diff options
Diffstat (limited to 'old/30060-8.txt')
| -rw-r--r-- | old/30060-8.txt | 956 |
1 files changed, 956 insertions, 0 deletions
diff --git a/old/30060-8.txt b/old/30060-8.txt new file mode 100644 index 0000000..60a6172 --- /dev/null +++ b/old/30060-8.txt @@ -0,0 +1,956 @@ +The Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + + +Title: Vasárnapi Könyv + 1914. Elso félév 9. füzet + +Author: Various + +Editor: Kálmán Árkay + +Release Date: September 22, 2009 [EBook #30060] + +Language: Hungarian + +Character set encoding: ISO-8859-2 + +*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + + + + +Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team. + + + + + +Vasárnapi Könyv + + +Kiadja az Országos Közmuvelodési Tanács + + +1914. Elso félév 9. füzet + + + + +Az ipar és kereskedés kezdetei + + +Amíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi +fejlodésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlodésnek elso +korszaka az az osrégi ido volt, amikor az ember minden szükséges +holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségével állította +elo. Alacsony muveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így +van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen a muvelodés. Nem is +kell régmult idokbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk, +hogy ezt a családi gazdaságot, legalább félig-meddig, magunk +elott lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk +vagy a szüloik házában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a +szántóveto ember egymaga, családja segítségével építi a házát. +Maga zsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,--szóval építomester, +zsindelyezo, asztalos egy személyben és ellátja, megteremti +egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De vannak sokan +olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a vásznat otthon +szotték, a szerszámokat otthon készítették és bizony nagyon ritka +dolog volt, ha valamit vásárolni kellett. + +Igy volt ez hajdanán mindenütt, de még sokkal nagyobb mértékben, +már azért is, mert akkor bizony még sokkal kevesebb fajta dolog +kellett az embereknek, mint ma, ha még olyan eldugott hegyi +falvakban laknak is. Meg aztán akkor nem vásároltak, ha kellett +valami, amit nem tudtak maguk megcsinálni, hanem cseréltek. Csere +útján pedig nehezebb volt egyhez-máshoz hozzájutni, mint pénzzel +vásárolni, mert a pénz csak késobb kezdett szerepelni az emberek +között. + +Amint kifejlodött a közlekedés, egymástól messze lakó emberek és +népek is összejöttek egymással. Ha megismerték egymás dolgait és +ha jóknak találták azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is +legyen olyan holmijuk. + +Hogy lehetett azonban ezt elérni? Attól az idotol még messze +voltak, amikor a mesterember elkészít valamit azért, hogy eladja. +Aki amit készített, azt saját magának készítette. A gazdag +emberek pedig rabszolgákat vásároltak és azokkal dolgoztattak. +Igy tehát, ha valakinek az volt a kívánsága, hogy bizonyos +fajtájú munka a rendelkezésére álljon, olyan rabszolgát vásárolt, +aki értett ahhoz a munkához, vagy rákényszerítette, hogy a kívánt +munkát--úgy ahogy--eloállítsa. Igy történt, hogy a régi Rómában +ezerszámra voltak rabszolgák, akiknek iparcikkek készitése volt a +feladatuk. Magyarországon viszont--a letelepedés elso +idejében--egy sereg jobbágy feladata az volt, hogy zsindelyeket +készitsen, másik csoport jobbágy szövéssel, famunkával vagy +fegyverkovácsolással foglalkozott. Az ilyen jobbágy eltartásáról +azután természetesen a gazdája gondoskodott, úgy hogy teljesen a +mesterségének élhetett. + +[Illustration: A muveletlen népek kézimunkája mutatja, milyen +eszközökkel dolgoztak az emberek az osi idokben. Az ausztráliai +szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a +deszkalapot.] + +[Illustration: A kunyhóborításra való faháncs hasítása a mai +félvad népeknél.] + +[Illustration: A háncs elválasztása a fatörzstol] + +[Illustration: A lehántott fakéreg puhitása] + +Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon kevés olyan cikk volt, amibol +állandóan és annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy +jobbágy mindennapi munkájával folytonosan eloállított. A +rabszolga vagy a jobbágy munkája így hiábavalóvá lett volna, ha a +gazdája nem segített volna ezen úgy, hogy a rabszolgát olyan +gazdának adta bérbe, akinek a rabszolga munkájára éppen szüksége +volt. A gazda tehát bérbeadta rabszolgáját az illetoknek, hogy +dolgoztassanak azok vele. Megtörténhetett és megtörtént azonban +az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tokét kuporgatott +össze magának és azt felajánlotta gazdájának azzal, hogy +szabadítsa fel ot. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond +rabszolgája felett való hatalmáról és így ezentúl szabad embernek +kell tekinteni. Az ókor nagy városaiban nagyon sok rabszolga +cselekedett így, akik azután mesterségüket mint szabad emberek +uzték. Igy keletkezett ezeken a helyeken az iparosság, ami azután +késobb külföldi bevándorlókkal mindinkább elszaporodott. + +[Illustration: Föniciai kereskedok szövetet, állatprémet, +elefántcsontot árusítanak + +Harmadfélezer évvel ezelott a föniciaiak hajóikon ázsiai +hazájukból messze földekre eljártak: terményeket és árúkat +adtak-vettek. Ok voltak az óvilág rabszolgakereskedoi, de viszont +Egyiptom és Babilónia muveltségét is ok hozták Európába.] + +A római birodalom helyén késobbi idokben különálló országok +keletkeztek. Mindezek az országok földmívelokkel népesedtek be, +kifejlodött bennök lassanként a földesuraság és a jobbágyság. És +ahogyan azelott a különleges árúkat elkészíto rabszolgát +bérbeadta a gazdája másoknak, akiknek szintén szükségük volt erre +vagy arra a cikkre, ugyanolyan formán történt néha ezidoben a +jobbágyokkal. A földesurak természetesen inkább a kész munkát +adták át, mint magát a jobbágyot. + +[Illustration: Kiköto a régi Egyiptomban + +Fém, fa, illatszer és fuszer kevés volt Egyiptomban. Ezeket az +anyagokat a föniciaiaktól, araboktól, görögöktol vették és +hajókon szállították haza.] + +Mint egykor az iparuzo rabszolgák, úgy a kézmuves jobbágyok is +azon igyekeztek, hogy egy kis tokét kuporgassanak össze maguknak. +Ezzel a pénzzel megválthatták magukat gazdájuk hatalma alól és +azontúl a faluban csak saját maguk hasznára dolgoztak. Ha valahol +szükség volt a munkájukra: elmentek oda, elvégezték és azalatt +kaptak--bér fejében--ellátást és esetleg pénzt, vagy inkább +búzát, vagy egyebet. + +Az ilyen kézmuves természetesen nemcsak a saját falujában ment el +dolgozni, hanem elment a szomszédba is, bebarangolta néha az +egész országot. A családja azonban otthon volt és ugyanott volt +egy kis földje is, visszatért hát mindig a maga régi falujába. +Így tett az apa, így tett a fiú is, aki kitanulta apja mesterségét. + +Közben azonban haladt az ido. Az emberek muvelodtek, újabb és +újabb ismereteket szereztek. Szebb és jobb dolgokat szerettek +meg. Hogy jutottak mindehhez? Külföldi kereskedok jöttek, +külföldi portékákkal. Vagy külföldi mesteremberek telepedtek le +valamelyik közeli városban. A vándorló csizmadia unokájának, ha +azt akarta, hogy tessék a munkája: már ezektol kellett mestersége +tökéletesítését eltanulnia. Bort se használhatott már akármilyet: +jobb fajtát, szebbet, jól kikészítettet pedig csak a városban +kapott. Minthogy pedig, az akkori közlekedési viszonyok között, a +városba menni aránylag kis távolságról is nagy dolog volt (ami ma +egy-két óra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan jó volt +az út, azonkívül sok volt a rabló), sokkal egyszerubbé vált az +iparosra nézve, ha a városba költözködött. + +Ezek a városok--Európa mai nagy városai--jórészt még a rómaiak +idejébol maradtak vissza. A római hadsereg annak idején, +folytonos elorenyomulása közben, azokon a helyeken, amelyek hadi +szempontból fontosak voltak (utak keresztezodésénél, folyók +gázlóinál, termékeny vidékekhez vezeto hágóknál vagy völgyeknél, +stb.), állandó jellegu, eros katonai tábort ütött, ahol állandó +helyorség maradt vissza. A hadseregek nyomán mindig ott jártak az +iparosok és kereskedok, és mert ezeknek is kellett valahol tanyát +ütniök: rendesen ezek körül a táborok körül, annak közvetlen +közelében helyezkedtek el. A benszülött lakosság azután +természetesen mind nagyobb tömegekben kereste fel ezeket a +helyeket. Részben hogy vegyen, részben hogy eladjon. A jó vásár +hírére rómaiak is mind többen jöttek ezekre a helyekre. +Lassanként a sátorok helyett faházak, a faházak helyett koházak +épültek, az egészet falakkal vették körül, hogy váratlan támadás +ne érhesse a lakósokat. Igy születtek a római városok. Ilyen volt +többek között a mai Mainz, Köln, Páris és a mai Wien (Bécs) is, +amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a +mai Óbuda határában, azonkívül sok más város. + +[Illustration: Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben + +A 400 év elott való idokben arany és ezüst volt a pénzek anyaga. +Sokléle pénz volt forgalomban: azért nyiltak meg a pénzváltó +boltok, amelyeket az asztalaik német nevérol »bank« néven +ismertek.] + +Ezek a városok voltak azok, amelyeket azután a népvándorlás +viharai javarészt tönkretettek és az enyészet szélére juttattak. +Mégsem pusztultak azonban el teljesen és tökéletesen. Mint hamu +alatt a tuz, úgy pislákolt bennük az élet. És mert a városok, +többnyire még a római idokbol, püspöki székhelyek voltak, vagy +legalább is volt kobol épített templomuk és mert voltak még ép +házaik is és foleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz +állapotban is: amint egy kicsit rendezodtek a viszonyok, éledezni +kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelo volt és +nem jött a városokba. De az egyes birodalmak, országok, +fejedelemségek, hercegségek, grófságok urai, az érsekek, +püspökök, apátok: egy-egy ily városban ütötték fel udvartartásukat. +Itt fogadták a hozzájuk fordulókat, itt intézkedtek az állami és +vallási ügyekben, itt tartották seregeik javát személyes +rendelkezésükre. + +[Illustration: Vásározó németországi földmívesek + +Ez a régi kép (--az 1512-ik évben rajzolta a nagyhíru Durer +Albert--) azokat a földmíveseket mutatja, akik a terményeik +fölöslegét piacra vitték, hogy az árából iparcikkeket vehessenek. +Lassanként kifejlodött az a szokás, hogy az aratási ido után +bizonyos városokban egy-két napra összegyultek az iparosok és +kereskedok, akik a vásárló földmivesek számára kirakták árúikat. +Ezek a napok késobb állandósultak és ezeken tartották évenként a +nagy vásárokat.] + +[Illustration: Utcára nyíló régi francia bolt] + +Igy már saját környezetük is nem csekély számú volt, de ez, mint +a mágnes a vasat, mind több és több embert vont a városba. + +A fejedelmi udvarokhoz nemcsak ügyes-bajos alattvalók fordultak +igazságot keresni, jöttek szerencselovagok is, akik boldogulásukat +remélték, jöttek vitézek is, akik kardjukat ajánlották fel, jöttek +apácák és szerzetesek, akik a gyermekek oktatására vállalkoztak. +Ebbol a tarka, forrongó és pezsdülni kezdo életbol már nem +hiányozhatott a kereskedo, aki messzi külföldrol hozta árúját és +nem hiányozhatott az iparos, aki ott készítette az egyszerubb és +közönségesebb cikkeket. + +Igy indultak ismét fejlodésnek a régi városok, és mint egykoron +ezek a római táborhelyekbol, úgy alakult sok új város az alkalmas +helyeken fekvo vár körül. Innét a magyar »város« szó is: olyan +hely, amelyet vár védelmez. + +A városok