diff options
| -rw-r--r-- | .gitattributes | 4 | ||||
| -rw-r--r-- | LICENSE.txt | 11 | ||||
| -rw-r--r-- | README.md | 2 | ||||
| -rw-r--r-- | old/63565-0.txt | 9621 | ||||
| -rw-r--r-- | old/63565-0.zip | bin | 183708 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/63565-h.zip | bin | 275510 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/63565-h/63565-h.htm | 9043 | ||||
| -rw-r--r-- | old/63565-h/images/cover.jpg | bin | 81976 -> 0 bytes |
8 files changed, 17 insertions, 18664 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes new file mode 100644 index 0000000..d7b82bc --- /dev/null +++ b/.gitattributes @@ -0,0 +1,4 @@ +*.txt text eol=lf +*.htm text eol=lf +*.html text eol=lf +*.md text eol=lf diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt new file mode 100644 index 0000000..6312041 --- /dev/null +++ b/LICENSE.txt @@ -0,0 +1,11 @@ +This eBook, including all associated images, markup, improvements, +metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be +in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES. + +Procedures for determining public domain status are described in +the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org. + +No investigation has been made concerning possible copyrights in +jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize +this eBook outside of the United States should confirm copyright +status under the laws that apply to them. diff --git a/README.md b/README.md new file mode 100644 index 0000000..a8f1bda --- /dev/null +++ b/README.md @@ -0,0 +1,2 @@ +Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for +eBook #63565 (https://www.gutenberg.org/ebooks/63565) diff --git a/old/63565-0.txt b/old/63565-0.txt deleted file mode 100644 index e35ba1e..0000000 --- a/old/63565-0.txt +++ /dev/null @@ -1,9621 +0,0 @@ -The Project Gutenberg EBook of A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs -vége (3. kötet), by Károly Eötvös - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this ebook. - -Title: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (3. kötet) - -Author: Károly Eötvös - -Release Date: October 29, 2020 [EBook #63565] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Google Books Library Project - -*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK -S MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) *** - -Eötvös Károly Munkái - -XII. KÖTET - -A NAGY PER, - -MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE - -III - -Eötvös Károly Munkái - -XII. - -A NAGY PER, - -MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE - -HARMADIK KÖTET - -BUDAPEST MDCCCCIV - -VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM. - -RÉVAI TESTVÉREK - -IRODALMI INTÉZET R.-T. - -EÖTVÖS KÁROLY - -A NAGY PER, - -MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS VÉGE - -HARMADIK KÖTET - -BUDAPEST MDCCCCIV - -VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM. - -RÉVAI TESTVÉREK - -IRODALMI INTÉZET R.-T. - -AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL. - -Révai és Salamon könyvnyomdája Budapest, VIII. ker., Üllői-út 18. szám. - - - - -A FÖLD ALÓL. - - -I. - -(Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabaditani. – A -csonkafűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik a -tárgyi tünetekkel. – A tünetek és a tömeg. – Mit tehetek ellene? – A -vérvád különös természete. – Trajtler Soma orvostudor.) - -Az 1882-ik év szeptember havának elején még köd és éjszaka födte el -szemeim elől a vérvád részleteit. Még semmit se tudtam bizonyosan. A -vizsgálat rejtelmeit a hivatali titok példátlan szigora őrizte. Ezekből -csak annyi látott napvilágot, a mennyi a vádlottak bünösségét -bizonyitotta. A társadalom napról-napra mélyebben győződött meg e -bünösségről. Az áltetem usztatásában éppen senki sem kételkedett már. - -Csak imitt-amott fénylett előttem egy-egy kis sugár. - -Kozma királyi főügyész ott járt Nyiregyházán s a kis Sarf Móriczot -kikergette a fogházból. Nem engedte tovább is ott őrizni és tartani. Ám -az alispán megyei huszárjai ott várták a gyerek-tanut a fogház -ajtajában. S elcsipték rögtön, mint a fecske a bogarat. S vitték a -vármegye házába, Henter Antal várnagy kezébe. Itt még jobban elzárták a -fiut a világtól. Istenért se lehetett vele értekezni. - -Hogy ily féltékenyen őrizték: nagy jelentőségü tünet volt ez én előttem. - -Ha volna több tanu, ha volna több erősség a vérvádra: akkor nem őriznék -úgy a gyereket. Ezzel tisztában voltam. Ok nélkül törvénytelen erőszakot -nem csinál a hatóság. A tanu elzárása törvénytelen erőszak. Erre más ok -nem lehetett, csak az, hogy a vérvádlók féltették e tanujokat. Más -bizonyságuk nem volt. - -Ez volt a sötétségben az egyik sugár. - -A másik a tutajosok máramaros-szigeti panasza, hogy őket Tisza-Lökön -megkinozták. Ennek is erős oka lehetett. Az agyongyötrés-szülte -vallomásban nem lehet teljes igazság. Tehát az áltetem usztatását, a -holttestcsempészet történetét se lehet aranyigazságnak tekinteni. - -A társadalom aggódó része s különösen az egész zsidóság türelmetlen volt -már, vajjon mikor mozdul meg a védelem? Azt mondták: ime hires ügyvéd, -jeles szónok, törvényhozó férfiu, tekintélyes ember a védő, társai is -jeles emberek, azok közt is két országgyülési képviselő van: Horánszky -és Funták, s még se tudnak semmit mozditani. Sokan mulasztásnak vélték a -védelem mozdulatlanságát. - -Kettőt akartam elérni minél előbb. - -Először is Sarf Móriczot kiszabaditani a vármegye és a titkos tanács -kezéből. - -Előterjesztést intéztem a belügyi kormányhoz: adja ki a zsidó fiut. A -vármegye nem arra való, hogy tanukat fogdosson s azokat kalitkában -tartsa. A fogoly tanu ugy se valóságos tanu. Ha tanusága igaz lenne is, -akkor is értéktelenné tenné a törvénysértő erőszak. Mindezt kifejtettem. -De nem akartam, hogy azt higyje a társadalom, hogy én a zsidók kezére -akarom a gyereket átjátszani. Azt javasoltam, helyezzék el a -végtárgyalásig valamelyik budapesti előkelő keresztyén intézetben. A hol -nem elfogult emberek veszik körül. A vármegye és a hajduk kezében nem -hagyhatom. - -A belügyi kormány elutasitotta előterjesztésemet. Komoly jelenség volt -ez arra nézve, hogy a védelem a kormánytól és a hatóságoktól különös -segitséget nem nyerhet. - -Azután irásban is, személyesen is sürgettem a törvényszéket és a -vizsgálóbirót, hogy valahára rendelje már el a rendes vizsgálatot. Ha -ezt elrendelik: hozzájutok legalább a csonka-fűzesi holttest orvosi -vizsgálatához. Belenézhetek a szakértők munkájába. Megismerhetem -munkájukat s fölfedezhetem tévedéseiket. Minden esetre közelebb juthatok -ahhoz a titokhoz, vajjon hát csakugyan idegen holttest volt-e a -csonka-fűzesi, vagy valóban az eltünt leányka teteme? - -E törekvésemben czélt értem. - -Még szeptember végén átadta a vizsgálóbiró az ugynevezett Rendőri Szemle -jegyzőkönyvet, melyet a szolgabiróság junius 18-ika és 19-ike közti -éjszakán készitett. Átadta a junius 19-iki Fölismerési Jegyzőkönyvet s -annak junius 20-iki folytatását s végre átadta az orvosi -bonczjegyzőkönyvet s az orvosi véleményt. - -Végre tehát volt valami a kezemben, melynek segitségével, ha igazán meg -tudom érteni, sok nagy titokra világot derithetek. - -Csakhamar meggyőződtem arról, hogy a szakértők összes munkája hibás, -véleményük pedig alaptalan. Munkájuk nem is volt egyébre való, csak -arra, hogy megnehezitse, sőt végkép meggátolja az egész ügy tiszta -kibonyolitását. - -Nem vagyok az orvosi tudományokban alaposan jártas, szinte -könnyelmüségnek látszik állitásom. Elhirtelenkedve nem szabad itélni a -jogtudónak. - -De én nem is ugy itéltem. - -Már akkor eljutott hozzám Zurányi Kálmán bizalmas értesitése, s már -akkor ismertem Szakolczai Julcsa tanuságát. Igaz, hogy e két tanu csak -ugy tévedhetett, mint a négy szakértő, csak hogy az én elmémre a -szakértők tudományával szemben nem csupán a két tanu beszéde gyakorolt -befolyást. - -Hanem gyakorolt az élet igazságainak ama megbonthatatlan rendszere, -melylyel az orvosok tudománya csakugyan nem tudott összevágni. - -Ha e tudomány igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest nem Solymosi Eszteré. -De hát hova lett akkor Solymosi Eszter? - -Ha az orvosok beszéde igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest idegen nő -teteme. De hát ki volt az idegen nő? Honnan került elő az ő teteme? - -Tisza-Eszláron, folyam partján tünt el Solymosi Eszter bizonyos napon és -jól ismert ruhában. Hetvenkilencz nap mulva ugyanazon folyam alsó -folyásán fölszinre jut egy holttest. Női holttest, az eltünt leányka -ruhájában, az ő testének különös jegyével s rothadási állapota is a -hetvenkilencz napnak megfelelő. - -Hiszen ez már csak bizonyos. - -Dehogy bizonyos: igy szólnak az orvosok. A holttest idősebb nőé, nem is -olyan régóta halt meg s nem is volt a vizben oly sokáig. - -Az egyszerü józanész tehát szemközt áll a komoly orvosi tudománynyal. -Vagy az orvosoknak nincs igazuk, vagy a józan elme rosszul látja a -tüneteket. - -A vád az, hogy a zsidók meggyilkolták Solymosi Esztert. - -Nem lehetetlen. - -De ha meggyilkolták: miért őrizték ruháját? Ha holttestét örökre el -tudták sikkasztani: miért nem sikkasztották el ruháját is? Hiszen az a -ruha minden nap árulójuk lehetett. Arra pedig csakugyan nem számithattak -április 1-én, hogy abba a ruhába majd junius 16-án egy áltetemet fognak -öltöztetni. - -A zsidók minden módon tagadják a gyilkosságot. Nincs is ellenük semmi -terhelő bizonyság. Sőt föltétlenül bizonyos, hogy ugy, a miként a vád -szól, április 1-én déli 11 és 12 óra közben meg nem gyilkolhatták, -hiszen akkor már minden eszlári zsidó szanaszét volt s nem az imaházban -volt. - -De hát akkor miként veszett el Solymosi Eszter? - -Száz kérdés, egyik a másikon keresztül-kasul száguldozva. - -Ha az orvosoknak van igazuk: akkor a legfontosabb kérdések nagy részére -sohase találunk feleletet. De ha Szakolczai Julcsának van igaza, akkor a -csonka-fűzesi holttest a szegény eltünt leánykáé, s akkor minden kérdés -nyomban tisztázódik. - -Valamely bűnügyben száz tünet áll előttünk. - -Kilenczvenkilencz tünet egy dolgot bizonyit, egyetlen tünet azonban mást -bizonyit. - -Vajjon mit csinál ilyenkor a jogtudó elme? De mit csinál a józan elme? - -Megvizsgálja azt az egyetlenegy tünetet, hogy az valódi-e? Vajjon nem -látszat-e? Nem tartalmaz-e egyéb jelentőséget is? Tárgyi tünet-e, vagy -nem az? Megvizsgálásában nem tévedhetett-e a vizsgáló elme? - -Ha az az egyetlenegy tünet való: akkor a vele szemben álló -kilenczvenkilencz tünet mind valótlan. Az az igazság, a mit az -egyetlenegy igaz tünet bizonyit. - -A nagy tömeg nem így itél. A nagy tömeg hitét a látszat alapitja meg. A -kilenczvenkilencz egybevágó tünet dönt ő előtte. A századik tünet hiába -dönti halomra a kilenczvenkilenczet. Ha a századik tünet igazságát -föltétlen biztossággal látja is: abban csak csodát lát, vagy ügyvédi -mesterkedést, vagy valamely titkos hatalom részéről való beavatkozást. - -A tömegnek csak ösztöne helyes igen gyakran, de itélete sohase mély. -Szövevényes dolgokban nem is lehet mély. Ily dolgokban tisztán látni -csak erős elme képes s ez is csak akkor, ha erős akarat támogatja. -Ezenkivül a tömeg azt szereti hinni, a mit óhajt. Ha pedig felindulásban -van: csupán azt akarja hinni, a mi miatt feltámadt a szenvedélye. A -tömeggel éppen nem lehet elhitetni, hogy ő tévedhetne. - -Izgatott időkben a biróság tagjai is a tömeghez tartoznak. Az erős elme -és erős akarat ezek közt is ritka, csaknem kivételes. - -Nehéz feladat állott hát előttem. - -Rendithetlen voltam abban a meggyőződésben, hogy az eltünt lánykát a -zsidók a vérvád szerint el nem emésztették. Hiszen föltétlen bizalommal -voltak hozzám az eszláriak. Ezek a szegény zsidók Isten csodálatos -követének tartottak engem. Lelkük minden titkát föltárták előttem. -Öregek és ifjak, férfiak és nők közt nem volt különbség erre nézve. Ha -halálos bűnt követtek volna is el: nekem bizalmasan megvallották volna. -Akármelyikhez intéztem kérdést, habozás nélkül nyilatkozott ugy, a hogy -jó lélekkel nyilatkozhatott. S a vérvádnak semmi nyomát nem találtam. - -A csonka-fűzesi holttest nem lehetett más, mint az eltünt lányka teteme. - -A száz jelenség közül kiválasztottam s csomóba gyüjtöttem azokat, -melyeket valóknak tartottam. A tárgyi igazság csak az lehetett, a miben -ezek a jelenségek megegyeznek. A valódi jelenségek pedig csak abban a -tárgyi igazságban egyeztek meg, hogy a csonka-fűzesi holttest Solymosi -Eszter. - -De miként tudom én ezt bebizonyitani? - -Legyőzhetlen akadályként áll előttem az orvosok lelete és szakértő -véleménye. Miként tudom én megczáfolni a négy orvost? Hiszen ők látták a -holttestet, én pedig nem láttam. Ők látták azt, hogy a holttest husz -éves elvirágzott nőé, a ki legföljebb tiz nap óta halott s legföljebb -három-négy nap óta van a vizben. Én pedig nem láttam, hogy a holttest -tizennégy éves szűz lánykáé s hogy hetvenkilencz nap óta halott s holta -óta rejtőzött a Tisza árjában. - -Nem az én hibám, hogy ezt nem láthattam. A biróság sulyos tévedése, hogy -a holttestet a védelem és a vádlottak elől érthetetlen szigorral -elzárta. De a közönség nem törődött azzal, hogy a biróság megsértette a -törvényt s a jogos védelem legnagyobb érdekeit. A tény megmásithatlan -volt, az elmult időt többé visszahozni nem lehetett, a holttetem ott -volt a föld alatt s meggátolhatlanul haladt az enyészet utján előre s -isteni erő se lett volna képes arra, oly alakban látni meg azt még -egyszer, a mily alakban a hullámokból fölbukkant. - -S nekem mégis be kellett mindent bizonyitanom. Nem azért, mert a törvény -ugy parancsolta; nem is azért, mert a nemesebb jogérzetből ugy -következett. Hanem azért, mert az eset különös volt. Azért, mert vérvád -volt az eset. - -Ha mikor a vádlott ártatlan, minden közönséges bűnügyben elég a -védelemre a vádlott egyszerü, komoly tagadása. A ki vádol: annak kell -bizonyitani. Oly régi elv ez, a milyen régi a rendezett jogi állapot. -Minden ügyben tiszteli és követi ez elvet minden biróság s ezt tartja -természetesnek és józannak minden tudomány. - -De a vérvád kivétel. - -Ez örökös. Sokszor csak titkon lappang. Néha sok évtizeden át lappang, -mintha kihalt volna örökre. De a lelkek nem változnak s azok hajlama a -babonára, a képzelgésre, a felekezeti gyülölködésre mindig megmarad. S a -mint valamely alkalmas fordulat áll be a gondolkozás és az indulatok -mozgalmaiban: nyomban teljes üdeséggel s ezeréves multjának teljes -fegyverzetével pattan elő a vérvád teljes alakja. Nem öregedett, nem -változott, életkorának magassága se őszülést, se roskadást nem idézett -elő nála. A műveltség nem szeliditett rajta. Ádáz, mint a középkorban. -Ordit, mint fenevad, s kész minden rombolásra. A mint a bolygó zsidó -mindig öreg és fáradt, a hol megjelenik: ugy a vérvád mindig fiatal és -fáradhatatlan, ha valamely esetleges alkalom kiszólitja odujából. - -Ellenében a jogos önvédelemre nem elég a vádlottnak komoly és méltóságos -tagadása. - -Zsidó ünnepen eltünik egy keresztyén lányka, vagy vérbefagyva találnak -egy keresztyén gyermeket. Ha a tömeg lelke alkalmas rá s ha akad -hidegvérü izgató: ott terem a vérvád azonnal. S nyomban meg vannak a -vádlottak is. Minden zsidó egyaránt vádlott. De művelt korunknak az -igazságszolgáltatásban szigoru alakiságai vannak. Ezekhez a biráknak -legalább külsőleg ragaszkodniok kell. Tehát százezer zsidó ellen még se -lehet egy ügyben vezetni vizsgálatot. Kiválasztják tehát azokat, a kik -az eset szinteréhez legközelebb vannak. Ők azonban kivétel nélkül mind -gyanusak. Öregek vagy fiatalok, jók vagy rosszak: nem tesz különbséget. - -S e vádlottaknak maguknak kell bebizonyitani a vádbeli tény -lehetetlenségét. Ha erre nem képesek, ha akár vagyontalanságuk, akár -fogságban sinylődésük meggátolja őket az eset valódi igazságának -földeritésében: akkor minden esetre bűnösök. - -Ez a vérvád különös természete. - -Nekem a négy szakértő orvos állitásait meg kellett döntenem. Egyszerü -védőügyvéd voltam, jogilag semmi sem kötelezett rá. De hajszolt rá a -hivatás fensége, a vérvád természete s az egyéni önérzet küzdő heve. - -Ám a sikeres harczban s a győzelem kivivásában csak az orvosi tudomány -lehetett alkalmas fegyverem. - -Csakhogy ebben én nem voltam jártas. Sohase miveltem az orvosi -tudományt. Jogtudó voltam és köztisztviselő, törvényhozó és hirlapiró: -mindez nem az orvosi tudomány. - -De azt is tudtam, hogy a négy csonka-fűzesi szakértő tudása se az orvosi -tudomány. És semmi esetre se az orvosi tudomány gyakorlati teljessége. -És azt is tudtam, hogy a tanszéki és irodalmi tudás teljes gazdagsága se -elég ahhoz, hogy valamely igen nehéz és szövevényes kérdést teljes -biztonsággal megoldhasson. Éles szem, erős itélet, hosszu gyakorlat, -nagy elfogulatlanság s a természet határtalan számu tüneteinek gondos -figyelése szükséges ahhoz, hogy nagyon ritkán előforduló egyes eset -titkos részleteit lehető tisztán megláthassuk. - -A négy orvos közül egyikkel, Trajtler Soma orvostudorral, alkalmam volt -érintkezni. Az 1882. év nyarán és őszén négy izben találkoztam vele. -Fiatal, jókedélyü, kellemes társalgásu férfiu volt. Volt eset, a mikor -órákon át társalogtam vele. Nem a csonka-fűzesi holttestről. Szándékosan -nem akartam erről beszélgetni; semmi irányban se lett volna ennek -haszna. Ha érintettük is ezt, más tárgyra törekedtem átvinni a -beszélgetést. Oly tárgyra, melyről szivesen beszélgetett, melynek -részleteiben otthonos volt. Jelentékeny észbeli erőt találtam nála, a -közepesnél jóval nagyobbat. De megfigyelő képességét nem találtam -komolynak. Ugy vettem észre, hogy az életnek körülötte mozgó tüneteit is -csak futólag tekinti meg, a tőle messze levő tünetek mivolta iránt pedig -nem nagyon érdeklődik s a tudomány nehezebb kérdésein egyáltalán nem -töri fejét. - -Ez természetes. A vidéki társadalmak tagjai közt ritkán akad nemes -nagyravágyás, mely az élet feladataiban messze és magasra törekednék -kiemelkedni. Becsültetés, helyi tekintély, tisztes állás, kényelmes -megélhetés: a vidék legtöbb férfia ezt véli az élet feladatának. Ezen -kívül tisztán láttam, hogy ez az orvostudor a vérvádüldöző helyi -áramlatnak nemcsak nem szegül ellene, hanem még inkább segitségére -törekszik. Tehát a nagy perben elfogult is. - -Bizonyára alig sejtette, hogy én tudásának mértékét s gondolkodásának -erejét kémlelem. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy ő a holttest -vizsgálatánál könnyen tévedhetett s minthogy véleménye nagyon fontos -tárgyi tünetekkel ellentétben állt, tehát valósággal tévedett is. - -Pedig ő volt a vizsgálat vezetője. Ha tehát ő tévedett: társainak is -tévedniök kellett. Másként nem adhattak volna egyező véleményt. - -Tévedésüket csak ugy bizonyithatom be, ha a holttestet magam is megnézem -s más szakértő férfiakkal is megvizsgáltatom. De ez lehetetlen, ha a -törvényszék a holttest kiásását el nem rendeli. - -Ám ahhoz, hogy a törvényszék ezt elrendelje, hatalmas orvostani és -élettani okokat kell eléje terjesztenem. Ily okok nélkül egyszerüen -megtagadja kérésemet, hiszen a holttest kiásása nélkül is teljes -alakilag a vizsgálat. - -De hol vegyem én az uj, a meglepő, az elvitázhatlan fontosságu orvostani -és élettani okokat? Egyéb nem áll előttem, csak a csonka-fűzesi lelet és -orvosi vélemény; miként lehet ezt önmagából megdönteni? - -Tisztán állott előttem, hogy ez a lelet és ez a vélemény nem igaz; hogy -ez csak elleplezi az igazságot. Nekem pedig azt az igazságot kellett -föltalálnom, a mi e lelet és e vélemény mögött van. - - -II. - -(Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom története. -– Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. – -Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sírok. – A -sírbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása.) - -Be kellett hatolnom a törvényszéki gyakorlati orvostan sok titkába, mely -eddig még ismeretlen volt előttem. S e czélból mindenekelőtt az -orvostani fogalmak kezelésére kellett saját agyamat begyakorolni. - -Tudós férfiak nem akadnak fönn e szavaimon. - -Az agy a maga dolgát csak ugy végzi, mint a testnek többi része. A hogy -a földmüves karja és dereka kaszál, kapál; – a hogy a lovas ember egész -teste az egyensulyt tartja; a hogy az uszó és kengyelfutó kézzel-lábbal -és tüdővel dolgozik; épp ugy dolgozik az agy, mikor gondolkodik, észlel, -itél s eszméket szül. - -Csak az eszköz, a szerszám, a munka minémüsége más az agynál, mint a -kezeknél és lábaknál. De a hogy állandó és teljes gyakorlat kell ahhoz, -hogy a kaszás gyorsan és jól kaszáljon, a lovas a nyeregben biztosan -üljön s a kengyelfutó gyorsan és sokáig szaladjon: épp ugy állandó és -teljes gyakorlat kell az agynak is, hogy a gondolkodás és alkotás -sokféle utjainak egyikén sikerrel mozoghasson. - -S a gyakorlatnak nemcsak állandónak és teljesnek, hanem szakszerünek is -kell lenni. A szabó is, az órás is a szemeivel s ujjaival dolgozik. De a -szabónak a varrásban, az órásnak az órakészitésben kell gyakorlottnak -lenni. Akármily éles is a szeme s mozgékony is az ujja mindegyiknek: a -szabó nem tud órát csinálni s az órás nem tud nadrágot varrni, mert -agyát nem arra gyakorolta be. - -Nekem a csonka-fűzesi holttest kérdése körül a törvényszéki orvostan s -az élettan sok titkába be kellett hatolnom. Ha erre nem vagyok képes: -akkor a négy orvos munkáját meg nem birálhatom, a törvényszéket a -holttest kiásására rá nem birhatom, a holttestet magam meg nem -szemlélhetem s a nagytudásu ujabb szakértők munkáját nem ellenőrizhetem. -Pedig talán még irányzó befolyást is kell e munkára gyakorolnom. - -Az orvostan s az élettan tudománya rengeteg. Az egészet bejárnom -lehetetlen. Időm és módom sincs hozzá. De magában a nagy perben nem is -szükséges. A csonka-fűzesi holttestnél csak egy-két nagy kérdést kell -tisztába hozni. Meddig lehetett a vizben? Mekkora életkorra utalnak a -csontok s a korbeli fejlettség egyéb jelenségei? Hol, miben s miért -tévedtek az első szakértők? - -De az e körüli fogalmak könnyü, gyors és biztos kezelésére is be kellett -agyamat gyakorolni. - -A tárgy nem volt előttem teljesen idegen. - -Fiatal koromban tiszti közvádló voltam vármegyémben. Élemedett, jeles -tehetségü és tudásu s nagy gyakorlatu törvényszéki orvos volt mellettem. -Minden leletét és véleményét birálat nélkül s föltétlenül elfogadtam. -Ezt cselekedte a törvényszék is, a felső biróságok is. Abban a -csalódásban éltem, hogy az egyes esetekben alkalmazott orvostanhoz és -élettanhoz a jogtudónak nincs hozzászólója, mert nincs hozzá se -elméleti, se gyakorlati képessége. Semmi körülmény se juttatta eszembe, -hogy ez a felfogásom csalódás s ebből ki kell keverednem. - -Ez a jeles orvos nemsokára meghalt. Jött utána másik. Kezdetben az ő -leletei s véleménye előtt is föltétlenül meghajoltam. De csalódásom ez -uj törvényszéki orvosnál nem sokáig tartott. - -Egyik leletét és véleményét ugyanis nem tudtam az eset egyéb -körülményeivel összhangzásba hozni. Vagy az egyéb tárgyi tünetek s jogi -sulylyal biró bizonyitékok voltak hamisak, vagy pedig az orvos leletei s -véleményének indokai tértek el az igazságtól. - -Gondolkodóba estem. Valahol hiba van. De hát hol a hiba? - -A birói itéletnek igazságosnak kell lenni. Arról, hogy igazságos legyen, -még beszélni se lehet mindaddig, mig a vétek esetét az éles és józan -elme teljes megnyugtatásáig nem ismerjük. Addig pedig semmikép nem -ismerjük, mig egyrészről a szakértő orvos lelete és véleménye s -másrészről az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok közt oly ellentét -van, melyet ki nem lehet egyeztetni. Ha csakugyan ki nem lehet: akkor -vagy az orvos munkáját kell egyszerüen félredobni, vagy az egyéb tárgyi -tünetek és bizonyitékok valódiságát megtagadni. - -Az orvos munkáját félredobni? - -Ez nem könnyü dolog. A büntető per kényszerü alakiságával össze nem fér. -Ha menti a bűnöst az orvos munkája: akkor a bűnöst el nem lehet itélni, -akármilyen sérelmes és utálatos volt cselekedete, vagy mulasztása. Ha -terheli a bűnöst, noha az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok mentik: -természetesen akkor se lehet elitélni. Mert hiszen büntető itélet hozása -nem a szakértő orvos dolga, hanem a tőle független biróságé. - -Nem szabály szerint, de tényleg ugy volt, hogy hivatalosan kimondott -véleményem vagy vádjavaslatom döntő sulyu volt az itéletmondásnál -rendesen. - -Mélyen éreztem a felelősséget. Miként adjak én véleményt, miként tegyek -én vádjavaslatot, ha az eset büntetőjogi felismerésében magam se vagyok -biztos? - -Ujra kezdtem a vizsgálatot. Magam mentem ki a hely szinére, magam -vezettem a vizsgálat minden munkáját. Elvégre meg kellett győződnöm, -hogy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok a valódiak. - -Nem volt más kilábolás, félre kellett dobnom az orvosi munkát. - -De ez se ment hamarosan. Magamhoz kértem a tiszti főorvost s közöltem -vele a vizsgálat eredményét s nyomatékosan kifejtettem előtte, hogy -lényeges dolgokban kétségtelenül tévedt. - -Nem fogadta el, sőt bizonykodott velem szemben s az orvosi tudomány -tantételeivel s műszavaival árasztott el. - -Hogy az esetet miként fogjam fel: erre nézve nem hatott rám érvelése. De -arra igen is rájöttem, hogy vagy az orvosi tudomány hézagos, vagy az ő -tudása csonka, vagy elméjének ereje, ugynevezett tehetsége nem elég nagy -arra, hogy az orvosi tudományt egyes esetek megfigyelésében tökéletesen -képes legyen alkalmazni. - -És rájöttem arra, hogy nagyon sok orvostani tünet megfigyelésére s -felismerésére az orvosi tudományban járatlan elme is képes annyira, mint -bármily orvos, ha az az elme egyébként mivelt, jól képződött, a -természet jelenségeinek megfigyelésében gondos és szivós s ekként itélő -ereje egészségesen fejlődött. - -Az angol birói gyakorlatban alapelvvé vált ez a nézet. - -Ez időtől kezdve minden fontosabb esetben különös gonddal vigyáztam -arra: miként készülnek az orvosi leletek és főorvosi vélemények. S -minden büntetőjogi esetben, akár nagyobb, akár kisebb fontosságu volt, -pontosan összemértem az orvosi munkálat adatait a vizsgálat folyamán -megszerzett egyéb tárgyi adatokkal, tünetekkel és bizonyitékokkal. - -Ime, ez volt oka, miért nem volt idegen agyam előtt a törvényszéki -gyakorlati orvostan fogalmainak nagy tömege. Csakhogy husz év óta már -törvényhozó voltam s politikai napi iró. Agyam tehát husz év óta más -tárgyu, más irányu, más természetü munkára volt begyakorolva. Czélszerü -volt tehát a nagy per keretébe szorult orvostani gyakorlati fogalmakra -ujolag begyakorolnom. - -Könyvek utján erre nem lett volna időm. A társalgás utját választottam. -S rövid idő alatt meglehetős sikerre jutottam. - -Volt a budapesti egyetemen egy nagyhirü tanár: Kovács József. A -gyakorlati sebészetnek volt nyilvános rendes tanára. Egyes sebészeti -műveletekben csodálatos gyorsasággal, biztonsággal és sikerrel -dolgozott. Éles figyeléséről, a bajnak biztos felismeréséről, -bátorságáról s megfelelő testi erejéről ismerték nemcsak itthon, hanem -Magyarország határain kívül is. Némely sebészeti szerszámot nagy -gyakorlati haszonnal alakitott át. Voltak hozzáértő szakemberek, a kik -abban az erős meggyőződésben éltek, hogy néhány sebészeti beavatkozást -biztosabban tudott végezni, mint a világhirü Nelaton vagy Billroth. - -Ezt megitélni nem tudom, de lehetetlennek nem tartom. - -Mert nagy elme volt. Külsőleg is nagy fej, nagy agy, nagy termet, eszes -arcz. Egész életemben sohase találkoztam senkivel, a kiben az agynak -erősebb, gyorsabb, hatalmasabb s üdébb működését vettem volna észre, -mint benne. Pedig volt alkalmam néhány óriási elméjü férfiuval nagyon -közelről megismerkedni. Köztük világhírü férfiakkal. - -Nem irt. Irodalmi művei kis számuak és kis terjedelmüek s a tudomány -történetében alig lehet őket észrevenni. - -Rendes jelenség, hogy a gyakorlati feladatok történelmi nagy férfiai nem -igen szeretnek irni. Jeles iró kevés van köztük. Ennek talán természetes -oka van. Nagy állami kérdés megoldása, döntő csata megnyerése, valamely -csodálatos zeneműnek tökéletes előadása, halálos természetü és bonyolult -helyi betegségnek sebészeti uton való gyors és biztos eltávolitása olyan -gyakorlati dolgok, melyeket utólag ugyan le lehet irni, de a melyek -fölött elmélkedni, bölcselő munkát irni, a tanszék tudományos szabályai -szerint okoskodni hiábavaló dolog. Gyakorlati nagy elme hiábavalóságra -nem érez kedvet magában. - -Kovács Józseffel régebben ismerős voltam már. Gyakran találkoztunk és -egymással sokat évődtünk. Rokonszenv fejlődött ki köztünk egymás iránt. -Meglehetősen kedvelt engem s én is őt. Elméjének működését oly mezőkre -tereltem gyakran, a melyeken nem volt otthonos. S az az elme ott is -bámulatos volt. Ennek észlelése nagy gyönyörüséget okozott nekem. Ha egy -szines pillangó röpdösésében, egy macskakölyök játékában, egy ügyes -tánczosnő mozdulataiban is találunk élvezetet: minő fenséges lehet az a -gyönyör, mely egy óriási elme játszi működésében ragad el bennünket. - -Tudtam róla, hogy abban az eszelős korban ő is zsidógyülölő s azt is -tudtam, hogy ő a kórboncztanban s a törvényszéki orvostanban -gyakorlatilag nem képzett annyira, mint néhány más szakember. De -általános orvostani tudása mégis nagy s elméje mindenkiénél erősebb s -azért őt szemeltem ki arra a czélra, hogy vele tanácskozzam. - -Czélom csak az volt egyelőre, hogy saját elmémet gyakoroljam be a -csonka-fűzesi holttest körül fölmerülhető orvostani fogalmakra s azok -könnyü kezelésére s ezt senkivel se érhettem el jobban, mint ő véle. -Ezért választottam. - -S azért, mert tudtam, hogy benne nincs afféle tudományos elfogultság, -melytől a tanszék férfiai ritkán mentesek. Tudtam, hogy elméjét a -megszokott eszmék nem képesek lekötözni s tudtam, hogy vele mindenről -tökéletes nyiltsággal értekezhetek. S végül számitottam arra, hogy a -zsidók iránti ellenszenve az ellenkező irányu tulzástól, ha netalán -beleesném, engem visszatart. Nem szerettem volna elfogult lenni -munkámban. - -Mikor a vizsgálóbiró a csonka-fűzesi szakértők munkálatait nekem kiadta: -Kovács József éppen Debreczenben elnökölt az orvosok és -természet-vizsgálók országos gyülésén. Táviratot küldtem hozzá, hogy -igen fontos ügyben tanácskozni óhajtok vele és kérdem: mikor jön haza? A -vérvádat nem emlitettem. - -Ő azonban rögtön rájött, mi lehet az, a miben én vele akarok -tanácskozni. A vagyonszerzés jogosult vágya benne is megvolt, mint -minden gyakorlati gondolkozásu emberben. Felelete erre nézve is -jellemző. Távirati felelete igy szól: - -– Csütörtökön otthon leszek. Ezer forint. - -Derültségre hangolt ez a nyers őszinteség. De hát ő ilyen volt. - -Hazajött; fölkerestem; közöltem vele a tárgyat, a mely fölött -tanácskozni akarok; megmondtam neki őszintén, nyersen én is, hogy a -csonka-fűzesi halott rejtélyeinek megoldását nem várom tőle, ehhez a -csonkafűzesi munkálatot magam se tartom elég anyagnak, de azt igen is -reménylem, hogy a vele való tanácskozás az én elmémet megedzi annyira, -hogy a rejtély megoldásához a kulcsokat megtaláljam. - -Tetszett neki az igy meghatározott feladat, késznek nyilatkozott annyi -időt forditani rám, a mennyit én akarok s a tanácskozások idejét minden -nap délutánjára tüztük ki, ugy emlékszem 4-től 6 óráig. - -A pénzt asztalára tettem. - -Azután azt kérdeztem tőle, vajjon látott-e, vizsgált-e ő valamikor vizi -holttestet? - -– Majd hozok én kettőnkhöz harmadiknak olyan embert, a ki látott is, -vizsgált is elég vizi holttestet. - -Csakugyan hozott. - -Ez az ember Babes Viktor orvostudor volt. Szinte álmélkodtam, mikor -másnap nekem bemutatta. Ez volna hát az a férfiu, a kit Kovács József -vesz segitségül s a kitől nekem is okulni lehet? - -Fiatal koru, vézna, kis termetü, bágyadt külsejü, inkább kicsiny fejü -emberke. Sehogy se néztem ki belőle a nagy tudást. - -Apját ismertem. Apja Babes Vincze volt, harmincz év előtt követtársam. -Román ajku és nemzetiségü. Fiáról még semmit se tudtam. - -De csakhamar megtudtam, hogy fiatalsága daczára jeles tudós, az -egyetemen már segédtanár s hatalmas kutató elme. Akkor – ha jól -emlékszem – Scheuthauer Gusztávnak, a kórboncztan nagyhirü tanárának -segéde. - -Kérdeztem tőle, hány vizi holttestet bonczolt már, mióta szakszerüen -foglalkozik e tudománynyal? - -– Háromszázkettőt. - -Ez volt felelete. Ez a felelet meg is lepett, meg is nyugtatott. - -Ez a férfiu később tanszéket nyert Romániában, a bukaresti egyetemen. Ma -is él s ez egyetemnek igazi büszkesége s a kutató tudománynak nagy -nyeresége. Pasteurnak és Kochnak nyomdokain halad s a bakteriologia -terén már jeles vivmányok kapcsolódnak nevéhez. Vannak már – ugy hallom -– feltünő tudományos irodalmi művei is. - -Szeptember huszadika körül kezdtük meg hárman a tanácskozást s -szakadatlanul folytattuk mintegy tiz napon át. A tanácskozások -részletei, bármily érdekesek is egyénileg, ugy vélem, nem tartoznak e mű -keretébe. - -Csak annyit jegyzek meg, hogy Kovács is, Babes is ingathatlan volt -abban, hogy nekik minden ténybeli állitást, melyet a csonka-fűzesi -szakértők az orvosi leletbe iktattak, szentül valónak el kell fogadniok. -Ha az eset összes körülményei némely állitással össze nem férnek, ama -körülmények pedig tárgyilag igazak: akkor az orvosok állitásai -tévedések; ezt az én álláspontomat Kovács József el nem fogadta. - -– Ha én láttam volna azt a holttestet – ugy mond – talán sok más -jelenséget is láttam volna s talán másként is láttam volna, de végre is -ők látták, nem én. - -Végre is arra szoritkoztak, vajjon fölvettek-e leletükbe a szakértők -mindent, a mit föl kellett volna venniök s vajjon a leirt tünetekkel -kellőkép tudják-e igazolni véleményüket? - -Tanulmányuk végső eredményét Kovács József állitotta össze egy hozzám -intézett levélben. Ebből nem tünik ki, hogy tanácskozásainkban Babes is -résztvett. Ezt akkor se tudta a közönség. - -A végső eredmény ez: - -A holttest vizsgálatát s leirását szabatosabban kellett volna -teljesiteni a czélból, hogy annak fölismerése biztosabb legyen. - -Hogy a holttest korát és szinét meg lehessen állapitani: a nemi -részeket, a szőr és haj maradványait s a fogak állását pontosabban le -kellett volna irni. - -A vizsgálat eszerint hiányos, a szakértő orvosok véleménye nem egy -pontban tuloz s eléggé nem igazolt. A vizsgálat hiányainak egy részét a -holttest kiásásával s ujra vizsgálatával, más részét talán a szakértők -ujra való megkérdezésével lehet pótolni. - -Egyenesen óhajtottam, hogy legalább ennyit kimondjon a hires tanár. S e -czélt csakugyan elértem. Nagytekintélyü tudós férfiu mondta ki, hogy a -holttestet ki kell ásni ujra a föld alól, hogy más férfiak is láthassák. - -Október 1-én kaptam meg e levelet s nyomban elkezdtem a törvényszékhez -szóló nagy előterjesztésem készitését. Éjjel-nappal 36 napon át -dolgoztam rajta. November 6-án készültem el vele. - -E munka főleg büntetőjogi és orvostani. Kiméletlenül, noha teljesen -tudományos módszerrel birálom meg benne a vizsgáló közegek s a szakértő -orvosok eljárását. Bebizonyitom, hogy minden munkájuk hézagos s -véleményük legfontosabb része téves s meggyőzően mutatom ki, hogy a -holttest ujra való kiásása s annak egy vagy több országos hirü s nagy -tudományu fővárosi szakértő által ujólag megvizsgálása képessé tesz -bennünket a hézagokat pótolni s a tévedéseket kiigazitani s helyrehozni. - -E munka terjedelmes. Hogy a törvényszék könnyebben tekinthesse át: -kinyomattam. Aláirta mindegyik védő társam, hogy az előterjesztés az -összes védők és vádlottak előterjesztése legyen. A mikor a birósághoz -benyujtottam s igy nyilvánosságra jutott: rögtön leforditották német -nyelvre s Magyarországban, Ausztriában s Németországban több önálló -kiadásban is megjelent. De olasz, franczia s angol lapok is terjedelmes -közlésekben ismertették. Talán meg se kell emliteni, hogy e munka nem -lehet kimeritő s minden pontjában, minden érvében, minden állitásában -nem lehet se oly teljes, se oly alapos, mint e könyvem. Hiszen irásakor -a vizsgálat óriási anyagát még nem ismertem s a sírban nyugvó holttestet -még nem láttam. - -Főczélom természetesen az volt e munkával, hogy a törvényszék a holttest -kiásását s az én közreműködésemmel való ujra vizsgálását rendelje el. De -e mellett igen fontos mellékczélom az volt, hogy a közvéleményhez -intézzek intő szózatot. - -A közvélemény minden látszat szerint teljes szilárdsággal megalakult -már. Annyira megalakult, hogy szinte nem türte a vitát. Hogy a holttest -csempészett, idegen tetem s nem az eltünt lányka holtteste; hogy a -holttestet zsidók szállitották s ezzel a biróságot félre akarták vezetni -s hogy e szerint csakugyan a zsidók ölték meg Solymosi Esztert: mindezt -szent igazságnak tartotta a közvélemény. - -Ha erős hangon bele nem kiáltok a közvélemény zsibongó zajába: akkor -hiábavaló a további védelem. Akkor a biróságot is ellenállhatlan erővel -sodorja el. Akkor a vérvád külsőleg és alakilag be lesz bizonyitva s -következményei ennek irtózatosak. - -Munkámat nem a megszokott törvényszéki nyelven irtam. A törvényszéki -nyelv nem hatott volna be mélyen a nagyközönség elméjébe. De én azt -akartam, hogy fölszólalásom mélyre hasson s rögtön és nagy erővel -hasson. - -Megállj közvélemény! A kérdés nehéz és szövevényes. Sok ágát, sok részét -még homály boritja. Te igazságot akarsz, én is igazságot akarok. -Meglehet, a tökéletes igazságot nem tudjuk kideriteni. De erre -törekednünk kell s erre minden komoly és becsületes kisérletet meg kell -tennünk. Nyilvánvaló, hogy még sok irányban nagy munkát kell végeznünk. -Mig azt el nem végeztük: addig az utolsó szót nem szabad kimondani. -Addig idétlen és korai a te megalakulásod oh vérvádhivő közvélemény! -Várj még kis ideig. Várj, a mig minden homályt el nem oszlatunk. Pihenj -addig s maradj csendesen. Hajszálon függ sokszor, hogy az érdekek, -szenvedélyek s véletlen esetlegek által összebonyolitott ügyekben -tisztán lássunk. Hadd keressük meg azt a hajszálat. - -Ime ez volt mellékes, de igen fontos czélom. - -Ezt is elértem. Komoly megilletődés vett erőt a közönségen, a mikor -munkám napvilágot látott. Egy pillanatra elhallgatott a gyülölködő -közvélemény zajongása. - -– Várjunk tehát! - -Ezt mondotta minden ember. Csönd lett. A törvényszék felé tekintett -mindenki. Ime: a biróság előtt föl van tárva a vérvád másik oldala is – -vajjon mit mond hozzá a biróság? - -November 11-én adtam be a törvényszékhez a nagy előterjesztést. Ebben a -holttest kiásásán s ujra leendő megvizsgálásán kívül azt is kértem, hogy -gondoskodjék a biróság, hogy ezentul azt a sirt, a hova Solymosi -Esztert, a csonka-fűzesi holttetemet eltemették, a hatóság gondosan -őrizze. - -Sajátságos vélemények forgó szele zaklatta akkor az emberek lelkét. -Vajjon miért kellene egy falusi elhagyatott, begyöpösödött sirt a -hatóságnak őriztetni? Ki pusztitaná föl egy szegény ismeretlen, -Tisza-hozta lánykának örök nyugvó helyét? Nem királylány volt az, -tetemére nem raktak kincseket, az orvok vágyát se ingerelheti az a -szegény halott. - -Mégis szükségesnek láttam a sir őrizését. - -Keresztyének, zsidók képzeletét egyaránt ellepte valami érthetetlen -káprázat. - -A zsidók azzal csüngtek rajtam, hogy a csonkafűzesi holttestet abban a -sirban a titkos tanács emberei mulhatlanul kicserélik. Még nevet is -mondtak, a kivel kicserélik. Ápril hónapban, a lányka eltünése után -nemsokára halt meg Tisza-Eszláron Tóth Gyurka felesége. Életkora -huszonöt év körül volt. Bizonyára ennek holttestét csempészik oda a sir -fenekére. S ha majd jönnek az igazi és tudós szakértők s megvizsgálják a -kiásott holttetemet: ime csakugyan kisül, hogy a csonka-fűzesi holttest -nem a 14 éves Eszteré, hanem a sokkal idősebb elvirult nőé. Tehát igazuk -lesz a csonka-fűzesi szakértőknek. - -A vérvádhivő keresztyéneket más káprázat bóditott. Ők meg azt hitték és -terjesztették, hogy a zsidók bontják föl éjjel titkon a sirt s ők -csempésznek oda valami fiatal lánytól eredő holttestet. S ekként játszák -ki az igazságot. - -Minden efféle feltevést kereken elutasitottam. - -Falukon a temető a faluvégen, az utolsó házaktól nem messzire szokott -lenni. Nappal nem bontanak sirt tilalmas módon. Észrevennék -kétségtelenül. A sirok épségét törvény, kegyelet, babona egyaránt őrzi. -A tilalmas sirbontást nagy és gyülöletes bűnnek tartja a köznép. Keserü -büntetés vár a gonosz sirbontóra. - -Csak éjjel, sötétben, orvul lehet a sirt észrevétlen fölbontani. A -falusi temetőt se éjjel, se nappal nem őrzik külön temetőőrök. De nagyon -őrzik a falusi házi kutyák. El se lehet képzelni: miként kerülhetné ki a -kutya figyelmét olyan munka, zaj és mozgolódás, melylyel a sirdomb -felbontása jár. Az nem egy-két percznyi dolog. Két embernél több alig -fér hozzá. Két embernek pedig órákra terjedő munkát okoz egy sirüreg -kiásása. - -Mind igaz ez. Azonban különös idők voltak azok. Sok bódult agy hitte, -hogy minden szabad a zsidók ellen s minden szabad, a mi a vérvád -látszatát igazolhatja. Valósággal meg is fertőztették a zsidótemetőt. -Hiszen junius 25-én felbontották Ziszman Jakab csecsemő fiának sirját s -a halottat arczra fektették s a sirt nyitva hagyták. A vad és rideg -lélek, a ki ezt megtehette, azt is megteheti, hogy Solymosi Eszter -sirját összedulja, hogy ezzel gyanut háritson a zsidókra, mintha ezek -cselekedték volna. Ha a tiszai holttest-szállitást rájuk kenhették: -mennyivel könnyebben megtehetik ezt? - -Az én meggyőződésem rendithetlen volt, hogy a sirban Solymosi Eszter -tetemét találjuk meg. - -Olyan holttestet találunk, mely lehetett tizennégy éves leányé s mely -hatvan-hetven napig ázhatott a Tisza árjaiban. Melyről tehát igazi -tudósok és szakemberek megállapithatják, hogy az Solymosi Eszteré lehet. - -Ez elég lesz nekem az igazság kideritésére. Eszternek a holttesten -talált ruhája s a Szakolczai Julcsa által felismert különös testi jegye -is elég lett volna arra rendes viszonyok közt. Csak a csonka-fűzesi -szakértők hézagos lelete, vékony tudása s téves véleménye akadályozza a -világosságot. Ezt az akadályt el kell háritani. - -Minő erős volt meggyőződésem: erre föl kell hoznom egy bizonyitékot. - -November 11 én délután odaadtam a hirlapoknak közlés végett nagy -előterjesztésemet. Ha közlik: november 12-iki számukban közlik. S -kétségtelen volt, hogy közlik, hiszen akkor az egész világ sajtója nem -ismert érdekesebb közleni valót. - -Ámde a csongrádi fejetlen holttestet is november 11-én vizsgálta egy -kitünő birói és szakértői küldöttség. Ez a holttest is nő holtteste -volt, feje hiányzott, mintha ugy vágták volna le. Egészen beillett a -zsidók által meggyilkolt Solymosi Eszter holttestének. Várta is -mindenki, hogy a küldöttség ezt állapitja meg. - -November 11-én éjjeli tiz óra után eljött hozzám Simon József ügyvéd, a -zsidók országos központi irodájának titkára s azt javasolta, halaszszuk -el huszonnégy órával az előterjesztés hirlapi közlését. - -– Miért? - -– Várjuk be a csongrádi vizsgálat eredményét. Hátha a vizsgálat Solymosi -Esztert találja meg a fejetlen holttestben. Igaz, hogy a vérvád akkor is -alaptalan, de akkor az egész védelemnek más irányban kell dolgozni s -akkor előterjesztése csaknem minden pontja és minden föltevése dugába -dől s helytelenné válik s akkor a csonka-fűzesi holttest kiásása nem -szükséges. - -Minden szavamra jól emlékszem, melylyel ez aggodalomra válaszoltam. - -– Nem várok egy órát se. Hadd lássa meg a világ minél előbb, hogy én hol -és miben látom az igazságot. Nem lehet csalódnom. A jól ismert sir -fenekén Solymosi Eszter fekszik. Csak ott találjuk meg, másutt sehol. -Két teljes hónapon át tanulmányoztam az eddigi vizsgálat szövevényét. -Itéletem behatolt ebbe, mint a szú a fába. Nincs más megoldás, mint a -melyet én keresek. - -Komoly voltam magam is. Én is éreztem, hogy védő szerepemnek komoly -válsága lenne, ha a csongrádi vizsgálat halomra döntené eddigi -tanulmányom s életismeretem minden eredményét. De nem kételkedtem. A mi -lehetetlen: lehetetlen. A csongrádi fejetlen női holttest nem lehet az -eltünt lányka. - -Simon Józsefet nem tudtam megnyugtatni. Erős zsidó érzése s fajának és -felekezetének mély szeretete vonaglott a válságsejtő kinos aggodalmak -rohama alatt. - -A szent-ferencziek házában laktam. Nagy lakásomnak egy kisded szobája -volt dolgozószobám. Ott történt ez a beszélgetés. Simon József nem -tudott nyugodni, nem tudtam őt megnyugtatni. Föl és alá tipegett a kis -szobában s fejét tenyere közé szoritva, rekedt hangon mondta: - -– Meg kell őrülni! Meg kell őrülni! - -Még se engedtem szavainak. - -Pontban éjfélkor Csávolszky Lajos országgyülési képviselő jött hozzám. Ő -az »Egyetértés« czimü nagy függetlenségi napilapnak volt tulajdonosa és -szerkesztője. Ő is kiszedette már előterjesztésemet s óriási -mellékletben akarta közölni. A nagy per őt nem érdekelte különösen, de -erős barátság állott fenn köztünk, lapjának is egyik irója voltam s a -csongrádi vizsgálat eredményétől ő is féltett engem. Ő is azt javasolta, -ő is meleg részvéttel arra kért: halaszszuk el legalább egy nappal a -közlést. - -Neki is azt feleltem, a mit Simon Józsefnek. Ő megnyugodott, de teljesen -ő se. - -Ekkor még nem beszéltem az ügyről se vádlottal, se tanuval. Az óriási -tömegü vizsgálati iratokból nem láttam egy betüt. A biróság nem engedte -meg azok megtekintését. Csak a csonka-fűzesi eljárás iratait láttam, -csak Zurányi Kálmán bizalmas közléseit hallottam és csak a három tutajos -máramaros-szigeti panaszáról értesültem. De ez is elég volt arra, hogy a -helyi viszonyok általános ismerete, s néhány tünet gondos megfigyelése -után elfogulatlan elmével erős meggyőződés képződjék bennem arra nézve, -hol kell keresni, s hol lehet megtalálni az igazságot. - -A ki az életet jól ismeri, annál ily bonyodalmas ügyben nem könnyen -alakul meg az erős meggyőződés. Hogy nálam már ily látszólag kis -anyagból is meg tudott alakulni: ebben nagy biztositékot láttam arra, -hogy helyes uton vagyok. Tehát késlekednem nem szabad. - -Azt a hatást, melyet előterjesztésem a törvényszékre tett, alig lehet -leirni. A törvényszék vezető tagjaiban is erős meggyőződés képződött már -ki. De az enyémmel ellenkező. S ime munkálatom, legalább látszólag, az ő -meggyőződésük minden sarokkövét összetöri. Mégis lehetetlennek tartották -előterjesztésem elutasitását. Birói felelősségük komoly érzetében -teljesiteniök kellett minden kérelmemet. De teljesitették azért is, mert -az a remény biztatta őket, hogy a kiásott holttest majd engem fog -megczáfolni és majd a csonka-fűzesi szakértőket fogja igazolni. - -Elrendelték a sirnak őrizését s erős tanakodás után november 23-án -elrendelték a holttest kiásását s annak ujra való megvizsgálását. -Szakértőknek kirendelték Scheuthauer Gusztáv, Mihálkovich Géza és Belky -János orvostudorokat s a budapesti egyetem nyilvános rendes tanárait. - - -III. - -(Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói bizottság. -– Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – Nem kapunk -szállást és ételt-italt.) - -Miért épen ezeket a tanárokat? Ezt sohasem tudtam meg; igaz, hogy nem is -kérdezősködtem utána. A biróságnak még több tagja él; – azok -megmondhatnák, miért esett választásuk épen e három férfiura. - -Jeles tudós volt mind a három s különösen Scheuthauer és Mihálkovich. -Amaz a kórboncztani, emez az élettani kutatásokban volt kitünő. Belky a -törvényszéki orvostant adta elő. - -Akkor még csak névről ismertem mindegyiket. Személyesen nem láttam még -egyiket se. Természetesen tehetségük értékéről fogalmam se lehetett, s -tudásuk mélységét és terjedelmét s megfigyelésük pontosságát s élességét -se ismerhettem. S eszembe se juthatott a fölött tünődni, hogy a -vérvádról s a zsidók bűnösségéről vagy ártatlanságáról miként vélekednek -s erkölcsi és tudománybeli bátorságuk milyen erős és milyen tiszta. - -Később megismertem őket. - -Tisztában voltam azzal, hogy ha igazi tudósok, ha az elmeerő és tudás -náluk egészséges: akkor nyugodtan nézhetek munkájuk elé. Akkor a -tudománybeli meggyőződés csak a tárgy vizsgálatának eredményei alapján -alakul meg. Ha pedig már megalakult: akkor az igazság szolgálatába -állanak, akár szeretik, akár nem szeretik a zsidókat s akármi a -véleményük a vérvád természetéről és lehetőségéről. - -A nagyközönség bizonyos kétséggel és gyanakodással nézett munkájuk elé. -Az a közönség, mely indulatainak lobogása közben esküdött a vérvádra, -lelke mélyén mindig gondolt arra, hátha megvesztegetik a zsidók az -egyetemi szakértőket is. Az a közönség ritkán találkozik a tudomány -hőseivel s a meggyőződés vértanuival s alig képes felfogni, hogy a köz- -és magánélet ismert és nem ismert férfiai közt mindig sokan vannak, a -kiket az igazság utjáról se jó, se rossz szóval, se adománynyal, se -igérettel, se megfélemlitéssel, se a szeretet, se a gyülölség hatalmával -eltériteni nem lehet. - -Maga a törvényszék se volt minden gyanu nélkül. - -A holttest kiásását Megyeri Géza törvényszéki biróra bizta, de melléje -rendelte jegyzőkönyvvezetőnek Bary Józsefet, az eddigi vizsgálóbirót. - -A holttest kiásására s az uj vizsgálatra odarendelték a csonka-fűzesi -szakértőket is, a kiknek pedig ott alig lehetett volna helyük. - -Magam is megnyugodtam abban, hogy a csonkafűzesi szakértők ott legyenek -s mindent figyelemmel kisérhessenek. Sok mende-mondának, sok alaptalan -gyanusitásnak vehettük ekként elejét. - -Birósági tanukat is rendelt oda a törvényszék. Olyanokat, a kik az -orvosi tudományt is, a hatósági tekintélyt is képviseljék. - -Az egyik tanu Józsa András orvos-tudor volt, a vármegyének tiszti -főorvosa s a közkórházak rendes főorvosa. Jeles tehetségü férfiu, -nagyhirü orvos. Ő lett volna hivatva az egyetemi szakértők tudománybeli -tévedéseinek s netaláni hibáinak ellenőrizésére s kiigazitására. -Legalább a törvényszék igy gondolta. Az a jámbor törvényszék szentül -megbizott az ő parlagi tudósaiban, a csonka-fűzesi szakértőkben, de -sehogy se tudott megbizni az egyetem jeles tudósaiban. - -A másik tanu volt Miklós László, a vármegye főjegyzője s Jármy Jenő, a -járás főszolgabirája. A helyi hatósági tekintélyek közt őket találta a -biróság legnagyobbnak. - -A holttest felásatásához odarendelték a sirhalom őrét s megidéztek hét -tanut, a kik közvetlenül tudták, hogy a holttest hova és miként lett -eltemetve. - -A községi előljáróságnak is ott kellett lenni. - -A közvádat Szeyfferth Ede helyettes királyi főügyész képviselte. - -A védők közül rajtam kívül Funták Sándor és Heumann Ignácz volt ott. -Horánszky Nándor nem jöhetett el képviselői dolgai miatt. - -Egész nagy sereg ember volt hát odarendelve, a föld alatt keresni az -igazságot. Ha király csontjait kellett volna kiásni a föld alól: ennyi -embert, ekkora sokaságot nem csődit oda a biróság. Mióta holttestekkel -is vesződnek a biróságok: nem is vizsgáltak még meg tetemet soha -annyira, mint azét a szegény lánykáét. Se az előtt, se azóta. - -1882-ik évi deczember 7-én volt a fölásás. - -Kellemetlen téli idő volt. Olvadó hó a mezőkön, eső és hó vegyesen -esett, az utak és utczák sara feneketlen. Tokajig vasuton mentünk, onnan -alig tudtunk Tisza-Eszlárra jutni. - -A sirhalom jó messze feküdt a községházától. A pusztába kivezető út -mentében, az árokparthoz közel, az útszéli magas fák árnyékában. -Csakhogy akkor a fáknak nem volt lombjuk. - -Először megkérdeztük a sirhalom őrét, melyik sirt őrizte? Mióta és miért -őrizte? Ki rendelte oda őrnek? Mit mondtak neki arról, miféle sirt őriz? - -Megfelelt, a hogy tudott. Szerencsére zsidót nem kevert a dologba. - -Azután a biróság fölhivta Farkas Gábor, Sós András, ifju Papp József, -Mészáros Gábor, Dargó András, Sallós Miklós tisza-eszlári lakosokat, -jelöljék meg azt a sirt, a melybe az 1882. évi junius 20-án felbonczolt -tetemet elhelyezték. - -Egyetértőleg jelöltek meg egy sirdomot. Ott fekszik a felbonczolt -halott. - -– Biztosan tudják? Megesküsznek rá? - -A biró kérdezte ezt. Az emberek nagyot néznek és gondolkoznak e -kérdésre. - -– Mi legalább ide tettük! - -Az ő fülükbe is elhatott már a mende-monda, hogy a zsidók talán már ki -is cserélték a halottat a sir fenekén. - -De a paraszt esze még se volt ugy elködösödve, mint a birói küldöttségé. -Az bizonyitja ezt, a mi ezután következett. - -Először is szemügyre vette a küldöttség a sirdombot kivülről. A sirdomb -oldalain gyér hó, gorcza azonban hótól tiszta. Az eszlári nép a sirhalom -ormát nevezi gorcznak. - -Azután elrendelte a biróság, hogy a havat a sirhalom oldalairól kézzel -gondosan kaparják le, a sirhalom földjét, hantját meg ne sértsék. Mert -meg kell vizsgálni, vajjon nőtt-e valami fű vagy gizgaz rajta? Nőnie -kellett, mert junius 20-ika után késő őszig mindig nő a fenyéri vad -növény. De mi nőtt hát? S a mit ott találunk, magától nőtt-e? Nem titkon -ültették-e? - -A biróság feje most is tele volt a sirbontás és holttestcsempészet -ostoba ötletével. Ennek nyomait kereste a temető füvein. - -Nagy lassan megállapitották, hogy a sirdomb oldalait a ludhur, csorbóka, -szerbtövis és vad perjefű benőtte, sőt egy nagy mályvaszál is nőtt -rajta. Vitatkoztak, vajjon vadmályva-e, vagy egyszerü kerti mályva? -Pedig csak oda kellett nézni három méternyi távolságban az árokpartra, -az is tele volt hasonló vad mályvával. Oda pedig miért ültettek volna a -zsidók? - -Volt azon a sirhalmon egyéb vad fű is. Papsajt, tejes fű, vad hajnalka, -gyüjtevény, – de azért a sirhalomról mégis nyilvánvaló volt, hogy nem -régi, nem tavalyi, nem évek előtti, de nem is csak néhány napos, vagy -néhány hetes. - -A vezető biró kezébe vett s elnézegetett egy-egy fűszálat s kérdezte az -urakat, parasztokat: mi a neve annak a fűszálnak? - -Ki tudná azt? Nem volt ott növénytudós. Eleintén nevettem ezt a -csodálatos gondosságot és óvatosságot, de azután láttam, hogy rövid a -nap, korán beáll a sötétség, belemegyünk a sötétségbe, még se érünk el a -halotthoz, ha igy dolgozunk. Szóltam Megyery birónak: - -– Talán ne vesződnénk annyit ezekkel a füvekkel, hiszen nyilvánvaló, -hogy ezt a sirhalmot nem bolygatta senki. - -Ő-e, más-e nyomban felelt rá: - -– Jaj uram, a tudományos műkertészet már annyira haladt, hogy nagy -pénzzel ősi kertet tud elővarázsolni huszonnégy óra alatt. De bizony -csak megvizsgálunk mi minden fűszálat. - -No hát vizsgáljunk. Ki tudna megküzdeni a gyanuval és babonával? - -A sirgödör ásása igazán remek példája a gyanakodó gondosságnak. - -Mekkora volt az eredeti gödör fönt és alant? Hány czentiméter a széle, a -hoszsza, a mélysége? Oldalfalai érintetlenek-e? Ráismernek-e az egykori -sirásók valami kapavágásukra? Találtak-e a sir ásásakor eleven -gyökereket a földben? Természetesen találtak. Labodagyökereket, szerb -tövisgyökeret és ákáczfagyökeret. A közeli árokparton ákáczfák vannak. -Azok gyökere messze elnyulik a föld alatt. A sirgödörig is elnyult s azt -át kellett vágni. – Emlékeznek-e rá a sirásók? – Emlékeznek. – -Megtalálják-e a gyökér elvágott részét? – Meg. – De megtalálják még a -labodagyökeret és szerb tövisgyökeret is, melyet százhetven nap előtt -junius 20-án ásójukkal, kapájukkal, vaslapátjukkal kettévágtak. -Szerencse, hogy a sirásó, mikor dolgozik, a munkáján jártatja az eszét s -nem hiábavalóságon. Nem versiráson vagy zenedarabon töri fejét, nem az -ország dolga, vagy szeretője mulatsága fölött ábrándozik, hanem esze -ott, a hol a szeme s szeme ott, a hol a keze, a mely dolgozik. Hiába -évődött a birák urak lelke mélyén Rothschild pénze, a zsidók furfangja s -a műkertészet mindenhatósága: azok a sirásó parasztok olyan jól -emlékeztek mindenre, olyan egyszerüen beszéltek, s olyan világosan -rámutattak a természet biztos jelenségeire, hogy a sirban nem lehetett -találni semmi hibát, semmi rendetlenséget, semmi kifogást. Az -összekaszabolt holttetem nem mozdult meg, a mióta eltemették; a sirgödör -földje szabályosan ülepedett a nyár óta s a füvek és fák és a vadvirágok -nem törődtek a nagy per izgalmaival, hanem vidáman szőtték-fonták -gyökereiket, árasztották szinüket és illatukat a föld alatt és a föld -felett. - -Igy volt biz az. A gyanakodás tudományának egész hitvány rendszere -összeomlott ott a felnyitott sirgödörnél. - -Elvégre másfél méternyi mélységben eljutottunk a koporsóig. - -Dehogy volt az koporsó. - -Korhadt fenyőfa-szekrényke volt, két-három vékony deszkadarabból -összetákolva; – valamelyik eszlári boltos néhány üveg budai keserüvizet -szállitott benne valamikor. Kicsiny is volt, csak egy macska fért volna -el benne kényelmesen kinyujtózva. Ebbe volt begyömöszölve a Tisza-hozta -leányka bonczolt teteme. - -De hát ebbe volt-e? Elő a tanukkal. - -Sós András kijelenti, hogy ez az a sir, a hova a leánykát temették. Ő -tüzött a fejéhez ákáczfagyökérből nőtt keresztet. Ime megtalálta a -keresztet is. Ez az a szekrényke, melyet koporsónak alkalmaztak. -Megismeri a szegezéséről is. A tetejére nem került elég deszka, hogy -pedig a föld göröngye ne hulljon egyenesen a boldogtalan halott arczára, -a hézagot ő rakta el vadüröm és vadmályva és bürök kóróval. Ime -megvannak a kórók. Az árokparton még azok törzsökeit is megtaláltuk, a -honnan lemetélte zsebbeli késével. - -Ifju Pap József, Dargó András, Mészáros Gábor, Szücs János és Sallós -Miklós tanuk egyértelemmel azt vallják, hogy a szekrénykét ismerik s -hogy ezt temették ők el a nyáron junius 20-án. Benne volt a lányka -holtteste. - -Kötelet tettek a sir fenekén a koporsó alá s aztán annál fogva nagy -vigyázattal a koporsót kiemelték s a földre letették. - -Én is megnéztem jól a sirhelyet. A hol a sir volt: ott egykor -homokbuczka lehetett. Futó homokból hordta össze a szél valamikor. Most -már megállt, meg volt kötve, begyöpösödött; ha nem szántják, többé a -szél nem bánthatja. De a sirgödörből kihányt föld most is olyan száraz, -porzó, mintha most is futóhomok volna. - -Fontos körülmény ez, a mint majd látni fogjuk. - -Sejtették ezt az egyetemi szakértők is. - -Mihálkovich Géza és Belky János tanárok megnézték, megtapogatták -kivülről a szekrénykét: van-e rajta valami nyoma a nedvességnek. Az -emberi test négyötöd részben vizből áll. A rothadó tetem nedveket bocsát -ki magából. De itt a szekrényke teljesen száraz volt. A szekrényke -deszkáin a beivódásnak se volt semmi nyoma. - -De nem volt nyoma a talajban sem. - -A koporsó 184 czentiméter mélységben feküdt a föld felszinétől számitva. -A mint a koporsót kiemelték, fekvő nyoma csak oly tiszta sárga homok -volt, mint a föld egyéb rétege. Leástak egy ásónyomra: mindenütt tiszta -sárga homok. A holttestnek tehát száraznak kellett lenni. - -A szekrénykét föltették egy szánkára, mely ott várakozott a temető -kapujánál. A biróság megrendelte, hogy a szánka vigye a koporsót a -bonczoló helyiségbe. Utközben őrizze azt a községi biró s egy megyei -pandur. - -Ám a közönség maga akarta őrizni. Fölkerekedett a birák, szakértők, -királyi ügyészek, tanuk, napszámosok, sirásók, szájtátók egész serege s -gyalog kisérte a szánkát s rajta a szekrénykét. El nem eresztette volna -a szeme elől a világért se. Hiszen még azt se tudták valósággal: mi van -hát a koporsóban? - -A királyi főügyészség november 29-én azt terjesztette a törvényszék elé, -hogy a vizsgálóbiróság gondoskodjék helyiségről, mely világos legyen s -legalább hat órán át fűthető legyen, hogy az egyetemi tanárok ott bizton -és nyugodtan dolgozhassanak. No hiszen gondoskodott. - -A vizsgálóbiró kezdettől fogva egyetértett a községi biróval: Farkas -Gáborral. Képzelhetni, minő helyiségről gondoskodott ez a két hivatalos -férfiu. - -Valami Farkas András nevü embernek volt a faluvégén, az utolsó házakon -is kivül egy zsellérházacskája. Vert fala, szalmateteje, földes -padozata; elhagyatott korhadó készség az egész. Lakatlan volt akkor is, -régebben is. Nem ment bele lakni még a vályogvető czigány se. Se ajtaja, -se ablakja, se kéménye. Még út is alig vezetett hozzá. Kályhája ki s -bedülve. Ablaknyilása csak akkora, hogy azon a nyári nap is alig tud -bekukucskálni. Most pedig tél volt és szürkeség. Ez lett volna a -bonczterem. - -Nesze egyetemi tanárok – ha olyan tudós emberek vagytok: itt mutassátok -meg, mit tudtok! - -Ledér agygyal igy gondolkodtak a vizsgálóbiróság és a titkos tanács -tagjai. Csodálatos ösztönük volt. Eleve érezték, hogy azok a tudós -férfiak majd más szemmel és különb tudással nézik meg a tetemet, mint a -csonkafűzesi parlagi tudósok. Azt is jól érezték, hogy az egyetemi -tanárokkal pajtáskodni nem lehet. Ugy álltak hát előre boszut, a hogy -tudtak. Minden lehető nehézséget görditettek utjokba. - -Nem kaptunk például se nappali, se éjjeli szállást, se ételt-italt. - -Én is voltam már valaki akkor. Régi megyei tisztviselő, régi ügyvéd, -régi törvényhozó s egy kissé szónok is, iró is, nagy országgyülési -pártnak egyik vezető férfia is, két év előtt tizenhét kerületnek -jelöltje, több kerületnek egyszerre megválasztott képviselője, a kinek -minden dolgát némi figyelemmel kiséri a nemzet. S ime egy tiszta magyar -faluban nem akad nemes ember, vagy birtokos, a ki felajánlja -vendégszeretetét egy napra! - -Ilyet még nem hallottam s nem láttam életemben. Mintha e faluban a -magyar fajnak minden nemes erkölcse s minden édes erénye kiveszett volna -végképpen! - -Nem vettem komolyan a dolgot. Hiszen a zsidókat védtem, a mi akkor, -duhaj felfogás szerint, nagy vétek volt. Magamra s védőtársaimra nézve -szinte természetesnek tartottam az eszlári urak mérhetetlen vadságát. - -De ott volt a királyi főügyész helyettese, ott voltak az egyetemi -tanárok, köztük európai hirű tudósok, az országnak büszkeségei, nemes és -derék férfiak: hát nekik se nyujt egy nagy magyar falu nappali és éjjeli -tanyát? - -Több uri kastély van a faluban. Azok közt a legrégibb s talán a -legnagyobb a Wesselényi bárók kastélya. Lichtmann Jakab zsidó birta -bérbe az uradalommal együtt. Megemlékeztem már róla a nagy per tanui -közt. Falusi miveltségü, de jóravaló, derék s vendégszerető férfiu s -kedves a családja is. Ő felajánlotta nekünk meleg szobáját, teritett -asztalát s tele pinczéjét, szives vendégszeretetét. - -Nem akartam elfogadni. Tudtam, minő zajt üt ebből a zsidóüldöző sajtó. -Nyomban elboritja az egyetemi tudósokat is a gyanusitás. Ime ők is a -zsidók emberei! - -Megyery Géza törvényszéki biró figyelmét felhivtam a dologra s kértem, -gondoskodjék a tanárok és a királyi főügyész ellátásáról. Megtagadta, -vagy neki se állott módjában. - -– Magunk is hivott vendégek vagyunk – ugymond – bizony itt mindenkinek -magáról kell gondoskodni! - -Vendéglő nem volt a faluban, szálló helynek hire sincs, Tokaj messze -van, s az utak oda járhatlanok, éjjel kocsin botorkálni oda -istenkisértés volna s tél van, hideg és zimankó! Az utczán hálni nem -lehet. - -Ejh, hajh, lehetetlen, hogy a jó magyar kálvinista nép is ugy -gondolkodjék, mint az eszlári urak. - -Fölkerestem a volt községi birót. Nem jegyeztem föl nevét, ugy rémlik -előttem, mintha Nagy Ferencz lett volna a neve. Közöltem vele az -állapotot. Egészen földerült az arcza közlésemre. - -– Hozza isten az urakat szegény hajlékunkba, szivesen adjuk, a mink van, -mindenünket. Gondoltam én már erre, de nem mertem szólni. - -– De sokan leszünk ám! - -– Annál jobb. Rokonaimmal megosztozkodunk az urakon. - -Ez már magyar lélek volt. - -Megmondtam az egyetemi tanároknak. Válaszszanak a Wesselényi-kastély és -a jó kálvinista gazdák közt. - -Együtt egy helyben akartak maradni a főügyészszel s azért Lichtmann -meghivását fogadták el. Mit törődött a gyanusitással az ő tiszta lelkük? - -– – A koporsót oda kisértük a faluvégi elátkozott házba. Ott bontottuk -fel s benne ott találtuk a csonkafűzesi leánykának kiszáradó, megbarnult -holttetemét. - - - - -MIT LÁTTAK A TUDÓSOK? - - -I. - -(A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten -mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan -természete. – A hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok -fejlődése.) - -Hitvány kis szekrényke volt a koporsó. A halott, ha kinyujtóztatják, nem -fért volna el benne. A halottat tehát félszakosan fektették bele a -temető emberek. Lábait térdben összehajtották, koponyájának az első -bonczolásnál lemetszett részét a mellére tették s így azután valahogy -csak elfért a halott a keserüviz-szállító szekrénykében. - -A biróság legelőször a csonka-fűzesi szakértő orvosokat kérdezte meg: -vajjon ez a holtest-e az, a melyet ők Tisza-Eszláron felbonczoltak? - -A biróság tagjaiban s a szakértőkben még mindig meg volt a gyanú, hogy a -zsidók valamikor valahogy a holttestet kicserélték. Különös gondossággal -vizsgálgatták, nem találnának-e valami jelenséget, mely a kicserélésre -utalna. - -Nem találtak. - -Tehát csakugyan ez a csonka-fűzesi holttest. Az én meggyőződésem szerint -csakugyan ez az, a mit az enyészet hatalma az eltünt lánykából, Solymosi -Eszterből még meghagyott. Jól megnéztem magam is. - -Végezzék most már munkájukat az egyetemi tudósok. - -Komor, hideg, téli idő. Az elhagyott lakatlan faluvégi ház szobája -homályos, hideg, fűtetlen. Az emberek dideregnek benne. A tudósoknak -magukra kell ölteniök téli gunyájukat. Ujjuk fázik. Vágó, fürészelő, -kutató, néző szerszámaikat alig tudják kellőkép használni. Világítás -hitvány. Pislogó gyertyák fényénél folyik a bonczoló munka. - -A tudósok hiába panaszkodnának. Az elfogult biróság nem segítene rajtuk. -Az elfogult biróság az igazság ellenségeinek tekinti őket. De ők azért -dolgoznak csodálatos buzgósággal a valódi buvárok legyőzhetlen -tudásvágyával. - -Munkájukban fázás, éhség, szomjuság meg nem lankasztja őket. Munkájuk -belemegy az éjszakába s éjfél után hajnali két órára ér véget. Ekkor -lettek készen a bonczolással. - -Munkájuk eredményét irásba foglalta a biróság. Az irás maga rövid. -Avatatlan ember alig hinné, hogy három nagy tudósnak oly hosszú időn át -tartott vizsgálódása belefér oly rövid irásba. - -De az irás tartalma nagyon fontos. Igen nehéz kérdésekre kell a -tudósoknak megfelelniök. S a felelet bizonyságának ott kell lenni az -irásban. - -Milyen életkorú volt a holttest, mig élt? - -Miben halt meg? - -Föltalálása előtt mennyi idővel vesztette el életét? - -Mennyi ideig volt a vizben? - -Mi volt az életmódja, mig élt? - -Miben tévedtek a csonka-fűzesi szakértők? S mi bizonyítja azt, hogy -tévedtek? - -Ezek a fontosabb kérdések. Az enyészetnek indult holttestben, a viz -alatt és a föld alatt rothadó holttestben ezekre a kérdésekre kellett -fölvilágosítást keresni. A természetnek nagy ereje jőjjön segítségül, -hogy a fölvilágosítást meg lehessen találni. Az az ereje, mely csak az -igaz tudományban s az igazságra törekvő erős és tiszta elmékben van meg. - -Nem közlöm az orvosi lelet szövegét. Az a szöveg csak a szaktudósok s -nem a nagyközönség számára való. Még a mivelt nagyközönség se tud azon -eligazodni. De azért néhány pontjára rá kell utalnom. - -Az arcz bőre ki van száradva. Olyan mint a pergamen s az arczcsontokra -szorosan rá van tapadva. Olyan tehát mint az egyiptomi mumiáké. Sirban -nálunk ritkán fordul elő a halottnak efféle elszáradása. A tudomány -mumificatiónak nevezi az ily állapotot. A legjobb magyar szó volna erre -az elszáradás. Csakis oly sirban támadhat ez, melynek földje szintén -nedvesség nélkül való, teljesen száraz fövényszerü réteg, melyben tehát -a holttest nedvei gyorsan és teljesen eltünnek s a rothadás folyamatában -részt nem vehetnek. - -Ilyen sirnak találtam azt, a honnan a halottat kivettük. A sirgödörnek -oldala is, feneke is teljesen kiszáradt egykori homokbuczka volt. - -Az arczizmoknál s egyebütt is hullaszappant, hullaviaszt találtak. Ezt -én nagyon fontos körülménynek találtam. Még sokkal fontosabbnak, mint az -egyetemi tudósok. S véleményemet védőbeszédemben nem titkoltam el. - -Nyájas olvasóm ne tekintse hivalkodásnak, ha nekem valamely kérdésnél -még az egyetemi tudósok ellenében is önálló véleményen alakult. -Szándékom ellenére történt ez. Én is az igazságot kerestem, mint ők. -Elmémnek nem parancsolhattam, hogy mit vegyen és mit ne vegyen észre s -azt se tilthattam meg neki, hogy a mit igen gondos figyeléssel -észrevett, azt az igazság kiderítésének czéljára fel ne használja. -Erkölcsi kényszerüség birt hát arra, hogy véleményem önállólag is -megalakuljon. - -A hullaviaszt vagy hullaszappant a tudomány e latin szóval jelzi: -adipocera. Adeps azt jelenti: zsiradék; cera azt jelenti: viasz. E két -szóból alakult az adipocera. - -Némely sirban a holttest lágy részei, izom- és zsirrétegei a rothadás -folyamán viaszszerü vagy szappanszerü anyaggá alakulnak át. A franczia, -angol, német törvényszéki orvosok, valamint a magyar tudósok is sok -efféle esetet följegyeztek s megmagyaráztak. Abban minden tudós -megegyezik, hogy a holttest száraz környezetben nem szappanosodik el, -hanem nedves, vizenyős, sőt vizes környezetben kell a holttestnek -állani, hogy elszappanosodjék. - -Abban is egyetért minden tudós, hogy bizonyos megfelelő idő kell ahhoz, -hogy az elszappanosodás bekövetkezzék. Egy-két nap arra nem elegendő. A -legkisebb idő, a mely alatt tudományos bizonyossággal bekövetkezett, -tizenhat nap. A legtöbb eset ötven, hatvan, nyolczvan napi, három-négy -havi, sőt még sokkal több időtartamra enged következtetést. - -Itt most már hézag előtt állunk. A tudomány hézaga előtt. - -Hogy izom- és zsiradékféléből a szappanosok mennyi idő alatt tudnak -mesterségesen szappant főzni: ezt jól tudjuk. De azt is tudjuk, mennyi -viz, mennyi és milyen sóféle kellék s mekkora meleg szükséges ahhoz, -hogy a szappan előálljon. - -A holttestekkel ezt a kisérletet a tudósok eddig el nem végezték. - -Képződik-e hullaszappan mindenféle természetes vizben? Vagy csak némely -természetes vizben? S minő hőfokának kell lenni a viznek? S minő sóféle -tartalomnak is kell abban a vizben lenni? - -S azután mi az oka annak, hogy egyik holttestnél előbb, a másiknál utóbb -képződik a hullaszappan? Az élők szerve, kora, életmódja, betegsége vagy -haláloka teszi-e a különbséget vagy pedig az évszak, a vizes környezet -hőfoka vagy a vizben levő sófélék mértéke és minősége? - -Mindez megoldatlan kérdés. - -De ennek daczára is vitát nem türő gyakorlati igazságok: - -_először:_ vizben és vizes környezetben a holttest ki nem száradhat, -bőre pergamenné nem lehet, mumiává nem válhatik; - -_másodszor:_ viz nélkül vagy vizes környezet nélkül a holttest semmiféle -része hullaszappanná át nem alakul, s rajta adipocera nem képződhetik; - -_harmadszor:_ hogy a csonka-fűzesi holttest némely része mumiává vált: -annak egészen természetes oka az, hogy 1882. évi junius hó 20-tól -deczember hó 7-ig teljesen száraz egykori homokbuczkába volt eltemetve; -170 nap elég arra, hogy a holttest bőre pergamenné váljék; - -_negyedszer:_ hogy a csonka-fűzesi holttest némely része hullaszappanná -vált: annak természetes oka az, hogy 1882. évi ápril hó 1-től junius hó -18-ig, tehát 79 napon át a Tisza vizében volt. - -Mindez teljesen összevágó egyszerü bizonyság, mely nem tanárok és -szakértők nyilatkozatán, hanem a természet változhatlan törvényein -alapszik. - -A csonka-fűzesi szakértők a holttest kiszáradását természetesen nem -vehették észre, mert hiszen junius 19-én még az nem volt kiszáradva, -mivelhogy akkor vették ki a Tiszából. A holttest elszappanosodását pedig -nem vették észre, mert ahhoz nem volt se elég figyelmük, se elég -tudományuk. Hogy észrevehessék: épen oly bemetszéseket kellett volna -tenniök, a milyeneket az egyetemi tudósok tettek. Ezt azonban -elmulasztották. - -Ha el nem mulasztják, ha az adipocérát észreveszik: akkor nem mondhatták -volna, hogy a holttest csak legföljebb három nap óta van a vizben s hogy -legföljebb tiz napos halott. Ily állítást a természet törvényei meg nem -engedtek volna. E helyett kénytelenek lettek volna kimondani, hogy a -holttest legalább 16 nap óta, sőt az eddig észlelt hasonló esetek nagy -száma után valószinüleg 70–80 nap óta van a vizben. Tehát azon idő óta, -a mikor Solymosi Eszter eltünt. - -De ha ezt kimondják: hova lett volna akkor a tutajosok elleni hajsza, a -hullacsempészet otromba elmélete s a vérvád és annak gyülöletszító -izgalmai? - -– – Volt azonban az egyetemi tudósok leletében még néhány részlet, -melyet itt föl kell említenem. - -A halott hóna alján semmiféle szőrszálat nem találtak. Van némi -jelentősége ennek is. Teljesen felnőtt s a mint mondani szokás, érett -nőnél a hónaljon szőr szokott sarjadzani. Alig van kivétel. Ellenben -éretlen, kiskoru nőnél még nem szokott kinőni. A csonka-fűzesi szakértők -se vettek észre szőrt s azért látleletükben föl se említették. Később a -törvényszék előtt mégis azzal álltak elő, hogy ők világosan észrevették -a hónaljak szőrét. A kinevettetés lett jutalmuk. Ha észrevették: miként -mulaszthatták el annak följegyzését? De ha észrevették volna: akkor az -egyetemi tudósok is megtalálják. Hiszen a szőr 170 nap alatt ily -körülmények közt el nem rothad, nyomtalanul el nem pusztul. - -A lábakról és a kezekről az összes körmök hiányoztak. Valósággal -hiányoztak. - -Ez a tünet kissé megdöbbentette a csonka-fűzesi szakértőket. Ők azt -állították leletükben, hogy a holttestnek gondosan ápolt körmei vannak s -ime most nincs egy köröm se. Hová lettek a körmök? A tudományból ők is -tudtak annyit, hogy a köröm nem enyészik el hamarosan. A belső részek, -az izmok, inak, zsirrétegek, a bőr mind előbb rothadnak el, mint a -köröm. S ime itt csaknem minden testrész megvan többé-kevésbbé, csak -épen a körmök hiányoznak. - -Hiányoztak a bőrnek ugynevezett felhám-részei is. Az egyetemi tudósok -gondosan kikutattak mindent, még górcsővel, nagyító üveggel is -megvizsgáltak mindent: de hiában. A felhám mindenütt hiányzott, annak -semmi részére, semmi lemezkéjére nem akadtak. - -E tünet sokban összefügg a körmök hiányával. - -Az egyetemi tudósokat is nagyon meglepte a körmök hiánya. Ha a körmök -hiányoznak: akkor a csonka-fűzesi orvosok látlelete hamis. Ilyen dolgot -nemes gondolkozásu ember könyedén el nem hihet. - -A keserüvizes szekrényke fenekén a holttest alatt sok homok volt. -Lehetett öt-hat czentiméternyi magasan. A szekrénykének nem volt jó -teteje. Temetéskor is, sirbontáskor is sok homok hullott bele. - -Az egyetemi tudósok nagy gondossággal összegyüjtötték ezt a homokot s -tenyerük és két ujjuk közt átmorzsolták az egészet. Hosszu időkig -tartott e munkájuk. Keresték a körmöket. Lehetetlennek tartották, hogy a -látlelet hamis legyen. Azt hitték, a körmök a sirban lehullottak az -ujjpereczekről s azoknak ott kell lenni a homokban. - -Bizony azok nem voltak ott. - -Említettem már, hogy Józsa András nagyhirü tudós orvost rendelte oda az -egyetemi tudósok ellenőrzésére a törvényszék. A mikor már bizonyos volt, -hogy a körmök nem kerülnek meg, igy szólt Józsa: - -– Nem tudok arra példát, hogy a körmök ily rövid idő alatt elrothadtak -volna. - -Scheuthauer nagy nyerseséggel felelt. - -– Nem is rothadtak azok el, hanem a bonczoló orvos urak tévedtek; nem -látták ők a körmöket; valótlant irtak a látleletbe. - -Ingerült volt az ősz tudós. Nehéz testével földig görnyedve több mint -fél órája keresgélte már a porszemek közt a körmöket. A hideg, a -félhomály, az átkozott gunyhó kietlen szobája, a zsibongó tömeg, a -biróság bizalmatlansága fölizgatták már. Azért volt olyan nyers. - -Nyers szavában sulyos hadizenet nyilvánult. - -A csonka-fűzesi szakértők egyik sulyos okoskodása az volt, hogy a -Tisza-hozta holttest azért se lehet Solymosi Eszter, mert a holttest -keze-lába finom gyönge bőrü, jól ápolt körmökkel, keztyühöz és czipőhöz -szokva, a ki soha durvább munkát nem végzett, holott pedig Solymosi -Eszter durva munkához szokott szegény cselédlány, a ki az év nagy részén -át mezitláb szokott járni, keztyü pedig sohase volt a kezén. - -Most ez az okoskodás dugába dül. - -Mert hiszen a vizi holttestről bizonyos idő elteltével lemállik a bőrnek -felhám-rétege és csakhamar lemállanak a körmök is. A csonka-fűzesi -holttestről már felbukkanása előtt lemállottak, mert különben mind a -felhám rongyait, mind a körmöket kétségtelen bizonyossággal meg kellett -volna találni, minthogy azok ily rövid idő alatt el nem rothadhattak. Ha -pedig már lemállottak: akkor a szegény cselédlányka keze-lába is csak -oly finom gyönge bőrü, mint a királykisasszonyé. - -Hanem hát a parlagi szakértők nem nézték meg jól se a felhámot, se a -körmöket. A körmökben ugy is gyakori, mert igen könnyü a tévedés. A -rothadás folytán vizben lemállott köröm ágya csalódásig hasonlít a -valódi körömhöz s bemetszések nélkül biztosat állítani nem szabad. Ezt -pedig azok a szakértők teljesen elmulasztották s látleletük e pontját -ennélfogva könnyelmüen készítették. S e könnyelmüségnek borzasztó -következése lett. Erre, mint egyik főkörülményre hivatkozva mondták ki -merész határozottsággal, hogy a holttest idegen ismeretlen nőé s nem -Solymosi Eszteré. - -Az egyetemi tudósok följegyezték, hogy a halottnak 28 foga van, tehát a -4 bölcseségfog még ki nem nőtt. Ezeknek csak most kezdődik a növésük -bent a fogmeder mélyén. - -Végül egyebek közt gondosan följegyeztek mindent, a mit a csontok -fejlődési fokozatára nézve fontos jelenséget találtak. Az emberi csontok -az élet kezdetétől fogva az egész életfolyamon át szakadatlan -fejlődésben vannak. A fejlődés egyes szakaszait az életkor teljessége -után a tudomány kevéssé tudja megkülönböztetni. A negyven éves ember -csontjai majdnem tökéletesen olyanok, mint a huszonöt évesé. De másként -van ez az életkor teljessége előtti életszakaszokban. A magzatnak, a -csecsemőnek, a gyermeknek, a serdülőnek s a fölserdültnek csontjai -szembeötlő fejlődési fokozatokat mutatnak. E fokozatokat már több mint -száz év óta gondosan jegyezgetik a tudósok. A csonkafűzesi holttestnél -az volt a döntő kérdés, vajjon az Solymosi Eszter holtteste lehet-e? -Solymosi Eszter a serdülő korban volt, mikor eltünt. Csak 14 éves s azon -felül alig négy hónapos. Az ő csontjai, ha csakugyan ő volt a halott, -bizonyára sokban más fejlődési fokot mutattak, mint 18–20 éves érett -nőé, a milyennek a csonka-fűzesi szakértők állították. Az egyetemi -tudósok tehát a csontokra különös figyelmet fordítottak. - - -II. - -(A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog -rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi -Zsófiánál is. – A fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket.) - -Késő éjszakáig folyt a munka. Éhség, hideg és fáradtság éjfél után 2 -órakor véget vetett a munkának. A biróság felhivta a szakértőket, hogy -másnap 8-án reggel folytassák a munkát s leletük alapján mondjanak -véleményt. - -Meg kell jegyeznem, hogy a közvád képviselője, Szeyfferth főügyészi -helyettes azt inditványozta, hogy a holttest fogait nézzék meg Solymosi -Eszter egykori ismerősei, vajjon nem ismernének-e rá Solymosi Eszter -fogaira? - -Nem elleneztem, de nem is javasoltam ez inditványt. Hiábavaló -kisérletnek tartottam. Voltak rá jó okaim. - -Hogy valami különös, rendetlen, feltünő, mindenkinek szembeötlő foga -lett volna Solymosi Eszternek: ezt nem mondta senki. Sőt az ellenkezőt -állította mindenki. Már pedig hogy egy szegény cselédlánynak, a ki még -csak most lép ki a gyermekkorból, valaki ugy megvizsgálta volna teljesen -rendes alaku fogait, hogy azokról kilencz hónap mulva is biztos -tanuságot tehessen: ezt én az élet ismerete alapján gyakorlatilag -lehetetlennek tartottam. - -Azután a holttestnél az ajkakat a rothadás és az elszáradás már csaknem -teljesen lesorvasztotta. Az ajkak nem födték többé az inyt és a fogakat. -Eltünt már az iny is, az a szép élénk piros izom-szalag, mely oly szépen -tünteti föl a gyermekfogak fehérségét. A halott fogai meztelenen -vigyorogtak, mint a hogy halálfejen szoktak. Ily alakban azok az oda -hivandó tanuk sohase láthatták az élő Solymosi Eszter fogait. De mások -fogait se. Ha az iny már nincs meg: a fog különben is kétszerte -nagyobbnak látszik. - -Nem volt meg már a fognak élő szine se. Az az igen gyengén sárgás fényes -fehér szin, a mely az ép és egészséges gyermekfogat oly széppé teszi. A -halott fogait meglepte már az enyészetnek gyöngén szürkés sárga szine, a -holttestek csontjainak szokott szine. Bizony más volt ez a szin, mint az -élő lányka fogainak szine. - -Legfőbb okom pedig mégis az volt, hogy nem biztam az oda hivandó -tanukban. A zsidóüldözők által a községi biró révén s mások révén is -régen jelszó volt már a faluban, hogy a holttestet a zsidók csempészték, -az egy idegen zsidólánynak borotvált fejü holtteste s a ki abban az -eltünt Esztert ismerné föl: az a keresztyénység ellensége s a zsidóknak -pártolója. Mit várjak én ily körülmények közt ilyen gondolkozásu -tanuktól? Oly tanuktól, a kik még juniusban a sokkal épebb csonka-fűzesi -holttestben se tudták, sőt nem is akarták az eltünt lánykát fölismerni. - -Ám, ha a biróságnak úgy tetszik: hallgassa meg a fogak tanuit. - -Oda hivták az eltünt lányka anyját, nézze meg a holttest fogait: ezek -voltak-e Eszter fogai! - -A szegény asszony oda pillantott a halálfej fogaira, de rögtön -elfordult. - -– Dehogy voltak ezek az én lányom fogai. Az én lányom fogai olyanok -voltak, mint a rizskása, fehérek és kicsinyek. - -Ily módon beszélt a többi tanu is: özvegy Solymosi Gáborné, Farkas -Eszter és Olajos Bálint. - -Azt magam is szerettem volna, hogy Huri Andrásné nézze meg a holttestet. -Ő nála szolgált s az ő szemei előtt volt utoljára az eltünt lányka. Más -okom is volt arra, hogy ő szemtől-szembe kerüljön a holttesttel. Erről -az okomról a munka végén számolok be. Azonban Huri Andrásnét semmiféle -hatalom rá nem birta arra, hogy a holttestet megtekintse. - -Én követeltem, hogy a biróság jogos erkölcsi kényszerrel rendelje oda a -holttest mellé, annak megszemlélésére Hurinét. A biróság nem tette meg. -Sőt tanuk gyanánt kihallgatta Jakab Andrásné született Vámosi Juliannát, -Dunaveczki Andrásné született Juhász Veronát, Kobrus János esküdtet, -Farkas József községi közgyámot eszlári lakosokat, a kik arról tettek -tanuságot, hogy Huri Andrásné ijedős természetü, holttestet meg nem tud -nézni, még saját lányát se nézte meg, mikor meghalt. - -Mindez igaz lehetett. - -A fogak története tovább is tartott. - -A következő napon megnézték Solymosi Zsófinak és Solymosi Jánosnak, az -eltünt lányka testvéreinek fogait. A község házának tanácstermében volt -ez a szemle. Én különösen érdeklődtem a fogak iránt s nagyon élesen -megnéztem a halott fogait is és Solymosi Zsófi fogait is. És sajátságos -tünetre bukkantam. - -A holttest alsó fogsorában a két középső metszőfog nem rendesen állott -egymás mellett, hanem egyik a másikat kissé eltakarta. Ezt a kis -szabálytalanságot nyomban le is rajzoltam magamnak. - -De ugyanazon fogakra ugyanazt a szabálytalanságot találtam Solymosi -Zsófinál is. Sőt egyébként is egyenlőknek ismertem föl a két egyén -fogait. - -E nem nagyon feltünő, de mégis különös fogszabálytalanság egyezésére -figyelmeztettem az egyetemi tudósokat. Egyáltalán nem találták -följegyzésre méltónak. Mihálkovics azt mondta: - -– Tiszta esetlegesség is lehet, tehát tudományos szabatossággal közös -örökségnek nem tekinthetjük. - -Hát jól van. Nem üztem-füztem tovább a dolgot. Döntő fontosságnak a nagy -perben magam se tartottam. De ma is azt vélem, hogy sok egyéb azonossági -biztos körülmény mellett az anyajegy egyezése is jelentőséges tünet. Ha -az egyetemi tudósok el nem riasztanak: minden esetre törekszem megnézni -az édes anya fogait és ha ugyanazon fogakon ugyanazt a szabálytalanságot -ott is megtalálom: előttem akkor maga ez egyetlen jelenség is -vitathatlan bizonyosságra emelte volna a csonka-füzesi holttest -származását. - -Arra azonban rábirtam az egyetemi tudósokat, hogy leletükbe a fogak ama -szabálytalanságát bejegyezzék. - -A vizsgálóbirák nem hagyták figyelmen kivül a fogak tárgyában tett -nyilatkozataimat. Hisz ők is látták a maguk ép szemével, hogy a holttest -fogai s Zsófi fogai teljesen egyeznek s hogy az emlitett két fog -állásbeli szabálytalansága is teljesen egyező. Siettek e tünetet -lehetőleg lerombolni. - -Mivel rombolhatták le? - -Tanukkal. Hiszen boszorkányperben, babonák és kisértetek kérdésében -tanukra van szükség, mert egyéb bizonyság úgy se kerül. - -A hatalmas községi biró deczember 21-én Bary József elé állíttatta -özvegy Solymosi Jánosnét, az anyát, Huri Andrásnét, az utolsó -szolgálatadót, azután Tanyi Józsefnét, Szabó Györgynét és Tóth Marcsát, -kik készek voltak eskü alatt is tanuságot tenni arról, hogy Solymosi -Eszter fogai más alakuak és kisebbek voltak, mint Zsófi nénje fogai. - -Hát hiszen ez még hagyján. De így oldották meg Bary Józsefék az ő határt -nem ismerő jámbor tudatlanságukban a körmök kérdését is. - -Köröm ugyanis a sírbontáskor nem volt. Bizonyos pedig, hogy eltemetés -óta el nem rothadhatott. Hova lettek hát a körmök? A csonka-fűzesi -szakértők szentül állítják, hogy junius 20-án még megvoltak a körmök, a -szép, gondosan ápolt körmök. Az ő szavukban a vérvádhivő urak nem -kételkedhettek. Az egyetemi tudósokat tehát valahogy ki kellett forgatni -tudományukból. - -De miként? - -Természetesen megint tanuk segítségével. Farkas Gábornak, a mindenttudó -községi birónak megint elő kellett állani a tanuk sokaságával. - -Először azt kellett a tanuknak bebizonyítani, hogy a csonka-fűzesi -holttestnek minden körme megvolt. A csonka-fűzesi szakértők, Trajtler -Soma, Kiss Jenő, K. Horváth László, K. Horváth Géza, ezt már mint tanuk -és szakértők úgy is hit alatt állítják. A községi biró most segítségükre -Bary József elé állítja Sós András, idősb Pap József, Szellei Gábor, -Ardai István és Babócsi József tanukat, becsületes szántóvető és -napszámos paraszt embereket, hogy ők tisztán látták, hogy a halottnak, -mikor a Tiszából kikerült, minden körme megvolt, sőt még a bőre is oly -ép volt, hogy arról bizony semmi se hiányzott. Ezzel azt akarta Bary -bebizonyítani, hogy a bőrnek még felhám-rétege se hiányzott. - -De hátha valaki időközben ellopta a körmöket? Ez is nagy kérdés most -már. - -A zsidókról föl lehetne tenni ugyan a vizsgálóbiró bölcsessége szerint, -hogy még a körmöket is ellopták, de ezzel a fogással semmit se lehet -elérni, mert hiszen a zsidókat a holttesthez közel se eresztették attól -az időtől kezdve, a mikor a csonka-fűzesi szakértők a körmöket szentül -látták. A ki nem zsidó: az pedig miért lopta volna el a körmöket? - -A holttest körül az első felbonczolás óta az ide-oda hurczolás, a -koporsóba fektetés és temetés közben maga Farkas Gábor, a községi biró -rendesen ott volt. Sós András, Szücs János és Gyulai János tették bele a -keserüvizes szekrénykébe. Szücs János szekerén Juhász József és Róka -Sándor pandurok kisérték ki a katholikus temetőbe. Ezeken kívül a halott -körül voltak még csaknem folytonosan Dargó András, ifju Horváth Gábor, -Mészáros Gábor, Sallós Miklós és ifju Pap József. Mindezeket az egyetemi -tudósok elutazása után Bary József sietett nyomban kihallgatni, vajjon -meg voltak-e a körmök, nem lopta-e el azokat valaki, holmi idegenek nem -férkőzhettek-e a holttesthez, nem vehettek-e el tőle valamit? - -Semmi irányban sehol semmi nyomra vezető jelenség. Ördögök munkája a -körmök eltünése. - -Bary József maga is látta, hogy az egyetemi tudósok mily hosszu időn át -mily gondosan keresték a porondban a körmöket. A gombostű gombját is -megtalálták volna teljes biztossággal. A köröm pedig nem épen kis test. -Legalább is egy czentiméter a széle is, a hossza is. Azután nem is egy -köröm, hanem husz! Ennyi köröm el nem veszhetett! - -Boldogtalan vizsgálóbiró! Ott voltak már a vizsgálatnál az egyetemi -tudósok. Ott voltam annak ellenőrzésénél már én is. S ő még mindig azt -hitte, hogy apró ravaszkodással, a furfangos biró tanuival majd -megváltoztatja a természet törvényeit s majd bebizonyítja, hogy a -vasorru bába hogy buvik át a kulcslyukon s a boszorkány szeméten ülve, -hogy száll át hegyeken és völgyeken fönt a levegőég magasában. - -Bizony megvoltak azok a körmök, de csak a Tisza árjaiban. A mikor -Csepkanics szemei meglátták Csonkafűzesnél a viz sodra által feléhajtott -holttestet: már akkor azok a körmök lemállottak s talán hetekkel előbb -lemállottak a holttest ujjairól. Mert igy rendelte a legnagyobb ur, az -egyetlen igazi ur: a természet törvénye. - - -III. - -(Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre -szállitását kivánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- -és szőrszálak letöredezése.) - -A következő napon, deczember 8-án kellett volna az egyetemi tudósoknak -véleményt adni. De nem adtak, mert nem adhattak. - -Véleményeikben főleg a holttest életkorára kellett volna -kiterjeszkedniök. Ha erre ki nem terjeszkedhettek: véleményüknek alig -lehetett büntetőjogi nyomatéka. Az volt a főkérdés, hogy a holttest -életkora megfelel-e Solymosi Eszter életkorának. - -Parlagi szakértő könnyen felel. Nála mindjárt kész a vélemény. Igen vagy -nem. Manó vigye a dolgok belső igazságát, nem az ő dolguk törődni a -vádlottak sorsával, az igazságszolgáltatás pedig védje meg a maga -tekintélyét, a hogy tudja. - -A komoly, az igazi tudós nem igy vélekedik. Ő tisztán akar látni, a -természet törvényét s e törvény működését világosan meg akarja ismerni s -világosan föl akarja tüntetni. Előtte az igazság kiderítése becsület -kérdése. Sőt gyakran ennél is több: az életnek és halálnak kérdése. -Buvárló munkájában az igazi tudós nem riad vissza semmitől s a -nehézségek és akadályok csak fokozzák erélyét. Leszáll a tűzokádók -torkába, fölmegy a jégcsucsok életölő magasságába, behatol a a fenevadak -barlangjába s a földnek sarkaiba s nyugodtan észlel és kisérletez a -dögvészek tanyáin. A komoly tudósok az emberiség legfönségesebb hősei. A -királyok, a hadvezérek, a népek kormányzói, a csatamezők elszánt vitézei -mind kis arányu szürke alakok az igazi tudóshoz képest. - -Mind a három egyetemi tudós kidőlt már az élők sorából. Borongó érzéssel -gondolok arra, hogy művem megirását meg nem érhették. Néhány szavam jól -esett volna nekik s talán jutalomnak tekintették volna ama kinos -rágalmak ellenében, melylyel őket a sajtó nagy része s a felizgatott -tömeg szitkozódása elborította. Ők maguk legkevésbbé szerették, hogy a -nyiregyházi törvényszék őket bizta meg a munkával. Szokott tudományos -buvárkodásukból kizavarta őket e munka. Egyébként se örültek a -megbizatásnak. Az egyetemi ifjak közt, saját hallgatóik közt is igen el -volt terjedve a zsidók ellen való gyülölködés. Tanári tekintélyük -szenvedhetett csorbát s e körülmény árt a tanítás sikerének. Ha valamely -irányban jutalmazó lett volna a megbizatás: lemondtak volna róla. De -kellemetlen s esetleg veszélyes volt: ez okból becsületbeli dolognak -tartották annak eleget tenni. - -Scheuthauerrel elhitették, hogyha mereven, ridegen ellene szegül a -csonka-fűzesi szakértők munkájának, utóbb még ő kerülhet vád alá s -szabadságát is elvesztheti. Különböző alkalommal három izben fordult -hozzám azzal a kérdéssel: biztosíthatom-e arról, hogy őt, ha minden -tekintet nélküli szigorral terjeszti elő véleményét, a biróság nem fogja -bántani? - -– Gyerekes aggodalom. Miért és miként bánthatná? - -– Különben nekem mindegy, így felelt. Én megvizsgálok mindent s ha -kerékbe törnek is: nyersen megmondom véleményemet. - -Mihálkovich és Belky sokkal simább modorban, de hasonló elszántsággal -teljesítették a megbizást. - -Deczember 8-án azt mondták hivatalosan: »Arra hogy a csontrendszer -fejlettségéből, úgyszintén a fogak állása fejlődöttségéből a hullának -életkora állapíttassék meg, kinyilvánítjuk, hogy a csontrendszernek -általunk már adott tüzetes leirását, úgyszintén a fogakét is a kérdés -pozitiv eldöntésére elegendőnek nem tarthatjuk, a mennyiben az -életkornak biztos megállapítása czéljából a csontrendszer egyes -részeinek hosszabb művelet alá vétele, nevezetesen azoknak hosszu időn -át folytatott áztatása (maceratio) szükséges.« - -A serdülő, a még teljességre nem fejlett életkorban még bizonyos -csontrészek, csontizvégek csak porczogók s nem tökéletes csontok. -Ezenkívül bizonyos csontok még nem teljesen egygyé csontosult egészek, -hanem egymástól vékonyabb vagy vastagabb porczogó által elválasztott -részek. A teljessé vált életkorban a porczogók már eltünnek s mondhatni, -mindenütt csontokká alakulnak át. Fiatalabb életkor: több porczogó; -idősebb életkor: kevesebb porczogó. Ám a serdülés kora is több évre -terjed. Leányoknál a 12-ik életévtől a 18-ik életévig, sőt -egyiknél-másiknál még ennél is korábban kezdődhetik s még annál is -későbben végződhetik. - -Solymosi Eszter 14 éves s közel 4 hónapos volt. Az egyszerü megtekintés -a csontok porczogóinál 15, 16, 17 évi életkorra is mutathatott, azonban -ha vizben áztatás által a porczosodás fejlődésének tökéletes méreteit -meg lehet határozni, akkor talán a csonka-fűzesi holttest lehet 14 éves -életkoru leányé is s akkor talán a Solymosi Eszterrel való azonossága -ellen ez oldalról se lehet kifogást tenni. - -Végre is a természet minden igazsága kiderül, ha törvényeit működésük -eredményeiben tisztán föl tudjuk ismerni. Ez okból azt kérték az -egyetemi tudósok, hogy a törvényszék a holttestet egészben küldje -Budapestre s azt ott bocsássa rendelkezésükre. Ott majd lesz világos, -füthető műterem s ott meglesz minden segédeszköz. - -Az egyetemi tudósok e javaslatát melegen támogatta a közvád képviselője -is, melegen támogattam én is. Hiszen e nélkül az igazság közvetlen -közelébe épen a főkérdésben el nem juthattunk. - -Hej, de a nyiregyházi törvényszék másként gondolkodott. Nem mondta ugyan -ki, de szentül azzal a gyanuval élt, hogy utközben, mások kezén valahogy -utóbb is elvész a csonka-fűzesi holttest s helyébe valamely fiatal 14 -éves lányka holttestét csempészi valaki. A zsidóknak sok a pénzük. Sok -pénznek nagy a hatalma. Ő bizony az egész holttestet ki nem adja -kezéből, legyen elég annak fele. - -Földarabolták a holttestet. A test darabjait leltárba se vették s -lehetőleg két egyenlő részre osztották. Jobbkéz, balláb ide; balkéz, -jobbláb amoda. A csigolyacsontokból s az oldalcsontokból egy csomó az -egyik részre, másik csomó a másik részre. Koponya- és izom-részek -összekaszabolva ide-amoda. S azután az egyik felerészt elhelyezték -eczetes-uborkás üvegbe, bekötötték, birói pecséttel lepecsételték s -átadták a börtönőröknek, őrizzék a bünjelek gyüjteményében az idők -végezetéig. Megvolt még tizenkét esztendő mulva is. - -A másik felerészt szekrénybe csomagolták s felküldték Budapestre az -egyetemi tudósokhoz. - -A törvényszék ez eljárását tárgyilag igazoltnak kell voltaképen -tartanunk. Ha a bünjelekkel afféle tudományos kisérletet kell tenni, a -melynek folytán azok alakja vagy természete megváltozik vagy azok -megsemmisülnek: akkor a bünjel egy részét változatlan alakban és -minőségben lehetőleg meg kell őrizni, hogy a szakértői működést -ellenőrizni lehessen s esetleg a perujítás elől az utat a bünjel -megsemmisülése el ne zárja. - -Deczemben 18-án vették át az egyetemi tudósok a testrészekkel megtöltött -szekrényt. A következő napon a közvádló királyi főügyészség azt -indítványozta, hogy törvényszéki küldöttség bontsa föl a szekrényt. A -budapesti királyi törvényszék egyik biráját és jegyzőjét s törvényszéki -orvosát küldte a fölbontásra. Ez deczember 18-án történt. Magam is ott -voltam a védelem képviseletében. A holttest tagjait darabonként gondosan -leírva vették át az egyetemi tudósok. Az átvétel szabályszerü volt. - -Egy parlagi dévajságnak mégis nyomára jöttünk. A mikor Nyiregyházán a -vizsgálóbiró néhány szakértő orvos közbenjöttével a holttest részeit -becsomagolta: azok közé egy szopós borju egyik bordájának darabját is -becsomagolták. A ki ezt cselekedte, bizonyára azt gondolta, hogy az -egyetemi tudósok talán hamarjában észre se veszik, hogy az a darab csont -borjucsont s majd minő fejtörést okoz az nekik, hogy ez a csont mekkora -életkorra mutat. - -Ezentúl nem mentem az egyetemi tudósokhoz. Végezzék munkájukat -zavartalanul. - -Azonban a zsidógyülölő lapokban naponként jöttek közlemények a tanulmány -részleteiről. Irányzatos közlemények, melyeket én igaznak nem -tarthattam. Láttam, hogy e közlemények a közönséget csak úgy félre -akarják vezetni, mint a mikor még a vizsgálat kizárólag Baryék kezében -volt. Tudtam, hogy a három egyetemi tudós semmi lappal nincs -összeköttetésben, hanem kell valakinek lenni közelükben, a ki széthordja -a hireket. Kipuhatolni, hogy ki az s hogy nincs-e valami szerepe a -szakértői nyomozási kisérletekben: fölkerestem karácsony ünnepe körül -Mihálkovichot. - -Következményeiben fölötte fontossá lett e látogatás. - -A csonka-fűzesi szakértők egyik állítása az volt, hogy a Tisza-hozta -holttest haja, szemöldöke s nemi szőre le volt borotválva. Látleletükben -is van erre utalás, de lapjaik egyébként is ezzel kürtölték tele a -világot. - -A czélzat világos volt. Kimondták, hogy a holttest csempészett idegen -holttest s irányt akartak adni arra is, honnan kerülhetett a holttest. -Az a vélemény van általában elterjedve az országban, hogy az óhitű -zsidók elhalt nőiket, leányaikat eltemetés előtt meg szokták borotválni. -Minthogy pedig a csonka-fűzesi szakértők szerint a csempészett holttest -is meg van borotválva: ime tehát láthatja a közönség, hogy a holttest -valami zsidó lány holtteste eredetileg. Ujabb igen fontos ok arra, hogy -az a holttest csakugyan nem Solymosi Eszter. - -Az iránt érdeklődtem először, vajjon hát a holttest haj- és szőrszálai -csakugyan le vannak-e borotválva vagy a rothadás folytán kimállottak -vagy letöredeztek? - -Mihálkovich műtermében egy fiatal szőke, rokonszenves és értelmes arczu -orvostudorral, úgynevezett tanársegéddel találkoztam. Nevére nem -emlékezem. Úgy rémlik előttem: Perényi volt. Épen ő vizsgálta vajjon a -haj- és szőrszálak késszerü éles eszközzel vannak-e levágva? Kérdeztem, -mit talált eddig? Nagy előzékenységgel felelt kérdésemre s mutatott meg -mindent. - -Azt mondta: a haj- és szőrszálak bizony borotvával vannak eltávolítva. - -Meglepett ez a felelet. A hogy én eddig különös gonddal és óvatossággal -magamnak az egész ügy képét megrajzoltam: ez a felelet azt a képet -nyomban eltorzította. Hiszen az a kép nem igaz, ha a felelet tartalma -igaz. - -Kértem, mutassa csak meg azt a hajszálat. - -Megmutatta. Talán nyolczszoros vagy tízszeres nagyító üveggel jól -megnéztem. - -Bizony nem lemetszett, hanem letört vagy leszakított hajszálnak láttam -én azt első pillanatra is. S minél jobban megnéztem: annál -bizonyosabbnak láttam rajta a törést vagy szakítást. Tökéletesen az -eltört kenderkóróhoz hasonlított. - -Nyomban lerajzoltam néhány szálat tört vagy szakított végével. Rajzom ma -is megvan. Akkor még a törvényszéki orvostanok a haj- és szőrszálak -rothadási letöredezésének gyakorlati kérdésével alig foglalkoztak. A -következő év elején Hoffmann Eduárd tudor, a bécsi orvosi egyetem -nagyhirű tudósa már tüzetesen tanulmányozta ezt a kérdést. Ő is -készített a letört vagy leszakított haj- és szőrszálakról rajzot, -melyeket vizi holttesteken talált. Az ő rajza tökéletesen összevág az -enyémmel. Észlelésem tehát igazolást nyert. - -De a nagy perben még sem lett gyakorlati jelentősége. - -Az egyetemi tudósok ugyanis úgy találták, hogy a csonka-fűzesi -holttesten a haj- és szőrszálak egy része tövestül hiányzott, tehát a -rothadás folytán tövestül lemállott. Ez esetben a haj hagymáinak fészke -egészen üres volt. De azt is teljes bizonyossággal észlelték, hogy a -haj- és szőrszálak egy része a bőr felszíne alatt, másik része pedig a -bőr felszíne fölött töredezett le. E két esetben a haj hagymái megvoltak -bent a fészekben. - -Ezzel a leborotválás könnyelmű elmélete halomra dűlt. Mert olyan -borotválás csakugyan nincs, mely a hajszálak egy részét a bőr felszíne -fölött, másrészét a bőr felszíne alatt metszhesse le, harmadik részét -pedig ugyanazon helyen tövestűl távolítsa el. - -Észlelésemről nyomban értesítettem a tanársegédet. Szó nélkűl vette -tudomásúl. - - -IV. - -(Mihálkovich első véleménye szerint a holttest idősebb leányé, nem -Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem -tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A -prágai orvosi egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – -A tudósok végső véleménye.) - -Bejött e közben a műterembe Mihálkovich, a kiváló tudós és nagy búvár. -Azt kérdeztem tőle, hogy a csontfejlődés állapotából lehet-e már eddigi -észlelésünk után a csonka-fűzesi holttest életkorára következtetni? - -Azt felelte: az áztatási kisérletet még nem fejezték be teljesen, -véleményük végleges megállapítása tehát még lehetetlen, – azonban -véleménye szerint a csonkafűzesi holttest életkorát 14 évnél s négy -hónapnál magasabbra kell tenniök. - -Megdöbbentem. - -Ez már komoly dolog. Ez nagy szeplő lenne az agyamban megszerkesztett -tényálláson. Ez a csonkafűzesi szakértőknek adna igazat. Hiszen igaz, -hogy a három kiváló tudós véleménye is csak vélemény, mely az ellenkező -körülmények bizonyosságra emelését nem akadályozza meg szükségképen. Az -is igaz, hogy a büntetőjogi bizonyítás anyagának óriási tömege van -birtokunkban, melylyel az azonosságot mégis teljesen tudjuk igazolni. De -mégis csak meg lenne munkánk nehezítve, a tövis mégis bent maradna a -sebben s a zsidók elleni gyülöletszítás mégis új és éles fegyvert kapna -kezébe. - -Kérdeztem, miféle jelenségekre alapítja véleményét? - -Egyik asztalon állt egy tálcza, a tálczán szétszedett emberi csontok, -szennyes, sárga színűek, mint a hogy a föld alatt szoktak lenni, a mikor -már az enyészet minden lágyabb testrészt megsemmisített körülöttük. -Fölvette kezébe a tálczát s elém tartotta. - -– Nézze meg, ugymond, e csontokat. Ezek fiatal legény csontjai, a kiről -föltétlenül bizonyos, hogy 18-ik életévében volt s 17 éves életkorát -teljesen betöltötte. Méltóztassék jól megnézni például a bordák -ízvégeit, az epifiziseket, minő csontosodási állapotban vannak azok. - -Megnéztem. - -Akkor elém tartotta a csonka-fűzesi holttest megfelelő bordáit, hogy -most meg ezeket nézzem meg jól s ezek ízvégeinek csontosodási állapotát -hasonlítsam össze ama másik bordával. - -Összehasonlítottam. Különös gonddal és figyelemmel kerestem a hasonlatot -s az eltérést. S valóban a nagy tudós figyelmeztetésének segítségével is -abban állapodtam meg, hogy a csonka-fűzesi holttest borda-ízvégeinek -csontosodása valami csekélységgel előbbre haladottabb, mint a tálczán -levő 17 éves férfié. - -Megint szólt a nagy tudós. - -– Ugy-e, nyilvánvaló a különbség? Már pedig, ha én biztosan tudom, hogy -ez a csont 17 éves életkorú s felötlőleg fejletlenebb, mint a -csonka-fűzesi, miként mondhassam én tiszta lélekkel a csonka-fűzesi -holttestet 14 évesnek s 4 hónaposnak? - -A nagy tudós a léleknek teljes őszinte mélységéből beszélt. -Elfogultságra, mellékgondolatra, elhamarkodott véleményre, nem eléggé -pontos észlelésre még csak nem is gondolhattam. Hiszen nekem is kezemben -volt a kétféle csont s élő két szememmel magam is jól láttam a -különbséget. - -Még se voltam meggyőződve. Sőt még kétség se támadt bennem egy -pillanatra se. Hiszen száz körülmény győzött meg arról, hogy a -rejtélynek nincs más okszerü megoldása, csak az, hogy a csonka-fűzesi -holttest Solymosi Eszter. Igaz, hogy az 14 éves s közel 4 hónapos -életkorú s itt 17 éves csontvázat kevésbbé fejlődöttnek látok, de az -okszerű megoldásnak még ez az ellentmondó jelenség se állhat útjába. - -Miért nem állhat? - -Az élettanban s annak fejlődéstani részében természetesen én nem voltam -tudományos értelemben véve jártas. Nem voltam szaktudós. De az -életjelenségek óriási tömege felnőtt korom óta az én gondos figyelmemet -is magára vonta. Jól láttam, hogy az emberek, állatok, növények -világában mindennapiak a gyorsabban s lassabban fejlődés tünetei. -Föltétlenül biztos voltam abban példáúl, hogy az agynak, az -értelmességnek fejlődése egy-két-három évi különbségtől nem függ -válhatlanúl. Hány gyermeket, fiút és leányt láttam én életemben, a kinél -a minden irányú értelmesség 14 éves életkorban jobban ki volt fejlődve, -mint másoknál a 17 éves életkorban. S az agy is csak oly része a -testnek, mint a csont, tehát a csontnál is csak oly nagy lehet a -fejlődés fokozatában az eltérés, mint az agynál. - -Azt is jól tudtam, hogy például a nőgyermeknél a 10-ik és 20-ik életév -között más a fejlődési fokozatok közti időtartam, mint a -férfigyermeknél. Láttam 12 éves nőt teljesen érettet és 17 éves nőt -teljesen éretlent. Egyszóval: tudtam, hogy különböző egyéneknél a -fejlődés foka és időtartama nem egyenlő. - -A tünetnek okát tisztán nem tudom, nem is keresem. De a szaktudósok se -tudják. Oka bizonyára az egyéniségben van. Az egyéniség keletkezésének -száz meg száz okát ismeri a tudomány, de még több okát nem ismeri, még -több okáról sejtelemmel se bir. Mindez azonban máshová s nem a nagy -perre tartozik. - -Azt mondtam Mihálkovichnak: - -– Megdöbbentett ez az észlelés, de meggyőződésemben meg nem rendített. -Önök véleménye nehezebbé teszi a védelem munkáját, de a sikert meg nem -gátolja. Egyéb bizonyítékok egész seregével kétségtelenné teszszük, hogy -az a holttest Solymosi Eszteré, tehát az 14 éves és közel 4 hónapos -életkorú. Önök az ország első szaktudósai e téren, önök által a tudomány -nyilatkozik. Ha a tudomány össze nem fér az egyetlen lehető okszerű -megoldással: akkor csak a tudomány hézagossága jön napvilágra. Nem az -igazság vall kudarczot, hanem mai állásában a tudomány. A törvényszék -előtt minden esetre lesz három kérdésem önökhöz, melylyel az önök -véleményének sulyos hatását fogom elhárítani. - -A nagy tudós szelid, komoly arczával s a szemüvegen át is fényes, okos -szemeivel nézett rám kis ideig. Azután azt kérdezte: - -– Szabad volna nekem azokat a kérdéseket megismerni? - -– Nincs okom titkolni. Az első kérdésem minden esetre az lesz, vajjon -bizonyos-e, hogy az embernek s az emberi csontoknak a serdülő korban -való fejlődése a nem, fajta, öröklés, átháramlás, életmód, foglalkozás, -éghajlat s esetleges betegségek miatt egyénenként gyorsabb vagy lassúbb? - -– Bizonyos! - -– A második kérdésem az lesz, vajjon az életkort a csontok fejlődéséből -megállapító véleményt önök nem a tudomány összegyüjtött összes adataiból -állították-e össze, mint olyat, a mely csak átlagos életkort tüntet föl -s nem egyéni életkort? - -– Természetes, hogy mi csak átlagos életkorról beszélhetünk. - -– Magam is belátom, de meg kell jegyeznem, hogy átlag ember nincs, hanem -csak egyén van. Végül a harmadik kérdésem az lesz, s ez a legegyszerűbb: -látták és e czélból vizsgálták-e önök már egy vagy több 14 éves leányka -csontvázát? - -– Én nem láttam s úgy tudom, kartársaim se látták. A mi egyetemünkön -nincs ilyen csontváz-készület. - -– Ily esetben én bizony az önök helyén nem mernék határozottan kizáró -véleményt mondani. Sok ember jóléte, becsülete, szabadsága s talán élete -függ a szakértői véleménytől. - -A nagy tudós mereven nézett rám. A komoly tudósnak és erős elmének nagy -küzdelme látszott arczán. És látszott a nemes nagy léleknek az erkölcsi -felelősség fölött való viaskodása. Mit csináljon hát? Hitvány gondolatok -eltorzítják és csúffá teszik a szép arczot is; – nemes léleknek fönséges -gondolatai széppé, ragyogóvá teszik a közönséges arczot is. Háttal volt -fordúlva társalgásunk alatt az ablakok felé, de a terem világos volt s -én meghatva néztem azt a magával és gondolataival küzködő fényes arczot, -ki komoly tudós és becsületes ember. A ki nem bizonykodik, hanem az -igazságot keresi. - -Végre azt kérdezte tőlem: - -– Mit tenne ön a mi helyzetünkben? - -– Minden esetre törekedném néhány 14 éves életkorú leány-csontvázat -saját szemeimmel megvizsgálni. Én ily igen kényes kérdésben csupán mások -észleléseiből nem mondanék véleményt. Hallottam-e vagy Taylorból -olvastam-e, de úgy emlékszem, Angliában a Gay-féle kórháznak közel -húszezer csontváza van, ott bizonyára kell lenni 14 éves leányénak is, -bizony én nyomban kocsira ülnék s oda mennék. - -Nem felelt erre semmit. Befejeztük a társalgást s én eljöttem tőle. - -Értesültem azután, hogy ő társalgásunkat Scheuthauer és Belky szakértő -kartársaival közölte. Megállapították, hogy életkor megállapításának -czélzatából egyik se szemlélt még 14 éves leány-csontvázat soha. -Megfontolták, vajjon egyikük vagy másikuk ne utazzék-e nyomban Angliába? -E helyett azt határozták, hogy átírnak a bécsi, gráczi, prágai egyetemek -orvostani karához; megkérdezik: van-e ott 14 éves életkorú leánycsontváz -s kérik, ha van, annak csontfejlődéstani pontos leirását elkészíteni s -megküldeni, sőt ha szükség, elutaznak maguk oda tanulmányozás végett. - -A feleletek megérkeztek. A bécsi és gráczi egyetemek orvostani -muzeumában nem volt megfelelő csontváz. Hanem volt szerencsére Prágában. -Az itteni orvosi egyetem tudós tanára, dr. Toldt, közölte, hogy ott a -957-ik számú csontváz kétségtelen 14 éves életkorú leány csontváza, s -hogy az a fejlődésben észrevehetőleg alig tér el a csonka-fűzesi -holttestől. - -Minő csodálatraméltó lelkiismeretességgel dolgoztak ezek a szakértő -tudósok! - -Scheuthauer eddig még soha nem vonta különös tanulmányozása körébe a -csontfejlődéstant. Szakmájánál fogva nagyon sok ezer holttestet bonczolt -már s széles és mély elméje, tudományszeretete s éles figyelése -természetesen sok tünetet megjegyzett már nagy szabatossággal, de -különös esetre vonatkozva gyakorlati czélból még nem vizsgált -részletesen. Most jogi és erkölcsi feladatává lett ezt cselekedni. -Éjt-napot egygyé tett, hogy most e kérdésben a legújabb vizsgálódások -eredményét is elsajátitsa. Átbúvárolta az egyetem szakkönyveit és -gyűjteményeit, nyomban beszerzett 140 korona értékü új könyveket s így -búvárkodott szakadatlanul. - -A csonka-fűzesi holttest csontjait ő irta le először s az ő leírását -küldték Prágába dr. Toldthoz az ottani 957-ik számu vázzal való -összehasonlítás végett. Mikor a válasz megjött, Mihálkovichot némi -aggódás fogta el. Ő előtte csak a 17 éves életkorú csontváz lebegett és -nagyon meglepőnek tartotta dr. Toldt feleletét. - -– Az én kartársam Scheuthauer vérmes természetü. Hátha talán nem -tökéletes szabatossággal írta le a csontokat. Most magam írom le. - -Ezt mondta nekem. - -Most azután ő maga írta le a csontokat. Tökéletesebb leírást nem ismer a -tudomány története. Most ezt küldték el dr. Toldthoz. Ő ismét felelt. -Azt felelte, hogy e leírás után a csonka-fűzesi holttestet még sokkal -nyugodtabban mondhatják 14 éves életkorúnak. - -Ily tanulmány után szerkesztették meg e pontra nézve véleményüket a -törvényszékhez. - -Azt modták: - -Az eddigi irodalmi adatok a mostani ritka eset teljes fölvilágosítására -hézagosak, minthogy a csontok fejlődésének leírásában az egyéneket nem -szerint nem különböztetik meg, noha valószinű, hogy a fejlődés a fiunál -és a leánynál különböző. De hézagosak azért is, mert azok az irodalmi -adatok nem a magyar fajtáról, hanem a német, cseh és angol fajtáról -szólanak s a magyar fajtának csontfejlődését még csak ezután kell -tanulmányozni. Mindamellett a csonka-fűzesi holttest életkoráról -kimondható, hogy a legtöbb adat 16–17 életév mellett szól ugyan, de ezek -nem oly nyomós természetűek, hogy kizárnák azt, hogy az illető egyén a -14-ik és 15-ik életév között is ne lehetett volna. - -Ezzel elesett a csonka-fűzesi szakértők véleménye s egyúttal szakértői -véleményből származó minden akadály megszünt arra nézve, hogy a -csonka-fűzesi holttest ne Solymosi Eszter lehessen. - - -V. - -(A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 évesnél -nem volt idősebb. – A csonka-füzesi szakértők minden lényeges kérdésben -tévednek. – A holttest Solymosi Eszter lehet. – A biróság kitörli a -tudósok véleményéből ezt a pontot.) - -Az egyetemi tudósok egyébiránt 1883-ik évi január 9-ére lettek készen -tanulmányukkal, újabb leletükkel s véleményükkel. - -Leletüket pótleletnek nevezik. Vannak benne érdekes pontok. - -Megtalálták a szempillák szőreit. - -Megtalálták a szemöldökszőröket is. - -A hajra nézve a mit találtak, azt már föntebb előadtam. A haj egy része -tövestűl kihúllott, más része a hajhagymával együtt megvolt, de a -hajtörzsön belűl a fejbőr felszíne alatt szakadt el, egy része pedig a -fejbőr felszínén felűl szakadt el. A nemi részen is megtalálták a -gyermekkor pehelyszőreit s azok közt egy-két szál sarjadni kezdő serdült -korbeli szőrt. - -Véleményt kettőt adtak. Egyet a biróság kérdéseire s egyet a királyi -főügyészség kérdéseire. - -A biróság kérdéseire azon túl, melyet föntebb már fölemlitettem, ezt -felelik: - -»Mind a fogak állapota, mind a csontok fejlettsége arra mutat, hogy a -vizsgált hulla az úgynevezett ivarérődési időszakban volt, mely a 14-ik -életévtől egészen a 16-ikig s legföljebb a 17-ik évig terjed s némely -egyéneknél egy vagy két évvel korábban, másoknál későbben szokott -bekövetkezni. Bizonyosnak látszik, hogy 14 éven alúl és 17 éven felűl a -hulla nem volt, de hogy ezen évek közűl melyik illik pontosan a hullára: -ez esetben határozottan ki nem mondható.« - -E véleményt indokolják a koponya kerületével, a bölcsességfogak és -homloköblök állapotával, a csontok ízvégeinek s a csontmagvaknak -fejlettségi fokával. - -Kimondják végül, hogy a hajakat és szőröket se nem borotvával, se nem -edző szerrel távolították el, hanem azok, a mennyiben hiányzanak, a -vízben való rothadás folytán mállottak ki vagy töredeztek le. A nemi -részen talált pehelyszőrök fiatal korra vallanak. - -A királyi főügyész kérdéseire szintén fontos feleleteket adnak. - -Kimondják s nagy részletességgel indokolják, hogy a csonka-fűzesi -szakértők tökéletesen tévedtek, a mikor a kezek és lábak finom bőréről, -a tyúkszemről, a kezek szépségéről, a jól ápolt körmökről beszélve azt -mondják, hogy a csonka-fűzesi holttest élete folyamán durvább munkával -nem foglalkozhatott. Hiszen tyúkszemet a téli csizmában-járás is okoz, -holott a körmök és felhám pedig teljesen hiányozván, kéznek és lábnak -látszólag finom bőrünek kellett lenni. - -Egy másik kérdésre kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők abban is -tökéletesen tévedtek, hogy a hulla 3–4 napnál tovább ne lett volna a -vízben. E szakértők minden ide vágó indoka légből kapott és -tudománytalan. Hiszen a hullaviasz képződése csak a vízben történhetett -s erre bizony tíz hét is esetleg szükséges volt, minthogy jelentékenyen -kevesebb idő alatt hullaviasz nem képződhetik. - -Kijelentik a megfelelő kérdésekre azt is, hogy a csonka-fűzesi szakértők -épen semmivel se tudják bizonyítani azt az állításukat, hogy a -csonka-fűzesi holttest vérszegénységben halt meg, sőt a rothadás azon -fokán ezt se bizonyítani, se állítani nem lehet. Ép úgy nem tudják -igazolni azt se, hogy az illető nő a nemi érintkezést gyakorolta volna -életében. Erre vonatkozó vizsgálatuk a tisza-eszlári bonczolásnál -teljesen hiányos. - -Végül kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők leletében egyetlenegy -jelenség sincs fölemlítve, a mely kizárná annak lehetőségét, hogy az -illető egyén halálának oka vízbefulás volt. A csonka-fűzesi szakértők -ellenkező állítása tehát szintén tévedés. Sőt az egyetemi tudósok több -fontos jelenséget födöztek fel, melyek egyenesen arra utalnak, hogy az -az egyén vízbe fúlt. De egyébként is, ha ismeretlen holttestet találnak -a vízben, ha annak rothadása már nagyon előrehaladt s ha semmi más -halálokot kimutatni nem lehet: akkor a tudomány és tapasztalat összes -bizonyságai szerint a holtat vízbefúltnak kell tekinteni. Ez az -egyszerű, józan, tiszta felfogás. - -Feleletük végén igen fontos nyilatkozatot tesznek az egyetemi tudósok. - -Kimondják, hogy a csonka-fűzesi holttest 14–17 éves egyéné volt. - -Kimondják, hogy legalább hat héttel, de valószínűbb, hogy 11–12 héttel -előbb halt meg, mint a mikor Csonka-fűzesnél a Tiszából felbukkant. - -Kimondják, hogy ez időnek legnagyobb részét, valószínűleg az egész időt -a vízben töltötte. - -Kimondják végül, hogy se az első bonczolásnál, se a sírból kiásás és -második bonczolás alkalmával egyetlen jelenség a holttestben elő nem -tünt arra nézve, hogy az ne Solymosi Eszter, hanem valamely más idegen -nő holtteste lehessen. - -S e közben kifejtik azt is, minő legyőzhetlennek látszó nehézségekkel -járt volna 6–12 hét előtt idegen hullát szerezni, azt ily hosszú időn át -víz alatt őrizni, arra Solymosi Eszter ruháját ráölteni s mindezt -észrevétlenül intézni. Ezzel a hullacsempészet elméletét teljesen -valószínűtlennek nyílvánítják. - -1883. évi január 10-ike körül érkeztek be az egyetemi tudósok munkálatai -a vizsgálóbirósághoz s a törvényszékhez. Minő elképedés vett erőt erre a -vérvádhivő és terjesztő urakon! Minő zsivaj a zsidó-üldöző sajtóban! -Mennyi gyanusítás az egyetemi tudósok ellen! Különösen kárhoztatták a -tudósokat azért, hogy véleményt mertek adni arról, vajjon könnyü dolog -lehetett-e a holttest-csempészet és hogy kimondták kereken, hogy a -csonka-fűzesi holttest bizony Solymosi Eszter holtteste lehet. - -A törvényszék erre különös hőstettet követett el. Birói tollal kitörölte -az egyetemi tudósok véleményének ide vonatkozó szakaszait. Jupiteri -haragját igy töltötte ki a tudósokon. - -Óh együgyü biróság! Óh vérvád babonája által megvakult emberek! Mintha -az igazság elenyésznék azzal, ha a birói toll azt keresztül-kasul -huzogálja! Mintha most már annak a három tudósnak megszünt volna -meggyőződése! Mintha az a három tudós azt meg ne mondaná nyiltan a -tárgyaló s itéletmondó biróság előtt az egész világ hallatára! - - -VI. - -(Az országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a -vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és -Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat.) - -– – Véleményük hát épen a lényeges kérdésekre nézve ellenkezett a -csonka-fűzesi szakértők véleményével. Ily esetben az országos -Közegészségügyi Tanácsot kell megkérdezni. Ez az ország fővárosában, a -kormány és a legfelsőbb biróság székhelyén működik. Tagjai tudósokból, -egyetemi tanárokból, az orvosi tudományokban jártas férfiakból állanak. -Hatósága az egész országra kiterjed. Végrehajtó hatalma nincs. Csupán -véleményező hatásköre van. Tagjai közt zsidók is vannak s innen a -zsidókat csakugyan nem lehetett már kirekeszteni. Nem is akarta senki. -Se számuk, se egyéniségük nem lehetett döntő. - -A vád is kérte a törvényszéket, terjessze föl az iratokat a Tanácshoz. -Én is megnyugodtam ebben. A törvényszék maga is szükségesnek látta. - -Biztunk az országos Tanácsban mindnyájan, a kik a nagy per -végtárgyalására voltunk hivatva. Meglehetősen csalódtunk. A Tanács ugy -vélte, hogy se a csonka-fűzesi szakértőknek, se a zúgó közvéleménynek -mereven ellent mondani nem tanácsos, az egyetemi tudósokat megczáfolni -pedig tudásuk nem engedi. A Tanács tagjainak többségét is megfertőztette -a zsidógyülölet. Eszük és tudásuk nem tudta egészen elnyomni érzésüket. - -A törvényszék maga tette föl a Tanácshoz a kérdéseket. - -Az első kérdés az volt, vajjon 14–17 éves vagy 18 éven fölüli volt-e a -holttest? A csonka-fűzesi szakértők 18 éven fölülinek, az egyetemi -tudósok 14–17 évesnek mondották. A bölcs Tanács egyik véleményt se -akarta elfogadni és egyik véleménynyel se akart ellenkezni. Azért azt -mondta, hogy a legtöbb jel szerint 16–18 éves volt, azonban egy-két -évvel fiatalabb is lehetett, idősebb is. Tehát szerinte lehetett 20 éves -is, de lehetett 14 éves is. Ez, ugy vagyok meggyőződve nem komoly -tudományos beszéd. - -A második kérdés az volt, vajjon mi volt a halál oka? Vérszegénység-e -vagy más testi baj, vagy a vizbefuladás? A bölcs Tanács azt felelte, -hogy se az egyik, se a másik halálokot nem lehet bebizonyitani. Tehát -nem felelt semmit ezzel a felelettel. A józan ész természetesen másként -nyilatkozott volna. A józan ész azt mondta volna: ime, itt egy holttest, -vizben találták, előrehaladt rothadásban van, rajta semmi különös -halálokot találni nem lehet: tehát azt kell tartani valószinünek, hogy a -vizbefult. Ha tűzben találták volna: az volna a valószinü, hogy tűzben -halt meg. Ha fának ágán nyakánál fogva kötélen lógva találták volna: az -volna a valószinü, hogy akasztás folytán halt meg. Ha széngázzal tele -levő zárt levegőben találták volna: az volna a valószinü, hogy -széngázmérgezésben halt meg. És igy tovább. Mert ha a holttesten semmi -különös halálok biztos jelét fölfedezni nem lehet: hát akkor a halál -okának azt kell tekinteni, a mi a halált ott, a hol a holttestet -megtalálták, természetes uton közvetlenül s kikerülhetlenül -előidézhette. Ez a józan ész. - -A harmadik kérdésre a felelet igazi hülyeség. - -A csonka-fűzesi szakértők azt mondták, hogy a holttest legföljebb tiz -nappal előbb elhalt egyéné, tehát ez az egyén 1882 évi junius 10-ike -körül halhatott meg. Az volt tehát a harmadik kérdés: el lehet-e e -véleményt fogadni vagy a holttest még korábban elhalt egyéné, a mint az -egyetemi tudósok állitják? - -A Tanács itt is kitér a felelet alól. A csonka-fűzesi szakértőket nem -akarja s az egyetemi tudósokat nem meri megczáfolni. Azt mondja tehát -szórul-szóra: - -»Nem ismerve elégségesen a viszonyokat, melyek között a hulla a haláltól -fogva feltaláltatásáig létezett: a halál beállásának ideje meg nem -állapitható.