diff options
Diffstat (limited to '30060-0.txt')
| -rw-r--r-- | 30060-0.txt | 568 |
1 files changed, 568 insertions, 0 deletions
diff --git a/30060-0.txt b/30060-0.txt new file mode 100644 index 0000000..735b8b1 --- /dev/null +++ b/30060-0.txt @@ -0,0 +1,568 @@ +*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 *** + +Vasárnapi Könyv + + +Kiadja az Országos Közművelődési Tanács + + +1914. Első félév 9. füzet + + + + +Az ipar és kereskedés kezdetei + + +Amíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi +fejlődésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlődésnek első +korszaka az az ősrégi idő volt, amikor az ember minden szükséges +holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségével állította +elő. Alacsony műveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így +van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen a művelődés. Nem is +kell régmult időkbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk, +hogy ezt a családi gazdaságot, legalább félig-meddig, magunk +előtt lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk +vagy a szülőik házában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a +szántóvető ember egymaga, családja segítségével építi a házát. +Maga zsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,--szóval építőmester, +zsindelyező, asztalos egy személyben és ellátja, megteremti +egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De vannak sokan +olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a vásznat otthon +szőtték, a szerszámokat otthon készítették és bizony nagyon ritka +dolog volt, ha valamit vásárolni kellett. + +Igy volt ez hajdanán mindenütt, de még sokkal nagyobb mértékben, +már azért is, mert akkor bizony még sokkal kevesebb fajta dolog +kellett az embereknek, mint ma, ha még olyan eldugott hegyi +falvakban laknak is. Meg aztán akkor nem vásároltak, ha kellett +valami, amit nem tudtak maguk megcsinálni, hanem cseréltek. Csere +útján pedig nehezebb volt egyhez-máshoz hozzájutni, mint pénzzel +vásárolni, mert a pénz csak később kezdett szerepelni az emberek +között. + +Amint kifejlődött a közlekedés, egymástól messze lakó emberek és +népek is összejöttek egymással. Ha megismerték egymás dolgait és +ha jóknak találták azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is +legyen olyan holmijuk. + +Hogy lehetett azonban ezt elérni? Attól az időtől még messze +voltak, amikor a mesterember elkészít valamit azért, hogy eladja. +Aki amit készített, azt saját magának készítette. A gazdag +emberek pedig rabszolgákat vásároltak és azokkal dolgoztattak. +Igy tehát, ha valakinek az volt a kívánsága, hogy bizonyos +fajtájú munka a rendelkezésére álljon, olyan rabszolgát vásárolt, +aki értett ahhoz a munkához, vagy rákényszerítette, hogy a kívánt +munkát--úgy ahogy--előállítsa. Igy történt, hogy a régi Rómában +ezerszámra voltak rabszolgák, akiknek iparcikkek készitése volt a +feladatuk. Magyarországon viszont--a letelepedés első +idejében--egy sereg jobbágy feladata az volt, hogy zsindelyeket +készitsen, másik csoport jobbágy szövéssel, famunkával vagy +fegyverkovácsolással foglalkozott. Az ilyen jobbágy eltartásáról +azután természetesen a gazdája gondoskodott, úgy hogy teljesen a +mesterségének élhetett. + +[Illustration: A műveletlen népek kézimunkája mutatja, milyen +eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai +szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a +deszkalapot.] + +[Illustration: A kunyhóborításra való faháncs hasítása a