iparos és kereskedo lakósai hamarosan jó módba +jutottak, tehetosek lettek. Az uralkodók, fejedelmek látták ezt +és mivel azt remélhették, hogy az iparos és kereskedo népesség +boségesen fog adózni: rajta voltak, hogy az ipart és a +kereskedelmet minél jobban elomozdítsák és hogy iparosok és +kereskedok minél nagyobb számban legyenek városaikban. + +[Illustration: Kopány vára alatt piheno török kereskedok + +A törökvilág idején (a 16-ik és 17-ik században) sok török +kereskedo élt hazánkban. A maguk árúit és terményeit nemcsak +magyar földre hozták el, hanem Ausztriát és a mai Németországot +is bejárták. A külso országokban szerzett pénzen árúkat vettek és +elárasztották velük hazánkat.] + +Igyekeztek tehát minél több iparost és kereskedot a külföldrol +országaikba, városaikba behívni és azokat ott letelepíteni. +Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a +másiktól ne tudott volna megélni: mindenféle nagy elonyöket adtak +nekik, annál is inkább, mert a bevándorlók mindig csoportosan +jöttek, vagy legalább is a már régebben bevándorolt saját +fajtájukhoz csatlakoztak. Teljes szabadságot biztosítottak nekik +az uralkodók és így alakult ki a nemes és a jobbágy mellett a +szabad polgárok rendje, akik közvetlenül a király vagy a +fejedelem alá tartoztak, csak annak fizettek adót és semmi közük +sem volt a földesúrhoz. Megengedték nekik, hogy régi törvényeik +legyenek érvényesek közöttük, vagyis, ha Olaszországból jöttek: +az olasz, ha Franciaországból jöttek: a francia törvény, vagyis +aki milyen országból jött, az ott érvényben állott törvény alá +tartozott, mert ez biztosította a számukra üzletkötéseiknél azt a +megszokott biztosságot, amiben otthon is részük volt. Minthogy +azonban a törvényeiket csak ok ismerték: tehát maguk közül +választottak vezetot, aki az o ügyes-bajos dolgaikat +intézte,--ebbol lett a polgármester. Maguk közül választottak +tanácsot, amely ítélkezett a különféle pörökben,--ebbol alakult +ki az esküdtszék. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az elöljárók +ítéletével nem voltak megelégedve, akkor az uralkodóhoz és pedig +csakis ahhoz, vagy helyetteséhez fellebbezhettek. + +Igy tehát a városok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a +földesúri beavatkozástól, közvetlenül és egyedül az uralkodók alá +tartoztak. + +Az ország nagy eseményei közé tartoztak az egyes városokban +tartott vásárok és rövidesen arról gyozodtek meg, hogy a vásáron +több és jobb szerezheto békességgel, mint amennyi a harcok +gyilkos veszedelmei között szerezheto, de elveszheto is volt. Az +évszázados fejlodés után ipar és kereskedelem lassanként nyugodt, +általános forgalmat biztosító szükséggé válik, intézménnyé lesz +és termelo, értékesítheto munkára szorítja a muvelodo +emberiséget. + + + + +A meleg források + + +A meleg források ezreit találni együtt az északamerikai Nemzeti +Parkban, amely akkora, mint két középszeru magyar vármegye +együttvéve. Az Egyesült-Államoknak ez a büszkesége a +Sziklás-hegységben fekszik, 2500 méter magasan a tenger színe +felett. Nem szabad ott építkezni, letelepülni és csak belépodíjért +lehet belejutni. A parkot katonák orzik, akik szigorúan ügyelnek +arra, hogy a látogatók a természeti szépségekben semmiféle kárt ne +tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a törvény súlyos pénzbüntetést ró. +A Nemzeti Parkban két hegylánc között nagy fensík van, amely úgy +keletkezett, hogy a hegyláncok között levo széles medencét egy +tuzhányóhegy valamikor lávával töltötte ki. A láva felülete ma +már teljesen kihult, fenyveserdo lepi el, de a föld belseje még mindig +forró alatta, a vulkánosság még nem szunt meg, amit a rengeteg +meleg forrás bizonyít. + +A lávafensíkon nagy süppedések, medencék vannak, amelyeknek +fenekérol elotör a forró talajvíz. Az elobuggyanó meleg források +száma körülbelül hétezer. Van köztük olyan is, amelybol csak +bizonyos idoközönként tör sisteregve a magasba egy-egy gozbe +burkolt vízoszlop, ezeknek a neve gejzir. A gejzirek medencéje +olyan, mint a szita, tele van lyukakkal és minden lyukon zúgva +tör elo a forróvíz, goz és majd itt, majd amott szökkenik fel +egy-egy gejzir. Az egyik sokáig hallgat, de aztán annál nagyobb +erovel süvít 70--80 méter magasba a forró víz és 300 méter +magasba a goz, a másik alig pihen valamit, surubben dolgozik. Nem +is lehet számontartani a forrásokat, mert napról-napra változnak +és a gomolygó gozfelhoktol alig lehet egy-egy medencén +áttekinteni. A gejzirek vize forró vizu patakokban folyik el. +Megtörténik, hogy a patak valamilyen okból a fenyoerdobe téved és +kipusztítja. A gejzirek környékén nem ritka látvány az ilyen +kihalt erdo. + +[Illustration: A meleg forrás kitörése + +A forró víz ritkán tör ki szökokutak módjára: többnyire olyan +gozfelhobe burkolódzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet látni +a felszökkeno vizet is.] + +Európában Izland szigetén (az északi Jeges-tenger szélén) van a +legnagyobb szöko meleg forrás: ennek a neve »Gejzir« és innen +kapták a meleg szökoforrások a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi +félszigeten is több mint száz gejzir muködött. A gejzir +kitöréseit a forrás mélyében képzodo goz okozza. Amikor már annyi +goz képzodött, hogy nem fér el, nagy feszíto erejével kilöki, +kiszorítja a vizet. + +[Illustration: Meleg forrás kúpja az észak-amerikai +Yellowstone-tó szélén] + +[Illustration: Magasra szöko meleg forrás] + +A föld mélyébol elotöro meleg forrás sok ásványi anyagot, +különösen meszet hoz magával, sokkal többet, mint a hideg forrás, +mert a forró víz sokkal több anyagot tud feloldani, mint a hideg. +Amikor azonban a meleg víz a levegore jut, lehul és nem tudja +többé oldva tartani a meszet, amely kiválik belole és