésekre hetykén adja elő:</p>
-<p>– A belügyminiszter egy rendeletet adott ki, melyben azt mondta,
-hogy ha jól viselem magamat, el fog tartani s leszek valami itt a
-megyénél.</p>
-<p>– Ki mondta ezt neked? <span class="pagenum"><a name="Page_120"
-id="Page_120">-120-</a></span></p>
-<p>– Magam olvastam a levéltárban.</p>
-<p>Természetesen egy szó se igaz az egészből. A belügyminiszter
-ilyen leiratot nem intézett a vármegyéhez s a fiu ilyen leiratot
-nem olvasott. A kormány a végtárgyalás közben, a mikor a fiu
-vallomása nyilvánossá lett, hivatalos kijelentéssel czáfolta meg s
-jelentette ki valótlannak a fiu állitását.</p>
-<p>A kormánynak igaza volt, de a fiunak is. Ő álokiratot olvasott,
-melyet a levéltárban oda csempésztek eléje. Valami furfangos
-iródiák készitette. Ez is méregkeverés volt a fiu lelkének
-megbóditására. Ezért vitték őt látogatóba a levéltárba s ezért
-vezették őt be a levéltár titkaiba. Nem jutott eszükbe, hogy ő ezt
-valamikor a nyilvánosság előtt ki is fecsegheti.</p>
-<p>Vagy pedig nem törődtek vele, ha eszükbe jutott is. Csak a
-tanuskodás legyen jó, manó vigye a többit. A várnagyi elmék ily
-apróságokkal nem foglalkoznak.</p>
-<p>A jövendő egyik alakja ime elég fényesen képződött ki a gyerek
-ábrándjaiban. A másik alakja sötét volt és gonosz, – egészen
-visszája a fényesnek. E szerint a zsidók a gyereket halálra
-keresték, vérét szomjazták, s ha kezükbe jut: kegyetlenül el fogják
-pusztitani.</p>
-<p>Vajjon-e gondolat önmagától támadt-e a gyerek elméjében?</p>
-<p>Nem lehetetlen. A fiunak volt emlékezete, itélőtehetsége és
-lelkiismerete. Jól tudta, mi történt vele a nagyfalui éjszakán,
-miként erőszakolták rá a vérvád vallomását. Jól tudta azt is, hogy
-ebből mérhetlen szenvedés hárult a zsidókra. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_121" id="Page_121">-121-</a></span></p>
-<p>Voltak pillanatok, még az időben is, melyet a várnagy kezén
-töltött, a mikor magához tért s megmozdult lelkiismerete. Barcza
-Dani, debreczeni csendbiztos szelid fondorkodással befurakodott a
-várnagy barátságába, hogy titkon beszélhessen a fiuval. Annak ezt
-mondta a fiu:</p>
-<p>– Ha igazat kell mondani, én nem láttam semmit, én Solymosi
-Eszter megöléséről semmit sem tudok.</p>
-<p>A megmozdult lelkiismeret bizonyára azt mondta a fiunak: nagy
-bűnt követtél el!</p>
-<p>A mindennapi beszédből s a vallásos oktatásból ezerszer hallotta
-kis kora óta, hogy a bűnért meg kell lakolnia a bűnösnek.</p>
-<p>Esze, itélőtehetsége inthette őt, hogy a zsidók ellen követte el
-a bűnt, a megtorlást hát a zsidóktól kell várnia.</p>
-<p>Azt kérdi tőle apja nyilvános tárgyaláson:</p>
-<p>– Ha kijársz, miért mégysz te mindig vagy a várnagygyal, vagy a
-hajduval?</p>
-<p>– Azért, mert a zsidók megölnének, hogy ellenük vallottam.</p>
-<p>– Hogyan, miért akarnának e miatt megölni?</p>
-<p>– Ha nem akarnának megölni: miért jöttek be husvét első
-éjszakáján a megyeház udvarára? És most is, mikor ez a tárgyalás
-kezdődött, akkor is azt mondták nekem, hogy rám akarnak törni.</p>
-<p>Ez a szóváltás nagy világot derit erre a kérdésre. Nem
-lehetetlen, hogy a zsidók boszujától való félelem a lelkiismeret
-önálló megmozdulásából is támadhatott, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_122" id="Page_122">-122-</a></span> de
-bizonyos, hogy a félelmet kivülről is beléültették és gondosan
-ápolták és fokozták.</p>
-<p>A várnagy mint tanu a biróság előtt igy nyilatkozik:</p>
-<p>– Husvét táján éjjeli 11 és 12 óra közt három idegen embert
-láttam a vármegyeház udvarán. Hogy kik voltak, nem tudom. Hogy
-zsidók voltak-e, bizonyosan azt se tudom. Néhányszor közibük
-lőttem, mire elmenekültek. Azt hiszem, nem egyébért jöttek oda,
-hanem csak azért, hogy Móriczot ellopják.</p>
-<p>Hallatlan és furcsa eset s igy előadva még elég ártatlan is a
-végső eredményben.</p>
-<p>A vármegyeház kapuja éjjel be van zárva, de azért három
-ismeretlen ember oda be tud és be mer menni, hogy a gyereket
-ellopja. Vajjon honnan lopja el? Talán a vármegyeház udvarából?
-Dehogy onnan. Hiszen a gyerek nem az udvaron hál, mint a kutya,
-hanem a várnagy belső lakásában, tollas puha ágyban. Hogy lehetne
-azt onnan ellopni a gazda, az asszony, a gyerekek és a cseléd
-szemeláttára?</p>
-<p>Azután a vármegyeház kapuja alatt fegyveres őrség tanyáz, rendes
-időközökben egymást fölváltva. Miként ereszthetné ez be éjnek
-éjszakáján az idegen embereket, holott a vármegyeházban hivatalok,
-pénztárak, levéltárak vannak? Ha pedig nem ugy rendelte be őket
-készakarva: miként lehetett volna az, hogy a katonailag szervezett
-és vezetett őrség észre ne vegye a besurrankodókat?</p>
-<p>A várnagy is alszik már éjfél felé. De azért rögtön észreveszi,
-hogy három idegen ember van az udvaron <span class=
-"pagenum"><a name="Page_123" id="Page_123">-123-</a></span> s
-Móriczot akarja ellopni. Rögtön kezeügyében van a pisztoly s
-közibük lövöldöz. S a lövöldözésre eltünik a fegyveres őrség,
-kinyilik a bezárt kapu s kényelmesen elillan a három merénylő. Nem
-üldözi őket a várnagy, nem megy utánuk az éjjeli őrség s másnap se
-tart vizsgálatot se alispán, se szolgabiró, se járásbiró, se
-rendőrkapitány. Sőt hivatalos jelentés se érkezik egyikhez se.</p>
-<p>Hanem a zsidógyülölő hirlapok nyomban tele vannak azzal a
-tudósitással, hogy a zsidók az elmult éjjel betörtek a vármegyeház
-udvarára, Sarf Móriczot, a félelmes tanut el akarták sikkasztani,
-de a várnagy éberségének sikerült meghiusitani a bűnös
-merényletet.</p>
-<p>Természetesen egy szó se igaz ily alakban az esetből.</p>
-<p>Hanem igaz az, hogy három embert fölkértek vagy fölbéreltek a
-közreműködésre. Kaftánnal testükön, zsidós kalappal fejükön hárman
-éjjel bementek a sötét udvarra; a pajkosságra birt őrség
-beeresztette őket, a gyereket fölriasztották álmából, »nézd a kutya
-zsidók, téged akarnak elrabolni«, – a gyerek álmából fölriadtan
-látta is őket az udvarra néző ablakon át, – »de én tőlem ugyan el
-nem visznek«, – uczczu talpra, pisztoly a házban, utánuk! A gyerek
-hallotta a lövéseket s látta az orvok eliramodását.</p>
-<p>Az orvok nyomban jóizüen itták meg a játék áldomását Andrikovics
-kocsmájában. De a megriasztott gyerek lelkében ott maradt az égető
-gondolat s a fojtó félelem, hogy most már ő a zsidóktól örökre és
-végkép elszakadt, őt a zsidók mulhatlanul elemésztik, menedékét,
-<span class="pagenum"><a name="Page_124" id=
-"Page_124">-124-</a></span> élete megóvását csak a várnagytól
-várhatja. Természetesen csak akkor és csak azért, ha megmarad jó
-tanunak.</p>
-<p>Még egy éjszakát készitettek ilyet a gyerek számára.</p>
-<p>Junius 19-én kezdődött a nyilvános tárgyalás. Szabály ide,
-szabály oda: az elnök elhatározta, hogy a gyereket az első napon
-fogja tanuként kihallgatni. Nehogy a tárgyalás részleteiből
-elszivárogjon hozzá valami, a mi bódultságából fölébressze. Sietni
-kell vele. Hadd lássa a világ, hogy a nagy perre, a vérvád
-támasztására volt alap.</p>
-<p>Milyen jó lenne, ha a tárgyalási nap előtt való éjszakán ujra el
-akarnák lopni a zsidók a gyereket.</p>
-<p>Nos, hát megtörtént.</p>
-<p>Junius 17-én és 18-án már megtelt a város hirlapróval és
-hirlaptudósitóval. Volt ezek közt egy nagyon tehetséges és buzgó
-fiatal iró: Tóth Béla. Apja is a kiválóbb nemzeti költők egyike. Az
-ő irói működése is feltünt már akkor s husz év mulva, a mikor e
-sorokat irom, még mindig hirlapiró s a mellett országosan ismert s
-olvasott jeles iró. Szinte természetes, hogy ő a gyerek tanitóját
-föl akarta keresni s a gyerek szorgalma, sikerei, erkölcsi s
-értelmi állapota felől kikérdezni, hogy lapjának a gyerek
-egyéniségéről érdekes tudósitást nyujthasson.</p>
-<p>A tanitó Orsóvszky Gyula. Ott lakott a vármegyeház közvetlen
-szomszédságában, a megyeház tövéhez épitett épületben. Ebben volt a
-katholikus elemi iskola. Tóth Béla maga mellé vette Weisz Julián
-hirlapiró társát, <span class="pagenum"><a name="Page_125" id=
-"Page_125">-125-</a></span> 18-án késő délután fölkereste a
-tanitót, hogy kikérdezze. A tanitót azonban nem találta otthon,
-hanem ott talált három idősebb s fiatalabb nőt. Ezek előtt elmondta
-látogatásának czélját s egyuttal átadta nekik látogatójegyét,
-melyre neve s állása rá volt nyomtatva. Kimenet egy perczig megáll
-társával az udvaron beszélgetni s beszélgetés közben mindketten a
-vármegyeház magas hátulsó falára tekintettek. A fal az udvarra
-nézett.</p>
-<p>Ez történt délesti hét óra tájban. A két férfi előző napon,
-17-én vasárnap délután hat óra tájban is volt már ott, ugyane
-czélból. A tanitót akkor se találták otthon.</p>
-<p>A három nő volt: Szokolovszky Mária, a tanitónak, Orsóvszky
-Gyulának felesége, azután özvegy Spissák Antalné, születési neve
-szerint Klein Sarolta, végre ennek leánya Spissák Hedvig, Szabó
-Endre felesége. Ott laktak az udvarban s a vidéki műveltebb nők
-közé tartoztak.</p>
-<p>A három nőnek feltünt a két hirlapiró. Tegnap is itt voltak, ma
-is itt voltak. Ma épen estefelé. Nézegették a vármegyeház hátulsó
-magas falát. Vajjon miért voltak itt ismételve? Miért nézegették
-azt a magas falat? Mi van azon néznivaló?</p>
-<p>Valami rejtély van a dologban. A két ember ismeretlen.
-Bizonyosan zsidó mindkettő. Igaz, hogy csak egyik volt zsidó, de ők
-ugy látták: mind a kettő az. Sőt testvéreknek látszanak.
-Kétségtelenül rosszban törik a fejüket. Sőt tervük egészen világos.
-Holnap kezdődik a nagy per tárgyalása. A Móricz tanu holnap árulja
-el <span class="pagenum"><a name="Page_126" id=
-"Page_126">-126-</a></span> a zsidókat. Ezt meg kell akadályozni. A
-tanut még az éjjel vagy el kell lopni, vagy el kell emészteni. A
-kapun át hozzájutni nem lehet. Ott a fegyveres őrség. Csak a
-hátulsó falon és a tetőn át lehet éjszaka bejutni. Meg kellett
-tehát a falat nézni, mekkora hágókötél kell hozzá. Igaz, hogy a
-zsidók megmondták, miért tették a látogatást. Sőt látogatójegyet is
-hagytak ott. De a zsidóknak nem kell hinni. Ravaszok,
-furfangosak.</p>
-<p>A három asszony mind ebben nagy bölcsen megállapodott.
-Napszállta után az esti szürkületben tudtára adják az esetet a
-várnagynak. A várnagy nagy sebbel-lobbal intézkedik. Tudatja a bajt
-a gyerekkel. De ne féljen a gyerek, a vármegye megőrzi őt. Nosza,
-nyargaljon futár a városházához is. Mig a közbiztonság emberei
-megérkeznek: az alatt előkészitenek egy hágókötelet, hosszut,
-alkalmasat. Megmutatják a gyereknek. Ime, ezzel akarták őt a zsidók
-az éjjel ellopni. Mutatnak neki egy bezárt szardiniás szelenczét
-is. Ebben van a dinamit, melylyel a gyereket a holnapi tanuskodása
-előtt el akarták pusztitani. Azonban megérkezik a városi
-csendbiztos: Kovács Lajos, néhány szál fogdmeggel. Megérkezik a
-polgármester is. Valamennyi beszél a gyerekkel s figyelmezteti a
-fenyegető veszedelemre. A nagy, hivatalos emberkészség nyomozást,
-vizsgálatot, házkutatást tart, pedig már öreg este van, sőt
-éjszakának is beillik. Keresik a merénylő zsidókat. Fölkutatják a
-vármegyeházat, pinczéket, padlásokat, hátulsó helyeket és
-szögleteket. Átmennek a szomszéd katholikus iskolatelepre is s ott
-is tűvé tesznek mindent. <span class="pagenum"><a name="Page_127"
-id="Page_127">-127-</a></span> Mindezt a gyerek tudtával és szemei
-előtt, rettentő hivatalos komolysággal. S azután, mikor befejezik a
-hűhót: oda állitanak két csendőrt, a gyereket reggelig őrizni, a
-mikor majd a törvényszék előtt meg teheti vallomását. A gyerek nem
-alszik reggelig.</p>
-<p>Igy történt bizony ez.</p>
-<p>A birósági jegyzőkönyv csak halvány képet nyujt ez esetről.
-Henter, a várnagy, csak ugy adja elő az esetet, hogy este
-félkilencz óra tájban jelentették nála, hogy a katholikus iskola
-udvarán két zsidó ólálkodik. Ő mindjárt nem ment át, de voltak, a
-kik elfutottak a városházához ez esetet jelenteni s onnan Kovács
-Lajos csendbiztos és a polgármester is odajött, átkutattak mindent,
-nem találtak semmit, de éjszakára csendőröket állitottak a megyeház
-udvarára.</p>
-<p>Körülbelül ennyi van a jegyzőkönyvben s ezen kivül még a három
-asszony tanuvallomása Tóth Béla és társa látogatásáról.</p>
-<p>Vajjon tudhatta-e a gyerek, hogy mindez üres hűhó, csuf
-fondorkodás, ravaszul végrehajtott jelenet az ő félrevezetésére?
-Tudhatta-e, hogy ez is csak az urak és a várnagy furfangos ármánya
-az ő lelke ellen, mint volt a husvéti éjszakán történt lövöldözés?
-Vajjon fölmerülhetett-e a gyerekben a kétségnek még sejtelme is,
-mikor az ő mintaképe a várnagy, azután a város polgármestere és
-csendbiztosa s a hajduk és csendőrök serege végezi együtt a komoly
-hivatalos cselekményt s értesiti őt arról, hogy épen ő róla
-háritják el az életveszélyt? <span class="pagenum"><a name=
-"Page_128" id="Page_128">-128-</a></span></p>
-<p>Igy vezették nyomban a biróság elé, hogy álljon elő
-tanuvallomásával.</p>
-<p>Előállt. Az élő lelkek természete az, hogy más vallomással nem
-állhatott elő.</p>
-<p>A nagyfalui éjszakán gyötréssel és rémitéssel rátukmálják,
-eszére erőszakolják a hamis történetet. Azután elzárják. Azután
-uraskodó, henye életmóddal s pajkos társalgással fölélesztik s
-nagyranövelik büszkeségét, hiuságát, nagyravágyását. Megutáltatják
-vele a zsidóságot. Kiirtják szivéből a szülői ház vallása iránt
-való vonzalmat és kegyeletet. Lenézést, megvetést és durva
-érzéketlenséget növesztenek lelkében apja iránt. Elhitetik vele,
-hogy ha jó tanu lesz, a nagy gróf, a magas kormány s a hatalmas
-vármegye urrá teszi egész életére, a zsidók pedig halálra keresik s
-a keserü kínok végzetét késziték számára. Tanuvallomását pedig
-megirják s megtanultatják és elszavaltatják vele százszor a várnagy
-előtt, a vizsgálóbiró előtt, az alispán és törvényszéki elnök előtt
-s a királyi alügyész s az összes bizalmasok előtt.</p>
-<p>Azt mondhatná valaki: negyven napig tartott a tárgyalás – ily
-hosszu idő alatt visszatérhetett a gyermek az eredeti
-igazsághoz.</p>
-<p>De a gyerek az egész idő alatt is el volt zárva a világtól. Nem
-férhettek hozzá se a védők, se a szülők, se mások, a kiknek szava,
-tekintete, fölvilágositása fölszaggathatta volna a béklyókat,
-melyek lelkét megkötözték. Az egész tárgyalás alatt csak ugy a
-várnagy hatalmában volt, miként a tárgyalás előtt. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_129" id="Page_129">-129-</a></span></p>
-<p>Azt is kérdezhetni: miként lehet az elméből a valóság képét
-kitörölni s helyébe a hazugságot beedzeni?</p>
-<p>A kérdés méltó. A természet nagy titkára utal ez a kérdés. A
-könnyelmüen vagy komolyan elhatározott s végrehajtott hazugság
-mindennapi tünet. A jellem gyöngeségének s az elme mozgékonyságának
-eredménye. De Sarf Móricz hazugsága nem efféle. Az övé az ő
-megmérgezett lelkében valóságos meggyőződéssé alakult át.</p>
-<p>Lehető ez?</p>
-<p>Igen is lehető. Az agy csodálatos szövetü szerv, de mégis csak
-olyan testi szerv, mint kezünk, lábunk. Kezünk mozdulata ütés,
-fogás, tapintás; agyunk mozdulata gondolat, érzés, eszme. S a hogy
-kezünket állandó gyakorlás által bizonyos mozdulatra vagy
-erőfeszitésre különösen alkalmassá tehetjük, ép ugy lehet tenni az
-agygyal s a mi tőle függ: a gondolkozással és jellemmel is. Különös
-gondolatot, érzést, képet, képzetet lehet beléültetni s különös és
-állandó gyakorlással benne meg lehet erősiteni. Költők, bölcsek,
-hitvallók hiába beszélnek csodáról és isteni befolyásról. Vannak az
-életnek még föl nem fedezett titkai, de azok se csodák. Hogy az agy
-minő munkát végez, mikor gondolatot szül vagy befogad: ép ugy nem
-tudjuk, mint a vadember nem tudja a bezárt zsebóránál, hogy az
-belül min és miként dolgozik. Csak azt látja és tudja, hogy
-dolgozik. A gyerek agya az egy éven át folytatott egyirányu
-ráhatástól abban az irányban fejlődött ki, torzult el s erősödött
-meg, a melyben mesterei, a <span class="pagenum"><a name="Page_130"
-id="Page_130">-130-</a></span> méregkeverők vezették. Abban az
-irányban a vérvád képének, a gyilkosság hamis vádjának
-meggyőződéssé kellett benne erősödni.</p>
-<p class="center">* * *</p>
-<p>A nagy per végén a gyereket nem akarták kiadni kezemre. A
-vérvádkoholók ujabb mesét gondoltak ki s a gyereket arra is föl
-akarták használni. A kormány segitségével elértem végre, hogy a
-gyereket a vármegyétől megkaphattam.</p>
-<p>Vallomásáról sohase beszéltem vele. Egyetlen szóval se kérdeztem
-tőle: mi történt vele egy éven át. Jobban tudtam én, mint ő.
-Előadása mindig zavart okozhatott volna azon a képen, melyet gondos
-figyeléssel róla és mestereiről alkottam.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_131" id=
-"Page_131">-131-</a></span></p>
-<h2>ESZTER HALÁLÁNAK TITKA.</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. –
-Bizonyos tehát, hogy Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is
-erőszak. – Öngyilkosság. – A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt
-eltaposta ennek nyomait.)</p>
-<p>Jogtudó vagyok, védő voltam a nagy perben, iró vagyok, szeretek
-buvárkodni a lelkekben s megfigyelni a természet tüneményeit. Ime
-nagy tünemény áll előttem: a szegény leánykának különös
-elsikkadása. Nagy jogi kérdés kerekedik e tüneményből, annak
-megoldásában közreműködni tiszti kötelességem. Vajjon
-elgondolható-e, hogy ne foglalkoztam volna Eszter halálának
-titkával s hogy elmém egész erejével ne törekedtem volna azt
-földeriteni?</p>
-<p>Különös feladata lett volna ez a vizsgálatnak, a vizsgálóbirónak
-és társainak. De ők éretlen észszel s elfogult és pajkos elmével
-hamis utra s ostoba fordulatokra terelték a nyomozást. Ott keresték
-a titkot, a hol azt megtalálni nem lehetett, a hol azt megtalálni
-minden furfang és erőszak mellett se voltak képesek. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_132" id="Page_132">-132-</a></span></p>
-<p>Az itélő biróságnak ez már nem volt különös feladata. Ez a
-biróság már nem azt kereste igazán: miként tünt el a leányka, hanem
-csak azt kellett keresnie, hogy a bevádolt zsidók bűnösök-e vagy
-ártatlanok a leányka eltünésének kérdésében?</p>
-<p>A mint meggyőződött arról, hogy nem bűnösök: ki kellett mondani
-utolsó szavát, meg kellett hoznia itéletét s egyebet cselekednie
-nem volt szabad. Az állam nem azért tart biróságot, hogy az a
-lelkek titkát fürkészgesse s a természet tüneteit magyarázgassa.
-Mások dolga ez.</p>
-<p>Talán első sorban az én dolgom s most arról adok számot, minő
-eredményre jutottam buvárlataimban.</p>
-<p>A csonka-fűzesi holttest az eltünt lányka holtteste. Ma az
-eszlári vérvád nem lobogtatja már a lelkek tüzét. Ma higgadt és
-tiszta elmével lehet az esetet meggondolni. S a tiszta elme a
-kétségnek még árnyékát se engedheti magához férkőzni. Az a holttest
-Eszteré.</p>
-<p>Április 1-én folyam partján tünik el a lányka. Junius 18-án
-hetvenkilencz nap mulva alsó folyásának egyik partján lányka
-holttestét veti föl a folyam árja. Az eltünt lányka minden ruhája
-ott van a holttesten. Az eltünt lányka utolsó cselekménye
-föstékvásárlás volt. Az a fösték is ott van szokott falusi módon
-keze csuklójára kötve a holttesten. Volt különös ismertető jele
-életében: a lábán levő hegedés nyoma, melyet a tehéntiprás okozott.
-Ezt a jelet is megtalálja az előre megmondott helyen három igaz
-tanu: Szakolczai Julcsa, Szücs János és Zurányi Kálmán. Ha tehát
-vizi halott kiléte biztos lehet valaha a világon: ezé a halotté
-<span class="pagenum"><a name="Page_133" id=
-"Page_133">-133-</a></span> tökéletesen biztos. Alak, nagyság,
-arcz, szem: mindez azonos.</p>
-<p>Azonban furfangos elmék, tudatlan emberek kétséget támasztanak.
-Hátha idősebb nőé az a felbukkant holttest? Hátha az csak néhány
-nap óta került a vizbe? – De velük szemben áll a természet igaz
-törvénye, melyet képzelgő tanu és tudákos szakértő ki nem mozdithat
-helyéből. A holttest csontja, némely épen maradt nemi részének
-fejletlensége, érettségi szőrének csak kezdetleges mutatkozása mind
-megfelel az eltünt lányka korának és fejlettségének. S a holttesten
-talált hullaszappan föltétlen bizonyossággal igazolja, hogy annak
-hosszu időn át kellett vizben lenni. Annyi időn át, a mely épen
-megfelel a lányka eltünése s a holttest felbukkanása közt lefolyt
-időnek. Hullaszappant emberi elme, emberi tudomány, emberi
-műszerszám néhány nap alatt késziteni nem tud. Ahhoz csak a
-természet ért a maga műhelyében.</p>
-<p>De a furfangos elme tovább is vonaglott. Hátha fondor lelkek
-csempészték valahonnan azt a holttestet s hátha bűnös kezek
-öltötték rá Eszter ruháját?</p>
-<p>E nyomon botorkált a vizsgálat s más véget természetesen nem
-érhetett, mint a mit ért: a kudarczot. Egyetlen tárgyi jelet se
-tudott erre nézve felkutatni. Minden vallomás, a mit erre
-összehozott, kinzásszülte valótlanságnak bizonyult. Az emberek, a
-kik ezt cselekedték volna, tökéletes másuttlétet – alibit –
-igazoltak. És végre az élő Eszter különös lábjegye s a holttestnek
-hullaszappana minden tanu és szakértő ellenkező nyilatkozatát
-csuffá teszi. <span class="pagenum"><a name="Page_134" id=
-"Page_134">-134-</a></span></p>
-<p>S mindezek fölött még van egy mindennapi nagy igazság. A
-vizsgálatnak csak ott lehet és csak ott szabad valami rendkivüli
-titkos megoldást keresni, a hol az egyszerü, természetes,
-mindennapi megoldás teljesen hiányzik. Ha a vizsgálat biztos
-nyomokra bukkant volna, hogy az élő vagy a holt Eszter máshová
-jutott s nem a Tisza csonka-fűzesi partjához vagy ha biztos
-nyomokra jutott volna, hogy a csonka-fűzesi holttest kié-másé s
-honnan-máshonnan származott, ha nem az eltünt lánykától: csak akkor
-lett volna szabad neki a hullacsempészet pajkos ötletéhez
-folyamodni.</p>
-<p>Hol van hát az eltünt lányka, ha nem a Csonkafűzesnél?</p>
-<p>Kinek a holtteste tehát a csonka-fűzesi, ha nem az eltünt
-lánykáé?</p>
-<p>Erre a két kérdésre a vizsgálat meg se kisértette a komoly
-feleletet megtalálni.</p>
-<p>Solymosi Eszter élete tehát elveszett. Enyészetnek indult
-tetemét száz tanu és orvos látta, vizsgálta, bonczolta,
-temette.</p>
-<p>Vajjon mikor veszett el?</p>
-<p>Akkor, a mikor az élő szemek elől eltünt. Április 1-én délután
-vagy estennen, vagy éjszaka. Ez a természetes megoldás. Ez felel
-meg a józan felfogásnak mindaddig, mig ellenkező biztos tünet
-nincs. Itt pedig nincs.</p>
-<p>A zsidók meg nem ölték. Ezt tisztán látta az elfogult birák esze
-is.</p>
-<p>Hiszen gyilkos erőszaknak jele nem volt testén. És <span class=
-"pagenum"><a name="Page_135" id="Page_135">-135-</a></span> azután
-a mikor megölhették volna: arról az időről minden vádlott
-másuttléte tökéletesen bebizonyult. És ezen felül száz meg száz
-nagy ok tiltja ez esetben a vérvádszerü gyilkosságnak még
-gondolatbeli lehetőségét is. Ezt is tisztára belátták még az
-elfogult birák is.</p>
-<p>A józan felfogás szerint a Tisza vizébe fult. Annak közelében
-járt utoljára, annak vize vetette föl élettelen holttestét. Más
-természetes megoldás nem lehet, minthogy másra utaló nyom és tárgyi
-tünet nincs.</p>
-<p>De hát miként jutott a vizbe elevenen vagy halottan?</p>
-<p>Három eset lehető.</p>
-<p>Vagy véletlenül esett bele. Vagy külső erőszak lökte bele. Vagy
-öngyilkos szándékkal jutott bele.</p>
-<p>A véletlenre nem utal semmi nyom. Útja, mikor a boltba ment s
-onnan hazament, egy darabig a Tisza közelében volt ugyan, de mégis
-oly távoli s oly biztos út volt, hogy arról a Tiszába be nem
-csuszhatott, be nem szédülhetett s ha megtörtént volna is, a
-partképződés miatt könnyen kimenekülhetett volna. A véletlenre hát
-semmi sem utal, sőt minden időbeli, helyi és személyi körülmény
-ugyszólván kizárja azt.</p>
-<p>Külső erőszakra sem utal semmi nyom. Szegény cselédnek,
-fejletlen lánynak nem lehet boszuálló, életére törő gyilkos
-ellensége. Vagyoni önzés nem üldözi. Kincset, örökséget senki se
-áhit tőle vagy utána. Őrült nemi szenvedély az egyszerü falusi
-egészséges idegü nép közt erőszakoskodó rajongással nem
-ostromolhatja őt nyilt utczán, lakott házak között, fényes nappal.
-S aztán nyoma maradt volna ennek, zaj támadt volna <span class=
-"pagenum"><a name="Page_136" id="Page_136">-136-</a></span> belőle
-s végül vagy előbb vagy utóbb hasonló kisérlet jelei mutatkozhattak
-volna a faluban vagy a környéken.</p>
-<p>Bizony nincs itt más természetes megoldás, csupán az, hogy a
-szegény lányka lelkére egy szempillantásig iszonyu sulylyal
-rányomakodott az élet, közel volt a Tisza csöndes folyása; ember
-nem volt, ki szemmel kisérte volna, se közel, se távol s abban a
-pillanatban keserü szivvel jajszó nélkül önkényt átengedte nehéz
-életét a könnyü halálnak.</p>
-<p>Minő könnyen kinyomozhatta volna ezt a birói vizsgálat az első
-napokban! Hiszen az a szegény lányka s az ő együgyü lelke nem volt
-még ravasz; nem volt tettető se az élettel, se a halállal szemben.
-Ha önkényt választotta a halált: erre elszánva kellett lennie. Ha
-el volt erre szánva: ennek jelét kellett adnia. Könyben szóban,
-panaszban, kimondott sejtelemben bizonyára adta is jelét. Mindenből
-azt látom, hogy a falu népe eleintén arról volt meggyőződve, hogy
-szándékosan ölte magát a Tiszába. Jól tudta ezt a vizsgálóbiróság
-is. De ez a biróság belekeveredett a vérvád rögeszméjébe s vakon,
-siketen, konokul, se látni, se hallani nem akart mást, csak a
-vérvádat. Az öngyilkosság nyomait nem földeriteni, hanem inkább
-eltaposni, megsemmisiteni törekedett. Tisztán látom s azért
-határozottan állitom ezt. Az iratok bizonyitják, hogy a közönségnek
-az öngyilkosság esetéről fenforgó véleményét jól ismerte a biróság,
-de ugyanazok az iratok még kirivóbban bizonyitják, hogy ebben az
-irányban még se nyomozott, még se puhatolódzott egy perczig se.
-<span class="pagenum"><a name="Page_137" id=
-"Page_137">-137-</a></span></p>
-<p>A mikor már a lakosság minden csöpp vére tele volt a vérvád
-gyülöletes meséjével: akkor már késő lett volna a tüzetes nyomozás.
-Akkor már mindenki Vámosi Julcsa anyjának mintájára felelt
-volna:</p>
-<p>– Hogy lehetett volna az a szegény lány öngyilkos, ha már
-bizonyos, hogy őt a zsidók megölték?</p>
-<p>Azonban a természetes igazságok nem ugy röppennek el az életben,
-mint a madarak a levegőégben, hogy nyomot ne hagynának maguk után.
-A vizsgálóbiró minden óvatossága és furfangossága daczára is az
-igazság eleven nyomai, habár szétszórtan és töredékesen is,
-megmaradtak.</p>
-<p>Keresgéljük össze e nyomokat.</p>
-<p>A mint a vizsgálóbiró a vérvád ostoba alkotmányát
-összeállitotta: e szerint Eszter meggyilkolását déli 11 és 12 óra
-közt hajtották végre a zsidók. Előbb nem tehették, mert a lányka 10
-óra után indult el hazulról a boltba s 11 óra és 47 percz előtt
-visszamenőben a zsinagógához nem érhetett. De a gyilkosság később
-se történhetett, mert a vádlott metszők déli 12 órakor már
-házigazdáiknál Taubnál és Ziszmannál ebédeltek. Az időbeli
-körülményeket igy sütötte ki a vizsgálóbiró.</p>
-<p>Szinte bizonyos, hogy az időbeli körülmények ily összeállitása
-hamis és önkényes. Ez összeállitás arra irányult, hogy a lánykának
-a zsinagógához jutása déli 12 óra előtti időre essék. Huri Andrásné
-azt vallotta először, hogy tőle a boltba 10 óra után 30 perczkor
-indult el Eszter. Tőle Kohlmájer boltjáig mintegy 3 kilométer a
-távolság, tehát kis termetü lány rövid <span class=
-"pagenum"><a name="Page_138" id="Page_138">-138-</a></span> lábu
-lépéseivel mintegy 45 percznyi gyaloglás. Nem siető, nem is
-őgyelgő, hanem közönséges gyaloglást kell fölvennünk. Visszafelé a
-zsinagógáig több mint 2 kilométer. Ez is 30 percz. Tehát, ha Eszter
-sehol meg nem áll, nem késik, nem várakozik, nem beszélget: akkor
-11 óra 47 perczkor csakugyan odaérhet visszamenő utjában a
-zsinagógához.</p>
-<p>Ámde betért Lánczi Gábornéhoz: nem hozat-e valamit a boltból.
-Bizonyára beszélgettek néhány perczig. Azután ugyanazzal a
-kérdéssel betért Csordás Gábornéhoz. Néhány perczig ott is folyt a
-beszélgetés. Falusi parasztasszonyoknál már ez a szokás. Talán
-máshoz is betért, de megbizást csak e két ismerős asszony adott
-neki. Bizonyos, hogy a boltban is kellett néhány perczig késnie,
-mig rá került a sor s mig a boltos Huriné föstékjét, Láncziné
-gáliczkövét és Csordásné patkószegét előszedte s becsomagolta.
-Azután sokfélekép be van bizonyitva, hogy visszamenőben Rózenberg
-Hermanék előtt találkozott testvérnénjével Zsófival, vele megállt
-és beszélgetett s azután ment tovább a zsinagóga felé. A
-zsinagógához tehát déli 12 és fél óra előtt nem érhetett még a
-vizsgálóbiró által összehordott adatok szerint se.</p>
-<p>De a tanuk szerint még akkorra se érhetett oda. A vizsgálóbiró
-helyszini szemléje szerint Rózenberg Herman háza Sarf József
-lakásáig vagyis a zsinagógáig 10 percznyi gyalogló távolság, közel
-egy kilométer. Már pedig Rózenberg kapuja előtt délutáni 1 órakor
-találkozott a lányka Zsófi nénjével. Ezt állitja a törvényszék
-<span class="pagenum"><a name="Page_139" id=
-"Page_139">-139-</a></span> előtt Solymosi Zsófi, Rózenberg Rozi és
-Vámosi Julcsa, a kik a találkozásnál jelen voltak s a két
-lánytestvér beszélgetését hallották. Solymosi Zsófi ugyan habozott
-eleintén az időpontra nézve, Vámosi Julcsa pedig példátlan szülői
-kegyetlenségre utóbb elállott vallomásától, de Rózenberg Rozi
-mindig szilárdul ezt állitotta s utóbb a keresztkérdésekre Solymosi
-Zsófi is szilárdul ebben állapodott meg.</p>
-<p>A szegény eltünt lányka élete folyása tehát délutáni 1 óráig
-egészen bizonyos. Ettől kezdve mesterkélt homály borul életére. A
-homályt a vizsgálóbiró idézte elő.</p>
-<p>Ki kellett volna puhatolnia, vajjon Eszter hazament-e Hurinéhoz
-s átadta-e neki a föstéket? Azután átadta-e Lánczinénak a
-gáliczkövet és Csordásnénak a patkószeget? A vizsgálóbiró
-elmulasztotta ezt. Terveibe nem vágott az ily irányu nyomozás. Mert
-ő csak azt akarta bebizonyitani, hogy Esztert már 11 és 12 óra közt
-megölték a zsidók. Azért kellett minden mást homályba
-burkolnia.</p>
-<p>De azért a homályban is vannak fölcsillámló pontok.</p>
-<p>Csordás Gáborné időközben meghalt. A nagy per nyilvános
-tárgyalását nem érhette meg. Tehát nem szólhatott arról: megkapta-e
-a lánykától a két krajczár ára patkószeget. A lányka utolsó szavai
-felől nem intézhettünk hozzá kérdést.</p>
-<p>Lánczi Gáborné született Kaszala Teréz lelke fenekéig telve volt
-a vérváddal s a gyilkosság hitével. Csak ugy omlott belőle a zsidók
-elleni gyülölség. Ő nem vallotta meg, de nem is tagadta el, hogy az
-1 krajczár ára gáliczkövet megkapta. Erről nem beszélt egyáltalán.
-<span class="pagenum"><a name="Page_140" id=
-"Page_140">-140-</a></span></p>
-<p>Én pedig azt hiszem: mind a ketten megkapták portékájukat.
-Annálfogva hiszem ezt, mert ha a szegény lányka ezeket át nem adta
-volna: holttestének csonkafűzesi felbukkanásakor ezek is éppen ugy
-benne lettek volna a csuklójára kötött kendőben, mint a hogy Huriné
-föstékje benne volt.</p>
-<p>A lányka szépen hazament. Mindenkinek átadta a magáét. Előbb a
-szomszédasszonyoknak, azután gazdaasszonyának, Hurinénak. A szomoru
-balsors csak ezután következett be.</p>
-<p>Szedjük csak össze azokat a tüneteket, melyek bennünket az eset
-ily felfogására kényszeritenek.</p>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(Hatalovszki András tanusága. – A lány délután
-is élt még. – Délután ott sirdogált a kut mellett, a fűzfa alatt. –
-Anyja, gazdaasszonya, testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok
-nélkül ez nem történik.)</p>
-<p>Hatalovszki András 23 éves életkoru, szép, nyulánk termetü,
-erős, egészséges legény, Eszter eltünése idején Debreczenyi
-Mihálynál volt szolga. Ennek háza közvetlen tőszomszédja Huriné
-házának. Kertjüket csak hitvány kórókerités választja el egymástól.
-Egyik telekről a másikra minden hangos szót meghallani, a keritésen
-keresztül a kertben mindent meglátni. Hatalovszki is látott-hallott
-mindent.</p>
-<p>A törvényszék őt nem idézte be tanunak.</p>
-<p>A végtárgyalás folyamán egyik vasárnapon a Nyiregyháza közelében
-fekvő Sima-tanyán pihentem s ott <span class="pagenum"><a name=
-"Page_141" id="Page_141">-141-</a></span> vendégszerető házigazdám,
-Klár Dezső, jelentette, hogy Hatalovszki nevü legény óhajt velem
-beszélni s valami fontos körülményre óhajt figyelmeztetni.</p>
-<p>A legényt magam elé bocsátottam s meghallgattam. Elmondta, hogy
-a végtárgyalás részleteiről értesült s megtudta, hogy az eszláriak
-azt állitják, hogy a szegény Esztert délelőtt 11 és 12 óra közt
-ölték meg a zsidók. Ez nem igaz. Az ő lelke nem nyugodhatik meg
-ezen. Mert ő délután két-három óra körül látta Esztert s hallotta,
-a mint vele Huriné pörlekedett s különösen hallotta, a mikor Huriné
-e szavakat intézte hozzá:</p>
-<p>– Estélig még háromszor is megjárhatod az utat a boltba.</p>
-<p>Gondos kérdéseimre elmondta még, hogy Huriné és a lányka
-feleseléséből azt értette, hogy a lányka nem olyan festéket hozott
-a boltból, a milyen kellett volna. Talán kéket hozott, holott
-Huriné feketével szokta háza fala alját befösteni. Vagy talán
-megforditva. Azért küldte hát vissza a boltba, hogy cserélje ki a
-festéket.</p>
-<p>Tünődtem: igaz lehet-e ez? A gyanakodás ragálya az én
-gondolkozásomat is megkörnyékezte. Nem kérték-e föl e legényt e
-vallomásra? Nem fizettek-e vagy nem igértek-e e vallomásért
-jelentékeny jutalmat?</p>
-<p>Nyomozásom eredménye az volt, hogy jelleme komoly, a munkát
-szereti, gazdáival sohase volt baja; kocsmázni, duhajkodni nem
-szokott. Arcza nyilt, fejét egyenesen tartja, szembe néz és
-megfontolva felel minden kérdésemre, ifju kora miatt se lehet
-ravasz lélek. <span class="pagenum"><a name="Page_142" id=
-"Page_142">-142-</a></span> Nyugodtan és határozottan állitotta,
-hogy őt lelkiismerete hajtja erre a vallomásra.</p>
-<p>Jól van. Most már lelkére kellett adnom vallomása fontosságát és
-következéseit.</p>
-<p>Nagy szó, a mit kimond. Szembe áll vele az egész falu. Minden
-eszlári tanu azon erőlködik, hogy azt bizonyitsa be, hogy a szegény
-Eszter déli 12 óra előtt odaért a zsinagógához s hogy déli 12 órára
-már vérét vették. Most ő azt mondja, hogy délután 2–3 óra tájban is
-látta. Magára zuditja az egész falut. Felbőszül ellene a
-vérvádkoholó egész szövetség. Az eszlári urak, a vizsgálóbiró
-titkos tanácsa, a községi biró, a törvényszéki elnök, a
-csendbiztosok, és szolgabirák. Ráfogják, hogy hamis tanu.
-Meghurczolják mindenfelé. Ellene bujtják rokonait, ismerőseit,
-barátait. Gondolja meg mindezt jól. Vallomása nagyon fontos ugyan,
-de mulhatlanul mégse szükséges, mert a nélkül se itélhetik el a
-zsidókat. A nélkül is kisül a buta és gonosz vérvád alaptalansága.
-Ha mindezt meggondolva is megáll vallomása mellett: akkor
-bejelentem tanunak a biróság elé. Különben nem.</p>
-<p>Gondolkodott a legény. Jól ismerte ő már az eszlári lakosság ama
-részének elfogultságát és szenvedélyét, a mely Farkas Gábor biróra
-hallgatott. Mert hiszen a lakosság többi része nyugodt volt s az
-egész vérvádat kezdettől fogva az »urak« mesterkedésének
-tulajdonitotta. Csakhogy ez a része szelid volt és békés. Ugy
-gondolkozott: a biróság vette az ügyet kezébe, végezze el az! A
-másik rész azonban dolgozott, futott, zajongott <span class=
-"pagenum"><a name="Page_143" id="Page_143">-143-</a></span> és
-fenyegetett s a legény épen e rész közepén kénytelen maradni. Mit
-csinálhatnak hát ő vele?</p>
-<p>Gondolkodott a legény. Végre azt mondta:</p>
-<p>– Tegye az ur a mit jónak lát. Nincs nekem arra semmi
-vágyakozásom, hogy én tanu legyek. Csak az urat akartam én
-felvilágositani arról, hogy én mit tudok. Ha a biróság meghi
-tanunak: azt se bánom. Ott is megmondom az igazat, mert én hitvány
-ember nem vagyok. Ha pedig meg nem hi, annál jobb.</p>
-<p>Bejelentettem. A törvényszék megidézte s bizony megvallotta ő
-ott is, a mit előttem fölfedezett s megmaradt vallomása mellett
-minden keresztkérdés és faggatás daczára.</p>
-<p>Ez történt a junius 22-iki ülésen. Huriné kézzel-lábbal
-tiltakozott a legény vallomása ellen.</p>
-<p>Igaz, hogy utóbb, hetek mulva ez a legény is módositotta
-vallomását. Ujabb vallomásában a réginek határozott állitásai
-elmosódtak. Se az óra szerinti időpontról, se a Huriné udvarán
-folyt feleselés személyeiről már nem beszélt határozottan. Látszott
-rajta, hogy a tanukészitő gyáron már keresztül ment. S ugy is volt.
-Andrikovics kocsmájában az eszlári biró és emberei körülvették,
-tyukkal-kalácscsal édesgették, Eszlárra is kivitték. Ott azután
-halállal fenyegették, ha vallomása mellett megmarad. Tanukat
-állitottak ellene, hogy ő se nem látott, se nem hallott semmit,
-otthon se volt azon a napon, hanem kint volt a mezőn burgonyát
-ültetni. Igaz, hogy ez mind hamis tanu volt. De azért lassanként
-rajta is erőt vett az élet nyugalmát követelő <span class=
-"pagenum"><a name="Page_144" id="Page_144">-144-</a></span> nyers
-ösztön s annyira-mennyire megadta magát. Julius hó 8-án, nyilvános
-vallomása után 16 nap mulva odavitték az elnök lakására, ott is
-kecsegtették s ijesztgették egy füst alatt s igy julius 9-én az
-elnök a birósági ülésen ujra előhivta, hogy vallomását módositsa s
-lényegesen enyhitse.</p>
-<p>Előre láttam én ezt, szinte vártam. Nem is faggattam
-keresztkérdésekkel, csak a mikor elvégezte tanuskodását, az ajtónál
-kimenet magamhoz intettem.</p>
-<p>– Megmondtam én ezt hejh a Sima-pusztán. Kár volt
-legénykedned!</p>
-<p>Az egyenes arczu, nyilt, bátor tekintetü legény lehajtotta
-fejét, nem nézett szemembe. Mégis szólt:</p>
-<p>– Nem tehettem másként. Hanem a mi igaz, azért mégis igaz!</p>
-<p>Arról, a mit első tanuskodásában erősitett, nem csak maga
-tudott. Erre a tényre más tanu is volt.</p>
-<p>Ez Frenkel Sámuel 75 éves életkoru agg, beteg zsidó ember.
-Becsületes előéletü s egyik lábával már a sir szélén áll. Miért
-mondana valótlant? Ez eskü alatt azt vallotta a junius 22-iki
-ülésen, hogy ápilis 1-én délután 4 óra tájban találkozott
-Hurinéval, a ki azt mondta neki:</p>
-<p>– Ma már másodszor küldtem be a leányt föstékért Ófaluba, nem
-tudom, hol van oly sokáig.</p>
-<p>S hozzátette még a tanu, hogy Huriné e szavak után kissé
-haragosan ment Ófalu felé a leányt keresni.</p>
-<p>Más jelenségek is vannak erre.</p>
-<p>Faluhelyen az éjjeli őrséget, az utczákra, házakra <span class=
-"pagenum"><a name="Page_145" id="Page_145">-145-</a></span> való
-éjjeli vigyázást nem rendes fizetésü alkalmazottak teljesitik,
-hanem sorrendben házanként köteles minden gazda éjjeli őrség
-gyanánt kiállani. Minden gazdára rá kerül a sor a lakosság számához
-képest évenként négyszer-ötször s néha többször is. Az őrség egyik
-csapatja éjfél előtt, másik csapatja éjfél után ügyel az utczákra.