mai +félvad népeknél.] + +[Illustration: A háncs elválasztása a fatörzstől] + +[Illustration: A lehántott fakéreg puhitása] + +Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon kevés olyan cikk volt, amiből +állandóan és annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy +jobbágy mindennapi munkájával folytonosan előállított. A +rabszolga vagy a jobbágy munkája így hiábavalóvá lett volna, ha a +gazdája nem segített volna ezen úgy, hogy a rabszolgát olyan +gazdának adta bérbe, akinek a rabszolga munkájára éppen szüksége +volt. A gazda tehát bérbeadta rabszolgáját az illetőknek, hogy +dolgoztassanak azok vele. Megtörténhetett és megtörtént azonban +az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tőkét kuporgatott +össze magának és azt felajánlotta gazdájának azzal, hogy +szabadítsa fel őt. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond +rabszolgája felett való hatalmáról és így ezentúl szabad embernek +kell tekinteni. Az ókor nagy városaiban nagyon sok rabszolga +cselekedett így, akik azután mesterségüket mint szabad emberek +űzték. Igy keletkezett ezeken a helyeken az iparosság, ami azután +később külföldi bevándorlókkal mindinkább elszaporodott. + +[Illustration: Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet, +elefántcsontot árusítanak + +Harmadfélezer évvel ezelőtt a föniciaiak hajóikon ázsiai +hazájukból messze földekre eljártak: terményeket és árúkat +adtak-vettek. Ők voltak az óvilág rabszolgakereskedői, de viszont +Egyiptom és Babilónia műveltségét is ők hozták Európába.] + +A római birodalom helyén későbbi időkben különálló országok +keletkeztek. Mindezek az országok földmívelőkkel népesedtek be, +kifejlődött bennök lassanként a földesuraság és a jobbágyság. És +ahogyan azelőtt a különleges árúkat elkészítő rabszolgát +bérbeadta a gazdája másoknak, akiknek szintén szükségük volt erre +vagy arra a cikkre, ugyanolyan formán történt néha ezidőben a +jobbágyokkal. A földesurak természetesen inkább a kész munkát +adták át, mint magát a jobbágyot. + +[Illustration: Kikötő a régi Egyiptomban + +Fém, fa, illatszer és fűszer kevés volt Egyiptomban. Ezeket az +anyagokat a föniciaiaktól, araboktól, görögöktől vették és +hajókon szállították haza.] + +Mint egykor az iparűző rabszolgák, úgy a kézműves jobbágyok is +azon igyekeztek, hogy egy kis tőkét kuporgassanak össze maguknak. +Ezzel a pénzzel megválthatták magukat gazdájuk hatalma alól és +azontúl a faluban csak saját maguk hasznára dolgoztak. Ha valahol +szükség volt a munkájukra: elmentek oda, elvégezték és azalatt +kaptak--bér fejében--ellátást és esetleg pénzt, vagy inkább +búzát, vagy egyebet. + +Az ilyen kézműves természetesen nemcsak a saját falujában ment el +dolgozni, hanem elment a szomszédba is, bebarangolta néha az +egész országot. A családja azonban otthon volt és ugyanott volt +egy kis földje is, visszatért hát mindig a maga régi falujába. +Így tett az apa, így tett a fiú is, aki kitanulta apja mesterségét. + +Közben azonban haladt az idő. Az emberek művelődtek, újabb és +újabb ismereteket szereztek. Szebb és jobb dolgokat szerettek +meg. Hogy jutottak mindehhez? Külföldi kereskedők jöttek, +külföldi portékákkal. Vagy külföldi mesteremberek telepedtek le +valamelyik közeli városban. A vándorló csizmadia unokájának, ha +azt akarta, hogy tessék a munkája: már ezektől kellett mestersége +tökéletesítését eltanulnia. Bőrt se használhatott már akármilyet: +jobb fajtát, szebbet, jól kikészítettet pedig csak a városban +kapott. Minthogy pedig, az akkori közlekedési