diff options
Diffstat (limited to '38476-0.txt')
| -rw-r--r-- | 38476-0.txt | 3492 |
1 files changed, 3492 insertions, 0 deletions
diff --git a/38476-0.txt b/38476-0.txt new file mode 100644 index 0000000..d472f8e --- /dev/null +++ b/38476-0.txt @@ -0,0 +1,3492 @@ +The Project Gutenberg EBook of A menekülo Élet, by Endre Ady + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: A menekülo Élet + +Author: Endre Ady + +Release Date: January 3, 2012 [EBook #38476] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: UTF-8 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MENEKÜLO ÉLET *** + + + + +Produced by Albert László (This file was produced from +images generously made available by The Internet +Archive/Canadian Libraries) + + + + + + +A NYUGAT NYOMDÁJA BUDAPEST. + +ADY ENDRE + +A MENEKÜLŐ +ÉLET + +NYUGAT + +IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG + +1912 + + + + +A SZŰZ PILÁTUS + + +KÖSZÖNET AZ ÉLETÉRT + +Van-e szebb élet, mint a másik, +S nem mindegy-e akárhogyan +Verjük magunk az elmulásig? + +Úgy siratom azt, amit sírtam, +Olyan nagy vétek a sirás: +Esti vezeklés hajnal-pirban. + +Aki él, az mind, mind örüljön, +Mert az élet mindenkinek +Kivételes szent örömül jön. + +Én vétkeztem, százszor vétkeztem, +De már jön a megjobbulás, +Már az örömet látni kezdem. + +Már megragyog fénnyel az élet, +Mindennemü és mindenkié: +Milyen nagy, áldott fényességek. + +Akárki helyén éltem volna, +Életem éltem egyaránt, +Ujjongva avagy panaszolva. + +És akármi is fog már jönni, +Mielőtt végleg elmegyek, +Meg fogom ezt szépen köszönni. + + +DALOK A LABDATÉRRŐL + +I. + +Valamikor labdatéren +Hét fiuk ha összekaptunk sorshuzáson, +Ki az az egy nem osztozó +Labdaverő boldogságon, +Ki az az egy, ki ne játsszon, +Engem dobott ki a sors, +Mindig engem, mindig engem. + +Kövér könnyel, sovár vággyal +Víg hat körűl leskelődtem, ténferegtem. +Most is, most is víg hat körül, +Kik nem hatan: százan, ezren +Lapdát vernek víg-feledten +Csak ugy kussoltat a sors +Mindig engem, mindig engem. + +II. + +Ni, most a labdatéren +Milyen gyorsak a fiuk +És még szebben kacagnak, +Miként a régi hatok. +Milyen, milyen szent volna +Utódomat meglelni, +A kitudott, kis senkit, +Fölösleges nem-játszót +És szólni hozzá vigan: +„Fiacskám, meglátod majd, +Lessz egy nagy labdajáték +S ott te leszel a vezér, +Repülsz, miként a labda +S rikoltsz, mint egy víg rigó, +S ha majd nagyon elfáradsz, +Keresed a hatokat, +Keresed s nem találod; +Igy van ez jól, fiacskám. +Régi hét fiuk közűl +Ime, engem tartott meg +A fő-fő Labdaverő +S a többit szépen, ifjan +Kiverte a játékból.“ +Igy szólnék utódomhoz. +De bár bejártam százszor +A régi labdateret, +Nem lelem, nem találom. +Talán más most a világ, +Nincs játékból kitudott +Csenevész, sárga fiu. +Pedig, nagy Labdaverő, +Én titkos, nagy Jehovám, +Úgy szeretném az ilyet +Mindet összegyüjteni +S egy vígságos játékban +Egy utolsót játszani. + + +FELELET AZ ÉLETNEK + +Már új utálatok se jönnek, +Nagy csapások meg nem csufolnak, +Kopott, silány, hivatlan vendég +Penészes portámon: a Holnap +S roskadott vállamon: az Élet. +Csodálkozom, mikor beszélek, +Vagy mást merek unt szóra hozni +És hogy még tudok csodálkozni. +Néha, ütötten, mintha várnék +S táncol előttem halvány-halkan +Futós időkből néhány táncos, +Zárt szemű és hűlt lábu árnyék, +Ezekkel is már leszámoltam, +Csak voltak ők és én is voltam +Táncok korában, hős időben. +Csak olykor-olykor ébredeznek +Egy-egy versfaló messzi nőben, +Kiktől bókokat hoz a posta, +Kik unalomból kalandozva +Verik meg a vén kapus várat. +Egy szemrehányás, késett zokszó, +Elhalt hangu baráti kérdés +Jön-jön még s több váltó-lejárat. +És siratás, keserü száj-íz, +És a „mi lessz?“-re vállat vonva +És nézvén látni nem akarni, +Kergűlt a szív és az agy lomha. +Böngészem a hirlapok sorját, +Semmit se bánok, őrzök, értek. +Ürülnek a boros edények +Íz, szomjuság és mámor nélkül, +Se nem dühödik, se nem békül +Közömbös, borult, szegény lelkem. +Küldött az Élet: megfogadtam, +Parancsokat rótt: teljesítvék, +Kérdezett és ime: feleltem. + + +A SZŰZ PILÁTUS + +Jaj, felejtek és görbe szájjal +Fanyargok én, aki a szitkot +Fohásszá avattam s a titkok +Bősz száju harsonája valék. + +Leveleimet elégettem, +Multamat a Multba kavartam, +Akaratom mind elakartam +S unom a rest, döcögő Jövőt. + +Unom már az emlékezést is +S a bánást bűneim fölötte, +Sok fogadkozásom: „örökre“, +Sok, pazarolt, régi csókomat. + +Kit látok, másnak-váltnak látok +S énemben bámulom a régit, +Mint egy öreg mesét: „beszélik“: +Óperencián is túl talán. + +Minden úgy csittul, mulik, szürkül, +Mint amit rőt mező védelmez: +Ma már a Halál sem félelmes +S szégyenlem, ha föl-fölijjedek. + +Tán-holnapi végem mosolygom +S én, a szegény, megcsalt borissza, +Mint egy Isten úgy nézek vissza, +Által, eldobott életemen. + +Ami mámor volt, nem sajnálom, +Ami józanság, az se késett, +Se barátot, se feleséget +Utamra nem ráncigáltam én. + +Mosom kezeim, szűz Pilátus, +Felejtek, jaj és megbocsátok, +Csók, pénz, hit, bűn, nem várok rátok, +De nem várok már magamra sem. + + +A MEGABRONCSOZOTT LÉLEK + +Bizony, ha élek, +Talán én is lantot cserélek, +Hiszen még máma +Abroncsozza lelkem a fáma. + +És hogyha holnap tetszenék, +Jönnének más húrú zenék, +Új hírek és új aggodalmak. +De befűtött az Úr a dalnak, +Ha ilyen könnyen lebben el +A hit, a máj és a tüdő +S mint költők hívják: a kebel. + +Bizony, ha élnék, +Életemet halálnak vélnék, +Mert élnék ócskán +Túl minden ringy-rongy földi jócskán. + +És hogyha holnap tetszenék, +Van élet és halál elég. +Van összvére e szép kettőnek +Szülő-ágynak és temetőnek. +A bölcs ember sírva mulat, +De végül minden egyszerü: +Egy úri, hősi mozdulat. + +Bizony, ha holnap +Hír-abroncsaim szétbomolnak, +Szabad-szebben +Lélek nem hullt szét lelkesebben. + + +A VÁR-ÚR SZEMÉREMÖVE + +Fájdalmas betegség, +Örökös, barna cikkázása +A Halál-villámoknak, +Ki szereted a jaj-muzsikát, +Az átkozódó Jóbokat, +A sebes Lázárokat, +Fájdalmas, hosszú betegség, +Te vagy az Élet, +Mert te vagy az Élet +Hű várnagya, ki jól vigyáz +A portyázó vár-úr +Kikapós, léha asszonyára. +Hajh, fájás nélkül +Az volna az Élet, +Ami a fáradt kurtizánnak +A legszebb ifjú +Szerelmi, szent dühe: +Semmi. +És én jajgatva is, +Egeket káromolva néha, +Mardosva, tépve, +Sujtva a Halál-villámoktól, +Érzem benned az Életet, +Érzem, hogy te vagy az Érzés, +Akit azért kaptam, +Hogy az Életet soha-soha +Érezni el ne üttessem, +Míg élek. +Óh Élet hű várnagya, +Fájdalmas betegség, +Köszönöm, hogy rámlakatoltad +Élet-uramnak +Szemérem-övét. + + +A MEGŐSZÜLT TENGER + + („Fölforralja a mély vizet, mint a fazekat és a tengert olyanná + teszi, mint a képírók mocsára. Maga után hágy világos ösvényt + úgyannyira, hogy aki látná, azt vélné, hogy a tenger megőszült.“ + Jób könyve 41.) + +Megőszült tenger, ez volt a vak remény: +Úgy hagyni vénen a tengert, +Hogy jajgasson, +Hol erős karral habjába csaptam én. + +Hogy megőszülten tépje ezüst haját, +Hogy szánják a megőszült tengert, +E megőszült, +Halálraijjedt, óriás banyát. + +S ha jön elétek az aggok serege +S kérdi, mi lelte a tengert: +Mondjátok meg, +Hogy itt úszott az Isten szörnyetege. + +S mégis képírók képén mocsár, romok +S mégis nézzétek a tengert: +Kissé ősz lett, +De, hajh, semmi, de semmi sem változott. + +Úgy csapott belé, mint az Isten nyila +Valaki s nézzétek a tengert: +Képíró-mű +S rajta néhány úri hal-familia. + +Óh, én bibliám, mégis maradj titok +S ha nézik a megőszült tengert, +Mondd, hogy egyszer, +Egyszer tán mégis valami jönni fog. + +Egyszer talán majd nyilik az Úr ege, +Egyszer tán átszeli a tengert +Villám-csíkban +Az Isten sujtott s kedvelt szörnyetege. + + +TÉLBE-HULLÓ EMBER VÁGYA + +Napjaim: koldus, Télbe-hulló, +Csöndes, elszánt betegek, +De vidáman zúgnak körültök +Tavaszi csergetegek +S futó hó alól zöld kacsint. + +Meggondolom, hiszen a láz: láz +S én mégis csak roncs vagyok +S kezdődő Télben várt Tavasszal +Mindhiában baktatok +S aligha érek már Tavaszt. + +De csergő, friss álmaim vannak +S tépik Tél-est biborát +S rohannak utánam kölykökként +A nyilandó ibolyák: +Hát hogyha együtt érkezünk? + + +A TÁVOLI SZEKEREK + +A Hold egy óra mulva jön föl +S a nagy országút verett, +Városba vivő, köves útján +Jönnek +A távoli szekerek. + +Följött a Hold, muzsikák szólnak +És őszi harmat pereg +S nyikorogva, fehér Hold-fényben +Jönnek +A távoli szekerek. + +Ki álmában a Holdnak fordul, +Nyugtalanul szendereg, +Mikor távolról iparkodva +Jönnek +A távoli szekerek. + +Városba tartnak adni, venni, +Rossz kerekük nyekereg, +Nyikorogva és nyekeregve +Jönnek +A távoli szekerek. + +A Hold elfordul, hajnal lessz már +S a hajnalban egy sereg +Villamos lámpa alszik el, ha +Jönnek +A távoli szekerek. + +A városban ébrednek kinnal +Szegény, törött emberek +S várják azokat, akik jönnek +Jönnek +A távoli szekerek. + +Leesik a Hold elfáradva +S a Nap, mint bibor, kerek, +Kacagó csoda hág az égre: +Jönnek +A távoli szekerek. + + +NYÁRDÉLUTÁNI HOLD RÓMÁBAN + +Sandítva száll Rómára +Fecske-raj-követséggel, +Vigyorog vígan széjjel +Nyárdélutáni Hold. +Nagy kékség és pirosság +Most újból-újból hozzák +Régből azt, ami volt. +Szent mezők pára-fátylat, +Hegyek álom-szint váltnak, +Diadalok s romok, +Nap s Hold közé beszőve, +Hanyattan az Időbe +Róma sürög-forog. +Óh, gyönyörű örökség, +Változó, ős, szent