« - -Micsoda beszéd ez! - -Hiszen ha ismernők azokat a viszonyokat: nem volna szükségünk -szakértőre. A hol biztos tudásunk van: ott semmit se ér a szakértők -puszta véleménye. - -De nem is igaz a Tanácsnak ez az indoka. Hiszen ott van az egyetemi -tudósok leletében a hullaszappan. Ez pedig se tiz nap alatt, se viz vagy -vizes környezet nélkül nem támadhatott. Tehát a holttestnek tiz napnál -jóval több ideig kellett halottnak lenni és vizben lenni. - -A negyedik kérdésre adott felelet még meglepőbb, még mulatságosabb. - -E kérdés igy szól: a hulla a vizben 3–4 napig, avagy hetekig létezett-e? -A Tanács felelete ez: »hogy a hulla tizennégy napnál s talán még néhány -napnál hosszabb ideig feküdt volna a vizben, az nem valószinü«. - -Az országos Tanács egyetlen tagjával se érintkeztem a vélemény megadása -előtt. A mint a vélemény napvilágot látott: elbámult rajta a világ. -Egyik bécsi előkelő orvostani szaklap nyilván megirta, hogy nem hiszi, -hogy oly tudományos testület, mint a Tanács, ily badarságokat szülhetne, -bizonyára valami pajkos ellensége koholta ezt a véleményt. - -Később találkoztam a Tanács előadójával. Elterjedt hirü tudós volt, -egyetemi tanár s több tudományos könyv irója. Bővebb ismerkedés s -többszörös eszmecsere után feltünően kistudásu és korlátolt elméjü -férfiunak találtam. - -Azt kérdeztem tőle, mint az ügy előadójától s a vélemény szövegezőjétől, -vajjon mit jelent ez: »tizennégy napig s talán még néhány napig?« Nem -egyszerübb, tisztább s okosabb lett volna ezt mondani: »talán -tizennyolcz, vagy talán husz napig, vagy talán tizennégy napnál több -ideig?« - -Erősen bizonykodott, hogy mély tudományos okokból igy kellett mondani: -»tizennégy napig s talán még néhány napig«. - -A tudományos okok föltárását ismételt kérdésemre is kereken megtagadta. -S bizony én ezekre magamtól rá nem jöttem s nem is jövök soha. - -Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolczadik kérdések arról szólanak, -vajjon a Tiszából felbukkant nő nemileg érintkezett-e férfiakkal, -továbbá haja, szőre borotvával van-e eltávolitva, azután: megvoltak-e -körmei, mikor a holttest felbukkant a vizből, végre: foglalkozott-e, mig -élt, durva munkával s járhatott-e mezitláb? - -A feleletek kuszák, minden határozottság nélkül valók. Nem ártanak s nem -használnak se a vádnak, se a védelemnek. - -Véleményének indokait sohase hozta nyilvánosságra az országos Tanács. Az -indokok szövegezésén összevesztek tagjai. - -A büntető perjog alapján az indokok hiánya érvénytelenné tette az egész -véleményt. A törvényszék feladata lett volna vagy kiegészités végett -visszaküldeni, vagy egyenesen visszautasitani a véleményt. - -Ez természetes. - -A puszta vélemény, bárkitől jön, az igazságszolgáltatás terén se be nem -bizonyit, se meg nem czáfol semmit. Csak a jól megindokolt véleménynek -lehet sulya. Az indokok alapján döntheti el a biróság is, a vád és a -védelem is, vajjon helyes uton járnak-e s nem tévedtek-e a szakértők. -Mert az indokokat összemérhetik a vizsgálat egyéb biztos adataival. Ha -ez adatokkal a szakértői vélemény egyik-másik indoka nem fér össze: a -vélemény elveszti minden nyomatékosságát, vagy hamis utra tereli a -biróságot. - -Az országos Tanács véleményével egészben nem sokat törődtem. Nem -tartottam szükségesnek se a törvényes igazság, se a vádlottak érdekében -tovább vitatkozni a Tanácscsal. Elvégre a Tanács véleménye is -megengedte: - -hogy a holttest eredhetett tizennégy éves leánytól; - -hogy a leány halálát vizbefuladás okozhatta; - -hogy a halálnak mikor történt bekövetkeztét meghatározni nem lehet; - -hogy esetleg tizennégy napnál tovább is fekhetett a vizben s végre, - -hogy a csonka-fűzesi szakértők állitását a jól ápolt körmökről, a -gyakori nemi élvezetről, az uras lábakról s a hajleborotválásról nem -bizonyitja kétségtelenül semmi. - -A végczélra én ezt elegendőnek tartottam s igy vélekedett a biróság is. - -A mit még az orvosi tudomány alapján szükségesnek véltem: ott lesz a -végtárgyalás. Ott az összes orvosokat, tanukat és szakértőket meg fogjuk -hallgatni s a még értékes fölvilágositásokat ott meg fogjuk nyerni. - -Igy is történt. - -Az orvosokat és szakértőket a végtárgyaláson julius 10-től kezdve öt -napon át hallgattuk ki. Nagy feltünést keltettek azok a részletes -kérdések, melyeket én különös gonddal a csonka-fűzesi szakértőkhöz -intéztem. Szakadozott, bágyadt s ingatag feleleteikből meggyőződött még -a vérvádhivő közönség is arról, hogy a csonkafűzesi szakértői véleményt -tudományosan alaposnak elfogadni nem lehet. Az egyetemi tudósok a -végtárgyaláson becses részletekkel egészitették ki irásbeli szakértői -véleményüket. - -Én azonban egyénileg még tökéletesebb megnyugvásra is törekedtem. Az -igazságnak oly biztos ismeretéhez akartam eljutni, a minőt a tudomány -akkori állása lehetővé tett. - -Világszerte ismert kiváló tudósok voltak akkor e szakban Hoffmann tudor -Bécsben, Virchow tanár Berlinben és Brouardel tanár Párisban. Magánuton -hozzájuk fordultam, nekik az összes vizsgálati s orvostani adatokat -megküldöttem s indokolt véleményüket kikértem. Brouardel gátolva volt -véleménye kidolgozásában, Hoffmann és Virchow megadták véleményüket. -Szép és becses munkálatok ezek. Meg kell jegyeznem: e munkálatok a -lényeges kérdésekben teljesen az egyetemi tudósoknak adnak igazat. De -munkálataiknak a nagy perben nem volt szerepük közvetlenül. Ezekből csak -én meritettem tudást és felvilágositást magánuton. - -A nagy per orvosi része érdekes anyag az igazságszolgáltatásnak s a -szaktudománynak történetében is. De ez anyagot egészen feldolgozni s -adatait egészben közölni nem az én könyvem feladata s az én gyakorlati -tudásom határain túl is terjed. - -Annyi bizonyos, hogy a csontok fejlődésének tudományos megfigyelése az -igazságszolgáltatás terén soha akkora szerephez még nem jutott, mint e -perben. A haj és szőrszálaknak rothadás folytán való kihullása, -lemállása s különösen letöredezése e perben merült föl először. Az -áztatott hulla némely sajátságait, a kormeghatározás czéljából a -csecsbimbó méreteit s udvarának szinesedését e perben tárgyalta először -a törvényszéki orvosi tudomány. - -Akadhat a tudománynak lelkes barátja, ki a birtokomban levő nagy anyagot -sajtó alá rendezi s egyuttal feldolgozza. Műve érdekes és egyuttal -értékes lesz, mert szép és nagy tanulságokat nyujt. - - - - -A MEGMÉRGEZETT LÉLEK. - - -I. - -(A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf -Móricz. – A hetyke tanú. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – -Sokáig küzködött.) - -Az élő állatot, a juhot, borjut, hizott ökröt megölik, megnyuzzák, -földarabolják, nyers hússzeleteket szabdalnak belőle. A nyers húst tűz -mellé teszik, megsütik, megfőzik, sóval, füszerszámmal meghintik s lesz -belőle izes pecsenye, kivánatos falat. - -Vajjon az emberi lélekkel el lehet-e ugy bánni, mint az élő állattal s a -nyers hússal? Tűzzel, vizzel, hideggel, meleggel, füszerrel és -puhitással át lehet-e az emberi lelket alakitani, hogy megmaradjon -emberi léleknek, de azért más szine, más ize, más alakja legyen? Olyan -legyen, a hogyan legjobban izlik annak, a ki átalakitotta. - -Gondoljatok csak a nagy forradalomra s abban a kis királyfi esetére. - -Ott áll a kis királyfi a kemény, szigoru, komor biróság előtt. Tanunak -hivták oda. Tanuskodnia kell. Nagy pert tárgyal a komor biróság. A -királynét kell halálra itélni. A királyné a kis királyfi édes anyja. A -ki szülte, a ki emlőin nevelte, a ki mind végig szerette s a ki meghalt -miatta is. A kis királyfit tanuként használják anyja ellen. - -Ott áll a kis királyfi a biróság előtt. Halvány, bágyadt, kevés vére, -semmi vidámsága, reszket. Félelem borong szemein, a mikor azok a komor -birákon s a sötét közönségen végig révedeznek. Anyját is észreveszi, a -királynét. Szemei rámerednek az édes anyjára. Nini – egy régi ismerős, -egy jó lélek, a ki egykor királyné volt, a ki egykor édes anyja volt. Ő -még kis gyermek. Lelkendezve oda kellene futnia édes anyjához. Zokogva -oda kellene borulnia édes anyja kebelére. S a gyermeki lélek egész -szerelmével és egész szomoruságával keserü panaszát el kellene mondania. -»Anyám, bántottak, kinoztak, éheztettek, aludni nem hagytak, elsorvadok, -meghalok, végy magadhoz, vigy el innen. Hiszen te hatalmas királyné vagy -s te vagy az én jó édes anyám.« Igy kellene a kis gyermeknek beszélni és -cselekedni. - -Nem igy beszél, nem igy cselekszik. - -Egy ember áll közelében, a ki oda vezette a biróság elé tanunak. Az -embert Simon varga néven ismeri a világtörténet. Ő a kaszab és a szakács -egy személyben, a ki megölte a juhot és pecsenyét készitett a nyers -húsból. A ki feldarabolta és átalakitotta a királyfi lelkét. - -A királyfi vall anyja ellen. Irtóztató vallomásával terheli őt. Azt -állitja s részletesen elbeszéli, hogy édes anyja, a királyné, -fajtalankodott vele, saját édes fiával, hét esztendős gyönge -gyermekével. - -A kegyetlen biróság a királynét minden áron meg akarta ölni. Meg is -ölte. Másnap a hóhér meg is mutatta a közönségnek a királyné levágott -véres fejét a vesztőhelyen. Megölték volna minden esetre, ha gyermeke -nem vall is ellene. A királyfi vallomására nem volt szükség. Ez a -vallomás csak borzalmas czifraság volt a tárgyaláshoz s a halálos -itélethez. - -Hanem a királynét meg akarták gyalázni is. Ezért készitették el ellene -saját fiát. Ezért kellett eltorzitani a gyönge gyermek emberi lelkét. - -Vajjon mily módon, mennyi idő alatt, minő eljárással, a napoknak és -éjszakáknak miként felhasználásával tudták eltorzitani? - -Nem tudom. Vagy nem jegyezték föl, vagy én nem olvashattam a -följegyzéseket. Azt se tudom, hogy a gyermek éles és nyugodt elméjü -volt-e, vagy tompa elméjü és képzelődő. Az elmult idők ködén át csak azt -látom bizonyosnak, hogy a gyermek a fajtalanság módjára meg volt oktatva -s mikor a vallomást tette, régóta gyötrött lelke meg volt rémitve. - -Egészen ugy, mint Sarf Móricz, a zsidó fiu, a nagyfalui éjszakán a -pandurok és a csendbiztos kezén s a börtönben, a mikor egy hónapi -fogsága után én beszéltem vele. - -A megoktatott és agyonrémitett Sarf Móricz: ez az egyik tanu. Ez állott -a nyiregyházi törvényszék előtt, mikor vallomását hitelesitette 1882 évi -május 23-án. Ez állott előttem is ugyanez év junius 19-én, mikor őt a -börtönben fölkerestem. Ezt a tanut ismertettem e mű első kötetében. - -De van egy másik Sarf Móricz is. A hetyke és fenhéjázó, a számitó és -zsidógyülölő tanu. Ez állott előttünk a nyilvános tárgyaláson egy -esztendő mulva, 1883-ik évi junius 19-én és a következő napokon. Ez a -tanu már nem fél, nem retteg senkitől. Ez már bátran, sőt büszkén -beszél. Ez már nemcsak azt mondja el, a mit fejébe vertek, hanem ez már -fontol, képzeleg, számit, okoskodik s találékony. Ez már felesel, -bizonykodik s diadalmaskodni akar, noha jól tudja, hogy egyetlen szava -se igaz. - -Most elbeszélem annak történetét, miként lett a megrémitett lélekből -hetyke lélek s miként alakult át az első tanu a második tanuvá. - -A fiut május 21-én tartóztatták le Eszláron s e nap estéjén vitték át -Nagyfaluba a csendbiztoshoz. Éjszaka történt vallatása. Május 22-én -estére bevitték Nyiregyházára, a törvényszék székhelyére. A következő -napon vallomását hitelesitette a törvényszék s azután nyomban -elhelyezték a fogházban. Itt a fogházőrök s különösen Kozák őrmester -felügyelete alatt volt. El volt zárva, kimennie nem volt szabad. Étele, -itala, fekvőhelye megvolt. A rendes foglyoknál több szabadságot -élvezett, de hogy zsidóval beszédbe eredjen, ezt kemény szigorral -megtiltották neki. Egy időben a kóbor zsidó asszony Roth Borbála is ott -volt a fogházban mint rab. Séta közben hozzáfért a gyerekhez s -fékezhetlen természeténél fogva minden tilalom ellenére is nyomban -beszélni akart vele. A gyerek azt felelte neki: - -– Nem lehet nekem magával beszélni, mert én rossz kezekben vagyok. - -Oly nagy volt eleintén félénksége s annyira fejébe verték, hogy senki -kérdésére se szabad felelnie, hogy még nekem is csak akkor mondta meg -életkorát – mint már elbeszéltem – a mikor erre neki az őrmester -engedélyt adott. - -Voltak azonban pillanatok, kivált az első napokban, a mikor a félelem -zsibbasztó sulya alól kézzel-lábbal menekülni törekedett. Hiszen nem -volt ő buta, még tompa elméjü se. Nagyon sokszor eszébe jutott ő neki, -hogy a mit a nagyfalui éjszakán s később Eszláron s a törvényszéki -hitelesitéskor elbeszélt: mindaz nem igaz. Ott a fogházban lassankint -azt is megtudta, hogy ő tanu, de veszedelmes tanu s a zsidók számára -keserü sorsot idéz föl az ő tanuskodása. A sok fogházi beszélgetésből -lassanként megtudta, miféle szerkezetből áll a büntetőbiróság. Ki és mi -a vizsgálóbiró? Minő szerepe és hatalma van a királyi ügyésznek? Mit -kell tenni annak a tanunak, a ki hamis vallomást tett s a ki ki akarja -igazitani vallomását? Bizonyára akadt zsidó vagy másféle rab, a ki ez -iránt tanácsot is adott neki. Oda kéredzkedett tehát Bary -vizsgálóbiróhoz s Egressi Nagy László királyi ügyészhez is több izben, -hogy vallomását igazitsák ki, ő se nem látott, se nem hallott semmiféle -gyilkosságot. Solymosi Eszterről semmit se tud, eresszék őt haza szülői -házához. - -Jelentkezéseit, kérelmeit nem vették irásba. E helyett jól összeszidták -s közben-közben azt is megmagyarázták neki, hogy ugyis hiábavaló minden -törekvése, mert vallomását most már a törvényszék előtt is -megerősitette. Vallomása most már szent és megmásithatatlan. - -A tanulatlan és tudatlan falusi zsidó gyerek ott a fogházban erre -természetesen nem tudott felelni. S gondoskodott bizonyára az őrmester s -gondoskodtak a fogházőrök is arról, hogy őt a vizsgálóbiró és királyi -ügyész igazságáról napról-napra meggyőzzék. A tárgyalás nyolczadik -napján 1883 junius 27-én erre nézve kértük a vizsgálóbiró és királyi -ügyész megidézését és kihallgatását, de a törvényszék ezt megtagadta. - -Elkezdték már a fogházban a zsidó fiunak vallásos érzését is bolygatni s -megmételyezni. - -Az akkori zsidógyülölet hullámai becsapkodtak a fogház belsejébe is, a -rabok és fogházőrök lelkébe. Ők se mások, mint a tömeg, ők is -együttéreznek és gondolkodnak a tömeggel. A zsidók ellen százféle -csufolódó szót ismer minden keresztyén társadalom. Vallásos villongás -idején senki se fukarkodik e szavakkal. A gyerek minden nap látta és -hallotta, hogy a zsidókat szóval, jellel, cselekedettel mindenki csak -lenézi, gyötri, szidalmazza. A fogházőrök megszokják a hatalmaskodást. -Gondolkozásuk szilajjá, érzésük nyerssé, beszédjük élessé válik a rabok -közt. Évődtek a fiuval is. Zsidóságát vaskos élczekkel gunyolták s -egy-egy csattanós ötlet vagy szójáték fölött nagyokat röhögtek. A fiu -mindennap tapasztalta ezt. A gyermeklélek könnyen idomul, könnyen enged -az értelmi és erkölcsi nyomásnak. Efféle durva pajzánkodásnak tanuja -volt egyszer egy Kulcsár nevü rab, az egyik eszlári vádlottnak, Lusztig -Adolfnak szobabeli társa. Igy beszéli el az esetet: - -Egyik fogházőr oda szól a fiuhoz: - -– Hát te kölyök, te mégis zsidó akarsz maradni? - -A fiu ezt felelte: - -– Egye meg a fene a zsidókat! Én nem akarok zsidó lenni. Nem kell nekem -se apám, se anyám; – most jó dolgom van, eszem, iszom. - -Két gondolat van e szavakban. Az egyik: a zsidóságtól való elidegenedés, -fajának és vallásának s ezzel együtt a szülőknek megvetése. A másik -gondolat: a léha kényelem után való vágyakozás. - -Vajjon önként fakadtak-e e gondolatok a gyermek éretlen lelkében? Vagy -talán rátukmálta ezeket valaki? Vagy csak szinlés, képmutatás volt a -fiutól ez a beszéd, talán jól érzett gyöngeségének ravaszsága, hogy ily -beszéddel a fogházőrök tetszését nyerhesse meg? - -Bizonyos, hogy a fiu lelkének megromlása se nem könnyen, se nem gyorsan -következett be. - -A fiu édes anyja néhány év előtt halt meg. Halálának évfordulója a -fogházban találta a fiut, s ez megemlékezett anyja haláláról. Valaki -bejelentette ezt nálam a nyilvános tárgyalás előtt s mikor a fiu a -junius 27-iki tárgyalási napon a zsidó vallást nyiltan gyalázta, e -szavakat intéztem hozzá: - -– Te kölyök, mikor még a fogházban voltál, másként vélekedtél, másként -éreztél a zsidó vallás iránt, mint most. Eszedbe jutott édes anyád -halálának napja s könyörögtél őreidnek, engedjék meg, hogy a zsidók -törvénye szerint mécset gyujthass s annak világánál egyik napról a -másikra gyászolhasd édes anyád emlékezetét. Emlékezel-e erre? - -– Emlékezem. - -– Lásd, akkor elmondták ezt apádnak is, a ki sirva fakadt, hogy te még -most is jó gyerek vagy, a ki megemlékezik halottjáról, meggyászolja -anyja emlékezetét s hű vallásához, a melyben született és nevelkedett. -Akkor igy volt. Ámde te most már nem vagy többé jó gyerek; te nem -emlékezel most már se apádra, se anyádra, se hitsorsosaidra, mióta a -várnagy kezére jutottál. Miért van ez? - -E szavaimra megható jelenet fejlődött ki egy pillanatra. - -Szavaimat csöndes hangon intéztem a fiuhoz. A gyermeki lélek sohase -lehet tökéletesen romlott. A legrosszabb ösztönökkel, a legvétkesebb -indulatokkal tömjék bár tele, annak a léleknek mindig lesz egy kis zuga, -a hol a szülők iránti szeretetnek egy sugára, az apai ház vallásos -áhitatának egy kis melege megmarad. Ezt a sugárt, ezt a meleget akartam -én erőre lobbantani, hogy a gyerek térjen vissza az igazsághoz s gonosz -meséjét taszitsa el magától. - -Tervem csaknem sikerült. - -A visszaemlékezés nagy erővel szoritotta össze a fiu szivét. Arcza piros -lett az agyra tóduló vértől, szemeibe könyek kezdtek gyülekezni s -elkezdett nyeldekelni, mint a kin a zokogás akar kitörni, de azt -visszafojtani törekszik. Egy legördülő könycsepp, egy zokogó hang, egy -pillanat s a fiunak önmagához visszatérő lelke egyszerre megvilágitja a -vérvád egész sötét cselszövényét. - -Vártam ezt a pillanatot. Elfojtott lélekzettel várta a tárgyalóterem -nagyközönsége is. De az elnök nem tudta és nem akarta azt a pillanatot -kivárni. Erélyes hangon rászólt a gyerekre: - -– Ne felelj! Nem vagy köteles ily zaklató kérdésre felelni! - -A gyerek megrezzent s az elnökre nézett. A száján már-már kiröppenő szót -visszanyelte. Az elnök arczáról bizonyára azt olvasta, hogy neki nem jó -lesz a jól elkészitett tanu szerepéből kiesni. - -Ez a jelenet nincs tökéletesen leirva a tárgyalási jegyzőkönyvben. Csak -az én szavaim vannak följegyezve, de az elnök beavatkozása nincs. Pedig -fölötte érdekes dolog volt s a napi sajtó élénken tárgyalta. - -E jelenet közlésével csak azt akartam igazolni, hogy a fiu lelkét a -fogházban töltött három hónap teljesen megfertőzni még nem volt képes. -Hamis tanu szerepéről még tiszta tudata volt, azt a szerepet még nem -fogadta el véglegesnek, a zsidóság iránti gyülölet még csak időnként és -szeszélyesen s talán csak ravasz szinlésből lobbant ki nála s édes anyja -halálának emlékezete még helyre tudta állitani ingadozó lelkét. - -Máskép lett az azután. - - -II. - -(Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a -várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi -a várnagy feladata? – A gyerek jelleme.) - -Augusztus vége-felé Kozma Sándor királyi főügyész a fiut kikergette a -fogházból. A fogházban nem lehetett helye. Ott csak a foglyok és -elitéltek s az őrök tartózkodhatnak a szigoru törvények értelmében. Ott -tanunak, kiskorunak, gyámoltalannak ellátás nem adható. De a főügyész -egyébként is rendet akart. Tudta, hogy a fiu megfélemlitett hamis tanu. -Vissza akarta adni szabadságát, hogy térjen magához. Ki akarta -szabaditani a vizsgálóbiró, a királyi alügyész és Kozák őrmester -mindennapi befolyása alól. - -Jóindulata kudarczot vallott. Még rosszabbá lett a helyzet. - -A vármegyeház urait, a közigazgatás vezetőit ugyanaz az érzés hajtotta, -ugyanaz a gondolat vezette, a mely az elnököt, a vizsgálóbirót s az -alügyészt s az egész ottani társadalmat. Hittek a vérvádban, hirdették a -zsidók bűnösségét, szentnek tartották a zsidó gyerek tanuskodását, -féltek attól, hogy a gyerek idegen szemek elé s idegen befolyások alá -kerül s azért összebeszéltek és elhatározták, hogy a gyereket ki nem -eresztik körmeik közül. - -A mikor a gyereket Kozák őrmester augusztus 23-án kivezette a fogház kis -ajtaján: a kis ajtó előtt ott várta a vármegye várnagya Henter Antal -személyében. A gyerek fogta batyuját, a várnagy fogta a gyereket s vitte -magával a vármegyeházba, a fogháztól alig száz lépésnyire s elzárta a -külső világtól tökéletesen. - -Igy rendelte a kormányzó alispán. - -Zoltán János volt a hatalmas alispán. A vármegye egyik előkelő, ősi -nemes és birtokos családjának ivadéka. Emberszerető, jóravaló, művelt -ember, de a ki a vérvádban határtalanul elfogult volt. Akkor nem -érintkeztem vele. Megtudtam, hogy védő hivatásom miatt nagy ellenszenvet -érez irántam. Később országgyülési képviselőnek választották. A -törvényhozásban egy pártra kerültünk. Megismerkedtünk s nagyon -megkedveltük egymást. - -Ő rendelte tehát el, hogy a várnagy vegye át a fiut s zárja el a -világtól. - -Volt-e ehhez joga? - -Dehogy volt. Csak hatalma volt. Erőszak, a mit mivelt. Nyugodt időkben -cselekedete a büntetőtörvénybe is beleütközött volna, ha a gyerek szülői -panaszt emelnek. De akkor nem voltak nyugodt idők. A közönség, a -biróság, a vármegye tisztikara, a sajtó egyhangulag s izgatottan -követelte, hogy a tanuhoz zsidók ne férhessenek. A fiu apja s mostoha -anyja börtönben volt, öreganyja tehetetlen agg falusi zsidó asszony. -Ezek szavára ugysem hajtott volna senki. Én ugyan mint védő, tettem -kisérletet a belügyi kormánynál, hogy a nyilt törvényszegésnek szabjon -határt s a fiut a vármegye eressze szabadon. Sőt javasoltam, hogy ám a -fiuhoz ne eresszenek zsidókat, de legalább előkelő fővárosi -közintézetben helyezzék el, a hol hamis tanuságra mesterkélt ügyességgel -nem készitik elő. Az én kisérletemnek sem lett sikere. Előterjesztésemet -a kormány elutasitotta. - -A várnagy kezére került a fiu. Ő vette családja körébe. Nála volt -lakása, élelmezése, ápolása. A várnagynak egy kisebb fia s egy nagyobb -lánya voltak játszótársai. A várnagy gondoskodott oktatásáról is. -Kezdetben László János, utóbb Orsóvszky Gyula katholikus tanitók voltak -oktatói. A magyar nyelvtanra, számtanra, a nemzet történetére s egyéb -elemi tantárgyakra gondosan tanitották. A fiu figyelemmel s kedvvel -tanult. - -Mi a várnagy? - -A várnagy rég idők maradványa. Latin neve a régi időkben castellanus. -Minden vármegyének volt központi székvárosa, minden székvárosnak volt -erőditett része. Ezt a részt várnak hivták. Rendesen a várban volt a -vármegye székháza. A székházban tartották a birósági üléseket s a -köztanácskozásokat, annak földszinti vagy földalatti helyiségeiben -voltak a börtönök is. Minden székháznak megvolt a maga katonai -személyzete. Tiszti huszárok, gyalog hajduk, sürgönyhordó huszárok, -börtönőrök. - -Ostrom és háboru esetén mindezek hadi szolgálatot is végeztek. Ezek -tisztje volt a várnagy. Ő gondoskodott lakásukról, ellátásukról s a -rendről és fegyelemről. Háborus időben a várkapitány, béke idején az -alispán parancsa alatt állott. Szerepe és hatásköre kisebb volt, mint a -tiszté, de nagyobb volt, mint az altiszté. Régi czime ma is megvan, de -hatásköre csak a székház felügyeletére s gondozására s a kevés számu -tiszti huszár és hivatalszolga ellenőrzésére terjed ki. Inkább a -hagyomány, mint a közszükség tartja fenn a várnagyi intézményt. - -Henter Antal, a várnagy, negyven éves életkoru férfiu. Kerek képü, -kipödrött bajszu, pandur alaku. Valóságos katona-természet. A kik -fölötte állanak: azok iránt engedelmes; a kik alatta állanak: azokkal -paczkáz. Sok természetes észszel, egy csomó pajkos ösztönnel. Leleményes -és szolgálatra kész. Inkább vidám természetü, mint komolykodó. Nem rossz -lélek. Magasabb iskolákat nem járt. Ugy látszik, csak az elemi -oktatásban részesült. - -Neki kellett a fiuból végleges és egész tanut teremteni. Olyan tanut, a -kivel a vérvád pörét a nyilvánosság elé, a védők elé lehessen hozni. - -Alkalmas férfiunak bizonyult. Nevelési módszere tökéletes volt. - -Megismertetem ezt a módszert, csak a fiu ellátásának külső körülményeit -jegyzem föl először. - -A fiunak nem volt vagyona. Szülőinek se volt. Szülői egyébként is -börtönben ültek. Közpénzből őt tartani nem lehetett, hiszen törvénytelen -volt fogságban tartása. A várnagytól nem lehetett várni, hogy csekély -hivatalos fizetéséből a fiut ingyen tartsa. - -Szerencsére akadt gazdag magyar főur, Erdődi gróf Pálffy János -személyében, a ki gondoskodott eltartásáról. Havonként 80 koronát -küldött a fiu számára az alispán kezeihez. Az alispán 1883. évi -augusztus 6-án elküldte hozzám a pénzről számadását. Egyszerü számadás. -Havonként élelmezésre 30 korona, a tanitónak 20 korona. A többi pénz -ruhára, mosásra, tanszerekre, világitásra. - -A várnagy ily külső körülmények közt vette munkába a fiu lelkének -átalakitását. - -Hogy ez a lélek minő alkatu, minő természetü volt, mikor az ő kezére -került: azzal a várnagy elméletileg nem törődött. E fölött nem -elmélkedett. Ez irányban nem nyomozott. A macska minden elmélkedés, -minden különös tanulmányozás nélkül ösztöne szerint az első -szempillantásban tudja, hogy melyik állat az ő biztos zsákmánya s miként -lehet azt gyorsan megejteni. Igy van a józan és természetes eszü várnagy -a kezére bizott gyerekkel. Csak a czélt jelöljék ki neki határozottan. - -Zsidóval, idegennel, ismeretlen urral vagy nem urral nem szabad a -gyereknek beszélni. Az alispánhoz elmentek könyörögni a gyermek mostoha -anyja, nagyanyja s rokonai, engedje meg, hogy a gyereket láthassák, vele -beszélhessenek, fejét megsimogathassák. Elutasitotta őket. Heumann -Ignácz, a védő, azon buzgólkodott, hogy a zsidó pap időnként oktathassa -a vallásban. Ezt se engedték meg. S a várnagy oly óvatos, oly pontos -volt abban, hogy a gyereket a zsidóktól elzárja, hogy tiz hónap alatt -még Goldstein János szabó se beszélhetett a fiuval, pedig a vármegyeház -földszintjén volt műhelye, boltja és raktára. Ugyanott, a hol a gyerek -lakott és játszadozott. Holott ezt a Goldsteint a vármegye urai egyenes -lelkü, bátor, nyilt embernek ismerték s nagyon kedvelték. De hát ő is -csak zsidó volt. - -A fiura tehát nem lehetett hatása másnak, csak a várnagynak. Azt -tehetett vele, a mit akart és tudott. Tetszése és ügyessége szerint -idomithatta át lelkét. Ideje is volt hozzá elég. Senki által meg nem -zavart tiz egész hónap. - -A mennyire lehetett, gondosan kipuhatoltam, minő volt a gyerek -természete. - -Mostoha anyja félénknek, sőt gyávának tartotta. A tiz-tizenkét éves -gyereket gyakran sirásra fakasztotta, sőt megfutamitotta anyja szerint -hat-hét éves bátor parasztgyerek is. De a ki gyáva: az gyakran makacs -is. A gyerek, miként szülői elmondták, otthon makacs, konok s -visszafeleselő volt. Kiváltképen mostoha anyjával szemben. Néha hirtelen -fellobbanó s indulatos. Anyjához egyszer kést vágott, másszor baltát. -Sulyos sebet ejthetett volna rajta. Ez tizenegy-tizenkét éves korában -történt. A mikor a várnagy kezére került: épen betöltötte tizennegyedik -évét. - -A gyerekkor jelleme azonban nem fontos. Gyakran az ifjukoré se. A -gyereknek nincs még jelleme, csak természete, mely gyorsan s néha igen -nagy mértékben változik. Szerencsére ritka eset az, hogy a férfi jelleme -olyan legyen, a minő volt a gyerek természete. Hiszen a gyereknél -többé-kevésbbé megvannak még az állatvilág erkölcsei. Ravaszság, -tettetés, hazudozás, kegyetlenség, önzés, hivalkodás, hizelgés, dacz. - - -III. - -(A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó vallást. – -Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat.) - -A várnagy ösztöne azt sugta, hogy a gyerekkel először is meg kell -utáltatni a zsidó vallást s azután a zsidóságot. - -A várnagy nem ugy oktatta a gyereket, a hogy a nevelők, oktatók, tanárok -szokták. Nem hozzáfordult, nem neki beszélt, nem elején kezdte tanait -hirdetni, nem rendszeresen folytatta előadásait. Igy alig tudott volna -boldogulni. - -Hanem gyüjtött össze társaságot, ha más nem akadt, saját családját. S -abban a társaságban pajkos észszel elkezdtek a zsidóság fölött -tárgyalni, elméskedni, gunyolódni. Koldus, csavargó nép a zsidóság. -Ütik-verik, üldözik, utálják minden országban. Kikergetik mindenünnen, -kikergetik nemsokára Magyarországból is. Egyik gunyszó a másik után, -egyik durva elmésség követte a másikat. S a társalgás igy folyt -naponként reggel, délben, estennen. - -Nem a gyerekhez szóltak, hanem előtte beszéltek. Ott volt a társaságban. -Hallott mindent és szomju kis lelke mohón nyelt el mindent. A hanyagság -látszatával otthagyták előtte a zsidógyülölő ujságokat is. A gyerek jól -tudott irni, olvasni. Az ujságokban is csak azt látta, a mit mindenkitől -hallott. A zsidóság ócsárlását. Százszor hallotta a várnagy barátaitól, -a megyei huszároktól, a tanitóktól, a tiszti irnokoktól s a bejáró -iparosoktól, hogy mind futó bolond az, a ki zsidó marad a mai világban. -Annak jóllétben, becsületben, köztisztességben része nem lehet. Annak -sorsa: közmegvetés és boldogtalanság. - -Igy érlelődött meg a gyerekben: megvetni a zsidót s elhagyni a -zsidóságot. A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson kijelenti, hogy abban -egészen biztos, hogy ő zsidó semmi esetre nem marad. Sok nyilatkozata -különösen érdekes. - -A junius 20-iki tárgyaláson hidegen szemébe mondja apjának. - -– Nem akarok többé zsidó lenni. - -A vádlott zsidók sorban ott ülnek a padon egymás mellett. Apja, Sarf -József, rájuk mutat. S különösen rátereli a gyerek figyelmét a hosszu -szakálu ősz, öreg Jungerre s azt kérdi: - -– Hát nem sajnálsz, ha engem felakasztanak? Nem sajnálod ez embereket, a -kik itt vannak, mint vádlottak? Mit vétett neked ez az ősz ember? - -– Ejh, mit törődöm én ezekkel a rongyos zsidókkal! - -Ezt feleli a gyerek s aztán vállat vonva hidegen elfordul a -vádlottaktól. - -Ime, a gyerekben a zsidók megvetése. Ime, »a rongyos zsidó« szólam, a -várnagy társaságának a gyerek előtt mindennapi szavajárása. - -Azt kérdé apja. - -– Imádkozol-e te minden nap? Hadd látom, van-e rajtad cziczesz? - -Ez a cziczesz nyakba vetett szalag a felsőruha alatt. A mellény alól -kilóg a két vége. Hagyományos szokás az óhitü zsidóknál. Vallásos -buzgóság jele, mint sok keresztyénnél a keresztviselés. Apja odamegy -gyereke mellé s meg akarja nézni, van-e cziczesze. - -A gyerek durczásan elfordul s igy felel. - -– Nem vagyok én ló, hogy rajtam nyakló legyen! - -Ime, a zsidó vallás iránti megvetésnek mindennap hallott egyik pórias -gunyszava. Nyakló! - -A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson következő szóváltás folyt le az -apa és fiu között: - -– Mi annak az oka fiam, hogy te ezt a mi vallásunkat ugy megutáltad? - -– Micsoda vallást? - -– Hát a zsidó vallást. - -– Az az oka, hogy megutáltam. - -– Kell lenni valami okodnak. Ha valaki felakasztja magát vagy beleugrik -a Tiszába: okának kell lenni. - -– Nem akarok zsidó lenni! - -– Csak van valamely eredete, hogy nem akarsz zsidó lenni? - -– Megutáltam. - -– Mióta utáltad meg? - -– Mióta itt vagyok a vármegyénél. - -– Miként utáltad meg? - -– Most olyan idő van Magyarországon, hogy épen csak ki nem kergetik a -zsidókat. Fenének kell igy a zsidóság! - -– Nem hiszed te azt. - -– Hiszem. Tudom. - -– Hiszen te törsz a zsidók vesztére. Majd ugy jársz, hogy a ki másnak -vermet ás: maga esik bele. - -– Hát akkor benne leszek. - -– Hát fiam, Hámán történetét tudod-e, a ki megakarta öletni a zsidókat, -azután utóbb mégis őt akasztották föl? - -A gyerek vállat von s elfordul. Félvállról feleli: - -– Hát felakasztanak! - -Később azt kérdi tőle egyik védő: - -– Ki beszélte azt, hogy a zsidókat kiüzik Magyarországból? - -– Az ujságban olvastam. - -– Milyen ujságot olvasol? - -– Olvasok én többet. Függetlenség, Budapest, Nyirvidék, Szabolcsi -Közlöny: ez a nevük. - -Valóban mindez ujság tajtékzó dühvel szította akkor a zsidók ellen a -gyülöletet. - -Csaknem szóról-szóra közlöm a biróság tárgyalási jegyzőkönyvéből e -szóváltást. Hogy nyájas olvasóm lássa, miként fordult el a gyerek lelke -a zsidóságtól, s a szülők vallásától. És lássa a szóváltásból azt is, -hogy e gyerek, a ki ekkor tizennégy éves és néhány hónapos volt, épen -nem volt tompa elméjü vagy hülye. Lelkének átidomulásában saját eszének -is volt szerepe. - -De a várnagy sejtette, hogy a zsidóság megutálása még nem elég a czélra. -A gyerek feladata az, hogy a vérvád tanuja legyen. A tanunál pedig -czélszerü, hogy a mit állit, azt legalább maga higyje el. Ha nem igaz -is, a mit állit, de ő maga tartsa azt igaznak. - -A vérvádterjesztő urak közt mindenki tudta azt, hogy a gyerek Solymosi -Eszter megölését nem látta. Aggódtak is a miatt, vajjon a válságos -napon, a nyilvános tárgyaláson nem áll-e el vallomásától, nem tér-e -vissza a valódi igazsághoz. Azért zártak el mellőle mindenkit, a ki -lelkiismeretét fölébreszthetné. Azért kellett vérébe oltani a hamis -tanuságot s azért kellett benne rendithetlen meggyőződéssé tenni a -vérvád valóságát. - -A zsidóság megutálásának műveletét befejezték nála az év végéig. -Augusztus 23-tól deczember 31-ig. Az 1883-ik ujévkor már szinte tombolt -benne a zsidóság elleni gyülölet. Most már bele kellett és lehetett -verni a vérvád hitét is. A kit gyülöl és utál az ember, arról könnyen -elhiszi a rosszat, habár az képtelenség is. S a gyerek elhitte. - -Apja azt kérdi tőle junius 27-én: - -– Honnan tudod te, hogy a zsidóknak keresztyén vérre van szükségük? - -– Én most sem tudom, de vannak nagy zsidók, a kik kikeresztelkedtek s a -kik azt mondják, hogy szükségük van rá. Nagy papok is mondták ezt nekem. - -Egyik védő, Heumann, később azt kérdi a fiutól: - -– A sakterek miért ölték meg a leányt? - -– Törvényükben van, hogy szükségük van keresztyén lány vérére. - -– Honnan tudod ezt? - -– Hallottam beszélni. - -– Kitől? - -– Nagy papoktól. - -– Zsidó papoktól? - -– Nem azoktól, hanem keresztyén papoktól. Hallottam, hogy ők kikeresték -a bibliából, hogy ez a vér szükséges a zsidóknak. - -Másik védő, Friedmann, azt kérdi a fiutól: - -– Csak egy papot nevezz meg, a kitől hallottad. - -– A katholikus pap Nyiregyházán. Tőle is hallottam, - -Nem tudom, ki volt akkor a nyiregyházi római katholikus pap, nem -ismertem. Tanuként való megidéztetését nem tartottam szükségesnek. -Elégnek gondoltam, ha csupán annyi bizonyosodik be, hogy a gyerekkel -elhitették a vérvád valóságát. Hogy kiknek segélyével s miként hitették -el: az már nem fontos dolog. A szóváltásból kétségtelen, hogy a várnagy -társaságában a gyerek ottlétekor egyszer-másszor ott volt a pap is vagy -legalább valaki, a kit a gyerek katholikus papnak gondolt. Szegény -falusi zsidó gyerek előtt nagy ur a katholikus pap. Kezet csókol neki -uton-utfélen a falu örege-apraja. A mit előtte ilyen nagy ur beszél: azt -el lehet hinnie. - -Ugy vélem sok jelből, hogy a tanugyártók egyelőre ennyit elégnek -tartottak. - -Ha a gyereknek félig paraszt nyelven, félig hivatalos nyelven -megalakitják, megszövegezik vallomását; ha ő azt tökéletesen megtanulja -s mindenki előtt hiba és fennakadás nélkül folyékonyan el tudja mondani; -ha hitté, meggyőződéssé szilárdul nála a vérvád, a keresztyén szüz -vérének szertartásos szükségessége s ha végül megveti és megutálja a -zsidóságot és a zsidó vallást: ez valósággal elégnek látszott arra, hogy -a vérvád koholói a fiut jó és biztos tanunak tekintsék a maguk -czéljaira. - -Az 1883-ik évi január, február hónapig más irányban nem is törekedtek -lelkét eltorzitani. Ettől kezdve azonban a gyerek tanuságát még -biztosabbá kellett tenni. - -A vérvádkoholók három nagy erősségre támaszkodtak. Az egyik az volt, -hogy a holttestusztatás be van bizonyitva. A másik az volt, hogy a -csonka-fűzesi orvosok szerint föltétlenül bizonyos, hogy a holttest nem -Solymosi Eszter. A harmadik erősség a fiu látása és tanuskodása. - -Ám a holttestusztatás januártól kezdve, a mikor Smilovics is magához -tért s a tiszalöki vallatásokról lehullt a lepel, ostoba mesének -bizonyult. - -A csonka-fűzesi orvosok tudományát is tökéletesen eltiporta az egyetemi -tudósok éleslátása. Ők megállapitották, hogy kora, fejlettsége, -rothadási fokozata s egyéb tünetei szerint a holttest csakugyan Solymosi -Eszter lehetett. Sőt Szakolczai Julcsa, Zurányi Kálmán és Szücs János -tanusága elég fenyegetőnek mutatkozott arra nézve, hogy az a holttest -nem is lehet másé, csupán csak Solymosi Eszteré. - -Most még csak az kellene, hogy a gyerek vonja vissza vallomását s mondja -el őszintén, kik és miként vették, oktatták, kényszeritették rá a -vallomásra: akkor aztán teljes lesz a vérvádkoholók kudarcza. Akkor ők -ugy állanak a világ előtt, mint bünös szövetség tagjai, a kik oktalanul -kezdték, bünösen folytatták, s ostobán végezték a vérvád nagy pörét. - -De hát van-e erkölcsi lehetőség arra, hogy a gyerek megtántorodjék s -elálljon a lelkébe oly tökéletesen beedzett tanuságtól? - -Van. - - -IV. - -(A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A gyerek -kigunyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja ruháit.) - -Szembe kell állania édes apjával. Apja, az öreg Sarf József nyers -modoru, de egyenes gondolkozásu és eszes ember. Fiát határtalanul -szereti. Még bűnös tanuskodása daczára is szereti. Ezt a szeretetet -megérzi az a gyerek, a mikor majd apja előtte áll. Megérzi még akkor is, -ha apja daczos lenne hozzá. A gyerek szivéből ugyan a tanugyártók -kimostak, kilugoztak már mindent, hitet, hűséget, kegyeletet, vallást, -buzgóságot, a mi abba a szivbe a szülői háznál berakodott. De hátha -maradt abban a szivben valami mégis az apa tekintélyéből, az apa iránt -való szeretetből? Hiszen a gyermeki lélek valósággal csak két hatalmat -ismer. Az istent és a szülőt. Hátha mégis van annak a gyerek tanunak -szivében egy titkos redő, egy láthatatlan kis fészek, melyben ott -lappang még a szülő szeretetének egy szikrája, melyet se a rablógyilkos -irnok és a szilaj csendbiztos a nagyfalui éjszakán, se az ügyes várnagy -és szövetségesei a vármegyeház pajkos társalgásai közt nem tudtak -kioltani egészen. S hátha az a szikra majd a nyilvános tárgyaláson az -apa kemény, de szerető szavára ki talál pattanni? - -Bizony az meglehet. - -Azt a szikrát tehát egészen ki kell oltani. - -Ördögi terv. A gyerekkel meg kell utáltatni saját jó édes apját. A -szeretet helyébe gyülöletet és megvetést kell ültetni. A törvény és a -tisztesség ugyan azt parancsolja, hogy a gyereket még igaz ügyben se -használják apja ellen terhelő tanunak. Sőt a törvény egyenesen -parancsolja, hogy a gyereket föl kell világositani, hogy apja ellen joga -van minden vallomástól tartózkodni. De mindegy. A gyülölet, megvetés és -utálat érzelmeivel oly szilajjá kell a gyerek lelkét tenni, hogy az -hidegen és bátran beszéljen apja ellen, habár szava akasztófára juttatja -is apját. - -Bizony sikerült ez a terv egészen. Annyira, mint a franczia királyfinál. - -A királyfi nyolcz éves volt. A hagyomány szerint a lélekmérgezés tervét -a királyfi ellen magasabb értelmiségü ember, Hébert jakobinus gondolta -ki s vad és durva lelkü ember, Simon, a varga, hajtotta végre. A -végrehajtás eszközei is vad eszközök voltak. A korbács, a szeszes ital, -a testi-lelki gyötrés, a rémités. Sarf Móricznál, a ki tizennégy -esztendős volt, ezek az eszközök talán nem vezettek volna czélra. Itt a -pajkosság, a dévaj társalgás, a pórias elmésségek és gunyolódások s a -gyermek lelkében szunnyadó hiuság, nagyralátás s henye uraskodási vágy -ösztönének szenvedélylyé fokozása voltak a végrehajtási eszközök. A -várnagy nem volt durva ember, mint a varga s vérszomjas se volt, mint a -jakobinus, de ügyesebb lélekbuvár volt mind a kettőnél. Betyáros -pajtáskodással ejtette meg a gyerek-tanu lelkét. - -Ő is itatta borral a gyereket, de nem részegségig, hanem csak mulatság -okából és mértékével. Elvitte a gyereket sétálni, kocsikázni, szinházba. -Nyiregyháza mellett Sóstó nevü fürdő és kiránduló hely van, ünnepnapon -czigányzene szól benne, elvitte a gyereket oda is. A várnagy lassanként -mintaképe lett a gyönge éretlen gyereknek. Ép ugy dalolt, káromkodott és -elméskedett, mint ő. Ép ugy szidta, ép ugy nézte le s gunyolta ki a -zsidót, mint ő. Lassanként apjáról is csak ugy beszélt, mint a várnagy. -Apja is csak »rongyos zsidó«. Azt is sorsára kell hagyni, ha -felakasztják is. Azzal is örökre szakitania kell a gyereknek, ha ember, -ha ur akar lenni s ha mintaképét, a várnagyot, megközeliteni vagy elérni -akarja. - -Mindezt igazolja a nyilvános tárgyalás. - -Hetykén, félvállról, lenézőleg beszél apjával. - -Mindjárt az első napi tárgyaláson, a mikor az öreg Sarf nyugtalankodott -fia vallomása közben s bele-beleakart szólni beszédébe, a gyerek azt -mondja apjának: - -– Ha csöndesen nem viseli magát: beviszik a dutyiba. - -Ime, a beléoktatott gunyolódások! - -Azt kérdi tőle apja: - -– Azt akarod te, hogy én is örökös rab legyek? - -A gyerek vállat von s azt feleli: - -– Hát az lesz. Bánom is én! - -Szemébe mondja apjának e szót: - -– Maga hazudik! - -A szegény óhitü zsidóknál a szülők és gyermekek nem ugy beszélnek -egymással: »maga« – hanem mint az ókor irásai tanitják s mint napkeleten -ma is szokás, ugy szólitják egymást: »te«. Az öreg Sarf gunyt és sértést -lát a »maga« szóban s azt kérdi fiától: - -– Hát én csak »maga« vagyok teneked? - -A fiu gunyosan feleli: - -– Hát azt mondjam »méltóságos ur«? - -A »méltóságos ur« czim illeti meg Magyarországon a főispánokat, a -vármegyék kormányzóit, a császári és királyi kamarásokat, a legmagasabb -biróság tagjait és tanácselnökeit. Alig képzelhető el: mekkora -csufolódás rejlik abban, ha egy szegény vagyontalan zsidót, egy foltozó -vargát »méltóságos ur«-nak czimeznek, hogy a tömeg röhögését előidézzék. - -Valóban a gyerek gunyos elmésségére a törvényszéki közönség kiröhögi az -apát. - -A gyerek a negyven napos tárgyalás alatt soha ki nem ejti száján e szót: -»édes apám«. Pedig 14 hónap óta nem látta. - -Azt kérdi az öreg Sarf a gyerektől junius 20-án: - -– Olyan rossz apád voltam én neked, hogy engem már nem is akartál látni? - -A gyerek azt feleli: - -– Mi hasznom van abból? Jobb, ha nem ismerem! - -Ime, a lélekmérgezők irtóztató munkája! Kiirtani a szivből a szülők -iránt ott élő minden szeretetet s azután a gyerek eszét arra gyakorolni -be, hogy fontolja meg éretten: van-e haszna abból, ha apját megbecsüli -vagy pedig nincs? - -Ha van haszna belőle: becsülje meg. Ha nincs haszna belőle: vesse meg. A -gyermek vonzalma, szeretete a szülők iránt áruczikk. Ha van értéke a -piaczon, van becse az élet zsibvásárján: akkor megőrizzük. Ha nincs -értéke, ha nincs becse: akkor ellökjük magunktól. A minek a háznál -hasznát nem látjuk, azt ki kell söpörni, mert az már csak szemét. - -Az óhitü, szegénysorsu zsidó vallásos, mélyen hivő, áhitatos. Üldözött -életében egyedüli vigasztalása a multnak szent hagyománya. Egyedüli -bölcsesége a tizparancsolat. Tiszteljed apádat és anyádat, hogy -hosszuéletü légy a földön. Egyetlen fajt se ismer a történet, melynél a -családi kapocs erősebb volna a szülők és gyermekek közt, mint a -zsidónál. Az élet a legfőbb jó s életét hosszabbitja meg, a ki szülőit -megbecsüli. Erre tanitják a gyermeket először s ezt csöpögtetik vérébe -állandóan. Ez az életnek a legmagasabb s egyuttal a legszebb igazsága. - -És most a fiu azt mondja apjának: nem ismerlek, nem akarlak ismerni, -mert nincs abból semmi hasznom, hogy te vagy az apám. - -Fönséges és szomoru jelenet történt a junius 20-iki tárgyaláson. - -A szegény zsidó, ha halottja van, megszaggatja ruháit. Ez volt szokás -Mózesnek és a királyoknak és a nagy prófétáknak korában is. Háromezer -évnek szent hagyománya tartja fenn e szokást a zsidóknál. Mély értelme -van e szokásnak. A ruha tisztesség, a rongyos ruha elhagyatottság. A -tisztes ruha bizonyos disze az életnek. De a kinek halottja van: az -elvesztette életének örömét s akkor már az életnek külső disze se ér -semmit. Ezt jelenti a ruhának megszaggatása. - -Azt mondja az öreg Sarf a fiának: - -– A tizparancsolathoz tartsd magad, még ez ideig zsidó vagy! - -A fiu daczosan azt feleli: - -– Nem vagyok zsidó! - -Az apa szemei előtt elborul a fényes nap világa. Fia tehát már elhagyta -ősi hitét, hűtlen lett a szülői ház vallásához. Ime, elvesztette fiát -egészen. Rettenetes fájdalom rohanja meg lelkét. Megtántorodik. Oda -botorkál ülőhelyére, a vádlottak padjára. Leül, összegörnyed, fejét -térdeire hajtja. A másik pillanatban fölemeli fejét, erős balkezével -lehasitja ruháját a nyakáról. A közönség néma. Valami érzés nyomja -szivét. Az erős szövetü fekete ruha szakitása zajt okoz a csöndben. Az -elnök megrázza a csöngettyüt s oda szól feddőleg az apához: - -– Mi az, Sarf! Maradjon nyugodtan, mert különben kivezettetem. - -Az apa rá se néz az elnökre, csak mély hangon mormolja: - -– Nekem halottam van, azt gyászolom. - -S kitörnek könyei. Zokog az erős férfiu. A gyerek hátratekint, hogy -lássa, mit csinál apja. Azután csaknem nevetve fordul az elnök felé, -diadalmas arczczal, mintha azt akarná mondani: ugy-e, derék gyerek -vagyok? Ugy-e, legyőztem a zsidót, noha apám? - -Sohase feledem el e jelenetet. Mélyen meghatotta még a tárgyalóterem -zsidógyülölő nagy közönségét is. Meg van örökitve e jelenet a -jegyzőkönyvben is, noha oly halványan és ügyetlenül, hogy alig ismerni -rá. - - -V. - -(Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, -hogy ő urrá lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják -lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság -minden. – Az agy is átalakul.) - -– A gyerek hát megutálta apját. Az ember azt gondolná, hogy a várnagy -bölcsesége véget ért s hogy ezzel már a gyerek a vérvádkoholók számára -teljesen el van készitve jó tanunak. De hátra volt még két dolog. Az -emberi lelket arra nézve, hogy magát igy vagy amugy elhatározza, sokféle -indok mozgatja. Az indokok közt leghatalmasabb a hiuság s a jövő -fölismerése. - -A gyerek lelkében meg kellett rajzolni azt a képet, a jövendőnek azt az -alakját, hogy mi vár rá, ha megmarad jó tanunak. És meg kellett -rajzolni: mi vár rá, ha zsidó marad s a vármegye leveszi róla kezét. - -Százszor hallotta a gyerek társalgás, poharazás és séta közben a -várnagytól. - -– Lásd Móricz fiam, ha megmaradsz a mai jó erkölcsödben, belőled is -vármegye ura lesz. Nem kell rongyot szedned, nem kell nyomorognod, -uton-utfélen nem üt-dob-rug minden dibdáb ember. Tudod-e, mi a vármegye -ura? - -Tudta ezt már az éles figyelésü gyerek. Elég módja volt látni a -vármegyeház udvarán. - -Jön a szegény ember, jön a falusi paraszt igazságért. A kapu küszöbén -már leveszi kalapját. Megsüvegel tisztviselőt, irnokot, hajdut, -mindenkit egyaránt. Tisztességgel, alázattal beszéli el panaszát s kéri -igazságát. A vármegye ura pedig foghegyen, pattogva beszél vele még -akkor is, a mikor megadja igazságát. S mily alázatosan köszöni azt meg a -paraszt! Pedig hiszen kijár neki az igazság. - -Mindennap látja ezt. S a természet minden törvénye azt a vágyat kelti -föl szivében: minő jó lenne vármegye urává lenni, a ki parancsol és -gondtalanul él! - -– Lehetsz fiam, lehetsz, ha az uraknak kedvükben jársz. - -Ezt hallja mindenkitől, a ki oda juthat közelébe. - -Néha kétsége támad. Nem buta, kell kétségének támadnia. S kétségeinek -természetesen hangot is ád, egyszer-másszor a várnagy előtt, a ki iránt -föltétlen bizalommal van. - -Ezt a kétséget le kell győzni, el kell némitani, ki kell irtani. - -A várnagy beviszi a fiut a vármegye levéltárába, a hol az ország -kormányzóinak, a minisztereknek leveleit őrzik. Ott a kiváncsi gyerek -megnézi a leveleket, azok irásmódját, pöcsétjét, aláirását, boritékját. -Megjegyzi magának jól. Az iratok ide-oda adásánál még segit is a -levéltárosnak. - -Ily levéltári látogatás alkalmával egykor miniszteri leirat kerül kezébe -véletlenül. Beletekint s látja, hogy az ő neve fordul elő benne. Mi -lehet ez? El kell olvasnia. A leirat a belügyminisztertől jön. Alak, -aláirás, pöcsét, minden rendben van. Azt irja a belügyminiszter, az -ország hatalmas kormányzója a vármegyének, hogy gondoskodni fog róla s -állást kap, ha jól viseli magát, a vármegyénél. - -A gyerek szeme megcsillan az örömtől. Kérdezősködik és dicsekszik. Az -iratot kikapják kezéből. Álnok komolysággal megfeddik, hogy ez a leirat -hivatalos titok volt, neki nem lett volna szabad látnia. Kikergetik a -levéltárból. - -Mindegy. Ő most már tudja, a mit tudnia kell. A várnagy tehát és barátai -igazat mondtak. Belőle hát ur lesz, vármegye ura. Vége minden -kételkedésnek. Csak jól kell magát viselnie, csak jó tanunak kell -maradnia. - -Ártatlan őszinteséggel beszéli el a gyerek a junius 27-iki tárgyaláson, -hogy a megyei levéltárban a berakni való iratok közt olvasta a -belügyminiszteri rendeletet, a melyben meg volt irva, hogy róla -gondoskodva lesz a megyénél. S később a tárgyalás folyamán a -keresztkérdésekre hetykén adja elő: - -– A belügyminiszter egy rendeletet adott ki, melyben azt mondta, hogy ha -jól viselem magamat, el fog tartani s leszek valami itt a megyénél. - -– Ki mondta ezt neked? - -– Magam olvastam a levéltárban. - -Természetesen egy szó se igaz az egészből. A belügyminiszter ilyen -leiratot nem intézett a vármegyéhez s a fiu ilyen leiratot nem olvasott. -A kormány a végtárgyalás közben, a mikor a fiu vallomása nyilvánossá -lett, hivatalos kijelentéssel czáfolta meg s jelentette ki valótlannak a -fiu állitását. - -A kormánynak igaza volt, de a fiunak is. Ő álokiratot olvasott, melyet a -levéltárban oda csempésztek eléje. Valami furfangos iródiák készitette. -Ez is méregkeverés volt a fiu lelkének megbóditására. Ezért vitték őt -látogatóba a levéltárba s ezért vezették őt be a levéltár titkaiba. Nem -jutott eszükbe, hogy ő ezt valamikor a nyilvánosság előtt ki is -fecsegheti. - -Vagy pedig nem törődtek vele, ha eszükbe jutott is. Csak a tanuskodás -legyen jó, manó vigye a többit. A várnagyi elmék ily apróságokkal nem -foglalkoznak. - -A jövendő egyik alakja ime elég fényesen képződött ki a gyerek -ábrándjaiban. A másik alakja sötét volt és gonosz, – egészen visszája a -fényesnek. E szerint a zsidók a gyereket halálra keresték, vérét -szomjazták, s ha kezükbe jut: kegyetlenül el fogják pusztitani. - -Vajjon-e gondolat önmagától támadt-e a gyerek elméjében? - -Nem lehetetlen. A fiunak volt emlékezete, itélőtehetsége és -lelkiismerete. Jól tudta, mi történt vele a nagyfalui éjszakán, miként -erőszakolták rá a vérvád vallomását. Jól tudta azt is, hogy ebből -mérhetlen szenvedés hárult a zsidókra. - -Voltak pillanatok, még az időben is, melyet a várnagy kezén töltött, a -mikor magához tért s megmozdult lelkiismerete. Barcza Dani, debreczeni -csendbiztos szelid fondorkodással befurakodott a várnagy barátságába, -hogy titkon beszélhessen a fiuval. Annak ezt mondta a fiu: - -– Ha igazat kell mondani, én nem láttam semmit, én Solymosi Eszter -megöléséről semmit sem tudok. - -A megmozdult lelkiismeret bizonyára azt mondta a fiunak: nagy bűnt -követtél el! - -A mindennapi beszédből s a vallásos oktatásból ezerszer hallotta kis -kora óta, hogy a bűnért meg kell lakolnia a bűnösnek. - -Esze, itélőtehetsége inthette őt, hogy a zsidók ellen követte el a bűnt, -a megtorlást hát a zsidóktól kell várnia. - -Azt kérdi tőle apja nyilvános tárgyaláson: - -– Ha kijársz, miért mégysz te mindig vagy a várnagygyal, vagy a -hajduval? - -– Azért, mert a zsidók megölnének, hogy ellenük vallottam. - -– Hogyan, miért akarnának e miatt megölni? - -– Ha nem akarnának megölni: miért jöttek be husvét első éjszakáján a -megyeház udvarára? És most is, mikor ez a tárgyalás kezdődött, akkor is -azt mondták nekem, hogy rám akarnak törni. - -Ez a szóváltás nagy világot derit erre a kérdésre. Nem lehetetlen, hogy -a zsidók boszujától való félelem a lelkiismeret önálló megmozdulásából -is támadhatott, de bizonyos, hogy a félelmet kivülről is beléültették és -gondosan ápolták és fokozták. - -A várnagy mint tanu a biróság előtt igy nyilatkozik: - -– Husvét táján éjjeli 11 és 12 óra közt három idegen embert láttam a -vármegyeház udvarán. Hogy kik voltak, nem tudom. Hogy zsidók voltak-e, -bizonyosan azt se tudom. Néhányszor közibük lőttem, mire elmenekültek. -Azt hiszem, nem egyébért jöttek oda, hanem csak azért, hogy Móriczot -ellopják. - -Hallatlan és furcsa eset s igy előadva még elég ártatlan is a végső -eredményben. - -A vármegyeház kapuja éjjel be van zárva, de azért három ismeretlen ember -oda be tud és be mer menni, hogy a gyereket ellopja. Vajjon honnan lopja -el? Talán a vármegyeház udvarából? Dehogy onnan. Hiszen a gyerek nem az -udvaron hál, mint a kutya, hanem a várnagy belső lakásában, tollas puha -ágyban. Hogy lehetne azt onnan ellopni a gazda, az asszony, a gyerekek -és a cseléd szemeláttára? - -Azután a vármegyeház kapuja alatt fegyveres őrség tanyáz, rendes -időközökben egymást fölváltva. Miként ereszthetné ez be éjnek éjszakáján -az idegen embereket, holott a vármegyeházban hivatalok, pénztárak, -levéltárak vannak? Ha pedig nem ugy rendelte be őket készakarva: miként -lehetett volna az, hogy a katonailag szervezett és vezetett őrség észre -ne vegye a besurrankodókat? - -A várnagy is alszik már éjfél felé. De azért rögtön észreveszi, hogy -három idegen ember van az udvaron s Móriczot akarja ellopni. Rögtön -kezeügyében van a pisztoly s közibük lövöldöz. S a lövöldözésre eltünik -a fegyveres őrség, kinyilik a bezárt kapu s kényelmesen elillan a három -merénylő. Nem üldözi őket a várnagy, nem megy utánuk az éjjeli őrség s -másnap se tart vizsgálatot se alispán, se szolgabiró, se járásbiró, se -rendőrkapitány. Sőt hivatalos jelentés se érkezik egyikhez se. - -Hanem a zsidógyülölő hirlapok nyomban tele vannak azzal a tudósitással, -hogy a zsidók az elmult éjjel betörtek a vármegyeház udvarára, Sarf -Móriczot, a félelmes tanut el akarták sikkasztani, de a várnagy -éberségének sikerült meghiusitani a bűnös merényletet. - -Természetesen egy szó se igaz ily alakban az esetből. - -Hanem igaz az, hogy három embert fölkértek vagy fölbéreltek a -közreműködésre. Kaftánnal testükön, zsidós kalappal fejükön hárman éjjel -bementek a sötét udvarra; a pajkosságra birt őrség beeresztette őket, a -gyereket fölriasztották álmából, »nézd a kutya zsidók, téged akarnak -elrabolni«, – a gyerek álmából fölriadtan látta is őket az udvarra néző -ablakon át, – »de én tőlem ugyan el nem visznek«, – uczczu talpra, -pisztoly a házban, utánuk! A gyerek hallotta a lövéseket s látta az -orvok eliramodását. - -Az orvok nyomban jóizüen itták meg a játék áldomását Andrikovics -kocsmájában. De a megriasztott gyerek lelkében ott maradt az égető -gondolat s a fojtó félelem, hogy most már ő a zsidóktól örökre és végkép -elszakadt, őt a zsidók mulhatlanul elemésztik, menedékét, élete -megóvását csak a várnagytól várhatja. Természetesen csak akkor és csak -azért, ha megmarad jó tanunak. - -Még egy éjszakát készitettek ilyet a gyerek számára. - -Junius 19-én kezdődött a nyilvános tárgyalás. Szabály ide, szabály oda: -az elnök elhatározta, hogy a gyereket az első napon fogja tanuként -kihallgatni. Nehogy a tárgyalás részleteiből elszivárogjon hozzá valami, -a mi bódultságából fölébressze. Sietni kell vele. Hadd lássa a világ, -hogy a nagy perre, a vérvád támasztására volt alap. - -Milyen jó lenne, ha a tárgyalási nap előtt való éjszakán ujra el akarnák -lopni a zsidók a gyereket. - -Nos, hát megtörtént. - -Junius 17-én és 18-án már megtelt a város hirlapróval és -hirlaptudósitóval. Volt ezek közt egy nagyon tehetséges és buzgó fiatal -iró: Tóth Béla. Apja is a kiválóbb nemzeti költők egyike. Az ő irói -működése is feltünt már akkor s husz év mulva, a mikor e sorokat irom, -még mindig hirlapiró s a mellett országosan ismert s olvasott jeles iró. -Szinte természetes, hogy ő a gyerek tanitóját föl akarta keresni s a -gyerek szorgalma, sikerei, erkölcsi s értelmi állapota felől kikérdezni, -hogy lapjának a gyerek egyéniségéről érdekes tudósitást nyujthasson. - -A tanitó Orsóvszky Gyula. Ott lakott a vármegyeház közvetlen -szomszédságában, a megyeház tövéhez épitett épületben. Ebben volt a -katholikus elemi iskola. Tóth Béla maga mellé vette Weisz Julián -hirlapiró társát, 18-án késő délután fölkereste a tanitót, hogy -kikérdezze. A tanitót azonban nem találta otthon, hanem ott talált három -idősebb s fiatalabb nőt. Ezek előtt elmondta látogatásának czélját s -egyuttal átadta nekik látogatójegyét, melyre neve s állása rá volt -nyomtatva. Kimenet egy perczig megáll társával az udvaron beszélgetni s -beszélgetés közben mindketten a vármegyeház magas hátulsó falára -tekintettek. A fal az udvarra nézett. - -Ez történt délesti hét óra tájban. A két férfi előző napon, 17-én -vasárnap délután hat óra tájban is volt már ott, ugyane czélból. A -tanitót akkor se találták otthon. - -A három nő volt: Szokolovszky Mária, a tanitónak, Orsóvszky Gyulának -felesége, azután özvegy Spissák Antalné, születési neve szerint Klein -Sarolta, végre ennek leánya Spissák Hedvig, Szabó Endre felesége. Ott -laktak az udvarban s a vidéki műveltebb nők közé tartoztak. - -A három nőnek feltünt a két hirlapiró. Tegnap is itt voltak, ma is itt -voltak. Ma épen estefelé. Nézegették a vármegyeház hátulsó magas falát. -Vajjon miért voltak itt ismételve? Miért nézegették azt a magas falat? -Mi van azon néznivaló? - -Valami rejtély van a dologban. A két ember ismeretlen. Bizonyosan zsidó -mindkettő. Igaz, hogy csak egyik volt zsidó, de ők ugy látták: mind a -kettő az. Sőt testvéreknek látszanak. Kétségtelenül rosszban törik a -fejüket. Sőt tervük egészen világos. Holnap kezdődik a nagy per -tárgyalása. A Móricz tanu holnap árulja el a zsidókat. Ezt meg kell -akadályozni. A tanut még az éjjel vagy el kell lopni, vagy el kell -emészteni. A kapun át hozzájutni nem lehet. Ott a fegyveres őrség. Csak -a hátulsó falon és a tetőn át lehet éjszaka bejutni. Meg kellett tehát a -falat nézni, mekkora hágókötél kell hozzá. Igaz, hogy a zsidók -megmondták, miért tették a látogatást. Sőt látogatójegyet is hagytak -ott. De a zsidóknak nem kell hinni. Ravaszok, furfangosak. - -A három asszony mind ebben nagy bölcsen megállapodott. Napszállta után -az esti szürkületben tudtára adják az esetet a várnagynak. A várnagy -nagy sebbel-lobbal intézkedik. Tudatja a bajt a gyerekkel. De ne féljen -a gyerek, a vármegye megőrzi őt. Nosza, nyargaljon futár a városházához -is. Mig a közbiztonság emberei megérkeznek: az alatt előkészitenek egy -hágókötelet, hosszut, alkalmasat. Megmutatják a gyereknek. Ime, ezzel -akarták őt a zsidók az éjjel ellopni. Mutatnak neki egy bezárt -szardiniás szelenczét is. Ebben van a dinamit, melylyel a gyereket a -holnapi tanuskodása előtt el akarták pusztitani. Azonban megérkezik a -városi csendbiztos: Kovács Lajos, néhány szál fogdmeggel. Megérkezik a -polgármester is. Valamennyi beszél a gyerekkel s figyelmezteti a -fenyegető veszedelemre. A nagy, hivatalos emberkészség nyomozást, -vizsgálatot, házkutatást tart, pedig már öreg este van, sőt éjszakának -is beillik. Keresik a merénylő zsidókat. Fölkutatják a vármegyeházat, -pinczéket, padlásokat, hátulsó helyeket és szögleteket. Átmennek a -szomszéd katholikus iskolatelepre is s ott is tűvé tesznek mindent. -Mindezt a gyerek tudtával és szemei előtt, rettentő hivatalos -komolysággal. S azután, mikor befejezik a hűhót: oda állitanak két -csendőrt, a gyereket reggelig őrizni, a mikor majd a törvényszék előtt -meg teheti vallomását. A gyerek nem alszik reggelig. - -Igy történt bizony ez. - -A birósági jegyzőkönyv csak halvány képet nyujt ez esetről. Henter, a -várnagy, csak ugy adja elő az esetet, hogy este félkilencz óra tájban -jelentették nála, hogy a katholikus iskola udvarán két zsidó ólálkodik. -Ő mindjárt nem ment át, de voltak, a kik elfutottak a városházához ez -esetet jelenteni s onnan Kovács Lajos csendbiztos és a polgármester is -odajött, átkutattak mindent, nem találtak semmit, de éjszakára -csendőröket állitottak a megyeház udvarára. - -Körülbelül ennyi van a jegyzőkönyvben s ezen kivül még a három asszony -tanuvallomása Tóth Béla és társa látogatásáról. - -Vajjon tudhatta-e a gyerek, hogy mindez üres hűhó, csuf fondorkodás, -ravaszul végrehajtott jelenet az ő félrevezetésére? Tudhatta-e, hogy ez -is csak az urak és a várnagy furfangos ármánya az ő lelke ellen, mint -volt a husvéti éjszakán történt lövöldözés? Vajjon fölmerülhetett-e a -gyerekben a kétségnek még sejtelme is, mikor az ő mintaképe a várnagy, -azután a város polgármestere és csendbiztosa s a hajduk és csendőrök -serege végezi együtt a komoly hivatalos cselekményt s értesiti őt arról, -hogy épen ő róla háritják el az életveszélyt? - -Igy vezették nyomban a biróság elé, hogy álljon elő tanuvallomásával. - -Előállt. Az élő lelkek természete az, hogy más vallomással nem állhatott -elő. - -A nagyfalui éjszakán gyötréssel és rémitéssel rátukmálják, eszére -erőszakolják a hamis történetet. Azután elzárják. Azután uraskodó, henye -életmóddal s pajkos társalgással fölélesztik s nagyranövelik -büszkeségét, hiuságát, nagyravágyását. Megutáltatják vele a zsidóságot. -Kiirtják szivéből a szülői ház vallása iránt való vonzalmat és -kegyeletet. Lenézést, megvetést és durva érzéketlenséget növesztenek -lelkében apja iránt. Elhitetik vele, hogy ha jó tanu lesz, a nagy gróf, -a magas kormány s a hatalmas vármegye urrá teszi egész életére, a zsidók -pedig halálra keresik s a keserü kínok végzetét késziték számára. -Tanuvallomását pedig megirják s megtanultatják és elszavaltatják vele -százszor a várnagy előtt, a vizsgálóbiró előtt, az alispán és -törvényszéki elnök előtt s a királyi alügyész s az összes bizalmasok -előtt. - -Azt mondhatná valaki: negyven napig tartott a tárgyalás – ily hosszu idő -alatt visszatérhetett a gyermek az eredeti igazsághoz. - -De a gyerek az egész idő alatt is el volt zárva a világtól. Nem -férhettek hozzá se a védők, se a szülők, se mások, a kiknek szava, -tekintete, fölvilágositása fölszaggathatta volna a béklyókat, melyek -lelkét megkötözték. Az egész tárgyalás alatt csak ugy a várnagy -hatalmában volt, miként a tárgyalás előtt. - -Azt is kérdezhetni: miként lehet az elméből a valóság képét kitörölni s -helyébe a hazugságot beedzeni? - -A kérdés méltó. A természet nagy titkára utal ez a kérdés. A könnyelmüen -vagy komolyan elhatározott s végrehajtott hazugság mindennapi tünet. A -jellem gyöngeségének s az elme mozgékonyságának eredménye. De Sarf -Móricz hazugsága nem efféle. Az övé az ő megmérgezett lelkében valóságos -meggyőződéssé alakult át. - -Lehető ez? - -Igen is lehető. Az agy csodálatos szövetü szerv, de mégis csak olyan -testi szerv, mint kezünk, lábunk. Kezünk mozdulata ütés, fogás, -tapintás; agyunk mozdulata gondolat, érzés, eszme. S a hogy kezünket -állandó gyakorlás által bizonyos mozdulatra vagy erőfeszitésre különösen -alkalmassá tehetjük, ép ugy lehet tenni az agygyal s a mi tőle függ: a -gondolkozással és jellemmel is. Különös gondolatot, érzést, képet, -képzetet lehet beléültetni s különös és állandó gyakorlással benne meg -lehet erősiteni. Költők, bölcsek, hitvallók hiába beszélnek csodáról és -isteni befolyásról. Vannak az életnek még föl nem fedezett titkai, de -azok se csodák. Hogy az agy minő munkát végez, mikor gondolatot szül -vagy befogad: ép ugy nem tudjuk, mint a vadember nem tudja a bezárt -zsebóránál, hogy az belül min és miként dolgozik. Csak azt látja és -tudja, hogy dolgozik. A gyerek agya az egy éven át folytatott egyirányu -ráhatástól abban az irányban fejlődött ki, torzult el s erősödött meg, a -melyben mesterei, a méregkeverők vezették. Abban az irányban a vérvád -képének, a gyilkosság hamis vádjának meggyőződéssé kellett benne -erősödni. - -* * * - -A nagy per végén a gyereket nem akarták kiadni kezemre. A vérvádkoholók -ujabb mesét gondoltak ki s a gyereket arra is föl akarták használni. A -kormány segitségével elértem végre, hogy a gyereket a vármegyétől -megkaphattam. - -Vallomásáról sohase beszéltem vele. Egyetlen szóval se kérdeztem tőle: -mi történt vele egy éven át. Jobban tudtam én, mint ő. Előadása mindig -zavart okozhatott volna azon a képen, melyet gondos figyeléssel róla és -mestereiről alkottam. - - - - -ESZTER HALÁLÁNAK TITKA. - - -I. - -(A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy -Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – -A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait.) - -Jogtudó vagyok, védő voltam a nagy perben, iró vagyok, szeretek -buvárkodni a lelkekben s megfigyelni a természet tüneményeit. Ime nagy -tünemény áll előttem: a szegény leánykának különös elsikkadása. Nagy -jogi kérdés kerekedik e tüneményből, annak megoldásában közreműködni -tiszti kötelességem. Vajjon elgondolható-e, hogy ne foglalkoztam volna -Eszter halálának titkával s hogy elmém egész erejével ne törekedtem -volna azt földeriteni? - -Különös feladata lett volna ez a vizsgálatnak, a vizsgálóbirónak és -társainak. De ők éretlen észszel s elfogult és pajkos elmével hamis utra -s ostoba fordulatokra terelték a nyomozást. Ott keresték a titkot, a hol -azt megtalálni nem lehetett, a hol azt megtalálni minden furfang és -erőszak mellett se voltak képesek. - -Az itélő biróságnak ez már nem volt különös feladata. Ez a biróság már -nem azt kereste igazán: miként tünt el a leányka, hanem csak azt kellett -keresnie, hogy a bevádolt zsidók bűnösök-e vagy ártatlanok a leányka -eltünésének kérdésében? - -A mint meggyőződött arról, hogy nem bűnösök: ki kellett mondani utolsó -szavát, meg kellett hoznia itéletét s egyebet cselekednie nem volt -szabad. Az állam nem azért tart biróságot, hogy az a lelkek titkát -fürkészgesse s a természet tüneteit magyarázgassa. Mások dolga ez. - -Talán első sorban az én dolgom s most arról adok számot, minő eredményre -jutottam buvárlataimban. - -A csonka-fűzesi holttest az eltünt lányka holtteste. Ma az eszlári -vérvád nem lobogtatja már a lelkek tüzét. Ma higgadt és tiszta elmével -lehet az esetet meggondolni. S a tiszta elme a kétségnek még árnyékát se -engedheti magához férkőzni. Az a holttest Eszteré. - -Április 1-én folyam partján tünik el a lányka. Junius 18-án -hetvenkilencz nap mulva alsó folyásának egyik partján lányka holttestét -veti föl a folyam árja. Az eltünt lányka minden ruhája ott van a -holttesten. Az eltünt lányka utolsó cselekménye föstékvásárlás volt. Az -a fösték is ott van szokott falusi módon keze csuklójára kötve a -holttesten. Volt különös ismertető jele életében: a lábán levő hegedés -nyoma, melyet a tehéntiprás okozott. Ezt a jelet is megtalálja az előre -megmondott helyen három igaz tanu: Szakolczai Julcsa, Szücs János és -Zurányi Kálmán. Ha tehát vizi halott kiléte biztos lehet valaha a -világon: ezé a halotté tökéletesen biztos. Alak, nagyság, arcz, szem: -mindez azonos. - -Azonban furfangos elmék, tudatlan emberek kétséget támasztanak. Hátha -idősebb nőé az a felbukkant holttest? Hátha az csak néhány nap óta -került a vizbe? – De velük szemben áll a természet igaz törvénye, melyet -képzelgő tanu és tudákos szakértő ki nem mozdithat helyéből. A holttest -csontja, némely épen maradt nemi részének fejletlensége, érettségi -szőrének csak kezdetleges mutatkozása mind megfelel az eltünt lányka -korának és fejlettségének. S a holttesten talált hullaszappan föltétlen -bizonyossággal igazolja, hogy annak hosszu időn át kellett vizben lenni. -Annyi időn át, a mely épen megfelel a lányka eltünése s a holttest -felbukkanása közt lefolyt időnek. Hullaszappant emberi elme, emberi -tudomány, emberi műszerszám néhány nap alatt késziteni nem tud. Ahhoz -csak a természet ért a maga műhelyében. - -De a furfangos elme tovább is vonaglott. Hátha fondor lelkek csempészték -valahonnan azt a holttestet s hátha bűnös kezek öltötték rá Eszter -ruháját? - -E nyomon botorkált a vizsgálat s más véget természetesen nem érhetett, -mint a mit ért: a kudarczot. Egyetlen tárgyi jelet se tudott erre nézve -felkutatni. Minden vallomás, a mit erre összehozott, kinzásszülte -valótlanságnak bizonyult. Az emberek, a kik ezt cselekedték volna, -tökéletes másuttlétet – alibit – igazoltak. És végre az élő Eszter -különös lábjegye s a holttestnek hullaszappana minden tanu és szakértő -ellenkező nyilatkozatát csuffá teszi. - -S mindezek fölött még van egy mindennapi nagy igazság. A vizsgálatnak -csak ott lehet és csak ott szabad valami rendkivüli titkos megoldást -keresni, a hol az egyszerü, természetes, mindennapi megoldás teljesen -hiányzik. Ha a vizsgálat biztos nyomokra bukkant volna, hogy az élő vagy -a holt Eszter máshová jutott s nem a Tisza csonka-fűzesi partjához vagy -ha biztos nyomokra jutott volna, hogy a csonka-fűzesi holttest kié-másé -s honnan-máshonnan származott, ha nem az eltünt lánykától: csak akkor -lett volna szabad neki a hullacsempészet pajkos ötletéhez folyamodni. - -Hol van hát az eltünt lányka, ha nem a Csonkafűzesnél? - -Kinek a holtteste tehát a csonka-fűzesi, ha nem az eltünt lánykáé? - -Erre a két kérdésre a vizsgálat meg se kisértette a komoly feleletet -megtalálni. - -Solymosi Eszter élete tehát elveszett. Enyészetnek indult tetemét száz -tanu és orvos látta, vizsgálta, bonczolta, temette. - -Vajjon mikor veszett el? - -Akkor, a mikor az élő szemek elől eltünt. Április 1-én délután vagy -estennen, vagy éjszaka. Ez a természetes megoldás. Ez felel meg a józan -felfogásnak mindaddig, mig ellenkező biztos tünet nincs. Itt pedig -nincs. - -A zsidók meg nem ölték. Ezt tisztán látta az elfogult birák esze is. - -Hiszen gyilkos erőszaknak jele nem volt testén. És azután a mikor -megölhették volna: arról az időről minden vádlott másuttléte tökéletesen -bebizonyult. És ezen felül száz meg száz nagy ok tiltja ez esetben a -vérvádszerü gyilkosságnak még gondolatbeli lehetőségét is. Ezt is -tisztára belátták még az elfogult birák is. - -A józan felfogás szerint a Tisza vizébe fult. Annak közelében járt -utoljára, annak vize vetette föl élettelen holttestét. Más természetes -megoldás nem lehet, minthogy másra utaló nyom és tárgyi tünet nincs. - -De hát miként jutott a vizbe elevenen vagy halottan? - -Három eset lehető. - -Vagy véletlenül esett bele. Vagy külső erőszak lökte bele. Vagy -öngyilkos szándékkal jutott bele. - -A véletlenre nem utal semmi nyom. Útja, mikor a boltba ment s onnan -hazament, egy darabig a Tisza közelében volt ugyan, de mégis oly távoli -s oly biztos út volt, hogy arról a Tiszába be nem csuszhatott, be nem -szédülhetett s ha megtörtént volna is, a partképződés miatt könnyen -kimenekülhetett volna. A véletlenre hát semmi sem utal, sőt minden -időbeli, helyi és személyi körülmény ugyszólván kizárja azt. - -Külső erőszakra sem utal semmi nyom. Szegény cselédnek, fejletlen -lánynak nem lehet boszuálló, életére törő gyilkos ellensége. Vagyoni -önzés nem üldözi. Kincset, örökséget senki se áhit tőle vagy utána. -Őrült nemi szenvedély az egyszerü falusi egészséges idegü nép közt -erőszakoskodó rajongással nem ostromolhatja őt nyilt utczán, lakott -házak között, fényes nappal. S aztán nyoma maradt volna ennek, zaj -támadt volna belőle s végül vagy előbb vagy utóbb hasonló kisérlet jelei -mutatkozhattak volna a faluban vagy a környéken. - -Bizony nincs itt más természetes megoldás, csupán az, hogy a szegény -lányka lelkére egy szempillantásig iszonyu sulylyal rányomakodott az -élet, közel volt a Tisza csöndes folyása; ember nem volt, ki szemmel -kisérte volna, se közel, se távol s abban a pillanatban keserü szivvel -jajszó nélkül önkényt átengedte nehéz életét a könnyü halálnak. - -Minő könnyen kinyomozhatta volna ezt a birói vizsgálat az első napokban! -Hiszen az a szegény lányka s az ő együgyü lelke nem volt még ravasz; nem -volt tettető se az élettel, se a halállal szemben. Ha önkényt -választotta a halált: erre elszánva kellett lennie. Ha el volt erre -szánva: ennek jelét kellett adnia. Könyben szóban, panaszban, kimondott -sejtelemben bizonyára adta is jelét. Mindenből azt látom, hogy a falu -népe eleintén arról volt meggyőződve, hogy szándékosan ölte magát a -Tiszába. Jól tudta ezt a vizsgálóbiróság is. De ez a biróság -belekeveredett a vérvád rögeszméjébe s vakon, siketen, konokul, se -látni, se hallani nem akart mást, csak a vérvádat. Az öngyilkosság -nyomait nem földeriteni, hanem inkább eltaposni, megsemmisiteni -törekedett. Tisztán látom s azért határozottan állitom ezt. Az iratok -bizonyitják, hogy a közönségnek az öngyilkosság esetéről fenforgó -véleményét jól ismerte a biróság, de ugyanazok az iratok még kirivóbban -bizonyitják, hogy ebben az irányban még se nyomozott, még se -puhatolódzott egy perczig se. - -A mikor már a lakosság minden csöpp vére tele volt a vérvád gyülöletes -meséjével: akkor már késő lett volna a tüzetes nyomozás. Akkor már -mindenki Vámosi Julcsa anyjának mintájára felelt volna: - -– Hogy lehetett volna az a szegény lány öngyilkos, ha már bizonyos, hogy -őt a zsidók megölték? - -Azonban a természetes igazságok nem ugy röppennek el az életben, mint a -madarak a levegőégben, hogy nyomot ne hagynának maguk után. A -vizsgálóbiró minden óvatossága és furfangossága daczára is az igazság -eleven nyomai, habár szétszórtan és töredékesen is, megmaradtak. - -Keresgéljük össze e nyomokat. - -A mint a vizsgálóbiró a vérvád ostoba alkotmányát összeállitotta: e -szerint Eszter meggyilkolását déli 11 és 12 óra közt hajtották végre a -zsidók. Előbb nem tehették, mert a lányka 10 óra után indult el hazulról -a boltba s 11 óra és 47 percz előtt visszamenőben a zsinagógához nem -érhetett. De a gyilkosság később se történhetett, mert a vádlott metszők -déli 12 órakor már házigazdáiknál Taubnál és Ziszmannál ebédeltek. Az -időbeli körülményeket igy sütötte ki a vizsgálóbiró. - -Szinte bizonyos, hogy az időbeli körülmények ily összeállitása hamis és -önkényes. Ez összeállitás arra irányult, hogy a lánykának a zsinagógához -jutása déli 12 óra előtti időre essék. Huri Andrásné azt vallotta -először, hogy tőle a boltba 10 óra után 30 perczkor indult el Eszter. -Tőle Kohlmájer boltjáig mintegy 3 kilométer a távolság, tehát kis -termetü lány rövid lábu lépéseivel mintegy 45 percznyi gyaloglás. Nem -siető, nem is őgyelgő, hanem közönséges gyaloglást kell fölvennünk. -Visszafelé a zsinagógáig több mint 2 kilométer. Ez is 30 percz. Tehát, -ha Eszter sehol meg nem áll, nem késik, nem várakozik, nem beszélget: -akkor 11 óra 47 perczkor csakugyan odaérhet visszamenő utjában a -zsinagógához. - -Ámde betért Lánczi Gábornéhoz: nem hozat-e valamit a boltból. Bizonyára -beszélgettek néhány perczig. Azután ugyanazzal a kérdéssel betért -Csordás Gábornéhoz. Néhány perczig ott is folyt a beszélgetés. Falusi -parasztasszonyoknál már ez a szokás. Talán máshoz is betért, de -megbizást csak e két ismerős asszony adott neki. Bizonyos, hogy a -boltban is kellett néhány perczig késnie, mig rá került a sor s mig a -boltos Huriné föstékjét, Láncziné gáliczkövét és Csordásné patkószegét -előszedte s becsomagolta. Azután sokfélekép be van bizonyitva, hogy -visszamenőben Rózenberg Hermanék előtt találkozott testvérnénjével -Zsófival, vele megállt és beszélgetett s azután ment tovább a zsinagóga -felé. A zsinagógához tehát déli 12 és fél óra előtt nem érhetett még a -vizsgálóbiró által összehordott adatok szerint se. - -De a tanuk szerint még akkorra se érhetett oda. A vizsgálóbiró helyszini -szemléje szerint Rózenberg Herman háza Sarf József lakásáig vagyis a -zsinagógáig 10 percznyi gyalogló távolság, közel egy kilométer. Már -pedig Rózenberg kapuja előtt délutáni 1 órakor találkozott a lányka -Zsófi nénjével. Ezt állitja a törvényszék előtt Solymosi Zsófi, -Rózenberg Rozi és Vámosi Julcsa, a kik a találkozásnál jelen voltak s a -két lánytestvér beszélgetését hallották. Solymosi Zsófi ugyan habozott -eleintén az időpontra nézve, Vámosi Julcsa pedig példátlan szülői -kegyetlenségre utóbb elállott vallomásától, de Rózenberg Rozi mindig -szilárdul ezt állitotta s utóbb a keresztkérdésekre Solymosi Zsófi is -szilárdul ebben állapodott meg. - -A szegény eltünt lányka élete folyása tehát délutáni 1 óráig egészen -bizonyos. Ettől kezdve mesterkélt homály borul életére. A homályt a -vizsgálóbiró idézte elő. - -Ki kellett volna puhatolnia, vajjon Eszter hazament-e Hurinéhoz s -átadta-e neki a föstéket? Azután átadta-e Lánczinénak a gáliczkövet és -Csordásnénak a patkószeget? A vizsgálóbiró elmulasztotta ezt. Terveibe -nem vágott az ily irányu nyomozás. Mert ő csak azt akarta bebizonyitani, -hogy Esztert már 11 és 12 óra közt megölték a zsidók. Azért kellett -minden mást homályba burkolnia. - -De azért a homályban is vannak fölcsillámló pontok. - -Csordás Gáborné időközben meghalt. A nagy per nyilvános tárgyalását nem -érhette meg. Tehát nem szólhatott arról: megkapta-e a lánykától a két -krajczár ára patkószeget. A lányka utolsó szavai felől nem intézhettünk -hozzá kérdést. - -Lánczi Gáborné született Kaszala Teréz lelke fenekéig telve volt a -vérváddal s a gyilkosság hitével. Csak ugy omlott belőle a zsidók elleni -gyülölség. Ő nem vallotta meg, de nem is tagadta el, hogy az 1 krajczár -ára gáliczkövet megkapta. Erről nem beszélt egyáltalán. - -Én pedig azt hiszem: mind a ketten megkapták portékájukat. Annálfogva -hiszem ezt, mert ha a szegény lányka ezeket át nem adta volna: -holttestének csonkafűzesi felbukkanásakor ezek is éppen ugy benne lettek -volna a csuklójára kötött kendőben, mint a hogy Huriné föstékje benne -volt. - -A lányka szépen hazament. Mindenkinek átadta a magáét. Előbb a -szomszédasszonyoknak, azután gazdaasszonyának, Hurinénak. A szomoru -balsors csak ezután következett be. - -Szedjük csak össze azokat a tüneteket, melyek bennünket az eset ily -felfogására kényszeritenek. - - -II. - -(Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután ott -sirdogált a kut mellett, a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya, -testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik.) - -Hatalovszki András 23 éves életkoru, szép, nyulánk termetü, erős, -egészséges legény, Eszter eltünése idején Debreczenyi Mihálynál volt -szolga. Ennek háza közvetlen tőszomszédja Huriné házának. Kertjüket csak -hitvány kórókerités választja el egymástól. Egyik telekről a másikra -minden hangos szót meghallani, a keritésen keresztül a kertben mindent -meglátni. Hatalovszki is látott-hallott mindent. - -A törvényszék őt nem idézte be tanunak. - -A végtárgyalás folyamán egyik vasárnapon a Nyiregyháza közelében fekvő -Sima-tanyán pihentem s ott vendégszerető házigazdám, Klár Dezső, -jelentette, hogy Hatalovszki nevü legény óhajt velem beszélni s valami -fontos körülményre óhajt figyelmeztetni. - -A legényt magam elé bocsátottam s meghallgattam. Elmondta, hogy a -végtárgyalás részleteiről értesült s megtudta, hogy az eszláriak azt -állitják, hogy a szegény Esztert délelőtt 11 és 12 óra közt ölték meg a -zsidók. Ez nem igaz. Az ő lelke nem nyugodhatik meg ezen. Mert ő délután -két-három óra körül látta Esztert s hallotta, a mint vele Huriné -pörlekedett s különösen hallotta, a mikor Huriné e szavakat intézte -hozzá: - -– Estélig még háromszor is megjárhatod az utat a boltba. - -Gondos kérdéseimre elmondta még, hogy Huriné és a lányka feleseléséből -azt értette, hogy a lányka nem olyan festéket hozott a boltból, a milyen -kellett volna. Talán kéket hozott, holott Huriné feketével szokta háza -fala alját befösteni. Vagy talán megforditva. Azért küldte hát vissza a -boltba, hogy cserélje ki a festéket. - -Tünődtem: igaz lehet-e ez? A gyanakodás ragálya az én gondolkozásomat is -megkörnyékezte. Nem kérték-e föl e legényt e vallomásra? Nem fizettek-e -vagy nem igértek-e e vallomásért jelentékeny jutalmat? - -Nyomozásom eredménye az volt, hogy jelleme komoly, a munkát szereti, -gazdáival sohase volt baja; kocsmázni, duhajkodni nem szokott. Arcza -nyilt, fejét egyenesen tartja, szembe néz és megfontolva felel minden -kérdésemre, ifju kora miatt se lehet ravasz lélek. Nyugodtan és -határozottan állitotta, hogy őt lelkiismerete hajtja erre a vallomásra. - -Jól van. Most már lelkére kellett adnom vallomása fontosságát és -következéseit. - -Nagy szó, a mit kimond. Szembe áll vele az egész falu. Minden eszlári -tanu azon erőlködik, hogy azt bizonyitsa be, hogy a szegény Eszter déli -12 óra előtt odaért a zsinagógához s hogy déli 12 órára már vérét -vették. Most ő azt mondja, hogy délután 2–3 óra tájban is látta. Magára -zuditja az egész falut. Felbőszül ellene a vérvádkoholó egész szövetség. -Az eszlári urak, a vizsgálóbiró titkos tanácsa, a községi biró, a -törvényszéki elnök, a csendbiztosok, és szolgabirák. Ráfogják, hogy -hamis tanu. Meghurczolják mindenfelé. Ellene bujtják rokonait, -ismerőseit, barátait. Gondolja meg mindezt jól. Vallomása nagyon fontos -ugyan, de mulhatlanul mégse szükséges, mert a nélkül se itélhetik el a -zsidókat. A nélkül is kisül a buta és gonosz vérvád alaptalansága. Ha -mindezt meggondolva is megáll vallomása mellett: akkor bejelentem -tanunak a biróság elé. Különben nem. - -Gondolkodott a legény. Jól ismerte ő már az eszlári lakosság ama -részének elfogultságát és szenvedélyét, a mely Farkas Gábor biróra -hallgatott. Mert hiszen a lakosság többi része nyugodt volt s az egész -vérvádat kezdettől fogva az »urak« mesterkedésének tulajdonitotta. -Csakhogy ez a része szelid volt és békés. Ugy gondolkozott: a biróság -vette az ügyet kezébe, végezze el az! A másik rész azonban dolgozott, -futott, zajongott és fenyegetett s a legény épen e rész közepén -kénytelen maradni. Mit csinálhatnak hát ő vele? - -Gondolkodott a legény. Végre azt mondta: - -– Tegye az ur a mit jónak lát. Nincs nekem arra semmi vágyakozásom, hogy -én tanu legyek. Csak az urat akartam én felvilágositani arról, hogy én -mit tudok. Ha a biróság meghi tanunak: azt se bánom. Ott is megmondom az -igazat, mert én hitvány ember nem vagyok. Ha pedig meg nem hi, annál -jobb. - -Bejelentettem. A törvényszék megidézte s bizony megvallotta ő ott is, a -mit előttem fölfedezett s megmaradt vallomása mellett minden -keresztkérdés és faggatás daczára. - -Ez történt a junius 22-iki ülésen. Huriné kézzel-lábbal tiltakozott a -legény vallomása ellen. - -Igaz, hogy utóbb, hetek mulva ez a legény is módositotta vallomását. -Ujabb vallomásában a réginek határozott állitásai elmosódtak. Se az óra -szerinti időpontról, se a Huriné udvarán folyt feleselés személyeiről -már nem beszélt határozottan. Látszott rajta, hogy a tanukészitő gyáron -már keresztül ment. S ugy is volt. Andrikovics kocsmájában az eszlári -biró és emberei körülvették, tyukkal-kalácscsal édesgették, Eszlárra is -kivitték. Ott azután halállal fenyegették, ha vallomása mellett -megmarad. Tanukat állitottak ellene, hogy ő se nem látott, se nem -hallott semmit, otthon se volt azon a napon, hanem kint volt a mezőn -burgonyát ültetni. Igaz, hogy ez mind hamis tanu volt. De azért -lassanként rajta is erőt vett az élet nyugalmát követelő nyers ösztön s -annyira-mennyire megadta magát. Julius hó 8-án, nyilvános vallomása után -16 nap mulva odavitték az elnök lakására, ott is kecsegtették s -ijesztgették egy füst alatt s igy julius 9-én az elnök a birósági ülésen -ujra előhivta, hogy vallomását módositsa s lényegesen enyhitse. - -Előre láttam én ezt, szinte vártam. Nem is faggattam keresztkérdésekkel, -csak a mikor elvégezte tanuskodását, az ajtónál kimenet magamhoz -intettem. - -– Megmondtam én ezt hejh a Sima-pusztán. Kár volt legénykedned! - -Az egyenes arczu, nyilt, bátor tekintetü legény lehajtotta fejét, nem -nézett szemembe. Mégis szólt: - -– Nem tehettem másként. Hanem a mi igaz, azért mégis igaz! - -Arról, a mit első tanuskodásában erősitett, nem csak maga tudott. Erre a -tényre más tanu is volt. - -Ez Frenkel Sámuel 75 éves életkoru agg, beteg zsidó ember. Becsületes -előéletü s egyik lábával már a sir szélén áll. Miért mondana valótlant? -Ez eskü alatt azt vallotta a junius 22-iki ülésen, hogy ápilis 1-én -délután 4 óra tájban találkozott Hurinéval, a ki azt mondta neki: - -– Ma már másodszor küldtem be a leányt föstékért Ófaluba, nem tudom, hol -van oly sokáig. - -S hozzátette még a tanu, hogy Huriné e szavak után kissé haragosan ment -Ófalu felé a leányt keresni. - -Más jelenségek is vannak erre. - -Faluhelyen az éjjeli őrséget, az utczákra, házakra való éjjeli vigyázást -nem rendes fizetésü alkalmazottak teljesitik, hanem sorrendben házanként -köteles minden gazda éjjeli őrség gyanánt kiállani. Minden gazdára rá -kerül a sor a lakosság számához képest évenként négyszer-ötször s néha -többször is. Az őrség egyik csapatja éjfél előtt, másik csapatja éjfél -után ügyel az utczákra. A mig kocsma van nyitva, ideje nagy részét -természetesen ott tölti az őrség. - -1882 évi május végén, a mikor már javában folyt a vizsgálat -Tisza-Eszláron s mindenki csak Eszter eltünéséről s a zsidókról beszélt, -Debreczenyi Mihályra került az őrség sora. Ő szolgáját Hatalovszki -Andrást küldte ki őrnek, a ki társával együtt a késő esti vagy éjjeli -időben bevetődött Ziszmann Jakab kocsmájába. - -Az esetről, a biróság eljárásáról, a leánykának állitólag déltájban -történt megöléséről volt a szó. Hatalovszki akkor azt mondta, hogy ő -neki nem megy a fejébe ez az egész dolog. Ő biztosan tudja, hogy azon a -napon délután, uzsonnaidő felé, Eszter még otthon volt, jól látta, a -mint az ujfalui kutnál egy füzfa alatt sirdogált. - -Nagy szó volt ez akkor. Hallották e tanuságot maga Ziszmann Jakab, -azután felesége Groszberg Rozi, ezeken kivül Groszbergnek mind a két -növendék leánya, továbbá Varga Kata cselédleány s még egy szolgalegény, -a ki akkor másnál szolgált, de a tárgyalás idején, 1883 nyarán, épen -Debreczenyi Mihálynál szolgált. Hatalovszki e beszéde is a -végtárgyaláson kétségtelenül bebizonyult. S ez azért is fontos -körülmény, mert akkor még Hatalovszkit se a zsidók, se a vérvádkoholók -ilyen vagy amolyan vallomás érdekében nem ostromolták. - -Minő könnyü lett volna ekkor még elfogulatlan, okos vizsgálóbirónak az -öngyilkosság összes nyomait összeszedni! - -Pedig bizonyára tudta, hogy a szegény lányka közelállói se vérvádra, -hanem az öngyilkosságra gondolnak. Maga az édes anya, özvegy Solymosi -Jánosné is azt mondta, hogy Huriné, a mikor délután a lánykát kereste, -igy nyilatkozott előtte: - -– Elment a lelkem még ebéd előtt, de már nem tudok nyugodt lenni; a part -felé, a falu felé néztem. Nem tudom, de talán az isten öntötte belém, -hogy arra néztem. - -Igy van a birósági jegyzőkönyvben. A part, a melyről szó van, a -Tiszafolyam partja. Solymosiné szerint isten sugallta Hurinénak, hogy a -folyam felé keresse a szegény lánykát. Isten szokta fölébreszteni a -lelkiismeretet. - -Azonban Huriné a junius 21-iki ülésen maga is nyiltan beismerte, hogy a -leányka öngyilkossága volt első gondolata s hogy délután kereste a Tisza -partján a leányka nyomait. - -Groszberg Leó azt vallja a junius 23-iki ülésen, hogy másnap, április -2-án ment a községházhoz s útközben találkozott Solymosi Jánossal, -Eszter testvérével. Kérdi tőle: - -– Megvan-e már Eszter? - -– Dehogy van, dehogy van! Épen most is őt kerestem. A faluban egy ó-kut -van, azt néztem meg, nem abba ugrott-e. - -Ó-kutnak az olyan kutat nevezik, a melyet már nem használnak, a melynek -vizét valami ok miatt nem merik az emberek. Az öngyilkosok faluhelyen -ily kutban szokták magukat elemészteni. - -Ime a jelenségek, a melyek szerint anya, testvér, gazdaasszony, -szolgálatadó, mind arra gondolt először, hogy a szegény leányka önként -vetett véget életének. - -Kellett lenni okuknak, a mely miatt arra gondoltak. Oly jelentékeny -okuknak, a mely elhárithatlanul arra a gondolatra vezette elméjüket. - -Minden esetre feltünő, hogy már délután négy-öt óra tájban is arra -gondoltak. A mikor különös ok nélkül arra gondolniok szinte lehetetlen -volt. - -A leánykát Huriné délután is beküldi a boltba s a leányka nem jön haza -rendes időre. Vajjon miként lehet itt mindjárt öngyilkosságra gondolni? -Hiszen a lánykának anyja, két testvérje, több nagybátyja és nagynénje -van a faluban; a boltban is elkéshetett, rokonaihoz is betérhetett, -elfecseghette az időt. Hányszor megcselekszik ezt a cselédek! - -Ha alkonyatra, ha öreg estére se tér haza, ha még reggelre is elmarad: -akkor már nagy ok van a tünődésre, az aggodalomra. Akkor már valószinü, -hogy vagy megszökött s elhagyta helyét, vagy valami baj történt vele. -Akkor is először végig kell járni azokat a házakat, a hová a leány járni -szokott s ha sehol semmi nyoma, sehol senki nem tud róla: csak akkor -juthat az ember eszébe a Tisza vagy az ó-kut, az öngyilkosság esete. - -Huriné azonban rögtön öngyilkosságra gondol, isten azt önti belé, hogy a -part felé, a folyam felé nézzen. - -Mikor történt ez? - -Solymosiné azt mondja: délutáni 3 óra körül. Groszberg Leó azt mondja: 5 -óra körül. A többi tanu nem egészen határozott beszéde szerint négy-öt -óra tájban mehetett Huriné Ófalu felé a lánykát keresni. - -De hiszen ez még nem is lett volna feltünő késedelem a lánykától. Három -óra tájban még otthon pörlekedik vele Huriné. Azután a lányka a kút -mellett a fűzfa alatt sirdogál. A bolt oda-vissza másfél órai gyalogos -út. Tehát 5 órakor még a lányka nem késett, sőt előbb haza se érhetett. - -Miért jött hát az öngyilkosság gondolatára Huriné már öt óra előtt? - -Bizonyára azért, mert a lányka valami efféle szót ejtett ki ajkán. Vagy -azt mondta: ilyen életet nem birok tovább; – vagy azt mondta: jobb -meghalni, mint ennyit szenvedni; – vagy azt mondta: engem nem lát többé! - -Valami ilyes dolog történhetett. - -Igaz, hogy erről tanuk, jegyzőkönyvek nem szólnak. Ez hát csak föltevés. -Csakhogy ennek a föltevésnek rettenetes alapjai vannak a lányka az napi -viszonyaiban s lelkiállapotában. Lássuk ezeket. - - -III. - -(A leány elszántságának okai és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett és -dolgozott. – Asszonyának tanusága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk -szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok.) - -A szegény lányka lelkét bússá, komorrá, szomoruvá tették az utolsó napon -testi és lelki ráhatások. - -Télen át csizmában szokott járni, nyáron át mezitláb. Épen április 1-én -a nagy takaritás napján kezdte meg a mezitlábjárást. Változó napos hüvös -idő volt. A félév óta megszokott lábbeli nem takarta meztelen lábát. -Kétségtelenül fázlódott reggeltől fogva. Magában véve is kellemetlen -érzés ez. Kedvetlenséget okoz. - -Ez azonban falusi cselédlánynál önmagában nem nagy dolog. De az utolsó -napon nem is evett. Huriné bevallja a junius 21-iki ülésben, hogy az -napon nem főztek semmit, meleg ételhez nem jutottak. Természetesen a -nagy takaritás volt a főzés akadálya. De még hideg ételként is csak a -két kis gyerek kapott édes tejet. Ha Eszter is kapott volna: azt Huriné -semmikép el nem hallgatja. - -Tehát éhezett is. Fázott és éhezett. A mellett dolgozott egész nap, a -közpéldabeszéd szerint, mint a kutya s még az Ófaluba, oda és vissza -másfélóra járásnyira is be kellett futkosnia két izben is. - -Kétségtelenül eszébe jutott, hogy mi ezért az ő jutalma, fizetése? Egész -évre 15 forint és egy pár csizma. Igy vallották a tanuk: édes anyja s -szolgálatadó gazdaasszonya s mások. Tizenöt forint mai pénz szerint 30 -korona, alig 32 frank. Mennyi esik ebből egy napra? Négy krajczár vagyis -nyolcz fillér. Ez a koldusnak is csekély alamizsna. Nyolcz fillérért -egész istenadta napon fázni, éhezni s hajnaltól késő estig dolgozni: -sulyos végzet. A tünődés, a képzelődés s a keserüségszülte felfogás -szerint rosszabb helyzet, mint az állaté. A háziállatnak életöröme -mindenesetre több. - -S ha még jó arczot, édes szót, gyöngéd figyelmet, vigasztalást találna -asszonyánál! De az is még durva hozzá s egész nap szidja, piszkolja, -átkozza, kergeti. - -Igaz, hogy közfelfogás szerint erre okot adott a szegény lányka. A sütő, -főző, kormos edényeket, konyhaszereket meg kellett mosni. A miben -megmossák: arra való a mosóteknő vagy más alkalmas edény. A sütőteknő -egyáltalán nem arra való. Abban kel a kovász kenyérhez, kalácshoz. Abban -kormos edényeket mosni nem szabad, mert a benne maradt kormot, szennyet -fölveszi a tészta. A kenyérnek pedig tisztának kell lenni, mert istennek -az a legnagyobb adománya. S a szegény lányka erre mégse ügyelt. -Eltévesztette dolgát. A konyhaedényeket a sütőteknőben mosta meg. - -Bizony ez nagy tévedés. Pedig a szegény lányka egyébként nagyon jól -tudta, hogy e munkája ellenkezik a jó renddel. Nem is daczból, nem is -pajkosságból, nem is ostobaságból cselekedte azt, hanem mint mondani -szokták, az esze nem volt helyén. - -Hát a szegény lányka hibázott. Tessék azonban akárkinek egész napon át -éhezni, fázni, dolgozni s lótni-futni: isten angyala legyen bár, alig -kerülheti ki a hibázást. S most képzeljük ehhez a mérges, haragos, -örökké zsémbelő és káromkodó gazdaasszonyt. - -Huriné ilyen volt. Solymosiné mindenben egyetért vele s a nagy per egész -folyamán mindenütt menti s kezére adja a menekülő szót, de azt még ő is -megvallja a junius 29-iki ülésen, hogy Huriné »nagyon lármás« asszony. -Tudni kell pedig, mit jelent e szó a falusi nép nyelvén! - -Maga Huriné a junius 21-iki ülésen egyenesen beismer annyit, hogy az -napon megpirongatta a lányt, mert a kormos edényeket a sütőteknőben -mosta meg. S hozzátette: élesen szólt hozzá, nem tagadja, de – ugymond – -komolyan nem bántotta. - -»Komolyan nem bántotta«: mit jelent ez a szó? Bizonyára azt, hogy -sulyosan meg nem verte, kezét-lábát nem törte, fejét be nem szaggatta. -De ezen kivül igenis megtörténhetett, hogy vesszőt vett a kezébe s azzal -megfenyegette, talán meg is kergette. A különben is szomoru és csüggedt -lelkü lánynak ez is nagyban növelhette keserüségét és elszántságát. - -Emlitettem már, hogy Barcza Dani hires csendbiztos volt Debreczenben, a -hortobágyi róna betyárjai fölött. Elhivattam magamhoz, alakja, arcza, -beszéde nagyon megtetszett s megbiztam, hogy puhatolódzzék. Különösen -abban az irányban is, mely a szegény lányka öngyilkossága felé mutatott. -Más megoldást én nem találtam. S abban a nézetben voltam kezdettől -fogva, hogy ha másnak nem is, de Hurinénak kell erről valamit tudni. - -Barcza Dani fölkereste Hurinét saját házában. Beszélgetett vele -mindenről. Rávezette a szót Eszterre is. A lélekbuvár erős érzékével -figyelte az asszonynak arczát, hangját, szavait. Nem vett észre semmit. -Az asszony ügyesnek és kérges lelkünek mutatkozott. - -Beszélgetés közben a csendbiztos vastagocska spanyolnád pálczát vett -észre a mestergerendán s erre szegezte szemeit. Rögtön feltünt neki, -hogy az asszony megdöbbent. Fölállt a csendbiztos, levette a pálczát a -mestergerendáról s mintha játékból tenné: elkezdte azt kezében -suhogtatni s e közben mereven nézett az asszonyra. - -Az asszonynak elállt a szava. Rémület látszott arczán. - -A csendbiztos ezt mondta neki: - -– Lássa Huriné, ha ez a spanyolnád beszélni tudna: ez megmondaná, hova -lett Eszter. - -Az asszony megtántorodott s az asztalhoz esett ijedtében. Azután magához -jött egy pillanatra s kifutott a szobából. Többé nem mert a -csendbiztossal szóba állani. - -Igy jelentette nekem a találkozást Barcza Dani. S hozzátette: - -– Egész életemen át a gonosztévők megfigyelésével foglalkoztam s az a -szent igazság, a mit most mondok. Az az asszony kergette halálba -Solymosi Esztert s annak a nádpálczának volt valamely dolga a szomoru -esetben. Isten engem ugy segéljen! - -Azonban végre se bizonyitja semmi, hogy a lányt épen testileg -bántalmazta volna Huriné. A lelki gyötrés annál nagyobb volt. - -A szegény lányka lelki állapotáról a következő jelenségek szólnak: - -Rózenberg Rozi beszéli, hogy a lányka, mikor Zsófi nénjével az ő házuk -előtt délután egy órakor beszélt, szomoru volt. - -Rózenberg Herman és neje egybehangzólag beszélik a junius 25-iki ülésen, -hogy cselédjük Solymosi Zsófi április 1-én este, mikor arról volt már -szó, hogy a lányka nem ment haza, hanem eltünt, – azt mondta nekik: - -– Akkor is szomoru volt már, mikor beszéltem vele, de nem kérdeztem, mi -baja. - -– Miért nem kérdezted? – szólt gazdája. - -– Elég marha voltam, hogy nem kérdeztem. - -De egy kérdést mégis intézett hozzá. Vámosi Julcsa legalább a junius -25-iki ülésen ugy beszélt, hallotta Zsófinak e kérdését Eszterhez: - -– Miért vagy oly szomoru? Talán megvert az asszonyod? - -– Nem vert meg. - -Ez volt a szomoru lány felelete. - -Groszberg Leo azt vallja a biróság előtt, hogy Zsófi április 2-án -vasárnap átment hozzá a boltba czukorért s akkor azt kérdezte tőle: - -– Még sincs meg Eszter? - -– Dehogy van, dehogy van! Sajnálom szegényt, olyan szomoru volt az a -lány. - -Mindez a délutáni egy-két órakor jelentkező lelki állapotra vonatkozik. -De a szomoruság később sokkal jobban fokozódott. A mikor már éhsége és -fázékonysága is nagyobb volt, a mikor Hatalovszki szerint oly élesen -szidta asszonya s küldte be ujra a faluba s a mikor a szegény lány az -utczai kut mellé a fűzfa alá vonult sirni, zokogni. - -Kétségtelenül el is indult a boltba visszafelé. Útja a Tisza közvetlen -közelébe ért. A fájdalomnak egyetlen éles fellobbanása, az elszántságnak -egyetlen keserü rohama kellett, egyetlen szempillantás s a szegény lány -ott volt már a néma folyam szeliden ringó fenekén. Ott azután nem -bántotta őt többé az éhség és a hideg, a ruhátlanság és a káromló szavak -pirongató átka. - -Gyakori történet ez. Se nem különös, se nem csodálatos. - -Azt mondhatják: nagy vállalkozás az önkéntes halál, tehát nagy okának -kell lenni. S a szegény lánykánál talán nem volt arra elég nagy ok. - -Meglehet. De az ő lelke itélte azt meg. Másé azt meg se itélheti. - -Különben is abban az életidőben járt, a mikor a serdülő korból -megkezdődik az átmenet az érettbe. A mikor érthetetlen titkos mozgalom -van a vérben s a mikor a nő egész szervezete a havonkénti változásra -készül. Nagyon sok lány életkedve elhervad ilyenkor, fájdalmas ábrándok -töltik be gyakran éjjelét-nappalát s heteken-hónapokon keresztül -uralkodik lelkében a halál után való vágyakozás. - -Hurinénak volt egy eleven eszü 17 éves fia: Huri József. Azt mondta a -junius 25-iki ülésen: Eszter nem szokott dalolni. Márczius 1-től -áprilisig, mig az ő házuknál volt, nem hallotta dalát. - -Ime a szegény lánykánál a lélek gyökeréig beszivárgott mélységes -szomoruság! A fa, a mely a tavasz édes melegén nem hajt virágot, a -fiatal serdülő lányka, a ki tizennégy éves korában nem fakad dalra, -játékra, vidámságra. Haldoklik az már mind a kettő. Csak véletlen -pillanat kell ahhoz s jó alkalom, hogy a halál önszántából igazán -bekövetkezzék. Szegény cselédlányoknál mily sok eset van efféle! - - - - -A NYILVÁNOS TÁRGYALÁS. - - -I. - -(A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A -vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A -közönség.) - -Sok keserves huza-vona után elvégre megérett az ügy a nyilvánosság -számára. Régóta óhajtottuk ezt. - -Nem ismertük eddig az ügynek részleteit. Az orvosok munkáin kivül nem -ismertünk biztosan semmit A vádlott zsidók egész esztendőn át senyvedtek -már a börtön falai közt. Nem tudtuk, mivel védik magukat. Nem ismertük -lelkük állapotát. Alig sejthettük, miként szőtték-fonták össze ellenük a -terhelő körülményeket. Nőttön nőtt a türelmetlenség bennünk is, a kik az -igazságszolgáltatás védelmi intézményét képviseltük, – de a nagy -közönségben is. - -A vérvádkiabáló hirlapok zsivaja már meg nem nyugtatott, már ki nem -elégített senkit. A közönség nagy része szentül hitte, hogy a vád -tökéletesen bizonyos. Ámde ha tökéletesen bizonyos: miért késik akkor a -tárgyalás, a nyilvánosság, az itéletmondás? A gyilkosokra miért nem -szakad le a törvény? Az ártatlanok miért nem menekülhetnek? - -Magyarországnak sajátságos büntető perrendszere volt akkor. -Nyilvánosságnak és titkos eljárásnak, szóbeliségnek és irásbeliségnek -kusza rendszere. - -A vádlottal, ha vizsgálati fogságban volt, mig a vizsgálat folyt, nem -érintkezhetett senki. Se rokona, se jó barátja, se jogainak képviselője, -még védője se. A vizsgálat irataiba se tekinthetett be senki, még a védő -se. Hogy a vizsgálat meddig tartson: az csupán csak a vizsgálóbirótól -függött. Voltak bűnügyek, melyekben öt-hat évig, sőt tovább is folyt a -vizsgálat. A hol a vádlott fogva volt: ott okos és emberséges birák -igenis siettették a vizsgálat befejezését. De törvény vagy birósági -rendszabály ily esetekről se intézkedett különösen. Ime a nagy per -vádlottai már több mint egy év óta foglyok s ime ügyük még alig érett -meg a nyilvános tárgyalásra. Pedig velük együtt különböző helyen és -időben több-kevesebb ideig még negyven vagy ötven zsidó és tutajos -szenvedte a fogságot. - -Anyagi büntetőtörvény csak két év óta volt s gyakorlatilag a nép vérébe -még be nem szivároghatott. A biróságok nagyon sok esetben, mikor -bűnösnek mondták ki a vádlottat, büntetésül vizsgálat alatt volt állását -szabták ki. S bizony sok esetben sulyos büntetés volt s még ma is sulyos -minden országban, ha valakinek vizsgálat alatt kell állania. - -A hirlapok közléseinek nem hittünk. Azok a közlések csonkák, túlzók, -irányzatosak s gyakran koholtak és hazugok voltak. A hirlapok -közléseinél a társadalomnak épen nem egészséges izlése szerint a fődolog -különben se a tárgyi igazság, hanem a gyorsaság és az érdekesség. Az, a -mi rögtön hat a képzeletre és a szenvedélyre. De a folyton tartó -országos izgalomnak s felekezeti gyűlölködésnek elvégre véget kellett -vetni s a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát napfényre hozni. - -Siettettük a nyilvános tárgyalást. Én magam személyesen két alkalommal -heves vitát folytattam e végből az igazságügyek miniszterével, a ki -azonban még erre nézve se avatkozott a biróság dolgába. - -A közvádlók, a királyi főügyész Kozma Sándor s megbizottjai a -siettetésben egyetértettek velem. De egyetértettek velem még abban is, -hogy az ügyben voltaképen vádemelésnek nem volna helye. Hiszen a vádnak -voltaképen nincs tárgyi ténye s a vádlottakat valósággal semmi komoly -jelenség nem terheli. Mindamellett a királyi ügyészség arra határozta el -magát, hogy vádat emel. - -A vád kidolgozására s annak a tárgyaláson való képviseletére Szeyfferth -Ede jogtudort bizta meg a főügyész. E férfiú akkor királyi főügyészi -helyettes volt s a főügyész mellett dolgozott. Jogi tudását még a régi -osztrák jogrendszerből meritette, mely egykor Magyarországon is -érvényben volt. Tudása fiatal korától fogva a birói pályán vált -gyakorlativá. Akkor 50 vagy 52 éves életkorú lehetett. Komoly, higgadt, -kevés beszédü, tiszta látásu és csöndes mérsékletü, valóságos birói -jellemü ember. Képzeletének semmi csapongása, törekvéseiben semmi -nagyravágyás, semmi sietés, az igazság iránt erős érzékkel s mint -mondani szokás, tisztes polgári erényekkel teljes. Munkakedvelő, -kötelességtudó. A sokkal nagyobb szellemü főügyész bizonyára erős -megfontolás után őt tartotta a különös feladatra legalkalmasabbnak. S -nem csalódott. Korábban én kevéssé ismertem, alig néhányszor találkoztam -vele. A nagy per tárgyalása alatt a naponként való érintkezés folytán -bizalmas barátság fejlődött ki köztünk. Később a királyi Kuriának, a -legmagasabb itélőszéknek lett közbirája s az alatt, mig e könyvet irom, -az ország jogtudó közönségének őszinte elismerése s becsülése mellett -vonult nyugalomba. - -Ha csupán egyéni véleményét követheti, szentül hiszem, nem emel vádat, -hanem az ügy egyszerü megszüntetését inditványozza. De már ez akkor -lehetetlen volt. A fölizgatott társadalom nyilvánosságot követelt s ezt -vádemelés nélkül elérni nem lehetett. - -Igy jött létre a vádinditvány s a biróság vádhatározata. - -E határozat szerint gyilkosság terhelte Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám és Braun Lipót metszőket és Vollner Herman koldust. A zsidó -gyerek tanusága szerint ezek együtt ölték meg Solymosi Esztert. - -Gyilkosságban való bűnrészesség terhelte Sarf József, Junger Adolf, -Veiszstein Lázár, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám és Taub Emánuel eszlári -lakosokat. A gyerek tanusága szerint ezek is tudtak a gyilkosságról s -valószinüen segédkeztek annak elkövetése körűl. - -Bűnpalástolás terhelte Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Hersko Dávid, -Grósz Márton és Klein Ignácz zsidókat. A vizsgálat adatai szerint ezek -csempészték, usztatták, öltöztették az idegen holttestet. - -A vádhatározat ezen pontját nyomban a pajkosság czimébe öltöztette az a -körülmény, hogy vád alá jutott például Fogel, Grosz és Klein, a kikre -semmiféle terhelő jelenségnek még árnyéka se vetődött, ellenben nem -jutott vád alá, hanem pusztán tanunak maradt Matej Ignácz, a ki pedig -mindvégig erősen vallotta a tárgyaláson, hogy ő az idegen holttest -csempészésében, usztatásában s öltöztetésében szakadatlanul tevékeny -részt vett. - -Birói ostobaság volt ez, sőt ennél is több. S a vádhatározatot csupán -ennélfogva is jogunk, sőt kötelességünk lett volna a felsőbb -biróságokhoz fölebbezni. - -Az akkori perjog és birósági szervezet szerint a vádhatározatot a -törvényszék hozta, mint első biróság s erre nézve se a vádlottakat, se -védőiket előzőleg meghallgatni nem kellett, nem is lehetett. A budapesti -királyi tábla volt a másodbiróság, a mely csupán irásokból itélhetett. -Ide joga volt vádlottnak s védőnek fölebbezni. Sőt joga volt a királyi -Kuriához is, mint legmagasabb birósághoz bizonyos esetekben. És semmi -kétségem arra nézve, hogy a felsőbb biróságok vagy kihagyják a -vádhatározatból a bűnpalástolást, vagy Matej Ignáczot is vád alá -helyezik. Mert a felsőbb biróságok a tömegnek legszenvedélyesebb -izgalmai közt is megőriztek volna annyi függetlenséget és komolyságot, a -mennyi ez ügyhöz kellett. Két ember együtt, összebeszélve s -összedolgozva végzi a holttest-usztatást: Matej és Hersko. Matej -beismeri, Hersko eltagadja. A felső biróság föltétlen bizonyossággal -vagy megszünteti ezt az ügyet vagy Matejt is vád alá vonja s nem hagyja -ki azért, mert ő keresztyén. - -Azonban mégis megnyugodtunk a vádhatározatban. - -Nekem két okom volt erre. Kényszeritő mind a kettő. - -Az egyik az, hogy a két felső biróságnak az ügy nagy terjedelme miatt az -akkori gyakorlat szerint legalább egy év kellett volna a végleges -döntéshez s addig a vádlottak börtönben ülnek szakadatlanul. Tehát a -multtal együtt legalább két esztendeig! - -Másik okom pedig az volt, hogy a vádlottak elszántan követelték a -nyilvános tárgyalást azonnal. Hiszen még azt se tudták, mivel vannak -vádolva s ki és mi terheli őket. Sarf József egyenesen kimondta: neki -mindegy, élet vagy halál, de ő nem várakozik, ő szemébe akar már nézni -annak a gyalázatos gyanunak, a mely miatt már egy év óta szenved. - -Hát isten hirével! Menjünk neki a tárgyalásnak. - -A törvényszék junius hó 19-re keddi napra tüzte ki a tárgyalást. S -természetesen a következő napokra is. Előre lehetett látni, hogy a -tárgyalás több napon s talán több héten át fog tartani. - -De senki sem számitott arra, hogy 46 napig tart s augusztus 3-án ér -véget. Valóságos tárgyalás azonban csak 34 napon át folyt mindig reggeli -8–9 órától délutáni 2–3 óráig. Két ünnepnap jött közbe s ezen kivül öt -napi szünet, melyből két napot a vádra és védelemre készülés, két napot -a biróságnak az itélet fölött való tanácskozása vett igénybe. - -Külsőleg ily nagy és hosszu törvényszéki tárgyalás még nem volt -Magyarországon s nem tudom, hogy más országban is lett volna. Fonákul -vezetett s minden lépésében elhibázott vizsgálat után mintegy háromszáz -vádlott, tanu és szakértő volt kénytelen nyilatkozni sok esetben -többszörösen is. Egy közvádló, egy jogász magánvádló, öt védő vitájára -is négy egész nap kellett. - -A tárgyalás a vármegyeház nagytermében folyt. - -A vármegyeház a város közepén fekszik, homlokzatával a köztér felé -tekint. Széles lépcső vezet az emeletre, a hol tágas előcsarnokból s -tágas folyosóról nyilik a tárgyalóterem. Innen nyilnak a védők, a tanuk, -az ügyvédek és hivatalszolgák szobái is. A tárgyaló terem nagy ablakjai -a köztérre néznek. - -E terem hosszu négyszög. A terem egyik végén a törvényszék emelvénye. -Középen kissé magasabb emelvényen a birák és a jegyző asztala. A biróság -jobb oldalán a közvádlók asztala. Itt ül Szeyfferth Ede királyi -főügyészi helyettes és Lázár Kálmán királyi alügyész. Utóbbinak alig van -szerepe a tárgyalás folyamán. A biróság baloldalán a védők asztala. Itt -ülnek a védők sorban egymásután. Az elnök közelében én, mellettem balról -Heumann s azon túl Funták, Friedmann és Székely egymás mellett. - -Az emelvényt korlát választja el a terem egyéb részétől. Az emelvény -előtt kellő nagyságu szabad tér. E téren a vádlottak padja s a -sértettek, tanuk és szakértők ülőhelyei. De e szabad tér két oldalán is -van egy-egy korláttal elzárt kisebb tér. A jobb oldalán a sértett fél -özvegy Solymosi Jánosné s jogi képviselője Szalay Károly ügyvéd, – a -baloldalán pedig a hites gyorsirók. - -Gyorsirókat azelőtt csak ritkán szoktak a biróságok alkalmazni. A mult -század első felében Magyarország törvényhozó testületei se használtak -gyorsirót. Gyorsiró alkalmazását csak az 1847-iki országgyülés kezdte, -rendszeressé a gyorsirói intézményt csak az 1848-iki országgyülés tette. -Azelőtt gyorsiró nem is volt az országban, arra pedig nem volt példa, -hogy birósági tárgyalásokat gyorsirói följegyzés erősitett volna meg. - -Bűnügyi tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvet valamelyik -fiatal jegyző készitette. A jegyzőkönyvbe a beszédeket, a -nyilatkozatokat nem szóról-szóra, hanem csak kivonatosan lehetett -beiktatni. Fontos volt, hogy a jegyzőkönyv hű tükre legyen a tárgyaláson -mondottaknak és történteknek. Hármasfoku volt a biróság s a másod- és -harmadfoku biróság csak az irásokból itélt. Ha a tárgyalási jegyzőkönyv -nem volt tökéletesen hű: a felsőbb biróságok sulyos birói tévedésekbe -eshettek. Estek is nem egyszer. Magyarországon azelőtt csak a felsőbb -biróságok voltak államiak. Az elsőfoku biróságokat az összes társadalmi -jogviszályok, a polgári és büntető peres ügyek elintézésére a nagy -önkormányzattal biró helyi hatóságok szabad választás utján alakitották. - -Ezeket a biróságokat vármegyei és szabad városi biróságoknak nevezték, -mig a másod és harmadfoku itélőszéknek királyi biróság volt a neve. A -polgárok különösen vigyáztak arra, hogy az ő biróságaik iratai a dolgok -valódiságát híven mutassák fel a királyi biróságok előtt. S azért a -tárgyalási jegyzőkönyvet a biróságok jegyzői kötelesek voltak nyomban -elkésziteni s annak tartalmát a biróság nyilt ülésében a vádló, a -vádlott s a védő hozzászólásával állapitották meg. Ekként lett -biztosítva az, hogy a vádlottak, tanuk, szakértők nyilatkozata hiven -jött a jegyzőkönyvbe. Addig a tárgyaló s itélőbiróság se hozhatta meg -itéletét, mig a jegyzőkönyv tartalmát ily szigoru ellenőrzéssel -véglegesen meg nem állapitották. A biróságok esetleges tévedését igy -törekedtek megakadályozni. - -1883-ban a nagy per tárgyalásakor már nem állott fenn ez a rendszer. -1872-ben államivá lett az igazságszolgáltatás s királyi biróságok léptek -a vármegyei és szabad városi biróságok helyébe. A birói szervezetet és a -perjogot franczia és német felfogás szerint alakitották át. A felsőbb -itélőszékek ezen túl is csupán irásokból ismerhették meg az ügyeket, de -az alaptárgyalás szóbeli volt és nyilvános volt, csakhogy annak -jegyzőkönyvei ezentúl utólag készültek és a jegyzők és elnökök által a -vádlók, vádlottak és védők ellenőrzése és hozzászólása nélkül -állapittattak meg. Én sohase tudtam teljesen megnyugodni e rendszerben. -Az itéletet a tárgyalás bevégeztével nyomban meghozta és kihirdette a -biróság, a jegyzőkönyv pedig gyakran hetek és hónapok mulva készült el. -S a helyett, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára lett volna -alapitva az itélet, gyakran az a fonák helyzet állott elő, hogy a -tárgyalási jegyzőkönyv tartalmát a már kihirdetett itélethez alkalmazva -utólag állapitották meg. E rendszer az érdeklett felek jogait és -érdekeit nem biztositja eléggé s az igazságszolgáltatás komolyságát is -gyakran megsértheti. Én e pontra nézve sokkal bölcsebbnek tartom a régi -magyar felfogást. - -Csakhogy ehhez visszatérni a nagy perben már nem lehetett. Pedig voltak -aggodalmaink arra nézve, vajjon elfogulatlan lesz-e a biróság minden -tagja? Különösen voltak kétségeink az elnökre nézve. Tudtuk, hogy Bary -aljegyzőt gyakran ő vezette a vizsgálatnál. Én biztosan tudtam, hogy az -igazságügyek miniszterénél a vizsgálat egy évi tartama alatt két izben -is nyilatkozott személyesen akként, hogy az ő meggyőződése szerint -Solymosi Esztert bűnös úton emésztették el s hogy a tettesek az eszlári -zsidók. Hogy igy vélekedik, mindenki tudta országszerte. Bizony -gondoskodnunk kellett, hogy a hetekre terjedő tárgyalásról lehető hű -jegyzőkönyvek készüljenek. S ezt csak ugy érhettük el, hogy hites -gyorsirók jegyezzék a birósági tárgyaláson ejtett szavakat. - -Ugy is történt. Az elnök készséggel beleegyezett abba, hogy a biróság -gyorsirókat alkalmazzon. A közvádló és én együttesen kértük ezt. Erre az -ő különben is nehéz munkája lényegesen könnyült és kevesbedett. - -A teremben azt a kisebb tért is, mely a vádlottak, a magánvádló s a -gyorsirók számára volt fentartva, korlát választotta el a közönségtől. - -A közönség számára padok vannak. A padokon 240 kényelmes ülőhely. Az -első padsor a vármegye tisztviselőinek, az itélő biróságban részt nem -vevő törvényszéki tagoknak s a hirlapi tudósitóknak van fentartva. S -azon kivül is minden hirlaptudósitó kap alkalmas helyet. A többi -ülőhelyre csak az elnök engedélyével és csupán jegy fölmutatása mellett -lehet eljutni. A zsidók elvileg nincsenek, nem is lehetnek kizárva, de -az elnök többnek, mint nyolcznak, nem ad engedélyt a tárgyalás kezdetén. -Később, hetek mulva, már őket is nagyobb számban eresztette be. A többi -232 jegyet nagyrészben állandó használatra helybeli ügyvédek és orvosok -s vármegyebeli birtokosok s más kiválóbb férfiak számára adta ki. Ezek -nagyobb része bizony nyiltan bevallott vérvádhivő és zsidógyülölő. - -A biróság emelvénye mögött ajtó nyilik; ez ajtó kisebb terembe vezet, -mely a biróság visszavonuló szobája. E szobában tárgyalás alatt az -előkelőbb nők foglalnak helyet. A nagy perre mindenki kiváncsi az egész -világon. Kiváncsiak a művelt előkelő nők is. De őket a nagyközönség -tolongásának kitenni nem lehet. Ezért számukra e diszesebb hely. - -A közönség háta mögött is nyilik ajtó. Ez ajtó szintén jókora szobába -vezet, mely a tanuk tartózkodó helye s visszavonuló szobája. A tanuk e -szerint a közönség padsorai közt levő nyiláson jöhetnek a biróság elé. - - -II. - -(A tanuk. – A jóhiszemü de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A -holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A paraszt lány lábujjai. – A -tanuk beszédének összehangzása.) - -Ebből sok izetlenség származott a tárgyalás folyamán. Ott ült ugyanis -Bary aljegyző a tanuk utjában egy sarokszéken. Minden tanunak előtte -kellett elmenni s közvetlenűl mellette. Mint vizsgálóbiró ő érintkezett -a tanukkal sokáig és sokszor. Az eszlári tanuk túlnyomó része egy év -alatt teljesen megalakitotta, teljesen fölszerelte és kiképezte az ő -vallomását, melylyel majd a biróság elé fog állani. E vallomások eredeti -ötlete Barytól és társaitól származott. Minden tanu jóhiszeműleg -vallott. Minden tanu szentül hitte, hogy az az igazság, a melyet ő -állit, de azért minden terhelő tanu vallomása tárgyilag hamis volt. S a -legtöbb tanut lehetetlen volt a maga meggyőződésében megingatni. - -Sok tanácskozás, sok tünődés, sok képzelődés és sok fenyegetés kellett -ahhoz, hogy száz meg száz tanu teljesen valótlan dolgokról teljes -egybehangzással nyilatkozzék. S itt ez történt. Az előkészülethez volt -idő elég. Egy egész esztendő. De mégse sikerülhetett volna, ha -mesterkezek nem avatkoznak a műbe, ha a tünődések és képzelődések szerte -csapongó ereit ők nem vezetik szabályozott mederbe s ha nem sikerül -nekik a tanuvallomások tárgyait egyszerü, tisztán látható és érthető -alakba öltöztetni. - -Az elv, a végczél, az alapigazság az: Esztert megölték a zsidók. Erről -lelke mélyében meg kellett győződve lenni minden tanunak. A vallomás -minden részletének ehhez kellett alkalmazkodni. - -A részletek szintén egyszerüek, világosak. - -Április 1-én szombati napon délelőtt 11 és 12 óra közt kellett a -gyilkosságnak megtörténni. - -Igaz, hogy Rozenberg és serdülő lánya Rózsi délután 1 órakor még -találkoztak Eszterrel, valamint Solymosi Zsófi és Vámosi Julcsa is -ugyanakkor találkoztak vele. - -Csakhogy Rozenberg és lánya zsidók; – zsidó beszéd nem jöhet figyelembe. - -Solymosi Zsófi testvérnénje ugyan Eszternek, de őt háromszor és négyszer -addig kellett a törvényszék elé hivogatni s ott faggatni, mig elvégre -kimondta, hogy nem emlékezik biztosan. - -Vámosi Julcsa ellen pedig föllázadt a falu, saját édes anyja hamis -tanuságtétel miatt jelentette föl s szülői addig gyötörték, mig maga -ujra oda nem állt a biróság elé s ki nem jelentette, hogy ő hamisan -vallott, hamisan esküdött. - -A junius 25-iki ülésen vallotta Vámosi Julcsa, hogy Esztert délután 1 -órakor látta s erre megesküdött. - -Két hét mulva a julius 9-iki ülésen megjelent édes anyja s följelentette -lányát, mint hamis tanut. - -Elszörnyedtem. A hamis tanuság büntetése öt évi fegyház. A lányka 18 -éves, ártatlan, szép alaku, dolgos, becsületes hajadon, szülőinek -azelőtt szemefénye. S ime saját édes anyja börtönbe akarja hurczolni. - -Mi történhetett az anya lelkében? - -Semmi különös. A lelkek méregkeverői, a vérvád szítói, a felekezeti -gyűlölség ügynökei megrontották az anya lelkét. Buta meggyőződés, de -meggyőződés vezette az anyát. - -A julius 9-iki ülésen kérdéseket intéztem az anyához. Kifejtettem -előtte, hogy ő nem volt ott, a hol leánya Eszterrel találkozott, ő -miatta tehát leánya láthatta Esztert délután 1 órakor. Szóról-szóra igy -felelt: - -– Délután egy órakor már nem láthatta. - -– Honnan tudja azt? - -– Bizonyitja az egész falu, hogy Eszter akkor már nem élhetett, tehát az -én lányom is csak délelőtt 11 és 12 óra közt láthatta. - -Ime igy képződtek ki a terhelő tanuk igazságai! - -A tanuk másik alapigazsága az volt, hogy a csonkafűzesi holttest nem -lehet Solymosi Eszter. Annak idegen holttestnek kell lenni, melyet a -zsidók csempésztek. - -Szinte csodálni lehet azt a leleményességet, azt a termékeny -ravaszságot, a mely a tanuknál erre nézve egy év alatt megérlelődött. - -Azzal álltak elő, hogy a holttest nyakán forradás volt, Eszterén pedig -nem volt, tehát a holttest Eszteré nem lehet. Pedig hát bizony a -holttest nyakán se volt. Nem láttak ott forradást se a bonczoló orvosok, -se a felismerési tanuk, se Zurányi Kálmán, se Szücs János. Tudták a -tanuk, hogy a holttest nyakát senki se tudja most már eléjük mutatni. -Valaki közülök rájött a ravasz ötletre s a többi beszélt utána -hűségesen. - -Azzal is előálltak és pedig teljes egyetértéssel a törvényszék előtt, -hogy a holttest szeme kék volt, Eszteré pedig fekete volt. Igaz, hogy -Eszter szeme sötét barna volt, de az is igaz, hogy a holttest szemét is -sötét barnának látta minden tanu és szakértő. Csupán egy tanu mondta a -több mint harmincz tanu közül kéknek, de az is hozzá tette ott az előtte -fekvő holttest mellett, hogy a szeme épen olyan, a milyen Eszteré volt. -Természetesen a holttest szemeinek szine fölött egy év multán az -enyészet lett már úrrá, a jámbor tanuk ott a törvényszék előtt csattanós -czáfolattól már nem tarthattak. - -Legérdekesebb azonban, szinte mulatságos, a holttest lábujjainak -kérdése. Az a kérdés, miként feküdtek a lábujjak egymás mellett. - -A rendesen mezitláb járó szegényebb parasztlányok lábujjai, kivált ha a -lányok nem kövérek, nem szoktak szorosan egymás mellett feküdni, mint a -macska lábujjai, vagy mint az örökösen szűk czipőt viselő urasabb lányok -lábujjai. A mezitláb járó lányok lábujjai a legtöbb esetben kissé -szétállanak s valószinüleg Eszter lábujjai is kissé szétállottak. - -A csonka-fűzesi holttesten, mikor meztelenül, iszaposan s mosatlanul ott -feküdt a fűzesben vagy Tisza-Eszláron a szedresben, senki se vette -észre, hogy a lábujjak bármi tekintetben szokatlanul vagy feltünően -feküdnének egymás mellett. Se széjjelállóknak, se egymásra fekvőknek -senki nem látta az ujjakat, tehát azok kétségtelenül szabályos, rendes -helyzetben állottak. - -Másként állt a dolog 1882. évi deczember 9-én, a mikor a holttestet -száraz homokbuczka sirjából kiásták. Ekkor már a részben rothadó, -részben száradó lábujjak a rothadás és száradás következtében -össze-vissza görbültek s több közülök egymásra is hajolt. A mint a -tanukezelők ezt meglátták: nosza mindjárt készen volt az uj tünet és -tanuvallomás, mely a holttest azonosságának ellentmondott. - -Szinte unalomig ismételgették a tanuk a birósági tárgyaláson, hogy a -holttest lábujjai egymáson feküdtek, egymás tetejébe zsugorodtak, holott -szegény Eszter lábujjai szépen széjjelállottak. Valamennyi tanu -szemléltetőleg is megmutatta kiterjesztett keze fején széjjelnyitott -ujjaival, hogy ime ilyen volt Eszter lábafeje. - -És igy tovább. Haj, körmök, mell, emlők, csecsbimbók kérdésében egy év -mulva minden tanu oly okosnak és leleményesnek bizonyult s különösen oly -egyetértőnek, hogy szinte gyönyörüség volt őket hallgatni. Minthogy -pedig a közvád, de kivált a védelem képviselői azt hitték, hogy a -tanukra különösen Bary aljegyzőnek s Farkas Gábor eszlári községi -birónak van nagy befolyásuk: szükségesnek tartottuk, hogy Bary és Farkas -a hallgatóságban helyet ne foglalhasson, vagy legalább ne oly feltünő -helyen és módon, hogy a tanuk még most se menekülhessenek befolyásuk -elől. - -Farkas Gáborra czélt értünk, őt a tárgyaló elnök a tanuk szobájába -utasitotta, de Bary aljegyzőre nézve nem értünk czélt. Egyik védőtársam -többször mint tizszer felszólalt erre nézve, de felszólalásának nem lett -eredménye. Se Bary önként nem távozott, se az elnök el nem távolitotta. - -De hát az ügy fejlődésén ez elvégre semmit se változtatott. - - -III. - -(Pártos közönség. – Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el -vallomását a tanu versben is.