diff options
Diffstat (limited to 'old/69015-h/69015-h.htm')
| -rw-r--r-- | old/69015-h/69015-h.htm | 13787 |
1 files changed, 0 insertions, 13787 deletions
diff --git a/old/69015-h/69015-h.htm b/old/69015-h/69015-h.htm deleted file mode 100644 index 138fabc..0000000 --- a/old/69015-h/69015-h.htm +++ /dev/null @@ -1,13787 +0,0 @@ -<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" - "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd"> -<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> -<head> -<meta name="generator" content= -"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.45" /> -<meta http-equiv="Content-Type" content= -"text/html; charset=utf-8" /> -<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" /> -<title>The Project Gutenberg eBook of Közép-ázsiai utazás by Ármin -Vámbéry</title> - -<style type="text/css"> -/*<![CDATA[*/ -body { - margin-left: 10%; - margin-right: 10%; -} - -h1,h2,h3,h4,h5 { - text-align: center; - clear: both; - line-height: 200%; -} - -h1, h2, h3 { - margin-top: 2em; -} - -h1 span.smaller { - font-size: 75%; - line-height: 200%; -} - -h2 span.smaller { - font-size: 80%; -} - -p { - margin-top: 0.75em; - margin-bottom: 0.75em; -} - -body > p { - text-align: justify; - text-indent: 1.5em; -} - -p.i0 { - text-indent: 0; -} - -hr { - width: 33%; - margin-top: 2em; - margin-bottom: 2em; - margin-left: auto; - margin-right: auto; - clear: both; -} - -hr.chap {width: 65%} -hr.tb {width: 15%;} - -ul.lsoff { - list-style-type: none; - text-align: justify; -} - -table { - margin-left: auto; - margin-right: auto; - font-size: 90%; -} - -td { - padding-left: 1em; - padding-right: 1em; -} - -.pagenum { - position: absolute; - right: 2%; - color: gray; - font-size: smaller; - text-align: right; - text-indent:0; -} - -.center { - text-align: center; - text-indent: 0; -} - -.summary { - text-align: center; - text-indent: 0; - margin: auto; - font-size: 90%; -} - -.right { - text-align: right; - margin-right: 1.5em; -} - -.smcap { - font-variant: small-caps; -} - -em.gesperrt { - font-style: normal; - letter-spacing: 0.2em; - padding-left: 0.2em; -} - -.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;} - -.caption {font-weight: bold;} - -.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;} - -.caption-largest {font-weight: bold; font-size: 2em;} - -.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;} - -.figcenter { - margin: auto; - text-align: center; -} - -p.caption { - margin-top: 0; - font-size: smaller; -} - -.footnotes { - border: dashed 1px; -} - -.footnote { - margin-left: 10%; - margin-right: 10%; - font-size: 0.9em; - text-align: justify; -} - -.footnote .label { - position: absolute; - right: 84%; - text-align: right; -} - -.fnanchor { - vertical-align: super; - font-size: .8em; - text-decoration: none; -} - -.poem { - font-size: 0.9em; - display: table; - margin: auto; - text-align: left; -} - -.figcenter, .figcenter img { - max-width: 100%; -} - -.poem p { - margin: 1em auto 1em auto; -} - -.poem p.i7 { - text-indent: 0em; - text-align: right; -} - -.poem .stanza { - margin: 1em 0em 1em 0em; -} - -.poem span.i0 { - display: block; - margin-left: 0em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -.poem span.i2 { - display: block; - margin-left: 1em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -.poem span.i4 { - display: block; - margin-left: 2em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -.poem span.i16 { - display: block; - margin-left: 8em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -ul.TOC { - list-style-type: none; - padding-left: 5%; - padding-right: 10%; - text-indent: -5%; - text-align: justify; -} - -ul.TOC li { - margin-top: 0.25em; -} - -ul.indented { - padding-left: 10%; - text-indent: -5%; - text-align: justify; -} - -span.ralign { - position: absolute; - text-align: right; - right: 10%; - top: auto; -} - -.figcenter pre { - display: inline-block; - text-align: left; -} - -p .inline-block-middle { - display: inline-block; - vertical-align: middle; - text-indent: 0; - line-height: 2em; -} - -p .inline-block-middle2 { - display: inline-block; - vertical-align: middle; - text-indent: 0; - line-height: 2em; - max-width: 20em; -} - -span.curly2 { - line-height: 100%; -} -/*]]>*/ -</style> -</head> -<body> -<div lang='en' xml:lang='en'> -<p style='text-align:center; font-size:1.2em; font-weight:bold'>The Project Gutenberg eBook of <span lang='hu' xml:lang='hu'>Közép-ázsiai utazás</span>, by Ármin Vámbéry</p> -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online -at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you -are not located in the United States, you will have to check the laws of the -country where you are located before using this eBook. -</div> -</div> - -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Title: <span lang='hu' xml:lang='hu'>Közép-ázsiai utazás</span></p> -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Author: Ármin Vámbéry</p> -<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Release Date: September 19, 2022 [eBook #69015]</p> -<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Language: Hungarian</p> - <p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em; text-align:left'>Produced by: Albert László from page images generously made available by the Internet Archive</p> -<div style='margin-top:2em; margin-bottom:4em'>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS</span> ***</div> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class= -"caption-150">KÖZÉP-ÁZSIAI<br /></span> <span class= -"caption-largest">UTAZÁS.</span></p> -<hr class="chap" /> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_II" id= -"Page_II">II.</a></span></p> -<p class="center"><span class="caption">PEST,<br /> -NYOMATOTT EMICH GUSZTÁV<br /> -M. AKAD. NYOMDÁSZNÁL.<br /> -1865.</span></p> -<hr class="chap" /> -<div class="figcenter" style="width: 571px;"><a href= -"images/i001hq.jpg"><img src="images/i001.jpg" alt= -"DERVISEK BOKHARÁBAN." title="DERVISEK BOKHARÁBAN." /></a> -<p class="caption">DERVISEK BOKHARÁBAN.</p> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"> -<h1><span class="smaller">KÖZÉP-ÁZSIAI</span><br /> -UTAZÁS,</h1> -</div> -<p class="center"><span class="caption-small">MELYET</span></p> -<p class="center"><span class="caption">A MAGYAR TUDOMÁNYOS -AKADEMIA MEGBIZÁSÁBÓL</span></p> -<p class="center"><span class="caption">1863-BAN TEHERÁNBÓL A -TURKMAN SIVATAGON ÁT, A KASPI TENGER KELETI PARTJÁN KHIVÁBA, -BOKHARÁBA ÉS SZAMARKANDBA</span></p> -<p class="center"><span class="caption-small">TETT ÉS -LEIRT</span></p> -<p class="center"><span class="caption-150">VÁMBÉRY -ÁRMIN,</span></p> -<p class="center"><span class="caption-small">A MAGYAR TUD. -AKADÉMIA TAGJA.</span></p> -<p> </p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">PEST,</span></p> -<p class="center"><span class="caption">EMICH GUSZTÁV -TULAJDONA</span></p> -<p class="center"><span class="caption">1865.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-small"><i>Minden jog -fenntartásával.</i></span></p> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="caption-small">A<br /> -MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA<br /> -<span class="caption-large">IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK,</span><br /> -KI NAGYLELKÜ PÁRTFOGÁSÁVAL<br /> -UTAZÁSOMAT LEGINKÁBB ELŐMOZDITOTTA,<br /> -LEGMÉLYEBB HÁLADATOSSÁGOM JELÉÜL<br /> -AJÁNLOM E LAPOKAT.</span></p> -<hr class="chap" /> -<span class="pagenum"><a name="Page_VII" id= -"Page_VII">VII.</a></span> -<div class="chapter"> -<h2>ELŐSZÓ.</h2> -</div> -<p>Más az, ha valaki messze utról visszatérve, a nagy közönségnek -beszéli el kalandjait, s más, ha családja s rokonai körébe -visszahuzódva, kalandjait s viszontagságait a barátság fesztelen s -bizalmas hangján közli.</p> -<p>Uti-emlékeim e jelen magyar kiadásában csak az első szerepben -lépek fel.</p> -<p>Közép-Ázsia határországainak leirása, valamint más részletek, -melyek a mi irodalmunkban még nagy hézagot pótolhatnának, nem -érdeklik annyira a Nyugatot, mely sokféle ismeretben minket -meghaladott. Ezek ezuttal elmaradtak.</p> -<p>Későbben, ha vándorbotomat valamely nyugalmas hajlék szögletébe -támaszthatom, majd akkor több évi kóborlásom történetét a magyar -olvasónak egész terjedelmében akarom elmondani. Kelet népe vagyunk -ugyan, de fájdalom, legkevesebbet tudunk Keletről.</p> -<p>Hogy mi lehetett azon vágy, mely a Bosporus bájos partjairól -Közép-Ázsia rémséges pusztáira vezetett: <span class= -"pagenum"><a name="Page_VIII" id="Page_VIII">VIII.</a></span> -honfitársaim tőlem bizonyosan nem fogják kérdezni. Lehetnek -olyanok, kik megfelejtkezve ezen utamra szükségelt 10 évi -előkészületről, számba sem véve a kiállott veszélyeket s -nélkülözéseket, melyeket előre ismertem, mindent csak czél nélküli -utazási viszketegnek vagy kalandvadászatnak hajlandók -tulajdonitani. Sajnálom, hogy ezeket az ellenkezőről nem egykét nap -alatt győzhetem meg.</p> -<p>Nyelvészeti tanulmányaim ezen utat mulhatlanul szükségessé -tették, s fáradságomat a szerzett tapasztalatokban dúsan látom -megjutalmazva.</p> -<p>A szomj s éhhalál, rabság, kínpad, tikkasztó homokfergeteg és -más ezernyi veszély, csak igen csekély árnak látszanak, ha eszembe -jut azon örömteljes remény, hogy az őstörténetünk homályát oszlató -fáklyához tán még én is járulhatok egy szerény szikrával. Szerény -ugyan, de létrehozása nem egy, hanem száz ezer élettel felér.</p> -<p>Meglehet, hogy prózai századunkban az „Antiquam exquirite -matrem“ ilyes felfogása soknak majd nagyon különösnek tünik fel. Az -irány egyoldalunak látszhatik ugyan, de bátorkodom figyelmeztetni, -hogy a magyar nyelv és őstörténet terén tett nyomozások, mint -elődeim fényesen bebizonyitották, <em class="gesperrt">az általános -európai ismeretekre is</em> kisebb nagyobb eredménynyel lehetnek. -Vajha minden ilyes kisérletünket siker koronázná!</p> -<p>Azon időnek mindenesetre be kell következnie, mikor a méltányos -Európa elismeri, hogy hazánk természeti fekvése és történeténél -fogva, a keleti és nyugati <span class="pagenum"><a name="Page_IX" -id="Page_IX">IX.</a></span> világ közti érintkezésben lényeges -szolgálatot tehetünk, és hogy csak azon kar lehet a legbiztosabb -közvetitő a nyugati czivilizatiónak Keletre való átszállitásában, -mely Europát a Kelet ellen századokon át védelmezte.</p> -<p>A magyar olvasó utazásom kalandjainak ezen leirása helyett -bizonyosan inkább annak tudományos eredményét óhajtja ismerni. -Nyelvészeti tapasztalataim minőségét a Magyar Tudományos -Akademiához még Teheránból intézett levelemben már rövideden -érintém. Azoknak részletes kidolgozása éltem egyik feladata, és már -most is legkedvesebb foglalkozásom.</p> -<p>A <em class="gesperrt">török-magyar</em> nyelvrokonság kérdése -iránt már kora ifjuságomtól fogva a legnagyobb érdekeltséggel s -előszeretettel viseltetem, s annak tanulmányozását s tisztába -hozatalát életem feladatává tettem. Immár leghőbb vágyam csak az, -hogy az eredményeket, melyekhez eddig is e fontos tárgyban -jutottam, hazámnak s a többi tudós világnak minélelőbb -bemutathassam.</p> -<p><span class="smcap">Pesten</span>, <i>deczember hóban -1864</i>.</p> -<p class="right">VÁMBÉRY ÁRMIN. <span class="pagenum"><a name= -"Page_X" id="Page_X">X.</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>ELŐSZÓ<br /> -<span class="smaller">AZ ANGOL KIADÁSHOZ</span>.</h2> -</div> -<p>Én 1832-ben születtem, Magyarországon, Duna-Szerdahely -mezővárosában, mely a Duna legnagyobb szigeteinek egyikén fekszik. -Különös hajlamot érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora -ifjuságomban Europa és Ázsia több nyelveivel foglalkoztam. A keleti -és nyugati irodalom tárházai képezték buzgó tanulmányaim első -tárgyait. Későbben a nyelvek egymás közötti viszonyai keltének -bennem érdeket; és igy teljességgel nem meglepő, hogy a „nosce te -ipsum“-féle ismeretes közmondást magamra alkalmazván, figyelmemet -mindenek felett saját anyanyelvem rokonságaira és eredetére -forditám.</p> -<p>Ismert dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altaji -nyelvcsaládhoz tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a -kérdés, mely még eldöntést vár. Ennek kinyomozása, mely minket -magyarokat mind tudományos mind nemzetiségi szempontból annyira -érdekel<a name="FNanchor_1" id="FNanchor_1"></a><a href= -"#Footnote_1" class="fnanchor">1)</a>, volt fő <span class= -"pagenum"><a name="Page_XI" id="Page_XI">XI.</a></span> és eldöntő -oka keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása -által ohajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek -közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyönge -világánál oly meglepőleg tünt fel előttem. Legelőször is -Konstantinápolyba mentem. Több éves lakás török házaknál, és a -török iskolák és könyvtárak gyakori látogatása csakhamar törökké, -sőt efendivé alakitának át. Nyelvészeti fürkészéseim tovább -késztének Kelet felé; s midőn csakugyan eltökélt szándékom lőn -Közép-Ázsiába utazni, tanácsosnak hivém megtartani az efendi -szerepét, és Keletet keleti ember képében látogatni meg.</p> -<p>E megjegyzések meg fogják magyarázni, mi czélja volt -vándorlásaimnak a Bosporustól Szamarkandig. Földtani és -csillagászati vizsgálatok kivül valának körömön, sőt ilyesmi -lehetetlenné is vált, miután dervis-jellemet vettem fel. Figyelmem -leginkább a Közép-Ázsiában lakó népfajokra volt irányozva, s ezek -társadalmi és politikai viszonyainak, jellemének, erkölcseinek és -szokásainak igyekeztem vázlatát adni a következő lapokon, noha -talán a siker nem felelt meg tökéletesen a szándéknak. Arra -törekedtem ugyan, a mennyiben a körülmények és régibb -foglalkozásaim természete megengedék, hogy semmi földleirási és -statistikai tárgy ne kerülje el figyelmemet; mindamellett azonban -nyelvészeti fürkészeteim eredményeit kell utazásom főgyümölcsének -tekintenem. <span class="pagenum"><a name="Page_XII" id= -"Page_XII">XII.</a></span> Ezeket ohajtom én, érettebb előkészület -után, a tudományos világ elébe terjeszteni. E nyelvnyomozásokat, -nem pedig az e lapokon feljegyzett tényeket fogom mindig valódi -jutalmául tekinteni oly utazásnak, mely alatt hónapokig vándoroltam -ide s tova, csupa rongyokkal testemen, az életre szükséges táplálék -nélkül, s oly veszélyek közt, melyek engemet folyvást kegyetlen, -sőt kínos halállal fenyegettek. Szememre lehetne talán vetni, hogy -nagyon is szük körre szoritottam tudományos nyomozásaimat; de mikor -bizonyos czélt tűzünk ki magunknak, nem kell megfelejtkeznünk -arról, hogy „non omnia possumus omnes.“</p> -<p>Idegen levén azon téren, melyre engemet ez utleirás -közrebocsátása vezetett, feladatomat kétszeresen nehéznek érzem oly -országban mint Anglia, hol az irodalom utleirásokban oly gazdag. -Szándékom vala egyszerüen és szépités nélkül feljegyezni mindent, a -mit láttam s hallottam, mig az első benyomások elevenen voltak -emlékezetemben. A sikerre nézve nagy kétségeim vannak, s ezért -szives elnézést kérek a közönségtől. Az olvasók és birálók talán -sok hibát fognak találni munkámban, s a gyönge világosságot, melyet -talán némely egyes pontokra derítek, hihetőleg csekély jutalomnak -fogják tartani azon szenvedésekért, melyeknek magamat alá kelle -vetnem; de szivesen kérem olvasóimat s birálóimat, ne feledjék, -hogy én oly földről térek vissza, hol a hallgatózás szemtelenségnek -tartatik, a kérdezés véteknek, és a jegyezgetés halálos bűnnek.</p> -<p>Ennyit utazásom okairól és czéljairól. Könyvem <span class= -"pagenum"><a name="Page_XIII" id="Page_XIII">XIII.</a></span> -elrendezésére nézve, hogy minden félbeszakitást elkerüljek, jónak -láttam azt két részre osztani: az elsőben utazásom van leirva -Teherántól Szamarkandig és vissza; a második jegyzeteket tartalmaz -Közép-Ázsia földleirási, statistikai, politikai és társadalmi -viszonyairól. Remélem, mindkettő egyenlő érdeket fog ébreszteni az -olvasóban; mert mig egyfelől oly utakon jártam, melyeken még -európai ember nem hagyott lábnyomot, másfelől jegyzeteim oly -tárgyakra vonatkoznak, melyek alig, vagy épen még soha sem voltak -megérintve azok által, kik eddig Közép-Ázsiáról irtak. És most -legyen szabad ama sokkal kellemesb kötelességet teljesítnem, -miszerint meleg köszönetemet fejezhessem ki mindazoknak, kiknek -szives fogadása, midőn Londonba érkezém, oly hathatósan -előmozditotta e munka megjelenését. Mindenek előtt legyen szabad -megneveznem <span class="smcap">Sir Justin</span>-t és <span class= -"smcap">Lady Sheil</span>-t. Az ő házukban angol nyiltszivüséget -találtam, párosulva keleti vendégszeretettel; szivességöket soha -sem fogom felejteni. Hasonló mértékben vagyok lekötelezve a földtan -Nestorának és a királyi földirati társulat elnökének, <span class= -"smcap">Sir Roderick Murchison</span>-nak; a nagy keleti -nyelvbuvárnak, <span class="smcap">Viscount Strangford</span>-nak, -és <span class="smcap">Layard</span> parliamenti tag és -al-államtitkár urnak. Közép-Ázsiában áldást osztottam a tapasztalt -szivességért; itt csak szavaim vannak, de ezek őszinték és szivből -fakadnak.</p> -<p><span class="smcap">London</span>, <i>september 28-án -1864</i>.</p> -<p class="right">VÁMBÉRY ÁRMIN. <span class="pagenum"><a name= -"Page_XIV" id="Page_XIV">XIV.</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>KÉPEK JEGYZÉKE.</h2> -</div> -<ul class="TOC"> -<li><span class="smcap">Dervisek Bokharában</span> <span class= -"ralign"><span class="smcap"><a href= -"#Page_II">czimkép</a></span></span></li> -<li><span class="smcap">Fogadtatás egy turkman főnöktől a kaspi -tenger partján</span> <span class="ralign"><a href= -"#Page_42">42</a></span></li> -<li><span class="smcap">Kaland a vaddisznókkal</span> <span class= -"ralign"><a href="#Page_68">68</a></span></li> -<li><span class="smcap">Fél vad ember a pusztában</span> -<span class="ralign"><a href="#Page_101">101</a></span></li> -<li><span class="smcap">Az emberfejek árának kifizetése -khivában</span> <span class="ralign"><a href= -"#Page_132">132</a></span></li> -<li><span class="smcap">Átkelés az Oxus folyón</span> <span class= -"ralign"><a href="#Page_140">140</a></span></li> -<li><span class="smcap">Tebbad (homok-vihar) a sivatagban</span> -<span class="ralign"><a href="#Page_152">152</a></span></li> -<li><span class="smcap">Az emir bevonulása Szamarkándba</span> -<span class="ralign"><a href="#Page_200">200</a></span></li> -<li><span class="smcap">„Esküszöm ön angol“</span> <span class= -"ralign"><a href="#Page_252">252</a></span></li> -<li><span class="smcap">Sátor Közép-Ázsiában</span> <span class= -"ralign"><a href="#Page_287">287</a></span></li> -<li><span class="smcap">Lófuttatás a menyasszonynyal a tatároknál -(Kökbörü)</span> <span class="ralign"><a href= -"#Page_292">292</a></span></li> -<li><span class="smcap">Vásár lóháton az özbegeknél</span> -<span class="ralign"><a href="#Page_312">312</a></span></li> -<li><span class="smcap">Közép-Ázsia szinezett -földabrosza.</span></li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_XV" id= -"Page_XV">XV.</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>TARTALOM.</h2> -</div> -<h3>I. RÉSZ.</h3> -<p class="center">I. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Täbriszből Teheránba. – Megérkezés Teheránba s fogadtatás a -török követségnél. – Persa és török élet. – Európai követségek s -európai egyének a sah szolgálatában. – Ferrukh khan s a belgiumi, -porosz és olasz követségek. – Herat és tovább-utazásom akadályai. – -Kirándulás Sirazba <span class="ralign"><a href= -"#Page_1">1</a></span></li> -</ul> -<p class="center">II. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Visszatérés Teheránba. – A szunniták, dervisek és hadzsik -támogatása a török követségnél. – A szerző egy Mekkából visszatérő, -tatár hadzsikból álló karavánnal ismerkedik meg. – A különböző -utak. – Szerző elhatározza a hadzsikhoz csatlakozni. – Hadzsi -Bilal. – Szerző bemutattatik leendő utitársainak. – Az utazás a -jomutokon s a nagy pusztán keresztül elhatároztatik <span class= -"ralign"><a href="#Page_8">8</a></span></li> -</ul> -<p class="center">III. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Elindulás Teheránból északkeleti irányban. – A karaván tagjai. -– A siíták gyülölete minden hadzsi iránt. – Mazendran. – Zirab. – -Heften. – Tigrisek és sakálok. – Karatepe <span class= -"ralign"><a href="#Page_19">19</a></span></li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_XVI" id= -"Page_XVI">XVI.</a></span></p> -<p class="center">IV. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Karatepe. – Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. – -Dervissége gyanuba vétetik. – A hadzsik élelmiszerekkel látják el -magukat a sivatagon keresztül vezető utra. – Afghan gyarmat. – -Nadir sah. – A kaspi tenger első megpillantása. – Jakub, turkman -hajós. – Szerelmi talizmán. – Hajóraszállás Asura felé. – Út a -kaspi tengeren. – Asura orosz része. – Orosz hadihajó a kaspi -tengeren. – Turkman főnök orosz szolgálatban. – Szerző félelme a -felfedeztetéstől. – Megérkezés Gömüstepébe s a Görgen torkolatánál -<span class="ralign"><a href="#Page_28">28</a></span></li> -</ul> -<p class="center">V. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel -fogadtatnak. – Khandzsan. – Ó görög fal. – Az ulemák befolyása. – -Az első mecset, mely a nomádok közt téglából épittetett. – Persa -rabszolgák. – Kirándulás Gömüstepétől észak-nyugati irányban. – -Tatár eljegyzés, lakoma stb. – A khivai khán kervanbasija a -sivatagon át teendő utazáshoz készül. – A tevéket bérbeadó Iliasz -beg. – Alkukötés Khulkhannal. – Turkmanok expeditiója Persiába -lórablásra. – A lórablók visszaérkezése <span class= -"ralign"><a href="#Page_42">42</a></span></li> -</ul> -<p class="center">VI. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Elutazás Gömüstepéből. – Volt gazdánk jelleme. – Turkman -sánczok vagy földhányások. – Kaland vaddisznókkal. – Fensík -Gömüstepe északi részén. – Nomád szokások. – Turkman -vendégszeretet. – Az utolsó kecske. – Persa rabszolga. – A sivatag -kezdete. – Turkman feleség és rabszolganő. – Etrek. – Persa -rabszolgák. – Orosz matróz mint rabszolga. – Szándékba vett -szövetség a jomutok és tekke-k között. – Összejövetel a -kervanbasival. – A Kem törzs. – Az elválás Etrektől. – Az afghan -veszedelmet okoz. – A karaván leirása <span class="ralign"><a href= -"#Page_66">66</a></span></li> -</ul> -<p class="center">VII. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne irogasson. – -Mehemmed esküje s testvérének nemes magaviselete. – A vezető -eltéveszti az utat. – Körentagi, régi, valószinüleg görög romok. – -Kis és nagy Balkan. – Az Oxus régi medre. – Vérboszú. – A szomjuság -kinjai <span class="ralign"><a href="#Page_84">84</a></span></li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_XVII" id= -"Page_XVII">XVII.</a></span></p> -<p class="center">VIII. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Vihar. – Zergék s vad szamarak. – Megérkezés a kaflankiri -fensíkra. – Az Oxus régi medre. – Barátságos tábor. – Lovasok -közeledése. – Gazavat. – Bevonulás Khivába. – Az afghan gonosz -megtámadása. – Találkozás a khánnal. – Szerző felszólittatik, -mutassa meg a török irás mesterségét. – Tiszteletruhák, jutalmul -ellenségek fejeiért. – Foglyok kivégeztetése. – Különös módja a nők -kivégeztetésének. – Kungrat. – A szerző végső áldása a khánra -<span class="ralign"><a href="#Page_105">105</a></span></li> -</ul> -<p class="center">IX. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Elutazás Khivából Bokharába. – Három ut. – Godzse. – Khanka. – -Az Oxus és réve. – Nagy hőség. – Surakhan. – Vásár. – Japkenari. – -Akkamis. – Töjebojun. – Sajátságos beszélgetés egy kirghisz -asszonynyal a nomád életről. – Tünüklü. – A tekkéknek alamanja. – A -karavan, veszély által fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. – -Kénytelen a sivatagba kicsapni. – Szomjuság. – Elhulló tevék. – -Sorkutuk. – Medemin Bulag. – Egy hadzsi halála. – Vihar. – Szerző -veszedelme. – Vendégszeretet, fogadtatás a persa rabszolgák között. -– A „nemes Bokhara“ első benyomása <span class="ralign"><a href= -"#Page_136">136</a></span></li> -</ul> -<p class="center">X. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Bokhara. – Fogadtatás a tekkiében, az iszlam főszékhelyén. – -Ramet bi. – Bazárok. – Baha-Eddin, Turkesztan nagy szentje. – -Szerző ellen kémek küldetnek ki. – Rövid idő előtt Bokharában volt -utazók sorsa. – Könyvbazár. – A fonalféreg. (Riste). – A város -vizzel való ellátása. – Hajdani s mostani emirek. – Az uralkodó -emir háreme, kormánya s családja. – Rabszolga-rakhely és -kereskedés. – Elutazás Bokharából s látogatás Baha-Eddin sirjánál -<span class="ralign"><a href="#Page_157">157</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XI. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Bokharából Szamarkand felé. – A Csöl Melin nevü kis sivatag. – -Az ut népessége a háboru miatt. – Szamarkand. – Hazreti sah Zinde. -– Timur mecsetje. – Vár (Ark). – Timur elfogadó csarnoka. – Köktas, -vagy Timur trónja. – Különös zsámoly. – Timur és tanitójának sirja. -– Szerző megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. – Korán -folióban, hirszerint Oszmantól, Mohammed irnokától. – Kollegiumok. -– Régi obszervatorium. – Görög és örmény könyvtár, de nem mint -állittatik, Timur által rabolva. – Nyilvános épületek épitési -modora, nem khinai, hanem persa izlésben. – A mai Szamarkand. – -Lakossága. – Dehbid. – Szerző elhatározza, hogy visszatér. – Az -emir megérkezése. – Szerző találkozik vele. – Búcsuzás a -hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba <span class="ralign"><a href= -"#Page_183">183</a></span></li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_XVIII" id= -"Page_XVIII">XVIII.</a></span></p> -<p class="center">XII. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. – Nomádok. – Karsi, a -régi Nakhseb. – Kereskedés és iparczikkek. – Kerki. – Oxus. – -Szerző arról vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. – Erszari -turkmanok. – Mezari serif. – Belkh. – Szerző egy bokharai -karavánnal egyesül. – Rabszolgaság. – Zejd. – Andkhuj. – Jeketut. – -Khajrabad. – Majmene. – Akkale <span class="ralign"><a href= -"#Page_205">205</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XIII. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Majmene. – Politikai állása és fontossága. – Az uralkodó -fejedelem. – Féltékenység Bokhara és Kabul közt. – Doszt Mohammed -khán. – Isan Ejub és Molla Khalmurad. – Majmene vár és khánság. – -Megszökött orosz fegyenczek. – Murgab folyó és Bala Murgab. – -Dsemsidiek s afghanok. – Túlságos vám. – Kale no. – Heszare. – Adók -és rosz igazgatás Afghaniában <span class="ralign"><a href= -"#Page_225">225</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XIV. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Az elpusztult Herat. – Bazár. – Szerző elhagyott helyzete. – -Mehemed Jakub khán, a szerdar. – Afghan sereg. – Találkozás a -szerdarral. – Az afghanok viselete Herat ostrománál. – Nazir naim -vezir. – Pénzügyi viszonyok. – Todd őrnagy. – Moszalla, Hüszejn -Mirza szultán sirja. – Khodsa Abdullah és Doszt Mohammed khán sirja -<span class="ralign"><a href="#Page_246">246</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XV. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. – Kuhszun, -legutolsó afghan város. – Alaptalan ijedelem vadszamaraktól. – Vita -alatt levő terület az afghan és persa birtok között. – Az ut -sokféle irányban oszlik el. – Juszuf khán hezare. – Ferimon. – -Dolmage ezredes. – Szultán Murad Mirza herczeg. – Szerző kilétét -megirja a herati szerdárnak. – Sahrud. – Teheran s fogadtatás az -ottani török ügyvivő Iszmael efenditől. – Barátságos fogadtatás mr. -Alison s az angol követségtől. – Találkozás a sahhal. – Kavvan -Ud-Daulet s a mervi vereség. – Visszatérés Trebizondon és -Konstantinápolyon át Pestre. – Szerző a khivai mollát Pesten hagyja -és Londonba megy. – Ottani fogadtatása <span class= -"ralign"><a href="#Page_261">261</a></span></li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_XIX" id= -"Page_XIX">XIX.</a></span></p> -<h3>II. RÉSZ.</h3> -<p class="center">XVI. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Határok s törzsfelosztás. – Sem uralkodó, sem alattvalók. – Az -iszlam. – Az ez által létesitett változások csak külsőlegesek. – Az -akszakalok magukban hatalom nélküliek. – A mollák befolyása. – A -nomád sátrak szerkezete. – Alamanok s ezek vezetése. – Persa -gyávaság. – Turkman költők. – Troubadourok. – Egyszerü házassági -szokások. – Lovak. – Sirhalmok. – Gyász a halottakért. – A -turkmanok történetéből. – Pillanatnyi politikai és földrajzi -fontosságuk <span class="ralign"><a href= -"#Page_275">275</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XVII. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Khiva, a főváros. – Főfelosztása, a város kapui s részei. – -Bazárok. – Mecsetek. – Medreszék vagy kollégiumok; alapitásuk, -szervezetök s javadalmazásuk. – Rendőrség. – A khán és kormánya. – -Adók. – Törvényszék. – A khánság. – Csatornák. – Politikai -felosztások. – Termények. – Ipar és kereskedelem. – Utak. – A -khánság népessége. – Özbegek. – Turkmanok. – Karakalpak. – Kaszak -(Kirgiszek). – Szart. – Persák. – Khiva története a XIX. században. -– A khánok s nemzetségök <span class="ralign"><a href= -"#Page_298">298</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XVIII. FEJEZET.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. – A -Katalin czárnő által alapitott collegium. – A medreszék -rendeltetése nem a tudomány, hanem a fanatismus élesztése. – -Bazárok. – A rendőrségi rendszer szigorubb, mint bárhol Ázsiában. – -A bokharai khánság. – Lakosok: özbegek, tadsikok, kirgiszek, -arabok, merviek, persák, hinduk, zsidók. – A kormány. – Különféle -hivatalnokok. – Politikai felosztás. – A hadsereg. – A bokharai -történet rövid körvonalokban <span class="ralign"><a href= -"#Page_328">328</a></span></li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_XX" id= -"Page_XX">XX.</a></span></p> -<p class="center">XIX. FEJEZET.<br /> -A KHOKANDI KHÁNSÁG.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Lakosok. – Felosztás. – Khohand. – Taskend. – Khodsend. – -Mergolan, Endidsan. – Hazretti Turkesztan. – Ós. – Politikai -helyzet. – A legutóbbi háboruk <span class="ralign"><a href= -"#Page_344">344</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XX. FEJEZET.<br /> -A KHINAI TATÁRSÁG.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Közlekedés nyugatról. – Közigazgatás. – Lakosok. – Városok -<span class="ralign"><a href="#Page_359">359</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XXI. FEJEZET.<br /> -KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. – A három khánság s -a khinai tatárság utjai <span class="ralign"><a href= -"#Page_368">368</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XXII. FEJEZET.<br /> -ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Földmivelés. – Különféle lófajok. – Juhok. – Tevék. – Szamarak. -– Kézműáruk. – A kereskedés főhelyei. – Orosz kereskedés -Közép-Ázsiában <span class="ralign"><a href= -"#Page_378">378</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XXIII. FEJEZET.<br /> -KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Belviszonyok Bokhara, Khiva és Khokand között. – Külviszonyok -Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal… <span class= -"ralign"><a href="#Page_388">388</a></span></li> -</ul> -<p class="center">XXIV. FEJEZET.<br /> -OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.</p> -<ul class="TOC"> -<li>Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. – Oroszország -előnyomulása a Jaxartesnél <span class="ralign"><a href= -"#Page_395">395</a></span></li> -</ul> -<hr class="chap" /> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_1" id= -"Page_1">-1-</a></span></p> -<h1>KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS.</h1> -<div class="chapter"> -<h2>I. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">TÄBRISZBŐL TEHERÁNBA. – MEGÉRKEZÉS TEHERÁNBA S -FOGADTATÁS A TÖRÖK KÖVETSÉGNÉL. – PERSA ÉS TÖRÖK ÉLET. – EURÓPAI -KÖVETSÉGEK S EURÓPAI EGYÉNEK A SAH SZOLGÁLATÁBAN. – FERRUKH KHÁN S -A BELGIUMI, POROSZ ÉS OLASZ KÖVETSÉGEK. – HERAT ÉS TOVÁBBUTAZÁSOM -AKADÁLYAI. – KIRÁNDULÁS SIRAZBA.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Je marchais, et mes compagnons flottaient comme des branches -par l’effet du sommeil</i>. – Hugo Victor, <i>Omaiah-ben -Aiëdz-ből</i>.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Emlékezni</span> fog rá, a ki -julius közepén Persiában járt, mint örült, midőn a Täbriszből -Teheránba vezető utat már háta megett érzé. Az egész út 15, vagy a -hogy veszszük, 13 karaván-állomás; de az ember borzasztóan elfárad, -amint egy megterhelt öszvéren ülve, az áldásos nap sugarai alatt -kénytelen e nyomorúlt, puszta vidéken, mely egész Persiát jellemzi, -lassan végig baktatni. Keserű csalódás, ha Persiát előbb Szaadi, -Khakani vagy Hafizból tanulmányoztuk, de még sokkal keserűbb, ha jó -ideig a Göthe-féle „West-östlicher Divan“, a Hugo Victor-féle -„Orientales“, vagy Moore Tamás felséges <span class= -"pagenum"><a name="Page_2" id="Page_2">-2-</a></span> képeiből -szőtt ábrándvilágban ringattuk magunkat! Dzsilodárunknak -(karaván-vezető) csak Teherántól két állomásnyira jutott eszébe, -hogy nappal helyett éjjel utazzunk; de ennek is meg volt rosz -oldala, mert Persia hűs éjei nagyon elálmositják az embert, az -állatok lassu léptetése mintha bölcsőringatás volna, s jól meg kell -az embernek fogóznia, sőt gyakran tanácsos magát leköttetnie, -nehogy Morpheust követve egyszerre az éles kövekre hulljon. A -keleti, már beleszokva az örökös kínba, édesen alszik a nyeregben, -lovon úgy mint tevén, öszvéren vagy szamáron, s mindig mosolyra -inditott, ha egy hosszuköntösű persát egy rövid szamár hátán végig -nyujtózva láttam. Lábai majdnem a földet látszanak érinteni s fejét -a jámbor állat nyakára hajtva, egész nyugalomban átaluszik több -állomást. Akkor még a szükség, „a müvészetek anyja“ nem tanitott -meg eléggé, s mig utitársaim legnagyobb része csendesen alva -léptetett mellettem, volt időm a Kervankus és Pervin (fias-tyúk) -útját tanulmányozni; és türelmetlenül tekinték mindig azon vidék -felé, merre a Szuheil és Szitare Szubh-nak (hajnal-csillag) elő -kelle tűnnie, a mi a reggel érkezését jelentené, mert ekkor -állomást érünk és kínomnak vége lesz.</p> -<p>Nem csoda tehát, ha 1862. julius 13-kán, mint egy félig megfőtt -hal, közeledtem Persia fővárosához. Mintegy két angol mértföldnyi -távolságra megállapodtunk, hogy állatainkat egy pataknál -megitassuk. Ezáltal társaim felébredtek és még szemeiket dörzsölve -mutaták nekem a tőlünk északkeletre fekvő Teheránt. Körültekintve, -kékes füstöt láttam azon vidéken, mely hosszú oszlopokban szállt -fel, s koronkint egy-egy világitó kupola <span class= -"pagenum"><a name="Page_3" id="Page_3">-3-</a></span> tűnt -szemembe. Csak később, midőn e fátyol lassankint eloszlott, -részesülheték azon élvezetben, hogy a Dar ül Khilafe-t, a hatalom -székét, mint a persák nevezik, egész meztelen nyomorúságában -láthassam magam előtt.</p> -<p>A Dervaze No-n keresztül tartám bevonulásomat, s bizonyára nem -egyhamar fogom feledni, mennyi fáradságomba került a szamarak, -tevék és öszvérek tömegén át, melyek szalmával, árpával, persa s -európai árukötegekkel megrakva, a kapu bejáratánál borzasztó -rendetlenségben tolongtak, magamnak utat törnöm. Lábaimat a -nyeregben magam alá kapva, s a többiekhez hasonlóan „khaberdar! -khaberdar“-t (vigyázz!) kiáltva, sikerült végre a városba -behatolnom. Nem kevesebb bajjal törtem keresztül a bazáron, s -valóban örültem, midőn végre minden zúzás, ütés vagy szúrás nélkül -a török követség palotájához értem.</p> -<p>Mi dolgom volt mint magyarnak, kit a Magyar Akademia tudományos -küldetéssel bizott meg Közép-Ázsiában, a török követségnél: azt meg -fogja érteni a t. olvasó, ha ezen úti emlékezéseim előszavát -elolvasta; s ha nem olvasta volna, kérem, tegye meg; ámbár sok -ember az előszavakat haszontalan sallangnak tekintve, nem szokta -figyelemre méltatni. Hajdar efendit, ki akkor a portát képviselte a -persa udvarnál, s már ily minőségben előbb Pétervárott és Párisban -működött, még Konstantinápolyból ismertem; mindazonáltal, hoztam -magammal nehány ajánlólevelet legjobb barátaitól, s a törökök több -izben tapasztalt vendégszeretetében bízva, meg voltam a jó -fogadtatásról győződve. A török követségi palotába tehát azon -érzettel léptem, mint leendő <span class="pagenum"><a name="Page_4" -id="Page_4">-4-</a></span> lakhelyembe. Miután az urak már -Dsizerben – nyolcz angol mértföldnyire Teherántól – voltak -jajlak-jaikon (nyári szállás), csak ruhát váltottam, s az álmatlan -éjeket kipótolandó, nehány óráig pihentem; aztán egy a kirándulásra -bérbe vett öszvérre ültem, s két óra mulva az efendik közt voltam, -kik pompás selyemsátor alatt rám nézve még pompásabb ebéd -elköltésével valának elfoglalva. A követ úgy, mint a titkárok, a -legbarátságosabban fogadtak; gyorsan helyet csináltak számomra az -asztalnál s nehány percz múlva már javában folyt a beszélgetés -Sztambulról és természeti szépségeiről, a szultánról és -kormányáról. Oly jól esik az embernek, ha Teheránban eszébe jut a -Bosporus, s nem csuda, hogy társalgás közben összehasonlitások -történtek a török és persa élet között. Az első benyomásoknak -engedve a költőileg híres Iran borzasztó sivatagnak, Törökország -földi paradicsomnak látszik. A persánál látok udvarias modort, -élénk észt s élczet, melylyel az oszmanli nem bír, de ebben -találtam őszinteséget és becsületességet, melyet a persánál hiába -kerestem. Szép, hogy a persák általában véve költői érzékkel és -régi nemzeti miveltséggel birnak; de én sokkal szebbnek találom, -hogy az oszmanlik mind szorgalmasabban tanulják az európai -nyelveket, s nagy előszeretetet mutatnak a vegytan, természettan és -történelem iránt.</p> -<p>Késő estig tartott a mulatság. Másnap a többi ott székelő -europai követségeknél mutattatám be. Gobineau urat, a franczia -császár követét egy katlan alakú kertben, kis sátorban találtam, -hol a hőség roppant nagy volt, s szinte kedvem jött felkiáltani: -ugy kell neki, mit keres a franczia Persiában? – Mr. Alison már -kényelmesebben <span class="pagenum"><a name="Page_5" id= -"Page_5">-5-</a></span> lakott, a kormánya által Gulahekben -vásárolt kertben; igen barátságos volt irántam, s nem egyszer volt -alkalmam vendégszerető asztalánál azon kérdés felett gondolkodni: -mi oka, hogy az angol követek az őket körülvevő pompa által -mindenütt kitűnnek társaik közől? Az europai diplomatiai testületen -kivül azon időben több franczia s olasz tisztet is láttam -Teheránban, s egy osztrák genie-tisztet, Gasteiger lovagot, kik nem -megvetendő fizetéssel a persa sah szolgálatában álltak. Ezen urak, -úgy hallám, sokat akartak tenni, s a tehetségben nem is volt hiány, -de Persia rendszernélküli kormányzata és a persák aljas -ármánykodásai igen kis körre szoríták működésöket. Ferrukh khán -körutat tett volt Europában, hogy cabinetjeinkkel elhitesse, -mennyire szívökön fekszik a persáknak, hogy az államcsoportozatba -beléphessenek; és mindenütt kérte, segítsék meg őt, hogy arra a -csodás hatású elixírre, melyet civilisátiónak nevezünk, minél -gyorsabban szert tehessen. Europai minisztereink elég jószivüek -voltak Ferrukh khánnak, ki hosszu szakállat, hosszu köntöst és -magas kalpagot visel, s teljesen komoly kinézéssel bir, minden -szavát elhinni. Egész Europa azt hitte, Persia már europaisitni -akarja magát; seregenkint vándoroltak oda a katonatisztek, művészek -és kézmivesek, sőt a sah rendkivüli küldöttje visszakapta minden -adott etiquettevisitjét is; ami csak azért történt, mert Persia -kormánynak tekintetett, s igy az illő tiszteletet meg kellett neki -adni. A kis Belgium nem csekély költséggel küldött követet -Persiába, hogy ott kereskedelmi szerződéseket kössön, a -kereskedelmi viszonyokat tanulmányozza, s isten tudja még mi minden -szép dolgot vigyen véghez. A követ megjött, s alig <span class= -"pagenum"><a name="Page_6" id="Page_6">-6-</a></span> hiszem, hogy -az első jelentés, melyet ministeriumának tett, „veni, vidi, -vici“-vel kezdődött volna; s még kevésbbé hiszem, hogy kedve volna -másodszor is meglátogatni „la belle Perse“-t. Belgiumot -Poroszország követte. A tudós diplomata, báró Minutoli, kire e -küldetés bizatott, nem is jött többé vissza. A tudományszomj déli -Persiába vitte, és két napi járó földre a mennyei Siraztól, – amint -a persák nevezik, – a rosz lég áldozata lett. Most e városban -nyugszik a Bagi Takht megett, nehány száz lépésnyire Hafiz és -Szaaditól.</p> -<p>Nehány nappal utánnam érkezett meg az új olasz királyság -követsége. Több mint húsz személyből állt, s egy -diplomatico-katonai, és egy tudományos osztályra vala felosztva. -Czéljai mindig titok maradtak előttem; fogadtatásáról ugyan -beszélhetnék holmit, de hadd maradjon ez máskorra, most -foglalkozzunk inkább az előkészületekkel utazásunkhoz.</p> -<p>A török követségnél, jóltevőim szives előzékenysége oly -helyzetbe hozott, mely egy leendő kolduló dervishez nem igen -illett. De a kényelem valóban kellemetlen volt rám nézve, s tiz -napi pihenés után Teheránban hajlandó lettem volna utamat Meseden -és Heraton keresztül rögtön folytatni, ha oly akadályok, melyektől -már előre féltem, csakugyan be nem következnek. Azon időben -ugyanis, midőn Konstantinápolyból eljöttem, a napi sajtóban hirét -vettem azon háborunak, melyet Doszt Mohammed khán, veje és előbbi -herati hűbérese Szultán Ahmed khán, ellen viselt; mert ez -elpártolva tőle, a persa sah souverainitását elismerte. Europai -lapjaink, azt hivém, túlozzák a dolgot, s az egész esemény nem -nagyon ijesztett meg; nem tekintém azt akadálynak s utamra indulék. -<span class="pagenum"><a name="Page_7" id="Page_7">-7-</a></span> -Itt Teheránban azonban, csak 32 napi járóföldre a csatatértől, -legnagyobb sajnálattal hallám, hogy a háború miatt azon vidékeken a -közlekedés meg van szakadva, s hogy, mióta az ostrom megkezdetett, -egyetlen egy karaván sem, – annál kevésbbé egyes utazó – érkezett -meg Heratból, vagy ment volna oda. Maguk a persák sem merték -életöket s vagyonukat koczkáztatni; és még több oka volt félni az -europainak, kinek idegen vonásai azon vad ázsiai tartományokban -bizonyosan feltünnének, amint még békés időben is nagy feltünést -okoz megjelenése; most azonban kémnek tartatván, az afganok által -kétségtelenül megöletnék. A dolog világos volt, csakhamar belátám, -miszerint ily körülmények közt utamat rögtön nem folytathatom; s -egyszersmind azért, hogy ne épen tél közepén érjek Bokharába, -Közép-Ázsia sivatagjaiba, elhatárzám utamat a következő márcziusig -elhalasztani. Akkor a szép évszak még előttem lesz, s addig a -politikai viszályok, melyek most Heratot, Közép-Ázsia e kapuját, -eltorlaszolják, talán szintén meg fognak szűnni.</p> -<p>Szeptember elején hajoltam meg ekép a szükség parancsai előtt; s -az olvasó képzelheti, mily kellemetlen lehetett rám nézve öt-hat -hónapot töltenem oly országban, mely csak másodrangú érdekkel birt -rám nézve, s melyről már sokan és jól irtak. Nem, hogy Persiát -tanulmányozzam, hanem hogy a jövőmre károssá válható nyugalmat -elkerüljem, hagytam el mint féligmeddig dervis, a vendégszerető -törököket, Iszpahanon át Sirazba mentem, s igy legalább volt -alkalmam a régi irani cultura annyiszor leirt emlékeit láthatni. -<span class="pagenum"><a name="Page_8" id= -"Page_8">-8-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>II. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">VISSZATÉRÉS TEHERÁNBA. – A SZUNNITÁK, DERVISEK -ÉS HADZSIK TÁMOGATÁSA A TÖRÖK KÖVETSÉGNÉL. – A SZERZŐ EGY MEKKÁBÓL -VISSZATÉRŐ, TATÁR HADZSIKBÓL ÁLLÓ KARAVÁNNAL ISMERKEDIK MEG. – A -KÜLÖNBÖZŐ UTAK. – SZERZŐ ELHATÁROZZA A HADZSIKHOZ CSATLAKOZNI. – -HADZSI BILAL. – SZERZŐ BEMUTATTATIK LEENDŐ UTITÁRSAINAK. – AZ -UTAZÁS A JOMUTOKON S A NAGY PUSZTÁN KERESZTÜL ELHATÁROZTATIK.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>A párthusok elvnek tartották, hogy senki idegennek az -átjárást földükön meg nem engedik.</i> Heeren: <i>Handbuch der -Alten Geschichte</i>.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Már</span> 1863. évi január -közepe táján ismét Teheránban voltam, török jóltevőim vendégszerető -körében. Most természetesen máskép állt a dolog a készületekkel, -máskép az elhatározással; megúntam a hiábavaló várakozást s -elszántam magamat, hogy kerüljön bár a legnagyobb áldozatokba, -hozzáfogok tervem létesítéséhez. A követségnél régi szokás volt az -évenkint Bokharából, Khívából és Khokandból Persián keresztül nagy -számmal a török birodalom felé utazó hadzsikat és derviseket -valamivel segíteni, ami valódi jótétemény e szegény szunnita -koldusokra nézve Persiában, kiknek a siíta persák soha egy fillért -nem adnak. A követségi palotának tehát hetenkint megvoltak vendégei -a távol Turkesztanból, s nekem mindig nagy örömemre szolgált, ha -egy ily rongyos <span class="pagenum"><a name="Page_9" id= -"Page_9">-9-</a></span> vad tatárt szobámba híhattam, ki aztán -annyi érdekest beszélt hazájáról, s kinek társalgása különös -becscsel bírt philologiai studiumaimra nézve. Ezen emberek -roppantul bámulták irántok tanusított előzékenységemet, mert -czéljaimról persze nem is álmodtak, s a karavanszerajban, melyet -átvonuláskor érinteni szoktak, csakhamar azon hír terjedt el, hogy -Hajdar efendi, a szultán követe nemesszívű ugyan, de Resid efendi – -(saját csekélységemnek álneve) a dervisekkel testvérekként bánik, s -titokban talán maga is az.</p> -<p>Ilyen hírben állván, nem volt okom csudálkozni, hogy az átutazó -dervisek előbb jöttek hozzám, s csak aztán mentek a ministerhez, -mert ennél gyakran nem nyerhettek fogadtatást, s csak az én -közbenjárásomra kaphatták meg a nekik járó obulust, vagy érhették -el egyéb vágyaikat. Igy, márczius huszadikán négy hadzsi jött -hozzám azon kéréssel, mutatnám be őket a sultán képviselőjének, -mert panaszt akarnak emelni a persák ellen, kik Mekkából -visszatértökben Hamadannál megvették rajtuk a Szunni-adót, melynek -szedését a szultán már rég megtiltá, s melyet maga a persa sah sem -helyesel.<a name="FNanchor_2" id="FNanchor_2"></a><a href= -"#Footnote_2" class="fnanchor">2)</a> „Nem akarunk pénzt ő -excellentiájától, mondák, csak azt akarjuk, hogy szunnita földieink -ezentúl ne <span class="pagenum"><a name="Page_10" id= -"Page_10">-10-</a></span> fizessenek vámot, mikor a szent helyeket -látogatni járnak.“ Ez önzetlen szavak egy keleti ember szájából -feltüntek előttem, keményen szemök közé néztem vad vendégeimnek, és -meg kell vallanom, hogy elvadultságuk és szegényes öltönyeik -daczára valami nemességet láttam bennök, s első percztől fogva -titkos vonzalmat éreztem irántok. Jó ideig beszélgettem velök, hogy -megtudhassak holmit társaikról, az utról, melyet távol hazájoktól -Mekkáig megjártak, s az irányról, melyen most Teheránból kiérve -haladni akarnak. Szószólójuk többnyire egy, chinai Tatárországból, -mely Kis-Bokharának is neveztetik, való hadzsi volt, ki rongyait -egy új zöld dsubbe-val (felső posztó ruha) takará be, fején óriási -fehér turbánt viselt, s eleven tüzű szemeivel a többieken gyakorolt -felsőbbséget minden pillanatban kitünteté. Bemutatván magát, mint -az akszui (Akszu chinai Tatárországnak egy tartománya) vang (chinai -kormányzó) imámját, ki már másodszor látogatá meg a szent sírt, s -igy kétszeres hadzsi lett, megismertetett egy másik, hozzá -legközelebb ülő társával, s tudtomra adá, hogy a jelenlevők a 24 -lelket számláló kis hadzsi-karaván fejeinek tekintendők. -„Társaságunk, mondá a szóló, ifjak és öregekből, gazdagok és -szegényekből, jámbor emberek és laikusokból áll, s mégis a -legnagyobb egyetértésben élünk egymással, mert mindnyájan Khokand -és Kasgarból valók<a name="FNanchor_3" id="FNanchor_3"></a><a href= -"#Footnote_3" class="fnanchor">3)</a> vagyunk – és bokharaiak, ezen -viperái az emberiségnek, nincsenek köztünk.“ Közép-Ázsia őzbeg -(tatár) törzseinek ellenséges indulata a tadsikok (a persa -őslakosság) iránt rég ismeretes volt már előttem; nem <span class= -"pagenum"><a name="Page_11" id="Page_11">-11-</a></span> akartam -tehát e tárgyról tovább kérdezősködni, s inkább azon tervet -tudakoltam, mely szerint vissza való utjokat intézni szándékoznak. -„Innen hazánkba, magyarázák a tatárok, négy út vezet; az egyik -Asztrakhanon, Orenburgon s Bokharán keresztül; a másik Meseden, -Heraton és Bokharán; a harmadik Mesed, Merv és Bokharán; a negyedik -a turkman sivatagon, Khíván és Bokharán át. Az első kettő nekünk -nagyon drága; aztán most a herati háboru is nagy akadály; a két -utóbbi út ugyan nagyon veszélyes, de mégis ezek közől kell egyet -választanunk, s erre nézve tőled is kérünk tanácsot.“</p> -<p>Már egy óra óta beszélgettem velök, nyiltszívüségök megtetszett; -s ámbár az idegen faj feltűnő vonásai, szegényes ruha, s a -fáradságos utak temérdek nyomoraitól ezen emberek egészen vad, -szinte ijesztő kinézéssel birtak, még sem állhattam ellen azon -gondolatnak: nem volna-e jó, ha e zarándokok társaságában tenném -meg közép-ázsiai utamat? ők, mint bennszülöttek, legjobb mentoraim -lehetnének, azonkivül Resid efendi dervisnek tartanak, mint ilyet -láttak a török követségnél, s nem a legjobb lábon állnak -Bokharával, Közép-Ázsia ezen egyetlen városával, melytől magam is -féltem, mert elődeim szerencsétlen sorsa attól félnem megtanított. -Nem haboztam azonban sokáig, és közlém velök tervemet. Tudtam, hogy -okaimat fogják kérdezni, s az olvasó képzelheti, hogy e törzsökös -keletieknek nem beszélhettem tudományos czélokról; ők nevetségesnek -találták volna, hogy egy efendit, azaz egy urat, ily abstrakt czél -annyi veszélylyel s fáradsággal daczolásra bírjon; sőt talán okot -leltek volna benne a gyanúra. A keleti nem ismeri a -tudományszomjat, s nem is hiszi annak létezését; <span class= -"pagenum"><a name="Page_12" id="Page_12">-12-</a></span> s miután e -közép-ázsiai fanatikus muzulmánok nézeteivel nem akarék ily rideg -ellentétbe jőni, hazugsághoz kelle folyamodnom, mely társaimnak is -hízelegjen és saját czélomat is elősegítse. Azt mondám tehát nekik, -hogy rég át vagyok hatva azon csendes, bár forró vágytól, -Turkesztant, (Közép-Ázsia) ezen még egyetlen székhelyét a meg nem -hamisított iszlam erénynek, meglátni, s Khíva, Bokhara és -Szamarkand szenteit meglátogatni. Ezen gondolat, folytatám tovább, -hozott ide Rumból (Törökország), már egy év óta várok Persiában, és -hálát adok Istennek, hogy ily utitársakat küld számomra, kikkel -most már folytathatom utamat, és elérhetem kitüzött czélomat.</p> -<p>Bevégezvén beszédemet, a jó tatárok meglepetten tekintének -egymásra, de csakhamar magukhoz tértek utazási szándékom feletti -bámulatukból s azt mondták, hogy most már biztosan tudják, amit -azelőtt csak sejtettek, t. i. hogy dervis vagyok, s nagyon örülnek, -ha méltóknak találom őket azon barátságra, hogy oly hosszú és -veszélyes uton velök menni akarok. „Mindnyájan készek vagyunk nem -csak barátaiddá, hanem szolgáiddá is lenni, mondá hadzsi Bilal, -fentemlített szóvivőjök, csak arra kell figyelmeztetnünk, hogy a -turkesztáni utak nem oly biztosak, mint a persiaiak s -törökországiak. A mi utunkon gyakran heteken át nem találunk házat, -kenyeret, sőt egy csepp ivóvizet sem; s ehez járul még az, hogy -félnünk kell, nehogy agyonveressünk, elfogassunk s eladassunk, vagy -a homokzivatarok által eltemettessünk. Gondold meg jól efendi, a -mit tenni akarsz! később meg találnád bánni, s mi nem akarnók, hogy -minket okozz szerencsétlenségedért. Azonkivül ne feledd, -<span class="pagenum"><a name="Page_13" id= -"Page_13">-13-</a></span> hogy földieink otthon tapasztalas és -világismeret tekintetében sokkal hátrább állnak nálunknál, s minden -vendégszeretet daczára a távolról jövő idegent folyton gyanús -szemmel nézik. Aztán, mikép fogsz visszautazni egyedül, nálunk -nélkül?“</p> -<p>Könnyen felfogható, hogy e szavak nagyon hatottak rám, – de -szándékomat meg nem rendíthették. Eloszlatám barátim aggodalmait, -beszéltem nekik régebben kiállott fáradalmakról, ellenszenvemről a -földi kényelmek, s különösen ezen franczia ruhák iránt, melyeket ex -officio kellett viselnünk. „Ismerem e világ -vendégfogadó-jellemét<a name="FNanchor_4" id= -"FNanchor_4"></a><a href="#Footnote_4" class="fnanchor">4)</a>, -mondám, melyben létezésünknek csak nehány napjára veszünk szállást, -s hamar kiköltözünk belőle, hogy másoknak helyet adjunk; és -kaczagom a mostani muzulmánokat, kik nem csak a holnapról, hanem -tíz évvel előre is akarnak gondoskodni. Igen barátim, vigyetek -magatokkal, nekem el kell mennem a tévedésnek e bűnfészkéből, -melyet már tökéletesen meguntam.“</p> -<p>Ez elég volt; ellenkezni ugy sem akartak. A derviskaraván fejei -rögtön felfogadtak utitársnak, kölcsönösen megöleltük, megcsókoltuk -egymást, miben persze nem csekély önlegyőzésre volt szükségem, -midőn e minden képzelhető illatú ruhák és testekkel oly közeli -érintkezésbe kellett jönnöm. A dolog tehát már tisztában volt, csak -Hajdar efendit, jóltevőmet kelle még meglátogatnom, vele -szándékomat közölnöm és támogatását, különösen ajánlatát a hadzsik -előtt kikérnem, kiket ugyanekkor szándékom volt neki bemutatni. -<span class="pagenum"><a name="Page_14" id= -"Page_14">-14-</a></span></p> -<p>Tervem eleinte természetesen ellenzésre talált. Őrültnek -mondtak, hogy oda akarok menni, ahonnan elődeim közől még egy sem -tért vissza, s ami több, oly emberek társaságában, kik képesek egy -fillérért megölni. A legborzasztóbb képeket rajzolták lelkem elé, -de belátván, hogy minden igyekezet, tervemtől eltántorítani, -sikeretlen, végre tanácsokat adtak, s iparkodtak amennyire csak -lehet, segíteni rajtam. Hajdar efendi elfogadá a hadzsikat, -rendbehozta ügyeiket, elmondá nekik szándékomat épen oly módon, -mint én azt elbeszéltem volt, s azon megjegyzéssel ajánlott -vendégszeretetökbe, hogy viszontszivességet remélhetnek, mert aki -rájuk bízza magát, efendi, a szultán titoknoka. – Nem voltam jelen -a látogatáson, de hallám, hogy hűséget igértek. A t. olvasó látni -fogja, mily becsülettel tarták meg szavukat, mikép menté meg a -nemes török követ pártfogása életemet, melyet annyi veszély -fenyegetett, s mikép mindig hadzsitársaim hűsége mentett ki rosz -helyzetemből. Később hallám, hogy Hajdar efendi társalgásközben, -Bokharáról levén szó, kifejezé rosszalását az emir<a name= -"FNanchor_5" id="FNanchor_5"></a><a href="#Footnote_5" class= -"fnanchor">5)</a> politikája felett, ami társaimat, kik hasonló -nézeten voltak, nagyon megörvendezteté. Aztán a minden vagyon -nélkülieket tudakolta közőlök, s ezeknek mintegy 15 aranyat adott. -Nagy segély volt ez oly embereknek, kik kenyéren s vizen kívül más -kényelmet nem keresnek a világon.</p> -<p>Elindulásunk nyolczadnapra tüzetett ki. Ezalatt hadzsi Bilal -szorgalmasan meglátogatott; bemutatá földieit Akszuból, Jarkend és -Kasgarból, kik jobban hasonlítottak <span class="pagenum"><a name= -"Page_15" id="Page_15">-15-</a></span> borzasztóan eltorzitott -csavargókhoz, mint jámbor zarándokokhoz. Különös érdekkel -viseltetett azonban fogadott fia, Abdul Kader, egy 25 éves kamasz -iránt, kit famulusomnak ajánlott. „Hű, de ügyetlen ficzkó, szólt -hadzsi Bilal, sokat tanulhat tőled, csak szolgáltasd magad az úton -általa, fog ő neked kenyeret sütni és theát főzni, nagyon jól ért -hozzá.“ Hadzsi Bilal tulajdonképeni szándéka az volt, hogy Abdul -Kader nekem necsak kenyeret süssön, hanem segítsen azt megenni is, -mert még egy másik fogadott fia is volt vele az úton, s a -gyaloglásban kiéhezett két legény nagy teher volt ránézve. -Megigérém, hogy elfogadom az ajánlatot, mi őt nagyon -megörvendezteté. Őszintén szólva, hadzsi Bilal gyakori látogatásai -gyanút költhettek volna bennem, s könnyen azon gondolatra jöhettem -volna: ez az ember azt hiszi, hogy jó fogást tett rajtad, s azért -iparkodik ennyire téged magával vihetni, mert fél, hogy még el -találnál állani szándékodtól. – De nem, nem akartam s nem is volt -szabad gyanakodnom, s hogy határtalan bizalmamról meggyőzzem, -megmutatám neki azon kevés pénzt, melyet az útra magammal vittem, s -kértem, mondja el pontosan, mily alakot s öltönyt, mily modort és -szokásokat kell felvennem, hogy társaimhoz a lehetőleg hasonló -legyek, s így a szünteleni feltünést elkerülhessem. E kérés neki -nagyon megtetszett, s könnyen képzelhető, hogy a tanitás kissé -különös volt. Mindenekelőtt tanácslá, borotváltassam le fejemet, -mostani europai török ruháimat cseréljem fel bokharaiakkal, s -ágyneműt, fehér ruhát s minden eféle fényűzési czikket amennyire -lehet, ne vigyek magammal. Híven követém tanácsait, s az -equipirozás nem sokba kerülvén, hamar meg voltam vele, és három -<span class="pagenum"><a name="Page_16" id= -"Page_16">-16-</a></span> nappal a kitűzött határidő előtt már -készen valék nagy utamra indulni.</p> -<p>Ezalatt egyszer elmentem a karavanszerajba, hol utitársaim -szállva voltak, nekik a látogatást visszaadni. Két kis cellában -laktak, az egyikben tizennégyen, a másikban tizen. Az első -benyomást, melyet e nyomorral és szenynyel telt lyukak reám tettek, -sohsem fogom feledni. Kevés birta közőlök az utat a maga -emberségéből megtenni, nagyobb részt koldulásra szorultak. Oly -foglalkozásban találtam őket, melynek leirásával nem akarok a t. -olvasóban undort gerjeszteni, s melyre később én is -rákényszerültem. A legszivélyesebben fogadtak, zöld théát -készitettek számomra, s csak pokoli kín közt birtam egy nagy -bokharai csészét tele e czukortalan zöldes vízzel meginni, mire -nagykegyesen még egy másodikkal is megkináltak, de már erre -bocsánatot kértem. Itt volt alkalmam valamennyi utitársammal -összeölelkezni, mindegyik testvérnek nézett s nevezett, s miután -mindenikkel még külön kenyeret törtem, leültünk egy körbe, -véglegesen elhatározni az irányt, a mely felé menni fogunk. – Mint -már fennebb emlitém, két út közől kellett választanunk. Mindkettő -veszélyes volt, mert azon sivatagon kelle keresztül mennünk, melyen -a turkmanok tanyáznak, s a lényeges különbség csak a törzsök -különféleségében volt, melyek annak egyik és másik részét lakták. -Az egyik út, Meseden, Merven és Bokharán keresztül a legbiztosabb -lett volna, de itt a Tekketörzsön, legvadabbján minden turkmanoknak -kellett volna áthatolnunk, kik senkit sem kimélnek, s magát a -prófétát is eladnák rabszolgául, ha kezeikbe esnék. A másik részen -a Jomut turkmanok, egy becsületes és vendégszerető <span class= -"pagenum"><a name="Page_17" id="Page_17">-17-</a></span> népek -laknak, de itt egy 40 állomásnyi sivatag terült el, melyen egy -csepp ivóvizet sem találni. Ne hány megjegyzés után a jomut törzs -között s a nagy sivatagon, Khíván és Bokharán át vezető utat -választottuk. „Jobb az elemek, mint az emberek gonoszságával -megküzdeni,“ vélték barátaim. „Isten kegyelmes, mi az ő utját -járjuk, s bizonyára nem fog elhagyni.“ A határozat megerősitéseül -hadzsi Bilal elmondá az esküt; amíg beszélt, mindnyájan égnek -tartottuk kezeinket, s mikor elhallgatott, kiki szakállát fogta -meg, és hangosan rámondta az áment. Felkeltünk ülőhelyeinkről, s ők -felszólitottak, hogy holnapután korán reggel jönnék el, hogy -elindulhassunk. Hazatértem, s e két napon át a legnagyobb, s a -leghevesebb küzdelem volt lelkemben. Még egy pillantást veték a -fenyegető veszélyekre, s azon eredményekre, melyek utamból -származhatnak. Keresni akartam okokat, melyek ily merész lépést -igazolhatnának; de szinte mámorban valék, gondolkozásra képtelen. -Hiába figyelmeztettek utitársaim álarczos gazságukra, hiába -rémitgettek Conolly, Stoddart és Moorcroft szerencsétlen sorsával, -Blocqueville nem rég történt esetével, ki a turkmanok kezeibe -esett, s kit aztán tizezer aranyon kellett a rabszolgaságból -kiváltani. Mindez véletlen volt előttem, s nem birt elrettenteni. -Csak egy aggodalmam volt: lesz-e elég physikai erőm, ellenállhatni -az elemek viszontagságainak, az idegen tápláléknak, a folytonos -szabad ég alatt lételnek silány öltözetben, ágynemű nélkül; s -miként fogok béna lábammal, mely oly könnyen elfáraszt, gyalogolni -tudni? – S csak is ebben áll mind az, ami utamban merényletnek -nevezhető. <span class="pagenum"><a name="Page_18" id= -"Page_18">-18-</a></span></p> -<p>Mi győzött e lelkiharczban, felesleges emlitenem. Indulásom -előtti este búcsut vevék barátaimtól a török követségnél. Utazásom -titkát csak ketten birták, s mig az europai gyarmat azt hitte, hogy -Mesedbe megyek, elhagytam Teheránt, hogy Asztrabad és a Kaspi -tenger felé folytassam utamat. <span class="pagenum"><a name= -"Page_19" id="Page_19">-19-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>III. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">ELINDULÁS TEHERÁNBÓL ÉSZAKKELETI IRÁNYBAN. – A -KARAVÁN TAGJAI. – A SIÍTÁK GYÜLÖLETE MINDEN HADZSI IRÁNT. – -MAZENDRAN. – ZIRAB. – HEFTEN. – TIGRISEK ÉS SAKÁLOK. – SZARI. – -KARATEPE.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Beyond the Caspian ’s iron gates.</i> – Moore.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Márczius</span> 28-kán, jókor -reggel megjelentem a karavánszerajban, mint kitüzött gyülhelyen. -Barátaim közől azok, kik a persa határig birtak egy öszvért vagy -szamarat bérleni, már felcsizmázva, felsarkantyúzva készen álltak, -a gyaloglók is felvették már csarukjokat, – a mi igen czélszerü -lábbeli volna gyalogság számára, – és szent datolyafa-botjaikkal -kezökben, türelmetlenül látszottak a jelt várni az indulásra. Nagy -bámulatomra láttam itt, hogy azon nyomorult ruha, melyet Teheránban -viseltek, városi-, tehát díszöltözetük volt. Ezt kimélendő, -mindenki utiruháját vette föl, mely ezer meg ezer darab rongyból -állt, derékon egy darab kötéllel átkötve. Tegnap koldusnak tartám -magamat uj ruházatomban; de ma, társaim között beillettem volna -biboros királynak. Végre hadzsi Bilal felemelé kezeit az indulási -áldásra, s alig fogta meg mindenki szakállát, hogy rámondja az -áment, a gyaloglók kirohantak a kapun, hogy minket lovaglókat, -illetőleg szamaragolókat megelőzzenek. Utitervünk szerint -<span class="pagenum"><a name="Page_20" id= -"Page_20">-20-</a></span> Teherántól északkeletnek tartva, Szari -felé kellett mennünk, hova nyolcz állomás után reméltünk elérni. -Dsadserud és Firuzkuh felé fordultunk tehát, Tausan-Tepét, a király -kis vadászkastélyát balra hagytuk s egy óra mulva azon hegyszorulat -bejáratánál voltunk, honnan utóljára lehet a teheráni síkon végig -tekinteni. Nem állhattam meg, hogy még egyszer vissza ne forduljak. -A nap már egy lándzsányi magasra volt, a mint a keletiek mondják, -és sugarai nemcsak Teheránt, hanem Abdul Azim sah kupoláját is -beragyogták. – Teheránban ez időben már a természet is virágzik, s -meg kell vallanom, hogy e város, mely a mult évben oda érkezésemkor -oly kellemetlen benyomást tett rám, most elragadó szépnek tetszett -előttem. E tekintettel istenhozzádat mondék a szép europai -civilisatió legszélső előőrsének, hogy oda menjek, a hol a vadság s -barbarság szélsőségeit fogom találni. Mélyen meg valék hatva, s -nehogy társaim észrevegyék megilletődésemet, gyorsan befordítám -öszvéremet a hegyszorosba, melynek falára már felirva láttam -számomra e setét jelmondatot: Lasciate ogni speranza!</p> -<p>Társaim ezalatt hangosan elkezdték recitálni a koránt és -telkineket (hymnusok) énekelni, mint valódi zarándokokhoz illik. -Nekem elnézték, hogy nem vettem részt e foglalkozásban, mert -tudták, hogy a rumik (oszmanok) nincsenek oly szigoru vallásosan -nevelve, mint Turkesztan lakói; de remélték, hogy társaságuk -lassanként majd engem is fel fog lelkesíteni. Ezalatt lassan -léptetve megyek utánok, s bemutatom őket az olvasónak, mert igen -sokáig fogunk velök utazni, s mert ők valóban a legbecsületesebb -emberek voltak, kikkel e vidéken <span class="pagenum"><a name= -"Page_21" id="Page_21">-21-</a></span> találkoztam. A karaván -tagjai valának: 1) hadzsi Bilal Akszuból (Chinai-Tatárország), -ugyane tartomány chinai muzulmán kormányzójának udvari imamja. Vele -voltak fogadott fiai; 2) hadzsi Isza, 16 éves ficzkó és 3) hadzsi -Abdul Kader, kit már emliték. A társaságot, ugyszólván, hadzsi -Bilal védnöksége alatt képezték továbbá 4) hadzsi Juszuf, gazdag -chinai-tatár paraszt unokaöcscse, 5) hadzsi Alival, egy tiz éves -végtelen piczi kirghizszemü fiuval. E kettőnek még 80 arany -utiköltsége volt, s azért gazdagoknak mondattak, ámbár e gazdagság -nagy titokban tartatott. Ketten béreltek egy lovat, s mig az egyik -a nyeregben ült, a másik mellette gyalogolt; 6) hadzsi Ahmed, egy -szegény mollah, ki koldusbotra támaszkodva végzé zarándoklását. -Ugyanez, és hasonló körülmények közt volt 7) hadzsi Haszan, kinek -apja utközben meghalt, s ki most szegény árván tért haza; 8) hadzsi -Jakub, hivatásánál fogva koldus, mely mesterséget apjától örökölte; -9) idősb hadzsi Kurban, tulajdonképen paraszt, ki köszörülő -kerekével egyszer egész Ázsiát bevándorolta, Konstantinápolyig s -Mekkáig máskor Tibeten át Kalkuttába, ismét máskor a kirghiz -sivatagon keresztül Orenburgig s Taganrogig barangolt; 10) ifj. -hadzsi Kurban, ki szintén utközben veszté el atyját, s ennek -testvérei; 11) hadzsi Szaid és 12) hadzsi Abdur Rahman 14 éves -beteges gyermek, kinek lábai Hamadannál a hóban elfagytak, s ki az -egész uton Szamarkandig borzasztóan szenvedett.</p> -<p>Mindezek Khokandba, Jarkend és Akszuba, tehát chinai Tatárország -két szomszédos kerületébe valók voltak és hadzsi Bilal kiséretét -képezték; 13) hadzsi Sejkh Szultan Mahmud, Kasgarból, egy fiatal -rajongó tatár, egy <span class="pagenum"><a name="Page_22" id= -"Page_22">-22-</a></span> hires szentnek, Hazreti Afaknak -családjából, kinek sirja Kasgarban van. Seikh Szultán Mahmud -barátomnak apja költő volt, minden igyekezetének czélja Mekka vala, -s midőn sok évi szenvedés után végre a szent várost meglátta, -meghalt benne. Fiát tehát kettős czél vezette volt ez utra: el -akart zarándokolni a prófétának s apjának sirjához. Vele voltak 14) -hadzsi Huszejn, rokona és 15) hadzsi Ahmed, volt chinai katona a -sivai ezredből, mely muskétákkal van fölfegyverezve és -muszulmanokból áll.</p> -<p>A khokandi khánságból valók voltak 16) hadzsi Szalih Chalife, ki -az Isant, azaz a sejkh czimet iparkodott elnyerni, s igy a fél papi -rendhez tartozott; áldott jó ember, kire még gyakrabban -visszatérünk. Őt kisérték: fia 17) hadzsi Abdul Baki s öcscse 18) -hadzsi Abdul Kader, aki meds’zub, vagy is az isten iránti -szeretettől elragadott ember volt; kinek, ha 2000-szer egymásután -Allah-t kiáltott, szája tajtékzani kezdett, s igy a legboldogabb -állapotba jutott. (Mi europaiak ezt nyavalyatörésnek nevezzük, – de -lesz még szó róla.) 19) Hadzsi Kari Meszud. Kari annyit jelent, -mint Törökországban Hafiz, azaz oly ember, ki az egész koránt könyv -nélkül tudja; 20) ennek fia hadzsi Gajaseddin, 21) hadzsi Mirza Ali -és 22) hadzsi Ahrarkuli, kiknek még maradt valamijök -utiköltségükből, s kik most közösen béreltek egy szamarat; 23) -hadzsi Nur Mohammed, kereskedő, ki már másodszor volt Mekkában, de -mindig más helyett.</p> -<p>Igy folytatók utunkat az elburzi hegyláncz mindig emelkedő -magaslatain. Barátaim észrevették lehangoltságomat s vigasztalni -iparkodtak; különösen hadzsi Szalih <span class="pagenum"><a name= -"Page_23" id="Page_23">-23-</a></span> bátoritott, s biztositott, -hogy mindnyájan testvérként szeretnek. „Csak segitsen meg Isten, -hogy minélelőbb kiérjünk a siíta eretnekek országából, aztán a -szunnita turkmanok, törzs- és hitrokonaink közt majd jól megélünk.“ -Csakugyan szebb jövőt reméltem s paripámat sebesebb haladásra -nógatám, hogy szegény társaim közé keveredhessem, kik elűl -gyalogoltak. Félóra alatt utolértem őket s láttam, mily jókedvüen -gyalogolnak, ámbár már egyszer megtették az utat Turkesztanból -Mekkába, s most onnan ismét gyalog térnek vissza. Nehányan víg -dalokat énekeltek, melyek nagyon hasonlitottak a magyar -népdalokhoz, mások kalandokat beszéltek el, melyeket vándorlásaikon -átéltek. Nagyon érdekelt e mulatság, melyből e népek felfogási -módját ismerhetém meg. A mint Teheránt elhagytam, teljesen a -közép-ázsiai életben találtam magamat.</p> -<p>Mialatt felváltva, egyikkel másikkal beszélgettem, a szokott -marsokban folytatók utunkat. Nappal meglehetős meleg volt, bár -korán reggel, különösen a hegyes vidékeken, nagyon fagyott, -annyira, hogy vékony ruhámban nem birtam kiállani lóháton s le -kelle szállnom, hogy kissé felmelegedjem. Lovamat egy gyalogoló -hadzsinak adtam, ki ezért botját engedte át nekem, s hosszu -távolságra kisértem a gyaloglókat, kik folyton a legélénkebben -beszéltek hazájokról, s midőn Mergolan, Namengan és Khokand kertjei -felett eléggé fellelkesültek, egy telkin éneklésébe fogtak; melyben -én is résztvevék, leghangosabban kiáltva annak refrainjét: Allah! -ja Allah! – Az ifjak minden ily közeledési kisérletet elbeszéltek -az öregeknek, s ezek nagyon örültek és váltig mondogatták: „hadzsi -Resid (ez volt <span class="pagenum"><a name="Page_24" id= -"Page_24">-24-</a></span> mostani nevem) valódi dervis, belőle még -minden válhatik.“</p> -<p>Négy napi járás után Firuzkuhba értünk, mely meglehetős magasan -fekszik, s utja igen fáradságos. A város egy hegy tövében fekszik, -melyen egy a Sah-Nameh-ben emlitett vár áll, – most már romban, – s -arról nevezetes, hogy itt végződik az Arak-Adsemi tartomány és -kezdődik Mazendran. Másnap reggel egyenesen északi irányban -folytattuk utunkat, s alig haladtunk három négy óráig, elértük a -nagy hegyszoros torkolatát, mely a tulajdonképeni Mazendrant teszi -s közel a Kaspi tengerig terjed. Az utazó alig halad nehány -lépésnyire a hegy tetején fekvő karavánszerajtól lefelé, s a sivár, -puszta vidéket buja növényzet váltja fel. Nem is hinné az ember, -hogy Persiában van, amint maga körül mindenütt az ős erdőket s a -legszebb zöldet látja. Mazendran szépségeit nem akarom leirni, mert -oly mesteri tollak, mint Frazer, Conolly és Burneséi már eleget -irtak róla. Midőn én benne jártam, Mazendran diszruháját öltötte -volt fel, a szép tavasz ragyogó köntösét, s valóban elragadóan szép -volt. E varázsszerü hatás a bú végső szikráját is elfojtá -lelkemben. A természet nagyszerüsége feledteté velem vállalatom -veszélyeit, s édes álmokba ringatott azon idegen, ismeretlen -országokról, melyeket be fogok járni, s azon különbféle nemzetek, -erkölcsök és szokásokról, miket látni fogok. Azon vidékeken, -gondolám magamban, a természet mindenesetre kiáltó ellentétben lesz -avval, amit most látok, mert megmérhetlen sivatagok, beláthatlan -sikságok, hetekig tartó vizhiány várnak rám, – s épen azért kettős -volt az élvezet. <span class="pagenum"><a name="Page_25" id= -"Page_25">-25-</a></span></p> -<p>Társaimra sem maradt Mazendran benyomás nélkül; csak azt -sajnálták, hogy e szép Dzsennet (paradicsom) az eretnek siíták -kezében van. „Különös, mondá hadzsi Bilal, hogy a világ minden szép -országát a hitetlenek birják.“ Nem hiába mondja a próféta: -„Ed-dünja szidsn ül-mumenin ve dsennet ül-kafirin.“ (E világ fogház -a hivőkre és paradicsom a hitetlenekre nézve.) Bizonyságul -Hindosztant emlité, hol az ingilizek uralkodnak, Oroszország -szépségeit, melyeket maga is látott és Frengisztant, melyet a földi -paradicsomnak mondtak előtte. Hadzsi Szultan Mahmud a társaság -vigasztalására az Ós (Khokand határa) és Kasgar közt fekvő hegyi -vidéket emlité. Sokkal szebbnek állitá ezt Mazendrannál, de nem -igen hittem szavait.</p> -<p>Zirab állomásnál a mazendráni hegyszoros éjszaki végéhez értünk, -s itt kezdődnek a kaspi tenger partjait belepő nagy erdőségek. -Csinált uton haladtunk, melyet II. Abbasz sah készitetett, mely -azonban most már sok helyen teljesen meg van romolva. Éji -szállásunk, hova jókor elértünk, Heften volt, egy szép csererdő -közepében. A fiatalok elmentek forrást keresni, melyből jó -theavizet lehessen meriteni, de egyszerre roppant jajveszéklést -hallottunk; futva jöttek vissza, elmondván, hogy nagy, csíkos -állatokat láttak a forrásnál, melyek közeledtükre hatalmas -ugrásokkal eltávoztak. Elejénte azt hivém, oroszlánok; elővettem -tehát rozsdás kardomat, s a kijelölt irányban, bár jó messzire, két -gyönyörű tigrist pillanték meg, melyek tarka bőre koronkint -kilátszott a sűrüségből. A parasztok azt mondták, hogy igen sok -vadállat van az erdőben, de ritkán támadják meg az embert. -Legjobban nyugtalanitottak a sakálok, melyek <span class= -"pagenum"><a name="Page_26" id="Page_26">-26-</a></span> ugyan egy -bottól is megijednek, de oly mennyiségben tanyáztak ott, hogy nem -birtuk elüzni. A sakálok egész Persiában nem tartoznak a ritkaságok -közé, még Teheránban is gyakran a városba hallik vonitásuk, de ott -nem jönnek oly közel az emberhez, mint ezen erdőkben. Egész éjjel -zaklattak, kézzel lábbal folyton hadonásznom kellett magam körül, -nehogy kenyeres tarisznyámat vagy egyik-másik czipőmet -elorozzák.</p> -<p>Másnap kellett Szarit, Mazendran fővárosát elérnünk. Nem messze -ezen uttól fekszik Seikh Taberszi, hol a babi-k (vallási rajongók, -kik Mohammedet megtagadták, s communismust prédikáltak) sokáig -védték magukat s a környék rémeivé lettek. Itt már a legszebb -narancs és czitrom termett mindenfelé, s a sárgás piros gyümölcs -oly jól vette ki magát a fák setétzöld lombjai közt. Szari maga -épen nem szép, de azt mondják, jelentékeny kereskedést üz. Midőn -ezen utolsó persa város bazárján áthaladtunk, a legkülönfélébb -átkok s gúnyolódások zápora ömlött fejünkre. Feleltem ugyan e -szemtelenkedésekre, de a bazár közepében, több száz siíta közt nem -véltem tanácsosnak bottal vagy karddal fenyegetőzni. Szariban csak -addig maradtunk, mig egy napi utazásra a tenger partjáig lovakat -béreltünk. Itt az ut sok ingoványon s posványon vezet keresztül, -melyeken gyalog nem lehet áthatolni. Több uton lehet innen a -tengerhez jutni: Ferahabadon (Parabad, amint a turkmanok nevezik), -Gezen és Karatepén át. Mi ez utóbbit választottuk, mert itt egy -afghan, tehát szunnita gyarmat van; melyben jó fogadtatást -remélhettünk, s melynek nehány lakóját már Szariban igen jó -embereknek tapasztaltuk. <span class="pagenum"><a name="Page_27" -id="Page_27">-27-</a></span></p> -<p>Két napig pihenvén Szariban, elindulánk Karatepe felé, s -alkonyatkor, kilencz óráig tartó fáradságos ut után értünk oda. Már -itt van mit félni a turkmanoktól. Ezek tengeri kalózok, kik -naszádjaikat a parton elrejtve, több órányi távolságra -bekalandozzák a partot, s gyakran egy két megkötözött persával -térnek vissza. <span class="pagenum"><a name="Page_28" id= -"Page_28">-28-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>IV. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">KARETEPE. – EGY AFGHAN, NUR-ULLAH, SZERZŐT -MEGVENDÉGELI. – DERVISSÉGE GYANUBA VÉTETIK. – A HADZSIK -ÉLELMISZEREKKEL LÁTJÁK EL MAGUKAT A SIVATAGON KERESZTÜL VEZETŐ -UTRA. – AFGHAN GYARMAT. – NADIR SAH. – A KASPI TENGER ELSŐ -MEGPILLANTÁSA. – JAKUB, TURKMAN HAJÓS. – SZERELMI TALIZMÁN. – -HAJÓRASZÁLLÁS ASURA FELÉ. – UT A KASPI TENGEREN. – ASURA OROSZ -RÉSZE. – OROSZ HADIHAJÓ A KASPI TENGEREN. – TURKMAN FŐNÖK OROSZ -SZOLGÁLATBAN. – SZERZŐ FÉLELME A FELFEDEZTETÉSTŐL. – MEGÉRKEZÉS -GÖMÜSTEPÉBE S A GÖRGEN TORKOLATÁNÁL.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Ultra Caspium sinum quidnam esset, ambiguum aliquamdiu -fuit.</i> – Pomponius Mela, <i>De Situ Orbis</i>.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Nur-Ullah</span>, tekintélyes -afghan, kivel már Szariban megismerkedtem, midőn Karatepébe -érkeztünk, házába vezetett, s miután vonakodtam minden társamtól -külön lenni, hadzsi Bilalt is meghítta, s nem nyugodott, mig -vendégszeretét el nem fogadám. Elejénte nem tudtam, mi oka e -készségnek a jóltevésben, csak később vettem észre, hogy hallott a -teheráni követtel való ismeretségemről, s szivességét egy ajánló -levéllel akarta megjutalmaztatni, melyet megigértem s meg is adtam -neki.</p> -<p>Alig telepedtem meg szállásán, a szoba megtelt látogatókkal, kik -sorba leguggoltak a fal mellett, nagy szemekkel komolyan rám -bámultak, aztán igy képzett itéleteiket <span class= -"pagenum"><a name="Page_29" id="Page_29">-29-</a></span> egymásnak -elmondták, sőt később hangosan is nyilvániták utazásom feletti -véleményöket. „Nem dervis, mondák legtöbben, legkevésbbé hasonlít -ehez, mert szegényes ruhái igen nagy ellentétben állnak vonásai és -arczbőrével. Amint a hadzsik mondák, rokona a követnek, ki -szultánunktól (e szónál mindnyájan felkeltek) küldetve Teheránban -székel, és Allah tudja mit kereshet ily magas származásu ember a -turkmanok közt Khinában s Bokharában.“</p> -<p>Elbámultam ezen emberek szemtelenségén, kik az első lépésnél -mindjárt le akartak álarczozni. De azért tovább játsztam a keletit, -mély, ájtatos gondolatokba merülve ültem, s ugy tevék, mintha mit -sem hallottam volna. Látva, hogy nem akarok részt venni a -társalgásban, hadzsi Bilalhoz fordulának, ki elmondá nekik, hogy én -csakugyan efendi, a nagy szultán hivatalnoka voltam, de isteni -lélek szállván meg, visszavonultam a csalárd világtól s most -ziarettel (zarándoklás a szentek sirjaihoz) töltöm éltemet. Sokan -fejöket csóválták, de többé nem lehetett e tárgyat érinteniök, mert -a valódi muszulmannak nem szabad soha kételkednie, ha ilhamról, -azaz isteni lelkesülésről hall; s habár a szóló ugy, mint a -hallgató meg van teljesen győződve, hogy az egész hazugság: ezeknek -mégis Masallah! Masallah! kiáltással kell bámulatukat kifejezniök. -Különben ezen első jelenetből beláthattam, hogy, ámbár még perzsa -földön, mégis már Közép-Ázsia határán valék; mert midőn e -csekélyszámu szunniták bizalmatlan kutatózását láttam, – a mit -egész Persiában sohasem tapasztaltam – elképzelhettem magamnak, mi -vár még rám ezen faj ősi fészkében. Csak két, bámulás és -kérdezősködésekkel eltelt <span class="pagenum"><a name="Page_30" -id="Page_30">-30-</a></span> óra után távoztak a vendégek, mire -theát késziténk magunknak, aztán nyugodni mentünk. Aludni akartam, -midőn egy turkman ruhába öltözött ember, kit a családhoz tartozónak -hittem, hozzám közelitett, s nagy bizalmasan el kezdte beszélni, -hogy ő már 15 éve jár Khivába kereskedelmi ügyekben, és, ámbár maga -is Khandaharba való, mégis a turkmanokat, őzbegeket és bokharaiakat -jól ismeri, s ha akarom, utazzunk együtt a nagy sivatagon -keresztül, és legyünk barátok. „Kulli mumenin ihvetun“ – (minden -hivők testvérek) felelém neki, megköszöntem barátságát, azon -megjegyzéssel, hogy én mint dervis nagyon szeretem társaimat, -kikkel már régóta együtt utazom. Ő még tovább akart beszélni, de -látván, hogy nagyon szeretnék aludni, eltávozott, s én csakhamar el -is aludtam.</p> -<p>Másnap hallám Nur-Ullahtól, hogy az egy tirjaki, azaz opiumfaló, -s emellett nagyon vásott ficzkó, kit lehetőleg iparkodjam kerülni. -Ugyanekkor figyelmeztetett, hogy itt Karatepében két hónapra lássuk -el magunkat élelmiszerekkel, azaz liszttel s rizszsel, mert a -turkmanok maguk is ide járnak azt vásárolni, s azért legalább -Khiváig lássuk el magunkat kenyérrel. Hadzsi Bilalt biztam meg -evvel, s azalatt a falu közepén levő fekete dombra (törökül -Karatepe) mentem, melytől a falu nevét birja, melynek egyik oldalát -persák, a másikat 125–150 afghan család lakja. Ezen afghan gyarmat, -amint mondják, e század elején sokkal nagyobb volt; Nadir sah, az -utolsó ázsiai világostromló által alapittatott, ki, amint tudva -van, afghanokkal és turkmanokkal vitte végbe legnagyobb hőstetteit. -Még mutatták azon helyet a dombon, melyen ő ült, midőn szemlét -tartott <span class="pagenum"><a name="Page_31" id= -"Page_31">-31-</a></span> azon vad lovasok ezrei felett, kik a nagy -sivatag legtávolabb részeiről, jó lovaikkal és vérszomjas -szablyáikkal zászlai alá sereglettek. Nadir ily alkalommal mindig -igen vig volt, és Karatepének ünnepe vala. Mi volt czélja e -szunnita gyarmat alapitásának, titok előttem, de létezésének -hasznát mindjárt beláttam, mert az afghanok a turkmanokkali -alkudozásra használtatnak, s nélkülök nem egy persa hónapokig -nyöghetne a turkmanok bilincseiben, anélkül, hogy megváltatását -kieszközölhetné. Ugyane foglalkozást üzik Persia keleti szélén a -khafi, dsami és bakhyrzi szunniták; de ezeknek a tekkékkel van -dolguk, kik sokkal veszedelmesebbek a jomutoknál.</p> -<p>A fekete domb tetejéről vethetém először tekintetemet a Kaspi -tengerre. Nem a sik tenger, csak egy kis része annak látható innen, -melyet az Asuránál végződő hosszu földnyelv fedez, és a mely holt -tengernek neveztetik. A földnyelv a távolból hosszu keskeny -vonalnak látszik a tengerben, egyes, magas fákkal benőve, melyet a -szem messze követhet. A puszta tengerpart látása nem volt képes -fellelkesiteni, égtem a vágytól a keleti partokat láthatni és -visszasiettem lakásomba, megtudni, mennyire haladtak már -előkészületeink a turkman sivatagba való áthajózásra, mikről -Nur-Ullah igérkezett gondoskodni. Tegnap este azt mondák, hogy egy -afghan naszád, mely az oroszok számára élelmiszereket visz, -fejenkint egy kranért (1 kran = 1 franc) el akar vinni Asurába, -innen turkmanokkal három-négy óra alatt Gömüstepébe érhetünk; -magában Asurában pedig lakik Khidr khán, orosz szolgálatban levő -turkman főnök, ki szegény hadzsiknak alamizsnát szokott adni, s kit -meg is látogathatunk. Nagyon megörültünk e hireken, <span class= -"pagenum"><a name="Page_32" id="Page_32">-32-</a></span> s -ráálltunk az alkura. Elcsodálkoztam tehát, midőn ma meghallám, hogy -ez az afghan kész az indulásra, s el is akarja vinni a hadzsikat, -kivéve engemet, kit a szultán titkos küldöttjének tartván, attól -fél, elveszti az oroszoknál kenyerét, ha ily embert vesz fel -hajójába. E hír kellemetlenül lepett meg, de aztán nagy örömömre -szolgált, midőn társaim kinyilatkoztaták, hogy azon esetre, ha -engem nem akar elvinni, ők sem mennek vele, inkább más alkalomra -várnak. Ezt különös fontoskodó hangon beszélte el nekem az -opiumszivó Emir Mehemmed, de aztán az afghan – kit Anakhannak -hítak, – maga jött el, kifejezé sajnálatát, hallgagatást igért s -ajánló levelet kért Hajdar efendihez. Tanácsosnak tartám egy szót -sem ejteni, mely aggodalmait elűzni akarni látszanék; jóizüt -nevettem azon, a mi eszébe jutott volt, s megigértem, hogy -Nur-Ullahnál fogok számára nehány sort hagyni Teheránba, a mit meg -is tettem. A titokszerüség és kételynek fátyolát, mely -egyéniségemet fedte, sohsem volt szabad teljesen föllebbentenem, -mert a keleti, különösen az iszlamita, hazugság és csalárdságban -növekedve, mindig ellenkezőjét szokta hinni annak, a mit valaki -szilárdan s hevesen állit, s a legcsekélyebb óvás részemről csak -megerősitette volna gyanujokat. Nem volt többé szó a dologról, s -még az nap este megtudtuk, hogy egy turkman, ki egyenesen -Gömüstepébe akar hajózni, kész valamennyi hadzsit csupa -jótékonyságból ingyen átszállitani, csak gyűljünk össze jókor -reggel a tengerparton, hogy a netaláni kedvező szelet mindjárt -felhasználhassuk. Én, hadzsi Bilal, és hadzsi Szalih, a -kolduskaraván elismert triumviratusa, rögtön felkerestük a -turkmant, kit Jakubnak hítak. <span class="pagenum"><a name= -"Page_33" id="Page_33">-33-</a></span> Fiatal ember volt, végtelen -merész tekintettel, mindnyájunkat megölelt és késznek nyilatkozott -még egy napot várni, hogy minden szükséges élelmiszert -bevásárolhassunk. Egyelőre áldást vett hadzsi Bilal és hadzsi -Szalihtól, s már felkeltünk, hogy elmenjünk, midőn engem félrehít s -kért, maradnék nála nehány perczig. Maradtam. Erre bizonyos -félénkséggel elbeszélte, hogy jó idő óta szerencsétlen, -viszonzatlan szerelmet táplál lelkében egy saját törzséből való -leány iránt; s egy zsidó, egy igen ügyes varázsló, ki e pillanatban -épen Karatepében tartózkodik, megigérte, hogy elkésziti neki a -hatályos Nuszkhát (talizmán) ha 30 csepp fris, Mekkából hozott -rózsaolajat szerez, mert az a varázsformula megirásához okvetlen -szükséges. „Tudjuk, folytatá Jakub, hogy a hadzsik rózsaolajat s -más jó illatokat szoktak a szent városból magukkal hozni, s miután -te a legifjabb vagy a karaván főnökei közt, hozzád fordultam, s -remélem, teljesiteni fogod kérésemet.“ Én nem anyira a puszták -fiának babonaságát, mint inkább azon bizalmát bámultam, melylyel a -tul okos izraelita szavaiban hitt, s miután társaim csakugyan -hoztak volt magukkal rózsaolajat, kivánata csakhamar teljesitve -lön, mi a jó fiunak valódi gyermekes örömére vált.</p> -<p>Harmadnapra korán reggel mindnyájan összegyültünk a -tengerparton. Most már koldustarisznyáján kivül egy liszteszsákja -is volt mindenkinek, s jó ideig tartott, mig a ladik (itt „tejmil“) -mely kivájt fából állt, mindnyájunkat a naszádra hordott, mely a -partviz sekélysége miatt kénytelen volt körül belül egy angol -mértföldnyire a tengerben megállapodni. A hajóra szállás módját -sohsem fogom feledni. A keskeny, kivájt fatörzsök, <span class= -"pagenum"><a name="Page_34" id="Page_34">-34-</a></span> a -legtarkább zavarban megrakva emberekkel, liszteszsákokkal s más -árukkal, minden pillanatban felfordulással fenyegetett, és -szerencséseknek mondhattuk magunkat, hogy végre mindnyájan szárazan -érhettünk a hajóra. A turkmanoknak háromféle vizi jármüveik vannak: -a) keszeboj, egy árboczczal, egy nagy s egy kis vitorlával, melyet -többnyire teherszállitásoknál használnak; b) kajuk, egy vitorlával, -melyet gyors hajózásra használnak rabló kirándulásaiknál és 3) a -teimil, egy ladik, melyet már emliték. A hajó, melyet Jakub nekünk -felajánlt, keszeboj volt, mely Csereken szigetről naphthaolajat, -szurkot és sót szállitott volt a persa partra, s most kevés -terménynyel megrakva hazatért.</p> -<p>A hajó nyilt alkotásánál fogva nem lévén különbség a helyekben, -mindenki odaült, a hol először kényelmes helyet talált, de Jakub -figyelmeztetett, hogy ez őt mozgásaiban gátolja. Kiki felvette -tehát ismét holmiját s élelmiszereit, s két sorban szorosan egymás -mellé kellett elhelyezkednünk, mint a besózott heringeknek, ugy, -hogy a hajó közepe neki s két segédjének az ide s oda futkozásra -szabadon maradjon. Helyzetünk, könnyen képzelhetőleg nem volt a -legkellemesebb; nappal ugyan még megjárta, de éjjel borzasztó volt, -midőn az álom az egyenesen ülőket ide s tova hajigálta, s az -embernek gyakran órákhosszat kellett egy hortyogó hadzsi édes -terhét viselnie. Néha jobbrul s balrul két alvó is borult rám -egyszerre, s ámbár ez roppantul gyötört, nem volt szabad őket -felkeltenem, mert ez nagy bünnek tartatik.</p> -<p>1863. april 10-kén kedvező nyugati szél dagasztá vitorláinkat, -nyilgyorsasággal tolva maga előtt a kis hajót. Baloldalt a hosszu -földnyelv nyult a tengerbe, jobbról <span class="pagenum"><a name= -"Page_35" id="Page_35">-35-</a></span> a sürün benőtt, tengerig -nyuló hegység, melyen a legnagyobb persa király sah Abbasz által -épitett mulatókastély Esref emelkedik. Argonautamenetünk kellemeit -növelte még a gyönyörü tavaszi idő, s daczára szoros helyzetemnek, -nagyon jól érzém magamat. Meggondolhattam volna, hogy ma hagytam el -a persa partot, az utolsó pontot, hol még időm lett volna megbánni -tettemet, – de nem! ez eszembe sem jutott. Szilárdan meg valék -győződve, hogy utitársaim, kiknek vad kinézése először -megijesztett, hiven ragaszkodnak hozzám, s társaságukban szembe -szállhatok a legnagyobb veszélylyel. Estefelé szélcsend állt be; -közel a parthoz horgonyt vetettünk, s megengedtetett a hajó kis -tüzhelyén egymásután megfőznünk theánkat. Nekem pár darab czukrom -volt övemben elrejtve, meghítam tehát Jakubot, s megkinálám egy -csésze édes theával. Hadzsi Szalih és Szultan Mahmud, szinte velünk -tartottak; a fiatal turkmannak megeredt a nyelve, s elkezdett az -alamanról, – igy hivják a turkmanok rabló kirohanásaikat, melyek -beszélgetésöknek kedvencz tárgyát teszik, – mesélni. Különben is -tüzes szemének csillogása vetélkedett a csillagok ragyogásával, -midőn neki hevült; nagyon rajta volt, hogy a szunnita mollák előtt, -a kiknek mi is tartatánk, bőséges dicséretet arasson, midőn -csatáiról beszélt, melyeket a siíta eretnekekkel vivott s előadta, -hogy hányat ejtett már ő azok közül foglyul. Társaim csak hamar -csendes álomba merültek körülöttünk, hanem én még sokáig hallgattam -beszédét, s csak éjfél táján akart elvonulni. Távozása előtt még -elbeszélte, hogy Nur-Ullah megkérte őt, vezetne be engem vendégül -Khandzsan sátorába, a ki turkman főnök és Nur-Ullah-nak igaza van, -<span class="pagenum"><a name="Page_36" id= -"Page_36">-36-</a></span> mivel én nem vagyok olyan mint a többi -hadzsi s megérdemlem a megkülönböztetést. „Khandzsan – mondá Jakub -– egy hatalmas törzsnek akszakalja (feje) s már atyja idejében sem -bocsátottak át Gömüstepén egy dervist, hadzsit, vagy más idegent -sem anélkül, hogy az ő kenyeréből evett és vizéből ivott volna. -Tégedet, ki a távol Rumból (Törökország) jösz, bizonyára nagyon jól -fogadand, és te hálás fogsz lenni irántam.“</p> -<p>Másnap reggel lassan folytathattuk utunkat, a kedvezőtlen szél -miatt, s mire Asura alá érkezénk már beesteledett. Asura az ázsiai -orosz birtokok legszélsőbb pontját képezi, délfelé, mely 25 év óta -végleg az oroszok kezébe került, vagy azon időtől fogva, mióta a -turkman kalózok merész alaman-sajkáit kellőleg féken tudják tartani -gőzöseikkel. Az előtt a turkmanok valának itt az urak, s maga az -„asura“ (átellenben, vis-á-vis) név is turkman származásu; de az -előtt nem voltak állandó lakosai, hanem az akkoriban még gyakori s -szabadon üzött rabló kalandok alkalmával állomásul szolgált. A -mostani Asura kellemes benyomást tesz a Persia felől érkező -utazóra. A földnyelv keleti végéhez közel épitett házak száma ugyan -csekély, de europai modoru alkatuk, mely szerint a kilátszó templom -is épült, nem maradhata az én szemeim előtt hatálytalan. -Kiváltképen a hadigőzösök emlékeztetének az europai életre; s -milyen érzés volt az, midőn estefelé egy gőzöst láték Gezből, -(Asztrabad kikötő helyéből) oly büszkén tova siklani Asura felé. Az -oroszok itt két nagy és egy kis hadigőzöst tartanak állandóan, -melyek oltalma nélkül nemcsak az ott letelepedett oroszok nem -volnának biztonságban a turkmanok támadásaitól, hanem az -Asztrakhanból jövő <span class="pagenum"><a name="Page_37" id= -"Page_37">-37-</a></span> vitorlás hajók sorsa is kétséges lenne. -Mig a kereskedelmi hajó a siktengeren van, addig nincs miért -félnie, de már a tengerparthoz közeledni nagy ritkán bátorkodik -gőzös kisérete nélkül, melynek oltalmát visszamenet is kénytelen -igénybe venni. Az itteni parancsnokság valóban nagy gonddal s nem -csekély költséggel iparkodik a turkmanok rablási vágyát fékezni, -ugy, hogy ezen baj már meglehetősen csökkent is, de teljes -biztonságot eszközölni merőben lehetetlen, sőt azt sem lehet -meggátolni, hogy számos szerencsétlen persa, sőt egyszermásszor -orosz matrózok is ne hurczoltassanak el lánczon Gömüstepébe. Éjjel -nappal szakadatlanul czirkálnak az orosz hajók a turkman vizeken, s -minden turkman naszádnak, mely a keleti part felől a déli persa -part felé akar indulni, el kell látva lennie utlevéllel, amit 8, 10 -sőt 15 aranyért szoktak egy évre kiszolgáltatni s mindig elő kell -azt mutatni, valahányszor Asura mellett elevezik, mely alkalommal -gondosan megmotozzák a jármüvet, valljon nem visz-e foglyokat, -fegyvereket, vagy más tiltott tárgyakat. Ezen intézkedés folytán -sok turkman kereskedelmi jármű be van jegyezve, s az ismeretlenek -legnagyobbrészt titkos ösvényeken kalandoznak, s ha rájok bukkannak -az orosz czirkálók, irgalom nélkül elsüllyesztetnek – hahogy -vonakodnának megadni magukat. Mig egyfelől kellő szigorral jár el -az orosz kormány, más felől szép szerével, politikus uton módon -iparkodott egyik másik törzset barátságos viszonyba füzni, hogy -aztán egyiket a másik ellen felhsználhassa. Azon időtájban, midőn -én Asura felé utaztam, Khidr khán, a Gazilikör törzsből, már -harmincz éve volt orosz szolgálatban, derjabegi (tengernagy) -czimmel, s mintegy <span class="pagenum"><a name="Page_38" id= -"Page_38">-38-</a></span> 40 arany rendes havi diját kapva, amiből -ő 10 aranyat mirzájanak (irnokának) fizetett. Khidr khán még mindig -sátor alatt lakott a félig europai gyarmat között, s hivatalos -kötelessége abból állott, hogy befolyása által, melylyel a -turkmanok között birt, iparkodjék átalában meggátolni azok -rablókalandozásait, vagy legalább értesitse az oroszokat, ha efféle -szándékot észrevesz, mivel ilyetén kémszolgálatra igen alkalmas -volt törzsrokonai besugásai segitségével, akiknek szemei előtt -történnek a készülődések. De nem felelt meg szolgálatának. Jó -szolgálatokat tehetett volna ugyan Khidr, amiről én később -meggyőződtem, hanem a hajdani buzgó müszülman korán megismerkedék a -nemes vodki-val (orosz pálinka) s oly mértékben élvezé, hogy éjjel -nappal részeg volt; fiai pedig, akiknek Gömüstepében -helyettesiteniök kellett volna őt, a karakcsikkal (rablókkal) -czimboráltak, s a világért se tudósiták soha az oroszokat valami -rablási tervről.