lerakódik a +forrás nyílása körül. Nem halmozódik fel akárhogyan, hanem a +lejton, ahol a meleg víz lefolyik, párkányok képzodnek. A +párkányok lassankint nonek és mögöttük mint valami víztartóban +megáll a kristálytiszta víz. Nem egyforma nagyok, attól függ, +mióta építi oket a forrás és hogy mennyi oldott anyagot hoz +magával. Van köztük olyan is, amely a magával hozott mészbol +egész hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen képzodés a Csendes +Óceánban, az ausztráliai Új-Zéland szigetén volt, de a +Taravera-vulkán egyetlen kitörése 1886-ban úgy elpusztította a +föld szinérol, hogy nyoma sem maradt. + +A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szabályos idoközökben +törnek ki. A Nemzeti Parkban a legszabályosabb gejzir pontosan +minden hetven percben kitör és tiz percig löki fel a vizet a +magasba. Kitörése alkalmával nem hasonlít egészen a közönséges +szökokúthoz, mert az elotöro vízoszlopot gozfelho takarja el és +csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkeno vízoszlopot is. + +A meleg források a föld gyomrából nemcsak meszet hoznak feloldva +magukkal, hanem feloldott más anyagokat is: vasat, ként, +különbözo sókat. Az ilyen meleg források vizét sokféle betegségek +gyógyítására használják fel. Részben isszák, részben pedig +fürödnek benne. Ha nincs is semmiféle gyógyító hatása, akkor is +felhasználják, közönséges (nem gyógyító) fürdot építenek +melléje, mert megtakarítják a vízforralást. A meleg forrásnak gyógyító +célra való felhasználása olyan régi, mint maga az ember. A +Krisztus születése elott élo görögökrol és rómaiakról tudjuk, +hogy meleg források fölé gyógyító-fürdoket építettek és +mindegyiket más betegség ellen használták. A rómaiak olyan +forrásokat is ismertek és használtak, amelyeknél a mai ember is +sikerrel keresi az egészségét. + +A meleg forrásnak a homérséklete mindig akkora, mint azé a +földrétegé, ahonnan elotör. A forrásból elotöro viznek a +mennyisége is különbözo. A meleg forrás homérséklete állandó +ugyan, de például egy földrengés nemcsak a homérsékletét +változtathatja meg, hanem azoknak az ásványi anyagoknak a +mennyiségét is, amelyet a víz a föld gyomrából magával hoz. Ha a +földbe 33 méter mélyre leásunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott +a homérséklet egy fokkal, 66 méter mélységben két fokkal és így +tovább minden 33 méternél egy fokkal magasabb lesz. Már most nem +nehéz kiszámítani azt, hogy olyan forrásnak a homérséklete, amely +ezer méternyi mélységbol fakad, 33 fok lesz. + +[Illustration: A meleg forrás nyílasa körül lerakódott +mészrétegek] + +A forrásnak a vize a föld gyomrába úgy kerül, hogy hóolvadás vagy +eso alkalmával a víz leszivárog. Ha a talaj például agyagos, azon +a víz nem tud keresztülhatolni, a víz tehát aránylag kis +mélységben gyulik össze és hideg forrás lesz belole. De ha a +talaj laza, a víz a nagy mélységbe is lehúzódik és meleg forrás +lesz belole. A meleg források közül azonban csak némelyik +keletkezik így. A másik fajta meleg forrásokból olyan víz tör +elo, amely nem esovíz volt valamikor, hanem eloször lát +napvilágot. A Föld legbelso magja ugyanis izzó és benne goz +alakjában bizonyos mennyiségu víz is van. A Föld izzó magvának a +felülete lassan, de állandóan kihül, a benne levo goz lecsapódik, +forróvíz lesz belole, amely összegyül és amelyet a föld +belsejébol felszabaduló gozök szorítanak a Föld felszínére. + +[Illustration: A meleg forrás tölcsére + +Némelyik tölcsérbol rendetlen idoközökben tör elo a forró víz, +némelyik pedig állandóan tiszta vízzel van töltve.] + + + + +Széchenyi István + +(3) Ébred az ország. A "Hitel" sikere + + +Széchenyi nagylelku kezdésére a tudóstársaság csakhamar +megalakult. Ugyanekkor megteremtette Széchenyi a nemzeti kaszinót +és ezek fölé röppent az a gondolata, hogy mindkét új szervezet a +fovárossá emelendo Pestbudán muködjék. + +A nemzetnek, hogy szétzüllött és legyengült állapotából +kiépülhessen, természetes középpontra és vezérlo életszervekre +volt szüksége. Amazt megjelölte Széchenyi Budapestben, emezeket +létrehozta a szellemileg kiválók intézetében: az Akadémiában +(akkor magyar tudóstársaságnak nevezték) és a társadalmi +elokeloség gyulohelyén: a kaszinóban. Az egyiket a nemzeti +muveltség fejlesztésére, a másikat a nemzeti erkölcs és a társas +érintkezés nemesítésére szánta. + +Következtek volna a többi feladatok, amikhez Széchenyi már +ezektol a szervektol kaphatott segítséget. De neki a nemzet +millióinak érdekeltségére is szüksége volt. + +Már látta azt az eszközt is, mellyel a sokaság lelkéhez +hozzáférhet, azt felrázhatja a tespedtségbol, életvágyakat +gerjesztve benne. Az országgyulésen történtek nem hagyták +kétségben: a nemzeti nyelvért buzdult fel az országgyulés és a +közvélemény. Széchenyi tehát a tollhoz nyúlt, hogy a milliókat +serkentse, irányozza, kergesse a nehéz úton, mely a nemzet jövo +nagyságához elvezet. + +Elso irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt +szánva. A lovakról szólt; a lóverseny-egyesület mágnástagjainak +fejtette ki a lónemesítéssel elérheto gazdasági elonyöket és +ezekbol a magyar lótenyésztésre váró világsikert. + +Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi +egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni politikai +programjához a vezérlo gondolatokat. Feszült várakozással nézett +a dolgozat elé minden párt, osztály és felekezet, fenn a kormány, +legfelül az udvar is. Melyikükhöz fog Széchenyi szítani vagy +csatlakozni, melyiküknek izen hadat, vagy kínál békét és mily +feltételek mellett: erre voltak mind kíváncsiak. + +Egy esztendon át dolgozott rajta, 1828 decembertol 1829 végéig. +Végre 1830 oszén megjelenhetett alapveto muve: a Hitel. + +Minden várakozást felülmúlt, noha