“ – A külső közönség. – A hirlaptudósitók. -– A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből.) - -A közönség mindig teljes számban volt a tárgyaló terem fentartott -helyein. Urnők is gyakran szép számban voltak a birósági emelvény -mögött. A közönség tulnyomó része bűnösöknek tartotta a zsidókat s -szentül hitte, hogy a vádlottak ölték meg az eltünt lánykát. Alig mult -el ülés, hogy a közönség ne tüntetett volna. Zugással és gyanusitással -kisérte a mentő tanuk vallomását s helyesléssel, mosolyogva s jóváhagyó -fejbólintással a terhelő tanukét. Ha valamelyik tanu ügyesen, élesen -vagy vakmerően beszélt a vádlottak ellen, gyakran oda hallatszott a -birósághoz s hozzánk is a szó: - -– Ez már derék lány! Ez már jóravaló igaz ember! Ez már helyre -menyecske! - -A mentő tanuknak röstelkedni kellett, a terhelő tanuk büszkén -távozhattak. Többször fel kellett szólalnunk a közönség rendreutasitása -végett. Az elnök meg is intette gyakran a közönséget, de soha a nélkül, -hogy rejtett módon egyuttal meg ne dicsérte volna. - -Történt oly eset is, hogy viharosan zudult föl a közönség. Én ellenem is -két izben. Egyszer junius 28-án, a mikor Péczely Kálmán irnok -rablógyilkos multját lelepleztem. Pedig ez jogosult, sőt talán szükséges -cselekmény volt, minthogy a nagyfalusi csendbiztos lakásán ő készitette -el, ő szerkesztette irásba tanuk nélkül és éjszaka Sarf Móricz borzasztó -vallomását. Oly ember tette ezt, a ki egykor gyilkos volt s tiz évet -töltött el fegyházban. Azt hittem, nem teljesiteném tökéletesen védői -tisztemet, ha ezt elhallgatnám. - -Sokkal viharosabban indult föl ellenem a közönség a tárgyalás első -napján. - -Az elnök e napon szabálytalanságot követett el. Az volt a tárgyalási -rend, hogy a tárgyalás megnyitása s az alaki teendők elvégezése után -első sorban a vádlottak legyenek meghallgatva. Eléjük kell terjeszteni a -vádat. Meg kell hallgatni mentségüket. Értesiteni kell őket arról, hogy -kik és mily körülmények terhelik őket s meg kell kérdezni, hogy ezekkel -szemben minő mentő vagy enyhitő jelenségekre hivatkoznak. - -Csak ez után kerülhet a sor a tanuk meghallgatására. - -Az elnök nem igy cselekedett. A vádlottak részletes kihallgatására nem -lett volna elég a tárgyalásra szánt hivatalos idő. De az elnök azt -akarta, hogy a vádbeli tényt az egyetlen tanu Sarf Móricz már az első -napon tárja teljes ridegségében a világ elé. Sarf Móricz erre teljesen -készen volt. Az elmult éjszaka különösen megérlelte elszántságát. Az -elnök tehát őt hivta elő s őt hallgatta ki először. Előbb, semmint a -vádlottak előadhatták volna mentségüket. Az elnök azt akarta, hogy Sarf -Móricz vallomása világitsa be a tárgyalás ez után következő napjait is. - -S ehhez még más is járult. Szándékosan vagy szándéktalanul Sarf Móriczot -az ülés bezárása felé utolsó tanuként hallgatta ki. Ugy hogy kérdéseket -már se a vád, se a védelem képviselői hozzá nem intézhettek s a tanu -tudásának forrásait s egyéb körülményeit föl nem derithették. Sarf -Móricz száraz, egyszerü, rideg vallomása meg nem gyöngitett erővel -röppent szét a világba. - -Hogy mindjárt az első tárgyalási nap igy végződjék: az komorrá tett -engem. Biztos voltam arról, hogy a tanu minden szava valótlan. Arra is -nyugodtan számitottam, hogy tanuskodása eredetének földeritése -vallomásának minden sulyát elenyészti. De ma nem, ma a földerités -lehetetlen. Tünődtem, miként lehetne a vallomás hatását erőtlenné tenni. - -Elvégre találtam valamit. A tanu ugy mondta el vallomását, mint a gyerek -az iskolai feladványt. Gyorsan, szavalva, megakadás nélkül, irnoki -elmének irodalmi nyelvén s nem az eszlári parasztok népies nyelvén. -Nyilván látszott, hogy ezt a vallomást megtanulta s fölkérdezésre őrizői -előtt már többször elmondotta. - -Oda fordultam a biróság elnökéhez e szavakkal: - -– Méltóztassék a tanuhoz azt a kérdést intézni, hogy ezt a vallomását -nem tudná-e elmondani versben is. - -Az első pillanatban néma csend lett a tárgyalóteremben. Elámult e -szokatlan s rendes viszonyok közt jogtalan felszólalásra mindenki. De a -másik perczben hangos zugással riadt föl a közönség. Az emberek -felálltak ülőhelyükről, kezeikkel hadonáztak s bár a zajban nem értettem -a szavakat, azt hiszem, sértő és kárhoztató igéket szórtak felém s az -elnökhöz felhivásokat intéztek, hogy erélyesen védje meg a biróság -tekintélyét s a tárgyalás komolyságát. - -Az elnök rendreutasitott. - -De én mégis meglehetősen elértem czélomat. Eléggé komoly embernek ismert -engem a közvélemény, magam is magasabb rangu köztisztviselő voltam -egykoron, közdolgokból gunyt üzni nem szoktam, a sajtó és közönség -nagyrésze nyomban belátta, hogy jó okomnak kellett lenni arra, hogy ily -értelemben szólaljak fel. - -Volt közönség azonban kint az előcsarnokban, a széles lépcső feljáratán, -a kapu alján s kint a szabad téren. A közönség rendesen száz meg száz -emberből, néha egy-két ezer főből állott. A tárgyalási terem nagy -ablakjai a szokatlan nagy nyári hőség miatt rendesen nyitva voltak. Sok -szó az ablakon át is gyakran kihatolt a szabad térre. Járókelők nyomban -értesitették a szabadtéri közönséget a fontosabb részletekről. A tetszés -és nemtetszés zaját gyakran mi is behallottuk a szabadból. Tárgyalás -végeztével naponként a külső közönség önkényt nyitott sorfala közt -kellett szállásunkra mennünk s bizony sokszor hallottuk szereplésünknek -hol haragos, hol mulatságos, de rendesen nyers birálatát. - -Egyébként a védőket semmi komoly bántalmazás nem fenyegette. De bizony -nem környezte az ugynevezett népszerüség se. - -Hirlaptudósitókkal el volt árasztva a város. Minden előkelő magyar -hirlapnak volt egy vagy két tudósitója is. A bécsi nagy hirlapok mind -képviselve voltak. Az ő tudósitóik látták el értesitésekkel a nagyobb -német, angol, franczia és olasz hirlapokat is. Berlinből dr. Náthán nevü -nagyon tanult és tehetséges ifju volt a tudósitó. - -Az ő nevéről azért emlékezem meg különösen, mert csodálatos -elfogultsággal lépett Magyarország földére. - -A nyugoti Európa nem ismeri eléggé ezt az országot. Mongolnak és -tatárnak nézi a magyar fajt. Azt hiszi, hogy a mívelt államok -intézményei itt mind hiányoznak, a nép lóháton száguldozik a pusztákon, -az erdők haramiákkal teljesek s a személynek és vagyonnak biztonságát se -a nép míveltsége, se állami rend intézményei nem biztositják. Tudom, -hogy most már meglehetősen terjed nyugaton is országunk helyes ismerete, -de azt is tudom, hogy a tömegekben ma is furcsánál furcsább -balvélekedések élnek viszonyainkról. - -Dr. Náthán, ez a mívelt berlini ifju például egészen elbámult azon, hogy -diszes és czélszerü törvénykezési helyiségeket, tanult és mívelt -birákat, rendes hivatalokat s mondhatni példás rendet talált. Azt hitte, -a zsidókat halomra öldösik s látta, hogy a közönség és a zsidóság közt, -a vérvád s a nagy per daczára is, kedélyes és bizalmas jó viszony áll -fenn. S azt hitte, ugy beszélte, hogy őt még Bécsben is azzal -ijesztgették, hogy a biróság nyilt mezőn tartja üléseit, lóháton és -karddal, pisztolylyal fegyverkezve jönnek össze a birák, s állig -fegyverzett, zord tekintetü pandurok lóháton terelgetik a vádlottakat, -tanukat és közönséget. - -Csodálatosan érdeklődött a mívelt világ a nagy per eredménye iránt. -Amerikai nagy hirlapok hasábokat közöltek naponkint a per folyamáról. -Jöttek hozzám hosszu iratok Amerikából, jöttek Moskauból, Rigából, a -felső-volgai Samarából, a szent földről, Egyiptomból s a délafrikai -Johannesburgból is. Egyik Galyczin herczeg Szentpétervárról, egy olasz -főurnő Rómából hivott meg állandó vendégjeül. Fölkeresett Budapesten egy -indiai férfiu azzal a szóval, hogy látni akarta azt az európai embert, a -kiről Bombayban, angol és hindu nyelvü hirlapokban egy hónapon át többet -olvasott, mint szeretett császárnéjukról vagy Bismarck herczegről. Sir -Moses Montefiori elmult már – ha jól tudom – akkor száz esztendős, s -becses levele, melyet hozzám intézett, most is birtokomban. - -Mindebben sok a tulzás s mindez nem is miattam történt, hanem az ügy -miatt. Ezer éves a vérvád, mely a közel négyezer éves vallásfelekezetet -kiséri. A mívelt államok korszerü törvénykezésének egész készségével a -vérvád pörét most tárgyalják legelőször. A középkor efféle pörei s a -mult századok vádaskodásai nem a vádlottak kellő jogvédelmével, nem a -tanuk elegendő szabadságával, nem független biróságok előtt s nem a -szükséges nyilvánossággal folytak le s nyertek befejezést. A világ -méltán volt kiváncsi arra, miből áll hát a vérvád voltaképen? - -A kormány több táviró vonalt rendezett be egyenes összeköttetéssel -Budapestre, Bécsbe és Berlinbe, hogy a hirlapok tudósitói kellő -gyorsasággal dolgozhassanak. - -Ily külső körülmények közt alakult meg a nagy per birósága. - - -IV. - -(A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – A többi biró. -– Horánszky védő lemond. – Ujabb védőtársaim. – Friedmann és Székely. – -A vádlottak bátrak és nyugodtak. – A „marha“.) - -A biróság elnöke Korniss Ferencz. Egyébként a nyiregyházi királyi -törvényszék elnöke. A vármegyében nagybirtokos, egyébként rokonszenves, -kellemes modoru és tekintélyes férfiu. Általános míveltsége megfelel -állásának, jogi tudománya és törvénykezési gyakorlata jeles. A nagy per -befejezte után nemsokára lemondott elnöki állásáról, a politikai pályára -lépett s mint képviselő, a törvényhozásnak lett tagja, hol a gróf -Apponyi által vezetett mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. - -Mint elnök, a per minden részletét teljesen ismerte s valóban bámulatos -munkát és buzgalmat fejtett ki annak vezetésében. Elfogult volt. Szentül -hitte ő is, hogy Solymosi Esztert a pörben fölmerült körülmények közt a -vádlottak fosztották meg életétől. Hitt a holttestcsempészet meséjében -is. A tárgyalás folyamán inkább a vádat képviselte, mint a tárgyias -pártatlanságot. De állásának kötelességeit nyilvánvaló és kirivó módon -sohasem sértette meg. A vádlottaknak s a tanuknak minden okos -szabadságot megengedett s a védők minden alkotmányos jogát teljes -tisztelettel érvényesülni engedte. Se élczeskedéssel, se hatalmi szóval -illetéktelen hangulatot előidézni nem törekedett. - -Hogy a vérvád miként verhetett gyökeret meggyőződésében: e tünetet nem -tanulmányozhattam eléggé. Oly sok időt, mely erre szükséges lett volna, -nem tölthettem körében. Ismerkedésünk és ismeretségünk csupán hivatalos -volt. Itélőtehetségét minden irányban jelentékenynek találtam s ezért -nem látom tisztán elfogultságának se okát, se eredetét s kifejlődését. -Az általános zsidógyülölet ugyan sokat megmagyarázna, de zsidógyülölőnek -se tartották közelállói s régi ismerői. Tény azonban, hogy egész -esztendőn keresztül szakadatlanul oly társaságban, oly környezetben élt -és munkálkodott, a melyben mindenki meg volt a vérvád valóságáról -győződve. Ily társaság vélekedése, erős itélőtehetség daczára is, -magával ragadhatja a lelkeket. - -Az egyik szavazóbiró volt Gruden Ernő. Idős, sőt elerőtlenedett embernek -láttam. Sohase beszéltem vele. Csupán 17 ülésben vehetett részt a -tárgyalás folyamán, julius 10-én betegség vett rajta erőt, a további -tárgyalásokon s az itélet meghozásánál már nem volt ott. - -A másik szavazó biró volt Russu Gusztáv, java korabeli, oláh származásu, -kevés beszédü, hallgatag természetü. Tehetségét, tudományát meg nem -ismerhettem. A nagy per folyama alatt többnyire együtt étkeztem vele a -vendéglőben egy asztalnál, de a nagy per részleteiről vagy egyéb -birósági dolgokról egyetlen szót se váltottunk. - -A birák felvilágositása, az ugynevezett informatio, Magyarországon -szokásban volt s lehet mondani, ma is szokásos. Elvileg és elméletileg -ez talán helytelen szokás, csakhogy az élet és gyakorlat nem mindig -felel meg az elvnek és az elméletnek. Ott, a hol a biróságok vagy -kizárólag vagy főleg irásból meritik az ügy ismeretét: az ügynek legfőbb -ura az előadó. Az előadó figyelmét minden gondosság daczára is -kikerülheti egyszer-másszor oly részlet, melyre az igazságkereső fél -nagy sulyt fektet. S ha az övét kikerülte, rendesen kikerüli a -szavazóbirákét is. Ez okból az igazságszolgáltatásra is gyakran előnyös, -ha a fél vagy jogi képviselője a szavazóbirákat fölkeresi s előttük -ügyének ténybeli s jogbeli természetét föltárja. Igy vált szokássá az -informatio. Semmi szokatlan se lett volna tehát abban, ha én Russu -biróval az ügy egyes részleteiről beszélgetek. Nem tettem. - -Pótló szavazóbiró volt Fejér Barna. Fiatal ember s nem régi biró. Vele -se beszéltem az ügyről soha. Nagy bizalmam volt elfogulatlanságában. A -magyar kálvinisták sárospataki főiskolájának volt növendéke s nem -kételkedtem abban, hogy minden babona s vallási gyülölködés hiányzik -lelkéből. A kálvinisták két századon át sokat szenvedtek a Habsburgok -uralma alatt, sok üldöztetést kellett nekik kiállaniok s másfél század -óta az országban kisebbségi egyházat képviselnek. Kisebbségben levő s -üldözött felekezet lelkében a szerénység, a szabadság s az igazság -érzete fejlődik ki szükségkép, mely az uralkodó hatalommal s a -hatalmasabb egyházzal szemben csak ez érzetben találja menedékét. Ez -érzettel pedig a vallási gyülölet össze nem fér. - -A biróság jegyzője Simon Viktor fiatal ember volt. A per folyamában nem -lehetett szerepe, minthogy a jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzésekből -készültek. - -Volt szükség tolmácsra is. A biróság nyelve az állami nyelv, a magyar. -Ám a holttest-csempészet kérdésében voltak vádlottak és tanuk az ország -északkeleti határáról, a kik rusznyák nyelven beszéltek s magyarul nem -tudtak. Hites tolmácsként Baksai Bertalan huszti ügyvédet alkalmazta a -biróság, a kit azonban több izben a nyiregyházai görög katholikus -lelkész váltott föl. - -Igy alakult meg a biróság. - -Ki kell még terjeszkednem két védő társamra. - -Horánszky Nándor védő társam február elején a védelemről lemondott s -lemondását a törvényszék elé terjesztette. - -Indokul azt hozta fel, hogy a nyiregyházi törvényszék a helyi -viszonyokhoz s a kifejlődött izgatottsághoz képest a közvéleménynyel -szemben nem független eléggé s elfogulatlan nem lehet. Innen a vizsgálat -hosszadalmas volta s több irányu szabálytalansága. Biróküldés szükséges. -Ámde az igazságügyek minisztere s a kormány a közhangulattal szemben -gyenge s a biróküldést elrendelni nem akarja. Igy az ügynek minden -rejtélyét földeriteni nem lehet, a védelem kezei megkötvék, s ő e miatt -magasztos hivatását nem teljesitheti. - -Mielőtt elhatározta magát: fölkeresett s tudatta velem szándékát. Nem -tudtam helyeselni e szándékot. Indokait igazaknak találtam s fontosaknak -is, de ugy vélekedtem, hogy ezek daczára is a magasabb erkölcsi -kötelesség azt parancsolja, hogy helyünkön maradjunk s tisztünk -nehézségei elől meg ne futamodjunk. - -Horánszky a politikai pályára is gondolt, mely előtte állott, s melyről -azt is hihette, hogy a védők ellen is folyton szított s folyton emelkedő -gyülölködés azt megszakithatja. - -Igy mondta nekem, de én azt hiszem, ez nem az ő indoka volt, hanem -pártjáé. Az országgyülési nemzeti párthoz tartozott s annak egyik -jelesebb tagja volt. A párt bizton számitott arra, hogy egykor kezébe -veszi az ország kormányát s ez esetben Horánszkyt nem nélkülözheti. De -összetépett tekintélylyel nem vehetné hasznát. Tanácskoztak e fölött -pártja kebelében s arra kérték, mondjon le védői tisztjéről. - -Nem tudtam az ellenkezőről meggyőzni, 1883. évi február 9-én beadta -lemondását a birósághoz. - -Gondoskodni kellett férfiuról, a ki helyét betöltse. Az országos -izraelita központi iroda titkára megkérdezett, elfogadnám-e védőtársamul -Friedmann Bernát jogtudort s budapesti ügyvédet? Elfogadtam készséggel. - -Kiváló tehetség, jeles jogász s rokonszenves egyéniség. Nagy bűnügyi -gyakorlata volt már a fővárosi biróságok előtt, s a zsidók ugy -vélekedtek róla, hogy az ország zsidó vallásu ügyvédei s jogászai közt ő -mindenesetre a legelsők egyike. Ez is egyik ok volt előttem, hogy -mindenesetre szivesen fogadjam. Elvégre a nagy per nagy mértékben a -zsidók ügye s egészen természetes s az aggódó felekezetre is -megnyugtató, ha hozzá tartozó kiváló ügyvéd is részt vesz a védelemben. - -Nem csalódtunk. A tárgyalás egész folyamán fáradhatatlan szorgalommal, -nagy buzgósággal s jeles sikerrel végezte védői tisztét. A kérdéseknek -inkább jogi és törvényességi oldalát képviselte s oly szerencsés módon, -hogy valósággal a közönség zsidógyülölő része se haragudott rá, sőt még -rokonszenvezett is vele. - -Még egy védőtársam volt. Székely Miksa jogtudor és ügyvéd. Fiatal ember, -nyiregyházi születés, ottani előkelő zsidó kereskedő család sarjadéka. -Korábban nem ismertem. - -Ama nagy érdeklődés miatt, melylyel a nagy pert kisérte a művelt világ, -egészen természetes, hogy az ügyvédek nagy serege törekedett arra, hogy -a perben védői szerephez jusson. Tudom, hogy a vádlottakat is, a zsidók -központi irodáját is, az előkelő s befolyásos budapesti zsidókat is -sokan ostromolták e czélból. Hozzám is többen fordultak s voltak olyanok -is, a kik tekintélyes pénzösszeget ajánlottak föl – nagy csodálkozásomra -– ha védő társul elfogadom őket. Vagy azt hitték, hogy a védelemért -óriási összegeket nyujtanak tiszteletdijul, vagy számitottak arra, hogy -a világhirü perben egyszerre nagy névhez jutnak, s mindahhoz az -előnyhöz, mely a nagy névvel jár. S az ostromlók közt bizony felesen -voltak a keresztények és a zsidók. - -Székely Miksa ez időben látogatott meg s szerény, művelt s -rokonszenvemet fölgerjesztő módon előadta, hogy ő fiatal ügyvéd, -nyiregyházi származásu, az eszlári vádlottak némelyike jól ismeri -családját is, őt is s teljes bizalommal őt óhajtja védőjéül. Megnevezte -Junger Adolf, Lusztig Sámuel és Braun Ábrahám vádlottakat. Ő azonban -csak az esetben vállalja el a védelmet, ha én szivesen fogadom s -buzgalmához képest bizalommal látom. Egyuttal érintette, hogy ha előkelő -férfiak őt az ifjut talán nem szivesen látják a védők közt, s erre nézve -előttem is nyilatkoznának, legyek hive. - -Nagyon megtetszett ez a fiatal kartárs. Tehetséges és tanult jogásznak -ismertem föl. A straszburgi, berlini és budapesti egyetemeken hallgatta -a jogi tudományokat. Később családja tagjaival is megismerkedtem s -szives barátságra léptem. Nagy buzgósággal, az ügy iránt való -szeretettel, sőt valódi lelkesedéssel képviselte a kezén levő nagy -érdekeket. S ama negyvenöt nap alatt, mig a tárgyalás miatt Nyiregyházán -voltam, vele és családja körében a munka fáradalmai után sokszor -felüdültem, sok kellemes időt töltöttem el. Ezután különben nemsokára -elhagyta az ügyvédi és jogászi pályát, a gyakorlati közgazdasági térre -lépett át s Budapesten a nagyhirü Machlup-féle bőrgyárat vette át s -tartja virágzásban. - -Özvegy Solymosi Jánosnénak, a leányavesztett szegény anyának mint -magánvádlónak jogi képviselője Szalay Károly ügyvéd volt. Somogymegyei -birtokos. A vármegye közdolgaiban tevékeny szereplő s akkor az országos -antiszemita párt egyik vezérembere. Éles, kiváló elme, sok gyakorlati -tudás, vidám és rokonszenves modor, ügyes szónok. Több országgyülésen át -később képviselő. Nagy szerepe a perben a perjogi rendszer szerint nem -lehetett. Csakis a kár felszámitására s ha a közvádló a vádat elejtené, -annak fentartására szoritkozhatott. - -A hosszu tárgyalás részletéről, a mennyiben az ügy benső igazságára -vonatkoznak, itt nem akarok s nem is szükséges szólani. Csak a -külsőségek, csak az alaki dolgok közűl emlitek fel néhány érdekességet. - -A vádlottak se kimerűlve, se elszomorodva, se leverve nem voltak. Az -egész évi börtön alig látszott meg rajtuk. Odujuk egészséges s ételük -eléggé bő és tápláló volt. Étkezésükben vallási szertartásaikat -megtarthatták. Otthon valamennyi szegény, falusi, fölötte egyszerüen -étkező és ruházkodó s gyakran nélkülöző zsidó volt. - -Bátran, tiszta öntudattal, sőt nagy önérzettel néztek a vád szeme közé. -Semmit se féltek a végeredménytől, sőt gyakran bizonyos vértanui nyugodt -elszántság jelensége is látszott egyiken-másikon. Természetesen nem egy -módon. Kinek-kinek egyénisége szerint. - -Svarcz Salamon, a metsző, tünődő, gondolkodó, erősen érző, de bőven -beszélő ember. Az elnök kérdésére, hogy mivel menti magát a vád ellen, -mit szól a büntetthez, tudományos modorban akar felelni. - -– Ily büntett – ugymond – lehetetlen. De mi okból is történt volna ez? -Mi indithatott volna bennünket e szörnyű büntett elkövetésére? - -Igaza van. Ok nélkül semmi nem történik. Nagy dolognak nagy okának kell -lenni. Azonban a vérvád benne van a levegőben. Erre Svarcz igy felel: - -– Ez a vád lehetetlen. Bebizonyitom a szentirással, bebizonyitom a -világtörténelemmel, bebizonyitom tanulmányaimmal, hogy lehetetlen, hogy -izraelita ember vallási szempontból gyilkosságot kövessen el. - -Nagy szavak, de kicsiny ember szájából. Igaz, hogy teljes igazság van a -szavakban, de minden igazság daczára is a nagy szó és kis ember együtt -vidámitó hatással van a közönségre. A magyar példabeszéd igy jellemzi e -tünetet: kicsiny ember nagy bottal jár. - -Lusztig Adolf egyszerübben felel a vérvádra. - -– Sajnálom, hogy akad ember, a ki ezt a vádat elhiszi. - -Furcsa felelet, de megvan a hatása. - -Ő nem hivatkozik szentirásra és világtörténetre, nem is tünődik, nem is -okoskodik. Csak megsajnál valakit. De nem önmagát sajnálja, a ki egy év -óta ül a börtönben eme vád miatt; nem is feleségét, gyermekeit, -rabtársait sajnálja. S nem is hitsorsosait. De kit sajnál hát? Sajnálja -azt a boldogtalan embert, a ki ezt a vádat hinni tudja. - -Lehet, hogy utczán szedett köznapi szólásmód csak az ő beszéde. De ha ő -megfontolta s ugy mondotta ki szavait: akkor szavaiban az igazság keserü -is, vidám is, fönséges is. - -Junger Adolf vádlott ősz, rokkant ember. Fehér, hosszu szakálla befödi -mellét. Mozdulatlanul ül székén s fáradtan mozgatja szemeit és -szempilláit. Csöndesen felel a vádra. - -– A vád nem igaz. Én öreg ember vagyok. Jól tudom, hogy kevés esztendőm -van hátra, itt hagyom e földi életet. Oly igaz, mint egy isten van -felettünk, hogy én Solymosi Eszter eltünéséről semmit nem tudok. - -A gyermeknek még van hite s az öregnek megint van hite. A léleknek oly -nagy mélysége s oly nagy világossága a hit, hogy a ki azt láthatja és -hallhatja: annak meg kell rendülni s annak magának is hinni kell. - -»A mint egy isten van felettünk« – e szót használja az ősz vádlott. De e -szót használja igen gyakran a valóságos bűnös is, mikor mentegetődzik, -tagad s védi magát. De öreg, rokkant halálaváró ember szájából mégis -nyomatékos ez a szó. Belenyillalik a hallgató ember lelkébe. Mint a -mély, búgó, szomoru zenehang, ha sötétben távol messzeségből halljuk. - -Sarf József már másként beszél. Ez az egyházfi, ez a »zsidó harangozó«, -mint az eszlári parasztok mondják. Ez a foltozó varga, ez a napszámos -munkás, a ki eljár keresztyén gazdákhoz burgonyát és kukoriczát kapálni. -Naptól barna arcza, kezefeje mint egy lapát, minden szava nyers, -közvetlen, elmés, okos. Minden szaván ott az egész lelke. Mintha nem is -zsidó volna, hanem bátor, romlatlan vérü ősi magyar paraszt. - -Hát ez mit mondhat a vádra? Mi lehet ennek arra első szava? Bizony -kemény szó az. - -– A mostani világban nem gondoltam, hogy még olyan emberek is legyenek, -a kik azt higyjék, hogy a zsidóknak husvétkor vért kell venni. -Hajdanában lehettek ily marhák. - -Egy szót se mondott többet. - -Nem is kellett. Hiszen ezzel meg van mondva minden. De még a mindennél -is több. - -»Marha« – ez a szó a magyar nyelvben sok mindent jelent. Hajdanában az -volt az értelme, a mit most aranyból, ezüstből, drágakőből készitett -kincsnek, ékességnek, drágaságnak nevezünk. Később a mezei gazdaság élő -és mozgó értékét, a lábas és igás jószágot, a méneseket és gulyákat, a -nyájakat és csordákat, a kondát, csürhét és falkát nevezték marhának. Ma -már mindent a maga nevén neveznek. Ma már a mén, a paripa, a kancza, a -csikó, a juh, a sertés, a kecske egy se marha. A kutya, macska, a házi -szárnyas se marha. Ma már az ökröt, bikát, tehenet, borjut, üszőt, tinót -is a maga becsületes nevén nevezik. - -De a tulkot, a szarvas jószágot még most is illetik a »marha« szóval -kiváltképen akkor, ha megbolondul, ha rakonczátlan, ha bomlottul -bogárzik, ha elszakasztja fékét, ha kidönti a keritést, ha eltiporja a -kis gyereket s az apró jószágot s neki megy, mint a vak ló, mindennek. - -Gunyszó ma már a »marha« szó. Többször használják emberre, mint oktalan -állatra. De csak olyan emberre, a ki durva, faragatlan, nem ismer se -istent, se embert, lábbal tapod minden tisztességet s keresztül gázol -apán, anyán, hitvesen s minden becsületen. - -Nos hát Sarf, a foltozó varga, ilyen valaminek tekinti azt, a ki még ma -is el tudja hinni, hogy a zsidóknak husvétkor keresztyén vér kell. - -Bukszbaum Ábrahám csak tréfára vette az egész dolgot. Elég fiatal és -egészséges volt hozzá. Mikor a Móricz tanu szemébe mondta tanuságát, egy -szót se szólt addig, mig a Móricz tanunak szemei közé nem köpött -néhányszor. Csak azután mondta neki: Piha! Gazember! - -Azt mondják: a szembeköpés az alacsony sorsu zsidók különös sajátsága. -Igaz, hogy a köpésről a szent irások is különböző vonatkozásokban -többször emlékeznek. Sajátságos jele a haragos megvetésnek. Mintha -némely állat is csinálná. A medve s némely macskaféle mintha leköpéssel -riasztaná meg kezdetben ellenfelét. - -A tárgyalási idő bevégeztével nyomban fölkerestem Bukszbaumot odujában, -ott az értekező szobában magamhoz hivattam s komolyan megintettem. - -– Minő csuf dolog az, leköpni a tanut. - -– Ilyen tanu nem érdemel mást. - -– De ezt nem szabad tenni Bukszbaum s egyáltalán nem szabad a biróság -előtt haragudni. - -– Nem is haragudtam én, csak az elnök urnak akartam megmutatni, hogy -most már én is haragszom. - -Ime Bukszbaum eszejárása! - -A kinek a büntető igazság kiszolgáltatásában nagy gyakorlata s jó szeme -van s élesen és gondosan tud figyelni, a vádbeli gyilkosnak már -védekezéséből is rendesen eltalálja, hogy bűnös-e vagy ártatlan az. A -hang, az arcz, a szem és száj körüli vonások mozgása, a fejnek és -testnek tartása, a lélek belső harczának külső tünetei tökéletes -tanuságot tesznek a valódi igazságról az igazi lélekbuvár előtt, a ki -azt a tanuságot érti. Még egyes embernél, egyes vádlottnál is ritkán -csalódik az élesen figyelő gyakorlott biró. - -A nagy perben négy embert vádoltak közvetlen gyilkossággal s hatot -azzal, hogy bünrészesek voltak a gyilkosságban. Tiz ember tehát. -Különböző koru, multu, gondolkozásu emberek. Csak abban egyenlők, hogy -egynek sincs magasabb míveltsége, ámbár míveltségük mértékében is nagy -az eltérés. - -Nem beszélhettek össze, hogy miként védekezzenek. De ha összebeszéltek -volna is: lehetetlenség, hogy annyiféle faggatás közben mind a tiz -egyenlő módon védekezzék, holott mind a tiz más koru s más gondolkozásu. -És a templomi imát kivéve, sohase voltak közös foglalkozásra -szövetkezett társaságban, tehát közös módszert önkénytelenül se -sajátithattak el egymástól. - -De mint látjuk, nem is egyenlő módon védekeztek. - -Érdekes a koldus zsidónak, Volner Hermannak védekezése is. Lényeges -védelme ez: - -– Én sohase voltam azelőtt Eszláron. Én se ismertem ott senkit, engem -sem ismert ott senki. Senki se tudta, ki vagyok, mi vagyok, bizhatnak-e -bennem, nem árulom-e el őket nyomban? Vajjon, ha ott nyolczan-tizen -embert akartak ölni: mi szükségük lett volna én rám s miként eresztettek -volna engem maguk közé, engem, a teljesen ismeretlent? - -Egyszerü és igaz beszéd. Hatása észrevehető volt. - -S bizony nem volt abban a gyülölköző közönségben senki, a ki már a -tárgyalás első napjaiban is ki ne ábrándult volna. Senki, a ki a vádat -igazságosnak tekintette volna. - - -V. - -(A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők -ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem -bajvivás a faji ösztön ellen.) - -Igazi botrány csak egyetlenegy fordult elő a tárgyalás egész tartama -alatt. - -Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettesen, a közvád képviselőjén már -a tárgyalás alatt észre lehetett venni, hogy ő nem hisz a vádban s -mihelyt a tárgyalás sorrendje megengedi: elejti azt. A közönségnek -zsidóüldöző hevesebb, szenvedélyesebb része e miatt mély gyülöletet -táplált ellene. Különösen Ónody Géza, a megyének egykori szolgabirája s -most a megye egyik kerületének országgyülési képviselője. Eszlári lakos -és bérlő, a vizsgálóbirónak a vizsgálat alatt egyik benső bizalmasa. -Köztudomásu volt, hogy a zsidóellenes országos mozgalomnak ő volt egyik -vezetője. - -Ónody Géza a tárgyalás harminczegyedik napján, julius 19-én, Szeyfferth -Ede főügyészt a törvényszéki teremhez vezető lépcsőn, tehát a biróság -helyiségében, személyesen megtámadta, sulyosan sértő szavakkal illette s -botjával is megfenyegette. S nyiltan kijelentett szavai szerint azért, -hogy hivatalos kötelességének gyakorlatában őt megzavarja. - -Sulyos eset volt, nagy feltünést keltett, beleütközött a büntető -törvénybe is. Szeyfferthet mindenki nemes férfiunak s buzgó és derék -tisztviselőnek ismerte, nyomban illetékes jelentés ment róla kormányhoz, -birósághoz, zajt ütött belőle a sajtó is. - -A kormány a vármegye főispánját táviratban utasította a megfelelő -óvintézkedések megtételére. A főispán átirt a birósághoz s átiratát a -julius 20-iki tárgyaláson olvasta föl az elnök. - -Az átirat igy szólt: - -»A kormánytól nyert utasitás folytán azt, ki a biróságot, vádlót vagy -védőket megfélemliteni megkisértené, bárki legyen, minden kivétel nélkül -hatalommal fogom ártalmatlanná tenni.« - -Tudomásul vettük. Jól van. Erős szó az az átirat, de mégis csak szó. -Több botrány nem történt ugyan, de az a botrány mégis megtörtént -annyira, hogy a közvádló, az államnak az a magas állásu igazságügyi -képviselője még se kapott elégtételt, a jogrend megsértése még se vont -maga után megtorlást s a ki a jogrendet megzavarta, annak még se görbült -meg hajaszála se. De hát akkor olyan világ volt. A zsidók ellen s a -zsidók jogainak őrizői ellen akkor büntetlenül lehetett véteni. - -De most már a főispán átirata után futó tűzként terjedt el az a hir, -hogy a védők se mentesek, az ő személyük biztossága is kétséges, őket is -fogják bántani. - -E hirnek nem volt igaza. - -Három védőtársam: Funták, Friedmann és Székely ellen épen nem volt semmi -ingerültség. Mind a háromnak egyénisége inkább engesztelő, mint izgató. - -Heumann Nyiregyházán lakott s a társadalom őt valláskülönbség nélkül -kedvelte korábban. Talán épen ezért támadt ellene némi ingerültség. -Miért védi a zsidókat? Tőle mint zsidótól is megvárták volna, – igy -okoskodtak – hogy álljon félre s engedjen szabad utat az ügy -lefolyásának. A balgatag közönség azt hitte, hogy a védelem csak az -igazság kideritését akadályozza. - -Igazság! - -Mi volt akkor az igazság? - -Az ország egyik legelső államférfiának komoly szemrehányást tettem, -miért nem emeli föl szavát a zsidóság ellen oly fenyegető szenvedélylyel -üzött izgatás csillapitására? - -– Hát belenyuljak az igazságszolgáltatásba? Hát zsidót már ne lehessen -fölakasztani? - -Ezt felelte. Pedig egyébként a legnemesebb és világosabb lelkek közé -tartozott. - -Miben láthatta akkor a fölizgatott tömeg az igazságot? - -– Föl kell akasztani a zsidókat! - -Heumannban keményen ellenálló hősi szellem lakott, soha se maradt adós a -felelettel. S az izgatókat megfelelő vastag szavakkal jellemezte. -Szavait széthordták, tulozva, ferditve elterjesztették. E miatt támadt -megyéjében ellene némi ingerültség. De a vármegye előkelői közt hatalmas -barátai akadtak. S mert a város lakossága jó embernek ismerte, bizony a -tömegtől se tarthatott. - -Őszintén meg kell vallanom: a legnagyobb ingerültség ellenem volt. Az -ugynevezett népszerütlenség az én nevemet és alakomat vette körül -legjobban. Igy mondták sokan nekem is, igy beszélték országszerte s igy -irták naponként a hirlapok. - -Sok érthetetlen dolog van a világon. Valóban a logika törvényei a tömeg -gondolkozásában és szenvedélyében nem a legerősebb, nem a leghatalmasabb -törvények. - -Engem okolt s engem kárhoztatott a tömeg azért, hogy a vérvád -szétfoszlott s a vádlottak megmenekültek. Pedig nem én voltam a biróság, -a kinek hatalmában állott őket elitélni vagy fölmenteni. S az ország -mind a három foku birósága egymás után egybehangzólag ártatlanoknak -találta őket, holott a másod- s harmadfoku biróság elhatározására -egyáltalán semmi befolyásom nem lehetett. - -A szenvedélyes gyülölködés nem fontolgat. Jelszó kell neki és áldozat. A -zsidókat nem tudta, a biróságot nem akarta áldozatul nyerni: tehát -ellenem intézte rohamait. - -Nem törődtem vele. A népszerüség nagy kincs, sok nemes öröm forrása. -Gyakran nem is lehet könnyü szerrel eljutni hozzá. Gyakran csak a halál -után támad föl, a mikor nem sokkal ér többet, mint a sirhalmon tenyésző -virág annak, a ki a sirban nyugszik. A népszerüség iránt soha se voltam -érzéketlen. - -De vagy gyönge vagy hitvány lélek az, a ki a népszerüséget czélnak -tekinti. Mívelt társadalomban s szabadsághoz szokott államban a -népszerüség óriási erő és hatalom – de csak eszköznek a közérdek -becsületes szolgálatára. A ki nem erre használja, hanem önző czélokra -vagy hivalkodásra: az sulyosan vét nemzete ellen s működése nemcsak -káros, hanem gyakran utálatos is. - -Egyetlen perczem se volt az életben, a mikor féltem volna a -népszerütlenségtől. Éreztem, hogy fajomnak hű és igaz példánya vagyok. -Éreztem, hogy az irodalom és a közélet terén érdemes munkát végezni elég -erőm van. Biztam magamhoz, hogy ily munkára mindig lesz bennem elég -buzgóság. Hát bizonyára visszatér hozzám a szükséges népszerüség, ha -most elfordul is tőlem. - -Egyébiránt messze tőlem sohase távozott el. Időnkint hátat forditott, de -közelemben maradt, hogy ha kell, kéznél legyen. - -A nagy perben pedig igazam van. - -Hiszen vádlottakat védek, a kik szenvednek. Védem őket szabadon, -nyilvánosan, biróság előtt, az alkotmányos jog korlátai közt s e jog -paizsa alatt. Az ily védelem még akkor is szent és tiszteletreméltó, ha -a vádlottak igazán bűnösök. - -De a kiket én védek, azok ártatlanok s ok nélkül szenvednek sulyos -üldözést. A birói elfogultság áldozatai ők. Ez a meggyőződésem. S e -meggyőződésem sok megfigyelésnek, bő élettapasztalatnak s erős -megfontolásnak eredménye. Kötelességem, de jogom is e mellett -rendületlenül állani. - -Mind igaz ez s gyakran előforduló rendes, megszokott bűnperben meleg -elismerés kisérné nagy munkámat. Ám ez a per rendkivüli. - -Nem büntetőjogi per ez, bár mennyire beleszoritják is a birói eljárás -keretébe s bármiként földiszitik is a perjog czafrangjaival. Annak a -tizenöt eszlári vádlottnak valóban semmi szüksége sem volt arra, hogy -Sarf Móricz és Matej Ignácz ostobaságai ellen épen én védjem meg őket. -Elvégezhette volna e munkát az ország három-négyezer ügyvédjének -mindegyike. Ha ez a per mindennapi megszokott per lett volna. - -A vérvád szörnyü alakja állt a világ előtt! - -Mi az a vérvád voltaképen? - -Minden történetalkotó fajnak más a vallása. Még a keresztyén vallás is -más meg más a nagy emberfajok és a nagy nemzetek szerint. A fajok és a -vallások is türelmetlenek egymás iránt. A tömegek míveltsége a -legmíveltebb nemzeteknél se jutott még el bölcseleti magasságra és -tisztaságra. A tömegek faji és vallási türelmetlensége időnként annyira -feszül, hogy megkivánja a harczot. A zsidó más faj és más vallás. Hadat -üzennek neki. A hadüzenet egyik ősi megszokott alakja a vérvád. Ezer -éves alakja s a babonás hit által megszentelt alakja. - -Előáll a harcz. Művelt korunk szelidebb módszerével, de azért -könyörületlen szenvedélyével folyik a harcz. A harczba belevegyül az -önzés, az életnek a munka és siker versenyéből fakadó gyülölködése s a -politika cselszövénye is. Valami véletlenség belekeveredik a harczba s -annak perjogi, birósági alakot ad. - -De per ez már ennélfogva? - -Dehogy per. Csak az alakja az. A régi harcz az, a fajok és a vallások -egymásközti feszengésének harcza. A melyben az emberszeretetnek és -tiszta elmének kell szembeszállani a tömegek babonájával és -szenvedélyével. A biróság a bajvivó tér, a védelem képviseli az -emberszeretetet és tiszta elmét. A czél a babonának és szenvedélynek -legyőzése. - -Kezdettől fogva igy ismertem föl szerepemet e nagy perben. - -De épen ezért kezdettől fogva mindig lehetőnek tartottam, hogy akadnak -izgatók, a kik botrányt készitenek ellenem s ha a hirlapok csuf rágalmai -és gyanusításai ártalmamra nem lehetnek, utoljára a személyes támadástól -se riadnak vissza s merényletekre is készen lesznek. S a végtárgyalás -alatt erre csak Nyiregyházán lehet alkalom. - -Ennek elejét kellett venni. Saját érdekemben is, de az ügy érdekében is. - - -VI. - -(Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos -testőrségem. – A védelem felosztása. – Az én védő beszédem. – Agyam -elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd.) - -Ismertem a viszonyokat. Tudtam, hogy falusi magyar parasztot ellenem -felbujtani nem lehet. Még cselédet, még napszámost se. De a városban -mindig van dologtalan, őgyelgő ember, fiatal és idős, a kit -lehurrogatásra, ablakbeverésre, tömeges orditozásra, személyes -megtámadásra könnyen ki lehet bérelni. Az ily emberek rendesen ott -ácsorognak a köztéren, a templom előtt, a megyeház és törvényszéki terem -közelében. Biztosra vettem, hogy az első napokban nem lesz merénylet. -Ugy gondoltam, hogy a felbujtásra az ügynökök és közbenjárók a vármegye -hajdui s hivatalszolgái lesznek. Az pedig kétségtelen volt, hogy a -felbujtáshoz pénz kell, pénz nélkül a köztéri csavargók senki fejét és -ablakát be nem verik, hanem erre föl kell őket bérelni. - -Nohát fölbérelem én magam mellett. Megelőzöm az izgató urakat. Mire azok -fölébrednek: enyém lesz a köztéri ácsorgó tömeg. - -Igy történt. - -Szállásomból az út a tárgyaló teremig a köztéren keresztül vezetett. Ezt -az utat naponként megtettem néhányszor. Zsebjeimet tele raktam ezüst -forintosokkal. Mai számitással két koronát, valamivel többet, mint két -frankot tesz az akkori forint. S elől-utól akárkivel, akárhol -találkoztam a köztéri ácsorgók közül, akár öreggel, akár fiatallal, -asszonynyal, leánynyal is, mindegyik számára volt egy ezüst forintom. -Ugy tettem a vármegye huszárjaival, hajduival, a hivatalszolgákkal, a -szolgálatban levő börtönőrökkel. De nem ingyen, nem jogczim és szolgálat -nélkül adtam a jutalmat. Vagy esernyőt, vagy felsőkabátot, vagy valami -iratot, botot, zsebbevalót, tollkést készakarva otthon feledtem vagy a -törvényszéknél hagytam s annak utánam hozása volt a jogczim és -ellenszolgálat. Néhány krajczárnyi szivarért ötször-hatszor küldtem -naponként ide-oda. Levelek és névjegyszállitások, üzenetek napirenden -voltak sokszorosan. Minden öt-tizpercznyi útért szivesen és jó szóval -adtam oda az ezüst forintot. - -Szinte csodálni lehet az eredményt, mely rám nézve bekövetkezett. S nem -is került épen sok pénzbe. Hat hét alatt csak 1573 darab ezüst forintos -fogyott el. De a munkanélküli emberekre különös hatása volt a -bőkezüségnek. Ehhez szokva épen nem voltak. Rendes napszámuk alig fél -forint s ezért lótni-futni, dolgozni kell egész nap. S ime, most akad -ember, a ki néhány percznyi könnyü munkáért két napra járó fizetést -nyujt. Nyiregyháza kis vidéki város. Lakossága tulnyomó részben mezei -kisbirtokos. Őgyelgő, munkanélküli ember, asszony alig van pár száz. Ez -se mindig munkanélküli. Azt az összeget tehát ama rövid idő alatt -megérezték. - -Az urak maguk közt gunynevet adtak rám. Gunynevem volt a »fősaktervédő«. -E néven ismert a szegényebb nép is. Ám a fősaktervédőről egy hét mulva -az egész város azt beszélte, hogy derék ember, jó szive van, van ugyan -sok pénze, de nem sajnálja, szivesen oda adja a szegény embernek, miért -nem olyanok az ő helybeli uraik? - -Volt a városban egy vendéglő, a vidékiek, vásárra járók s helybeli -szegényebb sorsu iparosok számára. Nagy udvara, nagy szobái, olcsó -étele-itala. Ugy emlékszem, Andrikovics uramnak nevezték a vendéglőst. - -Nagy tekintélyü férfiu volt az alsó néposztályban. Ő volt a nyiregyházi -antisemiták vezére és főszónoka. Az ő vendéglője volt az antisemiták -gyülekező és mulatozó helye. Az eszlári biró, Farkas Gábor s a sok -eszlári tanu és hozzávalója mind oda szállt. Ott készült a tanuk -közvéleménye. Ott születtek a bolond ötletek a holttest kék szeméről, -meglévő körmeiről, az eltünt leánykának szétálló lábujjairól s egyéb -effélékről. Ott szidták és rémitgették azt a tanut, a ki a zsidóknak -pártját fogná s a keresztyénséget elárulná. Valóságos tanugyártó műhely -volt Andrikovics uram tanyája, a ki azonban maga nem vett részt az -efféle műveletben. Ott beszéltek gyakran arról is, hogy az »urak« -mennyire szeretnék, ha a köztéri ácsorgók a »fősaktervédőt« lekiabálnák -vagy megdobálnák, vagy valami egyebet is tennének vele. - -Ugy két hét mulva fölkeresett engem Andrikovics uram lakásomon. Valami -örökségi, valami végrendeleti ügye volt, abban kért volna tőlem -tanácsot. Ez volt látogatásának jogczime. - -De azt hiszem, mégis azért jött, hogy közölje velem azokat, a melyek az -ő vendéglőjében történnek s hogy engem megnyugtasson. Meg is mondta -szemembe. - -– Én haragszom a zsidókra – ugymond, – a pokolra kivánom valamennyit. De -én mindennap ott vagyok a tárgyaláson, mindent megvigyázok, de nekem -csak a képviselő ur az én emberem. Becsülöm, tisztelem, igaz embernek -tartom a képviselő urat. Az én vendéglőmben sok mindenféle tarkabeszéd -történik, de a képviselő ur ne féljen, éjjel-nappal bátorságban legyen, -a hajaszála se fog meggörbülni, mert a nép szeretete a képviselő ur -mellett vagyon. - -Igy beszélt a vendéglős Andrikovics uram. - -Volt azonban más intézkedés is arra nézve, hogy merényletet ellenem el -ne követhessenek. A városbeli előkelő zsidók tizenhat főből álló őrséget -szerveztek fiatal bátor emberekből, melynek az volt a feladata, hogy -minden lépésemet figyelemmel kisérje, személyem és lakásom biztonsága -fölött őrködjék s esetleg minden szóbeli vagy egyéb bántalmazástól eleve -megóvjon s ha mégis történnék valami, azt nyomban és sulyosan -megtorolja. Ez őrség vezetője Goldstein János nyiregyházi szabómester -volt, nyilt, egyenes, bátor férfiu, egykor huszár altiszt. - -Minderről semmit nem tudtam, erről nem értesitettek. Bizonyára nem -engedtem volna meg ez intézkedést, mivelhogy nem tartottam szükségesnek. -Valóságos szereplésére nem is került a sor. Csak a védőbeszédek -befejezte után az itélet kihirdetése előtti napon tudtam meg véletlenül -az őrség létezését. - -A királyi főügyészi helyettes julius 27-én, a tárgyalás -harminczkilenczedik napján terjesztette elő vádbeszédét. Elejtette a -vádat, fölmenteni kérte a vádlottakat s inditványozta, hogy a -vádlottakat a biróság nyomban helyezze szabadlábra. - -A vádbeszéd előterjesztése után a magánvád képviselője Szalay Károly -nyilatkozott. A vádat fentartotta. - -A védők felszólalásának rendjét, természetesen a védők szives -hozzájárulásával, én határoztam meg. Apróra megbeszéltük az anyagot, -melyet a védbeszédekben föl kell dolgozni s egyuttal magunk közt -felosztottuk azt. A helyzet engem tett a védelem vezérévé s kartársaim -őszinte bizalommal fogadták el rendelkezéseimet. - -Funták Sándor feladata lett a vérvád helytelenségét általában kifejteni. - -Friedmann Bernát feladata főleg az volt, hogy Sarf Móricz alakjában az -agyonrémitett, aztán elámitott s végül teljesen kikészitett s -szabadságától végig megfosztott tanu képét mutassa föl a világ előtt. - -Székely Miksának föl kellett deriteni a tisza-eszlári zsidók 1882-ik évi -ápril 1-i egész napirendjét, hogy nyilvánvaló és kézzelfogható legyen, -hogy a napirendbe gyilkosság cselekménye, Solymosi Eszter elemésztése -bele nem férhetett. - -Heumann Ignácz a tutajosok tiszai utját irta le kimeritő részletességgel -annak kitüntetése végett, hogy az út egyetlen részlete se engedi meg a -holttest-csempészet gyanujának hihetőségét. - -Igy osztottam föl az anyagot és szerepeket. Védőtársaim jeles jogászok s -önálló férfiak, szabadon kiterjeszkedhettek az ügy egyéb részleteire, de -a kijelölt anyagot föl kellett dolgozniok. - -Rám, mint a védelem utolsó szónokára maradt a társaim által kidolgozott -részletek egységes összekapcsolása, a netalán kihagyott kérdések -földeritése s különösen az orvosi tudományt érintő kérdések megvitatása. -Ezzel kapcsolatosan a csonka-fűzesi holttest azonosságának igazolása. - -És maradt az, a mi talán a legnehezebb és legszükségesebb volt: megvivni -a bajt a fölizgatott közvélemény ellen, a tömegek babonája és -szenvedélye ellen. Ezt tartottam különös feladatomnak kezdettől fogva s -ezt várta tőlem, ha nyiltan nem mondta is, az ország zsidósága. - -Társaim beszédei méltók voltak a tárgyhoz és feladathoz. E beszédek -teljes sikert eredményeztek, a vádlottak ártatlansága kitünt s ők -visszanyerték szabadságukat s becsületük épségét. - -Saját beszédemről is kell szólanom, a mívelt közönséget valószinüleg -érdekelni fogja. - -Szorosan vett törvényszéki beszédnek bizony nem valami kitünő beszéd az. -A forumon kétségtelenül különbek hangzottak el már más nemzeteknél is, -Magyarországon is. A beszéd értékének felfogásában a pártos sajtó -elismerése engem nem zavarhatott meg. - -Maga ez a könyv bizonyitja, hogy anyagban és részletekben a nagy per -csodálatosan gazdag. Hozzá e tekintetben hasonló alig volt még, mióta -rendes biróságok szolgáltatják az igazságot. S az ügy egész anyagának -egyes részei nagyon különfélék s alig összeillők. Egységet a beszédben -majdnem lehetetlen volt teremteni. Az orvostani részletek sokasága és -műnyelve alig engedi meg az elme magasabb szárnyalását s a nyelv -szépségeinek kifejtését. A tárgy egysége nélkül s az elme magasabb -szárnyalása s a nyelv költői szépsége nélkül a szónoklat szépműtani -hatása csak csonka lehet, nagyon is csonka. - -A beszélés sora julius 30-án került rám. Reggel 8 órakor kezdtem a -beszédet s háromszoros 10–10 perczig tartó félbeszakitással délután -negyedfél óráig folyton beszéltem. A terem nagy ablakjai nyitva voltak, -a köztéren is óriási közönség hallgatta a beszédet, valamint a nyitott -ajtón át a csarnok közönsége is. Óriási hőség volt. Hangom érczessége és -tisztasága ugyan még akkor nem volt gyönge, de mégis emelt, erős hangon -kellett hét egész órán át beszélnem. - -A beszéd minden része elejétől végeig tökéletes rögtönzés, a rögtönzés -elmaradhatatlan lazaságával. A lazaság alatt nem a tárgy ismeretének -hiányát értem, hanem azt értem, hogy a gondolatoknak a nyelvben való -megalakitása nem elég rövid és tökéletes, a rokon gondolatok nincsenek -eléggé csoportositva, az egész beszéd váza nem arányos s kiterjeszkedik -a szónok oly tárgyakra is, melyekre kiterjeszkednie nem lett volna -szükséges. - -Mindez azonban nem eléggé érdekes s nem ezért beszélek erről. Hanem -azért, mert ezen beszédben az agyam kifáradt. A mit azelőtt magamon nem -vettem észre, mástól se hallottam s a miről nem is olvastam. - -Hogy az erős hangon tartott hosszu beszédben a torok, nyak és mell izmai -s a tüdők is kifáradnak: azt már más alkalommal észrevettem. A hogy a -mezei munkás megfelelő izmai karon, mellen, derékon és a felső lábszáron -az erős és hosszas kapálásban és kaszálásban kifáradnak, természetesen -ép ugy kifárad minden izom, melyet az erős hangu hosszu beszéd szokatlan -mértékben mozgat. - -De hát az agy is kifáradna? Ez eddig nem jutott eszembe. S az ő -kifáradása is egészen olyan lenne, mint az izmoké? Erre eddig nem -gondoltam. - -Ha az ember mély tudományos vagy magas költői értékü művet megfelelő -ugynevezett remek nyelven ir: a fogalmazás teljes képességével naponkint -csak bizonyos ideig rendelkezik a mű alkotója. Egyszer csak csillapodni -kezd a teremtő elme lángolása. A gondolat megfelelő nyelvi alkata -egyszer csak lassabban áll elő, mint kezdetben vagy órák előtt. Egyszer -csak előáll az a helyzet, hogy az iró első pillanatra nem a legjobb -szót, nem a legtökéletesebb jelzőt, nem a legmagasabb és legszebb képet, -hasonlatot, ötletet és ellentétet találja meg. Ilyenkor aztán törülni -kell a szót s megkeresni helyette a sokkal jobbat. Tünődni kell más -jelzőn, más képen, más ötleten s lassankint vagy más nap vagy több idő -multán meg is találja az ember a legtökéletesebbet. S ha erőlteti az iró -a munkát s még tovább is dolgozni akar egyfolytában: agya mintha röstté -válnék, gondolatai mintha ellaposodnának s egyszer csak kiesik a toll a -kezéből. - -– Nincs kedvem már a munkához! Meguntam már! - -Igy szól az irodalmi alkotó. - -Nincs igaza. Kedve is volna, meg se unta a munkát, hiszen az alkotás meg -nem határozható nagy gyönyörüség. Hanem az agy szépet, nagyot, -tökéleteset termelni naponkint csak meghatározott ideig képes. Sok -mindenre képes azután is, de ama szépre, nagyra és tökéletesre most már -a következő napig vagy megfelelő ideig nem képes. Abban elfáradt, azt -tovább folytatni nem lehet, arra nézve pihennie kell. - -Csodálatos szervezet az agy. Működésének törvényeit valószinüleg sohase -ismerjük meg tökéletesen. Hogy minden egyfaju, egykoru s egynemü -egészséges ember vére egyenlő: a fölött alig lehet kételkednünk. S az -egyik agy mégis abból a vérből csupán állati önzés buta gondolatát tudja -termelni s a másik agy ugyanabból a vérből Jézus eszméit, Shakespeare -gondolatait s Newton számait alkotja meg. - -Mi e tünetnek s mi az ehhez kapcsolódó ezer tünetnek valódi oka? - -A mint hét órás beszédemet bevégeztem, délután négy órakor, fáradtan és -izzadtan ebédelni mentem s igen jó étvágygyal, de nem sokat ettem. Öt -órakor már rajtam hajtottak a gyorsirók és hirlaptudósitók, hogy a -táviró számára nézzem át a jegyzeteket. Szakadatlanul dolgoztam éjfélig -s ugy rémlik előttem, a gyorsirók vagy tudósitók azt közölték velem, -hogy éjfélig 17,000 szót tudtak az általam átnézettekből elközölni. De -már ekkor aztán tökéletesen meguntam minden munkát, lefeküdtem s jól -aludtam reggeli hét óráig. - -Hogy agyam elfáradt volna: nem vettem észre semmiből. - -A következő napon szokott időben kezdődött a tárgyalás. A magánvád -képviselője: Szalay Károly szólt először s vitatta és czáfolta a védelem -előterjesztéseit. - -Bizonyos kárörömmel hallgattam beszédét. Ugy hittem, az a beszéd tele -van túlzással, félreértéssel, félremagyarázással, torzitással és -tévedéssel s előre örültem annak, minő harsogó diadallal fogom én őt -fényes, vidám szónoklattal legyőzni. - -Felálltam utána s megkezdtem a beszédet. - -Az első szavaknál, az első másodperczben észrevettem, hogy bár hangom és -beszélőképességem meg van, de azért szónoklati beszédet tartani nem -tudok. - -Nem voltak vagy lassan alakultak gondolataim. Nem találtam meg a -megfelelő szavakat. Gondolataimat művészi hatással idomitani épen nem -tudtam. Irataimban s nyilvános beszédeimben meglehetős adag vidámságot -használok, a mit humornak szoktak nevezni s a magyar nyelv kezelésében -különös sajátságom, hogy irataimban s gyakran beszédeimben is, a hol a -tárgy megengedi, csaknem a verses költészet magasságáig emelkedik a -gondolatok és szavak összecsendülése, az ugynevezett rithmus. Most pedig -teljesen képtelen voltam arra, hogy szabatosan vagy vidáman vagy -rithmussal beszéljek. - -Rögtön félbenhagytam a beszédet. A baloldalomon ülő védőtársamat, -Heumannt figyelmeztettem halkan, hogy ő is, Friedmann is legyenek készen -rögtön felszólalni, mert én beszélni nem tudok. - -Agyam bizony ki volt fáradva. - -A fáradtság két-három napon át tartott s lassanként szünt meg. -Gondolkozásom üdesége, mélysége s vidámsága, igen jól emlékszem, még -augusztus 3-án se tért vissza tökéletesen. A törvényszék elnökéhez -tartottam e napon kis szónoklatot s ez is akadozva folyt le. Pedig -naponként jól étkeztem, jól aludtam s jó kedvem volt. - -Rögtönzés volt a hét órás beszéd. Hét órán át erős feszültséggel -dolgozott az agy. A hosszu beszéd jelentős része orvostani tárgygyal -foglalkozott, melyet az én agyam nem szokott meg. Tehát a rögtönzés, a -szokatlan tárgy s a hét óráig tartó erős gondolkodás: im ezek okozták az -elfáradást. Pedig nem volt hosszu a beszéd. E könyvnek, melyet most -nyájas olvasóm lapozgat, alig töltötte volna meg száztiz vagy százhusz -lapját. Előre való megirása 45 vagy legföljebb 50 órai fogalmazó munkát -emésztett volna föl. Az nem fárasztotta volna ki az agyat. - - -VII. - -(A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz is -szabad lett. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A védő -ügyvédek tiszteletdija.) - -Az itélet meghozására s megszövegezésére két napot forditott a biróság. -Ki volt az előadó biró, a ki a javaslatot készitette: nem tudom. A birói -tanácskozások titkosak s én bizony sohase kérdezősködtem a titkok iránt. -Kétségtelen, hogy mind a két szavazó biró a fölmentést javasolta s igy -arra, hogy az elnök is szavazzon, nem volt lehetőség. - -Kimondta az első birósági itélet, hogy egyáltalán nincs bebizonyitva, -hogy Solymosi Esztert akár a vizsgálat folyamán hangoztatott módon, akár -egyébként a zsidók ölték meg. És kimondta, hogy nem bizonyos, hogy a -csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszteré, de az se bizonyos, hogy nem -Solymosi Eszteré. A másod- és harmadfoku biróság itéletének végeredménye -ugyanaz, a mi az első biróságé. - -Az itéletek végeredményükben jók, indokolásuk azonban engem sohase -elégitett ki. A mi terhelte a vádlottakat, azt minden itélet bőven, -kimeritőn adja elő. A mi mentségük volt, a mi a vád és gyanu -képtelenségét bizonyitja: mindaz röviden van előadva. Tiszta elme s erős -itélőképesség előtt föltétlenül bizonyos, hogy a csonka-fűzesi holttest -más, mint Solymosi Eszter, nem lehet. Ez a szomoru történet sarkpontja. -E körül fordul meg minden. Ez az igazság, mely mindent megvilágit s mely -az ezerfélekép összezavart s ellentétbe hajszolt tünetek, jelenségek s -tárgyi és tanuságbeli körülmények között az összhangzást és -kiegyenlitést megteremti. E nélkül nem lehet megnyugvás. - -Kinzásokról hallgatnak az itéletek. - -Mikor mindent elvégeztünk s az itélőbirósággal már nem volt többé -dolgunk: magam mellé vettem védőtársaimat s mintegy testületileg -fölkerestem az elnököt s köszönetünket és elismerésünket tolmácsoltam -előtte az ügyvédi kar nevében. Kimondtam, hogy a biróság pártatlansága s -Magyarország igazságszolgáltatásának becsülete az, a mit a kihirdetett -itélet megmentett. - -Tuloztam, mikor az elnök érdemeit megvilágitottam. Hiszen ő mindvégig -elfogult volt. De a teljes kiengesztelődést akartam. Ez a czél állott -előttem. - -A vádlottak hát visszanyerték szabadságukat. Közel tizenöt hónapon át -sinylődtek rabságban. Óriási közönség várta őket a köztéren, a mikor -mint szabad emberek elhagyták a fogházat. Könyeiket nem tarthatták -vissza, de a közönség, valláskülönbség nélkül, részvéttel, vigasztaló -szavakkal s a szabadulásuk fölött érzett igaz örömmel fogadta őket. - -Hazatértek falujokba. Otthon az elmult esztendő alatt pusztává lett -lakásuk, koldussá feleségeik, gyerekeik. Szegények voltak egyébként is s -több mint egy éven át nem volt otthon kenyérkeresőjük. De az eszlári jó -magyar nép nyomban felocsudott a gyülölködés mámorából s jó szóval és -tisztes adományokkal halmozta el őket, hogy ne éhezzenek, hanem -vigasztalódjanak. - -Mi lett további sorsuk: nem tudom. - -Hát Móriczból, a veszedelmes tanuból mi lett? - -Védő társaim már eltávoztak, de én még Nyiregyházán maradtam. -Feladatomnak tekintettem még a gyereket a vármegye kezéből kivenni s -apjának, szüleinek visszaadni. - -Nagy okom volt erre. Egyszerü szavamra az alispán nem akarta kiadni. El -sem tudtam gondolni, miért. Azonban csakhamar hire terjedt, hogy uj és -fontos tanukra akadtak, a kik a vérvádat teljesen bizonyitják, a kik -Sarf Móriczczal egyezőleg nyilatkoznak, de a kik mellett mégis szükség -lesz Móricz tanuságára. A titkos tanács terve az, hogy nyomban megujitja -a vérvád pörét s erre ujabb följelentőnek a szegény Solymosi Jánosnét -használja föl megint. - -A hir hozzám is eljutott. - -A titkos tanács jól tudta, hogy Móricz, ha csak egy óráig is lesz -szabadon szülei és hitsorsosai társaságában, rögtön eláll hamis -vallomásától s nyomban kideriti a rettenetes visszaélést, melyre őt -felhasználták. S ekkor pert se lehet ujitani s ha megujitanák, se érne -az semmit. Ezért nem akarták a gyereket nekem kiadni. - -Táviratban fordultam a kormány elnökéhez, Tisza Kálmán urhoz, a ki -egyuttal a belügyek minisztere is volt s a vármegyék főkormányzója. -Felhivtam figyelmét a Mortara esetre, melynek Magyarországon sokkal -rosszabb s igazán utálatos czélból megismétlődni nem lehet. A nagy -pernek vége, a szülői jogot tisztelni kell, a gyermeket vissza kell adni -családjának. - -A kormány elnöke táviratban intézkedett s a gyerek kiadatását -megparancsolta. Augusztus 4-én délután öt órakor a gyerek ott volt már -lakásomon. Ott várta apja is. Hat óra tájban indult a vasuti vonat -Budapest felé. Oda rendeltem már a bérkocsit s a gyereket rögtön küldtem -az indóházhoz. - -Nehogy a vármegyének eszébe jusson, hogy elvegye tőlem. - -Az ügyről nem beszéltem a gyerekkel soha. Sem akkor, sem azóta. Jobban -tudtam én az ő tanuskodásának titkos történetét nála nélkül. Az ő -előadásában képzelgésnek és hiuságnak is lett volna szerepe s ez csak -zavarhatta volna felfogásomat. Csupán a birósági eljárás alatt fölmerült -tünetekből akartam megirni az ő történetét. - -Budapesten csak néhány napig volt a gyerek. Kik és kik nem, ugy -gondolom, a központi zsidó-iroda emberei, külföldre segitették. -Hollandiába került, ugy tudom, Amsterdamba. Ott gyémántköszörüs -mesterségre adta fejét. Minő sikerrel, nem tudom. Apjával föntartja -levélben az érintkezést. Nagy ritkán haza is jön. Egyszer vagy kétszer -engem is fölkeresett, de nem találhatott otthon. - -Buzgó zsidó. Gyakran eszébe jut egykori szerepe s mindig busul azon, -hogy őt oly ostoba eszközként fel tudták használni. Mi lesz jövendője? -Bizonyára nem más, mint elmerülés a homályban. Nevét egykor a zsidóknak -sok átka szálldosta körül. Kevés igazság volt az átokban. Nem ő ártott, -hanem azok, a kiknek kezébe került. Nem a tölgyfa felelős azért, hogy -belőle bitófát faragnak. - -A költségekről, munkadijakról, az ügyvédek tiszteletdijáról is szólnom -kell valamit. Legyen egész a nagy per története. - -Érintettem már más helyütt, hogy a művelt emberiség egyetemes felfogása -ma már az, hogy a munkát meg kell becsülni s megfelelő dijjal annak -értékét meg kell tériteni. Iparos, gyáros, mezőgazda, bankár, ügynök, -üzenethordó, öröklött urodalmak s öröklött nagy nevek tulajdonosa -egyaránt elfogadja s egyaránt megköveteli munkájának s munkája -eredményének viszontértékét. Birák, ország kormányzói, törvényhozók, -tanitók, irók, művészek, hóditó szépség és hóditó alak és hang -tulajdonosai, föltalálók és bölcsészek kivétel nélkül számot tartanak -arra, hogy dicsőségben és aranyban meg legyen méltó jutalmuk. -Dicsőségben is, de aranyban mindenesetre. A gyóntató papok, a kik az -emberek üdvösségét őrzik; az orvosok, a kik az emberek egészségét őrzik; -a csatornatisztitók és a diadalmas hadvezérek mind megkövetelik agyuk, -kezük és szerencséjük érték szerint való dijazását. - -Megkövetelik az ügyvédek, jogászok, védők, jogtanácsosok is. A munkájuk -megfelelő értékét ép ugy megérdemlik, mint a hogy megérdemlik a pápák, -királyok, császárok, czárok, szultánok s mindenféle fejedelmek. Kevés -ember lenne jogász, ha munkáját arányos dijjal meg nem tisztelnék, de ép -oly kevés ember lenne e nélkül főpap, császár és fejedelem is. A mívelt -emberiség előtt az erkölcsnek, a tisztességnek s az életrevalóságnak -magasabb fogalmai közé tartozik ez a felfogás. - -Alig van dij, melyet több gúny és több megrovás kisérne, mint az ügyvéd -tiszteletdija. Igaz, hogy sok ügyvéd rászolgál a gúnyra és a megrovásra. -De nem több a számarányhoz képest, mint a mennyi fejedelem, kormányzó és -főpap. De azért az ügyvédi dijjal évődni feljogositva érzi magát -mindenki. - -Különösen a vagyonilag szegényebb társadalomban. S különösen oly -izgatottság idején, a minő a nagy pert kisérte. S bizony a napi sajtóban -is, magán társalgásokban is szerte hangzott az a gyanusitás, hogy én is, -védő társaim is azért védjük a vádlottakat s azért hirdetjük a vádlottak -ártatlanságát, mert a zsidók sok pénzt fizetnek érte. - -Okos és méltán önérzetes ember semmit se hajt ily ostobaságra. De azzal, -hogy a zsidók vesztegetnek, tele volt a levegő. Rövid elmék és sötét -lelkek szanaszét beszélték, hogy megvesztegették a tanukat, a -szakértőket, a hirlapokat s még a birákat is. Százezrekről, milliókról, -más országi zsidók adományairól beszélt a gyanusitás. - -A védelemnek, hogy szokott szójárással éljek, alig volt néhány tanuja. -Volt két pandurunk a tisza-löki titkos és gyötrő vallatásokról s volt -egy tanunk, Mozga Péter nevü, Sarf Móricznak Nagyfaluban történt éjjeli -vallatásáról. Mind a három maga jelentkezett. Mind a hármat titkon -tartottuk és élelmeztük, hogy a vármegyei titkos tanács tőlünk el ne -hódithassa. Napi költségükre fejenkint 20 krt adtunk, minthogy mindegyik -vidéki volt s egyik se nyiregyházi. Mozga Péter elszökött tőlünk, azután -a vármegye tartotta s kihallgatáskor a vádnak lett tanuja. - -Ily tanunk lett volna Hatalovszki András. A hogy a többinek nem: ugy -neki se igértünk semmit, de neki még élelmezést és 20 krajczárt se -adtunk. Igen fontosnak tartottam vallomását, mint már föntebb leirtam s -a miatt nem akartam neki egy fillért se juttatni, nehogy ezen a vád -emberei és ügynökei fennakadjanak. - -Hires nyomozó csendbiztosa volt Debreczen városának. Neve Barcza Dani. -Alakjánál, multjánál s helyi ismereteinél fogva s ama nagy eredmények -után, melyek a bűnügyi nyomozás terén nevéhez kapcsolódtak, meg kellett -kisértenem, vajjon ő neki nem sikerülne-e valami nyomra vezetni. Nem oly -nyomokat kerestem, a melyek a vádbeli tényekre utalnának, hanem -olyanokat, melyek Solymosi Eszter eltünésének történetére vetnének -világot. Fölhivtam magamhoz Budapestre, közöltem tervemet Kozma Sándor -királyi főügyészszel is, ő is beszélt a hires csendbiztossal s talán ő -is adott neki némi megbizást. Én a jelzett irányban kértem -közreműködését s utazási költségül adtam neki 200 forintot. Nyomozásának -nagyon csekély eredményéről másutt szóltam. - -Hasonló természetü nyomozásokért nagyon szerény összegeket adtam -egyszer-másszor Goldstein János szabónak s egy hirlaptudósitónak. Egyik -tanu se jutott a törvényszék elé. - -Kovács József nagyhirü egyetemi tanárnak, mint már érintettem, magán -természetü tanácskozásért ezer forintot fizettem. Ő se szerepelt a nagy -perben hivatalosan. - -Az egyetemi tanárok magas jellemü férfiak, a tudomány komoly buvárai, -igaz hősei. Természetesen eszembe se juthatott, az én erkölcsi -érzékemmel se fért volna össze őket dijjal megkinálni vagy igérettel -kecsegtetni. Mikor a holttest kiásása után Tisza-Eszlárról haza -indultunk, a kocsi utak járhatatlanok voltak és kegyetlen rossz, havas -és esős, szeles, hideg deczemberi nap. Dereglyét fogadtam Eszláron 25 -forintért, a mely engem Tokajba a vasuti állomáshoz szállitson. -Megkináltam őket azzal a rossz és kényelmetlen, de a szárazföldinél -mégis türhetőbb utazással. Csak oly föltétellel fogadták el, ha az -arányos utiköltséget megfizethetik. Szinte nevetségesnek tartottam e -vonakodást, de végre meg kellett hajolnom előttök. - -Ily férfiakat gyanusitani! Mennyire fölháboritott ez engem! - -Nem adtunk dijakat a hirlapoknak sem. Ez talán hiba is volt. Volt olyan -előkelő hirlap, melynek szerkesztője egyenesen fölkért, hogy adjak neki -bizonyos, nem csekély összeget, akkor szolgálatomra áll. Egykor barátom -volt, rég meghalt már. Nem adtam, nem is volt rá pénzem. Ellenem -fordult. Talán más hirlap is fogadott volna el dijat, de nálam nem -jelentkezett amaz egyen kivül senki. De én se engedhettem meg efféle -dijazást. Magam is hirlapiró voltam, akkor már több mint tiz év óta, -erkölcsi lehetetlenségnek tartottam, hogy az irók működésük irányáért -javadalomban ily módon részesüljenek. Meglehet, e felfogás nálunk is, -más országban is túl szigoru s talán némileg el is avult már, de akkor a -sajtó ilyen volt Magyarországon. - -Csupán annak a sok ivre terjedő nagy munkálatomnak közléséért, melylyel -a holttest kiásatását kértem, fizettem két hirlap kiadójának 800 -forintot. - -A törvényszéki hites gyorsiróknak tisztességesen, alku szerint, -megfizettük azt a munkát, mely szükséges volt arra, hogy a törvényszéki -jegyzőkönyvet egy teljes példányban a védelem részére is elkészitsék. E -munka kézirással, ritkás és féloldalas irásban, mintegy 4000 oldal, -tehát ezer ivnyi. Nem én, hanem Heumann védőtársam gondoskodott erről. E -munka dija – ugy emlékszem – 700 vagy 750 forint volt. - -Hogy a nagy tekintélyü bécsi tudósnak, Hoffmannak s a világhirü -Virchownak Berlinben adott-e véleményükért tiszteletdijat a zsidóság: -nem tudom. Ebbe nem avatkoztam. Ha adott is: az a megfelelő szigoru -mértéken túl nem terjedhetett. Nem oly férfiak voltak, a kik -illetéktelen adományt bárkitől, bármi czim alatt, elfogadtak volna. - -Horánszky Nándor védőtársamnak háromezer forint tiszteletdijat szántunk. -Három vagy négy részletben én adtam át neki nyugta mellett. A -végtárgyaláson ő nem vett részt. - -Ugyanannyit adtam át a végtárgyalás előtt megállapodásunk szerint Funták -Sándor társamnak. Ő a nagy tárgyalást velem együtt végezte. Annak -befejeztével a központi iroda titkára bizonyos összeget hozott hozzám, -hogy a tiszteletdij teljes kielégitésére Funták Sándornak adjam át. -Keveseltem az összeget s nem vállalkoztam az átadásra. Ugy tudom, -kölcsönös megegyezéssel 6000 forintban állapodtak meg s igy összesen az -ő munkadija 9000 forint volt. - -Heumann és Friedmann társaim tiszteletdijait nem én kezeltem. Csak magán -értesülés után tudok ezekről. - -Heumann Ignácznak 5000 forintot adományozott a központi iroda s -ezenkivül készpénzbeli kiadásait megtéritette. Ő közvetitette a -vádlottak szegény családtagjainak segélyezését is. Több mint egy éven át -hihetetlen munkát végzett. Szabolcsmegyei hitsorsosai keveselték ez -összeget. Igaz, hogy ez irodájának egy éven át elmaradt rendes hasznát -se pótolta. S a maguk részéről még 5000 forinttal tisztelték meg hálájuk -és elismerésük jeléül. - -Friedmann Bernát védőtársamat 3000 forinttal javadalmazták szép és nagy -munkájáért. Igaz, hogy ő csupán a törvényszéki végtárgyaláson szerepelt. -Mégis nagyon szerény volt ez a jutalom. - -Székely Miksa védőtársamat a központi iroda nem óhajtotta védőnek. Ő e -miatt attól se nem igényelt, sem el nem fogadott semmi tiszteletdijat. - -Én a magam munkadija kérdésében sohase tárgyaltam senkivel. Szerepemet, -munkámat, fáradalmaimat nem kapcsoltam össze a munkadij kérdésével. A -tárgyalás befejeztével a központi iroda titkára 10,000 forint -tiszteletdijjal kinált meg. Kis összegnek tartottam s nem fogadtam el. -Nagyon rövid idő mulva huszezer forintot ajánlott fel s ezt elfogadtam. -De amaz egy, vagy több mint egy év alatt, a mig minden időm és erőm a -védelemnek szenteltem, harminczháromezer forintot bocsátott -rendelkezésemre. Ebben benne voltak utazásaim, eljárási költségeim, -nyomozási, értesülés szerzési s a végtárgyalás alatti kiadásaim, de -benne volt tiszteletdij-előlegem is. Ügyelnem kellett arra, hogy -napisajtóbeli barátaim el ne hidegüljenek irántam s azokat gyakran -összehivtam szerény lakomára. E lakomák költségeit is ebből fedeztem. S -egy nagy nyomorban levő irótársamnak ebből adtam kétezer forintot. De -mégis sikerült az egész összegnek mintegy felét megtakaritanom. - -Ez képezte tehát, ama huszezer forinttal együtt, ügyvédi -tiszteletdijamat. Nagy-e az összeg vagy kicsiny, s a sajátságos -viszonyok közt tényleg nem került-e nekem nagyobb anyagi áldozatba: -mindez már a nagy perre nem tartozik. Teljes bizonyossággal tudom, hogy -akkor a hazai zsidóság százezer forintot sőt többet is szivesen -adományozott volna, ha eszembe jut azt kivánni vagy ahhoz ragaszkodni. - - - - -KÖNYVÜNK TOLDALÉKA. - -(Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes -iratokat.) - -Közöljük a nagy perben hozott birósági itéleteket egész terjedelemben és -szószerint való hűséggel. És közöljük a vizsgálati s eljárási összes -iratok kivonatát ugy, a miként ezek összegyüjtve és rendezve az itélő -biróság irattárában feküsznek. Nyájas olvasónk az itéleteknek és az -iratoknak tartalmát összehasonlithatja könyvünk tartalmával. - -Az itéleteket megbirálhatnám. Jogom volna hozzá. Sőt szakközönség előtt -talán feladatom, talán kötelességem is volna. De könyvünkben nem -birálom. Ezt a cselekvést átengedem az olvasónak. - -Talán azt se kellene megjegyeznem, hogy az itéletek csonkán s halvány -szinben adják elő azt, a mi történt. - -A vizsgálat tévedéseiről s ostobaságairól egészen hallgatnak. Semmi -különös figyelmet arra nem szánnak: miként lett faggatva Sarf Móricz a -nagyfalui éjszakán egy csendbiztos és egy rablógyilkos irnok által. A -tisza-löki éjjeli kihallgatásokat s a tutajosok gyötrését s erőszakos -vallatását alig emlitik. S az itélő biróságoknak épen nem jut eszükbe -föltenni azt a kérdést, vajjon miért mulasztotta el a vizsgálóbiró -Solymosi Eszter eltünésének egyéb valószinü módja iránt gondos nyomozást -teljesiteni? Miért indult egyenesen abban az irányban, hogy a lánykát a -zsidók gyilkolták meg? - -De a történet szine halvány is az itéletek világánál. Az egyes tények, -tünetek és esetlegek körvonalai csaknem elmosódnak. A terhelő -körülmények gondosan ki vannak dolgozva, mig a mentő körülmények csak a -legszükségesebb mértékben, lehető röviden vannak fölemlitve. A ki csupán -futólag olvassa át az itéleteket: lehetetlen neki tökéletesen -megnyugodni. Csalódás érzete lepi meg. Mintha azt kellene mondania: -ejh-hajh, látom, látom, hogy a vádlottakat nem lehetett elitélni, de -valami mégis csak volt a dologban. - -Ily itéletet hozni nem lett volna szabad a biróságnak - -Azonban az itélő biróság feladata más, mint az iróé és a lélekbuváré. -Azt a figyelmet, azt a gondot s különösen azt az időt semmiféle biróság -nem szentelhette az ügynek, a melyet én szentelhettem. - -S azután a büntető biróság részéről jogilag elég, ha az ártatlan -vádlottakat felmenti s ha egyenesen felsorolja azokat az okokat, a -melyek alapján fölmentő itéletet kellett hoznia. S ezt mind a három -biróság megcselekedte. - -Az időt is figyelembe kell vennünk, a mikor a bűnvizsgálat és a -nyilvános tárgyalás folyt s az itéleteket meghozták. A zsidók elleni -gyülölködés s a vérvád eleven babonájának ideje volt az. - -Ha az itélő biróságok a vizsgálat tévedéseit, ostobaságait s gonosz -erőszakoskodását észreveszik s nyilván megállapitják: ennek el nem -maradható következése lett volna a vizsgálóbiráknak s vele együtt még -egy csomó embernek, királyi alügyésznek, csendbiztosoknak tanuknak -fegyelmi és büntető uton sulyos felelősségre vonása. Ez pedig a -sajtónak, a közönségnek s a törvényhozó testületeknek akkori felfogása s -érzülete szerint lehetetlen volt. - - - - -BIRÓI ITÉLETEK. - - -I. - -(Az első biróság itélete s annak indokai.) - -2844. 1883. Bf. szám. Ő Felsége a király nevében a nyiregyházi királyi -büntetőtörvényszék gyilkosság s abbani részesség büntette, illetőleg -bűnpártolás vétségével vádolt Svarcz Salamon és társai elleni bűnügyben -a folyó évi junius hó 19-én megkezdett és folyó évi julius hó 31-én -befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás alapján a vádhatóságot -képviselt királyi főügyészségnek és magánvádlónak, valamint a vádlottak -részéről előterjesztett védelemnek meghallgatása után az alulirt helyen -és időben tartott tanácsülésben következőleg - -_Itélt:_ - -1. Svarcz Salamon, 38 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, tisza-eszlári sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban; - -2. Bukszbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, ibrányi tanitó, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. -május 25-től vizsgálati fogságban; - -3. Braun Lipót, 28 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyontalan, -udvarii sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. évi junius -5-től vizsgálati fogságban; - -4. Vollner Hermann, 37 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, irni-olvasni nem tud, -büntetve nem volt, 1882. évi november 23-tól vizsgálati fogságban; a -büntetőtörvénykönyv 278. §-ában meghatározott s ugyanezen szakasz -szerint büntetendő gyilkosság büntettének; továbbá - -5. Sarf József, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, kevés -vagyonnal bir, t.-eszlári egyházfi, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. május 22-től vizsgálati fogságban; - -6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, t.-eszlári birtokos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. -május 22-től vizsgálati fogságban; - -7. Braun (más néven Brenner) Ábrahám, 38 éves, izraelita vallásu, nős -gyermekes, csekély vagyonnal bir, t.-eszlári napszámos, irni-olvasni nem -tud, büntetve nem volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban; - -8. Lusztig Sámuel, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, t.-eszlári kereskedő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, 1882. -évi május 24-től vizsgálati fogságban; - -9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, t.-eszlári bérlő, irni-olvasni tud, büntetve volt birói -zártörés és sikkasztás miatt; 1882. évi május 24-től vizsgálati -fogságban; - -10. Taub Emánuel, 29 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, polgári -metsző, csekély vagyonnal bir, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban; a büntetőtörvénykönyv 278. -§. 2. pontjában meghatározott és a 266. §. szerint büntetendő gyilkosság -büntettébeni részesség; végre - -11. Fogel Amsel, 51 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -nem bir, tutajos sáfár, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon -levő fehéregyházai lakos; - -12. Smilovits Jankel, 44 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, vajnági napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi julius 10-től vizsgálati fogságban; - -13. Herskó Dávid, 48 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, tutajos, irni-olvasni nem tud, szabadlábon levő szeklenczei lakos; - -14. Grósz Márton, 45 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, vagyonnal -bir, bérlő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő, -t.-eszlári lakos. - -15. Klein Ignácz, 32 éves, izr. vallásu, nős, gyermektelen, vagyontalan -napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, szabadlábon levő -tisza-eszlári lakos a büntetőtörvénykönyv 374. §-ban meghatározott s a -376. §. szerint büntetendő, bűnpártolás vétségének vádja alól -felmentetnek, a letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik, a -felmerült eljárási költségek az állam által viseltetnek. - -_Indokok:_ - -A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Huri Andrásné szül. Olajos -Juliánna t.-eszlári-ujfalusi lakos, 1882. évi április 1-én délelőtt, -három nappal az izraelita husvét (passah) ünnepek előtt cselédjét, a 14 -éves Solymosi Esztert elküldte a község másik részét képező Ófaluba, -Kohlmájer József boltjába festékért és koromért, a lakóház pitvarának a -közelgő husvéti ünnepek alkalmából leendő kifestésére. - -Solymosi Eszter, miután Lánczy Gáborné szül. Kaszala Teréz és Csordás -Gáborné szül. Szakolczay Zsuzsanna szomszédoktól is megbizást kapott -ugyanazon kereskedésben egyes bolti czikkek bevásárlására, d. e. 10½ óra -tájban hazulról elment, a mint azt Hrabák Gyula is bizonyitja. Délelőtt -11 óra tájban megérkezett az Ófaluba, hol a bolt felé haladtában -találkozott nővérével Zsófiával, a ki éppen akkor gazdájával, Rozenberg -Hermannal bort vitt Taub Emánuel lakására s a kinek kérdésére akkor csak -annyit mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez utjában még Jakab -János, Szabó Juliánna és Tanyi Gábor kihallgatott tanukkal. Volt is -Kohlmájer József kereskedésében s ott vörös és kék festéket vásárolván, -néhány percznyi időzés után eltávozott. Utközben Rozenberg Herman lakása -előtt haladván el, a ház kapujában nővérével, Zsófiával megint -találkozott, beszédbe ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy -sietnie kell, mert otthon várni fogják a festékkel, nővérétől elvált és -sebes léptekkel folytatta utját a Tótfalu felé, a mely irányban testvére -Zsófi egész az Ófalu végén levő malmon túl követte tekintetével, a -meddig Rozenberg Herman magasan fekvő háza kapujából ellátni. Ugyanezen -malom mellett elhaladni látta öreg Tanyi Gábor, majd Hajdu József, kissé -tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi József, mig végre Tapasztó -Miklós azt is látta, midőn a leány a zsidó templom előtti téren elvonuló -Tisza-töltésen áthaladt és midőn állitása szerint az idő déli 12 órához -már elközelgett. - -Solymosi Eszter délutáni 2 óráig haza nem térvén, Huri Andrásné annak -felkeresésére indult az Ófaluba. Itt Solymosi Zsófitól azon értesitést -nyervén, hogy Eszter eljött a boltból és még déli 12 óra előtt hazafelé -indult, azon gondolatban, hogy talán már otthon fogja őt találni, -visszatért lakására, de Esztert sem odahaza, sem anyjánál, özv. Solymosi -Jánosnénál fel nem találta. - -Özv. Solymosi Jánosné Huri Andrásné utján hirt vévén leánya eltünéséről, -szintén leánya keresésére indult, de bár az egész falut bejárta, a leány -nyomára nem akadt. Leányának eredménytelen keresése után estefelé özv. -Solymosi Gáborné társaságában sirva térvén haza, midőn utközben a zsidó -templom mellett haladt el, Sarf József zsidó egyházfi és annak neje -Müller Léni a templom melletti lakásukról kijöttek eléje az utra s -biztatták, ne búsuljon, meg fog kerülni a leánya, felemlitvén, hogy -Nánáson is történt hasonló eset, ott is elveszett egy gyermek, akkor is -a zsidókat gyanusitották s a gyermeket később a réten megtalálták. Özv. -Solymosi Jánosné Sarf József és neje ezen nyilatkozatának kezdetben mi -jelentőséget sem látszott tulajdonitani. Midőn azonban a következő napon -valaki azon gyanut keltette benne, hogy leányát a zsidók emésztették el -s minthogy továbbá ezen hir, állitása szerint, ápril 3-án már az egész -falut bejárta, április 4-én elment Vencsellőre a járási szolgabiróhoz, a -kinek leánya eltünését bejelentvén, gyanujának kifejezése mellett kérte, -hogy a zsidó templomot vizsgálja meg. - -A szolgabiró azonban ez alkalommal a gyanut hihetetlennek találván, -Solymosi Eszternek csupán országos köröztetése iránt intézkedett, később -azonban Sarf József egyházfi 4 éves fiának, Samunak többek előtt -elejtett egyes mondásaival az özv. Solymosi Jánosnéban keletkezett gyanu -ujabb táplálékot nyervén, május 4-én ismét felkereste a szolgabirót, -előadván, hogy a zsidók elleni gyanuját most már egyes községi lakosok -tényleges tanuvallomásai is támogatják. A járási szolgabiró ennek -folytán intézkedett, hogy Solymosi Eszter eltünése tekintetében a -rendőri nyomozás megindittassék. - -Tisza-Eszlár községének előljárósága 1882. évi május hó 6-án a rendőri -nyomozást teljesitvén, kihallgatott több tanut, kik előadták, mit Sarf -Samu gyermektől hallottak, t. i. azt, hogy az eltünt Solymosi Eszternek -nyakát az ő atyja Sarf József s testvére Móricz segitségével egy metsző -vágta el. Az előnyomozásnak ezen eredménye alapján a birósági -előnyomozás elrendeltetvén, ennek folyamában Sarf Móricz, özv. Lengyel -Istvánné és özv. Fekete Jánosné terhelő vallomása alapján határozottabb -alakot vett azon gyanu, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám, Braun Lipót (Lőbi) és Vollner Hermann az ugynevezett koldus -zsidó fosztották meg az életétől a tisza-eszlári zsinagóga helyiségében -s hogy Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel, -Weiszstein Lázár és Taub Emánuel a nevezettek ebbeli ténykedését -öntudatosan előmozditották. Ugyanis Sarf József egyházfinak nagyobbik -fia, Sarf Móricz határozottan és körülményesen előadja, hogy 1882 -április 1-én az isteni tisztelet végeztével d. e. 11 óra tájban a -zsidóság kijövén a templomból, ő be akarta zárni a templom ajtaját, -Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót sakterek, valamint -Vollner Hermann a koldus zsidó azonban, kik a templom előtt -megállapodtak, arra szólitották fel, hogy hagyja nyitva a templomajtót, -mivel a rajtok levő imádságot nem akarják magukkal vinni; ennek -következtében a nélkül, hogy a templomot bezárta volna, bement szüleinek -lakására; egy idő mulva atyja Sarf József, a ki az ablakon kinézett, -kiküldte, hogy hivja be azt a magyar leányt – Solymosi Esztert – a ki -Ófalu felől jön a végre, hogy vegye le az asztalról a gyertyatartókat, -atyjának ezen meghagyására elébe ment Solymosi Eszternek, a ki sietve -jött Ófalu felől, s azt behivta lakásukra. Solymosi Eszter, Sarf -Józsefnek felszólitására levette a gyertyatartókat az asztalról és -székre állva a szekrény tetejére rakta. - -E közben bejött Vollner Hermann, ki Svarcz Salamonnal és ennek két -társával a templomban visszamaradt és a ki a templom pitvarából kifelé -nézett akkor, midőn ő Solymosi Esztert lakásukra behivta és azt mondta -Solymosi Eszternek, hogy menjen el vele a templomba, onnan valamit -kihozni, minek folytán Solymosi Eszter tényleg bement a templomba; -előadja továbbá Sarf Móricz, hogy mintegy negyedóra mulva kimenvén az -udvarra, a templomból jövő jajgatást és 3 vagy 4 segélykiáltást hallott, -minek folytán oda szaladt a templomhoz és minthogy annak ajtaját zárva -találta, benézett a kulcslyukon s ekkor látta, hogy Solymosi Eszter a -földön fekszik egy ingben, hogy őt Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót a -földre lenyomva tartják; s Svarcz Salamon épen akkor vágta meg késsel a -nyakát; látta továbbá, hogy Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner -Herman a leány testét fölemelték és hogy ekkor Svarcz Salamon egymásután -két vörös cserépedényt tartott alája, melyekben a leány vérét felfogta -és egy nagy fazékba öntötte. Ennek megtörténte után a leányt ismét -felöltöztették, mire a belső templomból az előpitvarba siettek Lusztig -Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf s a hullát -körülállották. Azután ő bement a lakásukra, ott a történteket szüleinek -elbeszélte, mire anyja azt mondotta, hogy hallgasson. Körülbelül egy óra -elteltével Vollner Hermann bejött a lakásukra és felszólitotta őt, hogy -zárja be a templomajtót, minek következtében bement a templom -előpitvarába, a hol sem a leány holttestét nem találta, sem vérnyomot -nem látott. A kulcsot a pitvar ablakában találván, a templomajtót -bezárta és ugyanakkor látta, hogy Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, -Braun Lipót, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger -Adolf hazafelé távoztak. - -Sarf Móricznak ezen terhelő előadását támogatja özv. Lengyel Istvánnénak -azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én kora délután 12 óra elmultával, a -ház tőszomszédságában levő zsidó templom felől háromszori kiáltást -hallott, valamint özv. Fekete Jánosné szül. Krámer Borbálának azon -vallomása, hogy 1882 ápril 1-én d. e. és pedig Adamovics Józsefnek és -Pap Józsefnek vallomása szerint déli 12 óra felé a zsidó templom mellett -haladván el, ez alkalommal a templom felől sirást hallott, látta, hogy a -templom ajtaja előtt két oldalt egy-egy zsidó állott az utfelé -nézegetve; támogatja végül Sarf Móricznak előadását azon tény, hogy -próbamenés utján megállapittatott, hogy ha Solymosi Eszter, miként azt -Huri Andrásné állitja reggeli fél 10 órakor indult el hazulról, ugy -hazafelé mentében 11 óra 47 perczkor érkezhetett a zsidó templomhoz. - -A vizsgálat ezen terhelő adatai alapján tehát, a közvádló kir. főügyész -által emelt azon vád, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Hermann előre megfontolt szándékból -életétől megfosztották, továbbá azon vád, hogy Sarf József az által, -hogy Svarcz Salamon és társaival egyetértve az ablakon kinézve leste -Solymosi Esztert és azt lakására becsalván, a templomban reá várakozó -Svarcz Salamon és társainak kezére szolgáltatta, valamint azon vád is, -hogy Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel és Weiszstein Lázár az -által, hogy a hivek távoztával igaz ok nélkül visszamaradtak a -templomban és ekkép Svarcz Salamon és társaival egyetértve, Solymosi -Eszter megöletése alkalmával a templomban jelen voltak, és ezen -magatartásukkal tettleg hozzájárultak Svarcz Salamon és társai bűnös -elhatározása fokozásához, jelenlétök által bátrabb és biztosabb -fellépésre ösztönözvén őket, miáltal Solymosi Eszternek előre megfontolt -szándékkal való megölését szándékosan előmozditották, jogos alapon -nyugvónak találtatott, annál is inkább, mivel tagadásban levő vádlottak -azt, hogy a terhökre rótt cselekmény ideje alatt a templomban nem -voltak, kifogástalan tanu vallomásával igazolni képesek nem voltak, -ugyanazért nevezett vádlottak a kir főügyész idevonatkozó inditványának -elfogadásával a gyilkosság, illetőleg az abbani részesség gyanuja miatt -vád alá helyeztettek. - -Taub Emánuelt ugyan Sarf Móricz nem emliti azok között, kik a Svarcz -Salamon és társai terhére rótt büntett történtekor a templomban voltak, -azonban ő maga is azt állitja, hogy Svarcz Salamon és Braun Lipót nála -voltak szállva; igazolva van, hogy a kérdéses napon reggel azokkal -együtt ment a templomba és saját állitása szerint az istenitisztelet -végeztével azokkal együtt tért vissza lakására; ha tehát saját előadása -szerint folytonosan azoknak a társaságában volt, következtetni kellett, -hogy Svarcz és Braun metszők a terhökre rótt cselekményt elkövették, az -alatt ő is a többi vádlottal együtt a templomban volt, és annál is -inkább, mivel Cs. Nagy Jánosné, ki akkoriban vele egy pitvarban lakott, -azt adja elő, hogy Taub és vendégei, délután egy óra felé tértek haza a -kérdéses napon. Taub Emánuel tehát a többi részesekkel egy tekintet alá -esvén, ő is a gyilkosságban részesség miatt a királyi főügyész e -részbeni inditványának el nem fogadásával, vád alá helyeztetett. - -A nevezett vádlottak ellen felsorolt ezen bizonyitó adatok azonban a -végtárgyalás szerint, nemhogy erősödést nyertek volna, hanem -határozottan meggyengültek. - -Özvegy Lengyel Istvánné nevezetesen a vizsgálatban tett azon vallomását, -mintha ő 1882 ápril hó 1-ső napján kora délután házával szomszédságban -levő zsidó templom felől mintegy a föld alól jövő háromszori segély- és -gyermektől eredő kiáltást hallott volna, a végtárgyaláskor oda -módositotta, hogy e kiáltás »Kovácsné jőjjön ki« estefelé történt s háza -kapujától és nem a zsidó templom felől és nem is háromszor, hanem csupán -kétszer történt. Fekete Jánosnénak a vizsgálatban tett azon vallomása, -hogy ugyanazon napon délelőtt 11 óra tájban a zsidó templom mellett -haladván, a templom felől sirást hallott, a templomajtó falainál pedig -két zsidót az útfelé tekintgetve látott, terhelő gyanuokul nem -szerepelhet, mert a birói szemle megállapitotta, hogy Fekete Jánosné -ezen vélt sirást a templomtól 74 lépés távolságra hallotta és mert nincs -kizárva annak lehetősége, hogy e sirás, tekintettel a templomhoz való -távolságra, az ajtónak bezárt voltára nem is a templom felől, de semmi -esetre abból és feltehetőleg nem is sirás által okozott hangtól eredett; -azon további állitása pedig, hogy ugyanazon alkalommal a templomajtó -felénél két zsidót látott – feltéve, hogy a gyilkosság ugyanazon időben -történt, kizárja Sarf Móricz tanu állitásának lehetőségét, mert szerinte -a templomajtón kivül egyedül ő állott, s a többi általa nevezettek a -templom belsejében voltak; ha pedig áll az, hogy a gyilkosság idejében -két zsidó a templom ajtaját mintegy őrizte, akkor az ajtót meg sem -közelithetvén, az állitott eseménynek tanuja sem lehetett; végre Sarf -Móricz 14 éves tanunak vizsgálati előadását, tekintettel arra, hogy a -végtárgyalás alatt apja Sarf József vádlott ellen, valamint vallása és -hitsorsosai iránt oly mély megvetést és gyülöletet tanusitott, -melynélfogva előadását elfogulatlan és közelebbi gyanuokot képező -vallomásnak elfogadni és annak eskü általi megerősitését megengedni -annál kevésbbé lehetett, mert Sarf Móricz a vizsgálat és végtárgyalás -alatt tett vallomásaiban lényeges körülményekre, nevezetesen pedig -Solymosi Eszternek házukba ki által történt behivása, annak az állitott -gyilkosság alkalmávali, fekvésének iránya és helyzetére, valamint a -kezében levő kendőnek szinére nézve ellenmondásba jövén, -tanuságtételének megbizhatósága kérdésessé vált. - -Ellene szól Sarf Móricz vallomásának Varga Kati meghiteltetett és -kifogástalan tanu vallomása is, mert ezen tanu azt állitja, hogy -Bukszbaum Ábrahám egyik vádlott metsző április hó 1-ső napján délelőtti -11 órakor a templomból Ziszmann lakására, hol szállva volt, megérkezvén, -megebédelt, s ebéd után mintegy két óra hosszat aludt. Ezen tanuvallomás -kizárja Móricz tanuságtételének azon igazságát, hogy Bukszbaum Ábrahám a -Móricz által jelzett időben a zsidó templomban lehetett, és ott az -állitott cselekményben részt vehetett volna. - -Ily körülmények mellett is kiváló figyelemre méltatva azt, hogy a -gyilkosság tárgya hiányzik; a vádhatóság részéről különben is elejtett -gyilkosság s abbani bűnrészesség vádjának fentartására minden alapos ok -elenyészett, annálfogva az ezen bűntényekkel vádlottakat fölmenteni s a -letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását elrendelni kellett. A vád -és védelem részéről felemlitett rituális gyilkosság a törvényszék -határozatának tárgyát nem képezhette, részint, mert az állitott -vallásszertartás a gyilkosság indokául fel nem hozható, részint, mert -elesvén maga a gyilkosság, annak lehető indoka is elesett és mert hogy -ily vallásszertartás a vádlottaknál léteznék, sem a vizsgálatban -beszerzett adatokal, sem más hiteles és a törvényben elfogadott módon -beigazolva nincs. - -Az előnyomozás alatt továbbá Oláh György t.-dadai lakos, kerülő, junius -18-án délután 4 óra tájban a t.-dadai határban, ugynevezett Csonka-Fűzes -felé mentén útközben találkozott kerülő társával Várady Andrással, ki -arról értesitette, hogy a Csonka-Fűzesből jövő Kecskés József szolgája -azt beszélte neki, hogy kevéssel azelőtt a Tiszában egy női hullát -látott a Csonka-Fűzes alatt a vizen úszni. - -Ezen értesités folytán Oláh György a Csonka-Fűzes szélén a Tisza partján -fölfelé haladva, a part közelében a füzesben fennakadt hullát felfedezte -és azt két tutajos segélyével a partra kihuzta. Oláh György az esetről -az előljáróságot értesitendő, bement T.-Dadára, a hullának őrizetét azon -tutajosokra bizván, a kik közel a Csonka-Fűzeshez a partra szállották. -Az előljáróság tagjai nyomban a helyszinére siettek, a kifogott hullát -azonban már ott nem találták, mert azt a tutajosok, állitásuk szerint -azért, mert igen nagy szaga volt, elásták. - -A községi előljáróság jelentése folytán esti 9 és fél órakor ifj. Zoltán -István szolgabirósegéd, dr. Kiss Jenő járási orvos kiséretében a -helyszinére kimenvén, a hullát kiásatta és azt a nélkül, hogy a sirból -kiemeltetett volna, előleges szemle alá vétette, melynek végeztével, -óvintézkedések mellett ujból eltakarittatta. - -Junius 19-én a hulla feletti birói szemle megtartatván, ez alkalommal -kitünt, hogy a hulla ruházata hasonlit a Solymosi Eszter által -eltünésekor viselt ruhadarabokhoz, továbbá megállapittatott, hogy a -hulla balkezének csuklójára egy kendő volt szorosan odakötve, a melyben -elázott, kenőcsszerü állományu kék festék találtatott; annálfogva a -jelenvolt özv. Solymosi Jánosné felhivatott, hogy a leánya által -eltünése alkalmával viselt ruhadarabokat körülményesen irja le; mi -megtörténvén, kitünt, hogy a hullán talált ruházat az özv. Solymosi -Jánosné bemondása szerint Solymosi Eszter által eltünésekor viselt -ruházattal megegyez. Később a hullán talált ruhadarabok özv. Solymosi -Jánosnénak, Huri Andrásnénak, majd Olajos Bálintnénak, Lak Péternének és -Felner Istvánnénak is felmutattatván, ezek is azokban Solymosi Eszter -ruházatát felismerték. A talált hulla is a Solymosi Esztert ismerő, -összesen 20 egyén által szemle alá vétetvén, ezek közül Szakolczay -Julcsa a hullában Solymosi Esztert határozottan felismerte; Laki János, -Solymosi János, Jakab János, Juhász József és Juhász Andrásné pedig a -hullában Solymosi Eszter tetemeit felismerni vélték; ellenben özv. -Solymosi Jánosné, Gazdag Józsefné, Olajos Bálintné, Tanyi Józsefné, -Szelley Gáborné, ifj. Pap József, Láposi János, Várkonyi Ferencz, Tóth -Mari, Solymosi János (Eszternek testvére) és Solymosi Zsófia a hullában -Solymosi Eszternek tetemét fel nem ismerték. - -A hulla törvényszéki bonczolás alá vétetvén, a törvényszéki orvosok a -hozzájok intézett kérdések alapján véleményöket beadták. Minthogy -azonban a vélemény minden körülményre kiterjedő nem volt, és hogy az -minél inkább biztos alapot nyerjen, elrendeltetett a hullának kiásatása, -egyetemi tanárok általi megvizsgáltatása; és minthogy ezek véleménye a -bonczolást teljesitő szakértőkétől eltérő volt, mindkét szakvélemény az -országos közegészségügyi tanácshoz felülvéleményre felterjesztetett. – -Az ellentétes szakértői vélemények felülvizsgálására megkeresett -országos közegészségügyi tanács kimondotta: - -1. Hogy a legtöbb jel arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő teste volt, -de nem állapitható meg határozottsággal, hogy nem volt-e egy-két évvel -idősebb vagy fiatalabb. - -2. A bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a halált -vérszegénység vagy más testi baj, vagy fulladás okozta volna. - -3. A halál beálltának ideje meg nem állapitható. - -4. Nem valószinü, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a vizben. - -5. A nemi közösülés nagy mérvbeni gyakorlásának bizonyitására a -bonczadatok nem elégségesek. - -6. Valószinübb, hogy a szőrzet borotvával távolittatott el, de a -kihullás lehetősége sem zárható ki. - -7. A körmöknek a bonczolás előtti hiánya nem zárható ki. - -8. Valószinübb, hogy a hulla életében rendszerint nem foglalkozott -durvább munkával s nem járt mezitláb, de az ellenkező sem zárható ki. - -Az 1882. évi junius hó 19–20. napján teljesitett bonczvizsgálat és azzal -kapcsolatos eljárás folytán, tekintettel az orsz. közegészségügyi -tanácsnak a hullára vonatkozólag, kora, vizben létének tartama, -foglalkozása s a szőrzet mikénti eltávolitása tekintetében adott -véleményére, azon gyanu merült fel, hogy idegen hulla Solymosi Eszter -ruháiba öltöztetve azon czélból dobatott a Tiszába, hogy a biróság -félrevezetésével elfogadtassék azon tény, hogy Solymosi Eszter, mint a -kinek ál-hulláján külsértés nyomai nem voltak, nem olyképen fosztatott -meg életétől, a mint azt Sarf Móricz vallomásában előadja. A gyanu e -részben azon tutajosokra irányult, kik a Csonka-Fűzes közelében voltak, -midőn a hulla megtaláltatott, és kik az őrizetükre bizott hullát, mig a -községi előljáróság a helyszinére érkezett, eltemették. - -Ezen tutajosok közül Herskó Dávid törvényszékileg hitelesitett -vallomásában, tutajos társa Matej Ignácz előadásával egyezőleg -beismerte, hogy midőn junius 7-én tutajon Kerecseny mellett haladt el, -régi ismerőse Smilovics Jankel, ki éppen akkor rakodott tutajával, a -parton, zsidó nyelven azt kiáltotta át hozzá, hogy jó fizetésért -szállitson el tutaján egy hullát, s midőn ő erre reáállott, azt -mondotta, hogy a hullát majd utközben átadja neki és akkor majd -megmondja, hogy hova kell azt szállitani. - -Beismerte továbbá, hogy junius 11-én Kis- és Nagy Tárkány között -kikötvén, este Smilovics Jankel szintén megérkezett s az elhozott hullát -azon utasitással adta át neki, hogy azt tutaja alatt Dadáig szállitsa, s -ott eressze el. Előbb azonban a hullát azon ruhába öltöztesse, a melyet -Eszlár alatt egy 30–35 éves barna asszony fog neki átadni s arra is -kitanitotta, hogy a ruhadarabot milyen rendben adja rá a hullára s -különösen, hogy azon kendőt, a melyben a papirba takart festék lesz, a -hulla balkezére kösse. Jutalomképen 200 frtot igért és abból előlegül 56 -frtot átadott. Beismeri, hogy a hullát átvette és azt Matej Ignácz -segélyével, ki a történteknek véletlenül szemtanuja volt, tutaja alá -huzta s odaerősitette. - -Továbbá, hogy junius 16-án déltájban Eszlár alatt észrevette, hogy a -barna 30–35 éves asszony ruhanemüvel a kezében ólálkodik a t.-eszlári -parton. Midőn pedig délután Eszláron alul a ladányi oldalon egy füzes -mellett kikötöttek 4–5 óra tájban, a nevezett asszony csolnakon átjött a -ladányi partra s a füzesben a magával hozott csomó ruhát zsidó nyelven -mondott ezen szavakkal adta át neki: »Itt vannak a ruhák, Jankel -küldötte neked a hullára«. - -Beismerte végül Herskó Dávid, hogy a hullát Matej Ignácz segélyével még -azon este az e czélra átvett ruhába öltöztették s azután ismét a tutaj -alá helyezték, a honnan junius 18-án, midőn Tisza-Dadán felül a -Csonka-Fűzesben kikötöttek, a hulla kiszabadult és partra vettetett. - -Smilovics Jankel törvényszékileg hitelesitett vallomásában szintén -beismerte, hogy 1882. évi junius 5-től 14-ig Kerecsenyben vesztegelvén, -ez idő alatt junius 6-án vagy 7-én régi ismerőse Fogel Amsel is -odaérkezett, s elbeszélvén neki a t.-eszlári esetet, előadta, hogy -miután Solymosi Eszter megölésével a zsidókat gyanusitják, ez utóbbiak -most egy Solymosi Eszterhez hasonló ruházatba öltöztetett hullát akarnak -a Tiszán leusztatni, s felszólitotta őt, hogy vállalja el a hulla -szállitását, előadván, hogy megbizóinak egyike Mendelovics Niszen -vajnági lakos. Fogel Amsel rábeszélése folytán ő a hullausztatást 500 -frtért elvállalta, s előlegképen 80 frtot Fogel Amseltől fel is vett. Az -alku megtörténtével Fogel Amsel azt mondotta, hogy a hullát két zsidó a -szentmártoni révben fogja neki átadni, utasitván őt, hogy azt tőlük -átvevén, Eszlárig szállitsa s ott eressze szabadon. Junius 7-én -szeklenczei tutajosok (Herskó Dávid és társai) haladván el Kerecseny -mellett, minthogy közöttük felismerte régi ismerősét, Herskó Dávidot, -sajkán elment annak tutajához megbeszélvén vele a dolgot, Herskó Dávid a -hullaszállitást 120 frtért elvállalta; mire ő utasitotta, hogy -Tárkánynál kössön ki, a hol a hullát szándékozik neki átadni. Erre -Herskó Dávid tovább utazott, ő pedig junius 10-én este a hullának -átvétele végett elindult a szentmártoni révhez. Junius 11-én reggel -megérkezvén a szentmártoni révhez, a Tisza-parton Grósz Márton és Klein -Ignácz t.-eszlári zsidókat pillantotta meg, kik kocsiban a hullával reá -várakoztak ott, s miután kölcsönösen megismertették egymást, -nevezettekkel ezek kocsiján Tárkányba utazott, hova délután 3 óra tájban -megérkezvén, a hullát a kocsiról levették s ő azt a kocsin volt -deszkából készitett kis tutajon a vizbe vive Herskó Dávidnak átadta, s -annak a kikötött jutalomból 40 frtot is átadott. A két t.-eszlári zsidó -tőle azzal vált el, hogy sietnek, mivel még a hulla ruházatáról kell -gondoskodni, kijelentvén, hogy azt az eszlári parton egy asszony fogja -átadni, s egyuttal kitanitván, hogy a hullát miképen kell felöltöztetni, -különösen hangsulyozván, hogy a festékes kendőt a hulla egyik csuklójára -kell kötni, s a hullát T.-Eszláron alul kell szabadon ereszteni. - -Fogel Amsel vádlott tagadja, hogy ő bizta volna meg Smilovics Jankelt a -hulla szállitásával. Vádlott Grósz Márton és Klein Ignácz szintén -tagadják, hogy ők lettek volna azok, kik a hullát Szentmártonnál, -illetőleg Tárkánynál Smilovicsnak átadták. - -Solymosi Eszternek az anyja és több asszonyok által felismert ruhái a -t.-dadai Csonka-Fűzesben kifogott hullán feltaláltatván, a gyilkosság és -a bűnpártolásra vonatkozó vád tekintetéből szükséges annak tüzetesebb -megvizsgálása, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter hullája volt-e, -vagy nem. - -Eltekintvén egyelőre Smilovics Jankel, Herskó Dávid vádlottak és Matej -Ignácz tanunak vallomásaitól, megemlittetik, hogy a hulla felismerésére -bocsájtott tanuk közül Solymosi Eszter anyja özv. Solymosi Jánosné, -továbbá Eszter testvére és mások is, a kik őt életében ismerték, a -megtekintett hullában az eltünt Solymosi Esztert fel nem ismerték, -minthogy azonban a hulla haja és szemöldökszőre hiányzott, arczvonásai -pedig a m. kir. egyetemi tanárok és az országos közegészségügyi tanács -véleménye alapján feltételezhető, hogy több napi vizbenléte miatt -szükségkép elváltoztak, a mely körülmény a hulla arczának ferdesége, az -ajkak duzzadtságát és a nyelvnek a fogak közti voltát igazoló tanuk -bizonyitják és minthogy ezek szerint valószinü, hogy a hulla arcza már -nem volt felismerhető állapotban, midőn a tanuk megnézték és azért ezen -tanuk nyilatkozatának magában véve jelentőséget tulajdonitani nem lehet; -tekintetbe véve még azt is, hogy a hulla nem a rajta volt ruházattal -tétetett ki szemlére, áll ez azon tanukról is, kik a hullában Solymosi -Esztert felismerni vélték, a kik különben is e részben nyilatkozatukat a -végtárgyaláskor megváltoztatták és e miatt esküre sem bocsájtattak. - -A bonczoló orvosok véleménye szerint a hulla legalább 18, de -valószinüleg 20 évet is elért egyéné volt. Ezen életkor-meghatározással -szemben áll a hulla exhumácziójánál alkalmazott m. kir. egyetemi tanárok -véleménye, mely szerint a hulla 14–17 éves egyénre mutat, és némileg az -orsz. közegészségügyi tanács véleménye is, melynélfogva a legtöbb jel -arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő teste volt, de ki nem zárható, -hogy nem volt-e egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb. - -A bonczoló orvosok megállapitották, hogy a halál oka általános -vérszegénység volt, melyet a belvizsgálat által konstatált tüdőgümőkór, -tüdőlégdag, a jobb szivgyomrocs túltengése, a máj kisebbedése és -szemcsésedése, valamint gyomorhurut idéztek elő, továbbá, hogy a hulla -mint már ilyen került a vizbe, hogy legfeljebb 10 nap előtt elhunyt -egyéné volt. Az egyetemi tanárok véleménye szerint pedig a halál -legközelebbi okául az általános vérszegénység ez esetben el nem -fogadható, és a körülmények oda mutatnak, hogy a hulla vizbefult, a -bonczolás előtt több hetekkel meghalt egyéné volt. Az országos -közegészségügyi tanács véleménye szerint a bonczjegyzőkönyv nem nyujt -biztos adatot arra, hogy a halált vérszegénység vagy más testi baj, -avagy fulladás okozta volna, a halál beálltának ideje pedig meg nem -határozható. A bonczoló orvosok azon nézetben voltak, hogy a hulla 3–4 -napnál tovább nem lehetett a vizben; a szűzőr hiánya és a hüvelynek -szerfeletti bőségéből következtették a nemi közösülésnek nagy mérvbeni -gyakorlatát; az egyetemi tanárok és az országos közegészségügyi tanács -véleménye szerint pedig a közösülés nagymérvbeni gyakorlatának -bizonyitására a bonczadatok nem elégségesek. Az egyetemi tanárok azon -véleményben vannak, hogy a hulla több héten át a vizben volt, az -országos közegészségügyi tanács pedig azt, hogy a hulla nem ily hosszu -ideig volt a vizben, határozottan meg nem állapithatónak mondja, de nem -tartja valószinünek, hogy a hulla 14 s talán ennél is egynéhány nappal -tovább lett volna a vizben. Megállapitották a bonczoló-orvosok, hogy a -hulla haja és szőrzete mesterségesen lett eltávolitva és kijelentették, -hogy a lábak és kezek alkotása azoknak és a körmöknek gondos ápolása nem -szólhatnak a mellett, hogy az elhunyt egyén életében durvább munkával -foglalkozott volna vagy czipő nélkül (mezitláb) szokott volna járni, de -mindezek bizonyitják, hogy könnyebb életmódot folytatott s igy minden -valószinüség szerint nem azon osztályhoz tartozott, mely durvább -házimunkával foglalkozik. - -Az egyetemi tanárok véleménye szerint a haj és szőrzet nem mesterségesen -lett eltávolitva, a lábak és kezek alkotásából és az első bonczoláskor -már teljesen hiányozni kellett körmöknek állapotából épenséggel nem -lehetett következtetni, hogy a hulla könnyebb életmódot folytató és -lábbelit folytonosan viselő osztályhoz tartozott volna; az országos -közegészségügyi tanács véleménye szerint ugyan sokkal valószinübb, hogy -a haj és szőrzet mesterségesen, pl. borotvával távolittatott el, de a -kihullás lehetőségét sem zárja ki, valamint azt sem, hogy a körmök már -az első bonczolás előtt hiányoztak. Valószinübbnek mondja ugyan, hogy a -hulla életében rendszerint nem foglalkozott durvább munkával és nem járt -mezitláb, de az ellenkezőt nem zárja ki. - -Ezek szerint a bonczolást teljesitett orvosok által megállapitott -Solymosi Eszter koránál több évvel magasabb életkor bizonyitottnak nem -tekinthető, azon jelenségek pedig, melyek az eset ismert körülményei -mellett annak kétségtelen bizonyitására szolgálnának, hogy a hulla nem -volt Solymosi Eszteré, nincsenek kellően kimutatva. - -Ily jelenség lett volna az első bonczoláskor megállapitott általános -vérszegénység és az abból eredett halál, a halálnak a bonczolás előtti -beálltának rövid ideje (legfeljebb 10 nap), a hullának, mint ilyennek a -vizbe alig 3–4 nappal a bonczolás előtt jutása, a nemi közösülésnek -nagymérvbeni gyakorlása; ellenben az egyetemi tanárok által -megállapitott 14–17 éves életkor a vizben létel heteken át, a haj -letörése és kihullása, a hullaáztatás (maczeráczió) folytán kihullott -körmeinek a bonczolás előtti hiánya: az országos közegészségügyi tanács -véleménye szerint sem zárható ki; ezek pedig oly jelenségek, melyek -figyelemmel arra is, hogy a hulla Solymosi Eszter kétségtelen ruháiban -találtatott, megengedhetővé teszik, hogy a kérdéses hulla Solymosi -Eszteré lehetett. - -Zurányi Kálmán és Szücs János tanuk vallomása szerint a hulla jobb lábán -sebnyom volt látható, erről a bonczjegyzőkönyvben emlités téve nincsen, -és a bonczolásnál alkalmazott szakértőknek a végtárgyaláskor tett -előadása szerint a hulla jobb lábán jelentkezett folt lemosás és -posztóval történt dörzsölés után elenyészett a nélkül, hogy annak helyén -a lábon észrevehető jel maradt volna hátra. Bebizonyitottnak nem vehető -tehát, hogy Solymosi Eszter anyja és Szakolczai Julcsa tanu által -emlitett tehéntaposásnak nyoma a hulla lábán mint hegedt seb és -különösen ismertető jel meg lett volna. - -Az orvosi szakértők véleménye tehát és a felismerési eljárás eredménye -nem nyujtanak biztos támpontot arra nézve, hogy a hullának Solymosi -Eszterével való azonossága vagy nem azonossága teljes határozottsággal -megállapitható legyen. - -Áttérve Smilovics Jankel és Herskó Dávid vádlottak vallomására, ezen -vádlottak egy hullának a Tiszán történt usztatását a vizsgálat folyamán -beismerték és beismerő vallomásukat a törvényszék előtt a hitelesités -alkalmával megtartották, azonban figyelemmel egyrészt arra, hogy a -szakértők véleménye alapján nem zárható ki annak lehetősége, hogy a -kérdéses hulla Solymosi Eszteré volt, másrészt pedig arra, hogy nevezett -vádlottak első kihallgatásuk alkalmával hullacsempészetről mit sem -tudtak, hogy Herskó Dávid, Matej Ignáczczal, Smilovics Jankel pedig -Herskó Dáviddal lett szembesités után tették későbbi beismerő -vallomásukat, mindketten pedig utóbb ebbeli vallomásukat visszavonták; -továbbá tekintve, hogy Smilovics Jankel a hullacsempészet czélját -különféleképen adta elő, hogy nem egyezik meg Herskó Dáviddal azon -körülményre nézve, hogy Kerecsenynél, hol értekezhetett Herskó Dáviddal, -a hulla átadása és szállitása felől, sajkán, ennek tutajához bement-e, -ugy a mint ő állitotta, vagy pedig a partról Kerecseny mellett elhaladt -és ki sem kötött s Herskó Dávidnak zsidóul odakiáltva, a mint Herskó -Dávid elbeszélte. Ugyanők meg nem egyeznek abban sem, hogy a hulla -usztatásáért Smilovics mily összeget adott Herskónak, hol történt a pénz -átadása, és először arra nézve is különbség volt vallomásukban, hogy -Tárkánynál a hulla átadása miként eszközöltetett. Smilovics azonkivül -beismerő első vallomásában azt állitotta, hogy a hullát felöltöztetve -hozták neki Szent-Mártonba és ruházatát is leirta, a mi pedig meg nem -egyezik azzal, a mit Herskó Dávid állit, hogy a ruha Tisza-Eszláron alól -a ladányi oldalon adatott rá a hullára. - -Mind olyan apróbb mellékes körülmények ugyan, de arra engednek -következtetni, hogy mindkét vádlott beismerő vallomása nem volt őszinte, -főleg ha figyelembe vétetik, hogy Csepkanics Jura első vallomása és a -végtárgyalásnál tett előadása szerint a kérdéses hullát, a melyről, -midőn ő legelőször megpillantotta, nem is tudta, hogy miféle tárgy, a -Tisza sodra és a szél iránya vitte a többi tutajtól hátramaradt azon -tutaj felé, melyen ő és Matej Ignácz voltak alkalmazva. A hulla a tutaj -alá került, csakhamar onnan kibukkant és a szél iránya által a -Csonka-Fűzeshez vitetett, hol a füzesben fennakadt; a mely előadást -támogatja azon körülmény is, hogy Herskó Dávid 16 tutajostársa közül sem -a hulla átadását, s Matej tutaja alá kötését Tárkánynál, sem a ruhákat -hozott asszonynak a Tiszán lett átkelését, a ruha átadását Ladánynál, -sem végre a hulla felöltöztetését az egy Matej Ignáczon kivül senki sem -látta; legfőképen pedig az, hogy Smilovics Jankelt a végtárgyalás -alkalmával Veil Sámuel tanu megtekintvén, felismerte benne azon egyént, -kivel neki mult évi junius 11-én, akkor t. i., mikor Smilovics Jankel -beismerése szerint Szent-Mártonban és Tárkányban a hulla szállitása és -ott átadása végett Kerecsenyből távol kellett volna lenni, Kerecsenyben -dolga volt. Veinstock Ignácz tanu is bizonyitja, hogy Smilovics mult évi -junius 11-én csakugyan Kerecsenyben volt; idejárul, hogy Fogel Amsel, ki -Smilovics állitása szerint a hulla szállitására megbizást és pénzt -adott, tanukkal igazolja, hogy m. év junius 6 vagy 7-én Smilovicsnak -Kerecsenyben a hullaszállitásra megbizást nem adhatott, mivel azon -időben távol Váriban fát terhelt, honnan emberei állitása szerint sehova -sem távozott, mig a terhelés befejeztével onnan el nem indultak. -Kerecsenyben pedig ki sem kötöttek, s Eszenyben, miként Bayer Herman -tanusitja, csak mult év junius 2-án állott meg. - -Végre Smilovics Jankel azt állitotta, hogy a hullát mult évi junius -11-én Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottaktól vette át, kiknek -tagadása ellenében nincsen semmi bizonyiték, hogy ők a mondott napon -Szent-Mártonban jártak volna. A végtárgyalás alkalmával kitünvén, hogy -Klein Ignácz, Antal Mátyás kocsiját mult évi pünkösd előtt, május -havában kérte volt kölcsön egyszer más czélra és csak annyi időre, a -mely idő alatt a T.-Eszlár-Szentmártoni utat oda és vissza meg nem -tehette. - -Matej Ignácz tanunak vallomása azért nem vétethetik a hullacsempészet -igazolására bizonyitéknak, mivel ő is legelső kihallgatásakor a többi 15 -tutajostárs vallomásával egyezőn mit sem tudott, később a hulla -szállitását körülményesen elbeszélte ugyan, de Huszton a községi -előljáróság előtt, majd M.-Szigeten a vizsgálóbiró előtt a -hullaszállitás történetét visszavonta. E mellett ő is több körülményt -különféleképen adott elő. Először azt állitotta, hogy az 56 frtot Herskó -Dávidtól Tokajban kapta, vallomásának hitelesitésekor pedig előbbeni -előadása helyreigazitásául Herskó Dáviddal megegyezőleg Kerecsenyt -jelölte meg, a hol pedig, minthogy ki sem kötöttek, és itt Herskó -Smilovicstól pénzt nem is kaphatott, az emlitett összeget meg nem -kaphatta. Utóbb a végtárgyaláskor ismét azt állitotta, hogy az 56 frt -Tokajban lett neki kifizetve. Állitása szerint Smilovics Jankel gúzsnál -fogva huzta a vizben a hullát, Smilovics és Herskó állitása szerint -pedig a hulla hozatala egy kis tutajon történt. - -Cserés Andrásné tanunak Groszberg Leon és feleségére tett terhelő -vallomása ellen szól azon körülmény, hogy állitása szerint Groszberg -Leonné a hullafelöltöztetés napján alkonyatkor már visszatért volna a -ruhák átadása végett tett utjából, Matej Ignácz vallomása szerint pedig -a ruha átadása oly későn történt, hogy a sötétség miatt ő az átadó -asszonyt fel nem ismerhette. Azonkivül nem valószinü, hogy Groszberg és -neje, kiknek érdekükben állott e titkot megőrizni, nevezett tanu előtt, -ennek vallomásában előadott dolgokról beszéltek volna, tudomásuk lévén, -hogy a zsidó beszédet megérti. - -Ezeknél fogva figyelemmel arra is, hogy a gyilkosság vádja Svarcz -Salamon és társai ellen nem lévén bebizonyitva, a gyilkossági tett -elpalástolására vonatkozó bűnpalástolásról sem lehet szó; és hogy a -hullának honnan történt megszerzése a vizsgálat által nem lett külön -bebizonyitva, ugy a beismerésben volt Smilovics Jankelt és Herskó -Dávidot, mind pedig a folytonos tagadásban volt és immár Smilovics -Jankel visszavont vallomásával egyáltalában nem terhelhető Vogel Amsel, -Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja -és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. - -Kelt Nyiregyházán, 1883 augusztus hó 2-án. - -_Kornis Ferencz_, s. k. kir. tszéki elnök. - -_Simon Viktor_, s. k. kir. tszéki t. jegyző. - - -II. - -(A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s annak -indokai.) - -Ő Felsége a király nevében! - -40881. B. 1883. szám. A budapesti kir. itélőtábla gyilkosság büntette, -illetőleg abban való részesség miatt jogerős vádhatározattal vád alá -helyezett Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner -Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, -Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, és bűnpártolás miatt vád -alá helyezett Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton -és Klein Ignácz elleni bűnügyet, melyben a nyiregyházai kir. törvényszék -1883. évi augusztus hó 2-án 2844. szám alatt felmentő itéletet hozott, -özv. Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezés folytán és -hivatalból is 1883. évi deczember hó 22-én tartott nyilvános ülésében -vizsgálat alá vevén, következőleg - -_itélt:_ - -Az elsőbiróság itéletét a kir. itélőtábla helybenhagyja. - -_Indokolás._ - -Jelen ügyben hozott elsőbirósági felmentő itéletben ugy a kir. -ügyészség, mint vádlottak megnyugodtak; egyedül özv. Solymosi Jánosné -élt felebbezéssel. Mindenekelőtt az vizsgálandó tehát, van-e özv. -Solymosi Jánosnénak felebbezési joga? Az elsőbiróság özv. Solymosi -Jánosné részéről bejelentett felebbezést vissza nem utasitotta, s -irásban benyujtott indokait 1883. évi 2948. sz. a. kelt végzésével -fölterjeszteni rendelte. Eme tényei által kifejezést adott annak, hogy -özv. Solymosi Jánosnét a felebbezésre jogositottnak tartja. A fölebbezés -emez elfogadásához csatlakozik a kir. itélőtábla is, mert a kir. Curia -1882. évi junius hó 5-én tartott teljes üléséből 9. sz. a. kelt -döntvényében azt mondotta ki, hogy a kir. törvényszék hatósági körébe -tartozó büntetendő cselekmény miatt inditott bűnvádi ügyben az -alsóbbfoku biróságok által hozott felmentő itélet, vagy megszüntető -határozat esetében a magánjogi elégtételre jogositott közvetlenül -sértett vagy kárositott, a mennyiben az ebbeli elégtétel iránti igényét -bejelentette, és arról le nem mondott, ha a kir. ügyész nem felebbezett, -jogositva van a fölebbezési perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve -fennálló feltételek mellett és hatálylyal használni. - -Ebből folyólag, miután kétség sem férhet ahhoz, hogy özv. Solymosi -Jánosné mint anya, az elbirálás tárgyát képező vádbeli cselekmény által -kárositottnak tekintendő; és miután ama kérvényében, melyet a -tárgyalásnál való képviseltetése iránt beadott, erre vonatkozó igényét -bejelentette; és végre – miután jelen ügy különben is hivatalból -felülvizsgálandó: nincs ok arra, hogy a nevezett panaszos fölebbezése -visszautasittassék. - -Hivatalból pedig azért volt a jelen ügy felülvizsgálandó, mert a -jogérvényes vádhatározat gyilkosságra, – tehát olyan büntettre irányult, -mely a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint akár felmentő, akár -büntető itélet esetében hivatalból való felülvizsgálat tárgyát képezi. - -A vádhatározatnak másik tárgyát képező bűnpártolás pedig a nevezett -föbenjáró büntettel való szoros összefüggése miatt vált szintén -hivatalból felülvizsgálandó. - -Az ügy ezen teljes megvizsgálásánál feltünt, hogy a közegészségügyi -tanácsnak a bizonyitási eljárás fontos adatát képezhető véleménye -indokolva nincs. Egyéb hiányok is mutatkoztak. Minthogy azonban a -kiegészitéstől most már eredmény nem várható: a kir. itélőtábla a -következőkben az ügy érdemleges vizsgálatába bocsátkozott. - -Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman a kir. -törvényszék 1882. évi ápril hó 16-án 1430. sz. a. kelt végzésével azért -helyeztettek vád alá, hogy Solymosi Eszter tisza-eszlári hajadont 1882. -évi április hó 1-én a tisza-eszlári zsidó templomban előre megfontolt -szándékkal megölték, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, -Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel pedig azért, hogy -Solymosi Eszternek előre megfontolt szándékból való megöletését -szándékosan előmozditották, végre Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó -Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz azért helyeztettek vád alá, hogy -előbb emlitett vádlottaknak segitséget nyujtottak arra nézve, hogy az -irányukban folyamatba tett büntető eljárásnak, sikerét meghiusitsák. A -vád képviselője a vádbeli cselekmény állitott belső indokának hiányából, -már a végtárgyalás kezdetekor reámutatott a vád tarthatatlanságára; az -eljárás befejeztével pedig határozottan kijelentette a vádtól való -elállását. A királyi itélőtábla eme vádtól való elállás miatt sem -tarthatta magát felmentettnek azon kötelezettség alól, hogy a jogerőre -emelkedett vádhatározattal meginditott ezen ügyet hivatalból -fölülvizsgálja. - -Ezt téve: az ügy elbirálásánál döntő kérdésül azt tekinti: hogy a -vádbeli cselekmény Solymosi Eszter élete ellen elkövettetett-e vagy nem? -A bizonyitási eljárás e tekintetben két kiemelkedő terhelő adatot -tartalmaz. Egyik Sarf Móricz vallomása; másik a tisza-dadai -Csonka-Fűzesben 1882. évi junius hó 18-án talált hulla. - -Sarf Móricz a Nagyfaluban felvett vallomási jegyzőkönyv szerint azt adta -elő, hogy az ő apja, Sarf József 1882. évi április hó 1-én déli 11–12 -óratájban, az utczáról hivta be lakásukba az ott elhaladó Solymosi -Esztert a végett, hogy az asztalról vegye le a gyertyatartókat. Solymosi -Eszter e hivásnak engedelmeskedett, bement Sarf József lakásába, levette -a gyertyákat az asztalról, egy székre felállva feltette a sifonra. Midőn -az öt gyertyatartót felrakta, akkor bement oda egy koldus zsidó (Vollner -Herman), a ki Solymosi Esztert behivta a zsidó templomba, a kit kezén -fogva a szobából kivezetett. Sarf Móricz szülei a szobában bentmaradtak, -ő kiment a zsidó koldus és Solymosi Eszter után az udvarra, látta, hogy -azok bementek a templomba; kevés idő mulva a templomból jajgatást -hallott. 3–4 segélykiáltást, oly formán: »emberek! segitség!« Ekkor oda -szaladt a templomajtóhoz, próbálta kinyitni, de zárva találta; azután -benézett a kulcslyukon, melyben nem volt benne a kulcs; és látta, hogy a -leány a földön feküdt egy ingben, ruhái az asztalon voltak. A leányt a -téglási (Braun Lipót) és tarczali (Bukszbaum Ábrahám) idegen metszők és -a zsidó koldus (Vollner Herman) a földön lenyomva tartották. Svarcz -Salamon tisza-eszlári metsző épen akkor vágta meg a nyakát, a rendes -asztali késnél valamivel hosszabb és sokkal szélesebb pengéjü késsel. -Egy vágást tett a nyakán s azután a másik két metsző és a koldus zsidó -felemelték a leány testét, Svarcz Salamon egymásután két veres cserép -tányért tartott feje alá s abba vért csorgattak, azután a vért egy nagy -fazékba öntötték. Mikor a vért kicsorgatták: felöltöztették a leányt. -Azalatt, mig a leányt felöltöztették, a belső templomból kijött még -hozzájuk Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Veiszstein Lázár és Junger -Adolf, ezek is körülállották a leány testét, mialatt azt öltöztették. - -Sarf Móricz eme vallomását a tárgyalás során beható keresztkérdések után -is, lényegében fenntartotta, – és szivósan ragaszkodott ahhoz, hogy -látta, midőn Solymosi Esztert a zsidó templomban megölték. - -Sarf Móricz eme vallomásához a bizonyitási eljárás során következő -jelenségek és körülmények csoportosultak: - -1. Solymosi Esztert gazdasszonya Huri Andrásné 1882. évi április hó 1-ső -napján délelőtt 10 és félóra tájban küldötte Kohlmájer József boltjába -festék bevásárlása végett, s a szomszédságban lakó Csordás Gáborné és -Lánczi Gáborné szintén megbizták a leányt, hogy a nevezett boltban -egyiknek patkószeget s a másiknak szintén festéket vegyen. A szóban levő -bolt Tisza-Eszlárnak Ófalu részében van, hova Solymosi Eszternek az -Ujfalu részből akép kellett megtenni az utat, hogy ugy menet mint jövet -Sarf József zsidó egyházfi lakása mellett és a zsidó templom közelében -kellett elhaladnia. - -2. Lánczi József és Hrabár Gyula tanusitották, hogy Solymosi Eszter -délelőtt 10–11 óra tájban haladt Ófalu felé. Látta a nevezett leányt már -Ófaluban nénje: Solymosi Zsófi és annak gazdája Rozenberg Herman, -Kohlmájer József bizonyitja, hogy Solymosi Eszter a kérdéses napon, ebéd -előtt félórával csakugyan megjelent boltjában, veres és kék festéket -vásárolt és onnan kevés időzés után távozott; Solymosi Zsófi a -visszatérő Solymosi Eszterrel ismét találkozván, látta, hogy kendőjében -vitte a bevásárolt tárgyakat, Hajdu József szintén látta a leányt 11–12 -óra közt Ófaluból a Lánczi József szegletéig menni, de nem látta az ott -levő gáton átmenni, Szabó Juliánna, Tanyi Gábor ugyanazon időtájban -látták a Pap József malma előtt elhaladni; Jakab János kevéssel délelőtt -látta Lichtman József háza előtt elsietni, mig Tapasztó Miklós arról -tett tanuságot, hogy még nem volt dél, midőn látta – nemcsak az emlitett -gátig, de azon is áthaladni. - -3. A vizsgálat gyakorlati szemle utján megállapitotta, hogy Solymosi -Eszternek – gazdasszonyától fél 11 órakor kiindulva, s beszámitva a -boltban és nénjével töltött időt, a zsidó templomhoz 11 óra 47 perczkor -kellett érkeznie. - -4. Özv. Lengyel Istvánné a kérdéses napon kora délután a házának -tőszomszédságában levő zsidótemplom felől 3-szori kiáltást hallott, -olyformán, mintha azok a föld alól jönnének. Özv. Fekete Jánosné a -templomból délelőtt 10–11 óra közt hazafelé ment, a zsidó templom felől -sirást hallott és a templomajtónál két zsidót látott állani. - -5. A lánya keresésére indult anyát, özv. Solymosi Jánosnét, ugy Sarf -József, mint neje azzal biztatták, hogy lánya megkerül; volt ilyen eset -már Nánáson is, akkor is a zsidókat gyanusitották. - -6. Gyanus körülménynek tekintette a vizsgálat azt is, hogy éppen abban -az időben több napig idegen metszők voltak Tisza-Eszláron s ott -ismeretlen koldus zsidó család ezekkel egy időben tartózkodott; hogy a -zsidó templomban ugyanaz éjjel, szokatlan időben gyülekezet tartatott; -továbbá Solymosi János arról tett tanuságot, hogy éjjel 1 órától ½2-ig -különböző csoport zsidó 3–4 izben ment Grósz Márton istállójának háta -mögötti zsidó templom felé; Cserés Andrásné pedig a tárgyalás során azt -tanusitotta, hogy az emlitett időtájt Groszberg Leó udvarában -csoportosultak a zsidók és ott Groszberg Leó tördelve kezét jajgatott: -»istenem, mit cselekedtünk!« majd villa, ásó kapa után kiabáltak. - -7. Solymosi Eszter eltünése utáni napokban Sarf József kisebbik fia, -Samu, szavakat ejtett el egy magyar lányról, kit »a metsző bácsi -megvágott«. - -8. A vizsgálat az 1882. évi május 19-én foganatositott szemle alkalmával -a zsidó templom előpitvarában a földet ugy találta, hogy a frissebb -tapasztás nyomait mutatja. Ugyanakkor özv. Lengyel Istvánné háza tövében -a zsidó templom kertjében 57 cm. hosszu és 57 cm. széles és 51 cm. mély -frissen hányt gödröt talált, mely valami edény elhelyezésére -észleltetett alkalmasnak. Azonkivül a Sarf József lakásában levő -fürdőhelyiségben egy gödör találtatott, mely az első szemle alkalmával -nem volt ott. - -9. Lichtman József 1882. évi május 29-én özv. Solymosi Jánosnét, ennek -előadása szerint, 1000 forinttal kecsegtette, ha éjjel haza érkezendő -leányát nem tagadja meg. Hasonló módon, bár kisebb összeg emlitésével -kecsegtette Einhorn Józsefné is. - -10. Ugyancsak özv. Solymosi Jánosné előadása szerint Róth Borbála zsidó -asszony nála megjelent, magát keresztény nőnek adta ki; az eltünt -Solymosi Eszter ingét babonás czélokra való hivatkozással akarta tőle -kicsalni. - -Azonban mindeme körülmények nem önállóan, hanem csak Sarf Móricz -vallomásához viszonyitva birhatnak bizonyitó erővel. – Első sorban tehát -az vizsgálandó: van-e Sarf Móricz érintett vallomásának büntetőjogi -értéke? A kir. itélőtábla ugy találta, hogy Sarf Móricz vallomása a -bizonyitás értékét nélkülözi. És pedig először: kora, valamint egyéb -személyes tulajdonai és viszonyai miatt. Ugyanis nevezett tanu életkora -hiteles anyakönyvi kivonattal meg nem állapitható, de az e tekintetben -beszerzett bizonyitékokból annyi kétségtelenül kiderül, hogy 12-ik -életévét tulhaladta ugyan, de a 16-ikat még be nem töltötte. Kétely -forog fenn az iránt is, hogy terhelő vallomását szabad akarattal s -elfogultság nélkül tette-e? Mert az előnyomozat alatt csendbiztosnak -adatott át, ez által saját lakhelyére szállittatott, hol az eljárás -szabályai szerint meg nem engedett időben kikérdezés alá vétetett. -Továbbá 1882. évi augusztus hó 23-tól, a végtárgyalás ideje alatt is a -közigazgatási hatóság gondozása illetőleg a megyei várnagy felügyelete -alatt állott. Végre a mint ezt az elsőbirósági itélet is kiemelte, a -tárgyalás során vallása és hitsorsosai, tehát a vádlottak iránt is, -megvetést és gyülöletet tanusitott. - -De kifogás alá esik nevezett tanunak vallomása annak belső tartalmánál -fogva, mert nem határozott. Ugyanis első kihallgatása alkalmával azt -adta elő, hogy atyja (Sarf József) hivta be a leányt. Később azt -állitotta, hogy ő hivta be atyja rendeletéből. Továbbá ellentétes -nyilatkozatokat tett arra nézve is, hogy az általa állitólag szemlélt -tény alkalmával Solymosi Eszter milyen helyzetben feküdt és hogy ingén -vér volt-e? Kifogás alá esik vallomása, mert nem is valószinü. Ugyanis a -vallomása által terheltek előre nem tudhatták, hogy Solymosi Eszter -Ófalu felől fog jönni, s mert igy vádlottak Solymosi Eszter megölésére -tervszerü előkészületeket nem tehettek, holott a vádbeli cselekményt -tervszerü előkészület nélkül végre nem hajthatták. Valószinütlen -vallomása azért is, mert a zsidó templom járt út szélében esik és sem az -idő, sem a hely a vádbeli cselekmény elkövetésére nem volt alkalmas. Nem -valószinü továbbá azért, mert saját állitása szerint, a midőn egy óra -mulva az esemény szinhelyére visszatért és Vollner Herman utasitása -folytán a templomajtót becsukta: sem vérnyomokat, sem hullát nem talált. -A templomban a hulla elrejtésére szolgáló hely nem lévén, vélekedése -szerint a hullát az ablakon át kellett a tetteseknek az ott levő -szalmaboglyába elrejteni, holott a vádbeli cselekmény vérnyomok nélkül -nem volt elkövethető, a szalmaboglya pedig a hulla elrejtésére nem -szolgálhatott. – Ugyanis a szalmaboglya átkutattatván, a büntettre -mutató nyomok abban nem találtattak. De különben is Bátori Gábor és -Bátori Gáborné tanusitása szerint sokkal kisebb volt, semhogy a zsidó -templom ablakát elfödte volna és igy a nevezett tanuk, vagy családjukhoz -tartozók, kik a kérdéses időben otthon és gyakorta a ház előtt -tartózkodtak, a közvetlen szomszédságukban levő zsidó templom amaz -ablakát láthatták, mely alatt az érintett boglya volt. Nem valószinü -tehát, hogy ezen boglyát választhatta volna valaki bűnjel elrejtésére. - -De kifogás alá esik végre Sarf Móricz vallomása azért is, mert némely -kideritett ténykörülménynyel ellentétben áll. Ugyanis Bukszbaum -Ábrahámot illetőleg Varga Katalin és Ziszman Jakab családtagjainak -tanuságtétele által bebizonyult, hogy nevezett vádlott a Sarf Móricz -által mondott helyen és időben a vádbeli cselekmény elkövetésénél közre -nem működhetett. Ellenkezik továbbá a kinyomozott ténykörülménynyel Sarf -Móricz ama vallomása is, hogy az a kendő, melyben Solymosi Eszter, a -festéket vitte: sárga volt, mert ezen kendő szine feketének és fejér -pettyesnek bizonyult. Végre azért, mert a végtárgyalás elrendelése és -1883. évi julius 17-én foganatositott helyszini szemle alkalmával, az -eszközlött kisérletek alapján az elsőbiróság megállapitotta, hogy Sarf -Móricz a zsinagóga pitvarában, az általa tanusitott tény utánzásaként a -szereplőkül felállitott egyéneket vagy éppen nem, vagy homályosan -láthatta, ugy, hogy azokat, bár névszerint ismerte, megnevezni nem -tudta; megállapitotta továbbá, hogy a megöltnek állitott leány vérének a -csuporba öntés iránt eszközölt jelenetezését éppen nem észlelte. - -Áttérve most már ama jelenségekre és körülményekre, melyek Sarf Móricz -terhelő vallomása mellé csoportosulnak, ezek abból a szempontból -mérlegelendők, vajjon nyujtanak-e önmagukban bizonyitékot arra, hogy -Solymosi Eszter ellenében, a Sarf Móricz által előadott időben és helyen -a vádbeli cselekmény elkövettetett? - -A vizsgálat és vádhatározat elfogadta alapul Huri Andrásné amaz -előadását, hogy Solymosi Eszter fél 11 órakor indult el hazulról -Kohlmájer boltjába. Azonban Huri Andrásné emez előadása, tekintettel -arra, hogy ő e tekintetben tudomásának alapos okát nem adta és a -tárgyalás során előzőleg nyilatkozott amaz időre nézve, midőn Solymosi -Eszter keresésére indult, biztos alapul el nem fogadható. A többi tanuk -is, kik Solymosi Eszterrel a kérdéses időben találkoztak, illetőleg azt -a Kohlmájer boltjából visszatérőben látták, az órának meghatározását -részint a déli harangozáshoz, részint az ebéd idejéhez, sőt Tapasztó -Miklós a lóetetés idejében számitották. Ezen számitások különfélesége és -ingatagsága tehát nem zárja ki azt, hogy az időpont meghatározásánál -tévedésben lehettek. Erre mutat Solymosi Zsófi vallomása, ki azt az -időt, midőn Solymosi Eszterrel a Kohlmájer-féle boltból való -visszatérésekor találkozott és beszélt, vizsgálati vallomásában déli 12 -órát megelőzőnek állitotta, a tárgyalás során azt adta elő, hogy ebéd -után volt, de még nem mult egy óra; végre kijelentette: nem tudja, -mennyi idő volt. És habár Rozenberg Rózsi amaz előadására, hogy délután -egy óra volt, midőn Solymosi Eszterrel annak nénje Solymosi Zsófi -találkozott, sulyt fektetni nevezett tanu koránál fogva nem lehetett; -habár Frenkel Sámuel az az előadása, hogy Huri Andrásné a kérdéses -alkalommal két izben küldötte Solymosi Esztert a többször megjelölt -boltba, mint nem saját tapasztalaton alapuló, figyelembe nem is vehető: -a fentebb kiemelt ingatag alapra fektetett tanuvallomások alapján nem -lehetett bizonyitottnak tekinteni, hogy Solymosi Eszter Ófaluból oly -időben távozott, hogy a zsidó templomhoz érkezhetett abban az -időpontban, mely összeesik a Sarf Móricz előadásában foglalt amaz -időponttal, midőn szerinte a vádbeli cselekmény végrehajtatott; annál -kevésbbé pedig, mert özv. Solymosi Jánosné az eltünés után kevés napok -mulva (április 4-én) a szolgabiró előtt azt adta elő, hogy leánya -délelőtt 9–10 óra között tünt el, a mint ezt a szolgabiró jelentése -alapján közzétett körözvény tanusitja. Sőt e tanuvallomások által az -sincs kételyt kizárólag eldöntve, hogy Solymosi Eszter a zsinagóga, -illetőleg Sarf-féle lakház mellett a Kohlmájer-féle boltból visszajövet -egyáltalán elhaladt-e? Mert abban az irányban látta ugyan több tanu -haladni, mely a Kohlmájer boltból gazdasszonya Huri Andrásné házához -vezet és a zsidó templom mellett visz el; a tanuvallomások utalnak arra, -hogy sietett, hogy a bevásárlott tárgyakat kellő időben kézhez adhassa; -a bizonyitási eljárás semmi jelenséget nem tüntet föl, hogy oka volt -utirányát megváltoztatni; ifju életének nem voltak oly mozzanatai, -melyek szökésre, vagy öngyilkosságra késztethették volna; igazolva van, -hogy öröm várta otthon: tehát jogos alapon nyugszik az a következtetés, -hogy hazaindult, és igy a Kohlmájer-féle boltból a zsinagóga mellett -kellett elhaladnia. Azonban arra nézve, hogy a tiszai védgáton, melyen -keresztül az Ófaluból Ujfaluba vivő gyalogút vezet: valóban áthaladt, és -uti irányát valamely véletlen közbejötte miatt nem változtatta-e meg, -egyedül Tapasztó Miklós fentebb érintett vallomása szolgáltat adatot, -mely vallomás hitelessége ellen azonban aggály merült fel, minthogy -nevezett tanu a vizsgálat első napjaiban, más kérdésben ugyan, de ez -ügyet illetőleg kihallgattatott, mégis Solymosi Eszter személyére -vonatkozó eme jelentékeny tudomását fel nem emlitette; másrészről a -védelem kifogásolta, hogy lóhátról is észlelhette volna Solymosi -Eszternek az emlitett gáton való áthaladását; az e tekintetben tartott -szemle pedig nem nyujt erre nézve biztos támpontot. - -A mi azokat a jelenségeket illeti, hogy özv. Fekete Jánosné és özv. -Lengyel Istvánné a zsidó templom felől sirást, illetve segitség kiáltást -hallottak: ezek a vádbeli cselekménynyel összefüggésbe nem hozhatók. -Özv. Fekete Jánosnénak különben is módositott vallomása azért nem, mert -azt adta elő, hogy 11 óra volt, mikor hazaérkezett, utközben pedig -testvéréhez is beszólott; tehát az az egyetlen sirás forma hang, mely a -zsidó templom felől fülébe csapódott, Solymosi Esztertől nem eredhetett, -a kit Sarf Móricz előadása szerint Vollner Herman 11 és 12 óra közt -vezetett a templomba. Ezekhez járul, hogy Sarf Móricz 3–4 -segélykiáltásra lett figyelmessé, annak következtében ment a -templomajtóhoz. Ha tehát eme segélykiáltások utolsóját hallotta volna is -özv. Fekete Jánosné: akkor, a helyett, hogy a tanu előtte ismeretlen két -zsidót látott a templom ajtaja előtt állani, Sarf Móriczot kellett volna -ott megpillantania, ki a kulcslyukon nézte, midőn éppen elmetszette a -kés Solymosi Eszter nyakát. - -De özv. Lengyel Istvánné vallomása sem hozható összefüggésbe a vádbeli -cselekménynyel. Mert a vizsgálat során azt adta elő, hogy a -tőszomszédságában levő zsidó templom felől kora délután, háromszori -kiáltást hallott, olyan formán, mintha azok a föld alól jöttek volna; -továbbá, hogy Sarf József neje, a mióta Solymosi Eszter eltünt, többször -felkereste tanut, ámbár azelőtt nem szokott odajárni és kérdezősködött: -vajjon áthallatszik-e hozzájuk a beszéd, vagy kiáltás a szomszéd zsidó -templomból? Ennek módositásául a tárgyalás során azt vallotta, hogy a -kérdéses kiáltás már estefelé történt, jól hangzott, s ugy tünt föl, -mintha a kapuból kiáltott volna tanunak, hogy jőjjön ki; továbbá, hogy -Sarfné nála a fentebbi módon, sohasem kérdezősködött. Ugyancsak a -tárgyalás során a vizsgálat alatti vallomásában foglalt eltérést akkori -betegségével mentegette. - -Egyéb támogató adat hiányában Sarf József ama példázata sem képez -gyanujelt, melyet özv. Solymosi Jánosné előtt a nánási esetre -vonatkozólag tett. Mert igaz ugyan, hogy ama nyilatkozat tétele előtt -senki sem állitotta azt, hogy Solymosi Eszter eltünésével a zsidók -gyanusithatók és bár Solymosi Jánosnénak és Solymosi Gábornénak a -tárgyaláson tett vallomásaik szerint Sarf József eme példázata költötte -föl bennük a vádbeli cselekmény elkövetésének gyanuját; mind azáltal sem -ezen példázatnak, sem Sarf József és Vollner Herman elejtett azon -nyilatkozatának, hogy Solymosi Eszter eltünése miatt reájuk baj -háromolhatik, nem lehet több jelentőséget tulajdonitani, mint csak azt, -hogy olyan eset ismétlésétől tartottak, mint a nánási volt. - -De nem szolgálhat gyanus körülményül az sem, hogy a kérdéses időben -Tisza-Eszláron több idegen metsző és egy koldus zsidó család is -megfordult. Mert noha Cs. Nagy Jánosné és Csuga Dánielné négy idegen -metsző megjelenését állitja, a bizonyitási eljárás folyamán kiderült, -hogy akkor Tisza-Eszláron csak két idegen metsző tartózkodott, u. m.: -Svarcz Salamon és Braun Lipót. Ellenben Bukszbaum Ábrahám, a ki harmadik -volna, abból az okból jelent meg Tisza-Eszláron, mert azt hitte, hogy -ott kántorság van üresedésben. - -Végre, hogy a zsidó koldus család is valóban koldulás végett időzött -ugyanott, arra nézve ellenadatok nem merültek föl. - -Nem hozható összefüggésbe a vádbeli cselekménynyel a templomból éjjel -kisugárzó világosság sem. Ugyanis már a vizsgálat során beigazoltatott, -hogy Einhorn József és Ziszman Jakab közt a pálinkamérés körül -fennforgott vitás ügy kiegyenlitése czéljából gyült össze a zsinagóga -előcsarnokában Lichtman Jakab, Groszberg Leon, Römer Jakab és a két -vitás fél, kik ott eme kérdéssel 10–11 óráig foglalkoztak. - -Nem fogadható el gyanu jelenségül a Solymosi János, ugy Cserés Andrásné -előadásában foglalt csoportosulás; mert Solymosi János a Solymosi -Eszterrel való testvéri kötelék miatt, Cserés Andrásné pedig vádlottak -iránt hangoztatott ellenszenvénél fogva, aggálytalan tanuknak nem -tekinthetők. De különben is, ha eme csoportosulások igazolva volnának: a -vádbeli cselekménynyel való összefüggésök hiányzik. - -Sarf József kisebbik fiának, Samunak elejtett szavai sem érdemelnek -figyelmet, nevezett fiunak fejletlen voltánál és ebből folyólag a -fogalmak értelem nélküli összezavarásánál fogva. - -A zsinagóga előpitvarának földjén észlelt frissebb tapasztás, ugy a -templom kertjében és a fürdőhelyiségben talált gödör gyanujelenségül -szintén nem szolgálhatnak. Mert az emlitett frissebb tapasztás miként -keletkezését Sarf József megfejtette, azt adván elő, hogy az ott tanult -iskolásgyermekektől származott. Ennek ellenkezője és egyáltalában a -vádbeli cselekményre való vonatkozása pedig be nem bizonyittatott. - -Hasonlóképen van a dolog a jelzett két rendbeli gödörrel. - -A mit továbbá Lichtman József, Einhorn Józsefné és Róth Borbála által -özv. Solymosi Jánosné irányában tanusitott viselkedést illeti: arra -nézve a vádbeli cselekménynyel való összefüggés hiányát már a vizsgálat, -illetőleg a vádhatározat megállapitotta. - -A bizonyitási anyag másik kiemelkedő adata a tiszadadai Csonka-Fűzesben -1882. évi junius 18-án talált női hulla. Özv. Solymosi Jánosné eme hulla -balkezére kötött kendőnek hason párját a hulla feltalálásánál nyomban -felmutatta, később ugyancsak általa a hullán talált öltözet-darabokon -létező foltok megfelelő darabjai szintén felmutattattak. Azonkivül a -hullán talált minden öltözetdarabot s emlitett kézikendőt ugy özv. -Solymosi Jánosné, mint hozzátartozói s az eltünt leány közelebbi -ismerősei ugyanazonosokul találták a Solymosi Eszter által eltünésekor -viselt öltözetdarabokkal és kendővel. - -A hullára nézve azonban felmerült az a kérdés, hogy vajjon az Solymosi -Eszter holtteste-e vagy sem? Eme kérdés tisztábahozatalára az -elsőbiróság a felismerési eljárás keresztülvitele mellett nem érte be a -szakértő bonczolók, majd az egyetemi orvostanárok véleményeivel, hanem -az eltérő szakvéleményeket a közegészségügyi tanács felülvéleménye alá -bocsátotta. A kérdés megoldása azonban a felmerülő ellentétes adatok -miatt nem sikerült. - -Ugyanis arra nézve, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter holtteste -lehetett, kiemelkedőbb bizonyitékul szolgálnak: 1. A hullán talált -ruhanemüek azonossága, a Solymosi Eszter által eltünésekor viselt -öltözetdarabokkal. 2. A hulla karjára kötötten talált kendő -festéktartalma megegyezik az eltünést megelőző s már előadott tény -körülménynyel. 3. Solymosi Eszter szemeinek és hajzatának szine -megegyezik a hulla szeme és az egyetemi tanárok által a hullán -kimutatott hajcsonkok és szőrzetmaradványok ugy a szempilla szinével. 4. -Az egyetemi orvostanárok, valamint a közegészségügyi tanács véleménye -sem zárja ki azt, hogy a hulla oly életkoru nőszemélyé lehet, a milyen -az eltünt Solymosi Eszter korának megfelel. 5. A hullán eszközölt -hosszusági mérettel ellenkező és Solymosi Eszterre vonatkozó -határozottabb adat csak Solymosi Zsófi ama bemondásában merült föl, hogy -eltünt testvére neki szeméig ért s e szerint annak testhossza a -hulláétól különbözött. Ez adat pontossága azonban megbizható nem lévén, -Solymosi Eszter testi térfogatának egyéb méretei pedig hiányozván: nincs -kizárva, hogy a Solymosi Eszter állitólagos magassága, valamint -szélessége és a hullán eszközölt mérték közti különbözet a halál és a -vizben fekvés által előidézett változásnak tulajdonitandó. 6. Nincs -eldöntve teljes bizonyossággal, hogy Szakolczai Julcsa által a hullában -feltaláltnak állitott, és Zurányi Kálmán tanu által részletesen leirt -heg valóban meg volt-e a hulla lábán vagy sem? Eme heg állitólagos -fenforgása a hullának Solymosi Eszter holttestével való azonossága -mellett bizonyit. 7. A budapesti szakértők az országos művegyész által a -hulla ruházatából kivont zsiranyagról megállapitották, hogy a ruhák egy -előre ment rothadásban levő hulláról származtak. - -Viszont arra nézve, hogy a dadai Csonka-Fűzesben talált hulla nem az -eltünt Solymosi Eszter holtteste, a következő felötlő bizonyitékok -merültek fel: 1. A felismerési eljárás alkalmával sem az anya, sem a -testvérek, sem a legközelebbi ismerősök az eltünt leány holttestére reá -nem ismertek. És bár a fölismerést a hulla állapota, az eljárás módja -gátolta is, mindazonáltal volt a hullának egy ismertetőjele, mely arra -enged következtetést, hogy a hulla nem volt azonos Solymosi Eszter -holttestével. Ugyanis az egyetemi tanárok megállapitották, hogy az alsó -fogsorban a hulla egyik foga, szélével fedte a másikat. Eme jel, ha -Solymosi Eszternél meg volt volna, az anya előtt alig maradhatott -ismeretlen. – 2. A hulla kezein és lábain a bonczolók által észlelt -finomabb bőr; továbbá az egyik lábujjon talált tyukszem, a hosszu, ápolt -körmök. A szakértői leletet az egyetemi orvostanárok csalódásnak jelzik; -melyet szerintük a felhám hiánya, illetőleg a fedetlen körömágyak -idéztek elő. De maguk is megengedik, hogy a felhám az általuk később -eszközölt vizsgálat megejtéséig elpusztulhatott. Másfelől a körmöket -illetőleg nem foroghat fenn csalódás lehetősége, ha azok az ujjak hegyét -meghaladják. Azonkivül a bonczolást foganatositott szakértők határozott -leleteivel és amaz állitásaival szemben, hogy a kérdéses körmök tényleg -tulhaladták az ujjakat: az egyetemi tanárok véleménye csak mint elvont -feltevés mérlegelhető. Továbbá a közegészségügyi tanács ama -kijelentésével, hogy nem valószinü a hullának 14 napnál s talán még -néhány napnál hosszabb ideig a vizben való léte, nemkülönben ama -kinyilvánitásának: »valószinübb, hogy az illető életében rendszerint nem -foglalkozott durvább munkával és nem járt mezitláb«, egyszersmind -döntött a felett is, hogy a jelen esetben nem fogadta el a maczeráczió -elméletét oly keretben, mint az az egyetemi tanárok véleményében -foglaltatik. Ebből folyólag nagyobb valószinüség van a mellett, hogy nem -hiányzott a végtagokról a felhám. Ugyanazért a hullavizsgálat körül -elsőizben eljárt szakértők fentebb felhozott lelete is a mellett -tanuskodik, hogy a hulla nem lehetett Solymosi Eszteré, kinek végtagjain -az érintett jelenségek, foglalkozásmódjához képest nem fordulhattak elő. - -Mindezek szerint, egyenlően nyomatékos okok forognak fent ugy arra, hogy -a szóban levő hulla Solymosi Eszteré, mind pedig arra, hogy nem Solymosi -Eszteré. Éppen azért határozott és minden kétséget kizáró következtetés -azokból nem is volt vonható. A kétség folytán ugy ama föltevés, hogy a -tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált hulla azonos Solymosi Eszter -holttestével, mint annak ellenkezője: a bizonyitási eljárás anyagához -viszonyitandónak mutatkozik. Akár az egyik, akár a másik volna is eme -feltevések közül igazolva, bizonyitékot a vádbeli cselekmény -tekintetében nem képezne. Nem pedig azért, mert ha a hulla Solymosi -Eszteré, határozottan tanuskodik a hulla az ellen, hogy a nevezett leány -oly módon vesztette életét, mint Sarf Móricz állitja. Viszont ha a hulla -nem Solymosi Eszteré: akkor az még az iránt sem szolgáltat bizonyitékot: -hogy Solymosi Eszter valóban meghalt; mert a hullán talált ruházatok -magokban véve nem elegendők annak bizonyitására sem, hogy közvetlenül -Solymosi Eszter hullájáról kerültek. Sőt eme ruhák a vádbeli cselekmény -ellenkezőjét bizonyitják: mert nincs rajtok vérnyom. És e szerint maguk -a ruhák is czáfolatot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vádbeli -cselekmény azon módon követtetett el, a mint azt Sarf Móricz előadta. -Minthogy tehát Sarf Móricz vallomása büntetőjogi értékkel nem bir, sem -az a mellé csoportositott adatok, jelenségek és körülmények annak sulyt -nem kölcsönözhetnek; minthogy a tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált női -hulla a vádbeli cselekménynyel határozottan összefüggésbe nem hozható: -ezeknél fogva tehát nem állapitható az meg, hogy Solymosi Eszter -személye ellen a kérdéses napon és helyen a vádbeli cselekmény -elkövettetett. Ugyanazért ez indokokból a kir. itélőtábla helybenhagyta -az elsőbiróságnak Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, -Vollner Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, -Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár és Taub Emánuel vádlottakra vonatkozó -itéletét. A bűnpártolás tekintetében az elsőbiróság itéletének indokait -a kir. itélőtábla elfogadta. - -Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 22-ik napján. - -_Vajkay Károly_, s. k. alelnök. - -_Széll Farkas_, s. k. előadó. - - -III. - -(A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak -indokai.) - -1442/1884. B. szám. Ő Felsége a király nevében. A magyar kir. Kuria -gyilkosság büntette, illetve abban való részesség miatt vádolt Svarcz -Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman, Sarf József, -Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel, -Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, – és bűnpártolás miatt vádolt Fogel -Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz -ellen a nyiregyházai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott -1883. évi augusztus 2-án 2844. szám alatt, – a budapesti kir. itélőtábla -által pedig özv. Solymosi Jánosné sértett fél felebbezésére 1883. évi -deczember 22-én 40881. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet, özvegy -Solymosi Jánosné sértett fél felebbezése folytán az 1884. évi április hó -1-től 4-ig tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vevén, következőleg - -_Itélt:_ - -A budapesti kir. itélőtáblának itélete annak vonatkozó s az elsőbirósági -itéletből elfogadott indokainál fogva, és alábbi indokokból is -helybenhagyatik. - -_Indokok:_ - -A m. kir. Kuria mindenekelőtt kiemeli, hogy ezen gyilkosság és ezzel -kapcsolatos bűnpártolás miatt inditott bűnvádi ügyet a fennálló büntető -gyakorlat és a m. kir. Kuriának, mint legfőbb itélőszéknek 1881 évi -márczius 5-én V. sz. a. hozott döntvénye alapján hivatalból is -felülvizsgálat alá veszi. - -A sértett fél felebbezésében kifejezett ama kérelem: hogy a -Csonka-Fűzesben, a Tiszából kifogott hullára vonatkozólag a -közegészségügyi tanács véleményének indokolása utólag beköveteltessék, -teljesithető nem volt: mert jóllehet e vélemény indokolása annak idején -bekivánandó volt volna, a kir. Kuria mindazonáltal az ügy körülményeinél -fogva, ezen mulasztást nem tartja oly lényegesnek, hogy ennek beszerzése -nélkül a bűnügy alaposan el nem biráltathatnék. - -Az ügy érdemét illetőleg: - -Miután az alsóbbfoku biróságok által kifejtett érvek szerint -törvényszerüen be nem bizonyittatott, hogy Solymosi Eszter 1882 április -1-én előre megfontolt szándékkal öletett meg; miután továbbá vádlott -Svarcz Salamonnak a vizsgálat folyama alatt 1882 julius 20-án a kir. -törvényszék szine előtt önkéntesen tett, azonban a törvényszék által el -nem fogadott, s az el nem fogadás kijelentése után a vádlott által is -azonnal visszavont azon beismerése: hogy vádlott az őt kigunyoló -Solymosi Esztert haragjában, de ölési szándék nélkül, annak fejére mért -ökölütéssel fosztotta meg életétől, a vizsgálat más irányba lett -tereltetése s a visszavonás után következetesen tagadó vádlott ellenében -kellő bizonyitékot nem nyujt; – miután végre a végtárgyalásra megidézett -számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és rokonainak határozott -előadásaik szerint a Tiszából 1882 junius 18-án kifogott hulla nem -Solymosi Eszter hullája, s ennek ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek -szerint egyáltalán meg nem állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét -vesztette: sem a gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem -vehető. - -A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából kifogott -kérdéses hullán kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái találtatván, -azonkivül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba takart és szorosan -odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek bizonyitékul szolgálnak -arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a kendőbe helyezett festék, idegenek -által azon czélzattal voltak a hullára adva, illetőleg kötve, hogy a -gyilkosság kideritésével foglalkozó hivatalos közegek, a hulla iránt -tévedésbe ejtessenek. Miután azonban az ezen cselekménynyel terhelt -vádlottak ellenében az: hogy a fennebbi cselekményt ők követték el, -részint azért, mert némelyikének azon előadása: miszerint a vizsgálóbiró -előtt tagadásban lévén, a csendbiztosnak adattak ki, s ez őket -bántalmazások által kényszeritette a bevallásra, a vizsgálat adatai -által támogattatván, vallomásaik visszavonása indokolatlannak nem -vehető, részint mivel más vádlottak tagadásával szemben az -ellenmondásokba keveredett Matej Ignácz tanuskodása alapján a -törvényszerü bizonyiték a hullacsempészetre nézve beszerezhető nem volt: -a kir. itélőtábla felmentő itéletét ezen, valamint az erre vonatkozó -alsóbb birósági indokoknál fogva e tekintetben is helyben kellett -hagyni. - -Kelt Budapesten, 1884. évi április hó 4-én. - -_Lukács_, s. k. - -_Andrássovits Béla_, s. k. előadó. - - - - -A VIZSGÁLAT IRATAI. - - -I. - -(Miért ismertetem az iratokat?) - -A nagy per vizsgálati iratai három csomóban feküsznek s mindegyik csomó -külön folyószámmal van jelezve. Az első csomó a vizsgálóbiró gyüjteménye -s 295 számra terjed. A második csomó a vizsgálóbiró és törvényszék -együttes gyüjteménye s 57 számra terjed. A harmadik csomó a nyilvános -tárgyalás folyama alatt megszerzett iratok gyüjteménye. Ezek betüvel -vannak jelezve. Végül van még nagy halmaz irás, mely a végtárgyalás 33 -napjáról fölvett jegyzőkönyvek halmaza. - -Mindezeket röviden ismertetnem kell. Okom erre világos. - -Művem nem jogi szakmunka s nem is csupán a hivatalos birósági iratok -ismertetése. Művem ugynevezett irói mű. Czélja az, hogy a világ művelt -közönségének általános olvasmánya legyen. Voltaképen nem a nagy per van -benne feldolgozva, hanem a nagy perben fölmerült emberi, társadalmi és -természeti tünetek. Ha valaki valamely különös regényt lát benne, mint -Lamartine vagy Carlyle némely történeti munkájában, szinte -természetesnek tartom. - -De sohase gondoltam arra, hogy munkám csupán szépművi hatást gyakoroljon -az olvasóra. Minden sora megirásakor az volt törekvésem s ettől -tudatosan s akarva soha el nem tértem, hogy munkám az igazságot deritse -föl. Azt az igazságot, mely megtörtént valóság s melyet az iró se -csonkitani, se bőviteni, se szinezni nem akart. Azt az igazságot, melyet -az iró látott, érzett, tapasztalt, megfigyelt. Ha van hiány vagy hézag a -műben: azért csupán az irónak megfigyelő képességét lehet felelőssé -tenni. Igazságra való törekvése fölötte áll minden birálatnak. - -Mégis jöhet birálat két oldalról. - -Az elfogulatlan olvasóban fölmerülhet a kérdés: vajjon ugy történt-e -minden, vagy legalább ugy van-e az iratokban, a mint én látom és közlöm? -Másrészről a zsidógyülölet egyenesen azzal gyanusithat, hogy mint a -vádlottak egykori védője, minden áron a zsidókat akartam megmenteni s -tisztára mosni irodalmi művemben s e czélból részrehajló s pártos -indulatu voltam a tünetek leirásában s az iratok ismertetésében. - -Ily gyanu ellen természetesen nem védekezem. Itt van maga a munka. Az -majd megvédi önmagát is s egyuttal engem is. De azért mégis czélszerünek -találom megjelölni a forrásokat, a honnan tudásomat a közvetlen -megfigyelésen kivül meritettem. E források a birósági iratok. A ki -birálni akar: ám használja fel azokat. Birálata, ellenvetése, -czáfolgatása azok nélkül ugy se érne semmit. - -Érthető, hogy az irásokat nem közlöm szórul-szóra. Azok már csak igen -kevés szakember figyelmét tudnák igazán lekötni. S azután nagyon sok -száz nyomtatott ivre is terjednének. Fontos tartalmuk a munka szövegét -ben ugy is szó szerinti idézettel van ismertetve. - - -II. - -(A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és kihallgatásokról fölvett -jegyzőkönyvek.) - -1. szám. Egressi Nagy László királyi alügyész Solymosi Eszter eltünése -tárgyában vizsgálatot inditványoz. - -Melléklet: Farkas Gábor tisza-eszlári községi biró által fölvett -jegyzőkönyv Sós Andrásné született Farkas Eszter, Szabó Juliánna, Bátori -Gáborné született Vámos Juliánna, Sós Erzsébet és Tanyi Eszter -kihallgatásáról, kik elmondják, mit hallottak Sarf József Samu nevü kis -fiától Solymosi Eszter megöléséről. Továbbá özvegy Fekete Jánosné -született Kramer Borbála kihallgatásáról, ki elmondja, hogy a lány -eltünése napján sirást hallott a zsidó templom felől. Végre Lengyel -Istvánné született Skinta Apollónia és özvegy Somogyi Mihályné született -Huri Erzsébet vallomásáról, kik semmi lényegest nem tudnak. - -Melléklet: Jármy Jenő szolgabiró jelentése Solymosi Eszter -köröztetéséről s a kis Samu nevü zsidó gyerek beszélgetéséről. - -2. szám. A törvényszék elrendeli a vizsgálatot. - -3. szám. Bary József vizsgálóbiró május 19-ére helyszini szemlét rendel. - -4. szám. Előnyomozati jegyzőkönyv 1883. május 19, 20, 21 és 22. napjain. -A zsidó templom és templomkert s a zsidófürdő megvizsgálása. A Tisza -medrének halászok segélyével kikutatása. A zsidó templom ajtaja -kulcslyukának megszemlélése. Svarcz Salamon, Sarf József, Junger Adolf, -Braun Ábrahám, Sarf Móricz ellen vizsgálati fogság elrendelése, Sarf -Móriczot Recsky András csendbiztossal és Péczely Kálmán irnokkal -éjszakára átküldi Nagyfaluba. - -Melléklet: Helyszini rajzok a faluról. - -5. szám. Özvegy Solymosi Jánosné született Jakab Mária kihallgatásáról -fölvett jegyzőkönyv május 19-ről, 21-ről és 30-ról, julius 8-ról és -szeptember 6-ról. - -Melléklet: Solymosi Eszter keresztlevele 1867. évi deczember 9-ről és -ugyanannak személyleirása. - -6. szám. Huri Andrásné született Olajos Juliánnával fölvett kihallgatási -jegyzőkönyv május 19-ről és 30-ról. - -Mellékletek: Huri Andrásné erkölcsi bizonyitványa. Csordás Gáborné -nyilatkozata, hogy ő is adott patkószegre Eszternek 2 krajczárt. Üveges -Mihályné született Dézsi Erzsébet nyilatkozata, hogy az eltünés napjának -reggelén ő is látta Hurinét és Esztert. Végre Lánczi Gáborné született -Kaszala Teréz nyilatkozata, hogy Eszternek egy krajczárt ő is adott -föstékre. - -7. szám. Kohlmájer József kihallgatási jegyzőkönyve. Eszter nála veres -és kék festéket vásárolt. - -8. szám. Solymosi Zsófia vallomásáról május 20-án, 30-án és szeptember -8-án fölvett jegyzőkönyv. - -9. szám. Sarf Samu 4 éves és 9 hónapos gyerek beszédéről jegyzőkönyv. - -10. szám. Özvegy Bátori Gábornéval május 19-én, junius 21-én és -szeptember 12-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyv. - -11. szám. Bátori Gábor vallomása május 21-ről. - -12. szám. Bátori Gáborné született Bolgár Juliánna vallomása május -21-ről. - -13. szám. Bátori Zsófiával május 20-án, junius 21-én és szeptember 22-én -fölvett vallomási jegyzőkönyv. - -14. szám. Sós Andrásné született Farkas Eszter vallomása a kis Samu -gyerek beszédéről. - -15. szám. Szabó Juliánna május 20-iki és szeptember - -11-iki vallomása. - -16. szám. Özvegy Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia május -21-iki, junius 4-iki és szeptember 6-iki vallomása arról, hogy április -1-én délután, minden esetre déli 12 óra után háromszoros kiáltást -hallott a zsidó templom felől. - -Melléklet: Fia, Lengyel János vallomása. - -17. szám. Sós Erzsébet 12 éves lányka vallomása a kis Samu beszédéről. - -18. szám. Pásztor Józsefné született Tanyi Erzsébet vallomása ugyan a -kis Samu beszédéről. - -19. szám. Özvegy Fekete Jánosné született Kramer Borbála május 19-iki és -junius 25-iki vallomása. Április 1-én elment 10–11 óra tájban a zsidó -templom mellett és onnan sirást hallott, mely nem kis gyerek sirása -volt. - -Melléklet: Adamovics József plébános és Pap József törvénybiró -nyilatkozata, hogy a katholikus templomban virágvasárnapon ½12–¾12 -órakor végződött az istentisztelet. - -20. szám. Sós Mihályné vallomása. Az ő pitvarában kérdezősködtek a -lányok a kis Samutól. - -21. szám. Tanyi Eszter vallomása a kis Samu beszédéről. - -22. szám. Solymosi János, Eszter »távoli« rokona vallomása a zsidók -seregeléséről s a zsidó templombeli világosságról. - -23. szám. Özvegy Pásztor Józsefné született Csuha Mária vallomása május -21-ről és szeptember 11-ről. Grósz Márton nyári betegségéről. - -24. szám. Cs. Nagy Jánosné született Pásztor Erzsébet május 20-iki, -junius 21-iki és szeptember 8-iki vallomása. Április 1-én a három idegen -metszőnek Taub Emmánuelnál való látogatásáról. - -25. szám. Pap József vallomása május 21-ről és szeptember 8-ról. -Jelentéktelen. - -26. szám. Rozenberg Rozi, 14 éves, vallomása május 21-ről, junius 23-ról -és szeptember 8-ról. Esztert, Ujfalu felé mentében ápril 1-én délután -egy órakor látta Zsófival, testvérével beszélni. - -27. és 28. szám. Tapasztó Miklós és Dulinszki János vallomásai a 25. -számra vonatkozólag. Jelentéktelen. - -29. szám. Bátori Juliánna, Lichtman Móricz cselédje. Igazolja, hogy a -metszők náluk uzsonnáztak és vacsoráztak. - -30. szám. Ziszman Jakab kocsmáros május 21-iki és 23-iki s szeptember -6-iki vallomása. Elmondja az ápril 1-i metszőválasztást, -istentiszteletet, a zsidó templomban este tartott tárgyalást, koldus -zsidók ottlétét s a metszők egész napi hol tartózkodását. - -31. szám. Szuhi Györgyné született Svarcz Katalin vallomása arról, hogy -Ziszman ismerte Esztert. - -32. szám. Gazdag Józsefné született Kramer Mária vallomása erősiti Szuhi -Györgynéét. - -33. szám. Sarf Józsefné született Müller Léninek, Sarf Móricz mostoha -anyjának május 19-iki és 24-iki, julius 28-iki és október 17-iki -vallomása. Esztert nem ismerte s eltünéséről semmit se tud, de Zsófi -nénjét ismerte. Móricz fia sohase beszélt neki Eszter megöletéséről. A -fiu hazug természetü. - -Melléklet: Sarfné erkölcsi bizonyitványa. - -34. szám. Svarcz Salamon metsző vádlott vallomása május 20 és 22-ről, -julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja előéletét s az április 1-én a -templomban és azon kivül történteket. Esztert nem látta, eltünéséről nem -tud, meggyilkolása nem igaz. Az istentisztelet alatt hallhattak sirást a -templom felől, mert ő könyörgés közben sirva szokott fakadni s hangja -hasonlit a lányéhoz. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa, eddig büntetlen. Julius 20-iki -önkéntes vallomása arról, hogy ő ütötte agyon Esztert. Ezt az napon -visszavonja, keserüségében tette, társain akart vele segiteni. - -35. szám. Sarf József egyházfi, Móricz édes apja vallomása május 21-ről, -julius 26-ról, október 17-ről és deczember 30-ról. Vádlott. Elmondja -április 1-nek történetét. Esztert nem ismerte, megöletését -méltatlankodva tagadja. Fia erről neki sohase beszélt. - -Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. Gunya Sándor kihallgatási -jegyzőkönyve; jelentéktelen. - -36. szám. Junger Adolf vádlott május 22-iki, julius 28-iki és október -18-iki vallomása. Sarf Móricz állitása valótlan. Solymosi Eszternek -valahol élni kell, mert a zsidók el nem emésztették. Április 1-i egész -napi hollétét elmondja. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -37. szám. Braun Ábrahám, másként Brenner, vádlott vallomása május -22-ről, julius 28-ról és október 19-ről. Esztert ismerte, eltünéséről -semmit se tud, Móricz vallomása valótlan. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -38. szám. Sarf Móricz 13 éves 9 hónapos életkoru. Május 20-iki -vallomásában elmondja az április 1-én történteket. Esztert nem ismerte, -eltünéséről semmit se tud. - -Mellékletek: - -_a)_ Péczely irnoknak Nagyfaluban éjjel 11 órakor a vizsgálóbiróhoz -intézett levele. - -_b)_ Recsky csendbiztosnak e levél hátára irt kérelme. - -_c)_ A vizsgálóbirónak a levél hátára éjféli 12 órakor irt végzése -Móricz azonnal való kihallgatása iránt. - -_d)_ Móricznak a nagyfalui éjszakán tett vallomása Eszter megöletéséről. - -_e)_ Móricznak hajnali félhárom órakor a vizsgálóbiró által Nagyfaluban -történt kihallgatása. - -Ezeken kivül Sarf Móricznak Eszláron május 22-én lett kihallgatásáról, -május 23-án Nyiregyházán a törvényszék hitelesitési eljárásáról, -ugyanott május 26-án és 27-én teljesitett kihallgatásáról fölvett -jegyzőkönyvek. - -Május 27-iki vizsgálóbirói végzés Móricznak a fogházban leendő -tartásáról. - -Október 17-iki vallomása arról, hogy talán Eszter ruháját fölismerné. - -Egressi Nagy László királyi alügyész értesitései arról, hogy a királyi -fogházfelügyelő utasittatott Móriczot a fogházban tartani s arról, hogy -Kozma királyi főügyész augusztus 23-án Móriczot a fogházból szabadon -ereszteni rendelte. - -39. szám. Friedman Károly nyiregyházi rabbi jelenti, hogy Tarczalon -május hóban Gottlib Izsáknál volt szolgálatban állitólag Eszter. - -Melléklet: Gottlib Izsák és Kolvek Antalné született Sztáraszta Mária -igazolják egy eszlári lány ottlétét, a ki egy nap mulva onnan eltünt. -Tolcsva község birája jelenti, hogy ott Eszter nincs. - -40. szám. Lusztig Sámuel vádlott május 24-iki, julius 28-iki és október -18-iki vallomása. Esztert nem ismerte. Móriczot erőszakkal vették rá a -valótlan vallomásra. Látta, mikor Nagyfaluból visszakisérték, alig -tudott a lábán állani. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -41. szám. Veiszstein Lázár vádlott május 24-iki, julius 28-iki és -október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitvány, mely szerint már büntetett előéletü. - -42. szám. Értesités Bukszbaum Ábrahám átkiséréséről. - -43. szám. Bukszbaum Ábrahám vádlott május 24-iki, julius 28-iki és -október 19-iki vallomása. A vádat elméskedve tagadja. - -44. szám. Rozenberg Herman május 25-iki, junius 23-iki, julius 28-iki, -szeptember 2-iki, 4-iki és 17-iki vallomása. Elmondja ápril 1-i -hollétét. Esztert ismerte s utoljára félkét órakor látta délután, a mint -Zsófi nénjével beszélgetett. Sztropkón kereste az eltünt Esztert. -Smilovics szeptember 17-én a börtönből csempészett hozzá levelet. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. Grósz Farkas, Slézinger Mór és Veiner -Herman igazolják sztropkói utját és Pásztor Zsófia, Lakatos Károly, -Fekete Zsuzsánna, Dulinszki Julcsa, Gergely Elek, Gergely Verona -igazolják vallomásának némely részletét. - -45. szám. Römer Jakab május 25-iki és szeptember 9-iki vallomása. -Április 1-én este a zsidó templomban folyt tárgyalás. Tóth Borcsa -cselédjének éjjeli megmérése. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -46. szám. Groszberg Leó május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása. -Elmondja a templomban tartott esti tárgyalást. Esztert ismerte, -eltünéséről nem tud semmit. - -Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. - -47. szám. Einhorn József május 25-iki és szeptember 6-iki vallomása. -Esti tárgyalásról. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -48. szám. Einhorn Májer. Vallomása jelentéktelen. - -49. szám. Grósz Márton vádlott. Vallomása május 26, julius 17 és 29, -szeptember 2 és 20-ról. Elmondja az április 1-i napirendet s időközi -utazásait. Tagadja Smilovics állitását s a holttest usztatásában -részességét. Másuttlétet igazol. - -Mellékletek: erkölcsi bizonyitványa. Gyulai Zsuzsánna és Nagy Borcsa, -Szilvássy Jánosné született Rohács Anna és Hatalóczki Mária igazolják -másuttlétét, ifju Tóth János és Kis Nagy Mihály nem tudnak róla. - -50. szám. Klein József vallomása. Tóth Borcsa megméréséről semmit se -tud. Erkölcsi bizonyitványa. - -51. szám. Lichtmann Jakab május 26-iki, junius 14-iki és szeptember -7-iki vallomása. Rozenberg sztropkói utját ő intézte. Naplót vezetett. - -Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. - -52. szám. Lichtmann Móricz vallomása. Jelentéktelen. - -53. szám. Adler Mór jelentése. Fontosság nélkül. - -54. szám. Farkas Gábor tisza-eszlári biró a tiszadobi fejetlen hulláról -jelentést tesz. - -55. szám. Taub Emánuel elfogatása. - -56. szám. Taub Emánuel kihallgatása május 26-án, julius 29-én és október -19-én. Metsző. Vádlott. Esztert nem ismerte, a vádat tagadja. - -Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. - -57. és 58. szám. Letartóztatást elrendelő végzések. - -59. szám. Boros Borbála vallomása. Tiszalöki nadályáruló asszony részeg -fővel beszélte, hogy Solymosi Eszter teherbe esett és szégyene elől -szökött meg ismeretlen vidékre. - -60. szám. Vizsgálóbirói végzések és megkeresések. - -61. szám. Mezőkövesdi királyi járásbiró jelenti, hogy az április 1-i -koldus zsidók nem emődiek. - -Melléklet: Klein Móricz, Kacz Mari, Czukor Zsigmond, Glück Adolf, Svarcz -Farkasné született Bleich Rézi és Grósz Mózes kihallgatási -jegyzőkönyvei. - -62. szám. Zsidók csoportosulása május 29-én estennen Tisza-Eszlár-Ujfalu -végén. - -63. szám. Lichtmann József. A zsidók csoportosulásának oka. Eszter -hazajövetelét várták. - -64. szám. Einhorn Józsefné született Rozenberg Eszter vallomása. -Jelentéktelen. - -65. szám. Tiszalöki holttest, melyet április 28-án a Tiszából kifogtak. - -Dr. Kiss Jenő járási orvosnak hullaszemléről fölvett jegyzőkönyve. - -Alispáni jelentés, szolgabirói körözvény, törvényszéki elnöki és -vizsgálóbirói végzések. - -Május 30-iki jegyzőkönyv szerint dr. Heumann Ignácz védő s dr. Flegmann -Miksa királyi törvényszéki orvos mint zsidók a hulla megszemlélésétől -eltiltatnak. - -Kiásatási és felismerési jegyzőkönyv. Czitrom Ábrahám, Veiszhaus Sámuel -és Fógel Izrael a sir azonosságát igazolják. – Solymosi Jánosné és -Zsófia lánya, Solymosi Gáborné, Gyányi Gábor és felesége a holttestben -Esztert föl nem ismerik. – Braun Sámuelné és Braun Pepi s ennek férje -Jatzinger József fölismerik a hullában Braun Amália leányukat, ki alatt -január elején beszakadt a Tisza jege s ki ott a vizbe fult. – Orvosi -külső vizsgálat és vélemény. - -66. szám. Dr. Heumann Ignácz védő a hullavizsgálatnál jelenlétét -megengedni irásban kéri. Vizsgálóbiró s fölebbezésre törvényszék -elutasitja. - -67. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla után nyomozások. Botos István, Tóth -Gyula, K. Rácz Imre, Dancs István, Rácz Imre, Király Pál, Nácsa József, -Hartstein Jakab, Lucsi Gábor és Pap András halászok és révészek -kihallgatása. A hulláról semmit se tudnak. Ferenczi József révész junius -1-én estennen kutya hulláját látta a viz szinén uszni. Innen terjedt el -a kósza hir a fejetlen hulláról. Grósz M. Lajos vallomása. -Jelentéktelen. - -68. szám. Koldus zsidók utáni nyomozások. Eredménytelenek. - -69. szám. Az eszlári zsidó templom és zsidó temető vizsgálata. -Megállapitják, hogy a templom pitvarának ablakja előtt április 1-én -szalmaboglya volt, mely az ablakon való ki- és belátást gátolta. A -szalmát azóta a padlásra rakták, rajta vérnyomok nincsenek. - -A temetőben három uj sirt felbontottak. Egyikben Sarf 9 napos -csecsemőjének holttestét találták, a másik kettőt egy évesnél régibbnek -állapitották meg. Orvosi szemlejegyzőkönyv. - -70. szám. Braun Lőbi (Leopold) volt téglási metsző után nyomozás. -Udvariban, Szatmármegyében nyomára jönnek. Végzések, megkeresések, -elfogatási rendelet. - -71. szám. Kovács Hostyisovszki Mihály kihallgatása. Nyiregyházi rabbi -levelet küldött általa Lichtmann Móriczhoz. - -72. szám. Kernyétei jegyző jelenti, hogy az odavaló metsző Veberman -Móricz április 1-én nem volt otthon. Végzés. Személyleirás. - -73. és 74. szám. Braun Lőbi metsző elfogatása. - -75. szám. Braun Lőbi vádlott vallomása junius 3 és 12-ről, julius 28-ról -és október 18-ról. Elmondja április 1-én hol és kiknél tartózkodását. A -nála talált Krachmol-Blü vérzéscsillapitó szer. Vádat tagadja, Esztert -nem látta. Móricz vallomását, mint rabtársai beszélik, csendbiztos -erőszakolta ki. - -76. szám. Braun Lőbire vonatkozó intézkedések. Nyomozások, végzések, -megkeresések. Hollétére vonatkozó kihallgatások. Házkutatással nála -talált leletek, zsidó betükkel irt magánlevelek s a Krachmol-Blü. -Korányi Imre gyógyszerész s dr. Felletár Emil országos művegyész -vizsgálata és véleménye a Krachmol-Blüről. - -Melléklet: Zsidó betüs levelek és forditásaik. A Svarcz Salamonnál -talált levelek s ezek magyarra lett forditásai. - -77. szám. Vizsgálóbiró helyszini vizsgálata junius 4-én a zsidó templom -és Sarf József lakása körül. - -Melléklet: kihallgatások Sarf Móricz életkorának meghatározása végett. -1868 juliusban vagy augusztusban született. - -78–83. szám. Költségjegyzékek, letartóztatási határozatok, törvényszéki -és vizsgálóbirói intézkedések. - -84. szám. Az 1791-ben támadt peéri vérvád adatai. - -85. szám. Koldus zsidók után nyomozások, 22 emődi lakos kihallgatási -jegyzőkönyve. - -86. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála bujdosó zsidó -asszony utáni nyomozások. Kihallgatási jegyzőkönyvek. Elfogatása. - -87. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála kihallgatási -jegyzőkönyvei junius 11-ről és 17-ről. Elmondja élete történetét és -özvegy Solymosi Jánosnéval találkozását. - -88. szám. Névtelen levél, miként készitik keresztyén szűz vérével a -pászkát. - -89. és 90. szám. Névtelen levél arról, hogy Eszter holtteste a metsző -pinczéjében egy hordó alá van eltemetve. A vizsgálóbiró helyszini -nyomozása. A metszőnek nincs pinczéje, se hordója. - -Huri András és Juhász Lujza kihallgatási jegyzőkönyvei. Jelentéktelenek. - -91. és 92. szám. Vizsgálóbirói végzések, költségjegyzékek. - -93. szám. Szolgabirói jelentés a dadai holttest feltüntéről. - -Melléklet: a holttestnek éjjeli előzetes rendőri, szakértői vizsgálata. - -94. szám. A csonka-fűzesi – dadai – holttestre nézve junius 19-én és -20-án eszközölt kiásatási, fölismerési és orvosi vizsgálati intézkedések -és kihallgatások. Orvosi vélemények. - -95. szám. Solymosi Eszter boltba menésének s onnan visszatértének -időtartama iránt szakértői helyszini szemle. Szakértők a jegyzőkönyvben -nincsenek megnevezve. Szemle junius 21. - -96. szám. Solymosi Gáborné született Jakab Erzsébet kihallgatása junius -21-én. Sarf József április 3-iki beszéde a nánási esetről. - -97. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla iránti ujabb nyomozás. Dojtsák -Mihály kihallgatása s egyéb kihallgatások. Teljes eredménytelenség. - -98. szám. Kovács Jánosné született Varga Zsuzsánna kihallgatása junius -22-én, hogy Rozenberg Herman junius 16-án mondta, Eszter élve vagy halva -előkerül. - -99. szám. Tisza-dadai jegyző junius 22-iki jelentése a járási -szolgabiróhoz, melyben a csonka-fűzesi holttest felbukkanásának s -megtalálásának részleteit elmondja. Tutajosok fölemlitése. - -100. szám. Szomjas Károly egykori tengerész véleménye, hogy a folyóviz -miként szokta a holttestet sodorni magával. - -101. szám. Murvai Györgyné született Gyányi Borbála kihallgatása. -Jelentéktelen. - -102. szám. Rozenberg Hermanné született Reisz Mária és Doma Mária -kihallgatása arról, mikor járt Rozenberg Hermann Tokajban és -Kereszturban? - -103. és 104. szám. Költségjegyzékek. - -105. szám. Névtelen jelentés junius 29-ről, mely szerint Huriné -emésztette el Esztert, kihez házsártos és kegyetlen volt. Ő fogta -először a zsidókra. - -Mellékletek: - -_a)_ Csuga Dánielné, Kis Gáborné született Ungvári Zsófia, Gergely -Ferenczné született Solymosi Zsófia, Csordás Andrásné vallomásai. -Jelentéktelenek. - -_b)_ Varga Kati vallomása, mely szerint április 1-én Bukszbaum Ábrahám -déli 11 órakor ment Züszmanhoz, fél 12 órakor ebédeltek, azután a metsző -2 óráig aludt. Grósz Márton betegségéről hallomásból tud. - -_c)_ Feuerman Dávidné született Dávid Sára. Április 1-én 11 óra tájban -ment haza Taub Emánuel két metszővel, Solymosi Zsófia 12 órakor vitte a -bort Taubhoz. Grósz Márton betegségét jól tudja. - -106–111. szám. Jelentéktelenek. Végzések, átiratok, letartóztatások, -körözvények. - -112. szám. Ziszman Jakab Samu nevü fiának sirját junius 25-ének éjjelén -földulják. - -113. szám. Tutajosok elfogatása iránti rendelkezés. - -114. szám. Liszauer Ignáczné született Rozenfeld Mária férje szolnoki -utjáról. Jelentéktelen. - -115. és 116. szám. Tutajosok elfogatása s kihallgatásuk elrendelése. - -117. szám. Csonka-fűzesi hulla tárgyában teljesitett nyomozások, -kihallgatások junius 28-án, 30-án és julius 1-én. - -Drimusz György kerecseni tutajos jelentéktelen vallomása. - -Szavinecz Péter, Simon Bazil, Matej Bazil, Paczkon Bazil, Potrohos -István, Dujtsák Iván, Lopojda Mihály, Szauko Mihály, Susztra Bazil -szeklenczei tutajosok kihallgatása. Együtt jöttek a Tiszán azzal a -tutajjal, mely Csonka-Fűzesnél a holttestet megpillantotta. - -118. szám. Matej Petra vallomása julius 1-én Nyiregyházán és julius -14-én. A tutajok sorrendjét, rakodását, útját, személyzetét részletesen -elbeszéli. - -119. szám. Szavinecz Péter ujabb vallomása junius 30-ról és julius -14-ről. Holttest usztatásáról semmit se tud. - -120. szám. Höcska Jura julius 2-iki és 24-iki vallomása. -Hullacsempészetről ő se tud semmit. - -121. szám. Csepkanicz György vallomása junius 29-ről és julius 14-ről. Ő -pillantotta meg először a holttestet. Ennek részletes elbeszélése. -Holttestusztatásról semmit sem tud. A vádbeli tényt tagadja. - -122. szám. Szelever János tutajos julius 2-iki és 14-iki vallomása. A -tutajut és Galsi Istvánnal való találkozás elbeszélése. - -123. szám. Matej Ignácz tutajos. Junius 30-iki nyiregyházi vallomásában -tutajostársaival egyezőleg beszél, vádat tagadja. - -Julius 5-én Tisza-Lökön éjjel a csendbiztosnál kivett vallomásában a -hullacsempészet részleteit idő, hely és személyek szerint elbeszéli. - -Julius 14-iki és 30-iki vallomásában s a törvényszéki hitelesitésnél -tisza-löki vallomása mellett marad. - -124. szám. Herskó Dávid tutajos junius 29-iki nyiregyházi vallomásában -társaival egyezőleg. - -Julius 6-iki tisza-löki nappali vallomásában tagadja a vádat. Esti -csendbiztosi vallomásában a hullacsempészetet Matejjal egyezőleg beszéli -el, előzőleg Matej szembesittetett vele. - -Julius 14-iki, 29-iki és 30-iki vallomásaiban megerősiti a tisza-löki -esti vallomását. - -125. szám. A holttest feltalálásának részletei. Tisza-Dadán julius 3-án, -4-én és 6-án kihallgattatnak a vizsgálóbiró által Kecskés József, Litvai -József, Váradi András, Takács Endre, Seres Gyula, Lőrinczi István, -Trattner Lipót, Lefkovics Bernát, Svarcz Sámuel, Czeizler Márkus, Berger -Mór, Molnár János, Krausz Bernát, Goldstein Jakab, Kovács György, Tóth -György és Kolmer József. - -Mellékletek: - -_a)_ Végzés Lefkovics Bernát letartóztatása és szabadon eresztése iránt. - -_b)_ Csonka-Fűzes helyszini rajza. - -_c)_ Helyszini szemle julius 4–8 napjairól, hogy egy deszkát merre sodor -s hol vet ki a szél. - -_d)_ Nyomozás az iránt, junius 18-án milyen szél fujt. - -_e)_ Julius 4., 5., 6. és 7-én kelt végzések és intézkedések Vider Mór s -a tutajosok letartóztatása s Dadára, Eszlárra, Lökre s Nyiregyházára -kisértetése tárgyában. - -126. szám. Oláh György vallomása. Holttest leirása. - -127. szám. Hajdu Mihályné született Chrobák Ottilia vallomása. -Jelentéktelen. - -128. szám. Adamovich József eszlári plébános jelenti, hogy -Hernád-Németiben a metsző két idegen zsidót rejteget. Nyomozások, -kihallgatások. Semmi eredmény. - -129. szám. Vider Mór tokaji lakos kihallgatása. A vádat tagadja. -Letartóztatják. - -130. szám. Tisza-Eszláron helyi szemle. Herskó Dávid Groszberg Leónéban -véli fölismerni a nőt, a ki Solymosi Eszter ruháit átadta. - -Melléklet: - -_a)_ Groszberg Leóné született Klein Katalin vallomása. Vádat tagadja. - -_b)_ Buchta Szigfridné született Nováki Amália vallomása. Tagad. - -_c)_ Erkölcsi bizonyitványaik. - -131. szám. Ruhaátadás helyének szemléje julius 8-án. Viskei András -halász, Hegedüs Béni révész, Junger Adolfné, Veiszstein Lázárné, -Feuerlicht Mártonné kihallgatása. Eredménytelen. - -132. és 133. szám. Jelentéktelenek. - -134. szám. Galsi István kihallgatása. Tutajosokkal egyezőleg vall. - -135–139. szám. Jelentéktelenek. - -140. szám. Vádlottak megjelölik védőiket. - -141. szám. Jelentéktelen. - -142. szám. Kisvárdai szolgabiró jelenti Varga Mária dombrádi leány -eltünését. - -143. szám. Jelentéktelen. - -144–146. szám. Védők bejelentik meghatalmazásukat. - -147. szám. Dr. Felletár Emil országos művegyész julius 2-án kelt -véleménye. Eszter ruháin vérfoltok nincsenek. - -148–151. szám. Jelentéktelenek. - -152. szám. Smilovics Jankel julius 9-iki és 15-iki nyiregyházi, julius -18-iki tisza-löki csendbiztosi és október 19-iki nyiregyházi -kihallgatása. Eleintén tagad mindent, később beismeri a -hullacsempészést. 1883. évi január 11-én és 31-én visszavon mindent s -alibit igazol. - -Melléklet: Névtelen levél, mely szerint a csonkafűzesi holttest öreg -Vaiser szolgálójának kórházból elcsent hullája. Káhán Kálmán és a -máramaros-szigeti rabbi adták kézre. - -153–155. szám. Végzések, jelentések. - -156. szám. Tóth Borcsa kihallgatása. Gazdája Römer Jakab és Klein József -álmában teste hosszát zsineggel megmérte. - -157. szám. Nyomozások Grósz Márton és Klein Ignácz szekere és lovai -iránt hullaszállitás tárgyában. - -158. szám. Klein Ignácz kihallgatása julius 17-én és 28-án, szeptember -2-án és 17-én. Hullaszállitás vádját tagadja. - -159. szám. Grósz Márton és Klein Ignácz letartóztatása. - -160. szám. A nevezettek alibije iránti nyomozás julius - -20-án és 21-én. Grósz Mártonné született Feuermann Rézi, Klein Ignáczné -született Svarcz Háni, Gyányi Gábor és neje Szellei Zsuzsánna, Csuha -Ferenczné született Mozsár Mária, Kovács Józsefné született Farkas -Zsófia, Cserés Andrásné született Bodnár Mária, Nagy István és Antal -Mátyás kihallgatása. - -161. és 162. szám. Fógel Amsel letartóztatása és vallomása julius 20 és -29-ről, augusztus 28-ról és október 19-ről. Tutajútját elbeszéli, vádat -tagadja. - -163. és 164. szám. Mendelovics Niszen elfogatása és julius 20-iki és -28-iki vallomása. Vádat tagadja. - -165. szám. - -A varjulaposi rejtély iránt nyomozás. - -166–182. szám. Végzések, jelentések, védők előterjesztései, -költségjegyzékek, intézkedési iratok. Jelentéktelenek. - -183. szám. Varjulaposi rejtély vizsgálata. Kovács Ignácz, Janczura -Mária, Laczkó János kihallgatása. - -184. szám. Tóth Borcsa megmérése. Tóth Borcsa, Szalkai Eszter, -Szakolczai Zsófi s Oláh Zsuzsánna kihallgatása. - -185–187. szám. Költségjegyzékek. - -188–190. szám. Névtelen levelek. - -191–195. szám. Jelentéktelen elintézési iratok. - -196. szám. Popovics Bazil tutajos. - -197. szám. Borka Bazil tutajos. - -198. szám. Hörba Bazil tutajos kihallgatása. Egyezőleg igazolják Fogel -Amsel alibijét. - -199–203. szám. Elintézési iratok. Jelentéktelen. - -204. szám. Névtelen levél. - -205. szám. Vizsgálóbiró naplója szeptember 5–13. napjáról. - -206. szám. Lazi János vallomása, kik voltak május 19-én a zsidó -templomban. Grósz Vilmos, Groszberg Éliás és Ornstein Jakab -kihallgatása. - -207. szám. Löwenthal Salamon elmondja az április 1-i istentiszteletet. - -208. szám. Grósz Márton alibije. Grósz Mártonné, Ziszmann Jakab és -Groszberg Éliásné kihallgatása. - -209. szám. Klein Ignáczné vallomása férje alibijéről. - -210. szám. Pap Albert vallomása. Sarf Józsefné és Móricz fia ismerhették -Solymosi Esztert. - -211. szám. Pap Albertné született Gönczi Juliánna vallomása. Mint férje -210. szám alatt. - -212. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának fölismerése. Solymosi -Jánosné, Huri Andrásné, Olajos Bálint és neje Szakolczai Erzsébet, Lock -Péterné született Katona Anna és Feller Istvánné született Kolosi -Juliánna, Solymosi Eszter ruháit felismerik. - -213. szám. Helyszini szemle és intézkedés szeptember 11-én és október -20-án a tisza-eszlári zsidó templom gondozása iránt. - -214. szám. Névtelen levél. - -215. és 216. szám. Róth Borbála, Grósz Nándor, Klein Ignácz, Rózenberg -Herman szabadlábra helyezése szeptember 14 és 16-án. - -217. szám. Nyomozás Fogel Amsel alibije iránt. Bajer Herman, Csonka -István, Barta András, Halász Péter, Molnár István kihallgatása. - -218–222. szám. Elintézési iratok. Költségjegyzékek. Jelentéktelenek. - -223. szám. Sarf Móricz életkorának kinyomozása. Rózenberg Herman, Grósz -Mártonné, Ziszman Jakab, Buchta Szigfridné, Urbán Józsefné, Hajdu -Mihályné, Feuerman Farkasné kihallgatása. 1868. évi augusztus valamelyik -napján született. - -224. szám. Frenkel Háni szakácsné vallomása. Jelentéktelen. - -225. szám. Bátori Juliánna vallomása. Jelentéktelen. - -226. szám. Ornstein Berta. Április 1-én Lichtman Móricztól ételt vitt -egy öreg beteg zsidónak. - -227–240. szám. Erkölcsi bizonyitványok. Elintézési iratok. - -241. szám. Groszberg Leó vallomása Braun Ábrahám alibijéről április -1-én. - -242. szám. Grósz Márton vallomása ugyanarról. - -243. szám. Einhorn Józsefné született Rózenberg Eszter vallomása -ugyanarról. - -244–246. szám. Elintézési iratok. - -247. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának zsirfoltjairól orvosi -vélemény dr. Belky János egyetemi tanár és dr. Glück Ignácz törvényszéki -orvostól. Október 21, 23 és november 2-ről jegyzőkönyvek. - -248. és 249. szám. Erkölcsi bizonyitvány. Költségjegyzék. - -250–256. szám. A koldus zsidók utáni nyomozások. - -257. szám. Vollner Herman a koldus zsidó kihallgatása november 21, 22, -23-ról. Elmondja az április 1-i eszlári tartózkodását s a zsidó -istentiszteletet és azóta való kóborlásait. A vádat tagadja. Sarf -Móriczot felismeri. - -258. szám. Vollner Hermanné született Dajcs Léni november 22-iki és -23-iki kihallgatása. Férjével egyezőleg vall. - -259–261. szám. Vollner és felesége letartóztatása. Végzések, -fölebbezések. - -262. szám. Holttest ujabb vizsgálását s kiásását november 23-iki -végzéssel a törvényszék elrendeli. Egyetemi tanárok megbizatása. - -263. és 264. szám. Végzések. - -265. szám. Tisza-Eszlár térképe és a zsinagóga rajza helyszini szakértői -szemlével deczember 8-án fölvétetik. - -266. szám. Költségjegyzék. - -267. szám. A csonka-fűzesi hulla fogainak fölismerése. Özvegy Solymosi -Jánosné, özvegy Solymosi Gáborné, Farkas Eszter és Olajos Bálint -kihallgatása. - -Huri Andrásné nem nézi meg a hullát. Ijedős természetét Kobzos János, -Jakab Andrásné született Vámos Juliánna, Dunaveczki Andrásné született -Juhász Verona és Farkas József tanukihallgatások igazolják. - -268. szám. Solymosi Zsófi és Solymosi János fogainak összehasonlitása a -holttest fogaival. E tárgyban özvegy Solymosi Jánosné, Huri Andrásné, -Tanyi Józsefné, Szuhi Györgyné és Tóth Marcsa tanuk kihallgatása. - -269. szám. A holttest körmei s ép bőre tárgyában Sós András, Papp -József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József kihallgatása. - -270. szám. Megvoltak-e a körmök s nem lophatta-e el azokat valaki? -Farkas Gábor, Sós András, Dargo András, ifju Horváth Gábor, Mészáros -Gábor, Sallós Miklós, Szücs János, Róka Sándor és ifju Pap József -kihallgatása. - -271–273. szám. Jegyzetek, végzések, költségjegyzék. - -274. szám. A csonka-fűzesi hulla helyzete és őrizése a felbukkanás után. -Deczember 18-iki kihallgatások. Litvai József, Váradi András, Oláh -György vallomása. - -275. szám. Dr. Kiss Jenő járási orvos deczember 20-iki nyilatkozata az -éjjeli hullaszemléről. - -276. és 277. szám. Lichtman Mór és neje vallomása a koldus zsidónak -április 1-én náluk történt ebédeléséről. - -278. és 279. szám. Frenkel Háni és Ornstein Jakab. Ételküldésről idegen -zsidó részére, ki Braun Ábrahámnál volt szállva április 1-én. - -280–287. szám. Jelentések, végzések, átiratok, költségjegyzékek. - -288. szám. Smilovics Jankel alibije. Veil Sámuel vallomása. Két sáfárnak -adott májusban pénzt, napot nem tudja. Egyik Veinstok Ignácz, a másik -vörös szakálos zsidó. - -289. szám. Veinstok Ignácz Smilovicscsal junius 11-én találkozott s -13-án vett át tőle fát Kerecsenben. - -290. szám. Grósz Bencze. Igazolja Veinstok vallomását. - -291. szám. Grósz Mózes. Egyezik Grósz Bencze vallomásával. - -292. szám. Grósz Benczéné szül. Fried Rozália vallomása. Mint férje s -fia. - -293. szám. Grósz Háni, anyjával egyezőleg vall. (292. sz.) - -294. szám. Smilovics Jankelnek a börtönben Rózenberg Hermanhoz -csempészett leveléről. A velük s Oláh Andrással és Szilágyi Józseffel -fölvett kihallgatási jegyzőkönyvek. - -295. szám. Bűnjelek jegyzéke. - - -III. - -(A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – Egyetemi -tudósok nyilatkozatai.) - -1. szám. Iratok jegyzéke. - -2. szám. Csepkanics György, Matej Ignácz és Herskó Dávid panasza a -szeklenczei községi előljáróságnál s a huszti szolgabirónál a tisza-löki -kinzatások miatt, augusztus 22-én és 23-án fölvéve. Szolgabirói és -királyi ügyészi javaslatok. - -3. szám. Ostendische Zeitung, berlini ujság, kérdi, mikor lesz a nagy -per befejezve? - -4. szám. Havass Imre királyi ügyész javasolja a tisza-löki kinzásokra -vonatkozó vizsgálat elrendelését. - -5. szám. Jelentéktelen. - -6. szám. Máramaros-szigeti királyi törvényszék vizsgálati iratai -tisza-löki kinzásról. Csepkanics György, Matej Ignácz, Herskó Dávid -kihallgatási jegyzőkönyvei s Dr. Szilágyi fogházorvos látlelete. - -7. szám. Csongrádi fejetlen hulla, mely november 8-án bukkant fel a -Tiszából. Ügyészi javaslat s törvényszéki végzés. November 11-iki -eljárási jegyzőkönyv. Szakértők: dr. Scheuthauer Gusztáv egyetemi tanár -és dr. Aigner Károly szegedi királyi törvényszéki orvos. – Vincze Pál, -Sági István és Szénási István azonossági tanuk kihallgatása. - -Orvosi szemle. 1. Ruházat. 2. Külvizsgálat. 3. Belvizsgálat. 4. -Vélemény. Legalább 22 éves, halála valószinüleg egy év előtti. - -8. szám. A csonka-fűzesi hulla sirját november 7-ike óta pandur őrzi. - -9. szám. Jelentéktelen. - -10. szám. Kozma Sándor királyi főügyész javasolja deczember 12-én az -egész holttestnek Budapestre küldését. Törvényszék megtagadja. - -11. szám. Királyi főügyészi javaslat s törvényszéki végzés az orvosi -munkálatoknak az Országos Közegészségügyi tanácshoz fölterjesztése -iránt. Kérdések a tanácshoz. - -12. szám. A tanácshoz intézett fölterjesztés. Az egyetemi tanárok -véleményéből egy résznek birói tollal kitörlése. Iratjegyzék. - -Mellékletek: - -I. Holttest kiásatásának elrendelése. - -II. Védők előterjesztése hullaszemle határideje iránt. - -III. Királyi főügyészi javaslat egyetemi szakértőknek kellő időben -értesitése iránt. - -IV. Bonczoló helyiségről gondoskodás. - -V. Költségjegyzék. - -VI. Védők javaslata, hogy a kiásatás a biróság jelenlétében -teljesittessék. - -VII. Gróf Pongrácz Jenő tanu távollétét bejelenti. - -VIII. Farkas Gábor községi biró jelentése a sir és holttest azonossága -tárgyában. Kiásási jegyzőkönyv. Azonossági tanuk kihallgatása. - -IX. Végzés a holttest egy részének Budapestre küldése iránt. - -X. 1882 deczember 10-iki jegyzőkönyv a sir fenekének felkutatása, körmök -keresése s a holttestnek két részre tagolása tárgyában. - -XI. 1882 deczember 12-iki jegyzőkönyv a hullarészek elkülönitéséről s -fölszámlálásáról. - -XII. Egyetemi szakértők eljárására vonatkozó iratok. A hullarészek -átadása s átvétele Budapesten. Királyi főügyészi előterjesztések. A -csonkafűzesi szakértőkhöz intézett pótkérdések. Az egyetemi szakértők -előzetes nyilatkozatai. - -XIII. Dr. Trajtler Soma orvos nyilatkozata a pótkérdésekre. - -XIV. Egyetemi szakértők pótlelete s véleménye. - -XV. Költségjegyzék. - -XVI. A Budapestre küldött hullarészek visszaadása. - -XVII–XX. Költségjegyzékek. Kézbesitések. - -13. szám. Jelentéktelen. - -14. szám. Horánszky Nándor védő lemondása. - -15. szám. Országos Közegészségügyi Tanács az iratok kiegészitését keri. - -16. szám. Horánszky védő lemondása a vádlottakkal közöltetik. - -17. szám. Dr. Székely Miksa ügyvéd védői megbizatása. - -18. szám. Országos Közegészségügyi Tanács felülvéleménye. - -19. szám. Dr. Székely Miksa ujabb védői megbizatása. - -20. szám. Királyi főügyészség vádinditványa 1883 április 16-ról Svarcz -Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lőbi, Vollner Herman, Sarf József, -Junger Adolf, Braun Brenner Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, -Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein -Ignácz ellen. Törvényszék elrendeli még Taub Emánuel ellen is. Tárgyalás -junius 4-re s következő napjaira. - -21–23. szám. Intézkedési iratok. - -24. szám. Tárgyalás ujabban junius 19-re. - -25–28. szám. Jelentéktelenek. - -29. szám. Cserés Andrásné született Bodnár Mária vallomása junius -23-ról. Ért és beszél zsidó-német nyelven. A hulla felöltöztetéséhez -használt ruhák átadásával Groszberg Leót és feleségét vádolja. - -30. és 31. szám. Barcza Dani csendbiztos elleni jelentés. - -32. szám. Farkas Gábor községi biró jelenti junius 28-ról, hogy Vámosi -József és neje Tót Erzsébet Julcsa lányukat előtte hamis tanusággal -vádolják. - -33–46. szám. Jelentéktelenek. - -47. szám. A Bodrog vizében talált palaczkbeli irás csak költött neveket -tartalmaz. - -48. szám. Tárgyalási jegyzőkönyv mellékletei. Alant ismertetvék. - -49. és 50. szám. Törvényszék tanácskozási jegyzőkönyvei. - -51. szám. Elsőbirósági itélet. - -52. szám. Panaszos fél fölebbezése. - -53. szám. Másodbiróság itélete. - -54. szám. Kézbesitések. - -55. és 56. szám. Panaszos fél fölebbezése és ennek indokai. - -57. szám. Legfőbb biróság itélete. - -NB. Az elsőbirósági itélet és a tanácskozási jegyzőkönyvek másolatai. - - -IV. - -(A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok.) - -A. Özvegy Solymosi Jánosné panaszos Szalay Károly ügyvédet jogi -képviselőjeként bejelenti. - -B. Sarf József jegyzőkönyvileg kivánja, hogy fia a zsidó ünnepeket -megülhesse. - -C. Eötvös Károly védő előterjesztése a belügyi kormányhoz Sarf Móricznak -a vármegye kezéből kiszabaditása iránt. Belügyi kormány megtagadó -határozata - -D. Sarf Móricz nagyanyja és mostohaanyja kérik, hogy a fiuval -beszélhessenek. Alispán megtagadja. - -E. Tóth Béla iró, az »Egyetértés« napilap belmunkatársa előterjesztése a -törvényszéki elnökhöz, melyben Orsóvszky Gyula tanitónál 1883 junius -18-án este társával együtt tett látogatását s annak okait és lefolyását -elmondja. - -F. Bary József vizsgálóbiró jelentése pótvizsgálat iránt. - -G. Alispán jelenti, nem igaz, hogy Sarf Móricz a megyei levéltárban -belügyminiszteri rendeletet az ő jövőbeli ellátásáról olvasott. - -H. Vizsgálóbirói jelentés Cserés Andrásné kihallgatásáról. - -I. Jelentéktelen. - -K. Péczely Kálmánról az illavai országos fegyház értesitője 1857-től -1869-ig tartott fegyházi fogságáról. - -L. M. N. Jelentéktelenek. - -O. Szalay Károly ügyvéd a panasz érdekében uj tanukat jelent be. - -P. Q. R. S. T. Jelentéktelenek. - -U. Orvosi jelentés Sarf Móricz szemeinek látóképességéről. - -X. Zemplén vármegye alispánja jelenti, hogy a Bodrog vizében usztatott -üvegbeli irás tartalma koholmány. - -Z. Névtelen levél. - -Zs. Eötvös Károly jelentése Kozma Sándor királyi főügyészhez Zurányi -Kálmán tanuskodásáról, mely a csonka-fűzesi holttest fölismerésére -vonatkozik. Gajzágó budapesti királyi aljárásbirónak Zurányival fölvett -kihallgatási jegyzőkönyve 1882 november 5-ről. - -V. Aa. Jelentéktelenek. - -Bb. Bodrog vizében Bodrog-Olaszi alatt talált üveg s benne irás. -Aláirva: Lőki János okleveles gépész. Vizsgálati iratok a találás -körülményeiről. - -Cc. Dd. Ee. Jelentéktelenek. - -Ff. Kazimir József pandurnak Vay György csendbiztos elleni -becsületsértési pere. - -Gg. Vay György ellen folyt fegyelmi és bűnvádi perek iratai. - -Hh. Ii. Jelentéktelenek. - -Kk. Alispán jelenti, hogy Sarf Móriczot mikor s miként vette át s adta -Henter Antal várnagy kezére. - -Mm. Eötvös Károly védő fölebbezése az iránt, hogy az egyetemi szakértők -kezére az egész holttest adassék ki. - -Nn. Birói szemléről Tisza-Eszláron fölvett jegyzőkönyv 1883 julius -17-én. - -Oo. Különböző kir. ügyészi fölterjesztések főügyészhez. - -Pp. Jelentéktelen. - -Qq. Az 1791-iki peéri vérvádper iratai. - -Rr–Ss. Zsidó betükkel zsidó-német nyelven irt levelek. Jelentéktelen. - - -V. - -(A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től -augusztus hó 3-ig.) - -Harminczhárom jegyzőkönyvet vett fel a törvényszék a végtárgyalásról. A -jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzések alapján készültek. Az esküt tett -gyorsirók elkészitették a szöveget, ezt a törvényszéki elnök átnézte és -kiigazitotta s aztán megerősitette. Az igy jóváhagyott szöveget irták le -jegyzőkönyv-alakban s ezt azután az elnök és jegyző aláirta. - -A szöveg előzetes átnézésébe s esetleges kiigazitásába se a vádlottak, -se a vádlók és védők be nem avatkozhattak. A jegyzőkönyveket én utólag -átnéztem s tartalmuk helyességét emlékezetem és jegyzeteim segitségével -megállapitottam. A jegyzőkönyvek szövegét egészben helyesnek találtam. -Minden fontos és érdemleges rész hiven van benne leirva. Csak néhány -tárgyalási jelenet van csonkán és hézagosan előadva. Ezt irói művem -folyamán külön megjegyeztem. Minden olvasóm természetesnek s jól -indokoltnak találja, hogy irói művemben a megtörtént tények és -nyilatkozatok leirásánál szigoruan alkalmazkodtam a jegyzőkönyvek -tartalmához. - -A jegyzőkönyvek egyébiránt ezelőtt tizennyolcz évvel külön könyvalakban -megjelentek. Már ez is elég ok arra, hogy azok tartalmát itt csak -röviden jelzem. - -* * * - -I. Jegyzőkönyv. Junius 19-iki ülés délelőtt 9 órától délutáni 2 óráig. -Biróság megalakulása. Elnöki megnyitó beszéd. Vádlottak jelenlétének -megállapitása. Közvádló királyi főügyészi helyettes vád előterjesztése. -A tolmácsnak és gyorsiróknak eskületétele. - -Özvegy Solymosi Jánosné előterjeszti panaszát. Svarcz Salamon, Vollner -Herman, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót (Lőbi) vádlottak az általános -és a különös kérdésekre felelnek, vádat tagadják. - -Sarf Móricz tanu vallomása. Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun -Lipót vádlottakkal szembesitése. - -Némely keresztkérdések. - -II. Jegyzőkönyv. Junius 20-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig. -Szalay Károly ügyvéd, mint özvegy Solymosi Jánosné képviselője -megjelenik. - -Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Veiszstein Lázár, -Lusztig Adolf és Taub Emánuel vádlottak az általános és különös -kérdésekre felelnek. Közvádló és védők keresztkérdései. - -Sarf Móricz tanu apjával szembesitve. Apja és a közvádló s védők -keresztkérdései tanuhoz. - -Védők előterjesztései. - -III. Jegyzőkönyv. Junius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni harmadfél -óráig. Eötvös védő előterjesztése Tóth Bélának junius 18-án Orsóvszky -tanitónál tett látogatása tárgyában. Az erre vonatkozó vizsgálati iratok -az ülés folyamán felolvastatnak. - -Özvegy Solymosiné panaszoshoz a közvádló és a védők keresztkérdései. -Csordás Gáborné időközben meghalt. - -Huri Andrásné, Lánczy Gáborné, Üveges Mihályné, Sós Andrásné, Szabó -Zsuzsanna, Sós Erzsébet, Tanyi Erzsébet, Tanyi Eszter, Sós Mihályné, -Solymosi Zsófia, Kohlmájer József, idősb Bátori Gáborné, Bátori Gábor, -ifjabb Bátori Gáborné és Bátori Zsófia tanuk kihallgatása. Mit beszélt a -4 éves kis Samu gyerek? Eszterrel mikor és hol találkoztak utoljára? -Sarf Józsefék szomszédsági viszonyai. - -Biróság, közvádló, védők keresztkérdései. - -Tanuk esküre bocsátása. - -IV. Jegyzőkönyv. Junius 22-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 óráig. - -Lengyel Istvánné, Lengyel János, Fekete Jánosné, Adamovics József, -Kovácsné, Pap József, Hatalovszki András, Frenkel Sámuel, Csordás Nagy -Jánosné, Pap Albert és neje, özvegy Solymosi Gáborné, Pásztor Józsefné, -Rózenberg Rozi, Ziszman Jakab, Varga Kati tanuk kihallgatása. Kiáltás és -sirás hangja a zsinagóga felől. Élt-e Eszter még délután is? Mikor -mentek haza a zsidók a templomból? Bukszbaum Ábrahám alibije. - -V. Jegyzőkönyv. Junius 23-iki ülés reggeli 9 órától délután 3 óráig. -Eötvös védő előterjesztése a biróság és védelem sértetlensége tárgyában. - -Römer Jakab, Groszberg Leó, Einhorn József, Einhorn Májer, Klein József, -Löventhal Salamon, Lichtman Jakab, Lichtman Mária, Frenkel Háni, Bátori -Juliánna, Ohrenstein Berta, Rózenberg Herman tanuk kihallgatása. -Keresztkérdések, szembesitések. - -Solymosi Eszter eltünésének részletei. A zsidók április 1-i -istentisztelete. A metszők holléte. A koldus zsidó étkezése. Tóth Borcsa -megmérése. - -Közvádló és védők előterjesztése Bary Józsefnek a tárgyalás folyamán -üzött titkos vizsgálatai ellen. - -VI. Jegyzőkönyv. Junius 25-iki ülés délelőtti 9 órától délutáni 3 óráig. -Elnök, közvádló és védők előterjesztései a holttesten levő ruha honnan -kerülte s Cserés Andrásné kihallgatása tárgyában. - -Rózenberg Herman és neje, Lichtman József, Vollner Hermanné, Ziszman -Jakabné, Ziszman Dóri, Cserés Mihály, Huri András, Grósz Farkas, Guttman -József, Taub Emánuelné, Csuga Dánielné, Fájerman Sára, Vámosi Julcsa, -Juhász József, Bakó Ignácz, Durst András és Péczely Kálmán kihallgatása. -Keresztkérdések, szembesitések. - -Eszter eltünésének körülményei. A zsidók járás-kelése április 1-én. Sarf -Móricz nagyfalui vallatása. - -VII. Jegyzőkönyv. Junius 26-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 2 óráig. - -Közvádló és védők előterjesztései Bary József kihallgatása iránt. -Péczely Kálmánhoz keresztkérdések. Eötvös Károly védő leleplezi -rablógyilkosság miatt történt elitéltetését. - -Recsky András, Árvai Julcsa, Zdanek Gergely, Leskó Mária, Szilvási Sára -tanuk kihallgatása. - -Sarf Móricz nagyfalui vallatása. Tanuesketések. - -VIII. Jegyzőkönyv. Junius 27-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 2¾ -óráig. Védői előterjesztések. - -Sarf Józsefné, Solymosi Gáborné, Barcza Dani, Henter Antal és Bubák -Antal tanuk kihallgatása. - -Fontos szembesitések és keresztkérdések Sari Móricz tanuval és a -nagyfalui kihallgatásra nézve. Illavai országos fegyház értesitése -Péczely Kálmánról. - -IX. Jegyzőkönyv. Junius 28-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 1 2/4 -óráig. - -Tanyi Gábor, Vertheimer Farkas, Fájerman Herman, Mészáros Juli, Huri -József, Veinstein Lázár, Csabai Miklós, Antal Mátyás, Jármy Jenő, Fogel -Amsel, Horka Bazil, Hörba Bazil tanuk kihallgatása. - -Solymosi Eszter eltünése. Hullausztatás. Fogel Amsel alibije. - -X. Jegyzőkönyv. Julius 2-iki ülés reggeli 10¼ órától délutáni 2¾ óráig. - -Váradi András, Oláh György, Litvai József, Smilovics Jankel, Veil -Sámuel, Grósz Benczéné, Grósz Mózes, Grósz Háni, Bajer Herman, Csuka -István, Barta András tanuk kihallgatása. - -Csonka-fűzesi hulla feltalálása. Hullausztatási vád. Smilovics Jankel -alibije. - -XI. Jegyzőkönyv. Julius 3-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2¾ óráig. - -Herskó Dávid, Matej Ignácz, Pap György, ifju Tóth János, Grósz Márton, -Nagy István vádlottak és tanuk kihallgatása. - -Hullausztatás. Barcza Dani beszélgetése. Grósz Márton alibije. - -XII. Jegyzőkönyv. Julius 4-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 és fél -óráig. - -Csepkanics György, Urbán Józsefné, Czuha Ferencz és neje, Debreczenyi -Mihály, Lánczi József, Höcska György tanuk kihallgatása. - -Hullausztatás. Matej és Smilovics ujabb kihallgatása. Tisza-löki -kínoztatások. Sarf Móricz életkora. Eszter eltünése. Grósz Márton -kocsija. - -XIII. Jegyzőkönyv. Julius 5-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 óráig. - -Fogel Amsel, Grósz Márton, Klein Ignácz, Matej Péter, Szavinecz Péter, -Szirkó Mihály, Smilovics Jankel, Galsi István, Vider Mór vádlottak és -tanuk kihallgatása. - -Holttest szállitása. Hullausztatás. Tisza-löki vallatások és kínzások. - -XIV. Jegyzőkönyv. Julius 6-iki ülés reggeli 9 és ¼ órától délután 2 óra -20 perczig. Védők előterjesztései. - -Drimusz György, Szelever János, Grósz Mártonné, Groszberg Illésné, -Gyulai Zsuzsánna, Nagy Borcsa, Hatalovszki Mária, Szilvássi Jánosné, -Klein Ignáczné, Gyáni Gábor és neje, Lápossi János, Várkonyi Ferencz, -Solymosi Jánosné, Tanyi Józsefné, Tóth Mari tanuk kihallgatása. - -Hullausztatás. Grósz Márton alibije. Csonkafűzesi holttest azonossága. - -XV. Jegyzőkönyv. Julius 7-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 és fél -óráig. Elnöki előterjesztés. - -Zoltán István, Oláh György, Tóth György, Lőrinczi István, Lefkovics -Bernát, Svarcz Sámuel, Molnár János, Szalai Györgyné, Olajos Bálintné, -Szalai Gábor, Solymosi János, Jakab János, Szakolczai Julcsa, Juhász -József, Juhász Andrásné, Kecskés József és Gazdag Józsefné tanuk -kihallgatása. Szembesitések. - -Csonka-fűzesi holttest felbukkanása s azonossága. Tanu-esketések. - -XVI. Jegyzőkönyv. Julius 9-iki ülés reggeli 10 és ¼ órától délután 4 és -fél óráig. Közvádló és védők előterjesztése. - -Vámosi Józsefné, Vámosi Julcsa, Hrabár Gyula, Hajdu József, Tanyi Gábor, -Tapasztó Miklós, Kaposi József, Nagy Józsefné, Hatalovszki András, Hajdu -Mihályné, Cserés Andrásné, Groszberg Leóné, Herskó Dávid vádlottak és -tanuk kihallgatása. - -Solymosi Eszter eltünése. A csonka-fűzesi holttest felöltöztetése. - -XVII. Jegyzőkönyv. Julius 10-iki ülés reggeli 9 órától déli 12 óráig. - -Zurányi Kálmán és Horváth Géza tanuk kihallgatása. Dr. Trajtler Soma -kérdései. Keresztkérdések. - -Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerési eljárás. - -XVIII. Jegyzőkönyv. Julius 11-iki ülés reggeli 9 órától déli 1 óráig. - -Horváth Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv, dr. Mihálkovics Géza szakértők, -Szücs János és Solymosi Gáborné tanuk kihallgatása. - -Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerés. - -XIX. Jegyzőkönyv. Julius 12-iki ülés reggeli 8 és fél órától délutáni 2 -óráig. Közvádló és védők előterjesztései. - -Dr. Kiss Jenő és dr. Belky János szakértők kihallgatása. - -A holttest azonossága. Fölismerés. - -XX. Jegyzőkönyv. Julius 13-iki ülés délelőtti 8 és fél órától délutáni 2 -és ¾ óráig. - -Dr. Mihálkovics Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv és dr. Trajtler Soma -szakértők kihallgatása. - -A holttest azonossága. Fölismerés. - -XXI. Jegyzőkönyv. Julius 14-iki ülés reggeli 8 és fél róától. Helyszini -törvényszéki szemle elrendelése. - -Horváth László, dr. Kiss Jenő és dr. Scheuthauer Gusztáv szakértők -kihallgatása. - -A holttest azonossága. Fölismerés. - -XXII. Jegyzőkönyv. Julius 16-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni 3 -óráig. Kulcslyuk-szemle napja. - -Mihályi Gábor, Szaplonczay József, Matej Ignácz, Csepkanics György, -Mónics Bernát, Kopánszky György, Mónics Ferencz, Kerner Máté, Sréter, -Heillman és Moskovics Mózes tanuk kihallgatása. - -Matej Ignácz szavahihetősége. Tisza-löki kínzások. - -XXIII. Jegyzőkönyv. Julius 18-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni -2 óráig. - -Róka Sándor, Kazimir József, Vay György és Karanczay József tanuk -kihallgatása. - -Tisza-löki kínzatások. - -XXIV. Jegyzőkönyv. Julius 19-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától délutáni 3 -és fél óráig. - -Róka Sándor, Kazimir József, Bakó Ignácz, Mozga Péter, Bakó György, -Szójár Anna, Szentesi István és neje kihallgatása. - -Tisza-löki kínzás. Nagyfalui éjjeli vallatás. Keresztkérdések Matej -Ignáczhoz hullausztatásra nézve. Közvádló királyi főügyészi helyettes -bántalmazása. Tanuk esküre bocsátása. - -XXV. Jegyzőkönyv. Julius 20-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni 2 -és fél óráig. Elnöki és védői előterjesztések a törvényszék hivatalos -tagjainak sérthetlensége tárgyában. - -Szentesi István, Debreczenyi Mihályné, Hatalovszki András, Vámosi -József, Vámosi Julcsa, Veinstein Hani és Löventhal Salamonné, Vámosi -Józsefné. Keresztkérdések. Szembesitések. - -Eszter eltünésének körülményei. Vámosi Julcsa hamis vallomása. - -XXVI. Jegyzőkönyv. Julius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 és fél -óráig. Kormány intézkedése közvádló védelme tárgyában. - -Sipos István és neje, Cserés Mihály, Lazi János, Sós András, Ardai -István, Pap József, Babócsy József, Szelei Gábor, ifju Pap József, -Farkas Eszter, Olajos Bálint, Feller Istvánné, Katona Anna, Zak Péterné, -Solymosi Zsófi, Szilár Zsófi, Pilinczky János, Solymosi János, Huri -Andrásné, Farkas Gábor, Vertheimer Farkas, Nagy Mihály, Cserés Andrásné, -Róth Borbála tanuk kihallgatása. - -Eszter eltünése. Holttest azonossága. A holttesten meg voltak-e a -körmök? Grósz Márton alibije. - -XXVII. Jegyzőkönyv. Julius 23-iki ülés reggeli 10 és fél órától délutáni -2 óráig. - -Klein Ignácz, Kakóczi Károly és Buchta Amália tanuk kihallgatása. Iratok -felolvasása. - -Hullausztatás. Sarf Móricz születési ideje. A Tisza árama a holttest -felbukkanásakor. Eötvös védő előterjesztése. - -XXVIII. Jegyzőkönyv. Julius 24-iki ülés reggeli 9 és fél órától délutáni -1 és háromnegyed óráig. - -Iratok felolvasása. Közvádló és védők előterjesztései. Sarf Móricz -megesketésének kérdése. - -XXIX. Jegyzőkönyv. Julius 27-iki ülés reggeli 8 órától délutáni 1 óráig. - -Szeyfferth Ede közvádló előterjesztése. Vádat elejti. Szalay Károly a -panaszos nevében vádat emel. Funták Sándor védőbeszéde. - -XXX. Jegyzőkönyv. Julius 28-iki ülés reggeli 8 és fél órától délutáni 2 -és fél óráig. - -Friedmann Bernát, Székely Miksa és Heuman Ignácz védőbeszédei. - -XXXI. Jegyzőkönyv. Julius 30-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától délutáni 4 -óráig. - -Eötvös Károly védőbeszéde. - -XXXII. Jegyzőkönyv. Julius 31-iki ülés reggeli 8 és fél órától déli fél -12 óráig. - -Szalay Károly, Eötvös Károly, Heuman Ignácz és Funták Sándor védők -vitázó beszédei. - -XXXIII. Jegyzőkönyv. Augusztus 3-iki ülés délelőtti 11 órától déli 12 -óráig. - -Az itélet kihirdetése. Panaszos fölebbezést jelent be. Elnöki -záróbeszéd. A védelem részéről Eötvös Károly záróbeszéde. - - - - -TARTALOMJEGYZÉK. - -HARMADIK KÖTET. - -A föld alól. - -I. Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabadítani. – -A csonka-fűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik a -tárgyi tünetekkel. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös természete. -– Trajtler Soma orvostudor. 1 - -II. Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom -története. – Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. -– Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sirok. – A -sirbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása. 13 - -III. Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói -bizottság. – Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – -Nem kapunk szállást és ételt-italt. 32 - -Mit láttak a tudósok? - -I. A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten -mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan -természete. – A hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok -fejlődése. 44 - -II. A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog -rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi -Zsófinál is. – A fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket. 54 - -III. Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre -szállítását kivánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- -és szőrszálak letöredezése. 61 - -IV. Mihálkovics első véleménye szerint a holttest idősebb lányé, nem -Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem -tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A -prágai orvosi egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – -A tudósok végső véleménye. 69 - -V. A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 -évesnél nem volt idősebb. – A csonka-fűzesi szakértők minden lényeges -kérdésben tévednek. – A holttest Solymosi Eszteré lehet. – A biróság -kitörli a tudósok véleményéből ezt a pontot. 77 - -VI. Az Országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a -vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és -Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat. 82 - -A megmérgezett lélek. - -I. A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf -Móricz. – A hetyke tanu. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – -Sokáig küzködött. 89 - -II. Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a -várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi -a várnagy feladata? – A gyerek jelleme. 98 - -III. A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó -vallást. – Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat. 104 - -IV. A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A -gyerek kigúnyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja -ruháit. 111 - -V. Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, -hogy ő ur lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják -lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság -minden. – Az agy is átalakul. 117 - -Eszter halálának titka. - -I. A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy -Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – -A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait. 131 - -II. Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután -ott sirdogált a kert mellett a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya, -testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik. 140 - -III. A lány elszántságának oka és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett -és dolgozott. – Asszonyának durvasága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk -szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok. 149 - -A nyilvános tárgyalás. - -I. A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A -vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A -közönség. 156 - -II. A tanuk. – A jóhiszemü, de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A -holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A parasztlány lábujjai. – A -tanuk beszédének összehangzása. 167 - -III. Pártos közönség. – Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el -vallomását a tanu versben is“. – A külső közönség. – A hirlaptudósítók. -– A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből. 172 - -IV. A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – Horánszky -védő lemond. – Ujabb védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak -bátrak és nyugodtak. – A „marha“. 178 - -V. A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők -ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem -bajvivás a faji ösztön ellen. 191 - -VI. Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos -testőrségem. – A védelem felosztása. – Az én védőbeszédem. – Agyam -elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd. -197 - -VII. A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz -szabad lesz. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A -védőügyvédek tiszteletdija. 208 - -Könyvünk toldaléka. - -I. Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes -iratokat. 220 - -Birói itéletek. - -I. Az első biróság itélete s annak indokai. 223 - -II. A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s -annak indokai. 251 - -III. A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak -indokai. 272 - -A vizsgálat iratai. - -I. Miért ismertetem az iratokat? 276 - -II. A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemléről és kihallgatásokról -fölvett jegyzőkönyvek. 278 - -III. A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – -Egyetemi tudósok nyilatkozatai. 303 - -IV. A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok. 307 - -V. A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től -augusztus hó 3-ig. 309 - - -[Transcriber's Note: - - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - - -27 |kisül, kogy |kisül, hogy - -34 |mezőkön-eső |mezőkön, eső - -34 |sara fene, ketlen |sara feneketlen - -64 |egyemi tudósok |egyetemi tudósok - -197 |mindg lehetőnek |mindig lehetőnek - -246 |nézve, hooy |nézve, hogy - -281 |Aprilis 1-én |Április 1-én - -291 |Ozvegy |Özvegy - -293 |Aprilis 1-én |Április 1-én - -303 |A tövvenyszék |A törvényszék] - - -*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S -MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) *** - -***** This file should be named 63565-0.txt or 63565-0.zip ***** -This and all associated files of various formats will be found in: - http://www.gutenberg.org/6/3/5/6/63565/ - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive -specific permission. If you do not charge anything for copies of this -eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook -for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, -performances and research. They may be modified and printed and given -away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks -not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the -trademark license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country outside the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this ebook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm web site -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The -Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm -trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the -mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its -volunteers and employees are scattered throughout numerous -locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt -Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to -date contact information can be found at the Foundation's web site and -official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. - diff --git a/old/63565-0.zip b/old/63565-0.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 535b999..0000000 --- a/old/63565-0.zip +++ /dev/null diff --git a/old/63565-h.zip b/old/63565-h.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 92feea6..0000000 --- a/old/63565-h.zip +++ /dev/null diff --git a/old/63565-h/63565-h.htm b/old/63565-h/63565-h.htm deleted file mode 100644 index 34a6551..0000000 --- a/old/63565-h/63565-h.htm +++ /dev/null @@ -1,9043 +0,0 @@ -<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" - "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd"> -<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> -<head> -<meta name="generator" content= -"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.16" /> -<meta http-equiv="Content-Type" content= -"text/html; charset=utf-8" /> -<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" /> -<title>The Project Gutenberg eBook of A nagy per, mely ezer éve -folyik s még sincs vége (3. kötet) by Károly Eötvös</title> - -<style type="text/css"> -/*<![CDATA[*/ -body { - margin-left: 10%; - margin-right: 10%; -} - -h1,h2,h3 { - text-align: center; - clear: both; - line-height: 200%; -} - -h2,h3 { - margin-top: 2em; -} - -h1 { - line-height: 100%; -} - -h1 span.smaller { - font-size: 75%; - line-height: 200%; -} - -p { - margin-top: 0.75em; - margin-bottom: 0.75em; -} - -body > p { - text-align: justify; - text-indent: 1.5em; -} - -p.i2 { - text-indent: 3em; -} - -hr { - width: 33%; - margin-top: 2em; - margin-bottom: 2em; - margin-left: auto; - margin-right: auto; - clear: both; -} - -hr.chap {width: 65%} - -table { - margin-left: auto; - margin-right: auto; -} - -td { - padding-left: 1em; - padding-right: 1em; -} - -.pagenum { -/* visibility: hidden; */ - position: absolute; - right: 2%; - color: gray; - font-size: smaller; - text-align: right; - text-indent:0; -} - -.tdr {text-align: right;} - -.center { - text-align: center; - text-indent: 0; -} - -.summary { - text-align: center; - text-indent: 0; - width: 90%; - margin: auto; - font-size: 90%; - font-style: italic; -} - -.smcap { - font-variant: small-caps; -} - -.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;} - -.caption {font-weight: bold;} - -.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;} - -.caption-largest {font-weight: bold; font-size: 2em;} - -.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;} - -.figcenter { - margin: auto; - text-align: center; -} - -.figleft { - float: left; - clear: left; - margin: 0 4px 0 0; - padding: 0; - text-align: center; -} - -.figright { - float: right; - clear: right; - margin: 0 0 0 4px; - padding: 0; - text-align: center; -} - -.transnote { - background-color: #E6E6FA; - color: black; - padding: 0.5em; - font-family: sans-serif, serif; - font-size: 0.9em; -} - -.transnote p { - text-align: center; - text-indent: 1.5em; -} - -ul.TOC { - list-style-type: none; - padding-left: 10%; - text-indent: -5%; - width: 70%; - text-align: justify; -} - -ul.TOC li { - margin-top: 0.75em; -} - -.TOC .roman { - margin-right: 1em; - float: left; - text-align: right; - margin-left: -4em; - min-width: 3em; -} - -li.li2 { - margin-bottom: 1em; - font-size: 90%; - padding-left: 3em; - text-indent: 0; -} - -span.ralign { - position: absolute; - text-align: right; - right: 15%; - top: auto; -} -/*]]>*/ -</style> -</head> -<body> -<pre style='margin-bottom:6em;'>The Project Gutenberg EBook of A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs -vége (3. kötet), by Károly Eötvös - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this ebook. - -Title: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége (3. kötet) - -Author: Károly Eötvös - -Release Date: October 29, 2020 [EBook #63565] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Google Books Library Project - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S -MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) *** -</pre><div class="transnote"> -<h3>Megjegyzések:</h3> -<p>A tartalomjegyzék a <a href="#Page_321">321</a>. oldalon -található.</p> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<div class="figcenter"><img src="images/cover.jpg" alt="" title= -"" /></div> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="smcap">Eötvös Károly -Munkái</span></p> -<p class="center"><span class="smcap">xii. kötet</span></p> -<p class="center"><span class="caption-large">A NAGY -PER,<br /></span> <span class="caption-small">MELY EZER ÉVE FOLYIK -S MÉG SINCS VÉGE</span></p> -<p class="center"><span class="caption-large">III</span></p> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="caption-150"><span class= -"smcap">Eötvös Károly Munkái</span></span></p> -<p class="center"><span class="caption-large">XII.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-largest">A NAGY -PER,<br /></span> <span class="caption-large">MELY EZER ÉVE FOLYIK -S MÉG SINCS VÉGE</span></p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption-large">HARMADIK -KÖTET</span></p> -<p> </p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST -MDCCCCIV<br /></span> <span class="caption-small">VIII., ÜLLŐI-ÚT -18. SZÁM.</span></p> -<p class="center"><span class="caption">RÉVAI -TESTVÉREK<br /></span> <span class="caption-small">IRODALMI INTÉZET -R.-T.</span></p> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="caption-150"><span class= -"smcap">Eötvös Károly</span></span></p> -<h1>A NAGY PER,<br /> -<span class="smaller">MELY EZER ÉVE FOLYIK S MÉG SINCS -VÉGE</span></h1> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption-large">HARMADIK -KÖTET</span></p> -<p> </p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST -MDCCCCIV<br /></span> <span class="caption-small">VIII., ÜLLŐI-ÚT -18. SZÁM.</span></p> -<p class="center"><span class="caption">RÉVAI -TESTVÉREK<br /></span> <span class="caption-small">IRODALMI INTÉZET -R.-T.</span></p> -<hr class="chap" /> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption-small">AZ ÖSSZES JOGOK -FENTARTÁSÁVAL.</span></p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption-small">Révai és Salamon -könyvnyomdája Budapest, VIII. ker., Üllői-út 18. szám.</span></p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_1" id= -"Page_1">-1-</a></span></p> -<h2>A FÖLD ALÓL.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem -tudom kiszabaditani. – A csonkafűzesi szakértők munkájában nem -biztam. – E munka ellenkezik a tárgyi tünetekkel. – A tünetek és a -tömeg. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös természete. – -Trajtler Soma orvostudor.)</p> -<p>Az 1882-ik év szeptember havának elején még köd és éjszaka födte -el szemeim elől a vérvád részleteit. Még semmit se tudtam -bizonyosan. A vizsgálat rejtelmeit a hivatali titok példátlan -szigora őrizte. Ezekből csak annyi látott napvilágot, a mennyi a -vádlottak bünösségét bizonyitotta. A társadalom napról-napra -mélyebben győződött meg e bünösségről. Az áltetem usztatásában -éppen senki sem kételkedett már.</p> -<p>Csak imitt-amott fénylett előttem egy-egy kis sugár.</p> -<p>Kozma királyi főügyész ott járt Nyiregyházán s a kis Sarf -Móriczot kikergette a fogházból. Nem engedte tovább is ott őrizni -és tartani. Ám az alispán megyei huszárjai ott várták a -gyerek-tanut a fogház ajtajában. <span class="pagenum"><a name= -"Page_2" id="Page_2">-2-</a></span> S elcsipték rögtön, mint a -fecske a bogarat. S vitték a vármegye házába, Henter Antal várnagy -kezébe. Itt még jobban elzárták a fiut a világtól. Istenért se -lehetett vele értekezni.</p> -<p>Hogy ily féltékenyen őrizték: nagy jelentőségü tünet volt ez én -előttem.</p> -<p>Ha volna több tanu, ha volna több erősség a vérvádra: akkor nem -őriznék úgy a gyereket. Ezzel tisztában voltam. Ok nélkül -törvénytelen erőszakot nem csinál a hatóság. A tanu elzárása -törvénytelen erőszak. Erre más ok nem lehetett, csak az, hogy a -vérvádlók féltették e tanujokat. Más bizonyságuk nem volt.</p> -<p>Ez volt a sötétségben az egyik sugár.</p> -<p>A másik a tutajosok máramaros-szigeti panasza, hogy őket -Tisza-Lökön megkinozták. Ennek is erős oka lehetett. Az -agyongyötrés-szülte vallomásban nem lehet teljes igazság. Tehát az -áltetem usztatását, a holttestcsempészet történetét se lehet -aranyigazságnak tekinteni.</p> -<p>A társadalom aggódó része s különösen az egész zsidóság -türelmetlen volt már, vajjon mikor mozdul meg a védelem? Azt -mondták: ime hires ügyvéd, jeles szónok, törvényhozó férfiu, -tekintélyes ember a védő, társai is jeles emberek, azok közt is két -országgyülési képviselő van: Horánszky és Funták, s még se tudnak -semmit mozditani. Sokan mulasztásnak vélték a védelem -mozdulatlanságát.</p> -<p>Kettőt akartam elérni minél előbb.</p> -<p>Először is Sarf Móriczot kiszabaditani a vármegye és a titkos -tanács kezéből. <span class="pagenum"><a name="Page_3" id= -"Page_3">-3-</a></span></p> -<p>Előterjesztést intéztem a belügyi kormányhoz: adja ki a zsidó -fiut. A vármegye nem arra való, hogy tanukat fogdosson s azokat -kalitkában tartsa. A fogoly tanu ugy se valóságos tanu. Ha tanusága -igaz lenne is, akkor is értéktelenné tenné a törvénysértő erőszak. -Mindezt kifejtettem. De nem akartam, hogy azt higyje a társadalom, -hogy én a zsidók kezére akarom a gyereket átjátszani. Azt -javasoltam, helyezzék el a végtárgyalásig valamelyik budapesti -előkelő keresztyén intézetben. A hol nem elfogult emberek veszik -körül. A vármegye és a hajduk kezében nem hagyhatom.</p> -<p>A belügyi kormány elutasitotta előterjesztésemet. Komoly -jelenség volt ez arra nézve, hogy a védelem a kormánytól és a -hatóságoktól különös segitséget nem nyerhet.</p> -<p>Azután irásban is, személyesen is sürgettem a törvényszéket és a -vizsgálóbirót, hogy valahára rendelje már el a rendes vizsgálatot. -Ha ezt elrendelik: hozzájutok legalább a csonka-fűzesi holttest -orvosi vizsgálatához. Belenézhetek a szakértők munkájába. -Megismerhetem munkájukat s fölfedezhetem tévedéseiket. Minden -esetre közelebb juthatok ahhoz a titokhoz, vajjon hát csakugyan -idegen holttest volt-e a csonka-fűzesi, vagy valóban az eltünt -leányka teteme?</p> -<p>E törekvésemben czélt értem.</p> -<p>Még szeptember végén átadta a vizsgálóbiró az ugynevezett -Rendőri Szemle jegyzőkönyvet, melyet a szolgabiróság junius 18-ika -és 19-ike közti éjszakán készitett. Átadta a junius 19-iki -Fölismerési Jegyzőkönyvet s <span class="pagenum"><a name="Page_4" -id="Page_4">-4-</a></span> annak junius 20-iki folytatását s végre -átadta az orvosi bonczjegyzőkönyvet s az orvosi véleményt.</p> -<p>Végre tehát volt valami a kezemben, melynek segitségével, ha -igazán meg tudom érteni, sok nagy titokra világot derithetek.</p> -<p>Csakhamar meggyőződtem arról, hogy a szakértők összes munkája -hibás, véleményük pedig alaptalan. Munkájuk nem is volt egyébre -való, csak arra, hogy megnehezitse, sőt végkép meggátolja az egész -ügy tiszta kibonyolitását.</p> -<p>Nem vagyok az orvosi tudományokban alaposan jártas, szinte -könnyelmüségnek látszik állitásom. Elhirtelenkedve nem szabad -itélni a jogtudónak.</p> -<p>De én nem is ugy itéltem.</p> -<p>Már akkor eljutott hozzám Zurányi Kálmán bizalmas értesitése, s -már akkor ismertem Szakolczai Julcsa tanuságát. Igaz, hogy e két -tanu csak ugy tévedhetett, mint a négy szakértő, csak hogy az én -elmémre a szakértők tudományával szemben nem csupán a két tanu -beszéde gyakorolt befolyást.</p> -<p>Hanem gyakorolt az élet igazságainak ama megbonthatatlan -rendszere, melylyel az orvosok tudománya csakugyan nem tudott -összevágni.</p> -<p>Ha e tudomány igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest nem Solymosi -Eszteré. De hát hova lett akkor Solymosi Eszter?</p> -<p>Ha az orvosok beszéde igaz: akkor a csonka-fűzesi holttest -idegen nő teteme. De hát ki volt az idegen nő? Honnan került elő az -ő teteme? <span class="pagenum"><a name="Page_5" id= -"Page_5">-5-</a></span></p> -<p>Tisza-Eszláron, folyam partján tünt el Solymosi Eszter bizonyos -napon és jól ismert ruhában. Hetvenkilencz nap mulva ugyanazon -folyam alsó folyásán fölszinre jut egy holttest. Női holttest, az -eltünt leányka ruhájában, az ő testének különös jegyével s -rothadási állapota is a hetvenkilencz napnak megfelelő.</p> -<p>Hiszen ez már csak bizonyos.</p> -<p>Dehogy bizonyos: igy szólnak az orvosok. A holttest idősebb nőé, -nem is olyan régóta halt meg s nem is volt a vizben oly sokáig.</p> -<p>Az egyszerü józanész tehát szemközt áll a komoly orvosi -tudománynyal. Vagy az orvosoknak nincs igazuk, vagy a józan elme -rosszul látja a tüneteket.</p> -<p>A vád az, hogy a zsidók meggyilkolták Solymosi Esztert.</p> -<p>Nem lehetetlen.</p> -<p>De ha meggyilkolták: miért őrizték ruháját? Ha holttestét örökre -el tudták sikkasztani: miért nem sikkasztották el ruháját is? -Hiszen az a ruha minden nap árulójuk lehetett. Arra pedig csakugyan -nem számithattak április 1-én, hogy abba a ruhába majd junius 16-án -egy áltetemet fognak öltöztetni.</p> -<p>A zsidók minden módon tagadják a gyilkosságot. Nincs is ellenük -semmi terhelő bizonyság. Sőt föltétlenül bizonyos, hogy ugy, a -miként a vád szól, április 1-én déli 11 és 12 óra közben meg nem -gyilkolhatták, hiszen akkor már minden eszlári zsidó szanaszét volt -s nem az imaházban volt.</p> -<p>De hát akkor miként veszett el Solymosi Eszter? <span class= -"pagenum"><a name="Page_6" id="Page_6">-6-</a></span></p> -<p>Száz kérdés, egyik a másikon keresztül-kasul száguldozva.</p> -<p>Ha az orvosoknak van igazuk: akkor a legfontosabb kérdések nagy -részére sohase találunk feleletet. De ha Szakolczai Julcsának van -igaza, akkor a csonka-fűzesi holttest a szegény eltünt leánykáé, s -akkor minden kérdés nyomban tisztázódik.</p> -<p>Valamely bűnügyben száz tünet áll előttünk.</p> -<p>Kilenczvenkilencz tünet egy dolgot bizonyit, egyetlen tünet -azonban mást bizonyit.</p> -<p>Vajjon mit csinál ilyenkor a jogtudó elme? De mit csinál a józan -elme?</p> -<p>Megvizsgálja azt az egyetlenegy tünetet, hogy az valódi-e? -Vajjon nem látszat-e? Nem tartalmaz-e egyéb jelentőséget is? Tárgyi -tünet-e, vagy nem az? Megvizsgálásában nem tévedhetett-e a vizsgáló -elme?</p> -<p>Ha az az egyetlenegy tünet való: akkor a vele szemben álló -kilenczvenkilencz tünet mind valótlan. Az az igazság, a mit az -egyetlenegy igaz tünet bizonyit.</p> -<p>A nagy tömeg nem így itél. A nagy tömeg hitét a látszat alapitja -meg. A kilenczvenkilencz egybevágó tünet dönt ő előtte. A századik -tünet hiába dönti halomra a kilenczvenkilenczet. Ha a századik -tünet igazságát föltétlen biztossággal látja is: abban csak csodát -lát, vagy ügyvédi mesterkedést, vagy valamely titkos hatalom -részéről való beavatkozást.</p> -<p>A tömegnek csak ösztöne helyes igen gyakran, de itélete sohase -mély. Szövevényes dolgokban nem is lehet mély. Ily dolgokban -tisztán látni csak erős elme <span class="pagenum"><a name="Page_7" -id="Page_7">-7-</a></span> képes s ez is csak akkor, ha erős akarat -támogatja. Ezenkivül a tömeg azt szereti hinni, a mit óhajt. Ha -pedig felindulásban van: csupán azt akarja hinni, a mi miatt -feltámadt a szenvedélye. A tömeggel éppen nem lehet elhitetni, hogy -ő tévedhetne.</p> -<p>Izgatott időkben a biróság tagjai is a tömeghez tartoznak. Az -erős elme és erős akarat ezek közt is ritka, csaknem kivételes.</p> -<p>Nehéz feladat állott hát előttem.</p> -<p>Rendithetlen voltam abban a meggyőződésben, hogy az eltünt -lánykát a zsidók a vérvád szerint el nem emésztették. Hiszen -föltétlen bizalommal voltak hozzám az eszláriak. Ezek a szegény -zsidók Isten csodálatos követének tartottak engem. Lelkük minden -titkát föltárták előttem. Öregek és ifjak, férfiak és nők közt nem -volt különbség erre nézve. Ha halálos bűnt követtek volna is el: -nekem bizalmasan megvallották volna. Akármelyikhez intéztem -kérdést, habozás nélkül nyilatkozott ugy, a hogy jó lélekkel -nyilatkozhatott. S a vérvádnak semmi nyomát nem találtam.</p> -<p>A csonka-fűzesi holttest nem lehetett más, mint az eltünt lányka -teteme.</p> -<p>A száz jelenség közül kiválasztottam s csomóba gyüjtöttem -azokat, melyeket valóknak tartottam. A tárgyi igazság csak az -lehetett, a miben ezek a jelenségek megegyeznek. A valódi -jelenségek pedig csak abban a tárgyi igazságban egyeztek meg, hogy -a csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszter.</p> -<p>De miként tudom én ezt bebizonyitani? <span class= -"pagenum"><a name="Page_8" id="Page_8">-8-</a></span></p> -<p>Legyőzhetlen akadályként áll előttem az orvosok lelete és -szakértő véleménye. Miként tudom én megczáfolni a négy orvost? -Hiszen ők látták a holttestet, én pedig nem láttam. Ők látták azt, -hogy a holttest husz éves elvirágzott nőé, a ki legföljebb tiz nap -óta halott s legföljebb három-négy nap óta van a vizben. Én pedig -nem láttam, hogy a holttest tizennégy éves szűz lánykáé s hogy -hetvenkilencz nap óta halott s holta óta rejtőzött a Tisza -árjában.</p> -<p>Nem az én hibám, hogy ezt nem láthattam. A biróság sulyos -tévedése, hogy a holttestet a védelem és a vádlottak elől -érthetetlen szigorral elzárta. De a közönség nem törődött azzal, -hogy a biróság megsértette a törvényt s a jogos védelem legnagyobb -érdekeit. A tény megmásithatlan volt, az elmult időt többé -visszahozni nem lehetett, a holttetem ott volt a föld alatt s -meggátolhatlanul haladt az enyészet utján előre s isteni erő se -lett volna képes arra, oly alakban látni meg azt még egyszer, a -mily alakban a hullámokból fölbukkant.</p> -<p>S nekem mégis be kellett mindent bizonyitanom. Nem azért, mert a -törvény ugy parancsolta; nem is azért, mert a nemesebb jogérzetből -ugy következett. Hanem azért, mert az eset különös volt. Azért, -mert vérvád volt az eset.</p> -<p>Ha mikor a vádlott ártatlan, minden közönséges bűnügyben elég a -védelemre a vádlott egyszerü, komoly tagadása. A ki vádol: annak -kell bizonyitani. Oly régi elv ez, a milyen régi a rendezett jogi -állapot. <span class="pagenum"><a name="Page_9" id= -"Page_9">-9-</a></span> Minden ügyben tiszteli és követi ez elvet -minden biróság s ezt tartja természetesnek és józannak minden -tudomány.</p> -<p>De a vérvád kivétel.</p> -<p>Ez örökös. Sokszor csak titkon lappang. Néha sok évtizeden át -lappang, mintha kihalt volna örökre. De a lelkek nem változnak s -azok hajlama a babonára, a képzelgésre, a felekezeti gyülölködésre -mindig megmarad. S a mint valamely alkalmas fordulat áll be a -gondolkozás és az indulatok mozgalmaiban: nyomban teljes üdeséggel -s ezeréves multjának teljes fegyverzetével pattan elő a vérvád -teljes alakja. Nem öregedett, nem változott, életkorának magassága -se őszülést, se roskadást nem idézett elő nála. A műveltség nem -szeliditett rajta. Ádáz, mint a középkorban. Ordit, mint fenevad, s -kész minden rombolásra. A mint a bolygó zsidó mindig öreg és -fáradt, a hol megjelenik: ugy a vérvád mindig fiatal és -fáradhatatlan, ha valamely esetleges alkalom kiszólitja -odujából.</p> -<p>Ellenében a jogos önvédelemre nem elég a vádlottnak komoly és -méltóságos tagadása.</p> -<p>Zsidó ünnepen eltünik egy keresztyén lányka, vagy vérbefagyva -találnak egy keresztyén gyermeket. Ha a tömeg lelke alkalmas rá s -ha akad hidegvérü izgató: ott terem a vérvád azonnal. S nyomban meg -vannak a vádlottak is. Minden zsidó egyaránt vádlott. De művelt -korunknak az igazságszolgáltatásban szigoru alakiságai vannak. -Ezekhez a biráknak legalább külsőleg ragaszkodniok kell. Tehát -százezer zsidó ellen még se lehet egy ügyben vezetni vizsgálatot. -Kiválasztják <span class="pagenum"><a name="Page_10" id= -"Page_10">-10-</a></span> tehát azokat, a kik az eset szinteréhez -legközelebb vannak. Ők azonban kivétel nélkül mind gyanusak. Öregek -vagy fiatalok, jók vagy rosszak: nem tesz különbséget.</p> -<p>S e vádlottaknak maguknak kell bebizonyitani a vádbeli tény -lehetetlenségét. Ha erre nem képesek, ha akár vagyontalanságuk, -akár fogságban sinylődésük meggátolja őket az eset valódi -igazságának földeritésében: akkor minden esetre bűnösök.</p> -<p>Ez a vérvád különös természete.</p> -<p>Nekem a négy szakértő orvos állitásait meg kellett döntenem. -Egyszerü védőügyvéd voltam, jogilag semmi sem kötelezett rá. De -hajszolt rá a hivatás fensége, a vérvád természete s az egyéni -önérzet küzdő heve.</p> -<p>Ám a sikeres harczban s a győzelem kivivásában csak az orvosi -tudomány lehetett alkalmas fegyverem.</p> -<p>Csakhogy ebben én nem voltam jártas. Sohase miveltem az orvosi -tudományt. Jogtudó voltam és köztisztviselő, törvényhozó és -hirlapiró: mindez nem az orvosi tudomány.</p> -<p>De azt is tudtam, hogy a négy csonka-fűzesi szakértő tudása se -az orvosi tudomány. És semmi esetre se az orvosi tudomány -gyakorlati teljessége. És azt is tudtam, hogy a tanszéki és -irodalmi tudás teljes gazdagsága se elég ahhoz, hogy valamely igen -nehéz és szövevényes kérdést teljes biztonsággal megoldhasson. Éles -szem, erős itélet, hosszu gyakorlat, nagy elfogulatlanság s a -természet határtalan számu tüneteinek gondos figyelése szükséges -ahhoz, hogy nagyon ritkán <span class="pagenum"><a name="Page_11" -id="Page_11">-11-</a></span> előforduló egyes eset titkos -részleteit lehető tisztán megláthassuk.</p> -<p>A négy orvos közül egyikkel, Trajtler Soma orvostudorral, -alkalmam volt érintkezni. Az 1882. év nyarán és őszén négy izben -találkoztam vele. Fiatal, jókedélyü, kellemes társalgásu férfiu -volt. Volt eset, a mikor órákon át társalogtam vele. Nem a -csonka-fűzesi holttestről. Szándékosan nem akartam erről -beszélgetni; semmi irányban se lett volna ennek haszna. Ha -érintettük is ezt, más tárgyra törekedtem átvinni a beszélgetést. -Oly tárgyra, melyről szivesen beszélgetett, melynek részleteiben -otthonos volt. Jelentékeny észbeli erőt találtam nála, a közepesnél -jóval nagyobbat. De megfigyelő képességét nem találtam komolynak. -Ugy vettem észre, hogy az életnek körülötte mozgó tüneteit is csak -futólag tekinti meg, a tőle messze levő tünetek mivolta iránt pedig -nem nagyon érdeklődik s a tudomány nehezebb kérdésein egyáltalán -nem töri fejét.</p> -<p>Ez természetes. A vidéki társadalmak tagjai közt ritkán akad -nemes nagyravágyás, mely az élet feladataiban messze és magasra -törekednék kiemelkedni. Becsültetés, helyi tekintély, tisztes -állás, kényelmes megélhetés: a vidék legtöbb férfia ezt véli az -élet feladatának. Ezen kívül tisztán láttam, hogy ez az orvostudor -a vérvádüldöző helyi áramlatnak nemcsak nem szegül ellene, hanem -még inkább segitségére törekszik. Tehát a nagy perben elfogult -is.</p> -<p>Bizonyára alig sejtette, hogy én tudásának mértékét s -gondolkodásának erejét kémlelem. Arra a meggyőződésre <span class= -"pagenum"><a name="Page_12" id="Page_12">-12-</a></span> jutottam, -hogy ő a holttest vizsgálatánál könnyen tévedhetett s minthogy -véleménye nagyon fontos tárgyi tünetekkel ellentétben állt, tehát -valósággal tévedett is.</p> -<p>Pedig ő volt a vizsgálat vezetője. Ha tehát ő tévedett: -társainak is tévedniök kellett. Másként nem adhattak volna egyező -véleményt.</p> -<p>Tévedésüket csak ugy bizonyithatom be, ha a holttestet magam is -megnézem s más szakértő férfiakkal is megvizsgáltatom. De ez -lehetetlen, ha a törvényszék a holttest kiásását el nem -rendeli.</p> -<p>Ám ahhoz, hogy a törvényszék ezt elrendelje, hatalmas orvostani -és élettani okokat kell eléje terjesztenem. Ily okok nélkül -egyszerüen megtagadja kérésemet, hiszen a holttest kiásása nélkül -is teljes alakilag a vizsgálat.</p> -<p>De hol vegyem én az uj, a meglepő, az elvitázhatlan fontosságu -orvostani és élettani okokat? Egyéb nem áll előttem, csak a -csonka-fűzesi lelet és orvosi vélemény; miként lehet ezt önmagából -megdönteni?</p> -<p>Tisztán állott előttem, hogy ez a lelet és ez a vélemény nem -igaz; hogy ez csak elleplezi az igazságot. Nekem pedig azt az -igazságot kellett föltalálnom, a mi e lelet és e vélemény mögött -van. <span class="pagenum"><a name="Page_13" id= -"Page_13">-13-</a></span></p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(Miként dolgozik az agy? – Törvényszéki -orvostani gyakorlatom története. – Kovács József orvos, egyetemi -tanár. – Babes Viktor tudós. – Előterjesztésem a holttest kiásása -iránt. – A falusi sírok. – A sírbontás gyanuja. – Előterjesztésem -hatása.)</p> -<p>Be kellett hatolnom a törvényszéki gyakorlati orvostan sok -titkába, mely eddig még ismeretlen volt előttem. S e czélból -mindenekelőtt az orvostani fogalmak kezelésére kellett saját -agyamat begyakorolni.</p> -<p>Tudós férfiak nem akadnak fönn e szavaimon.</p> -<p>Az agy a maga dolgát csak ugy végzi, mint a testnek többi része. -A hogy a földmüves karja és dereka kaszál, kapál; – a hogy a lovas -ember egész teste az egyensulyt tartja; a hogy az uszó és -kengyelfutó kézzel-lábbal és tüdővel dolgozik; épp ugy dolgozik az -agy, mikor gondolkodik, észlel, itél s eszméket szül.</p> -<p>Csak az eszköz, a szerszám, a munka minémüsége más az agynál, -mint a kezeknél és lábaknál. De a hogy állandó és teljes gyakorlat -kell ahhoz, hogy a kaszás gyorsan és jól kaszáljon, a lovas a -nyeregben biztosan üljön s a kengyelfutó gyorsan és sokáig -szaladjon: épp ugy állandó és teljes gyakorlat kell az agynak is, -hogy a gondolkodás és alkotás sokféle utjainak egyikén sikerrel -mozoghasson.</p> -<p>S a gyakorlatnak nemcsak állandónak és teljesnek, hanem -szakszerünek is kell lenni. A szabó is, az órás is a szemeivel s -ujjaival dolgozik. De a szabónak a varrásban, az órásnak az -órakészitésben kell gyakorlottnak lenni. Akármily éles is a szeme s -mozgékony is <span class="pagenum"><a name="Page_14" id= -"Page_14">-14-</a></span> az ujja mindegyiknek: a szabó nem tud -órát csinálni s az órás nem tud nadrágot varrni, mert agyát nem -arra gyakorolta be.</p> -<p>Nekem a csonka-fűzesi holttest kérdése körül a törvényszéki -orvostan s az élettan sok titkába be kellett hatolnom. Ha erre nem -vagyok képes: akkor a négy orvos munkáját meg nem birálhatom, a -törvényszéket a holttest kiásására rá nem birhatom, a holttestet -magam meg nem szemlélhetem s a nagytudásu ujabb szakértők munkáját -nem ellenőrizhetem. Pedig talán még irányzó befolyást is kell e -munkára gyakorolnom.</p> -<p>Az orvostan s az élettan tudománya rengeteg. Az egészet bejárnom -lehetetlen. Időm és módom sincs hozzá. De magában a nagy perben nem -is szükséges. A csonka-fűzesi holttestnél csak egy-két nagy kérdést -kell tisztába hozni. Meddig lehetett a vizben? Mekkora életkorra -utalnak a csontok s a korbeli fejlettség egyéb jelenségei? Hol, -miben s miért tévedtek az első szakértők?</p> -<p>De az e körüli fogalmak könnyü, gyors és biztos kezelésére is be -kellett agyamat gyakorolni.</p> -<p>A tárgy nem volt előttem teljesen idegen.</p> -<p>Fiatal koromban tiszti közvádló voltam vármegyémben. Élemedett, -jeles tehetségü és tudásu s nagy gyakorlatu törvényszéki orvos volt -mellettem. Minden leletét és véleményét birálat nélkül s -föltétlenül elfogadtam. Ezt cselekedte a törvényszék is, a felső -biróságok is. Abban a csalódásban éltem, hogy az egyes esetekben -alkalmazott orvostanhoz és élettanhoz a jogtudónak <span class= -"pagenum"><a name="Page_15" id="Page_15">-15-</a></span> nincs -hozzászólója, mert nincs hozzá se elméleti, se gyakorlati -képessége. Semmi körülmény se juttatta eszembe, hogy ez a -felfogásom csalódás s ebből ki kell keverednem.</p> -<p>Ez a jeles orvos nemsokára meghalt. Jött utána másik. Kezdetben -az ő leletei s véleménye előtt is föltétlenül meghajoltam. De -csalódásom ez uj törvényszéki orvosnál nem sokáig tartott.</p> -<p>Egyik leletét és véleményét ugyanis nem tudtam az eset egyéb -körülményeivel összhangzásba hozni. Vagy az egyéb tárgyi tünetek s -jogi sulylyal biró bizonyitékok voltak hamisak, vagy pedig az orvos -leletei s véleményének indokai tértek el az igazságtól.</p> -<p>Gondolkodóba estem. Valahol hiba van. De hát hol a hiba?</p> -<p>A birói itéletnek igazságosnak kell lenni. Arról, hogy igazságos -legyen, még beszélni se lehet mindaddig, mig a vétek esetét az éles -és józan elme teljes megnyugtatásáig nem ismerjük. Addig pedig -semmikép nem ismerjük, mig egyrészről a szakértő orvos lelete és -véleménye s másrészről az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok közt -oly ellentét van, melyet ki nem lehet egyeztetni. Ha csakugyan ki -nem lehet: akkor vagy az orvos munkáját kell egyszerüen félredobni, -vagy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok valódiságát -megtagadni.</p> -<p>Az orvos munkáját félredobni?</p> -<p>Ez nem könnyü dolog. A büntető per kényszerü alakiságával össze -nem fér. Ha menti a bűnöst az <span class="pagenum"><a name= -"Page_16" id="Page_16">-16-</a></span> orvos munkája: akkor a -bűnöst el nem lehet itélni, akármilyen sérelmes és utálatos volt -cselekedete, vagy mulasztása. Ha terheli a bűnöst, noha az egyéb -tárgyi tünetek és bizonyitékok mentik: természetesen akkor se lehet -elitélni. Mert hiszen büntető itélet hozása nem a szakértő orvos -dolga, hanem a tőle független biróságé.</p> -<p>Nem szabály szerint, de tényleg ugy volt, hogy hivatalosan -kimondott véleményem vagy vádjavaslatom döntő sulyu volt az -itéletmondásnál rendesen.</p> -<p>Mélyen éreztem a felelősséget. Miként adjak én véleményt, miként -tegyek én vádjavaslatot, ha az eset büntetőjogi felismerésében -magam se vagyok biztos?</p> -<p>Ujra kezdtem a vizsgálatot. Magam mentem ki a hely szinére, -magam vezettem a vizsgálat minden munkáját. Elvégre meg kellett -győződnöm, hogy az egyéb tárgyi tünetek és bizonyitékok a -valódiak.</p> -<p>Nem volt más kilábolás, félre kellett dobnom az orvosi -munkát.</p> -<p>De ez se ment hamarosan. Magamhoz kértem a tiszti főorvost s -közöltem vele a vizsgálat eredményét s nyomatékosan kifejtettem -előtte, hogy lényeges dolgokban kétségtelenül tévedt.</p> -<p>Nem fogadta el, sőt bizonykodott velem szemben s az orvosi -tudomány tantételeivel s műszavaival árasztott el.</p> -<p>Hogy az esetet miként fogjam fel: erre nézve nem hatott rám -érvelése. De arra igen is rájöttem, hogy vagy az orvosi tudomány -hézagos, vagy az ő tudása csonka, vagy elméjének ereje, ugynevezett -tehetsége <span class="pagenum"><a name="Page_17" id= -"Page_17">-17-</a></span> nem elég nagy arra, hogy az orvosi -tudományt egyes esetek megfigyelésében tökéletesen képes legyen -alkalmazni.</p> -<p>És rájöttem arra, hogy nagyon sok orvostani tünet megfigyelésére -s felismerésére az orvosi tudományban járatlan elme is képes -annyira, mint bármily orvos, ha az az elme egyébként mivelt, jól -képződött, a természet jelenségeinek megfigyelésében gondos és -szivós s ekként itélő ereje egészségesen fejlődött.</p> -<p>Az angol birói gyakorlatban alapelvvé vált ez a nézet.</p> -<p>Ez időtől kezdve minden fontosabb esetben különös gonddal -vigyáztam arra: miként készülnek az orvosi leletek és főorvosi -vélemények. S minden büntetőjogi esetben, akár nagyobb, akár kisebb -fontosságu volt, pontosan összemértem az orvosi munkálat adatait a -vizsgálat folyamán megszerzett egyéb tárgyi adatokkal, tünetekkel -és bizonyitékokkal.</p> -<p>Ime, ez volt oka, miért nem volt idegen agyam előtt a -törvényszéki gyakorlati orvostan fogalmainak nagy tömege. Csakhogy -husz év óta már törvényhozó voltam s politikai napi iró. Agyam -tehát husz év óta más tárgyu, más irányu, más természetü munkára -volt begyakorolva. Czélszerü volt tehát a nagy per keretébe szorult -orvostani gyakorlati fogalmakra ujolag begyakorolnom.</p> -<p>Könyvek utján erre nem lett volna időm. A társalgás utját -választottam. S rövid idő alatt meglehetős sikerre jutottam.</p> -<p>Volt a budapesti egyetemen egy nagyhirü tanár: Kovács József. A -gyakorlati sebészetnek volt nyilvános <span class= -"pagenum"><a name="Page_18" id="Page_18">-18-</a></span> rendes -tanára. Egyes sebészeti műveletekben csodálatos gyorsasággal, -biztonsággal és sikerrel dolgozott. Éles figyeléséről, a bajnak -biztos felismeréséről, bátorságáról s megfelelő testi erejéről -ismerték nemcsak itthon, hanem Magyarország határain kívül is. -Némely sebészeti szerszámot nagy gyakorlati haszonnal alakitott át. -Voltak hozzáértő szakemberek, a kik abban az erős meggyőződésben -éltek, hogy néhány sebészeti beavatkozást biztosabban tudott -végezni, mint a világhirü Nelaton vagy Billroth.</p> -<p>Ezt megitélni nem tudom, de lehetetlennek nem tartom.</p> -<p>Mert nagy elme volt. Külsőleg is nagy fej, nagy agy, nagy -termet, eszes arcz. Egész életemben sohase találkoztam senkivel, a -kiben az agynak erősebb, gyorsabb, hatalmasabb s üdébb működését -vettem volna észre, mint benne. Pedig volt alkalmam néhány óriási -elméjü férfiuval nagyon közelről megismerkedni. Köztük világhírü -férfiakkal.</p> -<p>Nem irt. Irodalmi művei kis számuak és kis terjedelmüek s a -tudomány történetében alig lehet őket észrevenni.</p> -<p>Rendes jelenség, hogy a gyakorlati feladatok történelmi nagy -férfiai nem igen szeretnek irni. Jeles iró kevés van köztük. Ennek -talán természetes oka van. Nagy állami kérdés megoldása, döntő -csata megnyerése, valamely csodálatos zeneműnek tökéletes előadása, -halálos természetü és bonyolult helyi betegségnek sebészeti uton -való gyors és biztos eltávolitása olyan gyakorlati <span class= -"pagenum"><a name="Page_19" id="Page_19">-19-</a></span> dolgok, -melyeket utólag ugyan le lehet irni, de a melyek fölött elmélkedni, -bölcselő munkát irni, a tanszék tudományos szabályai szerint -okoskodni hiábavaló dolog. Gyakorlati nagy elme hiábavalóságra nem -érez kedvet magában.</p> -<p>Kovács Józseffel régebben ismerős voltam már. Gyakran -találkoztunk és egymással sokat évődtünk. Rokonszenv fejlődött ki -köztünk egymás iránt. Meglehetősen kedvelt engem s én is őt. -Elméjének működését oly mezőkre tereltem gyakran, a melyeken nem -volt otthonos. S az az elme ott is bámulatos volt. Ennek észlelése -nagy gyönyörüséget okozott nekem. Ha egy szines pillangó -röpdösésében, egy macskakölyök játékában, egy ügyes tánczosnő -mozdulataiban is találunk élvezetet: minő fenséges lehet az a -gyönyör, mely egy óriási elme játszi működésében ragad el -bennünket.</p> -<p>Tudtam róla, hogy abban az eszelős korban ő is zsidógyülölő s -azt is tudtam, hogy ő a kórboncztanban s a törvényszéki orvostanban -gyakorlatilag nem képzett annyira, mint néhány más szakember. De -általános orvostani tudása mégis nagy s elméje mindenkiénél erősebb -s azért őt szemeltem ki arra a czélra, hogy vele tanácskozzam.</p> -<p>Czélom csak az volt egyelőre, hogy saját elmémet gyakoroljam be -a csonka-fűzesi holttest körül fölmerülhető orvostani fogalmakra s -azok könnyü kezelésére s ezt senkivel se érhettem el jobban, mint ő -véle. Ezért választottam.</p> -<p>S azért, mert tudtam, hogy benne nincs afféle tudományos -<span class="pagenum"><a name="Page_20" id= -"Page_20">-20-</a></span> elfogultság, melytől a tanszék férfiai -ritkán mentesek. Tudtam, hogy elméjét a megszokott eszmék nem -képesek lekötözni s tudtam, hogy vele mindenről tökéletes -nyiltsággal értekezhetek. S végül számitottam arra, hogy a zsidók -iránti ellenszenve az ellenkező irányu tulzástól, ha netalán -beleesném, engem visszatart. Nem szerettem volna elfogult lenni -munkámban.</p> -<p>Mikor a vizsgálóbiró a csonka-fűzesi szakértők munkálatait nekem -kiadta: Kovács József éppen Debreczenben elnökölt az orvosok és -természet-vizsgálók országos gyülésén. Táviratot küldtem hozzá, -hogy igen fontos ügyben tanácskozni óhajtok vele és kérdem: mikor -jön haza? A vérvádat nem emlitettem.</p> -<p>Ő azonban rögtön rájött, mi lehet az, a miben én vele akarok -tanácskozni. A vagyonszerzés jogosult vágya benne is megvolt, mint -minden gyakorlati gondolkozásu emberben. Felelete erre nézve is -jellemző. Távirati felelete igy szól:</p> -<p>– Csütörtökön otthon leszek. Ezer forint.</p> -<p>Derültségre hangolt ez a nyers őszinteség. De hát ő ilyen -volt.</p> -<p>Hazajött; fölkerestem; közöltem vele a tárgyat, a mely fölött -tanácskozni akarok; megmondtam neki őszintén, nyersen én is, hogy a -csonka-fűzesi halott rejtélyeinek megoldását nem várom tőle, ehhez -a csonkafűzesi munkálatot magam se tartom elég anyagnak, de azt -igen is reménylem, hogy a vele való tanácskozás az én elmémet -megedzi annyira, hogy a rejtély megoldásához a kulcsokat -megtaláljam. <span class="pagenum"><a name="Page_21" id= -"Page_21">-21-</a></span></p> -<p>Tetszett neki az igy meghatározott feladat, késznek nyilatkozott -annyi időt forditani rám, a mennyit én akarok s a tanácskozások -idejét minden nap délutánjára tüztük ki, ugy emlékszem 4-től 6 -óráig.</p> -<p>A pénzt asztalára tettem.</p> -<p>Azután azt kérdeztem tőle, vajjon látott-e, vizsgált-e ő -valamikor vizi holttestet?</p> -<p>– Majd hozok én kettőnkhöz harmadiknak olyan embert, a ki látott -is, vizsgált is elég vizi holttestet.</p> -<p>Csakugyan hozott.</p> -<p>Ez az ember Babes Viktor orvostudor volt. Szinte álmélkodtam, -mikor másnap nekem bemutatta. Ez volna hát az a férfiu, a kit -Kovács József vesz segitségül s a kitől nekem is okulni lehet?</p> -<p>Fiatal koru, vézna, kis termetü, bágyadt külsejü, inkább kicsiny -fejü emberke. Sehogy se néztem ki belőle a nagy tudást.</p> -<p>Apját ismertem. Apja Babes Vincze volt, harmincz év előtt -követtársam. Román ajku és nemzetiségü. Fiáról még semmit se -tudtam.</p> -<p>De csakhamar megtudtam, hogy fiatalsága daczára jeles tudós, az -egyetemen már segédtanár s hatalmas kutató elme. Akkor – ha jól -emlékszem – Scheuthauer Gusztávnak, a kórboncztan nagyhirü -tanárának segéde.</p> -<p>Kérdeztem tőle, hány vizi holttestet bonczolt már, mióta -szakszerüen foglalkozik e tudománynyal?</p> -<p>– Háromszázkettőt.</p> -<p>Ez volt felelete. Ez a felelet meg is lepett, meg is nyugtatott. -<span class="pagenum"><a name="Page_22" id= -"Page_22">-22-</a></span></p> -<p>Ez a férfiu később tanszéket nyert Romániában, a bukaresti -egyetemen. Ma is él s ez egyetemnek igazi büszkesége s a kutató -tudománynak nagy nyeresége. Pasteurnak és Kochnak nyomdokain halad -s a bakteriologia terén már jeles vivmányok kapcsolódnak nevéhez. -Vannak már – ugy hallom – feltünő tudományos irodalmi művei is.</p> -<p>Szeptember huszadika körül kezdtük meg hárman a tanácskozást s -szakadatlanul folytattuk mintegy tiz napon át. A tanácskozások -részletei, bármily érdekesek is egyénileg, ugy vélem, nem tartoznak -e mű keretébe.</p> -<p>Csak annyit jegyzek meg, hogy Kovács is, Babes is ingathatlan -volt abban, hogy nekik minden ténybeli állitást, melyet a -csonka-fűzesi szakértők az orvosi leletbe iktattak, szentül valónak -el kell fogadniok. Ha az eset összes körülményei némely állitással -össze nem férnek, ama körülmények pedig tárgyilag igazak: akkor az -orvosok állitásai tévedések; ezt az én álláspontomat Kovács József -el nem fogadta.</p> -<p>– Ha én láttam volna azt a holttestet – ugy mond – talán sok más -jelenséget is láttam volna s talán másként is láttam volna, de -végre is ők látták, nem én.</p> -<p>Végre is arra szoritkoztak, vajjon fölvettek-e leletükbe a -szakértők mindent, a mit föl kellett volna venniök s vajjon a leirt -tünetekkel kellőkép tudják-e igazolni véleményüket?</p> -<p>Tanulmányuk végső eredményét Kovács József állitotta -<span class="pagenum"><a name="Page_23" id= -"Page_23">-23-</a></span> össze egy hozzám intézett levélben. Ebből -nem tünik ki, hogy tanácskozásainkban Babes is résztvett. Ezt akkor -se tudta a közönség.</p> -<p>A végső eredmény ez:</p> -<p>A holttest vizsgálatát s leirását szabatosabban kellett volna -teljesiteni a czélból, hogy annak fölismerése biztosabb legyen.</p> -<p>Hogy a holttest korát és szinét meg lehessen állapitani: a nemi -részeket, a szőr és haj maradványait s a fogak állását pontosabban -le kellett volna irni.</p> -<p>A vizsgálat eszerint hiányos, a szakértő orvosok véleménye nem -egy pontban tuloz s eléggé nem igazolt. A vizsgálat hiányainak egy -részét a holttest kiásásával s ujra vizsgálatával, más részét talán -a szakértők ujra való megkérdezésével lehet pótolni.</p> -<p>Egyenesen óhajtottam, hogy legalább ennyit kimondjon a hires -tanár. S e czélt csakugyan elértem. Nagytekintélyü tudós férfiu -mondta ki, hogy a holttestet ki kell ásni ujra a föld alól, hogy -más férfiak is láthassák.</p> -<p>Október 1-én kaptam meg e levelet s nyomban elkezdtem a -törvényszékhez szóló nagy előterjesztésem készitését. Éjjel-nappal -36 napon át dolgoztam rajta. November 6-án készültem el vele.</p> -<p>E munka főleg büntetőjogi és orvostani. Kiméletlenül, noha -teljesen tudományos módszerrel birálom meg benne a vizsgáló közegek -s a szakértő orvosok eljárását. Bebizonyitom, hogy minden munkájuk -hézagos s véleményük legfontosabb része téves s meggyőzően mutatom -ki, hogy a holttest ujra való kiásása s annak <span class= -"pagenum"><a name="Page_24" id="Page_24">-24-</a></span> egy vagy -több országos hirü s nagy tudományu fővárosi szakértő által ujólag -megvizsgálása képessé tesz bennünket a hézagokat pótolni s a -tévedéseket kiigazitani s helyrehozni.</p> -<p>E munka terjedelmes. Hogy a törvényszék könnyebben tekinthesse -át: kinyomattam. Aláirta mindegyik védő társam, hogy az -előterjesztés az összes védők és vádlottak előterjesztése legyen. A -mikor a birósághoz benyujtottam s igy nyilvánosságra jutott: rögtön -leforditották német nyelvre s Magyarországban, Ausztriában s -Németországban több önálló kiadásban is megjelent. De olasz, -franczia s angol lapok is terjedelmes közlésekben ismertették. -Talán meg se kell emliteni, hogy e munka nem lehet kimeritő s -minden pontjában, minden érvében, minden állitásában nem lehet se -oly teljes, se oly alapos, mint e könyvem. Hiszen irásakor a -vizsgálat óriási anyagát még nem ismertem s a sírban nyugvó -holttestet még nem láttam.</p> -<p>Főczélom természetesen az volt e munkával, hogy a törvényszék a -holttest kiásását s az én közreműködésemmel való ujra vizsgálását -rendelje el. De e mellett igen fontos mellékczélom az volt, hogy a -közvéleményhez intézzek intő szózatot.</p> -<p>A közvélemény minden látszat szerint teljes szilárdsággal -megalakult már. Annyira megalakult, hogy szinte nem türte a vitát. -Hogy a holttest csempészett, idegen tetem s nem az eltünt lányka -holtteste; hogy a holttestet zsidók szállitották s ezzel a -biróságot félre akarták vezetni s hogy e szerint csakugyan a zsidók -ölték meg <span class="pagenum"><a name="Page_25" id= -"Page_25">-25-</a></span> Solymosi Esztert: mindezt szent -igazságnak tartotta a közvélemény.</p> -<p>Ha erős hangon bele nem kiáltok a közvélemény zsibongó zajába: -akkor hiábavaló a további védelem. Akkor a biróságot is -ellenállhatlan erővel sodorja el. Akkor a vérvád külsőleg és -alakilag be lesz bizonyitva s következményei ennek irtózatosak.</p> -<p>Munkámat nem a megszokott törvényszéki nyelven irtam. A -törvényszéki nyelv nem hatott volna be mélyen a nagyközönség -elméjébe. De én azt akartam, hogy fölszólalásom mélyre hasson s -rögtön és nagy erővel hasson.</p> -<p>Megállj közvélemény! A kérdés nehéz és szövevényes. Sok ágát, -sok részét még homály boritja. Te igazságot akarsz, én is igazságot -akarok. Meglehet, a tökéletes igazságot nem tudjuk kideriteni. De -erre törekednünk kell s erre minden komoly és becsületes kisérletet -meg kell tennünk. Nyilvánvaló, hogy még sok irányban nagy munkát -kell végeznünk. Mig azt el nem végeztük: addig az utolsó szót nem -szabad kimondani. Addig idétlen és korai a te megalakulásod oh -vérvádhivő közvélemény! Várj még kis ideig. Várj, a mig minden -homályt el nem oszlatunk. Pihenj addig s maradj csendesen. -Hajszálon függ sokszor, hogy az érdekek, szenvedélyek s véletlen -esetlegek által összebonyolitott ügyekben tisztán lássunk. Hadd -keressük meg azt a hajszálat.</p> -<p>Ime ez volt mellékes, de igen fontos czélom.</p> -<p>Ezt is elértem. Komoly megilletődés vett erőt a közönségen, a -mikor munkám napvilágot látott. Egy pillanatra elhallgatott a -gyülölködő közvélemény zajongása. <span class="pagenum"><a name= -"Page_26" id="Page_26">-26-</a></span></p> -<p>– Várjunk tehát!</p> -<p>Ezt mondotta minden ember. Csönd lett. A törvényszék felé -tekintett mindenki. Ime: a biróság előtt föl van tárva a vérvád -másik oldala is – vajjon mit mond hozzá a biróság?</p> -<p>November 11-én adtam be a törvényszékhez a nagy előterjesztést. -Ebben a holttest kiásásán s ujra leendő megvizsgálásán kívül azt is -kértem, hogy gondoskodjék a biróság, hogy ezentul azt a sirt, a -hova Solymosi Esztert, a csonka-fűzesi holttetemet eltemették, a -hatóság gondosan őrizze.</p> -<p>Sajátságos vélemények forgó szele zaklatta akkor az emberek -lelkét. Vajjon miért kellene egy falusi elhagyatott, begyöpösödött -sirt a hatóságnak őriztetni? Ki pusztitaná föl egy szegény -ismeretlen, Tisza-hozta lánykának örök nyugvó helyét? Nem -királylány volt az, tetemére nem raktak kincseket, az orvok vágyát -se ingerelheti az a szegény halott.</p> -<p>Mégis szükségesnek láttam a sir őrizését.</p> -<p>Keresztyének, zsidók képzeletét egyaránt ellepte valami -érthetetlen káprázat.</p> -<p>A zsidók azzal csüngtek rajtam, hogy a csonkafűzesi holttestet -abban a sirban a titkos tanács emberei mulhatlanul kicserélik. Még -nevet is mondtak, a kivel kicserélik. Ápril hónapban, a lányka -eltünése után nemsokára halt meg Tisza-Eszláron Tóth Gyurka -felesége. Életkora huszonöt év körül volt. Bizonyára ennek -holttestét csempészik oda a sir fenekére. S ha majd jönnek az igazi -és tudós szakértők s megvizsgálják a kiásott <span class= -"pagenum"><a name="Page_27" id="Page_27">-27-</a></span> -holttetemet: ime csakugyan kisül, hogy a csonka-fűzesi holttest nem -a 14 éves Eszteré, hanem a sokkal idősebb elvirult nőé. Tehát -igazuk lesz a csonka-fűzesi szakértőknek.</p> -<p>A vérvádhivő keresztyéneket más káprázat bóditott. Ők meg azt -hitték és terjesztették, hogy a zsidók bontják föl éjjel titkon a -sirt s ők csempésznek oda valami fiatal lánytól eredő holttestet. S -ekként játszák ki az igazságot.</p> -<p>Minden efféle feltevést kereken elutasitottam.</p> -<p>Falukon a temető a faluvégen, az utolsó házaktól nem messzire -szokott lenni. Nappal nem bontanak sirt tilalmas módon. Észrevennék -kétségtelenül. A sirok épségét törvény, kegyelet, babona egyaránt -őrzi. A tilalmas sirbontást nagy és gyülöletes bűnnek tartja a -köznép. Keserü büntetés vár a gonosz sirbontóra.</p> -<p>Csak éjjel, sötétben, orvul lehet a sirt észrevétlen fölbontani. -A falusi temetőt se éjjel, se nappal nem őrzik külön temetőőrök. De -nagyon őrzik a falusi házi kutyák. El se lehet képzelni: miként -kerülhetné ki a kutya figyelmét olyan munka, zaj és mozgolódás, -melylyel a sirdomb felbontása jár. Az nem egy-két percznyi dolog. -Két embernél több alig fér hozzá. Két embernek pedig órákra terjedő -munkát okoz egy sirüreg kiásása.</p> -<p>Mind igaz ez. Azonban különös idők voltak azok. Sok bódult agy -hitte, hogy minden szabad a zsidók ellen s minden szabad, a mi a -vérvád látszatát igazolhatja. Valósággal meg is fertőztették a -zsidótemetőt. Hiszen junius 25-én felbontották Ziszman Jakab -csecsemő <span class="pagenum"><a name="Page_28" id= -"Page_28">-28-</a></span> fiának sirját s a halottat arczra -fektették s a sirt nyitva hagyták. A vad és rideg lélek, a ki ezt -megtehette, azt is megteheti, hogy Solymosi Eszter sirját -összedulja, hogy ezzel gyanut háritson a zsidókra, mintha ezek -cselekedték volna. Ha a tiszai holttest-szállitást rájuk kenhették: -mennyivel könnyebben megtehetik ezt?</p> -<p>Az én meggyőződésem rendithetlen volt, hogy a sirban Solymosi -Eszter tetemét találjuk meg.</p> -<p>Olyan holttestet találunk, mely lehetett tizennégy éves leányé s -mely hatvan-hetven napig ázhatott a Tisza árjaiban. Melyről tehát -igazi tudósok és szakemberek megállapithatják, hogy az Solymosi -Eszteré lehet.</p> -<p>Ez elég lesz nekem az igazság kideritésére. Eszternek a -holttesten talált ruhája s a Szakolczai Julcsa által felismert -különös testi jegye is elég lett volna arra rendes viszonyok közt. -Csak a csonka-fűzesi szakértők hézagos lelete, vékony tudása s -téves véleménye akadályozza a világosságot. Ezt az akadályt el kell -háritani.</p> -<p>Minő erős volt meggyőződésem: erre föl kell hoznom egy -bizonyitékot.</p> -<p>November 11 én délután odaadtam a hirlapoknak közlés végett nagy -előterjesztésemet. Ha közlik: november 12-iki számukban közlik. S -kétségtelen volt, hogy közlik, hiszen akkor az egész világ sajtója -nem ismert érdekesebb közleni valót.</p> -<p>Ámde a csongrádi fejetlen holttestet is november 11-én vizsgálta -egy kitünő birói és szakértői küldöttség. Ez a holttest is nő -holtteste volt, feje hiányzott, mintha ugy vágták volna le. Egészen -beillett a zsidók által <span class="pagenum"><a name="Page_29" id= -"Page_29">-29-</a></span> meggyilkolt Solymosi Eszter holttestének. -Várta is mindenki, hogy a küldöttség ezt állapitja meg.</p> -<p>November 11-én éjjeli tiz óra után eljött hozzám Simon József -ügyvéd, a zsidók országos központi irodájának titkára s azt -javasolta, halaszszuk el huszonnégy órával az előterjesztés hirlapi -közlését.</p> -<p>– Miért?</p> -<p>– Várjuk be a csongrádi vizsgálat eredményét. Hátha a vizsgálat -Solymosi Esztert találja meg a fejetlen holttestben. Igaz, hogy a -vérvád akkor is alaptalan, de akkor az egész védelemnek más -irányban kell dolgozni s akkor előterjesztése csaknem minden pontja -és minden föltevése dugába dől s helytelenné válik s akkor a -csonka-fűzesi holttest kiásása nem szükséges.</p> -<p>Minden szavamra jól emlékszem, melylyel ez aggodalomra -válaszoltam.</p> -<p>– Nem várok egy órát se. Hadd lássa meg a világ minél előbb, -hogy én hol és miben látom az igazságot. Nem lehet csalódnom. A jól -ismert sir fenekén Solymosi Eszter fekszik. Csak ott találjuk meg, -másutt sehol. Két teljes hónapon át tanulmányoztam az eddigi -vizsgálat szövevényét. Itéletem behatolt ebbe, mint a szú a fába. -Nincs más megoldás, mint a melyet én keresek.</p> -<p>Komoly voltam magam is. Én is éreztem, hogy védő szerepemnek -komoly válsága lenne, ha a csongrádi vizsgálat halomra döntené -eddigi tanulmányom s életismeretem minden eredményét. De nem -kételkedtem. A mi lehetetlen: lehetetlen. A csongrádi fejetlen női -holttest nem lehet az eltünt lányka. <span class="pagenum"><a name= -"Page_30" id="Page_30">-30-</a></span></p> -<p>Simon Józsefet nem tudtam megnyugtatni. Erős zsidó érzése s -fajának és felekezetének mély szeretete vonaglott a válságsejtő -kinos aggodalmak rohama alatt.</p> -<p>A szent-ferencziek házában laktam. Nagy lakásomnak egy kisded -szobája volt dolgozószobám. Ott történt ez a beszélgetés. Simon -József nem tudott nyugodni, nem tudtam őt megnyugtatni. Föl és alá -tipegett a kis szobában s fejét tenyere közé szoritva, rekedt -hangon mondta:</p> -<p>– Meg kell őrülni! Meg kell őrülni!</p> -<p>Még se engedtem szavainak.</p> -<p>Pontban éjfélkor Csávolszky Lajos országgyülési képviselő jött -hozzám. Ő az »Egyetértés« czimü nagy függetlenségi napilapnak volt -tulajdonosa és szerkesztője. Ő is kiszedette már előterjesztésemet -s óriási mellékletben akarta közölni. A nagy per őt nem érdekelte -különösen, de erős barátság állott fenn köztünk, lapjának is egyik -irója voltam s a csongrádi vizsgálat eredményétől ő is féltett -engem. Ő is azt javasolta, ő is meleg részvéttel arra kért: -halaszszuk el legalább egy nappal a közlést.</p> -<p>Neki is azt feleltem, a mit Simon Józsefnek. Ő megnyugodott, de -teljesen ő se.</p> -<p>Ekkor még nem beszéltem az ügyről se vádlottal, se tanuval. Az -óriási tömegü vizsgálati iratokból nem láttam egy betüt. A biróság -nem engedte meg azok megtekintését. Csak a csonka-fűzesi eljárás -iratait láttam, csak Zurányi Kálmán bizalmas közléseit hallottam és -csak a három tutajos máramaros-szigeti panaszáról <span class= -"pagenum"><a name="Page_31" id="Page_31">-31-</a></span> -értesültem. De ez is elég volt arra, hogy a helyi viszonyok -általános ismerete, s néhány tünet gondos megfigyelése után -elfogulatlan elmével erős meggyőződés képződjék bennem arra nézve, -hol kell keresni, s hol lehet megtalálni az igazságot.</p> -<p>A ki az életet jól ismeri, annál ily bonyodalmas ügyben nem -könnyen alakul meg az erős meggyőződés. Hogy nálam már ily -látszólag kis anyagból is meg tudott alakulni: ebben nagy -biztositékot láttam arra, hogy helyes uton vagyok. Tehát -késlekednem nem szabad.</p> -<p>Azt a hatást, melyet előterjesztésem a törvényszékre tett, alig -lehet leirni. A törvényszék vezető tagjaiban is erős meggyőződés -képződött már ki. De az enyémmel ellenkező. S ime munkálatom, -legalább látszólag, az ő meggyőződésük minden sarokkövét összetöri. -Mégis lehetetlennek tartották előterjesztésem elutasitását. Birói -felelősségük komoly érzetében teljesiteniök kellett minden -kérelmemet. De teljesitették azért is, mert az a remény biztatta -őket, hogy a kiásott holttest majd engem fog megczáfolni és majd a -csonka-fűzesi szakértőket fogja igazolni.</p> -<p>Elrendelték a sirnak őrizését s erős tanakodás után november -23-án elrendelték a holttest kiásását s annak ujra való -megvizsgálását. Szakértőknek kirendelték Scheuthauer Gusztáv, -Mihálkovich Géza és Belky János orvostudorokat s a budapesti -egyetem nyilvános rendes tanárait. <span class="pagenum"><a name= -"Page_32" id="Page_32">-32-</a></span></p> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(Az egyetemi tudósok. – A holttest kiásására -kirendelt birói bizottság. – Az igazi sir. – Az igazi koporsó. – A -bonczoló helyiség. – Nem kapunk szállást és ételt-italt.)</p> -<p>Miért épen ezeket a tanárokat? Ezt sohasem tudtam meg; igaz, -hogy nem is kérdezősködtem utána. A biróságnak még több tagja él; – -azok megmondhatnák, miért esett választásuk épen e három -férfiura.</p> -<p>Jeles tudós volt mind a három s különösen Scheuthauer és -Mihálkovich. Amaz a kórboncztani, emez az élettani kutatásokban -volt kitünő. Belky a törvényszéki orvostant adta elő.</p> -<p>Akkor még csak névről ismertem mindegyiket. Személyesen nem -láttam még egyiket se. Természetesen tehetségük értékéről fogalmam -se lehetett, s tudásuk mélységét és terjedelmét s megfigyelésük -pontosságát s élességét se ismerhettem. S eszembe se juthatott a -fölött tünődni, hogy a vérvádról s a zsidók bűnösségéről vagy -ártatlanságáról miként vélekednek s erkölcsi és tudománybeli -bátorságuk milyen erős és milyen tiszta.</p> -<p>Később megismertem őket.</p> -<p>Tisztában voltam azzal, hogy ha igazi tudósok, ha az elmeerő és -tudás náluk egészséges: akkor nyugodtan nézhetek munkájuk elé. -Akkor a tudománybeli meggyőződés csak a tárgy vizsgálatának -eredményei alapján alakul meg. Ha pedig már megalakult: akkor az -igazság szolgálatába állanak, akár szeretik, akár nem szeretik a -zsidókat s akármi a véleményük a vérvád természetéről és -lehetőségéről. <span class="pagenum"><a name="Page_33" id= -"Page_33">-33-</a></span></p> -<p>A nagyközönség bizonyos kétséggel és gyanakodással nézett -munkájuk elé. Az a közönség, mely indulatainak lobogása közben -esküdött a vérvádra, lelke mélyén mindig gondolt arra, hátha -megvesztegetik a zsidók az egyetemi szakértőket is. Az a közönség -ritkán találkozik a tudomány hőseivel s a meggyőződés vértanuival s -alig képes felfogni, hogy a köz- és magánélet ismert és nem ismert -férfiai közt mindig sokan vannak, a kiket az igazság utjáról se jó, -se rossz szóval, se adománynyal, se igérettel, se megfélemlitéssel, -se a szeretet, se a gyülölség hatalmával eltériteni nem lehet.</p> -<p>Maga a törvényszék se volt minden gyanu nélkül.</p> -<p>A holttest kiásását Megyeri Géza törvényszéki biróra bizta, de -melléje rendelte jegyzőkönyvvezetőnek Bary Józsefet, az eddigi -vizsgálóbirót.</p> -<p>A holttest kiásására s az uj vizsgálatra odarendelték a -csonka-fűzesi szakértőket is, a kiknek pedig ott alig lehetett -volna helyük.</p> -<p>Magam is megnyugodtam abban, hogy a csonkafűzesi szakértők ott -legyenek s mindent figyelemmel kisérhessenek. Sok mende-mondának, -sok alaptalan gyanusitásnak vehettük ekként elejét.</p> -<p>Birósági tanukat is rendelt oda a törvényszék. Olyanokat, a kik -az orvosi tudományt is, a hatósági tekintélyt is képviseljék.</p> -<p>Az egyik tanu Józsa András orvos-tudor volt, a vármegyének -tiszti főorvosa s a közkórházak rendes főorvosa. Jeles tehetségü -férfiu, nagyhirü orvos. Ő lett <span class="pagenum"><a name= -"Page_34" id="Page_34">-34-</a></span> volna hivatva az egyetemi -szakértők tudománybeli tévedéseinek s netaláni hibáinak -ellenőrizésére s kiigazitására. Legalább a törvényszék igy -gondolta. Az a jámbor törvényszék szentül megbizott az ő parlagi -tudósaiban, a csonka-fűzesi szakértőkben, de sehogy se tudott -megbizni az egyetem jeles tudósaiban.</p> -<p>A másik tanu volt Miklós László, a vármegye főjegyzője s Jármy -Jenő, a járás főszolgabirája. A helyi hatósági tekintélyek közt -őket találta a biróság legnagyobbnak.</p> -<p>A holttest felásatásához odarendelték a sirhalom őrét s -megidéztek hét tanut, a kik közvetlenül tudták, hogy a holttest -hova és miként lett eltemetve.</p> -<p>A községi előljáróságnak is ott kellett lenni.</p> -<p>A közvádat Szeyfferth Ede helyettes királyi főügyész -képviselte.</p> -<p>A védők közül rajtam kívül Funták Sándor és Heumann Ignácz volt -ott. Horánszky Nándor nem jöhetett el képviselői dolgai miatt.</p> -<p>Egész nagy sereg ember volt hát odarendelve, a föld alatt -keresni az igazságot. Ha király csontjait kellett volna kiásni a -föld alól: ennyi embert, ekkora sokaságot nem csődit oda a biróság. -Mióta holttestekkel is vesződnek a biróságok: nem is vizsgáltak még -meg tetemet soha annyira, mint azét a szegény lánykáét. Se az -előtt, se azóta.</p> -<p>1882-ik évi deczember 7-én volt a fölásás.</p> -<p>Kellemetlen téli idő volt. Olvadó hó a mezőkön, eső és hó -vegyesen esett, az utak és utczák sara feneketlen. <span class= -"pagenum"><a name="Page_35" id="Page_35">-35-</a></span> Tokajig -vasuton mentünk, onnan alig tudtunk Tisza-Eszlárra jutni.</p> -<p>A sirhalom jó messze feküdt a községházától. A pusztába kivezető -út mentében, az árokparthoz közel, az útszéli magas fák árnyékában. -Csakhogy akkor a fáknak nem volt lombjuk.</p> -<p>Először megkérdeztük a sirhalom őrét, melyik sirt őrizte? Mióta -és miért őrizte? Ki rendelte oda őrnek? Mit mondtak neki arról, -miféle sirt őriz?</p> -<p>Megfelelt, a hogy tudott. Szerencsére zsidót nem kevert a -dologba.</p> -<p>Azután a biróság fölhivta Farkas Gábor, Sós András, ifju Papp -József, Mészáros Gábor, Dargó András, Sallós Miklós tisza-eszlári -lakosokat, jelöljék meg azt a sirt, a melybe az 1882. évi junius -20-án felbonczolt tetemet elhelyezték.</p> -<p>Egyetértőleg jelöltek meg egy sirdomot. Ott fekszik a -felbonczolt halott.</p> -<p>– Biztosan tudják? Megesküsznek rá?</p> -<p>A biró kérdezte ezt. Az emberek nagyot néznek és gondolkoznak e -kérdésre.</p> -<p>– Mi legalább ide tettük!</p> -<p>Az ő fülükbe is elhatott már a mende-monda, hogy a zsidók talán -már ki is cserélték a halottat a sir fenekén.</p> -<p>De a paraszt esze még se volt ugy elködösödve, mint a birói -küldöttségé. Az bizonyitja ezt, a mi ezután következett.</p> -<p>Először is szemügyre vette a küldöttség a sirdombot kivülről. A -sirdomb oldalain gyér hó, gorcza azonban <span class= -"pagenum"><a name="Page_36" id="Page_36">-36-</a></span> hótól -tiszta. Az eszlári nép a sirhalom ormát nevezi gorcznak.</p> -<p>Azután elrendelte a biróság, hogy a havat a sirhalom oldalairól -kézzel gondosan kaparják le, a sirhalom földjét, hantját meg ne -sértsék. Mert meg kell vizsgálni, vajjon nőtt-e valami fű vagy -gizgaz rajta? Nőnie kellett, mert junius 20-ika után késő őszig -mindig nő a fenyéri vad növény. De mi nőtt hát? S a mit ott -találunk, magától nőtt-e? Nem titkon ültették-e?</p> -<p>A biróság feje most is tele volt a sirbontás és -holttestcsempészet ostoba ötletével. Ennek nyomait kereste a temető -füvein.</p> -<p>Nagy lassan megállapitották, hogy a sirdomb oldalait a ludhur, -csorbóka, szerbtövis és vad perjefű benőtte, sőt egy nagy -mályvaszál is nőtt rajta. Vitatkoztak, vajjon vadmályva-e, vagy -egyszerü kerti mályva? Pedig csak oda kellett nézni három méternyi -távolságban az árokpartra, az is tele volt hasonló vad mályvával. -Oda pedig miért ültettek volna a zsidók?</p> -<p>Volt azon a sirhalmon egyéb vad fű is. Papsajt, tejes fű, vad -hajnalka, gyüjtevény, – de azért a sirhalomról mégis nyilvánvaló -volt, hogy nem régi, nem tavalyi, nem évek előtti, de nem is csak -néhány napos, vagy néhány hetes.</p> -<p>A vezető biró kezébe vett s elnézegetett egy-egy fűszálat s -kérdezte az urakat, parasztokat: mi a neve annak a fűszálnak?</p> -<p>Ki tudná azt? Nem volt ott növénytudós. Eleintén nevettem ezt a -csodálatos gondosságot és óvatosságot, <span class= -"pagenum"><a name="Page_37" id="Page_37">-37-</a></span> de azután -láttam, hogy rövid a nap, korán beáll a sötétség, belemegyünk a -sötétségbe, még se érünk el a halotthoz, ha igy dolgozunk. Szóltam -Megyery birónak:</p> -<p>– Talán ne vesződnénk annyit ezekkel a füvekkel, hiszen -nyilvánvaló, hogy ezt a sirhalmot nem bolygatta senki.</p> -<p>Ő-e, más-e nyomban felelt rá:</p> -<p>– Jaj uram, a tudományos műkertészet már annyira haladt, hogy -nagy pénzzel ősi kertet tud elővarázsolni huszonnégy óra alatt. De -bizony csak megvizsgálunk mi minden fűszálat.</p> -<p>No hát vizsgáljunk. Ki tudna megküzdeni a gyanuval és -babonával?</p> -<p>A sirgödör ásása igazán remek példája a gyanakodó -gondosságnak.</p> -<p>Mekkora volt az eredeti gödör fönt és alant? Hány czentiméter a -széle, a hoszsza, a mélysége? Oldalfalai érintetlenek-e? -Ráismernek-e az egykori sirásók valami kapavágásukra? Találtak-e a -sir ásásakor eleven gyökereket a földben? Természetesen találtak. -Labodagyökereket, szerb tövisgyökeret és ákáczfagyökeret. A közeli -árokparton ákáczfák vannak. Azok gyökere messze elnyulik a föld -alatt. A sirgödörig is elnyult s azt át kellett vágni. – -Emlékeznek-e rá a sirásók? – Emlékeznek. – Megtalálják-e a gyökér -elvágott részét? – Meg. – De megtalálják még a labodagyökeret és -szerb tövisgyökeret is, melyet százhetven nap előtt junius 20-án -ásójukkal, kapájukkal, vaslapátjukkal kettévágtak. Szerencse, hogy -a sirásó, mikor dolgozik, a munkáján <span class="pagenum"><a name= -"Page_38" id="Page_38">-38-</a></span> jártatja az eszét s nem -hiábavalóságon. Nem versiráson vagy zenedarabon töri fejét, nem az -ország dolga, vagy szeretője mulatsága fölött ábrándozik, hanem -esze ott, a hol a szeme s szeme ott, a hol a keze, a mely dolgozik. -Hiába évődött a birák urak lelke mélyén Rothschild pénze, a zsidók -furfangja s a műkertészet mindenhatósága: azok a sirásó parasztok -olyan jól emlékeztek mindenre, olyan egyszerüen beszéltek, s olyan -világosan rámutattak a természet biztos jelenségeire, hogy a sirban -nem lehetett találni semmi hibát, semmi rendetlenséget, semmi -kifogást. Az összekaszabolt holttetem nem mozdult meg, a mióta -eltemették; a sirgödör földje szabályosan ülepedett a nyár óta s a -füvek és fák és a vadvirágok nem törődtek a nagy per izgalmaival, -hanem vidáman szőtték-fonták gyökereiket, árasztották szinüket és -illatukat a föld alatt és a föld felett.</p> -<p>Igy volt biz az. A gyanakodás tudományának egész hitvány -rendszere összeomlott ott a felnyitott sirgödörnél.</p> -<p>Elvégre másfél méternyi mélységben eljutottunk a koporsóig.</p> -<p>Dehogy volt az koporsó.</p> -<p>Korhadt fenyőfa-szekrényke volt, két-három vékony deszkadarabból -összetákolva; – valamelyik eszlári boltos néhány üveg budai -keserüvizet szállitott benne valamikor. Kicsiny is volt, csak egy -macska fért volna el benne kényelmesen kinyujtózva. Ebbe volt -begyömöszölve a Tisza-hozta leányka bonczolt teteme.</p> -<p>De hát ebbe volt-e? Elő a tanukkal. <span class= -"pagenum"><a name="Page_39" id="Page_39">-39-</a></span></p> -<p>Sós András kijelenti, hogy ez az a sir, a hova a leánykát -temették. Ő tüzött a fejéhez ákáczfagyökérből nőtt keresztet. Ime -megtalálta a keresztet is. Ez az a szekrényke, melyet koporsónak -alkalmaztak. Megismeri a szegezéséről is. A tetejére nem került -elég deszka, hogy pedig a föld göröngye ne hulljon egyenesen a -boldogtalan halott arczára, a hézagot ő rakta el vadüröm és -vadmályva és bürök kóróval. Ime megvannak a kórók. Az árokparton -még azok törzsökeit is megtaláltuk, a honnan lemetélte zsebbeli -késével.</p> -<p>Ifju Pap József, Dargó András, Mészáros Gábor, Szücs János és -Sallós Miklós tanuk egyértelemmel azt vallják, hogy a szekrénykét -ismerik s hogy ezt temették ők el a nyáron junius 20-án. Benne volt -a lányka holtteste.</p> -<p>Kötelet tettek a sir fenekén a koporsó alá s aztán annál fogva -nagy vigyázattal a koporsót kiemelték s a földre letették.</p> -<p>Én is megnéztem jól a sirhelyet. A hol a sir volt: ott egykor -homokbuczka lehetett. Futó homokból hordta össze a szél valamikor. -Most már megállt, meg volt kötve, begyöpösödött; ha nem szántják, -többé a szél nem bánthatja. De a sirgödörből kihányt föld most is -olyan száraz, porzó, mintha most is futóhomok volna.</p> -<p>Fontos körülmény ez, a mint majd látni fogjuk.</p> -<p>Sejtették ezt az egyetemi szakértők is.</p> -<p>Mihálkovich Géza és Belky János tanárok megnézték, megtapogatták -kivülről a szekrénykét: van-e rajta valami nyoma a nedvességnek. Az -emberi test négyötöd részben vizből áll. A rothadó tetem nedveket -<span class="pagenum"><a name="Page_40" id= -"Page_40">-40-</a></span> bocsát ki magából. De itt a szekrényke -teljesen száraz volt. A szekrényke deszkáin a beivódásnak se volt -semmi nyoma.</p> -<p>De nem volt nyoma a talajban sem.</p> -<p>A koporsó 184 czentiméter mélységben feküdt a föld felszinétől -számitva. A mint a koporsót kiemelték, fekvő nyoma csak oly tiszta -sárga homok volt, mint a föld egyéb rétege. Leástak egy ásónyomra: -mindenütt tiszta sárga homok. A holttestnek tehát száraznak kellett -lenni.</p> -<p>A szekrénykét föltették egy szánkára, mely ott várakozott a -temető kapujánál. A biróság megrendelte, hogy a szánka vigye a -koporsót a bonczoló helyiségbe. Utközben őrizze azt a községi biró -s egy megyei pandur.</p> -<p>Ám a közönség maga akarta őrizni. Fölkerekedett a birák, -szakértők, királyi ügyészek, tanuk, napszámosok, sirásók, szájtátók -egész serege s gyalog kisérte a szánkát s rajta a szekrénykét. El -nem eresztette volna a szeme elől a világért se. Hiszen még azt se -tudták valósággal: mi van hát a koporsóban?</p> -<p>A királyi főügyészség november 29-én azt terjesztette a -törvényszék elé, hogy a vizsgálóbiróság gondoskodjék helyiségről, -mely világos legyen s legalább hat órán át fűthető legyen, hogy az -egyetemi tanárok ott bizton és nyugodtan dolgozhassanak. No hiszen -gondoskodott.</p> -<p>A vizsgálóbiró kezdettől fogva egyetértett a községi biróval: -Farkas Gáborral. Képzelhetni, minő helyiségről gondoskodott ez a -két hivatalos férfiu.</p> -<p>Valami Farkas András nevü embernek volt a faluvégén, -<span class="pagenum"><a name="Page_41" id= -"Page_41">-41-</a></span> az utolsó házakon is kivül egy -zsellérházacskája. Vert fala, szalmateteje, földes padozata; -elhagyatott korhadó készség az egész. Lakatlan volt akkor is, -régebben is. Nem ment bele lakni még a vályogvető czigány se. Se -ajtaja, se ablakja, se kéménye. Még út is alig vezetett hozzá. -Kályhája ki s bedülve. Ablaknyilása csak akkora, hogy azon a nyári -nap is alig tud bekukucskálni. Most pedig tél volt és szürkeség. Ez -lett volna a bonczterem.</p> -<p>Nesze egyetemi tanárok – ha olyan tudós emberek vagytok: itt -mutassátok meg, mit tudtok!</p> -<p>Ledér agygyal igy gondolkodtak a vizsgálóbiróság és a titkos -tanács tagjai. Csodálatos ösztönük volt. Eleve érezték, hogy azok a -tudós férfiak majd más szemmel és különb tudással nézik meg a -tetemet, mint a csonkafűzesi parlagi tudósok. Azt is jól érezték, -hogy az egyetemi tanárokkal pajtáskodni nem lehet. Ugy álltak hát -előre boszut, a hogy tudtak. Minden lehető nehézséget görditettek -utjokba.</p> -<p>Nem kaptunk például se nappali, se éjjeli szállást, se -ételt-italt.</p> -<p>Én is voltam már valaki akkor. Régi megyei tisztviselő, régi -ügyvéd, régi törvényhozó s egy kissé szónok is, iró is, nagy -országgyülési pártnak egyik vezető férfia is, két év előtt tizenhét -kerületnek jelöltje, több kerületnek egyszerre megválasztott -képviselője, a kinek minden dolgát némi figyelemmel kiséri a -nemzet. S ime egy tiszta magyar faluban nem akad nemes ember, vagy -birtokos, a ki felajánlja vendégszeretetét egy napra! <span class= -"pagenum"><a name="Page_42" id="Page_42">-42-</a></span></p> -<p>Ilyet még nem hallottam s nem láttam életemben. Mintha e faluban -a magyar fajnak minden nemes erkölcse s minden édes erénye -kiveszett volna végképpen!</p> -<p>Nem vettem komolyan a dolgot. Hiszen a zsidókat védtem, a mi -akkor, duhaj felfogás szerint, nagy vétek volt. Magamra s -védőtársaimra nézve szinte természetesnek tartottam az eszlári urak -mérhetetlen vadságát.</p> -<p>De ott volt a királyi főügyész helyettese, ott voltak az -egyetemi tanárok, köztük európai hirű tudósok, az országnak -büszkeségei, nemes és derék férfiak: hát nekik se nyujt egy nagy -magyar falu nappali és éjjeli tanyát?</p> -<p>Több uri kastély van a faluban. Azok közt a legrégibb s talán a -legnagyobb a Wesselényi bárók kastélya. Lichtmann Jakab zsidó birta -bérbe az uradalommal együtt. Megemlékeztem már róla a nagy per -tanui közt. Falusi miveltségü, de jóravaló, derék s vendégszerető -férfiu s kedves a családja is. Ő felajánlotta nekünk meleg -szobáját, teritett asztalát s tele pinczéjét, szives -vendégszeretetét.</p> -<p>Nem akartam elfogadni. Tudtam, minő zajt üt ebből a zsidóüldöző -sajtó. Nyomban elboritja az egyetemi tudósokat is a gyanusitás. Ime -ők is a zsidók emberei!</p> -<p>Megyery Géza törvényszéki biró figyelmét felhivtam a dologra s -kértem, gondoskodjék a tanárok és a királyi főügyész ellátásáról. -Megtagadta, vagy neki se állott módjában.</p> -<p>– Magunk is hivott vendégek vagyunk – ugymond <span class= -"pagenum"><a name="Page_43" id="Page_43">-43-</a></span> – bizony -itt mindenkinek magáról kell gondoskodni!</p> -<p>Vendéglő nem volt a faluban, szálló helynek hire sincs, Tokaj -messze van, s az utak oda járhatlanok, éjjel kocsin botorkálni oda -istenkisértés volna s tél van, hideg és zimankó! Az utczán hálni -nem lehet.</p> -<p>Ejh, hajh, lehetetlen, hogy a jó magyar kálvinista nép is ugy -gondolkodjék, mint az eszlári urak.</p> -<p>Fölkerestem a volt községi birót. Nem jegyeztem föl nevét, ugy -rémlik előttem, mintha Nagy Ferencz lett volna a neve. Közöltem -vele az állapotot. Egészen földerült az arcza közlésemre.</p> -<p>– Hozza isten az urakat szegény hajlékunkba, szivesen adjuk, a -mink van, mindenünket. Gondoltam én már erre, de nem mertem -szólni.</p> -<p>– De sokan leszünk ám!</p> -<p>– Annál jobb. Rokonaimmal megosztozkodunk az urakon.</p> -<p>Ez már magyar lélek volt.</p> -<p>Megmondtam az egyetemi tanároknak. Válaszszanak a -Wesselényi-kastély és a jó kálvinista gazdák közt.</p> -<p>Együtt egy helyben akartak maradni a főügyészszel s azért -Lichtmann meghivását fogadták el. Mit törődött a gyanusitással az ő -tiszta lelkük?</p> -<p>– – A koporsót oda kisértük a faluvégi elátkozott házba. Ott -bontottuk fel s benne ott találtuk a csonkafűzesi leánykának -kiszáradó, megbarnult holttetemét.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_44" id= -"Page_44">-44-</a></span></p> -<h2>MIT LÁTTAK A TUDÓSOK?</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(A holttest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. -– A holttesten mumificatiót találnak. – De hullaszappant is -találnak. – A hullaszappan természete. – A hónaljak szőre. – A -körmök hiánya. – A csontok fejlődése.)</p> -<p>Hitvány kis szekrényke volt a koporsó. A halott, ha -kinyujtóztatják, nem fért volna el benne. A halottat tehát -félszakosan fektették bele a temető emberek. Lábait térdben -összehajtották, koponyájának az első bonczolásnál lemetszett részét -a mellére tették s így azután valahogy csak elfért a halott a -keserüviz-szállító szekrénykében.</p> -<p>A biróság legelőször a csonka-fűzesi szakértő orvosokat kérdezte -meg: vajjon ez a holtest-e az, a melyet ők Tisza-Eszláron -felbonczoltak?</p> -<p>A biróság tagjaiban s a szakértőkben még mindig meg volt a -gyanú, hogy a zsidók valamikor valahogy a holttestet kicserélték. -Különös gondossággal vizsgálgatták, nem találnának-e valami -jelenséget, mely a kicserélésre utalna.</p> -<p>Nem találtak. <span class="pagenum"><a name="Page_45" id= -"Page_45">-45-</a></span></p> -<p>Tehát csakugyan ez a csonka-fűzesi holttest. Az én meggyőződésem -szerint csakugyan ez az, a mit az enyészet hatalma az eltünt -lánykából, Solymosi Eszterből még meghagyott. Jól megnéztem magam -is.</p> -<p>Végezzék most már munkájukat az egyetemi tudósok.</p> -<p>Komor, hideg, téli idő. Az elhagyott lakatlan faluvégi ház -szobája homályos, hideg, fűtetlen. Az emberek dideregnek benne. A -tudósoknak magukra kell ölteniök téli gunyájukat. Ujjuk fázik. -Vágó, fürészelő, kutató, néző szerszámaikat alig tudják kellőkép -használni. Világítás hitvány. Pislogó gyertyák fényénél folyik a -bonczoló munka.</p> -<p>A tudósok hiába panaszkodnának. Az elfogult biróság nem segítene -rajtuk. Az elfogult biróság az igazság ellenségeinek tekinti őket. -De ők azért dolgoznak csodálatos buzgósággal a valódi buvárok -legyőzhetlen tudásvágyával.</p> -<p>Munkájukban fázás, éhség, szomjuság meg nem lankasztja őket. -Munkájuk belemegy az éjszakába s éjfél után hajnali két órára ér -véget. Ekkor lettek készen a bonczolással.</p> -<p>Munkájuk eredményét irásba foglalta a biróság. Az irás maga -rövid. Avatatlan ember alig hinné, hogy három nagy tudósnak oly -hosszú időn át tartott vizsgálódása belefér oly rövid irásba.</p> -<p>De az irás tartalma nagyon fontos. Igen nehéz kérdésekre kell a -tudósoknak megfelelniök. S a felelet bizonyságának ott kell lenni -az irásban.</p> -<p>Milyen életkorú volt a holttest, mig élt?</p> -<p>Miben halt meg? <span class="pagenum"><a name="Page_46" id= -"Page_46">-46-</a></span></p> -<p>Föltalálása előtt mennyi idővel vesztette el életét?</p> -<p>Mennyi ideig volt a vizben?</p> -<p>Mi volt az életmódja, mig élt?</p> -<p>Miben tévedtek a csonka-fűzesi szakértők? S mi bizonyítja azt, -hogy tévedtek?</p> -<p>Ezek a fontosabb kérdések. Az enyészetnek indult holttestben, a -viz alatt és a föld alatt rothadó holttestben ezekre a kérdésekre -kellett fölvilágosítást keresni. A természetnek nagy ereje jőjjön -segítségül, hogy a fölvilágosítást meg lehessen találni. Az az -ereje, mely csak az igaz tudományban s az igazságra törekvő erős és -tiszta elmékben van meg.</p> -<p>Nem közlöm az orvosi lelet szövegét. Az a szöveg csak a -szaktudósok s nem a nagyközönség számára való. Még a mivelt -nagyközönség se tud azon eligazodni. De azért néhány pontjára rá -kell utalnom.</p> -<p>Az arcz bőre ki van száradva. Olyan mint a pergamen s az -arczcsontokra szorosan rá van tapadva. Olyan tehát mint az -egyiptomi mumiáké. Sirban nálunk ritkán fordul elő a halottnak -efféle elszáradása. A tudomány mumificatiónak nevezi az ily -állapotot. A legjobb magyar szó volna erre az elszáradás. Csakis -oly sirban támadhat ez, melynek földje szintén nedvesség nélkül -való, teljesen száraz fövényszerü réteg, melyben tehát a holttest -nedvei gyorsan és teljesen eltünnek s a rothadás folyamatában részt -nem vehetnek.</p> -<p>Ilyen sirnak találtam azt, a honnan a halottat kivettük. A -sirgödörnek oldala is, feneke is teljesen kiszáradt egykori -homokbuczka volt. <span class="pagenum"><a name="Page_47" id= -"Page_47">-47-</a></span></p> -<p>Az arczizmoknál s egyebütt is hullaszappant, hullaviaszt -találtak. Ezt én nagyon fontos körülménynek találtam. Még sokkal -fontosabbnak, mint az egyetemi tudósok. S véleményemet -védőbeszédemben nem titkoltam el.</p> -<p>Nyájas olvasóm ne tekintse hivalkodásnak, ha nekem valamely -kérdésnél még az egyetemi tudósok ellenében is önálló véleményen -alakult. Szándékom ellenére történt ez. Én is az igazságot -kerestem, mint ők. Elmémnek nem parancsolhattam, hogy mit vegyen és -mit ne vegyen észre s azt se tilthattam meg neki, hogy a mit igen -gondos figyeléssel észrevett, azt az igazság kiderítésének czéljára -fel ne használja. Erkölcsi kényszerüség birt hát arra, hogy -véleményem önállólag is megalakuljon.</p> -<p>A hullaviaszt vagy hullaszappant a tudomány e latin szóval -jelzi: adipocera. Adeps azt jelenti: zsiradék; cera azt jelenti: -viasz. E két szóból alakult az adipocera.</p> -<p>Némely sirban a holttest lágy részei, izom- és zsirrétegei a -rothadás folyamán viaszszerü vagy szappanszerü anyaggá alakulnak -át. A franczia, angol, német törvényszéki orvosok, valamint a -magyar tudósok is sok efféle esetet följegyeztek s megmagyaráztak. -Abban minden tudós megegyezik, hogy a holttest száraz környezetben -nem szappanosodik el, hanem nedves, vizenyős, sőt vizes -környezetben kell a holttestnek állani, hogy elszappanosodjék.</p> -<p>Abban is egyetért minden tudós, hogy bizonyos megfelelő idő kell -ahhoz, hogy az elszappanosodás bekövetkezzék. <span class= -"pagenum"><a name="Page_48" id="Page_48">-48-</a></span> Egy-két -nap arra nem elegendő. A legkisebb idő, a mely alatt tudományos -bizonyossággal bekövetkezett, tizenhat nap. A legtöbb eset ötven, -hatvan, nyolczvan napi, három-négy havi, sőt még sokkal több -időtartamra enged következtetést.</p> -<p>Itt most már hézag előtt állunk. A tudomány hézaga előtt.</p> -<p>Hogy izom- és zsiradékféléből a szappanosok mennyi idő alatt -tudnak mesterségesen szappant főzni: ezt jól tudjuk. De azt is -tudjuk, mennyi viz, mennyi és milyen sóféle kellék s mekkora meleg -szükséges ahhoz, hogy a szappan előálljon.</p> -<p>A holttestekkel ezt a kisérletet a tudósok eddig el nem -végezték.</p> -<p>Képződik-e hullaszappan mindenféle természetes vizben? Vagy csak -némely természetes vizben? S minő hőfokának kell lenni a viznek? S -minő sóféle tartalomnak is kell abban a vizben lenni?</p> -<p>S azután mi az oka annak, hogy egyik holttestnél előbb, a -másiknál utóbb képződik a hullaszappan? Az élők szerve, kora, -életmódja, betegsége vagy haláloka teszi-e a különbséget vagy pedig -az évszak, a vizes környezet hőfoka vagy a vizben levő sófélék -mértéke és minősége?</p> -<p>Mindez megoldatlan kérdés.</p> -<p>De ennek daczára is vitát nem türő gyakorlati igazságok:</p> -<p><i>először:</i> vizben és vizes környezetben a holttest ki nem -száradhat, bőre pergamenné nem lehet, mumiává nem válhatik; -<span class="pagenum"><a name="Page_49" id= -"Page_49">-49-</a></span></p> -<p><i>másodszor:</i> viz nélkül vagy vizes környezet nélkül a -holttest semmiféle része hullaszappanná át nem alakul, s rajta -adipocera nem képződhetik;</p> -<p><i>harmadszor:</i> hogy a csonka-fűzesi holttest némely része -mumiává vált: annak egészen természetes oka az, hogy 1882. évi -junius hó 20-tól deczember hó 7-ig teljesen száraz egykori -homokbuczkába volt eltemetve; 170 nap elég arra, hogy a holttest -bőre pergamenné váljék;</p> -<p><i>negyedszer:</i> hogy a csonka-fűzesi holttest némely része -hullaszappanná vált: annak természetes oka az, hogy 1882. évi ápril -hó 1-től junius hó 18-ig, tehát 79 napon át a Tisza vizében -volt.</p> -<p>Mindez teljesen összevágó egyszerü bizonyság, mely nem tanárok -és szakértők nyilatkozatán, hanem a természet változhatlan -törvényein alapszik.</p> -<p>A csonka-fűzesi szakértők a holttest kiszáradását természetesen -nem vehették észre, mert hiszen junius 19-én még az nem volt -kiszáradva, mivelhogy akkor vették ki a Tiszából. A holttest -elszappanosodását pedig nem vették észre, mert ahhoz nem volt se -elég figyelmük, se elég tudományuk. Hogy észrevehessék: épen oly -bemetszéseket kellett volna tenniök, a milyeneket az egyetemi -tudósok tettek. Ezt azonban elmulasztották.</p> -<p>Ha el nem mulasztják, ha az adipocérát észreveszik: akkor nem -mondhatták volna, hogy a holttest csak legföljebb három nap óta van -a vizben s hogy legföljebb tiz napos halott. Ily állítást a -természet törvényei meg <span class="pagenum"><a name="Page_50" id= -"Page_50">-50-</a></span> nem engedtek volna. E helyett kénytelenek -lettek volna kimondani, hogy a holttest legalább 16 nap óta, sőt az -eddig észlelt hasonló esetek nagy száma után valószinüleg 70–80 nap -óta van a vizben. Tehát azon idő óta, a mikor Solymosi Eszter -eltünt.</p> -<p>De ha ezt kimondják: hova lett volna akkor a tutajosok elleni -hajsza, a hullacsempészet otromba elmélete s a vérvád és annak -gyülöletszító izgalmai?</p> -<p>– – Volt azonban az egyetemi tudósok leletében még néhány -részlet, melyet itt föl kell említenem.</p> -<p>A halott hóna alján semmiféle szőrszálat nem találtak. Van némi -jelentősége ennek is. Teljesen felnőtt s a mint mondani szokás, -érett nőnél a hónaljon szőr szokott sarjadzani. Alig van kivétel. -Ellenben éretlen, kiskoru nőnél még nem szokott kinőni. A -csonka-fűzesi szakértők se vettek észre szőrt s azért látleletükben -föl se említették. Később a törvényszék előtt mégis azzal álltak -elő, hogy ők világosan észrevették a hónaljak szőrét. A -kinevettetés lett jutalmuk. Ha észrevették: miként mulaszthatták el -annak följegyzését? De ha észrevették volna: akkor az egyetemi -tudósok is megtalálják. Hiszen a szőr 170 nap alatt ily körülmények -közt el nem rothad, nyomtalanul el nem pusztul.</p> -<p>A lábakról és a kezekről az összes körmök hiányoztak. Valósággal -hiányoztak.</p> -<p>Ez a tünet kissé megdöbbentette a csonka-fűzesi szakértőket. Ők -azt állították leletükben, hogy a holttestnek gondosan ápolt körmei -vannak s ime most <span class="pagenum"><a name="Page_51" id= -"Page_51">-51-</a></span> nincs egy köröm se. Hová lettek a körmök? -A tudományból ők is tudtak annyit, hogy a köröm nem enyészik el -hamarosan. A belső részek, az izmok, inak, zsirrétegek, a bőr mind -előbb rothadnak el, mint a köröm. S ime itt csaknem minden testrész -megvan többé-kevésbbé, csak épen a körmök hiányoznak.</p> -<p>Hiányoztak a bőrnek ugynevezett felhám-részei is. Az egyetemi -tudósok gondosan kikutattak mindent, még górcsővel, nagyító üveggel -is megvizsgáltak mindent: de hiában. A felhám mindenütt hiányzott, -annak semmi részére, semmi lemezkéjére nem akadtak.</p> -<p>E tünet sokban összefügg a körmök hiányával.</p> -<p>Az egyetemi tudósokat is nagyon meglepte a körmök hiánya. Ha a -körmök hiányoznak: akkor a csonka-fűzesi orvosok látlelete hamis. -Ilyen dolgot nemes gondolkozásu ember könyedén el nem hihet.</p> -<p>A keserüvizes szekrényke fenekén a holttest alatt sok homok -volt. Lehetett öt-hat czentiméternyi magasan. A szekrénykének nem -volt jó teteje. Temetéskor is, sirbontáskor is sok homok hullott -bele.</p> -<p>Az egyetemi tudósok nagy gondossággal összegyüjtötték ezt a -homokot s tenyerük és két ujjuk közt átmorzsolták az egészet. -Hosszu időkig tartott e munkájuk. Keresték a körmöket. -Lehetetlennek tartották, hogy a látlelet hamis legyen. Azt hitték, -a körmök a sirban lehullottak az ujjpereczekről s azoknak ott kell -lenni a homokban.</p> -<p>Bizony azok nem voltak ott.</p> -<p>Említettem már, hogy Józsa András nagyhirü tudós <span class= -"pagenum"><a name="Page_52" id="Page_52">-52-</a></span> orvost -rendelte oda az egyetemi tudósok ellenőrzésére a törvényszék. A -mikor már bizonyos volt, hogy a körmök nem kerülnek meg, igy szólt -Józsa:</p> -<p>– Nem tudok arra példát, hogy a körmök ily rövid idő alatt -elrothadtak volna.</p> -<p>Scheuthauer nagy nyerseséggel felelt.</p> -<p>– Nem is rothadtak azok el, hanem a bonczoló orvos urak -tévedtek; nem látták ők a körmöket; valótlant irtak a -látleletbe.</p> -<p>Ingerült volt az ősz tudós. Nehéz testével földig görnyedve több -mint fél órája keresgélte már a porszemek közt a körmöket. A hideg, -a félhomály, az átkozott gunyhó kietlen szobája, a zsibongó tömeg, -a biróság bizalmatlansága fölizgatták már. Azért volt olyan -nyers.</p> -<p>Nyers szavában sulyos hadizenet nyilvánult.</p> -<p>A csonka-fűzesi szakértők egyik sulyos okoskodása az volt, hogy -a Tisza-hozta holttest azért se lehet Solymosi Eszter, mert a -holttest keze-lába finom gyönge bőrü, jól ápolt körmökkel, -keztyühöz és czipőhöz szokva, a ki soha durvább munkát nem végzett, -holott pedig Solymosi Eszter durva munkához szokott szegény -cselédlány, a ki az év nagy részén át mezitláb szokott járni, -keztyü pedig sohase volt a kezén.</p> -<p>Most ez az okoskodás dugába dül.</p> -<p>Mert hiszen a vizi holttestről bizonyos idő elteltével lemállik -a bőrnek felhám-rétege és csakhamar lemállanak a körmök is. A -csonka-fűzesi holttestről már felbukkanása előtt lemállottak, mert -különben mind a felhám rongyait, mind a körmöket kétségtelen -bizonyossággal <span class="pagenum"><a name="Page_53" id= -"Page_53">-53-</a></span> meg kellett volna találni, minthogy azok -ily rövid idő alatt el nem rothadhattak. Ha pedig már lemállottak: -akkor a szegény cselédlányka keze-lába is csak oly finom gyönge -bőrü, mint a királykisasszonyé.</p> -<p>Hanem hát a parlagi szakértők nem nézték meg jól se a felhámot, -se a körmöket. A körmökben ugy is gyakori, mert igen könnyü a -tévedés. A rothadás folytán vizben lemállott köröm ágya csalódásig -hasonlít a valódi körömhöz s bemetszések nélkül biztosat állítani -nem szabad. Ezt pedig azok a szakértők teljesen elmulasztották s -látleletük e pontját ennélfogva könnyelmüen készítették. S e -könnyelmüségnek borzasztó következése lett. Erre, mint egyik -főkörülményre hivatkozva mondták ki merész határozottsággal, hogy a -holttest idegen ismeretlen nőé s nem Solymosi Eszteré.</p> -<p>Az egyetemi tudósok följegyezték, hogy a halottnak 28 foga van, -tehát a 4 bölcseségfog még ki nem nőtt. Ezeknek csak most kezdődik -a növésük bent a fogmeder mélyén.</p> -<p>Végül egyebek közt gondosan följegyeztek mindent, a mit a -csontok fejlődési fokozatára nézve fontos jelenséget találtak. Az -emberi csontok az élet kezdetétől fogva az egész életfolyamon át -szakadatlan fejlődésben vannak. A fejlődés egyes szakaszait az -életkor teljessége után a tudomány kevéssé tudja megkülönböztetni. -A negyven éves ember csontjai majdnem tökéletesen olyanok, mint a -huszonöt évesé. De másként van ez az életkor teljessége előtti -életszakaszokban. A magzatnak, a csecsemőnek, a gyermeknek, a -serdülőnek <span class="pagenum"><a name="Page_54" id= -"Page_54">-54-</a></span> s a fölserdültnek csontjai szembeötlő -fejlődési fokozatokat mutatnak. E fokozatokat már több mint száz év -óta gondosan jegyezgetik a tudósok. A csonkafűzesi holttestnél az -volt a döntő kérdés, vajjon az Solymosi Eszter holtteste lehet-e? -Solymosi Eszter a serdülő korban volt, mikor eltünt. Csak 14 éves s -azon felül alig négy hónapos. Az ő csontjai, ha csakugyan ő volt a -halott, bizonyára sokban más fejlődési fokot mutattak, mint 18–20 -éves érett nőé, a milyennek a csonka-fűzesi szakértők állították. -Az egyetemi tudósok tehát a csontokra különös figyelmet -fordítottak.</p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(A fogak szemléje. – Huriné nem nézi meg a -holttestet. – Két fog rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez -a rendetlenség Solymosi Zsófiánál is. – A fogak és körmök tanui. – -Hátha ellopták a körmöket.)</p> -<p>Késő éjszakáig folyt a munka. Éhség, hideg és fáradtság éjfél -után 2 órakor véget vetett a munkának. A biróság felhivta a -szakértőket, hogy másnap 8-án reggel folytassák a munkát s leletük -alapján mondjanak véleményt.</p> -<p>Meg kell jegyeznem, hogy a közvád képviselője, Szeyfferth -főügyészi helyettes azt inditványozta, hogy a holttest fogait -nézzék meg Solymosi Eszter egykori ismerősei, vajjon nem -ismernének-e rá Solymosi Eszter fogaira?</p> -<p>Nem elleneztem, de nem is javasoltam ez inditványt. Hiábavaló -kisérletnek tartottam. Voltak rá jó okaim. <span class= -"pagenum"><a name="Page_55" id="Page_55">-55-</a></span></p> -<p>Hogy valami különös, rendetlen, feltünő, mindenkinek szembeötlő -foga lett volna Solymosi Eszternek: ezt nem mondta senki. Sőt az -ellenkezőt állította mindenki. Már pedig hogy egy szegény -cselédlánynak, a ki még csak most lép ki a gyermekkorból, valaki -ugy megvizsgálta volna teljesen rendes alaku fogait, hogy azokról -kilencz hónap mulva is biztos tanuságot tehessen: ezt én az élet -ismerete alapján gyakorlatilag lehetetlennek tartottam.</p> -<p>Azután a holttestnél az ajkakat a rothadás és az elszáradás már -csaknem teljesen lesorvasztotta. Az ajkak nem födték többé az inyt -és a fogakat. Eltünt már az iny is, az a szép élénk piros -izom-szalag, mely oly szépen tünteti föl a gyermekfogak fehérségét. -A halott fogai meztelenen vigyorogtak, mint a hogy halálfejen -szoktak. Ily alakban azok az oda hivandó tanuk sohase láthatták az -élő Solymosi Eszter fogait. De mások fogait se. Ha az iny már nincs -meg: a fog különben is kétszerte nagyobbnak látszik.</p> -<p>Nem volt meg már a fognak élő szine se. Az az igen gyengén -sárgás fényes fehér szin, a mely az ép és egészséges gyermekfogat -oly széppé teszi. A halott fogait meglepte már az enyészetnek -gyöngén szürkés sárga szine, a holttestek csontjainak szokott -szine. Bizony más volt ez a szin, mint az élő lányka fogainak -szine.</p> -<p>Legfőbb okom pedig mégis az volt, hogy nem biztam az oda hivandó -tanukban. A zsidóüldözők által a községi biró révén s mások révén -is régen jelszó <span class="pagenum"><a name="Page_56" id= -"Page_56">-56-</a></span> volt már a faluban, hogy a holttestet a -zsidók csempészték, az egy idegen zsidólánynak borotvált fejü -holtteste s a ki abban az eltünt Esztert ismerné föl: az a -keresztyénység ellensége s a zsidóknak pártolója. Mit várjak én ily -körülmények közt ilyen gondolkozásu tanuktól? Oly tanuktól, a kik -még juniusban a sokkal épebb csonka-fűzesi holttestben se tudták, -sőt nem is akarták az eltünt lánykát fölismerni.</p> -<p>Ám, ha a biróságnak úgy tetszik: hallgassa meg a fogak -tanuit.</p> -<p>Oda hivták az eltünt lányka anyját, nézze meg a holttest fogait: -ezek voltak-e Eszter fogai!</p> -<p>A szegény asszony oda pillantott a halálfej fogaira, de rögtön -elfordult.</p> -<p>– Dehogy voltak ezek az én lányom fogai. Az én lányom fogai -olyanok voltak, mint a rizskása, fehérek és kicsinyek.</p> -<p>Ily módon beszélt a többi tanu is: özvegy Solymosi Gáborné, -Farkas Eszter és Olajos Bálint.</p> -<p>Azt magam is szerettem volna, hogy Huri Andrásné nézze meg a -holttestet. Ő nála szolgált s az ő szemei előtt volt utoljára az -eltünt lányka. Más okom is volt arra, hogy ő szemtől-szembe -kerüljön a holttesttel. Erről az okomról a munka végén számolok be. -Azonban Huri Andrásnét semmiféle hatalom rá nem birta arra, hogy a -holttestet megtekintse.</p> -<p>Én követeltem, hogy a biróság jogos erkölcsi kényszerrel -rendelje oda a holttest mellé, annak megszemlélésére Hurinét. A -biróság nem tette meg. Sőt tanuk <span class="pagenum"><a name= -"Page_57" id="Page_57">-57-</a></span> gyanánt kihallgatta Jakab -Andrásné született Vámosi Juliannát, Dunaveczki Andrásné született -Juhász Veronát, Kobrus János esküdtet, Farkas József községi -közgyámot eszlári lakosokat, a kik arról tettek tanuságot, hogy -Huri Andrásné ijedős természetü, holttestet meg nem tud nézni, még -saját lányát se nézte meg, mikor meghalt.</p> -<p>Mindez igaz lehetett.</p> -<p>A fogak története tovább is tartott.</p> -<p>A következő napon megnézték Solymosi Zsófinak és Solymosi -Jánosnak, az eltünt lányka testvéreinek fogait. A község házának -tanácstermében volt ez a szemle. Én különösen érdeklődtem a fogak -iránt s nagyon élesen megnéztem a halott fogait is és Solymosi -Zsófi fogait is. És sajátságos tünetre bukkantam.</p> -<p>A holttest alsó fogsorában a két középső metszőfog nem rendesen -állott egymás mellett, hanem egyik a másikat kissé eltakarta. Ezt a -kis szabálytalanságot nyomban le is rajzoltam magamnak.</p> -<p>De ugyanazon fogakra ugyanazt a szabálytalanságot találtam -Solymosi Zsófinál is. Sőt egyébként is egyenlőknek ismertem föl a -két egyén fogait.</p> -<p>E nem nagyon feltünő, de mégis különös fogszabálytalanság -egyezésére figyelmeztettem az egyetemi tudósokat. Egyáltalán nem -találták följegyzésre méltónak. Mihálkovics azt mondta:</p> -<p>– Tiszta esetlegesség is lehet, tehát tudományos szabatossággal -közös örökségnek nem tekinthetjük. <span class="pagenum"><a name= -"Page_58" id="Page_58">-58-</a></span></p> -<p>Hát jól van. Nem üztem-füztem tovább a dolgot. Döntő -fontosságnak a nagy perben magam se tartottam. De ma is azt vélem, -hogy sok egyéb azonossági biztos körülmény mellett az anyajegy -egyezése is jelentőséges tünet. Ha az egyetemi tudósok el nem -riasztanak: minden esetre törekszem megnézni az édes anya fogait és -ha ugyanazon fogakon ugyanazt a szabálytalanságot ott is -megtalálom: előttem akkor maga ez egyetlen jelenség is vitathatlan -bizonyosságra emelte volna a csonka-füzesi holttest -származását.</p> -<p>Arra azonban rábirtam az egyetemi tudósokat, hogy leletükbe a -fogak ama szabálytalanságát bejegyezzék.</p> -<p>A vizsgálóbirák nem hagyták figyelmen kivül a fogak tárgyában -tett nyilatkozataimat. Hisz ők is látták a maguk ép szemével, hogy -a holttest fogai s Zsófi fogai teljesen egyeznek s hogy az emlitett -két fog állásbeli szabálytalansága is teljesen egyező. Siettek e -tünetet lehetőleg lerombolni.</p> -<p>Mivel rombolhatták le?</p> -<p>Tanukkal. Hiszen boszorkányperben, babonák és kisértetek -kérdésében tanukra van szükség, mert egyéb bizonyság úgy se -kerül.</p> -<p>A hatalmas községi biró deczember 21-én Bary József elé -állíttatta özvegy Solymosi Jánosnét, az anyát, Huri Andrásnét, az -utolsó szolgálatadót, azután Tanyi Józsefnét, Szabó Györgynét és -Tóth Marcsát, kik készek voltak eskü alatt is tanuságot tenni -arról, hogy Solymosi Eszter fogai más alakuak és kisebbek voltak, -mint Zsófi nénje fogai. <span class="pagenum"><a name="Page_59" id= -"Page_59">-59-</a></span></p> -<p>Hát hiszen ez még hagyján. De így oldották meg Bary Józsefék az -ő határt nem ismerő jámbor tudatlanságukban a körmök kérdését -is.</p> -<p>Köröm ugyanis a sírbontáskor nem volt. Bizonyos pedig, hogy -eltemetés óta el nem rothadhatott. Hova lettek hát a körmök? A -csonka-fűzesi szakértők szentül állítják, hogy junius 20-án még -megvoltak a körmök, a szép, gondosan ápolt körmök. Az ő szavukban a -vérvádhivő urak nem kételkedhettek. Az egyetemi tudósokat tehát -valahogy ki kellett forgatni tudományukból.</p> -<p>De miként?</p> -<p>Természetesen megint tanuk segítségével. Farkas Gábornak, a -mindenttudó községi birónak megint elő kellett állani a tanuk -sokaságával.</p> -<p>Először azt kellett a tanuknak bebizonyítani, hogy a -csonka-fűzesi holttestnek minden körme megvolt. A csonka-fűzesi -szakértők, Trajtler Soma, Kiss Jenő, K. Horváth László, K. Horváth -Géza, ezt már mint tanuk és szakértők úgy is hit alatt állítják. A -községi biró most segítségükre Bary József elé állítja Sós András, -idősb Pap József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József -tanukat, becsületes szántóvető és napszámos paraszt embereket, hogy -ők tisztán látták, hogy a halottnak, mikor a Tiszából kikerült, -minden körme megvolt, sőt még a bőre is oly ép volt, hogy arról -bizony semmi se hiányzott. Ezzel azt akarta Bary bebizonyítani, -hogy a bőrnek még felhám-rétege se hiányzott. <span class= -"pagenum"><a name="Page_60" id="Page_60">-60-</a></span></p> -<p>De hátha valaki időközben ellopta a körmöket? Ez is nagy kérdés -most már.</p> -<p>A zsidókról föl lehetne tenni ugyan a vizsgálóbiró bölcsessége -szerint, hogy még a körmöket is ellopták, de ezzel a fogással -semmit se lehet elérni, mert hiszen a zsidókat a holttesthez közel -se eresztették attól az időtől kezdve, a mikor a csonka-fűzesi -szakértők a körmöket szentül látták. A ki nem zsidó: az pedig miért -lopta volna el a körmöket?</p> -<p>A holttest körül az első felbonczolás óta az ide-oda hurczolás, -a koporsóba fektetés és temetés közben maga Farkas Gábor, a községi -biró rendesen ott volt. Sós András, Szücs János és Gyulai János -tették bele a keserüvizes szekrénykébe. Szücs János szekerén Juhász -József és Róka Sándor pandurok kisérték ki a katholikus temetőbe. -Ezeken kívül a halott körül voltak még csaknem folytonosan Dargó -András, ifju Horváth Gábor, Mészáros Gábor, Sallós Miklós és ifju -Pap József. Mindezeket az egyetemi tudósok elutazása után Bary -József sietett nyomban kihallgatni, vajjon meg voltak-e a körmök, -nem lopta-e el azokat valaki, holmi idegenek nem férkőzhettek-e a -holttesthez, nem vehettek-e el tőle valamit?</p> -<p>Semmi irányban sehol semmi nyomra vezető jelenség. Ördögök -munkája a körmök eltünése.</p> -<p>Bary József maga is látta, hogy az egyetemi tudósok mily hosszu -időn át mily gondosan keresték a porondban a körmöket. A gombostű -gombját is megtalálták volna teljes biztossággal. A köröm pedig nem -épen <span class="pagenum"><a name="Page_61" id= -"Page_61">-61-</a></span> kis test. Legalább is egy czentiméter a -széle is, a hossza is. Azután nem is egy köröm, hanem husz! Ennyi -köröm el nem veszhetett!</p> -<p>Boldogtalan vizsgálóbiró! Ott voltak már a vizsgálatnál az -egyetemi tudósok. Ott voltam annak ellenőrzésénél már én is. S ő -még mindig azt hitte, hogy apró ravaszkodással, a furfangos biró -tanuival majd megváltoztatja a természet törvényeit s majd -bebizonyítja, hogy a vasorru bába hogy buvik át a kulcslyukon s a -boszorkány szeméten ülve, hogy száll át hegyeken és völgyeken fönt -a levegőég magasában.</p> -<p>Bizony megvoltak azok a körmök, de csak a Tisza árjaiban. A -mikor Csepkanics szemei meglátták Csonkafűzesnél a viz sodra által -feléhajtott holttestet: már akkor azok a körmök lemállottak s talán -hetekkel előbb lemállottak a holttest ujjairól. Mert igy rendelte a -legnagyobb ur, az egyetlen igazi ur: a természet törvénye.</p> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(Az igazi tudós. – Az egyetemi tudósok a -holttestnek Budapestre szállitását kivánják. – A törvényszék a -holttest felét küldi. – A haj- és szőrszálak letöredezése.)</p> -<p>A következő napon, deczember 8-án kellett volna az egyetemi -tudósoknak véleményt adni. De nem adtak, mert nem adhattak.</p> -<p>Véleményeikben főleg a holttest életkorára kellett volna -kiterjeszkedniök. Ha erre ki nem terjeszkedhettek: véleményüknek -alig lehetett büntetőjogi nyomatéka. <span class="pagenum"><a name= -"Page_62" id="Page_62">-62-</a></span> Az volt a főkérdés, hogy a -holttest életkora megfelel-e Solymosi Eszter életkorának.</p> -<p>Parlagi szakértő könnyen felel. Nála mindjárt kész a vélemény. -Igen vagy nem. Manó vigye a dolgok belső igazságát, nem az ő dolguk -törődni a vádlottak sorsával, az igazságszolgáltatás pedig védje -meg a maga tekintélyét, a hogy tudja.</p> -<p>A komoly, az igazi tudós nem igy vélekedik. Ő tisztán akar -látni, a természet törvényét s e törvény működését világosan meg -akarja ismerni s világosan föl akarja tüntetni. Előtte az igazság -kiderítése becsület kérdése. Sőt gyakran ennél is több: az életnek -és halálnak kérdése. Buvárló munkájában az igazi tudós nem riad -vissza semmitől s a nehézségek és akadályok csak fokozzák erélyét. -Leszáll a tűzokádók torkába, fölmegy a jégcsucsok életölő -magasságába, behatol a a fenevadak barlangjába s a földnek sarkaiba -s nyugodtan észlel és kisérletez a dögvészek tanyáin. A komoly -tudósok az emberiség legfönségesebb hősei. A királyok, a -hadvezérek, a népek kormányzói, a csatamezők elszánt vitézei mind -kis arányu szürke alakok az igazi tudóshoz képest.</p> -<p>Mind a három egyetemi tudós kidőlt már az élők sorából. Borongó -érzéssel gondolok arra, hogy művem megirását meg nem érhették. -Néhány szavam jól esett volna nekik s talán jutalomnak tekintették -volna ama kinos rágalmak ellenében, melylyel őket a sajtó nagy -része s a felizgatott tömeg szitkozódása elborította. Ők maguk -legkevésbbé szerették, hogy a nyiregyházi törvényszék <span class= -"pagenum"><a name="Page_63" id="Page_63">-63-</a></span> őket bizta -meg a munkával. Szokott tudományos buvárkodásukból kizavarta őket e -munka. Egyébként se örültek a megbizatásnak. Az egyetemi ifjak -közt, saját hallgatóik közt is igen el volt terjedve a zsidók ellen -való gyülölködés. Tanári tekintélyük szenvedhetett csorbát s e -körülmény árt a tanítás sikerének. Ha valamely irányban jutalmazó -lett volna a megbizatás: lemondtak volna róla. De kellemetlen s -esetleg veszélyes volt: ez okból becsületbeli dolognak tartották -annak eleget tenni.</p> -<p>Scheuthauerrel elhitették, hogyha mereven, ridegen ellene szegül -a csonka-fűzesi szakértők munkájának, utóbb még ő kerülhet vád alá -s szabadságát is elvesztheti. Különböző alkalommal három izben -fordult hozzám azzal a kérdéssel: biztosíthatom-e arról, hogy őt, -ha minden tekintet nélküli szigorral terjeszti elő véleményét, a -biróság nem fogja bántani?</p> -<p>– Gyerekes aggodalom. Miért és miként bánthatná?</p> -<p>– Különben nekem mindegy, így felelt. Én megvizsgálok mindent s -ha kerékbe törnek is: nyersen megmondom véleményemet.</p> -<p>Mihálkovich és Belky sokkal simább modorban, de hasonló -elszántsággal teljesítették a megbizást.</p> -<p>Deczember 8-án azt mondták hivatalosan: »Arra hogy a -csontrendszer fejlettségéből, úgyszintén a fogak állása -fejlődöttségéből a hullának életkora állapíttassék meg, -kinyilvánítjuk, hogy a csontrendszernek általunk már adott tüzetes -leirását, úgyszintén a fogakét is a kérdés pozitiv eldöntésére -elegendőnek nem tarthatjuk, a <span class="pagenum"><a name= -"Page_64" id="Page_64">-64-</a></span> mennyiben az életkornak -biztos megállapítása czéljából a csontrendszer egyes részeinek -hosszabb művelet alá vétele, nevezetesen azoknak hosszu időn át -folytatott áztatása (maceratio) szükséges.«</p> -<p>A serdülő, a még teljességre nem fejlett életkorban még bizonyos -csontrészek, csontizvégek csak porczogók s nem tökéletes csontok. -Ezenkívül bizonyos csontok még nem teljesen egygyé csontosult -egészek, hanem egymástól vékonyabb vagy vastagabb porczogó által -elválasztott részek. A teljessé vált életkorban a porczogók már -eltünnek s mondhatni, mindenütt csontokká alakulnak át. Fiatalabb -életkor: több porczogó; idősebb életkor: kevesebb porczogó. Ám a -serdülés kora is több évre terjed. Leányoknál a 12-ik életévtől a -18-ik életévig, sőt egyiknél-másiknál még ennél is korábban -kezdődhetik s még annál is későbben végződhetik.</p> -<p>Solymosi Eszter 14 éves s közel 4 hónapos volt. Az egyszerü -megtekintés a csontok porczogóinál 15, 16, 17 évi életkorra is -mutathatott, azonban ha vizben áztatás által a porczosodás -fejlődésének tökéletes méreteit meg lehet határozni, akkor talán a -csonka-fűzesi holttest lehet 14 éves életkoru leányé is s akkor -talán a Solymosi Eszterrel való azonossága ellen ez oldalról se -lehet kifogást tenni.</p> -<p>Végre is a természet minden igazsága kiderül, ha törvényeit -működésük eredményeiben tisztán föl tudjuk ismerni. Ez okból azt -kérték az egyetemi tudósok, hogy a törvényszék a holttestet -egészben küldje Budapestre s azt ott bocsássa rendelkezésükre. Ott -majd lesz világos, <span class="pagenum"><a name="Page_65" id= -"Page_65">-65-</a></span> füthető műterem s ott meglesz minden -segédeszköz.</p> -<p>Az egyetemi tudósok e javaslatát melegen támogatta a közvád -képviselője is, melegen támogattam én is. Hiszen e nélkül az -igazság közvetlen közelébe épen a főkérdésben el nem -juthattunk.</p> -<p>Hej, de a nyiregyházi törvényszék másként gondolkodott. Nem -mondta ugyan ki, de szentül azzal a gyanuval élt, hogy utközben, -mások kezén valahogy utóbb is elvész a csonka-fűzesi holttest s -helyébe valamely fiatal 14 éves lányka holttestét csempészi valaki. -A zsidóknak sok a pénzük. Sok pénznek nagy a hatalma. Ő bizony az -egész holttestet ki nem adja kezéből, legyen elég annak fele.</p> -<p>Földarabolták a holttestet. A test darabjait leltárba se vették -s lehetőleg két egyenlő részre osztották. Jobbkéz, balláb ide; -balkéz, jobbláb amoda. A csigolyacsontokból s az oldalcsontokból -egy csomó az egyik részre, másik csomó a másik részre. Koponya- és -izom-részek összekaszabolva ide-amoda. S azután az egyik felerészt -elhelyezték eczetes-uborkás üvegbe, bekötötték, birói pecséttel -lepecsételték s átadták a börtönőröknek, őrizzék a bünjelek -gyüjteményében az idők végezetéig. Megvolt még tizenkét esztendő -mulva is.</p> -<p>A másik felerészt szekrénybe csomagolták s felküldték Budapestre -az egyetemi tudósokhoz.</p> -<p>A törvényszék ez eljárását tárgyilag igazoltnak kell voltaképen -tartanunk. Ha a bünjelekkel afféle tudományos kisérletet kell -tenni, a melynek folytán azok alakja vagy természete megváltozik -vagy azok megsemmisülnek: <span class="pagenum"><a name="Page_66" -id="Page_66">-66-</a></span> akkor a bünjel egy részét változatlan -alakban és minőségben lehetőleg meg kell őrizni, hogy a szakértői -működést ellenőrizni lehessen s esetleg a perujítás elől az utat a -bünjel megsemmisülése el ne zárja.</p> -<p>Deczemben 18-án vették át az egyetemi tudósok a testrészekkel -megtöltött szekrényt. A következő napon a közvádló királyi -főügyészség azt indítványozta, hogy törvényszéki küldöttség bontsa -föl a szekrényt. A budapesti királyi törvényszék egyik biráját és -jegyzőjét s törvényszéki orvosát küldte a fölbontásra. Ez deczember -18-án történt. Magam is ott voltam a védelem képviseletében. A -holttest tagjait darabonként gondosan leírva vették át az egyetemi -tudósok. Az átvétel szabályszerü volt.</p> -<p>Egy parlagi dévajságnak mégis nyomára jöttünk. A mikor -Nyiregyházán a vizsgálóbiró néhány szakértő orvos közbenjöttével a -holttest részeit becsomagolta: azok közé egy szopós borju egyik -bordájának darabját is becsomagolták. A ki ezt cselekedte, -bizonyára azt gondolta, hogy az egyetemi tudósok talán hamarjában -észre se veszik, hogy az a darab csont borjucsont s majd minő -fejtörést okoz az nekik, hogy ez a csont mekkora életkorra -mutat.</p> -<p>Ezentúl nem mentem az egyetemi tudósokhoz. Végezzék munkájukat -zavartalanul.</p> -<p>Azonban a zsidógyülölő lapokban naponként jöttek közlemények a -tanulmány részleteiről. Irányzatos közlemények, melyeket én igaznak -nem tarthattam. Láttam, hogy e közlemények a közönséget csak úgy -félre akarják <span class="pagenum"><a name="Page_67" id= -"Page_67">-67-</a></span> vezetni, mint a mikor még a vizsgálat -kizárólag Baryék kezében volt. Tudtam, hogy a három egyetemi tudós -semmi lappal nincs összeköttetésben, hanem kell valakinek lenni -közelükben, a ki széthordja a hireket. Kipuhatolni, hogy ki az s -hogy nincs-e valami szerepe a szakértői nyomozási kisérletekben: -fölkerestem karácsony ünnepe körül Mihálkovichot.</p> -<p>Következményeiben fölötte fontossá lett e látogatás.</p> -<p>A csonka-fűzesi szakértők egyik állítása az volt, hogy a -Tisza-hozta holttest haja, szemöldöke s nemi szőre le volt -borotválva. Látleletükben is van erre utalás, de lapjaik egyébként -is ezzel kürtölték tele a világot.</p> -<p>A czélzat világos volt. Kimondták, hogy a holttest csempészett -idegen holttest s irányt akartak adni arra is, honnan kerülhetett a -holttest. Az a vélemény van általában elterjedve az országban, hogy -az óhitű zsidók elhalt nőiket, leányaikat eltemetés előtt meg -szokták borotválni. Minthogy pedig a csonka-fűzesi szakértők -szerint a csempészett holttest is meg van borotválva: ime tehát -láthatja a közönség, hogy a holttest valami zsidó lány holtteste -eredetileg. Ujabb igen fontos ok arra, hogy az a holttest csakugyan -nem Solymosi Eszter.</p> -<p>Az iránt érdeklődtem először, vajjon hát a holttest haj- és -szőrszálai csakugyan le vannak-e borotválva vagy a rothadás folytán -kimállottak vagy letöredeztek?</p> -<p>Mihálkovich műtermében egy fiatal szőke, rokonszenves és -értelmes arczu orvostudorral, úgynevezett tanársegéddel -találkoztam. Nevére nem emlékezem. Úgy rémlik előttem: Perényi -volt. Épen ő vizsgálta <span class="pagenum"><a name="Page_68" id= -"Page_68">-68-</a></span> vajjon a haj- és szőrszálak késszerü éles -eszközzel vannak-e levágva? Kérdeztem, mit talált eddig? Nagy -előzékenységgel felelt kérdésemre s mutatott meg mindent.</p> -<p>Azt mondta: a haj- és szőrszálak bizony borotvával vannak -eltávolítva.</p> -<p>Meglepett ez a felelet. A hogy én eddig különös gonddal és -óvatossággal magamnak az egész ügy képét megrajzoltam: ez a felelet -azt a képet nyomban eltorzította. Hiszen az a kép nem igaz, ha a -felelet tartalma igaz.</p> -<p>Kértem, mutassa csak meg azt a hajszálat.</p> -<p>Megmutatta. Talán nyolczszoros vagy tízszeres nagyító üveggel -jól megnéztem.</p> -<p>Bizony nem lemetszett, hanem letört vagy leszakított hajszálnak -láttam én azt első pillanatra is. S minél jobban megnéztem: annál -bizonyosabbnak láttam rajta a törést vagy szakítást. Tökéletesen az -eltört kenderkóróhoz hasonlított.</p> -<p>Nyomban lerajzoltam néhány szálat tört vagy szakított végével. -Rajzom ma is megvan. Akkor még a törvényszéki orvostanok a haj- és -szőrszálak rothadási letöredezésének gyakorlati kérdésével alig -foglalkoztak. A következő év elején Hoffmann Eduárd tudor, a bécsi -orvosi egyetem nagyhirű tudósa már tüzetesen tanulmányozta ezt a -kérdést. Ő is készített a letört vagy leszakított haj- és -szőrszálakról rajzot, melyeket vizi holttesteken talált. Az ő rajza -tökéletesen összevág az enyémmel. Észlelésem tehát igazolást nyert. -<span class="pagenum"><a name="Page_69" id= -"Page_69">-69-</a></span></p> -<p>De a nagy perben még sem lett gyakorlati jelentősége.</p> -<p>Az egyetemi tudósok ugyanis úgy találták, hogy a csonka-fűzesi -holttesten a haj- és szőrszálak egy része tövestül hiányzott, tehát -a rothadás folytán tövestül lemállott. Ez esetben a haj hagymáinak -fészke egészen üres volt. De azt is teljes bizonyossággal -észlelték, hogy a haj- és szőrszálak egy része a bőr felszíne -alatt, másik része pedig a bőr felszíne fölött töredezett le. E két -esetben a haj hagymái megvoltak bent a fészekben.</p> -<p>Ezzel a leborotválás könnyelmű elmélete halomra dűlt. Mert olyan -borotválás csakugyan nincs, mely a hajszálak egy részét a bőr -felszíne fölött, másrészét a bőr felszíne alatt metszhesse le, -harmadik részét pedig ugyanazon helyen tövestűl távolítsa el.</p> -<p>Észlelésemről nyomban értesítettem a tanársegédet. Szó nélkűl -vette tudomásúl.</p> -<h3>IV.</h3> -<p class="summary">(Mihálkovich első véleménye szerint a holttest -idősebb leányé, nem Solymosi Eszteré. – A 17 éves férfi csontváza -fejletlenebb. – Engem nem tud meggyőzni. – A fejlődés különböző. – -Kérdéseim a tudósokhoz. – A prágai orvosi egyetem 14 éves -leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – A tudósok végső -véleménye.)</p> -<p>Bejött e közben a műterembe Mihálkovich, a kiváló tudós és nagy -búvár. Azt kérdeztem tőle, hogy a csontfejlődés állapotából lehet-e -már eddigi észlelésünk után a csonka-fűzesi holttest életkorára -következtetni?</p> -<p>Azt felelte: az áztatási kisérletet még nem fejezték be -teljesen, véleményük végleges megállapítása tehát <span class= -"pagenum"><a name="Page_70" id="Page_70">-70-</a></span> még -lehetetlen, – azonban véleménye szerint a csonkafűzesi holttest -életkorát 14 évnél s négy hónapnál magasabbra kell tenniök.</p> -<p>Megdöbbentem.</p> -<p>Ez már komoly dolog. Ez nagy szeplő lenne az agyamban -megszerkesztett tényálláson. Ez a csonkafűzesi szakértőknek adna -igazat. Hiszen igaz, hogy a három kiváló tudós véleménye is csak -vélemény, mely az ellenkező körülmények bizonyosságra emelését nem -akadályozza meg szükségképen. Az is igaz, hogy a büntetőjogi -bizonyítás anyagának óriási tömege van birtokunkban, melylyel az -azonosságot mégis teljesen tudjuk igazolni. De mégis csak meg lenne -munkánk nehezítve, a tövis mégis bent maradna a sebben s a zsidók -elleni gyülöletszítás mégis új és éles fegyvert kapna kezébe.</p> -<p>Kérdeztem, miféle jelenségekre alapítja véleményét?</p> -<p>Egyik asztalon állt egy tálcza, a tálczán szétszedett emberi -csontok, szennyes, sárga színűek, mint a hogy a föld alatt szoktak -lenni, a mikor már az enyészet minden lágyabb testrészt -megsemmisített körülöttük. Fölvette kezébe a tálczát s elém -tartotta.</p> -<p>– Nézze meg, ugymond, e csontokat. Ezek fiatal legény csontjai, -a kiről föltétlenül bizonyos, hogy 18-ik életévében volt s 17 éves -életkorát teljesen betöltötte. Méltóztassék jól megnézni például a -bordák ízvégeit, az epifiziseket, minő csontosodási állapotban -vannak azok.</p> -<p>Megnéztem.</p> -<p>Akkor elém tartotta a csonka-fűzesi holttest megfelelő bordáit, -hogy most meg ezeket nézzem meg jól s ezek <span class= -"pagenum"><a name="Page_71" id="Page_71">-71-</a></span> ízvégeinek -csontosodási állapotát hasonlítsam össze ama másik bordával.</p> -<p>Összehasonlítottam. Különös gonddal és figyelemmel kerestem a -hasonlatot s az eltérést. S valóban a nagy tudós figyelmeztetésének -segítségével is abban állapodtam meg, hogy a csonka-fűzesi holttest -borda-ízvégeinek csontosodása valami csekélységgel előbbre -haladottabb, mint a tálczán levő 17 éves férfié.</p> -<p>Megint szólt a nagy tudós.</p> -<p>– Ugy-e, nyilvánvaló a különbség? Már pedig, ha én biztosan -tudom, hogy ez a csont 17 éves életkorú s felötlőleg fejletlenebb, -mint a csonka-fűzesi, miként mondhassam én tiszta lélekkel a -csonka-fűzesi holttestet 14 évesnek s 4 hónaposnak?</p> -<p>A nagy tudós a léleknek teljes őszinte mélységéből beszélt. -Elfogultságra, mellékgondolatra, elhamarkodott véleményre, nem -eléggé pontos észlelésre még csak nem is gondolhattam. Hiszen nekem -is kezemben volt a kétféle csont s élő két szememmel magam is jól -láttam a különbséget.</p> -<p>Még se voltam meggyőződve. Sőt még kétség se támadt bennem egy -pillanatra se. Hiszen száz körülmény győzött meg arról, hogy a -rejtélynek nincs más okszerü megoldása, csak az, hogy a -csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszter. Igaz, hogy az 14 éves s -közel 4 hónapos életkorú s itt 17 éves csontvázat kevésbbé -fejlődöttnek látok, de az okszerű megoldásnak még ez az ellentmondó -jelenség se állhat útjába.</p> -<p>Miért nem állhat? <span class="pagenum"><a name="Page_72" id= -"Page_72">-72-</a></span></p> -<p>Az élettanban s annak fejlődéstani részében természetesen én nem -voltam tudományos értelemben véve jártas. Nem voltam szaktudós. De -az életjelenségek óriási tömege felnőtt korom óta az én gondos -figyelmemet is magára vonta. Jól láttam, hogy az emberek, állatok, -növények világában mindennapiak a gyorsabban s lassabban fejlődés -tünetei. Föltétlenül biztos voltam abban példáúl, hogy az agynak, -az értelmességnek fejlődése egy-két-három évi különbségtől nem függ -válhatlanúl. Hány gyermeket, fiút és leányt láttam én életemben, a -kinél a minden irányú értelmesség 14 éves életkorban jobban ki volt -fejlődve, mint másoknál a 17 éves életkorban. S az agy is csak oly -része a testnek, mint a csont, tehát a csontnál is csak oly nagy -lehet a fejlődés fokozatában az eltérés, mint az agynál.</p> -<p>Azt is jól tudtam, hogy például a nőgyermeknél a 10-ik és 20-ik -életév között más a fejlődési fokozatok közti időtartam, mint a -férfigyermeknél. Láttam 12 éves nőt teljesen érettet és 17 éves nőt -teljesen éretlent. Egyszóval: tudtam, hogy különböző egyéneknél a -fejlődés foka és időtartama nem egyenlő.</p> -<p>A tünetnek okát tisztán nem tudom, nem is keresem. De a -szaktudósok se tudják. Oka bizonyára az egyéniségben van. Az -egyéniség keletkezésének száz meg száz okát ismeri a tudomány, de -még több okát nem ismeri, még több okáról sejtelemmel se bir. -Mindez azonban máshová s nem a nagy perre tartozik.</p> -<p>Azt mondtam Mihálkovichnak:</p> -<p>– Megdöbbentett ez az észlelés, de meggyőződésemben <span class= -"pagenum"><a name="Page_73" id="Page_73">-73-</a></span> meg nem -rendített. Önök véleménye nehezebbé teszi a védelem munkáját, de a -sikert meg nem gátolja. Egyéb bizonyítékok egész seregével -kétségtelenné teszszük, hogy az a holttest Solymosi Eszteré, tehát -az 14 éves és közel 4 hónapos életkorú. Önök az ország első -szaktudósai e téren, önök által a tudomány nyilatkozik. Ha a -tudomány össze nem fér az egyetlen lehető okszerű megoldással: -akkor csak a tudomány hézagossága jön napvilágra. Nem az igazság -vall kudarczot, hanem mai állásában a tudomány. A törvényszék előtt -minden esetre lesz három kérdésem önökhöz, melylyel az önök -véleményének sulyos hatását fogom elhárítani.</p> -<p>A nagy tudós szelid, komoly arczával s a szemüvegen át is -fényes, okos szemeivel nézett rám kis ideig. Azután azt -kérdezte:</p> -<p>– Szabad volna nekem azokat a kérdéseket megismerni?</p> -<p>– Nincs okom titkolni. Az első kérdésem minden esetre az lesz, -vajjon bizonyos-e, hogy az embernek s az emberi csontoknak a -serdülő korban való fejlődése a nem, fajta, öröklés, átháramlás, -életmód, foglalkozás, éghajlat s esetleges betegségek miatt -egyénenként gyorsabb vagy lassúbb?</p> -<p>– Bizonyos!</p> -<p>– A második kérdésem az lesz, vajjon az életkort a csontok -fejlődéséből megállapító véleményt önök nem a tudomány -összegyüjtött összes adataiból állították-e össze, mint olyat, a -mely csak átlagos életkort tüntet föl s nem egyéni életkort? -<span class="pagenum"><a name="Page_74" id= -"Page_74">-74-</a></span></p> -<p>– Természetes, hogy mi csak átlagos életkorról beszélhetünk.</p> -<p>– Magam is belátom, de meg kell jegyeznem, hogy átlag ember -nincs, hanem csak egyén van. Végül a harmadik kérdésem az lesz, s -ez a legegyszerűbb: látták és e czélból vizsgálták-e önök már egy -vagy több 14 éves leányka csontvázát?</p> -<p>– Én nem láttam s úgy tudom, kartársaim se látták. A mi -egyetemünkön nincs ilyen csontváz-készület.</p> -<p>– Ily esetben én bizony az önök helyén nem mernék határozottan -kizáró véleményt mondani. Sok ember jóléte, becsülete, szabadsága s -talán élete függ a szakértői véleménytől.</p> -<p>A nagy tudós mereven nézett rám. A komoly tudósnak és erős -elmének nagy küzdelme látszott arczán. És látszott a nemes nagy -léleknek az erkölcsi felelősség fölött való viaskodása. Mit -csináljon hát? Hitvány gondolatok eltorzítják és csúffá teszik a -szép arczot is; – nemes léleknek fönséges gondolatai széppé, -ragyogóvá teszik a közönséges arczot is. Háttal volt fordúlva -társalgásunk alatt az ablakok felé, de a terem világos volt s én -meghatva néztem azt a magával és gondolataival küzködő fényes -arczot, ki komoly tudós és becsületes ember. A ki nem bizonykodik, -hanem az igazságot keresi.</p> -<p>Végre azt kérdezte tőlem:</p> -<p>– Mit tenne ön a mi helyzetünkben?</p> -<p>– Minden esetre törekedném néhány 14 éves életkorú -leány-csontvázat saját szemeimmel megvizsgálni. <span class= -"pagenum"><a name="Page_75" id="Page_75">-75-</a></span> Én ily -igen kényes kérdésben csupán mások észleléseiből nem mondanék -véleményt. Hallottam-e vagy Taylorból olvastam-e, de úgy emlékszem, -Angliában a Gay-féle kórháznak közel húszezer csontváza van, ott -bizonyára kell lenni 14 éves leányénak is, bizony én nyomban -kocsira ülnék s oda mennék.</p> -<p>Nem felelt erre semmit. Befejeztük a társalgást s én eljöttem -tőle.</p> -<p>Értesültem azután, hogy ő társalgásunkat Scheuthauer és Belky -szakértő kartársaival közölte. Megállapították, hogy életkor -megállapításának czélzatából egyik se szemlélt még 14 éves -leány-csontvázat soha. Megfontolták, vajjon egyikük vagy másikuk ne -utazzék-e nyomban Angliába? E helyett azt határozták, hogy átírnak -a bécsi, gráczi, prágai egyetemek orvostani karához; megkérdezik: -van-e ott 14 éves életkorú leánycsontváz s kérik, ha van, annak -csontfejlődéstani pontos leirását elkészíteni s megküldeni, sőt ha -szükség, elutaznak maguk oda tanulmányozás végett.</p> -<p>A feleletek megérkeztek. A bécsi és gráczi egyetemek orvostani -muzeumában nem volt megfelelő csontváz. Hanem volt szerencsére -Prágában. Az itteni orvosi egyetem tudós tanára, dr. Toldt, -közölte, hogy ott a 957-ik számú csontváz kétségtelen 14 éves -életkorú leány csontváza, s hogy az a fejlődésben észrevehetőleg -alig tér el a csonka-fűzesi holttestől.</p> -<p>Minő csodálatraméltó lelkiismeretességgel dolgoztak ezek a -szakértő tudósok!</p> -<p>Scheuthauer eddig még soha nem vonta különös tanulmányozása -<span class="pagenum"><a name="Page_76" id= -"Page_76">-76-</a></span> körébe a csontfejlődéstant. Szakmájánál -fogva nagyon sok ezer holttestet bonczolt már s széles és mély -elméje, tudományszeretete s éles figyelése természetesen sok -tünetet megjegyzett már nagy szabatossággal, de különös esetre -vonatkozva gyakorlati czélból még nem vizsgált részletesen. Most -jogi és erkölcsi feladatává lett ezt cselekedni. Éjt-napot egygyé -tett, hogy most e kérdésben a legújabb vizsgálódások eredményét is -elsajátitsa. Átbúvárolta az egyetem szakkönyveit és gyűjteményeit, -nyomban beszerzett 140 korona értékü új könyveket s így búvárkodott -szakadatlanul.</p> -<p>A csonka-fűzesi holttest csontjait ő irta le először s az ő -leírását küldték Prágába dr. Toldthoz az ottani 957-ik számu vázzal -való összehasonlítás végett. Mikor a válasz megjött, Mihálkovichot -némi aggódás fogta el. Ő előtte csak a 17 éves életkorú csontváz -lebegett és nagyon meglepőnek tartotta dr. Toldt feleletét.</p> -<p>– Az én kartársam Scheuthauer vérmes természetü. Hátha talán nem -tökéletes szabatossággal írta le a csontokat. Most magam írom -le.</p> -<p>Ezt mondta nekem.</p> -<p>Most azután ő maga írta le a csontokat. Tökéletesebb leírást nem -ismer a tudomány története. Most ezt küldték el dr. Toldthoz. Ő -ismét felelt. Azt felelte, hogy e leírás után a csonka-fűzesi -holttestet még sokkal nyugodtabban mondhatják 14 éves -életkorúnak.</p> -<p>Ily tanulmány után szerkesztették meg e pontra nézve -véleményüket a törvényszékhez.</p> -<p>Azt modták: <span class="pagenum"><a name="Page_77" id= -"Page_77">-77-</a></span></p> -<p>Az eddigi irodalmi adatok a mostani ritka eset teljes -fölvilágosítására hézagosak, minthogy a csontok fejlődésének -leírásában az egyéneket nem szerint nem különböztetik meg, noha -valószinű, hogy a fejlődés a fiunál és a leánynál különböző. De -hézagosak azért is, mert azok az irodalmi adatok nem a magyar -fajtáról, hanem a német, cseh és angol fajtáról szólanak s a magyar -fajtának csontfejlődését még csak ezután kell tanulmányozni. -Mindamellett a csonka-fűzesi holttest életkoráról kimondható, hogy -a legtöbb adat 16–17 életév mellett szól ugyan, de ezek nem oly -nyomós természetűek, hogy kizárnák azt, hogy az illető egyén a -14-ik és 15-ik életév között is ne lehetett volna.</p> -<p>Ezzel elesett a csonka-fűzesi szakértők véleménye s egyúttal -szakértői véleményből származó minden akadály megszünt arra nézve, -hogy a csonka-fűzesi holttest ne Solymosi Eszter lehessen.</p> -<h3>V.</h3> -<p class="summary">(A holttest olyan lányé, a ki 14 évesnél nem -volt fiatalabb s 17 évesnél nem volt idősebb. – A csonka-füzesi -szakértők minden lényeges kérdésben tévednek. – A holttest Solymosi -Eszter lehet. – A biróság kitörli a tudósok véleményéből ezt a -pontot.)</p> -<p>Az egyetemi tudósok egyébiránt 1883-ik évi január 9-ére lettek -készen tanulmányukkal, újabb leletükkel s véleményükkel.</p> -<p>Leletüket pótleletnek nevezik. Vannak benne érdekes pontok.</p> -<p>Megtalálták a szempillák szőreit. <span class="pagenum"><a name= -"Page_78" id="Page_78">-78-</a></span></p> -<p>Megtalálták a szemöldökszőröket is.</p> -<p>A hajra nézve a mit találtak, azt már föntebb előadtam. A haj -egy része tövestűl kihúllott, más része a hajhagymával együtt -megvolt, de a hajtörzsön belűl a fejbőr felszíne alatt szakadt el, -egy része pedig a fejbőr felszínén felűl szakadt el. A nemi részen -is megtalálták a gyermekkor pehelyszőreit s azok közt egy-két szál -sarjadni kezdő serdült korbeli szőrt.</p> -<p>Véleményt kettőt adtak. Egyet a biróság kérdéseire s egyet a -királyi főügyészség kérdéseire.</p> -<p>A biróság kérdéseire azon túl, melyet föntebb már fölemlitettem, -ezt felelik:</p> -<p>»Mind a fogak állapota, mind a csontok fejlettsége arra mutat, -hogy a vizsgált hulla az úgynevezett ivarérődési időszakban volt, -mely a 14-ik életévtől egészen a 16-ikig s legföljebb a 17-ik évig -terjed s némely egyéneknél egy vagy két évvel korábban, másoknál -későbben szokott bekövetkezni. Bizonyosnak látszik, hogy 14 éven -alúl és 17 éven felűl a hulla nem volt, de hogy ezen évek közűl -melyik illik pontosan a hullára: ez esetben határozottan ki nem -mondható.«</p> -<p>E véleményt indokolják a koponya kerületével, a bölcsességfogak -és homloköblök állapotával, a csontok ízvégeinek s a csontmagvaknak -fejlettségi fokával.</p> -<p>Kimondják végül, hogy a hajakat és szőröket se nem borotvával, -se nem edző szerrel távolították el, hanem azok, a mennyiben -hiányzanak, a vízben való rothadás folytán mállottak ki vagy -töredeztek le. A nemi részen talált pehelyszőrök fiatal korra -vallanak. <span class="pagenum"><a name="Page_79" id= -"Page_79">-79-</a></span></p> -<p>A királyi főügyész kérdéseire szintén fontos feleleteket -adnak.</p> -<p>Kimondják s nagy részletességgel indokolják, hogy a -csonka-fűzesi szakértők tökéletesen tévedtek, a mikor a kezek és -lábak finom bőréről, a tyúkszemről, a kezek szépségéről, a jól -ápolt körmökről beszélve azt mondják, hogy a csonka-fűzesi holttest -élete folyamán durvább munkával nem foglalkozhatott. Hiszen -tyúkszemet a téli csizmában-járás is okoz, holott a körmök és -felhám pedig teljesen hiányozván, kéznek és lábnak látszólag finom -bőrünek kellett lenni.</p> -<p>Egy másik kérdésre kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők -abban is tökéletesen tévedtek, hogy a hulla 3–4 napnál tovább ne -lett volna a vízben. E szakértők minden ide vágó indoka légből -kapott és tudománytalan. Hiszen a hullaviasz képződése csak a -vízben történhetett s erre bizony tíz hét is esetleg szükséges -volt, minthogy jelentékenyen kevesebb idő alatt hullaviasz nem -képződhetik.</p> -<p>Kijelentik a megfelelő kérdésekre azt is, hogy a csonka-fűzesi -szakértők épen semmivel se tudják bizonyítani azt az állításukat, -hogy a csonka-fűzesi holttest vérszegénységben halt meg, sőt a -rothadás azon fokán ezt se bizonyítani, se állítani nem lehet. Ép -úgy nem tudják igazolni azt se, hogy az illető nő a nemi -érintkezést gyakorolta volna életében. Erre vonatkozó vizsgálatuk a -tisza-eszlári bonczolásnál teljesen hiányos.</p> -<p>Végül kijelentik, hogy a csonka-fűzesi szakértők leletében -egyetlenegy jelenség sincs fölemlítve, a mely <span class= -"pagenum"><a name="Page_80" id="Page_80">-80-</a></span> kizárná -annak lehetőségét, hogy az illető egyén halálának oka vízbefulás -volt. A csonka-fűzesi szakértők ellenkező állítása tehát szintén -tévedés. Sőt az egyetemi tudósok több fontos jelenséget födöztek -fel, melyek egyenesen arra utalnak, hogy az az egyén vízbe fúlt. De -egyébként is, ha ismeretlen holttestet találnak a vízben, ha annak -rothadása már nagyon előrehaladt s ha semmi más halálokot kimutatni -nem lehet: akkor a tudomány és tapasztalat összes bizonyságai -szerint a holtat vízbefúltnak kell tekinteni. Ez az egyszerű, -józan, tiszta felfogás.</p> -<p>Feleletük végén igen fontos nyilatkozatot tesznek az egyetemi -tudósok.</p> -<p>Kimondják, hogy a csonka-fűzesi holttest 14–17 éves egyéné -volt.</p> -<p>Kimondják, hogy legalább hat héttel, de valószínűbb, hogy 11–12 -héttel előbb halt meg, mint a mikor Csonka-fűzesnél a Tiszából -felbukkant.</p> -<p>Kimondják, hogy ez időnek legnagyobb részét, valószínűleg az -egész időt a vízben töltötte.</p> -<p>Kimondják végül, hogy se az első bonczolásnál, se a sírból -kiásás és második bonczolás alkalmával egyetlen jelenség a -holttestben elő nem tünt arra nézve, hogy az ne Solymosi Eszter, -hanem valamely más idegen nő holtteste lehessen.</p> -<p>S e közben kifejtik azt is, minő legyőzhetlennek látszó -nehézségekkel járt volna 6–12 hét előtt idegen hullát szerezni, azt -ily hosszú időn át víz alatt őrizni, arra Solymosi Eszter ruháját -ráölteni s mindezt észrevétlenül <span class="pagenum"><a name= -"Page_81" id="Page_81">-81-</a></span> intézni. Ezzel a -hullacsempészet elméletét teljesen valószínűtlennek -nyílvánítják.</p> -<p>1883. évi január 10-ike körül érkeztek be az egyetemi tudósok -munkálatai a vizsgálóbirósághoz s a törvényszékhez. Minő elképedés -vett erőt erre a vérvádhivő és terjesztő urakon! Minő zsivaj a -zsidó-üldöző sajtóban! Mennyi gyanusítás az egyetemi tudósok ellen! -Különösen kárhoztatták a tudósokat azért, hogy véleményt mertek -adni arról, vajjon könnyü dolog lehetett-e a holttest-csempészet és -hogy kimondták kereken, hogy a csonka-fűzesi holttest bizony -Solymosi Eszter holtteste lehet.</p> -<p>A törvényszék erre különös hőstettet követett el. Birói tollal -kitörölte az egyetemi tudósok véleményének ide vonatkozó -szakaszait. Jupiteri haragját igy töltötte ki a tudósokon.</p> -<p>Óh együgyü biróság! Óh vérvád babonája által megvakult emberek! -Mintha az igazság elenyésznék azzal, ha a birói toll azt -keresztül-kasul huzogálja! Mintha most már annak a három tudósnak -megszünt volna meggyőződése! Mintha az a három tudós azt meg ne -mondaná nyiltan a tárgyaló s itéletmondó biróság előtt az egész -világ hallatára! <span class="pagenum"><a name="Page_82" id= -"Page_82">-82-</a></span></p> -<h3>VI.</h3> -<p class="summary">(Az országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s -nem akar dönteni a vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – -Hoffmann Bécsben és Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad -igazat.)</p> -<p>– – Véleményük hát épen a lényeges kérdésekre nézve ellenkezett -a csonka-fűzesi szakértők véleményével. Ily esetben az országos -Közegészségügyi Tanácsot kell megkérdezni. Ez az ország -fővárosában, a kormány és a legfelsőbb biróság székhelyén működik. -Tagjai tudósokból, egyetemi tanárokból, az orvosi tudományokban -jártas férfiakból állanak. Hatósága az egész országra kiterjed. -Végrehajtó hatalma nincs. Csupán véleményező hatásköre van. Tagjai -közt zsidók is vannak s innen a zsidókat csakugyan nem lehetett már -kirekeszteni. Nem is akarta senki. Se számuk, se egyéniségük nem -lehetett döntő.</p> -<p>A vád is kérte a törvényszéket, terjessze föl az iratokat a -Tanácshoz. Én is megnyugodtam ebben. A törvényszék maga is -szükségesnek látta.</p> -<p>Biztunk az országos Tanácsban mindnyájan, a kik a nagy per -végtárgyalására voltunk hivatva. Meglehetősen csalódtunk. A Tanács -ugy vélte, hogy se a csonka-fűzesi szakértőknek, se a zúgó -közvéleménynek mereven ellent mondani nem tanácsos, az egyetemi -tudósokat megczáfolni pedig tudásuk nem engedi. A Tanács tagjainak -többségét is megfertőztette a zsidógyülölet. Eszük és tudásuk nem -tudta egészen elnyomni érzésüket. <span class="pagenum"><a name= -"Page_83" id="Page_83">-83-</a></span></p> -<p>A törvényszék maga tette föl a Tanácshoz a kérdéseket.</p> -<p>Az első kérdés az volt, vajjon 14–17 éves vagy 18 éven fölüli -volt-e a holttest? A csonka-fűzesi szakértők 18 éven fölülinek, az -egyetemi tudósok 14–17 évesnek mondották. A bölcs Tanács egyik -véleményt se akarta elfogadni és egyik véleménynyel se akart -ellenkezni. Azért azt mondta, hogy a legtöbb jel szerint 16–18 éves -volt, azonban egy-két évvel fiatalabb is lehetett, idősebb is. -Tehát szerinte lehetett 20 éves is, de lehetett 14 éves is. Ez, ugy -vagyok meggyőződve nem komoly tudományos beszéd.</p> -<p>A második kérdés az volt, vajjon mi volt a halál oka? -Vérszegénység-e vagy más testi baj, vagy a vizbefuladás? A bölcs -Tanács azt felelte, hogy se az egyik, se a másik halálokot nem -lehet bebizonyitani. Tehát nem felelt semmit ezzel a felelettel. A -józan ész természetesen másként nyilatkozott volna. A józan ész azt -mondta volna: ime, itt egy holttest, vizben találták, előrehaladt -rothadásban van, rajta semmi különös halálokot találni nem lehet: -tehát azt kell tartani valószinünek, hogy a vizbefult. Ha tűzben -találták volna: az volna a valószinü, hogy tűzben halt meg. Ha -fának ágán nyakánál fogva kötélen lógva találták volna: az volna a -valószinü, hogy akasztás folytán halt meg. Ha széngázzal tele levő -zárt levegőben találták volna: az volna a valószinü, hogy -széngázmérgezésben halt meg. És igy tovább. Mert ha a holttesten -semmi különös halálok biztos jelét fölfedezni nem lehet: hát akkor -a <span class="pagenum"><a name="Page_84" id= -"Page_84">-84-</a></span> halál okának azt kell tekinteni, a mi a -halált ott, a hol a holttestet megtalálták, természetes uton -közvetlenül s kikerülhetlenül előidézhette. Ez a józan ész.</p> -<p>A harmadik kérdésre a felelet igazi hülyeség.</p> -<p>A csonka-fűzesi szakértők azt mondták, hogy a holttest -legföljebb tiz nappal előbb elhalt egyéné, tehát ez az egyén 1882 -évi junius 10-ike körül halhatott meg. Az volt tehát a harmadik -kérdés: el lehet-e e véleményt fogadni vagy a holttest még korábban -elhalt egyéné, a mint az egyetemi tudósok állitják?</p> -<p>A Tanács itt is kitér a felelet alól. A csonka-fűzesi -szakértőket nem akarja s az egyetemi tudósokat nem meri -megczáfolni. Azt mondja tehát szórul-szóra:</p> -<p>»Nem ismerve elégségesen a viszonyokat, melyek között a hulla a -haláltól fogva feltaláltatásáig létezett: a halál beállásának ideje -meg nem állapitható.«</p> -<p>Micsoda beszéd ez!</p> -<p>Hiszen ha ismernők azokat a viszonyokat: nem volna szükségünk -szakértőre. A hol biztos tudásunk van: ott semmit se ér a szakértők -puszta véleménye.</p> -<p>De nem is igaz a Tanácsnak ez az indoka. Hiszen ott van az -egyetemi tudósok leletében a hullaszappan. Ez pedig se tiz nap -alatt, se viz vagy vizes környezet nélkül nem támadhatott. Tehát a -holttestnek tiz napnál jóval több ideig kellett halottnak lenni és -vizben lenni.</p> -<p>A negyedik kérdésre adott felelet még meglepőbb, még -mulatságosabb.</p> -<p>E kérdés igy szól: a hulla a vizben 3–4 napig, avagy hetekig -létezett-e? A Tanács felelete ez: »hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_85" id="Page_85">-85-</a></span> a hulla -tizennégy napnál s talán még néhány napnál hosszabb ideig feküdt -volna a vizben, az nem valószinü«.</p> -<p>Az országos Tanács egyetlen tagjával se érintkeztem a vélemény -megadása előtt. A mint a vélemény napvilágot látott: elbámult rajta -a világ. Egyik bécsi előkelő orvostani szaklap nyilván megirta, -hogy nem hiszi, hogy oly tudományos testület, mint a Tanács, ily -badarságokat szülhetne, bizonyára valami pajkos ellensége koholta -ezt a véleményt.</p> -<p>Később találkoztam a Tanács előadójával. Elterjedt hirü tudós -volt, egyetemi tanár s több tudományos könyv irója. Bővebb -ismerkedés s többszörös eszmecsere után feltünően kistudásu és -korlátolt elméjü férfiunak találtam.</p> -<p>Azt kérdeztem tőle, mint az ügy előadójától s a vélemény -szövegezőjétől, vajjon mit jelent ez: »tizennégy napig s talán még -néhány napig?« Nem egyszerübb, tisztább s okosabb lett volna ezt -mondani: »talán tizennyolcz, vagy talán husz napig, vagy talán -tizennégy napnál több ideig?«</p> -<p>Erősen bizonykodott, hogy mély tudományos okokból igy kellett -mondani: »tizennégy napig s talán még néhány napig«.</p> -<p>A tudományos okok föltárását ismételt kérdésemre is kereken -megtagadta. S bizony én ezekre magamtól rá nem jöttem s nem is -jövök soha.</p> -<p>Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolczadik kérdések arról -szólanak, vajjon a Tiszából felbukkant nő nemileg érintkezett-e -férfiakkal, továbbá haja, szőre borotvával van-e eltávolitva, -azután: megvoltak-e körmei, mikor a holttest felbukkant a vizből, -végre: foglalkozott-e, mig élt, durva munkával s járhatott-e -mezitláb? <span class="pagenum"><a name="Page_86" id= -"Page_86">-86-</a></span></p> -<p>A feleletek kuszák, minden határozottság nélkül valók. Nem -ártanak s nem használnak se a vádnak, se a védelemnek.</p> -<p>Véleményének indokait sohase hozta nyilvánosságra az országos -Tanács. Az indokok szövegezésén összevesztek tagjai.</p> -<p>A büntető perjog alapján az indokok hiánya érvénytelenné tette -az egész véleményt. A törvényszék feladata lett volna vagy -kiegészités végett visszaküldeni, vagy egyenesen visszautasitani a -véleményt.</p> -<p>Ez természetes.</p> -<p>A puszta vélemény, bárkitől jön, az igazságszolgáltatás terén se -be nem bizonyit, se meg nem czáfol semmit. Csak a jól megindokolt -véleménynek lehet sulya. Az indokok alapján döntheti el a biróság -is, a vád és a védelem is, vajjon helyes uton járnak-e s nem -tévedtek-e a szakértők. Mert az indokokat összemérhetik a vizsgálat -egyéb biztos adataival. Ha ez adatokkal a szakértői vélemény -egyik-másik indoka nem fér össze: a vélemény elveszti minden -nyomatékosságát, vagy hamis utra tereli a biróságot.</p> -<p>Az országos Tanács véleményével egészben nem sokat törődtem. Nem -tartottam szükségesnek se a törvényes igazság, se a vádlottak -érdekében tovább vitatkozni a Tanácscsal. Elvégre a Tanács -véleménye is megengedte:</p> -<p>hogy a holttest eredhetett tizennégy éves leánytól;</p> -<p>hogy a leány halálát vizbefuladás okozhatta;</p> -<p>hogy a halálnak mikor történt bekövetkeztét meghatározni nem -lehet; <span class="pagenum"><a name="Page_87" id= -"Page_87">-87-</a></span></p> -<p>hogy esetleg tizennégy napnál tovább is fekhetett a vizben s -végre,</p> -<p>hogy a csonka-fűzesi szakértők állitását a jól ápolt körmökről, -a gyakori nemi élvezetről, az uras lábakról s a hajleborotválásról -nem bizonyitja kétségtelenül semmi.</p> -<p>A végczélra én ezt elegendőnek tartottam s igy vélekedett a -biróság is.</p> -<p>A mit még az orvosi tudomány alapján szükségesnek véltem: ott -lesz a végtárgyalás. Ott az összes orvosokat, tanukat és -szakértőket meg fogjuk hallgatni s a még értékes fölvilágositásokat -ott meg fogjuk nyerni.</p> -<p>Igy is történt.</p> -<p>Az orvosokat és szakértőket a végtárgyaláson julius 10-től -kezdve öt napon át hallgattuk ki. Nagy feltünést keltettek azok a -részletes kérdések, melyeket én különös gonddal a csonka-fűzesi -szakértőkhöz intéztem. Szakadozott, bágyadt s ingatag feleleteikből -meggyőződött még a vérvádhivő közönség is arról, hogy a -csonkafűzesi szakértői véleményt tudományosan alaposnak elfogadni -nem lehet. Az egyetemi tudósok a végtárgyaláson becses részletekkel -egészitették ki irásbeli szakértői véleményüket.</p> -<p>Én azonban egyénileg még tökéletesebb megnyugvásra is -törekedtem. Az igazságnak oly biztos ismeretéhez akartam eljutni, a -minőt a tudomány akkori állása lehetővé tett.</p> -<p>Világszerte ismert kiváló tudósok voltak akkor e szakban -Hoffmann tudor Bécsben, Virchow tanár <span class= -"pagenum"><a name="Page_88" id="Page_88">-88-</a></span> Berlinben -és Brouardel tanár Párisban. Magánuton hozzájuk fordultam, nekik az -összes vizsgálati s orvostani adatokat megküldöttem s indokolt -véleményüket kikértem. Brouardel gátolva volt véleménye -kidolgozásában, Hoffmann és Virchow megadták véleményüket. Szép és -becses munkálatok ezek. Meg kell jegyeznem: e munkálatok a lényeges -kérdésekben teljesen az egyetemi tudósoknak adnak igazat. De -munkálataiknak a nagy perben nem volt szerepük közvetlenül. Ezekből -csak én meritettem tudást és felvilágositást magánuton.</p> -<p>A nagy per orvosi része érdekes anyag az igazságszolgáltatásnak -s a szaktudománynak történetében is. De ez anyagot egészen -feldolgozni s adatait egészben közölni nem az én könyvem feladata s -az én gyakorlati tudásom határain túl is terjed.</p> -<p>Annyi bizonyos, hogy a csontok fejlődésének tudományos -megfigyelése az igazságszolgáltatás terén soha akkora szerephez még -nem jutott, mint e perben. A haj és szőrszálaknak rothadás folytán -való kihullása, lemállása s különösen letöredezése e perben merült -föl először. Az áztatott hulla némely sajátságait, a -kormeghatározás czéljából a csecsbimbó méreteit s udvarának -szinesedését e perben tárgyalta először a törvényszéki orvosi -tudomány.</p> -<p>Akadhat a tudománynak lelkes barátja, ki a birtokomban levő nagy -anyagot sajtó alá rendezi s egyuttal feldolgozza. Műve érdekes és -egyuttal értékes lesz, mert szép és nagy tanulságokat nyujt.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_89" id= -"Page_89">-89-</a></span></p> -<h2>A MEGMÉRGEZETT LÉLEK.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. -– Hasonlít hozzá Sarf Móricz. – A hetyke tanú. – Sarf Móricz lelke -nem tört meg rögtön. – Sokáig küzködött.)</p> -<p>Az élő állatot, a juhot, borjut, hizott ökröt megölik, -megnyuzzák, földarabolják, nyers hússzeleteket szabdalnak belőle. A -nyers húst tűz mellé teszik, megsütik, megfőzik, sóval, -füszerszámmal meghintik s lesz belőle izes pecsenye, kivánatos -falat.</p> -<p>Vajjon az emberi lélekkel el lehet-e ugy bánni, mint az élő -állattal s a nyers hússal? Tűzzel, vizzel, hideggel, meleggel, -füszerrel és puhitással át lehet-e az emberi lelket alakitani, hogy -megmaradjon emberi léleknek, de azért más szine, más ize, más -alakja legyen? Olyan legyen, a hogyan legjobban izlik annak, a ki -átalakitotta.</p> -<p>Gondoljatok csak a nagy forradalomra s abban a kis királyfi -esetére.</p> -<p>Ott áll a kis királyfi a kemény, szigoru, komor biróság előtt. -Tanunak hivták oda. Tanuskodnia kell. <span class= -"pagenum"><a name="Page_90" id="Page_90">-90-</a></span> Nagy pert -tárgyal a komor biróság. A királynét kell halálra itélni. A -királyné a kis királyfi édes anyja. A ki szülte, a ki emlőin -nevelte, a ki mind végig szerette s a ki meghalt miatta is. A kis -királyfit tanuként használják anyja ellen.</p> -<p>Ott áll a kis királyfi a biróság előtt. Halvány, bágyadt, kevés -vére, semmi vidámsága, reszket. Félelem borong szemein, a mikor -azok a komor birákon s a sötét közönségen végig révedeznek. Anyját -is észreveszi, a királynét. Szemei rámerednek az édes anyjára. Nini -– egy régi ismerős, egy jó lélek, a ki egykor királyné volt, a ki -egykor édes anyja volt. Ő még kis gyermek. Lelkendezve oda kellene -futnia édes anyjához. Zokogva oda kellene borulnia édes anyja -kebelére. S a gyermeki lélek egész szerelmével és egész -szomoruságával keserü panaszát el kellene mondania. »Anyám, -bántottak, kinoztak, éheztettek, aludni nem hagytak, elsorvadok, -meghalok, végy magadhoz, vigy el innen. Hiszen te hatalmas királyné -vagy s te vagy az én jó édes anyám.« Igy kellene a kis gyermeknek -beszélni és cselekedni.</p> -<p>Nem igy beszél, nem igy cselekszik.</p> -<p>Egy ember áll közelében, a ki oda vezette a biróság elé tanunak. -Az embert Simon varga néven ismeri a világtörténet. Ő a kaszab és a -szakács egy személyben, a ki megölte a juhot és pecsenyét készitett -a nyers húsból. A ki feldarabolta és átalakitotta a királyfi -lelkét.</p> -<p>A királyfi vall anyja ellen. Irtóztató vallomásával terheli őt. -Azt állitja s részletesen elbeszéli, hogy édes <span class= -"pagenum"><a name="Page_91" id="Page_91">-91-</a></span> anyja, a -királyné, fajtalankodott vele, saját édes fiával, hét esztendős -gyönge gyermekével.</p> -<p>A kegyetlen biróság a királynét minden áron meg akarta ölni. Meg -is ölte. Másnap a hóhér meg is mutatta a közönségnek a királyné -levágott véres fejét a vesztőhelyen. Megölték volna minden esetre, -ha gyermeke nem vall is ellene. A királyfi vallomására nem volt -szükség. Ez a vallomás csak borzalmas czifraság volt a tárgyaláshoz -s a halálos itélethez.</p> -<p>Hanem a királynét meg akarták gyalázni is. Ezért készitették el -ellene saját fiát. Ezért kellett eltorzitani a gyönge gyermek -emberi lelkét.</p> -<p>Vajjon mily módon, mennyi idő alatt, minő eljárással, a napoknak -és éjszakáknak miként felhasználásával tudták eltorzitani?</p> -<p>Nem tudom. Vagy nem jegyezték föl, vagy én nem olvashattam a -följegyzéseket. Azt se tudom, hogy a gyermek éles és nyugodt elméjü -volt-e, vagy tompa elméjü és képzelődő. Az elmult idők ködén át -csak azt látom bizonyosnak, hogy a gyermek a fajtalanság módjára -meg volt oktatva s mikor a vallomást tette, régóta gyötrött lelke -meg volt rémitve.</p> -<p>Egészen ugy, mint Sarf Móricz, a zsidó fiu, a nagyfalui éjszakán -a pandurok és a csendbiztos kezén s a börtönben, a mikor egy hónapi -fogsága után én beszéltem vele.</p> -<p>A megoktatott és agyonrémitett Sarf Móricz: ez az egyik tanu. Ez -állott a nyiregyházi törvényszék előtt, mikor vallomását -hitelesitette 1882 évi május 23-án. <span class="pagenum"><a name= -"Page_92" id="Page_92">-92-</a></span> Ez állott előttem is ugyanez -év junius 19-én, mikor őt a börtönben fölkerestem. Ezt a tanut -ismertettem e mű első kötetében.</p> -<p>De van egy másik Sarf Móricz is. A hetyke és fenhéjázó, a -számitó és zsidógyülölő tanu. Ez állott előttünk a nyilvános -tárgyaláson egy esztendő mulva, 1883-ik évi junius 19-én és a -következő napokon. Ez a tanu már nem fél, nem retteg senkitől. Ez -már bátran, sőt büszkén beszél. Ez már nemcsak azt mondja el, a mit -fejébe vertek, hanem ez már fontol, képzeleg, számit, okoskodik s -találékony. Ez már felesel, bizonykodik s diadalmaskodni akar, noha -jól tudja, hogy egyetlen szava se igaz.</p> -<p>Most elbeszélem annak történetét, miként lett a megrémitett -lélekből hetyke lélek s miként alakult át az első tanu a második -tanuvá.</p> -<p>A fiut május 21-én tartóztatták le Eszláron s e nap estéjén -vitték át Nagyfaluba a csendbiztoshoz. Éjszaka történt vallatása. -Május 22-én estére bevitték Nyiregyházára, a törvényszék -székhelyére. A következő napon vallomását hitelesitette a -törvényszék s azután nyomban elhelyezték a fogházban. Itt a -fogházőrök s különösen Kozák őrmester felügyelete alatt volt. El -volt zárva, kimennie nem volt szabad. Étele, itala, fekvőhelye -megvolt. A rendes foglyoknál több szabadságot élvezett, de hogy -zsidóval beszédbe eredjen, ezt kemény szigorral megtiltották neki. -Egy időben a kóbor zsidó asszony Roth Borbála is ott volt a -fogházban mint rab. Séta közben hozzáfért a gyerekhez s fékezhetlen -természeténél <span class="pagenum"><a name="Page_93" id= -"Page_93">-93-</a></span> fogva minden tilalom ellenére is nyomban -beszélni akart vele. A gyerek azt felelte neki:</p> -<p>– Nem lehet nekem magával beszélni, mert én rossz kezekben -vagyok.</p> -<p>Oly nagy volt eleintén félénksége s annyira fejébe verték, hogy -senki kérdésére se szabad felelnie, hogy még nekem is csak akkor -mondta meg életkorát – mint már elbeszéltem – a mikor erre neki az -őrmester engedélyt adott.</p> -<p>Voltak azonban pillanatok, kivált az első napokban, a mikor a -félelem zsibbasztó sulya alól kézzel-lábbal menekülni törekedett. -Hiszen nem volt ő buta, még tompa elméjü se. Nagyon sokszor eszébe -jutott ő neki, hogy a mit a nagyfalui éjszakán s később Eszláron s -a törvényszéki hitelesitéskor elbeszélt: mindaz nem igaz. Ott a -fogházban lassankint azt is megtudta, hogy ő tanu, de veszedelmes -tanu s a zsidók számára keserü sorsot idéz föl az ő tanuskodása. A -sok fogházi beszélgetésből lassanként megtudta, miféle szerkezetből -áll a büntetőbiróság. Ki és mi a vizsgálóbiró? Minő szerepe és -hatalma van a királyi ügyésznek? Mit kell tenni annak a tanunak, a -ki hamis vallomást tett s a ki ki akarja igazitani vallomását? -Bizonyára akadt zsidó vagy másféle rab, a ki ez iránt tanácsot is -adott neki. Oda kéredzkedett tehát Bary vizsgálóbiróhoz s Egressi -Nagy László királyi ügyészhez is több izben, hogy vallomását -igazitsák ki, ő se nem látott, se nem hallott semmiféle -gyilkosságot. Solymosi Eszterről semmit se tud, eresszék őt haza -szülői házához. <span class="pagenum"><a name="Page_94" id= -"Page_94">-94-</a></span></p> -<p>Jelentkezéseit, kérelmeit nem vették irásba. E helyett jól -összeszidták s közben-közben azt is megmagyarázták neki, hogy ugyis -hiábavaló minden törekvése, mert vallomását most már a törvényszék -előtt is megerősitette. Vallomása most már szent és -megmásithatatlan.</p> -<p>A tanulatlan és tudatlan falusi zsidó gyerek ott a fogházban -erre természetesen nem tudott felelni. S gondoskodott bizonyára az -őrmester s gondoskodtak a fogházőrök is arról, hogy őt a -vizsgálóbiró és királyi ügyész igazságáról napról-napra meggyőzzék. -A tárgyalás nyolczadik napján 1883 junius 27-én erre nézve kértük a -vizsgálóbiró és királyi ügyész megidézését és kihallgatását, de a -törvényszék ezt megtagadta.</p> -<p>Elkezdték már a fogházban a zsidó fiunak vallásos érzését is -bolygatni s megmételyezni.</p> -<p>Az akkori zsidógyülölet hullámai becsapkodtak a fogház belsejébe -is, a rabok és fogházőrök lelkébe. Ők se mások, mint a tömeg, ők is -együttéreznek és gondolkodnak a tömeggel. A zsidók ellen százféle -csufolódó szót ismer minden keresztyén társadalom. Vallásos -villongás idején senki se fukarkodik e szavakkal. A gyerek minden -nap látta és hallotta, hogy a zsidókat szóval, jellel, -cselekedettel mindenki csak lenézi, gyötri, szidalmazza. A -fogházőrök megszokják a hatalmaskodást. Gondolkozásuk szilajjá, -érzésük nyerssé, beszédjük élessé válik a rabok közt. Évődtek a -fiuval is. Zsidóságát vaskos élczekkel gunyolták s egy-egy -csattanós ötlet vagy szójáték fölött nagyokat röhögtek. A fiu -mindennap tapasztalta ezt. A gyermeklélek könnyen <span class= -"pagenum"><a name="Page_95" id="Page_95">-95-</a></span> idomul, -könnyen enged az értelmi és erkölcsi nyomásnak. Efféle durva -pajzánkodásnak tanuja volt egyszer egy Kulcsár nevü rab, az egyik -eszlári vádlottnak, Lusztig Adolfnak szobabeli társa. Igy beszéli -el az esetet:</p> -<p>Egyik fogházőr oda szól a fiuhoz:</p> -<p>– Hát te kölyök, te mégis zsidó akarsz maradni?</p> -<p>A fiu ezt felelte:</p> -<p>– Egye meg a fene a zsidókat! Én nem akarok zsidó lenni. Nem -kell nekem se apám, se anyám; – most jó dolgom van, eszem, -iszom.</p> -<p>Két gondolat van e szavakban. Az egyik: a zsidóságtól való -elidegenedés, fajának és vallásának s ezzel együtt a szülőknek -megvetése. A másik gondolat: a léha kényelem után való -vágyakozás.</p> -<p>Vajjon önként fakadtak-e e gondolatok a gyermek éretlen -lelkében? Vagy talán rátukmálta ezeket valaki? Vagy csak szinlés, -képmutatás volt a fiutól ez a beszéd, talán jól érzett -gyöngeségének ravaszsága, hogy ily beszéddel a fogházőrök tetszését -nyerhesse meg?</p> -<p>Bizonyos, hogy a fiu lelkének megromlása se nem könnyen, se nem -gyorsan következett be.</p> -<p>A fiu édes anyja néhány év előtt halt meg. Halálának évfordulója -a fogházban találta a fiut, s ez megemlékezett anyja haláláról. -Valaki bejelentette ezt nálam a nyilvános tárgyalás előtt s mikor a -fiu a junius 27-iki tárgyalási napon a zsidó vallást nyiltan -gyalázta, e szavakat intéztem hozzá:</p> -<p>– Te kölyök, mikor még a fogházban voltál, másként vélekedtél, -másként éreztél a zsidó vallás iránt, <span class= -"pagenum"><a name="Page_96" id="Page_96">-96-</a></span> mint most. -Eszedbe jutott édes anyád halálának napja s könyörögtél őreidnek, -engedjék meg, hogy a zsidók törvénye szerint mécset gyujthass s -annak világánál egyik napról a másikra gyászolhasd édes anyád -emlékezetét. Emlékezel-e erre?</p> -<p>– Emlékezem.</p> -<p>– Lásd, akkor elmondták ezt apádnak is, a ki sirva fakadt, hogy -te még most is jó gyerek vagy, a ki megemlékezik halottjáról, -meggyászolja anyja emlékezetét s hű vallásához, a melyben született -és nevelkedett. Akkor igy volt. Ámde te most már nem vagy többé jó -gyerek; te nem emlékezel most már se apádra, se anyádra, se -hitsorsosaidra, mióta a várnagy kezére jutottál. Miért van ez?</p> -<p>E szavaimra megható jelenet fejlődött ki egy pillanatra.</p> -<p>Szavaimat csöndes hangon intéztem a fiuhoz. A gyermeki lélek -sohase lehet tökéletesen romlott. A legrosszabb ösztönökkel, a -legvétkesebb indulatokkal tömjék bár tele, annak a léleknek mindig -lesz egy kis zuga, a hol a szülők iránti szeretetnek egy sugára, az -apai ház vallásos áhitatának egy kis melege megmarad. Ezt a sugárt, -ezt a meleget akartam én erőre lobbantani, hogy a gyerek térjen -vissza az igazsághoz s gonosz meséjét taszitsa el magától.</p> -<p>Tervem csaknem sikerült.</p> -<p>A visszaemlékezés nagy erővel szoritotta össze a fiu szivét. -Arcza piros lett az agyra tóduló vértől, szemeibe könyek kezdtek -gyülekezni s elkezdett nyeldekelni, mint a kin a zokogás akar -kitörni, de azt visszafojtani <span class="pagenum"><a name= -"Page_97" id="Page_97">-97-</a></span> törekszik. Egy legördülő -könycsepp, egy zokogó hang, egy pillanat s a fiunak önmagához -visszatérő lelke egyszerre megvilágitja a vérvád egész sötét -cselszövényét.</p> -<p>Vártam ezt a pillanatot. Elfojtott lélekzettel várta a -tárgyalóterem nagyközönsége is. De az elnök nem tudta és nem akarta -azt a pillanatot kivárni. Erélyes hangon rászólt a gyerekre:</p> -<p>– Ne felelj! Nem vagy köteles ily zaklató kérdésre felelni!</p> -<p>A gyerek megrezzent s az elnökre nézett. A száján már-már -kiröppenő szót visszanyelte. Az elnök arczáról bizonyára azt -olvasta, hogy neki nem jó lesz a jól elkészitett tanu szerepéből -kiesni.</p> -<p>Ez a jelenet nincs tökéletesen leirva a tárgyalási -jegyzőkönyvben. Csak az én szavaim vannak följegyezve, de az elnök -beavatkozása nincs. Pedig fölötte érdekes dolog volt s a napi sajtó -élénken tárgyalta.</p> -<p>E jelenet közlésével csak azt akartam igazolni, hogy a fiu -lelkét a fogházban töltött három hónap teljesen megfertőzni még nem -volt képes. Hamis tanu szerepéről még tiszta tudata volt, azt a -szerepet még nem fogadta el véglegesnek, a zsidóság iránti gyülölet -még csak időnként és szeszélyesen s talán csak ravasz szinlésből -lobbant ki nála s édes anyja halálának emlékezete még helyre tudta -állitani ingadozó lelkét.</p> -<p>Máskép lett az azután. <span class="pagenum"><a name="Page_98" -id="Page_98">-98-</a></span></p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt -a várnagy. – Mi a várnagy? – Erdődi gróf Pálffy János tartja -pénzzel a gyerek-tanut. – Mi a várnagy feladata? – A gyerek -jelleme.)</p> -<p>Augusztus vége-felé Kozma Sándor királyi főügyész a fiut -kikergette a fogházból. A fogházban nem lehetett helye. Ott csak a -foglyok és elitéltek s az őrök tartózkodhatnak a szigoru törvények -értelmében. Ott tanunak, kiskorunak, gyámoltalannak ellátás nem -adható. De a főügyész egyébként is rendet akart. Tudta, hogy a fiu -megfélemlitett hamis tanu. Vissza akarta adni szabadságát, hogy -térjen magához. Ki akarta szabaditani a vizsgálóbiró, a királyi -alügyész és Kozák őrmester mindennapi befolyása alól.</p> -<p>Jóindulata kudarczot vallott. Még rosszabbá lett a helyzet.</p> -<p>A vármegyeház urait, a közigazgatás vezetőit ugyanaz az érzés -hajtotta, ugyanaz a gondolat vezette, a mely az elnököt, a -vizsgálóbirót s az alügyészt s az egész ottani társadalmat. Hittek -a vérvádban, hirdették a zsidók bűnösségét, szentnek tartották a -zsidó gyerek tanuskodását, féltek attól, hogy a gyerek idegen -szemek elé s idegen befolyások alá kerül s azért összebeszéltek és -elhatározták, hogy a gyereket ki nem eresztik körmeik közül.</p> -<p>A mikor a gyereket Kozák őrmester augusztus 23-án kivezette a -fogház kis ajtaján: a kis ajtó előtt ott várta a vármegye várnagya -Henter Antal személyében. <span class="pagenum"><a name="Page_99" -id="Page_99">-99-</a></span> A gyerek fogta batyuját, a várnagy -fogta a gyereket s vitte magával a vármegyeházba, a fogháztól alig -száz lépésnyire s elzárta a külső világtól tökéletesen.</p> -<p>Igy rendelte a kormányzó alispán.</p> -<p>Zoltán János volt a hatalmas alispán. A vármegye egyik előkelő, -ősi nemes és birtokos családjának ivadéka. Emberszerető, jóravaló, -művelt ember, de a ki a vérvádban határtalanul elfogult volt. Akkor -nem érintkeztem vele. Megtudtam, hogy védő hivatásom miatt nagy -ellenszenvet érez irántam. Később országgyülési képviselőnek -választották. A törvényhozásban egy pártra kerültünk. -Megismerkedtünk s nagyon megkedveltük egymást.</p> -<p>Ő rendelte tehát el, hogy a várnagy vegye át a fiut s zárja el a -világtól.</p> -<p>Volt-e ehhez joga?</p> -<p>Dehogy volt. Csak hatalma volt. Erőszak, a mit mivelt. Nyugodt -időkben cselekedete a büntetőtörvénybe is beleütközött volna, ha a -gyerek szülői panaszt emelnek. De akkor nem voltak nyugodt idők. A -közönség, a biróság, a vármegye tisztikara, a sajtó egyhangulag s -izgatottan követelte, hogy a tanuhoz zsidók ne férhessenek. A fiu -apja s mostoha anyja börtönben volt, öreganyja tehetetlen agg -falusi zsidó asszony. Ezek szavára ugysem hajtott volna senki. Én -ugyan mint védő, tettem kisérletet a belügyi kormánynál, hogy a -nyilt törvényszegésnek szabjon határt s a fiut a vármegye eressze -szabadon. Sőt javasoltam, hogy ám a fiuhoz ne eresszenek zsidókat, -de legalább előkelő <span class="pagenum"><a name="Page_100" id= -"Page_100">-100-</a></span> fővárosi közintézetben helyezzék el, a -hol hamis tanuságra mesterkélt ügyességgel nem készitik elő. Az én -kisérletemnek sem lett sikere. Előterjesztésemet a kormány -elutasitotta.</p> -<p>A várnagy kezére került a fiu. Ő vette családja körébe. Nála -volt lakása, élelmezése, ápolása. A várnagynak egy kisebb fia s egy -nagyobb lánya voltak játszótársai. A várnagy gondoskodott -oktatásáról is. Kezdetben László János, utóbb Orsóvszky Gyula -katholikus tanitók voltak oktatói. A magyar nyelvtanra, számtanra, -a nemzet történetére s egyéb elemi tantárgyakra gondosan -tanitották. A fiu figyelemmel s kedvvel tanult.</p> -<p>Mi a várnagy?</p> -<p>A várnagy rég idők maradványa. Latin neve a régi időkben -castellanus. Minden vármegyének volt központi székvárosa, minden -székvárosnak volt erőditett része. Ezt a részt várnak hivták. -Rendesen a várban volt a vármegye székháza. A székházban tartották -a birósági üléseket s a köztanácskozásokat, annak földszinti vagy -földalatti helyiségeiben voltak a börtönök is. Minden székháznak -megvolt a maga katonai személyzete. Tiszti huszárok, gyalog hajduk, -sürgönyhordó huszárok, börtönőrök.</p> -<p>Ostrom és háboru esetén mindezek hadi szolgálatot is végeztek. -Ezek tisztje volt a várnagy. Ő gondoskodott lakásukról, -ellátásukról s a rendről és fegyelemről. Háborus időben a -várkapitány, béke idején az alispán parancsa alatt állott. Szerepe -és hatásköre <span class="pagenum"><a name="Page_101" id= -"Page_101">-101-</a></span> kisebb volt, mint a tiszté, de nagyobb -volt, mint az altiszté. Régi czime ma is megvan, de hatásköre csak -a székház felügyeletére s gondozására s a kevés számu tiszti huszár -és hivatalszolga ellenőrzésére terjed ki. Inkább a hagyomány, mint -a közszükség tartja fenn a várnagyi intézményt.</p> -<p>Henter Antal, a várnagy, negyven éves életkoru férfiu. Kerek -képü, kipödrött bajszu, pandur alaku. Valóságos katona-természet. A -kik fölötte állanak: azok iránt engedelmes; a kik alatta állanak: -azokkal paczkáz. Sok természetes észszel, egy csomó pajkos -ösztönnel. Leleményes és szolgálatra kész. Inkább vidám természetü, -mint komolykodó. Nem rossz lélek. Magasabb iskolákat nem járt. Ugy -látszik, csak az elemi oktatásban részesült.</p> -<p>Neki kellett a fiuból végleges és egész tanut teremteni. Olyan -tanut, a kivel a vérvád pörét a nyilvánosság elé, a védők elé -lehessen hozni.</p> -<p>Alkalmas férfiunak bizonyult. Nevelési módszere tökéletes -volt.</p> -<p>Megismertetem ezt a módszert, csak a fiu ellátásának külső -körülményeit jegyzem föl először.</p> -<p>A fiunak nem volt vagyona. Szülőinek se volt. Szülői egyébként -is börtönben ültek. Közpénzből őt tartani nem lehetett, hiszen -törvénytelen volt fogságban tartása. A várnagytól nem lehetett -várni, hogy csekély hivatalos fizetéséből a fiut ingyen tartsa.</p> -<p>Szerencsére akadt gazdag magyar főur, Erdődi gróf Pálffy János -személyében, a ki gondoskodott eltartásáról. Havonként 80 koronát -küldött a fiu számára az alispán <span class="pagenum"><a name= -"Page_102" id="Page_102">-102-</a></span> kezeihez. Az alispán -1883. évi augusztus 6-án elküldte hozzám a pénzről számadását. -Egyszerü számadás. Havonként élelmezésre 30 korona, a tanitónak 20 -korona. A többi pénz ruhára, mosásra, tanszerekre, világitásra.</p> -<p>A várnagy ily külső körülmények közt vette munkába a fiu -lelkének átalakitását.</p> -<p>Hogy ez a lélek minő alkatu, minő természetü volt, mikor az ő -kezére került: azzal a várnagy elméletileg nem törődött. E fölött -nem elmélkedett. Ez irányban nem nyomozott. A macska minden -elmélkedés, minden különös tanulmányozás nélkül ösztöne szerint az -első szempillantásban tudja, hogy melyik állat az ő biztos -zsákmánya s miként lehet azt gyorsan megejteni. Igy van a józan és -természetes eszü várnagy a kezére bizott gyerekkel. Csak a czélt -jelöljék ki neki határozottan.</p> -<p>Zsidóval, idegennel, ismeretlen urral vagy nem urral nem szabad -a gyereknek beszélni. Az alispánhoz elmentek könyörögni a gyermek -mostoha anyja, nagyanyja s rokonai, engedje meg, hogy a gyereket -láthassák, vele beszélhessenek, fejét megsimogathassák. -Elutasitotta őket. Heumann Ignácz, a védő, azon buzgólkodott, hogy -a zsidó pap időnként oktathassa a vallásban. Ezt se engedték meg. S -a várnagy oly óvatos, oly pontos volt abban, hogy a gyereket a -zsidóktól elzárja, hogy tiz hónap alatt még Goldstein János szabó -se beszélhetett a fiuval, pedig a vármegyeház földszintjén volt -műhelye, boltja és raktára. Ugyanott, a hol a gyerek lakott és -játszadozott. Holott ezt a Goldsteint a vármegye <span class= -"pagenum"><a name="Page_103" id="Page_103">-103-</a></span> urai -egyenes lelkü, bátor, nyilt embernek ismerték s nagyon kedvelték. -De hát ő is csak zsidó volt.</p> -<p>A fiura tehát nem lehetett hatása másnak, csak a várnagynak. Azt -tehetett vele, a mit akart és tudott. Tetszése és ügyessége szerint -idomithatta át lelkét. Ideje is volt hozzá elég. Senki által meg -nem zavart tiz egész hónap.</p> -<p>A mennyire lehetett, gondosan kipuhatoltam, minő volt a gyerek -természete.</p> -<p>Mostoha anyja félénknek, sőt gyávának tartotta. A tiz-tizenkét -éves gyereket gyakran sirásra fakasztotta, sőt megfutamitotta anyja -szerint hat-hét éves bátor parasztgyerek is. De a ki gyáva: az -gyakran makacs is. A gyerek, miként szülői elmondták, otthon -makacs, konok s visszafeleselő volt. Kiváltképen mostoha anyjával -szemben. Néha hirtelen fellobbanó s indulatos. Anyjához egyszer -kést vágott, másszor baltát. Sulyos sebet ejthetett volna rajta. Ez -tizenegy-tizenkét éves korában történt. A mikor a várnagy kezére -került: épen betöltötte tizennegyedik évét.</p> -<p>A gyerekkor jelleme azonban nem fontos. Gyakran az ifjukoré se. -A gyereknek nincs még jelleme, csak természete, mely gyorsan s néha -igen nagy mértékben változik. Szerencsére ritka eset az, hogy a -férfi jelleme olyan legyen, a minő volt a gyerek természete. Hiszen -a gyereknél többé-kevésbbé megvannak még az állatvilág erkölcsei. -Ravaszság, tettetés, hazudozás, kegyetlenség, önzés, hivalkodás, -hizelgés, dacz. <span class="pagenum"><a name="Page_104" id= -"Page_104">-104-</a></span></p> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz -megutálja a zsidó vallást. – Megveti hitsorsosait. – Elhiszi a -vérvádat.)</p> -<p>A várnagy ösztöne azt sugta, hogy a gyerekkel először is meg -kell utáltatni a zsidó vallást s azután a zsidóságot.</p> -<p>A várnagy nem ugy oktatta a gyereket, a hogy a nevelők, oktatók, -tanárok szokták. Nem hozzáfordult, nem neki beszélt, nem elején -kezdte tanait hirdetni, nem rendszeresen folytatta előadásait. Igy -alig tudott volna boldogulni.</p> -<p>Hanem gyüjtött össze társaságot, ha más nem akadt, saját -családját. S abban a társaságban pajkos észszel elkezdtek a -zsidóság fölött tárgyalni, elméskedni, gunyolódni. Koldus, csavargó -nép a zsidóság. Ütik-verik, üldözik, utálják minden országban. -Kikergetik mindenünnen, kikergetik nemsokára Magyarországból is. -Egyik gunyszó a másik után, egyik durva elmésség követte a másikat. -S a társalgás igy folyt naponként reggel, délben, estennen.</p> -<p>Nem a gyerekhez szóltak, hanem előtte beszéltek. Ott volt a -társaságban. Hallott mindent és szomju kis lelke mohón nyelt el -mindent. A hanyagság látszatával otthagyták előtte a zsidógyülölő -ujságokat is. A gyerek jól tudott irni, olvasni. Az ujságokban is -csak azt látta, a mit mindenkitől hallott. A zsidóság ócsárlását. -Százszor hallotta a várnagy barátaitól, a megyei huszároktól, a -tanitóktól, a tiszti irnokoktól s a bejáró iparosoktól, -<span class="pagenum"><a name="Page_105" id= -"Page_105">-105-</a></span> hogy mind futó bolond az, a ki zsidó -marad a mai világban. Annak jóllétben, becsületben, -köztisztességben része nem lehet. Annak sorsa: közmegvetés és -boldogtalanság.</p> -<p>Igy érlelődött meg a gyerekben: megvetni a zsidót s elhagyni a -zsidóságot. A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson kijelenti, hogy -abban egészen biztos, hogy ő zsidó semmi esetre nem marad. Sok -nyilatkozata különösen érdekes.</p> -<p>A junius 20-iki tárgyaláson hidegen szemébe mondja apjának.</p> -<p>– Nem akarok többé zsidó lenni.</p> -<p>A vádlott zsidók sorban ott ülnek a padon egymás mellett. Apja, -Sarf József, rájuk mutat. S különösen rátereli a gyerek figyelmét a -hosszu szakálu ősz, öreg Jungerre s azt kérdi:</p> -<p>– Hát nem sajnálsz, ha engem felakasztanak? Nem sajnálod ez -embereket, a kik itt vannak, mint vádlottak? Mit vétett neked ez az -ősz ember?</p> -<p>– Ejh, mit törődöm én ezekkel a rongyos zsidókkal!</p> -<p>Ezt feleli a gyerek s aztán vállat vonva hidegen elfordul a -vádlottaktól.</p> -<p>Ime, a gyerekben a zsidók megvetése. Ime, »a rongyos zsidó« -szólam, a várnagy társaságának a gyerek előtt mindennapi -szavajárása.</p> -<p>Azt kérdé apja.</p> -<p>– Imádkozol-e te minden nap? Hadd látom, van-e rajtad -cziczesz?</p> -<p>Ez a cziczesz nyakba vetett szalag a felsőruha alatt. -<span class="pagenum"><a name="Page_106" id= -"Page_106">-106-</a></span> A mellény alól kilóg a két vége. -Hagyományos szokás az óhitü zsidóknál. Vallásos buzgóság jele, mint -sok keresztyénnél a keresztviselés. Apja odamegy gyereke mellé s -meg akarja nézni, van-e cziczesze.</p> -<p>A gyerek durczásan elfordul s igy felel.</p> -<p>– Nem vagyok én ló, hogy rajtam nyakló legyen!</p> -<p>Ime, a zsidó vallás iránti megvetésnek mindennap hallott egyik -pórias gunyszava. Nyakló!</p> -<p>A junius 27-iki nyilvános tárgyaláson következő szóváltás folyt -le az apa és fiu között:</p> -<p>– Mi annak az oka fiam, hogy te ezt a mi vallásunkat ugy -megutáltad?</p> -<p>– Micsoda vallást?</p> -<p>– Hát a zsidó vallást.</p> -<p>– Az az oka, hogy megutáltam.</p> -<p>– Kell lenni valami okodnak. Ha valaki felakasztja magát vagy -beleugrik a Tiszába: okának kell lenni.</p> -<p>– Nem akarok zsidó lenni!</p> -<p>– Csak van valamely eredete, hogy nem akarsz zsidó lenni?</p> -<p>– Megutáltam.</p> -<p>– Mióta utáltad meg?</p> -<p>– Mióta itt vagyok a vármegyénél.</p> -<p>– Miként utáltad meg?</p> -<p>– Most olyan idő van Magyarországon, hogy épen csak ki nem -kergetik a zsidókat. Fenének kell igy a zsidóság!</p> -<p>– Nem hiszed te azt.</p> -<p>– Hiszem. Tudom. <span class="pagenum"><a name="Page_107" id= -"Page_107">-107-</a></span></p> -<p>– Hiszen te törsz a zsidók vesztére. Majd ugy jársz, hogy a ki -másnak vermet ás: maga esik bele.</p> -<p>– Hát akkor benne leszek.</p> -<p>– Hát fiam, Hámán történetét tudod-e, a ki megakarta öletni a -zsidókat, azután utóbb mégis őt akasztották föl?</p> -<p>A gyerek vállat von s elfordul. Félvállról feleli:</p> -<p>– Hát felakasztanak!</p> -<p>Később azt kérdi tőle egyik védő:</p> -<p>– Ki beszélte azt, hogy a zsidókat kiüzik Magyarországból?</p> -<p>– Az ujságban olvastam.</p> -<p>– Milyen ujságot olvasol?</p> -<p>– Olvasok én többet. Függetlenség, Budapest, Nyirvidék, -Szabolcsi Közlöny: ez a nevük.</p> -<p>Valóban mindez ujság tajtékzó dühvel szította akkor a zsidók -ellen a gyülöletet.</p> -<p>Csaknem szóról-szóra közlöm a biróság tárgyalási jegyzőkönyvéből -e szóváltást. Hogy nyájas olvasóm lássa, miként fordult el a gyerek -lelke a zsidóságtól, s a szülők vallásától. És lássa a szóváltásból -azt is, hogy e gyerek, a ki ekkor tizennégy éves és néhány hónapos -volt, épen nem volt tompa elméjü vagy hülye. Lelkének -átidomulásában saját eszének is volt szerepe.</p> -<p>De a várnagy sejtette, hogy a zsidóság megutálása még nem elég a -czélra. A gyerek feladata az, hogy a vérvád tanuja legyen. A -tanunál pedig czélszerü, hogy a mit állit, azt legalább maga higyje -el. Ha nem igaz is, a mit állit, de ő maga tartsa azt igaznak. -<span class="pagenum"><a name="Page_108" id= -"Page_108">-108-</a></span></p> -<p>A vérvádterjesztő urak közt mindenki tudta azt, hogy a gyerek -Solymosi Eszter megölését nem látta. Aggódtak is a miatt, vajjon a -válságos napon, a nyilvános tárgyaláson nem áll-e el vallomásától, -nem tér-e vissza a valódi igazsághoz. Azért zártak el mellőle -mindenkit, a ki lelkiismeretét fölébreszthetné. Azért kellett -vérébe oltani a hamis tanuságot s azért kellett benne rendithetlen -meggyőződéssé tenni a vérvád valóságát.</p> -<p>A zsidóság megutálásának műveletét befejezték nála az év végéig. -Augusztus 23-tól deczember 31-ig. Az 1883-ik ujévkor már szinte -tombolt benne a zsidóság elleni gyülölet. Most már bele kellett és -lehetett verni a vérvád hitét is. A kit gyülöl és utál az ember, -arról könnyen elhiszi a rosszat, habár az képtelenség is. S a -gyerek elhitte.</p> -<p>Apja azt kérdi tőle junius 27-én:</p> -<p>– Honnan tudod te, hogy a zsidóknak keresztyén vérre van -szükségük?</p> -<p>– Én most sem tudom, de vannak nagy zsidók, a kik -kikeresztelkedtek s a kik azt mondják, hogy szükségük van rá. Nagy -papok is mondták ezt nekem.</p> -<p>Egyik védő, Heumann, később azt kérdi a fiutól:</p> -<p>– A sakterek miért ölték meg a leányt?</p> -<p>– Törvényükben van, hogy szükségük van keresztyén lány -vérére.</p> -<p>– Honnan tudod ezt?</p> -<p>– Hallottam beszélni.</p> -<p>– Kitől? <span class="pagenum"><a name="Page_109" id= -"Page_109">-109-</a></span></p> -<p>– Nagy papoktól.</p> -<p>– Zsidó papoktól?</p> -<p>– Nem azoktól, hanem keresztyén papoktól. Hallottam, hogy ők -kikeresték a bibliából, hogy ez a vér szükséges a zsidóknak.</p> -<p>Másik védő, Friedmann, azt kérdi a fiutól:</p> -<p>– Csak egy papot nevezz meg, a kitől hallottad.</p> -<p>– A katholikus pap Nyiregyházán. Tőle is hallottam,</p> -<p>Nem tudom, ki volt akkor a nyiregyházi római katholikus pap, nem -ismertem. Tanuként való megidéztetését nem tartottam szükségesnek. -Elégnek gondoltam, ha csupán annyi bizonyosodik be, hogy a -gyerekkel elhitették a vérvád valóságát. Hogy kiknek segélyével s -miként hitették el: az már nem fontos dolog. A szóváltásból -kétségtelen, hogy a várnagy társaságában a gyerek ottlétekor -egyszer-másszor ott volt a pap is vagy legalább valaki, a kit a -gyerek katholikus papnak gondolt. Szegény falusi zsidó gyerek előtt -nagy ur a katholikus pap. Kezet csókol neki uton-utfélen a falu -örege-apraja. A mit előtte ilyen nagy ur beszél: azt el lehet -hinnie.</p> -<p>Ugy vélem sok jelből, hogy a tanugyártók egyelőre ennyit elégnek -tartottak.</p> -<p>Ha a gyereknek félig paraszt nyelven, félig hivatalos nyelven -megalakitják, megszövegezik vallomását; ha ő azt tökéletesen -megtanulja s mindenki előtt hiba és fennakadás nélkül folyékonyan -el tudja mondani; ha hitté, meggyőződéssé szilárdul nála a vérvád, -a keresztyén szüz vérének szertartásos szükségessége s ha -<span class="pagenum"><a name="Page_110" id= -"Page_110">-110-</a></span> végül megveti és megutálja a zsidóságot -és a zsidó vallást: ez valósággal elégnek látszott arra, hogy a -vérvád koholói a fiut jó és biztos tanunak tekintsék a maguk -czéljaira.</p> -<p>Az 1883-ik évi január, február hónapig más irányban nem is -törekedtek lelkét eltorzitani. Ettől kezdve azonban a gyerek -tanuságát még biztosabbá kellett tenni.</p> -<p>A vérvádkoholók három nagy erősségre támaszkodtak. Az egyik az -volt, hogy a holttestusztatás be van bizonyitva. A másik az volt, -hogy a csonka-fűzesi orvosok szerint föltétlenül bizonyos, hogy a -holttest nem Solymosi Eszter. A harmadik erősség a fiu látása és -tanuskodása.</p> -<p>Ám a holttestusztatás januártól kezdve, a mikor Smilovics is -magához tért s a tiszalöki vallatásokról lehullt a lepel, ostoba -mesének bizonyult.</p> -<p>A csonka-fűzesi orvosok tudományát is tökéletesen eltiporta az -egyetemi tudósok éleslátása. Ők megállapitották, hogy kora, -fejlettsége, rothadási fokozata s egyéb tünetei szerint a holttest -csakugyan Solymosi Eszter lehetett. Sőt Szakolczai Julcsa, Zurányi -Kálmán és Szücs János tanusága elég fenyegetőnek mutatkozott arra -nézve, hogy az a holttest nem is lehet másé, csupán csak Solymosi -Eszteré.</p> -<p>Most még csak az kellene, hogy a gyerek vonja vissza vallomását -s mondja el őszintén, kik és miként vették, oktatták, -kényszeritették rá a vallomásra: akkor aztán teljes lesz a -vérvádkoholók kudarcza. Akkor ők <span class="pagenum"><a name= -"Page_111" id="Page_111">-111-</a></span> ugy állanak a világ -előtt, mint bünös szövetség tagjai, a kik oktalanul kezdték, -bünösen folytatták, s ostobán végezték a vérvád nagy pörét.</p> -<p>De hát van-e erkölcsi lehetőség arra, hogy a gyerek -megtántorodjék s elálljon a lelkébe oly tökéletesen beedzett -tanuságtól?</p> -<p>Van.</p> -<h3>IV.</h3> -<p class="summary">(A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és -Sarf Móricz. – A gyerek kigunyolja édes apját. – És megtagadja. – -Az apa megszaggatja ruháit.)</p> -<p>Szembe kell állania édes apjával. Apja, az öreg Sarf József -nyers modoru, de egyenes gondolkozásu és eszes ember. Fiát -határtalanul szereti. Még bűnös tanuskodása daczára is szereti. Ezt -a szeretetet megérzi az a gyerek, a mikor majd apja előtte áll. -Megérzi még akkor is, ha apja daczos lenne hozzá. A gyerek szivéből -ugyan a tanugyártók kimostak, kilugoztak már mindent, hitet, -hűséget, kegyeletet, vallást, buzgóságot, a mi abba a szivbe a -szülői háznál berakodott. De hátha maradt abban a szivben valami -mégis az apa tekintélyéből, az apa iránt való szeretetből? Hiszen a -gyermeki lélek valósággal csak két hatalmat ismer. Az istent és a -szülőt. Hátha mégis van annak a gyerek tanunak szivében egy titkos -redő, egy láthatatlan kis fészek, melyben ott lappang még a szülő -szeretetének egy szikrája, melyet se a rablógyilkos irnok és a -szilaj csendbiztos a nagyfalui éjszakán, se az ügyes várnagy és -szövetségesei a vármegyeház pajkos társalgásai közt <span class= -"pagenum"><a name="Page_112" id="Page_112">-112-</a></span> nem -tudtak kioltani egészen. S hátha az a szikra majd a nyilvános -tárgyaláson az apa kemény, de szerető szavára ki talál -pattanni?</p> -<p>Bizony az meglehet.</p> -<p>Azt a szikrát tehát egészen ki kell oltani.</p> -<p>Ördögi terv. A gyerekkel meg kell utáltatni saját jó édes apját. -A szeretet helyébe gyülöletet és megvetést kell ültetni. A törvény -és a tisztesség ugyan azt parancsolja, hogy a gyereket még igaz -ügyben se használják apja ellen terhelő tanunak. Sőt a törvény -egyenesen parancsolja, hogy a gyereket föl kell világositani, hogy -apja ellen joga van minden vallomástól tartózkodni. De mindegy. A -gyülölet, megvetés és utálat érzelmeivel oly szilajjá kell a gyerek -lelkét tenni, hogy az hidegen és bátran beszéljen apja ellen, habár -szava akasztófára juttatja is apját.</p> -<p>Bizony sikerült ez a terv egészen. Annyira, mint a franczia -királyfinál.</p> -<p>A királyfi nyolcz éves volt. A hagyomány szerint a lélekmérgezés -tervét a királyfi ellen magasabb értelmiségü ember, Hébert -jakobinus gondolta ki s vad és durva lelkü ember, Simon, a varga, -hajtotta végre. A végrehajtás eszközei is vad eszközök voltak. A -korbács, a szeszes ital, a testi-lelki gyötrés, a rémités. Sarf -Móricznál, a ki tizennégy esztendős volt, ezek az eszközök talán -nem vezettek volna czélra. Itt a pajkosság, a dévaj társalgás, a -pórias elmésségek és gunyolódások s a gyermek lelkében szunnyadó -hiuság, nagyralátás s henye uraskodási vágy ösztönének -szenvedélylyé <span class="pagenum"><a name="Page_113" id= -"Page_113">-113-</a></span> fokozása voltak a végrehajtási -eszközök. A várnagy nem volt durva ember, mint a varga s vérszomjas -se volt, mint a jakobinus, de ügyesebb lélekbuvár volt mind a -kettőnél. Betyáros pajtáskodással ejtette meg a gyerek-tanu -lelkét.</p> -<p>Ő is itatta borral a gyereket, de nem részegségig, hanem csak -mulatság okából és mértékével. Elvitte a gyereket sétálni, -kocsikázni, szinházba. Nyiregyháza mellett Sóstó nevü fürdő és -kiránduló hely van, ünnepnapon czigányzene szól benne, elvitte a -gyereket oda is. A várnagy lassanként mintaképe lett a gyönge -éretlen gyereknek. Ép ugy dalolt, káromkodott és elméskedett, mint -ő. Ép ugy szidta, ép ugy nézte le s gunyolta ki a zsidót, mint ő. -Lassanként apjáról is csak ugy beszélt, mint a várnagy. Apja is -csak »rongyos zsidó«. Azt is sorsára kell hagyni, ha felakasztják -is. Azzal is örökre szakitania kell a gyereknek, ha ember, ha ur -akar lenni s ha mintaképét, a várnagyot, megközeliteni vagy elérni -akarja.</p> -<p>Mindezt igazolja a nyilvános tárgyalás.</p> -<p>Hetykén, félvállról, lenézőleg beszél apjával.</p> -<p>Mindjárt az első napi tárgyaláson, a mikor az öreg Sarf -nyugtalankodott fia vallomása közben s bele-beleakart szólni -beszédébe, a gyerek azt mondja apjának:</p> -<p>– Ha csöndesen nem viseli magát: beviszik a dutyiba.</p> -<p>Ime, a beléoktatott gunyolódások!</p> -<p>Azt kérdi tőle apja:</p> -<p>– Azt akarod te, hogy én is örökös rab legyek?</p> -<p>A gyerek vállat von s azt feleli: <span class="pagenum"><a name= -"Page_114" id="Page_114">-114-</a></span></p> -<p>– Hát az lesz. Bánom is én!</p> -<p>Szemébe mondja apjának e szót:</p> -<p>– Maga hazudik!</p> -<p>A szegény óhitü zsidóknál a szülők és gyermekek nem ugy -beszélnek egymással: »maga« – hanem mint az ókor irásai tanitják s -mint napkeleten ma is szokás, ugy szólitják egymást: »te«. Az öreg -Sarf gunyt és sértést lát a »maga« szóban s azt kérdi fiától:</p> -<p>– Hát én csak »maga« vagyok teneked?</p> -<p>A fiu gunyosan feleli:</p> -<p>– Hát azt mondjam »méltóságos ur«?</p> -<p>A »méltóságos ur« czim illeti meg Magyarországon a főispánokat, -a vármegyék kormányzóit, a császári és királyi kamarásokat, a -legmagasabb biróság tagjait és tanácselnökeit. Alig képzelhető el: -mekkora csufolódás rejlik abban, ha egy szegény vagyontalan zsidót, -egy foltozó vargát »méltóságos ur«-nak czimeznek, hogy a tömeg -röhögését előidézzék.</p> -<p>Valóban a gyerek gunyos elmésségére a törvényszéki közönség -kiröhögi az apát.</p> -<p>A gyerek a negyven napos tárgyalás alatt soha ki nem ejti száján -e szót: »édes apám«. Pedig 14 hónap óta nem látta.</p> -<p>Azt kérdi az öreg Sarf a gyerektől junius 20-án:</p> -<p>– Olyan rossz apád voltam én neked, hogy engem már nem is -akartál látni?</p> -<p>A gyerek azt feleli:</p> -<p>– Mi hasznom van abból? Jobb, ha nem ismerem!</p> -<p>Ime, a lélekmérgezők irtóztató munkája! Kiirtani a <span class= -"pagenum"><a name="Page_115" id="Page_115">-115-</a></span> szivből -a szülők iránt ott élő minden szeretetet s azután a gyerek eszét -arra gyakorolni be, hogy fontolja meg éretten: van-e haszna abból, -ha apját megbecsüli vagy pedig nincs?</p> -<p>Ha van haszna belőle: becsülje meg. Ha nincs haszna belőle: -vesse meg. A gyermek vonzalma, szeretete a szülők iránt áruczikk. -Ha van értéke a piaczon, van becse az élet zsibvásárján: akkor -megőrizzük. Ha nincs értéke, ha nincs becse: akkor ellökjük -magunktól. A minek a háznál hasznát nem látjuk, azt ki kell -söpörni, mert az már csak szemét.</p> -<p>Az óhitü, szegénysorsu zsidó vallásos, mélyen hivő, áhitatos. -Üldözött életében egyedüli vigasztalása a multnak szent hagyománya. -Egyedüli bölcsesége a tizparancsolat. Tiszteljed apádat és anyádat, -hogy hosszuéletü légy a földön. Egyetlen fajt se ismer a történet, -melynél a családi kapocs erősebb volna a szülők és gyermekek közt, -mint a zsidónál. Az élet a legfőbb jó s életét hosszabbitja meg, a -ki szülőit megbecsüli. Erre tanitják a gyermeket először s ezt -csöpögtetik vérébe állandóan. Ez az életnek a legmagasabb s -egyuttal a legszebb igazsága.</p> -<p>És most a fiu azt mondja apjának: nem ismerlek, nem akarlak -ismerni, mert nincs abból semmi hasznom, hogy te vagy az apám.</p> -<p>Fönséges és szomoru jelenet történt a junius 20-iki -tárgyaláson.</p> -<p>A szegény zsidó, ha halottja van, megszaggatja ruháit. Ez volt -szokás Mózesnek és a királyoknak és a <span class= -"pagenum"><a name="Page_116" id="Page_116">-116-</a></span> nagy -prófétáknak korában is. Háromezer évnek szent hagyománya tartja -fenn e szokást a zsidóknál. Mély értelme van e szokásnak. A ruha -tisztesség, a rongyos ruha elhagyatottság. A tisztes ruha bizonyos -disze az életnek. De a kinek halottja van: az elvesztette életének -örömét s akkor már az életnek külső disze se ér semmit. Ezt jelenti -a ruhának megszaggatása.</p> -<p>Azt mondja az öreg Sarf a fiának:</p> -<p>– A tizparancsolathoz tartsd magad, még ez ideig zsidó vagy!</p> -<p>A fiu daczosan azt feleli:</p> -<p>– Nem vagyok zsidó!</p> -<p>Az apa szemei előtt elborul a fényes nap világa. Fia tehát már -elhagyta ősi hitét, hűtlen lett a szülői ház vallásához. Ime, -elvesztette fiát egészen. Rettenetes fájdalom rohanja meg lelkét. -Megtántorodik. Oda botorkál ülőhelyére, a vádlottak padjára. Leül, -összegörnyed, fejét térdeire hajtja. A másik pillanatban fölemeli -fejét, erős balkezével lehasitja ruháját a nyakáról. A közönség -néma. Valami érzés nyomja szivét. Az erős szövetü fekete ruha -szakitása zajt okoz a csöndben. Az elnök megrázza a csöngettyüt s -oda szól feddőleg az apához:</p> -<p>– Mi az, Sarf! Maradjon nyugodtan, mert különben -kivezettetem.</p> -<p>Az apa rá se néz az elnökre, csak mély hangon mormolja:</p> -<p>– Nekem halottam van, azt gyászolom.</p> -<p>S kitörnek könyei. Zokog az erős férfiu. A gyerek <span class= -"pagenum"><a name="Page_117" id="Page_117">-117-</a></span> -hátratekint, hogy lássa, mit csinál apja. Azután csaknem nevetve -fordul az elnök felé, diadalmas arczczal, mintha azt akarná -mondani: ugy-e, derék gyerek vagyok? Ugy-e, legyőztem a zsidót, -noha apám?</p> -<p>Sohase feledem el e jelenetet. Mélyen meghatotta még a -tárgyalóterem zsidógyülölő nagy közönségét is. Meg van örökitve e -jelenet a jegyzőkönyvben is, noha oly halványan és ügyetlenül, hogy -alig ismerni rá.</p> -<h3>V.</h3> -<p class="summary">(Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri -leiratból azt olvassa, hogy ő urrá lesz. – Fél a zsidóktól. – -Husvétkor a zsidók el akarják lopni. – A tárgyalás előtti éjszakán -is el akarják lopni. – Hamisság minden. – Az agy is átalakul.)</p> -<p>– A gyerek hát megutálta apját. Az ember azt gondolná, hogy a -várnagy bölcsesége véget ért s hogy ezzel már a gyerek a -vérvádkoholók számára teljesen el van készitve jó tanunak. De hátra -volt még két dolog. Az emberi lelket arra nézve, hogy magát igy -vagy amugy elhatározza, sokféle indok mozgatja. Az indokok közt -leghatalmasabb a hiuság s a jövő fölismerése.</p> -<p>A gyerek lelkében meg kellett rajzolni azt a képet, a jövendőnek -azt az alakját, hogy mi vár rá, ha megmarad jó tanunak. És meg -kellett rajzolni: mi vár rá, ha zsidó marad s a vármegye leveszi -róla kezét.</p> -<p>Százszor hallotta a gyerek társalgás, poharazás és séta közben a -várnagytól.</p> -<p>– Lásd Móricz fiam, ha megmaradsz a mai jó erkölcsödben, belőled -is vármegye ura lesz. Nem kell rongyot <span class= -"pagenum"><a name="Page_118" id="Page_118">-118-</a></span> -szedned, nem kell nyomorognod, uton-utfélen nem üt-dob-rug minden -dibdáb ember. Tudod-e, mi a vármegye ura?</p> -<p>Tudta ezt már az éles figyelésü gyerek. Elég módja volt látni a -vármegyeház udvarán.</p> -<p>Jön a szegény ember, jön a falusi paraszt igazságért. A kapu -küszöbén már leveszi kalapját. Megsüvegel tisztviselőt, irnokot, -hajdut, mindenkit egyaránt. Tisztességgel, alázattal beszéli el -panaszát s kéri igazságát. A vármegye ura pedig foghegyen, pattogva -beszél vele még akkor is, a mikor megadja igazságát. S mily -alázatosan köszöni azt meg a paraszt! Pedig hiszen kijár neki az -igazság.</p> -<p>Mindennap látja ezt. S a természet minden törvénye azt a vágyat -kelti föl szivében: minő jó lenne vármegye urává lenni, a ki -parancsol és gondtalanul él!</p> -<p>– Lehetsz fiam, lehetsz, ha az uraknak kedvükben jársz.</p> -<p>Ezt hallja mindenkitől, a ki oda juthat közelébe.</p> -<p>Néha kétsége támad. Nem buta, kell kétségének támadnia. S -kétségeinek természetesen hangot is ád, egyszer-másszor a várnagy -előtt, a ki iránt föltétlen bizalommal van.</p> -<p>Ezt a kétséget le kell győzni, el kell némitani, ki kell -irtani.</p> -<p>A várnagy beviszi a fiut a vármegye levéltárába, a hol az ország -kormányzóinak, a minisztereknek leveleit őrzik. Ott a kiváncsi -gyerek megnézi a leveleket, azok irásmódját, pöcsétjét, aláirását, -boritékját. Megjegyzi <span class="pagenum"><a name="Page_119" id= -"Page_119">-119-</a></span> magának jól. Az iratok ide-oda adásánál -még segit is a levéltárosnak.</p> -<p>Ily levéltári látogatás alkalmával egykor miniszteri leirat -kerül kezébe véletlenül. Beletekint s látja, hogy az ő neve fordul -elő benne. Mi lehet ez? El kell olvasnia. A leirat a -belügyminisztertől jön. Alak, aláirás, pöcsét, minden rendben van. -Azt irja a belügyminiszter, az ország hatalmas kormányzója a -vármegyének, hogy gondoskodni fog róla s állást kap, ha jól viseli -magát, a vármegyénél.</p> -<p>A gyerek szeme megcsillan az örömtől. Kérdezősködik és -dicsekszik. Az iratot kikapják kezéből. Álnok komolysággal -megfeddik, hogy ez a leirat hivatalos titok volt, neki nem lett -volna szabad látnia. Kikergetik a levéltárból.</p> -<p>Mindegy. Ő most már tudja, a mit tudnia kell. A várnagy tehát és -barátai igazat mondtak. Belőle hát ur lesz, vármegye ura. Vége -minden kételkedésnek. Csak jól kell magát viselnie, csak jó tanunak -kell maradnia.</p> -<p>Ártatlan őszinteséggel beszéli el a gyerek a junius 27-iki -tárgyaláson, hogy a megyei levéltárban a berakni való iratok közt -olvasta a belügyminiszteri rendeletet, a melyben meg volt irva, -hogy róla gondoskodva lesz a megyénél. S később a tárgyalás -folyamán a keresztkérdésekre hetykén adja elő:</p> -<p>– A belügyminiszter egy rendeletet adott ki, melyben azt mondta, -hogy ha jól viselem magamat, el fog tartani s leszek valami itt a -megyénél.</p> -<p>– Ki mondta ezt neked? <span class="pagenum"><a name="Page_120" -id="Page_120">-120-</a></span></p> -<p>– Magam olvastam a levéltárban.</p> -<p>Természetesen egy szó se igaz az egészből. A belügyminiszter -ilyen leiratot nem intézett a vármegyéhez s a fiu ilyen leiratot -nem olvasott. A kormány a végtárgyalás közben, a mikor a fiu -vallomása nyilvánossá lett, hivatalos kijelentéssel czáfolta meg s -jelentette ki valótlannak a fiu állitását.</p> -<p>A kormánynak igaza volt, de a fiunak is. Ő álokiratot olvasott, -melyet a levéltárban oda csempésztek eléje. Valami furfangos -iródiák készitette. Ez is méregkeverés volt a fiu lelkének -megbóditására. Ezért vitték őt látogatóba a levéltárba s ezért -vezették őt be a levéltár titkaiba. Nem jutott eszükbe, hogy ő ezt -valamikor a nyilvánosság előtt ki is fecsegheti.</p> -<p>Vagy pedig nem törődtek vele, ha eszükbe jutott is. Csak a -tanuskodás legyen jó, manó vigye a többit. A várnagyi elmék ily -apróságokkal nem foglalkoznak.</p> -<p>A jövendő egyik alakja ime elég fényesen képződött ki a gyerek -ábrándjaiban. A másik alakja sötét volt és gonosz, – egészen -visszája a fényesnek. E szerint a zsidók a gyereket halálra -keresték, vérét szomjazták, s ha kezükbe jut: kegyetlenül el fogják -pusztitani.</p> -<p>Vajjon-e gondolat önmagától támadt-e a gyerek elméjében?</p> -<p>Nem lehetetlen. A fiunak volt emlékezete, itélőtehetsége és -lelkiismerete. Jól tudta, mi történt vele a nagyfalui éjszakán, -miként erőszakolták rá a vérvád vallomását. Jól tudta azt is, hogy -ebből mérhetlen szenvedés hárult a zsidókra. <span class= -"pagenum"><a name="Page_121" id="Page_121">-121-</a></span></p> -<p>Voltak pillanatok, még az időben is, melyet a várnagy kezén -töltött, a mikor magához tért s megmozdult lelkiismerete. Barcza -Dani, debreczeni csendbiztos szelid fondorkodással befurakodott a -várnagy barátságába, hogy titkon beszélhessen a fiuval. Annak ezt -mondta a fiu:</p> -<p>– Ha igazat kell mondani, én nem láttam semmit, én Solymosi -Eszter megöléséről semmit sem tudok.</p> -<p>A megmozdult lelkiismeret bizonyára azt mondta a fiunak: nagy -bűnt követtél el!</p> -<p>A mindennapi beszédből s a vallásos oktatásból ezerszer hallotta -kis kora óta, hogy a bűnért meg kell lakolnia a bűnösnek.</p> -<p>Esze, itélőtehetsége inthette őt, hogy a zsidók ellen követte el -a bűnt, a megtorlást hát a zsidóktól kell várnia.</p> -<p>Azt kérdi tőle apja nyilvános tárgyaláson:</p> -<p>– Ha kijársz, miért mégysz te mindig vagy a várnagygyal, vagy a -hajduval?</p> -<p>– Azért, mert a zsidók megölnének, hogy ellenük vallottam.</p> -<p>– Hogyan, miért akarnának e miatt megölni?</p> -<p>– Ha nem akarnának megölni: miért jöttek be husvét első -éjszakáján a megyeház udvarára? És most is, mikor ez a tárgyalás -kezdődött, akkor is azt mondták nekem, hogy rám akarnak törni.</p> -<p>Ez a szóváltás nagy világot derit erre a kérdésre. Nem -lehetetlen, hogy a zsidók boszujától való félelem a lelkiismeret -önálló megmozdulásából is támadhatott, <span class= -"pagenum"><a name="Page_122" id="Page_122">-122-</a></span> de -bizonyos, hogy a félelmet kivülről is beléültették és gondosan -ápolták és fokozták.</p> -<p>A várnagy mint tanu a biróság előtt igy nyilatkozik:</p> -<p>– Husvét táján éjjeli 11 és 12 óra közt három idegen embert -láttam a vármegyeház udvarán. Hogy kik voltak, nem tudom. Hogy -zsidók voltak-e, bizonyosan azt se tudom. Néhányszor közibük -lőttem, mire elmenekültek. Azt hiszem, nem egyébért jöttek oda, -hanem csak azért, hogy Móriczot ellopják.</p> -<p>Hallatlan és furcsa eset s igy előadva még elég ártatlan is a -végső eredményben.</p> -<p>A vármegyeház kapuja éjjel be van zárva, de azért három -ismeretlen ember oda be tud és be mer menni, hogy a gyereket -ellopja. Vajjon honnan lopja el? Talán a vármegyeház udvarából? -Dehogy onnan. Hiszen a gyerek nem az udvaron hál, mint a kutya, -hanem a várnagy belső lakásában, tollas puha ágyban. Hogy lehetne -azt onnan ellopni a gazda, az asszony, a gyerekek és a cseléd -szemeláttára?</p> -<p>Azután a vármegyeház kapuja alatt fegyveres őrség tanyáz, rendes -időközökben egymást fölváltva. Miként ereszthetné ez be éjnek -éjszakáján az idegen embereket, holott a vármegyeházban hivatalok, -pénztárak, levéltárak vannak? Ha pedig nem ugy rendelte be őket -készakarva: miként lehetett volna az, hogy a katonailag szervezett -és vezetett őrség észre ne vegye a besurrankodókat?</p> -<p>A várnagy is alszik már éjfél felé. De azért rögtön észreveszi, -hogy három idegen ember van az udvaron <span class= -"pagenum"><a name="Page_123" id="Page_123">-123-</a></span> s -Móriczot akarja ellopni. Rögtön kezeügyében van a pisztoly s -közibük lövöldöz. S a lövöldözésre eltünik a fegyveres őrség, -kinyilik a bezárt kapu s kényelmesen elillan a három merénylő. Nem -üldözi őket a várnagy, nem megy utánuk az éjjeli őrség s másnap se -tart vizsgálatot se alispán, se szolgabiró, se járásbiró, se -rendőrkapitány. Sőt hivatalos jelentés se érkezik egyikhez se.</p> -<p>Hanem a zsidógyülölő hirlapok nyomban tele vannak azzal a -tudósitással, hogy a zsidók az elmult éjjel betörtek a vármegyeház -udvarára, Sarf Móriczot, a félelmes tanut el akarták sikkasztani, -de a várnagy éberségének sikerült meghiusitani a bűnös -merényletet.</p> -<p>Természetesen egy szó se igaz ily alakban az esetből.</p> -<p>Hanem igaz az, hogy három embert fölkértek vagy fölbéreltek a -közreműködésre. Kaftánnal testükön, zsidós kalappal fejükön hárman -éjjel bementek a sötét udvarra; a pajkosságra birt őrség -beeresztette őket, a gyereket fölriasztották álmából, »nézd a kutya -zsidók, téged akarnak elrabolni«, – a gyerek álmából fölriadtan -látta is őket az udvarra néző ablakon át, – »de én tőlem ugyan el -nem visznek«, – uczczu talpra, pisztoly a házban, utánuk! A gyerek -hallotta a lövéseket s látta az orvok eliramodását.</p> -<p>Az orvok nyomban jóizüen itták meg a játék áldomását Andrikovics -kocsmájában. De a megriasztott gyerek lelkében ott maradt az égető -gondolat s a fojtó félelem, hogy most már ő a zsidóktól örökre és -végkép elszakadt, őt a zsidók mulhatlanul elemésztik, menedékét, -<span class="pagenum"><a name="Page_124" id= -"Page_124">-124-</a></span> élete megóvását csak a várnagytól -várhatja. Természetesen csak akkor és csak azért, ha megmarad jó -tanunak.</p> -<p>Még egy éjszakát készitettek ilyet a gyerek számára.</p> -<p>Junius 19-én kezdődött a nyilvános tárgyalás. Szabály ide, -szabály oda: az elnök elhatározta, hogy a gyereket az első napon -fogja tanuként kihallgatni. Nehogy a tárgyalás részleteiből -elszivárogjon hozzá valami, a mi bódultságából fölébressze. Sietni -kell vele. Hadd lássa a világ, hogy a nagy perre, a vérvád -támasztására volt alap.</p> -<p>Milyen jó lenne, ha a tárgyalási nap előtt való éjszakán ujra el -akarnák lopni a zsidók a gyereket.</p> -<p>Nos, hát megtörtént.</p> -<p>Junius 17-én és 18-án már megtelt a város hirlapróval és -hirlaptudósitóval. Volt ezek közt egy nagyon tehetséges és buzgó -fiatal iró: Tóth Béla. Apja is a kiválóbb nemzeti költők egyike. Az -ő irói működése is feltünt már akkor s husz év mulva, a mikor e -sorokat irom, még mindig hirlapiró s a mellett országosan ismert s -olvasott jeles iró. Szinte természetes, hogy ő a gyerek tanitóját -föl akarta keresni s a gyerek szorgalma, sikerei, erkölcsi s -értelmi állapota felől kikérdezni, hogy lapjának a gyerek -egyéniségéről érdekes tudósitást nyujthasson.</p> -<p>A tanitó Orsóvszky Gyula. Ott lakott a vármegyeház közvetlen -szomszédságában, a megyeház tövéhez épitett épületben. Ebben volt a -katholikus elemi iskola. Tóth Béla maga mellé vette Weisz Julián -hirlapiró társát, <span class="pagenum"><a name="Page_125" id= -"Page_125">-125-</a></span> 18-án késő délután fölkereste a -tanitót, hogy kikérdezze. A tanitót azonban nem találta otthon, -hanem ott talált három idősebb s fiatalabb nőt. Ezek előtt elmondta -látogatásának czélját s egyuttal átadta nekik látogatójegyét, -melyre neve s állása rá volt nyomtatva. Kimenet egy perczig megáll -társával az udvaron beszélgetni s beszélgetés közben mindketten a -vármegyeház magas hátulsó falára tekintettek. A fal az udvarra -nézett.</p> -<p>Ez történt délesti hét óra tájban. A két férfi előző napon, -17-én vasárnap délután hat óra tájban is volt már ott, ugyane -czélból. A tanitót akkor se találták otthon.</p> -<p>A három nő volt: Szokolovszky Mária, a tanitónak, Orsóvszky -Gyulának felesége, azután özvegy Spissák Antalné, születési neve -szerint Klein Sarolta, végre ennek leánya Spissák Hedvig, Szabó -Endre felesége. Ott laktak az udvarban s a vidéki műveltebb nők -közé tartoztak.</p> -<p>A három nőnek feltünt a két hirlapiró. Tegnap is itt voltak, ma -is itt voltak. Ma épen estefelé. Nézegették a vármegyeház hátulsó -magas falát. Vajjon miért voltak itt ismételve? Miért nézegették -azt a magas falat? Mi van azon néznivaló?</p> -<p>Valami rejtély van a dologban. A két ember ismeretlen. -Bizonyosan zsidó mindkettő. Igaz, hogy csak egyik volt zsidó, de ők -ugy látták: mind a kettő az. Sőt testvéreknek látszanak. -Kétségtelenül rosszban törik a fejüket. Sőt tervük egészen világos. -Holnap kezdődik a nagy per tárgyalása. A Móricz tanu holnap árulja -el <span class="pagenum"><a name="Page_126" id= -"Page_126">-126-</a></span> a zsidókat. Ezt meg kell akadályozni. A -tanut még az éjjel vagy el kell lopni, vagy el kell emészteni. A -kapun át hozzájutni nem lehet. Ott a fegyveres őrség. Csak a -hátulsó falon és a tetőn át lehet éjszaka bejutni. Meg kellett -tehát a falat nézni, mekkora hágókötél kell hozzá. Igaz, hogy a -zsidók megmondták, miért tették a látogatást. Sőt látogatójegyet is -hagytak ott. De a zsidóknak nem kell hinni. Ravaszok, -furfangosak.</p> -<p>A három asszony mind ebben nagy bölcsen megállapodott. -Napszállta után az esti szürkületben tudtára adják az esetet a -várnagynak. A várnagy nagy sebbel-lobbal intézkedik. Tudatja a bajt -a gyerekkel. De ne féljen a gyerek, a vármegye megőrzi őt. Nosza, -nyargaljon futár a városházához is. Mig a közbiztonság emberei -megérkeznek: az alatt előkészitenek egy hágókötelet, hosszut, -alkalmasat. Megmutatják a gyereknek. Ime, ezzel akarták őt a zsidók -az éjjel ellopni. Mutatnak neki egy bezárt szardiniás szelenczét -is. Ebben van a dinamit, melylyel a gyereket a holnapi tanuskodása -előtt el akarták pusztitani. Azonban megérkezik a városi -csendbiztos: Kovács Lajos, néhány szál fogdmeggel. Megérkezik a -polgármester is. Valamennyi beszél a gyerekkel s figyelmezteti a -fenyegető veszedelemre. A nagy, hivatalos emberkészség nyomozást, -vizsgálatot, házkutatást tart, pedig már öreg este van, sőt -éjszakának is beillik. Keresik a merénylő zsidókat. Fölkutatják a -vármegyeházat, pinczéket, padlásokat, hátulsó helyeket és -szögleteket. Átmennek a szomszéd katholikus iskolatelepre is s ott -is tűvé tesznek mindent. <span class="pagenum"><a name="Page_127" -id="Page_127">-127-</a></span> Mindezt a gyerek tudtával és szemei -előtt, rettentő hivatalos komolysággal. S azután, mikor befejezik a -hűhót: oda állitanak két csendőrt, a gyereket reggelig őrizni, a -mikor majd a törvényszék előtt meg teheti vallomását. A gyerek nem -alszik reggelig.</p> -<p>Igy történt bizony ez.</p> -<p>A birósági jegyzőkönyv csak halvány képet nyujt ez esetről. -Henter, a várnagy, csak ugy adja elő az esetet, hogy este -félkilencz óra tájban jelentették nála, hogy a katholikus iskola -udvarán két zsidó ólálkodik. Ő mindjárt nem ment át, de voltak, a -kik elfutottak a városházához ez esetet jelenteni s onnan Kovács -Lajos csendbiztos és a polgármester is odajött, átkutattak mindent, -nem találtak semmit, de éjszakára csendőröket állitottak a megyeház -udvarára.</p> -<p>Körülbelül ennyi van a jegyzőkönyvben s ezen kivül még a három -asszony tanuvallomása Tóth Béla és társa látogatásáról.</p> -<p>Vajjon tudhatta-e a gyerek, hogy mindez üres hűhó, csuf -fondorkodás, ravaszul végrehajtott jelenet az ő félrevezetésére? -Tudhatta-e, hogy ez is csak az urak és a várnagy furfangos ármánya -az ő lelke ellen, mint volt a husvéti éjszakán történt lövöldözés? -Vajjon fölmerülhetett-e a gyerekben a kétségnek még sejtelme is, -mikor az ő mintaképe a várnagy, azután a város polgármestere és -csendbiztosa s a hajduk és csendőrök serege végezi együtt a komoly -hivatalos cselekményt s értesiti őt arról, hogy épen ő róla -háritják el az életveszélyt? <span class="pagenum"><a name= -"Page_128" id="Page_128">-128-</a></span></p> -<p>Igy vezették nyomban a biróság elé, hogy álljon elő -tanuvallomásával.</p> -<p>Előállt. Az élő lelkek természete az, hogy más vallomással nem -állhatott elő.</p> -<p>A nagyfalui éjszakán gyötréssel és rémitéssel rátukmálják, -eszére erőszakolják a hamis történetet. Azután elzárják. Azután -uraskodó, henye életmóddal s pajkos társalgással fölélesztik s -nagyranövelik büszkeségét, hiuságát, nagyravágyását. Megutáltatják -vele a zsidóságot. Kiirtják szivéből a szülői ház vallása iránt -való vonzalmat és kegyeletet. Lenézést, megvetést és durva -érzéketlenséget növesztenek lelkében apja iránt. Elhitetik vele, -hogy ha jó tanu lesz, a nagy gróf, a magas kormány s a hatalmas -vármegye urrá teszi egész életére, a zsidók pedig halálra keresik s -a keserü kínok végzetét késziték számára. Tanuvallomását pedig -megirják s megtanultatják és elszavaltatják vele százszor a várnagy -előtt, a vizsgálóbiró előtt, az alispán és törvényszéki elnök előtt -s a királyi alügyész s az összes bizalmasok előtt.</p> -<p>Azt mondhatná valaki: negyven napig tartott a tárgyalás – ily -hosszu idő alatt visszatérhetett a gyermek az eredeti -igazsághoz.</p> -<p>De a gyerek az egész idő alatt is el volt zárva a világtól. Nem -férhettek hozzá se a védők, se a szülők, se mások, a kiknek szava, -tekintete, fölvilágositása fölszaggathatta volna a béklyókat, -melyek lelkét megkötözték. Az egész tárgyalás alatt csak ugy a -várnagy hatalmában volt, miként a tárgyalás előtt. <span class= -"pagenum"><a name="Page_129" id="Page_129">-129-</a></span></p> -<p>Azt is kérdezhetni: miként lehet az elméből a valóság képét -kitörölni s helyébe a hazugságot beedzeni?</p> -<p>A kérdés méltó. A természet nagy titkára utal ez a kérdés. A -könnyelmüen vagy komolyan elhatározott s végrehajtott hazugság -mindennapi tünet. A jellem gyöngeségének s az elme mozgékonyságának -eredménye. De Sarf Móricz hazugsága nem efféle. Az övé az ő -megmérgezett lelkében valóságos meggyőződéssé alakult át.</p> -<p>Lehető ez?</p> -<p>Igen is lehető. Az agy csodálatos szövetü szerv, de mégis csak -olyan testi szerv, mint kezünk, lábunk. Kezünk mozdulata ütés, -fogás, tapintás; agyunk mozdulata gondolat, érzés, eszme. S a hogy -kezünket állandó gyakorlás által bizonyos mozdulatra vagy -erőfeszitésre különösen alkalmassá tehetjük, ép ugy lehet tenni az -agygyal s a mi tőle függ: a gondolkozással és jellemmel is. Különös -gondolatot, érzést, képet, képzetet lehet beléültetni s különös és -állandó gyakorlással benne meg lehet erősiteni. Költők, bölcsek, -hitvallók hiába beszélnek csodáról és isteni befolyásról. Vannak az -életnek még föl nem fedezett titkai, de azok se csodák. Hogy az agy -minő munkát végez, mikor gondolatot szül vagy befogad: ép ugy nem -tudjuk, mint a vadember nem tudja a bezárt zsebóránál, hogy az -belül min és miként dolgozik. Csak azt látja és tudja, hogy -dolgozik. A gyerek agya az egy éven át folytatott egyirányu -ráhatástól abban az irányban fejlődött ki, torzult el s erősödött -meg, a melyben mesterei, a <span class="pagenum"><a name="Page_130" -id="Page_130">-130-</a></span> méregkeverők vezették. Abban az -irányban a vérvád képének, a gyilkosság hamis vádjának -meggyőződéssé kellett benne erősödni.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>A nagy per végén a gyereket nem akarták kiadni kezemre. A -vérvádkoholók ujabb mesét gondoltak ki s a gyereket arra is föl -akarták használni. A kormány segitségével elértem végre, hogy a -gyereket a vármegyétől megkaphattam.</p> -<p>Vallomásáról sohase beszéltem vele. Egyetlen szóval se kérdeztem -tőle: mi történt vele egy éven át. Jobban tudtam én, mint ő. -Előadása mindig zavart okozhatott volna azon a képen, melyet gondos -figyeléssel róla és mestereiről alkottam.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_131" id= -"Page_131">-131-</a></span></p> -<h2>ESZTER HALÁLÁNAK TITKA.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(A csonka-fűzesi holttest Eszter holtteste. – -Bizonyos tehát, hogy Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is -erőszak. – Öngyilkosság. – A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt -eltaposta ennek nyomait.)</p> -<p>Jogtudó vagyok, védő voltam a nagy perben, iró vagyok, szeretek -buvárkodni a lelkekben s megfigyelni a természet tüneményeit. Ime -nagy tünemény áll előttem: a szegény leánykának különös -elsikkadása. Nagy jogi kérdés kerekedik e tüneményből, annak -megoldásában közreműködni tiszti kötelességem. Vajjon -elgondolható-e, hogy ne foglalkoztam volna Eszter halálának -titkával s hogy elmém egész erejével ne törekedtem volna azt -földeriteni?</p> -<p>Különös feladata lett volna ez a vizsgálatnak, a vizsgálóbirónak -és társainak. De ők éretlen észszel s elfogult és pajkos elmével -hamis utra s ostoba fordulatokra terelték a nyomozást. Ott keresték -a titkot, a hol azt megtalálni nem lehetett, a hol azt megtalálni -minden furfang és erőszak mellett se voltak képesek. <span class= -"pagenum"><a name="Page_132" id="Page_132">-132-</a></span></p> -<p>Az itélő biróságnak ez már nem volt különös feladata. Ez a -biróság már nem azt kereste igazán: miként tünt el a leányka, hanem -csak azt kellett keresnie, hogy a bevádolt zsidók bűnösök-e vagy -ártatlanok a leányka eltünésének kérdésében?</p> -<p>A mint meggyőződött arról, hogy nem bűnösök: ki kellett mondani -utolsó szavát, meg kellett hoznia itéletét s egyebet cselekednie -nem volt szabad. Az állam nem azért tart biróságot, hogy az a -lelkek titkát fürkészgesse s a természet tüneteit magyarázgassa. -Mások dolga ez.</p> -<p>Talán első sorban az én dolgom s most arról adok számot, minő -eredményre jutottam buvárlataimban.</p> -<p>A csonka-fűzesi holttest az eltünt lányka holtteste. Ma az -eszlári vérvád nem lobogtatja már a lelkek tüzét. Ma higgadt és -tiszta elmével lehet az esetet meggondolni. S a tiszta elme a -kétségnek még árnyékát se engedheti magához férkőzni. Az a holttest -Eszteré.</p> -<p>Április 1-én folyam partján tünik el a lányka. Junius 18-án -hetvenkilencz nap mulva alsó folyásának egyik partján lányka -holttestét veti föl a folyam árja. Az eltünt lányka minden ruhája -ott van a holttesten. Az eltünt lányka utolsó cselekménye -föstékvásárlás volt. Az a fösték is ott van szokott falusi módon -keze csuklójára kötve a holttesten. Volt különös ismertető jele -életében: a lábán levő hegedés nyoma, melyet a tehéntiprás okozott. -Ezt a jelet is megtalálja az előre megmondott helyen három igaz -tanu: Szakolczai Julcsa, Szücs János és Zurányi Kálmán. Ha tehát -vizi halott kiléte biztos lehet valaha a világon: ezé a halotté -<span class="pagenum"><a name="Page_133" id= -"Page_133">-133-</a></span> tökéletesen biztos. Alak, nagyság, -arcz, szem: mindez azonos.</p> -<p>Azonban furfangos elmék, tudatlan emberek kétséget támasztanak. -Hátha idősebb nőé az a felbukkant holttest? Hátha az csak néhány -nap óta került a vizbe? – De velük szemben áll a természet igaz -törvénye, melyet képzelgő tanu és tudákos szakértő ki nem mozdithat -helyéből. A holttest csontja, némely épen maradt nemi részének -fejletlensége, érettségi szőrének csak kezdetleges mutatkozása mind -megfelel az eltünt lányka korának és fejlettségének. S a holttesten -talált hullaszappan föltétlen bizonyossággal igazolja, hogy annak -hosszu időn át kellett vizben lenni. Annyi időn át, a mely épen -megfelel a lányka eltünése s a holttest felbukkanása közt lefolyt -időnek. Hullaszappant emberi elme, emberi tudomány, emberi -műszerszám néhány nap alatt késziteni nem tud. Ahhoz csak a -természet ért a maga műhelyében.</p> -<p>De a furfangos elme tovább is vonaglott. Hátha fondor lelkek -csempészték valahonnan azt a holttestet s hátha bűnös kezek -öltötték rá Eszter ruháját?</p> -<p>E nyomon botorkált a vizsgálat s más véget természetesen nem -érhetett, mint a mit ért: a kudarczot. Egyetlen tárgyi jelet se -tudott erre nézve felkutatni. Minden vallomás, a mit erre -összehozott, kinzásszülte valótlanságnak bizonyult. Az emberek, a -kik ezt cselekedték volna, tökéletes másuttlétet – alibit – -igazoltak. És végre az élő Eszter különös lábjegye s a holttestnek -hullaszappana minden tanu és szakértő ellenkező nyilatkozatát -csuffá teszi. <span class="pagenum"><a name="Page_134" id= -"Page_134">-134-</a></span></p> -<p>S mindezek fölött még van egy mindennapi nagy igazság. A -vizsgálatnak csak ott lehet és csak ott szabad valami rendkivüli -titkos megoldást keresni, a hol az egyszerü, természetes, -mindennapi megoldás teljesen hiányzik. Ha a vizsgálat biztos -nyomokra bukkant volna, hogy az élő vagy a holt Eszter máshová -jutott s nem a Tisza csonka-fűzesi partjához vagy ha biztos -nyomokra jutott volna, hogy a csonka-fűzesi holttest kié-másé s -honnan-máshonnan származott, ha nem az eltünt lánykától: csak akkor -lett volna szabad neki a hullacsempészet pajkos ötletéhez -folyamodni.</p> -<p>Hol van hát az eltünt lányka, ha nem a Csonkafűzesnél?</p> -<p>Kinek a holtteste tehát a csonka-fűzesi, ha nem az eltünt -lánykáé?</p> -<p>Erre a két kérdésre a vizsgálat meg se kisértette a komoly -feleletet megtalálni.</p> -<p>Solymosi Eszter élete tehát elveszett. Enyészetnek indult -tetemét száz tanu és orvos látta, vizsgálta, bonczolta, -temette.</p> -<p>Vajjon mikor veszett el?</p> -<p>Akkor, a mikor az élő szemek elől eltünt. Április 1-én délután -vagy estennen, vagy éjszaka. Ez a természetes megoldás. Ez felel -meg a józan felfogásnak mindaddig, mig ellenkező biztos tünet -nincs. Itt pedig nincs.</p> -<p>A zsidók meg nem ölték. Ezt tisztán látta az elfogult birák esze -is.</p> -<p>Hiszen gyilkos erőszaknak jele nem volt testén. És <span class= -"pagenum"><a name="Page_135" id="Page_135">-135-</a></span> azután -a mikor megölhették volna: arról az időről minden vádlott -másuttléte tökéletesen bebizonyult. És ezen felül száz meg száz -nagy ok tiltja ez esetben a vérvádszerü gyilkosságnak még -gondolatbeli lehetőségét is. Ezt is tisztára belátták még az -elfogult birák is.</p> -<p>A józan felfogás szerint a Tisza vizébe fult. Annak közelében -járt utoljára, annak vize vetette föl élettelen holttestét. Más -természetes megoldás nem lehet, minthogy másra utaló nyom és tárgyi -tünet nincs.</p> -<p>De hát miként jutott a vizbe elevenen vagy halottan?</p> -<p>Három eset lehető.</p> -<p>Vagy véletlenül esett bele. Vagy külső erőszak lökte bele. Vagy -öngyilkos szándékkal jutott bele.</p> -<p>A véletlenre nem utal semmi nyom. Útja, mikor a boltba ment s -onnan hazament, egy darabig a Tisza közelében volt ugyan, de mégis -oly távoli s oly biztos út volt, hogy arról a Tiszába be nem -csuszhatott, be nem szédülhetett s ha megtörtént volna is, a -partképződés miatt könnyen kimenekülhetett volna. A véletlenre hát -semmi sem utal, sőt minden időbeli, helyi és személyi körülmény -ugyszólván kizárja azt.</p> -<p>Külső erőszakra sem utal semmi nyom. Szegény cselédnek, -fejletlen lánynak nem lehet boszuálló, életére törő gyilkos -ellensége. Vagyoni önzés nem üldözi. Kincset, örökséget senki se -áhit tőle vagy utána. Őrült nemi szenvedély az egyszerü falusi -egészséges idegü nép közt erőszakoskodó rajongással nem -ostromolhatja őt nyilt utczán, lakott házak között, fényes nappal. -S aztán nyoma maradt volna ennek, zaj támadt volna <span class= -"pagenum"><a name="Page_136" id="Page_136">-136-</a></span> belőle -s végül vagy előbb vagy utóbb hasonló kisérlet jelei mutatkozhattak -volna a faluban vagy a környéken.</p> -<p>Bizony nincs itt más természetes megoldás, csupán az, hogy a -szegény lányka lelkére egy szempillantásig iszonyu sulylyal -rányomakodott az élet, közel volt a Tisza csöndes folyása; ember -nem volt, ki szemmel kisérte volna, se közel, se távol s abban a -pillanatban keserü szivvel jajszó nélkül önkényt átengedte nehéz -életét a könnyü halálnak.</p> -<p>Minő könnyen kinyomozhatta volna ezt a birói vizsgálat az első -napokban! Hiszen az a szegény lányka s az ő együgyü lelke nem volt -még ravasz; nem volt tettető se az élettel, se a halállal szemben. -Ha önkényt választotta a halált: erre elszánva kellett lennie. Ha -el volt erre szánva: ennek jelét kellett adnia. Könyben szóban, -panaszban, kimondott sejtelemben bizonyára adta is jelét. Mindenből -azt látom, hogy a falu népe eleintén arról volt meggyőződve, hogy -szándékosan ölte magát a Tiszába. Jól tudta ezt a vizsgálóbiróság -is. De ez a biróság belekeveredett a vérvád rögeszméjébe s vakon, -siketen, konokul, se látni, se hallani nem akart mást, csak a -vérvádat. Az öngyilkosság nyomait nem földeriteni, hanem inkább -eltaposni, megsemmisiteni törekedett. Tisztán látom s azért -határozottan állitom ezt. Az iratok bizonyitják, hogy a közönségnek -az öngyilkosság esetéről fenforgó véleményét jól ismerte a biróság, -de ugyanazok az iratok még kirivóbban bizonyitják, hogy ebben az -irányban még se nyomozott, még se puhatolódzott egy perczig se. -<span class="pagenum"><a name="Page_137" id= -"Page_137">-137-</a></span></p> -<p>A mikor már a lakosság minden csöpp vére tele volt a vérvád -gyülöletes meséjével: akkor már késő lett volna a tüzetes nyomozás. -Akkor már mindenki Vámosi Julcsa anyjának mintájára felelt -volna:</p> -<p>– Hogy lehetett volna az a szegény lány öngyilkos, ha már -bizonyos, hogy őt a zsidók megölték?</p> -<p>Azonban a természetes igazságok nem ugy röppennek el az életben, -mint a madarak a levegőégben, hogy nyomot ne hagynának maguk után. -A vizsgálóbiró minden óvatossága és furfangossága daczára is az -igazság eleven nyomai, habár szétszórtan és töredékesen is, -megmaradtak.</p> -<p>Keresgéljük össze e nyomokat.</p> -<p>A mint a vizsgálóbiró a vérvád ostoba alkotmányát -összeállitotta: e szerint Eszter meggyilkolását déli 11 és 12 óra -közt hajtották végre a zsidók. Előbb nem tehették, mert a lányka 10 -óra után indult el hazulról a boltba s 11 óra és 47 percz előtt -visszamenőben a zsinagógához nem érhetett. De a gyilkosság később -se történhetett, mert a vádlott metszők déli 12 órakor már -házigazdáiknál Taubnál és Ziszmannál ebédeltek. Az időbeli -körülményeket igy sütötte ki a vizsgálóbiró.</p> -<p>Szinte bizonyos, hogy az időbeli körülmények ily összeállitása -hamis és önkényes. Ez összeállitás arra irányult, hogy a lánykának -a zsinagógához jutása déli 12 óra előtti időre essék. Huri Andrásné -azt vallotta először, hogy tőle a boltba 10 óra után 30 perczkor -indult el Eszter. Tőle Kohlmájer boltjáig mintegy 3 kilométer a -távolság, tehát kis termetü lány rövid <span class= -"pagenum"><a name="Page_138" id="Page_138">-138-</a></span> lábu -lépéseivel mintegy 45 percznyi gyaloglás. Nem siető, nem is -őgyelgő, hanem közönséges gyaloglást kell fölvennünk. Visszafelé a -zsinagógáig több mint 2 kilométer. Ez is 30 percz. Tehát, ha Eszter -sehol meg nem áll, nem késik, nem várakozik, nem beszélget: akkor -11 óra 47 perczkor csakugyan odaérhet visszamenő utjában a -zsinagógához.</p> -<p>Ámde betért Lánczi Gábornéhoz: nem hozat-e valamit a boltból. -Bizonyára beszélgettek néhány perczig. Azután ugyanazzal a -kérdéssel betért Csordás Gábornéhoz. Néhány perczig ott is folyt a -beszélgetés. Falusi parasztasszonyoknál már ez a szokás. Talán -máshoz is betért, de megbizást csak e két ismerős asszony adott -neki. Bizonyos, hogy a boltban is kellett néhány perczig késnie, -mig rá került a sor s mig a boltos Huriné föstékjét, Láncziné -gáliczkövét és Csordásné patkószegét előszedte s becsomagolta. -Azután sokfélekép be van bizonyitva, hogy visszamenőben Rózenberg -Hermanék előtt találkozott testvérnénjével Zsófival, vele megállt -és beszélgetett s azután ment tovább a zsinagóga felé. A -zsinagógához tehát déli 12 és fél óra előtt nem érhetett még a -vizsgálóbiró által összehordott adatok szerint se.</p> -<p>De a tanuk szerint még akkorra se érhetett oda. A vizsgálóbiró -helyszini szemléje szerint Rózenberg Herman háza Sarf József -lakásáig vagyis a zsinagógáig 10 percznyi gyalogló távolság, közel -egy kilométer. Már pedig Rózenberg kapuja előtt délutáni 1 órakor -találkozott a lányka Zsófi nénjével. Ezt állitja a törvényszék -<span class="pagenum"><a name="Page_139" id= -"Page_139">-139-</a></span> előtt Solymosi Zsófi, Rózenberg Rozi és -Vámosi Julcsa, a kik a találkozásnál jelen voltak s a két -lánytestvér beszélgetését hallották. Solymosi Zsófi ugyan habozott -eleintén az időpontra nézve, Vámosi Julcsa pedig példátlan szülői -kegyetlenségre utóbb elállott vallomásától, de Rózenberg Rozi -mindig szilárdul ezt állitotta s utóbb a keresztkérdésekre Solymosi -Zsófi is szilárdul ebben állapodott meg.</p> -<p>A szegény eltünt lányka élete folyása tehát délutáni 1 óráig -egészen bizonyos. Ettől kezdve mesterkélt homály borul életére. A -homályt a vizsgálóbiró idézte elő.</p> -<p>Ki kellett volna puhatolnia, vajjon Eszter hazament-e Hurinéhoz -s átadta-e neki a föstéket? Azután átadta-e Lánczinénak a -gáliczkövet és Csordásnénak a patkószeget? A vizsgálóbiró -elmulasztotta ezt. Terveibe nem vágott az ily irányu nyomozás. Mert -ő csak azt akarta bebizonyitani, hogy Esztert már 11 és 12 óra közt -megölték a zsidók. Azért kellett minden mást homályba -burkolnia.</p> -<p>De azért a homályban is vannak fölcsillámló pontok.</p> -<p>Csordás Gáborné időközben meghalt. A nagy per nyilvános -tárgyalását nem érhette meg. Tehát nem szólhatott arról: megkapta-e -a lánykától a két krajczár ára patkószeget. A lányka utolsó szavai -felől nem intézhettünk hozzá kérdést.</p> -<p>Lánczi Gáborné született Kaszala Teréz lelke fenekéig telve volt -a vérváddal s a gyilkosság hitével. Csak ugy omlott belőle a zsidók -elleni gyülölség. Ő nem vallotta meg, de nem is tagadta el, hogy az -1 krajczár ára gáliczkövet megkapta. Erről nem beszélt egyáltalán. -<span class="pagenum"><a name="Page_140" id= -"Page_140">-140-</a></span></p> -<p>Én pedig azt hiszem: mind a ketten megkapták portékájukat. -Annálfogva hiszem ezt, mert ha a szegény lányka ezeket át nem adta -volna: holttestének csonkafűzesi felbukkanásakor ezek is éppen ugy -benne lettek volna a csuklójára kötött kendőben, mint a hogy Huriné -föstékje benne volt.</p> -<p>A lányka szépen hazament. Mindenkinek átadta a magáét. Előbb a -szomszédasszonyoknak, azután gazdaasszonyának, Hurinénak. A szomoru -balsors csak ezután következett be.</p> -<p>Szedjük csak össze azokat a tüneteket, melyek bennünket az eset -ily felfogására kényszeritenek.</p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(Hatalovszki András tanusága. – A lány délután -is élt még. – Délután ott sirdogált a kut mellett, a fűzfa alatt. – -Anyja, gazdaasszonya, testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok -nélkül ez nem történik.)</p> -<p>Hatalovszki András 23 éves életkoru, szép, nyulánk termetü, -erős, egészséges legény, Eszter eltünése idején Debreczenyi -Mihálynál volt szolga. Ennek háza közvetlen tőszomszédja Huriné -házának. Kertjüket csak hitvány kórókerités választja el egymástól. -Egyik telekről a másikra minden hangos szót meghallani, a keritésen -keresztül a kertben mindent meglátni. Hatalovszki is látott-hallott -mindent.</p> -<p>A törvényszék őt nem idézte be tanunak.</p> -<p>A végtárgyalás folyamán egyik vasárnapon a Nyiregyháza közelében -fekvő Sima-tanyán pihentem s ott <span class="pagenum"><a name= -"Page_141" id="Page_141">-141-</a></span> vendégszerető házigazdám, -Klár Dezső, jelentette, hogy Hatalovszki nevü legény óhajt velem -beszélni s valami fontos körülményre óhajt figyelmeztetni.</p> -<p>A legényt magam elé bocsátottam s meghallgattam. Elmondta, hogy -a végtárgyalás részleteiről értesült s megtudta, hogy az eszláriak -azt állitják, hogy a szegény Esztert délelőtt 11 és 12 óra közt -ölték meg a zsidók. Ez nem igaz. Az ő lelke nem nyugodhatik meg -ezen. Mert ő délután két-három óra körül látta Esztert s hallotta, -a mint vele Huriné pörlekedett s különösen hallotta, a mikor Huriné -e szavakat intézte hozzá:</p> -<p>– Estélig még háromszor is megjárhatod az utat a boltba.</p> -<p>Gondos kérdéseimre elmondta még, hogy Huriné és a lányka -feleseléséből azt értette, hogy a lányka nem olyan festéket hozott -a boltból, a milyen kellett volna. Talán kéket hozott, holott -Huriné feketével szokta háza fala alját befösteni. Vagy talán -megforditva. Azért küldte hát vissza a boltba, hogy cserélje ki a -festéket.</p> -<p>Tünődtem: igaz lehet-e ez? A gyanakodás ragálya az én -gondolkozásomat is megkörnyékezte. Nem kérték-e föl e legényt e -vallomásra? Nem fizettek-e vagy nem igértek-e e vallomásért -jelentékeny jutalmat?</p> -<p>Nyomozásom eredménye az volt, hogy jelleme komoly, a munkát -szereti, gazdáival sohase volt baja; kocsmázni, duhajkodni nem -szokott. Arcza nyilt, fejét egyenesen tartja, szembe néz és -megfontolva felel minden kérdésemre, ifju kora miatt se lehet -ravasz lélek. <span class="pagenum"><a name="Page_142" id= -"Page_142">-142-</a></span> Nyugodtan és határozottan állitotta, -hogy őt lelkiismerete hajtja erre a vallomásra.</p> -<p>Jól van. Most már lelkére kellett adnom vallomása fontosságát és -következéseit.</p> -<p>Nagy szó, a mit kimond. Szembe áll vele az egész falu. Minden -eszlári tanu azon erőlködik, hogy azt bizonyitsa be, hogy a szegény -Eszter déli 12 óra előtt odaért a zsinagógához s hogy déli 12 órára -már vérét vették. Most ő azt mondja, hogy délután 2–3 óra tájban is -látta. Magára zuditja az egész falut. Felbőszül ellene a -vérvádkoholó egész szövetség. Az eszlári urak, a vizsgálóbiró -titkos tanácsa, a községi biró, a törvényszéki elnök, a -csendbiztosok, és szolgabirák. Ráfogják, hogy hamis tanu. -Meghurczolják mindenfelé. Ellene bujtják rokonait, ismerőseit, -barátait. Gondolja meg mindezt jól. Vallomása nagyon fontos ugyan, -de mulhatlanul mégse szükséges, mert a nélkül se itélhetik el a -zsidókat. A nélkül is kisül a buta és gonosz vérvád alaptalansága. -Ha mindezt meggondolva is megáll vallomása mellett: akkor -bejelentem tanunak a biróság elé. Különben nem.</p> -<p>Gondolkodott a legény. Jól ismerte ő már az eszlári lakosság ama -részének elfogultságát és szenvedélyét, a mely Farkas Gábor biróra -hallgatott. Mert hiszen a lakosság többi része nyugodt volt s az -egész vérvádat kezdettől fogva az »urak« mesterkedésének -tulajdonitotta. Csakhogy ez a része szelid volt és békés. Ugy -gondolkozott: a biróság vette az ügyet kezébe, végezze el az! A -másik rész azonban dolgozott, futott, zajongott <span class= -"pagenum"><a name="Page_143" id="Page_143">-143-</a></span> és -fenyegetett s a legény épen e rész közepén kénytelen maradni. Mit -csinálhatnak hát ő vele?</p> -<p>Gondolkodott a legény. Végre azt mondta:</p> -<p>– Tegye az ur a mit jónak lát. Nincs nekem arra semmi -vágyakozásom, hogy én tanu legyek. Csak az urat akartam én -felvilágositani arról, hogy én mit tudok. Ha a biróság meghi -tanunak: azt se bánom. Ott is megmondom az igazat, mert én hitvány -ember nem vagyok. Ha pedig meg nem hi, annál jobb.</p> -<p>Bejelentettem. A törvényszék megidézte s bizony megvallotta ő -ott is, a mit előttem fölfedezett s megmaradt vallomása mellett -minden keresztkérdés és faggatás daczára.</p> -<p>Ez történt a junius 22-iki ülésen. Huriné kézzel-lábbal -tiltakozott a legény vallomása ellen.</p> -<p>Igaz, hogy utóbb, hetek mulva ez a legény is módositotta -vallomását. Ujabb vallomásában a réginek határozott állitásai -elmosódtak. Se az óra szerinti időpontról, se a Huriné udvarán -folyt feleselés személyeiről már nem beszélt határozottan. Látszott -rajta, hogy a tanukészitő gyáron már keresztül ment. S ugy is volt. -Andrikovics kocsmájában az eszlári biró és emberei körülvették, -tyukkal-kalácscsal édesgették, Eszlárra is kivitték. Ott azután -halállal fenyegették, ha vallomása mellett megmarad. Tanukat -állitottak ellene, hogy ő se nem látott, se nem hallott semmit, -otthon se volt azon a napon, hanem kint volt a mezőn burgonyát -ültetni. Igaz, hogy ez mind hamis tanu volt. De azért lassanként -rajta is erőt vett az élet nyugalmát követelő <span class= -"pagenum"><a name="Page_144" id="Page_144">-144-</a></span> nyers -ösztön s annyira-mennyire megadta magát. Julius hó 8-án, nyilvános -vallomása után 16 nap mulva odavitték az elnök lakására, ott is -kecsegtették s ijesztgették egy füst alatt s igy julius 9-én az -elnök a birósági ülésen ujra előhivta, hogy vallomását módositsa s -lényegesen enyhitse.</p> -<p>Előre láttam én ezt, szinte vártam. Nem is faggattam -keresztkérdésekkel, csak a mikor elvégezte tanuskodását, az ajtónál -kimenet magamhoz intettem.</p> -<p>– Megmondtam én ezt hejh a Sima-pusztán. Kár volt -legénykedned!</p> -<p>Az egyenes arczu, nyilt, bátor tekintetü legény lehajtotta -fejét, nem nézett szemembe. Mégis szólt:</p> -<p>– Nem tehettem másként. Hanem a mi igaz, azért mégis igaz!</p> -<p>Arról, a mit első tanuskodásában erősitett, nem csak maga -tudott. Erre a tényre más tanu is volt.</p> -<p>Ez Frenkel Sámuel 75 éves életkoru agg, beteg zsidó ember. -Becsületes előéletü s egyik lábával már a sir szélén áll. Miért -mondana valótlant? Ez eskü alatt azt vallotta a junius 22-iki -ülésen, hogy ápilis 1-én délután 4 óra tájban találkozott -Hurinéval, a ki azt mondta neki:</p> -<p>– Ma már másodszor küldtem be a leányt föstékért Ófaluba, nem -tudom, hol van oly sokáig.</p> -<p>S hozzátette még a tanu, hogy Huriné e szavak után kissé -haragosan ment Ófalu felé a leányt keresni.</p> -<p>Más jelenségek is vannak erre.</p> -<p>Faluhelyen az éjjeli őrséget, az utczákra, házakra <span class= -"pagenum"><a name="Page_145" id="Page_145">-145-</a></span> való -éjjeli vigyázást nem rendes fizetésü alkalmazottak teljesitik, -hanem sorrendben házanként köteles minden gazda éjjeli őrség -gyanánt kiállani. Minden gazdára rá kerül a sor a lakosság számához -képest évenként négyszer-ötször s néha többször is. Az őrség egyik -csapatja éjfél előtt, másik csapatja éjfél után ügyel az utczákra. -A mig kocsma van nyitva, ideje nagy részét természetesen ott tölti -az őrség.</p> -<p>1882 évi május végén, a mikor már javában folyt a vizsgálat -Tisza-Eszláron s mindenki csak Eszter eltünéséről s a zsidókról -beszélt, Debreczenyi Mihályra került az őrség sora. Ő szolgáját -Hatalovszki Andrást küldte ki őrnek, a ki társával együtt a késő -esti vagy éjjeli időben bevetődött Ziszmann Jakab kocsmájába.</p> -<p>Az esetről, a biróság eljárásáról, a leánykának állitólag -déltájban történt megöléséről volt a szó. Hatalovszki akkor azt -mondta, hogy ő neki nem megy a fejébe ez az egész dolog. Ő biztosan -tudja, hogy azon a napon délután, uzsonnaidő felé, Eszter még -otthon volt, jól látta, a mint az ujfalui kutnál egy füzfa alatt -sirdogált.</p> -<p>Nagy szó volt ez akkor. Hallották e tanuságot maga Ziszmann -Jakab, azután felesége Groszberg Rozi, ezeken kivül Groszbergnek -mind a két növendék leánya, továbbá Varga Kata cselédleány s még -egy szolgalegény, a ki akkor másnál szolgált, de a tárgyalás -idején, 1883 nyarán, épen Debreczenyi Mihálynál szolgált. -Hatalovszki e beszéde is a végtárgyaláson kétségtelenül -bebizonyult. S ez azért is fontos körülmény, mert <span class= -"pagenum"><a name="Page_146" id="Page_146">-146-</a></span> akkor -még Hatalovszkit se a zsidók, se a vérvádkoholók ilyen vagy amolyan -vallomás érdekében nem ostromolták.</p> -<p>Minő könnyü lett volna ekkor még elfogulatlan, okos -vizsgálóbirónak az öngyilkosság összes nyomait összeszedni!</p> -<p>Pedig bizonyára tudta, hogy a szegény lányka közelállói se -vérvádra, hanem az öngyilkosságra gondolnak. Maga az édes anya, -özvegy Solymosi Jánosné is azt mondta, hogy Huriné, a mikor délután -a lánykát kereste, igy nyilatkozott előtte:</p> -<p>– Elment a lelkem még ebéd előtt, de már nem tudok nyugodt -lenni; a part felé, a falu felé néztem. Nem tudom, de talán az -isten öntötte belém, hogy arra néztem.</p> -<p>Igy van a birósági jegyzőkönyvben. A part, a melyről szó van, a -Tiszafolyam partja. Solymosiné szerint isten sugallta Hurinénak, -hogy a folyam felé keresse a szegény lánykát. Isten szokta -fölébreszteni a lelkiismeretet.</p> -<p>Azonban Huriné a junius 21-iki ülésen maga is nyiltan beismerte, -hogy a leányka öngyilkossága volt első gondolata s hogy délután -kereste a Tisza partján a leányka nyomait.</p> -<p>Groszberg Leó azt vallja a junius 23-iki ülésen, hogy másnap, -április 2-án ment a községházhoz s útközben találkozott Solymosi -Jánossal, Eszter testvérével. Kérdi tőle:</p> -<p>– Megvan-e már Eszter? <span class="pagenum"><a name="Page_147" -id="Page_147">-147-</a></span></p> -<p>– Dehogy van, dehogy van! Épen most is őt kerestem. A faluban -egy ó-kut van, azt néztem meg, nem abba ugrott-e.</p> -<p>Ó-kutnak az olyan kutat nevezik, a melyet már nem használnak, a -melynek vizét valami ok miatt nem merik az emberek. Az öngyilkosok -faluhelyen ily kutban szokták magukat elemészteni.</p> -<p>Ime a jelenségek, a melyek szerint anya, testvér, gazdaasszony, -szolgálatadó, mind arra gondolt először, hogy a szegény leányka -önként vetett véget életének.</p> -<p>Kellett lenni okuknak, a mely miatt arra gondoltak. Oly -jelentékeny okuknak, a mely elhárithatlanul arra a gondolatra -vezette elméjüket.</p> -<p>Minden esetre feltünő, hogy már délután négy-öt óra tájban is -arra gondoltak. A mikor különös ok nélkül arra gondolniok szinte -lehetetlen volt.</p> -<p>A leánykát Huriné délután is beküldi a boltba s a leányka nem -jön haza rendes időre. Vajjon miként lehet itt mindjárt -öngyilkosságra gondolni? Hiszen a lánykának anyja, két testvérje, -több nagybátyja és nagynénje van a faluban; a boltban is -elkéshetett, rokonaihoz is betérhetett, elfecseghette az időt. -Hányszor megcselekszik ezt a cselédek!</p> -<p>Ha alkonyatra, ha öreg estére se tér haza, ha még reggelre is -elmarad: akkor már nagy ok van a tünődésre, az aggodalomra. Akkor -már valószinü, hogy vagy megszökött s elhagyta helyét, vagy valami -baj történt vele. Akkor is először végig kell járni azokat a -házakat, a hová a leány járni szokott s ha sehol <span class= -"pagenum"><a name="Page_148" id="Page_148">-148-</a></span> semmi -nyoma, sehol senki nem tud róla: csak akkor juthat az ember eszébe -a Tisza vagy az ó-kut, az öngyilkosság esete.</p> -<p>Huriné azonban rögtön öngyilkosságra gondol, isten azt önti -belé, hogy a part felé, a folyam felé nézzen.</p> -<p>Mikor történt ez?</p> -<p>Solymosiné azt mondja: délutáni 3 óra körül. Groszberg Leó azt -mondja: 5 óra körül. A többi tanu nem egészen határozott beszéde -szerint négy-öt óra tájban mehetett Huriné Ófalu felé a lánykát -keresni.</p> -<p>De hiszen ez még nem is lett volna feltünő késedelem a -lánykától. Három óra tájban még otthon pörlekedik vele Huriné. -Azután a lányka a kút mellett a fűzfa alatt sirdogál. A bolt -oda-vissza másfél órai gyalogos út. Tehát 5 órakor még a lányka nem -késett, sőt előbb haza se érhetett.</p> -<p>Miért jött hát az öngyilkosság gondolatára Huriné már öt óra -előtt?</p> -<p>Bizonyára azért, mert a lányka valami efféle szót ejtett ki -ajkán. Vagy azt mondta: ilyen életet nem birok tovább; – vagy azt -mondta: jobb meghalni, mint ennyit szenvedni; – vagy azt mondta: -engem nem lát többé!</p> -<p>Valami ilyes dolog történhetett.</p> -<p>Igaz, hogy erről tanuk, jegyzőkönyvek nem szólnak. Ez hát csak -föltevés. Csakhogy ennek a föltevésnek rettenetes alapjai vannak a -lányka az napi viszonyaiban s lelkiállapotában. Lássuk ezeket. -<span class="pagenum"><a name="Page_149" id= -"Page_149">-149-</a></span></p> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(A leány elszántságának okai és tünetei. – Egész -nap fázott, éhezett és dolgozott. – Asszonyának tanusága. – Barcza -Dani tanusága. – A tanuk szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az -utolsó ok.)</p> -<p>A szegény lányka lelkét bússá, komorrá, szomoruvá tették az -utolsó napon testi és lelki ráhatások.</p> -<p>Télen át csizmában szokott járni, nyáron át mezitláb. Épen -április 1-én a nagy takaritás napján kezdte meg a mezitlábjárást. -Változó napos hüvös idő volt. A félév óta megszokott lábbeli nem -takarta meztelen lábát. Kétségtelenül fázlódott reggeltől fogva. -Magában véve is kellemetlen érzés ez. Kedvetlenséget okoz.</p> -<p>Ez azonban falusi cselédlánynál önmagában nem nagy dolog. De az -utolsó napon nem is evett. Huriné bevallja a junius 21-iki ülésben, -hogy az napon nem főztek semmit, meleg ételhez nem jutottak. -Természetesen a nagy takaritás volt a főzés akadálya. De még hideg -ételként is csak a két kis gyerek kapott édes tejet. Ha Eszter is -kapott volna: azt Huriné semmikép el nem hallgatja.</p> -<p>Tehát éhezett is. Fázott és éhezett. A mellett dolgozott egész -nap, a közpéldabeszéd szerint, mint a kutya s még az Ófaluba, oda -és vissza másfélóra járásnyira is be kellett futkosnia két izben -is.</p> -<p>Kétségtelenül eszébe jutott, hogy mi ezért az ő jutalma, -fizetése? Egész évre 15 forint és egy pár csizma. Igy vallották a -tanuk: édes anyja s szolgálatadó gazdaasszonya s mások. Tizenöt -forint mai pénz szerint 30 korona, <span class="pagenum"><a name= -"Page_150" id="Page_150">-150-</a></span> alig 32 frank. Mennyi -esik ebből egy napra? Négy krajczár vagyis nyolcz fillér. Ez a -koldusnak is csekély alamizsna. Nyolcz fillérért egész istenadta -napon fázni, éhezni s hajnaltól késő estig dolgozni: sulyos végzet. -A tünődés, a képzelődés s a keserüségszülte felfogás szerint -rosszabb helyzet, mint az állaté. A háziállatnak életöröme -mindenesetre több.</p> -<p>S ha még jó arczot, édes szót, gyöngéd figyelmet, vigasztalást -találna asszonyánál! De az is még durva hozzá s egész nap szidja, -piszkolja, átkozza, kergeti.</p> -<p>Igaz, hogy közfelfogás szerint erre okot adott a szegény lányka. -A sütő, főző, kormos edényeket, konyhaszereket meg kellett mosni. A -miben megmossák: arra való a mosóteknő vagy más alkalmas edény. A -sütőteknő egyáltalán nem arra való. Abban kel a kovász kenyérhez, -kalácshoz. Abban kormos edényeket mosni nem szabad, mert a benne -maradt kormot, szennyet fölveszi a tészta. A kenyérnek pedig -tisztának kell lenni, mert istennek az a legnagyobb adománya. S a -szegény lányka erre mégse ügyelt. Eltévesztette dolgát. A -konyhaedényeket a sütőteknőben mosta meg.</p> -<p>Bizony ez nagy tévedés. Pedig a szegény lányka egyébként nagyon -jól tudta, hogy e munkája ellenkezik a jó renddel. Nem is daczból, -nem is pajkosságból, nem is ostobaságból cselekedte azt, hanem mint -mondani szokták, az esze nem volt helyén.</p> -<p>Hát a szegény lányka hibázott. Tessék azonban akárkinek egész -napon át éhezni, fázni, dolgozni s lótni-futni: <span class= -"pagenum"><a name="Page_151" id="Page_151">-151-</a></span> isten -angyala legyen bár, alig kerülheti ki a hibázást. S most képzeljük -ehhez a mérges, haragos, örökké zsémbelő és káromkodó -gazdaasszonyt.</p> -<p>Huriné ilyen volt. Solymosiné mindenben egyetért vele s a nagy -per egész folyamán mindenütt menti s kezére adja a menekülő szót, -de azt még ő is megvallja a junius 29-iki ülésen, hogy Huriné -»nagyon lármás« asszony. Tudni kell pedig, mit jelent e szó a -falusi nép nyelvén!</p> -<p>Maga Huriné a junius 21-iki ülésen egyenesen beismer annyit, -hogy az napon megpirongatta a lányt, mert a kormos edényeket a -sütőteknőben mosta meg. S hozzátette: élesen szólt hozzá, nem -tagadja, de – ugymond – komolyan nem bántotta.</p> -<p>»Komolyan nem bántotta«: mit jelent ez a szó? Bizonyára azt, -hogy sulyosan meg nem verte, kezét-lábát nem törte, fejét be nem -szaggatta. De ezen kivül igenis megtörténhetett, hogy vesszőt vett -a kezébe s azzal megfenyegette, talán meg is kergette. A különben -is szomoru és csüggedt lelkü lánynak ez is nagyban növelhette -keserüségét és elszántságát.</p> -<p>Emlitettem már, hogy Barcza Dani hires csendbiztos volt -Debreczenben, a hortobágyi róna betyárjai fölött. Elhivattam -magamhoz, alakja, arcza, beszéde nagyon megtetszett s megbiztam, -hogy puhatolódzzék. Különösen abban az irányban is, mely a szegény -lányka öngyilkossága felé mutatott. Más megoldást én nem találtam. -S abban a nézetben voltam kezdettől fogva, hogy ha másnak nem is, -de Hurinénak kell erről valamit tudni. <span class= -"pagenum"><a name="Page_152" id="Page_152">-152-</a></span></p> -<p>Barcza Dani fölkereste Hurinét saját házában. Beszélgetett vele -mindenről. Rávezette a szót Eszterre is. A lélekbuvár erős -érzékével figyelte az asszonynak arczát, hangját, szavait. Nem vett -észre semmit. Az asszony ügyesnek és kérges lelkünek -mutatkozott.</p> -<p>Beszélgetés közben a csendbiztos vastagocska spanyolnád pálczát -vett észre a mestergerendán s erre szegezte szemeit. Rögtön feltünt -neki, hogy az asszony megdöbbent. Fölállt a csendbiztos, levette a -pálczát a mestergerendáról s mintha játékból tenné: elkezdte azt -kezében suhogtatni s e közben mereven nézett az asszonyra.</p> -<p>Az asszonynak elállt a szava. Rémület látszott arczán.</p> -<p>A csendbiztos ezt mondta neki:</p> -<p>– Lássa Huriné, ha ez a spanyolnád beszélni tudna: ez -megmondaná, hova lett Eszter.</p> -<p>Az asszony megtántorodott s az asztalhoz esett ijedtében. Azután -magához jött egy pillanatra s kifutott a szobából. Többé nem mert a -csendbiztossal szóba állani.</p> -<p>Igy jelentette nekem a találkozást Barcza Dani. S -hozzátette:</p> -<p>– Egész életemen át a gonosztévők megfigyelésével foglalkoztam s -az a szent igazság, a mit most mondok. Az az asszony kergette -halálba Solymosi Esztert s annak a nádpálczának volt valamely dolga -a szomoru esetben. Isten engem ugy segéljen!</p> -<p>Azonban végre se bizonyitja semmi, hogy a lányt épen testileg -bántalmazta volna Huriné. A lelki gyötrés annál nagyobb volt. -<span class="pagenum"><a name="Page_153" id= -"Page_153">-153-</a></span></p> -<p>A szegény lányka lelki állapotáról a következő jelenségek -szólnak:</p> -<p>Rózenberg Rozi beszéli, hogy a lányka, mikor Zsófi nénjével az ő -házuk előtt délután egy órakor beszélt, szomoru volt.</p> -<p>Rózenberg Herman és neje egybehangzólag beszélik a junius 25-iki -ülésen, hogy cselédjük Solymosi Zsófi április 1-én este, mikor -arról volt már szó, hogy a lányka nem ment haza, hanem eltünt, – -azt mondta nekik:</p> -<p>– Akkor is szomoru volt már, mikor beszéltem vele, de nem -kérdeztem, mi baja.</p> -<p>– Miért nem kérdezted? – szólt gazdája.</p> -<p>– Elég marha voltam, hogy nem kérdeztem.</p> -<p>De egy kérdést mégis intézett hozzá. Vámosi Julcsa legalább a -junius 25-iki ülésen ugy beszélt, hallotta Zsófinak e kérdését -Eszterhez:</p> -<p>– Miért vagy oly szomoru? Talán megvert az asszonyod?</p> -<p>– Nem vert meg.</p> -<p>Ez volt a szomoru lány felelete.</p> -<p>Groszberg Leo azt vallja a biróság előtt, hogy Zsófi április -2-án vasárnap átment hozzá a boltba czukorért s akkor azt kérdezte -tőle:</p> -<p>– Még sincs meg Eszter?</p> -<p>– Dehogy van, dehogy van! Sajnálom szegényt, olyan szomoru volt -az a lány.</p> -<p>Mindez a délutáni egy-két órakor jelentkező lelki állapotra -vonatkozik. De a szomoruság később sokkal <span class= -"pagenum"><a name="Page_154" id="Page_154">-154-</a></span> jobban -fokozódott. A mikor már éhsége és fázékonysága is nagyobb volt, a -mikor Hatalovszki szerint oly élesen szidta asszonya s küldte be -ujra a faluba s a mikor a szegény lány az utczai kut mellé a fűzfa -alá vonult sirni, zokogni.</p> -<p>Kétségtelenül el is indult a boltba visszafelé. Útja a Tisza -közvetlen közelébe ért. A fájdalomnak egyetlen éles fellobbanása, -az elszántságnak egyetlen keserü rohama kellett, egyetlen -szempillantás s a szegény lány ott volt már a néma folyam szeliden -ringó fenekén. Ott azután nem bántotta őt többé az éhség és a -hideg, a ruhátlanság és a káromló szavak pirongató átka.</p> -<p>Gyakori történet ez. Se nem különös, se nem csodálatos.</p> -<p>Azt mondhatják: nagy vállalkozás az önkéntes halál, tehát nagy -okának kell lenni. S a szegény lánykánál talán nem volt arra elég -nagy ok.</p> -<p>Meglehet. De az ő lelke itélte azt meg. Másé azt meg se -itélheti.</p> -<p>Különben is abban az életidőben járt, a mikor a serdülő korból -megkezdődik az átmenet az érettbe. A mikor érthetetlen titkos -mozgalom van a vérben s a mikor a nő egész szervezete a havonkénti -változásra készül. Nagyon sok lány életkedve elhervad ilyenkor, -fájdalmas ábrándok töltik be gyakran éjjelét-nappalát s -heteken-hónapokon keresztül uralkodik lelkében a halál után való -vágyakozás.</p> -<p>Hurinénak volt egy eleven eszü 17 éves fia: Huri József. Azt -mondta a junius 25-iki ülésen: Eszter nem <span class= -"pagenum"><a name="Page_155" id="Page_155">-155-</a></span> szokott -dalolni. Márczius 1-től áprilisig, mig az ő házuknál volt, nem -hallotta dalát.</p> -<p>Ime a szegény lánykánál a lélek gyökeréig beszivárgott mélységes -szomoruság! A fa, a mely a tavasz édes melegén nem hajt virágot, a -fiatal serdülő lányka, a ki tizennégy éves korában nem fakad dalra, -játékra, vidámságra. Haldoklik az már mind a kettő. Csak véletlen -pillanat kell ahhoz s jó alkalom, hogy a halál önszántából igazán -bekövetkezzék. Szegény cselédlányoknál mily sok eset van -efféle!</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_156" id= -"Page_156">-156-</a></span></p> -<h2>A NYILVÁNOS TÁRGYALÁS.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(A bűnügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede, a -közvádló. – A vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási -jegyzőkönyv. – A közönség.)</p> -<p>Sok keserves huza-vona után elvégre megérett az ügy a -nyilvánosság számára. Régóta óhajtottuk ezt.</p> -<p>Nem ismertük eddig az ügynek részleteit. Az orvosok munkáin -kivül nem ismertünk biztosan semmit A vádlott zsidók egész -esztendőn át senyvedtek már a börtön falai közt. Nem tudtuk, mivel -védik magukat. Nem ismertük lelkük állapotát. Alig sejthettük, -miként szőtték-fonták össze ellenük a terhelő körülményeket. Nőttön -nőtt a türelmetlenség bennünk is, a kik az igazságszolgáltatás -védelmi intézményét képviseltük, – de a nagy közönségben is.</p> -<p>A vérvádkiabáló hirlapok zsivaja már meg nem nyugtatott, már ki -nem elégített senkit. A közönség nagy része szentül hitte, hogy a -vád tökéletesen bizonyos. Ámde ha tökéletesen bizonyos: miért késik -akkor a tárgyalás, a nyilvánosság, az itéletmondás? A gyilkosokra -<span class="pagenum"><a name="Page_157" id= -"Page_157">-157-</a></span> miért nem szakad le a törvény? Az -ártatlanok miért nem menekülhetnek?</p> -<p>Magyarországnak sajátságos büntető perrendszere volt akkor. -Nyilvánosságnak és titkos eljárásnak, szóbeliségnek és -irásbeliségnek kusza rendszere.</p> -<p>A vádlottal, ha vizsgálati fogságban volt, mig a vizsgálat -folyt, nem érintkezhetett senki. Se rokona, se jó barátja, se -jogainak képviselője, még védője se. A vizsgálat irataiba se -tekinthetett be senki, még a védő se. Hogy a vizsgálat meddig -tartson: az csupán csak a vizsgálóbirótól függött. Voltak bűnügyek, -melyekben öt-hat évig, sőt tovább is folyt a vizsgálat. A hol a -vádlott fogva volt: ott okos és emberséges birák igenis siettették -a vizsgálat befejezését. De törvény vagy birósági rendszabály ily -esetekről se intézkedett különösen. Ime a nagy per vádlottai már -több mint egy év óta foglyok s ime ügyük még alig érett meg a -nyilvános tárgyalásra. Pedig velük együtt különböző helyen és -időben több-kevesebb ideig még negyven vagy ötven zsidó és tutajos -szenvedte a fogságot.</p> -<p>Anyagi büntetőtörvény csak két év óta volt s gyakorlatilag a nép -vérébe még be nem szivároghatott. A biróságok nagyon sok esetben, -mikor bűnösnek mondták ki a vádlottat, büntetésül vizsgálat alatt -volt állását szabták ki. S bizony sok esetben sulyos büntetés volt -s még ma is sulyos minden országban, ha valakinek vizsgálat alatt -kell állania.</p> -<p>A hirlapok közléseinek nem hittünk. Azok a közlések csonkák, -túlzók, irányzatosak s gyakran koholtak és <span class= -"pagenum"><a name="Page_158" id="Page_158">-158-</a></span> hazugok -voltak. A hirlapok közléseinél a társadalomnak épen nem egészséges -izlése szerint a fődolog különben se a tárgyi igazság, hanem a -gyorsaság és az érdekesség. Az, a mi rögtön hat a képzeletre és a -szenvedélyre. De a folyton tartó országos izgalomnak s felekezeti -gyűlölködésnek elvégre véget kellett vetni s a vádlottak bűnösségét -vagy ártatlanságát napfényre hozni.</p> -<p>Siettettük a nyilvános tárgyalást. Én magam személyesen két -alkalommal heves vitát folytattam e végből az igazságügyek -miniszterével, a ki azonban még erre nézve se avatkozott a biróság -dolgába.</p> -<p>A közvádlók, a királyi főügyész Kozma Sándor s megbizottjai a -siettetésben egyetértettek velem. De egyetértettek velem még abban -is, hogy az ügyben voltaképen vádemelésnek nem volna helye. Hiszen -a vádnak voltaképen nincs tárgyi ténye s a vádlottakat valósággal -semmi komoly jelenség nem terheli. Mindamellett a királyi ügyészség -arra határozta el magát, hogy vádat emel.</p> -<p>A vád kidolgozására s annak a tárgyaláson való képviseletére -Szeyfferth Ede jogtudort bizta meg a főügyész. E férfiú akkor -királyi főügyészi helyettes volt s a főügyész mellett dolgozott. -Jogi tudását még a régi osztrák jogrendszerből meritette, mely -egykor Magyarországon is érvényben volt. Tudása fiatal korától -fogva a birói pályán vált gyakorlativá. Akkor 50 vagy 52 éves -életkorú lehetett. Komoly, higgadt, kevés beszédü, tiszta látásu és -csöndes mérsékletü, valóságos birói jellemü ember. Képzeletének -semmi csapongása, törekvéseiben <span class="pagenum"><a name= -"Page_159" id="Page_159">-159-</a></span> semmi nagyravágyás, semmi -sietés, az igazság iránt erős érzékkel s mint mondani szokás, -tisztes polgári erényekkel teljes. Munkakedvelő, kötelességtudó. A -sokkal nagyobb szellemü főügyész bizonyára erős megfontolás után őt -tartotta a különös feladatra legalkalmasabbnak. S nem csalódott. -Korábban én kevéssé ismertem, alig néhányszor találkoztam vele. A -nagy per tárgyalása alatt a naponként való érintkezés folytán -bizalmas barátság fejlődött ki köztünk. Később a királyi Kuriának, -a legmagasabb itélőszéknek lett közbirája s az alatt, mig e könyvet -irom, az ország jogtudó közönségének őszinte elismerése s becsülése -mellett vonult nyugalomba.</p> -<p>Ha csupán egyéni véleményét követheti, szentül hiszem, nem emel -vádat, hanem az ügy egyszerü megszüntetését inditványozza. De már -ez akkor lehetetlen volt. A fölizgatott társadalom nyilvánosságot -követelt s ezt vádemelés nélkül elérni nem lehetett.</p> -<p>Igy jött létre a vádinditvány s a biróság vádhatározata.</p> -<p>E határozat szerint gyilkosság terhelte Svarcz Salamon, -Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót metszőket és Vollner Herman -koldust. A zsidó gyerek tanusága szerint ezek együtt ölték meg -Solymosi Esztert.</p> -<p>Gyilkosságban való bűnrészesség terhelte Sarf József, Junger -Adolf, Veiszstein Lázár, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám és Taub -Emánuel eszlári lakosokat. A gyerek tanusága szerint ezek is tudtak -a gyilkosságról s valószinüen segédkeztek annak elkövetése körűl. -<span class="pagenum"><a name="Page_160" id= -"Page_160">-160-</a></span></p> -<p>Bűnpalástolás terhelte Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Hersko -Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz zsidókat. A vizsgálat adatai -szerint ezek csempészték, usztatták, öltöztették az idegen -holttestet.</p> -<p>A vádhatározat ezen pontját nyomban a pajkosság czimébe -öltöztette az a körülmény, hogy vád alá jutott például Fogel, Grosz -és Klein, a kikre semmiféle terhelő jelenségnek még árnyéka se -vetődött, ellenben nem jutott vád alá, hanem pusztán tanunak maradt -Matej Ignácz, a ki pedig mindvégig erősen vallotta a tárgyaláson, -hogy ő az idegen holttest csempészésében, usztatásában s -öltöztetésében szakadatlanul tevékeny részt vett.</p> -<p>Birói ostobaság volt ez, sőt ennél is több. S a vádhatározatot -csupán ennélfogva is jogunk, sőt kötelességünk lett volna a felsőbb -biróságokhoz fölebbezni.</p> -<p>Az akkori perjog és birósági szervezet szerint a vádhatározatot -a törvényszék hozta, mint első biróság s erre nézve se a -vádlottakat, se védőiket előzőleg meghallgatni nem kellett, nem is -lehetett. A budapesti királyi tábla volt a másodbiróság, a mely -csupán irásokból itélhetett. Ide joga volt vádlottnak s védőnek -fölebbezni. Sőt joga volt a királyi Kuriához is, mint legmagasabb -birósághoz bizonyos esetekben. És semmi kétségem arra nézve, hogy a -felsőbb biróságok vagy kihagyják a vádhatározatból a -bűnpalástolást, vagy Matej Ignáczot is vád alá helyezik. Mert a -felsőbb biróságok a tömegnek legszenvedélyesebb izgalmai közt is -megőriztek volna annyi függetlenséget és komolyságot, <span class= -"pagenum"><a name="Page_161" id="Page_161">-161-</a></span> a -mennyi ez ügyhöz kellett. Két ember együtt, összebeszélve s -összedolgozva végzi a holttest-usztatást: Matej és Hersko. Matej -beismeri, Hersko eltagadja. A felső biróság föltétlen -bizonyossággal vagy megszünteti ezt az ügyet vagy Matejt is vád alá -vonja s nem hagyja ki azért, mert ő keresztyén.</p> -<p>Azonban mégis megnyugodtunk a vádhatározatban.</p> -<p>Nekem két okom volt erre. Kényszeritő mind a kettő.</p> -<p>Az egyik az, hogy a két felső biróságnak az ügy nagy terjedelme -miatt az akkori gyakorlat szerint legalább egy év kellett volna a -végleges döntéshez s addig a vádlottak börtönben ülnek -szakadatlanul. Tehát a multtal együtt legalább két esztendeig!</p> -<p>Másik okom pedig az volt, hogy a vádlottak elszántan követelték -a nyilvános tárgyalást azonnal. Hiszen még azt se tudták, mivel -vannak vádolva s ki és mi terheli őket. Sarf József egyenesen -kimondta: neki mindegy, élet vagy halál, de ő nem várakozik, ő -szemébe akar már nézni annak a gyalázatos gyanunak, a mely miatt -már egy év óta szenved.</p> -<p>Hát isten hirével! Menjünk neki a tárgyalásnak.</p> -<p>A törvényszék junius hó 19-re keddi napra tüzte ki a tárgyalást. -S természetesen a következő napokra is. Előre lehetett látni, hogy -a tárgyalás több napon s talán több héten át fog tartani.</p> -<p>De senki sem számitott arra, hogy 46 napig tart s augusztus 3-án -ér véget. Valóságos tárgyalás azonban csak 34 napon át folyt mindig -reggeli 8–9 órától délutáni 2–3 óráig. Két ünnepnap jött közbe s -ezen <span class="pagenum"><a name="Page_162" id= -"Page_162">-162-</a></span> kivül öt napi szünet, melyből két napot -a vádra és védelemre készülés, két napot a biróságnak az itélet -fölött való tanácskozása vett igénybe.</p> -<p>Külsőleg ily nagy és hosszu törvényszéki tárgyalás még nem volt -Magyarországon s nem tudom, hogy más országban is lett volna. -Fonákul vezetett s minden lépésében elhibázott vizsgálat után -mintegy háromszáz vádlott, tanu és szakértő volt kénytelen -nyilatkozni sok esetben többszörösen is. Egy közvádló, egy jogász -magánvádló, öt védő vitájára is négy egész nap kellett.</p> -<p>A tárgyalás a vármegyeház nagytermében folyt.</p> -<p>A vármegyeház a város közepén fekszik, homlokzatával a köztér -felé tekint. Széles lépcső vezet az emeletre, a hol tágas -előcsarnokból s tágas folyosóról nyilik a tárgyalóterem. Innen -nyilnak a védők, a tanuk, az ügyvédek és hivatalszolgák szobái is. -A tárgyaló terem nagy ablakjai a köztérre néznek.</p> -<p>E terem hosszu négyszög. A terem egyik végén a törvényszék -emelvénye. Középen kissé magasabb emelvényen a birák és a jegyző -asztala. A biróság jobb oldalán a közvádlók asztala. Itt ül -Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettes és Lázár Kálmán királyi -alügyész. Utóbbinak alig van szerepe a tárgyalás folyamán. A -biróság baloldalán a védők asztala. Itt ülnek a védők sorban -egymásután. Az elnök közelében én, mellettem balról Heumann s azon -túl Funták, Friedmann és Székely egymás mellett.</p> -<p>Az emelvényt korlát választja el a terem egyéb részétől. Az -emelvény előtt kellő nagyságu szabad tér. <span class= -"pagenum"><a name="Page_163" id="Page_163">-163-</a></span> E téren -a vádlottak padja s a sértettek, tanuk és szakértők ülőhelyei. De e -szabad tér két oldalán is van egy-egy korláttal elzárt kisebb tér. -A jobb oldalán a sértett fél özvegy Solymosi Jánosné s jogi -képviselője Szalay Károly ügyvéd, – a baloldalán pedig a hites -gyorsirók.</p> -<p>Gyorsirókat azelőtt csak ritkán szoktak a biróságok alkalmazni. -A mult század első felében Magyarország törvényhozó testületei se -használtak gyorsirót. Gyorsiró alkalmazását csak az 1847-iki -országgyülés kezdte, rendszeressé a gyorsirói intézményt csak az -1848-iki országgyülés tette. Azelőtt gyorsiró nem is volt az -országban, arra pedig nem volt példa, hogy birósági tárgyalásokat -gyorsirói följegyzés erősitett volna meg.</p> -<p>Bűnügyi tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyvet -valamelyik fiatal jegyző készitette. A jegyzőkönyvbe a beszédeket, -a nyilatkozatokat nem szóról-szóra, hanem csak kivonatosan lehetett -beiktatni. Fontos volt, hogy a jegyzőkönyv hű tükre legyen a -tárgyaláson mondottaknak és történteknek. Hármasfoku volt a biróság -s a másod- és harmadfoku biróság csak az irásokból itélt. Ha a -tárgyalási jegyzőkönyv nem volt tökéletesen hű: a felsőbb biróságok -sulyos birói tévedésekbe eshettek. Estek is nem egyszer. -Magyarországon azelőtt csak a felsőbb biróságok voltak államiak. Az -elsőfoku biróságokat az összes társadalmi jogviszályok, a polgári -és büntető peres ügyek elintézésére a nagy önkormányzattal biró -helyi hatóságok szabad választás utján alakitották. <span class= -"pagenum"><a name="Page_164" id="Page_164">-164-</a></span></p> -<p>Ezeket a biróságokat vármegyei és szabad városi biróságoknak -nevezték, mig a másod és harmadfoku itélőszéknek királyi biróság -volt a neve. A polgárok különösen vigyáztak arra, hogy az ő -biróságaik iratai a dolgok valódiságát híven mutassák fel a királyi -biróságok előtt. S azért a tárgyalási jegyzőkönyvet a biróságok -jegyzői kötelesek voltak nyomban elkésziteni s annak tartalmát a -biróság nyilt ülésében a vádló, a vádlott s a védő hozzászólásával -állapitották meg. Ekként lett biztosítva az, hogy a vádlottak, -tanuk, szakértők nyilatkozata hiven jött a jegyzőkönyvbe. Addig a -tárgyaló s itélőbiróság se hozhatta meg itéletét, mig a jegyzőkönyv -tartalmát ily szigoru ellenőrzéssel véglegesen meg nem -állapitották. A biróságok esetleges tévedését igy törekedtek -megakadályozni.</p> -<p>1883-ban a nagy per tárgyalásakor már nem állott fenn ez a -rendszer. 1872-ben államivá lett az igazságszolgáltatás s királyi -biróságok léptek a vármegyei és szabad városi biróságok helyébe. A -birói szervezetet és a perjogot franczia és német felfogás szerint -alakitották át. A felsőbb itélőszékek ezen túl is csupán irásokból -ismerhették meg az ügyeket, de az alaptárgyalás szóbeli volt és -nyilvános volt, csakhogy annak jegyzőkönyvei ezentúl utólag -készültek és a jegyzők és elnökök által a vádlók, vádlottak és -védők ellenőrzése és hozzászólása nélkül állapittattak meg. Én -sohase tudtam teljesen megnyugodni e rendszerben. Az itéletet a -tárgyalás bevégeztével nyomban meghozta és kihirdette a biróság, a -jegyzőkönyv pedig gyakran <span class="pagenum"><a name="Page_165" -id="Page_165">-165-</a></span> hetek és hónapok mulva készült el. S -a helyett, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára lett volna -alapitva az itélet, gyakran az a fonák helyzet állott elő, hogy a -tárgyalási jegyzőkönyv tartalmát a már kihirdetett itélethez -alkalmazva utólag állapitották meg. E rendszer az érdeklett felek -jogait és érdekeit nem biztositja eléggé s az igazságszolgáltatás -komolyságát is gyakran megsértheti. Én e pontra nézve sokkal -bölcsebbnek tartom a régi magyar felfogást.</p> -<p>Csakhogy ehhez visszatérni a nagy perben már nem lehetett. Pedig -voltak aggodalmaink arra nézve, vajjon elfogulatlan lesz-e a -biróság minden tagja? Különösen voltak kétségeink az elnökre nézve. -Tudtuk, hogy Bary aljegyzőt gyakran ő vezette a vizsgálatnál. Én -biztosan tudtam, hogy az igazságügyek miniszterénél a vizsgálat egy -évi tartama alatt két izben is nyilatkozott személyesen akként, -hogy az ő meggyőződése szerint Solymosi Esztert bűnös úton -emésztették el s hogy a tettesek az eszlári zsidók. Hogy igy -vélekedik, mindenki tudta országszerte. Bizony gondoskodnunk -kellett, hogy a hetekre terjedő tárgyalásról lehető hű -jegyzőkönyvek készüljenek. S ezt csak ugy érhettük el, hogy hites -gyorsirók jegyezzék a birósági tárgyaláson ejtett szavakat.</p> -<p>Ugy is történt. Az elnök készséggel beleegyezett abba, hogy a -biróság gyorsirókat alkalmazzon. A közvádló és én együttesen kértük -ezt. Erre az ő különben is nehéz munkája lényegesen könnyült és -kevesbedett. <span class="pagenum"><a name="Page_166" id= -"Page_166">-166-</a></span></p> -<p>A teremben azt a kisebb tért is, mely a vádlottak, a magánvádló -s a gyorsirók számára volt fentartva, korlát választotta el a -közönségtől.</p> -<p>A közönség számára padok vannak. A padokon 240 kényelmes -ülőhely. Az első padsor a vármegye tisztviselőinek, az itélő -biróságban részt nem vevő törvényszéki tagoknak s a hirlapi -tudósitóknak van fentartva. S azon kivül is minden hirlaptudósitó -kap alkalmas helyet. A többi ülőhelyre csak az elnök engedélyével -és csupán jegy fölmutatása mellett lehet eljutni. A zsidók elvileg -nincsenek, nem is lehetnek kizárva, de az elnök többnek, mint -nyolcznak, nem ad engedélyt a tárgyalás kezdetén. Később, hetek -mulva, már őket is nagyobb számban eresztette be. A többi 232 -jegyet nagyrészben állandó használatra helybeli ügyvédek és orvosok -s vármegyebeli birtokosok s más kiválóbb férfiak számára adta ki. -Ezek nagyobb része bizony nyiltan bevallott vérvádhivő és -zsidógyülölő.</p> -<p>A biróság emelvénye mögött ajtó nyilik; ez ajtó kisebb terembe -vezet, mely a biróság visszavonuló szobája. E szobában tárgyalás -alatt az előkelőbb nők foglalnak helyet. A nagy perre mindenki -kiváncsi az egész világon. Kiváncsiak a művelt előkelő nők is. De -őket a nagyközönség tolongásának kitenni nem lehet. Ezért számukra -e diszesebb hely.</p> -<p>A közönség háta mögött is nyilik ajtó. Ez ajtó szintén jókora -szobába vezet, mely a tanuk tartózkodó helye s visszavonuló -szobája. A tanuk e szerint a közönség padsorai közt levő nyiláson -jöhetnek a biróság elé. <span class="pagenum"><a name="Page_167" -id="Page_167">-167-</a></span></p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(A tanuk. – A jóhiszemü de hamis tanuk. – Vámosi -Julcsa esete. – A holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A -paraszt lány lábujjai. – A tanuk beszédének összehangzása.)</p> -<p>Ebből sok izetlenség származott a tárgyalás folyamán. Ott ült -ugyanis Bary aljegyző a tanuk utjában egy sarokszéken. Minden -tanunak előtte kellett elmenni s közvetlenűl mellette. Mint -vizsgálóbiró ő érintkezett a tanukkal sokáig és sokszor. Az eszlári -tanuk túlnyomó része egy év alatt teljesen megalakitotta, teljesen -fölszerelte és kiképezte az ő vallomását, melylyel majd a biróság -elé fog állani. E vallomások eredeti ötlete Barytól és társaitól -származott. Minden tanu jóhiszeműleg vallott. Minden tanu szentül -hitte, hogy az az igazság, a melyet ő állit, de azért minden -terhelő tanu vallomása tárgyilag hamis volt. S a legtöbb tanut -lehetetlen volt a maga meggyőződésében megingatni.</p> -<p>Sok tanácskozás, sok tünődés, sok képzelődés és sok fenyegetés -kellett ahhoz, hogy száz meg száz tanu teljesen valótlan dolgokról -teljes egybehangzással nyilatkozzék. S itt ez történt. Az -előkészülethez volt idő elég. Egy egész esztendő. De mégse -sikerülhetett volna, ha mesterkezek nem avatkoznak a műbe, ha a -tünődések és képzelődések szerte csapongó ereit ők nem vezetik -szabályozott mederbe s ha nem sikerül nekik a tanuvallomások -tárgyait egyszerü, tisztán látható és érthető alakba öltöztetni. -<span class="pagenum"><a name="Page_168" id= -"Page_168">-168-</a></span></p> -<p>Az elv, a végczél, az alapigazság az: Esztert megölték a zsidók. -Erről lelke mélyében meg kellett győződve lenni minden tanunak. A -vallomás minden részletének ehhez kellett alkalmazkodni.</p> -<p>A részletek szintén egyszerüek, világosak.</p> -<p>Április 1-én szombati napon délelőtt 11 és 12 óra közt kellett a -gyilkosságnak megtörténni.</p> -<p>Igaz, hogy Rozenberg és serdülő lánya Rózsi délután 1 órakor még -találkoztak Eszterrel, valamint Solymosi Zsófi és Vámosi Julcsa is -ugyanakkor találkoztak vele.</p> -<p>Csakhogy Rozenberg és lánya zsidók; – zsidó beszéd nem jöhet -figyelembe.</p> -<p>Solymosi Zsófi testvérnénje ugyan Eszternek, de őt háromszor és -négyszer addig kellett a törvényszék elé hivogatni s ott faggatni, -mig elvégre kimondta, hogy nem emlékezik biztosan.</p> -<p>Vámosi Julcsa ellen pedig föllázadt a falu, saját édes anyja -hamis tanuságtétel miatt jelentette föl s szülői addig gyötörték, -mig maga ujra oda nem állt a biróság elé s ki nem jelentette, hogy -ő hamisan vallott, hamisan esküdött.</p> -<p>A junius 25-iki ülésen vallotta Vámosi Julcsa, hogy Esztert -délután 1 órakor látta s erre megesküdött.</p> -<p>Két hét mulva a julius 9-iki ülésen megjelent édes anyja s -följelentette lányát, mint hamis tanut.</p> -<p>Elszörnyedtem. A hamis tanuság büntetése öt évi fegyház. A -lányka 18 éves, ártatlan, szép alaku, dolgos, becsületes hajadon, -szülőinek azelőtt szemefénye. S ime saját édes anyja börtönbe -akarja hurczolni. <span class="pagenum"><a name="Page_169" id= -"Page_169">-169-</a></span></p> -<p>Mi történhetett az anya lelkében?</p> -<p>Semmi különös. A lelkek méregkeverői, a vérvád szítói, a -felekezeti gyűlölség ügynökei megrontották az anya lelkét. Buta -meggyőződés, de meggyőződés vezette az anyát.</p> -<p>A julius 9-iki ülésen kérdéseket intéztem az anyához. -Kifejtettem előtte, hogy ő nem volt ott, a hol leánya Eszterrel -találkozott, ő miatta tehát leánya láthatta Esztert délután 1 -órakor. Szóról-szóra igy felelt:</p> -<p>– Délután egy órakor már nem láthatta.</p> -<p>– Honnan tudja azt?</p> -<p>– Bizonyitja az egész falu, hogy Eszter akkor már nem élhetett, -tehát az én lányom is csak délelőtt 11 és 12 óra közt láthatta.</p> -<p>Ime igy képződtek ki a terhelő tanuk igazságai!</p> -<p>A tanuk másik alapigazsága az volt, hogy a csonkafűzesi holttest -nem lehet Solymosi Eszter. Annak idegen holttestnek kell lenni, -melyet a zsidók csempésztek.</p> -<p>Szinte csodálni lehet azt a leleményességet, azt a termékeny -ravaszságot, a mely a tanuknál erre nézve egy év alatt -megérlelődött.