viszonyok között, a +városba menni aránylag kis távolságról is nagy dolog volt (ami ma +egy-két óra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan jó volt +az út, azonkívül sok volt a rabló), sokkal egyszerűbbé vált az +iparosra nézve, ha a városba költözködött. + +Ezek a városok--Európa mai nagy városai--jórészt még a rómaiak +idejéből maradtak vissza. A római hadsereg annak idején, +folytonos előrenyomulása közben, azokon a helyeken, amelyek hadi +szempontból fontosak voltak (utak kereszteződésénél, folyók +gázlóinál, termékeny vidékekhez vezető hágóknál vagy völgyeknél, +stb.), állandó jellegű, erős katonai tábort ütött, ahol állandó +helyőrség maradt vissza. A hadseregek nyomán mindig ott jártak az +iparosok és kereskedők, és mert ezeknek is kellett valahol tanyát +ütniök: rendesen ezek körül a táborok körül, annak közvetlen +közelében helyezkedtek el. A benszülött lakosság azután +természetesen mind nagyobb tömegekben kereste fel ezeket a +helyeket. Részben hogy vegyen, részben hogy eladjon. A jó vásár +hírére rómaiak is mind többen jöttek ezekre a helyekre. +Lassanként a sátorok helyett faházak, a faházak helyett kőházak +épültek, az egészet falakkal vették körül, hogy váratlan támadás +ne érhesse a lakósokat. Igy születtek a római városok. Ilyen volt +többek között a mai Mainz, Köln, Páris és a mai Wien (Bécs) is, +amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a +mai Óbuda határában, azonkívül sok más város. + +[Illustration: Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben + +A 400 év előtt való időkben arany és ezüst volt a pénzek anyaga. +Sokléle pénz volt forgalomban: azért nyiltak meg a pénzváltó +boltok, amelyeket az asztalaik német nevéről »bank« néven +ismertek.] + +Ezek a városok voltak azok, amelyeket azután a népvándorlás +viharai javarészt tönkretettek és az enyészet szélére juttattak. +Mégsem pusztultak azonban el teljesen és tökéletesen. Mint hamu +alatt a tűz, úgy pislákolt bennük az élet. És mert a városok, +többnyire még a római időkből, püspöki székhelyek voltak, vagy +legalább is volt kőből épített templomuk és mert voltak még ép +házaik is és főleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz +állapotban is: amint egy kicsit rendeződtek a viszonyok, éledezni +kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelő volt és +nem jött a városokba. De az egyes birodalmak, országok, +fejedelemségek, hercegségek, grófságok urai, az érsekek, +püspökök, apátok: egy-egy ily városban ütötték fel udvartartásukat. +Itt fogadták a hozzájuk fordulókat, itt intézkedtek az állami és +vallási ügyekben, itt tartották seregeik javát személyes +rendelkezésükre. + +[Illustration: Vásározó németországi földmívesek + +Ez a régi kép (--az 1512-ik évben rajzolta a nagyhírű Dűrer +Albert--) azokat a földmíveseket mutatja, akik a terményeik +fölöslegét piacra vitték, hogy az árából iparcikkeket vehessenek. +Lassanként kifejlődött az a szokás, hogy az aratási idő után +bizonyos városokban egy-két napra összegyűltek az iparosok és +kereskedők, akik a vásárló földmivesek számára kirakták árúikat. +Ezek a napok később állandósultak és ezeken tartották évenként a +nagy vásárokat.] + +[Illustration: Utcára nyíló régi francia bolt] + +Igy már saját környezetük is nem csekély számú volt, de ez, mint +a mágnes a vasat, mind több és több embert vont a városba. + +A fejedelmi udvarokhoz nemcsak ügyes-bajos alattvalók fordultak +igazságot keresni, jöttek szerencselovagok is, akik boldogulásukat +remélték, jöttek vitézek