</p> -<p>A mi Jakub-unknak is volt, – mint magától érthető – utlevele, -melyet elő kelle mutatnia, s csak a hajó gondos megvizsgálása után -engedteték meg utunkat folytatnunk. Mivel már beesteledett, midőn -Asura alá értünk, a hivatalnokok látogatása másnap reggelre maradt, -s mi horgonyt vetettünk csekély távolságban a parttól. Uti társaim -nagyon sajnálkozának, hogy nem teheték tiszteletöket Khidr khánnak, -ki nagy hirben állott mint a dervisek és hadzsik pártfogója. Én -pedig nagyon örültem, mivel elmaradnom nem lehetett volna tőlük, s -azon kellemetlen helyzetbe jutottam volna, hogy talán gyanut -ébreszthetnek europai arczvonásaim Khidr khán előtt. Nagyon örülék -tehát azon akadálynak, mely <span class="pagenum"><a name="Page_39" -id="Page_39">-39-</a></span> gátolá kiszállhatásunkat, s csak azon -egy gondolat nyugtalanitott: vajjon nem találják-e felötlőnek az -oroszok, akik holnap a hajót megvizsgálják, arczom europai vonásait -és szinét, melyek társaimétól szembetünőleg elütöttek. Attól nem -tartottam, hogy az oroszok embertelenül fognak velem bánni, csak -attól féltem, hogy felismernek, és majd le akarnak tervemről -beszélni. Az is könnyen megeshetett, hogy későbben, ártatlan -fecsegés által tudomást vesznek a turkmanok incognitomról, s ki -tudja mennyivel több váltság dijon menekülhettem volna meg, mint -Blocqueville, a sulyos rabszolgaságtól! Ezen elmélkedések komoly -aggodalomba ejtettek, s nagyon fájlaltam, hogy a nyugati élet -utolsó képét nem szemlélhetém igazi kedvteléssel.</p> -<p>A legfeszültebb kedélyállapotban ébredék fel másnap reggel. -Asurából kellemes harangszó hallatszék; társaim mondák, hogy ma a -hitetleneknek vasárnapjok és ünnepök van; de hogy melyik vasárnap -az, azt nem tudtam. Közel valánk egy hadihajóhoz, mely tele volt -aggatva lobogókkal; nem sokára észrevettem, hogy egészen -diszegyenruhás matrózok eveznek a part felé, s egy tiszt, szintén -teljes diszegyenruhában lépett be a csónakba, s a hajóra vitetett. -Mintegy 10 percz mulva előszólitatánk, hogy jőjünk közelebb, s -ekkor megláttam, hogy a fedélzeten, közel a lépcső feljáratnál több -szőke tiszt egybegyülve várakozik. Szivem elkezdett hatalmasan -dobogni; mind jobban jobban közeledénk s én azon voltam, hogy -amennyire lehet olyan állást foglaljak, amelyben lehetőleg -kikerüljem a szemtől szembe állást. Sorsom ugy intézé, hogy -csónakunk épen azzal az oldalával közeledék a gőzöshöz, amelyen én -ültem, s igy a <span class="pagenum"><a name="Page_40" id= -"Page_40">-40-</a></span> fedélzeten egybegyült tisztek csak a -nyakamat láthatták. Az ünnepnap miatt csak fölületesen tartották -meg a vizsgálást, a tolmács néhány szót váltott Jakubbal, a tisztek -a mi koldus társulatunk felett mulatták magukat, s beszédjük közől -egyebek közt e szavakat vehettem ki: „szmotrite, kakoj bieloj etot -hadzsi;“ (nézzétek milyen fehér ez a hadzsi). Ez az észrevétel -bizonyosan az én, még nem eléggé elvadult bőrömet illette, hanem -ennél az egynél nem is tettek több megjegyzést. Jakub csakhamar -szabadon bocsáttatott, s kis idő mulva már az orosz hajók látkörén -túl folytattuk utunkat. Én is fölemelkedém görnyedt, félig alvó -helyzetemből, s nagyot lélekzettem, aggodalmaim elenyészte -után.</p> -<p>Nem sokára erős nyugati szél keletkezett; mi azt hittük, hogy -gyorsan kifeszitjük a vitorlákat és sietünk a csak három órányira -eső Gömüstepe felé; hanem Jakub egy távol fehér pontra szegezvén -tekintetét, titkosan értekezett hajós embereivel, s csak akkor -huzták fel a vitorlát, midőn az a pont egészen eltünt, s -nyilsebességgel szeldelé hajónk a hullámokat kelet felé.<a name= -"FNanchor_6" id="FNanchor_6"></a><a href="#Footnote_6" class= -"fnanchor">6)</a> Mintegy félórányira Asurától több úszó tengeri -jel mellett mentünk el, melyek vörösre festett dorongokból -állottak. Jakub azt mondá nekem, hogy azokat az ingilizek tették -oda az orosz vizek határjegyeiként, hogy az innenső rész a -turkmanoké, a kiket mindenkor védeni fognának az ingilizek az -oroszok támadásai ellen. Hogy ki kölcsönzé a puszták vad fiainak -ezen messzeható politika <span class="pagenum"><a name="Page_41" -id="Page_41">-41-</a></span> eszméjét, az megfejtetlen talány -marad. Én ezen jegyeket nem ismerem, de még kevesebb tudomásom van -Angolország rokonérzelmeiről Turkmania iránt. Rövid óra mulva -meglátszott a turkman tengerpart, hosszu vonal alakjában, több -domborodással; mi is azon irányt követtük, melyet több előttünk -haladó hajó jelölt ki. Nemsokára összevonattak a vitorlák, mivel a -hajózható viznek végét értük, s körülbelől 1½, mértföldnyire a -Görgen torkolata előtt valánk, melynek mindakét partján terül el -Gömüstepe tábor, száz meg száz sürüen egymásmellé helyezett óriás -méhkas alakjában.</p> -<p>Mint Karatepe előtt, itt szintén lehetetlen a legkisebb -jármüvekkel is a viz sekélysége miatt a parthoz közeledni vagy a -Görgen folyamba befutni, a mely pedig meglehetősen mély s rendesen -elegendő vize szokott lenni. Várakoznunk kelle tehát a mig Jakub -megérkezésünket jelenté, s több tejmilt küldött átszállitásunkra. -Egy idő mulva jött is hozzánk három ilyen felettébb sajátságos -naszád, melyeknek több kerülőt kelle tenniök, mig kiszállitásunkat -eszközölheték. Én és hadzsi Bilal utolsóknak maradtunk, s valóban -nagyon megörültem, midőn a partra kiérkezve azt hallám, hogy -Khandzsan a jó Jakub által értesittetve, azonnal oda sietett. -Néhány lépésnyi távolságban megmutatták őt nekem, a mint épen -aszr-namazi-jával, – vagy is déli imájával foglalkozék, s én ezen -helyzetben közeledém hozzá. <span class="pagenum"><a name="Page_42" -id="Page_42">-42-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>V. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">MEGÉRKEZÉS GÖMÜSTEPÉBE, A HADZSIK SZIVES -VENDÉGSZERETETTEL FOGADTATNAK. – KHANDZSAN. – Ó GÖRÖG FAL. – AZ -ULEMÁK BEFOLYÁSA. – AZ ELSŐ MECSET, MELY A NOMÁDOK KÖZT TÉGLÁBÓL -ÉPITTETETT. – PERSA RABSZOLGÁK. – KIRÁNDULÁS GÖMÜSTEPÉTŐL -ÉSZAK-NYUGATI IRÁNYBAN. – TATÁR ELJEGYZÉS, LAKOMA STB. – A KHIVAI -KHÁN KERVANBASI-JA A SIVATAGON ÁT TEENDŐ UTAZÁSHOZ KÉSZÜL. – A -TEVÉKET BÉRBEADÓ ILIASZ BEG. – ALKUKÖTÉS KHULKHANNAL. – TURKMANOK -EXPEDITIÓJA PERSIÁBAN LÓRABLÁSRA. – A LÓRABLÓK VISSZAÉRKEZÉSE.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Ad introeuntium dextram Scythae nomades, freti litoribus, -insident.</i> – Pompon. Mela, <i>De Situ Orbis</i>, 1. III. c. -V.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Khandzsan</span> elvégezvén -imáját felemelkedék s én egy szép, karcsu termetü magas férfiut -láték magam előtt, – mintegy 40 éves lehete, hosszu szakála leért a -mellére; öltözéke felettébb szerény volt. Tüstént felém sietett, -megölelt s nevemen szólitva szives nyájassággal üdvözölt. Ugyanazt -tette hadzsi Bilallal és hadzsi Szalihval is, s midőn a karaván már -talpon volt, uti málháival felrakodva, mi is csatlakozánk hozzá, s -elindulánk a sátrak felé. Már itt érkezésünk hire átalánosan el -volt terjedve, s természetesen tulzottam fölcsigázta karavánunk -számát a hir; a nők, gyermekek és kutyák tarka vegyületben siettek -ki a sátrakból, az érkező zarándokokat <span class= -"pagenum"><a name="Page_43" id="Page_43">-43-</a></span> meglátni s -mint a mollák állitják, ölelés által részesülni az isteni -malasztban s a búcsujárás érdemeiben részt vehetni. A közép-ázsiai -életből általam legelőször látott s tehát reám nézve egészen uj kép -annyira meglepett: hogy azt sem tudtam, a sajátságosan alkotott -szőrnemez sátrakat szemléljem-e, vagy a bokáig érő vörös -selyeminges asszonyokat bámuljam, vagy pedig a felém nyujtott sok -kezet elégitsem ki. Sajátságos volt azt látni, mint törekedtek -ifjak és vének, minden nemi és családi különbség nélkül a hadzsikat -érinteni, a kiken még rajtuk volt a Mekkából és Medinából hozott -szent por s nem kevéssé valék megilletődve, midőn a legbájosabb -fiatal asszonyok sőt leányuk is ölelésemre siettek. Fáradtan s ezen -vallásos vendégszerető megtisztelések által egészen kimerülve -érkezénk meg a fő isan (pap) sátora elé. Itt összpontosula kis -karavánunk, s a legérdekesebb látvány fejlődött itt ki, melynek -valaha szemlélője voltam. A vendégek elszállásolásához akartak -fogni. Egész bámulásra ragadott azon buzgó törekvés, mint -iparkodott minden ember a szegény idegenek közől vagy egyet -megvendégelhetni; hallottam ugyan már hirét a nomádok -vendégszeretetének, hanem ily mértékben még se tudtam volna azt -soha képzelni. Az asszonyok már elkezdtek veszekedni, hanem -Khandzsan rendet csinált oly formán, hogy a zarándokokat mind -elosztá, engem pedig és hadzsi Bilalt, a hozzánk tartozókkal -együtt, mint saját vendégeit a maga ova-jába (sátor) vitt.<a name= -"FNanchor_7" id="FNanchor_7"></a><a href="#Footnote_7" class= -"fnanchor">7)</a> Minthogy Gömüstepe legvégén lakott, végig kelle -ballagnunk az egész táboron, mely a Görgen két partján <span class= -"pagenum"><a name="Page_44" id="Page_44">-44-</a></span> nyulik el -s szorosan egymás mellé helyezett sátrakból áll.<a name= -"FNanchor_8" id="FNanchor_8"></a><a href="#Footnote_8" class= -"fnanchor">8)</a> Már közelgett az alkonyat, midőn fáradtan -megérkezénk azon édes reményben, hogy most majd kissé kipihenjük -magunkat. De fájdalom, megcsalt reményünk. A nekünk szánt sátor ott -volt ugyan, alig egy pár lépésnyire a nevezett folyamtól, de alig -vettük birtokunkba, a kellő szertartással, – kétszer körül kerülvén -azt, s egyet köpvén mind a négy szegletén – csakhamar megtelt -lakásunk látogatókkal, kik aztán késő éjig nálunk maradtak s száz -meg száz különféle udvarias kérdéssel terhelének, elannyira, hogy -még hadzsi Bilal is, ez a telivér keleti ember, kezdé türelmét -veszíteni. Este Khandzsan tizenkét éves fia Baba Dzsan<a name= -"FNanchor_9" id="FNanchor_9"></a><a href="#Footnote_9" class= -"fnanchor">9)</a> elhozá vacsoránkat, mely főtt halból és aludt -tejből állott s nagy fatálban hordatott fel. Egy nehéz lánczra vert -persa rabszolga egészen közel hozta hozzánk a tálat, a hol aztán -Baba Dzsan tette elénkbe; maga atyja mellé ült le csekély -távolságban s mindaketten őszinte kedvteléssel nézték, milyen -hatalmas étvágygyal estünk neki az eledelnek. Étkezés után -imádkoztunk. Hadzsi Bilal fölemelé kezeit, és minden jelenlevő -akként cselekvék s midőn befejezésül szakállát megfogva, ezt mondá: -Biszmillah <span class="pagenum"><a name="Page_45" id= -"Page_45">-45-</a></span> Allah Ekber, hasonlóképen megsimogatá -mindenki a szakállát, s szerencsét kivánt Khandzsannak -vendégeihez.</p> -<div class="figcenter" style="width: 573px;"><a href= -"images/i002hq.jpg"><img src="images/i002.jpg" alt= -"FOGADTATÁS EGY TURKMAN FŐNÖKTŐL A KASPI-TENGER PARTJÁN. " title= -"FOGADTATÁS EGY TURKMAN FŐNÖKTŐL A KASPI-TENGER PARTJÁN. " /></a> -<p class="caption">FOGADTATÁS EGY TURKMAN FŐNÖKTŐL A KASPI-TENGER -PARTJÁN.</p> -</div> -<p>April. 13-án ébredék legelőször turkman sátorban, a mit a -jomut-oknál csatma-nak, a többi vidékeken aladzsa-nak neveznek. Az -édes álom, s a könnyüd épűlet, mely alatt valék, egészen -felfrisitettek és megkönnyitének, s az ujdonság ingere annyira -gyönyörködtetett, hogy örömöm határtalannak látszék. Hadzsi Bilal -ezt észrevette s felszólitott, hogy mennék vele sétálni, és a mint -kissé távol valánk a csatmáktól, figyelmeztetett, hogy már nagyon -itt volna az ideje efendi rangomtól egészen megválni s testestül -lelkestől dervissé lenni. „Bizonyára észrevetted már eddig“ – monda -jó utitársam, – hogy nem csak én egyedül, hanem valamennyi -collegánk, a fiatalok úgy mint az öregek, fatihát (áldást) -osztogattunk az emberekre; ehez már most neked is hozzá kell -fognod. Jól tudom, hogy ez Rumban nincs szokásban; hanem itt -kivánni fogják az emberek, és nagyon meg fognak benne ütközni, hogy -dervisnek adod ki magadat, és nem teljesited tökéletesen a dervis -szerepet. Az áldás formáját ismered, vágj hozzá áhitatos jámbor -arczot és oszszad a fatihát (áldást); nefeszt (szent leheletet) is -osztogathatsz, ha betegekhez hínak, és ne feledd soha azonnal -kinyujtani kezedet, mert jól tudják az emberek, hogy mi dervisek -efféle szent mesterségből élünk s mindig kész is náluk egy kis -adomány.“ Hadzsi Bilal bocsánatot kért, hogy bátorságot vett -magának engemet oktatni; de – ugymond – csak saját javamért tette, -hozzá tevén, hogy bizonyára hallottam azon utazó történetét, a ki -az egyszemüek országába <span class="pagenum"><a name="Page_46" id= -"Page_46">-46-</a></span> jövén, az egyenlőség kedvéért egyik -szemét mindig behúnyva tartá.</p> -<p>Én szives köszönettel fogadtam tanácsadásait, ő pedig azt is -elmondá nekem, hogy Khandzsan sok más turkmannal különös -figyelemmel kérdezősködék felőlem, és hogy nagyon sok fáradsággal s -bajlódással tudta őket arról meggyőzni, miszerint legkisebb -hivatalos jellemmel sem bir utazásom. A turkmanok ugyan is azon -hitben valának, hogy valami oroszellenes küldetésben utazom Khivába -és Bokharába a szultán megbizásából; nem is akará egészen -megingatni ezen hitöket, jól tudván, hogy a szultánt nagy -tiszteletben tartják, s ennél fogva engem is annál jobban -megbecsülnek. Mindamellett rendkivül figyelnem kelle, hogy dervis -minőségemről soha egy pillanatig se feledkezzem meg, mert a -talányszerű bizonytalanság ezen embereknek legjobban inyére -van.</p> -<p>Nemsokára ezután visszamentünk lakásunkba, hol már várt reánk a -házi gazda sok barátjával és rokonával. Felesége és éltes anyja -bemutattattak, hogy áldásunkat kinyerjék, később Khandzsan -legközelebb rokonaival ismerkedénk meg, és miután mindegyiket -megáldottuk, Khandzsan figyelmeztete, hogy turkman szokás szerint a -vendég a család legkedvesebb tagjának tekintetik, s most már -nemcsak az ő törzse, hanem valamennyi jomut között akadály nélkül -járhatunk, és ha valaki merészelné az ő vendégének csak egy -hajszálát is meggörbiteni, majd szereznének maguknak elégtételt a -kelte-k (igy nevezik Khandzsan törzsét.) Legalább két hétig -várnotok kell itt, a mig Khivába menő karaván fog találkozni; tehát -pihenjétek ki magatokat, s látogassátok meg a távolabbi ova-kat; a -turkman soha se bocsátja <span class="pagenum"><a name="Page_47" -id="Page_47">-47-</a></span> el sátora alól üres kézzel a dervist, -s nektek épen nem fog ártani ha jól megtöltitek kenyeres -tarisznyátokat, mert nagy utat kell tennetek, mielőtt Khivába és -Bokharába érnétek.“</p> -<p>Hogy ezen szavak nagy örömömre szolgáltak nekem, a ki szabadon -ohajték kószálni, azt könnyen elgondolhatni. Csak annyi ideig -akartam tehát Gömüstepében maradni, a mig ismeretségeim köre jobban -kiterjed; különben a turkmanok szóejtésében is, melynek elmélete -ismeretes volt előttem, több gyakorlati jártasságot szerettem volna -magamnak szerezni. Az első napokban Khandzsannal, testvérével, vagy -más házibarátaival mentem ki, különféle sátorokban látogatást -tenni, később ugyan gyakran hadzsi Bilal kiséretében jártam ki -áldást osztogatni, vagy hadzsi Szalihval mentem, a ki itt nagyban -üzte az orvoskodást. Mig ő a gyógyszereket beadta, én elmondám a -betegre az áldást, a miért mindig kaptam egy kis posztónemez -szőnyeget, aszalt halakat, vagy más egyéb apróságokat. Vajjon a -közös gyógyitásainkat követő szerencsés siker, vagy a hadzsi rumira -(török hadzsi) vonatkozó kiváncsiság okozta-e, – mindig talány -maradt előttem, – hanem annyi igaz, hogy barátaim nagyon -elcsodálkoztak a felett, miszerint alig öt napi tartózkodásom után -Gömüstepében igen sok látogatást kaptam betegektől, vagy -olyanoktól, a kik beteggé tetteték magukat, a kiket megáldék, rájok -lehelék, vagy kis taliszmanokat is irtam nekik, s az illető jutalom -természetesen soha se maradt el. Itt ott találkoztak ugyan afféle -nyakas politikusok, a kik engem politikai emissariusnak tartván, -kétségbe vonták dervis minémüségemet, hanem én ezzel nem sokat -törődtem, miután álarczom <span class="pagenum"><a name="Page_48" -id="Page_48">-48-</a></span> eléggé biztositva volt. Arra a -gondolatra senki se jöhete, hogy bennem europait akarjon -fölfedezni, s milyen öröm volt az reám nézve, hogy ezen az egészen -idegen földön háboritatlanul járhatok kelhetek.</p> -<p>Ismerőseim száma napról napra szaporodott, annyira, hogy -nemsokára a leghatalmasabb és legbefolyásosabb embereket -számithatám közéjök. Különösen nagy hasznát vettem Kizil Akhond -barátságának, a kinek igazi neve tulajdonképen Molla Murad vala. -Ezen nagy tiszteletben állott tudóssal igen jó lábon állottam, s -ajánlása mindenütt utat nyitott számomra. Kizil Akhond annak -idejében, még midőn Bokharában tanult, egy oszman-török nyelven az -exegesisről irott munkát kapott, a melyet nem birt egészen jól -megérteni, s a melyhez én adtam neki a megkivántató kulcsot. Nagy -örömére volt tehát társalgásom, s mindenütt kidicsért, hogy -mennyire otthonos vagyok én az iszlam könyveiben. Szatlig Akhond -is, egy nem kevésbbé nagyra becsült pap, szintén barátságos -hajlammal viselteték irántam. Midőn legelőször találkozám vele, -külön imában adott hálát a gondviselésnek, hogy megengedé neki az -én személyemben egy Rumból, a hitnek ezen valódi forrásából való -müszülmant látnia; és midőn a társaságban valaki fehér bőrömre -valami megjegyzést tett, azt mondá, hogy: ez az igazi nur -ül-iszlam, az iszlam valódi világossága, a mely az én arczomból -ragyog, mely Isten áldásának csak nyugat vidéki hivők örvendnek. -Molla Durdisz barátságát sem hanyagolám el, a ki kazi-kelan, vagy -is főbirói rangot viselt; sőt gondosan ápolgatám azt, mivel -csakhamar meggyőződtem a felől, hogy ezen vad népességre csak is az -ulemák birnak némi kevés befolyást gyakorolni, <span class= -"pagenum"><a name="Page_49" id="Page_49">-49-</a></span> és hogy az -akszakalok (őszszakáluak) felsősége, melyet Európában oly -tulnyomónak tartunk, ezen nép között vajmi kevés nyomatékkal bir. -Hogy felfogásomban nem tévedék, arról eléggé meggyőzött azaz egyre -növekvő bizalmasság, melylyel a turkmanok irántam viseltettek, és a -midőn Gömüstepe régi görög romjainak tégláiból, melyektől az egész -tábor nevét nyerte, mecsetet akarának épiteni, engem kértek meg -hogy én jelölném ki a mihrab-ot (oltár s egyszersmind kible) mivel -Kizil Akhond engem szemelt arra ki, mint a ki e részben -legelismertebb és legtapasztaltabb dervis vagyok.</p> -<p>Gömüstepe területén eddigelé soha se láttak falat, a környékén -szétszórva létező görög romokon kivül, s a jomutok bizonyos -polgárisodási neki-buzdulásának tulajdonitható, hogy e helyen, mely -a jomutok főhelységének tekintetik, rakott falakból épitett -istenházát óhajtottak birni. Kegyes turkmanok kötelességükké tették -maguknak, hogy a Nagy Sándor által épitett erődök gyönyörü -négyszögü tégláiból néhány száz darabot ugyanazon egy helyre -összehordjanak, s midőn már elegendőnek gondolták az anyagot, egy -turkman bizatott meg a felépitéssel, a ki több izben járván -Asztrakhanban, tapasztalt ember hirében állott. Miután iránytűm -segitségével kijelölém nekik, merre fekszik Mekka, azonnal hozzá -fogtak a falrakáshoz, minden alap falazat nélkül, mely körülmény -nem igen erősen kezeskedhetik az épület szilárdságáért. De annál -jobb igy. Mert ha tovább fönállna, még valami erőd bástyájául -használhatnák egykor az oroszok, s a nagy macedoniai nagy terveinek -még a hasonnevü Romanow vehetné hasznukat.</p> -<p>Alig tölték egy egész hetet Gömüstepében, s a fönebb -<span class="pagenum"><a name="Page_50" id= -"Page_50">-50-</a></span> emlitett pártfogás utján mindenfelé -ismeretes lettem. Lassankint a polgári viszonyokba is szerettem -volna behatolni, a nagyon szétágazott törzs- és családneveket -megismerni, s amennyire csak lehetséges, tiszta fogalmat képezni -azon társadalmi kötelékekről, melyek ezen, látszólag a legnagyobb -anarchiában élő, elemeket összetartják. Ez aztán valamivel -nehezebben ment, mint gondolám. De alig érintettem a közönséges -életbe vágó valamely kérdést, alig mutattam egy vagy más dolog -iránt némi kiváncsiságot, azonnal csodálkoztak felette, hogy mit -érdekelhetnek mulandó dolgok egy dervist, kinek csak az Istennel és -a vallással van dolga. Tehát igen sok fáradozásomba került, a mi -tapasztalatokat e téren szereztem, mert kérdezősködnöm nem volt -szabad soha. Nagy szerencse volt reám nézve, hogy a turkmanok, kik -rabló kalandozásaikon kivül egész életöket a legrenyhébb heveréssel -töltik, szeretnek órákig politizálni, a maguk módja szerint, s én -ilyenkor néma hallgatójuk valék; félálmosan üldögélvén imádságos -olvasómmal; s az alamanok (razziák) történetét, s a vilajet-hez -(Persia), a khivai khánhoz és más nomad népekhezi viszonylataikat -igy tanulmányozhattam.</p> -<p>Alkalman volt ama napokban Kizil Akhond társaságában kirándulást -tenni az atabeg-ekhez, (a jomutok keletfelé lakó törzse) és a -göklen turkmanokhoz, a mit én azért tarték nagyon érdekesnek, mivel -ez alkalommal megláthattam nagy részét azon falnak, melyet Nagy -Sándor épittetett a sivatagnak már akkor is rettegett lakói ellen. -Kizil Akhond egy perhez tartozó törvényes vizsgálat miatt utazott, -minélfogva több helyt időztünk, s négy nap alatt tettünk meg olyan -utat, melyet <span class="pagenum"><a name="Page_51" id= -"Page_51">-51-</a></span> két nap alatt is könnyen megtehettünk -volna. Utunk iránya keletnek tartott, azonban nagy kerülőket kelle -tennünk, a kákával benőtt mocsárok miatt, melyekben százankint -tartózkodtak a vaddisznók. Ezen mocsárok a Görgen kiáradásaiból -támadnak, mely tavaszszal rendesen megárad, s gyakran mérföldekre -elárasztja jobbról balról partjait. És ennek már régi időkben is -igy kelle történni, minthogy czélszerünek tartották a nagy védfalat -a folyamtól négy sőt több helyütt hat angol mérföldnyire épiteni, a -folyamtól északnak. S minthogy ez a sikság legmagasabb pontjain -történt mindenütt, még most is a régi falromok közelében a -legbiztosabb utazni, bármely évszakban. A sátorokat is leginkább -ezen tájon találhatni, s alig egy-egy óranegyednyi haladás után -kisebb nagyobb sátor csoportokat talál a vándor. Ezen őskorbeli -épitményemlék nyugati végét nem láthattam, s azoknak a mesés -tudósitásoknak sem vagyok hajlandó hitelt adni, a miket hallék -róla. Keletnek, ugy tartom két helyütt leltem meg a vég pontjait; -az egyiket északkeleti irányban Gömüstepétől, a hol nagyobb -várromok jelölik a fal kezdetét egészen a tengerparton; a másikat -az Etrek folyamtól mintegy 20 angol mérföldnyire délnek, szintén -közel a tengerparthoz, mely két vonal az Altin-Tokmakon valamivel -fölül jön össze. A mi a Gömüstepétől kiinduló vonalt illeti, azt -módomban volt két napig bejárni mintegy 10 geographiai mérföldnyi -távolban, nyugattól észak-keleti irányban. – Arról lehet tisztán -ráismerni, hogy a földtől két, sőt néha három lábnyi magasan is -emelkedő domborlatot képez, a szerint a mint a föld minősége a -romladékok eltakarásához járulni alkalmas volt. Az egész -meglehetősen <span class="pagenum"><a name="Page_52" id= -"Page_52">-52-</a></span> egy hosszan elnyuló sánczvonalhoz -hasonlit, melynek közepéből minden 1000 lépésnyire egy-egy hajdani -torony alapromjai emelkednek ki, melyeknek meglehetősen egyenlő a -kiterjedése. Azonkivül még más nagy föld halmok is láthatók ezen -fal hosszában, melyeknek kikutatását inkább szakférfiakra bizom, -mivel még csak gyanitó véleményadásra sem érzem magamat -illetékesnek. A kisebb föld halmokból néhányat felnyitottak a -turkmanok, s a mint nekem beszélték, egy négyszögü épületben, egy -roppant nagy, papirvékonyságu cserép fazekat leltek, abban pedig -kékes hamvat, itt-ott arany pénzeket s más drágaságokat, a miért az -egész vidék a fallal együtt Kizil-Alannak, azaz: arany szedőnek -nevezi. Ezen utóbbi emelt helyeket azonban szükség megkülönböztetni -azon joszkáktól (dombok), melyeket a turkmanok nagy halottaik -tiszteletére hordanak össze.</p> -<p>Kizil Akhond, az én tudós kisérőm, nagyon csodálkozott a felett, -hogy a Szeddi Iszkender, azaz a Sándor-sáncz, melyet a dzsineknek -(szellemek) a nagy uralkodó parancsára kelle épiteniök, engemet -annyira érdekelt.<a name="FNanchor_10" id= -"FNanchor_10"></a><a href="#Footnote_10" class="fnanchor">10)</a> -Sándor, az ő vélekedése szerint buzgóbb müszülman volt mint mi, s -azért a földalatti szellemek akarva nem akarva, mind szolgálatában -állottak. Előadását azon ismert mese elmondásával akará folytatni, -mely arról szól: hogyan ment Sándor a setétség országába; hanem -elhallgatott, a mint látta, hogy egy téglának a kibontásával -<span class="pagenum"><a name="Page_53" id= -"Page_53">-53-</a></span> nagyon el vagyok foglalva. Valóban -ugylátszik, mintha azok a piros szinü téglák össze volnának -forrasztva, mert inkább széttörnek, hogy sem a nagy tömegtől -elváljanak. Egyébiránt ezen vidék nagy érdekkel birhatna -régiségbuvárainkra nézve, minthogy itt nemcsak a régi görög uralom -sok maradványának, hanem az ó iran cultura emlékeinek is bőven kell -rejleni, mert a Görgenek, a mai Sehri Dzsordzsan romjainak -fontosságáról, sokat beszélnek az arab történetirók. Maga -Kumbezi-Kausz, vagy is a Kausz kupola-rom, melynek csak hirét -hallám, hihetőleg több figyelmet érdemelne mint a mennyiben az arra -gyorsan áthaladott angol utazók részesithették.</p> -<p>Nagy meglepetéssel láttam, hogy Kizil Akhondnak, a kit csak -tudós de nem gazdag embernek tartottam, több helyütt vannak sátrai -nőkkel és gyermekekkel, a kik hármas házasságból való családjának -egyes alkatrészeit képezék. Csak midőn több helyütt mindig más-más -feleségeivel s gyermekeivel ismerkedém meg, akkor kezdtem -megérteni, hogy az ő körutjának a törvényes czélon kivül még egy -más, családi feladata is van. Egyébiránt nagyon csekély különbség -volt az idegen és a saját sátraibani fogadtatásunk között. A Molla -– igy nevezték őt par excellence – a turkmanoknál, még az -ellenséges törzseknél is minden sátorban a ház ura volt, s nem csak -megkülönböztetésekkel de ajándékokkal is elhalmoztatott, a mi nekem -is, ki az ő tanitványa szerepét játszám, több posztónemezbül való -imaszőnyeget (namazdzsi) jövedelmezett, meg egy turkman felöltőt és -egy prémes kucsmát, a mi a turkmanok nemzeti fövege. Az utóbbit -föltettem a fejemre, még könnyü turbánt is tekergettem körüle s át -lettem változva turkman mollává. <span class="pagenum"><a name= -"Page_54" id="Page_54">-54-</a></span></p> -<p>Midőn Gömüstepébe visszakerültem, társaim, kik az efféle -kirandulásokat roszalták, már nagy aggodalomban voltak kimaradásom -miatt. Sorba kérdezősködvén mindegyiknek hogyléte felől, -elbeszélték, hogy hadzsi Szalih fényes sikerrel s haszonnal üzi -orvoskodását, s hogy hadzsi Kari Meszud-ot, a ki egy mecsetbe, -(azaz egy mecsetül használt sátorba) volt elszállásolva, meglopták. -Sokáig kutatták, keresték az ellopott tárgyakat, s miután semmit se -találhattak meg, az Isan (sejkh) kinyilatkoztatta, hogy meg fogja -átkozni a tolvajt, ha vissza nem tériti az elorzott tárgyakat. Nem -került bele 24 óra, midőn a tolvaj bünbánó alázattal megjelent, s -az ellopott tárgyakon kivül még engesztelő ajándékot is hozott. Azt -nem igen hiszem, hogy a párisi vagy londoni rendőrség az efféle -rendszabálytól hasonló sikert remélhetne. Egy Khivába menő -karavánra nézve is jó tudósitást kaptam. Elbeszélék ugyanis -barátaim, miszerint a khivai khan, kinek az orvosok egészségi -tekinteteknél fogva bivalytejet rendeltek, egyenesen ide küldé -kervanbasiját<a name="FNanchor_11" id="FNanchor_11"></a><a href= -"#Footnote_11" class="fnanchor">11)</a>, két pár ilyen állat -vásárlására, mivel azok az ő országában nem találtatnak. A -kervanbasi már el is ment Asztrabadba, s mihelyt visszatér, utra -kellend kelni, mely utazásra nézve nagyon jó előjel, hogy a -sivatagon legjártasabb ember fog lenni a vezetőnk. Nagyon feltünt -előttem, hogy utitársaim közől sokan, habár a legnemesebb -vendégszeretetben részesültek, épen ők, a legszegényebb emberek, -már nem akartak tovább a turkmanoknál <span class= -"pagenum"><a name="Page_55" id="Page_55">-55-</a></span> mulatni. -Lehetetlen – mondának – hacsak annyi mennyi érzéssel bir is az -ember, tovább szemtanuja lenni azon kegyetlen bánásnak, melyben itt -a szerencsétlen persa rabszolgák részesittetnek. „Igaz ugyan, hogy -eretnekek, hogy nagyon bántottak bennünket, midőn országukon -keresztül utaztunk; de az még is sok, a mit ezeknek a szegényeknek -itt szenvedniök kell.“ Tatár utitársaim részvéte, a kiknek -hazájokban nincs szokásban az emberekkel kereskedés, és azok a -káromlások, melyekkel nagy boszankodásukban a karakcsikat -(rablókat) szidalmazták, legbővebben rajzolák a szegény rabszolga -által viselt kinzásokat. Képzelje magának bárki, hogy érezheti -magát egy persa, legyen bár a legszegényebb, midőn éjjel -váratlanul, családja köréből kiragadják s sokszor sulyos sebekkel -megrakva ide hurczolják foglyul. Ruhái ócska turkman viseletbeli -rongyokkal cseréltetnek fel, melyek testének csak bizonyos részeit -fedik el, nehéz lánczokat vernek rá, melyek bokáin sebeket törnek, -s minden lépten iszonyu fájdalmat okoznak, és fogságának első -napjait, sőt gyakran heteket igy kell töltenie a legsilányabb -eledelen, s hogy éjjel meg ne kisértse az elszökést, karabográt, -azaz: vas örvöt tesznek a nyakára, a melynél fogva egy erős karóhoz -van lánczolva, s a láncz csörgése legkisebb mozdulását is elárulja. -S kinjainak mértéke csak akkor ér határt, ha rokonai kiváltják, -avagy Khivába vagy Bokharába küldik eladni.</p> -<p>Soha se tudtam megszokni azt a lánczcsörgést, mely minden -turkman sátora mellett hallható, a ki csak némi igényt is tart -tekintélyességre. A mi Khandzsanunknak is volt két rabszolgája, és -ehez még mintegy tizennyolcz, husz éves fiuk voltak, s engemet -mindenkor <span class="pagenum"><a name="Page_56" id= -"Page_56">-56-</a></span> nagyon felinditott, valahányszor a -virágzó ifjuságot lánczra füzve láttam. Ehez járult még, hogy ezen -szerencsétleneket nyilvánosan piszkolnom s káromolnom kellett, mert -a legkisebb részvéttel gyanut ébresztettem volna magam ellen, -főképen miután azon körülménynél fogva, hogy tudtam a persa -nyelvet, leggyakrabban engem szólitottak meg. Házi rabszolgáink -ifjabbika, egy szép fekete fürtü irani ifju arra kért, hogy irnék -levelet szülőinek, hogy az Isten szerelméért adják el juhaikat s -házukat és váltsák őt ki; a mit én meg is tettem neki. Egyszer azt -hivém, hogy észrevétlenül adhatok neki egy csésze theát, s -szerencsétlenségre, épen a mint kezét nyujtá adományom után, akkor -lépett be valaki a sátorba. Hanem én is hirtelen ugy tettetém -magamat, mintha csak ingerkedni akarnék vele, s a thea helyett -néhány gyengébb ütésben kelle őt részesitenem. Gömüstepében -mulatásom alatt egy éj se mult el a nélkül, hogy a tenger felől -hallatszó lövések ne jelentették volna, valamely zsákmánynyal -terhelt naszád megérkezését. A legközelebbi reggel elmenék a hőstől -követelni a dervist illető tizedet, vagy jobban mondva, a szegény -persákat szerencsétlenségök első perczében meglátni, s szivem -vérzett az iszonyu látványtól. Igy kelle lassankint megszoknom az -erények és bünök, az emberszeretet és zsarnokság, a -szőrszálhasogató lelkiismeretesség és kitanult gazság -ellentétességeit, a mik a keleten mindenütt, de főkép -Közép-Ázsiában leginkább fellelhetők, főkép ott, hol az Iszlam, a -társadalmi élet ezen irtóztató mérge, elszórta álpolgárisodásának -magvait. Ellenben a nem müszülman nomádok a világon a legjobb -emberek. <span class="pagenum"><a name="Page_57" id= -"Page_57">-57-</a></span></p> -<p>Még csak két hetet töltöttem itt, mire én is mint utitársaim, -szintén elkezdtem ezen helyet unni, megutálni, szemeimet -kimondhatatlan vágygyal legeltetvém a persa hegységeken. Csak -néhány órát tesz a távolság s mégis az erkölcsök, szokások, -gondolkozási irány annyira eltérő itt a turkmanok között, mintha -ezer mérföld választaná egymástól a két országot. Valóban -csodálatra méltó az a befolyás, a mit a vallás és történelem -gyakorol az emberekre! Nevetnem kell, valahányszor eszembe jut, -hogy épen ezek az embertelen turkmanok voltak, a kik minduntalan -lakomát adtak „lillah“ kegyes czélokra, a hol jelen kellett lennie -a mi egész hadzsi társaságunknak. Ilyen meghivások napjában -többször fordultak elő, csak az elsőre és másodikra valék hajlandó -elmenni, a harmadik meghivásnál ki akarám magamat menteni, hanem a -meghivó durva oldallökésekkel hivogatott ki sátoromból, a turkman -etikette szabályai szerint: „minél keményebbek az oldaldöfések, -annál szivesebb a meghivás.“ Ilyen ünnepélyes alkalmakkal a -vendégséget adó sátora elé néhány nemez darabot, vagy ha már -nagyban ment – szőnyeget teritettek, s a meghivott vendégek öten -hatan egy-egy csoportban foglaltak rajta helyet körbe ülve; minden -csoport kapott egy nagy fatálat, mely a vendégek számához és -korához mérve volt megtöltve, s ezen tálból szétterjesztett -marékkal ették ki fenékig az eledelt. Az étkek minősége s készitési -módja, ugy hiszem, nem igen fogja inyenczeinket érdekelni, csak -mellesleg emlitem tehát meg, hogy a ló és teve hus napi renden -voltak, a többi hus nemeket jobbnak tartom elhallgatni. Khandzsan -azon idő alatt, mig nála valék, tizenkét éves fiát egy tiz éves -leánykával eljegyzé, a minek <span class="pagenum"><a name= -"Page_58" id="Page_58">-58-</a></span> családi ünnepély lett a -következménye, s nekünk a kik vendégei valánk, nem lehete abból -kimaradnunk. Midőn a jövendőbeli sátorába beléptünk: javában -foglalkozott egy shawl szövésével; ugy tett, mintha észre se vett -volna bennünket, s két órai ott mulatásunk alatt csak egyszer -vehettem észre, mint vesz ő is részt lopva reánk vetett -tekintetekkel társalgásunkban. Az étkezés alatt, mely az én -tisztelemre rizsből és tejből volt főzve, megjegyzé Khandzsan, hogy -ezen ünnepély tulajdonképen a jövő őszre volt határozva, de -használni akarta ittlételünk alkalmát, hogy áldásainkat -kinyerhesse. Majd elfeledém emlitést tenni azon lakomáról, melyet -egy karakcsi adott tiszteletünkre, a ki egy maga gyalog, három -persát nem csak foglyaivá tett, hanem szintén egészen egyedül -hajtotta őket maga előtt nyolcz mérföldnyire a rabszolgaságba. -Nekünk adta ki a zsákmányból az egyházat illető tizedet, a miből -mindegyikünkre két kran jutott, és milyen boldognak érzé magát, -midőn az ő megáldására fatihát éneklénk!</p> -<p>Miután három hetet a legkellemetlenebb elfojtott érzéssel -Gömüstepében tölténk, végre beleegyezett a vendégszerető Khandzsan, -hogy utrakészülődéseinkben ő is segitségünkre legyen. Tevéket -vásárolni, ugy véltük, nagyon költséges lenne; tehát arra -határoztuk el magunkat, hogy kettejével bérlünk ki egy-egy tevét, -amely aztán magunkat, vizünket és lisztünket czepelné. És ez -nehezen lett volna kivihető, ha nem lettünk volna oly szerencsések, -Iliasz Beg a teve bérbeadó személyében oly embert lelni, a ki -vallásos ugyan nem nagy mértékben volt, a mi hadzsiságunkat sem -igen tisztelte, de annál szigorubb pontossággal tartotta meg a -vendégszeretet <span class="pagenum"><a name="Page_59" id= -"Page_59">-59-</a></span> törvényeit, s a mi kielégitésünkért a -legnagyobb áldozattól sem rettent vissza. Iliasz tulajdonképen -Khivából való turkman, s a jomut törzs ivadéka, ki évenkint egyszer -ide szokott utazni üzletben, a sivatagon keresztül, s a mig -Gömüstepében időzik, Khandzsan pártfogása alatt áll, a mely nélkül -ép oly kevéssé biztos a helyzete, mint bármi más idegené. Rendesen -őszkor szokott megjönni és tavaszszal megy vissza, miután 20–30 -tevét részint saját, részint másik áruival megrakott, s minthogy -épen ezen évben azonkivül szándékozott nehány tevével többet vinni -magával, ha mindjárt teher nélkül is, tehát a legcsekélyebb -haszonbér is csaknem talált pénz volt reá nézve. Khandzsan a -legmelegebben ajánlott neki bennünket, és ezen szavai: „Iliasz, -életeddel fogsz nekem értök jót állani“ elég világosan értelmére -adták, hogy milyen mértékü tekintetben valánk mi a mi -vendéglőgazdánknál; tehát a földre szegzé szemeit, mint a -nomádoknál szokás, midőn rendkivül komolyaknak látszanak, s -válasza, melyet ritka közönyösséggel monda halkan, ajkait nem is -mozditva, ebből állott: „ismersz engemet.“ A két alkudozó turkman -feltünő hidegvérüsége ingerelni kezdé még félig europai véremet, -megfeledkezém arról, hogy hadzsi Bilal s többi utitársaim is -mozdulatlan részesei valának a jelenetnek, s néhány megjegyzést -tettem; de csakhamar meg is bántam, mivel többszöri felszólalásomra -sem vétettek szavaim figyelembe. Tehát a nélkül, hogy az -alkudozásokba szabad lett volna avatkoznunk, abban történt -megállapodás, hogy két arany használati bérért kapunk egy-egy tevét -Khiváig; vizünknek és lisztünknek ingyen elvitelére ajánlkozott -Iliasz.</p> -<p>Azon kis összegből, a mit rongyos ruházatom különféle -<span class="pagenum"><a name="Page_60" id= -"Page_60">-60-</a></span> részeibe bevarrva tartogattam, valamint -jámbor mesterségem bő aratásának gyümölcseiből is kitelt volna, -hogy egy magam külön béreljek tevét; hanem hadzsi Bilal és Szultán -Mahmud lebeszéltek róla, kiemelvén, hogy a nyomoruságos, szegény, -könyörületre inditó külső a legjobb óvszer ezen nomádok között, a -kiknek ragadozó vágyát a kényelem legcsekélyebb jele is -felébresztené, s a kiket aztán ily esetben a legjobb barátokból -ellenségeivé tehetne az ember. Többeket megneveztek társaink közől, -a kik bőven el vannak látva, de biztonságuk kedvéért kénytelenek -rongyokba öltözve gyalog menni. A parancsoló szükséget átlátván, -társaságban bérlettem tevét s csak azt kértem ki magamnak, engednék -meg, hogy kedzsevét használhassak (a kedzseve, a teve két oldalára -alkalmazott egy pár fa kosár) mivel rendkivül terhemre esnék sánta -lábommal a szük nyeregben mással összeszoritva ülni, s ily -helyzetben tenni meg 40 állomást. Iliasz elejénte vonakodott, mivel -a kedseve a szegény állatra nézve a homok sivatagokon kettős teher -lett volna, s igaza volt, azonban Khandzsan rábeszélte s végre -beleegyezett kivánságomba. Most már meg volt az a vigasztalásom, -hogy husznapos utunk alatt Khiváig, melyről a legborzasztóbb -dolgokat beszélték, néha-néha egy kicsit alhatni is fogok; s az -egészben különös örömömre szolgált, hogy vis-à-vis-m, vagy -tulajdonképen ellensulyom, hadzsi Bilal, az én lelki barátom fog -lenni, a kinek társasága napról-napra elkerülhetlenebbé kezdett rám -nézve válni. Az alkudozás befejeztetvén, bevett szokás szerint -előre kifizettük a használati bért. Hadzsi Bilal egy fatihát -mondott, és miután Iliasz néhány szőrszálból álló szakállát végig -simitotta volna, <span class="pagenum"><a name="Page_61" id= -"Page_61">-61-</a></span> egészen megnyugodva lehettünk. Csak arra -kértük, hogy minél korábban induljunk, hanem ezt ő nem igérhette -meg, mivel az indulás a khan kervanbasijától függött, a kinek -karavánunk élén elül kellett mennie bivalyaival.</p> -<p>Néhány nap mulva készen voltunk az elindulásra Etrekbe, -karavánunk gyülekezési helyére. A megtörtént előkészülődések után -kettős forró vágyat érezék Gömüstepét elhagyni, először azért mivel -láttam, hogy az itt hasztalan töltött időzés következtében a hő -évszak mind jobban közeledik, s attól féltünk hogy a sivatagon még -itt-ott lelhető esőviz egyre nagyobb ritkaság leend, s másodszor -mivel a felőlem terjedező nevetséges hirek már valóban -nyugtalanitani kezdettek. Mig sokan a jámbor dervist látták -személyemben, mások nem tettek le azon gondolatról, hogy én a -szultán nagy befolyásu követe vagyok, ki a teheráni török követtel -összeköttetésben van, a ki néhány ezer puskát hozott magával s itt -fog Oroszország és Persia ellen összeesküvést szervezni. Az oroszok -Asurában ezt hallva bizonyosan nevettek volna rajta; azonban mégis -lehetséges volt, hogy a csodálatos idegen után kérdezősködhetnének, -s akkor aztán fölfedeztetésem következménye kinos, talán örökös -rabszolgaság lehetett volna. Több izben megkértem tehát hadzsi -Bilalt, hogy legalább Gömüstepéből menjünk már el; azonban épen ő, -ki eddig türelmetlenkedék, miután Iliasz átvett bennünket, egészen -közönyös lett, s sürgetéseimre mindig azzal felelt, hogy milyen -nevetségesen gyermekes vagyok én, hogy a sors rendelkezéseit meg -akarom előzni. „Hasztalan minden sietséged – monda egy izben, – -addig kell a Görgen partján maradnod, mig a <span class= -"pagenum"><a name="Page_62" id="Page_62">-62-</a></span> Naszib (a -fatum) más helyen nem rendeli ki ivóvizedet. És azt senki se tudja, -hamar vagy későn fog-e ez történni!“ Képzelhetni milyen hatása -lehet az ilyen keleti válasznak egy nem oknélkül türelmetlenné vált -kedélyre. De, fájdalom, átláttam hogy nincs menekvő ut, s megadtam -magamat sorsomnak.</p> -<p>Ugyane napokban történt, hogy néhány karakcsi áruló uton öt -persát hozott haza rabló kalandozásából, kik között egy vagyonos is -volt. A rablók egy naszáddal rándultak ki Karatepén át azon -ürügygyel, hogy a maliki-k (persák) falujában egy rakomás gabonát -akarnak vásárolni. Az alku hamar meg köttetett, s a semmi roszat -nem gyanitó persák alig jelentek meg a tenger parton áruikkal, -azonnal elfogdostattak, kezeik lábaik összekötöztettek, és nyakig -saját buzájokba elrejtve hurczoltattak Gömüstepébe. Jelen voltam, -midőn ezen szerencsétlenek, kik között egyik nagyon meg volt -sebesitve, kipakoltattak, s hallám, hogy ezen eljárást még maguk a -turkmanok is gyalázatos tettnek mondták. Az asurai oroszok is bele -avatkoztak ez ügybe, s kiszállással fenyegetőztek, ha tüstént -szabadon nem bocsáttatnak a foglyok. S minthogy a rablók -határozottan vonakodtak zsákmányukat kiadni, azt hivém hogy a többi -turkmanok, a kikre nézve az oroszok fenyegetése közös veszély volt, -kényszeriteni fogják törzsrokonaikat a kiadásra; – azonban ez -teljességgel nem történt, hanem lett nagy lótás futkározás, -fegyverek osztattak ki, hogy ha csakugyan ki akarnának az oroszok -kötni, komolyan szembe lehessen velök szállni. Érdekes volt, hogy -nekem is puskát nyomtak a kezembe, s nem kis zavarba jöttem, -elgondolván, hogy kikre kellend lődöznöm. Szerencsére <span class= -"pagenum"><a name="Page_63" id="Page_63">-63-</a></span> csak a -fenyegetésnél maradt a dolog.<a name="FNanchor_12" id= -"FNanchor_12"></a><a href="#Footnote_12" class="fnanchor">12)</a> -Másnap reggel egy orosz gőzös egészen közel jött a parthoz, hanem -diplomatiai uton intézték el az ügyet, oly formán, hogy a turkmanok -tuszokat adtak a jövőre nézve, hanem az öt persa rablánczain -maradt. A vagyonos 100 arany váltság dijért elbocsáttatott, egy -másik, a ki kezeire lábaira nyomorék volt, s nem birt 4 arany -névszerinti értékkel, az oroszok tiszteletére bocsátatott el; a -három izmos férfi pedig nehéz lánczokra verve Etrekbe, a rabszolgák -kinzó helyére vitetett el.</p> -<p>Az Etrek név, melylyel egy folyamot is, meg a környékén fekvő -lakosokkal biró egész területet nevezik, Mazendran és Taberisztan -szerencsétlen lakossága előtt a legirtóztatóbb rémszó, a legnagyobb -káromlás, annyira hogy rendkivüli haragba kell annak a persának -jönie, a ki ajkain kibocsátja ezt az átkot: „Etrek biufti“ azaz: -hogy kerülnél Etrekbe. Minthogy karavánunk gyülhelyéül volt -kijelölve, tehát alkalmam lett ezen rémhelyet közelebbről -megismernem. Ehez még Khandzsan oly szives volt, hogy engem -vendégül ajánlott Kulchannak, a karakcsik pir-jének (őszszakál), ki -alkalmilag hozzánk jött volt. Ezen vén bünös komor, visszataszitó -kifejezésü ember volt, elfogadása legalább épen nem volt -barátságos, midőn vendégeül átadattam neki. Sokáig fürkészte -arczvonásaimat, néha-néha valamit sugott <span class= -"pagenum"><a name="Page_64" id="Page_64">-64-</a></span> -Khandzsannak, s ugy látszik mintha teljességgel más valamit akart -volna bennem fölfedezni, mint a minek a többi világ tartott. -Azonban csakhamar rájöttem ezen bizalmatlanság forrására. Kulchan -fiatal korában beutazta Oroszországot Khidr khán-nal, ki orosz -szolgálatban állott, hosszabb időt töltött Tifliszben, s -meglehetősen megismerkedett a mi európai életünkkel. Azt mondá, -hogy sokféle nemzetet látott, csak oszmanlikat nem, a kikről -egyébiránt azt hallotta, hogy mint a turkmanok törzsrokonai – -egészen hasonlitnak is hozzájok, s nagyon csodálja, hogy bennem -ellenkezőt tapasztal. Hadzsi Bilal figyelmezteté, hogy e pontra -nézve roszul van értesülve, mivel ő maga is több évig lakott -Rumban, és soha se vette észre az általa emlitett hasonlatosságot. -Ezután tudtunkra adá amaz, hogy holnapután már visszamegy Etrekbe -az ova-jába; tehát készen legyünk az elutazásra, mivel az innen -Etrekig terjedő utat, ámbár csak 12 mfld, nem tehetjük meg az ő -kisérete nélkül; ő pedig csak addig vár, mig Kolman,<a name= -"FNanchor_13" id="FNanchor_13"></a><a href="#Footnote_13" class= -"fnanchor">13)</a> a fia, az alamanról (rabló kaland) vissza jön, -melyre többed magával rándult ki a persa határra, néhány szép -kanczát elhajtani.</p> -<p>A fiát rablókalandról haza várni Kulchannak körülbelől annyi -volt, mintha a mi felfogásaink szerint az atya valami hős -kirándulásból vagy más becsületre váló vállalatból várja fia -visszaérkezését. Fel is szólitott bennünket, hogy déltájban -sétálnánk ki a Görgen alsó partjára, mert ekkor kellene -megérkezniök, s majd valami örvendetes dolgot fogunk ott látni. -Minthogy épen <span class="pagenum"><a name="Page_65" id= -"Page_65">-65-</a></span> semmi dolgom sem volt, követtem a -felszólitást, s a tömeg közé keveredtem, mely türelmetlenül várta -az érkezőket. Végre a tulsó partra érkezett nyolcz lovas turkman, -tiz nyeregtelen lovat vezetve féken. Azt hittem, hogy a várakozó -tömeg most mindjárt lelkesült örömriadalba tör ki, azonban egy hang -se hallatszott. Mindenki mohó tekintettel, s néma csodálással -méregeté az érkezőket, kik a felnyergelt és nyergetlen lovakkal egy -pillanat alatt átuszták a Görgent, s az innenső parton leszállván – -leirhatatlan komolysággal nyujtottak kezet barátaiknak s -rokonaiknak. Mig az öregek nagy figyelemmel vizsgálgatták a -zsákmányt, a fiatal hősök ruháikat szedték rendbe, s nehéz prémes -kucsmaikat fölemelintvén, letörülgeték a veritéket homlokukról s -fejökről. Az egész pompás látványul szolgált. Bármennyire utáltam a -rablókat s utálatos mesterségöket, szemeim mégis különös gyönyörrel -legeltetém ezen fiatal embereken, a kik rövid lovag öltözetükben, -bátor, merész tekintetökkel, s egészen a melleikre leérő szőke -hajfürteikkel minden ember bámulatának tárgyai valának, a mint -fegyvereiket lerakták. Még a komor Kulchan is felvidultnak látszék, -megismertetett bennünket fiával, s miután hadzsi Bilal ezt megáldá, -elváltunk tőlük, holnap reggel az atyával, fiával és a lopott -lovakkal egyetemben indulandók Gömüstepéből Etrekbe. <span class= -"pagenum"><a name="Page_66" id="Page_66">-66-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>VI. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">ELUTAZÁS GÖMÜSTEPÉBŐL. – VOLT GAZDÁNK JELLEME. – -TURKMAN SÁNCZOK VAGY FÖLDHÁNYÁSOK. – KALAND VADDISZNÓKKAL. – FENSÍK -GÖMÜSTEPE ÉSZAKI RÉSZÉN. – NOMÁD SZOKÁSOK. – TURKMAN -VENDÉGSZERETET. – AZ UTOLSÓ KECSKE. – PERSA RABSZOLGA. – A SIVATAG -KEZDETE. – TURKMAN FELESÉG ÉS RABSZOLGANŐ. – ETREK. – PERSA -RABSZOLGÁK. – OROSZ MATRÓZ MINT RABSZOLGA. – SZÁNDÉKBA VETT -SZÖVETSÉG A JOMUTOK ÉS TEKKE-K KÖZÖTT. – ÖSSZEJÖVETEL A -KERVANBASIVAL. – A KEM TÖRZS. – AZ ELVÁLÁS ETREKTŐL. – AZ AFGHAN -VESZEDELMET OKOZ. – A KARAVAN LEIRÁSA.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Gens confinis Hyrcaniae, cultu vitae aspera et latrociniis -assueta.</i> – Q. Curtii Ruf. lib. vi. cap. 5.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Másnap</span> délben távoztam -legbizalmasabb barátaimmal Gömüstepéből, Khandzsan és többi -barátaim által elkisértetve. Az utóbbiak Gömüstepétől majd egy -egész óra járásnyira jöttek velünk, a mi a nomádoknál bevett -szokás, midőn valami nagyon kedves vendéget kisérnek el. Többször -kértem Khandzsant, hogy forduljon már vissza, de siker nélkül, mert -ő pontosan meg akart felelni a turkman vendégszeretet szabályainak, -ne hogy okom legyen később ellene panaszra. S valóban nehéz szivvel -bontakoztam ki utolsó öleléséből, mert a legnemesebb szivü emberrel -volt alkalmam benne megismerkedni, a ki minden haszonleső czél -nélkül nemcsak szivesen látott <span class="pagenum"><a name= -"Page_67" id="Page_67">-67-</a></span> vendégként tartott öt más -zarándokkal házánál oly hosszu ideig, hanem minden lehető -felvilágositással is szolgált, midőn egyet mást tudni kivántam. -Nagyon fájlaltam, hogy nem tudám jóságát meghálálni, de még inkább -azt, hogy ilyen őszinte barátomat valék kénytelen felvett -alakoskodásom által ámitani.</p> -<p>Utunk Gömüstepéből észak-kelet felé vitt, jobban-jobban -távolodván a tengerparttól, a két földsáncz irányát követve, melyek -egyike Köreszofi-nak, a másik Altin Tokmak-nak neveztetik. Ezen -emelvényeken kivül még sok joszkát, azaz: turkman sirdombot lel a -szem, hanem ezek kivételével az egész vidék beláthatlan sikságot -képez. Gömüstepétől alig egy óra negyednyi távolban pompás réteken -keresztül mentünk, melyeknek térdig érő bujatermésü füve itt -haszontalanul aszik el, mivel Gömüstepe lakosai csomru-k, azaz: nem -állattenyésztők. Hány falu virágozhatnék ezen bő nedvességü földön, -s milyen fris élet zajoghatna rajta a síri csend helyett. Az Iliasz -tevéiből és hat lóból álló kis karavánunk meglehetősen egybe -csoportosulva ballagott, mert megmondá Kulchan, hogy itt olyan -karakcsik vannak, a kik nem állnak az ő parancsnoksága alatt s ha -elég erőseknek éreznék magukat, még őt is megtámadnák. Engem Iliasz -még ez uttal meg akart kimélni a tevén nyargalástól s egy lopott -lovat vett át Kulchantól, hogy azon lovagoljak Etrekig. -Szerencsétlenségemre Emir Mehemmed, a Karatepéből való -afghanisztani mákonyfaló, ki már hozzá csatlakozék karavánunkhoz, -gyalog maradt; s mihelyt valami pocsolyán vagy más nedves helyen -vitt utunk keresztül, nekem kellett őt nyergembe fel vennem, és ő -ilyenkor oly erősen belekapaszkodék ruháimba, hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_68" id="Page_68">-68-</a></span> majdnem -lerántott a lóról. Ezen közös lovaglás által komoly veszélyben -forogtam, midőn a nagy nádas mocsárokon kelle át kelnünk, ahol -tömérdek vaddisznó csordák nyüzsögtek. Kulchan és Iliasz elől -lovagoltak, a kerülő ösvényeket keresve, hogy ezen százakra menő -vadak elől kitérhessünk, melyeknek közelségét bizton ki lehete -venni röfögésükből, de kiváltképen azon ropogásból, melyet a nád -között járásuk által okoztak. A mint fülhegyezve lovagoltam, -egyszerre megriadt a lovam, s mielőtt az okát elgondolhattam volna, -lovag pajtásommal együtt a földön elterülve hevertem. Utitársaimnak -néhány lépésnyiről hallott hangos kaczagása közé valami sajátságos -visitó orditás is elegyedett, s a mint megfordultam, látám hogy két -vadsüldőre estem, melyeknek anyjuktól riadt meg a lovam, s melyet -most malaczai visitása egészen feldühösitett és agyarát -csattogtatva állt meg nem messze tőlünk s bizonyára reánk rohant -volna, ha Iliasz öcscse Sirdzsan elég jókor észre nem veszi -szándékát s fölemelt lándzsával utját nem állja. Vajjon a fiatal -turkman vitéz beavatkozása által elriasztva, vagy a nyomasztott -helyzetükből kiszabadult malaczok visitásának elhallgatása okozá-e, -elég az hozzá hogy a feldühödt anya odébb állott, hátra felé futván -alomjához, a melytől mi sebes gyorsasággal távozánk. Kulchan fia -ezenközben megfogta elszaladt lovunkat s azon megjegyzéssel adta -nekem vissza, hogy ugyan csak szerencsés ember vagyok, mert a -vaddisznók által okozott halál még a legkegyesebb müszülmant is -nedsisz, azaz tisztátlanul küldi a másvilágra, s a purgatoriumban -ötszáz esztendeig tartó égés által sem tisztulhat az meg -egészen.</p> -<p>Miután körülbelől négy óráig nyomultunk előre <span class= -"pagenum"><a name="Page_69" id="Page_69">-69-</a></span> mocsárokon -és réteken keresztül, észrevettem hogy a Gömüstepéből északfelé -terjeszkedő fensík lejtőjén vagyunk, minthogy nem csak a dombos -helyek, hanem a persa határ hegység is kezdtek lassankint eltünni, -szemeink elől. Csak egyes sátor csoportokat, melyek környékén tevék -legelésztek, lehete kivenni messze távolban, s habár a szemet mind -a négy felől a legszebb zöld virány gyönyörködteté, mégis -legnépesültebbnek találtam a keleti vidéket, melyet Kizil -Akhond-dal meglátogaték. Ennek oka az, hogy a Görgen hiányát érzik, -s az emberek csupán addig érik be a kutvizzel, mig juhaikat -meghizlalják a kövér legelőn. Itt tehát csak május és junius -hónapokban találtatnak sátrak. Egy ilyen, Kulkhan hozzátartozói -által lakott sátor csoportban kell vala ma éjjel meghálnunk, -minthogy Etrek még hat mérföldnyire van; s ez a mi teherrel jól -megrakott tevéinknek egy egész napi ut. Itt már értesitve voltak -érkezésünk felől, s az én éhes hadzsi társaim már a jó vacsora -előpostájának tekinték a sátrak fölött emelkedő füstöt. -Mindamellett hogy Gömüstepe innen csak négy mérföldnyire van, mégis -jó nyolcz mérföldnyi utat tettünk ma, s az első napi utazás -magunkat és állatainkat is meglehetősen kifárasztott.</p> -<div class="figcenter" style="width: 576px;"><a href= -"images/i003hq.jpg"><img src="images/i003.jpg" alt= -"KALAND A VADDISZNÓKKAL." title="KALAND A VADDISZNÓKKAL." /></a> -<p class="caption">KALAND A VADDISZNÓKKAL.</p> -</div> -<p>A sátortól mintegy tiz lépésnyire elénkbe jött Kulkhan fiatal -unokaöcscse Tadzsi-baj, szivesen fogadni bennünket s Iliasz az -afghannal Kulkhan vendége lett, én pedig és a többi hadzsi Allah -Nazr szűk sátorába szállasoltatánk. Ez a vén, egészen vagyontalan -turkman magánkivül volt örömében, hogy az ég vendégeket küldött -neki s örökké feledhetetlen marad előttem az a valóban érzékeny -jelenet, midőn egyetlen kecskéjét leölte, hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_70" id="Page_70">-70-</a></span> -megvendélgelhessen bennünket. A második étkezéshez, melyet másnap -nála költénk el, már egy kevés kenyeret is birt beszerezni, a mi -már hetek óta nem fordult meg háztartásában; és midőn neki estünk a -husos tálnak, leült vén párjával velünk szemközt s a szó szoros -értelmében örömkönyeket sirt látásunk felett. Allah Nazr semmit sem -akart megtartani a nekünk feláldozott kecskéből; a körmeit és -szarvait, melyeket porrá égetve a tevék feltört sebeinek -behintésére szoktak használni, Iliasznak adta, a bőrét pedig, -melyet egészen hántott le róla, nekem szánta viz-tömlőül, elébb jól -bedörzsölvén azt sóval, s a napon gondosan megszáritván.</p> -<p>A gyalázatos árulással tőrbe csalt öt persa közől való egyik -rabszolgának elérkezése egy napig tartóztatott vissza utunk -folytatásától. Ezen szegény persa ugyanis az én véduramnak adatott -át megfenyités végett, ki abban a hirben állott, hogy ő legjobban -ki tudja faggatni a fogolyból, van-e neki otthon elég vagyona arra, -hogy rokonai kiváltsák, vagy pedig elhagyatott szegény-e, a kit -aztán Khivába kell küldeni eladás végett? Az első esetet jobb -szeretik a turkmanok, mert akkor tetszésök szerinti összeget -követelhetnek. Minthogy a szerencsétlenségében is ravasz persa -valóságos viszonyait mindig eltitkolni törekszik, addig kinozzák, -sanyargatják, mig a haza küldözött keserves panaszok által -kicsikart lehető legnagyobb váltságdij meg nem érkezik. A másik -eset mind a két félre nézve rosz. A rabló sok költekezés után csak -a rabszolgakereskedésnél szokott árt kapja zsákmányáért, a -szerencsétlen persa pedig néhány száz mérföldnyire hurczoltatik el -hazájától, s ritka eset, hogy valamelyik azt még egyszer meglátná. -<span class="pagenum"><a name="Page_71" id= -"Page_71">-71-</a></span> Kulkhan, mint már fönebb emlittetett, -nagy tapasztalatokkal birt az üzlet ezen nemeben; uj áldozata -estefelé érkezett meg, s másnap folytattuk az utazást, miután engem -a jó Nazr, a ki époly nagyon turkman volt mint Kulkhan – szives -ölelésében részesitett, búcsuzóba. Ma legelőször ültem -fakosaramban, a tevén, ellensúlyomul néhány lisztes zsák szolgált, -miután még mára megvonta magától hadzsi Bilal ezt az élvezetet. -Utunk iránya egyre északi volt, s alig mentünk mintegy kétórányi -járó földet, a zöld mező elfogyott előlünk, s legelőször érintettük -azt a szomoru, erős szagu sós földet, elértünk a sivatagra. -Egyébiránt a mit legelőször láttunk, mintaképül szolgálhat. Kara -Szengernek (fekete sáncz) nevezett alacson hegyfok emelkedik -mintegy nyolcz mérföldnyire Gömüstepétől északi irányban. Minél -jobban közeledénk feléje, annál lazább volt a talaj lábaink alatt, -s egészen közelében valóságos mocsárba jutottunk; az ut ezen siklós -sáron keresztűl nagy nehézségekkel volt összekötve, a tevék terpedt -lábaikkal minden pillanatban közel voltak az elcsuszáshoz, én pedig -ahoz, hogy a tevém kosarastól együtt a sárba röpit. Jobbnak -találtam tehát inkább szabadakaratomból leszállni, s jó másfél órai -sártaposás után felérkeztem a Kara Szengerre, a honnan csakhamar -elértük már Kulkhan ováját is.</p> -<p>A mint oda megérkezénk, nagyon meglepett, hogy Kulkhan tüstént -bevezetett engem a maga sátrába, s nagyon lelkemre kötötte, hogy -addig ki ne mozduljak belőle, mig ő nem hí. Már roszat kezdék -gyanitani, midőn meghallám, mint szidja asszonyait, hogy mindig -elhányják a lánczokat, s keményen rájok parancsolt, hogy -<span class="pagenum"><a name="Page_72" id= -"Page_72">-72-</a></span> tüstént teremtsék elő. Mogorva -tekintettel maga is több izben bejött a sátorba, szanaszét -nézegetve, anélkül hogy hozzám szólott volna; gyanitásom egyre -növekedett, s különösen megütközém abban, hogy hadzsi Bilal, a ki -oly ritkán szokott engem magamra hagyni, most nem mutatja magát. A -legfélelmesebb gondolatokba merülve egyre közeledni hallám a láncz -csörgést, s végre megláttam, hogy a velünk hozott persa jött a -sátorba, hogy ő rá vonatkozott az egész láncz keresés, s ő czepelte -feltört lábain a csörgő nehéz lánczokat. Utána jött Kulkhan, ki -gyorsan theát készittetett, s miután azt elköltöttük, felszólita -hogy keljek fel és menjek át vele egy uj sátorba, melyet az alatt -számomra üttetett. Meg akart lepni, s ez volt az oka titkolódzó -magaviseletének. Hanem én azért még sem tudtam őt soha megkedvelni, -s hogy mennyire különbözött Khandzsantól, legjobban megtetszik -abból, hogy azalatt a tiz nap alatt, a mit nála tölték, ezen az egy -csésze theán kivül semmiben se részesitett vendégszeretete. Később -megtudtam áruló terveit, melyeket bizonyosan végre is hajtott -volna, ha Kizil Akhond, a kitől különösen félt, szigoruan meg nem -hagyta volna neki, hogy velem a lehető legnagyobb tisztelettel -bánjék.</p> -<p>Az a sátor, melyben tiz más utitársammal laktam, nem a Kulkhané -volt, hanem egy más turkmané, a ki velünk jött Khivába, -feleségével, ki ezelőtt a Karakalpak törzsbül elragadott -rabszolganő volt, s a ki most azt ment kitudakolni, hogy életben -van-e még első férje, kit nehéz sebekben hagyott, midőn éjjeli -megrohanás alkalmával őt elrabolták, s hogy ki vette meg a -gyermekeit? hol, merre élnek? Kiváltképen óhajtotta tudni, hogy -<span class="pagenum"><a name="Page_73" id= -"Page_73">-73-</a></span> mi történt tizenkétéves leányával, kinek -szépségét könyező szemekkel irta le. Az a szegény asszony annyira -le tudta kenyerezni uj parancsolóját hűsége és dolgossága által, -hogy az maga is elkiséré szomoru kutató utjára. Én gyakran -kérdeztem: mit fogna tenni, ha az asszony első férje előkerülne? -hanem a miatt ő nem aggódott, mert a törvény biztositá őt -birtokában. „A naszib (fatum) nekem akará rendelni -Hajdgul-t<a name="FNanchor_14" id="FNanchor_14"></a><a href= -"#Footnote_14" class="fnanchor">14)</a> (ez volt az asszony neve) s -a naszibnak ember fia nem szegülhet ellene.“ Ujabb utitársaink -közé, kik Iliaszszal akartak utazni, tartozott még egy hadzsi -Sziddik nevü dervis is, egy felettébb ügyes képmutató, a ki csaknem -félig meztelenen járt, utközben a sivatagon a tevepásztorsággal -foglalkozott, s 60 aranyat rejtegetett rongyai között, a mit mi -csak Bokharában tudtunk meg.</p> -<p>Az egész társaság közösen lakta e sátort, azon reményben, hogy a -khán kervanbasija nemsokára itt lesz, s aztán elindulhatunk a -sivatag felé. A várakozás mindnyájunkra nézve kinos volt. Én -leginkább lisztem gyors fogyása felett aggódtam, s már elkezdém -mindennapi járandóságomat két maréknyival kisebbre szabni, és -inkább kovásztalanul sütém meg a forró hamuban, mert az igy sütött -kenyér nehezebben emészthető, tovább marad a gyomorban, s az ember -nem éhezik meg utánna oly gyorsan. Szerencsére tehettünk apró -kolduló kirándulásokat, s az etreki turkmanok jótékonysága ellen -nem lehetett panaszkodni, ámbár az egész nép hirhedett rablókból -áll, s alig láttunk tábort, melyben két-három nehéz lánczokkal -terhelt persát ne pillantottunk volna meg. <span class= -"pagenum"><a name="Page_74" id="Page_74">-74-</a></span></p> -<p>Itt Etrekben, egy Kocsak khán nevü előkelő turkman sátorában -találkoztam egy oroszszal, ki előbb az asurai hajóállomáson -matrózkodott. E főnökhöz délre tértünk be, s alig levék neki én -mint rumi (osmanli) bemutatva, e szavakkal fogadott a háziur: „No, -akkor nagy örömet szerzek neked. Ismerjük az oroszokkali -viszonytokat, s most ősi ellenségeitek egyikét lánczokban -láthatod.“ – Ugy kelle tennem, mintha nagyon örülnék. A szegény -orosz nehéz lánczokba verve előhozatott, beteges és szomoru -kinézése nagyon meghatott, s féltem, nehogy külsőm elárulja a -benyomást, melyet rám tett. „Mit csinálnál te ezen efendivel, ha -Oroszországban találkoznál vele?“ kérdé Kocsak khán, – „eredj, -csókold meg a lábát.“ A szegény orosz már felém közelitett, de én a -lábcsókot azon megjegyzéssel tiltám el, hogy csak most vivén végbe -guszl-omat, azaz a nagy mosdást, nem akarom magamat egy hitetlen -által beszennyeztetni; sőt jobb szeretném, ha mielőbb eltakarodnék -szemem elől, mert e népet nem szenvedhetem. Jel adatott neki a -távozásra, s az orosz fogoly éles tekintetet vetve rám, eltávozott. -A mint később megtudám, egyike volt ez azon két orosz matróznak az -állam tengerészettől, kik nehány év előtt egy éjjeli alaman -alkalmával a karakcsik kezébe estek. A másik körülbelül egy év -előtt halt meg a fogságban. A kormány ki akarta őket váltani, de a -turkmanok nagy összeget követeltek értök (fejenkint 500 aranyat); s -ugyanezen időben, épen az alkudozások folyama alatt küldetvén -Kocsak khán testvére Tserkesz Baj az oroszok által Szibériába, ahol -meg is halt, ez eset a szegény keresztyének kiszabadulását még -inkább megnehezité, s a másik fogoly is, ugy mint <span class= -"pagenum"><a name="Page_75" id="Page_75">-75-</a></span> társa, -nemsokára ezen, szeretett czárjáért és hazájáért szenvedett kemény -fogságban fog elveszni.<a name="FNanchor_15" id= -"FNanchor_15"></a><a href="#Footnote_15" class= -"fnanchor">15)</a></p> -<p>Ezek azon folyton változó benyomások, melyeket a vendégszeretet -a vele járó erényekkel, s e nomádok hallatlan barbársága -gyakorolnak az utazóra. Jóllakva s elhalmozva jótéteményekkel -tértem néha haza, s már dicsérni kezdém magamban e népet, midőn -Kulkhan fönebb emlitett persa rabszolgája keservesen sirva -könyörgött pár csepp vizért, mert mint elmondá, már két nap óta -kenyér helyett besózott halat adtak ennie, s bár egész nap a -dinnyés földön kellett dolgoznia, egy csepp vizet sem kapott. -Szerencsémre egyedül valék a sátorban, a könyező meglett ember -látása feledtetett velem minden veszélyt, – odanyujtám neki -kulacsomat, s mig szomját eloltá, az ajtóhoz álltam vigyázni. Erre -nagy hálálkodva rögtön távozott. E szerencsétlen embernek a házban -mindenkitől szenvednie kellett; de legjobban Kulkhan második neje, -egy volt persa rabszolgáló kinozta őt, hogy az uj secta iránti -buzgóságát annál jobban kitüntesse.</p> -<p>Már Gömüstepében meguntam e kegyetlenségeket; mennyire fel kelle -tehát lelkemnek lázadnia, midőn azt a helyet Etrekhez hasonlitva – -a humanitás és civilisátió székhelyéül kellett tekintenem! E sátor, -lakóival együtt, kiállhatatlan lett előttem, s már vágytam ki a -szabadba, a sivatagba.</p> -<p>A kervanbasi megérkezésének hirére még mindig <span class= -"pagenum"><a name="Page_76" id="Page_76">-76-</a></span> vártunk, -ámbár az utazók, kik karavánunkhoz akartak csatlakozni, már mind -együtt voltak. Az ismerkedés gyorsan ment, s gyakran hallám -érintetni azon kérdést: mely uton szándékozik a kervanbasi -tulajdonképen menni? Épen efelett beszélgettünk egyszer, midőn egy -etreki azon örvendetes hirt hozta, hogy a tekke-k, kiknek -támadásaitól a Khivába vivő uton a karavánok legjobban féltek, -békekövetet küldtek a jomutokhoz, azon ajánlattal, hogy béküljenek -ki végre s egyesült erővel támadják meg közös ellenségeiket, a -persákat. E politikai transactiókról ez emlékiratok második -részében fogok megemlékezni, itt elég azt megjegyeznem, hogy e -véletlen nagy hasznunkra vált. A mint nekem megmagyarázták, három -ut vezet Gömüstepéből Khivába, melyek közől a karavánok nagyságuk -szerint szoktak választani. Az első a nagy Balkan megett a kaspi -tenger partjainak hosszában. Ezen irányt, ez utóbbi helyet -elhagyván, még két napig kell folytatni, s csak hat napnyi -távolságra a keletnek fekvő Khiva felé befordulni. Ezen ut csak -csekély számu utazóknak való, mert kevés rajta a viz, de csekélyebb -a megtámadtatástóli veszély is; s ilyenek nem is történnek, hacsak -különös forradalmak alkalmával a kaszakok (kirgizek) vagy -karakalpakok idáig nem terjesztik ki alamanjaikat. Második a -középső ut, mely északnak csak az Oxus hajdani medréig, tehát a -nagy és kis Balkán közt, s aztán északkeleti irányban vezet -Khivába. A harmadik ut a legegyenesebb s legrövidebb, mert, mig az -elsőre 24, a másodikra 20, erre csak 14 nap szükséges. Már Etreknél -északkeletre kell menni, a göklen és tekke turkmanokon keresztül, s -minden állomáson jó, iható vizzel ellátott kutak vannak. -<span class="pagenum"><a name="Page_77" id= -"Page_77">-77-</a></span> Természetes azonban, hogy a karavánnak -vagy jó lábon kell állnia e törzsekkel, vagy legalább 2–3000 embert -számlálni, különben tovább nem jut. Nagy volt tehát örömem, midőn -egy este Atabajtól egy követ azon hirt hozta, hogy a kervanbasi -másnap reggel megindul táborából, s harmadnap délben az Etrek -tulsópartján akar velünk találkozni, a hol is egyesülvén – -megindulunk a sivatagon keresztülvivő nagy utra. Iliasz rögtön -parancsot adott, hogy gyorsan készüljünk fel. Még az nap este -elkészitők tehát a szükséges kenyeret, még egyszer besóztuk azon -nagy darab tevehusokat, melyeket áldásért vettünk a nomádoktól, s -ki volt boldogabb nálamnál, midőn másnap reggel hadzsi Bilallal a -kedzsevére hágtam s nyikorgó ülésemben a hullámszerű járásu teve -hátán Etrekből lassan távozhatám! Biztosság kedveért Kulkhan -szükségesnek látta minket legalább első nap kisérni, mert ámbár -15–20 puskával felfegyverzett ember volt velünk, mégis nagyobb -számu rabló csapat által is megtámadtathattunk volna s ez esetben -Kulkhan jelenléte nagy hasznunkra válik, mert az etreki banditák -legnagyobb része az ő szellemi vezetése alatt áll, s neki vakon -engedelmeskedik. Elfeledém ugyanis mondani, hogy Kulkhanunk nemcsak -a karakcsik akszakal-ja, hanem mint szofi (asceta) is hires volt. -Ezen epithetont hordta pecsétjében, s büszke is volt reá. A -szemtelen tettetésnek legkirivóbb jellemképe állt előttem, midőn -Kulkhánt, annyi gaztett okozóját láttam tanitványai körében ülni, a -mint ezeknek, kiknek kegyetlen kezeik már annyi család boldogságát -dulták fel, a szent mosást illető szabályokat, vagy a bajusz -rövidre vágásának módját előadta. Tanitó s tanitványok egyenlően -<span class="pagenum"><a name="Page_78" id= -"Page_78">-78-</a></span> lelkesedni látszottak, s tán nem egy e -rablók közül, jámborságának érzetében már előre álmodott a -paradicsom jutalmáról.</p> -<p>Utunk, hogy az Etrek kiöntései által alkotott mocsárokat -elkerülje, majd északnyugatnak, majd északkeletnek vezetett, -többnyire homokon, melyen csak kevés sátort láttunk. E vidék szélén -a Kem nevü turkman törzsnek mintegy 150 sátorát találtuk. Ezek, -hallám, már emlékezetet túlhaladó idő óta el váltak a -jomutturkmanoktól, kikhez tulajdonképen tartoznak, s itt élnek a -sivatag határán. Ezen turkmanok nagy hajlama a lopásra oka annak, -hogy a többiek ellenségeikké lettek, s minduntalan megtámadják, -miért is nem tudnak szapoporodni. Közel ezek tartózkodási helyéhez -találtuk nehány sereghajtóját karavánunknak, kik nélkülünk nem -mertek e sátrak mellett elmenni. Ugy is látszott, hogy a kem-ek -megtámadtak volna, ha élünkön Kulkhant, e hatalmas mumust nem -látják. A tábortól északra egy negyedórányira, az Etreknek egy -keskeny ágán keltünk át, melynek vize itt már igen sós izű volt, -jeléül annak, hogy közel van végkiszáradásához. Ennek tulpartjától -az Etreknek egy másik, még csekélyebb ágáig a sóstalajt szép rét -váltá fel, sűrűn benőve ánizskaporral, mely majd egy órányira -terjedt. Az árokhoz hasonlító patak agyagos partjai nagyon -megneheziték az átkelést, és több teve terhével együtt bele is -esett a vizbe, mely sekély volt ugyan, de a csomagokat mégis -átjárta s nehezebbekké tette, ugy, hogy nagy fáradságunkba került, -mig a tulsó dombot, Delili Burunt elértük. Kora reggeltől délutáni -2 óráig mindössze négy mérföldet haladtunk, de mégis elhatároztuk, -hogy itt állomást tartunk, <span class="pagenum"><a name="Page_79" -id="Page_79">-79-</a></span> mert a kervanbasival csak holnap -délben kell az Etreken tul találkoznunk.</p> -<p>Az emlitett dombról, mely mintegy előfoka volt egy délkeletnek -hosszan elnyuló, különben jelentéktelen hegyláncznak, szép s messze -kilátás nyilt. A láthatár nyugati részén a Kaspi tenger látszék, -mint egy kék felhővonal, még a persa hegyek is észrevehetők; de -különösen érdekes látványt nyujt a délnek elnyuló beláthatlan -sikság, melyen az elszórtan fekvő sátorcsoportozatok mintegy -vakandturásokhoz hasonlíthatók. Etrek és folyama majdnem egészen -látható, s azon helyek, hol a viz mindkét partján kicsap, a -távolban apró tavaknak látszanak. A kem-ek táborához közel lévén, -Kulkhan, ki ez éjt még velünk szándékozott tölteni, nagy vigyázatot -ajánlott; este tehát különféle helyeken őröket állitánk fel, kik -reggelig egymást felváltva minden mozgást a vidéken -megfigyeljenek.</p> -<p>Hallván, hogy ezen állomás végső előőrse a nagy sivatagnak, a -délutánt, mig társaim aludtak, nehány levél megirására forditám, -szándékom levén azokat visszatérő kisérőinkre bizni. Azon apró, -jegyzeteknek szánt papirdarabokon kivül, melyeket bokharai ruhám -bélésében rejtve tarték, még a korán volt velem, melyet egy kis -táskában hordtam, s két lap fehér papiros, melyre most a két -levelet irtam. Az egyiket Hajdar efendinek Teheránba, a másikat -Khandzsannak, azon kéréssel, hogy az elsőt juttatná kézbe.<a name= -"FNanchor_16" id="FNanchor_16"></a><a href="#Footnote_16" class= -"fnanchor">16)</a> Könnyen elképzelheti kiki, <span class= -"pagenum"><a name="Page_80" id="Page_80">-80-</a></span> mint -érezhetém magamat, midőn Teherán, ezen hozzám legközelebb s mégis -végpontja az europai életnek jutott eszembe, ha elgondolja azon -veszélyeket melyek itt a nomádok közt fenyegettek, hacsak -pillanatra is sejteni kezdik incognitómat, s mily előizt adott öt -heti tartózkodásom a turkmanok közt azon életről, melynek fő és ősi -székhelyét voltam felkeresendő.</p> -<p>Másnap reggel csak négy órát kellett mennünk, hogy a -tulajdonképeni Etrek partjaihoz érjünk. Sokáig vizsgálódtunk annak -legsekélyebb része után. Az átkelés nem volt könnyü; mert, ámbár e -folyó rendes szélessége nem több 12–15 lépésnél, most kiáradván -kétszer oly széles vala, s puha, agyagos feneke valódi kin a -tevékre nézve, s ezért turkmanjaink vonakodása az átkeléstől -megbocsátható volt. A viz nem folyt ugyan gyorsan, mégis a tevéknek -hasukon felül ért, s a nagy bajjal lépkedő állatok ingadozó léptei -által kedzsevénk majd jobb majd baloldalt belemártódott az Etrek -szennyes hullámaiba, s ha a teve csak egy lépést hibáz el, sárban s -iszapban fürödve, nem csekély veszélylyel, uszva kellett volna a -tulpartot elérnem. Szerencsénkre az átkelés minden baj nélkül -megtörtént, s alig állapodtunk meg, megláttuk a kervanbasi rég s -epedve várt karavánját, élén három bivalylyal (két tehén s egy -bikával), melyek egészséget igérő megérkeztét Khiva beteg fejedelme -alig várhatta nagyobb türelmetlenséggel, mint mi.</p> -<p>Emlékezni fog az olvasó, hogy Gömüstepében hadzsi Bilallal, -hadzsi Juszuffal s nehány gyaloglóval a dervis karaván zömétől meg -kelle válnom, mert a többieknek nem sikerült oly hamar bérbeadatni -szokott tevékre szert tenni. Etrekben nem kapván hirt felőlök, már -<span class="pagenum"><a name="Page_81" id= -"Page_81">-81-</a></span> nagyon aggódni kezdénk, hogy a szegények -alkalom hiány miatt nem jöhetnek utánunk, nagyon örültünk tehát, -midőn a várt karavánnal együtt mindnyájokat ép egészségben -megérkezni láttuk. Oly szivélyességgel ölelkeztünk és csókolódtunk -össze, mintha mindnyájan testvérek volnánk, kik több évi távollét -után végre viszontlátják egymást. Legjobban meghatott, midőn hadzsi -Szalih-ot és Szultan Mahmudot, sőt valamennyi koldus társamat ismét -magam körül láttam; mert ámbár hadzsi Bilalt legközelebbi -barátomnak tekintém, meg kell vallanom, hogy különbség nélkül -valamennyi iránt élénk rokonszenvvel viseltetém. Etrek iszapos vize -lévén az utólsó édesviz, melyet találhattunk, mig husznapi utazás -után az Oxus partjaira nem jutunk, tanácslám, ne szalaszszuk el az -alkalmat, s utoljára lakjunk jól theával. Felraktuk tehát -legnagyobb theaedényeinket, én megvendégelém őket frissen sült -kenyeremmel, és még sokáig emlékezénk e viszontlátási -ünnepélyre.</p> -<p>Ezalatt megérkezett a kervanbasi is, vezetőnk és védőnk a -sivatagban. Nagyon érdekemben állván, hogy jó szinben tünjem fel -előtte, csakhamar elmentem hozzá hadzsi Szalih és hadzsi Meszuddal, -kik az uton már emlitettek volt neki. Könnyen képzelhető -csudálkozásom s egyszersmind aggodalmam, midőn Amandurdi (ez volt -neve a testes s jóindulatu turkmannak) társaimat nagy -kitüntetéssel, engem feltünő hidegen fogadott. Minél inkább -iparkodott hadzsi Szalih a társalgást rám vezetni, annál -közönyösebb lett; s mindössze ezt mondá: „Ismerem már én ezt a -hadzsit.“ Erőt vettem magamon, nehogy nagy zavaromat észrevegye s -már el akarék távozni, midőn Iliasz, ki szinte jelen volt, haragos -pillantást <span class="pagenum"><a name="Page_82" id= -"Page_82">-82-</a></span> vetett a mellette ülő elhirhedett -opiumfalóra Emir Mehemmedre, s ezzel mintegy őt látszott ez -eseményért okozni. Eltávoztunk, s alig tudá meg hadzsi Bilal e -jelenetet, haragosan felkiáltott: „E nyomorult, részeg afghan már -Etrekben állitá, hogy hadzsi Residünk, ki a koránban s az arab -nyelvben neki tanitója lehetne, álarczos frengi. (Itt háromszor -hangoztatá: Esztagfar ullah! azaz: Isten bocsássa meg bünömet.) -Ambár biztositám, hogy mi őt nagy szultánunk követétől vettük át, -hogy van utlevele a khalifa pecsétjével<a name="FNanchor_17" id= -"FNanchor_17"></a><a href="#Footnote_17" class="fnanchor">17)</a>, -még sem akar elállni bünös állitásától. Amint látom, a kervanbasi -fejét is megzavarta, de majd megbánja ha Khivába jövünk; mert ott -vannak kadik és ulemák, ott megtanitják: mit tesz az, egy jámbor -müszülmánt hitetlennek nevezni!</p> -<p>Most kezdém érteni az egész dolgot. Emir Mehemmednek, ki -születésére nézve kandahari volt, s az angol foglalás után egy -bűntett miatt kénytelen volt szülővárosából menekülni, elég alkalma -vala europaiakat láthatni, s igy engem arczvonásaimról felismert. -Első pillanattól fogva tehát titkos emissáriusnak gondolt, ki -koldus álöltönyében rejtett kincsekkel utazik, s arra számitott, -hogy titkom felderitésével fenyegetvén: e kincseket tőlem -kicsalhatja. Többször rá akart beszélni, hagyjam el e koldusokat s -lépjek vele társaságba; de én mindig azt felelém neki, hogy egy -dervis és egy kereskedő, mint nagyon különnemü elemek, nem illenek -egymáshoz, s valódi barátságról csak akkor lehetne köztünk szó, ha -ő az opium evés bünéről lemondva, jámbor mosdások és imádkozásokkal -foglalkoznék. Kemény ellentállásom, <span class="pagenum"><a name= -"Page_83" id="Page_83">-83-</a></span> melyre talált, dühössé tevé, -de miután istentelensége miatt a hadzsik meggyülölték, nyilt -ellenségeskedését különös szerencsémnek tekinthetém.</p> -<p>Körülbelül két órával az elmondottak után a kervanbasi, ki a -karaván főnökségét már átvette, izente, hogy miután csak három nap -mulva fogunk ismét kutat találni, kiki lássa el magát vizzel. -Elővettem tehát én is kulacsomat, társaimmal a folyóhoz mentem, s -miután a szomjuság kinjait még nem igen volt alkalmam tapasztalni, -azt csak igen hanyagon töltém meg. Társaim figyelmeztettek e -hibára, mondván, hogy a sivatagban minden csepp viz élet, s azért a -kulacsot, mint az élet forrását, mindenkinek mint szemefényét, ugy -kell őriznie. Megtevén előkészületeinket, a tevék felszereltettek, -a kervanbasi valamennyit megszámláltatá, s igy kitünt, hogy -karavánunk körülbelül 80 tevéből s 40 utazóból állt. Ezek közt 26 -védtelen hadzsi, a többi meglehetősen felfegyverzett jomut-turkman, -egy özbeg s egy afghan. Egyikét képeztük tehát azon apró -karavánoknak, melyek valódi keleti módra mindent a sors -szeszélyeire bizva, kelnek utra. Miután mindnyájan felültünk, -bucsut kelle vennünk turkman kisérőinktől, kik a sivatag széléig -elhoztak. A bucsu fatiháját egyrészt hadzsi Bilal, másrészt Kulkhan -kezdte rá, s aggódnom kellett, ha ez utóbbi áldásából kedvező -előjeleket akartam veszélyteljes vállalatunkra levonni. Az utólsó -amen után, melyet a szakállnak elmaradhatlan végig simitása -követett, a két fél ellenkező irányban megindult, s előbbi -kisérőink midőn az Etreken átkelve minket szemök elől vesztettek, -nehány lövésben végüdvözletet küldtek felénk. Mi innen egyenesen -éjszaknak vettük utunkat. <span class="pagenum"><a name="Page_84" -id="Page_84">-84-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>VII. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">A KERVANBASI KÖVETELI HOGY SZERZŐ JEGYZETEKET NE -IROGASSON. – MEHEMMED ESKÜJE S TESTVÉRÉNEK NEMES MAGAVISELETE. – A -VEZETŐ ELTÉVESZTI AZ UTAT. – KÖRENTAGI, RÉGI, VALÓSZINÜLEG GÖRÖG -ROMOK. – KIS ÉS NAGY BALKAN. – AZ OXUS RÉGI MEDRE. VÉRBOSZU. – A -SZOMJUSÁG KÍNJAI.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>C’était une obscurité vaste comme la mer, au sein de laquelle -le guide s’égarait… où périt le voyageur effrayé.</i> – Victor -Hugo, <i>Omaiah ben Aïedz</i>.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0">1863. máj. 13. Minden jele nélkül a netaláni teve- -vagy emberlábnyomokon, vagy más állatnyomokon felismerhető utnak, -tartott karavánunk észak felé, nappal a napot, éjjel az északi -csillagot használva utmutatóul, melyet a turkmanok mozdulatlansága -miatt Temir kaziknak (vasszeg) neveznek. A tevéket hosszu sorban -összekötve egy gyalog ember vezette, s ámbár nem volt itt különös -tiszteleti hely, mégis bizonyos megtiszteltetésnek tekintetett, -minél közelebb lehetni a kervanbasihoz. Egy jó hosszu darab, túl az -Etreken, mely a nagy sivatag előcsarnokát képezi: Bogdajlának -neveztetik. Naplemente után még két óráig folyvást homokos földön -haladtunk, mely nem volt nagyon puha, és csak csekély, hullámalaku -magaslatokat képzett. Lassankint a homok eltünt, s szilárd sima -agyagtalajat éreztünk lábaink <span class="pagenum"><a name= -"Page_85" id="Page_85">-85-</a></span> alatt, ugy, hogy a távoli -tevék rendes lépései a csendes éjben ütenyverésekként hangzottak -vissza. Az ily helyeket a turkmanok takir-nak nevezik; s miután az, -melyen épen mi jártunk, vereses szinü volt, kizil-takirnak -hivatott. Közel napfeljöttéig szakadatlanul mentünk, de mindössze -alig hat mértföldet haladtunk; mert a tevéket nem volt szabad -eleinte nagyon megerőtetni, másrészt pedig, mert a bivalyok, e fő -személyei az utazó társaságnak, melyek egyike még érdekes -állapotnak is örvendett, nehézkes testökkel még a tevék lépteit sem -birták követni. Pihentünk tehát május 14-kén reggeli 8 óráig, s mig -a tevék a bogácskórókból s a sivatag egyéb növényeiből jóllaktak, -volt időnk reggelinkhez látni, mely, kulacsaink még telve lévén -édes vizzel, ma még felséges volt. Igy nehéz, kovásztalan -kenyerünket édes kortyokkal segithettük lefelé. Közel egymáshoz -táborozván, észrevettem, hogy a kervanbasi Iliaszszal és társaim -főnökeivel gyakran felém tekintve beszélgetett. Könnyen -kitalálhatám e tanácskozás tárgyát, de ugy tettem, mintha mitsem -vettem volna észre, s egy ideig nagy buzgóan lapozván a koránban, -felkeltem, mintha a társalgásban részt akarnék venni. Amint néhány -lépést közelíték feléjök, elémbe jöttek a derék Iliasz és hadzsi -Szalih, félrehivtak, s mondák, hogy a kervanbasi nehézségeket -csinál s nem akar a khivai utra magával vinni, mert kinézésem -gyanut gerjeszt benne; különösen a khán haragjától fél, mert nehány -év előtt egy frengi követet hozott Khivába, ki ezen egyetlen uton -hiven lerajzolta az egész utat, s ördögi mesterségével még csak egy -kutat, vagy dombot sem feledett le a papirról. A khánt ez nagy -haragra gyulasztá, a hirhozók közül <span class="pagenum"><a name= -"Page_86" id="Page_86">-86-</a></span> kettőt kivégeztetett, s ő a -kervanbasi, csak különös pártfogás által volt képes éltét -megmenteni. „Sok rábeszélés után, mondván, hogy csak nem hagyhatunk -itt a a sivatagban egyedül, – folytaták barátaim, – annyira birtuk -őt, hogy azon feltétel alatt magával visz, ha először meg hagyod -vizsgáltatni magadat, nincsenek-e nálad rajzok, vagy fatollak -(irón), amit a frengik szoktak hordani, s másodszor, ha megigéred, -hogy nem fogsz magadnak az utak és hegyekről titkos jegyzéseket -tenni; ellenkező esetben, itt, a sivatag közepében, rögtön el kell -tőlünk maradnod.“</p> -<p>A legnagyobb türelemmel hallgatám e szavakat, de mikor barátaim -elhallgattak, nagyon felingerültnek tettetém magamat, hadzsi -Szalihhoz fordultam, s oly hangosan, hogy a kervanbasi is -meghallhassa, mondám neki: „Hadzsi, te láttál engem Teheránban s -tudod ki vagyok; mondd meg Amandurdinak (ez volt neve karavánunk -vezetőjének), hogy hozzá mint becsületes emberhez épen nem illik -egy oly részeg binamaznak (oly ember, ki nem szokta imádságát -elvégezni) mint ez az afghan, szavára figyelni. A vallással nem -lehet tréfálni, e veszélyes pontban többé rám ne támadjon, különben -Khivában majd megtudja, kivel van dolga.“ – Ez utólsó szavakat oly -hangon kiáltám, hogy az egész karavánnak meg kellett hallania, s -társaim, különösen a szegényebbek, annyira felgerjedtek, hogy ha -vissza nem tartom őket, mindnyájan neki esnek Emir Mehemmednek, a -gonosz afghannak. E jelenet legjobban megdöbbenté a kervanbasit, s -hallám, amint a mindenfelől hozzá intézett kérdésekre folyvást csak -azt felelé: Khudaim bilir! (Isten tudja!) Nagyon derék, jó -indulatu, de törzsökös <span class="pagenum"><a name="Page_87" id= -"Page_87">-87-</a></span> keleti volt ő, ki nem annyira -roszaságból, mint különös előszeretetből a titokszerüség iránt, -minden áron egy álarczos idegent akart bennem felfedezni, ámbár -másrészt több vallási kérdésben (meszele) hozzám fordult -tanitásért, s már Gömüstepében hallotta volt, hogy én sok könyvet -olvastam.</p> -<p>E fogás, amint láttuk, ez egyszer elháritá a pillanatnyi -veszélyt; de legnagyobb sajnálatomra kelle tapasztalnom, hogy a -gyanu irántam perczről perczre nő, s nagy fáradságomba fog kerülni, -utamról csak a legcsekélyebb jegyzeteket is tenni. Kellemetlen volt -rám nézve, hogy nem vala szabad még az egyes állomások neveit sem -tudakolnom. A sivatagban, bármily nagy legyen, a nomádok, kik annak -egyes oázjait lakják, minden helynek, minden dombnak s völgynek más -más nevet adtak, ugy, hogy ha pontos tudósitásokat kaphattam volna, -Közép Ázsia térképén minden pontot meg tudnék jelölni. Csel ellen -cselt kelle használnom, s azon végtelen csekély jegyzetek, melyeket -ez utról magamnak tehettem, egy oly fogás eredményei, melynek -leirásával nem akarom az olvasót untatni. Mily keserü érzés az -utazóra nézve, ha hosszas küzdelmek és veszélyek után végre -elérheti az ohajtott forrást, és szomjas lelkét mégsem enyhitheti -belőle.</p> -<p>Nyolcz óra után ismét felkerekedtünk, de haladásunk, miután két -óráig szakadatlanul mentünk volna, mind lassubb lett. Nehány -turkman leszállt s a legapróbb dombokat jobbra s balra az uttól, -szorgalmasan kezdék vizsgálni. Amint utóbb megtudtam, utitársaink -egyike, Ejd Mehemmed, testvérének, ki a mult évben egy -megtámadtatás alkalmával itt elesett, sirját akarta <span class= -"pagenum"><a name="Page_88" id="Page_88">-88-</a></span> -felkeresni; s hozott is magával egy koporsót, melyben a holttestet -Khivába vihesse. Délutáni két óra lehetett, mikor a sirt -megtaláltuk, s annak felásásához készültünk. A szokásos imáknak s a -korán egyes helyeinek elmondása után, melyben buzgóan részt kelle -vennem, a félig elrothadt hulla a koporsóba tétetett, s nemez -rongyokba bepakoltatott, aztán egy szemtanu elmondá a harcz -részleteit. Dicsőiteni akará az elhunytat, ami sikerült is neki, -mert az elmondott tett a legnemesebb dicséretet érdemlé. „Több -persa volt karavánunkban, szólt az elbeszélő, kik Khivából -Aszterabadba mentek, s ezek közt egy Molla Kaszim nevü igen gazdag -kereskedő ez utóbbi városból, ki éveken keresztül kereskedett -Persia és Khiva közt, s itt az elhunytnak vendége volt, utközben -pedig védőjét szemlélheté benne. A sors ugy akarta, hogy mult évben -nagy összeggel zsebében indult haza, s ámbár turkman ruhába volt -öltözve s nyelvünket is tökéletesen beszélte, az etreki haramzade-k -(fattyúk) által mégis felismertetett, kik is rögtön elénk jöttek s -karavánunkat megtámadták. Ámbár számra nézve sokkal erősebbek -voltak nálunknál, mégis nyolcz óra hosszat küzdöttünk velök, s -mikor kettőt közőlök már megöltünk, azt kiáltották, hogy ha a kövér -persa kutyát (mi alatt Molla Kaszimot értették) nekik kiadjuk, -felhagynak a harczczal, mert velünk semmi dolguk. Könnyen -felfogható, hogy közülünk senki, legkevésbbé pedig a boldogult, ez -ajánlatot el nem fogadhatá, s ámbár a persa félve a mindenfelé -sivító golyóktól, kért, hagynók abba a harczot, ő inkább el engedi -magát fogatni, – mégis folytatnunk kelle a küzdést. Nemsokára egy -golyó érte őt. (Itt az elbeszélő a holttestre mutatott). -<span class="pagenum"><a name="Page_89" id= -"Page_89">-89-</a></span> Lefordult lováról, s utólsó szava az -volt, hogy vendégét, a félelmében gyermekmódra siró persát -testvérének, Ejd Mehemmednek átadá, kinek vezérlete alatt mi a -harczot másnap reggelig folytattuk, mikor is a rablók kénytelenek -voltak nagy veszteséggel visszavonulni. A szerencsétlen elhunytat -itt eltemetvén, folytatók utunkat, s három nap mulva a persa -kereskedőt sértetlenül hoztuk Aszterabadba.“</p> -<p>Gyászünnepélyül Ejd Mehemmed e helyen még kenyeret süttetett, s -azt köztünk felosztatá, aztán ismét megindulva, egy száraz sikságon -haladtunk éjszak felé. Az időveszteséget kipótolandók, -elhatároztatott, hogy egész éjjel szakadatlanul menni fogunk. Az -idő szép volt, s kosaramban összekuporodva, sokáig élvezettel -nézdeltem a szép csillagos eget, melynek fénye a sivatagban még -nagyszerübbnek látszik. Végre elnyomott az álom, s alig pihenhettem -egy óra óta, midőn gyengédtelenül felköltetém álmomból, s minden -oldalról kiáltatni hallám: „Hadzsi, nézd meg csak -kiblenumádat<a name="FNanchor_18" id="FNanchor_18"></a><a href= -"#Footnote_18" class="fnanchor">18)</a> (iránytű), ugy látszik, -eltévedtünk.“ Felébredék s egy izzó tapló világánál láttam, hogy -észak helyett keleti irányban vagyunk. A kervanbasi megijedt, -félvén, hogy a veszélyes mocsárok közelébe jutottunk, s elhatárzá -bevárni a hajnalt. Szerencsénkre csak egy félóra előtt, midőn az -eget felhők kezdék boritani, tértünk volt le a a helyes irányról, s -a késedelem daczára elértük a kitüzött állomást, hol a fáradt -állatok szabadon bocsáttattak, kórót s töviset legelni. Azon -helyen, hol táboroztunk, <span class="pagenum"><a name="Page_90" -id="Page_90">-90-</a></span> csudálkozva láttam, amint társaink -féllábnyi hosszu, ujjnyi vastag s igen izletes és édes sárgarépát -szedtek össze nagy mennyiségben, melynek csak belseje volt kemény -mint a fa, és éldelhetetlen, hasonlóan a vad foghagymához, mely itt -szinte nagy mértékben volt található. Felhasználám az alkalmat, s -egy jó adag sárgarépát megfőztem magamnak reggelire, egy csomót -pedig megfőzve eltettem övembe.</p> -<p>Máj. 15. Ma utunk egy vad, hosszú árkok által keresztül kasul -hasitott vidéken vezetett, melyről hallám, hogy minduntalan más -alakot vesz fel, s a sok meredek hely miatt mindig más nehézségeket -gördít az utba. A szegény tevék, melyek közől nehánynak nagy terhet -kelle vinnie, roppantul szenvedtek; mert a könnyű homok elsiklott -lábaik alatt, s folyvást fel és le kellvén menniök, csak nagy -bajjal tudtak szilárdan lépni. Feltünő, hogy itt ezen állatok -kötéllel köttetnek egymáshoz, melynek egyik vége az egyik teve -farkához, másika az utánna jövőnek átfurt orrába van akasztva. -Kegyetlen látványt nyujt, ha egyik vagy másik ezen összelánczolt -sorból pillanatra megállapodik, s az előtte menőtől gyakran -mindaddig vonszoltatik, mig borzasztó fájdalmai után a kötél végre -elszakad. E szegény állatok kimélése végett a hol az ut igen rosz -kezdett lenni, mindenki le szokott szállni; ma is igy történt, s -ámbár a mély homokban a járás roppant kinos volt, mégis, bár -lassan, négy óra hosszat szakadatlanul gyalogolnom kellett. Igy -többször találkoztam a kervanbasival, ki utolsó fellépésem óta igen -udvarias volt irántam. Különös hajlammal látszott irántam -viseltetni unokaöcscse, egy fiatal, nyilt szivű khivai turkman, ki -taval óta nem látta <span class="pagenum"><a name="Page_91" id= -"Page_91">-91-</a></span> feleségét, és társalgás közben -minduntalan ova-ját (sátor) emlegette, a hogy iszlami etiquette -szerint nejét neveznie kellett.<a name="FNanchor_19" id= -"FNanchor_19"></a><a href="#Footnote_19" class="fnanchor">19)</a> -Khali Molla, – igy hitták őt – teljesen bizott dervisi voltamban, s -nagy csodálkozásomra arra kért, üssek fel koránomban egy családjára -szóló fal-t (prognosticon). Megcsináltam a szokásos hókus-pókust, -behúnytam szememet, s szerencsésen oly helyet nyiték meg a -koránban, melyen nőkről van szó, (mert a mumenin és mumenat szók -igen gyakran fordulnak benne elő.) Az arab szöveg magyarázása, mert -ebben áll a tulajdonképeni mesterség, boldoggá tette fiatal -turkmanomat, megköszönte szivességemet, s én is nagyon örültem, -hogy megnyerhetém barátságát.</p> -<p>Még addig nem tudtuk, melyiken fog a három ut közől karavánunk -menni. Az utiterv titokbantartása itt, hol az ember egy pillanatig -sincs biztositva a megtámadtatások ellen, igen szükséges. Ámbár nem -mondták meg nekünk, mégis előrelátható volt, hogy a középső uton -fogunk haladni, mert vizünk már fogyni kezdett, s holnap szükségkép -kellett egy viz medenczéhez jutnunk, melyhez csak akkor lehet -férni, ha a békés viszonyok az atabaj-jomut pásztorokat odáig -hatolni engedik. Esti utunk ma szerencsés volt; csak párszor -szakadt el a tevekötél, s ilyenkor mindig nehány embert kellett -visszaküldeni az elmaradt állatok felkeresésére. A karaván ezalatt -folytatja utját, s hogy a setét <span class="pagenum"><a name= -"Page_92" id="Page_92">-92-</a></span> éjben kiküldött emberek el -ne tévedjenek, a karaván közől egy kiválasztaték, hogy velök a -távolból beszéljen. A szomoruan hangzó szavak egyetlen vezéreik a -sötét éjben, s jaj a szegénynek, ha ellenkező szél miatt e szavakat -meg nem hallja!</p> -<p>Másnap reggel (május 16.) északkeleti irányban a Körentaghi -hegylánczot pillantók meg. Az érdekes állapotban lévő bivalytehén -lassu léptetésre kényszeritett, s azért csak délután juthattunk oly -közel hozzá, hogy a hegység alacsonyabb részeinek körvonalait -kivehessük. Etrekben hallottuk, hogy békés levén az idő, itt -jomutokra fogunk találni, de mégsem tudtuk ezt biztosan, s mindenki -feszült várakozással volt eltelve, valjon reményünk csakugyan -teljesedni fog-e, s nem kell-e félnünk ellenséges csapatok -megtámadásaitól? Egy merész turkman kiküldetett vizsgálódni, s -mindnyájan reményteljes várakozással kisértük lépteit. Lassankint a -hegységhez közeledve, csakugyan megpillantánk egyes sátrakat; a -félelem eloszlott, s mindenki kiváncsi volt, mily törzshöz -tartoznak a táborozók? Mialatt utitársaim a Körentaghi s zöldelő -völgyeinek szemlésében gyönyörködtek, örömtől dobogott szivem, -midőn nyugat felé e hegyláncztól elterjedő, alkalmasint görög -eredetü romok felé közeledtünk. Midőn a hegy tisztán kivehető lett, -délnyugatra ezeken kivül még egy magánálló oszlopot pillanték meg, -mely távolból, élő óriási alakként tünt szemembe. Fölebbmenve a -lejtőn, egy második, valamivel vastagabb, de alacsonyabb oszlopot -vettem észre, s a hegyhez érve a Mesedi-Miszrijan név alatt -ismeretes romok oly közel valának hozzánk baloldalt, hogy az egyes -részeket pontosan meg tudtam különböztetni. A táborozók csupa -jomutok <span class="pagenum"><a name="Page_93" id= -"Page_93">-93-</a></span> lévén, el lön határozva, hogy egy napig -pihenni fogunk, mely alkalommal nehány tevét akartak venni; – -aminek nagyon megörültem, mert ezáltal alkalmam nyilt a romokat -közelebbről megtekinteni.</p> -<p>Másnap május 17-kén reggel, Iliasz és nehány hadzsi társam -kiséretében mentem oda, kiket csellel kelle rábirnom, mert nem -tarták tanácsosnak a dsinektől (szellemek) lakott helyhez -közeledni.<a name="FNanchor_20" id="FNanchor_20"></a><a href= -"#Footnote_20" class="fnanchor">20)</a> E romok fél órányira voltak -táborunktól, bár a még fennálló négyszög magas falak, valamint a -két még ép s más két félig összeomlott kupola alaku tornyok -közelebbeknek látszottak. A magas falat, mely 6–8 lábnyi széles, és -40–50 lábnyi hosszu, egy, valamivel alacsonyabb keríti, mely dél -felé már egészen össze van omolva. Alkalmasint előfala volt a még -fennálló kastélynak, mert az egészet, a mint a többi romok közől -kiemelkedik, régi erősitett várnak tartom, melynek kiegészitésére -még meg kell emlitenem azon nagyszerű vizvezetést, mely délkeleti -irányban a persa hegyláncz felé tart, s onnan, 150 angol -mértföldnyi távolságból vezette ide az ivóvizet. Archaeologiai és -épitészeti ismereteim korlátoltságánál fogva e felette érdekes -romok feletti véleményemet magam sem ismerhetem el illetékesnek; de -azok görög eredetét azért tartom biztosnak, mert az itt talált -négyszög téglákat azokkal, melyeket Gömüstepében és Kizil Alan-nál -(Sándor fala) láttam, minőség, nagyság és <span class= -"pagenum"><a name="Page_94" id="Page_94">-94-</a></span> szinre -nézve teljesen egyenlőknek találtam. Ezenkivül a Körentaghi északi -csúcsán még egy romcsoportozatot láttam, mely mellett éjjel -haladtunk el, s mely, amennyire sötétben kivehetém, hat külön álló -kápolnából áll.</p> -<p>Ma karavánunkat az itt lakó nomádok seregesen látogatták, még -üzletek is köttettek karavánunk kereskedői és bérlői közt, még -pedig hitelre. Ez alkalommal egy adósságlevél irására szólitottak -fel, s volt mit bámulnom, midőn láttam, a mint az adós saját -váltóját, a helyett hogy hitelezőjének adná biztositásul, maga -zsebredugta, s turkman szokás szerint az ügy ekép be lön fejezve. -Midőn a hitelezőtől e sajátságos eljárás okát kérdezém, felelé ez: -„Mi közöm nekem az iráshoz? azt az adósnak kell magánál tartania, -hogy adósságáról megemlékezzék.“ – Estve, midőn már készen álltunk -az utra, bivalytehenünk egészséges borjut ellett, a mi a -kervanbasit igen megörvendezteté! De csak utközben jutott eszébe, -hogy a gyönge borjú nem lesz képes az utat gyalog megtenni, tehát -egy teve hátán kell számára kényelmes helyet keresni. Csak nekem és -hadzsi Bilalnak levén kedsevéink, mindenkinek tekintete ránk esett, -s felszóllittattunk, engedje át egyikünk helyét az ujonszülött -borjunak. Barátomnak volt esze szolgálatkésznek mutatkozni, azon -megjegyzéssel, hogy irántami barátságból, mert én sánta lábam miatt -nem ülhetek mindenütt, kedsevéjét szivesen felcseréli bármely más -helylyel. De alig foglalta el helyét a fiatal borjú, ez uj -vis-à-vis-m roppant rosz szaga elárulá hadzsi Bilal készségének -tulajdonképeni indokát. Éjjel még megjárta, mert ekkor csak -álmomból vert fel a sok bőgés, de nappal, kivált mikor a nap -melegebben sütött, <span class="pagenum"><a name="Page_95" id= -"Page_95">-95-</a></span> alig birtam kiállani. Szerencsémre, kinom -nem soká tartott, mert a borjú az utazás második napján már -megdöglött.</p> -<p>Máj. 18. Mától fogva két napot számitottunk a nagy Balkánig s -innen 12-őt Khiváig, tehát összesen 14 napot, mely idő alatt négy -keserűsósvizű kutat fogunk lelni, de egy lélekkel sem találkozunk. -Május közepén lévén, vezetőink remélték, hogy az ismerős lapályokon -esővizet (kak) fogunk találni. Kulacsaink Körentaghi két rosz -vizmedenczéjének agyagos vizével valának megtöltve, mely a -folytonos rázástól a tevék hátán valóságos iszap lett és -visszataszitó izt nyert; de azért takarékosan kellett vele bánnunk, -mert csak egy állomásnyira a nagy Balkánon tul reméltük az első -kakot találhatni. Menésünk, mindnyájan bele lévén már gyakorolva, -szabályszerüvé kezdett lenni. Naponkint rendesen háromszor álltunk -meg, mindig másfél vagy két órára; napfelkelte előtt, midőn egész -napra való kenyerünket szoktuk megsütni, délben, hogy ember és -állat a nagy melegben kissé kipihenhesse magát; s naplemente előtt -szerény vacsoránkat elkölteni, mely a többször emlitett kenyérből s -nehány aggodalmasan megszámlált csepp vizből állt. Barátaim, -valamint a turkmanok is, egy kis juhzsirt hoztak volt magokkal, -melyet a kenyérhez ettek, s melylyel engem is megkináltak, de én el -nem fogadám, meg lévén győződve, hogy a szomjuság kinait enyhiteni -s a testet minden fáradságra megedzeni csak a legnagyobb -mértékletesség képes. A vidék talaja melyen haladtunk, szilárd -agyag volt, melyen csak itt-ott termett pár silány fűszál; s -nagyobbrészt kopasz sikságokból állt, melyek szárazságtól -megrepedezve, az <span class="pagenum"><a name="Page_96" id= -"Page_96">-96-</a></span> érforma szakadások által a legtarkább -formákat nyerik. Mi fárasztólag hat e szomorú sikság, melyről az -élet minden jele számüzve van, az utazóra s mi jól esik, ha -állomást érve a teve hullám-szerü járásától kissé kipihenhet!</p> -<p>Másnap (máj. 19.) délben egy setét kék felleget pillantánk meg -észak felé. A kis Balkán volt, melyet holnap reggel fogunk elérni, -s melynek nagysága, szépsége, és érczekbeni gazdagságáról a -turkmanok oly sokat beszéltek. Szerencsétlenségünkre ez este máskor -éber kervanbasinkat elnyomta az álom, s a karaván élére állitott -tevevezető oly veszélybe hozott, mely mindnyájunknak életébe -kerülhetett volna. A kis Balkan lábánál ugyanis sok oly veszedelmes -sós mocsár van, melyek vastag fehér réteggel beboritva, a valódi -szilárd földtől meg nem különböztethetők, mert itt mindent elborit -a néha ujjnyi vastag sólerakvány. Már annyira behatoltunk ezen -helyek közé, hogy az állatok, minden nógatás daczára a talaj -ingadozása miatt kénytelenek voltak megállni. Leugrottunk, és kiki -elképzelheti ijedségemet, midőn a földön állva ugy érzém magamat, -mintha lebegő ladikban volnék. A félelem általános volt. A -kervanbasi kiáltá, hogy kiki állva maradjon helyén, mert csak -napfelköltekor lehet szabadulásra gondolni. Alig birtuk az erős -szódaszagot kiállani, és három óráig kellett várnunk, míg a -szabaditó hajnal első sugarai megjelentek. A visszafordulás nagy -fáradsággal járt, de mégis nagyon örültünk, mert az ég kegyes volt -irántunk. Hacsak valamivel belebb mentünk volna, a laza föld -megnyilt s karavánunk egy részét, vagy talán az egészet mindenestül -elnyelte volna. Legalább igy mondták a turkmanok. <span class= -"pagenum"><a name="Page_97" id="Page_97">-97-</a></span></p> -<p>Reggeli 10 óra volt (máj. 20.) midőn a délnyugatról -északkeletnek terjedő kis Balkánhoz értünk, és ennek északi végével -párhuzamosan fekvő előfokát a nagy Balkánnak, bár csak -körvonalaiban, megpillantók. A kis Balkán, melynek lábánál most -tábort ütöttünk, egy körülbelül 12 mérföldnyi hosszu, majdnem -megszakadatlan s egyenlően magas hegylánczot képez; nem oly kopár -és puszta mint Persia hegyei, sok helyen fű nő rajta, egészben -pedig kékes szürke szine van. A hegység, ha szemmértékem nem csalt, -2–3000 láb magas lehet. Utunk ez-, valamint másnap (máj. 21.) -folyvást mellette vezetett, mig végre este felé a nagy Balkán -előfokához értünk. Ezt, ámbár csak egy részét láthattam közelről, -ugy találtam, hogy jogosan nevezik megkülönböztetésül nagynak, -mert, a meddig a szem lát, általában magasabb és sokkal terjedtebb. -Mi a hegységnek keleti részénél voltunk; a nagy Balkán -tulajdonképeni hegyláncza, mely a Kaspi tenger partjáig nyulik, -inkább déltől északi irányban terjed, s a mint a turkmanoktól -hallám, gazdag érczekkel bir, a mi azonban csak akkor érdemelne -teljes hitelt, ha illetékes birák állitanák.</p> -<p>Mai éji szállásunk elég kellemes volt, s a mint a lemenő nap -utolsó sugarait veté a kis Balkán tetszetős tekintetü völgyeire, -majdnem azt képzelém magamban, hogy egy szép hegyi vidékben vagyok. -A táj szépnek is volna mondható, ha a borzasztó pusztaság, a -roppant elhagyottság bizonyos gyászfátyolt nem boritana reá. A szem -mindig félve tekint körül, valjon nem pillant-e meg idegent, mert a -sivatagban mindenkit, a kivel találkozik az ember, neki szegzett -fegyverrel kell fogadni. <span class="pagenum"><a name="Page_98" -id="Page_98">-98-</a></span></p> -<p>Egy órával naplemente után ismét elindulánk. A kervanbasi -jelenté, hogy tulajdonképen csak ezentúl jövünk még az igazi -sivatagba, s ámbár kinézésünk után itélve mindnyájan próbált -vándorlóknak látszottunk, szükségesnek tartá jelenteni, hogy a -hangos beszédtől s kiabálástól nappal ugy, mint éjjel lehetőleg -óvakodjunk; hogy ezentúl kiki naplemente előtt süsse kenyerét, mert -itt éjjel nem szabad tüzet raknunk, nehogy hollétünket az -ellenségnek eláruljuk; hogy imáinkban mindig amandzsilik-et -(biztosság) kérjünk; veszélyben pedig ne reszkessünk, mint az -asszonyok. Nehány kard, egy lándzsa és két – természetesen kanóczos -– puska osztatott ki közöttünk, s én, akit általában nagy vitéznek -tartottak, szintén fegyvert kaptam, jó sok lőporral s golyóval -együtt; – bár meg kell vallanom, hogy ezen előkészületekre nem igen -kellemes remények tölték el szivemet.</p> -<p>Elhagyván a Balkán hegységet, minden titkolódás daczára láttam a -compaszon, hogy a középső uton haladunk. Körentaghiban hallottuk, -hogy a hegység táján 50 karakcsi csavarog a tekke-törzsből; de a -kervanbasi e hirre csak annyiban hajlott, hogy a Dzsenak kujuszu -kutat és állomáshelyet, melynek vize különben is oly sós, hogy csak -mindössze három nap óta szomjazó tevéknek nyujthatna enyhülést, -elkerülte. Leszálltunk, s a mint mondák, a Döden-ben vagyunk, a -hogy e táj nomádjai az Oxus régi medrét hivják; a mult tél viharai -és esőzései azonban az utnak tavali nyomait, melyek különben jól -meglátszanának, egészen eltörlék.</p> -<p>A régi folyammedret hosszu, görbe vonalban metszettük keresztül, -hogy a tulsó s igen meredek parton <span class="pagenum"><a name= -"Page_99" id="Page_99">-99-</a></span> feljáró helyet találjunk, s -csak nagy fáradsággal értük el napfelkelte előtt a magas fennsikot. -A nomádok regéikben az Oxus régi medrét a Mesedi Miszrijan -romjaival hozzák összeköttetésbe, s azt állitják, hogy az Oxus -egykor közel a kaaba-nak kijelölt épület fala mellett folyt el, s -csak később, Gökleng bünein felháborodva, fordult volna észak -felé.</p> -<p>Minél inkább eltünt hátunk megett a nagy Balkán a kék felhőkben, -annál nagyszerübb, annál borzasztóbban felséges tekintetet nyujtott -a beláthatlan sivatag. Azelőtt azt hittem, hogy a sivatag -nagyszerüsége csak akkor hathat lelkünkre, ha képzeletünk színt és -határozottságot kölcsönöz a képeknek; de tévedtem. A sivatagnak -miniature képét láttam szeretett hazám alföldi rónáin, nagyobb -kiadásban, midőn Persiaban a Sópuszta (Desti kuvir) egy részén -átmentem; de mily más érzések foglalták el itt szivemet! Nem a -képzelődés, mint sokan tévesen állitják, hanem a természet maga -gyujtja meg itt a lelkesülés fáklyáját. Néha megkisértém a sivatag -komor szinét felviditani, s városokat, sürgő forgó életet képzelék -magamnak a közelben, – de hiába; a beláthatlan homokbuczkák, a -borzasztó halotti csend; a nap sárgásan veres szine hajnalban s -alkonyatkor, – mind ez csalhatlanul hirdeté, hogy a földnek egy -nagy, talán legnagyobb sivatagján vagyunk.</p> -<p>Máj. 22. Délfelé Jeti Szirinél táboroztunk, mely nevet e hely a -hajdan itt létezett hét kuttól nyerte; de most e kutak közől négy -már teljesen ki volt száradva, a többiben pedig csak kevés, igen -sós, és roszszagu vizet találtunk. Ámbár a kervanbasi azon remény -nyel biztatott, hogy este esővizre fogunk bukkanni, azon -<span class="pagenum"><a name="Page_100" id= -"Page_100">-100-</a></span> kis maradékot, mely kulacsomban vala, -bár több volt benne az agyag mint a viz, nem akartam e kutak -keserü, undoritó folyadékával felcserélni. A tevék meglőnek itatva, -s társaim közől is többen hozzáláttak, s én csudálkozva néztem, -mint versenyeznek a négylábuakkal az ivásban; midőn -mértékletességre intém őket, nevettek, de később nagyon megbánták -mohóságukat. Rövid megállapodás után ismét elindultunk, s egy, a -többi homokbuczkák közől kiemelkedő dombhoz értünk, melyen két üres -kedseve állt. Azt mondták, hogy az utazók, kik bennök ültek, itt a -pusztában elvesztek, s a turkmanoknál minden hely, hol valaha -emberek tartózkodtak, nagy tiszteletben áll, s annak megrontása -bünnek tartatik. Sajátságos babona! Embereket eladni és országokat -elpusztitani, nálok erény, de egy fakosarat tiszteletben tartanak, -mert ember ült benne! A sivatag és lakói valóban igen különösek, s -még jobban meg fogja lepni az olvasót, ha elmondom, a mi ugyanazon -este velünk történt. A nagy meleg engedvén, leszálltam, hogy a -kervanbasival s más turkmanokkal a remélt esővizet keresni menjek. -Mindnyájan fel valánk fegyverkezve, s mindenik más irányban ment. -Én a kervanbasit követtem, s alig haladtunk negyven lépést, midőn -ez nehány lábnyomot vett észre a homokban, és kellemetlenül -meglepetve felkiáltott: „Itt embereknek kell lenniök!“ Meggyujtók -kanóczainkat, és a mindig jobban látható lábnyomok után indulva egy -barlang szájához jutottunk. A homokban látott nyomokból -következtetvén, hogy csak egy emberrel van dolgunk, rögtön -behatoltunk a barlangba, s leirhatatlan borzalommal pillanték meg -egy hosszu haju és szakállu, elvadult <span class= -"pagenum"><a name="Page_101" id="Page_101">-101-</a></span> embert, -zergebőrökbe burkoltan, ki nem kevésbbé megdöbbenve felugrott és -egy lándzsát kapva fel, nekünk rohant. Mig én kimondhatlan -türelmetlenséggel néztem e jelenetet, kisérőm vonásai a legnagyobb -nyugalmat tükrözték vissza; midőn a félvadembert megpillantá, -leereszté fegyverét, és halk hangon mondva: „Aman bol!“ (béke -veled) elhagyta a borzasztó helyet. „Kanli dir“ (vérrel -befertőztetett ember ez) mondá a kervanbasi, anélkül, hogy többet -kérdezni mertem volna. Csak később tudám meg, hogy a szerencsétlen, -igazságos vérboszu elől menekülve, már évek óta, télen nyáron itt -bolyong a sivatagban. Embert nem akar látni, s nem is láthat.</p> -<div class="figcenter" style="width: 582px;"><a href= -"images/i004hq.jpg"><img src="images/i004.jpg" alt= -"FÉL VAD EMBER A PUSZTÁBAN." title= -"FÉL VAD EMBER A PUSZTÁBAN." /></a> -<p class="caption">FÉL VAD EMBER A PUSZTÁBAN.</p> -</div> -<p>Elszomorodva e szegény bünös látásán, feledém, hogy -kirándulásunkon édes viz helyett csak vért találtunk; társaink is -üresen tértek vissza, s azon gondolatnál, hogy a nálam levő édes -iszapnak ma utólsó cseppeit fogom meginni, reszketni kezdék. Oh -viz! legbecsesbje minden elemeknek, gondolám magamban, mért nem -ismertem fel előbb értékedet! Pazarul használják áldását, sőt -hazámban még félnek is tőle, s mit nem adnék most csak husz -cseppért e mennyei folyadékból!</p> -<p>Csak nehány falat forró vizbe mártott kenyeret ettem, hallván, -hogy e viz, ha felforr, elveszti keserü izét. El valék készülve -mindent türni, amig csak esővizre nem akadunk, mert társaim -állapota, kik mindnyájan erős diarrhoeában szenvedtek, nagyon -megijesztett. Nehány turkman, különösen a kervanbasi, azon gyanuban -álltak, hogy van jó vizök, s azt titokban tartják; de a pusztában -minden czélzás a kulacsra annyi, mint valakinek életére törni, s -aki mástól kölcsönbe vagy <span class="pagenum"><a name="Page_102" -id="Page_102">-102-</a></span> ajándékul vizet kivánna, azt kiki -őrültnek tartaná. Ma este már legkisebb kedvem sem volt csak egy -falat kenyeret is enni, s nagyon bágyadtnak érzém magamat, mert a -nap forrón sütött volt. Erőtelenül a földre terülve feküdtem, midőn -egyszerre láttam, hogy mindnyájan a kervanbasi köré sereglenek, s -nekem is intettek, hogy jöjjek oda kulacsommal. E szó: viz! uj erőt -öntött belém, felugrottam, s kellemesen valék meglepve, midőn -láttam, amint a kervanbasi a karaván minden tagjának mintegy két -pohár tiszta édes vizet adott. A derék turkman elmondá, hogy már -évek óta szokása, a pusztában jó mennyiség vizet elrejtve tartani, -s azt olyankor osztani el, mikor tudja, hogy mindenkinek nagy jót -tesz vele; ez egy nagy szevab (jámbor tett), mert egy turkman -közmondás azt tartja: „A szomjazónak a sivatagban adott egy csepp -viz lemossa száz évnek büneit.“</p> -<p>E jótett nagyságát meghatározni épen oly lehetetlen, mint leirni -az élvezetet, melyet egy ital édes viz okozott. Teljesen -jóllakottnak érzém magamat, s azt hivém, most ismét kiállhatom -három napig a szomjuságot. Az itallal e szerint jól jártam, de -kenyeremmel meggyült a bajom. Bágyadtság és étvágyhiánytól kissé -elmulva azt hivém, fa helyett, melyért messze kellett volna -mennünk, a teve trágyát, – e rendes tüzelőszert a sivatagban, – -fogom sütésre használhatni. De ebből is csak keveset gyüjtöttem -össze. Beledugtam a tésztát a forró hamuba, de fél óra mulva -láttam, hogy e melegség nem igen nagy. Gyorsan fát mentem keresni, -de amint tüzet raktam, besötétedett, s a kervanbasi rámkiáltott, ha -el akarom-e a karavánt árulni az ellenségnek? <span class= -"pagenum"><a name="Page_103" id="Page_103">-103-</a></span> El -kelle tehát oltanom a tüzet, és kovásztalan kenyeremet félig -nyersen vinni magammal. Másnap reggel (máj. 23.) Kojmat Ata-nál -tartottunk állomást, melynek kutjából a viz már rég kiveszett; a mi -különben nem nagy kár volt, mert vize, mint e vidéken levő kutak -nagy részeé, élvezhetlen volt. A napsugarak néha egy lábnyi -mélységre is megmelegitik a száraz homokot, s azt oly forróvá -teszik, hogy még a legvadabb középázsiai is, kinek lába sohsem -látott semmiféle czipőt, itt egy bocskor szerü bőrdarabot kénytelen -talpára kötni. Nem csoda tehát, hogy a tegnapi enyhitő ital hatása -gyorsan elmult, s én csakhamar ismét zsákmányul estem a szomjuság -borzasztó kinainak. Délben jelenté a kervanbasi, hogy közel vagyunk -a hires búcsujáró állomás helyhez, Kahriman Ata-hoz; hogy tehát -szálljunk le, és jámbor kötelességünket teljesitendők egy -negyedóráig gyalog vándoroljunk a szentnek sirjához. Képzelhetni -kinomat, midőn forróság és szomjtól elbágyadva, elerőtlenedve, -kénytelen voltam ülésemet elhagyni s a zarándokcsapathoz -csatlakozva egy jó negyedórát gyalogolni a még nem is sikon, hanem -magaslaton fekvő sirhoz, és ott kiszáradt torokkal veszett módra -telkineket és idézéseket a koránból orditani. Oh kegyetlen szent, -gondolám magamban, nem tudtad magad másutt eltemettetni, hogy e -látogatás pokoli kinjaitól megments? Fuldokolva, alig lihegve -rogytam le a harmincz lábnyi hosszu sirra, mely kos szarvakkal – a -mik Közép-Ázsiában a felsőbbség jelei, – volt berakva. A kervanbasi -elmondá, hogy a ki e sirban nyugszik, óriás és épen oly hosszu -volt, mint maga a sir, és számtalan év előtt az itt levő kutakat -sokáig védelmezte a gonosz szellemek ellen, melyek azokat -<span class="pagenum"><a name="Page_104" id= -"Page_104">-104-</a></span> kövekkel be akarták hányni<a name= -"FNanchor_21" id="FNanchor_21"></a><a href="#Footnote_21" class= -"fnanchor">21)</a>. Köröskörül több kisebb sir volt látható, -szegény utazók végnyughelyei, kik a sivatag különféle pontjain -rablók vagy az elemek hatalma alatt elvesztek. A kutak hire, melyek -e szentnek védpaizsa alatt álltak, megörvendeztetett; reméltem, -hogy iható vizet fogunk találni, s annyira siettem, hogy első értem -a kitüzött helyre. Rögtön megpillantám a barna pocsolyához hasonló -forrást, es marékkal meriték belőle. Oly hideg volt, mintha jeget -érintettem volna, de mikor ajkamhoz ért, egy cseppet nem valék -képes lenyelni belőle, oly keserü, sós, és rosz szagu volt e hideg -viz! Haragom s szomoruságom határtalan vala, s most először -aggódtam komolyan sorsom felett. <span class="pagenum"><a name= -"Page_105" id="Page_105">-105-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>VIII. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">VIHAR. – ZERGÉK S VAD SZAMARAK. – MEGÉRKEZÉS A -KAFLANKIRI FENSIKRA. – AZ OXUS RÉGI MEDRE. – BARÁTSÁGOS TÁBOR. – -LOVASOK KÖZELEDÉSE. – GAZAVAT. – BEVONULÁS KHIVÁBA. – AZ AFGHAN -GONOSZ MEGTÁMADÁSA. – TALÁLKOZÁS A KHÁNNAL. – SZERZŐ -FELSZÓLLITTATIK, MUTASSA MEG A TÖRÖK IRÁS MESTERSÉGÉT. – -TISZTELETRUHÁK, JUTALMUL ELLENSÉGEK FEJEIÉRT. – FOGLYOK -KIVÉGEZTETÉSE. – KÜLÖNÖS MÓDJA A NŐK KIVÉGEZTETÉSÉNEK. – KUNGRAT. – -A SZERZŐ VÉGSŐ ÁLDÁSA A KHÁNRA.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>On n’y verra jamais que l’heroisme et la servitude.</i> – -Montesq., <i>Esprit des Lois</i>, 1. vii. c. 6.</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i16"><i>Chiefs of the Uzbek -race</i><br /></span> <span class="i0"><i>Waving their heron crests -with martial grace.</i><br /></span> -<p class="i7">Moore, <i>Veiled Prophet</i>.</p> -</div> -</div> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">A zivatar</span>, mely csak -nehány óra óta volt távolról hallható, éjfél tájban közelebb -huzódott, s nehéz cseppjei kinaink közel végét hirdeték. Reggel -felé (máj. 24.) elértük a homok végső szélét, melyen három napig -tartott, mig keresztül hatoltunk, s meg voltunk győződve, hogy mai -utunk agyagos földén fogunk esővizet találni. A kervanbasi ezalatt -a sok zerge- és vadszamár nyomok után itélve, reményünket már előre -teljesültnek tekinté, de nem közlé velünk véleményét, hanem előre -sietett, s csakugyan oly szerencsés volt, hogy fürkésző szemeinek -sikerült egy tócsa esővizet felfedezni. Szu! szu! (viz! viz!) -<span class="pagenum"><a name="Page_106" id= -"Page_106">-106-</a></span> kiáltá mindenki, midőn a kervanbasi -találmányát jelenté és sokan már, anélkül hogy még ittak volna, -magától a reménytől jóllaktak és megnyugodtak. Délfelé értünk oda, -s a már távolról látható pocsolyán kivül még több, a legédesebb -esővizzel telt gödröt találtunk. Az elsők közt voltam, kik -kulacscsal s más edényekkel odarohantak, nem inni, hanem vizet -gyüjteni, mielőtt a sok meritéstől az felzavarodott és iszapossá -lett volna. Negyedóra mulva mindenki a legnagyobb kéjjel ült -reggelije mellett, s nehéz, sőt lehetetlen fogalmat nyujtani -örömünkről. Ezen állomástól, mely Deli Atának neveztetik, Khiváig -szakadatlanul megtölthetők kulacsainkat édes vizzel, s innen kezdve -utazásunk a pusztában, ha nem is kellemes, de legalább nyugodtnak -volt mondható. Este egy helyre jutottunk, melyen valódi tavasz -uralkodott. Számtalan apró tó közt ütöttünk tábort, melyek szép -rétkoszorukkal valának övedzve, s e táj álomként tünt fel előttem, -midőn tegnapi helyzetünkre gondoltam. Hogy örömünk teljes legyen, -megmondatott, hogy már a megtámadtatások nagy veszélyén is -átestünk, s csak ma este nem szabad még tüzet raknunk. Alig -szükséges emlitenünk, hogy a sivatag fiai e váratlan vizbőséget -kizárólag jámbor hadzsi-voltunknak tulajdoniták. Ujra megtöltők -kulacsainkat s vidáman folytattuk utunkat.</p> -<p>Este elértük az epedve várt mély árkot, melynek tulsó oldalán a -Kaflankir (tigrisföld) nevű sikság terjed el, s melynél a khivai -khánság területe kezdődik. A felmászás, a fensiknak körülbelül 300 -lábnyi magas szélére, embernek állatnak egyiránt fáradságos volt, s -azt hallám, hogy annak északi vége szintoly magas és meredek. E táj -sajátságos látványt nyujt; a meddig a <span class= -"pagenum"><a name="Page_107" id="Page_107">-107-</a></span> szem -ér, azon hely, melyen járunk, szigetként látszik a homoktengerből -kiemelkedni. A mély árok határai itt ugy, mint az északkeleti -részen, melyhez két nappal utóbb (máj. 25. és 26.) jutottunk, nem -láthatók. Ha a turkmanoknak hitelt lehet adni, ugy mindkét árok az -Oxus régi medre, Kaflankir maga pedig hajdan sziget volt, melyet -minden oldalról az emlitett árkok vesznek körül. Annyi áll, hogy -ezen egész földterület a sivatag többi részétől, ugy alkata és dús -növényzete, valamint a rajta tenyésző állatok nagy száma által, -nagyon különbözik. Eddig ugyan találkoztunk már egyes zergékkel és -vad szamarakkal, de itt nagy csudálkozásomra százával láttam őket, -nagy csoportokban legelészve. Ha jól emlékszem, a Kaflankiron -létünk második napján délfelé, nagy porfelleget láttunk északról -közeledni. A kervanbasi és a turkmanok fegyverhez nyultak, és -türelmetlénségünk azon mértékben nőtt, a mint a porfelleg -közeledett. Végre kivehettük, hogy a tömeg egy jól sorba állitott -és támadni induló lovas-századhoz hasonlit, mire kisérőink -leereszték fegyvereiket. Nem lévén szabad kiváncsiságot mutatnom, – -a mi keleten nem igen található, – türelmetlenségem határtalan -lett. A porfelleg mind közelebb jött, s a mint körülbelül 50 -lépésnyire volt tőlünk, oly zajt hallánk, mintha legalább ezer jól -begyakorolt lovas vezényszóra állapodott volna meg. Temérdek vad -szamarat láttunk magunk előtt; ez erős és eleven kinézésü állatok -szorosan zárt sorban álltak meg, nehány pillanatig nagy figyelemmel -bámultak reánk, aztán, látva hogy nem vagyunk hozzájok hasonlók, -egyszerre felkerekedtek, és nyil gyorsasággal vágtattak el nyugat -felé. <span class="pagenum"><a name="Page_108" id= -"Page_108">-108-</a></span></p> -<p>A kaflankiri fensik emelkedése, khivai oldalról nézve, egy -rendes sánczhoz hasonlít, és oly sima, mintha a viz csak tegnap -folyt volna el róla. Innen egy napi járás után május 28-kán egy -tóhoz értünk, mely Sor Göl (sóstónak) neveztetik, melynek formája -derék négyszög és kerülete 12 angol mérföld. Itt hat órányi -pihenésre határoztuk el magunkat, hogy mindenki végezhesse a vallás -által parancsolt s már régóta szükséges guszl-ot<a name= -"FNanchor_22" id="FNanchor_22"></a><a href="#Footnote_22" class= -"fnanchor">22)</a> annyival inkább, minthogy ma épen ejdi kurban, -az iszlam egyik legnevezetesebb ünnepnapja van. Uti társaim ez -alkalommal felbontották iszákjokat; mindegyiknek volt egy váltani -való inge, csak nekem nem. Hadzsi Bilal akart egyet kölcsön adni, -de én nem fogadtam azt el, mert meg valék már arról győződve, hogy -minél szegényebbnek látszom, annál nagyobb biztosságban vagyok. El -kelle magamat nevetnem, midőn legelőször itt tükörbe tekintettem, s -megláttam ujnyi vastagságu por és homokkéreggel beboritott -arczomat. A sivatagon több helyütt módomban lett volna megmosdanom, -de készakarva nem tettem, hogy a piszok kéreg hadd védjen az égető -nap hevétől. Amivel azonban nagyon csekély részben értem czélt, s -még is egész életemben magamon fogom annak számos nyomát viselni -emlékül. Egyébiránt nem csak engem, hanem utitársaimmal együtt -mindnyájunkat ki vett formánkból az abdeszt pótszere, a tejemmün, -melyet a próféta a viztelen sivatag számára rendelt, ahol viz -helyett <span class="pagenum"><a name="Page_109" id= -"Page_109">-109-</a></span> homokkal és porral kell mosdani, a mi a -testet még piszkosabbá teszi. Az öltözködés s mosakodás után ugy -láttam, hogy barátaim most hozzám képest egész urakká lettek. -Szánakozásból néhány ruhadarabot akartak nekem adni kölcsön, hanem -én megköszönvén az ajánlatot, nem fogadtam azt el, kijelentvén, -hogy be akarom várni, mig a khivai khán felruház.</p> -<p>Utunk négy óra hosszat egy kiaszott harasztoson vitt keresztül, -a hol egy özbeggel találkozánk, a ki Khivából jött s ujságokat -beszélt az ottani viszonyokról. Ha már ezen lovas ember látása is -nagy örömet okozott, semmi se volt az azon érzelmeimhez képest, a -mik bennem keletkeztek, midőn délután néhány agyagból készitett, -elhagyatott házat megpillanték, mert falakat, vagy más házra mutató -jeleket nem láttam már, a mióta Karatepét (Persia határát) -elhagytam. Ezen kunyhóknak néhány év előtt még voltak lakosaik, s a -kelet felé terjeszkedő Medemin földhez számittattak. A khivai -khánság azon területrészét nevezik igy, mely legmesszebb benyulik -déli irányban, a minálunk Hyrcania-nak nevezett nagy sivatagba. -Ezen részt még csak 15 év előtt tette mivelhetővé egy Mehemmed Emin -nevü tiszt, s ettől nyerte elneveztetését is, mert a Medemin ezen -tiszt nevének röviditéséből származott. Az utolsó háboru óta ismét -elhagyatott állapotba jutottak ezen tájak, s igy van az több -vidékkel Turkesztánban, a miről többször volt alkalmunk -meggyőződni.</p> -<p>Ma reggel (maj. 29.) feltünt előttem, hogy azon észak-keleti -iránytól, melyben Khiva fekszik, eltértünk, s egészen északi irányt -vettünk; kérdezősködésemre megtudtam, hogy biztosság okáért kerülő -utat teszünk. Az <span class="pagenum"><a name="Page_110" id= -"Page_110">-110-</a></span> özbeg, a kivel találkozánk, -figyelmeztetett, hogy vigyázzunk magunkra, mivel a csaudor-ok nyilt -lázadásban vannak a khán ellen, s alamanjaik gyakran berontanak -ezen határrészekre. Ez nap este még egy kis aggodalmas vigyázattal -haladtunk, s ki volt boldogabb mint mi, a mint másnap reggel jobbra -balra sátorcsoportokat láttunk, s a merre utunk vitt, mindenütt a -legbarátságosabb „aman geldingiz“-ek (szerencsésen megjöttetek) -hangzék előnkbe. Minthogy a mi Iliaszunknak jóbarátai voltak az itt -táborozók között, elment meleg kenyeret s egyéb kurban adományokat -(ünnepnapi falatokat) szerezni. Jól megrakodva jött vissza, s hust, -kenyeret és kimiszt (kanczatejből készitett csipős savanyu ital) -osztott ki közöttünk. Noha csak egy rövid óráig pihentünk meg, még -is sok istenfélő nomád jöve hozzánk, kézszoritásunkban részesülni, -s ez által szent tettet követni el. Az áldás itt jól jövedelmező -czikk volt, mert négy vagy öt áldásomért sok kenyeret, teve-, ló- -és juhhust kaptam. Több jap-on (mesterséges öntözésre való árok) -keltünk át, s dél tájban egy elhagyatott, Khanabad nevü -fellegvárhoz érkezénk, melynek négyszögü magas fala három -mérföldnyire meglátszott. Itt töltöttük a délutánt és estet; a nap -forróan sütött, s nagyon jól esett a falak árnyékában szunnyadnom, -noha a puszta földön feküdtem s a vánkosom egy darab kő volt. Még -virradat előtt elhagytuk a Khivától 25 mérföldnyi távolságra eső -Khanabadot; s nagyon elálmélkodánk a felett, hogy egész napi (maj. -30.) utunk alatt egyetlen sátort se láttunk, sőt este magas -homokdombok közé jutottunk, ugy, hogy azt hivém, ujra a nagy -sivatagban vagyunk. Épen theánkkal foglalatoskodánk, a mint a -<span class="pagenum"><a name="Page_111" id= -"Page_111">-111-</a></span> legelőre kieresztett tevéink egyszerre -szilaj szaladásnak eredtek. Még alig jöhettünk arra a gondolatra, -hogy valaki üzőbe vette, egyszerre előtünt öt lovas, kik sebes -vágtatva a mi táborunk felé tartottak. A theás csészék egy pillanat -alatt puskákkal lettek felváltva, s rögtön megalakult a csatarend. -A lovasok azonban lassu lépést közeledtek hozzánk s a turkmanok -csakhamar megismerék lovaik lépéséről, hogy tévedtünk, mert -ellenség helyett barátságos, jóakaró kiséret közelgett felénk.</p> -<p>A legközelebbi reggel (máj. 31.) egy, Akjap-hoz tartozó özbeg -faluba érkeztünk; itt már egészen vége szakad a Gömüstepe és Khiva -közötti sivatagnak. A nevezett helység lakosai az első özbegek -valának, a kiket láttam, igen jó emberek voltak. A bevett szokás -szerint sorba látogattuk a házakat, s fatihánk bő aratást hozott. -Hosszu idő után itt láttam ismét egyetmást, a mi nyugat felől -került ide, s szivem erősen dobogott nagy örömemben. Még ma -elérhettünk volna Iliasznak lakhelyére, mert itt már kezdetét veszi -egy khivai lakosokkal biró Akjap nevü falu, hanem a mi jóbarátunk -kissé hiu volt, s nem akarta, hogy váratlan vendégek módjára -érkezzünk el hozzá; tehát az ő lakásától két órányira háltunk meg, -egy gazdag nagybátyjánál, Allahnazr-baj-nál<a name="FNanchor_23" -id="FNanchor_23"></a><a href="#Footnote_23" class= -"fnanchor">23)</a> ki nagy megkülömböztetéssel fogadott s vendégelt -meg bennünket. Ezalatt Iliasz megüzenhette feleségének -érkezésünket, s másnap (jun. 1.) reggel tartottuk bevonulásunkat, -Iliasznak tömérdek atyafisága s barátjai érkezvén elénkbe, szives -elfogadásunkra. <span class="pagenum"><a name="Page_112" id= -"Page_112">-112-</a></span> Engem csinos sátorral kinált meg, hogy -foglalnám azt el lakásomul, de én inkább mentem a kertjébe, -minthogy fák voltak benne, melyeknek árnyéka után rég sovárgott a -lelkem. Nagyon régen nem láttam már viruló fát!</p> -<p>Az alatt a két nap alatt, a mit a félig polgárisult, azaz félig -meddig megtelepedett turkmanok között tölték, leginkább feltünt -előttem azon idegenkedés, a melylyel ezen nomádok minden ház, vagy -kormányféle iránt viseltetnek. Mindamellett hogy már több évszázad -óta az özbegek közelében laknak, gyülölik ezek szokásait, -erkölcseiket, kerülik a velök való érintkezést, s az özbeg, törzs- -és nyelv rokonsága daczára, ép oly idegen az ő szemeik előtt, mint -mi előttünk a hottentotta. Miután kissé kipihentük magunkat, neki -indultunk a fővárosnak; Gazavaton mentünk keresztül, a hol épen -hetivásár volt, s legelső alkalmam itt volt a khivai életet látni. -Az éjet egy réten töltöttük Sejkhlar-Kaleszi alatt, a hol egész -életemben a legnagyobb és legszemtelenebb legyeket találtam. Az -utazók és tevék egyaránt kinoztattak egész éjjel, s mondhatom nem a -legjobb kedvemben voltam, midőn reggel, anélkül, hogy a szememet -behunytam volna egész éjjel, fel kelle a tevére ülnöm. Az -álmatlanság okozta szenvedést szerencsére csakhamar egészen -elfeledteté a gyönyörü tavaszi-, egyre bujább virányzatnak indult -természet látása. Az előtt ugy gondolám, hogy azért látszott nekem -Khiva oly szépnek, mivel a sivatag ellentéte volt, melynek -borzasztó képe még szemeim élőtt lebegett. Azonban még most is, -miután ujra megláttam Europát, bájos, elragadó vidékeivel, egyre -szépnek találom Khiva környékét, kisded, várszerü <span class= -"pagenum"><a name="Page_113" id="Page_113">-113-</a></span> -havli-jaival<a name="FNanchor_24" id="FNanchor_24"></a><a href= -"#Footnote_24" class="fnanchor">24)</a> melyeket magas jegenyefák -árnyalnak, s szép rétjeivel és szántóföldeivel. Ha a kelet költői -itt pengették volna lantjukat, sokkal méltóbb tárgyakat leltek -volna, mint a borzasztóan puszta Persiában.</p> -<p>Maga a főváros Khiva is meglehetősen kellemes benyomást okoz, -távolból látva néhány kupolájával s tornyával, ezen kertek -közepett. Jellemző, hogy a nagy sivatagból egy hosszu vékony nyelv -nyulik Merv-től félórányira a város alá, hogy itt még egyszer -feltüntesse az élet és halálközötti ellentétet. Ezen sivatag-nyelv -Töjeszicsti név alatt ismeretes, s már a város kapui előtt valánk, -midőn még egyre láttuk a homok halmokat.</p> -<p>Hogy mikép éreztem magamat junius 3-kán Khiva kapui előtt, azt -elképzelheti az olvasó, ha elgondolja azon veszélyeket, melyeknek -annyira ki valék téve feltünőleg europai ábrázatom következtében -oly könnyen támadható minden legkisebb gyanu által. Nagyon jól -tudtam, miszerint a khivai khán, kinek kegyetlenségét maguk a -tatárok is kárhoztatták, ilyen gyanu esetében sokkal szigorubb -eljárást követne irányomban, mint a turkmanok. Hallottam, hogy a -khán minden gyanus idegent rabszolgává tett, hogy csak nem régiben -tette ezt egy állitólag herczegi származásu hindosztánnal, a kinek -most a többi rabszolgákkal ágyukat kell vonszolnia. Egész belsőm -fel volt háborodva, de mindamellett még sem féltem. Az örökös -veszélybenforgás már megedzett; a halál, mely olyan könnyen -lehetett volna kalandozásom következménye, már három hónap óta -lebegett <span class="pagenum"><a name="Page_114" id= -"Page_114">-114-</a></span> szemeim előtt, s rettegés helyett a -legszorongatottabb perczekben is inkább azon eszközökről -gondolkozám, melyekkel a babonás hitü zsarnok őrszemét -elámithassam. Utközben pontos tudomást szereztem magamnak -valamennyi előkelő khivairól, a kik Konstantinápolyban -megfordultak. Leggyakrabban emlitettek mint ilyet bizonyos -Sükrullah bajt, a ki tiz évet töltött követi minőségben a szultán -udvaránál. Ugy homályosan magam is emlékeztem, hogy ezt az embert -több izben láttam a mostani külügyminiszter Ali pasa házában. Ez a -Sükrullah baj – gondolám – jól ismeri Sztambult, az ottan divó -nyelvet, s az előkelők szokásait; vagy akarja vagy nem, rá kell, -hogy tukmáljam előbbi ismeretségemet, s minthogy egy sztambuli -szerepében magát a sztambulit is képes vagyok elámitani, a khivai -khán volt követe nem lesz képes álczámat lerántani, s kénytelen -lesz czéljaim előmozditására segédkezet nyujtani.</p> -<p>A város kapujánál már számos khivai várakozott reánk, kik -kenyeret s aszalt gyümölcsöt nyujtogattak fel hozzánk, tevéink -fölé. Már évek óta nem érkezett ekkora csapat hadzsi Khivába, -mindenki bámulva nézett bennünket, és mindenfelöl ezen -megszólamlásak hangzottak felénk: „Aman eszen geldingiz! -(szerencsésen jöttetek!) Ha sah-bazim! Ha arszlanim! (Én sólymom! -én oroszlánom!) A bazarba elérkezvén, hadzsi Bilal rákezdett egy -telkin-re, én mindnyájánál erősebben hallatám hangomat, s valóban -meg valék indulva, midőn az emberek kezeimet, lábaimat, sőt lelógó -rongyaimat is csókokkal illeték, mintha valami kiváló szent volnék -s csak imént szállottam volna alá az égből. A bevett országos -szokás szerint a vámháznak használt karavanszerajban <span class= -"pagenum"><a name="Page_115" id="Page_115">-115-</a></span> -szállottunk le, hogy a megérkezett málhák és emberek szigoru -vizsgálat alá vettessenek, a hol természetesen legtöbb nyomatékkal -bir a karaván főnökének nyilatkozata. A fő vámhivatalnak tisztét -Khivában az első mehrem (a khán első kamarása s megbizottja-féle -egyén) végzi; ki alig intézett néhány szót a kervanbasihoz, azonnal -előre tolakodott az afghani, s hangosan kiáltozá: „Három érdekes -négylábut és egy érdekes kétlábut hoztunk magunkkal Khivába.“ -Minthogy az elsőkkel a Khivában még soha nem látott bivalyokra, az -utóbbival pedig én reám czélzott, nem csoda, hogy sokaknak szemei -azonnal rajtam akadtak meg, s a suttogásból csakhamar ki lehetett -venni e szavakat: dzsansziz (kém) s frengi és urusz (orosz). Én -mindenkép rajta voltam, hogy valahogy el ne piruljak, s már épen -hátra akartam vonulni a tömeg közöl, midőn a mehrem megszólita hogy -álljak meg, s felettébb udvariatlan kifejezésekkel készült -vallatásomhoz. Épen felelni akartam neki, midőn hadzsi Szalih, -kinek külseje tiszteletet parancsolt, előlépett és semmi tudomása -nem lévén a történtekről, a leghizelgőbb kifejezésekkel bemutatott -a vizsgálattevőnek, a mire ez egészen megütközve nyájasan -mosolygott reám, s megkinált, hogy ülljek melléje. Ámbár hadzsi -Szalih intett, hogy fogadjam el kinálatát, én a mélyen megsértett -érzelem kifejezésével haragos tekintetet vetettem a mehremre, s -eltávoztam.</p> -<p>Legelőbb Sükrullah bajhoz mentem, ki akkor minden hivatalos -foglalatosság nélkül Mehemmed Emin khan medressze-jében, Khiva -legszebb épületében lakott egy czellában. Mint Sztambulból érkezett -efendi jelentettem be magamat nála, azon hozzátevéssel, hogy ott -<span class="pagenum"><a name="Page_116" id= -"Page_116">-116-</a></span> alkalmam volt vele megismerkedni, s -erre utaztomban tiszteletemet kivánom nála tenni. Egy efendi -megjelenése Khivában, a mi eddig még soha elő nem fordult eset -volt, az öreg urat csodálkozásba ejtette annyira, hogy maga jött -elém, s nagyon elbámult, midőn egy alakjából egészen -kivetköztetett, rongyokkal ruházkodott koldust látott maga előtt. -Mindamellett bevezetett, s alig szóltam vele néhány szót sztambuli -kiejtéssel, egyre növekvő érdekeltséggel kezdett kérdezősködni a -török fővárosban levő nagy számu barátairól, s az ozman -birodalomnak az uj szultán alatti viszonyai felől. Mint már fönebb -emlitém, szerepem sikeréről meglehetősen meg valék győződve; -Sükrullah-baj egy részt magánkivül volt örömében, midőn sztambuli -barátai felől pontos hireket beszéltem neki, másrészt meg nem birt -eléggé csodálkozni felettem s igy szóla hozzám: „De az isten -szerelmeért, mi birt téged reá efendi, hogy ezen borzasztó -országokba jöjj, még pedig Sztambulból, abból a földi -paradicsomból?“ Én pedig mély sohajtással ezt felelém neki: Oh pir! -(papi főnök) s kezemet szemeimre tevém, a mi a tartozó -engedelmesség jele. A jó öreg, a ki meglehetősen mivelt müszülman -volt, könynyen kitalálhatta, hogy valamely dervis-rendhez tartozom -s a pir-em küldött ezen utra, mely kötelességét minden mudir -(valamely dervisrend ujoncza) élete (koczkáztatásával is -teljesiteni tartozik. Ezen fölvilágositásnak megörült, még csak a -dervis-rendem nevét kérdé tőlem, s midőn Nakisbendi-t nevezém meg -előtte, mindjárt tudta, hogy Bokhara a czélja zarándoklásomnak. -Tüstént lakást akart számomra rendelni a nevezett medreszében, de -én nem fogadám azt el utitársaimra hivatkozván, s <span class= -"pagenum"><a name="Page_117" id="Page_117">-117-</a></span> -távoztam azon igérettel, hogy nem sokára meg fogom őt ismét -látogatni.</p> -<p>Midőn visszajöttem a karavánszerajba, ott azt mondták, hogy -utitársaim már el vannak helyezve egy tekkie-ben, egy az utazó -dervisek számára beszállóul használni szokott kolostorszerü -helyiségben, melynek Tösebaz<a name="FNanchor_25" id= -"FNanchor_25"></a><a href="#Footnote_25" class="fnanchor">25)</a> a -neve; oda mentem tehát magam is, s ugy találtam, hogy az én -számomra készen tartottak egy czellát. Alig léptem jó barátaim -közé, mindnyájan távollétem oka felől kérdezősködtek, és -sajnálkozva mondták, mily kár, hogy nem voltam jelen, s nem -láthattam, mint kellett annak a nyomoru afghaninak, a ki engem -compromittálni akart, nem csak ő általuk, hanem a khivaiak által is -szidalmaztatva s piszkolva elvonulnia. Nagyon jó, gondolám -magamban, ha a nép között felmerült gyanu elenyésztetett; a khánnal -majd csak könnyen boldogulok, mert Sükrullah-baj bizonyára tudatni -fogja vele ittlétemet, s minthogy Khiva uralkodói a szultán -irányában mindenkor a legnagyobb tiszteletet tanusitották, a -mostani uralkodó is bizonyára fog tenni kisérletet, egy efendinek -magához szerzésére; sőt az is lehetséges, hogy engem, ki a legelső -konstantinápolyi vagyok, a ki Kharezm-be (Khiva politikai neve) -eljöve, még kitüntetésekben is részesitnek.</p> -<p>Gyanitásom nem csalt. Másnap egy jaszaul (udvari tiszt) jöve -hozzám, kis ajándékot hozván számomra a khántól s azon parancsot, -hogy ma estére menjek el az ark-ba (a palotába) s adjam rá a khánra -fatihámat, <span class="pagenum"><a name="Page_118" id= -"Page_118">-118-</a></span> mivel a hazret (ázsiai uralkodó czime, -a nálunk szokásban levő felségnek felel meg) sokat tart rá, hogy -egy, a szent országból jövő dervis áldásában részt vegyen. -Megigértem, hogy engedelmeskedni fogok s egy óra mulva elmenék -Sükrullah bajhoz, a ki, miután jelen ohajtott lenni az audientián, -elkisért a király közel eső palotájába, s utközben rövid -utasitásokat adott azon szertartásokra nézve, melyeket az uralkodó -irányában kellend követnem. Azt is elbeszélte, hogy milyen feszült -viszonyban van a mehter-rel (olyan belügyminiszterféle), a ki őt -vetélytársának tekinti, mindenben kárára törekszik, s megeshetik, -hogy engem sem fogadand, mint a ki ő általa vezettetem be, a -legbarátságosabban. Minthogy a kusbegi s a király testvér bátyja -hadjáratban voltak a csaudorok ellen, ideiglenesen a mehter volt a -khán legelső hivatalnoka. A bevett szokás ugy parancsolá, s reám -nézve szükséges is volt, hogy előbb nála mutassam be magamat, mivel -azon kapu bejáratánál levő előudvarban lakott, mely egyenesen a -khánhoz vezete s hivatalhelyiségét egy tornácz alatt ütötte volt -fel.</p> -<p>Minthogy ezen órában jóformán mindennap arz, azaz: nyilvános -kihallgatás tartatott, a királyi lak főbejárása, valamint minden -egyéb helyisége, melyeken keresztül menénk, telve volt mindenféle -osztály-, kor- és nembeli kérelmezőkkel, kik a legközönségesebb -házi öltözetökben, sőt az asszonyok közől többen gyermeköket karon -tartva, vártak az audientiára; be nem irnak senkit, s az bocsátatik -be leghamarább, a ki legjobban tud előre tolakodni. A tömeg -mindenütt szolgálat készen félreállt utunkból, s engem rendkivül -megörvendeztetett, midőn észrevettem, hogy az asszonyok ujjal -mutogatnak <span class="pagenum"><a name="Page_119" id= -"Page_119">-119-</a></span> rám, mondván: „Ime ez az a -Konstantinápolyból való dervis, most áldást fog khánunkra mondani; -az Isten hallgassa meg szavait.“</p> -<p>A mehtert, a mint előre értesitve valék, egy tornácz alatt -találtam, emberei között, a kik minden szavára helyeslőleg -mosolyogtak. Barna bőrén s a melléig leérő nagy szakállán meg -lehete látni, hogy szart, vagy is persa származásu. Esetlen -öltözete, kiváltképen nagy prémes kucsmája jól illett esetlen -vonásaihoz. Midőn feléje közeledni látott, mosolyogva szólott -valamit környezetéhez. Én bátran közeledém hozzá, komoly -arczkifejezéssel üdvözlém őt, s a főhelyet foglalám el, mint a -dervisek illetékes helyét, a társaságban. Miután elmondám a -szokásos imákat, melyekre mindenki rámondta, szakálát simogatva, az -amen-t, a szokásos udvariassági formaságok váltattak fel -kölcsönösen a mehter közt s közöttem. A miniszter szellemdusnak -akart látszani, s azon megjegyzéssel állott elő, miszerint -Konstantinápolyban a dervisek is jó neveléssel biró emberek, s -arabul is beszélnek (noha én csak a sztambuli szóejtést -használtam). Elmondá továbbá nekem, hogy a hazret, (e szónál -mindenki felállott ülő helyéből) engem látni kiván, s hogy nagyon -szeretné ha a szultántól, vagy teherani követétől néhány sort -hoztam volna magammal. Én erre azt felelém, hogy az én utazásomnak -nincsenek világi czéljai, hogy senkitől semmit se kivánok, s csupán -személyes biztonságom okáért hoztam magammal egy fermant, mely el -van látva tugr-val (a szultán pecsétjével). Ezzel átadtam -utlevelemet a mehternek, a ki tiszteletteljesen megcsókolván és -homlokához dörzsölvén a nagyuri jelt, felkelt, hogy utlevelemet -kézbesitse a khánnak, <span class="pagenum"><a name="Page_120" id= -"Page_120">-120-</a></span> s nem sokára azzal tért vissza, hogy -lépjek be a kihallgatási terembe.</p> -<p>Sükrullah-baj lépett be előbb, nekem nehány pillanatig -várakoznom kellett, a mig megtétettek a megkivántató előkészületek; -mivel ámbár ugy voltam bejelentve mint dervis, bevezetőm nem -mulasztá el megjegyezni felőlem, hogy én Konstantinápolyban minden -előkelő pasát ismerek, s ennél fogva azon kell lenni, hogy minél -jobb benyomást vigyek innen magammal. Nehány percz mulva két -jaszaul tiszteletteljesen karon fogott, a függöny felgördült, s ott -láttam magam előtt Szejd Mehemmed Khan Padisahi Kharezm-et, vagy -közönségesebben szólva, a khivai khánt, egy terrasse-féle -emelvényen, bal karjával egy selyembársonyszerü gömbölyü párnára -támaszkodva, jobbjában pedig rövid, arany kormány-pálczát tartva. A -megszabott udvari szertartáshoz képest felemelém kezeimet, ugyanazt -tették a jelenlevők s a khán maga is, s elmondék egy kurta szurát a -koránból, azután két Allahumu szella-t és egy szokásos imát; a mely -Allahumu Rabbena-val kezdődik, s az átalános amen-nel és -szakál-simogatással fejeztetett be. Midőn a khán még fogta a -szakállát, mindenki ezt kiáltá: „Kabul bolgaj!“ (Hallgattassék meg -a te imád!) s én az uralkodóhoz közeledém, ő pedig oda nyujtá nekem -kezeit, s miután megtettük a muszafehát<a name="FNanchor_26" id= -"FNanchor_26"></a><a href="#Footnote_26" class="fnanchor">26)</a>, -néhány lépésnyire hátra vonultam, s ezzel a szertartásnak vége -volt. Most a khán kérdezősködni kezdett, utazásom czélja felől, s -hogy milyen benyomást tettek reám a turkmanok, a nagy sivatag és -Khiva? Azt felelém, hogy sokat szenvedtem, <span class= -"pagenum"><a name="Page_121" id="Page_121">-121-</a></span> de a -hazreti dzsemal mubarek (áldott szépség) látása által dúsan meg -vannak jutalmazva szenvedéseim; köszönöm Allah-nak, hogy ezen -rendkivüli szerencsében részesültem, s azt hiszem, miszerint a -kiszmet (fátum) ezen kegyét jó előjelnek tekinthetem utam további -folytatására nézve. Noha iparkodtam az itt érthetetlen sztambuli -szóejtés helyett az özbegit használni, még is kénytelen volt a -király egyetmást tolmácsoltatni magának. Azt is kérdé tőlem, hogy -mennyi ideig szándékozom itt maradni, s el vagyok-e látva az -utazáshoz szükségesekkel? Én azt feleltem, hogy előbb meg akarom a -khánság áldott földében nyugvó valamennyi szentnek sirját -látogatni, s csak azután fogom utamat folytatni; arra nézve, vajjon -elvagyok-e látva a szükséges kellékekkel, azt válaszolám, hogy mi -dervisek efféle földi kicsiségekkel nem gondolunk. Az a nefesz -(szent lehelet), a mit pir-em (rend-főnököm) utravalóul adott, -képes négy öt napig minden táplálék nélkül életben tartani, s nekem -nincs egyéb kivánságom, mint az, hogy 120 esztendeig éltesse az -Isten ő felségét.</p> -<p>Ugy látszék, hogy szavaim tetszésben részesültek, mivel ő -királyi felsége méltóztatott kegyelmesen meghagyni, hogy 20 aranyat -és egy derék izmos szamarat adjanak nekem. Az aranyakat nem fogadám -el, azon megjegyzéssel, miszerint nálunk derviseknél bűn, pénz -birtokában lenni; hanem a legmagasabb kegy másik bizonyitékát hálás -köszönettel elfogadtam, s szabadságot vettem magamnak azon szent -törvényt emlékezetbe hozni, a mely fehér szamarat ajánl a zarándok -utjára, s én azt ki is kértem magamnak. Már távozni akartam, midőn -a khán megkért, hogy legalább arra a rövid időre, a mit -<span class="pagenum"><a name="Page_122" id= -"Page_122">-122-</a></span> fővárosában fogok tölteni, legyek az ő -vendége, s mindennapi élelmezésemre fogadjak el udvari -khaznadarjától naponkint két tenge-t (körülbelől másfél frank.) Az -ajánlatot szépen megköszöntem, zár-áldást mondék és távoztam. Haza -siettemben az előudvarokban és bazárokban hullámzó nép mindenütt -tiszteletteljes Szelam alejkum-mal üdvözölt. Csak akkor vettem -szabadon lélekzetet, midőn czellám négy fala között egyedül valék, -s nem kis megelégedésemre szolgált, hogy az a szörnyü kiélt -kinézésü khán, a kinek minden arczvonása a kimerült, tompaelmü s -embertelen zsarnok hű képét ábrázolja, irányomban kivételesen jó -volt, s most már, a mig időm engedé, háboritatlanul járhattam -kelhettem a khánságban. Egész este előttem lebegett a khán alakja, -mélyen beesett szemeivel, ritka szakálu állával, fehér, halavány -ajkaival és rezgő hangjával. Milyen szerencsés véletlen az, az -emberiségre nézve, – elgondolám magamban gyakran – hogy a sötét -babonás hit ilyen zsarnokok vérszomjának s hatalmának korlátokat -tud szabni.</p> -<p>Minthogy a khánság belsejébe nagyobb kirándulásokat szándékoztam -tenni, ennélfogva minél rövidebbre akartam szabni a fővárosban -tartózkodásom idejét; a mi érdemes volt a megtekintésre, annak -megnézéséhez nem nagy idő kellett, ha a khán, a hivatalnokok s -előkelő kereskedelmi világ meghivásai annyi időt nem raboltak volna -el. Elterjedvén hire, hogy a királyi kegy részese vagyok, mindenki -vendégének ohajtott hadzsi társaimmal együtt, s valóságos kín volt -reám nézve, <em class="gesperrt">napjában</em> hat, sőt nyolcz -meghivást is elfogadni, s a divó szokás szerint minden háznál enni -inni valamit. A hajam <span class="pagenum"><a name="Page_123" id= -"Page_123">-123-</a></span> borzad még most is, mikor eszembe jut, -hányszor kellett napfelkelte előtt, 3–4 óra között éhgyomorra hozzá -látnom egy juhfarkzsirban úszó rizszsel telt nagy tálhoz. Mint -sovárogtam ilyenkor a száraz, kovásztalan kenyér után, a mivel a -sivatagban éltünk, s mint szerettem volna ezen gyilkos fényüzést az -üdvös szegénységgel felcserélni.</p> -<p>Közép-Ázsiában átalános szokás, még a legjelentéktelenebb -látogatáskor is, a deszturkhan-t (egy többnyire szennyes -durvaszövetü tarka asztalkendő, melyen két embernek való kenyér -van) felteriteni, s a vendégnek legalább néhány falatot ennie kell. -„Nem lehet többet enni“, ezt a kifejezést a közép-ázsiaiak -hihetetlennek s ugyancsak faragatlannak tartják. Az én hadzsi -collegáim e részben minden alkalommal fényes tanuságot tettek bon -ton-jukról s én nem birtam eléggé bámulni, hogy nem pukkadnak meg -attól a nehéz pilav-tól, mert egy napon kiszámitottam, hogy -naponkint mindegyik egy font juhfark-zsirt, s két font rizst vett -magához, (a kenyeret, sárga és fehérrépát s retket nem is számitva) -s ehez még minden tulzás nélkül, vagy 30–40 nagy leveses csésze -zöld theát megivott. Az efféle hőstettekben én természetesen nagyon -hátra maradtam, s mindenki csodálkozott felette, hogy a könyvekbeni -nagy jártasságom mellett, ilyen tudós ember létemre, olyan kevés -neveléssel birok.</p> -<p>Nem kevésbbé üldöztek a szép elmüek, tudniillik Khiva város -ulemái. Ezek az urak, kik előtt Törökország és Konstantinápoly -mindennél fölebb való, sok meszele (vallási kérdés) iránt tőlem -kivántak felvilágositást, mint a török-iszlambeli tudományosság fő -képviselőjétől. <span class="pagenum"><a name="Page_124" id= -"Page_124">-124-</a></span> Mennyire boszantottak ezek a roppant -nagy turbános hájfejü özbegek, mikor azon szabályokra vitték a -beszélgetést, hogy hogyan kell a kezeket, lábakat, a fej elejét -hátulját megmosni, hogyan kell a szent hit rendeletei szerint ülni, -járni, fekünni, alunni stb. A szultánt (mint Mohammed elismert -utódát) s főembereit Khivában mindezen fontos törvények -végrehajtásában mintaképül tekinték. Törökország császára ő -felségét itt olyan müszülmannak képzelék, a ki legalább ötven rőfös -turbánt visel, kinek mellén alól ér a szakálla, a kinek ruhái a -lábujjain tul terjednek, s életét koczkáztatná a ki affélét merne -beszélni, hogy a szultán a haját és szakállát à la Fiesco nyiratta -le, ruháit pedig Dusetoye késziti Párisban. Valóban sokszor -nehezemre esett, hogy ezen jószivü s szeretetreméltó embereknek nem -adhaték kellő felvilágositást; de hogy merhettem volna azt -cselekedni, annyira ellentétes felfogásainkat tekintve! Majd ha -Bokharába érkezünk, ott körülményesebben fogunk ezen tárgygyal -foglalkozni; itt csak is azért érintettük, mivel ez volt a legelső -pont, melyen a keleti és nyugati iszlam-polgárosodás között létező -különbség érdekes kérdésével legelőször érintkeztem.</p> -<p>Minthogy a Tösebaz (kolostor), a melybe szállásolva valánk, a -nagy viztartónál és mecsetnél fogva, melyet magába foglal, -közhelynek tekinteték, mindig tele volt az mindakét nembeli -látogatókkal. Az özbeg fején kúp alaku prémes süveget, lábain -idomtalan nagy bagaria csizmát hord, s nyáron egyedül hosszu -ingéből áll többi öltözéke. Később magam is ezen ruházatot -használtam, mert a mig az üng tiszta, egy ingben még a bazárban -megjelenni sem tartják illetlennek. Az asszonyok <span class= -"pagenum"><a name="Page_125" id="Page_125">-125-</a></span> -teke-szerü turbánjaikkal, melyek 15–20 orosz zsebkendőből vannak -összetekergetve, a legtikkasztóbb hőségben is sűrü ruházatukba -burkolózva s lábaikon nagy idomtalan csizmákat viselve kénytelenek -nagy vizes korsóikat haza czipelni. Egyszer-másszor megállt -ajtómnál egy-egy asszony, s egy kis khaki-sifát -(egészség-port)<a name="FNanchor_27" id="FNanchor_27"></a><a href= -"#Footnote_27" class="fnanchor">27)</a> és nefeszt (szent -leheletet) kért, elpanaszolván valóságos, vagy csak képzelt baját. -Nem tagadhatám meg ezen szegény teremtések kérését, kik között -többnél meglepő hasonlatot vettem észre Germania lyányaihoz; -lekuporodtak ajtóm előtt, én pedig ajkaimat oly formán mozgatva, -mintha imádkoznám, megtapogattam a testük fájdalmas részét, s -erősen oda leheltem háromszor; erre azután rendesen mély sohajt -hallatott a szenvedő, s többen álliták, hogy azon pillanatban -enyhült a fájdalmuk. A mik Európában a dologkerülőkre nézve a -kávéházak, ugyanazok Khivában a mecsetek udvarai, melyekben -rendesen nagy viztartó van s gyönyörü platán és jegenyefák -árnyalják. Noha még csak junius elején valánk, a hőség már is -tikkasztó volt, s nekem még is ablaktalan szobámban kelle folyvást -kuttognom, mert alig mentem le a kellemes árnyu fák alá, azonnal -körülfogott egy csoport nép, s a legbohóbb kérdésekkel ostromolt. -Az egyiknek vallásbeli oktatás kellett, a másik azt kérdé: van-e a -világon még több olyan szép hely mint Khiva? a harmadik meg egyszer -mindenkorra hiteles tudomást akart szerezni arról, vajjon csakugyan -Mekkából kapja-e a nagy szultán mindennap <span class= -"pagenum"><a name="Page_126" id="Page_126">-126-</a></span> ebédjét -vacsoráját, még pedig ugy, hogy az a Kaabatól egy percz alatt -érkezik el egészen be a konstantinápolyi császári palotába? Ha -tudnák a jó özbegek mennyi Chateau-Lafitte és Margot diszité Abdul -Medsid korában a császári asztalt!</p> -<p>A platánok alatt tett ismeretségeim között érdekes volt az, -melyet hadzsi Iszmaellel kötöttem, a ki mint konstantinápolyi -mutattatott be nekem, s a ki özbeg származásu létére a nyelvben, -ruházatában s taglejtésében valóban annyira hasonlitott a -sztambulihoz, hogy meg kelle őt mint földimet ölelnem. Hadzsi -Iszmael ugyanis 25 évet töltött a török fővárosban, sok előkelő -házban ismerős volt, s állitá, hogy N. N. házában látott engem -egyszer másszor, sőt az atyám házára is emlékezett a ki, szerinte, -molla lett volna Topkhaneben.<a name="FNanchor_28" id= -"FNanchor_28"></a><a href="#Footnote_28" class="fnanchor">28)</a> -Én a világért se hazudtoltam volna meg, sőt biztositám őt, hogy -nagyon jó hirben maradt a neve, s alig várják visszaérkezését. -Hadzsi Iszmael, saját elbeszélése szerint, nevelő, fürdős, -szijjgyártó, szépiró s vegyész és ez utóbbik minősége következtében -varázsló mesterségeket üzött a Bosporus mellett. Szülő városában -nagy embernek tartották, főkép varázsló mestersége folytán. Házában -többrendbeli apró, vegyészi lepároló készlete volt, s minthogy -növény-levelekből, gyümölcsből s más egyébből olajat tudott -késziteni, elképzelhetni, miszerint földiei száz meg százféle -elixirt kértek tőle. A tehetetlenség ellen Törökországban is nagyon -keresett ma’dzsun-ok (decoctumok) itt nagy becsben tartattak. -Hadzsi Iszmael sok ideig allott mesterségével a khán szolgálatában; -<span class="pagenum"><a name="Page_127" id= -"Page_127">-127-</a></span> hanem ő felsége nem tartotta meg a -kiszabott életrendet, azon egyszerü oknál fogva, hogy nem birt -Cupido nyilainak ellenállani; s ennek természetes következményei, a -pettyhüdés és csúz nemsokára beköszöntvén, a khán megharagudott -udvari orvosára, elcsapta, s helyébe egy matrónát fogadott, a kinek -nagy hirben valának csodaszerű orvoslatai.</p> -<p>Ez a jó asszonyság arra a szerencsés gondolatra jött, hogy a -beteg királynak 500 adagot rendelt abból a szerből, melyről azt -mondják, hogy az ó testamentombeli hires zsoltárköltő királyra jó -hatással lett volna. Az ilyen orvosi rendelet elkészitése Europában -kissé nehezen menne, hanem a khivai alkotmány mellett könnyen ment -az, s a szegény beteg – mint mondják, – már bevett vagy 50–60 -lapdacsot, midőn tapasztalni kezdé, hogy a gyógyszernek egészen -ellenkező hatása van, a miért aztán fejével lakolt a rosz -tanácsadó. Ez nem sokkal a mi megérkezésünk előtt történt, s a -legutóbbik orvosi rendelet a már emlitett bivaly-tej volt. Épen -azon idő alatt midőn Khivában mulattam, ismét szolgálatába akarta a -khán hadzsi Iszmaelt fogadni, mint bűvészt, orvost és lőporgyártót; -de ez nem fogadta el, mely vakmerősége bizonyára a fejébe került -volna, ha a babonás uralkodó mert volna a csodatevő emberrel -kikötni.</p> -<p>Khivában egyébiránt magam is, hadzsi collegáim is, fényes -sikerét láttuk az áldás és szent lehelet osztás üzletének. Én ezen -isteni árukért mintegy 15 aranyat szereztem. A khivai özbeg, nyilt -őszinteségü, de bárdolatlan; mindamellett a legszebb jellem -Közép-Ázsiában, s én elmondhatnám, hogy itt töltém legkellemesebb -<span class="pagenum"><a name="Page_128" id= -"Page_128">-128-</a></span> időmet, ha a mehter és Sükrullah -közötti vetélykedés nem lett volna reám nézve kissé veszedelmes. A -mehter ugyanis pártfogóm iránti gyülöleténél fogva mindenben -ártalmamra törekedett, s minthogy törökségemet nem vonhatta többé -kétségbe, a khánnal azt kezdte elhitetni, hogy én csak színleg -vagyok dervis, s nagyon valószinü, miszerint a szultánnak valami -titkos küldetésében utazom Bokharába. Az ármánykodásról értesülve -lévén, legkevésbbé sem csodálkozám el rajta, midőn audientiám után -rövid idő mulva másodszor meghivatott a khán magához. Nagy volt a -hőség, s nekem valóban nehezemre esett, hogy csendes nyugalmamból -kibolygattak, s kiváltképen kellemetlen volt az, hogy a palota azon -terén kelle keresztül mennem, a hol a csaudorok elleni hadjáratból -küldött foglyok kivégeztetésének kelle végrehajtatni. A khán, ki -nagy társaságban volt, azzal fogadott, hogy azt hallotta felőlem, -miszerint a világi tudományokban is gyakorlott vagyok, s virágos -insa-val (stilus) birok; irjak tehát neki néhány sort sztambuli -modorban; nagyon szeretné azt látni. Jól tudtam, hogy ez a mehter -mesterkedése folytán történik, a ki ügyes szépiró hirében állott, s -hadzsi társaimat kikérdezgette felőlem. Elővettem tehát az -iróeszközt, s a következő sorokat irtam: „Felséges, hatalmas, -rettenetes király és ur! A Te királyi kegyedbe mártott -legszegényebb és legalacsonyabb szolga szemei előtt tartván hogy: -„Külli khattatun dsahilun“ – minden szépiró bolond – (arab -közmondás), e mai napig nem sokat foglalkozott szépirási -tanulmányokkal és csak arra gondolva hogy: „Her ajib ki padisah -mipe szended hüner eszt“ – minden hiba erény, mely a király -<span class="pagenum"><a name="Page_129" id= -"Page_129">-129-</a></span> tetszését megnyeri (persa közmondás), -bátorkodott ezen sorokat legalázatosabban benyujtani.</p> -<p>A czimzések szédelgős magassága, mely egyébiránt szokásban van -Konstantinápolyban, nagy mértékben megnyerte a khán tetszését, a -mehter pedig sokkal ostobább volt, hogysem megértette volna -czélzásomat. Leültettek, s miután kenyérrel és theával -megvendégeltettem, a khan felszólitott, hogy menjek hozzá -beszélgetni, s társalgásunk tárgya ezuttal kizárólag a politikára -terjeszkedett ki. Dervis jellememhez hiven maradva, minden szót ugy -kellett belőlem kicsikarni. A mehter minden kifejezésemet mohón -leste, hogy gyanitásait megerősitve láthassa, de miután minden -törekvése sikeretlen volt; ismét kegyteljesen bocsátott el a khán s -felszólitott, hogy vegyem fel napidijamat kincstárnokától.</p> -<p>Én azt mondám, hogy nem tudom a lakását; erre egy jaszault -rendeltek mellém, a kinek más parancsokat is végeznie kellett, s -örökké borzasztó marad a visszaemlékezés azon jelenetekre, -melyeknek az ő jelenlétében valék tanuja. A legvégső előudvarban -mintegy 300 csaudor hadifoglyot találtam, kiknek teste rongyokkal -vala fedve, s a haláltól való félelem és éhség által néhány nap óta -kinoztatva már is olyanok valának, mintha a sirból kikelt halottak -volnának. Már el voltak különözve két osztályra, t. i. olyanokra, a -kik még nem valának negyven évesek, s rabszolgákul lehete őket -eladni vagy elajándékozni; és olyanokra, a kik állásuknál vagy -koruknál fogva akszakal-oknak (őszszakálloknak, avagy -vezérszereplőknek) tekintettek, s a khán által reájok mért büntetés -alá estek. Az elsőbb osztálybeliek tiz- tizenötével, vas -nyakló-karikákkal egymáshoz lánczolva <span class= -"pagenum"><a name="Page_130" id="Page_130">-130-</a></span> -kisértettek el, a másik osztálybeliek pedig türelmes megadással -várták iszonyu sorsukat, s mint valami összekötözött bárányok -jelentek meg hóhéraik kezei között. Mig többet az akasztófához, -vagy a vérpadra vezettek, egészen közel hozzám láttam, hogy nyolcz -öregember a hóhér intésére hanyatt elterült a földön. Ezen -helyzetben összekötözték kezeiket és lábaikat, s a hóhér sorban -kiszurkálta szemeiket, mindegyiknek a mellére térdelvén, s a mint -irtóztató munkáját végrehajtá, késéről a megvakitott áldozat ősz -szakálába törülgeté le a vért. Irtóztató jelenet volt az, midőn e -hóhérmunkának befejeztével a szegény vének kezeiről lábairól -leszedettek a kötelek, s ők kezeikkel tapogatózva iparkodtak -felállani. Némelyek összeütötték fejeiket, mások erővesztetten a -földre rogytak s izonyu tompa nyögéssel kinlódtak. A mig élek, -mindig iszonynyal fogok ezen jelenetre emlékezni.</p> -<p>Ezen sorok bizonyára borzadással töltik el az olvasó lelkét; -mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy ezen kegyetlenség csak -visszatorlása volt egy nem kevésbbé iszonyu barbarságnak, melyet a -csaudorok a mult télen elkövettek, egy özbeg karavánon. Ugyanis egy -2000 tevés gazdag karaván, Orenburgból Khivába jövet, utközben -megtámadtatott s tökéletesen kifosztatott. A zsákmányban -telhetetlen turkmanok, mindamellett hogy ezen rablás által sok -orosz áru birtokába jutottak, az utazóktól, (kik többnyire khivai -özbegek valának), még eleségöket is elszedték s ruházatuktól is -megfosztották őket; minek következtében többen éhen haltak, mások -megfagytak a sivatagban, annyira elpusztitván őket a sanyaruság, -hogy 60 emberből csak 8 került haza életben. <span class= -"pagenum"><a name="Page_131" id="Page_131">-131-</a></span></p> -<p>A hadifoglyok ezen hajmeresztő büntetése egyébiránt épen nem -tekinthető kivételesnek Khivában, mint átalában egész -Közép-Ázsiában nem tudják, mi a kegyetlenség; ezen eljárást ott -egészen természetesnek tartják, mivel azt a bevett szokások, -törvények és vallás egyhangulag helyben hagyják. A mostani khán, a -vallás oltalmazójának hirére ohajtott szert tenni, a mit ugy vélt -elérhetni, ha a vallás ellen elkövetett minden legkisebb kihágást a -legnagyobb szigorral megbüntet. Egy sürüen elfátyolozott nőre egy -mellék pillantást vetni elég volt arra, hogy a bünös a redzsm által -kivégeztessék, mint a vallás rendeli. A férfit felakasztják, az -asszonyt az akasztófa közelében melléig beássák a földbe s -megkövezik. Minthogy Khivában nincsen kő, tehát a végrehajtáshoz -keszek-et (kemény hantokat, rögöket) használnak. Ezen eljárás által -a szegény szerencsétlen áldozat már a harmadik negyedik dobásra -egészen beporoztatik, s vértől csorgó teste iszonyuan -eltorzittatik, mignem utolsó leheletével vége szakad -kinszenvedéseinek. A khán nemcsak a házasságtörést, hanem a vallás -szabályai ellen elkövetett egyéb bünöket is halállal büntette, ugy, -hogy uralkodása első éveiben az ulemáknak csillapitaniok kellett -nagy vallásos buzgalmát, s még sincs oly nap, midőn valaki a khán -kihallgató tereméből ezen végzetteljes szavakkal: „Alib barin“ -(vigyétek) ne vezettetnék el.</p> -<p>Szinte feledém megemliteni, hogy a jaszaul elvezetett a -kincstárnokhoz, napidijamat kifizettetni vele. Azonnal ki lettem -elégitve; hanem ezen urat olyan különös foglalatosságban találtam, -melyet el kell beszélnem. Épen a khilat-ot (tisztelet-ruhákat) -rendezte, <span class="pagenum"><a name="Page_132" id= -"Page_132">-132-</a></span> azon ruhákat t. i., melyek a hősök -jutalmazására a táborba küldetnek. Négy féle selyem öltözetek -voltak azok, mind rikító szinüek s nagy arany himzetü virágokkal, s -hallám, mint osztályoztatnak négyfejü-, tizenkétfejü-, huszfejü- és -negyvenfejüekre. Minthogy a ruhadarabokon sehol se tudtam festett -vagy himzett fejeket fölfedezni, kérdést tettem, hogy miért nevezik -igy? s azt kaptam feleletül, hogy az egyszerü öltözetet olyan -vitézek kapják jutalmul, a kik négy ellenség fejét vágták le, s a -legszebb negyven levágott ellenség fejnek a jutalma. – „Egyébiránt, -mondák, – ha ez Rumban nem szokás, jöjj el holnap a nagytérre, ott -majd láthatod ezen ruhák kiosztását…“ – Másnap valóban láttam -mintegy 100 lovast egészen porlepetten a táborból megérkezni, -mindegyik vezetett néhány foglyot, köztük nőket s gyermekeket is, -vagy a ló farkához, vagy a nyeregkápához kötve, ezenkivül még egy -nagy zsák volt mögötte a nyeregre felkötve, melyben vitézségének -bizonyitékai, a levágott ellenségfejek valának. A nagytérre -megérkezvén, mindegyik átadta a khánnak vagy valamelyik -országnagynak ajándékul hozott foglyoait, azután leoldván a zsákot, -megfogta a két csücskét, s ugy rázta ki tartalmát mint valami -burgonyát; a szakálas, vagy még anélküli fők oda gurultak a -jegyzőkönyv kezelőjéhez, kinek szolgája egy halomra rugdosta össze, -mig néhány száz össze nem gyült. Mindegyik hős nyugtát kapott az -általa beadott fejekről, s néhány nap mulva kikapta értök a -jutalmat.</p> -<p>Mindazáltal az erkölcsök és szokások nyersesége mellett is, s -noha ilyen borzasztó jelenetek fordulnak elő, még is Khivában és -tartományaiban töltém a legszebb, <span class="pagenum"><a name= -"Page_133" id="Page_133">-133-</a></span> legkellemesebb napokat, a -dervis álruhában tett egész utazásom alatt. Ha már egyátalában a -hadzsik iránt mindenfelé igen szivesek voltak, én irántam -megkülönböztető szivességet s megelőzést tanusitottak, s akárhol -mutattam magamat nyilvánosan, a mellettem elmenők, a nélkül hogy -koldulnom kellett volna, pénzt, ruhanemüeket s egyéb ajándékokat -szórtak számomra. Nagyobb összegek elfogadásától gondosan -ovakodtam, a mi ruhaféléket kaptam, sokat elajándékoztam belőlök -kevésbbé szerencsés utitársaim között, még pedig ugy, hogy a -legszebb, legjobb darabokat mindig az ő számukra válogattam ki, a -legszerényebb legszegényesebbeket pedig magamnak tartottam, mint -egy jámbor dervishez illett. Mindamellett nagy változás történt -állapotomban, s megvallom, nem kis örömemre szolgált, hogy most már -derék izmos erős szamárral, pénzzel, ruhával és eleséggel jól -ellátva fogom innen folytathatni utamat.</p> -<div class="figcenter" style="width: 577px;"><a href= -"images/i005hq.jpg"><img src="images/i005.jpg" alt= -"AZ EMBER-FEJEK ÁRÁNAK KIFIZETÉSE – KHIVÁBAN." title= -"AZ EMBER-FEJEK ÁRÁNAK KIFIZETÉSE – KHIVÁBAN." /></a> -<p class="caption">AZ EMBER-FEJEK ÁRÁNAK KIFIZETÉSE – KHIVÁBAN.</p> -</div> -<p>Kalandjaim könyvének jókora két fejezettel nagyobbitásához -bőséges anyagot szolgáltathatnának, a miken átestem, a miket -tapasztaltam, az ország belsejébe, egész Kungrat-ig terjedő -kirándulásaim alatt; de nem akarom olvasóimat untatni olyan -részletezésekkel, melyekben a már előadott szokások, jellemzetek és -gondolkozásmódok ismétléséből lenne az uj kép összeállitva. A vizen -felfelé Kungrattól Khiváig 18 napi út van. Ötödfél nap alatt mentem -Kungratba az Oxuson lefelé, Sükrullah ipával. Visszautazásunkhoz -szárazon két annyi idő kellett. Az Oxusnak mind a két partja -lapályos és átalában véve jó mivelt s eléggé népes, kivéve a -balpart azon részét, a hol, Kanli átellenében az Ovejsz Karajne -hegység emelkedik. Kanli és Kungrat között <span class= -"pagenum"><a name="Page_134" id="Page_134">-134-</a></span> egy -három napi járó puszta terül el; ellenben a tulsó oldalt, főkép a -hol a karakalpakok laknak, őserdők rengetege fedi. Midőn -visszaérkeztem Khivába, barátaim már beleuntak a várakozásba, s -unszoltak, hogy induljunk másnap, mivel az egyre növekvő hőség -méltán aggodalommal tölté őket el Bokharába utazásunk iránt. -Elmenék tehát Sükrullah-hoz, a kinek Khivában annyi hálával -tartoztam, elbucsúzni, s valóban megindultam, midőn a nemes -aggastyán mindenkép le iparkodott beszélni szándékomról, a -legborzasztóbb képét tárván ki előttem Bokhara Serifnek (a nemes -Bokharának.) Elmondta, hogy milyen gyanakodó s áruló politikát -követ az emir, hogy nem csak az angolokkal, de minden idegennel -ellenségesen bánik. Nagy titokkép még azt is elbeszélte, hogy -néhány év előtt még egy oszmanlit is, kit a meghalt Resid pasa -katonai tanitóul külde Bokharába, orgyilkosul megöletett az emir, -midőn két évet Bokharában töltvén, vissza akart menni -Sztambulba.</p> -<p>Ezen aggodalmas lebeszélést Sükrullah részéről, a ki elejénte -tökéletes hitet tanusitott dervisségem iránt, most nagyon -feltünőnek találtam s azon gondolat villant meg agyamban, hogy ez -az ember, ha nem ismert is reám, még is többszöri érintkezésünk -folytán észrevette alakoskodásomat s most hihetőleg egészen mást -gyanit személyemben. Ezen nemeslelkü agg férfiu, ifjabb korában -egyszer Heratba Todd őrnagyhoz küldetett (1839), több izben pedig -Sz. Pétervárra s Konstantinápolyba is, s nekem elbeszélte, hogy -gyakran és örömmel érintkezett ő a frengi-kkel. Meg lehet hogy -akkor fogalmat szerzett magának a mi gondolkozásunkról s tudományos -törekvéseinkről, s engem azért fogadott <span class= -"pagenum"><a name="Page_135" id="Page_135">-135-</a></span> kiváló -barátságába és oltalma alá. Midőn kezét csókra nyujtá, szemeiben -könyek csillogtak; ki tudja milyen érzelemből fakadhattak azok!</p> -<p>A khánra is ráadtam bucsuáldásomat, ki felszólitott, hogy -visszafelé Khivának vegyem utamat, mivel egy követet akar velem -Konstantinápolyba küldeni, hogy az uj szultántól átvegye a szokásos -megerősittetést. Én erre azt feleltem, hogy a jövendőről vétek -gondolkozni, majd meglássuk mit fog a sors (kiszmet) rendelni. -Minden barátomtól s ismerősömtől elbucsuztam, mielőtt távoztam -volna Khivából, a hol csaknem egy egész hónapot töltöttem. -<span class="pagenum"><a name="Page_136" id= -"Page_136">-136-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>IX. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">ELUTAZÁS KHIVÁBÓL BOKHARÁBA. – HÁROM UT. – -GODZSE. – KHANKA – AZ OXUS ÉS RÉVE. – NAGY HŐSÉG. – SURAKHAN. – -VÁSÁR. – JAPKENARI. – AKKAMIS. – TÖJEBOJUN. – SAJÁTSÁGOS -BESZÉLGETÉS EGY KIRGHISZ ASSZONYNYAL A NOMÁD ÉLETRŐL. – TÜNÜKLÜ. – -A TEKKÉKNEK ALAMANJA. – A KARAVAN, VESZÉLY ÁLTAL FENYEGETVE, -VISSZAFORDUL TÜNÜKLÜBE. – KÉNYTELEN A SIVATAGBA KICSAPNI. – -SZOMJUSÁG. – ELHULLÓ TEVÉK. – SORKUTUK. – MEDEMIN BULAG. – EGY -HADZSI HALÁLA – VIHAR. – SZERZŐ VESZEDELME. – VENDÉGSZERET -FOGADTATÁS A PERSA RABSZOLGÁK KÖZÖTT. – A NEMES BOKHARA“ ELSŐ -BENYOMÁSA.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Et nous marchions à l’heure de midi traversant les souffles -brûlants et empestés qui mettent en fusion les fibres du -cerveau…</i></p> -<p><i>Je m’enfonce dans une plaine poussièreuse dont le sable agité -ressemble à un vêtement rayé.</i> – Victor Hugo, <i>Omaïah ben -Aiëdz</i>.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Midőn</span> utra készen -lassankint összegyülekeztünk a Tösebaz árnyas udvarában, csak akkor -láttam igazán, mily áldott befolyással volt Khiva vallásossága a mi -koldus karavánunkra. A rongyos öltözetek nyoma csak a -legszükmarkuabbaknál vala még észrevehető; a rongyos prémes süvegek -helyét, melyeket a turkmanok között fogadtunk magunkévá, hófehér -turbánok foglalták el, minden tarisznya tömöttebb lett s öröm volt -látni, hogy még a legszegényebbnek is volt szamarkája. Velem is -nagy változások történtek, mert egy egész szamárral és egy -<span class="pagenum"><a name="Page_137" id= -"Page_137">-137-</a></span> fél tevével rendelkeztem; s mig az -egyik magamat vitt, a másik málha zsákomat szállitá, mely -ruhanemükkel, kéziratokkal, a miket összevásárolgattam, s eleséggel -volt tömve; mert most már nem fekete lisztet vittem utra, mint a -sivatagban, hanem fehér pogácsával (juhzsirban kisütött apró -tésztanemü), rizszsel, vajjal s még czukorral is elláttam magamat. -Csak öltözetemet nem akartam megváltoztatni. Kaptam ugyan egy -inget, de nem vettem azt magamra, mivel ezen fényüzési czikk -elpuhithatott volna, s ez még most korán lett volna.</p> -<p>Khivából Bokharába három ut között válogathattunk: <i>a)</i> -Hezareszp és Fitnek felé; ezen vonalon Kükürtlü mellett történnék -az átkelés az Oxuson, <i>b)</i> Khanka és Surakhan-on keresztül, a -folyam jobb partján, két napi járó sivataggal, Karaköl-ig, -<i>c)</i> a folyamon fölfelé, mely vonalon Ücsudsak mellett -történik a szárazra kiszállás. Minthogy a szárazon utazásban -állapodtunk meg, a két ut közötti választást Ajmed nevü -kervanbasinkra biztuk, a ki Bokharából való tadzsik volt, a kitől -tevéinket bérlettük egy velünk jött khivai ruhakereskedővel együtt, -s a ki ezen évszakra a Khankán keresztül vivő vonal mellett -nyilatkozott, melyet legbiztosabbnak és legkényelmesebbnek -tartott.</p> -<p>Junius 27-én már jó késő délután volt, midőn a végtelen áldás -osztogatástól s ölelésektől szabadulva, Khivát az Ürgendzsi kapun -át elhagytuk. A tulbuzgók közől sokan egy félórányira utánunk -loholtak, nagy buzgóságuk forró könyeket sajtolt ki szemeikből s -kétségbeesett hangon kiabálták utánunk: „Ki tudja mikor lesz Khiva -ismét oly nagy szerencse részese, annyi kegyes férfiut láthatni -vendégül falai között!“ Társaimat, kik <span class= -"pagenum"><a name="Page_138" id="Page_138">-138-</a></span> magasan -ültek tevéiken, ez nem zavarta, de nekem ugyancsak nagy -alkalmatlanságomra volt, alacsony szamaramon a barátság számtalan -bizonyitéka, mig végre ezen jámbor állat is megsokallván a mi sok, -türelmetlen lett, s nagy örömemre elvágtatott velem. Csak mikor már -jól előre jártam, akkor állapodtam meg, de sokáig kelle a -kantárszárat ránczigálnom, mig rábirhattam füles hippogryph-emet, -hogy vágtatását sebes koczogásra változtassa. Midőn pedig még ebben -is akadályozni akarám, megboszankodott, s ekkor hallatá első izben -harsogó szavát, melynek terjedelmét, hajlékonyságát s erőteljét -jobb szerettem volna távolból megitélni.</p> -<p>A Khivától két mérföldnyire eső Godzseben háltunk meg, melynek -mindamellett hogy jelentéktelen városka, még is van -kalenterkhane-je (szálló dervisek számára) a minthogy Khiva és -Khokand legkisebb helységeiben is vannak ilyen beszállók. Innen -Khankáig szakadatlanul mivelt földön keresztül vitt utunk, az egész -uton bőven volt kitünő szeder, s minthogy az én csacsim folyvást -pajkos kedvében volt, s egyre jóval a karaván előtt járt velem, -elég érkezésem volt a hüvelykujnyi nagyságu gyümölcscsel lakozni. -Khankába is, a hol épen heti vásár volt, előbb érkeztem meg mint a -többi karaván, s beszállottam a kalenterkhanéba, mely a kis város -legszélén, a patak partján, jegenye és nyárfák árnyékában volt. Két -félig meztelen dervist találtam ott, a kik épen mákonyuk déli -adagjainak élvezéséhez akartak látni, engem is megkináltak jókora -adaggal, s nagyon elbámultak felette, hogy nem fogadtam el. A -helyett tehát theát készitettek számomra, s mig én azt ittam, az -alatt ők a mák-mérget nyelték. Félóra mulva mindaketten a boldogok -<span class="pagenum"><a name="Page_139" id= -"Page_139">-139-</a></span> országában voltak, s mig az egyik -alvónak arczvonásain a benső örömálmok nyomait vettem észre, a -másikon a halálos rettegés vonaglásait láttam.</p> -<p>Szerettem volna bevárni felébredésöket, hogy meghallhassam a -szép álmok leirását, hanem karavánunk épen keresztül ment a -városon, s nekem hozzá kelle csatlakoznom; mivel innen kis óra -járásnyira az Oxus partjához kell vala elérnünk, s ha az idő -engedi, még ma átkelnünk. Hanem ez a kis darab ut nagyon rosz volt, -egyre az iszapot és mocsárokat kelle kerülgetnünk, s csak estére -érkezhettünk el a folyó partjához, a hol elhatároztuk, hogy ott -hálunk meg a szabad ég alatt.</p> -<p>Az Oxus, melyet itt, valószinüleg a tavaszi esővizek áradatai -következtében rendkivül szélesnek találtam, érdekes látványul -szolgált, sárga hullámaival s meglehetős sebes folyásával. Az -innenső part, a mennyire csak a szem látott, fákkal s szanaszét -elszórt havlikkal (udvarok) volt befűzérezve. A tulsó oldalon is -födözött fel beljebb a szem a mivelésre mutató jeleket, s északi -irányban ugy tünt fel az Ovejsz Karajne hegység, mint valami -függőlegesen lógó nagy felhő. Az Oxus vize a medrében nem oly jó -izü iható, mint a belőle származó csatornákban és árkokban, hol a -lassubb folyásnál fogva kissé már megülepedett a homok. Itt ugy -ropogott a viz a fogak alatt, mintha valami homok-kalácsba harapott -volna az ember, de néhány percznyi ülepedés után élvezhető volt. A -mi az Oxus vize édességét és jóságát illeti, erről a turkesztaniak -azt tartják, hogy nincs hozzá fogható az egész földön, még a Nil -Mubarek (áldott Nilus) vize sem ér fel vele. Elejénte azt hittem, -hogy a jó iz azon örömnek tulajdonitandó, melyet éreztünk, midőn -<span class="pagenum"><a name="Page_140" id= -"Page_140">-140-</a></span> a vizetlen sivatagból partjához értünk. -Azonban el kell ismernem, hogy a mennyire tapasztalataim terjednek, -a vizre vonatkozólag, magam sem ittam sem Europában sem Ázsiában -akár folyam- akár forrás vizet oly felségeset, mint az Oxus -vize.</p> -<p>Másnap jókor reggel az átkeléshez készültünk. Itt is, valamint -Görlen és Hezareszp mellett is, s mindenütt, az államéi a révek, ez -magánosaknak adja azokat haszonbérbe, kiknek az idegen utazók közől -csak olyanokat szabad átszállitaniok a tulsó oldalra, a kik el -vannak látva a khantól petek-kel<a name="FNanchor_29" id= -"FNanchor_29"></a><a href="#Footnote_29" class="fnanchor">29)</a> -(átkelési jegy), a mit csekély pénzért szolgáltatnak ki. A -hadzsiknak közös utlevelök volt, de én külön adattam magamnak, a -mely igy szólott: „A határőröknek és vámosoknak tudtokra adatik, -miszerint hadzsi Molla Abdur-Resid efendinek engedély adatott. -Senki által se legyen háborgatva.“</p> -<p>A rendőrség semmi ellenvetéseket se tett; csak azon volt -felakadás, hogy mint hadzsik nem akartunk fizetni az átszállitásért -oly jármüvön, mely a kháné, s a révész egy ideig erre nem akart -ráállani. Végre beleegyezett, hogy nekünk megteszi azt a -jótéteményt, miszerint magunkat, málháinkat és szamarainkat -átszállitja ingyen a tulsó oldalra. Az átszállitás délelőtt tiz -órakor kezdődött s csak naplementekor értük el a magas partot, mely -a surakhani csatorna mellett nyulik el jobbról. Magán a nagy -folyamon fél óra alatt tul lehettünk volna, hanem a folyó sebes -árja messzire levitt, s mig a tulsó oldali ohajtott ponthoz, majd -le majd felfelé evezve elérhettünk, eltelt a nap, még pedig olyan -hőséggel, <span class="pagenum"><a name="Page_141" id= -"Page_141">-141-</a></span> a minőt keveset tapasztaltam életemben. -A főfolyamon meglehetősen jól ment, hanem a mellék ágakon minden -tiz lépésnyire megfeneklettünk a homok zátonyokon, s ilyenkor -mindig ki kelle embereknek szamaraknak szállani a dereglyéből, mig -ismét lengővé nem tétetett, s ujra beszálltunk, a mint elegendő -vizre kapott. A szamarak ki s be szállitása, kivált néhány -megátalkodott csökönyös páráé pokoli munka volt; a legtöbbet ugy -kellett kézen ki s be rakosgatni, mint valami magukkal tehetetlen -gyermekeket. Még most is nevetnem kell, ha eszembe jut, hogyan -vette az a horihorgas hadzsi Jakub kisded szamárkáját a hátára, -lábait a mellén összefogván, mig az a jámbor állat reszketve -helyezé el a fejét koldus gazdája nyakán.</p> -<div class="figcenter" style="width: 583px;"><a href= -"images/i006hq.jpg"><img src="images/i006.jpg" alt= -"ÁTKELÉS AZ OXUS FOLYÓN." title="ÁTKELÉS AZ OXUS FOLYÓN." /></a> -<p class="caption">ÁTKELÉS AZ OXUS FOLYÓN.</p> -</div> -<p>A megnevezett parton egy napig kelle Surakhánnál várakoznunk, a -tevék megérkezésére. Jun. 29-én elindultunk, s az özbeg lakossággal -biró Japkenarinak (csatornapart) nevezett vidéken keresztül -utaztunk, mely mindenütt át van csatornákkal szeldelve. Japkenari -egy nyolcz mérföldyni hosszu s öt-hat mérföldnyi széles oázt képez, -s meglehetősen miveltetik. Ezen túl kezdődik a sivatag, s -Akkamis-nak nevezett szélén jó csordajárások vannak, s kirgiszek -lakják. Akkamis mellett a karaván lassan folytatta utját, hanem a -kervanbasi, én, meg még két társunk, kik biztak szamaraik -gyorsaságában, kitértünk a közel fekvő Surakhanba, a hol hetivásár -volt, eleségünket kipótolni, vagy igazabban mondva, egy kicsit -mulatni.</p> -<p>Surakhan jó föld fallal van bekeritve, kevés lakház van benne, s -leginkább azon 300 boltból áll, melyek hetenkint kétszer -felnyittatnak s a környék állandó lakói <span class= -"pagenum"><a name="Page_142" id="Page_142">-142-</a></span> és a -nomádok által megkerestetnek. Az Emir-ül-Umera, vagy a khán testvér -bátyjának tulajdona, a kinek itt szép kertje van. A bevásárlással -utitársaimat biztam meg, s magam elvonulék a város kapuja előtti -kalenterkhaneba. Itt több dervist találtam, kik a beng (kenderből -készitett opium) és dzsersz gyilkoló élvezése folytán már -csontvázakká össze aszva, s alakjokból iszonyuan kivetközve -hevertek sötét czelláik nyirkos talaján. Midőn bemutattam magamat -nekik, szivesen fogadtak s kenyeret és gyümölcsöt hozattak -számomra. Én pénzt akartam adni, a mire ők jót nevettek. Azt -hallottam később, hogy közülök többen már több mint 20 esztendeje -nem vettek pénzt a kezökbe. A környék kitartja derviseit, s a nap -folytán valóban láttam több előkelő özbeg lovast odaérkezni, kik -közől mindegyik hozott valamit, a miért egy csilim-et (pipát) -kapott, a miből kedvencz mérgét szivta. Khivában legkedveltebb -bóditó a beng, és sokan gyakorolják ezen bünt, minthogy a bor s más -szeszes italok élvezését tiltja a korán, s a kormány halállal -bünteti azok éldelését. Minthogy már késő volt az idő, kimentem a -vásárra, társaimat felkeresni, s csak fáradsággal tudtam a hullámzó -nép között utat törni magamnak. Minden ember lóháton volt, vevők -ugy mint az árusok, s mulatságos volt nézni, mikor a kirgisz -asszonyok kimiszszel<a name="FNanchor_30" id= -"FNanchor_30"></a><a href="#Footnote_30" class="fnanchor">30)</a> -megtöltött nagy <span class="pagenum"><a name="Page_143" id= -"Page_143">-143-</a></span> bőrtömlővel ülve lovon, a tömlő csapját -a nyeregből irányozták annak a ki kimiszt kér, a szájába, és pedig -annyi ügyességgel mind a két részről, hogy nagy ritkán ment egykét -csöpp félre.</p> -<p>Társaimat megleltem s elindultunk a karaván után, mely már öt -órával járt elöttünk. Rendkivül meleg nap volt, szerencsére még is -lehete itt-ott kirgisz sátrakat találni, noha a föld homokos volt, -s csak közelednem kelle, tüstént ott termettek az asszonyok -tömlőikkel, s valóságos czivakodás támadt közöttük, ha nem fogadtam -el mindegyiktől egy italt. Szomjas utazónak italt nyujtani rekkenő -nyári időben: a vendégszeretet legmagasabb fokának tartják itt, s -valóságos jót tesz az ember a kirgiszszel, ha alkalmat nyujt neki -ezen erény gyakorlására. A karavánban már a legnagyobb -nyugtalansággal vártak bennünket, minthogy a mai naptól fogva csak -éjjel valánk utazandók, a mi nekünk is nagy enyhülésünkre volt, -állatainknak is. Tehát megérkezésünk után tüstént utra keltünk s -varázsszerü látvány volt, fényes holdvilágnál a tovahaladó karaván, -melynek jobbja felől az Oxus hullámai hömpölyögtek tompa morajjal, -balfelől pedig Tatárország iszonyu sivatagja terült el. Másnap -reggel a nevezett folyó partjának egy domborulatán ütöttünk tábort; -ezen tájékot Töjebojun-nak azaz: tevenyaknak nevezik, hihetőleg a -part görbületeiről, s bizonyos hónapokban a kirgiszek tanyáznak -rajta. Tiz órányi idő alatt három kirgisz családot láttam, melyek -egymás után legfölebb három óráig laktak közelünkben, s -felszedkezvén tovább mentek. Pompás képét láttam rajtok a nomád -életnek, s a mint egy kirgisz asszonynyal ezen állhatatlan életről -beszélgettem, ezt felelé a <span class="pagenum"><a name="Page_144" -id="Page_144">-144-</a></span> kirgisz nő: „Csak nem lehetünk olyan -lusták mint ti mollák, s nem tölthetünk egy egész napot egy -helyben! Mozognia kell az embernek, mert ime a nap, a hold, a -csillagok, a viz, az állatok, a madarak és halak mind-mind -mozognak, csupán csak a halott és a föld fekszik mozdulatlanul!“ -Több ellenvetést akartam tenni a bölcselkedő nomád asszonyságnak, -ki épen a sátor felszedésével foglalkozott, midőn távolból kiabálás -hallatszék, melyből csak ezen egy szót: büri! büri! (farkas! -farkas!) vehettem ki. A kirgisz nő villám sebességgel elsietett a -távolabb legelésző nyájhoz, s lármájával azt eszközölte, hogy a -farkas egyetlen egy birka kövér farkát vivén magával, megszaladt. -Szerettem volna a visszaérkezett nőt a farkasok mozgásának -előnyeiről kikérdezni, de nagyon el volt szomorodva vesztesége -felett, s én mentem a karavánomhoz.</p> -<p>Naplemente előtt utnak indultunk s szakadatlanul a folyó -közelében haladtunk, melynek magas partjai csaknem mindenütt -füzekkel, magas fűvel vagy bokrokkal vannak benőve. Ámbár a Khiva -és Bokhara közötti utat mint járottat rajzolák nekem, mostanig még -is csak határőröket s barangoló nomádokat láttunk, de utazót egyet -sem, minélfogva nagyon elcsodálkozánk, látva, hogy öt lovas sebes -lépést felénk tart. Khivai kereskedők voltak, kik Karaköl felől -négy nap alatt értek ide Bokharából s azon örvendetes hirt hozták, -hogy az utak egészen biztosak, s holnapután majd az ő elmaradt -karavanjukkal is találkozni fogunk.</p> -<p>Midőn Khivából távozánk, hire volt, hogy a Tekke turkmanok, -miután az emir hadseregével távol vala Bokharától, veszélyessé -tették az ezen városba vivő utat, <span class="pagenum"><a name= -"Page_145" id="Page_145">-145-</a></span> s kervanbasink táplált is -titkon aggodalmakat; most tehát minden aggodalomnak egyszerre vége -lett, s bizton reméltük, hogy hat vagy nyolcz nap alatt elérkezünk -utazásunk czéljához, mely idő alatt ugy hittük hogy az Oxus és -Karaköl között csak két napot fogunk viztelen sivatagon tölteni. -Másnap reggel egy hajdani erősség romjai, Tünüklü mellett ütöttünk -tábort, egy kis csúcsos dombon, mely alatt az Oxus folyik s melyet -ezen oldalról a legszebb virány borit. Innen a legészakibb irányban -visz egy ut a Khalata-Csöli-nek vagy Dzsan-batirdigan-nak<a name= -"FNanchor_31" id="FNanchor_31"></a><a href="#Footnote_31" class= -"fnanchor">31)</a> (életrontó) is nevezett homoksivatagon -keresztül, melyen azonban csak hideg télen nagy hóesés után szoktak -járni, ha a karaköli ut a turkmanok miatt nem biztos, kik ezen -évtájban a befagyott Oxuson átkelhetvén, mindenfelé -kalandoznak.</p> -<p>A hőség napról napra tikkasztóbb lett (julius első napjaiban -valánk), de nem nagyon volt terhünkre, mivel egész nap egy hatalmas -folyó partján tartózkodván, az édes viz bővében pihengeténk. Mily -nagy örömünkre volt ez, midőn Kahriman Ata, vagy a Gömüstepe és -Khiva közötti nagy sivatag egyéb helyei eszünkbe jutottak! De -fájdalom, csakhamar megzavartatánk kellemes gondolatainkban, s -néhány kalandozó turkman szeszélye nagy veszélybe döntött -bennünket, a mely mindnyájunkra iszonyu halált hozott volna, és a -melyből csak a sors különös kedvezése mentett ki, a minthogy most -az egyszer kénytelen vagyok az oszmanoknak igazat adni.</p> -<p>Már hajnalodott jul. 4-én, midőn ma éjjeli utunkban két félig -meztelen emberre bukkantunk, a kik már <span class= -"pagenum"><a name="Page_146" id="Page_146">-146-</a></span> -távolból kiáltoztak karavánunkra, s mikor már közel voltak hozzánk, -ezt kiabálva: „egy falat kenyeret! egy falat kenyeret!“ -összerogytak. Én a legelsők közül való voltam, a ki kenyeret és -juhzsirt nyujtottam nekik, melyből egy keveset evén, elbeszélték, -hogy Hezareszpből való hajósok, kiket egy tekke alaman -naszádjuktól, ruháiktól és kenyeröktől megfosztván, meztelenen -bocsátott el. A rablók 150-en voltak, s az itt tartózkodó kirgiszek -nyájára ólálkodnak. „Az Isten szerelmeért, fussatok vagy rejtsétek -el magatokat, mert néhány óra alatt bizonyosan találkoznotok kell -velök s habár kegyes zarándokok vagytok, még is mindnyájatokat -meztelen, s állataitok és eleség nélkül fognak a sivatagban hagyni, -mert a kafir (hitetlen) tekke mindenre képes.“ Kervanbasinknak, a -kit már két izben megraboltak s életét is csak nehezen tudta -megmenteni, nem volt ezen tanácsadásokra szüksége, mert alig -hallotta a tekke és alaman szavakat, tüstént visszafordulót -vezényelt, s oly sebesen hozzá látott a visszautazáshoz, a mint -csak birtak a szegény, teherrel megrakott tevék sietni. Tevékkel -turkman lovak elől menekülni akarni, természetesen képtelenség lett -volna, azonban a mi számitásunk szerint 150 lovas csak reggel felé -lehetett a vizen átszállitva, s a mig ők vigyázva jönnének az uton, -addig mi talán visszaérhetnénk Tünüklübe, s megtöltvén -viztömlőinket, a Khalata homok sivatagba vehetnők magunkat, a hol -legalább lehetséges számunkra a megmenekülés. Roppant -erőfeszitéssel megérkeztek állataink, egészen kimerülten Tünüklübe. -Itt meg kelle legeltetnünk s pihentetnünk fáradt barmainkat, -különben lehetetlen lett volna a sivatagban az első állomást is -<span class="pagenum"><a name="Page_147" id= -"Page_147">-147-</a></span> megtennünk; nagy aggodalmak közt -tölténk tehát három órát, mig a tömlők megtöltettek s megtétettek -az előkészületek az irtóztató uthoz.</p> -<p>A khivai ruhakereskedő, kit már egyszer megraboltak a turkmanok, -ez idő alatt rábeszélt több hadzsi társat, kiknek tele volt az -erszényök, de bátorsággal nem birtak, hogy inkább rejtőzzenek el az -Oxus partján levő bokrok között, mintsem a kervanbasival menjenek a -szaratan napjaiban (kanikulában) a sivatagba, hol a szomjanhalásnak -vagy a tebbad (forró keleti szél) általi megöletésnek mennek elébe. -Oly élénken festette a veszélyeket, hogy többen elszakadtak tőlünk; -ehez járult még, hogy a folyamon megjelent egy üres hajó, s -minthogy a hajósok a parthoz közeledvén ajánlkoztak, hogy -elszállitnak bennünket Hezareszpbe, mindenki ingadozni kezdett, s -kis idő alatt csak 14-en maradtunk, kik a kervanbasi tervétől el -nem állottunk. Egész utazásom egyik legfontosabb pillanata volt ez. -Elgondolám, hogy a visszatérés Khivába elronthatná egész utazási -tervemet, életveszély ugyis fenyegetett mindenütt, tehát előre; -jobb az elemek dühe, mint a zsarnokok kinzása által veszni! -Maradtam a kervanbasival, s hadzsi Szalih és hadzsi Bilal is ott -maradtak. Fájdalmas volt az elválás jelenete oly régi, összeszokott -utitársaktól; a kisded hajó már el akart a parttól indulni, midőn a -kik benne valának, fal-t<a name="FNanchor_32" id= -"FNanchor_32"></a><a href="#Footnote_32" class="fnanchor">32)</a> -ajánlottak. A kövecskék kiosztattak, s <span class= -"pagenum"><a name="Page_148" id="Page_148">-148-</a></span> még -alig jelenté hadzsi Szalih szakértő szeme a szerencsés kimenetelt, -midőn csaknem valamennyi elvált hadzsi ott hagyta a hajót s hozzánk -tért. Minthogy már készen volt minden, az ujabb ingadozás -elháritása tekintetéből gyorsan elindulánk, s még nem szállott le a -nap, midőn Tünüklü romjaitól oldalvást a Khalata felé vivő uton -menénk.</p> -<p>Elgondolhatja az olvasó, mit érezék társaimmal együtt, miután -már ismeretesek valának előttünk a sivatag rémségei. Gömüstepéből -Khivába májusban utaztunk, most pedig juliusban valánk; akkor -találtunk esővizet, most még keserü forrásokat sem; leirhatlan -vágygyal csüggtek szemeink a tőlünk jobboldalt mind jobban távozó -Oxuson, melyet a lemenő nap végső sugarai kétszeres szépen -beragyogtak. Még az indulás előtt jól megitatott tevék is -kifejezésteljes szemeikkel sokáig arra tekintettek.</p> -<p>Már egyes csillagok láthatók voltak az égen, midőn a homok -sivatagot elértük, a legnagyobb csendben haladva, nehogy a -turkmanok, kik alkalmasint igen közel voltak hozzánk, de az éj -setétében – a hold csak igen későn jövén fel, meg nem láthattak – -meghalljanak. A lágy talaj elfojtá az állatok léptének neszét, s -csak attól féltünk, hogy szamarunk, melynek hangja az éjben messze -elhallott, kedvet talál kapni a dalolásra, és nevetnem kellett azon -óvszer felett, mely mindannyiszor alkalmaztatott, valahányszor az -hangversenyét megkezdeni készült. Éjfél felé oly helyre értünk, hol -mindenkinek le kelle szállnia, mert a szamár ugy, mint a tevék -térdig süppedtek a finom homokba, mely itt szakadatlan -domblánczolatot alkotott. A hüvös éjben még <span class= -"pagenum"><a name="Page_149" id="Page_149">-149-</a></span> csak -kiálltam a folytonos menést a homokban; de reggel felé észrevettem, -hogy kezem a szakadatlan botra támaszkodástól dagadni kezd, -málhámat tehát a szamár hátára raktam, magam pedig a tevére ültem, -mely ugyan nehezen lihegve haladott, de a homokban mégis jobban -elemében volt, mint én sánta lábammal.</p> -<p>Julius 5-ki reggeli állomásunknak igen kecsegtető neve volt. -Adamkirilgan-nak (azaz: azon hely, hol az emberek elvesznek) -hitták, s csak egy tekintetet kellett vetni a láthatárra, hogy az -ember ez elnevezés helyességéről meggyőződjék. Képzeljen a t. -olvasó elláthatlan homoktengert, mely majd mint a viharjárta -tenger, magas homokhabokat vet, majd, mint egy tónak csendes -szellőtől alig megingatott tükre, aprózott hullámzásban nyúlik el. -A légben madarat, a földön még bogarat sem lehet látni; csak -itt-ott tünnek szemünkbe az enyészet szomoru nyomai, elveszett -emberek s állatok csontjainak alakjában, melyeket minden arramenő -egy halomra hord össze, hogy utmutatóul szolgáljanak. Alig szükség -emlitenem, hogy itt fedezve valánk a turkmanok ellen; mert nincs az -a ló a világon, mely e homokban csak egy állomásnyit is képes volna -menni; de hogy az elemek nem fognak-e akadályt gördíteni utunkba, e -gondolat még a legnagyobb keleti közönyösséget is megrendité; a -mint ezt társaim komor tekintete az egész khalatai uton -csalhatlanul bizonyitá.</p> -<p>A kervanbasi szerint Tünüklütől Bokharáig ezen ut mindössze hat -napig szokott tartani, melynek fele homokban, másik fele szilárd, -itt-ott fűvel benőtt lapályon vezet keresztül, melyet az év -bizonyos szakában még pásztorok is felkeresnek. Már előbb -megpróbált <span class="pagenum"><a name="Page_150" id= -"Page_150">-150-</a></span> számitásunk szerint tehát, tekintve -kulacsaink tartalmát, csak egy, vagy másfél napig tartó viz -szükségtől lehetett okunk félni; de már első nap észrevettem, hogy -az Oxus-vize meghiusitandja számitásunkat, mert a becses ital -minden gazdálkodás daczára aránytalanul fogyott, a mit én a napnak, -vagy a viz saját kigőzölgésének tulajdoniték. E felfedezés után -kétszeres figyelemmel őrzém kulacsomat, a miben a többiek is mind -utánoztak, s mulatságos látvány volt, a mint mindenki alva magához -szoritá kulacsát. A roppant meleg daczára öt-hat órát kelle minden -nappal mennünk, mert minél előbb kiérünk a homokból, annál kevésbbé -kell a veszedelmes tebbad széltől<a name="FNanchor_33" id= -"FNanchor_33"></a><a href="#Footnote_33" class="fnanchor">33)</a> -félnünk, mely a kemény sikságon csak lázrohamokat okozhat, de a -homokban az egész karavánt pár pillanat alatt megölheti. A szegény -tevék tehát nagyon megerőltettek; elfáradva az éji futásban léptek -a sivatagba, s nem csuda, hogy a hőség és homokbanjárás kinjaitól -nehány közülök megbetegedett, s kettő már a mai (julius 6.) -állomáson, melynek neve Sorkutuk – megdöglött. Sorkutuk sóskutat -jelent, s kellett volna is itt kútnak lenni a tevék megitatására, -de a viharok már egészen betemették, s legalább egy napig kellett -volna ásnunk, hogy használhatóvá tehessük.</p> -<p>A három napnyi nyomasztó hőség már a tebbad nélkül is elvette -minden erőnket, s ketten szegényebb utitársaink közől, kiknek -gyengébb állataik mellett gyalog kellett menniök, minden vizöket -megiván, annyira megbetegedtek, hogy rá kellett őket kötnünk -tevéikre, mert sem menni, sem ülni nem birtak. Emellett még -<span class="pagenum"><a name="Page_151" id= -"Page_151">-151-</a></span> betakartattak, s a mig csak szólni -tudtak, „vizet! vizet!“ – volt egyetlen szavuk. Fájdalom, még -legjobb barátaik is megtagadták tőlök az életadó italt, s midőn -harmadnapra (jul. 7.) Medemin Bulag<a name="FNanchor_34" id= -"FNanchor_34"></a><a href="#Footnote_34" class="fnanchor">34)</a> -elé értünk, egyiköket a halál már megmenté a szomjuság borzasztó -kinjaitól. Azon három testvér egyike volt ez, kik Mekkában atyjukat -vesztették. Jelen voltam, midőn a szegény lelkét kiadta. Nyelve -egészen fekete volt, torka szürkés fehér, különben vonásai nem -nagyon eltorzulva, csak ajkai voltak összezsugorodva, minélfogva -szája nyitva állt. Alig hiszem, hogy ily beteg állapotban a viz -segitett volna rajtuk, s valljon honnan kaptak volna? Borzasztó -nézni, mint rejti el az atya fia, a testvér testvére elől a vizet; -mert ennek minden cseppje élet, s a szomjuság kinaival szemben -hiába keresünk önfeláldozást, nemeslelküséget, mint más -veszélyben.</p> -<p>Három nap óta utazván már a sivatag homokos részében, el kelle -érnünk a szilárd talaju sikságot, és ezzel az északnak nyuló -Khalatahegységet is megpillantanunk; de fájdalom, csalódtunk. -Tevéink nem birtak már járni, s ennélfogva még a negyedik napot -(jul. 8.) is a homokban kellett töltenünk. Csak bőrpalaczkomban -volt még mintegy hat pohárnyi vizem, melyből csak cseppenként -mertem inni, s igy persze nagyon kellett a szomjuságtól szenvednem. -Nagy ijedtségemre nyelvem már közepén kissé feketedni kezdett; -rögtön megittam vizem felét s már mentve hittem magamat; de másnap -(jul. 9.) reggel felé az égetés erős fejfájás kiséretében mind -érezhetőbbé vált, s mire délfelé a Khalata hegységet felhő -<span class="pagenum"><a name="Page_152" id= -"Page_152">-152-</a></span> alaku körvonalaiban észrevettük, -fokonként enyészni érzém erőmet. Minél közelebb értünk a -hegységhez, annál inkább fogyott a homok, s minden szem körül -tekintve valami nyájat vagy pásztorkunyhót keresett, midőn a -kervanbasi s emberei egyszerre egy közeledő porfellegre -figyelmeztetének, s nekünk gyorsan le kellett szállnunk tevéinkről. -A tevék már megérezték a közelgő tebbadot, s hangos, erős orditás -közben letérdeltek, hosszu nyakukat a földre lapiták, s fejöket a -homokba iparkodtak rejteni. Mi védfalul használtuk őket, s alig -térdeltünk mögéjök, a szél tompa morajjal zúgott el felettünk, -mintegy két ujjnyi vastag homokréteggel boritva el bennünket, -melynek első szemei tüzesőként égettek. Ha csak hat mérföldnyivel -belebb talál a sivatagban, mindnyájan menthetlenül elvesztünk -volna. E szélnek lázat és hányást okozó hatását nem igen vettem -észre, csak a levegő lett utánna nehezebb és nyomasztóbb.</p> -<p>Ott, a hol a homok végkép megszünik, három különböző ut látható; -az egyik, mely 22 mérföldnyi hosszu, Karakölön visz keresztül, a -másik – 18 mérföld – a sikon közel Bokharáig, a harmadik – 20 -mérföld – a hegységen át, hol ugyan van viz, de melynek meredek -sziklás ösvényein teve nem járhat. A mint előre el volt határozva, -a középső s legrövidebb utat választottuk, főkép azon reményben, -hogy a pásztoroktól kaphatunk egy kis vizet. Este felé nehány kutra -találtunk, melyeket ez évben még pásztorok nem látogattak; vizök -emberre nézve éldelhetlen volt, de állataink jól laktak belőle. Mi -mindnyájan azonban egészen oda voltunk, már félig halottaknak -éreztük magunkat, s csak a remény tartá még bennünk az életet. -<span class="pagenum"><a name="Page_153" id= -"Page_153">-153-</a></span></p> -<div class="figcenter" style="width: 583px;"><a href= -"images/i007hq.jpg"><img src="images/i007.jpg" alt= -"TEBBAD – HOMOKVIHAR A SIVATAGBAN." title= -"TEBBAD – HOMOKVIHAR A SIVATAGBAN." /></a> -<p class="caption">TEBBAD – HOMOKVIHAR A SIVATAGBAN.</p> -</div> -<p>Már nem birtam magam erejéből leszállni, ugy fektettek a földre; -pokoli hőség égette belsőmet s a fejfájástól el valék bódulva. -Tollam gyenge azon kinok festésére, melyekkel a szomjuság gyötört; -azt hiszem nincs ennél fájdalmasabb halál, s ámbár veszélyben -mindig megtudtam emberelni magamat, most megtörve érzém erőmet, s -azt hittem, nem érek több hajnalt. Dél felé megindulánk; én -elaludtam, s mire julius 10-kén reggel felébredtem, egy -agyagkunyhóban találtam magamat nehány hosszu szakállu embertől -körülvéve, kiket rögtön iraniaknak ismertem fel s kik rám -kiáltának: „Suma ki hadzsi nisztid!“ (Hisz te mégsem vagy hadzsi!) -Nem birtam felelni. Először langymeleg, aztán savanyu, vizzel és -sóval kevert tejet adtak innom, melyet itt ajrannak hinak, s mely -erőmet visszaadva csakhamar talpra állitott. Ekkor tudtam meg, hogy -társaimmal együtt nehány persa rabszolga vendégei vagyunk; kik -Bokharától tiz mérföldnyire a pusztában tanyáztak birkákat őrizve, -uraik által csak szűken ellátva kenyérrel és vizzel, nehogy -tetemesebb élelmiszerek birtokában lévén, a sivatagon át -megszökjenek. S e szegény számüzöttekben mégis volt annyi -nagylelküség, hogy ősi elleneiknek, a szunnita molláknak vizet -adtak. Különösen szivesek voltak irántam, midőn anyanyelvökön -szólitám meg őket; – mert Bokharában is beszélnek ugyan persául, de -e nyelv nagyon különbözik az iranitól. Leginkább meghatott egy öt -éves fiu látása, ki szintén rabszolga volt, s nagyon élénknek -látszott. Csak két év előtt fogatott s adatott el atyjával együtt, -s midőn ez után tudakozódtam, felelé: „Igen, ő megvette -(kiváltotta) magát; én is még csak legfelebb két évig leszek -<span class="pagenum"><a name="Page_154" id= -"Page_154">-154-</a></span> rabszolga, addig apám a -megszabaditásomra szükséges pénzt megszerzi.“ A szegény gyermeknek -alig volt nehány rongya, s bőrének szine s keménysége cserzett -bőrhöz hasonlitott. A magaméiból adtam neki egy darab ruhát s ő -megigérte, hogy testéhez fogja igazittatni.</p> -<p>A szerencsétlen persák még az utra is adtak egy kis vizet; s -hála és részvéttel eltelve váltam meg tőlök. Megindulánk -legközelebbi állomásunk Khodsa Oban bucsújáróhely felé, hogy egy -hasonnevű szentnek sirját meglátogassuk; melyet, ámbár kissé -északra fekszik kitüzött utunktól, hadzsi voltunkra fel kellett -keresnünk. Társaim nagy szomoruságára éjjel eltévedtünk a -homokbuczkák közt, melyek a sivatagot kerítik, s melyek közepéből -oazként emelkedik ki Khodsa Oban; s midőn hosszas keresés után -julius 11-kén hajnalodni kezdett, egy édes vizzel telt tó partján -találtuk magunkat. Itt vége volt a sivatagnak, s a szomjhaláltól, -széltől, rablóktól s más veszedelmektől való félelemnek. Itt -léptünk a tulajdonképeni Bokhara határába, s midőn a csak két -órányira fekvő Khakemirba (azon faluba, hol a kervanbasi lakott) -értünk, már meglehetős jól mivelt földön valánk. Az egész vidéket a -Karata folyam csatornái öntözik, melyet némelyek a Zerefsan folyó -egyik ágának, mások egészen külön, önálló, északon eredő folyamnak -mondottak; tovább az emlitett tóba ömlik, melynek vize, a mint -hallám, csak tavaszkor és nyár elején iható, később leapad és sós -lesz.</p> -<p>Khakemirban, mely 200 házból áll s csak két órányira fekszik -Bokharától, kellett meghálnunk, hogy az ország törvényei szerint a -vámos (badsgir) és a jelentésttevő (vakanüvisz) jövetelünkről -tudósittassék, s a <span class="pagenum"><a name="Page_155" id= -"Page_155">-155-</a></span> megvizsgálást és kikérdezést még a -városon kivül elvégezhesse. Még az nap egy külön futár menesztetett -el, s másnap jókor reggel három tisztje az emirnek jött oda fontos -bureaukratikus arczkifejezéssel, megvenni rajtunk a vámot, de -kivált hireket kapni magunkról s a szomszéd országokról. Első volt -a podgyász. A hadzsik tarisznyáiban többnyire mekkai szent olvasók, -medinai datolya, frengisztani kis tükrök, gyüszük, kések s ollók, -bagdadi fésűk és persiai nádtollak voltak. Ámbár váltig állitották, -hogy a bokharai emir (isten éltesse száz husz esztendeig!) a -hadzsiktól sohasem vesz vámot, a vámszedő mégsem zavartatá magát, -hanem minden egyes tárgyat feljegyzett. Én két más koldussal együtt -végül maradtam; s a vámszedő szemembe nézett, aztán nevetve mondá, -mutatnám meg bőröndömet, mert mi (evvel valószinűleg az európaiakra -czélzott, engem is annak tartván) mindig szép dolgokat hordunk -magunkkal. Nekem épen jó kedvem volt, fejemen dervis – vagy inkább -bohócz sipkám, s a ravasz bokharait félben szakitva, mondám, hogy -bizon vannak szép dolgaim; mit akar tehát előbb látni, ingó vagy -ingatlan vagyonomat? Ő mindent látni kivánván, ki szaladtam az -udvarra, s megfogva szamaramat azt a lépcsőkön fel s a szőnyegeken -keresztül a szobába vezetém, társaim kaczagása közben bemutatám -neki; aztán felnyitám tarisznyámat s elibe raktam azt a pár rongyot -mely velem volt, s a Khivában szerzett régi könyveket. A csalódott -bokharai bámulva tekinte körül, s kérdé, ha csakugyan nincs-e -egyebem. Erre hadzsi Szalih felvilágositást adott neki állásomról, -s utazásom czéljáról; a tiszt pedig mindent feljegyzett és -jelentékeny fejbólintással nézett reám. A <span class= -"pagenum"><a name="Page_156" id="Page_156">-156-</a></span> vámi -megvizsgálás után a vakanüvisz (azaz az események feljegyzője) -kezdé meg tisztét. Először minden utazónak részletes -személyleirását készité el, aztán minden ujdonságot, melyet csak -kapott, felirt; és valóban nevetséges volt a részletes -kérdezősködés Khiváról, e nyelvben, származásban s vallásban rokon -országról, mely századok óta tő szomszédja Bokharának, s melynek -fővárosa csak nehány napi járó földre van ettől.</p> -<p>Minden rendben volt, csak első szállásunk iránt a fővárosban -ágaztak el a vélemények. A vámszedő a vámházat ajánlá, remélvén, -hogy még valamit kicsikarhat, s engem is jobban figyelemmel -kisérhet, de hadzsi Szalih (mert ez állt most a karaván élére, nagy -befolyással birván Bokharában,) mindenáron a Tekkie-ben akart -megszállni. Rögtön el is indulánk s egy félórát haladtunk egy, -kertekkel és szántóföldekkel belepett vidéken, midőn megpillantók -Bokhara Serife-t (a nemes Bokharát, a mint a középázsiaiak nevezik) -otromba tornyaival, melyek mindenikének tetején gólyák -fészkelnek.<a name="FNanchor_35" id="FNanchor_35"></a><a href= -"#Footnote_35" class="fnanchor">35)</a></p> -<p>A várostól mintegy másfél órányira keltünk át a déli irányu -Zerefsanon, mely, ámbár elég sebes folyásu, még is tevéken és -lóháton gázoltuk át. A tulsó parton még látszott egy hajdani, -szépen épitett magas hidfő; s közelében egy szintén kőből épitett -palota romjai. Állitólag mindakettő a hires Abdullah khán Sejbani -müve. Középázsia fővárosának közvetlen környékén általában alig -láthatók hajdani nagyságának romjai. <span class="pagenum"><a name= -"Page_157" id="Page_157">-157-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>X. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">BOKHARA. – FOGADTATÁS A TEKKIÉBEN, AZ ISZLAM -FŐSZÉKHELYÉN. – RAHMET BI. – BAZÁROK. – BAHA-EDDIN, TURKESZTAN NAGY -SZENTJE. – SZERZŐ ELLEN KÉMEK KÜLDETNEK KI. – RÖVID IDŐ ELŐTT -BOKHARÁBAN VOLT UTAZÓK SORSA. – KÖNYVBAZÁR. – A FONALFÉREG (RISTE). -– A VÁROS VIZZELVALÓ ELLÁTÁSA. – HAJDANI S MOSTANI EMIREK – AZ -URALKODÓ EMIR HÁREME, KORMÁNYA S CSALÁDJA. – RABSZOLGARAKHELY ÉS -KERESKEDÉS. – ELUTAZÁS BOKHARÁBÓL S LÁTOGATÁS BAHA-EDDIN -SIRJÁNÁL.</p> -<hr class="tb" /> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0"><i>Within earth’s wide -domains</i><br /></span> <span class="i2"><i>Are markets for men’s -lives;</i><br /></span> <span class="i0"><i>Their necks are galled -with chains,</i><br /></span> <span class="i2"><i>Their wrists are -cramped with gyves.</i><br /></span> <span class="i0"><i>Dead -bodies, that the kite</i><br /></span> <span class="i2"><i>In -deserts makes its prey;</i><br /></span> <span class= -"i0"><i>Murders that with affright</i><br /></span> <span class= -"i2"><i>Scare school-boys from their play!</i> – -Longfellow.<br /></span></div> -</div> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Utunk</span> a keletnek fekvő -Dervaze Imamhoz vezetett, melyen azonban nem mentünk át, mert, ha -az északkeleti részen fekvő tekkiénkhez akartunk menni, itt a -bazáron kellett volna áttolongani. Megkerültük tehát a városfalat, -melyen sok helyt nagy szakadásokat láttam, s a Dervaze Mezar kapun -át julius 12-kén a téres, szép fákkal benőtt tekkiébe értünk, mely -rendes négy szöget képez s 48 földszintes czellával van ellátva. -Mostani feje (khalfa) unokája a szentsége által hiressé lett -<span class="pagenum"><a name="Page_158" id= -"Page_158">-158-</a></span> Khalfa Hüszejnnek, kitől e tekkie nevét -is vette. Mily nagy tiszteletben áll családja még mindig, mutatja -az, hogy emlitett unokája imam és khatib, azaz, az emir udvari -papja. Háziuramnak e hivatali rangjára meglehetős büszke valék. -Hadzsi Szalih, ki az emlitett szent mürid-je (tanitványa) lévén, -mintegy a családhoz tartozónak tekintetett, engem társaságunk -előkelőbbjeivel együtt rögtön bemutatott; s az apát, kellemes -kinézésü s finom modoru férfi, kin a hófehér turbán s a finom -selyemből készült nyári köntös nagyon jól állt, igen szivélyesen -fogadott, s miután fél óráig beszélgettem vele keresett, dagályos -kitételekben, a jó ember egészen magán kivül volt örömében, s csak -azt sajnálta, hogy a Badevlet<a name="FNanchor_36" id= -"FNanchor_36"></a><a href="#Footnote_36" class="fnanchor">36)</a> -(ő felsége az emir) nincs Bokharában, különben rögtön bemutatna -neki.</p> -<p>Külön czellát adatott nekem a tiszteleti helyen, t. i. közel a -mecsethez, hol egyik szomszédom egy tudós molla, a másik hadzsi -Szalih volt. E tekkie tele volt celebritásokkal, s én észrevétlenül -az iszlami fanatismus bokharai főfészkébe jutottam; maga a -helyiség, ha jól találom benne magamat, a világi hatóság minden -gyanuja ellen legbiztosabb védelmem lehetett. A jelentésttevő -fontos eseményként jelenté megérkezésemet; az emir első tisztje, -Rahmet Bi, ki, mig ura a khokandi hadjáratban időzött, Bokharában a -főparancsnokságot vitte, még az nap tudakozódtatott felőlem a -hadzsiknál, de a tekkieben az emirnek semmi parancsolni valója -sincs, és vizsgálódásait annyira fel nem vette senki, hogy nekem -nem is szóltak felőle. A világnak ezt mondák <span class= -"pagenum"><a name="Page_159" id="Page_159">-159-</a></span> -barátaim: „Hadzsi Resid nemcsak jó müszülmán, hanem tudós molla is, -és minden gyanu ellene halálos vétek.“ – De nekem mindig barátilag -tanácsolták, hogy mit tegyek, s csak is társaim nemes barátsága és -jó akaró tanácsainak köszönhetém, hogy Bokharában szerencsétlenség -nem ért, mert eltekintve elődeim szomorú vesztétől e városban, -Bokharát nemcsak az europai, hanem minden más idegenre nézve is -igen veszélyesnek találtam, mert a kormány kémrendszere már azon -fokát érte el a tökéletességnek, melyen a népség elaljasodása -állott.</p> -<p>Másnap reggel hadzsi Szalih s más négy társammal elmentem a -várost és a bazárt megtekinteni, s ámbár az utczák és házak -szegénysége, melyek a persa városok legnyomorultabb lakásaival sem -mérközhetnek, különösen pedig a lábnyi mély homok épen nem nemes -fogalmat nyujtott a „nemes“ Bokharáról, mégis meg valék lepve, -midőn először léptem a bazárba, az ott hullámzó embertömeg közé. -Bokhara bazárjai, távol attól, hogy szépek, fényesek és nagyszerűk -volnának, mint a teherániak, täbrisziek s iszpahaniak, mégis a -fajok, ruhák és szokások tarka különbféleségénél fogva feltünő, -sajátságos látványt nyujtanak. A tömeg nagy részén az irani typus -látszik meg, s fehér vagy kék turbánt viselnek; az első gentlemant -és mollát, az utóbbi igen jól öltözött kereskedőt, kézmivest és -szolgát jelent. Emellett észrevehető a határ physiognomia, mely itt -az özbegtől kezdve a vad kirgiszig minden fokozatban feltalálható; -különben a turanit, ha arczát nem látjuk is, otrombán szilárd -járásáról mindig kiismerhetjük az iraniak közől. Ázsia e két -főfajának tolongásában képzeljünk magunknak <span class= -"pagenum"><a name="Page_160" id="Page_160">-160-</a></span> itt-ott -elszórva nehány indust (kik itt multani-aknak neveztetnek) s -zsidót, kik megkülönböztető jelül<a name="FNanchor_37" id= -"FNanchor_37"></a><a href="#Footnote_37" class="fnanchor">37)</a> -derékon átkötve egy darab kötelet, s fejökön lengyel sipkához -hasonló föveget viselnek. Az indus, a veres jellel homlokán, és -viszataszitóan sárga arczával beillenék verébijesztőnek jó nagy -rizsföldre, a zsidó, nemes, mesterileg szép vonásaival, s gyönyörű -szemeivel bármely művésznek a férfi szépség mintájául szolgálhatna. -A turkmant is meg kell emlitenünk, kinek merész tüzes szeme -valamennyi közől kivillog, s ki alkalmasint épen arról gondolkozik, -mily jövedelmezők lehetnének itt alamanjai. Afghant itt keveset -látni; ezek, piszkos hosszú ingben s még szennyesebb lelógó hajjal -járnak, vállukra római divat szerint egy lepedő van vetve, s ugy -néznek ki, mintha házégés elől éjjel az utczára menekültek -volna.</p> -<p>A bokharaiak, khivaiak, khokandiak, kirgiszek, kipcsakok, -turkmanok, indusok, zsidók és afghánoknak e tarka chaosza minden -nagyobb bazárban feltalálható; de, bár mindenki serényen sürög és -forog, mégis nyomát sem láttam azon zajos bazári életnek, mely -Persiában oly jellemzőleg tünik ki. Szorosan társaimhoz lapulva, -futó pillantást veték a bódékra, melyekben csak igen kevés -Orenburgon át hozott nyugateurópai, de annál több orosz kéz- és -diszműárut láttam; melyek az utazóra nézve e távol városban csak -annyiban érdekesek, hogy minden kattun darabnak, vagy a reá -ragasztott gyárjegynek láttára ugy érzi magát, mintha egy földije -állna előtte. Dobogott szivem, mikor e szavakat: „Manchester“ -<span class="pagenum"><a name="Page_161" id= -"Page_161">-161-</a></span> „Birmingham“ – olvasám, és félnem -kellett, nehogy valamely szónak puszta elolvasása által magamat -eláruljam. Nagy bolt, valamint nagykereskedő itt kevés van, s ámbár -a Resztei csit furusin kivül (azaz azon helyen, hol csit, vagyis -kattun árultatik), mely 284 bódéból áll, még a város sok részén -árulnak kattunt, calicotot és percaillet, mégis bátran állithatom, -hogy Hanhart et Comp. barátaim Täbriszben ez emlitett czikkekből -magok többet adnak el, mint egész Bokhara, bár ez – és joggal – -Közép-Ázsia fővárosának neveztetik. Az idegent a bokharai bazárban -jobban érdekli azon hely, hol a belföldi ipar készitményei vannak -kirakva; a kétszinű, csikos, Aladzsa nevű, keskenyre szövött -gyapjukelmék, selyem, a vékony, pókhálófonathoz hasonló -keszkenőktől fel a nehéz Atreszig, s különösen a bőrmunkák viszik -itt a főszerepet. E téren a szijgyártók, de különösen a vargák -müvészete emelendő ki. A férfi s női csizmák meglehetősen jól -vannak dolgozva, az előbbiek magas, hegyes sarkakkal, melyeknek -vége nem nagyobb egy szeg fejénél; az utóbbiak ugyan kissé -idomtalanok, de gyakran a legfinomabb selyemhimzésekkel diszitvék. -Megemlitendő még a ruha-bazár, melyben a rikitó szinű, ragyogó és -ránczokban gazdag ruhák vannak kiteritve. A keleti, ki csak itt -található fel teljes eredetiségében, szereti a czakhcsukh-ot, azaz -a ruhák susogását, s mulattató látvány volt néznem, a mint némelyik -vevő uj csapanjában (öltözet) nehány lépést fel s alá járt, hogy a -susogás hangját megvizsgálja. Mindez belföldi készitmény, és igen -olcsó, miért is a bokharai ruhavásár egészen be khinai -Tatárországig maga lát el minden igazhivőt fashionable öltönyökkel. -A kirgiszek, kipcsakok és <span class="pagenum"><a name="Page_162" -id="Page_162">-162-</a></span> kalmukok is be szoktak ide térni a -pusztából, s a vad tatár ferde szemével s előre álló állával -csakugy kaczag az örömtől, ha nyers lóbőrből készült öltönyét -könnyű Jektejvel (neme a nyári ruhának) cserélheti fel. Itt találja -meg a civilisátió legnagyszerűbb képét; Bokhara neki Párisa és -Londonja.</p> -<p>Majdnem három órát járván ide s tova, megkértem vezetőmet s -nemes barátomat hadzsi Szalihot, hadd pihenhessem ki kissé magamat; -mire ő a Timcse csaj furusi-n (theabazár) keresztül a hires Lebi -hauz divanbegi (a divanbég tópartja) nevü helyre vezetett, melyet -Bokharára nézve igen csinosnak találtam. Meglehetősen szabályos -négyszög, közepén egy 100 láb hosszú s 80 láb széles mély tóval, -mely négyszög kövekkel van keritve, s melynek vizébe nyolcz lépcső -vezet le. A parton nehány szép szilfa áll, s ezek árnyékában a -nélkülözhetlen theabódék óriási szamovarjaikkal (theakatlanok), -melyek Oroszországban különösen Bokhara számára készittetnek, -kinálólag csábitják az embert. A tér három oldalán édességeket, -kenyeret, gyümölcsöt, meleg és hideg ételeket árulnak egyes -állásokon, nádgyékények árnyéka alatt; s a rögtönzött bódék százai, -körülrajongva az éhes és nyalánk tömeg által, sajátságos látványt -nyujtanak. A negyedik, nyugati és erkélyszerü oldalon áll a mecset -(Meszdsidi Divanbegi), mely előtt szinte van nehány fa, hol a -dervisek és meddah-ok (elbeszélők) fáradságos arczjáték kiséretében -beszélik el hires próféták s harczfiak hős tetteit, mindig -nagyszámu s tudvágyó közönség előtt. Midőn e helyre léptem, az -érdekes szinjáték befejezéseül még 15 dervis a nakisbendi -szerzetből, mely itt támadt, <span class="pagenum"><a name= -"Page_163" id="Page_163">-163-</a></span> és székel, vonult el -előttem. Sohasem fogom feledni, a mint e vadan lelkesült emberek -hosszu, tekealaku süvegjeikkel, lobogó hajjal, hosszu botokkal -hadonázva, eszeveszettekként ugráltak ide s tova, karban orditva el -egy hymnust, melynek egyes versszakait őszszakállu főnökük énekelte -elő.</p> -<p>Szem és fül itt annyira el valának foglalva, hogy csakhamar -feledém fáradtságomat. Barátom csak erővel birt egy bódéba bevonni, -s midőn a nemes sivin (a theának egy neme) már be volt töltve, fel -akarván használni bámulásomat, benső örömmel kérdé: „Nos, mint -tetszik neked Bokhara Serif?“ – „Igen jól“ – viszonzám, s a -középázsiai, ámbár khokandi létére ekkor ellenséges indulattal volt -eltelve Bokhara iránt, mégis nagyon megörült, hogy Turkesztan -fővárosa ennyire megnyerte tetszésemet, s megigérte hogy a -legszebbeket is nehány nap alatt meg fogja mutatni. Daczára a -teljesen bokharai öltözetnek, melyet ma felvettem, s bár a nap -annyira eltorzitott volt, hogy anyám maga is nehezen ismert volna -reám, mégis, a hová csak léptem, egy sereg kiváncsi vett körül, -kiknek kéznyujtásaikat és öleléseiket felette unalmasoknak -találtam. Óriási turbánom<a name="FNanchor_38" id= -"FNanchor_38"></a><a href="#Footnote_38" class="fnanchor">38)</a>, -s a nagy Koran után itélve, mely nyakamba volt akasztva, isannak -vagy sejkhnek nézhetett mindenki s igy el kelle tűrnöm ezen -alkalmatlankodásokat. Emellett azonban szent kinézésem megóvott a -világi kiváncsiság kérdéseitől, és gyakran hallám, a mint a -körültem állók <span class="pagenum"><a name="Page_164" id= -"Page_164">-164-</a></span> barátaimat kérdezgették felőlem, vagy -magok közt suttogtak. „Mennyi jámborság kell ahhoz, mondá az egyik, -hogy valaki egyes egyedül Konstantinápolyból Bokharába jöjjön -Baha-ed-dinünket<a name="FNanchor_39" id="FNanchor_39"></a><a href= -"#Footnote_39" class="fnanchor">39)</a> meglátogatni!“ – „Igen, -szólt egy másik, mi is megyünk ugyan Mekkába, a legszentebb helyre, -de ezeknek az embereknek (itt rám mutatott), egyéb dolguk sincs, -egész életök imádság, jámborság és búcsújárásból áll.“ – „Bravo, -eltaláltad!“ – gondolám magamban, s nagyon megörültem, hogy itt oly -jól sikerült incognitóm. Egész tartózkodásom ideje alatt Turkesztan -fővárosában, a különben ravasz és gonosz nép sohsem gyanakodott -ellenem, eljártak hozzám áldásért, meghallgattak midőn nyilvános -helyeken felolvasám a nagy bagdadi sejkh Abdul Kader Gilani -történetét, de soha senkitől egy fillért sem kaptam, s e nép -szenteskedését nagyon különbözőnek találtam a khivai özbegek valódi -jámborsága és jótékonyságától.</p> -<p>A kormánynyal nem oly könnyen ment a dolog, mint a néppel. A -fentebb emlitett Rahmet bi, nyilvánosan meg nem támadhatván, -folyvást kémeket küldött nyakamra, kik szertecsapongó -társalgásukban minduntalan emlegették Frengisztant, azon reményben, -hogy egy vagy más megjegyzés által el fogom árulni magamat. Látván -hogy ezen eszköz nem vezet czélhoz, azon kezdték, hogy mily nagy -kedvök van a frengiknek a nemes Bokharára, s hogy már többen kémeik -közől, és különösen <span class="pagenum"><a name="Page_165" id= -"Page_165">-165-</a></span> bizonyos Könölli és Isztodder Szahib -nevü (Conolly és Stoddart) angolok elvették érdemlett -büntetésöket.<a name="FNanchor_40" id="FNanchor_40"></a><a href= -"#Footnote_40" class="fnanchor">40)</a> Vagy a csak nehány nap -előtt érkezett és fogságba esett frengikről kezdtek beszélni, (azon -szerencsétlen olaszokról) kik több ládával hoztak gyémántporral -behintett theát, hogy a szent város valamenyi lakosát megmérgezzék, -kik a nappalt éjjellé tudják változtatni, s más pokoli dolgokat -visznek véghez. E kopók legnagyobbrészt hadzsik voltak, kik évekig -lakván Konstantinápolyban, az ottani nyelv és viszonyokróli -ismereteimet akarták próbára tenni. Hosszas, türelmes hallgatás -után a türelmetlent kezdém ilyenkor játszani, s kértem, kiméljenek -meg a frengikről való beszélgetéstől. „Azért hagytam el -Konstantinápolyt, mondám, hogy e frengiket, kik az ördög eszét -elrabolták, kikerüljem. Most hála istennek, már a nemes Bokharában -vagyok, s nem akarom a rájok való emlékezéssel időmet elkeseriteni. -Hasonlókép feleltem a ravasz Molla Serefeddinnek, a könyvkereskedők -akszakaljának is, ki egy orosz követ által néhány év előtt nála -hátrahagyott könyvlajstromot, s még nehány angol és olasz iratot -mutatott. Megvető tekintetet veték reá; mondván: „Dicsőség -Allahnak! az én emlékezetem még nincs frengi tudományokkal és -könyvekkel beszenynyezve, mint fájdalom, már sok konstantinápolyi -töröké.“<a name="FNanchor_41" id="FNanchor_41"></a><a href= -"#Footnote_41" class="fnanchor">41)</a> <span class= -"pagenum"><a name="Page_166" id="Page_166">-166-</a></span></p> -<p>Rahmet bi látván, hogy kémjeivel nem megy semmire, magához -hivatott, természetesen egy pilaura való udvarias meghivás -alakjában, melynél a bokharai ulemavilág is diszes koszoruban -képviselve vala. Már beléptemkor láttam, hogy nehéz feladat vár -reám, mert az egész összejövetel nem volt egyéb vizsgálatnál, mely -alatt tettetésemnek a tüzpróbát kellett kiállnia. Jókor észrevevém -a veszélyt, s nehogy egy vagy más kérdéssel meglepjenek, a -kiváncsit játsztam, és a jelenlevőkhöz több kérdést intéztem a -farz, szünnet, vadzsib és musztahab-beli valláselvek különbsége -felől.<a name="FNanchor_42" id="FNanchor_42"></a><a href= -"#Footnote_42" class="fnanchor">42)</a> Buzgóságom tetszett, s -nemsokára a Hidajet, Serkhi vekáje s más hasonló themákat tárgyaló -könyvek több pontja felett heves vitatkozás keletkezett, melyben -nagyon óvatosan vettem részt, és fennen dicsérém a bokharai mollák -szellemi felsőbbségét nemcsak magam, hanem minden konstantinápolyi -ulemák felett is. Elég az ahhoz, hogy ezen is szerencsésen átestem. -A tudós mollák jelekkel és szavakkal értésére adták Rahmet binek, -hogy jelentéstevője nagy tévedésben van, s hogy én, ha „kitünő -molla“ <span class="pagenum"><a name="Page_167" id= -"Page_167">-167-</a></span> nem is, de oly ember vagyok, ki azon -uton jár, melyen a valódi tudás napsütését lehet elérni.</p> -<p>E jelenet után meglehetősen zavartalanul éltem Bokharában. -Rendszerint először otthon teljesitém azon terhes kötelességet, -melynek dervis voltomnál fogva alá valék vetve; aztán a 26 bódéból -álló könyvbazárba mentem, melyben a nyomtatott könyv még mindig a -ritkaságok közé tartozik. Itt, és a könyvárusok házaiban, melyekben -tulajdonkép raktáraik vannak, nem egy kincset láttam, mely nagy -hasznára lehetne keleti történet- és nyelvtudományunkra nézve; -melyek megszerzése azonban rám nézve lehetetlen volt, részint -anyagi körülményeim, részint a miatt, hogy a világi tudomány iránt -mutatott érdekeltségem gyanuba keverhetett volna. A mi keveset a -bokharai és szamarkandi könyvpiaczról magammal hoztam, elég -fáradságomba került; és szivem vérzett, midőn oly könyvek -megszerzéséről le kelle mondanom, melyek keleti tanulmányainkban -tetemes hézagokat pótolhatnának. A könyvpiaczról az attól jó távol -eső Rigisztanra szoktam volt menni, mely ugyan nagyobb és zajosabb -a fentebb leirt Lebi-hauznál, de korántsem oly kellemes. Itt is van -egy theás bódékkal körülvett tó, melynek partjairól az emirnek a -másik oldalon fekvő várába, vagy palotájába (Ark) lehet belátni. Az -épület homlokzata, mely felett egy óra van, komor, visszataszitó -tekintetü; s titkos borzongás járt át, midőn a zsarnokság e fészke -mellett elhaladtam, hol elődeim közől sokan legyilkoltattak, s most -is három europai szenvedett távol hazájától és minden segedelemtől. -A kapu mellett 14 rézből öntött ágyu feküdt a földön, hosszu, -czifra csővekkel, melyeket az emir khokandi <span class= -"pagenum"><a name="Page_168" id="Page_168">-168-</a></span> -hadjáratából diadaljelvényekül küldött haza. Jobbra a palotától van -Meszdsidi Kelan, Bokhara legnagyobb mecsete, melyet Abdullah khan -Sejbani épittetett. Bár a Rigisztan majd nem egészen az emir szeme -előtt fekszik, még sincs Bokharában, sőt talán egész Turkesztanban -hely, melyen annyi rút bűn követtetnék el, mint itt. A keletiek -ismeretes ocsmány bűne, mely a Boszporusz partjain kezdődve befelé -keletnek mind észrevehetőbbé válik, itt tetőpontját éri el. Oly -dolgok felett, melyek európai embernek vérét fellázitanák, itt mint -a legártatlanabb tréfák felett kaczagnak; még a vallás is, mely a -mosdásban, vagy más formaszerüségekben elkövetett tévedést halállal -büntet, itt szemet huny, és eltüri a legborzasztóbb büntetteket, -hogy… Gyakran láttam Khahrbag Abdullah khanban, mely a városon -kivül fekszik, minden állásu s koru embereket, a mint fejjel a -falnak mentek, a porban fetrengtek, s ruháikat összetépték, hogy -vonzódásuk nagyságát tudtára adják azon lénynek, ki távol onnan egy -fa alatt ülve, könyvolvasással látszott foglalkozni. Azt hittem, e -helyet titokban tartják, s nem is csudálkoztam felette; de annál -jobban meg valék lepetve, midőn a Rigisztanon minden theabódéban -egy ily áldozatot láttam, melyet – gyakran saját atyjának -kapzsisága, az arramenők odavonására használ.</p> -<p>Mindig kikerülém e fertelmeket, s inkább egy komuli<a name= -"FNanchor_43" id="FNanchor_43"></a><a href="#Footnote_43" class= -"fnanchor">43)</a> khinai theabódéját látogatám meg, ki a -török-tatár nyelvet teljesen birta s itt müszülmánnak tartatott. A -jó ember igen barátságos volt irántam, pedig mily távol -<span class="pagenum"><a name="Page_169" id= -"Page_169">-169-</a></span> születtünk egymástól! Sokat beszélt -hazája szép vidékei, erkölcsei és jó ételeiről. Nagy tapasztalással -birt a theakereskedésben, és egészen fellelkesült, midőn azon -theacsemetéről beszélt, melynek egy tövén oly sokféle izű levelek -teremnek. Boltjában 16 faj volt képviselve, melyek mindenikét -puszta érintés után megismerte. 1) Kirkma, 2) Akhbar, 3) Ak kujruk, -melyek Közép-Ázsiában és Khinában ritkán, nagyobbrészt -Oroszországban, Persiában s Európában használtatnak; 4) Kara csaj, -5) Szepet csaj, melyek, mint a khinai kacsdohány, téglaformában -árultatnak; csak reggel ivatnak tejsürüvel és sóval, és nagyon -izgatók. 6) Sibaglu, 7) Gore Sibaglu, 8) Sivin, 9) It kelleszi, 10) -Bönge, 11) Posun, 12) Pu csaj, 13) Tuntej, 14) Gülbuj, 15) -Misk-göz, 16) Lonka. Ezek általában zöld theafajok, mert Khina -északi részében s Közép Ázsiában csak ezeket szeretik. A lonkatheát -tartják a legnemesebbnek, s egy csészére, mely felér kettővel az -Európában szokottakból, elég belőle egy levél.<a name="FNanchor_44" -id="FNanchor_44"></a><a href="#Footnote_44" class= -"fnanchor">44)</a></p> -<p>Azok után, a miket Teherántól idáig utitársaim beszédeiből -kivehettem, egy hét mulva teljesen otthon érzém magamat Bokharában. -Eleinte mindenüvé hadzsi Szalih által vezettetvén be, később a -városban, bazárokban s medreszékben egyedül tevém látogatásaimat, s -csak akkor kisérém barátaimat, mikor együtt voltunk meghiva egy itt -lakó khinai-tatár házához. Itt rendszerint nemzeti ételekkel -vendégeltettünk meg, melyeket barátaim, tulajdonkép hadzsi Bilal s -társai már rég nélkülöztek. <span class="pagenum"><a name= -"Page_170" id="Page_170">-170-</a></span> Ezen ételek közől egyet -leirok, s jó falatként ajánlhatok az európai olvasónak. A mantuj, -egy neme a tésztának, vagdalt hússal, mely zsirral s fűszerekkel -van keverve, megtöltve, és különös módon megfőzve. Tudniillik egy -oly vizzel teli katlan tétetik a tűzre, mely fennt be van zárva, s -csak egy ökölnyi nyilással bir. Erre három négy keményen záródó -szita jő, melyeknek legalsaja tésztával a katlanhoz ragasztatik. Ha -a viz forr, s a sziták eléggé megteltek gőzzel, a mantuj először a -legfelső, aztán az alsóbb szitákba tétetik, melyekben mindaddig -marad, mig egészen meg nem főtt. Nem különös-e, hogy a khinaiak még -a gőzt is felhasználják ételeikhez? A megfőtt mantuj-ok gyakran még -zsirban megsüttetnek s akkor zenbuszi (asszonycsók) nevet nyernek. -Kasgari és jarkendi barátaimnak még sok különös ételök volt, de -mindezek leirását arra bizom, a ki tatár szakácskönyvet akar -késziteni.</p> -<p>Az idő Bokharában tartózkodásom alatt kiállhatlanul forró volt, -s kétszeresen szenvedtem, mert a Ristetőli féltemben (filaria -medinensis), melyet nyáron ott legalább minden tizedik ember -megkap, mindig meleg vizet vagy theát kellett innom. Mint nálunk a -náthát, oly könnyen veszi fel a bokharai, vagy a nyáron ott -tartózkodó idegen, ha lába, vagy akár testének más része egy helyen -viszketni kezd. Nemsokára kis veres folt lesz látható, s ennek -közepéből fonálnyi vastag féreg búvik ki, mely néha rőfnyi hosszura -nyulik, s melyet nehány napon át óvatosan ki kell onnan -gombolyitani. Ez rendes lefolyása a betegségnek, mely nem jár nagy -fájdalmakkal; de ha a féreg gombolyitás közben elszakad, gyuladás -keletkezik, s egy helyett 6–10 féreg támad, s az <span class= -"pagenum"><a name="Page_171" id="Page_171">-171-</a></span> ember -egy hétig kénytelen roppant fájdalmak közt az ágyat őrizni. Bátor -ember mindjárt eleinte kivágatja testéből a Ristét. A bokharai -borbélyok e műtétben meglehetős ügyességgel birnak, pillanat alatt -felvágják azt a helyet, melyen az ember a viszketést érzi, kihuzzák -a férget, s a seb hamar beheged. E baj, mely Persiában Bender -Abbasziban is otthon van, néha csak a következő nyáron, még pedig -más éghajlat alatt is, üt ki; s igy járt a hires Dr. Wolf, ki -Bokharából magával vitt ily hosszu uti emléket, mely aztán csak -Angliában jött napvilágra. Ezenkivül Bokhara lakosai között, a rosz -éghajlat s még rosszabb viz következtében különféle seb-betegségek -uralkodnak; s főleg a nők nagy része, kik különben nem csunya -barnák volnának, a sok otthonüléstől telve vannak sebhelyekkel.</p> -<p>Bokhara az északkeletnek folyó Zerefsanból (aranyszóró) kapja -vizét, melynek medre mélyebben fekszik a városnál, s ezt nyáron át -csak fukarul képes ellátni. A viz csatornán át jön a városba, mely -ugyan elég mélyre van ásva, de nem tartatik tisztán, – a Dervazei -Mezar kapunál, a viz állásához képest minden 8 napban vagy két -hétben egyszer. A már a városba folyásnál szennyes hullámok -megjelenése mindig örömteljes esemény a lakosokra nézve. Először a -népség fiatalja s vénje az árkokba és vizmedenczékbe ugrál -megförödni, aztán a lovak, tehenek s szamarak fürösztetnek meg, s -miután a kutyák is felfrissitették benne magokat, megtiltatik a -belejárás, s a viz valamivel tisztább lesz, de mégis telve van már -mindenféle piszokkal s miasmákkal. Igy láttatik el vizzel a „nemes“ -Bokhara, hol a tanitványok ezrei tanulják azon vallást, -<span class="pagenum"><a name="Page_172" id= -"Page_172">-172-</a></span> mely fennen hirdeti, hogy „a tisztaság -a vallásból származik.“</p> -<p>Sohsem fogom feledni a kormánynak ugy, mint a népnek azon -vallási iparkodásait, melyeket Bokharában láttam. Akárhányszor -hallám, hogy „Bokhara az iszlam valódi támasza“; de e czimét -kevésnek találom, s talán az iszlam Rómájának nevezhetném, mert -Mekka és Medina annak csak Jerusáleme. Bokhara érzi e felsőbbséget -és büszkén dicsekszik vele az iszlam minden népei, sőt maga a -szultán ellenében is, a ki pedig hivatalosan a vallás fejének van -elismerve, kinek azonban nem birják megbocsátani, hogy -tartományaiban a frengik befolyása sokat meghamisitott. Mint -oszmanli gyakran kérdőre vonattam, hogy mért nem ölet meg a szultán -minden frengit, kik országában laknak és dsiziét (adót) nem -fizetnek, miért nem visel évenként vallásháborut (dsihad), bár -minden határain túl hitetlenek laknak; miért nem viselik az -oszmanlik, kik csak mégis szunniták és az Ebu Hanife törzséhez -tartoznak, a turbánt, és a szabályszerüen bokáig érő hosszu -ruhákat, miért nem hordanak hosszu szakállat és rövid bajuszt, mint -a „minden világi teremtmények dicsősége“ (igy hivják a prófétát), -miért mondják el a konstantinápolyi ugy, mint mekkai szunniták az -Ezant (felhivás imára) énekelve, a mi nagy bün, miért nem lesznek -mindnyájan hadzsikká, mikor oly közel laknak a szent helyekhez s. -a. t.</p> -<p>Mindent elkövettem, hogy a derék oszmanlik becsületét a vallás -dolgában megmentsem, s habár néha pirulva el kelle mondanom a -„pater peccavi“-t, bensőmben csak szerencsét kivánhattam a -törököknek, hogy a „meghamisitott iszlam“ befolyása alatt némely jó -tulajdonságokat <span class="pagenum"><a name="Page_173" id= -"Page_173">-173-</a></span> és szép jellemvonásokat vettek fel, míg -a tiszta vallás partjain mosdó hitsorsosaiknál csak rút hazugságot, -szenteskedést és tettetést találunk. Gyakran kelle részt vennem a -Khalka-ban (gyürü vagy kör); midőn t. i. a jámborok ima után közel -egymáshoz egy körben leguggolnak, hogy tevedsüh-be (elmélkedés) -vagy a mint a nyugati mohamedánok mondják, murakebé-be elmélyedve -isten nagyságáról, a próféta dicsőségéről és a földi lét -semmiségéről elmélkedjenek. Ha az idegen ez embereket fejökön nagy -turbánnal, szemöket lesütve, ölbe csüggő karokkal e helyzetben -látja, azt kell hinnie, hogy mindnyájan fensőbb lények, kik a földi -lét terhét le akarják magokról vetni, s az arab mondást: „a világ -szemétdomb, s a kik utána vágyódnak, kutyák“ mélyen felvették -magokba. Tovább szemlélve őket, látjuk hogy a mély elmélkedésből -sokan még mélyebb álomba merültek, de, ámbár vadászebekként -hortyognak, nem szabad rajta csudálkoznunk, vagy rá megjegyzést -tennünk, mert a bokharai rendreigazitana, s mondaná: „Ezek a -férfiak már annyira vitték, hogy még hortyogás közben is istenre s -a lélek halhatatlanságára gondolnak.“ Bokharában a külszint -mindennél többre becsülik. Minden városnak van egy reiszje -(vallásfelügyelő), ki derejével (négy águ korbács) az utczákon s -más nyilvános helyeken fel s alá járva, vizsgálatokat tart a -vallásból, s a tudatlant, legyen bár hatvan éves öreg, a -gyermekiskolába küldi 8–14 napra, ima idején pedig mindenkit a -mecsetbe kerget. Hogy az az öreg aztán tanul-e vagy alszik az -iskolában, hogy a mecsetben mindenki imádkozik-e, vagy -félbenszakitott napi munkájára gondol, ahhoz senkinek semmi köze. A -<span class="pagenum"><a name="Page_174" id= -"Page_174">-174-</a></span> kormánynak nem kell egyéb, mint -külszin, a belsőt csak isten ismeri.</p> -<p>Felesleges emlitenem is, hogy azon szellem, mely a -vallás-gyakorlatot átlengi, nagy befolyással van a kormányra s a -társadalomra is. A népség irani vére, – mert Bokhara lakosainak öt -hatodát persák, mervik és tadsikok teszik, – ugyan némi -mozgékonyságot szül a bazárban s a nyilvános helyeken, de a magán -lakásokban minden sivár, egyhangu. E körökből, melyekben a vallás -és a kormány felvigyázó rendszere oly zsarnokilag lép fel, számüzve -van minden öröm és jókedv. Az emir kémjei behatolnak a családok -szentélyébe, s jaj annak, ki a vallási formák, vagy az emir -tekintélye ellen mer véteni. Az örökös zsarnokság ez embereket -annyira megfélénkité, hogy férfi és nő, még ha négy szemközt -vannak, sem merik az emir nevét a nélkül kimondani, hogy hozzá ne -tennék: „isten éltesse 120 évig!“ A szegény emberek nem is gyülölik -uralkodójokat, a kényuri önkény fel nem tünik nekik, mert azt a -fejedelmi méltóság szükséges alkatrészének tekintik. Naszrullah -emir, a mostani bokharai fejedelemnek atyja, uralkodása utolsó -éveiben kegyetlen kéjencz volt; az erkölcsi romlottságot halállal -büntette, de maga a legvérlázitóbb módon sérté alattvalói -becsületét. Igen kevés család maradt gaztetteitől menten, s még is -mindenki óvakodott csak a legcsekélyebb roszalást is kifejezni. A -mostani emir Mozaffar-ed-din khán, szerencsére jó indulatu ember; -vallás és erkölcsök tekintetében talán szigorubb atyjánál, de ő -maga sem vádolható semmi büntettel, s ezért a nép végtelen -dicsőitésekkel és magasztalásokkal beszél róla. <span class= -"pagenum"><a name="Page_175" id="Page_175">-175-</a></span></p> -<p>Az emir, kit később Szamarkandban láttam, 42 éves, közép -termetű, kissé kövér, de kellemes tekintetű ember, szép fekete -szemekkel, és ritkás szakállal. Fiatal korában egy évig Karsiban, -18 évig Kerminehben müködött, mint kormányzó, s mindig szelid, -jóakaró bánásmódja által tünt ki. Szorosan apja kormányelveit -követi, s molla és jámbor müszülmán létére esküdt ellensége minden -ujitásnak, legyen bár annak hasznáról meggyőződve. Uralkodásra -léptekor pecsétjébe e jelszót véseté: „Uralkodás igazság által“, s -ez elvet mainapig a leghivebben követi, a mit a sok, e tekintetben -felőle szárnyaló hir is bizonyit. A mi nézeteink szerint -természetesen kissé szigoru az olyan igazságszolgáltatás, mely -szerint az emir mehterjét (rangra a második udvari hivatalnok) -kivégezteté, mert, – a mint neki Khokandba jelenték, kétséges -tekintetet vetett egy udvari rabszolganőre. Meghóditott -tartományban sem volna szabad igazságos fejedelemnek azt tennie, a -mit az emir tett Khokandban; de a bokharai khánnak e hibák -megbocsáthatók. Nagyjai iránt, kik azt valóban gyakran meg is -érdemlik, igen szigoru, minden csekélységet halállal büntet; de a -szegényebb osztályokat kiméli s a Filkus és Musperver (elefántölő -és egérápoló) nevezet, melyet a nép adott neki, csak becsületére -válik. Nevezetes az, mily fáradsággal iparkodik az emir mindazt -megakadályozni, a mi népét azon szerény s egyszerű helyzetéből -kiemelhetné, melyben mainapig, véleménye szerint, boldognak érzi -magát. Fényüzési czikkek s más drága portékák behozatala, valamint -a lakás és ruházatban üzött pompa keményen meg van tiltva, s e -tekintetben senki elnézésre nem számolhat. Szerdari kul-ja -(főparancsnok) <span class="pagenum"><a name="Page_176" id= -"Page_176">-176-</a></span> Sahrukh khán, ki Persia királyi -családjának egy mellékágából (Kadzsar) származván, Asztrabadból, -hol kormányzó volt, ide menekült, és sokáig nagy tiszteletben -tartatott, persa módon akart itt élni, s nagy költséggel teheráni -modorban egy emeletes házat épittetett magának, melyen más -fényüzési czikkeken kivül üvegablakok is voltak. A mint mondják, a -ház 15,000 tillába került, a mi Bokharában roppant összegnek -tekintetik, s ugy volt kiállitva, hogy még az arkot (palota) is -elhomályositá. Az emir kezdettől fogva tudta az épitést, de -megvárta, míg a ház egészen elkészült; ekkor Sahrukh khán egyszerre -vallás elleni kihágással vádoltatott, elfogatott és számüzetett. -Háza az emirnek jutott, s ennek még a névleges értékénél is többet -akartak adni, de ő lerontatá, s még azon romokat is, melyeken némi -diszitések maradtak, megsemmisitteté. Csak fája adatott el minden -fényüző gúnyjára 200 tilláért egy sütőnek.</p> -<p>Saját háztartásában is nagyon különbözik az emir atyjától. Alig -felét találtam azon szolgaseregnek, melyet Khanikov ur Naszrullah -udvaránál látott, s mint mindent, a mit Bokharában észrevett, -gondosan s nagy pontossággal leirt. Mozaffar-eddin khánnak, csakis -vallási szokásból négy törvényes s mintegy 20 törvénytelen felesége -van; az előbbiek benszülöttek, ezek rabszolganők, s a mint a nép -bona fide hiszi, csupán a gyermekek szolgálatára tartatnak, kik -16-an vannak; 10 leány, vagy – ha ugy tetszik – herczegnő s 6 fiu -(töre). A két legidősebb leány a szerepuli és akcsei kormányzókhoz -ment férjhez, de e városok az afghanok kezébe esvén, a vők ez -időben mint tárczanélküli királyok éltek az <span class= -"pagenum"><a name="Page_177" id="Page_177">-177-</a></span> emir -vendégszeretetéből. Általában véve a hárem, melyben az emir anyja, -egy volt persa rabszolganő (Kademgiahból Mesed mellett), és -nagyanyja, Hakim Ajim parancsolnak, példás szemérmessége és -tisztaságáról hires. Laikusnak halálbüntetés mellett meg van -tiltva, nemcsak belépni, vagy belenézni, hanem még magát -belegondolni is; csak jámbor sejkhek, és mollák bocsáttatnak be, -kiknek lehellete (nefesz) elismert szentségü. A mi hadzsi Szalihunk -is meghivatott, hogy khaki szifát (egészségi por Medinából) vigyen. -A harem kiadásai ruhákra, konyhára s más szükségletekre igen -csekélyek. A nők nemcsak saját öltönyeiket, hanem még az emir -ruháit is varrják, ki, a mint tudva van, igen takarékos, és mindent -szigoruan ellenőriz. Azt mondják, hogy az emir asztali költségei -naponként nem rugnak többre 16–20 tengénél (20–30 angol shilling); -a mi különben valószinü is, mert ritkán találni asztalán jó -falatot, s az egész ebéd juhzsirral főtt pilauból áll. „Fejedelmi -ebéd“-ről Bokharában nem lehet beszélni, mert itt uralkodó, -hivatalnok, kereskedő, kézmives és paraszt egy és ugyanazon ételből -él.</p> -<p>A ki sokáig bolyongott Közép-Ázsia sivatagjaiban, Bokharában, -daczára minden nyomoruságnak, fog valami fővárosiast találni. Volt -jó meleg kenyerem, kaptam theát, gyümölcsöt s főttételt, két inget -is csináltattam magamnak, s a civilizált élet kényelmeit annyira -megszerettem, hogy szinte nehezemre esett, midőn barátim -felszólitottak, tennék készületeket az utra, mert még a tél beállta -előtt el akarnak érni távol keleti hazájukba. Szándékom volt őket -egyelőre Szamarkandig kisérni, mert itt könnyen találkozhatnám az -emirrel s ekkor társaságuk <span class="pagenum"><a name="Page_178" -id="Page_178">-178-</a></span> nagy hasznomra lehetne. Itt kellene -aztán megválnia, ha Khokandba és Kasgarba menjek-e, vagy Karsin, -Kerkin és Heraton keresztül egyedül térjek-e vissza. Derék -barátaim, hadzsi Bilal és hadzsi Szalih iparkodtak rábeszélni, hogy -maradjak velök; de, hogy visszatérésem esetére is segitségemre -lehessenek, egy herati kervanbasival ismertettek meg, ki 150 -tevével mulatott Bokharában s innen 3 hét mulva haza szándékozott. -Molla Zeman-nak hitták e kervanbasit, ki rég ismervén barátaimat, -ezek testvérként ajánlottak neki, s el lön határozva, hogy azon -esetre, ha Szamarkandból vissza akarnék térni, három hét mulva -Kerkiben az Oxus tulpartján találkozunk. Ezen első lépés, mely az -utitársaimtól való elválásra emlékeztetett, rám mint rájok nagyon -leverőleg hatott; s csak a bizonytalanság vigasztalt, mert -képzeletemben a Kasgarba, Akszuba s a mosuszban gazdag Khotenbe -való utat, – mely tartományokban előttem még nem volt európai -ember, végtelen érdekesnek találtam.</p> -<p>Azon hely azonban, hol Molla Zemannal találkoztam, különös -emlitést érdemel. Egyike volt azon karavanszerajoknak, melyek a -rabszolgákkal való kereskedésre szánvák, s melyet le kell festenem -az olvasónak. Az egész négyszögü épületben van 30–35 czella, -melyeket három nagykereskedő részint saját, részint csak a -turkmanoktól bizományba kapott áruik számára rakhelyül bérelt ki. A -mint tudjuk, a karakcsi, nem várhatván sokáig a pénzre, a maga -embereit egy jobb módu turkmannak szokta eladni, ki őket Bokharába -viszi, s ezen átviteli kereskedés által – első kézből kapván az -árukat – sokat nyer rajtok. A min a fővárosbani tartózkodásának -<span class="pagenum"><a name="Page_179" id= -"Page_179">-179-</a></span> első napjaiban tul bir adni, azt -eladja, a többit a hajhász (dellal) kezében hagyja, ki aztán a -valódi nagykereskedést üzi. Bokhara és Khiva piaczain az emberek -három éves koruktól a hatvanadikig eladatnak, hacsak különös testi -hiba miatt nyomorékokká nem lesznek. A vallás szavai szerint csak -hitetlenek adhatók el rabszolgák gyanánt; de e törvényen a -szenteskedő Bokhara túl teszi magát; és a siíta persákon kivül, -kiket molla Semszeddin (1500) hitetleneknek nyilvánitott, akárhány -szunnita hitsorsosaik is rabszolgákká tétetnek, előbb verések és -bántalmazások által kényszerittetvén, hogy magát siítának adja ki. -Csak a zsidó képtelen, azaz méltatlan a rabszolgaságra. Ezen -megvetés különben nagy örömére válik Izrael fiának, mert a turkman -kirabolja ugyan, de testéhez hozzá nem nyul. Azelőtt a hinduk is ki -voltak véve, de ujabb időben sokan járván Heraton és Bokharán -keresztül, a tekkék, vagy szarikok uj szabályt állitottak fel. -Visnu szerencsétlen imádója előbb müszülmánná tétetik, aztán -siítává kell lennie, s csak e kétszeres vallás-változtatás után -részesittetik azon tiszteletben, hogy vagyonából kifosztatván, -rabszolgává lehessen.</p> -<p>Az eladásra kiállitott férfi-rabszolga nyilvánosan -megvizsgáltatik, s az eladónak kezeskednie kell árujának mindazon -szellemi vagy testi bajaiért, melyek netalán később napvilágra -jönnének. A rabszolgára nézve azon óra, melyben a kereskedő kezei -közül megmenekül, a legnagyobb öröm órája; mert, a mint mondják, -még a legkeményebb bánásmód, mely a szolgaságban vár reá, sem oly -nyomasztó s kinos, mint azon idő, melyet a raktárban mint -áruczikknek kell töltenie. A rabszolgák ára <span class= -"pagenum"><a name="Page_180" id="Page_180">-180-</a></span> a -szerint változik, mint a turkmanok politikai körülményei, több vagy -kevesebb alkalmat nyujtanak nekik alamanjaikat a szomszéd -országokba küldeni. Még most egy izmos férfinak legmagasabb ára -40–50 tilla (13 shillingjével számitva) volt; de a persáknak -Mervnél történt megveretésök után, midőn 18,000-en közülök -egyszerre elfogattak, 3–4 tilláért lehetett egyet kapni.</p> -<p>Tizennyolcz napi időzés után nem tartóztathatám többé -barátaimat; indulnunk kellett a szamarkandi utra. Mindenkitől csak -kézszoritásokat, de senkitől egy fillér alamizsnát sem kapván, a -bokharai élet nagyon megviselte financziánkat. A mit Khivában -megtakaritottunk, elfogyott, sőt szamaramat is el kellett adnom, -mint sok másnak, s az utat fogadott kocsin kellett folytatnunk. -Karavánunk nehány Khodsendből és Khokandból való tagja már itt -megvált tőlünk s megindult rövidebb utjára; csak az endidzsániak és -khinai-tatárok maradtak együtt, kik azonban Bokharából különböző -utakon mentek Szamarkandba. Én, hadzsi Szalih, hadzsi Bilal s -társai elhatárzók az egyenes utat választani, mig a többi gyaloglók -Gidsdovanon keresztül akartak menni, hogy a szent Abdul -Khalik<a name="FNanchor_45" id="FNanchor_45"></a><a href= -"#Footnote_45" class="fnanchor">45)</a> sirjához -zarándokolhassanak. Miután sok bokharai kisérni akart Mekkába való -visszatértemben, sok cselt kelle használnom, hogy társaságukat -elkerülhessem, mert mindkét félre nézve kissé kellemetlen lett -volna, ha a Kaaba helyett a Themze partjain állunk meg.</p> -<p>Búcsut vettem minden barátom és ismerősemtől. <span class= -"pagenum"><a name="Page_181" id="Page_181">-181-</a></span> Rahmet -bi ajánlólevelet adott Szamarkandba, s megigértem, hogy ott az -emirnél tisztelkedni fogok. Azon khokandi kocsi, melyet -Szamarkandig béreltünk, Baveddin faluig előre küldetett, mert e -bucsujáróhelyet szokás szerint másodszor is meg akartuk -látogatni.</p> -<p>Baveddin falu két órányira fekszik Bokharától, s a mint már -emlitők, temetkezési helye a hires Baha-eddin Nakisbendnek, egy -hasonnevü szerzet alapitójának, és mindazon vallási tulfeszitett -eszméknek, melyek által a keleti iszlam a nyugatitól különbözik. -Helyén kivül volna itt részletekről beszélni, csak annyit emlitek, -hogy Baha-eddin, mint Turkesztan nemzeti szentje, második -Mohammedként tiszteltetik. A bokharai ember szentül meg van -győződve, hogy e kiáltás: „Ja Baha-eddin bela-gerdan! (Oh -Baha-eddin, baj-elháritó!) őt minden veszélyből megmentheti. Még a -távol Khivából is gyakran elzarándokolnak ide. Bokharából hetenként -egyszer szoktak kijárni, s a várossali közlekedést 300 bérszamár -tartja fenn, melyek a Dervaze Mezar előtt állnak s nehány pulért -(kis rézpénz) bérbe adatnak. Ámbár az uton sok helytt mély a homok, -ez állatok mégis szokatlan sebességgel rohannak rajta, s feltünő, -hogy visszatéréskor csak sok veréssel lehet őket haladásra nógatni. -A bokharai ezt azon ragaszkodásnak tulajdonitja, melylyel még az -állatok is viseltetnek a szent iránt, s azért örömmel futnak -sirjához, de nem szivesen távoznak onnan.</p> -<p>A sir kis kertben van, melynek egyik oldalán mecset áll, a -melyhez csak vak és nyomorult koldusoktól lakott udvaron át lehet -jutni, kik szemtelenségökkel még római és nápolyi rangtársaikat is -megszégyenítik. <span class="pagenum"><a name="Page_182" id= -"Page_182">-182-</a></span> A sir homlokrészén van a hires Szengi -murad (a kivánság köve), mely a jámbor zarándokok -homlokdörzsöléseitől már meglehetősen el van kopva s ferdén áll; -magán a siron több kos-szarv és egy zászló, meg egy seprő van, -melyet sokáig használtak Mekkában a szentély tisztogatására. -Többször megkisérték már az egészet egy bolthajtás alá hozni, de -Baha-eddin, valamint Turkesztan egyéb szentjei, jobban szereti a -szabad levegőt, s azért minden épület, mit sirja fölé emeltek, -csakhamar összeomlott. Ezt a sejkhek beszélik, a szentek ivadékai, -kik sorban őrt állnak a sirnál, és képtelen szemtelenséggel -tudtokra adják a zarándokoknak, hogy ősük különös barátja volt a -hetes számnak. A hetedik hónapban született, hét éves korában könyv -nélkül tudta a koránt, hetven éves korában halt meg, s azért az -adományok és alamizsnáknak, melyek sirjára letétetnek s a sejkh -tulajdonává lesznek, legalább egyszer hétre kell rugniok, s nem -szabad csekélyebbeknek lenniök. <span class="pagenum"><a name= -"Page_183" id="Page_183">-183-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XI. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">BOKHARÁBÓL SZAMARKAND FELÉ. – A CSÖL MELIK NEVÜ -KIS SIVATAG. – AZ ÚT NÉPESSÉGE A HÁBORU MIATT. – SZAMARKAND. – -HAZRETI SAH ZINDE. – TIMUR MECSETJE. – VÁR (ARK). – TIMUR ELFOGADÓ -CSARNOKA. – KÖKTAS, VAGY TIMUR TRÓNJA. – KÜLÖNÖS ZSÁMOLY. – TIMUR -ÉS TANITÓJÁNAK SIRJA. – SZERZŐ MEGTEKINTI TIMUR VALÓDI SIRJÁT A -FÖLD ALATT. – KORÁN FOLIÓBAN, HIR SZERINT OSZMANTÓL, MOHAMMED -IRNOKÁTÓL. – KOLLEGIUMOK. – RÉGI OBSZERVATORIUM. – GÖRÖG ÉS ÖRMÉNY -KÖNYVTÁR, DE NEM MINT ÁLLITTATIK, TIMUR ÁLTAL RABOLVA. – NYILVÁNOS -ÉPÜLETEK ÉPITÉSI MODORA, NEM KHINAI, HANEM PERSA IZLÉSBEN. – A MAI -SZAMARKAND. – LAKOSSÁGA. – DEHBID. – SZERZŐ ELHATÁROZZA HOGY -VISSZATÉR. – AZ EMIR MEGÉRKEZÉSE. – SZERZŐ TALÁLKOZIK VELE. – -BÚCSUZÁS A HADZSIKTÓL, S ELINDULÁS SZAMARAKANDBÓL.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Hinc quarto die ad Maracanda perventum est… Scythiae confinis -est regio, habitaturque pluribus ac frequentibus vicis, quia -ubertas terrae non indigenas modo detinet, sed etiam advenas -invitat.</i> – Q. Curtii Rufi libb. vii. et viii.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">A Bokharából</span> Szamarkandba -vezető uton egész karavánunk két szekérre olvadt le, melyek -egyikében én hadzsi Szalihhal, másikában hadzsi Bilal ült az -övéivel. Nádgyékény védett a nap ellen, s nekem nagy kedvem lett -volna szőnyegemre végig dőlve pihenni, de lehetetlen volt, mert e -kezdetleges alkotásu jármű döczögése mindenfelé hajigált. A -folytonos odaütődéstől nemcsak fejünket sértők meg, hanem az első -órákban ugy éreztem <span class="pagenum"><a name="Page_184" id= -"Page_184">-184-</a></span> magamat, mintha tengeri-betegség szállt -volna meg; és sokkal többet szenvedtem e szekéren, mint a tevén, -melynek hullámzó mozgásától eleinte nagyon féltem. A szegény lónak, -– e nehéz, széles taliga elé fogva, melynek idomtalan s nem is -teljesen kerek kerekei a mély homok- vagy iszapban csak nagy -nehezen gördülhetnek, – a kocsist s abrakos zsákját is kell vinnie, -s a turkmannak igaza van, ha azt mondja hogy: nem tudja miként -fogják magukat a bokharaiak a tulvilágon azért igazolni, hogy a -lóval, e legnemesb állattal, oly rosszul bántak.</p> -<p>Minthogy Baveddinből éjjel indultunk el, kocsisunk, ki khokandi -születésü volt s az utakat nem ismerte tökéletesen, eltévedt. Igy -éjfél helyett csak hajnalban érkeztünk Mezar nevü kis városkába, -mely Bokharától 5 tasnyira (ferszakh) van távol s a Szamarkandba -vezető uton első állomásnak szolgál. Itt csak rövid ideig -állapodtunk meg s délután Sejkh Kaszimba érkeztünk, hol nehány -collegánkkal találkozánk, kik Gidsdovánon át mentek, s késő éjig -pihentünk.</p> -<p>Bár már az előtt is sok csodás dolgot beszéltek nekem a -culturáról, mely a Bokhara és Szamarkand közti területen virágzik, -talán kissé túlzott várakozásaim ma még nem teljesedtek, habár az -ut mindkét felén, kevés kivétellel, mindenütt müvelt földet -láttunk; s csak a legközelebbi reggelen lettem meglepetve, midőn a -Csöl-Melik kis sivatagon áthaladva – mely 4 órányi széles s 6 -órányi hosszu, s melynek karavanszeraja s vizfogó medenczéje van – -a kerminehi kerületbe léptünk. Itt, tehát utazásunk harmadik -napján, majd minden órában, sőt sokszor félóránként egy-egy kis -Bazarlidzsaj-on <span class="pagenum"><a name="Page_185" id= -"Page_185">-185-</a></span> (vásárhely) haladtunk át, melyekben -több vendéglő s élelmikereskedő volt, s a folytonosan főlő óriási -szamovarok, mint a civilizatio és kényelem non plus ultrái -bukkannak fel. E falvaknak Persia és Törökország falvaitól egészen -különböző jellegük van; a parasztházak jobban el vannak látva a -föld terményeivel, s ha csak több fa volna, azt lehetne mondani, -hogy a pontuszi hegyektől kezdve, mert itt ér véget a szabad -vegetatio, ez az egyetlen pont, hol nyugati vidékeinkhez hasonló -virány található fel.</p> -<p>Délfelé Kerminehben állapodtunk meg, kedves kertben, beárnyékolt -tó partján. Barátaim társasága folytonosan becsesb lőn előttem, -mert elválásunk ideje már nem volt távol, s nehezen szokhattam a -gondolathoz, hogy a nagy utat Szamarkandból Európába vissza, egy -magamnak kell megtennem.</p> -<p>Kerminehből napnyugvás körül indultunk el, mert a hűs éj a sokat -sanyargatott állat számára némi megkönnyebbülést nyujtott; éjfélkor -két órán át pihentünk s állomásunkat a legközelebbi reggelen értük -el, még mielőtt beállt a hőség. Az uton sok helyütt részint egész, -részint töredezett mérföld-mutatókat találtam négyszög -kövekből<a name="FNanchor_46" id="FNanchor_46"></a><a href= -"#Footnote_46" class="fnanchor">46)</a>, melyek még Timur idejéből -származnak, mi nem meglepő, miután Marco Polo Oktaj khán idejében -szabályos posta-utakat talált. Különben az egész uton Bokharától -Kasgarig még láthatók volnának az egykori cultura nyomai, melyek -sokszor bár megszakasztva, de messze be Khináig még észrevehetők. A -<span class="pagenum"><a name="Page_186" id= -"Page_186">-186-</a></span> mostani emir is ki akarja magát -tüntetni s hogy a nép álszenteskedésének hizelegjen, az ut mellett -több helyütt kis terasse-alaku magaslatokat állittatott fel -imádkozásra, melyek, mint rögtönzött mecsetek, minden arra menőt -kötelességének teljesitésére intenek. Igy minden korszaknak -megvannak a maga törekvései.</p> -<p>A mai éjt Mir faluban a mecsetben töltöttük, mely csinos -virágkert közepében magaslik. Nyughelyemet a tó közelében készitém -el s nagyon elcsodálkoztam, midőn éjfélkor egy csoport veszekedő -turkman riasztott fel. Ezek ama tekke-lovasok voltak, kik a Khokand -elleni hadjáratban az emirnek segélycsapatokul szolgáltak, s most a -kirgiszektől elfoglalt zsákmánynyal Mervbe tértek haza. Az emir -civilizálni akarta őket s közülök többeknek fehér turbánokat adott, -hogy a vad szőrös bőr-süvegeket letegyék. A meddig az emirnél -voltak, a turbánokat csak elviselték, az uton azonban, mint hallom, -mindnyáját eladták.</p> -<p>Mir-ből Kette Kurga-ba (nagy vár) érkeztünk, mely kormányzói -székhely, hol a leghiresebb vargák vannak az egész khánságban. -Minthogy a várba, melynek magas falai és mély árkai vannak, éjjel -nem vonulhatni be, a karavanszerajok egyikében maradtunk, melyek a -váron kivül az uton csoportosodnak. Itt minden kocsikkal volt tele, -s általában az utakon feltünőleg nagy élénkséget találtam, minthogy -a hadjárat foglalkodtatá a jármüveket Bokhara és Khokand között. -Kette Kurgan-ból külön ut vezet a sivatagon át Karsiba, mely négy -órányival lenne rövidebb, mint a Szamarkandból oda vezető ut; az -utazóknak azonban vizet innen kell magukkal vinniök, mert ez uton a -sivatagon át az állatok számára <span class="pagenum"><a name= -"Page_187" id="Page_187">-187-</a></span> ugyan több, az emberek -számára azonban csak kevés kút van. A theaárus-bódé előtt -kocsisokat és parasztokat hallottam politizálni, mi itt a vidéken -inkább van megengedve, mint Bokharában. A szegény emberek el voltak -ragadtatva, midőn emirjök hősi tetteiről szóltak; azt beszélték, -hogy Khokandból Khináig nyomult előre, s miután Keleten mindent -meghóditott, Irant, Afghanisztant, Indiát és Frengisztant is, -melyeket szomszédos országoknak tartottak, Rúmig akarja elfoglalni, -hogy igy a világ a szultán s az emir között megosztassék.</p> -<p>Ötödik s utolsó állomásunk Szamarkand előtt Daul volt, miután a -jelentékenyebb Karaszu-t elhagytuk. Az ut nehány magaslaton át -vezetett, melyekről a balról emelkedő nagy erdőségek láthatók -voltak. Azt mondták nekem, hogy ezek az ut felében Bokharáig -terjednek, s hogy a khitaj és kipcsak-féle két özbeg-törzs -tartózkodási helyéül szolgálnak, kik az emirrel sokszor jagi-k -(ellenségek,) s minthogy erdőikben minden zugot pontosan ismernek, -nem oly könnyen támadhatók meg. Bár Szamarkand történeti -jelentőségét illető nagy várakozásaimat már Bokharában körülbelől -lehűtötték, még is kimondhatlan kiváncsiság fogott el, midőn a -keletre fekvő Csobanata hegyet mutaták meg nekem, melynek aljában -terülne el vágyaimnak Mekkája. Szorgosan körültekinték s midőn két -óra mulva egy halomról ereszkedtünk le, jól mivelt vidék közepén -pillantám meg Timur városát. Meg kell vallanom, hogy a szines -kupolák és tornyok első hatása, melyek a reggeli nap sugáraitól -teljes fényben ragyogtak, sajátságos és igen vonzó volt.</p> -<p>Minthogy Szamarkand mind multjának varázsa, mind a távolság -miatt, Europában valami rendkivülinek <span class= -"pagenum"><a name="Page_188" id="Page_188">-188-</a></span> -tartatik, meg akarom kisérteni, miután ecsetet nem használhatok, a -város körrajzát tollal előtüntetni. Kérem tehát az olvasót, üljön -taligámra, s igy keleti irányban az előbb emlitett hegyet fogja -megpillantani, melynek teke alaku ormát a házikó koronázza, hol -Csobanata, a juhászok szent patronusa nyugszik. A hegy aljában -terül el a város, mely terjedelemre oly nagy, mint Teherán; nincs -ugyan oly sűrün épitve, de a kimagasló épületek és romok által -sokkal magasztosb tekintetet nyujt. A szemet leginkább meglepik az -éjszak-keleten emelkedő magas, kupolaalaku épületek, a négy -medresze (pistak), melyek távolból ugy tünnek fel, mintha egymással -szomszédosak lennének. Ha kevéssel előre megyünk, előbb kis csinos, -majd pedig jobban befelé délnek, impozánsabb kupolát találunk, az -előbbi Timur sirja, az utóbbi Timur mecsetje. Épen előttünk, a -város dél-nyugoti szegélyén, egy halmon a vár emelkedik, mely körül -még más épületek, részint mecsetek, részint sirok vehetők észre. S -ha most az egészet sűrün lombos kertekkel vegyitve elképzeljük, -Szamarkandról halvány fogalmunk van, melyet a persa közmondással -kisérhetünk: „Mikor lesz a hallás az, a mi a látás?“</p> -<p>Hogy a jó hatás, melyet a távolban élvezhetni, a közeledéskor, -különösen pedig a városba bevonuláskor teljesen elenyészik, alig -kell megemliteni. Szamarkandban természetesen, hol e tapasztalás -oly sokba kerül, a csalódás legkeserübb, s midőn a Dervaze Bokharán -át bemenve, hosszu uton temetőn keresztül kellett vonulnunk, hogy a -város lakott részéhez jussunk, eszembe jutott a persa vers: -„Szamarkand az egész föld focusa,“ s kedvetlenségem daczára jóizüt -nevettem. A <span class="pagenum"><a name="Page_189" id= -"Page_189">-189-</a></span> bazárnak csak innenső felén tértünk be -egy karavanserajba, hol a hadzsik ingyen kapnak lakást; de még ez -estén magánházba hivattunk meg, mely a bazár tulsó felén, Timur -sirja közelében volt. Örömteljesen voltam meglepve, hogy -házigazdánk az emir hivatalnoka volt és pedig az, ki a szamarkandi -palota felügyeletével vala megbizva.</p> -<p>Minthogy az emir megérkezése Khokandból, hol győzelmes -hadjáratot fejezett be, nehány nappal későbbre volt bejelentve, -utitársaim miattam elhatározták, hogy Szamarkandban mindaddig várni -fognak, mig az emirt látom s a visszatérésre más alkalmas -hadzsitársakat találok. Az időt azon látnivalók megtekintésére -használtam fel, melyekben e város, szegényes külseje daczára, -Közép-Ázsiában a leggazdagabb. Mint hadzsi, a szenteknél kezdtem, -minthogy azonban minden, még a csak történeti érdekü is, szent -legendával van egybekötve, kötelességem is lett, mi óhajom volt, -hogy t. i. mindent megtekintsek. Itt nehány száz búcsujáró-hely -van, melyek látogatásában az idegenek bizonyos sorozatot szoktak -követni, s ez a helyek és személyek fontossága szerint történik. -Szamarkand nevezetességei leirásánál ez legyen a mi vezérfonalunk -is, azon megszoritással, hogy oly helyeket és szenteket, melyek a -történetben nem birnak jelentőséggel, el fogunk hagyni.</p> -<h3><i>Hazreti Sah Zinde.</i></h3> -<p>E szentnek tulajdonképeni neve Kaszim bin Abbasz; korejsi lett -volna, s itt azért van nagy tekintélyben, mert amaz arabok vezére -volt, kik Szamarkandba az iszlamot behozták. Sirja északnyugotra -van a városon kivül, <span class="pagenum"><a name="Page_190" id= -"Page_190">-190-</a></span> közel a város falához, azon épületben, -melyet a nagy Timur nyári lakásnak használt, s mely hajdani -fényéből sokat megtartott. Az egész egy magaslaton fekszik, melyre -40, meglehetősen széles márvány-lépcső vezet. Felérve, a kis kert -végén levő épülethez érünk, hol több keskeny folyosó egy nagy -csarnokban központosul, s innen jobbra keskeny sötét folyosó vezet -a szentnek szintén sötét sirjához. E részen kivül, mely mecsetnek -használtatik, még más csarnokok is vannak, melyek tarka téglái és -mozaikjai a legpompásabb szinekben ragyognak, mintha csak tegnap -kerültek volna ki a mester kezéből. Minden uj csarnokot, melyet -láttunk, két rikaat namazzal kellett üdvözölnünk, s már fájt -térdem, midőn márványnyal kikövezett térbe vezettek, hol három -zászlót, régi kardot s pánczélt, mint a nagy emir ereklyéit -nyujtottak felénk megcsókolásra. Megtettem a hódolatot, mint minden -más, de nagyon kétkedem az ereklyék hitelességén. A szentnek -kardja, pánczélja, koránja s más ereklyéiről is beszéltek nekem, de -semmit sem láttam. Ez épülettel szemközt a mostani emir kis -medreszét épittetett, mely azonban úgy tünik fel, mint istálló -valamely palota mellett.</p> -<h3><i>Meszdsidi Timur (Timur mecsetje.)</i></h3> -<p>E mecset a város déli részén van s nagysága, valamint a keszik -(szines téglák) általi pompás diszitményeire nézve igen hasonló a -Meszdsidi Sah-hoz, melyet II. Abbasz Iszpahánban épittetett, -csakhogy kupolája dinnyealaku, mi Persiában nem szokott -előfordulni. A korán feliratok arany szülüsz-betükben, a Szultanie -romjaiban levő irat mellett a legszebbek, melyeket valaha láttam. -<span class="pagenum"><a name="Page_191" id= -"Page_191">-191-</a></span></p> -<h3><i>Ark (vár).</i></h3> -<p>A várhoz meglehetősen meredek feljárás vezet; belső és külső -része van, az utóbbi magánlakásokat tartalmaz, az előbbit csak az -emir használja. Bár a palotát előttem rendkivülileg nevezetesnek -tüntették fel, e közönséges ház épitési alakjában, mely alig lehet -100 éves, semmi emlitésre méltót sem találtam. Elsőbben az emir -szobáit mutatták meg, melyek közül az Ajne-khane, törött -tükör-darabokkal beragasztott terem, világ-csodának tartatik; engem -azonban távolról sem érdekelt annyira, mint azon tér, melyet a -Talari Timur (Timur fogadási terme) elnevezés alatt mutattak meg. -Ez hosszu keskeny udvar, mely köröskörül fedett járdával van -ellátva, s a homlokzatban a hires köktast, azaz zöld-követ -tartalmazza, melyen az emir trónját állitatá fel, mig a csarnokban -köröskörül a vazallok, kik a világ minden részéből az emirnek -teendő hódolásra siettek elő, rangjuk szerint voltak felállitva. A -szinkör alaku középen három lovas hirnök állt, hogy a világhóditó -szavát a legvégsőbb végen lakókkal azonnal tudassák. Minthogy a kő -4½, lábnyi magas, mindig valamely előkelőbb származásu fogolynak -kellett zsámolyul szolgálnia. Feltünő, hogy a monda szerint e -colossális kő, mely az emlitett magasság mellett még 10 lábnyi -hosszu és 4 lábnyi széles, Bruszszából hozatott volna ide. A kő -mellett jobb oldalon a falban fél kókuszdió alaku vas van -elhelyezve, melyre arab felirat vésetett kúfi betükkel. Ez is -Bajazed Jildirim szultán kincstárából hozatott ide s valamely -khalifának amuletűl szolgált volna. A kő felett magasan láttam a -falon arany divani-irással irt két fermánt, <span class= -"pagenum"><a name="Page_192" id="Page_192">-192-</a></span> az -egyiket Mahmud szultántól, a másikat Abdul-Medsid szultántól, -melyek Stambulból Szaid emir és Naszrullah emirhez küldettek, s -valamint a rukhszatinamaz-t, azaz hivatalos engedélyt az -imádságra<a name="FNanchor_47" id="FNanchor_47"></a><a href= -"#Footnote_47" class="fnanchor">47)</a>, ugy a rejsz -(vallás-felügyelő) tisztségébe való beigtatást tartalmazták. Ennek -adományozása a bokharai emireknek, régtől kezdve az illem szabálya -volt. A mostani emirek csak a trónra lépéskor szokták a köktason a -hódolatot elfogadni, különben csupán jámbor zarándokok látogatják, -kik három fatiha-t mondva, különös áhitattal dörzsölik fejöket a -kövön, honnan egykor dicsteljes fejedelmeik parancsai a -legtávolabbi Ázsiába viszhangzottak. Szamarkandban ugy beszélnek -Timurról, mintha csak tegnap érkezett volna halálának hire Otrarból -s tőlem, mint oszmanlitól azt kérdezték, hogy mily érzelmekkel -megyek annak sirjához, kitől szultánunk oly borzasztó vereséget -szenvedett.</p> -<h3><i>Turbeti Timur (Timur sirja).</i></h3> -<p>Ez a várostól délkeletre fekszik és csinos kápolnából áll, -melyet diszes kupola koronáz s fal vesz körül. A meglehetősen magas -kapunak mindkét felén két kis, a nagyokhoz hasonló kupolája van. A -fal és kápolna közötti tér fával van beültetve s ez kert lenne, -mely azonban ma nagyon el van hanyagolva. A kápolnába való bejárás -kelet felől van, a homlokzat, szokás szerint, dél felé (kible). -Előbb előcsarnok-félébe juthatni, s ebből a tulajdonképeni -kápolnába, mely 8 szögletü s 10 lépésnyi átmérőjü. A középen, a -kupola alatt, <span class="pagenum"><a name="Page_193" id= -"Page_193">-193-</a></span> tehát a fő tisztelethelyen, két sir -van, fejjel Mekka felé fordulva. Az egyiken sötétzöld, igen finom -kő látható, mely 2½, arasznyi széles, körülbelől 6 ujjnyi vastag és -10 arasznyi hosszu, két darabra osztva.<a name="FNanchor_48" id= -"FNanchor_48"></a><a href="#Footnote_48" class="fnanchor">48)</a> -Ez Timur sirja. A másik, mely ugyanily hosszu s kevésbé széles -fekete kővel van fedve, Mir Szeid Berke, Timur tanitójának sirja, -kinek oldalán a hatalmas emir háladatosságból akart eltemettetve -lenni. Ezek körül más nagy és kis sirok vannak, az emir nejei, -unokái és dédunokáinak nyughelyei, kik azonban, ha nem csalódom, -csak később hozattak ide a város különféle részeiből. A sir-iratok -persa s arab nyelven vannak, különös czimzések nélkül, magának az -emirnek sir-irata is igen egyszerü, s a Köregen családi név sehol -sincs kihagyva.</p> -<p>Mi a kápolna belsejét illeti, a rendkivülileg müvészi arabeszkek -gazdag aranyozással s pompás azurkékkal, valóban meglepőn szépek, s -a Meeszume Fatma<a name="FNanchor_49" id="FNanchor_49"></a><a href= -"#Footnote_49" class="fnanchor">49)</a> siremlékének belseje Komban -(Persiában), csak halvány képet nyujthat erről, bár ez utóbbi -gazdagon van kiállitva, s az előbbi csak szerényen szép. A sirok -fejrészén két rahle áll (két szárnyu asztalok, melyekre keleten a -szent könyvek helyeztetnek), melyek előtt a mollák éjjel nappal, -felváltva olvassák a koránt. Ezért a turbe vakf-jából (kegyeletes -alapitvány), jó dijt kapnak. A <span class="pagenum"><a name= -"Page_194" id="Page_194">-194-</a></span> mollák, valamint a -mutevali (felügyelő) régtől fogva rendesen a nogaj tatárok közül -vétetnek, s most is nehány szőke haju felügyelő volt ott. -Meglátogatám a felügyelőt s egy napig vendégének kellett lennem. -Különös kegye jeléül megmutattatá a földalatti, vagyis a -tulajdonképeni sirt, melynek megtekintése, mint biztositott, a -belföldieknek is csak igen gyéren engedtetik meg. Ide keskeny -hosszu lépcsőn juthatni, mely a bejárás alatt van és csarnokba -vezet, mely a kápolna alatt terül el. Ez nemcsak ép oly nagy, mint -a felső, hanem még az arabeszkek is a leghivebben vannak utánozva s -a sirok szinte ép oly rendben vannak, mint fönn, de nem oly -számosak. Azt állitják, hogy Timur sirjában nagy kincsek rejlenek, -mi azonban az iszlam törvényei ellenére lenne, s igy valótlan. Itt -is van rahle, melyen zerge-bőrre irt korán fekszik, nagy folioban. -Mint több oldalról s hiteles forrásból biztositottak, ugyanazon -példány ez, melyet Oszman, Mohammed titkára s második khalifa irt. -Timur ez ereklyét Bajazed szultán kincstárából hozta Bruszszából s -régtől fogva itt, mint drága kincs elrejtve tartatik, mert a többi -müszülmán uralkodók kétségkivül rosz szemmel néznének Bokharára, ha -erről értesülnek.</p> -<p>A turbe homlokzatán ugy, hogy mindenkinek szemébe ötlik, kék -alapon fehér betükkel a következő irat olvasható: „A szegény -iszpahani Abdullah, Mahmud fiának müve.“ Az évszámot nem találhatám -meg rajta. A leirt épülettől mintegy 100 lépésnyi távolságra -emelkedik fel egy másik kupola, meglehetősen régi de egyszerü -épitési szerkezettel, hol Timurnak egyik kedvencz hölgye nyugszik, -ki szent gyanánt tiszteltetik. A kupola <span class= -"pagenum"><a name="Page_195" id="Page_195">-195-</a></span> -oldalán, egészen a magasban, gombolyagféle van felfüggesztve, mely -a muj szeadet-et (szálak a próféta szakálából) tartalmazza, s mely -a minden oldalról megrepedezett kupolát már évek óta megóvta volna -a beomlástól.</p> -<h3><i>Medreszék.</i></h3> -<p>Ezek közül nehány még lakásul szolgál, a többiek azonban -elhagyattak s nem sokára romokká lesznek. A legépebben megmaradtak -közé tartoznak a Medresze Sirudar és Tillakari, melyek azonban -Timur után sokkal későbben épittettek fel. Az utóbbi, mely arany -diszitményekben igen gazdag, s ennek folytán a Tillakari nevet, az -az „aranyból készült“ elnevezést viseli 1028-ban (1618), bizonyos -Jelenktos nevü gazdag kalmuk által, ki az iszlamra tért át, -épittetett fel, s azon rész, melyet Khankának neveznek, valóban oly -dús, hogy azt csupán a Riza imamnak mecsetje haladja tul. Ezzel -szemben van a Medresze Mirza Ulug, melyet Timurnak hasonnevü -unokája, a szenvedélyes asztrolog 828-ban (1434) épittetett fel, -mely azonban már 1113-ban (1701) oly roncsolt állapotban volt, hogy -– forrásom kifejezésével élve, – a czellákban tanitványok helyett -baglyok tanyáztak, s az ajtókról, selyem függönyök helyett, csak -pókhálók lógtak le. Ezen épületben létezett a világhirü -csillagvizsgáló-torony, melynek épitése 832-ben (1440) -Gajasz-ed-din Dsemsid, Muajin Kasani s a tudós izraelita -Szilah-ed-din Bagdadi alatt kezdetett és Ali Kuscsi alatt -fejeztetett be. Ezen csillagda Közép-Ázsiában – a Maraga-ban -(Helagu alatt) a tudós Nedsm-ed-din által felállitott csillagda -<span class="pagenum"><a name="Page_196" id= -"Page_196">-196-</a></span> után – a második s utolsó volt. -Megmutatták ugyan az obszervatorium helyét is, de csak csekély -nyomát tudtam annak felfedezni.</p> -<p>Ezen három medresze képezi Szamarkandnak főpiaczát, vagy -rigisztanát, mely kisebb ugyan a bokharai rigisztannál, de azért -még is tele van bódékkal s örökké zsibongó néptömeggel.</p> -<p>Távol ettől s közel a Dervaze Bokhara-hoz látható az egykor -valóban nagyszerü Medresze Hanim, melyet Timurnak neje, egy khinai -herczegnő, saját pénztárából épittetett fel, s mely, mint a monda -beszéli, 1000 tanitványt látott volna el, kik közül mindegyik 100 -tilla évi fizetést kapott a vakf-ból. Ezen szám ugyan keleties -lehet, de a romok, melyek körül még három fal s a 100 lábnál -magasabb homlokzat-épület (pistak) maradt fel, eléggé bizonyitják -az egykori fényt. Az utóbbi tornyaival és mesteri kapuzatával -hasonlithatlan szépszinü földmozaikkal van egészen beboritva, s e -mellett a compositio oly erős, hogy a legnagyobb fáradtsággal -tudtam csak egy virágkelyhet letörni, s ebből is csak a belső -három, egymásba hajló levélből álló bimbó maradt sértetlenül. -Daczára annak, hogy a pusztitásban nagy buzgóságot tanusitanak, -bensejében még is – hol ma a Khokand és Karsiba járó -szállitó-kocsik ütötték fel tanyájukat – látható a mecset, a csodás -hatásu óriási rahle-vel, s a szamarkandiaknak még sok évtizeden át -kell rombolni és pusztitni, a mig mindent elpusztitanak.</p> -<p>A nevezett emlékeken kivül még nehány torony s kupola alaku -épület van, melyek mult századok müvei. A mennyire lehetett, mind -megvizsgáltam, de minden törekvésem daczára nem találhattam fel -azon hires görög <span class="pagenum"><a name="Page_197" id= -"Page_197">-197-</a></span> s örmény könyvtár nyomát, melyet -általánosan elterjedt monda szerint Timur, hogy fővárosát diszitse, -Szamarkandba hurczolt el. A mese, mert annak kell -kinyilatkoztatnom, eredetét egy Hadsator nevü örmény papnak -köszönheti, ki Kabulból jött volna Szamarkandba, s a tornyokban -nehéz lánczokon nagy foliansokat fedezett volna fel, mely tornyokba -a dsinektől való félelmében egy müszülman sem mert lépni. E mese -később, ha nem csalódom, valamely franczia iró által dolgoztatott -fel egy „örmények történeté“-ben, s minthogy mi európaiak ép ugy, -mint a keletiek örömest játszunk minden titokba burkolt dologgal, -azt akarták, már t. i. a mi régészeink akarták ugy, hogy az ázsiai -világromboló nehány száz öszvért, görög s örmény kézirattal -megterhelten küldött száz husz állomásnyi távolra, fővárosába, hogy -tatárai idegen nyelveket és történetet tanuljanak.</p> -<p>A mily kevéssé hiszünk tehát a nevezett könyvtár létezésében, ép -oly határzottan kell azon állitásnak is ellentmondanunk, mely -Szamarkand épitési emlékeinek khinai jelleget tulajdonit. Khina -politikai határai ugyan csak 10, a tulajdonképeni Khina azonban 60 -napi járásra van távol, s kinek a „mennyei birodalom“ határ-záráról -csak legkisebb fogalma van, könnyen beláthatja, hogy mily kevés -közük lehet a khinaiaknak a tetőtől talpig mahommedanokhoz, kik -maguk is separatisták.</p> -<p>A Timur siremléke homlokzatán levő felirat, melylyel a -Szamarkandban levő többi emlék is stilben és diszitményekben többé -vagy kevésbé megegyezik, világosan tanusitja, hogy a mesterek -persák voltak s ez emlékeket csak a Herat, Mesed vagy Iszpahanban -levőkkel kell <span class="pagenum"><a name="Page_198" id= -"Page_198">-198-</a></span> összehasonlitani, hogy azoknak persa -modorukról meggyőződjünk.</p> -<p>Ennyit a régi, a történeti Szamarkandról. Az uj városnak, -melynek falai a régi fal romjaitól majdnem egy órányi távolra -vannak<a name="FNanchor_50" id="FNanchor_50"></a><a href= -"#Footnote_50" class="fnanchor">50)</a>, hat kapuja van, s nehány a -régi időből fenmaradt bazárja, melyekben a hires bőrmunkák, s az -izletesen dolgozott fanyergek, miknek zománczolatjai európai -mesternek is becsületére válnának, árultatnak. Timur városában való -időzésem alatt a tolongás mind a bazárokban, mind a nyilvános -téreken s utakon mindig nagy volt, mert minden telve vala a -hadjáratból visszatérő csapatokkal; a lakosok rendes száma azonban -nem lehet több 15–20,000-nél, kiknek két harmada özbeg, s egy -harmada tadsik. Az emir, kinek tulajdonképeni székhelye Bokharában -van, minden nyáron két-három hónapot szokott itt tölteni, mert -Szamarkand magasban fekszik és csakugyan éghajlati elsőbbséggel -bir. Mig Bokharában nyomasztó hőség uralg, Szamarkandban a -légmérsékletet igen kellemesnek találtam, csak a viz, melyet mint -abi-hajat-ot (életviz) dicsértek fel, volt rendkivülileg rosz. -Különösen szép a Dehbid (a tiz füzfa), búcsujáró- s egyszersmind -üdülési hely, mely Szamarkandtól egy órányi távolra, a Zerefsanon -tul fekszik, s melyet az itt nyugvó Makhdum A’zam, ki 949-ben -(1542) halt meg, utódai laknak; ezeknek itt szép <span class= -"pagenum"><a name="Page_199" id="Page_199">-199-</a></span> -khankajuk (klastromjuk) van s a zarándokok iránt igen -vendégszeretők. Dehbid ugyan valamivel magasabban fekszik mint -Szamarkand, de feltünt, hogy itt augusztus közepében szedret -találtam; a nagy fasor alatt, melyet Nezr Divanbegi a nevezett -szent tiszteletére 1632-ben ültettetett, még délben is hűs volt. A -Dehbidbe vezető uton megmutatták azt a helyet, hol a hires -Bagi-Csinaran, azaz a nyárfa-kert állt, romok jelölik a palota -helyét, de a fákból egyetlen egy sincs meg.</p> -<p>Bár nem akarunk egyetérteni a közép-ázsiaiakkal, kik a mai -romokra még mindig „a paradicsomhoz hasonló Szamarkand“ elnevezést -használják, még is ha igazságosak akarunk lenni, Közép-Ázsia régi -fővárosát, fekvése és a körülte levő buja növényzet miatt, -Turkesztan legszebb városának nevezhetjük. A benszülöttek Khokandot -és Namengant ugyan fennebben dicsérik, de ezeket előbb látnunk -kell, mig a szépség koronáját nekik nyujthatjuk.</p> -<p>Miután Szamarkandban nyolcz napot töltöttem, szilárdan el volt -határozva, hogy innen, az előbb emlitett uton a távoli nyugatra -akarok visszatérni. Hadzsi Bilal magával akart ugyan vinni Akszuba -s megigérte, hogy vagy Jerkend, Thibet és Kasmiron át Mekkába, -vagy, ha a szerencse kedvez, Komulon át Bidsingbe (Peking) küld, de -hadzsi Szalih lebeszélt, a nagy távolra s a rendelkezésem alatt -levő kis tőkére utalva. „Akszuig, sőt talán Komulig – ugy mond – -eljuthatnál, mert addig müszülmanok és testvérek vannak, kik téged -mint rumi dervist nagyon meg becsülnének; de onnan kezdve minden -fekete hitetlenekkel van telve, kik nem görditnek ugyan akadályt -utadba, de nem is adnak semmit sem. <span class="pagenum"><a name= -"Page_200" id="Page_200">-200-</a></span> Thibeten át talán -találhatsz társakat Kasgarból vagy Jerkendből, de nem vállalhatom -magamra a felelősséget, hogy most vigyelek magammal Khokandba, hol -a háboru által minden a legnagyobb rendetlenségben van. Ha -Khokandot látnod kell, jöjj oda, ha majd csöndes lesz; e -pillanatban azonban a legjobb, ha ama társakkal, kiket számodra -találtunk, Heraton át Teheránba visszatérsz.“</p> -<p>Bár nemes barátom e szavai nem kis hatással voltak reám, mégis -nehány órán át hevesen küzködtem elhatárzásommal. Száraz földön -utazni Pekingbe, a tatárok, kirgiszek, kalmukok, mongolok s -khinaiak ősi fészkein át, s utazni oly uton, melyre Marco Polo sem -merészelt volna lépni, ez valóban nagyszerü lenne! De a -mérsékeltség hangja suttogá felém: Egyelőre elég! – – Áttekintvén -az utat, melyet eddig megtettem, láttam, hogy valamint az ut -hosszusága, ugy a valósitás módjára s minemüségére nézve sincs -elődöm, s elgondoltam, hogy kár lenne veszélyes és bizonytalan -czélnak feláldozni eddig szerzett tapasztalataimat, bármily -csekélyek legyenek is azok. Elgondoltam továbbá, hogy csak 31 éves -vagyok, s a mi nem történt, még megtörténhetik – de most -visszatérek. Hadzsi Bilal tréfálva hányta szememre, hogy nincs -bátorságom; az európai olvasó is talán egyetért vele, de helyi -tapasztalatok megtanitottak arra, hogy a török közmondást: „Jobb a -mai tojás, mint a holnapi tyúk“, legalább itt nem szabad -megvetni.</p> -<p>Elutazásom előkészületeivel voltam már teljesen elfoglalva, -midőn az emir diadalmas menettel vonult be; ez nehány nappal előre -volt bejelentve, a rigisztanra nagy néptömeg gyült össze, de a -bevonulás különös <span class="pagenum"><a name="Page_201" id= -"Page_201">-201-</a></span> pompa által épen nem tünt ki. A menetet -körülbelöl 200 szerbaz nyitotta meg, kik az idomtalan bokharai -öltözet felett valami bőr holmit vettek fel, s ezért rendszeres -csapatoknak neveztettek; ezeket messze távol lovasok követék -zászlókkal, üstdobokkal, s Mozaffar ed-din emir s magasb -hivatalnokai, kik környezték, a hófehér turbánban és szivárvány -szinü, bő selyem öltönyeikben inkább a női karhoz a Nabuchodonozor -operából, mint tatár harczosok csapatjához voltak hasonlók, s csak -a kiséret, mely között több kipcsak volt látható a legtörzsökösb -mongol arczvonásokkal s nyillal, ivvel s paizszsal -fölfegyverkezetten, emlékeztetett Turkesztanra. A bevonulás napján -az emir népünnepet hirdettetett ki, mely alkalomkor a rigisztanon -több óriási üst állittatott fel, s ezekben „fejedelmi pilau“ -főzetett, mely egy zsák rizs, darabokra vágott három birka, nagy -serpenyő juhzsir, miből nálunk öt font gyertyát lehetett volna -önteni és egy kis zsák répából állt. Minthogy tetszés szerint -osztogattak, az evés, ivás nagyban folyt.</p> -<div class="figcenter" style="width: 573px;"><a href= -"images/i008hq.jpg"><img src="images/i008.jpg" alt= -"AZ EMIR BEVONULÁSA SZAMARKANDBA." title= -"AZ EMIR BEVONULÁSA SZAMARKANDBA." /></a> -<p class="caption">AZ EMIR BEVONULÁSA SZAMARKANDBA.</p> -<p class="caption">(LEHMANN VÁZLATA UTÁN.)</p> -</div> -<p>A legközelebbi napra arz, vagyis nyilvános audientia volt -kihirdetve. Felhasználtam az alkalmat, hogy barátaim kiséretében -magamat az emirnek bemutassam; de nagyon meg voltam lepetve, midőn -a belvárosba való belépéskor egy mehrem feltartóztatott, ki -tudtunkra adá, hogy a Badevlet (felség) engem egyedül kiván látni, -társaim nélkül. Nemcsak én, de barátaim is roszat gyanitottak; -azonban követém a mehrem-et, s miután egy órán át várakoztattak, -oly szobába szólittattam, melyet már előbb is megtekintettem, s ott -az emirt veres posztó matráczon találtam fekve, irások és könyvek -között. Nagy lélekjelenléttel egy kis szurát mondtam el a szokásos -<span class="pagenum"><a name="Page_202" id= -"Page_202">-202-</a></span> imával az uralkodó jóléteért s az amen -után, melyet az emir viszhangoztatott, az uralkodó közelében ültem -le, a nélkül hogy erre engedélyt nyertem volna. Merész viseletem, -mely különben a dervis-jellemnek egészen megfelelt, feltünt az -emirnek; szigorun szemembe nézett, mintha engem, ki hosszu -gyakorlat által a pirulást egészen elfeledtem, zavarba akarna hozni -s igy szólt:</p> -<p>„Hadzsi! Rumból jösz, mint hallom, azért, hogy Baha-ed-din s -Turkesztan többi szentjének sirját meglátogassad.“</p> -<p>„Igen takhszir! (uram!) S azért is, hogy áldott szépségeden -(dsemali mubarek, a szokásos udvariassági szólam) épülhessek.“</p> -<p>„Különös, s más czélod épen nem lenne, midőn oly távoli -országból jösz?“</p> -<p>„Nem, takhszir! Hogy a nemes Bokharát s a bájos Szamarkandot -lássam – melynek szent földén, mint Dselal sejkh megjegyzi, inkább -a fejjel, mint lábbal kellene járni – már régtől fogva legbensőbb -vágyam volt. Különben nincs más foglalatosságom s már hosszu idő -óta, mint dsihangeste (világjáró) kóborlok a világban.“</p> -<p>„Hogyan? Te sánta létedre dsihangeste vagy? Ez valóban -különös.“</p> -<p>„Legyek áldozatod<a name="FNanchor_51" id= -"FNanchor_51"></a><a href="#Footnote_51" class="fnanchor">51)</a> -tahszir! (ez a mi „bocsáss meg“-ünknek felel meg). Dicsteljes -ősödnek (nyugodjék békével!) ugyan e hiánya volt, és mégis -dsihangir (világhóditó) volt.“</p> -<p>E felelet tetszett az emirnek, utazásom után tudakozódott -<span class="pagenum"><a name="Page_203" id= -"Page_203">-203-</a></span> s a benyomás felől, melyet Bokhara és -Szamarkand reám tettek. Megjegyzéseim, melyeket mindig persa -versekkel és koran-idézetekkel füszereztem fel, az emirre, ki maga -is molla s meglehetősen jól beszél arabul, jó hatással voltak. -Szerpaj-t<a name="FNanchor_52" id="FNanchor_52"></a><a href= -"#Footnote_52" class="fnanchor">52)</a> (öltözet) és 30 tengét -adatott nekem s azon parancscsal bocsátott el, hogy másodszor -látogassam meg Bokharában. Miután a fejedelmi ajándokot -kézbesitették, ittasodottan siettem barátaimhoz, kik szerencsém -felett nem kevéssé örvendettek. A mint hallottam s valószinünek -tartom, Rahmet bi kétértelmü jelentést tett rólam; az emir ezért -fogadott bizalmatlansággal, s ennek legyőzését egyes egyedül -nyelvem szerencsés gördülékenységének tulajdonithatom. A „Quot -linguas calles, tot homines vales“ rajtam tökéletesen -beteljesedett.</p> -<p>Barátaim ennek megtörténte után azt tanácsolták, hogy -Szamarkandot a legsietősben hagyjam el, s hogy magában Karsiban sem -időzve, a lehetőleg sebesen menjek át az Oxus tulsó partjára, hol a -vendégszerető erszari-turkmanok között a Heratba menő karaván -megérkezését bevárhatom. A válás órája ütött; érzem, hogy tollam -gyönge arra, hogy az olvasónak a köztem s a nem kevésbé megindult -nemes barátaim közti fájdalmas jelenetről hű képet tüntessek elő. -Hat hónapon át megosztozkodtunk a legnagyobb veszélyekben, -melyekkel a sivatagok, rablók s elemek fenyegettek; nem csoda, ha -az állás, kor és nemzetiség minden különbsége közülünk eltünt s -egyetlen családnak tekintettük magunkat. A válás előttünk -egyértelmü volt a halállal, s hogy is lehetne az <span class= -"pagenum"><a name="Page_204" id="Page_204">-204-</a></span> -másképen e vidéken, hol a viszontlátás majdnem lehetetlen? Szivem -majd megszakadt, midőn elgondoltam, hogy a világon e legjobb -barátaimra, kiknek életemet köszönhetém, incognitóm titkát nem -bizhatom s őket is tévedésben kellend hagynom. Előkészitém ugyan a -vallomás utját, megakartam kisérteni, de a vallási fanatismusnak, -mely a müvelt Európában sem ismeretlen, az iszlamitára borzasztó -befolyása van. A Mohammed törvényei szerint halálos bünnek<a name= -"FNanchor_53" id="FNanchor_53"></a><a href="#Footnote_53" class= -"fnanchor">53)</a> tekintett tettemnek bevallása talán nem szakitja -el egyszerre a barátság minden kötelékét; de mily keserü, mily -szörnyün keserü lett volna a kiábrándulás az őszintén vallásos -hadzsi Szalihra. Nem, e fájdalomtól megakartam óvni, nem akartam -háladatlan lenni s inkább az édes csalódásban hagytam.</p> -<p>Miután társaim nehány zarándoknak, kiket Mekkába voltam -kisérendő – átadtak s ajánlottak, a hogy a legdrágábbat, a testvért -vagy fiat lehet ajánlani, napnyugvás után a város kapuján -kikisértek, hol az uj utitársak által Karsiba bérelt kocsik vártak -reánk. Mint gyermek sirtam, midőn a legutolsó ölelkezésből -kibontakozva, a kocsiba léptem; barátaim arczát is ellepte a köny, -s még sokáig álltak ugyanazon helyen, kezöket az ég felé emelve s -Allah áldását esdve le hosszu utamra. Többször visszatekinték, de -csakhamar eltüntek s csak Szamarkand kupoláit láttam a feljövő hold -halvány világitásában. <span class="pagenum"><a name="Page_205" id= -"Page_205">-205-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XII. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">SZAMARKANDBÓL KARSIBA A SIVATAGON ÁT. – NOMÁDOK. -– KARSI, A RÉGI NAKHSEB. – KERESKEDÉS ÉS IPARCZIKKEK. – KERKI. – -OXUS. – SZERZŐ ARRÓL VÁDOLTATIK, HOGY MEGSZÖKÖTT RABSZOLGA. – -ERSZARI-TURKMANOK. – MEZARI SERIF. – BELKH. – SZERZŐ EGY BOKHARAI -KARAVÁNNAL EGYESÜL. – RABSZOLGASÁG. – ZEJD. – ANDKHUJ. – JEKETUT. – -KHAJRABAD. – MAJMENE. – AKKALE.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Non succurrit tibi quamdiu circum Bactra haereas?</i> – Q. -Curtii Rufi lib. vii. 8.</p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Uj</span> utitársaimmal, kik Ós, -Mergolan és Namenganból (khokandi khánság) valók voltak, az olvasót -nem is akarom megismertetni; korán sem voltak olyanok, mint -barátaim s csakhamar el is váltam tőlük. Annál szorosabban -csatlakoztam egy fiatal mollához Kungratból, ki Szamarkandig -utazott velünk s onnan Mekkába remélt velem jöhetni. Jó szivü -fiatal ember volt, ép oly szegény, mint én, urának tekintett s igen -szolgálatkésznek mutatkozott.</p> -<p>Szamarkandból Karsiba három ut van: 1) a Sehri Szebz-en általi, -a leghosszabb, s majdnem kerülőnek lehet mondani; 2) a Dsam-on -általi, mely csak 15 mérföldnyi, de köves hegyvidéken át vezet, s -igy ha kocsin nem is megtehetlen, mégis sok akadálylyal jár; 3) a -sivatagon általi, mely körülbelöl 18 mérföldnyi hosszu. -Szamarkandból <span class="pagenum"><a name="Page_206" id= -"Page_206">-206-</a></span> az ut a Bokharába vezető irányt követé -azon halomig, melyről a várost legelőször láthatni. Itt balra -kanyarodtunk, az ut két jól mivelt falun vezetett keresztül, s -miután három mérföldet megtettünk, a Robati Hauz karavanszerajnál -állapodánk meg, hol az út megoszlik; a balszárnyi Dsamon át vezet, -a jobb felőli a sivatagon által. Ez utóbbira tértünk. E sivatag, -azokkal összehasonlitva, melyeket előbb láttunk, inkább középszerü -mezőnek nevezhető. Találhatók is minden irányban juhászok, miután -sok kutja van meglehetősen jó ivóvizzel, s ezek közelében vannak az -özbegek sátrai. A kutak többnyire mélyek, s mellettök -tartalék-medencze készittetik fából vagy kőből, mely mindig -négyszöget képez, s ebbe öntetik a kútból meritett viz az állatok -megitatására. Minthogy a vedrek kicsinyek s a sokszori felhuzás -csakhamar elfárasztaná a juhászt, erre szamár, vagy legtöbbnyire -teve használtatik, melyen a kötél a nyereghez köttetik, s mely a -kötél hosszuságának megfelelő téren előre menve, a vizet felhuzza. -A jelenetben, melyet e kutak az ivó juhokkal s a komoly juhászokkal -a csöndes estórákban nyujtanak, van valami költői, s igen meglepett -a hasonlatosság, melyet a sivatag e része magyarországi -pusztáinkkal bir.</p> -<p>A szigoru rendőrségi felügyelet folytán, melyet a bokharai emir -mindenütt alkalmaztat, az utakon itt is oly nagy a biztonság, hogy -nem csak kis karavánok, hanem egyes utazók is szoktak a sivatagon -átvonulni. Második napon az egyik kutnál egy Karsiból jövő -karavánnal találkoztunk. Az utazók között egy fiatal asszony volt, -kit saját férje elárulva 30 tillaért adott el egy öreg tadsiknak. A -nő csak a sivatagban tudta meg a <span class="pagenum"><a name= -"Page_207" id="Page_207">-207-</a></span> gyalázatos üzérkedést, s -szegény kiabált, sirt, haját tépte, s őrjöngve futva felém, kiáltá: -„Hadzsim, te, ki könyveket olvastál, mondd meg nekem, hol van -megirva, hogy a müszülman eladhatja nejét, kitől gyermekei vannak?“ -Azt felelém hogy ez bűn, de a tadsik kinevetett, mert a karsii kazi -kelannal (főbiró) valószinüleg már megegyezett s vételéről biztos -volt.</p> -<p>Minthogy a nagy hőség folytán csak lassan haladhadtunk előre, -két nap s három éj kellett, hogy Karsiba jussunk. E hely csak akkor -volt látható, midőn azon egyenes magaslatra értünk, hol az ut -jobbra Kette Kurganba vezet, balról pedig a folyó kezdődik, mely -Sehri Szebzből jön s messze Karsin tul a homokban elenyészik. Innen -a városig, mely két mértföldnyire van távol, folytonosan müvelt -föld és számos kert között halad az ut, s minthogy a városnak nincs -fala, csak akkor vettük észre, hogy benne vagyunk, miután a hidat -átléptük.</p> -<p>Karsi, a régi Nakhseb, mind nagyságára, mind kereskedelmi -fontosságára nézve a bokharai khánságnak második városa, s a -tulajdonképeni város s a várból (kurgancse) áll, mely az -éjszaknyugati szélen van s csak gyönge erőditményekkel bir. -Karsinak jelenleg tiz karavanszeraja s jól ellátott bazárja van, s -midőn politikai zavarok nem akadályozzák, fontos szerepet játszik a -Bokhara, Kabul s India közötti átmeneti kereskedésben. A lakosok, -kiknek számát 25000-re számitották, nagyobbára özbegek s a bokharai -hadcsapatok magvát képezik. Ezeken kivül még tadsikok, indusok, -afghanok és zsidók vannak itt; ez utóbbiak e helyütt azon -szabadalmat élvezik, hogy a város benső részeiben is lovagolhatnak, -mi a khánság egy részében sincs megengedve. Az ipart <span class= -"pagenum"><a name="Page_208" id="Page_208">-208-</a></span> terén -Karsi szinte kitünik, de még inkább a közeli Hisszar, kések -készitése által. E kések több fajtája nem csak Közép-Ázsia minden -részébe, hanem a hadzsik által Perzsiába, Arábiába s Törökországba -is kiszállittatva, három, sőt négyszeri áron is adatik el. Egy -fajta, a damascirozott pengék, melyeknek aranynyal vagy ezüsttel -kirakott nyelök van, valóban müvészien van készitve, és tartósság s -finomságra nézve a leghiresebb angol készitményt is -megszégyenitheti.</p> -<p>Több khán és mollához szóló ajánlólevelek között, melyekkel -barátaim elláttak, egy Karsiba is szólt, bizonyos Isan Haszanhoz, -ki itt nagy tekintélyben állt. Meglátogattam és barátságosan -fogadott. Azt tanácsolá, hogy miután itt minden barom, de különösen -a szamár nagyon olcsó, vennék egyet, s a kevés pénzen, mely -fenmaradt, mint minden hadzsi teszi, vásárolnék kést, tűt, czérnát, -üveggyöngyöt, bokharai zsebkendőt, de különösen carneolköveket, -melyek Indiából hozatnak be, s itt olcsók, mert a nomád népek -között, melyeken át kell haladnunk, ezen árukon lehet valamit -nyerni, vagy legalább is jobban eltengődni; egy tűért vagy nehány -üveggyöngyért (mondsuk) sokszor kenyeret s dinnyét, egész napra -elegendőt, lehet kapni. Láttam, hogy a jó embernek igaza van, s a -kungrati mollával még az nap a nevezett czikkekből bevásároltam, s -mig khurdzsinom egyik oldala kézirataimmal volt megtöltve, a másik -rövid áruk raktárának használtatott fel, s igy egy időben -antiquárius, divatkereskedő, hadzsi és molla voltam, ki ezenkivül -melléküzletként az áldás, nefesz, amuletek s más csodás dolgok -eladásával is foglalkozott.</p> -<p>Csodálatos átváltozás! Épen egy éve lesz, hogy e <span class= -"pagenum"><a name="Page_209" id="Page_209">-209-</a></span> sok -üzletem volt, s most négy fal közé bezárva, naponkint nyolcz-tiz -órán át kell irnom. Ott nomádokkal bajlódtam, kik az üveg-korallok -közül a legvilágosabb szinüt, az amuletek közül azt választották -ki, melynek szegélyei a legvastagabban voltak piros szinnel -ellátva; most kiadókkal, kritikával s a közönséggel van dolgom, -kiknek különböző óhajai bizonyára nehezebben teljesithetők, mint -egy egy fiatal turkmannő vagy barna dsemsidileány divatizlése.</p> -<p>Egészen meglepetve voltam, hogy Karsiban nyilvános mulatóhelyet -találtam, minőre nem csak Bokharában és Szamarkandban, hanem -magában Persiában sem bukkanhatni. Ez ugyan is nagy kert, mely a -Kalenderkhane (koldusház) szerény nevét viseli, a folyó partján -fekszik, nehány fa-sora s virágágya van, s hol a beau monde -délutáni 2 órától kezdve napnyugvás utáni egy óráig időzik. Több -helyütt gőzölgő szamovarok vannak felállitva, melyeket mindig több -zárt társaság környez. E vig csoportok látása a Közép-Ázsiában -utazóra valóban gyér jelenség. Karsi lakosai különben kitünnek -vigságuk s gondtalanságuk által, s a bokharai khánság sirazi-ainak -tartatnak.</p> -<p>Három napi itt tartózkodásom után Molla Iszhák (ez volt neve -társamnak, a kungrati mollának) s más két hadzsi társaságában -Kerkibe indultam, mely innen 14 mérföldnyire van távol, s melyhez -csak egyetlen egy út vezet. Karsitól két mérföldnyire nagy faluba -értünk, mely mint hallottam, gazdag is, s melynek neve Fejzabad; -átmentünk s az éj egyik felét egy czisterna romjaiban töltöttük el, -melyek itt nagy számmal vannak, s mind Abdullah khán idejéből -származnak. Bár mindenütt <span class="pagenum"><a name="Page_210" -id="Page_210">-210-</a></span> bátorságos a vidék, még is -figyelmeztettek, hogy Karsitól kezdve vigyázzunk, miután itt oly -turkmanok is vannak, kikben nem lehet bizni. Szamarainkat a rom -egyik szögletébe helyeztük el, s az előrészben podgyászainkra -lefeküdvén, felváltva éjfélig aludtunk, mikor is elindultunk, hogy -a déli hőség előtt érjük el a kitüzött állomást. A dél még messze -volt, midőn a Szengszulak cziszternához érkeztünk. Midőn ezt -távolból sátrak s legelő állatok által körülvéve láttuk, -megörültünk; most már biztosak voltunk, hogy vizet találunk, mi -előbb kétséges volt, miért is szamarainkat vizkészlettel terheltük -meg. A cziszterna kupolaalaku magas boltozata, bár már 200 évnél -idősb, még egészen sértetlen, s igy nehány fülke is, melyek az -utazónak árnyékot nyujtanak. A cziszternát, mely völgy mélyedésben -fekszik, tavaszkor a köröskörül olvadó hó, valamint az esőviz -teljesen megtölti. Most a viz csak három lábnyi magas volt; a -Kungrat és Najman törzsekbeli özbegek 200 sátra által vala -körülvéve, kiknek egészen meztelen gyermekei az állatokkal együtt -lubicskoltak a vizben s jóizét kissé elronták. Minthogy innen -Kerkiig hat mérföldet szoktak számitani, állatainkra nézve e -meglehetősen nagy utat éjjel akartuk megtenni s a napot alvásra -használtuk fel. Nyugalmunk azonban sajnosan megzavartatott, mert a -nomád leányok csakhamar észrevették koralljainkat és teve s -lótejjel telt nagy fatálakkal siettek elő, hogy cserekereskedésre -meghivjanak.</p> -<p>A nap nyugta után egy óra mulva elindultunk. Csöndes, szép éj -volt s alig mehettünk négy órán át, midőn mindnyájan az álom által -legyőzetve pihenésre leültünk s a kantárral kezünkben elaludtunk. -Csakhamar <span class="pagenum"><a name="Page_211" id= -"Page_211">-211-</a></span> nehány lovas riasztott fel, kik -vigyázatlanságunkat szemünkre hányták s tovaindulásra intettek; -felugrottunk s részint gyalog, részint lovagolva, a mint a nap -fölkelt, megérkeztünk az Oxushoz, melynek innenső partján van a kis -váracs, a tulparton pedig meredek magaslaton a határvár s körülte -Kerki városka.</p> -<p>A két magaslat között folyó Oxus majdnem kétszer oly széles, -mint a Duna Pest s Buda között. A vizroham azonban igen nagy, de -ennek daczára több zátony van, s minthogy kissé lejebb -ragadtattunk, átkelésünk három egész órán át tartott. Ha az átkelés -a legkönnyebb, t. i. a nyári hónapokban, midőn a folyam a legjobban -megáradt, mindig jó félóra telik bele, mert hallatlan, hogy -valamely vizi jármü itt átkelhessen a nélkül, hogy a hajósok a -vizbe ne menjenek s azt kötélen ne vontassák a kevésbé mély -helyeken át. Szerencsére a hőség nem volt oly nagy, mint Khanka -melletti átkelésünkkor, s csak keveset kellett szenvednünk. A -hajósok elég emberségesek voltak s nem fogadtak el tőlünk átkelési -dijt. Alig hogy azonban a tulsó partra megérkeztünk, a kerkii -kormányzó derjabegije feltartóztatott s arról vádolt, hogy -megszökött rabszolgák vagyunk, kik Persiába, eretnek hazájukba -akarnak visszatérni, s arra kényszeritett, hogy minden holminkkal a -vár belsejébe menjünk, hogy ott maga a kormányzó által -hallgattassunk ki. Elgondolhatni meglepetésemet e gyanu felett. -Három collegám, kik arczjellegük s beszédük által azonnal elárulták -eredetüket, nem is értettek ez alatt s csakhamar szabadon is -bocsáták azokat. Ellenem több kifogás volt, de midőn láttam, hogy -szamaramat erővel akarják elvenni, dühbe jöttem, s a tatár-török -<span class="pagenum"><a name="Page_212" id= -"Page_212">-212-</a></span> nyelvet a konstantinápolyi szójárással -fölcserélve, átadtam utlevelemet s erélyesen követeltem, hogy -mutassák meg azt a bi-nek (kormányzó) vagy pedig személyesen -bocsássanak hozzá.</p> -<p>Lármámra a vár topcsubasi-ja (a tüzérség parancsnoka), született -persa, ki rabszolga volt, s e helyzetből emelkedett fel a -parancsnoki tisztségre, a derjabeginek valamit fülébe sugott. Ez -után magához vont s elbeszélte, hogy Täbriszből, szülővárosából, -többször volt Stambulban, s a rumi embereket igen jól ismeri, -legyek nyugodt, velem, valamint holmimmal semmi baj sem történik; -minden idegennek azonban alá kell magát vetnie a vizsgálatnak, mert -minden szabaddá lett hazatérő rabszolgának itt a határon két arany -vámot kell fizetnie, és sokan, hogy magukat átcsempészszék, -különféle álöltözködéshez folyamodnak. Ezután nem sokára megjött a -szolga, ki utlevelemet a kormányzónak megmutatá, s ezzel együtt öt -tengét adott át, melyet a bi ajándékozott nekem a nélkül, hogy -koldultam volna.</p> -<p>Minthogy Kerki a határvár, s a Heratból vezető uton ugymondva -Bokharának kulcsa, részletesebben akarjuk leirni. A vármüvek, mint -emlitém, két részre vannak osztva. A jobb parti vár igen kicsiny, -csak négy ágyuja van, s béke idején csak nehány őr lakja. A -tulajdonképeni vár a baloldalon, a magaslaton épült kastélyból áll, -melyet három fal vesz körül s melyben, mint hallottam, 12 vas s 6 -sárgaréz ágyu van. A falak földből épültek, de meglehetősen erősek, -különösen a legalsóbb, mely 5 láb széles és 12 láb magas. A vár -körül van a városka, melynek 150 háza, 3 mecsetje, kis bazárja s 1 -karavanszeraja van, jó fal s mély árok <span class= -"pagenum"><a name="Page_213" id="Page_213">-213-</a></span> is -veszi körül. A lakosok özbegek és turkmanok, kik kevés kereskedést, -több földmüvelést üznek. A város falának közelében van a hires -Kerki imam sirja, ki sok exegeticus munkát irt. A Kerki tartomány -Csardsuj vidékétől a Hadzsi Szalih (hibásan Hodsa Szalu-nak -nevezett) révig terjed az Oxus partján, oly messzire, a meddig e -folyam csatornái folynak. E vidéket az Erszari-turkmanok lakják, -kik az egyetlenek, kik adót fizetnek az emirnek, hogy a többi törzs -ellenségeskedése irányában biztositva legyenek. A bokharai emirnek -ezelőtt az Oxus tulpartján még más birtokai voltak, melyeket a -győzelmes Doszt Mohammed khán foglalt el tőle, ugy hogy most -Csardsuy és Kerki kivételével mi sem maradt meg neki.</p> -<p>Minthogy nagy sajnálatomra azt hallottam, hogy Molla Zeman, a -Bokharából Heratba menő karaván feje, csak 8 vagy 10 nap mulva -érkezik meg ide, tanácsosnak tartottam ez időt inkább a turkmanok -közötti utazással, mint Kerkiben eltölteni, s Molla Iszhák -társaságában Kizilajak és Haszanmenekli törzsökhöz mentem; ezek -közt nehány molla volt, kik barátaim társaságában Bokharában -láttak. Az erszari-turkmanok, kik csak 200 évvel ezelőtt költöztek -ide Mangislakból, s 40 év óta ismerik el Bokhara fensőbbségét, a -turkmanok nemzeti jelleméből igen keveset tartottak meg. Csak -félnomádoknak nevezhetők; nagy részük földmiveléssel foglalkozik, s -a kizárólagos marhatenyésztők is törzstársaiknak vad jellemét, de -az ősi erényeket is elveszték. Bokhara civilizáló törekvései -elvették tőlük a kardot s derék természetességüket, s a koránt és -vallási képmutatást adták cserébe. Elfelejthetlenek a jelenetek, -<span class="pagenum"><a name="Page_214" id= -"Page_214">-214-</a></span> melyeket házigazdám, egy -legtekintélyesb turkman isan házában láttam. Khalfa Nijaz a -szentességet, tanultságot és tekintélyt atyjától örökölte, egy -tekkie-je (klastroma) volt, hol bizonyos társaságot alakitottak, -mint Bokharában. Ehhez még izn-et (engedélyt) nyert Mekkából a -szent költemények (kaszide serif) felolvasására, s ha olvasott, -vizzel telt csészét szokott maga elé tétetni, melybe minden -költemény befejeztekor beléköpött. A szavak szentségétől áthatott -nyál azután mint csodás gyógyszer adatott el a legtöbbet igérőnek. -Az erszarik csak egy tulajdont tartottak meg a turkmanoktól -csonkitatlanul, a vendégszeretetet, melyben minden idegen -részesittetik, maradjon az ott egy napig vagy egy évig, mert a -tadsikok kivételével egész Turkesztanban e közmondást: „Hôte et -poisson, en trois jours poison“ még nem ismerik. Házigazdámmal az -ova-jától két napnyi, Kerkiből négy vagy öt napnyi járásra, s a -régi Belkh-től csak öt órányi távolra levő Mezari Serifhez (a nemes -sir) is tettem kirándulást. Minthogy azt állitják, hogy ez Alinak -sirja, egész Turkesztanban fontos bucsujáró helynek tartják. A -csodás sirt, Sahi Merdan Ali-ban (a hősök királya, t. i. Ali), mint -Mezart szintén szokták nevezni, a történet feljegyzése szerint -Szandsar szultán (1150) idejében találták meg. Minthogy Belkh -köröskörül romokkal van elboritva, melyek a div-ek (ördögök) -idejéből még kincseket tartalmaznának, a nevezett szultán itt -ásatásokat tétetett, s ez alkalomkor fehér kőből készült táblát -találtak, melyre ez volt irva: „Ez Alinak, Ebutalib fiának, a nagy -hős és a próféta társának sirja.“ E körülmény ránk nézve csak annyi -érdekkel bir, mert belőle kimutathatjuk, hogy a régi Belkh romjai -(melyet a <span class="pagenum"><a name="Page_215" id= -"Page_215">-215-</a></span> keletiek Ümm-ül-biladnak a városok -anyjának neveznek), öt órányira terjedtek. Ma csak nehány földhalom -mutatja a helyet, hol a régi Baktra állt, s az ujabb romokból csak -egy félig összedőlt mecset méltó az emlitésre, melyet Szandsar -szultán, szeldsuk fejedelem épittetett. Belkh ugyanis a középkor -kezdetén az iszlami civilizatio főhelye volt, s akkor -Kubbet-ül-Iszlam, az iszlam kupolájának neveztetett. Feltünő, hogy -itt ugyan oly nagyságu és minőségü téglákat találtam, mint a -jomutok közötti romokban, de egyet sem fedezhettem fel ék-irattal. -Az ásatásokat kétségkivül nagy siker követné, de ezek csak akkor -lennének lehetségesek, ha valaki 2–3000 európai szurony ajánló -levelével lenne ellátva.</p> -<p>A mai Belkhnek, mely Turkesztan afghan tartományának főhelyéül -tekintetik, s hol a szerdár helyőrségével együtt tartózkodik, csak -télen van lakosa, minthogy már tavaszkor a legszegényebb is a -magasabban fekvő Mezárra vonul, hol a hőség nem oly nyomasztó s a -levegő nem oly rosz, mint a régi Baktra romjai között. Mig ez a -veszélyes skorpiók sokaságáról hirhedett el, az előbbeninek a -csodás piros rózsákról (Güli szurkh) van jelentékeny hire. E -virágok Alinak állitólagos sirján<a name="FNanchor_54" id= -"FNanchor_54"></a><a href="#Footnote_54" class="fnanchor">54)</a> -nőnek s valóban szinre s illatra nézve a legszebbek, melyeket -valaha láttam. A babona, mely különben az átültetés kisérletét már -előre meghiusitá, azt beszéli, hogy e virágok más földben, sőt -magában Mezarban is nem tenyésznének.</p> -<p>Hosszas várakozás után végre értesitve lettünk a herati karaván -megérkeztéről. Kerkibe siettem azon hitben, <span class= -"pagenum"><a name="Page_216" id="Page_216">-216-</a></span> hogy az -utazást folytathatom, midőn a hazatérő rabszolgák által fizetendő -vám felett keletkezett viszálykodás az elutazást ismét elhalasztá. -Molla Zeman karavánjában ugyan is körülbelől 40 szabaddá lett -rabszolga volt, részint Heratból, részint Persiából, kik védelme -alatt, melyet a szegényeknek drágán kellett megfizetni, indultak -haza, mert ha magányosan mennek, azon veszélynek vannak kitéve, -hogy az uton ismét elfogatnak, s másodszor adatnak el. Bár Zeman az -összes határhivatalnokokat jól ismerte, még is, valahányszor csak -átkelt, mindig baja volt és pedig nem annyira a dij, mely itt meg -van állapitva, mint a rabszolgák száma miatt, melyet ő mindig meg -akart kisebbiteni, a hatóságok pedig nagyobbra tenni. A kit nem -ismernek, mint rabszolgát fogják meg, s minthogy ez ellen mindenki -védelmezni akarja magát, a lármának, veszekedésnek nincsen hossza -vége. Végül még is mindent a kervanbasi tetszésére kell bizni, ki -100–150 utas közül, kik alája vannak rendelve, csak azokat nevezi -meg szabaddá lett rabszolgáknak, kik arczvonásuk, beszédök vagy más -ismertető jelek folytán félreismerhetlenek. Általában a csavargók s -oly utazók, kiknek nincs határzott czéljuk, a legtöbbször -gyanusittatnak, s minthogy ezek leginkább hadzsiknak szokták -magukat nevezni, Molla Zemannak az a politikája, hogy Bokharában, a -mennyire csak lehetséges, minél több hadzsit hoz össze, s ezeknek -soraiba aztán rabszolgáit mint álhadzsikat rejti el.</p> -<p>Egész napig tartott, mig az árucsomagok, emberek, tevék, lovak -és szamarak megvizsgálva lettek; végre útra indultunk egy -vámhivatalnok kiséretében, ki szigorún ellenőrködött, hogy valljon -valamely mellékúton nem <span class="pagenum"><a name="Page_217" -id="Page_217">-217-</a></span> csatlakoznak-e más utazók a -karavánhoz. Csak midőn már túl voltunk a lakott részen, mely -egyszersmind Bokharának is határa, tért vissza a hivatalnok, s mi -utunkat a sivatagon át folytattuk, melyen keresztül az Andkhuj -khánságot két nap alatt voltunk elérendők.</p> -<p>Mig a csöndes éjjelen, jól megrakott csacsim virgonczan tova -poroszkált, először villant át agyamon az örvendetes gondolat, hogy -a bokharai khánság már hátam mögött van s most visszatérőben vagyok -a kedves nyugat felé. Elgondoltam, hogy utazási tapasztalatom ugyan -nincs sok, de visszahozom a legdrágábbat, – életemet; és szivemet -alig csillapithatám le azon örömérzés alatt, hogy talán további -utamon is a szerencse által kisértetvén, elérem Persiát, legforróbb -vágyaim Mekkáját. Karavánunk, mely 400 teve, nehány ló és szamárból -állt, hosszu lánczolatot alkotott, s miután egész éjjel derekasan -haladtunk, késő reggel Zejd állomásra érkeztünk, melynek nehány -kútja van rosz vizzel, s mely Kerkitől hat mértföldnyire fekszik. -Mint mindjárt az első állomásnál észrevettem, a karavánban kivülem -még sok más egyén volt, kik vágyva tekintettek Közép-Ázsia -legdélibb határára. Ezek a szabaddá lett rabszolgák valának, kikkel -mi hadzsik együtt csoportosodtunk, s kik között a legszomorúbb -viszonyokat fedeztem fel. Mellettem egy az öregség alatt meghajlott -apa volt, ki fiát, egy 30 éves férfiút Bokharából váltotta ki, hogy -honn hátrahagyott menyének a férjet, unokáinak az atyát visszaadja. -Az ár 50 arany volt, oly összeg, mely a szegény öreget koldusbotra -juttatá, de ő igy szólt: „Inkább elszenvedem a szegénységet, -minthogy fiamat lánczok között lássam.“ Hazája Khaf volt Persiában. -Nem messze tőlünk egy más egyén feküdt ugyan e <span class= -"pagenum"><a name="Page_218" id="Page_218">-218-</a></span> -városból, egy még erőteljes, de a bánatban megőszült férfiú, kitől -a turkmanok nehány évvel ezelőtt elrabolták nejét, nővérét és hat -gyermekét. A szegénynek egész évig kellett Khivában és Bokharában -utaznia, hogy a rabszolgaságban sinylődő családját megtalálhassa. -Hosszu keresés után megtudta, hogy neje, nővére s két legifjabb -gyermeke a rabság sulya alatt elveszett, a fenmaradt négy gyermek -közül csak kettőt válthatott ki, mert a másik kettőért, kik -csinosan felnőtt leányok voltak, igen magas váltság-díjt -követeltek. Ott ült egy fiatal herati, ki ötven éves anyját váltá -ki. A nő csak két évvel ezelőtt, midőn Heratból Gurian-ba férje s -legidősb fia kiséretében ment, lett megtámadva s miután a -férfiakat, kik védelmezték, a turkmanok lándzsái és kardjai alatt -látta elhullani, véghetlen szenvedések után Bokharában tiz aranyon -adatott el. Most kettős árt kellett fizetni, mert a vevőben -felismerték fiát, s a gyermeki érzelmeket uzsorás módra -kizsákmányolták. Még egy szerencsétlent kell fölemlitenem -Tebbeszből, ki nyolcz év előtt jutott rabságba, s két év előtt -atyja által váltatott ki. Apa és fiú hazatérőben, szülővárosuktól -csak három órányi távolban támadtattak meg a turkmanok által, -visszakisértettek Bokharába s eladattak. Most mindketten ismét -megszabadultak s hazájukba tértek vissza.</p> -<p>De minek fessem tovább e sötét képeket? Sajnos, hogy ezek csak -egyes vázlatok ama fájdalomtelt csapásokból, melyek ama vidékeket, -különösen azonban Persia észak-keleti részét, évszázadok óta -pusztitják. Ugy tartják, hogy a tekketurkmanok közül jelenleg -15,000 lovasnál több éjjel-nappal rablómerényleteken töri fejét, s -könnyen elképzelhetjük, hogy e zsákmányszomjas rablók <span class= -"pagenum"><a name="Page_219" id="Page_219">-219-</a></span> mily -sok házat és falut, mily sok családi boldogságot rombolnak -szét.</p> -<p>Zejdből délfelé indultunk el. Az egész vidék sivár, sik sivatag, -melyen csak itt-ott terem a kórónak egy neme, a tevék kedvencz -takarmánya. Meglepő, hogy ez állatok mint szakaszthatják le -nyelveikkel és nyelhetik le a növényt, mely a legdurvább kezet is -megsebezhetné. Folytonosan délnyugati irányban haladtunk s a -távolban nehány lovast mutattak a karaturkmanok törzséből, kik -rablásra leselkedtek s megtámadták volna karavánunkat, ha oly -számosan nem vagyunk. Este felé letelepedtünk. A kalandorok kétféle -irányban, hozzánk egész közel vágtattak el, de miután nehány lövést -küldöttek utánuk, nem kisértették meg másodszor. Napnyugvás után -egy órával útnak indultunk s egész éjen át nagy vigyázatossággal -haladván, a legközelebbi reggel Andkhuj város romjai közé -érkezénk.</p> -<p>A karaván az egykori város végén a khán csiharbagjához közel -telepedett le, az összes utazókkal, kik a lakók elhirhedt rablási -vágya miatt a kervanbasi védelme alól nem mertek eltávozni. Mint -hallottuk, itt nehány napi tartózkodás volt elhatározva, mert a vám -miatti tárgyalások, melyeket a khán vagy első vezire személyesen -vezettek, rendszerint hosszura nyultak. A khán, szokás szerint, -kezdetben rendkivüli nagy dijt követel az emberek, (az az -rabszolgák), állatok és árukért; de minthogy alkudni lehet vele, a -dijak leszállitása egyes egyedül a kervanbasi ideje és ügyességétől -függ. Hogy ez unalmas üzletnél ne legyek jelen, a többi hadzsival a -városba mentem. Itt egy régi medresze hűs árnyékában akartam -pihenni, s a bazáron áruimat árulni, hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_220" id="Page_220">-220-</a></span> azoknak -eladásából a napi élelmet fedezzem s egy kevés pénzt is szerezzek. -A romokban sokáig kalandoztam, mig a khán lakása közelében, egy -mecset udvarában helyezkedhettem el. A bazár csak nehány boltból -állt, hol kenyeret, s két vagy három raktárból, hol kis mennyiségü -vásznat s kész ruhákat árultak. Jelenlétünk a piaczot némileg -megélénkité, nők és gyermekek reggeltől estig állták körül kirakott -áruinkat, de még sem volt keletük, mert pénz helyett gyümölcsöt s -kenyeret hoztak s oly országban, hol 50 dinnyét adnak egy -tenge-ért, a nyers termény-cserébe nem bocsátkozhattunk. A dinnyék -koránsem oly jók, mint az Oxus partján termők; de feltünő, hogy e -sivatag alaku vidéken, melyet a Majmeneből ide folyó kis sós patak -csak kevéssé öntöz, a gyümölcs, gabna és rizs nagy mennyiségben -terem. Nyáron e patak vizét, melynek rosz izét a lakosok már -megszokták, az idegen alig ihatja, s bár nem oly ártalmas, mint a -bokharai, mint mondják, mégis sok rosz következménynyel jár. Az -éghajlatnak is rosz hire van, s egy persa vers joggal mondja: -„Andkhujnak keserü sós vize, égő homokja, mérges legye, sőt -skorpiója is van; ne dicsérd, mert ez a valódi pokol képe.“ Mind e -hátrány daczára Andkhuj 30 évvel ezelőtt még igen virágzó volt s -50000 lakost számlált volna, kik a finom fekete, nálunk -asztrakánnak nevezett báránybőrrel Persiába nevezetes kereskedést -üztek, s Bokharával, hol e czikk első minőségben található fel, -nagyban versenyeztek.</p> -<p>Andkhuj tevéi is a legkeresettebbek egész Turkesztanban, -különösen azoknak egy faja, mely ner-nek neveztetik, s a nyak és -mellről lefüggő gazdag szőr, karcsú termet és ritka erő által tűnik -ki. Most ez állatok már <span class="pagenum"><a name="Page_221" -id="Page_221">-221-</a></span> ritkán találhatók, mert maguk a -benszülöttek is részint kivándoroltak, részint elvesztek.</p> -<p>Molla Iszháknak egy földije lévén itt, ki egyike volt a -legtekintélyesebb imámoknak, s minket többször meghitt magához, -alkalmam nyilt az itt lakó papi notabilitásokkal megismerkedni, és -meglepetve láttam azon nagy rendetlenséget, mely itt úgy az -igazságszolgáltatási mint vallási ügyekben uralkodott. A kazi kelan -(főbiró), ki Bokhara és Khivában nagy tekintélyben állt, itt a gúny -tárgya; kiki azt teszi, amit maga eszével helyesnek talál, s -ajándékkal a legégbekiáltóbb bűnt is jóvá lehet tenni. A lakosok -ennélfogva Bokharát, mint az igazságosság, jámborság s földi -nagyság példányképét emlegetik, és boldogoknak éreznék magukat, ha -az emir őket kormánya alá venné. Egy öreg özbeg megjegyzé, hogy még -a frengik (angolok) is, isten bocsássa meg bűneiket, jobbak a -mostani müszülman kormánynál. Hozzá tevé, miszerint emlékszik még -egy hekim basira (Moorcroft?), ki atyjának házában halt meg, még -Hajder emir korában; ügyes varázsló és jó orvos volt, s csak -rajtaállt, hogy gazdaggá legyen, és mégis mindenki, még az -asszonyok iránt is szerény s leereszkedő volt. Többektől -kérdezősködtem ez utazó haláláról, mindenki azt mondta, hogy lázban -halt meg, a mi valószinűbb is a megmérgeztetésről szóló -elbeszélésnél.</p> -<p>Andkhujnak jelenleg vagy 2000 háza van, melyek a várost teszik, -s mintegy 3000 sátra, melyek vidékén, s a sivatag szélén és oázain -vannak elszórva. Lakóinak számát 15000-re teszik, nagyobbrészt -alieli turkmanok, özbegekkel és kevés tadsikokkal vegyest. Andkhuj -annak előtte úgy, mint Khulum, Kunduz és Belkh, önálló khánságot -<span class="pagenum"><a name="Page_222" id= -"Page_222">-222-</a></span> képezett; de minthogy a herati főúton -fekszik, az emlitetteknél jobban volt a bokharai és afghanisztani -khánok megtámadásainak kitéve. 1840-ig, azt mondják, meglehetősen -virágzó állapotban volt. Bokhara főuralma alatt állt, és az Oxus -felé diadalmasan előnyomuló Jar Mohammed khánt kellett -fentartóztatnia. Ez négy hónapig ostromlá a várost, s végre -rohammal bevévén azt, kiraboltatá és romba dönté; a lakosok nagy -része pedig, mely már nem menekülhetett, az irgalmatlan afghanok -fegyvere alatt hullt el. A mostani fejedelem, Gazanfer khán, hogy a -végveszélyt kikerülje, az afghanok kezébe adta magát, a mi egyrészt -Bokharát, másrészt a szomszéd Majmenét tette elkeseredett -ellenségeivé; és mialatt mi Andkhujban voltunk, a belkhi szerdarral -személyesen kellett részt vennie egy ütközetben e város ellen, -melyben a kis Majmene mindkettőjöket megverte.</p> -<p>Karavánunkban ezalatt furcsa dolgok történtek. A vezir, a khán -távolléte alatt megakarván gazdagodni a szerfeletti vámokból, már -összeveszett a kervanbasival. A szóvita csakhamar vad verekedéssé -fajult, s miután a lakosok a karavánnak fogták pártját, mindkét fél -komolyan fegyverkezni kezdett s a legvégsőre is kész volt. -Szerencsére a jó indulatu, szelidlelkü khán visszatért -hadjáratából, eligazitotta a vitás ügyet, leszállitván a vezir -tulságos taksáit, s azon figyelmeztetéssel bocsátott el minket, -hogy vigyázzunk az úton, mert a turkmanok, felhasználva a politikai -zavargásokat, nagyobb csapatokban folyvást bekalandozzák az utakat. -Ettől azonban nem féltünk, mert karavánunk Andkhujban kétszeres -számra növekedvén, nem volt okunk a rablók megtámadásaitól -tartanunk. <span class="pagenum"><a name="Page_223" id= -"Page_223">-223-</a></span></p> -<p>Még az nap délután felkerekedénk, és az Andkhujtól egy órányira -fekvő s gyülhelyül kitüzött Jeketut-nál ütöttünk tábort. Innen -éjjel folytattuk utunkat, s első állomást a Majmene-ből folyó patak -partján tartottunk, melynek medre némely helyen igen mély, partjai -pedig fákkal sűrűn be vannak nőve. Andkhujtól Majmenéig 12 -mértföldnyinek mondják az utat, melyet a tevék két nap alatt -tesznek meg. Ez állomásig négy mértföldet mentünk volt, s a -hátralévő nyolczat könnyen megtehettük volna, ha a második -állomást, Khajrabadot nem kellett volna titokban megkerülni, s -reggelig Majmene határát elérni. Khajrabad ugyanis ekkor afghan -kézben volt, s a kervanbasi méltán óvakodott azt megközeliteni, -mert az afghanok rablásszerű vámszedéseitől még béke idején is van -mit félni. Könnyen képzelhető, mint bánt volna most ezen város -katonai parancsnoksága a karavánnal, ha ez kezei közé kerül. Nehány -khajrabadi, kik a karavánban voltak, s szülővárosukhoz közel, attól -el akartak válni, kényszerittettek az utat velünk együtt folytatni, -mert féltünk, hogy elárultatunk, s felfedeztetés esetében az -afghanok az egész karavánt kifosztották volna. Bár a szegény tevék -nagyon meg voltak terhelve, mégis déli tizenkét órától fogva másnap -reggeli nyolczig szakadatlanul mentünk; a túlságosan elfáradt -állatok útközben elhagyattak, s nagy volt az öröm, midőn másnap -reggel szerencsésen elértük a majmenei khánságot. Ez állomásnak -különben az emberkéz által készitett akadályokon kivül még más -nehézségei is voltak, mert mint egy kilencz mértföldnyire -Andkhujtól a vidék mind domborubbá, s Majmenehez közeledve mind -bérczesebbé lesz. Ezenkivül még a veszélyes Batkak nevü ingoványos -térség egy <span class="pagenum"><a name="Page_224" id= -"Page_224">-224-</a></span> részén kellett áthatolnunk, melyen a -forró időjárás daczára is mély volt az iszap, s ebben tevéink és -szamaraink sokat szenvedtek. Nekem erős állatom volt, de apró lábai -nagyon gyakran besüppedvén, végre megúnta a sok felkelést, és csak -nagy lárma, kérés és húzavona után sikerült Bálám e lovát puha -fekhelyéből ismét járásra birni.</p> -<p>Egy kis, Akkale nevü váracs mellett ütöttünk tábort, mely négy -órányira fekszik Majmenétől. A kervanbasi, hogy megköszönje -istennek a szerencsés megmenekvést, két birkát ajándékozott a -hadzsiknak. Én mint senior, felszóllittattam az ajándék -elosztására; egész nap pecsenyéztünk kenyerezés helyett, és este -közös erővel egy telkin-t énekeltünk el, melyet egy zikr-rel -kisértettem; azaz teli torokkal kétezerszer kiáltottuk: ja hu! ja -hakk! Innen jelentetett meg érkezésünk Majmenébe, estve felé egy -vámtiszt, egy udvarias özbeg jött mindent felirni. Még éjjel -megindultunk, s másnap reggel Majmenébe érkeztünk. <span class= -"pagenum"><a name="Page_225" id="Page_225">-225-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XIII. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">MAJMENE. – POLITIKAI ÁLLÁSA ÉS FONTOSSÁGA. – AZ -URALKODÓ FEJEDELEM. – FÉLTÉKENYSÉG BOKHARA ÉS KABUL KÖZT. – DOSZT -MOHAMMED KHÁN. – ISAN EJUB ÉS MOLLA KHALMURAD. – MAJMENE VÁR ÉS -KHÁNSÁG. – MEGSZÖKÖTT OROSZ FEGYENCZEK. – MURGAB FOLYÓ ÉS BALA -MURGAB. – DSEMSIDIEK S AFGHANOK. – TÚLSÁGOS VÁM. – KALE NO. – -HESZARE. – ADÓK ÉS ROSZ IGAZGATÁS AFGHANIÁBAN.</p> -<hr class="tb" /> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0"><i>Wild warriors of the -Turquoise hills, and those</i><br /></span> <span class="i0"><i>Who -dwell beyond the everlasting snows</i><br /></span> <span class= -"i0"><i>Of Hindoo Kosh, in stormy freedom bred,</i><br /></span> -<span class="i0"><i>Their fort the rock, their camp the torrent’s -bed.</i><br /></span> -<p class="i7">Moore. <i>Veiled Prophet</i>.</p> -</div> -</div> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Mielőtt</span> Majmenébe -bevonulnánk, e vidék politikai viszonyaival akarom az olvasót -megismertetni, mert nevezett város e tekintetben fontos szerepet -játszik, s némi előleges megjegyzéseket elkerülhetlenekké tesz. Az -Oxuson innen Hindukusig és Heratig elterjedő vidék örök idők óta -folytonos háborúskodások s viszályok szinhelye volt; részint a -rajta fekvő apró rabló államok részéről, melyek közől csak Kunduzt, -Khulumot, Belkhet, Akcsét, Szerepult, Siborgant, Andkhujt és -Majmenét emlitem, részint a szomszédos bokharai és kabuli emirek -részéről, kik, hóditási terveik elősegéllése végett vagy a -viszálkodást szitották azok közt, vagy bele avatkozva ügyeikbe, egy -vagy más várost magukhoz ragadtak, függő állásba <span class= -"pagenum"><a name="Page_226" id="Page_226">-226-</a></span> hoztak, -és czéljaikra felhasználtak. E két fejedelem fővetélytárs volt e -vidéken. E század kezdetéig, csekély kivételekkel Bokharának -befolyása volt túlnyomóbb, de az ujabb időben a durani, szadduzi és -barekzi afghan törzsek által kiszorittatott, és Doszt Mohammed -khánnak részint erőszak, részint csel által sikerült mindezen apró -államokat, Bedakhsan és Majmene kivételével hatalma alá hajtani. Ő -alakitá a Turkesztan tartományt s tette Belkhet ennek fővárosává, -mely egy szerdarnak, ki mellé 10,000 ember, részben paltan (rendes -sereg), részben benszülött katonaság és három üteg tábori ágyú -adatott, lett székhelyévé. A hegyes Bedakhsan birtokáért az erélyes -Doszt Mohammed khán nem igen fáradozott; a benszülött fejedelem -hűbéresének nyilvánitá magát, s az afghan pillanatra ki volt -elégitve. Másként állt a dolog Majmenével, mely Bokharának fele -útján fekszik, s ugy Jar Mohammed khán, mint Doszt Mohammed khán -által sikertelenül ostromoltatott. 1862-ben, midőn az öreg barekzi -fejedelem utolszor nyúlt fegyverhez a hűtlen Herat ellen, egész -Közép-Ázsia remegett; de Majmene ekkor is ellenállt, özbeg -lakosainak vitézsége közmondásossá vált, s képzelhető a város -büszkesége, midőn Doszt Mohammed khán halála után avval állhatott -elő, hogy ő volt az egyetlen, ki nem hódolt az afghan -hatalomnak.</p> -<p>Doszt Mohammed khán halála, Közép-Ázsia történelmének egyik -legfontosabb eseménye, rögtön nagy változások és politikai -zavargások jövőjeül tekintetett. A bokharai emir első akarta az -alkalmat felhasználni, általánosan ismert fösvénysége daczára -10,000 tillát küldött segélyül a kis Majmenének, s elvégeztetett, -hogy az emir átkelvén az Oxuson, egyesült erővel fogják a közös -<span class="pagenum"><a name="Page_227" id= -"Page_227">-227-</a></span> ellenséget, az afghanokat megtámadni. -De Majmene mostani uralkodója, egy 22 éves tüzes fiatal ember, ki -nem győzvén szövetségesét bevárni, egymaga megkezdte a háborút, és -nehány kis helyet elfoglalván az afghánoktól, palotája kapujára 300 -hosszuhajú fejet tűzött ki. A városban tartózkodásunk alatt épen -uj, nagy háborúra történtek előkészületek.</p> -<p>Karavánunk itt is a városon kivül táborozván, egy bizonyos Isan -Ejubnak tekkiéjében szálltam meg, kihez hadzsi Szalihtól -ajánlólevelet kaptam. Minden áron iparkodtam ez ember jó indulatát -megnyerni, mert nagyon féltem, hogy Majmenében olyan emberrel -találkozhatom, ki által felfedeztethetem, s igy a legnagyobb -veszélynek lehetek kitéve. Ugyanis Konstantinápolyban egy bizonyos -Molla Khalmuraddal ismerkedém meg, ki majmenei születésünek adta ki -magát, s a dsagataj török nyelvben négy hónapig tanitóm volt. E -furfangos molla már a Bosporus partján kinézte belőlem, hogy nem -vagyok az a Resid efendi, kinek tartattam. Tudván szándékomat, hogy -Bokharába akarok utazni, ciceronémnak ajánlkozott, és azt mondá, -hogy az angol Molla Juszufot (Dr. Wolf) is ő szolgálta ezen -útjában. Én kétségben hagytam szándékaim felett, mire ő Mekkába -ment, s miután azt mondá, hogy onnan Bombayn és Karacsin keresztül -hazájába szándékozik, már Bokharában féltem a vele való -találkozástól, mert meg valék győződve, hogy daczára jóságomnak, -melylyel elhalmozám, mégis a legcsekélyebb összegért képes lesz -elárulni. Az afghan hadjárat által Majmene és Bokhara közt a -közlekedés meglévén szakadva, elég szerencsés valék vele itt nem -találkozni. Majmenében alig hittem őt kikerülhetni, <span class= -"pagenum"><a name="Page_228" id="Page_228">-228-</a></span> s hogy -támadását megelőzzem, azáltal kellett szilárd állást foglalnom, -hogy az általánosan tisztelt Isan Ejub bizalmát s barátságát -megnyerni iparkodjam. Három napi tartózkodás után e városban -jobbnak találtam, ha magam kezdem meg a dolgot, és kérdezősködtem -utána. „Hogyan, mondá az Isan csodálkozva, ismerted Khalmuradot? -(Béke neki és hosszú élet nekünk!) Ő szerencsés volt Mekkában -halhatni meg, s kebelbarátom lévén, házamba vettem gyermekeit, s e -kis fiú – tevé hozzá egy gyermekre mutatva, – az ő fia.“ Egy egész -zsinór üvegklárist adtam a gyermeknek, három fatihát mondtam el az -elhúnyt lelki üdveért,<a name="FNanchor_55" id= -"FNanchor_55"></a><a href="#Footnote_55" class="fnanchor">55)</a> -és indokolt félelmem igy véget ért.</p> -<p>Szabadabban kezdék tehát mozogni, s egy utcza sarkán nemsokára -felállitám bódémat; mely azonban, miután nagy sajnálkozásomra -mitsem vásárolhattam hozzá, nagyon kicsiny kezdett lenni. „Hadzsi -Resid, mondá társaim egyike, késeid, tűid s üvegklárisaid felét már -megetted, a másik felét s a szamaradat is rövid idő alatt megeszed, -mi lesz aztán belőled?“ Igaza volt, de mit tehettem? Jövőm, -különösen a közeledő tél aggasztott, mert messze voltam még a persa -határtól, s minden kisérletem, erszényem megtöltésére, sikeretlen -maradt. Különben csakhamar megvigasztalt azon tapasztalás, hogy az -özbeg sohasem ereszt el ajtajától egy dervist, hadzsit vagy koldust -üresen; kenyeret, gyümölcsöt, sőt <span class="pagenum"><a name= -"Page_229" id="Page_229">-229-</a></span> imitt-amott egy-egy darab -ruhát is remélhettem, s ez untig elég volt utam folytatására. Hogy -szenvednem, még pedig igen sokat kellett szenvednem, azt -elképzelheti az olvasó, de a megszokás, s az Europába visszatérés -édes reménye nagyot könnyitett terhemen. Édesen aludtam szabad ég -alatt a puszta földön, s túlboldognak érzém magamat, hogy a -felfedeztetéstől és kinos haláltól való folytonos félelmen végre -túladhattam, mert már senki sem kétkedett hadzsi voltomban.</p> -<p>A majmenei khánság, a mennyiben lakva van, 18 mértföld széles s -20 mértföldnyi hosszu; s a fővároson kivül 10 falu és helységből -áll, melyek közől Kajszar, Kafirkale, Alvar és Khodsakendu -emlitésre méltók.</p> -<p>Az állandó lakosok és nomádokra oszló népséget 100,000 főre -teszik, nemzetiségökre legnagyobb részt özbegek a Min, Acsmajli és -Daz törzsekből; 6–8000 jól fegyverzett lovast állithatnak sikra, s -a mint már mondám, általánosan ismeretesek vitézségökről. Majmene -mostani uralkodóját Hüszejn khánnak hivják, fia Hükumet khánnak, -kit saját testvére, a mostani fejedelemnek még életben levő -nagybátyja a vár faláról lelöketett, hogy – a mint mondá – derék -fiának kezébe jussanak az ország dolgai. De ez még kormányképtelen -levén, e gazság oka könnyen elgondolható; Mirza Jakub – ez neve a -szeretetreméltó nagybátyának, – ugyan csak mint vezér szerepel, de -kiki tudja, hogy ő uralkodik Hüszejn khán nevében.</p> -<p>Majmenében különben jobban szerették a fiatal uralkodót -nagybátyjánál. Mig nálunk is kellemes külsejü férfinak mondanák, az -özbegek szemében tehát valódi Adonis. Dicsérik jó szivét, s -elfeledik azon kegyetlen <span class="pagenum"><a name="Page_230" -id="Page_230">-230-</a></span> törvényt, mely szerint a khán testi -vagy pénzbeli büntetések helyett bármely alattvalóját Bokharába -küldheti a rabszolgavásárra. A majmenei khánok havonkint küldenek -egy csapat ily szerencsétlent Bokharába, s ez régi szokás levén, -senkinek sem tűnik fel.</p> -<p>Majmene városa hegyek közt fekszik, s csak egy negyedórányiról -látható. Piszkos és rosszul épült, 1500 agyagkunyhóból áll, van egy -téglából épült bazárja, mely már enyészetnek indul, három agyagból -épült mecsetje s két téglából rakott medreszéje. Lakosai özbegek, s -ezeken kivül tadsikok, heratiak, s mintegy ötven zsidó család, -nehány hindu és afghan, kik mind egyenlő szabadságot élveznek, s -vallási vagy nemzetiségi tekintetekből nem nyugtalanittatnak. A mi -Majmenét mint várat illeti: sem az egyszerü város falak és -árkokban, sem a város nyugati részén lévő váracsban, nem találtam -meg azon óriási erősséget, mely Doszt Mohammed khán angol módra -fegyelmezett afghan tűzérségének ellentállhasson. A földből rakott -városfalak tizenkét lábnyi magasak, s öt láb szélesek, az árok sem -mély, sem igen széles, a váracs ugyan egy magányosan fekvő dombon -elég magasan s meredeken áll, de közelében magasabb hegyek vannak, -melyekről egy üteggel pár óra alatt az egészet össze lehet -lövöldözni. Valószinű tehát, hogy Majmene hires ereje nem falai s -árkaiban, hanem inkább védői vitézségében rejlik. Majmene -özbegjeiben első pillanatra felismerjük a merész s rettenthetlen -lovast, kivel csak a sehri-szebzi özbeg versenyezhet. E kis khánság -határozottan harczias jelleme, mely még ehhez a Murgab folyónál -lévő hegyszorost is birja, az afghanoknak vagy bármely más -hóditónak, kik délről nyomulnak az Oxus <span class= -"pagenum"><a name="Page_231" id="Page_231">-231-</a></span> felé, -mindig sok dolgot fog adni. Kerki erőditvényei kevés ellentállást -nyujtanak; s a ki Bokharát akarja megnyerni, elébb Majmenét kell -elpusztitania, vagy barátságát magának biztosítania.</p> -<p>Itt már nem vámi nehézségek, hanem magán érdekek tarták vissza a -kervanbasit s karavánunk első kereskedőit. Legalább két vagy három -lóvásárt akartak bevárni, mert itt olcsón szép lovakat lehet venni, -melyek a vidék özbegjei s turkmanjai által vásárra hozatnak s -nagyrészt Heratba, Kandaharba, Kabulba, sőt gyakran még Indiába is -kivitetnek. Olyan lovakat, milyeneket Persiában 30–40 aranyon -láttam eladatni, itt 100–160 tengén lehet kapni; sőt még Bokhara, -Khiva vagy Karsiban sem láttam ilyen szép és olcsó lovakat. De e -vásáron nemcsak lovakban van nagy választék, hanem termények és -belföldi iparkészitményekben is, mint szőnyegek s más részint -pamut, részint teveszőr szövetekben, melyeket a turkman és dsemsid -nők készitenek. Jelentékeny a kismis (száritott szőllő), ánis és -pistaczia kivitel Persiába s Bagdadba, mely czikkek mázsája 30–40 -tengén kél el.</p> -<p>Nyolcznapi itt mulatás után kimentem a városon kivül időző -karavánhoz, hirt venni utunk folytatásáról. Itt nagy csudálkozva -hallám, hogy már egész nap engem keresnek, hogy négy, a khán -nagybátyjának parancsára elfogott rumit szabaditsak ki, mert a biró -itélete szerint csak azáltal tisztulnak meg azon gyanú alól, mintha -megszökött rabszolgák volnának, ha egy hiteles tanú bizonyitja, -hogy csakugyan oszman eredetűek. De mielőtt a khánhoz mennék, -bemutatom az olvasónak földieimet, mert karavánunk e felette -érdekes személyeit majd elfeledém. <span class="pagenum"><a name= -"Page_232" id="Page_232">-232-</a></span> Ez emberek orosz -fegyenczek voltak, kik Szibériából, a tobolszki kerületből, hol -nyolcz év óta nehéz számüzetésben éltek, a nagy kirgisz sivatagon -át Bokharába szöktek, s innen Heraton, Meseden s Teheránon -keresztül Gümrübe akartak visszatérni. Szökésök s egyéb kalandjaik -története igen hosszú, azért csak nehány dolgot mondok el belőle -röviden.</p> -<p>Az utolsó török-orosz háborúban egy razzia alkalmával (csapao), -melyet hivatalból, vagy a mi valószinűbb, saját rovásukra kezdtek, -egy czirkáló orosz csapat kezébe kerültek, s ily módon Szibériába -vitettek. Itt nappal fát kelle vágniok a tobolszki erdőkben, éjjel -börtönbe zárattak, melyben kenyeret s levest, és csak ritkán húst -is kaptak. Évekig tartott, mig az őket az erdőben őrző katonáktól -oroszul megtanultak. A beszélgetés bizalmat szült, nemsokára -megkinálták egymást a vodkipalaczkkal, és múlt tavaszon, mikor -egyszer a két őrt álló katona kissé mélyebben nézett a kancsó -fenekére, a fegyenczek tévedésből a tölgyfák helyett őreiket vágták -le, fejszéiket felcserélték ezek fegyvereivel, és hosszas, -veszélyes bolyongás után, mialatt fűből s gyökerekből éltek, végre -nehány kirgisz sátorra akadtak. Itt biztosságban voltak, mert a -nomádok jó cselekedetnek tartják az ily szökevényeknek menhelyet -adni. A kirgisz sivatagról Taskenden át Bokharába jöttek, hol az -emirtől egy kis útravalót kaptak; útközben ugyan többször gyanúba -fogattak, mintha szökött rabszolgák volnának, de komoly veszély -csak Majmenében érte őket.</p> -<p>Utitársaim s a kervanbasi nógatására Isan Ejub kiséretében még -az nap elmentem a várba. A khán helyett nagybátyja fogadott, ki -nyilatkozatomat illetékesnek <span class="pagenum"><a name= -"Page_233" id="Page_233">-233-</a></span> tartván, a négy -szökevényt szabadon bocsátá. A megmenekültek könnyes szemmel -mondtak köszönetet, s az egész karavánban nagy volt az öröm. Két -nap mulva folytattuk utunkat Herat felé.</p> -<p>Utunk innen folyvást hegyes vidéken vezetett. Az első -állomásnak, melyet délnyugati irányban hat órai haladás után -értünk, neve Almar volt, és szétszórva fekvő faluból állt. Alig -telepedett itt le a karaván, megjelent a majmenei vámszedő nehány -lovas kiséretében, valami utólagos vámot követelni. Volt lárma, -vitázás és órákig tartó alkudozás, de végre engednünk kellett, s -miután a szegény kervanbasi s a kereskedők áruik, állataik és -rabszolgáikért még egyszer megfizettek, estve tovább indultunk. -Éjfél felé, mialatt Kajszar nevü jelentékeny helyen mentünk -keresztül, Narin állomáshoz értünk, s ez öt mérföldnyi ut keskeny, -termékeny, de elhagyott völgyeken vitt keresztül, mert a szép -vidéket a turkmanok, dsemsidik és firuzkuhiak rablásai nagyon -bizonytalanná teszik. Narinban csak nehány óráig pihentünk, mert -egy hét óráig tartó út volt előttünk. Miután egész nap -szakadatlanul haladtunk, este a Csicsektü nevü falu és állomást -értük el, melynek közelében egy másik, Fehmgüzar nevü falu fekszik. -A kervanbasinak s nehány más utitársunknak az innen délkeletre a -hegységek közt három órányira fekvő Kkodsakendu faluban levén -dolguk, itt egy egész napot időztünk. E helyet tekintik Majmene és -Turkesztan határának. Egy Devletmürad nevü jüzbasi, ki itt mind -határőr szerepelt, kamcsin pulu, azaz ostorpénz<a name= -"FNanchor_56" id="FNanchor_56"></a><a href="#Footnote_56" class= -"fnanchor">56)</a> név alatt ismét vámot vett <span class= -"pagenum"><a name="Page_234" id="Page_234">-234-</a></span> -rajtunk, most harmadszor a majmenei khánságban. Midőn egy herati -kereskedőnek bámulatomat fejezém ki ez igazságtalan eljárás felett, -ezt felelte: „Hála istennek, hogy csak vámot kell fizetnünk. -Azelőtt Majmenén s Andkhujn keresztül az ut nagy veszélylyel járt, -mert a khán maga fosztatá ki a karavánokat, s mi mindenünket -elvesztők.“ Itt Csicsektuban láttam az utolsó özbeg nomádokat, s -meg kell vallanom, hogy mély megilletődéssel bucsuztam el e derék -becsületes emberektől; s e nép nomádjai, kikkel a khivai és -bokharai khánságokban találkoztam, egész Közép-Ázsiában a legjobb -hatással voltak reám.</p> -<p>Itt egy csapat dsemsidi, melyet a khán Bala Murgabból küldött -elénk, vette oltalmába a karavánt; mert az ut innen egy jó széles -völgyön vezet keresztül, melytől jobbra a szarik-turkmanok, balra a -rabló firuzkuhiak laknak. A föld igen termékeny, de uratlan s -miveletlen. A mint hallám, az egész uton Bokharától idáig, nem volt -a karaván oly fenyegető veszélynek kitéve, mint itt. Őrizetünket 36 -jól felfegyverzett lovas dsemsidi képezte, kikhez még vagy hatvan -harczképes ember csatlakozott a karavánból; és még is az egész uton -jobbra balra minden dombra táborszemek küldettek, s mindenki a -legnagyobb feszültségben volt; képzelhető, mint érezhették magokat -ily pillanatokban a szegény kimenekült rabszolgák, kik sok fáradság -és nagy költséggel eddig eljutottak, s most uj szolgaság veszélye -által voltak fenyegetve. De a karaván nagysága s különösen -ébersége, szerencsésen megóvott minden támadástól. Egész -<span class="pagenum"><a name="Page_235" id= -"Page_235">-235-</a></span> nap pompás réteken haladtunk, melyeket -az előrehaladt évszak daczára térdig érő fű és virágszőnyeg -boritott, s éjjel kipihenve magunkat, másnap reggel a Kale Veli vár -romjaihoz értünk, melyben két év előtt még laktak, de mely a -szarik-turkmanok egy nagy alamanja által megtámadtatva, -kipusztittatott. A benlakók részint rabszolgákul adattak el, -részint agyonverettek, s a pusztán álló ház és várfalak rövid idő -alatt teljesen romba fognak dőlni. A dsemsidi lovasok, kik még csak -egy nap óta kisértek, már itt követelték kamcsinpulujokat; minden -gyalog vagy lovas embernek egyszer, a rabszolgáknak kétszeresen -kellett fizetniök. Azt álliták, hogy azon vámilletékből, mely Bala -Murgabnál szokott szedetni, nekik mi sem jut, s igy követelésük -igazságos.</p> -<p>Csicsektuból való elindulásunk után másodnapra este felé vége -lőn a szép utnak s a völgyes vidéknek. A Murgab folyóhoz vivő ut -innen vad bérczszoroson vezetett keresztül, mely helyenként igen -meredek s e mellett oly szűk, hogy egyes megterhelt tevék csak nagy -nehezen bujhatnak át rajta. A mint hallám, ez az egyetlen járható -út, mely a folyó partjához vezet. A seregeknek, melyek a Murgabon -át akarnak kelni, vagy a sivatagon kell keresztül menniök, s a -szalorok és szarikokkal jó barátságban állniok, vagy az emlitett -szoroson áthatolniok, hol a dsemsidik barátságát kell megnyerni, -kik e meredek utakon a legerősebb seregnek is nagy kárt okozhatnak. -Csak éjfélre értünk a folyó partjához, ember és állat ellankadva a -fáradságos bérczi uttól, csakhamar mély álomba merült. Midőn másnap -reggel felébredék, láttam, hogy egy magas hegyektől körülvett -völgyben vagyunk, melynek közepe, a Murgab<a name="FNanchor_57" id= -"FNanchor_57"></a><a href="#Footnote_57" class="fnanchor">57)</a> -<span class="pagenum"><a name="Page_236" id= -"Page_236">-236-</a></span> tiszta zöld habjai által átmetszve, -kellemes látványt nyujtott. Félóráig haladtunk a part hosszában, az -átkelésre alkalmas helyet keresve, mert a folyó igen gyors, s bár -nem nagyon mély, a magas partok s a viz medrében lévő sziklák miatt -nem mindenütt átgázolható.</p> -<p>A lovak kezdték meg az átkelést, ezeket követték a tevék, s -végül maradtak a szamarak. Ez állatok, a mint tudva van, a halál és -tüznél is jobban félnek a viz és iszaptól; szükségesnek tartám -tehát tarisznyámat, melyben utam legbecsesb zsákmányai, kézirataim -voltak, egy teve hátára tenni. Magam az üres nyeregbe ültem s ugy -hajtám neki szamaramat a viznek. Az első lépteknél, melyeket az -állat a ragadó folyam köves medrében tett, észrevettem, hogy baj -lesz; le akartam szállni, de ez felesleges lett volna, mert nehány -lépéssel odább paripám egyszerre elesett, aztán a parton álló -utitársaim hangos kaczagása közben, megrettenve, gyorsan, a mint -csak kivántam, átvágtatott a tul partra. A Murgab tiszta habjaiban -élvezett reggeli hideg fürdő csak azért volt kellemetlen, mert nem -öltözhettem át, s kénytelen valék néhány órát szőnyegek és -zsákokkal betakarva tölteni, mig átázott ruhám a napon megszáradt. -A karaván közel a várhoz tábort ütött, melynek belsejében házak -helyett csupa sátrak vannak, a hol is a dsemsidiek khánjai vagy -fejedelmei székelnek.</p> -<p>A Murgabvölgy ezen, Bala Murgab, azaz felső <span class= -"pagenum"><a name="Page_237" id="Page_237">-237-</a></span> -Murgab<a name="FNanchor_58" id="FNanchor_58"></a><a href= -"#Footnote_58" class="fnanchor">58)</a> nevü része, a hezarei magas -hegyláncz határától Marcsahig (kigyókut) terjed, hol a -szalor-turkmanok laknak; s örök idők óta a dsemsidiek birtokában -van, kik időközben ugyan nehányszor elüzettek, de ismét -visszatértek. A vártól délnyugotra a völgy oly keskeny lesz, hogy -hegyszorosnak volna nevezhető, melynek közepében a Murgab tajtékot -verve pokoli lármával rohan tovább. Csak Pendsdehen felül, hol a -folyó mélyebb s lassubb lesz, tehet a völgy szélessége egykét -mértföldet. Azt mondják, hogy azon időben, midőn még Merv létezett, -e vidék meglehetős virágzó volt, de most a turkmanok fészkelnek -benne, kiknek lépteit mindenütt romok és pusztulás jelölik.</p> -<p>A dsemsidiek Dsemsidtől, a pisdadiak mesés királyától -származtatják magokat. Ez állitás valóságát természetesen kétségbe -lehet vonni. De tagadhatlan, hogy persa eredetüek, a mit nem -annyira nyelvük, mint inkább tisztán irani arczjellegük bizonyit, -melyet e nomádok oly szeplőtlenül őriztek meg, a mint azt még -Persiának is csak déli tartományaiban találhatjuk. Évszázadok óta a -persa nemzet legszélső határára vetődve, a folytonos harczok által -számuk nagyon leapadt. Nincsenek többen 8–9000 sátornál, melyekben -a nevezett völgyben s a határos hegységekben elszórva, nagy -nyomorban élnek. Nagy részök Allahkuli khán által kényszeritve -Khivába vándorolt át, s itt egy termékeny, az Oxus által vizzel -gazdagon ellátott földterületet (Kökcseg) <span class= -"pagenum"><a name="Page_238" id="Page_238">-238-</a></span> kapott -lakhelyül. Jobban is éltek itt, de a régi, bérczes haza utáni vágy -visszahajtá őket; s most itt mint uj települők élnek ismét, de nem -nagyon fényes helyzetben. Öltözet, életmód és jellemre nézve a -dsemsidiek egyenlők a turkmanokkal; rablókalandozásaik szintoly -félelmesek, csak hogy csekély számuk miatt ritkábbak. Most khánjaik -(kettő van ilyen, Mehdi khan, és Allahkuli khán) az afghanok -hűbéresei s a herati szerdartól, a mint mondják, ezért gazdagon -megjutalmaztatnak. Az afghanok már Doszt Mohammed khán idejében -minden áron maguk részére iparkodtak a dsemsidiek fegyvereit -megnyerni, részint, hogy a Murgab éjszaki határán folytonos -őrseregök legyen a majmeneiek berohanásai ellen, részint, hogy a -turkmanok hatalmát, kiknek barátságát még Doszt Mohammed khán sem -birta magának a legnagyobb áldozatokkal sem biztositani, -egyensulyozzák. Mehdi khán, az emlitett dsemsidi főnök, azt -mondják, hogy lényeges szolgálatokat tett Herat ostromlásánál, s -ezért nem csak az elhalt emirnek, hanem utódjának, a mostani király -Sir Ali khánnak is teljes kegyét megnyerte. Ez őt kis koru fia -gyámjává tette, kit Herat kormányzására hátrahagyott. Az afghan -határnak Murgabig való kiterjesztése tehát nem igen valószinű, mert -a dsemsidiek a herati szerdar fensőbbségét el nem ismerik, s azon -pillanatban, midőn zsoldjoktól elesnek, nyilt ellenségkép lépnének -fel.</p> -<p>Mint mindenütt, itt is a karaván vám-ügyei tették az első s -egyetlen nehézséget. Az egész uton azt hallám, hogy a Murgab bal -partján kezdődik Afghanisztan, hol legalább a rabszolgavámot nem -szedik. De nagyon csalódtunk. A dsemsidiek khánja, ki a -kervanbasival <span class="pagenum"><a name="Page_239" id= -"Page_239">-239-</a></span> személyesen alkudozott a dijak felett, -az árukötegek, állatok és rabszolgákért még többet fizettetett -magának, mint az előbbiek, s midőn dijszabályzata köztudomásra -jutott, kétségbeesés szállt meg mindenkit, sőt némelyeknél vége -hossza nem volt a sirásnak. Még a hadzsiknak is minden szamár után -két frank vámot kelle fizetniök, a mi mindeniknek, de különösen -nekem nehezemre esett. De legjobban megjárta egy indiai kereskedő, -ki nehány teher ánist vett Majmenében 30 tengeért. A Heratig való -szállitás 20 tengébe került, vámképen fizetett eddig 11-et, s most -még 30-at kivántak tőle, s igy csupán költségei 61 tengére rugtak. -Azon roppant terhek, melyek itt törvényes módon nehezednek a -kereskedő vállaira, minden kereskedelmi forgalmat gátolnak; s a -lakosok, uralkodóik zsarnoksága miatt gyakran a természetnek e -vidéken vadon termő kincseit, melyeknek jövedelme annyi -szükségletét fedezné háztartásuknak, nem értékesíthetik. A -dsemsidiek bérczes hazájában három emlitésre méltó terményt -találunk, melyek vadon teremnek, s bárki által gyüjthetők: 1) -pisztacziák 2) buzgunds, szintén a pisztaczia fának gyümölcse, mely -egy évben pisztacziát, a másikban festőfaként használható -buzgundsot terem, az előbbinek batmanja ½, az utóbbié 6–8 frank; 3) -terendsebin, harmatalaku czukoranyag, melyet ugy szednek, mint a -mannát; ize nem rosz, s Heratban és Persiában czukorgyártásra -használtatik. A Badkhiz (szóról szóra forditva: „a hol a szél -ered“) hegység gazdagon adja az emlitett czikkeket, melyeket a -lakosok össze is szednek; de a kereskedő a roppant vámok miatt csak -igen keveset adhatván értök, az inség általok alig enyhittetik. A -dsemsidi nők pamutból s kecskeszőrből <span class= -"pagenum"><a name="Page_240" id="Page_240">-240-</a></span> -különféle szöveteket készitenek, főkép egy nemét a posztónak, mely -sal-nak neveztetik, s Persiában jó áron kél el.</p> -<p>Négy napot tölténk a Murgab partján, az emlitett romok -közelében. Órákig eljártam e tiszta zöld vizü folyam partjain, az -egyes csoportokban elszórt sátrakat meglátogatni, melyek -nyomorultul s elzüllötten néztek ki, s ócska nemezrongyokkal voltak -befedve. Hiába kináltam üvegklárisaimat, áldást és nefeszt, ez -embereknek csak kenyér kellett, s ily fényüzési czikkek után nem -vágyódtak. A vallás sem áll itt nagy tekintélyben; s miután hadzsi -és dervis voltam, nem nagy hasznomra lehetett, s azon nagyobb -kirándulást, melyet Marcsahba akartam tenni, abba kelle hagynom. -Itt, a mint mondják, münar-okkal ellátott (tornyok s oszlopokkal; -talán a parszi-k korából való) kőromok vannak. E hirt nem tartám -egészen hitelesnek, mert különben az angolok, kik Heratot s vidékét -eléggé ismerték, emlitést tettek volna rólok; s azért e bizonytalan -hir miatt nem akartam magamat veszélynek kitenni.</p> -<p>Bala Murgabtól Heratig az utat lóháton négy napra teszik, tevén -ezen bérczes vidéken két annyira, s nekünk, kiknek tevéi nagyon meg -valának terhelve, még többet kelle számitanunk. Két magas, a -Murgabtól délre látható hegycsucsot két nap mulva szándékoztunk -elérni. Mindkettőt derbendnek, azaz szorosnak hivják; s mind kettő -magasabb, szűkebb és még könnyebben védelmezhető mint az, mely a -Murgab jobb partján Majmenébe visz. Minél tovább halad az ember, -annál vadregényesebb lesz a természet. Azon magas sziklatömegek -tetején, melyek az első derbendet teszik: régi várromok -<span class="pagenum"><a name="Page_241" id= -"Page_241">-241-</a></span> vannak, melyekről tarkábbnál tarkább -regéket beszélnek. Tovább, a második derbendnél, közel a Murgab -partjaihoz, egy régi kéj-palota romjai láthatók. A hires Hüszejn -Mirza szultánnak volt ez nyári lakása, ki itt egy Pul Taban nevü -kőhidat épittetett, melynek nyomai még most is észrevehetők. -Közép-Ázsia ezen legmiveltebb uralkodójának korában az egész vidék -virágzott s a Murgab partján több ily kéjpalota állt.</p> -<p>Tulhaladván a második szoroson, elhagytuk a Murgabot, s utunk -jobbra kanyarodott nyugati irányban egy emelkedett sikságra, mely -tőszomszédja a sivatag azon részének, hol a szalorok laknak. Itt -kezdődik a magas Telkghuzar hegy, melyen öt órát tartott -átkelésünk. Éjfél felé egy Mogor nevü helyen állapodtunk meg, s -innen másnap reggel az egykori város és vár Kale No romjaihoz -értünk, melyek körül nehány, még a dsemsidieknél is nyomorultabb -külsejü hezaresátor volt. Kale No, a mint hallám, még 50 év előtt -virágzó város volt, s a Persiából Bokharába menő karavánoknak -rakhelyül szolgált. A hezare-k, akkori birtokosai, azonban elbizták -magokat, Herat kormányzására igényeket kezdtek támasztani, s ezen -utóbbi város ellen viselt harczok által tönkrejutottak. A persákat -is ellenségeikké tették, mert Khoraszanban rabló kalandjaikban a -turkmanokkal versenyeztek. Akkor Kale No az volt a -rabszolgakereskedésre nézve, a mi most Merv.</p> -<p>Az itt található hezarék az iráni elemmel való összevegyülésök -folytán nem őrizték meg a mongol typust oly tisztán, mint a Kabul -vidékén lakó rokonaik, s nagyobbrészt szunniták, mig ezek a -siítákhoz tartoznak. <span class="pagenum"><a name="Page_242" id= -"Page_242">-242-</a></span> Ha jól értesültem, az éjszaki hezarék a -déliektől csak Nadir korában váltak el; s a körülöttük lakók által -kényszeritve tértek át a szunniták szectájához. A mint beszélik, a -hezarek<a name="FNanchor_59" id="FNanchor_59"></a><a href= -"#Footnote_59" class="fnanchor">59)</a> mongolországi ős -lakhelyökből Dsengisz khán által hozattak Közép-Ázsia déli részébe, -és II. Abbasz sah befolyása által térittettek a siismusra. Feltünő, -hogy anyanyelvöket a persával cserélték fel, mely még az általok -most lakott vidéken sem általánosan uralkodó; s csak egy kis -részök, mely közel Herathoz a hegységekben elszigetelve él, s -évszázadok óta szénégetéssel foglalkozik, beszéli a mongol nyelvnek -egyik szójárását. Magukat, valamint lakhelyöket is Gobinak -nevezik.</p> -<p>Baba khannak, a kale no-i hezarék fejének, szegénysége s -gyöngesége miatt a csak két napi távolságra fekvő Heratnak legalább -fensőbbségét el kellene ismernie. De ő is független fejedelemnek -tekinti s akarja magát tekintetni, s alig telepedett le karavánunk -a romok mellett, személyesen eljött vámot követelni. Uj vita s -veszekedés. A kervanbasi követet akart Heratba küldeni panaszszal; -a fenyegetés használt, s a vám helyett megelégedtek egy borsos -kamcsinpuluval, de az istentelen khán szintén nem feledkezett meg -még a hadzsikról sem, s ismét két francot kellett szamaramért -fizetnem. A kereskedők sok pistacziát s bereket vásároltak; ez -utóbbi könnyü posztó szövet, melynek készitésében <span class= -"pagenum"><a name="Page_243" id="Page_243">-243-</a></span> a -hezarei nők kitünők, s mely egész északi Persiában s -Afghanisztanban egy csekmen nevü felsőruha készitésére -használtatik.</p> -<p>Kale No-ból ismét magas hegyeken át vezetett utunk Herat fele. -Az egész ut csak husz mérföld, de nagyon fáradságos, és négy egész -napig tartott, mig megtettük. Első nap Alvar falunál állapodtunk -meg, közel egy hajdani rablóvár romjaihoz, melyben Sir Ali Hezare -tanyázott volt. Második nap az örök hóval boritott Szerabend -hegycsucson keltünk át, melyen daczára a roppant tüzeknek, melyeket -minduntalan raktunk, majd megfagytunk. Harmadik nap az ut lefelé -hajlott, koronként igen veszélyes helyeken vezetve keresztül; mert -gyakran csak egy lábnyi széles ösvény futott végig a meredek -partján, s egyetlen tévesztett lépés embert és tevét menthetlenül -elveszthetett volna. Szerencsésen leértünk a völgybe Szercsesmehez, -hol egy nagy patak veszi forrását, mely Herat éjszaki részét -benedvesitvén, a Heri-Rudba ömlik. Negyedik nap végre a Herathoz -tartozó s ettől négy mértföldnyire eső Kerrukhba értünk.</p> -<p>Midőn a karaván tavaszkor Bokharába indult, Heratot még Doszt -Mohammed khán ostromolta. Hat hónap telt el azóta; a város -bevétele, kirablása s elpusztitásáróli hirt már rég meghallók, s az -olvasó elképzelheti, mint vágytak már a heratiak családjokat, -barátaikat, házaikat viszontlátni. Mindazonáltal egy napot kellett -itt várnunk, mig a vámos, ki már reggel meglepett elbizakodott, -követelő afghanias fellépésével, minden megérkezett és a -hozottakról pontos lajstromot készitett. Én Afghanisztant -féligmeddig organizált országnak képzelém, melyben a nyugati -elemekkel való régibb érintkezésnel <span class="pagenum"><a name= -"Page_244" id="Page_244">-244-</a></span> fogva legalább némi -rendet és humanitást lehet találni. Sőt azt hivém, nemsokára vége -lesz szenvedéseimnek s tettetett szerepemnek. Fájdalom, csalódtam. -Az első afghan hivatalnok, kit megláttam, a középázsiai államok -kegyetlen barbarságát a magáéval elhomályositá; s a mi borzasztókat -az afghan vámkutatásokról beszélni hallottam, mind azt szelidnek -találtam a valósággal szemben. Azon árukötegek, melyeket -tulajdonosaik nem akartak megnyitni, őrizet alatt a városba -vitettek, az utazók málhája darabonként feliratott s -megvizsgáltatott, s a hüves idő daczára mindenikünknek le kellett -vetkőznünk, s ingen, gatyán és felsőruhán kivül minden más -öltönydarab vám alá esőnek nyilvánittatott. Legrosszabbul bánt e -brutális vámszedő a hadzsikkal, még apróáruik csekély készletét sem -kimélte, és a mi hallatlan volt eddig, öt kran-t rótt fejenkint a -szamarakra, melyekért eddig már oly sokat kellett fizetnünk, s -melyek egészben alig értek 20–25 kránt. Sokan oly szegények levén, -hogy nem birtak fizetni, eladatta állataikat, s e gyalázatos -eljárás engem is nagyon megviselt, mert majd mindenemből -kifosztott.</p> -<p>Estefelé, mikor a fosztogatásnak vége lett, megjelent még a -kerrukhi kormányzó, ki őrnagyi ranggal van felruházva, -kamcsinpuluját követelni. Meglehetősen szigoru volt, de valódi -katonás tartása, s nyakig begombolt egyenruhája, mint az első -tárgy, mely oly sok idő után ismét az europai életre emlékeztetett, -leirhatlanul kellemes hatást gyakoroltak reám. Bator khán – ez volt -neve, bámulatommal együtt idegen vonásaimat is észrevette, -tudakozódott utánam a kervanbasinál, aztán magához közel leültetett -s különös előzékenység és kitüntetéssel <span class= -"pagenum"><a name="Page_245" id="Page_245">-245-</a></span> bánt -velem. Beszélgetés közben, melyet minduntalan Bokharára vitt át, -többször titokban felém nevetett, mint ha küldetésem (mert azt -hitte, ebben járok) szerencsés sikerültéhez akarna szerencsét -kivánni, s ámbár én állhatatosan folytatám a tettetést, bucsuzáskor -még is kezét nyujtá, hogy angol módra megrázza az enyimet; de én -megelőztem őt, felemelém kezemet s fatihát akartam rá adni, mire ő -nevetve eltávozott.</p> -<p>Karavánunk, miután a Bokharából idáig vezető uton, mely 20–25 -nap alatt megtehető, hat hétnél tovább időzött, másnap reggel volt -Heratba bevonulandó. Mennyire kedvezőtlen ez ut a kereskedelemre -nézve, esetenként már emlitém; most azonban egy táblába foglalva -akarom összeállitani azon dijakat melyeket tengékben rabszolgák, -áruk és állatokért a különböző helyeken fizetnünk kellett.</p> -<p class="center"><i>Fizettünk tengékben (à 75 centimes.)</i></p> -<table> -<tr> -<td>A hely neve</td> -<td>Áru kötegekért</td> -<td>Tevékért</td> -<td>Lovakért</td> -<td>Szamarakért</td> -<td>Rabszolgákért</td> -</tr> -<tr> -<td>Kerki</td> -<td>20</td> -<td>5</td> -<td>3</td> -<td>1</td> -<td>22</td> -</tr> -<tr> -<td>Andkhuj</td> -<td>26</td> -<td>5</td> -<td>3</td> -<td>2</td> -<td>20</td> -</tr> -<tr> -<td>Majmene</td> -<td>28</td> -<td>5</td> -<td>3</td> -<td>1</td> -<td>25</td> -</tr> -<tr> -<td>Almar</td> -<td>–</td> -<td>3</td> -<td>2</td> -<td>–</td> -<td>–</td> -</tr> -<tr> -<td>Fehmguzar</td> -<td>1</td> -<td>3</td> -<td>2</td> -<td>1</td> -<td>1</td> -</tr> -<tr> -<td>Kale Veli</td> -<td>–</td> -<td>5</td> -<td>3</td> -<td>1</td> -<td>5</td> -</tr> -<tr> -<td>Murgab</td> -<td>30</td> -<td>5</td> -<td>3</td> -<td>2</td> -<td>15</td> -</tr> -<tr> -<td>Kale No.</td> -<td>–</td> -<td>5</td> -<td>3</td> -<td>2</td> -<td>–</td> -</tr> -<tr> -<td>Kerrukh</td> -<td>–</td> -<td>15</td> -<td>10</td> -<td>5</td> -<td>–</td> -</tr> -<tr> -<td>Összeg</td> -<td>105</td> -<td>51</td> -<td>32</td> -<td>15</td> -<td>88</td> -</tr> -</table> -<p>Számitsuk ehhez még, hogy Heratban husz percentet vesznek a -pénztől, s bárki fogalmat szerezhet magának azon árakról, melyeken -a kereskedőnek portékáit adnia kell, ha jutalmat akar fáradságáért. -<span class="pagenum"><a name="Page_246" id= -"Page_246">-246-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XIV. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">AZ ELPUSZTULT HERAT. – BAZÁR. – SZERZŐ ELHAGYOTT -HELYZETE. – MEHEMMED JAKUB KHÁN, A SZERDAR. – AFGHAN SEREG. – -TALÁLKOZÁS A SZERDARRAL. – AZ AFGHANOK VISELETE HERAT OSTROMÁNÁL. – -NAZIR NAIM VEZIR. – PÉNZÜGYI VISZONYOK. – TODD ŐRNAGY. – MOSZALLA, -HÜSZEJN MIRZA SZULTÁN SIRJA. – KHODSA ABDULLAH ANSZARI ÉS DOSZT -MOHAMMED KHÁN SIRJA.</p> -<hr class="tb" /> -<p>Ἐντεῦθεν Ἄρεια, σχοῖνοι β’. Ἔνθα Κανδάκ πόλις καὶ Άρτακάναν καὶ -Άλεξάνδρεια ἡ ἐν Αρείοις κῶμαι δἑ δ’. – Isidori Characeni, -<i>Monsiones Parthicae, 17, apud Müller. Geograph. Gr. -minores.</i></p> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">A herat</span> éjszaki részéből -jövő utazót, ha a Khodsa Abdullah Anszari hegyet megkerülte, Herat -Dsölgei-Heratnak nevezett elláthatlan szép siksága, mely -csatornáktól átszeldelve s falukkal behintve terül el szemei előtt, -önkénytelen meglepi. Ámbár fákat, e fő ékességeit minden vidéknek, -hiában keresünk, még is észreveszszük, hogy Turkesztannak, a -tulajdonképeni Közép-Ázsiának szélére jutottunk. Heratot méltán -nevezhetjük e vidék kulcsának, s ha nem vagyunk is egy véleményen a -keletivel, ki azt Dsennetszifat, azaz paradicsomhoz hasonlónak -nevezi, még sem tagadhatunk meg az előttünk fekvő vidéktől bizonyos -termékenyen kellemes jelleget. Természeti előnyei s politikai -fontossága, fájdalom, a szomszéd tartományok Eris-almájává tették, -s meggondolva <span class="pagenum"><a name="Page_247" id= -"Page_247">-247-</a></span> az itt vítt örökös harczokat, s a -számtalan ostromot, melyet e városnak ki kellett állnia, -csodálkozva szemléljük, mily gyorsan hegednek be itt a harcz mély -sebei. Még két hónap előtt vad afghan csordák tanyáztak e vidéken, -mindent pusztitva, s a szántóföldek és szőlők még is már javában -virágoztak ismét, s a réteket virágokkal tarkázott sürü gyepszőnyeg -boritá.</p> -<p>Heratnak, mint minden keleti városnak, vannak régi és uj romjai, -s mint mindenütt, itt is a régiek szebbek s nagyszerübbek a -mostaniaknál. A Moszallán (imatér) lévő épületmaradványok a régi -Timur város romjaira emlékeztetnek, az egyes, szétszórva álló kerek -tornyok Iszpahán vidékére; de maga a város, vagy vár mostani -állapotában oly romhalmazt képezett, a milyet még keleten is ritkán -találunk. A Dervaze Arak kapun vonultunk be. Az eddig látott házak, -az előépületek s maga a kapu egészen romokban feküdtek. Közel a -kapuhoz, a város belsejében van az ark (citadella), magasságánál -fogva fő czélpontja az afghanok lőszereinek, leégve s félig -lerombolt állapotban. Ajtók és ablakokról hiányzik a fa, mert az -ostrom alatt nagy szükséget szenvedett a város tüzelő szerekben, s -a puszta falnyilásokban egyegy meztelen afghan vagy hindu guggol, -méltó őrei ez elpusztult helynek. Minden lépten nyomon nagyobbnak -találtuk a pusztulást, egész városrészek üresen, elhagyottan -álltak. Csak a bazár, vagy is annak kupolával fedett része, mely -már sok ostromot kiállott, bár uj népessége alig volt benne három -hónap óta, nyujtá érdekes képét azon életnek, melynek jellege az -India, Persia és Közép-Ázsia vegyületét még a bokharai bazárnál is -világosabban tünteti elő. Csak a hadzsi <span class= -"pagenum"><a name="Page_248" id="Page_248">-248-</a></span> Reszul -karavánszerajtól a No karavánszerajig tartott a tulajdonképeni -tolongás; és még e kis téren is az afghanok, indusok, tatárok, -turkmanok, perzsák és zsidók fajkülönbsége meglepő látványt -nyujtott. Az afghan vagy nemzeti öltönyében, mely hosszu ingből, -gatyából s egy szennyes lepedőből áll, vagy katonai pongyolában -diszeleg; s ilyenkor veres angol kabátját, e kedvencz ruháját, -melyet még alvásközben sem tesz le, veti inge fölé, mig fejét -festői indo-afghan turbán boritja. Más czivilizáltabbak félig persa -ruhában járnak. A fegyver általános divatban van, polgári állásuak -ugy, mint katonák ritkán mennek kard és paizs nélkül a bazárba, sőt -láttam többeket, kik, hogy teljesen fashionablek legyenek, egy -egész arsenált hordtak magokon, mely két pisztolyból, kard, tőr, -handzsár, puska és paizsból állt. A vad s nyers tekintetü afghanhoz -csak a turkmanhoz közeledő dsemsidi hasonlitható, a nyomorultan -öltözött herati, a meztelen hezare s a vidék tejmurijai egészen -eltünnek mellette; mindenki alázatosan halad el előtte, és soha -uralkodót vagy hóditót nép annyira nem gyülöl, mint a herati az -afghant.</p> -<p>Maga a bazár, melynek keletkeztét Herat fénykorára, Hüszejn -Mirza szultán idejére teszik, s igy négy száz éves, még romjaiban -is megérdemli a szép melléknevet; s azelőtt, a mint mondják, a -Dervaze Araktól a Dervaze Kandaharig<a name="FNanchor_60" id= -"FNanchor_60"></a><a href="#Footnote_60" class="fnanchor">60)</a> -egész utczát képezett. Most persze, s különösen az utóbbi ostrom és -pusztitás után, <span class="pagenum"><a name="Page_249" id= -"Page_249">-249-</a></span> a bazár boltjai csak lassankint nyilnak -meg ismét; de az ipar és kereskedelemre az afghanok rablásszerü -vámrendszere alatt nem nagy jövő vár. Szinte hihetetlen, mily nagy -adás-vevési adó vétetik minden akként kereskedő és vevőtől. A ki öt -francon egy pár csizmát vesz, fizet másfél francot, egy másfél -francos süvegért egy francot, nyolcz francos bundáért két francot -stb. Minden ki- vagy bevitt tárgyat a vámszedők által, kik a város -s a bazár különféle részein vannak elhelyezve, meg kell -bélyegeztetni.</p> -<p>Herat városának ős lakói persák, még pedig azon törzsből, mely -Szisztantól északkeletre terjedt ki, s a régi Khoraszan tartományt -képezte, melynek Herat legújabb ideig fővárosa volt. Később a -Dsengiz és Timur által eszközölt bevándorlások török-tatárral -vegyiték a népet, s az egész lakosság, mely hezarék, dsemsidiek, -firuzkuhik, tejmeniek vagy timuriakra oszolva teljesen különböző -eredetü törzsekből áll, s csupán politikai tekintetben vétethetik -egy nemzetnek, a melynek Csahrajmak közös nevet adtak. – Ennyit -Dsölgei-Herat lakosságáról.</p> -<p>A várat nagyobbrészt persák lakják, kik a persa befolyás -fentartására s gyarapitására, az utolsó században költöztek át ide. -Nagyobbrészt kézmivesek s kereskedők. Herat városban minden tiz -emberre csak egy afghan esik, s ezek is féligmeddig már persákká -lettek, s különösen az utolsó ostrom óta esküdt ellenségei -fajrokonaiknak; a kabuli vagy kaker (kandahari), mint hóditó rájok -nézve épen oly idegen és gyűlölt, mint Herat őslakosainak -szemében.</p> -<p>Rám a Heratban talált tarka tömeg kellemes hatást <span class= -"pagenum"><a name="Page_250" id="Page_250">-250-</a></span> -gyakorolt. Látva az afghán katonákat angol egyenruháikban, fejökön -csákóval, – mely viselet az iszlam nyilt parancsaival ellenkezik, s -melynek behozatala a török hadseregben lehetetlennek -tartatik,<a name="FNanchor_61" id="FNanchor_61"></a><a href= -"#Footnote_61" class="fnanchor">61)</a> – szinte hajlandóvá lettem -hinni, hogy oly országban vagyok, melyben már nincs mit félnem az -iszlami fanatismustól, s a terhes álarczot végre elvethetem. Midőn -sok katonát leborotvált bajuszszal láttam, mely divat az iszlam -szerint halálos bűn, s még Konstantinápolyban is a vallás -megsértésének tartatik, – azon kellemes remény támadt bennem, hogy -talán nehány angol katonatiszttel is fogok találkozhatni. Mennyire -megörültem volna, ha itt Brittaniának egy fiára akadok, ki az -akkori politikai viszonyoknál fogva bizonyosan nagy befolyással -birt volna! Elfeledém, hogy a kelet sohsem az, a minek látszik, s -ezen csalódásom volt egyike a legkeserűbbeknek.</p> -<p>Erszényem, a mint már emlitém, teljesen kiürülvén, rögtön -Heratba érkeztünk után kénytelen voltam szamaramat eladni. A -szegény állat az uton egészen elsoványodott, s én mindössze 26 -kránt kaptam érte, miből ötöt rögtön adó s némely apró tartozások -lefizetésére kellett forditanom. Helyzetem a legkellemetlenebb -volt. A kenyérhiányon még lehetett volna valahogyan segiteni, de az -éjszakák már nagyon hűsek voltak, s minden testi edzettségem -daczára sokat kellett szenvednem, <span class="pagenum"><a name= -"Page_251" id="Page_251">-251-</a></span> midőn valamely nyilt, -fedetlen rom alatt, vékonyan öltözve, a puszta földön voltam -kénytelen aludni. Azon gondolat, hogy csak tiz napi járásra vagyok -Persiától, uj reményt öntött belém; de az odajutás roppant -nehézséggel járt. Egyedül lehetetlen volt mennem, s a Mesedbe -készülő karaván még szaporodni iparkodott s kedvező pillanatra -várt, mert a tekketurkmanok nemcsak az utakat tették igen -veszedelmesekké, hanem még Herat kapui előtt is elfogdosták az -embereket, s fosztogatták a falukat és karavánokat. Megérkezésem -első napjaiban hallám, hogy egy persa követ, Mehemmed Bakir khán, -kit Khoraszan kormányzója szerencsekivánatokkal küldött Heratba a -fiatal szerdarhoz, nemsokára visszamegy Mesedbe. Rögtön -tisztelkedtem nála, s kértem, vigyen el magával. A persa igen -udvarias volt, de, bár többször emlegettem szegénységemet, nem -figyelt rá, s azt kérdezte tőlem, a rettentően eltorzult hadzsitól, -hogy hoztam-e szép lovakat Bokharából. Minden szava arra látszott -mutatni, hogy keresztül akar látni álarczomon; mire észrevevén, -hogy nincs tőle mit várnom, tovább mentem. Nemsokára elment, s vele -a Szamarkand és Kergiből velem együtt idejött hadzsik nagy része. -Minnyájan elhagytak, csak Molla Iszhák, derék kungrati utitársam -hitt szavamnak, midőn mondám neki, hogy Teheránban jobb sors vár -rám, s velem maradt. A derék ifjú nappal ennivalót s tüzelőszert -járt koldulni, s este elkészité vacsoránkat, melyet csak nagy -biztatásaimra evett meg velem egy tálból. Molla Iszhák különben a -legérdekesebb szerepet játsza kalandjaimban, most Mekka helyett -Pesten él, s a következő lapokon többször meg fogok róla emlékezni. -<span class="pagenum"><a name="Page_252" id= -"Page_252">-252-</a></span></p> -<p>Hogy Mesed felé való tovább utazásunkra minden segély-forrást -igénybe vegyek, elmentem az uralkodó fejedelem, Szerdar Mehemmed -Jakub khánhoz is, Afghanisztan mostani királyának tizenhat éves -fiához, kire a meghóditott tartomány kormányzása bizatott, mert -atyja, mindjárt trónralépte után Kabulba sietett, hogy -testvéreinek, kik őt a koronától meg akarták fosztani, igyekvéseit -meghiusitsa. A fiatal fejedelem a Csahrbagban, azon palotában -lakott, mely Todd őrnagynak is szállásul szolgált; s bár az ostrom -által sokat szenvedett, lakhatóbb volt a teljesen lerombolt várnál. -A négyszögletes udvarnak, vagy a mint, bár mindössze nehány fát -láttam benne, neveztetett: kertnek egy része neki s nagyszámú -cselédségének alvóhelyül szolgált; a tulsó részen egy nagy, hosszas -szobában naponkint négy-öt óráig adott arz-ot (nyilvános -kihallgatásokat). A fejedelem mindig egyenruhában járt, magas álló -gallérral, s többnyire az ablaknál ült egy karos székben, s hamar -megúnva a sok kérelmezőt, kiket hivatalosan el kelle fogadnia, egy -csapat riszale-val – igy hivják az afghan hadak szinét, – hadi -gyakorlatokat tartatott ablaka előtt, s öröme telt benne, ha -láthatta a mozgó hadsorokat, s hallhatta a gyakorló tiszt menydörgő -szavát, ki különben a „Right shoulder forward!“ „Left shoulder -forward!“ vezénykiáltásokat valódi angol hangsúlyozással ejté -ki.</p> -<p>Midőn Molla Iszhák kiséretében az emlitett udvarba léptem, -javában folytak a hadi gyakorlatok. A katonáknak meglehetősen jó -katonai tartások van, sőt sokkal jobb, mint a már negyven év óta -begyakorlott török seregnek; s europaiaknak tartaná őket az ember, -ha nagy részök nem hordana kabuli hegyes czipőket s rövid -<span class="pagenum"><a name="Page_253" id= -"Page_253">-253-</a></span> nadrágjaik a hosszu szoritóval nem -volnának annyira megfeszitve, hogy a térden minden pillanatban -megrepedéssel fenyegetnek. Egy ideig e gyakorlatokat nézdelvén, az -elfogadó terem ajtajához mentem, melynél egy sereg szolga, katona -és kérelmező ácsorgott, nagy turbánomnak, mely fejemen volt, -valamint zarándok külsőnknek, melyre a fáradságos úton tettünk -szert, köszönhetém, hogy mindenki kitért utunkból, s zavartalanul a -terembe lépheténk. A fejedelem a fölebb leirt helyzetben volt, -jobbján vezirje ült, s ezután sorban a fal mellett más tisztek, -mollák és heratiak, köztük egy persa is, Imamverdi Khán, ki valami -gaztett miatt Mesedből (Dsam) ide menekült. A fejedelem előtt állt -möhürdarja (pecsétőr) s négy öt más szolga. Dervisi állásomhoz -képest a szokásos üdvözlettel léptem be; aztán anélkül hogy ezáltal -feltünést okoznék, egyenesen a fejedelemhez mentem, s leültem közte -és a vezir közt, miután e testes afghant kézzelfoghatólag -figyelmeztetém, hogy adjon helyet. A jelenlévők kaczagtak, de én -nem engedém magam kivétetni sodromból s rögtön felemelém kezeimet, -hogy a szokásos ülőimát elmondjam.<a name="FNanchor_62" id= -"FNanchor_62"></a><a href="#Footnote_62" class="fnanchor">62)</a> -Ezalatt a fejedelem erősen szemügyre vett; láttam, hogy meg van -lepve, s midőn áment mondék s az egész társaság velem együtt -szakállát simogatá, félig felemelkedett székéből, s ujjal rám -mutatva, félig nevetve, félig csudálkozva felkiáltott: „Vallahi -billahi suma ingiliz hestid!“ (Istenemre, esküszöm, hogy ön -angol)!</p> -<div class="figcenter" style="width: 575px;"><a href= -"images/i009hq.jpg"><img src="images/i009.jpg" alt= -"„ESKÜSZÖM, ÖN ANGOL!“" title="„ESKÜSZÖM, ÖN ANGOL!“" /></a> -<p class="caption">„ESKÜSZÖM, ÖN ANGOL!“</p> -</div> -<p>Hangos nevetés követé a fiatal királyfiu sajátságos <span class= -"pagenum"><a name="Page_254" id="Page_254">-254-</a></span> -ötletét, de ő nem engedé magát zavartatni, leugrott székéről, -elénkbe állt, s kezeivel tapsolva, mint egy gyermek, aki valamit -talált, kiáltott: „Hadzsi kurbunet (legyek áldozatod!) valld meg, -nemde ingilis vagy, tebdil-ben?“ (Incognito). Viselete oly naiv -volt, hogy szinte sajnáltam, miszerint e gyermek örömét el kell -rontanom, de volt okom még az afghanok vad fanatismusától tartani, -s ugy tevén, mintha a tréfát már kissé sokallanám, mondám: „Szahib -mekun (hagyd el); ismerni fogod e mondást: a ki igazhivőt, bárcsak -tréfából hitetlennek tart, maga lesz azzá. Adj inkább valamit -fatihámért, hogy tovább utazhassam.“ Komoly tekintetem s az -elrecitált hadisz kivették az ifjut sodrából, félig-meddig -elszégyelve magát ismét leült, s avval mentegetődzött, hogy soha -bokharai hadzsit még nem látott ily arczvonásokkal. Azt felelém -neki, hogy nemis Bokharából, hanem Konstantinápolyból való vagyok, -s midőn ennek bizonyságául megmutatám neki útlevelemet, és -unokatestvéréről, Dsilaleddin khánról beszéltem neki, Akbar khán -fiáról, ki 1860-ban Mekkában s Konstantinápolyban volt, és a -szultánnál kitünő bánásmódban részesült, egészen megnyugodott. -Útlevelem kézről kézre járt a társaságban, mindenki kifejezte -helyeslését, a fejedelem nehány kránt adott, s azon meghagyással -bocsátott el, hogy ittlétem alatt még többször látogassam meg, a -mit megis tevék.</p> -<p>E tréfa, bár szerencsésen végződött, mégis kellemetlen -következményeket vont maga után Heratban tartózkodásom alatt. A -fejedelem után mindenki átöltözött angolra akart bennem ismerni, s -persák, afghanok és heratiak, nyiltan bevallva, azért jöttek -hozzám, hogy <span class="pagenum"><a name="Page_255" id= -"Page_255">-255-</a></span> e gyanú valóságáról meggyőződjenek. A -legtolakodóbb egy hadzsi Sejkh Mehemmed nevü öreg ember volt, kit -mindenki nagy csillagásznak s tudósnak tartott, s ki a persa és -arab irodalomban csakugyan meglehetős olvasottsággal birt. Elmondá, -hogy Khanikovval utazott, s neki Heratban nagy szolgálatokat tett, -a miért ez egy ajánló levelet adott neki a teheráni orosz követhez, -melyet általam szeretne ennek kezébe juttatni. Hiába iparkodtam -elhitetni a jó öreggel, hogy semmi összeköttetésben nem állok az -oroszokkal; elment, de meggyőződését nem valék képes megingatni. -Legkülönösebbeknek találtam a persákat s afghanokat. Ezek olyan -Eldred Pottinger-féle embert véltek bennem felfedezni, ki mint -lókereskedő jött Heratba, s utóbb a város felett uralkodott. Azt -mondták, hogy van itt több száz, sőt több ezer arany erejéig -hitelem, de azért senki sem akart nehány kránt adni kenyérre.</p> -<p>Mily hosszúnak találtam az időt, melyet Heratban kellett -töltenem, mig egy karaván nem jön arra! A város komoran, szomorúan -nézett ki, a vad hóditóktól való félelem minden arczról volt -olvasható, s a beszélgetéseknek még mindig az utólsó ostrom és -pusztitás képezte tárgyát. A heratiak azt beszélik, – a mi azonban -nem áll, – hogy Doszt Mohammed khán nem a kabuliak vitézsége, hanem -az őrség árulása által vette be a várost. Szerintök a -közkedvességben állt Szultan Ahmed megmérgeztetett, s fia Sanauvaz, -kit a heratiak majdnem istenként tisztelnek, csak akkor tudta meg -az árulást, mikor a paltanok nagy része már a várba nyomult -volt.</p> -<p>Ama harcz, melyet az ostromlott fejedelem hű és őt valóban -szerető alattvalóival elkeseredett ipja ellen <span class= -"pagenum"><a name="Page_256" id="Page_256">-256-</a></span> viselt, -egyike volt a leghevesebbeknek; a küzdelem szenvedéseinek -elbeszélése fájdalmasan érint, s még fájdalmasabban a rablásoké, -melyek a bevétel után nehány napig tartottak, miután sok herati -vagyonával együtt visszatért a városba. Négyezer afghan katona, kik -különböző törzsekből s ezredekből választattak ki, az adott jelre a -város több oldaláról a védtelen házakra rohantak s nemcsak pénzt, -ruhákat, fegyvereket, házi eszközöket s más egyéb holmit, melyek -szemügyre ötlöttek, raboltak el, hanem arra kényszeritettek -mindenkit, hogy majd mindenét vesse le, ugy hogy a lakosok a -teljesen kipusztitott s kiüresitett házakban félmeztelenül maradtak -hátra. Még a betegektől is elvették az ágyneműt és ruhát, valamint -a csecsemők bölcsőjét és értéktelen pólyáit is. Egy molla, kit -minden könyvétől megfosztottak, beszélte nekem, hogy legszebb -kéziratai közül körülbelől hatvan darabot vesztett el. Legjobban -fájt neki, hogy egy korántól, melyet nagyatyjától öröklött, -megkellett válnia. Szivszakadva kérte a fosztogató afghánt, hogy -legalább ezen egy könyvet hagyja meg nála, s megigéré, hogy érette -abból imádkozni fog. „Soha se fáradj – mondá a kabuli – van kis -gyermekem otthon, majd az imádkozik belőle éretted. Csak add -ide.“</p> -<p>Ki a szennyes és fösvény afghánok kapzsiságát ismeri, könnyen -elgondolhatja, hogyan viselik magukat az ily fosztogatásoknál. A -várost egy napig, a környéket pedig hónapokon át birságolta a -megszállók csapatja. A háború eme természetes következményeit, -melyek a czivilizált országokban is feltalálhatók, az afghánoknak -egyébiránt nem akarjuk oly nagyon szemére vetni. Csak az kár, hogy -hibás politikájuk által a helyett, hogy <span class= -"pagenum"><a name="Page_257" id="Page_257">-257-</a></span> a vert -sebeket begyógyítanák, a meghóditott tartományt még inkább tönkre -juttatni igyekszenek, s ez által a környéken, hol kétségkivül -fontos szerepet játszhatnának, oly gyülöletessé teszik magukat, -hogy inkább ily kétségbeesett harczba bocsátkoznak, mint sem az -afghánok fensőbbségét elismerjék. Herat, melynek most ujra -fölkellene virágoznia, egy jószivü de tapasztalatlan ifjunak -adatott át. Gondnoka, a dsemsidi khán, a turkmanoknak, kiknek -berontásaitól az országot védnie kellene, kezére játszik, s ezek -portyázásaikat Herattól nehány órányi távolságig terjesztik ki, s -nincs oly hét, melyben a falvakat meg ne támadnák, ki ne rabolnák s -a lakosokat fogságra ne hurczolnák. A herczeg vezirje, kit Nazir -Naimnak hivnak, oly férfiu, kinek otromba arczvonásai a -megtestesült ostobaság czégérének tekinthetők. Egyébiránt két hó -alatt annyira meggazdagodott, hogy magának Kabulban két házat -szőlővel szerzett. Miután a város és a tartomány belügyei kezében -vannak, hivatalos óráinak egész tartama alatt pörösködők és -kérvényezők által szokott környezve lenni. Ebbe csakhamar beleun, s -miután az új kormányzást illető kérdések és kérelmek hozzá -intéztetnek: hogy az unalmas tárgyalásokat kikerülje, a következő -stereotyp választ szokta adni: „Her csi pis bud,“ azaz: legyen ugy, -mint régen volt! Szórakozottságában, midőn gyilkolás vagy tolvajlás -miatt panaszt tesznek nála, néha ugyanezen választ szokta adni; a -kérvényező megdöbbenve másodszor is el akarja beszélni ügyét, de a -„Her csi pis bud“ feléje menydörög s el kell távoznia.</p> -<p>Ama nagy zavarnak, melyen keresztül megy minden, a legfényesebb -bizonyitéka azon körülmény, hogy <span class="pagenum"><a name= -"Page_258" id="Page_258">-258-</a></span> daczára a hallatlan -vámoknak, daczára az örökös sarczolásnak, az ifju szerdár a -hivatalnokok és a helyőrség csapatja költségeit, mely csapatok 1400 -emberből állanak, nem képes fedezni. Mr. Eastwick,<a name= -"FNanchor_63" id="FNanchor_63"></a><a href="#Footnote_63" class= -"fnanchor">63)</a> a khoraszáni herczeg-kormányzó vallomása szerint -jelenti, hogy Herat jövedelme évenkint 80,000 tomant (38,000 font -st.) tesz, melyből a polgári hivatalnokok seregén kivül öt ezred -gyalogságot és közel 4,000 lovasságot kell kitartani, melyre a -fentebbi összeg természetesen nem elégséges. A mai Heratnak, -nagyobb jövedelem mellett, sokkal csekélyebb kiadásai vannak, a -megfélemlitett várost könnyü korlátok között tartani s csupán a -rendetlenségnek róható fel, hogy az államköltségek fedezésére Kabul -havi-segélyt kénytelen küldeni. Ha Doszt Mohammed csak még egy évig -él, hogy az ujonnan elfoglalt tartomány ügyeit megállapitsa, akkor -Heratnak Afghanisztánba való belebbezése lehetségessé válik. Még ma -is az ijedelem az, mely mindent zaboláz, azonban csak egy támadás -kell bárkitől is Heratra, s a heratiak lesznek az elsők, kik az -afghánok ellen fegyvert ragadnak. Nem csak a vár siíta lakosai, -kiknek természetes vágyuk Persia felé irányul, hanem maguk a -szunnita heratiak is előnyt adnának a kizilbasoknak jelenlegi -elnyomóik felett, s nem találom túlzásnak, hogy leginkább az -ingilizek után epednek, kiknek emberiséges volta s igazságszeretete -elfeledteti vallásban és nemzetiségben a nagy különbséget. A -heratiak, Todd őrnagyban, kormányzási ideje alatt, buzgóságában s -áldozatkészségében a rabszolgák kiváltásakor,<a name="FNanchor_64" -id="FNanchor_64"></a><a href="#Footnote_64" class= -"fnanchor">64)</a> <span class="pagenum"><a name="Page_259" id= -"Page_259">-259-</a></span> oly jellemvonást láttak, mely előttük -uralkodóban hallatlannak tünt fel. Ahhoz voltak szokva, hogy saját -kormányuk rabolja és gyilkolja, nem pedig kimélje és megajándékozza -őket.</p> -<p>Elutazásom előtt két nappal egy afghán rábeszélt, hogy a -közellevő Gazergiah faluba ránduljak, a Khodsa Abdullah Anszari s a -Doszt Mohammed khán sirját megnézendő. Az oda vezető uton Moszalla -gyönyörü romjaitól bucsúztam el. A mecset, valamint a siremlék -maradványai, melyeket a nagy szultán Hüszejn Mirza halála előtt tiz -évvel (901) épittetett a maga számára, a mint már emlitve volt, -Szamarkand sirköveinek utánzásai.<a name="FNanchor_65" id= -"FNanchor_65"></a><a href="#Footnote_65" class="fnanchor">65)</a> -Az idő ezen műemlékeket még sokáig megkimélte volna, de a siíta -fanatizmus a két utolsó persa ostrom alatt gyalázatosan dühöngött. -Fájlalni lehet, hogy európai tisztek, mint Borovszki s Bühler -tábornokok, az első lengyel, az utóbbi elzászi, kik a nevezett -hadjáratnál jelen voltak, gátlólag nem léptek fel. Maga Gazergiah, -mely Herattól egy órányira van s dombos fekvése folytán már a -városból is látható, a sculptura és épitészet sok érdekes emlékével -bir, Sahruh Mirza, Timur fia idejéből, melyeket Ferrier<a name= -"FNanchor_66" id="FNanchor_66"></a><a href="#Footnote_66" class= -"fnanchor">66)</a> meglehetős bőven irt le, kivéve bizonyos hibát, -melyet az utazó tisztnek könnyen <span class="pagenum"><a name= -"Page_260" id="Page_260">-260-</a></span> meg lehet bocsátani. A -gazergiahi szentet ugyanis Khodsa Abdullah Anszarinak hivják s az -utolsó melléknév mutatja, hogy arab volt, még pedig azon törzsből, -mely a prófétával a hidsra-ban (futás) részt vett. Ő 600 évvel -ezelőtt Bagdadból Mervbe jött s innen Heratba, hol meghalt s mint -szent tiszteltetett.</p> -<p>Ma, mint a tartomány és város védszentje, nagy tiszteletben áll. -Doszt Mohammed khán lábához temetteté magát s ez által ép annyira -hizelgett földijeinek, mint a mennyire elkeserité ellenségeit. A -sir, mely a közel levő épület fala és a Khodsa sir köve között van, -midőn én láttam, még nem birt semmi diszitménynyel, de még csak -kővel sem. Fia és utódja először az örökség alapkövét akarta -letenni, s csak aztán a hagyományozó sirkövét. Ennek daczára az -afghánok hódolattal zarándokolnak oda, s a szentet hatalmas -vágytársa legközelébb egészen elhomályositja. Ugy kell neki, ő -alkalmasint egyike volt ama sok arab csalónak, mig ellenben Doszt -Mohammed az afghán nemzet megalapitója. <span class= -"pagenum"><a name="Page_261" id="Page_261">-261-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XV. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">SZERZŐ EGY MESEDBE MENŐ KARAVÁNHOZ CSATLAKOZIK. -– KUHSZUN, LEGUTOLSÓ AFGHAN VÁROS. – ALAPTALAN IJEDELEM -VADSZAMARAKTÓL. – VITA ALATT LEVŐ TERÜLET AZ AFGHAN ÉS PERSA BIRTOK -KÖZÖTT. – AZ ÚT SOKFÉLE IRÁNYBAN OSZLIK EL. – JUSZUF KHAN HEZARE. – -FERIMON. – DOLMAGE EZREDES. – SZULTAN MURAD MIRZA HERCZEG. – SZERZŐ -KILÉTÉT MEGIRJA A HERATI SZERDÁRNAK. – SAHRUD. – TEHERAN S -FOGADTATÁS AZ OTTANI TÖRÖK ÜGYVIVŐ ISZMAEL EFENDITŐL. – BARÁTSÁGOS -FOGADTATÁS MR. ALISON S AZ ANGOL KÖVETSÉGTŐL. – TALÁLKOZÁS A -SAHHAL. – KAVVAN UD-DAULET S A MERVI VERESÉG. – VISSZATÉRÉS -TREBIZONDON ÉS KONSTANTINÁPOLYON ÁT PESTRE. – SZERZŐ A KHIVAI -MOLLÁT PESTEN HAGYJA ÉS LONDONBA MEGY. – OTTANI FOGADTATÁSA.</p> -<hr class="tb" /> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0"><i>’Tis sweet to hear the -watch-dog’s honest bark</i><br /></span> <span class="i0"><i>Bay -deep-mouth’d welcome as we draw nigh home.</i> – -Byron.<br /></span></div> -</div> -<hr class="tb" /> -<p class="i0"><span class="smcap">Heratot</span> 1863-dik évi nov. -10-ikén elhagytam, Közép-Ázsia, vagy, a hogy mások nevezni szokták, -India e kapuját, hogy a nagy karavánnal, mely Mesedbe ment, -utazásom utolsó részét megtegyem. A karaván 2000 emberből állt, -kiknek fele kabuli hezare volt, kik szegénységben és nyomorban -feleségeik és gyermekeikkel a siíta szentekhez zarándokoltak. Ámbár -az egész egy testület volt, mégis mindenki bizonyos osztályokba -sorakozott. Én egy csapat kandahari afghánhoz jutottam, kik -indigóval vagy prémárúkkal kereskedtek Kabulból Persiába, mert -<span class="pagenum"><a name="Page_262" id= -"Page_262">-262-</a></span> ezek történetesen ugyanazon dsilodart -fogadták meg, kit én rábeszéltem, hogy engedjen egy könnyen -megterhelt öszvérre ülni, s megigértem, hogy Mesedben ugy fogom -megfizetni, mintha egy magam használtam volna. Azon kijelentéssel, -hogy Mesedben segithetek szegénységemen, hadzsi voltom ellen magam -támasztám az első kételyt, de még sem merészeltem az álarczot -egészen letenni, mert az afghánok, kik fanatikusabbak, mint a -bokharaiak, az uton bizonyára boszút állnak. E bizonytalan állásom -különben nem volt érdektelen legközelebbi környezetemmel való -érintkezésben, mert mig némelyek tetőtül talpig töröknek tartottak, -mások angolt akartak bennem felfedezni, a pártok czivakodtak -egymással s igen mulatságos volt látni, hogy az utóbbiak mint -győzedelmeskednek az elsők felett, mert a mint Mesedhez -közeledtünk, az alázatos, görnyedező dervisből mindinkább valódi -európaivá bonyolódtam ki. Nehány afghan, nagy indigós házak -ügynökei Multan és Sikarpurból, átváltozásomhoz egészen hozzá -illeszkedni igyekeztek, mert mig Herat területén Gazi (küzdők, t. -i. az angolok ellen) voltukkal büszkélkedtek s nagy áradozással -szóltak a kabuli győzelemről, Mesedhez közel azt közölték velem, -hogy ők is angol alattvalók lennének, csak mutatnám be őket -Mesedben a Vekil daulet-nek (az angol consuláris ügynöknek), -minthogy ennek befolyásos védelme kereskedelmi ügyekben rájok nézve -nagy haszonnal volt. Mindezt a legkisebb pirulás nélkül tették. A -keleti álarczban születik s abban hal meg, őszinteség nem lehet s -nem is lesz sohasem keleten.</p> -<p>Utunk Nukre-n, Kale Szefer Khan-on, Ruszenek-en, Sebes-en és -Kuhszun-on át vezetett. Az utolsó előtti <span class= -"pagenum"><a name="Page_263" id="Page_263">-263-</a></span> helynél -kezdődik az erdőség, mely a Heri partján terjed ki, s leselkedő -turkmanoknak búvóhelyül szolgál. Kuhszun-ban, hol a herati terület -véget ér, két napig kellett időznünk, hogy a legutolsó afghan vámot -megfizessük. Második napon a karavanszeraj tornyáról nagy -porfelleget vettek észre, mely a faluhoz közelgett. Turkmanok! -turkmanok! hangzott minden felől; a rémület a karavánban és faluban -leirhatatlan; végül a porfelleg közel jött s nagy csapat vad -szamarat láttunk, mely nehány száz lépésnyire közelgett, aztán -megfordult s a sivatagon eltünt. Innen a persa határig, mely Kahriz -és Tajbad-nál kezdődik, terjed el azon uratlan országrész, melyen -át északról a tekke, szalor és szarik törzsök küldik alamanjaikat -délre egész Khaf, Kain, sőt még Bihrdsan-ig is. Ezek nehány száz -lovasból állanak, kik a falvakat megtámadják s a lakosokat és -nyájakat magukkal hurczolják.</p> -<p>Karavánunk, nagy száma daczára, Kuhszun-ból kiséretül minden -fegyverfogható egyént magával vitt. Kafirkale-nál találkoztunk egy -karavánnal, mely Mesedből jött. Azt hallottam tőle, hogy Dolmage -ezredes, angol tiszt persa szolgálatban, kit már előbb ismertem, az -utóbbi városban van, s e hirnek nagyon megörültem. Kafirkale után -Dagaru karavanszerajhoz érkeztünk; itt elágazik az út, az egyik -Kahriz és Türbeti Sejkh Dsam-on át sikságon vezet keresztül, a -másik Tajbad, Riza, Sehrinov-on át igen bérczes s ennek folytán -kevésbé lenne veszélyes, mint az első, melyet a karavan legnagyobb -része választott, mig nekünk az afghanok kedveért az utóbbit -kellett megtenni. Utunk Taybad-tól kezdve sivár, elhagyatott -tájékon haladt át, mely a Bakhirz <span class="pagenum"><a name= -"Page_264" id="Page_264">-264-</a></span> nevet viseli, s melyet a -szunnita hezarék laknak, kik Kale No-ból jöttek ide. Öt állomás -van, mig a kalenderabadi sikságra érkezhetni. Sehrinov-ban Juszuf -khán szertibbel (tábornokkal) találkoztam, a hezarék főnökével, ki -Persiától fizettetik, de ennek elkeseredett ellensége. A határhoz -való kiküldetése jó, mert csak a hezarék mérközhetnek meg a -turkmanokkal, s ezek félnek is tőlük, másrészről nem helyes -politika a veszély mellett, mely Persiát az afghánok részéről -fenyegeti, itt ellenségeket használni fel határőrizetül.</p> -<p>Sehrinov-ból Himmetabad-on és Kellemunar-on át mentünk (az -utóbbi szó koponya-halmot jelent); Kellemunar hegy csúcsán fekszik, -s csak egyetlen egy toronyból áll, mely a megtámadások elleni -védelmül épittetett fel. A nagy hideg miatt sokat szenvedtünk, de a -legközelebbi napon Ferimon-ra érkeztünk, utunkon az első faluba, -melyet persák laknak, s itt meleg istálló elfeledteté velem több -napos szenvedéseimet. Végre Heratból való elindulásunk utáni -tizenkettedik napon, Riza imám mecsetje és siremlékének gazdagon -aranyzott s a távolból előragyogó kupolája mutatá, hogy elértem -Mesed-et, a várost, hol szenvedéseim megszünendők voltak, s mely -után oly sokáig epedtem. Ennek első megpillantása nagyon meghatott, -de be kell vallanom, hogy még egy hónappal ezelőtt is azt hivém, -hogy e fontos pillanat hevesebben fog meghatni. A nélkül, hogy -vállalkozásom veszélyeit túloznám, innen számithatom ujra -születésemet. Különös, hogy a veszélyből végképen megszabadulván, -csakhamar egykedvű lettem s a mint a város kapuinak közelében -voltunk, elfeledtem a turkmanokat, a sivatagot, a viharokat, egy -szóval mindent. <span class="pagenum"><a name="Page_265" id= -"Page_265">-265-</a></span></p> -<p>Megérkezésem után félórával Dolmage ezredeshez mentem, ki itt a -herczeg kormányzónál több fontos hivatalt viselt, s mindenütt -tekintélyben állt. Még hivatalhelyiségeiben volt, szolgái hivták el -onnan, egy különös bokharai hadzsi megérkeztét jelentvén be. Sietve -jött haza, sokáig mereven nézett reám, s csak akkor ismert fel, -midőn beszélni kezdtem. Szivélyes ölelése és könybe borult szeme -azt mondták, hogy benne nem csak europait, hanem egyszersmind -barátot is találtam. A derék angol azonnal felajánlotta nekem -házát; az ajánlatot elfogadtam s csak vendégszeretetének -köszönhetem, hogy a fáradalmakból oly hamar kiépültem s egy hónap -mulva, a tél daczára, utazásomat Teheránba folytathattam.</p> -<p>Dolmage ezredes Mesed-ben való időzésem alatt Szultan Murad -Mirza herczeg-kormányzó, a jelenlegi sah nagybátyjának is -bemutatott. E herczeg, az angol érzelmü Abbasz Mirzának egyik fia, -a Huszam esz-szaltanat, azaz a birodalom meztelen kardja -melléknevet viseli. Ő csakugyan az, mert csak folytonos éberségének -és erélyének köszönhető, hogy Khoraszan-t kormányzása alatt a -turkmanok kevésbé zavarják s az utak lassankint élénkülnek. -Többször tisztelkedtem nála s mindig különös kegygyel s -előzékenységgel fogadtattam. Órák hosszáig beszéltünk -Közép-Ázsiáról, mely felől meglehetősen van értesitve, el volt -ragadtatva a felett, hogy a bigot és bizalmatlan bokharai emir, ki -minden siíta megbotránkozására Emir ül muminin<a name="FNanchor_67" -id="FNanchor_67"></a><a href="#Footnote_67" class= -"fnanchor">67)</a> (az igazhivők fejedelme) nevet viseli, általam -megáldatá magát. A dicsérethez, melyet Szultan Murad Mirza, -Khanikov és Eastvick uraktól jogot nyert, <span class= -"pagenum"><a name="Page_266" id="Page_266">-266-</a></span> csak -annyit akarunk hozzá tenni, hogy erély, jó itélet, s hazaszeretet -dolgában nem csak Persiában, hanem magában Törökországban is nincs -sok hozzá hasonló. De egy fecske nem csinál nyarat, és képessége -Persiában soha sem fog hozzá méltó müködési kört találni.</p> -<p>Európai ruhák hiányában turbánomat s keleti öltözetemet -Mesed-ben szintugy, mint Teherán-ba való tovább utazásomban meg -kellett tartani, a dervis-incognitónak azonban, mint az olvasó -könnyen elgondolhatja, teljesen búcsut mondtam. Az európai tiszttel -való társalgásom herati utitársaimnak eléggé tudtára adá, hogy ki -és mi vagyok, különösen az afghánok a legtarkább s legfurcsább -combinatiókat gondolták ki mivoltom és küldetésem felől. Minthogy -elképzelhetém, hogy a herati fiatal herczeget erről tudósitani -fogják, jobbnak tartottam, ha ezen hirt a szokásos alakban magam -juttatom tudomására. A királyi ifjuhoz intézett levelemben üdvözlém -éles belátása miatt s megirtam neki, hogy nem vagyok ugyan angol, -de nagyon közel ehhez, t. i. európai. Ő igen szeretetre méltó -férfiu, de azt tanácsolnám neki, hogy jövőre az idegent, kit helyi -viszonyok incognitora kényszeritnek, ne akarjon igy nyilvánosan -leálczázni.</p> -<p>A karácsoni ünnepet a derék angol tiszttel töltvén el, dec. -26-ikán elindultam Teherán felé, karaván s más kiséret nélkül, -egyedül mollám társaságában. Mindketten lovagoltunk és pedig jó -lovakon, melyek az enyimek voltak. Konyhaedényt, ágytakarót s -minden lehető kényelmi szert is magunkkal vittünk, s bár tél -közepén 24 állomást kellett bejárnom, a gyönyör, melyet ez uton -<span class="pagenum"><a name="Page_267" id= -"Page_267">-267-</a></span> éreztem, midőn minden lépéssel a kedves -nyugathoz közeledtem, elfelejthetlen. A Mezinantól Sahrudig való -négy állomást is, hol a persák a turkmanok miatti félelmükben -ágyukkal kisértetik magukat, magánosan tettem meg.</p> -<p>Az utóbbi városban a karavanszerajban egy angolt láttam -Birminghamból, ki gyapjut s gyapotot vásárolni időzött itt. -Elképzelhetni a britt meglepetését, midőn én hadzsi-jelmezben s -nagy turbánnal fejemen, ez idegen országban „How do you do“-val -szólitottam meg. Rendkivülileg megütődve, arczszine átváltozott, s -háromszor kezdte a „Well J“-vel a nélkül, hogy többet rebeghetett -volna. A további felvilágositás kisegité zavarából, vendége lettem -s pompás napot töltöttünk el vele, s egy jól müvelt oroszszal, ki a -Kavkaz kereskedelmiház ügynökeként tartózkodott itt. Sahrudból 11 -napra volt szükségem, hogy elérjem a persa fővárost. Jan. 19-dikén -este felé két órányi távolra voltam tőle, s itt, Sah-Abdul-Azim -falunál, az alkonyat folytán elég különösen eltévedtem. Midőn végre -hosszu bolyongás után a város kapujához érkeztem, ez már zárva volt -s az éjt a nehány lépésnyi távol karavanszerajban kellett töltenem. -Másnap reggel, nehogy valaki furcsa öltözetemben megismerjen, -Teherán utczáin át a török követséghez siettem.</p> -<p>Hogy mint éreztem magam, midőn az épületbe léptem, melyet tiz -hónappal ezelőtt mondhatni kalandos tervekkel hagytam el, az olvasó -elképzelheti. A hir, hogy Hajdar efendi, jóltevőm, Teheránt -elhagyta, nagyon megszomoritott, de meg kell vallanom, hogy -helyettese, Iszmael efendi, ki mint követségi ügyvivő volt a persa -udvarnál hitelesitve, nem kevesebb jósággal és <span class= -"pagenum"><a name="Page_268" id="Page_268">-268-</a></span> -szivélyességgel fogadott. E fiatal török diplomata, ki rendkivüli -finom müveltségéről s kitünő jelleméről ismeretes, -szeretetreméltósága által örökös adósává tett. A követségi -épületben nekem azonnal nehány szobát engedett át, a tökéletes -kényelem, melyet Teheránban két hónapon át élveztem, fáradságteljes -utazásom minden baját és szenvedését elfeledteté, s csak hamar oly -erősnek éreztem magam, hogy ujból megtehettem volna hasonló utat. -Nem kevesebb szivességben részesültem az angol követségnél. A -királynő kitünő képviselője, mr. Alison<a name="FNanchor_68" id= -"FNanchor_68"></a><a href="#Footnote_68" class="fnanchor">68)</a> -valamint a két titkár, Thompson és Watson urak igen örültek -utazásom szerencsés befejezésének, s csak pártolásuknak -köszönhetem, hogy Angolországba érkeztemkor utazási emlékirataim -kiadására nem reménylt, sőt meg nem érdemlett segélyt találtam.</p> -<p>A királynak is, ki látni kivánt, Iszmael efendi által -hivatalosan bemutattatám. Az ifju Naszr ed-din sah kertjében -fogadott. A külügyi miniszter s az első hadsegéd által -bevezettetve, nagyon meglepettem, a mint Iran minden tartományának -uralkodója egyszerü, félig keleti, félig europai öltözetben<a name= -"FNanchor_69" id="FNanchor_69"></a><a href="#Footnote_69" class= -"fnanchor">69)</a> lorgnonnal nézte közeledésünket. A szokásos -üdvözletek után megkezdődött a társalgás utazásom felett. A király -minden királyi <span class="pagenum"><a name="Page_269" id= -"Page_269">-269-</a></span> testvére után tudakozódott a távoli -keleten, s midőn politikai jelentéktelenségük s gyöngeségükre -utaltam, kis gasconnadetól nem tartóztathatá magát, s igy szólt -egyik vezirhez: „15,000 emberrel mindennek véget lehetne vetni!“ -Természetesen a mervi catastropha utáni felkiáltás: „Kavvam! -Kavvam! redde mihi meas legiones!“<a name="FNanchor_70" id= -"FNanchor_70"></a><a href="#Footnote_70" class="fnanchor">70)</a> -egészen elfelejtetett. Herat is szóba került társalgás közben. -Naszr ed-din sah azt kérdezé, hogy valljon minő most a város, mit -csinálnak lakosai. Azt feleltem, hogy Herat romhalommá lett s a -lakosok a persa Felség jóléteért imádkoznak. A király csakhamar -észrevette, mire czélozom és hirtelen, a mint beszélni szokott, a -mesebeli róka módjára szólt: „Az ily elpusztult városokat nem -szeretem.“ Az audientia végén, mely félóráig tartott, az uralkodó -csodálatát fejezte ki utazásom felett. Kiváló kegye jeléül az -oroszlán- és naprendnek negyedik osztályát adományozta nekem, -miután utazásom rövid történetét kellett számára megirnom.</p> -<p>Mart. 28-dikán, ép azon napon, melyen mult évben közép-ázsiai -utamra elindultam, elhagytam Teheránt, hogy Täbriszen át -Trebizondba menjek. Täbriszig a legszebb tavaszi időjárás volt, s -érzelmeimet a mult <span class="pagenum"><a name="Page_270" id= -"Page_270">-270-</a></span> év történeteire való visszaemlékezésnél -könnyen elképzelhetni. Akkor minden lépéssel a vad barbárság s -ismeretlen veszélyek felé közeledtem, most a civilizatióhoz s a -drága hazához. Mélyen meghatott a részvét, melyet utamon az -európaiak irántam tanusitottak. Täbriszben kitünő barátaim, a -Hanhart és Comp. svájcziak s mr. Abbot, az angol alconsul, -Erzerumban mr. Majack, Trebiszondban dr. Blau tudós barátom, -különösen pedig Dragovich ur, az előbbi porosz, az utóbbi ausztriai -consul, előzékenységük s testvéri fogadásuk által örökös adósukká -tettek. Ez urak ismerik a fáradalmakat, melyek a keleten tett -utazással járnak, s a részükről való elismerés a legédesb jutalom, -melyet az utazó várhat.</p> -<p>A mint a pillanattól kezdve, melyben Kurdisztant elhagytam, az -oszmanli arczvonásaiban nem találhattam volna fel többé semmi -keleti jelleget, úgy most Sztambult a valóságban nem létező keleti -élet csak fényesen festett függönyének tekinthettem. A Bosporus -partján csak három órán át időzhettem, de oly szerencsés voltam, -hogy az idő rövidsége daczára b. Prokesch-Ostennél, a fáradhatlan -tudós s diplomatánál tiszteletemet tehetém, s jóakaró tanácsát ez -emlékiratok kidolgozásánál soha sem tévesztém szem elől. Innen -Küsztendsén át Pestre mentem, hol dervis-társamat, a kungrati -mollát, ki Szamarkandból kisért, hátrahagytam<a name="FNanchor_71" -id="FNanchor_71"></a><a href="#Footnote_71" class= -"fnanchor">71)</a>, nekem azonban nem jutott a szerencse, hogy -hazámban tovább maradjak, mert az idény befejezte előtt akartam még -a <span class="pagenum"><a name="Page_271" id= -"Page_271">-271-</a></span> Royal geographical society elé utazási -jelentésemet terjeszteni, mi barátaim szives pártolása által -sikerült is. 1864-dik évi jun. 9-dikén Londonba érkeztem, s -hihetlen fáradságba került, mig oly két ellentét fölváltását -megszokhattam, mint Bokhara és London.</p> -<p>Valóban csodálatos, hogy a szokásnak az emberre mily hatása van. -Bár fokozatosan mentem át egyik végletből a másikba, még is minden -oly meglepőnek, ujnak és különösnek tetszett, mintha Európáról -azelőtt csak álmodtam volna s magam is ázsiai lennék. Vándorlásaim -felette nagy benyomást hagytak bennem hátra; s csoda-e, hogy néha -gyermekként megilletődtem, ha a Regent-Streetben, vagy az angol -nagyok drawing-roomjaiban Közép-Ázsia sivatagjaira s a kirgiszek és -turkmanok sátraira gondoltam? <span class="pagenum"><a name= -"Page_272" id="Page_272">-272-</a></span> <span class= -"pagenum"><a name="Page_273" id="Page_273"><br /> --273-</a></span></p> -<h1>II. RÉSZ.</h1> -<ul class="lsoff indented"> -<li>TURKMANOK.</li> -<li>KHIVA.</li> -<li>BOKHARA.</li> -<li>KHOKAND.</li> -<li>KHINAI TATÁROK.</li> -<li>UTAK.</li> -<li>FÖLDMÜVELÉS ÉS KERESKEDELEM.</li> -<li>POLITIKAI VISZONYOK.</li> -<li>OROSZOK ÉS ANGOLOK.</li> -</ul> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_274" id= -"Page_274">-274-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_275" id="Page_275"><br /> --275-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XVI. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">HATÁROK S TÖRZSFELOSZTÁS. – SEM URALKODÓ, SEM -ALATTVALÓK. – AZ ISZLAM. – AZ EZ ÁLTAL LÉTESITETT VÁLTOZÁSOK CSAK -KÜLSŐLEGESEK. – AZ AKSZAKALOK MAGUKBAN HATALOM NÉLKÜLIEK. – A -MOLLÁK BEFOLYÁSA. – A NOMÁD-SÁTRAK SZERKEZETE. – ALAMANOK S EZEK -VEZETÉSE. – PERSA GYÁVASÁG. – TURKMAN KÖLTŐK. – TROUBADOUROK. – -EGYSZERÜ HÁZASSÁGI SZOKÁSOK. – LOVAK – SIRHALMOK. – GYÁSZ A -HALOTTAKÉRT. – A TURKMANOK SZÁRMAZÁSA. – ÁLTALÁNOS VÁZLATOK A -TURKMANOK TÖRTÉNETÉBŐL. – PILLANATNYI POLITIKAI ÉS FÖLDRAJZI -FONTOSSÁGUK.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Non se urbibus tenent et ne statis quidem sedibus. Ut -invitavere pabula, ut cedens et sequens hostis exigit, ita res -opesque secum trahens, semper castra habitant; bellatrix, libera, -indomita.</i> – Pomp. Mela, de Situ Orbis, 1. ii. c. 4.</p> -<hr class="tb" /> -<h3>A TURKMANOK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VISZONYAIKBAN.</h3> -<h4><span class="smcap">Határok és Felosztás.</span></h4> -<p class="i0"><span class="smcap">A turkmanok</span> vagy -türkmenek<a name="FNanchor_72" id="FNanchor_72"></a><a href= -"#Footnote_72" class="fnanchor">72)</a>, mint magukat nevezik, -nagyobbára azon sivár tartomány-részeket lakják, melyek az Oxuson -innen a kaspi tenger partjától Belkhig, <span class= -"pagenum"><a name="Page_276" id="Page_276">-276-</a></span> s a -nevezett folyamtól délre Heratig és Asztrabadig terjednek. A -részben müvelhető földön kivül, melyet az Oxus, Murgab, Tedsend, -Görgen és Etrek-nél birnak, hol egy keveset földmüveléssel is -foglalkoznak, a turkmanok országa ama borzasztó sivatagot képezi, -melyben az utas sokszor hetekig bolyonghat a nélkül, hogy egy csepp -édes iható vizet vagy fa árnyékot találjon. A mi télen a nagy hideg -és magas hó, az nyáron a forró meleg s a mély homok, s a viharok az -év különböző részeiben csak abban térnek el egymástól, hogy az -egyik fajta a karavánok számára száraz, a másik nedves sirt -készit.</p> -<p>Hogy a turkmanok felosztását pontosabban megjelöljük, saját -kifejezéseiket akarjuk használni. Európai fogalmaink szerint a -főosztályozásokat törzsöknek nevezzük, minthogy az egész nemzet -álláspontjából indulunk ki. A turkmanok azonban, kik, a mennyire a -történet minket tanít, soha sem egyesültek egy testté, -főosztályozásaikat a khalk (arabul: nép,) névvel jelölik, s a -következőket nevezik meg: 1) Csaudor, 2) Erszari, 3) Alieli, 4) -Kara, 5) Szalor, 6) Szarik, 7) Tekke, 8) Göklen, 9) Jomut.<a name= -"FNanchor_73" id="FNanchor_73"></a><a href="#Footnote_73" class= -"fnanchor">73)</a> A khalkok egyes taif-, ezek pedig tirek-re -oszlanak el. E főtörzsöket mind rövideden megakarjuk érinteni, -figyelmünket azonban különösen a három délire: Tekke, Göklen és -Jomut-ra irányozzuk, minthogy azokat közelről láthattuk és -megismerhettük. <span class="pagenum"><a name="Page_277" id= -"Page_277">-277-</a></span></p> -<h4><span class="smcap">I. Csaudor.</span></h4> -<p>Ezen törzs a Kaspi tenger s Aral-tó közötti terület déli részét -lakja, körülbelől 12,000 sátra van és fő tirejei, melyek a kaspi -tengertől egészen Köhne-Ürgends, Buldumszaz és Kökcseg-ig Khivában -terjednek, következők: Abdal, Igdir, Eszszenlu, Karacsaudor, -Bozadsi, Burundsuk és Seikh.</p> -<h4><span class="smcap">II. Erszari.</span></h4> -<p>Ezen törzs az Oxusnak balpartját lakja Csihardsujtól Belkh-ig, -20 taife és még számosabb tire-re oszlik, és sátrainak száma 50 s -60,000 között váltakoznék. Minthogy legnagyobb részt az Oxusnak -partját lakják, s a bokharai emirnek adót fizetnek, sokszor a -Lebab-türkmen, az az parti turkmanok nevével is neveztetnek.</p> -<h4><span class="smcap">III. Alieli.</span></h4> -<p>Ezeknek főhelye Andkhuj, csak három kis tire-t alkotnak s -nincsenek többen 2–3000 sátor-aljnál.</p> -<h4><span class="smcap">IV. Kara.</span></h4> -<p>Kis, de igen vad turkman törzs, mely nagyobbára nehány kút -közelében, a nagy homok sivatagon, Andkhuj és Merv között -portyázik, és semmit sem kimélő rablásai miatt a környék összes -népei küzdenek ellene.</p> -<h4><span class="smcap">V. Szalor.</span></h4> -<p>A legrégibb történetileg ismeretes turkman törzs, mely már az -arab hódítás idejében vitézsége által hires volt, száma az előtt -valószinüleg nagyobb vala; a folytonos háboruk azonban ezt nagyon -megapaszták, csak 8000 sátra van s bár még tiz évvel ezelőtt -Mervet, e <span class="pagenum"><a name="Page_278" id= -"Page_278">-278-</a></span> fontos pontot birta, ma a tekke-k által -háttérbe szorittatva, Marcsah-on és vidékén él. A következő tire-k -s taife-kből áll:</p> -<table> -<tr> -<td><i>Taife.</i></td> -<td><i>Tire.</i></td> -</tr> -<tr> -<td>1. Jalavads</td> -<td>Jasz, Tiszi, Szakar, Ordukhodsa.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Karaman</td> -<td>Alam, Gördsikli, Bejbölegi.</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Anabölegi</td> -<td>Jadsi, Bokhara, Bakastöre, Timur.</td> -</tr> -</table> -<h4><span class="smcap">VI. Szarik.</span></h4> -<p>E törzs vitézségre nézve nem áll kisebb tekintélyben mint a -Szalor-törzs, előbbi számából azonban szintén vesztett. Ma a -szarik-ok<a name="FNanchor_74" id="FNanchor_74"></a><a href= -"#Footnote_74" class="fnanchor">74)</a> Pendsdeh környékén laknak a -Murgab partján, s a szomszédos dsemsidi-ken kivül minden turkmannal -ellenséges lábon állanak. A következő tirék s taifékre -oszlanak:</p> -<table> -<tr> -<td><i>Taife.</i></td> -<td><i>Tire.</i></td> -</tr> -<tr> -<td>1. Khoraszanli</td> -<td>Bedeng, Khodsali, Kizil, Huszejnali.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Birads</td> -<td>Kanlibas, Kulcsa, Szudsan.</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Szokhti</td> -<td>Tapir, Mumatag, Kurd, Kadir.</td> -</tr> -<tr> -<td>4. Alasa</td> -<td>Kodsak, Bogadsa, Huszejnkara, Szaad, Ökensziz.</td> -</tr> -<tr> -<td>5. Herzegi</td> -<td>Jerki, Dsanibeg, Kurama, Jatan, Japagi.</td> -</tr> -</table> -<p>Sátraik számát nekem 10,000-re mondták.</p> -<h4><span class="smcap">VII. Tekke.</span></h4> -<p>Jelenleg a turkmanok legnagyobb s leghatalmasabb törzse, mely -két főtáborra, az akhalira (Tedsendtől keletre), s a mervire -oszlik, s a legmegbizhatóbb állitás szerint körülbelől 60,000 -sátrat számit. Minthogy kevésbé <span class="pagenum"><a name= -"Page_279" id="Page_279">-279-</a></span> müvelhető földjük van -mint a többi turkmannak, ugy mondva, már a természettől rablásra -vannak kényszeritve, s valóságos isten ostorai Persia éjszakkeleti -részeinek, Heratnak s környékének. Alosztályaikból, melyek -valószinüleg számosabbak, csak a következőket jegyezhettem fel:</p> -<table> -<tr> -<td><i>Taife.</i></td> -<td><i>Tire.</i></td> -</tr> -<tr> -<td>1. Ötemis</td> -<td>Kellecso, Szultansziz, Szicsmaz, Kara Ahmed.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Bakhsi</td> -<td>Perreng, Topaz, Körszagri, Aladsagöz, Tasajak Aksefi Goh, Mavi, -Szakir, Kazilar.</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Toktamis</td> -<td>Bokburun Amansah, Gökcse Beg, Kara, Khar, Kongor, Juszuf, Jazi, -Arik Karadsa.</td> -</tr> -</table> -<h4><span class="smcap">VIII. Göklen.</span></h4> -<p>A helyzet s viszonyok után itélve, melyekben e törzset találtam, -azt a legbékésebbnek s legczivilizáltabbnak nevezhetem. A göklen-ek -nagyon szivesen foglalkoznak a földmüveléssel s nagy részük a persa -királynak is hódol. A régi Gurgan (ma a Sehri Dsordsan romjai) szép -s történetileg hires földét lakják. A következő klánok s hordákra -oszlanak:</p> -<table> -<tr> -<td><i>Taife.</i></td> -<td><i>Tire.</i></td> -</tr> -<tr> -<td>1. Csakir</td> -<td>Gökdis, Alamet, Toramen, Khorta, Karavul, Kösze, Kulkara, -Bajnal.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Begdili</td> -<td>Pank, Aman-khodsa, Boran, Karismaz.</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Kaji</td> -<td>Dsankurbanli, Erkekli, Kizil Akindsik, Tikendsi Bokkhodsa, -Kodana, Temek, Kaniasz, Dari.</td> -</tr> -<tr> -<td>4. Karabalkan</td> -<td>Csotur, Kapan, Szigirsziki, Pasej, Adsibég.</td> -</tr> -<tr> -<td>5. Kirik</td> -<td>Gijinlik Szufian, Dehene Karakuzu, Cseke, Gökesze, Kabaszakal, -Öngüt, Köngör.</td> -</tr> -<tr> -<td>6. Bajindir</td> -<td>Kalajdsi, Körük, Japagi, Jadsi, Keszir, Jaszagalik, -Töreng.</td> -</tr> -<tr> -<td>7. Gerkesz</td> -<td>Mollalar, Kösze, Atanijaz, Mehrem, Börre.</td> -</tr> -<tr> -<td>8. Jangak</td> -<td>Körszüt, Madsiman, Kötü, Dizegri, Szaridse, Ekiz.</td> -</tr> -<tr> -<td>9. Szengrik</td> -<td>Karasur, Aksur, Kucsi, Khar, Sejkhbegi.</td> -</tr> -<tr> -<td>10. Aj Dervis</td> -<td>Ocsu, Kodszamaz, Dehli, Csikszari, Arab, Adsem, Kandsik.</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_280" id= -"Page_280">-280-</a></span></p> -<p>E tiz hordának, mint beszélték, 10000 sátor-alja lenne, mi talán -nem túlzás.</p> -<h4><span class="smcap">IX. Jomut.</span></h4> -<p>Ezen törzs, mely a kaspi tenger keleti partját s nehány szigetét -lakja, általában Görgen-Jomudu-nak, az az: görgeni Jomut-nak -neveztetik. Ezen kivül még Khiva-Jomudu, azaz khivai Jomut-ok -vannak, s ezek a sivatag másik végét az Oxus mellett választák -tartózkodási helyüknek.</p> -<p>A sivatagban a legnevezetesb helyek, hol az elsőbbek tanyázni -szoktak, a persa határtól fölfelé számitva, a következők:</p> -<p>1. <i>Khodsa Nefesz</i> a Görgen alsó torkolatánál 40–60 -sátorral, melyek nagyon szaporitják ama vakmerő kalózok számát, kik -a persa partokon veszélyeztetik a közbátorságot.</p> -<p>2. <i>Gömüstepe</i>, téli szállás, nyáron lakhatlan az itt -uralgó láz miatt. A Görgen felső torkolatának hosszában terül el, -mely folyam itt meglehetősen mély és halainak bámulatos nagy -mennyisége által e nomádoknak nagy hasznot hajt.</p> -<p>3. <i>Haszankuli</i>, a hasonnevü tengeröböl partján. E helyen -nyáron sokan laknak, s itt meglehetősen jó dinnyék teremnek.</p> -<p>4. <i>Etrek</i>, Haszankuli-tól keletre, a hasonnevü folyam -partján, mely innen hat mértföldnyire a tengerbe ömlik.</p> -<p>5. <i>Csekislar</i>, szintén jajlak (nyári tartózkodási hely), -közel a tengerparton emelkedő Aktepe halom mellett. <span class= -"pagenum"><a name="Page_281" id="Page_281">-281-</a></span></p> -<p>6. <i>Cseleken</i>,<a name="FNanchor_75" id= -"FNanchor_75"></a><a href="#Footnote_75" class="fnanchor">75)</a> a -szárazföldtől csak nehány mértföldnyire távol levő sziget, melynek -lakosai békés iparűzők.</p> -<p>A Jomut-ok következő klanokat és hordákat képeznek:</p> -<table> -<tr> -<td><i>Taife.</i></td> -<td><i>Tire.</i></td> -</tr> -<tr> -<td>1. Atabaj</td> -<td>Szehene, Düngircsi, Tana Kiszarka, Kesze, Temek.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Dsafer baj, mely megint, a</td> -</tr> -<tr> -<td> <i>a.</i> Jarali<br /> - és</td> -<td>Iri Tomacs, Kizil Szakalli, Arigköszeli, Csokkan borkan, Onuk -Tomacs.</td> -</tr> -<tr> -<td> <i>b.</i> Nurali-ra<br /> - oszlik fel.</td> -<td>Kelte, Karindsik, Gazili Kör, Haszankululu kör Pankötek.</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Seref Dsuni, kiknek egy része Görgen-ben másik része pedig -Khivában lakik.</td> -</tr> -<tr> -<td> <i>a.</i> Görghen</td> -<td>Karabölke, Tevedsi, Telgay, Dsafer.</td> -</tr> -<tr> -<td> <i>b.</i> Khiva</td> -<td>Öküz, Szalak, Usak, Kodsuk, Mesrik, Imreli.</td> -</tr> -<tr> -<td>4. Ogurdsali</td> -<td>Szemedin, Giraj Terekme, Nedin.</td> -</tr> -</table> -<p>Az utóbbiak a jomut-okat nem ismerik el törzsrokonaiknak, mert -az ogurdsali-k jóformán soha sem szoktak rablással foglalkozni. -Minthogy békés kereskedelmi vállalataikban sokat közlekednek -Persiával, a sah alattvalói lettek s évenkint 1000 db. arany adót -fizetnek. Belközi igazgatásukba azonban a persáknak nem szabad -befolyniok. Maguk a jomutok az ő számukat 40–50,000 sátorra szokták -mondani, de e szám ép oly kevéssé hiteles, mint a többi, mert e -nomádok nemzeti büszkeségnek tartják számukat nagyitani. Az egyes -számokat azonban mégis össze akarjuk adni: <span class= -"pagenum"><a name="Page_282" id="Page_282">-282-</a></span></p> -<table> -<tr> -<td><i>Törzsek.</i></td> -<td><i>Sátorszám.</i></td> -</tr> -<tr> -<td>1. Csaudor</td> -<td>12,000</td> -<td>sátorral.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Erszari</td> -<td>50,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Alieli Adeli</td> -<td>3,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>4. Kara</td> -<td>1,500</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>5. Szalor</td> -<td>8,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>6. Szarik</td> -<td>10,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>7. Tekke</td> -<td>60,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>8. Göklen</td> -<td>12,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>9. Jomut</td> -<td>40,000</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Összesen:</td> -<td>196,500</td> -<td>sátor.</td> -</tr> -</table> -<p>Általában egy-egy sátorra öt lélek számittatik. A főösszeggel -sokszorozva, ebből 982,500 lélek-szám kerül ki. Ez összeget -minimumnak kell tekinteni, miután a turkman állitásokat majdnem egy -harmaddal leszállítám.</p> -<h4><span class="smcap">Politikai viszonyok a -turkmanoknál.</span></h4> -<p>A turkmanok közötti időzésem alatt leginkább az lepett meg, hogy -egyet sem találhattam, ki parancsolni, és egyet sem, ki -engedelmeskedni akart volna. A turkman igy szokott magáról szólni: -„Biz bibas khalk bolamiz“ (az az: fejetlen nép vagyunk); nem is -kell, mi mindnyájan egyenlők vagyunk, nálunk, mindenki király. A -többi nomádok minnyájánál akadhatni itt-ott a kormány némi nyomára, -a törököknél az Akszakal, a persáknál a Ris szefid, s az araboknál -a Sejkhek személyében; a turkmanoknál mindezt hiába keresed. A -törzsöknek meg van ugyan akszakal-juk, de ezek csak bizonyos fokig -részesülnek tiszteletben, csak addig szeretik s tűrik őket, mig -fensőbbségüket bizonyos parancsok vagy kérkedés által nem akarják -felismertetni. Az olvasó most azt fogja kérdezni, hogy e hirhedt -rablók, kiknek nyersesége valóban határtalan, hogy élhetnek -<span class="pagenum"><a name="Page_283" id= -"Page_283">-283-</a></span> egymással a nélkül, hogy magukat -kölcsönösen ki ne pusztitsák. Ez feltünő, de még feltünőbb lesz, ha -azt mondom, hogy e látszólagos anarchia daczára, s daczára minden -nyereségüknek, a meddig nyilvánosan ki nem nyilatkoztatták az -ellenségeskedést, kevesebb rablás s gyilkolás, kevesebb -igazságtalanság s erkölcstelenség történik köztük, mint Ázsia többi -népei között, melyeknek társadalmi viszonyai az iszlami -civilizatión alapszanak. A sivatag lakói felett öreg és hatalmas -király uralkodik, ki sokszor zsarnokoskodik is rajtuk, láthatlan -ugyan, de a „Deb“<a name="FNanchor_76" id= -"FNanchor_76"></a><a href="#Footnote_76" class="fnanchor">76)</a> -(szokás) szóban világosan felismerjük. A turkmanoknál a -legszigorúbban teljesittetik a mit a Deb parancsol s utáltatik, a -mit megtilt. A Deb mellett bizonyos körülmények között a vallást is -fel lehetne emliteni, de ennek, bár a fanatikus Bokharából hozatik, -koránt sincs azon befolyása, melyet neki tulajdonitanak. Általában -azt hiszik, hogy a turkman azért rabolja ki s adja el a persát, -mert ez a turkman előtt gyülöletes siíta felekezethez tartozik. Ez -azonban nagy tévedés és szilárdan meg vagyok győződve, hogy a -turkman akkor is kielégitené a Deb által megengedett rablási -vágyát, ha a persák helyett a szunnita törökök lennének szomszédai. -Ezt eléggé bebizonyitja a szunnita Afghanisztan, Majmene, Khiva, -sőt Bokharába intézett támadásai által, s a későbbi tapasztalat -meggyőződtetett minket arról, hogy a rabszolgák nagy része -Közép-Ázsiában a szunnita vallási felekezethez tartozik. Egy -alkalommal egy rablótól, ki jámborságáról volt hires, kérdeztem, -hogy mint adhatja el szunnita testvérét rabszolgául, <span class= -"pagenum"><a name="Page_284" id="Page_284">-284-</a></span> mig a -próféta igy szól: „Kulli iszlam hurre,“ azaz minden müszülman -szabad. „Behej! – felelte a turkman nagy közönyösséggel – a koran, -az isten könyve, bizonyára nemesebb mint az ember, s még is adják, -veszik nehány kranért. Sőt, mit akarsz? József, Jákob fia, próféta -volt és szintén eladatott. Ártott az neki valamit?“</p> -<p>Csodálatos, hogy a Deb a vallással való nyolczszázados harczában -ez utóbbi által csak keveset szenvedett, mert sok szokás, mely az -iszlam által kárhoztatva van, s mely ellen a mollák egyre küzdenek, -folyvást ősi eredetiségében létezik, s az iszlam nemcsak a -turkmanok között, hanem Közép-Ázsia minden nomádjánál a régi -vallásnak csak <i>külső</i> alakját változtatá meg. A mi azelőtt a -nap, tűz s más természeti jelenségek voltak, az ma Allah, Mohammed -lett, bensejében azonban a nomád mindig ugyanaz, minő 2000 évvel -ezelőtt volt, és jelleme csak akkor változhatik meg, ha könnyü -sátrát a nehézkes házzal cseréli fel, az az ha megszünik nomád -lenni.</p> -<p>Az akszakalok befolyására visszatérve, meg akarjuk jegyezni, -hogy ezek az idegenekkel való közlekedésben, pl. ha Persiával, -Oroszországgal vagy idegen turkman törzsökkel van dolguk, általában -képviselik ugyan az illető törzset, de nem teljhatalmu követek. -Hogy mennyire befolyásnélküliek, Oroszország és Persia leginkább -tapasztalhatták, mert ezek nagy költséggel igyekezték az -akszakalokat érdekükbe vonni, hogy a rablásokat megakadályozzák, de -eddig ennek kevés eredménye volt. Nagyobb tekintélynek örvendenek a -mollák, nem épen az iszlami, hanem általában a vallási s igy -rejtélyes jellem miatt, melytől a babonás nomádok félnek. -<span class="pagenum"><a name="Page_285" id= -"Page_285">-285-</a></span> A mollák, kik Khiva és Bokharában -nyerik kiképeztetésöket, különben ravasz emberek, kezdetben szentes -külszinnel lépnek fel s miután zseböket megtölték, visszavonulnak. -A társadalmi kötelék egyik főtámasza az, hogy valamint az egyes -alosztályok, ugy az egész törzs is szilárdan összetart. Minden -turkman, még a négyéves gyermek is, már tudja, hogy mily taife vagy -tirehez tartozik, s mindig bizonyos büszkeséggel utal klanjának -hatalmára vagy sokaságára, mert ez tulajdonképen a fegyver, mely -mások önkénye ellen megvédi, s ha egyes tag bántalmaztatik, az -egész törzsnek kell elégtételt követelnie.</p> -<p>A jomutoknak a szomszédos törzsek és országokhoz való viszonyát -illetőleg azt tapasztaltam, hogy a göklenekkel régi kibékithetlen -ellenségeskedésben élnek. A tekkékkel való békekötésre azon időben, -midőn Etrekben voltunk, kisérletek tétettek, mi utazásunkra nézve -szerencsés véletlen volt. Mint azonban későbben hallottam, a béke -nem létesült, s a mi Persiára szerencse, lehetetlen is, hogy e -felette harczias törzsek egyesüljenek. Persia, névszerint -Mazendran, Khoraszan és Szigisztan, folytonosan ki van téve az -egyes törzsek rablásainak, csak a tekkék és jomutoknak kell -egyesülniök, hogy megmérhetlen kárt tegyenek. A turkman ittas -Iranon annyiszor győzedelmeskedett fegyvereinek szerencséjétől s -kaczag, ha ez ország fenyegeti vagy hadsereggel indul ellene.</p> -<p>Egészen másként áll a dolog Oroszországgal, melynek hatalmától a -jomutok, bár csak az asurai kis helyőrségben ismerték meg, mégis -félnek. Mintegy négy év előtt, mint hallottam, az oroszok a -Persiával kötött <span class="pagenum"><a name="Page_286" id= -"Page_286">-286-</a></span> minden szerződés ellenére, alig 120 -katonával megtámadták a gömüstepei tábort, a turkmanok, bár sokkal -számosabban voltak, megszaladtak és sátraikat kirabolni s felégetni -hagyták. A pokoli fegyverekről szóló monda, melyeket az oroszok -használtak, még a tekkék között is elterjedt, de azt hiszem, hogy a -fegyelem az, melynek e nomádok nem állhatnak ellent.</p> -<h4><span class="smcap">Társadalmi viszonyok.</span></h4> -<p>A turkmant házi körébe akarjuk elkisérni, miért is saját -magáról, öltözetéről és sátráról kell beszélnünk. A turkman tatár -eredetü, de faja jellegét csak ott tartotta meg, hol az irani -vérrel való összevegyülésre a viszonyok nem voltak kedvezők. -Feltünőleg mutatkozik ez a tekkék, göklenek és jomutoknál, a hol -tisztán tatár arczjelleg csak azon családok és klánoknál található, -melyek kevesebb alamant küldöttek Persiába s igy kevesebb fekete -haju rabszolgát hoztak maguk közé. Különben a turkmant, megőrizte -légyen bár többé vagy kevésbé az eredeti jelleget, mindig bátor és -éles tekintetéről s büszke, harczias magatartásáról ismerhetni meg, -mely Közép-Ázsia minden nomádjai és városi lakosa között kitünteti; -mert bár a kirgiszek, karakalpakok és özbegek között is sok -harczias külsejü fiatal embert láttam, szabad fesztelenséget csak a -turkmanoknál fedezhettem fel. A turkmanok ruházata az, minő -Khivában szokásos, de ez valamint a férfinál, ugy a nőnél is -kevéssé módositva van, persa kis fényüzési czikkek hozzácsatolása -által. A legnagyobb szerepet a piros selyem ing játszsza, mely az -iszlam tanai szerint tilos ugyan, de melyet mégis <span class= -"pagenum"><a name="Page_287" id="Page_287">-287-</a></span> mindkét -nem visel; a turkman nőknél ez teszi az egész házi öltözetet, és -szemem csak nehezen szokhatott hozzá, midőn öreg anyákat, teljes -koru nőket s fiatal leányokat, hosszu, bokáig érő ingben kelni -járni láttam. A férfiak fejökön prémsüveget viselnek, mely könyebb -s izlésesebb, mint az özbegek idomtalan sapkája s a persák magas, -toronyalaku kalapja. A csapan is, oly felsőruha mely otthonkáinkhoz -hasonló, Khivából jön, szintén szokásos, és rövidebben viselik, ha -csapao-ban (rablási támadás) vesznek részt. A nők diszöltözeteiknél -a hosszu ing fölé nagy sálövet szoktak kötni, melynek két vége -lelóg; a veres vagy sárga csizmák, magas sarkkal, szintén -nélkülözhetlenek, de legkedveltebb az ékszer, mely tömör ezüst -karperecz, nyak-, orron- vagy fülönfüggőkből s az amulettek számára -való tölténytáska alaku tokokból áll. E tokok sokszor jobbról s -balról függnek le, mint rendjeleink s minden mozdulatkor csengőn -összecsörrennek. A turkman nagyon szereti az ily csengést, mert -vagy nejét vagy lovát aggatja tele ily csecsebecsével, vagy ha -ehhez nincsen módja, persát rabol el s ezt rakja meg lánczczal, de -csörrenést minden áron kell maga körül hallania. A női öltözet -egyéb kiegészitő része a magyar dolmány egy neme, mely a vállakról -függ le, de csak oly hosszunak szabad lennie, hogy a szalaggal -átfüzött hajfonatnak vége látható legyen.</p> -<div class="figcenter" style="width: 348px;"><a href= -"images/i010hq.jpg"><img src="images/i010.jpg" alt= -"SÁTOR KÖZÉP-ÁZSIÁBAN. " title="SÁTOR KÖZÉP-ÁZSIÁBAN. " /></a> -<p class="caption">SÁTOR KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.</p> -<p class="caption">(A. FAÁLLVÁNY. – B. NEMEZZEL TETŐZVE. – C. -BELSEJE.)</p> -</div> -<p>A turkman sátra igen csinos s a nomád életnek megfelelő, melyet -hasonló alakban lehet találni egész Közép-Ázsiában a távoli -Khináig.</p> -<p>A sátor három részből áll, a fa-állványból, a nemez darabokból -készült tetőzetből s a belső felszerelésből. A fa részt kivéve, a -többi a turkman nők müve. Ezek gondoskodnak <span class= -"pagenum"><a name="Page_288" id="Page_288">-288-</a></span> a lakás -felállitása és felszedéséről, s vándorlások alkalmával a tevékre -csomagolják, mig maguk mellette gyalogolnak. A szegények és -gazdagok sátrai a belfelszerelésben különböznek. Csak két fajta -sátor van, a Kara-oj, az az a fekete, az idő által megbarnitott s -az Ak-oj, az az a fehér, belőlről hófehér nemezzel ellátott sátor, -mely uj házasok vagy különösen megtisztelt vendégek számára -állittatik fel. A sátor, a mint Közép-Ázsiában láttam, általában jó -hatást hagyott bennem hátra. Nyáron hüvös, télen kellemes meleg s -igen jótékony a benne feltalálható menhely, midőn a vad orkán sivit -a beláthatlan sivatagon át. Az idegen sokszor aggódik a felett, -hogy az elemek hatalma a lakás ujjvastag falait ezer darabokra -tépheti, de a turkman evvel keveset törődik, megerősiti a köteleket -s édesen alszik, a vihar bömbölése neki szelid bölcsődal.</p> -<p>A turkmanok szokásai és foglalkozásáról egész könyvet lehetne -irni, oly feltünő a különbség életmódjuk s a mi életmódunk között. -Itt azonban csak nehány jellemvonásra kell szoritkoznunk. A -turkmanok életében a főkérdés az alaman, azaz: rablási társaság, s -a csapao, t. i. a megrohanás. A turkman azonnal kész fegyvert -ragadni és lóra ülni, a mint jövedelmesnek tetsző kalandra -meghivják. Az ily vállalkozás terve még a legközelebbi rokonok -előtt is titokban tartatik s miután a szerdar (vezér) -megválasztatott s egy molla megáldotta őket (fatiha), az alkonyat -beálltával mindenki más uton megy az előbb meghatározott -gyülhelyre. A támadás mindig vagy éjfélkor történik, ha lakott -helyek ellen történik a támadás, vagy napkeltekor, ha karaván vagy -ellenséges csapat a megtámadandó. A turkmanok megtámadása, -<span class="pagenum"><a name="Page_289" id= -"Page_289">-289-</a></span> mint a hunok és tatároké, inkább -megrohanásnak nevezhető; a támadók több osztályba sorakoznak s több -oldalról rohannak a mitsem gyanitó áldozatra, kétszer, gyéren -háromszor, mert a turkman közmondás azt tartja, hogy: „Iki deng -ücsde döng,“ azaz: kisértsd meg kétszer, de harmadszor fordulj -vissza. A megtámadottnak igen elhatározottnak vagy igen erősnek -kell lennie, hogy ily megrohanásnak ellentálljon; a persáknál ez -ritkán történik s gyakran megesik, hogy egy turkman öt, sőt több -persa ellen is sikerrel harczol. A turkmanok beszélték nekem, hogy -gyakran egyikük 4–5 persát fog el. „Sokszor történik, beszélte egy -nomád, hogy a persák félelemből eldobják a fegyvert, kötelet kérnek -s egymást kölcsönösen megkötözik. Csak az utolsónak megkötésére -kell a lóról leszállnunk.“ Ha nem is veszszük tekintetbe a -vereséget, melyet 22,000 persa csak legujabban is 5,000 turkmantól -szenvedett, a sivatag fiainak az ilyesmikbeni felsőbbségét az -irániak irányában ténynek nevezhetjük, s majdnem hajlandó vagyok -azt hinni, hogy a történetben rég ismert rettegés az északi -tatároktól zsibbasztja meg a legbátrabbat is. S mily drágán kell a -gyávaságot megfizetni! Kit a megrohanáskor lekaszabolnak, -szerencsésnek mondható. A bátortalannak azonban, ki minden feltétel -nélkül adja meg magát, megkötik kezét s a lovas vagy nyergébe -ülteti s ekkor a fogoly lábai a ló hasa alatt összeköttetnek, vagy -maga előtt kergeti, vagy ha mindez nem lehetséges, a ló farkához -köti. Órákon, sőt napokon át kell igy a lovast annak sivár földjére -követnie. Az ujonnan megérkezett foglyok sorsáról szóltunk már, s -most még csak egy jelenetet akarok elmondani, melyet <span class= -"pagenum"><a name="Page_290" id="Page_290">-290-</a></span> -Gömüstepe-ben láttam, s melyet soha sem fogok elfeledni. Egy alaman -foglyok, lovak, szamarak, marhák s más ingó és ingatlan holmikkal -gazdagon megrakodottan tért haza. A zsákmány elosztásához fogtak, -azt annyi részre osztván, a mennyien a rablásban részt vettek s -ezenkivül a középen egy rakás holmit hagytak, mint később láttam, -az egyes részek kiegészitésére. A rablók aztán sorban megtekinték -részüket, az egyik meg volt elégedve, a másik szintén, a harmadik -megnézte a neki jutott persa nő fogait s ugy találta, hogy az ő -osztályrésze csekély. A főnök a kiegészitési tartalékhoz nyult, -fiatal szamarat állitott onnan a szegény rabnő mellé, s a turkman -ki volt elégitve. Ez többször ismétlődött, s bár az embertelen -eljárás felett felzúdultam, olykor mégis nevetnem kellett ez vagy -ama rablási zsákmány-rész furcsa összeállitása felett.</p> -<p>A fő fegyver, mely a turkmant rablásai alkalmával oly nagy -előnyben részesiti, kétségkivül lova, mely valóban csodálatos -állat, s melyet a puszták fia jobban szeret, mint nejét és -gyermekeit, jobban, mint önmagát. Érdekes nézni, hogy mily -gondoskodással neveli fel, mint öltözteti a fagy és meleg ellen, -mily fényüző a szerszámokban, ugy hogy ő maga szegény elrongyollott -öltözetében a felpiperézett állaton igen különös látványt nyújt. E -szép állatok azonban valóban meg is érik a rájuk forditott -fáradságot s a mit gyorsaságuk és kitartásukról beszélnek, épen nem -túlzás. A turkmanok lova arab eredetü s a szép telivér lovak még ma -is a bedevi (beduin) nevével neveztetnek. A tekke-k lovai igen -magasak és gyorsak, de korántsem oly kitartók, mint a jomutok-é, -melyek kisebbek. <span class="pagenum"><a name="Page_291" id= -"Page_291">-291-</a></span></p> -<p>A nyeremény, melyet a gyalázatos emberrablás a turkmanoknak -nyújt, koránsem éri fel a veszélyeket, melyekkel ez összekötve van, -mert csak gyéren csökkenti a szegénységet, melyben a sivatag fia -született. S ha félre is tehetne egy kis pénzt, igen egyszerü -életmódja arra csak nagyon gyéren szorul.</p> -<p>Ismertem sok turkmant, ki vagyonossága daczára folyvást -száritott hallal élt, s csak egyszer hetenkint evett kenyeret, mint -a legszegényebb, ki a búzát meg nem birja fizetni.</p> -<p>Házi körében a turkman a tökélyre vitt henyeség megtestesülése. -A legnagyobb szégyennek tartja férfira nézve valami házi munkát -végezni. Csak lovával van dolga, s a mint ezt ellátta, -szomszédjához megy, vagy azon csoportok egyikéhez csatlakozik, -melyek a sátrak előtt egy körbe guggolva ülnek, és részt vesz a -beszélgetésben, melynek tárgyát a politika, uj rabló kirohanások s -a lovak képezik. Ezalatt kézről kézre jár az elkerülhetlen csilim, -egy neme a persa pipának, melyben azonban a dohányt nem szokták -megnedvesiteni. Csak esténkint, főleg télen, szeretnek szép meséket -s történeteket hallani, és különös élvezetnek tartják, ha -találkozik egy bakhsi (troubadour) ki dutara nevű két húros -hangszerének kiséretében Körogluról, Amanmollaról, vagy a majdnem -istenitett Makhdumkuliról énekel. Ez utóbbi, kit félig meddig -szentnek tartanak, turkman volt a göklen törzsből s körülbelül 80 -év előtt halt meg. Mesékkel átszőtt élettörténetében valódi -csudaembernek tűnik fel, ki, a nélkül hogy Bokharába vagy Khivába -ment volna, minden könyvet, sőt minden tudományt isteni ihlet által -tanult meg. Egyszer lovaglás közben mélyen elnyomta <span class= -"pagenum"><a name="Page_292" id="Page_292">-292-</a></span> az -álom, s Mekkában látta magát a prófétának s az első khalifáknak -körében. Kegyelet s tisztelettől remegve körültekintett, s látta, a -mint Omar, a turkmanok patronusa, int neki. Hozzá lépett, ez -megáldá őt s gyöngén megüté homlokát, mire felébredt. E pillanattól -fogva a legédesebb költészet folyt ajkairól, s könyve a -turkmánoknál még sokáig első helyen fog állni a korán után. -Különben Mahkdumkuli versgyüjteménye ránk nézve már azért is -érdekes, mert tiszta példányát adja a turkman szójárásnak, s -különösen azon költeményeknek előadása, melyek a lótenyésztés, -fegyverek és alamonokról szólnak, olyan, a milyenre csak gyéren -akadunk a keleti népek irodalmaiban. Nagyon érdekesek voltak, sőt -feledhetlenek lesznek rám nézve azon jelenetek, melyeknek tanúja -valék, midőn ünnepélyeken, vagy más esti mulatságokon egy bakhsi -Makhdumkuli verseit szavalta. Etrekben egy ily troubadournak sátora -közel állt a mienkhez, s miután estve hangszerét magával hozva, -meglátogatott, csakhamar nehány fiatal ember sereglett köréje s egy -pár hősi dalt kellett előadnia. Dala bizonyos nyers torokhangokból -állt, melyet mi inkább hörgésnek, mint éneknek tartanánk, s melyet -eleinte halk, később a mint tűzbe jött, vad húrpengetéssel kisért. -Azon mértékben, a mint a harcz hevesebbé vált, nőtt az énekes -felindulása s a fiatal hallgatók lelkesülése is, s valóban regényes -látvány volt, midőn a fiatal nomádok fövegeiket földhöz vágva, -valódi dühhel saját hajokba kaptak, mintha önmagukon akarnák a -háborút megkezdeni.</p> -<p>S ez nem is meglepő. A fiatal turkman nevelése egészen olyan, -hogy alkalmassá tegye ily hangulatra. Irni s olvasni ezrek közül -csak egy tanul; lovak, fegyver, <span class="pagenum"><a name= -"Page_293" id="Page_293">-293-</a></span> harcz és rablás az, a mi -az ifjú képzeletét foglalkodtatja, s még a becsületes Khandsantól -is hallottam, a mint fiát feddé, mondván, hogy N. N. már két fiatal -persát rabolt, de ő belőle – fiából – sohasem lesz ember.</p> -<div class="figcenter" style="width: 574px;"><a href= -"images/i011hq.jpg"><img src="images/i011.jpg" alt= -"LÓFUTTATÁS A MENYASSZONYNYAL – A TATÁROKNÁL." title= -"LÓFUTTATÁS A MENYASSZONYNYAL – A TATÁROKNÁL." /></a> -<p class="caption">LÓFUTTATÁS A MENYASSZONYNYAL – A TATÁROKNÁL.</p> -<p class="caption">(KÖKBÖRÜ.)</p> -</div> -<p>Feltünő, hogy a turkmánoknál oly szokásokat s erkölcsöket -tapasztalunk, melyek Közép-Ázsia egyéb nomádainál nem fordulnak -elő. Ezek közé tartozik nevezetesen a lakadalmi ünnepély, mely után -a menyasszonynak tetőtől talpig vagy fátyolba vagy selyemkendőbe -burkolva, vőlegényével versenyt kell nyargalnia, s nem egyszer -megesik, hogy a beburkolt amazon hamarább ér a czélhoz mint a -begyakorolt, szabadon ülő ifjú. A menyasszony e futtatásoknál néha -leölt bárányt vagy kecskét tart ölében, s vőlegénye és a társaság -többi ifja által üldöztetve, a leggyorsabb vágtatásban ügyes -fordulatokkal mindig azon kell iparkodnia, hogy egyik se érjen -közelébe, s ki ne kaphassa öléből a kecskét vagy bárányt. E játékot -kökbüri-nek (zöld farkas) hivják, s Közép-Ázsia többi nomádainál -nincs szokásban. A lakodalom után két, néha négy nappal a fiatal -pár elválasztatik ismét egymástól, s csak egy év múlva kezdődik az -állandó együttélés.</p> -<p>Megemlitendő azon gyász, melylyel a turkman valamely elholt -kedves családtagját megtiszteli. A megholtnak sátrában egy éven át, -kivétel nélkül mindennap, azon órában, melyben a gyászolt lelkét -kiadta, a siró asszonyok panaszos dalokat énekelnek, melyekben a -jelenlevő családtagoknak is részt kell venniök. Ez utóbbiak e -mellett folytatják napi munkájokat, s mulatságos látvány az ilyen -turkman, midőn borzasztó jajveszéklések közt fegyverét tisztitja, -pipázik, vagy eszik. Még a <span class="pagenum"><a name="Page_294" -id="Page_294">-294-</a></span> sátor közelebbi szomszédságában lévő -nők is rákezdik ilyenkor s orditanak és sirnak, mialatt pamutot -tisztitanak, fonnak, vagy más házi munkát végeznek. A megholt -barátai és ismerőseinek is látogatást kell tenniök, hogy -részvétöket kifejezzék, habár hónapok múlva hallották is meg a -gyászhirt. A látogató leül a sátor előtt, néha éjjel, s negyedóráig -tartó jajveszéklés által jelenti, hogy eleget tett az elhúnyt -iránti kötelességeinek. Ha tekintélyes főnök hal meg, ki a bator, -azaz bátor melléknevet valóban megérdemelte, sírja fölé joszka-nak -nevezett nagy dombot hordanak<a name="FNanchor_77" id= -"FNanchor_77"></a><a href="#Footnote_77" class="fnanchor">77)</a>, -melyhez minden jó turkmannak legalább hét lapát földdel kell -járulnia, ugy, hogy az ily dombok néha 60 lábnyi kerülettel birnak -s 20–30 lábnyi magasak. A nagy síkságokon az ily halmok különösen -észrevehetőkké lesznek, a turkman mindeniket ismeri, s neve, vagyis -az alatta nyugvónak neve után nevezi el.</p> -<p>E rövid értekezést a turkmanokról fejezzük be történelmöknek még -rövidebb áttekintésével, csak azt emlitvén meg, a mit a még köztük -élő traditiókból hallottam. „Mindnyájan Mangislakból származunk,“ -mondá tudós barátom Kizil Akhond. Ősapáink Szön khan és Eszen Ili -voltak, Jomut és Tekke az elsőnek, Csaudor és Göklen a másodiknak -fia. Mangislakot régenten Ming kislak-nak, azaz ezer téli -szállásnak hivták, s ez régi hazája ugy a tőlünk elpártolt s -Persiába költözött turkmanoknak, mint az erszarik, szalorok s egyéb -törzseknek. Régi szenteink, mint Isan Ireg <span class= -"pagenum"><a name="Page_295" id="Page_295">-295-</a></span> -Ata,<a name="FNanchor_78" id="FNanchor_78"></a><a href= -"#Footnote_78" class="fnanchor">78)</a> Isan Szari Er, mind -Mangislak vidékén nyugszanak, s boldog a ki sirjaikat -meglátogatja.“ Khandsan elmondá, hogy 150 év előtt a turkmanoknak -ritkán voltak más öltönyeik, mint melyeket bárány-, ló- vagy -vadszamárbőrből készitettek. Ma már ezek eltüntek, s mint egyedüli -emléke a régi nemzeti viseletnek csak a prémes föveg maradt -fenn.</p> -<p>A különböző törzsek közt uralkodó ellenségeskedés okozza, hogy -kölcsönösen „rabszolgától származottaknak“ gúnyolják egymást. Azon -időt, midőn a közös hazát elhagyták, pontosan nem tudják -meghatározni. Az erszariak, szalorok és szarikok már az arab -hóditás korában az Oxuson inneni sivatag keleti részén laktak; a -tekkék, göklenek és jomutok csak később, talán Dsingiz és Timur -korában foglalták el mai hazájokat. Ez utóbbiak kivándorlása csak -csapatonkint történt, s még ma sem mondható befejezettnek, mert sok -jomut és göklen, nagy előszeretettel viseltetvén őshazája iránt, -maig ott bolyong. A középkorban a turkman lovasokat legnagyobbrészt -a khivai s bokharai khánok szolgálatában, sőt néha persa lobogó -alatt találjuk. Vitézségöknek, különösen pedig heves támadásaiknak -híre messze eljutott, s egyes vezéreik, mint Kara Juszuf, ki a -szalor törzszsel részt vett Timur hadjárataiban, történelmi nevet -vívtak ki maguknak. A turkmanok nagyban elősegiték Persia északi -részének turkizálását, különösen azon időben, midőn az Atabegek -családja uralkodott Iranban, és Transkaukázia, Azerbajdsan, -Mazendran és <span class="pagenum"><a name="Page_296" id= -"Page_296">-296-</a></span> Siraz<a name="FNanchor_79" id= -"FNanchor_79"></a><a href="#Footnote_79" class="fnanchor">79)</a> -török népességének legnagyobb része kétségtelenül a turkmanoktól -került ki. Feltünő, hogy daczára azon elkeseredett -ellenségeskedésnek, mely a turkmanok és Persiában lakó siíta -rokonaik közt uralkodik, amazok mégis mindig Azerbajdsant tartják a -magasabb miveltség székhelyének. Ha a bakhsi felszólittatik, hogy -valami szépet s eredetit énekeljen, mindig azerbajdsani dalokat -énekelt; sőt a fogságba esett irani is több kegyelmet remélhet, ha -török származásu, mert a turkman azt mondja: „kardasimiz dir ol -kafir,“ azaz: testvérünk ez a hitetlen.</p> -<p>A turkmanok utolsó tömeges föllépése Nadir sah és Aga Mehemmed -khán korába esik. Amaz ezeknek s az afghanoknak segitségével a múlt -század elején egész Ázsiát felrázta álmából, ez leginkább turkman -fegyverekkel veté meg alapját dynastiájának. Jól tudják ezt a -turkmanok, és panaszkodnak a Kadsarok hálátlansága ellen, kik Feth -Ali sah óta rólok egészen megfeledkeztek, sőt sok főnökeiktől az -őket illető nyugdíjat is megvonták.</p> -<p>Hogy fogalmunk legyen e nomádok politikai fontosságáról, elég -egy tekintetet vetnünk Közép-Ázsia térképére. Látjuk, hogy -helyzetük őket az egész ázsiai fennsiknak vagy Turkesztannak déli -határőreivé tette. A turkmanok a kipcsakok után Közép-Ázsiának -legharczosabb <span class="pagenum"><a name="Page_297" id= -"Page_297">-297-</a></span> s legvadabb népe; mögöttük, Khiva, -Bokhara és Khokand városaiban az elpuhultság és gyávaság székel; s -ha ezek nem alkotnának századok óta oly szilárd sánczot azok körül, -nem állnának a közép-ázsiai viszonyok most is azon ponton, melyen -Kutejbe és Ebu Muszlim<a name="FNanchor_80" id= -"FNanchor_80"></a><a href="#Footnote_80" class="fnanchor">80)</a> -alatt álltak, s maig is állnak. A civilisatio ugylátszik, jobb -szereti a délről északra vivő utat, de mikép hathasson annak csak -egy szikrája is Közép-Ázsiába, míg a turkmanok minden utazót, -minden karavánt ezer veszélylyel fenyegetnek? <span class= -"pagenum"><a name="Page_298" id="Page_298">-298-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XVII. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">KHIVA, A FŐVÁROS. – FŐFELOSZTÁSA, A VÁROS KAPUI -S RÉSZEI. – BAZÁROK. – MECSETEK. – MEDRESZÉK VAGY KOLLÉGIUMOK; -ALAPITÁSUK, SZERVEZETÖK S JAVADALMAZÁSUK. – RENDŐRSÉG. – A KHÁN ÉS -KORMÁNYA. – ADÓK. – TÖRVÉNYSZÉK. – A KHÁNSÁG. – CSATORNÁK. – -POLITIKAI FELOSZTÁSOK. – TERMÉNYEK. – IPAR ÉS KERESKEDELEM. – UTAK. -– A KHÁNSÁG NÉPESSÉGE. – ÖZBEGEK. – TURKMANOK. – KARAKALPAK. – -KASZAK (KIRGISZEK). – SZART. – PERSÁK. – KHIVA TÖRTÉNETE A XIX. -SZÁZADBAN. – A KHÁNOK S NEMZETSÉGÖK.</p> -<hr class="tb" /> -<p><i>Les principaux Tartares firent asseoir le Khan sur une pièce -de feutre et lui dirent: „Honore les grands. sois juste et -bienfesant envers tous; sinon tu seras si misérable que tu n’auras -pas même le feutre sur lequel tu es assis.“</i></p> -<p class="right">Voltaire, Essai sur les Moeurs, c. lx.</p> -<hr class="tb" /> -<h3><span class="smcap">A. Khiva, a főváros.</span></h3> -<p class="i0"><span class="smcap">Keleti</span> városról levén szó, -felesleges emlitenem is, hogy Khiva belseje egészen különbözik -attól, a mit külseje igér. Az olvasónak látni kellett volna a -legalsóbb rangú persa városok valamelyikét, hogy mondhassam, -miszerint még ezek is sokkal felette állnak Khivának. Különben -képzeljünk magunknak három-négy ezer sárkunyhót, melyek darabos és -meszeletlen falaikkal a legnagyobb rendetlenségben elszórva állnak, -vegyük ezt körül képzeletünkben <span class="pagenum"><a name= -"Page_299" id="Page_299">-299-</a></span> egy szinte sárból rakott -tiz láb széles fallal, és fogalmunk lesz Khiváról.</p> -<h4><i>Felosztás.</i></h4> -<p>A város közönségesen két részre osztatik: <i>a)</i> a -tulajdonképeni Khiva, <i>b)</i> Icskale, azaz a vár, mely szinte -fallal van körülvéve s a külső várostól négy kapu által elzárható. -Ez utóbbi a következő városrészekből (mahalle) áll: Pehlivan, -Ulujoguds, Akmeszdsid, Jipekcsi, Kosbegi mahalleszi. A -tulajdonképeni városnak kilencz kapuja van, és pedig éjszak felé: -Ürgends dervazeszi<a name="FNanchor_81" id= -"FNanchor_81"></a><a href="#Footnote_81" class="fnanchor">81)</a>, -Gendumgiah d., Imaret d.; kelet felé: Iszmahmudata d., Hezareszp -d.; dél felé: Sikhlar d., Piskenik d., Rafenek d. és nyugat felé: -Bedrkhán d. Tiz városrészt különböztetnek meg: 1. Or, 2. -Kefterkhane, 3. Mivesztan, hol gyümölcsöt árulnak, 4. Mehterabad, -5. Jenikale, 6. Bala Havuz, mely nagy platánoktól körülvett -vizmedenczével ellátva mulatóhelyül szolgál, 7. -Nanjemezorama<a name="FNanchor_82" id="FNanchor_82"></a><a href= -"#Footnote_82" class="fnanchor">82)</a>, 8. Nurullahbaj, 9. Bagcse, -10. Rafenek.</p> -<h4><i>Bazárok.</i></h4> -<p>Bazárok vagy oly árucsarnokok, a milyeneket Persiában, vagy a -kelet más városaiban találunk, Khivában nincsenek. Emlitésre méltó -csak a Tim, egy kis, jól épitett bazár, meglehetősen magas -boltozataival, melyben mintegy 120 bolt és egy karavánszeraj van. A -mi vasmű, diszmű, vászon, kattun és posztó az orosz piaczon -található, valamint az a kevés, a mit Bokhara és Persiából -<span class="pagenum"><a name="Page_300" id= -"Page_300">-300-</a></span> hoznak, itt mind fellelhető. A Tim -körül van még a Nanbazari (kenyérpiacz), Bakalbazari -(fűszerárus-p.), Sembazari (szappan és gyertyapiacz), és a Szertras -bazari (tiz-tizenkét borbélymühely, hol a fejet borotválják; mert a -ki szakállát borotváltatná, őrültnek tekintetnék, vagy halállal -büntettetnék). A bazárok közt meg kell emlitenünk a Kicsik -karavanszerajt is, hol a tekkék és jomutok által odahordott -rabszolgák állittatnak ki eladásra. Az egész földmivelés rabszolga -kezek által hajtatván végre, ezen áruczikk nélkül Khiva nem -létezhetnék. Különben, Bokharáról szólva, tüzetesebben -megemlékszünk még e tárgyról.</p> -<h4><i>Mecsetek.</i></h4> -<p>Régibb s művészibb épitésü mecset kevés van Khivában. Emlitésre -méltók: 1. Hazreti Pehlivan, négyszáz éves épület, mely egy nagy s -két kisebb kupolából áll, s melyben Khiva város egyik szentje s -védnökének, Pehlivan Ahmed Zemcsinek sirja van. Külseje keveset -igér, de bensejében a faldiszitmények (kasi) izlésteljesek; csak az -kár, hogy az épület setét, s a világosság hiánya miatt sok dolog el -marad rejtve szem elől. Valamint a mecset belsejében, ugy az -előcsarnokban is, folyvást csak ugy hemzsegnek a vak -mnemotechnikusok, kik csupa hallgatásból könyv nélkül megtanulták a -koránt, s azt szüntelen elrecitálják; 2. Dsümaa mesdsidi, melyben a -khán pénteki imáját végzi, s melyben a hivatalos khutbe (az -uralkodó fejedelemért mondott ima) szokott felolvastatni; 3. Khan -mesdsidi, a vár bensejében, 4. Saleker, melyet egy földmivelő -épitett, 5. Atamurad Kusbegi, 6. Karajüzmesdsidi. <span class= -"pagenum"><a name="Page_301" id="Page_301">-301-</a></span></p> -<h4><i>Medreszék.</i></h4> -<p>A medreszék (collegiumok) száma s azok pompás kiállitása után -lehet Közép-Ázsiában a népesség vagyonossága és vallási -miveltségének fokára következtetni. Tekintetbe véve az eszközök -korlátoltságát, azon buzgalom és áldozatkészség, melyet a király -úgy, mint a kézmives az ily collegium felállitása vagy -javadalmazásánál tanusit, valóban dicséretre méltó. Bokhara, az -iszlam civilizatió legrégibb székhelye Közép-Ázsiában, példányképe -e törekvéseknek, de Khivában is van nehány ily kollégium, melyek -közől emlitendők:</p> -<p>1. Medemin<a name="FNanchor_83" id="FNanchor_83"></a><a href= -"#Footnote_83" class="fnanchor">83)</a> khan medreszeszi, mely -1842-ben persa épitész által épittetett egy elsőrangu persa -karavanszeraj mintájára. Jobb oldalán otromba torony áll, jóval -magasabb a két emeletnyi magas medreszénél, de az épitő halála -miatt befejezetlen maradt. E kollégium 130 czellával birván, 260 -tanulónak adhat szállást; jövedelme pedig 12,000 khivai batman -búza, és 5000 tilla (2500 font sterling) készpénz. Hogy az olvasó -némi fogalmat szerezhessen magának ez intézetről, álljon itt a -jövedelem felosztása, miből a személyzetet is megismerhetjük.</p> -<table> -<tr> -<td></td> -<td><i>Bat.</i></td> -<td><i>Tillát</i></td> -</tr> -<tr> -<td>5 Akhond (tanár) kap évenként</td> -<td>3000</td> -<td>150</td> -</tr> -<tr> -<td>1 Imám kap évenként</td> -<td>2000</td> -<td>40</td> -</tr> -<tr> -<td>1 Muezzin (imakikiáltó) kap évenként</td> -<td>200</td> -</tr> -<tr> -<td>2 Szolga közől mindenik kap évenként</td> -<td>200</td> -</tr> -<tr> -<td>1 Borbély kap évenkint</td> -<td>200</td> -</tr> -<tr> -<td>2 Muttevali vagy felügyelő kapja az összes jövedelem -tizedrészét; a mi fenmarad pedig, a tanitványok közt osztatik fel, -kik e tekintetben három osztályra szakadnak:</td> -</tr> -<tr> -<td> Az 1. osztály kap</td> -<td>60</td> -<td>4</td> -</tr> -<tr> -<td> A 2. „ „</td> -<td>30</td> -<td>2</td> -</tr> -<tr> -<td> A 3. „ „</td> -<td>15</td> -<td>1</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_302" id= -"Page_302">-302-</a></span></p> -<p>2. Allahkuli khan m. 120 czellával, melyben a tanitványok évi -jövedelme 50 batman és 2 tilla.</p> -<p>3. Kutlug Murad Inag m., melynek minden czellája 50 batmant és 3 -tillát jövedelmez.</p> -<p>4. Arab khan m. igen kevés, de gazdagon javadalmazott -czellával.</p> -<p>5. Sirgazi khán m. Ez épületek egyedül érdemlik meg a sárkunyhók -közt a ház nevezetet, udvaraik többnyire tisztán tartatnak, gyakran -fákkal vannak beültetve, vagy egészen kertté alakitva. A -tantárgyakról, Bokharáról beszéltünkben fogunk szólani, mely -középpontja a közép-ázsiai tudományosságnak, most csak azt -jegyezzük meg, hogy a tulajdonképeni előadások a tanárok czelláiban -tartatnak, hol a tanulók szellemi tehetségük szerint vannak -osztályozva.</p> -<h4><i>Rendőrség.</i></h4> -<p>Minden városnegyedben van egy mirab<a name="FNanchor_84" id= -"FNanchor_84"></a><a href="#Footnote_84" class="fnanchor">84)</a> -ki, ha nappal kerületében verekedések, lopások vagy más gazságok -követtetnek el, a nyilvános rend fentartásáért felelős. A város -éjszakai felügyelete négy pasebre (fő őr) van bizva, kiknek egész -éjjel a vár kapuja előtt őrt kell állniok, mig mindeniknek nyolcz -alőre – összesen tehát 32, kik egyszersmind a hóhértisztet végzik, -– a városban körüljár, és mindenkit elfog, a ki éjfél után -<span class="pagenum"><a name="Page_303" id= -"Page_303">-303-</a></span> egy órával még az utczán mutatkozni -mer. Különös figyelmöket betörések és tiltott szerelmi kalandokra -forditják, s jaj annak, kit tetten kapnak.</p> -<h3><span class="smcap">B. A Khán és Kormánya.</span></h3> -<h4><i>Hivatalnokok.</i></h4> -<p>Felesleges emlitenünk is, hogy a khán alattvalóinak élete és -vagyonáról tetszés szerint rendelkezhetik. Mint országfejedelem az, -a mi minden családatya a maga családjában; s a mint ez, ha kedve -tartja, meghallgatja valamelyik rabszolgája tanácsát, ugy a khán is -hajt néha egyik másik minisztere szavára. Önkényének tulajdonképen -csak az ulemák rendje szabhat némi korlátot, ha oly férfiak állnak -élén, kik tudományosságuk és feddhetlen életök által magokat a -népnél kedvesekké, a khánnál félelmesekké birták tenni. E viszonyok -majdnem minden ázsiai kormánynál fellelhetők, de nem -tulajdonithatók a kormányformák hibáinak, vagy azok teljes -hiányának. Sőt inkább, a keleten minden időben, s a történelem -minden korszakában voltak alkotmányok, melyek az önkény és -zsarnokság ellen valának intézve; de azért nem jutottak soha -érvényre, mert keleten a tömegek jellemgyöngesége, és minden -nemesebb érzés hiánya, az uralkodó büneinek mindig kedvezett, és -kedvez mai napig.</p> -<p>A mongol eredetű khivai alkotmány szerint az államnak következő -hatóságai vannak:</p> -<p>1. Khán vagy Padisah lesz az, ki egy diadalmas törzs kebeléből -azzá választatik. Mellette állnak az</p> -<p>2. Inagok<a name="FNanchor_85" id="FNanchor_85"></a><a href= -"#Footnote_85" class="fnanchor">85)</a>, kik négyen vannak; ketten -a király <span class="pagenum"><a name="Page_304" id= -"Page_304">-304-</a></span> közeli rokonságából, ketten csupán -törzsrokonok. Az előbbiek elseje mindig jogszerű kormányzója -Hezareszp tartománynak.</p> -<p>3. Nakib, az egyházfő, mindig Szejdnek (a próféta családjából -valónak) kell lennie, s ugyanazon ranggal bir, mint -Konstantinápolyban a Sejkh-ül-iszlam.<a name="FNanchor_86" id= -"FNanchor_86"></a><a href="#Footnote_86" class= -"fnanchor">86)</a></p> -<p>4. Bi, – nem kell ezt összetéveszteni a bejjel, melylyel csak -egyenlő szójelentése van. A Bi csatában a khán jobbján van.</p> -<p>5. Atalik, egy neme az államtanácsosoknak, kik csak özbegek -lehetnek. Számuk a khán tetszésétől függ.</p> -<p>6. Kusbegi a khán vezirje, vagy első udvari tisztje. Rajta -kezdődik a tulajdonképeni hivatalnokok testülete, kik teljesen az -uralkodó szeszélyének alávetvék.</p> -<p>7. Mehter, egy neme az udvarnagynak, ki az udvar s az ország -belkormányzatát vezeti. Mindig szartnak, a régi persa lakosság -közül valónak kell lennie.</p> -<p>8. Jaszaulbasi, – szám szerint ketten, – vezetői a -testőrseregnek, s kihallgatásoknál a bemutatói tisztet látják el. -Egyenlő rangban áll ezekkel a Divan, egy neme az államtitkárnak, ki -egyszersmind számvivő.</p> -<p>9. Mehrem, szintén ketten, – a komornyiki s megbizotti tisztet -látják el, s nagy befolyással birnak a khánra s a kormányra.</p> -<p>10. Minbasi, 1000 lovas parancsnoka.<a name="FNanchor_87" id= -"FNanchor_87"></a><a href="#Footnote_87" class= -"fnanchor">87)</a></p> -<p>11. Jüzbasi, 100 lovas parancsnoka.</p> -<p>12. Onbasi, 10 lovas parancsnoka. <span class="pagenum"><a name= -"Page_305" id="Page_305">-305-</a></span></p> -<p>E tizenkét osztály képezi a szipahi-knak nevezett tulajdonképeni -tisztviselőséget, s feloszlik a) olyanokra, kiket, mint a 2, 3, 4, -5, a khán soha ki nem tehet hivatalukból, b) tulajdonképeni -szolgákra, kik bizonyos fizetést húznak, mint a 6, 7, 8, 9, s c) -olyanokra, kik csak háboru idején működnek. A magas hivatalnokok -jószágokkal jutalmaztatnak, a közönséges harczosok lovat s fegyvert -kapnak a khántól, s minden adó és dij-fizetéstől mentesek. Ennyiből -áll a világi tisztviselőség. Az ulemák, vagyis papok, kiknek főnöke -a Nakib, következő alosztályokra oszlanak:</p> -<p>1. Kazi kelan, főbiró s az igazságszolgáltatás főnöke az egész -khánságban.</p> -<p>2. Kazi ordu, ki mint főbiró a khánt hadjárataiban kiséri.</p> -<p>3. Alem, az öt mufti főnöke.</p> -<p>4. Rejsz, az iskolák és vallási törvények végrehajtásának -felügyelője.</p> -<p>5. Mufti, minden jelentékenyebb városban egy.</p> -<p>6. Akhond, tanár vagy elemi tanitó.</p> -<p>A három első a magasabb hivatalnokok közé tartozik, és működésbe -lépéskor a khán által gazdagon megajándékoztatik; a három utóbbi a -vakf-ból (jámbor alapitványok) huzza fizetését, bizonyos részlet -pénzben s termékekben, de azért szokás, hogy évenkint a kurban- és -noruz-ünnepen a khántól bizonyos ajándékot kapjanak. A khivai -ulemák nem állnak annyira a tudományosság hirében, mint a -bokharaiak; de korántsem oly szemtelenek s elbizottak mint ezek, és -sokban valódi buzgóság lakik, földieiket tehetségök szerint -müvelni, és nyers, harczias tulajdonságaikon simítani. <span class= -"pagenum"><a name="Page_306" id="Page_306">-306-</a></span></p> -<h4><i>Adók.</i></h4> -<p>Khivában kétféle adó van: a) szalgit, mely a mi telekadónknak -felel meg, s mely szerint minden 10 tanab (egy tanab 60 négyszög -rőf) mivelhető földtől a khán évenként 18 tenge (10 shilling) adót -kap. Katonák (nöker vagy atli), az ulemák és khodsák vagy szejdek -(a próféta utódai) felmentvék alóla. b) Zekiat (vám), mely szerint -a bevitt árútól 2½, száztóli; baromért, tevékért s lovakért -darabszámra egy tenge, juhokért fél tenge vétetik évenként<a name= -"FNanchor_88" id="FNanchor_88"></a><a href="#Footnote_88" class= -"fnanchor">88)</a>. Ezenkivül minden nyilvános bolt fizet évenként -6 tengét. A szalgit behajtását közvetlenül a kusbegi és mehter -eszközlik, kik a főkerületeket évenként beutazzák, és az illető -kerületekben a jasolu-kat<a name="FNanchor_89" id= -"FNanchor_89"></a><a href="#Footnote_89" class="fnanchor">89)</a> -felelősekké teszik az adók behajtásáért. A zekiat jövedelmeire egy -a khán kegyében álló mehrem őrködik, ki egy irnokkal meglátogatja a -nomád törzseket, és, lehetetlen lévén a barmok megszámlálása, -minden törzsre évenként a jasolukkal tartott tanácskozás és -megegyezés szerint veti ki az illető részt. Az ily eljárásnál -természetesen a mehteré a legnagyobb haszon; s a khánnak még mult -évben is el kellett hinnie, hogy a karakalpakoknak csak 6000 db -ökrük van, s a jomutok és csaudoroknál csak 30,000 birkától -fizettek adót, – a mi, a mint hallám, csak harmadrésze a valódi -létszámnak.</p> -<h4><i>Törvényszékek.</i></h4> -<p>Törvényszékekül szolgálnak a mecsetek és az -igazságszolgáltatással <span class="pagenum"><a name="Page_307" id= -"Page_307">-307-</a></span> megbizott kazik és muftik magán -szállásai. Ezenkivül még mindenkinek szabadságában áll panaszát a -város vagy tartomány kormányzója elé terjeszteni, ki aztán ürf, -azaz saját belátása szerint itél. Minden kormányzónak, sőt magának -a khánnak is, naponként legalább négy óráig kell kihallgatásokat -adnia, mely kötelesség alól csak a betegség mentheti fel; s miután -kiki bebocsáttatik, az uralkodó kénytelen gyakran alattvalóinak -legapróbb családi viszonyait meghallgatni s kiegyenliteni. -Hallottam, hogy nagy mulatságára szolgál a khánnak, ha egy -feldühült házaspárt lát maga előtt; ilyenkor őket még jobban -egymásra uszitja, s a hazaatyja hasát fogja nevettében, mikor férj -és nő előtte a porban henteregve verekszenek.</p> -<h3><span class="smcap">C. A Khivai Khánság.</span></h3> -<p>A khivai khánságot, mely történelmi nevén Kharezm<a name= -"FNanchor_90" id="FNanchor_90"></a><a href="#Footnote_90" class= -"fnanchor">90)</a>, s mely a szomszéd országokban Ürgends-nek is -neveztetik, – minden oldalról sivatag veszi körül, s a mivelt föld -legszélső határai délkeletre Fitnek város, éjszaknyugotra Kungrat -és Köhne Ürgends, délre Medemin és Kökcseg. Az állandó lakosokkal -benépesitett föld területét meghatározni épen oly sikeretlen -törekvés volna, mintha a népesség számát akarnók megállapitani; -inkább adjuk a khánságnak a lehetségig tökéletes helyiratát. -Határozottan kiemelendő a föld nagy termékenysége, mely nem annyira -a czélszerű mivelésnek, mint inkább az Oxus áldásdús vize által -történő megnedvesülésnek tulajdonitandó. <span class= -"pagenum"><a name="Page_308" id="Page_308">-308-</a></span></p> -<h4><i>Csatornák.</i></h4> -<p>Khivában két féle csatorna van, u. m. <i>a)</i> arna, azaz -olyanok, melyeket a folyam maga vájt magának, s melyeket csak -hébekorban szoktak a lakosok megnagyobbitani, vagy mélyebbre ásni, -<i>b)</i> jap, egy vagy két ölnyi széles, ásott csatornák, melyek -nagyobbrészt az arnákból erednek, s melyeknek sürű hálózata az -egész megmivelt földet elboritja. Az arnák közől megemlitendők:</p> -<p>1. Hazreti Pehlivan arnaszi, mely Fitnek és Hezareszpnél -kezdődik s Khiva mellett elfolyva, miután Zej-n s a jomutok vidékén -végig ment, a homokban elvész.</p> -<p>2. Gazavat arnaszi. Khanka és Jengi Ürgends közt szakad az -Oxusból, nyugati irányban Gazavat mellett foly el, s a jomutok közt -elenyészik.</p> -<p>3. Sahbad arnaszi. Kezdődik Jengi Ürgends felett, Sahbad Tashauz -és Jillali mellett foly el, és Kökcsegnél elvész.</p> -<p>4. Jarmis arnaszi. Sahbaz Veli-vel szemben jön az országba, s -végig foly a Kiat-Kungrat és Jengi Ürgends közti vidéken.</p> -<p>5. Kilicsbaj arnaszi. Khitai és Görlen közt ered, Jillali -mellett foly el, és Kökcseg megett a homokban elvész.</p> -<p>6. Khodsaili Arnaszi.</p> -<p>A tulsó parton van:</p> -<p>7. A Surakhan arnaszi, mely a hasonnevű helynél veszi kezdetét -és éjszakkeleten vész el, előbb Japkenarit és Akkamist látván el -vizzel. <span class="pagenum"><a name="Page_309" id= -"Page_309">-309-</a></span></p> -<p>8. Iltazar Khan arnaszi, mely a karakalpakok földén foly -keresztül.</p> -<h4><i>Felosztás.</i></h4> -<p>Khiva politikai felosztása azon városok számától függ, melyek -tulajdon baj, vagy kormányzóval birván, ez által külön kerületet -képeznek. Legfontosabbak: a főváros Khiva, Jengi Ürgends, az ipar -fő székhelye és Köhne Ürgends. Még sokáig a mongol hóditás után ez -volt a khánság fővárosa, most nyomoru falu, melynek hajdani -fényéből alig van már egyebe, mint először: két toronynak kisebb -nagyobb maradványa, mely tornyok más középázsiai tornyokéval -egyenlő idomtalan modorban valának épitve, és a monda szerint azért -rontattak le a kalmukok által, mert ezek dühbe jöttek azon, hogy e -tornyok távolról közel látszanak, s közeledve feléjök, mintegy -futnak az ember elől; másodszor: Törebegkhan kupolája, izlésteljes -zománczozott téglákkal kirakva; végre Mazlumkhan szolugu.</p> -<p>Khivának mostani felosztása a következő:</p> -<p class="center"><i>Fővárosok és kerületek a hozzájuk tartozó -falvakkal együtt, s mindeniknek távolsága az Oxustól.</i></p> -<table> -<tr> -<td>A város neve</td> -<td>Távolsága az Oxustól mértföldekben (tas)</td> -<td>Falvak</td> -</tr> -<tr> -<td>1. Khiva</td> -<td>6</td> -<td><i>Nyugat felé:</i> Bedrkhan, Kinik, Akjap, Khaszian, Tasajak, -Töjeszicsti.</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td><i>Dél felé:</i> Sircseli, Sikhlar, Rafenek, Engerik, -Pizekenik, Pernakaz, Akmeszdsid.</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td><i>Kelet felé:</i> Szajat, Kiat, Sikhbagi, Kettebag.</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td><i>Észak felé:</i> Gendumgiah, Perise, Khalil, Nejszekhasz, -Gauk, Csarakhsik, Zirsejtan, Ordumizan.</td> -</tr> -<tr> -<td>2. Hezareszp</td> -<td>1</td> -<td>Dsengeti, Sikharik, Khodsalar, Himmetbaba, Bicsakcsi, -Isancsepe, Bagat, Nogman, Besarik.</td> -</tr> -<tr> -<td>3. Jengi</td> -<td>1¼</td> -<td>Ürgends Gajbulu, Sabadboju, Kucsilar, Oroszlar, Szabundsi, -Köndsü, Szagrindsi, Akhunbaba, Karamaza, Kipcsaklar.</td> -</tr> -<tr> -<td>4. Kungrat</td> -<td>–</td> -<td>Kiet, Nogaj, Szarszar, Szakar.</td> -</tr> -<tr> -<td>5. Tashauz</td> -<td>6</td> -<td>Kamislikuk, Kongradlar, Karzalar, Jarmisboju, Basztirmali.</td> -</tr> -<tr> -<td>6. Görlen</td> -<td>1</td> -<td>Dzselair, Jomuskali, Esim, Vezir, Alcsin, Taskali, -Kargali.</td> -</tr> -<tr> -<td>7. Khodsa-Ili</td> -<td>2</td> -<td>Ketmendsi Ata, Dsarnike Najmanlar (az erdőségekben) Kamis -Csali, Dervis Khodsa.</td> -</tr> -<tr> -<td>8. Csimbaj</td> -<td>–</td> -</tr> -<tr> -<td>9. Sahbad</td> -<td>4</td> -<td>Khodsalar, Kefterkhane, Kökkamis.</td> -</tr> -<tr> -<td>10. Surakhan</td> -<td>–</td> -<td></td> -</tr> -<tr> -<td>11. Kilids-baj</td> -<td>4½</td> -<td>Khalimbeg, Bagalan, Alieliboju, Bozjapboju.</td> -</tr> -<tr> -<td>12. Mangit</td> -<td>½</td> -<td>Permanacsa, Kiatlar, Kenegöz.</td> -</tr> -<tr> -<td>13. Kipcsak</td> -<td>–</td> -<td>Baszujapboju, Nogaj-isan, Kandsirgali, Kanlilar.</td> -</tr> -<tr> -<td>14. Khitai</td> -<td>1½</td> -<td>Akkum, Jomurlutam, Kulaulu</td> -</tr> -<tr> -<td>15. Akderbend és Dsamli</td> -<td>7</td> -<td></td> -</tr> -<tr> -<td>16. Kiet</td> -<td>1½</td> -<td></td> -</tr> -<tr> -<td>17. Khanka</td> -<td>1</td> -<td>Meder, Gödse, Khodsalar, Sagallar.</td> -</tr> -<tr> -<td>18. Fitnek</td> -<td>2</td> -</tr> -<tr> -<td>19. Sabaz Veli</td> -<td>2</td> -</tr> -<tr> -<td>20. Dsagataj</td> -<td>4½</td> -</tr> -<tr> -<td>21. Ambar</td> -<td>5</td> -</tr> -<tr> -<td>22. Jengi Ja</td> -<td>–</td> -<td>Basztirmali, Vejengan kal’eszi.</td> -</tr> -<tr> -<td>23. Nöksz</td> -<td>–</td> -<td>Alcsin, Veszér.</td> -</tr> -<tr> -<td>24. Kökcseg</td> -<td>9</td> -</tr> -<tr> -<td>25. Köhne Ürgends</td> -<td>6</td> -</tr> -<tr> -<td>26. Kiat Kungrat (Görlen és Jengi Ürgends közt)</td> -<td>2</td> -</tr> -<tr> -<td>27. Nokhasz (Khanak és Heszareszp közt)</td> -<td>2</td> -</tr> -<tr> -<td>28. Rahmet-birdi Beg (közel az Oveisz Karaajne hegyhez)</td> -</tr> -<tr> -<td>29. Kangli</td> -<td>1</td> -</tr> -<tr> -<td>30. Jilali (Medemin és Tashauz közt)</td> -<td>8</td> -</tr> -<tr> -<td>31. Kosköpür</td> -</tr> -<tr> -<td>32. Gazavat</td> -<td>6</td> -</tr> -</table> -<h3><span class="smcap">D. Termények, Ipar és -Kereskedés.</span></h3> -<p>A khivai földtalaj termékenységéről már többször volt szó, -különös emlitésre méltó szép gabonája, s a jó rizs, főleg a -görleni; a legszebb selyem Sahbadban és Jengi Ürgendsben -termeltetik; van gyapot, s a rujan, egy neme a gyökereknek, melyből -veres festéket nyernek; a khivai gyümölcsnél különbet nemcsak -Persia és Törökországban, <span class="pagenum"><a name="Page_312" -id="Page_312">-312-</a></span> sőt Európában is alig találhatni. Ez -utóbbiból kiemelendő a hezareszpi alma, a khivai őszibaraczk és -granátalma, s főleg a hasonlithatatlan jóságu dinnyék<a name= -"FNanchor_91" id="FNanchor_91"></a><a href="#Footnote_91" class= -"fnanchor">91)</a>, melyek még a távol Pekingben is nagy hirben -állnak, s a mennyei birodalom uralkodója nem feledé el azon -ajándékok közt, melyeket a khinai tatárságból évenként kap, mindig -nehány ürkindsi (ürgendsi) dinnyét is kikérni magának. Még -Oroszországban is jól megfizettetnek; mert a ki egy szállitmány -télidinnyét visz ki, ugyanannyi czukrot hoz érette vissza.</p> -<p>A khivai ipar terményei közül hires Közép-Ázsiában az Ürgends -csapani, azaz: az ürgendsi kabát, mely két szinű, csikos szövetből -van készitve (pamut vagy selyemből, sőt néha a kétféle fonal -vegyülékéből), s a nálunk divatozó hálóköntösök formájára kiszabva; -– továbbá a khivai réz edények, a hezareszpi és a tashauzi -vászon.</p> -<p>Khiva a legnagyobb kereskedést Oroszországgal üzi. Egy-két ezer -tevéből álló karavánok mennek tavaszszal Orenburgba, őszszel -Asztrakhánba; s Nizsnejbe (elnevezésök szerint: Mäkäria) a vásárra -gyapotot, selymet, bőröket, ruhákat a nogaj tatárok számára, -chagrinbőrt és gyümölcsöt visznek, s hoznak ezek helyett katlanokat -s más öntött vas edényeket (itt: dsögen), kattunt (mely nálunk -butorok bevonására fordittatik, ott azonban a nő-ing előrészének -készitésére szolgál), percailet, posztót, czukrot, vasat, rosz -puskákat, s kevés diszműárut. Nagy a kivitel a halakban is; de -ezeket az <span class="pagenum"><a name="Page_313" id= -"Page_313">-313-</a></span> oroszok maguk viszik el három gőzhajó -védelme alatt, melyek az Aral-tón járnak, s az utolsó orosz -követség és Khiva közt kötött szerződés szerint Kungratig mehetnek. -Persia és Herattal<a name="FNanchor_92" id= -"FNanchor_92"></a><a href="#Footnote_92" class="fnanchor">92)</a> -Khiva igen csekély kereskedést űz, mert az ezen országokba vezető -utak a turkmanok kezeiben vannak. Khiva és Asztrabad közt csupán a -jomutok tartják fenn a közlekedést, kik évenkint 100–150 tevén -hoznak oda fésü-készitésre való puszpángfát s egy kevés naftát. -Bokharával már élénkebb a közlekedés. Ruhát s vásznat hordanak oda, -s érette theát, fűszert, papirt, s ott készült könnyü diszműárukat -hoznak. A belföldi kereskedésre nézve az ország minden városában -hetenkint egy vagy két vásár tartatik. Még oly vidékeken is, -melyekben nincs ház, hanem csupa nomádok laknak, egy -Bazarli-dsajnak nevezett, s több agyagkunyhóból álló vásárhely -épittetik a vásár megtartására, mely e vidékeken különös ünnepies -alakot ölt. A középázsiai gyakran 10–20 mértföldnyiről eljő az ily -helyre nehány tűért vagy más csekélységért, s ilyenkor legszebb -lovára ül, s legjobb fegyverét viszi magával, hogy fitogtathassa -magát.</p> -<div class="figcenter" style="width: 573px;"><a href= -"images/i012hq.jpg"><img src="images/i012.jpg" alt= -"VÁSÁR LÓHÁTON AZ ÖZBEGEKNÉL." title= -"VÁSÁR LÓHÁTON AZ ÖZBEGEKNÉL." /></a> -<p class="caption">VÁSÁR LÓHÁTON AZ ÖZBEGEKNÉL.</p> -</div> -<h3><span class="smcap">E. A khánság lakossága.</span></h3> -<p>Khivát 1. özbegek, 2. turkmanok, 3. karakalpakok, 4. kaszakok -(kik nálunk kirgizeknek neveztetnek), 5. szartok és 6. persák -lakják. <span class="pagenum"><a name="Page_314" id= -"Page_314">-314-</a></span></p> -<h4>1. <i>Özbeg.</i></h4> -<p>Özbeg azon néptörzs neve, mely nagyobbrészt állandó lakhelylyel -bírva, földmiveléssel foglalkozik, s az Araltó déli szögletétől -Komulig (40 napi járásra Kasgartól, Khina benseje felé) terjedve, a -három khánságban és a khinai tatárságban uralkodó fajnak -tekintetik. Saját felosztásuk szerint az özbegek 32 fő taifé-re -(törzs) oszlanak: 1. Kungrat, 2. Kipcsak, 3. Khitai, 4. Mangit, 5. -Nöksz, 6. Najman, 7. Kulan, 8. Kiet, 9. Az, 10. Taz, 11. Szajat, -12. Dsagataj, 13. Ujgur, 14. Akbet, 15. Dörmen, 16. Ösün, 17. -Kandsigali, 18. Nogaj, 19. Balgali, 20. Miten, 21. Dselair, 22. -Kenegöz, 23. Kanli, 24. Icskili, 25. Bögürlü, 26. Alcsin, 27. -Acsmajli, 28. Karakurszak, 29. Birkulak, 30. Tirkis, 31. -Kellekeszer, 32. Ming.</p> -<p>E felosztás régi, és feltünő, hogy az emlitett földterületen még -ezen egyes törzsek is csak nagyon elszórva találtatnak; s a kutató -meg van lepve, sőt néha hinni sem akar saját szemeinek sem, midőn a -khivai, khokandi és jerkendi özbegeknek nyelve, szokásai és -arczkifejezése közt a nagy különbséget észreveszi, és ezek mégis -magukat nemcsak ugyanazon nemzet, hanem ugyanazon törzs (taife) -vagy clan (tire) tagjainak vallják.</p> -<p>Csak azt akarom emliteni, hogy Khivában a legtöbb özbeg törzs -képviselve van, s hogy a khivai Khokanddal, Bokhara és Kasgarral -szemben méltán büszke régi özbeg nemzetiségére. A khivai özbeg első -pillanatra elárulja az irán elemmel való vegyületét; mert szakálla -van, mely a turáninál mindig némileg mintegy idegen tulajdonnak -tekinthető, mig az arcz szine s vonásai gyakran <span class= -"pagenum"><a name="Page_315" id="Page_315">-315-</a></span> a -valódi tatár eredetet tüntetik fel. Jellemére nézve is a khivai -özbeg egyéb törzsrokonainál többet ér; nyilt szívü s becsületes; -megvan még benne azon vadság, mely a körülötte levő nomádokat -jellemzi, de hiába keressük nála a keleti civilisátió csalárd -okosságát, s a törökországi valódi oszmanlin kivül az egyetlen -keleti faj, melyből még lehetne valamit képezni.</p> -<p>Azon körülmény, hogy az iszlami miveltség Khivában még nem áll -ott, a hol Bokharában, egyik fő oka annak, hogy a khivai özbegek -részint pogány nemzeti erkölcseikből, részint a parszi vallásos -szokásokból még sokat megtartottak. A zene és a török népköltészet -iránti előszeretet, melyeken a középázsiai nomád nagyobb -szenvedélylyel csügg, mint bármely mivelt nemzet, itt hivebben s -tisztábban tartá fenn magát, mint Khokandban, Bokharában és -Kasgarban. A khivai dutar (két húrú guitarre) és koboz-játszók -hiresek egész Turkesztanban. Nevai, a legnagyobb özbeg költő, -általánosan ismeretes, és nem múlik évtized, melyben uj, bár másod -s harmadrangu lyrikusok ne támadnának. Két testvérrel ismerkedtem -meg Khivában; az egyik Munisz, kitünő verseket irt, melyek közül -később többet ki fogok adni; a másik Mirab, Mirkhond nagy -történelmi munkáját roppant türelemmel leforditá az özbeg török -szójárásra, hogy fia, ki különben persául is tud, azt könyebben -megérthesse. Húsz évig dolgozott rajta, de restelte másoknak -megmutatni, mert frivol dolognak tartatik a valláson kivül még más -tudományokkal is foglalkozni.</p> -<p>Több százados letelepedésök daczára még mindig megvan a -khivaiakon előbbi hősi életök jellege. Torna, birkozás, különösen -versenyfutás nálok gyakori dolgok, <span class="pagenum"><a name= -"Page_316" id="Page_316">-316-</a></span> s ez utóbbiakon gyakran -nagy jutalmak tüzetnek ki. Minden jelentékenyebb lakodalmat 9-es, -19-es, 29-es versenynyel ünnepelnek meg, azaz a győző mindenből 9, -19, vagy 29 darabot kap, ugymint: 9 birkát, 19 kecskét stb., a mi -gyakran jelentékeny értéket képvisel. A menyasszony és vőlegény -közti versenyről már előbb szólottam. Az ország ős lakosaitól, kik -tűzimádók voltak, némely ünnepélyek s játékok tartattak meg, melyek -Közép-Ázsia egyéb részeiben az iszlam előtt szinte léteztek ugyan, -de ma már teljesen feledve vannak.</p> -<h4>2. <i>Turkmanok.</i></h4> -<p>Ezekről már bővebben emlékeztem. Khivában vannak jomutok, kik -délfelé a sivatag szélét Gaszavatig, a Karajilgin, Kökcseg, -Özbegjap, Bedrkend és Medemin vidékeket lakják; és a csaudorok, kik -Köhne, s különösen Kizil Takir és Porszu vidékén találhatók, de -leginkább a nyugati részen az Aral-tó és Kaspi-tenger között -barangolnak. Göklenek igen kis számmal vannak.</p> -<h4>3. <i>Karakalpakok.</i></h4> -<p>Az Oxus túlpartját lakják Görlentől átellenben majdnem -Kungratig, a nagy erdőségek közelében. Lovuk kevés van, juh is -alig. A karakalpakok azon hirben állnak, hogy nőik legszebbek egész -Turkesztanban; de más részt roppant butáknak mondatnak, s e -tekintetben számtalan adoma kering felőlök. Tiz főtörzset találtam -köztök: 1. Bajmakli, 2. Khandekli, 3. Tersztamgali, 4. Acsamajli, -5. Kajcsili Khitai, 6. Ingakli, 7. Kenegöz, 8. Tombojun, 9. Saku, -10. Ontönturuk. Számukat 10,000 sátorra teszik. Emlékezetet -meghaladó idők óta <span class="pagenum"><a name="Page_317" id= -"Page_317">-317-</a></span> Khivának alattvalói. Ezelőtt negyven -évvel fellázadtak Ajdoszt vezérök alatt, ki Kungratba tört, de -később Mehemmed Rehim khán által megveretett. Nyolcz év előtt -Zarlig főnökük vezérlete alatt ismét felzendültek, kinek – a mint -mondják, – 20,000 lovasa volt, kikkel nagy pusztitásokat vitt -végbe, mig Kutlug Murad Bi által megveretve, serege szétoszlott. -Utoljára, három év előtt, Er-Nazar alatt lázadtak fel, ki várat is -épittetett magának, de szintén legyőzetett.</p> -<h4>4. <i>Kaszakok</i> (Kirgizek).</h4> -<p>Ezek utóbbi időben nagyrészt orosz uralom alá jutván, Khivában -kevesen vannak. Közép-Ázsia e legnagyobb nomád néptörzséről -Bokharáról szóltamban még meg fogok emlékezni.</p> -<h4>5. <i>Szart</i></h4> -<p>A Bokharában és Khokandban tadsikoknak nevezett szartok teszik -Kharezm persa őslakosságát, melynek száma itt aránylag már igen -csekély, s persa anyanyelvét lassanként egészen felcserélte a -törökkel. A szart, mint a tadzsik, ravasz és finom modoráról -ismerhető meg; az özbeg nem igen szenvedheti, s jellemző dolog, -hogy daczára a félezredes együttélésnek, az özbegek és szartok közt -mindeddig igen kevés házasság köttetett.</p> -<h4>6. <i>Persák.</i></h4> -<p>Az itt lakó persák, – mintegy 40,000-en, – részint rabszolgák, -részint felszabadultak; s Akderbendben és Dsamliban egy kis -gyarmatot alkotnak. A rabszolgának különben anyagi tekintetben nem -rosz dolga van <span class="pagenum"><a name="Page_318" id= -"Page_318">-318-</a></span> Khivában, mert ravaszságával könnyen -túl járva az egyszerü özbegnek eszén, hamar meg tud gazdagodni. -Sokan, ha megváltották magukat, inkább ott telepszenek le, mintsem -visszatérnének Persiába. A rabszolgát Khivában, dogma-nak, -gyermekkorában azonban khanezad, azaz házi szülöttnek hivják. A -szolgaság szégyenbélyege csak a harmadik izben enyészik el.</p> -<h3><span class="smcap">F. Khivának e századbeli -történetéhez.</span></h3> -<h4>1. <i>Mehemmed Emin Inag</i> (1792–1800).</h4> -<p>Nadir Sah<a name="FNanchor_93" id="FNanchor_93"></a><a href= -"#Footnote_93" class="fnanchor">93)</a> rögtöni elvonulása után, ki -kardcsapás nélkül kerité birtokába a khánságot, a kis hordabéli -kirgizek (vagy Üsztjurt kazagi, azaz felsőjurti kaszakok, a mint -önmagukat nevezik), kezeibe került Khivában a főhatalom; s -uralkodtak a múlt század végeig, midőn egy özbeg főnök a -Konrad-törzsből felkelt, hogy a trónra való igényeit érvényesitse. -Neve Mehemmed Emin Inag volt. E névvel akarta az utolsó özbeg -uralkodó családból származását jelenteni, s csakugyan sikerült is -egy kis sereget gyüjtenie, s avval a kaszak fejedelem ellen harczra -szállnia. Ez azonban akkor még meglehetős hatalommal birván, -ellenét többször megverte, ki végre Bokharába menekülve ott nehány -évig visszavonultan élt. Párthivei azonban folytaták a harczot, s -midőn már némi előnyöket vivtak ki, egy negyven lovasból álló -küldöttséget menesztettek hozzá; melylyel ő vissza is tért, ismét -kezébe vette a vezényletet, s ez alkalommal nagyobb <span class= -"pagenum"><a name="Page_319" id="Page_319">-319-</a></span> -szerencsével, mert elűzte a a kaszakokat, s trónra lépvén megveté -alapját a máig uralkodó háznak, melynek tagjai a tulsó lapon álló -családfa szerint minden megszakadás nélkül követték a trónon.</p> -<h4>2. <i>Iltazar khan</i> (1800–1804).</h4> -<p>Folytatá a Bokhara elleni harczot, mert ez a kaszakok sülyedő -hatalmát támogatta. Mig ő Csihardsuj vidékén volt elfoglalva, a -bokharaiak által felbiztatott jomutok Khiva ellen rohantak, -elfoglalták a várost, és főnökük Tapisdeli vezérlete alatt -kirabolták. Iltazar gyorsan vissza akart térni, de visszamenetében -a bokharaiak által megveretett, s futásközben az Oxus habjaiban -lelte halálát. Utóda lön fia</p> -<h4>3. <i>Mehemmed Rehim</i> (1804–1826);</h4> -<p class="i0">kit Medrehimnek is neveznek. Rögtön a jomutok ellen -forditá fegyvereit, kiűzte őket a fővárosból, s gazdagon kárpótolta -magát rajtok a szenvedett veszteségekért. Nem kevésb szerencsével -járt el a karakalpakok ellen is, kik Ajdoszt alatt ellene -fellázadtak, s kiket csakhamar ismét engedelmességre téritett; -kevesebb sikert arattak fegyverei Kungrat ellen, hol rokonainak -egyike iparkodott tőle a trónt elvitatni, kivel aztán tizenhét évig -tartó háborút viselt. Midőn ez idő alatt e várost ostromlá, az -állhatatos védő, nevetve sikeretlen fáradozásait, egy nap a torony -tetejéről átkiáltá hozzá:</p> -<table> -<tr> -<td>Ücs aj</td> -<td>savun,</td> -<td>azaz: három hónapra</td> -<td>aludt-tej.</td> -</tr> -<tr> -<td>„ „</td> -<td>kavun,</td> -<td>„ „ „</td> -<td>dinnye.</td> -</tr> -<tr> -<td>„ „</td> -<td>kabak,</td> -<td>„ „ „</td> -<td>tök.</td> -</tr> -<tr> -<td>„ „</td> -<td>csabak,</td> -<td>„ „ „</td> -<td>egy neme a halnak.</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_320" id= -"Page_320">-320-</a></span></p> -<p class="center">A KHIVAI URALKODÓ-CSALÁD SZÁRMAZÁSI FÁJA.</p> -<div class="figcenter"> -<pre> - Mehemmed Emin Inag. - (1792--1800). - | - II. Iltazar khán, (1800--1804). - ___________________________________|_________________________ - | | | | -Rahmanbirdi Töre. Rehimbirdi Töre. Kutlug Murad Inag. III. Mehemmed Rehim Khan. - ___________________________________| (1804--1826). - | | | | -Mehrem Juszuf Beg. Abdullah Beg. Ivadullah Beg. | - (Csak rövid ideig uralkodott). | | - Egy fiú, | - ki a trónra jutott. | - ____________________________________________________________|______________________ - | | | | | | -IV. Allah Kuli khan. Szejd Mahmud Töre, Szejd Eszad Tangri Kuli. IX. Szejd Mehemmed Rahman Kul. - (1826--1841). (testvére, Töre. Töre. - | Szejd Mehemmed (A most uralkodó fejedelem). - | javára, lemondott - | igényeiről). - |___________________________________________________________________________ - | | | | | | -Mehemmed Khodsa Szultan Gazi Szultan Mahmud Abdul Aziz VI. Mehemmed Emin V. Rehim Kuli - Töre. Töre. Töre. Töre. khán. khán. - (1843--1855). (1841--1843). - _______________________|________ - | | - VII. Abdullah khán. VIII. Kutlug Murad khán. - (1855) (Csak három hónapig uralkodott). -</pre></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_321" id= -"Page_321">-321-</a></span></p> -<p class="i0">Evvel azt akarta mondani, hogy van az év minden -szakára külön élelmiszere, melyet bent a városban kaphat; nincs -tehát szüksége kenyérre, s azért éhség által nem lehet hódolásra -birni.</p> -<p>Atyja halálát megbosszulandó, Medrehim Bokhara ellen ment, -melyben azon időben Emir Szejd, egy lágyeszű fejedelem uralkodott, -ki a dervisségre adta magát. A khivaiak sok várost elpusztitottak -Bokhara körül, s több ezer fogolyt szedtek össze. Az emir, kinek -ezt hirül hozták, azt felelte: „Akhir Rigisztan amandur,“ azaz: -megvan még a Rigisztan,<a name="FNanchor_94" id= -"FNanchor_94"></a><a href="#Footnote_94" class="fnanchor">94)</a> -ez biztos hely, s azért nincs mit félnie. Nagy pusztitások után -Medrehim zsákmánynyal terhelten hazatért, s uralkodása végszakában -még Asztrabad körül a tekkéket és jomutokat hóditá meg.</p> -<h4>4. <i>Allahkuli khán</i> (1826–1841),</h4> -<p class="i0">a telt hazne (pénztár) mellett atyjától még a -szomszédnépek közt szerzett nagy befolyást is örökölte, melynek -megtartása folytonos háborúkba keverte. Bokharában a gyönge Szejdet -az erélyes Naszrullah követte, ki atyjának szégyenteljes -veszteségeit jóvá akarván tenni, háborút kezdett, melyben a khivai -trónörökös Rehimkuli Töre megveretett. Ugyanezen időben jött hire, -hogy az oroszok Orenburgból Khiva felé iparkodnak, sőt hogy a -bokharai emir támadása is csak a hitetlenek izgatásának eredménye. -Nagy volt a kétségbeesés, mert hir szerint az orosz sereg 80,000 -emberből és 100 ágyúból állt.<a name="FNanchor_95" id= -"FNanchor_95"></a><a href="#Footnote_95" class="fnanchor">95)</a> -<span class="pagenum"><a name="Page_322" id= -"Page_322">-322-</a></span> Sokáig hiába várván az ingilizek -segélyét Heratból, a khán mintegy 10,000 lovast Khodsa Nijaz Baj -vezérlete alatt az oroszok ellen küldött, kik az Ügesikságon át már -az Atjolu tóig hatoltak előre, mely hat mértföldnyire van -Kungrattól. A khivaiak azt beszélik, hogy megtámadták az ellent, s -hallatlan mészárlást vittek végbe soraiban. Sokan elfogattak, s két -oroszt mutattak nekem Khivában, kik azon hadjáratból a fogságban -visszamaradtak, s később, nyiltan áttérve az iszlamra, a khán által -felszabadittattak, s ajándékot sőt még feleséget is kaptak tőle. A -győzelem után a khán Dövkara vidékén két felől sánczokat hányatott, -s ezeknek őrségét Khodsa Nijaz Baj-ra bizta, – de e sánczok már tiz -év óta elpusztulva s elhagyatva állnak. Allahkuli, hogy az oroszok -elleni szerencsét az istennek megköszönje, egy medreszét -(collegiumot) alapitott, s azt gazdag javadalmakkal látta el.</p> -<p>Más részről a Bokhara elleni háború folytattatott; a göklenek is -megtámadtattak, s nagy részök Khivába költözni -kényszerittetett.<a name="FNanchor_96" id= -"FNanchor_96"></a><a href="#Footnote_96" class= -"fnanchor">96)</a></p> -<h4>5. <i>Rehimkuli khán</i> (1841–1843).</h4> -<p>Atyja halála után a trónra jutva, rögtön a dsemsidiekkel, azon -persa nomád néppel gyült meg a baja, mely a Murgab keleti partját -lakja, s melyből a khivaiak 10,000 sátort a főnökkel együtt az Oxus -partján, közel Kilidsbajhoz telepitettek. Más részről az akkor Merv -<span class="pagenum"><a name="Page_323" id= -"Page_323">-323-</a></span> birtokában levő szarikok kezdtek az -özbegekkel háborút. A khán ifjabb testvére, Medemin Inag, küldetett -ellenök 15,000 lovassal, de a Khiva és Merv közti borzasztó úton a -katonák soraiban betegségek ütöttek ki; s miután ugyanekkor a -bokharai emir Hezareszp várost ostromlá, az Inag gyorsan ez ellen -fordult fegyvereivel, legyőzte s békére kényszerité. Ugyanekkor -meghalván Rehimkuli khán, utódja lőn</p> -<h4>6. <i>Mehemmed Emin khán</i> (1843–1855),</h4> -<p class="i0">ki, bár nem az örökösödési rend szerint, mert az -elhaltnak fiai is maradtak, de előbbi érdemeinél fogva igazságos -igényeket támaszthatott a trónra. Medemin khánt tartják az újabb -időben Khiva legdicsteljesb uralkodójának; mert a kharezmi -királyságnak, a mennyire lehetett, visszaadta 400 év óta elvesztett -régi határait, s a környékbeli minden nomádok legyőzése által a -khánságnak ugy tekintélyét, mint jövedelmeit jelentékenyen -öregbité.</p> -<p>Két nappal utóbb, a mint a fehér nemezen magasra emeltetett, – a -mi Khivában és Khokandban a trónralépés jelvénye<a name= -"FNanchor_97" id="FNanchor_97"></a><a href="#Footnote_97" class= -"fnanchor">97)</a>, – személyesen ment a szarikok, ezen legvitézebb -turkman törzs ellen, melyet a mervi termékeny lapálylyal együtt -meghóditani szándékozott. Hat hadjárat után sikerült a mervi várat -bevennie, egy Jolöten nevü s annak közelében fekvő más erősséggel -együtt. Azonban alig tért vissza Khivába, a szarikok újra -fellázadtak, s a Mervben hátrahagyott parancsnokot az őrizettel -együtt legyilkolták. A khán gyorsan uj hadjáratra kelt, melyben a -dsemsidiek, a szarikok ősi ellenségei <span class= -"pagenum"><a name="Page_324" id="Page_324">-324-</a></span> is -részt vettek. Ezek vezére Mir Mehemmed vivta ki a diadalt, s az -özbeg hősök nagy bosszúságára diadalmasan bevonult Khivába.</p> -<p>A szarikok tehát meg voltak hóditva; de a tekkék, kik ekkor -Karajap és Kabukliban, Merv és Akhal közt laktak, az évi adót -megtagadva ellenségeskedni kezdettek; mire Medemin kényszerülve -látá magát, még turkman vértől párolgó fegyvereivel ujra egy másik -törzs ellen fordulni. Három hadjárat után, melyek alatt a -homoksivatagban sok ember és állat elveszett, végre sikerült a -lázadók egy részét legyőznie, s jomutok és özbegekből álló őrséget -hagyott hátra két parancsnok felsősége alatt. Szerencsétlenségre e -kettő közt csakhamar viszály támadt, mire az egyik visszatért -Khivába, de büntetésül a khán által egy magas toronyról lelöketett. -E tettével a khán a jomutokat mind ellenségeivé tette, titokban a -tekkékkel kezdtek szövetkezni, s később halálának okai lettek. Ez -időben Medeminnek 40,000 lovasa volt, özbegek és más adózó nomád -törzsek férfiaiból; s e sereg egyik részét az oroszok ellen, kik -akkor az Aral tó keleti részétől Khiva felé közeledtek, Khodsa -Nijaz Baj sánczaira küldé. Másik részével azonban maga ment Mervbe, -hogy ott a szünni nem akaró turkman zavaroknak egy csapással véget -vessen. Rögtön bevette Karajapot és Szarakhsz (a régi Syrinx) ellen -ment. Ennek közelében egy dombon<a name="FNanchor_98" id= -"FNanchor_98"></a><a href="#Footnote_98" class="fnanchor">98)</a>, -sátrában pihentében, táborának közepette nehány vakmerő ellenséges -lovas által megtámadtatott; s ámbár felkiáltott: „Men Hazret em!“ -(én vagyok a khán!) feje levágatott, <span class="pagenum"><a name= -"Page_325" id="Page_325">-325-</a></span> a nélkül hogy szolgái -közül csak egy is segitségére siethetett volna. A levágott fej -láttára, melyet a turkmanok a persa sahnak<a name="FNanchor_99" id= -"FNanchor_99"></a><a href="#Footnote_99" class="fnanchor">99)</a> -küldtek ajándékul, páni rettegés tört ki seregében. A hadak -mindazonáltal rendben vonultak vissza s útközben</p> -<h4>7. <i>Abdullah khánt</i> (1855–1856)</h4> -<p class="i0">kiáltották ki uralkodóvá, ki alig érkezett a -fővárosba, a trónviszályok már megkezdődtek. Egy idősb koránál -fogva tulajdonképen jogos trónkövetelő, Szejd Mahmud Töre, minden -molla s az ország nagyjai előtt kardot vont, s az által vélte jogát -érvényesithetni, ha a khánt rögtön agyonvágja; de haragja -lecsillapittatott, maga pedig később elzáratott. A jomutok is két -herczeget vontak magukhoz, kiket a trónra akartak segiteni, de e -szándék hamar kitudódván, a herczegek megfojtattak, a jomutokra -nézve pedig, mert ellenséges érzületök már bizonyos volt, -elhatároztatott, hogy meg fognak büntettetni. A khán nehány ezer -lovassal ment ellenök, de ők ártatlanoknak tetteték magukat, s -miután a törzs akszakaljai, a hódolás jeléül meztelen kardokat -akasztva nyakaikba mezitláb jöttek eléje, a khán ezúttal békét -hagyott nekik. Két hónap múlva azonban a jomutok ismét ellenséges -indulatot mutattak; a khán megharagudott, gyorsan 2000 lovast -szedett össze s a most már nyiltan ellenszegülő lázadókat -magtámadta, – azonban szerencsétlenül. <span class= -"pagenum"><a name="Page_326" id="Page_326">-326-</a></span> Az -özbegek futni kényszerültek, s midőn a khánt keresték, kiviláglott, -hogy ő az elsők közt esett el, s a többi halottakkal együtt -észrevétlenül, ugyanazon árokba dobatott. Utódjává neveztetett</p> -<h4>8. <i>Kutlug Murad khán</i> (csak 3 hónapig uralkodott),</h4> -<p class="i0">az elhúnytnak ifjabb testvére, ki bátyja oldalán -harczolt, és nehéz sebekkel terhelten tért vissza. Nemsokára -készült folytatni a harczot, mely bátyjának életébe került, midőn a -jomutok főnökei békeajánlatokat tettek neki, s megigérték, hogy -legközelebb a khán unokatestvérével együtt, ki az ütközetben kezeik -közé került, hódolatuk nyilvánitására Khivában meg fognak jelenni. -A khán és miniszterei ezen igéreteknek hitelt adtak, kitűzték a -napot, s a jomutok, legjobb lovaikon, legszebb fegyvereikkel -megrakva, 12,000 emberrel csakugyan megjelentek. A hódolás napjának -reggelén a khán először is rokonát fogadá, ki őt megölelvén, -alattomosan tőrt szúrt mellébe. A khán összerogyott s a turkmanok a -jelenlévő szolgákra rohantak. A nagy zavarban a mehter a vár falára -lépett, s annak ormairól tudtul adván a népnek a gaztettet, -felszóllitá a khivaiakat, hogy minden a városban lévő jomutot -siessenek legyilkolni. Az elkeseredett lakosság a turkmanokra tört, -kik megrettenésökben elkábulva, mint a juhok a mészáros kezében, -vérzettek el a khivaiak fegyvere, sőt sokan a nők kései alatt is. -Khiva utczáin patakzott a vér, s hat napig tartott, mig a -holttesteket mind el tudták takaritani.</p> -<p>E mészárlás után nyolcz napig Khiva fejedelem nélkül volt, s -ekkor a koronát a nép a különben derék Szejd Mahmud Törének ajánlá; -ki azonban opium-szivási <span class="pagenum"><a name="Page_327" -id="Page_327">-327-</a></span> szenvedélye miatt ifjabb testvére -javára a trónról lemondott. S igy fejedelem lett</p> -<h4>9. <i>Szejd Mehemmed khán</i> (1856-tól máig),</h4> -<p class="i0">általánosan lágyeszűnek elismert ember, kiről az -olvasó már hallott valamit. Uralkodása alatt a jomutokkal való -polgárháboru sokat pusztitotta Khivát; az előbbi khánok által -alapitott gyarmatok szétdúlva s elhagyatva állnak, mig a jomutok s -özbegek egymást ölve, gyermekeiket s nejeiket kölcsönösen -rabszolgaságra vitték, addig a bevándorolt dsemsidiek – e mondás -szerint: „Inter duos litigantes tertius gaudet,“ – a fegyvertelen -lakosságot megtámadták, Kilidsbajtól Fitnekig egész Khivát -elpusztitották, s gazdag zsákmánynyal megrakodtan, 2000 persa -rabszolga kiséretében, kiket e zavarok alatt felszabaditottak, -visszatértek a Murgab partjaira.</p> -<p>Szegénység, epemirigy, döghalál, és a népesség fogyása végre -békére kényszeritett, midőn orosz befolyás által felizgatva egy -Mehemmed Penah nevü trónkövetelő Kungratban kitűzte a lázadás -zászlaját, s Mangislakon keresztül rögtön követséget inditott -Asztrakhánba, az orosz padisah védelmét kikérni. De e küldöttségnek -elment a hire, s a követek útközben megölettek. Később Mehemmed -Penah, midőn orosz pénze elfogyott, saját párthivei által -meggyilkoltatott; a lázadás főczinkosai pedig becsomagoltattak, az -az: kezeik nedves bőrrel testükhöz varratván Khivába küldettek, hol -borzasztó halál várt reájok. <span class="pagenum"><a name= -"Page_328" id="Page_328">-328-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XVIII. FEJEZET.</h2> -</div> -<p class="summary">BOKHARA. BOKHARA VÁROSA, KAPUI, RÉSZEI, -MECSETJEI, COLLEGIUMAI. – A KATALIN CZÁRNŐ ÁLTAL ALAPITOTT -COLLEGIUM. – A MEDRESZÉK RENDELTETÉSE NEM A TUDOMÁNY, HANEM A -FANATISMUS ÉLESZTÉSE. – BAZÁROK. – A RENDŐRSÉGI RENDSZER SZIGORUBB, -MINT BÁRHOL ÁZSIÁBAN. – A BOKHARAI KHÁNSÁG. – LAKOSOK: ÖZBEGEK, -TADSIKOK, KIRGISZEK, ARABOK, MERVIEK, PERSÁK, HINDUK, ZSIDÓK. – A -KORMÁNY. – KÜLÖNFÉLE HIVATALNOKOK. – POLITIKAI FELOSZTÁS. – A -HADSEREG. – A BOKHARAI TÖRTÉNET RÖVID KÖRVONALOKBAN.</p> -<hr class="tb" /> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i4"><i>… regnata -Cyro</i><br /></span> <span class="i0"><i>Bactra… Tanaisque -discors.</i><br /></span> -<p class="i7">Horatius, <i>Od.</i> iii. 29, 27-8.</p> -</div> -</div> -<hr class="tb" /> -<h3><span class="smcap">A. Bokhara Városa.</span></h3> -<p class="i0"><span class="smcap">Bokhara</span> város határát, -melyet egy napi járásra terjedőnek mondtak nekem, négy -mértföldnyinél nem találtam nagyobbnak. Bár a vidék meglehetősen -müvelt, e pontban Khiva mégis nagyon tulhaladja. A városnak 11 -kapuja van: Dervaze Imam, d. Mezar, d. Szamarkand, d. Oglan, d. -Talpacs, d. Sirgiran, d. Karaköl, d. Sejkh Dselal, d. Namazgiah, d. -Szalakhane, d. Karsi, s két főrészre, a Deruni sehr-re (belváros) s -a Beruni sehr-re (külváros), valamint több városrészre osztatik, -<span class="pagenum"><a name="Page_329" id= -"Page_329">-329-</a></span> melyek közül a Mahallei Dsujbar, -Khiaban, Mirekan, Malkusan, Szabungiran a legnevezetesebbek.</p> -<p>A nyilvános épületeket, piaczokat az olvasóval már az első -részben kis előleges rajzban ismertettük meg, de mind e mellett meg -akarjuk kisérteni e pontról szóló jegyzeteinket röviden -összefoglalni.</p> -<h4><i>Mecsetek.</i></h4> -<p>A bokharai azt mondja, hogy szülővárosában 360, részint nagy, -részint kisebb mecset van, s hogy a jámbor müszülman szórakozásul -minden nap mást látogathat meg. Én a nevezett számnak alig felét -találhattam meg, s csak a következők emlitésre méltók: 1. Meszdsidi -Kelan, melyet Timur épittetett fel, Abdullah khán pedig megujitott. -Az emir itt tartja a nép nagy összecsődülése között pénteki -imádságát. 2. Meszdsidi Divanbegi, melyet bizonyos Nezr, Imamkuli -Khán emir divanbegi-je (államtitkár) a hasonnevü tóval és -medreszével 1029-ben (1629) épittetett. 3. Mirekan és 4. Meszdsidi -Mogak, földalatti épület, hol némelyek állitása szerint az első -müszülmanok, mások szerint az első tüzimádók tartották volna -vallási összejövetelöket. Az első állitás alaposabbnak látszik, -mert először is a tüzimádók, a városon kivül, a szabadban -megfelelőbb helyet találhattak volna, s mert másodszor sok kúfi -felirat tanusitja ez épület iszlami eredetét.</p> -<h4><i>Medreszék (collegiumok).</i></h4> -<p>A bokharai a medreszék számával is épen ugy dicsekszik és azt -360-ra teszi, bár nincs több 80-nál. A legnevezetesebbek a -következők: 1. Medresze Kökeltas, épittetett 1426-ban; 150 czellája -van, melyek mindegyike <span class="pagenum"><a name="Page_330" id= -"Page_330">-330-</a></span> 100–120 tillába kerül<a name= -"FNanchor_100" id="FNanchor_100"></a><a href="#Footnote_100" class= -"fnanchor">100)</a>. Az első osztály növendékeinek évenkint öt -tilla jövedelmük van. 2. M. Mirarab, 1529-ben épittetett és 100 -czellája van, melyek mindegyike 80–90 tillába kerül, és 7 tilla -jövedelemmel bir. 3. Kosmedreszei Abdullah khán (az Abdullah khán -medresze-párja), 1572-ben épittetett, szintén körülbelől 100 -czellája van, melyek azonban kisebb értéküek, mint az előbbeniek. -4. M. Dsujbar, 1582-ben a hasonnevü nagy tudós s ascéta egy unokája -által épittetett; ez a leggazdagabban van javadalmazva, mert minden -czella 25 tilla jövedelemmel bir, de nem nagyon lakott, mivel a -város legszélsőbb végén fekszik. 5. M. Turszindsan, hol minden -czellának öt tilla évi jövedelme van. 6. M. Ernazar, melyet -Katharina czárnő követei egyikével épittetett fel, 60 czellával, -mindegyik 3 tilla jövedelemmel.</p> -<p>Általában Bokhara és Szamarkand collegiumai okozták, hogy nem -csak az egész iszlamnak, hanem nekünk Europában is Közép-Ázsia -főiskoláiról rendkivüli fogalmunk volt. A fölületes szemlélő az ily -intézetek épitésénél nyilvánuló áldozatkészséget könnyen tarthatá a -magasb törekvés tanujelének. Sajnos, hogy az egész mozgalom csak a -vak fanatismuson alapul, s mint a középkorban, ugy jelenleg is ez -iskolákban egy kevés logikán (mantik) s bölcsészeten (hikmet) kivül -kizárólagosan a koránban s vallási kérdésekben adatik -oktatás.<a name="FNanchor_101" id="FNanchor_101"></a><a href= -"#Footnote_101" class="fnanchor">101)</a> A <span class= -"pagenum"><a name="Page_331" id="Page_331">-331-</a></span> tanulók -összes számát nekem 5000-re mondták. Ezek nem csak Közép-Ázsia -minden részéből, hanem Indiából, Kasmirból, Afghanisztanból, -Oroszországból és Khinából is csoportosodnak itt össze, s a -szegényebbek az emirtől évdijt nyernek, mert Bokhara a medreszéknek -s az iszlam szigoru megtartásának köszönheti a befolyást, melyet a -többi szomszédos tartományon bir.</p> -<h4><i>Bazárok.</i></h4> -<p>Oly bazárok, minőket a persa fővárosokban találhatni, nincsenek -itt. Csak egynehány van boltozva s kőből épitve, a legnagyobb rész -fával vagy náddal fedett, mely hosszu rudakra illesztetik. Különben -többféle bazár van: Tim Abdullah Khan, melyet a hasonnevü fejedelem -Mesedből való visszatérte után (1582) persa mintára épittetett; -Resztei Szuzengiran, hol a varró-eszközöket árulók, s r. Szarrafan, -hol a pénzváltók s könyvárusok állnak, r. Zergeran, az -aranymüvesek-, r. Csilingeran a lakatosok-, r. Attari, a -füszerárusok-, r. Kannadi, a czukrot- s édességet árulók-, r. -Csajfurusi a theaárusok-, r. Csitfurusi, bazari Latta a vászon -árusok- és Timcse darajfurusi a füszerkereskedőknek helye sat. -Minden bazárnak saját akszakal-ja van, ki az emirnek a rend- s a -fizetendő dijakért felelős. A bazárokon kivül még körülbelől 30, -mind kis karavanszeraj van, melyek részint áruk raktárának, részint -az idegenek lakhelyéül szolgálnak.</p> -<h4><i>Rendőrség.</i></h4> -<p>Bokharában oly szigoru a rendőrség, mint az előttünk ismeretes -Ázsia egyik más városában sem. Nappal <span class= -"pagenum"><a name="Page_332" id="Page_332">-332-</a></span> a rejsz -személyesen meglátogatja a bazárokat s nyilvános helyeket, vagy -kiküldi számos emberét s kémét, s körülbelől két órával napnyugta -után senkinek sem szabad az uton mutatkozni. A szomszéd nem -látogathatja meg szomszédját, s a betegnek orvosság hiányában el -kell vesznie, mert az emir engedélyt adott, hogy őt magát is fogják -el, ha a mirsebek (éji őrök) az utczán tiltott időben találják.</p> -<h3><span class="smcap">B. A Bokharai Khánság.</span></h3> -<h4><i>Lakosok.</i></h4> -<p>A khánság jelenlegi határai keletről a khokandi khánság és -Bedakhsan hegyei, délről az Oxus a Kerki és Csihardsuj tulsó -kerületekkel, nyugotról s éjszakról a nagy sivatag. A határokat -különben ép oly kevéssé lehet pontosan msghatározni, mint a lakosok -számát. Tulzás nélkül 2½, millióra tehetni az összes számot, kik -letelepedettekre s nomádokra, valamint nemzetiség szerint özbegek-, -tadsikok-, kirgizek-, arabok-, merviek-, persák-, hinduk-, és -zsidókra oszlanak.</p> -<h4><i>1. Özbegek.</i></h4> -<p>Ezek ugyanazon 32 törzsből állanak, kiket Khivánál megneveztünk, -de kharezmi törzsrokonaiktól észrevehetőleg különböznek mind -arczjelleg, mind jellemre nézve. Bokhara özbegjei a tadsikok-kal -szorosb összeköttetésben éltek, mint a khivabeliek a szart-okkal, s -e közben a nemzeti jellegből s az özbeg egyszerü, őszinte -természetességből sokat is vesztettek. Mint a khánság uralkodó -népe, mert maga az emir is özbeg s a Mangit <span class= -"pagenum"><a name="Page_333" id="Page_333">-333-</a></span> -törzsből való, az ország haderejét is képezik, habár a magasb rangu -tisztek csak gyéren vétetnek az özbegek soraiból.</p> -<h4><i>2. A tadsikok.</i></h4> -<p>Közép-Ázsia összes városainak ez ősi lakói, itt a legnagyobb -számmal vannak, miért is Bokhara az egyetlen hely, hol a tadsik -nemzetiségére büszke. Megemlékezik még előbbi hazája, a régi -Khoraszan<a name="FNanchor_102" id="FNanchor_102"></a><a href= -"#Footnote_102" class="fnanchor">102)</a> határairól: keleten -Khoten (Khinában), nyugaton a Kaspi tenger, éjszakon Khodsend, -délen India. Kár, hogy e nép régisége s előbbeni nagysága daczára -minden bűnben s aljasságban a legnagyobb fokot érte el, s ha bennök -a régi Ázsiát, nemünk bölcsőjét látjuk visszatükrözve, ama régi -időkben csakugyan szomoru viszonyok lehettek.</p> -<h4><i>3. Kirgizek<a name="FNanchor_103" id= -"FNanchor_103"></a><a href="#Footnote_103" class= -"fnanchor">103)</a>,</i></h4> -<p>vagy kaszakok, a mint magukat nevezik, a bokharai khánságban -csak kis számmal vannak ugyan, csekély jegyzeteinket azonban e -népről, mely valamint számra a legnagyobb, ugy a nomád-élet -eredetiségében Közép-Ázsiában a legfigyelemreméltóbb, ezennel itt -alkalmilag el akarjuk mondani. Vándorlásaimon sokszor találtam -egy-egy kirgiz sátor-csoportot, de valahányszor számuk <span class= -"pagenum"><a name="Page_334" id="Page_334">-334-</a></span> után -tudakozódtam, szemembe kaczagtak s a felelet mindig ez volt: -„Számláld meg előbb a sivatag homokszemeit, akkor majd -megszámlálhatod a kirgizeket is.“ Ép oly kevéssé mondhatók meg -határaik. Annyit tudunk, hogy a nagy sivatagot lakják, mely -Sziberia, Khina, Turkesztan s a kaspi tenger között terül el, s -valamint e vidék, ugy társadalmi viszonyaik eléggé bizonyitják, -hogy mily téves azok nézete, kik a kirgizeket majd az orosz, majd a -khinai hódoltságban gondolják. Oroszország, Khina, Khokand, Bokhara -és Khiva csak addig parancsolnak a kirgizeknek, mig az adó -beszedésére kiküldött tisztjeik a nomádok között időznek. A -kirgizek az adóbehajtást is erőszakos rablásnak tekintik, s -köszönetre hiszik magukat kötelezetteknek, hogy az illetők a -tizedrészszel, vagy más dijszabályzattal megelégszenek. Minthogy a -világ-forradalmak évszázadok, sőt talán évezredek óta a kirgizekre -csak csekély befolyással lehettek, e népnél, melyet csak egyes -töredékeiben láthattunk, ama szokások s erkölcsök leghivebb képe -található fel, melyek az ős idő turan népeit jellemzik, s az erény -és nyerseség ama különös vegyülékét képezik. Feltünő a náluk -tapasztalható nagy rokonszenv a zene és költészet iránt, különösen -pedig aristocraticus büszkeségük. Ha két kirgiz találkozik -egymással, mindjárt azt kérdezik: „Jeti atang kimdir?“ kik a te hét -atyád (ősöd)? A kérdezett, még a nyolcz éves gyermek is, mindig -pontosan megfelel, ellenkező esetben rendkivül müveletlen- s -neveletlennek tartatik. Vitézségre nézve a kirgizek az özbegekkel s -nevezetesen pedig a turkmanokkal nem mérközhetnek, az iszlam is -náluk sokkal gyöngébb lábon áll, mint az utóbbiaknál. Csak a gazdag -baj-ok <span class="pagenum"><a name="Page_335" id= -"Page_335">-335-</a></span> szoktak a városból egy-egy mollát -megfogadni, ki aztán juhok, tevék s lovakban fizetendő bizonyos -dijért házuknál a tanitó, pap és titkári helyet tölti be. Ránk -europaiakra nézve a kirgizek, ha többször érintkeztünk is velök, -mindig csodálatos jelenségek maradnak. Naponkint, égető hőségben ép -ugy, mint ölnyi magas hóban, minden holmijukkal, nehány óráig -vándorolnak, hogy nehány órára ismét letelepedjenek; a kenyér -létezéséről mit sem hallottak, s élelmök egyes egyedül tejből s -husból áll. A kirgiz a városi lakost vagy más letelepedettet -betegnek vagy bolondnak tartja, s mindenkit megsajnál, kinek arcza -nem mongol jellegü. A kirgiz aesthetikai nézete szerint a mongol -fajban megtestesült a szépség netovábbja, mert isten a kiálló -csontok által a lóhoz tette hasonlóvá, ezt pedig a kirgiz minden -teremtett lény koronájának tekinti.</p> -<h4><i>5. Arabok.</i></h4> -<p>Ezek azon harczosok utódai, kik Kutejbe alatt, a harmadik -khalifa idejében részt vettek Turkesztan elfoglalásában, s később -ott le is telepedtek, de az arczjellegen kivül keveset tartottak -meg hedsazi és araki testvéreik jellemző tulajdonaiból; csak -nehányat találtam közöttük, kik arabul beszélnek. Számukat 60000-re -teszik. Legnagyobb részt Vardanzi és Vafkend vidékén laknak.</p> -<h4><i>5. A merviek.</i></h4> -<p>Azon 40,000 persától származnak, kiket Szaid Khán emir 1810 -táján, midőn Mervet a szarikok segélyével elfoglalta, Bokharába -áttelepitett. Származásukra <span class="pagenum"><a name= -"Page_336" id="Page_336">-336-</a></span> nézve tulajdonképen -törökök Azerbajdsan s Karabagból, kiket Nadir sah hozott régi -hazájukból Mervbe. A tadsik után a mervi a legravaszabb Bokhara -városában, de nem oly gyáva, mint amaz.</p> -<h4><i>6. Persák.</i></h4> -<p>Részint rabszolgák, részint olyanok, kik kiváltván magukat, -Bokharában telepedtek le, hol minden vallási elnyomatás daczára, -miután a siíta-felekezet szertartásait csak titokban végezhetik, -kereskedés s kézi iparral örömest foglalkoznak; mert itt olcsóbban -megélhetni, s a nyereség könnyebb, mint saját hazájokban. A persa, -ki szellemi tehetségre nézve a közép-ázsiait nagyban fölülmulja, a -rabszolgaságból a legmagasb tiszti rangokra szokott fölemelkedni. A -mint alig van a tartományokban kormányzó, ki ez vagy ama hivatalban -ne használna persákat, kik előbb rabszolgái voltak s hozzá hivek -maradnak; igy az emir környezetében hemzseg a sok persa, s a -khánság első tisztviselői e nemzethez tartoznak. Bokharában a -persákat oly embereknek tekintik, kik már többet érintkeztek a -frengikkel s ezek ördöngös eszétől már többet is tanultak. -Muszaffar-eddin emir különben keserűn megérezné, ha Persia -megtámadná, mi már szándokában is volt; mert hadseregével, melynek -parancsnokai Sahrukh khan és Mehemmed Haszan khan, s topcsibasi-jai -(a tüzérség vezérei) Zejnel bej, Mehdi bej s Leszker bej, mind -persák, ugyan kevésre menne.</p> -<h4><i>7. A Hinduk.</i></h4> -<p>Számra ugyan csak 500-an vannak, s ezek is család nélkül a -fővárosban s a tartományokban elszórva <span class= -"pagenum"><a name="Page_337" id="Page_337">-337-</a></span> élnek, -de csodálatos, hogy az egész pénzkereskedés ezek kezében van. Nem -lehet vásár, még faluban sem, hogy az uzsorás hindu ott meg ne -jelenjen. Mikor a legalázatosabb is, mint az örmény Törökországban, -az özbeget rettenetesen megcsalja, s minthogy a jámbor kadi a -Visnu-imádóval a legtöbb esetben együtt czimborál, az áldozat csak -gyéren siklik ki kezéből.</p> -<h4><i>8. Zsidók.</i></h4> -<p>Körülbelől 10,000 van a khánságban, kik legnagyobb részt -Bokharában, Szamarkandban és Karsiban tartózkodnak, s inkább -kézműiparral, mint kereskedéssel foglalkoznak. Eredetükre nézve -persa zsidók és pedig az első fogságból. Kazvinból s Mervből -ezelőtt 150 évvel vándoroltak ide, s a legnagyobb elnyomatás és -megvetés között élnek. Csak a küszöbön szabad mutatkozniok, ha -valamely igazhivőt akarnak meglátogatni, s ha az utóbbi akar -hozzájok jönni, saját házukat sietve elhagyva, az ajtó elé kell -állniok. Bokhara városában évenkint 2000 tilla dsizie-t (adót) -fizetnek, melyet a községi előljáróhoz át, s ezért kétszer -könnyeden arczul ütik, mit a korán a hódolás jeléül rendel. A -szabadalmak hirére, melyeket a zsidók Törökországban élveznek, -nehányan Damaszkusba és Szyriába vándoroltak ki, de ennek csak -titokban szabad történnie, mert másként a kivándorlási kedv -vagyonvesztéssel és halállal büntettetik. Feltünő, hogy mint -tartják fel a pósta-közlekedést az évenkint Turkesztanból Mekkába -menő hadzsik által; utitársaim is több levelet hoztak s mindenütt -fölkeresték az illetőket, kiknek a levél czime szólt. <span class= -"pagenum"><a name="Page_338" id="Page_338">-338-</a></span></p> -<h4><i>Kormány.</i></h4> -<p>A bokharai kormányzási alak csak keveset tartott meg az ó-persa -vagy arab jellegből, mert itt a törökmongol elem játszsza a -főszerepet. Az alkotmány, bár a hierarchiának nagy befolyasa van -reá, katonai, s annak élén az emir áll, mint generalissimus, -fejedelem és vallási főnök. Az ország katonai s polgári hatóságai a -következőkre oszlanak: a) kette szipahi, azaz magasabb -hivatalnokok; b) orta szipahi, azaz közép hivatalnokok és c) asagi -szipahi (zabit.) Az első két osztályba szabály szerint csak -urukdar-okat, azaz jó családbelieket kellene fölvenni, mert -hivatalaikba jerlik azaz fejedelmi kézirat és billig<a name= -"FNanchor_104" id="FNanchor_104"></a><a href="#Footnote_104" class= -"fnanchor">104)</a> azaz diszjelvények által igtattatnak be, de már -régtől fogva persák is, kik előbb rabszolgák voltak, tiszteltettek -meg e hivatalokkal.</p> -<p>Következő sorozat némi áttekintését nyujtja a hivataloknak, a -mint azok az emirtől lefelé rendben következnek:</p> -<p><span class="inline-block-middle">Kette szipahi</span> -<span class="inline-block-middle curly2">⎧<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎨<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎩</span> <span class="inline-block-middle2">1. Atalik.<br /> -2. Divanbegi (államtitkár).<br /> -3. Pervanedsi, a pillangó ember, mint az udvarnál nevezik, mert az -emirtől mint futár fontos ügyekben ide oda küldetik.</span></p> -<p><span class="inline-block-middle">Orta szipahi</span> -<span class="inline-block-middle curly2">⎧<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎨<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎩</span> <span class="inline-block-middle2">4. Tokhszabaj, -tulajdonképen tughszahibi, t. i. ki tugh-ot (lófarkot) hord -zászlóul.<br /> -5. Inag.<br /> -6. Mirakhor (lovász mester).</span></p> -<p><span class="inline-block-middle">Asagi szipahi<br /> -(zabit.)</span> <span class="inline-block-middle curly2">⎧<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎨<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎪<br /> -⎩</span> <span class="inline-block-middle2">7. Csohragaszi, -tulajdonképen csehreagaszi, azaz: arczember, mert a nyilvános -fogadtatásoknál az emirrel szemközt áll.<br /> -8. Mirzabasi (főirnok).<br /> -9. Jaszaulbegi és kargaulbegi.<br /> -10. Jüzbasi.<br /> -11. Pendsabasi.<br /> -12. Onbasi.</span></p> -<p>Ezeken kivül még az emir háztartása emlitendő fel, melynek élén -a kusbegi (vezir), mehter, deszturkhandsi (főudvarmester) s a -zekiatsi (vámos) állanak; ez utóbbi pénzügyminiszteri minőségében -az emirnek egyszersmind háznagyja. Ezek után következnek a -mehrem-ek (kamarások), kiknek száma a viszonyok szerint nagyobb -vagy kisebb, s kik rendkivüli ügyekben mint biztosok küldetnek a -tartományokba. Minden alattvaló, ha a kormányzó itéletével nincs -megelégedve, az emirhez fordulhat s ekkor egy mehrem-et kap -ügyészül. Ez vele elutazik az illető tartományba, megvizsgálja az -ügyet s eldöntésre az emir elé terjeszti. Említendők még: az -odadsi-k (ajtónállók vagy szertartók), a bakaul-ok (tárnokok) és a -szelamagaszi, ki nyilvános meneteknél az emir helyett viszonozza a -„Ve alejkum esz-szelam“ üdvözlést. E hivatalok s méltóságok a -mostani emir alatt csak névlegesen vannak meg, mert az minden pompa -ellensége és több állást betöltetlenül hagyott.</p> -<h4><i>Politikai felosztás.</i></h4> -<p>A khánság politikai felosztása, mint Khivában, a nagyobb városok -számán alapul. Bokhara jelenleg a következő kerületekből áll, -melyeket azok nagysága és népességük száma szerint akarunk -elősorolni: 1. Karaköl, 2. Bokhara, 3. Karsi, 4. Szamarkand, 5. -Kerki, 6. Hiszar, 7. Mijankal vagy Kermineh, 8. Kette Kurgan, -<span class="pagenum"><a name="Page_340" id= -"Page_340">-340-</a></span> 9. Csardsuj, 10. Dsizzak, 11. Oratepe, -12. Sehri Szebz; ez utóbbi majdnem oly nagy, mint Szamarkand, de az -emirrel való folytonos harczai miatt a khánsághoz csak részben -számitható. A kormányzók, kik rangra nézve divanbegi-k, vagy -pervanedsi-k, a tartomány jövedelméből bizonyos részt kapnak, de -rendkivüli esetben erről le kell mondaniok. Minden kormányzó -közvetlen parancsa alatt egy tokhszabaj, egy mirzabasi, egy -jaszaulbegi s több mirakhor és csohragaszi áll.</p> -<h4><i>Haderő.</i></h4> -<p>A khánság állandó hadserege 40,000 lovasból állana, e számról -azonban 60,000-ig lehet megszaporítani. Karsi és Bokhara járulnának -ehhez a legtöbbel. A karsibeliek különösen hiresek vitézségük -miatt. Igy beszélik Bokharában, de ez állitást tulzottnak találtam, -mert az emirnek Khokand elleni hadjáratában, mely alkalommal -hadserege legföljebb 30,000 emberből állt, drága zsoldon kellett -segélycsapatokat tartania, mit a takarékos Muzaffar-eddin -bizonyosan nem tett volna, ha a föntebbi szám igaz volna. A zsold, -mely csak háboru idejében fizettetik, havonkint 20 tengéből (11 -shilling sterling) áll, melyből a legénynek lovát is el kell -látnia. Ezen kivül a zsákmány fele a legénységet illeti. Különben -csakugyan talányos, hogy az emir, alattvalóinak tetemes száma -mellett nem tud nagyobb hadsereget tartani, s az is különös, hogy -az 50,000 erszari soraiból, kik adót fizetnek neki, nem alakit -segélycsapatokat s inkább a tekkékhez fordúl, sőt a szarikokat 4000 -tilla évi zsolddal tartja szolgálatában. <span class= -"pagenum"><a name="Page_341" id="Page_341">-341-</a></span></p> -<h3><span class="smcap">C. Bokhara Történetéhez.</span></h3> -<p>Efrasziab, a nagy turani hős, tartatik Bokhara alapitójának. A -korábbi történetet tarka mesék pótolják, s ezekből csak annyit -következtethetünk, hogy ama vidéket a török hordáknak betörései már -ősidőktől fogva rémülettel tölték el, mely vidék persa lakossága -már a Pisdadiak idejében az irani rokonoktól el volt választva. A -tulajdonképeni történet első fonala csak az arab hóditásnál -kezdődik, és sajnálnunk kell, hogy a merész kalandorok nem hagyták -hátra tetteiknek több irott emlékét, mint a mennyi a Tarikhi -Taberiben s más több arab forrásban van elszórva. Az iszlam -Mavera-ül-nehr-ben (az Oxus és Jaxartes folyamok közötti -tartományban) nem gyökerezhetett meg oly könnyen, mint más -tartományokban, s az araboknak a téritést mindig meg kellett -ujitniok, valahányszor hosszabb távollét után a városokba -visszatértek. A Dsengiz khan általi elfoglaltatásáig (1225) Bokhara -és Szamarkand, valamint az akkori nevezetesb városok Merv (Mervi -Sah Dsihan, azaz Merv, a világ királya), Karsi (Nakhseb) és Belkh -(Um-ülbilad, az az: a városok anyja), Persiához tartoztak, bár a -khoraszani kormányzóság számára, mint akkor neveztetett, Bagdadból -külön beigtatási ferman állittatott ki. A mongolok berohanásakor a -persa elemet a török egészen háttérbe szoritá, az özbegek mindenütt -kezükbe ragadták a kormány gyeplőit, s Timur a sántitó világhóditó -Sehri Szebzből (a zöld város), nem akart kevesebbet, mint -Szamarkandot egész Ázsia fővárosává tenni. Vele azonban tervei is -elhunytak, s a khánság tulajdonképeni részletes története a Sejbani -házzal kezdődik, <span class="pagenum"><a name="Page_342" id= -"Page_342">-342-</a></span> melynek alapitója, Ebulkhejr khan, a -Timur-nemzetség hatalmát saját hazájában megtörte. Sejbani Mehemmed -khan, Ebulkheir khan egyik unokája, Bokhara határait Khodsendből -Heratig kiterjeszté, s midőn Mesedet is meg akarta támadni, Iszmael -sahtól megveretett s 916-ban (1510) elhullt a csatában. Utódjai -közül Abdullah khan (szül. 1544-ben) volt egyike a -legnevezetesebbeknek; ujra elfoglalta Bedakhsant, Heratot és -Mesedet, s megérdemli, hogy a közmüvelődés s kereskedelem körül -kifejtett törekvéseiért II. Abbasz sah, Persia nagy királya mellé -helyeztessék. Uralkodása idejében Bokhara utjai karavanszerajok és -szép hidakkal, a sivatag cisternákkal volt ellátva, s az ebbeli -összes maradványok az ő nevét viselik. Fia, Abdul Mumin khan 1004 -(1595), nem sokáig tarthatá fen magát a trónon, mert -meggyilkoltatott, s Tököl kirgiz-főnök berohanása után, ki mindent -elpusztitott, a Sejbani-ház utolsó sarjai is csakhamar -elhulltak.</p> -<p>Az ezt követett hosszas zürzavar s polgári háboruban nevezetesen -Veli Mehemmed khan, a Seibani-család egyik távolabbi oldal-rokona, -és Baki Mehemmed khan küzdöttek egymással a trónért. Midőn az -utóbbi 1025-ben (1616) Szamarkandnál csatában elesett, az előbbi -megalapitá dynastiáját, mely, mint állitják, Ebul Fejz khanig élt, -ki Nadir sahtól (1740) békét kért. E korszakban az Imamkuli khan és -Nazir Mehemmed khan (1650) uralkodók leginkább kitüntették magukat, -s az isan-osztály bőkezü pártolása által sokkal járultak ahhoz, -hogy a vallási rajongás Bokharában, valamint egész Turkesztanban -oly fokot ért el, minőt az iszlam világ semmi korban vagy országban -nem mutathat föl. <span class="pagenum"><a name="Page_343" id= -"Page_343">-343-</a></span> Ebul Fejzt s fiát, saját vezirük, Rehim -khan, árulólag gyilkolta meg. A gyilkos halála után, ki mint vezir -önállón uralkodott tovább, Danial beg foglalta el a kormányt, ezt -követték a Sah Murad, Szaid khan és Naszrullah khan emirek.</p> -<p>Minthogy a három utóbbi történetét már Malcolm, Burnes és -Khanikoff tárgyalták, e korszakot, melyről kevés ujat mondhatnánk, -nem akarjuk tovább részletezni s a következő fejezetben inkább a -háborukról szólunk, melyeket Bokhara Khokanddal a legutóbbi három -évtizedben viselt. <span class="pagenum"><a name="Page_344" id= -"Page_344">-344-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XIX. FEJEZET.<br /> -<span class="smaller">A KHOKANDI KHÁNSÁG.</span></h2> -</div> -<p class="summary">LAKOSOK. – FELOSZTÁS. – KHOKAND. – TASKEND. – -KHODSEND. – MERGOLAN, ENDIDSAN. – HAZRETI TURKESZTAN. – ÓS. – -POLITIKAI HELYZET. – A LEGUTÓBBI HÁBORUK.</p> -<p class="i0"><span class="smcap">Khokand</span> vagy Fergana, mint -a régiek nevezték, kelet felé a khinai Tatárországgal, nyugat felé -Bokharával s a Jaxartessel, éjszak felé a nagy hordával, dél felé -pedig Karategin és Bedakhsannal határos. Kiterjedését határozottan -nem mondhatjuk meg, de nagyobb mint Bokhara és Khiva, s népesebb -is, mint az utóbbi khánságok.</p> -<p>A városok számából s más körülményekből következtethetni, hogy a -mai Khokandnak három milliónál több lakosa van, kik a következő -nemzetiségekre oszlanak:</p> -<h3><i>1. Az özbegek.</i></h3> -<p>A lakosság tulajdonképeni letelepedett részét képezik, s mint -már Khivánál megjegyeztük, jellegükre nézve nagyon különbözők -Bokhara és Khiva özbegjeitől. Minthogy az özbeg Turkesztanban már -évszázadok óta az uralkodó nemzet, mely az iszlamot s ennek -civilizatióját előbb elfogadta mint ama vidéken a többi nomád-nép, -nevükkel a müveltség s bon ton tekintetéből <span class= -"pagenum"><a name="Page_345" id="Page_345">-345-</a></span> -bizonyos kedvező előitélet fonódott egybe, s a kirgiz, kipcsak, és -kalmuk, a mint a városokban letelepszik, rendszerint lemond -nemzetiségéről s az özbeg elnevezést veszi fel. Khokandban ez már -rég óta történik, s tulzás nélkül föltehetni, hogy azoknak fele, -kik özbegeknek nevezik magukat, inkább az emlitett nomád népek -vegyülékének tekinthető. A khokandi özbeg külsejére nézve igen -ügyetlennek látszik, mi leginkább idomtalan bő ruházatának -tulajdonitható. E nép példátlan gyávaságáról többször volt -alkalmunk meggyőződni, s ha nem védelmeznék a nomádok, a városok -már rég Khina, Oroszország vagy Bokhara birtokába kerültek volna. -Az özbegek után</p> -<h3><i>2. A tadsikok.</i></h3> -<p>következnek, kik itt, ha nem is számosabban, de tömöttebben -találhatók mint a bokharai khánságban, s egész falvakat s városokat -képeznek, mi másutt sehol sem fordul elő. Igy Khodsend városát, -Velekendaz és Kiszakuz falvakat (Khodsend szomszédságában), -kizárólagosan e persa ősnépség lakja, s még 400 évvel ezelőtt a -Namengan, Endigan és Mergolan<a name="FNanchor_105" id= -"FNanchor_105"></a><a href="#Footnote_105" class= -"fnanchor">105)</a> kiválóbb városok az övék voltak volna. -Jellemükre nézve a khokandi tadsikok nem sokkal jobbak mint -bokharai testvéreik. Megjegyzendő, hogy nyelvük nyelvtani alakra, -valamint szóbőségre nézve gazdagabb, mint a többi tadsikoké. Ez -különösen Khokandban áll, melynek lakosai <span class= -"pagenum"><a name="Page_346" id="Page_346">-346-</a></span> egy -nyelvet beszélnek, mely Rudeki, a legrégibb persa költő -szójárásából, ki született bokharai volt, sokat megtartott. Khokand -többi városában, nevezetesen pedig a khinai határon, tadsikok igen -gyéren találhatók.</p> -<h3><i>3. A kaszakok.</i></h3> -<p>A legszámosb nép a khánságban. Nomádéletet élnek a Csaganak tó -és Taskend közötti hegyes vidéken, s a khánnak ugyanannyi adót -fizetnek, mint Khivában. A khokandi kirgizek között nehány tehetősb -van, kik Hazreti Turkesztanban, vagy más helyeken házakat birnak, -de ezekben soha sem laknak. A kirgizek különben nagy számuk -daczára, minthogy kevés bátorságuk van, a khánságban csekély -befolyással birnak.</p> -<h3><i>4. A kirgizek.</i></h3> -<p>Vagy is a tulajdonképeni kirgizek, kikről nálunk minden kaszak -igy neveztetik, a khánság déli részeiben laknak, Khokand és Szarik -Köl között, s harcziasságuk miatt az egyik vagy másik kormánypárt -rendszerint felhasználja felforgatási terveinek kivitelére. Sátraik -számát 50,000-re teszik, tehát körülbelől annyira, mint a -tekke-turkmanokét.</p> -<h3><i>5. Kipcsak.</i></h3> -<p>Ez véleményünk szerint a legrégibb s legeredetibb török törzs, -mely e nagy család minden törzse között, melyek Komultól az Ádriai -tengerig elszórtan élnek, valamint arczjelleg, ugy jellem, nyelvben -és szokásokban <span class="pagenum"><a name="Page_347" id= -"Page_347">-347-</a></span> régi nemzetiségéhez a leghivebb maradt. -A kipcsak név mesés etymologiája, mint azt Rasid-eddin Tabibi -elbeszéli, olvasóinkat kevéssé fogja érdekelni. Előbb hatalmas -törzs létezett volna e név alatt, s a jelenlegi kipcsakok, bár csak -5–6000 sátorral vannak, azt állitják, hogy Desti Kipcsak<a name= -"FNanchor_106" id="FNanchor_106"></a><a href="#Footnote_106" class= -"fnanchor">106)</a>, a mint a keleti történeti forrásokban -Turkesztan régtől fogva neveztetik, őseik által lett elfoglalva és -benépesitve. Csekély számuk daczára a kipcsakok Khokandban még most -is a kormányügyekre a legtöbb befolyással vannak; ők nevezik és -teszik le a khánokat, és sokszor megtörtént, hogy lovasaik közől -csak valami 500 elfoglalt valamely várost a nélkül, hogy az Khan -ellenük fellépni mert volna.</p> -<p>A török nyelvben, melyet a kipcsakok beszélnek, egyetlen egy -persa vagy arab szót sem fedezhettem fel, s nyelvjárásukat a -legjobb átmenetnek lehet tekinteni a mongol és dsagataj nyelv -között. A kipcsak arczjellege is ép oly viszonyban áll Közép-Ázsia -többi török fajához, mint a nyelv. A ferde szemre, szakálltalan -állra és kiálló arczcsontokra nézve hasonlók a mongolokhoz, -nagyobbára kis termetüek is, de ügyes mozgékonyságuk csodálatra -méltó. Bátorságban, mint már emlittetett, a kipcsakok tulhaladják -Közép-Ázsia összes népeit, s kétségkivül maradt fen bennük a -leghivebb kép ama nagy hordáról, mely egész Ázsiát felforgatá s -átalakitá.</p> -<p>A khokandi khánság különféle kerületekre oszlik, melyek, mint -mindenütt, ugy itt is, a legnevezetesb városok nevéről neveztetnek -el. A főváros Kkokand<a name="FNanchor_107" id= -"FNanchor_107"></a><a href="#Footnote_107" class= -"fnanchor">107)</a>, <span class="pagenum"><a name="Page_348" id= -"Page_348">-348-</a></span> vagy Khokandi Latif, t. i. a bájos -Khokand, mint a bennszülöttek nevezik, szép völgyben fekszik, s -kerületére nézve hatszor oly nagy, mint Khiva, háromszor oly nagy, -mint Bokhara, s négyszer olyan, mint Teherán. A város déli részét, -hol a khán lakása van, csak a legujabb időben vették fallal körül, -az északi nyitva van. A lakosok s házak száma aránylagosan kicsiny, -mert a házak mellett nagy terménykertek terülnek el, ugy hogy -itt-ott negyedórát kell menni, mig 10–15 ház mellett haladhatni el. -Az épités tekintetéből maga a khokandi is Bokharának szokott előnyt -adni, e főváros mibenlétét tehát könnyen elképzelhetni. Csak a négy -mecset s a nagy bazár kis része van kőből épitve. A bazárban -kizárólagosan orosz árukat, belföldi selyem- s gyapot -kézmüiparczikkeket, valamint mesterséges bőrmunkákat kaphatni. A -nyergek, ostorok s más lovaglási szerszám, melyek a khánság -fővárosában készittetnek, különös hírnek örvendenek.</p> -<p>Khokand után Taskend emlitendő, a khánság első kereskedelmi -városa, hol, többek állitása szerint, jelenleg sok tehetős -kereskedő van, kik Orenburgba és Kizil Dsarba (Petropavloszk) nagy -kereskedést üznek. Taskend, melynek átmeneti kereskedése van -Bokhara-, Khokand-, s a khinai Tatárországgal, Közép-Ázsiának egyik -legfontosabb városa, mely után az oroszok titokban törekszenek, s -melytől, mint már emlittetett, legvégsőbb előőrseik (Kale Rehim) -csak nehány napi járásra állomásoznak. Ha Oroszország egyszer e -katonailag is fontos helyet elfoglalja, könnyü szerrel fogja majd a -bokharai és khokandi khánságokat is hatalmába keriteni; mert a mi -az orosz szuronyoknak nem sikerül, <span class="pagenum"><a name= -"Page_349" id="Page_349">-349-</a></span> elérik majd az -egyenetlenség által, melyet a sz.-pétervári udvar a két khánság -között szakadatlanul szít.</p> -<p>Taskend után a legnevezetesb helyek következők: Khodsend, -melynek körülbelől 3000 háza és sok gyára (hol aladsát, a -gyapotszövetek egy nemét készitik), 18 medreszéje s kétszer annyi -mecsetje van; Mergolan, nagy város, a khokandi tudományosság -főhelye, hol jelenleg a Khodsa buzurk, a Makhdum-aazam rend főnöke -tartózkodik. E főpap a jelenlegi bokharai emirtől, ki mint győző -vonult be, megtagadta az áldást a nélkül, hogy az emir ezért -megbüntethette volna. Endidsam, hol a khánságban a legjobb atreszt, -nehéz selyemszövetet készitik; Namengan, melynek vidékén van a -kipcsakok fő letelepedési helye. Ezeken kivül emlitésre méltók: -Hazreti Turkesztan, Khodsa Ahmed Jaszavi-nak nagy tiszteletben -tartott sirjával, kinek az erkölcsről s vallásról irt könyve -(Mesreb)<a name="FNanchor_108" id="FNanchor_108"></a><a href= -"#Footnote_108" class="fnanchor">108)</a> még ma is a nomádok s a -khokandi letelepedetteknek egyik kedvencz olvasmányuk; Sehri Menzil -és Dsuszt, hol a hires kések készíttetnek, melyeknek a hiszari -kések után Turkesztanban a legnagyobb áruk van; Sehrikhan, hol a -legjobb selymet tenyésztik, és Ós, a khánság keleti oldalán, melyet -Takhti Szulejman, Szulejman trónjának is neveznek, és évenként -számos zarándokok látogatnak. Maga a bucsujárási hely egy dombon -van, mely Ós városa közepében emelkedik, s hol nagy négszög -kövekből épült s oszlopokkal ellátott régi épület maradványai -között márványból vágott trónt mutatnak, s a helyet is megjelölik, -hol Ádám, ki az iszlam-tanok szerint az első <span class= -"pagenum"><a name="Page_350" id="Page_350">-350-</a></span> próféta -volt, földmüveléssel foglalkozott volna. Ez utóbbi mese nagyon jól -van kigondolva; mert szerzője a nomádoknak a földmüvelést mintegy -vallási kötelességnek akarta előtüntetni.</p> -<p>Ós régészeinkre nézve minden esetre nem érdektelen. Nagyon -valószinünek látszik, hogy a romok s nevezetesen az oszlopok, mint -azokat nekem leirták, görög eredetüek s ha Sándor legkeletibb -gyarmatát akarjuk fölkeresni, könnyen juthatni ama gondolatra, hogy -Ós az a pont, melyen a merész macedoniai óriás birodalma -legkeletibb határát valamely épitési emlékkel jelölte meg<a name= -"FNanchor_109" id="FNanchor_109"></a><a href="#Footnote_109" class= -"fnanchor">109)</a>.</p> -<p>A mi a khokandi khánság politikai viszonyait illeti, önállósága -ép oly régi, mint Bokhara és Khiváé. – A jelenleg uralkodó család -azt állitja, hogy egyenesen <span class="pagenum"><a name= -"Page_351" id="Page_351">-351-</a></span> Dsengiz khantól -származik, mi azonban nagyon valószinütlen, minthogy ennek -családját Timur megfosztá a tróntól s Baber után, ki Timur utolsó -ivadéka volt Khokandban, a Sejbani-k ép ugy, mint más törzs-fők a -kipcsakok s kirgizek közűl, felváltva foglalták el a kormányt. A -család, mely jelenleg a trónon ül, vagy jobban mondva, ezért -Bokharával háborut visel, kipcsak eredetü, s csak nyolczvan év óta -áll az ügyek élén. A khokandi intézményekre az arab s ó-persa -elemek a legkevesebb hatással vannak s a Jaszao Dsengiz (a Dsengiz -törvénykönyve), szolgál zsinórmértékül. A khánt trónraléptekor egy -fehér nemezen magasra emelik, s a világ mind a négytája felé -nyilakat kell röpitnie<a name="FNanchor_110" id= -"FNanchor_110"></a><a href="#Footnote_110" class= -"fnanchor">110)</a>.</p> -<h3>A BOKHARA ÉS KHOKAND KÖZÖTTI HÁBORÚK.</h3> -<h4><i>A) Naszrullah Emirrel folytatott háboru.</i></h4> -<p>A Bokhara és Khokand közötti ellenségeskedések már régi -eredetüek. Miután a Sejban-ház vette át az ügyek vezetését -Turkesztanban, Khokand, nehány város kivételével, melyeket a -kipcsakok nyertek, a bokharai khánsággal volt összeolvasztva; -később elszakadt s önállósága idejében legnagyobb reszt a keleti -szomszédokhoz, Kasgar, Jarkend és Khoten városokhoz csatlakozott, -melyek akkor még függetlenek voltak. Miután azonban ezeket a khinai -császár birodalmával egybeolvasztotta, Khokandnak, mert a keleti -ellenség nagyon hatalmasnak látszott, Bokharával való -viszálykodásait ismét <span class="pagenum"><a name="Page_352" id= -"Page_352">-352-</a></span> meg kellett kezdenie, s a háboru, mely -Közép-Ázsiában való tartózkodásunk alatt folyt, csak a Mehemmed Ali -khokandi khán és Naszrullah emir közöttinek folytatása volt.</p> -<p>Mehemmed Ali khán, kit a khokandiak ujabb korbeli legnagyobb -uralkodójuknak neveznek, egyrészről kétségkivül sokat tett, hogy a -terület megnagyobbitása s a belső jólét előmozdítása által -khánságának bizonyos fényt szerezzen; de másrészről fölkelté a -telhetetlen Naszrullah emir irigységét. Ez azért boszankodott -leginkább, hogy a khokandi khán Khivával, Bokhara főellenségével -egyesült, s nagybátyját, vetélytársát, ki Khokandba menekült, az -ottani udvarnál barátságosan fogadta. Mások okul emlegetik a -vendégszeretetet is, melyben Conolly kapitány részesült. Egy szóval -a két khánság közötti viszálykodásra ürügy elég sok volt, s a -kitörés elkerülhetlennek látszott.</p> -<p>Miután Mehemmed Ali khan 1839-ben az oroszokat -Sehidannál<a name="FNanchor_111" id="FNanchor_111"></a><a href= -"#Footnote_111" class="fnanchor">111)</a> tönkre tette, az emirrel -való összeütközést közelnek tartván, elhatározta, hogy inkább maga -lesz a támadó fél. A bokharai határ ellen vonult tehát, elfoglalá -Oratepét, s már Dsizakot és Szamarkandot fenyegeté, midőn az emir, -miután a megkisértett ármányok eredménytelenek maradtak, nagy számu -özbeg lovassággal s az ujonnan szervezett hadsereg (Szerbaz) 500 -emberével, parancsnokuk és szervezőjük Abdul Szamed khan vezetése -alatt ellene indult. Mehemmed Ali tanácsosnak <span class= -"pagenum"><a name="Page_353" id="Page_353">-353-</a></span> látta a -visszavonulást. Naszrullah három hónapon át ostromlá Oratepét s -végül elfoglalta; a véres boszu azonban a lakosokat -legelkeseredettebb ellenségévé tette, s alig hogy Bokharába -visszatért, már is az utóbbiak Mehemmed Ali khannal egyetértve, a -bokharai őrséget megrohanták s a katonákat és tiszteket -lekonczolták.</p> -<p>Alig értesült Naszrullah ez esetről, azonnal nagy sietséggel s -valószinüleg még nagyobb haraggal minden rendelkezés alatt levő -haderőt öszszeszedett, s Oratepe ellen indult. Mehemmed Ali most is -visszavonult, s a lakosság egy része, az elkeseredett emirtől való -félelemből követé. Ezuttal azonban nem sikerült előle kitérni, -Naszrullah lépésről lépésre nyomában volt s Khodsendnél csatára -kényszerité. Mehemmed Ali khan a csatával a nevezett várost is -elveszté s minthogy visszavonulásában magát üldöztetve s fővárosát -fenyegettetve látta, a győző elé parlamentaireket küldött. A béke -Kohne Badem mellett köttetett meg. Mehemmed Alinak Khodsendet sok -más helylyel át kellett engednie. De hogy a béke a két felet nem -engesztelheté ki, könnyen elképzelhető. Az emir, hogy a legyőzöttet -még inkább boszantsa, az ujonnan elfoglalt tartomány kormányzójának -Mehemmed Ali testvérét s vetélytársát nevezte ki, a ki előbb -Bokharába menekült. Ezuttal azonban roszul számitott. A khokandi -fejedelmeknek még élő anyja kibékité a testvéreket, s az emir erről -még mit sem tudott, midőn Khodsend a többi helylyel egyetemben -ismét Khokanddal egyesült s most egy ellenség helyett kettővel volt -dolga.</p> -<p>A bokharai zsarnok dühe nem ismert határt s boszu-szomja -rendkivüli készületekre birta. Rendes hadseregén kivül, mely 30,000 -lovasból és 1000 szerbazból <span class="pagenum"><a name= -"Page_354" id="Page_354">-354-</a></span> állt, még 10,000 turkmant -fogadott zsoldba a tekke és szalor törzsekből. Sietve nyomulva -Khokand ellen, Mehemmed Alit ugy meglepte, hogy fővárosából meg -kellett futnia, de futásában Mergolannál utólérték, s 10 napra reá -fivérével s két fiával saját fővárosában kivégeztetett<a name= -"FNanchor_112" id="FNanchor_112"></a><a href="#Footnote_112" class= -"fnanchor">112)</a>. Utána pártjabelijeinek is legnagyobb része a -hóhérok kezeibe esett, vagyonuk elkoboztatott s a zsákmánynyal -gazdagon megrakodott emir csakhamar visszatért Bokharába, Ibrahim -Bi-t, egy született mervit, 2000 katonával hagyván hátra -helyőrségül az elfoglalt városban.</p> -<p>Alig három hónap telhetett el, midőn a kipcsakok, kik eddig -semlegesen maradtak, megunták a bokharaiakat, elfoglalták -helyőrségestől a várost és Sir Ali khant, Mehemmed Ali khan -fiát<a name="FNanchor_113" id="FNanchor_113"></a><a href= -"#Footnote_113" class="fnanchor">113)</a> ültették a trónra. Hogy -ismét váratlanul meg ne rohantassanak, a khokandiak azon eszmére -jöttek, hogy a város ama részét, melyben a khán lakása van, fallal -vegyék körül, mely terv csakhamar valósittatott is, mert az emir -elfogatott helyőrségét kényszeritették e munkára. Tudták, hogy az -emir <span class="pagenum"><a name="Page_355" id= -"Page_355">-355-</a></span> boszut fog állni és senkit sem lepett -meg, midőn csakhamar ez eset után 15000 bokharai jelent meg Khokand -előtt, egy khokandi trónkövetelő s Naszrullah régi pártfogoltjának -vezetése alatt. Ugy látszik azonban, hogy Muszulman Kul (ez volt a -vezir neve) már az uton megegyezett földijeivel, mert a város -kapuit csakhamar megnyitották előtte, bevonult s első tette az -volt, hogy Naszrullah ellen, ki azon igérettel küldé, hogy khánná -teszi, fellázadt s földijeivel egyesülten a vele jött bokharaiakat -elüzte.</p> -<p>Az igy négyszer megcsalatott emir ezuttal sem akart engedni, s -ujból küldött hadsereget Sahrukh khan<a name="FNanchor_114" id= -"FNanchor_114"></a><a href="#Footnote_114" class= -"fnanchor">114)</a> vezérlete alatt, ki már akkor főparancsnoki -rangot viselt. Ez azonban csak Oratepéig ment, mert a hir, hogy az -emir Szamarkandban megbetegedett s Bokharába visszatért, -félbeszakasztá az egész hadjáratot. Megbetegedése után nehány napra -Naszrullah meghalt s a világ a legnagyobb zsarnokok egyikétől -megszabadult.</p> -<p>Mint hiteles forrásból értesültem Naszrullah emir halálát egyes -egyedül a tulságos dühösködési rohamok okozták, melyeket a Khokand -elleni többszörös szerencsétlen hadjáratok ép ugy, mint a példátlan -makacsság, melylyel Sehri Szebz<a name="FNanchor_115" id= -"FNanchor_115"></a><a href="#Footnote_115" class= -"fnanchor">115)</a> városa védelmezé magát, idéztek <span class= -"pagenum"><a name="Page_356" id="Page_356">-356-</a></span> elő. E -város ellen harminczszor szállt táborba s már hat hónapon át -sikertelenül tartá megszállva. Ottani ellene bizonyos Veliname -volt, kinek nővérét nőűl vette, hogy az összesógorosodás által -Veliname-t még inkább lekötelezze. Az emir halála napján érkezett -meg történetesen a hir, hogy a város bevétetett. A dühöngő alig -volt már eszméletén, s még is meg parancsolá, hogy az elpártolt -sógort minden gyermekével meggyilkolják; de minthogy vérét nem -láthatta folyni, este, nehány órával halála előtt saját nejét, -Veliname nővérét, magához hivatá. A szegény asszony, két gyermek -anyja, minden tagjában remegett, de ez nem inditá meg a haldokló -zsarnokot; fekhelye mellett fejezteté le s tekintetét legnagyobb -ellensége nővérének vérére meresztve kilehelte utálatos lelkét.</p> -<h4><i>B) A Muzaffar-ed-din emirrel viselt háboru.</i></h4> -<p>Az ügyek e közben Khokandban is más fordulatot vettek. Muszulman -Kul meggyilkoltatott s helyette Khudajar khan emeltetett fel a -fehér nemezen. Ez eleinte igen tevékeny volt, s többször -szerencsésen csatázott a Jaxartes felől előnyomuló oroszokkal. De -mig a határon volt elfoglalva, a fővárosban Molla khan neveztetett -ki khánnak s minthogy Khudajar csak kis sereg felett -rendelkezhetett, czélszerübbnek találta a Bokharába való -menekülést, hogy Muzaffar-ed-din segélyével visszanyerje trónját. -Ennek, atyja halála után, azonnal Sehri Szebz várossal akadt baja, -mely a rajta vett véres boszuk daczára, ismét fellázadt s épen -Csirakcsi, egy védett hely falai előtt állt, mely hely Sehri -Szebzhez tartozik, midőn azon hirt vette, hogy az oratepei -kormányzó, <span class="pagenum"><a name="Page_357" id= -"Page_357">-357-</a></span> született sehri-szebzi, Khokanddal -egyesült s Mollah khan már Dsizzak ellen nyomul.</p> -<p>Muzaffar-ed-din emir, ki a nála vendég- s pártfogoltként levő -Khudajar khantól felizgattatott, nem tartóztathatta meg magát, hogy -a már nagyon szorongatott Sehri Szebzet elhagyva, 15000 emberrel -Khokand ellen ne induljon, melynek elismert derék khánja (Molla -khan) komolyan fenyegeté őt. Muzaffar-ed-din, atyja politikáját -követve, egy általa kezdeményezett összeesküvésben előbb -meggyilkoltatá ellenfelét s miután ez által Khokandban mindenben a -legnagyobb zavar támadt, elfoglalta a fővárost s Khudajart helyezte -a kormányra. Sah Murad, a jog szerinti trónutód a kipcsakokhoz -menekült.</p> -<p>Khudajar khan alig viselte négy hónapon át uj méltóságát, midőn -a kipcsakok, élükön Sah Muraddal, megtámadták s ismét a Bokharába -való menekülésre kényszeriték. Az emir, midőn pártfogói szerepében -igy látta magát csuffá téve, minden erejét összeszedte, hogy -Khokandon fényes boszut álljon. Miután Sahrukh khant 40000 emberrel -és Mehemmed Haszan bejt 30 ágyuval előre küldte, nehány száz tekke -által kisértetve maga is Khokandba indult, azon erős szándékkal, -hogy addig nem tér vissza, mig a khinai határig mindent meg nem -hódit.</p> -<p>Khokandban a fiatal emir e szándoka meglehetősen ismert volt, -ismerték kapzsiságát is s a telhetőleg igyekeztek a bokharaiaknak -ellent állni. Az ulemák a benyomuló emirt kafir-nak (hitetlennek) -nyilatkoztatták ki, s dsihad-ot (vallásháborut) hirdettek ellene; -mindenki fegyverhez nyult, de minden hasztalan volt. Az -<span class="pagenum"><a name="Page_358" id= -"Page_358">-358-</a></span> emir ezuttal valóban nem csak -Khokandot, hanem a khinai határig minden területet meghóditott. A -kipcsakok, Alem Kul törzsfőnökük vezérlete alatt a leghevesebben -álltak ellent; ezeket a turkmanok támadták meg, s érdekes látvány -lehetett, midőn a két legvadabb tatár őstörzs csatázott egymással. -Alem Kulnak a csatában történt elhulltával neje állt a horda élére. -Egyideig folytatták a háborut, de végre mégis az emirrel békét -kötöttek. Az elfoglalt khánság, melyből az emir minden ágyut, nagy -mennyiségü fegyvert és tetemes kincset Bokharába hurczolt, két -részre osztatott. Khokand Sah Muradnak, a kipcsakok kedvenczének -jutott, Khodsend pedig Khudajar khannak. Muzaffar-ed-din fővárosába -visszatért s ez uton találkoztam vele 1863-ik évi sept. -15-dikén.</p> -<p>Ez óta Kkokandot bizonyára ismét uj változások érték. Ugyan ily -viszálykodás létezett előbb Kasgar, Khoten s Jarkend között, s a -mint ez csak akkor szünt meg, midőn Khina foglalta el a -khánságokat, ugy itt is valószinüleg az orosz hóditás fog a -borzasztó polgári háboruknak véget vetni. <span class= -"pagenum"><a name="Page_359" id="Page_359">-359-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XX. FEJEZET.<br /> -<span class="smaller">A KHINAI TATÁRSÁG.</span></h2> -</div> -<p class="summary">KÖZELEDÉS NYUGATRÓL. – KÖZIGAZGATÁS. – LAKOSOK. -– VÁROSOK.</p> -<p class="i0"><span class="smcap">Ha</span> az utas Ós-tól 12 napi -utat előrehalad, a khinai határokhoz ér Kasgar városánál. Az ut -odáig hegyes vidéken vezet keresztül, hol a kipcsakok nyájaikkal -barangolnak. Mint mondják, csak Dsengiz idejében voltak e téren itt -ott falvak, ma már azoknak romjai sem láthatók. Tüzhelyek és -kőrakások jelelik azon pontokat, melyeken karavánok és utasok -megpihenni szoktak. A kipcsak, jóllehet vad és harczias, egyes -utast ritkán támad meg, nagyobb karavánok, melyek Khinából jönnek, -mérsékelt sarczot fizetnek, egyébként ki sem háborgattatik. Egy -napi járásra Kasgartól az első khinai őrségre bukkanhatni, mely 10 -katona és egy irnokból áll, s csak azoknak enged szabad utat, kik a -namengani akszakaltól, ki a khinaiaktól mint valami ügynök -fizettetik, utlevéllel vannak ellátva. Az utlevél előmutatása után -minden utas pontosan kikérdeztetik az iránt, mit idegen országokban -látott és hallott. Az irnok a jelentést két példányban állitja ki, -az egyik a legközelebbi őrhelyre küldetik, az uj kihallgatás -eredményével való összehasonlitás végett, a másik az illető -kormányzóhoz. Mint nekem Hadzsi Bilal és többi barátom a khinai -tatárságból <span class="pagenum"><a name="Page_360" id= -"Page_360">-360-</a></span> beszélte, legtanácsosabb, ily -alkalomkor a „Belmejmen“-nel<a name="FNanchor_116" id= -"FNanchor_116"></a><a href="#Footnote_116" class= -"fnanchor">116)</a> (nem tudom) felelni; kényszeriteni nem lehet és -nem akarnak senkit, sőt maga az irnok sem bánja, ha hivatalán -könnyitenek.</p> -<p>A „khinai tatárság“ neve alatt többnyire a khinai birodalomnak -azon nyugotra terjedő részét értjük, mely a keleti hosszaság -93°-tól a 69°-ig nyulik, és északról a nagy kirgiz hordával, délről -Bedakhsan és Tibettel határos. Mint mondják az Ili és Kohne Turfan -közt fekvő terület több század óta Khina souverainitása alatt áll, -Kasgar, Jarkend, Akszu és Khoten azonban csak ezelőtt 150 évvel -kebleztettek be. A nevezett városok a legnagyobb ellenségeskedésben -éltek egymással, mig végre több előkelő a jarkendi főnök, Ibrahim -Beg vezérlete alatt, hogy ezen czivódásoknak vége vettessék, a -khinaiakat az országba behivta, kik csak hosszas habozás után -vállalták el az uralmat és e városokat mind ez ideig a mennyei -birodalom többi tartományaiban divatozó kormányformától eltérő -módon igazgatják.</p> -<h3><i>a) Közigazgatás.</i></h3> -<p>Mint hiteles forrásból hallám (megmondtam fentebb, hogy barátom -Hadzsi Bilal a kormányzó főpapja volt), ezen tartományok mindegyike -két főhatósággal bir, <span class="pagenum"><a name="Page_361" id= -"Page_361">-361-</a></span> egy khinai vagy katonai és egy -tatár-muszulmannal, mely utóbbi polgári, s főnökei amannak -főnökeivel ugyan egy rangban állanak, nekik azonban annyiban vannak -alávetve, hogy csak azon hatóság utján értekezhetnek a legmagasabb -hatósággal Pekingben. A khinai hatóság, mely a város megerősitett -részét lakja, a következő személyekből áll:</p> -<p>1. Anban, kinek jelvénye egy karneolgomb a fövegen és egy -pávatoll. Évi fizetése 36 jambu<a name="FNanchor_117" id= -"FNanchor_117"></a><a href="#Footnote_117" class= -"fnanchor">117)</a>, körülbelűl 20000 frank. Alatta állanak:</p> -<p>2. a Da-luj-ok, titkárok, számszerint négyen, kik közül egyik a -levelezést, a másik a pénztárt, a harmadik a büntető -igazságszolgáltatást, a negyedik a rendőrséget kezeli.</p> -<p>3. a Dsi-zo-fang, irattárnok.</p> -<p>A khinai főtisztnek udvara Ja-mun-nak neveztetik, s mindenkinek -szabad bejárata van, ki az altisztek igaztalansága ellen vagy más -ügyben akar panaszt emelni. Jellemző, hogy épen az anban kapuja -előtt egy óriási dob áll, melyre a panaszlónak csak egyet kell -ütni, hogy a titkárt, kettőt, hogy magát az anbant elészólitsa. -Legyen éjjel vagy nappal, nyáron vagy télen, ezen segélyhivásnak -nem szabad sikertelenül elhangzania, legalább ritka esetben -történik az. Ily haranghuzó Europában is nem egy igazságügyi -hatóságnak volna ajánlatos.</p> -<p>A tatár-muszulman hivatalnok-csapat, mely igazságügygyel, -adóbehajtással, vagy a nem khinai lakosság egyéb belügyeinek -elintézésével van megbizva, következő egyénekből áll: <span class= -"pagenum"><a name="Page_362" id="Page_362">-362-</a></span></p> -<p>1. Vang vagy Hakim, ki az Anban-nal ugyan egy rangban és -fizetésben áll.</p> -<p>2. Haznadsi vagy gaznadsi, mint a tatárok nevezik, ki a -pénztárra ügyel.</p> -<p>3. Iskaga (szószerinti értelemben ajtónálló), a -főczeremoniamester vagy a főintendans egy neme.</p> -<p>4. Sang begi, titkárféle, tolmács és közvetitő a khinai és -muszulman hatóságok között.</p> -<p>5. Kazi beg, a kadi vagy biró.</p> -<p>6. Örteng begi, póstamester, ki a kerületében levő öszszes -póstaházakért felelős. A póstaintézmény e tájon nagyon hasonlit a -persa csaparhoz; a kormány bizonyos utakat bérbe ad, és a -póstamester tiszte, utána nézni, ha valjon a bérlők mindenütt jó -lovakat tartanak-e. Kasgartól Komulig 40 állomás számittatik, -melyek az örteng 16, rendkivüli esetekben azonban 12 vagy 10 nap -alatt megjár. Komultól Pekingig 60 állomás számittatik, melyek -szintén 20 vagy 15 nap alatt megjárhatók. Az egész utat tehát -Kasgartól Pekingig, mely 100 napijárás a pósta egy hónap alatt -szokta megtenni<a name="FNanchor_118" id= -"FNanchor_118"></a><a href="#Footnote_118" class= -"fnanchor">118)</a>.</p> -<p>7. Badsgir, vámszedő.</p> -<h3><i>b) Lakosok.</i></h3> -<p>A khinai tatárság lakóinak legnagyobb része, a négy tartományban -t. i., letelepedett, földmivelő emberekből <span class= -"pagenum"><a name="Page_363" id="Page_363">-363-</a></span> áll, -kik nemzetiségükre nézve özbegeknek nevezik magukat, de az első -pillanatra elárulják valódi kalmuk eredetüket. Özbegek azon -értelemben, a melyben e szó Bokharában és Khivában veendő, a khinai -tatárságban soha sem voltak. Itt özbegek alatt az északon betörő -kalmukok, kirgizek és perza őslakóktól eredt népvegyület értetik. -Megjegyzésre méltó, hogy oly helyeken, hol az ópersa népesség -sűrűbb volt, (mai nap t. i. egészen elpusztult) az iran jelleg -urakodóbb, mint az ellenkező esetben. Az özbegek után a kalmukok és -khinaiak jönnek; az elsők vagy katonák vagy nomád életet -folytatnak, az utóbbiak kereskedők vagy kézmivesek, csak a -fővárosokban találhatók, és ott is csekély számmal.</p> -<p>Végül még a tungani vagy töngeniekről kell emlitést tenni, kik -Ilitől messze Komulon tul terjednek el, nemzetiségre nézve -khinaiak, vallásra nézve azonban muszulmanok, és ugyan mindannyian -a Safei felekezethez<a name="FNanchor_119" id= -"FNanchor_119"></a><a href="#Footnote_119" class= -"fnanchor">119)</a> tartozók. Tungani vagy töngeni a khinai-tatár -nyelvjárásban „megtértet“ jelent (ozmanli-törökül: dönme, renegát) -és mint állitják ezen khinaiak, számra nézve egy millió, Timur -idejében egy arab kalandor által téritettek meg, ki a nevezett -hóditóval Damaszkusból jött Közép-Ázsiába és a khinai tatárságban -mint csodatevő szent kóborolt. Ezen tunganiak fanatismus és a nem -muszulman népek iránti gyülölet által tüntetik ki magukat; s ámbár -az iszlam legkeletibb előőrsei, még is minden évben nagy számmal -szoktak hadzsikat Mekkába küldeni. <span class="pagenum"><a name= -"Page_364" id="Page_364">-364-</a></span></p> -<p>Mi a lakosság általános jellemét illeti, a khinai tatárt -becsületes, bátortalan és a butasággal határos együgyünek találtam, -annyira hogy Közép-Ázsia többi városi lakosaihoz oly viszonyban -áll, mint a bokharai a párisi vagy londonihoz. Gyakran -gyönyörködtem abban, hogy mily tulságos szerények voltak utitársaim -kivánságaikban és mily lelkesedéssel beszéltek szegény hazájukról. -Nemcsak Rum és Persia, de még Bokhara is nagyon fényes, és drágának -tünik fel előttük és ámbár nyelv és vallásra tőlük különböző nép -uralkodik felettük, ezen uralmat mégis a három khánság muszulman -urasága elébe teszik. Egyébként nincs is okuk a khinaiakkal nem -lenni megelégedve. Mindenki tizenötödik évétől kezdve a khodsák (a -próféta utódai) és mollák kivételével évenként 5 tenge (3 frk 75 -cent.) adót fizet. Katonaság toborozva és nem erőszakkal szedetik, -és e mellett a muszulman ezredeknek még azon előnyük van, hogy -másokkal nem vegyitve képeznek csapatokat, és apró külsőségek -kivételével<a name="FNanchor_120" id="FNanchor_120"></a><a href= -"#Footnote_120" class="fnanchor">120)</a> vallásuk gyakorlatában -sem háborittatnak. A magasb hivatalnokoknak e tekintetben nincs oly -jó dolguk, rangjuknak előirt ruházatot, hosszu bajuszt és kontyot -kell viselniök, és mi a legiszonyubb, ünnepnapokon a pagodákban meg -kell jelenniök, hogy a leleplezett császári arczkép előtt -hódolatukat nyilvánitandók a padozatot homlokukkal háromszor -megérintsék<a name="FNanchor_121" id="FNanchor_121"></a><a href= -"#Footnote_121" class="fnanchor">121)</a>. A muszulmanok azt -állitják, hogy magas állásu <span class="pagenum"><a name= -"Page_365" id="Page_365">-365-</a></span> honfitársaik ily -alkalmaknál ujjaik közé egy darabka papirt rejtenek, melyre „Mekka“ -van irva, és hogy ezen csel által a térdhajtás nem a mennyei -császár, hanem a szent város tiszteletére történik.</p> -<p>Mi a társadalmi viszonyokat illeti, könnyen elgondolható, hogy a -khinaiak és muszulmanok, kik mindketten separatistikus érzelmüek, -mint élnek együtt. Barátságos viszony lehetetlen, de észrevevém, -hogy különös ellenségeskedés sem létezik. A khinaiak, kik -csekélyebb számmal vannak, soha sem éreztetik a tatárokkal, hogy ők -az uralkodó nemzet, s mint mondják főleg a hatóságok nagy -részrehajlatlanság által tüntetik ki magukat. Minthogy az uralkodó -vallásra való áttérés a khinaiak által feltünő módon roszaltatik, -nem lehet azon csodálkozni, ha a gondoskodás bizonyos nemével arra -ügyelnek, hogy a muszulmanok vallási kötelmeiket teljesitsék és a -hanyagokat szigoruan megbüntetik.</p> -<p>Ha a muszulman nem imádkozik, a khinai ezt szokta rá mondani: -„Lám, mily hálátlan vagy. Nékünk nehány száz istenünk van, s mégis -eleget teszünk valamennyinek; te azt állitod, hogy csak egy istened -van, s még azt sem tudod kielégiteni.“ A mint több alkalommal -tapasztalám, még a mollák is dicsérik a khinai hivatalnokok -igazságszeretetét, bár másrészt vallásukról a legkimélétlenebben -beszélnek. A tatárok uralkodóik ügyessége s művészetének -dicsőitésében fáradhatlanok, sőt mikor a dsong kafirok-ról (a nagy -hitetlenek, azaz tulajdonképeni khinaiakról) kezdenek szólni, nincs -vége hossza a dicséretnek<a name="FNanchor_122" id= -"FNanchor_122"></a><a href="#Footnote_122" class= -"fnanchor">122)</a>. <span class="pagenum"><a name="Page_366" id= -"Page_366">-366-</a></span></p> -<p>Különös jelenség, melyet itt mindenütt a legszélső nyugati -határtól a keletiig észrevettem, az, hogy az iszlam hivei, legyenek -bár törökök, tatárok, arabok, persák vagy özbegek, valamint saját -hibáikat szidják és gunyolják, ugy dicsőitik s magasztalják a -nem-mohamedánok érdemeit s előnyeit. Elismerik, hogy müvészet, -humanitás és példátlan igazságosság megkülönböztető tulajdonai a -kafirnak, s mégis mindenikök villámló tekintettel mondja: „El hamdü -lillah ena müszlim!“ azaz: hála istennek, hogy muszulman -vagyok!</p> -<h3><i>c) Városok.</i></h3> -<p>A városok közül, melyeket alább a khinai tatárság utmutatójában -elősorolok, Khotent és Jarkendet mint a legvirágzóbbakat, Turfan -Ilit és Komult mint a legnagyobbakat, Akszut és Kasgart, mint a -legszentebbeket hallám emlittetni. Az utóbbiban, melynek 150 -mecsetje (alkalmasint csak imádkozásra szánt agyagkunyhók) és 12 -medreszéje van, látható Hazreti Afaknak, a khinai tatárság nemzeti -szentjének nagy tiszteletben tartott sirja. Hazreti Afak neve: „Ő -magassága a láthatár“ – a mi a szent tehetségei- és képességeinek -végtelenségét akarja jelenteni, kit különben Khodsa Szadiknak -híttak. A tatárok vallásos jellemét nagyon elősegité. A mint -mondják, Kasgar azelőtt jelentékenyebb város volt, s lakói -gazdagabbak, mint most. Hanyatlása csupán a khokandi khodsák -berohanásainak tulajdonitandó, kik a várost minden évben -megtámadják, a khinaiakat bekergetik <span class="pagenum"><a name= -"Page_367" id="Page_367">-367-</a></span> a várba s pusztitva és -rabolva addig tanyáznak ott, mig az ostromlott várőrség Pekingbe -kérdést intézve, onnan hivatalos engedélyt kap a támadásra. A -khokandi khodsák, – egy csapat rabló kalandor, már évek óta -pusztitják ily módon a várost, s a khinaiak mégis mindig – khinaiak -maradnak. <span class="pagenum"><a name="Page_368" id= -"Page_368">-368-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XXI. FEJEZET.<br /> -<span class="smaller">KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.</span></h2> -</div> -<p class="summary">KÖZLEKEDÉS OROSZORSZÁG, PERSIA ÉS INDIÁVAL. – A -HÁROM KHÁNSÁG S A KHINAI TATÁRSÁG UTJAI.</p> -<p class="i0"><span class="smcap">Közép-Ázsia</span> a -legjelentékenyebb közlekedésben áll Oroszországgal, még pedig a -következő főutakon:</p> -<p><i>a)</i> Khivából a karavánok Astrakhanba s Orenburgba mennek, -honnan nem egy jobb módu kereskedő Nizsnej-Nowgorodba, sőt -Pétervárra is eljár.</p> -<p><i>b)</i> Bokhara, főkép nyárban folytonos összeköttetésben áll -Orenburggal. Ezen ut a legkeresettebb, s 50 – 60 nap alatt -megtehető; csak rendkivüli esetekben tart tovább; és ha a kirgizek -közt nincsenek különös zavarok, a legkisebb karavánok is -eljárhatnak rajta.</p> -<p><i>c)</i> Taskendből Orenburgba és Kizil Dsarba (Petropavloszk) -mennek karavánok, amabba 50–60, ebbe 70 nap alatt érnek el. Ezek a -legnagyobb karavánok, mert utjok a legveszélyesebb vidékeken vezet -keresztül.</p> -<p><i>d)</i> Namenganból s Akszuból Pulatba (Szemipalatinszk) -nagyobbrészt khinai karavánok járnak, melyek erős őrizet -kiséretében negyven nap alatt szoktak czélhoz érni. Egyes ember, -természetesen dervis minőségben, zavartalanul utazhatik a kirgizek -közt, s azért utitársaim közől többen Szemipalatinszk, Orenburg, -Kazan, és Konstantinápolyon keresztül mentek volt Mekkába. -<span class="pagenum"><a name="Page_369" id= -"Page_369">-369-</a></span></p> -<p>Ezen utak visznek észak felé. Délnek a közlekedés sokkal -csekélyebb. Khiva évenként egy-két kis karavánt küld Asztrakánon s -Deregözön keresztül Persiába. Bokharának összeköttetése már -nagyobb, de már két év óta innen sem ment egyetlen egy karaván sem -Merven keresztül Mesedbe, mert a tekkék minden közlekedést -félbeszakitottak. A leglátogatottabb a herati ut; Heratban azután a -karavánok szétválnak, a mint vagy Persiába, vagy Afghanisztan és -Indiába mennek. A Karsin és Belkhen át Kabulba vezető ut is csak -másodrangu jelentőséggel bir, mert a Hindukus átlépése mindig nagy -nehézségekkel jár; s azért ez ut még nyáron át is nagyon -elhagyatott.</p> -<p>Az emlitett közlekedési utakon kivül még azon összeköttetést -kell megemlitenem, melyet egyes zarándokok vagy koldusok tartanak -fenn Turkesztan legrejtettebb zugaitól kezdve Ázsia legtávolabb -vidékeiig. Érdekes látni e nagyszerü csavargókat, kik üres zsebbel -elhagyják hazájokat, s ezer és ezer mértföldnyi utakra kelnek, oly -országokba, melyeknek azelőtt nevét sem hallották, oly népek közt, -melyek tőlük arczkifejezés, nyelv és szokásokra nézve teljesen -különböznek. A szegényebb<a name="FNanchor_123" id= -"FNanchor_123"></a><a href="#Footnote_123" class= -"fnanchor">123)</a> középázsiai csak egy álom sugallatát követve -minden további megfontolás nélkül kapja magát, s elvándorol -Arabiába, sőt a török birodalom legnyugatibb részeibe. Veszteni -valója nincs, látni akarja a világot, s megy, <span class= -"pagenum"><a name="Page_370" id="Page_370">-370-</a></span> a merre -a véletlen viszi. A világot akarja látni, azaz az ő világát, mely -Khinával kezdődik, s a török birodalommal végződik. Europát szépnek -tartja, de véleménye szerint annyira tele van varázslattal s más -pokoli mesterségekkel, hogy még a legbiztosabb Ariadne-fonallal sem -mer e veszélyes labyrinthba behatolni.</p> -<p>Volt alkalmam meggyőződni, hogy minél mélyebben megy be az ember -Turkesztanba, annál nagyobbnak találja a zarándoklásra való -hajlamot. Khivából évenként 10–15, Bokharából 30–40, Khokandból s a -khinai tatárságból 60–80 hadzsi kerül ki. Hozzávéve ehhez a persák -zarándoklási dühét Mesed, Kerbela, Kom és Mekkába, lehetetlen az -ázsiaiaknak e még most is meglevő vándorlási szenvedélyét észre nem -venni. A régi népvándorlások csirája még mindig létezik, s ha nem -állna utjában hatalmas befolyásával a nyugati czivilizatió, mely -Ázsiát minden oldalról körülveszi, ki tudja, mily változások -történtek volna e világrészben.</p> -<h3>A HÁROM KHÁNSÁG UTJAI.</h3> -<h4><span class="smcap">A. A Khivai Khánság s a Szomszéd -Tartományok Utjai.</span></h4> -<h5><i>1) Khivából Gömüstepébe:</i></h5> -<p><i>a)</i> Ortajolu, lovon 14–15 nap alatt könnyen megtehető. -Állomásai a következők:</p> -<ul class="lsoff indented"> -<li>1. Akgap.</li> -<li>2. Medemin.</li> -<li>3. Sor Göl (tó).</li> -<li>4. Kaplankir.</li> -<li>5. Dehli Ata.</li> -<li>6. Kahriman Ata.</li> -<li>7. Kojmat Ata.</li> -<li>8. Jeti Sziri.</li> -<li>9. Dsenak.</li> -<li>10. Ulu Balkan.</li> -<li>11. Kicsig Balkan.</li> -<li>12. Kören Tagi (hegyláncz). <span class="pagenum"><a name= -"Page_371" id="Page_371">-371-</a></span></li> -<li>13. Kizil Takir.</li> -<li>14. Bogdajla.</li> -<li>15. Etrek.</li> -<li>16. Gömüstepe.</li> -</ul> -<p><i>b)</i> Tekke Jolu; tart 10 napig. Állomásai:</p> -<ul class="lsoff indented"> -<li>1. Medemin.</li> -<li>2. Döden.</li> -<li>3. Sahszenem.</li> -<li>4. Ortakuju.</li> -<li>5. Alti Kujruk.</li> -<li>6. Csirlalar.</li> -<li>7. Csin Mohammed.</li> -<li>8. Szazlik.</li> -<li>9. Etrek.</li> -<li>10. Gömüstepe.</li> -</ul> -<p>Ezen utat látszanak használni az alamanok, mert csak igy fogható -fel, mint tehetnek nagy utakat oly gyorsasággal.</p> -<h5><i>2) Khivából Mesedbe</i></h5> -<p class="i0">két ut vezet; az egyik Hezareszptől Deregöznek a -sivatagon át dél felé, 12 napig tart; a másik, mely Merven visz át, -következő főállomásokat vagy kutakat érint:</p> -<ul class="lsoff indented"> -<li>1. Dari.</li> -<li>2. Szagri.</li> -<li>3. Nemekabad.</li> -<li>4. Saksak.</li> -<li>5. Surken.</li> -<li>6. Akjap.</li> -<li>7. Merv.</li> -</ul> -<h5><i>3) Khivából Bokharába (főut).</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Khivától</td> -<td>Khankáig</td> -<td>6</td> -<td>tas (vagy ferszakh).</td> -</tr> -<tr> -<td>Khankától</td> -<td>Surakhanig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Surakhantól</td> -<td>Akkamisig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Akkamistól</td> -<td>Töjebojunig</td> -<td>8</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Töjebojuntól</td> -<td>Tünüklüig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Tünüklütől</td> -<td>Ücsudsakig</td> -<td>10</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Ücsudsaktól</td> -<td>Karakölig</td> -<td>10</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Karaköltől</td> -<td>Bokharáig</td> -<td>9</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>60</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<h5><i>4) Khivából Khokandba</i></h5> -<p class="i0">a sivatagon keresztül vezet egy ut, Bokharát nem -érintve. Surakhannál elhagyva a khánságot, 10–12 nap alatt -Khodsendbe érhetni. De Dsizzak felé kitérve az <span class= -"pagenum"><a name="Page_372" id="Page_372">-372-</a></span> ut -rövidebb. Ezen az uton járt Conolly is, egy khokandi herczeg -kiséretében, kivel Khivában találkozott.</p> -<h5><i>5) Khivából Kungratba s az Aral tó partjához.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Khivától</td> -<td>Ürgendsig</td> -<td>4</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Jengi Ürgendstől</td> -<td>Görlenig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Görlentől</td> -<td>Jengi Japig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Jengi Japtól</td> -<td>Khitajig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Khitajtól</td> -<td>Mangitig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Mangittól</td> -<td>Kipcsakig</td> -<td>1</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kipcsaktól</td> -<td>Kanliig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kanlitól</td> -<td>Khodsa Iliig</td> -<td>22</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Khodsa Ilitől</td> -<td>Kungratig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kungrattól</td> -<td>Hekim Atáig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Hekim Atától</td> -<td>Csortangölig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Csortangöltől</td> -<td>Bozatavig</td> -<td>10</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Bozatavtól</td> -<td>A tó partjáig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -</table> -<p class="i0">összesen 73 tas, mely, ha az ut nem nagyon rosz, 12 -nap alatt megjárható.</p> -<h5><i>6) Khivából Köhnén át Kungratba.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Khivától</td> -<td>Gazavatig</td> -<td>3</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Gazavattól</td> -<td>Tashauzig</td> -<td>7</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Tashauztól</td> -<td>Kökcsegig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kökcsegtől</td> -<td>Kizil Takirig</td> -<td>7</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kizil Takirtöl</td> -<td>Porszuig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Porszutól</td> -<td>Köhne Ürgendsig</td> -<td>9</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Köhne Ürgendstől</td> -<td>Khodsa Iliig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -</table> -<p>Innen Kungratig, mint már fölebb emlitém 4 tas, összesen tehát -44; igy ez az ut rövidebb volna, mint a Görlenen át vezető, de -egyrészt veszélyes, másrészt a sivatag miatt igen fárasztó, miért -is az 5. szám alatti ut a legjártabb.</p> -<h5><i>7) Khivából Fitnekbe.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Khivától</td> -<td>Seikh Mukhtarig</td> -<td>3</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Sejkh Mukhtartól</td> -<td>Bagatig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Bagattól</td> -<td>Isancsepéig</td> -<td>2</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Isancsepétől</td> -<td>Hezareszpig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Hezareszptől</td> -<td>Fitnekig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>16</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_373" id= -"Page_373">-373-</a></span></p> -<p>E számot, az 5. szám alatti 73-hoz adva, kiviláglik, hogy az -Oxus hosszában elnyuló khánság legnagyobb terjedtsége nem több, -mint 89 tas.</p> -<h4><span class="smcap">B. A Bokharai Khánság s Vidékének -Utjai.</span></h4> -<h5><i>1) Bokharából Heratba.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Bokharától</td> -<td>Khosrobatig</td> -<td>3</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Kosrobattól</td> -<td>Tekenderig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Tekendertől</td> -<td>Csercsiig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Csercsitől</td> -<td>Karahindiig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Karahinditől</td> -<td>Kerkiig</td> -<td>7</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kerkitől</td> -<td>Zejdig (kut)</td> -<td>8</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Zejdtől</td> -<td>Andkhujig</td> -<td>10</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Andkhujtól</td> -<td>Batkakig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Batkaktól</td> -<td>Majmenéig</td> -<td>8</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Majmenétől</td> -<td>Kajszarig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kajszartól</td> -<td>Narinig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Narintól</td> -<td>Csicsektuig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Csicsektutól</td> -<td>Kale Veliig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kale Velitől</td> -<td>Murgabig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Murgabtól</td> -<td>Derbendig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Derbendtől</td> -<td>Kale Nóig</td> -<td>8</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kale Nótól</td> -<td>Szercsesméig</td> -<td>9</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Szercsesmetől</td> -<td>Heratig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>108 tas.</td> -</tr> -</table> -<p class="i0">mely ut lovon 20–25 nap alatt megtehető.</p> -<h5><i>2) Bokharából Mervbe</i></h5> -<p>Csardsujon keresztül kell menni, mely várostól három külön ut -visz a sivatagon keresztül:</p> -<p><i>a)</i> Rafatakon át, mely 45 ferszakhnyi hosszu s egy kuttal -bir. <span class="pagenum"><a name="Page_374" id= -"Page_374">-374-</a></span></p> -<p><i>b)</i> Ücshadsin keresztül, melynek 40 ferszakhnyi hosszában -két kutja van.</p> -<p><i>c) J</i>olkujun át, mely legkeletfelébb fekszik s 50 ferszakh -hosszu.</p> -<h5><i>3) Bokharából Szamarkandba (közönséges ut).</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Bokharától</td> -<td>Mezarig</td> -<td>5</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Mezartól</td> -<td>Kerminéig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kerminétől</td> -<td>Mirig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Mirtől</td> -<td>Kette Kurganig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kette Kurgantól</td> -<td>Daulig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Daultól</td> -<td>Szamarkandig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>32</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<p>Terhelt szekéren ezen ut hat, jó lovon három nap; a postafutárok -azonban két nap alatt is megteszik.</p> -<h5><i>4) Szamarkandból Kerkibe.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Szamarkandtól</td> -<td>Robati Hauzig</td> -<td>3</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Robati Hauztól</td> -<td>Najmanig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Najmantól</td> -<td>Surkutukig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Surkutuktól</td> -<td>Karsiig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Karsitól</td> -<td>Fejzabadig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Fejzabadtól</td> -<td>Szengszulakig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Szengszulaktól</td> -<td>Kerkiig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>32</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<h5><i>5) Szamarkandból Khodsenden át Khokandba.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Szamarkandtól</td> -<td>Jengi Kurganig</td> -<td>3</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Jengi Kurgantól</td> -<td>Dsizzakig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Dsizzaktól</td> -<td>Zaminig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Zamintól</td> -<td>Dsamig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Dsamtól</td> -<td>Szavatig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Szavattól</td> -<td>Oratepéig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Oratepétől</td> -<td>Nauig<a name="FNanchor_124" id="FNanchor_124"></a><a href= -"#Footnote_124" class="fnanchor">124)</a></td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Nautól</td> -<td>Khodsendig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Khodsendtől</td> -<td>Karakcsikumig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Karakcsikumtól</td> -<td>Mehremig</td> -<td>2</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Mehremtől</td> -<td>Besarikig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Besariktól</td> -<td>Khokandig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>46</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_375" id= -"Page_375">-375-</a></span></p> -<p>Ezen ut, mely szekéren 8 napig tart, rendesen meg szokott -rövidittetni az által, hogy Oratepéből nyolcz óra alatt egyenesen -Mehrembe lehet menni, hat tast nyerve.</p> -<h5><i>6) Szamarkandból Taskendbe s az orosz határhoz.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Szamarkandtól</td> -<td>Jengi Kurganig</td> -<td>3</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Jengi Kurgantól</td> -<td>Dsizzakig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Dsizzaktól</td> -<td>Dsinaszig</td> -<td>16</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Dsinasztól</td> -<td>Zengi Atáig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Zengi Atától</td> -<td>Taskendig</td> -<td>6</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>33</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<p>Innen még öt napig tart az ut Kale Rehimbe, hol, a mint mondják, -az első orosz erősség, és a legszélső kozák előőrs van.</p> -<h4>C. A Khokandi Khánság Utjai.</h4> -<h5><i>1) Khokandból Ósba (egyenes irány).</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Khokandtól</td> -<td>Karaultepeig</td> -<td>5</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Karaultepétől</td> -<td>Mergolanig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Mergolantól</td> -<td>Serikhánig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Serikhántól</td> -<td>Endiganig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Endigantól</td> -<td>Ósig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>16</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<p>Ez ut kocsin 4 nap alatt megjárható.</p> -<h5><i>2) Khokandból Namenganon át Ósba.</i></h5> -<table> -<tr> -<td>Khokandtól</td> -<td>Bibi Uvejdáig</td> -<td>3</td> -<td>tas</td> -</tr> -<tr> -<td>Bibi Uvejdától</td> -<td>Sehri Menzilig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Sehri Menziltől</td> -<td>Kirgisz Kurganig</td> -<td>4</td> -<td>tas.</td> -</tr> -<tr> -<td>Kirgisz Kurgantól</td> -<td>Namenganig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Namengantól</td> -<td>Ücskurganig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Ücskurgantól</td> -<td>Gömüstepéig</td> -<td>5</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Gömüstepétől</td> -<td>Ósig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>25</td> -<td>tas.</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_376" id= -"Page_376">-376-</a></span></p> -<p>E két főuton kivül van még egy hegyi ut Taskendből Namenganba, -melynek azonban több igen veszélyes pontja van. Az ut nem több 45 -mértföldnél, s mégis 10 napig tart, a következő helyeken vezetve -keresztül: Toj Tepe, Karakhitaj Tilav, Kosrobat, Mollamir, -Babatarkhan, Sehidan, hol az oroszok Mehemmed Ali khán által -megverettek, Kamiskurgan, Pungan, Haremszeraj, Ujgur, Pop, Szeng, -Dsuszt, Tőrekurgan, Namengan,</p> -<h4><span class="smcap">D. A Khinai Tatárország Utjai.</span></h4> -<p>Kasgartól Jarkendig 36 (tas) mértföldet számítanak, s ez utat a -karavánok s szekerek egy hét alatt teszik meg. Kasgartól két napi -járásra a Jengi Hiszar nevü helyen kell átmenni, mely erős őrséggel -van megrakva.</p> -<p>Kasgar Akszutól 70 mértföldnyire van, a karavánoknak ez ut 12 -napig tart.</p> -<p>Akszutól Usturbanig, mely délnek fekszik, két nap alatt lehet -elmenni.</p> -<p>Akszutól kelet felé menve, a következő állomásokon keresztül -Komulba érünk: <span class="pagenum"><a name="Page_377" id= -"Page_377">-377-</a></span></p> -<table> -<tr> -<td>Akszutól</td> -<td>Bajig</td> -<td>3</td> -<td>napi járás</td> -</tr> -<tr> -<td>Bajtól</td> -<td>Szaramig</td> -<td>1</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Szaramtól</td> -<td>Kucsáig</td> -<td>2</td> -<td>napi járás</td> -</tr> -<tr> -<td>Kucsától</td> -<td>Siarig</td> -<td>2</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Siartól</td> -<td>Bögürig</td> -<td>4</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Bögürtől</td> -<td>Kurliig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Kurlitól</td> -<td>Köhne Turfanig</td> -<td>8</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>Köhne Turfantól</td> -<td>Komulig</td> -<td>3</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td></td> -<td>26</td> -<td>napi járás.</td> -</tr> -</table> -<p>Ehhez véve a Kasgartól Akszuig terjedő 12 napnyi utat, az egész -38 nap alatt járható meg. <span class="pagenum"><a name="Page_378" -id="Page_378">-378-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XXII. FEJEZET.<br /> -<span class="smaller">ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS -KERESKEDELEMRŐL.</span></h2> -</div> -<p class="summary">FÖLDMIVELÉS. – KÜLÖNFÉLE LÓFAJOK. – JUHOK. – -TEVÉK. – SZAMARAK. – KÉZMŰÁRÚK. – A KERESKEDÉS FŐHELYEI. – OROSZ -KERESKEDÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.</p> -<h3><i>a) Földmivelés.</i></h3> -<p class="i0"><span class="smcap">Majdnem</span> hihetetlen, mily -termékeny általában véve e három khánság földje, mely oáz formában -emelkedik ki a középázsiai roppant sivatagból. A földmivelés -legkezdetlegesebb állapota daczára, nagy a bőség gyümölcs és -gabnában, sőt sok helytt több is van, mint kellene. A khivai -gyümölcs jelességét már emlitém, s nem mellőzhetem Bokharát és -Khokandot sem, melyek ugyan Khivával nem tehetők egy sorba, de -különösen jeles szőllőik miatt, melyeknek ott tiznél több faja -található, pompás granátalmáik, s leginkább kajszi baraczkjaik -miatt nevezetesek, melyek nagy tömegekben kivitetnek Persiába, -Afghanisztanba és Oroszországba. Gabona a három khánságban ötféle -van: buza, árpa, dsügeri (Holcus saccharatus), köles (tarik) és -rízs. A legjobb buza és dsügeri Bokharában és Khivában terem, a -legjobb köles Khokandban; az árpa sehol sem különösen szép, s vagy -magában, vagy dsügerivel keverve lóetetésre használtatik. -<span class="pagenum"><a name="Page_379" id= -"Page_379">-379-</a></span></p> -<p>A baromtenyésztésben a turkesztaniak főgondoskodása három -állatban öszpontosul, s ezek: a ló, juh és teve. A ló, melyet a -középázsiai alter egójának tekint, itt különböző fajokban s -tulajdonságokkal található. A lovak nevelése s a fajok -különbségéről egész könyveket lehetne irni, de nem birván -szakismerettel, nem fogok annyira kiterjeszkedni. Valamint a -nomádoknak törzseik s nemzetségeik, ugy a lovaknak fajaik és -családjaik nagy számmal vannak, melyek közől a következő fajok a -legérdekesebbek:</p> -<p>1. A turkman ló, melynek két alfaját, a tekke- és jomutfajt -különböztetik meg. A tekkék lovai, melyek közől a körogliak s -akhalok a legkedveltebbek, magas termetök által tünnek ki (16–18 -marok). Testalkotásuk könnyed, fejök szép, tartásuk méltóságos, és -gyorsaságuk bámulatraméltó, de nem kitartók. A jomut lovak -alacsonyabbak, s bennök a szép termet roppant gyorsasággal s -példátlan kitartás és erővel párosul.<a name="FNanchor_125" id= -"FNanchor_125"></a><a href="#Footnote_125" class= -"fnanchor">125)</a> Általában a turkman ló ismertető jelei: karcsu -derék, vékony fark, szép fej és nyak (csak az kár, hogy a sörényét -le szokták vágni), és finom, sima, fényes szőr; mely utólsó -tulajdonságát megmagyarázza az, hogy télen nyáron többszörös -nemeztakaróval van ellátva. Egy jó turkman ló ára 100–300, de -sohasem kevesebb, mint 30 arany.</p> -<p>2. Az özbeg ló hasonlit a jomuthoz, de termete izmosabb, nyaka -rövid s vastag, s inkább utazásra, mint hadban vagy rabló -kalandokban használható.</p> -<p>3. A kaszak ló félvad állapotban él, kicsiny, hosszu -<span class="pagenum"><a name="Page_380" id= -"Page_380">-380-</a></span> sörénynyel, vastag fej s otromba -lábakkal. Ritkán kap abrakot, télen nyáron maga keresi a legelőn -takarmányát.</p> -<p>4. A khokandi teherhordó és igásló, a kaszak és özbeg lónak -vegyülete, s nagyon erős. E négy fajból valódi turkman lovak csak -Persiában, özbeg lovak Afghanisztan és Indiában vannak -elterjedve.</p> -<p>A legszebb juh Bokharában van. Husa a legjobb, melyet Ázsiában -találtam. A tevének három faját ismerik, az egy- és két pupost, -mely utóbbi nálunk baktriainak hivatik, s csak a kirgizeknél fordul -elő, és a ner, melyet már Andkhujról szóltomban említék. Szamár -legszebb van Khivában s Bokharában; s ezek közől a hadsik évenként -sokat hajtanak Persiába, Bagdad, Damaszkus és Egyiptomba.</p> -<h3><i>b) Ipar.</i></h3> -<p>Ezelőtt kétszáz évvel, midőn Törökország nem nyitott még annyira -ajtót az európai kereskedésnek, Engürü (Angora), Bruszsza, -Damaszkus és Aleppo gyáraiban bizonyosan több belföldi kelmét -készitettek, mint most. Közép-Ázsia ránk nézve még most is távolabb -fekszik, mint Törökország akkor, s azért a ruhaneműeket s házi -szükségletek kielégitésére szolgáló eszközöket legnagyobbrészt a -belföldi ipar termeli.</p> -<p>A középázsiai ipar főhelyei Bokhara, Karsi, Jengi Ürgends, -Khokand és Namengan. E városokból kerül ki a sokféle gyapot és -selyemszövet, vászon és bőrárúk, melyek a belföldi szükségletet -fedezik. Legelterjedtebb áruczikk az aladsa-kelme, melyet férfiak -ugy mint nők ruházatra használnak. Ezt Khivában gyapjuból s nyers -selyemből, Bokharában s Khokandban pusztán gyapjuból <span class= -"pagenum"><a name="Page_381" id="Page_381">-381-</a></span> szövik. -A szabómesterség nem képezvén itt külön keresetágat, a gyáros -mindjárt ki is szabja s meg is varrja a ruhákat, s a gyártmányok -nagy része már kész öltönyök alakjában jő kereskedésbe. Midőn -Bokharában voltunk, az egész világ panaszkodott a ruhák drágasága -felett, melyeknek ára ez volt:</p> -<table> -<tr> -<td></td> -<td>Első osztály.</td> -<td>Második osztály.</td> -<td>Harmadik osztály.</td> -</tr> -<tr> -<td>Khivai kabát</td> -<td>30 tenge.</td> -<td>20 tenge.</td> -<td>8 tenge.</td> -</tr> -<tr> -<td>Bokharai kabát</td> -<td>20 „</td> -<td>12 „</td> -<td>8 „</td> -</tr> -<tr> -<td>Khokandi kabát</td> -<td>12 „</td> -<td>8 „</td> -<td>5 „</td> -</tr> -</table> -<p>Az Aladsán kivül gyártatnak még selyemszövetek, gyapjusálak -turbánra, többnyire rosz s durva vászon, s ebből ismét egy neme a -caliconak setétveres alakokkal, mely egész Turkesztan és -Afghanisztanban ágytakarókra használtatik.</p> -<p>A bőripar terén a középázsiaiak a chagrin (tatárul: szagri) -készitésében tünnek ki, mely zöld szinű s apró, hólyagforma -emelkedésekkel bir. A bagariát kivéve, melyet vizkulacsaik számára -Oroszországból hozatnak, minden csizma s lószerszám belföldi bőrből -készül. A finomabb bőrt meszt-re (harisnyaformáju alsó czipőkre), a -durvábbat kus-ra (felső czipőkre) használják. A bokharai s -szamarkandi papirosnak nagy hire van egész Turkesztanban s szomszéd -tartományaiban. Nyers selyemből készül, nagyon vékony és sima, s az -arab irásra igen alkalmas. <span class="pagenum"><a name="Page_382" -id="Page_382">-382-</a></span></p> -<p>Vas és aczélmunkák, a nyers termény hiányánál fogva, csekély -mennyiségben találhatók. Dicsérik a hezareszpi puskákat, a hiszari, -karsii és dsuszti kardokat s késeket.</p> -<p>Közép-Ázsiának jelentékeny iparczikke, mely Persián s -Konstantinápolyon át még Europába is behozatik, a szőnyegek, -kizárólag a turkman nők szorgalma s ügyességének gyümölcsei. -Eltekintve a szép s igazi szinektől, és a szövés erősségétől, a -legfeltünőbb az, mikép tudják ezen egyszerü nomád nők az alakok -arányosságát annyira eltalálni, s honnan veszik az izlést, mely -gyakran jobb, mint nem egy europai gyárosé.</p> -<p>Egy egy szőnyegen mindig több leány s fiatal asszony szokott -dolgozni. Élükön egy idős matrona áll, ki előbb a homokban pontozza -ki az illető alakok mintáját s erre tekintve mondja meg a különféle -fonalak szálszámát, melyekből a kivánt alakok készüljenek. Ezek -mellett még a nemez munkák is emlitésre méltók, melyekben azonban -inkább a kirgiz nők tüntetik ki magukat.</p> -<h3><i>c) Kereskedés.</i></h3> -<p>A mint a közlekedési utakról szóló fejezetben már emlittetett, -hogy Oroszország a legkiterjedettebben s legrendszeresebben -közlekedik Közép-Ázsiával, ugy az orosz kereskedés is a -legrégibbnek s legtetemesebbnek mondható. E kereskedés folytonos -növekvésben van s legalább e téren nehezen akadnak -vetélytársai.</p> -<p>Az orosz kereskedésnek Közép-Ázsiában való növekvéséről a -következő egészen hiteles adatok a legjobb bizonyságot nyujthatják. -Khanikov 1843-ban megjelent munkájában azt mondja, hogy évenkint -5–6000 <span class="pagenum"><a name="Page_383" id= -"Page_383">-383-</a></span> teve szükségeltetik az átszállitó -kereskedésre, hogy a Közép-Ázsiából való behozatal 3–4 millio -rubelre rug, s a kivitel, mely 1828-ban 1,180600 rubelt tett, -1840-ben 3,283654 rubelre s 25 kopekre emelkedett. Igy állt az -arány 1828-tól 1840-ig. S. Saville Lumley, nagy szorgalommal és -ügyességgel kidolgozott „Report on Russian trade in Central Asia“ -(1862) munkájában jelenti, hogy az 1840–1850 időszakban a kivitel -1,014237 font st., a bevitel 1,345741 font st.-re emelkedett.</p> -<p>A részletes áttekintést Lumleynek következő rovatozott -kimutatása szolgáltathatja:</p> -<p class="center"><em class="gesperrt">KIMUTATÁSA</em><br /> -<i>az Oroszország s Közép-Ázsia országai közötti kereskedésnek -1840–1850 között.</i></p> -<p class="center"><span class="smcap">Kivitel.</span></p> -<table> -<tr> -<td></td> -<td>Bokhara.</td> -<td>Khiva.</td> -<td>Khokand.</td> -<td>Összesen.</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td>Font st.</td> -<td>Font st.</td> -<td>Font st.</td> -<td>Font st.</td> -</tr> -<tr> -<td>Vertpénz, arany s ezüst</td> -<td>213,969</td> -<td>15,210</td> -<td>375</td> -<td>229,554</td> -</tr> -<tr> -<td>Réz</td> -<td>45,776</td> -<td>1,856</td> -<td>2,043</td> -<td>49,675</td> -</tr> -<tr> -<td>Vas, aczél áruk, különböző ércz</td> -<td>82,127</td> -<td>9,331</td> -<td>10,970</td> -<td>102,437</td> -</tr> -<tr> -<td>Gyapot kelmék</td> -<td>156,707</td> -<td>58,915</td> -<td>7,559</td> -<td>223,181</td> -</tr> -<tr> -<td>Gyapju kelmék</td> -<td>50,467</td> -<td>25,869</td> -<td>1,976</td> -<td>78,312</td> -</tr> -<tr> -<td>Selyemszövetek</td> -<td>10,550</td> -<td>4,799</td> -<td>71</td> -<td>15,420</td> -</tr> -<tr> -<td>Bőr</td> -<td>81,543</td> -<td>37,921</td> -<td>4,069</td> -<td>123,533</td> -</tr> -<tr> -<td>Fa áruk</td> -<td>8,595</td> -<td>460</td> -<td>826</td> -<td>9,881</td> -</tr> -<tr> -<td>Festékanyag s festékek</td> -<td>48,635</td> -<td>17,904</td> -<td>693</td> -<td>67,232</td> -</tr> -<tr> -<td>Különféle áruk</td> -<td>85,416</td> -<td>27,567</td> -<td>2,031</td> -<td>115,012</td> -</tr> -<tr> -<td>Összesen</td> -<td>783,785</td> -<td>199,830</td> -<td>30,662</td> -<td>1,014,237</td> -</tr> -</table> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_384" id= -"Page_384">-384-</a></span></p> -<p class="center"><span class="smcap">Bevitel.</span></p> -<table> -<tr> -<td></td> -<td>Bokhara.</td> -<td>Khiva.</td> -<td>Khokand.</td> -<td>Összesen.</td> -</tr> -<tr> -<td></td> -<td>Font st.</td> -<td>Font st.</td> -<td>Font st.</td> -<td>Font st.</td> -</tr> -<tr> -<td>Nyers gyapot s fonalban</td> -<td>333,177</td> -<td>76,255</td> -<td>2,718</td> -<td>412,150</td> -</tr> -<tr> -<td>Gyapot szövetek</td> -<td>498,622</td> -<td>88,960</td> -<td>14,180</td> -<td>601,802</td> -</tr> -<tr> -<td>Nyers selyem s selyemkelmék</td> -<td>17,443</td> -<td>3,088</td> -<td>160</td> -<td>20,691</td> -</tr> -<tr> -<td>Gyapjukelmék</td> -<td>428</td> -<td>1,322</td> -<td>52</td> -<td>1,802</td> -</tr> -<tr> -<td>Buzér (krapp)</td> -<td>7,351</td> -<td>26,201</td> -<td>7</td> -<td>34,559</td> -</tr> -<tr> -<td>Prémáruk s báránybőr</td> -<td>151,773</td> -<td>6,297</td> -<td>1,995</td> -<td>160,065</td> -</tr> -<tr> -<td>Drágakövek s gyöngyök</td> -<td>17,856</td> -<td>703</td> -<td>–</td> -<td>18,559</td> -</tr> -<tr> -<td>Aszalt gyümölcs</td> -<td>27,784</td> -<td>2,147</td> -<td>16,883</td> -<td>44,814</td> -</tr> -<tr> -<td>Sálok s kasmir</td> -<td>24,242</td> -<td>–</td> -<td>–</td> -<td>24,242</td> -</tr> -<tr> -<td>Különféle áruk</td> -<td>19,664</td> -<td>4,452</td> -<td>3,041</td> -<td>28,057</td> -</tr> -<tr> -<td>Összesen</td> -<td>1,096,380</td> -<td>249,425</td> -<td>39,936</td> -<td>1,345,741</td> -</tr> -</table> -<p>Különben csak egy tekintetet kell vetnünk a bokharai, khivai és -karsii bazárokra, hogy az orosz kereskedés e roppant növekvéséről -meggyőződjünk, s épen nem tulzás, ha azt állitjuk, hogy egész -Közép-Ázsiában nincs ház, sőt nincs sátor, hol valamely -oroszországi árut ne lehetne találni. A legjelentékenyebb -kereskedést az öntött vasból készült katlanok s vizkannákkal üzik, -melyek a déli Sziberiából s nevezetesen az urali gyárakból hozatnak -be, s csak ez egy czikknek Bokharába, Taskendbe és Khivába -szállitása évenkint több mint 3000 tevével történik. Az öntött vas -mellett a nyers vas és sárga réz, az orosz kattun, percaille, -musselin, theafőzők, fegyverek, rövid áruk és a czukor emlitendők. -A posztót nagy ára miatt csak kevesen veszik s gyéren <span class= -"pagenum"><a name="Page_385" id="Page_385">-385-</a></span> -található. A nevezett czikkek Bokharából s Karsiból nem csak -Turkesztannak többi részeibe, hanem még Majmenébe s Heratba, sőt -Kandahar- s Kabulba is vitetnek. Az utóbbi helyekhez Pesaver és -Karacsi természetesen közelebb van, de az orosz árúkat még is -inkább kedvelik, bár az angolok náluk sokkal jobbak.</p> -<p>E körülményt az olvasó feltünőnek fogja találni, de okai nagyon -egyszerüek. Bokharától Orenburg épen oly messze van, mint Karacsi, -mely a britt-indiai területen levén, az angol kereskedelemnek -végörse lehetne. Az ut innen Heraton át sokkal kényelmesebb s -czélszerübb lenne, mint az Oroszországba vezető, mely a sivatagon -halad át. S hogy az angol kereskedést az orosz még is háttérbe -szoritja, ez, véleményünk szerint, annak tulajdonitható: hogy -először is az orosz kereskedelmi összeköttetések a tatársággal már -nehány százévesek, az angol összeköttetések pedig, azokhoz képest, -még ujaknak nevezhetők, s eléggé tudva van, hogy a keleti mily -szivósan ragaszkodik minden régihez és megszokotthoz; s másodszor -az oroszok, mint közeli szomszédok, jobban ismerik a -közép-ázsiainak izlését, mint a birminghami, manchesteri s glasgowi -angol gyárosok stb. Ezen csak akkor lehetne segiteni, ha europai -utazók ama vidéken szabadabban járhatnának mint most, midőn az -utazót nemcsak Bokharában, hanem Afghanisztanban is ezer veszély -fenyegeti. Végül harmadszor a herati ut, minden természeti -kényelmessége daczára, a kormányok rablási rendszere miatt, az -idegen kereskedőre nézve nagyon elrémitő, mint az a XIII. s XIV. -fejezetekből látható. A mi tehát Közép-Ázsia azon részét illeti, -melyet beutaztunk, a felhozott okokból ott az angol kereskedést -<span class="pagenum"><a name="Page_386" id= -"Page_386">-386-</a></span> az orosznál sokkal csekélyebbnek -találtuk, s azon adatok, melyeket mr. Davies 1862-ik februarban -megjelent „Report on the Trade of Central Asia“-jában felhoz, -inkább az India, Afghanisztan s a khinai tatárság, mint az India és -Turkesztan közötti kereskedelmi viszonyokat tüntetik elő. Az árúk -minőségére nézve a verseny mindenesetre lehetséges, s nem is -kételkedhetni, hogy az angol gyártmányok mindig tulsulylyal -birnának.</p> -<p>Turkesztan Oroszországon kivül még majdnem folytonos -kereskedésben áll Heraton át Persiával is, hova báránybőrt, -száritott gyümölcsöt, festéket s nehány belföldi kelmét szállit, -mely czikkeket aztán mesedi opiummal<a name="FNanchor_126" id= -"FNanchor_126"></a><a href="#Footnote_126" class= -"fnanchor">126)</a>, a Ralli és Comp. ház által nehány angol -áruval, czukorral és rövid árúkkal cserél be. Mesedből Bokharába -oly ut is vezet, melyet tiz nap alatt lehet megtenni, de a -karavánok a rabló tekkék miatt a Heraton által való kerülőre vannak -kényszeritve, mely háromszor annyi időbe kerül. Kabulból kék s -fehér csíkos gyapot-sált hoznak Bokharába, melyet a tatárok -pota-nak, az afghanok lungi-nak neveznek, s nyári turbánul -általánosan viselik. Ugy látszik, hogy ez angol gyártmány, mely -Pesaveren át hozatik be, s az egyetlen, mely nagy keletnek örvend, -mert az izlésnek megfelel. A kabuliak ezenkivül indigót és fűszert -hoznak be, s ezt orosz kattunnal, theával és papirossal szokták -becserélni. Khinával <span class="pagenum"><a name="Page_387" id= -"Page_387">-387-</a></span> csak jelentéktelen kereskedést űznek -theával s porczellánnal, mely azonban egészen más fajta, mint a -minőt mi Európában használunk. A khinaiak gyéren lépnek át a -határon s a közlekedés csak a kalmukok és muszulmanok által -tartatik fen.</p> -<p>Végre azon kereskedésről is meg kell emlékeznünk, melyet a -hadzsik űznek Persia, India, Arabia s Törökországban. Az olvasó ezt -csodálatosnak fogja találni, de tapasztalásból mondhatjuk, hogy e -forgalom megérdemli a kereskedelmi vállalkozás nevét. Az 50–60 -hadzsi, kik velem jöttek Közép-Ázsiából Heratba, Bokharából mintegy -40 tuczat selyem zsebkendőt, Namenganból körülbelől 2000 db kést és -30 db selyemszövetet, nagy mennyiségü khokandi dappi-t (sapkák, -melyek körül a turbánt tekerik) stb. hoztak magukkal. S ezek csak a -velem utazó hadzsik voltak. A beviteli kereskedésben sem kell a -hadzsikat felejteni, mert föltehető, hogy az európai rövid árúk -nagyobb része általuk jut Közép-Ázsiába. <span class= -"pagenum"><a name="Page_388" id="Page_388">-388-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XXIII. FEJEZET.<br /> -<span class="smaller">KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI -VISZONYAI.</span></h2> -</div> -<p class="summary">BELVISZONYOK BOKHARA, KHIVA ÉS KHOKAND KÖZÖTT. – -KÜLVISZONYOK TÖRÖKORSZÁG-, PERSIA-, KHIVA- S OROSZORSZÁGGAL.</p> -<h3><i>a) Belviszonyok.</i></h3> -<p class="i0"><span class="smcap">Abból</span>, a mit Khiva és -Khokand ujabb történetéről fentebb közöltem, már meglehetős világos -fogalmat képezhetünk magunknak a három khánság közt fenálló -viszonyokról. Mindazonáltal itt még nehány adatot fogok -összeállitani, hogy az egész helyzet áttekintését -megkönnyitsem.</p> -<p>Legjobb lesz, ha Bokharán kezdjük. E khánság, mely még az iszlam -behozatala előtt már főszerepet játszott, mind az óta, daczára a -sok forradalomnak melyen keresztül ment, fentartotta felsőbbségét. -Minthogy a mai Közép-Ázsia czivilizatiójának bölcsője, Khokand és -Khiva épen ugy, mint a déli kis khánságok, sőt maga Afghanisztan -is, mindig elismerték e szellemi tulnyomóságát. A mollákat s a -nemes Bokhara iszlami tudományosságát nagyon dicsérik. De a -szeretet csak is eddig tart, mert minden kisérlet, melyet Bokhara -emirei eddig tettek, hogy e szellemi befolyás alatt politikai -hatalmukat is megnagyobbitsák, nem csak a politikai khánságoknál, -hanem egyes városoknál is meghiusult. <span class= -"pagenum"><a name="Page_389" id="Page_389">-389-</a></span> A -háborukból, melyeket Naszrullah emir Khivával és Khokanddal viselt, -rövidlátó politikusok azt következtethetnék, hogy Bokharában az -orosz megtámadástól való félelemből, ha jó szerivel nem sikerül, -erőszakkal akarnak szövetséget létrehozni. De Bokharában sohasem -foglalkoztak ilyes tervekkel. Az emirnek hadjáratai rablási -támadások, és szilárdan meg vagyunk győződve, hogy azon esetben, ha -Oroszország Közép-Ázsiában valósitani kezdi terveit, a három -khánság nemcsak nem segélyezi egymást, hanem viszálykodásuk által a -közös ellenségnek a legjobb fegyvert szolgáltatja. Khiva és -Khokand, bár Bokhara kibékithetlen ellenségeinek tekinthetők, nem -tartatnak nagyon veszélyeseknek, s a napról napra túlerősbülő -Afghanisztan az egyetlen közép-ázsiai vetélytárs, melytől Bokhara -fél.</p> -<p>Hogy e félelem a tetőpontján volt, midőn Doszt Mohammed khan -győzedelmesen az Oxus felé nyomult elő, alig kell mondanom. -Naszrullah emir igen jól tudta, hogy az öreg Doszt a gyalázatos -tréfát, melyet Bokharában rajta vagy is jobban mondva fián<a name= -"FNanchor_127" id="FNanchor_127"></a><a href="#Footnote_127" class= -"fnanchor">127)</a> követtek el, ki ott vendégszeretetet keresett, -soha meg nem fogja bocsátani. S a mint még az is hírlett, hogy -Doszt Mohammed az angolokkal kibékült s nökeri ingiliz (angol -zsoldos) lett, még fokozódott az a gyanítás, hogy az angolok általa -a Conolly és Stoddart véres halálát akarják megboszulni. A kép, -melyet a tatár zsarnok országa jövőjéről magával a sirba vitt, -valóban elszomoritó lehetett. Nem kevésbé aggódott fia s utódja, a -mostani emir, midőn trónra lépett. Muzaffar-ed-din épen Khokandban -<span class="pagenum"><a name="Page_390" id= -"Page_390">-390-</a></span> volt, midőn meghozták Doszt Mohammed -halálának hirét. A hírvivő követ 1000 tengét nyert ajándékba; -ugyanaz nap ünnepély rögtönöztetett, s estve az emir, törvényes -nejei számának kiegészitésére, Khudajar khan ifjabbik hugát vette -nőül. A nagy félelem elmult ugyan, de bizonyos tartózkodás még -mindig létezik, minthogy Bokharában igen jól tudják, hogy az -afghanok az angolokkal való barátságos viszony következtében már -nehány ezer jól iskolázott rendes katona felett rendelkeznek.</p> -<p>Tudván, hogy az afghánokkal, mint tulsulylyal biró ellenséggel -nem mérközhetnek meg, Bokharában azt a politikát követik, hogy -diplomatiai uton igyekeznek nekik telhetőleg ártani. Minthogy az -afghanok az angolokkal szövetkeztek, a bokharaiak könnyü szerrel -hiresztelhetik róluk egész Turkesztanban, hogy az iszlamtól -elpártoltak, s a legutóbbi időkben a Kabullal való kereskedelmi -összeköttetések is nagyon meglazultak. Mint már emlittetett, a -szalorok és tekkék folytonosan Bokhara zsoldjában állanak. Herát -megszállásánál az öreg Doszt nagyon elcsodálkozott, hogy a -turkmanok, daczára az ajándékoknak melyekkel elhalmozá, folytonosan -nyugtalaniták és hadseregéből sokat elfogtak. Elfelejtette, hogy -tulajdonképeni ellenségei a bokharai aranyok voltak, minthogy a -turkmanok rokonszenve felett mindig csak a nagyobb összeg határoz. -Ennyit Bokhara belpolitikájáról.</p> -<p>Khiva az örökös harczok által, melyeket a saját harczias -lakosságával, nevezetesen a jomutok, csaudorok és kaszakokkal kell -viselnie, nagyon megfogyott. Népességre nézve Bokhara sokkal -tulhaladja, s hogy az emirek eddig meg nem hódithatták, egyedül az -özbeg lakosság <span class="pagenum"><a name="Page_391" id= -"Page_391">-391-</a></span> vitézségének tulajdonitható. Mint -hallottam, Allahkuli khán volt az első, ki (valószinüleg Conolly -tanácsára) Bokhara s Khivába követet küldött, hogy a három khánság -között véd- s daczszövetséget szervezzen Oroszország fenyegetőleg -növekvő hatalma ellen. Bokhara nemcsak megtagadta ezt, hanem az -oroszok felé is hajolt. Khokand hajlandónak nyilatkozott, ugy -szintén Sehri Szebz s Hiszar városok, melyek az emirrel háborut -viseltek. De ez unio még is a jámbor óhajok sorában maradt, s hogy -mily nehezen volna létesithető, legjobban bizonyitja egy régi arab -közmondás, melyet a közép-ázsiaiak saját jellemök előtüntetésére -használnak, s mely igy hangzik: „Rumban áldás van, Damaskusban -jóság, Bagdadban tudomány, Turkesztanban csak harag és -ellenségeskedés“<a name="FNanchor_128" id= -"FNanchor_128"></a><a href="#Footnote_128" class= -"fnanchor">128)</a>.</p> -<p>Khokand a kipcsakok, kirgizek és kaszakokkal való folytonos -viszálykodás miatt ugyanazon bajokban szenved, mint Khiva. Ezen -kivül özbeg lakossága példátlanul gyáva s nem csodálkozhatni, hogy -bár területre és népességre nézve a három khánság között a -legnagyobb, Bokhara minduntalan leveri.</p> -<h3><i>b) Külviszonyok.</i></h3> -<p>A mi az idegen országokkal való politikai viszonyokat illeti, -Közép-Ázsia csak Török- és Oroszország, Persiával és Khinával jön -érintkezésbe. A konstantinápolyi szultán a vallásfőnök s khalifának -tartatik, s minthogy Közép-Ázsiában szokásban volt, hogy Turkesztan -három khánsága a beigtatás jeléül a bagdadi khalifától <span class= -"pagenum"><a name="Page_392" id="Page_392">-392-</a></span> -bizonyos udv. tisztségféle kitüntetést kapott, a régi udvariasságot -ma sem felejtik el, s a trónralépésnél rendkivüli követek által -kérik Konstantinápolyban e tisztb. hivatalokat. A khivai khán -pohárnoki, a bokharai rejszi (vallásfelügyelő), s a khokandi -lovászmesteri rangot visel. Ez udv. tisztségek még mindig -tiszteletben tartatnak, s mint hallom, az illetők évenkint egyszer -teljes formalitással végzik tisztüket. De csak eddig terjed a -közelebbi összeköttetés. Világi befolyást a konstantinápolyi -szultánok a három khánságra nem gyakorolhatnak. A közép-ázsiai nép -a Rum névvel (mint a hogy itt Törökországot nevezik) a régi Róma -minden hatalmát s fényét egybeköti ugyan s evvel ugyanazonosnak -tartja, de a fejedelmek keresztül látnak az illusión s csak akkor -ismernék el a szultán nagyságát, ha a porta a beigtatási -fermánokhoz s imádkozási engedélyekhez nehány száz ezer piasztert -csatolna. Khivában s Khokandban a konstantinápolyi fermánokat még -mindig bizonyos tisztelettel olvassák. Az előbbi khánság Sükrullah -baj által 10 éven át volt Konstantinápolyban képviselve, az -utóbbinak Molla khan uralkodása alatt még ezelőtt négy évvel követe -(Mirza Dsan) volt a szultán udvarában. E követségeket Törökország -régi szokás szerint sokszor éveken át tartja állami költségen, mi a -külügyi költségvetést nagyon megszaporitja ugyan, de a szellemi -felsőbbségnek Ázsiában való fentartására okvetlenül szükséges.</p> -<p>Az oszman birodalom e távoli keleten csak akkor birhatott volna -világi befolyással, ha a keleti élet álmából Nagy Péter előtt ébred -fel. Az Oszman ház, mint török dynastia, a török elemekből, -melyekkel nyelv, vallás s történelem által rokon, az Ádria -partjaitól messze be <span class="pagenum"><a name="Page_393" id= -"Page_393">-393-</a></span> Khináig hatalmasabb birodalmat -alapithatott volna, mint a minőt a nagy Romanov különböző elemekből -erőszak s ármány által össze alakitani tudott. Az anatoliak, -azerbajdsanok, turkmanok, özbegek, kirgizek s tatárok az egyes -tagok, melyekből a nagy török colossus támadhatott volna, s ez -aztán északi ellenével jobban megmérkőzhetnék, mint a jelenlegi -Törökország.</p> -<p>Persiával, bár ez a legközelebbi szomszéd, Khiva s Bokhara -részéről csak olykor váltatnak követek. Azon körülmény, hogy a -persák a siíta felekezethez tartoznak, oly választó fal a két -fanatikus nép között, minő Európában 200 évvel ezelőtt a -protestantismus volt. Ehhez csatlakozik még az iran s turan népfaj -közötti, már történeti tárgygyá vált ellenségeskedés, s igy -könynyen elképzelhetni, hogy e természetes szomszédok mily csekély -rokonszenvvel viseltetnek egymás iránt.</p> -<p>Persia, melynek a dolgok természetes rendje szerint a -csatornának kellene lenni, melyen az uj czivilizatió Turkesztanba -vezettetnék, erre legkisebb befolyást sem gyakorolhat. Képtelen -levén saját határait a turkmanok ellen megvédeni, a Bokhara elleni -hadjáratában Mervnél szenvedett vereség erkölcsileg egészen tönkre -tette. Hatalmát a három khánságban a legkevésbé félik s a tatár azt -állitja, hogy az isten adott ugyan a persának fejet (eszet) és -szemet, de szivet (bátorságot) nem.</p> -<p>A mi Khinát illeti, ennek Közép-Ázsiával való politikai -viszonyai oly csekélyek, hogy alig érdemesek a megemlitésre. -Bokharával századonkint talán csak egyszer van összeköttetésben. Az -emirek néha küldenek ugyan követet Kasgarba, de a khinaiak soha sem -mernek egész Bokharáig menni be Turkesztanba. Khokanddal -<span class="pagenum"><a name="Page_394" id= -"Page_394">-394-</a></span> gyakrabban érintkeznek, de a muszulman -barbárokhoz mindig csak alsóbb rangu hivatalnokokat küldenek.</p> -<p>Egészen más Oroszország viszonya Közép-Ázsiával. Minthogy -Oroszország már évszázadok óta van ama tartományok birtokában, -melyek Turkesztan sivatagának északi határait képezik, nagy -kereskedelemi közlekedése miatt Oroszország a három khánságot -mindig jobban vette szemügyre mint a többi szomszéd, s eddigi -politikai sikereit bizonyosan még a teljes meghóditással is fogja -tetézni. Egyedül a természeti akadályoknak tulajdonitható, hogy -Oroszország tervei itt lassu, de nem kevésbé biztos léptekkel -haladhatnak elő. Közép-Ázsia három khánsága még hiányzó részei ama -nagy tatárbirodalomnak, melynek Oroszországba való bekeblezését -Vasziljevics Iván (1462–1505) kezdte meg, s mely munkán Nagy Péter -óta lassan ugyan, de szakadatlanul dolgoznak.</p> -<p>Az orosz politika magukban a khánságokban sem maradt teljesen -észrevétlenül. A fejedelmek épen ugy, mint a népek jól ismerik a -fenyegető veszélyt, s a gondatlanság csak a keleti közömbösségnek s -a tömegek vallási lelkesedésének tulajdonitható. A közép-ázsiaiak -legnagyobb része, kikkel e pontról szóltam, igy nyilatkozott -felőle: „Turkesztannak két vára van, az egyik ama szentek nagy -száma, kik földjében nyugszanak, s a „nemes Bokharát“ mindig -megvédik, a másik a nagy sivatag, mely körülveszi.“ Csak kevesen, -és pedig a kereskedők, kik hosszabban időztek Oroszországban, -fogadnák közönyösen a kormányváltozást, mert bár ők is, úgy mint -hontársaik, gyülölnek mindent a mi nem mohammedán, mégis dicsérve -elismerik a hitetlenek igazságosságát és rendszeretetét. -<span class="pagenum"><a name="Page_395" id= -"Page_395">-395-</a></span></p> -<div class="chapter"> -<h2>XXIV. FEJEZET.<br /> -<span class="smaller">OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS -KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.</span></h2> -</div> -<p class="summary">OROSZ ÉS ANGOLORSZÁG VISZONYA KÖZÉP-ÁZSIÁBAN – -OROSZORSZÁG ELŐNYOMULÁSA A JAXARTESNÉL.</p> -<p class="i0">„Az orosz-angol versenyzés Közép-Ázsiában – igy -szóltak hozzám Angolországban visszatértem után – mesebeszéd. -Hagyja el egészen ezen elcsépelt s már nem divatos politikai -kérdést. Turkesztan népei vadak, nyersek s barbárok, s örülünk, ha -Oroszország magára vállalja ama vidékeken a civilizálást. -Angolországnak a legkisebb oka sincs, hogy ama politika felett -irigység s féltékenységgel őrködjék.“</p> -<p>Teljes irtózattal eltelve ama rémes jelenetek iránt, melyeket -Turkesztanban láttam, s melyeknek e lapokon halvány rajzát adni -igyekeztem, csakugyan sokáig gondolkodtam, hogy valjon e tanácsok s -a politikai nézet, melyet velem elfogadtatni akartak, egészen -helyesek-e. Azon gondolattal, hogy a keresztény civilizatio, e -kétségkivül legnemesebb s legragyogóbb disz, mely az emberi -társadalmat valaha ékitette, Közép-Ázsiára nézve is jóltevő -<span class="pagenum"><a name="Page_396" id= -"Page_396">-396-</a></span> – rég tisztában voltam. De nem oly -könnyen estem tul a megjegyzés politikai részén, mert akár hogy -latolgatom e kérdést, akár hogy képzelhetek el minden lehető -eshetőséget, sehogysem békülhetek meg teljesen azon gondolattal, -hogy Angolország közönyösen tekintse az indiai birtokaihoz való -orosz közeledést.</p> -<p>A politikai utopiák ideje elmult. Nagyon messze vagyunk a már -meséssé lett russophobiától, hogy közelnek lássuk a pillanatot, -melyben az orosz kozák s az angol szipahi mint határőrök egymásba -botlanak. A két nagy colossus összeütközése Közép-Ázsiában, melyet -politikai rajongók már évek előtt beállandónak hittek, még nem -történik meg egyhamar. De e kérdés, ha lassan is, folytonosan előre -halad, s az események természetes sorát követve, a nélkül, hogy -indulatoskodnánk, el akarjuk mondani az okokat, melyekből az angol -közönyösséget a középázsiai orosz politika iránt nem -helyeselhetjük.</p> -<p>Mindenekelőtt azon kérdést kell feltennünk, valljon Oroszország -csakugyan előrenyomul-e dél felé, s hogy már mennyire haladt. Még -25 évvel ezelőtt a közép-ázsiai orosz politikára kevés figyelemmel -voltak. Afghanisztánnak elfoglalása az angolok által, az oroszpersa -szövetség s a Khiva elleni vállalat, ezek okozták, hogy a sz. -pétervári és londoni cabinetek közötti diplomatiai levelezésben -Turkesztan először emlittetett. Ezóta ismét meglehetős szélcsend -állt be. Angolország, terveinek meghiusulása által -elkedvetlenittetve, egyszerre visszavonult, de Oroszország titokban -folytatá tevékenységét s Turkesztanhoz való határ-viszonyaiban -lényeges változások álltak be. Közép-Ázsia nyugati részében, -nevezetesen <span class="pagenum"><a name="Page_397" id= -"Page_397">-397-</a></span> az Aral tón s partjain, az orosz -befolyás lényegesen növekedett. Az Oxus torkolatainak kivételével -az Aral tó öszszes partvidéke orosz területnek ismertetett el. -Magán a tón jelenleg három gőzös van, melyeknek a khivai khán -megengedte, hogy Kungratig<a name="FNanchor_129" id= -"FNanchor_129"></a><a href="#Footnote_129" class= -"fnanchor">129)</a> mehetnek fel az Oxuson. Azt mondják, hogy a -halászok védelmezésére vannak itt, de valószinüleg más -rendeltetésük is lesz, s Khivában mindenki tudja, hogy a kungrati -ujabb forradalom, valamint egyéb csetepaték a kozákok s özbegek -között, az ugynevezett halászati gőzösökkel összeköttetésben -vannak.</p> -<p>Hanem mindezek csak másodrendü tervek, a tulajdonképeni -hadmüveleti vonal a Jaxartes balpartján keresendő. Itt az orosz -előőrsök, kiket egy szakadatlan erőd-lánczolat véd, Kale Rehimig, -Taskendtől 32 mértföldnyire nyomultak elő, s mint már emlittetett, -e várost lehet a közép-ázsiai hóditások kulcsául tekinteni. S ez -ut, melynek kevesebb sivatagja van, mint a többinek, nagyon -helyesen is volt megválasztva. A hadsereg itt több megtámadásnak -lenne ugyan kitéve, de ezek könnyebben legyőzhetők, mint az elemek -rohamai. Khokand keleti határán is, Namenganon túl-felől az oroszok -folytonosan közelednek, s Khudajar khán idejében már több -összeütközés történt a khokandiak s oroszok között.</p> -<p>Az orosz terveknek Közép-Ázsiában való előhaladása <span class= -"pagenum"><a name="Page_398" id="Page_398">-398-</a></span> felett -tehát a legkevésbé sem lehet kétkedni. Mint már emlitettük, a -czivilizatio érdekében az orosz fegyvereknek a legjobb sikert kell -kivánnunk, de a kérdés igen bajos és bonyolódott lesz, ha a hóditás -későbbi következményeire gondolunk. Azon kérdésre, hogy Oroszország -beéri-e Bokharával, hogy az Oxust elfogadja-e befolyása és tervei -határául, bajos a felelet. A nélkül hogy mély combinatiókba -bocsátkoznánk, igen valószinünek mondhatjuk, hogy a sz. pétervári -udvar sok éven által nagy fáradsággal és költséggel folytatott -politikája részére gazdagabb jutalmat fog követelni, mint a minőt -Turkesztan oáz-országai nyujthatnak. Legalább szeretném látni azt a -politikust, ki állitani akarná, hogy a Turkesztan birtokába jutott -Oroszország tartózkodni fog Afghanisztanban vagy Észak-Indiában, -hol a politikai fondorlatok mindig termékeny földet találnak, -közvetve vagy közvetlenül föllépni. Akkor, midőn Perovszki hadsorai -az Aral nyugati partjától Kabulig vetettek árnyékot, akkor, midőn a -Vitkovics-féle<a name="FNanchor_130" id="FNanchor_130"></a><a href= -"#Footnote_130" class="fnanchor">130)</a> kisértet Kandahar és -Kabulban megjelent, az ily eshetőség lehetőségét belátták. S a mi -már egyszer megtörtént, szükség esetében nem -ismétlődhetik-e?<a name="FNanchor_131" id= -"FNanchor_131"></a><a href="#Footnote_131" class= -"fnanchor">131)</a></p> -<p>A nélkül azonban, hogy e kérdést az irigység s féltékenység -visszatetsző szinezetében tüntessük fel, jogositva hisszük -magunkat, hogy a közép-ázsiai orosz tervek <span class= -"pagenum"><a name="Page_399" id="Page_399">-399-</a></span> iránti -közönyösséget roszaljuk. Ez igénytelen véleményünk; de valjon az -angol oroszlán és az orosz medve Ázsiában majd ellenségesen -egymásra támadnak-e, vagy pedig a hóditásban testvérileg -megosztozkodnak, ez oly kérdés, melyhez a „ne sutor ultra crepidam“ -szerint, mint philologizáló dervis nem merek hozzászólni.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="footnotes"> -<h2>Lábjegyzetek.</h2> -<div class="footnote"> -<p><a name="Footnote_1" id="Footnote_1"></a> <a href= -"#FNanchor_1"><span class="label">1)</span></a> Hibás ennélfogva az -a vélemény, hogy mi magyarok Ázsiában hátramaradt rokonainkat -keressük. Ilyes czél, melynek elérhetése mind ethnographiai mind -nyelvészeti okoknál fogva teljesen lehetetlen, azt, ki utána -törekednék, vastag tudatlanság vádjának tenné ki. Mi nyelvünk -etymologiai szerkezetét ohajtjuk ismerni, s ezért vizsgáljuk a -rokonnyelveket.</p> -<p><a name="Footnote_2" id="Footnote_2"></a> <a href= -"#FNanchor_2"><span class="label">2)</span></a> A jó tatárok -ugyanis azon véleményben vannak, hogy a szultánnak, vallásuk -fejének, az egész világ engedelmességgel tartozik. Az egész -szunnita világ szemében az jogos khalifája (utódja) Mohammednek, a -ki az emanati serife-t, vagyis a nemes hagyományokat bírja. Ezek -pedig 1) mindazon ereklyék, melyek Stambulban a -Hirkai-Szeadet-épületben őriztetnek, p. o. a próféta köpenye, -zászlaja, szakálla és fogai, melyeket egy ütközetben elhullatott; -nehány öltönydarab, koránok s fegyverek, melyek a négy első khalifa -tulajdonai voltak; 2) Mekka, Medina, Jerusálem s az iszlam egyéb -búcsújáró helyei.</p> -<p><a name="Footnote_3" id="Footnote_3"></a> <a href= -"#FNanchor_3"><span class="label">3)</span></a> Kasgarnak -neveztetik gyakran az egész chinai Tatárország.</p> -<p><a name="Footnote_4" id="Footnote_4"></a> <a href= -"#FNanchor_4"><span class="label">4)</span></a> Mihmankhanei -pendsruzi, azaz: „öt napos vendégfogadó“-nak nevezik a kelet -bölcsészei e földi világot.</p> -<p><a name="Footnote_5" id="Footnote_5"></a> <a href= -"#FNanchor_5"><span class="label">5)</span></a> Emirnek czimezik a -bokharai fejedelmet. Khíva és Khokand uralkodói „khán“ czímet -viselnek.</p> -<p><a name="Footnote_6" id="Footnote_6"></a> <a href= -"#FNanchor_6"><span class="label">6)</span></a> Később megtudtuk, -hogy az egy Khodzsa Nefesz-ből való alaman volt; a mely -érkezésünkről tudósittatván leskelődött ránk, hogy a hadzsikat -kifoszsza; rabszolgául vinni el őket nem engedé a rablók vallásos -érzülete.</p> -<p><a name="Footnote_7" id="Footnote_7"></a> <a href= -"#FNanchor_7"><span class="label">7)</span></a> Ova – betüszerinti -értelmében sátort jelent, hanem a turkmanok inkább a ház és telek -fogalmának kifejezésére használják.</p> -<p><a name="Footnote_8" id="Footnote_8"></a> <a href= -"#FNanchor_8"><span class="label">8)</span></a> A Görghen, melynek -legvégső forrásai Kurdisztan hegységeiben fakadnak, azon föld -nagyobb részén keresztül folyik, melyet a jomuthok laknak, -körülbelöl 30 geogr. mrtfldnyi területben. Messze Pisarakon alól, -sőt még az Atacegeken alól is mindenütt meglábalható lóháton, s -tulajdonképen csak Gömüstepén innen nyolcz mérfölddel nyer igazi -mélységet, ahol mind a két partját mocsárok lepik. A medre -mindenütt keskeny. Torkalatától mintegy négy öt mérföldnyire -mesésen bővelködik halakban, annyira hogy szinte büzhödt tőlük a -vize, s nyáron ihatatlan. Csak kétszer mosakodtam vele, s mindenkor -erős halszagot kaptak kezeim és arczom.</p> -<p><a name="Footnote_9" id="Footnote_9"></a> <a href= -"#FNanchor_9"><span class="label">9)</span></a> <em class= -"gesperrt">Baba Dzsan</em> = az apa lelke; csupán gyöngéd -elnevezés, melyet a turkmanok elsőszülött fiaikra szoktak -alkalmazni.</p> -<p><a name="Footnote_10" id="Footnote_10"></a> <a href= -"#FNanchor_10"><span class="label">10)</span></a> A keletiek a nagy -macedoniai történetét bizonyos vallásosmythologiai ruhában adják -elő; és habár a keleti történetirók közől némelyek meg akarják -különböztetni Iszkender Zul-karnejnt (a kétszarvu Sándort) -Iszkender Rumitól, a görög Sándortól – én ugy találtam, hogy ezt a -két személyt mindenütt egynek és ugyanannak tartják.</p> -<p><a name="Footnote_11" id="Footnote_11"></a> <a href= -"#FNanchor_11"><span class="label">11)</span></a> Kervanbasi = -karavánvezető, vagy a karaván főnöke névvel illetik azt, a kit a -khan ezen hivatalra kinevez. Minthogy ezek többnyire olyan emberek, -a kik csak bizonyos utakon birnak a legnagyobb tapasztalatokkal, -ennélfogva minden karaván utnak megvan a maga kervanbasija, -melléknevét azon uttól nyervén, a melyen kalauzkodik.</p> -<p><a name="Footnote_12" id="Footnote_12"></a> <a href= -"#FNanchor_12"><span class="label">12)</span></a> Nehogy az orosz -hatóság ezen kétértelmü állása szemetszurjon az olvasó előtt, -szükség megjegyeznünk, hogy a persa kormány az orosz fegyveres -hatalomnak bárminemü kiszállását ezen partokon saját területére -való ellenséges berontásnak tekinti, s készebb eltürni a turkmanok -rablásait, mintsem orosz fegyverek segitségét vegye igénybe, mely -fegyverek in partibus hasznosak ugyan, hanem in toto veszedelmesek -lehetnének.</p> -<p><a name="Footnote_13" id="Footnote_13"></a> <a href= -"#FNanchor_13"><span class="label">13)</span></a> Tulajdonképen -Kulumali.</p> -<p><a name="Footnote_14" id="Footnote_14"></a> <a href= -"#FNanchor_14"><span class="label">14)</span></a> Tulajdonképen -Ajdgul, azaz: az ünnep rózsája.</p> -<p><a name="Footnote_15" id="Footnote_15"></a> <a href= -"#FNanchor_15"><span class="label">15)</span></a> Midön később az -oroszokat ezen esetre figyelmeztetém, azzal iparkodtak magukat -menteni, hogy az orosz kormánynak nem szabad a turkmanokat nagy -váltságdijakhoz szoktatniok, mert akkor a merész rablók éjjelnappal -ily emberfogdosásra járnának.</p> -<p><a name="Footnote_16" id="Footnote_16"></a> <a href= -"#FNanchor_16"><span class="label">16)</span></a> Visszatértemkor e -levelet, melyben barátimnak a sivatagi utazás megkezdését jelentem, -másokkal együtt, melyeket Gömüstepéből inditék el, csakugyan -megtaláltam a török követségnél. A jó Khandzsan valódi buzgalommal -teljesité kérelmemet.</p> -<p><a name="Footnote_17" id="Footnote_17"></a> <a href= -"#FNanchor_17"><span class="label">17)</span></a> Mohammed utódja, -t. i. a konstantinápolyi szultán.</p> -<p><a name="Footnote_18" id="Footnote_18"></a> <a href= -"#FNanchor_18"><span class="label">18)</span></a> Kiblenuma -tulajdonképen annyi, mint kiblét (azaz azon helyet, hol Mekka -fekszik) mutató, s közönséges iránytű, melyen a délnyugati rész -különös mutatóval van megjelelve.</p> -<p><a name="Footnote_19" id="Footnote_19"></a> <a href= -"#FNanchor_19"><span class="label">19)</span></a> Az iszlam igen -illetlen dolognak tartja, ha valaki nejéről beszél. Ezért -metaphorákat használnak, melyekben totum pro parte vétetik. Igy a -török nejét társaságban háremnek, familiá-nak, vagy csoluk -csodsuk-nak, a persa khane, vagy Ajal-ü-avladnak (az első házat, a -második annyit jelent, mint „nő s gyermekek“), a turkman ova-nak, a -középázsiai balacsaka-nak (gyermekek) nevezi.</p> -<p><a name="Footnote_20" id="Footnote_20"></a> <a href= -"#FNanchor_20"><span class="label">20)</span></a> A turkmanok e -romok eredetét illetőleg azt beszélték, hogy isten a turkmanok -iránti különös szeretetből a Kaabát Arábia helyett először ide -helyezte, de egy kék ördög, ki egyszersmind sánta is volt, -Göklengnek (azaz: kék sántának) nevezték – a kitől a göklenek -származnak, azt lerontá. „Az ősök ezen gaztette“ magyarázá a vad -etymolog, „oka annak, hogy e törzszsel folytonos ellenségeskedésben -élünk.“</p> -<p><a name="Footnote_21" id="Footnote_21"></a> <a href= -"#FNanchor_21"><span class="label">21)</span></a> A keletiek -szeretik szenteiket testi nagysággal is felruházni. Persiában több -óriás sirt láttam; sőt Konstantinápolyban, a Bosporus ázsiai -partján, az ugynevezett Josuahegyen is van egy hosszu sir, melyet a -törökök a bibliai Josua, a görögök Herkulesz sirjaként -tisztelnek.</p> -<p><a name="Footnote_22" id="Footnote_22"></a> <a href= -"#FNanchor_22"><span class="label">22)</span></a> A guszl az egész -testnek megmosása, a mely csak bizonyos kiváló esetekben szükséges. -A napi öt ima előtt végezni szokott más mosakodásokat -Törökországban abdeszt-nek, az araboknál vudhu-nak, Közép-Ázsiában -pedig teharet-nek nevezik.</p> -<p><a name="Footnote_23" id="Footnote_23"></a> <a href= -"#FNanchor_23"><span class="label">23)</span></a> Baj, vagy bi, a -törököknél bej, előkelő urat jelent.</p> -<p><a name="Footnote_24" id="Footnote_24"></a> <a href= -"#FNanchor_24"><span class="label">24)</span></a> A havli -betüszerint sugarat jelent, itt udvar helyett használtatik. A -havliban vannak sátrak, istállók, hombárok, s egyéb az özbeg (mezei -lakos) háztartásához tartozó helyiségek.</p> -<p><a name="Footnote_25" id="Footnote_25"></a> <a href= -"#FNanchor_25"><span class="label">25)</span></a> A Tört -sahbaz-ról, azaz: négy sólyomról vagy hősről neveztetvén igy. Azon -négy királyt nevezték igy, kiknek sirja van e helyen, s a kik ezen -kegyes alapitványt létesitették.</p> -<p><a name="Footnote_26" id="Footnote_26"></a> <a href= -"#FNanchor_26"><span class="label">26)</span></a> A Korán által -megrendelt azon kölcsönös üdvözlést nevezik igy, midőn az egymást -üdvözlők kitárt kezeiket nyujtják egymásnak.</p> -<p><a name="Footnote_27" id="Footnote_27"></a> <a href= -"#FNanchor_27"><span class="label">27)</span></a> Medinából hozzák -a zarándokok ezen port egy házból, melyben, állitólag, a próféta -lakott; az igaz hitüek ezen port sok betegség ellen gyógyszerül -használják.</p> -<p><a name="Footnote_28" id="Footnote_28"></a> <a href= -"#FNanchor_28"><span class="label">28)</span></a> -Konstantinápolynak egyik város része.</p> -<p><a name="Footnote_29" id="Footnote_29"></a> <a href= -"#FNanchor_29"><span class="label">29)</span></a> Szószerint – -irat.</p> -<p><a name="Footnote_30" id="Footnote_30"></a> <a href= -"#FNanchor_30"><span class="label">30)</span></a> Kancza- vagy -tevetejből készitett csipős ital, melynek készitésében a kirgiszek -kitünők. A középázsiai nomádok részegitő italként használják, s -azzal az elismert tulajdonnal bir ezen ital, hogy mindenki meghizik -tőle. Több izben megpróbáltam inni belőle, de soha se birtam egy -két csöppnél többet lenyelni belőle, mivel erős savanyuságával -egészen összehuzta a számat, s fogaim nehány napra elvástak -tőle.</p> -<p><a name="Footnote_31" id="Footnote_31"></a> <a href= -"#FNanchor_31"><span class="label">31)</span></a> Tulajdonképen -batirdurgan, a batir, – elsülyeszteni, rontani – igének jelen -részesülője.</p> -<p><a name="Footnote_32" id="Footnote_32"></a> <a href= -"#FNanchor_32"><span class="label">32)</span></a> Jóslat, mely vagy -abból áll, hogy a Koránt avagy más szent könyvet gondolomra -kinyitnak, s a feltárt lapon meglelik az óhajtásnak megfelelő -mondatot; vagy pedig abból, a mi középázsiai szokás – hogy egy -társaságban kiosztnak 30 apró követ, s mindenkinek annyiszor kell a -Korán három utolsó szurája közől valamelyiket elmondania, a hány -kövecskét kapott.</p> -<p><a name="Footnote_33" id="Footnote_33"></a> <a href= -"#FNanchor_33"><span class="label">33)</span></a> Persa szó és -„lázas szel“-et jelent.</p> -<p><a name="Footnote_34" id="Footnote_34"></a> <a href= -"#FNanchor_34"><span class="label">34)</span></a> Medemin Bulag -annyit jelent, mint Medemin-Kútja. Ugyanoly állapotban találtuk, -mint Sorkutuk-at.</p> -<p><a name="Footnote_35" id="Footnote_35"></a> <a href= -"#FNanchor_35"><span class="label">35)</span></a> Khivában sok -fülmile van, de gólya nincs; Bokharában ellenben nem látni tornyot, -vagy más magasabb épületet, melynek tetején e féllábon álló őrök -nem vigyáznának. A khivai ezért e szavakkal gunyolja a bokharait: -„A te fülemile-dalod a gólyák kelepelése.“</p> -<p><a name="Footnote_36" id="Footnote_36"></a> <a href= -"#FNanchor_36"><span class="label">36)</span></a> Badevlet -tulajdonképen „boldog“-ot jelent.</p> -<p><a name="Footnote_37" id="Footnote_37"></a> <a href= -"#FNanchor_37"><span class="label">37)</span></a> Elameti tefrikie, -melyet a Koran szerint minden nem müszülmánnak viselnie kell, -nehogy a „Szelam alejkum“ (béke legyen veletek) üdvözlet nagyon -pazaroltassék.</p> -<p><a name="Footnote_38" id="Footnote_38"></a> <a href= -"#FNanchor_38"><span class="label">38)</span></a> A turbán, a mint -tudva van, azon halotti lepedőt jelenti, melyet minden jámbor -müszülmánnak, folytonos memento mori gyanánt kell fején hordania. A -korán csak hét rőfnyi halotti lepedőt (kefen) parancsol; de a -jámborok tultesznek e rendeleten, s néha 4–6 lepedőt, azaz 28–42 -rőf dulbendet hordanak fejökön.</p> -<p><a name="Footnote_39" id="Footnote_39"></a> <a href= -"#FNanchor_39"><span class="label">39)</span></a> Baha-ed-din, a -bokharaiak kiejtése szerint Baveddin, egy az egész izlam világban -ismeretes ascéta és szent, a nakisbendi rend alapitója, melynek -tagjai Mekkában, Khinában, Persiában, Arábiában és Törökországban -is el vannak terjedve. Meghalt 1388-ban; a mecsetet, a klastromot s -a sirját körülvevő falat Baveddin faluban Abdul Aziz khán épitteté -1490-ben.</p> -<p><a name="Footnote_40" id="Footnote_40"></a> <a href= -"#FNanchor_40"><span class="label">40)</span></a> E két vértanu -szomoru vége magában Bokharában is titok maradt, s még most is a -legellenkezőbb hirek keringnek felőlök. Természetesnek fogja -találni kiki, hogy álruhámban lehetetlen volt e szerencsétlenek -sorsa után részletesen tudakozódni. Ferrier, Wolf és Kaye s más -hivatalos és nem hivatalos levelezők ugyis annyit beszéltek már e -szomoru eseményről, hogy az én futólag szedett jegyzeteim már -feleslegesekké váltak.</p> -<p><a name="Footnote_41" id="Footnote_41"></a> <a href= -"#FNanchor_41"><span class="label">41)</span></a> Egyszer a -vezértől egy szolga jött hozzám, egy kicsiny szikár embert hozva -magával, hogy vizsgáljam azt meg, ha csakugyan arab-e és -Damaszkusba való, a mint mondja. A mint belépett, feltüntek nekem -arczvonásai. Europainak tartám, s még nagyobb lett bámulatom, midőn -őt beszélni hallván, kiejtését cseppet sem találtam arabnak. A mint -mondá, Khotenbe (Chinában) indult Dsafer Ben Szadik ottani sirjához -bucsut járni, s e napokban tovább akart utazni. Beszélgetésünk -közben vonásaiban is némi zavart vettem észre. Nagyon sajnálom, -hogy másodszor nem láthattam, mert hajlandó valék hinni, hogy az -enyimhez hasonló szerepet játszik.</p> -<p><a name="Footnote_42" id="Footnote_42"></a> <a href= -"#FNanchor_42"><span class="label">42)</span></a> Az iszlam -parancsainak fontosságában négy fokot különböztethetni meg. Farz az -istentől a próféták által kinyilatkoztatott kötelességet, szünnet a -prófétától magától, isteni sugallat nélkül származó hagyományt -jelenti, E két szó „vadsib“ és „musztahab“ oly szabályokat jelent, -melyek a koran ujabb magyarázóitól veszik eredetöket. Amazok -mindenkire nézve kötelezők, ezek kinek-kinek tetszésére bizvák.</p> -<p><a name="Footnote_43" id="Footnote_43"></a> <a href= -"#FNanchor_43"><span class="label">43)</span></a> Komul 40 -állomásnyira van Kasgartól, és 70 állomásnyira Bokharától.</p> -<p><a name="Footnote_44" id="Footnote_44"></a> <a href= -"#FNanchor_44"><span class="label">44)</span></a> A közönséges vevő -a theát a Semmen, azaz a kifőtt thealeveleken kóstolja meg, -melyeknek jó theánál igen finomaknak s lágyaknak kell lenniök.</p> -<p><a name="Footnote_45" id="Footnote_45"></a> <a href= -"#FNanchor_45"><span class="label">45)</span></a> Khodsa Abdul -Khalik (Gidsdovani mellék névvel, meghalt 1601) kortársa volt a -hires Pajende Zamininak, s mint nagy tudós és ascéta szent hirben -áll.</p> -<p><a name="Footnote_46" id="Footnote_46"></a> <a href= -"#FNanchor_46"><span class="label">46)</span></a> A követ törökül -tasnak hivják, mely szó mérföld helyett is használtatik. Igy a -persa ferszeng (a mai Persiában ferszakh) fer (magas) és szeng -(kő)-ből van összetéve.</p> -<p><a name="Footnote_47" id="Footnote_47"></a> <a href= -"#FNanchor_47"><span class="label">47)</span></a> T. i. a pénteki -imádságra, melyet minden szunnita csak a khalifa, vagy ennek -képviselője után végezhet el.</p> -<p><a name="Footnote_48" id="Footnote_48"></a> <a href= -"#FNanchor_48"><span class="label">48)</span></a> Az eldarabolás -okai felől különféle állitások keringenek. Némelyek azt mondják, -hogy a győzelmes Nadir sah a követ magához akarta elvitetni, s ez -az uton összetört. Mások azt állitják, hogy eredetileg két darabból -állt s egy khinai (mongol?) herczegné ajándoka.</p> -<p><a name="Footnote_49" id="Footnote_49"></a> <a href= -"#FNanchor_49"><span class="label">49)</span></a> Riza imam egy -nővére, ki hosszu esdeklés után Meemun khalifától engedélyt nyert, -hogy Tuszban számkivetésben élő fivérét meglátogathassa. Az uton -meghalt Komban, és siremléke, melynek belsejét előttem egy európai -sem látta, Persiában igen tisztelt bucsujáró hely.</p> -<p><a name="Footnote_50" id="Footnote_50"></a> <a href= -"#FNanchor_50"><span class="label">50)</span></a> Lehetséges, hogy -e romok csak a külvárosok egykori határát jelölik meg, mert R. G. -de Clavijo, ki 1403-ban Timur udvarához küldött követségben vett -részt, azt jelenti, (mint C. R. Markham forditásából, 172. l. -látható), hogy a vár a város egyik végén volt, tehát ott, a hol ma -van. A nevezett fal-romok, melyek mély árokkal is el vannak látva, -s az uj falak közötti tér, lakott lehetett ugyan, de nem tartozott -a városhoz.</p> -<p><a name="Footnote_51" id="Footnote_51"></a> <a href= -"#FNanchor_51"><span class="label">51)</span></a> Timur, kitől -Bokhara mostani fejedelmei nemzetségüket, alaptalanul -leszármaztatják, köztudomásulag sántitott, miért is ellenségei -Timur lenk-nek (Tamerlan), a sántitó Timurnak nevezték.</p> -<p><a name="Footnote_52" id="Footnote_52"></a> <a href= -"#FNanchor_52"><span class="label">52)</span></a> Tulajdonképen -Szer ta paj, azaz tetőtül talpig; oly öltözet, mely turbán, felső -ruha, öv és csizmából áll.</p> -<p><a name="Footnote_53" id="Footnote_53"></a> <a href= -"#FNanchor_53"><span class="label">53)</span></a> Mint murtaddot, -azaz elpártoltat, agyonkövezni kellett volna engem.</p> -<p><a name="Footnote_54" id="Footnote_54"></a> <a href= -"#FNanchor_54"><span class="label">54)</span></a> Ali -tulajdonképeni siremléke Nedzsef-ben van.</p> -<p><a name="Footnote_55" id="Footnote_55"></a> <a href= -"#FNanchor_55"><span class="label">55)</span></a> Teheránba -érkeztemkor Iszmael efendi barátom, akkori megbizottja a portának a -persa udvarnál, beszélte, hogy érkezésem előtt egy hónappal egy -majmenei molla ment itt keresztül, kinek személyleirása egészen -megegyezett holtnak hitt mollámmal, s ki a követségnél emlegetett -is engem, mint volt tanitványát. Khalmurad tehát nem halt meg, és -szerencsés sorsomnak köszönhetém, hogy nem találkoztunk.</p> -<p><a name="Footnote_56" id="Footnote_56"></a> <a href= -"#FNanchor_56"><span class="label">56)</span></a> Közép-Ázsiában -szokás a kisérő csapatnak, mint nálunk borravalót, ostorpénzt adni; -s e jüzbasi jogosittatott khánja által minden átmenőtől, a nélkül -hogy neki kisérőül vagy oltalomul szolgált volna, vámot venni; s -ebben állt minden jövedelme.</p> -<p><a name="Footnote_57" id="Footnote_57"></a> <a href= -"#FNanchor_57"><span class="label">57)</span></a> A Murgab a keleti -magas hegységekben ered, melyek Ghurnak neveztetnek, s -éjszaknyugotnak foly Marcsah és Pendsdeh mellett, mig végre Merv -homoksivatagjában elvész. Azt mondják, hajdan az Oxussal egyesült; -de ez lehetetlen, mert öröktől fogva rohanós hegyifolyó volt, mely -homokos lapályon sohasem folyhatott messzire.</p> -<p><a name="Footnote_58" id="Footnote_58"></a> <a href= -"#FNanchor_58"><span class="label">58)</span></a> Másoktól ismét -azt hallám, hogy csak a várat hivják Bala Murgabnak. Jelentékeny -helynek kellett lennie, mert a falakon belül s a környéken levő -temérdek romból elmult culturára lehet következtetni.</p> -<p><a name="Footnote_59" id="Footnote_59"></a> <a href= -"#FNanchor_59"><span class="label">59)</span></a> Persiában -berbereknek neveztetnek, mely szó tulajdonképen egy városnak, -Sehri-Berbernek neve, mely valaha Kabul és Herat közt a -hegységekben létezett, s melynek nagysága s pompájáról csudákat -beszélnek. Burnes Kabulról irt könyvében igy szól: the remains of -this imperial city of the same name (Berber) or still to be seen. -(232. l.)</p> -<p><a name="Footnote_60" id="Footnote_60"></a> <a href= -"#FNanchor_60"><span class="label">60)</span></a> A város minden -kapuja közt ez egyetlen szenvedett keveset az ostrom alatt. A -heratiak leronthatlannak tartják, mert e kapu angolok által -épittetett, kik igazságosan raknak téglát téglára, s cementjöket -nem vegyitik az elnyomottak könyeivel, mint az afghanok.</p> -<p><a name="Footnote_61" id="Footnote_61"></a> <a href= -"#FNanchor_61"><span class="label">61)</span></a> Az oszmanlik azt -állitják, hogy a szunnet (traditio) szerint a sziper (minden föveg, -melynek karimája van) és a zunnar (a barátok öve) mint a -keresztyénség jelvényei, szorosan tiltvák. II. Mahmud szultán, -midőn az első europai katonaságot szervezé Törökországban, a -haszontalan fez helyét csákóval vagy más föveggel akarta pótolni; -de még ő, a janicsárok kipusztitója sem merte akaratát -végrehajtani, nehogy legjobb barátai által hitehagyottnak -nyilvánittassék.</p> -<p><a name="Footnote_62" id="Footnote_62"></a> <a href= -"#FNanchor_62"><span class="label">62)</span></a> Ennek szövege -arab s a következőkből áll: „Isten, urunk, engedd, hogy megáldott -helyre üljünk, mert valóban, te vagy a legjobb szállásadó.“</p> -<p><a name="Footnote_63" id="Footnote_63"></a> <a href= -"#FNanchor_63"><span class="label">63)</span></a> Journal of a -Diplomate’s three years Residence in Persia, II. 244.</p> -<p><a name="Footnote_64" id="Footnote_64"></a> <a href= -"#FNanchor_64"><span class="label">64)</span></a> Heratban azon -rege van elterjedve, hogy Stoddart Bokharába küldetett volna, az -ott levő s rabszolgaságban sinylődő heratiak kiváltására.</p> -<p><a name="Footnote_65" id="Footnote_65"></a> <a href= -"#FNanchor_65"><span class="label">65)</span></a> Az első sirkő, -bár kisebb, különösen nagyon hasonlit a timurihoz. A diszitmények -és sirfeliratok a legmesteribb sculptura müvei, melyet csak -képzelhetni. Némely kő három egymás felett kivésett felirattal bir -a legszebb szülüsz-irásban; az alsó, középső s felső különböző -verset képez.</p> -<p><a name="Footnote_66" id="Footnote_66"></a> <a href= -"#FNanchor_66"><span class="label">66)</span></a> Caravan Journeys -and Wanderings by J. P. Ferrier 1847. 177 és 178 lap.</p> -<p><a name="Footnote_67" id="Footnote_67"></a> <a href= -"#FNanchor_67"><span class="label">67)</span></a> Oly czim, mely -alatt a siítáknál csak Ali értetik.</p> -<p><a name="Footnote_68" id="Footnote_68"></a> <a href= -"#FNanchor_68"><span class="label">68)</span></a> Mr. Alisont azon -szerencsétlenség érte, hogy ugyanazon télen, melyen Teheránba -visszatértem, a halál által elveszté nejét, kivel csak egy évvel -azelőtt kelt egybe. Neje, született Baltadsi, 60,000 fontot -hagyományozott neki, melyet nagylelküleg az elhunyt nővéreinek -engedett át. A szerencsétlenség napján Teherán szegényei között 200 -db aranyt osztott ki. A valódi nemesszivüség e ténye Teherán persa -világánál nagy feltünést tett. Ez a legjobb leczke, melyet a -keletieknek adhatni, többet ér, mint a képmutató morál, melyet -mások fitogtatnak.</p> -<p><a name="Footnote_69" id="Footnote_69"></a> <a href= -"#FNanchor_69"><span class="label">69)</span></a> Az alsóbb -öltönydarabok többnyire belföldi s csak a felsőbbek európai modor -szerint készültek. A keleti civilizatió hű képe.</p> -<p><a name="Footnote_70" id="Footnote_70"></a> <a href= -"#FNanchor_70"><span class="label">70)</span></a> A Merv elleni -szerencsétlen hadjárat, mely, mint észrevevém, tulajdonképen -Bokhara ellen volt intézve, képtelen, köznapi udvaroncz által -vezettetett, ki a Kavvam ud daulet (a birodalom segéde) czimet -viselte. Az egész szerencsétlenség, valamint a nagy vereség, melyet -a persák itt a tekkéktől szenvedtek, csak e tisztnek -tulajdonitható. Ugy tekintett a turkmanokra, mint Varus a -cheruskokra a teutoburgi erdőben, de gyáva volt, hogy oly véget -vessen magának, mint a római hadvezér. Királya sem volt Augustus, -mert bár elkiáltá: „redde mihi meas legiones!“ 24,000 db aranynyal -megvigasztaltatá magát, s az aljas gyáva még ma is magas tisztséget -visel Persiában.</p> -<p><a name="Footnote_71" id="Footnote_71"></a> <a href= -"#FNanchor_71"><span class="label">71)</span></a> Hogy e szegény -khivai, ki Mekka helyett a magyar fővárosba vetődött, itt hogy -csodált s bámult meg mindent, az olvasó könnyen elképzelheti. -Leginkább volt meglepve a frengik jószivüsége által, hogy még nem -verték agyon, mitől, földiei eljárásából következtetve, leginkább -félt.</p> -<p><a name="Footnote_72" id="Footnote_72"></a> <a href= -"#FNanchor_72"><span class="label">72)</span></a> E szó a Türk -tulajdonnév s a men (= magy. -ság, ség) képzőből áll, mondatik -tehát türk- (török)-ségnek, miután igy a nomádok par excellence -törököknek nevezik magukat. A nálunk szokásban levő „turkman“ -elnevezés a török eredetinek persa elferditése.</p> -<p><a name="Footnote_73" id="Footnote_73"></a> <a href= -"#FNanchor_73"><span class="label">73)</span></a> Mint emlittetett, -a nomádok által használt kifejezéseket politikai felosztásuk -megjelölésére el akarjuk fogadni, a szó szerinti jelentés hozzá -tevésével. Igy:</p> -<table> -<tr> -<td>khalk</td> -<td>tulajdonképen</td> -<td>nép,</td> -<td>de</td> -<td>törzset</td> -<td>is</td> -<td>jelent;</td> -</tr> -<tr> -<td>taife</td> -<td>„</td> -<td>nép,</td> -<td>„</td> -<td>hordát</td> -<td>„</td> -<td>„</td> -</tr> -<tr> -<td>tire</td> -<td>„</td> -<td>töredék</td> -<td>„</td> -<td>klánt</td> -<td>„</td> -<td>„</td> -</tr> -</table> -<p><a name="Footnote_74" id="Footnote_74"></a> <a href= -"#FNanchor_74"><span class="label">74)</span></a> Ezen törzs -asszonyai igen hiresek egy bizonyos szövet készitésében, melyet -Agari-nak neveznek. Ez a fiatal, 3–4 napnál nem idősb tevék -szőréből készittetik, mely miután 3–4 napig forró tejben áztatott -volna, a lágy selyem ruganyosságát és tartósságát nyeri; ezen -anyagot dolgozzák fel aztán fonás és szövés által a fentemlitett -szövetté. Különös szépséggel és becscsel bir mint férfi ruhakelme. -Sok vitetik Persiába is, hol magas áron kél el.</p> -<p><a name="Footnote_75" id="Footnote_75"></a> <a href= -"#FNanchor_75"><span class="label">75)</span></a> Jobban mondva -Csereken, a persa Csar-ken-től, t. i. négy akna, igy neveztetvén e -sziget négy főterménye után.</p> -<p><a name="Footnote_76" id="Footnote_76"></a> <a href= -"#FNanchor_76"><span class="label">76)</span></a> Deb (a -kirgiszeknél Töre) arab eredetü szó, mely Edeb-ből (erkölcsiség) -származik.</p> -<p><a name="Footnote_77" id="Footnote_77"></a> <a href= -"#FNanchor_77"><span class="label">77)</span></a> Ezen szokás -megvolt a régi hunnoknál, s megvan Magyarországban még most is. Igy -nehány év előtt Kassán gr. <i>Károlyi Ede</i> inditványára gr. -<i>Széchenyi István</i> emlékéül emeltetett ily sirhalom.</p> -<p><a name="Footnote_78" id="Footnote_78"></a> <a href= -"#FNanchor_78"><span class="label">78)</span></a> Ireg Ata -nagyatyát jelent; – ennek a magyar „öreg atya“ felel meg.</p> -<p><a name="Footnote_79" id="Footnote_79"></a> <a href= -"#FNanchor_79"><span class="label">79)</span></a> Még most is van -négy-öt török törzs, mely Siraz vidékén nomádéletet él. Ilkhani-jok -(főnök), kivel 1862-ben ismerkedtem meg Sirazban, beszélte, hogy -30,000 lovast bir közülök kiállitani, s hogy nehány törzs, mint a -kaskai és allahverdi Dsingiz khán által tétetett át ide. E -körülményt Europában félreismerték, s még a jól értesült Burnes is -a <em class="gesperrt">türki sirazi</em>-t, melyet Hafiz emlit -dalaiban, egy hasonnevü helységben keresi Szamarkand közelében.</p> -<p><a name="Footnote_80" id="Footnote_80"></a> <a href= -"#FNanchor_80"><span class="label">80)</span></a> Az egyik Omar -khalifa korában Turkesztánt hóditá meg; a másik, először Merv -helytartója, a turkmánok és kharezmiekkel egyesülve sokáig viselt -szabadságháborút ura, a bagdadi fejedelem ellen.</p> -<p><a name="Footnote_81" id="Footnote_81"></a> <a href= -"#FNanchor_81"><span class="label">81)</span></a> Dervaze persa -szó, s kaput jelent; dervaze<em class= -"gesperrt">szi</em>=kapu<em class="gesperrt">ja</em>.</p> -<p><a name="Footnote_82" id="Footnote_82"></a> <a href= -"#FNanchor_82"><span class="label">82)</span></a> Szószerinti -értelme: oly falu, mely nem eszik kenyeret.</p> -<p><a name="Footnote_83" id="Footnote_83"></a> <a href= -"#FNanchor_83"><span class="label">83)</span></a> Röviditése a -„Mehemmed Emin“ névnek.</p> -<p><a name="Footnote_84" id="Footnote_84"></a> <a href= -"#FNanchor_84"><span class="label">84)</span></a> Mirab az, a mi a -török szubasi; oly hivatal, mely a khinai határtól kezdve az adriai -tengerig nagy szerepet játszott, s játszik most is.</p> -<p><a name="Footnote_85" id="Footnote_85"></a> <a href= -"#FNanchor_85"><span class="label">85)</span></a> „Inag“ -szószerint: „ifjabbik testvéröcs.“</p> -<p><a name="Footnote_86" id="Footnote_86"></a> <a href= -"#FNanchor_86"><span class="label">86)</span></a> -Konstantinápolyban a Nakib ül Esref, a Szejd-ek főnöke, rangban a -Sejkh-ül-Iszlam után áll.</p> -<p><a name="Footnote_87" id="Footnote_87"></a> <a href= -"#FNanchor_87"><span class="label">87)</span></a> A khivai khán -összes haderejét 30,000 emberre hallám tétetni, de veszély esetén e -számot megkettőztetheti.</p> -<p><a name="Footnote_88" id="Footnote_88"></a> <a href= -"#FNanchor_88"><span class="label">88)</span></a> Csak olyanoktól -azonban, kik nyájjal, azaz 10 darabnál többel birnak.</p> -<p><a name="Footnote_89" id="Footnote_89"></a> <a href= -"#FNanchor_89"><span class="label">89)</span></a> Jasolu, azaz: -kor-nagy, a mint Khivában az akszakal-okat nevezik.</p> -<p><a name="Footnote_90" id="Footnote_90"></a> <a href= -"#FNanchor_90"><span class="label">90)</span></a> Kharezm, persa -szó, és harczkedvelőt jelent.</p> -<p><a name="Footnote_91" id="Footnote_91"></a> <a href= -"#FNanchor_91"><span class="label">91)</span></a> E dinnyék 4 -különböző fajából magot hoztam, s a mint <em class= -"gesperrt">Gönczy</em> Pál barátomnak e magokkal tett kisérletéből -következtethetni, alföldi homokos vidékeinken sikerrel lesznek -termelhetők.</p> -<p><a name="Footnote_92" id="Footnote_92"></a> <a href= -"#FNanchor_92"><span class="label">92)</span></a> Heratban s -vidékén szeretik ugyan hordani a khiva-csapanit (a khivai kabátot), -és drágán megis fizetik; de ez áruczikket Bokharán keresztül -hozzák.</p> -<p><a name="Footnote_93" id="Footnote_93"></a> <a href= -"#FNanchor_93"><span class="label">93)</span></a> Miután 1740-ben -Jolbarsz (oroszlán) sahot legyőzte, s nehány hónappal utóbb Heratba -visszatért.</p> -<p><a name="Footnote_94" id="Footnote_94"></a> <a href= -"#FNanchor_94"><span class="label">94)</span></a> Bokharának egyik -főtere.</p> -<p><a name="Footnote_95" id="Footnote_95"></a> <a href= -"#FNanchor_95"><span class="label">95)</span></a> Ez a khivaiak -versiója, de telve nagyitásokkal. Az oroszok ereje Perovszky -tábornok vezénylete alatt 10–12,000 emberből állt. Megveretésök -főoka a kemény hideg volt, de aztán futás közben sokat kellett az -üldöző khivai lovasoktól is szenvedniök.</p> -<p><a name="Footnote_96" id="Footnote_96"></a> <a href= -"#FNanchor_96"><span class="label">96)</span></a> Régi s különös -szokás Khivában, egész törzseket egyszerre s erőszakkal az országba -telepiteni, s mindenféle segélylyel ellátni, hogy – miután az -ilyenek bosszúja soha le nem hül – közelből őrizhetők legyenek.</p> -<p><a name="Footnote_97" id="Footnote_97"></a> <a href= -"#FNanchor_97"><span class="label">97)</span></a> E szertartás -végzése a Dsagataj törzs akszakaljainak, a mint mondják, már -Dsingiz khán óta kizárólagos szabadalma.</p> -<p><a name="Footnote_98" id="Footnote_98"></a> <a href= -"#FNanchor_98"><span class="label">98)</span></a> E halomról -beszélik, hogy Ebu Muszlim, a bagdadi khalifák hatalmas hűbérese s -később ellensége, szintén itt halt meg.</p> -<p><a name="Footnote_99" id="Footnote_99"></a> <a href= -"#FNanchor_99"><span class="label">99)</span></a> A sah, kinek volt -oka Medemintől félni, mert ez Szarakhsz bevétele után bizonyosan -Mesedet is megtámadta volna, eleinte nagy tisztességben tartá -ellenének levágott fejét, s a várkapu (Dervaze daulet) előtt kis -kápolnát épittetett számára. Később azonban, miután hire járt, hogy -a jámbor siíták azt egy imamzade sírjának tartják, s igy vétkes -tévedésre ád okot, ismét leromboltatá.</p> -<p><a name="Footnote_100" id="Footnote_100"></a> <a href= -"#FNanchor_100"><span class="label">100)</span></a> A medresze -felépittetése után a czellák elajándékoztatnak, a későbbi -birtokosok azonban csak megszabott árért kaphatják meg azokat.</p> -<p><a name="Footnote_101" id="Footnote_101"></a> <a href= -"#FNanchor_101"><span class="label">101)</span></a> Akadnak -bizonyára itt is olyanok, kik a költészettel és történettel -szeretnének foglalkozni, de ezt csak titokban szabad tenniök, mert -szégyennek tartatik az ily kicsinyes dolgokkal való bibelődés.</p> -<p><a name="Footnote_102" id="Footnote_102"></a> <a href= -"#FNanchor_102"><span class="label">102)</span></a> Khor a régi -persában napot jelent, szan vidéket, Khoraszan tehát a nap vidékét -jelenti, azaz keletet.</p> -<p><a name="Footnote_103" id="Footnote_103"></a> <a href= -"#FNanchor_103"><span class="label">103)</span></a> Kir, annyit -tesz, mint mező, giz vagy gez a gizmek ige törzse, azaz: -vándorolni, széltiben járni. Igy a kirgiz szó török nyelven oly -embert jelent, ki a mezőkön vándorol, egyszóval nomádot s általában -minden nomád népet e névvel szokás nevezni. Kirgiz természetesen -mint törzs-elnevezés is használtatik, hanem a kaszakok csak egy -alosztályánál, kik Khokandban, Hazreti Turkesztan vidéken -vannak.</p> -<p><a name="Footnote_104" id="Footnote_104"></a> <a href= -"#FNanchor_104"><span class="label">104)</span></a> A jerlik és -billig ó-török szavak. Az elsőnek jelentése: irni, a gyök jer, a -magyarban ir, törökül jaz; a második annyit tesz, mint jel, -jelvény, a magyarban bélyeg.</p> -<p><a name="Footnote_105" id="Footnote_105"></a> <a href= -"#FNanchor_105"><span class="label">105)</span></a> A keleti irói -nyelven e három utóbbi város elnevezése következő: 1) Nemengan, -eredetileg Nemek kohn, azaz sóbánya; 2) Endekgan, ettől: endek, -kicsiny; és 3) Murginan azaz tyuk és kenyér. Ez etymologiát -barátaim beszélték el, talán nem egészen helyes, a persa származás -azonban kétségbe vonhatatlan.</p> -<p><a name="Footnote_106" id="Footnote_106"></a> <a href= -"#FNanchor_106"><span class="label">106)</span></a> Desti Kipcsak, -Bolgar határáig (Oroszországban?) a leginkább szokásban levő -elnevezés.</p> -<p><a name="Footnote_107" id="Footnote_107"></a> <a href= -"#FNanchor_107"><span class="label">107)</span></a> Khobkend-ből -(szép falu, szép hely), származott volna.</p> -<p><a name="Footnote_108" id="Footnote_108"></a> <a href= -"#FNanchor_108"><span class="label">108)</span></a> E felette -eredeti, törökül irt könyvnek egy példányát elhozhattam Europába, s -reménylem, hogy forditással együtt közzé tehetem.</p> -<p><a name="Footnote_109" id="Footnote_109"></a> <a href= -"#FNanchor_109"><span class="label">109)</span></a> Appianus (de -rebus Syriacis 1. VII,) a görögök és Seleucus által alapitott több -várost emlit, a többi között s ἐν Σκύθαις, „Αλεξανδρέσχατα-t, -melyet Plinius (VI, 16) érteni látszik, midőn igy szól s „Ultra -Sogdiana oppidum Tarada, et in ultimis eorum finibus Alexandria ab -Alexandro Magno condita“. Ugy látszik, hogy ez vagy valamely -szomszédos pont volt az ókor nagy hóditói ez irányban való -előnyomulásának legszélsőbb határa, mert ott, ugymond Plinius: -Hercules, Bacchus, Cyrus, Semiramis és Sándor által felállitott -oltárok voltak. „Finis omnium eorum ductus ab illa parte terrarum, -includente flumine Jaxarte, quod Scythae Silin vocant“. S -Alexandreschata városát illetőleg Arrianus (Exped. Alex. 1. IV, c. -I, 3 és IV, 10) Pliniussal egyetért; ez ugyanis azt beszéli, hogy -Sándor ama várost határvárnak tüzte ki a folyam tulsó partján lakók -ellen, s ott macedoni hadastyánok, görög zsoldosok s e czélra -magokat felajánló szomszédos barbárokból gyarmatot alakitott. A -város a Jaxartes partján épült és némelyek a mai Khodsendet ennek -tartják. Hát ha Ós volna a hely, hol Sándor oszlopai álltak -(Curtius VII, 5)? Azon föltevés mégis, hogy Sándor a Jaxartesen tul -valamely területet állandóan elfoglalt, Arrianus jelentésével alig -egyeztethető meg. Curtius (VII, 9.) Bacchus oltárainak maradványait -igy irja le: „Kőből épitett emlékek, melyek számos helyközökben -voltak felállitva, s nyolczvan magas fa, melyek törzseit repkény -fedte.“</p> -<p><a name="Footnote_110" id="Footnote_110"></a> <a href= -"#FNanchor_110"><span class="label">110)</span></a> Melyik magyar -olvasónak nem jutna itt eszébe a mi koronázási szokásunk, midőn a -király, a koronázási jelvényekkel feldiszitve, lovon a -királyhalomra vonul s ott kardjával a világ négy tája felé vág?</p> -<p><a name="Footnote_111" id="Footnote_111"></a> <a href= -"#FNanchor_111"><span class="label">111)</span></a> A khokandiak -állitása szerint ez időben nagy számu kozákcsapat a Jaxartes jobb -partján Hazreti Turkesztanból megkerülte a vidéket s Taskend ellen -nyomult, s ez uton a khokandiak által megtámadtatván, nagy -veszteséggel szétverettek.</p> -<p><a name="Footnote_112" id="Footnote_112"></a> <a href= -"#FNanchor_112"><span class="label">112)</span></a> Hogy e véres -tettet kimentse, Naszrullah azon hirt terjeszteté, hogy Mehemmed -Ali saját anyját vette nőül s ezért bünteté halállal.</p> -<p><a name="Footnote_113" id="Footnote_113"></a> <a href= -"#FNanchor_113"><span class="label">113)</span></a> A Khokandban -jelenleg uralkodó háznak családfája, Mehemmed Alitól kezdve, -következő:</p> -<div class="figcenter"> -<pre> - Mehemmed Ali (1841). - | - Sir Ali. - ___________________| - | | - Első nejétől Második nejétől. - | ____|__________________________ - | | | | -Molla Khan. Szarimszak. Szultan Murad. Khudajar. -Szofi Beg. | | - Sah Murad. Több - gyermek. -</pre></div> -<p><a name="Footnote_114" id="Footnote_114"></a> <a href= -"#FNanchor_114"><span class="label">114)</span></a> A gyalázatos -Abdul Szamed khant, Conolly, Stoddart és Naselli gyilkosát e közben -utolérte az igazságos büntetés. Az emir, ki Sehri Szebzbe küldte, -meggyőződött nyilvános árulásáról, s minthogy erőszakkal mit sem -tehetett ellene, csellel akarta behálózni. Abdul Szamed sokáig -meghiusitá ezt, de végre még is kelepczébe jutott, s midőn az -előteremben megpillantá a hóhérokat, saját tőrével felmetszi hasát, -hogy még halála által is boszantsa a jellemre nézve hozzá hasonló -urát.</p> -<p><a name="Footnote_115" id="Footnote_115"></a> <a href= -"#FNanchor_115"><span class="label">115)</span></a> Sehri Szebz, -melyet előbb Kesnek neveztek, Timur szülővárosa, s hires lakosainak -kiváló harcziasságáról.</p> -<p><a name="Footnote_116" id="Footnote_116"></a> <a href= -"#FNanchor_116"><span class="label">116)</span></a> Egyébként a -khinaiaknak van egy közmondásuk, mely ezen szabálynak egészen -megfelel, ugyanis:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">Bedsidu jikha-le<br /></span> -<span class="i0">Dsidu si-kha-le.<br /></span></div> -</div> -<p>„Nem tudom, egy szó; tudom, tiz szó.“ Azaz: ezen szóval „nem -tudom“ mindent megmondtál, ezen szónál „tudom“ tovább kérdeznek, és -többet kell mondanod.</p> -<p><a name="Footnote_117" id="Footnote_117"></a> <a href= -"#FNanchor_117"><span class="label">117)</span></a> Jambu egy tömör -ezüst darab, melynek két füle van, s formájára sulymértékeinkhez -hasonlit. Bokharában 40 tillába cserélik be.</p> -<p><a name="Footnote_118" id="Footnote_118"></a> <a href= -"#FNanchor_118"><span class="label">118)</span></a> Feltünő, hogy a -póstakocsisok, kik többnyire kalmukok, ezen 30 nap és 30 éjre -terjedő erős lovaglást egy év alatt többször képesek megtenni. -Nálunk az efféle rendkivüli dolognak tartatik. XII. Károlynak -lovaglása Demotikából Stralsundba, és a török futáré, ki Szigetvár -alól, hol a nagy Szoliman meghalt, 8 nap alatt Kutahiába ért, -történeti nevezetességüek.</p> -<p><a name="Footnote_119" id="Footnote_119"></a> <a href= -"#FNanchor_119"><span class="label">119)</span></a> A szunniták -maguk közt négy mezhebet (felekezetet) számitanak: Hanifei, Safei, -Maleki és Hambali. Mind a négy egyenlő tekintélyben áll, s véteknek -tartatik egyiknek a másik felett előnyt adni.</p> -<p><a name="Footnote_120" id="Footnote_120"></a> <a href= -"#FNanchor_120"><span class="label">120)</span></a> Ezek: 1. a -térdig érő ruha kék vászonból, melyre mint khinai jelvényre a -muszulmanok undorral tekintenek. 2. a bajusz megnövesztése, -minthogy az iszlam szigoruan parancsolja a felsőajkat fedő szőrnek -rövidre nyirását.</p> -<p><a name="Footnote_121" id="Footnote_121"></a> <a href= -"#FNanchor_121"><span class="label">121)</span></a> Szedsde, mint -ezt az iszlamban nevezik, csak Isten előtt van megengedve és minden -más esetben bálványozásnak tartatik.</p> -<p><a name="Footnote_122" id="Footnote_122"></a> <a href= -"#FNanchor_122"><span class="label">122)</span></a> Peking bevétele -a franczia-angol sereg által azonban nem maradt titok előttök. -Midőn Hadzsi Bilalt kérdém, mint egyeztethető ez össze a khinaiak -mindenhatóságával, azt felelte, hogy a frengik csel által Peking -minden lakosát opiummal elaltatták, s igy az alvó városba -természetesen könnyen behatolhattak.</p> -<p><a name="Footnote_123" id="Footnote_123"></a> <a href= -"#FNanchor_123"><span class="label">123)</span></a> A gazdagok csak -ritkán vetik alá magokat a zarándoklás fáradalmainak. De találtak -erre pótszert. A gazdag fogad magának helyettest, ellátja -utravalóval s Mekkába küldi, hol ez imáiba saját neve helyett -küldője nevét foglalja; – de ez utóbbi, halála után, mégis azon -szerencsében részesül, hogy sirkövére, saját neve mellé a „hadsi“ -czim is kivésetik.</p> -<p><a name="Footnote_124" id="Footnote_124"></a> <a href= -"#FNanchor_124"><span class="label">124)</span></a> Tulajdonképen -Kale Nau.</p> -<p><a name="Footnote_125" id="Footnote_125"></a> <a href= -"#FNanchor_125"><span class="label">125)</span></a> Láttam ily -fajta lovat, mely 30 órai gyors ügetést is kitartott, lovasán kivül -még egy rabszolgát is vive.</p> -<p><a name="Footnote_126" id="Footnote_126"></a> <a href= -"#FNanchor_126"><span class="label">126)</span></a> Az opium, -melyet itt terjak-nak neveznek, Persia délkeleti részeiben a -következőleg készittetik. A mákfejet félig érett állapotban este, -bizonyos meghatárzott időben, hosszában három helyen bemetszik. A -bemetszéseken másnap reggelen harmatszerü folyadék mutatkozik, -melyet napkelte előtt le kell róluk venni; ezt később megfőzik s -igy készül a terjak. Csodálatos, hogy a három bemetszésből -különféle minőségü folyadék ered, s ezek közől a középsőt a -legjobbnak mondják.</p> -<p><a name="Footnote_127" id="Footnote_127"></a> <a href= -"#FNanchor_127"><span class="label">127)</span></a> Ferrier, -History of the Afghans, 336. l.</p> -<p><a name="Footnote_128" id="Footnote_128"></a> <a href= -"#FNanchor_128"><span class="label">128)</span></a> El-bereket fi -Rum, el-muruvet fi Sam, el-ilm fi Bagdad, el-bogz ve adavet fi -Mavera-ül-nehr.</p> -<p><a name="Footnote_129" id="Footnote_129"></a> <a href= -"#FNanchor_129"><span class="label">129)</span></a> Hogy az orosz -hajók az Oxuson nem mennek tovább, egyes egyedül e folyam számos s -gyorsan váltakozó homoktorlaszainak tulajdonitható. Csodálom, hogy -Burnes oly kedvezőn nyilatkozott hajózhatásáról. Oly hajósok, kik -egész életöket az Oxuson töltötték, beszélték nekem, hogy a ma -szerzett tapasztalatokat holnap már nem lehet használni, oly -váltakozók a zátonyok.</p> -<p><a name="Footnote_130" id="Footnote_130"></a> <a href= -"#FNanchor_130"><span class="label">130)</span></a> Ez volt az -orosz ügynök neve, kit a sz. pétervári udvar 1838-ban nagy összeg -pénzzel küldött Afghanisztanba, hogy Angolország ellen -ármánykodjék.</p> -<p><a name="Footnote_131" id="Footnote_131"></a> <a href= -"#FNanchor_131"><span class="label">131)</span></a> Mig e sorokat -irom, a „Daily Telegraph“-nak 1864-iki oct. 8-diki számának egy -levele azon hirt közli, hogy az oroszok már elfoglalták Taskendet. -Ez állitás hitelességében talán még kétkedni lehet, de az ama -vidéken való orosz mozgalom kétségbevonhatatlan.</p> -</div> -</div> -<hr class="chap" /> -<div lang='en' xml:lang='en'> -<div style='display:block; margin-top:4em'>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS</span> ***</div> -<div style='text-align:left'> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Updated editions will replace the previous one—the old editions will -be renamed. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™ -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away—you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. -</div> - -<div style='margin-top:1em; font-size:1.1em; text-align:center'>START: FULL LICENSE</div> -<div style='text-align:center;font-size:0.9em'>THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE</div> -<div style='text-align:center;font-size:0.9em'>PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase “Project -Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg™ License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™ -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person -or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg™ -electronic works. See paragraph 1.E below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the -Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg™ mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg™ -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg™ name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg™ License when -you share it without charge with others. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg™ work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg™ work (any work -on which the phrase “Project Gutenberg” appears, or with which the -phrase “Project Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: -</div> - -<blockquote> - <div style='display:block; margin:1em 0'> - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most - other parts of the world at no cost and with almost no restrictions - whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms - of the Project Gutenberg License included with this eBook or online - at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you - are not located in the United States, you will have to check the laws - of the country where you are located before using this eBook. - </div> -</blockquote> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase “Project -Gutenberg” associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg™ -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg™ License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg™ -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg™. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg™ License. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work in a format -other than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg™ website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original “Plain -Vanilla ASCII” or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg™ License as specified in paragraph 1.E.1. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg™ works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg™ electronic works -provided that: -</div> - -<div style='margin-left:0.7em;'> - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg™ works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg™ trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, “Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation.” - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg™ - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg™ - works. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg™ works. - </div> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg™ electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg™ trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg™ collection. Despite these efforts, Project Gutenberg™ -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain “Defects,” such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the “Right -of Replacement or Refund” described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg™ trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg™ electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg™ electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg™ -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any -Defect you cause. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg™ -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg™’s -goals and ensuring that the Project Gutenberg™ collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg™ and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at www.gutenberg.org. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation’s EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state’s laws. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation’s business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation’s website -and official page at www.gutenberg.org/contact -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ depends upon and cannot survive without widespread -public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state -visit <a href="https://www.gutenberg.org/donate/">www.gutenberg.org/donate</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 5. General Information About Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg™ concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg™ eBooks with only a loose network of -volunteer support. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Most people start at our website which has the main PG search -facility: <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This website includes information about Project Gutenberg™, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. -</div> - -</div> -</div> -</body> -</html> |