mindenki csalódott benne, mert +nem azt kapták, amit vártak tole. Nem volt tudományos könyv, sem +politikai irat. De magában foglalta mindazt, ami közviszonyainkról +elmondható volt. + +A nemzet egyeteméhez írta, azért ajánlotta »honunk szebb lelku +asszonyainak«, mert könyve minden családhoz, minden háztartásnak +szólt. + +[Illustration: A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában] + +[Illustration: Ferenc király élete utolsó éveiben] + +Lefesti az országot, mely a hitel áldásai nélkül tengodni +kénytelen és hogy megáldassák vele, ahhoz érdemben szukölködo. +Szól a birtokosról, kinek dúsan terem a föld, mégis koldus, mert +javait nem válthatja pénzzé. Szól az uraságról, kire osei +milliókig felbecsülheto értékeket hagytak, de becse még sincs, +mert a pénzforgalom erei elkerülik és ha segítni akar magán, +uzsorásra szorul. Szól gazdaságunkról, mely elavult és tunya. + +Hitelképességünk hiányáért erkölcsi fogyatkozásunkat okozza. +Nemcsak a rend és takarékosság hiányzik belolünk, hanem a +mérséklet és a fegyelem is, mely mulató és préda hajlamainkat +megfékezhetné. Pedig azzal az erovel, ami könnyedén rámegy a +világbaélésre, sokkal szebb világot teremthetnénk magunknak, +amelyben érdemesebb is volna élnünk. De minket ilyenné tett a +közszokás, a környezet példája, a család, melyben élünk, és az a +másik, melyet alapítani fogunk. Elhanyagoljuk kötelességeinket, +fölszínes a képzettségünk, igéretünk be nem válik, tartozást +fizetni nem szeretünk és a bajból kimászván, nem javulunk. Innen +származik elmaradtságunk, az országnyomor, a nemzet elernyedése, +jövonk veszedelme. + +Aztán az orvosláshoz lát és ellenszer gyanánt megjelöli a hitelt +és hitelképességet. Szól a módról is, ahogy ez a gyógyszer +közéletünk reformjával mindenki számára megszerezheto. Odapillant +a »maradiakhoz«, akik azt mondják, hogy az ország így is megél, +sot tán boldogabb más országoknál. Szemébe néz az +»elégületleneknek«, kik minden bajért a bécsi kormányt okozzák és +azt feleli nekik, hogy a nemzeti munkát magunknak kell elvégeznünk, +más azt el nem végzi helyettünk. »A kisded makkból--írja--magas +tölgyfa lesz, míg a tök soha nem emelheti fel magát a földrol.« + +[Illustration: A Hitel elso kiadásának címlapja] + +Új feladatok egész sorozatára irányozza az érdeklodést. Anglia +felé mutat, mely nem pénzboséggel kezdte, hanem munkával. +Széchenyi eroteljesebb munkát sürget az egész vonalon. Termeljünk +sokkal többet és belso fogyasztásunk is legyen sokkal kiadósabb. +Sürgosnek vallja forgalmi utaink kiépítését, a közigazgatás +egyszerusítését és intézkedéseket kíván a kereskedelem +fennakadásai ellen, a határvámok körül, jutalmakat a több és jobb +termelésre és a kivitelre, nemzeti bankot vagy legalább +földhitel-intézetet a hitelszükség fedezésére és hiteltörvényeket +(a váltójog szabályozásával) a tartozások biztosítására. + +[Illustration: Dessewffy József gróf, + +aki a maradiak nevében tiltakozott Széchenyi újító gondolatai +ellen.] + +A dolgozaton átsugárzó szellemet mutatja a könyv elso és záró +mondata. »Nem fogok én--így kezdi--hazám dicséroje lenni, mert +arra nem szorult, és mert oly szoros kapcsolatban látom magam +vele, mintha rokonomat vagy önszemélyemet dicsérném. Csak a +gyönge dicséri önmagát; az eros nemzeteket hordoz szívében.« +Szállóigévé lett végszavai pedig ezek: »Sokan azt gondolják, +Magyarország volt; én inkább azt szeretném hinni: lesz!« + +[Illustration: Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása] + +Ezek a szavak forradalmilag hatottak a közönségre. Általán az +egész mu fölért egy nagyszeru cselekedettel. Mint irodalmi siker +szinte példátlan volt. Több kiadást ért és napirenden volt +évekig. Foglalkoztak vele Bécsben a császári udvarban, Budán a +nádori udvarnál, az összes kancelláriákon, minden kastélyban, a +legtöbb nemesi kúrián, a foiskolákon és a külföldi ujságokban. + +El lehet mondani, hogy közvéleményt csinált. Tanításait a nádor +és Metternich fokancellár helybenhagyták, a vármegyei nemesség +tapssal fogadta. Széchenyi a nemzet vezérébol a helyzet urává +lett, mert gyoztek az eszméi. + +Fenn állt a pártok fölött és errol a semleges helyrol +irányozhatta a nemzeti újjászervezés munkáját. + +Bécsben úgy gondolták: hadd kísérletezzen, sokkal kisebb +eredményre jut, semhogy az o terveiket zavarhassa. De Széchenyi +érezte, hogy csöndes fejleszto politikájával végso célokban nagy +és független Magyarországot nevel! + +A Hitel fölött csak egy bíráló ítélt kárhoztatóan elleniratában. +Ez Dessewffy József gróf híres Taglalat-a. A régi rendhez +ragaszkodó uraknak, a maradiak pártjának vezére volt Dessewffy. O +vállalkozott Széchenyi könyvének szétbontására, taglalására: +azért adta az iratának is a »Taglalat« címet. Ebben az iratban a +régi Magyarország ódon szelleme szólalt meg az agg hazafi ódon +tollával. Az o rajongó hite a hagyományokhoz és vak hitetlensége +minden újítás iránt, állta Széchenyi útját, megfeddi ot +vakmeroségeért, hogy tapasztalat nélkül támadott az osi +hagyományok ellen és idegen mintáktól elkápráztatottan, hiú +elméleteknek feláldozza a kegyeletet, amivel nyolcszáz éves +fejlodésnek tartoznék. A régi szellem hamvadó tüze lobbant fel +így--utólszor. + +(Folytatjuk) + +Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közmuvelodési Tanács alelnöke +Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84 +Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása + + + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK VASÁRNAPI KÖNYV *** + +***** This file should be named 30060-8.txt or 30060-8.zip ***** +This and all associated files of various formats will be found in: + https://www.gutenberg.org/3/0/0/6/30060/ + +Produced by Tamás Róth and the Online Distributed Proofreading Team. + +Updated editions will replace the previous one--the old editions +will be renamed. + +Creating the works from public domain print editions means that no +one owns a United States copyright in these works, so the Foundation +(and you!) can copy and distribute it in the United States without +permission and without paying copyright royalties. Special rules, +set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to +copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to +protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project +Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you +charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you +do not charge anything for copies of this eBook, complying with the +rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose +such as creation of derivative works, reports, performances and +research. They may be modified and printed and given away--you may do +practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is +subject to the trademark license, especially commercial +redistribution. + + + +*** START: FULL LICENSE *** + +THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE +PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK + +To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free +distribution of electronic works, by using or distributing this work +(or any other work associated in any way with the phrase "Project +Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project +Gutenberg-tm License (available with this file or online at +https://gutenberg.org/license). + + +Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm +electronic works + +1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm +electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to +and accept all the terms of this license and intellectual property +(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all +the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy +all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. +If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project +Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the +terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or +entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. + +1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be +used on or associated in any way with an electronic work by people who +agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few +things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works +even without complying with the full terms of this agreement. See +paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project +Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement +and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic +works. See paragraph 1.E below. + +1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" +or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project +Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the +collection are in the public domain in the United States. If an +individual work is in the public domain in the United States and you are +located in the United States, we do not claim a right to prevent you from +copying, distributing, performing, displaying or creating derivative +works based on the work as long as all references to Project Gutenberg +are removed. Of course, we hope that you will support the Project +Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by +freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of +this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with +the work. You can easily comply with the terms of this agreement by +keeping this work in the same format with its attached full Project +Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. + +1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern +what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in +a constant state of change. If you are outside the United States, check +the laws of your country in addition to the terms of this agreement +before downloading, copying, displaying, performing, distributing or +creating derivative works based on this work or any other Project +Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning +the copyright status of any work in any country outside the United +States. + +1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: + +1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate +access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently +whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the +phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project +Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, +copied or distributed: + +This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with +almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or +re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included +with this eBook or online at www.gutenberg.org + +1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived +from the public domain (does not contain a notice indicating that it is +posted with permission of the copyright holder), the work can be copied +and distributed to anyone in the United States without paying any fees +or charges. If you are redistributing or providing access to a work +with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the +work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 +through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the +Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or +1.E.9. + +1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted +with the permission of the copyright holder, your use and distribution +must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional +terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked +to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the +permission of the copyright holder found at the beginning of this work. + +1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm +License terms from this work, or any files containing a part of this +work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. + +1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this +electronic work, or any part of this electronic work, without +prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with +active links or immediate access to the full terms of the Project +Gutenberg-tm License. + +1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, +compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any +word processing or hypertext form. However, if you provide access to or +distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than +"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version +posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), +you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a +copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon +request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other +form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm +License as specified in paragraph 1.E.1. + +1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, +performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works +unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. + +1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing +access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided +that + +- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from + the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method + you already use to calculate your applicable taxes. The fee is + owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he + has agreed to donate royalties under this paragraph to the + Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments + must be paid within 60 days following each date on which you + prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax + returns. Royalty payments should be clearly marked as such and + sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the + address specified in Section 4, "Information about donations to + the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." + +- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies + you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he + does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm + License. You must require such a user to return or + destroy all copies of the works possessed in a physical medium + and discontinue all use of and all access to other copies of + Project Gutenberg-tm works. + +- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any + money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the + electronic work is discovered and reported to you within 90 days + of receipt of the work. + +- You comply with all other terms of this agreement for free + distribution of Project Gutenberg-tm works. + +1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm +electronic work or group of works on different terms than are set +forth in this agreement, you must obtain permission in writing from +both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael +Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the +Foundation as set forth in Section 3 below. + +1.F. + +1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable +effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread +public domain works in creating the Project Gutenberg-tm +collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic +works, and the medium on which they may be stored, may contain +"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or +corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual +property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a +computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by +your equipment. + +1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right +of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project +Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project +Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all +liability to you for damages, costs and expenses, including legal +fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT +LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE +PROVIDED IN PARAGRAPH F3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE +TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE +LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR +INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH +DAMAGE. + +1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a +defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can +receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a +written explanation to the person you received the work from. If you +received the work on a physical medium, you must return the medium with +your written explanation. The person or entity that provided you with +the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a +refund. If you received the work electronically, the person or entity +providing it to you may choose to give you a second opportunity to +receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy +is also defective, you may demand a refund in writing without further +opportunities to fix the problem. + +1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth +in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS' WITH NO OTHER +WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO +WARRANTIES OF MERCHANTIBILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. + +1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied +warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. +If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the +law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be +interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by +the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any +provision of this agreement shall not void the remaining provisions. + +1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the +trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone +providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance +with this agreement, and any volunteers associated with the production, +promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, +harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, +that arise directly or indirectly from any of the following which you do +or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm +work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any +Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. + + +Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm + +Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of +electronic works in formats readable by the widest variety of computers +including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists +because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from +people in all walks of life. + +Volunteers and financial support to provide volunteers with the +assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's +goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will +remain freely available for generations to come. In 2001, the Project +Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure +and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. +To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation +and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 +and the Foundation web page at https://www.pglaf.org. + + +Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive +Foundation + +The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit +501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the +state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal +Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification +number is 64-6221541. Its 501(c)(3) letter is posted at +https://pglaf.org/fundraising. Contributions to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent +permitted by U.S. federal laws and your state's laws. + +The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. +Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered +throughout numerous locations. Its business office is located at +809 North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887, email +business@pglaf.org. Email contact links and up to date contact +information can be found at the Foundation's web site and official +page at https://pglaf.org + +For additional contact information: + Dr. Gregory B. Newby + Chief Executive and Director + gbnewby@pglaf.org + + +Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg +Literary Archive Foundation + +Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide +spread public support and donations to carry out its mission of +increasing the number of public domain and licensed works that can be +freely distributed in machine readable form accessible by the widest +array of equipment including outdated equipment. Many small donations +($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt +status with the IRS. + +The Foundation is committed to complying with the laws regulating +charities and charitable donations in all 50 states of the United +States. Compliance requirements are not uniform and it takes a +considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up +with these requirements. We do not solicit donations in locations +where we have not received written confirmation of compliance. To +SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any +particular state visit https://pglaf.org + +While we cannot and do not solicit contributions from states where we +have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition +against accepting unsolicited donations from donors in such states who +approach us with offers to donate. + +International donations are gratefully accepted, but we cannot make +any statements concerning tax treatment of donations received from +outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. + +Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation +methods and addresses. Donations are accepted in a number of other +ways including including checks, online payments and credit card +donations. To donate, please visit: https://pglaf.org/donate + + +Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic +works. + +Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm +concept of a library of electronic works that could be freely shared +with anyone. For thirty years, he produced and distributed Project +Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. + + +Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed +editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. +unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily +keep eBooks in compliance with any particular paper edition. + + +Most people start at our Web site which has the main PG search facility: + + https://www.gutenberg.org + +This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, +including how to make donations to the Project Gutenberg Literary +Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to +subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |