diff options
Diffstat (limited to '42372-8.txt')
| -rw-r--r-- | 42372-8.txt | 2984 |
1 files changed, 0 insertions, 2984 deletions
diff --git a/42372-8.txt b/42372-8.txt deleted file mode 100644 index 51f43fe..0000000 --- a/42372-8.txt +++ /dev/null @@ -1,2984 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook, Az igazi humoristák, by Kálmán Mikszáth - - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - - - - - -Title: Az igazi humoristák - Cikkek a magyar nép humoráról - - -Author: Kálmán Mikszáth - - - -Release Date: March 19, 2013 [eBook #42372] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: ISO-8859-1 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK AZ IGAZI HUMORISTáK*** - - -E-text prepared by Tamás Róth, Albert László, and the Online Distributed -Proofreading Team Europe (http://dp.rastko.net) from page images -generously made available by the Google Books Library Project -(http://books.google.com) - - - -Note: Images of the original pages are available through - the the Google Books Library Project. See - http://books.google.com/books?id=SHxHAAAAYAAJ - - - - - -Mikszáth Kálmántól. - -AZ - -IGAZI HUMORISTÁK. - -CIKKEK A MAGYAR NÉP HUMORÁRÓL - - - - - - - -1879. -Nyom. Endrényi Lajos és társánál Szegeden. - -EZEN KÖNYVEMET AJÁNLOM - -AZ ÉN - -SZELID CSENDES FALUMNAK. - -A SZERZO. - - - - -ELOSZÓ. - -Nem azért ajánlom pedig könyvemet az én csendes szülofalumnak, hogy ott -valaki megvegye s még tetejébe el is olvassa. Ha a nótárius ur sorba -venné ujjain azokat, akik a betühöz értenek, bizvást zsebre tehetné az -egyik kezét. - -Nem vesznek ott meg egyéb könyvet, csak kalendáriumot, azt is -százesztendost, mely azonfölül, hogy az unokák unokáinak is mutatni -fogja az idojárást, egyszersmind összeköttetésben tartsa oket az égi -hatalmasságokkal is, mivel a százéves naptárnak imádságos könyv az egyik -fele. - -Hanem azért ajánlom nekik ezt a könyvet, mert tolük tanultam, ami benne -van. - -Ha van benne valami érdemes az az övék. - -* * * - -S van benne. - -Mert sok könyv mutatja már ezt a nemzetet karddal kezében. Jó katonának -mondja mindenik. - -Sok könyv figyelte már meg fájdalmait, bajait, mutatja sirva, festi -türve; látjuk daczolva, ránczba vont szemölddel. Férfias mindig. - -Lássuk most egyszer pongyolán mosolyával. Naiv akár egy gyermek. - -S ez a mosoly a tükör, melybol igazi szépségben tündöklik vonzó arcza. - -* * * - -Jó kedve morzsáit szedegettem össze, - kevés fáradtsággal. - -Jártam a rónát, a hegyeket s mikor a busongó nóta, mely az ország egyik -szélétol a másik széleig szolgálja a sziveket, elhal az ajkakon... szelid -humorban csöppen el a fájdalomból, az ami még megmaradt. - -Csintalan szavakban dugja ki körmeit a dévajság. - -Játszi naivsággal szólja el magát az együgyüség. - -S még az is szeretetreméltó. - -* * * - -Mivelhogy azonban még sem voltam mindenütt s könnyen megeshetik, hogy -amit némely nemes helységrol elmondtam, az annak zokon eshetnék vagy -hogy nem is hitelesen van róla leszabva, az akkor, - egyszer mindenkorra -kijelentem - a szomszéd faluban történt. - - - - -HUMOR AZ UTCÁN. - - -_God_ made the country, and _man_ made the town. - -_Cooper_. - - -Régi példabeszéd, hogy a magyar embert az isten jó kedvében teremté és -talán igaz is. E népben mindig volt humor. Az isten alkotásánál jó -kedvének felét neki kölcsönözte s abból aztán jut mindenüvé, a megye- és -országgyülési termekbe, a temetokbe sot még az utcára is. - -A fölvett cimhez ragaszkodva csak keveset szólhatunk az egyszerü -falukról, hol minden duzzad az üde költészettol, hol az utcákat -keresztül-kasul egyforma cégtábla- s fölirat-nélküli alacsony házak -szegélyezik. A humor ha ide téved, beletemetkezik a költészetbe, lemond -önmagáról. - -Fölirat csak a templomon látható és a korcsmán néhol, mert közönségesen -elég ilyen szegény helyre cégérül a póznára kitüzött boróka-csutak is. -Kényesebb falukban "Becsali", "Gondüzo", "Betekints", a furfangos neve a -csárdáknak, s ha külön föliratjuk van, az sem valami különös dolog; már -a gyerekek is ösmerik; régi, kopott biztatása a korcsmárosoknak, hogy: -"ma pénzért, holnap ingyen." - -Ezenkivül nyomatott betüt már csak a biró házán látunk a fekete táblán, -melyet nem azért csináltatott maga a tekintetes vármegye, hogy -nevetségül szolgáljon; meg a falu végén a nemzeti szinüvé elomozditott -oszlopon, hol azonban nem találtatik egyéb, mint a nemes község -becsületes neve a hozzátartozó vármegye nevével egyetemben. - -A faluk architecturája mind különbözo, de jelentéktelen módositásokkal. -Néhol a tüzfal-homlokzatokat szeretik, mélyedéssel valamely ájtatos kép -számára, (legalkalmasabb ember erre szent Flórián); másutt ezek helyére -cifrázott deszkázat jo, mig ismét másutt leér a zsupfedél karimája egész -a ház szeméig, a két ablakig, mely közt legfeljebb a tulajdonos nevének -szines kezdobetüi ékeskednek. Csak elvétve pompázik koszoruban, módosabb -koépületeken olyan büszke mondás, mint Tarjánban: - -"Ezt a házat épitette Fazekas András Itt helyben A saját erdejébol -hozott fából." - -A magyarokénál sokkal szebb és jellemzobb a székely házak fölirata: - - "Öröm és békesség a bejövoknek, áldás a kimenoknek!" - -mely aztán nagyobb világosság okáért következo vendégszereto verssel -egészittetik ki a tulipántos, szélesfejü szegekkel kivert kapun: - - "Ha nincs itthon a gazda, itthon van a népe, - Legyék itthon az is mind, ki e kapun lép be." - - -Mióta már a székely portáján is finánc és adóvégrehajtó jár ki s be, -azóta nincs értelme e soroknak s kezdenek az uj kapukról lemaradozni. - -E helyen kivánom megjegyezni, hogy nemcsak az épitészeti izlés változó -falvainkban, hanem, ugyszólván a gondolkozás is. Más mesék, más -közmondások, különbözo észjárás jellemzik az egyes helységek népét. Ezer -meg ezer apró vonásban mennyi a humor! Szinte sajnálom, hogy e tárgynál, -mint a kerethez nem tartozónál át kell suhannom. Csak futólag emlékezem -meg az ebeckiekrol, hol közös lévén a harangláb és harang, ráiratták az -oszlopra, hogy a harangszó fele a lutheránusokat illeti. A pinci -embernek, a legszegényebbnek is gyönyörü lovának kell lennie, az -istálóját épiti elolre cserépfedél alá, faragott kövekbol, mig a -formátlan lakóház szerényen lapul hátra roskadozó fabordáival szegényes -nádkalapja alá: azért is mondják a pinci emberre, hogy nagyot hibázott -amiért "nem lett ló." A jámbor zsélyi lakos I. Napoleon észjárása után -indul s abban találja ambitióját, ha minél több gyermeke van; a világért -sem mulasztaná el akár szóbeszédben, akár irásban oda bigyeszteni a neve -után, ha teheti: "Én Csúz Ferenc, hat neveletlen gyermek atyja." Már az -óvári palócban nincs ily tökéletlen hiuság, mint igazi bocskoros -nemeshez illik, az egész világot fumigálja, házat is csak azért épit, -hogy télben legyen hova tenni a melegito kemencét, mert a hideg a nemes -embert is fogja, s ha fölirattal látja el, akkor is mit neki a -keresztény idoszámitás, elég ha oda jegyezi az utódoknak: - - Épité Kéry Pál de eadem, - A restoráció utáni tavaszon. - - -Nagyon sajnálom, hogy nem még harmadéve télen irtam e cikkemet, mert -akkor módomban lett volna a kis-ujfalusiak hires föliratát -gyüjteményemhez csatolni. Azóta fájdalom, elolvadt, amibol világosan -bebizonyitható, hogy a nemes eloljáróság nem járt el teljes -bölcsességgel, midon az emlitett, emberemlékezet, óta elo nem fordult -kemény tél (négy ember fagyott meg Kis-Ujfaluban) megörökitését akként -eszközlé, hogy az e célra begyült összegen kihozatván a városi vésnököt, -miután kotáblára már nem futotta, egyhangu megállapodás folytán, a falu -közepén lévo nagy jégtáblára vésette ki a nevezetes eseményt ékes -versekben örök emlékezet okáért. - -De ha ez elenyészett is, maradt még nevezetes fölirat Kisujfaluban H. -hires malmán, melyhez a folyamot fölfelé vezette. Rengeteg pénzébe -került s még ki is gunyolták. Erre szól hát büszke válaszul: - - "Ezt a malmot csinálta - Ezékiel de Harcsa. - Ahogy csinálta, ugy megcsinálta." - - -Elég eredeti, de nem olyan elmés, mint az inámi kocsma homlokzatán ezen -eszmetársitásból eredt felirat: - - Ennek a falunak "Innám" a neve. - - -Ugyancsak az inámiaknak van a falu végén egy pléh Krisztusuk a -keresztfára szegezve, kinek az illeto piktor, kopjával átvert vérzo -szivét a jobboldalára festette. Akadtak olyan müértok Inámon, kik idok -jártával rájöttek e hiányosságra s hogy a hibás müvet kiigazitsák, -vasvillával átszurták a pléh-kép baloldalát is. Most már tökéletes. - -A szent képek, kápolnák nagy divatban vannak különösen katholikus -helyeken, ugy hogy alig van falu anélkül. De e sok közül egy sem járta -ugy meg, mint Bolyk, hol a határ végpontján közköltségen épitett diszes -kápolna egy késobb elvesztett határigazitási per miatt a szomszédos -karancsi határba került. Biz ezen nem lehetett segiteni máskép, csak az -alábbi fölirattal: - -"Adatik tudtára mindeneknek akiket illet, hogy ezen érdemes Szent Vendel -ámbátor a Karancsiakénak látszik lenni, nem az övék, hanem a mi -határunkat orzi innen." - - -Most már ezek után átjöhetünk a csendes, együgyü, boldog falukból, a -lármás, fényes, fovárosi utcákba, hol a humorba, melynek kinyomatát -keressük itt is, elméncség, élelmes fortélyosság, humbug és reclam -vegyül. Itt selyemben jár a poezis, a humor pedig tricotban, csörgo -sipkában, vagy - meztelenül. - -Az ilyenekhez kevés közünk van. Cikkünknek bár "Humor az utcán" a cime, -még sem lehet föladata mindazt fölölelnie, amit a humor iránt érzékkel -biró kedély az utcán föltalálhat. A lóbálódzó cintányéroktól kezdve a -borbély-mühelyeken, le egészen a hatványozott életnagyságban ábrázolt -kifliig a pékboltok ajtóin, mindenben akad egy-egy szikra azokból a -gyarlóságokból, melyeket a sors az emberek közt szétosztott s éppen mert -senki sem mentt tolük, szeretetreméltóan tünvén föl, kárhoztatás helyett -mosolyt fakasztanak. - -Köteteket lehetne irni arról, ami anyagot az utca szolgáltat a humornak, -de amiért majdnem kizárólag a föliratokra szoritkozunk, maga a tárgy -gyakorlati oldala fejti meg, mely nem annak bebizonyitására irányul, -mennyi sok minden nevetséges fordul és fordulhat elo az utcán nálunk (az -ugy történik mindenhol), de összegyüjtvén nehány jellemzo vonást, nem -egészen érdektelen bepillantást enged e kevésbbé jelentékeny oldalról is -- sajátságainkhoz. - -Mint föntebb megjegyzem, semmi közünk a meztelenségekhez épp ugy nem, -mint az együgyü vagy a helyes irással farkasszemet nézo föliratokhoz; -még kevésbbé lehet föladatunk az olyan jeles föliratokkal foglalkozni, -mik monumentális épületeken és müveken lehetnének, mint azt -Spanyolországban találhatni, nem csak az épületeken, de még az egyes -iparcikkeken is, s bizony nem kár a fáradtságért, mert alkalmasint -megteszik a magok szolgálatát. Meg nem állhatom, hogy legalább kettot ne -emlitsek. Egy dom fölirata a következo: - - Az ég kapujánál cipot árulnak, - Mert az angyalok mezitláb járnak. - - -Költoi és humorteljes figyelmeztetés arra, hogy e falakon belül kell -végzodnie a hiuságnak, mely a templom kapujánál ismét utját fogja állni -a kijövonek. Még ennél is szebb a spanyol kardra vésett verssor: - - "Ok nélkül ki ne huzz, becsülettel tégy a hüvelybe!" - - -Nekünk kevés van ilyen, de ha lenne, sem tartoznék tárgyunkhoz, mert nem -ered közvetlen a néptol, melynek humorát keressük az utcán. Bizony nem -kis föladat az most már a fovárosban, mióta a müizlés, divat, ildom és a -terjeszkedo müveltség kiszoritotta az oszinteséget, az os eredetiséget, -a gondolkozást pedig megesztergályozta simának. - -A régi szállodák helyén, melyek az állatvilág erosebb fajait képviselték -(Tigris, Két oroszlán, Arany sas, Fehér ló, Vörös ökör, Hattyu, Kecske, -Fehér farkas stb.), az apróbb állatok a kereskedo elemhez tartozván -(füszerkereskedés a fekete kutyához, a mókushoz, a vörös macskához, a -jeges medvéhez stb.), ma már aristocratikus nevü hotelek uralkodnak, a -cégek föliratai is kifogástalanok s unalmasak; mind ugy jelennek meg az -utcán, mint egy jól nevelt gentleman a salonban, begombolkozva csinosan, -kimérten, szabatosan, vigyázván, nehogy kelleténél többet vagy -kevesebbet, vagy valami illetlent mondjanak a közönségnek, melynek -figyelmét vannak hivatva fölkölteni. - -Különösen igy van ez a világvárosias arcu belvárosban; hol legföljebb -egy-egy Teleky-dijra pályázó poéta ajkán villanhat föl kétkedo mosoly, -ha szeme a következo tartalmu hirdetésbe botlik a füszerkereskedés -ajtaján: - - "Száz arany egy poloskáért!" - - -Ezt bizony könyebb találni, mint drámai cselekményt. - -Távozva azonban a czivilizátió központjától a külvárosok tömkelegébe, -ott még mindig föltaláljuk a gyógyszertáron gyermekkori ismerosünket, -Aeskulap apót kigyós botjával. Feje fölé a soroksári utcában a következo -tréfás annonce-ot tette ki az agyafurt gyógyszerész: - - Szép falusi paraszt menyecskék számára kapható legjobb - minoségben: - Egy lat "valami" két garas. - Egy lat "tudják mi" három garas. - - -S nincs olyan gyönyörü paraszt menyecske széles e környéken, aki rá nem -jönne, hogy ez a "pirositó" meg "fehérito", s nehéz megállnia, hogy be -ne tekintsen abba a nyalka boltba, hol ilyen "finuman" beszélnek. - -Ha az igazmondáshoz szokott vidéki ember idevetodve - keresztül izzadja -valamely kanikulai napon a király-utcát hol egy ilyen fölirat biztatja: -"nincs többé melegség"[1] s ha aztán befordul véletlenül az István-térre -s azt látja, hogy ott "Pénz becsületszóra" kináltatik, majd egy -kanyarulatot csinálván kijut az országutra, hol a hirdetés szerint: -"Ócska-ruhákért ujak adatnak", bizony eltelhetik hálával a szive, a -derék iparosok iránt, kik igy gondoskodnak arról, hogy az emberiség -hiányt ne szenvedjen semmiben. - -A bennszülött már ismeri e hangzatos humbugot s szivesebben olvassa -ennél még az együgyüségeket is. Van az is. - -Egy nagy zöld táblán beteg ló és ökör ábrázoltatik, a ló alatt ez -aláirással: Duska Mihály, az ökör alatt: Duska Pál, legalul: baromorvos -testvérek. - -Jobb ennél a hirhedt szerecsen-utcai fölirat a vendéglo ajtaján: - - "Jutányos ételek és petyegtetett kiszolgálat." - - -Hát ez ugy eshetett, hogy e sorok alkotója a német "pünktlich" szó után -indulván, a szótárban ugy találta, hogy az magyarra forditva annyit tesz -"pontos... petyegtetett." Nos, neki jobban tetszett a "petyegtetett." - -Különben a korcsmákba a