község, +Urbs, te feledtető, +Az én-élet poklából +Lelkem-testem kilábol, +Te, szent védő tető. + +Im, magam idehoztam, +Védj és borits be mostan, +Te szép, te bölcs, örök. +Örökkön éltem, élek, +Csupán hüvelyt cserélek, +Mint Ulisszes-görög. +Áldom a nyüzsgő Rómát, +Mindennek átfogóját, +Pulyásan is nagyot. +Ma, hogyha úgy akarnám, +Alkonyi álom karján +Akár Remus vagyok. +Nézem a mai nőket, +A volt és lesz időket: +Be régen élek itt, +S be minden élet mindegy +S a Hold már ismer minket, +Vigyorog s nem hevít: +Sandítva száll Rómára. + + +A SÁTÁN KEVÉLYE + +Életét végig gőgben élje +A Sátánnak fölkent kevélye. + +Fakóan szirma ne omoljon: +Piros virág volt: pirosoljon. + +Panaszra is görbülhet szája, +De rugja meg azt, aki szánja. + +Komédiázzék, hogy ő elvet +Egy-egy megtagadott szerelmet. + +S ha térdelve mondja imáját, +Pattanjon föl, mások ha látják. + +Ha hisz és vár, remél és retten, +Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen. + +Ha szivébe kétségek szúrnak, +Zengedezzen hitet az Úrnak. + +Sohse legyen asszony bolondja +S ha él-hal érte, meg ne mondja. + +Ha futó csókra űzi ösztön, +Százszor ájuljon, esküdözzön. + +Inség, betegség hogyha dúlna, +Járjon-keljen, mintha vidulna. + +S Halál ha cirógatja csontját, +Farsangolón járja bolondját. + +Ellenségeit udvarolja, +Mintha aggodalma se volna. + +Krisztus tréfából se vezesse, +Akik szeretik, ne szeresse. + +S ha az Élet már összemarta: +Jött a Halál, mert ő akarta. + +(Sátán kevélye, szerencsétlen, +Jaj, nem így éltem, nem így éltem.) + + +AZ ELZÁRT KIRÁLY-LYÁNY + +Mosolyom, e pajzán király-lyányt, +Vén, bús kapukkal ime elcsukom, +Arany-haját, nagy gyermek-szemét +Utálom, irigylem és unom. + +Haját tépje, szemét kisírja, +Hadd öregedjék együtt meg velem, +Szokjék sötéthöz s maradjon el +Tőle is a kandi szerelem. + +Emlékezzék, mikor csókoknak +Volt balzsamos, ezer, napos napuk +S csók-csengőre nyiltak szívesen +S ifjasan a zárt tömlöc-kapuk. + +Fonnyadjon el gőgös pártája, +Mely a csók-díj selyménél szennyesebb, +S gyógyítsa meg vágyát az Idő, +E bizsergő, enyhe, drága seb. + +S majd hogyha a kapuk kinyilnak, +Felejtette légyen azt, ami volt: +Megölelem a fonnyadt, ősz lyányt, +Az aggszüzült, tört halál-sikolyt. + + +A BÉKÉS ELTÁVOZÁS + +Száritson ki szemükből a Nap, +Kik egyszer is megnéztek. +Ne hagyjon az én suta arcom +Senkinek se szánó emléket. + +Sors-intézőm a Semmi legyen, +Szem és fültömő Semmi, +Adassék meg nekem vád nélkül +S észrevevő vágy nélkül menni. + +Hangomat a Semmi igya föl, +Mint az álmokat issza +S az én gyönge, panaszos hangom +Ne jajgasson senkinek vissza. + +Távozzak el én mindenkitől +Megsemmisülve, szökve, +Szemekből, fülekből távozzak +Emlékek nélkül és örökre. + +Egy suhanás se árulja el, +Mit lelkem úgyis titkolt: +Valaki elment élet nélkül, +Valaki elment, aki itt volt. + +Felejtsem el én is magamat, +Nagyboldogan felejtsem, +Önmagamból és a világból +Szédülve, zuhantva leejtsem. + +Akkor se legyek majd senkié, +De ne is legyek árva, +Nézzek szép, hideg mosolygással +Az én hívó, örök arámra. + +Nem voltam másé, se magamé, +Arám: a hideg Semmi, +Nincs jogom, hogy emléket hagyjak +És, jaj, nincs jogom emlékezni. + +Feledt kérdésként, választalan +Bukjam csöndbe omoltan: +Ha nem voltam, ne vágyjak lenni +S maradjak titok, hogyha voltam. + + +AZ ÓPERENCIÁS TENGEREN + +Pucér mellemet vágyom betakarni +Felhőkkel mint az őszi, csöndes Ég, +Ne táncoljon tovább az Élet rajta: +Most már hadd jöjjenek a mesék. + +Száz méter lenne borotvált szakálam, +Öreg az ajkam, fogam is hibás: +Olyan kicsi tenger lett a szivemből +S olyan nagy az Óperenciás. + +Hát megpróbálom magam befelhőzni, +Szólni magamról unott a dolog, +Gyűl és dohog őszi mese és felhő, +Burkolt mellemre rágomolyog. + +Volt egyszer, sokszor, volt talán ezerszer, +Hét mértföldes csizmáju hős, derék +Királyfi, ki szabad mellel elindult +És, himm-hámm, elnyelték a mesék. + + + + +ASSZONY ÉS TEMETŐ + + +SZIVEDET ISTEN SEGITSE + +Szivedet Isten belátáshoz +Százszor segítse: +Egy kurta évig élek tán még, +Tán még eddig se. + +Mit kezdenék sok-sok más nővel? +Hajrázva, újra +Csinálnám a régi játékot +Vágyva, borulva. + +De ha szám-íze régi volna +S egy alkonyatkor +Érezném ízét a te szádnak, +Mi lenne akkor? + +Jaj, hogyha téged más pótolna +Egyetlen egyszer, +Te, de meg én is, be megjárnók +Ily szerelemmel, + +Nekem, tudom, bármely nagy csók is +Semmit se adna. +De neked, szegény, szegény asszony, +Jaj, mi maradna? + + +A FIAM BÖLCSŐJÉNÉL + +Hüs lugasban vén, nyári napon, +Aludj, mikor az apád altat, +Kicsi fiam: +Felleg-bölcsőd sírva ringatom. + +Álom-testecskédet legyezem, +Csókokra emlékszem, melyekből, +Kicsi fiam, +Nem hívott elő a szerelem. + +Hogy ködből vagy és sohse valál, +Sohse fájt így szegény apádnak, +Kicsi fiam, +Közel lehet hozzá a Halál. + +Édes magzat-vágyak teltenek, +Csak téged kiván már a csókom, +Kicsi fiam, +Aludj, aludj, vén apád beteg. + +Vén nyár, vén sors, magtalan apa: +Akartad-e valaha látni, +Kicsi fiam, +Kóbor, bús apádat valaha? + +Halál leseng e nyári napon, +Mintha én feküdnék bölcsődben, +Kicsi fiam, +S álom-arcocskád cirógatom. + + +AZ ŐSZ SZERELMEI + +AZ ŐSZ PRÉDIKÁTORA: + +Nincs szebb az Ősz kiszimatánál, +Őszi éneknél nincs szebb ének, +Altató nótája a vérnek, +S az Istennek nincs jobb dalosa, +Mint az ifju és őszi féreg, +Mely szól: „hihu, megyünk, megyünk.“ +Már öltözik valahol a tél +S fagyos, roppant lábával topog, +Még Ősz sincs s az ifju dalnokok, +Estenden ha mélázik a szél, +Zengik az Ősz szent, nagy himnuszát. + +ŐSZI FÉRGEK KARA: + +Hihu, hihu, jaj már a Nyárnak, +Hihu, megyünk, megyünk, +Ezer ásók sirokat ásnak, +De víg az énekünk. +Hihu, hihu, +Az Élet oly hiú +S oly szép, mint őszi alkony +S oly szép, hogy elmegyünk +S oly szép az Élet-balkon +Virágos párkányán át +Bizton bukni a mélybe. +Hihu, hihu, megyünk +Danolva és nem félve, +A mi szent muzsikánkra +Ép lábu lessz a sánta, +Nyár-életű az Ősz, +Jámbor a nyári bősz, +Minden kitárt, higgadt lessz +És minden rendszeres +Oltsd el a nagy lángokat: +Szeress, szeress, szeress, +Utólszor és kitártan, +Nagy, ölelő könny-árban, +Hihu, megyünk, megyünk. + +AZ ŐSZ CSÓKJA: + +Jöjjetek, kik a karolásnak +Fáradtjai vagytok, ám váltig +Csókolni tudnátok a halálig, +Kiknek a fogaik elvástak +S ajkakat marni szeretnétek, +Jöjjön minden szerelmi inség, +Csalódás, bánat, éhség, vétek, +Aki csak vágyakban maradt +S én csókotokba csókolom majd, +Az őszi Napot, magamat. +S csodálatos, nagy csókolódzás +Lessz az édes, őszi estéken, +Mely nem fáraszt úgy, mint a nyári +De telt lessz, mint tavaszkor, régen +S fiatal csókok tébolyával +Lép majd szívetekre a Tél, +Miként a Tavasz ibolyával: +Még csókol ajkatok s nem él. + +ŐSZI FÉRGEK KARA: + +Hihu, hihu, jaj már a Nyárnak, +Hihu, megyünk, megyünk, +Oltsátok el a nagy lángokat, +Szeressetek még egy utolsót, +Még szól a mi víg énekünk: +Hihu, hihu, +Az Élet oly hiu, +Megyünk, megyünk, megyünk. + + +ELDÖNTI A SORS + +Rossz vagy, vagy jó vagy? +Nem születtem én kitalálónak +S nem is születtem rossznak vagy jónak, +De kedves, gyűlölt +Hiábavalónak. + +Akarsz maradni? +Én, jaj-jaj, hisz alig tudok adni, +Igérni tudok és megfogadni, +De beváltani? +Inkább elszaladni. + +Téged szeretlek, +Hogy Te szeretsz, nem is olyan fontos: +Két ember s mind a kettő bolondos. +Mi lessz velünk, majd eldönti talán +A Sors, e bölcs, gondos. + + +ASSZONY ÉS TEMETŐ + +Valamit szeretnék: +Dalolni víg dalát a nőnek +És víg dalát a temetőnek +Eldalolni. + +Magam akarnám +Jó útravalókkal ellátni +S az életbe belekiáltni +A vígságot. + +A temetőnek +Tán jussa lessz mihamar hozzám +S a nőről vígan gondolkozván: +Olyan mindegy. + +Édes anyámnak +Azt üzenem, szép volt az élet +S érdemes volt harcolni véled, +Asszony-szerelmem. + +Derék, szép élet: +Rossz némberé és jó anyáé, +Ők igazak és ők a máé +Mindörökkön. + +Hát hadd daloljak +Harsányat és szépet a nőnek +S testvérének: a temetőnek; +Megérdemlik. + + +A VÉN CSAVARGÓ + +1. + +Farkasordító, gonosz télben +Életem, ez a vén csavargó, +Vergődik, fut gyilkos veszélyben +Hajhó, nem éri hangom el. +Rongyoltan és térdig a hóban +Hol erre, hol amarra tart, +Megáll, kis ereje fogyóban. + +Hajhó, egy útszéli keresztnek +Támaszkodik a vén csavargó: +Nem az ő útja, útatvesztett +S ez a kereszt tán sírkereszt. + +S nincs más jel a vad hómezőben. +Estelegve és ködbeszőtten +Forgószél-lován össze-vissza +Száguld a fehér Fagy-Halál +Dermesztve, fütyülve, vakítva. +Vén csavargó, itt nincs tovább +S az a fa-Krisztus se segít meg, +Hajhó: az élet nem adódott +A bús galileabeliknek. + +2. + +Hát lefekszünk és álmodunk, +Mint az elfeledett rege +S édes álmokban vesz meg minket +Az Isten hidege. +Hajhó, hát lefekszünk és álmodunk. + +3. + +Pompás és kicsiny palotában +Párfümös, párás, jó meleg, +Csókos illatú, kis termekben +Vár a legnagyszerűbb leány. + +Szűz, de pompásabb az Életnél, +Bölcs, de nyugtalan telivér +S az ő kész, szent hálószobája +Megér száz, hires csarnokot. + +Ő az Életnek el-nem-értje, +Ő az a Gyönyör-Valaki, +Kiért nem kár a kárhozás sem, +Kiért nem nagy adó az üdv. + +Édes ágyába vonja forrón +A vén csavargót ez a lyány +S a legégibb muzsika hallik +A legemberibb éjjelen. + +4. + +Így fagyott meg a vén csavargó. + + +A VÁROS LEÁNYA + +A Biblia is vallja +S búgják bús, ódon énekek: +Falánkabban