</p> -<p>Azzal álltak elő, hogy a holttest nyakán forradás volt, Eszterén -pedig nem volt, tehát a holttest Eszteré nem lehet. Pedig hát -bizony a holttest nyakán se volt. Nem láttak ott forradást se a -bonczoló orvosok, se a felismerési tanuk, se Zurányi Kálmán, se -Szücs János. Tudták a tanuk, hogy a holttest nyakát senki se tudja -most már eléjük mutatni. Valaki közülök rájött a ravasz ötletre s a -többi beszélt utána hűségesen. <span class="pagenum"><a name= -"Page_170" id="Page_170">-170-</a></span></p> -<p>Azzal is előálltak és pedig teljes egyetértéssel a törvényszék -előtt, hogy a holttest szeme kék volt, Eszteré pedig fekete volt. -Igaz, hogy Eszter szeme sötét barna volt, de az is igaz, hogy a -holttest szemét is sötét barnának látta minden tanu és szakértő. -Csupán egy tanu mondta a több mint harmincz tanu közül kéknek, de -az is hozzá tette ott az előtte fekvő holttest mellett, hogy a -szeme épen olyan, a milyen Eszteré volt. Természetesen a holttest -szemeinek szine fölött egy év multán az enyészet lett már úrrá, a -jámbor tanuk ott a törvényszék előtt csattanós czáfolattól már nem -tarthattak.</p> -<p>Legérdekesebb azonban, szinte mulatságos, a holttest lábujjainak -kérdése. Az a kérdés, miként feküdtek a lábujjak egymás -mellett.</p> -<p>A rendesen mezitláb járó szegényebb parasztlányok lábujjai, -kivált ha a lányok nem kövérek, nem szoktak szorosan egymás mellett -feküdni, mint a macska lábujjai, vagy mint az örökösen szűk czipőt -viselő urasabb lányok lábujjai. A mezitláb járó lányok lábujjai a -legtöbb esetben kissé szétállanak s valószinüleg Eszter lábujjai is -kissé szétállottak.</p> -<p>A csonka-fűzesi holttesten, mikor meztelenül, iszaposan s -mosatlanul ott feküdt a fűzesben vagy Tisza-Eszláron a szedresben, -senki se vette észre, hogy a lábujjak bármi tekintetben szokatlanul -vagy feltünően feküdnének egymás mellett. Se széjjelállóknak, se -egymásra fekvőknek senki nem látta az ujjakat, tehát azok -kétségtelenül szabályos, rendes helyzetben állottak. <span class= -"pagenum"><a name="Page_171" id="Page_171">-171-</a></span></p> -<p>Másként állt a dolog 1882. évi deczember 9-én, a mikor a -holttestet száraz homokbuczka sirjából kiásták. Ekkor már a részben -rothadó, részben száradó lábujjak a rothadás és száradás -következtében össze-vissza görbültek s több közülök egymásra is -hajolt. A mint a tanukezelők ezt meglátták: nosza mindjárt készen -volt az uj tünet és tanuvallomás, mely a holttest azonosságának -ellentmondott.</p> -<p>Szinte unalomig ismételgették a tanuk a birósági tárgyaláson, -hogy a holttest lábujjai egymáson feküdtek, egymás tetejébe -zsugorodtak, holott szegény Eszter lábujjai szépen széjjelállottak. -Valamennyi tanu szemléltetőleg is megmutatta kiterjesztett keze -fején széjjelnyitott ujjaival, hogy ime ilyen volt Eszter -lábafeje.</p> -<p>És igy tovább. Haj, körmök, mell, emlők, csecsbimbók kérdésében -egy év mulva minden tanu oly okosnak és leleményesnek bizonyult s -különösen oly egyetértőnek, hogy szinte gyönyörüség volt őket -hallgatni. Minthogy pedig a közvád, de kivált a védelem képviselői -azt hitték, hogy a tanukra különösen Bary aljegyzőnek s Farkas -Gábor eszlári községi birónak van nagy befolyásuk: szükségesnek -tartottuk, hogy Bary és Farkas a hallgatóságban helyet ne -foglalhasson, vagy legalább ne oly feltünő helyen és módon, hogy a -tanuk még most se menekülhessenek befolyásuk elől.</p> -<p>Farkas Gáborra czélt értünk, őt a tárgyaló elnök a tanuk -szobájába utasitotta, de Bary aljegyzőre nézve nem értünk czélt. -Egyik védőtársam többször mint tizszer felszólalt erre nézve, de -felszólalásának nem lett eredménye. <span class="pagenum"><a name= -"Page_172" id="Page_172">-172-</a></span> Se Bary önként nem -távozott, se az elnök el nem távolitotta.</p> -<p>De hát az ügy fejlődésén ez elvégre semmit se változtatott.</p> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(Pártos közönség. – Péczely leleplezésén -felzúdul. – „Mondja el vallomását a tanu versben is.“ – A külső -közönség. – A hirlaptudósitók. – A nagy világ érdeklődése. – Dr. -Náthán Berlinből.)</p> -<p>A közönség mindig teljes számban volt a tárgyaló terem -fentartott helyein. Urnők is gyakran szép számban voltak a birósági -emelvény mögött. A közönség tulnyomó része bűnösöknek tartotta a -zsidókat s szentül hitte, hogy a vádlottak ölték meg az eltünt -lánykát. Alig mult el ülés, hogy a közönség ne tüntetett volna. -Zugással és gyanusitással kisérte a mentő tanuk vallomását s -helyesléssel, mosolyogva s jóváhagyó fejbólintással a terhelő -tanukét. Ha valamelyik tanu ügyesen, élesen vagy vakmerően beszélt -a vádlottak ellen, gyakran oda hallatszott a birósághoz s hozzánk -is a szó:</p> -<p>– Ez már derék lány! Ez már jóravaló igaz ember! Ez már helyre -menyecske!</p> -<p>A mentő tanuknak röstelkedni kellett, a terhelő tanuk büszkén -távozhattak. Többször fel kellett szólalnunk a közönség -rendreutasitása végett. Az elnök meg is intette gyakran a -közönséget, de soha a nélkül, hogy rejtett módon egyuttal meg ne -dicsérte volna.</p> -<p>Történt oly eset is, hogy viharosan zudult föl a közönség. Én -ellenem is két izben. Egyszer junius 28-án, <span class= -"pagenum"><a name="Page_173" id="Page_173">-173-</a></span> a mikor -Péczely Kálmán irnok rablógyilkos multját lelepleztem. Pedig ez -jogosult, sőt talán szükséges cselekmény volt, minthogy a -nagyfalusi csendbiztos lakásán ő készitette el, ő szerkesztette -irásba tanuk nélkül és éjszaka Sarf Móricz borzasztó vallomását. -Oly ember tette ezt, a ki egykor gyilkos volt s tiz évet töltött el -fegyházban. Azt hittem, nem teljesiteném tökéletesen védői -tisztemet, ha ezt elhallgatnám.</p> -<p>Sokkal viharosabban indult föl ellenem a közönség a tárgyalás -első napján.</p> -<p>Az elnök e napon szabálytalanságot követett el. Az volt a -tárgyalási rend, hogy a tárgyalás megnyitása s az alaki teendők -elvégezése után első sorban a vádlottak legyenek meghallgatva. -Eléjük kell terjeszteni a vádat. Meg kell hallgatni mentségüket. -Értesiteni kell őket arról, hogy kik és mily körülmények terhelik -őket s meg kell kérdezni, hogy ezekkel szemben minő mentő vagy -enyhitő jelenségekre hivatkoznak.</p> -<p>Csak ez után kerülhet a sor a tanuk meghallgatására.</p> -<p>Az elnök nem igy cselekedett. A vádlottak részletes -kihallgatására nem lett volna elég a tárgyalásra szánt hivatalos -idő. De az elnök azt akarta, hogy a vádbeli tényt az egyetlen tanu -Sarf Móricz már az első napon tárja teljes ridegségében a világ -elé. Sarf Móricz erre teljesen készen volt. Az elmult éjszaka -különösen megérlelte elszántságát. Az elnök tehát őt hivta elő s őt -hallgatta ki először. Előbb, semmint a vádlottak előadhatták volna -mentségüket. Az elnök azt akarta, hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_174" id="Page_174">-174-</a></span> Sarf -Móricz vallomása világitsa be a tárgyalás ez után következő napjait -is.</p> -<p>S ehhez még más is járult. Szándékosan vagy szándéktalanul Sarf -Móriczot az ülés bezárása felé utolsó tanuként hallgatta ki. Ugy -hogy kérdéseket már se a vád, se a védelem képviselői hozzá nem -intézhettek s a tanu tudásának forrásait s egyéb körülményeit föl -nem derithették. Sarf Móricz száraz, egyszerü, rideg vallomása meg -nem gyöngitett erővel röppent szét a világba.</p> -<p>Hogy mindjárt az első tárgyalási nap igy végződjék: az komorrá -tett engem. Biztos voltam arról, hogy a tanu minden szava valótlan. -Arra is nyugodtan számitottam, hogy tanuskodása eredetének -földeritése vallomásának minden sulyát elenyészti. De ma nem, ma a -földerités lehetetlen. Tünődtem, miként lehetne a vallomás hatását -erőtlenné tenni.</p> -<p>Elvégre találtam valamit. A tanu ugy mondta el vallomását, mint -a gyerek az iskolai feladványt. Gyorsan, szavalva, megakadás -nélkül, irnoki elmének irodalmi nyelvén s nem az eszlári parasztok -népies nyelvén. Nyilván látszott, hogy ezt a vallomást megtanulta s -fölkérdezésre őrizői előtt már többször elmondotta.</p> -<p>Oda fordultam a biróság elnökéhez e szavakkal:</p> -<p>– Méltóztassék a tanuhoz azt a kérdést intézni, hogy ezt a -vallomását nem tudná-e elmondani versben is.</p> -<p>Az első pillanatban néma csend lett a tárgyalóteremben. Elámult -e szokatlan s rendes viszonyok közt jogtalan felszólalásra -mindenki. De a másik perczben <span class="pagenum"><a name= -"Page_175" id="Page_175">-175-</a></span> hangos zugással riadt föl -a közönség. Az emberek felálltak ülőhelyükről, kezeikkel hadonáztak -s bár a zajban nem értettem a szavakat, azt hiszem, sértő és -kárhoztató igéket szórtak felém s az elnökhöz felhivásokat -intéztek, hogy erélyesen védje meg a biróság tekintélyét s a -tárgyalás komolyságát.</p> -<p>Az elnök rendreutasitott.</p> -<p>De én mégis meglehetősen elértem czélomat. Eléggé komoly -embernek ismert engem a közvélemény, magam is magasabb rangu -köztisztviselő voltam egykoron, közdolgokból gunyt üzni nem -szoktam, a sajtó és közönség nagyrésze nyomban belátta, hogy jó -okomnak kellett lenni arra, hogy ily értelemben szólaljak fel.</p> -<p>Volt közönség azonban kint az előcsarnokban, a széles lépcső -feljáratán, a kapu alján s kint a szabad téren. A közönség rendesen -száz meg száz emberből, néha egy-két ezer főből állott. A -tárgyalási terem nagy ablakjai a szokatlan nagy nyári hőség miatt -rendesen nyitva voltak. Sok szó az ablakon át is gyakran kihatolt a -szabad térre. Járókelők nyomban értesitették a szabadtéri -közönséget a fontosabb részletekről. A tetszés és nemtetszés zaját -gyakran mi is behallottuk a szabadból. Tárgyalás végeztével -naponként a külső közönség önkényt nyitott sorfala közt kellett -szállásunkra mennünk s bizony sokszor hallottuk szereplésünknek hol -haragos, hol mulatságos, de rendesen nyers birálatát.</p> -<p>Egyébként a védőket semmi komoly bántalmazás nem fenyegette. De -bizony nem környezte az ugynevezett népszerüség se. <span class= -"pagenum"><a name="Page_176" id="Page_176">-176-</a></span></p> -<p>Hirlaptudósitókkal el volt árasztva a város. Minden előkelő -magyar hirlapnak volt egy vagy két tudósitója is. A bécsi nagy -hirlapok mind képviselve voltak. Az ő tudósitóik látták el -értesitésekkel a nagyobb német, angol, franczia és olasz hirlapokat -is. Berlinből dr. Náthán nevü nagyon tanult és tehetséges ifju volt -a tudósitó.</p> -<p>Az ő nevéről azért emlékezem meg különösen, mert csodálatos -elfogultsággal lépett Magyarország földére.</p> -<p>A nyugoti Európa nem ismeri eléggé ezt az országot. Mongolnak és -tatárnak nézi a magyar fajt. Azt hiszi, hogy a mívelt államok -intézményei itt mind hiányoznak, a nép lóháton száguldozik a -pusztákon, az erdők haramiákkal teljesek s a személynek és -vagyonnak biztonságát se a nép míveltsége, se állami rend -intézményei nem biztositják. Tudom, hogy most már meglehetősen -terjed nyugaton is országunk helyes ismerete, de azt is tudom, hogy -a tömegekben ma is furcsánál furcsább balvélekedések élnek -viszonyainkról.</p> -<p>Dr. Náthán, ez a mívelt berlini ifju például egészen elbámult -azon, hogy diszes és czélszerü törvénykezési helyiségeket, tanult -és mívelt birákat, rendes hivatalokat s mondhatni példás rendet -talált. Azt hitte, a zsidókat halomra öldösik s látta, hogy a -közönség és a zsidóság közt, a vérvád s a nagy per daczára is, -kedélyes és bizalmas jó viszony áll fenn. S azt hitte, ugy -beszélte, hogy őt még Bécsben is azzal ijesztgették, hogy a biróság -nyilt mezőn tartja üléseit, lóháton és karddal, pisztolylyal -fegyverkezve jönnek össze a birák, <span class="pagenum"><a name= -"Page_177" id="Page_177">-177-</a></span> s állig fegyverzett, zord -tekintetü pandurok lóháton terelgetik a vádlottakat, tanukat és -közönséget.</p> -<p>Csodálatosan érdeklődött a mívelt világ a nagy per eredménye -iránt. Amerikai nagy hirlapok hasábokat közöltek naponkint a per -folyamáról. Jöttek hozzám hosszu iratok Amerikából, jöttek -Moskauból, Rigából, a felső-volgai Samarából, a szent földről, -Egyiptomból s a délafrikai Johannesburgból is. Egyik Galyczin -herczeg Szentpétervárról, egy olasz főurnő Rómából hivott meg -állandó vendégjeül. Fölkeresett Budapesten egy indiai férfiu azzal -a szóval, hogy látni akarta azt az európai embert, a kiről -Bombayban, angol és hindu nyelvü hirlapokban egy hónapon át többet -olvasott, mint szeretett császárnéjukról vagy Bismarck herczegről. -Sir Moses Montefiori elmult már – ha jól tudom – akkor száz -esztendős, s becses levele, melyet hozzám intézett, most is -birtokomban.</p> -<p>Mindebben sok a tulzás s mindez nem is miattam történt, hanem az -ügy miatt. Ezer éves a vérvád, mely a közel négyezer éves -vallásfelekezetet kiséri. A mívelt államok korszerü -törvénykezésének egész készségével a vérvád pörét most tárgyalják -legelőször. A középkor efféle pörei s a mult századok vádaskodásai -nem a vádlottak kellő jogvédelmével, nem a tanuk elegendő -szabadságával, nem független biróságok előtt s nem a szükséges -nyilvánossággal folytak le s nyertek befejezést. A világ méltán -volt kiváncsi arra, miből áll hát a vérvád voltaképen? <span class= -"pagenum"><a name="Page_178" id="Page_178">-178-</a></span></p> -<p>A kormány több táviró vonalt rendezett be egyenes -összeköttetéssel Budapestre, Bécsbe és Berlinbe, hogy a hirlapok -tudósitói kellő gyorsasággal dolgozhassanak.</p> -<p>Ily külső körülmények közt alakult meg a nagy per birósága.</p> -<h3>IV.</h3> -<p class="summary">(A biróság. – Korniss Ferencz, az elnök. – -Elfogultsága. – A többi biró. – Horánszky védő lemond. – Ujabb -védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak bátrak és -nyugodtak. – A „marha“.)</p> -<p>A biróság elnöke Korniss Ferencz. Egyébként a nyiregyházi -királyi törvényszék elnöke. A vármegyében nagybirtokos, egyébként -rokonszenves, kellemes modoru és tekintélyes férfiu. Általános -míveltsége megfelel állásának, jogi tudománya és törvénykezési -gyakorlata jeles. A nagy per befejezte után nemsokára lemondott -elnöki állásáról, a politikai pályára lépett s mint képviselő, a -törvényhozásnak lett tagja, hol a gróf Apponyi által vezetett -mérsékelt ellenzékhez csatlakozott.</p> -<p>Mint elnök, a per minden részletét teljesen ismerte s valóban -bámulatos munkát és buzgalmat fejtett ki annak vezetésében. -Elfogult volt. Szentül hitte ő is, hogy Solymosi Esztert a pörben -fölmerült körülmények közt a vádlottak fosztották meg életétől. -Hitt a holttestcsempészet meséjében is. A tárgyalás folyamán inkább -a vádat képviselte, mint a tárgyias pártatlanságot. De állásának -kötelességeit nyilvánvaló és kirivó módon <span class= -"pagenum"><a name="Page_179" id="Page_179">-179-</a></span> sohasem -sértette meg. A vádlottaknak s a tanuknak minden okos szabadságot -megengedett s a védők minden alkotmányos jogát teljes tisztelettel -érvényesülni engedte. Se élczeskedéssel, se hatalmi szóval -illetéktelen hangulatot előidézni nem törekedett.</p> -<p>Hogy a vérvád miként verhetett gyökeret meggyőződésében: e -tünetet nem tanulmányozhattam eléggé. Oly sok időt, mely erre -szükséges lett volna, nem tölthettem körében. Ismerkedésünk és -ismeretségünk csupán hivatalos volt. Itélőtehetségét minden -irányban jelentékenynek találtam s ezért nem látom tisztán -elfogultságának se okát, se eredetét s kifejlődését. Az általános -zsidógyülölet ugyan sokat megmagyarázna, de zsidógyülölőnek se -tartották közelállói s régi ismerői. Tény azonban, hogy egész -esztendőn keresztül szakadatlanul oly társaságban, oly környezetben -élt és munkálkodott, a melyben mindenki meg volt a vérvád -valóságáról győződve. Ily társaság vélekedése, erős itélőtehetség -daczára is, magával ragadhatja a lelkeket.</p> -<p>Az egyik szavazóbiró volt Gruden Ernő. Idős, sőt elerőtlenedett -embernek láttam. Sohase beszéltem vele. Csupán 17 ülésben vehetett -részt a tárgyalás folyamán, julius 10-én betegség vett rajta erőt, -a további tárgyalásokon s az itélet meghozásánál már nem volt -ott.</p> -<p>A másik szavazó biró volt Russu Gusztáv, java korabeli, oláh -származásu, kevés beszédü, hallgatag természetü. Tehetségét, -tudományát meg nem ismerhettem. A nagy per folyama alatt többnyire -együtt <span class="pagenum"><a name="Page_180" id= -"Page_180">-180-</a></span> étkeztem vele a vendéglőben egy -asztalnál, de a nagy per részleteiről vagy egyéb birósági dolgokról -egyetlen szót se váltottunk.</p> -<p>A birák felvilágositása, az ugynevezett informatio, -Magyarországon szokásban volt s lehet mondani, ma is szokásos. -Elvileg és elméletileg ez talán helytelen szokás, csakhogy az élet -és gyakorlat nem mindig felel meg az elvnek és az elméletnek. Ott, -a hol a biróságok vagy kizárólag vagy főleg irásból meritik az ügy -ismeretét: az ügynek legfőbb ura az előadó. Az előadó figyelmét -minden gondosság daczára is kikerülheti egyszer-másszor oly -részlet, melyre az igazságkereső fél nagy sulyt fektet. S ha az -övét kikerülte, rendesen kikerüli a szavazóbirákét is. Ez okból az -igazságszolgáltatásra is gyakran előnyös, ha a fél vagy jogi -képviselője a szavazóbirákat fölkeresi s előttük ügyének ténybeli s -jogbeli természetét föltárja. Igy vált szokássá az informatio. -Semmi szokatlan se lett volna tehát abban, ha én Russu biróval az -ügy egyes részleteiről beszélgetek. Nem tettem.</p> -<p>Pótló szavazóbiró volt Fejér Barna. Fiatal ember s nem régi -biró. Vele se beszéltem az ügyről soha. Nagy bizalmam volt -elfogulatlanságában. A magyar kálvinisták sárospataki főiskolájának -volt növendéke s nem kételkedtem abban, hogy minden babona s -vallási gyülölködés hiányzik lelkéből. A kálvinisták két századon -át sokat szenvedtek a Habsburgok uralma alatt, sok üldöztetést -kellett nekik kiállaniok s másfél század óta az országban -kisebbségi egyházat képviselnek. <span class="pagenum"><a name= -"Page_181" id="Page_181">-181-</a></span> Kisebbségben levő s -üldözött felekezet lelkében a szerénység, a szabadság s az igazság -érzete fejlődik ki szükségkép, mely az uralkodó hatalommal s a -hatalmasabb egyházzal szemben csak ez érzetben találja menedékét. -Ez érzettel pedig a vallási gyülölet össze nem fér.</p> -<p>A biróság jegyzője Simon Viktor fiatal ember volt. A per -folyamában nem lehetett szerepe, minthogy a jegyzőkönyvek gyorsirói -följegyzésekből készültek.</p> -<p>Volt szükség tolmácsra is. A biróság nyelve az állami nyelv, a -magyar. Ám a holttest-csempészet kérdésében voltak vádlottak és -tanuk az ország északkeleti határáról, a kik rusznyák nyelven -beszéltek s magyarul nem tudtak. Hites tolmácsként Baksai Bertalan -huszti ügyvédet alkalmazta a biróság, a kit azonban több izben a -nyiregyházai görög katholikus lelkész váltott föl.</p> -<p>Igy alakult meg a biróság.</p> -<p>Ki kell még terjeszkednem két védő társamra.</p> -<p>Horánszky Nándor védő társam február elején a védelemről -lemondott s lemondását a törvényszék elé terjesztette.</p> -<p>Indokul azt hozta fel, hogy a nyiregyházi törvényszék a helyi -viszonyokhoz s a kifejlődött izgatottsághoz képest a -közvéleménynyel szemben nem független eléggé s elfogulatlan nem -lehet. Innen a vizsgálat hosszadalmas volta s több irányu -szabálytalansága. Biróküldés szükséges. Ámde az igazságügyek -minisztere s a kormány a közhangulattal szemben gyenge s a -biróküldést elrendelni nem akarja. Igy az ügynek <span class= -"pagenum"><a name="Page_182" id="Page_182">-182-</a></span> minden -rejtélyét földeriteni nem lehet, a védelem kezei megkötvék, s ő e -miatt magasztos hivatását nem teljesitheti.</p> -<p>Mielőtt elhatározta magát: fölkeresett s tudatta velem -szándékát. Nem tudtam helyeselni e szándékot. Indokait igazaknak -találtam s fontosaknak is, de ugy vélekedtem, hogy ezek daczára is -a magasabb erkölcsi kötelesség azt parancsolja, hogy helyünkön -maradjunk s tisztünk nehézségei elől meg ne futamodjunk.</p> -<p>Horánszky a politikai pályára is gondolt, mely előtte állott, s -melyről azt is hihette, hogy a védők ellen is folyton szított s -folyton emelkedő gyülölködés azt megszakithatja.</p> -<p>Igy mondta nekem, de én azt hiszem, ez nem az ő indoka volt, -hanem pártjáé. Az országgyülési nemzeti párthoz tartozott s annak -egyik jelesebb tagja volt. A párt bizton számitott arra, hogy -egykor kezébe veszi az ország kormányát s ez esetben Horánszkyt nem -nélkülözheti. De összetépett tekintélylyel nem vehetné hasznát. -Tanácskoztak e fölött pártja kebelében s arra kérték, mondjon le -védői tisztjéről.</p> -<p>Nem tudtam az ellenkezőről meggyőzni, 1883. évi február 9-én -beadta lemondását a birósághoz.</p> -<p>Gondoskodni kellett férfiuról, a ki helyét betöltse. Az országos -izraelita központi iroda titkára megkérdezett, elfogadnám-e -védőtársamul Friedmann Bernát jogtudort s budapesti ügyvédet? -Elfogadtam készséggel.</p> -<p>Kiváló tehetség, jeles jogász s rokonszenves egyéniség. Nagy -bűnügyi gyakorlata volt már a fővárosi biróságok <span class= -"pagenum"><a name="Page_183" id="Page_183">-183-</a></span> előtt, -s a zsidók ugy vélekedtek róla, hogy az ország zsidó vallásu -ügyvédei s jogászai közt ő mindenesetre a legelsők egyike. Ez is -egyik ok volt előttem, hogy mindenesetre szivesen fogadjam. Elvégre -a nagy per nagy mértékben a zsidók ügye s egészen természetes s az -aggódó felekezetre is megnyugtató, ha hozzá tartozó kiváló ügyvéd -is részt vesz a védelemben.</p> -<p>Nem csalódtunk. A tárgyalás egész folyamán fáradhatatlan -szorgalommal, nagy buzgósággal s jeles sikerrel végezte védői -tisztét. A kérdéseknek inkább jogi és törvényességi oldalát -képviselte s oly szerencsés módon, hogy valósággal a közönség -zsidógyülölő része se haragudott rá, sőt még rokonszenvezett is -vele.</p> -<p>Még egy védőtársam volt. Székely Miksa jogtudor és ügyvéd. -Fiatal ember, nyiregyházi születés, ottani előkelő zsidó kereskedő -család sarjadéka. Korábban nem ismertem.</p> -<p>Ama nagy érdeklődés miatt, melylyel a nagy pert kisérte a művelt -világ, egészen természetes, hogy az ügyvédek nagy serege törekedett -arra, hogy a perben védői szerephez jusson. Tudom, hogy a -vádlottakat is, a zsidók központi irodáját is, az előkelő s -befolyásos budapesti zsidókat is sokan ostromolták e czélból. -Hozzám is többen fordultak s voltak olyanok is, a kik tekintélyes -pénzösszeget ajánlottak föl – nagy csodálkozásomra – ha védő társul -elfogadom őket. Vagy azt hitték, hogy a védelemért óriási -összegeket nyujtanak tiszteletdijul, vagy számitottak arra, hogy a -világhirü perben egyszerre nagy névhez jutnak, s mindahhoz -<span class="pagenum"><a name="Page_184" id= -"Page_184">-184-</a></span> az előnyhöz, mely a nagy névvel jár. S -az ostromlók közt bizony felesen voltak a keresztények és a -zsidók.</p> -<p>Székely Miksa ez időben látogatott meg s szerény, művelt s -rokonszenvemet fölgerjesztő módon előadta, hogy ő fiatal ügyvéd, -nyiregyházi származásu, az eszlári vádlottak némelyike jól ismeri -családját is, őt is s teljes bizalommal őt óhajtja védőjéül. -Megnevezte Junger Adolf, Lusztig Sámuel és Braun Ábrahám -vádlottakat. Ő azonban csak az esetben vállalja el a védelmet, ha -én szivesen fogadom s buzgalmához képest bizalommal látom. Egyuttal -érintette, hogy ha előkelő férfiak őt az ifjut talán nem szivesen -látják a védők közt, s erre nézve előttem is nyilatkoznának, legyek -hive.</p> -<p>Nagyon megtetszett ez a fiatal kartárs. Tehetséges és tanult -jogásznak ismertem föl. A straszburgi, berlini és budapesti -egyetemeken hallgatta a jogi tudományokat. Később családja -tagjaival is megismerkedtem s szives barátságra léptem. Nagy -buzgósággal, az ügy iránt való szeretettel, sőt valódi -lelkesedéssel képviselte a kezén levő nagy érdekeket. S ama -negyvenöt nap alatt, mig a tárgyalás miatt Nyiregyházán voltam, -vele és családja körében a munka fáradalmai után sokszor -felüdültem, sok kellemes időt töltöttem el. Ezután különben -nemsokára elhagyta az ügyvédi és jogászi pályát, a gyakorlati -közgazdasági térre lépett át s Budapesten a nagyhirü Machlup-féle -bőrgyárat vette át s tartja virágzásban.</p> -<p>Özvegy Solymosi Jánosnénak, a leányavesztett szegény anyának -mint magánvádlónak jogi képviselője Szalay <span class= -"pagenum"><a name="Page_185" id="Page_185">-185-</a></span> Károly -ügyvéd volt. Somogymegyei birtokos. A vármegye közdolgaiban -tevékeny szereplő s akkor az országos antiszemita párt egyik -vezérembere. Éles, kiváló elme, sok gyakorlati tudás, vidám és -rokonszenves modor, ügyes szónok. Több országgyülésen át később -képviselő. Nagy szerepe a perben a perjogi rendszer szerint nem -lehetett. Csakis a kár felszámitására s ha a közvádló a vádat -elejtené, annak fentartására szoritkozhatott.</p> -<p>A hosszu tárgyalás részletéről, a mennyiben az ügy benső -igazságára vonatkoznak, itt nem akarok s nem is szükséges szólani. -Csak a külsőségek, csak az alaki dolgok közűl emlitek fel néhány -érdekességet.</p> -<p>A vádlottak se kimerűlve, se elszomorodva, se leverve nem -voltak. Az egész évi börtön alig látszott meg rajtuk. Odujuk -egészséges s ételük eléggé bő és tápláló volt. Étkezésükben vallási -szertartásaikat megtarthatták. Otthon valamennyi szegény, falusi, -fölötte egyszerüen étkező és ruházkodó s gyakran nélkülöző zsidó -volt.</p> -<p>Bátran, tiszta öntudattal, sőt nagy önérzettel néztek a vád -szeme közé. Semmit se féltek a végeredménytől, sőt gyakran bizonyos -vértanui nyugodt elszántság jelensége is látszott egyiken-másikon. -Természetesen nem egy módon. Kinek-kinek egyénisége szerint.</p> -<p>Svarcz Salamon, a metsző, tünődő, gondolkodó, erősen érző, de -bőven beszélő ember. Az elnök kérdésére, hogy mivel menti magát a -vád ellen, mit szól a büntetthez, tudományos modorban akar felelni. -<span class="pagenum"><a name="Page_186" id= -"Page_186">-186-</a></span></p> -<p>– Ily büntett – ugymond – lehetetlen. De mi okból is történt -volna ez? Mi indithatott volna bennünket e szörnyű büntett -elkövetésére?</p> -<p>Igaza van. Ok nélkül semmi nem történik. Nagy dolognak nagy -okának kell lenni. Azonban a vérvád benne van a levegőben. Erre -Svarcz igy felel:</p> -<p>– Ez a vád lehetetlen. Bebizonyitom a szentirással, bebizonyitom -a világtörténelemmel, bebizonyitom tanulmányaimmal, hogy -lehetetlen, hogy izraelita ember vallási szempontból gyilkosságot -kövessen el.</p> -<p>Nagy szavak, de kicsiny ember szájából. Igaz, hogy teljes -igazság van a szavakban, de minden igazság daczára is a nagy szó és -kis ember együtt vidámitó hatással van a közönségre. A magyar -példabeszéd igy jellemzi e tünetet: kicsiny ember nagy bottal -jár.</p> -<p>Lusztig Adolf egyszerübben felel a vérvádra.</p> -<p>– Sajnálom, hogy akad ember, a ki ezt a vádat elhiszi.</p> -<p>Furcsa felelet, de megvan a hatása.</p> -<p>Ő nem hivatkozik szentirásra és világtörténetre, nem is tünődik, -nem is okoskodik. Csak megsajnál valakit. De nem önmagát sajnálja, -a ki egy év óta ül a börtönben eme vád miatt; nem is feleségét, -gyermekeit, rabtársait sajnálja. S nem is hitsorsosait. De kit -sajnál hát? Sajnálja azt a boldogtalan embert, a ki ezt a vádat -hinni tudja.</p> -<p>Lehet, hogy utczán szedett köznapi szólásmód csak az ő beszéde. -De ha ő megfontolta s ugy mondotta ki szavait: akkor szavaiban az -igazság keserü is, vidám is, fönséges is. <span class= -"pagenum"><a name="Page_187" id="Page_187">-187-</a></span></p> -<p>Junger Adolf vádlott ősz, rokkant ember. Fehér, hosszu szakálla -befödi mellét. Mozdulatlanul ül székén s fáradtan mozgatja szemeit -és szempilláit. Csöndesen felel a vádra.</p> -<p>– A vád nem igaz. Én öreg ember vagyok. Jól tudom, hogy kevés -esztendőm van hátra, itt hagyom e földi életet. Oly igaz, mint egy -isten van felettünk, hogy én Solymosi Eszter eltünéséről semmit nem -tudok.</p> -<p>A gyermeknek még van hite s az öregnek megint van hite. A -léleknek oly nagy mélysége s oly nagy világossága a hit, hogy a ki -azt láthatja és hallhatja: annak meg kell rendülni s annak magának -is hinni kell.</p> -<p>»A mint egy isten van felettünk« – e szót használja az ősz -vádlott. De e szót használja igen gyakran a valóságos bűnös is, -mikor mentegetődzik, tagad s védi magát. De öreg, rokkant -halálaváró ember szájából mégis nyomatékos ez a szó. Belenyillalik -a hallgató ember lelkébe. Mint a mély, búgó, szomoru zenehang, ha -sötétben távol messzeségből halljuk.</p> -<p>Sarf József már másként beszél. Ez az egyházfi, ez a »zsidó -harangozó«, mint az eszlári parasztok mondják. Ez a foltozó varga, -ez a napszámos munkás, a ki eljár keresztyén gazdákhoz burgonyát és -kukoriczát kapálni. Naptól barna arcza, kezefeje mint egy lapát, -minden szava nyers, közvetlen, elmés, okos. Minden szaván ott az -egész lelke. Mintha nem is zsidó volna, hanem bátor, romlatlan vérü -ősi magyar paraszt.</p> -<p>Hát ez mit mondhat a vádra? Mi lehet ennek arra első szava? -Bizony kemény szó az. <span class="pagenum"><a name="Page_188" id= -"Page_188">-188-</a></span></p> -<p>– A mostani világban nem gondoltam, hogy még olyan emberek is -legyenek, a kik azt higyjék, hogy a zsidóknak husvétkor vért kell -venni. Hajdanában lehettek ily marhák.</p> -<p>Egy szót se mondott többet.</p> -<p>Nem is kellett. Hiszen ezzel meg van mondva minden. De még a -mindennél is több.</p> -<p>»Marha« – ez a szó a magyar nyelvben sok mindent jelent. -Hajdanában az volt az értelme, a mit most aranyból, ezüstből, -drágakőből készitett kincsnek, ékességnek, drágaságnak nevezünk. -Később a mezei gazdaság élő és mozgó értékét, a lábas és igás -jószágot, a méneseket és gulyákat, a nyájakat és csordákat, a -kondát, csürhét és falkát nevezték marhának. Ma már mindent a maga -nevén neveznek. Ma már a mén, a paripa, a kancza, a csikó, a juh, a -sertés, a kecske egy se marha. A kutya, macska, a házi szárnyas se -marha. Ma már az ökröt, bikát, tehenet, borjut, üszőt, tinót is a -maga becsületes nevén nevezik.</p> -<p>De a tulkot, a szarvas jószágot még most is illetik a »marha« -szóval kiváltképen akkor, ha megbolondul, ha rakonczátlan, ha -bomlottul bogárzik, ha elszakasztja fékét, ha kidönti a keritést, -ha eltiporja a kis gyereket s az apró jószágot s neki megy, mint a -vak ló, mindennek.</p> -<p>Gunyszó ma már a »marha« szó. Többször használják emberre, mint -oktalan állatra. De csak olyan emberre, a ki durva, faragatlan, nem -ismer se istent, se embert, lábbal tapod minden tisztességet s -keresztül gázol apán, anyán, hitvesen s minden becsületen. -<span class="pagenum"><a name="Page_189" id= -"Page_189">-189-</a></span></p> -<p>Nos hát Sarf, a foltozó varga, ilyen valaminek tekinti azt, a ki -még ma is el tudja hinni, hogy a zsidóknak husvétkor keresztyén vér -kell.</p> -<p>Bukszbaum Ábrahám csak tréfára vette az egész dolgot. Elég -fiatal és egészséges volt hozzá. Mikor a Móricz tanu szemébe mondta -tanuságát, egy szót se szólt addig, mig a Móricz tanunak szemei -közé nem köpött néhányszor. Csak azután mondta neki: Piha! -Gazember!</p> -<p>Azt mondják: a szembeköpés az alacsony sorsu zsidók különös -sajátsága. Igaz, hogy a köpésről a szent irások is különböző -vonatkozásokban többször emlékeznek. Sajátságos jele a haragos -megvetésnek. Mintha némely állat is csinálná. A medve s némely -macskaféle mintha leköpéssel riasztaná meg kezdetben -ellenfelét.</p> -<p>A tárgyalási idő bevégeztével nyomban fölkerestem Bukszbaumot -odujában, ott az értekező szobában magamhoz hivattam s komolyan -megintettem.</p> -<p>– Minő csuf dolog az, leköpni a tanut.</p> -<p>– Ilyen tanu nem érdemel mást.</p> -<p>– De ezt nem szabad tenni Bukszbaum s egyáltalán nem szabad a -biróság előtt haragudni.</p> -<p>– Nem is haragudtam én, csak az elnök urnak akartam megmutatni, -hogy most már én is haragszom.</p> -<p>Ime Bukszbaum eszejárása!</p> -<p>A kinek a büntető igazság kiszolgáltatásában nagy gyakorlata s -jó szeme van s élesen és gondosan tud figyelni, a vádbeli -gyilkosnak már védekezéséből is rendesen eltalálja, hogy bűnös-e -vagy ártatlan az. A hang, az arcz, a szem és száj körüli vonások -mozgása, <span class="pagenum"><a name="Page_190" id= -"Page_190">-190-</a></span> a fejnek és testnek tartása, a lélek -belső harczának külső tünetei tökéletes tanuságot tesznek a valódi -igazságról az igazi lélekbuvár előtt, a ki azt a tanuságot érti. -Még egyes embernél, egyes vádlottnál is ritkán csalódik az élesen -figyelő gyakorlott biró.</p> -<p>A nagy perben négy embert vádoltak közvetlen gyilkossággal s -hatot azzal, hogy bünrészesek voltak a gyilkosságban. Tiz ember -tehát. Különböző koru, multu, gondolkozásu emberek. Csak abban -egyenlők, hogy egynek sincs magasabb míveltsége, ámbár míveltségük -mértékében is nagy az eltérés.</p> -<p>Nem beszélhettek össze, hogy miként védekezzenek. De ha -összebeszéltek volna is: lehetetlenség, hogy annyiféle faggatás -közben mind a tiz egyenlő módon védekezzék, holott mind a tiz más -koru s más gondolkozásu. És a templomi imát kivéve, sohase voltak -közös foglalkozásra szövetkezett társaságban, tehát közös módszert -önkénytelenül se sajátithattak el egymástól.</p> -<p>De mint látjuk, nem is egyenlő módon védekeztek.</p> -<p>Érdekes a koldus zsidónak, Volner Hermannak védekezése is. -Lényeges védelme ez:</p> -<p>– Én sohase voltam azelőtt Eszláron. Én se ismertem ott senkit, -engem sem ismert ott senki. Senki se tudta, ki vagyok, mi vagyok, -bizhatnak-e bennem, nem árulom-e el őket nyomban? Vajjon, ha ott -nyolczan-tizen embert akartak ölni: mi szükségük lett volna én rám -s miként eresztettek volna engem maguk közé, engem, a teljesen -ismeretlent?</p> -<p>Egyszerü és igaz beszéd. Hatása észrevehető volt. <span class= -"pagenum"><a name="Page_191" id="Page_191">-191-</a></span></p> -<p>S bizony nem volt abban a gyülölköző közönségben senki, a ki már -a tárgyalás első napjaiban is ki ne ábrándult volna. Senki, a ki a -vádat igazságosnak tekintette volna.</p> -<h3>V.</h3> -<p class="summary">(A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. -– A közönség a védők ellen. – A népszerüség. – A vérvád ősi -természete. – Nem per ez, hanem bajvivás a faji ösztön ellen.)</p> -<p>Igazi botrány csak egyetlenegy fordult elő a tárgyalás egész -tartama alatt.</p> -<p>Szeyfferth Ede királyi főügyészi helyettesen, a közvád -képviselőjén már a tárgyalás alatt észre lehetett venni, hogy ő nem -hisz a vádban s mihelyt a tárgyalás sorrendje megengedi: elejti -azt. A közönségnek zsidóüldöző hevesebb, szenvedélyesebb része e -miatt mély gyülöletet táplált ellene. Különösen Ónody Géza, a -megyének egykori szolgabirája s most a megye egyik kerületének -országgyülési képviselője. Eszlári lakos és bérlő, a -vizsgálóbirónak a vizsgálat alatt egyik benső bizalmasa. -Köztudomásu volt, hogy a zsidóellenes országos mozgalomnak ő volt -egyik vezetője.</p> -<p>Ónody Géza a tárgyalás harminczegyedik napján, julius 19-én, -Szeyfferth Ede főügyészt a törvényszéki teremhez vezető lépcsőn, -tehát a biróság helyiségében, személyesen megtámadta, sulyosan -sértő szavakkal illette s botjával is megfenyegette. S nyiltan -kijelentett szavai szerint azért, hogy hivatalos kötelességének -gyakorlatában őt megzavarja. <span class="pagenum"><a name= -"Page_192" id="Page_192">-192-</a></span></p> -<p>Sulyos eset volt, nagy feltünést keltett, beleütközött a büntető -törvénybe is. Szeyfferthet mindenki nemes férfiunak s buzgó és -derék tisztviselőnek ismerte, nyomban illetékes jelentés ment róla -kormányhoz, birósághoz, zajt ütött belőle a sajtó is.</p> -<p>A kormány a vármegye főispánját táviratban utasította a -megfelelő óvintézkedések megtételére. A főispán átirt a birósághoz -s átiratát a julius 20-iki tárgyaláson olvasta föl az elnök.</p> -<p>Az átirat igy szólt:</p> -<p>»A kormánytól nyert utasitás folytán azt, ki a biróságot, vádlót -vagy védőket megfélemliteni megkisértené, bárki legyen, minden -kivétel nélkül hatalommal fogom ártalmatlanná tenni.«</p> -<p>Tudomásul vettük. Jól van. Erős szó az az átirat, de mégis csak -szó. Több botrány nem történt ugyan, de az a botrány mégis -megtörtént annyira, hogy a közvádló, az államnak az a magas állásu -igazságügyi képviselője még se kapott elégtételt, a jogrend -megsértése még se vont maga után megtorlást s a ki a jogrendet -megzavarta, annak még se görbült meg hajaszála se. De hát akkor -olyan világ volt. A zsidók ellen s a zsidók jogainak őrizői ellen -akkor büntetlenül lehetett véteni.</p> -<p>De most már a főispán átirata után futó tűzként terjedt el az a -hir, hogy a védők se mentesek, az ő személyük biztossága is -kétséges, őket is fogják bántani.</p> -<p>E hirnek nem volt igaza.</p> -<p>Három védőtársam: Funták, Friedmann és Székely <span class= -"pagenum"><a name="Page_193" id="Page_193">-193-</a></span> ellen -épen nem volt semmi ingerültség. Mind a háromnak egyénisége inkább -engesztelő, mint izgató.</p> -<p>Heumann Nyiregyházán lakott s a társadalom őt valláskülönbség -nélkül kedvelte korábban. Talán épen ezért támadt ellene némi -ingerültség. Miért védi a zsidókat? Tőle mint zsidótól is megvárták -volna, – igy okoskodtak – hogy álljon félre s engedjen szabad utat -az ügy lefolyásának. A balgatag közönség azt hitte, hogy a védelem -csak az igazság kideritését akadályozza.</p> -<p>Igazság!</p> -<p>Mi volt akkor az igazság?</p> -<p>Az ország egyik legelső államférfiának komoly szemrehányást -tettem, miért nem emeli föl szavát a zsidóság ellen oly fenyegető -szenvedélylyel üzött izgatás csillapitására?</p> -<p>– Hát belenyuljak az igazságszolgáltatásba? Hát zsidót már ne -lehessen fölakasztani?</p> -<p>Ezt felelte. Pedig egyébként a legnemesebb és világosabb lelkek -közé tartozott.</p> -<p>Miben láthatta akkor a fölizgatott tömeg az igazságot?</p> -<p>– Föl kell akasztani a zsidókat!</p> -<p>Heumannban keményen ellenálló hősi szellem lakott, soha se -maradt adós a felelettel. S az izgatókat megfelelő vastag szavakkal -jellemezte. Szavait széthordták, tulozva, ferditve elterjesztették. -E miatt támadt megyéjében ellene némi ingerültség. De a vármegye -előkelői közt hatalmas barátai akadtak. S mert a város lakossága -<span class="pagenum"><a name="Page_194" id= -"Page_194">-194-</a></span> jó embernek ismerte, bizony a tömegtől -se tarthatott.</p> -<p>Őszintén meg kell vallanom: a legnagyobb ingerültség ellenem -volt. Az ugynevezett népszerütlenség az én nevemet és alakomat -vette körül legjobban. Igy mondták sokan nekem is, igy beszélték -országszerte s igy irták naponként a hirlapok.</p> -<p>Sok érthetetlen dolog van a világon. Valóban a logika törvényei -a tömeg gondolkozásában és szenvedélyében nem a legerősebb, nem a -leghatalmasabb törvények.</p> -<p>Engem okolt s engem kárhoztatott a tömeg azért, hogy a vérvád -szétfoszlott s a vádlottak megmenekültek. Pedig nem én voltam a -biróság, a kinek hatalmában állott őket elitélni vagy fölmenteni. S -az ország mind a három foku birósága egymás után egybehangzólag -ártatlanoknak találta őket, holott a másod- s harmadfoku biróság -elhatározására egyáltalán semmi befolyásom nem lehetett.</p> -<p>A szenvedélyes gyülölködés nem fontolgat. Jelszó kell neki és -áldozat. A zsidókat nem tudta, a biróságot nem akarta áldozatul -nyerni: tehát ellenem intézte rohamait.</p> -<p>Nem törődtem vele. A népszerüség nagy kincs, sok nemes öröm -forrása. Gyakran nem is lehet könnyü szerrel eljutni hozzá. Gyakran -csak a halál után támad föl, a mikor nem sokkal ér többet, mint a -sirhalmon tenyésző virág annak, a ki a sirban nyugszik. A -népszerüség iránt soha se voltam érzéketlen. <span class= -"pagenum"><a name="Page_195" id="Page_195">-195-</a></span></p> -<p>De vagy gyönge vagy hitvány lélek az, a ki a népszerüséget -czélnak tekinti. Mívelt társadalomban s szabadsághoz szokott -államban a népszerüség óriási erő és hatalom – de csak eszköznek a -közérdek becsületes szolgálatára. A ki nem erre használja, hanem -önző czélokra vagy hivalkodásra: az sulyosan vét nemzete ellen s -működése nemcsak káros, hanem gyakran utálatos is.</p> -<p>Egyetlen perczem se volt az életben, a mikor féltem volna a -népszerütlenségtől. Éreztem, hogy fajomnak hű és igaz példánya -vagyok. Éreztem, hogy az irodalom és a közélet terén érdemes munkát -végezni elég erőm van. Biztam magamhoz, hogy ily munkára mindig -lesz bennem elég buzgóság. Hát bizonyára visszatér hozzám a -szükséges népszerüség, ha most elfordul is tőlem.</p> -<p>Egyébiránt messze tőlem sohase távozott el. Időnkint hátat -forditott, de közelemben maradt, hogy ha kell, kéznél legyen.</p> -<p>A nagy perben pedig igazam van.</p> -<p>Hiszen vádlottakat védek, a kik szenvednek. Védem őket szabadon, -nyilvánosan, biróság előtt, az alkotmányos jog korlátai közt s e -jog paizsa alatt. Az ily védelem még akkor is szent és -tiszteletreméltó, ha a vádlottak igazán bűnösök.</p> -<p>De a kiket én védek, azok ártatlanok s ok nélkül szenvednek -sulyos üldözést. A birói elfogultság áldozatai ők. Ez a -meggyőződésem. S e meggyőződésem sok megfigyelésnek, bő -élettapasztalatnak s erős megfontolásnak <span class= -"pagenum"><a name="Page_196" id="Page_196">-196-</a></span> -eredménye. Kötelességem, de jogom is e mellett rendületlenül -állani.</p> -<p>Mind igaz ez s gyakran előforduló rendes, megszokott bűnperben -meleg elismerés kisérné nagy munkámat. Ám ez a per rendkivüli.</p> -<p>Nem büntetőjogi per ez, bár mennyire beleszoritják is a birói -eljárás keretébe s bármiként földiszitik is a perjog -czafrangjaival. Annak a tizenöt eszlári vádlottnak valóban semmi -szüksége sem volt arra, hogy Sarf Móricz és Matej Ignácz -ostobaságai ellen épen én védjem meg őket. Elvégezhette volna e -munkát az ország három-négyezer ügyvédjének mindegyike. Ha ez a per -mindennapi megszokott per lett volna.</p> -<p>A vérvád szörnyü alakja állt a világ előtt!</p> -<p>Mi az a vérvád voltaképen?</p> -<p>Minden történetalkotó fajnak más a vallása. Még a keresztyén -vallás is más meg más a nagy emberfajok és a nagy nemzetek szerint. -A fajok és a vallások is türelmetlenek egymás iránt. A tömegek -míveltsége a legmíveltebb nemzeteknél se jutott még el bölcseleti -magasságra és tisztaságra. A tömegek faji és vallási -türelmetlensége időnként annyira feszül, hogy megkivánja a harczot. -A zsidó más faj és más vallás. Hadat üzennek neki. A hadüzenet -egyik ősi megszokott alakja a vérvád. Ezer éves alakja s a babonás -hit által megszentelt alakja.</p> -<p>Előáll a harcz. Művelt korunk szelidebb módszerével, de azért -könyörületlen szenvedélyével folyik a harcz. A harczba belevegyül -az önzés, az életnek a munka <span class="pagenum"><a name= -"Page_197" id="Page_197">-197-</a></span> és siker versenyéből -fakadó gyülölködése s a politika cselszövénye is. Valami -véletlenség belekeveredik a harczba s annak perjogi, birósági -alakot ad.</p> -<p>De per ez már ennélfogva?</p> -<p>Dehogy per. Csak az alakja az. A régi harcz az, a fajok és a -vallások egymásközti feszengésének harcza. A melyben az -emberszeretetnek és tiszta elmének kell szembeszállani a tömegek -babonájával és szenvedélyével. A biróság a bajvivó tér, a védelem -képviseli az emberszeretetet és tiszta elmét. A czél a babonának és -szenvedélynek legyőzése.</p> -<p>Kezdettől fogva igy ismertem föl szerepemet e nagy perben.</p> -<p>De épen ezért kezdettől fogva mindig lehetőnek tartottam, hogy -akadnak izgatók, a kik botrányt készitenek ellenem s ha a hirlapok -csuf rágalmai és gyanusításai ártalmamra nem lehetnek, utoljára a -személyes támadástól se riadnak vissza s merényletekre is készen -lesznek. S a végtárgyalás alatt erre csak Nyiregyházán lehet -alkalom.</p> -<p>Ennek elejét kellett venni. Saját érdekemben is, de az ügy -érdekében is.</p> -<h3>VI.</h3> -<p class="summary">(Megvédtem magam a támadások ellen. – -Andrikovics uram. – Titkos testőrségem. – A védelem felosztása. – -Az én védő beszédem. – Agyam elfáradt. – Miként alkot az agy? – Hét -órán át tartó rögtönzött beszéd.)</p> -<p>Ismertem a viszonyokat. Tudtam, hogy falusi magyar parasztot -ellenem felbujtani nem lehet. Még cselédet, <span class= -"pagenum"><a name="Page_198" id="Page_198">-198-</a></span> még -napszámost se. De a városban mindig van dologtalan, őgyelgő ember, -fiatal és idős, a kit lehurrogatásra, ablakbeverésre, tömeges -orditozásra, személyes megtámadásra könnyen ki lehet bérelni. Az -ily emberek rendesen ott ácsorognak a köztéren, a templom előtt, a -megyeház és törvényszéki terem közelében. Biztosra vettem, hogy az -első napokban nem lesz merénylet. Ugy gondoltam, hogy a felbujtásra -az ügynökök és közbenjárók a vármegye hajdui s hivatalszolgái -lesznek. Az pedig kétségtelen volt, hogy a felbujtáshoz pénz kell, -pénz nélkül a köztéri csavargók senki fejét és ablakát be nem -verik, hanem erre föl kell őket bérelni.</p> -<p>Nohát fölbérelem én magam mellett. Megelőzöm az izgató urakat. -Mire azok fölébrednek: enyém lesz a köztéri ácsorgó tömeg.</p> -<p>Igy történt.</p> -<p>Szállásomból az út a tárgyaló teremig a köztéren keresztül -vezetett. Ezt az utat naponként megtettem néhányszor. Zsebjeimet -tele raktam ezüst forintosokkal. Mai számitással két koronát, -valamivel többet, mint két frankot tesz az akkori forint. S -elől-utól akárkivel, akárhol találkoztam a köztéri ácsorgók közül, -akár öreggel, akár fiatallal, asszonynyal, leánynyal is, mindegyik -számára volt egy ezüst forintom. Ugy tettem a vármegye -huszárjaival, hajduival, a hivatalszolgákkal, a szolgálatban levő -börtönőrökkel. De nem ingyen, nem jogczim és szolgálat nélkül adtam -a jutalmat. Vagy esernyőt, vagy felsőkabátot, vagy valami iratot, -<span class="pagenum"><a name="Page_199" id= -"Page_199">-199-</a></span> botot, zsebbevalót, tollkést készakarva -otthon feledtem vagy a törvényszéknél hagytam s annak utánam hozása -volt a jogczim és ellenszolgálat. Néhány krajczárnyi szivarért -ötször-hatszor küldtem naponként ide-oda. Levelek és -névjegyszállitások, üzenetek napirenden voltak sokszorosan. Minden -öt-tizpercznyi útért szivesen és jó szóval adtam oda az ezüst -forintot.</p> -<p>Szinte csodálni lehet az eredményt, mely rám nézve -bekövetkezett. S nem is került épen sok pénzbe. Hat hét alatt csak -1573 darab ezüst forintos fogyott el. De a munkanélküli emberekre -különös hatása volt a bőkezüségnek. Ehhez szokva épen nem voltak. -Rendes napszámuk alig fél forint s ezért lótni-futni, dolgozni kell -egész nap. S ime, most akad ember, a ki néhány percznyi könnyü -munkáért két napra járó fizetést nyujt. Nyiregyháza kis vidéki -város. Lakossága tulnyomó részben mezei kisbirtokos. Őgyelgő, -munkanélküli ember, asszony alig van pár száz. Ez se mindig -munkanélküli. Azt az összeget tehát ama rövid idő alatt -megérezték.</p> -<p>Az urak maguk közt gunynevet adtak rám. Gunynevem volt a -»fősaktervédő«. E néven ismert a szegényebb nép is. Ám a -fősaktervédőről egy hét mulva az egész város azt beszélte, hogy -derék ember, jó szive van, van ugyan sok pénze, de nem sajnálja, -szivesen oda adja a szegény embernek, miért nem olyanok az ő -helybeli uraik?</p> -<p>Volt a városban egy vendéglő, a vidékiek, vásárra járók s -helybeli szegényebb sorsu iparosok számára. Nagy udvara, nagy -szobái, olcsó étele-itala. Ugy emlékszem, Andrikovics uramnak -nevezték a vendéglőst. <span class="pagenum"><a name="Page_200" id= -"Page_200">-200-</a></span></p> -<p>Nagy tekintélyü férfiu volt az alsó néposztályban. Ő volt a -nyiregyházi antisemiták vezére és főszónoka. Az ő vendéglője volt -az antisemiták gyülekező és mulatozó helye. Az eszlári biró, Farkas -Gábor s a sok eszlári tanu és hozzávalója mind oda szállt. Ott -készült a tanuk közvéleménye. Ott születtek a bolond ötletek a -holttest kék szeméről, meglévő körmeiről, az eltünt leánykának -szétálló lábujjairól s egyéb effélékről. Ott szidták és rémitgették -azt a tanut, a ki a zsidóknak pártját fogná s a keresztyénséget -elárulná. Valóságos tanugyártó műhely volt Andrikovics uram -tanyája, a ki azonban maga nem vett részt az efféle műveletben. Ott -beszéltek gyakran arról is, hogy az »urak« mennyire szeretnék, ha a -köztéri ácsorgók a »fősaktervédőt« lekiabálnák vagy megdobálnák, -vagy valami egyebet is tennének vele.</p> -<p>Ugy két hét mulva fölkeresett engem Andrikovics uram lakásomon. -Valami örökségi, valami végrendeleti ügye volt, abban kért volna -tőlem tanácsot. Ez volt látogatásának jogczime.</p> -<p>De azt hiszem, mégis azért jött, hogy közölje velem azokat, a -melyek az ő vendéglőjében történnek s hogy engem megnyugtasson. Meg -is mondta szemembe.</p> -<p>– Én haragszom a zsidókra – ugymond, – a pokolra kivánom -valamennyit. De én mindennap ott vagyok a tárgyaláson, mindent -megvigyázok, de nekem csak a képviselő ur az én emberem. Becsülöm, -tisztelem, igaz embernek tartom a képviselő urat. Az én -vendéglőmben sok mindenféle tarkabeszéd történik, de a képviselő ur -<span class="pagenum"><a name="Page_201" id= -"Page_201">-201-</a></span> ne féljen, éjjel-nappal bátorságban -legyen, a hajaszála se fog meggörbülni, mert a nép szeretete a -képviselő ur mellett vagyon.</p> -<p>Igy beszélt a vendéglős Andrikovics uram.</p> -<p>Volt azonban más intézkedés is arra nézve, hogy merényletet -ellenem el ne követhessenek. A városbeli előkelő zsidók tizenhat -főből álló őrséget szerveztek fiatal bátor emberekből, melynek az -volt a feladata, hogy minden lépésemet figyelemmel kisérje, -személyem és lakásom biztonsága fölött őrködjék s esetleg minden -szóbeli vagy egyéb bántalmazástól eleve megóvjon s ha mégis -történnék valami, azt nyomban és sulyosan megtorolja. Ez őrség -vezetője Goldstein János nyiregyházi szabómester volt, nyilt, -egyenes, bátor férfiu, egykor huszár altiszt.</p> -<p>Minderről semmit nem tudtam, erről nem értesitettek. Bizonyára -nem engedtem volna meg ez intézkedést, mivelhogy nem tartottam -szükségesnek. Valóságos szereplésére nem is került a sor. Csak a -védőbeszédek befejezte után az itélet kihirdetése előtti napon -tudtam meg véletlenül az őrség létezését.</p> -<p>A királyi főügyészi helyettes julius 27-én, a tárgyalás -harminczkilenczedik napján terjesztette elő vádbeszédét. Elejtette -a vádat, fölmenteni kérte a vádlottakat s inditványozta, hogy a -vádlottakat a biróság nyomban helyezze szabadlábra.</p> -<p>A vádbeszéd előterjesztése után a magánvád képviselője Szalay -Károly nyilatkozott. A vádat fentartotta. <span class= -"pagenum"><a name="Page_202" id="Page_202">-202-</a></span></p> -<p>A védők felszólalásának rendjét, természetesen a védők szives -hozzájárulásával, én határoztam meg. Apróra megbeszéltük az -anyagot, melyet a védbeszédekben föl kell dolgozni s egyuttal -magunk közt felosztottuk azt. A helyzet engem tett a védelem -vezérévé s kartársaim őszinte bizalommal fogadták el -rendelkezéseimet.</p> -<p>Funták Sándor feladata lett a vérvád helytelenségét általában -kifejteni.</p> -<p>Friedmann Bernát feladata főleg az volt, hogy Sarf Móricz -alakjában az agyonrémitett, aztán elámitott s végül teljesen -kikészitett s szabadságától végig megfosztott tanu képét mutassa -föl a világ előtt.</p> -<p>Székely Miksának föl kellett deriteni a tisza-eszlári zsidók -1882-ik évi ápril 1-i egész napirendjét, hogy nyilvánvaló és -kézzelfogható legyen, hogy a napirendbe gyilkosság cselekménye, -Solymosi Eszter elemésztése bele nem férhetett.</p> -<p>Heumann Ignácz a tutajosok tiszai utját irta le kimeritő -részletességgel annak kitüntetése végett, hogy az út egyetlen -részlete se engedi meg a holttest-csempészet gyanujának -hihetőségét.</p> -<p>Igy osztottam föl az anyagot és szerepeket. Védőtársaim jeles -jogászok s önálló férfiak, szabadon kiterjeszkedhettek az ügy egyéb -részleteire, de a kijelölt anyagot föl kellett dolgozniok.</p> -<p>Rám, mint a védelem utolsó szónokára maradt a társaim által -kidolgozott részletek egységes összekapcsolása, a netalán kihagyott -kérdések földeritése s különösen <span class="pagenum"><a name= -"Page_203" id="Page_203">-203-</a></span> az orvosi tudományt -érintő kérdések megvitatása. Ezzel kapcsolatosan a csonka-fűzesi -holttest azonosságának igazolása.</p> -<p>És maradt az, a mi talán a legnehezebb és legszükségesebb volt: -megvivni a bajt a fölizgatott közvélemény ellen, a tömegek babonája -és szenvedélye ellen. Ezt tartottam különös feladatomnak kezdettől -fogva s ezt várta tőlem, ha nyiltan nem mondta is, az ország -zsidósága.</p> -<p>Társaim beszédei méltók voltak a tárgyhoz és feladathoz. E -beszédek teljes sikert eredményeztek, a vádlottak ártatlansága -kitünt s ők visszanyerték szabadságukat s becsületük épségét.</p> -<p>Saját beszédemről is kell szólanom, a mívelt közönséget -valószinüleg érdekelni fogja.</p> -<p>Szorosan vett törvényszéki beszédnek bizony nem valami kitünő -beszéd az. A forumon kétségtelenül különbek hangzottak el már más -nemzeteknél is, Magyarországon is. A beszéd értékének felfogásában -a pártos sajtó elismerése engem nem zavarhatott meg.</p> -<p>Maga ez a könyv bizonyitja, hogy anyagban és részletekben a nagy -per csodálatosan gazdag. Hozzá e tekintetben hasonló alig volt még, -mióta rendes biróságok szolgáltatják az igazságot. S az ügy egész -anyagának egyes részei nagyon különfélék s alig összeillők. -Egységet a beszédben majdnem lehetetlen volt teremteni. Az -orvostani részletek sokasága és műnyelve alig engedi meg az elme -magasabb szárnyalását s a nyelv szépségeinek kifejtését. A tárgy -egysége nélkül <span class="pagenum"><a name="Page_204" id= -"Page_204">-204-</a></span> s az elme magasabb szárnyalása s a -nyelv költői szépsége nélkül a szónoklat szépműtani hatása csak -csonka lehet, nagyon is csonka.</p> -<p>A beszélés sora julius 30-án került rám. Reggel 8 órakor kezdtem -a beszédet s háromszoros 10–10 perczig tartó félbeszakitással -délután negyedfél óráig folyton beszéltem. A terem nagy ablakjai -nyitva voltak, a köztéren is óriási közönség hallgatta a beszédet, -valamint a nyitott ajtón át a csarnok közönsége is. Óriási hőség -volt. Hangom érczessége és tisztasága ugyan még akkor nem volt -gyönge, de mégis emelt, erős hangon kellett hét egész órán át -beszélnem.</p> -<p>A beszéd minden része elejétől végeig tökéletes rögtönzés, a -rögtönzés elmaradhatatlan lazaságával. A lazaság alatt nem a tárgy -ismeretének hiányát értem, hanem azt értem, hogy a gondolatoknak a -nyelvben való megalakitása nem elég rövid és tökéletes, a rokon -gondolatok nincsenek eléggé csoportositva, az egész beszéd váza nem -arányos s kiterjeszkedik a szónok oly tárgyakra is, melyekre -kiterjeszkednie nem lett volna szükséges.</p> -<p>Mindez azonban nem eléggé érdekes s nem ezért beszélek erről. -Hanem azért, mert ezen beszédben az agyam kifáradt. A mit azelőtt -magamon nem vettem észre, mástól se hallottam s a miről nem is -olvastam.</p> -<p>Hogy az erős hangon tartott hosszu beszédben a torok, nyak és -mell izmai s a tüdők is kifáradnak: azt már más alkalommal -észrevettem. A hogy a mezei munkás megfelelő izmai karon, mellen, -derékon és a <span class="pagenum"><a name="Page_205" id= -"Page_205">-205-</a></span> felső lábszáron az erős és hosszas -kapálásban és kaszálásban kifáradnak, természetesen ép ugy kifárad -minden izom, melyet az erős hangu hosszu beszéd szokatlan mértékben -mozgat.</p> -<p>De hát az agy is kifáradna? Ez eddig nem jutott eszembe. S az ő -kifáradása is egészen olyan lenne, mint az izmoké? Erre eddig nem -gondoltam.</p> -<p>Ha az ember mély tudományos vagy magas költői értékü művet -megfelelő ugynevezett remek nyelven ir: a fogalmazás teljes -képességével naponkint csak bizonyos ideig rendelkezik a mű -alkotója. Egyszer csak csillapodni kezd a teremtő elme lángolása. A -gondolat megfelelő nyelvi alkata egyszer csak lassabban áll elő, -mint kezdetben vagy órák előtt. Egyszer csak előáll az a helyzet, -hogy az iró első pillanatra nem a legjobb szót, nem a -legtökéletesebb jelzőt, nem a legmagasabb és legszebb képet, -hasonlatot, ötletet és ellentétet találja meg. Ilyenkor aztán -törülni kell a szót s megkeresni helyette a sokkal jobbat. Tünődni -kell más jelzőn, más képen, más ötleten s lassankint vagy más nap -vagy több idő multán meg is találja az ember a legtökéletesebbet. S -ha erőlteti az iró a munkát s még tovább is dolgozni akar -egyfolytában: agya mintha röstté válnék, gondolatai mintha -ellaposodnának s egyszer csak kiesik a toll a kezéből.</p> -<p>– Nincs kedvem már a munkához! Meguntam már!</p> -<p>Igy szól az irodalmi alkotó.</p> -<p>Nincs igaza. Kedve is volna, meg se unta a munkát, hiszen az -alkotás meg nem határozható nagy gyönyörüség. <span class= -"pagenum"><a name="Page_206" id="Page_206">-206-</a></span> Hanem -az agy szépet, nagyot, tökéleteset termelni naponkint csak -meghatározott ideig képes. Sok mindenre képes azután is, de ama -szépre, nagyra és tökéletesre most már a következő napig vagy -megfelelő ideig nem képes. Abban elfáradt, azt tovább folytatni nem -lehet, arra nézve pihennie kell.</p> -<p>Csodálatos szervezet az agy. Működésének törvényeit valószinüleg -sohase ismerjük meg tökéletesen. Hogy minden egyfaju, egykoru s -egynemü egészséges ember vére egyenlő: a fölött alig lehet -kételkednünk. S az egyik agy mégis abból a vérből csupán állati -önzés buta gondolatát tudja termelni s a másik agy ugyanabból a -vérből Jézus eszméit, Shakespeare gondolatait s Newton számait -alkotja meg.</p> -<p>Mi e tünetnek s mi az ehhez kapcsolódó ezer tünetnek valódi -oka?</p> -<p>A mint hét órás beszédemet bevégeztem, délután négy órakor, -fáradtan és izzadtan ebédelni mentem s igen jó étvágygyal, de nem -sokat ettem. Öt órakor már rajtam hajtottak a gyorsirók és -hirlaptudósitók, hogy a táviró számára nézzem át a jegyzeteket. -Szakadatlanul dolgoztam éjfélig s ugy rémlik előttem, a gyorsirók -vagy tudósitók azt közölték velem, hogy éjfélig 17,000 szót tudtak -az általam átnézettekből elközölni. De már ekkor aztán tökéletesen -meguntam minden munkát, lefeküdtem s jól aludtam reggeli hét -óráig.</p> -<p>Hogy agyam elfáradt volna: nem vettem észre semmiből. -<span class="pagenum"><a name="Page_207" id= -"Page_207">-207-</a></span></p> -<p>A következő napon szokott időben kezdődött a tárgyalás. A -magánvád képviselője: Szalay Károly szólt először s vitatta és -czáfolta a védelem előterjesztéseit.</p> -<p>Bizonyos kárörömmel hallgattam beszédét. Ugy hittem, az a beszéd -tele van túlzással, félreértéssel, félremagyarázással, torzitással -és tévedéssel s előre örültem annak, minő harsogó diadallal fogom -én őt fényes, vidám szónoklattal legyőzni.</p> -<p>Felálltam utána s megkezdtem a beszédet.</p> -<p>Az első szavaknál, az első másodperczben észrevettem, hogy bár -hangom és beszélőképességem meg van, de azért szónoklati beszédet -tartani nem tudok.</p> -<p>Nem voltak vagy lassan alakultak gondolataim. Nem találtam meg a -megfelelő szavakat. Gondolataimat művészi hatással idomitani épen -nem tudtam. Irataimban s nyilvános beszédeimben meglehetős adag -vidámságot használok, a mit humornak szoktak nevezni s a magyar -nyelv kezelésében különös sajátságom, hogy irataimban s gyakran -beszédeimben is, a hol a tárgy megengedi, csaknem a verses -költészet magasságáig emelkedik a gondolatok és szavak -összecsendülése, az ugynevezett rithmus. Most pedig teljesen -képtelen voltam arra, hogy szabatosan vagy vidáman vagy rithmussal -beszéljek.</p> -<p>Rögtön félbenhagytam a beszédet. A baloldalomon ülő -védőtársamat, Heumannt figyelmeztettem halkan, hogy ő is, Friedmann -is legyenek készen rögtön felszólalni, mert én beszélni nem -tudok.</p> -<p>Agyam bizony ki volt fáradva. <span class="pagenum"><a name= -"Page_208" id="Page_208">-208-</a></span></p> -<p>A fáradtság két-három napon át tartott s lassanként szünt meg. -Gondolkozásom üdesége, mélysége s vidámsága, igen jól emlékszem, -még augusztus 3-án se tért vissza tökéletesen. A törvényszék -elnökéhez tartottam e napon kis szónoklatot s ez is akadozva folyt -le. Pedig naponként jól étkeztem, jól aludtam s jó kedvem volt.</p> -<p>Rögtönzés volt a hét órás beszéd. Hét órán át erős feszültséggel -dolgozott az agy. A hosszu beszéd jelentős része orvostani -tárgygyal foglalkozott, melyet az én agyam nem szokott meg. Tehát a -rögtönzés, a szokatlan tárgy s a hét óráig tartó erős gondolkodás: -im ezek okozták az elfáradást. Pedig nem volt hosszu a beszéd. E -könyvnek, melyet most nyájas olvasóm lapozgat, alig töltötte volna -meg száztiz vagy százhusz lapját. Előre való megirása 45 vagy -legföljebb 50 órai fogalmazó munkát emésztett volna föl. Az nem -fárasztotta volna ki az agyat.</p> -<h3>VII.</h3> -<p class="summary">(A biróság itélete. – A vádlottak -megszabadulnak. – Sarf Móricz is szabad lett. – A munka jutalmat -érdemel. – A per költségei. – A védő ügyvédek tiszteletdija.)</p> -<p>Az itélet meghozására s megszövegezésére két napot forditott a -biróság. Ki volt az előadó biró, a ki a javaslatot készitette: nem -tudom. A birói tanácskozások titkosak s én bizony sohase -kérdezősködtem a titkok iránt. Kétségtelen, hogy mind a két szavazó -biró a fölmentést javasolta s igy arra, hogy az elnök is szavazzon, -nem volt lehetőség. <span class="pagenum"><a name="Page_209" id= -"Page_209">-209-</a></span></p> -<p>Kimondta az első birósági itélet, hogy egyáltalán nincs -bebizonyitva, hogy Solymosi Esztert akár a vizsgálat folyamán -hangoztatott módon, akár egyébként a zsidók ölték meg. És kimondta, -hogy nem bizonyos, hogy a csonka-fűzesi holttest Solymosi Eszteré, -de az se bizonyos, hogy nem Solymosi Eszteré. A másod- és -harmadfoku biróság itéletének végeredménye ugyanaz, a mi az első -biróságé.</p> -<p>Az itéletek végeredményükben jók, indokolásuk azonban engem -sohase elégitett ki. A mi terhelte a vádlottakat, azt minden itélet -bőven, kimeritőn adja elő. A mi mentségük volt, a mi a vád és gyanu -képtelenségét bizonyitja: mindaz röviden van előadva. Tiszta elme s -erős itélőképesség előtt föltétlenül bizonyos, hogy a csonka-fűzesi -holttest más, mint Solymosi Eszter, nem lehet. Ez a szomoru -történet sarkpontja. E körül fordul meg minden. Ez az igazság, mely -mindent megvilágit s mely az ezerfélekép összezavart s ellentétbe -hajszolt tünetek, jelenségek s tárgyi és tanuságbeli körülmények -között az összhangzást és kiegyenlitést megteremti. E nélkül nem -lehet megnyugvás.</p> -<p>Kinzásokról hallgatnak az itéletek.</p> -<p>Mikor mindent elvégeztünk s az itélőbirósággal már nem volt -többé dolgunk: magam mellé vettem védőtársaimat s mintegy -testületileg fölkerestem az elnököt s köszönetünket és -elismerésünket tolmácsoltam előtte az ügyvédi kar nevében. -Kimondtam, hogy a biróság pártatlansága s Magyarország -igazságszolgáltatásának becsülete az, a mit a kihirdetett itélet -megmentett. <span class="pagenum"><a name="Page_210" id= -"Page_210">-210-</a></span></p> -<p>Tuloztam, mikor az elnök érdemeit megvilágitottam. Hiszen ő -mindvégig elfogult volt. De a teljes kiengesztelődést akartam. Ez a -czél állott előttem.</p> -<p>A vádlottak hát visszanyerték szabadságukat. Közel tizenöt -hónapon át sinylődtek rabságban. Óriási közönség várta őket a -köztéren, a mikor mint szabad emberek elhagyták a fogházat. -Könyeiket nem tarthatták vissza, de a közönség, valláskülönbség -nélkül, részvéttel, vigasztaló szavakkal s a szabadulásuk fölött -érzett igaz örömmel fogadta őket.</p> -<p>Hazatértek falujokba. Otthon az elmult esztendő alatt pusztává -lett lakásuk, koldussá feleségeik, gyerekeik. Szegények voltak -egyébként is s több mint egy éven át nem volt otthon -kenyérkeresőjük. De az eszlári jó magyar nép nyomban felocsudott a -gyülölködés mámorából s jó szóval és tisztes adományokkal halmozta -el őket, hogy ne éhezzenek, hanem vigasztalódjanak.</p> -<p>Mi lett további sorsuk: nem tudom.</p> -<p>Hát Móriczból, a veszedelmes tanuból mi lett?</p> -<p>Védő társaim már eltávoztak, de én még Nyiregyházán maradtam. -Feladatomnak tekintettem még a gyereket a vármegye kezéből kivenni -s apjának, szüleinek visszaadni.</p> -<p>Nagy okom volt erre. Egyszerü szavamra az alispán nem akarta -kiadni. El sem tudtam gondolni, miért. Azonban csakhamar hire -terjedt, hogy uj és fontos tanukra akadtak, a kik a vérvádat -teljesen bizonyitják, a kik Sarf Móriczczal egyezőleg nyilatkoznak, -de a kik <span class="pagenum"><a name="Page_211" id= -"Page_211">-211-</a></span> mellett mégis szükség lesz Móricz -tanuságára. A titkos tanács terve az, hogy nyomban megujitja a -vérvád pörét s erre ujabb följelentőnek a szegény Solymosi Jánosnét -használja föl megint.</p> -<p>A hir hozzám is eljutott.</p> -<p>A titkos tanács jól tudta, hogy Móricz, ha csak egy óráig is -lesz szabadon szülei és hitsorsosai társaságában, rögtön eláll -hamis vallomásától s nyomban kideriti a rettenetes visszaélést, -melyre őt felhasználták. S ekkor pert se lehet ujitani s ha -megujitanák, se érne az semmit. Ezért nem akarták a gyereket nekem -kiadni.</p> -<p>Táviratban fordultam a kormány elnökéhez, Tisza Kálmán urhoz, a -ki egyuttal a belügyek minisztere is volt s a vármegyék -főkormányzója. Felhivtam figyelmét a Mortara esetre, melynek -Magyarországon sokkal rosszabb s igazán utálatos czélból -megismétlődni nem lehet. A nagy pernek vége, a szülői jogot -tisztelni kell, a gyermeket vissza kell adni családjának.</p> -<p>A kormány elnöke táviratban intézkedett s a gyerek kiadatását -megparancsolta. Augusztus 4-én délután öt órakor a gyerek ott volt -már lakásomon. Ott várta apja is. Hat óra tájban indult a vasuti -vonat Budapest felé. Oda rendeltem már a bérkocsit s a gyereket -rögtön küldtem az indóházhoz.</p> -<p>Nehogy a vármegyének eszébe jusson, hogy elvegye tőlem.</p> -<p>Az ügyről nem beszéltem a gyerekkel soha. Sem akkor, sem azóta. -Jobban tudtam én az ő tanuskodásának titkos <span class= -"pagenum"><a name="Page_212" id="Page_212">-212-</a></span> -történetét nála nélkül. Az ő előadásában képzelgésnek és hiuságnak -is lett volna szerepe s ez csak zavarhatta volna felfogásomat. -Csupán a birósági eljárás alatt fölmerült tünetekből akartam -megirni az ő történetét.</p> -<p>Budapesten csak néhány napig volt a gyerek. Kik és kik nem, ugy -gondolom, a központi zsidó-iroda emberei, külföldre segitették. -Hollandiába került, ugy tudom, Amsterdamba. Ott gyémántköszörüs -mesterségre adta fejét. Minő sikerrel, nem tudom. Apjával föntartja -levélben az érintkezést. Nagy ritkán haza is jön. Egyszer vagy -kétszer engem is fölkeresett, de nem találhatott otthon.</p> -<p>Buzgó zsidó. Gyakran eszébe jut egykori szerepe s mindig busul -azon, hogy őt oly ostoba eszközként fel tudták használni. Mi lesz -jövendője? Bizonyára nem más, mint elmerülés a homályban. Nevét -egykor a zsidóknak sok átka szálldosta körül. Kevés igazság volt az -átokban. Nem ő ártott, hanem azok, a kiknek kezébe került. Nem a -tölgyfa felelős azért, hogy belőle bitófát faragnak.</p> -<p>A költségekről, munkadijakról, az ügyvédek tiszteletdijáról is -szólnom kell valamit. Legyen egész a nagy per története.</p> -<p>Érintettem már más helyütt, hogy a művelt emberiség egyetemes -felfogása ma már az, hogy a munkát meg kell becsülni s megfelelő -dijjal annak értékét meg kell tériteni. Iparos, gyáros, mezőgazda, -bankár, ügynök, üzenethordó, öröklött urodalmak s öröklött nagy -nevek tulajdonosa egyaránt elfogadja s egyaránt megköveteli -<span class="pagenum"><a name="Page_213" id= -"Page_213">-213-</a></span> munkájának s munkája eredményének -viszontértékét. Birák, ország kormányzói, törvényhozók, tanitók, -irók, művészek, hóditó szépség és hóditó alak és hang tulajdonosai, -föltalálók és bölcsészek kivétel nélkül számot tartanak arra, hogy -dicsőségben és aranyban meg legyen méltó jutalmuk. Dicsőségben is, -de aranyban mindenesetre. A gyóntató papok, a kik az emberek -üdvösségét őrzik; az orvosok, a kik az emberek egészségét őrzik; a -csatornatisztitók és a diadalmas hadvezérek mind megkövetelik -agyuk, kezük és szerencséjük érték szerint való dijazását.</p> -<p>Megkövetelik az ügyvédek, jogászok, védők, jogtanácsosok is. A -munkájuk megfelelő értékét ép ugy megérdemlik, mint a hogy -megérdemlik a pápák, királyok, császárok, czárok, szultánok s -mindenféle fejedelmek. Kevés ember lenne jogász, ha munkáját -arányos dijjal meg nem tisztelnék, de ép oly kevés ember lenne e -nélkül főpap, császár és fejedelem is. A mívelt emberiség előtt az -erkölcsnek, a tisztességnek s az életrevalóságnak magasabb fogalmai -közé tartozik ez a felfogás.</p> -<p>Alig van dij, melyet több gúny és több megrovás kisérne, mint az -ügyvéd tiszteletdija. Igaz, hogy sok ügyvéd rászolgál a gúnyra és a -megrovásra. De nem több a számarányhoz képest, mint a mennyi -fejedelem, kormányzó és főpap. De azért az ügyvédi dijjal évődni -feljogositva érzi magát mindenki.</p> -<p>Különösen a vagyonilag szegényebb társadalomban. S különösen oly -izgatottság idején, a minő a nagy pert <span class= -"pagenum"><a name="Page_214" id="Page_214">-214-</a></span> -kisérte. S bizony a napi sajtóban is, magán társalgásokban is -szerte hangzott az a gyanusitás, hogy én is, védő társaim is azért -védjük a vádlottakat s azért hirdetjük a vádlottak ártatlanságát, -mert a zsidók sok pénzt fizetnek érte.</p> -<p>Okos és méltán önérzetes ember semmit se hajt ily ostobaságra. -De azzal, hogy a zsidók vesztegetnek, tele volt a levegő. Rövid -elmék és sötét lelkek szanaszét beszélték, hogy megvesztegették a -tanukat, a szakértőket, a hirlapokat s még a birákat is. -Százezrekről, milliókról, más országi zsidók adományairól beszélt a -gyanusitás.</p> -<p>A védelemnek, hogy szokott szójárással éljek, alig volt néhány -tanuja. Volt két pandurunk a tisza-löki titkos és gyötrő -vallatásokról s volt egy tanunk, Mozga Péter nevü, Sarf Móricznak -Nagyfaluban történt éjjeli vallatásáról. Mind a három maga -jelentkezett. Mind a hármat titkon tartottuk és élelmeztük, hogy a -vármegyei titkos tanács tőlünk el ne hódithassa. Napi költségükre -fejenkint 20 krt adtunk, minthogy mindegyik vidéki volt s egyik se -nyiregyházi. Mozga Péter elszökött tőlünk, azután a vármegye -tartotta s kihallgatáskor a vádnak lett tanuja.</p> -<p>Ily tanunk lett volna Hatalovszki András. A hogy a többinek nem: -ugy neki se igértünk semmit, de neki még élelmezést és 20 krajczárt -se adtunk. Igen fontosnak tartottam vallomását, mint már föntebb -leirtam s a miatt nem akartam neki egy fillért se juttatni, nehogy -ezen a vád emberei és ügynökei fennakadjanak. <span class= -"pagenum"><a name="Page_215" id="Page_215">-215-</a></span></p> -<p>Hires nyomozó csendbiztosa volt Debreczen városának. Neve Barcza -Dani. Alakjánál, multjánál s helyi ismereteinél fogva s ama nagy -eredmények után, melyek a bűnügyi nyomozás terén nevéhez -kapcsolódtak, meg kellett kisértenem, vajjon ő neki nem sikerülne-e -valami nyomra vezetni. Nem oly nyomokat kerestem, a melyek a -vádbeli tényekre utalnának, hanem olyanokat, melyek Solymosi Eszter -eltünésének történetére vetnének világot. Fölhivtam magamhoz -Budapestre, közöltem tervemet Kozma Sándor királyi főügyészszel is, -ő is beszélt a hires csendbiztossal s talán ő is adott neki némi -megbizást. Én a jelzett irányban kértem közreműködését s utazási -költségül adtam neki 200 forintot. Nyomozásának nagyon csekély -eredményéről másutt szóltam.</p> -<p>Hasonló természetü nyomozásokért nagyon szerény összegeket adtam -egyszer-másszor Goldstein János szabónak s egy hirlaptudósitónak. -Egyik tanu se jutott a törvényszék elé.</p> -<p>Kovács József nagyhirü egyetemi tanárnak, mint már érintettem, -magán természetü tanácskozásért ezer forintot fizettem. Ő se -szerepelt a nagy perben hivatalosan.</p> -<p>Az egyetemi tanárok magas jellemü férfiak, a tudomány komoly -buvárai, igaz hősei. Természetesen eszembe se juthatott, az én -erkölcsi érzékemmel se fért volna össze őket dijjal megkinálni vagy -igérettel kecsegtetni. Mikor a holttest kiásása után -Tisza-Eszlárról haza indultunk, a kocsi utak járhatatlanok voltak -és kegyetlen <span class="pagenum"><a name="Page_216" id= -"Page_216">-216-</a></span> rossz, havas és esős, szeles, hideg -deczemberi nap. Dereglyét fogadtam Eszláron 25 forintért, a mely -engem Tokajba a vasuti állomáshoz szállitson. Megkináltam őket -azzal a rossz és kényelmetlen, de a szárazföldinél mégis türhetőbb -utazással. Csak oly föltétellel fogadták el, ha az arányos -utiköltséget megfizethetik. Szinte nevetségesnek tartottam e -vonakodást, de végre meg kellett hajolnom előttök.</p> -<p>Ily férfiakat gyanusitani! Mennyire fölháboritott ez engem!</p> -<p>Nem adtunk dijakat a hirlapoknak sem. Ez talán hiba is volt. -Volt olyan előkelő hirlap, melynek szerkesztője egyenesen fölkért, -hogy adjak neki bizonyos, nem csekély összeget, akkor szolgálatomra -áll. Egykor barátom volt, rég meghalt már. Nem adtam, nem is volt -rá pénzem. Ellenem fordult. Talán más hirlap is fogadott volna el -dijat, de nálam nem jelentkezett amaz egyen kivül senki. De én se -engedhettem meg efféle dijazást. Magam is hirlapiró voltam, akkor -már több mint tiz év óta, erkölcsi lehetetlenségnek tartottam, hogy -az irók működésük irányáért javadalomban ily módon részesüljenek. -Meglehet, e felfogás nálunk is, más országban is túl szigoru s -talán némileg el is avult már, de akkor a sajtó ilyen volt -Magyarországon.</p> -<p>Csupán annak a sok ivre terjedő nagy munkálatomnak közléséért, -melylyel a holttest kiásatását kértem, fizettem két hirlap -kiadójának 800 forintot.</p> -<p>A törvényszéki hites gyorsiróknak tisztességesen, alku szerint, -megfizettük azt a munkát, mely szükséges volt <span class= -"pagenum"><a name="Page_217" id="Page_217">-217-</a></span> arra, -hogy a törvényszéki jegyzőkönyvet egy teljes példányban a védelem -részére is elkészitsék. E munka kézirással, ritkás és féloldalas -irásban, mintegy 4000 oldal, tehát ezer ivnyi. Nem én, hanem -Heumann védőtársam gondoskodott erről. E munka dija – ugy emlékszem -– 700 vagy 750 forint volt.</p> -<p>Hogy a nagy tekintélyü bécsi tudósnak, Hoffmannak s a világhirü -Virchownak Berlinben adott-e véleményükért tiszteletdijat a -zsidóság: nem tudom. Ebbe nem avatkoztam. Ha adott is: az a -megfelelő szigoru mértéken túl nem terjedhetett. Nem oly férfiak -voltak, a kik illetéktelen adományt bárkitől, bármi czim alatt, -elfogadtak volna.</p> -<p>Horánszky Nándor védőtársamnak háromezer forint tiszteletdijat -szántunk. Három vagy négy részletben én adtam át neki nyugta -mellett. A végtárgyaláson ő nem vett részt.</p> -<p>Ugyanannyit adtam át a végtárgyalás előtt megállapodásunk -szerint Funták Sándor társamnak. Ő a nagy tárgyalást velem együtt -végezte. Annak befejeztével a központi iroda titkára bizonyos -összeget hozott hozzám, hogy a tiszteletdij teljes kielégitésére -Funták Sándornak adjam át. Keveseltem az összeget s nem -vállalkoztam az átadásra. Ugy tudom, kölcsönös megegyezéssel 6000 -forintban állapodtak meg s igy összesen az ő munkadija 9000 forint -volt.</p> -<p>Heumann és Friedmann társaim tiszteletdijait nem én kezeltem. -Csak magán értesülés után tudok ezekről.</p> -<p>Heumann Ignácznak 5000 forintot adományozott a <span class= -"pagenum"><a name="Page_218" id="Page_218">-218-</a></span> -központi iroda s ezenkivül készpénzbeli kiadásait megtéritette. Ő -közvetitette a vádlottak szegény családtagjainak segélyezését is. -Több mint egy éven át hihetetlen munkát végzett. Szabolcsmegyei -hitsorsosai keveselték ez összeget. Igaz, hogy ez irodájának egy -éven át elmaradt rendes hasznát se pótolta. S a maguk részéről még -5000 forinttal tisztelték meg hálájuk és elismerésük jeléül.</p> -<p>Friedmann Bernát védőtársamat 3000 forinttal javadalmazták szép -és nagy munkájáért. Igaz, hogy ő csupán a törvényszéki -végtárgyaláson szerepelt. Mégis nagyon szerény volt ez a -jutalom.</p> -<p>Székely Miksa védőtársamat a központi iroda nem óhajtotta -védőnek. Ő e miatt attól se nem igényelt, sem el nem fogadott semmi -tiszteletdijat.</p> -<p>Én a magam munkadija kérdésében sohase tárgyaltam senkivel. -Szerepemet, munkámat, fáradalmaimat nem kapcsoltam össze a munkadij -kérdésével. A tárgyalás befejeztével a központi iroda titkára -10,000 forint tiszteletdijjal kinált meg. Kis összegnek tartottam s -nem fogadtam el. Nagyon rövid idő mulva huszezer forintot ajánlott -fel s ezt elfogadtam. De amaz egy, vagy több mint egy év alatt, a -mig minden időm és erőm a védelemnek szenteltem, harminczháromezer -forintot bocsátott rendelkezésemre. Ebben benne voltak utazásaim, -eljárási költségeim, nyomozási, értesülés szerzési s a végtárgyalás -alatti kiadásaim, de benne volt tiszteletdij-előlegem is. Ügyelnem -kellett arra, hogy napisajtóbeli barátaim el ne hidegüljenek -irántam s <span class="pagenum"><a name="Page_219" id= -"Page_219">-219-</a></span> azokat gyakran összehivtam szerény -lakomára. E lakomák költségeit is ebből fedeztem. S egy nagy -nyomorban levő irótársamnak ebből adtam kétezer forintot. De mégis -sikerült az egész összegnek mintegy felét megtakaritanom.</p> -<p>Ez képezte tehát, ama huszezer forinttal együtt, ügyvédi -tiszteletdijamat. Nagy-e az összeg vagy kicsiny, s a sajátságos -viszonyok közt tényleg nem került-e nekem nagyobb anyagi áldozatba: -mindez már a nagy perre nem tartozik. Teljes bizonyossággal tudom, -hogy akkor a hazai zsidóság százezer forintot sőt többet is -szivesen adományozott volna, ha eszembe jut azt kivánni vagy ahhoz -ragaszkodni.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_220" id= -"Page_220">-220-</a></span></p> -<h2>KÖNYVÜNK TOLDALÉKA.</h2> -<p class="summary">(Okaink, a melyek miatt megismertetjük a -birósági itéleteket és összes iratokat.)</p> -<p>Közöljük a nagy perben hozott birósági itéleteket egész -terjedelemben és szószerint való hűséggel. És közöljük a vizsgálati -s eljárási összes iratok kivonatát ugy, a miként ezek összegyüjtve -és rendezve az itélő biróság irattárában feküsznek. Nyájas olvasónk -az itéleteknek és az iratoknak tartalmát összehasonlithatja -könyvünk tartalmával.</p> -<p>Az itéleteket megbirálhatnám. Jogom volna hozzá. Sőt -szakközönség előtt talán feladatom, talán kötelességem is volna. De -könyvünkben nem birálom. Ezt a cselekvést átengedem az -olvasónak.</p> -<p>Talán azt se kellene megjegyeznem, hogy az itéletek csonkán s -halvány szinben adják elő azt, a mi történt.</p> -<p>A vizsgálat tévedéseiről s ostobaságairól egészen hallgatnak. -Semmi különös figyelmet arra nem szánnak: miként lett faggatva Sarf -Móricz a nagyfalui éjszakán egy csendbiztos és egy rablógyilkos -irnok által. A tisza-löki éjjeli kihallgatásokat s a tutajosok -gyötrését s erőszakos vallatását alig emlitik. S az itélő -biróságoknak <span class="pagenum"><a name="Page_221" id= -"Page_221">-221-</a></span> épen nem jut eszükbe föltenni azt a -kérdést, vajjon miért mulasztotta el a vizsgálóbiró Solymosi Eszter -eltünésének egyéb valószinü módja iránt gondos nyomozást -teljesiteni? Miért indult egyenesen abban az irányban, hogy a -lánykát a zsidók gyilkolták meg?</p> -<p>De a történet szine halvány is az itéletek világánál. Az egyes -tények, tünetek és esetlegek körvonalai csaknem elmosódnak. A -terhelő körülmények gondosan ki vannak dolgozva, mig a mentő -körülmények csak a legszükségesebb mértékben, lehető röviden vannak -fölemlitve. A ki csupán futólag olvassa át az itéleteket: -lehetetlen neki tökéletesen megnyugodni. Csalódás érzete lepi meg. -Mintha azt kellene mondania: ejh-hajh, látom, látom, hogy a -vádlottakat nem lehetett elitélni, de valami mégis csak volt a -dologban.</p> -<p>Ily itéletet hozni nem lett volna szabad a biróságnak</p> -<p>Azonban az itélő biróság feladata más, mint az iróé és a -lélekbuváré. Azt a figyelmet, azt a gondot s különösen azt az időt -semmiféle biróság nem szentelhette az ügynek, a melyet én -szentelhettem.</p> -<p>S azután a büntető biróság részéről jogilag elég, ha az ártatlan -vádlottakat felmenti s ha egyenesen felsorolja azokat az okokat, a -melyek alapján fölmentő itéletet kellett hoznia. S ezt mind a három -biróság megcselekedte.</p> -<p>Az időt is figyelembe kell vennünk, a mikor a bűnvizsgálat és a -nyilvános tárgyalás folyt s az itéleteket meghozták. A zsidók -elleni gyülölködés s a vérvád eleven babonájának ideje volt az. -<span class="pagenum"><a name="Page_222" id= -"Page_222">-222-</a></span></p> -<p>Ha az itélő biróságok a vizsgálat tévedéseit, ostobaságait s -gonosz erőszakoskodását észreveszik s nyilván megállapitják: ennek -el nem maradható következése lett volna a vizsgálóbiráknak s vele -együtt még egy csomó embernek, királyi alügyésznek, -csendbiztosoknak tanuknak fegyelmi és büntető uton sulyos -felelősségre vonása. Ez pedig a sajtónak, a közönségnek s a -törvényhozó testületeknek akkori felfogása s érzülete szerint -lehetetlen volt.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_223" id= -"Page_223">-223-</a></span></p> -<h2>BIRÓI ITÉLETEK.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(Az első biróság itélete s annak indokai.)</p> -<p>2844. 1883. Bf. szám. Ő Felsége a király nevében a nyiregyházi -királyi büntetőtörvényszék gyilkosság s abbani részesség büntette, -illetőleg bűnpártolás vétségével vádolt Svarcz Salamon és társai -elleni bűnügyben a folyó évi junius hó 19-én megkezdett és folyó -évi julius hó 31-én befejezett nyilvános szóbeli végtárgyalás -alapján a vádhatóságot képviselt királyi főügyészségnek és -magánvádlónak, valamint a vádlottak részéről előterjesztett -védelemnek meghallgatása után az alulirt helyen és időben tartott -tanácsülésben következőleg</p> -<p class="center"><i>Itélt:</i></p> -<p>1. Svarcz Salamon, 38 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, tisza-eszlári sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem -volt, 1882. évi május 22-től vizsgálati fogságban;</p> -<p>2. Bukszbaum Ábrahám, 27 éves, izraelita vallásu, nős, -gyermekes, vagyontalan, ibrányi tanitó, irni-olvasni <span class= -"pagenum"><a name="Page_224" id="Page_224">-224-</a></span> tud, -büntetve nem volt, 1882. május 25-től vizsgálati fogságban;</p> -<p>3. Braun Lipót, 28 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, udvarii sakter, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -1882. évi junius 5-től vizsgálati fogságban;</p> -<p>4. Vollner Hermann, 37 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyontalan, rendes lakhely nélkül, napszámos, irni-olvasni nem -tud, büntetve nem volt, 1882. évi november 23-tól vizsgálati -fogságban; a büntetőtörvénykönyv 278. §-ában meghatározott s -ugyanezen szakasz szerint büntetendő gyilkosság büntettének; -továbbá</p> -<p>5. Sarf József, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -kevés vagyonnal bir, t.-eszlári egyházfi, irni-olvasni tud, -büntetve nem volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban;</p> -<p>6. Junger Adolf, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, t.-eszlári birtokos, irni-olvasni tud, büntetve nem -volt, 1882. május 22-től vizsgálati fogságban;</p> -<p>7. Braun (más néven Brenner) Ábrahám, 38 éves, izraelita -vallásu, nős gyermekes, csekély vagyonnal bir, t.-eszlári -napszámos, irni-olvasni nem tud, büntetve nem volt, 1882. május -22-től vizsgálati fogságban;</p> -<p>8. Lusztig Sámuel, 41 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, t.-eszlári kereskedő, irni-olvasni tud, büntetve nem -volt, 1882. évi május 24-től vizsgálati fogságban; <span class= -"pagenum"><a name="Page_225" id="Page_225">-225-</a></span></p> -<p>9. Weiszstein Lázár, 59 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, t.-eszlári bérlő, irni-olvasni tud, büntetve volt -birói zártörés és sikkasztás miatt; 1882. évi május 24-től -vizsgálati fogságban;</p> -<p>10. Taub Emánuel, 29 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -polgári metsző, csekély vagyonnal bir, irni-olvasni tud, büntetve -nem volt, 1882. évi május 27-től vizsgálati fogságban; a -büntetőtörvénykönyv 278. §. 2. pontjában meghatározott és a 266. §. -szerint büntetendő gyilkosság büntettébeni részesség; végre</p> -<p>11. Fogel Amsel, 51 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal nem bir, tutajos sáfár, irni-olvasni tud, büntetve nem -volt, szabadlábon levő fehéregyházai lakos;</p> -<p>12. Smilovits Jankel, 44 éves, izraelita vallásu, nős, -gyermekes, vagyontalan, vajnági napszámos, irni-olvasni tud, -büntetve nem volt, 1882. évi julius 10-től vizsgálati -fogságban;</p> -<p>13. Herskó Dávid, 48 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, tutajos, irni-olvasni nem tud, szabadlábon levő -szeklenczei lakos;</p> -<p>14. Grósz Márton, 45 éves, izraelita vallásu, nős, gyermekes, -vagyonnal bir, bérlő, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -szabadlábon levő, t.-eszlári lakos.</p> -<p>15. Klein Ignácz, 32 éves, izr. vallásu, nős, gyermektelen, -vagyontalan napszámos, irni-olvasni tud, büntetve nem volt, -szabadlábon levő tisza-eszlári lakos a büntetőtörvénykönyv 374. -§-ban meghatározott s a 376. §. szerint büntetendő, bűnpártolás -vétségének <span class="pagenum"><a name="Page_226" id= -"Page_226">-226-</a></span> vádja alól felmentetnek, a -letartóztatottak szabadon bocsátása elrendeltetik, a felmerült -eljárási költségek az állam által viseltetnek.</p> -<p class="center"><i>Indokok:</i></p> -<p>A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Huri Andrásné szül. -Olajos Juliánna t.-eszlári-ujfalusi lakos, 1882. évi április 1-én -délelőtt, három nappal az izraelita husvét (passah) ünnepek előtt -cselédjét, a 14 éves Solymosi Esztert elküldte a község másik -részét képező Ófaluba, Kohlmájer József boltjába festékért és -koromért, a lakóház pitvarának a közelgő husvéti ünnepek alkalmából -leendő kifestésére.</p> -<p>Solymosi Eszter, miután Lánczy Gáborné szül. Kaszala Teréz és -Csordás Gáborné szül. Szakolczay Zsuzsanna szomszédoktól is -megbizást kapott ugyanazon kereskedésben egyes bolti czikkek -bevásárlására, d. e. 10½ óra tájban hazulról elment, a mint azt -Hrabák Gyula is bizonyitja. Délelőtt 11 óra tájban megérkezett az -Ófaluba, hol a bolt felé haladtában találkozott nővérével -Zsófiával, a ki éppen akkor gazdájával, Rozenberg Hermannal bort -vitt Taub Emánuel lakására s a kinek kérdésére akkor csak annyit -mondott, hogy a boltba megy. De találkozott ez utjában még Jakab -János, Szabó Juliánna és Tanyi Gábor kihallgatott tanukkal. Volt is -Kohlmájer József kereskedésében s ott vörös és kék festéket -vásárolván, néhány percznyi időzés után eltávozott. Utközben -Rozenberg Herman lakása előtt haladván el, a ház kapujában -nővérével, <span class="pagenum"><a name="Page_227" id= -"Page_227">-227-</a></span> Zsófiával megint találkozott, beszédbe -ereszkedett, majd annak kijelentésével, hogy sietnie kell, mert -otthon várni fogják a festékkel, nővérétől elvált és sebes -léptekkel folytatta utját a Tótfalu felé, a mely irányban testvére -Zsófi egész az Ófalu végén levő malmon túl követte tekintetével, a -meddig Rozenberg Herman magasan fekvő háza kapujából ellátni. -Ugyanezen malom mellett elhaladni látta öreg Tanyi Gábor, majd -Hajdu József, kissé tovább Tapasztó Miklós, ismét tovább Kaposi -József, mig végre Tapasztó Miklós azt is látta, midőn a leány a -zsidó templom előtti téren elvonuló Tisza-töltésen áthaladt és -midőn állitása szerint az idő déli 12 órához már elközelgett.</p> -<p>Solymosi Eszter délutáni 2 óráig haza nem térvén, Huri Andrásné -annak felkeresésére indult az Ófaluba. Itt Solymosi Zsófitól azon -értesitést nyervén, hogy Eszter eljött a boltból és még déli 12 óra -előtt hazafelé indult, azon gondolatban, hogy talán már otthon -fogja őt találni, visszatért lakására, de Esztert sem odahaza, sem -anyjánál, özv. Solymosi Jánosnénál fel nem találta.</p> -<p>Özv. Solymosi Jánosné Huri Andrásné utján hirt vévén leánya -eltünéséről, szintén leánya keresésére indult, de bár az egész -falut bejárta, a leány nyomára nem akadt. Leányának eredménytelen -keresése után estefelé özv. Solymosi Gáborné társaságában sirva -térvén haza, midőn utközben a zsidó templom mellett haladt el, Sarf -József zsidó egyházfi és annak neje Müller Léni a templom melletti -lakásukról kijöttek eléje az utra s <span class="pagenum"><a name= -"Page_228" id="Page_228">-228-</a></span> biztatták, ne búsuljon, -meg fog kerülni a leánya, felemlitvén, hogy Nánáson is történt -hasonló eset, ott is elveszett egy gyermek, akkor is a zsidókat -gyanusitották s a gyermeket később a réten megtalálták. Özv. -Solymosi Jánosné Sarf József és neje ezen nyilatkozatának kezdetben -mi jelentőséget sem látszott tulajdonitani. Midőn azonban a -következő napon valaki azon gyanut keltette benne, hogy leányát a -zsidók emésztették el s minthogy továbbá ezen hir, állitása -szerint, ápril 3-án már az egész falut bejárta, április 4-én elment -Vencsellőre a járási szolgabiróhoz, a kinek leánya eltünését -bejelentvén, gyanujának kifejezése mellett kérte, hogy a zsidó -templomot vizsgálja meg.</p> -<p>A szolgabiró azonban ez alkalommal a gyanut hihetetlennek -találván, Solymosi Eszternek csupán országos köröztetése iránt -intézkedett, később azonban Sarf József egyházfi 4 éves fiának, -Samunak többek előtt elejtett egyes mondásaival az özv. Solymosi -Jánosnéban keletkezett gyanu ujabb táplálékot nyervén, május 4-én -ismét felkereste a szolgabirót, előadván, hogy a zsidók elleni -gyanuját most már egyes községi lakosok tényleges tanuvallomásai is -támogatják. A járási szolgabiró ennek folytán intézkedett, hogy -Solymosi Eszter eltünése tekintetében a rendőri nyomozás -megindittassék.</p> -<p>Tisza-Eszlár községének előljárósága 1882. évi május hó 6-án a -rendőri nyomozást teljesitvén, kihallgatott több tanut, kik -előadták, mit Sarf Samu gyermektől hallottak, t. i. azt, hogy az -eltünt Solymosi Eszternek nyakát az ő atyja Sarf József s testvére -Móricz segitségével <span class="pagenum"><a name="Page_229" id= -"Page_229">-229-</a></span> egy metsző vágta el. Az előnyomozásnak -ezen eredménye alapján a birósági előnyomozás elrendeltetvén, ennek -folyamában Sarf Móricz, özv. Lengyel Istvánné és özv. Fekete -Jánosné terhelő vallomása alapján határozottabb alakot vett azon -gyanu, hogy Solymosi Esztert Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, -Braun Lipót (Lőbi) és Vollner Hermann az ugynevezett koldus zsidó -fosztották meg az életétől a tisza-eszlári zsinagóga helyiségében s -hogy Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel, -Weiszstein Lázár és Taub Emánuel a nevezettek ebbeli ténykedését -öntudatosan előmozditották. Ugyanis Sarf József egyházfinak -nagyobbik fia, Sarf Móricz határozottan és körülményesen előadja, -hogy 1882 április 1-én az isteni tisztelet végeztével d. e. 11 óra -tájban a zsidóság kijövén a templomból, ő be akarta zárni a templom -ajtaját, Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót sakterek, -valamint Vollner Hermann a koldus zsidó azonban, kik a templom -előtt megállapodtak, arra szólitották fel, hogy hagyja nyitva a -templomajtót, mivel a rajtok levő imádságot nem akarják magukkal -vinni; ennek következtében a nélkül, hogy a templomot bezárta -volna, bement szüleinek lakására; egy idő mulva atyja Sarf József, -a ki az ablakon kinézett, kiküldte, hogy hivja be azt a magyar -leányt – Solymosi Esztert – a ki Ófalu felől jön a végre, hogy -vegye le az asztalról a gyertyatartókat, atyjának ezen meghagyására -elébe ment Solymosi Eszternek, a ki sietve jött Ófalu felől, s azt -behivta lakásukra. Solymosi Eszter, Sarf <span class= -"pagenum"><a name="Page_230" id="Page_230">-230-</a></span> -Józsefnek felszólitására levette a gyertyatartókat az asztalról és -székre állva a szekrény tetejére rakta.</p> -<p>E közben bejött Vollner Hermann, ki Svarcz Salamonnal és ennek -két társával a templomban visszamaradt és a ki a templom pitvarából -kifelé nézett akkor, midőn ő Solymosi Esztert lakásukra behivta és -azt mondta Solymosi Eszternek, hogy menjen el vele a templomba, -onnan valamit kihozni, minek folytán Solymosi Eszter tényleg bement -a templomba; előadja továbbá Sarf Móricz, hogy mintegy negyedóra -mulva kimenvén az udvarra, a templomból jövő jajgatást és 3 vagy 4 -segélykiáltást hallott, minek folytán oda szaladt a templomhoz és -minthogy annak ajtaját zárva találta, benézett a kulcslyukon s -ekkor látta, hogy Solymosi Eszter a földön fekszik egy ingben, hogy -őt Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót a földre lenyomva tartják; s -Svarcz Salamon épen akkor vágta meg késsel a nyakát; látta továbbá, -hogy Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Herman a leány -testét fölemelték és hogy ekkor Svarcz Salamon egymásután két vörös -cserépedényt tartott alája, melyekben a leány vérét felfogta és egy -nagy fazékba öntötte. Ennek megtörténte után a leányt ismét -felöltöztették, mire a belső templomból az előpitvarba siettek -Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf s a -hullát körülállották. Azután ő bement a lakásukra, ott a -történteket szüleinek elbeszélte, mire anyja azt mondotta, hogy -hallgasson. Körülbelül egy óra elteltével Vollner Hermann bejött a -lakásukra és felszólitotta őt, hogy <span class="pagenum"><a name= -"Page_231" id="Page_231">-231-</a></span> zárja be a templomajtót, -minek következtében bement a templom előpitvarába, a hol sem a -leány holttestét nem találta, sem vérnyomot nem látott. A kulcsot a -pitvar ablakában találván, a templomajtót bezárta és ugyanakkor -látta, hogy Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Lusztig -Sámuel, Braun Ábrahám, Weiszstein Lázár és Junger Adolf hazafelé -távoztak.</p> -<p>Sarf Móricznak ezen terhelő előadását támogatja özv. Lengyel -Istvánnénak azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én kora délután 12 -óra elmultával, a ház tőszomszédságában levő zsidó templom felől -háromszori kiáltást hallott, valamint özv. Fekete Jánosné szül. -Krámer Borbálának azon vallomása, hogy 1882 ápril 1-én d. e. és -pedig Adamovics Józsefnek és Pap Józsefnek vallomása szerint déli -12 óra felé a zsidó templom mellett haladván el, ez alkalommal a -templom felől sirást hallott, látta, hogy a templom ajtaja előtt -két oldalt egy-egy zsidó állott az utfelé nézegetve; támogatja -végül Sarf Móricznak előadását azon tény, hogy próbamenés utján -megállapittatott, hogy ha Solymosi Eszter, miként azt Huri Andrásné -állitja reggeli fél 10 órakor indult el hazulról, ugy hazafelé -mentében 11 óra 47 perczkor érkezhetett a zsidó templomhoz.</p> -<p>A vizsgálat ezen terhelő adatai alapján tehát, a közvádló kir. -főügyész által emelt azon vád, hogy Solymosi Esztert Svarcz -Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót és Vollner Hermann előre -megfontolt szándékból életétől megfosztották, továbbá azon vád, -hogy Sarf József az által, hogy Svarcz Salamon és társaival -<span class="pagenum"><a name="Page_232" id= -"Page_232">-232-</a></span> egyetértve az ablakon kinézve leste -Solymosi Esztert és azt lakására becsalván, a templomban reá -várakozó Svarcz Salamon és társainak kezére szolgáltatta, valamint -azon vád is, hogy Junger Adolf, Braun Ábrahám, Lusztig Sámuel és -Weiszstein Lázár az által, hogy a hivek távoztával igaz ok nélkül -visszamaradtak a templomban és ekkép Svarcz Salamon és társaival -egyetértve, Solymosi Eszter megöletése alkalmával a templomban -jelen voltak, és ezen magatartásukkal tettleg hozzájárultak Svarcz -Salamon és társai bűnös elhatározása fokozásához, jelenlétök által -bátrabb és biztosabb fellépésre ösztönözvén őket, miáltal Solymosi -Eszternek előre megfontolt szándékkal való megölését szándékosan -előmozditották, jogos alapon nyugvónak találtatott, annál is -inkább, mivel tagadásban levő vádlottak azt, hogy a terhökre rótt -cselekmény ideje alatt a templomban nem voltak, kifogástalan tanu -vallomásával igazolni képesek nem voltak, ugyanazért nevezett -vádlottak a kir főügyész idevonatkozó inditványának elfogadásával a -gyilkosság, illetőleg az abbani részesség gyanuja miatt vád alá -helyeztettek.</p> -<p>Taub Emánuelt ugyan Sarf Móricz nem emliti azok között, kik a -Svarcz Salamon és társai terhére rótt büntett történtekor a -templomban voltak, azonban ő maga is azt állitja, hogy Svarcz -Salamon és Braun Lipót nála voltak szállva; igazolva van, hogy a -kérdéses napon reggel azokkal együtt ment a templomba és saját -állitása szerint az istenitisztelet végeztével azokkal együtt tért -vissza lakására; ha tehát saját <span class="pagenum"><a name= -"Page_233" id="Page_233">-233-</a></span> előadása szerint -folytonosan azoknak a társaságában volt, következtetni kellett, -hogy Svarcz és Braun metszők a terhökre rótt cselekményt -elkövették, az alatt ő is a többi vádlottal együtt a templomban -volt, és annál is inkább, mivel Cs. Nagy Jánosné, ki akkoriban vele -egy pitvarban lakott, azt adja elő, hogy Taub és vendégei, délután -egy óra felé tértek haza a kérdéses napon. Taub Emánuel tehát a -többi részesekkel egy tekintet alá esvén, ő is a gyilkosságban -részesség miatt a királyi főügyész e részbeni inditványának el nem -fogadásával, vád alá helyeztetett.</p> -<p>A nevezett vádlottak ellen felsorolt ezen bizonyitó adatok -azonban a végtárgyalás szerint, nemhogy erősödést nyertek volna, -hanem határozottan meggyengültek.</p> -<p>Özvegy Lengyel Istvánné nevezetesen a vizsgálatban tett azon -vallomását, mintha ő 1882 ápril hó 1-ső napján kora délután házával -szomszédságban levő zsidó templom felől mintegy a föld alól jövő -háromszori segély- és gyermektől eredő kiáltást hallott volna, a -végtárgyaláskor oda módositotta, hogy e kiáltás »Kovácsné jőjjön -ki« estefelé történt s háza kapujától és nem a zsidó templom felől -és nem is háromszor, hanem csupán kétszer történt. Fekete -Jánosnénak a vizsgálatban tett azon vallomása, hogy ugyanazon napon -délelőtt 11 óra tájban a zsidó templom mellett haladván, a templom -felől sirást hallott, a templomajtó falainál pedig két zsidót az -útfelé tekintgetve látott, terhelő gyanuokul nem szerepelhet, mert -a birói szemle megállapitotta, hogy Fekete Jánosné ezen vélt sirást -a templomtól <span class="pagenum"><a name="Page_234" id= -"Page_234">-234-</a></span> 74 lépés távolságra hallotta és mert -nincs kizárva annak lehetősége, hogy e sirás, tekintettel a -templomhoz való távolságra, az ajtónak bezárt voltára nem is a -templom felől, de semmi esetre abból és feltehetőleg nem is sirás -által okozott hangtól eredett; azon további állitása pedig, hogy -ugyanazon alkalommal a templomajtó felénél két zsidót látott – -feltéve, hogy a gyilkosság ugyanazon időben történt, kizárja Sarf -Móricz tanu állitásának lehetőségét, mert szerinte a templomajtón -kivül egyedül ő állott, s a többi általa nevezettek a templom -belsejében voltak; ha pedig áll az, hogy a gyilkosság idejében két -zsidó a templom ajtaját mintegy őrizte, akkor az ajtót meg sem -közelithetvén, az állitott eseménynek tanuja sem lehetett; végre -Sarf Móricz 14 éves tanunak vizsgálati előadását, tekintettel arra, -hogy a végtárgyalás alatt apja Sarf József vádlott ellen, valamint -vallása és hitsorsosai iránt oly mély megvetést és gyülöletet -tanusitott, melynélfogva előadását elfogulatlan és közelebbi -gyanuokot képező vallomásnak elfogadni és annak eskü általi -megerősitését megengedni annál kevésbbé lehetett, mert Sarf Móricz -a vizsgálat és végtárgyalás alatt tett vallomásaiban lényeges -körülményekre, nevezetesen pedig Solymosi Eszternek házukba ki -által történt behivása, annak az állitott gyilkosság alkalmávali, -fekvésének iránya és helyzetére, valamint a kezében levő kendőnek -szinére nézve ellenmondásba jövén, tanuságtételének megbizhatósága -kérdésessé vált.</p> -<p>Ellene szól Sarf Móricz vallomásának Varga Kati meghiteltetett -és kifogástalan tanu vallomása is, mert <span class= -"pagenum"><a name="Page_235" id="Page_235">-235-</a></span> ezen -tanu azt állitja, hogy Bukszbaum Ábrahám egyik vádlott metsző -április hó 1-ső napján délelőtti 11 órakor a templomból Ziszmann -lakására, hol szállva volt, megérkezvén, megebédelt, s ebéd után -mintegy két óra hosszat aludt. Ezen tanuvallomás kizárja Móricz -tanuságtételének azon igazságát, hogy Bukszbaum Ábrahám a Móricz -által jelzett időben a zsidó templomban lehetett, és ott az -állitott cselekményben részt vehetett volna.</p> -<p>Ily körülmények mellett is kiváló figyelemre méltatva azt, hogy -a gyilkosság tárgya hiányzik; a vádhatóság részéről különben is -elejtett gyilkosság s abbani bűnrészesség vádjának fentartására -minden alapos ok elenyészett, annálfogva az ezen bűntényekkel -vádlottakat fölmenteni s a letartóztatottak azonnali szabadon -bocsátását elrendelni kellett. A vád és védelem részéről -felemlitett rituális gyilkosság a törvényszék határozatának tárgyát -nem képezhette, részint, mert az állitott vallásszertartás a -gyilkosság indokául fel nem hozható, részint, mert elesvén maga a -gyilkosság, annak lehető indoka is elesett és mert hogy ily -vallásszertartás a vádlottaknál léteznék, sem a vizsgálatban -beszerzett adatokal, sem más hiteles és a törvényben elfogadott -módon beigazolva nincs.</p> -<p>Az előnyomozás alatt továbbá Oláh György t.-dadai lakos, kerülő, -junius 18-án délután 4 óra tájban a t.-dadai határban, ugynevezett -Csonka-Fűzes felé mentén útközben találkozott kerülő társával -Várady Andrással, ki arról értesitette, hogy a Csonka-Fűzesből jövő -Kecskés <span class="pagenum"><a name="Page_236" id= -"Page_236">-236-</a></span> József szolgája azt beszélte neki, hogy -kevéssel azelőtt a Tiszában egy női hullát látott a Csonka-Fűzes -alatt a vizen úszni.</p> -<p>Ezen értesités folytán Oláh György a Csonka-Fűzes szélén a Tisza -partján fölfelé haladva, a part közelében a füzesben fennakadt -hullát felfedezte és azt két tutajos segélyével a partra kihuzta. -Oláh György az esetről az előljáróságot értesitendő, bement -T.-Dadára, a hullának őrizetét azon tutajosokra bizván, a kik közel -a Csonka-Fűzeshez a partra szállották. Az előljáróság tagjai -nyomban a helyszinére siettek, a kifogott hullát azonban már ott -nem találták, mert azt a tutajosok, állitásuk szerint azért, mert -igen nagy szaga volt, elásták.</p> -<p>A községi előljáróság jelentése folytán esti 9 és fél órakor -ifj. Zoltán István szolgabirósegéd, dr. Kiss Jenő járási orvos -kiséretében a helyszinére kimenvén, a hullát kiásatta és azt a -nélkül, hogy a sirból kiemeltetett volna, előleges szemle alá -vétette, melynek végeztével, óvintézkedések mellett ujból -eltakarittatta.</p> -<p>Junius 19-én a hulla feletti birói szemle megtartatván, ez -alkalommal kitünt, hogy a hulla ruházata hasonlit a Solymosi Eszter -által eltünésekor viselt ruhadarabokhoz, továbbá megállapittatott, -hogy a hulla balkezének csuklójára egy kendő volt szorosan -odakötve, a melyben elázott, kenőcsszerü állományu kék festék -találtatott; annálfogva a jelenvolt özv. Solymosi Jánosné -felhivatott, hogy a leánya által eltünése alkalmával viselt -ruhadarabokat körülményesen irja le; mi megtörténvén, kitünt, hogy -a hullán talált ruházat az <span class="pagenum"><a name="Page_237" -id="Page_237">-237-</a></span> özv. Solymosi Jánosné bemondása -szerint Solymosi Eszter által eltünésekor viselt ruházattal -megegyez. Később a hullán talált ruhadarabok özv. Solymosi -Jánosnénak, Huri Andrásnénak, majd Olajos Bálintnénak, Lak -Péternének és Felner Istvánnénak is felmutattatván, ezek is azokban -Solymosi Eszter ruházatát felismerték. A talált hulla is a Solymosi -Esztert ismerő, összesen 20 egyén által szemle alá vétetvén, ezek -közül Szakolczay Julcsa a hullában Solymosi Esztert határozottan -felismerte; Laki János, Solymosi János, Jakab János, Juhász József -és Juhász Andrásné pedig a hullában Solymosi Eszter tetemeit -felismerni vélték; ellenben özv. Solymosi Jánosné, Gazdag Józsefné, -Olajos Bálintné, Tanyi Józsefné, Szelley Gáborné, ifj. Pap József, -Láposi János, Várkonyi Ferencz, Tóth Mari, Solymosi János -(Eszternek testvére) és Solymosi Zsófia a hullában Solymosi -Eszternek tetemét fel nem ismerték.</p> -<p>A hulla törvényszéki bonczolás alá vétetvén, a törvényszéki -orvosok a hozzájok intézett kérdések alapján véleményöket beadták. -Minthogy azonban a vélemény minden körülményre kiterjedő nem volt, -és hogy az minél inkább biztos alapot nyerjen, elrendeltetett a -hullának kiásatása, egyetemi tanárok általi megvizsgáltatása; és -minthogy ezek véleménye a bonczolást teljesitő szakértőkétől eltérő -volt, mindkét szakvélemény az országos közegészségügyi tanácshoz -felülvéleményre felterjesztetett. – Az ellentétes szakértői -vélemények felülvizsgálására megkeresett országos közegészségügyi -tanács kimondotta: <span class="pagenum"><a name="Page_238" id= -"Page_238">-238-</a></span></p> -<p>1. Hogy a legtöbb jel arra mutat, hogy a hulla 16–18 éves nő -teste volt, de nem állapitható meg határozottsággal, hogy nem -volt-e egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb.</p> -<p>2. A bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a -halált vérszegénység vagy más testi baj, vagy fulladás okozta -volna.</p> -<p>3. A halál beálltának ideje meg nem állapitható.</p> -<p>4. Nem valószinü, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a -vizben.</p> -<p>5. A nemi közösülés nagy mérvbeni gyakorlásának bizonyitására a -bonczadatok nem elégségesek.</p> -<p>6. Valószinübb, hogy a szőrzet borotvával távolittatott el, de a -kihullás lehetősége sem zárható ki.</p> -<p>7. A körmöknek a bonczolás előtti hiánya nem zárható ki.</p> -<p>8. Valószinübb, hogy a hulla életében rendszerint nem -foglalkozott durvább munkával s nem járt mezitláb, de az ellenkező -sem zárható ki.</p> -<p>Az 1882. évi junius hó 19–20. napján teljesitett bonczvizsgálat -és azzal kapcsolatos eljárás folytán, tekintettel az orsz. -közegészségügyi tanácsnak a hullára vonatkozólag, kora, vizben -létének tartama, foglalkozása s a szőrzet mikénti eltávolitása -tekintetében adott véleményére, azon gyanu merült fel, hogy idegen -hulla Solymosi Eszter ruháiba öltöztetve azon czélból dobatott a -Tiszába, hogy a biróság félrevezetésével elfogadtassék azon tény, -hogy Solymosi Eszter, mint a kinek ál-hulláján külsértés nyomai nem -voltak, nem olyképen <span class="pagenum"><a name="Page_239" id= -"Page_239">-239-</a></span> fosztatott meg életétől, a mint azt -Sarf Móricz vallomásában előadja. A gyanu e részben azon -tutajosokra irányult, kik a Csonka-Fűzes közelében voltak, midőn a -hulla megtaláltatott, és kik az őrizetükre bizott hullát, mig a -községi előljáróság a helyszinére érkezett, eltemették.</p> -<p>Ezen tutajosok közül Herskó Dávid törvényszékileg hitelesitett -vallomásában, tutajos társa Matej Ignácz előadásával egyezőleg -beismerte, hogy midőn junius 7-én tutajon Kerecseny mellett haladt -el, régi ismerőse Smilovics Jankel, ki éppen akkor rakodott -tutajával, a parton, zsidó nyelven azt kiáltotta át hozzá, hogy jó -fizetésért szállitson el tutaján egy hullát, s midőn ő erre -reáállott, azt mondotta, hogy a hullát majd utközben átadja neki és -akkor majd megmondja, hogy hova kell azt szállitani.</p> -<p>Beismerte továbbá, hogy junius 11-én Kis- és Nagy Tárkány között -kikötvén, este Smilovics Jankel szintén megérkezett s az elhozott -hullát azon utasitással adta át neki, hogy azt tutaja alatt Dadáig -szállitsa, s ott eressze el. Előbb azonban a hullát azon ruhába -öltöztesse, a melyet Eszlár alatt egy 30–35 éves barna asszony fog -neki átadni s arra is kitanitotta, hogy a ruhadarabot milyen -rendben adja rá a hullára s különösen, hogy azon kendőt, a melyben -a papirba takart festék lesz, a hulla balkezére kösse. Jutalomképen -200 frtot igért és abból előlegül 56 frtot átadott. Beismeri, hogy -a hullát átvette és azt Matej Ignácz segélyével, ki a történteknek -véletlenül szemtanuja volt, tutaja alá huzta s odaerősitette. -<span class="pagenum"><a name="Page_240" id= -"Page_240">-240-</a></span></p> -<p>Továbbá, hogy junius 16-án déltájban Eszlár alatt észrevette, -hogy a barna 30–35 éves asszony ruhanemüvel a kezében ólálkodik a -t.-eszlári parton. Midőn pedig délután Eszláron alul a ladányi -oldalon egy füzes mellett kikötöttek 4–5 óra tájban, a nevezett -asszony csolnakon átjött a ladányi partra s a füzesben a magával -hozott csomó ruhát zsidó nyelven mondott ezen szavakkal adta át -neki: »Itt vannak a ruhák, Jankel küldötte neked a hullára«.</p> -<p>Beismerte végül Herskó Dávid, hogy a hullát Matej Ignácz -segélyével még azon este az e czélra átvett ruhába öltöztették s -azután ismét a tutaj alá helyezték, a honnan junius 18-án, midőn -Tisza-Dadán felül a Csonka-Fűzesben kikötöttek, a hulla kiszabadult -és partra vettetett.</p> -<p>Smilovics Jankel törvényszékileg hitelesitett vallomásában -szintén beismerte, hogy 1882. évi junius 5-től 14-ig Kerecsenyben -vesztegelvén, ez idő alatt junius 6-án vagy 7-én régi ismerőse -Fogel Amsel is odaérkezett, s elbeszélvén neki a t.-eszlári esetet, -előadta, hogy miután Solymosi Eszter megölésével a zsidókat -gyanusitják, ez utóbbiak most egy Solymosi Eszterhez hasonló -ruházatba öltöztetett hullát akarnak a Tiszán leusztatni, s -felszólitotta őt, hogy vállalja el a hulla szállitását, előadván, -hogy megbizóinak egyike Mendelovics Niszen vajnági lakos. Fogel -Amsel rábeszélése folytán ő a hullausztatást 500 frtért elvállalta, -s előlegképen 80 frtot Fogel Amseltől fel is vett. Az alku -megtörténtével Fogel Amsel azt mondotta, hogy a <span class= -"pagenum"><a name="Page_241" id="Page_241">-241-</a></span> hullát -két zsidó a szentmártoni révben fogja neki átadni, utasitván őt, -hogy azt tőlük átvevén, Eszlárig szállitsa s ott eressze szabadon. -Junius 7-én szeklenczei tutajosok (Herskó Dávid és társai) haladván -el Kerecseny mellett, minthogy közöttük felismerte régi ismerősét, -Herskó Dávidot, sajkán elment annak tutajához megbeszélvén vele a -dolgot, Herskó Dávid a hullaszállitást 120 frtért elvállalta; mire -ő utasitotta, hogy Tárkánynál kössön ki, a hol a hullát szándékozik -neki átadni. Erre Herskó Dávid tovább utazott, ő pedig junius 10-én -este a hullának átvétele végett elindult a szentmártoni révhez. -Junius 11-én reggel megérkezvén a szentmártoni révhez, a -Tisza-parton Grósz Márton és Klein Ignácz t.-eszlári zsidókat -pillantotta meg, kik kocsiban a hullával reá várakoztak ott, s -miután kölcsönösen megismertették egymást, nevezettekkel ezek -kocsiján Tárkányba utazott, hova délután 3 óra tájban megérkezvén, -a hullát a kocsiról levették s ő azt a kocsin volt deszkából -készitett kis tutajon a vizbe vive Herskó Dávidnak átadta, s annak -a kikötött jutalomból 40 frtot is átadott. A két t.-eszlári zsidó -tőle azzal vált el, hogy sietnek, mivel még a hulla ruházatáról -kell gondoskodni, kijelentvén, hogy azt az eszlári parton egy -asszony fogja átadni, s egyuttal kitanitván, hogy a hullát miképen -kell felöltöztetni, különösen hangsulyozván, hogy a festékes kendőt -a hulla egyik csuklójára kell kötni, s a hullát T.-Eszláron alul -kell szabadon ereszteni.</p> -<p>Fogel Amsel vádlott tagadja, hogy ő bizta volna <span class= -"pagenum"><a name="Page_242" id="Page_242">-242-</a></span> meg -Smilovics Jankelt a hulla szállitásával. Vádlott Grósz Márton és -Klein Ignácz szintén tagadják, hogy ők lettek volna azok, kik a -hullát Szentmártonnál, illetőleg Tárkánynál Smilovicsnak -átadták.</p> -<p>Solymosi Eszternek az anyja és több asszonyok által felismert -ruhái a t.-dadai Csonka-Fűzesben kifogott hullán feltaláltatván, a -gyilkosság és a bűnpártolásra vonatkozó vád tekintetéből szükséges -annak tüzetesebb megvizsgálása, hogy az emlitett hulla Solymosi -Eszter hullája volt-e, vagy nem.</p> -<p>Eltekintvén egyelőre Smilovics Jankel, Herskó Dávid vádlottak és -Matej Ignácz tanunak vallomásaitól, megemlittetik, hogy a hulla -felismerésére bocsájtott tanuk közül Solymosi Eszter anyja özv. -Solymosi Jánosné, továbbá Eszter testvére és mások is, a kik őt -életében ismerték, a megtekintett hullában az eltünt Solymosi -Esztert fel nem ismerték, minthogy azonban a hulla haja és -szemöldökszőre hiányzott, arczvonásai pedig a m. kir. egyetemi -tanárok és az országos közegészségügyi tanács véleménye alapján -feltételezhető, hogy több napi vizbenléte miatt szükségkép -elváltoztak, a mely körülmény a hulla arczának ferdesége, az ajkak -duzzadtságát és a nyelvnek a fogak közti voltát igazoló tanuk -bizonyitják és minthogy ezek szerint valószinü, hogy a hulla arcza -már nem volt felismerhető állapotban, midőn a tanuk megnézték és -azért ezen tanuk nyilatkozatának magában véve jelentőséget -tulajdonitani nem lehet; tekintetbe véve még azt is, hogy a hulla -nem a rajta volt ruházattal tétetett ki szemlére, <span class= -"pagenum"><a name="Page_243" id="Page_243">-243-</a></span> áll ez -azon tanukról is, kik a hullában Solymosi Esztert felismerni -vélték, a kik különben is e részben nyilatkozatukat a -végtárgyaláskor megváltoztatták és e miatt esküre sem -bocsájtattak.</p> -<p>A bonczoló orvosok véleménye szerint a hulla legalább 18, de -valószinüleg 20 évet is elért egyéné volt. Ezen -életkor-meghatározással szemben áll a hulla exhumácziójánál -alkalmazott m. kir. egyetemi tanárok véleménye, mely szerint a -hulla 14–17 éves egyénre mutat, és némileg az orsz. közegészségügyi -tanács véleménye is, melynélfogva a legtöbb jel arra mutat, hogy a -hulla 16–18 éves nő teste volt, de ki nem zárható, hogy nem volt-e -egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb.</p> -<p>A bonczoló orvosok megállapitották, hogy a halál oka általános -vérszegénység volt, melyet a belvizsgálat által konstatált -tüdőgümőkór, tüdőlégdag, a jobb szivgyomrocs túltengése, a máj -kisebbedése és szemcsésedése, valamint gyomorhurut idéztek elő, -továbbá, hogy a hulla mint már ilyen került a vizbe, hogy -legfeljebb 10 nap előtt elhunyt egyéné volt. Az egyetemi tanárok -véleménye szerint pedig a halál legközelebbi okául az általános -vérszegénység ez esetben el nem fogadható, és a körülmények oda -mutatnak, hogy a hulla vizbefult, a bonczolás előtt több hetekkel -meghalt egyéné volt. Az országos közegészségügyi tanács véleménye -szerint a bonczjegyzőkönyv nem nyujt biztos adatot arra, hogy a -halált vérszegénység vagy más testi baj, avagy fulladás okozta -volna, a halál beálltának ideje pedig meg nem határozható. A -bonczoló orvosok <span class="pagenum"><a name="Page_244" id= -"Page_244">-244-</a></span> azon nézetben voltak, hogy a hulla 3–4 -napnál tovább nem lehetett a vizben; a szűzőr hiánya és a hüvelynek -szerfeletti bőségéből következtették a nemi közösülésnek nagy -mérvbeni gyakorlatát; az egyetemi tanárok és az országos -közegészségügyi tanács véleménye szerint pedig a közösülés -nagymérvbeni gyakorlatának bizonyitására a bonczadatok nem -elégségesek. Az egyetemi tanárok azon véleményben vannak, hogy a -hulla több héten át a vizben volt, az országos közegészségügyi -tanács pedig azt, hogy a hulla nem ily hosszu ideig volt a vizben, -határozottan meg nem állapithatónak mondja, de nem tartja -valószinünek, hogy a hulla 14 s talán ennél is egynéhány nappal -tovább lett volna a vizben. Megállapitották a bonczoló-orvosok, -hogy a hulla haja és szőrzete mesterségesen lett eltávolitva és -kijelentették, hogy a lábak és kezek alkotása azoknak és a -körmöknek gondos ápolása nem szólhatnak a mellett, hogy az elhunyt -egyén életében durvább munkával foglalkozott volna vagy czipő -nélkül (mezitláb) szokott volna járni, de mindezek bizonyitják, -hogy könnyebb életmódot folytatott s igy minden valószinüség -szerint nem azon osztályhoz tartozott, mely durvább házimunkával -foglalkozik.</p> -<p>Az egyetemi tanárok véleménye szerint a haj és szőrzet nem -mesterségesen lett eltávolitva, a lábak és kezek alkotásából és az -első bonczoláskor már teljesen hiányozni kellett körmöknek -állapotából épenséggel nem lehetett következtetni, hogy a hulla -könnyebb életmódot folytató és lábbelit folytonosan viselő -osztályhoz <span class="pagenum"><a name="Page_245" id= -"Page_245">-245-</a></span> tartozott volna; az országos -közegészségügyi tanács véleménye szerint ugyan sokkal valószinübb, -hogy a haj és szőrzet mesterségesen, pl. borotvával távolittatott -el, de a kihullás lehetőségét sem zárja ki, valamint azt sem, hogy -a körmök már az első bonczolás előtt hiányoztak. Valószinübbnek -mondja ugyan, hogy a hulla életében rendszerint nem foglalkozott -durvább munkával és nem járt mezitláb, de az ellenkezőt nem zárja -ki.</p> -<p>Ezek szerint a bonczolást teljesitett orvosok által -megállapitott Solymosi Eszter koránál több évvel magasabb életkor -bizonyitottnak nem tekinthető, azon jelenségek pedig, melyek az -eset ismert körülményei mellett annak kétségtelen bizonyitására -szolgálnának, hogy a hulla nem volt Solymosi Eszteré, nincsenek -kellően kimutatva.</p> -<p>Ily jelenség lett volna az első bonczoláskor megállapitott -általános vérszegénység és az abból eredett halál, a halálnak a -bonczolás előtti beálltának rövid ideje (legfeljebb 10 nap), a -hullának, mint ilyennek a vizbe alig 3–4 nappal a bonczolás előtt -jutása, a nemi közösülésnek nagymérvbeni gyakorlása; ellenben az -egyetemi tanárok által megállapitott 14–17 éves életkor a vizben -létel heteken át, a haj letörése és kihullása, a hullaáztatás -(maczeráczió) folytán kihullott körmeinek a bonczolás előtti -hiánya: az országos közegészségügyi tanács véleménye szerint sem -zárható ki; ezek pedig oly jelenségek, melyek figyelemmel arra is, -hogy a hulla Solymosi Eszter kétségtelen ruháiban találtatott, -megengedhetővé teszik, hogy a kérdéses hulla Solymosi Eszteré -lehetett. <span class="pagenum"><a name="Page_246" id= -"Page_246">-246-</a></span></p> -<p>Zurányi Kálmán és Szücs János tanuk vallomása szerint a hulla -jobb lábán sebnyom volt látható, erről a bonczjegyzőkönyvben -emlités téve nincsen, és a bonczolásnál alkalmazott szakértőknek a -végtárgyaláskor tett előadása szerint a hulla jobb lábán -jelentkezett folt lemosás és posztóval történt dörzsölés után -elenyészett a nélkül, hogy annak helyén a lábon észrevehető jel -maradt volna hátra. Bebizonyitottnak nem vehető tehát, hogy -Solymosi Eszter anyja és Szakolczai Julcsa tanu által emlitett -tehéntaposásnak nyoma a hulla lábán mint hegedt seb és különösen -ismertető jel meg lett volna.</p> -<p>Az orvosi szakértők véleménye tehát és a felismerési eljárás -eredménye nem nyujtanak biztos támpontot arra nézve, hogy a -hullának Solymosi Eszterével való azonossága vagy nem azonossága -teljes határozottsággal megállapitható legyen.</p> -<p>Áttérve Smilovics Jankel és Herskó Dávid vádlottak vallomására, -ezen vádlottak egy hullának a Tiszán történt usztatását a vizsgálat -folyamán beismerték és beismerő vallomásukat a törvényszék előtt a -hitelesités alkalmával megtartották, azonban figyelemmel egyrészt -arra, hogy a szakértők véleménye alapján nem zárható ki annak -lehetősége, hogy a kérdéses hulla Solymosi Eszteré volt, másrészt -pedig arra, hogy nevezett vádlottak első kihallgatásuk alkalmával -hullacsempészetről mit sem tudtak, hogy Herskó Dávid, Matej -Ignáczczal, Smilovics Jankel pedig Herskó Dáviddal lett szembesités -után tették későbbi beismerő vallomásukat, mindketten <span class= -"pagenum"><a name="Page_247" id="Page_247">-247-</a></span> pedig -utóbb ebbeli vallomásukat visszavonták; továbbá tekintve, hogy -Smilovics Jankel a hullacsempészet czélját különféleképen adta elő, -hogy nem egyezik meg Herskó Dáviddal azon körülményre nézve, hogy -Kerecsenynél, hol értekezhetett Herskó Dáviddal, a hulla átadása és -szállitása felől, sajkán, ennek tutajához bement-e, ugy a mint ő -állitotta, vagy pedig a partról Kerecseny mellett elhaladt és ki -sem kötött s Herskó Dávidnak zsidóul odakiáltva, a mint Herskó -Dávid elbeszélte. Ugyanők meg nem egyeznek abban sem, hogy a hulla -usztatásáért Smilovics mily összeget adott Herskónak, hol történt a -pénz átadása, és először arra nézve is különbség volt -vallomásukban, hogy Tárkánynál a hulla átadása miként -eszközöltetett. Smilovics azonkivül beismerő első vallomásában azt -állitotta, hogy a hullát felöltöztetve hozták neki Szent-Mártonba -és ruházatát is leirta, a mi pedig meg nem egyezik azzal, a mit -Herskó Dávid állit, hogy a ruha Tisza-Eszláron alól a ladányi -oldalon adatott rá a hullára.</p> -<p>Mind olyan apróbb mellékes körülmények ugyan, de arra engednek -következtetni, hogy mindkét vádlott beismerő vallomása nem volt -őszinte, főleg ha figyelembe vétetik, hogy Csepkanics Jura első -vallomása és a végtárgyalásnál tett előadása szerint a kérdéses -hullát, a melyről, midőn ő legelőször megpillantotta, nem is tudta, -hogy miféle tárgy, a Tisza sodra és a szél iránya vitte a többi -tutajtól hátramaradt azon tutaj felé, melyen ő és Matej Ignácz -voltak alkalmazva. A hulla <span class="pagenum"><a name="Page_248" -id="Page_248">-248-</a></span> a tutaj alá került, csakhamar onnan -kibukkant és a szél iránya által a Csonka-Fűzeshez vitetett, hol a -füzesben fennakadt; a mely előadást támogatja azon körülmény is, -hogy Herskó Dávid 16 tutajostársa közül sem a hulla átadását, s -Matej tutaja alá kötését Tárkánynál, sem a ruhákat hozott -asszonynak a Tiszán lett átkelését, a ruha átadását Ladánynál, sem -végre a hulla felöltöztetését az egy Matej Ignáczon kivül senki sem -látta; legfőképen pedig az, hogy Smilovics Jankelt a végtárgyalás -alkalmával Veil Sámuel tanu megtekintvén, felismerte benne azon -egyént, kivel neki mult évi junius 11-én, akkor t. i., mikor -Smilovics Jankel beismerése szerint Szent-Mártonban és Tárkányban a -hulla szállitása és ott átadása végett Kerecsenyből távol kellett -volna lenni, Kerecsenyben dolga volt. Veinstock Ignácz tanu is -bizonyitja, hogy Smilovics mult évi junius 11-én csakugyan -Kerecsenyben volt; idejárul, hogy Fogel Amsel, ki Smilovics -állitása szerint a hulla szállitására megbizást és pénzt adott, -tanukkal igazolja, hogy m. év junius 6 vagy 7-én Smilovicsnak -Kerecsenyben a hullaszállitásra megbizást nem adhatott, mivel azon -időben távol Váriban fát terhelt, honnan emberei állitása szerint -sehova sem távozott, mig a terhelés befejeztével onnan el nem -indultak. Kerecsenyben pedig ki sem kötöttek, s Eszenyben, miként -Bayer Herman tanusitja, csak mult év junius 2-án állott meg.</p> -<p>Végre Smilovics Jankel azt állitotta, hogy a hullát mult évi -junius 11-én Grósz Márton és Klein Ignácz vádlottaktól vette át, -kiknek tagadása ellenében nincsen <span class="pagenum"><a name= -"Page_249" id="Page_249">-249-</a></span> semmi bizonyiték, hogy ők -a mondott napon Szent-Mártonban jártak volna. A végtárgyalás -alkalmával kitünvén, hogy Klein Ignácz, Antal Mátyás kocsiját mult -évi pünkösd előtt, május havában kérte volt kölcsön egyszer más -czélra és csak annyi időre, a mely idő alatt a -T.-Eszlár-Szentmártoni utat oda és vissza meg nem tehette.</p> -<p>Matej Ignácz tanunak vallomása azért nem vétethetik a -hullacsempészet igazolására bizonyitéknak, mivel ő is legelső -kihallgatásakor a többi 15 tutajostárs vallomásával egyezőn mit sem -tudott, később a hulla szállitását körülményesen elbeszélte ugyan, -de Huszton a községi előljáróság előtt, majd M.-Szigeten a -vizsgálóbiró előtt a hullaszállitás történetét visszavonta. E -mellett ő is több körülményt különféleképen adott elő. Először azt -állitotta, hogy az 56 frtot Herskó Dávidtól Tokajban kapta, -vallomásának hitelesitésekor pedig előbbeni előadása -helyreigazitásául Herskó Dáviddal megegyezőleg Kerecsenyt jelölte -meg, a hol pedig, minthogy ki sem kötöttek, és itt Herskó -Smilovicstól pénzt nem is kaphatott, az emlitett összeget meg nem -kaphatta. Utóbb a végtárgyaláskor ismét azt állitotta, hogy az 56 -frt Tokajban lett neki kifizetve. Állitása szerint Smilovics Jankel -gúzsnál fogva huzta a vizben a hullát, Smilovics és Herskó állitása -szerint pedig a hulla hozatala egy kis tutajon történt.</p> -<p>Cserés Andrásné tanunak Groszberg Leon és feleségére tett -terhelő vallomása ellen szól azon körülmény, hogy állitása szerint -Groszberg Leonné a hullafelöltöztetés <span class= -"pagenum"><a name="Page_250" id="Page_250">-250-</a></span> napján -alkonyatkor már visszatért volna a ruhák átadása végett tett -utjából, Matej Ignácz vallomása szerint pedig a ruha átadása oly -későn történt, hogy a sötétség miatt ő az átadó asszonyt fel nem -ismerhette. Azonkivül nem valószinü, hogy Groszberg és neje, kiknek -érdekükben állott e titkot megőrizni, nevezett tanu előtt, ennek -vallomásában előadott dolgokról beszéltek volna, tudomásuk lévén, -hogy a zsidó beszédet megérti.</p> -<p>Ezeknél fogva figyelemmel arra is, hogy a gyilkosság vádja -Svarcz Salamon és társai ellen nem lévén bebizonyitva, a -gyilkossági tett elpalástolására vonatkozó bűnpalástolásról sem -lehet szó; és hogy a hullának honnan történt megszerzése a -vizsgálat által nem lett külön bebizonyitva, ugy a beismerésben -volt Smilovics Jankelt és Herskó Dávidot, mind pedig a folytonos -tagadásban volt és immár Smilovics Jankel visszavont vallomásával -egyáltalában nem terhelhető Vogel Amsel, Grósz Márton és Klein -Ignácz vádlottakat a bűnpártolás vétségének vádja és -következményeinek terhe alól felmenteni kellett.</p> -<p>Kelt Nyiregyházán, 1883 augusztus hó 2-án.</p> -<div class="figleft"> -<p><i>Kornis Ferencz</i>, s. k.<br /> -kir. tszéki elnök.</p> -</div> -<div class="figright"> -<p><i>Simon Viktor</i>, s. k.<br /> -kir. tszéki t. jegyző.</p> -</div> -<span class="pagenum"><a name="Page_251" id= -"Page_251">-251-</a></span> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(A budapesti királyi itélőtáblának mint -másodbiróságnak itélete s annak indokai.)</p> -<p>Ő Felsége a király nevében!</p> -<p>40881. B. 1883. szám. A budapesti kir. itélőtábla gyilkosság -büntette, illetőleg abban való részesség miatt jogerős -vádhatározattal vád alá helyezett Svarcz Salamon, Bukszbaum -Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman, Sarf József, Junger Adolf, -Braun (másnéven Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, -Taub Emánuel, és bűnpártolás miatt vád alá helyezett Fogel Amsel, -Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz elleni -bűnügyet, melyben a nyiregyházai kir. törvényszék 1883. évi -augusztus hó 2-án 2844. szám alatt felmentő itéletet hozott, özv. -Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezés folytán és -hivatalból is 1883. évi deczember hó 22-én tartott nyilvános -ülésében vizsgálat alá vevén, következőleg</p> -<p class="center"><i>itélt:</i></p> -<p>Az elsőbiróság itéletét a kir. itélőtábla helybenhagyja.</p> -<p class="center"><i>Indokolás.</i></p> -<p>Jelen ügyben hozott elsőbirósági felmentő itéletben ugy a kir. -ügyészség, mint vádlottak megnyugodtak; egyedül özv. Solymosi -Jánosné élt felebbezéssel. Mindenekelőtt az vizsgálandó tehát, -van-e özv. Solymosi Jánosnénak felebbezési joga? Az elsőbiróság -özv. Solymosi Jánosné részéről bejelentett felebbezést vissza nem -utasitotta, s irásban benyujtott indokait 1883. évi 2948. sz. -<span class="pagenum"><a name="Page_252" id= -"Page_252">-252-</a></span> a. kelt végzésével fölterjeszteni -rendelte. Eme tényei által kifejezést adott annak, hogy özv. -Solymosi Jánosnét a felebbezésre jogositottnak tartja. A fölebbezés -emez elfogadásához csatlakozik a kir. itélőtábla is, mert a kir. -Curia 1882. évi junius hó 5-én tartott teljes üléséből 9. sz. a. -kelt döntvényében azt mondotta ki, hogy a kir. törvényszék hatósági -körébe tartozó büntetendő cselekmény miatt inditott bűnvádi ügyben -az alsóbbfoku biróságok által hozott felmentő itélet, vagy -megszüntető határozat esetében a magánjogi elégtételre jogositott -közvetlenül sértett vagy kárositott, a mennyiben az ebbeli -elégtétel iránti igényét bejelentette, és arról le nem mondott, ha -a kir. ügyész nem felebbezett, jogositva van a fölebbezési -perorvoslatot, a kir. ügyészre nézve fennálló feltételek mellett és -hatálylyal használni.</p> -<p>Ebből folyólag, miután kétség sem férhet ahhoz, hogy özv. -Solymosi Jánosné mint anya, az elbirálás tárgyát képező vádbeli -cselekmény által kárositottnak tekintendő; és miután ama -kérvényében, melyet a tárgyalásnál való képviseltetése iránt -beadott, erre vonatkozó igényét bejelentette; és végre – miután -jelen ügy különben is hivatalból felülvizsgálandó: nincs ok arra, -hogy a nevezett panaszos fölebbezése visszautasittassék.</p> -<p>Hivatalból pedig azért volt a jelen ügy felülvizsgálandó, mert a -jogérvényes vádhatározat gyilkosságra, – tehát olyan büntettre -irányult, mely a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint akár -felmentő, akár <span class="pagenum"><a name="Page_253" id= -"Page_253">-253-</a></span> büntető itélet esetében hivatalból való -felülvizsgálat tárgyát képezi.</p> -<p>A vádhatározatnak másik tárgyát képező bűnpártolás pedig a -nevezett föbenjáró büntettel való szoros összefüggése miatt vált -szintén hivatalból felülvizsgálandó.</p> -<p>Az ügy ezen teljes megvizsgálásánál feltünt, hogy a -közegészségügyi tanácsnak a bizonyitási eljárás fontos adatát -képezhető véleménye indokolva nincs. Egyéb hiányok is mutatkoztak. -Minthogy azonban a kiegészitéstől most már eredmény nem várható: a -kir. itélőtábla a következőkben az ügy érdemleges vizsgálatába -bocsátkozott.</p> -<p>Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner Herman a -kir. törvényszék 1882. évi ápril hó 16-án 1430. sz. a. kelt -végzésével azért helyeztettek vád alá, hogy Solymosi Eszter -tisza-eszlári hajadont 1882. évi április hó 1-én a tisza-eszlári -zsidó templomban előre megfontolt szándékkal megölték, Sarf József, -Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein -Lázár, Taub Emánuel pedig azért, hogy Solymosi Eszternek előre -megfontolt szándékból való megöletését szándékosan előmozditották, -végre Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, Grósz Márton és -Klein Ignácz azért helyeztettek vád alá, hogy előbb emlitett -vádlottaknak segitséget nyujtottak arra nézve, hogy az irányukban -folyamatba tett büntető eljárásnak, sikerét meghiusitsák. A vád -képviselője a vádbeli cselekmény állitott belső indokának -hiányából, már a végtárgyalás kezdetekor reámutatott a vád -tarthatatlanságára; <span class="pagenum"><a name="Page_254" id= -"Page_254">-254-</a></span> az eljárás befejeztével pedig -határozottan kijelentette a vádtól való elállását. A királyi -itélőtábla eme vádtól való elállás miatt sem tarthatta magát -felmentettnek azon kötelezettség alól, hogy a jogerőre emelkedett -vádhatározattal meginditott ezen ügyet hivatalból -fölülvizsgálja.</p> -<p>Ezt téve: az ügy elbirálásánál döntő kérdésül azt tekinti: hogy -a vádbeli cselekmény Solymosi Eszter élete ellen elkövettetett-e -vagy nem? A bizonyitási eljárás e tekintetben két kiemelkedő -terhelő adatot tartalmaz. Egyik Sarf Móricz vallomása; másik a -tisza-dadai Csonka-Fűzesben 1882. évi junius hó 18-án talált -hulla.</p> -<p>Sarf Móricz a Nagyfaluban felvett vallomási jegyzőkönyv szerint -azt adta elő, hogy az ő apja, Sarf József 1882. évi április hó 1-én -déli 11–12 óratájban, az utczáról hivta be lakásukba az ott -elhaladó Solymosi Esztert a végett, hogy az asztalról vegye le a -gyertyatartókat. Solymosi Eszter e hivásnak engedelmeskedett, -bement Sarf József lakásába, levette a gyertyákat az asztalról, egy -székre felállva feltette a sifonra. Midőn az öt gyertyatartót -felrakta, akkor bement oda egy koldus zsidó (Vollner Herman), a ki -Solymosi Esztert behivta a zsidó templomba, a kit kezén fogva a -szobából kivezetett. Sarf Móricz szülei a szobában bentmaradtak, ő -kiment a zsidó koldus és Solymosi Eszter után az udvarra, látta, -hogy azok bementek a templomba; kevés idő mulva a templomból -jajgatást hallott. 3–4 segélykiáltást, oly formán: »emberek! -segitség!« <span class="pagenum"><a name="Page_255" id= -"Page_255">-255-</a></span> Ekkor oda szaladt a templomajtóhoz, -próbálta kinyitni, de zárva találta; azután benézett a kulcslyukon, -melyben nem volt benne a kulcs; és látta, hogy a leány a földön -feküdt egy ingben, ruhái az asztalon voltak. A leányt a téglási -(Braun Lipót) és tarczali (Bukszbaum Ábrahám) idegen metszők és a -zsidó koldus (Vollner Herman) a földön lenyomva tartották. Svarcz -Salamon tisza-eszlári metsző épen akkor vágta meg a nyakát, a -rendes asztali késnél valamivel hosszabb és sokkal szélesebb -pengéjü késsel. Egy vágást tett a nyakán s azután a másik két -metsző és a koldus zsidó felemelték a leány testét, Svarcz Salamon -egymásután két veres cserép tányért tartott feje alá s abba vért -csorgattak, azután a vért egy nagy fazékba öntötték. Mikor a vért -kicsorgatták: felöltöztették a leányt. Azalatt, mig a leányt -felöltöztették, a belső templomból kijött még hozzájuk Lusztig -Sámuel, Braun Ábrahám, Veiszstein Lázár és Junger Adolf, ezek is -körülállották a leány testét, mialatt azt öltöztették.</p> -<p>Sarf Móricz eme vallomását a tárgyalás során beható -keresztkérdések után is, lényegében fenntartotta, – és szivósan -ragaszkodott ahhoz, hogy látta, midőn Solymosi Esztert a zsidó -templomban megölték.</p> -<p>Sarf Móricz eme vallomásához a bizonyitási eljárás során -következő jelenségek és körülmények csoportosultak:</p> -<p>1. Solymosi Esztert gazdasszonya Huri Andrásné 1882. évi április -hó 1-ső napján délelőtt 10 és félóra tájban küldötte Kohlmájer -József boltjába festék bevásárlása <span class="pagenum"><a name= -"Page_256" id="Page_256">-256-</a></span> végett, s a -szomszédságban lakó Csordás Gáborné és Lánczi Gáborné szintén -megbizták a leányt, hogy a nevezett boltban egyiknek patkószeget s -a másiknak szintén festéket vegyen. A szóban levő bolt -Tisza-Eszlárnak Ófalu részében van, hova Solymosi Eszternek az -Ujfalu részből akép kellett megtenni az utat, hogy ugy menet mint -jövet Sarf József zsidó egyházfi lakása mellett és a zsidó templom -közelében kellett elhaladnia.</p> -<p>2. Lánczi József és Hrabár Gyula tanusitották, hogy Solymosi -Eszter délelőtt 10–11 óra tájban haladt Ófalu felé. Látta a -nevezett leányt már Ófaluban nénje: Solymosi Zsófi és annak gazdája -Rozenberg Herman, Kohlmájer József bizonyitja, hogy Solymosi Eszter -a kérdéses napon, ebéd előtt félórával csakugyan megjelent -boltjában, veres és kék festéket vásárolt és onnan kevés időzés -után távozott; Solymosi Zsófi a visszatérő Solymosi Eszterrel ismét -találkozván, látta, hogy kendőjében vitte a bevásárolt tárgyakat, -Hajdu József szintén látta a leányt 11–12 óra közt Ófaluból a -Lánczi József szegletéig menni, de nem látta az ott levő gáton -átmenni, Szabó Juliánna, Tanyi Gábor ugyanazon időtájban látták a -Pap József malma előtt elhaladni; Jakab János kevéssel délelőtt -látta Lichtman József háza előtt elsietni, mig Tapasztó Miklós -arról tett tanuságot, hogy még nem volt dél, midőn látta – nemcsak -az emlitett gátig, de azon is áthaladni.</p> -<p>3. A vizsgálat gyakorlati szemle utján megállapitotta, hogy -Solymosi Eszternek – gazdasszonyától fél 11 <span class= -"pagenum"><a name="Page_257" id="Page_257">-257-</a></span> órakor -kiindulva, s beszámitva a boltban és nénjével töltött időt, a zsidó -templomhoz 11 óra 47 perczkor kellett érkeznie.</p> -<p>4. Özv. Lengyel Istvánné a kérdéses napon kora délután a házának -tőszomszédságában levő zsidótemplom felől 3-szori kiáltást hallott, -olyformán, mintha azok a föld alól jönnének. Özv. Fekete Jánosné a -templomból délelőtt 10–11 óra közt hazafelé ment, a zsidó templom -felől sirást hallott és a templomajtónál két zsidót látott -állani.</p> -<p>5. A lánya keresésére indult anyát, özv. Solymosi Jánosnét, ugy -Sarf József, mint neje azzal biztatták, hogy lánya megkerül; volt -ilyen eset már Nánáson is, akkor is a zsidókat gyanusitották.</p> -<p>6. Gyanus körülménynek tekintette a vizsgálat azt is, hogy éppen -abban az időben több napig idegen metszők voltak Tisza-Eszláron s -ott ismeretlen koldus zsidó család ezekkel egy időben tartózkodott; -hogy a zsidó templomban ugyanaz éjjel, szokatlan időben gyülekezet -tartatott; továbbá Solymosi János arról tett tanuságot, hogy éjjel -1 órától ½2-ig különböző csoport zsidó 3–4 izben ment Grósz Márton -istállójának háta mögötti zsidó templom felé; Cserés Andrásné pedig -a tárgyalás során azt tanusitotta, hogy az emlitett időtájt -Groszberg Leó udvarában csoportosultak a zsidók és ott Groszberg -Leó tördelve kezét jajgatott: »istenem, mit cselekedtünk!« majd -villa, ásó kapa után kiabáltak.</p> -<p>7. Solymosi Eszter eltünése utáni napokban Sarf <span class= -"pagenum"><a name="Page_258" id="Page_258">-258-</a></span> József -kisebbik fia, Samu, szavakat ejtett el egy magyar lányról, kit »a -metsző bácsi megvágott«.</p> -<p>8. A vizsgálat az 1882. évi május 19-én foganatositott szemle -alkalmával a zsidó templom előpitvarában a földet ugy találta, hogy -a frissebb tapasztás nyomait mutatja. Ugyanakkor özv. Lengyel -Istvánné háza tövében a zsidó templom kertjében 57 cm. hosszu és 57 -cm. széles és 51 cm. mély frissen hányt gödröt talált, mely valami -edény elhelyezésére észleltetett alkalmasnak. Azonkivül a Sarf -József lakásában levő fürdőhelyiségben egy gödör találtatott, mely -az első szemle alkalmával nem volt ott.</p> -<p>9. Lichtman József 1882. évi május 29-én özv. Solymosi Jánosnét, -ennek előadása szerint, 1000 forinttal kecsegtette, ha éjjel haza -érkezendő leányát nem tagadja meg. Hasonló módon, bár kisebb összeg -emlitésével kecsegtette Einhorn Józsefné is.</p> -<p>10. Ugyancsak özv. Solymosi Jánosné előadása szerint Róth -Borbála zsidó asszony nála megjelent, magát keresztény nőnek adta -ki; az eltünt Solymosi Eszter ingét babonás czélokra való -hivatkozással akarta tőle kicsalni.</p> -<p>Azonban mindeme körülmények nem önállóan, hanem csak Sarf Móricz -vallomásához viszonyitva birhatnak bizonyitó erővel. – Első sorban -tehát az vizsgálandó: van-e Sarf Móricz érintett vallomásának -büntetőjogi értéke? A kir. itélőtábla ugy találta, hogy Sarf Móricz -vallomása a bizonyitás értékét nélkülözi. És pedig először: kora, -valamint egyéb személyes tulajdonai és <span class= -"pagenum"><a name="Page_259" id="Page_259">-259-</a></span> -viszonyai miatt. Ugyanis nevezett tanu életkora hiteles anyakönyvi -kivonattal meg nem állapitható, de az e tekintetben beszerzett -bizonyitékokból annyi kétségtelenül kiderül, hogy 12-ik életévét -tulhaladta ugyan, de a 16-ikat még be nem töltötte. Kétely forog -fenn az iránt is, hogy terhelő vallomását szabad akarattal s -elfogultság nélkül tette-e? Mert az előnyomozat alatt -csendbiztosnak adatott át, ez által saját lakhelyére szállittatott, -hol az eljárás szabályai szerint meg nem engedett időben kikérdezés -alá vétetett. Továbbá 1882. évi augusztus hó 23-tól, a végtárgyalás -ideje alatt is a közigazgatási hatóság gondozása illetőleg a megyei -várnagy felügyelete alatt állott. Végre a mint ezt az elsőbirósági -itélet is kiemelte, a tárgyalás során vallása és hitsorsosai, tehát -a vádlottak iránt is, megvetést és gyülöletet tanusitott.</p> -<p>De kifogás alá esik nevezett tanunak vallomása annak belső -tartalmánál fogva, mert nem határozott. Ugyanis első kihallgatása -alkalmával azt adta elő, hogy atyja (Sarf József) hivta be a -leányt. Később azt állitotta, hogy ő hivta be atyja rendeletéből. -Továbbá ellentétes nyilatkozatokat tett arra nézve is, hogy az -általa állitólag szemlélt tény alkalmával Solymosi Eszter milyen -helyzetben feküdt és hogy ingén vér volt-e? Kifogás alá esik -vallomása, mert nem is valószinü. Ugyanis a vallomása által -terheltek előre nem tudhatták, hogy Solymosi Eszter Ófalu felől fog -jönni, s mert igy vádlottak Solymosi Eszter megölésére tervszerü -előkészületeket nem tehettek, holott a vádbeli <span class= -"pagenum"><a name="Page_260" id="Page_260">-260-</a></span> -cselekményt tervszerü előkészület nélkül végre nem hajthatták. -Valószinütlen vallomása azért is, mert a zsidó templom járt út -szélében esik és sem az idő, sem a hely a vádbeli cselekmény -elkövetésére nem volt alkalmas. Nem valószinü továbbá azért, mert -saját állitása szerint, a midőn egy óra mulva az esemény -szinhelyére visszatért és Vollner Herman utasitása folytán a -templomajtót becsukta: sem vérnyomokat, sem hullát nem talált. A -templomban a hulla elrejtésére szolgáló hely nem lévén, vélekedése -szerint a hullát az ablakon át kellett a tetteseknek az ott levő -szalmaboglyába elrejteni, holott a vádbeli cselekmény vérnyomok -nélkül nem volt elkövethető, a szalmaboglya pedig a hulla -elrejtésére nem szolgálhatott. – Ugyanis a szalmaboglya -átkutattatván, a büntettre mutató nyomok abban nem találtattak. De -különben is Bátori Gábor és Bátori Gáborné tanusitása szerint -sokkal kisebb volt, semhogy a zsidó templom ablakát elfödte volna -és igy a nevezett tanuk, vagy családjukhoz tartozók, kik a kérdéses -időben otthon és gyakorta a ház előtt tartózkodtak, a közvetlen -szomszédságukban levő zsidó templom amaz ablakát láthatták, mely -alatt az érintett boglya volt. Nem valószinü tehát, hogy ezen -boglyát választhatta volna valaki bűnjel elrejtésére.</p> -<p>De kifogás alá esik végre Sarf Móricz vallomása azért is, mert -némely kideritett ténykörülménynyel ellentétben áll. Ugyanis -Bukszbaum Ábrahámot illetőleg Varga Katalin és Ziszman Jakab -családtagjainak tanuságtétele által bebizonyult, hogy nevezett -vádlott <span class="pagenum"><a name="Page_261" id= -"Page_261">-261-</a></span> a Sarf Móricz által mondott helyen és -időben a vádbeli cselekmény elkövetésénél közre nem működhetett. -Ellenkezik továbbá a kinyomozott ténykörülménynyel Sarf Móricz ama -vallomása is, hogy az a kendő, melyben Solymosi Eszter, a festéket -vitte: sárga volt, mert ezen kendő szine feketének és fejér -pettyesnek bizonyult. Végre azért, mert a végtárgyalás elrendelése -és 1883. évi julius 17-én foganatositott helyszini szemle -alkalmával, az eszközlött kisérletek alapján az elsőbiróság -megállapitotta, hogy Sarf Móricz a zsinagóga pitvarában, az általa -tanusitott tény utánzásaként a szereplőkül felállitott egyéneket -vagy éppen nem, vagy homályosan láthatta, ugy, hogy azokat, bár -névszerint ismerte, megnevezni nem tudta; megállapitotta továbbá, -hogy a megöltnek állitott leány vérének a csuporba öntés iránt -eszközölt jelenetezését éppen nem észlelte.</p> -<p>Áttérve most már ama jelenségekre és körülményekre, melyek Sarf -Móricz terhelő vallomása mellé csoportosulnak, ezek abból a -szempontból mérlegelendők, vajjon nyujtanak-e önmagukban -bizonyitékot arra, hogy Solymosi Eszter ellenében, a Sarf Móricz -által előadott időben és helyen a vádbeli cselekmény -elkövettetett?</p> -<p>A vizsgálat és vádhatározat elfogadta alapul Huri Andrásné amaz -előadását, hogy Solymosi Eszter fél 11 órakor indult el hazulról -Kohlmájer boltjába. Azonban Huri Andrásné emez előadása, -tekintettel arra, hogy ő e tekintetben tudomásának alapos okát nem -adta és a tárgyalás során előzőleg nyilatkozott amaz időre nézve, -midőn Solymosi Eszter keresésére indult, biztos <span class= -"pagenum"><a name="Page_262" id="Page_262">-262-</a></span> alapul -el nem fogadható. A többi tanuk is, kik Solymosi Eszterrel a -kérdéses időben találkoztak, illetőleg azt a Kohlmájer boltjából -visszatérőben látták, az órának meghatározását részint a déli -harangozáshoz, részint az ebéd idejéhez, sőt Tapasztó Miklós a -lóetetés idejében számitották. Ezen számitások különfélesége és -ingatagsága tehát nem zárja ki azt, hogy az időpont -meghatározásánál tévedésben lehettek. Erre mutat Solymosi Zsófi -vallomása, ki azt az időt, midőn Solymosi Eszterrel a -Kohlmájer-féle boltból való visszatérésekor találkozott és beszélt, -vizsgálati vallomásában déli 12 órát megelőzőnek állitotta, a -tárgyalás során azt adta elő, hogy ebéd után volt, de még nem mult -egy óra; végre kijelentette: nem tudja, mennyi idő volt. És habár -Rozenberg Rózsi amaz előadására, hogy délután egy óra volt, midőn -Solymosi Eszterrel annak nénje Solymosi Zsófi találkozott, sulyt -fektetni nevezett tanu koránál fogva nem lehetett; habár Frenkel -Sámuel az az előadása, hogy Huri Andrásné a kérdéses alkalommal két -izben küldötte Solymosi Esztert a többször megjelölt boltba, mint -nem saját tapasztalaton alapuló, figyelembe nem is vehető: a -fentebb kiemelt ingatag alapra fektetett tanuvallomások alapján nem -lehetett bizonyitottnak tekinteni, hogy Solymosi Eszter Ófaluból -oly időben távozott, hogy a zsidó templomhoz érkezhetett abban az -időpontban, mely összeesik a Sarf Móricz előadásában foglalt amaz -időponttal, midőn szerinte a vádbeli cselekmény végrehajtatott; -annál kevésbbé pedig, mert özv. Solymosi Jánosné az eltünés után -kevés <span class="pagenum"><a name="Page_263" id= -"Page_263">-263-</a></span> napok mulva (április 4-én) a szolgabiró -előtt azt adta elő, hogy leánya délelőtt 9–10 óra között tünt el, a -mint ezt a szolgabiró jelentése alapján közzétett körözvény -tanusitja. Sőt e tanuvallomások által az sincs kételyt kizárólag -eldöntve, hogy Solymosi Eszter a zsinagóga, illetőleg Sarf-féle -lakház mellett a Kohlmájer-féle boltból visszajövet egyáltalán -elhaladt-e? Mert abban az irányban látta ugyan több tanu haladni, -mely a Kohlmájer boltból gazdasszonya Huri Andrásné házához vezet -és a zsidó templom mellett visz el; a tanuvallomások utalnak arra, -hogy sietett, hogy a bevásárlott tárgyakat kellő időben kézhez -adhassa; a bizonyitási eljárás semmi jelenséget nem tüntet föl, -hogy oka volt utirányát megváltoztatni; ifju életének nem voltak -oly mozzanatai, melyek szökésre, vagy öngyilkosságra késztethették -volna; igazolva van, hogy öröm várta otthon: tehát jogos alapon -nyugszik az a következtetés, hogy hazaindult, és igy a -Kohlmájer-féle boltból a zsinagóga mellett kellett elhaladnia. -Azonban arra nézve, hogy a tiszai védgáton, melyen keresztül az -Ófaluból Ujfaluba vivő gyalogút vezet: valóban áthaladt, és uti -irányát valamely véletlen közbejötte miatt nem változtatta-e meg, -egyedül Tapasztó Miklós fentebb érintett vallomása szolgáltat -adatot, mely vallomás hitelessége ellen azonban aggály merült fel, -minthogy nevezett tanu a vizsgálat első napjaiban, más kérdésben -ugyan, de ez ügyet illetőleg kihallgattatott, mégis Solymosi Eszter -személyére vonatkozó eme jelentékeny tudomását fel nem emlitette; -másrészről a <span class="pagenum"><a name="Page_264" id= -"Page_264">-264-</a></span> védelem kifogásolta, hogy lóhátról is -észlelhette volna Solymosi Eszternek az emlitett gáton való -áthaladását; az e tekintetben tartott szemle pedig nem nyujt erre -nézve biztos támpontot.</p> -<p>A mi azokat a jelenségeket illeti, hogy özv. Fekete Jánosné és -özv. Lengyel Istvánné a zsidó templom felől sirást, illetve -segitség kiáltást hallottak: ezek a vádbeli cselekménynyel -összefüggésbe nem hozhatók. Özv. Fekete Jánosnénak különben is -módositott vallomása azért nem, mert azt adta elő, hogy 11 óra -volt, mikor hazaérkezett, utközben pedig testvéréhez is beszólott; -tehát az az egyetlen sirás forma hang, mely a zsidó templom felől -fülébe csapódott, Solymosi Esztertől nem eredhetett, a kit Sarf -Móricz előadása szerint Vollner Herman 11 és 12 óra közt vezetett a -templomba. Ezekhez járul, hogy Sarf Móricz 3–4 segélykiáltásra lett -figyelmessé, annak következtében ment a templomajtóhoz. Ha tehát -eme segélykiáltások utolsóját hallotta volna is özv. Fekete -Jánosné: akkor, a helyett, hogy a tanu előtte ismeretlen két zsidót -látott a templom ajtaja előtt állani, Sarf Móriczot kellett volna -ott megpillantania, ki a kulcslyukon nézte, midőn éppen elmetszette -a kés Solymosi Eszter nyakát.</p> -<p>De özv. Lengyel Istvánné vallomása sem hozható összefüggésbe a -vádbeli cselekménynyel. Mert a vizsgálat során azt adta elő, hogy a -tőszomszédságában levő zsidó templom felől kora délután, háromszori -kiáltást hallott, olyan formán, mintha azok a föld alól jöttek -volna; továbbá, hogy Sarf József neje, a mióta <span class= -"pagenum"><a name="Page_265" id="Page_265">-265-</a></span> -Solymosi Eszter eltünt, többször felkereste tanut, ámbár azelőtt -nem szokott odajárni és kérdezősködött: vajjon áthallatszik-e -hozzájuk a beszéd, vagy kiáltás a szomszéd zsidó templomból? Ennek -módositásául a tárgyalás során azt vallotta, hogy a kérdéses -kiáltás már estefelé történt, jól hangzott, s ugy tünt föl, mintha -a kapuból kiáltott volna tanunak, hogy jőjjön ki; továbbá, hogy -Sarfné nála a fentebbi módon, sohasem kérdezősködött. Ugyancsak a -tárgyalás során a vizsgálat alatti vallomásában foglalt eltérést -akkori betegségével mentegette.</p> -<p>Egyéb támogató adat hiányában Sarf József ama példázata sem -képez gyanujelt, melyet özv. Solymosi Jánosné előtt a nánási esetre -vonatkozólag tett. Mert igaz ugyan, hogy ama nyilatkozat tétele -előtt senki sem állitotta azt, hogy Solymosi Eszter eltünésével a -zsidók gyanusithatók és bár Solymosi Jánosnénak és Solymosi -Gábornénak a tárgyaláson tett vallomásaik szerint Sarf József eme -példázata költötte föl bennük a vádbeli cselekmény elkövetésének -gyanuját; mind azáltal sem ezen példázatnak, sem Sarf József és -Vollner Herman elejtett azon nyilatkozatának, hogy Solymosi Eszter -eltünése miatt reájuk baj háromolhatik, nem lehet több jelentőséget -tulajdonitani, mint csak azt, hogy olyan eset ismétlésétől -tartottak, mint a nánási volt.</p> -<p>De nem szolgálhat gyanus körülményül az sem, hogy a kérdéses -időben Tisza-Eszláron több idegen metsző és egy koldus zsidó család -is megfordult. Mert noha Cs. Nagy Jánosné és Csuga Dánielné négy -idegen <span class="pagenum"><a name="Page_266" id= -"Page_266">-266-</a></span> metsző megjelenését állitja, a -bizonyitási eljárás folyamán kiderült, hogy akkor Tisza-Eszláron -csak két idegen metsző tartózkodott, u. m.: Svarcz Salamon és Braun -Lipót. Ellenben Bukszbaum Ábrahám, a ki harmadik volna, abból az -okból jelent meg Tisza-Eszláron, mert azt hitte, hogy ott kántorság -van üresedésben.</p> -<p>Végre, hogy a zsidó koldus család is valóban koldulás végett -időzött ugyanott, arra nézve ellenadatok nem merültek föl.</p> -<p>Nem hozható összefüggésbe a vádbeli cselekménynyel a templomból -éjjel kisugárzó világosság sem. Ugyanis már a vizsgálat során -beigazoltatott, hogy Einhorn József és Ziszman Jakab közt a -pálinkamérés körül fennforgott vitás ügy kiegyenlitése czéljából -gyült össze a zsinagóga előcsarnokában Lichtman Jakab, Groszberg -Leon, Römer Jakab és a két vitás fél, kik ott eme kérdéssel 10–11 -óráig foglalkoztak.</p> -<p>Nem fogadható el gyanu jelenségül a Solymosi János, ugy Cserés -Andrásné előadásában foglalt csoportosulás; mert Solymosi János a -Solymosi Eszterrel való testvéri kötelék miatt, Cserés Andrásné -pedig vádlottak iránt hangoztatott ellenszenvénél fogva, -aggálytalan tanuknak nem tekinthetők. De különben is, ha eme -csoportosulások igazolva volnának: a vádbeli cselekménynyel való -összefüggésök hiányzik.</p> -<p>Sarf József kisebbik fiának, Samunak elejtett szavai sem -érdemelnek figyelmet, nevezett fiunak fejletlen voltánál és ebből -folyólag a fogalmak értelem nélküli összezavarásánál fogva. -<span class="pagenum"><a name="Page_267" id= -"Page_267">-267-</a></span></p> -<p>A zsinagóga előpitvarának földjén észlelt frissebb tapasztás, -ugy a templom kertjében és a fürdőhelyiségben talált gödör -gyanujelenségül szintén nem szolgálhatnak. Mert az emlitett -frissebb tapasztás miként keletkezését Sarf József megfejtette, azt -adván elő, hogy az ott tanult iskolásgyermekektől származott. Ennek -ellenkezője és egyáltalában a vádbeli cselekményre való vonatkozása -pedig be nem bizonyittatott.</p> -<p>Hasonlóképen van a dolog a jelzett két rendbeli gödörrel.</p> -<p>A mit továbbá Lichtman József, Einhorn Józsefné és Róth Borbála -által özv. Solymosi Jánosné irányában tanusitott viselkedést -illeti: arra nézve a vádbeli cselekménynyel való összefüggés -hiányát már a vizsgálat, illetőleg a vádhatározat -megállapitotta.</p> -<p>A bizonyitási anyag másik kiemelkedő adata a tiszadadai -Csonka-Fűzesben 1882. évi junius 18-án talált női hulla. Özv. -Solymosi Jánosné eme hulla balkezére kötött kendőnek hason párját a -hulla feltalálásánál nyomban felmutatta, később ugyancsak általa a -hullán talált öltözet-darabokon létező foltok megfelelő darabjai -szintén felmutattattak. Azonkivül a hullán talált minden -öltözetdarabot s emlitett kézikendőt ugy özv. Solymosi Jánosné, -mint hozzátartozói s az eltünt leány közelebbi ismerősei -ugyanazonosokul találták a Solymosi Eszter által eltünésekor viselt -öltözetdarabokkal és kendővel.</p> -<p>A hullára nézve azonban felmerült az a kérdés, hogy vajjon az -Solymosi Eszter holtteste-e <span class="pagenum"><a name= -"Page_268" id="Page_268">-268-</a></span> vagy sem? Eme kérdés -tisztábahozatalára az elsőbiróság a felismerési eljárás -keresztülvitele mellett nem érte be a szakértő bonczolók, majd az -egyetemi orvostanárok véleményeivel, hanem az eltérő -szakvéleményeket a közegészségügyi tanács felülvéleménye alá -bocsátotta. A kérdés megoldása azonban a felmerülő ellentétes -adatok miatt nem sikerült.</p> -<p>Ugyanis arra nézve, hogy az emlitett hulla Solymosi Eszter -holtteste lehetett, kiemelkedőbb bizonyitékul szolgálnak: 1. A -hullán talált ruhanemüek azonossága, a Solymosi Eszter által -eltünésekor viselt öltözetdarabokkal. 2. A hulla karjára kötötten -talált kendő festéktartalma megegyezik az eltünést megelőző s már -előadott tény körülménynyel. 3. Solymosi Eszter szemeinek és -hajzatának szine megegyezik a hulla szeme és az egyetemi tanárok -által a hullán kimutatott hajcsonkok és szőrzetmaradványok ugy a -szempilla szinével. 4. Az egyetemi orvostanárok, valamint a -közegészségügyi tanács véleménye sem zárja ki azt, hogy a hulla oly -életkoru nőszemélyé lehet, a milyen az eltünt Solymosi Eszter -korának megfelel. 5. A hullán eszközölt hosszusági mérettel -ellenkező és Solymosi Eszterre vonatkozó határozottabb adat csak -Solymosi Zsófi ama bemondásában merült föl, hogy eltünt testvére -neki szeméig ért s e szerint annak testhossza a hulláétól -különbözött. Ez adat pontossága azonban megbizható nem lévén, -Solymosi Eszter testi térfogatának egyéb méretei pedig hiányozván: -nincs kizárva, hogy a Solymosi Eszter állitólagos magassága, -valamint szélessége és a hullán eszközölt <span class= -"pagenum"><a name="Page_269" id="Page_269">-269-</a></span> mérték -közti különbözet a halál és a vizben fekvés által előidézett -változásnak tulajdonitandó. 6. Nincs eldöntve teljes -bizonyossággal, hogy Szakolczai Julcsa által a hullában -feltaláltnak állitott, és Zurányi Kálmán tanu által részletesen -leirt heg valóban meg volt-e a hulla lábán vagy sem? Eme heg -állitólagos fenforgása a hullának Solymosi Eszter holttestével való -azonossága mellett bizonyit. 7. A budapesti szakértők az országos -művegyész által a hulla ruházatából kivont zsiranyagról -megállapitották, hogy a ruhák egy előre ment rothadásban levő -hulláról származtak.</p> -<p>Viszont arra nézve, hogy a dadai Csonka-Fűzesben talált hulla -nem az eltünt Solymosi Eszter holtteste, a következő felötlő -bizonyitékok merültek fel: 1. A felismerési eljárás alkalmával sem -az anya, sem a testvérek, sem a legközelebbi ismerősök az eltünt -leány holttestére reá nem ismertek. És bár a fölismerést a hulla -állapota, az eljárás módja gátolta is, mindazonáltal volt a -hullának egy ismertetőjele, mely arra enged következtetést, hogy a -hulla nem volt azonos Solymosi Eszter holttestével. Ugyanis az -egyetemi tanárok megállapitották, hogy az alsó fogsorban a hulla -egyik foga, szélével fedte a másikat. Eme jel, ha Solymosi -Eszternél meg volt volna, az anya előtt alig maradhatott -ismeretlen. – 2. A hulla kezein és lábain a bonczolók által észlelt -finomabb bőr; továbbá az egyik lábujjon talált tyukszem, a hosszu, -ápolt körmök. A szakértői leletet az egyetemi orvostanárok -csalódásnak jelzik; melyet szerintük a felhám hiánya, illetőleg a -fedetlen <span class="pagenum"><a name="Page_270" id= -"Page_270">-270-</a></span> körömágyak idéztek elő. De maguk is -megengedik, hogy a felhám az általuk később eszközölt vizsgálat -megejtéséig elpusztulhatott. Másfelől a körmöket illetőleg nem -foroghat fenn csalódás lehetősége, ha azok az ujjak hegyét -meghaladják. Azonkivül a bonczolást foganatositott szakértők -határozott leleteivel és amaz állitásaival szemben, hogy a kérdéses -körmök tényleg tulhaladták az ujjakat: az egyetemi tanárok -véleménye csak mint elvont feltevés mérlegelhető. Továbbá a -közegészségügyi tanács ama kijelentésével, hogy nem valószinü a -hullának 14 napnál s talán még néhány napnál hosszabb ideig a -vizben való léte, nemkülönben ama kinyilvánitásának: »valószinübb, -hogy az illető életében rendszerint nem foglalkozott durvább -munkával és nem járt mezitláb«, egyszersmind döntött a felett is, -hogy a jelen esetben nem fogadta el a maczeráczió elméletét oly -keretben, mint az az egyetemi tanárok véleményében foglaltatik. -Ebből folyólag nagyobb valószinüség van a mellett, hogy nem -hiányzott a végtagokról a felhám. Ugyanazért a hullavizsgálat körül -elsőizben eljárt szakértők fentebb felhozott lelete is a mellett -tanuskodik, hogy a hulla nem lehetett Solymosi Eszteré, kinek -végtagjain az érintett jelenségek, foglalkozásmódjához képest nem -fordulhattak elő.</p> -<p>Mindezek szerint, egyenlően nyomatékos okok forognak fent ugy -arra, hogy a szóban levő hulla Solymosi Eszteré, mind pedig arra, -hogy nem Solymosi Eszteré. Éppen azért határozott és minden -kétséget kizáró következtetés azokból nem is volt vonható. A kétség -folytán ugy ama <span class="pagenum"><a name="Page_271" id= -"Page_271">-271-</a></span> föltevés, hogy a tisza-dadai -Csonka-Fűzesben talált hulla azonos Solymosi Eszter holttestével, -mint annak ellenkezője: a bizonyitási eljárás anyagához -viszonyitandónak mutatkozik. Akár az egyik, akár a másik volna is -eme feltevések közül igazolva, bizonyitékot a vádbeli cselekmény -tekintetében nem képezne. Nem pedig azért, mert ha a hulla Solymosi -Eszteré, határozottan tanuskodik a hulla az ellen, hogy a nevezett -leány oly módon vesztette életét, mint Sarf Móricz állitja. Viszont -ha a hulla nem Solymosi Eszteré: akkor az még az iránt sem -szolgáltat bizonyitékot: hogy Solymosi Eszter valóban meghalt; mert -a hullán talált ruházatok magokban véve nem elegendők annak -bizonyitására sem, hogy közvetlenül Solymosi Eszter hullájáról -kerültek. Sőt eme ruhák a vádbeli cselekmény ellenkezőjét -bizonyitják: mert nincs rajtok vérnyom. És e szerint maguk a ruhák -is czáfolatot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vádbeli cselekmény -azon módon követtetett el, a mint azt Sarf Móricz előadta. Minthogy -tehát Sarf Móricz vallomása büntetőjogi értékkel nem bir, sem az a -mellé csoportositott adatok, jelenségek és körülmények annak sulyt -nem kölcsönözhetnek; minthogy a tisza-dadai Csonka-Fűzesben talált -női hulla a vádbeli cselekménynyel határozottan összefüggésbe nem -hozható: ezeknél fogva tehát nem állapitható az meg, hogy Solymosi -Eszter személye ellen a kérdéses napon és helyen a vádbeli -cselekmény elkövettetett. Ugyanazért ez indokokból a kir. -itélőtábla helybenhagyta az elsőbiróságnak Svarcz Salamon, -<span class="pagenum"><a name="Page_272" id= -"Page_272">-272-</a></span> Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner -Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Lusztig -Sámuel, Veiszstein Lázár és Taub Emánuel vádlottakra vonatkozó -itéletét. A bűnpártolás tekintetében az elsőbiróság itéletének -indokait a kir. itélőtábla elfogadta.</p> -<p>Kelt Budapesten, 1883. évi deczember hó 22-ik napján.</p> -<div class="figleft"> -<p><i>Vajkay Károly</i>, s. k.<br /> -alelnök.</p> -</div> -<div class="figright"> -<p><i>Széll Farkas</i>, s. k.<br /> -előadó.</p> -</div> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb -biróságnak itélete s annak indokai.)</p> -<p>1442/1884. B. szám. Ő Felsége a király nevében. A magyar kir. -Kuria gyilkosság büntette, illetve abban való részesség miatt -vádolt Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lipót, Vollner -Herman, Sarf József, Junger Adolf, Braun (másnéven Brenner) -Ábrahám, Lusztig Sámuel, Veiszstein Lázár, Taub Emánuel, – és -bűnpártolás miatt vádolt Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó -Dávid, Grósz Márton és Klein Ignácz ellen a nyiregyházai kir. -törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1883. évi augusztus -2-án 2844. szám alatt, – a budapesti kir. itélőtábla által pedig -özv. Solymosi Jánosné sértett fél felebbezésére 1883. évi deczember -22-én 40881. szám alatt elintézett bűnvádi ügyet, özvegy Solymosi -Jánosné sértett fél felebbezése folytán az 1884. évi április hó -1-től 4-ig <span class="pagenum"><a name="Page_273" id= -"Page_273">-273-</a></span> tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá -vevén, következőleg</p> -<p class="center"><i>Itélt:</i></p> -<p>A budapesti kir. itélőtáblának itélete annak vonatkozó s az -elsőbirósági itéletből elfogadott indokainál fogva, és alábbi -indokokból is helybenhagyatik.</p> -<p class="center"><i>Indokok:</i></p> -<p>A m. kir. Kuria mindenekelőtt kiemeli, hogy ezen gyilkosság és -ezzel kapcsolatos bűnpártolás miatt inditott bűnvádi ügyet a -fennálló büntető gyakorlat és a m. kir. Kuriának, mint legfőbb -itélőszéknek 1881 évi márczius 5-én V. sz. a. hozott döntvénye -alapján hivatalból is felülvizsgálat alá veszi.</p> -<p>A sértett fél felebbezésében kifejezett ama kérelem: hogy a -Csonka-Fűzesben, a Tiszából kifogott hullára vonatkozólag a -közegészségügyi tanács véleményének indokolása utólag -beköveteltessék, teljesithető nem volt: mert jóllehet e vélemény -indokolása annak idején bekivánandó volt volna, a kir. Kuria -mindazonáltal az ügy körülményeinél fogva, ezen mulasztást nem -tartja oly lényegesnek, hogy ennek beszerzése nélkül a bűnügy -alaposan el nem biráltathatnék.</p> -<p>Az ügy érdemét illetőleg:</p> -<p>Miután az alsóbbfoku biróságok által kifejtett érvek szerint -törvényszerüen be nem bizonyittatott, hogy Solymosi Eszter 1882 -április 1-én előre megfontolt szándékkal öletett meg; miután -továbbá vádlott Svarcz Salamonnak a vizsgálat folyama alatt 1882 -julius 20-án <span class="pagenum"><a name="Page_274" id= -"Page_274">-274-</a></span> a kir. törvényszék szine előtt -önkéntesen tett, azonban a törvényszék által el nem fogadott, s az -el nem fogadás kijelentése után a vádlott által is azonnal -visszavont azon beismerése: hogy vádlott az őt kigunyoló Solymosi -Esztert haragjában, de ölési szándék nélkül, annak fejére mért -ökölütéssel fosztotta meg életétől, a vizsgálat más irányba lett -tereltetése s a visszavonás után következetesen tagadó vádlott -ellenében kellő bizonyitékot nem nyujt; – miután végre a -végtárgyalásra megidézett számos tanunak, özv. Solymosi Jánosné és -rokonainak határozott előadásaik szerint a Tiszából 1882 junius -18-án kifogott hulla nem Solymosi Eszter hullája, s ennek -ellenkezője bebizonyitva nincs, s ezek szerint egyáltalán meg nem -állapitható az: hogy Solymosi Eszter életét vesztette: sem a -gyilkosság, sem az emberölés vádja bebizonyitottnak nem vehető.</p> -<p>A mi a vádbeli hullacsempészet kérdését illeti, a Tiszából -kifogott kérdéses hullán kétségtelenül Solymosi Eszter ruhái -találtatván, azonkivül a hulla kézcsuklóján egy kendőben papirba -takart és szorosan odakötött festék is felfedeztetvén: mindezek -bizonyitékul szolgálnak arra: hogy az emlitett ruhanemüek s a -kendőbe helyezett festék, idegenek által azon czélzattal voltak a -hullára adva, illetőleg kötve, hogy a gyilkosság kideritésével -foglalkozó hivatalos közegek, a hulla iránt tévedésbe ejtessenek. -Miután azonban az ezen cselekménynyel terhelt vádlottak ellenében -az: hogy a fennebbi cselekményt ők követték el, részint azért, mert -némelyikének azon előadása: miszerint a vizsgálóbiró <span class= -"pagenum"><a name="Page_275" id="Page_275">-275-</a></span> előtt -tagadásban lévén, a csendbiztosnak adattak ki, s ez őket -bántalmazások által kényszeritette a bevallásra, a vizsgálat adatai -által támogattatván, vallomásaik visszavonása indokolatlannak nem -vehető, részint mivel más vádlottak tagadásával szemben az -ellenmondásokba keveredett Matej Ignácz tanuskodása alapján a -törvényszerü bizonyiték a hullacsempészetre nézve beszerezhető nem -volt: a kir. itélőtábla felmentő itéletét ezen, valamint az erre -vonatkozó alsóbb birósági indokoknál fogva e tekintetben is helyben -kellett hagyni.</p> -<p>Kelt Budapesten, 1884. évi április hó 4-én.</p> -<div class="figleft"> -<p><i>Lukács</i>, s. k.</p> -</div> -<div class="figright"> -<p><i>Andrássovits Béla</i>, s. k.<br /> -előadó.</p> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_276" id= -"Page_276">-276-</a></span></p> -<h2>A VIZSGÁLAT IRATAI.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(Miért ismertetem az iratokat?)</p> -<p>A nagy per vizsgálati iratai három csomóban feküsznek s -mindegyik csomó külön folyószámmal van jelezve. Az első csomó a -vizsgálóbiró gyüjteménye s 295 számra terjed. A második csomó a -vizsgálóbiró és törvényszék együttes gyüjteménye s 57 számra -terjed. A harmadik csomó a nyilvános tárgyalás folyama alatt -megszerzett iratok gyüjteménye. Ezek betüvel vannak jelezve. Végül -van még nagy halmaz irás, mely a végtárgyalás 33 napjáról fölvett -jegyzőkönyvek halmaza.</p> -<p>Mindezeket röviden ismertetnem kell. Okom erre világos.</p> -<p>Művem nem jogi szakmunka s nem is csupán a hivatalos birósági -iratok ismertetése. Művem ugynevezett irói mű. Czélja az, hogy a -világ művelt közönségének általános olvasmánya legyen. Voltaképen -nem a nagy per van benne feldolgozva, hanem a nagy perben fölmerült -emberi, társadalmi és természeti tünetek. Ha <span class= -"pagenum"><a name="Page_277" id="Page_277">-277-</a></span> valaki -valamely különös regényt lát benne, mint Lamartine vagy Carlyle -némely történeti munkájában, szinte természetesnek tartom.</p> -<p>De sohase gondoltam arra, hogy munkám csupán szépművi hatást -gyakoroljon az olvasóra. Minden sora megirásakor az volt törekvésem -s ettől tudatosan s akarva soha el nem tértem, hogy munkám az -igazságot deritse föl. Azt az igazságot, mely megtörtént valóság s -melyet az iró se csonkitani, se bőviteni, se szinezni nem akart. -Azt az igazságot, melyet az iró látott, érzett, tapasztalt, -megfigyelt. Ha van hiány vagy hézag a műben: azért csupán az irónak -megfigyelő képességét lehet felelőssé tenni. Igazságra való -törekvése fölötte áll minden birálatnak.</p> -<p>Mégis jöhet birálat két oldalról.</p> -<p>Az elfogulatlan olvasóban fölmerülhet a kérdés: vajjon ugy -történt-e minden, vagy legalább ugy van-e az iratokban, a mint én -látom és közlöm? Másrészről a zsidógyülölet egyenesen azzal -gyanusithat, hogy mint a vádlottak egykori védője, minden áron a -zsidókat akartam megmenteni s tisztára mosni irodalmi művemben s e -czélból részrehajló s pártos indulatu voltam a tünetek leirásában s -az iratok ismertetésében.</p> -<p>Ily gyanu ellen természetesen nem védekezem. Itt van maga a -munka. Az majd megvédi önmagát is s egyuttal engem is. De azért -mégis czélszerünek találom megjelölni a forrásokat, a honnan -tudásomat a közvetlen megfigyelésen kivül meritettem. E források a -birósági iratok. A ki birálni akar: ám használja fel azokat. -<span class="pagenum"><a name="Page_278" id= -"Page_278">-278-</a></span> Birálata, ellenvetése, czáfolgatása -azok nélkül ugy se érne semmit.</p> -<p>Érthető, hogy az irásokat nem közlöm szórul-szóra. Azok már csak -igen kevés szakember figyelmét tudnák igazán lekötni. S azután -nagyon sok száz nyomtatott ivre is terjednének. Fontos tartalmuk a -munka szövegét ben ugy is szó szerinti idézettel van -ismertetve.</p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és -kihallgatásokról fölvett jegyzőkönyvek.)</p> -<p>1. szám. Egressi Nagy László királyi alügyész Solymosi Eszter -eltünése tárgyában vizsgálatot inditványoz.</p> -<p>Melléklet: Farkas Gábor tisza-eszlári községi biró által fölvett -jegyzőkönyv Sós Andrásné született Farkas Eszter, Szabó Juliánna, -Bátori Gáborné született Vámos Juliánna, Sós Erzsébet és Tanyi -Eszter kihallgatásáról, kik elmondják, mit hallottak Sarf József -Samu nevü kis fiától Solymosi Eszter megöléséről. Továbbá özvegy -Fekete Jánosné született Kramer Borbála kihallgatásáról, ki -elmondja, hogy a lány eltünése napján sirást hallott a zsidó -templom felől. Végre Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia és -özvegy Somogyi Mihályné született Huri Erzsébet vallomásáról, kik -semmi lényegest nem tudnak.</p> -<p>Melléklet: Jármy Jenő szolgabiró jelentése Solymosi <span class= -"pagenum"><a name="Page_279" id="Page_279">-279-</a></span> Eszter -köröztetéséről s a kis Samu nevü zsidó gyerek beszélgetéséről.</p> -<p>2. szám. A törvényszék elrendeli a vizsgálatot.</p> -<p>3. szám. Bary József vizsgálóbiró május 19-ére helyszini szemlét -rendel.</p> -<p>4. szám. Előnyomozati jegyzőkönyv 1883. május 19, 20, 21 és 22. -napjain. A zsidó templom és templomkert s a zsidófürdő -megvizsgálása. A Tisza medrének halászok segélyével kikutatása. A -zsidó templom ajtaja kulcslyukának megszemlélése. Svarcz Salamon, -Sarf József, Junger Adolf, Braun Ábrahám, Sarf Móricz ellen -vizsgálati fogság elrendelése, Sarf Móriczot Recsky András -csendbiztossal és Péczely Kálmán irnokkal éjszakára átküldi -Nagyfaluba.</p> -<p>Melléklet: Helyszini rajzok a faluról.</p> -<p>5. szám. Özvegy Solymosi Jánosné született Jakab Mária -kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyv május 19-ről, 21-ről és 30-ról, -julius 8-ról és szeptember 6-ról.</p> -<p>Melléklet: Solymosi Eszter keresztlevele 1867. évi deczember -9-ről és ugyanannak személyleirása.</p> -<p>6. szám. Huri Andrásné született Olajos Juliánnával fölvett -kihallgatási jegyzőkönyv május 19-ről és 30-ról.</p> -<p>Mellékletek: Huri Andrásné erkölcsi bizonyitványa. Csordás -Gáborné nyilatkozata, hogy ő is adott patkószegre Eszternek 2 -krajczárt. Üveges Mihályné született Dézsi Erzsébet nyilatkozata, -<span class="pagenum"><a name="Page_280" id= -"Page_280">-280-</a></span> hogy az eltünés napjának reggelén ő is -látta Hurinét és Esztert. Végre Lánczi Gáborné született Kaszala -Teréz nyilatkozata, hogy Eszternek egy krajczárt ő is adott -föstékre.</p> -<p>7. szám. Kohlmájer József kihallgatási jegyzőkönyve. Eszter nála -veres és kék festéket vásárolt.</p> -<p>8. szám. Solymosi Zsófia vallomásáról május 20-án, 30-án és -szeptember 8-án fölvett jegyzőkönyv.</p> -<p>9. szám. Sarf Samu 4 éves és 9 hónapos gyerek beszédéről -jegyzőkönyv.</p> -<p>10. szám. Özvegy Bátori Gábornéval május 19-én, junius 21-én és -szeptember 12-én fölvett kihallgatási jegyzőkönyv.</p> -<p>11. szám. Bátori Gábor vallomása május 21-ről.</p> -<p>12. szám. Bátori Gáborné született Bolgár Juliánna vallomása -május 21-ről.</p> -<p>13. szám. Bátori Zsófiával május 20-án, junius 21-én és -szeptember 22-én fölvett vallomási jegyzőkönyv.</p> -<p>14. szám. Sós Andrásné született Farkas Eszter vallomása a kis -Samu gyerek beszédéről.</p> -<p>15. szám. Szabó Juliánna május 20-iki és szeptember</p> -<p>11-iki vallomása.</p> -<p>16. szám. Özvegy Lengyel Istvánné született Skinta Apollónia -május 21-iki, junius 4-iki és szeptember 6-iki vallomása arról, -hogy április 1-én délután, minden esetre déli 12 óra után -háromszoros kiáltást hallott a zsidó templom felől.</p> -<p>Melléklet: Fia, Lengyel János vallomása. <span class= -"pagenum"><a name="Page_281" id="Page_281">-281-</a></span></p> -<p>17. szám. Sós Erzsébet 12 éves lányka vallomása a kis Samu -beszédéről.</p> -<p>18. szám. Pásztor Józsefné született Tanyi Erzsébet vallomása -ugyan a kis Samu beszédéről.</p> -<p>19. szám. Özvegy Fekete Jánosné született Kramer Borbála május -19-iki és junius 25-iki vallomása. Április 1-én elment 10–11 óra -tájban a zsidó templom mellett és onnan sirást hallott, mely nem -kis gyerek sirása volt.</p> -<p>Melléklet: Adamovics József plébános és Pap József törvénybiró -nyilatkozata, hogy a katholikus templomban virágvasárnapon ½12–¾12 -órakor végződött az istentisztelet.</p> -<p>20. szám. Sós Mihályné vallomása. Az ő pitvarában kérdezősködtek -a lányok a kis Samutól.</p> -<p>21. szám. Tanyi Eszter vallomása a kis Samu beszédéről.</p> -<p>22. szám. Solymosi János, Eszter »távoli« rokona vallomása a -zsidók seregeléséről s a zsidó templombeli világosságról.</p> -<p>23. szám. Özvegy Pásztor Józsefné született Csuha Mária -vallomása május 21-ről és szeptember 11-ről. Grósz Márton nyári -betegségéről.</p> -<p>24. szám. Cs. Nagy Jánosné született Pásztor Erzsébet május -20-iki, junius 21-iki és szeptember 8-iki vallomása. Április 1-én a -három idegen metszőnek Taub Emmánuelnál való látogatásáról.</p> -<p>25. szám. Pap József vallomása május 21-ről és szeptember 8-ról. -Jelentéktelen. <span class="pagenum"><a name="Page_282" id= -"Page_282">-282-</a></span></p> -<p>26. szám. Rozenberg Rozi, 14 éves, vallomása május 21-ről, -junius 23-ról és szeptember 8-ról. Esztert, Ujfalu felé mentében -ápril 1-én délután egy órakor látta Zsófival, testvérével -beszélni.</p> -<p>27. és 28. szám. Tapasztó Miklós és Dulinszki János vallomásai a -25. számra vonatkozólag. Jelentéktelen.</p> -<p>29. szám. Bátori Juliánna, Lichtman Móricz cselédje. Igazolja, -hogy a metszők náluk uzsonnáztak és vacsoráztak.</p> -<p>30. szám. Ziszman Jakab kocsmáros május 21-iki és 23-iki s -szeptember 6-iki vallomása. Elmondja az ápril 1-i metszőválasztást, -istentiszteletet, a zsidó templomban este tartott tárgyalást, -koldus zsidók ottlétét s a metszők egész napi hol -tartózkodását.</p> -<p>31. szám. Szuhi Györgyné született Svarcz Katalin vallomása -arról, hogy Ziszman ismerte Esztert.</p> -<p>32. szám. Gazdag Józsefné született Kramer Mária vallomása -erősiti Szuhi Györgynéét.</p> -<p>33. szám. Sarf Józsefné született Müller Léninek, Sarf Móricz -mostoha anyjának május 19-iki és 24-iki, julius 28-iki és október -17-iki vallomása. Esztert nem ismerte s eltünéséről semmit se tud, -de Zsófi nénjét ismerte. Móricz fia sohase beszélt neki Eszter -megöletéséről. A fiu hazug természetü.</p> -<p>Melléklet: Sarfné erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>34. szám. Svarcz Salamon metsző vádlott vallomása május 20 és -22-ről, julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja előéletét s az -április 1-én a templomban <span class="pagenum"><a name="Page_283" -id="Page_283">-283-</a></span> és azon kivül történteket. Esztert -nem látta, eltünéséről nem tud, meggyilkolása nem igaz. Az -istentisztelet alatt hallhattak sirást a templom felől, mert ő -könyörgés közben sirva szokott fakadni s hangja hasonlit a -lányéhoz.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa, eddig büntetlen. Julius -20-iki önkéntes vallomása arról, hogy ő ütötte agyon Esztert. Ezt -az napon visszavonja, keserüségében tette, társain akart vele -segiteni.</p> -<p>35. szám. Sarf József egyházfi, Móricz édes apja vallomása május -21-ről, julius 26-ról, október 17-ről és deczember 30-ról. Vádlott. -Elmondja április 1-nek történetét. Esztert nem ismerte, megöletését -méltatlankodva tagadja. Fia erről neki sohase beszélt.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa. Gunya Sándor -kihallgatási jegyzőkönyve; jelentéktelen.</p> -<p>36. szám. Junger Adolf vádlott május 22-iki, julius 28-iki és -október 18-iki vallomása. Sarf Móricz állitása valótlan. Solymosi -Eszternek valahol élni kell, mert a zsidók el nem emésztették. -Április 1-i egész napi hollétét elmondja.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>37. szám. Braun Ábrahám, másként Brenner, vádlott vallomása -május 22-ről, julius 28-ról és október 19-ről. Esztert ismerte, -eltünéséről semmit se tud, Móricz vallomása valótlan.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. <span class= -"pagenum"><a name="Page_284" id="Page_284">-284-</a></span></p> -<p>38. szám. Sarf Móricz 13 éves 9 hónapos életkoru. Május 20-iki -vallomásában elmondja az április 1-én történteket. Esztert nem -ismerte, eltünéséről semmit se tud.</p> -<p>Mellékletek:</p> -<p class="i2"><i>a)</i> Péczely irnoknak Nagyfaluban éjjel 11 -órakor a vizsgálóbiróhoz intézett levele.</p> -<p class="i2"><i>b)</i> Recsky csendbiztosnak e levél hátára irt -kérelme.</p> -<p class="i2"><i>c)</i> A vizsgálóbirónak a levél hátára éjféli 12 -órakor irt végzése Móricz azonnal való kihallgatása iránt.</p> -<p class="i2"><i>d)</i> Móricznak a nagyfalui éjszakán tett -vallomása Eszter megöletéséről.</p> -<p class="i2"><i>e)</i> Móricznak hajnali félhárom órakor a -vizsgálóbiró által Nagyfaluban történt kihallgatása.</p> -<p>Ezeken kivül Sarf Móricznak Eszláron május 22-én lett -kihallgatásáról, május 23-án Nyiregyházán a törvényszék -hitelesitési eljárásáról, ugyanott május 26-án és 27-én teljesitett -kihallgatásáról fölvett jegyzőkönyvek.</p> -<p>Május 27-iki vizsgálóbirói végzés Móricznak a fogházban leendő -tartásáról.</p> -<p>Október 17-iki vallomása arról, hogy talán Eszter ruháját -fölismerné.</p> -<p>Egressi Nagy László királyi alügyész értesitései arról, hogy a -királyi fogházfelügyelő utasittatott Móriczot a fogházban tartani s -arról, hogy Kozma királyi főügyész augusztus 23-án Móriczot a -fogházból szabadon ereszteni rendelte. <span class= -"pagenum"><a name="Page_285" id="Page_285">-285-</a></span></p> -<p>39. szám. Friedman Károly nyiregyházi rabbi jelenti, hogy -Tarczalon május hóban Gottlib Izsáknál volt szolgálatban állitólag -Eszter.</p> -<p>Melléklet: Gottlib Izsák és Kolvek Antalné született Sztáraszta -Mária igazolják egy eszlári lány ottlétét, a ki egy nap mulva onnan -eltünt. Tolcsva község birája jelenti, hogy ott Eszter nincs.</p> -<p>40. szám. Lusztig Sámuel vádlott május 24-iki, julius 28-iki és -október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte. Móriczot erőszakkal -vették rá a valótlan vallomásra. Látta, mikor Nagyfaluból -visszakisérték, alig tudott a lábán állani.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>41. szám. Veiszstein Lázár vádlott május 24-iki, julius 28-iki -és október 18-iki vallomása. Esztert nem ismerte, a vádat -tagadja.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitvány, mely szerint már büntetett -előéletü.</p> -<p>42. szám. Értesités Bukszbaum Ábrahám átkiséréséről.</p> -<p>43. szám. Bukszbaum Ábrahám vádlott május 24-iki, julius 28-iki -és október 19-iki vallomása. A vádat elméskedve tagadja.</p> -<p>44. szám. Rozenberg Herman május 25-iki, junius 23-iki, julius -28-iki, szeptember 2-iki, 4-iki és 17-iki vallomása. Elmondja ápril -1-i hollétét. Esztert ismerte s utoljára félkét órakor látta -délután, a mint Zsófi nénjével beszélgetett. Sztropkón kereste az -eltünt Esztert. Smilovics szeptember 17-én a börtönből csempészett -hozzá levelet. <span class="pagenum"><a name="Page_286" id= -"Page_286">-286-</a></span></p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa. Grósz Farkas, Slézinger Mór -és Veiner Herman igazolják sztropkói utját és Pásztor Zsófia, -Lakatos Károly, Fekete Zsuzsánna, Dulinszki Julcsa, Gergely Elek, -Gergely Verona igazolják vallomásának némely részletét.</p> -<p>45. szám. Römer Jakab május 25-iki és szeptember 9-iki -vallomása. Április 1-én este a zsidó templomban folyt tárgyalás. -Tóth Borcsa cselédjének éjjeli megmérése.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>46. szám. Groszberg Leó május 25-iki és szeptember 6-iki -vallomása. Elmondja a templomban tartott esti tárgyalást. Esztert -ismerte, eltünéséről nem tud semmit.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.</p> -<p>47. szám. Einhorn József május 25-iki és szeptember 6-iki -vallomása. Esti tárgyalásról.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>48. szám. Einhorn Májer. Vallomása jelentéktelen.</p> -<p>49. szám. Grósz Márton vádlott. Vallomása május 26, julius 17 és -29, szeptember 2 és 20-ról. Elmondja az április 1-i napirendet s -időközi utazásait. Tagadja Smilovics állitását s a holttest -usztatásában részességét. Másuttlétet igazol.</p> -<p>Mellékletek: erkölcsi bizonyitványa. Gyulai Zsuzsánna és Nagy -Borcsa, Szilvássy Jánosné született Rohács Anna és Hatalóczki Mária -igazolják másuttlétét, ifju Tóth János és Kis Nagy Mihály nem -tudnak róla. <span class="pagenum"><a name="Page_287" id= -"Page_287">-287-</a></span></p> -<p>50. szám. Klein József vallomása. Tóth Borcsa megméréséről -semmit se tud. Erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>51. szám. Lichtmann Jakab május 26-iki, junius 14-iki és -szeptember 7-iki vallomása. Rozenberg sztropkói utját ő intézte. -Naplót vezetett.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi és vagyoni bizonyitványa.</p> -<p>52. szám. Lichtmann Móricz vallomása. Jelentéktelen.</p> -<p>53. szám. Adler Mór jelentése. Fontosság nélkül.</p> -<p>54. szám. Farkas Gábor tisza-eszlári biró a tiszadobi fejetlen -hulláról jelentést tesz.</p> -<p>55. szám. Taub Emánuel elfogatása.</p> -<p>56. szám. Taub Emánuel kihallgatása május 26-án, julius 29-én és -október 19-én. Metsző. Vádlott. Esztert nem ismerte, a vádat -tagadja.</p> -<p>Melléklet: erkölcsi bizonyitványa.</p> -<p>57. és 58. szám. Letartóztatást elrendelő végzések.</p> -<p>59. szám. Boros Borbála vallomása. Tiszalöki nadályáruló asszony -részeg fővel beszélte, hogy Solymosi Eszter teherbe esett és -szégyene elől szökött meg ismeretlen vidékre.</p> -<p>60. szám. Vizsgálóbirói végzések és megkeresések.</p> -<p>61. szám. Mezőkövesdi királyi járásbiró jelenti, hogy az április -1-i koldus zsidók nem emődiek.</p> -<p>Melléklet: Klein Móricz, Kacz Mari, Czukor Zsigmond, Glück -Adolf, Svarcz Farkasné született Bleich Rézi és Grósz Mózes -kihallgatási jegyzőkönyvei.</p> -<p>62. szám. Zsidók csoportosulása május 29-én estennen -Tisza-Eszlár-Ujfalu végén. <span class="pagenum"><a name="Page_288" -id="Page_288">-288-</a></span></p> -<p>63. szám. Lichtmann József. A zsidók csoportosulásának oka. -Eszter hazajövetelét várták.</p> -<p>64. szám. Einhorn Józsefné született Rozenberg Eszter vallomása. -Jelentéktelen.</p> -<p>65. szám. Tiszalöki holttest, melyet április 28-án a Tiszából -kifogtak.</p> -<p>Dr. Kiss Jenő járási orvosnak hullaszemléről fölvett -jegyzőkönyve.</p> -<p>Alispáni jelentés, szolgabirói körözvény, törvényszéki elnöki és -vizsgálóbirói végzések.</p> -<p>Május 30-iki jegyzőkönyv szerint dr. Heumann Ignácz védő s dr. -Flegmann Miksa királyi törvényszéki orvos mint zsidók a hulla -megszemlélésétől eltiltatnak.</p> -<p>Kiásatási és felismerési jegyzőkönyv. Czitrom Ábrahám, Veiszhaus -Sámuel és Fógel Izrael a sir azonosságát igazolják. – Solymosi -Jánosné és Zsófia lánya, Solymosi Gáborné, Gyányi Gábor és felesége -a holttestben Esztert föl nem ismerik. – Braun Sámuelné és Braun -Pepi s ennek férje Jatzinger József fölismerik a hullában Braun -Amália leányukat, ki alatt január elején beszakadt a Tisza jege s -ki ott a vizbe fult. – Orvosi külső vizsgálat és vélemény.</p> -<p>66. szám. Dr. Heumann Ignácz védő a hullavizsgálatnál jelenlétét -megengedni irásban kéri. Vizsgálóbiró s fölebbezésre törvényszék -elutasitja.</p> -<p>67. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla után nyomozások. Botos -István, Tóth Gyula, K. Rácz Imre, Dancs <span class= -"pagenum"><a name="Page_289" id="Page_289">-289-</a></span> István, -Rácz Imre, Király Pál, Nácsa József, Hartstein Jakab, Lucsi Gábor -és Pap András halászok és révészek kihallgatása. A hulláról semmit -se tudnak. Ferenczi József révész junius 1-én estennen kutya -hulláját látta a viz szinén uszni. Innen terjedt el a kósza hir a -fejetlen hulláról. Grósz M. Lajos vallomása. Jelentéktelen.</p> -<p>68. szám. Koldus zsidók utáni nyomozások. Eredménytelenek.</p> -<p>69. szám. Az eszlári zsidó templom és zsidó temető vizsgálata. -Megállapitják, hogy a templom pitvarának ablakja előtt április 1-én -szalmaboglya volt, mely az ablakon való ki- és belátást gátolta. A -szalmát azóta a padlásra rakták, rajta vérnyomok nincsenek.</p> -<p>A temetőben három uj sirt felbontottak. Egyikben Sarf 9 napos -csecsemőjének holttestét találták, a másik kettőt egy évesnél -régibbnek állapitották meg. Orvosi szemlejegyzőkönyv.</p> -<p>70. szám. Braun Lőbi (Leopold) volt téglási metsző után -nyomozás. Udvariban, Szatmármegyében nyomára jönnek. Végzések, -megkeresések, elfogatási rendelet.</p> -<p>71. szám. Kovács Hostyisovszki Mihály kihallgatása. Nyiregyházi -rabbi levelet küldött általa Lichtmann Móriczhoz.</p> -<p>72. szám. Kernyétei jegyző jelenti, hogy az odavaló metsző -Veberman Móricz április 1-én nem volt otthon. Végzés. -Személyleirás.</p> -<p>73. és 74. szám. Braun Lőbi metsző elfogatása. <span class= -"pagenum"><a name="Page_290" id="Page_290">-290-</a></span></p> -<p>75. szám. Braun Lőbi vádlott vallomása junius 3 és 12-ről, -julius 28-ról és október 18-ról. Elmondja április 1-én hol és -kiknél tartózkodását. A nála talált Krachmol-Blü vérzéscsillapitó -szer. Vádat tagadja, Esztert nem látta. Móricz vallomását, mint -rabtársai beszélik, csendbiztos erőszakolta ki.</p> -<p>76. szám. Braun Lőbire vonatkozó intézkedések. Nyomozások, -végzések, megkeresések. Hollétére vonatkozó kihallgatások. -Házkutatással nála talált leletek, zsidó betükkel irt magánlevelek -s a Krachmol-Blü. Korányi Imre gyógyszerész s dr. Felletár Emil -országos művegyész vizsgálata és véleménye a Krachmol-Blüről.</p> -<p>Melléklet: Zsidó betüs levelek és forditásaik. A Svarcz -Salamonnál talált levelek s ezek magyarra lett forditásai.</p> -<p>77. szám. Vizsgálóbiró helyszini vizsgálata junius 4-én a zsidó -templom és Sarf József lakása körül.</p> -<p>Melléklet: kihallgatások Sarf Móricz életkorának meghatározása -végett. 1868 juliusban vagy augusztusban született.</p> -<p>78–83. szám. Költségjegyzékek, letartóztatási határozatok, -törvényszéki és vizsgálóbirói intézkedések.</p> -<p>84. szám. Az 1791-ben támadt peéri vérvád adatai.</p> -<p>85. szám. Koldus zsidók után nyomozások, 22 emődi lakos -kihallgatási jegyzőkönyve.</p> -<p>86. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála bujdosó -zsidó asszony utáni nyomozások. Kihallgatási jegyzőkönyvek. -Elfogatása. <span class="pagenum"><a name="Page_291" id= -"Page_291">-291-</a></span></p> -<p>87. szám. Özvegy Klein Sámuelné született Róth Borbála -kihallgatási jegyzőkönyvei junius 11-ről és 17-ről. Elmondja élete -történetét és özvegy Solymosi Jánosnéval találkozását.</p> -<p>88. szám. Névtelen levél, miként készitik keresztyén szűz -vérével a pászkát.</p> -<p>89. és 90. szám. Névtelen levél arról, hogy Eszter holtteste a -metsző pinczéjében egy hordó alá van eltemetve. A vizsgálóbiró -helyszini nyomozása. A metszőnek nincs pinczéje, se hordója.</p> -<p>Huri András és Juhász Lujza kihallgatási jegyzőkönyvei. -Jelentéktelenek.</p> -<p>91. és 92. szám. Vizsgálóbirói végzések, költségjegyzékek.</p> -<p>93. szám. Szolgabirói jelentés a dadai holttest feltüntéről.</p> -<p>Melléklet: a holttestnek éjjeli előzetes rendőri, szakértői -vizsgálata.</p> -<p>94. szám. A csonka-fűzesi – dadai – holttestre nézve junius -19-én és 20-án eszközölt kiásatási, fölismerési és orvosi -vizsgálati intézkedések és kihallgatások. Orvosi vélemények.</p> -<p>95. szám. Solymosi Eszter boltba menésének s onnan -visszatértének időtartama iránt szakértői helyszini szemle. -Szakértők a jegyzőkönyvben nincsenek megnevezve. Szemle junius -21.</p> -<p>96. szám. Solymosi Gáborné született Jakab Erzsébet kihallgatása -junius 21-én. Sarf József április 3-iki beszéde a nánási -esetről.</p> -<p>97. szám. Tisza-dobi fejetlen hulla iránti ujabb nyomozás. -<span class="pagenum"><a name="Page_292" id= -"Page_292">-292-</a></span> Dojtsák Mihály kihallgatása s egyéb -kihallgatások. Teljes eredménytelenség.</p> -<p>98. szám. Kovács Jánosné született Varga Zsuzsánna kihallgatása -junius 22-én, hogy Rozenberg Herman junius 16-án mondta, Eszter -élve vagy halva előkerül.</p> -<p>99. szám. Tisza-dadai jegyző junius 22-iki jelentése a járási -szolgabiróhoz, melyben a csonka-fűzesi holttest felbukkanásának s -megtalálásának részleteit elmondja. Tutajosok fölemlitése.</p> -<p>100. szám. Szomjas Károly egykori tengerész véleménye, hogy a -folyóviz miként szokta a holttestet sodorni magával.</p> -<p>101. szám. Murvai Györgyné született Gyányi Borbála -kihallgatása. Jelentéktelen.</p> -<p>102. szám. Rozenberg Hermanné született Reisz Mária és Doma -Mária kihallgatása arról, mikor járt Rozenberg Hermann Tokajban és -Kereszturban?</p> -<p>103. és 104. szám. Költségjegyzékek.</p> -<p>105. szám. Névtelen jelentés junius 29-ről, mely szerint Huriné -emésztette el Esztert, kihez házsártos és kegyetlen volt. Ő fogta -először a zsidókra.</p> -<p>Mellékletek:</p> -<p><i>a)</i> Csuga Dánielné, Kis Gáborné született Ungvári Zsófia, -Gergely Ferenczné született Solymosi Zsófia, Csordás Andrásné -vallomásai. Jelentéktelenek.</p> -<p><i>b)</i> Varga Kati vallomása, mely szerint április 1-én -Bukszbaum Ábrahám déli 11 órakor ment Züszmanhoz, fél 12 órakor -ebédeltek, azután a metsző <span class="pagenum"><a name="Page_293" -id="Page_293">-293-</a></span> 2 óráig aludt. Grósz Márton -betegségéről hallomásból tud.</p> -<p><i>c)</i> Feuerman Dávidné született Dávid Sára. Április 1-én 11 -óra tájban ment haza Taub Emánuel két metszővel, Solymosi Zsófia 12 -órakor vitte a bort Taubhoz. Grósz Márton betegségét jól tudja.</p> -<p>106–111. szám. Jelentéktelenek. Végzések, átiratok, -letartóztatások, körözvények.</p> -<p>112. szám. Ziszman Jakab Samu nevü fiának sirját junius 25-ének -éjjelén földulják.</p> -<p>113. szám. Tutajosok elfogatása iránti rendelkezés.</p> -<p>114. szám. Liszauer Ignáczné született Rozenfeld Mária férje -szolnoki utjáról. Jelentéktelen.</p> -<p>115. és 116. szám. Tutajosok elfogatása s kihallgatásuk -elrendelése.</p> -<p>117. szám. Csonka-fűzesi hulla tárgyában teljesitett nyomozások, -kihallgatások junius 28-án, 30-án és julius 1-én.</p> -<p>Drimusz György kerecseni tutajos jelentéktelen vallomása.</p> -<p>Szavinecz Péter, Simon Bazil, Matej Bazil, Paczkon Bazil, -Potrohos István, Dujtsák Iván, Lopojda Mihály, Szauko Mihály, -Susztra Bazil szeklenczei tutajosok kihallgatása. Együtt jöttek a -Tiszán azzal a tutajjal, mely Csonka-Fűzesnél a holttestet -megpillantotta.</p> -<p>118. szám. Matej Petra vallomása julius 1-én Nyiregyházán és -julius 14-én. A tutajok sorrendjét, rakodását, útját, személyzetét -részletesen elbeszéli. <span class="pagenum"><a name="Page_294" id= -"Page_294">-294-</a></span></p> -<p>119. szám. Szavinecz Péter ujabb vallomása junius 30-ról és -julius 14-ről. Holttest usztatásáról semmit se tud.</p> -<p>120. szám. Höcska Jura julius 2-iki és 24-iki vallomása. -Hullacsempészetről ő se tud semmit.</p> -<p>121. szám. Csepkanicz György vallomása junius 29-ről és julius -14-ről. Ő pillantotta meg először a holttestet. Ennek részletes -elbeszélése. Holttestusztatásról semmit sem tud. A vádbeli tényt -tagadja.</p> -<p>122. szám. Szelever János tutajos julius 2-iki és 14-iki -vallomása. A tutajut és Galsi Istvánnal való találkozás -elbeszélése.</p> -<p>123. szám. Matej Ignácz tutajos. Junius 30-iki nyiregyházi -vallomásában tutajostársaival egyezőleg beszél, vádat tagadja.</p> -<p>Julius 5-én Tisza-Lökön éjjel a csendbiztosnál kivett -vallomásában a hullacsempészet részleteit idő, hely és személyek -szerint elbeszéli.</p> -<p>Julius 14-iki és 30-iki vallomásában s a törvényszéki -hitelesitésnél tisza-löki vallomása mellett marad.</p> -<p>124. szám. Herskó Dávid tutajos junius 29-iki nyiregyházi -vallomásában társaival egyezőleg.</p> -<p>Julius 6-iki tisza-löki nappali vallomásában tagadja a vádat. -Esti csendbiztosi vallomásában a hullacsempészetet Matejjal -egyezőleg beszéli el, előzőleg Matej szembesittetett vele.</p> -<p>Julius 14-iki, 29-iki és 30-iki vallomásaiban megerősiti a -tisza-löki esti vallomását. <span class="pagenum"><a name= -"Page_295" id="Page_295">-295-</a></span></p> -<p>125. szám. A holttest feltalálásának részletei. Tisza-Dadán -julius 3-án, 4-én és 6-án kihallgattatnak a vizsgálóbiró által -Kecskés József, Litvai József, Váradi András, Takács Endre, Seres -Gyula, Lőrinczi István, Trattner Lipót, Lefkovics Bernát, Svarcz -Sámuel, Czeizler Márkus, Berger Mór, Molnár János, Krausz Bernát, -Goldstein Jakab, Kovács György, Tóth György és Kolmer József.</p> -<p>Mellékletek:</p> -<p class="i2"><i>a)</i> Végzés Lefkovics Bernát letartóztatása és -szabadon eresztése iránt.</p> -<p class="i2"><i>b)</i> Csonka-Fűzes helyszini rajza.</p> -<p class="i2"><i>c)</i> Helyszini szemle julius 4–8 napjairól, hogy -egy deszkát merre sodor s hol vet ki a szél.</p> -<p class="i2"><i>d)</i> Nyomozás az iránt, junius 18-án milyen szél -fujt.</p> -<p class="i2"><i>e)</i> Julius 4., 5., 6. és 7-én kelt végzések és -intézkedések Vider Mór s a tutajosok letartóztatása s Dadára, -Eszlárra, Lökre s Nyiregyházára kisértetése tárgyában.</p> -<p>126. szám. Oláh György vallomása. Holttest leirása.</p> -<p>127. szám. Hajdu Mihályné született Chrobák Ottilia vallomása. -Jelentéktelen.</p> -<p>128. szám. Adamovich József eszlári plébános jelenti, hogy -Hernád-Németiben a metsző két idegen zsidót rejteget. Nyomozások, -kihallgatások. Semmi eredmény.</p> -<p>129. szám. Vider Mór tokaji lakos kihallgatása. A vádat tagadja. -Letartóztatják. <span class="pagenum"><a name="Page_296" id= -"Page_296">-296-</a></span></p> -<p>130. szám. Tisza-Eszláron helyi szemle. Herskó Dávid Groszberg -Leónéban véli fölismerni a nőt, a ki Solymosi Eszter ruháit -átadta.</p> -<p>Melléklet:</p> -<p><i>a)</i> Groszberg Leóné született Klein Katalin vallomása. -Vádat tagadja.</p> -<p><i>b)</i> Buchta Szigfridné született Nováki Amália vallomása. -Tagad.</p> -<p><i>c)</i> Erkölcsi bizonyitványaik.</p> -<p>131. szám. Ruhaátadás helyének szemléje julius 8-án. Viskei -András halász, Hegedüs Béni révész, Junger Adolfné, Veiszstein -Lázárné, Feuerlicht Mártonné kihallgatása. Eredménytelen.</p> -<p>132. és 133. szám. Jelentéktelenek.</p> -<p>134. szám. Galsi István kihallgatása. Tutajosokkal egyezőleg -vall.</p> -<p>135–139. szám. Jelentéktelenek.</p> -<p>140. szám. Vádlottak megjelölik védőiket.</p> -<p>141. szám. Jelentéktelen.</p> -<p>142. szám. Kisvárdai szolgabiró jelenti Varga Mária dombrádi -leány eltünését.</p> -<p>143. szám. Jelentéktelen.</p> -<p>144–146. szám. Védők bejelentik meghatalmazásukat.</p> -<p>147. szám. Dr. Felletár Emil országos művegyész julius 2-án kelt -véleménye. Eszter ruháin vérfoltok nincsenek.</p> -<p>148–151. szám. Jelentéktelenek.</p> -<p>152. szám. Smilovics Jankel julius 9-iki és 15-iki nyiregyházi, -julius 18-iki tisza-löki csendbiztosi és <span class= -"pagenum"><a name="Page_297" id="Page_297">-297-</a></span> október -19-iki nyiregyházi kihallgatása. Eleintén tagad mindent, később -beismeri a hullacsempészést. 1883. évi január 11-én és 31-én -visszavon mindent s alibit igazol.</p> -<p>Melléklet: Névtelen levél, mely szerint a csonkafűzesi holttest -öreg Vaiser szolgálójának kórházból elcsent hullája. Káhán Kálmán -és a máramaros-szigeti rabbi adták kézre.</p> -<p>153–155. szám. Végzések, jelentések.</p> -<p>156. szám. Tóth Borcsa kihallgatása. Gazdája Römer Jakab és -Klein József álmában teste hosszát zsineggel megmérte.</p> -<p>157. szám. Nyomozások Grósz Márton és Klein Ignácz szekere és -lovai iránt hullaszállitás tárgyában.</p> -<p>158. szám. Klein Ignácz kihallgatása julius 17-én és 28-án, -szeptember 2-án és 17-én. Hullaszállitás vádját tagadja.</p> -<p>159. szám. Grósz Márton és Klein Ignácz letartóztatása.</p> -<p>160. szám. A nevezettek alibije iránti nyomozás julius</p> -<p>20-án és 21-én. Grósz Mártonné született Feuermann Rézi, Klein -Ignáczné született Svarcz Háni, Gyányi Gábor és neje Szellei -Zsuzsánna, Csuha Ferenczné született Mozsár Mária, Kovács Józsefné -született Farkas Zsófia, Cserés Andrásné született Bodnár Mária, -Nagy István és Antal Mátyás kihallgatása.</p> -<p>161. és 162. szám. Fógel Amsel letartóztatása és vallomása -julius 20 és 29-ről, augusztus 28-ról és október 19-ről. Tutajútját -elbeszéli, vádat tagadja. <span class="pagenum"><a name="Page_298" -id="Page_298">-298-</a></span></p> -<p>163. és 164. szám. Mendelovics Niszen elfogatása és julius -20-iki és 28-iki vallomása. Vádat tagadja.</p> -<p>165. szám.</p> -<p>A varjulaposi rejtély iránt nyomozás.</p> -<p>166–182. szám. Végzések, jelentések, védők előterjesztései, -költségjegyzékek, intézkedési iratok. Jelentéktelenek.</p> -<p>183. szám. Varjulaposi rejtély vizsgálata. Kovács Ignácz, -Janczura Mária, Laczkó János kihallgatása.</p> -<p>184. szám. Tóth Borcsa megmérése. Tóth Borcsa, Szalkai Eszter, -Szakolczai Zsófi s Oláh Zsuzsánna kihallgatása.</p> -<p>185–187. szám. Költségjegyzékek.</p> -<p>188–190. szám. Névtelen levelek.</p> -<p>191–195. szám. Jelentéktelen elintézési iratok.</p> -<p>196. szám. Popovics Bazil tutajos.</p> -<p>197. szám. Borka Bazil tutajos.</p> -<p>198. szám. Hörba Bazil tutajos kihallgatása. Egyezőleg igazolják -Fogel Amsel alibijét.</p> -<p>199–203. szám. Elintézési iratok. Jelentéktelen.</p> -<p>204. szám. Névtelen levél.</p> -<p>205. szám. Vizsgálóbiró naplója szeptember 5–13. napjáról.</p> -<p>206. szám. Lazi János vallomása, kik voltak május 19-én a zsidó -templomban. Grósz Vilmos, Groszberg Éliás és Ornstein Jakab -kihallgatása.</p> -<p>207. szám. Löwenthal Salamon elmondja az április 1-i -istentiszteletet.</p> -<p>208. szám. Grósz Márton alibije. Grósz Mártonné, Ziszmann Jakab -és Groszberg Éliásné kihallgatása.</p> -<p>209. szám. Klein Ignáczné vallomása férje alibijéről. -<span class="pagenum"><a name="Page_299" id= -"Page_299">-299-</a></span></p> -<p>210. szám. Pap Albert vallomása. Sarf Józsefné és Móricz fia -ismerhették Solymosi Esztert.</p> -<p>211. szám. Pap Albertné született Gönczi Juliánna vallomása. -Mint férje 210. szám alatt.</p> -<p>212. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának fölismerése. -Solymosi Jánosné, Huri Andrásné, Olajos Bálint és neje Szakolczai -Erzsébet, Lock Péterné született Katona Anna és Feller Istvánné -született Kolosi Juliánna, Solymosi Eszter ruháit felismerik.</p> -<p>213. szám. Helyszini szemle és intézkedés szeptember 11-én és -október 20-án a tisza-eszlári zsidó templom gondozása iránt.</p> -<p>214. szám. Névtelen levél.</p> -<p>215. és 216. szám. Róth Borbála, Grósz Nándor, Klein Ignácz, -Rózenberg Herman szabadlábra helyezése szeptember 14 és 16-án.</p> -<p>217. szám. Nyomozás Fogel Amsel alibije iránt. Bajer Herman, -Csonka István, Barta András, Halász Péter, Molnár István -kihallgatása.</p> -<p>218–222. szám. Elintézési iratok. Költségjegyzékek. -Jelentéktelenek.</p> -<p>223. szám. Sarf Móricz életkorának kinyomozása. Rózenberg -Herman, Grósz Mártonné, Ziszman Jakab, Buchta Szigfridné, Urbán -Józsefné, Hajdu Mihályné, Feuerman Farkasné kihallgatása. 1868. évi -augusztus valamelyik napján született.</p> -<p>224. szám. Frenkel Háni szakácsné vallomása. Jelentéktelen.</p> -<p>225. szám. Bátori Juliánna vallomása. Jelentéktelen. -<span class="pagenum"><a name="Page_300" id= -"Page_300">-300-</a></span></p> -<p>226. szám. Ornstein Berta. Április 1-én Lichtman Móricztól ételt -vitt egy öreg beteg zsidónak.</p> -<p>227–240. szám. Erkölcsi bizonyitványok. Elintézési iratok.</p> -<p>241. szám. Groszberg Leó vallomása Braun Ábrahám alibijéről -április 1-én.</p> -<p>242. szám. Grósz Márton vallomása ugyanarról.</p> -<p>243. szám. Einhorn Józsefné született Rózenberg Eszter vallomása -ugyanarról.</p> -<p>244–246. szám. Elintézési iratok.</p> -<p>247. szám. A csonka-fűzesi holttest ruhájának zsirfoltjairól -orvosi vélemény dr. Belky János egyetemi tanár és dr. Glück Ignácz -törvényszéki orvostól. Október 21, 23 és november 2-ről -jegyzőkönyvek.</p> -<p>248. és 249. szám. Erkölcsi bizonyitvány. Költségjegyzék.</p> -<p>250–256. szám. A koldus zsidók utáni nyomozások.</p> -<p>257. szám. Vollner Herman a koldus zsidó kihallgatása november -21, 22, 23-ról. Elmondja az április 1-i eszlári tartózkodását s a -zsidó istentiszteletet és azóta való kóborlásait. A vádat tagadja. -Sarf Móriczot felismeri.</p> -<p>258. szám. Vollner Hermanné született Dajcs Léni november 22-iki -és 23-iki kihallgatása. Férjével egyezőleg vall.</p> -<p>259–261. szám. Vollner és felesége letartóztatása. Végzések, -fölebbezések.</p> -<p>262. szám. Holttest ujabb vizsgálását s kiásását november 23-iki -végzéssel a törvényszék elrendeli. Egyetemi tanárok megbizatása. -<span class="pagenum"><a name="Page_301" id= -"Page_301">-301-</a></span></p> -<p>263. és 264. szám. Végzések.</p> -<p>265. szám. Tisza-Eszlár térképe és a zsinagóga rajza helyszini -szakértői szemlével deczember 8-án fölvétetik.</p> -<p>266. szám. Költségjegyzék.</p> -<p>267. szám. A csonka-fűzesi hulla fogainak fölismerése. Özvegy -Solymosi Jánosné, özvegy Solymosi Gáborné, Farkas Eszter és Olajos -Bálint kihallgatása.</p> -<p>Huri Andrásné nem nézi meg a hullát. Ijedős természetét Kobzos -János, Jakab Andrásné született Vámos Juliánna, Dunaveczki Andrásné -született Juhász Verona és Farkas József tanukihallgatások -igazolják.</p> -<p>268. szám. Solymosi Zsófi és Solymosi János fogainak -összehasonlitása a holttest fogaival. E tárgyban özvegy Solymosi -Jánosné, Huri Andrásné, Tanyi Józsefné, Szuhi Györgyné és Tóth -Marcsa tanuk kihallgatása.</p> -<p>269. szám. A holttest körmei s ép bőre tárgyában Sós András, -Papp József, Szellei Gábor, Ardai István és Babócsi József -kihallgatása.</p> -<p>270. szám. Megvoltak-e a körmök s nem lophatta-e el azokat -valaki? Farkas Gábor, Sós András, Dargo András, ifju Horváth Gábor, -Mészáros Gábor, Sallós Miklós, Szücs János, Róka Sándor és ifju Pap -József kihallgatása.</p> -<p>271–273. szám. Jegyzetek, végzések, költségjegyzék.</p> -<p>274. szám. A csonka-fűzesi hulla helyzete és őrizése a -felbukkanás után. Deczember 18-iki kihallgatások. <span class= -"pagenum"><a name="Page_302" id="Page_302">-302-</a></span> Litvai -József, Váradi András, Oláh György vallomása.</p> -<p>275. szám. Dr. Kiss Jenő járási orvos deczember 20-iki -nyilatkozata az éjjeli hullaszemléről.</p> -<p>276. és 277. szám. Lichtman Mór és neje vallomása a koldus -zsidónak április 1-én náluk történt ebédeléséről.</p> -<p>278. és 279. szám. Frenkel Háni és Ornstein Jakab. Ételküldésről -idegen zsidó részére, ki Braun Ábrahámnál volt szállva április -1-én.</p> -<p>280–287. szám. Jelentések, végzések, átiratok, -költségjegyzékek.</p> -<p>288. szám. Smilovics Jankel alibije. Veil Sámuel vallomása. Két -sáfárnak adott májusban pénzt, napot nem tudja. Egyik Veinstok -Ignácz, a másik vörös szakálos zsidó.</p> -<p>289. szám. Veinstok Ignácz Smilovicscsal junius 11-én -találkozott s 13-án vett át tőle fát Kerecsenben.</p> -<p>290. szám. Grósz Bencze. Igazolja Veinstok vallomását.</p> -<p>291. szám. Grósz Mózes. Egyezik Grósz Bencze vallomásával.</p> -<p>292. szám. Grósz Benczéné szül. Fried Rozália vallomása. Mint -férje s fia.</p> -<p>293. szám. Grósz Háni, anyjával egyezőleg vall. (292. sz.)</p> -<p>294. szám. Smilovics Jankelnek a börtönben Rózenberg Hermanhoz -csempészett leveléről. A velük s Oláh Andrással és Szilágyi -Józseffel fölvett kihallgatási jegyzőkönyvek.</p> -<p>295. szám. Bűnjelek jegyzéke. <span class="pagenum"><a name= -"Page_303" id="Page_303">-303-</a></span></p> -<h3>III.</h3> -<p class="summary">(A törvényszék és vizsgálóbiró együttes -vizsgálati iratai. – Egyetemi tudósok nyilatkozatai.)</p> -<p>1. szám. Iratok jegyzéke.</p> -<p>2. szám. Csepkanics György, Matej Ignácz és Herskó Dávid panasza -a szeklenczei községi előljáróságnál s a huszti szolgabirónál a -tisza-löki kinzatások miatt, augusztus 22-én és 23-án fölvéve. -Szolgabirói és királyi ügyészi javaslatok.</p> -<p>3. szám. Ostendische Zeitung, berlini ujság, kérdi, mikor lesz a -nagy per befejezve?</p> -<p>4. szám. Havass Imre királyi ügyész javasolja a tisza-löki -kinzásokra vonatkozó vizsgálat elrendelését.</p> -<p>5. szám. Jelentéktelen.</p> -<p>6. szám. Máramaros-szigeti királyi törvényszék vizsgálati iratai -tisza-löki kinzásról. Csepkanics György, Matej Ignácz, Herskó Dávid -kihallgatási jegyzőkönyvei s Dr. Szilágyi fogházorvos -látlelete.</p> -<p>7. szám. Csongrádi fejetlen hulla, mely november 8-án bukkant -fel a Tiszából. Ügyészi javaslat s törvényszéki végzés. November -11-iki eljárási jegyzőkönyv. Szakértők: dr. Scheuthauer Gusztáv -egyetemi tanár és dr. Aigner Károly szegedi királyi törvényszéki -orvos. – Vincze Pál, Sági István és Szénási István azonossági tanuk -kihallgatása.</p> -<p>Orvosi szemle. 1. Ruházat. 2. Külvizsgálat. 3. Belvizsgálat. 4. -Vélemény. Legalább 22 éves, halála valószinüleg egy év előtti. -<span class="pagenum"><a name="Page_304" id= -"Page_304">-304-</a></span></p> -<p>8. szám. A csonka-fűzesi hulla sirját november 7-ike óta pandur -őrzi.</p> -<p>9. szám. Jelentéktelen.</p> -<p>10. szám. Kozma Sándor királyi főügyész javasolja deczember -12-én az egész holttestnek Budapestre küldését. Törvényszék -megtagadja.</p> -<p>11. szám. Királyi főügyészi javaslat s törvényszéki végzés az -orvosi munkálatoknak az Országos Közegészségügyi tanácshoz -fölterjesztése iránt. Kérdések a tanácshoz.</p> -<p>12. szám. A tanácshoz intézett fölterjesztés. Az egyetemi -tanárok véleményéből egy résznek birói tollal kitörlése. -Iratjegyzék.</p> -<p>Mellékletek:</p> -<p class="i2">I. Holttest kiásatásának elrendelése.</p> -<p class="i2">II. Védők előterjesztése hullaszemle határideje -iránt.</p> -<p class="i2">III. Királyi főügyészi javaslat egyetemi szakértőknek -kellő időben értesitése iránt.</p> -<p class="i2">IV. Bonczoló helyiségről gondoskodás.</p> -<p class="i2">V. Költségjegyzék.</p> -<p class="i2">VI. Védők javaslata, hogy a kiásatás a biróság -jelenlétében teljesittessék.</p> -<p class="i2">VII. Gróf Pongrácz Jenő tanu távollétét -bejelenti.</p> -<p class="i2">VIII. Farkas Gábor községi biró jelentése a sir és -holttest azonossága tárgyában. Kiásási jegyzőkönyv. Azonossági -tanuk kihallgatása.</p> -<p class="i2">IX. Végzés a holttest egy részének Budapestre küldése -iránt. <span class="pagenum"><a name="Page_305" id= -"Page_305">-305-</a></span></p> -<p class="i2">X. 1882 deczember 10-iki jegyzőkönyv a sir fenekének -felkutatása, körmök keresése s a holttestnek két részre tagolása -tárgyában.</p> -<p class="i2">XI. 1882 deczember 12-iki jegyzőkönyv a hullarészek -elkülönitéséről s fölszámlálásáról.</p> -<p class="i2">XII. Egyetemi szakértők eljárására vonatkozó iratok. -A hullarészek átadása s átvétele Budapesten. Királyi főügyészi -előterjesztések. A csonkafűzesi szakértőkhöz intézett pótkérdések. -Az egyetemi szakértők előzetes nyilatkozatai.</p> -<p class="i2">XIII. Dr. Trajtler Soma orvos nyilatkozata a -pótkérdésekre.</p> -<p class="i2">XIV. Egyetemi szakértők pótlelete s véleménye.</p> -<p class="i2">XV. Költségjegyzék.</p> -<p class="i2">XVI. A Budapestre küldött hullarészek -visszaadása.</p> -<p class="i2">XVII–XX. Költségjegyzékek. Kézbesitések.</p> -<p>13. szám. Jelentéktelen.</p> -<p>14. szám. Horánszky Nándor védő lemondása.</p> -<p>15. szám. Országos Közegészségügyi Tanács az iratok -kiegészitését keri.</p> -<p>16. szám. Horánszky védő lemondása a vádlottakkal -közöltetik.</p> -<p>17. szám. Dr. Székely Miksa ügyvéd védői megbizatása.</p> -<p>18. szám. Országos Közegészségügyi Tanács felülvéleménye.</p> -<p>19. szám. Dr. Székely Miksa ujabb védői megbizatása. -<span class="pagenum"><a name="Page_306" id= -"Page_306">-306-</a></span></p> -<p>20. szám. Királyi főügyészség vádinditványa 1883 április 16-ról -Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám, Braun Lőbi, Vollner Herman, Sarf -József, Junger Adolf, Braun Brenner Ábrahám, Lusztig Sámuel, -Veiszstein Lázár, Fogel Amsel, Smilovics Jankel, Herskó Dávid, -Grósz Márton és Klein Ignácz ellen. Törvényszék elrendeli még Taub -Emánuel ellen is. Tárgyalás junius 4-re s következő napjaira.</p> -<p>21–23. szám. Intézkedési iratok.</p> -<p>24. szám. Tárgyalás ujabban junius 19-re.</p> -<p>25–28. szám. Jelentéktelenek.</p> -<p>29. szám. Cserés Andrásné született Bodnár Mária vallomása -junius 23-ról. Ért és beszél zsidó-német nyelven. A hulla -felöltöztetéséhez használt ruhák átadásával Groszberg Leót és -feleségét vádolja.</p> -<p>30. és 31. szám. Barcza Dani csendbiztos elleni jelentés.</p> -<p>32. szám. Farkas Gábor községi biró jelenti junius 28-ról, hogy -Vámosi József és neje Tót Erzsébet Julcsa lányukat előtte hamis -tanusággal vádolják.</p> -<p>33–46. szám. Jelentéktelenek.</p> -<p>47. szám. A Bodrog vizében talált palaczkbeli irás csak költött -neveket tartalmaz.</p> -<p>48. szám. Tárgyalási jegyzőkönyv mellékletei. Alant -ismertetvék.</p> -<p>49. és 50. szám. Törvényszék tanácskozási jegyzőkönyvei.</p> -<p>51. szám. Elsőbirósági itélet.</p> -<p>52. szám. Panaszos fél fölebbezése.</p> -<p>53. szám. Másodbiróság itélete.</p> -<p>54. szám. Kézbesitések. <span class="pagenum"><a name="Page_307" -id="Page_307">-307-</a></span></p> -<p>55. és 56. szám. Panaszos fél fölebbezése és ennek indokai.</p> -<p>57. szám. Legfőbb biróság itélete.</p> -<p>NB. Az elsőbirósági itélet és a tanácskozási jegyzőkönyvek -másolatai.</p> -<h3>IV.</h3> -<p class="summary">(A végtárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati -és egyéb iratok.)</p> -<p>A. Özvegy Solymosi Jánosné panaszos Szalay Károly ügyvédet jogi -képviselőjeként bejelenti.</p> -<p>B. Sarf József jegyzőkönyvileg kivánja, hogy fia a zsidó -ünnepeket megülhesse.</p> -<p>C. Eötvös Károly védő előterjesztése a belügyi kormányhoz Sarf -Móricznak a vármegye kezéből kiszabaditása iránt. Belügyi kormány -megtagadó határozata</p> -<p>D. Sarf Móricz nagyanyja és mostohaanyja kérik, hogy a fiuval -beszélhessenek. Alispán megtagadja.</p> -<p>E. Tóth Béla iró, az »Egyetértés« napilap belmunkatársa -előterjesztése a törvényszéki elnökhöz, melyben Orsóvszky Gyula -tanitónál 1883 junius 18-án este társával együtt tett látogatását s -annak okait és lefolyását elmondja.</p> -<p>F. Bary József vizsgálóbiró jelentése pótvizsgálat iránt.</p> -<p>G. Alispán jelenti, nem igaz, hogy Sarf Móricz a megyei -levéltárban belügyminiszteri rendeletet az ő jövőbeli ellátásáról -olvasott.</p> -<p>H. Vizsgálóbirói jelentés Cserés Andrásné kihallgatásáról. -<span class="pagenum"><a name="Page_308" id= -"Page_308">-308-</a></span></p> -<p>I. Jelentéktelen.</p> -<p>K. Péczely Kálmánról az illavai országos fegyház értesitője -1857-től 1869-ig tartott fegyházi fogságáról.</p> -<p>L. M. N. Jelentéktelenek.</p> -<p>O. Szalay Károly ügyvéd a panasz érdekében uj tanukat jelent -be.</p> -<p>P. Q. R. S. T. Jelentéktelenek.</p> -<p>U. Orvosi jelentés Sarf Móricz szemeinek látóképességéről.</p> -<p>X. Zemplén vármegye alispánja jelenti, hogy a Bodrog vizében -usztatott üvegbeli irás tartalma koholmány.</p> -<p>Z. Névtelen levél.</p> -<p>Zs. Eötvös Károly jelentése Kozma Sándor királyi főügyészhez -Zurányi Kálmán tanuskodásáról, mely a csonka-fűzesi holttest -fölismerésére vonatkozik. Gajzágó budapesti királyi aljárásbirónak -Zurányival fölvett kihallgatási jegyzőkönyve 1882 november -5-ről.</p> -<p>V. Aa. Jelentéktelenek.</p> -<p>Bb. Bodrog vizében Bodrog-Olaszi alatt talált üveg s benne irás. -Aláirva: Lőki János okleveles gépész. Vizsgálati iratok a találás -körülményeiről.</p> -<p>Cc. Dd. Ee. Jelentéktelenek.</p> -<p>Ff. Kazimir József pandurnak Vay György csendbiztos elleni -becsületsértési pere.</p> -<p>Gg. Vay György ellen folyt fegyelmi és bűnvádi perek iratai.</p> -<p>Hh. Ii. Jelentéktelenek. <span class="pagenum"><a name= -"Page_309" id="Page_309">-309-</a></span></p> -<p>Kk. Alispán jelenti, hogy Sarf Móriczot mikor s miként vette át -s adta Henter Antal várnagy kezére.</p> -<p>Mm. Eötvös Károly védő fölebbezése az iránt, hogy az egyetemi -szakértők kezére az egész holttest adassék ki.</p> -<p>Nn. Birói szemléről Tisza-Eszláron fölvett jegyzőkönyv 1883 -julius 17-én.</p> -<p>Oo. Különböző kir. ügyészi fölterjesztések főügyészhez.</p> -<p>Pp. Jelentéktelen.</p> -<p>Qq. Az 1791-iki peéri vérvádper iratai.</p> -<p>Rr–Ss. Zsidó betükkel zsidó-német nyelven irt levelek. -Jelentéktelen.</p> -<h3>V.</h3> -<p class="summary">(A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. -évi junius hó 19-től augusztus hó 3-ig.)</p> -<p>Harminczhárom jegyzőkönyvet vett fel a törvényszék a -végtárgyalásról. A jegyzőkönyvek gyorsirói följegyzések alapján -készültek. Az esküt tett gyorsirók elkészitették a szöveget, ezt a -törvényszéki elnök átnézte és kiigazitotta s aztán megerősitette. -Az igy jóváhagyott szöveget irták le jegyzőkönyv-alakban s ezt -azután az elnök és jegyző aláirta.</p> -<p>A szöveg előzetes átnézésébe s esetleges kiigazitásába se a -vádlottak, se a vádlók és védők be nem avatkozhattak. A -jegyzőkönyveket én utólag átnéztem s tartalmuk helyességét -emlékezetem és jegyzeteim segitségével megállapitottam. A -jegyzőkönyvek szövegét egészben helyesnek találtam. Minden fontos -és érdemleges <span class="pagenum"><a name="Page_310" id= -"Page_310">-310-</a></span> rész hiven van benne leirva. Csak -néhány tárgyalási jelenet van csonkán és hézagosan előadva. Ezt -irói művem folyamán külön megjegyeztem. Minden olvasóm -természetesnek s jól indokoltnak találja, hogy irói művemben a -megtörtént tények és nyilatkozatok leirásánál szigoruan -alkalmazkodtam a jegyzőkönyvek tartalmához.</p> -<p>A jegyzőkönyvek egyébiránt ezelőtt tizennyolcz évvel külön -könyvalakban megjelentek. Már ez is elég ok arra, hogy azok -tartalmát itt csak röviden jelzem.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>I. Jegyzőkönyv. Junius 19-iki ülés délelőtt 9 órától délutáni 2 -óráig. Biróság megalakulása. Elnöki megnyitó beszéd. Vádlottak -jelenlétének megállapitása. Közvádló királyi főügyészi helyettes -vád előterjesztése. A tolmácsnak és gyorsiróknak eskületétele.</p> -<p>Özvegy Solymosi Jánosné előterjeszti panaszát. Svarcz Salamon, -Vollner Herman, Bukszbaum Ábrahám és Braun Lipót (Lőbi) vádlottak -az általános és a különös kérdésekre felelnek, vádat tagadják.</p> -<p>Sarf Móricz tanu vallomása. Svarcz Salamon, Bukszbaum Ábrahám és -Braun Lipót vádlottakkal szembesitése.</p> -<p>Némely keresztkérdések.</p> -<p>II. Jegyzőkönyv. Junius 20-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 -óráig. Szalay Károly ügyvéd, mint özvegy Solymosi Jánosné -képviselője megjelenik. <span class="pagenum"><a name="Page_311" -id="Page_311">-311-</a></span></p> -<p>Sarf József, Junger Adolf, Braun (Brenner) Ábrahám, Veiszstein -Lázár, Lusztig Adolf és Taub Emánuel vádlottak az általános és -különös kérdésekre felelnek. Közvádló és védők keresztkérdései.</p> -<p>Sarf Móricz tanu apjával szembesitve. Apja és a közvádló s védők -keresztkérdései tanuhoz.</p> -<p>Védők előterjesztései.</p> -<p>III. Jegyzőkönyv. Junius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni -harmadfél óráig. Eötvös védő előterjesztése Tóth Bélának junius -18-án Orsóvszky tanitónál tett látogatása tárgyában. Az erre -vonatkozó vizsgálati iratok az ülés folyamán felolvastatnak.</p> -<p>Özvegy Solymosiné panaszoshoz a közvádló és a védők -keresztkérdései. Csordás Gáborné időközben meghalt.</p> -<p>Huri Andrásné, Lánczy Gáborné, Üveges Mihályné, Sós Andrásné, -Szabó Zsuzsanna, Sós Erzsébet, Tanyi Erzsébet, Tanyi Eszter, Sós -Mihályné, Solymosi Zsófia, Kohlmájer József, idősb Bátori Gáborné, -Bátori Gábor, ifjabb Bátori Gáborné és Bátori Zsófia tanuk -kihallgatása. Mit beszélt a 4 éves kis Samu gyerek? Eszterrel mikor -és hol találkoztak utoljára? Sarf Józsefék szomszédsági -viszonyai.</p> -<p>Biróság, közvádló, védők keresztkérdései.</p> -<p>Tanuk esküre bocsátása.</p> -<p>IV. Jegyzőkönyv. Junius 22-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 -óráig.</p> -<p>Lengyel Istvánné, Lengyel János, Fekete Jánosné, Adamovics -József, Kovácsné, Pap József, Hatalovszki <span class= -"pagenum"><a name="Page_312" id="Page_312">-312-</a></span> András, -Frenkel Sámuel, Csordás Nagy Jánosné, Pap Albert és neje, özvegy -Solymosi Gáborné, Pásztor Józsefné, Rózenberg Rozi, Ziszman Jakab, -Varga Kati tanuk kihallgatása. Kiáltás és sirás hangja a zsinagóga -felől. Élt-e Eszter még délután is? Mikor mentek haza a zsidók a -templomból? Bukszbaum Ábrahám alibije.</p> -<p>V. Jegyzőkönyv. Junius 23-iki ülés reggeli 9 órától délután 3 -óráig. Eötvös védő előterjesztése a biróság és védelem -sértetlensége tárgyában.</p> -<p>Römer Jakab, Groszberg Leó, Einhorn József, Einhorn Májer, Klein -József, Löventhal Salamon, Lichtman Jakab, Lichtman Mária, Frenkel -Háni, Bátori Juliánna, Ohrenstein Berta, Rózenberg Herman tanuk -kihallgatása. Keresztkérdések, szembesitések.</p> -<p>Solymosi Eszter eltünésének részletei. A zsidók április 1-i -istentisztelete. A metszők holléte. A koldus zsidó étkezése. Tóth -Borcsa megmérése.</p> -<p>Közvádló és védők előterjesztése Bary Józsefnek a tárgyalás -folyamán üzött titkos vizsgálatai ellen.</p> -<p>VI. Jegyzőkönyv. Junius 25-iki ülés délelőtti 9 órától délutáni -3 óráig. Elnök, közvádló és védők előterjesztései a holttesten levő -ruha honnan kerülte s Cserés Andrásné kihallgatása tárgyában.</p> -<p>Rózenberg Herman és neje, Lichtman József, Vollner Hermanné, -Ziszman Jakabné, Ziszman Dóri, Cserés Mihály, Huri András, Grósz -Farkas, <span class="pagenum"><a name="Page_313" id= -"Page_313">-313-</a></span> Guttman József, Taub Emánuelné, Csuga -Dánielné, Fájerman Sára, Vámosi Julcsa, Juhász József, Bakó Ignácz, -Durst András és Péczely Kálmán kihallgatása. Keresztkérdések, -szembesitések.</p> -<p>Eszter eltünésének körülményei. A zsidók járás-kelése április -1-én. Sarf Móricz nagyfalui vallatása.</p> -<p>VII. Jegyzőkönyv. Junius 26-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni -2 óráig.</p> -<p>Közvádló és védők előterjesztései Bary József kihallgatása -iránt. Péczely Kálmánhoz keresztkérdések. Eötvös Károly védő -leleplezi rablógyilkosság miatt történt elitéltetését.</p> -<p>Recsky András, Árvai Julcsa, Zdanek Gergely, Leskó Mária, -Szilvási Sára tanuk kihallgatása.</p> -<p>Sarf Móricz nagyfalui vallatása. Tanuesketések.</p> -<p>VIII. Jegyzőkönyv. Junius 27-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni -2¾ óráig. Védői előterjesztések.</p> -<p>Sarf Józsefné, Solymosi Gáborné, Barcza Dani, Henter Antal és -Bubák Antal tanuk kihallgatása.</p> -<p>Fontos szembesitések és keresztkérdések Sari Móricz tanuval és a -nagyfalui kihallgatásra nézve. Illavai országos fegyház értesitése -Péczely Kálmánról.</p> -<p>IX. Jegyzőkönyv. Junius 28-iki ülés reggeli 9¼ órától délutáni 1 -2/4 óráig.</p> -<p>Tanyi Gábor, Vertheimer Farkas, Fájerman Herman, Mészáros Juli, -Huri József, Veinstein Lázár, Csabai Miklós, Antal Mátyás, Jármy -Jenő, Fogel Amsel, Horka Bazil, Hörba Bazil tanuk kihallgatása. -<span class="pagenum"><a name="Page_314" id= -"Page_314">-314-</a></span></p> -<p>Solymosi Eszter eltünése. Hullausztatás. Fogel Amsel -alibije.</p> -<p>X. Jegyzőkönyv. Julius 2-iki ülés reggeli 10¼ órától délutáni 2¾ -óráig.</p> -<p>Váradi András, Oláh György, Litvai József, Smilovics Jankel, -Veil Sámuel, Grósz Benczéné, Grósz Mózes, Grósz Háni, Bajer Herman, -Csuka István, Barta András tanuk kihallgatása.</p> -<p>Csonka-fűzesi hulla feltalálása. Hullausztatási vád. Smilovics -Jankel alibije.</p> -<p>XI. Jegyzőkönyv. Julius 3-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2¾ -óráig.</p> -<p>Herskó Dávid, Matej Ignácz, Pap György, ifju Tóth János, Grósz -Márton, Nagy István vádlottak és tanuk kihallgatása.</p> -<p>Hullausztatás. Barcza Dani beszélgetése. Grósz Márton -alibije.</p> -<p>XII. Jegyzőkönyv. Julius 4-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 -és fél óráig.</p> -<p>Csepkanics György, Urbán Józsefné, Czuha Ferencz és neje, -Debreczenyi Mihály, Lánczi József, Höcska György tanuk -kihallgatása.</p> -<p>Hullausztatás. Matej és Smilovics ujabb kihallgatása. Tisza-löki -kínoztatások. Sarf Móricz életkora. Eszter eltünése. Grósz Márton -kocsija.</p> -<p>XIII. Jegyzőkönyv. Julius 5-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 3 -óráig.</p> -<p>Fogel Amsel, Grósz Márton, Klein Ignácz, Matej Péter, Szavinecz -Péter, Szirkó Mihály, Smilovics <span class="pagenum"><a name= -"Page_315" id="Page_315">-315-</a></span> Jankel, Galsi István, -Vider Mór vádlottak és tanuk kihallgatása.</p> -<p>Holttest szállitása. Hullausztatás. Tisza-löki vallatások és -kínzások.</p> -<p>XIV. Jegyzőkönyv. Julius 6-iki ülés reggeli 9 és ¼ órától -délután 2 óra 20 perczig. Védők előterjesztései.</p> -<p>Drimusz György, Szelever János, Grósz Mártonné, Groszberg -Illésné, Gyulai Zsuzsánna, Nagy Borcsa, Hatalovszki Mária, -Szilvássi Jánosné, Klein Ignáczné, Gyáni Gábor és neje, Lápossi -János, Várkonyi Ferencz, Solymosi Jánosné, Tanyi Józsefné, Tóth -Mari tanuk kihallgatása.</p> -<p>Hullausztatás. Grósz Márton alibije. Csonkafűzesi holttest -azonossága.</p> -<p>XV. Jegyzőkönyv. Julius 7-iki ülés reggeli 9 órától délutáni 2 -és fél óráig. Elnöki előterjesztés.</p> -<p>Zoltán István, Oláh György, Tóth György, Lőrinczi István, -Lefkovics Bernát, Svarcz Sámuel, Molnár János, Szalai Györgyné, -Olajos Bálintné, Szalai Gábor, Solymosi János, Jakab János, -Szakolczai Julcsa, Juhász József, Juhász Andrásné, Kecskés József -és Gazdag Józsefné tanuk kihallgatása. Szembesitések.</p> -<p>Csonka-fűzesi holttest felbukkanása s azonossága. -Tanu-esketések.</p> -<p>XVI. Jegyzőkönyv. Julius 9-iki ülés reggeli 10 és ¼ órától -délután 4 és fél óráig. Közvádló és védők előterjesztése. -<span class="pagenum"><a name="Page_316" id= -"Page_316">-316-</a></span></p> -<p>Vámosi Józsefné, Vámosi Julcsa, Hrabár Gyula, Hajdu József, -Tanyi Gábor, Tapasztó Miklós, Kaposi József, Nagy Józsefné, -Hatalovszki András, Hajdu Mihályné, Cserés Andrásné, Groszberg -Leóné, Herskó Dávid vádlottak és tanuk kihallgatása.</p> -<p>Solymosi Eszter eltünése. A csonka-fűzesi holttest -felöltöztetése.</p> -<p>XVII. Jegyzőkönyv. Julius 10-iki ülés reggeli 9 órától déli 12 -óráig.</p> -<p>Zurányi Kálmán és Horváth Géza tanuk kihallgatása. Dr. Trajtler -Soma kérdései. Keresztkérdések.</p> -<p>Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerési eljárás.</p> -<p>XVIII. Jegyzőkönyv. Julius 11-iki ülés reggeli 9 órától déli 1 -óráig.</p> -<p>Horváth Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv, dr. Mihálkovics Géza -szakértők, Szücs János és Solymosi Gáborné tanuk kihallgatása.</p> -<p>Csonka-fűzesi holttest azonossága. Fölismerés.</p> -<p>XIX. Jegyzőkönyv. Julius 12-iki ülés reggeli 8 és fél órától -délutáni 2 óráig. Közvádló és védők előterjesztései.</p> -<p>Dr. Kiss Jenő és dr. Belky János szakértők kihallgatása.</p> -<p>A holttest azonossága. Fölismerés.</p> -<p>XX. Jegyzőkönyv. Julius 13-iki ülés délelőtti 8 és fél órától -délutáni 2 és ¾ óráig.</p> -<p>Dr. Mihálkovics Géza, dr. Scheuthauer Gusztáv és dr. Trajtler -Soma szakértők kihallgatása.</p> -<p>A holttest azonossága. Fölismerés. <span class= -"pagenum"><a name="Page_317" id="Page_317">-317-</a></span></p> -<p>XXI. Jegyzőkönyv. Julius 14-iki ülés reggeli 8 és fél róától. -Helyszini törvényszéki szemle elrendelése.</p> -<p>Horváth László, dr. Kiss Jenő és dr. Scheuthauer Gusztáv -szakértők kihallgatása.</p> -<p>A holttest azonossága. Fölismerés.</p> -<p>XXII. Jegyzőkönyv. Julius 16-iki ülés reggeli 9 és fél órától -délutáni 3 óráig. Kulcslyuk-szemle napja.</p> -<p>Mihályi Gábor, Szaplonczay József, Matej Ignácz, Csepkanics -György, Mónics Bernát, Kopánszky György, Mónics Ferencz, Kerner -Máté, Sréter, Heillman és Moskovics Mózes tanuk kihallgatása.</p> -<p>Matej Ignácz szavahihetősége. Tisza-löki kínzások.</p> -<p>XXIII. Jegyzőkönyv. Julius 18-iki ülés reggeli 9 és fél órától -délutáni 2 óráig.</p> -<p>Róka Sándor, Kazimir József, Vay György és Karanczay József -tanuk kihallgatása.</p> -<p>Tisza-löki kínzatások.</p> -<p>XXIV. Jegyzőkönyv. Julius 19-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától -délutáni 3 és fél óráig.</p> -<p>Róka Sándor, Kazimir József, Bakó Ignácz, Mozga Péter, Bakó -György, Szójár Anna, Szentesi István és neje kihallgatása.</p> -<p>Tisza-löki kínzás. Nagyfalui éjjeli vallatás. Keresztkérdések -Matej Ignáczhoz hullausztatásra nézve. Közvádló királyi főügyészi -helyettes bántalmazása. Tanuk esküre bocsátása.</p> -<p>XXV. Jegyzőkönyv. Julius 20-iki ülés reggeli 9 és fél órától -délutáni 2 és fél óráig. Elnöki és védői előterjesztések -<span class="pagenum"><a name="Page_318" id= -"Page_318">-318-</a></span> a törvényszék hivatalos tagjainak -sérthetlensége tárgyában.</p> -<p>Szentesi István, Debreczenyi Mihályné, Hatalovszki András, -Vámosi József, Vámosi Julcsa, Veinstein Hani és Löventhal -Salamonné, Vámosi Józsefné. Keresztkérdések. Szembesitések.</p> -<p>Eszter eltünésének körülményei. Vámosi Julcsa hamis -vallomása.</p> -<p>XXVI. Jegyzőkönyv. Julius 21-iki ülés reggeli 9 órától délutáni -2 és fél óráig. Kormány intézkedése közvádló védelme tárgyában.</p> -<p>Sipos István és neje, Cserés Mihály, Lazi János, Sós András, -Ardai István, Pap József, Babócsy József, Szelei Gábor, ifju Pap -József, Farkas Eszter, Olajos Bálint, Feller Istvánné, Katona Anna, -Zak Péterné, Solymosi Zsófi, Szilár Zsófi, Pilinczky János, -Solymosi János, Huri Andrásné, Farkas Gábor, Vertheimer Farkas, -Nagy Mihály, Cserés Andrásné, Róth Borbála tanuk kihallgatása.</p> -<p>Eszter eltünése. Holttest azonossága. A holttesten meg voltak-e -a körmök? Grósz Márton alibije.</p> -<p>XXVII. Jegyzőkönyv. Julius 23-iki ülés reggeli 10 és fél órától -délutáni 2 óráig.</p> -<p>Klein Ignácz, Kakóczi Károly és Buchta Amália tanuk -kihallgatása. Iratok felolvasása.</p> -<p>Hullausztatás. Sarf Móricz születési ideje. A Tisza árama a -holttest felbukkanásakor. Eötvös védő előterjesztése. <span class= -"pagenum"><a name="Page_319" id="Page_319">-319-</a></span></p> -<p>XXVIII. Jegyzőkönyv. Julius 24-iki ülés reggeli 9 és fél órától -délutáni 1 és háromnegyed óráig.</p> -<p>Iratok felolvasása. Közvádló és védők előterjesztései. Sarf -Móricz megesketésének kérdése.</p> -<p>XXIX. Jegyzőkönyv. Julius 27-iki ülés reggeli 8 órától délutáni -1 óráig.</p> -<p>Szeyfferth Ede közvádló előterjesztése. Vádat elejti. Szalay -Károly a panaszos nevében vádat emel. Funták Sándor -védőbeszéde.</p> -<p>XXX. Jegyzőkönyv. Julius 28-iki ülés reggeli 8 és fél órától -délutáni 2 és fél óráig.</p> -<p>Friedmann Bernát, Székely Miksa és Heuman Ignácz -védőbeszédei.</p> -<p>XXXI. Jegyzőkönyv. Julius 30-iki ülés reggeli 8 és ¾ órától -délutáni 4 óráig.</p> -<p>Eötvös Károly védőbeszéde.</p> -<p>XXXII. Jegyzőkönyv. Julius 31-iki ülés reggeli 8 és fél órától -déli fél 12 óráig.</p> -<p>Szalay Károly, Eötvös Károly, Heuman Ignácz és Funták Sándor -védők vitázó beszédei.</p> -<p>XXXIII. Jegyzőkönyv. Augusztus 3-iki ülés délelőtti 11 órától -déli 12 óráig.</p> -<p>Az itélet kihirdetése. Panaszos fölebbezést jelent be. Elnöki -záróbeszéd. A védelem részéről Eötvös Károly záróbeszéde.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_320" id= -"Page_320">-320-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_321" id="Page_321"><br /> --321-</a></span></p> -<h2>TARTALOMJEGYZÉK.</h2> -<p class="center">HARMADIK KÖTET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>A föld alól.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Az első biztos -jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabadítani. – A -csonka-fűzesi szakértők munkájában nem biztam. – E munka ellenkezik -a tárgyi tünetekkel. – Mit tehetek ellene? – A vérvád különös -természete. – Trajtler Soma orvostudor. <span class= -"ralign"><a href="#Page_1">1</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Miként dolgozik az -agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom története. – Kovács -József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. – -Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sirok. – A -sirbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása. <span class= -"ralign"><a href="#Page_13">13</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Az egyetemi -tudósok. – A holttest kiásására kirendelt birói bizottság. – Az -igazi sir. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – Nem kapunk -szállást és ételt-italt. <span class="ralign"><a href= -"#Page_32">32</a></span></li> -<li>Mit láttak a tudósok?</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A holttest csakugyan -a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten mumificatiót találnak. – -De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan természete. – A -hónaljak szőre. – A körmök hiánya. – A csontok fejlődése. -<span class="ralign"><a href="#Page_44">44</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A fogak szemléje. – -Huriné nem nézi meg a holttestet. – Két fog rendetlenül fekszik -egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi Zsófinál is. – A -fogak és körmök tanui. – Hátha ellopták a körmöket. <span class= -"ralign"><a href="#Page_54">54</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Az igazi tudós. – -Az egyetemi tudósok a holttestnek Budapestre szállítását kivánják. -– A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- és szőrszálak -letöredezése. <span class="ralign"><a href= -"#Page_61">61</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> Mihálkovics első -véleménye szerint a holttest idősebb lányé, nem Solymosi Eszteré. – -A 17 éves férfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem tud meggyőzni. -– A fejlődés különböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A prágai orvosi -egyetem 14 éves leánycsontváza. – Scheuthauer buzgósága. – A -tudósok végső véleménye. <span class="ralign"><a href= -"#Page_69">69</a></span></li> -<li><span class="pagenum"><a name="Page_322" id= -"Page_322">-322-</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">V.</span> A holttest olyan -lányé, a ki 14 évesnél nem volt fiatalabb s 17 évesnél nem volt -idősebb. – A csonka-fűzesi szakértők minden lényeges kérdésben -tévednek. – A holttest Solymosi Eszteré lehet. – A biróság kitörli -a tudósok véleményéből ezt a pontot. <span class="ralign"><a href= -"#Page_77">77</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">VI.</span> Az Országos -Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a vitás -kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffmann Bécsben és -Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat. <span class= -"ralign"><a href="#Page_82">82</a></span></li> -<li>A megmérgezett lélek.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A királyfi vall anyja -ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf Móricz. – A hetyke -tanu. – Sarf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – Sokáig küzködött. -<span class="ralign"><a href="#Page_89">89</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Sarf Móricz elhagyja -a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a várnagy? – Erdődi gróf -Pálffy János tartja pénzzel a gyerek-tanut. – Mi a várnagy -feladata? – A gyerek jelleme. <span class="ralign"><a href= -"#Page_98">98</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A várnagy oktatási -módszere. – Sarf Móricz megutálja a zsidó vallást. – Megveti -hitsorsosait. – Elhiszi a vérvádat. <span class="ralign"><a href= -"#Page_104">104</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> A gyerek utálja meg -édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A gyerek kigúnyolja édes -apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja ruháit. <span class= -"ralign"><a href="#Page_111">111</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">V.</span> Sarf Móricz a megyei -levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, hogy ő ur lesz. – -Fél a zsidóktól. – Husvétkor a zsidók el akarják lopni. – A -tárgyalás előtti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság minden. – -Az agy is átalakul. <span class="ralign"><a href= -"#Page_117">117</a></span></li> -<li>Eszter halálának titka.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A csonka-fűzesi -holttest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy Eszter meghalt. – -Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – A vizsgálat -nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait. <span class= -"ralign"><a href="#Page_131">131</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Hatalovszki András -tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután ott sirdogált a -kert mellett a fűzfa alatt. – Anyja, gazdaasszonya, testvérje -öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik. <span class= -"ralign"><a href="#Page_140">140</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A lány -elszántságának oka és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett és -dolgozott. – Asszonyának durvasága. – Barcza Dani tanusága. – A -tanuk szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Az utolsó ok. -<span class="ralign"><a href="#Page_149">149</a></span></li> -<li>A nyilvános tárgyalás.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A bűnügyi vizsgálat -lassu. – Szeyfferth Ede, a közvádló. – A vádhatározat. – A biróság -szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A közönség. <span class= -"ralign"><a href="#Page_156">156</a></span></li> -<li><span class="pagenum"><a name="Page_323" id= -"Page_323">-323-</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A tanuk. – A -jóhiszemü, de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A holttest -nyakán forradás. – A kék szem. – A parasztlány lábujjai. – A tanuk -beszédének összehangzása. <span class="ralign"><a href= -"#Page_167">167</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Pártos közönség. – -Péczely leleplezésén felzúdul. – „Mondja el vallomását a tanu -versben is“. – A külső közönség. – A hirlaptudósítók. – A nagy -világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berlinből. <span class= -"ralign"><a href="#Page_172">172</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> A biróság. – Korniss -Ferencz, az elnök. – Elfogultsága. – Horánszky védő lemond. – Ujabb -védőtársaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak bátrak és -nyugodtak. – A „marha“. <span class="ralign"><a href= -"#Page_178">178</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">V.</span> A közvádlót -megtámadják. – Nem kap elégtételt. – A közönség a védők ellen. – A -népszerüség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem -bajvivás a faji ösztön ellen. <span class="ralign"><a href= -"#Page_191">191</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">VI.</span> Megvédtem magam a -támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titkos testőrségem. – A -védelem felosztása. – Az én védőbeszédem. – Agyam elfáradt. – -Miként alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd. -<span class="ralign"><a href="#Page_197">197</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">VII.</span> A biróság itélete. -– A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz szabad lesz. – A munka -jutalmat érdemel. – A per költségei. – A védőügyvédek -tiszteletdija. <span class="ralign"><a href= -"#Page_208">208</a></span></li> -<li>Könyvünk toldaléka.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Okaink, a melyek -miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes iratokat. -<span class="ralign"><a href="#Page_220">220</a></span></li> -<li>Birói itéletek.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Az első biróság -itélete s annak indokai. <span class="ralign"><a href= -"#Page_223">223</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A budapesti királyi -itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s annak indokai. -<span class="ralign"><a href="#Page_251">251</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A magyar királyi -Kuriának, mint legfőbb biróságnak itélete s annak indokai. -<span class="ralign"><a href="#Page_272">272</a></span></li> -<li>A vizsgálat iratai.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> Miért ismertetem az -iratokat? <span class="ralign"><a href= -"#Page_276">276</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A vizsgálóbiró -iratai. – A birói szemléről és kihallgatásokról fölvett -jegyzőkönyvek. <span class="ralign"><a href= -"#Page_278">278</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> A törvényszék és -vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – Egyetemi tudósok -nyilatkozatai. <span class="ralign"><a href= -"#Page_303">303</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">IV.</span> A végtárgyalás -folyamán beszerzett vizsgálati és egyéb iratok. <span class= -"ralign"><a href="#Page_307">307</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">V.</span> A nyilvános -végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től augusztus hó -3-ig. <span class="ralign"><a href="#Page_309">309</a></span></li> -</ul> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<div class="transnote"> -<h3>Javítások.</h3> -<p>Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.</p> -<p>A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:</p> -<table summary="Javítások"> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_27">27</a></td> -<td>kisül, kogy</td> -<td>kisül, hogy</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_34">34</a></td> -<td>mezőkön-eső</td> -<td>mezőkön, eső</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_34">34</a></td> -<td>sara fene, ketlen</td> -<td>sara feneketlen</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_64">64</a></td> -<td>egyemi tudósok</td> -<td>egyetemi tudósok</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_197">197</a></td> -<td>mindg lehetőnek</td> -<td>mindig lehetőnek</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_246">246</a></td> -<td>nézve, hooy</td> -<td>nézve, hogy</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_281">281</a></td> -<td>Aprilis 1-én</td> -<td>Április 1-én</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_291">291</a></td> -<td>Ozvegy</td> -<td>Özvegy</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_293">293</a></td> -<td>Aprilis 1-én</td> -<td>Április 1-én</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_303">303</a></td> -<td>A tövvenyszék</td> -<td>A törvényszék</td> -</tr> -</table> -</div> -<pre style='margin-top:6em'> -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A NAGY PER, MELY EZER ÉVE FOLYIK S -MÉG SINCS VÉGE (3. KÖTET) *** - -This file should be named 63565-h.htm or 63565-h.zip - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/6/3/5/6/63565/ - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive -specific permission. If you do not charge anything for copies of this -eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook -for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, -performances and research. They may be modified and printed and given -away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks -not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the -trademark license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country outside the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this ebook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm web site -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The -Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm -trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the -mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its -volunteers and employees are scattered throughout numerous -locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt -Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to -date contact information can be found at the Foundation's web site and -official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. - -</pre> -</body> -</html> diff --git a/old/63565-h/images/cover.jpg b/old/63565-h/images/cover.jpg Binary files differdeleted file mode 100644 index 79f642b..0000000 --- a/old/63565-h/images/cover.jpg +++ /dev/null |