fovárosban is nagy eloszeretettel veszi be magát -a humor. Rokonfedél alatt van itt a kedélyesség hajlékában. - -Az "Utolsó Fillérhez" cimzett bormérés ajtaján a Szondy-utcában: - - "Aki hatvan évig borommal él, - Az ilyen vendégem sok esztendot megél!" - - -Az alábbi vörös betüs fölirat az "Arany veréb"-nél a legujabb költészet -terméke; igazi korrajz: - - Bejött a liter - Elment a hitel. - - -Elrettento például szolgál a bornemiszszák számára a "Vörös alsóhoz" -cimzett korcsmán Budán a következo versbe foglalt figyelmeztetés: - - Ó-Budán a ludak nem ittak csak ettek - És mi történt? Egytol-egyig kidöglöttek. - - -Hasznos orvosi tanács ez is egy pálinkamérésen a stáció-utcában (közel a -Jókai házához, melynek mélyedésében évek óta egy katholikus szent -morphondirozik, nem átalva, hogy a gazdája kálvinista): - - Jó a pálinka reggel, - Igyunk hát egy üveggel. - - -Az sem utolsó dolog, hogy van a kerepesi-uton egy lebuj-csapszék, hol -elore kell fizetni az étel-ital árát, nehogy megszökjék vele a vendég, s -hol a kés és villa maradandósága iránt táplált óhajtása a korcsmárosnak -akként nyer kifejezést, hogy az asztalhoz láncoltatik, hanem azért ott -künn zöld borostyán koszoruban a következo cimet viseli e látogatott -mulatóhely: - - "Az bizodalomhoz." - - -No de elég a korcsma-költészetbol ennyi, s hogy unalmassá ne váljunk, -tán e cikkbol is. - -Még csak azt a budai lakost kivánom fölemliteni, ki azt iratta föl a -kerti házának falán levo napóra fölé: - - Óra pró nóbis. - - -Biz ez plágium Aszalayból; hanem az meg már éppen kriminális itt -Magyarországon, ahol már a kétférjuség is tiltva van, amit a Terézváros -egyik boltfirmáján olvashatunk: - -Singer Ferenc és Társai nejének Wolf Marinak kereskedése. - -Érdekes pendantja ennek a király- és Petofi-utca sarkán e fölirat: -Katharina Engl divatnokereskedés. - -Mind e föliratok, melyekbol izelitoül e nehányat kikaptam, ma-holnap a -haladó izlés és civilizátió lomtárába kerülnek, hogy ujaknak adjanak -helyet. Meglehet, hogy ezekben is lesz humor, de az nem ilyen lesz. -Meglehet, mondom, mert a civilisátiónak, célszerüségnek és izlésnek is -vannak kedélyes hajtásai. Nekem legalább nagyon mulatságos az a koldus, -ki a nemzeti szinház palotája mellett tartja állomását s hogy magát a -sok hiába való beszédtol megkimélje, egy pléhtáblára, melyet kényelmesen -a falnak dolve, magasra emelten tart a járó-kelok szeme elé, ezt iratta -izléses aranyozott betükkel: - - "Kérek egy krajczárt!" - - -S most végzem cikkemet azzal, amit innen kihagyni lehetetlen; egy -fölirattal, mely nagy, fekete emlék-oszlopon pompázik ott, hol Kont és -Hunyady vére folyt s szentelt meg minden porszemet, a Szentgyörgy-téren: - - G Hentzy . . . . . hir starb den - Opfer-todt für . . . . . Vaterland. - - -Valamennyi között ebben van a legkeserübb humor. - - - - -HUMOR AZ AKTÁKBAN. - - -A tekintetes szolgabiró ur meghallgatván az ügyes-bajos feleket, s nem -tudván hirtelen kitalálni az igazságot, azon biztatással kergette haza -oket, hogy majd máskor igazit a dolgon, s hogy a tényálladékot el ne -feledje, addig is egy görcsöt kötött a zsebkendojén. - -Ez a "görcs" volt valószinüleg az elso pörakta a magyar törvénykezésben. - -Késobb azután bejött az "instancia." Tanultabb emberek irásba foglalták -a felek sérelmeit s a biró nem volt kénytelen a nagyfenekü beszédbol -saját eszével kihalászni a dolog velejét, oda volt az teremtve -kifogástalanul, itélhetett belole kénye-kedve szerint. Még késobb -megszületett az "indorsata" is, ami azért történt, hogy az -itéletkihirdetésre összegyült felek be ne piszkolják a "kancellária" -padlóját, melyet a szolgabiróné asszony nagy perpatvar közt sikáltatott -meg minden szombaton. Mi szükség nekik azért idejönni, a biró odajegyzi -az itéletet az istancia hátára, (ami még mellesleg azért is jó, mert el -nem felejtodik), aztán haza küldi nekik, hol megexplikálja a nótárius. - -Ebbol a korból már sok humoros indorsata maradt ránk, de legeredetibb -valamennyi közt egy komárommegyei foszolgabiróé, ki egy különben tiszta -adóssági keresetre a következo itéletet hozta: - - "Liquidum est debitum, solvas ebatta Punctum." - - -Mely itéletet a fölsobb biróság is jóváhagyott a "ebadta" szó -kivételével. - -Egy, e századbeli német könyv akként ismerteti igazságszolgáltatásunkat, -hogy, ugymond, kétféle igazságszolgáltatási közeg müködik hazánkban, az -ugynevezett "herumreisenderek" és a "megyeházban könyöklok." S ez igaz -is volt, amennyiben a szolgabirák beutazván járásaikat, utközben csak -ugy a kocsiülésrol diktálták az itéleteket, miket senki sem foglalt -jegyzokönyvbe, de amiket azért a felek sokkal pontosabban megtartottak -mint ma. - -Jóllehet a modernebb törvénykezési rendszer csak 1848, s kiváltképpen a -Bach-korszak óta vert gyökeret, a nagyobb perek már elobb is rendesen és -irásban vitettek; tág tere nyilik tehát a velünk született eredetiségnek -és humornak ezidokben - ha ugynevezett "stylus curialis" pókháló gyanánt -át meg át nem fonja s mintegy egyenruhába nem öltözteti az os -gondolkozást. - -Annyira kaptafára van verve minden ügyirat, hogy a pedanteria a komikum -határáig megy: a "végzés" egyetlen periodusból áll és kezdodik a "minek -utána" szón; a "kötelezvény" a "melyszerint"-tel; az "idézo végzés" a -"minek folytán"-nal szalad ki a biró tekintetes pennájából; a "kurrens" -(körlevél) elso szava "meghagyatik", a "bizonyitványé" a "hítelesen -valljuk" mig az "adás-vevési szerzodés" a "mi alólirottak"-ból -folytatódik s (hogy az akkori idok hivatalos irályával éljünk mi is) -utjában a Ts. Ns. vármegye auctoritásához conveniens decorum teljes -terminus technikusokat s számtalan ékes participiumot ölt magára. - -Oly kiirthatlanná vált ez a hivatalos nyelvezetbol, mint a szerb tövis -szántóföldeinkrol. Még maga a parlament sem mentt tole; mert hát mi -lenne az ország méltóságából, ha nem e szavakkal kezdodnék minden -interpellátió "tekintettel arra?" - -Tagadhatatlan, hogy minden nemzet hivatalos nyelvének vannak sajátságai, -Angliában csak ugy mint a legmiveltebb Franciaországban elüto az -okmányok irálya az irodalmi termékekétol, de ezen elüto sajátságok -leginkább a terminus technikusokra szoritkozván, sehol sem culminálnak -annyira az érthetlenség szándékos hajhászatában s sehol sem ellenkeznek -ugy az élo nyelvvel mint nálunk, hol pedig erre a legkevesebb szükség -van, mivel maga az irodalmi nyelv sem tér el a népétol, hanem abból -meriti nemcsak erejét, de szinét, üdeségét is. - -Kötetnyi gyüjtemény áll rendelkezésünkre a bureau-irályából, hangosan -kiáltva reform után - s már maga ez megérdemelné, hogy tért szenteljünk -neki e tárcában, ha bizonyosan nem tudnánk, hogy a bureau-k nyelve, mint -maga a gondviselés, örök és változhatlan s ha cikkünk szük kerete -különben is nem akadályozna boven idozni minden vele összefüggésben álló -tárgynál. - -Legfölebb nehányra szoritkozunk; mino pl. az abauji sérelmi fölirat, hol -a "kormány önkénye egyensulyának vasbotja" ellen panaszkodik a -türelmébol kifogyott municipium; vagy azon itélet, hol az arculütés -(tekintettel az elokelo állásu egyéniségre, akin megesett) -"szemkáprázati képen-kapománynak" iratik udvariasan körül. - -Az sem utolsó e nemben, amint az orvosi hivatalos irályt mutatja be a -feledhetlen Nyári Pálunk holttestérol fölvett látlelet, melyben a bal -lábszáron "csont folytonossági hiány mutatkozása" van constatálva. - -Ember legyen, aki ebbol kiérti, hogy a lábcsont összezuzódva egy helyen -kivált. - -Itt azonban nem hagyhatom érintetlenül, hogy ily gyötrelmes -kifejezésekre sok esetben kényszeritve volt azok alkotója, mint pl. a -kékkoi szolgabiró, ki a következo rendeletet intézte a kürtösi biróhoz: - -Minek utána a Mrokár János tulajdonát képezo kertben levo kertben -találtató kertben gazdátlan malacok kárt okoztak azok gazdáját -kikutatván hozzám bekisérni szoros kötelességének ismerje. - - -Ez pedig ugy történt, hogy Mrokár Jánosnak volt egy nagy, liciummal -körülvett kertje, melynek egy negyedrészét vetemény-ágyas és virágos -kertnek használván, tisztességes zöld sorompóval látta el. Nehogy -azonban hozzáférheto legyen az ott föl s alá szaladgáló gyermek-hadnak, -még a tulajdonképpeni kertben is külön rekesztéket készitett a finyás -káposzta palántának... Hát bizony ebbe hatoltak be a pokolra való, -gazdátlan malacok. - -A külföldön alig találjuk ennek nyomait. Ami van is adomaszerü. György -angol király itélete, ki az élethossziglani fogságra itélt rab -kegyelem-kérvényére ezt irta: "tiz évet elengedünk büntetésébol" inkább -egy ügyesen kigondolt rebus a büntetésnek a királyi szó értelmébeni -kiszabását illetoleg. Nem sokkal áll erosebben hitelesség dolgában a -Zürich-cantoni törvényszék ama ismeretes itélete sem, mely a háztetorol -leesett Stab Ulrik elleni kártéritési követelésében következoleg -intézkedik: - -"Minthogy Stab Ulrik leestében az utcán meno Blir Jakabra zuhant, ki, -mint azt örökösei igazolják, a szenvedett sérülés és ijedtség folytán -szörnyet halt, az általuk inditott pör akként oldatik meg, hogy az -örökösök közül bármelyiknek jogában áll a háztetore fölmenni s a -csodásan épségben maradt Stab Ulrikra lezuhanni." - - -Hiteles azonban és jellemzi a francia könnyed szellemet egy nagy rendori -kihágást elkövetett fiatal müvészno ellen kiadott következo szövegü -rendorminiszteri rendelet: - -"Lola Montez csintalan, rosz gyermek. Negyvennyolc óra alatt hagyja el -Párist." - - -De ez csak egy! Bezzeg itt nálunk nincs fogyatkozás s akár a -végtelenségig nyujthatnók az aktákban eloforduló humor fölsorolását, ha -az egyáltalán érdem lenne itt, hol a nádori mennyezetes széktol lefelé -egész a fakó kalodáig a humor szeretetreméltó derüje önt el mindent, s -hol nem az a mesterség, hogy mit irjak e fejezetbe, hanem az, hogy a sok -közül mit ne irjak bele. - -Az erdélyi diéta paragrafust hoz Apafi Mihálynak, hogy amit o nagysága -az ország dolgában ebéd után végez, - az ne numeráljon semmit. - -A kálvinista pap igy állitja ki (maliciából-e vagy meggyozodésbol nem -tudni?) az evangélikus benszülött keresztlevelét az anyakönyvbol: - - "Vallása: tót; nemzetisége: lutheránus." - - -A szolgaias bureaukrata félszemü fonöke utlevelében, nehogy azt -megsértse, ily ékes udvariassággal jegyzi meg e körülményt az illeto -rovatban: - - "Az egyik szeme távol van!" - - -Hát még a táblabirói igazságszolgáltatás a maga sajátságos -világnézletével, nagyuri kedvtöltéseivel, naiv furfangjával, soha ki nem -fogyó kedélyességével! - -De nem is szükség ily messze visszamennünk; csak hat évvel is ezelott -(még ipamnál is) nem volt sem index sem napló; a tárgyalási napok -legföljebb a Nemzeti Kalendáriumba jegyeztettek föl ilyenforma -sorozatban: - - Május 10-én, Ilonka leányomnak születésnapja. - " " Nagy Ferenc igénykeresete Pap Katalin ellen. - NB. Pap Kata két malacot felejtett a konyhában, becsukatom. - Ugyancsak Máj. 10-én: lejár a Krubis-féle váltóm. - - -Ha aztán, ami sokszor megtörtént, a Gyuri gyerek idoközben elhányta a -naptárt, szükségképpen megakadt az igazságszolgáltatás gépezete a -vármegye egyik részében, a vesztegeto Pap Kata nem lett becsukva s az -igényper elintézve. - -De ott, hol rendesebben ment, sem sokat jártatta eszét a szolgabiró, -hogy az igazságot a törvény betüibol kutassa; józan esze szerint -szeretett itélni. Amint aztán bejött az a szokás, hogy az itéletet -indokolni kell, képzelem, mily nagy alkalmatlanságot okozott az a -tekintetes uraknak, már t. i. a simulékonyabb természetüeknek, mert az -igazi telivér táblabiró ha engedett is a kénytelenségnek, könnyen -elvetette a gondját, mint azt az itélo táblánál most is folyamatban levo -19,247. sz. percsomó elso birósági itélete mutatja, melyben alperes -köteleztetik fölperesnek kétszáz forintot fizetni: - -Indokok: - -"Mivel hogy fölperesnek az alperesnél erosebb igazsága vagyon." - - -Sokkal jellemzobb a következo: - -Brüll Jakab kanizsai lakos órgazdaságon kapatván, kárvallott alperes -panaszára a megyei esküdt igy itélt: - -"Brüll Jakab megfizeti a kárt duplán. Punktum. Bortos Ferenc r. sz. -esküdt." - - -Brüll nem elégedvén meg az itélettel, magához a foszolgabiróhoz vitte -azt; aki meg is változtatta menten: - -"Brüll megfizeti a kárt duplán: eddig helyben hagyom, a "duplán és -punktum" szavak közé azonban beszurandó a következo helyreigazitás "és -huszonöt botot kap." - -Fenyéry Tamás foszolgabiró." - - -Legkülönösebbnek tünik föl B. Ferenc szolgabiró sententiája: - -"Fazekas János ámbátor lopott, nem büntetheto meg, mert dühös ember és -egy faluban lakik velem." - - -A fölsobb forum ezen itélet alá a következoket jegyezte: - - "Indokaiból helyben hagyatik."