fal férfiut a nő, +Mióta város építtetett. + +Márvány-omlasztó rózsa +Régi Zeus-templom falán: +Bekúszta, fogta diadalmasan +Sziveinket a városi lyány. + +Óh, Város, én imádlak, +Ha nem Budapest vagy, de más. +Egyszer a harmadik emeleten +Párisban ért egy szép riadás. + +Süldő lyány vetkezett volt +Függöny-feledten, mint titok, +Mely készülőn, keggyel, kegyetlenül +Valakinek majd megnyílni fog. + +Mint az induló Végzet, +Szűz hó-teste úgy villogott, +Mint amikor a temetők során +Sikló, bús lidércfény hint lobot. + +Soha tán a Halált még +Így nem látták tolvaj szemek, +Egész szegény csók-préda nememért +Lelkem jajgatón megremegett. + +Leskődtem őszi estben, +Míg az ablak sötétre vált +S aztán betakartam a szivemen +Két illetlent: Csókot és Halált. + +Azóta Halál és Csók +Itt élnek bennem vétkezőn: +A Város leánya falura jött +S virágokat gyilkol a mezőn. + + +A LEGSZEBB ESTE + +Be nagy Tél zuhant rám hitben, vágyban, célban, +Valakim, egy Asszony, nálatok is Tél van? +Havas, tört lelkemnek nincs vége, se hossza, +Rendjét talán Te bús árnyad visszahozza. + +Vetkőzött a világ, didergően pőre: +Szerelmem, Te, Múltnak szerelmetes őre, +Akarsz-e szerelem után is szeretni +S egy-két, téli rózsát az arcomba vetni? + +Végkoriak sorsán zöld-lángosan ég el +Atyafias testem a csillogó Éggel +S mégis fáj a Halál s aki föntvirasszon, +Kellene a múltam, kellene az Asszony. + +Esküdözéseink már torkunkra fúltak: +Szereted szeretni a jelenő Múltat? +Akarnál még lenni, hogyha varázst oldok, +Régi, vágyó, tűrő, szegény, dacos boldog? + +Be tudnék ölelni, tréfát is siratni, +Be tudnék véreddel véresen viradni, +Édes Nagyasszonyom, hol vagy, vagy-e, látsz még +S akarod, hogy a Sors víg húnyósdit játsszék? + +Gőggel kisértetbe csak egyszer is vinnél, +Nyoszolya-virágnak még csak egyszer hinnél, +Adnám új vágyamat vágyakozó vádnak +S adakozó számat ragadozó szádnak. + +Mindent fölfrissitnék, mindent megajánlnék. +Havasan hullanék Reád az ajándék +És mindent megadva és mindent ellesve +Feledéssel búgna ránk a legszebb Este. + + +ALDÁSADÁS A VONATON + +A tengerbe most hanyatlik a Nap, +Most fut leggyorsabban a vonatunk, +Most jön a legtöbb, nagy emlékezés: +Megáldalak. + + „Áldjon meg az Isten + Minden jóságodért, + Sok hallgatásodért + És gonoszságodért. + Sok rossz bántó szódért + Áldassál melegen, + Sok hidegségedért + Hevülj a szivemen, + Úgy is vége most már, + Úgy is ezer bajom, + Oktalanság árán + Kész a ravatalom. + Hát én megáldalak, + De amíg áldalak, + Csókolj, de ne nagyon. + Áldva csendben, békén, + Emlékkel és csókkal + Akarlak elhagyni. + Meleg után fagyni, + Egyedül maradni, + Egyedül érezni, + Egyedül meghalni, + Áldjon meg az Isten.“ + +A tengerbe most hanyatlik a Nap, +Most fut leggyorsabban a vonatunk, +Most jön a legtöbb, nagy emlékezés: +Megáldalak. + + +TÜNNEK A LYÁNYOK + +Be szép a város s kínálkozók, +Kiket már nem kivánok: +Legendás Mult, Jelen és Jövő +S a lyányok. + +Be szép minden, ami idegen +S már csak szememmel látok: +Pénz, alkalom, siker és derű +S a lyányok. + +Be szép a vágy, aki elfutott +S be szép, hogy már nem vágyok +S tünnek előttem vágytalanul +A lyányok. + + + + +ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK + + +DÜHÖDT, HALÁLOS HARCBAN + + („Tekints meg, óh Uram, mert gyötrelemben vagyok, az én belső + részeim elepedtek, elfordult az én szivem én bennem: mert ellened + rugódoztam: ott kinn fegyver pusztit, otthon halál vagyon.“ + Jeremiás siralmai. I. 20.) + +Ott kinn a fegyver pusztit s dúlva dúl, +Süketült szívvel meglesem, +Hova szaladjak szemet behunyva, +Halálról más halálra borulva +Gonoszul és fegyveresen: +Ott kinn a fegyver pusztit s dúlva dúl. + +Tátongó puszták struc-madaraként +Rosszalkodok, futok, csalok: +Elfordult az én szivem én bennem +S úgy kell magammal is verekednem, +Miként egy följáró halott, +Tátongó puszták struc-madaraként. + +Magam utálván mást is gyilkolok +S mások lándzsáját keresem, +Ki elvesztette magát és utját, +Szememet vér-patakok befutják +S én rohanok fegyveresen: +Magam utálván mást is gyilkolok. + +Fölöttem az Ég oly igézetes, +Oly változatlan a világ, +Mint fegyvernek s halálnak előtte, +Mint mikor még nem hulltak belsőmbe +Epesztő dög-matériák: +Fölöttem az Ég oly igézetes. + +Tekints meg engem, tekints meg, Uram, +Ejtesd el bolond fegyverem +S ha mindenek ellen vad düh kínoz, +Fektess le szépen halottaimhoz, +S arcomat hozzád emelem, +Tekints meg engem, tekints meg, Uram. + + +BOSSZUS, HALK VIRÁGÉNEK + + („Ne vese el engemet az én vénségemnek idején, mikor elfogy az én + erőm, ne hagyj el engemet… Mert szóltak az én ellenségeim és akik + az én életem után leselkednek, együtt tanácskoznak, mondván: Az + Isten elhagyta őtet. Kergessétek és fogjátok meg őtet, mert nincs, + aki megszabaditaná“. Zsoltárok könyve 71.) + +Ugy-e, Uram, hogy mosolyogjak +S tovább viritsak Te szép, álnok +Nagy parkodban, +Miként a fiatal vírágok? + +Így akarod, így kell akarnod, +Minden plántáknak ültetője: +Bú és gaz hogy +Leghűbb virágod be ne nőjje. + +Mert ami van, mind Te virágod +S minek rostjait nedv-ár rójja, +Uram, Isten, +Mind a Te parkod virulója. + +Akit Te életben tartottál, +Szirom-kincseket kire költél, +Neked drága +Mind, akit ifjan meg nem öltél. + +Te szemeid nem nősen látók, +Nem fogja be kufár szegénység, +Neked mindegy +Virág-ifjúság, virág-vénség. + +Akit Te virágzásra szántál, +Virágozzék, míg ki nem rántod +Ős kertedből. +S ugy-e szépek a vén virágok? + +Mérges szagu, vad burján-rózsák +Ifjas truccal mégis rám törnek. +Látod, látod: +Kölyök virágaid gyötörnek. + +Üzenj nekik a tüzes Nappal, +Hogy szerelmed virág-hóbortja +Az a vénség, +Mely vénségét ifjuan hordja. + +Üzenj nekik, hogy istenséged +Fekete rózsáért sovárog +S vágyad teltét +Virág-vénülésig bevárod. + +Én, jó Uram, fekete rózsád, +Élek, ha diktálod, hogy éljek, +De vigyázz rám: +Lázongnak a virág-cselédek. + +Te ültettél, Te vénitettél, +Virágoztam, ahogy akartad, +Mit akarsz még: +Virágozzak vagy rontva haljak? + +Viditnod kell ily ritka plántát +Neked, Te, egyedül nem dőre +S kénkövekkel +Csapnod minden leselkedőre. + +De addig ugy-e mosolyogjak +S tovább viritsak Te szép, álnok +Nagy parkodban, +Miként a fiatal virágok? + + +A PATYOLAT ÜZENETE + +Meghurcolt a Vér, ez a Pokolba +Bomolva, romolva +Vágtató, tüzes fogat +S most lenget utánam jelt +A Patyolat, +Most, most szeretnék lenni bátran +Élet-tagadó, szűz, makulátlan, +Vágytalan és tiszta. + +Most mikor már nem térhetek vissza. +Átkozom gerjedelmem, +Az elsőt, amely vágyat adott, +Az első, szennyes gondolatot. +Szerelmem, +Ki olyan hamar ébredt, +Óh, emlékek, emlékek, +Csak egy kicsit ne bántanátok. + +Minden volt dolgom egy-egy átok, +Szégyen: +Boldog, ki Isten kegyelmében +Fehérre aszatja magát. +Tiz-húsz, szent bőjtű, kámzsás barát +Szép árnyéka táncol körül: +Be boldog, aki nem örül: +Jaj, be piszkos ruha az Élet +S a Vér be nyomorult, be ronda. + +Harmincnégy esztendős, vén koromba +Mindenek túlján +Undorodván s szépen butulván, +De, jaj, mégis tudván sokat, +Sírva nézem, hogy kendőt lenget +Késetten az én bűnös lelkem +S egyetlen, igazi szerelmem: +A Patyolat. + + +KIS, KARÁCSONYI ÉNEK + +Tegnap harangoztak, +Holnap harangoznak, +Holnapután az angyalok +Gyémánt-havat hoznak. + +Szeretném az Istent +Nagyosan dicsérni, +De én még kisfiu vagyok, +Csak most kezdek élni. + +Isten-dicséretre +Mégis csak kiállok, +De boldogok a pásztorok +S a három királyok. + +Én is mennék, mennék, +Énekelni mennék, +Nagyok között kis Jézusért +Minden szépet tennék. + +Új csizmám a sárban +Százszor bepiszkolnám, +Csak az Úrnak szerelmemet +Szépen igazolnám. + +(Így dúdolgattam én +Gyermek-hittel, bátran, +1883 +Csúf karácsonyában.) + + +A MENEKÜLŐ ÉLET + +Ni, miként menekül +A híres Úr: az Élet, +Űzi, veri, kergeti, +Mint egy tolvaj cselédet +Egy nálánál is főbb Úr. +(És vele menekülnek +Millió unokácskák +Kicsikis élet-szemek, +Látom sírva tipegni +Közöttük az én kis +Életemet.) + +Tapodja a villámló +Szűz és végtelen havat, +Szalad az Élet, szalad, +Nyomában bogárló, +Véres, bolond láb-nyomok. + +Ni, piros-havas homok +S egy szörnyű Üldöző. +Ni, hogy szalad az Élet +Neki a hónak, fagynak, +Hogy szaladnak +Utána a piciny életek +S a darabnyi halálok. + +Óh, én magamból kiszállok +S úgy nézem ezt a hajszát, +Mint Rembrandt nézte rajzát +S a borut, mit ecsettel +Holt színnek rakott rája, +A borút, mely ma ragyog. +(Tudom: valaki vagyok, +Ám sok hazug széppel, +Babonás okkal, állal, +Nagyon is sokat szórakoztam +A Halállal. +Pedig a Halál nem döntő, +A Halál is fél és szalad, +Életem és halálom +A futó rajkó-hadak +Két kis, szegény testvér-senkije.) + +A nagyszerű, szent havat, +Lelkem-testem bús, kesely +Sorsát, útját követik, +Rikitják, mint a szabad +Sűrűség vadászai +A vadat +Üldözvén, vér-lábnyomok. +Itt van egy nagy Üldöző, +Ezek az ő nyomai +S ő százszor több Úr, mint a Halál. + +A Halál: apró vérfolt, +Egy rosszul járó óra, +Ezer felé ugrándozik. +Ezer felé mutat, int +Ezer bolond mutatója. +Téli bolond, pojáca +És mindig csak semmiség; +Ráver az életünkre +És mégse más, mint egy +Kis látogató kártya. +És mégis és ezerszer +Minden futásnak futtán +Az Élet havas utján +(Életem bolygó utján) +Ott kisért ez apró szolga, +Ez a semmi: a Halál. + +Lehet: Élet se volna, +Hahogyha nincs Halál, +Holott ott van mögöttük +Titokzatos