is, akik kardjukat ajánlották fel, jöttek +apácák és szerzetesek, akik a gyermekek oktatására vállalkoztak. +Ebből a tarka, forrongó és pezsdülni kezdő életből már nem +hiányozhatott a kereskedő, aki messzi külföldről hozta árúját és +nem hiányozhatott az iparos, aki ott készítette az egyszerűbb és +közönségesebb cikkeket. + +Igy indultak ismét fejlődésnek a régi városok, és mint egykoron +ezek a római táborhelyekből, úgy alakult sok új város az alkalmas +helyeken fekvő vár körül. Innét a magyar »város« szó is: olyan +hely, amelyet vár védelmez. + +A városok iparos és kereskedő lakósai hamarosan jó módba +jutottak, tehetősek lettek. Az uralkodók, fejedelmek látták ezt +és mivel azt remélhették, hogy az iparos és kereskedő népesség +bőségesen fog adózni: rajta voltak, hogy az ipart és a +kereskedelmet minél jobban előmozdítsák és hogy iparosok és +kereskedők minél nagyobb számban legyenek városaikban. + +[Illustration: Kopány vára alatt pihenő török kereskedők + +A törökvilág idején (a 16-ik és 17-ik században) sok török +kereskedő élt hazánkban. A maguk árúit és terményeit nemcsak +magyar földre hozták el, hanem Ausztriát és a mai Németországot +is bejárták. A külső országokban szerzett pénzen árúkat vettek és +elárasztották velük hazánkat.] + +Igyekeztek tehát minél több iparost és kereskedőt a külföldről +országaikba, városaikba behívni és azokat ott letelepíteni. +Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a +másiktól ne tudott volna megélni: mindenféle nagy előnyöket adtak +nekik, annál is inkább, mert a bevándorlók mindig csoportosan +jöttek, vagy legalább is a már régebben bevándorolt saját +fajtájukhoz csatlakoztak. Teljes szabadságot biztosítottak nekik +az uralkodók és így alakult ki a nemes és a jobbágy mellett a +szabad polgárok rendje, akik közvetlenül a király vagy a +fejedelem alá tartoztak, csak annak fizettek adót és semmi közük +sem volt a földesúrhoz. Megengedték nekik, hogy régi törvényeik +legyenek érvényesek közöttük, vagyis, ha Olaszországból jöttek: +az olasz, ha Franciaországból jöttek: a francia törvény, vagyis +aki milyen országból jött, az ott érvényben állott törvény alá +tartozott, mert ez biztosította a számukra üzletkötéseiknél azt a +megszokott biztosságot, amiben otthon is részük volt. Minthogy +azonban a törvényeiket csak ők ismerték: tehát maguk közül +választottak vezetőt, aki az ő ügyes-bajos dolgaikat +intézte,--ebből lett a polgármester. Maguk közül választottak +tanácsot, amely ítélkezett a különféle pörökben,--ebből alakult +ki az esküdtszék. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az elöljárók +ítéletével nem voltak megelégedve, akkor az uralkodóhoz és pedig +csakis ahhoz, vagy helyetteséhez fellebbezhettek. + +Igy tehát a városok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a +földesúri beavatkozástól, közvetlenül és egyedül az uralkodók alá +tartoztak. + +Az ország nagy eseményei közé tartoztak az egyes városokban +tartott vásárok és rövidesen arról győződtek meg, hogy a vásáron +több és jobb szerezhető békességgel, mint amennyi a harcok +gyilkos veszedelmei között szerezhető, de elveszhető is volt. Az +évszázados fejlődés után ipar és kereskedelem lassanként nyugodt, +általános forgalmat biztosító szükséggé válik, intézménnyé lesz +és termelő, értékesíthető munkára szorítja a művelődő +emberiséget. + + + + +A meleg források + + +A meleg források ezreit találni együtt az északamerikai Nemzeti +Parkban, amely akkora, mint két középszerű magyar vármegye +együttvéve. Az Egyesült-Államoknak ez a büszkesége a +Sziklás-hegységben fekszik, 2500 méter magasan a tenger színe +felett. Nem szabad ott építkezni, letelepülni és csak belépődíjért +lehet belejutni. A parkot katonák őrzik, akik szigorúan ügyelnek +arra, hogy a látogatók a természeti szépségekben semmiféle kárt ne +tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a törvény súlyos pénzbüntetést ró. +A Nemzeti Parkban két hegylánc között nagy fensík van, amely úgy +keletkezett, hogy a hegyláncok között levő széles medencét egy +tűzhányóhegy valamikor lávával töltötte ki. A láva felülete ma +már teljesen kihűlt, fenyveserdő lepi el, de a föld belseje még mindig +forró alatta, a vulkánosság még nem szűnt meg, amit a rengeteg +meleg forrás bizonyít. + +A lávafensíkon nagy süppedések, medencék vannak, amelyeknek +fenekéről előtör a forró talajvíz. Az előbuggyanó meleg források +száma körülbelül hétezer. Van köztük olyan is, amelyből csak +bizonyos időközönként tör sisteregve a magasba egy-egy gőzbe +burkolt vízoszlop, ezeknek a neve gejzir. A gejzirek medencéje +olyan, mint a szita, tele van lyukakkal és minden lyukon zúgva +tör elő a forróvíz, gőz és majd itt, majd amott szökkenik fel +egy-egy gejzir. Az egyik sokáig hallgat, de aztán annál nagyobb +erővel süvít 70--80 méter magasba a forró víz és 300 méter +magasba a gőz, a másik alig pihen valamit, sűrűbben dolgozik. Nem +is lehet számontartani a forrásokat, mert napról-napra változnak +és a gomolygó gőzfelhőktől alig lehet egy-egy medencén +áttekinteni. A gejzirek vize forró vizű patakokban folyik el. +Megtörténik, hogy a patak valamilyen okból a fenyőerdőbe téved és +kipusztítja. A gejzirek környékén nem ritka látvány az ilyen +kihalt erdő. + +[Illustration: A meleg forrás kitörése + +A forró víz ritkán tör ki szökőkutak módjára: többnyire olyan +gőzfelhőbe burkolódzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet látni +a felszökkenő vizet is.] + +Európában Izland szigetén (az északi Jeges-tenger szélén) van a +legnagyobb szökő meleg forrás: ennek a neve »Gejzir« és innen +kapták a meleg szökőforrások a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi +félszigeten is több mint száz gejzir működött. A gejzir +kitöréseit a forrás mélyében képződő gőz okozza. Amikor már annyi +gőz képződött, hogy nem fér el, nagy feszítő erejével kilöki, +kiszorítja a vizet. + +[Illustration: Meleg forrás kúpja az észak-amerikai +Yellowstone-tó szélén] + +[Illustration: Magasra szökő meleg forrás] + +A föld mélyéből előtörő meleg forrás sok ásványi anyagot, +különösen meszet hoz magával, sokkal többet, mint a hideg forrás, +mert a forró víz sokkal több anyagot tud feloldani, mint a hideg. +Amikor azonban a meleg víz a levegőre jut, lehűl és nem tudja +többé oldva tartani a meszet, amely kiválik belőle és lerakódik a +forrás nyílása körül. Nem halmozódik fel akárhogyan, hanem a +lejtőn, ahol a meleg víz lefolyik, párkányok képződnek. A +párkányok lassankint nőnek és mögöttük mint valami víztartóban +megáll a kristálytiszta víz. Nem egyforma nagyok, attól függ, +mióta építi őket a forrás és hogy mennyi oldott anyagot hoz +magával. Van köztük olyan is, amely a magával hozott mészből +egész hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen képződés a Csendes +Óceánban, az ausztráliai Új-Zéland szigetén volt, de a +Taravera-vulkán egyetlen kitörése 1886-ban úgy elpusztította a +föld szinéről, hogy nyoma sem maradt. + +A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szabályos időközökben +törnek ki. A Nemzeti Parkban a legszabályosabb gejzir pontosan +minden hetven percben kitör és tiz percig löki fel a vizet a +magasba. Kitörése alkalmával nem hasonlít egészen a közönséges +szökőkúthoz, mert az előtörő vízoszlopot gőzfelhő takarja el és +csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkenő vízoszlopot is. + +A meleg források a föld gyomrából nemcsak meszet hoznak feloldva +magukkal, hanem feloldott más anyagokat is: vasat, ként, +különböző sókat. Az ilyen meleg források vizét sokféle betegségek +gyógyítására használják fel. Részben isszák, részben pedig +fürödnek benne. Ha nincs is semmiféle gyógyító hatása, akkor is +felhasználják, közönséges (nem gyógyító) fürdőt építenek +melléje, mert megtakarítják a vízforralást. A meleg forrásnak gyógyító +célra való felhasználása olyan régi, mint maga az ember. A +Krisztus születése előtt élő görögökről és rómaiakról tudjuk, +hogy meleg források fölé gyógyító-fürdőket építettek és +mindegyiket más betegség ellen használták. A rómaiak olyan +forrásokat is ismertek és használtak, amelyeknél a mai ember is +sikerrel keresi az egészségét. + +A meleg forrásnak a hőmérséklete mindig akkora, mint azé a +földrétegé, ahonnan előtör. A forrásból előtörő viznek a +mennyisége is különböző. A meleg forrás hőmérséklete állandó +ugyan, de például egy földrengés nemcsak a hőmérsékletét +változtathatja meg, hanem azoknak az ásványi anyagoknak a +mennyiségét is, amelyet a víz a föld gyomrából magával hoz. Ha a +földbe 33 méter mélyre leásunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott +a hőmérséklet egy fokkal, 66 méter mélységben két fokkal és így +tovább minden 33 méternél egy fokkal magasabb lesz. Már most nem +nehéz kiszámítani azt, hogy olyan forrásnak a hőmérséklete, amely +ezer méternyi mélységből fakad, 33 fok lesz. + +[Illustration: A meleg forrás nyílasa körül lerakódott +mészrétegek] + +A forrásnak a vize a föld gyomrába úgy kerül, hogy hóolvadás vagy +eső alkalmával a víz leszivárog. Ha a talaj például agyagos, azon +a víz nem tud keresztülhatolni, a víz tehát aránylag kis +mélységben gyűlik össze és hideg forrás lesz belőle. De ha a +talaj laza, a víz a nagy mélységbe is lehúzódik és meleg forrás +lesz belőle. A meleg források közül azonban csak némelyik +keletkezik így. A másik fajta meleg forrásokból olyan víz tör +elő, amely nem esővíz volt valamikor, hanem először lát +napvilágot. A Föld legbelső magja ugyanis izzó és benne gőz +alakjában bizonyos mennyiségű víz is van. A Föld izzó magvának a +felülete lassan, de állandóan kihül, a benne levő gőz lecsapódik, +forróvíz lesz belőle, amely összegyül és amelyet a föld +belsejéből felszabaduló gőzök szorítanak a Föld felszínére. + +[Illustration: A meleg forrás tölcsére + +Némelyik tölcsérből rendetlen időközökben tör elő a forró víz, +némelyik pedig állandóan tiszta vízzel van töltve.] + + + + +Széchenyi István + +(3) Ébred az ország. A „Hitel" sikere + + +Széchenyi nagylelkű kezdésére a tudóstársaság csakhamar +megalakult. Ugyanekkor megteremtette Széchenyi a nemzeti kaszinót +és ezek fölé röppent az a gondolata, hogy mindkét új szervezet a +fővárossá emelendő Pestbudán működjék. + +A nemzetnek, hogy szétzüllött és legyengült állapotából +kiépülhessen, természetes középpontra és vezérlő életszervekre +volt szüksége. Amazt megjelölte Széchenyi Budapestben, emezeket +létrehozta a szellemileg kiválók intézetében: az Akadémiában +(akkor magyar tudóstársaságnak nevezték) és a társadalmi +előkelőség gyűlőhelyén: a kaszinóban. Az egyiket a nemzeti +műveltség fejlesztésére, a másikat a nemzeti erkölcs és a társas +érintkezés nemesítésére szánta. + +Következtek volna a többi feladatok, amikhez Széchenyi már +ezektől a szervektől kaphatott segítséget. De neki a nemzet +millióinak érdekeltségére is szüksége volt. + +Már látta azt az eszközt is, mellyel a sokaság lelkéhez +hozzáférhet, azt felrázhatja a tespedtségből, életvágyakat +gerjesztve benne. Az országgyűlésen történtek nem hagyták +kétségben: a nemzeti nyelvért buzdult fel az országgyűlés és a +közvélemény. Széchenyi tehát a tollhoz nyúlt, hogy a milliókat +serkentse, irányozza, kergesse a nehéz úton, mely a nemzet jövő +nagyságához elvezet. + +Első irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt +szánva. A lovakról szólt; a lóverseny-egyesület mágnástagjainak +fejtette ki a lónemesítéssel elérhető gazdasági előnyöket és +ezekből a magyar lótenyésztésre váró világsikert. + +Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi +egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni politikai +programjához a vezérlő gondolatokat. Feszült várakozással nézett +a dolgozat elé minden párt, osztály és felekezet, fenn a kormány, +legfelül az udvar is. Melyikükhöz fog Széchenyi szítani vagy +csatlakozni, melyiküknek izen hadat, vagy kínál békét és mily +feltételek mellett: erre voltak mind kíváncsiak. + +Egy esztendőn át dolgozott rajta, 1828 decembertől 1829 végéig. +Végre 1830 őszén megjelenhetett alapvető műve: a Hitel. + +Minden várakozást felülmúlt, noha mindenki csalódott benne, mert +nem azt kapták, amit vártak tőle. Nem volt tudományos könyv, sem +politikai irat. De magában foglalta mindazt, ami közviszonyainkról +elmondható volt. + +A nemzet egyeteméhez írta, azért ajánlotta »honunk szebb lelkű +asszonyainak«, mert könyve minden családhoz, minden háztartásnak +szólt. + +[Illustration: A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában] + +[Illustration: Ferenc király élete utolsó éveiben] + +Lefesti az országot, mely a hitel áldásai nélkül tengődni +kénytelen és hogy megáldassák vele, ahhoz érdemben szűkölködő. +Szól a birtokosról, kinek dúsan terem a föld, mégis koldus, mert +javait nem válthatja pénzzé. Szól az uraságról, kire ősei +milliókig felbecsülhető értékeket hagytak, de becse még sincs, +mert a pénzforgalom erei elkerülik és ha segítni akar magán, +uzsorásra szorul. Szól gazdaságunkról, mely elavult és tunya. + +Hitelképességünk hiányáért erkölcsi fogyatkozásunkat okozza. +Nemcsak a rend és takarékosság hiányzik belőlünk, hanem a +mérséklet és a fegyelem is, mely mulató és préda hajlamainkat +megfékezhetné. Pedig azzal az erővel, ami könnyedén rámegy a +világbaélésre, sokkal szebb világot teremthetnénk magunknak, +amelyben érdemesebb is volna élnünk. De minket ilyenné tett a +közszokás, a környezet példája, a család, melyben élünk, és az a +másik, melyet alapítani fogunk. Elhanyagoljuk kötelességeinket, +fölszínes a képzettségünk, igéretünk be nem válik, tartozást +fizetni nem szeretünk és a bajból kimászván, nem javulunk. Innen +származik elmaradtságunk, az országnyomor, a nemzet elernyedése, +jövőnk veszedelme. + +Aztán az orvosláshoz lát és ellenszer gyanánt megjelöli a hitelt +és hitelképességet. Szól a módról is, ahogy ez a gyógyszer +közéletünk reformjával mindenki számára megszerezhető. Odapillant +a »maradiakhoz«, akik azt mondják, hogy az ország így is megél, +sőt tán boldogabb más országoknál. Szemébe néz az +»elégületleneknek«, kik minden bajért a bécsi kormányt okozzák és +azt feleli nekik, hogy a nemzeti munkát magunknak kell elvégeznünk, +más azt el nem végzi helyettünk. »A kisded makkból--írja--magas +tölgyfa lesz, míg a tök soha nem emelheti fel magát a földről.« + +[Illustration: A Hitel első kiadásának címlapja] + +Új feladatok egész sorozatára irányozza az érdeklődést. Anglia +felé mutat, mely nem pénzbőséggel kezdte, hanem munkával. +Széchenyi erőteljesebb munkát sürget az egész vonalon. Termeljünk +sokkal többet és belső fogyasztásunk is legyen sokkal kiadósabb. +Sürgősnek vallja forgalmi utaink kiépítését, a közigazgatás +egyszerűsítését és intézkedéseket kíván a kereskedelem +fennakadásai ellen, a határvámok körül, jutalmakat a több és jobb +termelésre és a kivitelre, nemzeti bankot vagy legalább +földhitel-intézetet a hitelszükség fedezésére és hiteltörvényeket +(a váltójog szabályozásával) a tartozások biztosítására. + +[Illustration: Dessewffy József gróf, + +aki a maradiak nevében tiltakozott Széchenyi újító gondolatai +ellen.] + +A dolgozaton átsugárzó szellemet mutatja a könyv első és záró +mondata. »Nem fogok én--így kezdi--hazám dicsérője lenni, mert +arra nem szorult, és mert oly szoros kapcsolatban látom magam +vele, mintha rokonomat vagy önszemélyemet dicsérném. Csak a +gyönge dicséri önmagát; az erős nemzeteket hordoz szívében.« +Szállóigévé lett végszavai pedig ezek: »Sokan azt gondolják, +Magyarország volt; én inkább azt szeretném hinni: lesz!« + +[Illustration: Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása] + +Ezek a szavak forradalmilag hatottak a közönségre. Általán az +egész mű fölért egy nagyszerű cselekedettel. Mint irodalmi siker +szinte példátlan volt. Több kiadást ért és napirenden volt +évekig. Foglalkoztak vele Bécsben a császári udvarban, Budán a +nádori udvarnál, az összes kancelláriákon, minden kastélyban, a +legtöbb nemesi kúrián, a főiskolákon és a külföldi ujságokban. + +El lehet mondani, hogy közvéleményt csinált. Tanításait a nádor +és Metternich főkancellár helybenhagyták, a vármegyei nemesség +tapssal fogadta. Széchenyi a nemzet vezéréből a helyzet urává +lett, mert győztek az eszméi. + +Fenn állt a pártok fölött és erről a semleges helyről +irányozhatta a nemzeti újjászervezés munkáját. + +Bécsben úgy gondolták: hadd kísérletezzen, sokkal kisebb +eredményre jut, semhogy az ő terveiket zavarhassa. De Széchenyi +érezte, hogy csöndes fejlesztő politikájával végső célokban nagy +és független Magyarországot nevel! + +A Hitel fölött csak egy bíráló ítélt kárhoztatóan elleniratában. +Ez Dessewffy József gróf híres Taglalat-a. A régi rendhez +ragaszkodó uraknak, a maradiak pártjának vezére volt Dessewffy. Ő +vállalkozott Széchenyi könyvének szétbontására, taglalására: +azért adta az iratának is a »Taglalat« címet. Ebben az iratban a +régi Magyarország ódon szelleme szólalt meg az agg hazafi ódon +tollával. Az ő rajongó hite a hagyományokhoz és vak hitetlensége +minden újítás iránt, állta Széchenyi útját, megfeddi őt +vakmerőségeért, hogy tapasztalat nélkül támadott az ősi +hagyományok ellen és idegen mintáktól elkápráztatottan, hiú +elméleteknek feláldozza a kegyeletet, amivel nyolcszáz éves +fejlődésnek tartoznék. A régi szellem hamvadó tüze lobbant fel +így--utólszor. + +(Folytatjuk) + +Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács alelnöke +Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon 108--84 +Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása + + + + + + + +End of the Project Gutenberg EBook of Vasárnapi Könyv, by Various + +*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 *** |