[2] - - -Ugyancsak e biró az alábbi itéletet hozta két kéri menyecske ügyében: - - Egyik eb, másik kutya. Probátum est. - - -De ki gyozné mind fölsorolni! Száz meg száz humoros itélet van, mely -hosszadalmasságánál fogva, ismét sok olyan, mely untató tényálladéka -nélkül - közölhetlenné válik. De nem csak itéletek, hanem az okmányok -egyéb válfajai is bo anyagot nyujtanak. - -A keleti marhavész megszüntetésére kiküldött megyei bizottság, (mely -magát röviden "Marha-bizottságnak" nevezte) furfangos tanácskozmányainak -aktái a gyarmati levéltárban; a lévai csizmadia-céh hatóságilag -jóváhagyott alapszabályai, miknek, 35-ik §-a szerint áldomások -alkalmával a fiatalok tartoznak józanon maradni, hogy az öregeket -hazavezethessék; vagy a ladányiak mentegeto irata, hol tizenegy ok -adatik elo, melyeknél fogva a méltóságos foispán ur átutazása -alkalmával, dacára az alispáni rendeletnek, nem harangozhattak, megannyi -jeles példányok. Ez utóbbiból álljon itt a hetedik ok: "minek utána a -nemes városkának egyetlen harangja sincsen." - -Mind e humort pusztulóban hiszi az ember, az uj perrendtartás, a -teljesen képzett birák és hivatalnokok, a modern törvénykezés és -közigazgatás következtében, és szinte sajnálattal gondol eltünésére még -e neki nem való helyrol is. - -Pedig fölösleges busulni. - -Egy e napokban a vallásügyi miniszteriumhoz érkezett folyamodványra, -mely e szavakkal kezdodik: "Dicsértessék a Jézus Krisztus!" ezt irta oda -egész kedélyességgel a kálvinista irodatiszt: - - "Mindörökké, ámen! Ad akta." - - -... No ahol még a száraz bureaukrata is igy humorizál, - ott nem fogy ki a -humor sohasem, ha tüzzel, vassal irtják is. - - - - -A MAGYAR NÉP BOGARAI. - - -Szegény jó magyar nép, olyan gazdag a te nemes szived költészetben, -szeretetben, hogy még a teremtés mostoha férgeinek, a bogaraknak is jut -belole. - -Amennyit az isten megvont tolük, annyit pótol vissza a nép hitté -izmosodott költészete. Hivatal-osztogató kedvében, ha már vicispánnak -vagy szolgabirónak nem választhatja meg az impozáns külsejü -"szarvasbogarat", megteszi a "bogarak királyának", ki Gergely napjának -éjjelén éppen éjféltájban gyülést hirdet az apróbb bogaraknak és -férgeknek, s ott határozzák el, hol, melyik határban pusztitanak az -idén, melyiket hagyják meg... - -A rovarvilág tehát, mint eféle nagy és félelmetes hatalom, nem is -részesül amugy összeségben valami kiváló tiszteletben, csupán egyes -tisztességesebb personái vannak, kiket kisebb-nagyobb mértékben -érdemesit rokonszenvére. - -Nem értem ide a cserebogarat, ki csak a nótában állja meg a maga helyét, -hanem egyébként valóságos Rontó-Pál, s csak az apró kacsa, libajószág -állhatja, mikor már lenyeli. A "zsizsik" is csak olyan, hogy fojtanák el -a magvát a "szú"-éval egyetemben. - mert még a "fülbemászóban" is több -az emberség ezeknél. - -Nem, nem, ezeket nem tudjuk szeretni, de gyülölni sem tudjuk: nem -üldözzük, nem pusztitjuk, szabadon röpködhetnek, mászkálhatnak. Hadd -éljenek az istenadták, ha már a jó isten ide teremtette közénk, de a -becsületbol, szeretetbol és kitüntetésbol ne illesse oket semmi. - -Összes gyülölete azok ellen fordul, akiket nem ide hozzánk teremtett az -isten, hanem csak ugy származtak be, mint a civilizátió. Ezek az -indigénák a nép hite szerint a "sváb-bogár", a "muszka-bogár", a légy és -a "cseh-bogár" a poloska. Már ezekkel aztán örökös hadilábon áll a -nemzeti géniusz sugallatából népünk apraja-nagyja. Századok óta folyik a -rettenetes irtóháboru ellenök, s mégis mindig marad az utódoknak is -öldökölni való. - -Franciaország falvaiban a határok egyes düloiben mutató táblák vannak -fölállitva a kormány intézkedésébol, melyeken föl van jegyezve a -kártékony és pusztitandó, valamint a megkimélendo állatok és rovarok -neve, nem egy helyütt természettani magyarázat kiséretében. Nálunk -mindez fölösleges. A népies költészet, mely körülszövi a bogarakat, édes -testvére a tudománynak s kerülo utakon siet annak ölelésére. - -Az "aranka-bogár" az a mesopotániai elátkozott király által orzott -gyürübol egy kipattant darabka, - mely mint az eleven ezüst elkezdett -futni a fösvény király földjein, rétjein keresztül s a merre átvonult, -elpusztult a vetés, a fü. Ezer esztendo óta átjött Mesopotániából ide s -itt garázdálkodik a gyehennára való. Aki mennyit agyonüt az -elszaporodott fajból, annyi negyedórával röviditi meg az egykori király -millió esztendore szabott kové - átkozását. - -A "hangya" is nemcsak hogy szorgalmas, mint egy leégett tót falu, -nemcsak hogy a felhot huzza le nagy szárazság idején, ha egy csomóba -verodik, de a tojása nélkül berekedne a dal a fülemülének pici torkában, -mert mint teszem azt, a vasárnapi zsoltárokhoz nyers tyuktojás kivánatos -a rektor uram gégéjének, az o éneklo kis szájának is jussa legyen -ezekhez a morzsányi tojásokhoz. - -Az "aranyos-diszélynek", a cincérek fajtájának, a "koris-bogárnak", mely -az emberi testen fehér hólyagot huz, a merre magába szivja annak a -"gonosz vérét", mindnyájának meg van a hivatása, hogy szintén nehéz -elbillenteni a mérleget, vajjon halálra méltó-e inkább, vagy pedig -szelid elnézésre. - -De bezzeg nem igy van a kedvenc bogarakkal. Ezeket mythosz veszi körül -és a népkegyelet orzi. - -Ott van pl. az "isten tehenkéje." Lapos, piros-falú, feketepöttyes -rovar. A tavasz elso mosolyára mászik elo a falusi házak foszlott -vakolata és vályogrészei mögül. Van a gyerekeknek örömük bennük, de hát -mit ér, ha bántani nem szabad, nehogy az istenke megharagudjék. Mivel -bizonyára annak is méreg lehetne az, ha a tejelo jószágában hiba esnék. -Magok az öregek is, ha olyan helyen járnak, hol az isten tehenkéi -legelnek, óvatosan illegetik a lépésüket, nehogy eltapossanak, ha egyet -is. - -De ha egészen az égé az emlitett hosszukás, piros bogár, a "földi -mennyország" szolgálatába is jutott egy ilyen szinü teremtmény, a "hét -pöttyes böde." Formás, gömbölyü mint a piros bogyó, hét pety van a hátán -s nagy hivatalt visel: o a szerelmesek üzenet vivoje. Szófogadó, -hüséges, titoktartó szolga a Katinka-bogár, (mert csak igy nevezik) még -eddig nem adott okot panasz-szóra. A leány vagy legény tenyerébe veszi -és elmondja neki nyájas, kéro hangon: - - "Jó Katinka-bogár - Ereszd szét a szárnyad - Vidd el az én szeretlek szóm, - Vidd el sebbel, vidd el nyomban - Dél, keletre vagy nyugotra - Oda, hol a galambom van." - - -A Katinka-bogár megérti a kérést. Kezdi ide-oda nyujtogatni a csápjait, -egyet-kettot lepked végig a tenyér lapályán, egészen a körmökig. Ott -aztán megáll, mintha gondolkoznék, majd hirtelen elhatározással a -rubintos szárnyak fölfelé emelkedoben szépen ketté válnak, mint a -széthuzott függöny s láttatni engedik kifelé kapaszkodó patyolat -bélésüket... egy halk rebbenés s a kis rovar röpül... megy az üzenettel. - -Ha jól eltalálta az irányt, nagy megnyugtatás az a szereto szivnek, - ha -meg elhibázza, nyilván elkanyarodik majd... - -Az anyatermészet azonban nem csak a fiatalság bolondságaihoz vet vállat, -hanem becsülettudón gondoskodik az öregekrol is. Az o számukra ott a sok -"keresztes pók" mind megannyi Orlice professor. - -A keresztes pók született mathematikus és "a nép lutristája." Egy -befotteshez hasonló alaku üvegbe betesznek apró papirszeletekre irt -kilencven számot. A póknak most már kötelessége közülük kiválasztani a -szerencséseket, melyek a legközelebbi huzáson kijönnek. De van is hozzá -ideje és elég kombinativ tehetsége. Az ilyen tudós munkához szükséges -lévén a magány és elvonultság, a jámbor pókot az üvegbe zárják, ki aztán -- mit is tehetne szegény egyebet? - megadja magát sorsának, s csakhamar -hálót eresztvén, lassankint fölhuzogatja bele a szükséges mennyiségü -számot t. i. ötöt. Több nem kell. Megtette pályafutását, mehet, - a -számok pedig a lutriba vándorolnak, s ha a szerencsehuzó fehérruhás -leány még igazán ártatlan, ugy hogy a keze más numerusokra nem siklik, -bizonyára "pirosan" jönnek ki. - -Ámde micsoda még a pók tudománya a "diszély"-éhez képest? - -Nem hiába jár aranyos ruhában: országoknak sorsát, az egész jövendot -elore tudja. Amely esztendoben szórványosan jo, kolera lesz akkor, ha -nagyon zöldbe játszó a szine, jól fog a gabona fizetni, s mikor -elszaporodva jelenik meg, mérget vehetni rá, hogy háboru lesz. - -Testalkat, fény és tekintély dolgában hitványabb ugyan a csillogó -"szentjános-bogár", de azért ha öntudatlanul is, nagy szerep jutott -neki: o nép doktora. Aki valamely évben eloször páratlan számu napon -látja fényleni, annak betegsége lészen: olyan bizonyos az, mint a -tizparancsolat, nem mulasztja azt el a világon semmi. De akinek szemébe -páros napon ötlik, annak ugyan nem lesz abban az egész esztendoben csak -fejfájása sem, még ha a fejét beverik is. - -De minek bogarásszak tovább? hol érjem végét a hosszu sorozatnak? A -"pézsmabogár" szárnyainak büvös erejérol beszéljek? Titokzatos, homályos -csoda az! Ha porrá törve a megszeretett leány ivó poharába kerülnek, az -a leány megtanul viszontszeretni: viaszszá lesz a szive, játszani lehet -vele. Csakhogy a pézsmás bogár szárnyainak csupán ugy van meg az ereje, -ha halva találtatik, még pedig nagy boldogasszony éjszakáján, elso -kakaskukorékoláskor. - -Vagy a temetoben lakó félelmes külsejü "sirbogár"-ról szóljak? A külso -nem határoz; jó derék bogár az, hirt visz a halottnak, a rögös hant -repedésein át kedves, itt hagyott övéirol. Mindent, de mindent elmond -neki igazán, ugy amint történik. Honnan veszi, honnan tudja? Hát bizony -ugy tudja, hogy késon este elomászik a temetobol a faluba, hol a -rovarország dalnoka a "tücsök" énekel. Annak megérti a dalait, melyekbe -össze van foglalva az egész család aznapi dolga. - -Világosan következik ebbol, hogy amely házban olyan az élet sorja, hogy -a megtisztult halottakat megpiritaná odalenn, ott ugyan elteszik láb -alól a fecsego tücsköt, de bezzeg megbecsülik a jó emberek. Egyhangu -dalait, melyek dudolásnak sem járják meg, egészen megszokják. A -családhoz tartozó házibarát o, szerény, igénytelen, a szoba valamely -szögletében, vagy a küszöb alatt szorul meg, s mikor az est homálya -megnöveli a magány komorságát, a néma csendben dalának szárnya támad, s -mint egy tündérrege, ugy ringatja el a benne mélázót. - -De hát mind ezt csak s nép érti meg, érzi át. Az uri familiáknak másféle -a házi barátjuk. Az urak, a tudósok gombostüre szurkálva, üveges -fiókokba zárják a szegény bogarakat, melyeket csak a nép tud megbecsülni -élve. De háládatosak is értte. Amint láttuk, sok ügyes-bajos dolgát -elvégzik. - -S ez a jó egyetértés, melylyel egymással élnek, lélekemelo és költoi. A -föld legnagyobb teremtményei magukénak vallják a legapróbbakat, -foglalkozást nyujtanak nekik és gondot viselnek rájuk; csak -egyetlenegyet fumigálnak, csak egyetlenegy rovarkát enged át a bokezü -magyar nép az elokelo világnak, "az uri asszonyok bogarát" - a bolhát: -hadd jusson nekik is. - -Mintha bizony az uri asszonyoknak a bolhán kivül is nem lenne elég -bogaruk. - - - - -NÉPIES ÉSZJÁRÁS A TUDOMÁNYBAN. - - -Mondhatnám humornak és bizvást oda tehetném cikkem cimeül megforditva -is: "tudomány a népies észjárásban", mert a magyar ember eredeti, -zamatos s bizonyos furfanggal vegyült gondolkozását gyakran épp ugy -magába olvasztja a tudomány, mint viszont a tudományt amaz. Fölváltva -jelenik meg majd a szakismeret a magyar észjárás humorteljes mezében, -majd a laikus észjárás a tudomány kothurnusában. - -Látszólag kisszerü e tárgy, de mindenesetre érdekes, s azonkivül, hogy -élénk világot vet a nép mély fölfogására, életrevalóságára és hirhedt -természetes, józan eszére, egyszersmind kiegészito része e néhány -cikknek, melyet humoráról irtam. - -Ha elgondolom, hogy népünk észjárása itt-ott a tudomány magaslatáig ér, -szinte kedvem jo meghódolni az elavult táblabirói hencegésnek: "a magyar -ember minden tudományába beleszületik." - -Igy gondolkozhatott rólunk Mr. Hawring angol utazó is, ki 1836-ban -kiadott könyvében két lapot szentel az itt látott "kendertilló"-nak, -mely - ugymond - egyszeruségénél fogva bámulatos s már régen az o, e -célra szolgáló mesterséges és költséges gépük elott divatban volt. Két -ábrában rajzát is adja, valamint elragadtatva szól azon fakilincsekrol, -melyeket egy, az ajtón keresztülfurt lyukon kiszolgáló madzaggal -kormányozhatni s a végén igy kiált föl: "e nép találékonysága és eredeti -fölfogása rendkivüli, s ha nekik hagyjuk föltalálni ama gépeket, mik -Nagy-Brittaniának köszönik lételüket, azok bizonyára egyszerübbek és -tegyük hozzá célszerübbek lesznek." - -Az "elmélet" és "gyakorlat" közti különbség éles megjelölésére, -legképzettebb államférfiaink egyike a néptol kérte kölcsön "hires -érv"-ét, hogy azzal parlamenti elleneit lefegyverezze: - -"Ha hét veréb ül egy fán és abból kettot lelövünk, a kérlelhetlen -elmélet szerint még öt maradna ott, de valóban egyetlen egy sem marad, -mert a többi elröpül." - - -Egy, a nép által könnyedén odavetett okoskodás ez, mely után lehajolni -nem szégyen senkinek, mert a nép észjárásától miért ne erosödhetnék a -tudomány is, mint ahogy egyenlon nyeri tápláló erejét az édes -anyaföldtol a cserje, a fü és a koronás tölgy. - -Érdekes bepillantást hagy a nép hatalmas logikájába ama másik érvelés -is, mely azt mutatja, természetesen itt is öntudatlanul, hogy nem -mindenütt áll meg a tudomány és szokás által fölállitott rendszer és -logika. - -"Ha egy szekér találkozik tiz szemben jövo szekérrel, látszólag az lenne -az igazságos és célszerü, hogy az egy szekér térjen ki a tiznek, - de -tulajdonképen a tiz térjen ki az egynek, mert a tiz közül egyik-egyik -csak tizedrészét vállalja el azon nehézségnek, mely ellenkezoleg az -egyes szekérre háramolnék." - - -De nem mindenben dob ily eroteljesen keztyüt a tudománynak, hanem azzal -a legtöbb esetben egy uton halad, csakhogy a saját módja és esze -szerint. Külön csillagászata, külön geometriája van, órát, gazdasági -tudományt, számtani szabályokat stb. csinál magának. A mértföldje pipa -számra van fölosztva, a dél akkor van, midon árnyékát átlépheti s -gazdasági szabályai az egyes naptári szentekhez füzvék: A "Mindszentek" -bevetve találják az oszit, Servác, Bonifác, Pongrác megkiméljék fagytól -a gyümölcsöst, "ha fénylik a Vince, teli lesz a pince", -gyertyaszentelokor, ha a nap fénylik, a medve visszamegy odujába, tudva, -hogy hosszu, hideg tél lesz, - többet ér egy májusi eso Bécsnél stb. A -hyppologia, geologia sem ismeretlenek a nép elott. A csikó leendo -termetét aszerint méri meg zsinórral, hogy amilyen hosszu az elso lába -bokájától kezdve a lapockáig, olyan hosszu lesz öreg ló korában a -lapockától fölfelé. Ha a boka a patától messze esik, akkor vége annak, -sohasem lesz belole jó futó; ha ellenben e testrésze módos és vékony, -megfogja állani a sarat. Korát, valamint a többi állatokét is -csalhatatlanul fölismeri a fogai után. - -De ki gyozné mind elosorolni ama példákat, melyek bizonyitják, hogy bár -különbözo uton, a nép észjárásával, a tudományos ismeretek mezejére ér, -bár megvallom szinte csuszva négykézláb és a naivság az utitársa, de ez -itt nem jöhet szóba, s a legkevésbé sem lehet becsmérlés tárgya, annál -is inkább, mert az alábbi példa (mely pikans és érdekes voltánál fogva -megérdemli, hogy a simetria rovására is, kissé terjedelmesebben és -szinezve adjam elo) éppen azt igyekszik demonstrálni, hogy sokszor maga -a szaktudomány is kimerülten és elbágyadva az egyszerü észjárás ölébe -menekül: - -"Balassa Jánosnak, a "doktorok doktorának", elokelo betege volt, egy -sugár termetü, gyermeteg, üde arcu, fiatal orosz grófhölgy, nagy, epedo -fekete szemekkel, mikben a szüzies szemérem és ábránd bübája égett -együtt. Csupa tüz, csupa szellem, csak a kezei voltak hidegek, mint -hazája, és dermedtek, mozdulatlanok, mint a halotté. - -Az orvos elküldé a a szklenói fürdobe, hogy ott naponkint öt órát üljön -nyakig bekaparva forró homokba. A csodatevo szklenói föld visszaadja -majd kiaszott kezeibe a meleget, az életet, a vért, mely ujra keringni -fog a leszáradt, összezsugorodott erekben. - -A szegény leány