Uruk +Valami ős és vad, szörnyű +Szabálytalan Szabály, +Egy nagyon nagy Üldöző. + +A Halál bogárosan, +Szeszélyes vérnyomokban +Követi az Életet +Egy nála nagyobb Úrnak +Úri nagy parancsából. + +De a Halál csak festék +Haván a gyáva Életnek. +(Az én kis életemnek is, +Mert, ni, hogy szaladnak, +Mint lázbeteg arcán a rózsák, +Kinek porokat adnak.) + +Óh, Halál, én szeretlek +(Százszor, sokszor vallottam) +És még se vagy más, +Mint véres kísérője, +Csöppekre hullott mása, +Ártatlan kisérője, +A menekülő Életnek, +(Az én Élettel menekülő +Fehér, árva és fagyos +Üldözött életemnek is), +Kik után jön űzve, szünetlen +A nagy Üldöző: az Ismeretlen. + + +A NAGYRANŐTT KRISZTUSOK + +Eső után a buja gombák +S mint Florencban a májusi virágok, +Úgy születnek szent garmadával +Mostanában az új és új világok. + +A Bibliának egy világa +Milyen lassu, tétova kézzel készült +S ma egy-egy új világ mily készen +Ugrik ki terhes, tüzes emberészbül. + +Bethlehem hires csillagának +Híre maradt csak, se hamva, sem üszke. +De ezernyi fényes csillagra +Az ember-agy lobogóját kitűzte. + +Az Élet egy elgondolása, +Egy dal, melytől egy csuf óránk megszépült, +Teremtés volt a lelkeinkben, +Újra-újra egy-egy új világ épült. + +Repülő, lármás gépmadárnak +Istenkisértő, bátor, büszke szárnya +Vallja: Emberé a teremtés, +S Isten csak egy megócskult koronája. + +S mert halhatunk bármelyik percben +S célunk mégis az örökkévalóság, +Minden igaz ember ezért hős +S az emberszívben van a legtöbb jóság. + +Tömjénbűzös, gaz korszakokban, +Mikor öltek, raboltak Krisztus-hitben: +Akkor is az Emberben maradt meg +Egyedül és legtisztábban az Isten. + +S az emberszívben mind tisztábbak, +Boldogabbak, kedvesebbek a lángok +S miket teremt a vágyó ember, +Egyre szebbek az új és új világok. + +Egyre erősebb a nagy Szándék, +Hogy az Istent ne szavakban vitassák, +De adassék meg az Embernek +Itt a Földön minden szépség, igazság. + +Egyre többen hisszük és valljuk: +Kenyér jár nekünk a ránk-dobált kőért +S nem-magunkért mind többen küzdünk: +A leendőkért, az ékes Jövőért. + +Érezzük növekvő lelkünkben +A Lehetetlent legyőző hatalmat +S hogy egykor eggyé egyesülnek +Az új világok, az új birodalmak. + +Egy lesz majd millió világból, +De ez az egy minden örömmel teljes +S ez a szegény Siralom-Völgye +Mindenkinek kedves, jó lakóhely lesz. + +Kik most élünk, mink is örüljünk, +Bár utódinknak fog Mennyország jutni, +Ez a miénk sziveink által, +Bennünk ragyog, él, mert mi gondoltuk ki. + +* + +Karácsony van, Krisztusok járnak, +Nagy hadakban és nagyranőtt Krisztusok, +Zengjen a dalod, szent Forrongás +S te nagy Egy-Világ, zengjen a himnuszod. + + +A RÉMÜLET IMÁJA + +Óh, rémült kiáltás: „jaj-jaj-jaj“, +Kivel gyakorta riasztom föl +Magam s ördöngös éjeimet, +Be Istennek tetsző lehetsz te. +Nincs szebb ima a rémületnél +S a hörgésből szabadult jajnál +S nincs az életben hivóbb szózat, +Mint a szörnyedtség vad szózata. + +Csóktól, pestistől, tűztől, viztől +Vacognak kis, bomlott álmaim, +Szégyenülés, halál és árnyak, +Irott mesékbe befonódás, +Volt ébrenlét őrült ekhói, +Tébolyodott kisértetecskék +Szoritják össze a szivemet +S riasztanak föl-föl: „jaj-jaj-jaj.“ + +„Jaj-jaj-jaj“: csakugyan az voltam, +Milyen tovább lenni nem merek, +Milyen lenni tovább nem tudnék +S nincs a Földön osztó igazság, +Mely kímélhessen vagy sujthasson +S nincs élet, mely több rettenetet, +Tehát több bocsátást adhasson, +Mint az a vén, kiáltó Élet. + +Síró kisded s ujjongó párzó, +Haldokló és bölcsességes száj, +Mind azt sikoltja, hogy „jaj-jaj-jaj“, +Mind a jajba küldi csókjait. +Mind azt kérdi álomban és ébren, +Friss nyoszolyán és rothadt szalmán +Az Istennek külömb trónjához: +Vajjon ez az Élet öröme? + + +AZ EDDIG ÁMENE + +Az Eddig így szól: „ámen, +Én vagyok utolsó Urad, +Az Eddig és tovább nem“. +Hatalmas Isten az Eddig. + +Lábamnál örvény-árok: +Itt a Határ és itt a Vég. +Más végek és határok +Feneketlen kutba csalnak. + +Torpantan, de imával +Térdelek e nagy Úr előtt +S bünömre lelkem rávall: +Jaj, valóban, messzejöttem. + +Az Eddig igy szól: „várj még“ +És én várok balgatagon, +Mintha valamit várnék: +Eddig-Isten így akarja. + +Be kár, hogy kinek szállni +Valamikor hit adatott, +Árok előtt, megállni, +Halottasan, parancsolják. + +Be kár ez a rút ámen, +Hogy minden véges, jaj, be kár +S hogy eljön a tovább nem, +Hatalmas Isten az Eddig. + + +KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM + +Napsugarak zúgása, amit hallok, +Számban nevednek jó ize van, +Szent mennydörgést néz a két szemem, +Istenem, istenem, istenem, +Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: +Te voltál mindig mindenben minden, +Boldog szimatolásaimban, +Gyöngéd simogatásaimban +S éles, szomoru nézéseimben. +Ma köszönöm, hogy te voltál ott, +Hol éreztem az életemet +S hol dőltek, épültek az oltárok. +Köszönöm az én értem vetett ágyat, +Köszönöm neked az első sirást, +Köszönöm tört szivü édes anyámat, +Fiatalságomat és büneimet, +Köszönöm a kétséget, a hitet, +A csókot és a betegséget. +Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek +Másnak, csupán néked, mindenért néked. +Napsugarak zúgása, amit hallok, +Számban nevednek jó ize van, +Szent mennydörgést néz a két szemem, +Istenem, istenem, istenem, +Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, +Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm +S hogy te leszel a halál, köszönöm. + + +ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK + + („Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem és ide s tova + hányattatom, mint a sáska.“ Zsoltárok könyve 109.) + +Akaratomból is kihullassz, +Én akart, vágyott Istenem, +Már magamat sem ismerem +S Hozzád beszélni rontás fullaszt. + +Üldöztetésimben kellettél +S kerestelek bús-szilajon +S már-már jajomból kihagyom +Neved, mely szebb minden neveknél. + +Szent Képzelés, örök hit-balzsam, +Ki létlenül is leglevőbb, +Meghajlok szent Szined előtt +S akarom, hogy hited akarjam. + +Megűzeték s nem nyugszom addig, +Mig hitedet meg nem nyerem, +Mert kockán van az életem, +Mint árnyék, mikor elhanyatlik. + +S hányattatom, miként a sáska, +Mert csak Tenéked van erőd +S mert nem láttam régen előbb: +Nem szabad hinni senki másba. + + +A TAVASZNAK ALKONYATA + +Tavasznak alkonyata vagyok én most, +Hunyt Nap küldöttje s a tarka egek +Utólszor akarják simogattatni, +Akiket szeretek. + +Olyan enyhes, vihartalan ma minden, +Olyan ölelni szított a karom, +Hogy imádattal tudna átfogódni +Egy csúf ravatalon. + +Lezsáklyázott arcok jönnek elébem, +Kérdezgetik, szabadulni szabad? +És megszabadulnak szemek, hó-arcok, +Ajkak, fehér nyakak. + +És megszabadítok mindenkit én ma, +Kacagjon a bukott Nap, aki lát: +Simogatni és szeretni való, im, +Most az egész világ. + +Amit csak adakoza e dús Élet, +Könnyel nyugtázom és ma mind tudom +S amit megtagadott, az nem is kell már +Itt a keresztuton. + +Ami nem jött el avagy ami rossz volt, +Most távol tőlem hadd maradjanak, +Rossz fők, rossz költők, rossz barátok, rossz nők, +Vivát, mulassanak. + +Most látom csak, hogy mindenkit szerettem, +Kit szerettem, bántottam, ki csak él: +Kissé tulságos jámbor volt az eszköz, +De jó, szép volt a cél. + +Bűneit és küzdéseit másoknak +Úgy szerettem, akár a magamét +S dölyfös, szép gesztusokra áldást bőven +Adnék, ha volna még. + +Minden szépségnek, búnak és romlásnak +Ős zenéjét ma is kihallgatom, +De ma hozzáadom kritika nélkül +Lelkemet szabadon. + +Tavasznak alkonyata vagyok én most, +Hunyt Nap küldöttje s a tarka egek +Utólszor akarják simogattatni, +Akiket szeretek. + +(Ma és utolsó órámig mindenkit szeretek, ámen.) + + + + +HARC ÉS HALÁL + + +EZÜST PATKÓS PARIPÁINKON + +Minden vágyam ezüst patkó +Fekete lovaimra verve, +Magyarságomnak borzasztó, +Utált és átkozott szerelme +Szikrát ver a köves uton +S legfeketébb paripámra verve. + +Nem tudom, hogy meddig érek, +Mert szörnyű ellenem a hajsza, +Néha lovakat cserélek, +De leghűbben vágtatok rajta, +A legfeketébb paripán: +Gyertek fiuk, ez a legszebb hajsza. + +Verd csak patkó, verd a szikrát, +Rajta, rajta, új lelkek népe. +Szép nép: az új hitü szittyák +S mit akarnak: a szépek szépe. +Szikrázzék patkónk az uton, +Rajta, rajta, új lelkek új népe. + + +AZ ÖRÖKKÉ ELVÁLTAK + +Végsője is szalad lihegve +Kiméráim régi sorának +S szökött katonákért most kapok +Bebocsáttatást a szivekbe. + +Hát nem oly vad a sok „vad álom“? +Föloldozást kap szenvedőjük? +Jó szivek, hát im, itt „a költő“ +S mult álmai, – én már utálom. + +Valahová későn felértek, +Multam egy véres hegy-csúcsára, +Már csak multat és verset kaptok: +Egy idegen kacag felétek. + +Örök lesz nem-találkozásunk, +Mert késtétek nyomom örökkön +S mert jajaimnak és magamnak +Halállal is más lessz a másunk. + +Halál után is ki-kikelve +Lobogó új és új alakban, +Előletek úgy rohanok majd, +Miként eddig: későn szivelve. + +Jó szivek, tí cammogó nullák, +Kikkel be vágytam találkozni, +Óh, jaj, miként lettünk egymásnak +Örökké elvált csillag-hullák. + + +AZ ISTENNEK VISELŐSE + +Ez a pompázás (Tél se fagyasztja) +Nem rövid Nyárnak hirtelen fattya, +Nem belehalás sáros Őszbe: +Halálig csak az tud pompázni +S virit, virit, +Ki az Istennek viselőse. + +Ez a kongatás (még nincsen vége) +Véres és üszkös gyönyörüsége +Dacomnak, mely még néha lobban +S fülemnek, mely tűzharangot hall: +Bim-bum, bim-bum, +Rángassuk hát: ki tudja jobban? + +S e harsány élet (nagy volt az ára) +Nem juthat pulyák híg kacajára, +Hatán hajrája nem is érdem, +Hatán csak örömtelen gleccser, +Hajrá, hajrá, +Díszben, zajban, üszökben, vérben. + + +VÁLOGATÁS A TEMETŐBEN + +Három és három, +Új temető és nagyon régi +És mind a hat fázón beszéli: +Sok baj volt a Nyáron. + +És összesugnak +Svábok, oláhok, kálvinisták, +Csinálják az idei listát +S a fák sirnak-zúgnak. + +Tehát örökre +Jön-jön már a gazdag himpellér +S nyomában az elbukott zsellér, +Kinek nem volt ökre. + +Jön-jön a válás, +Összehasonlás hideg ténye, +Élet s Halál megtársult fénye, +Sok összetalálás. + +Holt szívét vessze, +Ki hat temetőben sem fér el, +Úr szolgával s asszony a férjjel: +Közellel a Messze. + +A zsidó-község +Kis temetője van csak távol +Régi aggok vigyázatából, +Hogy a zsidót kössék. + +Pedig már mindegy, +Ha az új, vagy ó temetőkbe, +Vagy zsidóba, ne féljünk tőle, +Visznek holnap minket. + +Vén port kavargat +Valamely nagy Titoknak őre +S szomszédomban, a temetőkre +Már hullnak a varjak. + +Falusi fészek: +Cibálgatja az Ősz a fákat, +Fákat, kik régtűl messzelátnak +S nagyon messzenéznek. + + +HARC ÉS HALÁL + +Szeretek élni, de sok-sok alvás +Kurtítsa ezt nekem: +Én az Életet bő tagadással, +De nagyon-nagyon szeretem. + +Szeretem a bomlott, cifra álmok +Éjszakáit nagyon +S a mámor-asztalt, hol a cselekvés +Ázott vérnyomait hagyom. + +Élet, aléltság, zsibbadtság és tett +És állandó pörük: +Egyformák immár elszánt magamban, +Hivek, rokonok, gyönyörük. + +Élni, élni élet-tagadással, +Most már így élek én: +Lássuk, vajjon én-e vagy a Végzet, +Melyikünk a külömb legény? + +Nem bánthat most már semmi s várom +A beteljesitőt, +Ki törvényt mond suhantva fölöttünk, +A mindig ifju, bölcs Időt. + +Odaadom magam a napoknak +Szépen, szándéktalan, +Élek, mert szép s mert élek. S az Isten +Bús-büszkén megcsókol, ha van. + + +EGY UTOLSÓ ÉGIHÁBORÚ + +Már előre, már előre +Úgy látom, mintha itt volna +Ifjuságom ezer dolga, +Mit befogott a penész, +De ami szent, szentnél szentebb: +Enyém, ifjú és egész. +És sose fog megvénülni +És ifjabb az ifjuságnál, +Maradandóbb az igaznál. + +Ott fogok egy dombon ülni +S tán nem népdalt dudolok +S képet juttat majd eszembe, +Hogy ekével bandukolva +Földet tör négy-nyolc tulok. +De akarom: emlékezzem, +De akarom, hogy az otthont +Lássam frissen, jobban, szebben +Meghurcoltan, sokat látva, +Űzve, szidva és imádva +Nem tehetek kegyesebben +Ön fejemre koszorut, +Mint hódoltan, meghajolva, +Magam csalva, bántva, lopva +Rázúdítok a lelkemre +Egy nagy égiháborut: +Olyan szép volt ifjan látva +S úgy illik az otthon-tájra, +Úgy illik az én szivemhez +Ez a víg vég-zivatar. + + +ELSZÁLLNAK A LEPKÉK + +Már nincs az Égen festék, +Már nincs a Napnak friss ina +S gyalogolnak az esték. + +Néha még nincs hat óra +S már készítjük gyors füleink +Esti harangozóra. + +Olykor még forr a gőgünk: +Ejh, mindegy: Élet vagy Halál, +De éjjel félünk, bőgünk. + +De éjjel újra vesszük +Életünket és a napot, +Hogy újból eltévesszük. + +Gondolkozunk, fecsérlünk +Kevésből, mit az Élet ad +És azt hisszük, hogy élünk. + +Különös, furcsa lángok +S ezer, bolondos bántalom, +Jön, ki sohase bántott. + +Valamit tán szeretnénk, +Pillangó-élet hasonát +S tünnek tőlünk a lepkék. + + +FOGOLY A VÁRTORONYBAN + +Csúf emlékek könnyes, vén foglya. +Fölkerültem a vártoronyba: +Pince-börtönből torony-börtön, +Hurráh, Nap, én már ezután +Életem így magasban töltöm. + +Szabad grádics, nyilt kapu csalnak, +Foszlányai csavargó-dalnak +S lent a síkon nagy tüzek égnek: +Jaj, jaj, nem kell, szivem megáll, +Agyonrémít a szabad élet. + +Föl-fölhúzhatnám büszke vállam, +Billegtethetném vén szakálam, +Ajkam adhatnám görbe gúnynak: +Ej-haj, jobb lesz, ha a dacok +Lelkemben örökre lehunynak. + +Lángolok mégis megkövülten, +Lidérc-tüzek úsznak körültem, +Udvarolnak, nem bolondítnak: +Csuhaj, örvendezz vén fogoly +Hűlt lángú, régi dalaidnak. + +Vádat tűrve, kit se vádolva, +Majd csak elfut az Élet dolga +S utólszor esvén szerelembe, +Lalla, magamat szeretőn +Dőlök a Csodába, a Rendbe. + + +DRÁGA, HALOTT NÉZÉSEKKEL + +Drága halott nézések a szememben, +Meleg simogatások a hajamon, +Amiktől, hajh, nem kell már megremegnem, +Karomban odaszikkadt ölelések +S vén lábomban el nem szaladt nagy útak +Lyányok után, kik régen elszaladtak, +Ajkamon száraz és gazdátlan csókok +S fülemben a várt s be nem sugott igék +S orromban sok-sok virágos tavasznak +Parfümje, mely már semmire se kábit. + +Én istenem, élhet-e még sokáig, +Aki nem nyúl már a friss élet után +S bus vizióknak burjánjában gázol +S fél az igazi harmatos, nagy réttől +S retteg a való nyers, leves virágtól +S ajkán már nem tűr csókot, csak gúnymosolyt, +Halott életnek ezt a sírvirágját, +Aki befogja szemét, hogy ne nézzen +S százféle csuklyát ölt, hogy meg ne lássák +S kinek a szive néha szörnyüt rebben? + + +AZ ELJÁTSZOTT ÖREGSÉG + +Ahogy nőnek az árnyak, +Ahogy fogynak az esték, +Úgy fáj jobban és jobban +Az eljátszott öregség. + +Ez az én két vén szemem +Habár sok szépet látott, +Mosolygós öreg úrként +Nem látja a világot. + +Nem fogok bocsánattal +Víg arccal tündökölni +S fiatal vétkek fölött +Pálcát tréfásan törni. + +Emlékezni se fogok +Kedvesen zsörtölődve, +Ősz hajjal, piros arccal +A régi jó időkre. + +Heves, ál ifjúsággal, +Óh, ezerszer jaj nékem, +Megöltem, jövő magam +Az én szép öregségem. + +Ahogy nőnek az árnyak, +Ahogy fogynak az esték, +Úgy fáj jobban és jobban +Az eljátszott öregség. + + +ÜZENET KÖLTŐCSKE MIHÁLYNAK + +Midőn már orcáink ragyogni fájnak +S szégyeljük már önnön-sugarunk: +Jönnek a vén orcátlanok. +Ezt üzenem Költőcske Mihálynak. + +Szegény, kicsi, megvaditott ember +Ott a petyhüdt, csúf Béga körül, +Milyen nagyon szomoru lény +Evvel a bús szivvel, félelemmel. + +Hogy irigylem az ifju merőket, +A győzelem víg gyermekeit, +Kiknek gáncsot ily ellen ád, +Fiaimat, az új verselőket. + +Föl, föl, fiuk, hóditóan szállnak +A ti bátor, új dalaitok. +Ti már ne is üzenjetek +Szegény, öreg Költőcske Mihálynak. + + +TÜRELMETLEN, JÓ BARÁTAIMHOZ + +Magyar akácnak érett táskája +Vagyok talán +S magot-hullajtó, nagy megadással +Szóródjak át víg másoknak falán: +Talán ez a sorsom? + +Óh, készen vannak az ápolt kertek, +Biztos falak, +Belőlem-élők nagy légiója: +Egy éhes, ifju, kedves csapat +Várja, hogy kidüljek. + +Kis türelem még, óh, kedves utódok, +Jön a Halál. +Ezt az Urat még meg kell ám várni: +Hítvány az Élet és ez a Szabály. +Sietni próbálok. + +Azután mindegy, ki jöhet, jöjjön, +Mindenki más, +Vessen magvimból akár egy erdőt +Sok váró, apró, dühödt uzsorás, +De én még ma: élek. + + +SEREGESEN SENKIK JÖNNEK + +Minden semmirevalónak, +Gácsnak, svábnak és zsidónak +Grádics adatott: +Itt alant már csak egyedül +Maradok. + +Sürög a vad, magyar élet, +Még a némák is beszélnek +S uccám ellepik +S bárki taknyost egy bősz iram +Fölrepit. + +Seregesen senkik jönnek, +Megrabolnak, elköszönnek +Gúnnyal, szabadon, +Mi bennem gyült, mindenkié +A vagyon. + +Mind a szépet, amit hoztam +S ami új, nagy, átkozottan +Sok, pazar ige: +Úri, léha nullák raja +Söpri be. + +Almagyarok s jöttment népség +S cimeres, ronda cselédség +S nagyúri nagyok: +Ez időben, itt, valaki: +Én vagyok. + +Új igéim tán nem hatnak, +Rossz frigyesim elhagyhatnak +S nőhet a fülem, +De nem lesz itt semmi, soha +Nélkülem. + + +A LELKEM KÁNAÁN-MAGVAI + +Majd elmulnak ezek a remegések, +Lesz az Életnek cukros bora, +Majd zúgni fog kis templomban az ének +Havas karácsony s Úr-vacsora, +És rigmusos gyermekek jönnek. + +S tán árka lessz ennek a vád-özönnek, +Győztesre szárad ázott szárnyam +S eljön, hogy majd csak azt kivánjam, +Ami beteljesedhetik +S hogy újból és fentujjongva akarjak. + +Majd galambok lesznek a lomha varjak, +Finom nő-testek, remegősek +Várják vágyón, hogy lepleiktől +Szabaditsam meg őket +És nagyon sokan szeretnek ismét +S én sokakat fogok nagyon szeretni. + +Szent szántásba akkor fogom majd vetni +Lelkem Kánaán-magvait, +Melyek ma még, jaj-jaj, rohadnak. +Dicső leszek s örülni fogok +Mindennek és magamnak +S a földnek, melybe áldott, bő markom +Hitet, jövendőt, örömet hintett: + +De ha nem így lessz, az is mindegy. + + +ZENDÜLÉS VÁRAM ALJÁN + +Lentről vad lárma csap föl hozzám, +Ki ide föl egyedül jöttem +S fölutamat megöntözötten +Mutatja elhullott vérem. + +Magas váramból meg-meg kérdem: +Kik azok a lármásak lent itt? +Ezek azok a dalos senkik, +Kiket megöltek a példák? + +Víg tüdejük hallom, hogy mély, tág; +Vert úton, ügyesen loholnak, +Mi volt tegnap és mi lessz holnap, +Nyugodtan bizzák ők másra. + +Óh, életem szent indulása, +Magam is bús szemet meresztek: +Óh, bár maradtam volna veszteg, +Mint kölyköket bátorítsak. + +Mert általam él és van itt csak +E gyülevész had. Az én vérem, +Mely pirosan csillog az éjben, +Úszitja, vezeti őket. + +Föntről nézem a törtetőket, +Kik fölzendültek váram alján +S vitáznak váram viadalmán. +Mea culpa, mea culpa. + + + + +SZÉP MAGYAR SORS + + +A TAVALYI CSELÉDEKHEZ + +Árpáddal jött, magyarul élt, +Anjouknál kopját nem törött, +Tán török előtt megfutott +S hamar koldusra vetközött. +De érteni mindig tudott, +De magyarul mindig tudott +S tán tépetten és nem hősön, +De tisztán adott át a Jelennek +Engem az én ősöm. + +De jött egy kóbor ivadék, +Rabló, szerencsés ritterek +Népe, akiknek sarj-során +Ma tán zsandár-miniszterek +Tobzódnak az Idő torán, +Igazi magyarság torán. +Ma gróf-sorban ők diktálnak, +De vannak, kik még emlékeznek +S ha kell, ki is állnak. + +Én, koldus jobbak gyermeke, +Miként ezer éve, tavaly, +Testvéremül elfogadom, +Ki tiszta ember és magyar. +S a nyavalyásnak nem adom, +Mert gróf, jobbomat nem adom. +Mondják csak, hogy ők nem értnek, +Ne is értsenek grófi senkik, +Tavalyi cselédek. + +Kirabolt, szegény, kis magyar, +Kitárul a felé karom, +Kit magyarrá tett értelem, +Parancs, sors, szándék, alkalom. +Magyar Sors jósoltat velem: +Grófok nem jöhetnek velem, +Egy-két harcot most már állunk, +De új ér elem, új magyarság +Lessz most már minálunk. + + +ÚJ MAGYAR BUKOLIKA + +Emberek dülöngnek a mezőről, +Dél derűl és rossz-felhős Észak. +Sivár nyár fűl s az egész falun +Bús kasza-ritmus s gaz virágok +Lehelletén szállong a szegény-szag. + +Sírás sír a gyér búza-világból +Három tornyos, kis, halk falunkba. +Ez is világ és egész világ, +Holott úgy néz ház, ember, minden, +Mint ki az életet, jaj, megunta. + +Seregszámlát tartnak a családok, +Fázón gondol mindenki télre +S megzsibbad minden alkonyaton +Mindenkiben itt a falunkban +Minden akárha-volt kis reménye. + +Vannak, kik tán húszszor is izlelték +Ily csiklandós izét a nyárnak: +Ezek a vén, komor boldogok, +Akik már e siralomvölgyben +Semmi boldog aratást nem várnak. + +S kemény pásztor akad még, ki csördit +Átkosan pattogó ostorral +S földhöz vágja a vén kalapot +S esti harangnál köszöntőt mond +Kontóra rendelt savanyu borral. + +De jönnek az estében az ifjak +Utálva, fáradtan és félve +S a kis faluból három torony +Fehér-dermedten új csodáktól, +Szomoruan kérdez föl az Égre. + + +A TŰZ MÁRCIUSA + +Csámpás, konok netán ez a világ +S végbe hanyatlik, kit annyian űztek, +De élethittel én, üldözött haló, +Március kofáira és szentjeire +Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. + +Hadd halljék végre olyan magyar szava, +Ki sohse félt, de most már nem is félhet, +De kihez bús Hunnia szíkjairól +Sírjáig eljut, lázítva, bárhova, +Gőgös grófi szó s piszkos szolgaének. + +Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok +S terhére e föld száz Pontiusának +S haldoklóan mégis elküldöm magam +Boldogabb testvéreimnek síromon: +Az új, jobb márciusi ifjuságnak. + +Testvéreim, nincs nemigaz szavatok, +S százszor többet merhettek, minthogy mertek. +Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb +Életre váltott jussa nem volt soha, +Mint mai, bús, magyar, ifjú embernek. + +Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs, +Csak majmolás, ál-úrság és gaz bírság +S mégis lám, ti vagytok a fiatalok +S mégis, sír-mélyről látom sikeretek: +Holnap talán könnyebb lesz a mártirság + +Búsabb az ifjú magyarnál nem lehet, +Mert él basák és buták közepette, +Mert hiába lett acélból itt a szív, +Szép ember szívként szikrázni ha akar: +A honi rozsda megfogta, megette. + +De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, +Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, +Az Élet szent okokból élni akar. +S ha Magyarországra dob ki valakit, +Annak százszorta inkább kell akarni. + +Életet és hitet üzen egy halott +Nektek fiatal, elhagyott testvérek, +Az olvasztó Tüzet küldi a hamu +S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: +Március van s határtalan az Élet. + + +VITÉZ MIHÁLY ÉBRESZTÉSE + +Szavak, akiknek Főbusza volt Vitéz +S gazdag pillangó szárnyakat adott, +Szavak, „szárnyatok bársonyára“ +„Szedegessetek violaszagot“, +Midőn felröpködtök Őt dicsérni. + +Ő volt honjában legbujdosóbb magyar, +De fényküllőzött fél magyar eget +S elhagyhatták remények, Lillák, +E bús legény tréfált és szeretett +S dalolt, mikor már sipolt a melle. + +Sose tompult el elméje, sem szive, +S bár lét-nem-léten töprengett sokat, +Kandi vérrel járt Pán nyomában +S megleste a fürdöző lyányokat +Szomjas nyáron berkes patakpartról. + +Gyepedző sírján úgy, amiként Hafiz +Sírján szűzekkel Ő tartata tort, +Zilálja csókos lyány rózsáit +S öntse víg ifju a tűz-buja bort, +Mintha Csokonai úr csak aludna. + +Csókoljuk jól meg az ő ífju szivét, +Csiklandós, szép szív volt s ma is meleg +S ha bágyadás nem ült szivünkre, +Kiszállnak a finom, friss kellemek +Vitéz Mihály gyepedző sírjából. + +Im, itt a kor már, melyben fölötte is +„Egy hív magyarnak lantja“ kacag, zokog, +Itt a tapsos, föltámasztó nap, +Vitéz sirján ébredt vidám okok +Röpitnek ki bennünket a Télből. + +„Mint lenge párák éjjeli csillaga“ +Indult el Ő s im, kövült nap leve +S a debreceni Nagyerdőre +Éppen úgy tűz káprázatos heve, +Mint finnyás népére Pest-Budának. + +„Kartács-világban“ élünk, bizony igaz, +De Vitéz tudta: ez lessz a világ, +S ha nem sokat segít Botond-bárd, +Ma is virág és kard is a virág +S Bizáncz-kaput vág be egy vitéz csók. + +„Mindig vitézek nemzete volt nevünk“. +De valánk búsak és szerelmesek, +Ám lelkünk nem volt Élet-járó, +Csupán tán a Halálnál kevesebb, +Miként a Vitéz Mihály úr lelke. + +Kinek bú, bor, nő, gond dúsan adatott +S a mi fájásunk volt az, ami fájt, +Ébresztésünk ne fájjon néked, +Csokonai, hires Vitéz Mihály, +Mindnyájunknak atyánknál atyábbja. + +Te, pátriárkák ős-deli sarja, Te, +Ki fogod mindig Lillád derekát, +Öleled e kis magyarságot, +Te örök, ó s új hunn poétaság, +Óh ébredj, valahányszor ébresztünk. + + +KIDALOLATLAN MAGYAR NYARAK + +Vajjon örökre így maradnak +Kidalolatlanul, rejtetten +Dalai a hű, bánatozó, +Napverte, bús, magyar nyaraknak? + +Itt a néma kinszenvedésnek +Makacs ajka minden beszántás, +Elhamvadt könny a szik-föld pora +S minden nyár-nap egy halott ének. + +Ki ért a halott-támasztáshoz, +Ki érti a jajos barázdát +S ki érti az ős nyári napot, +Amikor gúnyosan leáldoz? + +Én ébresztgetem megbomolva, +Fejem nyugtatván ó nótáin, +E földet és úgy megölelem, +Haként az én volt szivem volna. + +S úgy áldozom Jézussá nőve +Kincseim e szegény nyarakra, +Mint Jézus az ő bocsánatát +Csókokkal vétkes titkos nőre. + +De hát örökre így maradnak, +Kidalolatlan kegyelemmel +Dalai a hű, bánatozó, +Napverte, bús, magyar nyaraknak? + +Járom a mezőt, járva-járom, +Ezernyi nyár leigázottját, +Ős bánatát esengve lesem, +De a nótáit csupán várom. + +Sír szélén állok: nézzetek meg, +Magyar nyarak bennem alusznak +S örök, nyári titkot ástok el, +Majd, amikor engem temettek. + + +AZ ÚJ KISÉRTET + +Új kisértet jár, harsog a hír, +Ki jött nem éjfélkor, de nappal, +Dacosan viselt, vörös és szép, +De még az Úristen előtt sem +Levehető sisakkal. + +Jelenéseit én hallgatom, +Szóbeszédjét sok henye főnek, +De már tudom, hogy kiről van szó: +Nagy jöttéről és ittlétéről +Az én szent keritőmnek. + +Hogy szeressék, ezt tán tiltja is, +Mert ő nem számit úri szemre, +De nagy szeretettel átadja +Magát és Kisértet-mivoltát +Bármilyen küzdelemre. + +Sokszor találkoztam vele már, +Vitáztam vele, verekedtem, +De ha elhagytam talán százszor, +Ezerszer tértem vissza hozzá +S mindig szerelmesebben. + +Ez a nagy, nappali Kisértet, +Ki szemet lefog, agyat kábit, +Ráborul minden tisztes szívre +S érezteti: hatalmasabb, több, +Mint itt akárki másik. + +Ki csak percnyi becsülettel él, +Éli ezt a silány világot +Beismeri búsan, miként én: +Kisértetet, kisérendöbbet, +Soha, sohase látott. + +Mindent elvesztünk, én már tudom +E tétova, szomorú földön, +De mezét ez új Kisértetnek, +Vörös mezét vígan és újból, +Újból magamra öltöm. + +Ezt az egyetlen Kisértetet +Nem tudom könnyen elhessentni: +Magyar vagyok s keserű sorssal, +De édes daccal harsogom, hogy +Ez: van s nincs itt más semmi. + +Semmi, mint ez új Kisértetünk, +Melytől rengve fél gyönge elme, +Félnek obsitosi a Multnak +S akit kisér fiatal útján +Az aggottak félelme. + +Hajh, megutáltam az életet, +Lelkem csatákban összelőtten, +De lelkem és e bús magyar föld +Új Kisértetét várva-várja +S itt piroslik előttem. + +Az én Istenem sújtsa le azt, +Ki e hitet kétli, gátolná +S akit az új Kisértet kisért, +Kapja meg a csodát, megváltást, +Istenem hozza hozzá. + + +ANYA ÉS LEÁNYA + +Anyám, az arcod úgy tüzel most +S könnyeidet rejtegeted: +Vajjon mi van édes apámmal? +Megint beteg? + +Vagy fejét szomorun lehajtva +Búsul egy hideg sztrájk-tanyán? +Mi lessz velünk és mindíg igy lessz, +Édes anyám? + +„Nem, kis lyányom, nem lessz így mindig +De te ne búsulj, de dalolj, +Már készül a te boldogságod +Tán valahol.“ + +„Kis lyányom, szörnyü ez az Élet, +Csupa örökség s csupa vád. +A te jövődért izzad, harcol +Édes apád.“ + + +TÖRTÉNELMI LECKE FIUKNAK + +Hóditották ez országot +Derék, lelkes, úri szittyák, +Jóttevői szegény népnek: +Iskolában így tanítják. + +De nem így volt ezer évig, +Munkás embert ág is húzta, +Egy-két ezer úr kötötte +Millió jobbágyát guzsba. + +Magyarország dús ország volt, +Van termése, kincse, vadja, +De amit a bús nép szerzett, +Víg uraság zsebre rakja. + +Csak a gazdag, csak a zsarnok +Élt föl minden földi jókat. +Megláncolták, butitották +A dolgozó milliókat. + +Ma már a szivek bátrabbak, +Sápadtak a gyermek-orcák, +Ha összeszakad Ég és Föld, +Mégis más lesz Magyarország. + +Ez az ország mindnyájunké, +Hol bilincset urak vernek: +Háborura készüljön föl +Minden sápadt munkás-gyermek. + +Van e földnek áldott Napja, +Pirosító levegője, +És ha lefogja az űr-had, +Munkával elvesszük tőle. + +Föl, gyermekek, tanulásra, +Háborura, egészségre. +Ti lesztek majd e rab ország +Megváltott és boldog népe. + + +CSABA ÚJ NÉPE + +A Bakonyoknak Bakonyában +Fájdalmas fél-századon át +Rontás-álomban, szertevetve +Aludtak a jó katonák. + +Lehelnek kürtje nem búgott föl, +Az Égen sem voltak jelek, +Király sem küldött véres kardot, +Aludt váróan a sereg. + +Álmuk fölött új vitéz-élet +Igért és rajzolt fény-kaput +S üzent nekünk Csaba népéről +A villámló és nagy Tej-Ut. + +Álomban se tudtunk egymásról +S még álmunk sem adott hitet, +Mersze nem volt csatározásra +S tábort-ütésre senkinek. + +De ütött mégis a mi óránk, +Kuckójában kiki riadt, +S vállalt magyar bajnoki sorsot, +Egy őrülten szép hit miatt. + +Nem jöttünk égi Hadak-Utján, +Sorsunk vad ösvény, Föld s a por, +De, ím, egy új Csaba-legenda +Lelkünkben lázasan dalol. + +Egy riadó zúgott emitt föl, +Amott egy izzó gondolat +S kihúzta kardját hüvelyéből +Ezer ébredt eszme-lovag. + +És egymásfelé már csörtettünk, +Mint rég eljegyzett cimborák, +Festő képét, poéta versét: +Fölkináltuk egymás borát. + +Bekalandoztuk a világot +S mosolygott ránk a szabad Ég +S esküdöztünk, hogy szent masszával +Be lessz töltve a szakadék. + +Hunnia sivár szakadéka, +Ez a mindennél szomorubb: +Itt lessz, esküdtünk, vén urfiknak +S alj-aggoknak termő toruk. + +Megtaláltuk az őseinket: +Mennyi bús homloku magyar, +Kinek azért kellett pusztulni, +Mert újat, emberit akar. + +Megnyiltak lángolón előttünk +A Bólyai- s Csere-sirok +S hozzánk szegődtek szép sorjában +Az árnyas, magyar mártirok. + +S minden halott, ki élt magyarnak, +Javitónak is valaha, +A mi seregünk légi szárnyán +A magyar Isten lovaga. + +És mi mind, Csabának új népe, +Egymásra-lelten esküszünk, +Hogy a Bakonyok Bakonyából +Minden rest álom messzetünt. + +Itt már csak igazságtevés jön, +Mert a bűnösök már nagyok: +Adjon a Sors belénk oly bosszút, +Amilyent Csabának hagyott. + + +SZÉP MAGYAR SORS + +Nem álldaltak bús bölcsőink körül +Sem bölcsek, sem rokkant királyok, +Mert nekünk senki sem örül. + +Magyar életünk kezdtük tétován. +Nem láttunk hét kövér esztendőt, +De minden esztendőnk sovány. + +Szorongóknak sohsem adtunk kezet, +Becsméreltük a jóltevőket +S örültünk, ha ki vétkezett. + +Valami nagy-nagy Sors, Ok, Cél van itt, +Valami nagy-nagy, ős tanulság, +Amely kis népeket tanit. + +Jöttünk, mert hitt a nyugati Vagyon, +De erőnk nincs a küzdelemre +S nyilaktól vérezünk agyon. + +S mégis szivesen áldozunk velőt, +Mert tragikusabb és szebb sors nincs +Isten és emberek előtt. + +Más fajta nép roboghat tova, +De ily szép, álmos, láncolt fajnál +Poétább faj nem élt soha. + + +A MAGYAR TANITÓKHOZ + +Itt volna hát a szent, a várt Szélvész, +Tespedt tavat mely fenékig zavar? +Alázását ki oly bűnösen tűrte, +Lázad hát már az Élet alágyürtje, +A tanitó, a legrababb magyar? + +Gyújtatott lelkek víg mécsesének, +Ott, hol Sötét ül várost és falút +S hol eped fényért cellák milliója, +Magyar sivatag magyar tanitója +Rabok között rabként senyvedt, aludt. + +Bús ébredök! a naphoz az arccal, +Pusztul ez ország s az idő repül +S kik hivattatok vezérül a népnek, +Ne maradjatok gyáva csőcseléknek: +Úri gazságok jobbágy őreül. + +Ha itt a Szélvész, szívet elébe, +Ha itt az óra, verjen hangosan; +Szélvész verte, szép, nagy szivekre vár itt +Egy sötét ország, melynek páriáit +Nem mentheti már, csak szélvész-roham. + +S ha itt van már a szent, a várt Szélvész, +Köszöntjük ezt a zárka-nyitót. +Lelkünknek fényét ezer éve orzák, +Kapja meg végtén szegény Magyarország +A szabaditó magyar tanitót. + + +LEVÉL-FÉLE MÓRICZ ZSIGMONDHOZ + +Rózsafa-vonóként nagy zöngésű húrhoz +Súrlódjék ez irás Móricz Zsigmond úrhoz. +Szóban hozta vón’ el a beteg, ki küldte, +De sok Élet-lázban magát tönkre-hülte. +Mégis, mert hát ma még sokan hisznek velem, +Adják át Móricznak ezt az én levelem. +A könnyes, áldott hang, aki általadja, +Éppen úgy áldassék, mint az, aki kapja. + +Szerelmetes barát, zömök Móricz Zsigmond, +Tudod jól, hogy polyva, az ember amit mond. +Ezért is jövök most hozzád kényes verssel: +Én-fajta versekben az ember nem kertel. +Jövök hozzád versben, betegségben, búban, +Jól kezdett s elromlott, dicső háborúban, +Jövök egy kis, kopott, szép, tavaszi Éggel, +Egy kis megszólással, egy kis irigységgel. + +Boldog Móricz Zsigmond, ki nem korán kezdted, +Aszúra fog érni minden szép gerezded, +Rajtad már nem ülhet rohadt, magyar átok: +Ez okos elkésés: ez a magyarságod. +És mégis siettél: meglepődve vitted +Súlyát az ujságos, magyaros, szent hitnek, +Dölyffel, feleséggel, gyermekkel, várással, +Sok, most ébredező, ó kitalálással. +És ha hébe-hóba talán másként véled: +Erős vagy, mert erős lelkedben az Élet. + +Temeszteni is tudsz és tudsz támasztani: +Sári Biró vallja és bősz Túri Dani, +De ezerszer szebben, mert újabbról vallja +Győző nagy lelkednek minden kis zsivajja. +És ami benned él s el fog jönni hozzánk, +Mi néha sápasztja magyar, piros orcád, +Ezer kimondatlan magyar bánat, titok, +Szépség várja vágyón: Móricz beszélni fog. +Hisz én is kimondtam néhány magyar-újat, +De mesekirályfik táltosai fújnak, +Ördög hordjon el már minden bolond verset: +Életet kívánunk, valószínüt, nyerset +S amit meg nem adhat rímek ezer hadja +Mi új Ludas Matyink többször visszaadja. + +Öreg-ifjú Zsigám, sok mindent hallhattál, +Hallva, nézve, írva sok-sok-sokat adtál. +De amig rossz fogunk végleg el nem vásik: +Mégis csak a legszebb, a legjobb: a másik. +Gondolom, te voltál ez a „másik“ nálunk, +Egy kicsit életünk, egy kicsit halálunk, +Egy kicsit undorunk, egy kicsit örömünk, +Szóval: az Életet, mely tőlünk messze tünt, +Édes Móricz Zsigánk, te hoztad volt vissza, +Kedves magyar részeg, kedves bornemissza. + +Rád furcsa emberek furcsán figyelnek: +Ma te vagy a tévő és jótékony gyermek, +Nyugat csapatjának keleti zászlója, +Mi nagy csatázásunk nagy igazolója. +Néha kényeskedő, de magyar hatalmú, +Nyugatba tört magyar s duzzadt bizodalmú, +Papnak indúlt lélek, de szabad, pacsirtás, +Szentírásos ember, kinek szent az írás. +Ma te vagy a magyar s rendkívüli követ, +Ma benned sarjadnak az ős magyar tövek. +Ha tán bolondítnál s igazi se volnál, +Mert szépen hazudtál, engem igazolnál. + +Téli Budapestnek kevés, vidám fája +Móricz Zsigmond úrnak csodatettét várja +S ha várja, várhatott s ha várta, megkapja: +Móricz a váratlan Tavaszoknak apja. +De engem szeressen: így üzenek neki +S jó, hogyha az embert ilyen is szereti, +Aki nem hatalmas s több a hatalmasnál +S ha ki-kinek árt is, milliomszor használ. + +Adassék e levél Móricz Zsigmond úrnak, +Kit most érdemelten, szépen koszoruznak. +Koszorut nem viszek, írás megy helyette, +De ott leszek mégis, míg élek, mellette. +Készül, mert készítik az én szemfedelem, +De Móricz Zsigmond is megmarad én velem. +Magyar sors-kockákon ez ígyen döntődött, +Mind összekerülünk közös mártír-hősök +S ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, +Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni. + + +MAGYAR-BÁNÓ MAGYAR AGGYAL + +Ha a magyar kuruc vóna +S többször ütne, mintsem szólna, +Bizonyhogy kerekednének +Felhős harag, felhős ének. + +De a magyar adjonisten +Nem annak ad, kinek nincsen, +De annak, ki okos dőre +S mit se állit fejtetőre. + +Nézem szégyennel, bánattal, +Magyar-bánó magyar aggyal +És ha százszor tulnyergeltem, +Eresztem százszor a nyergem. + +Így van ez jól s mint lehetne +Valakinek százszorszebbje: +Egy ocsudott, mivelt szittya, +Ki redves fajtáját szidja? + +Ha a magyar kuruc vóna, +S többször ütne, mintsem szólna, +Bizonyhogy kerekednének +Felhős harag, felhős ének. + + +LOVATLAN SZENT GYÖRGY + +Akit gurit, akit görget, +Mint egy lovatlan Szent Györgyet +Errűl s néha túl a Lajtán, +Nem én vagyok, de: a fajtám. + +Talán Isten, talán Ördög, +Olykor-olykor föl-fölhörgök +S mindig búsan megbékélek: +Így szabta a magyar élet. + +Gyönyörű, ős hittel, sokkal, +Szenvedéssel, botlásokkal +Fajtám indít, mindig ő kel +Szépséggel, kínnal, erővel. + +Amit tudok, érte tudtam, +Ha elbukok, nem én buktam: +Bennem egy ősi gőg lázadt +S csak az enyém a gyalázat. + +Szent, bús utam meg nem látták +A pimaszok és a gyávák, +Immel-ámmal tettek-vettek +S ha megingtam, elengedtek. + +Ma már: minden gonosz álom +S már csak magamat sajnálom +És hogy én ellenem védték +Fajtám választott kevélyét. + +Mi várhat egy ilyen hadra: +Ebekre és harmincadra, +Nagy gyalázatra kerülnek, +Ordítnak és keserülnek. + +Én meg, a dolgom elvégzett, +Megrugdalt és levitézlett, +Megdöglök gyászos kacajjal +Magyar fajjal, bajjal, jajjal. + + + + +SZOMORU ÓDÁK VALAKIHEZ + + +ÉN, SZEGÉNY MAGAM + +Szeretlek halálos szerelemmel, +Te hű, te jó, te boldogtalan, +Te elhagyott, te szép, béna ember, +Te: Én, szegény Magam. + +Senkid sincs e bús, pucér világon. +Sorvasztó, álmatlan éjjelek +Holdfényénél fölujjongva látom: +Csak én szerettelek. + +Te: Én, aki királynőket vártál +S bölcs királyok hódolásait, +Nézd, szivekben hogyan be nem váltál: +Csak én vagyok ma itt. + +Szeretlek, mert a keserűségnek +Ártatlan és áldott fia vagy, +Mert minden egynek, búsnak és szépnek +Tömjénezni szabad. + +Téged elhagyott már minden, minden, +Durván, meg-nem-értőn és gazul. +Níncs szépség, melynek hivője nincsen: +Most én vagyok az úr. + +Az egész világ helyett imádlak, +Te hű, te jó, te boldogtalan, +Te szép, kit a buták meg nem láttak: +Te: Én, szegény Magam. + + +AZ ÖRÖK GYERMEKSÉG + +Édes átok: +Utolsó napig és hajszálig +Gyermek-szemmel +Nézni a világot. + +Újra-újra +Megborzaszt az emberi roszság, +Szepegéssel +Borzalomba fúlva. + +Kérded, kérded: +Mért nem vagyunk mind tiszták és jók? +S jön a válasz +S a választ nem érted. + +Jön a válasz +S úgy hallgatod, mint riadt gyermek +S reszketsz, mint fa, +Félig-zöld és száraz. + +S szólsz: bús kincsem, +Te, szakadatlan, vén gyermekség, +Úgy imádlak: +Egyebem úgy sincsen. + + +FÉLREVERT HARANGOS NAPOK + +Undok, füstös tűz-cafatokban +Hullott reád a nyomoruság +S az iszonyat, ez a vad husáng +Veri búsan lelked tetőjét +S félek, hogy eloltja a fájást, +Óh, fájás, fájj tovább ez jobban. + +Neked a tűzvész már az élet. +A félrevert harangos napok, +Kinek, tébolyok és haragok, +Végső szándék, hamvadás-hajnal +S jaj neked, ha elfogy a fájás, +Lobogj, égj, fájj, mert máskép véged. + + +MESE SZÉP CSINY-ORSZÁGBÓL + +Szép Csiny-országban sok volt a róka, +Sok volt a jegyző és sok a pap, +Sok volt a csalás és szerelem +S bolond, aki a fűbe harap +S szép Csiny-országban csak a kék róka, +Agglegény csak a kék róka maradt. + +Titkos Messzéből jött Csiny-országba +Mostohák közzé, ő, idegen, +Kék volt és kék volt a szeme is +S elnézett a fürge hímeken. +Szép láthatatlant nézett és látott +S forrott vére az őszi hidegen. + +Egyszer egy őszi nagy csinytevéskor +Barna, kormos lett két friss kék szeme, +Látta fajtája asszonyait +S tudta, hogy fogytán a melege, +Hörgött a Messze vén, kék rókája. +Jaj, jaj, jaj, a Közel be kellene. + + +FAJTÁDDAL EGYÜTT ÁTKOZLAK + +Hahogy haragszol, nem az anyádért, +Nem hét gulyára szóló tanyádért, +Hanem haragszol romlott hazádért, +Grófok és papok uraságáért. + +Nem gyermekidért fájtak a dolgok, +Nem tenmagadért nem voltál boldog, +Hanem megnyiltak gyászos mennyboltok, +Hanem haragra sok másért volt ok. + +Jaj, hogy nem lehetsz te most az élen, +Bátran, durcásan, hősen, kevélyen, +Minden magyarnak bús szívén, mélyen, +S rólad az ellen aggva beszéljen. + +Be kár teérted s be kár miattunk. +Amit gyüjtöttünk, őriztünk, adtunk, +Amit nagy-gyáván másokra hagytunk, +Most az lett a mi vádoló fattyunk. + +Ha te még hinnél, ha te még szólnál, +Piros neveknél pirosabb volnál, +Pirosabb lennél a piros bornál +S véresebb lennél véres bibornál. + +Hogyha lehetne, be ütnél széjjel, +Be hajnalodnék a magyar éjjel, +Rímmel és karddal, szóval, fekéllyel +Égetnél, dúlnál mindent víg kéjjel. + +Te volnál akkor életnek sója, +Úri bűnöknek nagy bosszulója, +Magyar deákok nagy pártolója, +Mindeneknek hős ostorozója. + +Jaj, hogy haragszol s hiába minden, +Vér fogyatkozik szítt ereidben, +Magyar dühödre elég düh nincsen: +Fajtáddal együtt verjen az Isten. + + +TEVELED AZ ISTEN + +Az Istenhez gyönge szódat emeled: +Teveled lessz akkor az Isten. + +Elvesztetted szegény, kóbor magadat: +Ha szabad: segítsen az Isten. + +Perc-barátok kedve már elköltözött: +Búk között itt lessz tán az Isten. + +E szép élet nem sok örömet hozott: +Gondozott azomban az Isten. + +Az Istenhez gyönge szódat emeled: +Teveled lessz akkor az Isten. + + +SZÉP VOLTÁL VOLNA + +Szép voltál volna, lyányoknak való +S Istentől is víg ölekre eresztett +S be furcsa vagy +Ma, amikor vén fagy-szemed mereszted +Csókok után, be furcsa vagy. + +Tépted, tiportad rózsás napjaid +S rózsás napjaid téptél és tiporták, +Életeden +Átbitangoltak némber-csordák, +Ifjú, forró életeden. + +Nem tudták s te nem tudtad, hogy ki vagy +S hogy szépséged vár szemeden kitörvén +S hogy szép lehess: +Ezt kivánja bús daccal ősi törvény +S minden dacol, hogy szép lehess. + +Elmulasztottak finom, lágy kezek +S te is magadat, óh elmulasztottad +S a szépülést +Hagytad a boldog, csúnya ravaszoknak, +A jussodat, a szépülést. + +Amennyi csók volt akkor érdemes, +Valamennyi mind te szépséged várta, +Ölt szinedért +Hullott le akkor száz csillogó párta, +Holt szépségért, ölt szinedért. + +Szép voltál volna: hervadt; csúf fejed +Konyitsd le most már ki nem sírott könnyel +S a lyányokat, +Adós maradván nekik száz örömmel, +Áldd és átkozd a lyányokat. + + +VÉN, BOLOND ÚR + +Egyszer-kétszer +Meghaltál már vén, bolond úr. +S ellenséggel +Vívtál néhány hős csatát. + +Egyszer s másszor +Azt hitted, hogy a tetőn vagy, +Nagy dúláskor +Azt hitted, hogy győzelem. + +Most már ökrök +Jöttek lovaid helyébe +S én öröklök +Egy szép halál-fogatot. + + +RÁZD MEG SZIVEDET + +Jaj, most hallgatsz el, te, világgal megtelt +Mennynek megduzzadt terhes ember-mása. +Sötéten szállongsz, vészharangod alszik +S önmagadnak vagy bús döbbenete. + +Olyan gazdag vagy, hogy nyelved megnémult, +Jaj, félsz szakadni szegény, érett felhő. +Kongass elébed, vállald már a sorsod, +Rázd meg a szíved, te: fájdalmas Én. + +Ha most húznád meg harangját szivednek, +Halál-angyalok szárnya búgna kórust +Az Élet részeg, égverő dalához +S megtátongna az ördögmély-titok. + +Tarajos felhők alatt fojtott szívvel, +Gubbadt sziveddel, e véres haranggal, +Tántorodottan önterhességedtől, +Özönt késleltetsz, vén harangozó. + +Sötét a felhő: Istennek felhője, +Bús a harangod: Istennek harangja, +Ontsd a felhődet, kongasd a harangod, +Éld el a sorsod, éld el a szived. + +Égzengéssel vak éjszaka boruljon +Fényes délórán s zuhogjon özönviz +S megkönnyűlt végzet szörnyű zsivajában +Sikoltson végsőt a bomlott harang. + + +ÓH, ÉLETEK ÉLETE + +Óh, életem +Be nagyon és igaztalanul szeretlek, +Én életem, óh, életem, +Te vagy a legszebb, +Életek élete. + +Meghalhatok, +Ma inkább, mint holnap, +De akik utánam loholnak, +A napok, +Fényeskedjenek fényeikben. + +Fényeskedjenek a napok, +Az emlékek és csodák +Tovább és tovább: +Beszéljenek az ostobák +Sokáig rólam. + +Óh, életem, +Be nagyon és ragaszkodva szeretlek, +Én életem, óh, életem. +Sokat láttam, sirtam, +De a legszebb +Te vagy: életek élete, +A legidegenebb és a legszebb. + + + + +Tartalom + +A szűz Pilátus + OLDAL + Köszönet az életért 7 + Dalok a labdatérről 8 + Felelet az Életnek 10 + A szűz Pilátus 12 + A megabroncsozott lélek 14 + A vár-úr szeméremöve 15 + A megőszült tenger 17 + Télbe-hulló ember vágya 19 + A távoli szekerek 20 + Nyárdélutáni hold Rómában 22 + A Sátán kevélye 24 + Az elzárt király-lyány 26 + A békés eltávozás 27 + Az Óperenciás tengeren 29 + +Asszony és temető + + Szivedet Isten segitse 33 + A fiam bölcsőjénél 34 + Az Ősz szerelmei 35 + Eldönti a Sors 38 + Asszony és temető 39 + A vén csavargó 40 + A város leánya 42 + A legszebb este 44 + Áldásadás a vonaton 46 + Tünnek a lyányok 48 + +Istenhez hanyatló árnyék + + Dühödt, halálos harcban 51 + Bosszus, halk virágének 53 + A Patyolat üzenete 56 + Kis karácsonyi ének 58 + A menekülő Élet 59 + A nagyranőtt Krisztusok 63 + A rémület imája 66 + Az Eddig ámene 68 + Köszönöm, köszönöm, köszönöm 69 + Istenhez hanyatló árnyék 70 + A tavasznak alkonyata 72 + +Harc és Halál + + Ezüst patkós paripáinkon 77 + Az örökké elváltak 78 + Az Istennek viselőse 80 + Válogatás a temetőben 81 + Harc és Halál 83 + Egy utolsó égiháboru 84 + Elszállnak a lepkék 85 + Fogoly a vártoronyban 86 + Drága halott nézésekkel 87 + Az eljátszott öregség 88 + Üzenet Költőcske Mihálynak 89 + Türelmetlen, jó barátaimhoz 90 + Seregesen senkik jönnek 91 + A lelkem Kánaán-magvai 93 + Zendülés váram alján 94 + +Szép magyar Sors + + A tavalyi cselédekhez 97 + Új magyar bukolika 99 + A Tűz márciusa 101 + Vitéz Mihály ébresztése 103 + Kidalolatlan magyar nyarak 106 + Az új kisértet 108 + Anya és leánya 111 + Történelmi lecke fiuknak 112 + Csaba új népe 114 + Szép magyar sors 117 + A magyar tanitókhoz 118 + Levél-féle Móricz Zsigmondhoz 119 + Magyar-bánó magyar aggyal 122 + Lovatlan szent György 123 + +Szomoru ódák valakihez + + Én, szegény Magam 127 + Az örök gyermekség 128 + Félrevert harangos napok 129 + Mese szép Csiny-országból 130 + Fajtáddal együtt átkozlak 131 + Teveled az Isten 133 + Szép voltál volna 134 + Vén, bolond úr 136 + Rázd meg szivedet 137 + Óh, életek élete 138 + + [Transcriber’s Note: + + Alternative spellings have been retained as they appear in the + original. + + List of corrected typographical errors: + + Page 55, "Viditnod kell ily ri ka plántát" + changed to "Viditnod kell ily ritka plántát" + + Page 58, "En is mennék, mennék," + changed to "Én is mennék, mennék," + + Page 83, "Elni, élni élet-tagadással," + changed to "Élni, élni élet-tagadással," + + Page 120, "Rád furcsa emberek urcsáan figyelnek:" + changed to "Rád furcsa emberek furcsán figyelnek:"] + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of A menekülo Élet, by Endre Ady + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MENEKÜLO ÉLET *** + +***** This file should be named 38476-0.txt or 38476-0.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + https://www.gutenberg.org/3/8/4/7/38476/ + +Produced by Albert László (This file was produced from +images generously made available by The Internet +Archive/Canadian Libraries) + + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +https://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at https://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +https://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at https://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit https://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including including checks, online payments and credit card +donations. To donate, please visit: https://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + https://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |