initial commit of ebook 30060HEADmain

55 files changed, 5026 insertions, 0 deletions

diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes
new file mode 100644
index 0000000..6833f05
--- /dev/null
+++ b/.gitattributes
@@ -0,0 +1,3 @@
+* text=auto
+*.txt text
+*.md text
diff --git a/30060-0.txt b/30060-0.txt
new file mode 100644
index 0000000..735b8b1
--- /dev/null
+++ b/30060-0.txt
@@ -0,0 +1,568 @@
+*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 ***
+
+Vasárnapi Könyv
+
+
+Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
+
+
+1914. Első félév 9. füzet
+
+
+
+
+Az ipar és kereskedés kezdetei
+
+
+Amíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi
+fejlődésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlődésnek első
+korszaka az az ősrégi idő volt, amikor az ember minden szükséges
+holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségével állította
+elő. Alacsony műveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így
+van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen a művelődés. Nem is
+kell régmult időkbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk,
+hogy ezt a családi gazdaságot, legalább félig-meddig, magunk
+előtt lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk
+vagy a szülőik házában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a
+szántóvető ember egymaga, családja segítségével építi a házát.
+Maga zsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,--szóval építőmester,
+zsindelyező, asztalos egy személyben és ellátja, megteremti
+egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De vannak sokan
+olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a vásznat otthon
+szőtték, a szerszámokat otthon készítették és bizony nagyon ritka
+dolog volt, ha valamit vásárolni kellett.
+
+Igy volt ez hajdanán mindenütt, de még sokkal nagyobb mértékben,
+már azért is, mert akkor bizony még sokkal kevesebb fajta dolog
+kellett az embereknek, mint ma, ha még olyan eldugott hegyi
+falvakban laknak is. Meg aztán akkor nem vásároltak, ha kellett
+valami, amit nem tudtak maguk megcsinálni, hanem cseréltek. Csere
+útján pedig nehezebb volt egyhez-máshoz hozzájutni, mint pénzzel
+vásárolni, mert a pénz csak később kezdett szerepelni az emberek
+között.
+
+Amint kifejlődött a közlekedés, egymástól messze lakó emberek és
+népek is összejöttek egymással. Ha megismerték egymás dolgait és
+ha jóknak találták azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is
+legyen olyan holmijuk.
+
+Hogy lehetett azonban ezt elérni? Attól az időtől még messze
+voltak, amikor a mesterember elkészít valamit azért, hogy eladja.
+Aki amit készített, azt saját magának készítette. A gazdag
+emberek pedig rabszolgákat vásároltak és azokkal dolgoztattak.
+Igy tehát, ha valakinek az volt a kívánsága, hogy bizonyos
+fajtájú munka a rendelkezésére álljon, olyan rabszolgát vásárolt,
+aki értett ahhoz a munkához, vagy rákényszerítette, hogy a kívánt
+munkát--úgy ahogy--előállítsa. Igy történt, hogy a régi Rómában
+ezerszámra voltak rabszolgák, akiknek iparcikkek készitése volt a
+feladatuk. Magyarországon viszont--a letelepedés első
+idejében--egy sereg jobbágy feladata az volt, hogy zsindelyeket
+készitsen, másik csoport jobbágy szövéssel, famunkával vagy
+fegyverkovácsolással foglalkozott. Az ilyen jobbágy eltartásáról
+azután természetesen a gazdája gondoskodott, úgy hogy teljesen a
+mesterségének élhetett.
+
+[Illustration: A műveletlen népek kézimunkája mutatja, milyen
+eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai
+szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a
+deszkalapot.]
+
+[Illustration: A kunyhóborításra való faháncs hasítása a mai
+félvad népeknél.]
+
+[Illustration: A háncs elválasztása a fatörzstől]
+
+[Illustration: A lehántott fakéreg puhitása]
+
+Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon kevés olyan cikk volt, amiből
+állandóan és annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy
+jobbágy mindennapi munkájával folytonosan előállított. A
+rabszolga vagy a jobbágy munkája így hiábavalóvá lett volna, ha a
+gazdája nem segített volna ezen úgy, hogy a rabszolgát olyan
+gazdának adta bérbe, akinek a rabszolga munkájára éppen szüksége
+volt. A gazda tehát bérbeadta rabszolgáját az illetőknek, hogy
+dolgoztassanak azok vele. Megtörténhetett és megtörtént azonban
+az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tőkét kuporgatott
+össze magának és azt felajánlotta gazdájának azzal, hogy
+szabadítsa fel őt. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond
+rabszolgája felett való hatalmáról és így ezentúl szabad embernek
+kell tekinteni. Az ókor nagy városaiban nagyon sok rabszolga
+cselekedett így, akik azután mesterségüket mint szabad emberek
+űzték. Igy keletkezett ezeken a helyeken az iparosság, ami azután
+később külföldi bevándorlókkal mindinkább elszaporodott.
+
+[Illustration: Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet,
+elefántcsontot árusítanak
+
+Harmadfélezer évvel ezelőtt a föniciaiak hajóikon ázsiai
+hazájukból messze földekre eljártak: terményeket és árúkat
+adtak-vettek. Ők voltak az óvilág rabszolgakereskedői, de viszont
+Egyiptom és Babilónia műveltségét is ők hozták Európába.]
+
+A római birodalom helyén későbbi időkben különálló országok
+keletkeztek. Mindezek az országok földmívelőkkel népesedtek be,
+kifejlődött bennök lassanként a földesuraság és a jobbágyság. És
+ahogyan azelőtt a különleges árúkat elkészítő rabszolgát
+bérbeadta a gazdája másoknak, akiknek szintén szükségük volt erre
+vagy arra a cikkre, ugyanolyan formán történt néha ezidőben a
+jobbágyokkal. A földesurak természetesen inkább a kész munkát
+adták át, mint magát a jobbágyot.
+
+[Illustration: Kikötő a régi Egyiptomban
+
+Fém, fa, illatszer és fűszer kevés volt Egyiptomban. Ezeket az
+anyagokat a föniciaiaktól, araboktól, görögöktől vették és
+hajókon szállították haza.]
+
+Mint egykor az iparűző rabszolgák, úgy a kézműves jobbágyok is
+azon igyekeztek, hogy egy kis tőkét kuporgassanak össze maguknak.
+Ezzel a pénzzel megválthatták magukat gazdájuk hatalma alól és
+azontúl a faluban csak saját maguk hasznára dolgoztak. Ha valahol
+szükség volt a munkájukra: elmentek oda, elvégezték és azalatt
+kaptak--bér fejében--ellátást és esetleg pénzt, vagy inkább
+búzát, vagy egyebet.
+
+Az ilyen kézműves természetesen nemcsak a saját falujában ment el
+dolgozni, hanem elment a szomszédba is, bebarangolta néha az
+egész országot. A családja azonban otthon volt és ugyanott volt
+egy kis földje is, visszatért hát mindig a maga régi falujába.
+Így tett az apa, így tett a fiú is, aki kitanulta apja mesterségét.
+
+Közben azonban haladt az idő. Az emberek művelődtek, újabb és
+újabb ismereteket szereztek. Szebb és jobb dolgokat szerettek
+meg. Hogy jutottak mindehhez? Külföldi kereskedők jöttek,
+külföldi portékákkal. Vagy külföldi mesteremberek telepedtek le
+valamelyik közeli városban. A vándorló csizmadia unokájának, ha
+azt akarta, hogy tessék a munkája: már ezektől kellett mestersége
+tökéletesítését eltanulnia. Bőrt se használhatott már akármilyet:
+jobb fajtát, szebbet, jól kikészítettet pedig csak a városban
+kapott. Minthogy pedig, az akkori közlekedési viszonyok között, a
+városba menni aránylag kis távolságról is nagy dolog volt (ami ma
+egy-két óra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan jó volt
+az út, azonkívül sok volt a rabló), sokkal egyszerűbbé vált az
+iparosra nézve, ha a városba költözködött.
+
+Ezek a városok--Európa mai nagy városai--jórészt még a rómaiak
+idejéből maradtak vissza. A római hadsereg annak idején,
+folytonos előrenyomulása közben, azokon a helyeken, amelyek hadi
+szempontból fontosak voltak (utak kereszteződésénél, folyók
+gázlóinál, termékeny vidékekhez vezető hágóknál vagy völgyeknél,
+stb.), állandó jellegű, erős katonai tábort ütött, ahol állandó
+helyőrség maradt vissza. A hadseregek nyomán mindig ott jártak az
+iparosok és kereskedők, és mert ezeknek is kellett valahol tanyát
+ütniök: rendesen ezek körül a táborok körül, annak közvetlen
+közelében helyezkedtek el. A benszülött lakosság azután
+természetesen mind nagyobb tömegekben kereste fel ezeket a
+helyeket. Részben hogy vegyen, részben hogy eladjon. A jó vásár
+hírére rómaiak is mind többen jöttek ezekre a helyekre.
+Lassanként a sátorok helyett faházak, a faházak helyett kőházak
+épültek, az egészet falakkal vették körül, hogy váratlan támadás
+ne érhesse a lakósokat. Igy születtek a római városok. Ilyen volt
+többek között a mai Mainz, Köln, Páris és a mai Wien (Bécs) is,
+amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a
+mai Óbuda határában, azonkívül sok más város.
+
+[Illustration: Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben
+
+A 400 év előtt való időkben arany és ezüst volt a pénzek anyaga.
+Sokléle pénz volt forgalomban: azért nyiltak meg a pénzváltó
+boltok, amelyeket az asztalaik német nevéről »bank« néven
+ismertek.]
+
+Ezek a városok voltak azok, amelyeket azután a népvándorlás
+viharai javarészt tönkretettek és az enyészet szélére juttattak.
+Mégsem pusztultak azonban el teljesen és tökéletesen. Mint hamu
+alatt a tűz, úgy pislákolt bennük az élet. És mert a városok,
+többnyire még a római időkből, püspöki székhelyek voltak, vagy
+legalább is volt kőből épített templomuk és mert voltak még ép
+házaik is és főleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz
+állapotban is: amint egy kicsit rendeződtek a viszonyok, éledezni
+kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelő volt és
+nem jött a városokba. De az egyes birodalmak, országok,
+fejedelemségek, hercegségek, grófságok urai, az érsekek,
+püspökök, apátok: egy-egy ily városban ütötték fel udvartartásukat.
+Itt fogadták a hozzájuk fordulókat, itt intézkedtek az állami és
+vallási ügyekben, itt tartották seregeik javát személyes
+rendelkezésükre.
+
+[Illustration: Vásározó németországi földmívesek
+
+Ez a régi kép (--az 1512-ik évben rajzolta a nagyhírű Dűrer
+Albert--) azokat a földmíveseket mutatja, akik a terményeik
+fölöslegét piacra vitték, hogy az árából iparcikkeket vehessenek.
+Lassanként kifejlődött az a szokás, hogy az aratási idő után
+bizonyos városokban egy-két napra összegyűltek az iparosok és
+kereskedők, akik a vásárló földmivesek számára kirakták árúikat.
+Ezek a napok később állandósultak és ezeken tartották évenként a
+nagy vásárokat.]
+
+[Illustration: Utcára nyíló régi francia bolt]
+
+Igy már saját környezetük is nem csekély számú volt, de ez, mint
+a mágnes a vasat, mind több és több embert vont a városba.
+
+A fejedelmi udvarokhoz nemcsak ügyes-bajos alattvalók fordultak
+igazságot keresni, jöttek szerencselovagok is, akik boldogulásukat
+remélték, jöttek vitézek is, akik kardjukat ajánlották fel, jöttek
+apácák és szerzetesek, akik a gyermekek oktatására vállalkoztak.
+Ebből a tarka, forrongó és pezsdülni kezdő életből már nem
+hiányozhatott a kereskedő, aki messzi külföldről hozta árúját és
+nem hiányozhatott az iparos, aki ott készítette az egyszerűbb és
+közönségesebb cikkeket.
+
+Igy indultak ismét fejlődésnek a régi városok, és mint egykoron
+ezek a római táborhelyekből, úgy alakult sok új város az alkalmas
+helyeken fekvő vár körül. Innét a magyar »város« szó is: olyan
+hely, amelyet vár védelmez.
+
+A városok iparos és kereskedő lakósai hamarosan jó módba
+jutottak, tehetősek lettek. Az uralkodók, fejedelmek látták ezt
+és mivel azt remélhették, hogy az iparos és kereskedő népesség
+bőségesen fog adózni: rajta voltak, hogy az ipart és a
+kereskedelmet minél jobban előmozdítsák és hogy iparosok és
+kereskedők minél nagyobb számban legyenek városaikban.
+
+[Illustration: Kopány vára alatt pihenő török kereskedők
+
+A törökvilág idején (a 16-ik és 17-ik században) sok török
+kereskedő élt hazánkban. A maguk árúit és terményeit nemcsak
+magyar földre hozták el, hanem Ausztriát és a mai Németországot
+is bejárták. A külső országokban szerzett pénzen árúkat vettek és
+elárasztották velük hazánkat.]
+
+Igyekeztek tehát minél több iparost és kereskedőt a külföldről
+országaikba, városaikba behívni és azokat ott letelepíteni.
+Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a
+másiktól ne tudott volna megélni: mindenféle nagy előnyöket adtak
+nekik, annál is inkább, mert a bevándorlók mindig csoportosan
+jöttek, vagy legalább is a már régebben bevándorolt saját
+fajtájukhoz csatlakoztak. Teljes szabadságot biztosítottak nekik
+az uralkodók és így alakult ki a nemes és a jobbágy mellett a
+szabad polgárok rendje, akik közvetlenül a király vagy a
+fejedelem alá tartoztak, csak annak fizettek adót és semmi közük
+sem volt a földesúrhoz. Megengedték nekik, hogy régi törvényeik
+legyenek érvényesek közöttük, vagyis, ha Olaszországból jöttek:
+az olasz, ha Franciaországból jöttek: a francia törvény, vagyis
+aki milyen országból jött, az ott érvényben állott törvény alá
+tartozott, mert ez biztosította a számukra üzletkötéseiknél azt a
+megszokott biztosságot, amiben otthon is részük volt. Minthogy
+azonban a törvényeiket csak ők ismerték: tehát maguk közül
+választottak vezetőt, aki az ő ügyes-bajos dolgaikat
+intézte,--ebből lett a polgármester. Maguk közül választottak
+tanácsot, amely ítélkezett a különféle pörökben,--ebből alakult
+ki az esküdtszék. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az elöljárók
+ítéletével nem voltak megelégedve, akkor az uralkodóhoz és pedig
+csakis ahhoz, vagy helyetteséhez fellebbezhettek.
+
+Igy tehát a városok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a
+földesúri beavatkozástól, közvetlenül és egyedül az uralkodók alá
+tartoztak.
+
+Az ország nagy eseményei közé tartoztak az egyes városokban
+tartott vásárok és rövidesen arról győződtek meg, hogy a vásáron
+több és jobb szerezhető békességgel, mint amennyi a harcok
+gyilkos veszedelmei között szerezhető, de elveszhető is volt. Az
+évszázados fejlődés után ipar és kereskedelem lassanként nyugodt,
+általános forgalmat biztosító szükséggé válik, intézménnyé lesz
+és termelő, értékesíthető munkára szorítja a művelődő
+emberiséget.
+
+
+
+
+A meleg források
+
+
+A meleg források ezreit találni együtt az északamerikai Nemzeti
+Parkban, amely akkora, mint két középszerű magyar vármegye
+együttvéve. Az Egyesült-Államoknak ez a büszkesége a
+Sziklás-hegységben fekszik, 2500 méter magasan a tenger színe
+felett. Nem szabad ott építkezni, letelepülni és csak belépődíjért
+lehet belejutni. A parkot katonák őrzik, akik szigorúan ügyelnek
+arra, hogy a látogatók a természeti szépségekben semmiféle kárt ne
+tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a törvény súlyos pénzbüntetést ró.
+A Nemzeti Parkban két hegylánc között nagy fensík van, amely úgy
+keletkezett, hogy a hegyláncok között levő széles medencét egy
+tűzhányóhegy valamikor lávával töltötte ki. A láva felülete ma
+már teljesen kihűlt, fenyveserdő lepi el, de a föld belseje még mindig
+forró alatta, a vulkánosság még nem szűnt meg, amit a rengeteg
+meleg forrás bizonyít.
+
+A lávafensíkon nagy süppedések, medencék vannak, amelyeknek
+fenekéről előtör a forró talajvíz. Az előbuggyanó meleg források
+száma körülbelül hétezer. Van köztük olyan is, amelyből csak
+bizonyos időközönként tör sisteregve a magasba egy-egy gőzbe
+burkolt vízoszlop, ezeknek a neve gejzir. A gejzirek medencéje
+olyan, mint a szita, tele van lyukakkal és minden lyukon zúgva
+tör elő a forróvíz, gőz és majd itt, majd amott szökkenik fel
+egy-egy gejzir. Az egyik sokáig hallgat, de aztán annál nagyobb
+erővel süvít 70--80 méter magasba a forró víz és 300 méter
+magasba a gőz, a másik alig pihen valamit, sűrűbben dolgozik. Nem
+is lehet számontartani a forrásokat, mert napról-napra változnak
+és a gomolygó gőzfelhőktől alig lehet egy-egy medencén
+áttekinteni. A gejzirek vize forró vizű patakokban folyik el.
+Megtörténik, hogy a patak valamilyen okból a fenyőerdőbe téved és
+kipusztítja. A gejzirek környékén nem ritka látvány az ilyen
+kihalt erdő.
+
+[Illustration: A meleg forrás kitörése
+
+A forró víz ritkán tör ki szökőkutak módjára: többnyire olyan
+gőzfelhőbe burkolódzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet látni
+a felszökkenő vizet is.]
+
+Európában Izland szigetén (az északi Jeges-tenger szélén) van a
+legnagyobb szökő meleg forrás: ennek a neve »Gejzir« és innen
+kapták a meleg szökőforrások a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi
+félszigeten is több mint száz gejzir működött. A gejzir
+kitöréseit a forrás mélyében képződő gőz okozza. Amikor már annyi
+gőz képződött, hogy nem fér el, nagy feszítő erejével kilöki,
+kiszorítja a vizet.
+
+[Illustration: Meleg forrás kúpja az észak-amerikai
+Yellowstone-tó szélén]
+
+[Illustration: Magasra szökő meleg forrás]
+
+A föld mélyéből előtörő meleg forrás sok ásványi anyagot,
+különösen meszet hoz magával, sokkal többet, mint a hideg forrás,
+mert a forró víz sokkal több anyagot tud feloldani, mint a hideg.
+Amikor azonban a meleg víz a levegőre jut, lehűl és nem tudja
+többé oldva tartani a meszet, amely kiválik belőle és lerakódik a
+forrás nyílása körül. Nem halmozódik fel akárhogyan, hanem a
+lejtőn, ahol a meleg víz lefolyik, párkányok képződnek. A
+párkányok lassankint nőnek és mögöttük mint valami víztartóban
+megáll a kristálytiszta víz. Nem egyforma nagyok, attól függ,
+mióta építi őket a forrás és hogy mennyi oldott anyagot hoz
+magával. Van köztük olyan is, amely a magával hozott mészből
+egész hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen képződés a Csendes
+Óceánban, az ausztráliai Új-Zéland szigetén volt, de a
+Taravera-vulkán egyetlen kitörése 1886-ban úgy elpusztította a
+föld szinéről, hogy nyoma sem maradt.
+
+A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szabályos időközökben
+törnek ki. A Nemzeti Parkban a legszabályosabb gejzir pontosan
+minden hetven percben kitör és tiz percig löki fel a vizet a
+magasba. Kitörése alkalmával nem hasonlít egészen a közönséges
+szökőkúthoz, mert az előtörő vízoszlopot gőzfelhő takarja el és
+csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkenő vízoszlopot is.
+
+A meleg források a föld gyomrából nemcsak meszet hoznak feloldva
+magukkal, hanem feloldott más anyagokat is: vasat, ként,
+különböző sókat. Az ilyen meleg források vizét sokféle betegségek
+gyógyítására használják fel. Részben isszák, részben pedig
+fürödnek benne. Ha nincs is semmiféle gyógyító hatása, akkor is
+felhasználják, közönséges (nem gyógyító) fürdőt építenek
+melléje, mert megtakarítják a vízforralást. A meleg forrásnak gyógyító
+célra való felhasználása olyan régi, mint maga az ember. A
+Krisztus születése előtt élő görögökről és rómaiakról tudjuk,
+hogy meleg források fölé gyógyító-fürdőket építettek és
+mindegyiket más betegség ellen használták. A rómaiak olyan
+forrásokat is ismertek és használtak, amelyeknél a mai ember is
+sikerrel keresi az egészségét.
+
+A meleg forrásnak a hőmérséklete mindig akkora, mint azé a
+földrétegé, ahonnan előtör. A forrásból előtörő viznek a
+mennyisége is különböző. A meleg forrás hőmérséklete állandó
+ugyan, de például egy földrengés nemcsak a hőmérsékletét
+változtathatja meg, hanem azoknak az ásványi anyagoknak a
+mennyiségét is, amelyet a víz a föld gyomrából magával hoz. Ha a
+földbe 33 méter mélyre leásunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott
+a hőmérséklet egy fokkal, 66 méter mélységben két fokkal és így
+tovább minden 33 méternél egy fokkal magasabb lesz. Már most nem
+nehéz kiszámítani azt, hogy olyan forrásnak a hőmérséklete, amely
+ezer méternyi mélységből fakad, 33 fok lesz.
+
+[Illustration: A meleg forrás nyílasa körül lerakódott
+mészrétegek]
+
+A forrásnak a vize a föld gyomrába úgy kerül, hogy hóolvadás vagy
+eső alkalmával a víz leszivárog. Ha a talaj például agyagos, azon
+a víz nem tud keresztülhatolni, a víz tehát aránylag kis
+mélységben gyűlik össze és hideg forrás lesz belőle. De ha a
+talaj laza, a víz a nagy mélységbe is lehúzódik és meleg forrás
+lesz belőle. A meleg források közül azonban csak némelyik
+keletkezik így. A másik fajta meleg forrásokból olyan víz tör
+elő, amely nem esővíz volt valamikor, hanem először lát
+napvilágot. A Föld legbelső magja ugyanis izzó és benne gőz
+alakjában bizonyos mennyiségű víz is van. A Föld izzó magvának a
+felülete lassan, de állandóan kihül, a benne levő gőz lecsapódik,
+forróvíz lesz belőle, amely összegyül és amelyet a föld
+belsejéből felszabaduló gőzök szorítanak a Föld felszínére.
+
+[Illustration: A meleg forrás tölcsére
+
+Némelyik tölcsérből rendetlen időközökben tör elő a forró víz,
+némelyik pedig állandóan tiszta vízzel van töltve.]
+
+
+
+
+Széchenyi István
+
+(3) Ébred az ország. A „Hitel" sikere
+
+
+Széchenyi nagylelkű kezdésére a tudóstársaság csakhamar
+megalakult. Ugyanekkor megteremtette Széchenyi a nemzeti kaszinót
+és ezek fölé röppent az a gondolata, hogy mindkét új szervezet a
+fővárossá emelendő Pestbudán működjék.
+
+A nemzetnek, hogy szétzüllött és legyengült állapotából
+kiépülhessen, természetes középpontra és vezérlő életszervekre
+volt szüksége. Amazt megjelölte Széchenyi Budapestben, emezeket
+létrehozta a szellemileg kiválók intézetében: az Akadémiában
+(akkor magyar tudóstársaságnak nevezték) és a társadalmi
+előkelőség gyűlőhelyén: a kaszinóban. Az egyiket a nemzeti
+műveltség fejlesztésére, a másikat a nemzeti erkölcs és a társas
+érintkezés nemesítésére szánta.
+
+Következtek volna a többi feladatok, amikhez Széchenyi már
+ezektől a szervektől kaphatott segítséget. De neki a nemzet
+millióinak érdekeltségére is szüksége volt.
+
+Már látta azt az eszközt is, mellyel a sokaság lelkéhez
+hozzáférhet, azt felrázhatja a tespedtségből, életvágyakat
+gerjesztve benne. Az országgyűlésen történtek nem hagyták
+kétségben: a nemzeti nyelvért buzdult fel az országgyűlés és a
+közvélemény. Széchenyi tehát a tollhoz nyúlt, hogy a milliókat
+serkentse, irányozza, kergesse a nehéz úton, mely a nemzet jövő
+nagyságához elvezet.
+
+Első irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt
+szánva. A lovakról szólt; a lóverseny-egyesület mágnástagjainak
+fejtette ki a lónemesítéssel elérhető gazdasági előnyöket és
+ezekből a magyar lótenyésztésre váró világsikert.
+
+Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi
+egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni politikai
+programjához a vezérlő gondolatokat. Feszült várakozással nézett
+a dolgozat elé minden párt, osztály és felekezet, fenn a kormány,
+legfelül az udvar is. Melyikükhöz fog Széchenyi szítani vagy
+csatlakozni, melyiküknek izen hadat, vagy kínál békét és mily
+feltételek mellett: erre voltak mind kíváncsiak.
+
+Egy esztendőn át dolgozott rajta, 1828 decembertől 1829 végéig.
+Végre 1830 őszén megjelenhetett alapvető műve: a Hitel.
+
+Minden várakozást felülmúlt, noha mindenki csalódott benne, mert
+nem azt kapták, amit vártak tőle. Nem volt tudományos könyv, sem
+politikai irat. De magában foglalta mindazt, ami közviszonyainkról
+elmondható volt.
+
+A nemzet egyeteméhez írta, azért ajánlotta »honunk szebb lelkű
+asszonyainak«, mert könyve minden családhoz, minden háztartásnak
+szólt.
+
+[Illustration: A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában]
+
+[Illustration: Ferenc király élete utolsó éveiben]
+
+Lefesti az országot, mely a hitel áldásai nélkül tengődni
+kénytelen és hogy megáldassák vele, ahhoz érdemben szűkölködő.
+Szól a birtokosról, kinek dúsan terem a föld, mégis koldus, mert
+javait nem válthatja pénzzé. Szól az uraságról, kire ősei
+milliókig felbecsülhető értékeket hagytak, de becse még sincs,
+mert a pénzforgalom erei elkerülik és ha segítni akar magán,
+uzsorásra szorul. Szól gazdaságunkról, mely elavult és tunya.
+
+Hitelképességünk hiányáért erkölcsi fogyatkozásunkat okozza.
+Nemcsak a rend és takarékosság hiányzik belőlünk, hanem a
+mérséklet és a fegyelem is, mely mulató és préda hajlamainkat
+megfékezhetné. Pedig azzal az erővel, ami könnyedén rámegy a
+világbaélésre, sokkal szebb világot teremthetnénk magunknak,
+amelyben érdemesebb is volna élnünk. De minket ilyenné tett a
+közszokás, a környezet példája, a család, melyben élünk, és az a
+másik, melyet alapítani fogunk. Elhanyagoljuk kötelességeinket,
+fölszínes a képzettségünk, igéretünk be nem válik, tartozást
+fizetni nem szeretünk és a bajból kimászván, nem javulunk. Innen
+származik elmaradtságunk, az országnyomor, a nemzet elernyedése,
+jövőnk veszedelme.
+
+Aztán az orvosláshoz lát és ellenszer gyanánt megjelöli a hitelt
+és hitelképességet. Szól a módról is, ahogy ez a gyógyszer
+közéletünk reformjával mindenki számára megszerezhető. Odapillant
+a »maradiakhoz«, akik azt mondják, hogy az ország így is megél,
+sőt tán boldogabb más országoknál. Szemébe néz az
+»elégületleneknek«, kik minden bajért a bécsi kormányt okozzák és
+azt feleli nekik, hogy a nemzeti munkát magunknak kell elvégeznünk,
+más azt el nem végzi helyettünk. »A kisded makkból--írja--magas
+tölgyfa lesz, míg a tök soha nem emelheti fel magát a földről.«
+
+[Illustration: A Hitel első kiadásának címlapja]
+
+Új feladatok egész sorozatára irányozza az érdeklődést. Anglia
+felé mutat, mely nem pénzbőséggel kezdte, hanem munkával.
+Széchenyi erőteljesebb munkát sürget az egész vonalon. Termeljünk
+sokkal többet és belső fogyasztásunk is legyen sokkal kiadósabb.
+Sürgősnek vallja forgalmi utaink kiépítését, a közigazgatás
+egyszerűsítését és intézkedéseket kíván a kereskedelem
+fennakadásai ellen, a határvámok körül, jutalmakat a több és jobb
+termelésre és a kivitelre, nemzeti bankot vagy legalább
+földhitel-intézetet a hitelszükség fedezésére és hiteltörvényeket
+(a váltójog szabályozásával) a tartozások biztosítására.
+
+[Illustration: Dessewffy József gróf,
+
+aki a maradiak nevében tiltakozott Széchenyi újító gondolatai
+ellen.]
+
+A dolgozaton átsugárzó szellemet mutatja a könyv első és záró
+mondata. »Nem fogok én--így kezdi--hazám dicsérője lenni, mert
+arra nem szorult, és mert oly szoros kapcsolatban látom magam
+vele, mintha rokonomat vagy önszemélyemet dicsérném. Csak a
+gyönge dicséri önmagát; az erős nemzeteket hordoz szívében.«
+Szállóigévé lett végszavai pedig ezek: »Sokan azt gondolják,
+Magyarország volt; én inkább azt szeretném hinni: lesz!«
+
+[Illustration: Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása]
+
+Ezek a szavak forradalmilag hatottak a közönségre. Általán az
+egész mű fölért egy nagyszerű cselekedettel. Mint irodalmi siker
+szinte példátlan volt. Több kiadást ért és napirenden volt
+évekig. Foglalkoztak vele Bécsben a császári udvarban, Budán a
+nádori udvarnál, az összes kancelláriákon, minden kastélyban, a
+legtöbb nemesi kúrián, a főiskolákon és a külföldi ujságokban.
+
+El lehet mondani, hogy közvéleményt csinált. Tanításait a nádor
+és Metternich főkancellár helybenhagyták, a vármegyei nemesség
+tapssal fogadta. Széchenyi a nemzet vezéréből a helyzet urává
+lett, mert győztek az eszméi.
+
+Fenn állt a pártok fölött és erről a semleges helyről
+irányozhatta a nemzeti újjászervezés munkáját.
+
+Bécsben úgy gondolták: hadd kísérletezzen, sokkal kisebb
+eredményre jut, semhogy az ő terveiket zavarhassa. De Széchenyi
+érezte, hogy csöndes fejlesztő politikájával végső célokban nagy
+és független Magyarországot nevel!
+
+A Hitel fölött csak egy bíráló ítélt kárhoztatóan elleniratában.
+Ez Dessewffy József gróf híres Taglalat-a. A régi rendhez
+ragaszkodó uraknak, a maradiak pártjának vezére volt Dessewffy. Ő
+vállalkozott Széchenyi könyvének szétbontására, taglalására:
+azért adta az iratának is a »Taglalat« címet. Ebben az iratban a
+régi Magyarország ódon szelleme szólalt meg az agg hazafi ódon
+tollával. Az ő rajongó hite a hagyományokhoz és vak hitetlensége
+minden újítás iránt, állta Széchenyi útját, megfeddi őt
+vakmerőségeért, hogy tapasztalat nélkül támadott az ősi
+hagyományok ellen és idegen mintáktól elkápráztatottan, hiú
+elméleteknek feláldozza a kegyeletet, amivel nyolcszáz éves
+fejlődésnek tartoznék. A régi szellem hamvadó tüze lobbant fel
+így--utólszor.
+
+(Folytatjuk)
+
+Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke
+Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 ***
diff --git a/30060-0.zip b/30060-0.zip
new file mode 100644
index 0000000..89a3d84
--- /dev/null
+++ b/30060-0.zip
diff --git a/30060-8.txt b/30060-8.txt
new file mode 100644
index 0000000..60a6172
--- /dev/null
+++ b/30060-8.txt
@@ -0,0 +1,956 @@
+The Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: Vas�rnapi K�nyv
+       1914. Elso f�l�v 9. f�zet
+
+Author: Various
+
+Editor: K�lm�n �rkay
+
+Release Date: September 22, 2009 [EBook #30060]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: ISO-8859-2
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+
+
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+
+
+
+
+Vas�rnapi K�nyv
+
+
+Kiadja az Orsz�gos K�zmuvelod�si Tan�cs
+
+
+1914. Elso f�l�v 9. f�zet
+
+
+
+
+Az ipar �s keresked�s kezdetei
+
+
+Am�g a mai ipar �s kereskedelem kialakult, sok ezer �vi
+fejlod�sen kellett �tmennie. Ennek a hossz� fejlod�snek elso
+korszaka az az osr�gi ido volt, amikor az ember minden sz�ks�ges
+holmij�t otthon, maga vagy csal�dtagjai seg�ts�g�vel �ll�totta
+elo. Alacsony muvelts�gi fokon ez minden�tt �gy volt �s ma is �gy
+van azokon a vid�keken, ahol m�g ismeretlen a muvelod�s. Nem is
+kell r�gmult idokbe, vagy messzi vad n�pek k�z� kalandoznunk,
+hogy ezt a csal�di gazdas�got, legal�bb f�lig-meddig, magunk
+elott l�ssuk. A magyar f�ld�n is vannak m�g sokan, akik a maguk
+vagy a sz�loik h�z�ban is l�ttak ilyesf�l�t. Nem egy vid�ken a
+sz�nt�veto ember egymaga, csal�dja seg�ts�g�vel �p�ti a h�z�t.
+Maga zsindelyezi. Csin�l asztalt is, ha kell,--sz�val �p�tomester,
+zsindelyezo, asztalos egy szem�lyben �s ell�tja, megteremti
+egymaga az egy�b h�zi sz�ks�gletek j�r�sz�t is. De vannak sokan
+olyanok is, akik j�l eml�kszenek m�g r�, hogy a v�sznat otthon
+szott�k, a szersz�mokat otthon k�sz�tett�k �s bizony nagyon ritka
+dolog volt, ha valamit v�s�rolni kellett.
+
+Igy volt ez hajdan�n minden�tt, de m�g sokkal nagyobb m�rt�kben,
+m�r az�rt is, mert akkor bizony m�g sokkal kevesebb fajta dolog
+kellett az embereknek, mint ma, ha m�g olyan eldugott hegyi
+falvakban laknak is. Meg azt�n akkor nem v�s�roltak, ha kellett
+valami, amit nem tudtak maguk megcsin�lni, hanem cser�ltek. Csere
+�tj�n pedig nehezebb volt egyhez-m�shoz hozz�jutni, mint p�nzzel
+v�s�rolni, mert a p�nz csak k�sobb kezdett szerepelni az emberek
+k�z�tt.
+
+Amint kifejlod�tt a k�zleked�s, egym�st�l messze lak� emberek �s
+n�pek is �sszej�ttek egym�ssal. Ha megismert�k egym�s dolgait �s
+ha j�knak tal�lt�k azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is
+legyen olyan holmijuk.
+
+Hogy lehetett azonban ezt el�rni? Att�l az idotol m�g messze
+voltak, amikor a mesterember elk�sz�t valamit az�rt, hogy eladja.
+Aki amit k�sz�tett, azt saj�t mag�nak k�sz�tette. A gazdag
+emberek pedig rabszolg�kat v�s�roltak �s azokkal dolgoztattak.
+Igy teh�t, ha valakinek az volt a k�v�ns�ga, hogy bizonyos
+fajt�j� munka a rendelkez�s�re �lljon, olyan rabszolg�t v�s�rolt,
+aki �rtett ahhoz a munk�hoz, vagy r�k�nyszer�tette, hogy a k�v�nt
+munk�t--�gy ahogy--elo�ll�tsa. Igy t�rt�nt, hogy a r�gi R�m�ban
+ezersz�mra voltak rabszolg�k, akiknek iparcikkek k�szit�se volt a
+feladatuk. Magyarorsz�gon viszont--a leteleped�s elso
+idej�ben--egy sereg jobb�gy feladata az volt, hogy zsindelyeket
+k�szitsen, m�sik csoport jobb�gy sz�v�ssel, famunk�val vagy
+fegyverkov�csol�ssal foglalkozott. Az ilyen jobb�gy eltart�s�r�l
+azut�n term�szetesen a gazd�ja gondoskodott, �gy hogy teljesen a
+mesters�g�nek �lhetett.
+
+[Illustration: A muveletlen n�pek k�zimunk�ja mutatja, milyen
+eszk�z�kkel dolgoztak az emberek az osi idokben. Az ausztr�liai
+szigetlak�k m�g ma is a nyiluk seg�ts�g�vel f�rj�k, lyukasztj�k a
+deszkalapot.]
+
+[Illustration: A kunyh�bor�t�sra val� fah�ncs has�t�sa a mai
+f�lvad n�pekn�l.]
+
+[Illustration: A h�ncs elv�laszt�sa a fat�rzstol]
+
+[Illustration: A leh�ntott fak�reg puhit�sa]
+
+Nyilv�nval� azonban, hogy nagyon kev�s olyan cikk volt, amibol
+�lland�an �s annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy
+jobb�gy mindennapi munk�j�val folytonosan elo�ll�tott. A
+rabszolga vagy a jobb�gy munk�ja �gy hi�baval�v� lett volna, ha a
+gazd�ja nem seg�tett volna ezen �gy, hogy a rabszolg�t olyan
+gazd�nak adta b�rbe, akinek a rabszolga munk�j�ra �ppen sz�ks�ge
+volt. A gazda teh�t b�rbeadta rabszolg�j�t az illetoknek, hogy
+dolgoztassanak azok vele. Megt�rt�nhetett �s megt�rt�nt azonban
+az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tok�t kuporgatott
+�ssze mag�nak �s azt felaj�nlotta gazd�j�nak azzal, hogy
+szabad�tsa fel ot. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond
+rabszolg�ja felett val� hatalm�r�l �s �gy ezent�l szabad embernek
+kell tekinteni. Az �kor nagy v�rosaiban nagyon sok rabszolga
+cselekedett �gy, akik azut�n mesters�g�ket mint szabad emberek
+uzt�k. Igy keletkezett ezeken a helyeken az ipaross�g, ami azut�n
+k�sobb k�lf�ldi bev�ndorl�kkal mindink�bb elszaporodott.
+
+[Illustration: F�niciai kereskedok sz�vetet, �llatpr�met,
+elef�ntcsontot �rus�tanak
+
+Harmadf�lezer �vvel ezelott a f�niciaiak haj�ikon �zsiai
+haz�jukb�l messze f�ldekre elj�rtak: term�nyeket �s �r�kat
+adtak-vettek. Ok voltak az �vil�g rabszolgakereskedoi, de viszont
+Egyiptom �s Babil�nia muvelts�g�t is ok hozt�k Eur�p�ba.]
+
+A r�mai birodalom hely�n k�sobbi idokben k�l�n�ll� orsz�gok
+keletkeztek. Mindezek az orsz�gok f�ldm�velokkel n�pesedtek be,
+kifejlod�tt benn�k lassank�nt a f�ldesuras�g �s a jobb�gys�g. �s
+ahogyan azelott a k�l�nleges �r�kat elk�sz�to rabszolg�t
+b�rbeadta a gazd�ja m�soknak, akiknek szint�n sz�ks�g�k volt erre
+vagy arra a cikkre, ugyanolyan form�n t�rt�nt n�ha ezidoben a
+jobb�gyokkal. A f�ldesurak term�szetesen ink�bb a k�sz munk�t
+adt�k �t, mint mag�t a jobb�gyot.
+
+[Illustration: Kik�to a r�gi Egyiptomban
+
+F�m, fa, illatszer �s fuszer kev�s volt Egyiptomban. Ezeket az
+anyagokat a f�niciaiakt�l, arabokt�l, g�r�g�ktol vett�k �s
+haj�kon sz�ll�tott�k haza.]
+
+Mint egykor az iparuzo rabszolg�k, �gy a k�zmuves jobb�gyok is
+azon igyekeztek, hogy egy kis tok�t kuporgassanak �ssze maguknak.
+Ezzel a p�nzzel megv�lthatt�k magukat gazd�juk hatalma al�l �s
+azont�l a faluban csak saj�t maguk haszn�ra dolgoztak. Ha valahol
+sz�ks�g volt a munk�jukra: elmentek oda, elv�gezt�k �s azalatt
+kaptak--b�r fej�ben--ell�t�st �s esetleg p�nzt, vagy ink�bb
+b�z�t, vagy egyebet.
+
+Az ilyen k�zmuves term�szetesen nemcsak a saj�t faluj�ban ment el
+dolgozni, hanem elment a szomsz�dba is, bebarangolta n�ha az
+eg�sz orsz�got. A csal�dja azonban otthon volt �s ugyanott volt
+egy kis f�ldje is, visszat�rt h�t mindig a maga r�gi faluj�ba.
+�gy tett az apa, �gy tett a fi� is, aki kitanulta apja mesters�g�t.
+
+K�zben azonban haladt az ido. Az emberek muvelodtek, �jabb �s
+�jabb ismereteket szereztek. Szebb �s jobb dolgokat szerettek
+meg. Hogy jutottak mindehhez? K�lf�ldi kereskedok j�ttek,
+k�lf�ldi port�k�kkal. Vagy k�lf�ldi mesteremberek telepedtek le
+valamelyik k�zeli v�rosban. A v�ndorl� csizmadia unok�j�nak, ha
+azt akarta, hogy tess�k a munk�ja: m�r ezektol kellett mesters�ge
+t�k�letes�t�s�t eltanulnia. Bort se haszn�lhatott m�r ak�rmilyet:
+jobb fajt�t, szebbet, j�l kik�sz�tettet pedig csak a v�rosban
+kapott. Minthogy pedig, az akkori k�zleked�si viszonyok k�z�tt, a
+v�rosba menni ar�nylag kis t�vols�gr�l is nagy dolog volt (ami ma
+egy-k�t �ra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan j� volt
+az �t, azonk�v�l sok volt a rabl�), sokkal egyszerubb� v�lt az
+iparosra n�zve, ha a v�rosba k�lt�zk�d�tt.
+
+Ezek a v�rosok--Eur�pa mai nagy v�rosai--j�r�szt m�g a r�maiak
+idej�bol maradtak vissza. A r�mai hadsereg annak idej�n,
+folytonos elorenyomul�sa k�zben, azokon a helyeken, amelyek hadi
+szempontb�l fontosak voltak (utak keresztezod�s�n�l, foly�k
+g�zl�in�l, term�keny vid�kekhez vezeto h�g�kn�l vagy v�lgyekn�l,
+stb.), �lland� jellegu, eros katonai t�bort �t�tt, ahol �lland�
+helyors�g maradt vissza. A hadseregek nyom�n mindig ott j�rtak az
+iparosok �s kereskedok, �s mert ezeknek is kellett valahol tany�t
+�tni�k: rendesen ezek k�r�l a t�borok k�r�l, annak k�zvetlen
+k�zel�ben helyezkedtek el. A bensz�l�tt lakoss�g azut�n
+term�szetesen mind nagyobb t�megekben kereste fel ezeket a
+helyeket. R�szben hogy vegyen, r�szben hogy eladjon. A j� v�s�r
+h�r�re r�maiak is mind t�bben j�ttek ezekre a helyekre.
+Lassank�nt a s�torok helyett fah�zak, a fah�zak helyett koh�zak
+�p�ltek, az eg�szet falakkal vett�k k�r�l, hogy v�ratlan t�mad�s
+ne �rhesse a lak�sokat. Igy sz�lettek a r�mai v�rosok. Ilyen volt
+t�bbek k�z�tt a mai Mainz, K�ln, P�ris �s a mai Wien (B�cs) is,
+amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a
+mai �buda hat�r�ban, azonk�v�l sok m�s v�ros.
+
+[Illustration: P�nzv�lt� bolt N�metorsz�gban, 1539-ben
+
+A 400 �v elott val� idokben arany �s ez�st volt a p�nzek anyaga.
+Sokl�le p�nz volt forgalomban: az�rt nyiltak meg a p�nzv�lt�
+boltok, amelyeket az asztalaik n�met nev�rol �bank� n�ven
+ismertek.]
+
+Ezek a v�rosok voltak azok, amelyeket azut�n a n�pv�ndorl�s
+viharai javar�szt t�nkretettek �s az eny�szet sz�l�re juttattak.
+M�gsem pusztultak azonban el teljesen �s t�k�letesen. Mint hamu
+alatt a tuz, �gy pisl�kolt benn�k az �let. �s mert a v�rosok,
+t�bbnyire m�g a r�mai idokbol, p�sp�ki sz�khelyek voltak, vagy
+legal�bb is volt kobol �p�tett templomuk �s mert voltak m�g �p
+h�zaik is �s foleg, mert volt fal-ker�t�s�k, ha esetleg rossz
+�llapotban is: amint egy kicsit rendezodtek a viszonyok, �ledezni
+kezdtek. A lakoss�g maga ugyan m�g teljesen f�ldm�velo volt �s
+nem j�tt a v�rosokba. De az egyes birodalmak, orsz�gok,
+fejedelems�gek, hercegs�gek, gr�fs�gok urai, az �rsekek,
+p�sp�k�k, ap�tok: egy-egy ily v�rosban �t�tt�k fel udvartart�sukat.
+Itt fogadt�k a hozz�juk fordul�kat, itt int�zkedtek az �llami �s
+vall�si �gyekben, itt tartott�k seregeik jav�t szem�lyes
+rendelkez�s�kre.
+
+[Illustration: V�s�roz� n�metorsz�gi f�ldm�vesek
+
+Ez a r�gi k�p (--az 1512-ik �vben rajzolta a nagyh�ru Durer
+Albert--) azokat a f�ldm�veseket mutatja, akik a term�nyeik
+f�l�sleg�t piacra vitt�k, hogy az �r�b�l iparcikkeket vehessenek.
+Lassank�nt kifejlod�tt az a szok�s, hogy az arat�si ido ut�n
+bizonyos v�rosokban egy-k�t napra �sszegyultek az iparosok �s
+kereskedok, akik a v�s�rl� f�ldmivesek sz�m�ra kirakt�k �r�ikat.
+Ezek a napok k�sobb �lland�sultak �s ezeken tartott�k �venk�nt a
+nagy v�s�rokat.]
+
+[Illustration: Utc�ra ny�l� r�gi francia bolt]
+
+Igy m�r saj�t k�rnyezet�k is nem csek�ly sz�m� volt, de ez, mint
+a m�gnes a vasat, mind t�bb �s t�bb embert vont a v�rosba.
+
+A fejedelmi udvarokhoz nemcsak �gyes-bajos alattval�k fordultak
+igazs�got keresni, j�ttek szerencselovagok is, akik boldogul�sukat
+rem�lt�k, j�ttek vit�zek is, akik kardjukat aj�nlott�k fel, j�ttek
+ap�c�k �s szerzetesek, akik a gyermekek oktat�s�ra v�llalkoztak.
+Ebbol a tarka, forrong� �s pezsd�lni kezdo �letbol m�r nem
+hi�nyozhatott a kereskedo, aki messzi k�lf�ldrol hozta �r�j�t �s
+nem hi�nyozhatott az iparos, aki ott k�sz�tette az egyszerubb �s
+k�z�ns�gesebb cikkeket.
+
+Igy indultak ism�t fejlod�snek a r�gi v�rosok, �s mint egykoron
+ezek a r�mai t�borhelyekbol, �gy alakult sok �j v�ros az alkalmas
+helyeken fekvo v�r k�r�l. Inn�t a magyar �v�ros� sz� is: olyan
+hely, amelyet v�r v�delmez.
+
+A v�rosok iparos �s kereskedo lak�sai hamarosan j� m�dba
+jutottak, tehetosek lettek. Az uralkod�k, fejedelmek l�tt�k ezt
+�s mivel azt rem�lhett�k, hogy az iparos �s kereskedo n�pess�g
+bos�gesen fog ad�zni: rajta voltak, hogy az ipart �s a
+kereskedelmet min�l jobban elomozd�ts�k �s hogy iparosok �s
+kereskedok min�l nagyobb sz�mban legyenek v�rosaikban.
+
+[Illustration: Kop�ny v�ra alatt piheno t�r�k kereskedok
+
+A t�r�kvil�g idej�n (a 16-ik �s 17-ik sz�zadban) sok t�r�k
+kereskedo �lt haz�nkban. A maguk �r�it �s term�nyeit nemcsak
+magyar f�ldre hozt�k el, hanem Ausztri�t �s a mai N�metorsz�got
+is bej�rt�k. A k�lso orsz�gokban szerzett p�nzen �r�kat vettek �s
+el�rasztott�k vel�k haz�nkat.]
+
+Igyekeztek teh�t min�l t�bb iparost �s kereskedot a k�lf�ldrol
+orsz�gaikba, v�rosaikba beh�vni �s azokat ott letelep�teni.
+Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a
+m�sikt�l ne tudott volna meg�lni: mindenf�le nagy elony�ket adtak
+nekik, ann�l is ink�bb, mert a bev�ndorl�k mindig csoportosan
+j�ttek, vagy legal�bb is a m�r r�gebben bev�ndorolt saj�t
+fajt�jukhoz csatlakoztak. Teljes szabads�got biztos�tottak nekik
+az uralkod�k �s �gy alakult ki a nemes �s a jobb�gy mellett a
+szabad polg�rok rendje, akik k�zvetlen�l a kir�ly vagy a
+fejedelem al� tartoztak, csak annak fizettek ad�t �s semmi k�z�k
+sem volt a f�ldes�rhoz. Megengedt�k nekik, hogy r�gi t�rv�nyeik
+legyenek �rv�nyesek k�z�tt�k, vagyis, ha Olaszorsz�gb�l j�ttek:
+az olasz, ha Franciaorsz�gb�l j�ttek: a francia t�rv�ny, vagyis
+aki milyen orsz�gb�l j�tt, az ott �rv�nyben �llott t�rv�ny al�
+tartozott, mert ez biztos�totta a sz�mukra �zletk�t�seikn�l azt a
+megszokott biztoss�got, amiben otthon is r�sz�k volt. Minthogy
+azonban a t�rv�nyeiket csak ok ismert�k: teh�t maguk k�z�l
+v�lasztottak vezetot, aki az o �gyes-bajos dolgaikat
+int�zte,--ebbol lett a polg�rmester. Maguk k�z�l v�lasztottak
+tan�csot, amely �t�lkezett a k�l�nf�le p�r�kben,--ebbol alakult
+ki az esk�dtsz�k. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az el�lj�r�k
+�t�let�vel nem voltak megel�gedve, akkor az uralkod�hoz �s pedig
+csakis ahhoz, vagy helyettes�hez fellebbezhettek.
+
+Igy teh�t a v�rosok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a
+f�ldes�ri beavatkoz�st�l, k�zvetlen�l �s egyed�l az uralkod�k al�
+tartoztak.
+
+Az orsz�g nagy esem�nyei k�z� tartoztak az egyes v�rosokban
+tartott v�s�rok �s r�videsen arr�l gyozodtek meg, hogy a v�s�ron
+t�bb �s jobb szerezheto b�kess�ggel, mint amennyi a harcok
+gyilkos veszedelmei k�z�tt szerezheto, de elveszheto is volt. Az
+�vsz�zados fejlod�s ut�n ipar �s kereskedelem lassank�nt nyugodt,
+�ltal�nos forgalmat biztos�t� sz�ks�gg� v�lik, int�zm�nny� lesz
+�s termelo, �rt�kes�theto munk�ra szor�tja a muvelodo
+emberis�get.
+
+
+
+
+A meleg forr�sok
+
+
+A meleg forr�sok ezreit tal�lni egy�tt az �szakamerikai Nemzeti
+Parkban, amely akkora, mint k�t k�z�pszeru magyar v�rmegye
+egy�ttv�ve. Az Egyes�lt-�llamoknak ez a b�szkes�ge a
+Szikl�s-hegys�gben fekszik, 2500 m�ter magasan a tenger sz�ne
+felett. Nem szabad ott �p�tkezni, letelep�lni �s csak bel�pod�j�rt
+lehet belejutni. A parkot katon�k orzik, akik szigor�an �gyelnek
+arra, hogy a l�togat�k a term�szeti sz�ps�gekben semmif�le k�rt ne
+tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a t�rv�ny s�lyos p�nzb�ntet�st r�.
+A Nemzeti Parkban k�t hegyl�nc k�z�tt nagy fens�k van, amely �gy
+keletkezett, hogy a hegyl�ncok k�z�tt levo sz�les medenc�t egy
+tuzh�ny�hegy valamikor l�v�val t�lt�tte ki. A l�va fel�lete ma
+m�r teljesen kihult, fenyveserdo lepi el, de a f�ld belseje m�g mindig
+forr� alatta, a vulk�noss�g m�g nem szunt meg, amit a rengeteg
+meleg forr�s bizony�t.
+
+A l�vafens�kon nagy s�pped�sek, medenc�k vannak, amelyeknek
+fenek�rol elot�r a forr� talajv�z. Az elobuggyan� meleg forr�sok
+sz�ma k�r�lbel�l h�tezer. Van k�zt�k olyan is, amelybol csak
+bizonyos idok�z�nk�nt t�r sisteregve a magasba egy-egy gozbe
+burkolt v�zoszlop, ezeknek a neve gejzir. A gejzirek medenc�je
+olyan, mint a szita, tele van lyukakkal �s minden lyukon z�gva
+t�r elo a forr�v�z, goz �s majd itt, majd amott sz�kkenik fel
+egy-egy gejzir. Az egyik sok�ig hallgat, de azt�n ann�l nagyobb
+erovel s�v�t 70--80 m�ter magasba a forr� v�z �s 300 m�ter
+magasba a goz, a m�sik alig pihen valamit, surubben dolgozik. Nem
+is lehet sz�montartani a forr�sokat, mert napr�l-napra v�ltoznak
+�s a gomolyg� gozfelhoktol alig lehet egy-egy medenc�n
+�ttekinteni. A gejzirek vize forr� vizu patakokban folyik el.
+Megt�rt�nik, hogy a patak valamilyen okb�l a fenyoerdobe t�ved �s
+kipuszt�tja. A gejzirek k�rny�k�n nem ritka l�tv�ny az ilyen
+kihalt erdo.
+
+[Illustration: A meleg forr�s kit�r�se
+
+A forr� v�z ritk�n t�r ki sz�kokutak m�dj�ra: t�bbnyire olyan
+gozfelhobe burkol�dzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet l�tni
+a felsz�kkeno vizet is.]
+
+Eur�p�ban Izland sziget�n (az �szaki Jeges-tenger sz�l�n) van a
+legnagyobb sz�ko meleg forr�s: ennek a neve �Gejzir� �s innen
+kapt�k a meleg sz�koforr�sok a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi
+f�lszigeten is t�bb mint sz�z gejzir muk�d�tt. A gejzir
+kit�r�seit a forr�s m�ly�ben k�pzodo goz okozza. Amikor m�r annyi
+goz k�pzod�tt, hogy nem f�r el, nagy fesz�to erej�vel kil�ki,
+kiszor�tja a vizet.
+
+[Illustration: Meleg forr�s k�pja az �szak-amerikai
+Yellowstone-t� sz�l�n]
+
+[Illustration: Magasra sz�ko meleg forr�s]
+
+A f�ld m�ly�bol elot�ro meleg forr�s sok �sv�nyi anyagot,
+k�l�n�sen meszet hoz mag�val, sokkal t�bbet, mint a hideg forr�s,
+mert a forr� v�z sokkal t�bb anyagot tud feloldani, mint a hideg.
+Amikor azonban a meleg v�z a levegore jut, lehul �s nem tudja
+t�bb� oldva tartani a meszet, amely kiv�lik belole �s lerak�dik a
+forr�s ny�l�sa k�r�l. Nem halmoz�dik fel ak�rhogyan, hanem a
+lejton, ahol a meleg v�z lefolyik, p�rk�nyok k�pzodnek. A
+p�rk�nyok lassankint nonek �s m�g�tt�k mint valami v�ztart�ban
+meg�ll a krist�lytiszta v�z. Nem egyforma nagyok, att�l f�gg,
+mi�ta �p�ti oket a forr�s �s hogy mennyi oldott anyagot hoz
+mag�val. Van k�zt�k olyan is, amely a mag�val hozott m�szbol
+eg�sz hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen k�pzod�s a Csendes
+�ce�nban, az ausztr�liai �j-Z�land sziget�n volt, de a
+Taravera-vulk�n egyetlen kit�r�se 1886-ban �gy elpuszt�totta a
+f�ld szin�rol, hogy nyoma sem maradt.
+
+A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szab�lyos idok�z�kben
+t�rnek ki. A Nemzeti Parkban a legszab�lyosabb gejzir pontosan
+minden hetven percben kit�r �s tiz percig l�ki fel a vizet a
+magasba. Kit�r�se alkalm�val nem hasonl�t eg�szen a k�z�ns�ges
+sz�kok�thoz, mert az elot�ro v�zoszlopot gozfelho takarja el �s
+csak egy-egy pillanatra lehet l�tni a felsz�kkeno v�zoszlopot is.
+
+A meleg forr�sok a f�ld gyomr�b�l nemcsak meszet hoznak feloldva
+magukkal, hanem feloldott m�s anyagokat is: vasat, k�nt,
+k�l�nb�zo s�kat. Az ilyen meleg forr�sok viz�t sokf�le betegs�gek
+gy�gy�t�s�ra haszn�lj�k fel. R�szben issz�k, r�szben pedig
+f�r�dnek benne. Ha nincs is semmif�le gy�gy�t� hat�sa, akkor is
+felhaszn�lj�k, k�z�ns�ges (nem gy�gy�t�) f�rdot �p�tenek
+mell�je, mert megtakar�tj�k a v�zforral�st. A meleg forr�snak gy�gy�t�
+c�lra val� felhaszn�l�sa olyan r�gi, mint maga az ember. A
+Krisztus sz�let�se elott �lo g�r�g�krol �s r�maiakr�l tudjuk,
+hogy meleg forr�sok f�l� gy�gy�t�-f�rdoket �p�tettek �s
+mindegyiket m�s betegs�g ellen haszn�lt�k. A r�maiak olyan
+forr�sokat is ismertek �s haszn�ltak, amelyekn�l a mai ember is
+sikerrel keresi az eg�szs�g�t.
+
+A meleg forr�snak a hom�rs�klete mindig akkora, mint az� a
+f�ldr�teg�, ahonnan elot�r. A forr�sb�l elot�ro viznek a
+mennyis�ge is k�l�nb�zo. A meleg forr�s hom�rs�klete �lland�
+ugyan, de p�ld�ul egy f�ldreng�s nemcsak a hom�rs�klet�t
+v�ltoztathatja meg, hanem azoknak az �sv�nyi anyagoknak a
+mennyis�g�t is, amelyet a v�z a f�ld gyomr�b�l mag�val hoz. Ha a
+f�ldbe 33 m�ter m�lyre le�sunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott
+a hom�rs�klet egy fokkal, 66 m�ter m�lys�gben k�t fokkal �s �gy
+tov�bb minden 33 m�tern�l egy fokkal magasabb lesz. M�r most nem
+neh�z kisz�m�tani azt, hogy olyan forr�snak a hom�rs�klete, amely
+ezer m�ternyi m�lys�gbol fakad, 33 fok lesz.
+
+[Illustration: A meleg forr�s ny�lasa k�r�l lerak�dott
+m�szr�tegek]
+
+A forr�snak a vize a f�ld gyomr�ba �gy ker�l, hogy h�olvad�s vagy
+eso alkalm�val a v�z lesziv�rog. Ha a talaj p�ld�ul agyagos, azon
+a v�z nem tud kereszt�lhatolni, a v�z teh�t ar�nylag kis
+m�lys�gben gyulik �ssze �s hideg forr�s lesz belole. De ha a
+talaj laza, a v�z a nagy m�lys�gbe is leh�z�dik �s meleg forr�s
+lesz belole. A meleg forr�sok k�z�l azonban csak n�melyik
+keletkezik �gy. A m�sik fajta meleg forr�sokb�l olyan v�z t�r
+elo, amely nem esov�z volt valamikor, hanem elosz�r l�t
+napvil�got. A F�ld legbelso magja ugyanis izz� �s benne goz
+alakj�ban bizonyos mennyis�gu v�z is van. A F�ld izz� magv�nak a
+fel�lete lassan, de �lland�an kih�l, a benne levo goz lecsap�dik,
+forr�v�z lesz belole, amely �sszegy�l �s amelyet a f�ld
+belsej�bol felszabadul� goz�k szor�tanak a F�ld felsz�n�re.
+
+[Illustration: A meleg forr�s t�lcs�re
+
+N�melyik t�lcs�rbol rendetlen idok�z�kben t�r elo a forr� v�z,
+n�melyik pedig �lland�an tiszta v�zzel van t�ltve.]
+
+
+
+
+Sz�chenyi Istv�n
+
+(3) �bred az orsz�g. A "Hitel" sikere
+
+
+Sz�chenyi nagylelku kezd�s�re a tud�st�rsas�g csakhamar
+megalakult. Ugyanekkor megteremtette Sz�chenyi a nemzeti kaszin�t
+�s ezek f�l� r�ppent az a gondolata, hogy mindk�t �j szervezet a
+fov�ross� emelendo Pestbud�n muk�dj�k.
+
+A nemzetnek, hogy sz�tz�ll�tt �s legyeng�lt �llapot�b�l
+ki�p�lhessen, term�szetes k�z�ppontra �s vez�rlo �letszervekre
+volt sz�ks�ge. Amazt megjel�lte Sz�chenyi Budapestben, emezeket
+l�trehozta a szellemileg kiv�l�k int�zet�ben: az Akad�mi�ban
+(akkor magyar tud�st�rsas�gnak nevezt�k) �s a t�rsadalmi
+elokelos�g gyulohely�n: a kaszin�ban. Az egyiket a nemzeti
+muvelts�g fejleszt�s�re, a m�sikat a nemzeti erk�lcs �s a t�rsas
+�rintkez�s nemes�t�s�re sz�nta.
+
+K�vetkeztek volna a t�bbi feladatok, amikhez Sz�chenyi m�r
+ezektol a szervektol kaphatott seg�ts�get. De neki a nemzet
+milli�inak �rdekelts�g�re is sz�ks�ge volt.
+
+M�r l�tta azt az eszk�zt is, mellyel a sokas�g lelk�hez
+hozz�f�rhet, azt felr�zhatja a tespedts�gbol, �letv�gyakat
+gerjesztve benne. Az orsz�ggyul�sen t�rt�ntek nem hagyt�k
+k�ts�gben: a nemzeti nyelv�rt buzdult fel az orsz�ggyul�s �s a
+k�zv�lem�ny. Sz�chenyi teh�t a tollhoz ny�lt, hogy a milli�kat
+serkentse, ir�nyozza, kergesse a neh�z �ton, mely a nemzet j�vo
+nagys�g�hoz elvezet.
+
+Elso irata 1828-ban, mint k�s�rlet, csak kisebb k�rnek volt
+sz�nva. A lovakr�l sz�lt; a l�verseny-egyes�let m�gn�stagjainak
+fejtette ki a l�nemes�t�ssel el�rheto gazdas�gi elony�ket �s
+ezekbol a magyar l�teny�szt�sre v�r� vil�gsikert.
+
+Figyelmet keltett vele. De nyilv�nos titok volt, hogy Sz�chenyi
+egy �j, nagy munk�n dolgozik, melyben le fogja rakni politikai
+programj�hoz a vez�rlo gondolatokat. Fesz�lt v�rakoz�ssal n�zett
+a dolgozat el� minden p�rt, oszt�ly �s felekezet, fenn a korm�ny,
+legfel�l az udvar is. Melyik�kh�z fog Sz�chenyi sz�tani vagy
+csatlakozni, melyik�knek izen hadat, vagy k�n�l b�k�t �s mily
+felt�telek mellett: erre voltak mind k�v�ncsiak.
+
+Egy esztendon �t dolgozott rajta, 1828 decembertol 1829 v�g�ig.
+V�gre 1830 osz�n megjelenhetett alapveto muve: a Hitel.
+
+Minden v�rakoz�st fel�lm�lt, noha mindenki csal�dott benne, mert
+nem azt kapt�k, amit v�rtak tole. Nem volt tudom�nyos k�nyv, sem
+politikai irat. De mag�ban foglalta mindazt, ami k�zviszonyainkr�l
+elmondhat� volt.
+
+A nemzet egyetem�hez �rta, az�rt aj�nlotta �honunk szebb lelku
+asszonyainak�, mert k�nyve minden csal�dhoz, minden h�ztart�snak
+sz�lt.
+
+[Illustration: A nemzeti kaszin� �p�lete Sz�chenyi kor�ban]
+
+[Illustration: Ferenc kir�ly �lete utols� �veiben]
+
+Lefesti az orsz�got, mely a hitel �ld�sai n�lk�l tengodni
+k�nytelen �s hogy meg�ldass�k vele, ahhoz �rdemben szuk�lk�do.
+Sz�l a birtokosr�l, kinek d�san terem a f�ld, m�gis koldus, mert
+javait nem v�lthatja p�nzz�. Sz�l az uras�gr�l, kire osei
+milli�kig felbecs�lheto �rt�keket hagytak, de becse m�g sincs,
+mert a p�nzforgalom erei elker�lik �s ha seg�tni akar mag�n,
+uzsor�sra szorul. Sz�l gazdas�gunkr�l, mely elavult �s tunya.
+
+Hitelk�pess�g�nk hi�ny��rt erk�lcsi fogyatkoz�sunkat okozza.
+Nemcsak a rend �s takar�koss�g hi�nyzik belol�nk, hanem a
+m�rs�klet �s a fegyelem is, mely mulat� �s pr�da hajlamainkat
+megf�kezhetn�. Pedig azzal az erovel, ami k�nnyed�n r�megy a
+vil�gba�l�sre, sokkal szebb vil�got teremthetn�nk magunknak,
+amelyben �rdemesebb is volna �ln�nk. De minket ilyenn� tett a
+k�zszok�s, a k�rnyezet p�ld�ja, a csal�d, melyben �l�nk, �s az a
+m�sik, melyet alap�tani fogunk. Elhanyagoljuk k�teless�geinket,
+f�lsz�nes a k�pzetts�g�nk, ig�ret�nk be nem v�lik, tartoz�st
+fizetni nem szeret�nk �s a bajb�l kim�szv�n, nem javulunk. Innen
+sz�rmazik elmaradts�gunk, az orsz�gnyomor, a nemzet elernyed�se,
+j�vonk veszedelme.
+
+Azt�n az orvosl�shoz l�t �s ellenszer gyan�nt megjel�li a hitelt
+�s hitelk�pess�get. Sz�l a m�dr�l is, ahogy ez a gy�gyszer
+k�z�let�nk reformj�val mindenki sz�m�ra megszerezheto. Odapillant
+a �maradiakhoz�, akik azt mondj�k, hogy az orsz�g �gy is meg�l,
+sot t�n boldogabb m�s orsz�gokn�l. Szem�be n�z az
+�el�g�letleneknek�, kik minden baj�rt a b�csi korm�nyt okozz�k �s
+azt feleli nekik, hogy a nemzeti munk�t magunknak kell elv�gezn�nk,
+m�s azt el nem v�gzi helyett�nk. �A kisded makkb�l--�rja--magas
+t�lgyfa lesz, m�g a t�k soha nem emelheti fel mag�t a f�ldrol.�
+
+[Illustration: A Hitel elso kiad�s�nak c�mlapja]
+
+�j feladatok eg�sz sorozat�ra ir�nyozza az �rdeklod�st. Anglia
+fel� mutat, mely nem p�nzbos�ggel kezdte, hanem munk�val.
+Sz�chenyi eroteljesebb munk�t s�rget az eg�sz vonalon. Termelj�nk
+sokkal t�bbet �s belso fogyaszt�sunk is legyen sokkal kiad�sabb.
+S�rgosnek vallja forgalmi utaink ki�p�t�s�t, a k�zigazgat�s
+egyszerus�t�s�t �s int�zked�seket k�v�n a kereskedelem
+fennakad�sai ellen, a hat�rv�mok k�r�l, jutalmakat a t�bb �s jobb
+termel�sre �s a kivitelre, nemzeti bankot vagy legal�bb
+f�ldhitel-int�zetet a hitelsz�ks�g fedez�s�re �s hitelt�rv�nyeket
+(a v�lt�jog szab�lyoz�s�val) a tartoz�sok biztos�t�s�ra.
+
+[Illustration: Dessewffy J�zsef gr�f,
+
+aki a maradiak nev�ben tiltakozott Sz�chenyi �j�t� gondolatai
+ellen.]
+
+A dolgozaton �tsug�rz� szellemet mutatja a k�nyv elso �s z�r�
+mondata. �Nem fogok �n--�gy kezdi--haz�m dics�roje lenni, mert
+arra nem szorult, �s mert oly szoros kapcsolatban l�tom magam
+vele, mintha rokonomat vagy �nszem�lyemet dics�rn�m. Csak a
+gy�nge dics�ri �nmag�t; az eros nemzeteket hordoz sz�v�ben.�
+Sz�ll�ig�v� lett v�gszavai pedig ezek: �Sokan azt gondolj�k,
+Magyarorsz�g volt; �n ink�bb azt szeretn�m hinni: lesz!�
+
+[Illustration: Sz�chenyi Istv�n gr�f ifj�kori al��r�sa]
+
+Ezek a szavak forradalmilag hatottak a k�z�ns�gre. �ltal�n az
+eg�sz mu f�l�rt egy nagyszeru cselekedettel. Mint irodalmi siker
+szinte p�ld�tlan volt. T�bb kiad�st �rt �s napirenden volt
+�vekig. Foglalkoztak vele B�csben a cs�sz�ri udvarban, Bud�n a
+n�dori udvarn�l, az �sszes kancell�ri�kon, minden kast�lyban, a
+legt�bb nemesi k�ri�n, a foiskol�kon �s a k�lf�ldi ujs�gokban.
+
+El lehet mondani, hogy k�zv�lem�nyt csin�lt. Tan�t�sait a n�dor
+�s Metternich fokancell�r helybenhagyt�k, a v�rmegyei nemess�g
+tapssal fogadta. Sz�chenyi a nemzet vez�r�bol a helyzet ur�v�
+lett, mert gyoztek az eszm�i.
+
+Fenn �llt a p�rtok f�l�tt �s errol a semleges helyrol
+ir�nyozhatta a nemzeti �jj�szervez�s munk�j�t.
+
+B�csben �gy gondolt�k: hadd k�s�rletezzen, sokkal kisebb
+eredm�nyre jut, semhogy az o terveiket zavarhassa. De Sz�chenyi
+�rezte, hogy cs�ndes fejleszto politik�j�val v�gso c�lokban nagy
+�s f�ggetlen Magyarorsz�got nevel!
+
+A Hitel f�l�tt csak egy b�r�l� �t�lt k�rhoztat�an ellenirat�ban.
+Ez Dessewffy J�zsef gr�f h�res Taglalat-a. A r�gi rendhez
+ragaszkod� uraknak, a maradiak p�rtj�nak vez�re volt Dessewffy. O
+v�llalkozott Sz�chenyi k�nyv�nek sz�tbont�s�ra, taglal�s�ra:
+az�rt adta az irat�nak is a �Taglalat� c�met. Ebben az iratban a
+r�gi Magyarorsz�g �don szelleme sz�lalt meg az agg hazafi �don
+toll�val. Az o rajong� hite a hagyom�nyokhoz �s vak hitetlens�ge
+minden �j�t�s ir�nt, �llta Sz�chenyi �tj�t, megfeddi ot
+vakmeros�ge�rt, hogy tapasztalat n�lk�l t�madott az osi
+hagyom�nyok ellen �s idegen mint�kt�l elk�pr�ztatottan, hi�
+elm�leteknek fel�ldozza a kegyeletet, amivel nyolcsz�z �ves
+fejlod�snek tartozn�k. A r�gi szellem hamvad� t�ze lobbant fel
+�gy--ut�lszor.
+
+(Folytatjuk)
+
+Szerkeszti: �RKAY K�LM�N, az Orsz�gos K�zmuvelod�si Tan�cs aleln�ke
+Kiad�hivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi �s nyomdai r�szv�nyt�rsulat nyom�sa
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+***** This file should be named 30060-8.txt or 30060-8.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+        https://www.gutenberg.org/3/0/0/6/30060/
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research.  They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+https://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement.  See
+paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works.  See paragraph 1.E below.
+
+1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States.  If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change.  If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
+     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
+     must be paid within 60 days following each date on which you
+     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
+     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+     address specified in Section 4, "Information about donations to
+     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+     License.  You must require such a user to return or
+     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+     and discontinue all use of and all access to other copies of
+     Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+     of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+     distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from.  If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation.  The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund.  If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at https://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
+https://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations.  Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at https://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+     Dr. Gregory B. Newby
+     Chief Executive and Director
+     gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements.  We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance.  To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit https://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
+ways including including checks, online payments and credit card
+donations.  To donate, please visit: https://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+     https://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/30060-8.zip b/30060-8.zip
new file mode 100644
index 0000000..0015381
--- /dev/null
+++ b/30060-8.zip
diff --git a/30060-h.zip b/30060-h.zip
new file mode 100644
index 0000000..9925cea
--- /dev/null
+++ b/30060-h.zip
diff --git a/30060-h/30060-h.htm b/30060-h/30060-h.htm
new file mode 100644
index 0000000..ec37dd2
--- /dev/null
+++ b/30060-h/30060-h.htm
@@ -0,0 +1,581 @@
+<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
+<html>
+<head>
+<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=UTF-8">
+<title>The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by Kálmán Árkay (as editor).</title>
+
+<style type="text/css">
+p {  margin-top: .75em;
+text-align: justify;
+margin-bottom: .75em;
+}
+h1,h2,h3,h4,h5,h6 {
+text-align: center; /* all headings centered */
+clear: both;
+}
+hr { width: 33%;
+margin-top: 2em;
+margin-bottom: 2em;
+margin-left: auto;
+margin-right: auto;
+clear: both;
+}
+
+table {margin-left: auto; margin-right: auto;}
+
+body{margin-left: 10%;
+margin-right: 10%;
+}
+
+.pagenum  { /* uncomment the next line for invisible page numbers */
+/*  visibility: hidden;  */
+position: absolute;
+left: 92%;
+font-size: smaller;
+text-align: right;
+} /* page numbers */
+
+.linenum  {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */
+.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;}
+.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em;
+padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em;
+float: right; clear: right; margin-top: 1em;
+font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;}
+
+.bb       {border-bottom: solid 2px;}
+.bl       {border-left: solid 2px;}
+.bt       {border-top: solid 2px;}
+.br       {border-right: solid 2px;}
+.bbox     {border: solid 2px;}
+
+.center   {text-align: center;}
+.smcap    {font-variant: small-caps;}
+.u        {text-decoration: underline;}
+
+.caption  {font-weight: bold;}
+
+.figcenter   {margin: auto; text-align: center;}
+
+.figleft     {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top:
+1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;}
+
+.figright    {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em;
+margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;}
+
+.footnotes        {border: dashed 1px;}
+.footnote         {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;}
+.footnote .label  {position: absolute; right: 84%; text-align: right;}
+.fnanchor         {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;}
+
+.poem             {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;}
+.poem br          {display: none;}
+.poem .stanza     {margin: 1em 0em 1em 0em;}
+.poem span.i0     {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i2     {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i4     {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+
+</style>
+
+
+</head>
+<body>
+<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 ***</div>
+
+<h1><b>Vas&aacute;rnapi K&ouml;nyv</b></h1>
+<h3>Kiadja az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs</h3>
+<h3>1914. Els&#337; f&eacute;l&eacute;v 9. f&uuml;zet</h3>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><b>Az ipar &eacute;s keresked&eacute;s kezdetei</b></h2>
+<p>Am&iacute;g a mai ipar &eacute;s kereskedelem kialakult, sok ezer &eacute;vi
+fejl&#337;d&eacute;sen kellett &aacute;tmennie. Ennek a hossz&uacute; fejl&#337;d&eacute;snek els&#337;
+korszaka az az &#337;sr&eacute;gi id&#337; volt, amikor az ember minden sz&uuml;ks&eacute;ges
+holmij&aacute;t otthon, maga vagy csal&aacute;dtagjai seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel &aacute;ll&iacute;totta
+el&#337;. Alacsony m&#369;velts&eacute;gi fokon ez minden&uuml;tt &iacute;gy volt &eacute;s ma is &iacute;gy
+van azokon a vid&eacute;keken, ahol m&eacute;g ismeretlen a m&#369;vel&#337;d&eacute;s. Nem is
+kell r&eacute;gmult id&#337;kbe, vagy messzi vad n&eacute;pek k&ouml;z&eacute; kalandoznunk,
+hogy ezt a csal&aacute;di gazdas&aacute;got, legal&aacute;bb f&eacute;lig-meddig, magunk
+el&#337;tt l&aacute;ssuk. A magyar f&ouml;ld&ouml;n is vannak m&eacute;g sokan, akik a maguk
+vagy a sz&uuml;l&#337;ik h&aacute;z&aacute;ban is l&aacute;ttak ilyesf&eacute;l&eacute;t. Nem egy vid&eacute;ken a
+sz&aacute;nt&oacute;vet&#337; ember egymaga, csal&aacute;dja seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel &eacute;p&iacute;ti a h&aacute;z&aacute;t.
+Maga zsindelyezi. Csin&aacute;l asztalt is, ha kell,&mdash;sz&oacute;val
+&eacute;p&iacute;t&#337;mester, zsindelyez&#337;, asztalos egy szem&eacute;lyben &eacute;s ell&aacute;tja,
+megteremti egymaga az egy&eacute;b h&aacute;zi sz&uuml;ks&eacute;gletek j&oacute;r&eacute;sz&eacute;t is. De
+vannak sokan olyanok is, akik j&oacute;l eml&eacute;kszenek m&eacute;g r&aacute;, hogy a
+v&aacute;sznat otthon sz&#337;tt&eacute;k, a szersz&aacute;mokat otthon k&eacute;sz&iacute;tett&eacute;k &eacute;s
+bizony nagyon ritka dolog volt, ha valamit v&aacute;s&aacute;rolni kellett.</p>
+<p>Igy volt ez hajdan&aacute;n minden&uuml;tt, de m&eacute;g sokkal nagyobb m&eacute;rt&eacute;kben,
+m&aacute;r az&eacute;rt is, mert akkor bizony m&eacute;g sokkal kevesebb fajta dolog
+kellett az embereknek, mint ma, ha m&eacute;g olyan eldugott hegyi
+falvakban laknak is. Meg azt&aacute;n akkor nem v&aacute;s&aacute;roltak, ha kellett
+valami, amit nem tudtak maguk megcsin&aacute;lni, hanem cser&eacute;ltek. Csere
+&uacute;tj&aacute;n pedig nehezebb volt egyhez-m&aacute;shoz hozz&aacute;jutni, mint p&eacute;nzzel
+v&aacute;s&aacute;rolni, mert a p&eacute;nz csak k&eacute;s&#337;bb kezdett szerepelni az emberek
+k&ouml;z&ouml;tt.</p>
+<p>Amint kifejl&#337;d&ouml;tt a k&ouml;zleked&eacute;s, egym&aacute;st&oacute;l messze lak&oacute; emberek &eacute;s
+n&eacute;pek is &ouml;sszej&ouml;ttek egym&aacute;ssal. Ha megismert&eacute;k egym&aacute;s dolgait &eacute;s
+ha j&oacute;knak tal&aacute;lt&aacute;k azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is
+legyen olyan holmijuk.</p>
+<p>Hogy lehetett azonban ezt el&eacute;rni? Att&oacute;l az id&#337;t&#337;l m&eacute;g messze
+voltak, amikor a mesterember elk&eacute;sz&iacute;t valamit az&eacute;rt, hogy eladja.
+Aki amit k&eacute;sz&iacute;tett, azt saj&aacute;t mag&aacute;nak k&eacute;sz&iacute;tette. A gazdag
+emberek pedig rabszolg&aacute;kat v&aacute;s&aacute;roltak &eacute;s azokkal dolgoztattak.
+Igy teh&aacute;t, ha valakinek az volt a k&iacute;v&aacute;ns&aacute;ga, hogy bizonyos
+fajt&aacute;j&uacute; munka a rendelkez&eacute;s&eacute;re &aacute;lljon, olyan rabszolg&aacute;t v&aacute;s&aacute;rolt,
+aki &eacute;rtett ahhoz a munk&aacute;hoz, vagy r&aacute;k&eacute;nyszer&iacute;tette, hogy a k&iacute;v&aacute;nt
+munk&aacute;t&mdash;&uacute;gy ahogy&mdash;el&#337;&aacute;ll&iacute;tsa. Igy t&ouml;rt&eacute;nt, hogy a r&eacute;gi R&oacute;m&aacute;ban
+ezersz&aacute;mra voltak rabszolg&aacute;k, akiknek iparcikkek k&eacute;szit&eacute;se volt a
+feladatuk. Magyarorsz&aacute;gon viszont&mdash;a leteleped&eacute;s els&#337;
+idej&eacute;ben&mdash;egy sereg jobb&aacute;gy feladata az volt, hogy zsindelyeket
+k&eacute;szitsen, m&aacute;sik csoport jobb&aacute;gy sz&ouml;v&eacute;ssel, famunk&aacute;val vagy
+fegyverkov&aacute;csol&aacute;ssal foglalkozott. Az ilyen jobb&aacute;gy eltart&aacute;s&aacute;r&oacute;l
+azut&aacute;n term&eacute;szetesen a gazd&aacute;ja gondoskodott, &uacute;gy hogy teljesen a
+mesters&eacute;g&eacute;nek &eacute;lhetett.</p>
+<center><img src="images/image1.jpg" alt="A m&#369;veletlen n&eacute;pek k&eacute;zimunk&aacute;ja mutatja, milyen
+eszk&ouml;z&ouml;kkel dolgoztak az emberek az &#337;si id&#337;kben. Az ausztr&aacute;liai
+szigetlak&oacute;k m&eacute;g ma is a nyiluk seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel f&uacute;rj&aacute;k, lyukasztj&aacute;k a
+deszkalapot."></center>
+<p><b>A m&#369;veletlen n&eacute;pek k&eacute;zimunk&aacute;ja mutatja,</b> milyen
+eszk&ouml;z&ouml;kkel dolgoztak az emberek az &#337;si id&#337;kben. Az ausztr&aacute;liai
+szigetlak&oacute;k m&eacute;g ma is a nyiluk seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel f&uacute;rj&aacute;k, lyukasztj&aacute;k a
+deszkalapot.</p>
+<center><img src="images/image2.jpg" alt="A kunyh&oacute;bor&iacute;t&aacute;sra val&oacute; fah&aacute;ncs has&iacute;t&aacute;sa a mai
+f&eacute;lvad n&eacute;pekn&eacute;l."></center>
+<p><b>A kunyh&oacute;bor&iacute;t&aacute;sra val&oacute; fah&aacute;ncs</b> has&iacute;t&aacute;sa a mai
+f&eacute;lvad n&eacute;pekn&eacute;l.</p>
+<center><img src="images/image3.jpg" alt="A h&aacute;ncs elv&aacute;laszt&aacute;sa a fat&ouml;rzst&#337;l"></center>
+<p><b>A h&aacute;ncs elv&aacute;laszt&aacute;sa a fat&ouml;rzst&#337;l</b></p>
+<center><img src="images/image4.jpg" alt="A leh&aacute;ntott fak&eacute;reg puhit&aacute;sa"></center>
+<p><b>A leh&aacute;ntott fak&eacute;reg puhit&aacute;sa</b></p>
+<p>Nyilv&aacute;nval&oacute; azonban, hogy nagyon kev&eacute;s olyan cikk volt, amib&#337;l
+&aacute;lland&oacute;an &eacute;s annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy
+jobb&aacute;gy mindennapi munk&aacute;j&aacute;val folytonosan el&#337;&aacute;ll&iacute;tott. A
+rabszolga vagy a jobb&aacute;gy munk&aacute;ja &iacute;gy hi&aacute;baval&oacute;v&aacute; lett volna, ha a
+gazd&aacute;ja nem seg&iacute;tett volna ezen &uacute;gy, hogy a rabszolg&aacute;t olyan
+gazd&aacute;nak adta b&eacute;rbe, akinek a rabszolga munk&aacute;j&aacute;ra &eacute;ppen sz&uuml;ks&eacute;ge
+volt. A gazda teh&aacute;t b&eacute;rbeadta rabszolg&aacute;j&aacute;t az illet&#337;knek, hogy
+dolgoztassanak azok vele. Megt&ouml;rt&eacute;nhetett &eacute;s megt&ouml;rt&eacute;nt azonban
+az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis t&#337;k&eacute;t kuporgatott
+&ouml;ssze mag&aacute;nak &eacute;s azt felaj&aacute;nlotta gazd&aacute;j&aacute;nak azzal, hogy
+szabad&iacute;tsa fel &#337;t. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond
+rabszolg&aacute;ja felett val&oacute; hatalm&aacute;r&oacute;l &eacute;s &iacute;gy ezent&uacute;l szabad embernek
+kell tekinteni. Az &oacute;kor nagy v&aacute;rosaiban nagyon sok rabszolga
+cselekedett &iacute;gy, akik azut&aacute;n mesters&eacute;g&uuml;ket mint szabad emberek
+&#369;zt&eacute;k. Igy keletkezett ezeken a helyeken az ipaross&aacute;g, ami azut&aacute;n
+k&eacute;s&#337;bb k&uuml;lf&ouml;ldi bev&aacute;ndorl&oacute;kkal mindink&aacute;bb elszaporodott.</p>
+<center><img src="images/image5.jpg" alt="F&ouml;niciai keresked&#337;k sz&ouml;vetet, &aacute;llatpr&eacute;met,
+elef&aacute;ntcsontot &aacute;rus&iacute;tanak"></center>
+<p><b>F&ouml;niciai keresked&#337;k sz&ouml;vetet, &aacute;llatpr&eacute;met,
+elef&aacute;ntcsontot &aacute;rus&iacute;tanak</b><br>
+Harmadf&eacute;lezer &eacute;vvel ezel&#337;tt a f&ouml;niciaiak haj&oacute;ikon &aacute;zsiai
+haz&aacute;jukb&oacute;l messze f&ouml;ldekre elj&aacute;rtak: term&eacute;nyeket &eacute;s &aacute;r&uacute;kat
+adtak-vettek. &#336;k voltak az &oacute;vil&aacute;g rabszolgakeresked&#337;i, de viszont
+Egyiptom &eacute;s Babil&oacute;nia m&#369;velts&eacute;g&eacute;t is &#337;k hozt&aacute;k Eur&oacute;p&aacute;ba.</p>
+<p>A r&oacute;mai birodalom hely&eacute;n k&eacute;s&#337;bbi id&#337;kben k&uuml;l&ouml;n&aacute;ll&oacute; orsz&aacute;gok
+keletkeztek. Mindezek az orsz&aacute;gok f&ouml;ldm&iacute;vel&#337;kkel n&eacute;pesedtek be,
+kifejl&#337;d&ouml;tt benn&ouml;k lassank&eacute;nt a f&ouml;ldesuras&aacute;g &eacute;s a jobb&aacute;gys&aacute;g. &Eacute;s
+ahogyan azel&#337;tt a k&uuml;l&ouml;nleges &aacute;r&uacute;kat elk&eacute;sz&iacute;t&#337; rabszolg&aacute;t
+b&eacute;rbeadta a gazd&aacute;ja m&aacute;soknak, akiknek szint&eacute;n sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;k volt erre
+vagy arra a cikkre, ugyanolyan form&aacute;n t&ouml;rt&eacute;nt n&eacute;ha ezid&#337;ben a
+jobb&aacute;gyokkal. A f&ouml;ldesurak term&eacute;szetesen ink&aacute;bb a k&eacute;sz munk&aacute;t
+adt&aacute;k &aacute;t, mint mag&aacute;t a jobb&aacute;gyot.</p>
+<center><img src="images/image6.jpg" width="600" height="544" alt="Kik&ouml;t&#337; a r&eacute;gi Egyiptomban"></center>
+<p><b>Kik&ouml;t&#337; a r&eacute;gi Egyiptomban</b><br>
+F&eacute;m, fa, illatszer &eacute;s f&#369;szer kev&eacute;s volt Egyiptomban. Ezeket az
+anyagokat a f&ouml;niciaiakt&oacute;l, arabokt&oacute;l, g&ouml;r&ouml;g&ouml;kt&#337;l vett&eacute;k &eacute;s
+haj&oacute;kon sz&aacute;ll&iacute;tott&aacute;k haza.</p>
+<p>Mint egykor az ipar&#369;z&#337; rabszolg&aacute;k, &uacute;gy a k&eacute;zm&#369;ves jobb&aacute;gyok is
+azon igyekeztek, hogy egy kis t&#337;k&eacute;t kuporgassanak &ouml;ssze maguknak.
+Ezzel a p&eacute;nzzel megv&aacute;lthatt&aacute;k magukat gazd&aacute;juk hatalma al&oacute;l &eacute;s
+azont&uacute;l a faluban csak saj&aacute;t maguk haszn&aacute;ra dolgoztak. Ha valahol
+sz&uuml;ks&eacute;g volt a munk&aacute;jukra: elmentek oda, elv&eacute;gezt&eacute;k &eacute;s azalatt
+kaptak&mdash;<em style="letter-spacing:0.3em">b&eacute;r fej&eacute;ben&mdash;</em>ell&aacute;t&aacute;st &eacute;s esetleg p&eacute;nzt, vagy ink&aacute;bb
+b&uacute;z&aacute;t, vagy egyebet.</p>
+<p>Az ilyen k&eacute;zm&#369;ves term&eacute;szetesen nemcsak a saj&aacute;t faluj&aacute;ban ment el
+dolgozni, hanem elment a szomsz&eacute;dba is, bebarangolta n&eacute;ha az
+eg&eacute;sz orsz&aacute;got. A csal&aacute;dja azonban otthon volt &eacute;s ugyanott volt
+egy kis f&ouml;ldje is, visszat&eacute;rt h&aacute;t mindig a maga r&eacute;gi faluj&aacute;ba.
+&Iacute;gy tett az apa, &iacute;gy tett a fi&uacute; is, aki kitanulta apja
+mesters&eacute;g&eacute;t.</p>
+<p>K&ouml;zben azonban haladt az id&#337;. Az emberek m&#369;vel&#337;dtek, &uacute;jabb &eacute;s
+&uacute;jabb ismereteket szereztek. Szebb &eacute;s jobb dolgokat szerettek
+meg. Hogy jutottak mindehhez? K&uuml;lf&ouml;ldi keresked&#337;k j&ouml;ttek,
+k&uuml;lf&ouml;ldi port&eacute;k&aacute;kkal. Vagy k&uuml;lf&ouml;ldi mesteremberek telepedtek le
+valamelyik k&ouml;zeli v&aacute;rosban. A v&aacute;ndorl&oacute; csizmadia unok&aacute;j&aacute;nak, ha
+azt akarta, hogy tess&eacute;k a munk&aacute;ja: m&aacute;r ezekt&#337;l kellett mesters&eacute;ge
+t&ouml;k&eacute;letes&iacute;t&eacute;s&eacute;t eltanulnia. B&#337;rt se haszn&aacute;lhatott m&aacute;r ak&aacute;rmilyet:
+jobb fajt&aacute;t, szebbet, j&oacute;l kik&eacute;sz&iacute;tettet pedig csak a v&aacute;rosban
+kapott. Minthogy pedig, az akkori k&ouml;zleked&eacute;si viszonyok k&ouml;z&ouml;tt, a
+v&aacute;rosba menni ar&aacute;nylag kis t&aacute;vols&aacute;gr&oacute;l is nagy dolog volt (ami ma
+egy-k&eacute;t &oacute;ra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan j&oacute; volt
+az &uacute;t, azonk&iacute;v&uuml;l sok volt a rabl&oacute;), sokkal egyszer&#369;bb&eacute; v&aacute;lt az
+iparosra n&eacute;zve, ha a v&aacute;rosba k&ouml;lt&ouml;zk&ouml;d&ouml;tt.</p>
+<p>Ezek a v&aacute;rosok&mdash;Eur&oacute;pa mai nagy v&aacute;rosai&mdash;j&oacute;r&eacute;szt m&eacute;g a r&oacute;maiak
+idej&eacute;b&#337;l maradtak vissza. A r&oacute;mai hadsereg annak idej&eacute;n,
+folytonos el&#337;renyomul&aacute;sa k&ouml;zben, azokon a helyeken, amelyek hadi
+szempontb&oacute;l fontosak voltak (utak keresztez&#337;d&eacute;s&eacute;n&eacute;l, foly&oacute;k
+g&aacute;zl&oacute;in&aacute;l, term&eacute;keny vid&eacute;kekhez vezet&#337; h&aacute;g&oacute;kn&aacute;l vagy v&ouml;lgyekn&eacute;l,
+stb.), &aacute;lland&oacute; jelleg&#369;, er&#337;s katonai t&aacute;bort &uuml;t&ouml;tt, ahol &aacute;lland&oacute;
+hely&#337;rs&eacute;g maradt vissza. A hadseregek nyom&aacute;n mindig ott j&aacute;rtak az
+iparosok &eacute;s keresked&#337;k, &eacute;s mert ezeknek is kellett valahol tany&aacute;t
+&uuml;tni&ouml;k: rendesen ezek k&ouml;r&uuml;l a t&aacute;borok k&ouml;r&uuml;l, annak k&ouml;zvetlen
+k&ouml;zel&eacute;ben helyezkedtek el. A bensz&uuml;l&ouml;tt lakoss&aacute;g azut&aacute;n
+term&eacute;szetesen mind nagyobb t&ouml;megekben kereste fel ezeket a
+helyeket. R&eacute;szben hogy vegyen, r&eacute;szben hogy eladjon. A j&oacute; v&aacute;s&aacute;r
+h&iacute;r&eacute;re r&oacute;maiak is mind t&ouml;bben j&ouml;ttek ezekre a helyekre.
+Lassank&eacute;nt a s&aacute;torok helyett fah&aacute;zak, a fah&aacute;zak helyett k&#337;h&aacute;zak
+&eacute;p&uuml;ltek, az eg&eacute;szet falakkal vett&eacute;k k&ouml;r&uuml;l, hogy v&aacute;ratlan t&aacute;mad&aacute;s
+ne &eacute;rhesse a lak&oacute;sokat. Igy sz&uuml;lettek a r&oacute;mai v&aacute;rosok. Ilyen volt
+t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt a mai Mainz, K&ouml;ln, P&aacute;ris &eacute;s a mai Wien (B&eacute;cs) is,
+amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a
+mai &Oacute;buda hat&aacute;r&aacute;ban, azonk&iacute;v&uuml;l sok m&aacute;s v&aacute;ros.</p>
+<center><img src="images/image7.jpg" width="600" height="377" alt="P&eacute;nzv&aacute;lt&oacute; bolt N&eacute;metorsz&aacute;gban, 1539-ben"></center>
+<p><b>P&eacute;nzv&aacute;lt&oacute; bolt N&eacute;metorsz&aacute;gban, 1539-ben</b><br>
+A 400 &eacute;v el&#337;tt val&oacute; id&#337;kben arany &eacute;s ez&uuml;st volt a p&eacute;nzek anyaga.
+Sokl&eacute;le p&eacute;nz volt forgalomban: az&eacute;rt nyiltak meg a p&eacute;nzv&aacute;lt&oacute;
+boltok, amelyeket az asztalaik n&eacute;met nev&eacute;r&#337;l &raquo;bank&laquo; n&eacute;ven
+ismertek.</p>
+<p>Ezek a v&aacute;rosok voltak azok, amelyeket azut&aacute;n a n&eacute;pv&aacute;ndorl&aacute;s
+viharai javar&eacute;szt t&ouml;nkretettek &eacute;s az eny&eacute;szet sz&eacute;l&eacute;re juttattak.
+M&eacute;gsem pusztultak azonban el teljesen &eacute;s t&ouml;k&eacute;letesen. Mint hamu
+alatt a t&#369;z, &uacute;gy pisl&aacute;kolt benn&uuml;k az &eacute;let. &Eacute;s mert a v&aacute;rosok,
+t&ouml;bbnyire m&eacute;g a r&oacute;mai id&#337;kb&#337;l, p&uuml;sp&ouml;ki sz&eacute;khelyek voltak, vagy
+legal&aacute;bb is volt k&#337;b&#337;l &eacute;p&iacute;tett templomuk &eacute;s mert voltak m&eacute;g &eacute;p
+h&aacute;zaik is &eacute;s f&#337;leg, mert volt fal-ker&iacute;t&eacute;s&uuml;k, ha esetleg rossz
+&aacute;llapotban is: amint egy kicsit rendez&#337;dtek a viszonyok, &eacute;ledezni
+kezdtek. A lakoss&aacute;g maga ugyan m&eacute;g teljesen f&ouml;ldm&iacute;vel&#337; volt &eacute;s
+nem j&ouml;tt a v&aacute;rosokba. De az egyes birodalmak, orsz&aacute;gok,
+fejedelems&eacute;gek, hercegs&eacute;gek, gr&oacute;fs&aacute;gok urai, az &eacute;rsekek,
+p&uuml;sp&ouml;k&ouml;k, ap&aacute;tok: egy-egy ily v&aacute;rosban &uuml;t&ouml;tt&eacute;k fel
+udvartart&aacute;sukat. Itt fogadt&aacute;k a hozz&aacute;juk fordul&oacute;kat, itt
+int&eacute;zkedtek az &aacute;llami &eacute;s vall&aacute;si &uuml;gyekben, itt tartott&aacute;k seregeik
+jav&aacute;t szem&eacute;lyes rendelkez&eacute;s&uuml;kre.</p>
+<center><img src="images/image8.jpg" width="300" height="518" alt="V&aacute;s&aacute;roz&oacute; n&eacute;metorsz&aacute;gi f&ouml;ldm&iacute;vesek"></center>
+<p><b>V&aacute;s&aacute;roz&oacute; n&eacute;metorsz&aacute;gi f&ouml;ldm&iacute;vesek</b><br>
+Ez a r&eacute;gi k&eacute;p (&mdash;az 1512-ik &eacute;vben rajzolta a nagyh&iacute;r&#369; D&#369;rer
+Albert&mdash;) azokat a f&ouml;ldm&iacute;veseket mutatja, akik a term&eacute;nyeik
+f&ouml;l&ouml;sleg&eacute;t piacra vitt&eacute;k, hogy az &aacute;r&aacute;b&oacute;l iparcikkeket vehessenek.
+Lassank&eacute;nt kifejl&#337;d&ouml;tt az a szok&aacute;s, hogy az arat&aacute;si id&#337; ut&aacute;n
+bizonyos v&aacute;rosokban egy-k&eacute;t napra &ouml;sszegy&#369;ltek az iparosok &eacute;s
+keresked&#337;k, akik a v&aacute;s&aacute;rl&oacute; f&ouml;ldmivesek sz&aacute;m&aacute;ra kirakt&aacute;k &aacute;r&uacute;ikat.
+Ezek a napok k&eacute;s&#337;bb &aacute;lland&oacute;sultak &eacute;s ezeken tartott&aacute;k &eacute;venk&eacute;nt a
+nagy v&aacute;s&aacute;rokat.</p>
+<center><img src="images/image9.jpg" width="300" height="404" alt="Utc&aacute;ra ny&iacute;l&oacute; r&eacute;gi francia bolt"></center>
+<p><b>Utc&aacute;ra ny&iacute;l&oacute; r&eacute;gi francia bolt</b></p>
+<p>Igy m&aacute;r saj&aacute;t k&ouml;rnyezet&uuml;k is nem csek&eacute;ly sz&aacute;m&uacute; volt, de ez, mint
+a m&aacute;gnes a vasat, mind t&ouml;bb &eacute;s t&ouml;bb embert vont a v&aacute;rosba.</p>
+<p>A fejedelmi udvarokhoz nemcsak &uuml;gyes-bajos alattval&oacute;k fordultak
+igazs&aacute;got keresni, j&ouml;ttek szerencselovagok is, akik
+boldogul&aacute;sukat rem&eacute;lt&eacute;k, j&ouml;ttek vit&eacute;zek is, akik kardjukat
+aj&aacute;nlott&aacute;k fel, j&ouml;ttek ap&aacute;c&aacute;k &eacute;s szerzetesek, akik a gyermekek
+oktat&aacute;s&aacute;ra v&aacute;llalkoztak. Ebb&#337;l a tarka, forrong&oacute; &eacute;s pezsd&uuml;lni
+kezd&#337; &eacute;letb&#337;l m&aacute;r nem hi&aacute;nyozhatott a keresked&#337;, aki messzi
+k&uuml;lf&ouml;ldr&#337;l hozta &aacute;r&uacute;j&aacute;t &eacute;s nem hi&aacute;nyozhatott az iparos, aki ott
+k&eacute;sz&iacute;tette az egyszer&#369;bb &eacute;s k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gesebb cikkeket.</p>
+<p>Igy indultak ism&eacute;t fejl&#337;d&eacute;snek a r&eacute;gi v&aacute;rosok, &eacute;s mint egykoron
+ezek a r&oacute;mai t&aacute;borhelyekb&#337;l, &uacute;gy alakult sok &uacute;j v&aacute;ros az alkalmas
+helyeken fekv&#337; v&aacute;r k&ouml;r&uuml;l. Inn&eacute;t a magyar &raquo;v&aacute;ros&laquo; sz&oacute; is: olyan
+hely, amelyet v&aacute;r v&eacute;delmez.</p>
+<p>A v&aacute;rosok iparos &eacute;s keresked&#337; lak&oacute;sai hamarosan j&oacute; m&oacute;dba
+jutottak, tehet&#337;sek lettek. Az uralkod&oacute;k, fejedelmek l&aacute;tt&aacute;k ezt
+&eacute;s mivel azt rem&eacute;lhett&eacute;k, hogy az iparos &eacute;s keresked&#337; n&eacute;pess&eacute;g
+b&#337;s&eacute;gesen fog ad&oacute;zni: rajta voltak, hogy az ipart &eacute;s a
+kereskedelmet min&eacute;l jobban el&#337;mozd&iacute;ts&aacute;k &eacute;s hogy iparosok &eacute;s
+keresked&#337;k min&eacute;l nagyobb sz&aacute;mban legyenek v&aacute;rosaikban.</p>
+<center><img src="images/image10.jpg" width="600" height="373" alt="Kop&aacute;ny v&aacute;ra alatt pihen&#337; t&ouml;r&ouml;k keresked&#337;k"></center>
+<p><b>Kop&aacute;ny v&aacute;ra alatt pihen&#337; t&ouml;r&ouml;k keresked&#337;k</b><br>
+A t&ouml;r&ouml;kvil&aacute;g idej&eacute;n (a 16-ik &eacute;s 17-ik sz&aacute;zadban) sok t&ouml;r&ouml;k
+keresked&#337; &eacute;lt haz&aacute;nkban. A maguk &aacute;r&uacute;it &eacute;s term&eacute;nyeit nemcsak
+magyar f&ouml;ldre hozt&aacute;k el, hanem Ausztri&aacute;t &eacute;s a mai N&eacute;metorsz&aacute;got
+is bej&aacute;rt&aacute;k. A k&uuml;ls&#337; orsz&aacute;gokban szerzett p&eacute;nzen &aacute;r&uacute;kat vettek &eacute;s
+el&aacute;rasztott&aacute;k vel&uuml;k haz&aacute;nkat.</p>
+<p>Igyekeztek teh&aacute;t min&eacute;l t&ouml;bb iparost &eacute;s keresked&#337;t a k&uuml;lf&ouml;ldr&#337;l
+orsz&aacute;gaikba, v&aacute;rosaikba beh&iacute;vni &eacute;s azokat ott letelep&iacute;teni.
+Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a
+m&aacute;sikt&oacute;l ne tudott volna meg&eacute;lni: mindenf&eacute;le nagy el&#337;ny&ouml;ket adtak
+nekik, ann&aacute;l is ink&aacute;bb, mert a bev&aacute;ndorl&oacute;k mindig csoportosan
+j&ouml;ttek, vagy legal&aacute;bb is a m&aacute;r r&eacute;gebben bev&aacute;ndorolt saj&aacute;t
+fajt&aacute;jukhoz csatlakoztak. Teljes szabads&aacute;got biztos&iacute;tottak nekik
+az uralkod&oacute;k &eacute;s &iacute;gy alakult ki a nemes &eacute;s a jobb&aacute;gy mellett a
+szabad polg&aacute;rok rendje, akik k&ouml;zvetlen&uuml;l a kir&aacute;ly vagy a
+fejedelem al&aacute; tartoztak, csak annak fizettek ad&oacute;t &eacute;s semmi k&ouml;z&uuml;k
+sem volt a f&ouml;ldes&uacute;rhoz. Megengedt&eacute;k nekik, hogy r&eacute;gi t&ouml;rv&eacute;nyeik
+legyenek &eacute;rv&eacute;nyesek k&ouml;z&ouml;tt&uuml;k, vagyis, ha Olaszorsz&aacute;gb&oacute;l j&ouml;ttek:
+az olasz, ha Franciaorsz&aacute;gb&oacute;l j&ouml;ttek: a francia t&ouml;rv&eacute;ny, vagyis
+aki milyen orsz&aacute;gb&oacute;l j&ouml;tt, az ott &eacute;rv&eacute;nyben &aacute;llott t&ouml;rv&eacute;ny al&aacute;
+tartozott, mert ez biztos&iacute;totta a sz&aacute;mukra &uuml;zletk&ouml;t&eacute;seikn&eacute;l azt a
+megszokott biztoss&aacute;got, amiben otthon is r&eacute;sz&uuml;k volt. Minthogy
+azonban a t&ouml;rv&eacute;nyeiket csak &#337;k ismert&eacute;k: teh&aacute;t maguk k&ouml;z&uuml;l
+v&aacute;lasztottak vezet&#337;t, aki az &#337; &uuml;gyes-bajos dolgaikat
+int&eacute;zte,&mdash;ebb&#337;l lett a polg&aacute;rmester. Maguk k&ouml;z&uuml;l v&aacute;lasztottak
+tan&aacute;csot, amely &iacute;t&eacute;lkezett a k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le p&ouml;r&ouml;kben,&mdash;ebb&#337;l alakult
+ki az esk&uuml;dtsz&eacute;k. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az el&ouml;lj&aacute;r&oacute;k
+&iacute;t&eacute;let&eacute;vel nem voltak megel&eacute;gedve, akkor az uralkod&oacute;hoz &eacute;s pedig
+csakis ahhoz, vagy helyettes&eacute;hez fellebbezhettek.</p>
+<p>Igy teh&aacute;t a v&aacute;rosok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a
+f&ouml;ldes&uacute;ri beavatkoz&aacute;st&oacute;l, k&ouml;zvetlen&uuml;l &eacute;s egyed&uuml;l az uralkod&oacute;k al&aacute;
+tartoztak.</p>
+<p>Az orsz&aacute;g nagy esem&eacute;nyei k&ouml;z&eacute; tartoztak az egyes v&aacute;rosokban
+tartott v&aacute;s&aacute;rok &eacute;s r&ouml;videsen arr&oacute;l gy&#337;z&#337;dtek meg, hogy a v&aacute;s&aacute;ron
+t&ouml;bb &eacute;s jobb szerezhet&#337; b&eacute;kess&eacute;ggel, mint amennyi a harcok
+gyilkos veszedelmei k&ouml;z&ouml;tt szerezhet&#337;, de elveszhet&#337; is volt. Az
+&eacute;vsz&aacute;zados fejl&#337;d&eacute;s ut&aacute;n ipar &eacute;s kereskedelem lassank&eacute;nt nyugodt,
+&aacute;ltal&aacute;nos forgalmat biztos&iacute;t&oacute; sz&uuml;ks&eacute;gg&eacute; v&aacute;lik, int&eacute;zm&eacute;nny&eacute; lesz
+&eacute;s termel&#337;, &eacute;rt&eacute;kes&iacute;thet&#337; munk&aacute;ra szor&iacute;tja a m&#369;vel&#337;d&#337;
+emberis&eacute;get.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><b>A meleg forr&aacute;sok</b></h2>
+<p>A meleg forr&aacute;sok ezreit tal&aacute;lni egy&uuml;tt az &eacute;szakamerikai Nemzeti
+Parkban, amely akkora, mint k&eacute;t k&ouml;z&eacute;pszer&#369; magyar v&aacute;rmegye
+egy&uuml;ttv&eacute;ve. Az Egyes&uuml;lt-&Aacute;llamoknak ez a b&uuml;szkes&eacute;ge a
+Szikl&aacute;s-hegys&eacute;gben fekszik, 2500 m&eacute;ter magasan a tenger sz&iacute;ne
+felett. Nem szabad ott &eacute;p&iacute;tkezni, letelep&uuml;lni &eacute;s csak
+bel&eacute;p&#337;d&iacute;j&eacute;rt lehet belejutni. A parkot katon&aacute;k &#337;rzik, akik
+szigor&uacute;an &uuml;gyelnek arra, hogy a l&aacute;togat&oacute;k a term&eacute;szeti
+sz&eacute;ps&eacute;gekben semmif&eacute;le k&aacute;rt ne tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a
+t&ouml;rv&eacute;ny s&uacute;lyos p&eacute;nzb&uuml;ntet&eacute;st r&oacute;. A Nemzeti Parkban k&eacute;t hegyl&aacute;nc
+k&ouml;z&ouml;tt nagy fens&iacute;k van, amely &uacute;gy keletkezett, hogy a hegyl&aacute;ncok
+k&ouml;z&ouml;tt lev&#337; sz&eacute;les medenc&eacute;t egy t&#369;zh&aacute;ny&oacute;hegy valamikor l&aacute;v&aacute;val
+t&ouml;lt&ouml;tte ki. A l&aacute;va fel&uuml;lete ma m&aacute;r teljesen kih&#369;lt, fenyveserd&#337;
+lepi el, de a f&ouml;ld belseje m&eacute;g mindig forr&oacute; alatta, a vulk&aacute;noss&aacute;g
+m&eacute;g nem sz&#369;nt meg, amit a rengeteg meleg forr&aacute;s bizony&iacute;t.</p>
+<p>A l&aacute;vafens&iacute;kon nagy s&uuml;pped&eacute;sek, medenc&eacute;k vannak, amelyeknek
+fenek&eacute;r&#337;l el&#337;t&ouml;r a forr&oacute; talajv&iacute;z. Az el&#337;buggyan&oacute; meleg forr&aacute;sok
+sz&aacute;ma k&ouml;r&uuml;lbel&uuml;l h&eacute;tezer. Van k&ouml;zt&uuml;k olyan is, amelyb&#337;l csak
+bizonyos id&#337;k&ouml;z&ouml;nk&eacute;nt t&ouml;r sisteregve a magasba egy-egy g&#337;zbe
+burkolt v&iacute;zoszlop, ezeknek a neve <em style="letter-spacing:0.3em">gejzir</em>. A gejzirek medenc&eacute;je
+olyan, mint a szita, tele van lyukakkal &eacute;s minden lyukon z&uacute;gva
+t&ouml;r el&#337; a forr&oacute;v&iacute;z, g&#337;z &eacute;s majd itt, majd amott sz&ouml;kkenik fel
+egy-egy gejzir. Az egyik sok&aacute;ig hallgat, de azt&aacute;n ann&aacute;l nagyobb
+er&#337;vel s&uuml;v&iacute;t 70&mdash;80 m&eacute;ter magasba a forr&oacute; v&iacute;z &eacute;s 300 m&eacute;ter
+magasba a g&#337;z, a m&aacute;sik alig pihen valamit, s&#369;r&#369;bben dolgozik. Nem
+is lehet sz&aacute;montartani a forr&aacute;sokat, mert napr&oacute;l-napra v&aacute;ltoznak
+&eacute;s a gomolyg&oacute; g&#337;zfelh&#337;kt&#337;l alig lehet egy-egy medenc&eacute;n
+&aacute;ttekinteni. A gejzirek vize forr&oacute; viz&#369; patakokban folyik el.
+Megt&ouml;rt&eacute;nik, hogy a patak valamilyen okb&oacute;l a feny&#337;erd&#337;be t&eacute;ved &eacute;s
+kipuszt&iacute;tja. A gejzirek k&ouml;rny&eacute;k&eacute;n nem ritka l&aacute;tv&aacute;ny az ilyen
+kihalt erd&#337;.</p>
+<center><img src="images/image11.jpg" width="600" height="463" alt="A meleg forr&aacute;s kit&ouml;r&eacute;se"></center>
+<p><b>A meleg forr&aacute;s kit&ouml;r&eacute;se</b><br>
+A forr&oacute; v&iacute;z ritk&aacute;n t&ouml;r ki sz&ouml;k&#337;kutak m&oacute;dj&aacute;ra: t&ouml;bbnyire olyan
+g&#337;zfelh&#337;be burkol&oacute;dzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet l&aacute;tni
+a felsz&ouml;kken&#337; vizet is.</p>
+<p>Eur&oacute;p&aacute;ban Izland sziget&eacute;n (az &eacute;szaki Jeges-tenger sz&eacute;l&eacute;n) van a
+legnagyobb sz&ouml;k&#337; meleg forr&aacute;s: ennek a neve &raquo;Gejzir&laquo; &eacute;s innen
+kapt&aacute;k a meleg sz&ouml;k&#337;forr&aacute;sok a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi
+f&eacute;lszigeten is t&ouml;bb mint sz&aacute;z gejzir m&#369;k&ouml;d&ouml;tt. A gejzir
+kit&ouml;r&eacute;seit a forr&aacute;s m&eacute;ly&eacute;ben k&eacute;pz&#337;d&#337; g&#337;z okozza. Amikor m&aacute;r annyi
+g&#337;z k&eacute;pz&#337;d&ouml;tt, hogy nem f&eacute;r el, nagy fesz&iacute;t&#337; erej&eacute;vel kil&ouml;ki,
+kiszor&iacute;tja a vizet.</p>
+<center><img src="images/image12.jpg" width="600" height="407" alt="Meleg forr&aacute;s k&uacute;pja az &eacute;szak-amerikai
+Yellowstone-t&oacute; sz&eacute;l&eacute;n"></center>
+<p><b>Meleg forr&aacute;s k&uacute;pja az &eacute;szak-amerikai
+Yellowstone-t&oacute; sz&eacute;l&eacute;n</b></p>
+<center><img src="images/image13.jpg" width="300" height="655" alt="Magasra sz&ouml;k&#337; meleg forr&aacute;s"></center>
+<p><b>Magasra sz&ouml;k&#337; meleg forr&aacute;s</b></p>
+<p>A f&ouml;ld m&eacute;ly&eacute;b&#337;l el&#337;t&ouml;r&#337; meleg forr&aacute;s sok &aacute;sv&aacute;nyi anyagot,
+k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen meszet hoz mag&aacute;val, sokkal t&ouml;bbet, mint a hideg forr&aacute;s,
+mert a forr&oacute; v&iacute;z sokkal t&ouml;bb anyagot tud feloldani, mint a hideg.
+Amikor azonban a meleg v&iacute;z a leveg&#337;re jut, leh&#369;l &eacute;s nem tudja
+t&ouml;bb&eacute; oldva tartani a meszet, amely kiv&aacute;lik bel&#337;le &eacute;s lerak&oacute;dik a
+forr&aacute;s ny&iacute;l&aacute;sa k&ouml;r&uuml;l. Nem halmoz&oacute;dik fel ak&aacute;rhogyan, hanem a
+lejt&#337;n, ahol a meleg v&iacute;z lefolyik, p&aacute;rk&aacute;nyok k&eacute;pz&#337;dnek. A
+p&aacute;rk&aacute;nyok lassankint n&#337;nek &eacute;s m&ouml;g&ouml;tt&uuml;k mint valami v&iacute;ztart&oacute;ban
+meg&aacute;ll a krist&aacute;lytiszta v&iacute;z. Nem egyforma nagyok, att&oacute;l f&uuml;gg,
+mi&oacute;ta &eacute;p&iacute;ti &#337;ket a forr&aacute;s &eacute;s hogy mennyi oldott anyagot hoz
+mag&aacute;val. Van k&ouml;zt&uuml;k olyan is, amely a mag&aacute;val hozott m&eacute;szb&#337;l
+eg&eacute;sz hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen k&eacute;pz&#337;d&eacute;s a Csendes
+&Oacute;ce&aacute;nban, az ausztr&aacute;liai &Uacute;j-Z&eacute;land sziget&eacute;n volt, de a
+Taravera-vulk&aacute;n egyetlen kit&ouml;r&eacute;se 1886-ban &uacute;gy elpuszt&iacute;totta a
+f&ouml;ld szin&eacute;r&#337;l, hogy nyoma sem maradt.</p>
+<p>A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szab&aacute;lyos id&#337;k&ouml;z&ouml;kben
+t&ouml;rnek ki. A Nemzeti Parkban a legszab&aacute;lyosabb gejzir pontosan
+minden hetven percben kit&ouml;r &eacute;s tiz percig l&ouml;ki fel a vizet a
+magasba. Kit&ouml;r&eacute;se alkalm&aacute;val nem hasonl&iacute;t eg&eacute;szen a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges
+sz&ouml;k&#337;k&uacute;thoz, mert az el&#337;t&ouml;r&#337; v&iacute;zoszlopot g&#337;zfelh&#337; takarja el &eacute;s
+csak egy-egy pillanatra lehet l&aacute;tni a felsz&ouml;kken&#337; v&iacute;zoszlopot is.</p>
+<p>A meleg forr&aacute;sok a f&ouml;ld gyomr&aacute;b&oacute;l nemcsak meszet hoznak feloldva
+magukkal, hanem feloldott m&aacute;s anyagokat is: vasat, k&eacute;nt,
+k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; s&oacute;kat. Az ilyen meleg forr&aacute;sok viz&eacute;t sokf&eacute;le betegs&eacute;gek
+gy&oacute;gy&iacute;t&aacute;s&aacute;ra haszn&aacute;lj&aacute;k fel. R&eacute;szben issz&aacute;k, r&eacute;szben pedig
+f&uuml;r&ouml;dnek benne. Ha nincs is semmif&eacute;le gy&oacute;gy&iacute;t&oacute; hat&aacute;sa, akkor is
+felhaszn&aacute;lj&aacute;k, k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges (nem gy&oacute;gy&iacute;t&oacute;) f&uuml;rd&#337;t &eacute;p&iacute;tenek mell&eacute;je,
+mert megtakar&iacute;tj&aacute;k a v&iacute;zforral&aacute;st. A meleg forr&aacute;snak gy&oacute;gy&iacute;t&oacute;
+c&eacute;lra val&oacute; felhaszn&aacute;l&aacute;sa olyan r&eacute;gi, mint maga az ember. A
+Krisztus sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt &eacute;l&#337; g&ouml;r&ouml;g&ouml;kr&#337;l &eacute;s r&oacute;maiakr&oacute;l tudjuk,
+hogy meleg forr&aacute;sok f&ouml;l&eacute; gy&oacute;gy&iacute;t&oacute;-f&uuml;rd&#337;ket &eacute;p&iacute;tettek &eacute;s
+mindegyiket m&aacute;s betegs&eacute;g ellen haszn&aacute;lt&aacute;k. A r&oacute;maiak olyan
+forr&aacute;sokat is ismertek &eacute;s haszn&aacute;ltak, amelyekn&eacute;l a mai ember is
+sikerrel keresi az eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;t.</p>
+<p>A meleg forr&aacute;snak a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klete mindig akkora, mint az&eacute; a
+f&ouml;ldr&eacute;teg&eacute;, ahonnan el&#337;t&ouml;r. A forr&aacute;sb&oacute;l el&#337;t&ouml;r&#337; viznek a
+mennyis&eacute;ge is k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337;. A meleg forr&aacute;s h&#337;m&eacute;rs&eacute;klete &aacute;lland&oacute;
+ugyan, de p&eacute;ld&aacute;ul egy f&ouml;ldreng&eacute;s nemcsak a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klet&eacute;t
+v&aacute;ltoztathatja meg, hanem azoknak az &aacute;sv&aacute;nyi anyagoknak a
+mennyis&eacute;g&eacute;t is, amelyet a v&iacute;z a f&ouml;ld gyomr&aacute;b&oacute;l mag&aacute;val hoz. Ha a
+f&ouml;ldbe 33 m&eacute;ter m&eacute;lyre le&aacute;sunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott
+a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klet egy fokkal, 66 m&eacute;ter m&eacute;lys&eacute;gben k&eacute;t fokkal &eacute;s &iacute;gy
+tov&aacute;bb minden 33 m&eacute;tern&eacute;l egy fokkal magasabb lesz. M&aacute;r most nem
+neh&eacute;z kisz&aacute;m&iacute;tani azt, hogy olyan forr&aacute;snak a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klete, amely
+ezer m&eacute;ternyi m&eacute;lys&eacute;gb&#337;l fakad, 33 fok lesz.</p>
+<center><img src="images/image14.jpg" width="600" height="473" alt="A meleg forr&aacute;s ny&iacute;lasa k&ouml;r&uuml;l lerak&oacute;dott
+m&eacute;szr&eacute;tegek"></center>
+<p><b>A meleg forr&aacute;s ny&iacute;lasa k&ouml;r&uuml;l lerak&oacute;dott
+m&eacute;szr&eacute;tegek</b></p>
+<p>A forr&aacute;snak a vize a f&ouml;ld gyomr&aacute;ba &uacute;gy ker&uuml;l, hogy h&oacute;olvad&aacute;s vagy
+es&#337; alkalm&aacute;val a v&iacute;z lesziv&aacute;rog. Ha a talaj p&eacute;ld&aacute;ul agyagos, azon
+a v&iacute;z nem tud kereszt&uuml;lhatolni, a v&iacute;z teh&aacute;t ar&aacute;nylag kis
+m&eacute;lys&eacute;gben gy&#369;lik &ouml;ssze &eacute;s hideg forr&aacute;s lesz bel&#337;le. De ha a
+talaj laza, a v&iacute;z a nagy m&eacute;lys&eacute;gbe is leh&uacute;z&oacute;dik &eacute;s meleg forr&aacute;s
+lesz bel&#337;le. A meleg forr&aacute;sok k&ouml;z&uuml;l azonban csak n&eacute;melyik
+keletkezik &iacute;gy. A m&aacute;sik fajta meleg forr&aacute;sokb&oacute;l olyan v&iacute;z t&ouml;r
+el&#337;, amely nem es&#337;v&iacute;z volt valamikor, hanem el&#337;sz&ouml;r l&aacute;t
+napvil&aacute;got. A F&ouml;ld legbels&#337; magja ugyanis izz&oacute; &eacute;s benne g&#337;z
+alakj&aacute;ban bizonyos mennyis&eacute;g&#369; v&iacute;z is van. A F&ouml;ld izz&oacute; magv&aacute;nak a
+fel&uuml;lete lassan, de &aacute;lland&oacute;an kih&uuml;l, a benne lev&#337; g&#337;z lecsap&oacute;dik,
+forr&oacute;v&iacute;z lesz bel&#337;le, amely &ouml;sszegy&uuml;l &eacute;s amelyet a f&ouml;ld
+belsej&eacute;b&#337;l felszabadul&oacute; g&#337;z&ouml;k szor&iacute;tanak a F&ouml;ld felsz&iacute;n&eacute;re.</p>
+<center><img src="images/image15.jpg" width="600" height="457" alt="A meleg forr&aacute;s t&ouml;lcs&eacute;re"></center>
+<p><b>A meleg forr&aacute;s t&ouml;lcs&eacute;re</b><br>
+N&eacute;melyik t&ouml;lcs&eacute;rb&#337;l rendetlen id&#337;k&ouml;z&ouml;kben t&ouml;r el&#337; a forr&oacute; v&iacute;z,
+n&eacute;melyik pedig &aacute;lland&oacute;an tiszta v&iacute;zzel van t&ouml;ltve.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><b>Sz&eacute;chenyi Istv&aacute;n</b></h2>
+<p><b>(3) &Eacute;bred az orsz&aacute;g. A &#8222;Hitel" sikere</b></p>
+<p>Sz&eacute;chenyi nagylelk&#369; kezd&eacute;s&eacute;re a <em style="letter-spacing:0.3em">tud&oacute;st&aacute;rsas&aacute;g</em> csakhamar
+megalakult. Ugyanekkor megteremtette Sz&eacute;chenyi a <em style="letter-spacing:0.3em">nemzeti kaszin&oacute;t</em>
+&eacute;s ezek f&ouml;l&eacute; r&ouml;ppent az a gondolata, hogy mindk&eacute;t &uacute;j szervezet a
+<em style="letter-spacing:0.3em">f&#337;v&aacute;ross&aacute; emelend&#337; Pestbud&aacute;n</em> m&#369;k&ouml;dj&eacute;k.</p>
+<p>A nemzetnek, hogy sz&eacute;tz&uuml;ll&ouml;tt &eacute;s legyeng&uuml;lt &aacute;llapot&aacute;b&oacute;l
+ki&eacute;p&uuml;lhessen, term&eacute;szetes k&ouml;z&eacute;ppontra &eacute;s vez&eacute;rl&#337; &eacute;letszervekre
+volt sz&uuml;ks&eacute;ge. Amazt megjel&ouml;lte Sz&eacute;chenyi <em style="letter-spacing:0.3em">Budapestben</em>, emezeket
+l&eacute;trehozta a szellemileg kiv&aacute;l&oacute;k int&eacute;zet&eacute;ben: az Akad&eacute;mi&aacute;ban
+(akkor magyar tud&oacute;st&aacute;rsas&aacute;gnak nevezt&eacute;k) &eacute;s a t&aacute;rsadalmi
+el&#337;kel&#337;s&eacute;g gy&#369;l&#337;hely&eacute;n: a kaszin&oacute;ban. Az egyiket a nemzeti
+m&#369;velts&eacute;g fejleszt&eacute;s&eacute;re, a m&aacute;sikat a nemzeti erk&ouml;lcs &eacute;s a t&aacute;rsas
+&eacute;rintkez&eacute;s nemes&iacute;t&eacute;s&eacute;re sz&aacute;nta.</p>
+<p>K&ouml;vetkeztek volna a t&ouml;bbi feladatok, amikhez Sz&eacute;chenyi m&aacute;r
+ezekt&#337;l a szervekt&#337;l kaphatott seg&iacute;ts&eacute;get. De neki a nemzet
+milli&oacute;inak &eacute;rdekelts&eacute;g&eacute;re is sz&uuml;ks&eacute;ge volt.</p>
+<p>M&aacute;r l&aacute;tta azt az eszk&ouml;zt is, mellyel a sokas&aacute;g lelk&eacute;hez
+hozz&aacute;f&eacute;rhet, azt felr&aacute;zhatja a tespedts&eacute;gb&#337;l, &eacute;letv&aacute;gyakat
+gerjesztve benne. Az orsz&aacute;ggy&#369;l&eacute;sen t&ouml;rt&eacute;ntek nem hagyt&aacute;k
+k&eacute;ts&eacute;gben: <em style="letter-spacing:0.3em">a nemzeti nyelv&eacute;rt</em> buzdult fel az orsz&aacute;ggy&#369;l&eacute;s &eacute;s a
+k&ouml;zv&eacute;lem&eacute;ny. Sz&eacute;chenyi teh&aacute;t a tollhoz ny&uacute;lt, hogy a milli&oacute;kat
+serkentse, ir&aacute;nyozza, kergesse a neh&eacute;z &uacute;ton, mely a nemzet j&ouml;v&#337;
+nagys&aacute;g&aacute;hoz elvezet.</p>
+<p>Els&#337; irata 1828-ban, mint k&iacute;s&eacute;rlet, csak kisebb k&ouml;rnek volt
+sz&aacute;nva. A <em style="letter-spacing:0.3em">lovakr&oacute;l</em> sz&oacute;lt; a l&oacute;verseny-egyes&uuml;let m&aacute;gn&aacute;stagjainak
+fejtette ki a l&oacute;nemes&iacute;t&eacute;ssel el&eacute;rhet&#337; gazdas&aacute;gi el&#337;ny&ouml;ket &eacute;s
+ezekb&#337;l a magyar l&oacute;teny&eacute;szt&eacute;sre v&aacute;r&oacute; vil&aacute;gsikert.</p>
+<p>Figyelmet keltett vele. De nyilv&aacute;nos titok volt, hogy Sz&eacute;chenyi
+egy &uacute;j, nagy munk&aacute;n dolgozik, melyben le fogja rakni <em style="letter-spacing:0.3em">politikai
+programj&aacute;hoz</em> a vez&eacute;rl&#337; gondolatokat. Fesz&uuml;lt v&aacute;rakoz&aacute;ssal n&eacute;zett
+a dolgozat el&eacute; minden p&aacute;rt, oszt&aacute;ly &eacute;s felekezet, fenn a korm&aacute;ny,
+legfel&uuml;l az udvar is. Melyik&uuml;kh&ouml;z fog Sz&eacute;chenyi sz&iacute;tani vagy
+csatlakozni, melyik&uuml;knek izen hadat, vagy k&iacute;n&aacute;l b&eacute;k&eacute;t &eacute;s mily
+felt&eacute;telek mellett: erre voltak mind k&iacute;v&aacute;ncsiak.</p>
+<p>Egy esztend&#337;n &aacute;t dolgozott rajta, 1828 decembert&#337;l 1829 v&eacute;g&eacute;ig.
+V&eacute;gre 1830 &#337;sz&eacute;n megjelenhetett alapvet&#337; m&#369;ve: a <em style="letter-spacing:0.3em">Hitel</em>.</p>
+<p>Minden v&aacute;rakoz&aacute;st fel&uuml;lm&uacute;lt, noha mindenki csal&oacute;dott benne, mert
+nem azt kapt&aacute;k, amit v&aacute;rtak t&#337;le. Nem volt tudom&aacute;nyos k&ouml;nyv, sem
+politikai irat. De mag&aacute;ban foglalta mindazt, ami
+k&ouml;zviszonyainkr&oacute;l elmondhat&oacute; volt.</p>
+<p>A nemzet egyetem&eacute;hez &iacute;rta, az&eacute;rt aj&aacute;nlotta &raquo;honunk szebb lelk&#369;
+asszonyainak&laquo;, mert k&ouml;nyve minden csal&aacute;dhoz, minden h&aacute;ztart&aacute;snak
+sz&oacute;lt.</p>
+<center><img src="images/image16.jpg" width="600" height="326" alt=" A nemzeti kaszin&oacute; &eacute;p&uuml;lete Sz&eacute;chenyi kor&aacute;ban"></center>
+<p><b>A nemzeti kaszin&oacute; &eacute;p&uuml;lete Sz&eacute;chenyi kor&aacute;ban</b></p>
+<center><img src="images/image17.jpg" width="300" height="362" alt="Ferenc kir&aacute;ly &eacute;lete utols&oacute; &eacute;veiben"></center>
+<p><b>Ferenc kir&aacute;ly &eacute;lete utols&oacute; &eacute;veiben</b></p>
+<p>Lefesti az orsz&aacute;got, mely a hitel &aacute;ld&aacute;sai n&eacute;lk&uuml;l teng&#337;dni
+k&eacute;nytelen &eacute;s hogy meg&aacute;ldass&aacute;k vele, ahhoz &eacute;rdemben sz&#369;k&ouml;lk&ouml;d&#337;.
+Sz&oacute;l a birtokosr&oacute;l, kinek d&uacute;san terem a f&ouml;ld, m&eacute;gis koldus, mert
+javait nem v&aacute;lthatja p&eacute;nzz&eacute;. Sz&oacute;l az uras&aacute;gr&oacute;l, kire &#337;sei
+milli&oacute;kig felbecs&uuml;lhet&#337; &eacute;rt&eacute;keket hagytak, de becse m&eacute;g sincs,
+mert a p&eacute;nzforgalom erei elker&uuml;lik &eacute;s ha seg&iacute;tni akar mag&aacute;n,
+uzsor&aacute;sra szorul. Sz&oacute;l gazdas&aacute;gunkr&oacute;l, mely elavult &eacute;s tunya.</p>
+<p>Hitelk&eacute;pess&eacute;g&uuml;nk hi&aacute;ny&aacute;&eacute;rt erk&ouml;lcsi fogyatkoz&aacute;sunkat okozza.
+Nemcsak a rend &eacute;s takar&eacute;koss&aacute;g hi&aacute;nyzik bel&#337;l&uuml;nk, hanem a
+m&eacute;rs&eacute;klet &eacute;s a fegyelem is, mely mulat&oacute; &eacute;s pr&eacute;da hajlamainkat
+megf&eacute;kezhetn&eacute;. Pedig azzal az er&#337;vel, ami k&ouml;nnyed&eacute;n r&aacute;megy a
+vil&aacute;gba&eacute;l&eacute;sre, sokkal szebb vil&aacute;got teremthetn&eacute;nk magunknak,
+amelyben &eacute;rdemesebb is volna &eacute;ln&uuml;nk. De minket ilyenn&eacute; tett a
+k&ouml;zszok&aacute;s, a k&ouml;rnyezet p&eacute;ld&aacute;ja, a csal&aacute;d, melyben &eacute;l&uuml;nk, &eacute;s az a
+m&aacute;sik, melyet alap&iacute;tani fogunk. Elhanyagoljuk k&ouml;teless&eacute;geinket,
+f&ouml;lsz&iacute;nes a k&eacute;pzetts&eacute;g&uuml;nk, ig&eacute;ret&uuml;nk be nem v&aacute;lik, tartoz&aacute;st
+fizetni nem szeret&uuml;nk &eacute;s a bajb&oacute;l kim&aacute;szv&aacute;n, nem javulunk. Innen
+sz&aacute;rmazik elmaradts&aacute;gunk, az orsz&aacute;gnyomor, a nemzet elernyed&eacute;se,
+j&ouml;v&#337;nk veszedelme.</p>
+<p>Azt&aacute;n az orvosl&aacute;shoz l&aacute;t &eacute;s ellenszer gyan&aacute;nt megjel&ouml;li a <em style="letter-spacing:0.3em">hitelt
+&eacute;s hitelk&eacute;pess&eacute;get</em>. Sz&oacute;l a m&oacute;dr&oacute;l is, ahogy ez a gy&oacute;gyszer
+<em style="letter-spacing:0.3em">k&ouml;z&eacute;let&uuml;nk reformj&aacute;val</em> mindenki sz&aacute;m&aacute;ra megszerezhet&#337;. Odapillant
+a &raquo;maradiakhoz&laquo;, akik azt mondj&aacute;k, hogy az orsz&aacute;g &iacute;gy is meg&eacute;l,
+s&#337;t t&aacute;n boldogabb m&aacute;s orsz&aacute;gokn&aacute;l. Szem&eacute;be n&eacute;z az
+&raquo;el&eacute;g&uuml;letleneknek&laquo;, kik minden baj&eacute;rt a b&eacute;csi korm&aacute;nyt okozz&aacute;k &eacute;s
+azt feleli nekik, hogy a nemzeti munk&aacute;t magunknak kell
+elv&eacute;gezn&uuml;nk, m&aacute;s azt el nem v&eacute;gzi helyett&uuml;nk. &raquo;A kisded
+makkb&oacute;l&mdash;&iacute;rja&mdash;magas t&ouml;lgyfa lesz, m&iacute;g a t&ouml;k soha nem emelheti
+fel mag&aacute;t a f&ouml;ldr&#337;l.&laquo;</p>
+<center><img src="images/image18.jpg" width="300" height="499" alt="A Hitel els&#337; kiad&aacute;s&aacute;nak c&iacute;mlapja"></center>
+<p><b>A Hitel els&#337; kiad&aacute;s&aacute;nak c&iacute;mlapja</b></p>
+<p>&Uacute;j feladatok eg&eacute;sz sorozat&aacute;ra ir&aacute;nyozza az &eacute;rdekl&#337;d&eacute;st. Anglia
+fel&eacute; mutat, mely nem p&eacute;nzb&#337;s&eacute;ggel kezdte, hanem <em style="letter-spacing:0.3em">munk&aacute;val</em>.
+Sz&eacute;chenyi er&#337;teljesebb munk&aacute;t s&uuml;rget az eg&eacute;sz vonalon. Termelj&uuml;nk
+sokkal t&ouml;bbet &eacute;s bels&#337; fogyaszt&aacute;sunk is legyen sokkal kiad&oacute;sabb.
+S&uuml;rg&#337;snek vallja <em style="letter-spacing:0.3em">forgalmi utaink</em> ki&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;t, a k&ouml;zigazgat&aacute;s
+egyszer&#369;s&iacute;t&eacute;s&eacute;t &eacute;s int&eacute;zked&eacute;seket k&iacute;v&aacute;n a <em style="letter-spacing:0.3em">kereskedelem</em>
+fennakad&aacute;sai ellen, a hat&aacute;rv&aacute;mok k&ouml;r&uuml;l, jutalmakat a t&ouml;bb &eacute;s jobb
+termel&eacute;sre &eacute;s a kivitelre, nemzeti bankot vagy legal&aacute;bb
+<em style="letter-spacing:0.3em">f&ouml;ldhitel-int&eacute;zetet</em> a hitelsz&uuml;ks&eacute;g fedez&eacute;s&eacute;re &eacute;s <em style="letter-spacing:0.3em">hitelt&ouml;rv&eacute;nyeket</em>
+(a v&aacute;lt&oacute;jog szab&aacute;lyoz&aacute;s&aacute;val) a tartoz&aacute;sok biztos&iacute;t&aacute;s&aacute;ra.</p>
+<center><img src="images/image19.jpg" width="600" height="529" alt="Dessewffy J&oacute;zsef gr&oacute;f"></center>
+<p><b>Dessewffy J&oacute;zsef gr&oacute;f</b>,<br>
+aki a maradiak nev&eacute;ben tiltakozott Sz&eacute;chenyi &uacute;j&iacute;t&oacute; gondolatai
+ellen.</p>
+<p>A dolgozaton &aacute;tsug&aacute;rz&oacute; szellemet mutatja a k&ouml;nyv els&#337; &eacute;s z&aacute;r&oacute;
+mondata. &raquo;Nem fogok &eacute;n&mdash;&iacute;gy kezdi&mdash;haz&aacute;m dics&eacute;r&#337;je lenni, mert
+arra nem szorult, &eacute;s mert oly szoros kapcsolatban l&aacute;tom magam
+vele, mintha rokonomat vagy &ouml;nszem&eacute;lyemet dics&eacute;rn&eacute;m. Csak a
+gy&ouml;nge dics&eacute;ri &ouml;nmag&aacute;t; az er&#337;s nemzeteket hordoz sz&iacute;v&eacute;ben.&laquo;
+Sz&aacute;ll&oacute;ig&eacute;v&eacute; lett v&eacute;gszavai pedig ezek: &raquo;Sokan azt gondolj&aacute;k,
+Magyarorsz&aacute;g volt; &eacute;n ink&aacute;bb azt szeretn&eacute;m hinni: lesz!&laquo;</p>
+<center><img src="images/image20.jpg" width="600" height="148" alt="Sz&eacute;chenyi Istv&aacute;n gr&oacute;f ifj&uacute;kori al&aacute;&iacute;r&aacute;sa"></center>
+<p><b>Sz&eacute;chenyi Istv&aacute;n gr&oacute;f ifj&uacute;kori al&aacute;&iacute;r&aacute;sa</b></p>
+<p>Ezek a szavak forradalmilag hatottak a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gre. &Aacute;ltal&aacute;n az
+eg&eacute;sz m&#369; f&ouml;l&eacute;rt egy nagyszer&#369; cselekedettel. Mint irodalmi siker
+szinte p&eacute;ld&aacute;tlan volt. T&ouml;bb kiad&aacute;st &eacute;rt &eacute;s napirenden volt
+&eacute;vekig. Foglalkoztak vele B&eacute;csben a cs&aacute;sz&aacute;ri udvarban, Bud&aacute;n a
+n&aacute;dori udvarn&aacute;l, az &ouml;sszes kancell&aacute;ri&aacute;kon, minden kast&eacute;lyban, a
+legt&ouml;bb nemesi k&uacute;ri&aacute;n, a f&#337;iskol&aacute;kon &eacute;s a k&uuml;lf&ouml;ldi ujs&aacute;gokban.</p>
+<p>El lehet mondani, hogy k&ouml;zv&eacute;lem&eacute;nyt csin&aacute;lt. Tan&iacute;t&aacute;sait a n&aacute;dor
+&eacute;s Metternich f&#337;kancell&aacute;r helybenhagyt&aacute;k, a v&aacute;rmegyei nemess&eacute;g
+tapssal fogadta. Sz&eacute;chenyi a nemzet vez&eacute;r&eacute;b&#337;l a helyzet ur&aacute;v&aacute;
+lett, mert gy&#337;ztek az eszm&eacute;i.</p>
+<p>Fenn &aacute;llt a <em style="letter-spacing:0.3em">p&aacute;rtok f&ouml;l&ouml;tt</em> &eacute;s err&#337;l a semleges helyr&#337;l
+ir&aacute;nyozhatta a nemzeti &uacute;jj&aacute;szervez&eacute;s munk&aacute;j&aacute;t.</p>
+<p>B&eacute;csben &uacute;gy gondolt&aacute;k: hadd k&iacute;s&eacute;rletezzen, sokkal kisebb
+eredm&eacute;nyre jut, semhogy az &#337; terveiket zavarhassa. De Sz&eacute;chenyi
+&eacute;rezte, hogy cs&ouml;ndes fejleszt&#337; politik&aacute;j&aacute;val v&eacute;gs&#337; c&eacute;lokban nagy
+&eacute;s f&uuml;ggetlen Magyarorsz&aacute;got nevel!</p>
+<p><em style="letter-spacing:0.3em">A Hitel</em> f&ouml;l&ouml;tt csak egy b&iacute;r&aacute;l&oacute; &iacute;t&eacute;lt k&aacute;rhoztat&oacute;an ellenirat&aacute;ban.
+Ez <em style="letter-spacing:0.3em">Dessewffy</em> J&oacute;zsef gr&oacute;f h&iacute;res <em style="letter-spacing:0.3em">Taglalat</em>-a. A r&eacute;gi rendhez
+ragaszkod&oacute; uraknak, a maradiak p&aacute;rtj&aacute;nak vez&eacute;re volt Dessewffy. &#336;
+v&aacute;llalkozott Sz&eacute;chenyi k&ouml;nyv&eacute;nek sz&eacute;tbont&aacute;s&aacute;ra, taglal&aacute;s&aacute;ra:
+az&eacute;rt adta az irat&aacute;nak is a &raquo;Taglalat&laquo; c&iacute;met. Ebben az iratban a
+r&eacute;gi Magyarorsz&aacute;g &oacute;don szelleme sz&oacute;lalt meg az agg hazafi &oacute;don
+toll&aacute;val. Az &#337; rajong&oacute; hite a hagyom&aacute;nyokhoz &eacute;s vak hitetlens&eacute;ge
+minden &uacute;j&iacute;t&aacute;s ir&aacute;nt, &aacute;llta Sz&eacute;chenyi &uacute;tj&aacute;t, megfeddi &#337;t
+vakmer&#337;s&eacute;ge&eacute;rt, hogy tapasztalat n&eacute;lk&uuml;l t&aacute;madott az &#337;si
+hagyom&aacute;nyok ellen &eacute;s idegen mint&aacute;kt&oacute;l elk&aacute;pr&aacute;ztatottan, hi&uacute;
+elm&eacute;leteknek fel&aacute;ldozza a kegyeletet, amivel nyolcsz&aacute;z &eacute;ves
+fejl&#337;d&eacute;snek tartozn&eacute;k. A r&eacute;gi szellem hamvad&oacute; t&uuml;ze lobbant fel
+&iacute;gy&mdash;ut&oacute;lszor.</p>
+<p>(Folytatjuk)</p>
+<p><b>Szerkeszti: &Aacute;RKAY K&Aacute;LM&Aacute;N, az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs
+aleln&ouml;ke Kiad&oacute;hivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon
+108&mdash;84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi &eacute;s nyomdai
+r&eacute;szv&eacute;nyt&aacute;rsulat nyom&aacute;sa</b></p>
+
+<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 ***</div>
+</body>
+</html>
diff --git a/30060-h/images/image1.jpg b/30060-h/images/image1.jpg
new file mode 100644
index 0000000..1e87d39
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image1.jpg
diff --git a/30060-h/images/image10.jpg b/30060-h/images/image10.jpg
new file mode 100644
index 0000000..9bebac1
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image10.jpg
diff --git a/30060-h/images/image11.jpg b/30060-h/images/image11.jpg
new file mode 100644
index 0000000..85ba240
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image11.jpg
diff --git a/30060-h/images/image12.jpg b/30060-h/images/image12.jpg
new file mode 100644
index 0000000..04da614
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image12.jpg
diff --git a/30060-h/images/image13.jpg b/30060-h/images/image13.jpg
new file mode 100644
index 0000000..c041bd1
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image13.jpg
diff --git a/30060-h/images/image14.jpg b/30060-h/images/image14.jpg
new file mode 100644
index 0000000..57da604
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image14.jpg
diff --git a/30060-h/images/image15.jpg b/30060-h/images/image15.jpg
new file mode 100644
index 0000000..34fc3ab
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image15.jpg
diff --git a/30060-h/images/image16.jpg b/30060-h/images/image16.jpg
new file mode 100644
index 0000000..ea3f8b6
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image16.jpg
diff --git a/30060-h/images/image17.jpg b/30060-h/images/image17.jpg
new file mode 100644
index 0000000..0c8da49
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image17.jpg
diff --git a/30060-h/images/image18.jpg b/30060-h/images/image18.jpg
new file mode 100644
index 0000000..8bfb711
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image18.jpg
diff --git a/30060-h/images/image19.jpg b/30060-h/images/image19.jpg
new file mode 100644
index 0000000..2f9f2ef
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image19.jpg
diff --git a/30060-h/images/image2.jpg b/30060-h/images/image2.jpg
new file mode 100644
index 0000000..99e457a
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image2.jpg
diff --git a/30060-h/images/image20.jpg b/30060-h/images/image20.jpg
new file mode 100644
index 0000000..1b48716
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image20.jpg
diff --git a/30060-h/images/image3.jpg b/30060-h/images/image3.jpg
new file mode 100644
index 0000000..41a8360
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image3.jpg
diff --git a/30060-h/images/image4.jpg b/30060-h/images/image4.jpg
new file mode 100644
index 0000000..37c6ff2
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image4.jpg
diff --git a/30060-h/images/image5.jpg b/30060-h/images/image5.jpg
new file mode 100644
index 0000000..36b350f
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image5.jpg
diff --git a/30060-h/images/image6.jpg b/30060-h/images/image6.jpg
new file mode 100644
index 0000000..12cba66
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image6.jpg
diff --git a/30060-h/images/image7.jpg b/30060-h/images/image7.jpg
new file mode 100644
index 0000000..380a3f1
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image7.jpg
diff --git a/30060-h/images/image8.jpg b/30060-h/images/image8.jpg
new file mode 100644
index 0000000..f5e0c96
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image8.jpg
diff --git a/30060-h/images/image9.jpg b/30060-h/images/image9.jpg
new file mode 100644
index 0000000..4004306
--- /dev/null
+++ b/30060-h/images/image9.jpg
diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt
new file mode 100644
index 0000000..6312041
--- /dev/null
+++ b/LICENSE.txt
@@ -0,0 +1,11 @@
+This eBook, including all associated images, markup, improvements,
+metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be
+in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES.
+
+Procedures for determining public domain status are described in
+the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org.
+
+No investigation has been made concerning possible copyrights in
+jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize
+this eBook outside of the United States should confirm copyright
+status under the laws that apply to them.
diff --git a/README.md b/README.md
new file mode 100644
index 0000000..378a7e6
--- /dev/null
+++ b/README.md
@@ -0,0 +1,2 @@
+Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for
+eBook #30060 (https://www.gutenberg.org/ebooks/30060)
diff --git a/old/30060-0.txt b/old/30060-0.txt
new file mode 100644
index 0000000..31ee51f
--- /dev/null
+++ b/old/30060-0.txt
@@ -0,0 +1,956 @@
+The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: Vasárnapi Könyv
+       1914. Elso félév 9. füzet
+
+Author: Various
+
+Editor: Kálmán Árkay
+
+Release Date: September 22, 2009 [EBook #30060]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: UTF-8
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
+
+
+
+
+Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+
+
+
+
+Vasárnapi Könyv
+
+
+Kiadja az Országos Közművelődési Tanács
+
+
+1914. Első félév 9. füzet
+
+
+
+
+Az ipar és kereskedés kezdetei
+
+
+Amíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi
+fejlődésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlődésnek első
+korszaka az az ősrégi idő volt, amikor az ember minden szükséges
+holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségével állította
+elő. Alacsony műveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így
+van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen a művelődés. Nem is
+kell régmult időkbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk,
+hogy ezt a családi gazdaságot, legalább félig-meddig, magunk
+előtt lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk
+vagy a szülőik házában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a
+szántóvető ember egymaga, családja segítségével építi a házát.
+Maga zsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,--szóval építőmester,
+zsindelyező, asztalos egy személyben és ellátja, megteremti
+egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De vannak sokan
+olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a vásznat otthon
+szőtték, a szerszámokat otthon készítették és bizony nagyon ritka
+dolog volt, ha valamit vásárolni kellett.
+
+Igy volt ez hajdanán mindenütt, de még sokkal nagyobb mértékben,
+már azért is, mert akkor bizony még sokkal kevesebb fajta dolog
+kellett az embereknek, mint ma, ha még olyan eldugott hegyi
+falvakban laknak is. Meg aztán akkor nem vásároltak, ha kellett
+valami, amit nem tudtak maguk megcsinálni, hanem cseréltek. Csere
+útján pedig nehezebb volt egyhez-máshoz hozzájutni, mint pénzzel
+vásárolni, mert a pénz csak később kezdett szerepelni az emberek
+között.
+
+Amint kifejlődött a közlekedés, egymástól messze lakó emberek és
+népek is összejöttek egymással. Ha megismerték egymás dolgait és
+ha jóknak találták azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is
+legyen olyan holmijuk.
+
+Hogy lehetett azonban ezt elérni? Attól az időtől még messze
+voltak, amikor a mesterember elkészít valamit azért, hogy eladja.
+Aki amit készített, azt saját magának készítette. A gazdag
+emberek pedig rabszolgákat vásároltak és azokkal dolgoztattak.
+Igy tehát, ha valakinek az volt a kívánsága, hogy bizonyos
+fajtájú munka a rendelkezésére álljon, olyan rabszolgát vásárolt,
+aki értett ahhoz a munkához, vagy rákényszerítette, hogy a kívánt
+munkát--úgy ahogy--előállítsa. Igy történt, hogy a régi Rómában
+ezerszámra voltak rabszolgák, akiknek iparcikkek készitése volt a
+feladatuk. Magyarországon viszont--a letelepedés első
+idejében--egy sereg jobbágy feladata az volt, hogy zsindelyeket
+készitsen, másik csoport jobbágy szövéssel, famunkával vagy
+fegyverkovácsolással foglalkozott. Az ilyen jobbágy eltartásáról
+azután természetesen a gazdája gondoskodott, úgy hogy teljesen a
+mesterségének élhetett.
+
+[Illustration: A műveletlen népek kézimunkája mutatja, milyen
+eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai
+szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a
+deszkalapot.]
+
+[Illustration: A kunyhóborításra való faháncs hasítása a mai
+félvad népeknél.]
+
+[Illustration: A háncs elválasztása a fatörzstől]
+
+[Illustration: A lehántott fakéreg puhitása]
+
+Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon kevés olyan cikk volt, amiből
+állandóan és annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy
+jobbágy mindennapi munkájával folytonosan előállított. A
+rabszolga vagy a jobbágy munkája így hiábavalóvá lett volna, ha a
+gazdája nem segített volna ezen úgy, hogy a rabszolgát olyan
+gazdának adta bérbe, akinek a rabszolga munkájára éppen szüksége
+volt. A gazda tehát bérbeadta rabszolgáját az illetőknek, hogy
+dolgoztassanak azok vele. Megtörténhetett és megtörtént azonban
+az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tőkét kuporgatott
+össze magának és azt felajánlotta gazdájának azzal, hogy
+szabadítsa fel őt. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond
+rabszolgája felett való hatalmáról és így ezentúl szabad embernek
+kell tekinteni. Az ókor nagy városaiban nagyon sok rabszolga
+cselekedett így, akik azután mesterségüket mint szabad emberek
+űzték. Igy keletkezett ezeken a helyeken az iparosság, ami azután
+később külföldi bevándorlókkal mindinkább elszaporodott.
+
+[Illustration: Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet,
+elefántcsontot árusítanak
+
+Harmadfélezer évvel ezelőtt a föniciaiak hajóikon ázsiai
+hazájukból messze földekre eljártak: terményeket és árúkat
+adtak-vettek. Ők voltak az óvilág rabszolgakereskedői, de viszont
+Egyiptom és Babilónia műveltségét is ők hozták Európába.]
+
+A római birodalom helyén későbbi időkben különálló országok
+keletkeztek. Mindezek az országok földmívelőkkel népesedtek be,
+kifejlődött bennök lassanként a földesuraság és a jobbágyság. És
+ahogyan azelőtt a különleges árúkat elkészítő rabszolgát
+bérbeadta a gazdája másoknak, akiknek szintén szükségük volt erre
+vagy arra a cikkre, ugyanolyan formán történt néha ezidőben a
+jobbágyokkal. A földesurak természetesen inkább a kész munkát
+adták át, mint magát a jobbágyot.
+
+[Illustration: Kikötő a régi Egyiptomban
+
+Fém, fa, illatszer és fűszer kevés volt Egyiptomban. Ezeket az
+anyagokat a föniciaiaktól, araboktól, görögöktől vették és
+hajókon szállították haza.]
+
+Mint egykor az iparűző rabszolgák, úgy a kézműves jobbágyok is
+azon igyekeztek, hogy egy kis tőkét kuporgassanak össze maguknak.
+Ezzel a pénzzel megválthatták magukat gazdájuk hatalma alól és
+azontúl a faluban csak saját maguk hasznára dolgoztak. Ha valahol
+szükség volt a munkájukra: elmentek oda, elvégezték és azalatt
+kaptak--bér fejében--ellátást és esetleg pénzt, vagy inkább
+búzát, vagy egyebet.
+
+Az ilyen kézműves természetesen nemcsak a saját falujában ment el
+dolgozni, hanem elment a szomszédba is, bebarangolta néha az
+egész országot. A családja azonban otthon volt és ugyanott volt
+egy kis földje is, visszatért hát mindig a maga régi falujába.
+Így tett az apa, így tett a fiú is, aki kitanulta apja mesterségét.
+
+Közben azonban haladt az idő. Az emberek művelődtek, újabb és
+újabb ismereteket szereztek. Szebb és jobb dolgokat szerettek
+meg. Hogy jutottak mindehhez? Külföldi kereskedők jöttek,
+külföldi portékákkal. Vagy külföldi mesteremberek telepedtek le
+valamelyik közeli városban. A vándorló csizmadia unokájának, ha
+azt akarta, hogy tessék a munkája: már ezektől kellett mestersége
+tökéletesítését eltanulnia. Bőrt se használhatott már akármilyet:
+jobb fajtát, szebbet, jól kikészítettet pedig csak a városban
+kapott. Minthogy pedig, az akkori közlekedési viszonyok között, a
+városba menni aránylag kis távolságról is nagy dolog volt (ami ma
+egy-két óra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan jó volt
+az út, azonkívül sok volt a rabló), sokkal egyszerűbbé vált az
+iparosra nézve, ha a városba költözködött.
+
+Ezek a városok--Európa mai nagy városai--jórészt még a rómaiak
+idejéből maradtak vissza. A római hadsereg annak idején,
+folytonos előrenyomulása közben, azokon a helyeken, amelyek hadi
+szempontból fontosak voltak (utak kereszteződésénél, folyók
+gázlóinál, termékeny vidékekhez vezető hágóknál vagy völgyeknél,
+stb.), állandó jellegű, erős katonai tábort ütött, ahol állandó
+helyőrség maradt vissza. A hadseregek nyomán mindig ott jártak az
+iparosok és kereskedők, és mert ezeknek is kellett valahol tanyát
+ütniök: rendesen ezek körül a táborok körül, annak közvetlen
+közelében helyezkedtek el. A benszülött lakosság azután
+természetesen mind nagyobb tömegekben kereste fel ezeket a
+helyeket. Részben hogy vegyen, részben hogy eladjon. A jó vásár
+hírére rómaiak is mind többen jöttek ezekre a helyekre.
+Lassanként a sátorok helyett faházak, a faházak helyett kőházak
+épültek, az egészet falakkal vették körül, hogy váratlan támadás
+ne érhesse a lakósokat. Igy születtek a római városok. Ilyen volt
+többek között a mai Mainz, Köln, Páris és a mai Wien (Bécs) is,
+amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a
+mai Óbuda határában, azonkívül sok más város.
+
+[Illustration: Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben
+
+A 400 év előtt való időkben arany és ezüst volt a pénzek anyaga.
+Sokléle pénz volt forgalomban: azért nyiltak meg a pénzváltó
+boltok, amelyeket az asztalaik német nevéről »bank« néven
+ismertek.]
+
+Ezek a városok voltak azok, amelyeket azután a népvándorlás
+viharai javarészt tönkretettek és az enyészet szélére juttattak.
+Mégsem pusztultak azonban el teljesen és tökéletesen. Mint hamu
+alatt a tűz, úgy pislákolt bennük az élet. És mert a városok,
+többnyire még a római időkből, püspöki székhelyek voltak, vagy
+legalább is volt kőből épített templomuk és mert voltak még ép
+házaik is és főleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz
+állapotban is: amint egy kicsit rendeződtek a viszonyok, éledezni
+kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelő volt és
+nem jött a városokba. De az egyes birodalmak, országok,
+fejedelemségek, hercegségek, grófságok urai, az érsekek,
+püspökök, apátok: egy-egy ily városban ütötték fel udvartartásukat.
+Itt fogadták a hozzájuk fordulókat, itt intézkedtek az állami és
+vallási ügyekben, itt tartották seregeik javát személyes
+rendelkezésükre.
+
+[Illustration: Vásározó németországi földmívesek
+
+Ez a régi kép (--az 1512-ik évben rajzolta a nagyhírű Dűrer
+Albert--) azokat a földmíveseket mutatja, akik a terményeik
+fölöslegét piacra vitték, hogy az árából iparcikkeket vehessenek.
+Lassanként kifejlődött az a szokás, hogy az aratási idő után
+bizonyos városokban egy-két napra összegyűltek az iparosok és
+kereskedők, akik a vásárló földmivesek számára kirakták árúikat.
+Ezek a napok később állandósultak és ezeken tartották évenként a
+nagy vásárokat.]
+
+[Illustration: Utcára nyíló régi francia bolt]
+
+Igy már saját környezetük is nem csekély számú volt, de ez, mint
+a mágnes a vasat, mind több és több embert vont a városba.
+
+A fejedelmi udvarokhoz nemcsak ügyes-bajos alattvalók fordultak
+igazságot keresni, jöttek szerencselovagok is, akik boldogulásukat
+remélték, jöttek vitézek is, akik kardjukat ajánlották fel, jöttek
+apácák és szerzetesek, akik a gyermekek oktatására vállalkoztak.
+Ebből a tarka, forrongó és pezsdülni kezdő életből már nem
+hiányozhatott a kereskedő, aki messzi külföldről hozta árúját és
+nem hiányozhatott az iparos, aki ott készítette az egyszerűbb és
+közönségesebb cikkeket.
+
+Igy indultak ismét fejlődésnek a régi városok, és mint egykoron
+ezek a római táborhelyekből, úgy alakult sok új város az alkalmas
+helyeken fekvő vár körül. Innét a magyar »város« szó is: olyan
+hely, amelyet vár védelmez.
+
+A városok iparos és kereskedő lakósai hamarosan jó módba
+jutottak, tehetősek lettek. Az uralkodók, fejedelmek látták ezt
+és mivel azt remélhették, hogy az iparos és kereskedő népesség
+bőségesen fog adózni: rajta voltak, hogy az ipart és a
+kereskedelmet minél jobban előmozdítsák és hogy iparosok és
+kereskedők minél nagyobb számban legyenek városaikban.
+
+[Illustration: Kopány vára alatt pihenő török kereskedők
+
+A törökvilág idején (a 16-ik és 17-ik században) sok török
+kereskedő élt hazánkban. A maguk árúit és terményeit nemcsak
+magyar földre hozták el, hanem Ausztriát és a mai Németországot
+is bejárták. A külső országokban szerzett pénzen árúkat vettek és
+elárasztották velük hazánkat.]
+
+Igyekeztek tehát minél több iparost és kereskedőt a külföldről
+országaikba, városaikba behívni és azokat ott letelepíteni.
+Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a
+másiktól ne tudott volna megélni: mindenféle nagy előnyöket adtak
+nekik, annál is inkább, mert a bevándorlók mindig csoportosan
+jöttek, vagy legalább is a már régebben bevándorolt saját
+fajtájukhoz csatlakoztak. Teljes szabadságot biztosítottak nekik
+az uralkodók és így alakult ki a nemes és a jobbágy mellett a
+szabad polgárok rendje, akik közvetlenül a király vagy a
+fejedelem alá tartoztak, csak annak fizettek adót és semmi közük
+sem volt a földesúrhoz. Megengedték nekik, hogy régi törvényeik
+legyenek érvényesek közöttük, vagyis, ha Olaszországból jöttek:
+az olasz, ha Franciaországból jöttek: a francia törvény, vagyis
+aki milyen országból jött, az ott érvényben állott törvény alá
+tartozott, mert ez biztosította a számukra üzletkötéseiknél azt a
+megszokott biztosságot, amiben otthon is részük volt. Minthogy
+azonban a törvényeiket csak ők ismerték: tehát maguk közül
+választottak vezetőt, aki az ő ügyes-bajos dolgaikat
+intézte,--ebből lett a polgármester. Maguk közül választottak
+tanácsot, amely ítélkezett a különféle pörökben,--ebből alakult
+ki az esküdtszék. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az elöljárók
+ítéletével nem voltak megelégedve, akkor az uralkodóhoz és pedig
+csakis ahhoz, vagy helyetteséhez fellebbezhettek.
+
+Igy tehát a városok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a
+földesúri beavatkozástól, közvetlenül és egyedül az uralkodók alá
+tartoztak.
+
+Az ország nagy eseményei közé tartoztak az egyes városokban
+tartott vásárok és rövidesen arról győződtek meg, hogy a vásáron
+több és jobb szerezhető békességgel, mint amennyi a harcok
+gyilkos veszedelmei között szerezhető, de elveszhető is volt. Az
+évszázados fejlődés után ipar és kereskedelem lassanként nyugodt,
+általános forgalmat biztosító szükséggé válik, intézménnyé lesz
+és termelő, értékesíthető munkára szorítja a művelődő
+emberiséget.
+
+
+
+
+A meleg források
+
+
+A meleg források ezreit találni együtt az északamerikai Nemzeti
+Parkban, amely akkora, mint két középszerű magyar vármegye
+együttvéve. Az Egyesült-Államoknak ez a büszkesége a
+Sziklás-hegységben fekszik, 2500 méter magasan a tenger színe
+felett. Nem szabad ott építkezni, letelepülni és csak belépődíjért
+lehet belejutni. A parkot katonák őrzik, akik szigorúan ügyelnek
+arra, hogy a látogatók a természeti szépségekben semmiféle kárt ne
+tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a törvény súlyos pénzbüntetést ró.
+A Nemzeti Parkban két hegylánc között nagy fensík van, amely úgy
+keletkezett, hogy a hegyláncok között levő széles medencét egy
+tűzhányóhegy valamikor lávával töltötte ki. A láva felülete ma
+már teljesen kihűlt, fenyveserdő lepi el, de a föld belseje még mindig
+forró alatta, a vulkánosság még nem szűnt meg, amit a rengeteg
+meleg forrás bizonyít.
+
+A lávafensíkon nagy süppedések, medencék vannak, amelyeknek
+fenekéről előtör a forró talajvíz. Az előbuggyanó meleg források
+száma körülbelül hétezer. Van köztük olyan is, amelyből csak
+bizonyos időközönként tör sisteregve a magasba egy-egy gőzbe
+burkolt vízoszlop, ezeknek a neve gejzir. A gejzirek medencéje
+olyan, mint a szita, tele van lyukakkal és minden lyukon zúgva
+tör elő a forróvíz, gőz és majd itt, majd amott szökkenik fel
+egy-egy gejzir. Az egyik sokáig hallgat, de aztán annál nagyobb
+erővel süvít 70--80 méter magasba a forró víz és 300 méter
+magasba a gőz, a másik alig pihen valamit, sűrűbben dolgozik. Nem
+is lehet számontartani a forrásokat, mert napról-napra változnak
+és a gomolygó gőzfelhőktől alig lehet egy-egy medencén
+áttekinteni. A gejzirek vize forró vizű patakokban folyik el.
+Megtörténik, hogy a patak valamilyen okból a fenyőerdőbe téved és
+kipusztítja. A gejzirek környékén nem ritka látvány az ilyen
+kihalt erdő.
+
+[Illustration: A meleg forrás kitörése
+
+A forró víz ritkán tör ki szökőkutak módjára: többnyire olyan
+gőzfelhőbe burkolódzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet látni
+a felszökkenő vizet is.]
+
+Európában Izland szigetén (az északi Jeges-tenger szélén) van a
+legnagyobb szökő meleg forrás: ennek a neve »Gejzir« és innen
+kapták a meleg szökőforrások a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi
+félszigeten is több mint száz gejzir működött. A gejzir
+kitöréseit a forrás mélyében képződő gőz okozza. Amikor már annyi
+gőz képződött, hogy nem fér el, nagy feszítő erejével kilöki,
+kiszorítja a vizet.
+
+[Illustration: Meleg forrás kúpja az észak-amerikai
+Yellowstone-tó szélén]
+
+[Illustration: Magasra szökő meleg forrás]
+
+A föld mélyéből előtörő meleg forrás sok ásványi anyagot,
+különösen meszet hoz magával, sokkal többet, mint a hideg forrás,
+mert a forró víz sokkal több anyagot tud feloldani, mint a hideg.
+Amikor azonban a meleg víz a levegőre jut, lehűl és nem tudja
+többé oldva tartani a meszet, amely kiválik belőle és lerakódik a
+forrás nyílása körül. Nem halmozódik fel akárhogyan, hanem a
+lejtőn, ahol a meleg víz lefolyik, párkányok képződnek. A
+párkányok lassankint nőnek és mögöttük mint valami víztartóban
+megáll a kristálytiszta víz. Nem egyforma nagyok, attól függ,
+mióta építi őket a forrás és hogy mennyi oldott anyagot hoz
+magával. Van köztük olyan is, amely a magával hozott mészből
+egész hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen képződés a Csendes
+Óceánban, az ausztráliai Új-Zéland szigetén volt, de a
+Taravera-vulkán egyetlen kitörése 1886-ban úgy elpusztította a
+föld szinéről, hogy nyoma sem maradt.
+
+A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szabályos időközökben
+törnek ki. A Nemzeti Parkban a legszabályosabb gejzir pontosan
+minden hetven percben kitör és tiz percig löki fel a vizet a
+magasba. Kitörése alkalmával nem hasonlít egészen a közönséges
+szökőkúthoz, mert az előtörő vízoszlopot gőzfelhő takarja el és
+csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkenő vízoszlopot is.
+
+A meleg források a föld gyomrából nemcsak meszet hoznak feloldva
+magukkal, hanem feloldott más anyagokat is: vasat, ként,
+különböző sókat. Az ilyen meleg források vizét sokféle betegségek
+gyógyítására használják fel. Részben isszák, részben pedig
+fürödnek benne. Ha nincs is semmiféle gyógyító hatása, akkor is
+felhasználják, közönséges (nem gyógyító) fürdőt építenek
+melléje, mert megtakarítják a vízforralást. A meleg forrásnak gyógyító
+célra való felhasználása olyan régi, mint maga az ember. A
+Krisztus születése előtt élő görögökről és rómaiakról tudjuk,
+hogy meleg források fölé gyógyító-fürdőket építettek és
+mindegyiket más betegség ellen használták. A rómaiak olyan
+forrásokat is ismertek és használtak, amelyeknél a mai ember is
+sikerrel keresi az egészségét.
+
+A meleg forrásnak a hőmérséklete mindig akkora, mint azé a
+földrétegé, ahonnan előtör. A forrásból előtörő viznek a
+mennyisége is különböző. A meleg forrás hőmérséklete állandó
+ugyan, de például egy földrengés nemcsak a hőmérsékletét
+változtathatja meg, hanem azoknak az ásványi anyagoknak a
+mennyiségét is, amelyet a víz a föld gyomrából magával hoz. Ha a
+földbe 33 méter mélyre leásunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott
+a hőmérséklet egy fokkal, 66 méter mélységben két fokkal és így
+tovább minden 33 méternél egy fokkal magasabb lesz. Már most nem
+nehéz kiszámítani azt, hogy olyan forrásnak a hőmérséklete, amely
+ezer méternyi mélységből fakad, 33 fok lesz.
+
+[Illustration: A meleg forrás nyílasa körül lerakódott
+mészrétegek]
+
+A forrásnak a vize a föld gyomrába úgy kerül, hogy hóolvadás vagy
+eső alkalmával a víz leszivárog. Ha a talaj például agyagos, azon
+a víz nem tud keresztülhatolni, a víz tehát aránylag kis
+mélységben gyűlik össze és hideg forrás lesz belőle. De ha a
+talaj laza, a víz a nagy mélységbe is lehúzódik és meleg forrás
+lesz belőle. A meleg források közül azonban csak némelyik
+keletkezik így. A másik fajta meleg forrásokból olyan víz tör
+elő, amely nem esővíz volt valamikor, hanem először lát
+napvilágot. A Föld legbelső magja ugyanis izzó és benne gőz
+alakjában bizonyos mennyiségű víz is van. A Föld izzó magvának a
+felülete lassan, de állandóan kihül, a benne levő gőz lecsapódik,
+forróvíz lesz belőle, amely összegyül és amelyet a föld
+belsejéből felszabaduló gőzök szorítanak a Föld felszínére.
+
+[Illustration: A meleg forrás tölcsére
+
+Némelyik tölcsérből rendetlen időközökben tör elő a forró víz,
+némelyik pedig állandóan tiszta vízzel van töltve.]
+
+
+
+
+Széchenyi István
+
+(3) Ébred az ország. A „Hitel" sikere
+
+
+Széchenyi nagylelkű kezdésére a tudóstársaság csakhamar
+megalakult. Ugyanekkor megteremtette Széchenyi a nemzeti kaszinót
+és ezek fölé röppent az a gondolata, hogy mindkét új szervezet a
+fővárossá emelendő Pestbudán működjék.
+
+A nemzetnek, hogy szétzüllött és legyengült állapotából
+kiépülhessen, természetes középpontra és vezérlő életszervekre
+volt szüksége. Amazt megjelölte Széchenyi Budapestben, emezeket
+létrehozta a szellemileg kiválók intézetében: az Akadémiában
+(akkor magyar tudóstársaságnak nevezték) és a társadalmi
+előkelőség gyűlőhelyén: a kaszinóban. Az egyiket a nemzeti
+műveltség fejlesztésére, a másikat a nemzeti erkölcs és a társas
+érintkezés nemesítésére szánta.
+
+Következtek volna a többi feladatok, amikhez Széchenyi már
+ezektől a szervektől kaphatott segítséget. De neki a nemzet
+millióinak érdekeltségére is szüksége volt.
+
+Már látta azt az eszközt is, mellyel a sokaság lelkéhez
+hozzáférhet, azt felrázhatja a tespedtségből, életvágyakat
+gerjesztve benne. Az országgyűlésen történtek nem hagyták
+kétségben: a nemzeti nyelvért buzdult fel az országgyűlés és a
+közvélemény. Széchenyi tehát a tollhoz nyúlt, hogy a milliókat
+serkentse, irányozza, kergesse a nehéz úton, mely a nemzet jövő
+nagyságához elvezet.
+
+Első irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt
+szánva. A lovakról szólt; a lóverseny-egyesület mágnástagjainak
+fejtette ki a lónemesítéssel elérhető gazdasági előnyöket és
+ezekből a magyar lótenyésztésre váró világsikert.
+
+Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi
+egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni politikai
+programjához a vezérlő gondolatokat. Feszült várakozással nézett
+a dolgozat elé minden párt, osztály és felekezet, fenn a kormány,
+legfelül az udvar is. Melyikükhöz fog Széchenyi szítani vagy
+csatlakozni, melyiküknek izen hadat, vagy kínál békét és mily
+feltételek mellett: erre voltak mind kíváncsiak.
+
+Egy esztendőn át dolgozott rajta, 1828 decembertől 1829 végéig.
+Végre 1830 őszén megjelenhetett alapvető műve: a Hitel.
+
+Minden várakozást felülmúlt, noha mindenki csalódott benne, mert
+nem azt kapták, amit vártak tőle. Nem volt tudományos könyv, sem
+politikai irat. De magában foglalta mindazt, ami közviszonyainkról
+elmondható volt.
+
+A nemzet egyeteméhez írta, azért ajánlotta »honunk szebb lelkű
+asszonyainak«, mert könyve minden családhoz, minden háztartásnak
+szólt.
+
+[Illustration: A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában]
+
+[Illustration: Ferenc király élete utolsó éveiben]
+
+Lefesti az országot, mely a hitel áldásai nélkül tengődni
+kénytelen és hogy megáldassák vele, ahhoz érdemben szűkölködő.
+Szól a birtokosról, kinek dúsan terem a föld, mégis koldus, mert
+javait nem válthatja pénzzé. Szól az uraságról, kire ősei
+milliókig felbecsülhető értékeket hagytak, de becse még sincs,
+mert a pénzforgalom erei elkerülik és ha segítni akar magán,
+uzsorásra szorul. Szól gazdaságunkról, mely elavult és tunya.
+
+Hitelképességünk hiányáért erkölcsi fogyatkozásunkat okozza.
+Nemcsak a rend és takarékosság hiányzik belőlünk, hanem a
+mérséklet és a fegyelem is, mely mulató és préda hajlamainkat
+megfékezhetné. Pedig azzal az erővel, ami könnyedén rámegy a
+világbaélésre, sokkal szebb világot teremthetnénk magunknak,
+amelyben érdemesebb is volna élnünk. De minket ilyenné tett a
+közszokás, a környezet példája, a család, melyben élünk, és az a
+másik, melyet alapítani fogunk. Elhanyagoljuk kötelességeinket,
+fölszínes a képzettségünk, igéretünk be nem válik, tartozást
+fizetni nem szeretünk és a bajból kimászván, nem javulunk. Innen
+származik elmaradtságunk, az országnyomor, a nemzet elernyedése,
+jövőnk veszedelme.
+
+Aztán az orvosláshoz lát és ellenszer gyanánt megjelöli a hitelt
+és hitelképességet. Szól a módról is, ahogy ez a gyógyszer
+közéletünk reformjával mindenki számára megszerezhető. Odapillant
+a »maradiakhoz«, akik azt mondják, hogy az ország így is megél,
+sőt tán boldogabb más országoknál. Szemébe néz az
+»elégületleneknek«, kik minden bajért a bécsi kormányt okozzák és
+azt feleli nekik, hogy a nemzeti munkát magunknak kell elvégeznünk,
+más azt el nem végzi helyettünk. »A kisded makkból--írja--magas
+tölgyfa lesz, míg a tök soha nem emelheti fel magát a földről.«
+
+[Illustration: A Hitel első kiadásának címlapja]
+
+Új feladatok egész sorozatára irányozza az érdeklődést. Anglia
+felé mutat, mely nem pénzbőséggel kezdte, hanem munkával.
+Széchenyi erőteljesebb munkát sürget az egész vonalon. Termeljünk
+sokkal többet és belső fogyasztásunk is legyen sokkal kiadósabb.
+Sürgősnek vallja forgalmi utaink kiépítését, a közigazgatás
+egyszerűsítését és intézkedéseket kíván a kereskedelem
+fennakadásai ellen, a határvámok körül, jutalmakat a több és jobb
+termelésre és a kivitelre, nemzeti bankot vagy legalább
+földhitel-intézetet a hitelszükség fedezésére és hiteltörvényeket
+(a váltójog szabályozásával) a tartozások biztosítására.
+
+[Illustration: Dessewffy József gróf,
+
+aki a maradiak nevében tiltakozott Széchenyi újító gondolatai
+ellen.]
+
+A dolgozaton átsugárzó szellemet mutatja a könyv első és záró
+mondata. »Nem fogok én--így kezdi--hazám dicsérője lenni, mert
+arra nem szorult, és mert oly szoros kapcsolatban látom magam
+vele, mintha rokonomat vagy önszemélyemet dicsérném. Csak a
+gyönge dicséri önmagát; az erős nemzeteket hordoz szívében.«
+Szállóigévé lett végszavai pedig ezek: »Sokan azt gondolják,
+Magyarország volt; én inkább azt szeretném hinni: lesz!«
+
+[Illustration: Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása]
+
+Ezek a szavak forradalmilag hatottak a közönségre. Általán az
+egész mű fölért egy nagyszerű cselekedettel. Mint irodalmi siker
+szinte példátlan volt. Több kiadást ért és napirenden volt
+évekig. Foglalkoztak vele Bécsben a császári udvarban, Budán a
+nádori udvarnál, az összes kancelláriákon, minden kastélyban, a
+legtöbb nemesi kúrián, a főiskolákon és a külföldi ujságokban.
+
+El lehet mondani, hogy közvéleményt csinált. Tanításait a nádor
+és Metternich főkancellár helybenhagyták, a vármegyei nemesség
+tapssal fogadta. Széchenyi a nemzet vezéréből a helyzet urává
+lett, mert győztek az eszméi.
+
+Fenn állt a pártok fölött és erről a semleges helyről
+irányozhatta a nemzeti újjászervezés munkáját.
+
+Bécsben úgy gondolták: hadd kísérletezzen, sokkal kisebb
+eredményre jut, semhogy az ő terveiket zavarhassa. De Széchenyi
+érezte, hogy csöndes fejlesztő politikájával végső célokban nagy
+és független Magyarországot nevel!
+
+A Hitel fölött csak egy bíráló ítélt kárhoztatóan elleniratában.
+Ez Dessewffy József gróf híres Taglalat-a. A régi rendhez
+ragaszkodó uraknak, a maradiak pártjának vezére volt Dessewffy. Ő
+vállalkozott Széchenyi könyvének szétbontására, taglalására:
+azért adta az iratának is a »Taglalat« címet. Ebben az iratban a
+régi Magyarország ódon szelleme szólalt meg az agg hazafi ódon
+tollával. Az ő rajongó hite a hagyományokhoz és vak hitetlensége
+minden újítás iránt, állta Széchenyi útját, megfeddi őt
+vakmerőségeért, hogy tapasztalat nélkül támadott az ősi
+hagyományok ellen és idegen mintáktól elkápráztatottan, hiú
+elméleteknek feláldozza a kegyeletet, amivel nyolcszáz éves
+fejlődésnek tartoznék. A régi szellem hamvadó tüze lobbant fel
+így--utólszor.
+
+(Folytatjuk)
+
+Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke
+Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV ***
+
+***** This file should be named 30060-0.txt or 30060-0.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+        https://www.gutenberg.org/3/0/0/6/30060/
+
+Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research.  They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+https://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement.  See
+paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works.  See paragraph 1.E below.
+
+1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States.  If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change.  If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
+     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
+     must be paid within 60 days following each date on which you
+     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
+     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+     address specified in Section 4, "Information about donations to
+     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+     License.  You must require such a user to return or
+     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+     and discontinue all use of and all access to other copies of
+     Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+     of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+     distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from.  If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation.  The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund.  If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at https://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
+https://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations.  Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at https://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+     Dr. Gregory B. Newby
+     Chief Executive and Director
+     gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements.  We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance.  To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit https://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
+ways including including checks, online payments and credit card
+donations.  To donate, please visit: https://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+     https://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/old/30060-0.zip b/old/30060-0.zip
new file mode 100644
index 0000000..89a3d84
--- /dev/null
+++ b/old/30060-0.zip
diff --git a/old/30060-8.txt b/old/30060-8.txt
new file mode 100644
index 0000000..60a6172
--- /dev/null
+++ b/old/30060-8.txt
@@ -0,0 +1,956 @@
+The Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: Vas�rnapi K�nyv
+       1914. Elso f�l�v 9. f�zet
+
+Author: Various
+
+Editor: K�lm�n �rkay
+
+Release Date: September 22, 2009 [EBook #30060]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: ISO-8859-2
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+
+
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+
+
+
+
+Vas�rnapi K�nyv
+
+
+Kiadja az Orsz�gos K�zmuvelod�si Tan�cs
+
+
+1914. Elso f�l�v 9. f�zet
+
+
+
+
+Az ipar �s keresked�s kezdetei
+
+
+Am�g a mai ipar �s kereskedelem kialakult, sok ezer �vi
+fejlod�sen kellett �tmennie. Ennek a hossz� fejlod�snek elso
+korszaka az az osr�gi ido volt, amikor az ember minden sz�ks�ges
+holmij�t otthon, maga vagy csal�dtagjai seg�ts�g�vel �ll�totta
+elo. Alacsony muvelts�gi fokon ez minden�tt �gy volt �s ma is �gy
+van azokon a vid�keken, ahol m�g ismeretlen a muvelod�s. Nem is
+kell r�gmult idokbe, vagy messzi vad n�pek k�z� kalandoznunk,
+hogy ezt a csal�di gazdas�got, legal�bb f�lig-meddig, magunk
+elott l�ssuk. A magyar f�ld�n is vannak m�g sokan, akik a maguk
+vagy a sz�loik h�z�ban is l�ttak ilyesf�l�t. Nem egy vid�ken a
+sz�nt�veto ember egymaga, csal�dja seg�ts�g�vel �p�ti a h�z�t.
+Maga zsindelyezi. Csin�l asztalt is, ha kell,--sz�val �p�tomester,
+zsindelyezo, asztalos egy szem�lyben �s ell�tja, megteremti
+egymaga az egy�b h�zi sz�ks�gletek j�r�sz�t is. De vannak sokan
+olyanok is, akik j�l eml�kszenek m�g r�, hogy a v�sznat otthon
+szott�k, a szersz�mokat otthon k�sz�tett�k �s bizony nagyon ritka
+dolog volt, ha valamit v�s�rolni kellett.
+
+Igy volt ez hajdan�n minden�tt, de m�g sokkal nagyobb m�rt�kben,
+m�r az�rt is, mert akkor bizony m�g sokkal kevesebb fajta dolog
+kellett az embereknek, mint ma, ha m�g olyan eldugott hegyi
+falvakban laknak is. Meg azt�n akkor nem v�s�roltak, ha kellett
+valami, amit nem tudtak maguk megcsin�lni, hanem cser�ltek. Csere
+�tj�n pedig nehezebb volt egyhez-m�shoz hozz�jutni, mint p�nzzel
+v�s�rolni, mert a p�nz csak k�sobb kezdett szerepelni az emberek
+k�z�tt.
+
+Amint kifejlod�tt a k�zleked�s, egym�st�l messze lak� emberek �s
+n�pek is �sszej�ttek egym�ssal. Ha megismert�k egym�s dolgait �s
+ha j�knak tal�lt�k azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is
+legyen olyan holmijuk.
+
+Hogy lehetett azonban ezt el�rni? Att�l az idotol m�g messze
+voltak, amikor a mesterember elk�sz�t valamit az�rt, hogy eladja.
+Aki amit k�sz�tett, azt saj�t mag�nak k�sz�tette. A gazdag
+emberek pedig rabszolg�kat v�s�roltak �s azokkal dolgoztattak.
+Igy teh�t, ha valakinek az volt a k�v�ns�ga, hogy bizonyos
+fajt�j� munka a rendelkez�s�re �lljon, olyan rabszolg�t v�s�rolt,
+aki �rtett ahhoz a munk�hoz, vagy r�k�nyszer�tette, hogy a k�v�nt
+munk�t--�gy ahogy--elo�ll�tsa. Igy t�rt�nt, hogy a r�gi R�m�ban
+ezersz�mra voltak rabszolg�k, akiknek iparcikkek k�szit�se volt a
+feladatuk. Magyarorsz�gon viszont--a leteleped�s elso
+idej�ben--egy sereg jobb�gy feladata az volt, hogy zsindelyeket
+k�szitsen, m�sik csoport jobb�gy sz�v�ssel, famunk�val vagy
+fegyverkov�csol�ssal foglalkozott. Az ilyen jobb�gy eltart�s�r�l
+azut�n term�szetesen a gazd�ja gondoskodott, �gy hogy teljesen a
+mesters�g�nek �lhetett.
+
+[Illustration: A muveletlen n�pek k�zimunk�ja mutatja, milyen
+eszk�z�kkel dolgoztak az emberek az osi idokben. Az ausztr�liai
+szigetlak�k m�g ma is a nyiluk seg�ts�g�vel f�rj�k, lyukasztj�k a
+deszkalapot.]
+
+[Illustration: A kunyh�bor�t�sra val� fah�ncs has�t�sa a mai
+f�lvad n�pekn�l.]
+
+[Illustration: A h�ncs elv�laszt�sa a fat�rzstol]
+
+[Illustration: A leh�ntott fak�reg puhit�sa]
+
+Nyilv�nval� azonban, hogy nagyon kev�s olyan cikk volt, amibol
+�lland�an �s annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy
+jobb�gy mindennapi munk�j�val folytonosan elo�ll�tott. A
+rabszolga vagy a jobb�gy munk�ja �gy hi�baval�v� lett volna, ha a
+gazd�ja nem seg�tett volna ezen �gy, hogy a rabszolg�t olyan
+gazd�nak adta b�rbe, akinek a rabszolga munk�j�ra �ppen sz�ks�ge
+volt. A gazda teh�t b�rbeadta rabszolg�j�t az illetoknek, hogy
+dolgoztassanak azok vele. Megt�rt�nhetett �s megt�rt�nt azonban
+az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tok�t kuporgatott
+�ssze mag�nak �s azt felaj�nlotta gazd�j�nak azzal, hogy
+szabad�tsa fel ot. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond
+rabszolg�ja felett val� hatalm�r�l �s �gy ezent�l szabad embernek
+kell tekinteni. Az �kor nagy v�rosaiban nagyon sok rabszolga
+cselekedett �gy, akik azut�n mesters�g�ket mint szabad emberek
+uzt�k. Igy keletkezett ezeken a helyeken az ipaross�g, ami azut�n
+k�sobb k�lf�ldi bev�ndorl�kkal mindink�bb elszaporodott.
+
+[Illustration: F�niciai kereskedok sz�vetet, �llatpr�met,
+elef�ntcsontot �rus�tanak
+
+Harmadf�lezer �vvel ezelott a f�niciaiak haj�ikon �zsiai
+haz�jukb�l messze f�ldekre elj�rtak: term�nyeket �s �r�kat
+adtak-vettek. Ok voltak az �vil�g rabszolgakereskedoi, de viszont
+Egyiptom �s Babil�nia muvelts�g�t is ok hozt�k Eur�p�ba.]
+
+A r�mai birodalom hely�n k�sobbi idokben k�l�n�ll� orsz�gok
+keletkeztek. Mindezek az orsz�gok f�ldm�velokkel n�pesedtek be,
+kifejlod�tt benn�k lassank�nt a f�ldesuras�g �s a jobb�gys�g. �s
+ahogyan azelott a k�l�nleges �r�kat elk�sz�to rabszolg�t
+b�rbeadta a gazd�ja m�soknak, akiknek szint�n sz�ks�g�k volt erre
+vagy arra a cikkre, ugyanolyan form�n t�rt�nt n�ha ezidoben a
+jobb�gyokkal. A f�ldesurak term�szetesen ink�bb a k�sz munk�t
+adt�k �t, mint mag�t a jobb�gyot.
+
+[Illustration: Kik�to a r�gi Egyiptomban
+
+F�m, fa, illatszer �s fuszer kev�s volt Egyiptomban. Ezeket az
+anyagokat a f�niciaiakt�l, arabokt�l, g�r�g�ktol vett�k �s
+haj�kon sz�ll�tott�k haza.]
+
+Mint egykor az iparuzo rabszolg�k, �gy a k�zmuves jobb�gyok is
+azon igyekeztek, hogy egy kis tok�t kuporgassanak �ssze maguknak.
+Ezzel a p�nzzel megv�lthatt�k magukat gazd�juk hatalma al�l �s
+azont�l a faluban csak saj�t maguk haszn�ra dolgoztak. Ha valahol
+sz�ks�g volt a munk�jukra: elmentek oda, elv�gezt�k �s azalatt
+kaptak--b�r fej�ben--ell�t�st �s esetleg p�nzt, vagy ink�bb
+b�z�t, vagy egyebet.
+
+Az ilyen k�zmuves term�szetesen nemcsak a saj�t faluj�ban ment el
+dolgozni, hanem elment a szomsz�dba is, bebarangolta n�ha az
+eg�sz orsz�got. A csal�dja azonban otthon volt �s ugyanott volt
+egy kis f�ldje is, visszat�rt h�t mindig a maga r�gi faluj�ba.
+�gy tett az apa, �gy tett a fi� is, aki kitanulta apja mesters�g�t.
+
+K�zben azonban haladt az ido. Az emberek muvelodtek, �jabb �s
+�jabb ismereteket szereztek. Szebb �s jobb dolgokat szerettek
+meg. Hogy jutottak mindehhez? K�lf�ldi kereskedok j�ttek,
+k�lf�ldi port�k�kkal. Vagy k�lf�ldi mesteremberek telepedtek le
+valamelyik k�zeli v�rosban. A v�ndorl� csizmadia unok�j�nak, ha
+azt akarta, hogy tess�k a munk�ja: m�r ezektol kellett mesters�ge
+t�k�letes�t�s�t eltanulnia. Bort se haszn�lhatott m�r ak�rmilyet:
+jobb fajt�t, szebbet, j�l kik�sz�tettet pedig csak a v�rosban
+kapott. Minthogy pedig, az akkori k�zleked�si viszonyok k�z�tt, a
+v�rosba menni ar�nylag kis t�vols�gr�l is nagy dolog volt (ami ma
+egy-k�t �ra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan j� volt
+az �t, azonk�v�l sok volt a rabl�), sokkal egyszerubb� v�lt az
+iparosra n�zve, ha a v�rosba k�lt�zk�d�tt.
+
+Ezek a v�rosok--Eur�pa mai nagy v�rosai--j�r�szt m�g a r�maiak
+idej�bol maradtak vissza. A r�mai hadsereg annak idej�n,
+folytonos elorenyomul�sa k�zben, azokon a helyeken, amelyek hadi
+szempontb�l fontosak voltak (utak keresztezod�s�n�l, foly�k
+g�zl�in�l, term�keny vid�kekhez vezeto h�g�kn�l vagy v�lgyekn�l,
+stb.), �lland� jellegu, eros katonai t�bort �t�tt, ahol �lland�
+helyors�g maradt vissza. A hadseregek nyom�n mindig ott j�rtak az
+iparosok �s kereskedok, �s mert ezeknek is kellett valahol tany�t
+�tni�k: rendesen ezek k�r�l a t�borok k�r�l, annak k�zvetlen
+k�zel�ben helyezkedtek el. A bensz�l�tt lakoss�g azut�n
+term�szetesen mind nagyobb t�megekben kereste fel ezeket a
+helyeket. R�szben hogy vegyen, r�szben hogy eladjon. A j� v�s�r
+h�r�re r�maiak is mind t�bben j�ttek ezekre a helyekre.
+Lassank�nt a s�torok helyett fah�zak, a fah�zak helyett koh�zak
+�p�ltek, az eg�szet falakkal vett�k k�r�l, hogy v�ratlan t�mad�s
+ne �rhesse a lak�sokat. Igy sz�lettek a r�mai v�rosok. Ilyen volt
+t�bbek k�z�tt a mai Mainz, K�ln, P�ris �s a mai Wien (B�cs) is,
+amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a
+mai �buda hat�r�ban, azonk�v�l sok m�s v�ros.
+
+[Illustration: P�nzv�lt� bolt N�metorsz�gban, 1539-ben
+
+A 400 �v elott val� idokben arany �s ez�st volt a p�nzek anyaga.
+Sokl�le p�nz volt forgalomban: az�rt nyiltak meg a p�nzv�lt�
+boltok, amelyeket az asztalaik n�met nev�rol �bank� n�ven
+ismertek.]
+
+Ezek a v�rosok voltak azok, amelyeket azut�n a n�pv�ndorl�s
+viharai javar�szt t�nkretettek �s az eny�szet sz�l�re juttattak.
+M�gsem pusztultak azonban el teljesen �s t�k�letesen. Mint hamu
+alatt a tuz, �gy pisl�kolt benn�k az �let. �s mert a v�rosok,
+t�bbnyire m�g a r�mai idokbol, p�sp�ki sz�khelyek voltak, vagy
+legal�bb is volt kobol �p�tett templomuk �s mert voltak m�g �p
+h�zaik is �s foleg, mert volt fal-ker�t�s�k, ha esetleg rossz
+�llapotban is: amint egy kicsit rendezodtek a viszonyok, �ledezni
+kezdtek. A lakoss�g maga ugyan m�g teljesen f�ldm�velo volt �s
+nem j�tt a v�rosokba. De az egyes birodalmak, orsz�gok,
+fejedelems�gek, hercegs�gek, gr�fs�gok urai, az �rsekek,
+p�sp�k�k, ap�tok: egy-egy ily v�rosban �t�tt�k fel udvartart�sukat.
+Itt fogadt�k a hozz�juk fordul�kat, itt int�zkedtek az �llami �s
+vall�si �gyekben, itt tartott�k seregeik jav�t szem�lyes
+rendelkez�s�kre.
+
+[Illustration: V�s�roz� n�metorsz�gi f�ldm�vesek
+
+Ez a r�gi k�p (--az 1512-ik �vben rajzolta a nagyh�ru Durer
+Albert--) azokat a f�ldm�veseket mutatja, akik a term�nyeik
+f�l�sleg�t piacra vitt�k, hogy az �r�b�l iparcikkeket vehessenek.
+Lassank�nt kifejlod�tt az a szok�s, hogy az arat�si ido ut�n
+bizonyos v�rosokban egy-k�t napra �sszegyultek az iparosok �s
+kereskedok, akik a v�s�rl� f�ldmivesek sz�m�ra kirakt�k �r�ikat.
+Ezek a napok k�sobb �lland�sultak �s ezeken tartott�k �venk�nt a
+nagy v�s�rokat.]
+
+[Illustration: Utc�ra ny�l� r�gi francia bolt]
+
+Igy m�r saj�t k�rnyezet�k is nem csek�ly sz�m� volt, de ez, mint
+a m�gnes a vasat, mind t�bb �s t�bb embert vont a v�rosba.
+
+A fejedelmi udvarokhoz nemcsak �gyes-bajos alattval�k fordultak
+igazs�got keresni, j�ttek szerencselovagok is, akik boldogul�sukat
+rem�lt�k, j�ttek vit�zek is, akik kardjukat aj�nlott�k fel, j�ttek
+ap�c�k �s szerzetesek, akik a gyermekek oktat�s�ra v�llalkoztak.
+Ebbol a tarka, forrong� �s pezsd�lni kezdo �letbol m�r nem
+hi�nyozhatott a kereskedo, aki messzi k�lf�ldrol hozta �r�j�t �s
+nem hi�nyozhatott az iparos, aki ott k�sz�tette az egyszerubb �s
+k�z�ns�gesebb cikkeket.
+
+Igy indultak ism�t fejlod�snek a r�gi v�rosok, �s mint egykoron
+ezek a r�mai t�borhelyekbol, �gy alakult sok �j v�ros az alkalmas
+helyeken fekvo v�r k�r�l. Inn�t a magyar �v�ros� sz� is: olyan
+hely, amelyet v�r v�delmez.
+
+A v�rosok iparos �s kereskedo lak�sai hamarosan j� m�dba
+jutottak, tehetosek lettek. Az uralkod�k, fejedelmek l�tt�k ezt
+�s mivel azt rem�lhett�k, hogy az iparos �s kereskedo n�pess�g
+bos�gesen fog ad�zni: rajta voltak, hogy az ipart �s a
+kereskedelmet min�l jobban elomozd�ts�k �s hogy iparosok �s
+kereskedok min�l nagyobb sz�mban legyenek v�rosaikban.
+
+[Illustration: Kop�ny v�ra alatt piheno t�r�k kereskedok
+
+A t�r�kvil�g idej�n (a 16-ik �s 17-ik sz�zadban) sok t�r�k
+kereskedo �lt haz�nkban. A maguk �r�it �s term�nyeit nemcsak
+magyar f�ldre hozt�k el, hanem Ausztri�t �s a mai N�metorsz�got
+is bej�rt�k. A k�lso orsz�gokban szerzett p�nzen �r�kat vettek �s
+el�rasztott�k vel�k haz�nkat.]
+
+Igyekeztek teh�t min�l t�bb iparost �s kereskedot a k�lf�ldrol
+orsz�gaikba, v�rosaikba beh�vni �s azokat ott letelep�teni.
+Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a
+m�sikt�l ne tudott volna meg�lni: mindenf�le nagy elony�ket adtak
+nekik, ann�l is ink�bb, mert a bev�ndorl�k mindig csoportosan
+j�ttek, vagy legal�bb is a m�r r�gebben bev�ndorolt saj�t
+fajt�jukhoz csatlakoztak. Teljes szabads�got biztos�tottak nekik
+az uralkod�k �s �gy alakult ki a nemes �s a jobb�gy mellett a
+szabad polg�rok rendje, akik k�zvetlen�l a kir�ly vagy a
+fejedelem al� tartoztak, csak annak fizettek ad�t �s semmi k�z�k
+sem volt a f�ldes�rhoz. Megengedt�k nekik, hogy r�gi t�rv�nyeik
+legyenek �rv�nyesek k�z�tt�k, vagyis, ha Olaszorsz�gb�l j�ttek:
+az olasz, ha Franciaorsz�gb�l j�ttek: a francia t�rv�ny, vagyis
+aki milyen orsz�gb�l j�tt, az ott �rv�nyben �llott t�rv�ny al�
+tartozott, mert ez biztos�totta a sz�mukra �zletk�t�seikn�l azt a
+megszokott biztoss�got, amiben otthon is r�sz�k volt. Minthogy
+azonban a t�rv�nyeiket csak ok ismert�k: teh�t maguk k�z�l
+v�lasztottak vezetot, aki az o �gyes-bajos dolgaikat
+int�zte,--ebbol lett a polg�rmester. Maguk k�z�l v�lasztottak
+tan�csot, amely �t�lkezett a k�l�nf�le p�r�kben,--ebbol alakult
+ki az esk�dtsz�k. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az el�lj�r�k
+�t�let�vel nem voltak megel�gedve, akkor az uralkod�hoz �s pedig
+csakis ahhoz, vagy helyettes�hez fellebbezhettek.
+
+Igy teh�t a v�rosok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a
+f�ldes�ri beavatkoz�st�l, k�zvetlen�l �s egyed�l az uralkod�k al�
+tartoztak.
+
+Az orsz�g nagy esem�nyei k�z� tartoztak az egyes v�rosokban
+tartott v�s�rok �s r�videsen arr�l gyozodtek meg, hogy a v�s�ron
+t�bb �s jobb szerezheto b�kess�ggel, mint amennyi a harcok
+gyilkos veszedelmei k�z�tt szerezheto, de elveszheto is volt. Az
+�vsz�zados fejlod�s ut�n ipar �s kereskedelem lassank�nt nyugodt,
+�ltal�nos forgalmat biztos�t� sz�ks�gg� v�lik, int�zm�nny� lesz
+�s termelo, �rt�kes�theto munk�ra szor�tja a muvelodo
+emberis�get.
+
+
+
+
+A meleg forr�sok
+
+
+A meleg forr�sok ezreit tal�lni egy�tt az �szakamerikai Nemzeti
+Parkban, amely akkora, mint k�t k�z�pszeru magyar v�rmegye
+egy�ttv�ve. Az Egyes�lt-�llamoknak ez a b�szkes�ge a
+Szikl�s-hegys�gben fekszik, 2500 m�ter magasan a tenger sz�ne
+felett. Nem szabad ott �p�tkezni, letelep�lni �s csak bel�pod�j�rt
+lehet belejutni. A parkot katon�k orzik, akik szigor�an �gyelnek
+arra, hogy a l�togat�k a term�szeti sz�ps�gekben semmif�le k�rt ne
+tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a t�rv�ny s�lyos p�nzb�ntet�st r�.
+A Nemzeti Parkban k�t hegyl�nc k�z�tt nagy fens�k van, amely �gy
+keletkezett, hogy a hegyl�ncok k�z�tt levo sz�les medenc�t egy
+tuzh�ny�hegy valamikor l�v�val t�lt�tte ki. A l�va fel�lete ma
+m�r teljesen kihult, fenyveserdo lepi el, de a f�ld belseje m�g mindig
+forr� alatta, a vulk�noss�g m�g nem szunt meg, amit a rengeteg
+meleg forr�s bizony�t.
+
+A l�vafens�kon nagy s�pped�sek, medenc�k vannak, amelyeknek
+fenek�rol elot�r a forr� talajv�z. Az elobuggyan� meleg forr�sok
+sz�ma k�r�lbel�l h�tezer. Van k�zt�k olyan is, amelybol csak
+bizonyos idok�z�nk�nt t�r sisteregve a magasba egy-egy gozbe
+burkolt v�zoszlop, ezeknek a neve gejzir. A gejzirek medenc�je
+olyan, mint a szita, tele van lyukakkal �s minden lyukon z�gva
+t�r elo a forr�v�z, goz �s majd itt, majd amott sz�kkenik fel
+egy-egy gejzir. Az egyik sok�ig hallgat, de azt�n ann�l nagyobb
+erovel s�v�t 70--80 m�ter magasba a forr� v�z �s 300 m�ter
+magasba a goz, a m�sik alig pihen valamit, surubben dolgozik. Nem
+is lehet sz�montartani a forr�sokat, mert napr�l-napra v�ltoznak
+�s a gomolyg� gozfelhoktol alig lehet egy-egy medenc�n
+�ttekinteni. A gejzirek vize forr� vizu patakokban folyik el.
+Megt�rt�nik, hogy a patak valamilyen okb�l a fenyoerdobe t�ved �s
+kipuszt�tja. A gejzirek k�rny�k�n nem ritka l�tv�ny az ilyen
+kihalt erdo.
+
+[Illustration: A meleg forr�s kit�r�se
+
+A forr� v�z ritk�n t�r ki sz�kokutak m�dj�ra: t�bbnyire olyan
+gozfelhobe burkol�dzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet l�tni
+a felsz�kkeno vizet is.]
+
+Eur�p�ban Izland sziget�n (az �szaki Jeges-tenger sz�l�n) van a
+legnagyobb sz�ko meleg forr�s: ennek a neve �Gejzir� �s innen
+kapt�k a meleg sz�koforr�sok a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi
+f�lszigeten is t�bb mint sz�z gejzir muk�d�tt. A gejzir
+kit�r�seit a forr�s m�ly�ben k�pzodo goz okozza. Amikor m�r annyi
+goz k�pzod�tt, hogy nem f�r el, nagy fesz�to erej�vel kil�ki,
+kiszor�tja a vizet.
+
+[Illustration: Meleg forr�s k�pja az �szak-amerikai
+Yellowstone-t� sz�l�n]
+
+[Illustration: Magasra sz�ko meleg forr�s]
+
+A f�ld m�ly�bol elot�ro meleg forr�s sok �sv�nyi anyagot,
+k�l�n�sen meszet hoz mag�val, sokkal t�bbet, mint a hideg forr�s,
+mert a forr� v�z sokkal t�bb anyagot tud feloldani, mint a hideg.
+Amikor azonban a meleg v�z a levegore jut, lehul �s nem tudja
+t�bb� oldva tartani a meszet, amely kiv�lik belole �s lerak�dik a
+forr�s ny�l�sa k�r�l. Nem halmoz�dik fel ak�rhogyan, hanem a
+lejton, ahol a meleg v�z lefolyik, p�rk�nyok k�pzodnek. A
+p�rk�nyok lassankint nonek �s m�g�tt�k mint valami v�ztart�ban
+meg�ll a krist�lytiszta v�z. Nem egyforma nagyok, att�l f�gg,
+mi�ta �p�ti oket a forr�s �s hogy mennyi oldott anyagot hoz
+mag�val. Van k�zt�k olyan is, amely a mag�val hozott m�szbol
+eg�sz hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen k�pzod�s a Csendes
+�ce�nban, az ausztr�liai �j-Z�land sziget�n volt, de a
+Taravera-vulk�n egyetlen kit�r�se 1886-ban �gy elpuszt�totta a
+f�ld szin�rol, hogy nyoma sem maradt.
+
+A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szab�lyos idok�z�kben
+t�rnek ki. A Nemzeti Parkban a legszab�lyosabb gejzir pontosan
+minden hetven percben kit�r �s tiz percig l�ki fel a vizet a
+magasba. Kit�r�se alkalm�val nem hasonl�t eg�szen a k�z�ns�ges
+sz�kok�thoz, mert az elot�ro v�zoszlopot gozfelho takarja el �s
+csak egy-egy pillanatra lehet l�tni a felsz�kkeno v�zoszlopot is.
+
+A meleg forr�sok a f�ld gyomr�b�l nemcsak meszet hoznak feloldva
+magukkal, hanem feloldott m�s anyagokat is: vasat, k�nt,
+k�l�nb�zo s�kat. Az ilyen meleg forr�sok viz�t sokf�le betegs�gek
+gy�gy�t�s�ra haszn�lj�k fel. R�szben issz�k, r�szben pedig
+f�r�dnek benne. Ha nincs is semmif�le gy�gy�t� hat�sa, akkor is
+felhaszn�lj�k, k�z�ns�ges (nem gy�gy�t�) f�rdot �p�tenek
+mell�je, mert megtakar�tj�k a v�zforral�st. A meleg forr�snak gy�gy�t�
+c�lra val� felhaszn�l�sa olyan r�gi, mint maga az ember. A
+Krisztus sz�let�se elott �lo g�r�g�krol �s r�maiakr�l tudjuk,
+hogy meleg forr�sok f�l� gy�gy�t�-f�rdoket �p�tettek �s
+mindegyiket m�s betegs�g ellen haszn�lt�k. A r�maiak olyan
+forr�sokat is ismertek �s haszn�ltak, amelyekn�l a mai ember is
+sikerrel keresi az eg�szs�g�t.
+
+A meleg forr�snak a hom�rs�klete mindig akkora, mint az� a
+f�ldr�teg�, ahonnan elot�r. A forr�sb�l elot�ro viznek a
+mennyis�ge is k�l�nb�zo. A meleg forr�s hom�rs�klete �lland�
+ugyan, de p�ld�ul egy f�ldreng�s nemcsak a hom�rs�klet�t
+v�ltoztathatja meg, hanem azoknak az �sv�nyi anyagoknak a
+mennyis�g�t is, amelyet a v�z a f�ld gyomr�b�l mag�val hoz. Ha a
+f�ldbe 33 m�ter m�lyre le�sunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott
+a hom�rs�klet egy fokkal, 66 m�ter m�lys�gben k�t fokkal �s �gy
+tov�bb minden 33 m�tern�l egy fokkal magasabb lesz. M�r most nem
+neh�z kisz�m�tani azt, hogy olyan forr�snak a hom�rs�klete, amely
+ezer m�ternyi m�lys�gbol fakad, 33 fok lesz.
+
+[Illustration: A meleg forr�s ny�lasa k�r�l lerak�dott
+m�szr�tegek]
+
+A forr�snak a vize a f�ld gyomr�ba �gy ker�l, hogy h�olvad�s vagy
+eso alkalm�val a v�z lesziv�rog. Ha a talaj p�ld�ul agyagos, azon
+a v�z nem tud kereszt�lhatolni, a v�z teh�t ar�nylag kis
+m�lys�gben gyulik �ssze �s hideg forr�s lesz belole. De ha a
+talaj laza, a v�z a nagy m�lys�gbe is leh�z�dik �s meleg forr�s
+lesz belole. A meleg forr�sok k�z�l azonban csak n�melyik
+keletkezik �gy. A m�sik fajta meleg forr�sokb�l olyan v�z t�r
+elo, amely nem esov�z volt valamikor, hanem elosz�r l�t
+napvil�got. A F�ld legbelso magja ugyanis izz� �s benne goz
+alakj�ban bizonyos mennyis�gu v�z is van. A F�ld izz� magv�nak a
+fel�lete lassan, de �lland�an kih�l, a benne levo goz lecsap�dik,
+forr�v�z lesz belole, amely �sszegy�l �s amelyet a f�ld
+belsej�bol felszabadul� goz�k szor�tanak a F�ld felsz�n�re.
+
+[Illustration: A meleg forr�s t�lcs�re
+
+N�melyik t�lcs�rbol rendetlen idok�z�kben t�r elo a forr� v�z,
+n�melyik pedig �lland�an tiszta v�zzel van t�ltve.]
+
+
+
+
+Sz�chenyi Istv�n
+
+(3) �bred az orsz�g. A "Hitel" sikere
+
+
+Sz�chenyi nagylelku kezd�s�re a tud�st�rsas�g csakhamar
+megalakult. Ugyanekkor megteremtette Sz�chenyi a nemzeti kaszin�t
+�s ezek f�l� r�ppent az a gondolata, hogy mindk�t �j szervezet a
+fov�ross� emelendo Pestbud�n muk�dj�k.
+
+A nemzetnek, hogy sz�tz�ll�tt �s legyeng�lt �llapot�b�l
+ki�p�lhessen, term�szetes k�z�ppontra �s vez�rlo �letszervekre
+volt sz�ks�ge. Amazt megjel�lte Sz�chenyi Budapestben, emezeket
+l�trehozta a szellemileg kiv�l�k int�zet�ben: az Akad�mi�ban
+(akkor magyar tud�st�rsas�gnak nevezt�k) �s a t�rsadalmi
+elokelos�g gyulohely�n: a kaszin�ban. Az egyiket a nemzeti
+muvelts�g fejleszt�s�re, a m�sikat a nemzeti erk�lcs �s a t�rsas
+�rintkez�s nemes�t�s�re sz�nta.
+
+K�vetkeztek volna a t�bbi feladatok, amikhez Sz�chenyi m�r
+ezektol a szervektol kaphatott seg�ts�get. De neki a nemzet
+milli�inak �rdekelts�g�re is sz�ks�ge volt.
+
+M�r l�tta azt az eszk�zt is, mellyel a sokas�g lelk�hez
+hozz�f�rhet, azt felr�zhatja a tespedts�gbol, �letv�gyakat
+gerjesztve benne. Az orsz�ggyul�sen t�rt�ntek nem hagyt�k
+k�ts�gben: a nemzeti nyelv�rt buzdult fel az orsz�ggyul�s �s a
+k�zv�lem�ny. Sz�chenyi teh�t a tollhoz ny�lt, hogy a milli�kat
+serkentse, ir�nyozza, kergesse a neh�z �ton, mely a nemzet j�vo
+nagys�g�hoz elvezet.
+
+Elso irata 1828-ban, mint k�s�rlet, csak kisebb k�rnek volt
+sz�nva. A lovakr�l sz�lt; a l�verseny-egyes�let m�gn�stagjainak
+fejtette ki a l�nemes�t�ssel el�rheto gazdas�gi elony�ket �s
+ezekbol a magyar l�teny�szt�sre v�r� vil�gsikert.
+
+Figyelmet keltett vele. De nyilv�nos titok volt, hogy Sz�chenyi
+egy �j, nagy munk�n dolgozik, melyben le fogja rakni politikai
+programj�hoz a vez�rlo gondolatokat. Fesz�lt v�rakoz�ssal n�zett
+a dolgozat el� minden p�rt, oszt�ly �s felekezet, fenn a korm�ny,
+legfel�l az udvar is. Melyik�kh�z fog Sz�chenyi sz�tani vagy
+csatlakozni, melyik�knek izen hadat, vagy k�n�l b�k�t �s mily
+felt�telek mellett: erre voltak mind k�v�ncsiak.
+
+Egy esztendon �t dolgozott rajta, 1828 decembertol 1829 v�g�ig.
+V�gre 1830 osz�n megjelenhetett alapveto muve: a Hitel.
+
+Minden v�rakoz�st fel�lm�lt, noha mindenki csal�dott benne, mert
+nem azt kapt�k, amit v�rtak tole. Nem volt tudom�nyos k�nyv, sem
+politikai irat. De mag�ban foglalta mindazt, ami k�zviszonyainkr�l
+elmondhat� volt.
+
+A nemzet egyetem�hez �rta, az�rt aj�nlotta �honunk szebb lelku
+asszonyainak�, mert k�nyve minden csal�dhoz, minden h�ztart�snak
+sz�lt.
+
+[Illustration: A nemzeti kaszin� �p�lete Sz�chenyi kor�ban]
+
+[Illustration: Ferenc kir�ly �lete utols� �veiben]
+
+Lefesti az orsz�got, mely a hitel �ld�sai n�lk�l tengodni
+k�nytelen �s hogy meg�ldass�k vele, ahhoz �rdemben szuk�lk�do.
+Sz�l a birtokosr�l, kinek d�san terem a f�ld, m�gis koldus, mert
+javait nem v�lthatja p�nzz�. Sz�l az uras�gr�l, kire osei
+milli�kig felbecs�lheto �rt�keket hagytak, de becse m�g sincs,
+mert a p�nzforgalom erei elker�lik �s ha seg�tni akar mag�n,
+uzsor�sra szorul. Sz�l gazdas�gunkr�l, mely elavult �s tunya.
+
+Hitelk�pess�g�nk hi�ny��rt erk�lcsi fogyatkoz�sunkat okozza.
+Nemcsak a rend �s takar�koss�g hi�nyzik belol�nk, hanem a
+m�rs�klet �s a fegyelem is, mely mulat� �s pr�da hajlamainkat
+megf�kezhetn�. Pedig azzal az erovel, ami k�nnyed�n r�megy a
+vil�gba�l�sre, sokkal szebb vil�got teremthetn�nk magunknak,
+amelyben �rdemesebb is volna �ln�nk. De minket ilyenn� tett a
+k�zszok�s, a k�rnyezet p�ld�ja, a csal�d, melyben �l�nk, �s az a
+m�sik, melyet alap�tani fogunk. Elhanyagoljuk k�teless�geinket,
+f�lsz�nes a k�pzetts�g�nk, ig�ret�nk be nem v�lik, tartoz�st
+fizetni nem szeret�nk �s a bajb�l kim�szv�n, nem javulunk. Innen
+sz�rmazik elmaradts�gunk, az orsz�gnyomor, a nemzet elernyed�se,
+j�vonk veszedelme.
+
+Azt�n az orvosl�shoz l�t �s ellenszer gyan�nt megjel�li a hitelt
+�s hitelk�pess�get. Sz�l a m�dr�l is, ahogy ez a gy�gyszer
+k�z�let�nk reformj�val mindenki sz�m�ra megszerezheto. Odapillant
+a �maradiakhoz�, akik azt mondj�k, hogy az orsz�g �gy is meg�l,
+sot t�n boldogabb m�s orsz�gokn�l. Szem�be n�z az
+�el�g�letleneknek�, kik minden baj�rt a b�csi korm�nyt okozz�k �s
+azt feleli nekik, hogy a nemzeti munk�t magunknak kell elv�gezn�nk,
+m�s azt el nem v�gzi helyett�nk. �A kisded makkb�l--�rja--magas
+t�lgyfa lesz, m�g a t�k soha nem emelheti fel mag�t a f�ldrol.�
+
+[Illustration: A Hitel elso kiad�s�nak c�mlapja]
+
+�j feladatok eg�sz sorozat�ra ir�nyozza az �rdeklod�st. Anglia
+fel� mutat, mely nem p�nzbos�ggel kezdte, hanem munk�val.
+Sz�chenyi eroteljesebb munk�t s�rget az eg�sz vonalon. Termelj�nk
+sokkal t�bbet �s belso fogyaszt�sunk is legyen sokkal kiad�sabb.
+S�rgosnek vallja forgalmi utaink ki�p�t�s�t, a k�zigazgat�s
+egyszerus�t�s�t �s int�zked�seket k�v�n a kereskedelem
+fennakad�sai ellen, a hat�rv�mok k�r�l, jutalmakat a t�bb �s jobb
+termel�sre �s a kivitelre, nemzeti bankot vagy legal�bb
+f�ldhitel-int�zetet a hitelsz�ks�g fedez�s�re �s hitelt�rv�nyeket
+(a v�lt�jog szab�lyoz�s�val) a tartoz�sok biztos�t�s�ra.
+
+[Illustration: Dessewffy J�zsef gr�f,
+
+aki a maradiak nev�ben tiltakozott Sz�chenyi �j�t� gondolatai
+ellen.]
+
+A dolgozaton �tsug�rz� szellemet mutatja a k�nyv elso �s z�r�
+mondata. �Nem fogok �n--�gy kezdi--haz�m dics�roje lenni, mert
+arra nem szorult, �s mert oly szoros kapcsolatban l�tom magam
+vele, mintha rokonomat vagy �nszem�lyemet dics�rn�m. Csak a
+gy�nge dics�ri �nmag�t; az eros nemzeteket hordoz sz�v�ben.�
+Sz�ll�ig�v� lett v�gszavai pedig ezek: �Sokan azt gondolj�k,
+Magyarorsz�g volt; �n ink�bb azt szeretn�m hinni: lesz!�
+
+[Illustration: Sz�chenyi Istv�n gr�f ifj�kori al��r�sa]
+
+Ezek a szavak forradalmilag hatottak a k�z�ns�gre. �ltal�n az
+eg�sz mu f�l�rt egy nagyszeru cselekedettel. Mint irodalmi siker
+szinte p�ld�tlan volt. T�bb kiad�st �rt �s napirenden volt
+�vekig. Foglalkoztak vele B�csben a cs�sz�ri udvarban, Bud�n a
+n�dori udvarn�l, az �sszes kancell�ri�kon, minden kast�lyban, a
+legt�bb nemesi k�ri�n, a foiskol�kon �s a k�lf�ldi ujs�gokban.
+
+El lehet mondani, hogy k�zv�lem�nyt csin�lt. Tan�t�sait a n�dor
+�s Metternich fokancell�r helybenhagyt�k, a v�rmegyei nemess�g
+tapssal fogadta. Sz�chenyi a nemzet vez�r�bol a helyzet ur�v�
+lett, mert gyoztek az eszm�i.
+
+Fenn �llt a p�rtok f�l�tt �s errol a semleges helyrol
+ir�nyozhatta a nemzeti �jj�szervez�s munk�j�t.
+
+B�csben �gy gondolt�k: hadd k�s�rletezzen, sokkal kisebb
+eredm�nyre jut, semhogy az o terveiket zavarhassa. De Sz�chenyi
+�rezte, hogy cs�ndes fejleszto politik�j�val v�gso c�lokban nagy
+�s f�ggetlen Magyarorsz�got nevel!
+
+A Hitel f�l�tt csak egy b�r�l� �t�lt k�rhoztat�an ellenirat�ban.
+Ez Dessewffy J�zsef gr�f h�res Taglalat-a. A r�gi rendhez
+ragaszkod� uraknak, a maradiak p�rtj�nak vez�re volt Dessewffy. O
+v�llalkozott Sz�chenyi k�nyv�nek sz�tbont�s�ra, taglal�s�ra:
+az�rt adta az irat�nak is a �Taglalat� c�met. Ebben az iratban a
+r�gi Magyarorsz�g �don szelleme sz�lalt meg az agg hazafi �don
+toll�val. Az o rajong� hite a hagyom�nyokhoz �s vak hitetlens�ge
+minden �j�t�s ir�nt, �llta Sz�chenyi �tj�t, megfeddi ot
+vakmeros�ge�rt, hogy tapasztalat n�lk�l t�madott az osi
+hagyom�nyok ellen �s idegen mint�kt�l elk�pr�ztatottan, hi�
+elm�leteknek fel�ldozza a kegyeletet, amivel nyolcsz�z �ves
+fejlod�snek tartozn�k. A r�gi szellem hamvad� t�ze lobbant fel
+�gy--ut�lszor.
+
+(Folytatjuk)
+
+Szerkeszti: �RKAY K�LM�N, az Orsz�gos K�zmuvelod�si Tan�cs aleln�ke
+Kiad�hivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84
+Budapest, az ATHENAEUM irodalmi �s nyomdai r�szv�nyt�rsulat nyom�sa
+
+
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+***** This file should be named 30060-8.txt or 30060-8.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+        https://www.gutenberg.org/3/0/0/6/30060/
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research.  They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+https://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement.  See
+paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works.  See paragraph 1.E below.
+
+1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States.  If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change.  If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
+     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
+     must be paid within 60 days following each date on which you
+     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
+     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+     address specified in Section 4, "Information about donations to
+     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+     License.  You must require such a user to return or
+     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+     and discontinue all use of and all access to other copies of
+     Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+     of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+     distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from.  If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation.  The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund.  If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at https://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
+https://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations.  Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at https://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+     Dr. Gregory B. Newby
+     Chief Executive and Director
+     gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements.  We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance.  To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit https://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
+ways including including checks, online payments and credit card
+donations.  To donate, please visit: https://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+     https://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
diff --git a/old/30060-8.zip b/old/30060-8.zip
new file mode 100644
index 0000000..0015381
--- /dev/null
+++ b/old/30060-8.zip
diff --git a/old/30060-h.zip b/old/30060-h.zip
new file mode 100644
index 0000000..9925cea
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h.zip
diff --git a/old/30060-h/30060-h.htm b/old/30060-h/30060-h.htm
new file mode 100644
index 0000000..ca54610
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/30060-h.htm
@@ -0,0 +1,993 @@
+<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
+<html>
+<head>
+<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=iso-8859-2">
+<title>The Project Gutenberg eBook of Vas�rnapi K�nyv, by K�lm�n �rkay (as editor).</title>
+
+<style type="text/css">
+p {  margin-top: .75em;
+text-align: justify;
+margin-bottom: .75em;
+}
+h1,h2,h3,h4,h5,h6 {
+text-align: center; /* all headings centered */
+clear: both;
+}
+hr { width: 33%;
+margin-top: 2em;
+margin-bottom: 2em;
+margin-left: auto;
+margin-right: auto;
+clear: both;
+}
+
+table {margin-left: auto; margin-right: auto;}
+
+body{margin-left: 10%;
+margin-right: 10%;
+}
+
+.pagenum  { /* uncomment the next line for invisible page numbers */
+/*  visibility: hidden;  */
+position: absolute;
+left: 92%;
+font-size: smaller;
+text-align: right;
+} /* page numbers */
+
+.linenum  {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */
+.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;}
+.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em;
+padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em;
+float: right; clear: right; margin-top: 1em;
+font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;}
+
+.bb       {border-bottom: solid 2px;}
+.bl       {border-left: solid 2px;}
+.bt       {border-top: solid 2px;}
+.br       {border-right: solid 2px;}
+.bbox     {border: solid 2px;}
+
+.center   {text-align: center;}
+.smcap    {font-variant: small-caps;}
+.u        {text-decoration: underline;}
+
+.caption  {font-weight: bold;}
+
+.figcenter   {margin: auto; text-align: center;}
+
+.figleft     {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top:
+1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;}
+
+.figright    {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em;
+margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;}
+
+.footnotes        {border: dashed 1px;}
+.footnote         {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;}
+.footnote .label  {position: absolute; right: 84%; text-align: right;}
+.fnanchor         {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;}
+
+.poem             {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;}
+.poem br          {display: none;}
+.poem .stanza     {margin: 1em 0em 1em 0em;}
+.poem span.i0     {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i2     {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+.poem span.i4     {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;}
+
+</style>
+
+
+</head>
+<body>
+
+
+<pre>
+
+The Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+
+Title: Vas�rnapi K�nyv
+       1914. Elso f�l�v 9. f�zet
+
+Author: Various
+
+Editor: K�lm�n �rkay
+
+Release Date: September 22, 2009 [EBook #30060]
+
+Language: Hungarian
+
+Character set encoding: ISO-8859-2
+
+*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+
+
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+
+
+
+
+</pre>
+
+<h1><b>Vas&aacute;rnapi K&ouml;nyv</b></h1>
+<h3>Kiadja az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs</h3>
+<h3>1914. Els&#337; f&eacute;l&eacute;v 9. f&uuml;zet</h3>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><b>Az ipar &eacute;s keresked&eacute;s kezdetei</b></h2>
+<p>Am&iacute;g a mai ipar &eacute;s kereskedelem kialakult, sok ezer &eacute;vi
+fejl&#337;d&eacute;sen kellett &aacute;tmennie. Ennek a hossz&uacute; fejl&#337;d&eacute;snek els&#337;
+korszaka az az &#337;sr&eacute;gi id&#337; volt, amikor az ember minden sz&uuml;ks&eacute;ges
+holmij&aacute;t otthon, maga vagy csal&aacute;dtagjai seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel &aacute;ll&iacute;totta
+el&#337;. Alacsony m&#369;velts&eacute;gi fokon ez minden&uuml;tt &iacute;gy volt &eacute;s ma is &iacute;gy
+van azokon a vid&eacute;keken, ahol m&eacute;g ismeretlen a m&#369;vel&#337;d&eacute;s. Nem is
+kell r&eacute;gmult id&#337;kbe, vagy messzi vad n&eacute;pek k&ouml;z&eacute; kalandoznunk,
+hogy ezt a csal&aacute;di gazdas&aacute;got, legal&aacute;bb f&eacute;lig-meddig, magunk
+el&#337;tt l&aacute;ssuk. A magyar f&ouml;ld&ouml;n is vannak m&eacute;g sokan, akik a maguk
+vagy a sz&uuml;l&#337;ik h&aacute;z&aacute;ban is l&aacute;ttak ilyesf&eacute;l&eacute;t. Nem egy vid&eacute;ken a
+sz&aacute;nt&oacute;vet&#337; ember egymaga, csal&aacute;dja seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel &eacute;p&iacute;ti a h&aacute;z&aacute;t.
+Maga zsindelyezi. Csin&aacute;l asztalt is, ha kell,&mdash;sz&oacute;val
+&eacute;p&iacute;t&#337;mester, zsindelyez&#337;, asztalos egy szem&eacute;lyben &eacute;s ell&aacute;tja,
+megteremti egymaga az egy&eacute;b h&aacute;zi sz&uuml;ks&eacute;gletek j&oacute;r&eacute;sz&eacute;t is. De
+vannak sokan olyanok is, akik j&oacute;l eml&eacute;kszenek m&eacute;g r&aacute;, hogy a
+v&aacute;sznat otthon sz&#337;tt&eacute;k, a szersz&aacute;mokat otthon k&eacute;sz&iacute;tett&eacute;k &eacute;s
+bizony nagyon ritka dolog volt, ha valamit v&aacute;s&aacute;rolni kellett.</p>
+<p>Igy volt ez hajdan&aacute;n minden&uuml;tt, de m&eacute;g sokkal nagyobb m&eacute;rt&eacute;kben,
+m&aacute;r az&eacute;rt is, mert akkor bizony m&eacute;g sokkal kevesebb fajta dolog
+kellett az embereknek, mint ma, ha m&eacute;g olyan eldugott hegyi
+falvakban laknak is. Meg azt&aacute;n akkor nem v&aacute;s&aacute;roltak, ha kellett
+valami, amit nem tudtak maguk megcsin&aacute;lni, hanem cser&eacute;ltek. Csere
+&uacute;tj&aacute;n pedig nehezebb volt egyhez-m&aacute;shoz hozz&aacute;jutni, mint p&eacute;nzzel
+v&aacute;s&aacute;rolni, mert a p&eacute;nz csak k&eacute;s&#337;bb kezdett szerepelni az emberek
+k&ouml;z&ouml;tt.</p>
+<p>Amint kifejl&#337;d&ouml;tt a k&ouml;zleked&eacute;s, egym&aacute;st&oacute;l messze lak&oacute; emberek &eacute;s
+n&eacute;pek is &ouml;sszej&ouml;ttek egym&aacute;ssal. Ha megismert&eacute;k egym&aacute;s dolgait &eacute;s
+ha j&oacute;knak tal&aacute;lt&aacute;k azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is
+legyen olyan holmijuk.</p>
+<p>Hogy lehetett azonban ezt el&eacute;rni? Att&oacute;l az id&#337;t&#337;l m&eacute;g messze
+voltak, amikor a mesterember elk&eacute;sz&iacute;t valamit az&eacute;rt, hogy eladja.
+Aki amit k&eacute;sz&iacute;tett, azt saj&aacute;t mag&aacute;nak k&eacute;sz&iacute;tette. A gazdag
+emberek pedig rabszolg&aacute;kat v&aacute;s&aacute;roltak &eacute;s azokkal dolgoztattak.
+Igy teh&aacute;t, ha valakinek az volt a k&iacute;v&aacute;ns&aacute;ga, hogy bizonyos
+fajt&aacute;j&uacute; munka a rendelkez&eacute;s&eacute;re &aacute;lljon, olyan rabszolg&aacute;t v&aacute;s&aacute;rolt,
+aki &eacute;rtett ahhoz a munk&aacute;hoz, vagy r&aacute;k&eacute;nyszer&iacute;tette, hogy a k&iacute;v&aacute;nt
+munk&aacute;t&mdash;&uacute;gy ahogy&mdash;el&#337;&aacute;ll&iacute;tsa. Igy t&ouml;rt&eacute;nt, hogy a r&eacute;gi R&oacute;m&aacute;ban
+ezersz&aacute;mra voltak rabszolg&aacute;k, akiknek iparcikkek k&eacute;szit&eacute;se volt a
+feladatuk. Magyarorsz&aacute;gon viszont&mdash;a leteleped&eacute;s els&#337;
+idej&eacute;ben&mdash;egy sereg jobb&aacute;gy feladata az volt, hogy zsindelyeket
+k&eacute;szitsen, m&aacute;sik csoport jobb&aacute;gy sz&ouml;v&eacute;ssel, famunk&aacute;val vagy
+fegyverkov&aacute;csol&aacute;ssal foglalkozott. Az ilyen jobb&aacute;gy eltart&aacute;s&aacute;r&oacute;l
+azut&aacute;n term&eacute;szetesen a gazd&aacute;ja gondoskodott, &uacute;gy hogy teljesen a
+mesters&eacute;g&eacute;nek &eacute;lhetett.</p>
+<center><img src="images/image1.jpg" alt="A m&#369;veletlen n&eacute;pek k&eacute;zimunk&aacute;ja mutatja, milyen
+eszk&ouml;z&ouml;kkel dolgoztak az emberek az &#337;si id&#337;kben. Az ausztr&aacute;liai
+szigetlak&oacute;k m&eacute;g ma is a nyiluk seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel f&uacute;rj&aacute;k, lyukasztj&aacute;k a
+deszkalapot."></center>
+<p><b>A m&#369;veletlen n&eacute;pek k&eacute;zimunk&aacute;ja mutatja,</b> milyen
+eszk&ouml;z&ouml;kkel dolgoztak az emberek az &#337;si id&#337;kben. Az ausztr&aacute;liai
+szigetlak&oacute;k m&eacute;g ma is a nyiluk seg&iacute;ts&eacute;g&eacute;vel f&uacute;rj&aacute;k, lyukasztj&aacute;k a
+deszkalapot.</p>
+<center><img src="images/image2.jpg" alt="A kunyh&oacute;bor&iacute;t&aacute;sra val&oacute; fah&aacute;ncs has&iacute;t&aacute;sa a mai
+f&eacute;lvad n&eacute;pekn&eacute;l."></center>
+<p><b>A kunyh&oacute;bor&iacute;t&aacute;sra val&oacute; fah&aacute;ncs</b> has&iacute;t&aacute;sa a mai
+f&eacute;lvad n&eacute;pekn&eacute;l.</p>
+<center><img src="images/image3.jpg" alt="A h&aacute;ncs elv&aacute;laszt&aacute;sa a fat&ouml;rzst&#337;l"></center>
+<p><b>A h&aacute;ncs elv&aacute;laszt&aacute;sa a fat&ouml;rzst&#337;l</b></p>
+<center><img src="images/image4.jpg" alt="A leh&aacute;ntott fak&eacute;reg puhit&aacute;sa"></center>
+<p><b>A leh&aacute;ntott fak&eacute;reg puhit&aacute;sa</b></p>
+<p>Nyilv&aacute;nval&oacute; azonban, hogy nagyon kev&eacute;s olyan cikk volt, amib&#337;l
+&aacute;lland&oacute;an &eacute;s annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy
+jobb&aacute;gy mindennapi munk&aacute;j&aacute;val folytonosan el&#337;&aacute;ll&iacute;tott. A
+rabszolga vagy a jobb&aacute;gy munk&aacute;ja &iacute;gy hi&aacute;baval&oacute;v&aacute; lett volna, ha a
+gazd&aacute;ja nem seg&iacute;tett volna ezen &uacute;gy, hogy a rabszolg&aacute;t olyan
+gazd&aacute;nak adta b&eacute;rbe, akinek a rabszolga munk&aacute;j&aacute;ra &eacute;ppen sz&uuml;ks&eacute;ge
+volt. A gazda teh&aacute;t b&eacute;rbeadta rabszolg&aacute;j&aacute;t az illet&#337;knek, hogy
+dolgoztassanak azok vele. Megt&ouml;rt&eacute;nhetett &eacute;s megt&ouml;rt&eacute;nt azonban
+az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis t&#337;k&eacute;t kuporgatott
+&ouml;ssze mag&aacute;nak &eacute;s azt felaj&aacute;nlotta gazd&aacute;j&aacute;nak azzal, hogy
+szabad&iacute;tsa fel &#337;t. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond
+rabszolg&aacute;ja felett val&oacute; hatalm&aacute;r&oacute;l &eacute;s &iacute;gy ezent&uacute;l szabad embernek
+kell tekinteni. Az &oacute;kor nagy v&aacute;rosaiban nagyon sok rabszolga
+cselekedett &iacute;gy, akik azut&aacute;n mesters&eacute;g&uuml;ket mint szabad emberek
+&#369;zt&eacute;k. Igy keletkezett ezeken a helyeken az ipaross&aacute;g, ami azut&aacute;n
+k&eacute;s&#337;bb k&uuml;lf&ouml;ldi bev&aacute;ndorl&oacute;kkal mindink&aacute;bb elszaporodott.</p>
+<center><img src="images/image5.jpg" alt="F&ouml;niciai keresked&#337;k sz&ouml;vetet, &aacute;llatpr&eacute;met,
+elef&aacute;ntcsontot &aacute;rus&iacute;tanak"></center>
+<p><b>F&ouml;niciai keresked&#337;k sz&ouml;vetet, &aacute;llatpr&eacute;met,
+elef&aacute;ntcsontot &aacute;rus&iacute;tanak</b><br>
+Harmadf&eacute;lezer &eacute;vvel ezel&#337;tt a f&ouml;niciaiak haj&oacute;ikon &aacute;zsiai
+haz&aacute;jukb&oacute;l messze f&ouml;ldekre elj&aacute;rtak: term&eacute;nyeket &eacute;s &aacute;r&uacute;kat
+adtak-vettek. &#336;k voltak az &oacute;vil&aacute;g rabszolgakeresked&#337;i, de viszont
+Egyiptom &eacute;s Babil&oacute;nia m&#369;velts&eacute;g&eacute;t is &#337;k hozt&aacute;k Eur&oacute;p&aacute;ba.</p>
+<p>A r&oacute;mai birodalom hely&eacute;n k&eacute;s&#337;bbi id&#337;kben k&uuml;l&ouml;n&aacute;ll&oacute; orsz&aacute;gok
+keletkeztek. Mindezek az orsz&aacute;gok f&ouml;ldm&iacute;vel&#337;kkel n&eacute;pesedtek be,
+kifejl&#337;d&ouml;tt benn&ouml;k lassank&eacute;nt a f&ouml;ldesuras&aacute;g &eacute;s a jobb&aacute;gys&aacute;g. &Eacute;s
+ahogyan azel&#337;tt a k&uuml;l&ouml;nleges &aacute;r&uacute;kat elk&eacute;sz&iacute;t&#337; rabszolg&aacute;t
+b&eacute;rbeadta a gazd&aacute;ja m&aacute;soknak, akiknek szint&eacute;n sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;k volt erre
+vagy arra a cikkre, ugyanolyan form&aacute;n t&ouml;rt&eacute;nt n&eacute;ha ezid&#337;ben a
+jobb&aacute;gyokkal. A f&ouml;ldesurak term&eacute;szetesen ink&aacute;bb a k&eacute;sz munk&aacute;t
+adt&aacute;k &aacute;t, mint mag&aacute;t a jobb&aacute;gyot.</p>
+<center><img src="images/image6.jpg" width="600" height="544" alt="Kik&ouml;t&#337; a r&eacute;gi Egyiptomban"></center>
+<p><b>Kik&ouml;t&#337; a r&eacute;gi Egyiptomban</b><br>
+F&eacute;m, fa, illatszer &eacute;s f&#369;szer kev&eacute;s volt Egyiptomban. Ezeket az
+anyagokat a f&ouml;niciaiakt&oacute;l, arabokt&oacute;l, g&ouml;r&ouml;g&ouml;kt&#337;l vett&eacute;k &eacute;s
+haj&oacute;kon sz&aacute;ll&iacute;tott&aacute;k haza.</p>
+<p>Mint egykor az ipar&#369;z&#337; rabszolg&aacute;k, &uacute;gy a k&eacute;zm&#369;ves jobb&aacute;gyok is
+azon igyekeztek, hogy egy kis t&#337;k&eacute;t kuporgassanak &ouml;ssze maguknak.
+Ezzel a p&eacute;nzzel megv&aacute;lthatt&aacute;k magukat gazd&aacute;juk hatalma al&oacute;l &eacute;s
+azont&uacute;l a faluban csak saj&aacute;t maguk haszn&aacute;ra dolgoztak. Ha valahol
+sz&uuml;ks&eacute;g volt a munk&aacute;jukra: elmentek oda, elv&eacute;gezt&eacute;k &eacute;s azalatt
+kaptak&mdash;<em style="letter-spacing:0.3em">b&eacute;r fej&eacute;ben&mdash;</em>ell&aacute;t&aacute;st &eacute;s esetleg p&eacute;nzt, vagy ink&aacute;bb
+b&uacute;z&aacute;t, vagy egyebet.</p>
+<p>Az ilyen k&eacute;zm&#369;ves term&eacute;szetesen nemcsak a saj&aacute;t faluj&aacute;ban ment el
+dolgozni, hanem elment a szomsz&eacute;dba is, bebarangolta n&eacute;ha az
+eg&eacute;sz orsz&aacute;got. A csal&aacute;dja azonban otthon volt &eacute;s ugyanott volt
+egy kis f&ouml;ldje is, visszat&eacute;rt h&aacute;t mindig a maga r&eacute;gi faluj&aacute;ba.
+&Iacute;gy tett az apa, &iacute;gy tett a fi&uacute; is, aki kitanulta apja
+mesters&eacute;g&eacute;t.</p>
+<p>K&ouml;zben azonban haladt az id&#337;. Az emberek m&#369;vel&#337;dtek, &uacute;jabb &eacute;s
+&uacute;jabb ismereteket szereztek. Szebb &eacute;s jobb dolgokat szerettek
+meg. Hogy jutottak mindehhez? K&uuml;lf&ouml;ldi keresked&#337;k j&ouml;ttek,
+k&uuml;lf&ouml;ldi port&eacute;k&aacute;kkal. Vagy k&uuml;lf&ouml;ldi mesteremberek telepedtek le
+valamelyik k&ouml;zeli v&aacute;rosban. A v&aacute;ndorl&oacute; csizmadia unok&aacute;j&aacute;nak, ha
+azt akarta, hogy tess&eacute;k a munk&aacute;ja: m&aacute;r ezekt&#337;l kellett mesters&eacute;ge
+t&ouml;k&eacute;letes&iacute;t&eacute;s&eacute;t eltanulnia. B&#337;rt se haszn&aacute;lhatott m&aacute;r ak&aacute;rmilyet:
+jobb fajt&aacute;t, szebbet, j&oacute;l kik&eacute;sz&iacute;tettet pedig csak a v&aacute;rosban
+kapott. Minthogy pedig, az akkori k&ouml;zleked&eacute;si viszonyok k&ouml;z&ouml;tt, a
+v&aacute;rosba menni ar&aacute;nylag kis t&aacute;vols&aacute;gr&oacute;l is nagy dolog volt (ami ma
+egy-k&eacute;t &oacute;ra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan j&oacute; volt
+az &uacute;t, azonk&iacute;v&uuml;l sok volt a rabl&oacute;), sokkal egyszer&#369;bb&eacute; v&aacute;lt az
+iparosra n&eacute;zve, ha a v&aacute;rosba k&ouml;lt&ouml;zk&ouml;d&ouml;tt.</p>
+<p>Ezek a v&aacute;rosok&mdash;Eur&oacute;pa mai nagy v&aacute;rosai&mdash;j&oacute;r&eacute;szt m&eacute;g a r&oacute;maiak
+idej&eacute;b&#337;l maradtak vissza. A r&oacute;mai hadsereg annak idej&eacute;n,
+folytonos el&#337;renyomul&aacute;sa k&ouml;zben, azokon a helyeken, amelyek hadi
+szempontb&oacute;l fontosak voltak (utak keresztez&#337;d&eacute;s&eacute;n&eacute;l, foly&oacute;k
+g&aacute;zl&oacute;in&aacute;l, term&eacute;keny vid&eacute;kekhez vezet&#337; h&aacute;g&oacute;kn&aacute;l vagy v&ouml;lgyekn&eacute;l,
+stb.), &aacute;lland&oacute; jelleg&#369;, er&#337;s katonai t&aacute;bort &uuml;t&ouml;tt, ahol &aacute;lland&oacute;
+hely&#337;rs&eacute;g maradt vissza. A hadseregek nyom&aacute;n mindig ott j&aacute;rtak az
+iparosok &eacute;s keresked&#337;k, &eacute;s mert ezeknek is kellett valahol tany&aacute;t
+&uuml;tni&ouml;k: rendesen ezek k&ouml;r&uuml;l a t&aacute;borok k&ouml;r&uuml;l, annak k&ouml;zvetlen
+k&ouml;zel&eacute;ben helyezkedtek el. A bensz&uuml;l&ouml;tt lakoss&aacute;g azut&aacute;n
+term&eacute;szetesen mind nagyobb t&ouml;megekben kereste fel ezeket a
+helyeket. R&eacute;szben hogy vegyen, r&eacute;szben hogy eladjon. A j&oacute; v&aacute;s&aacute;r
+h&iacute;r&eacute;re r&oacute;maiak is mind t&ouml;bben j&ouml;ttek ezekre a helyekre.
+Lassank&eacute;nt a s&aacute;torok helyett fah&aacute;zak, a fah&aacute;zak helyett k&#337;h&aacute;zak
+&eacute;p&uuml;ltek, az eg&eacute;szet falakkal vett&eacute;k k&ouml;r&uuml;l, hogy v&aacute;ratlan t&aacute;mad&aacute;s
+ne &eacute;rhesse a lak&oacute;sokat. Igy sz&uuml;lettek a r&oacute;mai v&aacute;rosok. Ilyen volt
+t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt a mai Mainz, K&ouml;ln, P&aacute;ris &eacute;s a mai Wien (B&eacute;cs) is,
+amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a
+mai &Oacute;buda hat&aacute;r&aacute;ban, azonk&iacute;v&uuml;l sok m&aacute;s v&aacute;ros.</p>
+<center><img src="images/image7.jpg" width="600" height="377" alt="P&eacute;nzv&aacute;lt&oacute; bolt N&eacute;metorsz&aacute;gban, 1539-ben"></center>
+<p><b>P&eacute;nzv&aacute;lt&oacute; bolt N&eacute;metorsz&aacute;gban, 1539-ben</b><br>
+A 400 &eacute;v el&#337;tt val&oacute; id&#337;kben arany &eacute;s ez&uuml;st volt a p&eacute;nzek anyaga.
+Sokl&eacute;le p&eacute;nz volt forgalomban: az&eacute;rt nyiltak meg a p&eacute;nzv&aacute;lt&oacute;
+boltok, amelyeket az asztalaik n&eacute;met nev&eacute;r&#337;l &raquo;bank&laquo; n&eacute;ven
+ismertek.</p>
+<p>Ezek a v&aacute;rosok voltak azok, amelyeket azut&aacute;n a n&eacute;pv&aacute;ndorl&aacute;s
+viharai javar&eacute;szt t&ouml;nkretettek &eacute;s az eny&eacute;szet sz&eacute;l&eacute;re juttattak.
+M&eacute;gsem pusztultak azonban el teljesen &eacute;s t&ouml;k&eacute;letesen. Mint hamu
+alatt a t&#369;z, &uacute;gy pisl&aacute;kolt benn&uuml;k az &eacute;let. &Eacute;s mert a v&aacute;rosok,
+t&ouml;bbnyire m&eacute;g a r&oacute;mai id&#337;kb&#337;l, p&uuml;sp&ouml;ki sz&eacute;khelyek voltak, vagy
+legal&aacute;bb is volt k&#337;b&#337;l &eacute;p&iacute;tett templomuk &eacute;s mert voltak m&eacute;g &eacute;p
+h&aacute;zaik is &eacute;s f&#337;leg, mert volt fal-ker&iacute;t&eacute;s&uuml;k, ha esetleg rossz
+&aacute;llapotban is: amint egy kicsit rendez&#337;dtek a viszonyok, &eacute;ledezni
+kezdtek. A lakoss&aacute;g maga ugyan m&eacute;g teljesen f&ouml;ldm&iacute;vel&#337; volt &eacute;s
+nem j&ouml;tt a v&aacute;rosokba. De az egyes birodalmak, orsz&aacute;gok,
+fejedelems&eacute;gek, hercegs&eacute;gek, gr&oacute;fs&aacute;gok urai, az &eacute;rsekek,
+p&uuml;sp&ouml;k&ouml;k, ap&aacute;tok: egy-egy ily v&aacute;rosban &uuml;t&ouml;tt&eacute;k fel
+udvartart&aacute;sukat. Itt fogadt&aacute;k a hozz&aacute;juk fordul&oacute;kat, itt
+int&eacute;zkedtek az &aacute;llami &eacute;s vall&aacute;si &uuml;gyekben, itt tartott&aacute;k seregeik
+jav&aacute;t szem&eacute;lyes rendelkez&eacute;s&uuml;kre.</p>
+<center><img src="images/image8.jpg" width="300" height="518" alt="V&aacute;s&aacute;roz&oacute; n&eacute;metorsz&aacute;gi f&ouml;ldm&iacute;vesek"></center>
+<p><b>V&aacute;s&aacute;roz&oacute; n&eacute;metorsz&aacute;gi f&ouml;ldm&iacute;vesek</b><br>
+Ez a r&eacute;gi k&eacute;p (&mdash;az 1512-ik &eacute;vben rajzolta a nagyh&iacute;r&#369; D&#369;rer
+Albert&mdash;) azokat a f&ouml;ldm&iacute;veseket mutatja, akik a term&eacute;nyeik
+f&ouml;l&ouml;sleg&eacute;t piacra vitt&eacute;k, hogy az &aacute;r&aacute;b&oacute;l iparcikkeket vehessenek.
+Lassank&eacute;nt kifejl&#337;d&ouml;tt az a szok&aacute;s, hogy az arat&aacute;si id&#337; ut&aacute;n
+bizonyos v&aacute;rosokban egy-k&eacute;t napra &ouml;sszegy&#369;ltek az iparosok &eacute;s
+keresked&#337;k, akik a v&aacute;s&aacute;rl&oacute; f&ouml;ldmivesek sz&aacute;m&aacute;ra kirakt&aacute;k &aacute;r&uacute;ikat.
+Ezek a napok k&eacute;s&#337;bb &aacute;lland&oacute;sultak &eacute;s ezeken tartott&aacute;k &eacute;venk&eacute;nt a
+nagy v&aacute;s&aacute;rokat.</p>
+<center><img src="images/image9.jpg" width="300" height="404" alt="Utc&aacute;ra ny&iacute;l&oacute; r&eacute;gi francia bolt"></center>
+<p><b>Utc&aacute;ra ny&iacute;l&oacute; r&eacute;gi francia bolt</b></p>
+<p>Igy m&aacute;r saj&aacute;t k&ouml;rnyezet&uuml;k is nem csek&eacute;ly sz&aacute;m&uacute; volt, de ez, mint
+a m&aacute;gnes a vasat, mind t&ouml;bb &eacute;s t&ouml;bb embert vont a v&aacute;rosba.</p>
+<p>A fejedelmi udvarokhoz nemcsak &uuml;gyes-bajos alattval&oacute;k fordultak
+igazs&aacute;got keresni, j&ouml;ttek szerencselovagok is, akik
+boldogul&aacute;sukat rem&eacute;lt&eacute;k, j&ouml;ttek vit&eacute;zek is, akik kardjukat
+aj&aacute;nlott&aacute;k fel, j&ouml;ttek ap&aacute;c&aacute;k &eacute;s szerzetesek, akik a gyermekek
+oktat&aacute;s&aacute;ra v&aacute;llalkoztak. Ebb&#337;l a tarka, forrong&oacute; &eacute;s pezsd&uuml;lni
+kezd&#337; &eacute;letb&#337;l m&aacute;r nem hi&aacute;nyozhatott a keresked&#337;, aki messzi
+k&uuml;lf&ouml;ldr&#337;l hozta &aacute;r&uacute;j&aacute;t &eacute;s nem hi&aacute;nyozhatott az iparos, aki ott
+k&eacute;sz&iacute;tette az egyszer&#369;bb &eacute;s k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gesebb cikkeket.</p>
+<p>Igy indultak ism&eacute;t fejl&#337;d&eacute;snek a r&eacute;gi v&aacute;rosok, &eacute;s mint egykoron
+ezek a r&oacute;mai t&aacute;borhelyekb&#337;l, &uacute;gy alakult sok &uacute;j v&aacute;ros az alkalmas
+helyeken fekv&#337; v&aacute;r k&ouml;r&uuml;l. Inn&eacute;t a magyar &raquo;v&aacute;ros&laquo; sz&oacute; is: olyan
+hely, amelyet v&aacute;r v&eacute;delmez.</p>
+<p>A v&aacute;rosok iparos &eacute;s keresked&#337; lak&oacute;sai hamarosan j&oacute; m&oacute;dba
+jutottak, tehet&#337;sek lettek. Az uralkod&oacute;k, fejedelmek l&aacute;tt&aacute;k ezt
+&eacute;s mivel azt rem&eacute;lhett&eacute;k, hogy az iparos &eacute;s keresked&#337; n&eacute;pess&eacute;g
+b&#337;s&eacute;gesen fog ad&oacute;zni: rajta voltak, hogy az ipart &eacute;s a
+kereskedelmet min&eacute;l jobban el&#337;mozd&iacute;ts&aacute;k &eacute;s hogy iparosok &eacute;s
+keresked&#337;k min&eacute;l nagyobb sz&aacute;mban legyenek v&aacute;rosaikban.</p>
+<center><img src="images/image10.jpg" width="600" height="373" alt="Kop&aacute;ny v&aacute;ra alatt pihen&#337; t&ouml;r&ouml;k keresked&#337;k"></center>
+<p><b>Kop&aacute;ny v&aacute;ra alatt pihen&#337; t&ouml;r&ouml;k keresked&#337;k</b><br>
+A t&ouml;r&ouml;kvil&aacute;g idej&eacute;n (a 16-ik &eacute;s 17-ik sz&aacute;zadban) sok t&ouml;r&ouml;k
+keresked&#337; &eacute;lt haz&aacute;nkban. A maguk &aacute;r&uacute;it &eacute;s term&eacute;nyeit nemcsak
+magyar f&ouml;ldre hozt&aacute;k el, hanem Ausztri&aacute;t &eacute;s a mai N&eacute;metorsz&aacute;got
+is bej&aacute;rt&aacute;k. A k&uuml;ls&#337; orsz&aacute;gokban szerzett p&eacute;nzen &aacute;r&uacute;kat vettek &eacute;s
+el&aacute;rasztott&aacute;k vel&uuml;k haz&aacute;nkat.</p>
+<p>Igyekeztek teh&aacute;t min&eacute;l t&ouml;bb iparost &eacute;s keresked&#337;t a k&uuml;lf&ouml;ldr&#337;l
+orsz&aacute;gaikba, v&aacute;rosaikba beh&iacute;vni &eacute;s azokat ott letelep&iacute;teni.
+Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a
+m&aacute;sikt&oacute;l ne tudott volna meg&eacute;lni: mindenf&eacute;le nagy el&#337;ny&ouml;ket adtak
+nekik, ann&aacute;l is ink&aacute;bb, mert a bev&aacute;ndorl&oacute;k mindig csoportosan
+j&ouml;ttek, vagy legal&aacute;bb is a m&aacute;r r&eacute;gebben bev&aacute;ndorolt saj&aacute;t
+fajt&aacute;jukhoz csatlakoztak. Teljes szabads&aacute;got biztos&iacute;tottak nekik
+az uralkod&oacute;k &eacute;s &iacute;gy alakult ki a nemes &eacute;s a jobb&aacute;gy mellett a
+szabad polg&aacute;rok rendje, akik k&ouml;zvetlen&uuml;l a kir&aacute;ly vagy a
+fejedelem al&aacute; tartoztak, csak annak fizettek ad&oacute;t &eacute;s semmi k&ouml;z&uuml;k
+sem volt a f&ouml;ldes&uacute;rhoz. Megengedt&eacute;k nekik, hogy r&eacute;gi t&ouml;rv&eacute;nyeik
+legyenek &eacute;rv&eacute;nyesek k&ouml;z&ouml;tt&uuml;k, vagyis, ha Olaszorsz&aacute;gb&oacute;l j&ouml;ttek:
+az olasz, ha Franciaorsz&aacute;gb&oacute;l j&ouml;ttek: a francia t&ouml;rv&eacute;ny, vagyis
+aki milyen orsz&aacute;gb&oacute;l j&ouml;tt, az ott &eacute;rv&eacute;nyben &aacute;llott t&ouml;rv&eacute;ny al&aacute;
+tartozott, mert ez biztos&iacute;totta a sz&aacute;mukra &uuml;zletk&ouml;t&eacute;seikn&eacute;l azt a
+megszokott biztoss&aacute;got, amiben otthon is r&eacute;sz&uuml;k volt. Minthogy
+azonban a t&ouml;rv&eacute;nyeiket csak &#337;k ismert&eacute;k: teh&aacute;t maguk k&ouml;z&uuml;l
+v&aacute;lasztottak vezet&#337;t, aki az &#337; &uuml;gyes-bajos dolgaikat
+int&eacute;zte,&mdash;ebb&#337;l lett a polg&aacute;rmester. Maguk k&ouml;z&uuml;l v&aacute;lasztottak
+tan&aacute;csot, amely &iacute;t&eacute;lkezett a k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le p&ouml;r&ouml;kben,&mdash;ebb&#337;l alakult
+ki az esk&uuml;dtsz&eacute;k. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az el&ouml;lj&aacute;r&oacute;k
+&iacute;t&eacute;let&eacute;vel nem voltak megel&eacute;gedve, akkor az uralkod&oacute;hoz &eacute;s pedig
+csakis ahhoz, vagy helyettes&eacute;hez fellebbezhettek.</p>
+<p>Igy teh&aacute;t a v&aacute;rosok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a
+f&ouml;ldes&uacute;ri beavatkoz&aacute;st&oacute;l, k&ouml;zvetlen&uuml;l &eacute;s egyed&uuml;l az uralkod&oacute;k al&aacute;
+tartoztak.</p>
+<p>Az orsz&aacute;g nagy esem&eacute;nyei k&ouml;z&eacute; tartoztak az egyes v&aacute;rosokban
+tartott v&aacute;s&aacute;rok &eacute;s r&ouml;videsen arr&oacute;l gy&#337;z&#337;dtek meg, hogy a v&aacute;s&aacute;ron
+t&ouml;bb &eacute;s jobb szerezhet&#337; b&eacute;kess&eacute;ggel, mint amennyi a harcok
+gyilkos veszedelmei k&ouml;z&ouml;tt szerezhet&#337;, de elveszhet&#337; is volt. Az
+&eacute;vsz&aacute;zados fejl&#337;d&eacute;s ut&aacute;n ipar &eacute;s kereskedelem lassank&eacute;nt nyugodt,
+&aacute;ltal&aacute;nos forgalmat biztos&iacute;t&oacute; sz&uuml;ks&eacute;gg&eacute; v&aacute;lik, int&eacute;zm&eacute;nny&eacute; lesz
+&eacute;s termel&#337;, &eacute;rt&eacute;kes&iacute;thet&#337; munk&aacute;ra szor&iacute;tja a m&#369;vel&#337;d&#337;
+emberis&eacute;get.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><b>A meleg forr&aacute;sok</b></h2>
+<p>A meleg forr&aacute;sok ezreit tal&aacute;lni egy&uuml;tt az &eacute;szakamerikai Nemzeti
+Parkban, amely akkora, mint k&eacute;t k&ouml;z&eacute;pszer&#369; magyar v&aacute;rmegye
+egy&uuml;ttv&eacute;ve. Az Egyes&uuml;lt-&Aacute;llamoknak ez a b&uuml;szkes&eacute;ge a
+Szikl&aacute;s-hegys&eacute;gben fekszik, 2500 m&eacute;ter magasan a tenger sz&iacute;ne
+felett. Nem szabad ott &eacute;p&iacute;tkezni, letelep&uuml;lni &eacute;s csak
+bel&eacute;p&#337;d&iacute;j&eacute;rt lehet belejutni. A parkot katon&aacute;k &#337;rzik, akik
+szigor&uacute;an &uuml;gyelnek arra, hogy a l&aacute;togat&oacute;k a term&eacute;szeti
+sz&eacute;ps&eacute;gekben semmif&eacute;le k&aacute;rt ne tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a
+t&ouml;rv&eacute;ny s&uacute;lyos p&eacute;nzb&uuml;ntet&eacute;st r&oacute;. A Nemzeti Parkban k&eacute;t hegyl&aacute;nc
+k&ouml;z&ouml;tt nagy fens&iacute;k van, amely &uacute;gy keletkezett, hogy a hegyl&aacute;ncok
+k&ouml;z&ouml;tt lev&#337; sz&eacute;les medenc&eacute;t egy t&#369;zh&aacute;ny&oacute;hegy valamikor l&aacute;v&aacute;val
+t&ouml;lt&ouml;tte ki. A l&aacute;va fel&uuml;lete ma m&aacute;r teljesen kih&#369;lt, fenyveserd&#337;
+lepi el, de a f&ouml;ld belseje m&eacute;g mindig forr&oacute; alatta, a vulk&aacute;noss&aacute;g
+m&eacute;g nem sz&#369;nt meg, amit a rengeteg meleg forr&aacute;s bizony&iacute;t.</p>
+<p>A l&aacute;vafens&iacute;kon nagy s&uuml;pped&eacute;sek, medenc&eacute;k vannak, amelyeknek
+fenek&eacute;r&#337;l el&#337;t&ouml;r a forr&oacute; talajv&iacute;z. Az el&#337;buggyan&oacute; meleg forr&aacute;sok
+sz&aacute;ma k&ouml;r&uuml;lbel&uuml;l h&eacute;tezer. Van k&ouml;zt&uuml;k olyan is, amelyb&#337;l csak
+bizonyos id&#337;k&ouml;z&ouml;nk&eacute;nt t&ouml;r sisteregve a magasba egy-egy g&#337;zbe
+burkolt v&iacute;zoszlop, ezeknek a neve <em style="letter-spacing:0.3em">gejzir</em>. A gejzirek medenc&eacute;je
+olyan, mint a szita, tele van lyukakkal &eacute;s minden lyukon z&uacute;gva
+t&ouml;r el&#337; a forr&oacute;v&iacute;z, g&#337;z &eacute;s majd itt, majd amott sz&ouml;kkenik fel
+egy-egy gejzir. Az egyik sok&aacute;ig hallgat, de azt&aacute;n ann&aacute;l nagyobb
+er&#337;vel s&uuml;v&iacute;t 70&mdash;80 m&eacute;ter magasba a forr&oacute; v&iacute;z &eacute;s 300 m&eacute;ter
+magasba a g&#337;z, a m&aacute;sik alig pihen valamit, s&#369;r&#369;bben dolgozik. Nem
+is lehet sz&aacute;montartani a forr&aacute;sokat, mert napr&oacute;l-napra v&aacute;ltoznak
+&eacute;s a gomolyg&oacute; g&#337;zfelh&#337;kt&#337;l alig lehet egy-egy medenc&eacute;n
+&aacute;ttekinteni. A gejzirek vize forr&oacute; viz&#369; patakokban folyik el.
+Megt&ouml;rt&eacute;nik, hogy a patak valamilyen okb&oacute;l a feny&#337;erd&#337;be t&eacute;ved &eacute;s
+kipuszt&iacute;tja. A gejzirek k&ouml;rny&eacute;k&eacute;n nem ritka l&aacute;tv&aacute;ny az ilyen
+kihalt erd&#337;.</p>
+<center><img src="images/image11.jpg" width="600" height="463" alt="A meleg forr&aacute;s kit&ouml;r&eacute;se"></center>
+<p><b>A meleg forr&aacute;s kit&ouml;r&eacute;se</b><br>
+A forr&oacute; v&iacute;z ritk&aacute;n t&ouml;r ki sz&ouml;k&#337;kutak m&oacute;dj&aacute;ra: t&ouml;bbnyire olyan
+g&#337;zfelh&#337;be burkol&oacute;dzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet l&aacute;tni
+a felsz&ouml;kken&#337; vizet is.</p>
+<p>Eur&oacute;p&aacute;ban Izland sziget&eacute;n (az &eacute;szaki Jeges-tenger sz&eacute;l&eacute;n) van a
+legnagyobb sz&ouml;k&#337; meleg forr&aacute;s: ennek a neve &raquo;Gejzir&laquo; &eacute;s innen
+kapt&aacute;k a meleg sz&ouml;k&#337;forr&aacute;sok a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi
+f&eacute;lszigeten is t&ouml;bb mint sz&aacute;z gejzir m&#369;k&ouml;d&ouml;tt. A gejzir
+kit&ouml;r&eacute;seit a forr&aacute;s m&eacute;ly&eacute;ben k&eacute;pz&#337;d&#337; g&#337;z okozza. Amikor m&aacute;r annyi
+g&#337;z k&eacute;pz&#337;d&ouml;tt, hogy nem f&eacute;r el, nagy fesz&iacute;t&#337; erej&eacute;vel kil&ouml;ki,
+kiszor&iacute;tja a vizet.</p>
+<center><img src="images/image12.jpg" width="600" height="407" alt="Meleg forr&aacute;s k&uacute;pja az &eacute;szak-amerikai
+Yellowstone-t&oacute; sz&eacute;l&eacute;n"></center>
+<p><b>Meleg forr&aacute;s k&uacute;pja az &eacute;szak-amerikai
+Yellowstone-t&oacute; sz&eacute;l&eacute;n</b></p>
+<center><img src="images/image13.jpg" width="300" height="655" alt="Magasra sz&ouml;k&#337; meleg forr&aacute;s"></center>
+<p><b>Magasra sz&ouml;k&#337; meleg forr&aacute;s</b></p>
+<p>A f&ouml;ld m&eacute;ly&eacute;b&#337;l el&#337;t&ouml;r&#337; meleg forr&aacute;s sok &aacute;sv&aacute;nyi anyagot,
+k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen meszet hoz mag&aacute;val, sokkal t&ouml;bbet, mint a hideg forr&aacute;s,
+mert a forr&oacute; v&iacute;z sokkal t&ouml;bb anyagot tud feloldani, mint a hideg.
+Amikor azonban a meleg v&iacute;z a leveg&#337;re jut, leh&#369;l &eacute;s nem tudja
+t&ouml;bb&eacute; oldva tartani a meszet, amely kiv&aacute;lik bel&#337;le &eacute;s lerak&oacute;dik a
+forr&aacute;s ny&iacute;l&aacute;sa k&ouml;r&uuml;l. Nem halmoz&oacute;dik fel ak&aacute;rhogyan, hanem a
+lejt&#337;n, ahol a meleg v&iacute;z lefolyik, p&aacute;rk&aacute;nyok k&eacute;pz&#337;dnek. A
+p&aacute;rk&aacute;nyok lassankint n&#337;nek &eacute;s m&ouml;g&ouml;tt&uuml;k mint valami v&iacute;ztart&oacute;ban
+meg&aacute;ll a krist&aacute;lytiszta v&iacute;z. Nem egyforma nagyok, att&oacute;l f&uuml;gg,
+mi&oacute;ta &eacute;p&iacute;ti &#337;ket a forr&aacute;s &eacute;s hogy mennyi oldott anyagot hoz
+mag&aacute;val. Van k&ouml;zt&uuml;k olyan is, amely a mag&aacute;val hozott m&eacute;szb&#337;l
+eg&eacute;sz hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen k&eacute;pz&#337;d&eacute;s a Csendes
+&Oacute;ce&aacute;nban, az ausztr&aacute;liai &Uacute;j-Z&eacute;land sziget&eacute;n volt, de a
+Taravera-vulk&aacute;n egyetlen kit&ouml;r&eacute;se 1886-ban &uacute;gy elpuszt&iacute;totta a
+f&ouml;ld szin&eacute;r&#337;l, hogy nyoma sem maradt.</p>
+<p>A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szab&aacute;lyos id&#337;k&ouml;z&ouml;kben
+t&ouml;rnek ki. A Nemzeti Parkban a legszab&aacute;lyosabb gejzir pontosan
+minden hetven percben kit&ouml;r &eacute;s tiz percig l&ouml;ki fel a vizet a
+magasba. Kit&ouml;r&eacute;se alkalm&aacute;val nem hasonl&iacute;t eg&eacute;szen a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges
+sz&ouml;k&#337;k&uacute;thoz, mert az el&#337;t&ouml;r&#337; v&iacute;zoszlopot g&#337;zfelh&#337; takarja el &eacute;s
+csak egy-egy pillanatra lehet l&aacute;tni a felsz&ouml;kken&#337; v&iacute;zoszlopot is.</p>
+<p>A meleg forr&aacute;sok a f&ouml;ld gyomr&aacute;b&oacute;l nemcsak meszet hoznak feloldva
+magukkal, hanem feloldott m&aacute;s anyagokat is: vasat, k&eacute;nt,
+k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; s&oacute;kat. Az ilyen meleg forr&aacute;sok viz&eacute;t sokf&eacute;le betegs&eacute;gek
+gy&oacute;gy&iacute;t&aacute;s&aacute;ra haszn&aacute;lj&aacute;k fel. R&eacute;szben issz&aacute;k, r&eacute;szben pedig
+f&uuml;r&ouml;dnek benne. Ha nincs is semmif&eacute;le gy&oacute;gy&iacute;t&oacute; hat&aacute;sa, akkor is
+felhaszn&aacute;lj&aacute;k, k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ges (nem gy&oacute;gy&iacute;t&oacute;) f&uuml;rd&#337;t &eacute;p&iacute;tenek mell&eacute;je,
+mert megtakar&iacute;tj&aacute;k a v&iacute;zforral&aacute;st. A meleg forr&aacute;snak gy&oacute;gy&iacute;t&oacute;
+c&eacute;lra val&oacute; felhaszn&aacute;l&aacute;sa olyan r&eacute;gi, mint maga az ember. A
+Krisztus sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt &eacute;l&#337; g&ouml;r&ouml;g&ouml;kr&#337;l &eacute;s r&oacute;maiakr&oacute;l tudjuk,
+hogy meleg forr&aacute;sok f&ouml;l&eacute; gy&oacute;gy&iacute;t&oacute;-f&uuml;rd&#337;ket &eacute;p&iacute;tettek &eacute;s
+mindegyiket m&aacute;s betegs&eacute;g ellen haszn&aacute;lt&aacute;k. A r&oacute;maiak olyan
+forr&aacute;sokat is ismertek &eacute;s haszn&aacute;ltak, amelyekn&eacute;l a mai ember is
+sikerrel keresi az eg&eacute;szs&eacute;g&eacute;t.</p>
+<p>A meleg forr&aacute;snak a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klete mindig akkora, mint az&eacute; a
+f&ouml;ldr&eacute;teg&eacute;, ahonnan el&#337;t&ouml;r. A forr&aacute;sb&oacute;l el&#337;t&ouml;r&#337; viznek a
+mennyis&eacute;ge is k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337;. A meleg forr&aacute;s h&#337;m&eacute;rs&eacute;klete &aacute;lland&oacute;
+ugyan, de p&eacute;ld&aacute;ul egy f&ouml;ldreng&eacute;s nemcsak a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klet&eacute;t
+v&aacute;ltoztathatja meg, hanem azoknak az &aacute;sv&aacute;nyi anyagoknak a
+mennyis&eacute;g&eacute;t is, amelyet a v&iacute;z a f&ouml;ld gyomr&aacute;b&oacute;l mag&aacute;val hoz. Ha a
+f&ouml;ldbe 33 m&eacute;ter m&eacute;lyre le&aacute;sunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott
+a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klet egy fokkal, 66 m&eacute;ter m&eacute;lys&eacute;gben k&eacute;t fokkal &eacute;s &iacute;gy
+tov&aacute;bb minden 33 m&eacute;tern&eacute;l egy fokkal magasabb lesz. M&aacute;r most nem
+neh&eacute;z kisz&aacute;m&iacute;tani azt, hogy olyan forr&aacute;snak a h&#337;m&eacute;rs&eacute;klete, amely
+ezer m&eacute;ternyi m&eacute;lys&eacute;gb&#337;l fakad, 33 fok lesz.</p>
+<center><img src="images/image14.jpg" width="600" height="473" alt="A meleg forr&aacute;s ny&iacute;lasa k&ouml;r&uuml;l lerak&oacute;dott
+m&eacute;szr&eacute;tegek"></center>
+<p><b>A meleg forr&aacute;s ny&iacute;lasa k&ouml;r&uuml;l lerak&oacute;dott
+m&eacute;szr&eacute;tegek</b></p>
+<p>A forr&aacute;snak a vize a f&ouml;ld gyomr&aacute;ba &uacute;gy ker&uuml;l, hogy h&oacute;olvad&aacute;s vagy
+es&#337; alkalm&aacute;val a v&iacute;z lesziv&aacute;rog. Ha a talaj p&eacute;ld&aacute;ul agyagos, azon
+a v&iacute;z nem tud kereszt&uuml;lhatolni, a v&iacute;z teh&aacute;t ar&aacute;nylag kis
+m&eacute;lys&eacute;gben gy&#369;lik &ouml;ssze &eacute;s hideg forr&aacute;s lesz bel&#337;le. De ha a
+talaj laza, a v&iacute;z a nagy m&eacute;lys&eacute;gbe is leh&uacute;z&oacute;dik &eacute;s meleg forr&aacute;s
+lesz bel&#337;le. A meleg forr&aacute;sok k&ouml;z&uuml;l azonban csak n&eacute;melyik
+keletkezik &iacute;gy. A m&aacute;sik fajta meleg forr&aacute;sokb&oacute;l olyan v&iacute;z t&ouml;r
+el&#337;, amely nem es&#337;v&iacute;z volt valamikor, hanem el&#337;sz&ouml;r l&aacute;t
+napvil&aacute;got. A F&ouml;ld legbels&#337; magja ugyanis izz&oacute; &eacute;s benne g&#337;z
+alakj&aacute;ban bizonyos mennyis&eacute;g&#369; v&iacute;z is van. A F&ouml;ld izz&oacute; magv&aacute;nak a
+fel&uuml;lete lassan, de &aacute;lland&oacute;an kih&uuml;l, a benne lev&#337; g&#337;z lecsap&oacute;dik,
+forr&oacute;v&iacute;z lesz bel&#337;le, amely &ouml;sszegy&uuml;l &eacute;s amelyet a f&ouml;ld
+belsej&eacute;b&#337;l felszabadul&oacute; g&#337;z&ouml;k szor&iacute;tanak a F&ouml;ld felsz&iacute;n&eacute;re.</p>
+<center><img src="images/image15.jpg" width="600" height="457" alt="A meleg forr&aacute;s t&ouml;lcs&eacute;re"></center>
+<p><b>A meleg forr&aacute;s t&ouml;lcs&eacute;re</b><br>
+N&eacute;melyik t&ouml;lcs&eacute;rb&#337;l rendetlen id&#337;k&ouml;z&ouml;kben t&ouml;r el&#337; a forr&oacute; v&iacute;z,
+n&eacute;melyik pedig &aacute;lland&oacute;an tiszta v&iacute;zzel van t&ouml;ltve.</p>
+<hr style="width: 65%;">
+<h2><b>Sz&eacute;chenyi Istv&aacute;n</b></h2>
+<p><b>(3) &Eacute;bred az orsz&aacute;g. A &#8222;Hitel" sikere</b></p>
+<p>Sz&eacute;chenyi nagylelk&#369; kezd&eacute;s&eacute;re a <em style="letter-spacing:0.3em">tud&oacute;st&aacute;rsas&aacute;g</em> csakhamar
+megalakult. Ugyanekkor megteremtette Sz&eacute;chenyi a <em style="letter-spacing:0.3em">nemzeti kaszin&oacute;t</em>
+&eacute;s ezek f&ouml;l&eacute; r&ouml;ppent az a gondolata, hogy mindk&eacute;t &uacute;j szervezet a
+<em style="letter-spacing:0.3em">f&#337;v&aacute;ross&aacute; emelend&#337; Pestbud&aacute;n</em> m&#369;k&ouml;dj&eacute;k.</p>
+<p>A nemzetnek, hogy sz&eacute;tz&uuml;ll&ouml;tt &eacute;s legyeng&uuml;lt &aacute;llapot&aacute;b&oacute;l
+ki&eacute;p&uuml;lhessen, term&eacute;szetes k&ouml;z&eacute;ppontra &eacute;s vez&eacute;rl&#337; &eacute;letszervekre
+volt sz&uuml;ks&eacute;ge. Amazt megjel&ouml;lte Sz&eacute;chenyi <em style="letter-spacing:0.3em">Budapestben</em>, emezeket
+l&eacute;trehozta a szellemileg kiv&aacute;l&oacute;k int&eacute;zet&eacute;ben: az Akad&eacute;mi&aacute;ban
+(akkor magyar tud&oacute;st&aacute;rsas&aacute;gnak nevezt&eacute;k) &eacute;s a t&aacute;rsadalmi
+el&#337;kel&#337;s&eacute;g gy&#369;l&#337;hely&eacute;n: a kaszin&oacute;ban. Az egyiket a nemzeti
+m&#369;velts&eacute;g fejleszt&eacute;s&eacute;re, a m&aacute;sikat a nemzeti erk&ouml;lcs &eacute;s a t&aacute;rsas
+&eacute;rintkez&eacute;s nemes&iacute;t&eacute;s&eacute;re sz&aacute;nta.</p>
+<p>K&ouml;vetkeztek volna a t&ouml;bbi feladatok, amikhez Sz&eacute;chenyi m&aacute;r
+ezekt&#337;l a szervekt&#337;l kaphatott seg&iacute;ts&eacute;get. De neki a nemzet
+milli&oacute;inak &eacute;rdekelts&eacute;g&eacute;re is sz&uuml;ks&eacute;ge volt.</p>
+<p>M&aacute;r l&aacute;tta azt az eszk&ouml;zt is, mellyel a sokas&aacute;g lelk&eacute;hez
+hozz&aacute;f&eacute;rhet, azt felr&aacute;zhatja a tespedts&eacute;gb&#337;l, &eacute;letv&aacute;gyakat
+gerjesztve benne. Az orsz&aacute;ggy&#369;l&eacute;sen t&ouml;rt&eacute;ntek nem hagyt&aacute;k
+k&eacute;ts&eacute;gben: <em style="letter-spacing:0.3em">a nemzeti nyelv&eacute;rt</em> buzdult fel az orsz&aacute;ggy&#369;l&eacute;s &eacute;s a
+k&ouml;zv&eacute;lem&eacute;ny. Sz&eacute;chenyi teh&aacute;t a tollhoz ny&uacute;lt, hogy a milli&oacute;kat
+serkentse, ir&aacute;nyozza, kergesse a neh&eacute;z &uacute;ton, mely a nemzet j&ouml;v&#337;
+nagys&aacute;g&aacute;hoz elvezet.</p>
+<p>Els&#337; irata 1828-ban, mint k&iacute;s&eacute;rlet, csak kisebb k&ouml;rnek volt
+sz&aacute;nva. A <em style="letter-spacing:0.3em">lovakr&oacute;l</em> sz&oacute;lt; a l&oacute;verseny-egyes&uuml;let m&aacute;gn&aacute;stagjainak
+fejtette ki a l&oacute;nemes&iacute;t&eacute;ssel el&eacute;rhet&#337; gazdas&aacute;gi el&#337;ny&ouml;ket &eacute;s
+ezekb&#337;l a magyar l&oacute;teny&eacute;szt&eacute;sre v&aacute;r&oacute; vil&aacute;gsikert.</p>
+<p>Figyelmet keltett vele. De nyilv&aacute;nos titok volt, hogy Sz&eacute;chenyi
+egy &uacute;j, nagy munk&aacute;n dolgozik, melyben le fogja rakni <em style="letter-spacing:0.3em">politikai
+programj&aacute;hoz</em> a vez&eacute;rl&#337; gondolatokat. Fesz&uuml;lt v&aacute;rakoz&aacute;ssal n&eacute;zett
+a dolgozat el&eacute; minden p&aacute;rt, oszt&aacute;ly &eacute;s felekezet, fenn a korm&aacute;ny,
+legfel&uuml;l az udvar is. Melyik&uuml;kh&ouml;z fog Sz&eacute;chenyi sz&iacute;tani vagy
+csatlakozni, melyik&uuml;knek izen hadat, vagy k&iacute;n&aacute;l b&eacute;k&eacute;t &eacute;s mily
+felt&eacute;telek mellett: erre voltak mind k&iacute;v&aacute;ncsiak.</p>
+<p>Egy esztend&#337;n &aacute;t dolgozott rajta, 1828 decembert&#337;l 1829 v&eacute;g&eacute;ig.
+V&eacute;gre 1830 &#337;sz&eacute;n megjelenhetett alapvet&#337; m&#369;ve: a <em style="letter-spacing:0.3em">Hitel</em>.</p>
+<p>Minden v&aacute;rakoz&aacute;st fel&uuml;lm&uacute;lt, noha mindenki csal&oacute;dott benne, mert
+nem azt kapt&aacute;k, amit v&aacute;rtak t&#337;le. Nem volt tudom&aacute;nyos k&ouml;nyv, sem
+politikai irat. De mag&aacute;ban foglalta mindazt, ami
+k&ouml;zviszonyainkr&oacute;l elmondhat&oacute; volt.</p>
+<p>A nemzet egyetem&eacute;hez &iacute;rta, az&eacute;rt aj&aacute;nlotta &raquo;honunk szebb lelk&#369;
+asszonyainak&laquo;, mert k&ouml;nyve minden csal&aacute;dhoz, minden h&aacute;ztart&aacute;snak
+sz&oacute;lt.</p>
+<center><img src="images/image16.jpg" width="600" height="326" alt=" A nemzeti kaszin&oacute; &eacute;p&uuml;lete Sz&eacute;chenyi kor&aacute;ban"></center>
+<p><b>A nemzeti kaszin&oacute; &eacute;p&uuml;lete Sz&eacute;chenyi kor&aacute;ban</b></p>
+<center><img src="images/image17.jpg" width="300" height="362" alt="Ferenc kir&aacute;ly &eacute;lete utols&oacute; &eacute;veiben"></center>
+<p><b>Ferenc kir&aacute;ly &eacute;lete utols&oacute; &eacute;veiben</b></p>
+<p>Lefesti az orsz&aacute;got, mely a hitel &aacute;ld&aacute;sai n&eacute;lk&uuml;l teng&#337;dni
+k&eacute;nytelen &eacute;s hogy meg&aacute;ldass&aacute;k vele, ahhoz &eacute;rdemben sz&#369;k&ouml;lk&ouml;d&#337;.
+Sz&oacute;l a birtokosr&oacute;l, kinek d&uacute;san terem a f&ouml;ld, m&eacute;gis koldus, mert
+javait nem v&aacute;lthatja p&eacute;nzz&eacute;. Sz&oacute;l az uras&aacute;gr&oacute;l, kire &#337;sei
+milli&oacute;kig felbecs&uuml;lhet&#337; &eacute;rt&eacute;keket hagytak, de becse m&eacute;g sincs,
+mert a p&eacute;nzforgalom erei elker&uuml;lik &eacute;s ha seg&iacute;tni akar mag&aacute;n,
+uzsor&aacute;sra szorul. Sz&oacute;l gazdas&aacute;gunkr&oacute;l, mely elavult &eacute;s tunya.</p>
+<p>Hitelk&eacute;pess&eacute;g&uuml;nk hi&aacute;ny&aacute;&eacute;rt erk&ouml;lcsi fogyatkoz&aacute;sunkat okozza.
+Nemcsak a rend &eacute;s takar&eacute;koss&aacute;g hi&aacute;nyzik bel&#337;l&uuml;nk, hanem a
+m&eacute;rs&eacute;klet &eacute;s a fegyelem is, mely mulat&oacute; &eacute;s pr&eacute;da hajlamainkat
+megf&eacute;kezhetn&eacute;. Pedig azzal az er&#337;vel, ami k&ouml;nnyed&eacute;n r&aacute;megy a
+vil&aacute;gba&eacute;l&eacute;sre, sokkal szebb vil&aacute;got teremthetn&eacute;nk magunknak,
+amelyben &eacute;rdemesebb is volna &eacute;ln&uuml;nk. De minket ilyenn&eacute; tett a
+k&ouml;zszok&aacute;s, a k&ouml;rnyezet p&eacute;ld&aacute;ja, a csal&aacute;d, melyben &eacute;l&uuml;nk, &eacute;s az a
+m&aacute;sik, melyet alap&iacute;tani fogunk. Elhanyagoljuk k&ouml;teless&eacute;geinket,
+f&ouml;lsz&iacute;nes a k&eacute;pzetts&eacute;g&uuml;nk, ig&eacute;ret&uuml;nk be nem v&aacute;lik, tartoz&aacute;st
+fizetni nem szeret&uuml;nk &eacute;s a bajb&oacute;l kim&aacute;szv&aacute;n, nem javulunk. Innen
+sz&aacute;rmazik elmaradts&aacute;gunk, az orsz&aacute;gnyomor, a nemzet elernyed&eacute;se,
+j&ouml;v&#337;nk veszedelme.</p>
+<p>Azt&aacute;n az orvosl&aacute;shoz l&aacute;t &eacute;s ellenszer gyan&aacute;nt megjel&ouml;li a <em style="letter-spacing:0.3em">hitelt
+&eacute;s hitelk&eacute;pess&eacute;get</em>. Sz&oacute;l a m&oacute;dr&oacute;l is, ahogy ez a gy&oacute;gyszer
+<em style="letter-spacing:0.3em">k&ouml;z&eacute;let&uuml;nk reformj&aacute;val</em> mindenki sz&aacute;m&aacute;ra megszerezhet&#337;. Odapillant
+a &raquo;maradiakhoz&laquo;, akik azt mondj&aacute;k, hogy az orsz&aacute;g &iacute;gy is meg&eacute;l,
+s&#337;t t&aacute;n boldogabb m&aacute;s orsz&aacute;gokn&aacute;l. Szem&eacute;be n&eacute;z az
+&raquo;el&eacute;g&uuml;letleneknek&laquo;, kik minden baj&eacute;rt a b&eacute;csi korm&aacute;nyt okozz&aacute;k &eacute;s
+azt feleli nekik, hogy a nemzeti munk&aacute;t magunknak kell
+elv&eacute;gezn&uuml;nk, m&aacute;s azt el nem v&eacute;gzi helyett&uuml;nk. &raquo;A kisded
+makkb&oacute;l&mdash;&iacute;rja&mdash;magas t&ouml;lgyfa lesz, m&iacute;g a t&ouml;k soha nem emelheti
+fel mag&aacute;t a f&ouml;ldr&#337;l.&laquo;</p>
+<center><img src="images/image18.jpg" width="300" height="499" alt="A Hitel els&#337; kiad&aacute;s&aacute;nak c&iacute;mlapja"></center>
+<p><b>A Hitel els&#337; kiad&aacute;s&aacute;nak c&iacute;mlapja</b></p>
+<p>&Uacute;j feladatok eg&eacute;sz sorozat&aacute;ra ir&aacute;nyozza az &eacute;rdekl&#337;d&eacute;st. Anglia
+fel&eacute; mutat, mely nem p&eacute;nzb&#337;s&eacute;ggel kezdte, hanem <em style="letter-spacing:0.3em">munk&aacute;val</em>.
+Sz&eacute;chenyi er&#337;teljesebb munk&aacute;t s&uuml;rget az eg&eacute;sz vonalon. Termelj&uuml;nk
+sokkal t&ouml;bbet &eacute;s bels&#337; fogyaszt&aacute;sunk is legyen sokkal kiad&oacute;sabb.
+S&uuml;rg&#337;snek vallja <em style="letter-spacing:0.3em">forgalmi utaink</em> ki&eacute;p&iacute;t&eacute;s&eacute;t, a k&ouml;zigazgat&aacute;s
+egyszer&#369;s&iacute;t&eacute;s&eacute;t &eacute;s int&eacute;zked&eacute;seket k&iacute;v&aacute;n a <em style="letter-spacing:0.3em">kereskedelem</em>
+fennakad&aacute;sai ellen, a hat&aacute;rv&aacute;mok k&ouml;r&uuml;l, jutalmakat a t&ouml;bb &eacute;s jobb
+termel&eacute;sre &eacute;s a kivitelre, nemzeti bankot vagy legal&aacute;bb
+<em style="letter-spacing:0.3em">f&ouml;ldhitel-int&eacute;zetet</em> a hitelsz&uuml;ks&eacute;g fedez&eacute;s&eacute;re &eacute;s <em style="letter-spacing:0.3em">hitelt&ouml;rv&eacute;nyeket</em>
+(a v&aacute;lt&oacute;jog szab&aacute;lyoz&aacute;s&aacute;val) a tartoz&aacute;sok biztos&iacute;t&aacute;s&aacute;ra.</p>
+<center><img src="images/image19.jpg" width="600" height="529" alt="Dessewffy J&oacute;zsef gr&oacute;f"></center>
+<p><b>Dessewffy J&oacute;zsef gr&oacute;f</b>,<br>
+aki a maradiak nev&eacute;ben tiltakozott Sz&eacute;chenyi &uacute;j&iacute;t&oacute; gondolatai
+ellen.</p>
+<p>A dolgozaton &aacute;tsug&aacute;rz&oacute; szellemet mutatja a k&ouml;nyv els&#337; &eacute;s z&aacute;r&oacute;
+mondata. &raquo;Nem fogok &eacute;n&mdash;&iacute;gy kezdi&mdash;haz&aacute;m dics&eacute;r&#337;je lenni, mert
+arra nem szorult, &eacute;s mert oly szoros kapcsolatban l&aacute;tom magam
+vele, mintha rokonomat vagy &ouml;nszem&eacute;lyemet dics&eacute;rn&eacute;m. Csak a
+gy&ouml;nge dics&eacute;ri &ouml;nmag&aacute;t; az er&#337;s nemzeteket hordoz sz&iacute;v&eacute;ben.&laquo;
+Sz&aacute;ll&oacute;ig&eacute;v&eacute; lett v&eacute;gszavai pedig ezek: &raquo;Sokan azt gondolj&aacute;k,
+Magyarorsz&aacute;g volt; &eacute;n ink&aacute;bb azt szeretn&eacute;m hinni: lesz!&laquo;</p>
+<center><img src="images/image20.jpg" width="600" height="148" alt="Sz&eacute;chenyi Istv&aacute;n gr&oacute;f ifj&uacute;kori al&aacute;&iacute;r&aacute;sa"></center>
+<p><b>Sz&eacute;chenyi Istv&aacute;n gr&oacute;f ifj&uacute;kori al&aacute;&iacute;r&aacute;sa</b></p>
+<p>Ezek a szavak forradalmilag hatottak a k&ouml;z&ouml;ns&eacute;gre. &Aacute;ltal&aacute;n az
+eg&eacute;sz m&#369; f&ouml;l&eacute;rt egy nagyszer&#369; cselekedettel. Mint irodalmi siker
+szinte p&eacute;ld&aacute;tlan volt. T&ouml;bb kiad&aacute;st &eacute;rt &eacute;s napirenden volt
+&eacute;vekig. Foglalkoztak vele B&eacute;csben a cs&aacute;sz&aacute;ri udvarban, Bud&aacute;n a
+n&aacute;dori udvarn&aacute;l, az &ouml;sszes kancell&aacute;ri&aacute;kon, minden kast&eacute;lyban, a
+legt&ouml;bb nemesi k&uacute;ri&aacute;n, a f&#337;iskol&aacute;kon &eacute;s a k&uuml;lf&ouml;ldi ujs&aacute;gokban.</p>
+<p>El lehet mondani, hogy k&ouml;zv&eacute;lem&eacute;nyt csin&aacute;lt. Tan&iacute;t&aacute;sait a n&aacute;dor
+&eacute;s Metternich f&#337;kancell&aacute;r helybenhagyt&aacute;k, a v&aacute;rmegyei nemess&eacute;g
+tapssal fogadta. Sz&eacute;chenyi a nemzet vez&eacute;r&eacute;b&#337;l a helyzet ur&aacute;v&aacute;
+lett, mert gy&#337;ztek az eszm&eacute;i.</p>
+<p>Fenn &aacute;llt a <em style="letter-spacing:0.3em">p&aacute;rtok f&ouml;l&ouml;tt</em> &eacute;s err&#337;l a semleges helyr&#337;l
+ir&aacute;nyozhatta a nemzeti &uacute;jj&aacute;szervez&eacute;s munk&aacute;j&aacute;t.</p>
+<p>B&eacute;csben &uacute;gy gondolt&aacute;k: hadd k&iacute;s&eacute;rletezzen, sokkal kisebb
+eredm&eacute;nyre jut, semhogy az &#337; terveiket zavarhassa. De Sz&eacute;chenyi
+&eacute;rezte, hogy cs&ouml;ndes fejleszt&#337; politik&aacute;j&aacute;val v&eacute;gs&#337; c&eacute;lokban nagy
+&eacute;s f&uuml;ggetlen Magyarorsz&aacute;got nevel!</p>
+<p><em style="letter-spacing:0.3em">A Hitel</em> f&ouml;l&ouml;tt csak egy b&iacute;r&aacute;l&oacute; &iacute;t&eacute;lt k&aacute;rhoztat&oacute;an ellenirat&aacute;ban.
+Ez <em style="letter-spacing:0.3em">Dessewffy</em> J&oacute;zsef gr&oacute;f h&iacute;res <em style="letter-spacing:0.3em">Taglalat</em>-a. A r&eacute;gi rendhez
+ragaszkod&oacute; uraknak, a maradiak p&aacute;rtj&aacute;nak vez&eacute;re volt Dessewffy. &#336;
+v&aacute;llalkozott Sz&eacute;chenyi k&ouml;nyv&eacute;nek sz&eacute;tbont&aacute;s&aacute;ra, taglal&aacute;s&aacute;ra:
+az&eacute;rt adta az irat&aacute;nak is a &raquo;Taglalat&laquo; c&iacute;met. Ebben az iratban a
+r&eacute;gi Magyarorsz&aacute;g &oacute;don szelleme sz&oacute;lalt meg az agg hazafi &oacute;don
+toll&aacute;val. Az &#337; rajong&oacute; hite a hagyom&aacute;nyokhoz &eacute;s vak hitetlens&eacute;ge
+minden &uacute;j&iacute;t&aacute;s ir&aacute;nt, &aacute;llta Sz&eacute;chenyi &uacute;tj&aacute;t, megfeddi &#337;t
+vakmer&#337;s&eacute;ge&eacute;rt, hogy tapasztalat n&eacute;lk&uuml;l t&aacute;madott az &#337;si
+hagyom&aacute;nyok ellen &eacute;s idegen mint&aacute;kt&oacute;l elk&aacute;pr&aacute;ztatottan, hi&uacute;
+elm&eacute;leteknek fel&aacute;ldozza a kegyeletet, amivel nyolcsz&aacute;z &eacute;ves
+fejl&#337;d&eacute;snek tartozn&eacute;k. A r&eacute;gi szellem hamvad&oacute; t&uuml;ze lobbant fel
+&iacute;gy&mdash;ut&oacute;lszor.</p>
+<p>(Folytatjuk)</p>
+<p><b>Szerkeszti: &Aacute;RKAY K&Aacute;LM&Aacute;N, az Orsz&aacute;gos K&ouml;zm&#369;vel&#337;d&eacute;si Tan&aacute;cs
+aleln&ouml;ke Kiad&oacute;hivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon
+108&mdash;84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi &eacute;s nyomdai
+r&eacute;szv&eacute;nyt&aacute;rsulat nyom&aacute;sa</b></p>
+
+
+
+
+
+
+
+<pre>
+
+
+
+
+
+End of the Project Gutenberg EBook of Vas�rnapi K�nyv, by Various
+
+*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VAS�RNAPI K�NYV ***
+
+***** This file should be named 30060-h.htm or 30060-h.zip *****
+This and all associated files of various formats will be found in:
+        https://www.gutenberg.org/3/0/0/6/30060/
+
+Produced by Tam�s R�th and the Online Distributed Proofreading Team.
+
+Updated editions will replace the previous one--the old editions
+will be renamed.
+
+Creating the works from public domain print editions means that no
+one owns a United States copyright in these works, so the Foundation
+(and you!) can copy and distribute it in the United States without
+permission and without paying copyright royalties.  Special rules,
+set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to
+copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to
+protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark.  Project
+Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you
+charge for the eBooks, unless you receive specific permission.  If you
+do not charge anything for copies of this eBook, complying with the
+rules is very easy.  You may use this eBook for nearly any purpose
+such as creation of derivative works, reports, performances and
+research.  They may be modified and printed and given away--you may do
+practically ANYTHING with public domain eBooks.  Redistribution is
+subject to the trademark license, especially commercial
+redistribution.
+
+
+
+*** START: FULL LICENSE ***
+
+THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
+PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
+
+To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
+distribution of electronic works, by using or distributing this work
+(or any other work associated in any way with the phrase "Project
+Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project
+Gutenberg-tm License (available with this file or online at
+https://gutenberg.org/license).
+
+
+Section 1.  General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm
+electronic works
+
+1.A.  By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
+electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
+and accept all the terms of this license and intellectual property
+(trademark/copyright) agreement.  If you do not agree to abide by all
+the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy
+all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession.
+If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project
+Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the
+terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or
+entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.
+
+1.B.  "Project Gutenberg" is a registered trademark.  It may only be
+used on or associated in any way with an electronic work by people who
+agree to be bound by the terms of this agreement.  There are a few
+things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
+even without complying with the full terms of this agreement.  See
+paragraph 1.C below.  There are a lot of things you can do with Project
+Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement
+and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic
+works.  See paragraph 1.E below.
+
+1.C.  The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation"
+or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project
+Gutenberg-tm electronic works.  Nearly all the individual works in the
+collection are in the public domain in the United States.  If an
+individual work is in the public domain in the United States and you are
+located in the United States, we do not claim a right to prevent you from
+copying, distributing, performing, displaying or creating derivative
+works based on the work as long as all references to Project Gutenberg
+are removed.  Of course, we hope that you will support the Project
+Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by
+freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of
+this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with
+the work.  You can easily comply with the terms of this agreement by
+keeping this work in the same format with its attached full Project
+Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.
+
+1.D.  The copyright laws of the place where you are located also govern
+what you can do with this work.  Copyright laws in most countries are in
+a constant state of change.  If you are outside the United States, check
+the laws of your country in addition to the terms of this agreement
+before downloading, copying, displaying, performing, distributing or
+creating derivative works based on this work or any other Project
+Gutenberg-tm work.  The Foundation makes no representations concerning
+the copyright status of any work in any country outside the United
+States.
+
+1.E.  Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
+
+1.E.1.  The following sentence, with active links to, or other immediate
+access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently
+whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the
+phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project
+Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed,
+copied or distributed:
+
+This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with
+almost no restrictions whatsoever.  You may copy it, give it away or
+re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included
+with this eBook or online at www.gutenberg.org
+
+1.E.2.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived
+from the public domain (does not contain a notice indicating that it is
+posted with permission of the copyright holder), the work can be copied
+and distributed to anyone in the United States without paying any fees
+or charges.  If you are redistributing or providing access to a work
+with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the
+work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1
+through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the
+Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or
+1.E.9.
+
+1.E.3.  If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
+with the permission of the copyright holder, your use and distribution
+must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional
+terms imposed by the copyright holder.  Additional terms will be linked
+to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the
+permission of the copyright holder found at the beginning of this work.
+
+1.E.4.  Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
+License terms from this work, or any files containing a part of this
+work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
+
+1.E.5.  Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
+electronic work, or any part of this electronic work, without
+prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
+active links or immediate access to the full terms of the Project
+Gutenberg-tm License.
+
+1.E.6.  You may convert to and distribute this work in any binary,
+compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any
+word processing or hypertext form.  However, if you provide access to or
+distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than
+"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version
+posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org),
+you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a
+copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon
+request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other
+form.  Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm
+License as specified in paragraph 1.E.1.
+
+1.E.7.  Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
+performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
+unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
+
+1.E.8.  You may charge a reasonable fee for copies of or providing
+access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided
+that
+
+- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
+     the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
+     you already use to calculate your applicable taxes.  The fee is
+     owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he
+     has agreed to donate royalties under this paragraph to the
+     Project Gutenberg Literary Archive Foundation.  Royalty payments
+     must be paid within 60 days following each date on which you
+     prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax
+     returns.  Royalty payments should be clearly marked as such and
+     sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the
+     address specified in Section 4, "Information about donations to
+     the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."
+
+- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
+     you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
+     does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
+     License.  You must require such a user to return or
+     destroy all copies of the works possessed in a physical medium
+     and discontinue all use of and all access to other copies of
+     Project Gutenberg-tm works.
+
+- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any
+     money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
+     electronic work is discovered and reported to you within 90 days
+     of receipt of the work.
+
+- You comply with all other terms of this agreement for free
+     distribution of Project Gutenberg-tm works.
+
+1.E.9.  If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm
+electronic work or group of works on different terms than are set
+forth in this agreement, you must obtain permission in writing from
+both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael
+Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark.  Contact the
+Foundation as set forth in Section 3 below.
+
+1.F.
+
+1.F.1.  Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
+effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
+public domain works in creating the Project Gutenberg-tm
+collection.  Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic
+works, and the medium on which they may be stored, may contain
+"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or
+corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual
+property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a
+computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by
+your equipment.
+
+1.F.2.  LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
+of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
+Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
+Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
+liability to you for damages, costs and expenses, including legal
+fees.  YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
+LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
+PROVIDED IN PARAGRAPH F3.  YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
+TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
+LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
+INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
+DAMAGE.
+
+1.F.3.  LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
+defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
+receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
+written explanation to the person you received the work from.  If you
+received the work on a physical medium, you must return the medium with
+your written explanation.  The person or entity that provided you with
+the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a
+refund.  If you received the work electronically, the person or entity
+providing it to you may choose to give you a second opportunity to
+receive the work electronically in lieu of a refund.  If the second copy
+is also defective, you may demand a refund in writing without further
+opportunities to fix the problem.
+
+1.F.4.  Except for the limited right of replacement or refund set forth
+in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER
+WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO
+WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
+
+1.F.5.  Some states do not allow disclaimers of certain implied
+warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages.
+If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the
+law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be
+interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by
+the applicable state law.  The invalidity or unenforceability of any
+provision of this agreement shall not void the remaining provisions.
+
+1.F.6.  INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
+trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
+providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance
+with this agreement, and any volunteers associated with the production,
+promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works,
+harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees,
+that arise directly or indirectly from any of the following which you do
+or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm
+work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any
+Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.
+
+
+Section  2.  Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
+
+Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
+electronic works in formats readable by the widest variety of computers
+including obsolete, old, middle-aged and new computers.  It exists
+because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from
+people in all walks of life.
+
+Volunteers and financial support to provide volunteers with the
+assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
+goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
+remain freely available for generations to come.  In 2001, the Project
+Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
+and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations.
+To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation
+and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4
+and the Foundation web page at https://www.pglaf.org.
+
+
+Section 3.  Information about the Project Gutenberg Literary Archive
+Foundation
+
+The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit
+501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
+state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
+Revenue Service.  The Foundation's EIN or federal tax identification
+number is 64-6221541.  Its 501(c)(3) letter is posted at
+https://pglaf.org/fundraising.  Contributions to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent
+permitted by U.S. federal laws and your state's laws.
+
+The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S.
+Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered
+throughout numerous locations.  Its business office is located at
+809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email
+business@pglaf.org.  Email contact links and up to date contact
+information can be found at the Foundation's web site and official
+page at https://pglaf.org
+
+For additional contact information:
+     Dr. Gregory B. Newby
+     Chief Executive and Director
+     gbnewby@pglaf.org
+
+
+Section 4.  Information about Donations to the Project Gutenberg
+Literary Archive Foundation
+
+Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide
+spread public support and donations to carry out its mission of
+increasing the number of public domain and licensed works that can be
+freely distributed in machine readable form accessible by the widest
+array of equipment including outdated equipment.  Many small donations
+($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
+status with the IRS.
+
+The Foundation is committed to complying with the laws regulating
+charities and charitable donations in all 50 states of the United
+States.  Compliance requirements are not uniform and it takes a
+considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
+with these requirements.  We do not solicit donations in locations
+where we have not received written confirmation of compliance.  To
+SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any
+particular state visit https://pglaf.org
+
+While we cannot and do not solicit contributions from states where we
+have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
+against accepting unsolicited donations from donors in such states who
+approach us with offers to donate.
+
+International donations are gratefully accepted, but we cannot make
+any statements concerning tax treatment of donations received from
+outside the United States.  U.S. laws alone swamp our small staff.
+
+Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation
+methods and addresses.  Donations are accepted in a number of other
+ways including including checks, online payments and credit card
+donations.  To donate, please visit: https://pglaf.org/donate
+
+
+Section 5.  General Information About Project Gutenberg-tm electronic
+works.
+
+Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm
+concept of a library of electronic works that could be freely shared
+with anyone.  For thirty years, he produced and distributed Project
+Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.
+
+
+Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
+editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S.
+unless a copyright notice is included.  Thus, we do not necessarily
+keep eBooks in compliance with any particular paper edition.
+
+
+Most people start at our Web site which has the main PG search facility:
+
+     https://www.gutenberg.org
+
+This Web site includes information about Project Gutenberg-tm,
+including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
+Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
+subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.
+
+
+</pre>
+
+</body>
+</html>
diff --git a/old/30060-h/images/image1.jpg b/old/30060-h/images/image1.jpg
new file mode 100644
index 0000000..1e87d39
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image1.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image10.jpg b/old/30060-h/images/image10.jpg
new file mode 100644
index 0000000..9bebac1
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image10.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image11.jpg b/old/30060-h/images/image11.jpg
new file mode 100644
index 0000000..85ba240
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image11.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image12.jpg b/old/30060-h/images/image12.jpg
new file mode 100644
index 0000000..04da614
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image12.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image13.jpg b/old/30060-h/images/image13.jpg
new file mode 100644
index 0000000..c041bd1
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image13.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image14.jpg b/old/30060-h/images/image14.jpg
new file mode 100644
index 0000000..57da604
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image14.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image15.jpg b/old/30060-h/images/image15.jpg
new file mode 100644
index 0000000..34fc3ab
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image15.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image16.jpg b/old/30060-h/images/image16.jpg
new file mode 100644
index 0000000..ea3f8b6
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image16.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image17.jpg b/old/30060-h/images/image17.jpg
new file mode 100644
index 0000000..0c8da49
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image17.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image18.jpg b/old/30060-h/images/image18.jpg
new file mode 100644
index 0000000..8bfb711
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image18.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image19.jpg b/old/30060-h/images/image19.jpg
new file mode 100644
index 0000000..2f9f2ef
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image19.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image2.jpg b/old/30060-h/images/image2.jpg
new file mode 100644
index 0000000..99e457a
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image2.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image20.jpg b/old/30060-h/images/image20.jpg
new file mode 100644
index 0000000..1b48716
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image20.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image3.jpg b/old/30060-h/images/image3.jpg
new file mode 100644
index 0000000..41a8360
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image3.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image4.jpg b/old/30060-h/images/image4.jpg
new file mode 100644
index 0000000..37c6ff2
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image4.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image5.jpg b/old/30060-h/images/image5.jpg
new file mode 100644
index 0000000..36b350f
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image5.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image6.jpg b/old/30060-h/images/image6.jpg
new file mode 100644
index 0000000..12cba66
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image6.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image7.jpg b/old/30060-h/images/image7.jpg
new file mode 100644
index 0000000..380a3f1
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image7.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image8.jpg b/old/30060-h/images/image8.jpg
new file mode 100644
index 0000000..f5e0c96
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image8.jpg
diff --git a/old/30060-h/images/image9.jpg b/old/30060-h/images/image9.jpg
new file mode 100644
index 0000000..4004306
--- /dev/null
+++ b/old/30060-h/images/image9.jpg