engedelmeskedett a rendeletnek, de csak azért, hogy -csalódva térjen vissza a világhiru orvoshoz. Az édes hazai föld megvonta -az élteto csókot, a meleget az orosz föld szülöttjétol, - o tudja miért... - -Balassa ezentul is keresett gyógyitó eszközt tudományában, könyveiben, -tapasztalataiban, rendre meghiusult minden kisérlet. A holt kezek nem -akartak fölmelegedni, megmozdulni! - -Végre föléledt a tudósban a magyar ember az o eredeti észjárásával s egy -utolsó kisérletre szánta el magát. A szép grófleányt magához kérette -anyjával, de csak egyedül vezeté be elfogadó térmébe, hol tanitványai -voltak összegyülve: csinos, szemenszedett gyerekek, saloniasan kicsipve, -amint nekik elore meghagyta. - -A leányka egy félénk tekintetet vetett lopva feléjük, aztán fülig -pirulva tartott a másik szobának. - -- Nem kisasszony, mondá a tanár eléje állva, itt fogunk maradni; -tanitványaim elott értékesiteni kivánom e kórt azzal, hogy helyenkint -magyarázatokba terjeszkedem. - -- De uram... - -- Semmi de... Itt és most én rendelkezem; ön engedelmeskedni fog - mondá -szigoruan s a remego gyermeket kezénél fogva, általa nem értett nyelven -mondá a fiukhoz fordulva: - -- Ide nézzenek önök! Minél szemtelenebbül, annál jobb. - -Azoknak nem is kellett sok biztatás. - -A tanár egyre fecsegett összevissza, mintha magyarázná a kórtüneteket, -mialatt egészen a földre hajolt s megfogván a fodros selyem szoknyácska -szélét, emelni kezdé azt följebb-följebb... - -A leány fölszisszent dühében és kiáltott, tiltakozott, majd pici -lábaival rugdalódzék, de az orvos vasmarka megakadályozott minden -actiót, s a szoknya óvatos, kimért lassusággal egyre följebb vándorolt, -kibukkanni engedve az igézetesen szép idomu bokákat. - -Oh hogy nézett oda az a sok éhes szivü fiu! - -A szüzi szemérem kétségbeesett harca tükrözodött le a gyönyörü -leányarcon: majd elsápadt, majd rézvörös lett, majd elkékült; sikitott, -fogait csikorgatta, átkozódott és zokogott egyszerre, szégyenében, -dühében, tehetetlensége érzetével. - -Az orvos mégis könyörtelen maradt. A bóditó, kinos mütét egyre tartott -és fokozódott szemkápráztató szentségtörésben. - -A szemérem volt itt kihiva párviadalra! - -És a szemérem meg is jelent impozánsan a kello pillanatban. - -Egy irtóztató erofeszités - s az orvos érezte, hogy a karcsu teremtés -villámsebesen, mint egy jaguár lehajol, ráveti magát s élettelen, holt -kezeivel megragadja. - -Az orvos diadalmas arccal ereszté el most a szoknyácskákat, s -megragadván az ifju grófno kezeit, elkezdte kifeszitve emberfölötti -sebességgel forgatni jobbra-balra, lankadatlanul, lélekzetelfogyásig, -mig nem érezte, hogy azok melegek és izzadnak. - -Midon kimerülve abban hagyá, igy szólt: - -- Grófno! ön visszanyerte kezeit egy kis paraszt tudománynyal. Ennyi az -egész." - - -Számtalan ehhez hasonló esetet lehetne fölhozni, bár nem mindig ilyen -sikerrel végzodött, mert hogy csak egyet emlitsünk (jóllehet nem -szándékunk itt a naivságnak a tudományba csöppentett komikumát -fölölelni) a pozsonyi doktor nagyon megjárta, midon látta, hogy a -kolozsvári hideglelosök a töltött káposztától gyógyulnak meg, s bejegyzé -diariumjába, hogy a "töltött káposzta orvosság a hideglelés ellen"; mert -alighogy a pozsonyi patiense még jobban megbetegedett, a dus -tapasztalatot ekként kellett módositania: "a kolozsvári embernek -orvosság, de a pozsonyinak halál." - -Hasonlóan csak többé-kevésbbé érinti tárgyunkat azon bár elmés és -eredeti, de nagyon is adomaszerü fölfogás, melylyel az ujonc azért -helyezi az istent a generális fölé, "mivel annak van a legtöbb -csillagja", vagy a debreceni civis, ki a zsidó vallásról elmélkedésében -kisüti, hogy a zsidók alkamasint "azért nem tisztelik a fiu-istent, mert -az atya-isten örökéletü lévén, tole sohasem örökölhet semmit." - -Annál jellemzobb azonban a veszedelmes kezdetü porosz-osztrák hadjárat -alkalmával azon népies kombináció, hogy: "legjobb volna biz az, ha most -o felsége hamarosan átiratná az összes országait a feleségére." - -(A jámbor nép persze azt hitte, igy majd el nem viheti birtokait a -burkus, mint az övét nem viheti el senki, ha másra telekkönyvezteti.) - -A nép józan észjárását szépen illusztrálja egy esemény az 1873-iki -kolera idejébol.[3] A szklabonyaiak látván, hogy az orvos nem képes -akadályozni a halálozásokat, a járvány ellen oly furfangosan védekeztek, -hogy lábukat, midon abban a kolera tünetei, görcs és fagyos merevség -jelentkeztek, megkötötték szorosan spárgával, térden alul, ezáltal -megszüntetvén a vég-és felsotagok közti vérkeringést, utját állták a -szivhez közeledo halálnak. - -Ha az ember figyelmesen nézi a kut gémjére kötött mázsás fatuskót, a -különbözo széláramlat gyors megfigyelésére cérnára kötött tollat -(gabnaszórás idején), a kölyü szerkezetét, vagy azon módot és fogásokat, -melyeket egyes szerszámai kezelésénél tanusit a nép, melyekkel -asztagjait rakja, buzájának, gyapjának mesterséges uton sulyát neveli, - -látnunk kell, hogy a fizika, architektura stb. tanait alkalmazza meglepo -ügyességgel. - -Szakértelme kiterjed itt-ott a legtávolibb és legparányibb dolgokra. -Dacára annak, hogy nem tanulta a természetrajzt, s hogy nálunk nincsenek -mutató-táblák a mezokön, mint Franciaországban, amelyeken ki vannak -jelölve a kártékony és hasznos állatok, amint azokat vagy pusztitani -vagy kimélni kell; - népünk ösztönszerüleg fölfogja ezt s a költészet -védo pajzsába bujtatja a szelidebb állat-világot. - -Gyönyörü vonás ez tole! A szelid állatvilág iránt gyöngédséget mutat, a -bárányt nyájaskodásával veszi körül, a fehér nyulra bizonyos -tisztelettel tekint, a fecske szent és sérthetetlen elotte, mert az a -"Mária madara", a dalos fülemile fészkét, a kelepelo gólyát, mely -boszuból tüzes üszköt hozna a házfedélre, mind orzi a népköltészet, mig -ellenben a kártékonyakat ez veszi üldözobe. - -Bámulatos tapintattal fogja föl népünk a társadalom jellemzo sajátságát -is. Egy ebecki paraszt, kire némi munkát biztam, midon a fölötte -gyakorlandó ellenorzésrol gondolkoztam, a következoleg biztatott meg: - -"Ha én önt megcsalhatnám két forintig, ha biztos is, hogy nem fogná -megtudni, még sem csalnám meg, - de ha megcsalhatnám százezer forintig, -ha meg volnék gyozodve, hogy rajta kapnak, mégis megcsalnám, mert ugy -sem történnék semmi bajom." - - -Még tán ennél is egészségesebb logikát tartalmaz a lami tékozló -gazdaember védekezése: - -Sokszor volt már szándékom takarékosnak is lenni, de nem használt -semmit. Az emberek kimondták fejemre az itéletet és azt vissza nem -veszik. Tehetek én akármit. Vegyük föl, hogy két forintot költök -naponkint, azt fogják mondani: "ni mint szórja pénzét a tékozló"; - és -vegyük föl most az ellenkezot, szigoru takarékossággal, egy garassal -érem be naponkint, az emberek akkor igy fognak szólni: "ni a tékozlónak -már csak egyetlen garasa maradt." - - -Soha nem festette ennél hivebben az emberi társadalom orét: a -közvéleményt, senki. - -A tanuság ebbol az, hogy népünk okul és nem siket, nem vak a tudomány és -a társadalmi kérdések behatása iránt, de nem fogadja azokat be a száraz -valóságukban, hanem fölereszti a saját észjárása levében, lemálni hagyva -azok magasb jellegét. - -Pars pro toto, kell még idéznem egy példát. A megcsömörlött embernek -fárasztó foglalkozást és sok testmozgást ajánl némelykor az orvosi -tudomány; a nép pedig azt javasolja: "kilencszer kilenc siron -hempergesse meg magát, nem lesz semmi baja." - -Az eredmény bizonyára egy, de a száraz tanácsot csakis ugy fogadhatta el -a nép, hogy elobb átöltöztette a saját népies izlése szerint. - -Ez lebeghetett szemei elott azon papnak is, ki Nagy-Igmádon következoleg -prédikált a káromkodás ellen: - -"Hiveim, keresztények! Aki lop, annak megvan a maga haszna, aki -szerelmeteskedik, annak megvan a gyönyörüsége, de aki káromkodik, annak -bizony se haszna, se gyönyörüsége." - - -Ennek a szája ize szerinti logikának aztán meghódolt az egész falu. - - - - -A SIRIRATOK HUMORA. - - -Nem nekem jutott föladatul hála istennek, elsonek állitani, hogy a -nemzeteket egyes adomáik jobban jellemzik néha, mint egész értekezések. -Minden nép nagy szorgalommal igyekszik azokat összegyüjteni s alig van -irodalmi genre, melynek szélesebb és hálásabb közönsége lehetne, mint az -adomának. Mindenütt szivesen látott jelenség, a kunyhóban, a salonban, -az egyetemi tanár száraz eloadásában épp ugy, mint a parlamenti -beszédekben. A legnagyobb államférfiak nem restellik egy-egy ártatlan -adomával erositeni meg argumentumaikat, vagy megingatni ellenfeleiket, -sokszor nem is minden siker nélkül. Jól alkalmazott adoma jobban hódit -némelykor mint a mügonddal készitett szónoklati remek. - -Mi magyarok nem panaszkodhatunk; egész könyvtárt tesznek ki az efféle -gyüjtemények, ami nem is csoda a par excelence adomázó nemzetnél, -melynek ugyszólván legrégibb ose, már Atilla humorral felel Róma -könyörgo püspökének: "Ha te az isten szolgájának mondod magad, én akkor -az isten ostora vagyok." - -A német és francia erosebb lehet élc dolgában, de adomákban s illetve a -bennök nyilatkozó humorban bizvást vetekedhetünk az angollal. Nem merem -állitani, hogy mindazon adosmák, mik gyüjteményeinkben foglaltatnak -kizárólag magyarok; kétségtelen, hogy sokat kölcsönöztünk a -szomszédoktól is; de azt bátran lehet állitani, hogy leszámitva az -átidomitott és becsuszott adomákat, még mindig gazdagok maradunk a saját -eredeti, minden más nemzetéitol élesen különbözo adomáinkkal. - -Az angol adoma nehézkes és elburkolt, a francia finom, könnyed, a -magyaré meg, hogy ugy mondjam, paprikás és zsiros. A francia adomán -mosolyogni lehet, az angolén nevetni, a mienken röhögni kell, mert nem -is jó, ha a bunkója[4] olyat nem csattan, hogy szinte hátba üti az -embert figyelmeztetoleg: "itt nevess!" - -De nem célom a magyar adomáról mint ilyenrol irni; sokan tették ezt már -elottem teljes sikerrel, s különben is nem tulajdonitok az adomának oly -közvetlenséget, hogy belole tisztán lehuzhassam a népben nyilatkozó -humort, mert bizony sok kézen megy az át, mig aztán ügyes toll valamely -gyüjteménybe megfésülve, kicsinositva leteremti. Ember legyen, aki -rájojjön, honnan keze, honnan lába. - -Érdekesebb, mert szokatlanabb téren kivánom bemutatni a magyar nép -szellemét és humorát, - sirirataiban. - -Nagyon természetesnek látszik elottem, hogy nem azon siriratokról lehet -itt szó, miket nagy emberek márvány emlékeire nagy költok készitettek; -nem az olyan siriratokról szólok, mino például a Hugó tábornoké, kit -"huszonötévi háboru megkimélt s két évi béke ölt meg." Az emlékko szavai -szerint, sem az olyan siriratokról, mino a Pákh Alberté, vagy a Tóth -Józsefé, ki az "álmot játsza" a kerepesi köztemetoben. Még kevésbbé -kivánom összehalmozni azon együgyü ostobaságokat, helyesirási és rosz -kadencziákat, miktol a világ minden temetoje hemzseg, s mik legföljebb -azt bizonyitják, hogy a helyesiráshoz és a verscsináláshoz nem mindenki -ért. - -De még azokhoz a siriratokhoz sincs semmi közöm, mik -adoma-gyüjteményekben vagy közszájon keringnek, de miknek mesterkéltsége -azon gyanura ad okot, hogy csak alkalmi megnevettetésre szánt -pasquilleok, s az adomák országába tartoznak, mino pl. Nagy János uram -sirirata, ki "született Debrecenben, meghalt hasrágásban." Vagy a hires -miskolczi csizmadiáé Kiss Jánosé, hol a mesterségesen összekeresett -rimekben van a nevetni való. - -Ha az elobbieket akarnám összegyüjteni, tenném azt a "temetok -költészete" cimén s kétségkivül érdekes cikk lehetne; az utóbbiaknak -azonban alig adhatnék találóbb gyüjtonevet, mint "a halál -papirkosarából." - -De kizárólag a siriratok humoráról kivánván szólani, csak annak egyszerü -elsorolására szoritkozom, ami tárgyunkkal legszorosabb kapcsolatban -kiván lenni. - -A sirkövek architekturája a vallások általánosságánál fogva az egész -világon majdnem egyforma, kivévén a törököknél, hol a ko vizszintesen -van a sirüregre fektetve s szegletein egy-egy mélyedés hagyatik, hogy az -abban összegyült viz a temeto éneklo madarainak italul szolgáljon; -továbbá a kövön egy nyilás, amin az Ur angyala ki és be járhasson a -boldogultakhoz. A katholikusoknál kereszt jo az emlék fölé. A többi -felekezet, ami még a mult században is nagy mérvben folyó vallási -villongások utónyoma, nem csak nem használja a keresztet, hanem meg sem -turi.[5] - -Keleti természeténél fogva a magyar is szereti a képeket és -illusztrátiókat. A falusi temetok egyszerü fakeresztjei tele vannak -ragasztva szent képekkel s magukról az izlésesebb márványkövekrol sem -maradhat el némi szokásos cifraság, szomorufüz, siró angyal, letört -rózsa, mit az illeto müvésznek ugy oda kell vésnie nagyobb világosság -okáért, hogy az angyal szemeibol akkora könnyek potyognak, mint a -lencseszem, a letört rózsa pedig mintegy félarasznyira tojétol -leesoben,... utközben örökittetik meg. - -Sok nép angyalnak hiszi a halált, mely pallosával vagdossa le az -emberiséget; mások ismét sárkánynak tartják; néhol szétszórt haju -hölgynek látjuk lefestve, sötét palástban, csontos kezekkel, valami -seproféle eszközt tartva kezében. No, nekünk magyaroknak nincsenek semmi -exaltalt fogalmaink Halál o kigyelmérol. Egyszerüen sovány öreg embernek -tartjuk, kinek a nép-fantázia egy igazi spanyol-pengéjü kaszát nyom -markába, hogy azzal vegye ki közülünk a maga "adó"-ját. A meghalt -hajadont a "Halál menyasszonyának" nevezzük, mibol szintén az tünik ki, -hogy a halál sem nem vészangyal, sem nem hölgy, hanem himnemü, öreg -fickó, kinek egy régi népmese szerint a már emlitett kaszán kivül még -egy elotte ugrándozó és farkcsóváló kutya (a betegség) is szolgálatára -áll. Talán innen az a közmondás a köhögo emberrol, hogy "a halál kutyája -ugat belole." - -Azon majdnem tréfás enyelgo modort, melyet a mindent fölemészto -legnagyobb hatalommal szemben használunk, kiválón jellemzi ama -népmeséinkben surun eloforduló, de különben is szokásos megszólitás: -"halál koma!" A komaságban és sógorságban élo nemzet még a halált is -komájának fogadja. Szó a mi szó, de van is valami benne, atyafiság -velünk! - -Mint született lovasok, nehogy derogáljon: a halál utáni egyetlen -utunkat sem teszszük másként, mint lóháton: a "Szent Mihály-lován" s a -falusi rektornak, ki nótárius és tanitói minoségben eddig is "eszünk -köszörüse" vala, hogy utoljára még kedvünk szerint kibeszélhessük -magunkat, kötelessége bennünket megszólaltatva, mindennemü érdemes -ismerosünktol szivreható versekben elbucsuztatni. - -Ha még ezután is kimaradna valami, azt majd az utódok szépen kivésetik -az emlékkore - összes titulusainkkal egyetemben. - -A régibb siriratok latin nyelven lévén szerkesztve, nem a nép esze -szerint készültek s e korból csak a "Cras mihi hodie tibi" maradt reánk -és a városligeti sirko cinikus föliratával "Fuit." - -Ma azonban már egy sereg magyar humoros sirirattal találkozhatunk, -melyekbol a jellemzobbeket válogatjuk ki. - -Tornyos Ferenc váci lakos Pestre jövén bevásárolni, itt a lóvonatu -vaspálya által elgázoltatott s a kerepes-uti temetoben adták át az -anya-földnek. Fejfájára következo fölirat került: - -Itt nyugszik Tornyos Ferenc váci lakos, meghalt Pesten. Kár volt Pestre -jönni! - -A férji gyöngédség különös nyilatkozása egy másik majdnem közvetlen -mellette fekvo márványko irata: - - Itt pihen nom H. Terézia - Meghalt 24 éves korában - Ne busuljunk Tercsim! Hiszen találkozunk! - - -(A Tercsi nem is busul már. A férj pedig valószinüleg szintén nem tartja -sürgosnek a - találkozást.) - -Mennyivel poetikusabb a r.-szombati utazóügynök sirverse: - - Itt pihen Kutlik Pál az én kedves férjem - Honnan foglak várni ezentul mindennap? - - -A házastársi bubánat egyébiránt sok különbözo alakban fordul meg -gyüjteményünkben, melybol azonban elégnek tartunk kettot közölni. Az -ebeckei temetoben... - -Itt nyugszik az urban Rigócz Katalin feleségem, ki szegény nyomorék volt -s a magam költségén temettettem el itt helyben. Egyik szemére megvakult -a bajmóci tüznél. Tegnapelott megest behunyta a másikat is. Fényeskedjék -neki az örök világosság! - - -A másik a pribeli kántor versezete, melylyel néhai hitvese emlékkövét -megszólaltatá: - - Mondjátok föltámad, - De bizony nem támad, - Neki az árkangyal - Bizvást trombitálhat. - - -(Tudniillik, siket volt a megboldogult nemzetes asszony.) - -Dicséretünkre szolgál, hogy nálunk sehol sem akadhatni hasonló -frivolitásokra, mino a németeknél a "trombitás sirirata" s a Hans -Frankfurteré, E helyett azonban jellemzo a naiv együgyüség: - - "Nyugodjék békével öreg Tomasek Gergely - Meghalt az idén." - - -A debreceni Klió is elszólta magát: - - "Itt fekszik Nagy Pál négy élo gyermekével." - - -A következo is együgyüség, ha ugyan nem maliczia, a b.-jenoi erdoben -rablók által agyonvert három utas fejfáján: - - "E sirban két ember szendereg, meg egy tót." - - -(Az agyonvert utasok egyike ugyanis üveges tót volt.) - -De e naivságok néha csak látszólagosak, mint azt a tarcsai temetoben -látjuk: - - Itt nyugszik Halina Márton - Ki azért hólt el itt minálunk - Mivelhogy Lestén született. - Akkor ragadta el a nyavolya, - Mikor az otthonvalókat. - - -(Hát biz az ugy esett, hogy H. Márton cséplo 1873-ban kolerában halt meg -Tarcsán, hol a járvány különben nem is mutatkozott; másnap ujra két ott -dolgozó lestei egyén került ravatalra. Ez annál is inkább föltünt, mert -julius 25-ike és 28-ika közt, midon e három haláleset történt, a -szomszéd községekben dolgozó lestei munkásokban szintén kegyetlenül -pusztitott a rémes betegség. Némi utánjárással kisült, hogy Lestén e -fönti napokon dühöngött a kolera, mibol azon következtetést vonta le a -nemes tanács, hogy a veszélyes miasmát, a halál magvát még télen szivja -magába az ember, mikor a nyáron világba széledo lestei tót mind együtt -van falujában, - s e tapasztalatának kivánt kifejezést adni a H. Márton -fejfáján.) - -Van nehány sirirat, melyben eredeti fölfogással egészen helyesen -gondolkozik népünk a mulandóságról és a halál hatalmát keresztényi -jámborsággal beösmeri: - - Itt fekszik Telekes Imre mészáros - ki az eros Toldit földhöz vágta Egerben a vásárkor, - de a halál erosebb vala nálánál. - - -Jellemzobb még pedig egyéb tekintetben is a következo: - - Kukla kántor mester itt nyugszik az úrban - Nem vala o német, sem pediglen Hurbán - Mindétig biróval volt tusakodásban - Mostan szépen megfér az koporsójában. - Emeltetett ezen kövecske az restanciában - levo párbérbol, mert adassék meg a - rektornak ami a rektoré. - - -A magasabb filozófia és okoskodás nyomaira csupán egyetlen kövön akadunk -a marcali temetoben: - - Ráth Ferencz fekszik itt. Jó kofaragó vólt - Hogy miért fekszik itt? Csak azért mert meghólt. - Ezt a követ is még o maga faragta - Miért? Mert nem tudta, hogy o lesz alatta. - - -Sok humor van az alábbiban: - - Itt porlad Pál Vincze - Császári királyi - Ormester és mégsem - Tudott reterálni - A halál elott. - Vala o késobb a - Falu kis birója - Ha meg nem hal, holtig - Az lehetett vóna - Béke poraira! - - -Ott hol a humor a fönségesbe megy át, legjobban hat a lélekre. A -kerepesi temetoben a 15 éves L. Sarolta pompás márvány obeliszkjén e -meginditó sorok olvashatók: - - "Mamácska sietni fog utánad." - - -Leglakonikusabb azonban mégis a Bürök Marci hires cigány primás a -mohoráni compossessorok által emelt veres márvány emlékének ezen -egyetlen szóból álló fölirata: - - "Ácsi!" - - -Csinos ez is a várkonyi sirkertben: - - Vándor állj meg itt! - Akárhova indultál - ide érsz. - - -Az sem utolsó dolog egyébiránt, hogy a varbóki nemes ember még holta -után sem enged a privilegiumaiból, mert hát dukált volna, hogy mint -elokelo persona, ne aláztassék le oda egy sorba a közönséges -parasztokkal. Halljuk magát az epitaphiumot: - -Itt vagyon eltemetve, Nemes, Nemzetes és Vitézlo alsó-idai Kagylósy -István. - -Ki protestál az ellen, hogy a pap nem engedte a kereszt elé temettetni, -hol hitványabb emberek is vagynak nálánál. - -Élt egy hiján ötven esztendoket. - - -S ezzel be is fejezhetjük e gyüjteményt azzal az ismert sirirattal: - - Itt nyugszom én, olvasod te, - Olvasnám én, nyugodnál te. - - -Ami variálva arra az igazságra vezet le, hogy könnyü nekünk most ezeket -a kész dolgokat összeszedni, elolvasni és kinevetni, de bezzeg nehéz -volt az illetoknek meghalni s még nehezebb a megmaradottaknak mindezt -összekomponálni. - - - - -A MEGCSUFOLT FALVAK. - - -De már most aztán magam is azt mondom, messze mentem kissé s még a -maradékom maradéka is érezni fogja azt a gyülöletet, amit könnyelmüen -elvetettem magam ellen nagy Magyarországon azzal, hogy nyomtatásban -beszélem ki mindazt, amit eddig a legvakmerobb ember is csak mikor már -jól közibe vágott a lovainak, mert kiszalasztani a száján, azt is csak a -falu végén. - -Mert a magyar ember természete be nem veszi a gunyt, sem a kisebbitést, -s kivált az olyan megcsufolt faluban mindig oda van támasztva a vasvilla -a kapuajtóhoz. - -Nem is szólnék tehát a kerek világért, hahogy nem éppen azt akarnám -bizonyitani, hogy a magyar népnek még a gunyolódásában is objectiv humor -nyilatkozik: szeretetreméltó játszi és roszakarat nélküli még itt is. - -Aranyból van itt a rög is, melylyel meghajitjuk egymást. - -A nép gunyolódásában, ugyszólván, soha sincs semmi sérto; valami -veleszületett ösztön megóvja a személyeskedéstol, egyéneket ritkán -csufol ki, a szegényeket és a testi fogyatkozásuakat hagyományos -tartózkodással kiméli; tréfái legföljebb az egyes népfajok ellen -fordulnak, de itt is oly alakban, mely naivságánál fogva elveszi azok -élét. Az olyan enyelgések, hogy a német megforditva huzta föl a magyar -nadrágot, hogy a tót nem ember, s hogy a cseh bundadarabnak nézte az -oldal-szalonnát stb. bizony ártatlan dolgok azokhoz képest, miket már ok -fogtak reánk imitt-amott. - -Legjellemzobb e nemben egy népmese, mely a Krisztus holttestére vigyázó, -különféle nemzetiségü orökrol szól, kik arról tanakodván, miként kellene -a zsidók kezeibol kiszabaditani a szent testet, a szerb ezt tanácsolja: - -"Használjunk cselt." - -A német igy szólt: - -"Nyujtsunk be egy alázatos folyamodványt a felsoséghez, hátha id'adják." - -Az orosz ekkép vélekedett: - -"Lopjuk el, atyafiak!" - -A magyar közbevágott: - -"Vegyük el tolük karddal." - -"Lassan, cimborák, - szólott az angol, - én azt mondom, vegyük meg a -hullát pénzért; hátha még drágábban eladhatjuk." - -Hasonló izmos jellemzés nem nyilvánul ugyan a nép egyéb csufolódásaiban, -mint a föntebbi ötletben, mely talán nem is egészen a néptol származik, -de gazdag humorából mindenüvé szivárog annyi, hogy a legegyügyübb -gondolatát is bearanyozza. - -Különös eloszeretettel fordul népünk játszi kedélye némely helységek -ellen s azokban elofordult skandalumok vagy elkövetett baklövések adják -az anyagot a guny gyuró deszkájára. - -Szegény Rátót, Göcsej és Kóka! - -Ezeknek jutott az a szomoru dicsoség, hogy csövestül történjenek bennök -és általuk a leghallatlanabb ostobaságok, miknek emléke -nemzedékrol-nemzedékre száll s olyan terhes a benszülötteknek, mint a -kutgém hátulján a bunkó, mely folyton aláhuzza. - -Itt esett meg a "lencse história", itt huzták föl csigán a község -bikáját, hogy a templom tetejérol lelegelje a füvet; rátóti emberek -rendelték meg - kimeritobb utasitás hiányában - a városi vésnöknél -elevenen kimetszeni a Krisztust a helység pecsétjére, mert ha netalán -nem jó lenne is igy, a költség kárba ne menjen; öreg biró uraimék -könnyen agyonüthetik otthon, mig ellenben, ha halva pingáltatnék le, -biz' azt nem tudná többé föltámasztani még talán maga a pap sem. - -E három község egyikében épitették turóból a templomot, mig a másikban -borsón tolták el egyszer alkalmasabb helyre. Itt harangoztattak a vasuti -vonat elé, valamint itt akarták azt megállitani kötéllel; nemkülönben -itt lett kirendelve nagy köd idejében a nép, hogy keresse a templom -tornyát, amely immár sehol sem látható, minélfogva nyilván átcsalták a -kelériek a maguk tornyatlan templomára. - -S ki tudná hosszát, végét annak, ami Rátóton, Göcsejen és Kókán -megesett. - -Ami együgyüséget magyar ember tesz, mond, vagy éppen kigondol, azt -rendesen rátóti, göcseji vagy kókai ember cselekedte. Igaz vagy nem -igaz, az semmit sem lendit a dolgon, az azért oket terheli és blamirozza -a világ elott. Sot még a németek turpissága is sokszor lyukad ki o -rájuk; a csuszpajznak megfozött kávé, a nyultojásnak nézett dinnye és a -háromlábu kakas esete, mind csak ugy át van csempészve gonosz nyelvü -emberek által az o auctoritásuk csorbitására. - -Ha van valami vigasztaló e rendszeres üldözés mellett, az semmi sem -inkább mint azon tudat, hogy másutt sem ették ám kalánnal a -bölcsességet. - -Bogdasán például furulyának nézték a puskát. Az egyik atyafi fujta, a -másik billegtette. Meg is szólalt az aztán, de csak egyikök tehetett -tanuságot a hangjáról. - -Az iványiakkal meg az történt, hogy egy jókora szél kerekedtével a -buzavetésük szaladni kezdett. Csákánynyal, fejszével utána iramodva -valahogy szerencsésen mégis csak megállitották. - -Még rutabbul jártak a toponáriak. Szórakozottságból ugy épitették meg a -templomot, hogy elfeledtek rajta ablakot hagyni. Hát biz' ezen most már -nem lehetett segiteni másként, mint ugy, hogy a biró vasárnap kirendelte -a falut világosságot fogni zsákokba, melyeket a napfény felé -terjesztvén, a nyilásnál villámhirtelen be kellett fogni s bent a -templomban kirázni. Hogy aztán lon-e világosság benn, nem tudni. - -Sokkal többet érnek azon ügyes ráfogások, melyek egyes vidékek mostohább -természeti fekvését gunyolják. - -... Korponán télen fontszámra mérik a bort (s ez nem is áll valami nagyon -meszsze az igazságtól, mert ott csakugyan olyan sajnálatraméltó -természete van a bornak, hogy télen megfagy s a borkereskedo bizvást -árulhatja jégdarabokra törve is.) - -... Kemencén kánikulában fagyott meg a birka. A hontmegyeiek szégyenlik is -nagyban ha a szemükre lobbantják. - -Igazi satyra a fokiakra,[6] hogy amikor egy elhullatott szoloszemet -találtak az uton, az egész község összeszaladt a csodájára, mi legyen ez -a különös tárgy: végre is kisütötték, hogy az krokodilus s cséplokkel -verték agyon. - -De mi ez még mind az igaliak szégyenéhez képest, kik a fölvidéken -utaztukban tizen a pohánkakása virágos vetését folyóviznek vélték, s -neki feküdve hasmánt emberül meguszták. A vetés tulsó oldalán amint -összeolvasták egymást, kisült, hogy kilenc fonyire olvadtak, mibol -nyilvánvaló, hogy egy igali ember be is fult. - -Rengeteg ügyefogyottságot fognak rá a csiki székelyekre is. - -Itt verték agyon a földes uraság magával hozott szerecsenjét azon -indokolással, hogy "jó lesz a patikába." - -Az uton talált zsebórának is ilyen sorsa lett; kimondták rá a góbék a -bölcs sententiát, hogy az "a ketyego fene; agyon kell ütni, punktum." - -Az is nekik számitandó be, hogy mikor a megdagadt folyam elvitte a -gyalog-hidjukat, csáklyás emberek a viz mentében fölfelé indultak -keresésére. Maig is sopánkodnak rajta, amiért meg nem találhatták. - -Ez utóbbi esetet ugyan a történelem a pöntendiek számára is vindikálja; -a dolog mindenesetre vitás, de nem tarthatom nagyon lelkiismeretbe vágó, -mert a pöttendiekrol ugy is eleget jegyeztek fel az annalék az -ilyenekbol. - -Elég legyen a sokból csak azt emliteni, hogy a létrát keresztbe vitték -át az erdon, s negyven ember irtotta elole husz napig az akadályokat. -Nagy fáradtságukba, költségükbe került, de keresztül vitték -becsületesen. - - - - -EPILOG. - -Végét értem annak, amit akartam, igazabban annak, amit tudtam. Szebben -is, jobban is megirhatta volna más, de senki sem oly szivesen, mint én. - -Ugy érzem magam mielott a tollat letenném, mintha valami balzsamos -illatu mezon jártam volna, mintha hallanám még hogy suhan el a gyik a -buja fü között, mintha a távolban kaszáját fenné valaki... s a harmadik -határról jó nyelvü kálvinista harang szavát kapkodná ide a Szitnya -szele. - -Majd csendes lesz minden... a falu népe hazatart, "dicsértessék"-kel -mennek el egymás mellett az igazi humoristák, kasza gereblye a vállukon. -Ugy tetszik, mintha egy egész hetet velük töltöttem volna egy huzamban s -mindazt, ami itt meg van irva, azalatt éltem volna át közöttük. - -Nem tudom a tollat letenni, nem tudom oket elhagyni: édes vágy csalogat -utánuk a faluba, melynek piros bádogos karcsu tornya nyájasan nézi a -vidéket. - -A szerény, szalma-födeles házak vidáman füstölögnek; kivülrol az -alkonyodó nap vonja be oket aranyos zománccal, belülrol a lakóik -jókedve. - -Az elhagyott grófi kastély komoran, sötéten fehérlik az elpusztult park -közepén. A nagy jegenyefák busan integetnek, s hivogatón mégis. - -A kovácsmühelybol hatalmasan hangzanak ki a pöröly-ütések... - -Nem állom ki