-A mig kocsma van nyitva, ideje nagy részét természetesen ott tölti
-az őrség.</p>
-<p>1882 évi május végén, a mikor már javában folyt a vizsgálat
-Tisza-Eszláron s mindenki csak Eszter eltünéséről s a zsidókról
-beszélt, Debreczenyi Mihályra került az őrség sora. Ő szolgáját
-Hatalovszki Andrást küldte ki őrnek, a ki társával együtt a késő
-esti vagy éjjeli időben bevetődött Ziszmann Jakab kocsmájába.</p>
-<p>Az esetről, a biróság eljárásáról, a leánykának állitólag
-déltájban történt megöléséről volt a szó. Hatalovszki akkor azt
-mondta, hogy ő neki nem megy a fejébe ez az egész dolog. Ő biztosan
-tudja, hogy azon a napon délután, uzsonnaidő felé, Eszter még
-otthon volt, jól látta, a mint az ujfalui kutnál egy füzfa alatt
-sirdogált.</p>
-<p>Nagy szó volt ez akkor. Hallották e tanuságot maga Ziszmann
-Jakab, azután felesége Groszberg Rozi, ezeken kivül Groszbergnek
-mind a két növendék leánya, továbbá Varga Kata cselédleány s még
-egy szolgalegény, a ki akkor másnál szolgált, de a tárgyalás
-idején, 1883 nyarán, épen Debreczenyi Mihálynál szolgált.
-Hatalovszki e beszéde is a végtárgyaláson kétségtelenül
-bebizonyult. S ez azért is fontos körülmény, mert <span class=
-"pagenum"><a name="Page_146" id="Page_146">-146-</a></span> akkor
-még Hatalovszkit se a zsidók, se a vérvádkoholók ilyen vagy amolyan
-vallomás érdekében nem ostromolták.</p>
-<p>Minő könnyü lett volna ekkor még elfogulatlan, okos
-vizsgálóbirónak az öngyilkosság összes nyomait összeszedni!</p>
-<p>Pedig bizonyára tudta, hogy a szegény lányka közelállói se
-vérvádra, hanem az öngyilkosságra gondolnak. Maga az édes anya,
-özvegy Solymosi Jánosné is azt mondta, hogy Huriné, a mikor délután
-a lánykát kereste, igy nyilatkozott előtte:</p>
-<p>– Elment a lelkem még ebéd előtt, de már nem tudok nyugodt
-lenni; a part felé, a falu felé néztem. Nem tudom, de talán az
-isten öntötte belém, hogy arra néztem.</p>
-<p>Igy van a birósági jegyzőkönyvben. A part, a melyről szó van, a
-Tiszafolyam partja. Solymosiné szerint isten sugallta Hurinénak,
-hogy a folyam felé keresse a szegény lánykát. Isten szokta
-fölébreszteni a lelkiismeretet.</p>
-<p>Azonban Huriné a junius 21-iki ülésen maga is nyiltan beismerte,
-hogy a leányka öngyilkossága volt első gondolata s hogy délután
-kereste a Tisza partján a leányka nyomait.</p>
-<p>Groszberg Leó azt vallja a junius 23-iki ülésen, hogy másnap,
-április 2-án ment a községházhoz s útközben találkozott Solymosi
-Jánossal, Eszter testvérével. Kérdi tőle:</p>
-<p>– Megvan-e már Eszter? <span class="pagenum"><a name="Page_147"
-id="Page_147">-147-</a></span></p>
-<p>– Dehogy van, dehogy van! Épen most is őt kerestem. A faluban
-egy ó-kut van, azt néztem meg, nem abba ugrott-e.</p>
-<p>Ó-kutnak az olyan kutat nevezik, a melyet már nem használnak, a
-melynek vizét valami ok miatt nem merik az emberek. Az öngyilkosok
-faluhelyen ily kutban szokták magukat elemészteni.</p>
-<p>Ime a jelenségek, a melyek szerint anya, testvér, gazdaasszony,
-szolgálatadó, mind arra gondolt először, hogy a szegény leányka
-önként vetett véget életének.</p>
-<p>Kellett lenni okuknak, a mely miatt arra gondoltak. Oly
-jelentékeny okuknak, a mely elhárithatlanul arra a gondolatra
-vezette elméjüket.</p>
-<p>Minden esetre feltünő, hogy már délután négy-öt óra tájban is
-arra gondoltak. A mikor különös ok nélkül arra gondolniok szinte
-lehetetlen volt.</p>
-<p>A leánykát Huriné délután is beküldi a boltba s a leányka nem
-jön haza rendes időre. Vajjon miként lehet itt mindjárt
-öngyilkosságra gondolni? Hiszen a lánykának anyja, két testvérje,
-több nagybátyja és nagynénje van a faluban; a boltban is
-elkéshetett, rokonaihoz is betérhetett, elfecseghette az időt.
-Hányszor megcselekszik ezt a cselédek!</p>
-<p>Ha alkonyatra, ha öreg estére se tér haza, ha még reggelre is
-elmarad: akkor már nagy ok van a tünődésre, az aggodalomra. Akkor
-már valószinü, hogy vagy megszökött s elhagyta helyét, vagy valami
-baj történt vele. Akkor is először végig kell járni azokat a
-házakat, a hová a leány járni szokott s ha sehol <span class=
-"pagenum"><a name="Page_148" id="Page_148">-148-</a></span> semmi
-nyoma, sehol senki nem tud róla: csak akkor juthat az ember eszébe
-a Tisza vagy az ó-kut, az öngyilkosság esete.</p>
-<p>Huriné azonban rögtön öngyilkosságra gondol, isten azt önti
-belé, hogy a part felé, a folyam felé nézzen.</p>
-<p>Mikor történt ez?</p>
-<p>Solymosiné azt mondja: délutáni 3 óra körül. Groszberg Leó azt
-mondja: 5 óra körül. A többi tanu nem egészen határozott beszéde
-szerint négy-öt óra tájban mehetett Huriné Ófalu felé a lánykát
-keresni.</p>
-<p>De hiszen ez még nem is lett volna feltünő késedelem a
-lánykától. Három óra tájban még otthon pörlekedik vele Huriné.
-Azután a lányka a kút mellett a fűzfa alatt sirdogál. A bolt
-oda-vissza másfél órai gyalogos út. Tehát 5 órakor még a lányka nem
-késett, sőt előbb haza se érhetett.</p>
-<p>Miért jött hát az öngyilkosság gondolatára Huriné már öt óra
-előtt?</p>
-<p>Bizonyára azért, mert a lányka valami efféle szót ejtett ki
-ajkán. Vagy azt mondta: ilyen életet nem birok tovább; – vagy azt
-mondta: jobb meghalni, mint ennyit szenvedni; – vagy azt mondta:
-engem nem lát többé!</p>
-<p>Valami ilyes dolog történhetett.</p>
-<p>Igaz, hogy erről tanuk, jegyzőkönyvek nem szólnak. Ez hát csak
-föltevés. Csakhogy ennek a föltevésnek rettenetes alapjai vannak a
-lányka az napi viszonyaiban s lelkiállapotában. Lássuk ezeket.
-<span class="pagenum"><a name="Page_149" id=
-"Page_149">-149-</a></span></p>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(A leány elszántságának okai és tünetei. – Egész
-nap fázott, éhezett és dolgozott. – Asszonyának tanusága. – Barcza
-Dani tanusága. – A tanuk szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az
-utolsó ok.)</p>
-<p>A szegény lányka lelkét bússá, komorrá, szomoruvá tették az
-utolsó napon testi és lelki ráhatások.</p>
-<p>Télen át csizmában szokott járni, nyáron át mezitláb. Épen
-április 1-én a nagy takaritás napján kezdte meg a mezitlábjárást.
-Változó napos hüvös idő volt. A félév óta megszokott lábbeli nem
-takarta meztelen lábát. Kétségtelenül fázlódott reggeltől fogva.
-Magában véve is kellemetlen érzés ez. Kedvetlenséget okoz.</p>
-<p>Ez azonban falusi cselédlánynál önmagában nem nagy dolog. De az
-utolsó napon nem is evett. Huriné bevallja a junius 21-iki ülésben,
-hogy az napon nem főztek semmit, meleg ételhez nem jutottak.
-Természetesen a nagy takaritás volt a főzés akadálya. De még hideg
-ételként is csak a két kis gyerek kapott édes tejet. Ha Eszter is
-kapott volna: azt Huriné semmikép el nem hallgatja.</p>
-<p>Tehát éhezett is. Fázott és éhezett. A mellett dolgozott egész
-nap, a közpéldabeszéd szerint, mint a kutya s még az Ófaluba, oda
-és vissza másfélóra járásnyira is be kellett futkosnia két izben
-is.</p>
-<p>Kétségtelenül eszébe jutott, hogy mi ezért az ő jutalma,
-fizetése? Egész évre 15 forint és egy pár csizma. Igy vallották a
-tanuk: édes anyja s szolgálatadó gazdaasszonya s mások. Tizenöt
-forint mai pénz szerint 30 korona, <span class="pagenum"><a name=
-"Page_150" id="Page_150">-150-</a></span> alig 32 frank. Mennyi
-esik ebből egy napra? Négy krajczár vagyis nyolcz fillér. Ez a
-koldusnak is csekély alamizsna. Nyolcz fillérért egész istenadta
-napon fázni, éhezni s hajnaltól késő estig dolgozni: sulyos végzet.
-A tünődés, a képzelődés s a keserüségszülte felfogás szerint
-rosszabb helyzet, mint az állaté. A háziállatnak életöröme
-mindenesetre több.</p>
-<p>S ha még jó arczot, édes szót, gyöngéd figyelmet, vigasztalást
-találna asszonyánál! De az is még durva hozzá s egész nap szidja,
-piszkolja, átkozza, kergeti.</p>
-<p>Igaz, hogy közfelfogás szerint erre okot adott a szegény lányka.
-A sütő, főző, kormos edényeket, konyhaszereket meg kellett mosni. A
-miben megmossák: arra való a mosóteknő vagy más alkalmas edény. A
-sütőteknő egyáltalán nem arra való. Abban kel a kovász kenyérhez,
-kalácshoz. Abban kormos edényeket mosni nem szabad, mert a benne
-maradt kormot, szennyet fölveszi a tészta. A kenyérnek pedig
-tisztának kell lenni, mert istennek az a legnagyobb adománya. S a
-szegény lányka erre mégse ügyelt. Eltévesztette dolgát. A
-konyhaedényeket a sütőteknőben mosta meg.</p>
-<p>Bizony ez nagy tévedés. Pedig a szegény lányka egyébként nagyon
-jól tudta, hogy e munkája ellenkezik a jó renddel. Nem is daczból,
-nem is pajkosságból, nem is ostobaságból cselekedte azt, hanem mint
-mondani szokták, az esze nem volt helyén.</p>
-<p>Hát a szegény lányka hibázott. Tessék azonban akárkinek egész
-napon át éhezni, fázni, dolgozni s lótni-futni: <span class=
-"pagenum"><a name="Page_151" id="Page_151">-151-</a></span> isten
-angyala legyen bár, alig kerülheti ki a hibázást. S most képzeljük
-ehhez a mérges, haragos, örökké zsémbelő és káromkodó
-gazdaasszonyt.</p>
-<p>Huriné ilyen volt. Solymosiné mindenben egyetért vele s a nagy
-per egész folyamán mindenütt menti s kezére adja a menekülő szót,
-de azt még ő is megvallja a junius 29-iki ülésen, hogy Huriné
-»nagyon lármás« asszony. Tudni kell pedig, mit jelent e szó a
-falusi nép nyelvén!</p>
-<p>Maga Huriné a junius 21-iki ülésen egyenesen beismer annyit,
-hogy az napon megpirongatta a lányt, mert a kormos edényeket a
-sütőteknőben mosta meg. S hozzátette: élesen szólt hozzá, nem
-tagadja, de – ugymond – komolyan nem bántotta.</p>
-<p>»Komolyan nem bántotta«: mit jelent ez a szó? Bizonyára azt,
-hogy sulyosan meg nem verte, kezét-lábát nem törte, fejét be nem
-szaggatta. De ezen kivül igenis megtörténhetett, hogy vesszőt vett
-a kezébe s azzal megfenyegette, talán meg is kergette. A különben
-is szomoru és csüggedt lelkü lánynak ez is nagyban növelhette
-keserüségét és elszántságát.</p>
-<p>Emlitettem már, hogy Barcza Dani hires csendbiztos volt
-Debreczenben, a hortobágyi róna betyárjai fölött. Elhivattam
-magamhoz, alakja, arcza, beszéde nagyon megtetszett s megbiztam,
-hogy puhatolódzzék. Különösen abban az irányban is, mely a szegény
-lányka öngyilkossága felé mutatott. Más megoldást én nem találtam.
-S abban a nézetben voltam kezdettől fogva, hogy ha másnak nem is,
-de Hurinénak kell erről valamit tudni. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_152" id="Page_152">-152-</a></span></p>
-<p>Barcza Dani fölkereste Hurinét saját házában. Beszélgetett vele
-mindenről. Rávezette a szót Eszterre is. A lélekbuvár erős
-érzékével figyelte az asszonynak arczát, hangját, szavait. Nem vett
-észre semmit. Az asszony ügyesnek és kérges lelkünek
-mutatkozott.</p>
-<p>Beszélgetés közben a csendbiztos vastagocska spanyolnád pálczát
-vett észre a mestergerendán s erre szegezte szemeit. Rögtön feltünt
-neki, hogy az asszony megdöbbent. Fölállt a csendbiztos, levette a
-pálczát a mestergerendáról s mintha játékból tenné: elkezdte azt
-kezében suhogtatni s e közben mereven nézett az asszonyra.</p>
-<p>Az asszonynak elállt a szava. Rémület látszott arczán.</p>
-<p>A csendbiztos ezt mondta neki:</p>
-<p>– Lássa Huriné, ha ez a spanyolnád beszélni tudna: ez
-megmondaná, hova lett Eszter.</p>
-<p>Az asszony megtántorodott s az asztalhoz esett ijedtében. Azután
-magához jött egy pillanatra s kifutott a szobából. Többé nem mert a
-csendbiztossal szóba állani.</p>
-<p>Igy jelentette nekem a találkozást Barcza Dani. S
-hozzátette:</p>
-<p>– Egész életemen át a gonosztévők megfigyelésével foglalkoztam s
-az a szent igazság, a mit most mondok. Az az asszony kergette
-halálba Solymosi Esztert s annak a nádpálczának volt valamely dolga
-a szomoru esetben. Isten engem ugy segéljen!</p>
-<p>Azonban végre se bizonyitja semmi, hogy a lányt épen testileg
-bántalmazta volna Huriné. A lelki gyötrés annál nagyobb volt.
-<span class="pagenum"><a name="Page_153" id=
-"Page_153">-153-</a></span></p>
-<p>A szegény lányka lelki állapotáról a következő jelenségek
-szólnak:</p>
-<p>Rózenberg Rozi beszéli, hogy a lányka, mikor Zsófi nénjével az ő
-házuk előtt délután egy órakor beszélt, szomoru volt.</p>
-<p>Rózenberg Herman és neje egybehangzólag beszélik a junius 25-iki
-ülésen, hogy cselédjük Solymosi Zsófi április 1-én este, mikor
-arról volt már szó, hogy a lányka nem ment haza, hanem eltünt, –
-azt mondta nekik:</p>
-<p>– Akkor is szomoru volt már, mikor beszéltem vele, de nem
-kérdeztem, mi baja.</p>
-<p>– Miért nem kérdezted? – szólt gazdája.</p>
-<p>– Elég marha voltam, hogy nem kérdeztem.</p>
-<p>De egy kérdést mégis intézett hozzá. Vámosi Julcsa legalább a
-junius 25-iki ülésen ugy beszélt, hallotta Zsófinak e kérdését
-Eszterhez:</p>
-<p>– Miért vagy oly szomoru? Talán megvert az asszonyod?</p>
-<p>– Nem vert meg.</p>
-<p>Ez volt a szomoru lány felelete.</p>
-<p>Groszberg Leo azt vallja a biróság előtt, hogy Zsófi április
-2-án vasárnap átment hozzá a boltba czukorért s akkor azt kérdezte
-tőle:</p>
-<p>– Még sincs meg Eszter?</p>
-<p>– Dehogy van, dehogy van! Sajnálom szegényt, olyan szomoru volt
-az a lány.</p>
-<p>Mindez a délutáni egy-két órakor jelentkező lelki állapotra
-vonatkozik. De a szomoruság később sokkal <span class=
-"pagenum"><a name="Page_154" id="Page_154">-154-</a></span> jobban
-fokozódott. A mikor már éhsége és fázékonysága is nagyobb volt, a
-mikor Hatalovszki szerint oly élesen szidta asszonya s küldte be
-ujra a faluba s a mikor a szegény lány az utczai kut mellé a fűzfa
-alá vonult sirni, zokogni.</p>
-<p>Kétségtelenül el is indult a boltba visszafelé. Útja a Tisza
-közvetlen közelébe ért. A fájdalomnak egyetlen éles fellobbanása,
-az elszántságnak egyetlen keserü rohama kellett, egyetlen
-szempillantás s a szegény lány ott volt már a néma folyam szeliden
-ringó fenekén. Ott azután nem bántotta őt többé az éhség és a
-hideg, a ruhátlanság és a káromló szavak pirongató átka.</p>
-<p>Gyakori történet ez. Se nem különös, se nem csodálatos.</p>
-<p>Azt mondhatják: nagy vállalkozás az önkéntes halál, tehát nagy
-okának kell lenni. S a szegény lánykánál talán nem volt arra elég
-nagy ok.</p>
-<p>Meglehet. De az ő lelke itélte azt meg. Másé azt meg se
-itélheti.</p>
-<p>Különben is abban az életidőben járt, a mikor a serdülő korból
-megkezdődik az átmenet az érettbe. A mikor érthetetlen titkos
-mozgalom van a vérben s a mikor a nő egész szervezete a havonkénti
-változásra készül. Nagyon sok lány életkedve elhervad ilyenkor,
-fájdalmas ábrándok töltik be gyakran éjjelét-nappalát s
-heteken-hónapokon keresztül uralkodik lelkében a halál után való
-vágyakozás.</p>
-<p>Hurinénak volt egy eleven eszü 17 éves fia: Huri József. Azt
-mondta a junius 25-iki ülésen: Eszter nem <span class=
-"pagenum"><a name="Page_155" id="Page_155">-155-</a></span> szokott
-dalolni. Márczius 1-től áprilisig, mig az ő házuknál volt, nem
-hallotta dalát.</p>
-<p>Ime a szegény lánykánál a lélek gyökeréig beszivárgott mélységes
-szomoruság! A fa, a mely a tavasz édes melegén nem hajt virágot, a
-fiatal serdülő lányka, a ki tizennégy éves korában nem fakad dalra,
-játékra, vidámságra. Haldoklik az már mind a kettő. Csak véletlen
-pillanat kell ahhoz s jó alkalom, hogy a halál önszántából igazán
-bekövetkezzék. Szegény cselédlányoknál mily sok eset van
-efféle!</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_156" id=
-"Page_156">-156-</a></span></p>
-<h2>A NYILVÁNOS TÁRGYALÁS.</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a
-közvádló. – A vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási
-jegyzőkönyv. – A közönség.)</p>
-<p>Sok keserves huza-vona után elvégre megérett az ügy a
-nyilvánosság számára. Régóta óhajtottuk ezt.</p>
-<p>Nem ismertük eddig az ügynek részleteit. Az orvosok munkáin
-kivül nem ismertünk biztosan semmit A vádlott zsidók egész
-esztendőn át senyvedtek már a börtön falai közt. Nem tudtuk, mivel
-védik magukat. Nem ismertük lelkük állapotát. Alig sejthettük,
-miként szőtték-fonták össze ellenük a terhelő körülményeket. Nőttön
-nőtt a türelmetlenség bennünk is, a kik az igazságszolgáltatás
-védelmi intézményét képviseltük, – de a nagy közönségben is.</p>
-<p>A vérvádkiabáló hirlapok zsivaja már meg nem nyugtatott, már ki
-nem elégített senkit. A közönség nagy része szentül hitte, hogy a
-vád tökéletesen bizonyos. Ámde ha tökéletesen bizonyos: miért késik
-akkor a tárgyalás, a nyilvánosság, az itéletmondás? A gyilkosokra
-<span class="pagenum"><a name="Page_157" id=
-"Page_157">-157-</a></span> miért nem szakad le a törvény? Az
-ártatlanok miért nem menekülhetnek?</p>
-<p>Magyarországnak sajátságos büntető perrendszere volt akkor.
-Nyilvánosságnak és titkos eljárásnak, szóbeliségnek és
-irásbeliségnek kusza rendszere.</p>
-<p>A vádlottal, ha vizsgálati fogságban volt, mig a vizsgálat
-folyt, nem érintkezhetett senki. Se rokona, se jó barátja, se
-jogainak képviselője, még védője se. A vizsgálat irataiba se
-tekinthetett be senki, még a védő se. Hogy a vizsgálat meddig
-tartson: az csupán csak a vizsgálóbirótól függött. Voltak bűnügyek,
-melyekben öt-hat évig, sőt tovább is folyt a vizsgálat. A hol a
-vádlott fogva volt: ott okos és emberséges birák igenis siettették
-a vizsgálat befejezését. De törvény vagy birósági rendszabály ily
-esetekről se intézkedett különösen. Ime a nagy per vádlottai már
-több mint egy év óta foglyok s ime ügyük még alig érett meg a
-nyilvános tárgyalásra. Pedig velük együtt különböző helyen és
-időben több-kevesebb ideig még negyven vagy ötven zsidó és tutajos
-szenvedte a fogságot.</p>
-<p>Anyagi büntetőtörvény csak két év óta volt s gyakorlatilag a nép
-vérébe még be nem szivároghatott. A biróságok nagyon sok esetben,
-mikor bűnösnek mondták ki a vádlottat, büntetésül vizsgálat alatt
-volt állását szabták ki. S bizony sok esetben sulyos büntetés volt
-s még ma is sulyos minden országban, ha valakinek vizsgálat alatt
-kell állania.</p>
-<p>A hirlapok közléseinek nem hittünk. Azok a közlések csonkák,
-túlzók, irányzatosak s gyakran koholtak és <span class=
-"pagenum"><a name="Page_158" id="Page_158">-158-</a></span> hazugok
-voltak. A hirlapok közléseinél a társadalomnak épen nem egészséges
-izlése szerint a fődolog különben se a tárgyi igazság, hanem a
-gyorsaság és az érdekesség. Az, a mi rögtön hat a képzeletre és a
-szenvedélyre. De a folyton tartó országos izgalomnak s felekezeti
-gyűlölködésnek elvégre véget kellett vetni s a vádlottak bűnösségét
-vagy ártatlanságát napfényre hozni.</p>
-<p>Siettettük a nyilvános tárgyalást. Én magam személyesen két
-alkalommal heves vitát folytattam e végből az igazságügyek
-miniszterével, a ki azonban még erre nézve se avatkozott a biróság
-dolgába.</p>
-<p>A közvádlók, a királyi főügyész Kozma Sándor s megbizottjai a
-siettetésben egyetértettek velem. De egyetértettek velem még abban
-is, hogy az ügyben voltaképen vádemelésnek nem volna helye. Hiszen
-a vádnak voltaképen nincs tárgyi ténye s a vádlottakat valósággal
-semmi komoly jelenség nem terheli. Mindamellett a királyi ügyészség
-arra határozta el magát, hogy vádat emel.</p>
-<p>A vád kidolgozására s annak a tárgyaláson való képviseletére
-Szeyfferth Ede jogtudort bizta meg a főügyész. E férfiú akkor
-királyi főügyészi helyettes volt s a főügyész mellett dolgozott.
-Jogi tudását még a régi osztrák jogrendszerből meritette, mely
-egykor Magyarországon is érvényben volt. Tudása fiatal korától
-fogva a birói pályán vált gyakorlativá. Akkor 50 vagy 52 éves
-életkorú lehetett. Komoly, higgadt, kevés beszédü, tiszta látásu és
-csöndes mérsékletü, valóságos birói jellemü ember. Képzeletének
-semmi csapongása, törekvéseiben <span class="pagenum"><a name=
-"Page_159" id="Page_159">-159-</a></span> semmi nagyravágyás, semmi
-sietés, az igazság iránt erős érzékkel s mint mondani szokás,
-tisztes polgári erényekkel teljes. Munkakedvelő, kötelességtudó. A
-sokkal nagyobb szellemü főügyész bizonyára erős megfontolás után őt
-tartotta a különös feladatra legalkalmasabbnak. S nem csalódott.
-Korábban én kevéssé ismertem, alig néhányszor találkoztam vele. A
-nagy per tárgyalása alatt a naponként való érintkezés folytán
-bizalmas barátság fejlődött ki köztünk. Később a királyi Kuriának,
-a legmagasabb itélőszéknek lett közbirája s az alatt, mig e könyvet
-irom, az ország jogtudó közönségének őszinte elismerése s becsülése
-mellett vonult nyugalomba.</p>
-<p>Ha csupán egyéni véleményét követheti, szentül hiszem, nem emel
-vádat, hanem az ügy egyszerü megszüntetését inditványozza. De már
-ez akkor lehetetlen volt. A fölizgatott társadalom nyilvánosságot
-követelt s ezt vádemelés nélkül elérni nem lehetett.</p>
-<p>Igy jött létre a vádinditvány s a biróság vádhatározata.</p>
-<p>E határozat szerint gyilkosság terhelte Svarcz Salamon,
-Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót metszőket és Vollner Herman
-koldust. A zsidó gyerek tanusága szerint ezek együtt ölték meg
-Solymosi Esztert.</p>
-<p>Gyilkosságban való bűnrészesség terhelte Sarf József, Junger
-Adolf, Veiszstein Lázár, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám és Taub
-Emánuel eszlári lakosokat. A gyerek tanusága szerint ezek is tudtak
-a gyilkosságról s valószinüen segédkeztek annak elkövetése körűl.
-<span class="pagenum"><a name="Page_160" id=
-"Page_160">-160-</a></span></p>
-<p>Bűnpalástolás terhelte Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Hersko
-Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz zsidókat. A vizsgálat adatai
-szerint ezek csempészték, usztatták, öltöztették az idegen
-holttestet.</p>
-<p>A vádhatározat ezen pontját nyomban a pajkosság czimébe
-öltöztette az a körülmény, hogy vád alá jutott például Fogel, Grosz
-és Klein, a kikre semmiféle terhelő jelenségnek még árnyéka se
-vetődött, ellenben nem jutott vád alá, hanem pusztán tanunak maradt
-Matej Ignácz, a ki pedig mindvégig erősen vallotta a tárgyaláson,
-hogy ő az idegen holttest csempészésében, usztatásában s
-öltöztetésében szakadatlanul tevékeny részt vett.</p>
-<p>Birói ostobaság volt ez, sőt ennél is több. S a vádhatározatot
-csupán ennélfogva is jogunk, sőt kötelességünk lett volna a felsőbb
-biróságokhoz fölebbezni.</p>
-<p>Az akkori perjog és birósági szervezet szerint a vádhatározatot
-a törvényszék hozta, mint első biróság s erre nézve se a
-vádlottakat, se védőiket előzőleg meghallgatni nem kellett, nem is
-lehetett. A budapesti királyi tábla volt a másodbiróság, a mely
-csupán irásokból itélhetett. Ide joga volt vádlottnak s védőnek
-fölebbezni. Sőt joga volt a királyi Kuriához is, mint legmagasabb
-birósághoz bizonyos esetekben. És semmi kétségem arra nézve, hogy a
-felsőbb biróságok vagy kihagyják a vádhatározatból a
-bűnpalástolást, vagy Matej Ignáczot is vád alá helyezik. Mert a
-felsőbb biróságok a tömegnek legszenvedélyesebb izgalmai közt is
-megőriztek volna annyi függetlenséget és komolyságot, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_161" id="Page_161">-161-</a></span> a
-mennyi ez ügyhöz kellett. Két ember együtt, összebeszélve s
-összedolgozva végzi a holttest-usztatást: Matej és Hersko. Matej
-beismeri, Hersko eltagadja. A felső biróság föltétlen
-bizonyossággal vagy megszünteti ezt az ügyet vagy Matejt is vád alá
-vonja s nem hagyja ki azért, mert ő keresztyén.</p>
-<p>Azonban mégis megnyugodtunk a vádhatározatban.</p>
-<p>Nekem két okom volt erre. Kényszeritő mind a kettő.</p>
-<p>Az egyik az, hogy a két felső biróságnak az ügy nagy terjedelme
-miatt az akkori gyakorlat szerint legalább egy év kellett volna a
-végleges döntéshez s addig a vádlottak börtönben ülnek
-szakadatlanul. Tehát a multtal együtt legalább két esztendeig!</p>
-<p>Másik okom pedig az volt, hogy a vádlottak elszántan követelték
-a nyilvános tárgyalást azonnal. Hiszen még azt se tudták, mivel
-vannak vádolva s ki és mi terheli őket. Sarf József egyenesen
-kimondta: neki mindegy, élet vagy halál, de ő nem várakozik, ő
-szemébe akar már nézni annak a gyalázatos gyanunak, a mely miatt
-már egy év óta szenved.</p>
-<p>Hát isten hirével! Menjünk neki a tárgyalásnak.</p>
-<p>A törvényszék junius hó 19-re keddi napra tüzte ki a tárgyalást.
-S természetesen a következő napokra is. Előre lehetett látni, hogy
-a tárgyalás több napon s talán több héten át fog tartani.</p>
-<p>De senki sem számitott arra, hogy 46 napig tart s augusztus 3-án
-ér véget. Valóságos tárgyalás azonban csak 34 napon át folyt mindig
-reggeli 8–9 órától délutáni 2–3 óráig. Két ünnepnap jött közbe s
-ezen <span class="pagenum"><a name="Page_162" id=
-"Page_162">-162-</a></span> kivül öt napi szünet, melyből két napot
-a vádra és védelemre készülés, két napot a biróságnak az itélet
-fölött való tanácskozása vett igénybe.</p>
-<p>Külsőleg ily nagy és hosszu törvényszéki tárgyalás még nem volt
-Magyarországon s nem tudom, hogy más országban is lett volna.
-Fonákul vezetett s minden lépésében elhibázott vizsgálat után
-mintegy háromszáz vádlott, tanu és szakértő volt kénytelen
-nyilatkozni sok esetben többszörösen is. Egy közvádló, egy jogász
-magánvádló, öt védő vitájára is négy egész nap kellett.</p>
-<p>A tárgyalás a vármegyeház nagytermében folyt.</p>
-<p>A vármegyeház a város közepén fekszik, homlokzatával a köztér
-felé tekint. Széles lépcső vezet az emeletre, a hol tágas
-előcsarnokból s tágas folyosóról nyilik a tárgyalóterem. Innen
-nyilnak a védők, a tanuk, az ügyvédek és hivatalszolgák szobái is.
-A tárgyaló terem nagy ablakjai a köztérre néznek.</p>
-<p>E terem hosszu négyszög. A terem egyik végén a törvényszék
-emelvénye. Középen kissé magasabb emelvényen a birák és a jegyző
-asztala. A biróság jobb oldalán a közvádlók asztala. Itt ül
-Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettes és Lázár Kálmán királyi
-alügyész. Utóbbinak alig van szerepe a tárgyalás folyamán. A
-biróság baloldalán a védők asztala. Itt ülnek a védők sorban
-egymásután. Az elnök közelében én, mellettem balról Heumann s azon
-túl Funták, Friedmann és Székely egymás mellett.</p>
-<p>Az emelvényt korlát választja el a terem egyéb részétől. Az
-emelvény előtt kellő nagyságu szabad tér. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_163" id="Page_163">-163-</a></span> E téren
-a vádlottak padja s a sértettek, tanuk és szakértők ülőhelyei. De e
-szabad tér két oldalán is van egy-egy korláttal elzárt kisebb tér.
-A jobb oldalán a sértett fél özvegy Solymosi Jánosné s jogi
-képviselője Szalay Károly ügyvéd, – a baloldalán pedig a hites
-gyorsirók.</p>
-<p>Gyorsirókat azelőtt csak ritkán szoktak a biróságok alkalmazni.
-A mult század első felében Magyarország törvényhozó testületei se
-használtak gyorsirót. Gyorsiró alkalmazását csak az 1847-iki
-országgyülés kezdte, rendszeressé a gyorsirói intézményt csak az
-1848-iki országgyülés tette. Azelőtt gyorsiró nem is volt az
-országban, arra pedig nem volt példa, hogy birósági tárgyalásokat
-gyorsirói följegyzés erősitett volna meg.</p>
-<p>Bűnügyi tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvet
-valamelyik fiatal jegyző készitette. A jegyzőkönyvbe a beszédeket,
-a nyilatkozatokat nem szóról-szóra, hanem csak kivonatosan lehetett
-beiktatni. Fontos volt, hogy a jegyzőkönyv hű tükre legyen a
-tárgyaláson mondottaknak és történteknek. Hármasfoku volt a biróság
-s a másod- és harmadfoku biróság csak az irásokból itélt. Ha a
-tárgyalási jegyzőkönyv nem volt tökéletesen hű: a felsőbb biróságok
-sulyos birói tévedésekbe eshettek. Estek is nem egyszer.
-Magyarországon azelőtt csak a felsőbb biróságok voltak államiak. Az
-elsőfoku biróságokat az összes társadalmi jogviszályok, a polgári
-és büntető peres ügyek elintézésére a nagy önkormányzattal biró
-helyi hatóságok szabad választás utján alakitották. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_164" id="Page_164">-164-</a></span></p>
-<p>Ezeket a biróságokat vármegyei és szabad városi biróságoknak
-nevezték, mig a másod és harmadfoku itélőszéknek királyi biróság
-volt a neve. A polgárok különösen vigyáztak arra, hogy az ő
-biróságaik iratai a dolgok valódiságát híven mutassák fel a királyi
-biróságok előtt. S azért a tárgyalási jegyzőkönyvet a biróságok
-jegyzői kötelesek voltak nyomban elkésziteni s annak tartalmát a
-biróság nyilt ülésében a vádló, a vádlott s a védő hozzászólásával
-állapitották meg. Ekként lett biztosítva az, hogy a vádlottak,
-tanuk, szakértők nyilatkozata hiven jött a jegyzőkönyvbe. Addig a
-tárgyaló s itélőbiróság se hozhatta meg itéletét, mig a jegyzőkönyv
-tartalmát ily szigoru ellenőrzéssel véglegesen meg nem
-állapitották. A biróságok esetleges tévedését igy törekedtek
-megakadályozni.</p>
-<p>1883-ban a nagy per tárgyalásakor már nem állott fenn ez a
-rendszer. 1872-ben államivá lett az igazságszolgáltatás s királyi
-biróságok léptek a vármegyei és szabad városi biróságok helyébe. A
-birói szervezetet és a perjogot franczia és német felfogás szerint
-alakitották át. A felsőbb itélőszékek ezen túl is csupán irásokból
-ismerhették meg az ügyeket, de az alaptárgyalás szóbeli volt és
-nyilvános volt, csakhogy annak jegyzőkönyvei ezentúl utólag
-készültek és a jegyzők és elnökök által a vádlók, vádlottak és
-védők ellenőrzése és hozzászólása nélkül állapittattak meg. Én
-sohase tudtam teljesen megnyugodni e rendszerben. Az itéletet a
-tárgyalás bevégeztével nyomban meghozta és kihirdette a biróság, a
-jegyzőkönyv pedig gyakran <span class="pagenum"><a name="Page_165"
-id="Page_165">-165-</a></span> hetek és hónapok mulva készült el. S
-a helyett, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára lett volna
-alapitva az itélet, gyakran az a fonák helyzet állott elő, hogy a
-tárgyalási jegyzőkönyv tartalmát a már kihirdetett itélethez
-alkalmazva utólag állapitották meg. E rendszer az érdeklett felek
-jogait és érdekeit nem biztositja eléggé s az igazságszolgáltatás
-komolyságát is gyakran megsértheti. Én e pontra nézve sokkal
-bölcsebbnek tartom a régi magyar felfogást.</p>
-<p>Csakhogy ehhez visszatérni a nagy perben már nem lehetett. Pedig
-voltak aggodalmaink arra nézve, vajjon elfogulatlan lesz-e a
-biróság minden tagja? Különösen voltak kétségeink az elnökre nézve.
-Tudtuk, hogy Bary aljegyzőt gyakran ő vezette a vizsgálatnál. Én
-biztosan tudtam, hogy az igazságügyek miniszterénél a vizsgálat egy
-évi tartama alatt két izben is nyilatkozott személyesen akként,
-hogy az ő meggyőződése szerint Solymosi Esztert bűnös úton
-emésztették el s hogy a tettesek az eszlári zsidók. Hogy igy
-vélekedik, mindenki tudta országszerte. Bizony gondoskodnunk
-kellett, hogy a hetekre terjedő tárgyalásról lehető hű
-jegyzőkönyvek készüljenek. S ezt csak ugy érhettük el, hogy hites
-gyorsirók jegyezzék a birósági tárgyaláson ejtett szavakat.</p>
-<p>Ugy is történt. Az elnök készséggel beleegyezett abba, hogy a
-biróság gyorsirókat alkalmazzon. A közvádló és én együttesen kértük
-ezt. Erre az ő különben is nehéz munkája lényegesen könnyült és
-kevesbedett. <span class="pagenum"><a name="Page_166" id=
-"Page_166">-166-</a></span></p>
-<p>A teremben azt a kisebb tért is, mely a vádlottak, a magánvádló
-s a gyorsirók számára volt fentartva, korlát választotta el a
-közönségtől.</p>
-<p>A közönség számára padok vannak. A padokon 240 kényelmes
-ülőhely. Az első padsor a vármegye tisztviselőinek, az itélő
-biróságban részt nem vevő törvényszéki tagoknak s a hirlapi
-tudósitóknak van fentartva. S azon kivül is minden hirlaptudósitó
-kap alkalmas helyet. A többi ülőhelyre csak az elnök engedélyével
-és csupán jegy fölmutatása mellett lehet eljutni. A zsidók elvileg
-nincsenek, nem is lehetnek kizárva, de az elnök többnek, mint
-nyolcznak, nem ad engedélyt a tárgyalás kezdetén. Később, hetek
-mulva, már őket is nagyobb számban eresztette be. A többi 232
-jegyet nagyrészben állandó használatra helybeli ügyvédek és orvosok
-s vármegyebeli birtokosok s más kiválóbb férfiak számára adta ki.
-Ezek nagyobb része bizony nyiltan bevallott vérvádhivő és
-zsidógyülölő.</p>
-<p>A biróság emelvénye mögött ajtó nyilik; ez ajtó kisebb terembe
-vezet, mely a biróság visszavonuló szobája. E szobában tárgyalás
-alatt az előkelőbb nők foglalnak helyet. A nagy perre mindenki
-kiváncsi az egész világon. Kiváncsiak a művelt előkelő nők is. De
-őket a nagyközönség tolongásának kitenni nem lehet. Ezért számukra
-e diszesebb hely.</p>
-<p>A közönség háta mögött is nyilik ajtó. Ez ajtó szintén jókora
-szobába vezet, mely a tanuk tartózkodó helye s visszavonuló
-szobája. A tanuk e szerint a közönség padsorai közt levő nyiláson
-jöhetnek a biróság elé. <span class="pagenum"><a name="Page_167"
-id="Page_167">-167-</a></span></p>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(A tanuk. – A jóhiszemü de hamis tanuk. – Vámosi
-Julcsa esete. – A holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A
-paraszt lány lábujjai. – A tanuk beszédének összehangzása.)</p>
-<p>Ebből sok izetlenség származott a tárgyalás folyamán. Ott ült
-ugyanis Bary aljegyző a tanuk utjában egy sarokszéken. Minden
-tanunak előtte kellett elmenni s közvetlenűl mellette. Mint
-vizsgálóbiró ő érintkezett a tanukkal sokáig és sokszor. Az eszlári
-tanuk túlnyomó része egy év alatt teljesen megalakitotta, teljesen
-fölszerelte és kiképezte az ő vallomását, melylyel majd a biróság
-elé fog állani. E vallomások eredeti ötlete Barytól és társaitól
-származott. Minden tanu jóhiszeműleg vallott. Minden tanu szentül
-hitte, hogy az az igazság, a melyet ő állit, de azért minden
-terhelő tanu vallomása tárgyilag hamis volt. S a legtöbb tanut
-lehetetlen volt a maga meggyőződésében megingatni.</p>
-<p>Sok tanácskozás, sok tünődés, sok képzelődés és sok fenyegetés
-kellett ahhoz, hogy száz meg száz tanu teljesen valótlan dolgokról
-teljes egybehangzással nyilatkozzék. S itt ez történt. Az
-előkészülethez volt idő elég. Egy egész esztendő. De mégse
-sikerülhetett volna, ha mesterkezek nem avatkoznak a műbe, ha a
-tünődések és képzelődések szerte csapongó ereit ők nem vezetik
-szabályozott mederbe s ha nem sikerül nekik a tanuvallomások
-tárgyait egyszerü, tisztán látható és érthető alakba öltöztetni.
-<span class="pagenum"><a name="Page_168" id=
-"Page_168">-168-</a></span></p>
-<p>Az elv, a végczél, az alapigazság az: Esztert megölték a zsidók.
-Erről lelke mélyében meg kellett győződve lenni minden tanunak. A
-vallomás minden részletének ehhez kellett alkalmazkodni.</p>
-<p>A részletek szintén egyszerüek, világosak.</p>
-<p>Április 1-én szombati napon délelőtt 11 és 12 óra közt kellett a
-gyilkosságnak megtörténni.</p>
-<p>Igaz, hogy Rozenberg és serdülő lánya Rózsi délután 1 órakor még
-találkoztak Eszterrel, valamint Solymosi Zsófi és Vámosi Julcsa is
-ugyanakkor találkoztak vele.</p>
-<p>Csakhogy Rozenberg és lánya zsidók; – zsidó beszéd nem jöhet
-figyelembe.</p>
-<p>Solymosi Zsófi testvérnénje ugyan Eszternek, de őt háromszor és
-négyszer addig kellett a törvényszék elé hivogatni s ott faggatni,
-mig elvégre kimondta, hogy nem emlékezik biztosan.</p>
-<p>Vámosi Julcsa ellen pedig föllázadt a falu, saját édes anyja
-hamis tanuságtétel miatt jelentette föl s szülői addig gyötörték,
-mig maga ujra oda nem állt a biróság elé s ki nem jelentette, hogy
-ő hamisan vallott, hamisan esküdött.</p>
-<p>A junius 25-iki ülésen vallotta Vámosi Julcsa, hogy Esztert
-délután 1 órakor látta s erre megesküdött.</p>
-<p>Két hét mulva a julius 9-iki ülésen megjelent édes anyja s
-följelentette lányát, mint hamis tanut.</p>
-<p>Elszörnyedtem. A hamis tanuság büntetése öt évi fegyház. A
-lányka 18 éves, ártatlan, szép alaku, dolgos, becsületes hajadon,
-szülőinek azelőtt szemefénye. S ime saját édes anyja börtönbe
-akarja hurczolni. <span class="pagenum"><a name="Page_169" id=
-"Page_169">-169-</a></span></p>
-<p>Mi történhetett az anya lelkében?</p>
-<p>Semmi különös. A lelkek méregkeverői, a vérvád szítói, a
-felekezeti gyűlölség ügynökei megrontották az anya lelkét. Buta
-meggyőződés, de meggyőződés vezette az anyát.</p>
-<p>A julius 9-iki ülésen kérdéseket intéztem az anyához.
-Kifejtettem előtte, hogy ő nem volt ott, a hol leánya Eszterrel
-találkozott, ő miatta tehát leánya láthatta Esztert délután 1
-órakor. Szóról-szóra igy felelt:</p>
-<p>– Délután egy órakor már nem láthatta.</p>
-<p>– Honnan tudja azt?</p>
-<p>– Bizonyitja az egész falu, hogy Eszter akkor már nem élhetett,
-tehát az én lányom is csak délelőtt 11 és 12 óra közt láthatta.</p>
-<p>Ime igy képződtek ki a terhelő tanuk igazságai!</p>
-<p>A tanuk másik alapigazsága az volt, hogy a csonkafűzesi holttest
-nem lehet Solymosi Eszter. Annak idegen holttestnek kell lenni,
-melyet a zsidók csempésztek.</p>
-<p>Szinte csodálni lehet azt a leleményességet, azt a termékeny
-ravaszságot, a mely a tanuknál erre nézve egy év alatt
-megérlelődött.</p>
-<p>Azzal álltak elő, hogy a holttest nyakán forradás volt, Eszterén
-pedig nem volt, tehát a holttest Eszteré nem lehet. Pedig hát
-bizony a holttest nyakán se volt. Nem láttak ott forradást se a
-bonczoló orvosok, se a felismerési tanuk, se Zurányi Kálmán, se
-Szücs János. Tudták a tanuk, hogy a holttest nyakát senki se tudja
-most már eléjük mutatni. Valaki közülök rájött a ravasz ötletre s a
-többi beszélt utána hűségesen. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_170" id="Page_170">-170-</a></span></p>
-<p>Azzal is előálltak és pedig teljes egyetértéssel a törvényszék
-előtt, hogy a holttest szeme kék volt, Eszteré pedig fekete volt.
-Igaz, hogy Eszter szeme sötét barna volt, de az is igaz, hogy a
-holttest szemét is sötét barnának látta minden tanu és szakértő.
-Csupán egy tanu mondta a több mint harmincz tanu közül kéknek, de
-az is hozzá tette ott az előtte fekvő holttest mellett, hogy a
-szeme épen olyan, a milyen Eszteré volt. Természetesen a holttest
-szemeinek szine fölött egy év multán az enyészet lett már úrrá, a
-jámbor tanuk ott a törvényszék előtt csattanós czáfolattól már nem
-tarthattak.</p>
-<p>Legérdekesebb azonban, szinte mulatságos, a holttest lábujjainak
-kérdése. Az a kérdés, miként feküdtek a lábujjak egymás
-mellett.</p>
-<p>A rendesen mezitláb járó szegényebb parasztlányok lábujjai,
-kivált ha a lányok nem kövérek, nem szoktak szorosan egymás mellett
-feküdni, mint a macska lábujjai, vagy mint az örökösen szűk czipőt
-viselő urasabb lányok lábujjai. A mezitláb járó lányok lábujjai a
-legtöbb esetben kissé szétállanak s valószinüleg Eszter lábujjai is
-kissé szétállottak.</p>
-<p>A csonka-fűzesi holttesten, mikor meztelenül, iszaposan s
-mosatlanul ott feküdt a fűzesben vagy Tisza-Eszláron a szedresben,
-senki se vette észre, hogy a lábujjak bármi tekintetben szokatlanul
-vagy feltünően feküdnének egymás mellett. Se széjjelállóknak, se
-egymásra fekvőknek senki nem látta az ujjakat, tehát azok
-kétségtelenül szabályos, rendes helyzetben állottak. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_171" id="Page_171">-171-</a></span></p>
-<p>Másként állt a dolog 1882. évi deczember 9-én, a mikor a
-holttestet száraz homokbuczka sirjából kiásták. Ekkor már a részben
-rothadó, részben száradó lábujjak a rothadás és száradás
-következtében össze-vissza görbültek s több közülök egymásra is
-hajolt. A mint a tanukezelők ezt meglátták: nosza mindjárt készen
-volt az uj tünet és tanuvallomás, mely a holttest azonosságának
-ellentmondott.</p>
-<p>Szinte unalomig ismételgették a tanuk a birósági tárgyaláson,
-hogy a holttest lábujjai egymáson feküdtek, egymás tetejébe
-zsugorodtak, holott szegény Eszter lábujjai szépen széjjelállottak.
-Valamennyi tanu szemléltetőleg is megmutatta kiterjesztett keze
-fején széjjelnyitott ujjaival, hogy ime ilyen volt Eszter
-lábafeje.</p>
-<p>És igy tovább. Haj, körmök, mell, emlők, csecsbimbók kérdésében
-egy év mulva minden tanu oly okosnak és leleményesnek bizonyult s
-különösen oly egyetértőnek, hogy szinte gyönyörüség volt őket
-hallgatni. Minthogy pedig a közvád, de kivált a védelem képviselői
-azt hitték, hogy a tanukra különösen Bary aljegyzőnek s Farkas
-Gábor eszlári községi birónak van nagy befolyásuk: szükségesnek
-tartottuk, hogy Bary és Farkas a hallgatóságban helyet ne
-foglalhasson, vagy legalább ne oly feltünő helyen és módon, hogy a
-tanuk még most se menekülhessenek befolyásuk elől.</p>
-<p>Farkas Gáborra czélt értünk, őt a tárgyaló elnök a tanuk
-szobájába utasitotta, de Bary aljegyzőre nézve nem értünk czélt.
-Egyik védőtársam többször mint tizszer felszólalt erre nézve, de
-felszólalásának nem lett eredménye. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_172" id="Page_172">-172-</a></span> Se Bary önként nem
-távozott, se az elnök el nem távolitotta.</p>
-<p>De hát az ügy fejlődésén ez elvégre semmit se változtatott.</p>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(Pártos közönség. – Péczely leleplezésén
-felzúdul. – „Mondja el vallomását a tanu versben is.“ – A külső
-közönség. – A hirlaptudósitók. – A nagy világ érdeklődése. – Dr.
-Náthán Berlinből.)</p>
-<p>A közönség mindig teljes számban volt a tárgyaló terem
-fentartott helyein. Urnők is gyakran szép számban voltak a birósági
-emelvény mögött. A közönség tulnyomó része bűnösöknek tartotta a
-zsidókat s szentül hitte, hogy a vádlottak ölték meg az eltünt
-lánykát. Alig mult el ülés, hogy a közönség ne tüntetett volna.
-Zugással és gyanusitással kisérte a mentő tanuk vallomását s
-helyesléssel, mosolyogva s jóváhagyó fejbólintással a terhelő
-tanukét. Ha valamelyik tanu ügyesen, élesen vagy vakmerően beszélt
-a vádlottak ellen, gyakran oda hallatszott a birósághoz s hozzánk
-is a szó:</p>
-<p>– Ez már derék lány! Ez már jóravaló igaz ember! Ez már helyre
-menyecske!</p>
-<p>A mentő tanuknak röstelkedni kellett, a terhelő tanuk büszkén
-távozhattak. Többször fel kellett szólalnunk a közönség
-rendreutasitása végett. Az elnök meg is intette gyakran a
-közönséget, de soha a nélkül, hogy rejtett módon egyuttal meg ne
-dicsérte volna.</p>
-<p>Történt oly eset is, hogy viharosan zudult föl a közönség. Én
-ellenem is két izben. Egyszer junius 28-án, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_173" id="Page_173">-173-</a></span> a mikor
-Péczely Kálmán irnok rablógyilkos multját lelepleztem. Pedig ez
-jogosult, sőt talán szükséges cselekmény volt, minthogy a
-nagyfalusi csendbiztos lakásán ő készitette el, ő szerkesztette
-irásba tanuk nélkül és éjszaka Sarf Móricz borzasztó vallomását.
-Oly ember tette ezt, a ki egykor gyilkos volt s tiz évet töltött el
-fegyházban. Azt hittem, nem teljesiteném tökéletesen védői
-tisztemet, ha ezt elhallgatnám.</p>
-<p>Sokkal viharosabban indult föl ellenem a közönség a tárgyalás
-első napján.</p>
-<p>Az elnök e napon szabálytalanságot követett el. Az volt a
-tárgyalási rend, hogy a tárgyalás megnyitása s az alaki teendők
-elvégezése után első sorban a vádlottak legyenek meghallgatva.
-Eléjük kell terjeszteni a vádat. Meg kell hallgatni mentségüket.
-Értesiteni kell őket arról, hogy kik és mily körülmények terhelik
-őket s meg kell kérdezni, hogy ezekkel szemben minő mentő vagy
-enyhitő jelenségekre hivatkoznak.</p>
-<p>Csak ez után kerülhet a sor a tanuk meghallgatására.</p>
-<p>Az elnök nem igy cselekedett. A vádlottak részletes
-kihallgatására nem lett volna elég a tárgyalásra szánt hivatalos
-idő. De az elnök azt akarta, hogy a vádbeli tényt az egyetlen tanu
-Sarf Móricz már az első napon tárja teljes ridegségében a világ
-elé. Sarf Móricz erre teljesen készen volt. Az elmult éjszaka
-különösen megérlelte elszántságát. Az elnök tehát őt hivta elő s őt
-hallgatta ki először. Előbb, semmint a vádlottak előadhatták volna
-mentségüket. Az elnök azt akarta, hogy <span class=
-"pagenum"><a name="Page_174" id="Page_174">-174-</a></span> Sarf
-Móricz vallomása világitsa be a tárgyalás ez után következő napjait
-is.</p>
-<p>S ehhez még más is járult. Szándékosan vagy szándéktalanul Sarf
-Móriczot az ülés bezárása felé utolsó tanuként hallgatta ki. Ugy
-hogy kérdéseket már se a vád, se a védelem képviselői hozzá nem
-intézhettek s a tanu tudásának forrásait s egyéb körülményeit föl
-nem derithették. Sarf Móricz száraz, egyszerü, rideg vallomása meg
-nem gyöngitett erővel röppent szét a világba.</p>
-<p>Hogy mindjárt az első tárgyalási nap igy végződjék: az komorrá
-tett engem. Biztos voltam arról, hogy a tanu minden szava valótlan.
-Arra is nyugodtan számitottam, hogy tanuskodása eredetének
-földeritése vallomásának minden sulyát elenyészti. De ma nem, ma a
-földerités lehetetlen. Tünődtem, miként lehetne a vallomás hatását
-erőtlenné tenni.</p>
-<p>Elvégre találtam valamit. A tanu ugy mondta el vallomását, mint
-a gyerek az iskolai feladványt. Gyorsan, szavalva, megakadás
-nélkül, irnoki elmének irodalmi nyelvén s nem az eszlári parasztok
-népies nyelvén. Nyilván látszott, hogy ezt a vallomást megtanulta s
-fölkérdezésre őrizői előtt már többször elmondotta.</p>
-<p>Oda fordultam a biróság elnökéhez e szavakkal:</p>
-<p>– Méltóztassék a tanuhoz azt a kérdést intézni, hogy ezt a
-vallomását nem tudná-e elmondani versben is.</p>
-<p>Az első pillanatban néma csend lett a tárgyalóteremben. Elámult
-e szokatlan s rendes viszonyok közt jogtalan felszólalásra
-mindenki. De a másik perczben <span class="pagenum"><a name=
-"Page_175" id="Page_175">-175-</a></span> hangos zugással riadt föl
-a közönség. Az emberek felálltak ülőhelyükről, kezeikkel hadonáztak
-s bár a zajban nem értettem a szavakat, azt hiszem, sértő és
-kárhoztató igéket szórtak felém s az elnökhöz felhivásokat
-intéztek, hogy erélyesen védje meg a biróság tekintélyét s a
-tárgyalás komolyságát.</p>
-<p>Az elnök rendreutasitott.</p>
-<p>De én mégis meglehetősen elértem czélomat. Eléggé komoly
-embernek ismert engem a közvélemény, magam is magasabb rangu
-köztisztviselő voltam egykoron, közdolgokból gunyt üzni nem
-szoktam, a sajtó és közönség nagyrésze nyomban belátta, hogy jó
-okomnak kellett lenni arra, hogy ily értelemben szólaljak fel.</p>
-<p>Volt közönség azonban kint az előcsarnokban, a széles lépcső
-feljáratán, a kapu alján s kint a szabad téren. A közönség rendesen
-száz meg száz emberből, néha egy-két ezer főből állott. A
-tárgyalási terem nagy ablakjai a szokatlan nagy nyári hőség miatt
-rendesen nyitva voltak. Sok szó az ablakon át is gyakran kihatolt a
-szabad térre. Járókelők nyomban értesitették a szabadtéri
-közönséget a fontosabb részletekről. A tetszés és nemtetszés zaját
-gyakran mi is behallottuk a szabadból. Tárgyalás végeztével
-naponként a külső közönség önkényt nyitott sorfala közt kellett
-szállásunkra mennünk s bizony sokszor hallottuk szereplésünknek hol
-haragos, hol mulatságos, de rendesen nyers birálatát.</p>
-<p>Egyébként a védőket semmi komoly bántalmazás nem fenyegette. De
-bizony nem környezte az ugynevezett népszerüség se. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_176" id="Page_176">-176-</a></span></p>
-<p>Hirlaptudósitókkal el volt árasztva a város. Minden előkelő
-magyar hirlapnak volt egy vagy két tudósitója is. A bécsi nagy
-hirlapok mind képviselve voltak. Az ő tudósitóik látták el
-értesitésekkel a nagyobb német, angol, franczia és olasz hirlapokat
-is. Berlinből dr. Náthán nevü nagyon tanult és tehetséges ifju volt
-a tudósitó.</p>
-<p>Az ő nevéről azért emlékezem meg különösen, mert csodálatos
-elfogultsággal lépett Magyarország földére.</p>
-<p>A nyugoti Európa nem ismeri eléggé ezt az országot. Mongolnak és
-tatárnak nézi a magyar fajt. Azt hiszi, hogy a mívelt államok
-intézményei itt mind hiányoznak, a nép lóháton száguldozik a
-pusztákon, az erdők haramiákkal teljesek s a személynek és
-vagyonnak biztonságát se a nép míveltsége, se állami rend
-intézményei nem biztositják. Tudom, hogy most már meglehetősen
-terjed nyugaton is országunk helyes ismerete, de azt is tudom, hogy
-a tömegekben ma is furcsánál furcsább balvélekedések élnek
-viszonyainkról.</p>
-<p>Dr. Náthán, ez a mívelt berlini ifju például egészen elbámult
-azon, hogy diszes és czélszerü törvénykezési helyiségeket, tanult
-és mívelt birákat, rendes hivatalokat s mondhatni példás rendet
-talált. Azt hitte, a zsidókat halomra öldösik s látta, hogy a
-közönség és a zsidóság közt, a vérvád s a nagy per daczára is,
-kedélyes és bizalmas jó viszony áll fenn. S azt hitte, ugy
-beszélte, hogy őt még Bécsben is azzal ijesztgették, hogy a biróság
-nyilt mezőn tartja üléseit, lóháton és karddal, pisztolylyal
-fegyverkezve jönnek össze a birák, <span class="pagenum"><a name=
-"Page_177" id="Page_177">-177-</a></span> s állig fegyverzett, zord
-tekintetü pandurok lóháton terelgetik a vádlottakat, tanukat és
-közönséget.</p>
-<p>Csodálatosan érdeklődött a mívelt világ a nagy per eredménye
-iránt. Amerikai nagy hirlapok hasábokat közöltek naponkint a per
-folyamáról. Jöttek hozzám hosszu iratok Amerikából, jöttek
-Moskauból, Rigából, a felső-volgai Samarából, a szent földről,
-Egyiptomból s a délafrikai Johannesburgból is. Egyik Galyczin
-herczeg Szentpétervárról, egy olasz főurnő Rómából hivott meg
-állandó vendégjeül. Fölkeresett Budapesten egy indiai férfiu azzal
-a szóval, hogy látni akarta azt az európai embert, a kiről
-Bombayban, angol és hindu nyelvü hirlapokban egy hónapon át többet
-olvasott, mint szeretett császárnéjukról vagy Bismarck herczegről.
-Sir Moses Montefiori elmult már – ha jól tudom – akkor száz
-esztendős, s becses levele, melyet hozzám intézett, most is
-birtokomban.</p>
-<p>Mindebben sok a tulzás s mindez nem is miattam történt, hanem az
-ügy miatt. Ezer éves a vérvád, mely a közel négyezer éves
-vallásfelekezetet kiséri. A mívelt államok korszerü
-törvénykezésének egész készségével a vérvád pörét most tárgyalják
-legelőször. A középkor efféle pörei s a mult századok vádaskodásai
-nem a vádlottak kellő jogvédelmével, nem a tanuk elegendő
-szabadságával, nem független biróságok előtt s nem a szükséges
-nyilvánossággal folytak le s nyertek befejezést. A világ méltán
-volt kiváncsi arra, miből áll hát a vérvád voltaképen? <span class=
-"pagenum"><a name="Page_178" id="Page_178">-178-</a></span></p>
-<p>A kormány több táviró vonalt rendezett be egyenes
-összeköttetéssel Budapestre, Bécsbe és Berlinbe, hogy a hirlapok
-tudósitói kellő gyorsasággal dolgozhassanak.</p>
-<p>Ily külső körülmények közt alakult meg a nagy per birósága.</p>
-<h3>IV.</h3>
-<p class="summary">(A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. –
-Elfogultsága. – A többi biró. – Horánszky védő lemond. – Ujabb
-védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak bátrak és
-nyugodtak. – A „marha“.)</p>
-<p>A biróság elnöke Korniss Ferencz. Egyébként a nyiregyházi
-királyi törvényszék elnöke. A vármegyében nagybirtokos, egyébként
-rokonszenves, kellemes modoru és tekintélyes férfiu. Általános
-míveltsége megfelel állásának, jogi tudománya és törvénykezési
-gyakorlata jeles. A nagy per befejezte után nemsokára lemondott
-elnöki állásáról, a politikai pályára lépett s mint képviselő, a
-törvényhozásnak lett tagja, hol a gróf Apponyi által vezetett
-mérsékelt ellenzékhez csatlakozott.</p>
-<p>Mint elnök, a per minden részletét teljesen ismerte s valóban
-bámulatos munkát és buzgalmat fejtett ki annak vezetésében.
-Elfogult volt. Szentül hitte ő is, hogy Solymosi Esztert a pörben
-fölmerült körülmények közt a vádlottak fosztották meg életétől.
-Hitt a holttestcsempészet meséjében is. A tárgyalás folyamán inkább
-a vádat képviselte, mint a tárgyias pártatlanságot. De állásának
-kötelességeit nyilvánvaló és kirivó módon <span class=
-"pagenum"><a name="Page_179" id="Page_179">-179-</a></span> sohasem
-sértette meg. A vádlottaknak s a tanuknak minden okos szabadságot
-megengedett s a védők minden alkotmányos jogát teljes tisztelettel
-érvényesülni engedte. Se élczeskedéssel, se hatalmi szóval
-illetéktelen hangulatot előidézni nem törekedett.</p>
-<p>Hogy a vérvád miként verhetett gyökeret meggyőződésében: e
-tünetet nem tanulmányozhattam eléggé. Oly sok időt, mely erre
-szükséges lett volna, nem tölthettem körében. Ismerkedésünk és
-ismeretségünk csupán hivatalos volt. Itélőtehetségét minden
-irányban jelentékenynek találtam s ezért nem látom tisztán
-elfogultságának se okát, se eredetét s kifejlődését. Az általános
-zsidógyülölet ugyan sokat megmagyarázna, de zsidógyülölőnek se
-tartották közelállói s régi ismerői. Tény azonban, hogy egész
-esztendőn keresztül szakadatlanul oly társaságban, oly környezetben
-élt és munkálkodott, a melyben mindenki meg volt a vérvád
-valóságáról győződve. Ily társaság vélekedése, erős itélőtehetség
-daczára is, magával ragadhatja a lelkeket.</p>
-<p>Az egyik szavazóbiró volt Gruden Ernő. Idős, sőt elerőtlenedett
-embernek láttam. Sohase beszéltem vele. Csupán 17 ülésben vehetett
-részt a tárgyalás folyamán, julius 10-én betegség vett rajta erőt,
-a további tárgyalásokon s az itélet meghozásánál már nem volt
-ott.</p>
-<p>A másik szavazó biró volt Russu Gusztáv, java korabeli, oláh
-származásu, kevés beszédü, hallgatag természetü. Tehetségét,
-tudományát meg nem ismerhettem. A nagy per folyama alatt többnyire
-együtt <span class="pagenum"><a name="Page_180" id=
-"Page_180">-180-</a></span> étkeztem vele a vendéglőben egy
-asztalnál, de a nagy per részleteiről vagy egyéb birósági dolgokról
-egyetlen szót se váltottunk.</p>
-<p>A birák felvilágositása, az ugynevezett informatio,
-Magyarországon szokásban volt s lehet mondani, ma is szokásos.
-Elvileg és elméletileg ez talán helytelen szokás, csakhogy az élet
-és gyakorlat nem mindig felel meg az elvnek és az elméletnek. Ott,
-a hol a biróságok vagy kizárólag vagy főleg irásból meritik az ügy
-ismeretét: az ügynek legfőbb ura az előadó. Az előadó figyelmét
-minden gondosság daczára is kikerülheti egyszer-másszor oly
-részlet, melyre az igazságkereső fél nagy sulyt fektet. S ha az
-övét kikerülte, rendesen kikerüli a szavazóbirákét is. Ez okból az
-igazságszolgáltatásra is gyakran előnyös, ha a fél vagy jogi
-képviselője a szavazóbirákat fölkeresi s előttük ügyének ténybeli s
-jogbeli természetét föltárja. Igy vált szokássá az informatio.
-Semmi szokatlan se lett volna tehát abban, ha én Russu biróval az
-ügy egyes részleteiről beszélgetek. Nem tettem.</p>
-<p>Pótló szavazóbiró volt Fejér Barna. Fiatal ember s nem régi
-biró. Vele se beszéltem az ügyről soha. Nagy bizalmam volt
-elfogulatlanságában. A magyar kálvinisták sárospataki főiskolájának
-volt növendéke s nem kételkedtem abban, hogy minden babona s
-vallási gyülölködés hiányzik lelkéből. A kálvinisták két századon
-át sokat szenvedtek a Habsburgok uralma alatt, sok üldöztetést
-kellett nekik kiállaniok s másfél század óta az országban
-kisebbségi egyházat képviselnek. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_181" id="Page_181">-181-</a></span> Kisebbségben levő s
-üldözött felekezet lelkében a szerénység, a szabadság s az igazság
-érzete fejlődik ki szükségkép, mely az uralkodó hatalommal s a
-hatalmasabb egyházzal szemben csak ez érzetben találja menedékét.
-Ez érzettel pedig a vallási gyülölet össze nem fér.</p>
-<p>A biróság jegyzője Simon Viktor fiatal ember volt. A per
-folyamában nem lehetett szerepe, minthogy a jegyzőkönyvek gyorsirói
-följegyzésekből készültek.</p>
-<p>Volt szükség tolmácsra is. A biróság nyelve az állami nyelv, a
-magyar. Ám a holttest-csempészet kérdésében voltak vádlottak és
-tanuk az ország északkeleti határáról, a kik rusznyák nyelven
-beszéltek s magyarul nem tudtak. Hites tolmácsként Baksai Bertalan
-huszti ügyvédet alkalmazta a biróság, a kit azonban több izben a
-nyiregyházai görög katholikus lelkész váltott föl.</p>
-<p>Igy alakult meg a biróság.</p>
-<p>Ki kell még terjeszkednem két védő társamra.</p>
-<p>Horánszky Nándor védő társam február elején a védelemről
-lemondott s lemondását a törvényszék elé terjesztette.</p>
-<p>Indokul azt hozta fel, hogy a nyiregyházi törvényszék a helyi
-viszonyokhoz s a kifejlődött izgatottsághoz képest a
-közvéleménynyel szemben nem független eléggé s elfogulatlan nem
-lehet. Innen a vizsgálat hosszadalmas volta s több irányu
-szabálytalansága. Biróküldés szükséges. Ámde az igazságügyek
-minisztere s a kormány a közhangulattal szemben gyenge s a
-biróküldést elrendelni nem akarja. Igy az ügynek <span class=
-"pagenum"><a name="Page_182" id="Page_182">-182-</a></span> minden
-rejtélyét földeriteni nem lehet, a védelem kezei megkötvék, s ő e
-miatt magasztos hivatását nem teljesitheti.</p>
-<p>Mielőtt elhatározta magát: fölkeresett s tudatta velem
-szándékát. Nem tudtam helyeselni e szándékot. Indokait igazaknak
-találtam s fontosaknak is, de ugy vélekedtem, hogy ezek daczára is
-a magasabb erkölcsi kötelesség azt parancsolja, hogy helyünkön
-maradjunk s tisztünk nehézségei elől meg ne futamodjunk.</p>
-<p>Horánszky a politikai pályára is gondolt, mely előtte állott, s
-melyről azt is hihette, hogy a védők ellen is folyton szított s
-folyton emelkedő gyülölködés azt megszakithatja.</p>
-<p>Igy mondta nekem, de én azt hiszem, ez nem az ő indoka volt,
-hanem pártjáé. Az országgyülési nemzeti párthoz tartozott s annak
-egyik jelesebb tagja volt. A párt bizton számitott arra, hogy
-egykor kezébe veszi az ország kormányát s ez esetben Horánszkyt nem
-nélkülözheti. De összetépett tekintélylyel nem vehetné hasznát.
-Tanácskoztak e fölött pártja kebelében s arra kérték, mondjon le
-védői tisztjéről.</p>
-<p>Nem tudtam az ellenkezőről meggyőzni, 1883. évi február 9-én
-beadta lemondását a birósághoz.</p>
-<p>Gondoskodni kellett férfiuról, a ki helyét betöltse. Az országos
-izraelita központi iroda titkára megkérdezett, elfogadnám-e
-védőtársamul Friedmann Bernát jogtudort s budapesti ügyvédet?
-Elfogadtam készséggel.</p>
-<p>Kiváló tehetség, jeles jogász s rokonszenves egyéniség. Nagy
-bűnügyi gyakorlata volt már a fővárosi biróságok <span class=
-"pagenum"><a name="Page_183" id="Page_183">-183-</a></span> előtt,
-s a zsidók ugy vélekedtek róla, hogy az ország zsidó vallásu
-ügyvédei s jogászai közt ő mindenesetre a legelsők egyike. Ez is
-egyik ok volt előttem, hogy mindenesetre szivesen fogadjam. Elvégre
-a nagy per nagy mértékben a zsidók ügye s egészen természetes s az
-aggódó felekezetre is megnyugtató, ha hozzá tartozó kiváló ügyvéd
-is részt vesz a védelemben.</p>
-<p>Nem csalódtunk. A tárgyalás egész folyamán fáradhatatlan
-szorgalommal, nagy buzgósággal s jeles sikerrel végezte védői
-tisztét. A kérdéseknek inkább jogi és törvényességi oldalát
-képviselte s oly szerencsés módon, hogy valósággal a közönség
-zsidógyülölő része se haragudott rá, sőt még rokonszenvezett is
-vele.</p>
-<p>Még egy védőtársam volt. Székely Miksa jogtudor és ügyvéd.
-Fiatal ember, nyiregyházi születés, ottani előkelő zsidó kereskedő
-család sarjadéka. Korábban nem ismertem.</p>
-<p>Ama nagy érdeklődés miatt, melylyel a nagy pert kisérte a művelt
-világ, egészen természetes, hogy az ügyvédek nagy serege törekedett
-arra, hogy a perben védői szerephez jusson. Tudom, hogy a
-vádlottakat is, a zsidók központi irodáját is, az előkelő s
-befolyásos budapesti zsidókat is sokan ostromolták e czélból.
-Hozzám is többen fordultak s voltak olyanok is, a kik tekintélyes
-pénzösszeget ajánlottak föl – nagy csodálkozásomra – ha védő társul
-elfogadom őket. Vagy azt hitték, hogy a védelemért óriási
-összegeket nyujtanak tiszteletdijul, vagy számitottak arra, hogy a
-világhirü perben egyszerre nagy névhez jutnak, s mindahhoz
-<span class="pagenum"><a name="Page_184" id=
-"Page_184">-184-</a></span> az előnyhöz, mely a nagy névvel jár. S
-az ostromlók közt bizony felesen voltak a keresztények és a
-zsidók.</p>
-<p>Székely Miksa ez időben látogatott meg s szerény, művelt s
-rokonszenvemet fölgerjesztő módon előadta, hogy ő fiatal ügyvéd,
-nyiregyházi származásu, az eszlári vádlottak némelyike jól ismeri
-családját is, őt is s teljes bizalommal őt óhajtja védőjéül.
-Megnevezte Junger Adolf, Lusztig Sámuel és Braun Ábrahám
-vádlottakat. Ő azonban csak az esetben vállalja el a védelmet, ha
-én szivesen fogadom s buzgalmához képest bizalommal látom. Egyuttal
-érintette, hogy ha előkelő férfiak őt az ifjut talán nem szivesen
-látják a védők közt, s erre nézve előttem is nyilatkoznának, legyek
-hive.</p>
-<p>Nagyon megtetszett ez a fiatal kartárs. Tehetséges és tanult
-jogásznak ismertem föl. A straszburgi, berlini és budapesti
-egyetemeken hallgatta a jogi tudományokat. Később családja
-tagjaival is megismerkedtem s szives barátságra léptem. Nagy
-buzgósággal, az ügy iránt való szeretettel, sőt valódi
-lelkesedéssel képviselte a kezén levő nagy érdekeket. S ama
-negyvenöt nap alatt, mig a tárgyalás miatt Nyiregyházán voltam,
-vele és családja körében a munka fáradalmai után sokszor
-felüdültem, sok kellemes időt töltöttem el. Ezután különben
-nemsokára elhagyta az ügyvédi és jogászi pályát, a gyakorlati
-közgazdasági térre lépett át s Budapesten a nagyhirü Machlup-féle
-bőrgyárat vette át s tartja virágzásban.</p>
-<p>Özvegy Solymosi Jánosnénak, a leányavesztett szegény anyának
-mint magánvádlónak jogi képviselője Szalay <span class=
-"pagenum"><a name="Page_185" id="Page_185">-185-</a></span> Károly
-ügyvéd volt. Somogymegyei birtokos. A vármegye közdolgaiban
-tevékeny szereplő s akkor az országos antiszemita párt egyik
-vezérembere. Éles, kiváló elme, sok gyakorlati tudás, vidám és
-rokonszenves modor, ügyes szónok. Több országgyülésen át később
-képviselő. Nagy szerepe a perben a perjogi rendszer szerint nem
-lehetett. Csakis a kár felszámitására s ha a közvádló a vádat
-elejtené, annak fentartására szoritkozhatott.</p>
-<p>A hosszu tárgyalás részletéről, a mennyiben az ügy benső
-igazságára vonatkoznak, itt nem akarok s nem is szükséges szólani.
-Csak a külsőségek, csak az alaki dolgok közűl emlitek fel néhány
-érdekességet.</p>
-<p>A vádlottak se kimerűlve, se elszomorodva, se leverve nem
-voltak. Az egész évi börtön alig látszott meg rajtuk. Odujuk
-egészséges s ételük eléggé bő és tápláló volt. Étkezésükben vallási
-szertartásaikat megtarthatták. Otthon valamennyi szegény, falusi,
-fölötte egyszerüen étkező és ruházkodó s gyakran nélkülöző zsidó
-volt.</p>
-<p>Bátran, tiszta öntudattal, sőt nagy önérzettel néztek a vád
-szeme közé. Semmit se féltek a végeredménytől, sőt gyakran bizonyos
-vértanui nyugodt elszántság jelensége is látszott egyiken-másikon.
-Természetesen nem egy módon. Kinek-kinek egyénisége szerint.</p>
-<p>Svarcz Salamon, a metsző, tünődő, gondolkodó, erősen érző, de
-bőven beszélő ember. Az elnök kérdésére, hogy mivel menti magát a
-vád ellen, mit szól a büntetthez, tudományos modorban akar felelni.
-<span class="pagenum"><a name="Page_186" id=
-"Page_186">-186-</a></span></p>
-<p>– Ily büntett – ugymond – lehetetlen. De mi okból is történt
-volna ez? Mi indithatott volna bennünket e szörnyű büntett
-elkövetésére?</p>
-<p>Igaza van. Ok nélkül semmi nem történik. Nagy dolognak nagy
-okának kell lenni. Azonban a vérvád benne van a levegőben. Erre
-Svarcz igy felel:</p>
-<p>– Ez a vád lehetetlen. Bebizonyitom a szentirással, bebizonyitom
-a világtörténelemmel, bebizonyitom tanulmányaimmal, hogy
-lehetetlen, hogy izraelita ember vallási szempontból gyilkosságot
-kövessen el.</p>
-<p>Nagy szavak, de kicsiny ember szájából. Igaz, hogy teljes
-igazság van a szavakban, de minden igazság daczára is a nagy szó és
-kis ember együtt vidámitó hatással van a közönségre. A magyar
-példabeszéd igy jellemzi e tünetet: kicsiny ember nagy bottal
-jár.</p>
-<p>Lusztig Adolf egyszerübben felel a vérvádra.</p>
-<p>– Sajnálom, hogy akad ember, a ki ezt a vádat elhiszi.</p>
-<p>Furcsa felelet, de megvan a hatása.</p>
-<p>Ő nem hivatkozik szentirásra és világtörténetre, nem is tünődik,
-nem is okoskodik. Csak megsajnál valakit. De nem önmagát sajnálja,
-a ki egy év óta ül a börtönben eme vád miatt; nem is feleségét,
-gyermekeit, rabtársait sajnálja. S nem is hitsorsosait. De kit
-sajnál hát? Sajnálja azt a boldogtalan embert, a ki ezt a vádat
-hinni tudja.</p>
-<p>Lehet, hogy utczán szedett köznapi szólásmód csak az ő beszéde.
-De ha ő megfontolta s ugy mondotta ki szavait: akkor szavaiban az
-igazság keserü is, vidám is, fönséges is. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_187" id="Page_187">-187-</a></span></p>
-<p>Junger Adolf vádlott ősz, rokkant ember. Fehér, hosszu szakálla
-befödi mellét. Mozdulatlanul ül székén s fáradtan mozgatja szemeit
-és szempilláit. Csöndesen felel a vádra.</p>
-<p>– A vád nem igaz. Én öreg ember vagyok. Jól tudom, hogy kevés
-esztendőm van hátra, itt hagyom e földi életet. Oly igaz, mint egy
-isten van felettünk, hogy én Solymosi Eszter eltünéséről semmit nem
-tudok.</p>
-<p>A gyermeknek még van hite s az öregnek megint van hite. A
-léleknek oly nagy mélysége s oly nagy világossága a hit, hogy a ki
-azt láthatja és hallhatja: annak meg kell rendülni s annak magának
-is hinni kell.</p>
-<p>»A mint egy isten van felettünk« – e szót használja az ősz
-vádlott. De e szót használja igen gyakran a valóságos bűnös is,
-mikor mentegetődzik, tagad s védi magát. De öreg, rokkant
-halálaváró ember szájából mégis nyomatékos ez a szó. Belenyillalik
-a hallgató ember lelkébe. Mint a mély, búgó, szomoru zenehang, ha
-sötétben távol messzeségből halljuk.</p>
-<p>Sarf József már másként beszél. Ez az egyházfi, ez a »zsidó
-harangozó«, mint az eszlári parasztok mondják. Ez a foltozó varga,
-ez a napszámos munkás, a ki eljár keresztyén gazdákhoz burgonyát és
-kukoriczát kapálni. Naptól barna arcza, kezefeje mint egy lapát,
-minden szava nyers, közvetlen, elmés, okos. Minden szaván ott az
-egész lelke. Mintha nem is zsidó volna, hanem bátor, romlatlan vérü
-ősi magyar paraszt.</p>
-<p>Hát ez mit mondhat a vádra? Mi lehet ennek arra első szava?
-Bizony kemény szó az. <span class="pagenum"><a name="Page_188" id=
-"Page_188">-188-</a></span></p>
-<p>– A mostani világban nem gondoltam, hogy még olyan emberek is
-legyenek, a kik azt higyjék, hogy a zsidóknak husvétkor vért kell
-venni. Hajdanában lehettek ily marhák.</p>
-<p>Egy szót se mondott többet.</p>
-<p>Nem is kellett. Hiszen ezzel meg van mondva minden. De még a
-mindennél is több.</p>
-<p>»Marha« – ez a szó a magyar nyelvben sok mindent jelent.
-Hajdanában az volt az értelme, a mit most aranyból, ezüstből,
-drágakőből készitett kincsnek, ékességnek, drágaságnak nevezünk.
-Később a mezei gazdaság élő és mozgó értékét, a lábas és igás
-jószágot, a méneseket és gulyákat, a nyájakat és csordákat, a
-kondát, csürhét és falkát nevezték marhának. Ma már mindent a maga
-nevén neveznek. Ma már a mén, a paripa, a kancza, a csikó, a juh, a
-sertés, a kecske egy se marha. A kutya, macska, a házi szárnyas se
-marha. Ma már az ökröt, bikát, tehenet, borjut, üszőt, tinót is a
-maga becsületes nevén nevezik.</p>
-<p>De a tulkot, a szarvas jószágot még most is illetik a »marha«
-szóval kiváltképen akkor, ha megbolondul, ha rakonczátlan, ha
-bomlottul bogárzik, ha elszakasztja fékét, ha kidönti a keritést,
-ha eltiporja a kis gyereket s az apró jószágot s neki megy, mint a
-vak ló, mindennek.</p>
-<p>Gunyszó ma már a »marha« szó. Többször használják emberre, mint
-oktalan állatra. De csak olyan emberre, a ki durva, faragatlan, nem
-ismer se istent, se embert, lábbal tapod minden tisztességet s
-keresztül gázol apán, anyán, hitvesen s minden becsületen.
-<span class="pagenum"><a name="Page_189" id=
-"Page_189">-189-</a></span></p>
-<p>Nos hát Sarf, a foltozó varga, ilyen valaminek tekinti azt, a ki
-még ma is el tudja hinni, hogy a zsidóknak husvétkor keresztyén vér
-kell.</p>
-<p>Bukszbaum Ábrahám csak tréfára vette az egész dolgot. Elég
-fiatal és egészséges volt hozzá. Mikor a Móricz tanu szemébe mondta
-tanuságát, egy szót se szólt addig, mig a Móricz tanunak szemei
-közé nem köpött néhányszor. Csak azután mondta neki: Piha!
-Gazember!</p>
-<p>Azt mondják: a szembeköpés az alacsony sorsu zsidók különös
-sajátsága. Igaz, hogy a köpésről a szent irások is különböző
-vonatkozásokban többször emlékeznek. Sajátságos jele a haragos
-megvetésnek. Mintha némely állat is csinálná. A medve s némely
-macskaféle mintha leköpéssel riasztaná meg kezdetben
-ellenfelét.</p>
-<p>A tárgyalási idő bevégeztével nyomban fölkerestem Bukszbaumot
-odujában, ott az értekező szobában magamhoz hivattam s komolyan
-megintettem.</p>
-<p>– Minő csuf dolog az, leköpni a tanut.</p>
-<p>– Ilyen tanu nem érdemel mást.</p>
-<p>– De ezt nem szabad tenni Bukszbaum s egyáltalán nem szabad a
-biróság előtt haragudni.</p>
-<p>– Nem is haragudtam én, csak az elnök urnak akartam megmutatni,
-hogy most már én is haragszom.</p>
-<p>Ime Bukszbaum eszejárása!</p>
-<p>A kinek a büntető igazság kiszolgáltatásában nagy gyakorlata s
-jó szeme van s élesen és gondosan tud figyelni, a vádbeli
-gyilkosnak már védekezéséből is rendesen eltalálja, hogy bűnös-e
-vagy ártatlan az. A hang, az arcz, a szem és száj körüli vonások
-mozgása, <span class="pagenum"><a name="Page_190" id=
-"Page_190">-190-</a></span> a fejnek és testnek tartása, a lélek
-belső harczának külső tünetei tökéletes tanuságot tesznek a valódi
-igazságról az igazi lélekbuvár előtt, a ki azt a tanuságot érti.
-Még egyes embernél, egyes vádlottnál is ritkán csalódik az élesen
-figyelő gyakorlott biró.</p>
-<p>A nagy perben négy embert vádoltak közvetlen gyilkossággal s
-hatot azzal, hogy bünrészesek voltak a gyilkosságban. Tiz ember
-tehát. Különböző koru, multu, gondolkozásu emberek. Csak abban
-egyenlők, hogy egynek sincs magasabb míveltsége, ámbár míveltségük
-mértékében is nagy az eltérés.</p>
-<p>Nem beszélhettek össze, hogy miként védekezzenek. De ha
-összebeszéltek volna is: lehetetlenség, hogy annyiféle faggatás
-közben mind a tiz egyenlő módon védekezzék, holott mind a tiz más
-koru s más gondolkozásu. És a templomi imát kivéve, sohase voltak
-közös foglalkozásra szövetkezett társaságban, tehát közös módszert
-önkénytelenül se sajátithattak el egymástól.</p>
-<p>De mint látjuk, nem is egyenlő módon védekeztek.</p>
-<p>Érdekes a koldus zsidónak, Volner Hermannak védekezése is.
-Lényeges védelme ez:</p>
-<p>– Én sohase voltam azelőtt Eszláron. Én se ismertem ott senkit,
-engem sem ismert ott senki. Senki se tudta, ki vagyok, mi vagyok,
-bizhatnak-e bennem, nem árulom-e el őket nyomban? Vajjon, ha ott
-nyolczan-tizen embert akartak ölni: mi szükségük lett volna én rám
-s miként eresztettek volna engem maguk közé, engem, a teljesen
-ismeretlent?</p>
-<p>Egyszerü és igaz beszéd. Hatása észrevehető volt. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_191" id="Page_191">-191-</a></span></p>
-<p>S bizony nem volt abban a gyülölköző közönségben senki, a ki már
-a tárgyalás első napjaiban is ki ne ábrándult volna. Senki, a ki a
-vádat igazságosnak tekintette volna.</p>
-<h3>V.</h3>
-<p class="summary">(A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt.
-– A közönség a védők ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi
-természete. – Nem per ez, hanem bajvivás a faji ösztön ellen.)</p>
-<p>Igazi botrány csak egyetlenegy fordult elő a tárgyalás egész
-tartama alatt.</p>
-<p>Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettesen, a közvád
-képviselőjén már a tárgyalás alatt észre lehetett venni, hogy ő nem
-hisz a vádban s mihelyt a tárgyalás sorrendje megengedi: elejti
-azt. A közönségnek zsidóüldöző hevesebb, szenvedélyesebb része e
-miatt mély gyülöletet táplált ellene. Különösen Ónody Géza, a
-megyének egykori szolgabirája s most a megye egyik kerületének
-országgyülési képviselője. Eszlári lakos és bérlő, a
-vizsgálóbirónak a vizsgálat alatt egyik benső bizalmasa.
-Köztudomásu volt, hogy a zsidóellenes országos mozgalomnak ő volt
-egyik vezetője.</p>
-<p>Ónody Géza a tárgyalás harminczegyedik napján, julius 19-én,
-Szeyfferth Ede főügyészt a törvényszéki teremhez vezető lépcsőn,
-tehát a biróság helyiségében, személyesen megtámadta, sulyosan
-sértő szavakkal illette s botjával is megfenyegette. S nyiltan
-kijelentett szavai szerint azért, hogy hivatalos kötelességének
-gyakorlatában őt megzavarja. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_192" id="Page_192">-192-</a></span></p>
-<p>Sulyos eset volt, nagy feltünést keltett, beleütközött a büntető
-törvénybe is. Szeyfferthet mindenki nemes férfiunak s buzgó és
-derék tisztviselőnek ismerte, nyomban illetékes jelentés ment róla
-kormányhoz, birósághoz, zajt ütött belőle a sajtó is.</p>
-<p>A kormány a vármegye főispánját táviratban utasította a
-megfelelő óvintézkedések megtételére. A főispán átirt a birósághoz
-s átiratát a julius 20-iki tárgyaláson olvasta föl az elnök.</p>
-<p>Az átirat igy szólt:</p>
-<p>»A kormánytól nyert utasitás folytán azt, ki a biróságot, vádlót
-vagy védőket megfélemliteni megkisértené, bárki legyen, minden
-kivétel nélkül hatalommal fogom ártalmatlanná tenni.«</p>
-<p>Tudomásul vettük. Jól van. Erős szó az az átirat, de mégis csak
-szó. Több botrány nem történt ugyan, de az a botrány mégis
-megtörtént annyira, hogy a közvádló, az államnak az a magas állásu
-igazságügyi képviselője még se kapott elégtételt, a jogrend
-megsértése még se vont maga után megtorlást s a ki a jogrendet
-megzavarta, annak még se görbült meg hajaszála se. De hát akkor
-olyan világ volt. A zsidók ellen s a zsidók jogainak őrizői ellen
-akkor büntetlenül lehetett véteni.</p>
-<p>De most már a főispán átirata után futó tűzként terjedt el az a
-hir, hogy a védők se mentesek, az ő személyük biztossága is
-kétséges, őket is fogják bántani.</p>
-<p>E hirnek nem volt igaza.</p>
-<p>Három védőtársam: Funták, Friedmann és Székely <span class=
-"pagenum"><a name="Page_193" id="Page_193">-193-</a></span> ellen
-épen nem volt semmi ingerültség. Mind a háromnak egyénisége inkább
-engesztelő, mint izgató.</p>
-<p>Heumann Nyiregyházán lakott s a társadalom őt valláskülönbség
-nélkül kedvelte korábban. Talán épen ezért támadt ellene némi
-ingerültség. Miért védi a zsidókat? Tőle mint zsidótól is megvárták
-volna, – igy okoskodtak – hogy álljon félre s engedjen szabad utat
-az ügy lefolyásának. A balgatag közönség azt hitte, hogy a védelem
-csak az igazság kideritését akadályozza.</p>
-<p>Igazság!</p>
-<p>Mi volt akkor az igazság?</p>
-<p>Az ország egyik legelső államférfiának komoly szemrehányást
-tettem, miért nem emeli föl szavát a zsidóság ellen oly fenyegető
-szenvedélylyel üzött izgatás csillapitására?</p>
-<p>– Hát belenyuljak az igazságszolgáltatásba? Hát zsidót már ne
-lehessen fölakasztani?</p>
-<p>Ezt felelte. Pedig egyébként a legnemesebb és világosabb lelkek
-közé tartozott.</p>
-<p>Miben láthatta akkor a fölizgatott tömeg az igazságot?</p>
-<p>– Föl kell akasztani a zsidókat!</p>
-<p>Heumannban keményen ellenálló hősi szellem lakott, soha se
-maradt adós a felelettel. S az izgatókat megfelelő vastag szavakkal
-jellemezte. Szavait széthordták, tulozva, ferditve elterjesztették.
-E miatt támadt megyéjében ellene némi ingerültség. De a vármegye
-előkelői közt hatalmas barátai akadtak. S mert a város lakossága
-<span class="pagenum"><a name="Page_194" id=
-"Page_194">-194-</a></span> jó embernek ismerte, bizony a tömegtől
-se tarthatott.</p>
-<p>Őszintén meg kell vallanom: a legnagyobb ingerültség ellenem
-volt. Az ugynevezett népszerütlenség az én nevemet és alakomat
-vette körül legjobban. Igy mondták sokan nekem is, igy beszélték
-országszerte s igy irták naponként a hirlapok.</p>
-<p>Sok érthetetlen dolog van a világon. Valóban a logika törvényei
-a tömeg gondolkozásában és szenvedélyében nem a legerősebb, nem a
-leghatalmasabb törvények.</p>
-<p>Engem okolt s engem kárhoztatott a tömeg azért, hogy a vérvád
-szétfoszlott s a vádlottak megmenekültek. Pedig nem én voltam a
-biróság, a kinek hatalmában állott őket elitélni vagy fölmenteni. S
-az ország mind a három foku birósága egymás után egybehangzólag
-ártatlanoknak találta őket, holott a másod- s harmadfoku biróság
-elhatározására egyáltalán semmi befolyásom nem lehetett.</p>
-<p>A szenvedélyes gyülölködés nem fontolgat. Jelszó kell neki és
-áldozat. A zsidókat nem tudta, a biróságot nem akarta áldozatul
-nyerni: tehát ellenem intézte rohamait.</p>
-<p>Nem törődtem vele. A népszerüség nagy kincs, sok nemes öröm
-forrása. Gyakran nem is lehet könnyü szerrel eljutni hozzá. Gyakran
-csak a halál után támad föl, a mikor nem sokkal ér többet, mint a
-sirhalmon tenyésző virág annak, a ki a sirban nyugszik. A
-népszerüség iránt soha se voltam érzéketlen. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_195" id="Page_195">-195-</a></span></p>
-<p>De vagy gyönge vagy hitvány lélek az, a ki a népszerüséget
-czélnak tekinti. Mívelt társadalomban s szabadsághoz szokott
-államban a népszerüség óriási erő és hatalom – de csak eszköznek a
-közérdek becsületes szolgálatára. A ki nem erre használja, hanem
-önző czélokra vagy hivalkodásra: az sulyosan vét nemzete ellen s
-működése nemcsak káros, hanem gyakran utálatos is.</p>
-<p>Egyetlen perczem se volt az életben, a mikor féltem volna a
-népszerütlenségtől. Éreztem, hogy fajomnak hű és igaz példánya
-vagyok. Éreztem, hogy az irodalom és a közélet terén érdemes munkát
-végezni elég erőm van. Biztam magamhoz, hogy ily munkára mindig
-lesz bennem elég buzgóság. Hát bizonyára visszatér hozzám a
-szükséges népszerüség, ha most elfordul is tőlem.</p>
-<p>Egyébiránt messze tőlem sohase távozott el. Időnkint hátat
-forditott, de közelemben maradt, hogy ha kell, kéznél legyen.</p>
-<p>A nagy perben pedig igazam van.</p>
-<p>Hiszen vádlottakat védek, a kik szenvednek. Védem őket szabadon,
-nyilvánosan, biróság előtt, az alkotmányos jog korlátai közt s e
-jog paizsa alatt. Az ily védelem még akkor is szent és
-tiszteletreméltó, ha a vádlottak igazán bűnösök.</p>
-<p>De a kiket én védek, azok ártatlanok s ok nélkül szenvednek
-sulyos üldözést. A birói elfogultság áldozatai ők. Ez a
-meggyőződésem. S e meggyőződésem sok megfigyelésnek, bő
-élettapasztalatnak s erős megfontolásnak <span class=
-"pagenum"><a name="Page_196" id="Page_196">-196-</a></span>
-eredménye. Kötelességem, de jogom is e mellett rendületlenül
-állani.</p>
-<p>Mind igaz ez s gyakran előforduló rendes, megszokott bűnperben
-meleg elismerés kisérné nagy munkámat. Ám ez a per rendkivüli.</p>
-<p>Nem büntetőjogi per ez, bár mennyire beleszoritják is a birói
-eljárás keretébe s bármiként földiszitik is a perjog
-czafrangjaival. Annak a tizenöt eszlári vádlottnak valóban semmi
-szüksége sem volt arra, hogy Sarf Móricz és Matej Ignácz
-ostobaságai ellen épen én védjem meg őket. Elvégezhette volna e
-munkát az ország három-négyezer ügyvédjének mindegyike. Ha ez a per
-mindennapi megszokott per lett volna.</p>
-<p>A vérvád szörnyü alakja állt a világ előtt!</p>
-<p>Mi az a vérvád voltaképen?</p>
-<p>Minden történetalkotó fajnak más a vallása. Még a keresztyén
-vallás is más meg más a nagy emberfajok és a nagy nemzetek szerint.
-A fajok és a vallások is türelmetlenek egymás iránt. A tömegek
-míveltsége a legmíveltebb nemzeteknél se jutott még el bölcseleti
-magasságra és tisztaságra. A tömegek faji és vallási
-türelmetlensége időnként annyira feszül, hogy megkivánja a harczot.
-A zsidó más faj és más vallás. Hadat üzennek neki. A hadüzenet
-egyik ősi megszokott alakja a vérvád. Ezer éves alakja s a babonás
-hit által megszentelt alakja.</p>
-<p>Előáll a harcz. Művelt korunk szelidebb módszerével, de azért
-könyörületlen szenvedélyével folyik a harcz. A harczba belevegyül
-az önzés, az életnek a munka <span class="pagenum"><a name=
-"Page_197" id="Page_197">-197-</a></span> és siker versenyéből
-fakadó gyülölködése s a politika cselszövénye is. Valami
-véletlenség belekeveredik a harczba s annak perjogi, birósági
-alakot ad.</p>
-<p>De per ez már ennélfogva?</p>
-<p>Dehogy per. Csak az alakja az. A régi harcz az, a fajok és a
-vallások egymásközti feszengésének harcza. A melyben az
-emberszeretetnek és tiszta elmének kell szembeszállani a tömegek
-babonájával és szenvedélyével. A biróság a bajvivó tér, a védelem
-képviseli az emberszeretetet és tiszta elmét. A czél a babonának és
-szenvedélynek legyőzése.</p>
-<p>Kezdettől fogva igy ismertem föl szerepemet e nagy perben.</p>
-<p>De épen ezért kezdettől fogva mindig lehetőnek tartottam, hogy
-akadnak izgatók, a kik botrányt készitenek ellenem s ha a hirlapok
-csuf rágalmai és gyanusításai ártalmamra nem lehetnek, utoljára a
-személyes támadástól se riadnak vissza s merényletekre is készen
-lesznek. S a végtárgyalás alatt erre csak Nyiregyházán lehet
-alkalom.</p>
-<p>Ennek elejét kellett venni. Saját érdekemben is, de az ügy
-érdekében is.</p>
-<h3>VI.</h3>
-<p class="summary">(Megvédtem magam a támadások ellen. –
-Andrikovics uram. – Titkos testőrségem. – A védelem felosztása. –
-Az én védő beszédem. – Agyam elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét
-órán át tartó rögtönzött beszéd.)</p>
-<p>Ismertem a viszonyokat. Tudtam, hogy falusi magyar parasztot
-ellenem felbujtani nem lehet. Még cselédet, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_198" id="Page_198">-198-</a></span> még
-napszámost se. De a városban mindig van dologtalan, őgyelgő ember,
-fiatal és idős, a kit lehurrogatásra, ablakbeverésre, tömeges
-orditozásra, személyes megtámadásra könnyen ki lehet bérelni. Az
-ily emberek rendesen ott ácsorognak a köztéren, a templom előtt, a
-megyeház és törvényszéki terem közelében. Biztosra vettem, hogy az
-első napokban nem lesz merénylet. Ugy gondoltam, hogy a felbujtásra
-az ügynökök és közbenjárók a vármegye hajdui s hivatalszolgái
-lesznek. Az pedig kétségtelen volt, hogy a felbujtáshoz pénz kell,
-pénz nélkül a köztéri csavargók senki fejét és ablakát be nem
-verik, hanem erre föl kell őket bérelni.</p>
-<p>Nohát fölbérelem én magam mellett. Megelőzöm az izgató urakat.
-Mire azok fölébrednek: enyém lesz a köztéri ácsorgó tömeg.</p>
-<p>Igy történt.</p>
-<p>Szállásomból az út a tárgyaló teremig a köztéren keresztül
-vezetett. Ezt az utat naponként megtettem néhányszor. Zsebjeimet
-tele raktam ezüst forintosokkal. Mai számitással két koronát,
-valamivel többet, mint két frankot tesz az akkori forint. S
-elől-utól akárkivel, akárhol találkoztam a köztéri ácsorgók közül,
-akár öreggel, akár fiatallal, asszonynyal, leánynyal is, mindegyik
-számára volt egy ezüst forintom. Ugy tettem a vármegye
-huszárjaival, hajduival, a hivatalszolgákkal, a szolgálatban levő
-börtönőrökkel. De nem ingyen, nem jogczim és szolgálat nélkül adtam
-a jutalmat. Vagy esernyőt, vagy felsőkabátot, vagy valami iratot,
-<span class="pagenum"><a name="Page_199" id=
-"Page_199">-199-</a></span> botot, zsebbevalót, tollkést készakarva
-otthon feledtem vagy a törvényszéknél hagytam s annak utánam hozása
-volt a jogczim és ellenszolgálat. Néhány krajczárnyi szivarért
-ötször-hatszor küldtem naponként ide-oda. Levelek és
-névjegyszállitások, üzenetek napirenden voltak sokszorosan. Minden
-öt-tizpercznyi útért szivesen és jó szóval adtam oda az ezüst
-forintot.</p>
-<p>Szinte csodálni lehet az eredményt, mely rám nézve
-bekövetkezett. S nem is került épen sok pénzbe. Hat hét alatt csak
-1573 darab ezüst forintos fogyott el. De a munkanélküli emberekre
-különös hatása volt a bőkezüségnek. Ehhez szokva épen nem voltak.
-Rendes napszámuk alig fél forint s ezért lótni-futni, dolgozni kell
-egész nap. S ime, most akad ember, a ki néhány percznyi könnyü
-munkáért két napra járó fizetést nyujt. Nyiregyháza kis vidéki
-város. Lakossága tulnyomó részben mezei kisbirtokos. Őgyelgő,
-munkanélküli ember, asszony alig van pár száz. Ez se mindig
-munkanélküli. Azt az összeget tehát ama rövid idő alatt
-megérezték.</p>
-<p>Az urak maguk közt gunynevet adtak rám. Gunynevem volt a
-»fősaktervédő«. E néven ismert a szegényebb nép is. Ám a
-fősaktervédőről egy hét mulva az egész város azt beszélte, hogy
-derék ember, jó szive van, van ugyan sok pénze, de nem sajnálja,
-szivesen oda adja a szegény embernek, miért nem olyanok az ő
-helybeli uraik?</p>
-<p>Volt a városban egy vendéglő, a vidékiek, vásárra járók s
-helybeli szegényebb sorsu iparosok számára. Nagy udvara, nagy
-szobái, olcsó étele-itala. Ugy emlékszem, Andrikovics uramnak
-nevezték a vendéglőst. <span class="pagenum"><a name="Page_200" id=
-"Page_200">-200-</a></span></p>
-<p>Nagy tekintélyü férfiu volt az alsó néposztályban. Ő volt a
-nyiregyházi antisemiták vezére és főszónoka. Az ő vendéglője volt
-az antisemiták gyülekező és mulatozó helye. Az eszlári biró, Farkas
-Gábor s a sok eszlári tanu és hozzávalója mind oda szállt. Ott
-készült a tanuk közvéleménye. Ott születtek a bolond ötletek a
-holttest kék szeméről, meglévő körmeiről, az eltünt leánykának
-szétálló lábujjairól s egyéb effélékről. Ott szidták és rémitgették
-azt a tanut, a ki a zsidóknak pártját fogná s a keresztyénséget
-elárulná. Valóságos tanugyártó műhely volt Andrikovics uram
-tanyája, a ki azonban maga nem vett részt az efféle műveletben. Ott
-beszéltek gyakran arról is, hogy az »urak« mennyire szeretnék, ha a
-köztéri ácsorgók a »fősaktervédőt« lekiabálnák vagy megdobálnák,
-vagy valami egyebet is tennének vele.</p>
-<p>Ugy két hét mulva fölkeresett engem Andrikovics uram lakásomon.
-Valami örökségi, valami végrendeleti ügye volt, abban kért volna
-tőlem tanácsot. Ez volt látogatásának jogczime.</p>
-<p>De azt hiszem, mégis azért jött, hogy közölje velem azokat, a
-melyek az ő vendéglőjében történnek s hogy engem megnyugtasson. Meg
-is mondta szemembe.</p>
-<p>– Én haragszom a zsidókra – ugymond, – a pokolra kivánom
-valamennyit. De én mindennap ott vagyok a tárgyaláson, mindent
-megvigyázok, de nekem csak a képviselő ur az én emberem. Becsülöm,
-tisztelem, igaz embernek tartom a képviselő urat. Az én
-vendéglőmben sok mindenféle tarkabeszéd történik, de a képviselő ur
-<span class="pagenum"><a name="Page_201" id=
-"Page_201">-201-</a></span> ne féljen, éjjel-nappal bátorságban
-legyen, a hajaszála se fog meggörbülni, mert a nép szeretete a
-képviselő ur mellett vagyon.</p>
-<p>Igy beszélt a vendéglős Andrikovics uram.</p>
-<p>Volt azonban más intézkedés is arra nézve, hogy merényletet
-ellenem el ne követhessenek. A városbeli előkelő zsidók tizenhat
-főből álló őrséget szerveztek fiatal bátor emberekből, melynek az
-volt a feladata, hogy minden lépésemet figyelemmel kisérje,
-személyem és lakásom biztonsága fölött őrködjék s esetleg minden
-szóbeli vagy egyéb bántalmazástól eleve megóvjon s ha mégis
-történnék valami, azt nyomban és sulyosan megtorolja. Ez őrség
-vezetője Goldstein János nyiregyházi szabómester volt, nyilt,
-egyenes, bátor férfiu, egykor huszár altiszt.</p>
-<p>Minderről semmit nem tudtam, erről nem értesitettek. Bizonyára
-nem engedtem volna meg ez intézkedést, mivelhogy nem tartottam
-szükségesnek. Valóságos szereplésére nem is került a sor. Csak a
-védőbeszédek befejezte után az itélet kihirdetése előtti napon
-tudtam meg véletlenül az őrség létezését.</p>
-<p>A királyi főügyészi helyettes julius 27-én, a tárgyalás
-harminczkilenczedik napján terjesztette elő vádbeszédét. Elejtette
-a vádat, fölmenteni kérte a vádlottakat s inditványozta, hogy a
-vádlottakat a biróság nyomban helyezze szabadlábra.</p>
-<p>A vádbeszéd előterjesztése után a magánvád képviselője Szalay
-Károly nyilatkozott. A vádat fentartotta. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_202" id="Page_202">-202-</a></span></p>
-<p>A védők felszólalásának rendjét, természetesen a védők szives
-hozzájárulásával, én határoztam meg. Apróra megbeszéltük az
-anyagot, melyet a védbeszédekben föl kell dolgozni s egyuttal
-magunk közt felosztottuk azt. A helyzet engem tett a védelem
-vezérévé s kartársaim őszinte bizalommal fogadták el
-rendelkezéseimet.</p>
-<p>Funták Sándor feladata lett a vérvád helytelenségét általában
-kifejteni.</p>
-<p>Friedmann Bernát feladata főleg az volt, hogy Sarf Móricz
-alakjában az agyonrémitett, aztán elámitott s végül teljesen
-kikészitett s szabadságától végig megfosztott tanu képét mutassa
-föl a világ előtt.</p>
-<p>Székely Miksának föl kellett deriteni a tisza-eszlári zsidók
-1882-ik évi ápril 1-i egész napirendjét, hogy nyilvánvaló és
-kézzelfogható legyen, hogy a napirendbe gyilkosság cselekménye,
-Solymosi Eszter elemésztése bele nem férhetett.</p>
-<p>Heumann Ignácz a tutajosok tiszai utját irta le kimeritő
-részletességgel annak kitüntetése végett, hogy az út egyetlen
-részlete se engedi meg a holttest-csempészet gyanujának
-hihetőségét.</p>
-<p>Igy osztottam föl az anyagot és szerepeket. Védőtársaim jeles
-jogászok s önálló férfiak, szabadon kiterjeszkedhettek az ügy egyéb
-részleteire, de a kijelölt anyagot föl kellett dolgozniok.</p>
-<p>Rám, mint a védelem utolsó szónokára maradt a társaim által
-kidolgozott részletek egységes összekapcsolása, a netalán kihagyott
-kérdések földeritése s különösen <span class="pagenum"><a name=
-"Page_203" id="Page_203">-203-</a></span> az orvosi tudományt
-érintő kérdések megvitatása. Ezzel kapcsolatosan a csonka-fűzesi
-holttest azonosságának igazolása.</p>
-<p>És maradt az, a mi talán a legnehezebb és legszükségesebb volt:
-megvivni a bajt a fölizgatott közvélemény ellen, a tömegek babonája
-és szenvedélye ellen. Ezt tartottam különös feladatomnak kezdettől
-fogva s ezt várta tőlem, ha nyiltan nem mondta is, az ország
-zsidósága.</p>
-<p>Társaim beszédei méltók voltak a tárgyhoz és feladathoz. E
-beszédek teljes sikert eredményeztek, a vádlottak ártatlansága
-kitünt s ők visszanyerték szabadságukat s becsületük épségét.</p>
-<p>Saját beszédemről is kell szólanom, a mívelt közönséget
-valószinüleg érdekelni fogja.</p>
-<p>Szorosan vett törvényszéki beszédnek bizony nem valami kitünő
-beszéd az. A forumon kétségtelenül különbek hangzottak el már más
-nemzeteknél is, Magyarországon is. A beszéd értékének felfogásában
-a pártos sajtó elismerése engem nem zavarhatott meg.</p>
-<p>Maga ez a könyv bizonyitja, hogy anyagban és részletekben a nagy
-per csodálatosan gazdag. Hozzá e tekintetben hasonló alig volt még,
-mióta rendes biróságok szolgáltatják az igazságot. S az ügy egész
-anyagának egyes részei nagyon különfélék s alig összeillők.
-Egységet a beszédben majdnem lehetetlen volt teremteni. Az
-orvostani részletek sokasága és műnyelve alig engedi meg az elme
-magasabb szárnyalását s a nyelv szépségeinek kifejtését. A tárgy
-egysége nélkül <span class="pagenum"><a name="Page_204" id=
-"Page_204">-204-</a></span> s az elme magasabb szárnyalása s a
-nyelv költői szépsége nélkül a szónoklat szépműtani hatása csak
-csonka lehet, nagyon is csonka.</p>
-<p>A beszélés sora julius 30-án került rám. Reggel 8 órakor kezdtem
-a beszédet s háromszoros 10–10 perczig tartó félbeszakitással
-délután negyedfél óráig folyton beszéltem. A terem nagy ablakjai
-nyitva voltak, a köztéren is óriási közönség hallgatta a beszédet,
-valamint a nyitott ajtón át a csarnok közönsége is. Óriási hőség
-volt. Hangom érczessége és tisztasága ugyan még akkor nem volt
-gyönge, de mégis emelt, erős hangon kellett hét egész órán át
-beszélnem.</p>
-<p>A beszéd minden része elejétől végeig tökéletes rögtönzés, a
-rögtönzés elmaradhatatlan lazaságával. A lazaság alatt nem a tárgy
-ismeretének hiányát értem, hanem azt értem, hogy a gondolatoknak a
-nyelvben való megalakitása nem elég rövid és tökéletes, a rokon
-gondolatok nincsenek eléggé csoportositva, az egész beszéd váza nem
-arányos s kiterjeszkedik a szónok oly tárgyakra is, melyekre
-kiterjeszkednie nem lett volna szükséges.</p>
-<p>Mindez azonban nem eléggé érdekes s nem ezért beszélek erről.
-Hanem azért, mert ezen beszédben az agyam kifáradt. A mit azelőtt
-magamon nem vettem észre, mástól se hallottam s a miről nem is
-olvastam.</p>
-<p>Hogy az erős hangon tartott hosszu beszédben a torok, nyak és
-mell izmai s a tüdők is kifáradnak: azt már más alkalommal
-észrevettem. A hogy a mezei munkás megfelelő izmai karon, mellen,
-derékon és a <span class="pagenum"><a name="Page_205" id=
-"Page_205">-205-</a></span> felső lábszáron az erős és hosszas
-kapálásban és kaszálásban kifáradnak, természetesen ép ugy kifárad
-minden izom, melyet az erős hangu hosszu beszéd szokatlan mértékben
-mozgat.</p>
-<p>De hát az agy is kifáradna? Ez eddig nem jutott eszembe. S az ő
-kifáradása is egészen olyan lenne, mint az izmoké? Erre eddig nem
-gondoltam.</p>
-<p>Ha az ember mély tudományos vagy magas költői értékü művet
-megfelelő ugynevezett remek nyelven ir: a fogalmazás teljes
-képességével naponkint csak bizonyos ideig rendelkezik a mű
-alkotója. Egyszer csak csillapodni kezd a teremtő elme lángolása. A
-gondolat megfelelő nyelvi alkata egyszer csak lassabban áll elő,
-mint kezdetben vagy órák előtt. Egyszer csak előáll az a helyzet,
-hogy az iró első pillanatra nem a legjobb szót, nem a
-legtökéletesebb jelzőt, nem a legmagasabb és legszebb képet,
-hasonlatot, ötletet és ellentétet találja meg. Ilyenkor aztán
-törülni kell a szót s megkeresni helyette a sokkal jobbat. Tünődni
-kell más jelzőn, más képen, más ötleten s lassankint vagy más nap
-vagy több idő multán meg is találja az ember a legtökéletesebbet. S
-ha erőlteti az iró a munkát s még tovább is dolgozni akar
-egyfolytában: agya mintha röstté válnék, gondolatai mintha
-ellaposodnának s egyszer csak kiesik a toll a kezéből.</p>
-<p>– Nincs kedvem már a munkához! Meguntam már!</p>
-<p>Igy szól az irodalmi alkotó.</p>
-<p>Nincs igaza. Kedve is volna, meg se unta a munkát, hiszen az
-alkotás meg nem határozható nagy gyönyörüség. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_206" id="Page_206">-206-</a></span> Hanem
-az agy szépet, nagyot, tökéleteset termelni naponkint csak
-meghatározott ideig képes. Sok mindenre képes azután is, de ama
-szépre, nagyra és tökéletesre most már a következő napig vagy
-megfelelő ideig nem képes. Abban elfáradt, azt tovább folytatni nem
-lehet, arra nézve pihennie kell.</p>
-<p>Csodálatos szervezet az agy. Működésének törvényeit valószinüleg
-sohase ismerjük meg tökéletesen. Hogy minden egyfaju, egykoru s
-egynemü egészséges ember vére egyenlő: a fölött alig lehet
-kételkednünk. S az egyik agy mégis abból a vérből csupán állati
-önzés buta gondolatát tudja termelni s a másik agy ugyanabból a
-vérből Jézus eszméit, Shakespeare gondolatait s Newton számait
-alkotja meg.</p>
-<p>Mi e tünetnek s mi az ehhez kapcsolódó ezer tünetnek valódi
-oka?</p>
-<p>A mint hét órás beszédemet bevégeztem, délután négy órakor,
-fáradtan és izzadtan ebédelni mentem s igen jó étvágygyal, de nem
-sokat ettem. Öt órakor már rajtam hajtottak a gyorsirók és
-hirlaptudósitók, hogy a táviró számára nézzem át a jegyzeteket.
-Szakadatlanul dolgoztam éjfélig s ugy rémlik előttem, a gyorsirók
-vagy tudósitók azt közölték velem, hogy éjfélig 17,000 szót tudtak
-az általam átnézettekből elközölni. De már ekkor aztán tökéletesen
-meguntam minden munkát, lefeküdtem s jól aludtam reggeli hét
-óráig.</p>
-<p>Hogy agyam elfáradt volna: nem vettem észre semmiből.
-<span class="pagenum"><a name="Page_207" id=
-"Page_207">-207-</a></span></p>
-<p>A következő napon szokott időben kezdődött a tárgyalás. A
-magánvád képviselője: Szalay Károly szólt először s vitatta és
-czáfolta a védelem előterjesztéseit.</p>
-<p>Bizonyos kárörömmel hallgattam beszédét. Ugy hittem, az a beszéd
-tele van túlzással, félreértéssel, félremagyarázással, torzitással
-és tévedéssel s előre örültem annak, minő harsogó diadallal fogom
-én őt fényes, vidám szónoklattal legyőzni.</p>
-<p>Felálltam utána s megkezdtem a beszédet.</p>
-<p>Az első szavaknál, az első másodperczben észrevettem, hogy bár
-hangom és beszélőképességem meg van, de azért szónoklati beszédet
-tartani nem tudok.</p>
-<p>Nem voltak vagy lassan alakultak gondolataim. Nem találtam meg a
-megfelelő szavakat. Gondolataimat művészi hatással idomitani épen
-nem tudtam. Irataimban s nyilvános beszédeimben meglehetős adag
-vidámságot használok, a mit humornak szoktak nevezni s a magyar
-nyelv kezelésében különös sajátságom, hogy irataimban s gyakran
-beszédeimben is, a hol a tárgy megengedi, csaknem a verses
-költészet magasságáig emelkedik a gondolatok és szavak
-összecsendülése, az ugynevezett rithmus. Most pedig teljesen
-képtelen voltam arra, hogy szabatosan vagy vidáman vagy rithmussal
-beszéljek.</p>
-<p>Rögtön félbenhagytam a beszédet. A baloldalomon ülő
-védőtársamat, Heumannt figyelmeztettem halkan, hogy ő is, Friedmann
-is legyenek készen rögtön felszólalni, mert én beszélni nem
-tudok.</p>
-<p>Agyam bizony ki volt fáradva. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_208" id="Page_208">-208-</a></span></p>
-<p>A fáradtság két-három napon át tartott s lassanként szünt meg.
-Gondolkozásom üdesége, mélysége s vidámsága, igen jól emlékszem,
-még augusztus 3-án se tért vissza tökéletesen. A törvényszék
-elnökéhez tartottam e napon kis szónoklatot s ez is akadozva folyt
-le. Pedig naponként jól étkeztem, jól aludtam s jó kedvem volt.</p>
-<p>Rögtönzés volt a hét órás beszéd. Hét órán át erős feszültséggel
-dolgozott az agy. A hosszu beszéd jelentős része orvostani
-tárgygyal foglalkozott, melyet az én agyam nem szokott meg. Tehát a
-rögtönzés, a szokatlan tárgy s a hét óráig tartó erős gondolkodás:
-im ezek okozták az elfáradást. Pedig nem volt hosszu a beszéd. E
-könyvnek, melyet most nyájas olvasóm lapozgat, alig töltötte volna
-meg száztiz vagy százhusz lapját. Előre való megirása 45 vagy
-legföljebb 50 órai fogalmazó munkát emésztett volna föl. Az nem
-fárasztotta volna ki az agyat.</p>
-<h3>VII.</h3>
-<p class="summary">(A biróság itélete. – A vádlottak
-megszabadulnak. – Sarf Móricz is szabad lett. – A munka jutalmat
-érdemel. – A per költségei. – A védő ügyvédek tiszteletdija.)</p>
-<p>Az itélet meghozására s megszövegezésére két napot forditott a
-biróság. Ki volt az előadó biró, a ki a javaslatot készitette: nem
-tudom. A birói tanácskozások titkosak s én bizony sohase
-kérdezősködtem a titkok iránt. Kétségtelen, hogy mind a két szavazó
-biró a fölmentést javasolta s igy arra, hogy az elnök is szavazzon,
-nem volt lehetőség. <span class="pagenum"><a name="Page_209" id=
-"Page_209">-209-</a></span></p>
-<p>Kimondta az első birósági itélet, hogy egyáltalán nincs
-bebizonyitva, hogy Solymosi Esztert akár a vizsgálat folyamán
-hangoztatott módon, akár egyébként a zsidók ölték meg. És kimondta,
-hogy nem bizonyos, hogy a csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszteré,
-de az se bizonyos, hogy nem Solymosi Eszteré. A másod- és
-harmadfoku biróság itéletének végeredménye ugyanaz, a mi az első
-biróságé.</p>
-<p>Az itéletek végeredményükben jók, indokolásuk azonban engem
-sohase elégitett ki. A mi terhelte a vádlottakat, azt minden itélet
-bőven, kimeritőn adja elő. A mi mentségük volt, a mi a vád és gyanu
-képtelenségét bizonyitja: mindaz röviden van előadva. Tiszta elme s
-erős itélőképesség előtt föltétlenül bizonyos, hogy a csonka-fűzesi
-holttest más, mint Solymosi Eszter, nem lehet. Ez a szomoru
-történet sarkpontja. E körül fordul meg minden. Ez az igazság, mely
-mindent megvilágit s mely az ezerfélekép összezavart s ellentétbe
-hajszolt tünetek, jelenségek s tárgyi és tanuságbeli körülmények
-között az összhangzást és kiegyenlitést megteremti. E nélkül nem
-lehet megnyugvás.</p>
-<p>Kinzásokról hallgatnak az itéletek.</p>
-<p>Mikor mindent elvégeztünk s az itélőbirósággal már nem volt
-többé dolgunk: magam mellé vettem védőtársaimat s mintegy
-testületileg fölkerestem az elnököt s köszönetünket és
-elismerésünket tolmácsoltam előtte az ügyvédi kar nevében.
-Kimondtam, hogy a biróság pártatlansága s Magyarország
-igazságszolgáltatásának becsülete az, a mit a kihirdetett itélet
-megmentett. <span class="pagenum"><a name="Page_210" id=
-"Page_210">-210-</a></span></p>
-<p>Tuloztam, mikor az elnök érdemeit megvilágitottam. Hiszen ő
-mindvégig elfogult volt. De a teljes kiengesztelődést akartam. Ez a
-czél állott előttem.</p>
-<p>A vádlottak hát visszanyerték szabadságukat. Közel tizenöt
-hónapon át sinylődtek rabságban. Óriási közönség várta őket a
-köztéren, a mikor mint szabad emberek elhagyták a fogházat.
-Könyeiket nem tarthatták vissza, de a közönség, valláskülönbség
-nélkül, részvéttel, vigasztaló szavakkal s a szabadulásuk fölött
-érzett igaz örömmel fogadta őket.</p>
-<p>Hazatértek falujokba. Otthon az elmult esztendő alatt pusztává
-lett lakásuk, koldussá feleségeik, gyerekeik. Szegények voltak
-egyébként is s több mint egy éven át nem volt otthon
-kenyérkeresőjük. De az eszlári jó magyar nép nyomban felocsudott a
-gyülölködés mámorából s jó szóval és tisztes adományokkal halmozta
-el őket, hogy ne éhezzenek, hanem vigasztalódjanak.</p>
-<p>Mi lett további sorsuk: nem tudom.</p>
-<p>Hát Móriczból, a veszedelmes tanuból mi lett?</p>
-<p>Védő társaim már eltávoztak, de én még Nyiregyházán maradtam.
-Feladatomnak tekintettem még a gyereket a vármegye kezéből kivenni
-s apjának, szüleinek visszaadni.</p>
-<p>Nagy okom volt erre. Egyszerü szavamra az alispán nem akarta
-kiadni. El sem tudtam gondolni, miért. Azonban csakhamar hire
-terjedt, hogy uj és fontos tanukra akadtak, a kik a vérvádat
-teljesen bizonyitják, a kik Sarf Móriczczal egyezőleg nyilatkoznak,
-de a kik <span class="pagenum"><a name="Page_211" id=
-"Page_211">-211-</a></span> mellett mégis szükség lesz Móricz
-tanuságára. A titkos tanács terve az, hogy nyomban megujitja a
-vérvád pörét s erre ujabb följelentőnek a szegény Solymosi Jánosnét
-használja föl megint.</p>
-<p>A hir hozzám is eljutott.</p>
-<p>A titkos tanács jól tudta, hogy Móricz, ha csak egy óráig is
-lesz szabadon szülei és hitsorsosai társaságában, rögtön eláll
-hamis vallomásától s nyomban kideriti a rettenetes visszaélést,
-melyre őt felhasználták. S ekkor pert se lehet ujitani s ha
-megujitanák, se érne az semmit. Ezért nem akarták a gyereket nekem
-kiadni.</p>
-<p>Táviratban fordultam a kormány elnökéhez, Tisza Kálmán urhoz, a
-ki egyuttal a belügyek minisztere is volt s a vármegyék
-főkormányzója. Felhivtam figyelmét a Mortara esetre, melynek
-Magyarországon sokkal rosszabb s igazán utálatos czélból
-megismétlődni nem lehet. A nagy pernek vége, a szülői jogot
-tisztelni kell, a gyermeket vissza kell adni családjának.</p>
-<p>A kormány elnöke táviratban intézkedett s a gyerek kiadatását
-megparancsolta. Augusztus 4-én délután öt órakor a gyerek ott volt
-már lakásomon. Ott várta apja is. Hat óra tájban indult a vasuti
-vonat Budapest felé. Oda rendeltem már a bérkocsit s a gyereket
-rögtön küldtem az indóházhoz.</p>
-<p>Nehogy a vármegyének eszébe jusson, hogy elvegye tőlem.</p>
-<p>Az ügyről nem beszéltem a gyerekkel soha. Sem akkor, sem azóta.
-Jobban tudtam én az ő tanuskodásának titkos <span class=
-"pagenum"><a name="Page_212" id="Page_212">-212-</a></span>
-történetét nála nélkül. Az ő előadásában képzelgésnek és hiuságnak
-is lett volna szerepe s ez csak zavarhatta volna felfogásomat.
-Csupán a birósági eljárás alatt fölmerült tünetekből akartam
-megirni az ő történetét.</p>
-<p>Budapesten csak néhány napig volt a gyerek. Kik és kik nem, ugy
-gondolom, a központi zsidó-iroda emberei, külföldre segitették.
-Hollandiába került, ugy tudom, Amsterdamba. Ott gyémántköszörüs
-mesterségre adta fejét. Minő sikerrel, nem tudom. Apjával föntartja
-levélben az érintkezést. Nagy ritkán haza is jön. Egyszer vagy
-kétszer engem is fölkeresett, de nem találhatott otthon.</p>
-<p>Buzgó zsidó. Gyakran eszébe jut egykori szerepe s mindig busul
-azon, hogy őt oly ostoba eszközként fel tudták használni. Mi lesz
-jövendője? Bizonyára nem más, mint elmerülés a homályban. Nevét
-egykor a zsidóknak sok átka szálldosta körül. Kevés igazság volt az
-átokban. Nem ő ártott, hanem azok, a kiknek kezébe került. Nem a
-tölgyfa felelős azért, hogy belőle bitófát faragnak.</p>
-<p>A költségekről, munkadijakról, az ügyvédek tiszteletdijáról is
-szólnom kell valamit. Legyen egész a nagy per története.</p>
-<p>Érintettem már más helyütt, hogy a művelt emberiség egyetemes
-felfogása ma már az, hogy a munkát meg kell becsülni s megfelelő
-dijjal annak értékét meg kell tériteni. Iparos, gyáros, mezőgazda,
-bankár, ügynök, üzenethordó, öröklött urodalmak s öröklött nagy
-nevek tulajdonosa egyaránt elfogadja s egyaránt megköveteli
-<span class="pagenum"><a name="Page_213" id=
-"Page_213">-213-</a></span> munkájának s munkája eredményének
-viszontértékét. Birák, ország kormányzói, törvényhozók, tanitók,
-irók, művészek, hóditó szépség és hóditó alak és hang tulajdonosai,
-föltalálók és bölcsészek kivétel nélkül számot tartanak arra, hogy
-dicsőségben és aranyban meg legyen méltó jutalmuk. Dicsőségben is,
-de aranyban mindenesetre. A gyóntató papok, a kik az emberek
-üdvösségét őrzik; az orvosok, a kik az emberek egészségét őrzik; a
-csatornatisztitók és a diadalmas hadvezérek mind megkövetelik
-agyuk, kezük és szerencséjük érték szerint való dijazását.</p>
-<p>Megkövetelik az ügyvédek, jogászok, védők, jogtanácsosok is. A
-munkájuk megfelelő értékét ép ugy megérdemlik, mint a hogy
-megérdemlik a pápák, királyok, császárok, czárok, szultánok s
-mindenféle fejedelmek. Kevés ember lenne jogász, ha munkáját
-arányos dijjal meg nem tisztelnék, de ép oly kevés ember lenne e
-nélkül főpap, császár és fejedelem is. A mívelt emberiség előtt az
-erkölcsnek, a tisztességnek s az életrevalóságnak magasabb fogalmai
-közé tartozik ez a felfogás.</p>
-<p>Alig van dij, melyet több gúny és több megrovás kisérne, mint az
-ügyvéd tiszteletdija. Igaz, hogy sok ügyvéd rászolgál a gúnyra és a
-megrovásra. De nem több a számarányhoz képest, mint a mennyi
-fejedelem, kormányzó és főpap. De azért az ügyvédi dijjal évődni
-feljogositva érzi magát mindenki.</p>
-<p>Különösen a vagyonilag szegényebb társadalomban. S különösen oly
-izgatottság idején, a minő a nagy pert <span class=
-"pagenum"><a name="Page_214" id="Page_214">-214-</a></span>
-kisérte. S bizony a napi sajtóban is, magán társalgásokban is
-szerte hangzott az a gyanusitás, hogy én is, védő társaim is azért
-védjük a vádlottakat s azért hirdetjük a vádlottak ártatlanságát,
-mert a zsidók sok pénzt fizetnek érte.</p>
-<p>Okos és méltán önérzetes ember semmit se hajt ily ostobaságra.
-De azzal, hogy a zsidók vesztegetnek, tele volt a levegő. Rövid
-elmék és sötét lelkek szanaszét beszélték, hogy megvesztegették a
-tanukat, a szakértőket, a hirlapokat s még a birákat is.
-Százezrekről, milliókról, más országi zsidók adományairól beszélt a
-gyanusitás.</p>
-<p>A védelemnek, hogy szokott szójárással éljek, alig volt néhány
-tanuja. Volt két pandurunk a tisza-löki titkos és gyötrő
-vallatásokról s volt egy tanunk, Mozga Péter nevü, Sarf Móricznak
-Nagyfaluban történt éjjeli vallatásáról. Mind a három maga
-jelentkezett. Mind a hármat titkon tartottuk és élelmeztük, hogy a
-vármegyei titkos tanács tőlünk el ne hódithassa. Napi költségükre
-fejenkint 20 krt adtunk, minthogy mindegyik vidéki volt s egyik se
-nyiregyházi. Mozga Péter elszökött tőlünk, azután a vármegye
-tartotta s kihallgatáskor a vádnak lett tanuja.</p>
-<p>Ily tanunk lett volna Hatalovszki András. A hogy a többinek nem:
-ugy neki se igértünk semmit, de neki még élelmezést és 20 krajczárt
-se adtunk. Igen fontosnak tartottam vallomását, mint már föntebb
-leirtam s a miatt nem akartam neki egy fillért se juttatni, nehogy
-ezen a vád emberei és ügynökei fennakadjanak. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_215" id="Page_215">-215-</a></span></p>
-<p>Hires nyomozó csendbiztosa volt Debreczen városának. Neve Barcza
-Dani. Alakjánál, multjánál s helyi ismereteinél fogva s ama nagy
-eredmények után, melyek a bűnügyi nyomozás terén nevéhez
-kapcsolódtak, meg kellett kisértenem, vajjon ő neki nem sikerülne-e
-valami nyomra vezetni. Nem oly nyomokat kerestem, a melyek a
-vádbeli tényekre utalnának, hanem olyanokat, melyek Solymosi Eszter
-eltünésének történetére vetnének világot. Fölhivtam magamhoz
-Budapestre, közöltem tervemet Kozma Sándor királyi főügyészszel is,
-ő is beszélt a hires csendbiztossal s talán ő is adott neki némi
-megbizást. Én a jelzett irányban kértem közreműködését s utazási
-költségül adtam neki 200 forintot. Nyomozásának nagyon csekély
-eredményéről másutt szóltam.</p>
-<p>Hasonló természetü nyomozásokért nagyon szerény összegeket adtam
-egyszer-másszor Goldstein János szabónak s egy hirlaptudósitónak.
-Egyik tanu se jutott a törvényszék elé.</p>
-<p>Kovács József nagyhirü egyetemi tanárnak, mint már érintettem,
-magán természetü tanácskozásért ezer forintot fizettem. Ő se
-szerepelt a nagy perben hivatalosan.</p>
-<p>Az egyetemi tanárok magas jellemü férfiak, a tudomány komoly
-buvárai, igaz hősei. Természetesen eszembe se juthatott, az én
-erkölcsi érzékemmel se fért volna össze őket dijjal megkinálni vagy
-igérettel kecsegtetni. Mikor a holttest kiásása után
-Tisza-Eszlárról haza indultunk, a kocsi utak járhatatlanok voltak
-és kegyetlen <span class="pagenum"><a name="Page_216" id=
-"Page_216">-216-</a></span> rossz, havas és esős, szeles, hideg
-deczemberi nap. Dereglyét fogadtam Eszláron 25 forintért, a mely
-engem Tokajba a vasuti állomáshoz szállitson. Megkináltam őket
-azzal a rossz és kényelmetlen, de a szárazföldinél mégis türhetőbb
-utazással. Csak oly föltétellel fogadták el, ha az arányos
-utiköltséget megfizethetik. Szinte nevetségesnek tartottam e
-vonakodást, de végre meg kellett hajolnom előttök.</p>
-<p>Ily férfiakat gyanusitani! Mennyire fölháboritott ez engem!</p>
-<p>Nem adtunk dijakat a hirlapoknak sem. Ez talán hiba is volt.
-Volt olyan előkelő hirlap, melynek szerkesztője egyenesen fölkért,
-hogy adjak neki bizonyos, nem csekély összeget, akkor szolgálatomra
-áll. Egykor barátom volt, rég meghalt már. Nem adtam, nem is volt
-rá pénzem. Ellenem fordult. Talán más hirlap is fogadott volna el
-dijat, de nálam nem jelentkezett amaz egyen kivül senki. De én se
-engedhettem meg efféle dijazást. Magam is hirlapiró voltam, akkor
-már több mint tiz év óta, erkölcsi lehetetlenségnek tartottam, hogy
-az irók működésük irányáért javadalomban ily módon részesüljenek.
-Meglehet, e felfogás nálunk is, más országban is túl szigoru s
-talán némileg el is avult már, de akkor a sajtó ilyen volt
-Magyarországon.</p>
-<p>Csupán annak a sok ivre terjedő nagy munkálatomnak közléséért,
-melylyel a holttest kiásatását kértem, fizettem két hirlap
-kiadójának 800 forintot.</p>
-<p>A törvényszéki hites gyorsiróknak tisztességesen, alku szerint,
-megfizettük azt a munkát, mely szükséges volt <span class=
-"pagenum"><a name="Page_217" id="Page_217">-217-</a></span> arra,
-hogy a törvényszéki jegyzőkönyvet egy teljes példányban a védelem
-részére is elkészitsék. E munka kézirással, ritkás és féloldalas
-irásban, mintegy 4000 oldal, tehát ezer ivnyi. Nem én, hanem
-Heumann védőtársam gondoskodott erről. E munka dija – ugy emlékszem
-– 700 vagy 750 forint volt.</p>
-<p>Hogy a nagy tekintélyü bécsi tudósnak, Hoffmannak s a világhirü
-Virchownak Berlinben adott-e véleményükért tiszteletdijat a
-zsidóság: nem tudom. Ebbe nem avatkoztam. Ha adott is: az a
-megfelelő szigoru mértéken túl nem terjedhetett. Nem oly férfiak
-voltak, a kik illetéktelen adományt bárkitől, bármi czim alatt,
-elfogadtak volna.</p>
-<p>Horánszky Nándor védőtársamnak háromezer forint tiszteletdijat
-szántunk. Három vagy négy részletben én adtam át neki nyugta
-mellett. A végtárgyaláson ő nem vett részt.</p>
-<p>Ugyanannyit adtam át a végtárgyalás előtt megállapodásunk
-szerint Funták Sándor társamnak. Ő a nagy tárgyalást velem együtt
-végezte. Annak befejeztével a központi iroda titkára bizonyos
-összeget hozott hozzám, hogy a tiszteletdij teljes kielégitésére
-Funták Sándornak adjam át. Keveseltem az összeget s nem
-vállalkoztam az átadásra. Ugy tudom, kölcsönös megegyezéssel 6000
-forintban állapodtak meg s igy összesen az ő munkadija 9000 forint
-volt.</p>
-<p>Heumann és Friedmann társaim tiszteletdijait nem én kezeltem.
-Csak magán értesülés után tudok ezekről.</p>
-<p>Heumann Ignácznak 5000 forintot adományozott a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_218" id="Page_218">-218-</a></span>
-központi iroda s ezenkivül készpénzbeli kiadásait megtéritette. Ő
-közvetitette a vádlottak szegény családtagjainak segélyezését is.
-Több mint egy éven át hihetetlen munkát végzett. Szabolcsmegyei
-hitsorsosai keveselték ez összeget. Igaz, hogy ez irodájának egy
-éven át elmaradt rendes hasznát se pótolta. S a maguk részéről még
-5000 forinttal tisztelték meg hálájuk és elismerésük jeléül.</p>
-<p>Friedmann Bernát védőtársamat 3000 forinttal javadalmazták szép
-és nagy munkájáért. Igaz, hogy ő csupán a törvényszéki
-végtárgyaláson szerepelt. Mégis nagyon szerény volt ez a
-jutalom.</p>
-<p>Székely Miksa védőtársamat a központi iroda nem óhajtotta
-védőnek. Ő e miatt attól se nem igényelt, sem el nem fogadott semmi
-tiszteletdijat.</p>
-<p>Én a magam munkadija kérdésében sohase tárgyaltam senkivel.
-Szerepemet, munkámat, fáradalmaimat nem kapcsoltam össze a munkadij
-kérdésével. A tárgyalás befejeztével a központi iroda titkára
-10,000 forint tiszteletdijjal kinált meg. Kis összegnek tartottam s
-nem fogadtam el. Nagyon rövid idő mulva huszezer forintot ajánlott
-fel s ezt elfogadtam. De amaz egy, vagy több mint egy év alatt, a
-mig minden időm és erőm a védelemnek szenteltem, harminczháromezer
-forintot bocsátott rendelkezésemre. Ebben benne voltak utazásaim,
-eljárási költségeim, nyomozási, értesülés szerzési s a végtárgyalás
-alatti kiadásaim, de benne volt tiszteletdij-előlegem is. Ügyelnem
-kellett arra, hogy napisajtóbeli barátaim el ne hidegüljenek
-irántam s <span class="pagenum"><a name="Page_219" id=
-"Page_219">-219-</a></span> azokat gyakran összehivtam szerény
-lakomára. E lakomák költségeit is ebből fedeztem. S egy nagy
-nyomorban levő irótársamnak ebből adtam kétezer forintot. De mégis
-sikerült az egész összegnek mintegy felét megtakaritanom.</p>
-<p>Ez képezte tehát, ama huszezer forinttal együtt, ügyvédi
-tiszteletdijamat. Nagy-e az összeg vagy kicsiny, s a sajátságos
-viszonyok közt tényleg nem került-e nekem nagyobb anyagi áldozatba:
-mindez már a nagy perre nem tartozik. Teljes bizonyossággal tudom,
-hogy akkor a hazai zsidóság százezer forintot sőt többet is
-szivesen adományozott volna, ha eszembe jut azt kivánni vagy ahhoz
-ragaszkodni.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_220" id=
-"Page_220">-220-</a></span></p>
-<h2>KÖNYVÜNK TOLDALÉKA.</h2>
-<p class="summary">(Okaink, a melyek miatt megismertetjük a
-birósági itéleteket és összes iratokat.)</p>
-<p>Közöljük a nagy perben hozott birósági itéleteket egész
-terjedelemben és szószerint való hűséggel. És közöljük a vizsgálati
-s eljárási összes iratok kivonatát ugy, a miként ezek összegyüjtve
-és rendezve az itélő biróság irattárában feküsznek. Nyájas olvasónk
-az itéleteknek és az iratoknak tartalmát összehasonlithatja
-könyvünk tartalmával.</p>
-<p>Az itéleteket megbirálhatnám. Jogom volna hozzá. Sőt
-szakközönség előtt talán feladatom, talán kötelességem is volna. De
-könyvünkben nem birálom. Ezt a cselekvést átengedem az
-olvasónak.</p>
-<p>Talán azt se kellene megjegyeznem, hogy az itéletek csonkán s
-halvány szinben adják elő azt, a mi történt.</p>
-<p>A vizsgálat tévedéseiről s ostobaságairól egészen hallgatnak.
-Semmi különös figyelmet arra nem szánnak: miként lett faggatva Sarf
-Móricz a nagyfalui éjszakán egy csendbiztos és egy rablógyilkos
-irnok által. A tisza-löki éjjeli kihallgatásokat s a tutajosok
-gyötrését s erőszakos vallatását alig emlitik. S az itélő
-biróságoknak <span class="pagenum"><a name="Page_221" id=
-"Page_221">-221-</a></span> épen nem jut eszükbe föltenni azt a
-kérdést, vajjon miért mulasztotta el a vizsgálóbiró Solymosi Eszter
-eltünésének egyéb valószinü módja iránt gondos nyomozást
-teljesiteni? Miért indult egyenesen abban az irányban, hogy a
-lánykát a zsidók gyilkolták meg?</p>
-<p>De a történet szine halvány is az itéletek világánál. Az egyes
-tények, tünetek és esetlegek körvonalai csaknem elmosódnak. A
-terhelő körülmények gondosan ki vannak dolgozva, mig a mentő
-körülmények csak a legszükségesebb mértékben, lehető röviden vannak
-fölemlitve. A ki csupán futólag olvassa át az itéleteket:
-lehetetlen neki tökéletesen megnyugodni. Csalódás érzete lepi meg.
-Mintha azt kellene mondania: ejh-hajh, látom, látom, hogy a
-vádlottakat nem lehetett elitélni, de valami mégis csak volt a
-dologban.</p>
-<p>Ily itéletet hozni nem lett volna szabad a biróságnak</p>
-<p>Azonban az itélő biróság feladata más, mint az iróé és a
-lélekbuváré. Azt a figyelmet, azt a gondot s különösen azt az időt
-semmiféle biróság nem szentelhette az ügynek, a melyet én
-szentelhettem.</p>
-<p>S azután a büntető biróság részéről jogilag elég, ha az ártatlan
-vádlottakat felmenti s ha egyenesen felsorolja azokat az okokat, a
-melyek alapján fölmentő itéletet kellett hoznia. S ezt mind a három
-biróság megcselekedte.</p>
-<p>Az időt is figyelembe kell vennünk, a mikor a bűnvizsgálat és a
-nyilvános tárgyalás folyt s az itéleteket meghozták. A zsidók
-elleni gyülölködés s a vérvád eleven babonájának ideje volt az.
-<span class="pagenum"><a name="Page_222" id=
-"Page_222">-222-</a></span></p>
-<p>Ha az itélő biróságok a vizsgálat tévedéseit, ostobaságait s
-gonosz erőszakoskodását észreveszik s nyilván megállapitják: ennek
-el nem maradható következése lett volna a vizsgálóbiráknak s vele
-együtt még egy csomó embernek, királyi alügyésznek,
-csendbiztosoknak tanuknak fegyelmi és büntető uton sulyos
-felelősségre vonása. Ez pedig a sajtónak, a közönségnek s a
-törvényhozó testületeknek akkori felfogása s érzülete szerint
-lehetetlen volt.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_223" id=
-"Page_223">-223-</a></span></p>
-<h2>BIRÓI ITÉLETEK.</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(Az első biróság itélete s annak indokai.)</p>
-<p>2844. 1883. Bf. szám. Ő Felsége a király nevében a nyiregyházi
-királyi büntetőtörvényszék gyilkosság s abbani részesség büntette,
-illetőleg bűnpártolás vétségével vádolt Svarcz Salamon és társai
-elleni bűnügyben a folyó évi junius hó 19-én megkezdett és folyó
-évi julius hó 31-én befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás
-alapján a vádhatóságot képviselt királyi főügyészségnek és
-magánvádlónak, valamint a vádlottak részéről előterjesztett
-védelemnek meghallgatása után az alulirt helyen és időben tartott
-tanácsülésben következőleg</p>
-<p class="center"><i>Itélt:</i></p>
-<p>1. Svarcz Salamon, 38 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, tisza-eszlári sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem
-volt, 1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban;</p>
-<p>2. Bukszbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallásu, nős,
-gyermekes, vagyontalan, ibrányi tanitó, irni-olvasni <span class=
-"pagenum"><a name="Page_224" id="Page_224">-224-</a></span> tud,
-büntetve nem volt, 1882. május 25-től vizsgálati fogságban;</p>
-<p>3. Braun Lipót, 28 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, udvarii sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-1882. évi junius 5-től vizsgálati fogságban;</p>
-<p>4. Vollner Hermann, 37 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, irni-olvasni nem
-tud, büntetve nem volt, 1882. évi november 23-tól vizsgálati
-fogságban; a büntetőtörvénykönyv 278. §-ában meghatározott s
-ugyanezen szakasz szerint büntetendő gyilkosság büntettének;
-továbbá</p>
-<p>5. Sarf József, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-kevés vagyonnal bir, t.-eszlári egyházfi, irni-olvasni tud,
-büntetve nem volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban;</p>
-<p>6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal bir, t.-eszlári birtokos, irni-olvasni tud, büntetve nem
-volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban;</p>
-<p>7. Braun (más néven Brenner) Ábrahám, 38 éves, izraelita
-vallásu, nős gyermekes, csekély vagyonnal bir, t.-eszlári
-napszámos, irni-olvasni nem tud, büntetve nem volt, 1882. május
-22-től vizsgálati fogságban;</p>
-<p>8. Lusztig Sámuel, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal bir, t.-eszlári kereskedő, irni-olvasni tud, büntetve nem
-volt, 1882. évi május 24-től vizsgálati fogságban; <span class=
-"pagenum"><a name="Page_225" id="Page_225">-225-</a></span></p>
-<p>9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal bir, t.-eszlári bérlő, irni-olvasni tud, büntetve volt
-birói zártörés és sikkasztás miatt; 1882. évi május 24-től
-vizsgálati fogságban;</p>
-<p>10. Taub Emánuel, 29 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-polgári metsző, csekély vagyonnal bir, irni-olvasni tud, büntetve
-nem volt, 1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban; a
-büntetőtörvénykönyv 278. §. 2. pontjában meghatározott és a 266. §.
-szerint büntetendő gyilkosság büntettébeni részesség; végre</p>
-<p>11. Fogel Amsel, 51 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal nem bir, tutajos sáfár, irni-olvasni tud, büntetve nem
-volt, szabadlábon levő fehéregyházai lakos;</p>
-<p>12. Smilovits Jankel, 44 éves, izraelita vallásu, nős,
-gyermekes, vagyontalan, vajnági napszámos, irni-olvasni tud,
-büntetve nem volt, 1882. évi julius 10-től vizsgálati
-fogságban;</p>
-<p>13. Herskó Dávid, 48 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal bir, tutajos, irni-olvasni nem tud, szabadlábon levő
-szeklenczei lakos;</p>
-<p>14. Grósz Márton, 45 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes,
-vagyonnal bir, bérlő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-szabadlábon levő, t.-eszlári lakos.</p>
-<p>15. Klein Ignácz, 32 éves, izr. vallásu, nős, gyermektelen,
-vagyontalan napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt,
-szabadlábon levő tisza-eszlári lakos a büntetőtörvénykönyv 374.
-§-ban meghatározott s a 376. §. szerint büntetendő, bűnpártolás
-vétségének <span class="pagenum"><a name="Page_226" id=
-"Page_226">-226-</a></span> vádja alól felmentetnek, a
-letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik, a felmerült
-eljárási költségek az állam által viseltetnek.</p>
-<p class="center"><i>Indokok:</i></p>
-<p>A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Huri Andrásné szül.
-Olajos Juliánna t.-eszlári-ujfalusi lakos, 1882. évi április 1-én
-délelőtt, három nappal az izraelita husvét (passah) ünnepek előtt
-cselédjét, a 14 éves Solymosi Esztert elküldte a község másik
-részét képező Ófaluba, Kohlmájer József boltjába festékért és
-koromért, a lakóház pitvarának a közelgő husvéti ünnepek alkalmából
-leendő kifestésére.</p>
-<p>Solymosi Eszter, miután Lánczy Gáborné szül. Kaszala Teréz és
-Csordás Gáborné szül. Szakolczay Zsuzsanna szomszédoktól is
-megbizást kapott ugyanazon kereskedésben egyes bolti czikkek
-bevásárlására, d. e. 10½ óra tájban hazulról elment, a mint azt
-Hrabák Gyula is bizonyitja. Délelőtt 11 óra tájban megérkezett az
-Ófaluba, hol a bolt felé haladtában találkozott nővérével
-Zsófiával, a ki éppen akkor gazdájával, Rozenberg Hermannal bort
-vitt Taub Emánuel lakására s a kinek kérdésére akkor csak annyit
-mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez utjában még Jakab
-János, Szabó Juliánna és Tanyi Gábor kihallgatott tanukkal. Volt is
-Kohlmájer József kereskedésében s ott vörös és kék festéket
-vásárolván, néhány percznyi időzés után eltávozott. Utközben
-Rozenberg Herman lakása előtt haladván el, a ház kapujában
-nővérével, <span class="pagenum"><a name="Page_227" id=
-"Page_227">-227-</a></span> Zsófiával megint találkozott, beszédbe
-ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy sietnie kell, mert
-otthon várni fogják a festékkel, nővérétől elvált és sebes
-léptekkel folytatta utját a Tótfalu felé, a mely irányban testvére
-Zsófi egész az Ófalu végén levő malmon túl követte tekintetével, a
-meddig Rozenberg Herman magasan fekvő háza kapujából ellátni.
-Ugyanezen malom mellett elhaladni látta öreg Tanyi Gábor, majd
-Hajdu József, kissé tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi
-József, mig végre Tapasztó Miklós azt is látta, midőn a leány a
-zsidó templom előtti téren elvonuló Tisza-töltésen áthaladt és
-midőn állitása szerint az idő déli 12 órához már elközelgett.</p>
-<p>Solymosi Eszter délutáni 2 óráig haza nem térvén, Huri Andrásné
-annak felkeresésére indult az Ófaluba. Itt Solymosi Zsófitól azon
-értesitést nyervén, hogy Eszter eljött a boltból és még déli 12 óra
-előtt hazafelé indult, azon gondolatban, hogy talán már otthon
-fogja őt találni, visszatért lakására, de Esztert sem odahaza, sem
-anyjánál, özv. Solymosi Jánosnénál fel nem találta.</p>
-<p>Özv. Solymosi Jánosné Huri Andrásné utján hirt vévén leánya
-eltünéséről, szintén leánya keresésére indult, de bár az egész
-falut bejárta, a leány nyomára nem akadt. Leányának eredménytelen
-keresése után estefelé özv. Solymosi Gáborné társaságában sirva
-térvén haza, midőn utközben a zsidó templom mellett haladt el, Sarf
-József zsidó egyházfi és annak neje Müller Léni a templom melletti
-lakásukról kijöttek eléje az utra s <span class="pagenum"><a name=
-"Page_228" id="Page_228">-228-</a></span> biztatták, ne búsuljon,
-meg fog kerülni a leánya, felemlitvén, hogy Nánáson is történt
-hasonló eset, ott is elveszett egy gyermek, akkor is a zsidókat
-gyanusitották s a gyermeket később a réten megtalálták. Özv.
-Solymosi Jánosné Sarf József és neje ezen nyilatkozatának kezdetben
-mi jelentőséget sem látszott tulajdonitani. Midőn azonban a
-következő napon valaki azon gyanut keltette benne, hogy leányát a
-zsidók emésztették el s minthogy továbbá ezen hir, állitása
-szerint, ápril 3-án már az egész falut bejárta, április 4-én elment
-Vencsellőre a járási szolgabiróhoz, a kinek leánya eltünését
-bejelentvén, gyanujának kifejezése mellett kérte, hogy a zsidó
-templomot vizsgálja meg.</p>
-<p>A szolgabiró azonban ez alkalommal a gyanut hihetetlennek
-találván, Solymosi Eszternek csupán országos köröztetése iránt
-intézkedett, később azonban Sarf József egyházfi 4 éves fiának,
-Samunak többek előtt elejtett egyes mondásaival az özv. Solymosi
-Jánosnéban keletkezett gyanu ujabb táplálékot nyervén, május 4-én
-ismét felkereste a szolgabirót, előadván, hogy a zsidók elleni
-gyanuját most már egyes községi lakosok tényleges tanuvallomásai is
-támogatják. A járási szolgabiró ennek folytán intézkedett, hogy
-Solymosi Eszter eltünése tekintetében a rendőri nyomozás
-megindittassék.</p>
-<p>Tisza-Eszlár községének előljárósága 1882. évi május hó 6-án a
-rendőri nyomozást teljesitvén, kihallgatott több tanut, kik
-előadták, mit Sarf Samu gyermektől hallottak, t. i. azt, hogy az
-eltünt Solymosi Eszternek nyakát az ő atyja Sarf József s testvére
-Móricz segitségével <span class="pagenum"><a name="Page_229" id=
-"Page_229">-229-</a></span> egy metsző vágta el. Az előnyomozásnak
-ezen eredménye alapján a birósági előnyomozás elrendeltetvén, ennek
-folyamában Sarf Móricz, özv. Lengyel Istvánné és özv. Fekete
-Jánosné terhelő vallomása alapján határozottabb alakot vett azon
-gyanu, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám,
-Braun Lipót (Lőbi) és Vollner Hermann az ugynevezett koldus zsidó
-fosztották meg az életétől a tisza-eszlári zsinagóga helyiségében s
-hogy Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel,
-Weiszstein Lázár és Taub Emánuel a nevezettek ebbeli ténykedését
-öntudatosan előmozditották. Ugyanis Sarf József egyházfinak
-nagyobbik fia, Sarf Móricz határozottan és körülményesen előadja,
-hogy 1882 április 1-én az isteni tisztelet végeztével d. e. 11 óra
-tájban a zsidóság kijövén a templomból, ő be akarta zárni a templom
-ajtaját, Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót sakterek,
-valamint Vollner Hermann a koldus zsidó azonban, kik a templom
-előtt megállapodtak, arra szólitották fel, hogy hagyja nyitva a
-templomajtót, mivel a rajtok levő imádságot nem akarják magukkal
-vinni; ennek következtében a nélkül, hogy a templomot bezárta
-volna, bement szüleinek lakására; egy idő mulva atyja Sarf József,
-a ki az ablakon kinézett, kiküldte, hogy hivja be azt a magyar
-leányt – Solymosi Esztert – a ki Ófalu felől jön a végre, hogy
-vegye le az asztalról a gyertyatartókat, atyjának ezen meghagyására
-elébe ment Solymosi Eszternek, a ki sietve jött Ófalu felől, s azt
-behivta lakásukra. Solymosi Eszter, Sarf <span class=
-"pagenum"><a name="Page_230" id="Page_230">-230-</a></span>
-Józsefnek felszólitására levette a gyertyatartókat az asztalról és
-székre állva a szekrény tetejére rakta.</p>
-<p>E közben bejött Vollner Hermann, ki Svarcz Salamonnal és ennek
-két társával a templomban visszamaradt és a ki a templom pitvarából
-kifelé nézett akkor, midőn ő Solymosi Esztert lakásukra behivta és
-azt mondta Solymosi Eszternek, hogy menjen el vele a templomba,
-onnan valamit kihozni, minek folytán Solymosi Eszter tényleg bement
-a templomba; előadja továbbá Sarf Móricz, hogy mintegy negyedóra
-mulva kimenvén az udvarra, a templomból jövő jajgatást és 3 vagy 4
-segélykiáltást hallott, minek folytán oda szaladt a templomhoz és
-minthogy annak ajtaját zárva találta, benézett a kulcslyukon s
-ekkor látta, hogy Solymosi Eszter a földön fekszik egy ingben, hogy
-őt Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót a földre lenyomva tartják; s
-Svarcz Salamon épen akkor vágta meg késsel a nyakát; látta továbbá,
-hogy Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Herman a leány
-testét fölemelték és hogy ekkor Svarcz Salamon egymásután két vörös
-cserépedényt tartott alája, melyekben a leány vérét felfogta és egy
-nagy fazékba öntötte. Ennek megtörténte után a leányt ismét
-felöltöztették, mire a belső templomból az előpitvarba siettek
-Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf s a
-hullát körülállották. Azután ő bement a lakásukra, ott a
-történteket szüleinek elbeszélte, mire anyja azt mondotta, hogy
-hallgasson. Körülbelül egy óra elteltével Vollner Hermann bejött a
-lakásukra és felszólitotta őt, hogy <span class="pagenum"><a name=
-"Page_231" id="Page_231">-231-</a></span> zárja be a templomajtót,
-minek következtében bement a templom előpitvarába, a hol sem a
-leány holttestét nem találta, sem vérnyomot nem látott. A kulcsot a
-pitvar ablakában találván, a templomajtót bezárta és ugyanakkor
-látta, hogy Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Lusztig
-Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf hazafelé
-távoztak.</p>
-<p>Sarf Móricznak ezen terhelő előadását támogatja özv. Lengyel
-Istvánnénak azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én kora délután 12
-óra elmultával, a ház tőszomszédságában levő zsidó templom felől
-háromszori kiáltást hallott, valamint özv. Fekete Jánosné szül.
-Krámer Borbálának azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én d. e. és
-pedig Adamovics Józsefnek és Pap Józsefnek vallomása szerint déli
-12 óra felé a zsidó templom mellett haladván el, ez alkalommal a
-templom felől sirást hallott, látta, hogy a templom ajtaja előtt
-két oldalt egy-egy zsidó állott az utfelé nézegetve; támogatja
-végül Sarf Móricznak előadását azon tény, hogy próbamenés utján
-megállapittatott, hogy ha Solymosi Eszter, miként azt Huri Andrásné
-állitja reggeli fél 10 órakor indult el hazulról, ugy hazafelé
-mentében 11 óra 47 perczkor érkezhetett a zsidó templomhoz.</p>
-<p>A vizsgálat ezen terhelő adatai alapján tehát, a közvádló kir.
-főügyész által emelt azon vád, hogy Solymosi Esztert Svarcz
-Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Hermann előre
-megfontolt szándékból életétől megfosztották, továbbá azon vád,
-hogy Sarf József az által, hogy Svarcz Salamon és társaival
-<span class="pagenum"><a name="Page_232" id=
-"Page_232">-232-</a></span> egyetértve az ablakon kinézve leste
-Solymosi Esztert és azt lakására becsalván, a templomban reá
-várakozó Svarcz Salamon és társainak kezére szolgáltatta, valamint
-azon vád is, hogy Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel és
-Weiszstein Lázár az által, hogy a hivek távoztával igaz ok nélkül
-visszamaradtak a templomban és ekkép Svarcz Salamon és társaival
-egyetértve, Solymosi Eszter megöletése alkalmával a templomban
-jelen voltak, és ezen magatartásukkal tettleg hozzájárultak Svarcz
-Salamon és társai bűnös elhatározása fokozásához, jelenlétök által
-bátrabb és biztosabb fellépésre ösztönözvén őket, miáltal Solymosi
-Eszternek előre megfontolt szándékkal való megölését szándékosan
-előmozditották, jogos alapon nyugvónak találtatott, annál is
-inkább, mivel tagadásban levő vádlottak azt, hogy a terhökre rótt
-cselekmény ideje alatt a templomban nem voltak, kifogástalan tanu
-vallomásával igazolni képesek nem voltak, ugyanazért nevezett
-vádlottak a kir főügyész idevonatkozó inditványának elfogadásával a
-gyilkosság, illetőleg az abbani részesség gyanuja miatt vád alá
-helyeztettek.</p>
-<p>Taub Emánuelt ugyan Sarf Móricz nem emliti azok között, kik a
-Svarcz Salamon és társai terhére rótt büntett történtekor a
-templomban voltak, azonban ő maga is azt állitja, hogy Svarcz
-Salamon és Braun Lipót nála voltak szállva; igazolva van, hogy a
-kérdéses napon reggel azokkal együtt ment a templomba és saját
-állitása szerint az istenitisztelet végeztével azokkal együtt tért
-vissza lakására; ha tehát saját <span class="pagenum"><a name=
-"Page_233" id="Page_233">-233-</a></span> előadása szerint
-folytonosan azoknak a társaságában volt, következtetni kellett,
-hogy Svarcz és Braun metszők a terhökre rótt cselekményt
-elkövették, az alatt ő is a többi vádlottal együtt a templomban
-volt, és annál is inkább, mivel Cs. Nagy Jánosné, ki akkoriban vele
-egy pitvarban lakott, azt adja elő, hogy Taub és vendégei, délután
-egy óra felé tértek haza a kérdéses napon. Taub Emánuel tehát a
-többi részesekkel egy tekintet alá esvén, ő is a gyilkosságban
-részesség miatt a királyi főügyész e részbeni inditványának el nem
-fogadásával, vád alá helyeztetett.</p>
-<p>A nevezett vádlottak ellen felsorolt ezen bizonyitó adatok
-azonban a végtárgyalás szerint, nemhogy erősödést nyertek volna,
-hanem határozottan meggyengültek.</p>
-<p>Özvegy Lengyel Istvánné nevezetesen a vizsgálatban tett azon
-vallomását, mintha ő 1882 ápril hó 1-ső napján kora délután házával
-szomszédságban levő zsidó templom felől mintegy a föld alól jövő
-háromszori segély- és gyermektől eredő kiáltást hallott volna, a
-végtárgyaláskor oda módositotta, hogy e kiáltás »Kovácsné jőjjön
-ki« estefelé történt s háza kapujától és nem a zsidó templom felől
-és nem is háromszor, hanem csupán kétszer történt. Fekete
-Jánosnénak a vizsgálatban tett azon vallomása, hogy ugyanazon napon
-délelőtt 11 óra tájban a zsidó templom mellett haladván, a templom
-felől sirást hallott, a templomajtó falainál pedig két zsidót az
-útfelé tekintgetve látott, terhelő gyanuokul nem szerepelhet, mert
-a birói szemle megállapitotta, hogy Fekete Jánosné ezen vélt sirást
-a templomtól <span class="pagenum"><a name="Page_234" id=
-"Page_234">-234-</a></span> 74 lépés távolságra hallotta és mert
-nincs kizárva annak lehetősége, hogy e sirás, tekintettel a
-templomhoz való távolságra, az ajtónak bezárt voltára nem is a
-templom felől, de semmi esetre abból és feltehetőleg nem is sirás
-által okozott hangtól eredett; azon további állitása pedig, hogy
-ugyanazon alkalommal a templomajtó felénél két zsidót látott –
-feltéve, hogy a gyilkosság ugyanazon időben történt, kizárja Sarf
-Móricz tanu állitásának lehetőségét, mert szerinte a templomajtón
-kivül egyedül ő állott, s a többi általa nevezettek a templom
-belsejében voltak; ha pedig áll az, hogy a gyilkosság idejében két
-zsidó a templom ajtaját mintegy őrizte, akkor az ajtót meg sem
-közelithetvén, az állitott eseménynek tanuja sem lehetett; végre
-Sarf Móricz 14 éves tanunak vizsgálati előadását, tekintettel arra,
-hogy a végtárgyalás alatt apja Sarf József vádlott ellen, valamint
-vallása és hitsorsosai iránt oly mély megvetést és gyülöletet
-tanusitott, melynélfogva előadását elfogulatlan és közelebbi
-gyanuokot képező vallomásnak elfogadni és annak eskü általi
-megerősitését megengedni annál kevésbbé lehetett, mert Sarf Móricz
-a vizsgálat és végtárgyalás alatt tett vallomásaiban lényeges
-körülményekre, nevezetesen pedig Solymosi Eszternek házukba ki
-által történt behivása, annak az állitott gyilkosság alkalmávali,
-fekvésének iránya és helyzetére, valamint a kezében levő kendőnek
-szinére nézve ellenmondásba jövén, tanuságtételének megbizhatósága
-kérdésessé vált.</p>
-<p>Ellene szól Sarf Móricz vallomásának Varga Kati meghiteltetett
-és kifogástalan tanu vallomása is, mert <span class=
-"pagenum"><a name="Page_235" id="Page_235">-235-</a></span> ezen
-tanu azt állitja, hogy Bukszbaum Ábrahám egyik vádlott metsző
-április hó 1-ső napján délelőtti 11 órakor a templomból Ziszmann
-lakására, hol szállva volt, megérkezvén, megebédelt, s ebéd után
-mintegy két óra hosszat aludt. Ezen tanuvallomás kizárja Móricz
-tanuságtételének azon igazságát, hogy Bukszbaum Ábrahám a Móricz
-által jelzett időben a zsidó templomban lehetett, és ott az
-állitott cselekményben részt vehetett volna.</p>
-<p>Ily körülmények mellett is kiváló figyelemre méltatva azt, hogy
-a gyilkosság tárgya hiányzik; a vádhatóság részéről különben is
-elejtett gyilkosság s abbani bűnrészesség vádjának fentartására
-minden alapos ok elenyészett, annálfogva az ezen bűntényekkel
-vádlottakat fölmenteni s a letartóztatottak azonnali szabadon
-bocsátását elrendelni kellett. A vád és védelem részéről
-felemlitett rituális gyilkosság a törvényszék határozatának tárgyát
-nem képezhette, részint, mert az állitott vallásszertartás a
-gyilkosság indokául fel nem hozható, részint, mert elesvén maga a
-gyilkosság, annak lehető indoka is elesett és mert hogy ily
-vallásszertartás a vádlottaknál léteznék, sem a vizsgálatban
-beszerzett adatokal, sem más hiteles és a törvényben elfogadott
-módon beigazolva nincs.</p>
-<p>Az előnyomozás alatt továbbá Oláh György t.-dadai lakos, kerülő,
-junius 18-án délután 4 óra tájban a t.-dadai határban, ugynevezett
-Csonka-Fűzes felé mentén útközben találkozott kerülő társával
-Várady Andrással, ki arról értesitette, hogy a Csonka-Fűzesből jövő
-Kecskés <span class="pagenum"><a name="Page_236" id=
-"Page_236">-236-</a></span> József szolgája azt beszélte neki, hogy
-kevéssel azelőtt a Tiszában egy női hullát látott a Csonka-Fűzes
-alatt a vizen úszni.</p>
-<p>Ezen értesités folytán Oláh György a Csonka-Fűzes szélén a Tisza
-partján fölfelé haladva, a part közelében a füzesben fennakadt
-hullát felfedezte és azt két tutajos segélyével a partra kihuzta.
-Oláh György az esetről az előljáróságot értesitendő, bement
-T.-Dadára, a hullának őrizetét azon tutajosokra bizván, a kik közel
-a Csonka-Fűzeshez a partra szállották. Az előljáróság tagjai
-nyomban a helyszinére siettek, a kifogott hullát azonban már ott
-nem találták, mert azt a tutajosok, állitásuk szerint azért, mert
-igen nagy szaga volt, elásták.</p>
-<p>A községi előljáróság jelentése folytán esti 9 és fél órakor
-ifj. Zoltán István szolgabirósegéd, dr. Kiss Jenő járási orvos
-kiséretében a helyszinére kimenvén, a hullát kiásatta és azt a
-nélkül, hogy a sirból kiemeltetett volna, előleges szemle alá
-vétette, melynek végeztével, óvintézkedések mellett ujból
-eltakarittatta.</p>
-<p>Junius 19-én a hulla feletti birói szemle megtartatván, ez
-alkalommal kitünt, hogy a hulla ruházata hasonlit a Solymosi Eszter
-által eltünésekor viselt ruhadarabokhoz, továbbá megállapittatott,
-hogy a hulla balkezének csuklójára egy kendő volt szorosan
-odakötve, a melyben elázott, kenőcsszerü állományu kék festék
-találtatott; annálfogva a jelenvolt özv. Solymosi Jánosné
-felhivatott, hogy a leánya által eltünése alkalmával viselt
-ruhadarabokat körülményesen irja le; mi megtörténvén, kitünt, hogy
-a hullán talált ruházat az <span class="pagenum"><a name="Page_237"
-id="Page_237">-237-</a></span> özv. Solymosi Jánosné bemondása
-szerint Solymosi Eszter által eltünésekor viselt ruházattal
-megegyez. Később a hullán talált ruhadarabok özv. Solymosi
-Jánosnénak, Huri Andrásnénak, majd Olajos Bálintnénak, Lak
-Péternének és Felner Istvánnénak is felmutattatván, ezek is azokban
-Solymosi Eszter ruházatát felismerték. A talált hulla is a Solymosi
-Esztert ismerő, összesen 20 egyén által szemle alá vétetvén, ezek
-közül Szakolczay Julcsa a hullában Solymosi Esztert határozottan
-felismerte; Laki János, Solymosi János, Jakab János, Juhász József
-és Juhász Andrásné pedig a hullában Solymosi Eszter tetemeit
-felismerni vélték; ellenben özv. Solymosi Jánosné, Gazdag Józsefné,
-Olajos Bálintné, Tanyi Józsefné, Szelley Gáborné, ifj. Pap József,
-Láposi János, Várkonyi Ferencz, Tóth Mari, Solymosi János
-(Eszternek testvére) és Solymosi Zsófia a hullában Solymosi
-Eszternek tetemét fel nem ismerték.</p>
-<p>A hulla törvényszéki bonczolás alá vétetvén, a törvényszéki
-orvosok a hozzájok intézett kérdések alapján véleményöket beadták.
-Minthogy azonban a vélemény minden körülményre kiterjedő nem volt,
-és hogy az minél inkább biztos alapot nyerjen, elrendeltetett a
-hullának kiásatása, egyetemi tanárok általi megvizsgáltatása; és
-minthogy ezek véleménye a bonczolást teljesitő szakértőkétől eltérő
-volt, mindkét szakvélemény az országos közegészségügyi tanácshoz
-felülvéleményre felterjesztetett. – Az ellentétes szakértői
-vélemények felülvizsgálására megkeresett országos közegészségügyi
-tanács kimondotta: <span class="pagenum"><a name="Page_238" id=
-"Page_238">-238-</a></span></p>
-<p>1. Hogy a legtöbb jel arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő
-teste volt, de nem állapitható meg határozottsággal, hogy nem
-volt-e egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb.</p>
-<p>2. A bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a
-halált vérszegénység vagy más testi baj, vagy fulladás okozta
-volna.</p>
-<p>3. A halál beálltának ideje meg nem állapitható.</p>
-<p>4. Nem valószinü, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a
-vizben.</p>
-<p>5. A nemi közösülés nagy mérvbeni gyakorlásának bizonyitására a
-bonczadatok nem elégségesek.</p>
-<p>6. Valószinübb, hogy a szőrzet borotvával távolittatott el, de a
-kihullás lehetősége sem zárható ki.</p>
-<p>7. A körmöknek a bonczolás előtti hiánya nem zárható ki.</p>
-<p>8. Valószinübb, hogy a hulla életében rendszerint nem
-foglalkozott durvább munkával s nem járt mezitláb, de az ellenkező
-sem zárható ki.</p>
-<p>Az 1882. évi junius hó 19–20. napján teljesitett bonczvizsgálat
-és azzal kapcsolatos eljárás folytán, tekintettel az orsz.
-közegészségügyi tanácsnak a hullára vonatkozólag, kora, vizben
-létének tartama, foglalkozása s a szőrzet mikénti eltávolitása
-tekintetében adott véleményére, azon gyanu merült fel, hogy idegen
-hulla Solymosi Eszter ruháiba öltöztetve azon czélból dobatott a
-Tiszába, hogy a biróság félrevezetésével elfogadtassék azon tény,
-hogy Solymosi Eszter, mint a kinek ál-hulláján külsértés nyomai nem
-voltak, nem olyképen <span class="pagenum"><a name="Page_239" id=
-"Page_239">-239-</a></span> fosztatott meg életétől, a mint azt
-Sarf Móricz vallomásában előadja. A gyanu e részben azon
-tutajosokra irányult, kik a Csonka-Fűzes közelében voltak, midőn a
-hulla megtaláltatott, és kik az őrizetükre bizott hullát, mig a
-községi előljáróság a helyszinére érkezett, eltemették.</p>
-<p>Ezen tutajosok közül Herskó Dávid törvényszékileg hitelesitett
-vallomásában, tutajos társa Matej Ignácz előadásával egyezőleg
-beismerte, hogy midőn junius 7-én tutajon Kerecseny mellett haladt
-el, régi ismerőse Smilovics Jankel, ki éppen akkor rakodott
-tutajával, a parton, zsidó nyelven azt kiáltotta át hozzá, hogy jó
-fizetésért szállitson el tutaján egy hullát, s midőn ő erre
-reáállott, azt mondotta, hogy a hullát majd utközben átadja neki és
-akkor majd megmondja, hogy hova kell azt szállitani.</p>
-<p>Beismerte továbbá, hogy junius 11-én Kis- és Nagy Tárkány között
-kikötvén, este Smilovics Jankel szintén megérkezett s az elhozott
-hullát azon utasitással adta át neki, hogy azt tutaja alatt Dadáig
-szállitsa, s ott eressze el. Előbb azonban a hullát azon ruhába
-öltöztesse, a melyet Eszlár alatt egy 30–35 éves barna asszony fog
-neki átadni s arra is kitanitotta, hogy a ruhadarabot milyen
-rendben adja rá a hullára s különösen, hogy azon kendőt, a melyben
-a papirba takart festék lesz, a hulla balkezére kösse. Jutalomképen
-200 frtot igért és abból előlegül 56 frtot átadott. Beismeri, hogy
-a hullát átvette és azt Matej Ignácz segélyével, ki a történteknek
-véletlenül szemtanuja volt, tutaja alá huzta s odaerősitette.
-<span class="pagenum"><a name="Page_240" id=
-"Page_240">-240-</a></span></p>
-<p>Továbbá, hogy junius 16-án déltájban Eszlár alatt észrevette,
-hogy a barna 30–35 éves asszony ruhanemüvel a kezében ólálkodik a
-t.-eszlári parton. Midőn pedig délután Eszláron alul a ladányi
-oldalon egy füzes mellett kikötöttek 4–5 óra tájban, a nevezett
-asszony csolnakon átjött a ladányi partra s a füzesben a magával
-hozott csomó ruhát zsidó nyelven mondott ezen szavakkal adta át
-neki: »Itt vannak a ruhák, Jankel küldötte neked a hullára«.</p>
-<p>Beismerte végül Herskó Dávid, hogy a hullát Matej Ignácz
-segélyével még azon este az e czélra átvett ruhába öltöztették s
-azután ismét a tutaj alá helyezték, a honnan junius 18-án, midőn
-Tisza-Dadán felül a Csonka-Fűzesben kikötöttek, a hulla kiszabadult
-és partra vettetett.</p>
-<p>Smilovics Jankel törvényszékileg hitelesitett vallomásában
-szintén beismerte, hogy 1882. évi junius 5-től 14-ig Kerecsenyben
-vesztegelvén, ez idő alatt junius 6-án vagy 7-én régi ismerőse
-Fogel Amsel is odaérkezett, s elbeszélvén neki a t.-eszlári esetet,
-előadta, hogy miután Solymosi Eszter megölésével a zsidókat
-gyanusitják, ez utóbbiak most egy Solymosi Eszterhez hasonló
-ruházatba öltöztetett hullát akarnak a Tiszán leusztatni, s
-felszólitotta őt, hogy vállalja el a hulla szállitását, előadván,
-hogy megbizóinak egyike Mendelovics Niszen vajnági lakos. Fogel
-Amsel rábeszélése folytán ő a hullausztatást 500 frtért elvállalta,
-s előlegképen 80 frtot Fogel Amseltől fel is vett. Az alku
-megtörténtével Fogel Amsel azt mondotta, hogy a <span class=
-"pagenum"><a name="Page_241" id="Page_241">-241-</a></span> hullát
-két zsidó a szentmártoni révben fogja neki átadni, utasitván őt,
-hogy azt tőlük átvevén, Eszlárig szállitsa s ott eressze szabadon.
-Junius 7-én szeklenczei tutajosok (Herskó Dávid és társai) haladván
-el Kerecseny mellett, minthogy közöttük felismerte régi ismerősét,
-Herskó Dávidot, sajkán elment annak tutajához megbeszélvén vele a
-dolgot, Herskó Dávid a hullaszállitást 120 frtért elvállalta; mire
-ő utasitotta, hogy Tárkánynál kössön ki, a hol a hullát szándékozik
-neki átadni. Erre Herskó Dávid tovább utazott, ő pedig junius 10-én
-este a hullának átvétele végett elindult a szentmártoni révhez.
-Junius 11-én reggel megérkezvén a szentmártoni révhez, a
-Tisza-parton Grósz Márton és Klein Ignácz t.-eszlári zsidókat
-pillantotta meg, kik kocsiban a hullával reá várakoztak ott, s
-miután kölcsönösen megismertették egymást, nevezettekkel ezek
-kocsiján Tárkányba utazott, hova délután 3 óra tájban megérkezvén,
-a hullát a kocsiról levették s ő azt a kocsin volt deszkából
-készitett kis tutajon a vizbe vive Herskó Dávidnak átadta, s annak
-a kikötött jutalomból 40 frtot is átadott. A két t.-eszlári zsidó
-tőle azzal vált el, hogy sietnek, mivel még a hulla ruházatáról
-kell gondoskodni, kijelentvén, hogy azt az eszlári parton egy
-asszony fogja átadni, s egyuttal kitanitván, hogy a hullát miképen
-kell felöltöztetni, különösen hangsulyozván, hogy a festékes kendőt
-a hulla egyik csuklójára kell kötni, s a hullát T.-Eszláron alul
-kell szabadon ereszteni.</p>
-<p>Fogel Amsel vádlott tagadja, hogy ő bizta volna <span class=
-"pagenum"><a name="Page_242" id="Page_242">-242-</a></span> meg
-Smilovics Jankelt a hulla szállitásával. Vádlott Grósz Márton és
-Klein Ignácz szintén tagadják, hogy ők lettek volna azok, kik a
-hullát Szentmártonnál, illetőleg Tárkánynál Smilovicsnak
-átadták.</p>
-<p>Solymosi Eszternek az anyja és több asszonyok által felismert
-ruhái a t.-dadai Csonka-Fűzesben kifogott hullán feltaláltatván, a
-gyilkosság és a bűnpártolásra vonatkozó vád tekintetéből szükséges
-annak tüzetesebb megvizsgálása, hogy az emlitett hulla Solymosi
-Eszter hullája volt-e, vagy nem.</p>
-<p>Eltekintvén egyelőre Smilovics Jankel, Herskó Dávid vádlottak és
-Matej Ignácz tanunak vallomásaitól, megemlittetik, hogy a hulla
-felismerésére bocsájtott tanuk közül Solymosi Eszter anyja özv.
-Solymosi Jánosné, továbbá Eszter testvére és mások is, a kik őt
-életében ismerték, a megtekintett hullában az eltünt Solymosi
-Esztert fel nem ismerték, minthogy azonban a hulla haja és
-szemöldökszőre hiányzott, arczvonásai pedig a m. kir. egyetemi
-tanárok és az országos közegészségügyi tanács véleménye alapján
-feltételezhető, hogy több napi vizbenléte miatt szükségkép
-elváltoztak, a mely körülmény a hulla arczának ferdesége, az ajkak
-duzzadtságát és a nyelvnek a fogak közti voltát igazoló tanuk
-bizonyitják és minthogy ezek szerint valószinü, hogy a hulla arcza
-már nem volt felismerhető állapotban, midőn a tanuk megnézték és
-azért ezen tanuk nyilatkozatának magában véve jelentőséget
-tulajdonitani nem lehet; tekintetbe véve még azt is, hogy a hulla
-nem a rajta volt ruházattal tétetett ki szemlére, <span class=
-"pagenum"><a name="Page_243" id="Page_243">-243-</a></span> áll ez
-azon tanukról is, kik a hullában Solymosi Esztert felismerni
-vélték, a kik különben is e részben nyilatkozatukat a
-végtárgyaláskor megváltoztatták és e miatt esküre sem
-bocsájtattak.</p>
-<p>A bonczoló orvosok véleménye szerint a hulla legalább 18, de
-valószinüleg 20 évet is elért egyéné volt. Ezen
-életkor-meghatározással szemben áll a hulla exhumácziójánál
-alkalmazott m. kir. egyetemi tanárok véleménye, mely szerint a
-hulla 14–17 éves egyénre mutat, és némileg az orsz. közegészségügyi
-tanács véleménye is, melynélfogva a legtöbb jel arra mutat, hogy a
-hulla 16–18 éves nő teste volt, de ki nem zárható, hogy nem volt-e
-egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb.</p>
-<p>A bonczoló orvosok megállapitották, hogy a halál oka általános
-vérszegénység volt, melyet a belvizsgálat által konstatált
-tüdőgümőkór, tüdőlégdag, a jobb szivgyomrocs túltengése, a máj
-kisebbedése és szemcsésedése, valamint gyomorhurut idéztek elő,
-továbbá, hogy a hulla mint már ilyen került a vizbe, hogy
-legfeljebb 10 nap előtt elhunyt egyéné volt. Az egyetemi tanárok
-véleménye szerint pedig a halál legközelebbi okául az általános
-vérszegénység ez esetben el nem fogadható, és a körülmények oda
-mutatnak, hogy a hulla vizbefult, a bonczolás előtt több hetekkel
-meghalt egyéné volt. Az országos közegészségügyi tanács véleménye
-szerint a bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a
-halált vérszegénység vagy más testi baj, avagy fulladás okozta
-volna, a halál beálltának ideje pedig meg nem határozható. A
-bonczoló orvosok <span class="pagenum"><a name="Page_244" id=
-"Page_244">-244-</a></span> azon nézetben voltak, hogy a hulla 3–4
-napnál tovább nem lehetett a vizben; a szűzőr hiánya és a hüvelynek
-szerfeletti bőségéből következtették a nemi közösülésnek nagy
-mérvbeni gyakorlatát; az egyetemi tanárok és az országos
-közegészségügyi tanács véleménye szerint pedig a közösülés
-nagymérvbeni gyakorlatának bizonyitására a bonczadatok nem
-elégségesek. Az egyetemi tanárok azon véleményben vannak, hogy a
-hulla több héten át a vizben volt, az országos közegészségügyi
-tanács pedig azt, hogy a hulla nem ily hosszu ideig volt a vizben,
-határozottan meg nem állapithatónak mondja, de nem tartja
-valószinünek, hogy a hulla 14 s talán ennél is egynéhány nappal
-tovább lett volna a vizben. Megállapitották a bonczoló-orvosok,
-hogy a hulla haja és szőrzete mesterségesen lett eltávolitva és
-kijelentették, hogy a lábak és kezek alkotása azoknak és a
-körmöknek gondos ápolása nem szólhatnak a mellett, hogy az elhunyt
-egyén életében durvább munkával foglalkozott volna vagy czipő
-nélkül (mezitláb) szokott volna járni, de mindezek bizonyitják,
-hogy könnyebb életmódot folytatott s igy minden valószinüség
-szerint nem azon osztályhoz tartozott, mely durvább házimunkával
-foglalkozik.</p>
-<p>Az egyetemi tanárok véleménye szerint a haj és szőrzet nem
-mesterségesen lett eltávolitva, a lábak és kezek alkotásából és az
-első bonczoláskor már teljesen hiányozni kellett körmöknek
-állapotából épenséggel nem lehetett következtetni, hogy a hulla
-könnyebb életmódot folytató és lábbelit folytonosan viselő
-osztályhoz <span class="pagenum"><a name="Page_245" id=
-"Page_245">-245-</a></span> tartozott volna; az országos
-közegészségügyi tanács véleménye szerint ugyan sokkal valószinübb,
-hogy a haj és szőrzet mesterségesen, pl. borotvával távolittatott
-el, de a kihullás lehetőségét sem zárja ki, valamint azt sem, hogy
-a körmök már az első bonczolás előtt hiányoztak. Valószinübbnek
-mondja ugyan, hogy a hulla életében rendszerint nem foglalkozott
-durvább munkával és nem járt mezitláb, de az ellenkezőt nem zárja
-ki.</p>
-<p>Ezek szerint a bonczolást teljesitett orvosok által
-megállapitott Solymosi Eszter koránál több évvel magasabb életkor
-bizonyitottnak nem tekinthető, azon jelenségek pedig, melyek az
-eset ismert körülményei mellett annak kétségtelen bizonyitására
-szolgálnának, hogy a hulla nem volt Solymosi Eszteré, nincsenek
-kellően kimutatva.</p>
-<p>Ily jelenség lett volna az első bonczoláskor megállapitott
-általános vérszegénység és az abból eredett halál, a halálnak a
-bonczolás előtti beálltának rövid ideje (legfeljebb 10 nap), a
-hullának, mint ilyennek a vizbe alig 3–4 nappal a bonczolás előtt
-jutása, a nemi közösülésnek nagymérvbeni gyakorlása; ellenben az
-egyetemi tanárok által megállapitott 14–17 éves életkor a vizben
-létel heteken át, a haj letörése és kihullása, a hullaáztatás
-(maczeráczió) folytán kihullott körmeinek a bonczolás előtti
-hiánya: az országos közegészségügyi tanács véleménye szerint sem
-zárható ki; ezek pedig oly jelenségek, melyek figyelemmel arra is,
-hogy a hulla Solymosi Eszter kétségtelen ruháiban találtatott,
-megengedhetővé teszik, hogy a kérdéses hulla Solymosi Eszteré
-lehetett. <span class="pagenum"><a name="Page_246" id=
-"Page_246">-246-</a></span></p>
-<p>Zurányi Kálmán és Szücs János tanuk vallomása szerint a hulla
-jobb lábán sebnyom volt látható, erről a bonczjegyzőkönyvben
-emlités téve nincsen, és a bonczolásnál alkalmazott szakértőknek a
-végtárgyaláskor tett előadása szerint a hulla jobb lábán
-jelentkezett folt lemosás és posztóval történt dörzsölés után
-elenyészett a nélkül, hogy annak helyén a lábon észrevehető jel
-maradt volna hátra. Bebizonyitottnak nem vehető tehát, hogy
-Solymosi Eszter anyja és Szakolczai Julcsa tanu által emlitett
-tehéntaposásnak nyoma a hulla lábán mint hegedt seb és különösen
-ismertető jel meg lett volna.</p>
-<p>Az orvosi szakértők véleménye tehát és a felismerési eljárás
-eredménye nem nyujtanak biztos támpontot arra nézve, hogy a
-hullának Solymosi Eszterével való azonossága vagy nem azonossága
-teljes határozottsággal megállapitható legyen.</p>
-<p>Áttérve Smilovics Jankel és Herskó Dávid vádlottak vallomására,
-ezen vádlottak egy hullának a Tiszán történt usztatását a vizsgálat
-folyamán beismerték és beismerő vallomásukat a törvényszék előtt a
-hitelesités alkalmával megtartották, azonban figyelemmel egyrészt
-arra, hogy a szakértők véleménye alapján nem zárható ki annak
-lehetősége, hogy a kérdéses hulla Solymosi Eszteré volt, másrészt
-pedig arra, hogy nevezett vádlottak első kihallgatásuk alkalmával
-hullacsempészetről mit sem tudtak, hogy Herskó Dávid, Matej
-Ignáczczal, Smilovics Jankel pedig Herskó Dáviddal lett szembesités
-után tették későbbi beismerő vallomásukat, mindketten <span class=
-"pagenum"><a name="Page_247" id="Page_247">-247-</a></span> pedig
-utóbb ebbeli vallomásukat visszavonták; továbbá tekintve, hogy
-Smilovics Jankel a hullacsempészet czélját különféleképen adta elő,
-hogy nem egyezik meg Herskó Dáviddal azon körülményre nézve, hogy
-Kerecsenynél, hol értekezhetett Herskó Dáviddal, a hulla átadása és
-szállitása felől, sajkán, ennek tutajához bement-e, ugy a mint ő
-állitotta, vagy pedig a partról Kerecseny mellett elhaladt és ki
-sem kötött s Herskó Dávidnak zsidóul odakiáltva, a mint Herskó
-Dávid elbeszélte. Ugyanők meg nem egyeznek abban sem, hogy a hulla
-usztatásáért Smilovics mily összeget adott Herskónak, hol történt a
-pénz átadása, és először arra nézve is különbség volt
-vallomásukban, hogy Tárkánynál a hulla átadása miként
-eszközöltetett. Smilovics azonkivül beismerő első vallomásában azt
-állitotta, hogy a hullát felöltöztetve hozták neki Szent-Mártonba
-és ruházatát is leirta, a mi pedig meg nem egyezik azzal, a mit
-Herskó Dávid állit, hogy a ruha Tisza-Eszláron alól a ladányi
-oldalon adatott rá a hullára.</p>
-<p>Mind olyan apróbb mellékes körülmények ugyan, de arra engednek
-következtetni, hogy mindkét vádlott beismerő vallomása nem volt
-őszinte, főleg ha figyelembe vétetik, hogy Csepkanics Jura első
-vallomása és a végtárgyalásnál tett előadása szerint a kérdéses
-hullát, a melyről, midőn ő legelőször megpillantotta, nem is tudta,
-hogy miféle tárgy, a Tisza sodra és a szél iránya vitte a többi
-tutajtól hátramaradt azon tutaj felé, melyen ő és Matej Ignácz
-voltak alkalmazva. A hulla <span class="pagenum"><a name="Page_248"
-id="Page_248">-248-</a></span> a tutaj alá került, csakhamar onnan
-kibukkant és a szél iránya által a Csonka-Fűzeshez vitetett, hol a
-füzesben fennakadt; a mely előadást támogatja azon körülmény is,
-hogy Herskó Dávid 16 tutajostársa közül sem a hulla átadását, s
-Matej tutaja alá kötését Tárkánynál, sem a ruhákat hozott
-asszonynak a Tiszán lett átkelését, a ruha átadását Ladánynál, sem
-végre a hulla felöltöztetését az egy Matej Ignáczon kivül senki sem
-látta; legfőképen pedig az, hogy Smilovics Jankelt a végtárgyalás
-alkalmával Veil Sámuel tanu megtekintvén, felismerte benne azon
-egyént, kivel neki mult évi junius 11-én, akkor t. i., mikor
-Smilovics Jankel beismerése szerint Szent-Mártonban és Tárkányban a
-hulla szállitása és ott átadása végett Kerecsenyből távol kellett
-volna lenni, Kerecsenyben dolga volt. Veinstock Ignácz tanu is
-bizonyitja, hogy Smilovics mult évi junius 11-én csakugyan
-Kerecsenyben volt; idejárul, hogy Fogel Amsel, ki Smilovics
-állitása szerint a hulla szállitására megbizást és pénzt adott,
-tanukkal igazolja, hogy m. év junius 6 vagy 7-én Smilovicsnak
-Kerecsenyben a hullaszállitásra megbizást nem adhatott, mivel azon
-időben távol Váriban fát terhelt, honnan emberei állitása szerint
-sehova sem távozott, mig a terhelés befejeztével onnan el nem
-indultak. Kerecsenyben pedig ki sem kötöttek, s Eszenyben, miként
-Bayer Herman tanusitja, csak mult év junius 2-án állott meg.</p>
-<p>Végre Smilovics Jankel azt állitotta, hogy a hullát mult évi
-junius 11-én Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottaktól vette át,
-kiknek tagadása ellenében nincsen <span class="pagenum"><a name=
-"Page_249" id="Page_249">-249-</a></span> semmi bizonyiték, hogy ők
-a mondott napon Szent-Mártonban jártak volna. A végtárgyalás
-alkalmával kitünvén, hogy Klein Ignácz, Antal Mátyás kocsiját mult
-évi pünkösd előtt, május havában kérte volt kölcsön egyszer más
-czélra és csak annyi időre, a mely idő alatt a
-T.-Eszlár-Szentmártoni utat oda és vissza meg nem tehette.</p>
-<p>Matej Ignácz tanunak vallomása azért nem vétethetik a
-hullacsempészet igazolására bizonyitéknak, mivel ő is legelső
-kihallgatásakor a többi 15 tutajostárs vallomásával egyezőn mit sem
-tudott, később a hulla szállitását körülményesen elbeszélte ugyan,
-de Huszton a községi előljáróság előtt, majd M.-Szigeten a
-vizsgálóbiró előtt a hullaszállitás történetét visszavonta. E
-mellett ő is több körülményt különféleképen adott elő. Először azt
-állitotta, hogy az 56 frtot Herskó Dávidtól Tokajban kapta,
-vallomásának hitelesitésekor pedig előbbeni előadása
-helyreigazitásául Herskó Dáviddal megegyezőleg Kerecsenyt jelölte
-meg, a hol pedig, minthogy ki sem kötöttek, és itt Herskó
-Smilovicstól pénzt nem is kaphatott, az emlitett összeget meg nem
-kaphatta. Utóbb a végtárgyaláskor ismét azt állitotta, hogy az 56
-frt Tokajban lett neki kifizetve. Állitása szerint Smilovics Jankel
-gúzsnál fogva huzta a vizben a hullát, Smilovics és Herskó állitása
-szerint pedig a hulla hozatala egy kis tutajon történt.</p>
-<p>Cserés Andrásné tanunak Groszberg Leon és feleségére tett
-terhelő vallomása ellen szól azon körülmény, hogy állitása szerint
-Groszberg Leonné a hullafelöltöztetés <span class=
-"pagenum"><a name="Page_250" id="Page_250">-250-</a></span> napján
-alkonyatkor már visszatért volna a ruhák átadása végett tett
-utjából, Matej Ignácz vallomása szerint pedig a ruha átadása oly
-későn történt, hogy a sötétség miatt ő az átadó asszonyt fel nem
-ismerhette. Azonkivül nem valószinü, hogy Groszberg és neje, kiknek
-érdekükben állott e titkot megőrizni, nevezett tanu előtt, ennek
-vallomásában előadott dolgokról beszéltek volna, tudomásuk lévén,
-hogy a zsidó beszédet megérti.</p>
-<p>Ezeknél fogva figyelemmel arra is, hogy a gyilkosság vádja
-Svarcz Salamon és társai ellen nem lévén bebizonyitva, a
-gyilkossági tett elpalástolására vonatkozó bűnpalástolásról sem
-lehet szó; és hogy a hullának honnan történt megszerzése a
-vizsgálat által nem lett külön bebizonyitva, ugy a beismerésben
-volt Smilovics Jankelt és Herskó Dávidot, mind pedig a folytonos
-tagadásban volt és immár Smilovics Jankel visszavont vallomásával
-egyáltalában nem terhelhető Vogel Amsel, Grósz Márton és Klein
-Ignácz vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja és
-következményeinek terhe alól felmenteni kellett.</p>
-<p>Kelt Nyiregyházán, 1883 augusztus hó 2-án.</p>
-<div class="figleft">
-<p><i>Kornis Ferencz</i>, s. k.<br />
-kir. tszéki elnök.</p>
-</div>
-<div class="figright">
-<p><i>Simon Viktor</i>, s. k.<br />
-kir. tszéki t. jegyző.</p>
-</div>
-<span class="pagenum"><a name="Page_251" id=
-"Page_251">-251-</a></span>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(A budapesti királyi itélőtáblának mint
-másodbiróságnak itélete s annak indokai.)</p>
-<p>Ő Felsége a király nevében!</p>
-<p>40881. B. 1883. szám. A budapesti kir. itélőtábla gyilkosság
-büntette, illetőleg abban való részesség miatt jogerős
-vádhatározattal vád alá helyezett Svarcz Salamon, Bukszbaum
-Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman, Sarf József, Junger Adolf,
-Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár,
-Taub Emánuel, és bűnpártolás miatt vád alá helyezett Fogel Amsel,
-Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz elleni
-bűnügyet, melyben a nyiregyházai kir. törvényszék 1883. évi
-augusztus hó 2-án 2844. szám alatt felmentő itéletet hozott, özv.
-Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezés folytán és
-hivatalból is 1883. évi deczember hó 22-én tartott nyilvános
-ülésében vizsgálat alá vevén, következőleg</p>
-<p class="center"><i>itélt:</i></p>
-<p>Az elsőbiróság itéletét a kir. itélőtábla helybenhagyja.</p>
-<p class="center"><i>Indokolás.</i></p>
-<p>Jelen ügyben hozott elsőbirósági felmentő itéletben ugy a kir.
-ügyészség, mint vádlottak megnyugodtak; egyedül özv. Solymosi
-Jánosné élt felebbezéssel. Mindenekelőtt az vizsgálandó tehát,
-van-e özv. Solymosi Jánosnénak felebbezési joga? Az elsőbiróság
-özv. Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezést vissza nem
-utasitotta, s irásban benyujtott indokait 1883. évi 2948. sz.
-<span class="pagenum"><a name="Page_252" id=
-"Page_252">-252-</a></span> a. kelt végzésével fölterjeszteni
-rendelte. Eme tényei által kifejezést adott annak, hogy özv.
-Solymosi Jánosnét a felebbezésre jogositottnak tartja. A fölebbezés
-emez elfogadásához csatlakozik a kir. itélőtábla is, mert a kir.
-Curia 1882. évi junius hó 5-én tartott teljes üléséből 9. sz. a.
-kelt döntvényében azt mondotta ki, hogy a kir. törvényszék hatósági
-körébe tartozó büntetendő cselekmény miatt inditott bűnvádi ügyben
-az alsóbbfoku biróságok által hozott felmentő itélet, vagy
-megszüntető határozat esetében a magánjogi elégtételre jogositott
-közvetlenül sértett vagy kárositott, a mennyiben az ebbeli
-elégtétel iránti igényét bejelentette, és arról le nem mondott, ha
-a kir. ügyész nem felebbezett, jogositva van a fölebbezési
-perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve fennálló feltételek mellett és
-hatálylyal használni.</p>
-<p>Ebből folyólag, miután kétség sem férhet ahhoz, hogy özv.
-Solymosi Jánosné mint anya, az elbirálás tárgyát képező vádbeli
-cselekmény által kárositottnak tekintendő; és miután ama
-kérvényében, melyet a tárgyalásnál való képviseltetése iránt
-beadott, erre vonatkozó igényét bejelentette; és végre – miután
-jelen ügy különben is hivatalból felülvizsgálandó: nincs ok arra,
-hogy a nevezett panaszos fölebbezése visszautasittassék.</p>
-<p>Hivatalból pedig azért volt a jelen ügy felülvizsgálandó, mert a
-jogérvényes vádhatározat gyilkosságra, – tehát olyan büntettre
-irányult, mely a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint akár
-felmentő, akár <span class="pagenum"><a name="Page_253" id=
-"Page_253">-253-</a></span> büntető itélet esetében hivatalból való
-felülvizsgálat tárgyát képezi.</p>
-<p>A vádhatározatnak másik tárgyát képező bűnpártolás pedig a
-nevezett föbenjáró büntettel való szoros összefüggése miatt vált
-szintén hivatalból felülvizsgálandó.</p>
-<p>Az ügy ezen teljes megvizsgálásánál feltünt, hogy a
-közegészségügyi tanácsnak a bizonyitási eljárás fontos adatát
-képezhető véleménye indokolva nincs. Egyéb hiányok is mutatkoztak.
-Minthogy azonban a kiegészitéstől most már eredmény nem várható: a
-kir. itélőtábla a következőkben az ügy érdemleges vizsgálatába
-bocsátkozott.</p>
-<p>Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman a
-kir. törvényszék 1882. évi ápril hó 16-án 1430. sz. a. kelt
-végzésével azért helyeztettek vád alá, hogy Solymosi Eszter
-tisza-eszlári hajadont 1882. évi április hó 1-én a tisza-eszlári
-zsidó templomban előre megfontolt szándékkal megölték, Sarf József,
-Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein
-Lázár, Taub Emánuel pedig azért, hogy Solymosi Eszternek előre
-megfontolt szándékból való megöletését szándékosan előmozditották,
-végre Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és
-Klein Ignácz azért helyeztettek vád alá, hogy előbb emlitett
-vádlottaknak segitséget nyujtottak arra nézve, hogy az irányukban
-folyamatba tett büntető eljárásnak, sikerét meghiusitsák. A vád
-képviselője a vádbeli cselekmény állitott belső indokának
-hiányából, már a végtárgyalás kezdetekor reámutatott a vád
-tarthatatlanságára; <span class="pagenum"><a name="Page_254" id=
-"Page_254">-254-</a></span> az eljárás befejeztével pedig
-határozottan kijelentette a vádtól való elállását. A királyi
-itélőtábla eme vádtól való elállás miatt sem tarthatta magát
-felmentettnek azon kötelezettség alól, hogy a jogerőre emelkedett
-vádhatározattal meginditott ezen ügyet hivatalból
-fölülvizsgálja.</p>
-<p>Ezt téve: az ügy elbirálásánál döntő kérdésül azt tekinti: hogy
-a vádbeli cselekmény Solymosi Eszter élete ellen elkövettetett-e
-vagy nem? A bizonyitási eljárás e tekintetben két kiemelkedő
-terhelő adatot tartalmaz. Egyik Sarf Móricz vallomása; másik a
-tisza-dadai Csonka-Fűzesben 1882. évi junius hó 18-án talált
-hulla.</p>
-<p>Sarf Móricz a Nagyfaluban felvett vallomási jegyzőkönyv szerint
-azt adta elő, hogy az ő apja, Sarf József 1882. évi április hó 1-én
-déli 11–12 óratájban, az utczáról hivta be lakásukba az ott
-elhaladó Solymosi Esztert a végett, hogy az asztalról vegye le a
-gyertyatartókat. Solymosi Eszter e hivásnak engedelmeskedett,
-bement Sarf József lakásába, levette a gyertyákat az asztalról, egy
-székre felállva feltette a sifonra. Midőn az öt gyertyatartót
-felrakta, akkor bement oda egy koldus zsidó (Vollner Herman), a ki
-Solymosi Esztert behivta a zsidó templomba, a kit kezén fogva a
-szobából kivezetett. Sarf Móricz szülei a szobában bentmaradtak, ő
-kiment a zsidó koldus és Solymosi Eszter után az udvarra, látta,
-hogy azok bementek a templomba; kevés idő mulva a templomból
-jajgatást hallott. 3–4 segélykiáltást, oly formán: »emberek!
-segitség!« <span class="pagenum"><a name="Page_255" id=
-"Page_255">-255-</a></span> Ekkor oda szaladt a templomajtóhoz,
-próbálta kinyitni, de zárva találta; azután benézett a kulcslyukon,
-melyben nem volt benne a kulcs; és látta, hogy a leány a földön
-feküdt egy ingben, ruhái az asztalon voltak. A leányt a téglási
-(Braun Lipót) és tarczali (Bukszbaum Ábrahám) idegen metszők és a
-zsidó koldus (Vollner Herman) a földön lenyomva tartották. Svarcz
-Salamon tisza-eszlári metsző épen akkor vágta meg a nyakát, a
-rendes asztali késnél valamivel hosszabb és sokkal szélesebb
-pengéjü késsel. Egy vágást tett a nyakán s azután a másik két
-metsző és a koldus zsidó felemelték a leány testét, Svarcz Salamon
-egymásután két veres cserép tányért tartott feje alá s abba vért
-csorgattak, azután a vért egy nagy fazékba öntötték. Mikor a vért
-kicsorgatták: felöltöztették a leányt. Azalatt, mig a leányt
-felöltöztették, a belső templomból kijött még hozzájuk Lusztig
-Sámuel, Braun Ábrahám, Veiszstein Lázár és Junger Adolf, ezek is
-körülállották a leány testét, mialatt azt öltöztették.</p>
-<p>Sarf Móricz eme vallomását a tárgyalás során beható
-keresztkérdések után is, lényegében fenntartotta, – és szivósan
-ragaszkodott ahhoz, hogy látta, midőn Solymosi Esztert a zsidó
-templomban megölték.</p>
-<p>Sarf Móricz eme vallomásához a bizonyitási eljárás során
-következő jelenségek és körülmények csoportosultak:</p>
-<p>1. Solymosi Esztert gazdasszonya Huri Andrásné 1882. évi április
-hó 1-ső napján délelőtt 10 és félóra tájban küldötte Kohlmájer
-József boltjába festék bevásárlása <span class="pagenum"><a name=
-"Page_256" id="Page_256">-256-</a></span> végett, s a
-szomszédságban lakó Csordás Gáborné és Lánczi Gáborné szintén
-megbizták a leányt, hogy a nevezett boltban egyiknek patkószeget s
-a másiknak szintén festéket vegyen. A szóban levő bolt
-Tisza-Eszlárnak Ófalu részében van, hova Solymosi Eszternek az
-Ujfalu részből akép kellett megtenni az utat, hogy ugy menet mint
-jövet Sarf József zsidó egyházfi lakása mellett és a zsidó templom
-közelében kellett elhaladnia.</p>
-<p>2. Lánczi József és Hrabár Gyula tanusitották, hogy Solymosi
-Eszter délelőtt 10–11 óra tájban haladt Ófalu felé. Látta a
-nevezett leányt már Ófaluban nénje: Solymosi Zsófi és annak gazdája
-Rozenberg Herman, Kohlmájer József bizonyitja, hogy Solymosi Eszter
-a kérdéses napon, ebéd előtt félórával csakugyan megjelent
-boltjában, veres és kék festéket vásárolt és onnan kevés időzés
-után távozott; Solymosi Zsófi a visszatérő Solymosi Eszterrel ismét
-találkozván, látta, hogy kendőjében vitte a bevásárolt tárgyakat,
-Hajdu József szintén látta a leányt 11–12 óra közt Ófaluból a
-Lánczi József szegletéig menni, de nem látta az ott levő gáton
-átmenni, Szabó Juliánna, Tanyi Gábor ugyanazon időtájban látták a
-Pap József malma előtt elhaladni; Jakab János kevéssel délelőtt
-látta Lichtman József háza előtt elsietni, mig Tapasztó Miklós
-arról tett tanuságot, hogy még nem volt dél, midőn látta – nemcsak
-az emlitett gátig, de azon is áthaladni.</p>
-<p>3. A vizsgálat gyakorlati szemle utján megállapitotta, hogy
-Solymosi Eszternek – gazdasszonyától fél 11 <span class=
-"pagenum"><a name="Page_257" id="Page_257">-257-</a></span> órakor
-kiindulva, s beszámitva a boltban és nénjével töltött időt, a zsidó
-templomhoz 11 óra 47 perczkor kellett érkeznie.</p>
-<p>4. Özv. Lengyel Istvánné a kérdéses napon kora délután a házának
-tőszomszédságában levő zsidótemplom felől 3-szori kiáltást hallott,
-olyformán, mintha azok a föld alól jönnének. Özv. Fekete Jánosné a
-templomból délelőtt 10–11 óra közt hazafelé ment, a zsidó templom
-felől sirást hallott és a templomajtónál két zsidót látott
-állani.</p>
-<p>5. A lánya keresésére indult anyát, özv. Solymosi Jánosnét, ugy
-Sarf József, mint neje azzal biztatták, hogy lánya megkerül; volt
-ilyen eset már Nánáson is, akkor is a zsidókat gyanusitották.</p>
-<p>6. Gyanus körülménynek tekintette a vizsgálat azt is, hogy éppen
-abban az időben több napig idegen metszők voltak Tisza-Eszláron s
-ott ismeretlen koldus zsidó család ezekkel egy időben tartózkodott;
-hogy a zsidó templomban ugyanaz éjjel, szokatlan időben gyülekezet
-tartatott; továbbá Solymosi János arról tett tanuságot, hogy éjjel
-1 órától ½2-ig különböző csoport zsidó 3–4 izben ment Grósz Márton
-istállójának háta mögötti zsidó templom felé; Cserés Andrásné pedig
-a tárgyalás során azt tanusitotta, hogy az emlitett időtájt
-Groszberg Leó udvarában csoportosultak a zsidók és ott Groszberg
-Leó tördelve kezét jajgatott: »istenem, mit cselekedtünk!« majd
-villa, ásó kapa után kiabáltak.</p>
-<p>7. Solymosi Eszter eltünése utáni napokban Sarf <span class=
-"pagenum"><a name="Page_258" id="Page_258">-258-</a></span> József
-kisebbik fia, Samu, szavakat ejtett el egy magyar lányról, kit »a
-metsző bácsi megvágott«.</p>
-<p>8. A vizsgálat az 1882. évi május 19-én foganatositott szemle
-alkalmával a zsidó templom előpitvarában a földet ugy találta, hogy
-a frissebb tapasztás nyomait mutatja. Ugyanakkor özv. Lengyel
-Istvánné háza tövében a zsidó templom kertjében 57 cm. hosszu és 57
-cm. széles és 51 cm. mély frissen hányt gödröt talált, mely valami
-edény elhelyezésére észleltetett alkalmasnak. Azonkivül a Sarf
-József lakásában levő fürdőhelyiségben egy gödör találtatott, mely
-az első szemle alkalmával nem volt ott.</p>
-<p>9. Lichtman József 1882. évi május 29-én özv. Solymosi Jánosnét,
-ennek előadása szerint, 1000 forinttal kecsegtette, ha éjjel haza
-érkezendő leányát nem tagadja meg. Hasonló módon, bár kisebb összeg
-emlitésével kecsegtette Einhorn Józsefné is.</p>
-<p>10. Ugyancsak özv. Solymosi Jánosné előadása szerint Róth
-Borbála zsidó asszony nála megjelent, magát keresztény nőnek adta
-ki; az eltünt Solymosi Eszter ingét babonás czélokra való
-hivatkozással akarta tőle kicsalni.</p>
-<p>Azonban mindeme körülmények nem önállóan, hanem csak Sarf Móricz
-vallomásához viszonyitva birhatnak bizonyitó erővel. – Első sorban
-tehát az vizsgálandó: van-e Sarf Móricz érintett vallomásának
-büntetőjogi értéke? A kir. itélőtábla ugy találta, hogy Sarf Móricz
-vallomása a bizonyitás értékét nélkülözi. És pedig először: kora,
-valamint egyéb személyes tulajdonai és <span class=
-"pagenum"><a name="Page_259" id="Page_259">-259-</a></span>
-viszonyai miatt. Ugyanis nevezett tanu életkora hiteles anyakönyvi
-kivonattal meg nem állapitható, de az e tekintetben beszerzett
-bizonyitékokból annyi kétségtelenül kiderül, hogy 12-ik életévét
-tulhaladta ugyan, de a 16-ikat még be nem töltötte. Kétely forog
-fenn az iránt is, hogy terhelő vallomását szabad akarattal s
-elfogultság nélkül tette-e? Mert az előnyomozat alatt
-csendbiztosnak adatott át, ez által saját lakhelyére szállittatott,
-hol az eljárás szabályai szerint meg nem engedett időben kikérdezés
-alá vétetett. Továbbá 1882. évi augusztus hó 23-tól, a végtárgyalás
-ideje alatt is a közigazgatási hatóság gondozása illetőleg a megyei
-várnagy felügyelete alatt állott. Végre a mint ezt az elsőbirósági
-itélet is kiemelte, a tárgyalás során vallása és hitsorsosai, tehát
-a vádlottak iránt is, megvetést és gyülöletet tanusitott.</p>
-<p>De kifogás alá esik nevezett tanunak vallomása annak belső
-tartalmánál fogva, mert nem határozott. Ugyanis első kihallgatása
-alkalmával azt adta elő, hogy atyja (Sarf József) hivta be a
-leányt. Később azt állitotta, hogy ő hivta be atyja rendeletéből.
-Továbbá ellentétes nyilatkozatokat tett arra nézve is, hogy az
-általa állitólag szemlélt tény alkalmával Solymosi Eszter milyen
-helyzetben feküdt és hogy ingén vér volt-e? Kifogás alá esik
-vallomása, mert nem is valószinü. Ugyanis a vallomása által
-terheltek előre nem tudhatták, hogy Solymosi Eszter Ófalu felől fog
-jönni, s mert igy vádlottak Solymosi Eszter megölésére tervszerü
-előkészületeket nem tehettek, holott a vádbeli <span class=
-"pagenum"><a name="Page_260" id="Page_260">-260-</a></span>
-cselekményt tervszerü előkészület nélkül végre nem hajthatták.
-Valószinütlen vallomása azért is, mert a zsidó templom járt út
-szélében esik és sem az idő, sem a hely a vádbeli cselekmény
-elkövetésére nem volt alkalmas. Nem valószinü továbbá azért, mert
-saját állitása szerint, a midőn egy óra mulva az esemény
-szinhelyére visszatért és Vollner Herman utasitása folytán a
-templomajtót becsukta: sem vérnyomokat, sem hullát nem talált. A
-templomban a hulla elrejtésére szolgáló hely nem lévén, vélekedése
-szerint a hullát az ablakon át kellett a tetteseknek az ott levő
-szalmaboglyába elrejteni, holott a vádbeli cselekmény vérnyomok
-nélkül nem volt elkövethető, a szalmaboglya pedig a hulla
-elrejtésére nem szolgálhatott. – Ugyanis a szalmaboglya
-átkutattatván, a büntettre mutató nyomok abban nem találtattak. De
-különben is Bátori Gábor és Bátori Gáborné tanusitása szerint
-sokkal kisebb volt, semhogy a zsidó templom ablakát elfödte volna
-és igy a nevezett tanuk, vagy családjukhoz tartozók, kik a kérdéses
-időben otthon és gyakorta a ház előtt tartózkodtak, a közvetlen
-szomszédságukban levő zsidó templom amaz ablakát láthatták, mely
-alatt az érintett boglya volt. Nem valószinü tehát, hogy ezen
-boglyát választhatta volna valaki bűnjel elrejtésére.</p>
-<p>De kifogás alá esik végre Sarf Móricz vallomása azért is, mert
-némely kideritett ténykörülménynyel ellentétben áll. Ugyanis
-Bukszbaum Ábrahámot illetőleg Varga Katalin és Ziszman Jakab
-családtagjainak tanuságtétele által bebizonyult, hogy nevezett
-vádlott <span class="pagenum"><a name="Page_261" id=
-"Page_261">-261-</a></span> a Sarf Móricz által mondott helyen és
-időben a vádbeli cselekmény elkövetésénél közre nem működhetett.
-Ellenkezik továbbá a kinyomozott ténykörülménynyel Sarf Móricz ama
-vallomása is, hogy az a kendő, melyben Solymosi Eszter, a festéket
-vitte: sárga volt, mert ezen kendő szine feketének és fejér
-pettyesnek bizonyult. Végre azért, mert a végtárgyalás elrendelése
-és 1883. évi julius 17-én foganatositott helyszini szemle
-alkalmával, az eszközlött kisérletek alapján az elsőbiróság
-megállapitotta, hogy Sarf Móricz a zsinagóga pitvarában, az általa
-tanusitott tény utánzásaként a szereplőkül felállitott egyéneket
-vagy éppen nem, vagy homályosan láthatta, ugy, hogy azokat, bár
-névszerint ismerte, megnevezni nem tudta; megállapitotta továbbá,
-hogy a megöltnek állitott leány vérének a csuporba öntés iránt
-eszközölt jelenetezését éppen nem észlelte.</p>
-<p>Áttérve most már ama jelenségekre és körülményekre, melyek Sarf
-Móricz terhelő vallomása mellé csoportosulnak, ezek abból a
-szempontból mérlegelendők, vajjon nyujtanak-e önmagukban
-bizonyitékot arra, hogy Solymosi Eszter ellenében, a Sarf Móricz
-által előadott időben és helyen a vádbeli cselekmény
-elkövettetett?</p>
-<p>A vizsgálat és vádhatározat elfogadta alapul Huri Andrásné amaz
-előadását, hogy Solymosi Eszter fél 11 órakor indult el hazulról
-Kohlmájer boltjába. Azonban Huri Andrásné emez előadása,
-tekintettel arra, hogy ő e tekintetben tudomásának alapos okát nem
-adta és a tárgyalás során előzőleg nyilatkozott amaz időre nézve,
-midőn Solymosi Eszter keresésére indult, biztos <span class=
-"pagenum"><a name="Page_262" id="Page_262">-262-</a></span> alapul
-el nem fogadható. A többi tanuk is, kik Solymosi Eszterrel a
-kérdéses időben találkoztak, illetőleg azt a Kohlmájer boltjából
-visszatérőben látták, az órának meghatározását részint a déli
-harangozáshoz, részint az ebéd idejéhez, sőt Tapasztó Miklós a
-lóetetés idejében számitották. Ezen számitások különfélesége és
-ingatagsága tehát nem zárja ki azt, hogy az időpont
-meghatározásánál tévedésben lehettek. Erre mutat Solymosi Zsófi
-vallomása, ki azt az időt, midőn Solymosi Eszterrel a
-Kohlmájer-féle boltból való visszatérésekor találkozott és beszélt,
-vizsgálati vallomásában déli 12 órát megelőzőnek állitotta, a
-tárgyalás során azt adta elő, hogy ebéd után volt, de még nem mult
-egy óra; végre kijelentette: nem tudja, mennyi idő volt. És habár
-Rozenberg Rózsi amaz előadására, hogy délután egy óra volt, midőn
-Solymosi Eszterrel annak nénje Solymosi Zsófi találkozott, sulyt
-fektetni nevezett tanu koránál fogva nem lehetett; habár Frenkel
-Sámuel az az előadása, hogy Huri Andrásné a kérdéses alkalommal két
-izben küldötte Solymosi Esztert a többször megjelölt boltba, mint
-nem saját tapasztalaton alapuló, figyelembe nem is vehető: a
-fentebb kiemelt ingatag alapra fektetett tanuvallomások alapján nem
-lehetett bizonyitottnak tekinteni, hogy Solymosi Eszter Ófaluból
-oly időben távozott, hogy a zsidó templomhoz érkezhetett abban az
-időpontban, mely összeesik a Sarf Móricz előadásában foglalt amaz
-időponttal, midőn szerinte a vádbeli cselekmény végrehajtatott;
-annál kevésbbé pedig, mert özv. Solymosi Jánosné az eltünés után
-kevés <span class="pagenum"><a name="Page_263" id=
-"Page_263">-263-</a></span> napok mulva (április 4-én) a szolgabiró
-előtt azt adta elő, hogy leánya délelőtt 9–10 óra között tünt el, a
-mint ezt a szolgabiró jelentése alapján közzétett körözvény
-tanusitja. Sőt e tanuvallomások által az sincs kételyt kizárólag
-eldöntve, hogy Solymosi Eszter a zsinagóga, illetőleg Sarf-féle
-lakház mellett a Kohlmájer-féle boltból visszajövet egyáltalán
-elhaladt-e? Mert abban az irányban látta ugyan több tanu haladni,
-mely a Kohlmájer boltból gazdasszonya Huri Andrásné házához vezet
-és a zsidó templom mellett visz el; a tanuvallomások utalnak arra,
-hogy sietett, hogy a bevásárlott tárgyakat kellő időben kézhez
-adhassa; a bizonyitási eljárás semmi jelenséget nem tüntet föl,
-hogy oka volt utirányát megváltoztatni; ifju életének nem voltak
-oly mozzanatai, melyek szökésre, vagy öngyilkosságra késztethették
-volna; igazolva van, hogy öröm várta otthon: tehát jogos alapon
-nyugszik az a következtetés, hogy hazaindult, és igy a
-Kohlmájer-féle boltból a zsinagóga mellett kellett elhaladnia.
-Azonban arra nézve, hogy a tiszai védgáton, melyen keresztül az
-Ófaluból Ujfaluba vivő gyalogút vezet: valóban áthaladt, és uti
-irányát valamely véletlen közbejötte miatt nem változtatta-e meg,
-egyedül Tapasztó Miklós fentebb érintett vallomása szolgáltat
-adatot, mely vallomás hitelessége ellen azonban aggály merült fel,
-minthogy nevezett tanu a vizsgálat első napjaiban, más kérdésben
-ugyan, de ez ügyet illetőleg kihallgattatott, mégis Solymosi Eszter
-személyére vonatkozó eme jelentékeny tudomását fel nem emlitette;
-másrészről a <span class="pagenum"><a name="Page_264" id=
-"Page_264">-264-</a></span> védelem kifogásolta, hogy lóhátról is
-észlelhette volna Solymosi Eszternek az emlitett gáton való
-áthaladását; az e tekintetben tartott szemle pedig nem nyujt erre
-nézve biztos támpontot.</p>
-<p>A mi azokat a jelenségeket illeti, hogy özv. Fekete Jánosné és
-özv. Lengyel Istvánné a zsidó templom felől sirást, illetve
-segitség kiáltást hallottak: ezek a vádbeli cselekménynyel
-összefüggésbe nem hozhatók. Özv. Fekete Jánosnénak különben is
-módositott vallomása azért nem, mert azt adta elő, hogy 11 óra
-volt, mikor hazaérkezett, utközben pedig testvéréhez is beszólott;
-tehát az az egyetlen sirás forma hang, mely a zsidó templom felől
-fülébe csapódott, Solymosi Esztertől nem eredhetett, a kit Sarf
-Móricz előadása szerint Vollner Herman 11 és 12 óra közt vezetett a
-templomba. Ezekhez járul, hogy Sarf Móricz 3–4 segélykiáltásra lett
-figyelmessé, annak következtében ment a templomajtóhoz. Ha tehát
-eme segélykiáltások utolsóját hallotta volna is özv. Fekete
-Jánosné: akkor, a helyett, hogy a tanu előtte ismeretlen két zsidót
-látott a templom ajtaja előtt állani, Sarf Móriczot kellett volna
-ott megpillantania, ki a kulcslyukon nézte, midőn éppen elmetszette
-a kés Solymosi Eszter nyakát.</p>
-<p>De özv. Lengyel Istvánné vallomása sem hozható összefüggésbe a
-vádbeli cselekménynyel. Mert a vizsgálat során azt adta elő, hogy a
-tőszomszédságában levő zsidó templom felől kora délután, háromszori
-kiáltást hallott, olyan formán, mintha azok a föld alól jöttek
-volna; továbbá, hogy Sarf József neje, a mióta <span class=
-"pagenum"><a name="Page_265" id="Page_265">-265-</a></span>
-Solymosi Eszter eltünt, többször felkereste tanut, ámbár azelőtt
-nem szokott odajárni és kérdezősködött: vajjon áthallatszik-e
-hozzájuk a beszéd, vagy kiáltás a szomszéd zsidó templomból? Ennek
-módositásául a tárgyalás során azt vallotta, hogy a kérdéses
-kiáltás már estefelé történt, jól hangzott, s ugy tünt föl, mintha
-a kapuból kiáltott volna tanunak, hogy jőjjön ki; továbbá, hogy
-Sarfné nála a fentebbi módon, sohasem kérdezősködött. Ugyancsak a
-tárgyalás során a vizsgálat alatti vallomásában foglalt eltérést
-akkori betegségével mentegette.</p>
-<p>Egyéb támogató adat hiányában Sarf József ama példázata sem
-képez gyanujelt, melyet özv. Solymosi Jánosné előtt a nánási esetre
-vonatkozólag tett. Mert igaz ugyan, hogy ama nyilatkozat tétele
-előtt senki sem állitotta azt, hogy Solymosi Eszter eltünésével a
-zsidók gyanusithatók és bár Solymosi Jánosnénak és Solymosi
-Gábornénak a tárgyaláson tett vallomásaik szerint Sarf József eme
-példázata költötte föl bennük a vádbeli cselekmény elkövetésének
-gyanuját; mind azáltal sem ezen példázatnak, sem Sarf József és
-Vollner Herman elejtett azon nyilatkozatának, hogy Solymosi Eszter
-eltünése miatt reájuk baj háromolhatik, nem lehet több jelentőséget
-tulajdonitani, mint csak azt, hogy olyan eset ismétlésétől
-tartottak, mint a nánási volt.</p>
-<p>De nem szolgálhat gyanus körülményül az sem, hogy a kérdéses
-időben Tisza-Eszláron több idegen metsző és egy koldus zsidó család
-is megfordult. Mert noha Cs. Nagy Jánosné és Csuga Dánielné négy
-idegen <span class="pagenum"><a name="Page_266" id=
-"Page_266">-266-</a></span> metsző megjelenését állitja, a
-bizonyitási eljárás folyamán kiderült, hogy akkor Tisza-Eszláron
-csak két idegen metsző tartózkodott, u. m.: Svarcz Salamon és Braun
-Lipót. Ellenben Bukszbaum Ábrahám, a ki harmadik volna, abból az
-okból jelent meg Tisza-Eszláron, mert azt hitte, hogy ott kántorság
-van üresedésben.</p>
-<p>Végre, hogy a zsidó koldus család is valóban koldulás végett
-időzött ugyanott, arra nézve ellenadatok nem merültek föl.</p>
-<p>Nem hozható összefüggésbe a vádbeli cselekménynyel a templomból
-éjjel kisugárzó világosság sem. Ugyanis már a vizsgálat során
-beigazoltatott, hogy Einhorn József és Ziszman Jakab közt a
-pálinkamérés körül fennforgott vitás ügy kiegyenlitése czéljából
-gyült össze a zsinagóga előcsarnokában Lichtman Jakab, Groszberg
-Leon, Römer Jakab és a két vitás fél, kik ott eme kérdéssel 10–11
-óráig foglalkoztak.</p>
-<p>Nem fogadható el gyanu jelenségül a Solymosi János, ugy Cserés
-Andrásné előadásában foglalt csoportosulás; mert Solymosi János a
-Solymosi Eszterrel való testvéri kötelék miatt, Cserés Andrásné
-pedig vádlottak iránt hangoztatott ellenszenvénél fogva,
-aggálytalan tanuknak nem tekinthetők. De különben is, ha eme
-csoportosulások igazolva volnának: a vádbeli cselekménynyel való
-összefüggésök hiányzik.</p>
-<p>Sarf József kisebbik fiának, Samunak elejtett szavai sem
-érdemelnek figyelmet, nevezett fiunak fejletlen voltánál és ebből
-folyólag a fogalmak értelem nélküli összezavarásánál fogva.
-<span class="pagenum"><a name="Page_267" id=
-"Page_267">-267-</a></span></p>
-<p>A zsinagóga előpitvarának földjén észlelt frissebb tapasztás,
-ugy a templom kertjében és a fürdőhelyiségben talált gödör
-gyanujelenségül szintén nem szolgálhatnak. Mert az emlitett
-frissebb tapasztás miként keletkezését Sarf József megfejtette, azt
-adván elő, hogy az ott tanult iskolásgyermekektől származott. Ennek
-ellenkezője és egyáltalában a vádbeli cselekményre való vonatkozása
-pedig be nem bizonyittatott.</p>
-<p>Hasonlóképen van a dolog a jelzett két rendbeli gödörrel.</p>
-<p>A mit továbbá Lichtman József, Einhorn Józsefné és Róth Borbála
-által özv. Solymosi Jánosné irányában tanusitott viselkedést
-illeti: arra nézve a vádbeli cselekménynyel való összefüggés
-hiányát már a vizsgálat, illetőleg a vádhatározat
-megállapitotta.</p>
-<p>A bizonyitási anyag másik kiemelkedő adata a tiszadadai
-Csonka-Fűzesben 1882. évi junius 18-án talált női hulla. Özv.
-Solymosi Jánosné eme hulla balkezére kötött kendőnek hason párját a
-hulla feltalálásánál nyomban felmutatta, később ugyancsak általa a
-hullán talált öltözet-darabokon létező foltok megfelelő darabjai
-szintén felmutattattak. Azonkivül a hullán talált minden
-öltözetdarabot s emlitett kézikendőt ugy özv. Solymosi Jánosné,
-mint hozzátartozói s az eltünt leány közelebbi ismerősei
-ugyanazonosokul találták a Solymosi Eszter által eltünésekor viselt
-öltözetdarabokkal és kendővel.</p>
-<p>A hullára nézve azonban felmerült az a kérdés, hogy vajjon az
-Solymosi Eszter holtteste-e <span class="pagenum"><a name=
-"Page_268" id="Page_268">-268-</a></span> vagy sem? Eme kérdés
-tisztábahozatalára az elsőbiróság a felismerési eljárás
-keresztülvitele mellett nem érte be a szakértő bonczolók, majd az
-egyetemi orvostanárok véleményeivel, hanem az eltérő
-szakvéleményeket a közegészségügyi tanács felülvéleménye alá
-bocsátotta. A kérdés megoldása azonban a felmerülő ellentétes
-adatok miatt nem sikerült.</p>
-<p>Ugyanis arra nézve, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter
-holtteste lehetett, kiemelkedőbb bizonyitékul szolgálnak: 1. A
-hullán talált ruhanemüek azonossága, a Solymosi Eszter által
-eltünésekor viselt öltözetdarabokkal. 2. A hulla karjára kötötten
-talált kendő festéktartalma megegyezik az eltünést megelőző s már
-előadott tény körülménynyel. 3. Solymosi Eszter szemeinek és
-hajzatának szine megegyezik a hulla szeme és az egyetemi tanárok
-által a hullán kimutatott hajcsonkok és szőrzetmaradványok ugy a
-szempilla szinével. 4. Az egyetemi orvostanárok, valamint a
-közegészségügyi tanács véleménye sem zárja ki azt, hogy a hulla oly
-életkoru nőszemélyé lehet, a milyen az eltünt Solymosi Eszter
-korának megfelel. 5. A hullán eszközölt hosszusági mérettel
-ellenkező és Solymosi Eszterre vonatkozó határozottabb adat csak
-Solymosi Zsófi ama bemondásában merült föl, hogy eltünt testvére
-neki szeméig ért s e szerint annak testhossza a hulláétól
-különbözött. Ez adat pontossága azonban megbizható nem lévén,
-Solymosi Eszter testi térfogatának egyéb méretei pedig hiányozván:
-nincs kizárva, hogy a Solymosi Eszter állitólagos magassága,
-valamint szélessége és a hullán eszközölt <span class=
-"pagenum"><a name="Page_269" id="Page_269">-269-</a></span> mérték
-közti különbözet a halál és a vizben fekvés által előidézett
-változásnak tulajdonitandó. 6. Nincs eldöntve teljes
-bizonyossággal, hogy Szakolczai Julcsa által a hullában
-feltaláltnak állitott, és Zurányi Kálmán tanu által részletesen
-leirt heg valóban meg volt-e a hulla lábán vagy sem? Eme heg
-állitólagos fenforgása a hullának Solymosi Eszter holttestével való
-azonossága mellett bizonyit. 7. A budapesti szakértők az országos
-művegyész által a hulla ruházatából kivont zsiranyagról
-megállapitották, hogy a ruhák egy előre ment rothadásban levő
-hulláról származtak.</p>
-<p>Viszont arra nézve, hogy a dadai Csonka-Fűzesben talált hulla
-nem az eltünt Solymosi Eszter holtteste, a következő felötlő
-bizonyitékok merültek fel: 1. A felismerési eljárás alkalmával sem
-az anya, sem a testvérek, sem a legközelebbi ismerősök az eltünt
-leány holttestére reá nem ismertek. És bár a fölismerést a hulla
-állapota, az eljárás módja gátolta is, mindazonáltal volt a
-hullának egy ismertetőjele, mely arra enged következtetést, hogy a
-hulla nem volt azonos Solymosi Eszter holttestével. Ugyanis az
-egyetemi tanárok megállapitották, hogy az alsó fogsorban a hulla
-egyik foga, szélével fedte a másikat. Eme jel, ha Solymosi
-Eszternél meg volt volna, az anya előtt alig maradhatott
-ismeretlen. – 2. A hulla kezein és lábain a bonczolók által észlelt
-finomabb bőr; továbbá az egyik lábujjon talált tyukszem, a hosszu,
-ápolt körmök. A szakértői leletet az egyetemi orvostanárok
-csalódásnak jelzik; melyet szerintük a felhám hiánya, illetőleg a
-fedetlen <span class="pagenum"><a name="Page_270" id=
-"Page_270">-270-</a></span> körömágyak idéztek elő. De maguk is
-megengedik, hogy a felhám az általuk később eszközölt vizsgálat
-megejtéséig elpusztulhatott. Másfelől a körmöket illetőleg nem
-foroghat fenn csalódás lehetősége, ha azok az ujjak hegyét
-meghaladják. Azonkivül a bonczolást foganatositott szakértők
-határozott leleteivel és amaz állitásaival szemben, hogy a kérdéses
-körmök tényleg tulhaladták az ujjakat: az egyetemi tanárok
-véleménye csak mint elvont feltevés mérlegelhető. Továbbá a
-közegészségügyi tanács ama kijelentésével, hogy nem valószinü a
-hullának 14 napnál s talán még néhány napnál hosszabb ideig a
-vizben való léte, nemkülönben ama kinyilvánitásának: »valószinübb,
-hogy az illető életében rendszerint nem foglalkozott durvább
-munkával és nem járt mezitláb«, egyszersmind döntött a felett is,
-hogy a jelen esetben nem fogadta el a maczeráczió elméletét oly
-keretben, mint az az egyetemi tanárok véleményében foglaltatik.
-Ebből folyólag nagyobb valószinüség van a mellett, hogy nem
-hiányzott a végtagokról a felhám. Ugyanazért a hullavizsgálat körül
-elsőizben eljárt szakértők fentebb felhozott lelete is a mellett
-tanuskodik, hogy a hulla nem lehetett Solymosi Eszteré, kinek
-végtagjain az érintett jelenségek, foglalkozásmódjához képest nem
-fordulhattak elő.</p>
-<p>Mindezek szerint, egyenlően nyomatékos okok forognak fent ugy
-arra, hogy a szóban levő hulla Solymosi Eszteré, mind pedig arra,
-hogy nem Solymosi Eszteré. Éppen azért határozott és minden
-kétséget kizáró következtetés azokból nem is volt vonható. A kétség
-folytán ugy ama <span class="pagenum"><a name="Page_271" id=
-"Page_271">-271-</a></span> föltevés, hogy a tisza-dadai
-Csonka-Fűzesben talált hulla azonos Solymosi Eszter holttestével,
-mint annak ellenkezője: a bizonyitási eljárás anyagához
-viszonyitandónak mutatkozik. Akár az egyik, akár a másik volna is
-eme feltevések közül igazolva, bizonyitékot a vádbeli cselekmény
-tekintetében nem képezne. Nem pedig azért, mert ha a hulla Solymosi
-Eszteré, határozottan tanuskodik a hulla az ellen, hogy a nevezett
-leány oly módon vesztette életét, mint Sarf Móricz állitja. Viszont
-ha a hulla nem Solymosi Eszteré: akkor az még az iránt sem
-szolgáltat bizonyitékot: hogy Solymosi Eszter valóban meghalt; mert
-a hullán talált ruházatok magokban véve nem elegendők annak
-bizonyitására sem, hogy közvetlenül Solymosi Eszter hullájáról
-kerültek. Sőt eme ruhák a vádbeli cselekmény ellenkezőjét
-bizonyitják: mert nincs rajtok vérnyom. És e szerint maguk a ruhák
-is czáfolatot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vádbeli cselekmény
-azon módon követtetett el, a mint azt Sarf Móricz előadta. Minthogy
-tehát Sarf Móricz vallomása büntetőjogi értékkel nem bir, sem az a
-mellé csoportositott adatok, jelenségek és körülmények annak sulyt
-nem kölcsönözhetnek; minthogy a tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált
-női hulla a vádbeli cselekménynyel határozottan összefüggésbe nem
-hozható: ezeknél fogva tehát nem állapitható az meg, hogy Solymosi
-Eszter személye ellen a kérdéses napon és helyen a vádbeli
-cselekmény elkövettetett. Ugyanazért ez indokokból a kir.
-itélőtábla helybenhagyta az elsőbiróságnak Svarcz Salamon,
-<span class="pagenum"><a name="Page_272" id=
-"Page_272">-272-</a></span> Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner
-Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Lusztig
-Sámuel, Veiszstein Lázár és Taub Emánuel vádlottakra vonatkozó
-itéletét. A bűnpártolás tekintetében az elsőbiróság itéletének
-indokait a kir. itélőtábla elfogadta.</p>
-<p>Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 22-ik napján.</p>
-<div class="figleft">
-<p><i>Vajkay Károly</i>, s. k.<br />
-alelnök.</p>
-</div>
-<div class="figright">
-<p><i>Széll Farkas</i>, s. k.<br />
-előadó.</p>
-</div>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb
-biróságnak itélete s annak indokai.)</p>
-<p>1442/1884. B. szám. Ő Felsége a király nevében. A magyar kir.
-Kuria gyilkosság büntette, illetve abban való részesség miatt
-vádolt Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner
-Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner)
-Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, – és
-bűnpártolás miatt vádolt Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó
-Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz ellen a nyiregyházai kir.
-törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1883. évi augusztus
-2-án 2844. szám alatt, – a budapesti kir. itélőtábla által pedig
-özv. Solymosi Jánosné sértett fél felebbezésére 1883. évi deczember
-22-én 40881. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet, özvegy Solymosi
-Jánosné sértett fél felebbezése folytán az 1884. évi április hó
-1-től 4-ig <span class="pagenum"><a name="Page_273" id=
-"Page_273">-273-</a></span> tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá
-vevén, következőleg</p>
-<p class="center"><i>Itélt:</i></p>
-<p>A budapesti kir. itélőtáblának itélete annak vonatkozó s az
-elsőbirósági itéletből elfogadott indokainál fogva, és alábbi
-indokokból is helybenhagyatik.</p>
-<p class="center"><i>Indokok:</i></p>
-<p>A m. kir. Kuria mindenekelőtt kiemeli, hogy ezen gyilkosság és
-ezzel kapcsolatos bűnpártolás miatt inditott bűnvádi ügyet a
-fennálló büntető gyakorlat és a m. kir. Kuriának, mint legfőbb
-itélőszéknek 1881 évi márczius 5-én V. sz. a. hozott döntvénye
-alapján hivatalból is felülvizsgálat alá veszi.</p>
-<p>A sértett fél felebbezésében kifejezett ama kérelem: hogy a
-Csonka-Fűzesben, a Tiszából kifogott hullára vonatkozólag a
-közegészségügyi tanács véleményének indokolása utólag
-beköveteltessék, teljesithető nem volt: mert jóllehet e vélemény
-indokolása annak idején bekivánandó volt volna, a kir. Kuria
-mindazonáltal az ügy körülményeinél fogva, ezen mulasztást nem
-tartja oly lényegesnek, hogy ennek beszerzése nélkül a bűnügy
-alaposan el nem biráltathatnék.</p>
-<p>Az ügy érdemét illetőleg:</p>
-<p>Miután az alsóbbfoku biróságok által kifejtett érvek szerint
-törvényszerüen be nem bizonyittatott, hogy Solymosi Eszter 1882
-április 1-én előre megfontolt szándékkal öletett meg; miután
-továbbá vádlott Svarcz Salamonnak a vizsgálat folyama alatt 1882
-julius 20-án <span class="pagenum"><a name="Page_274" id=
-"Page_274">-274-</a></span> a kir. törvényszék szine előtt
-önkéntesen tett, azonban a törvényszék által el nem fogadott, s az
-el nem fogadás kijelentése után a vádlott által is azonnal
-visszavont azon beismerése: hogy vádlott az őt kigunyoló Solymosi
-Esztert haragjában, de ölési szándék nélkül, annak fejére mért
-ökölütéssel fosztotta meg életétől, a vizsgálat más irányba lett
-tereltetése s a visszavonás után következetesen tagadó vádlott
-ellenében kellő bizonyitékot nem nyujt; – miután végre a
-végtárgyalásra megidézett számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és
-rokonainak határozott előadásaik szerint a Tiszából 1882 junius
-18-án kifogott hulla nem Solymosi Eszter hullája, s ennek
-ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek szerint egyáltalán meg nem
-állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét vesztette: sem a
-gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem vehető.</p>
-<p>A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából
-kifogott kérdéses hullán kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái
-találtatván, azonkivül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba
-takart és szorosan odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek
-bizonyitékul szolgálnak arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a
-kendőbe helyezett festék, idegenek által azon czélzattal voltak a
-hullára adva, illetőleg kötve, hogy a gyilkosság kideritésével
-foglalkozó hivatalos közegek, a hulla iránt tévedésbe ejtessenek.
-Miután azonban az ezen cselekménynyel terhelt vádlottak ellenében
-az: hogy a fennebbi cselekményt ők követték el, részint azért, mert
-némelyikének azon előadása: miszerint a vizsgálóbiró <span class=
-"pagenum"><a name="Page_275" id="Page_275">-275-</a></span> előtt
-tagadásban lévén, a csendbiztosnak adattak ki, s ez őket
-bántalmazások által kényszeritette a bevallásra, a vizsgálat adatai
-által támogattatván, vallomásaik visszavonása indokolatlannak nem
-vehető, részint mivel más vádlottak tagadásával szemben az
-ellenmondásokba keveredett Matej Ignácz tanuskodása alapján a
-törvényszerü bizonyiték a hullacsempészetre nézve beszerezhető nem
-volt: a kir. itélőtábla felmentő itéletét ezen, valamint az erre
-vonatkozó alsóbb birósági indokoknál fogva e tekintetben is helyben
-kellett hagyni.</p>
-<p>Kelt Budapesten, 1884. évi április hó 4-én.</p>
-<div class="figleft">
-<p><i>Lukács</i>, s. k.</p>
-</div>
-<div class="figright">
-<p><i>Andrássovits Béla</i>, s. k.<br />
-előadó.</p>
-</div>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_276" id=
-"Page_276">-276-</a></span></p>
-<h2>A VIZSGÁLAT IRATAI.</h2>
-<h3>I.</h3>
-<p class="summary">(Miért ismertetem az iratokat?)</p>
-<p>A nagy per vizsgálati iratai három csomóban feküsznek s
-mindegyik csomó külön folyószámmal van jelezve. Az első csomó a
-vizsgálóbiró gyüjteménye s 295 számra terjed. A második csomó a
-vizsgálóbiró és törvényszék együttes gyüjteménye s 57 számra
-terjed. A harmadik csomó a nyilvános tárgyalás folyama alatt
-megszerzett iratok gyüjteménye. Ezek betüvel vannak jelezve. Végül
-van még nagy halmaz irás, mely a végtárgyalás 33 napjáról fölvett
-jegyzőkönyvek halmaza.</p>
-<p>Mindezeket röviden ismertetnem kell. Okom erre világos.</p>
-<p>Művem nem jogi szakmunka s nem is csupán a hivatalos birósági
-iratok ismertetése. Művem ugynevezett irói mű. Czélja az, hogy a
-világ művelt közönségének általános olvasmánya legyen. Voltaképen
-nem a nagy per van benne feldolgozva, hanem a nagy perben fölmerült
-emberi, társadalmi és természeti tünetek. Ha <span class=
-"pagenum"><a name="Page_277" id="Page_277">-277-</a></span> valaki
-valamely különös regényt lát benne, mint Lamartine vagy Carlyle
-némely történeti munkájában, szinte természetesnek tartom.</p>
-<p>De sohase gondoltam arra, hogy munkám csupán szépművi hatást
-gyakoroljon az olvasóra. Minden sora megirásakor az volt törekvésem
-s ettől tudatosan s akarva soha el nem tértem, hogy munkám az
-igazságot deritse föl. Azt az igazságot, mely megtörtént valóság s
-melyet az iró se csonkitani, se bőviteni, se szinezni nem akart.
-Azt az igazságot, melyet az iró látott, érzett, tapasztalt,
-megfigyelt. Ha van hiány vagy hézag a műben: azért csupán az irónak
-megfigyelő képességét lehet felelőssé tenni. Igazságra való
-törekvése fölötte áll minden birálatnak.</p>
-<p>Mégis jöhet birálat két oldalról.</p>
-<p>Az elfogulatlan olvasóban fölmerülhet a kérdés: vajjon ugy
-történt-e minden, vagy legalább ugy van-e az iratokban, a mint én
-látom és közlöm? Másrészről a zsidógyülölet egyenesen azzal
-gyanusithat, hogy mint a vádlottak egykori védője, minden áron a
-zsidókat akartam megmenteni s tisztára mosni irodalmi művemben s e
-czélból részrehajló s pártos indulatu voltam a tünetek leirásában s
-az iratok ismertetésében.</p>
-<p>Ily gyanu ellen természetesen nem védekezem. Itt van maga a
-munka. Az majd megvédi önmagát is s egyuttal engem is. De azért
-mégis czélszerünek találom megjelölni a forrásokat, a honnan
-tudásomat a közvetlen megfigyelésen kivül meritettem. E források a
-birósági iratok. A ki birálni akar: ám használja fel azokat.
-<span class="pagenum"><a name="Page_278" id=
-"Page_278">-278-</a></span> Birálata, ellenvetése, czáfolgatása
-azok nélkül ugy se érne semmit.</p>
-<p>Érthető, hogy az irásokat nem közlöm szórul-szóra. Azok már csak
-igen kevés szakember figyelmét tudnák igazán lekötni. S azután
-nagyon sok száz nyomtatott ivre is terjednének. Fontos tartalmuk a
-munka szövegét ben ugy is szó szerinti idézettel van
-ismertetve.</p>
-<h3>II.</h3>
-<p class="summary">(A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és
-kihallgatásokról fölvett jegyzőkönyvek.)</p>
-<p>1. szám. Egressi Nagy László királyi alügyész Solymosi Eszter
-eltünése tárgyában vizsgálatot inditványoz.</p>
-<p>Melléklet: Farkas Gábor tisza-eszlári községi biró által fölvett
-jegyzőkönyv Sós Andrásné született Farkas Eszter, Szabó Juliánna,
-Bátori Gáborné született Vámos Juliánna, Sós Erzsébet és Tanyi
-Eszter kihallgatásáról, kik elmondják, mit hallottak Sarf József
-Samu nevü kis fiától Solymosi Eszter megöléséről. Továbbá özvegy
-Fekete Jánosné született Kramer Borbála kihallgatásáról, ki
-elmondja, hogy a lány eltünése napján sirást hallott a zsidó
-templom felől. Végre Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia és
-özvegy Somogyi Mihályné született Huri Erzsébet vallomásáról, kik
-semmi lényegest nem tudnak.</p>
-<p>Melléklet: Jármy Jenő szolgabiró jelentése Solymosi <span class=
-"pagenum"><a name="Page_279" id="Page_279">-279-</a></span> Eszter
-köröztetéséről s a kis Samu nevü zsidó gyerek beszélgetéséről.</p>
-<p>2. szám. A törvényszék elrendeli a vizsgálatot.</p>
-<p>3. szám. Bary József vizsgálóbiró május 19-ére helyszini szemlét
-rendel.</p>
-<p>4. szám. Előnyomozati jegyzőkönyv 1883. május 19, 20, 21 és 22.
-napjain. A zsidó templom és templomkert s a zsidófürdő
-megvizsgálása. A Tisza medrének halászok segélyével kikutatása. A
-zsidó templom ajtaja kulcslyukának megszemlélése. Svarcz Salamon,
-Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Sarf Móricz ellen
-vizsgálati fogság elrendelése, Sarf Móriczot Recsky András
-csendbiztossal és Péczely Kálmán irnokkal éjszakára átküldi
-Nagyfaluba.</p>
-<p>Melléklet: Helyszini rajzok a faluról.</p>
-<p>5. szám. Özvegy Solymosi Jánosné született Jakab Mária
-kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyv május 19-ről, 21-ről és 30-ról,
-julius 8-ról és szeptember 6-ról.</p>
-<p>Melléklet: Solymosi Eszter keresztlevele 1867. évi deczember
-9-ről és ugyanannak személyleirása.</p>
-<p>6. szám. Huri Andrásné született Olajos Juliánnával fölvett
-kihallgatási jegyzőkönyv május 19-ről és 30-ról.</p>
-<p>Mellékletek: Huri Andrásné erkölcsi bizonyitványa. Csordás
-Gáborné nyilatkozata, hogy ő is adott patkószegre Eszternek 2
-krajczárt. Üveges Mihályné született Dézsi Erzsébet nyilatkozata,
-<span class="pagenum"><a name="Page_280" id=
-"Page_280">-280-</a></span> hogy az eltünés napjának reggelén ő is
-látta Hurinét és Esztert. Végre Lánczi Gáborné született Kaszala
-Teréz nyilatkozata, hogy Eszternek egy krajczárt ő is adott
-föstékre.</p>
-<p>7. szám. Kohlmájer József kihallgatási jegyzőkönyve. Eszter nála
-veres és kék festéket vásárolt.</p>
-<p>8. szám. Solymosi Zsófia vallomásáról május 20-án, 30-án és
-szeptember 8-án fölvett jegyzőkönyv.</p>
-<p>9. szám. Sarf Samu 4 éves és 9 hónapos gyerek beszédéről
-jegyzőkönyv.</p>
-<p>10. szám. Özvegy Bátori Gábornéval május 19-én, junius 21-én és
-szeptember 12-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyv.</p>
-<p>11. szám. Bátori Gábor vallomása május 21-ről.</p>
-<p>12. szám. Bátori Gáborné született Bolgár Juliánna vallomása
-május 21-ről.</p>
-<p>13. szám. Bátori Zsófiával május 20-án, junius 21-én és
-szeptember 22-én fölvett vallomási jegyzőkönyv.</p>
-<p>14. szám. Sós Andrásné született Farkas Eszter vallomása a kis
-Samu gyerek beszédéről.</p>
-<p>15. szám. Szabó Juliánna május 20-iki és szeptember</p>
-<p>11-iki vallomása.</p>
-<p>16. szám. Özvegy Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia
-május 21-iki, junius 4-iki és szeptember 6-iki vallomása arról,
-hogy április 1-én délután, minden esetre déli 12 óra után
-háromszoros kiáltást hallott a zsidó templom felől.</p>
-<p>Melléklet: Fia, Lengyel János vallomása. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_281" id="Page_281">-281-</a></span></p>
-<p>17. szám. Sós Erzsébet 12 éves lányka vallomása a kis Samu
-beszédéről.</p>
-<p>18. szám. Pásztor Józsefné született Tanyi Erzsébet vallomása
-ugyan a kis Samu beszédéről.</p>
-<p>19. szám. Özvegy Fekete Jánosné született Kramer Borbála május
-19-iki és junius 25-iki vallomása. Április 1-én elment 10–11 óra
-tájban a zsidó templom mellett és onnan sirást hallott, mely nem
-kis gyerek sirása volt.</p>
-<p>Melléklet: Adamovics József plébános és Pap József törvénybiró
-nyilatkozata, hogy a katholikus templomban virágvasárnapon ½12–¾12
-órakor végződött az istentisztelet.</p>
-<p>20. szám. Sós Mihályné vallomása. Az ő pitvarában kérdezősködtek
-a lányok a kis Samutól.</p>
-<p>21. szám. Tanyi Eszter vallomása a kis Samu beszédéről.</p>
-<p>22. szám. Solymosi János, Eszter »távoli« rokona vallomása a
-zsidók seregeléséről s a zsidó templombeli világosságról.</p>
-<p>23. szám. Özvegy Pásztor Józsefné született Csuha Mária
-vallomása május 21-ről és szeptember 11-ről. Grósz Márton nyári
-betegségéről.</p>
-<p>24. szám. Cs. Nagy Jánosné született Pásztor Erzsébet május
-20-iki, junius 21-iki és szeptember 8-iki vallomása. Április 1-én a
-három idegen metszőnek Taub Emmánuelnál való látogatásáról.</p>
-<p>25. szám. Pap József vallomása május 21-ről és szeptember 8-ról.
-Jelentéktelen. <span class="pagenum"><a name="Page_282" id=
-"Page_282">-282-</a></span></p>
-<p>26. szám. Rozenberg Rozi, 14 éves, vallomása május 21-ről,
-junius 23-ról és szeptember 8-ról. Esztert, Ujfalu felé mentében
-ápril 1-én délután egy órakor látta Zsófival, testvérével
-beszélni.</p>
-<p>27. és 28. szám. Tapasztó Miklós és Dulinszki János vallomásai a
-25. számra vonatkozólag. Jelentéktelen.</p>
-<p>29. szám. Bátori Juliánna, Lichtman Móricz cselédje. Igazolja,
-hogy a metszők náluk uzsonnáztak és vacsoráztak.</p>
-<p>30. szám. Ziszman Jakab kocsmáros május 21-iki és 23-iki s
-szeptember 6-iki vallomása. Elmondja az ápril 1-i metszőválasztást,
-istentiszteletet, a zsidó templomban este tartott tárgyalást,
-koldus zsidók ottlétét s a metszők egész napi hol
-tartózkodását.</p>
-<p>31. szám. Szuhi Györgyné született Svarcz Katalin vallomása
-arról, hogy Ziszman ismerte Esztert.</p>
-<p>32. szám. Gazdag Józsefné született Kramer Mária vallomása
-erősiti Szuhi Györgynéét.</p>
-<p>33. szám. Sarf Józsefné született Müller Léninek, Sarf Móricz
-mostoha anyjának május 19-iki és 24-iki, julius 28-iki és október
-17-iki vallomása. Esztert nem ismerte s eltünéséről semmit se tud,
-de Zsófi nénjét ismerte. Móricz fia sohase beszélt neki Eszter
-megöletéséről. A fiu hazug természetü.</p>
-<p>Melléklet: Sarfné erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>34. szám. Svarcz Salamon metsző vádlott vallomása május 20 és
-22-ről, julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja előéletét s az
-április 1-én a templomban <span class="pagenum"><a name="Page_283"
-id="Page_283">-283-</a></span> és azon kivül történteket. Esztert
-nem látta, eltünéséről nem tud, meggyilkolása nem igaz. Az
-istentisztelet alatt hallhattak sirást a templom felől, mert ő
-könyörgés közben sirva szokott fakadni s hangja hasonlit a
-lányéhoz.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa, eddig büntetlen. Julius
-20-iki önkéntes vallomása arról, hogy ő ütötte agyon Esztert. Ezt
-az napon visszavonja, keserüségében tette, társain akart vele
-segiteni.</p>
-<p>35. szám. Sarf József egyházfi, Móricz édes apja vallomása május
-21-ről, julius 26-ról, október 17-ről és deczember 30-ról. Vádlott.
-Elmondja április 1-nek történetét. Esztert nem ismerte, megöletését
-méltatlankodva tagadja. Fia erről neki sohase beszélt.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. Gunya Sándor
-kihallgatási jegyzőkönyve; jelentéktelen.</p>
-<p>36. szám. Junger Adolf vádlott május 22-iki, julius 28-iki és
-október 18-iki vallomása. Sarf Móricz állitása valótlan. Solymosi
-Eszternek valahol élni kell, mert a zsidók el nem emésztették.
-Április 1-i egész napi hollétét elmondja.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>37. szám. Braun Ábrahám, másként Brenner, vádlott vallomása
-május 22-ről, julius 28-ról és október 19-ről. Esztert ismerte,
-eltünéséről semmit se tud, Móricz vallomása valótlan.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_284" id="Page_284">-284-</a></span></p>
-<p>38. szám. Sarf Móricz 13 éves 9 hónapos életkoru. Május 20-iki
-vallomásában elmondja az április 1-én történteket. Esztert nem
-ismerte, eltünéséről semmit se tud.</p>
-<p>Mellékletek:</p>
-<p class="i2"><i>a)</i> Péczely irnoknak Nagyfaluban éjjel 11
-órakor a vizsgálóbiróhoz intézett levele.</p>
-<p class="i2"><i>b)</i> Recsky csendbiztosnak e levél hátára irt
-kérelme.</p>
-<p class="i2"><i>c)</i> A vizsgálóbirónak a levél hátára éjféli 12
-órakor irt végzése Móricz azonnal való kihallgatása iránt.</p>
-<p class="i2"><i>d)</i> Móricznak a nagyfalui éjszakán tett
-vallomása Eszter megöletéséről.</p>
-<p class="i2"><i>e)</i> Móricznak hajnali félhárom órakor a
-vizsgálóbiró által Nagyfaluban történt kihallgatása.</p>
-<p>Ezeken kivül Sarf Móricznak Eszláron május 22-én lett
-kihallgatásáról, május 23-án Nyiregyházán a törvényszék
-hitelesitési eljárásáról, ugyanott május 26-án és 27-én teljesitett
-kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyvek.</p>
-<p>Május 27-iki vizsgálóbirói végzés Móricznak a fogházban leendő
-tartásáról.</p>
-<p>Október 17-iki vallomása arról, hogy talán Eszter ruháját
-fölismerné.</p>
-<p>Egressi Nagy László királyi alügyész értesitései arról, hogy a
-királyi fogházfelügyelő utasittatott Móriczot a fogházban tartani s
-arról, hogy Kozma királyi főügyész augusztus 23-án Móriczot a
-fogházból szabadon ereszteni rendelte. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_285" id="Page_285">-285-</a></span></p>
-<p>39. szám. Friedman Károly nyiregyházi rabbi jelenti, hogy
-Tarczalon május hóban Gottlib Izsáknál volt szolgálatban állitólag
-Eszter.</p>
-<p>Melléklet: Gottlib Izsák és Kolvek Antalné született Sztáraszta
-Mária igazolják egy eszlári lány ottlétét, a ki egy nap mulva onnan
-eltünt. Tolcsva község birája jelenti, hogy ott Eszter nincs.</p>
-<p>40. szám. Lusztig Sámuel vádlott május 24-iki, julius 28-iki és
-október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte. Móriczot erőszakkal
-vették rá a valótlan vallomásra. Látta, mikor Nagyfaluból
-visszakisérték, alig tudott a lábán állani.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>41. szám. Veiszstein Lázár vádlott május 24-iki, julius 28-iki
-és október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte, a vádat
-tagadja.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitvány, mely szerint már büntetett
-előéletü.</p>
-<p>42. szám. Értesités Bukszbaum Ábrahám átkiséréséről.</p>
-<p>43. szám. Bukszbaum Ábrahám vádlott május 24-iki, julius 28-iki
-és október 19-iki vallomása. A vádat elméskedve tagadja.</p>
-<p>44. szám. Rozenberg Herman május 25-iki, junius 23-iki, julius
-28-iki, szeptember 2-iki, 4-iki és 17-iki vallomása. Elmondja ápril
-1-i hollétét. Esztert ismerte s utoljára félkét órakor látta
-délután, a mint Zsófi nénjével beszélgetett. Sztropkón kereste az
-eltünt Esztert. Smilovics szeptember 17-én a börtönből csempészett
-hozzá levelet. <span class="pagenum"><a name="Page_286" id=
-"Page_286">-286-</a></span></p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. Grósz Farkas, Slézinger Mór
-és Veiner Herman igazolják sztropkói utját és Pásztor Zsófia,
-Lakatos Károly, Fekete Zsuzsánna, Dulinszki Julcsa, Gergely Elek,
-Gergely Verona igazolják vallomásának némely részletét.</p>
-<p>45. szám. Römer Jakab május 25-iki és szeptember 9-iki
-vallomása. Április 1-én este a zsidó templomban folyt tárgyalás.
-Tóth Borcsa cselédjének éjjeli megmérése.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>46. szám. Groszberg Leó május 25-iki és szeptember 6-iki
-vallomása. Elmondja a templomban tartott esti tárgyalást. Esztert
-ismerte, eltünéséről nem tud semmit.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.</p>
-<p>47. szám. Einhorn József május 25-iki és szeptember 6-iki
-vallomása. Esti tárgyalásról.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>48. szám. Einhorn Májer. Vallomása jelentéktelen.</p>
-<p>49. szám. Grósz Márton vádlott. Vallomása május 26, julius 17 és
-29, szeptember 2 és 20-ról. Elmondja az április 1-i napirendet s
-időközi utazásait. Tagadja Smilovics állitását s a holttest
-usztatásában részességét. Másuttlétet igazol.</p>
-<p>Mellékletek: erkölcsi bizonyitványa. Gyulai Zsuzsánna és Nagy
-Borcsa, Szilvássy Jánosné született Rohács Anna és Hatalóczki Mária
-igazolják másuttlétét, ifju Tóth János és Kis Nagy Mihály nem
-tudnak róla. <span class="pagenum"><a name="Page_287" id=
-"Page_287">-287-</a></span></p>
-<p>50. szám. Klein József vallomása. Tóth Borcsa megméréséről
-semmit se tud. Erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>51. szám. Lichtmann Jakab május 26-iki, junius 14-iki és
-szeptember 7-iki vallomása. Rozenberg sztropkói utját ő intézte.
-Naplót vezetett.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.</p>
-<p>52. szám. Lichtmann Móricz vallomása. Jelentéktelen.</p>
-<p>53. szám. Adler Mór jelentése. Fontosság nélkül.</p>
-<p>54. szám. Farkas Gábor tisza-eszlári biró a tiszadobi fejetlen
-hulláról jelentést tesz.</p>
-<p>55. szám. Taub Emánuel elfogatása.</p>
-<p>56. szám. Taub Emánuel kihallgatása május 26-án, julius 29-én és
-október 19-én. Metsző. Vádlott. Esztert nem ismerte, a vádat
-tagadja.</p>
-<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p>
-<p>57. és 58. szám. Letartóztatást elrendelő végzések.</p>
-<p>59. szám. Boros Borbála vallomása. Tiszalöki nadályáruló asszony
-részeg fővel beszélte, hogy Solymosi Eszter teherbe esett és
-szégyene elől szökött meg ismeretlen vidékre.</p>
-<p>60. szám. Vizsgálóbirói végzések és megkeresések.</p>
-<p>61. szám. Mezőkövesdi királyi járásbiró jelenti, hogy az április
-1-i koldus zsidók nem emődiek.</p>
-<p>Melléklet: Klein Móricz, Kacz Mari, Czukor Zsigmond, Glück
-Adolf, Svarcz Farkasné született Bleich Rézi és Grósz Mózes
-kihallgatási jegyzőkönyvei.</p>
-<p>62. szám. Zsidók csoportosulása május 29-én estennen
-Tisza-Eszlár-Ujfalu végén. <span class="pagenum"><a name="Page_288"
-id="Page_288">-288-</a></span></p>
-<p>63. szám. Lichtmann József. A zsidók csoportosulásának oka.
-Eszter hazajövetelét várták.</p>
-<p>64. szám. Einhorn Józsefné született Rozenberg Eszter vallomása.
-Jelentéktelen.</p>
-<p>65. szám. Tiszalöki holttest, melyet április 28-án a Tiszából
-kifogtak.</p>
-<p>Dr. Kiss Jenő járási orvosnak hullaszemléről fölvett
-jegyzőkönyve.</p>
-<p>Alispáni jelentés, szolgabirói körözvény, törvényszéki elnöki és
-vizsgálóbirói végzések.</p>
-<p>Május 30-iki jegyzőkönyv szerint dr. Heumann Ignácz védő s dr.
-Flegmann Miksa királyi törvényszéki orvos mint zsidók a hulla
-megszemlélésétől eltiltatnak.</p>
-<p>Kiásatási és felismerési jegyzőkönyv. Czitrom Ábrahám, Veiszhaus
-Sámuel és Fógel Izrael a sir azonosságát igazolják. – Solymosi
-Jánosné és Zsófia lánya, Solymosi Gáborné, Gyányi Gábor és felesége
-a holttestben Esztert föl nem ismerik. – Braun Sámuelné és Braun
-Pepi s ennek férje Jatzinger József fölismerik a hullában Braun
-Amália leányukat, ki alatt január elején beszakadt a Tisza jege s
-ki ott a vizbe fult. – Orvosi külső vizsgálat és vélemény.</p>
-<p>66. szám. Dr. Heumann Ignácz védő a hullavizsgálatnál jelenlétét
-megengedni irásban kéri. Vizsgálóbiró s fölebbezésre törvényszék
-elutasitja.</p>
-<p>67. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla után nyomozások. Botos
-István, Tóth Gyula, K. Rácz Imre, Dancs <span class=
-"pagenum"><a name="Page_289" id="Page_289">-289-</a></span> István,
-Rácz Imre, Király Pál, Nácsa József, Hartstein Jakab, Lucsi Gábor
-és Pap András halászok és révészek kihallgatása. A hulláról semmit
-se tudnak. Ferenczi József révész junius 1-én estennen kutya
-hulláját látta a viz szinén uszni. Innen terjedt el a kósza hir a
-fejetlen hulláról. Grósz M. Lajos vallomása. Jelentéktelen.</p>
-<p>68. szám. Koldus zsidók utáni nyomozások. Eredménytelenek.</p>
-<p>69. szám. Az eszlári zsidó templom és zsidó temető vizsgálata.
-Megállapitják, hogy a templom pitvarának ablakja előtt április 1-én
-szalmaboglya volt, mely az ablakon való ki- és belátást gátolta. A
-szalmát azóta a padlásra rakták, rajta vérnyomok nincsenek.</p>
-<p>A temetőben három uj sirt felbontottak. Egyikben Sarf 9 napos
-csecsemőjének holttestét találták, a másik kettőt egy évesnél
-régibbnek állapitották meg. Orvosi szemlejegyzőkönyv.</p>
-<p>70. szám. Braun Lőbi (Leopold) volt téglási metsző után
-nyomozás. Udvariban, Szatmármegyében nyomára jönnek. Végzések,
-megkeresések, elfogatási rendelet.</p>
-<p>71. szám. Kovács Hostyisovszki Mihály kihallgatása. Nyiregyházi
-rabbi levelet küldött általa Lichtmann Móriczhoz.</p>
-<p>72. szám. Kernyétei jegyző jelenti, hogy az odavaló metsző
-Veberman Móricz április 1-én nem volt otthon. Végzés.
-Személyleirás.</p>
-<p>73. és 74. szám. Braun Lőbi metsző elfogatása. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_290" id="Page_290">-290-</a></span></p>
-<p>75. szám. Braun Lőbi vádlott vallomása junius 3 és 12-ről,
-julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja április 1-én hol és
-kiknél tartózkodását. A nála talált Krachmol-Blü vérzéscsillapitó
-szer. Vádat tagadja, Esztert nem látta. Móricz vallomását, mint
-rabtársai beszélik, csendbiztos erőszakolta ki.</p>
-<p>76. szám. Braun Lőbire vonatkozó intézkedések. Nyomozások,
-végzések, megkeresések. Hollétére vonatkozó kihallgatások.
-Házkutatással nála talált leletek, zsidó betükkel irt magánlevelek
-s a Krachmol-Blü. Korányi Imre gyógyszerész s dr. Felletár Emil
-országos művegyész vizsgálata és véleménye a Krachmol-Blüről.</p>
-<p>Melléklet: Zsidó betüs levelek és forditásaik. A Svarcz
-Salamonnál talált levelek s ezek magyarra lett forditásai.</p>
-<p>77. szám. Vizsgálóbiró helyszini vizsgálata junius 4-én a zsidó
-templom és Sarf József lakása körül.</p>
-<p>Melléklet: kihallgatások Sarf Móricz életkorának meghatározása
-végett. 1868 juliusban vagy augusztusban született.</p>
-<p>78–83. szám. Költségjegyzékek, letartóztatási határozatok,
-törvényszéki és vizsgálóbirói intézkedések.</p>
-<p>84. szám. Az 1791-ben támadt peéri vérvád adatai.</p>
-<p>85. szám. Koldus zsidók után nyomozások, 22 emődi lakos
-kihallgatási jegyzőkönyve.</p>
-<p>86. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála bujdosó
-zsidó asszony utáni nyomozások. Kihallgatási jegyzőkönyvek.
-Elfogatása. <span class="pagenum"><a name="Page_291" id=
-"Page_291">-291-</a></span></p>
-<p>87. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála
-kihallgatási jegyzőkönyvei junius 11-ről és 17-ről. Elmondja élete
-történetét és özvegy Solymosi Jánosnéval találkozását.</p>
-<p>88. szám. Névtelen levél, miként készitik keresztyén szűz
-vérével a pászkát.</p>
-<p>89. és 90. szám. Névtelen levél arról, hogy Eszter holtteste a
-metsző pinczéjében egy hordó alá van eltemetve. A vizsgálóbiró
-helyszini nyomozása. A metszőnek nincs pinczéje, se hordója.</p>
-<p>Huri András és Juhász Lujza kihallgatási jegyzőkönyvei.
-Jelentéktelenek.</p>
-<p>91. és 92. szám. Vizsgálóbirói végzések, költségjegyzékek.</p>
-<p>93. szám. Szolgabirói jelentés a dadai holttest feltüntéről.</p>
-<p>Melléklet: a holttestnek éjjeli előzetes rendőri, szakértői
-vizsgálata.</p>
-<p>94. szám. A csonka-fűzesi – dadai – holttestre nézve junius
-19-én és 20-án eszközölt kiásatási, fölismerési és orvosi
-vizsgálati intézkedések és kihallgatások. Orvosi vélemények.</p>
-<p>95. szám. Solymosi Eszter boltba menésének s onnan
-visszatértének időtartama iránt szakértői helyszini szemle.
-Szakértők a jegyzőkönyvben nincsenek megnevezve. Szemle junius
-21.</p>
-<p>96. szám. Solymosi Gáborné született Jakab Erzsébet kihallgatása
-junius 21-én. Sarf József április 3-iki beszéde a nánási
-esetről.</p>
-<p>97. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla iránti ujabb nyomozás.
-<span class="pagenum"><a name="Page_292" id=
-"Page_292">-292-</a></span> Dojtsák Mihály kihallgatása s egyéb
-kihallgatások. Teljes eredménytelenség.</p>
-<p>98. szám. Kovács Jánosné született Varga Zsuzsánna kihallgatása
-junius 22-én, hogy Rozenberg Herman junius 16-án mondta, Eszter
-élve vagy halva előkerül.</p>
-<p>99. szám. Tisza-dadai jegyző junius 22-iki jelentése a járási
-szolgabiróhoz, melyben a csonka-fűzesi holttest felbukkanásának s
-megtalálásának részleteit elmondja. Tutajosok fölemlitése.</p>
-<p>100. szám. Szomjas Károly egykori tengerész véleménye, hogy a
-folyóviz miként szokta a holttestet sodorni magával.</p>
-<p>101. szám. Murvai Györgyné született Gyányi Borbála
-kihallgatása. Jelentéktelen.</p>
-<p>102. szám. Rozenberg Hermanné született Reisz Mária és Doma
-Mária kihallgatása arról, mikor járt Rozenberg Hermann Tokajban és
-Kereszturban?</p>
-<p>103. és 104. szám. Költségjegyzékek.</p>
-<p>105. szám. Névtelen jelentés junius 29-ről, mely szerint Huriné
-emésztette el Esztert, kihez házsártos és kegyetlen volt. Ő fogta
-először a zsidókra.</p>
-<p>Mellékletek:</p>
-<p><i>a)</i> Csuga Dánielné, Kis Gáborné született Ungvári Zsófia,
-Gergely Ferenczné született Solymosi Zsófia, Csordás Andrásné
-vallomásai. Jelentéktelenek.</p>
-<p><i>b)</i> Varga Kati vallomása, mely szerint április 1-én
-Bukszbaum Ábrahám déli 11 órakor ment Züszmanhoz, fél 12 órakor
-ebédeltek, azután a metsző <span class="pagenum"><a name="Page_293"
-id="Page_293">-293-</a></span> 2 óráig aludt. Grósz Márton
-betegségéről hallomásból tud.</p>
-<p><i>c)</i> Feuerman Dávidné született Dávid Sára. Április 1-én 11
-óra tájban ment haza Taub Emánuel két metszővel, Solymosi Zsófia 12
-órakor vitte a bort Taubhoz. Grósz Márton betegségét jól tudja.</p>
-<p>106–111. szám. Jelentéktelenek. Végzések, átiratok,
-letartóztatások, körözvények.</p>
-<p>112. szám. Ziszman Jakab Samu nevü fiának sirját junius 25-ének
-éjjelén földulják.</p>
-<p>113. szám. Tutajosok elfogatása iránti rendelkezés.</p>
-<p>114. szám. Liszauer Ignáczné született Rozenfeld Mária férje
-szolnoki utjáról. Jelentéktelen.</p>
-<p>115. és 116. szám. Tutajosok elfogatása s kihallgatásuk
-elrendelése.</p>
-<p>117. szám. Csonka-fűzesi hulla tárgyában teljesitett nyomozások,
-kihallgatások junius 28-án, 30-án és julius 1-én.</p>
-<p>Drimusz György kerecseni tutajos jelentéktelen vallomása.</p>
-<p>Szavinecz Péter, Simon Bazil, Matej Bazil, Paczkon Bazil,
-Potrohos István, Dujtsák Iván, Lopojda Mihály, Szauko Mihály,
-Susztra Bazil szeklenczei tutajosok kihallgatása. Együtt jöttek a
-Tiszán azzal a tutajjal, mely Csonka-Fűzesnél a holttestet
-megpillantotta.</p>
-<p>118. szám. Matej Petra vallomása julius 1-én Nyiregyházán és
-julius 14-én. A tutajok sorrendjét, rakodását, útját, személyzetét
-részletesen elbeszéli. <span class="pagenum"><a name="Page_294" id=
-"Page_294">-294-</a></span></p>
-<p>119. szám. Szavinecz Péter ujabb vallomása junius 30-ról és
-julius 14-ről. Holttest usztatásáról semmit se tud.</p>
-<p>120. szám. Höcska Jura julius 2-iki és 24-iki vallomása.
-Hullacsempészetről ő se tud semmit.</p>
-<p>121. szám. Csepkanicz György vallomása junius 29-ről és julius
-14-ről. Ő pillantotta meg először a holttestet. Ennek részletes
-elbeszélése. Holttestusztatásról semmit sem tud. A vádbeli tényt
-tagadja.</p>
-<p>122. szám. Szelever János tutajos julius 2-iki és 14-iki
-vallomása. A tutajut és Galsi Istvánnal való találkozás
-elbeszélése.</p>
-<p>123. szám. Matej Ignácz tutajos. Junius 30-iki nyiregyházi
-vallomásában tutajostársaival egyezőleg beszél, vádat tagadja.</p>
-<p>Julius 5-én Tisza-Lökön éjjel a csendbiztosnál kivett
-vallomásában a hullacsempészet részleteit idő, hely és személyek
-szerint elbeszéli.</p>
-<p>Julius 14-iki és 30-iki vallomásában s a törvényszéki
-hitelesitésnél tisza-löki vallomása mellett marad.</p>
-<p>124. szám. Herskó Dávid tutajos junius 29-iki nyiregyházi
-vallomásában társaival egyezőleg.</p>
-<p>Julius 6-iki tisza-löki nappali vallomásában tagadja a vádat.
-Esti csendbiztosi vallomásában a hullacsempészetet Matejjal
-egyezőleg beszéli el, előzőleg Matej szembesittetett vele.</p>
-<p>Julius 14-iki, 29-iki és 30-iki vallomásaiban megerősiti a
-tisza-löki esti vallomását. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_295" id="Page_295">-295-</a></span></p>
-<p>125. szám. A holttest feltalálásának részletei. Tisza-Dadán
-julius 3-án, 4-én és 6-án kihallgattatnak a vizsgálóbiró által
-Kecskés József, Litvai József, Váradi András, Takács Endre, Seres
-Gyula, Lőrinczi István, Trattner Lipót, Lefkovics Bernát, Svarcz
-Sámuel, Czeizler Márkus, Berger Mór, Molnár János, Krausz Bernát,
-Goldstein Jakab, Kovács György, Tóth György és Kolmer József.</p>
-<p>Mellékletek:</p>
-<p class="i2"><i>a)</i> Végzés Lefkovics Bernát letartóztatása és
-szabadon eresztése iránt.</p>
-<p class="i2"><i>b)</i> Csonka-Fűzes helyszini rajza.</p>
-<p class="i2"><i>c)</i> Helyszini szemle julius 4–8 napjairól, hogy
-egy deszkát merre sodor s hol vet ki a szél.</p>
-<p class="i2"><i>d)</i> Nyomozás az iránt, junius 18-án milyen szél
-fujt.</p>
-<p class="i2"><i>e)</i> Julius 4., 5., 6. és 7-én kelt végzések és
-intézkedések Vider Mór s a tutajosok letartóztatása s Dadára,
-Eszlárra, Lökre s Nyiregyházára kisértetése tárgyában.</p>
-<p>126. szám. Oláh György vallomása. Holttest leirása.</p>
-<p>127. szám. Hajdu Mihályné született Chrobák Ottilia vallomása.
-Jelentéktelen.</p>
-<p>128. szám. Adamovich József eszlári plébános jelenti, hogy
-Hernád-Németiben a metsző két idegen zsidót rejteget. Nyomozások,
-kihallgatások. Semmi eredmény.</p>
-<p>129. szám. Vider Mór tokaji lakos kihallgatása. A vádat tagadja.
-Letartóztatják. <span class="pagenum"><a name="Page_296" id=
-"Page_296">-296-</a></span></p>
-<p>130. szám. Tisza-Eszláron helyi szemle. Herskó Dávid Groszberg
-Leónéban véli fölismerni a nőt, a ki Solymosi Eszter ruháit
-átadta.</p>
-<p>Melléklet:</p>
-<p><i>a)</i> Groszberg Leóné született Klein Katalin vallomása.
-Vádat tagadja.</p>
-<p><i>b)</i> Buchta Szigfridné született Nováki Amália vallomása.
-Tagad.</p>
-<p><i>c)</i> Erkölcsi bizonyitványaik.</p>
-<p>131. szám. Ruhaátadás helyének szemléje julius 8-án. Viskei
-András halász, Hegedüs Béni révész, Junger Adolfné, Veiszstein
-Lázárné, Feuerlicht Mártonné kihallgatása. Eredménytelen.</p>
-<p>132. és 133. szám. Jelentéktelenek.</p>
-<p>134. szám. Galsi István kihallgatása. Tutajosokkal egyezőleg
-vall.</p>
-<p>135–139. szám. Jelentéktelenek.</p>
-<p>140. szám. Vádlottak megjelölik védőiket.</p>
-<p>141. szám. Jelentéktelen.</p>
-<p>142. szám. Kisvárdai szolgabiró jelenti Varga Mária dombrádi
-leány eltünését.</p>
-<p>143. szám. Jelentéktelen.</p>
-<p>144–146. szám. Védők bejelentik meghatalmazásukat.</p>
-<p>147. szám. Dr. Felletár Emil országos művegyész julius 2-án kelt
-véleménye. Eszter ruháin vérfoltok nincsenek.</p>
-<p>148–151. szám. Jelentéktelenek.</p>
-<p>152. szám. Smilovics Jankel julius 9-iki és 15-iki nyiregyházi,
-julius 18-iki tisza-löki csendbiztosi és <span class=
-"pagenum"><a name="Page_297" id="Page_297">-297-</a></span> október
-19-iki nyiregyházi kihallgatása. Eleintén tagad mindent, később
-beismeri a hullacsempészést. 1883. évi január 11-én és 31-én
-visszavon mindent s alibit igazol.</p>
-<p>Melléklet: Névtelen levél, mely szerint a csonkafűzesi holttest
-öreg Vaiser szolgálójának kórházból elcsent hullája. Káhán Kálmán
-és a máramaros-szigeti rabbi adták kézre.</p>
-<p>153–155. szám. Végzések, jelentések.</p>
-<p>156. szám. Tóth Borcsa kihallgatása. Gazdája Römer Jakab és
-Klein József álmában teste hosszát zsineggel megmérte.</p>
-<p>157. szám. Nyomozások Grósz Márton és Klein Ignácz szekere és
-lovai iránt hullaszállitás tárgyában.</p>
-<p>158. szám. Klein Ignácz kihallgatása julius 17-én és 28-án,
-szeptember 2-án és 17-én. Hullaszállitás vádját tagadja.</p>
-<p>159. szám. Grósz Márton és Klein Ignácz letartóztatása.</p>
-<p>160. szám. A nevezettek alibije iránti nyomozás julius</p>
-<p>20-án és 21-én. Grósz Mártonné született Feuermann Rézi, Klein
-Ignáczné született Svarcz Háni, Gyányi Gábor és neje Szellei
-Zsuzsánna, Csuha Ferenczné született Mozsár Mária, Kovács Józsefné
-született Farkas Zsófia, Cserés Andrásné született Bodnár Mária,
-Nagy István és Antal Mátyás kihallgatása.</p>
-<p>161. és 162. szám. Fógel Amsel letartóztatása és vallomása
-julius 20 és 29-ről, augusztus 28-ról és október 19-ről. Tutajútját
-elbeszéli, vádat tagadja. <span class="pagenum"><a name="Page_298"
-id="Page_298">-298-</a></span></p>
-<p>163. és 164. szám. Mendelovics Niszen elfogatása és julius
-20-iki és 28-iki vallomása. Vádat tagadja.</p>
-<p>165. szám.</p>
-<p>A varjulaposi rejtély iránt nyomozás.</p>
-<p>166–182. szám. Végzések, jelentések, védők előterjesztései,
-költségjegyzékek, intézkedési iratok. Jelentéktelenek.</p>
-<p>183. szám. Varjulaposi rejtély vizsgálata. Kovács Ignácz,
-Janczura Mária, Laczkó János kihallgatása.</p>
-<p>184. szám. Tóth Borcsa megmérése. Tóth Borcsa, Szalkai Eszter,
-Szakolczai Zsófi s Oláh Zsuzsánna kihallgatása.</p>
-<p>185–187. szám. Költségjegyzékek.</p>
-<p>188–190. szám. Névtelen levelek.</p>
-<p>191–195. szám. Jelentéktelen elintézési iratok.</p>
-<p>196. szám. Popovics Bazil tutajos.</p>
-<p>197. szám. Borka Bazil tutajos.</p>
-<p>198. szám. Hörba Bazil tutajos kihallgatása. Egyezőleg igazolják
-Fogel Amsel alibijét.</p>
-<p>199–203. szám. Elintézési iratok. Jelentéktelen.</p>
-<p>204. szám. Névtelen levél.</p>
-<p>205. szám. Vizsgálóbiró naplója szeptember 5–13. napjáról.</p>
-<p>206. szám. Lazi János vallomása, kik voltak május 19-én a zsidó
-templomban. Grósz Vilmos, Groszberg Éliás és Ornstein Jakab
-kihallgatása.</p>
-<p>207. szám. Löwenthal Salamon elmondja az április 1-i
-istentiszteletet.</p>
-<p>208. szám. Grósz Márton alibije. Grósz Mártonné, Ziszmann Jakab
-és Groszberg Éliásné kihallgatása.</p>
-<p>209. szám. Klein Ignáczné vallomása férje alibijéről.
-<span class="pagenum"><a name="Page_299" id=
-"Page_299">-299-</a></span></p>
-<p>210. szám. Pap Albert vallomása. Sarf Józsefné és Móricz fia
-ismerhették Solymosi Esztert.</p>
-<p>211. szám. Pap Albertné született Gönczi Juliánna vallomása.
-Mint férje 210. szám alatt.</p>
-<p>212. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának fölismerése.
-Solymosi Jánosné, Huri Andrásné, Olajos Bálint és neje Szakolczai
-Erzsébet, Lock Péterné született Katona Anna és Feller Istvánné
-született Kolosi Juliánna, Solymosi Eszter ruháit felismerik.</p>
-<p>213. szám. Helyszini szemle és intézkedés szeptember 11-én és
-október 20-án a tisza-eszlári zsidó templom gondozása iránt.</p>
-<p>214. szám. Névtelen levél.</p>
-<p>215. és 216. szám. Róth Borbála, Grósz Nándor, Klein Ignácz,
-Rózenberg Herman szabadlábra helyezése szeptember 14 és 16-án.</p>
-<p>217. szám. Nyomozás Fogel Amsel alibije iránt. Bajer Herman,
-Csonka István, Barta András, Halász Péter, Molnár István
-kihallgatása.</p>
-<p>218–222. szám. Elintézési iratok. Költségjegyzékek.
-Jelentéktelenek.</p>
-<p>223. szám. Sarf Móricz életkorának kinyomozása. Rózenberg
-Herman, Grósz Mártonné, Ziszman Jakab, Buchta Szigfridné, Urbán
-Józsefné, Hajdu Mihályné, Feuerman Farkasné kihallgatása. 1868. évi
-augusztus valamelyik napján született.</p>
-<p>224. szám. Frenkel Háni szakácsné vallomása. Jelentéktelen.</p>
-<p>225. szám. Bátori Juliánna vallomása. Jelentéktelen.
-<span class="pagenum"><a name="Page_300" id=
-"Page_300">-300-</a></span></p>
-<p>226. szám. Ornstein Berta. Április 1-én Lichtman Móricztól ételt
-vitt egy öreg beteg zsidónak.</p>
-<p>227–240. szám. Erkölcsi bizonyitványok. Elintézési iratok.</p>
-<p>241. szám. Groszberg Leó vallomása Braun Ábrahám alibijéről
-április 1-én.</p>
-<p>242. szám. Grósz Márton vallomása ugyanarról.</p>
-<p>243. szám. Einhorn Józsefné született Rózenberg Eszter vallomása
-ugyanarról.</p>
-<p>244–246. szám. Elintézési iratok.</p>
-<p>247. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának zsirfoltjairól
-orvosi vélemény dr. Belky János egyetemi tanár és dr. Glück Ignácz
-törvényszéki orvostól. Október 21, 23 és november 2-ről
-jegyzőkönyvek.</p>
-<p>248. és 249. szám. Erkölcsi bizonyitvány. Költségjegyzék.</p>
-<p>250–256. szám. A koldus zsidók utáni nyomozások.</p>
-<p>257. szám. Vollner Herman a koldus zsidó kihallgatása november
-21, 22, 23-ról. Elmondja az április 1-i eszlári tartózkodását s a
-zsidó istentiszteletet és azóta való kóborlásait. A vádat tagadja.
-Sarf Móriczot felismeri.</p>
-<p>258. szám. Vollner Hermanné született Dajcs Léni november 22-iki
-és 23-iki kihallgatása. Férjével egyezőleg vall.</p>
-<p>259–261. szám. Vollner és felesége letartóztatása. Végzések,
-fölebbezések.</p>
-<p>262. szám. Holttest ujabb vizsgálását s kiásását november 23-iki
-végzéssel a törvényszék elrendeli. Egyetemi tanárok megbizatása.
-<span class="pagenum"><a name="Page_301" id=
-"Page_301">-301-</a></span></p>
-<p>263. és 264. szám. Végzések.</p>
-<p>265. szám. Tisza-Eszlár térképe és a zsinagóga rajza helyszini
-szakértői szemlével deczember 8-án fölvétetik.</p>
-<p>266. szám. Költségjegyzék.</p>
-<p>267. szám. A csonka-fűzesi hulla fogainak fölismerése. Özvegy
-Solymosi Jánosné, özvegy Solymosi Gáborné, Farkas Eszter és Olajos
-Bálint kihallgatása.</p>
-<p>Huri Andrásné nem nézi meg a hullát. Ijedős természetét Kobzos
-János, Jakab Andrásné született Vámos Juliánna, Dunaveczki Andrásné
-született Juhász Verona és Farkas József tanukihallgatások
-igazolják.</p>
-<p>268. szám. Solymosi Zsófi és Solymosi János fogainak
-összehasonlitása a holttest fogaival. E tárgyban özvegy Solymosi
-Jánosné, Huri Andrásné, Tanyi Józsefné, Szuhi Györgyné és Tóth
-Marcsa tanuk kihallgatása.</p>
-<p>269. szám. A holttest körmei s ép bőre tárgyában Sós András,
-Papp József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József
-kihallgatása.</p>
-<p>270. szám. Megvoltak-e a körmök s nem lophatta-e el azokat
-valaki? Farkas Gábor, Sós András, Dargo András, ifju Horváth Gábor,
-Mészáros Gábor, Sallós Miklós, Szücs János, Róka Sándor és ifju Pap
-József kihallgatása.</p>
-<p>271–273. szám. Jegyzetek, végzések, költségjegyzék.</p>
-<p>274. szám. A csonka-fűzesi hulla helyzete és őrizése a
-felbukkanás után. Deczember 18-iki kihallgatások. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_302" id="Page_302">-302-</a></span> Litvai
-József, Váradi András, Oláh György vallomása.</p>
-<p>275. szám. Dr. Kiss Jenő járási orvos deczember 20-iki
-nyilatkozata az éjjeli hullaszemléről.</p>
-<p>276. és 277. szám. Lichtman Mór és neje vallomása a koldus
-zsidónak április 1-én náluk történt ebédeléséről.</p>
-<p>278. és 279. szám. Frenkel Háni és Ornstein Jakab. Ételküldésről
-idegen zsidó részére, ki Braun Ábrahámnál volt szállva április
-1-én.</p>
-<p>280–287. szám. Jelentések, végzések, átiratok,
-költségjegyzékek.</p>
-<p>288. szám. Smilovics Jankel alibije. Veil Sámuel vallomása. Két
-sáfárnak adott májusban pénzt, napot nem tudja. Egyik Veinstok
-Ignácz, a másik vörös szakálos zsidó.</p>
-<p>289. szám. Veinstok Ignácz Smilovicscsal junius 11-én
-találkozott s 13-án vett át tőle fát Kerecsenben.</p>
-<p>290. szám. Grósz Bencze. Igazolja Veinstok vallomását.</p>
-<p>291. szám. Grósz Mózes. Egyezik Grósz Bencze vallomásával.</p>
-<p>292. szám. Grósz Benczéné szül. Fried Rozália vallomása. Mint
-férje s fia.</p>
-<p>293. szám. Grósz Háni, anyjával egyezőleg vall. (292. sz.)</p>
-<p>294. szám. Smilovics Jankelnek a börtönben Rózenberg Hermanhoz
-csempészett leveléről. A velük s Oláh Andrással és Szilágyi
-Józseffel fölvett kihallgatási jegyzőkönyvek.</p>
-<p>295. szám. Bűnjelek jegyzéke. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_303" id="Page_303">-303-</a></span></p>
-<h3>III.</h3>
-<p class="summary">(A törvényszék és vizsgálóbiró együttes
-vizsgálati iratai. – Egyetemi tudósok nyilatkozatai.)</p>
-<p>1. szám. Iratok jegyzéke.</p>
-<p>2. szám. Csepkanics György, Matej Ignácz és Herskó Dávid panasza
-a szeklenczei községi előljáróságnál s a huszti szolgabirónál a
-tisza-löki kinzatások miatt, augusztus 22-én és 23-án fölvéve.
-Szolgabirói és királyi ügyészi javaslatok.</p>
-<p>3. szám. Ostendische Zeitung, berlini ujság, kérdi, mikor lesz a
-nagy per befejezve?</p>
-<p>4. szám. Havass Imre királyi ügyész javasolja a tisza-löki
-kinzásokra vonatkozó vizsgálat elrendelését.</p>
-<p>5. szám. Jelentéktelen.</p>
-<p>6. szám. Máramaros-szigeti királyi törvényszék vizsgálati iratai
-tisza-löki kinzásról. Csepkanics György, Matej Ignácz, Herskó Dávid
-kihallgatási jegyzőkönyvei s Dr. Szilágyi fogházorvos
-látlelete.</p>
-<p>7. szám. Csongrádi fejetlen hulla, mely november 8-án bukkant
-fel a Tiszából. Ügyészi javaslat s törvényszéki végzés. November
-11-iki eljárási jegyzőkönyv. Szakértők: dr. Scheuthauer Gusztáv
-egyetemi tanár és dr. Aigner Károly szegedi királyi törvényszéki
-orvos. – Vincze Pál, Sági István és Szénási István azonossági tanuk
-kihallgatása.</p>
-<p>Orvosi szemle. 1. Ruházat. 2. Külvizsgálat. 3. Belvizsgálat. 4.
-Vélemény. Legalább 22 éves, halála valószinüleg egy év előtti.
-<span class="pagenum"><a name="Page_304" id=
-"Page_304">-304-</a></span></p>
-<p>8. szám. A csonka-fűzesi hulla sirját november 7-ike óta pandur
-őrzi.</p>
-<p>9. szám. Jelentéktelen.</p>
-<p>10. szám. Kozma Sándor királyi főügyész javasolja deczember
-12-én az egész holttestnek Budapestre küldését. Törvényszék
-megtagadja.</p>
-<p>11. szám. Királyi főügyészi javaslat s törvényszéki végzés az
-orvosi munkálatoknak az Országos Közegészségügyi tanácshoz
-fölterjesztése iránt. Kérdések a tanácshoz.</p>
-<p>12. szám. A tanácshoz intézett fölterjesztés. Az egyetemi
-tanárok véleményéből egy résznek birói tollal kitörlése.
-Iratjegyzék.</p>
-<p>Mellékletek:</p>
-<p class="i2">I. Holttest kiásatásának elrendelése.</p>
-<p class="i2">II. Védők előterjesztése hullaszemle határideje
-iránt.</p>
-<p class="i2">III. Királyi főügyészi javaslat egyetemi szakértőknek
-kellő időben értesitése iránt.</p>
-<p class="i2">IV. Bonczoló helyiségről gondoskodás.</p>
-<p class="i2">V. Költségjegyzék.</p>
-<p class="i2">VI. Védők javaslata, hogy a kiásatás a biróság
-jelenlétében teljesittessék.</p>
-<p class="i2">VII. Gróf Pongrácz Jenő tanu távollétét
-bejelenti.</p>
-<p class="i2">VIII. Farkas Gábor községi biró jelentése a sir és
-holttest azonossága tárgyában. Kiásási jegyzőkönyv. Azonossági
-tanuk kihallgatása.</p>
-<p class="i2">IX. Végzés a holttest egy részének Budapestre küldése
-iránt. <span class="pagenum"><a name="Page_305" id=
-"Page_305">-305-</a></span></p>
-<p class="i2">X. 1882 deczember 10-iki jegyzőkönyv a sir fenekének
-felkutatása, körmök keresése s a holttestnek két részre tagolása
-tárgyában.</p>
-<p class="i2">XI. 1882 deczember 12-iki jegyzőkönyv a hullarészek
-elkülönitéséről s fölszámlálásáról.</p>
-<p class="i2">XII. Egyetemi szakértők eljárására vonatkozó iratok.
-A hullarészek átadása s átvétele Budapesten. Királyi főügyészi
-előterjesztések. A csonkafűzesi szakértőkhöz intézett pótkérdések.
-Az egyetemi szakértők előzetes nyilatkozatai.</p>
-<p class="i2">XIII. Dr. Trajtler Soma orvos nyilatkozata a
-pótkérdésekre.</p>
-<p class="i2">XIV. Egyetemi szakértők pótlelete s véleménye.</p>
-<p class="i2">XV. Költségjegyzék.</p>
-<p class="i2">XVI. A Budapestre küldött hullarészek
-visszaadása.</p>
-<p class="i2">XVII–XX. Költségjegyzékek. Kézbesitések.</p>
-<p>13. szám. Jelentéktelen.</p>
-<p>14. szám. Horánszky Nándor védő lemondása.</p>
-<p>15. szám. Országos Közegészségügyi Tanács az iratok
-kiegészitését keri.</p>
-<p>16. szám. Horánszky védő lemondása a vádlottakkal
-közöltetik.</p>
-<p>17. szám. Dr. Székely Miksa ügyvéd védői megbizatása.</p>
-<p>18. szám. Országos Közegészségügyi Tanács felülvéleménye.</p>
-<p>19. szám. Dr. Székely Miksa ujabb védői megbizatása.
-<span class="pagenum"><a name="Page_306" id=
-"Page_306">-306-</a></span></p>
-<p>20. szám. Királyi főügyészség vádinditványa 1883 április 16-ról
-Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lőbi, Vollner Herman, Sarf
-József, Junger Adolf, Braun Brenner Ábrahám, Lusztig Sámuel,
-Veiszstein Lázár, Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid,
-Grósz Márton és Klein Ignácz ellen. Törvényszék elrendeli még Taub
-Emánuel ellen is. Tárgyalás junius 4-re s következő napjaira.</p>
-<p>21–23. szám. Intézkedési iratok.</p>
-<p>24. szám. Tárgyalás ujabban junius 19-re.</p>
-<p>25–28. szám. Jelentéktelenek.</p>
-<p>29. szám. Cserés Andrásné született Bodnár Mária vallomása
-junius 23-ról. Ért és beszél zsidó-német nyelven. A hulla
-felöltöztetéséhez használt ruhák átadásával Groszberg Leót és
-feleségét vádolja.</p>
-<p>30. és 31. szám. Barcza Dani csendbiztos elleni jelentés.</p>
-<p>32. szám. Farkas Gábor községi biró jelenti junius 28-ról, hogy
-Vámosi József és neje Tót Erzsébet Julcsa lányukat előtte hamis
-tanusággal vádolják.</p>
-<p>33–46. szám. Jelentéktelenek.</p>
-<p>47. szám. A Bodrog vizében talált palaczkbeli irás csak költött
-neveket tartalmaz.</p>
-<p>48. szám. Tárgyalási jegyzőkönyv mellékletei. Alant
-ismertetvék.</p>
-<p>49. és 50. szám. Törvényszék tanácskozási jegyzőkönyvei.</p>
-<p>51. szám. Elsőbirósági itélet.</p>
-<p>52. szám. Panaszos fél fölebbezése.</p>
-<p>53. szám. Másodbiróság itélete.</p>
-<p>54. szám. Kézbesitések. <span class="pagenum"><a name="Page_307"
-id="Page_307">-307-</a></span></p>
-<p>55. és 56. szám. Panaszos fél fölebbezése és ennek indokai.</p>
-<p>57. szám. Legfőbb biróság itélete.</p>
-<p>NB. Az elsőbirósági itélet és a tanácskozási jegyzőkönyvek
-másolatai.</p>
-<h3>IV.</h3>
-<p class="summary">(A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati
-és egyéb iratok.)</p>
-<p>A. Özvegy Solymosi Jánosné panaszos Szalay Károly ügyvédet jogi
-képviselőjeként bejelenti.</p>
-<p>B. Sarf József jegyzőkönyvileg kivánja, hogy fia a zsidó
-ünnepeket megülhesse.</p>
-<p>C. Eötvös Károly védő előterjesztése a belügyi kormányhoz Sarf
-Móricznak a vármegye kezéből kiszabaditása iránt. Belügyi kormány
-megtagadó határozata</p>
-<p>D. Sarf Móricz nagyanyja és mostohaanyja kérik, hogy a fiuval
-beszélhessenek. Alispán megtagadja.</p>
-<p>E. Tóth Béla iró, az »Egyetértés« napilap belmunkatársa
-előterjesztése a törvényszéki elnökhöz, melyben Orsóvszky Gyula
-tanitónál 1883 junius 18-án este társával együtt tett látogatását s
-annak okait és lefolyását elmondja.</p>
-<p>F. Bary József vizsgálóbiró jelentése pótvizsgálat iránt.</p>
-<p>G. Alispán jelenti, nem igaz, hogy Sarf Móricz a megyei
-levéltárban belügyminiszteri rendeletet az ő jövőbeli ellátásáról
-olvasott.</p>
-<p>H. Vizsgálóbirói jelentés Cserés Andrásné kihallgatásáról.
-<span class="pagenum"><a name="Page_308" id=
-"Page_308">-308-</a></span></p>
-<p>I. Jelentéktelen.</p>
-<p>K. Péczely Kálmánról az illavai országos fegyház értesitője
-1857-től 1869-ig tartott fegyházi fogságáról.</p>
-<p>L. M. N. Jelentéktelenek.</p>
-<p>O. Szalay Károly ügyvéd a panasz érdekében uj tanukat jelent
-be.</p>
-<p>P. Q. R. S. T. Jelentéktelenek.</p>
-<p>U. Orvosi jelentés Sarf Móricz szemeinek látóképességéről.</p>
-<p>X. Zemplén vármegye alispánja jelenti, hogy a Bodrog vizében
-usztatott üvegbeli irás tartalma koholmány.</p>
-<p>Z. Névtelen levél.</p>
-<p>Zs. Eötvös Károly jelentése Kozma Sándor királyi főügyészhez
-Zurányi Kálmán tanuskodásáról, mely a csonka-fűzesi holttest
-fölismerésére vonatkozik. Gajzágó budapesti királyi aljárásbirónak
-Zurányival fölvett kihallgatási jegyzőkönyve 1882 november
-5-ről.</p>
-<p>V. Aa. Jelentéktelenek.</p>
-<p>Bb. Bodrog vizében Bodrog-Olaszi alatt talált üveg s benne irás.
-Aláirva: Lőki János okleveles gépész. Vizsgálati iratok a találás
-körülményeiről.</p>
-<p>Cc. Dd. Ee. Jelentéktelenek.</p>
-<p>Ff. Kazimir József pandurnak Vay György csendbiztos elleni
-becsületsértési pere.</p>
-<p>Gg. Vay György ellen folyt fegyelmi és bűnvádi perek iratai.</p>
-<p>Hh. Ii. Jelentéktelenek. <span class="pagenum"><a name=
-"Page_309" id="Page_309">-309-</a></span></p>
-<p>Kk. Alispán jelenti, hogy Sarf Móriczot mikor s miként vette át
-s adta Henter Antal várnagy kezére.</p>
-<p>Mm. Eötvös Károly védő fölebbezése az iránt, hogy az egyetemi
-szakértők kezére az egész holttest adassék ki.</p>
-<p>Nn. Birói szemléről Tisza-Eszláron fölvett jegyzőkönyv 1883
-julius 17-én.</p>
-<p>Oo. Különböző kir. ügyészi fölterjesztések főügyészhez.</p>
-<p>Pp. Jelentéktelen.</p>
-<p>Qq. Az 1791-iki peéri vérvádper iratai.</p>
-<p>Rr–Ss. Zsidó betükkel zsidó-német nyelven irt levelek.
-Jelentéktelen.</p>
-<h3>V.</h3>
-<p class="summary">(A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889.
-évi junius hó 19-től augusztus hó 3-ig.)</p>
-<p>Harminczhárom jegyzőkönyvet vett fel a törvényszék a
-végtárgyalásról. A jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzések alapján
-készültek. Az esküt tett gyorsirók elkészitették a szöveget, ezt a
-törvényszéki elnök átnézte és kiigazitotta s aztán megerősitette.
-Az igy jóváhagyott szöveget irták le jegyzőkönyv-alakban s ezt
-azután az elnök és jegyző aláirta.</p>
-<p>A szöveg előzetes átnézésébe s esetleges kiigazitásába se a
-vádlottak, se a vádlók és védők be nem avatkozhattak. A
-jegyzőkönyveket én utólag átnéztem s tartalmuk helyességét
-emlékezetem és jegyzeteim segitségével megállapitottam. A
-jegyzőkönyvek szövegét egészben helyesnek találtam. Minden fontos
-és érdemleges <span class="pagenum"><a name="Page_310" id=
-"Page_310">-310-</a></span> rész hiven van benne leirva. Csak
-néhány tárgyalási jelenet van csonkán és hézagosan előadva. Ezt
-irói művem folyamán külön megjegyeztem. Minden olvasóm
-természetesnek s jól indokoltnak találja, hogy irói művemben a
-megtörtént tények és nyilatkozatok leirásánál szigoruan
-alkalmazkodtam a jegyzőkönyvek tartalmához.</p>
-<p>A jegyzőkönyvek egyébiránt ezelőtt tizennyolcz évvel külön
-könyvalakban megjelentek. Már ez is elég ok arra, hogy azok
-tartalmát itt csak röviden jelzem.</p>
-<p class="center">* * *</p>
-<p>I. Jegyzőkönyv. Junius 19-iki ülés délelőtt 9 órától délutáni 2
-óráig. Biróság megalakulása. Elnöki megnyitó beszéd. Vádlottak
-jelenlétének megállapitása. Közvádló királyi főügyészi helyettes
-vád előterjesztése. A tolmácsnak és gyorsiróknak eskületétele.</p>
-<p>Özvegy Solymosi Jánosné előterjeszti panaszát. Svarcz Salamon,
-Vollner Herman, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót (Lőbi) vádlottak
-az általános és a különös kérdésekre felelnek, vádat tagadják.</p>
-<p>Sarf Móricz tanu vallomása. Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és
-Braun Lipót vádlottakkal szembesitése.</p>
-<p>Némely keresztkérdések.</p>
-<p>II. Jegyzőkönyv. Junius 20-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2
-óráig. Szalay Károly ügyvéd, mint özvegy Solymosi Jánosné
-képviselője megjelenik. <span class="pagenum"><a name="Page_311"
-id="Page_311">-311-</a></span></p>
-<p>Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Veiszstein
-Lázár, Lusztig Adolf és Taub Emánuel vádlottak az általános és
-különös kérdésekre felelnek. Közvádló és védők keresztkérdései.</p>
-<p>Sarf Móricz tanu apjával szembesitve. Apja és a közvádló s védők
-keresztkérdései tanuhoz.</p>
-<p>Védők előterjesztései.</p>
-<p>III. Jegyzőkönyv. Junius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni
-harmadfél óráig. Eötvös védő előterjesztése Tóth Bélának junius
-18-án Orsóvszky tanitónál tett látogatása tárgyában. Az erre
-vonatkozó vizsgálati iratok az ülés folyamán felolvastatnak.</p>
-<p>Özvegy Solymosiné panaszoshoz a közvádló és a védők
-keresztkérdései. Csordás Gáborné időközben meghalt.</p>
-<p>Huri Andrásné, Lánczy Gáborné, Üveges Mihályné, Sós Andrásné,
-Szabó Zsuzsanna, Sós Erzsébet, Tanyi Erzsébet, Tanyi Eszter, Sós
-Mihályné, Solymosi Zsófia, Kohlmájer József, idősb Bátori Gáborné,
-Bátori Gábor, ifjabb Bátori Gáborné és Bátori Zsófia tanuk
-kihallgatása. Mit beszélt a 4 éves kis Samu gyerek? Eszterrel mikor
-és hol találkoztak utoljára? Sarf Józsefék szomszédsági
-viszonyai.</p>
-<p>Biróság, közvádló, védők keresztkérdései.</p>
-<p>Tanuk esküre bocsátása.</p>
-<p>IV. Jegyzőkönyv. Junius 22-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2
-óráig.</p>
-<p>Lengyel Istvánné, Lengyel János, Fekete Jánosné, Adamovics
-József, Kovácsné, Pap József, Hatalovszki <span class=
-"pagenum"><a name="Page_312" id="Page_312">-312-</a></span> András,
-Frenkel Sámuel, Csordás Nagy Jánosné, Pap Albert és neje, özvegy
-Solymosi Gáborné, Pásztor Józsefné, Rózenberg Rozi, Ziszman Jakab,
-Varga Kati tanuk kihallgatása. Kiáltás és sirás hangja a zsinagóga
-felől. Élt-e Eszter még délután is? Mikor mentek haza a zsidók a
-templomból? Bukszbaum Ábrahám alibije.</p>
-<p>V. Jegyzőkönyv. Junius 23-iki ülés reggeli 9 órától délután 3
-óráig. Eötvös védő előterjesztése a biróság és védelem
-sértetlensége tárgyában.</p>
-<p>Römer Jakab, Groszberg Leó, Einhorn József, Einhorn Májer, Klein
-József, Löventhal Salamon, Lichtman Jakab, Lichtman Mária, Frenkel
-Háni, Bátori Juliánna, Ohrenstein Berta, Rózenberg Herman tanuk
-kihallgatása. Keresztkérdések, szembesitések.</p>
-<p>Solymosi Eszter eltünésének részletei. A zsidók április 1-i
-istentisztelete. A metszők holléte. A koldus zsidó étkezése. Tóth
-Borcsa megmérése.</p>
-<p>Közvádló és védők előterjesztése Bary Józsefnek a tárgyalás
-folyamán üzött titkos vizsgálatai ellen.</p>
-<p>VI. Jegyzőkönyv. Junius 25-iki ülés délelőtti 9 órától délutáni
-3 óráig. Elnök, közvádló és védők előterjesztései a holttesten levő
-ruha honnan kerülte s Cserés Andrásné kihallgatása tárgyában.</p>
-<p>Rózenberg Herman és neje, Lichtman József, Vollner Hermanné,
-Ziszman Jakabné, Ziszman Dóri, Cserés Mihály, Huri András, Grósz
-Farkas, <span class="pagenum"><a name="Page_313" id=
-"Page_313">-313-</a></span> Guttman József, Taub Emánuelné, Csuga
-Dánielné, Fájerman Sára, Vámosi Julcsa, Juhász József, Bakó Ignácz,
-Durst András és Péczely Kálmán kihallgatása. Keresztkérdések,
-szembesitések.</p>
-<p>Eszter eltünésének körülményei. A zsidók járás-kelése április
-1-én. Sarf Móricz nagyfalui vallatása.</p>
-<p>VII. Jegyzőkönyv. Junius 26-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni
-2 óráig.</p>
-<p>Közvádló és védők előterjesztései Bary József kihallgatása
-iránt. Péczely Kálmánhoz keresztkérdések. Eötvös Károly védő
-leleplezi rablógyilkosság miatt történt elitéltetését.</p>
-<p>Recsky András, Árvai Julcsa, Zdanek Gergely, Leskó Mária,
-Szilvási Sára tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Sarf Móricz nagyfalui vallatása. Tanuesketések.</p>
-<p>VIII. Jegyzőkönyv. Junius 27-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni
-2¾ óráig. Védői előterjesztések.</p>
-<p>Sarf Józsefné, Solymosi Gáborné, Barcza Dani, Henter Antal és
-Bubák Antal tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Fontos szembesitések és keresztkérdések Sari Móricz tanuval és a
-nagyfalui kihallgatásra nézve. Illavai országos fegyház értesitése
-Péczely Kálmánról.</p>
-<p>IX. Jegyzőkönyv. Junius 28-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 1
-2/4 óráig.</p>
-<p>Tanyi Gábor, Vertheimer Farkas, Fájerman Herman, Mészáros Juli,
-Huri József, Veinstein Lázár, Csabai Miklós, Antal Mátyás, Jármy
-Jenő, Fogel Amsel, Horka Bazil, Hörba Bazil tanuk kihallgatása.
-<span class="pagenum"><a name="Page_314" id=
-"Page_314">-314-</a></span></p>
-<p>Solymosi Eszter eltünése. Hullausztatás. Fogel Amsel
-alibije.</p>
-<p>X. Jegyzőkönyv. Julius 2-iki ülés reggeli 10¼ órától délutáni 2¾
-óráig.</p>
-<p>Váradi András, Oláh György, Litvai József, Smilovics Jankel,
-Veil Sámuel, Grósz Benczéné, Grósz Mózes, Grósz Háni, Bajer Herman,
-Csuka István, Barta András tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Csonka-fűzesi hulla feltalálása. Hullausztatási vád. Smilovics
-Jankel alibije.</p>
-<p>XI. Jegyzőkönyv. Julius 3-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2¾
-óráig.</p>
-<p>Herskó Dávid, Matej Ignácz, Pap György, ifju Tóth János, Grósz
-Márton, Nagy István vádlottak és tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Hullausztatás. Barcza Dani beszélgetése. Grósz Márton
-alibije.</p>
-<p>XII. Jegyzőkönyv. Julius 4-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3
-és fél óráig.</p>
-<p>Csepkanics György, Urbán Józsefné, Czuha Ferencz és neje,
-Debreczenyi Mihály, Lánczi József, Höcska György tanuk
-kihallgatása.</p>
-<p>Hullausztatás. Matej és Smilovics ujabb kihallgatása. Tisza-löki
-kínoztatások. Sarf Móricz életkora. Eszter eltünése. Grósz Márton
-kocsija.</p>
-<p>XIII. Jegyzőkönyv. Julius 5-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3
-óráig.</p>
-<p>Fogel Amsel, Grósz Márton, Klein Ignácz, Matej Péter, Szavinecz
-Péter, Szirkó Mihály, Smilovics <span class="pagenum"><a name=
-"Page_315" id="Page_315">-315-</a></span> Jankel, Galsi István,
-Vider Mór vádlottak és tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Holttest szállitása. Hullausztatás. Tisza-löki vallatások és
-kínzások.</p>
-<p>XIV. Jegyzőkönyv. Julius 6-iki ülés reggeli 9 és ¼ órától
-délután 2 óra 20 perczig. Védők előterjesztései.</p>
-<p>Drimusz György, Szelever János, Grósz Mártonné, Groszberg
-Illésné, Gyulai Zsuzsánna, Nagy Borcsa, Hatalovszki Mária,
-Szilvássi Jánosné, Klein Ignáczné, Gyáni Gábor és neje, Lápossi
-János, Várkonyi Ferencz, Solymosi Jánosné, Tanyi Józsefné, Tóth
-Mari tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Hullausztatás. Grósz Márton alibije. Csonkafűzesi holttest
-azonossága.</p>
-<p>XV. Jegyzőkönyv. Julius 7-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2
-és fél óráig. Elnöki előterjesztés.</p>
-<p>Zoltán István, Oláh György, Tóth György, Lőrinczi István,
-Lefkovics Bernát, Svarcz Sámuel, Molnár János, Szalai Györgyné,
-Olajos Bálintné, Szalai Gábor, Solymosi János, Jakab János,
-Szakolczai Julcsa, Juhász József, Juhász Andrásné, Kecskés József
-és Gazdag Józsefné tanuk kihallgatása. Szembesitések.</p>
-<p>Csonka-fűzesi holttest felbukkanása s azonossága.
-Tanu-esketések.</p>
-<p>XVI. Jegyzőkönyv. Julius 9-iki ülés reggeli 10 és ¼ órától
-délután 4 és fél óráig. Közvádló és védők előterjesztése.
-<span class="pagenum"><a name="Page_316" id=
-"Page_316">-316-</a></span></p>
-<p>Vámosi Józsefné, Vámosi Julcsa, Hrabár Gyula, Hajdu József,
-Tanyi Gábor, Tapasztó Miklós, Kaposi József, Nagy Józsefné,
-Hatalovszki András, Hajdu Mihályné, Cserés Andrásné, Groszberg
-Leóné, Herskó Dávid vádlottak és tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Solymosi Eszter eltünése. A csonka-fűzesi holttest
-felöltöztetése.</p>
-<p>XVII. Jegyzőkönyv. Julius 10-iki ülés reggeli 9 órától déli 12
-óráig.</p>
-<p>Zurányi Kálmán és Horváth Géza tanuk kihallgatása. Dr. Trajtler
-Soma kérdései. Keresztkérdések.</p>
-<p>Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerési eljárás.</p>
-<p>XVIII. Jegyzőkönyv. Julius 11-iki ülés reggeli 9 órától déli 1
-óráig.</p>
-<p>Horváth Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv, dr. Mihálkovics Géza
-szakértők, Szücs János és Solymosi Gáborné tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerés.</p>
-<p>XIX. Jegyzőkönyv. Julius 12-iki ülés reggeli 8 és fél órától
-délutáni 2 óráig. Közvádló és védők előterjesztései.</p>
-<p>Dr. Kiss Jenő és dr. Belky János szakértők kihallgatása.</p>
-<p>A holttest azonossága. Fölismerés.</p>
-<p>XX. Jegyzőkönyv. Julius 13-iki ülés délelőtti 8 és fél órától
-délutáni 2 és ¾ óráig.</p>
-<p>Dr. Mihálkovics Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv és dr. Trajtler
-Soma szakértők kihallgatása.</p>
-<p>A holttest azonossága. Fölismerés. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_317" id="Page_317">-317-</a></span></p>
-<p>XXI. Jegyzőkönyv. Julius 14-iki ülés reggeli 8 és fél róától.
-Helyszini törvényszéki szemle elrendelése.</p>
-<p>Horváth László, dr. Kiss Jenő és dr. Scheuthauer Gusztáv
-szakértők kihallgatása.</p>
-<p>A holttest azonossága. Fölismerés.</p>
-<p>XXII. Jegyzőkönyv. Julius 16-iki ülés reggeli 9 és fél órától
-délutáni 3 óráig. Kulcslyuk-szemle napja.</p>
-<p>Mihályi Gábor, Szaplonczay József, Matej Ignácz, Csepkanics
-György, Mónics Bernát, Kopánszky György, Mónics Ferencz, Kerner
-Máté, Sréter, Heillman és Moskovics Mózes tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Matej Ignácz szavahihetősége. Tisza-löki kínzások.</p>
-<p>XXIII. Jegyzőkönyv. Julius 18-iki ülés reggeli 9 és fél órától
-délutáni 2 óráig.</p>
-<p>Róka Sándor, Kazimir József, Vay György és Karanczay József
-tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Tisza-löki kínzatások.</p>
-<p>XXIV. Jegyzőkönyv. Julius 19-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától
-délutáni 3 és fél óráig.</p>
-<p>Róka Sándor, Kazimir József, Bakó Ignácz, Mozga Péter, Bakó
-György, Szójár Anna, Szentesi István és neje kihallgatása.</p>
-<p>Tisza-löki kínzás. Nagyfalui éjjeli vallatás. Keresztkérdések
-Matej Ignáczhoz hullausztatásra nézve. Közvádló királyi főügyészi
-helyettes bántalmazása. Tanuk esküre bocsátása.</p>
-<p>XXV. Jegyzőkönyv. Julius 20-iki ülés reggeli 9 és fél órától
-délutáni 2 és fél óráig. Elnöki és védői előterjesztések
-<span class="pagenum"><a name="Page_318" id=
-"Page_318">-318-</a></span> a törvényszék hivatalos tagjainak
-sérthetlensége tárgyában.</p>
-<p>Szentesi István, Debreczenyi Mihályné, Hatalovszki András,
-Vámosi József, Vámosi Julcsa, Veinstein Hani és Löventhal
-Salamonné, Vámosi Józsefné. Keresztkérdések. Szembesitések.</p>
-<p>Eszter eltünésének körülményei. Vámosi Julcsa hamis
-vallomása.</p>
-<p>XXVI. Jegyzőkönyv. Julius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni
-2 és fél óráig. Kormány intézkedése közvádló védelme tárgyában.</p>
-<p>Sipos István és neje, Cserés Mihály, Lazi János, Sós András,
-Ardai István, Pap József, Babócsy József, Szelei Gábor, ifju Pap
-József, Farkas Eszter, Olajos Bálint, Feller Istvánné, Katona Anna,
-Zak Péterné, Solymosi Zsófi, Szilár Zsófi, Pilinczky János,
-Solymosi János, Huri Andrásné, Farkas Gábor, Vertheimer Farkas,
-Nagy Mihály, Cserés Andrásné, Róth Borbála tanuk kihallgatása.</p>
-<p>Eszter eltünése. Holttest azonossága. A holttesten meg voltak-e
-a körmök? Grósz Márton alibije.</p>
-<p>XXVII. Jegyzőkönyv. Julius 23-iki ülés reggeli 10 és fél órától
-délutáni 2 óráig.</p>
-<p>Klein Ignácz, Kakóczi Károly és Buchta Amália tanuk
-kihallgatása. Iratok felolvasása.</p>
-<p>Hullausztatás. Sarf Móricz születési ideje. A Tisza árama a
-holttest felbukkanásakor. Eötvös védő előterjesztése. <span class=
-"pagenum"><a name="Page_319" id="Page_319">-319-</a></span></p>
-<p>XXVIII. Jegyzőkönyv. Julius 24-iki ülés reggeli 9 és fél órától
-délutáni 1 és háromnegyed óráig.</p>
-<p>Iratok felolvasása. Közvádló és védők előterjesztései. Sarf
-Móricz megesketésének kérdése.</p>
-<p>XXIX. Jegyzőkönyv. Julius 27-iki ülés reggeli 8 órától délutáni
-1 óráig.</p>
-<p>Szeyfferth Ede közvádló előterjesztése. Vádat elejti. Szalay
-Károly a panaszos nevében vádat emel. Funták Sándor
-védőbeszéde.</p>
-<p>XXX. Jegyzőkönyv. Julius 28-iki ülés reggeli 8 és fél órától
-délutáni 2 és fél óráig.</p>
-<p>Friedmann Bernát, Székely Miksa és Heuman Ignácz
-védőbeszédei.</p>
-<p>XXXI. Jegyzőkönyv. Julius 30-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától
-délutáni 4 óráig.</p>
-<p>Eötvös Károly védőbeszéde.</p>
-<p>XXXII. Jegyzőkönyv. Julius 31-iki ülés reggeli 8 és fél órától
-déli fél 12 óráig.</p>
-<p>Szalay Károly, Eötvös Károly, Heuman Ignácz és Funták Sándor
-védők vitázó beszédei.</p>
-<p>XXXIII. Jegyzőkönyv. Augusztus 3-iki ülés délelőtti 11 órától
-déli 12 óráig.</p>
-<p>Az itélet kihirdetése. Panaszos fölebbezést jelent be. Elnöki
-záróbeszéd. A védelem részéről Eötvös Károly záróbeszéde.</p>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_320" id=
-"Page_320">-320-</a></span></p>
-<p><span class="pagenum"><a name="Page_321" id="Page_321"><br />
--321-</a></span></p>
-<h2>TARTALOMJEGYZÉK.</h2>
-<p class="center">HARMADIK KÖTET.</p>
-<ul class="TOC">
-<li>A föld alól.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Az első biztos
-jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabadítani. – A
-csonka-fűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik
-a tárgyi tünetekkel. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös
-természete. – Trajtler Soma orvostudor. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_1">1</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Miként dolgozik az
-agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom története. – Kovács
-József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. –
-Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sirok. – A
-sirbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_13">13</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Az egyetemi
-tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói bizottság. – Az
-igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – Nem kapunk
-szállást és ételt-italt. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_32">32</a></span></li>
-<li>Mit láttak a tudósok?</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A holttest csakugyan
-a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten mumificatiót találnak. –
-De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan természete. – A
-hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok fejlődése.
-<span class="ralign"><a href="#Page_44">44</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A fogak szemléje. –
-Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog rendetlenül fekszik
-egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi Zsófinál is. – A
-fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_54">54</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Az igazi tudós. –
-Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre szállítását kivánják.
-– A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- és szőrszálak
-letöredezése. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_61">61</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> Mihálkovics első
-véleménye szerint a holttest idősebb lányé, nem Solymosi Eszteré. –
-A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem tud meggyőzni.
-– A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A prágai orvosi
-egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – A
-tudósok végső véleménye. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_69">69</a></span></li>
-<li><span class="pagenum"><a name="Page_322" id=
-"Page_322">-322-</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">V.</span> A holttest olyan
-lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 évesnél nem volt
-idősebb. – A csonka-fűzesi szakértők minden lényeges kérdésben
-tévednek. – A holttest Solymosi Eszteré lehet. – A biróság kitörli
-a tudósok véleményéből ezt a pontot. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_77">77</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">VI.</span> Az Országos
-Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a vitás
-kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és
-Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_82">82</a></span></li>
-<li>A megmérgezett lélek.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A királyfi vall anyja
-ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf Móricz. – A hetyke
-tanu. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – Sokáig küzködött.
-<span class="ralign"><a href="#Page_89">89</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Sarf Móricz elhagyja
-a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a várnagy? – Erdődi gróf
-Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi a várnagy
-feladata? – A gyerek jelleme. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_98">98</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A várnagy oktatási
-módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó vallást. – Megveti
-hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_104">104</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> A gyerek utálja meg
-édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A gyerek kigúnyolja édes
-apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja ruháit. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_111">111</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">V.</span> Sarf Móricz a megyei
-levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, hogy ő ur lesz. –
-Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják lopni. – A
-tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság minden. –
-Az agy is átalakul. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_117">117</a></span></li>
-<li>Eszter halálának titka.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A csonka-fűzesi
-holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy Eszter meghalt. –
-Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – A vizsgálat
-nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_131">131</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Hatalovszki András
-tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután ott sirdogált a
-kert mellett a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya, testvérje
-öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_140">140</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A lány
-elszántságának oka és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett és
-dolgozott. – Asszonyának durvasága. – Barcza Dani tanusága. – A
-tanuk szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok.
-<span class="ralign"><a href="#Page_149">149</a></span></li>
-<li>A nyilvános tárgyalás.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A bűnügyi vizsgálat
-lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A vádhatározat. – A biróság
-szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A közönség. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_156">156</a></span></li>
-<li><span class="pagenum"><a name="Page_323" id=
-"Page_323">-323-</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A tanuk. – A
-jóhiszemü, de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A holttest
-nyakán forradás. – A kék szem. – A parasztlány lábujjai. – A tanuk
-beszédének összehangzása. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_167">167</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Pártos közönség. –
-Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el vallomását a tanu
-versben is“. – A külső közönség. – A hirlaptudósítók. – A nagy
-világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_172">172</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> A biróság. – Korniss
-Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – Horánszky védő lemond. – Ujabb
-védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak bátrak és
-nyugodtak. – A „marha“. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_178">178</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">V.</span> A közvádlót
-megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők ellen. – A
-népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem
-bajvivás a faji ösztön ellen. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_191">191</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">VI.</span> Megvédtem magam a
-támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos testőrségem. – A
-védelem felosztása. – Az én védőbeszédem. – Agyam elfáradt. –
-Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd.
-<span class="ralign"><a href="#Page_197">197</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">VII.</span> A biróság itélete.
-– A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz szabad lesz. – A munka
-jutalmat érdemel. – A per költségei. – A védőügyvédek
-tiszteletdija. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_208">208</a></span></li>
-<li>Könyvünk toldaléka.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Okaink, a melyek
-miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes iratokat.
-<span class="ralign"><a href="#Page_220">220</a></span></li>
-<li>Birói itéletek.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Az első biróság
-itélete s annak indokai. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_223">223</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A budapesti királyi
-itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s annak indokai.
-<span class="ralign"><a href="#Page_251">251</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A magyar királyi
-Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak indokai.
-<span class="ralign"><a href="#Page_272">272</a></span></li>
-<li>A vizsgálat iratai.</li>
-<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Miért ismertetem az
-iratokat? <span class="ralign"><a href=
-"#Page_276">276</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A vizsgálóbiró
-iratai. – A birói szemléről és kihallgatásokról fölvett
-jegyzőkönyvek. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_278">278</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A törvényszék és
-vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – Egyetemi tudósok
-nyilatkozatai. <span class="ralign"><a href=
-"#Page_303">303</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> A végtárgyalás
-folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok. <span class=
-"ralign"><a href="#Page_307">307</a></span></li>
-<li class="li2"><span class="roman">V.</span> A nyilvános
-végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től augusztus hó
-3-ig. <span class="ralign"><a href="#Page_309">309</a></span></li>
-</ul>
-<hr class="chap" />
-<div class="chapter"></div>
-<div class="transnote">
-<h3>Javítások.</h3>
-<p>Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.</p>
-<p>A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:</p>
-<table summary="Javítások">
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_27">27</a></td>
-<td>kisül, kogy</td>
-<td>kisül, hogy</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_34">34</a></td>
-<td>mezőkön-eső</td>
-<td>mezőkön, eső</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_34">34</a></td>
-<td>sara fene, ketlen</td>
-<td>sara feneketlen</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_64">64</a></td>
-<td>egyemi tudósok</td>
-<td>egyetemi tudósok</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_197">197</a></td>
-<td>mindg lehetőnek</td>
-<td>mindig lehetőnek</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_246">246</a></td>
-<td>nézve, hooy</td>
-<td>nézve, hogy</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_281">281</a></td>
-<td>Aprilis 1-én</td>
-<td>Április 1-én</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_291">291</a></td>
-<td>Ozvegy</td>
-<td>Özvegy</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_293">293</a></td>
-<td>Aprilis 1-én</td>
-<td>Április 1-én</td>
-</tr>
-<tr>
-<td class="tdr"><a href="#Page_303">303</a></td>
-<td>A tövvenyszék</td>
-<td>A törvényszék</td>
-</tr>
-</table>
-</div>
-<pre style='margin-top:6em'>
-*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S
-MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) ***
-
-This file should be named 63565-h.htm or 63565-h.zip
-
-This and all associated files of various formats will be found in:
-http://www.gutenberg.org/6/3/5/6/63565/
-
-Updated editions will replace the previous one--the old editions will
-be renamed.
-
-Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
-law means that no one owns a United States copyright in these works,
-so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United
-States without permission and without paying copyright
-royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part
-of this license, apply to copying and distributing Project
-Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm
-concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
-and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive
-specific permission. If you do not charge anything for copies of this
-eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook
-for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports,
-performances and research. They may be modified and printed and given
-away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks
-not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the
-trademark license, especially commercial redistribution.
-
-START: FULL LICENSE
-
-THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
-PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
-
-To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
-distribution of electronic works, by using or distributing this work
-(or any other work associated in any way with the phrase "Project
-Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full
-Project Gutenberg-tm License available with this file or online at
-www.gutenberg.org/license.
-
-Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project
-Gutenberg-tm electronic works
-
-1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
-electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
-and accept all the terms of this license and intellectual property
-(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
-the terms of this agreement, you must cease using and return or
-destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your
-possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
-Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound
-by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the
-person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph
-1.E.8.
-
-1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
-used on or associated in any way with an electronic work by people who
-agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
-things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
-even without complying with the full terms of this agreement. See
-paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
-Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this
-agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm
-electronic works. See paragraph 1.E below.
-
-1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the
-Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection
-of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual
-works in the collection are in the public domain in the United
-States. If an individual work is unprotected by copyright law in the
-United States and you are located in the United States, we do not
-claim a right to prevent you from copying, distributing, performing,
-displaying or creating derivative works based on the work as long as
-all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope
-that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting
-free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm
-works in compliance with the terms of this agreement for keeping the
-Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily
-comply with the terms of this agreement by keeping this work in the
-same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when
-you share it without charge with others.
-
-1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
-what you can do with this work. Copyright laws in most countries are
-in a constant state of change. If you are outside the United States,
-check the laws of your country in addition to the terms of this
-agreement before downloading, copying, displaying, performing,
-distributing or creating derivative works based on this work or any
-other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no
-representations concerning the copyright status of any work in any
-country outside the United States.
-
-1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
-
-1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
-immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear
-prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work
-on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the
-phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed,
-performed, viewed, copied or distributed:
-
- This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
- most other parts of the world at no cost and with almost no
- restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
- under the terms of the Project Gutenberg License included with this
- eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
- United States, you will have to check the laws of the country where
- you are located before using this ebook.
-
-1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is
-derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
-contain a notice indicating that it is posted with permission of the
-copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in
-the United States without paying any fees or charges. If you are
-redistributing or providing access to a work with the phrase "Project
-Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply
-either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or
-obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm
-trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
-with the permission of the copyright holder, your use and distribution
-must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
-additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
-will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works
-posted with the permission of the copyright holder found at the
-beginning of this work.
-
-1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
-License terms from this work, or any files containing a part of this
-work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
-
-1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
-electronic work, or any part of this electronic work, without
-prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
-active links or immediate access to the full terms of the Project
-Gutenberg-tm License.
-
-1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
-compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
-any word processing or hypertext form. However, if you provide access
-to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format
-other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official
-version posted on the official Project Gutenberg-tm web site
-(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense
-to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means
-of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain
-Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the
-full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1.
-
-1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
-performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
-unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
-access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works
-provided that
-
-* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
- the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
- you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
- to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has
- agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
- Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid
- within 60 days following each date on which you prepare (or are
- legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
- payments should be clearly marked as such and sent to the Project
- Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
- Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg
- Literary Archive Foundation."
-
-* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
- you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
- does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
- License. You must require such a user to return or destroy all
- copies of the works possessed in a physical medium and discontinue
- all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm
- works.
-
-* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
- any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
- electronic work is discovered and reported to you within 90 days of
- receipt of the work.
-
-* You comply with all other terms of this agreement for free
- distribution of Project Gutenberg-tm works.
-
-1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
-Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than
-are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing
-from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The
-Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm
-trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below.
-
-1.F.
-
-1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
-effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
-works not protected by U.S. copyright law in creating the Project
-Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm
-electronic works, and the medium on which they may be stored, may
-contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate
-or corrupt data, transcription errors, a copyright or other
-intellectual property infringement, a defective or damaged disk or
-other medium, a computer virus, or computer codes that damage or
-cannot be read by your equipment.
-
-1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
-of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
-Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
-Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
-liability to you for damages, costs and expenses, including legal
-fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
-LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
-PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
-TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
-LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
-INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
-DAMAGE.
-
-1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
-defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
-receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
-written explanation to the person you received the work from. If you
-received the work on a physical medium, you must return the medium
-with your written explanation. The person or entity that provided you
-with the defective work may elect to provide a replacement copy in
-lieu of a refund. If you received the work electronically, the person
-or entity providing it to you may choose to give you a second
-opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If
-the second copy is also defective, you may demand a refund in writing
-without further opportunities to fix the problem.
-
-1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
-in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO
-OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT
-LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
-
-1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
-warranties or the exclusion or limitation of certain types of
-damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement
-violates the law of the state applicable to this agreement, the
-agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or
-limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or
-unenforceability of any provision of this agreement shall not void the
-remaining provisions.
-
-1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
-trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
-providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in
-accordance with this agreement, and any volunteers associated with the
-production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm
-electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
-including legal fees, that arise directly or indirectly from any of
-the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this
-or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or
-additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any
-Defect you cause.
-
-Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
-
-Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
-electronic works in formats readable by the widest variety of
-computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It
-exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations
-from people in all walks of life.
-
-Volunteers and financial support to provide volunteers with the
-assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
-goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
-remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
-and permanent future for Project Gutenberg-tm and future
-generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see
-Sections 3 and 4 and the Foundation information page at
-www.gutenberg.org
-
-Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation
-
-The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
-501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
-state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
-Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
-number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by
-U.S. federal laws and your state's laws.
-
-The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the
-mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its
-volunteers and employees are scattered throughout numerous
-locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt
-Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to
-date contact information can be found at the Foundation's web site and
-official page at www.gutenberg.org/contact
-
-For additional contact information:
-
- Dr. Gregory B. Newby
- Chief Executive and Director
- gbnewby@pglaf.org
-
-Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
-Literary Archive Foundation
-
-Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
-spread public support and donations to carry out its mission of
-increasing the number of public domain and licensed works that can be
-freely distributed in machine readable form accessible by the widest
-array of equipment including outdated equipment. Many small donations
-($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
-status with the IRS.
-
-The Foundation is committed to complying with the laws regulating
-charities and charitable donations in all 50 states of the United
-States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
-considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
-with these requirements. We do not solicit donations in locations
-where we have not received written confirmation of compliance. To SEND
-DONATIONS or determine the status of compliance for any particular
-state visit www.gutenberg.org/donate
-
-While we cannot and do not solicit contributions from states where we
-have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
-against accepting unsolicited donations from donors in such states who
-approach us with offers to donate.
-
-International donations are gratefully accepted, but we cannot make
-any statements concerning tax treatment of donations received from
-outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
-
-Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
-methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
-ways including checks, online payments and credit card donations. To
-donate, please visit: www.gutenberg.org/donate
-
-Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works.
-
-Professor Michael S. Hart was the originator of the Project
-Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be
-freely shared with anyone. For forty years, he produced and
-distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of
-volunteer support.
-
-Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
-editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in
-the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not
-necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper
-edition.
-
-Most people start at our Web site which has the main PG search
-facility: www.gutenberg.org
-
-This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
-including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
-subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
-
-</pre>
-</body>
-</html>
diff --git a/old/63565-h/images/cover.jpg b/old/63565-h/images/cover.jpg
deleted file mode 100644
index 79f642b..0000000
--- a/old/63565-h/images/cover.jpg
+++ /dev/null
Binary files differ