tovább... - -Ellenállhatlanul visz magával lelkem a szük utcákon keresztül sorba az -ismerosökhöz. Ezekhez a derék eredeti emberekhez, kik nélkül a mi falunk -talán nem is volna olyan nagyon, nagyon szép. - - - - -A MI FALUNK. - - - -I. A Rékiék Borcsája. - -Piros hajnal hasadt, mosolygott a menybolt, nevettek a virágok, mikor a -Rékiék Borcsája született. Hajnal hasadása, menybolt mosolygása, virágok -bubája mind, mind oda volt festve annak a picike orcáin, csöpp ajakán s -igézo szemecskéiben. - -A szegényes festett bölcso, amelyben ringatták, kicsiny tündérkének lett -szivárványos kagylója. A csecsemo szépsége megaranyozott, költoivé -varázsolt mindent: a bölcsot, a szobát, a butorokat, amik olyan -nyomorultan, szegényesen néztek ki nélküle, mint az üres sziv... - -Ha szép volt mint parányi rügy, még szebb lett mint feslo bimbó... - -Mintha a teremtés s ennek szolgái az ido és természet is gyönyörködött -volna kis kedvencében, minden év szebbé, kedvesebbé tette. - -Mikor olyan futkározó, pajkos gyerekké cseperedett, egy kóbor festo járt -falunkban, kit a régi oltárkép kiigazitásával bizott meg az egyházfi -uram, mivel hogy a falu szentje, a derék Mikulás, nagyon bevala immár -kormozva. - -A festo meglátta Borcsát, amint a haranglábánál játszott a porban, és -oda festette azon módon a szent lábaihoz, mosolygó angyalkának. - -Ott ül alul kis ingecskéjében, meztelen kacsóit a szakálas Mikulás felé -nyujtva, gyönyörü lábai alatt aranyos diók és almák sokasága. - -A falubeliek csak nem birtak eleinte ráfanyarodni, hogy most ennek a -pirinyó paraszt porontynak imádkozzanak az oltárképen - csak nagysokára -törodtek bele, mert hát olyan szép, imádságos szája van az istenadtának -és olyan szelid szemei, mintha a két legkékebb pontocska lenne odalopva -a menyboltról - szebb tájékra. - -Hát még aztán milyen volt Boriska nyiló rózsa korában? - -Hét határ tájáról szállt a "Kata bogár" arra falunk felé... Szófogadó -féreg... szerelmes legények üzenetvivoje. - -Nagy hatalom a szépség, szárnyakat ad kölcsön, amikkel messze röpülhet -az, akit le nem huz a nyomor a porba. - -Borcsa zsellér-leány volt, apja anyja elhalt, szolgálatba volt kénytelen -lépni. Elhagyta falunkat s soha sem tért többé vissza. - -Egész a harmadik vármegyébe ment, madár sem jár arra. - -A Kata-bogarak nem röpültek többé a határunk felé... - -Hogy mi lett belole azóta, senki sem tudja, talán senkit sem érdekel... - -Évek jönnek, mennek. Az emberek emlékezotehetségébol kiszija az ido a -régi benyomásokat mint a napsugár a szövetbol a régi szint. Réki -Boriskára alig emlékszik valaki... - -S ha szóba kerül is, sorsa már nem nyitott könyv, melyet végtol végig -megolvasnak, tépett falragasz csak, melybol imitt-amott bukkan ki egy -betü, ha a szél a fölkavart porból fölveti. - -Ki törodne egy olyan szegény teremtés sorsával?... - -Csak elvétve vasárnaponkint délután, midon a falubeliek kiülnek a házak -elotti padokra s mikor már a falu dolgát olyan szögrül-végrol apróra -beszélték, hogy már nem egyéb, mint az unalom takarója, kerül Boriskára -a szó. - -"Hová lett? Merre jár? Hová vetette meg sorsának ágyát szegénysége? -Kemény-e az, vagy patyolatos lágy?" - -Az elbeszélo végig néz ilyenkor a kérdezon, guny-e a kérdése vagy tán -érdeklodés, szánó sziv hajtása - aztán a padokat vizsgálja sorba, -nincs-e eladó lány sok, kivel válogatva, csinján kell beszélni, mert a -szemérmetlen szó nyomot hagy a pártán, mint a lehellet még az acélon is. - -"Bizony különös sora van... Nem hiába volt kapós a szemnek! Onnan, ahova -szolgálni ment, másüvé szegodött. Lássák kendtek ilyen az élet! Addig -cserélgette a helyeket, mig végre Pestre került szegény s most..." - -"Mi történt vele?" - -"Talpig selyembe jár." - -... A hajadon leányzók, akik olyan áhitattal nézték délelott az -oltárképet, eltakarják kötényeikkel orcáikat. - - -II. O kigyelme a pernye-biró. - -De bezzeg sem el nem veszett, sem el nem bujdosott a faluból, sem pedig -selyemben nem jár Tuba Istók pernye-biró uram, ki a fölso végen lakik, -hanem igenis jár tisztességes kékbeli öltözetben, jár pediglen csak -akkor, amidon nem ott ül a kovács-mühely küszöbén pipázgatva és lábait -szétvetve, amint az már ugy illet meg egy törvénybeli embert, mert hogy -valaki szétvetve tartsa a lábait és éppen a kovács-mühely küszöbén, -ahhoz már rang kell és auktoritás. - -A mi falunkban a kovács-mühely pótolja a clubbot és a kaszinót, -fobenjáró dolgokkal foglalkozó persónák itt beszélik meg elozetesen a -közügyeket, ez levén a legalkalmasabb hely konferentiákra, mert -leginkább áll összeköttetésben a continenssel. Kereket igazittató, lovat -patkoltató utasok állnak meg hébe-hóba s magából a helységbol is egyik -jön, másik jön, ez is az is tud valamit s legott asztagnak gyül meg a -hallani való. - -A pernye-biróság nem valami fényes hivatal, mert a pernye-biró -tulajdonképpen semmi egyéb, mint a két lótó-futó esküdt közül a -hitványabbik, aki hivatalos dolga mellett, ha szükség van rá még azt is -elvégzi, hogy a biró uram kályhájába begyujt sot gombolyitás idején -biróné asszonyomnak is o tartja a fonalat. - -Csakhogy embere válogatja. Tuba Istók uram öreg birónak is beválnék -holmi apróbb faluba, ahova nem oly csövestol hullott az isten áldása -okos emberek dolgában, hogy még egy Tuba Istók is csak pernye-biró -lehet. - -Istók agyafurt ember ám, ki nagy dolgokra lett teremtve s ha mégis -kicsinyek jutottak neki, csinált már o ezekbol is nagyokat. - -Mert tudnivaló, hogy o sem volt öröktol fogva pernye-biró; éppen csak -olyan közönséges paraszt-sorban állott mint a többiek: az esze vitte föl -hivatalra. - -Az pedig ugy történt, hogy kilenc éve annak, nagy volt az izgés-mozgás -környékünkön. Századok óta eloször esett meg, hogy egy üveghuta -tulajdonosa lépett föl képviselo-jelöltnek, az arisztokratikus hajlamu -palócok között. Már pedig nincsen az a kincs, amiért a palóc éljent -kiáltson oly névnek, mely nem hangzik legalább három század óta -ismerosen e kéklo bércek között, melyekrol kevélyen tekintenek alá a -középkor lovagvárai romokban. - -Nem is lett volna a hutásnak tiz szavazata sem, ha nem Tuba Istók o -kigyelme lett volna a kortese. - -Mig a többi kortes nagy oratiókat tartott a népszabadságról és -demokratiáról, Istók egy szót sem szólt. - -A szónoklatokat meghallgatta a nép, a bort, mit a beszédek nyomatékául -kiosztottak, megitta hamarosan s jókedvében mindjárt ott meg is verte, -akik osztogatták. - -Istókot hagyták legutoljára. - -"No már most üssenek hát engem is, amiért olyan vagyok, mint a naptár: -elorelátó kendtek helyett is." - -"Nem kell a hutás!" kiálták a palócok ingerülten. "Vannak nekünk uraink, -kik megvédik a jussunkat." - -Istók bajusztalan ajkát keserü mosoly futotta be. - -"Megvédik? Meg-e? No jó megvédik, hanem azért mégis csak átkozni fognak -bennünket az unokáink unokái is." - -"Miért?" - -Az Istók hangja egyszerre siránkozó lett; hosszu kezeit áhitatosan -fektette keresztbe mellén. - -"Miért? Azért, mert az fog történni... igenis, az fog történni..." - -Mély zokogásban tört ki: - -"Az, hogy a hutás, amiért meg nem választottuk, mero boszuállásból... -igenis, boszuállásból..." - -Két nagy rézvörös tenyerébol hangtölcsért csinálva, sivitó hangon kiáltá -a tömeg feje fölött: - -"Kisebbekre fogja fuvatni az itcés üvegeket." - -Csend következett. Szivig hatott a szó... s mélységes csend után -vészkiáltás tört ki s ajkról ajkra pattant, bérczrol-bérczre szállott -komoran, sötéten, mint a sebes felho, a fekete felho. - -... S reggel virradóra, amennyi palócz-ház széles a környéken, a hutás -zászlója lengett valamennyin. - - -III. Mikor utolsó földesurunk a deszkán feküdt. - -(A falubeliek benyomásait elbeszéli a szerzo) - -Egy reggel halva találták a réteken. Magát lotte-e meg, vagy -orvtámadásnak esett áldozatául, nem tudni. - -A faluban csak akkor tudtuk meg, mikor már otthon volt kiteritve a -fekete posztóval bevont cimerteremben. A fáklyák fölgyujtattak a fényes -ravatal körül s vérvörös világuk kisérteties fényt vetett a -Szent-Illényi grófi cimerre, egy szájában arany karikát tartó sasra, e -jelmondattal körül: "az osök nyomán." - -Valóban Szent-Illényi Pál most van legigazabban az osök nyomán; -nemsokára ott lesz a hatalmas foispánok és országbirák koporsói mellett -az övé is. Az utolsó koporsó, melyet a Szent-Illényi kripta befogad. A -legis-legutolsó koporsó. Most már meg fogják forditani fölötte a büszke -cimert. Nem lesz annak gazdája soha többé. - -Maga a legutolsó Szent-Illényi ott fekszik halva, mozdulatlanul, a -virágokkal ellepett magaslaton. A szeme most sincs behunyva, nem -lehetett azt többé lenyomni. Három falubeli öreg asszony, aki megmosta a -sáros holttestet, órákig elkinlódott e müvelettel, de a szemek nem -csukódtak be. Pál gróf nem akart engedelmeskedni; egy arisztokrata még a -halála után sem engedelmeskedhetik a csocseléknek. Egy Szent-Illényi -nyitott szemekkel várja be, hogy a koporsó födelét reá szegezzék és -nyitott szemekkel találja az itéletnapi trombitaszó. - -A gyászruhás szolgák lábujhegyen járnak-kelnek a nagy ur halotti ágya -körül. Suttogva szólnak egymáshoz, mintha attól tartanának, hogy a -méltóságos gróf illetlennek találja a viseletüket. Egy közönséges -emberrol tudnák, hogy semmi köze többé a világhoz, semmi hozzászólása -többé semmihez. De egy Szent-Illényi! Az talán még a holta után is -parancsol. Egy magyar fonemes, aki még talán az égbe is magával viszi az -alkotmányát, s onnan is bele fog szólni az isten befolyásolásának utján -az apró-csepro paraszt emberek sorsába. - -Kisérteties némaság honol. - -A mozdulatlan sziv fölött csupán egy óra ketyeg a halott -mellényzsebében. Az emberi szerkezet tulélte az istenit. Annak a verése -megállt, ez még továbbra is méri az idot. - -S künn messze földön, hetven faluban zugnak a harangok, ahol birtokos, -patronus volt oméltósága. És e nagy harangzugás közé nem vegyül egy -egyetlen zokogó szó sem. - -Egyetlen gyöngéd zokogó szó, mely tulharsogná hetven falunak a -harangját. - -És az aranyos ravatalra nem hull egyetlen részvét-köny sem, mely foltot -hagyjon a drága selyem lepedon, hogy az a folt fényesebben csillogjon -ott királyok minden pompájánál. - -Eh! egy arisztokrata nem szorul rá még a szeretetre sem! - Az el tud -menni a másvilágra a maga becsületébol is: nem kell neki köny és -sóhajtás utravalóul. - -A cimerterem szárnyas ajtói be vannak zárva s két alabárdos áll a -küszöbön kivont karddal, távolabb pedig egy karosszékben talpig feketébe -öltözve az öreg Kamuti János ül, a méltóságos ur tiszttartója. Feje -leeresztve a könyökére, mély gondolatok terhével látszik vajudni. - -Az udvar megtelik kiváncsiakkal, kiknek most szokatlan, érdekes látvány -lesz, egy grófot halva látni. - -A mi falunkban szokásban van sorba látogatni a halottakat. Még egyszer -megnézik szinrol szinre, megmérlegelik, sokat változtatott-e rajtuk a -halál vagy nem, szelid kifejezést kölcsönzött-e az nekik vagy ijesztot, -megnézik, hogy voltak öltözve utoljára, uj csizma volt-e a lábukon, vagy -régi, volt-e szentelt bárka a fejük fölött, hajlékony volt-e kezük vagy -meredt s csak nagy ügygyel-bajjal gyürheto e be a koporsóba? -Megvizsgálnak szegrol-szegre mindent, figyelemmel kisérik egész a -temetésig és emlegetik hetekig, nehéz volt-e a halottvivoknek, nagyot -szólt-e a göröngy, mikor a koporsójára hullott, nem-e megforditva tették -a fejfát a sirjához? - -Hát még mikor nem valami közönséges ember hal meg, hanem egy gróf, akit -kilenc vármegyében süvegeltek s akit 70 falu harangja sirat két nap óta -folytonosan! - -Be sok harangozó keze belehólyagosodhatott a kötélrángatásba! - -Egész csoportok ostromolják az eloszobát, ahol az öreg Kamuti guggol s -ahol az alabárdosok léptei kongnak tompán, egyhangulag a hideg -márvány-kövezeten. - -Az alabárdosok végig tekintenek a csocseléken megvetoleg, hidegen... néha -meg-megnyitják az ajtó egyik szárnyát egy-egy elokelobb látogató elott, -azonban ujra bezárul a nagyuri terem ajtaja ünnepélyes, kimért -csikorgással, s az egyik alabárdos elutasitólag, monoton komorsággal -veti oda a bebocsáttatást kéroknek: - -- Oméltóságához nem lehet bemenni. - -S amint ujra meg ujra megcsikordul az ajtó, valami sajátságos lehellett -csapkodja meg a nyiláson át a csocselék arcát, valami fojtó szuró -szellet, mely szinte megmarja a képüket, mely szinte kergeti kifelé. - -Mintha az ott bent mozdulatlanul fekvo arisztokrata lehellete keveredett -volna méreg gyanánt a levego miriád atomjai közé. S mintha ez atomok egy -érdes, megveto hangba rezdülnének össze, mely visszaverodik a gyászba -vont cimeres falakról: - -"Takarodjatok innen!" - -S mig bent a palotában a kisértetszerü csend virraszt némán a holttest -fölött, addig a gazdasági udvaron egyik kocsi a másik után robog be, -hozva a drágábbnál-drágább halotti jelvényeket; gyászöltözeteket a -cigánybanda számára, mely mégegyszer muzsikálni fog a méltóságos urnak, -fekete uniformist a cselédségnek, mely most már a senkié, halomnyi -viaszgyertyát és fáklyát, hogy azok még egyszer és utoljára fényt -vessenek a temetéskor az aranyos koporsóra, mely a Szent Illényi család -szineivel, vörös-sárga selyemmel van megbélelve, s melyben oly puha, -nyugalmas fekvés esik. - -De a temetésig még egy kellemetlen functió vár oméltóságára. Mielott -odafektetnék az osökhöz, még egy szolgájával van egy kis dolga, - a -törvénynyel. - -Mint törvényhozó erre is o varatta mig élt a libériát, ennek is o -parancsolt, s az most ezt a parancsot fogja teljesiteni! - -Ki akarja kutatni, hogyan, miben halt meg a nagy ur? Öngyilkos volt-e, -vagy megölték? - -Oméltóságát föl fogják boncolni. Pápaszemes doktorok véleményt fognak -mondani fölötte és hajba kapnak afölött, hogy melyiknek van igaza. - -S a darabokra vágott arisztokrata még akkor is mereven, megvetoleg fog -nyitott szemeivel végig nézni ez embereken, akik öt forint diurnumért -összemetélik izekre, aztán szépen óvatosan megint összerakják méltóságos -tetemeit, és nem fogja elárulni egyetlen vonással sem, hogy ez neki -kellemetlen. - -S minden azt fogja hirdetni örökkön-örökké, hogy ami vele történik, -abban o nem lát semmi különöset, az mind az o meghagyásából esik. - - -IV. Hogy vette be falunk hose Suska Mihály Branyickót. - -(Elbeszéli o maga.) - -Megüzente Kossuth pecsétes levélben, az lesz a fovezér, aki Branyickót -beveszi, Schlickket agyonüti. Hanem 'iszen több sem kellett az én uram -Guyonnak, fuvatja a marsot... nyergelnek a huszárok. - -Trappolva indultunk, galoppba folytattuk, heted napon délre - delet -harangoztak, Branyickóhoz értünk. Óriás fellegvár, az egekbe nyuló, s -köröskörül olyan magas fal szegélyzi, hogy tán vége sincsen, mert ahol -végzodnék, felhok ülnek rajta. Hát még a várkapu? Az aztán a kapu. Mero -vasból készült. Dolgozott ezen tán kilencszáz kovács is mig -kikalapálta!... - -Az én uram Guyon igy szólt hozzám, amint a vár elé értünk. - -- Van-e keszkenod Miska? - -- Van tekintetes uram: idadta az Örzsi a magáét, ahogy otthonról -eljöttem. - -- Fehér-e? - -- Akár a fehér galamb tekintetes uram. - -- No hát akkor tüzd föl egy póznára... s eredj át parlamentair-nek -Schlickhez, tisztelem alásan, adja át a várat, - mert különben -beveszszük. - -Azon módon cselekedtem. Schlick haragosan nézett rám azzal az egyetlen -szemével, mely olyan maró zöld volt, mint a hólyaghuzó bogár ködmöne. - -- Ki vagy? Mit akarsz? - -- Én bizony Suska Mihály káplár volnék - mondám megsodorintva a -bajuszomat, a tekintetes Guyon Rikárd ur küld a teens urhoz, azzal az -üzenettel, hogy ne restelje az ur föladni a várat, mert sokan vagyunk -odalent. - -Schlick erre a szóra ugy a földhöz vágta dühében a legszebbik -tajtékpipáját, hogy hetvenhétezer darabra mállott szét. - -- Mondja meg kend az urának, hogy kendteknél különb emberek sem tudták -Branyickót bevenni. Nem adom föl. Ha beveszik, kalapot emelek kendtek -elott. - -Megvittem a választ betürol betüre; dühbe is jött Guyon s rohamot -vezényelt. Ropogott a puska, menydörgött az ágyu, s piros rózsát vetett -el a fehér havon. - -Folyt a jó magyar vér, pedig hiába folyt, madár sem jut oda, ahová mi -vágyunk, teljes lehetetlen Branyickót bevenni, olyan hadseregnek, melyet -anyák szültek. Mondtam is Guyonnak. S nyomban is belátta. - -- Forduljunk hát vissza! mondá szomoruan s két diónyi könycsepp gurult -le szemébol végig a dolmányon. - -Furcsa két csöpp volt az; az o dolmányán futott s mégis az én szivemet -égette. Nekikeseredtem s mielott otthagytuk volna az áldástalan munkát, -még egyszer körüljártam a várat. Valami homályos sejtelem hánykolódott -az agyvelomben, hogy még sem lehet a németnek hinni, mint minden -dolgában, gaukleriának kell lenni ebben is. Amint mondom, körüljártam az -egész környéket, itt is, ott is megvizsgáltam a falat, a bástyát; eros, -izmos minden, golyó át nem furja, ember le nem dönti. - -Amint a várkapuhoz értem s látom az uramat, hogy ott a had élén -visszavonulásra osztogat parancsot, halavány orczáin a bánat sötétlik, s -keserüségemben kihuzom a kardom, hogy kétfelé törjem, egyszerre megkap a -szilaj düh s olyat vágok lapjával a vaskapura, a föld is megingott a -sulyos csapástól. - -S ime szemkáprázat... amint odanézek, ökölnyi rés támadt a vas -alkotványon. Nem igazi vas volt, csak vastag papiros vasszinüre festve. - -Ez az orr nem utolsó orr! Megszagoltam én azt, hogy csalással van a -német alvópárnája bélelve. - -El is kiáltottam torkom szakadtából: - -- Bevettem a várat! - -Lett öröm, hangzott, a diadal-kiáltás. Egy pillanat alatt ott hevert a -kapu darabokra tépve; a másik pillanatban pedig már a vár udvarán -voltunk. Én és uram Guyon jártunk a legelol. S mire a lépcsokön kivont -kardjainkkal fölfelé robogtunk, nemzetiszin zászló lobogott a váron, nem -is egy, ha tiz is. - -Mint vérszomjas tigris ugy szaladgáltam be a termeket. - -- Hol van Schlick? Merre van Schlick? Hadd emelje hát meg most azt a -kalapot. - -De Schlick már nem volt ott. Schlicknek nem volt ideje kalapot emelni. -Elmenekült valami alaguton. - -Öreg hiba volt az; Guyon Rikárdnak minha csak az orra vére folyt volna, -semmibe sem vette a tengernyi dicsoséget, mert hát Branyickó bevétele -csak fele volt a nekünk osztott munkának; Branyickót bevenni s Schlicket -agyonütni, ez volt a parancsolat. - -Szomoruan járt kelt egész estig; akkor is hamar feküdt le, mint akit -bánt valami, mint aki az álmokhoz apellál az ébrenléttol, különb -hangulatért. - -Magam is igy voltam, de nem feküdtem le. Ott hagytam társaimat s -lementem a várkertbe. - Maig sem birom megmondani mi vitt le... Nem egyéb -ez, ha mondom, mint valami sajátságos hadiösztön... katonai tálentum. - -A hold bevilágitotta a hóval boritott kertet ezüst szinüre... huszasokat -lehetett volna belole veretni. - A kert kello közepén egy kerekes kut -állott. - -A katonai tálentum éppen a kuthoz vonzott ellenállhatlanul. A vödör -félig le volt eresztve s amint a hold odavilágitott, megrezzenve látom, -hogy a vödörben egy német gugol. - -- Ki vagy? - -- Jaj, huzz ki jó vitéz - kiáltja nyöszörgo hangon a boldogtalan - én -Schlick vagyok a várkommendáns, neked adom feleségül a legkisebb -lányomat s ráadásul egy negyedrész vármegyét. - -Szép volt az igéret, megis csiklandozta a lelkemet. Kezdtem fölfelé -csavarni a csikorgó kereket. De amikor huzom, egyszerre csak szivembe -nyilallik az önvád... "Mihály, Mihály, mi az ördögöt mivel kend? Ezt a -kolonczot huzza ki kend - nemzete veszedelmére? Hát ilyen ember kend -Suska Mihály?" - -Megmozdult bennem ez a jó magyar sziv, s visszafelé forditá a kezemet. -Lefelé igazitottam a kereket. - -Robogva foszlott le a lánc, nagyott loccsant a vödör, mikor a vizbe ért. -Egy haldokló jajkiáltását kellett eltompitania. Nem is hallatszott abból -semmi. Hirtelen összecsapott a viz fölötte, s legfeljebb egy percig -gyürüzött utána. - -Nagyot fohászkodtam. - -Most már egészen teljes lett a diadal. - -Branyickót bevettem, Schlicket agyonütöttem. Most már az eso se moshatja -le rólam a generálisságot. - -S megis lettem volna, olyan igaz, mint a hogy itt kendtekkel most ezt a -tengerit morzsolom, - hanem hát mi nem történt? - -Másnap a németek valami hitvány közlegénynek kiszurták az egyik szemét, -ráadták a Schlick ruháit, s szentül állitották, hogy az senki más, mint -maga Schlick. - -S ezt a gyalázatos csalást csak én magam tudtam, csak én magam sinylem. - - -V. Falunk véneinek édes visszaemlékezése azokra a régi boldog idokre, a -mikor még rosszabb világ volt. - -Régi történet már ez. Egészen más idok jártak, más emberek éltek. Tán a -só is sósabb volt még akkor! Tiz ember sok ha van a faluban, aki még -emlékszik s emlegeti azt a boldog kort, mikor egy váltó garas volt a bor -itcéje, mikor az volt a legjelesebb szónok, ki a legnagyobb bunkós -bottal jött a megyegyülésre, a legtekintélyesebb ur, kinek a legkülönb -tajtpipa lógott a szájában s az tartatott a legszabadelvübb hazafinak, -aki legszebben fütyülte el a "Rákóczy-nótát." - -Prokátorok nem nyuzták a világot; legföljebb az volt honorariumuk, hogy -a katholikus kliens ebédre invitálta meg ügyvédjét, a lutheránus azt -mondta: "köszönöm barátom uram, legyünk per tu;" - mig a kalvonista -egyszerüen azon biztatással rótta le perköltségeit: "aztán hallja az ur, -ha valami akar lenni a restóráción, csak nekem szóljon" Finánc nem -szaglászott a magyar ember dohányzacskójában, végrehajtó nem -garázdálkodott tizgarasos meghivásokkal; régi szolgabirák csak akkor -hitták magukhoz a nemes embert, ha ebédet adtak. - -Minden máskép volt. Az ország összes évi irodalmát meglehetett olvasni -nyolc garason a "kassai kalendáriom"-ból, már t. i. aki olyan bolond -volt, hogy nemcsak megvette, hanem tetejébe még el is olvasta. - -A vármegye hatalmasabb volt mint az ország. A két kopottfejü oroszlán a -megyeház homlokzatán olyan méltósággal bámult le erre a komisz Európára, -mintha azon tünodne, ugyan hány világrészt egyék meg früstökre. - -Minden hirdette a megye hatalmát. A hajdu tarsolyára himzett N. V. -betütol kezdve egész a székváros közepén emelkedo palotáig, melynek -födelérol varju-sereg károg rémletesen, mintha fölolvasást tartana -észleleteirol, hogy a legszebb, legmagasabb ház mindenütt a börtön; -annak van legtöbb lakója. - -A börtön, deres s mogyorófabot jelvényei alatt összpontosult a -társadalom fönnállásának logikája. Nem az emberek kedveért van a -mogyorófa-pálca, hanem megforditva, hogy a szolgabirónak nemes hevében -legyen kin tölteni mérgét. Ez volt az uralkodó vélemény, minélfogva -külön bünteto-kodex volt minden egyes szolgabiró, ki ha unalmában -rádiktáltatott az emberfiára olvasatlan huszonötöt, pipogya ujságirók ki -nem kürtölhették a lapokban. Eloször, mert nem is voltak lapok, de -másodszor, ha lettek volna is, ugysem olvasta volna senki, aztán meg -harmadszor... statárium neki az akasztófáravalónak, ha a vármegye dolgába -merné magát ártani! - -Könyv, tudomány nem háborgatta álmainkat. Tudtunk mi mindent: nem volt -már a világon semmi megtanulni valónk; mert vagy arról beszél a bolondos -ánglus ezer megirt könyvében, ami ugyis benne van a "Corpus Juris"-ban -és akkor fölösleges, vagy arról beszél, ami nincs benne és akkor -ostobaság. Tertium non datur. Ha pedig tudományos ember produkálásáról -van szó - ott van Széchenyi Pista! Azzal tessék diskurálni! Gondolkozik -az mindnyájunk helyett. - -A "Haladás" szót kiküszöbölte a "vis inertiae" a nemzet szótárából. -Ismeretlen pogány mondat volt. Inkább neki támaszkodtunk az -ellenkezonek. Még a "Hármas Kis Tükör" bölcs összecsinálója is ilyeket -irt ékes karmenekben. - -"Nógrád vármegyében kell járni nagy sáron." - -Még én is ugy tanultam valaha. A tiszteletreméltó sár, melybe belefulnak -a haszontalan uj eszmék beleolvadt cimerünkbe. Ugy néztük, mint megannyi -aranyat. Jó volt az nekünk! Nem kell közlekedési ut; mi az -istennyilának? - Magunk csak kivontatjuk magunkat paraszt forsponttal a -szomszéd faluig, hol valamire való tarokk-kompánia csak összetákolódik; -idegen vármegyébol való ember meg hadd busuljon rajta, mint jojjön ide, -ha - nem lehet. - -Legalább nem akad ránk a német ebben az átkozott sárban. - -És az igaz, hogy a német nem is akadt ránk, hanem a helyett idetalált -egy a németnél is nagyobb hatalom, a "Liberalismus." - -Az is ugy jött ide, hogy elobb megtanult röpülni. - -... Világot boritó szárnyait összecsapta felettünk, lehelete összevegyült -a haza levegojével, melyet ki magába szivott, elkezdett beszélni mint a -mákonyivó, soha nem hallott bolond ábrándos eszmezagyvalékról, -egyenloségrol, testvériségrol. Fojtott lett a levego, hogy el kezdett -tole köhögni a fél ország, mintha tüdovészben lenne. - -Uj tüdo kellett az uj levegohöz! Az ország kivedleni indult régi -körébol, nem várva be, mig erovel lehámozza róla az ido. - -A megye háza most is ott állott ugyan, hol elobb, a zsinoros hajdu most -is oly begyesen lépkedett elotte mint hajdan, a szolgabiró -dohányzsacskójának a sallangja csak oly gavallérosan verdeste tekintetes -lábszárait, mint régente, a feneketlen sár is ott lotyog az utakon, a -deres szintén megmaradt a kevélykedni a vármegyeház udvarán s a -fojegyzoi kalamárisban is ott álmodott a tintába száradt toll azokról a -gyülésekrol, miken mindig azt határozták, hogy határozni fognak; - de a -bolondos korszak ezek hátamögött uj erkölcsöt teremtett s mint mikor a -földbe ültetett krumpli feltolja magát a rothadásba átment os anyagból, -az emberek kezdtek meg nem férni egymással. - -Az volt kifogása az egyiknek a másik ellen, hogy nem liberális. - -Liberalismus! - -Tudta is azt még akkor valaki, hogy mi az! A ki tudta az is -elfelejthette. Hiszen olyan régen volt már mikor a "Libertas" feliratu -zászlókat csókolta a hazai levego! A torony is csak düledék már, -amelyiken lobogtak! - -Csak ugy derengett még akkor ez az eszme, mint a nyugtalanul alvók elott -a hajnal epedve várt szürkülete. - -Aztán bajos dolog volt azt olvasni is, elhinni is mind, a mi annak a -bubájos tündér-asszonynak homlokára volt irva, kit "Egyenloségnek" -hivtak. - -Ha akadtak udvarlói, bezzeg akadtak ócsárlói is. - -És ezek az ócsárlók is kemény, szenvedélyes emberek voltak, kiket a -megszokottság oda láncolt a mozdulatlan röghöz, melyrol meg voltak -gyozodve, hogy arany. - -... Küzdeni a félvilág ellen lovagiasságból, becsületbol, könyelmüségbol, -királyné szép szemének felszáritott könycseppjeért, királynak kimondott -kevély szaváért, annak van értelme: de az egyenloségért, testvériségért -harcolni, perorálni, az orült eszeveszettség... - -Igy gondolkoztak a közönyösek, kiket a szép istenasszony meg nem szurt -ragyogó szempillantásával; de hát azok hogy gondolkozhattak még, akik -gyülölték fényes homlokát?... - -"A világ vége közelit: a százados logikát halomra készülnek dönteni az -uj emberek!" - -"Avagy logika az, ha midon az ember meglátja maga mellett a meztelen -koldust, o is meztelenre vetközzék, hogy legyen egyenloség, - vagy -öleljen szivére minden földönfutót, oda varrva azt saját gallérjához -osztályos atyafinak, hogy legyen testvériség." - -"Meg kell a felfordulni akaró világot állitani. Hogy mert megmozdulni a -semmirekello anélkül, hogy engedelmet kért volna rá akár a fenséges -palatinustól, akár a tekintetes karok és rendektol." - -Sokan voltak a kik igy gondolkoztak, eloször morogni, késobb küzdeni -kezdve az uj emberek ellen, kik folyton szaporodtak, s nem kicsinyeltek -semmi fegyvert. A nyers katona csak örül a diadalnak, a szellemharcos -szomjuhozik utána. - -Nem kell mosolyogni e harcot azért, hogy sok tréfás, nevetséges és kevés -hosies elem van benne: nagy és szent volt az, mint akármelyik. - -Harci kürt nem lelkesitette, megdördült ágyu nem üsztökélte, kibontott -zászló nem vezette, omló vérpatak bele nem boszité az ütközetbe ama jó -táblabirákat, kikre eloszeretettel fogtuk rá, hogy csak "toasztirozni" -tudtak: hanem egy néma gondolat, amit akkor kimondani sem tudtak, csak -csirájában hordtak szivök alatt, egy gondolat, mit az ösztön érlelt meg -elobb s csak aztán jegyzett el az észnek, gondolat, melyet nem ültetett, -nem vetett senki, támadt, kikelt magától, mint az os rengetek -virágserege. - -Azokat ki ültette? Ki parancsolta meg az os erdonek, hogy egy idoben -soha nem látott szinü, soha nem szagolt illatu virágokat hozzon?... - -Honan jött be a "szabadság" a mi kicsiny falunkba? - -Az elpusztult uri házak hajdani lakói hozták azt be ide. - -S mikor végig megy a paraszt a labodával fölvert kertek-alján, hova most -a zsidó árendás kukuriczát ültetett, s hol egy-egy kiirthatlan különös -levelü cserje még most is hirdeti a régi elpusztult nemes családok -parkjait, meglassitja léptét s néma kegyelettel veszi le fejérol a -kalapot. - -"Istenem!... a só is sósabb volt valaha." - - -A falu leghóbortosabb embere. - -Aki pedig nem más, mint az öreg Madzag Máté, a hátulsó szomszédunk, -kinek szalmafödeles viskója a temetore néz, meg a kenderáztatókra. - -Maga a vén Madzag is bizony nemsokára odakerül vagy az egyikbe, vagy a -másikba, mert hát az ilyen közönséges faluban jó az öngyilkosoknak a -kenderáztató mélységes feneke is: nem minden szegény embernek jut a -Tisza vagy a Berettyó... messze van az innen! - -Szomoru élet a szegény Mátéé, bizony csuda, hogy el nem hajitja magától. - -Valaha gazdag ember volt, gulyaszámra kupeczkedett ökrökkel, tinóval, -elhajtotta egész Moldvania országáig, ott aztán aranyat adtak neki érte. -Mikor hébe-hóba egy-egy szállitmány után, melyen jó áron adott tul, -megpihent idehaza zöld zsalus, tornáczos koházában (mely most a Silber -árendásé), ha végigment fekete prémes buzavirágkék mentéjében a fölso -soron, alig gyozött "ament" mondogatni a töméntelen "dicsértessékre", -melyek a kapukaljából olyan tiszteletteljesen hangzottak feléje, mintha -csak maga a tekintetes viczispán ur sétálna arra a hajdujával. - -De hát Máté uramnak nem volt elég a sok arany, a rengeteg bankó, melyet -egyenkint megolvasni reggeltol estefeléig eltartott, nem volt elég a -tengernyi jószág, egy feleséget szeretett volna még hozzá. - -Szerzett is könnyen. Hanem ez aztán olyan hamis jószág volt, hogy vagy -tiz év alatt mind elnyelte a többi nem hamis jószágot. Rámás piros -csizma, rövid selyem szoknya, hosszu dinom-dánom elvitte lassankint a -koházat, a tinókat, az ökröket, az aranyat, a bankót és - a gazda -becsületét. - -Alig maradt valamije, amit még semmivé tehessen a szenvedélyévé vált -kupeczkodás, mely rosz fordulatot vett a háborus világ után. - -Végre is odaszorult az egyszerü nádviskóba, melyet valaha a csosz -számára tákoltatott össze hevenyében. Itt éli napjait nyomorban, jó -emberek kegyelmébol. - -Reggelenkint kiül a küszöbre, ahonnan valaha Erzsók asszony a nyalka -legények jöttét vigyázta, kiknek a csoszházban találkozót mondott, egy -nagy szakajtó van elotte, teliden tele vas szögekkel. - -Ezek a szögek a legutolsó vagyona. Ezek elégitik ki szenvedélyét. - -Már korán reggel elkezdi olvasni, mint hajdan a bankókat... ezer ránczu -homlokán vastagon kidagadnak az erek, szemeiben az izgatottság csillog, -éppen mint hajdan, mikor a bankóit számlálgatta. - -Néha eltéveszti s elkezdi elolrül. - Ha végig olvasta ujra megolvassa. -Hátha mégis több lesz, hátha kevesebb lesz... Nagysokára aztán -megnyugszik, gondosan beviszi a szakajtót s a kemenczébe dugja, hol rajt -ne akadjon sóvár emberi szem. Bereteszeli az ajtót, elmegy otthonról s -sorba járja a jó embereket, a hajdani rokonokat, meg az urasági -kastélyokat. - -Ott aztán megszólitják az öreg Mátét, hogy megy a dolga, milyen ido jár -a kupeczkodásra? - -Ilyenkor böcsülettudóan eloször panaszkodik kissé, hanem aztán mégis -csak kilyukad belole a kupecz-gog: - -"Ha nem csurran, csöppen: csak meg vagyunk biz ott valahogy bajjal. - -Éppen most tettem magammal otthon egy kis komputust. - No, és -elmondhatom, hogy még soha sem álltam ugy, hogy sehogy se álljak. Hát -csak van, a mim van..." - -Még a gyerekek is tudják a Máté hóbortját s a kenyér meg az avas -szalonna mellé, amit a jószivü anyámaszony kiküld, rendesen egypár rosz -szöget is adnak az öregnek, mit im az apjuk küld interes fejében -Nemzetes Madzag Máté uramnak. - -Mohón kap kivált az utóbbin, hogy élire rakja a többi mellé: hogy estére -hozzá olvassa a többihez, elorül kezdve olvasni a többit is. - -Utközben tele van a feje kalkulussal. Hol-hol megáll egy-egy sövény -mellett gondolkozni. Zsiros suta kalapját leemeli fejérol, forgatja a -balkezében, száraz, barna nagy ujjaival megsimogatva gyér osz haját, -mely hátulról egy fogahagyott fésüvel van fölfelé igazitva, - és -elmélyedve motyogja: - -"Nyolczvan meg hetven... százötven." - -Ha ilyenkor kiugrik a komondor valamelyik udvarból (s rendesen ilyenkor -ugrik ki), hogy ugatásával megzavarja számadásait, dühösen dobja utána a -zsiros kalapot, aztán lassan, méltósággal lépdel azt fölvenni s -folytatja zavartan - -"Százhetven... meg negyven..." - -Nézése tétova, két hosszu keze sebesen kalimpál a levegoben s lebegteti -foszlányos szure két szárnyát. - -Ovatosan suhan be az udvaron, s félénken pillant az ajtóra ha nincs-e -feltörve. Majd lázas sietséggel tolja el a závárt s rohan a kincses -szakajtót megkeresni. - -Megvan; nem lopta el senki. Hiszen még annyi sok becsületes ember van -itt! Nincs is több ilyen példás falu a világon. No ebben az egyetlen -faluban akkor is megélhet a jóravaló ember, ha van valamicskéje. Másutt -lehetetlen. - -Ölébe veszi a szakajtót és ujra olvas lélekzetét elfojtva, orrlyukai -kitágulnak, keze reszket... - -Az este lassankint leereszkedik. A Máté szemei különben is gyengék már, -a szögeket nem látja, csak tapogatva eresztgeti egyik markából a -másikba. Mikor az estharang megszólal a karcsu toronyban, elfelejti -leemelni a kalapját mint egy igazi keresztényhez illenék, hanem mint egy -valódi kupecz még akkor is azt hajtja: - -"Sok... sok. Hátha még több lesz reggelre." - -Igy él az öreg Madzag Máté napról-napra, elméjében megsokszorozva -vagyonát: mert a sok szög ezelott négy évvel még csak krajczárokat -képviselt, ma már csupa öt forintost. - -És minden nap több-több lesz számra nézve: kivévén azt az utolsó napot, -amely már nem messze lehet; s amikor egyszerre megfogynak vagy -harminczczal. - -... Mert harmincz darab is elég lesz belolük leszegezni a koporsója -tetejét az aljához. - - -Ft. Kubcsik plébános ur. - -Utique... nagy dolog az, mikor az ember árva tót diákból egyenesen az ur -isten szolgálatába jut, plane olyan jó parochiába, mint a miénk. - -Nem is parochia az, ha kastély. Oszlopos tornácza beillenék a -vármegyeházba is ambitusnak. Kettosbe szakadó vörös cserépfödele a -temploméval vetekszik, hát még a széles bekeritett udvar, melyet tele -hordott a község ölfával, hát még a tüzmentes granárium gabonával -megrakva. - -Mindent jó karban hagyott neki a megboldogult plébános, isten -nyugosztalja a haló porában... jó gazda volt, jó pásztor, ha nem halt -volna meg, holtig megélhetett volna köztünk. - -Árnyéka se lehet ez a mostani, ki sem nem énekli olyan áhitattal, olyan -echós hangon a "circum dederum"-ot, mint a néhai, sem nem olyan bokezü -ember, de még azonfölül a karakterét sem tartja, hanem patkós saruban -jár, mint a zolyomi furmányos, s egy szál esernyovel gyalog sétál be a -városba, ha szüksége van valamire. - -Bezzeg nem ilyen volt a régi, hanem rátartó, uri természetü, aki nem -verte a fogához a garast, aki a festett asztalosmunkát még a konyhában -sem türte; a paplak két szobájában polituros volt minden, még a -csizmahuzó is. Arany rámája volt nála a képnek, s a diófa almáriumok, -asztalok csak ugy ragyogtak a tisztaságtól. Aki oda belépett, bizony -mindjárt kigombolkozott belole a tisztelet és a becsülettudás. - -Hát még mikor aztán befogatta a két prüszkölo pejt, melyeknek minden -pillantásából egy köböl zab kiabált ki, s elébe fogatta a módos -bricskának, még tán a burkus király is ráülhetett volna arra az ide-oda -ringó abaposztós kocsi-ülésre. - -Ft. Kubcsik János plébános ur ellenben kacsát, tyukot, malaczot tartott -az egyik szobában, a másikba pedig zsidóliczitáczión összevett limlommot -állitott be, ugy hogy már-már világcsufjává lett a nemes község a papja -miatt, amikoron a bérmáló püspök, ki egy izben arra utazott, keményen -megdorgálta a plébános urat. - -- Miért él ön domine reverende ilyen különös módra? A papnak tekintélyre -van szüksége. S a tekintélynek a külsoség a növeszto harmatja. -Panaszkodnak, hogy ön rongyos saruban jár, miért nem varrat ön -tisztességes csizmát? - Mondják hogy ön gyalog jár a városba, mint -valami mendikáns, miért nem vesz kocsit és lovakat? Az eklézsia -jövedelme nagyon kibirja. Azt beszélik, hogy a reverende vereshagymát -vacsorál és száritott tökmagot ebédel. - -Plébánosunk nagyon megszégyenelte magát s megigérte a szigoru fopapnak, -hogy mire ismét körutat tesz e vidéken, mindent máskép fog találni a -parochián. Tisztelendo Kubcsik János ur elhatározta, hogy ha már meg -kell lenni, isten neki, o is ur lesz. - -És elkezdodött a nagy változás a parochián. - -Az ócska butorokat fölrakták a padlásra s fényes selymesek jöttek -helyettük társzekereken Kassáról, a fél falat beboritó olajosképek, -óriási velenczei tükrök, a mikbe midon belenézett volna Körmös István -kurator uram, nagy zavarba jött s az az ijeszto gondolata támadt, hogy -ha Körmös kurator uram testestol-lelkestol amott áll ni... ugy o semmi -esetre sem lehet Körmös kurator uram, pedig o szentül abban a bolond -képzelodésben volt, hogy o Körmös kurátor uram. - -A selyembutorokhoz "morgó" hintót hozatott Váczról, a hintóhoz parádés -lovakat a gyori vásárról. De már aztán erre a kocsira nem ülhetett a -régi vedlett reverendában, ujat kellett csináltatnia, s a saru helyébe -egy pár ránczos kordován csizmát varatott a Filcsik uramnál. - -Az egész falu elbámult. - -"Ime, a tisztelendo ur milyen urrá válik." - -Hanem biz az csak nem vált urrá azután sem. - -Mert amióta fényesen be lettek butorozva a szobái, hogy ott benn a butor -ne kopjék, maga sem mert belépni azokba, hanem ott künn a konyhában -fogyasztá el szerény ebédjét és vacsoráját s ott fogadja a hiveket. - -Ha pedig néha ki-ki rándul a fényes hintón egy-egy sétakocsizásra a -szakácsnéjával (ot ülteti jobbfelül) minden zökkenos helyen elsápad -félelmében, hogy a hintó ruganya eltörik, s gomolygó bárányfelhok -megremegtetik minden izében, mert a drappszin kocsibélés megázhat. - -A furfangós mindenes (itt csizmatisztitói minoségben idézem) pedig azt -is észrevette, hogy az a ránczos kordován csizma, mely a hintórul a -szakácsné jobb lábán látszik jobbról, édes párja annak, mely a Kubcsik -tisztelendo ur ballábán kevélykedik balról. O tudja, o tisztitja; az o -lelke rajta, ha nem igazat mond. - - -Annyi azonban o nélküle is bizonyos, hogy aki nem született urnak, -bizony nem ur az, ha könyökig aranyban vájkál is. - - -A többiek - -is mind mind olyan kedves eredeti alakok. Kilincs Taddus kántor, aki -sokat iszik és aki monoton humorával minden pohárral igy köszönt fel: -"Az isten éltesse feleségem urát." - -Az öreg Filcsik, akit mivelhogy semminemü "kuncsaftja" nincsen, "az -isten csizmadiájának" nevezték el, s a kibe valóságos anglius vér van, -mert mindenre fogad és minden fogadáskor igy kiált föl: "Felteszem a -bundámat egy véka kukuricza ellen." - -Nem utolsó gyerek Muki bácsi a nyugalmazott ispán sem, ki a fehér nép -nagy tiszteloje lévén, váltig azt hajtja, hogy "genge teremtés az -asszony" s a kit minden gyengesége daczára is mindennap megver otthon a -felesége. - -De ki gyozné elszámlálni valamennyit, s valamennyiben azt a sok -szeretetreméltó apró vonást, mely vidám kedélyükbol bugyog föl gazdagon... - -Képzeletem hirtelen fut át rajtok... egytol egyig ellépegetnek ellottem, -mindenik kedves emlékek szálaival... szivem sebesebben dobog, ellágyul. -Nem birom oket leirni, hanem csak nézem, nézem... hosszan némán, -elábrándozva... és nem tudom mit látok rajtok. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: Cukrász-boltajtón. Fagylalt értendo alatta.] - -[Footnote 2: A megyei statutum szerint ugyanis a szolgabirák nem voltak -kénytelenek a falujokbeli ember ügyében itéletet hozni, nehogy -ellenségeikké tegyék szomszédjukat s boszuállásra ingereljék. Találóan -jellemzi ez a táblabirói "hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is -megmaradjon"-féle igazságszolgáltatást.] - -[Footnote 3: Lásd Nógrádmegye tiszti orvosának jelentését a "Nógrádi -Lapok"-ban, 1873. évi folyam.] - -[Footnote 4: Már maga az eléggé illusztrálja izlésünket, hogy az adoma -eppigrammai élét "bunkónak" nevezzük.] - -[Footnote 5: Jelen sorok irójának egy novére van eltemetve a sz..i -katholikus temetoben, kinek 1867-ben emlékkövet állitottak, de az -odavaló plébános ezt a lutheranus halottnak csak azon esetre vélte -megengedhetonek, ha kereszt lesz rajta. De már ezt meg a család nem -engedhette semmi áron s a dolog pörre került. A biró az eklézsia javára -döntött azon indokból, hogy a felekezeti temetoben joga van a -plébánosnak a felekezeti jelleg kitüntetését követelni. Nem volt egyéb -tehát hátra, mint akarva nem akarva: föltenni a keresztet. Hanem hát nem -volt benne köszönet. A pervesztett család egy lyukat furatott a másfél -öl magas gránitko tetejébe s minthogy a simbolum nagysága nem volt az -itéletben meghatározva, akkora keresztet tétetett a lyukba, mint két -egymásra fektetett varrótü. Nagyitó üveggel is bajosan láthatta emberi -szem.] - -[Footnote 6: Somogymegye bort nem termelo vidéke.] - - - - - * * * * * * - - - - -Transcriber's note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - - -18 |Erdekes pendantja |Érdekes pendantja - -46 |Erdekes bepillantást |Érdekes bepillantást - -81 |szegény s most... |szegény s most..." - -84 |az fog történni... |az fog történni..." - -84 |boszuállásból... |boszuállásból..." - -86 |semmihez, De egy |semmihez. De egy - -86 |földön. hetven |földön, hetven - -104 |a mim van... |a mim van..." - -105 |meg negyven... |meg negyven..." - -105 |leereszkedik A Máté |leereszkedik. A Máté - -105 |lesz reggelre. |lesz reggelre." - - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK AZ IGAZI HUMORISTáK*** - - -******* This file should be named 42372-8.txt or 42372-8.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/4/2/3/7/42372 - - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed. - -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. - - - -*** START: FULL LICENSE *** - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at - www.gutenberg.org/license. - - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed: - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that - -- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." - -- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works. - -- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work. - -- You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. - - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 -and the Foundation information page at www.gutenberg.org - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search facility: - - www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |