diff options
Diffstat (limited to 'old/69015-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/69015-0.txt | 11486 |
1 files changed, 0 insertions, 11486 deletions
diff --git a/old/69015-0.txt b/old/69015-0.txt deleted file mode 100644 index 790b8c2..0000000 --- a/old/69015-0.txt +++ /dev/null @@ -1,11486 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of Közép-ázsiai utazás, by Ármin -Vámbéry - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: Közép-ázsiai utazás - -Author: Ármin Vámbéry - -Release Date: September 19, 2022 [eBook #69015] - -Language: Hungarian - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Internet Archive - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS *** - - - - - - - -KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS. - -PEST, NYOMATOTT EMICH GUSZTÁV M. AKAD. NYOMDÁSZNÁL. - -1865. - -[Illustration: DERVISEK BOKHARÁBAN.] - -KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS, - -MELYET - -A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA MEGBIZÁSÁBÓL - -1863-BAN TEHERÁNBÓL A TURKMAN SIVATAGON ÁT, A KASPI TENGER KELETI -PARTJÁN KHIVÁBA, BOKHARÁBA ÉS SZAMARKANDBA - -TETT ÉS LEIRT - -VÁMBÉRY ÁRMIN, - -A MAGYAR TUD. AKADÉMIA TAGJA. - -PEST, - -EMICH GUSZTÁV TULAJDONA - -1865. - -Minden jog fenntartásával. - -A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK, KI NAGYLELKÜ -PÁRTFOGÁSÁVAL UTAZÁSOMAT LEGINKÁBB ELŐMOZDITOTTA, LEGMÉLYEBB -HÁLADATOSSÁGOM JELÉÜL AJÁNLOM E LAPOKAT. - - - - -ELŐSZÓ. - -Más az, ha valaki messze utról visszatérve, a nagy közönségnek beszéli -el kalandjait, s más, ha családja s rokonai körébe visszahuzódva, -kalandjait s viszontagságait a barátság fesztelen s bizalmas hangján -közli. - -Uti-emlékeim e jelen magyar kiadásában csak az első szerepben lépek fel. - -Közép-Ázsia határországainak leirása, valamint más részletek, melyek a -mi irodalmunkban még nagy hézagot pótolhatnának, nem érdeklik annyira a -Nyugatot, mely sokféle ismeretben minket meghaladott. Ezek ezuttal -elmaradtak. - -Későbben, ha vándorbotomat valamely nyugalmas hajlék szögletébe -támaszthatom, majd akkor több évi kóborlásom történetét a magyar -olvasónak egész terjedelmében akarom elmondani. Kelet népe vagyunk -ugyan, de fájdalom, legkevesebbet tudunk Keletről. - -Hogy mi lehetett azon vágy, mely a Bosporus bájos partjairól Közép-Ázsia -rémséges pusztáira vezetett: honfitársaim tőlem bizonyosan nem fogják -kérdezni. Lehetnek olyanok, kik megfelejtkezve ezen utamra szükségelt 10 -évi előkészületről, számba sem véve a kiállott veszélyeket s -nélkülözéseket, melyeket előre ismertem, mindent csak czél nélküli -utazási viszketegnek vagy kalandvadászatnak hajlandók tulajdonitani. -Sajnálom, hogy ezeket az ellenkezőről nem egykét nap alatt győzhetem -meg. - -Nyelvészeti tanulmányaim ezen utat mulhatlanul szükségessé tették, s -fáradságomat a szerzett tapasztalatokban dúsan látom megjutalmazva. - -A szomj s éhhalál, rabság, kínpad, tikkasztó homokfergeteg és más -ezernyi veszély, csak igen csekély árnak látszanak, ha eszembe jut azon -örömteljes remény, hogy az őstörténetünk homályát oszlató fáklyához tán -még én is járulhatok egy szerény szikrával. Szerény ugyan, de -létrehozása nem egy, hanem száz ezer élettel felér. - -Meglehet, hogy prózai századunkban az „Antiquam exquirite matrem“ ilyes -felfogása soknak majd nagyon különösnek tünik fel. Az irány egyoldalunak -látszhatik ugyan, de bátorkodom figyelmeztetni, hogy a magyar nyelv és -őstörténet terén tett nyomozások, mint elődeim fényesen bebizonyitották, -az általános európai ismeretekre is kisebb nagyobb eredménynyel -lehetnek. Vajha minden ilyes kisérletünket siker koronázná! - -Azon időnek mindenesetre be kell következnie, mikor a méltányos Európa -elismeri, hogy hazánk természeti fekvése és történeténél fogva, a keleti -és nyugati világ közti érintkezésben lényeges szolgálatot tehetünk, és -hogy csak azon kar lehet a legbiztosabb közvetitő a nyugati -czivilizatiónak Keletre való átszállitásában, mely Europát a Kelet ellen -századokon át védelmezte. - -A magyar olvasó utazásom kalandjainak ezen leirása helyett bizonyosan -inkább annak tudományos eredményét óhajtja ismerni. Nyelvészeti -tapasztalataim minőségét a Magyar Tudományos Akademiához még Teheránból -intézett levelemben már rövideden érintém. Azoknak részletes kidolgozása -éltem egyik feladata, és már most is legkedvesebb foglalkozásom. - -A török-magyar nyelvrokonság kérdése iránt már kora ifjuságomtól fogva a -legnagyobb érdekeltséggel s előszeretettel viseltetem, s annak -tanulmányozását s tisztába hozatalát életem feladatává tettem. Immár -leghőbb vágyam csak az, hogy az eredményeket, melyekhez eddig is e -fontos tárgyban jutottam, hazámnak s a többi tudós világnak minélelőbb -bemutathassam. - -Pesten, _deczember hóban 1864_. - -VÁMBÉRY ÁRMIN. - - - - -ELŐSZÓ AZ ANGOL KIADÁSHOZ. - -Én 1832-ben születtem, Magyarországon, Duna-Szerdahely mezővárosában, -mely a Duna legnagyobb szigeteinek egyikén fekszik. Különös hajlamot -érezvén nyelvek tanulmányozására, már kora ifjuságomban Europa és Ázsia -több nyelveivel foglalkoztam. A keleti és nyugati irodalom tárházai -képezték buzgó tanulmányaim első tárgyait. Későbben a nyelvek egymás -közötti viszonyai keltének bennem érdeket; és igy teljességgel nem -meglepő, hogy a „nosce te ipsum“-féle ismeretes közmondást magamra -alkalmazván, figyelmemet mindenek felett saját anyanyelvem rokonságaira -és eredetére forditám. - -Ismert dolog, hogy a magyar nyelv az ugynevezett altaji nyelvcsaládhoz -tartozik; de a finn vagy tatár ághoz-e, ez az a kérdés, mely még -eldöntést vár. Ennek kinyomozása, mely minket magyarokat mind tudományos -mind nemzetiségi szempontból annyira érdekel[1], volt fő és eldöntő oka -keleti utazásomnak. Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által -ohajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság -tényleges fokáról, mely az elmélet gyönge világánál oly meglepőleg tünt -fel előttem. Legelőször is Konstantinápolyba mentem. Több éves lakás -török házaknál, és a török iskolák és könyvtárak gyakori látogatása -csakhamar törökké, sőt efendivé alakitának át. Nyelvészeti fürkészéseim -tovább késztének Kelet felé; s midőn csakugyan eltökélt szándékom lőn -Közép-Ázsiába utazni, tanácsosnak hivém megtartani az efendi szerepét, -és Keletet keleti ember képében látogatni meg. - -E megjegyzések meg fogják magyarázni, mi czélja volt vándorlásaimnak a -Bosporustól Szamarkandig. Földtani és csillagászati vizsgálatok kivül -valának körömön, sőt ilyesmi lehetetlenné is vált, miután -dervis-jellemet vettem fel. Figyelmem leginkább a Közép-Ázsiában lakó -népfajokra volt irányozva, s ezek társadalmi és politikai viszonyainak, -jellemének, erkölcseinek és szokásainak igyekeztem vázlatát adni a -következő lapokon, noha talán a siker nem felelt meg tökéletesen a -szándéknak. Arra törekedtem ugyan, a mennyiben a körülmények és régibb -foglalkozásaim természete megengedék, hogy semmi földleirási és -statistikai tárgy ne kerülje el figyelmemet; mindamellett azonban -nyelvészeti fürkészeteim eredményeit kell utazásom főgyümölcsének -tekintenem. Ezeket ohajtom én, érettebb előkészület után, a tudományos -világ elébe terjeszteni. E nyelvnyomozásokat, nem pedig az e lapokon -feljegyzett tényeket fogom mindig valódi jutalmául tekinteni oly -utazásnak, mely alatt hónapokig vándoroltam ide s tova, csupa rongyokkal -testemen, az életre szükséges táplálék nélkül, s oly veszélyek közt, -melyek engemet folyvást kegyetlen, sőt kínos halállal fenyegettek. -Szememre lehetne talán vetni, hogy nagyon is szük körre szoritottam -tudományos nyomozásaimat; de mikor bizonyos czélt tűzünk ki magunknak, -nem kell megfelejtkeznünk arról, hogy „non omnia possumus omnes.“ - -Idegen levén azon téren, melyre engemet ez utleirás közrebocsátása -vezetett, feladatomat kétszeresen nehéznek érzem oly országban mint -Anglia, hol az irodalom utleirásokban oly gazdag. Szándékom vala -egyszerüen és szépités nélkül feljegyezni mindent, a mit láttam s -hallottam, mig az első benyomások elevenen voltak emlékezetemben. A -sikerre nézve nagy kétségeim vannak, s ezért szives elnézést kérek a -közönségtől. Az olvasók és birálók talán sok hibát fognak találni -munkámban, s a gyönge világosságot, melyet talán némely egyes pontokra -derítek, hihetőleg csekély jutalomnak fogják tartani azon -szenvedésekért, melyeknek magamat alá kelle vetnem; de szivesen kérem -olvasóimat s birálóimat, ne feledjék, hogy én oly földről térek vissza, -hol a hallgatózás szemtelenségnek tartatik, a kérdezés véteknek, és a -jegyezgetés halálos bűnnek. - -Ennyit utazásom okairól és czéljairól. Könyvem elrendezésére nézve, hogy -minden félbeszakitást elkerüljek, jónak láttam azt két részre osztani: -az elsőben utazásom van leirva Teherántól Szamarkandig és vissza; a -második jegyzeteket tartalmaz Közép-Ázsia földleirási, statistikai, -politikai és társadalmi viszonyairól. Remélem, mindkettő egyenlő érdeket -fog ébreszteni az olvasóban; mert mig egyfelől oly utakon jártam, -melyeken még európai ember nem hagyott lábnyomot, másfelől jegyzeteim -oly tárgyakra vonatkoznak, melyek alig, vagy épen még soha sem voltak -megérintve azok által, kik eddig Közép-Ázsiáról irtak. És most legyen -szabad ama sokkal kellemesb kötelességet teljesítnem, miszerint meleg -köszönetemet fejezhessem ki mindazoknak, kiknek szives fogadása, midőn -Londonba érkezém, oly hathatósan előmozditotta e munka megjelenését. -Mindenek előtt legyen szabad megneveznem Sir Justin-t és Lady Sheil-t. -Az ő házukban angol nyiltszivüséget találtam, párosulva keleti -vendégszeretettel; szivességöket soha sem fogom felejteni. Hasonló -mértékben vagyok lekötelezve a földtan Nestorának és a királyi földirati -társulat elnökének, Sir Roderick Murchison-nak; a nagy keleti -nyelvbuvárnak, Viscount Strangford-nak, és Layard parliamenti tag és -al-államtitkár urnak. Közép-Ázsiában áldást osztottam a tapasztalt -szivességért; itt csak szavaim vannak, de ezek őszinték és szivből -fakadnak. - -London, _september 28-án 1864_. - -VÁMBÉRY ÁRMIN. - - - - -KÉPEK JEGYZÉKE. - - Dervisek Bokharában czimkép - Fogadtatás egy turkman főnöktől a kaspi tenger partján 42 - Kaland a vaddisznókkal 68 - Fél vad ember a pusztában 101 - Az emberfejek árának kifizetése khivában 132 - Átkelés az Oxus folyón 140 - Tebbad (homok-vihar) a sivatagban 152 - Az emir bevonulása Szamarkándba 200 - „Esküszöm ön angol“ 252 - Sátor Közép-Ázsiában 287 - Lófuttatás a menyasszonynyal a tatároknál (Kökbörü) 292 - Vásár lóháton az özbegeknél 312 - Közép-Ázsia szinezett földabrosza. - - - - -TARTALOM. - - -I. RÉSZ. - -I. FEJEZET. - -Täbriszből Teheránba. – Megérkezés Teheránba s fogadtatás a török -követségnél. – Persa és török élet. – Európai követségek s európai -egyének a sah szolgálatában. – Ferrukh khan s a belgiumi, porosz és -olasz követségek. – Herat és tovább-utazásom akadályai. – Kirándulás -Sirazba 1 - -II. FEJEZET. - -Visszatérés Teheránba. – A szunniták, dervisek és hadzsik támogatása a -török követségnél. – A szerző egy Mekkából visszatérő, tatár hadzsikból -álló karavánnal ismerkedik meg. – A különböző utak. – Szerző elhatározza -a hadzsikhoz csatlakozni. – Hadzsi Bilal. – Szerző bemutattatik leendő -utitársainak. – Az utazás a jomutokon s a nagy pusztán keresztül -elhatároztatik 8 - -III. FEJEZET. - -Elindulás Teheránból északkeleti irányban. – A karaván tagjai. – A -siíták gyülölete minden hadzsi iránt. – Mazendran. – Zirab. – Heften. – -Tigrisek és sakálok. – Karatepe 19 - -IV. FEJEZET. - -Karatepe. – Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. – Dervissége -gyanuba vétetik. – A hadzsik élelmiszerekkel látják el magukat a -sivatagon keresztül vezető utra. – Afghan gyarmat. – Nadir sah. – A -kaspi tenger első megpillantása. – Jakub, turkman hajós. – Szerelmi -talizmán. – Hajóraszállás Asura felé. – Út a kaspi tengeren. – Asura -orosz része. – Orosz hadihajó a kaspi tengeren. – Turkman főnök orosz -szolgálatban. – Szerző félelme a felfedeztetéstől. – Megérkezés -Gömüstepébe s a Görgen torkolatánál 28 - -V. FEJEZET. - -Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel fogadtatnak. -– Khandzsan. – Ó görög fal. – Az ulemák befolyása. – Az első mecset, -mely a nomádok közt téglából épittetett. – Persa rabszolgák. – -Kirándulás Gömüstepétől észak-nyugati irányban. – Tatár eljegyzés, -lakoma stb. – A khivai khán kervanbasija a sivatagon át teendő utazáshoz -készül. – A tevéket bérbeadó Iliasz beg. – Alkukötés Khulkhannal. – -Turkmanok expeditiója Persiába lórablásra. – A lórablók visszaérkezése -42 - -VI. FEJEZET. - -Elutazás Gömüstepéből. – Volt gazdánk jelleme. – Turkman sánczok vagy -földhányások. – Kaland vaddisznókkal. – Fensík Gömüstepe északi részén. -– Nomád szokások. – Turkman vendégszeretet. – Az utolsó kecske. – Persa -rabszolga. – A sivatag kezdete. – Turkman feleség és rabszolganő. – -Etrek. – Persa rabszolgák. – Orosz matróz mint rabszolga. – Szándékba -vett szövetség a jomutok és tekke-k között. – Összejövetel a -kervanbasival. – A Kem törzs. – Az elválás Etrektől. – Az afghan -veszedelmet okoz. – A karaván leirása 66 - -VII. FEJEZET. - -A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne irogasson. – Mehemmed -esküje s testvérének nemes magaviselete. – A vezető eltéveszti az utat. -– Körentagi, régi, valószinüleg görög romok. – Kis és nagy Balkan. – Az -Oxus régi medre. – Vérboszú. – A szomjuság kinjai 84 - -VIII. FEJEZET. - -Vihar. – Zergék s vad szamarak. – Megérkezés a kaflankiri fensíkra. – Az -Oxus régi medre. – Barátságos tábor. – Lovasok közeledése. – Gazavat. – -Bevonulás Khivába. – Az afghan gonosz megtámadása. – Találkozás a -khánnal. – Szerző felszólittatik, mutassa meg a török irás mesterségét. -– Tiszteletruhák, jutalmul ellenségek fejeiért. – Foglyok kivégeztetése. -– Különös módja a nők kivégeztetésének. – Kungrat. – A szerző végső -áldása a khánra 105 - -IX. FEJEZET. - -Elutazás Khivából Bokharába. – Három ut. – Godzse. – Khanka. – Az Oxus -és réve. – Nagy hőség. – Surakhan. – Vásár. – Japkenari. – Akkamis. – -Töjebojun. – Sajátságos beszélgetés egy kirghisz asszonynyal a nomád -életről. – Tünüklü. – A tekkéknek alamanja. – A karavan, veszély által -fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. – Kénytelen a sivatagba kicsapni. – -Szomjuság. – Elhulló tevék. – Sorkutuk. – Medemin Bulag. – Egy hadzsi -halála. – Vihar. – Szerző veszedelme. – Vendégszeretet, fogadtatás a -persa rabszolgák között. – A „nemes Bokhara“ első benyomása 136 - -X. FEJEZET. - -Bokhara. – Fogadtatás a tekkiében, az iszlam főszékhelyén. – Ramet bi. – -Bazárok. – Baha-Eddin, Turkesztan nagy szentje. – Szerző ellen kémek -küldetnek ki. – Rövid idő előtt Bokharában volt utazók sorsa. – -Könyvbazár. – A fonalféreg. (Riste). – A város vizzel való ellátása. – -Hajdani s mostani emirek. – Az uralkodó emir háreme, kormánya s -családja. – Rabszolga-rakhely és kereskedés. – Elutazás Bokharából s -látogatás Baha-Eddin sirjánál 157 - -XI. FEJEZET. - -Bokharából Szamarkand felé. – A Csöl Melin nevü kis sivatag. – Az ut -népessége a háboru miatt. – Szamarkand. – Hazreti sah Zinde. – Timur -mecsetje. – Vár (Ark). – Timur elfogadó csarnoka. – Köktas, vagy Timur -trónja. – Különös zsámoly. – Timur és tanitójának sirja. – Szerző -megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. – Korán folióban, -hirszerint Oszmantól, Mohammed irnokától. – Kollegiumok. – Régi -obszervatorium. – Görög és örmény könyvtár, de nem mint állittatik, -Timur által rabolva. – Nyilvános épületek épitési modora, nem khinai, -hanem persa izlésben. – A mai Szamarkand. – Lakossága. – Dehbid. – -Szerző elhatározza, hogy visszatér. – Az emir megérkezése. – Szerző -találkozik vele. – Búcsuzás a hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba 183 - -XII. FEJEZET. - -Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. – Nomádok. – Karsi, a régi -Nakhseb. – Kereskedés és iparczikkek. – Kerki. – Oxus. – Szerző arról -vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. – Erszari turkmanok. – Mezari -serif. – Belkh. – Szerző egy bokharai karavánnal egyesül. – -Rabszolgaság. – Zejd. – Andkhuj. – Jeketut. – Khajrabad. – Majmene. – -Akkale 205 - -XIII. FEJEZET. - -Majmene. – Politikai állása és fontossága. – Az uralkodó fejedelem. – -Féltékenység Bokhara és Kabul közt. – Doszt Mohammed khán. – Isan Ejub -és Molla Khalmurad. – Majmene vár és khánság. – Megszökött orosz -fegyenczek. – Murgab folyó és Bala Murgab. – Dsemsidiek s afghanok. – -Túlságos vám. – Kale no. – Heszare. – Adók és rosz igazgatás Afghaniában -225 - -XIV. FEJEZET. - -Az elpusztult Herat. – Bazár. – Szerző elhagyott helyzete. – Mehemed -Jakub khán, a szerdar. – Afghan sereg. – Találkozás a szerdarral. – Az -afghanok viselete Herat ostrománál. – Nazir naim vezir. – Pénzügyi -viszonyok. – Todd őrnagy. – Moszalla, Hüszejn Mirza szultán sirja. – -Khodsa Abdullah és Doszt Mohammed khán sirja 246 - -XV. FEJEZET. - -Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. – Kuhszun, legutolsó -afghan város. – Alaptalan ijedelem vadszamaraktól. – Vita alatt levő -terület az afghan és persa birtok között. – Az ut sokféle irányban -oszlik el. – Juszuf khán hezare. – Ferimon. – Dolmage ezredes. – Szultán -Murad Mirza herczeg. – Szerző kilétét megirja a herati szerdárnak. – -Sahrud. – Teheran s fogadtatás az ottani török ügyvivő Iszmael -efenditől. – Barátságos fogadtatás mr. Alison s az angol követségtől. – -Találkozás a sahhal. – Kavvan Ud-Daulet s a mervi vereség. – Visszatérés -Trebizondon és Konstantinápolyon át Pestre. – Szerző a khivai mollát -Pesten hagyja és Londonba megy. – Ottani fogadtatása 261 - - -II. RÉSZ. - -XVI. FEJEZET. - -Határok s törzsfelosztás. – Sem uralkodó, sem alattvalók. – Az iszlam. – -Az ez által létesitett változások csak külsőlegesek. – Az akszakalok -magukban hatalom nélküliek. – A mollák befolyása. – A nomád sátrak -szerkezete. – Alamanok s ezek vezetése. – Persa gyávaság. – Turkman -költők. – Troubadourok. – Egyszerü házassági szokások. – Lovak. – -Sirhalmok. – Gyász a halottakért. – A turkmanok történetéből. – -Pillanatnyi politikai és földrajzi fontosságuk 275 - -XVII. FEJEZET. - -Khiva, a főváros. – Főfelosztása, a város kapui s részei. – Bazárok. – -Mecsetek. – Medreszék vagy kollégiumok; alapitásuk, szervezetök s -javadalmazásuk. – Rendőrség. – A khán és kormánya. – Adók. – -Törvényszék. – A khánság. – Csatornák. – Politikai felosztások. – -Termények. – Ipar és kereskedelem. – Utak. – A khánság népessége. – -Özbegek. – Turkmanok. – Karakalpak. – Kaszak (Kirgiszek). – Szart. – -Persák. – Khiva története a XIX. században. – A khánok s nemzetségök 298 - -XVIII. FEJEZET. - -Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. – A Katalin -czárnő által alapitott collegium. – A medreszék rendeltetése nem a -tudomány, hanem a fanatismus élesztése. – Bazárok. – A rendőrségi -rendszer szigorubb, mint bárhol Ázsiában. – A bokharai khánság. – -Lakosok: özbegek, tadsikok, kirgiszek, arabok, merviek, persák, hinduk, -zsidók. – A kormány. – Különféle hivatalnokok. – Politikai felosztás. – -A hadsereg. – A bokharai történet rövid körvonalokban 328 - -XIX. FEJEZET. A KHOKANDI KHÁNSÁG. - -Lakosok. – Felosztás. – Khohand. – Taskend. – Khodsend. – Mergolan, -Endidsan. – Hazretti Turkesztan. – Ós. – Politikai helyzet. – A -legutóbbi háboruk 344 - -XX. FEJEZET. A KHINAI TATÁRSÁG. - -Közlekedés nyugatról. – Közigazgatás. – Lakosok. – Városok 359 - -XXI. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE. - -Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. – A három khánság s a khinai -tatárság utjai 368 - -XXII. FEJEZET. ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL. - -Földmivelés. – Különféle lófajok. – Juhok. – Tevék. – Szamarak. – -Kézműáruk. – A kereskedés főhelyei. – Orosz kereskedés Közép-Ázsiában -378 - -XXIII. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI. - -Belviszonyok Bokhara, Khiva és Khokand között. – Külviszonyok -Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal… 388 - -XXIV. FEJEZET. OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN. - -Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. – Oroszország -előnyomulása a Jaxartesnél 395 - - - - - - -KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS. - - - - -I. FEJEZET. - -TÄBRISZBŐL TEHERÁNBA. – MEGÉRKEZÉS TEHERÁNBA S FOGADTATÁS A TÖRÖK -KÖVETSÉGNÉL. – PERSA ÉS TÖRÖK ÉLET. – EURÓPAI KÖVETSÉGEK S EURÓPAI -EGYÉNEK A SAH SZOLGÁLATÁBAN. – FERRUKH KHÁN S A BELGIUMI, POROSZ ÉS -OLASZ KÖVETSÉGEK. – HERAT ÉS TOVÁBBUTAZÁSOM AKADÁLYAI. – KIRÁNDULÁS -SIRAZBA. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Je marchais, et mes compagnons flottaient comme des branches par -l’effet du sommeil_. – Hugo Victor, _Omaiah-ben Aiëdz-ből_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Emlékezni fog rá, a ki julius közepén Persiában járt, mint örült, midőn -a Täbriszből Teheránba vezető utat már háta megett érzé. Az egész út 15, -vagy a hogy veszszük, 13 karaván-állomás; de az ember borzasztóan -elfárad, amint egy megterhelt öszvéren ülve, az áldásos nap sugarai -alatt kénytelen e nyomorúlt, puszta vidéken, mely egész Persiát -jellemzi, lassan végig baktatni. Keserű csalódás, ha Persiát előbb -Szaadi, Khakani vagy Hafizból tanulmányoztuk, de még sokkal keserűbb, ha -jó ideig a Göthe-féle „West-östlicher Divan“, a Hugo Victor-féle -„Orientales“, vagy Moore Tamás felséges képeiből szőtt ábrándvilágban -ringattuk magunkat! Dzsilodárunknak (karaván-vezető) csak Teherántól két -állomásnyira jutott eszébe, hogy nappal helyett éjjel utazzunk; de ennek -is meg volt rosz oldala, mert Persia hűs éjei nagyon elálmositják az -embert, az állatok lassu léptetése mintha bölcsőringatás volna, s jól -meg kell az embernek fogóznia, sőt gyakran tanácsos magát leköttetnie, -nehogy Morpheust követve egyszerre az éles kövekre hulljon. A keleti, -már beleszokva az örökös kínba, édesen alszik a nyeregben, lovon úgy -mint tevén, öszvéren vagy szamáron, s mindig mosolyra inditott, ha egy -hosszuköntösű persát egy rövid szamár hátán végig nyujtózva láttam. -Lábai majdnem a földet látszanak érinteni s fejét a jámbor állat nyakára -hajtva, egész nyugalomban átaluszik több állomást. Akkor még a szükség, -„a müvészetek anyja“ nem tanitott meg eléggé, s mig utitársaim -legnagyobb része csendesen alva léptetett mellettem, volt időm a -Kervankus és Pervin (fias-tyúk) útját tanulmányozni; és türelmetlenül -tekinték mindig azon vidék felé, merre a Szuheil és Szitare Szubh-nak -(hajnal-csillag) elő kelle tűnnie, a mi a reggel érkezését jelentené, -mert ekkor állomást érünk és kínomnak vége lesz. - -Nem csoda tehát, ha 1862. julius 13-kán, mint egy félig megfőtt hal, -közeledtem Persia fővárosához. Mintegy két angol mértföldnyi távolságra -megállapodtunk, hogy állatainkat egy pataknál megitassuk. Ezáltal -társaim felébredtek és még szemeiket dörzsölve mutaták nekem a tőlünk -északkeletre fekvő Teheránt. Körültekintve, kékes füstöt láttam azon -vidéken, mely hosszú oszlopokban szállt fel, s koronkint egy-egy -világitó kupola tűnt szemembe. Csak később, midőn e fátyol lassankint -eloszlott, részesülheték azon élvezetben, hogy a Dar ül Khilafe-t, a -hatalom székét, mint a persák nevezik, egész meztelen nyomorúságában -láthassam magam előtt. - -A Dervaze No-n keresztül tartám bevonulásomat, s bizonyára nem egyhamar -fogom feledni, mennyi fáradságomba került a szamarak, tevék és öszvérek -tömegén át, melyek szalmával, árpával, persa s európai árukötegekkel -megrakva, a kapu bejáratánál borzasztó rendetlenségben tolongtak, -magamnak utat törnöm. Lábaimat a nyeregben magam alá kapva, s a -többiekhez hasonlóan „khaberdar! khaberdar“-t (vigyázz!) kiáltva, -sikerült végre a városba behatolnom. Nem kevesebb bajjal törtem -keresztül a bazáron, s valóban örültem, midőn végre minden zúzás, ütés -vagy szúrás nélkül a török követség palotájához értem. - -Mi dolgom volt mint magyarnak, kit a Magyar Akademia tudományos -küldetéssel bizott meg Közép-Ázsiában, a török követségnél: azt meg -fogja érteni a t. olvasó, ha ezen úti emlékezéseim előszavát elolvasta; -s ha nem olvasta volna, kérem, tegye meg; ámbár sok ember az előszavakat -haszontalan sallangnak tekintve, nem szokta figyelemre méltatni. Hajdar -efendit, ki akkor a portát képviselte a persa udvarnál, s már ily -minőségben előbb Pétervárott és Párisban működött, még -Konstantinápolyból ismertem; mindazonáltal, hoztam magammal nehány -ajánlólevelet legjobb barátaitól, s a törökök több izben tapasztalt -vendégszeretetében bízva, meg voltam a jó fogadtatásról győződve. A -török követségi palotába tehát azon érzettel léptem, mint leendő -lakhelyembe. Miután az urak már Dsizerben – nyolcz angol mértföldnyire -Teherántól – voltak jajlak-jaikon (nyári szállás), csak ruhát váltottam, -s az álmatlan éjeket kipótolandó, nehány óráig pihentem; aztán egy a -kirándulásra bérbe vett öszvérre ültem, s két óra mulva az efendik közt -voltam, kik pompás selyemsátor alatt rám nézve még pompásabb ebéd -elköltésével valának elfoglalva. A követ úgy, mint a titkárok, a -legbarátságosabban fogadtak; gyorsan helyet csináltak számomra az -asztalnál s nehány percz múlva már javában folyt a beszélgetés -Sztambulról és természeti szépségeiről, a szultánról és kormányáról. Oly -jól esik az embernek, ha Teheránban eszébe jut a Bosporus, s nem csuda, -hogy társalgás közben összehasonlitások történtek a török és persa élet -között. Az első benyomásoknak engedve a költőileg híres Iran borzasztó -sivatagnak, Törökország földi paradicsomnak látszik. A persánál látok -udvarias modort, élénk észt s élczet, melylyel az oszmanli nem bír, de -ebben találtam őszinteséget és becsületességet, melyet a persánál hiába -kerestem. Szép, hogy a persák általában véve költői érzékkel és régi -nemzeti miveltséggel birnak; de én sokkal szebbnek találom, hogy az -oszmanlik mind szorgalmasabban tanulják az európai nyelveket, s nagy -előszeretetet mutatnak a vegytan, természettan és történelem iránt. - -Késő estig tartott a mulatság. Másnap a többi ott székelő europai -követségeknél mutattatám be. Gobineau urat, a franczia császár követét -egy katlan alakú kertben, kis sátorban találtam, hol a hőség roppant -nagy volt, s szinte kedvem jött felkiáltani: ugy kell neki, mit keres a -franczia Persiában? – Mr. Alison már kényelmesebben lakott, a kormánya -által Gulahekben vásárolt kertben; igen barátságos volt irántam, s nem -egyszer volt alkalmam vendégszerető asztalánál azon kérdés felett -gondolkodni: mi oka, hogy az angol követek az őket körülvevő pompa által -mindenütt kitűnnek társaik közől? Az europai diplomatiai testületen -kivül azon időben több franczia s olasz tisztet is láttam Teheránban, s -egy osztrák genie-tisztet, Gasteiger lovagot, kik nem megvetendő -fizetéssel a persa sah szolgálatában álltak. Ezen urak, úgy hallám, -sokat akartak tenni, s a tehetségben nem is volt hiány, de Persia -rendszernélküli kormányzata és a persák aljas ármánykodásai igen kis -körre szoríták működésöket. Ferrukh khán körutat tett volt Europában, -hogy cabinetjeinkkel elhitesse, mennyire szívökön fekszik a persáknak, -hogy az államcsoportozatba beléphessenek; és mindenütt kérte, segítsék -meg őt, hogy arra a csodás hatású elixírre, melyet civilisátiónak -nevezünk, minél gyorsabban szert tehessen. Europai minisztereink elég -jószivüek voltak Ferrukh khánnak, ki hosszu szakállat, hosszu köntöst és -magas kalpagot visel, s teljesen komoly kinézéssel bir, minden szavát -elhinni. Egész Europa azt hitte, Persia már europaisitni akarja magát; -seregenkint vándoroltak oda a katonatisztek, művészek és kézmivesek, sőt -a sah rendkivüli küldöttje visszakapta minden adott etiquettevisitjét -is; ami csak azért történt, mert Persia kormánynak tekintetett, s igy az -illő tiszteletet meg kellett neki adni. A kis Belgium nem csekély -költséggel küldött követet Persiába, hogy ott kereskedelmi szerződéseket -kössön, a kereskedelmi viszonyokat tanulmányozza, s isten tudja még mi -minden szép dolgot vigyen véghez. A követ megjött, s alig hiszem, hogy -az első jelentés, melyet ministeriumának tett, „veni, vidi, vici“-vel -kezdődött volna; s még kevésbbé hiszem, hogy kedve volna másodszor is -meglátogatni „la belle Perse“-t. Belgiumot Poroszország követte. A tudós -diplomata, báró Minutoli, kire e küldetés bizatott, nem is jött többé -vissza. A tudományszomj déli Persiába vitte, és két napi járó földre a -mennyei Siraztól, – amint a persák nevezik, – a rosz lég áldozata lett. -Most e városban nyugszik a Bagi Takht megett, nehány száz lépésnyire -Hafiz és Szaaditól. - -Nehány nappal utánnam érkezett meg az új olasz királyság követsége. Több -mint húsz személyből állt, s egy diplomatico-katonai, és egy tudományos -osztályra vala felosztva. Czéljai mindig titok maradtak előttem; -fogadtatásáról ugyan beszélhetnék holmit, de hadd maradjon ez máskorra, -most foglalkozzunk inkább az előkészületekkel utazásunkhoz. - -A török követségnél, jóltevőim szives előzékenysége oly helyzetbe -hozott, mely egy leendő kolduló dervishez nem igen illett. De a kényelem -valóban kellemetlen volt rám nézve, s tiz napi pihenés után Teheránban -hajlandó lettem volna utamat Meseden és Heraton keresztül rögtön -folytatni, ha oly akadályok, melyektől már előre féltem, csakugyan be -nem következnek. Azon időben ugyanis, midőn Konstantinápolyból eljöttem, -a napi sajtóban hirét vettem azon háborunak, melyet Doszt Mohammed khán, -veje és előbbi herati hűbérese Szultán Ahmed khán, ellen viselt; mert ez -elpártolva tőle, a persa sah souverainitását elismerte. Europai -lapjaink, azt hivém, túlozzák a dolgot, s az egész esemény nem nagyon -ijesztett meg; nem tekintém azt akadálynak s utamra indulék. Itt -Teheránban azonban, csak 32 napi járóföldre a csatatértől, legnagyobb -sajnálattal hallám, hogy a háború miatt azon vidékeken a közlekedés meg -van szakadva, s hogy, mióta az ostrom megkezdetett, egyetlen egy karaván -sem, – annál kevésbbé egyes utazó – érkezett meg Heratból, vagy ment -volna oda. Maguk a persák sem merték életöket s vagyonukat koczkáztatni; -és még több oka volt félni az europainak, kinek idegen vonásai azon vad -ázsiai tartományokban bizonyosan feltünnének, amint még békés időben is -nagy feltünést okoz megjelenése; most azonban kémnek tartatván, az -afganok által kétségtelenül megöletnék. A dolog világos volt, csakhamar -belátám, miszerint ily körülmények közt utamat rögtön nem folytathatom; -s egyszersmind azért, hogy ne épen tél közepén érjek Bokharába, -Közép-Ázsia sivatagjaiba, elhatárzám utamat a következő márcziusig -elhalasztani. Akkor a szép évszak még előttem lesz, s addig a politikai -viszályok, melyek most Heratot, Közép-Ázsia e kapuját, eltorlaszolják, -talán szintén meg fognak szűnni. - -Szeptember elején hajoltam meg ekép a szükség parancsai előtt; s az -olvasó képzelheti, mily kellemetlen lehetett rám nézve öt-hat hónapot -töltenem oly országban, mely csak másodrangú érdekkel birt rám nézve, s -melyről már sokan és jól irtak. Nem, hogy Persiát tanulmányozzam, hanem -hogy a jövőmre károssá válható nyugalmat elkerüljem, hagytam el mint -féligmeddig dervis, a vendégszerető törököket, Iszpahanon át Sirazba -mentem, s igy legalább volt alkalmam a régi irani cultura annyiszor -leirt emlékeit láthatni. - - - - -II. FEJEZET. - -VISSZATÉRÉS TEHERÁNBA. – A SZUNNITÁK, DERVISEK ÉS HADZSIK TÁMOGATÁSA A -TÖRÖK KÖVETSÉGNÉL. – A SZERZŐ EGY MEKKÁBÓL VISSZATÉRŐ, TATÁR HADZSIKBÓL -ÁLLÓ KARAVÁNNAL ISMERKEDIK MEG. – A KÜLÖNBÖZŐ UTAK. – SZERZŐ ELHATÁROZZA -A HADZSIKHOZ CSATLAKOZNI. – HADZSI BILAL. – SZERZŐ BEMUTATTATIK LEENDŐ -UTITÁRSAINAK. – AZ UTAZÁS A JOMUTOKON S A NAGY PUSZTÁN KERESZTÜL -ELHATÁROZTATIK. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_A párthusok elvnek tartották, hogy senki idegennek az átjárást földükön -meg nem engedik._ Heeren: _Handbuch der Alten Geschichte_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Már 1863. évi január közepe táján ismét Teheránban voltam, török -jóltevőim vendégszerető körében. Most természetesen máskép állt a dolog -a készületekkel, máskép az elhatározással; megúntam a hiábavaló -várakozást s elszántam magamat, hogy kerüljön bár a legnagyobb -áldozatokba, hozzáfogok tervem létesítéséhez. A követségnél régi szokás -volt az évenkint Bokharából, Khívából és Khokandból Persián keresztül -nagy számmal a török birodalom felé utazó hadzsikat és derviseket -valamivel segíteni, ami valódi jótétemény e szegény szunnita koldusokra -nézve Persiában, kiknek a siíta persák soha egy fillért nem adnak. A -követségi palotának tehát hetenkint megvoltak vendégei a távol -Turkesztanból, s nekem mindig nagy örömemre szolgált, ha egy ily rongyos -vad tatárt szobámba híhattam, ki aztán annyi érdekest beszélt hazájáról, -s kinek társalgása különös becscsel bírt philologiai studiumaimra nézve. -Ezen emberek roppantul bámulták irántok tanusított előzékenységemet, -mert czéljaimról persze nem is álmodtak, s a karavanszerajban, melyet -átvonuláskor érinteni szoktak, csakhamar azon hír terjedt el, hogy -Hajdar efendi, a szultán követe nemesszívű ugyan, de Resid efendi – -(saját csekélységemnek álneve) a dervisekkel testvérekként bánik, s -titokban talán maga is az. - -Ilyen hírben állván, nem volt okom csudálkozni, hogy az átutazó dervisek -előbb jöttek hozzám, s csak aztán mentek a ministerhez, mert ennél -gyakran nem nyerhettek fogadtatást, s csak az én közbenjárásomra -kaphatták meg a nekik járó obulust, vagy érhették el egyéb vágyaikat. -Igy, márczius huszadikán négy hadzsi jött hozzám azon kéréssel, mutatnám -be őket a sultán képviselőjének, mert panaszt akarnak emelni a persák -ellen, kik Mekkából visszatértökben Hamadannál megvették rajtuk a -Szunni-adót, melynek szedését a szultán már rég megtiltá, s melyet maga -a persa sah sem helyesel.[2] „Nem akarunk pénzt ő excellentiájától, -mondák, csak azt akarjuk, hogy szunnita földieink ezentúl ne fizessenek -vámot, mikor a szent helyeket látogatni járnak.“ Ez önzetlen szavak egy -keleti ember szájából feltüntek előttem, keményen szemök közé néztem vad -vendégeimnek, és meg kell vallanom, hogy elvadultságuk és szegényes -öltönyeik daczára valami nemességet láttam bennök, s első percztől fogva -titkos vonzalmat éreztem irántok. Jó ideig beszélgettem velök, hogy -megtudhassak holmit társaikról, az utról, melyet távol hazájoktól -Mekkáig megjártak, s az irányról, melyen most Teheránból kiérve haladni -akarnak. Szószólójuk többnyire egy, chinai Tatárországból, mely -Kis-Bokharának is neveztetik, való hadzsi volt, ki rongyait egy új zöld -dsubbe-val (felső posztó ruha) takará be, fején óriási fehér turbánt -viselt, s eleven tüzű szemeivel a többieken gyakorolt felsőbbséget -minden pillanatban kitünteté. Bemutatván magát, mint az akszui (Akszu -chinai Tatárországnak egy tartománya) vang (chinai kormányzó) imámját, -ki már másodszor látogatá meg a szent sírt, s igy kétszeres hadzsi lett, -megismertetett egy másik, hozzá legközelebb ülő társával, s tudtomra -adá, hogy a jelenlevők a 24 lelket számláló kis hadzsi-karaván fejeinek -tekintendők. „Társaságunk, mondá a szóló, ifjak és öregekből, gazdagok -és szegényekből, jámbor emberek és laikusokból áll, s mégis a legnagyobb -egyetértésben élünk egymással, mert mindnyájan Khokand és Kasgarból -valók[3] vagyunk – és bokharaiak, ezen viperái az emberiségnek, -nincsenek köztünk.“ Közép-Ázsia őzbeg (tatár) törzseinek ellenséges -indulata a tadsikok (a persa őslakosság) iránt rég ismeretes volt már -előttem; nem akartam tehát e tárgyról tovább kérdezősködni, s inkább -azon tervet tudakoltam, mely szerint vissza való utjokat intézni -szándékoznak. „Innen hazánkba, magyarázák a tatárok, négy út vezet; az -egyik Asztrakhanon, Orenburgon s Bokharán keresztül; a másik Meseden, -Heraton és Bokharán; a harmadik Mesed, Merv és Bokharán; a negyedik a -turkman sivatagon, Khíván és Bokharán át. Az első kettő nekünk nagyon -drága; aztán most a herati háboru is nagy akadály; a két utóbbi út ugyan -nagyon veszélyes, de mégis ezek közől kell egyet választanunk, s erre -nézve tőled is kérünk tanácsot.“ - -Már egy óra óta beszélgettem velök, nyiltszívüségök megtetszett; s ámbár -az idegen faj feltűnő vonásai, szegényes ruha, s a fáradságos utak -temérdek nyomoraitól ezen emberek egészen vad, szinte ijesztő kinézéssel -birtak, még sem állhattam ellen azon gondolatnak: nem volna-e jó, ha e -zarándokok társaságában tenném meg közép-ázsiai utamat? ők, mint -bennszülöttek, legjobb mentoraim lehetnének, azonkivül Resid efendi -dervisnek tartanak, mint ilyet láttak a török követségnél, s nem a -legjobb lábon állnak Bokharával, Közép-Ázsia ezen egyetlen városával, -melytől magam is féltem, mert elődeim szerencsétlen sorsa attól félnem -megtanított. Nem haboztam azonban sokáig, és közlém velök tervemet. -Tudtam, hogy okaimat fogják kérdezni, s az olvasó képzelheti, hogy e -törzsökös keletieknek nem beszélhettem tudományos czélokról; ők -nevetségesnek találták volna, hogy egy efendit, azaz egy urat, ily -abstrakt czél annyi veszélylyel s fáradsággal daczolásra bírjon; sőt -talán okot leltek volna benne a gyanúra. A keleti nem ismeri a -tudományszomjat, s nem is hiszi annak létezését; s miután e közép-ázsiai -fanatikus muzulmánok nézeteivel nem akarék ily rideg ellentétbe jőni, -hazugsághoz kelle folyamodnom, mely társaimnak is hízelegjen és saját -czélomat is elősegítse. Azt mondám tehát nekik, hogy rég át vagyok hatva -azon csendes, bár forró vágytól, Turkesztant, (Közép-Ázsia) ezen még -egyetlen székhelyét a meg nem hamisított iszlam erénynek, meglátni, s -Khíva, Bokhara és Szamarkand szenteit meglátogatni. Ezen gondolat, -folytatám tovább, hozott ide Rumból (Törökország), már egy év óta várok -Persiában, és hálát adok Istennek, hogy ily utitársakat küld számomra, -kikkel most már folytathatom utamat, és elérhetem kitüzött czélomat. - -Bevégezvén beszédemet, a jó tatárok meglepetten tekintének egymásra, de -csakhamar magukhoz tértek utazási szándékom feletti bámulatukból s azt -mondták, hogy most már biztosan tudják, amit azelőtt csak sejtettek, t. -i. hogy dervis vagyok, s nagyon örülnek, ha méltóknak találom őket azon -barátságra, hogy oly hosszú és veszélyes uton velök menni akarok. -„Mindnyájan készek vagyunk nem csak barátaiddá, hanem szolgáiddá is -lenni, mondá hadzsi Bilal, fentemlített szóvivőjök, csak arra kell -figyelmeztetnünk, hogy a turkesztáni utak nem oly biztosak, mint a -persiaiak s törökországiak. A mi utunkon gyakran heteken át nem találunk -házat, kenyeret, sőt egy csepp ivóvizet sem; s ehez járul még az, hogy -félnünk kell, nehogy agyonveressünk, elfogassunk s eladassunk, vagy a -homokzivatarok által eltemettessünk. Gondold meg jól efendi, a mit tenni -akarsz! később meg találnád bánni, s mi nem akarnók, hogy minket okozz -szerencsétlenségedért. Azonkivül ne feledd, hogy földieink otthon -tapasztalas és világismeret tekintetében sokkal hátrább állnak -nálunknál, s minden vendégszeretet daczára a távolról jövő idegent -folyton gyanús szemmel nézik. Aztán, mikép fogsz visszautazni egyedül, -nálunk nélkül?“ - -Könnyen felfogható, hogy e szavak nagyon hatottak rám, – de szándékomat -meg nem rendíthették. Eloszlatám barátim aggodalmait, beszéltem nekik -régebben kiállott fáradalmakról, ellenszenvemről a földi kényelmek, s -különösen ezen franczia ruhák iránt, melyeket ex officio kellett -viselnünk. „Ismerem e világ vendégfogadó-jellemét[4], mondám, melyben -létezésünknek csak nehány napjára veszünk szállást, s hamar kiköltözünk -belőle, hogy másoknak helyet adjunk; és kaczagom a mostani muzulmánokat, -kik nem csak a holnapról, hanem tíz évvel előre is akarnak gondoskodni. -Igen barátim, vigyetek magatokkal, nekem el kell mennem a tévedésnek e -bűnfészkéből, melyet már tökéletesen meguntam.“ - -Ez elég volt; ellenkezni ugy sem akartak. A derviskaraván fejei rögtön -felfogadtak utitársnak, kölcsönösen megöleltük, megcsókoltuk egymást, -miben persze nem csekély önlegyőzésre volt szükségem, midőn e minden -képzelhető illatú ruhák és testekkel oly közeli érintkezésbe kellett -jönnöm. A dolog tehát már tisztában volt, csak Hajdar efendit, -jóltevőmet kelle még meglátogatnom, vele szándékomat közölnöm és -támogatását, különösen ajánlatát a hadzsik előtt kikérnem, kiket -ugyanekkor szándékom volt neki bemutatni. - -Tervem eleinte természetesen ellenzésre talált. Őrültnek mondtak, hogy -oda akarok menni, ahonnan elődeim közől még egy sem tért vissza, s ami -több, oly emberek társaságában, kik képesek egy fillérért megölni. A -legborzasztóbb képeket rajzolták lelkem elé, de belátván, hogy minden -igyekezet, tervemtől eltántorítani, sikeretlen, végre tanácsokat adtak, -s iparkodtak amennyire csak lehet, segíteni rajtam. Hajdar efendi -elfogadá a hadzsikat, rendbehozta ügyeiket, elmondá nekik szándékomat -épen oly módon, mint én azt elbeszéltem volt, s azon megjegyzéssel -ajánlott vendégszeretetökbe, hogy viszontszivességet remélhetnek, mert -aki rájuk bízza magát, efendi, a szultán titoknoka. – Nem voltam jelen a -látogatáson, de hallám, hogy hűséget igértek. A t. olvasó látni fogja, -mily becsülettel tarták meg szavukat, mikép menté meg a nemes török -követ pártfogása életemet, melyet annyi veszély fenyegetett, s mikép -mindig hadzsitársaim hűsége mentett ki rosz helyzetemből. Később hallám, -hogy Hajdar efendi társalgásközben, Bokharáról levén szó, kifejezé -rosszalását az emir[5] politikája felett, ami társaimat, kik hasonló -nézeten voltak, nagyon megörvendezteté. Aztán a minden vagyon -nélkülieket tudakolta közőlök, s ezeknek mintegy 15 aranyat adott. Nagy -segély volt ez oly embereknek, kik kenyéren s vizen kívül más kényelmet -nem keresnek a világon. - -Elindulásunk nyolczadnapra tüzetett ki. Ezalatt hadzsi Bilal -szorgalmasan meglátogatott; bemutatá földieit Akszuból, Jarkend és -Kasgarból, kik jobban hasonlítottak borzasztóan eltorzitott -csavargókhoz, mint jámbor zarándokokhoz. Különös érdekkel viseltetett -azonban fogadott fia, Abdul Kader, egy 25 éves kamasz iránt, kit -famulusomnak ajánlott. „Hű, de ügyetlen ficzkó, szólt hadzsi Bilal, -sokat tanulhat tőled, csak szolgáltasd magad az úton általa, fog ő neked -kenyeret sütni és theát főzni, nagyon jól ért hozzá.“ Hadzsi Bilal -tulajdonképeni szándéka az volt, hogy Abdul Kader nekem necsak kenyeret -süssön, hanem segítsen azt megenni is, mert még egy másik fogadott fia -is volt vele az úton, s a gyaloglásban kiéhezett két legény nagy teher -volt ránézve. Megigérém, hogy elfogadom az ajánlatot, mi őt nagyon -megörvendezteté. Őszintén szólva, hadzsi Bilal gyakori látogatásai -gyanút költhettek volna bennem, s könnyen azon gondolatra jöhettem -volna: ez az ember azt hiszi, hogy jó fogást tett rajtad, s azért -iparkodik ennyire téged magával vihetni, mert fél, hogy még el találnál -állani szándékodtól. – De nem, nem akartam s nem is volt szabad -gyanakodnom, s hogy határtalan bizalmamról meggyőzzem, megmutatám neki -azon kevés pénzt, melyet az útra magammal vittem, s kértem, mondja el -pontosan, mily alakot s öltönyt, mily modort és szokásokat kell -felvennem, hogy társaimhoz a lehetőleg hasonló legyek, s így a -szünteleni feltünést elkerülhessem. E kérés neki nagyon megtetszett, s -könnyen képzelhető, hogy a tanitás kissé különös volt. Mindenekelőtt -tanácslá, borotváltassam le fejemet, mostani europai török ruháimat -cseréljem fel bokharaiakkal, s ágyneműt, fehér ruhát s minden eféle -fényűzési czikket amennyire lehet, ne vigyek magammal. Híven követém -tanácsait, s az equipirozás nem sokba kerülvén, hamar meg voltam vele, -és három nappal a kitűzött határidő előtt már készen valék nagy utamra -indulni. - -Ezalatt egyszer elmentem a karavanszerajba, hol utitársaim szállva -voltak, nekik a látogatást visszaadni. Két kis cellában laktak, az -egyikben tizennégyen, a másikban tizen. Az első benyomást, melyet e -nyomorral és szenynyel telt lyukak reám tettek, sohsem fogom feledni. -Kevés birta közőlök az utat a maga emberségéből megtenni, nagyobb részt -koldulásra szorultak. Oly foglalkozásban találtam őket, melynek -leirásával nem akarok a t. olvasóban undort gerjeszteni, s melyre később -én is rákényszerültem. A legszivélyesebben fogadtak, zöld théát -készitettek számomra, s csak pokoli kín közt birtam egy nagy bokharai -csészét tele e czukortalan zöldes vízzel meginni, mire nagykegyesen még -egy másodikkal is megkináltak, de már erre bocsánatot kértem. Itt volt -alkalmam valamennyi utitársammal összeölelkezni, mindegyik testvérnek -nézett s nevezett, s miután mindenikkel még külön kenyeret törtem, -leültünk egy körbe, véglegesen elhatározni az irányt, a mely felé menni -fogunk. – Mint már fennebb emlitém, két út közől kellett választanunk. -Mindkettő veszélyes volt, mert azon sivatagon kelle keresztül mennünk, -melyen a turkmanok tanyáznak, s a lényeges különbség csak a törzsök -különféleségében volt, melyek annak egyik és másik részét lakták. Az -egyik út, Meseden, Merven és Bokharán keresztül a legbiztosabb lett -volna, de itt a Tekketörzsön, legvadabbján minden turkmanoknak kellett -volna áthatolnunk, kik senkit sem kimélnek, s magát a prófétát is -eladnák rabszolgául, ha kezeikbe esnék. A másik részen a Jomut -turkmanok, egy becsületes és vendégszerető népek laknak, de itt egy 40 -állomásnyi sivatag terült el, melyen egy csepp ivóvizet sem találni. Ne -hány megjegyzés után a jomut törzs között s a nagy sivatagon, Khíván és -Bokharán át vezető utat választottuk. „Jobb az elemek, mint az emberek -gonoszságával megküzdeni,“ vélték barátaim. „Isten kegyelmes, mi az ő -utját járjuk, s bizonyára nem fog elhagyni.“ A határozat megerősitéseül -hadzsi Bilal elmondá az esküt; amíg beszélt, mindnyájan égnek tartottuk -kezeinket, s mikor elhallgatott, kiki szakállát fogta meg, és hangosan -rámondta az áment. Felkeltünk ülőhelyeinkről, s ők felszólitottak, hogy -holnapután korán reggel jönnék el, hogy elindulhassunk. Hazatértem, s e -két napon át a legnagyobb, s a leghevesebb küzdelem volt lelkemben. Még -egy pillantást veték a fenyegető veszélyekre, s azon eredményekre, -melyek utamból származhatnak. Keresni akartam okokat, melyek ily merész -lépést igazolhatnának; de szinte mámorban valék, gondolkozásra képtelen. -Hiába figyelmeztettek utitársaim álarczos gazságukra, hiába rémitgettek -Conolly, Stoddart és Moorcroft szerencsétlen sorsával, Blocqueville nem -rég történt esetével, ki a turkmanok kezeibe esett, s kit aztán tizezer -aranyon kellett a rabszolgaságból kiváltani. Mindez véletlen volt -előttem, s nem birt elrettenteni. Csak egy aggodalmam volt: lesz-e elég -physikai erőm, ellenállhatni az elemek viszontagságainak, az idegen -tápláléknak, a folytonos szabad ég alatt lételnek silány öltözetben, -ágynemű nélkül; s miként fogok béna lábammal, mely oly könnyen -elfáraszt, gyalogolni tudni? – S csak is ebben áll mind az, ami utamban -merényletnek nevezhető. - -Mi győzött e lelkiharczban, felesleges emlitenem. Indulásom előtti este -búcsut vevék barátaimtól a török követségnél. Utazásom titkát csak -ketten birták, s mig az europai gyarmat azt hitte, hogy Mesedbe megyek, -elhagytam Teheránt, hogy Asztrabad és a Kaspi tenger felé folytassam -utamat. - - - - -III. FEJEZET. - -ELINDULÁS TEHERÁNBÓL ÉSZAKKELETI IRÁNYBAN. – A KARAVÁN TAGJAI. – A -SIÍTÁK GYÜLÖLETE MINDEN HADZSI IRÁNT. – MAZENDRAN. – ZIRAB. – HEFTEN. – -TIGRISEK ÉS SAKÁLOK. – SZARI. – KARATEPE. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Beyond the Caspian ’s iron gates._ – Moore. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Márczius 28-kán, jókor reggel megjelentem a karavánszerajban, mint -kitüzött gyülhelyen. Barátaim közől azok, kik a persa határig birtak egy -öszvért vagy szamarat bérleni, már felcsizmázva, felsarkantyúzva készen -álltak, a gyaloglók is felvették már csarukjokat, – a mi igen czélszerü -lábbeli volna gyalogság számára, – és szent datolyafa-botjaikkal -kezökben, türelmetlenül látszottak a jelt várni az indulásra. Nagy -bámulatomra láttam itt, hogy azon nyomorult ruha, melyet Teheránban -viseltek, városi-, tehát díszöltözetük volt. Ezt kimélendő, mindenki -utiruháját vette föl, mely ezer meg ezer darab rongyból állt, derékon -egy darab kötéllel átkötve. Tegnap koldusnak tartám magamat uj -ruházatomban; de ma, társaim között beillettem volna biboros királynak. -Végre hadzsi Bilal felemelé kezeit az indulási áldásra, s alig fogta meg -mindenki szakállát, hogy rámondja az áment, a gyaloglók kirohantak a -kapun, hogy minket lovaglókat, illetőleg szamaragolókat megelőzzenek. -Utitervünk szerint Teherántól északkeletnek tartva, Szari felé kellett -mennünk, hova nyolcz állomás után reméltünk elérni. Dsadserud és -Firuzkuh felé fordultunk tehát, Tausan-Tepét, a király kis -vadászkastélyát balra hagytuk s egy óra mulva azon hegyszorulat -bejáratánál voltunk, honnan utóljára lehet a teheráni síkon végig -tekinteni. Nem állhattam meg, hogy még egyszer vissza ne forduljak. A -nap már egy lándzsányi magasra volt, a mint a keletiek mondják, és -sugarai nemcsak Teheránt, hanem Abdul Azim sah kupoláját is beragyogták. -– Teheránban ez időben már a természet is virágzik, s meg kell vallanom, -hogy e város, mely a mult évben oda érkezésemkor oly kellemetlen -benyomást tett rám, most elragadó szépnek tetszett előttem. E -tekintettel istenhozzádat mondék a szép europai civilisatió legszélső -előőrsének, hogy oda menjek, a hol a vadság s barbarság szélsőségeit -fogom találni. Mélyen meg valék hatva, s nehogy társaim észrevegyék -megilletődésemet, gyorsan befordítám öszvéremet a hegyszorosba, melynek -falára már felirva láttam számomra e setét jelmondatot: Lasciate ogni -speranza! - -Társaim ezalatt hangosan elkezdték recitálni a koránt és telkineket -(hymnusok) énekelni, mint valódi zarándokokhoz illik. Nekem elnézték, -hogy nem vettem részt e foglalkozásban, mert tudták, hogy a rumik -(oszmanok) nincsenek oly szigoru vallásosan nevelve, mint Turkesztan -lakói; de remélték, hogy társaságuk lassanként majd engem is fel fog -lelkesíteni. Ezalatt lassan léptetve megyek utánok, s bemutatom őket az -olvasónak, mert igen sokáig fogunk velök utazni, s mert ők valóban a -legbecsületesebb emberek voltak, kikkel e vidéken találkoztam. A karaván -tagjai valának: 1) hadzsi Bilal Akszuból (Chinai-Tatárország), ugyane -tartomány chinai muzulmán kormányzójának udvari imamja. Vele voltak -fogadott fiai; 2) hadzsi Isza, 16 éves ficzkó és 3) hadzsi Abdul Kader, -kit már emliték. A társaságot, ugyszólván, hadzsi Bilal védnöksége alatt -képezték továbbá 4) hadzsi Juszuf, gazdag chinai-tatár paraszt -unokaöcscse, 5) hadzsi Alival, egy tiz éves végtelen piczi kirghizszemü -fiuval. E kettőnek még 80 arany utiköltsége volt, s azért gazdagoknak -mondattak, ámbár e gazdagság nagy titokban tartatott. Ketten béreltek -egy lovat, s mig az egyik a nyeregben ült, a másik mellette gyalogolt; -6) hadzsi Ahmed, egy szegény mollah, ki koldusbotra támaszkodva végzé -zarándoklását. Ugyanez, és hasonló körülmények közt volt 7) hadzsi -Haszan, kinek apja utközben meghalt, s ki most szegény árván tért haza; -8) hadzsi Jakub, hivatásánál fogva koldus, mely mesterséget apjától -örökölte; 9) idősb hadzsi Kurban, tulajdonképen paraszt, ki köszörülő -kerekével egyszer egész Ázsiát bevándorolta, Konstantinápolyig s Mekkáig -máskor Tibeten át Kalkuttába, ismét máskor a kirghiz sivatagon keresztül -Orenburgig s Taganrogig barangolt; 10) ifj. hadzsi Kurban, ki szintén -utközben veszté el atyját, s ennek testvérei; 11) hadzsi Szaid és 12) -hadzsi Abdur Rahman 14 éves beteges gyermek, kinek lábai Hamadannál a -hóban elfagytak, s ki az egész uton Szamarkandig borzasztóan szenvedett. - -Mindezek Khokandba, Jarkend és Akszuba, tehát chinai Tatárország két -szomszédos kerületébe valók voltak és hadzsi Bilal kiséretét képezték; -13) hadzsi Sejkh Szultan Mahmud, Kasgarból, egy fiatal rajongó tatár, -egy hires szentnek, Hazreti Afaknak családjából, kinek sirja Kasgarban -van. Seikh Szultán Mahmud barátomnak apja költő volt, minden -igyekezetének czélja Mekka vala, s midőn sok évi szenvedés után végre a -szent várost meglátta, meghalt benne. Fiát tehát kettős czél vezette -volt ez utra: el akart zarándokolni a prófétának s apjának sirjához. -Vele voltak 14) hadzsi Huszejn, rokona és 15) hadzsi Ahmed, volt chinai -katona a sivai ezredből, mely muskétákkal van fölfegyverezve és -muszulmanokból áll. - -A khokandi khánságból valók voltak 16) hadzsi Szalih Chalife, ki az -Isant, azaz a sejkh czimet iparkodott elnyerni, s igy a fél papi rendhez -tartozott; áldott jó ember, kire még gyakrabban visszatérünk. Őt -kisérték: fia 17) hadzsi Abdul Baki s öcscse 18) hadzsi Abdul Kader, aki -meds’zub, vagy is az isten iránti szeretettől elragadott ember volt; -kinek, ha 2000-szer egymásután Allah-t kiáltott, szája tajtékzani -kezdett, s igy a legboldogabb állapotba jutott. (Mi europaiak ezt -nyavalyatörésnek nevezzük, – de lesz még szó róla.) 19) Hadzsi Kari -Meszud. Kari annyit jelent, mint Törökországban Hafiz, azaz oly ember, -ki az egész koránt könyv nélkül tudja; 20) ennek fia hadzsi Gajaseddin, -21) hadzsi Mirza Ali és 22) hadzsi Ahrarkuli, kiknek még maradt -valamijök utiköltségükből, s kik most közösen béreltek egy szamarat; 23) -hadzsi Nur Mohammed, kereskedő, ki már másodszor volt Mekkában, de -mindig más helyett. - -Igy folytatók utunkat az elburzi hegyláncz mindig emelkedő magaslatain. -Barátaim észrevették lehangoltságomat s vigasztalni iparkodtak; -különösen hadzsi Szalih bátoritott, s biztositott, hogy mindnyájan -testvérként szeretnek. „Csak segitsen meg Isten, hogy minélelőbb -kiérjünk a siíta eretnekek országából, aztán a szunnita turkmanok, -törzs- és hitrokonaink közt majd jól megélünk.“ Csakugyan szebb jövőt -reméltem s paripámat sebesebb haladásra nógatám, hogy szegény társaim -közé keveredhessem, kik elűl gyalogoltak. Félóra alatt utolértem őket s -láttam, mily jókedvüen gyalogolnak, ámbár már egyszer megtették az utat -Turkesztanból Mekkába, s most onnan ismét gyalog térnek vissza. Nehányan -víg dalokat énekeltek, melyek nagyon hasonlitottak a magyar népdalokhoz, -mások kalandokat beszéltek el, melyeket vándorlásaikon átéltek. Nagyon -érdekelt e mulatság, melyből e népek felfogási módját ismerhetém meg. A -mint Teheránt elhagytam, teljesen a közép-ázsiai életben találtam -magamat. - -Mialatt felváltva, egyikkel másikkal beszélgettem, a szokott marsokban -folytatók utunkat. Nappal meglehetős meleg volt, bár korán reggel, -különösen a hegyes vidékeken, nagyon fagyott, annyira, hogy vékony -ruhámban nem birtam kiállani lóháton s le kelle szállnom, hogy kissé -felmelegedjem. Lovamat egy gyalogoló hadzsinak adtam, ki ezért botját -engedte át nekem, s hosszu távolságra kisértem a gyaloglókat, kik -folyton a legélénkebben beszéltek hazájokról, s midőn Mergolan, Namengan -és Khokand kertjei felett eléggé fellelkesültek, egy telkin éneklésébe -fogtak; melyben én is résztvevék, leghangosabban kiáltva annak -refrainjét: Allah! ja Allah! – Az ifjak minden ily közeledési kisérletet -elbeszéltek az öregeknek, s ezek nagyon örültek és váltig mondogatták: -„hadzsi Resid (ez volt mostani nevem) valódi dervis, belőle még minden -válhatik.“ - -Négy napi járás után Firuzkuhba értünk, mely meglehetős magasan fekszik, -s utja igen fáradságos. A város egy hegy tövében fekszik, melyen egy a -Sah-Nameh-ben emlitett vár áll, – most már romban, – s arról nevezetes, -hogy itt végződik az Arak-Adsemi tartomány és kezdődik Mazendran. Másnap -reggel egyenesen északi irányban folytattuk utunkat, s alig haladtunk -három négy óráig, elértük a nagy hegyszoros torkolatát, mely a -tulajdonképeni Mazendrant teszi s közel a Kaspi tengerig terjed. Az -utazó alig halad nehány lépésnyire a hegy tetején fekvő karavánszerajtól -lefelé, s a sivár, puszta vidéket buja növényzet váltja fel. Nem is -hinné az ember, hogy Persiában van, amint maga körül mindenütt az ős -erdőket s a legszebb zöldet látja. Mazendran szépségeit nem akarom -leirni, mert oly mesteri tollak, mint Frazer, Conolly és Burneséi már -eleget irtak róla. Midőn én benne jártam, Mazendran diszruháját öltötte -volt fel, a szép tavasz ragyogó köntösét, s valóban elragadóan szép -volt. E varázsszerü hatás a bú végső szikráját is elfojtá lelkemben. A -természet nagyszerüsége feledteté velem vállalatom veszélyeit, s édes -álmokba ringatott azon idegen, ismeretlen országokról, melyeket be fogok -járni, s azon különbféle nemzetek, erkölcsök és szokásokról, miket látni -fogok. Azon vidékeken, gondolám magamban, a természet mindenesetre -kiáltó ellentétben lesz avval, amit most látok, mert megmérhetlen -sivatagok, beláthatlan sikságok, hetekig tartó vizhiány várnak rám, – s -épen azért kettős volt az élvezet. - -Társaimra sem maradt Mazendran benyomás nélkül; csak azt sajnálták, hogy -e szép Dzsennet (paradicsom) az eretnek siíták kezében van. „Különös, -mondá hadzsi Bilal, hogy a világ minden szép országát a hitetlenek -birják.“ Nem hiába mondja a próféta: „Ed-dünja szidsn ül-mumenin ve -dsennet ül-kafirin.“ (E világ fogház a hivőkre és paradicsom a -hitetlenekre nézve.) Bizonyságul Hindosztant emlité, hol az ingilizek -uralkodnak, Oroszország szépségeit, melyeket maga is látott és -Frengisztant, melyet a földi paradicsomnak mondtak előtte. Hadzsi -Szultan Mahmud a társaság vigasztalására az Ós (Khokand határa) és -Kasgar közt fekvő hegyi vidéket emlité. Sokkal szebbnek állitá ezt -Mazendrannál, de nem igen hittem szavait. - -Zirab állomásnál a mazendráni hegyszoros éjszaki végéhez értünk, s itt -kezdődnek a kaspi tenger partjait belepő nagy erdőségek. Csinált uton -haladtunk, melyet II. Abbasz sah készitetett, mely azonban most már sok -helyen teljesen meg van romolva. Éji szállásunk, hova jókor elértünk, -Heften volt, egy szép csererdő közepében. A fiatalok elmentek forrást -keresni, melyből jó theavizet lehessen meriteni, de egyszerre roppant -jajveszéklést hallottunk; futva jöttek vissza, elmondván, hogy nagy, -csíkos állatokat láttak a forrásnál, melyek közeledtükre hatalmas -ugrásokkal eltávoztak. Elejénte azt hivém, oroszlánok; elővettem tehát -rozsdás kardomat, s a kijelölt irányban, bár jó messzire, két gyönyörű -tigrist pillanték meg, melyek tarka bőre koronkint kilátszott a -sűrüségből. A parasztok azt mondták, hogy igen sok vadállat van az -erdőben, de ritkán támadják meg az embert. Legjobban nyugtalanitottak a -sakálok, melyek ugyan egy bottól is megijednek, de oly mennyiségben -tanyáztak ott, hogy nem birtuk elüzni. A sakálok egész Persiában nem -tartoznak a ritkaságok közé, még Teheránban is gyakran a városba hallik -vonitásuk, de ott nem jönnek oly közel az emberhez, mint ezen erdőkben. -Egész éjjel zaklattak, kézzel lábbal folyton hadonásznom kellett magam -körül, nehogy kenyeres tarisznyámat vagy egyik-másik czipőmet elorozzák. - -Másnap kellett Szarit, Mazendran fővárosát elérnünk. Nem messze ezen -uttól fekszik Seikh Taberszi, hol a babi-k (vallási rajongók, kik -Mohammedet megtagadták, s communismust prédikáltak) sokáig védték -magukat s a környék rémeivé lettek. Itt már a legszebb narancs és -czitrom termett mindenfelé, s a sárgás piros gyümölcs oly jól vette ki -magát a fák setétzöld lombjai közt. Szari maga épen nem szép, de azt -mondják, jelentékeny kereskedést üz. Midőn ezen utolsó persa város -bazárján áthaladtunk, a legkülönfélébb átkok s gúnyolódások zápora -ömlött fejünkre. Feleltem ugyan e szemtelenkedésekre, de a bazár -közepében, több száz siíta közt nem véltem tanácsosnak bottal vagy -karddal fenyegetőzni. Szariban csak addig maradtunk, mig egy napi -utazásra a tenger partjáig lovakat béreltünk. Itt az ut sok ingoványon s -posványon vezet keresztül, melyeken gyalog nem lehet áthatolni. Több -uton lehet innen a tengerhez jutni: Ferahabadon (Parabad, amint a -turkmanok nevezik), Gezen és Karatepén át. Mi ez utóbbit választottuk, -mert itt egy afghan, tehát szunnita gyarmat van; melyben jó fogadtatást -remélhettünk, s melynek nehány lakóját már Szariban igen jó embereknek -tapasztaltuk. - -Két napig pihenvén Szariban, elindulánk Karatepe felé, s alkonyatkor, -kilencz óráig tartó fáradságos ut után értünk oda. Már itt van mit félni -a turkmanoktól. Ezek tengeri kalózok, kik naszádjaikat a parton -elrejtve, több órányi távolságra bekalandozzák a partot, s gyakran egy -két megkötözött persával térnek vissza. - - - - -IV. FEJEZET. - -KARETEPE. – EGY AFGHAN, NUR-ULLAH, SZERZŐT MEGVENDÉGELI. – DERVISSÉGE -GYANUBA VÉTETIK. – A HADZSIK ÉLELMISZEREKKEL LÁTJÁK EL MAGUKAT A -SIVATAGON KERESZTÜL VEZETŐ UTRA. – AFGHAN GYARMAT. – NADIR SAH. – A -KASPI TENGER ELSŐ MEGPILLANTÁSA. – JAKUB, TURKMAN HAJÓS. – SZERELMI -TALIZMÁN. – HAJÓRASZÁLLÁS ASURA FELÉ. – UT A KASPI TENGEREN. – ASURA -OROSZ RÉSZE. – OROSZ HADIHAJÓ A KASPI TENGEREN. – TURKMAN FŐNÖK OROSZ -SZOLGÁLATBAN. – SZERZŐ FÉLELME A FELFEDEZTETÉSTŐL. – MEGÉRKEZÉS -GÖMÜSTEPÉBE S A GÖRGEN TORKOLATÁNÁL. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Ultra Caspium sinum quidnam esset, ambiguum aliquamdiu fuit._ – -Pomponius Mela, _De Situ Orbis_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Nur-Ullah, tekintélyes afghan, kivel már Szariban megismerkedtem, midőn -Karatepébe érkeztünk, házába vezetett, s miután vonakodtam minden -társamtól külön lenni, hadzsi Bilalt is meghítta, s nem nyugodott, mig -vendégszeretét el nem fogadám. Elejénte nem tudtam, mi oka e készségnek -a jóltevésben, csak később vettem észre, hogy hallott a teheráni -követtel való ismeretségemről, s szivességét egy ajánló levéllel akarta -megjutalmaztatni, melyet megigértem s meg is adtam neki. - -Alig telepedtem meg szállásán, a szoba megtelt látogatókkal, kik sorba -leguggoltak a fal mellett, nagy szemekkel komolyan rám bámultak, aztán -igy képzett itéleteiket egymásnak elmondták, sőt később hangosan is -nyilvániták utazásom feletti véleményöket. „Nem dervis, mondák -legtöbben, legkevésbbé hasonlít ehez, mert szegényes ruhái igen nagy -ellentétben állnak vonásai és arczbőrével. Amint a hadzsik mondák, -rokona a követnek, ki szultánunktól (e szónál mindnyájan felkeltek) -küldetve Teheránban székel, és Allah tudja mit kereshet ily magas -származásu ember a turkmanok közt Khinában s Bokharában.“ - -Elbámultam ezen emberek szemtelenségén, kik az első lépésnél mindjárt le -akartak álarczozni. De azért tovább játsztam a keletit, mély, ájtatos -gondolatokba merülve ültem, s ugy tevék, mintha mit sem hallottam volna. -Látva, hogy nem akarok részt venni a társalgásban, hadzsi Bilalhoz -fordulának, ki elmondá nekik, hogy én csakugyan efendi, a nagy szultán -hivatalnoka voltam, de isteni lélek szállván meg, visszavonultam a -csalárd világtól s most ziarettel (zarándoklás a szentek sirjaihoz) -töltöm éltemet. Sokan fejöket csóválták, de többé nem lehetett e tárgyat -érinteniök, mert a valódi muszulmannak nem szabad soha kételkednie, ha -ilhamról, azaz isteni lelkesülésről hall; s habár a szóló ugy, mint a -hallgató meg van teljesen győződve, hogy az egész hazugság: ezeknek -mégis Masallah! Masallah! kiáltással kell bámulatukat kifejezniök. -Különben ezen első jelenetből beláthattam, hogy, ámbár még perzsa -földön, mégis már Közép-Ázsia határán valék; mert midőn e csekélyszámu -szunniták bizalmatlan kutatózását láttam, – a mit egész Persiában -sohasem tapasztaltam – elképzelhettem magamnak, mi vár még rám ezen faj -ősi fészkében. Csak két, bámulás és kérdezősködésekkel eltelt óra után -távoztak a vendégek, mire theát késziténk magunknak, aztán nyugodni -mentünk. Aludni akartam, midőn egy turkman ruhába öltözött ember, kit a -családhoz tartozónak hittem, hozzám közelitett, s nagy bizalmasan el -kezdte beszélni, hogy ő már 15 éve jár Khivába kereskedelmi ügyekben, -és, ámbár maga is Khandaharba való, mégis a turkmanokat, őzbegeket és -bokharaiakat jól ismeri, s ha akarom, utazzunk együtt a nagy sivatagon -keresztül, és legyünk barátok. „Kulli mumenin ihvetun“ – (minden hivők -testvérek) felelém neki, megköszöntem barátságát, azon megjegyzéssel, -hogy én mint dervis nagyon szeretem társaimat, kikkel már régóta együtt -utazom. Ő még tovább akart beszélni, de látván, hogy nagyon szeretnék -aludni, eltávozott, s én csakhamar el is aludtam. - -Másnap hallám Nur-Ullahtól, hogy az egy tirjaki, azaz opiumfaló, s -emellett nagyon vásott ficzkó, kit lehetőleg iparkodjam kerülni. -Ugyanekkor figyelmeztetett, hogy itt Karatepében két hónapra lássuk el -magunkat élelmiszerekkel, azaz liszttel s rizszsel, mert a turkmanok -maguk is ide járnak azt vásárolni, s azért legalább Khiváig lássuk el -magunkat kenyérrel. Hadzsi Bilalt biztam meg evvel, s azalatt a falu -közepén levő fekete dombra (törökül Karatepe) mentem, melytől a falu -nevét birja, melynek egyik oldalát persák, a másikat 125–150 afghan -család lakja. Ezen afghan gyarmat, amint mondják, e század elején sokkal -nagyobb volt; Nadir sah, az utolsó ázsiai világostromló által -alapittatott, ki, amint tudva van, afghanokkal és turkmanokkal vitte -végbe legnagyobb hőstetteit. Még mutatták azon helyet a dombon, melyen ő -ült, midőn szemlét tartott azon vad lovasok ezrei felett, kik a nagy -sivatag legtávolabb részeiről, jó lovaikkal és vérszomjas szablyáikkal -zászlai alá sereglettek. Nadir ily alkalommal mindig igen vig volt, és -Karatepének ünnepe vala. Mi volt czélja e szunnita gyarmat alapitásának, -titok előttem, de létezésének hasznát mindjárt beláttam, mert az -afghanok a turkmanokkali alkudozásra használtatnak, s nélkülök nem egy -persa hónapokig nyöghetne a turkmanok bilincseiben, anélkül, hogy -megváltatását kieszközölhetné. Ugyane foglalkozást üzik Persia keleti -szélén a khafi, dsami és bakhyrzi szunniták; de ezeknek a tekkékkel van -dolguk, kik sokkal veszedelmesebbek a jomutoknál. - -A fekete domb tetejéről vethetém először tekintetemet a Kaspi tengerre. -Nem a sik tenger, csak egy kis része annak látható innen, melyet az -Asuránál végződő hosszu földnyelv fedez, és a mely holt tengernek -neveztetik. A földnyelv a távolból hosszu keskeny vonalnak látszik a -tengerben, egyes, magas fákkal benőve, melyet a szem messze követhet. A -puszta tengerpart látása nem volt képes fellelkesiteni, égtem a vágytól -a keleti partokat láthatni és visszasiettem lakásomba, megtudni, -mennyire haladtak már előkészületeink a turkman sivatagba való -áthajózásra, mikről Nur-Ullah igérkezett gondoskodni. Tegnap este azt -mondák, hogy egy afghan naszád, mely az oroszok számára élelmiszereket -visz, fejenkint egy kranért (1 kran = 1 franc) el akar vinni Asurába, -innen turkmanokkal három-négy óra alatt Gömüstepébe érhetünk; magában -Asurában pedig lakik Khidr khán, orosz szolgálatban levő turkman főnök, -ki szegény hadzsiknak alamizsnát szokott adni, s kit meg is -látogathatunk. Nagyon megörültünk e hireken, s ráálltunk az alkura. -Elcsodálkoztam tehát, midőn ma meghallám, hogy ez az afghan kész az -indulásra, s el is akarja vinni a hadzsikat, kivéve engemet, kit a -szultán titkos küldöttjének tartván, attól fél, elveszti az oroszoknál -kenyerét, ha ily embert vesz fel hajójába. E hír kellemetlenül lepett -meg, de aztán nagy örömömre szolgált, midőn társaim kinyilatkoztaták, -hogy azon esetre, ha engem nem akar elvinni, ők sem mennek vele, inkább -más alkalomra várnak. Ezt különös fontoskodó hangon beszélte el nekem az -opiumszivó Emir Mehemmed, de aztán az afghan – kit Anakhannak hítak, – -maga jött el, kifejezé sajnálatát, hallgagatást igért s ajánló levelet -kért Hajdar efendihez. Tanácsosnak tartám egy szót sem ejteni, mely -aggodalmait elűzni akarni látszanék; jóizüt nevettem azon, a mi eszébe -jutott volt, s megigértem, hogy Nur-Ullahnál fogok számára nehány sort -hagyni Teheránba, a mit meg is tettem. A titokszerüség és kételynek -fátyolát, mely egyéniségemet fedte, sohsem volt szabad teljesen -föllebbentenem, mert a keleti, különösen az iszlamita, hazugság és -csalárdságban növekedve, mindig ellenkezőjét szokta hinni annak, a mit -valaki szilárdan s hevesen állit, s a legcsekélyebb óvás részemről csak -megerősitette volna gyanujokat. Nem volt többé szó a dologról, s még az -nap este megtudtuk, hogy egy turkman, ki egyenesen Gömüstepébe akar -hajózni, kész valamennyi hadzsit csupa jótékonyságból ingyen -átszállitani, csak gyűljünk össze jókor reggel a tengerparton, hogy a -netaláni kedvező szelet mindjárt felhasználhassuk. Én, hadzsi Bilal, és -hadzsi Szalih, a kolduskaraván elismert triumviratusa, rögtön -felkerestük a turkmant, kit Jakubnak hítak. Fiatal ember volt, végtelen -merész tekintettel, mindnyájunkat megölelt és késznek nyilatkozott még -egy napot várni, hogy minden szükséges élelmiszert bevásárolhassunk. -Egyelőre áldást vett hadzsi Bilal és hadzsi Szalihtól, s már felkeltünk, -hogy elmenjünk, midőn engem félrehít s kért, maradnék nála nehány -perczig. Maradtam. Erre bizonyos félénkséggel elbeszélte, hogy jó idő -óta szerencsétlen, viszonzatlan szerelmet táplál lelkében egy saját -törzséből való leány iránt; s egy zsidó, egy igen ügyes varázsló, ki e -pillanatban épen Karatepében tartózkodik, megigérte, hogy elkésziti neki -a hatályos Nuszkhát (talizmán) ha 30 csepp fris, Mekkából hozott -rózsaolajat szerez, mert az a varázsformula megirásához okvetlen -szükséges. „Tudjuk, folytatá Jakub, hogy a hadzsik rózsaolajat s más jó -illatokat szoktak a szent városból magukkal hozni, s miután te a -legifjabb vagy a karaván főnökei közt, hozzád fordultam, s remélem, -teljesiteni fogod kérésemet.“ Én nem anyira a puszták fiának -babonaságát, mint inkább azon bizalmát bámultam, melylyel a tul okos -izraelita szavaiban hitt, s miután társaim csakugyan hoztak volt -magukkal rózsaolajat, kivánata csakhamar teljesitve lön, mi a jó fiunak -valódi gyermekes örömére vált. - -Harmadnapra korán reggel mindnyájan összegyültünk a tengerparton. Most -már koldustarisznyáján kivül egy liszteszsákja is volt mindenkinek, s jó -ideig tartott, mig a ladik (itt „tejmil“) mely kivájt fából állt, -mindnyájunkat a naszádra hordott, mely a partviz sekélysége miatt -kénytelen volt körül belül egy angol mértföldnyire a tengerben -megállapodni. A hajóra szállás módját sohsem fogom feledni. A keskeny, -kivájt fatörzsök, a legtarkább zavarban megrakva emberekkel, -liszteszsákokkal s más árukkal, minden pillanatban felfordulással -fenyegetett, és szerencséseknek mondhattuk magunkat, hogy végre -mindnyájan szárazan érhettünk a hajóra. A turkmanoknak háromféle vizi -jármüveik vannak: a) keszeboj, egy árboczczal, egy nagy s egy kis -vitorlával, melyet többnyire teherszállitásoknál használnak; b) kajuk, -egy vitorlával, melyet gyors hajózásra használnak rabló kirándulásaiknál -és 3) a teimil, egy ladik, melyet már emliték. A hajó, melyet Jakub -nekünk felajánlt, keszeboj volt, mely Csereken szigetről naphthaolajat, -szurkot és sót szállitott volt a persa partra, s most kevés terménynyel -megrakva hazatért. - -A hajó nyilt alkotásánál fogva nem lévén különbség a helyekben, mindenki -odaült, a hol először kényelmes helyet talált, de Jakub figyelmeztetett, -hogy ez őt mozgásaiban gátolja. Kiki felvette tehát ismét holmiját s -élelmiszereit, s két sorban szorosan egymás mellé kellett -elhelyezkednünk, mint a besózott heringeknek, ugy, hogy a hajó közepe -neki s két segédjének az ide s oda futkozásra szabadon maradjon. -Helyzetünk, könnyen képzelhetőleg nem volt a legkellemesebb; nappal -ugyan még megjárta, de éjjel borzasztó volt, midőn az álom az egyenesen -ülőket ide s tova hajigálta, s az embernek gyakran órákhosszat kellett -egy hortyogó hadzsi édes terhét viselnie. Néha jobbrul s balrul két alvó -is borult rám egyszerre, s ámbár ez roppantul gyötört, nem volt szabad -őket felkeltenem, mert ez nagy bünnek tartatik. - -1863. april 10-kén kedvező nyugati szél dagasztá vitorláinkat, -nyilgyorsasággal tolva maga előtt a kis hajót. Baloldalt a hosszu -földnyelv nyult a tengerbe, jobbról a sürün benőtt, tengerig nyuló -hegység, melyen a legnagyobb persa király sah Abbasz által épitett -mulatókastély Esref emelkedik. Argonautamenetünk kellemeit növelte még a -gyönyörü tavaszi idő, s daczára szoros helyzetemnek, nagyon jól érzém -magamat. Meggondolhattam volna, hogy ma hagytam el a persa partot, az -utolsó pontot, hol még időm lett volna megbánni tettemet, – de nem! ez -eszembe sem jutott. Szilárdan meg valék győződve, hogy utitársaim, -kiknek vad kinézése először megijesztett, hiven ragaszkodnak hozzám, s -társaságukban szembe szállhatok a legnagyobb veszélylyel. Estefelé -szélcsend állt be; közel a parthoz horgonyt vetettünk, s megengedtetett -a hajó kis tüzhelyén egymásután megfőznünk theánkat. Nekem pár darab -czukrom volt övemben elrejtve, meghítam tehát Jakubot, s megkinálám egy -csésze édes theával. Hadzsi Szalih és Szultan Mahmud, szinte velünk -tartottak; a fiatal turkmannak megeredt a nyelve, s elkezdett az -alamanról, – igy hivják a turkmanok rabló kirohanásaikat, melyek -beszélgetésöknek kedvencz tárgyát teszik, – mesélni. Különben is tüzes -szemének csillogása vetélkedett a csillagok ragyogásával, midőn neki -hevült; nagyon rajta volt, hogy a szunnita mollák előtt, a kiknek mi is -tartatánk, bőséges dicséretet arasson, midőn csatáiról beszélt, melyeket -a siíta eretnekekkel vivott s előadta, hogy hányat ejtett már ő azok -közül foglyul. Társaim csak hamar csendes álomba merültek körülöttünk, -hanem én még sokáig hallgattam beszédét, s csak éjfél táján akart -elvonulni. Távozása előtt még elbeszélte, hogy Nur-Ullah megkérte őt, -vezetne be engem vendégül Khandzsan sátorába, a ki turkman főnök és -Nur-Ullah-nak igaza van, mivel én nem vagyok olyan mint a többi hadzsi s -megérdemlem a megkülönböztetést. „Khandzsan – mondá Jakub – egy hatalmas -törzsnek akszakalja (feje) s már atyja idejében sem bocsátottak át -Gömüstepén egy dervist, hadzsit, vagy más idegent sem anélkül, hogy az ő -kenyeréből evett és vizéből ivott volna. Tégedet, ki a távol Rumból -(Törökország) jösz, bizonyára nagyon jól fogadand, és te hálás fogsz -lenni irántam.“ - -Másnap reggel lassan folytathattuk utunkat, a kedvezőtlen szél miatt, s -mire Asura alá érkezénk már beesteledett. Asura az ázsiai orosz birtokok -legszélsőbb pontját képezi, délfelé, mely 25 év óta végleg az oroszok -kezébe került, vagy azon időtől fogva, mióta a turkman kalózok merész -alaman-sajkáit kellőleg féken tudják tartani gőzöseikkel. Az előtt a -turkmanok valának itt az urak, s maga az „asura“ (átellenben, vis-á-vis) -név is turkman származásu; de az előtt nem voltak állandó lakosai, hanem -az akkoriban még gyakori s szabadon üzött rabló kalandok alkalmával -állomásul szolgált. A mostani Asura kellemes benyomást tesz a Persia -felől érkező utazóra. A földnyelv keleti végéhez közel épitett házak -száma ugyan csekély, de europai modoru alkatuk, mely szerint a kilátszó -templom is épült, nem maradhata az én szemeim előtt hatálytalan. -Kiváltképen a hadigőzösök emlékeztetének az europai életre; s milyen -érzés volt az, midőn estefelé egy gőzöst láték Gezből, (Asztrabad kikötő -helyéből) oly büszkén tova siklani Asura felé. Az oroszok itt két nagy -és egy kis hadigőzöst tartanak állandóan, melyek oltalma nélkül nemcsak -az ott letelepedett oroszok nem volnának biztonságban a turkmanok -támadásaitól, hanem az Asztrakhanból jövő vitorlás hajók sorsa is -kétséges lenne. Mig a kereskedelmi hajó a siktengeren van, addig nincs -miért félnie, de már a tengerparthoz közeledni nagy ritkán bátorkodik -gőzös kisérete nélkül, melynek oltalmát visszamenet is kénytelen igénybe -venni. Az itteni parancsnokság valóban nagy gonddal s nem csekély -költséggel iparkodik a turkmanok rablási vágyát fékezni, ugy, hogy ezen -baj már meglehetősen csökkent is, de teljes biztonságot eszközölni -merőben lehetetlen, sőt azt sem lehet meggátolni, hogy számos -szerencsétlen persa, sőt egyszermásszor orosz matrózok is ne -hurczoltassanak el lánczon Gömüstepébe. Éjjel nappal szakadatlanul -czirkálnak az orosz hajók a turkman vizeken, s minden turkman naszádnak, -mely a keleti part felől a déli persa part felé akar indulni, el kell -látva lennie utlevéllel, amit 8, 10 sőt 15 aranyért szoktak egy évre -kiszolgáltatni s mindig elő kell azt mutatni, valahányszor Asura mellett -elevezik, mely alkalommal gondosan megmotozzák a jármüvet, valljon nem -visz-e foglyokat, fegyvereket, vagy más tiltott tárgyakat. Ezen -intézkedés folytán sok turkman kereskedelmi jármű be van jegyezve, s az -ismeretlenek legnagyobbrészt titkos ösvényeken kalandoznak, s ha rájok -bukkannak az orosz czirkálók, irgalom nélkül elsüllyesztetnek – hahogy -vonakodnának megadni magukat. Mig egyfelől kellő szigorral jár el az -orosz kormány, más felől szép szerével, politikus uton módon iparkodott -egyik másik törzset barátságos viszonyba füzni, hogy aztán egyiket a -másik ellen felhsználhassa. Azon időtájban, midőn én Asura felé utaztam, -Khidr khán, a Gazilikör törzsből, már harmincz éve volt orosz -szolgálatban, derjabegi (tengernagy) czimmel, s mintegy 40 arany rendes -havi diját kapva, amiből ő 10 aranyat mirzájanak (irnokának) fizetett. -Khidr khán még mindig sátor alatt lakott a félig europai gyarmat között, -s hivatalos kötelessége abból állott, hogy befolyása által, melylyel a -turkmanok között birt, iparkodjék átalában meggátolni azok -rablókalandozásait, vagy legalább értesitse az oroszokat, ha efféle -szándékot észrevesz, mivel ilyetén kémszolgálatra igen alkalmas volt -törzsrokonai besugásai segitségével, akiknek szemei előtt történnek a -készülődések. De nem felelt meg szolgálatának. Jó szolgálatokat tehetett -volna ugyan Khidr, amiről én később meggyőződtem, hanem a hajdani buzgó -müszülman korán megismerkedék a nemes vodki-val (orosz pálinka) s oly -mértékben élvezé, hogy éjjel nappal részeg volt; fiai pedig, akiknek -Gömüstepében helyettesiteniök kellett volna őt, a karakcsikkal -(rablókkal) czimboráltak, s a világért se tudósiták soha az oroszokat -valami rablási tervről. - -A mi Jakub-unknak is volt, – mint magától érthető – utlevele, melyet elő -kelle mutatnia, s csak a hajó gondos megvizsgálása után engedteték meg -utunkat folytatnunk. Mivel már beesteledett, midőn Asura alá értünk, a -hivatalnokok látogatása másnap reggelre maradt, s mi horgonyt vetettünk -csekély távolságban a parttól. Uti társaim nagyon sajnálkozának, hogy -nem teheték tiszteletöket Khidr khánnak, ki nagy hirben állott mint a -dervisek és hadzsik pártfogója. Én pedig nagyon örültem, mivel -elmaradnom nem lehetett volna tőlük, s azon kellemetlen helyzetbe -jutottam volna, hogy talán gyanut ébreszthetnek europai arczvonásaim -Khidr khán előtt. Nagyon örülék tehát azon akadálynak, mely gátolá -kiszállhatásunkat, s csak azon egy gondolat nyugtalanitott: vajjon nem -találják-e felötlőnek az oroszok, akik holnap a hajót megvizsgálják, -arczom europai vonásait és szinét, melyek társaimétól szembetünőleg -elütöttek. Attól nem tartottam, hogy az oroszok embertelenül fognak -velem bánni, csak attól féltem, hogy felismernek, és majd le akarnak -tervemről beszélni. Az is könnyen megeshetett, hogy későbben, ártatlan -fecsegés által tudomást vesznek a turkmanok incognitomról, s ki tudja -mennyivel több váltság dijon menekülhettem volna meg, mint Blocqueville, -a sulyos rabszolgaságtól! Ezen elmélkedések komoly aggodalomba ejtettek, -s nagyon fájlaltam, hogy a nyugati élet utolsó képét nem szemlélhetém -igazi kedvteléssel. - -A legfeszültebb kedélyállapotban ébredék fel másnap reggel. Asurából -kellemes harangszó hallatszék; társaim mondák, hogy ma a hitetleneknek -vasárnapjok és ünnepök van; de hogy melyik vasárnap az, azt nem tudtam. -Közel valánk egy hadihajóhoz, mely tele volt aggatva lobogókkal; nem -sokára észrevettem, hogy egészen diszegyenruhás matrózok eveznek a part -felé, s egy tiszt, szintén teljes diszegyenruhában lépett be a csónakba, -s a hajóra vitetett. Mintegy 10 percz mulva előszólitatánk, hogy jőjünk -közelebb, s ekkor megláttam, hogy a fedélzeten, közel a lépcső -feljáratnál több szőke tiszt egybegyülve várakozik. Szivem elkezdett -hatalmasan dobogni; mind jobban jobban közeledénk s én azon voltam, hogy -amennyire lehet olyan állást foglaljak, amelyben lehetőleg kikerüljem a -szemtől szembe állást. Sorsom ugy intézé, hogy csónakunk épen azzal az -oldalával közeledék a gőzöshöz, amelyen én ültem, s igy a fedélzeten -egybegyült tisztek csak a nyakamat láthatták. Az ünnepnap miatt csak -fölületesen tartották meg a vizsgálást, a tolmács néhány szót váltott -Jakubbal, a tisztek a mi koldus társulatunk felett mulatták magukat, s -beszédjük közől egyebek közt e szavakat vehettem ki: „szmotrite, kakoj -bieloj etot hadzsi;“ (nézzétek milyen fehér ez a hadzsi). Ez az -észrevétel bizonyosan az én, még nem eléggé elvadult bőrömet illette, -hanem ennél az egynél nem is tettek több megjegyzést. Jakub csakhamar -szabadon bocsáttatott, s kis idő mulva már az orosz hajók látkörén túl -folytattuk utunkat. Én is fölemelkedém görnyedt, félig alvó -helyzetemből, s nagyot lélekzettem, aggodalmaim elenyészte után. - -Nem sokára erős nyugati szél keletkezett; mi azt hittük, hogy gyorsan -kifeszitjük a vitorlákat és sietünk a csak három órányira eső Gömüstepe -felé; hanem Jakub egy távol fehér pontra szegezvén tekintetét, titkosan -értekezett hajós embereivel, s csak akkor huzták fel a vitorlát, midőn -az a pont egészen eltünt, s nyilsebességgel szeldelé hajónk a hullámokat -kelet felé.[6] Mintegy félórányira Asurától több úszó tengeri jel -mellett mentünk el, melyek vörösre festett dorongokból állottak. Jakub -azt mondá nekem, hogy azokat az ingilizek tették oda az orosz vizek -határjegyeiként, hogy az innenső rész a turkmanoké, a kiket mindenkor -védeni fognának az ingilizek az oroszok támadásai ellen. Hogy ki -kölcsönzé a puszták vad fiainak ezen messzeható politika eszméjét, az -megfejtetlen talány marad. Én ezen jegyeket nem ismerem, de még kevesebb -tudomásom van Angolország rokonérzelmeiről Turkmania iránt. Rövid óra -mulva meglátszott a turkman tengerpart, hosszu vonal alakjában, több -domborodással; mi is azon irányt követtük, melyet több előttünk haladó -hajó jelölt ki. Nemsokára összevonattak a vitorlák, mivel a hajózható -viznek végét értük, s körülbelől 1½, mértföldnyire a Görgen torkolata -előtt valánk, melynek mindakét partján terül el Gömüstepe tábor, száz -meg száz sürüen egymásmellé helyezett óriás méhkas alakjában. - -Mint Karatepe előtt, itt szintén lehetetlen a legkisebb jármüvekkel is a -viz sekélysége miatt a parthoz közeledni vagy a Görgen folyamba befutni, -a mely pedig meglehetősen mély s rendesen elegendő vize szokott lenni. -Várakoznunk kelle tehát a mig Jakub megérkezésünket jelenté, s több -tejmilt küldött átszállitásunkra. Egy idő mulva jött is hozzánk három -ilyen felettébb sajátságos naszád, melyeknek több kerülőt kelle tenniök, -mig kiszállitásunkat eszközölheték. Én és hadzsi Bilal utolsóknak -maradtunk, s valóban nagyon megörültem, midőn a partra kiérkezve azt -hallám, hogy Khandzsan a jó Jakub által értesittetve, azonnal oda -sietett. Néhány lépésnyi távolságban megmutatták őt nekem, a mint épen -aszr-namazi-jával, – vagy is déli imájával foglalkozék, s én ezen -helyzetben közeledém hozzá. - - - - -V. FEJEZET. - -MEGÉRKEZÉS GÖMÜSTEPÉBE, A HADZSIK SZIVES VENDÉGSZERETETTEL FOGADTATNAK. -– KHANDZSAN. – Ó GÖRÖG FAL. – AZ ULEMÁK BEFOLYÁSA. – AZ ELSŐ MECSET, -MELY A NOMÁDOK KÖZT TÉGLÁBÓL ÉPITTETETT. – PERSA RABSZOLGÁK. – -KIRÁNDULÁS GÖMÜSTEPÉTŐL ÉSZAK-NYUGATI IRÁNYBAN. – TATÁR ELJEGYZÉS, -LAKOMA STB. – A KHIVAI KHÁN KERVANBASI-JA A SIVATAGON ÁT TEENDŐ -UTAZÁSHOZ KÉSZÜL. – A TEVÉKET BÉRBEADÓ ILIASZ BEG. – ALKUKÖTÉS -KHULKHANNAL. – TURKMANOK EXPEDITIÓJA PERSIÁBAN LÓRABLÁSRA. – A LÓRABLÓK -VISSZAÉRKEZÉSE. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Ad introeuntium dextram Scythae nomades, freti litoribus, insident._ – -Pompon. Mela, _De Situ Orbis_, 1. III. c. V. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Khandzsan elvégezvén imáját felemelkedék s én egy szép, karcsu termetü -magas férfiut láték magam előtt, – mintegy 40 éves lehete, hosszu -szakála leért a mellére; öltözéke felettébb szerény volt. Tüstént felém -sietett, megölelt s nevemen szólitva szives nyájassággal üdvözölt. -Ugyanazt tette hadzsi Bilallal és hadzsi Szalihval is, s midőn a karaván -már talpon volt, uti málháival felrakodva, mi is csatlakozánk hozzá, s -elindulánk a sátrak felé. Már itt érkezésünk hire átalánosan el volt -terjedve, s természetesen tulzottam fölcsigázta karavánunk számát a hir; -a nők, gyermekek és kutyák tarka vegyületben siettek ki a sátrakból, az -érkező zarándokokat meglátni s mint a mollák állitják, ölelés által -részesülni az isteni malasztban s a búcsujárás érdemeiben részt vehetni. -A közép-ázsiai életből általam legelőször látott s tehát reám nézve -egészen uj kép annyira meglepett: hogy azt sem tudtam, a sajátságosan -alkotott szőrnemez sátrakat szemléljem-e, vagy a bokáig érő vörös -selyeminges asszonyokat bámuljam, vagy pedig a felém nyujtott sok kezet -elégitsem ki. Sajátságos volt azt látni, mint törekedtek ifjak és vének, -minden nemi és családi különbség nélkül a hadzsikat érinteni, a kiken -még rajtuk volt a Mekkából és Medinából hozott szent por s nem kevéssé -valék megilletődve, midőn a legbájosabb fiatal asszonyok sőt leányuk is -ölelésemre siettek. Fáradtan s ezen vallásos vendégszerető -megtisztelések által egészen kimerülve érkezénk meg a fő isan (pap) -sátora elé. Itt összpontosula kis karavánunk, s a legérdekesebb látvány -fejlődött itt ki, melynek valaha szemlélője voltam. A vendégek -elszállásolásához akartak fogni. Egész bámulásra ragadott azon buzgó -törekvés, mint iparkodott minden ember a szegény idegenek közől vagy -egyet megvendégelhetni; hallottam ugyan már hirét a nomádok -vendégszeretetének, hanem ily mértékben még se tudtam volna azt soha -képzelni. Az asszonyok már elkezdtek veszekedni, hanem Khandzsan rendet -csinált oly formán, hogy a zarándokokat mind elosztá, engem pedig és -hadzsi Bilalt, a hozzánk tartozókkal együtt, mint saját vendégeit a maga -ova-jába (sátor) vitt.[7] Minthogy Gömüstepe legvégén lakott, végig -kelle ballagnunk az egész táboron, mely a Görgen két partján nyulik el s -szorosan egymás mellé helyezett sátrakból áll.[8] Már közelgett az -alkonyat, midőn fáradtan megérkezénk azon édes reményben, hogy most majd -kissé kipihenjük magunkat. De fájdalom, megcsalt reményünk. A nekünk -szánt sátor ott volt ugyan, alig egy pár lépésnyire a nevezett -folyamtól, de alig vettük birtokunkba, a kellő szertartással, – kétszer -körül kerülvén azt, s egyet köpvén mind a négy szegletén – csakhamar -megtelt lakásunk látogatókkal, kik aztán késő éjig nálunk maradtak s -száz meg száz különféle udvarias kérdéssel terhelének, elannyira, hogy -még hadzsi Bilal is, ez a telivér keleti ember, kezdé türelmét -veszíteni. Este Khandzsan tizenkét éves fia Baba Dzsan[9] elhozá -vacsoránkat, mely főtt halból és aludt tejből állott s nagy fatálban -hordatott fel. Egy nehéz lánczra vert persa rabszolga egészen közel -hozta hozzánk a tálat, a hol aztán Baba Dzsan tette elénkbe; maga atyja -mellé ült le csekély távolságban s mindaketten őszinte kedvteléssel -nézték, milyen hatalmas étvágygyal estünk neki az eledelnek. Étkezés -után imádkoztunk. Hadzsi Bilal fölemelé kezeit, és minden jelenlevő -akként cselekvék s midőn befejezésül szakállát megfogva, ezt mondá: -Biszmillah Allah Ekber, hasonlóképen megsimogatá mindenki a szakállát, s -szerencsét kivánt Khandzsannak vendégeihez. - -[Illustration: FOGADTATÁS EGY TURKMAN FŐNÖKTŐL A KASPI-TENGER PARTJÁN.] - -April. 13-án ébredék legelőször turkman sátorban, a mit a jomut-oknál -csatma-nak, a többi vidékeken aladzsa-nak neveznek. Az édes álom, s a -könnyüd épűlet, mely alatt valék, egészen felfrisitettek és -megkönnyitének, s az ujdonság ingere annyira gyönyörködtetett, hogy -örömöm határtalannak látszék. Hadzsi Bilal ezt észrevette s -felszólitott, hogy mennék vele sétálni, és a mint kissé távol valánk a -csatmáktól, figyelmeztetett, hogy már nagyon itt volna az ideje efendi -rangomtól egészen megválni s testestül lelkestől dervissé lenni. -„Bizonyára észrevetted már eddig“ – monda jó utitársam, – hogy nem csak -én egyedül, hanem valamennyi collegánk, a fiatalok úgy mint az öregek, -fatihát (áldást) osztogattunk az emberekre; ehez már most neked is hozzá -kell fognod. Jól tudom, hogy ez Rumban nincs szokásban; hanem itt -kivánni fogják az emberek, és nagyon meg fognak benne ütközni, hogy -dervisnek adod ki magadat, és nem teljesited tökéletesen a dervis -szerepet. Az áldás formáját ismered, vágj hozzá áhitatos jámbor arczot -és oszszad a fatihát (áldást); nefeszt (szent leheletet) is -osztogathatsz, ha betegekhez hínak, és ne feledd soha azonnal kinyujtani -kezedet, mert jól tudják az emberek, hogy mi dervisek efféle szent -mesterségből élünk s mindig kész is náluk egy kis adomány.“ Hadzsi Bilal -bocsánatot kért, hogy bátorságot vett magának engemet oktatni; de – -ugymond – csak saját javamért tette, hozzá tevén, hogy bizonyára -hallottam azon utazó történetét, a ki az egyszemüek országába jövén, az -egyenlőség kedvéért egyik szemét mindig behúnyva tartá. - -Én szives köszönettel fogadtam tanácsadásait, ő pedig azt is elmondá -nekem, hogy Khandzsan sok más turkmannal különös figyelemmel -kérdezősködék felőlem, és hogy nagyon sok fáradsággal s bajlódással -tudta őket arról meggyőzni, miszerint legkisebb hivatalos jellemmel sem -bir utazásom. A turkmanok ugyan is azon hitben valának, hogy valami -oroszellenes küldetésben utazom Khivába és Bokharába a szultán -megbizásából; nem is akará egészen megingatni ezen hitöket, jól tudván, -hogy a szultánt nagy tiszteletben tartják, s ennél fogva engem is annál -jobban megbecsülnek. Mindamellett rendkivül figyelnem kelle, hogy dervis -minőségemről soha egy pillanatig se feledkezzem meg, mert a talányszerű -bizonytalanság ezen embereknek legjobban inyére van. - -Nemsokára ezután visszamentünk lakásunkba, hol már várt reánk a házi -gazda sok barátjával és rokonával. Felesége és éltes anyja -bemutattattak, hogy áldásunkat kinyerjék, később Khandzsan legközelebb -rokonaival ismerkedénk meg, és miután mindegyiket megáldottuk, Khandzsan -figyelmeztete, hogy turkman szokás szerint a vendég a család -legkedvesebb tagjának tekintetik, s most már nemcsak az ő törzse, hanem -valamennyi jomut között akadály nélkül járhatunk, és ha valaki -merészelné az ő vendégének csak egy hajszálát is meggörbiteni, majd -szereznének maguknak elégtételt a kelte-k (igy nevezik Khandzsan -törzsét.) Legalább két hétig várnotok kell itt, a mig Khivába menő -karaván fog találkozni; tehát pihenjétek ki magatokat, s látogassátok -meg a távolabbi ova-kat; a turkman soha se bocsátja el sátora alól üres -kézzel a dervist, s nektek épen nem fog ártani ha jól megtöltitek -kenyeres tarisznyátokat, mert nagy utat kell tennetek, mielőtt Khivába -és Bokharába érnétek.“ - -Hogy ezen szavak nagy örömömre szolgáltak nekem, a ki szabadon ohajték -kószálni, azt könnyen elgondolhatni. Csak annyi ideig akartam tehát -Gömüstepében maradni, a mig ismeretségeim köre jobban kiterjed; különben -a turkmanok szóejtésében is, melynek elmélete ismeretes volt előttem, -több gyakorlati jártasságot szerettem volna magamnak szerezni. Az első -napokban Khandzsannal, testvérével, vagy más házibarátaival mentem ki, -különféle sátorokban látogatást tenni, később ugyan gyakran hadzsi Bilal -kiséretében jártam ki áldást osztogatni, vagy hadzsi Szalihval mentem, a -ki itt nagyban üzte az orvoskodást. Mig ő a gyógyszereket beadta, én -elmondám a betegre az áldást, a miért mindig kaptam egy kis posztónemez -szőnyeget, aszalt halakat, vagy más egyéb apróságokat. Vajjon a közös -gyógyitásainkat követő szerencsés siker, vagy a hadzsi rumira (török -hadzsi) vonatkozó kiváncsiság okozta-e, – mindig talány maradt előttem, -– hanem annyi igaz, hogy barátaim nagyon elcsodálkoztak a felett, -miszerint alig öt napi tartózkodásom után Gömüstepében igen sok -látogatást kaptam betegektől, vagy olyanoktól, a kik beteggé tetteték -magukat, a kiket megáldék, rájok lehelék, vagy kis taliszmanokat is -irtam nekik, s az illető jutalom természetesen soha se maradt el. Itt -ott találkoztak ugyan afféle nyakas politikusok, a kik engem politikai -emissariusnak tartván, kétségbe vonták dervis minémüségemet, hanem én -ezzel nem sokat törődtem, miután álarczom eléggé biztositva volt. Arra a -gondolatra senki se jöhete, hogy bennem europait akarjon fölfedezni, s -milyen öröm volt az reám nézve, hogy ezen az egészen idegen földön -háboritatlanul járhatok kelhetek. - -Ismerőseim száma napról napra szaporodott, annyira, hogy nemsokára a -leghatalmasabb és legbefolyásosabb embereket számithatám közéjök. -Különösen nagy hasznát vettem Kizil Akhond barátságának, a kinek igazi -neve tulajdonképen Molla Murad vala. Ezen nagy tiszteletben állott -tudóssal igen jó lábon állottam, s ajánlása mindenütt utat nyitott -számomra. Kizil Akhond annak idejében, még midőn Bokharában tanult, egy -oszman-török nyelven az exegesisről irott munkát kapott, a melyet nem -birt egészen jól megérteni, s a melyhez én adtam neki a megkivántató -kulcsot. Nagy örömére volt tehát társalgásom, s mindenütt kidicsért, -hogy mennyire otthonos vagyok én az iszlam könyveiben. Szatlig Akhond -is, egy nem kevésbbé nagyra becsült pap, szintén barátságos hajlammal -viselteték irántam. Midőn legelőször találkozám vele, külön imában adott -hálát a gondviselésnek, hogy megengedé neki az én személyemben egy -Rumból, a hitnek ezen valódi forrásából való müszülmant látnia; és midőn -a társaságban valaki fehér bőrömre valami megjegyzést tett, azt mondá, -hogy: ez az igazi nur ül-iszlam, az iszlam valódi világossága, a mely az -én arczomból ragyog, mely Isten áldásának csak nyugat vidéki hivők -örvendnek. Molla Durdisz barátságát sem hanyagolám el, a ki kazi-kelan, -vagy is főbirói rangot viselt; sőt gondosan ápolgatám azt, mivel -csakhamar meggyőződtem a felől, hogy ezen vad népességre csak is az -ulemák birnak némi kevés befolyást gyakorolni, és hogy az akszakalok -(őszszakáluak) felsősége, melyet Európában oly tulnyomónak tartunk, ezen -nép között vajmi kevés nyomatékkal bir. Hogy felfogásomban nem tévedék, -arról eléggé meggyőzött azaz egyre növekvő bizalmasság, melylyel a -turkmanok irántam viseltettek, és a midőn Gömüstepe régi görög romjainak -tégláiból, melyektől az egész tábor nevét nyerte, mecsetet akarának -épiteni, engem kértek meg hogy én jelölném ki a mihrab-ot (oltár s -egyszersmind kible) mivel Kizil Akhond engem szemelt arra ki, mint a ki -e részben legelismertebb és legtapasztaltabb dervis vagyok. - -Gömüstepe területén eddigelé soha se láttak falat, a környékén -szétszórva létező görög romokon kivül, s a jomutok bizonyos -polgárisodási neki-buzdulásának tulajdonitható, hogy e helyen, mely a -jomutok főhelységének tekintetik, rakott falakból épitett istenházát -óhajtottak birni. Kegyes turkmanok kötelességükké tették maguknak, hogy -a Nagy Sándor által épitett erődök gyönyörü négyszögü tégláiból néhány -száz darabot ugyanazon egy helyre összehordjanak, s midőn már -elegendőnek gondolták az anyagot, egy turkman bizatott meg a -felépitéssel, a ki több izben járván Asztrakhanban, tapasztalt ember -hirében állott. Miután iránytűm segitségével kijelölém nekik, merre -fekszik Mekka, azonnal hozzá fogtak a falrakáshoz, minden alap falazat -nélkül, mely körülmény nem igen erősen kezeskedhetik az épület -szilárdságáért. De annál jobb igy. Mert ha tovább fönállna, még valami -erőd bástyájául használhatnák egykor az oroszok, s a nagy macedoniai -nagy terveinek még a hasonnevü Romanow vehetné hasznukat. - -Alig tölték egy egész hetet Gömüstepében, s a fönebb emlitett pártfogás -utján mindenfelé ismeretes lettem. Lassankint a polgári viszonyokba is -szerettem volna behatolni, a nagyon szétágazott törzs- és családneveket -megismerni, s amennyire csak lehetséges, tiszta fogalmat képezni azon -társadalmi kötelékekről, melyek ezen, látszólag a legnagyobb anarchiában -élő, elemeket összetartják. Ez aztán valamivel nehezebben ment, mint -gondolám. De alig érintettem a közönséges életbe vágó valamely kérdést, -alig mutattam egy vagy más dolog iránt némi kiváncsiságot, azonnal -csodálkoztak felette, hogy mit érdekelhetnek mulandó dolgok egy dervist, -kinek csak az Istennel és a vallással van dolga. Tehát igen sok -fáradozásomba került, a mi tapasztalatokat e téren szereztem, mert -kérdezősködnöm nem volt szabad soha. Nagy szerencse volt reám nézve, -hogy a turkmanok, kik rabló kalandozásaikon kivül egész életöket a -legrenyhébb heveréssel töltik, szeretnek órákig politizálni, a maguk -módja szerint, s én ilyenkor néma hallgatójuk valék; félálmosan -üldögélvén imádságos olvasómmal; s az alamanok (razziák) történetét, s a -vilajet-hez (Persia), a khivai khánhoz és más nomad népekhezi -viszonylataikat igy tanulmányozhattam. - -Alkalman volt ama napokban Kizil Akhond társaságában kirándulást tenni -az atabeg-ekhez, (a jomutok keletfelé lakó törzse) és a göklen -turkmanokhoz, a mit én azért tarték nagyon érdekesnek, mivel ez -alkalommal megláthattam nagy részét azon falnak, melyet Nagy Sándor -épittetett a sivatagnak már akkor is rettegett lakói ellen. Kizil Akhond -egy perhez tartozó törvényes vizsgálat miatt utazott, minélfogva több -helyt időztünk, s négy nap alatt tettünk meg olyan utat, melyet két nap -alatt is könnyen megtehettünk volna. Utunk iránya keletnek tartott, -azonban nagy kerülőket kelle tennünk, a kákával benőtt mocsárok miatt, -melyekben százankint tartózkodtak a vaddisznók. Ezen mocsárok a Görgen -kiáradásaiból támadnak, mely tavaszszal rendesen megárad, s gyakran -mérföldekre elárasztja jobbról balról partjait. És ennek már régi -időkben is igy kelle történni, minthogy czélszerünek tartották a nagy -védfalat a folyamtól négy sőt több helyütt hat angol mérföldnyire -épiteni, a folyamtól északnak. S minthogy ez a sikság legmagasabb -pontjain történt mindenütt, még most is a régi falromok közelében a -legbiztosabb utazni, bármely évszakban. A sátorokat is leginkább ezen -tájon találhatni, s alig egy-egy óranegyednyi haladás után kisebb -nagyobb sátor csoportokat talál a vándor. Ezen őskorbeli épitményemlék -nyugati végét nem láthattam, s azoknak a mesés tudósitásoknak sem vagyok -hajlandó hitelt adni, a miket hallék róla. Keletnek, ugy tartom két -helyütt leltem meg a vég pontjait; az egyiket északkeleti irányban -Gömüstepétől, a hol nagyobb várromok jelölik a fal kezdetét egészen a -tengerparton; a másikat az Etrek folyamtól mintegy 20 angol mérföldnyire -délnek, szintén közel a tengerparthoz, mely két vonal az Altin-Tokmakon -valamivel fölül jön össze. A mi a Gömüstepétől kiinduló vonalt illeti, -azt módomban volt két napig bejárni mintegy 10 geographiai mérföldnyi -távolban, nyugattól észak-keleti irányban. – Arról lehet tisztán -ráismerni, hogy a földtől két, sőt néha három lábnyi magasan is emelkedő -domborlatot képez, a szerint a mint a föld minősége a romladékok -eltakarásához járulni alkalmas volt. Az egész meglehetősen egy hosszan -elnyuló sánczvonalhoz hasonlit, melynek közepéből minden 1000 lépésnyire -egy-egy hajdani torony alapromjai emelkednek ki, melyeknek meglehetősen -egyenlő a kiterjedése. Azonkivül még más nagy föld halmok is láthatók -ezen fal hosszában, melyeknek kikutatását inkább szakférfiakra bizom, -mivel még csak gyanitó véleményadásra sem érzem magamat illetékesnek. A -kisebb föld halmokból néhányat felnyitottak a turkmanok, s a mint nekem -beszélték, egy négyszögü épületben, egy roppant nagy, papirvékonyságu -cserép fazekat leltek, abban pedig kékes hamvat, itt-ott arany pénzeket -s más drágaságokat, a miért az egész vidék a fallal együtt -Kizil-Alannak, azaz: arany szedőnek nevezi. Ezen utóbbi emelt helyeket -azonban szükség megkülönböztetni azon joszkáktól (dombok), melyeket a -turkmanok nagy halottaik tiszteletére hordanak össze. - -Kizil Akhond, az én tudós kisérőm, nagyon csodálkozott a felett, hogy a -Szeddi Iszkender, azaz a Sándor-sáncz, melyet a dzsineknek (szellemek) a -nagy uralkodó parancsára kelle épiteniök, engemet annyira érdekelt.[10] -Sándor, az ő vélekedése szerint buzgóbb müszülman volt mint mi, s azért -a földalatti szellemek akarva nem akarva, mind szolgálatában állottak. -Előadását azon ismert mese elmondásával akará folytatni, mely arról -szól: hogyan ment Sándor a setétség országába; hanem elhallgatott, a -mint látta, hogy egy téglának a kibontásával nagyon el vagyok foglalva. -Valóban ugylátszik, mintha azok a piros szinü téglák össze volnának -forrasztva, mert inkább széttörnek, hogy sem a nagy tömegtől elváljanak. -Egyébiránt ezen vidék nagy érdekkel birhatna régiségbuvárainkra nézve, -minthogy itt nemcsak a régi görög uralom sok maradványának, hanem az ó -iran cultura emlékeinek is bőven kell rejleni, mert a Görgenek, a mai -Sehri Dzsordzsan romjainak fontosságáról, sokat beszélnek az arab -történetirók. Maga Kumbezi-Kausz, vagy is a Kausz kupola-rom, melynek -csak hirét hallám, hihetőleg több figyelmet érdemelne mint a mennyiben -az arra gyorsan áthaladott angol utazók részesithették. - -Nagy meglepetéssel láttam, hogy Kizil Akhondnak, a kit csak tudós de nem -gazdag embernek tartottam, több helyütt vannak sátrai nőkkel és -gyermekekkel, a kik hármas házasságból való családjának egyes -alkatrészeit képezék. Csak midőn több helyütt mindig más-más -feleségeivel s gyermekeivel ismerkedém meg, akkor kezdtem megérteni, -hogy az ő körutjának a törvényes czélon kivül még egy más, családi -feladata is van. Egyébiránt nagyon csekély különbség volt az idegen és a -saját sátraibani fogadtatásunk között. A Molla – igy nevezték őt par -excellence – a turkmanoknál, még az ellenséges törzseknél is minden -sátorban a ház ura volt, s nem csak megkülönböztetésekkel de -ajándékokkal is elhalmoztatott, a mi nekem is, ki az ő tanitványa -szerepét játszám, több posztónemezbül való imaszőnyeget (namazdzsi) -jövedelmezett, meg egy turkman felöltőt és egy prémes kucsmát, a mi a -turkmanok nemzeti fövege. Az utóbbit föltettem a fejemre, még könnyü -turbánt is tekergettem körüle s át lettem változva turkman mollává. - -Midőn Gömüstepébe visszakerültem, társaim, kik az efféle kirandulásokat -roszalták, már nagy aggodalomban voltak kimaradásom miatt. Sorba -kérdezősködvén mindegyiknek hogyléte felől, elbeszélték, hogy hadzsi -Szalih fényes sikerrel s haszonnal üzi orvoskodását, s hogy hadzsi Kari -Meszud-ot, a ki egy mecsetbe, (azaz egy mecsetül használt sátorba) volt -elszállásolva, meglopták. Sokáig kutatták, keresték az ellopott -tárgyakat, s miután semmit se találhattak meg, az Isan (sejkh) -kinyilatkoztatta, hogy meg fogja átkozni a tolvajt, ha vissza nem tériti -az elorzott tárgyakat. Nem került bele 24 óra, midőn a tolvaj bünbánó -alázattal megjelent, s az ellopott tárgyakon kivül még engesztelő -ajándékot is hozott. Azt nem igen hiszem, hogy a párisi vagy londoni -rendőrség az efféle rendszabálytól hasonló sikert remélhetne. Egy -Khivába menő karavánra nézve is jó tudósitást kaptam. Elbeszélék ugyanis -barátaim, miszerint a khivai khan, kinek az orvosok egészségi -tekinteteknél fogva bivalytejet rendeltek, egyenesen ide küldé -kervanbasiját[11], két pár ilyen állat vásárlására, mivel azok az ő -országában nem találtatnak. A kervanbasi már el is ment Asztrabadba, s -mihelyt visszatér, utra kellend kelni, mely utazásra nézve nagyon jó -előjel, hogy a sivatagon legjártasabb ember fog lenni a vezetőnk. Nagyon -feltünt előttem, hogy utitársaim közől sokan, habár a legnemesebb -vendégszeretetben részesültek, épen ők, a legszegényebb emberek, már nem -akartak tovább a turkmanoknál mulatni. Lehetetlen – mondának – hacsak -annyi mennyi érzéssel bir is az ember, tovább szemtanuja lenni azon -kegyetlen bánásnak, melyben itt a szerencsétlen persa rabszolgák -részesittetnek. „Igaz ugyan, hogy eretnekek, hogy nagyon bántottak -bennünket, midőn országukon keresztül utaztunk; de az még is sok, a mit -ezeknek a szegényeknek itt szenvedniök kell.“ Tatár utitársaim részvéte, -a kiknek hazájokban nincs szokásban az emberekkel kereskedés, és azok a -káromlások, melyekkel nagy boszankodásukban a karakcsikat (rablókat) -szidalmazták, legbővebben rajzolák a szegény rabszolga által viselt -kinzásokat. Képzelje magának bárki, hogy érezheti magát egy persa, -legyen bár a legszegényebb, midőn éjjel váratlanul, családja köréből -kiragadják s sokszor sulyos sebekkel megrakva ide hurczolják foglyul. -Ruhái ócska turkman viseletbeli rongyokkal cseréltetnek fel, melyek -testének csak bizonyos részeit fedik el, nehéz lánczokat vernek rá, -melyek bokáin sebeket törnek, s minden lépten iszonyu fájdalmat okoznak, -és fogságának első napjait, sőt gyakran heteket igy kell töltenie a -legsilányabb eledelen, s hogy éjjel meg ne kisértse az elszökést, -karabográt, azaz: vas örvöt tesznek a nyakára, a melynél fogva egy erős -karóhoz van lánczolva, s a láncz csörgése legkisebb mozdulását is -elárulja. S kinjainak mértéke csak akkor ér határt, ha rokonai -kiváltják, avagy Khivába vagy Bokharába küldik eladni. - -Soha se tudtam megszokni azt a lánczcsörgést, mely minden turkman sátora -mellett hallható, a ki csak némi igényt is tart tekintélyességre. A mi -Khandzsanunknak is volt két rabszolgája, és ehez még mintegy -tizennyolcz, husz éves fiuk voltak, s engemet mindenkor nagyon -felinditott, valahányszor a virágzó ifjuságot lánczra füzve láttam. Ehez -járult még, hogy ezen szerencsétleneket nyilvánosan piszkolnom s -káromolnom kellett, mert a legkisebb részvéttel gyanut ébresztettem -volna magam ellen, főképen miután azon körülménynél fogva, hogy tudtam a -persa nyelvet, leggyakrabban engem szólitottak meg. Házi rabszolgáink -ifjabbika, egy szép fekete fürtü irani ifju arra kért, hogy irnék -levelet szülőinek, hogy az Isten szerelméért adják el juhaikat s házukat -és váltsák őt ki; a mit én meg is tettem neki. Egyszer azt hivém, hogy -észrevétlenül adhatok neki egy csésze theát, s szerencsétlenségre, épen -a mint kezét nyujtá adományom után, akkor lépett be valaki a sátorba. -Hanem én is hirtelen ugy tettetém magamat, mintha csak ingerkedni -akarnék vele, s a thea helyett néhány gyengébb ütésben kelle őt -részesitenem. Gömüstepében mulatásom alatt egy éj se mult el a nélkül, -hogy a tenger felől hallatszó lövések ne jelentették volna, valamely -zsákmánynyal terhelt naszád megérkezését. A legközelebbi reggel elmenék -a hőstől követelni a dervist illető tizedet, vagy jobban mondva, a -szegény persákat szerencsétlenségök első perczében meglátni, s szivem -vérzett az iszonyu látványtól. Igy kelle lassankint megszoknom az -erények és bünök, az emberszeretet és zsarnokság, a szőrszálhasogató -lelkiismeretesség és kitanult gazság ellentétességeit, a mik a keleten -mindenütt, de főkép Közép-Ázsiában leginkább fellelhetők, főkép ott, hol -az Iszlam, a társadalmi élet ezen irtóztató mérge, elszórta -álpolgárisodásának magvait. Ellenben a nem müszülman nomádok a világon a -legjobb emberek. - -Még csak két hetet töltöttem itt, mire én is mint utitársaim, szintén -elkezdtem ezen helyet unni, megutálni, szemeimet kimondhatatlan vágygyal -legeltetvém a persa hegységeken. Csak néhány órát tesz a távolság s -mégis az erkölcsök, szokások, gondolkozási irány annyira eltérő itt a -turkmanok között, mintha ezer mérföld választaná egymástól a két -országot. Valóban csodálatra méltó az a befolyás, a mit a vallás és -történelem gyakorol az emberekre! Nevetnem kell, valahányszor eszembe -jut, hogy épen ezek az embertelen turkmanok voltak, a kik minduntalan -lakomát adtak „lillah“ kegyes czélokra, a hol jelen kellett lennie a mi -egész hadzsi társaságunknak. Ilyen meghivások napjában többször -fordultak elő, csak az elsőre és másodikra valék hajlandó elmenni, a -harmadik meghivásnál ki akarám magamat menteni, hanem a meghivó durva -oldallökésekkel hivogatott ki sátoromból, a turkman etikette szabályai -szerint: „minél keményebbek az oldaldöfések, annál szivesebb a -meghivás.“ Ilyen ünnepélyes alkalmakkal a vendégséget adó sátora elé -néhány nemez darabot, vagy ha már nagyban ment – szőnyeget teritettek, s -a meghivott vendégek öten hatan egy-egy csoportban foglaltak rajta -helyet körbe ülve; minden csoport kapott egy nagy fatálat, mely a -vendégek számához és korához mérve volt megtöltve, s ezen tálból -szétterjesztett marékkal ették ki fenékig az eledelt. Az étkek minősége -s készitési módja, ugy hiszem, nem igen fogja inyenczeinket érdekelni, -csak mellesleg emlitem tehát meg, hogy a ló és teve hus napi renden -voltak, a többi hus nemeket jobbnak tartom elhallgatni. Khandzsan azon -idő alatt, mig nála valék, tizenkét éves fiát egy tiz éves leánykával -eljegyzé, a minek családi ünnepély lett a következménye, s nekünk a kik -vendégei valánk, nem lehete abból kimaradnunk. Midőn a jövendőbeli -sátorába beléptünk: javában foglalkozott egy shawl szövésével; ugy tett, -mintha észre se vett volna bennünket, s két órai ott mulatásunk alatt -csak egyszer vehettem észre, mint vesz ő is részt lopva reánk vetett -tekintetekkel társalgásunkban. Az étkezés alatt, mely az én tisztelemre -rizsből és tejből volt főzve, megjegyzé Khandzsan, hogy ezen ünnepély -tulajdonképen a jövő őszre volt határozva, de használni akarta -ittlételünk alkalmát, hogy áldásainkat kinyerhesse. Majd elfeledém -emlitést tenni azon lakomáról, melyet egy karakcsi adott tiszteletünkre, -a ki egy maga gyalog, három persát nem csak foglyaivá tett, hanem -szintén egészen egyedül hajtotta őket maga előtt nyolcz mérföldnyire a -rabszolgaságba. Nekünk adta ki a zsákmányból az egyházat illető tizedet, -a miből mindegyikünkre két kran jutott, és milyen boldognak érzé magát, -midőn az ő megáldására fatihát éneklénk! - -Miután három hetet a legkellemetlenebb elfojtott érzéssel Gömüstepében -tölténk, végre beleegyezett a vendégszerető Khandzsan, hogy -utrakészülődéseinkben ő is segitségünkre legyen. Tevéket vásárolni, ugy -véltük, nagyon költséges lenne; tehát arra határoztuk el magunkat, hogy -kettejével bérlünk ki egy-egy tevét, amely aztán magunkat, vizünket és -lisztünket czepelné. És ez nehezen lett volna kivihető, ha nem lettünk -volna oly szerencsések, Iliasz Beg a teve bérbeadó személyében oly -embert lelni, a ki vallásos ugyan nem nagy mértékben volt, a mi -hadzsiságunkat sem igen tisztelte, de annál szigorubb pontossággal -tartotta meg a vendégszeretet törvényeit, s a mi kielégitésünkért a -legnagyobb áldozattól sem rettent vissza. Iliasz tulajdonképen Khivából -való turkman, s a jomut törzs ivadéka, ki évenkint egyszer ide szokott -utazni üzletben, a sivatagon keresztül, s a mig Gömüstepében időzik, -Khandzsan pártfogása alatt áll, a mely nélkül ép oly kevéssé biztos a -helyzete, mint bármi más idegené. Rendesen őszkor szokott megjönni és -tavaszszal megy vissza, miután 20–30 tevét részint saját, részint másik -áruival megrakott, s minthogy épen ezen évben azonkivül szándékozott -nehány tevével többet vinni magával, ha mindjárt teher nélkül is, tehát -a legcsekélyebb haszonbér is csaknem talált pénz volt reá nézve. -Khandzsan a legmelegebben ajánlott neki bennünket, és ezen szavai: -„Iliasz, életeddel fogsz nekem értök jót állani“ elég világosan -értelmére adták, hogy milyen mértékü tekintetben valánk mi a mi -vendéglőgazdánknál; tehát a földre szegzé szemeit, mint a nomádoknál -szokás, midőn rendkivül komolyaknak látszanak, s válasza, melyet ritka -közönyösséggel monda halkan, ajkait nem is mozditva, ebből állott: -„ismersz engemet.“ A két alkudozó turkman feltünő hidegvérüsége -ingerelni kezdé még félig europai véremet, megfeledkezém arról, hogy -hadzsi Bilal s többi utitársaim is mozdulatlan részesei valának a -jelenetnek, s néhány megjegyzést tettem; de csakhamar meg is bántam, -mivel többszöri felszólalásomra sem vétettek szavaim figyelembe. Tehát a -nélkül, hogy az alkudozásokba szabad lett volna avatkoznunk, abban -történt megállapodás, hogy két arany használati bérért kapunk egy-egy -tevét Khiváig; vizünknek és lisztünknek ingyen elvitelére ajánlkozott -Iliasz. - -Azon kis összegből, a mit rongyos ruházatom különféle részeibe bevarrva -tartogattam, valamint jámbor mesterségem bő aratásának gyümölcseiből is -kitelt volna, hogy egy magam külön béreljek tevét; hanem hadzsi Bilal és -Szultán Mahmud lebeszéltek róla, kiemelvén, hogy a nyomoruságos, -szegény, könyörületre inditó külső a legjobb óvszer ezen nomádok között, -a kiknek ragadozó vágyát a kényelem legcsekélyebb jele is felébresztené, -s a kiket aztán ily esetben a legjobb barátokból ellenségeivé tehetne az -ember. Többeket megneveztek társaink közől, a kik bőven el vannak látva, -de biztonságuk kedvéért kénytelenek rongyokba öltözve gyalog menni. A -parancsoló szükséget átlátván, társaságban bérlettem tevét s csak azt -kértem ki magamnak, engednék meg, hogy kedzsevét használhassak (a -kedzseve, a teve két oldalára alkalmazott egy pár fa kosár) mivel -rendkivül terhemre esnék sánta lábommal a szük nyeregben mással -összeszoritva ülni, s ily helyzetben tenni meg 40 állomást. Iliasz -elejénte vonakodott, mivel a kedseve a szegény állatra nézve a homok -sivatagokon kettős teher lett volna, s igaza volt, azonban Khandzsan -rábeszélte s végre beleegyezett kivánságomba. Most már meg volt az a -vigasztalásom, hogy husznapos utunk alatt Khiváig, melyről a -legborzasztóbb dolgokat beszélték, néha-néha egy kicsit alhatni is -fogok; s az egészben különös örömömre szolgált, hogy vis-à-vis-m, vagy -tulajdonképen ellensulyom, hadzsi Bilal, az én lelki barátom fog lenni, -a kinek társasága napról-napra elkerülhetlenebbé kezdett rám nézve -válni. Az alkudozás befejeztetvén, bevett szokás szerint előre -kifizettük a használati bért. Hadzsi Bilal egy fatihát mondott, és -miután Iliasz néhány szőrszálból álló szakállát végig simitotta volna, -egészen megnyugodva lehettünk. Csak arra kértük, hogy minél korábban -induljunk, hanem ezt ő nem igérhette meg, mivel az indulás a khan -kervanbasijától függött, a kinek karavánunk élén elül kellett mennie -bivalyaival. - -Néhány nap mulva készen voltunk az elindulásra Etrekbe, karavánunk -gyülekezési helyére. A megtörtént előkészülődések után kettős forró -vágyat érezék Gömüstepét elhagyni, először azért mivel láttam, hogy az -itt hasztalan töltött időzés következtében a hő évszak mind jobban -közeledik, s attól féltünk hogy a sivatagon még itt-ott lelhető esőviz -egyre nagyobb ritkaság leend, s másodszor mivel a felőlem terjedező -nevetséges hirek már valóban nyugtalanitani kezdettek. Mig sokan a -jámbor dervist látták személyemben, mások nem tettek le azon -gondolatról, hogy én a szultán nagy befolyásu követe vagyok, ki a -teheráni török követtel összeköttetésben van, a ki néhány ezer puskát -hozott magával s itt fog Oroszország és Persia ellen összeesküvést -szervezni. Az oroszok Asurában ezt hallva bizonyosan nevettek volna -rajta; azonban mégis lehetséges volt, hogy a csodálatos idegen után -kérdezősködhetnének, s akkor aztán fölfedeztetésem következménye kinos, -talán örökös rabszolgaság lehetett volna. Több izben megkértem tehát -hadzsi Bilalt, hogy legalább Gömüstepéből menjünk már el; azonban épen -ő, ki eddig türelmetlenkedék, miután Iliasz átvett bennünket, egészen -közönyös lett, s sürgetéseimre mindig azzal felelt, hogy milyen -nevetségesen gyermekes vagyok én, hogy a sors rendelkezéseit meg akarom -előzni. „Hasztalan minden sietséged – monda egy izben, – addig kell a -Görgen partján maradnod, mig a Naszib (a fatum) más helyen nem rendeli -ki ivóvizedet. És azt senki se tudja, hamar vagy későn fog-e ez -történni!“ Képzelhetni milyen hatása lehet az ilyen keleti válasznak egy -nem oknélkül türelmetlenné vált kedélyre. De, fájdalom, átláttam hogy -nincs menekvő ut, s megadtam magamat sorsomnak. - -Ugyane napokban történt, hogy néhány karakcsi áruló uton öt persát -hozott haza rabló kalandozásából, kik között egy vagyonos is volt. A -rablók egy naszáddal rándultak ki Karatepén át azon ürügygyel, hogy a -maliki-k (persák) falujában egy rakomás gabonát akarnak vásárolni. Az -alku hamar meg köttetett, s a semmi roszat nem gyanitó persák alig -jelentek meg a tenger parton áruikkal, azonnal elfogdostattak, kezeik -lábaik összekötöztettek, és nyakig saját buzájokba elrejtve -hurczoltattak Gömüstepébe. Jelen voltam, midőn ezen szerencsétlenek, kik -között egyik nagyon meg volt sebesitve, kipakoltattak, s hallám, hogy -ezen eljárást még maguk a turkmanok is gyalázatos tettnek mondták. Az -asurai oroszok is bele avatkoztak ez ügybe, s kiszállással -fenyegetőztek, ha tüstént szabadon nem bocsáttatnak a foglyok. S -minthogy a rablók határozottan vonakodtak zsákmányukat kiadni, azt hivém -hogy a többi turkmanok, a kikre nézve az oroszok fenyegetése közös -veszély volt, kényszeriteni fogják törzsrokonaikat a kiadásra; – azonban -ez teljességgel nem történt, hanem lett nagy lótás futkározás, fegyverek -osztattak ki, hogy ha csakugyan ki akarnának az oroszok kötni, komolyan -szembe lehessen velök szállni. Érdekes volt, hogy nekem is puskát -nyomtak a kezembe, s nem kis zavarba jöttem, elgondolván, hogy kikre -kellend lődöznöm. Szerencsére csak a fenyegetésnél maradt a dolog.[12] -Másnap reggel egy orosz gőzös egészen közel jött a parthoz, hanem -diplomatiai uton intézték el az ügyet, oly formán, hogy a turkmanok -tuszokat adtak a jövőre nézve, hanem az öt persa rablánczain maradt. A -vagyonos 100 arany váltság dijért elbocsáttatott, egy másik, a ki -kezeire lábaira nyomorék volt, s nem birt 4 arany névszerinti értékkel, -az oroszok tiszteletére bocsátatott el; a három izmos férfi pedig nehéz -lánczokra verve Etrekbe, a rabszolgák kinzó helyére vitetett el. - -Az Etrek név, melylyel egy folyamot is, meg a környékén fekvő lakosokkal -biró egész területet nevezik, Mazendran és Taberisztan szerencsétlen -lakossága előtt a legirtóztatóbb rémszó, a legnagyobb káromlás, annyira -hogy rendkivüli haragba kell annak a persának jönie, a ki ajkain -kibocsátja ezt az átkot: „Etrek biufti“ azaz: hogy kerülnél Etrekbe. -Minthogy karavánunk gyülhelyéül volt kijelölve, tehát alkalmam lett ezen -rémhelyet közelebbről megismernem. Ehez még Khandzsan oly szives volt, -hogy engem vendégül ajánlott Kulchannak, a karakcsik pir-jének -(őszszakál), ki alkalmilag hozzánk jött volt. Ezen vén bünös komor, -visszataszitó kifejezésü ember volt, elfogadása legalább épen nem volt -barátságos, midőn vendégeül átadattam neki. Sokáig fürkészte -arczvonásaimat, néha-néha valamit sugott Khandzsannak, s ugy látszik -mintha teljességgel más valamit akart volna bennem fölfedezni, mint a -minek a többi világ tartott. Azonban csakhamar rájöttem ezen -bizalmatlanság forrására. Kulchan fiatal korában beutazta Oroszországot -Khidr khán-nal, ki orosz szolgálatban állott, hosszabb időt töltött -Tifliszben, s meglehetősen megismerkedett a mi európai életünkkel. Azt -mondá, hogy sokféle nemzetet látott, csak oszmanlikat nem, a kikről -egyébiránt azt hallotta, hogy mint a turkmanok törzsrokonai – egészen -hasonlitnak is hozzájok, s nagyon csodálja, hogy bennem ellenkezőt -tapasztal. Hadzsi Bilal figyelmezteté, hogy e pontra nézve roszul van -értesülve, mivel ő maga is több évig lakott Rumban, és soha se vette -észre az általa emlitett hasonlatosságot. Ezután tudtunkra adá amaz, -hogy holnapután már visszamegy Etrekbe az ova-jába; tehát készen legyünk -az elutazásra, mivel az innen Etrekig terjedő utat, ámbár csak 12 mfld, -nem tehetjük meg az ő kisérete nélkül; ő pedig csak addig vár, mig -Kolman,[13] a fia, az alamanról (rabló kaland) vissza jön, melyre többed -magával rándult ki a persa határra, néhány szép kanczát elhajtani. - -A fiát rablókalandról haza várni Kulchannak körülbelől annyi volt, -mintha a mi felfogásaink szerint az atya valami hős kirándulásból vagy -más becsületre váló vállalatból várja fia visszaérkezését. Fel is -szólitott bennünket, hogy déltájban sétálnánk ki a Görgen alsó partjára, -mert ekkor kellene megérkezniök, s majd valami örvendetes dolgot fogunk -ott látni. Minthogy épen semmi dolgom sem volt, követtem a felszólitást, -s a tömeg közé keveredtem, mely türelmetlenül várta az érkezőket. Végre -a tulsó partra érkezett nyolcz lovas turkman, tiz nyeregtelen lovat -vezetve féken. Azt hittem, hogy a várakozó tömeg most mindjárt lelkesült -örömriadalba tör ki, azonban egy hang se hallatszott. Mindenki mohó -tekintettel, s néma csodálással méregeté az érkezőket, kik a felnyergelt -és nyergetlen lovakkal egy pillanat alatt átuszták a Görgent, s az -innenső parton leszállván – leirhatatlan komolysággal nyujtottak kezet -barátaiknak s rokonaiknak. Mig az öregek nagy figyelemmel vizsgálgatták -a zsákmányt, a fiatal hősök ruháikat szedték rendbe, s nehéz prémes -kucsmaikat fölemelintvén, letörülgeték a veritéket homlokukról s -fejökről. Az egész pompás látványul szolgált. Bármennyire utáltam a -rablókat s utálatos mesterségöket, szemeim mégis különös gyönyörrel -legeltetém ezen fiatal embereken, a kik rövid lovag öltözetükben, bátor, -merész tekintetökkel, s egészen a melleikre leérő szőke hajfürteikkel -minden ember bámulatának tárgyai valának, a mint fegyvereiket lerakták. -Még a komor Kulchan is felvidultnak látszék, megismertetett bennünket -fiával, s miután hadzsi Bilal ezt megáldá, elváltunk tőlük, holnap -reggel az atyával, fiával és a lopott lovakkal egyetemben indulandók -Gömüstepéből Etrekbe. - - - - -VI. FEJEZET. - -ELUTAZÁS GÖMÜSTEPÉBŐL. – VOLT GAZDÁNK JELLEME. – TURKMAN SÁNCZOK VAGY -FÖLDHÁNYÁSOK. – KALAND VADDISZNÓKKAL. – FENSÍK GÖMÜSTEPE ÉSZAKI RÉSZÉN. -– NOMÁD SZOKÁSOK. – TURKMAN VENDÉGSZERETET. – AZ UTOLSÓ KECSKE. – PERSA -RABSZOLGA. – A SIVATAG KEZDETE. – TURKMAN FELESÉG ÉS RABSZOLGANŐ. – -ETREK. – PERSA RABSZOLGÁK. – OROSZ MATRÓZ MINT RABSZOLGA. – SZÁNDÉKBA -VETT SZÖVETSÉG A JOMUTOK ÉS TEKKE-K KÖZÖTT. – ÖSSZEJÖVETEL A -KERVANBASIVAL. – A KEM TÖRZS. – AZ ELVÁLÁS ETREKTŐL. – AZ AFGHAN -VESZEDELMET OKOZ. – A KARAVAN LEIRÁSA. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Gens confinis Hyrcaniae, cultu vitae aspera et latrociniis assueta._ – -Q. Curtii Ruf. lib. vi. cap. 5. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Másnap délben távoztam legbizalmasabb barátaimmal Gömüstepéből, -Khandzsan és többi barátaim által elkisértetve. Az utóbbiak Gömüstepétől -majd egy egész óra járásnyira jöttek velünk, a mi a nomádoknál bevett -szokás, midőn valami nagyon kedves vendéget kisérnek el. Többször kértem -Khandzsant, hogy forduljon már vissza, de siker nélkül, mert ő pontosan -meg akart felelni a turkman vendégszeretet szabályainak, ne hogy okom -legyen később ellene panaszra. S valóban nehéz szivvel bontakoztam ki -utolsó öleléséből, mert a legnemesebb szivü emberrel volt alkalmam benne -megismerkedni, a ki minden haszonleső czél nélkül nemcsak szivesen -látott vendégként tartott öt más zarándokkal házánál oly hosszu ideig, -hanem minden lehető felvilágositással is szolgált, midőn egyet mást -tudni kivántam. Nagyon fájlaltam, hogy nem tudám jóságát meghálálni, de -még inkább azt, hogy ilyen őszinte barátomat valék kénytelen felvett -alakoskodásom által ámitani. - -Utunk Gömüstepéből észak-kelet felé vitt, jobban-jobban távolodván a -tengerparttól, a két földsáncz irányát követve, melyek egyike -Köreszofi-nak, a másik Altin Tokmak-nak neveztetik. Ezen emelvényeken -kivül még sok joszkát, azaz: turkman sirdombot lel a szem, hanem ezek -kivételével az egész vidék beláthatlan sikságot képez. Gömüstepétől alig -egy óra negyednyi távolban pompás réteken keresztül mentünk, melyeknek -térdig érő bujatermésü füve itt haszontalanul aszik el, mivel Gömüstepe -lakosai csomru-k, azaz: nem állattenyésztők. Hány falu virágozhatnék -ezen bő nedvességü földön, s milyen fris élet zajoghatna rajta a síri -csend helyett. Az Iliasz tevéiből és hat lóból álló kis karavánunk -meglehetősen egybe csoportosulva ballagott, mert megmondá Kulchan, hogy -itt olyan karakcsik vannak, a kik nem állnak az ő parancsnoksága alatt s -ha elég erőseknek éreznék magukat, még őt is megtámadnák. Engem Iliasz -még ez uttal meg akart kimélni a tevén nyargalástól s egy lopott lovat -vett át Kulchantól, hogy azon lovagoljak Etrekig. Szerencsétlenségemre -Emir Mehemmed, a Karatepéből való afghanisztani mákonyfaló, ki már hozzá -csatlakozék karavánunkhoz, gyalog maradt; s mihelyt valami pocsolyán -vagy más nedves helyen vitt utunk keresztül, nekem kellett őt nyergembe -fel vennem, és ő ilyenkor oly erősen belekapaszkodék ruháimba, hogy -majdnem lerántott a lóról. Ezen közös lovaglás által komoly veszélyben -forogtam, midőn a nagy nádas mocsárokon kelle át kelnünk, ahol tömérdek -vaddisznó csordák nyüzsögtek. Kulchan és Iliasz elől lovagoltak, a -kerülő ösvényeket keresve, hogy ezen százakra menő vadak elől -kitérhessünk, melyeknek közelségét bizton ki lehete venni röfögésükből, -de kiváltképen azon ropogásból, melyet a nád között járásuk által -okoztak. A mint fülhegyezve lovagoltam, egyszerre megriadt a lovam, s -mielőtt az okát elgondolhattam volna, lovag pajtásommal együtt a földön -elterülve hevertem. Utitársaimnak néhány lépésnyiről hallott hangos -kaczagása közé valami sajátságos visitó orditás is elegyedett, s a mint -megfordultam, látám hogy két vadsüldőre estem, melyeknek anyjuktól riadt -meg a lovam, s melyet most malaczai visitása egészen feldühösitett és -agyarát csattogtatva állt meg nem messze tőlünk s bizonyára reánk rohant -volna, ha Iliasz öcscse Sirdzsan elég jókor észre nem veszi szándékát s -fölemelt lándzsával utját nem állja. Vajjon a fiatal turkman vitéz -beavatkozása által elriasztva, vagy a nyomasztott helyzetükből -kiszabadult malaczok visitásának elhallgatása okozá-e, elég az hozzá -hogy a feldühödt anya odébb állott, hátra felé futván alomjához, a -melytől mi sebes gyorsasággal távozánk. Kulchan fia ezenközben megfogta -elszaladt lovunkat s azon megjegyzéssel adta nekem vissza, hogy ugyan -csak szerencsés ember vagyok, mert a vaddisznók által okozott halál még -a legkegyesebb müszülmant is nedsisz, azaz tisztátlanul küldi a -másvilágra, s a purgatoriumban ötszáz esztendeig tartó égés által sem -tisztulhat az meg egészen. - -Miután körülbelől négy óráig nyomultunk előre mocsárokon és réteken -keresztül, észrevettem hogy a Gömüstepéből északfelé terjeszkedő fensík -lejtőjén vagyunk, minthogy nem csak a dombos helyek, hanem a persa határ -hegység is kezdtek lassankint eltünni, szemeink elől. Csak egyes sátor -csoportokat, melyek környékén tevék legelésztek, lehete kivenni messze -távolban, s habár a szemet mind a négy felől a legszebb zöld virány -gyönyörködteté, mégis legnépesültebbnek találtam a keleti vidéket, -melyet Kizil Akhond-dal meglátogaték. Ennek oka az, hogy a Görgen -hiányát érzik, s az emberek csupán addig érik be a kutvizzel, mig -juhaikat meghizlalják a kövér legelőn. Itt tehát csak május és junius -hónapokban találtatnak sátrak. Egy ilyen, Kulkhan hozzátartozói által -lakott sátor csoportban kell vala ma éjjel meghálnunk, minthogy Etrek -még hat mérföldnyire van; s ez a mi teherrel jól megrakott tevéinknek -egy egész napi ut. Itt már értesitve voltak érkezésünk felől, s az én -éhes hadzsi társaim már a jó vacsora előpostájának tekinték a sátrak -fölött emelkedő füstöt. Mindamellett hogy Gömüstepe innen csak négy -mérföldnyire van, mégis jó nyolcz mérföldnyi utat tettünk ma, s az első -napi utazás magunkat és állatainkat is meglehetősen kifárasztott. - -[Illustration: KALAND A VADDISZNÓKKAL.] - -A sátortól mintegy tiz lépésnyire elénkbe jött Kulkhan fiatal -unokaöcscse Tadzsi-baj, szivesen fogadni bennünket s Iliasz az afghannal -Kulkhan vendége lett, én pedig és a többi hadzsi Allah Nazr szűk -sátorába szállasoltatánk. Ez a vén, egészen vagyontalan turkman -magánkivül volt örömében, hogy az ég vendégeket küldött neki s örökké -feledhetetlen marad előttem az a valóban érzékeny jelenet, midőn -egyetlen kecskéjét leölte, hogy megvendélgelhessen bennünket. A második -étkezéshez, melyet másnap nála költénk el, már egy kevés kenyeret is -birt beszerezni, a mi már hetek óta nem fordult meg háztartásában; és -midőn neki estünk a husos tálnak, leült vén párjával velünk szemközt s a -szó szoros értelmében örömkönyeket sirt látásunk felett. Allah Nazr -semmit sem akart megtartani a nekünk feláldozott kecskéből; a körmeit és -szarvait, melyeket porrá égetve a tevék feltört sebeinek behintésére -szoktak használni, Iliasznak adta, a bőrét pedig, melyet egészen hántott -le róla, nekem szánta viz-tömlőül, elébb jól bedörzsölvén azt sóval, s a -napon gondosan megszáritván. - -A gyalázatos árulással tőrbe csalt öt persa közől való egyik -rabszolgának elérkezése egy napig tartóztatott vissza utunk -folytatásától. Ezen szegény persa ugyanis az én véduramnak adatott át -megfenyités végett, ki abban a hirben állott, hogy ő legjobban ki tudja -faggatni a fogolyból, van-e neki otthon elég vagyona arra, hogy rokonai -kiváltsák, vagy pedig elhagyatott szegény-e, a kit aztán Khivába kell -küldeni eladás végett? Az első esetet jobb szeretik a turkmanok, mert -akkor tetszésök szerinti összeget követelhetnek. Minthogy a -szerencsétlenségében is ravasz persa valóságos viszonyait mindig -eltitkolni törekszik, addig kinozzák, sanyargatják, mig a haza küldözött -keserves panaszok által kicsikart lehető legnagyobb váltságdij meg nem -érkezik. A másik eset mind a két félre nézve rosz. A rabló sok -költekezés után csak a rabszolgakereskedésnél szokott árt kapja -zsákmányáért, a szerencsétlen persa pedig néhány száz mérföldnyire -hurczoltatik el hazájától, s ritka eset, hogy valamelyik azt még egyszer -meglátná. Kulkhan, mint már fönebb emlittetett, nagy tapasztalatokkal -birt az üzlet ezen nemeben; uj áldozata estefelé érkezett meg, s másnap -folytattuk az utazást, miután engem a jó Nazr, a ki époly nagyon turkman -volt mint Kulkhan – szives ölelésében részesitett, búcsuzóba. Ma -legelőször ültem fakosaramban, a tevén, ellensúlyomul néhány lisztes -zsák szolgált, miután még mára megvonta magától hadzsi Bilal ezt az -élvezetet. Utunk iránya egyre északi volt, s alig mentünk mintegy -kétórányi járó földet, a zöld mező elfogyott előlünk, s legelőször -érintettük azt a szomoru, erős szagu sós földet, elértünk a sivatagra. -Egyébiránt a mit legelőször láttunk, mintaképül szolgálhat. Kara -Szengernek (fekete sáncz) nevezett alacson hegyfok emelkedik mintegy -nyolcz mérföldnyire Gömüstepétől északi irányban. Minél jobban -közeledénk feléje, annál lazább volt a talaj lábaink alatt, s egészen -közelében valóságos mocsárba jutottunk; az ut ezen siklós sáron -keresztűl nagy nehézségekkel volt összekötve, a tevék terpedt lábaikkal -minden pillanatban közel voltak az elcsuszáshoz, én pedig ahoz, hogy a -tevém kosarastól együtt a sárba röpit. Jobbnak találtam tehát inkább -szabadakaratomból leszállni, s jó másfél órai sártaposás után -felérkeztem a Kara Szengerre, a honnan csakhamar elértük már Kulkhan -ováját is. - -A mint oda megérkezénk, nagyon meglepett, hogy Kulkhan tüstént -bevezetett engem a maga sátrába, s nagyon lelkemre kötötte, hogy addig -ki ne mozduljak belőle, mig ő nem hí. Már roszat kezdék gyanitani, midőn -meghallám, mint szidja asszonyait, hogy mindig elhányják a lánczokat, s -keményen rájok parancsolt, hogy tüstént teremtsék elő. Mogorva -tekintettel maga is több izben bejött a sátorba, szanaszét nézegetve, -anélkül hogy hozzám szólott volna; gyanitásom egyre növekedett, s -különösen megütközém abban, hogy hadzsi Bilal, a ki oly ritkán szokott -engem magamra hagyni, most nem mutatja magát. A legfélelmesebb -gondolatokba merülve egyre közeledni hallám a láncz csörgést, s végre -megláttam, hogy a velünk hozott persa jött a sátorba, hogy ő rá -vonatkozott az egész láncz keresés, s ő czepelte feltört lábain a csörgő -nehéz lánczokat. Utána jött Kulkhan, ki gyorsan theát készittetett, s -miután azt elköltöttük, felszólita hogy keljek fel és menjek át vele egy -uj sátorba, melyet az alatt számomra üttetett. Meg akart lepni, s ez -volt az oka titkolódzó magaviseletének. Hanem én azért még sem tudtam őt -soha megkedvelni, s hogy mennyire különbözött Khandzsantól, legjobban -megtetszik abból, hogy azalatt a tiz nap alatt, a mit nála tölték, ezen -az egy csésze theán kivül semmiben se részesitett vendégszeretete. -Később megtudtam áruló terveit, melyeket bizonyosan végre is hajtott -volna, ha Kizil Akhond, a kitől különösen félt, szigoruan meg nem hagyta -volna neki, hogy velem a lehető legnagyobb tisztelettel bánjék. - -Az a sátor, melyben tiz más utitársammal laktam, nem a Kulkhané volt, -hanem egy más turkmané, a ki velünk jött Khivába, feleségével, ki -ezelőtt a Karakalpak törzsbül elragadott rabszolganő volt, s a ki most -azt ment kitudakolni, hogy életben van-e még első férje, kit nehéz -sebekben hagyott, midőn éjjeli megrohanás alkalmával őt elrabolták, s -hogy ki vette meg a gyermekeit? hol, merre élnek? Kiváltképen óhajtotta -tudni, hogy mi történt tizenkétéves leányával, kinek szépségét könyező -szemekkel irta le. Az a szegény asszony annyira le tudta kenyerezni uj -parancsolóját hűsége és dolgossága által, hogy az maga is elkiséré -szomoru kutató utjára. Én gyakran kérdeztem: mit fogna tenni, ha az -asszony első férje előkerülne? hanem a miatt ő nem aggódott, mert a -törvény biztositá őt birtokában. „A naszib (fatum) nekem akará rendelni -Hajdgul-t[14] (ez volt az asszony neve) s a naszibnak ember fia nem -szegülhet ellene.“ Ujabb utitársaink közé, kik Iliaszszal akartak -utazni, tartozott még egy hadzsi Sziddik nevü dervis is, egy felettébb -ügyes képmutató, a ki csaknem félig meztelenen járt, utközben a -sivatagon a tevepásztorsággal foglalkozott, s 60 aranyat rejtegetett -rongyai között, a mit mi csak Bokharában tudtunk meg. - -Az egész társaság közösen lakta e sátort, azon reményben, hogy a khán -kervanbasija nemsokára itt lesz, s aztán elindulhatunk a sivatag felé. A -várakozás mindnyájunkra nézve kinos volt. Én leginkább lisztem gyors -fogyása felett aggódtam, s már elkezdém mindennapi járandóságomat két -maréknyival kisebbre szabni, és inkább kovásztalanul sütém meg a forró -hamuban, mert az igy sütött kenyér nehezebben emészthető, tovább marad a -gyomorban, s az ember nem éhezik meg utánna oly gyorsan. Szerencsére -tehettünk apró kolduló kirándulásokat, s az etreki turkmanok -jótékonysága ellen nem lehetett panaszkodni, ámbár az egész nép -hirhedett rablókból áll, s alig láttunk tábort, melyben két-három nehéz -lánczokkal terhelt persát ne pillantottunk volna meg. - -Itt Etrekben, egy Kocsak khán nevü előkelő turkman sátorában találkoztam -egy oroszszal, ki előbb az asurai hajóállomáson matrózkodott. E főnökhöz -délre tértünk be, s alig levék neki én mint rumi (osmanli) bemutatva, e -szavakkal fogadott a háziur: „No, akkor nagy örömet szerzek neked. -Ismerjük az oroszokkali viszonytokat, s most ősi ellenségeitek egyikét -lánczokban láthatod.“ – Ugy kelle tennem, mintha nagyon örülnék. A -szegény orosz nehéz lánczokba verve előhozatott, beteges és szomoru -kinézése nagyon meghatott, s féltem, nehogy külsőm elárulja a benyomást, -melyet rám tett. „Mit csinálnál te ezen efendivel, ha Oroszországban -találkoznál vele?“ kérdé Kocsak khán, – „eredj, csókold meg a lábát.“ A -szegény orosz már felém közelitett, de én a lábcsókot azon megjegyzéssel -tiltám el, hogy csak most vivén végbe guszl-omat, azaz a nagy mosdást, -nem akarom magamat egy hitetlen által beszennyeztetni; sőt jobb -szeretném, ha mielőbb eltakarodnék szemem elől, mert e népet nem -szenvedhetem. Jel adatott neki a távozásra, s az orosz fogoly éles -tekintetet vetve rám, eltávozott. A mint később megtudám, egyike volt ez -azon két orosz matróznak az állam tengerészettől, kik nehány év előtt -egy éjjeli alaman alkalmával a karakcsik kezébe estek. A másik -körülbelül egy év előtt halt meg a fogságban. A kormány ki akarta őket -váltani, de a turkmanok nagy összeget követeltek értök (fejenkint 500 -aranyat); s ugyanezen időben, épen az alkudozások folyama alatt -küldetvén Kocsak khán testvére Tserkesz Baj az oroszok által Szibériába, -ahol meg is halt, ez eset a szegény keresztyének kiszabadulását még -inkább megnehezité, s a másik fogoly is, ugy mint társa, nemsokára ezen, -szeretett czárjáért és hazájáért szenvedett kemény fogságban fog -elveszni.[15] - -Ezek azon folyton változó benyomások, melyeket a vendégszeretet a vele -járó erényekkel, s e nomádok hallatlan barbársága gyakorolnak az -utazóra. Jóllakva s elhalmozva jótéteményekkel tértem néha haza, s már -dicsérni kezdém magamban e népet, midőn Kulkhan fönebb emlitett persa -rabszolgája keservesen sirva könyörgött pár csepp vizért, mert mint -elmondá, már két nap óta kenyér helyett besózott halat adtak ennie, s -bár egész nap a dinnyés földön kellett dolgoznia, egy csepp vizet sem -kapott. Szerencsémre egyedül valék a sátorban, a könyező meglett ember -látása feledtetett velem minden veszélyt, – odanyujtám neki kulacsomat, -s mig szomját eloltá, az ajtóhoz álltam vigyázni. Erre nagy hálálkodva -rögtön távozott. E szerencsétlen embernek a házban mindenkitől -szenvednie kellett; de legjobban Kulkhan második neje, egy volt persa -rabszolgáló kinozta őt, hogy az uj secta iránti buzgóságát annál jobban -kitüntesse. - -Már Gömüstepében meguntam e kegyetlenségeket; mennyire fel kelle tehát -lelkemnek lázadnia, midőn azt a helyet Etrekhez hasonlitva – a humanitás -és civilisátió székhelyéül kellett tekintenem! E sátor, lakóival együtt, -kiállhatatlan lett előttem, s már vágytam ki a szabadba, a sivatagba. - -A kervanbasi megérkezésének hirére még mindig vártunk, ámbár az utazók, -kik karavánunkhoz akartak csatlakozni, már mind együtt voltak. Az -ismerkedés gyorsan ment, s gyakran hallám érintetni azon kérdést: mely -uton szándékozik a kervanbasi tulajdonképen menni? Épen efelett -beszélgettünk egyszer, midőn egy etreki azon örvendetes hirt hozta, hogy -a tekke-k, kiknek támadásaitól a Khivába vivő uton a karavánok legjobban -féltek, békekövetet küldtek a jomutokhoz, azon ajánlattal, hogy -béküljenek ki végre s egyesült erővel támadják meg közös ellenségeiket, -a persákat. E politikai transactiókról ez emlékiratok második részében -fogok megemlékezni, itt elég azt megjegyeznem, hogy e véletlen nagy -hasznunkra vált. A mint nekem megmagyarázták, három ut vezet -Gömüstepéből Khivába, melyek közől a karavánok nagyságuk szerint szoktak -választani. Az első a nagy Balkan megett a kaspi tenger partjainak -hosszában. Ezen irányt, ez utóbbi helyet elhagyván, még két napig kell -folytatni, s csak hat napnyi távolságra a keletnek fekvő Khiva felé -befordulni. Ezen ut csak csekély számu utazóknak való, mert kevés rajta -a viz, de csekélyebb a megtámadtatástóli veszély is; s ilyenek nem is -történnek, hacsak különös forradalmak alkalmával a kaszakok (kirgizek) -vagy karakalpakok idáig nem terjesztik ki alamanjaikat. Második a -középső ut, mely északnak csak az Oxus hajdani medréig, tehát a nagy és -kis Balkán közt, s aztán északkeleti irányban vezet Khivába. A harmadik -ut a legegyenesebb s legrövidebb, mert, mig az elsőre 24, a másodikra -20, erre csak 14 nap szükséges. Már Etreknél északkeletre kell menni, a -göklen és tekke turkmanokon keresztül, s minden állomáson jó, iható -vizzel ellátott kutak vannak. Természetes azonban, hogy a karavánnak -vagy jó lábon kell állnia e törzsekkel, vagy legalább 2–3000 embert -számlálni, különben tovább nem jut. Nagy volt tehát örömem, midőn egy -este Atabajtól egy követ azon hirt hozta, hogy a kervanbasi másnap -reggel megindul táborából, s harmadnap délben az Etrek tulsópartján akar -velünk találkozni, a hol is egyesülvén – megindulunk a sivatagon -keresztülvivő nagy utra. Iliasz rögtön parancsot adott, hogy gyorsan -készüljünk fel. Még az nap este elkészitők tehát a szükséges kenyeret, -még egyszer besóztuk azon nagy darab tevehusokat, melyeket áldásért -vettünk a nomádoktól, s ki volt boldogabb nálamnál, midőn másnap reggel -hadzsi Bilallal a kedzsevére hágtam s nyikorgó ülésemben a hullámszerű -járásu teve hátán Etrekből lassan távozhatám! Biztosság kedveért Kulkhan -szükségesnek látta minket legalább első nap kisérni, mert ámbár 15–20 -puskával felfegyverzett ember volt velünk, mégis nagyobb számu rabló -csapat által is megtámadtathattunk volna s ez esetben Kulkhan jelenléte -nagy hasznunkra válik, mert az etreki banditák legnagyobb része az ő -szellemi vezetése alatt áll, s neki vakon engedelmeskedik. Elfeledém -ugyanis mondani, hogy Kulkhanunk nemcsak a karakcsik akszakal-ja, hanem -mint szofi (asceta) is hires volt. Ezen epithetont hordta pecsétjében, s -büszke is volt reá. A szemtelen tettetésnek legkirivóbb jellemképe állt -előttem, midőn Kulkhánt, annyi gaztett okozóját láttam tanitványai -körében ülni, a mint ezeknek, kiknek kegyetlen kezeik már annyi család -boldogságát dulták fel, a szent mosást illető szabályokat, vagy a bajusz -rövidre vágásának módját előadta. Tanitó s tanitványok egyenlően -lelkesedni látszottak, s tán nem egy e rablók közül, jámborságának -érzetében már előre álmodott a paradicsom jutalmáról. - -Utunk, hogy az Etrek kiöntései által alkotott mocsárokat elkerülje, majd -északnyugatnak, majd északkeletnek vezetett, többnyire homokon, melyen -csak kevés sátort láttunk. E vidék szélén a Kem nevü turkman törzsnek -mintegy 150 sátorát találtuk. Ezek, hallám, már emlékezetet túlhaladó -idő óta el váltak a jomutturkmanoktól, kikhez tulajdonképen tartoznak, s -itt élnek a sivatag határán. Ezen turkmanok nagy hajlama a lopásra oka -annak, hogy a többiek ellenségeikké lettek, s minduntalan megtámadják, -miért is nem tudnak szapoporodni. Közel ezek tartózkodási helyéhez -találtuk nehány sereghajtóját karavánunknak, kik nélkülünk nem mertek e -sátrak mellett elmenni. Ugy is látszott, hogy a kem-ek megtámadtak -volna, ha élünkön Kulkhant, e hatalmas mumust nem látják. A tábortól -északra egy negyedórányira, az Etreknek egy keskeny ágán keltünk át, -melynek vize itt már igen sós izű volt, jeléül annak, hogy közel van -végkiszáradásához. Ennek tulpartjától az Etreknek egy másik, még -csekélyebb ágáig a sóstalajt szép rét váltá fel, sűrűn benőve -ánizskaporral, mely majd egy órányira terjedt. Az árokhoz hasonlító -patak agyagos partjai nagyon megneheziték az átkelést, és több teve -terhével együtt bele is esett a vizbe, mely sekély volt ugyan, de a -csomagokat mégis átjárta s nehezebbekké tette, ugy, hogy nagy -fáradságunkba került, mig a tulsó dombot, Delili Burunt elértük. Kora -reggeltől délutáni 2 óráig mindössze négy mérföldet haladtunk, de mégis -elhatároztuk, hogy itt állomást tartunk, mert a kervanbasival csak -holnap délben kell az Etreken tul találkoznunk. - -Az emlitett dombról, mely mintegy előfoka volt egy délkeletnek hosszan -elnyuló, különben jelentéktelen hegyláncznak, szép s messze kilátás -nyilt. A láthatár nyugati részén a Kaspi tenger látszék, mint egy kék -felhővonal, még a persa hegyek is észrevehetők; de különösen érdekes -látványt nyujt a délnek elnyuló beláthatlan sikság, melyen az elszórtan -fekvő sátorcsoportozatok mintegy vakandturásokhoz hasonlíthatók. Etrek -és folyama majdnem egészen látható, s azon helyek, hol a viz mindkét -partján kicsap, a távolban apró tavaknak látszanak. A kem-ek táborához -közel lévén, Kulkhan, ki ez éjt még velünk szándékozott tölteni, nagy -vigyázatot ajánlott; este tehát különféle helyeken őröket állitánk fel, -kik reggelig egymást felváltva minden mozgást a vidéken megfigyeljenek. - -Hallván, hogy ezen állomás végső előőrse a nagy sivatagnak, a délutánt, -mig társaim aludtak, nehány levél megirására forditám, szándékom levén -azokat visszatérő kisérőinkre bizni. Azon apró, jegyzeteknek szánt -papirdarabokon kivül, melyeket bokharai ruhám bélésében rejtve tarték, -még a korán volt velem, melyet egy kis táskában hordtam, s két lap fehér -papiros, melyre most a két levelet irtam. Az egyiket Hajdar efendinek -Teheránba, a másikat Khandzsannak, azon kéréssel, hogy az elsőt juttatná -kézbe.[16] Könnyen elképzelheti kiki, mint érezhetém magamat, midőn -Teherán, ezen hozzám legközelebb s mégis végpontja az europai életnek -jutott eszembe, ha elgondolja azon veszélyeket melyek itt a nomádok közt -fenyegettek, hacsak pillanatra is sejteni kezdik incognitómat, s mily -előizt adott öt heti tartózkodásom a turkmanok közt azon életről, -melynek fő és ősi székhelyét voltam felkeresendő. - -Másnap reggel csak négy órát kellett mennünk, hogy a tulajdonképeni -Etrek partjaihoz érjünk. Sokáig vizsgálódtunk annak legsekélyebb része -után. Az átkelés nem volt könnyü; mert, ámbár e folyó rendes szélessége -nem több 12–15 lépésnél, most kiáradván kétszer oly széles vala, s puha, -agyagos feneke valódi kin a tevékre nézve, s ezért turkmanjaink -vonakodása az átkeléstől megbocsátható volt. A viz nem folyt ugyan -gyorsan, mégis a tevéknek hasukon felül ért, s a nagy bajjal lépkedő -állatok ingadozó léptei által kedzsevénk majd jobb majd baloldalt -belemártódott az Etrek szennyes hullámaiba, s ha a teve csak egy lépést -hibáz el, sárban s iszapban fürödve, nem csekély veszélylyel, uszva -kellett volna a tulpartot elérnem. Szerencsénkre az átkelés minden baj -nélkül megtörtént, s alig állapodtunk meg, megláttuk a kervanbasi rég s -epedve várt karavánját, élén három bivalylyal (két tehén s egy bikával), -melyek egészséget igérő megérkeztét Khiva beteg fejedelme alig várhatta -nagyobb türelmetlenséggel, mint mi. - -Emlékezni fog az olvasó, hogy Gömüstepében hadzsi Bilallal, hadzsi -Juszuffal s nehány gyaloglóval a dervis karaván zömétől meg kelle -válnom, mert a többieknek nem sikerült oly hamar bérbeadatni szokott -tevékre szert tenni. Etrekben nem kapván hirt felőlök, már nagyon -aggódni kezdénk, hogy a szegények alkalom hiány miatt nem jöhetnek -utánunk, nagyon örültünk tehát, midőn a várt karavánnal együtt -mindnyájokat ép egészségben megérkezni láttuk. Oly szivélyességgel -ölelkeztünk és csókolódtunk össze, mintha mindnyájan testvérek volnánk, -kik több évi távollét után végre viszontlátják egymást. Legjobban -meghatott, midőn hadzsi Szalih-ot és Szultan Mahmudot, sőt valamennyi -koldus társamat ismét magam körül láttam; mert ámbár hadzsi Bilalt -legközelebbi barátomnak tekintém, meg kell vallanom, hogy különbség -nélkül valamennyi iránt élénk rokonszenvvel viseltetém. Etrek iszapos -vize lévén az utólsó édesviz, melyet találhattunk, mig husznapi utazás -után az Oxus partjaira nem jutunk, tanácslám, ne szalaszszuk el az -alkalmat, s utoljára lakjunk jól theával. Felraktuk tehát legnagyobb -theaedényeinket, én megvendégelém őket frissen sült kenyeremmel, és még -sokáig emlékezénk e viszontlátási ünnepélyre. - -Ezalatt megérkezett a kervanbasi is, vezetőnk és védőnk a sivatagban. -Nagyon érdekemben állván, hogy jó szinben tünjem fel előtte, csakhamar -elmentem hozzá hadzsi Szalih és hadzsi Meszuddal, kik az uton már -emlitettek volt neki. Könnyen képzelhető csudálkozásom s egyszersmind -aggodalmam, midőn Amandurdi (ez volt neve a testes s jóindulatu -turkmannak) társaimat nagy kitüntetéssel, engem feltünő hidegen -fogadott. Minél inkább iparkodott hadzsi Szalih a társalgást rám -vezetni, annál közönyösebb lett; s mindössze ezt mondá: „Ismerem már én -ezt a hadzsit.“ Erőt vettem magamon, nehogy nagy zavaromat észrevegye s -már el akarék távozni, midőn Iliasz, ki szinte jelen volt, haragos -pillantást vetett a mellette ülő elhirhedett opiumfalóra Emir -Mehemmedre, s ezzel mintegy őt látszott ez eseményért okozni. -Eltávoztunk, s alig tudá meg hadzsi Bilal e jelenetet, haragosan -felkiáltott: „E nyomorult, részeg afghan már Etrekben állitá, hogy -hadzsi Residünk, ki a koránban s az arab nyelvben neki tanitója lehetne, -álarczos frengi. (Itt háromszor hangoztatá: Esztagfar ullah! azaz: Isten -bocsássa meg bünömet.) Ambár biztositám, hogy mi őt nagy szultánunk -követétől vettük át, hogy van utlevele a khalifa pecsétjével[17], még -sem akar elállni bünös állitásától. Amint látom, a kervanbasi fejét is -megzavarta, de majd megbánja ha Khivába jövünk; mert ott vannak kadik és -ulemák, ott megtanitják: mit tesz az, egy jámbor müszülmánt hitetlennek -nevezni! - -Most kezdém érteni az egész dolgot. Emir Mehemmednek, ki születésére -nézve kandahari volt, s az angol foglalás után egy bűntett miatt -kénytelen volt szülővárosából menekülni, elég alkalma vala europaiakat -láthatni, s igy engem arczvonásaimról felismert. Első pillanattól fogva -tehát titkos emissáriusnak gondolt, ki koldus álöltönyében rejtett -kincsekkel utazik, s arra számitott, hogy titkom felderitésével -fenyegetvén: e kincseket tőlem kicsalhatja. Többször rá akart beszélni, -hagyjam el e koldusokat s lépjek vele társaságba; de én mindig azt -felelém neki, hogy egy dervis és egy kereskedő, mint nagyon különnemü -elemek, nem illenek egymáshoz, s valódi barátságról csak akkor lehetne -köztünk szó, ha ő az opium evés bünéről lemondva, jámbor mosdások és -imádkozásokkal foglalkoznék. Kemény ellentállásom, melyre talált, -dühössé tevé, de miután istentelensége miatt a hadzsik meggyülölték, -nyilt ellenségeskedését különös szerencsémnek tekinthetém. - -Körülbelül két órával az elmondottak után a kervanbasi, ki a karaván -főnökségét már átvette, izente, hogy miután csak három nap mulva fogunk -ismét kutat találni, kiki lássa el magát vizzel. Elővettem tehát én is -kulacsomat, társaimmal a folyóhoz mentem, s miután a szomjuság kinjait -még nem igen volt alkalmam tapasztalni, azt csak igen hanyagon töltém -meg. Társaim figyelmeztettek e hibára, mondván, hogy a sivatagban minden -csepp viz élet, s azért a kulacsot, mint az élet forrását, mindenkinek -mint szemefényét, ugy kell őriznie. Megtevén előkészületeinket, a tevék -felszereltettek, a kervanbasi valamennyit megszámláltatá, s igy kitünt, -hogy karavánunk körülbelül 80 tevéből s 40 utazóból állt. Ezek közt 26 -védtelen hadzsi, a többi meglehetősen felfegyverzett jomut-turkman, egy -özbeg s egy afghan. Egyikét képeztük tehát azon apró karavánoknak, -melyek valódi keleti módra mindent a sors szeszélyeire bizva, kelnek -utra. Miután mindnyájan felültünk, bucsut kelle vennünk turkman -kisérőinktől, kik a sivatag széléig elhoztak. A bucsu fatiháját egyrészt -hadzsi Bilal, másrészt Kulkhan kezdte rá, s aggódnom kellett, ha ez -utóbbi áldásából kedvező előjeleket akartam veszélyteljes vállalatunkra -levonni. Az utólsó amen után, melyet a szakállnak elmaradhatlan végig -simitása követett, a két fél ellenkező irányban megindult, s előbbi -kisérőink midőn az Etreken átkelve minket szemök elől vesztettek, nehány -lövésben végüdvözletet küldtek felénk. Mi innen egyenesen éjszaknak -vettük utunkat. - - - - -VII. FEJEZET. - -A KERVANBASI KÖVETELI HOGY SZERZŐ JEGYZETEKET NE IROGASSON. – MEHEMMED -ESKÜJE S TESTVÉRÉNEK NEMES MAGAVISELETE. – A VEZETŐ ELTÉVESZTI AZ UTAT. -– KÖRENTAGI, RÉGI, VALÓSZINÜLEG GÖRÖG ROMOK. – KIS ÉS NAGY BALKAN. – AZ -OXUS RÉGI MEDRE. VÉRBOSZU. – A SZOMJUSÁG KÍNJAI. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_C’était une obscurité vaste comme la mer, au sein de laquelle le guide -s’égarait… où périt le voyageur effrayé._ – Victor Hugo, _Omaiah ben -Aïedz_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -1863. máj. 13. Minden jele nélkül a netaláni teve- vagy -emberlábnyomokon, vagy más állatnyomokon felismerhető utnak, tartott -karavánunk észak felé, nappal a napot, éjjel az északi csillagot -használva utmutatóul, melyet a turkmanok mozdulatlansága miatt Temir -kaziknak (vasszeg) neveznek. A tevéket hosszu sorban összekötve egy -gyalog ember vezette, s ámbár nem volt itt különös tiszteleti hely, -mégis bizonyos megtiszteltetésnek tekintetett, minél közelebb lehetni a -kervanbasihoz. Egy jó hosszu darab, túl az Etreken, mely a nagy sivatag -előcsarnokát képezi: Bogdajlának neveztetik. Naplemente után még két -óráig folyvást homokos földön haladtunk, mely nem volt nagyon puha, és -csak csekély, hullámalaku magaslatokat képzett. Lassankint a homok -eltünt, s szilárd sima agyagtalajat éreztünk lábaink alatt, ugy, hogy a -távoli tevék rendes lépései a csendes éjben ütenyverésekként hangzottak -vissza. Az ily helyeket a turkmanok takir-nak nevezik; s miután az, -melyen épen mi jártunk, vereses szinü volt, kizil-takirnak hivatott. -Közel napfeljöttéig szakadatlanul mentünk, de mindössze alig hat -mértföldet haladtunk; mert a tevéket nem volt szabad eleinte nagyon -megerőtetni, másrészt pedig, mert a bivalyok, e fő személyei az utazó -társaságnak, melyek egyike még érdekes állapotnak is örvendett, nehézkes -testökkel még a tevék lépteit sem birták követni. Pihentünk tehát május -14-kén reggeli 8 óráig, s mig a tevék a bogácskórókból s a sivatag egyéb -növényeiből jóllaktak, volt időnk reggelinkhez látni, mely, kulacsaink -még telve lévén édes vizzel, ma még felséges volt. Igy nehéz, -kovásztalan kenyerünket édes kortyokkal segithettük lefelé. Közel -egymáshoz táborozván, észrevettem, hogy a kervanbasi Iliaszszal és -társaim főnökeivel gyakran felém tekintve beszélgetett. Könnyen -kitalálhatám e tanácskozás tárgyát, de ugy tettem, mintha mitsem vettem -volna észre, s egy ideig nagy buzgóan lapozván a koránban, felkeltem, -mintha a társalgásban részt akarnék venni. Amint néhány lépést közelíték -feléjök, elémbe jöttek a derék Iliasz és hadzsi Szalih, félrehivtak, s -mondák, hogy a kervanbasi nehézségeket csinál s nem akar a khivai utra -magával vinni, mert kinézésem gyanut gerjeszt benne; különösen a khán -haragjától fél, mert nehány év előtt egy frengi követet hozott Khivába, -ki ezen egyetlen uton hiven lerajzolta az egész utat, s ördögi -mesterségével még csak egy kutat, vagy dombot sem feledett le a -papirról. A khánt ez nagy haragra gyulasztá, a hirhozók közül kettőt -kivégeztetett, s ő a kervanbasi, csak különös pártfogás által volt képes -éltét megmenteni. „Sok rábeszélés után, mondván, hogy csak nem -hagyhatunk itt a a sivatagban egyedül, – folytaták barátaim, – annyira -birtuk őt, hogy azon feltétel alatt magával visz, ha először meg hagyod -vizsgáltatni magadat, nincsenek-e nálad rajzok, vagy fatollak (irón), -amit a frengik szoktak hordani, s másodszor, ha megigéred, hogy nem -fogsz magadnak az utak és hegyekről titkos jegyzéseket tenni; ellenkező -esetben, itt, a sivatag közepében, rögtön el kell tőlünk maradnod.“ - -A legnagyobb türelemmel hallgatám e szavakat, de mikor barátaim -elhallgattak, nagyon felingerültnek tettetém magamat, hadzsi Szalihhoz -fordultam, s oly hangosan, hogy a kervanbasi is meghallhassa, mondám -neki: „Hadzsi, te láttál engem Teheránban s tudod ki vagyok; mondd meg -Amandurdinak (ez volt neve karavánunk vezetőjének), hogy hozzá mint -becsületes emberhez épen nem illik egy oly részeg binamaznak (oly ember, -ki nem szokta imádságát elvégezni) mint ez az afghan, szavára figyelni. -A vallással nem lehet tréfálni, e veszélyes pontban többé rám ne -támadjon, különben Khivában majd megtudja, kivel van dolga.“ – Ez utólsó -szavakat oly hangon kiáltám, hogy az egész karavánnak meg kellett -hallania, s társaim, különösen a szegényebbek, annyira felgerjedtek, -hogy ha vissza nem tartom őket, mindnyájan neki esnek Emir Mehemmednek, -a gonosz afghannak. E jelenet legjobban megdöbbenté a kervanbasit, s -hallám, amint a mindenfelől hozzá intézett kérdésekre folyvást csak azt -felelé: Khudaim bilir! (Isten tudja!) Nagyon derék, jó indulatu, de -törzsökös keleti volt ő, ki nem annyira roszaságból, mint különös -előszeretetből a titokszerüség iránt, minden áron egy álarczos idegent -akart bennem felfedezni, ámbár másrészt több vallási kérdésben (meszele) -hozzám fordult tanitásért, s már Gömüstepében hallotta volt, hogy én sok -könyvet olvastam. - -E fogás, amint láttuk, ez egyszer elháritá a pillanatnyi veszélyt; de -legnagyobb sajnálatomra kelle tapasztalnom, hogy a gyanu irántam -perczről perczre nő, s nagy fáradságomba fog kerülni, utamról csak a -legcsekélyebb jegyzeteket is tenni. Kellemetlen volt rám nézve, hogy nem -vala szabad még az egyes állomások neveit sem tudakolnom. A sivatagban, -bármily nagy legyen, a nomádok, kik annak egyes oázjait lakják, minden -helynek, minden dombnak s völgynek más más nevet adtak, ugy, hogy ha -pontos tudósitásokat kaphattam volna, Közép Ázsia térképén minden pontot -meg tudnék jelölni. Csel ellen cselt kelle használnom, s azon végtelen -csekély jegyzetek, melyeket ez utról magamnak tehettem, egy oly fogás -eredményei, melynek leirásával nem akarom az olvasót untatni. Mily -keserü érzés az utazóra nézve, ha hosszas küzdelmek és veszélyek után -végre elérheti az ohajtott forrást, és szomjas lelkét mégsem enyhitheti -belőle. - -Nyolcz óra után ismét felkerekedtünk, de haladásunk, miután két óráig -szakadatlanul mentünk volna, mind lassubb lett. Nehány turkman leszállt -s a legapróbb dombokat jobbra s balra az uttól, szorgalmasan kezdék -vizsgálni. Amint utóbb megtudtam, utitársaink egyike, Ejd Mehemmed, -testvérének, ki a mult évben egy megtámadtatás alkalmával itt elesett, -sirját akarta felkeresni; s hozott is magával egy koporsót, melyben a -holttestet Khivába vihesse. Délutáni két óra lehetett, mikor a sirt -megtaláltuk, s annak felásásához készültünk. A szokásos imáknak s a -korán egyes helyeinek elmondása után, melyben buzgóan részt kelle -vennem, a félig elrothadt hulla a koporsóba tétetett, s nemez rongyokba -bepakoltatott, aztán egy szemtanu elmondá a harcz részleteit. Dicsőiteni -akará az elhunytat, ami sikerült is neki, mert az elmondott tett a -legnemesebb dicséretet érdemlé. „Több persa volt karavánunkban, szólt az -elbeszélő, kik Khivából Aszterabadba mentek, s ezek közt egy Molla -Kaszim nevü igen gazdag kereskedő ez utóbbi városból, ki éveken -keresztül kereskedett Persia és Khiva közt, s itt az elhunytnak vendége -volt, utközben pedig védőjét szemlélheté benne. A sors ugy akarta, hogy -mult évben nagy összeggel zsebében indult haza, s ámbár turkman ruhába -volt öltözve s nyelvünket is tökéletesen beszélte, az etreki haramzade-k -(fattyúk) által mégis felismertetett, kik is rögtön elénk jöttek s -karavánunkat megtámadták. Ámbár számra nézve sokkal erősebbek voltak -nálunknál, mégis nyolcz óra hosszat küzdöttünk velök, s mikor kettőt -közőlök már megöltünk, azt kiáltották, hogy ha a kövér persa kutyát (mi -alatt Molla Kaszimot értették) nekik kiadjuk, felhagynak a harczczal, -mert velünk semmi dolguk. Könnyen felfogható, hogy közülünk senki, -legkevésbbé pedig a boldogult, ez ajánlatot el nem fogadhatá, s ámbár a -persa félve a mindenfelé sivító golyóktól, kért, hagynók abba a harczot, -ő inkább el engedi magát fogatni, – mégis folytatnunk kelle a küzdést. -Nemsokára egy golyó érte őt. (Itt az elbeszélő a holttestre mutatott). -Lefordult lováról, s utólsó szava az volt, hogy vendégét, a félelmében -gyermekmódra siró persát testvérének, Ejd Mehemmednek átadá, kinek -vezérlete alatt mi a harczot másnap reggelig folytattuk, mikor is a -rablók kénytelenek voltak nagy veszteséggel visszavonulni. A -szerencsétlen elhunytat itt eltemetvén, folytatók utunkat, s három nap -mulva a persa kereskedőt sértetlenül hoztuk Aszterabadba.“ - -Gyászünnepélyül Ejd Mehemmed e helyen még kenyeret süttetett, s azt -köztünk felosztatá, aztán ismét megindulva, egy száraz sikságon -haladtunk éjszak felé. Az időveszteséget kipótolandók, elhatároztatott, -hogy egész éjjel szakadatlanul menni fogunk. Az idő szép volt, s -kosaramban összekuporodva, sokáig élvezettel nézdeltem a szép csillagos -eget, melynek fénye a sivatagban még nagyszerübbnek látszik. Végre -elnyomott az álom, s alig pihenhettem egy óra óta, midőn gyengédtelenül -felköltetém álmomból, s minden oldalról kiáltatni hallám: „Hadzsi, nézd -meg csak kiblenumádat[18] (iránytű), ugy látszik, eltévedtünk.“ -Felébredék s egy izzó tapló világánál láttam, hogy észak helyett keleti -irányban vagyunk. A kervanbasi megijedt, félvén, hogy a veszélyes -mocsárok közelébe jutottunk, s elhatárzá bevárni a hajnalt. -Szerencsénkre csak egy félóra előtt, midőn az eget felhők kezdék -boritani, tértünk volt le a a helyes irányról, s a késedelem daczára -elértük a kitüzött állomást, hol a fáradt állatok szabadon bocsáttattak, -kórót s töviset legelni. Azon helyen, hol táboroztunk, csudálkozva -láttam, amint társaink féllábnyi hosszu, ujjnyi vastag s igen izletes és -édes sárgarépát szedtek össze nagy mennyiségben, melynek csak belseje -volt kemény mint a fa, és éldelhetetlen, hasonlóan a vad foghagymához, -mely itt szinte nagy mértékben volt található. Felhasználám az alkalmat, -s egy jó adag sárgarépát megfőztem magamnak reggelire, egy csomót pedig -megfőzve eltettem övembe. - -Máj. 15. Ma utunk egy vad, hosszú árkok által keresztül kasul hasitott -vidéken vezetett, melyről hallám, hogy minduntalan más alakot vesz fel, -s a sok meredek hely miatt mindig más nehézségeket gördít az utba. A -szegény tevék, melyek közől nehánynak nagy terhet kelle vinnie, -roppantul szenvedtek; mert a könnyű homok elsiklott lábaik alatt, s -folyvást fel és le kellvén menniök, csak nagy bajjal tudtak szilárdan -lépni. Feltünő, hogy itt ezen állatok kötéllel köttetnek egymáshoz, -melynek egyik vége az egyik teve farkához, másika az utánna jövőnek -átfurt orrába van akasztva. Kegyetlen látványt nyujt, ha egyik vagy -másik ezen összelánczolt sorból pillanatra megállapodik, s az előtte -menőtől gyakran mindaddig vonszoltatik, mig borzasztó fájdalmai után a -kötél végre elszakad. E szegény állatok kimélése végett a hol az ut igen -rosz kezdett lenni, mindenki le szokott szállni; ma is igy történt, s -ámbár a mély homokban a járás roppant kinos volt, mégis, bár lassan, -négy óra hosszat szakadatlanul gyalogolnom kellett. Igy többször -találkoztam a kervanbasival, ki utolsó fellépésem óta igen udvarias volt -irántam. Különös hajlammal látszott irántam viseltetni unokaöcscse, egy -fiatal, nyilt szivű khivai turkman, ki taval óta nem látta feleségét, és -társalgás közben minduntalan ova-ját (sátor) emlegette, a hogy iszlami -etiquette szerint nejét neveznie kellett.[19] Khali Molla, – igy hitták -őt – teljesen bizott dervisi voltamban, s nagy csodálkozásomra arra -kért, üssek fel koránomban egy családjára szóló fal-t (prognosticon). -Megcsináltam a szokásos hókus-pókust, behúnytam szememet, s szerencsésen -oly helyet nyiték meg a koránban, melyen nőkről van szó, (mert a mumenin -és mumenat szók igen gyakran fordulnak benne elő.) Az arab szöveg -magyarázása, mert ebben áll a tulajdonképeni mesterség, boldoggá tette -fiatal turkmanomat, megköszönte szivességemet, s én is nagyon örültem, -hogy megnyerhetém barátságát. - -Még addig nem tudtuk, melyiken fog a három ut közől karavánunk menni. Az -utiterv titokbantartása itt, hol az ember egy pillanatig sincs -biztositva a megtámadtatások ellen, igen szükséges. Ámbár nem mondták -meg nekünk, mégis előrelátható volt, hogy a középső uton fogunk haladni, -mert vizünk már fogyni kezdett, s holnap szükségkép kellett egy viz -medenczéhez jutnunk, melyhez csak akkor lehet férni, ha a békés -viszonyok az atabaj-jomut pásztorokat odáig hatolni engedik. Esti utunk -ma szerencsés volt; csak párszor szakadt el a tevekötél, s ilyenkor -mindig nehány embert kellett visszaküldeni az elmaradt állatok -felkeresésére. A karaván ezalatt folytatja utját, s hogy a setét éjben -kiküldött emberek el ne tévedjenek, a karaván közől egy kiválasztaték, -hogy velök a távolból beszéljen. A szomoruan hangzó szavak egyetlen -vezéreik a sötét éjben, s jaj a szegénynek, ha ellenkező szél miatt e -szavakat meg nem hallja! - -Másnap reggel (május 16.) északkeleti irányban a Körentaghi hegylánczot -pillantók meg. Az érdekes állapotban lévő bivalytehén lassu léptetésre -kényszeritett, s azért csak délután juthattunk oly közel hozzá, hogy a -hegység alacsonyabb részeinek körvonalait kivehessük. Etrekben -hallottuk, hogy békés levén az idő, itt jomutokra fogunk találni, de -mégsem tudtuk ezt biztosan, s mindenki feszült várakozással volt -eltelve, valjon reményünk csakugyan teljesedni fog-e, s nem kell-e -félnünk ellenséges csapatok megtámadásaitól? Egy merész turkman -kiküldetett vizsgálódni, s mindnyájan reményteljes várakozással kisértük -lépteit. Lassankint a hegységhez közeledve, csakugyan megpillantánk -egyes sátrakat; a félelem eloszlott, s mindenki kiváncsi volt, mily -törzshöz tartoznak a táborozók? Mialatt utitársaim a Körentaghi s -zöldelő völgyeinek szemlésében gyönyörködtek, örömtől dobogott szivem, -midőn nyugat felé e hegyláncztól elterjedő, alkalmasint görög eredetü -romok felé közeledtünk. Midőn a hegy tisztán kivehető lett, délnyugatra -ezeken kivül még egy magánálló oszlopot pillanték meg, mely távolból, -élő óriási alakként tünt szemembe. Fölebbmenve a lejtőn, egy második, -valamivel vastagabb, de alacsonyabb oszlopot vettem észre, s a hegyhez -érve a Mesedi-Miszrijan név alatt ismeretes romok oly közel valának -hozzánk baloldalt, hogy az egyes részeket pontosan meg tudtam -különböztetni. A táborozók csupa jomutok lévén, el lön határozva, hogy -egy napig pihenni fogunk, mely alkalommal nehány tevét akartak venni; – -aminek nagyon megörültem, mert ezáltal alkalmam nyilt a romokat -közelebbről megtekinteni. - -Másnap május 17-kén reggel, Iliasz és nehány hadzsi társam kiséretében -mentem oda, kiket csellel kelle rábirnom, mert nem tarták tanácsosnak a -dsinektől (szellemek) lakott helyhez közeledni.[20] E romok fél órányira -voltak táborunktól, bár a még fennálló négyszög magas falak, valamint a -két még ép s más két félig összeomlott kupola alaku tornyok -közelebbeknek látszottak. A magas falat, mely 6–8 lábnyi széles, és -40–50 lábnyi hosszu, egy, valamivel alacsonyabb keríti, mely dél felé -már egészen össze van omolva. Alkalmasint előfala volt a még fennálló -kastélynak, mert az egészet, a mint a többi romok közől kiemelkedik, -régi erősitett várnak tartom, melynek kiegészitésére még meg kell -emlitenem azon nagyszerű vizvezetést, mely délkeleti irányban a persa -hegyláncz felé tart, s onnan, 150 angol mértföldnyi távolságból vezette -ide az ivóvizet. Archaeologiai és épitészeti ismereteim korlátoltságánál -fogva e felette érdekes romok feletti véleményemet magam sem ismerhetem -el illetékesnek; de azok görög eredetét azért tartom biztosnak, mert az -itt talált négyszög téglákat azokkal, melyeket Gömüstepében és Kizil -Alan-nál (Sándor fala) láttam, minőség, nagyság és szinre nézve teljesen -egyenlőknek találtam. Ezenkivül a Körentaghi északi csúcsán még egy -romcsoportozatot láttam, mely mellett éjjel haladtunk el, s mely, -amennyire sötétben kivehetém, hat külön álló kápolnából áll. - -Ma karavánunkat az itt lakó nomádok seregesen látogatták, még üzletek is -köttettek karavánunk kereskedői és bérlői közt, még pedig hitelre. Ez -alkalommal egy adósságlevél irására szólitottak fel, s volt mit -bámulnom, midőn láttam, a mint az adós saját váltóját, a helyett hogy -hitelezőjének adná biztositásul, maga zsebredugta, s turkman szokás -szerint az ügy ekép be lön fejezve. Midőn a hitelezőtől e sajátságos -eljárás okát kérdezém, felelé ez: „Mi közöm nekem az iráshoz? azt az -adósnak kell magánál tartania, hogy adósságáról megemlékezzék.“ – Estve, -midőn már készen álltunk az utra, bivalytehenünk egészséges borjut -ellett, a mi a kervanbasit igen megörvendezteté! De csak utközben jutott -eszébe, hogy a gyönge borjú nem lesz képes az utat gyalog megtenni, -tehát egy teve hátán kell számára kényelmes helyet keresni. Csak nekem -és hadzsi Bilalnak levén kedsevéink, mindenkinek tekintete ránk esett, s -felszóllittattunk, engedje át egyikünk helyét az ujonszülött borjunak. -Barátomnak volt esze szolgálatkésznek mutatkozni, azon megjegyzéssel, -hogy irántami barátságból, mert én sánta lábam miatt nem ülhetek -mindenütt, kedsevéjét szivesen felcseréli bármely más helylyel. De alig -foglalta el helyét a fiatal borjú, ez uj vis-à-vis-m roppant rosz szaga -elárulá hadzsi Bilal készségének tulajdonképeni indokát. Éjjel még -megjárta, mert ekkor csak álmomból vert fel a sok bőgés, de nappal, -kivált mikor a nap melegebben sütött, alig birtam kiállani. -Szerencsémre, kinom nem soká tartott, mert a borjú az utazás második -napján már megdöglött. - -Máj. 18. Mától fogva két napot számitottunk a nagy Balkánig s innen -12-őt Khiváig, tehát összesen 14 napot, mely idő alatt négy -keserűsósvizű kutat fogunk lelni, de egy lélekkel sem találkozunk. Május -közepén lévén, vezetőink remélték, hogy az ismerős lapályokon esővizet -(kak) fogunk találni. Kulacsaink Körentaghi két rosz vizmedenczéjének -agyagos vizével valának megtöltve, mely a folytonos rázástól a tevék -hátán valóságos iszap lett és visszataszitó izt nyert; de azért -takarékosan kellett vele bánnunk, mert csak egy állomásnyira a nagy -Balkánon tul reméltük az első kakot találhatni. Menésünk, mindnyájan -bele lévén már gyakorolva, szabályszerüvé kezdett lenni. Naponkint -rendesen háromszor álltunk meg, mindig másfél vagy két órára; -napfelkelte előtt, midőn egész napra való kenyerünket szoktuk megsütni, -délben, hogy ember és állat a nagy melegben kissé kipihenhesse magát; s -naplemente előtt szerény vacsoránkat elkölteni, mely a többször emlitett -kenyérből s nehány aggodalmasan megszámlált csepp vizből állt. Barátaim, -valamint a turkmanok is, egy kis juhzsirt hoztak volt magokkal, melyet a -kenyérhez ettek, s melylyel engem is megkináltak, de én el nem fogadám, -meg lévén győződve, hogy a szomjuság kinait enyhiteni s a testet minden -fáradságra megedzeni csak a legnagyobb mértékletesség képes. A vidék -talaja melyen haladtunk, szilárd agyag volt, melyen csak itt-ott termett -pár silány fűszál; s nagyobbrészt kopasz sikságokból állt, melyek -szárazságtól megrepedezve, az érforma szakadások által a legtarkább -formákat nyerik. Mi fárasztólag hat e szomorú sikság, melyről az élet -minden jele számüzve van, az utazóra s mi jól esik, ha állomást érve a -teve hullám-szerü járásától kissé kipihenhet! - -Másnap (máj. 19.) délben egy setét kék felleget pillantánk meg észak -felé. A kis Balkán volt, melyet holnap reggel fogunk elérni, s melynek -nagysága, szépsége, és érczekbeni gazdagságáról a turkmanok oly sokat -beszéltek. Szerencsétlenségünkre ez este máskor éber kervanbasinkat -elnyomta az álom, s a karaván élére állitott tevevezető oly veszélybe -hozott, mely mindnyájunknak életébe kerülhetett volna. A kis Balkan -lábánál ugyanis sok oly veszedelmes sós mocsár van, melyek vastag fehér -réteggel beboritva, a valódi szilárd földtől meg nem különböztethetők, -mert itt mindent elborit a néha ujjnyi vastag sólerakvány. Már annyira -behatoltunk ezen helyek közé, hogy az állatok, minden nógatás daczára a -talaj ingadozása miatt kénytelenek voltak megállni. Leugrottunk, és kiki -elképzelheti ijedségemet, midőn a földön állva ugy érzém magamat, mintha -lebegő ladikban volnék. A félelem általános volt. A kervanbasi kiáltá, -hogy kiki állva maradjon helyén, mert csak napfelköltekor lehet -szabadulásra gondolni. Alig birtuk az erős szódaszagot kiállani, és -három óráig kellett várnunk, míg a szabaditó hajnal első sugarai -megjelentek. A visszafordulás nagy fáradsággal járt, de mégis nagyon -örültünk, mert az ég kegyes volt irántunk. Hacsak valamivel belebb -mentünk volna, a laza föld megnyilt s karavánunk egy részét, vagy talán -az egészet mindenestül elnyelte volna. Legalább igy mondták a turkmanok. - -Reggeli 10 óra volt (máj. 20.) midőn a délnyugatról északkeletnek -terjedő kis Balkánhoz értünk, és ennek északi végével párhuzamosan fekvő -előfokát a nagy Balkánnak, bár csak körvonalaiban, megpillantók. A kis -Balkán, melynek lábánál most tábort ütöttünk, egy körülbelül 12 -mérföldnyi hosszu, majdnem megszakadatlan s egyenlően magas hegylánczot -képez; nem oly kopár és puszta mint Persia hegyei, sok helyen fű nő -rajta, egészben pedig kékes szürke szine van. A hegység, ha szemmértékem -nem csalt, 2–3000 láb magas lehet. Utunk ez-, valamint másnap (máj. 21.) -folyvást mellette vezetett, mig végre este felé a nagy Balkán előfokához -értünk. Ezt, ámbár csak egy részét láthattam közelről, ugy találtam, -hogy jogosan nevezik megkülönböztetésül nagynak, mert, a meddig a szem -lát, általában magasabb és sokkal terjedtebb. Mi a hegységnek keleti -részénél voltunk; a nagy Balkán tulajdonképeni hegyláncza, mely a Kaspi -tenger partjáig nyulik, inkább déltől északi irányban terjed, s a mint a -turkmanoktól hallám, gazdag érczekkel bir, a mi azonban csak akkor -érdemelne teljes hitelt, ha illetékes birák állitanák. - -Mai éji szállásunk elég kellemes volt, s a mint a lemenő nap utolsó -sugarait veté a kis Balkán tetszetős tekintetü völgyeire, majdnem azt -képzelém magamban, hogy egy szép hegyi vidékben vagyok. A táj szépnek is -volna mondható, ha a borzasztó pusztaság, a roppant elhagyottság -bizonyos gyászfátyolt nem boritana reá. A szem mindig félve tekint -körül, valjon nem pillant-e meg idegent, mert a sivatagban mindenkit, a -kivel találkozik az ember, neki szegzett fegyverrel kell fogadni. - -Egy órával naplemente után ismét elindulánk. A kervanbasi jelenté, hogy -tulajdonképen csak ezentúl jövünk még az igazi sivatagba, s ámbár -kinézésünk után itélve mindnyájan próbált vándorlóknak látszottunk, -szükségesnek tartá jelenteni, hogy a hangos beszédtől s kiabálástól -nappal ugy, mint éjjel lehetőleg óvakodjunk; hogy ezentúl kiki -naplemente előtt süsse kenyerét, mert itt éjjel nem szabad tüzet -raknunk, nehogy hollétünket az ellenségnek eláruljuk; hogy imáinkban -mindig amandzsilik-et (biztosság) kérjünk; veszélyben pedig ne -reszkessünk, mint az asszonyok. Nehány kard, egy lándzsa és két – -természetesen kanóczos – puska osztatott ki közöttünk, s én, akit -általában nagy vitéznek tartottak, szintén fegyvert kaptam, jó sok -lőporral s golyóval együtt; – bár meg kell vallanom, hogy ezen -előkészületekre nem igen kellemes remények tölték el szivemet. - -Elhagyván a Balkán hegységet, minden titkolódás daczára láttam a -compaszon, hogy a középső uton haladunk. Körentaghiban hallottuk, hogy a -hegység táján 50 karakcsi csavarog a tekke-törzsből; de a kervanbasi e -hirre csak annyiban hajlott, hogy a Dzsenak kujuszu kutat és -állomáshelyet, melynek vize különben is oly sós, hogy csak mindössze -három nap óta szomjazó tevéknek nyujthatna enyhülést, elkerülte. -Leszálltunk, s a mint mondák, a Döden-ben vagyunk, a hogy e táj nomádjai -az Oxus régi medrét hivják; a mult tél viharai és esőzései azonban az -utnak tavali nyomait, melyek különben jól meglátszanának, egészen -eltörlék. - -A régi folyammedret hosszu, görbe vonalban metszettük keresztül, hogy a -tulsó s igen meredek parton feljáró helyet találjunk, s csak nagy -fáradsággal értük el napfelkelte előtt a magas fennsikot. A nomádok -regéikben az Oxus régi medrét a Mesedi Miszrijan romjaival hozzák -összeköttetésbe, s azt állitják, hogy az Oxus egykor közel a kaaba-nak -kijelölt épület fala mellett folyt el, s csak később, Gökleng bünein -felháborodva, fordult volna észak felé. - -Minél inkább eltünt hátunk megett a nagy Balkán a kék felhőkben, annál -nagyszerübb, annál borzasztóbban felséges tekintetet nyujtott a -beláthatlan sivatag. Azelőtt azt hittem, hogy a sivatag nagyszerüsége -csak akkor hathat lelkünkre, ha képzeletünk színt és határozottságot -kölcsönöz a képeknek; de tévedtem. A sivatagnak miniature képét láttam -szeretett hazám alföldi rónáin, nagyobb kiadásban, midőn Persiaban a -Sópuszta (Desti kuvir) egy részén átmentem; de mily más érzések -foglalták el itt szivemet! Nem a képzelődés, mint sokan tévesen -állitják, hanem a természet maga gyujtja meg itt a lelkesülés fáklyáját. -Néha megkisértém a sivatag komor szinét felviditani, s városokat, sürgő -forgó életet képzelék magamnak a közelben, – de hiába; a beláthatlan -homokbuczkák, a borzasztó halotti csend; a nap sárgásan veres szine -hajnalban s alkonyatkor, – mind ez csalhatlanul hirdeté, hogy a földnek -egy nagy, talán legnagyobb sivatagján vagyunk. - -Máj. 22. Délfelé Jeti Szirinél táboroztunk, mely nevet e hely a hajdan -itt létezett hét kuttól nyerte; de most e kutak közől négy már teljesen -ki volt száradva, a többiben pedig csak kevés, igen sós, és roszszagu -vizet találtunk. Ámbár a kervanbasi azon remény nyel biztatott, hogy -este esővizre fogunk bukkanni, azon kis maradékot, mely kulacsomban -vala, bár több volt benne az agyag mint a viz, nem akartam e kutak -keserü, undoritó folyadékával felcserélni. A tevék meglőnek itatva, s -társaim közől is többen hozzáláttak, s én csudálkozva néztem, mint -versenyeznek a négylábuakkal az ivásban; midőn mértékletességre intém -őket, nevettek, de később nagyon megbánták mohóságukat. Rövid -megállapodás után ismét elindultunk, s egy, a többi homokbuczkák közől -kiemelkedő dombhoz értünk, melyen két üres kedseve állt. Azt mondták, -hogy az utazók, kik bennök ültek, itt a pusztában elvesztek, s a -turkmanoknál minden hely, hol valaha emberek tartózkodtak, nagy -tiszteletben áll, s annak megrontása bünnek tartatik. Sajátságos babona! -Embereket eladni és országokat elpusztitani, nálok erény, de egy -fakosarat tiszteletben tartanak, mert ember ült benne! A sivatag és -lakói valóban igen különösek, s még jobban meg fogja lepni az olvasót, -ha elmondom, a mi ugyanazon este velünk történt. A nagy meleg engedvén, -leszálltam, hogy a kervanbasival s más turkmanokkal a remélt esővizet -keresni menjek. Mindnyájan fel valánk fegyverkezve, s mindenik más -irányban ment. Én a kervanbasit követtem, s alig haladtunk negyven -lépést, midőn ez nehány lábnyomot vett észre a homokban, és -kellemetlenül meglepetve felkiáltott: „Itt embereknek kell lenniök!“ -Meggyujtók kanóczainkat, és a mindig jobban látható lábnyomok után -indulva egy barlang szájához jutottunk. A homokban látott nyomokból -következtetvén, hogy csak egy emberrel van dolgunk, rögtön behatoltunk a -barlangba, s leirhatatlan borzalommal pillanték meg egy hosszu haju és -szakállu, elvadult embert, zergebőrökbe burkoltan, ki nem kevésbbé -megdöbbenve felugrott és egy lándzsát kapva fel, nekünk rohant. Mig én -kimondhatlan türelmetlenséggel néztem e jelenetet, kisérőm vonásai a -legnagyobb nyugalmat tükrözték vissza; midőn a félvadembert megpillantá, -leereszté fegyverét, és halk hangon mondva: „Aman bol!“ (béke veled) -elhagyta a borzasztó helyet. „Kanli dir“ (vérrel befertőztetett ember -ez) mondá a kervanbasi, anélkül, hogy többet kérdezni mertem volna. Csak -később tudám meg, hogy a szerencsétlen, igazságos vérboszu elől -menekülve, már évek óta, télen nyáron itt bolyong a sivatagban. Embert -nem akar látni, s nem is láthat. - -[Illustration: FÉL VAD EMBER A PUSZTÁBAN.] - -Elszomorodva e szegény bünös látásán, feledém, hogy kirándulásunkon édes -viz helyett csak vért találtunk; társaink is üresen tértek vissza, s -azon gondolatnál, hogy a nálam levő édes iszapnak ma utólsó cseppeit -fogom meginni, reszketni kezdék. Oh viz! legbecsesbje minden elemeknek, -gondolám magamban, mért nem ismertem fel előbb értékedet! Pazarul -használják áldását, sőt hazámban még félnek is tőle, s mit nem adnék -most csak husz cseppért e mennyei folyadékból! - -Csak nehány falat forró vizbe mártott kenyeret ettem, hallván, hogy e -viz, ha felforr, elveszti keserü izét. El valék készülve mindent türni, -amig csak esővizre nem akadunk, mert társaim állapota, kik mindnyájan -erős diarrhoeában szenvedtek, nagyon megijesztett. Nehány turkman, -különösen a kervanbasi, azon gyanuban álltak, hogy van jó vizök, s azt -titokban tartják; de a pusztában minden czélzás a kulacsra annyi, mint -valakinek életére törni, s aki mástól kölcsönbe vagy ajándékul vizet -kivánna, azt kiki őrültnek tartaná. Ma este már legkisebb kedvem sem -volt csak egy falat kenyeret is enni, s nagyon bágyadtnak érzém magamat, -mert a nap forrón sütött volt. Erőtelenül a földre terülve feküdtem, -midőn egyszerre láttam, hogy mindnyájan a kervanbasi köré sereglenek, s -nekem is intettek, hogy jöjjek oda kulacsommal. E szó: viz! uj erőt -öntött belém, felugrottam, s kellemesen valék meglepve, midőn láttam, -amint a kervanbasi a karaván minden tagjának mintegy két pohár tiszta -édes vizet adott. A derék turkman elmondá, hogy már évek óta szokása, a -pusztában jó mennyiség vizet elrejtve tartani, s azt olyankor osztani -el, mikor tudja, hogy mindenkinek nagy jót tesz vele; ez egy nagy szevab -(jámbor tett), mert egy turkman közmondás azt tartja: „A szomjazónak a -sivatagban adott egy csepp viz lemossa száz évnek büneit.“ - -E jótett nagyságát meghatározni épen oly lehetetlen, mint leirni az -élvezetet, melyet egy ital édes viz okozott. Teljesen jóllakottnak érzém -magamat, s azt hivém, most ismét kiállhatom három napig a szomjuságot. -Az itallal e szerint jól jártam, de kenyeremmel meggyült a bajom. -Bágyadtság és étvágyhiánytól kissé elmulva azt hivém, fa helyett, -melyért messze kellett volna mennünk, a teve trágyát, – e rendes -tüzelőszert a sivatagban, – fogom sütésre használhatni. De ebből is csak -keveset gyüjtöttem össze. Beledugtam a tésztát a forró hamuba, de fél -óra mulva láttam, hogy e melegség nem igen nagy. Gyorsan fát mentem -keresni, de amint tüzet raktam, besötétedett, s a kervanbasi -rámkiáltott, ha el akarom-e a karavánt árulni az ellenségnek? El kelle -tehát oltanom a tüzet, és kovásztalan kenyeremet félig nyersen vinni -magammal. Másnap reggel (máj. 23.) Kojmat Ata-nál tartottunk állomást, -melynek kutjából a viz már rég kiveszett; a mi különben nem nagy kár -volt, mert vize, mint e vidéken levő kutak nagy részeé, élvezhetlen -volt. A napsugarak néha egy lábnyi mélységre is megmelegitik a száraz -homokot, s azt oly forróvá teszik, hogy még a legvadabb középázsiai is, -kinek lába sohsem látott semmiféle czipőt, itt egy bocskor szerü -bőrdarabot kénytelen talpára kötni. Nem csoda tehát, hogy a tegnapi -enyhitő ital hatása gyorsan elmult, s én csakhamar ismét zsákmányul -estem a szomjuság borzasztó kinainak. Délben jelenté a kervanbasi, hogy -közel vagyunk a hires búcsujáró állomás helyhez, Kahriman Ata-hoz; hogy -tehát szálljunk le, és jámbor kötelességünket teljesitendők egy -negyedóráig gyalog vándoroljunk a szentnek sirjához. Képzelhetni -kinomat, midőn forróság és szomjtól elbágyadva, elerőtlenedve, kénytelen -voltam ülésemet elhagyni s a zarándokcsapathoz csatlakozva egy jó -negyedórát gyalogolni a még nem is sikon, hanem magaslaton fekvő sirhoz, -és ott kiszáradt torokkal veszett módra telkineket és idézéseket a -koránból orditani. Oh kegyetlen szent, gondolám magamban, nem tudtad -magad másutt eltemettetni, hogy e látogatás pokoli kinjaitól megments? -Fuldokolva, alig lihegve rogytam le a harmincz lábnyi hosszu sirra, mely -kos szarvakkal – a mik Közép-Ázsiában a felsőbbség jelei, – volt -berakva. A kervanbasi elmondá, hogy a ki e sirban nyugszik, óriás és -épen oly hosszu volt, mint maga a sir, és számtalan év előtt az itt levő -kutakat sokáig védelmezte a gonosz szellemek ellen, melyek azokat -kövekkel be akarták hányni[21]. Köröskörül több kisebb sir volt látható, -szegény utazók végnyughelyei, kik a sivatag különféle pontjain rablók -vagy az elemek hatalma alatt elvesztek. A kutak hire, melyek e szentnek -védpaizsa alatt álltak, megörvendeztetett; reméltem, hogy iható vizet -fogunk találni, s annyira siettem, hogy első értem a kitüzött helyre. -Rögtön megpillantám a barna pocsolyához hasonló forrást, es marékkal -meriték belőle. Oly hideg volt, mintha jeget érintettem volna, de mikor -ajkamhoz ért, egy cseppet nem valék képes lenyelni belőle, oly keserü, -sós, és rosz szagu volt e hideg viz! Haragom s szomoruságom határtalan -vala, s most először aggódtam komolyan sorsom felett. - - - - -VIII. FEJEZET. - -VIHAR. – ZERGÉK S VAD SZAMARAK. – MEGÉRKEZÉS A KAFLANKIRI FENSIKRA. – AZ -OXUS RÉGI MEDRE. – BARÁTSÁGOS TÁBOR. – LOVASOK KÖZELEDÉSE. – GAZAVAT. – -BEVONULÁS KHIVÁBA. – AZ AFGHAN GONOSZ MEGTÁMADÁSA. – TALÁLKOZÁS A -KHÁNNAL. – SZERZŐ FELSZÓLLITTATIK, MUTASSA MEG A TÖRÖK IRÁS MESTERSÉGÉT. -– TISZTELETRUHÁK, JUTALMUL ELLENSÉGEK FEJEIÉRT. – FOGLYOK KIVÉGEZTETÉSE. -– KÜLÖNÖS MÓDJA A NŐK KIVÉGEZTETÉSÉNEK. – KUNGRAT. – A SZERZŐ VÉGSŐ -ÁLDÁSA A KHÁNRA. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_On n’y verra jamais que l’heroisme et la servitude._ – Montesq., -_Esprit des Lois_, 1. vii. c. 6. - - _Chiefs of the Uzbek race_ - _Waving their heron crests with martial grace._ - -Moore, _Veiled Prophet_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -A zivatar, mely csak nehány óra óta volt távolról hallható, éjfél tájban -közelebb huzódott, s nehéz cseppjei kinaink közel végét hirdeték. Reggel -felé (máj. 24.) elértük a homok végső szélét, melyen három napig -tartott, mig keresztül hatoltunk, s meg voltunk győződve, hogy mai utunk -agyagos földén fogunk esővizet találni. A kervanbasi ezalatt a sok -zerge- és vadszamár nyomok után itélve, reményünket már előre -teljesültnek tekinté, de nem közlé velünk véleményét, hanem előre -sietett, s csakugyan oly szerencsés volt, hogy fürkésző szemeinek -sikerült egy tócsa esővizet felfedezni. Szu! szu! (viz! viz!) kiáltá -mindenki, midőn a kervanbasi találmányát jelenté és sokan már, anélkül -hogy még ittak volna, magától a reménytől jóllaktak és megnyugodtak. -Délfelé értünk oda, s a már távolról látható pocsolyán kivül még több, a -legédesebb esővizzel telt gödröt találtunk. Az elsők közt voltam, kik -kulacscsal s más edényekkel odarohantak, nem inni, hanem vizet gyüjteni, -mielőtt a sok meritéstől az felzavarodott és iszapossá lett volna. -Negyedóra mulva mindenki a legnagyobb kéjjel ült reggelije mellett, s -nehéz, sőt lehetetlen fogalmat nyujtani örömünkről. Ezen állomástól, -mely Deli Atának neveztetik, Khiváig szakadatlanul megtölthetők -kulacsainkat édes vizzel, s innen kezdve utazásunk a pusztában, ha nem -is kellemes, de legalább nyugodtnak volt mondható. Este egy helyre -jutottunk, melyen valódi tavasz uralkodott. Számtalan apró tó közt -ütöttünk tábort, melyek szép rétkoszorukkal valának övedzve, s e táj -álomként tünt fel előttem, midőn tegnapi helyzetünkre gondoltam. Hogy -örömünk teljes legyen, megmondatott, hogy már a megtámadtatások nagy -veszélyén is átestünk, s csak ma este nem szabad még tüzet raknunk. Alig -szükséges emlitenünk, hogy a sivatag fiai e váratlan vizbőséget -kizárólag jámbor hadzsi-voltunknak tulajdoniták. Ujra megtöltők -kulacsainkat s vidáman folytattuk utunkat. - -Este elértük az epedve várt mély árkot, melynek tulsó oldalán a -Kaflankir (tigrisföld) nevű sikság terjed el, s melynél a khivai khánság -területe kezdődik. A felmászás, a fensiknak körülbelül 300 lábnyi magas -szélére, embernek állatnak egyiránt fáradságos volt, s azt hallám, hogy -annak északi vége szintoly magas és meredek. E táj sajátságos látványt -nyujt; a meddig a szem ér, azon hely, melyen járunk, szigetként látszik -a homoktengerből kiemelkedni. A mély árok határai itt ugy, mint az -északkeleti részen, melyhez két nappal utóbb (máj. 25. és 26.) -jutottunk, nem láthatók. Ha a turkmanoknak hitelt lehet adni, ugy -mindkét árok az Oxus régi medre, Kaflankir maga pedig hajdan sziget -volt, melyet minden oldalról az emlitett árkok vesznek körül. Annyi áll, -hogy ezen egész földterület a sivatag többi részétől, ugy alkata és dús -növényzete, valamint a rajta tenyésző állatok nagy száma által, nagyon -különbözik. Eddig ugyan találkoztunk már egyes zergékkel és vad -szamarakkal, de itt nagy csudálkozásomra százával láttam őket, nagy -csoportokban legelészve. Ha jól emlékszem, a Kaflankiron létünk második -napján délfelé, nagy porfelleget láttunk északról közeledni. A -kervanbasi és a turkmanok fegyverhez nyultak, és türelmetlénségünk azon -mértékben nőtt, a mint a porfelleg közeledett. Végre kivehettük, hogy a -tömeg egy jól sorba állitott és támadni induló lovas-századhoz hasonlit, -mire kisérőink leereszték fegyvereiket. Nem lévén szabad kiváncsiságot -mutatnom, – a mi keleten nem igen található, – türelmetlenségem -határtalan lett. A porfelleg mind közelebb jött, s a mint körülbelül 50 -lépésnyire volt tőlünk, oly zajt hallánk, mintha legalább ezer jól -begyakorolt lovas vezényszóra állapodott volna meg. Temérdek vad -szamarat láttunk magunk előtt; ez erős és eleven kinézésü állatok -szorosan zárt sorban álltak meg, nehány pillanatig nagy figyelemmel -bámultak reánk, aztán, látva hogy nem vagyunk hozzájok hasonlók, -egyszerre felkerekedtek, és nyil gyorsasággal vágtattak el nyugat felé. - -A kaflankiri fensik emelkedése, khivai oldalról nézve, egy rendes -sánczhoz hasonlít, és oly sima, mintha a viz csak tegnap folyt volna el -róla. Innen egy napi járás után május 28-kán egy tóhoz értünk, mely Sor -Göl (sóstónak) neveztetik, melynek formája derék négyszög és kerülete 12 -angol mérföld. Itt hat órányi pihenésre határoztuk el magunkat, hogy -mindenki végezhesse a vallás által parancsolt s már régóta szükséges -guszl-ot[22] annyival inkább, minthogy ma épen ejdi kurban, az iszlam -egyik legnevezetesebb ünnepnapja van. Uti társaim ez alkalommal -felbontották iszákjokat; mindegyiknek volt egy váltani való inge, csak -nekem nem. Hadzsi Bilal akart egyet kölcsön adni, de én nem fogadtam azt -el, mert meg valék már arról győződve, hogy minél szegényebbnek látszom, -annál nagyobb biztosságban vagyok. El kelle magamat nevetnem, midőn -legelőször itt tükörbe tekintettem, s megláttam ujnyi vastagságu por és -homokkéreggel beboritott arczomat. A sivatagon több helyütt módomban -lett volna megmosdanom, de készakarva nem tettem, hogy a piszok kéreg -hadd védjen az égető nap hevétől. Amivel azonban nagyon csekély részben -értem czélt, s még is egész életemben magamon fogom annak számos nyomát -viselni emlékül. Egyébiránt nem csak engem, hanem utitársaimmal együtt -mindnyájunkat ki vett formánkból az abdeszt pótszere, a tejemmün, melyet -a próféta a viztelen sivatag számára rendelt, ahol viz helyett homokkal -és porral kell mosdani, a mi a testet még piszkosabbá teszi. Az -öltözködés s mosakodás után ugy láttam, hogy barátaim most hozzám képest -egész urakká lettek. Szánakozásból néhány ruhadarabot akartak nekem adni -kölcsön, hanem én megköszönvén az ajánlatot, nem fogadtam azt el, -kijelentvén, hogy be akarom várni, mig a khivai khán felruház. - -Utunk négy óra hosszat egy kiaszott harasztoson vitt keresztül, a hol -egy özbeggel találkozánk, a ki Khivából jött s ujságokat beszélt az -ottani viszonyokról. Ha már ezen lovas ember látása is nagy örömet -okozott, semmi se volt az azon érzelmeimhez képest, a mik bennem -keletkeztek, midőn délután néhány agyagból készitett, elhagyatott házat -megpillanték, mert falakat, vagy más házra mutató jeleket nem láttam -már, a mióta Karatepét (Persia határát) elhagytam. Ezen kunyhóknak -néhány év előtt még voltak lakosaik, s a kelet felé terjeszkedő Medemin -földhez számittattak. A khivai khánság azon területrészét nevezik igy, -mely legmesszebb benyulik déli irányban, a minálunk Hyrcania-nak -nevezett nagy sivatagba. Ezen részt még csak 15 év előtt tette -mivelhetővé egy Mehemmed Emin nevü tiszt, s ettől nyerte elneveztetését -is, mert a Medemin ezen tiszt nevének röviditéséből származott. Az -utolsó háboru óta ismét elhagyatott állapotba jutottak ezen tájak, s igy -van az több vidékkel Turkesztánban, a miről többször volt alkalmunk -meggyőződni. - -Ma reggel (maj. 29.) feltünt előttem, hogy azon észak-keleti iránytól, -melyben Khiva fekszik, eltértünk, s egészen északi irányt vettünk; -kérdezősködésemre megtudtam, hogy biztosság okáért kerülő utat teszünk. -Az özbeg, a kivel találkozánk, figyelmeztetett, hogy vigyázzunk -magunkra, mivel a csaudor-ok nyilt lázadásban vannak a khán ellen, s -alamanjaik gyakran berontanak ezen határrészekre. Ez nap este még egy -kis aggodalmas vigyázattal haladtunk, s ki volt boldogabb mint mi, a -mint másnap reggel jobbra balra sátorcsoportokat láttunk, s a merre -utunk vitt, mindenütt a legbarátságosabb „aman geldingiz“-ek -(szerencsésen megjöttetek) hangzék előnkbe. Minthogy a mi Iliaszunknak -jóbarátai voltak az itt táborozók között, elment meleg kenyeret s egyéb -kurban adományokat (ünnepnapi falatokat) szerezni. Jól megrakodva jött -vissza, s hust, kenyeret és kimiszt (kanczatejből készitett csipős -savanyu ital) osztott ki közöttünk. Noha csak egy rövid óráig pihentünk -meg, még is sok istenfélő nomád jöve hozzánk, kézszoritásunkban -részesülni, s ez által szent tettet követni el. Az áldás itt jól -jövedelmező czikk volt, mert négy vagy öt áldásomért sok kenyeret, -teve-, ló- és juhhust kaptam. Több jap-on (mesterséges öntözésre való -árok) keltünk át, s dél tájban egy elhagyatott, Khanabad nevü -fellegvárhoz érkezénk, melynek négyszögü magas fala három mérföldnyire -meglátszott. Itt töltöttük a délutánt és estet; a nap forróan sütött, s -nagyon jól esett a falak árnyékában szunnyadnom, noha a puszta földön -feküdtem s a vánkosom egy darab kő volt. Még virradat előtt elhagytuk a -Khivától 25 mérföldnyi távolságra eső Khanabadot; s nagyon elálmélkodánk -a felett, hogy egész napi (maj. 30.) utunk alatt egyetlen sátort se -láttunk, sőt este magas homokdombok közé jutottunk, ugy, hogy azt hivém, -ujra a nagy sivatagban vagyunk. Épen theánkkal foglalatoskodánk, a mint -a legelőre kieresztett tevéink egyszerre szilaj szaladásnak eredtek. Még -alig jöhettünk arra a gondolatra, hogy valaki üzőbe vette, egyszerre -előtünt öt lovas, kik sebes vágtatva a mi táborunk felé tartottak. A -theás csészék egy pillanat alatt puskákkal lettek felváltva, s rögtön -megalakult a csatarend. A lovasok azonban lassu lépést közeledtek -hozzánk s a turkmanok csakhamar megismerék lovaik lépéséről, hogy -tévedtünk, mert ellenség helyett barátságos, jóakaró kiséret közelgett -felénk. - -A legközelebbi reggel (máj. 31.) egy, Akjap-hoz tartozó özbeg faluba -érkeztünk; itt már egészen vége szakad a Gömüstepe és Khiva közötti -sivatagnak. A nevezett helység lakosai az első özbegek valának, a kiket -láttam, igen jó emberek voltak. A bevett szokás szerint sorba látogattuk -a házakat, s fatihánk bő aratást hozott. Hosszu idő után itt láttam -ismét egyetmást, a mi nyugat felől került ide, s szivem erősen dobogott -nagy örömemben. Még ma elérhettünk volna Iliasznak lakhelyére, mert itt -már kezdetét veszi egy khivai lakosokkal biró Akjap nevü falu, hanem a -mi jóbarátunk kissé hiu volt, s nem akarta, hogy váratlan vendégek -módjára érkezzünk el hozzá; tehát az ő lakásától két órányira háltunk -meg, egy gazdag nagybátyjánál, Allahnazr-baj-nál[23] ki nagy -megkülömböztetéssel fogadott s vendégelt meg bennünket. Ezalatt Iliasz -megüzenhette feleségének érkezésünket, s másnap (jun. 1.) reggel -tartottuk bevonulásunkat, Iliasznak tömérdek atyafisága s barátjai -érkezvén elénkbe, szives elfogadásunkra. Engem csinos sátorral kinált -meg, hogy foglalnám azt el lakásomul, de én inkább mentem a kertjébe, -minthogy fák voltak benne, melyeknek árnyéka után rég sovárgott a -lelkem. Nagyon régen nem láttam már viruló fát! - -Az alatt a két nap alatt, a mit a félig polgárisult, azaz félig meddig -megtelepedett turkmanok között tölték, leginkább feltünt előttem azon -idegenkedés, a melylyel ezen nomádok minden ház, vagy kormányféle iránt -viseltetnek. Mindamellett hogy már több évszázad óta az özbegek -közelében laknak, gyülölik ezek szokásait, erkölcseiket, kerülik a velök -való érintkezést, s az özbeg, törzs- és nyelv rokonsága daczára, ép oly -idegen az ő szemeik előtt, mint mi előttünk a hottentotta. Miután kissé -kipihentük magunkat, neki indultunk a fővárosnak; Gazavaton mentünk -keresztül, a hol épen hetivásár volt, s legelső alkalmam itt volt a -khivai életet látni. Az éjet egy réten töltöttük Sejkhlar-Kaleszi alatt, -a hol egész életemben a legnagyobb és legszemtelenebb legyeket találtam. -Az utazók és tevék egyaránt kinoztattak egész éjjel, s mondhatom nem a -legjobb kedvemben voltam, midőn reggel, anélkül, hogy a szememet -behunytam volna egész éjjel, fel kelle a tevére ülnöm. Az álmatlanság -okozta szenvedést szerencsére csakhamar egészen elfeledteté a gyönyörü -tavaszi-, egyre bujább virányzatnak indult természet látása. Az előtt -ugy gondolám, hogy azért látszott nekem Khiva oly szépnek, mivel a -sivatag ellentéte volt, melynek borzasztó képe még szemeim élőtt -lebegett. Azonban még most is, miután ujra megláttam Europát, bájos, -elragadó vidékeivel, egyre szépnek találom Khiva környékét, kisded, -várszerü havli-jaival[24] melyeket magas jegenyefák árnyalnak, s szép -rétjeivel és szántóföldeivel. Ha a kelet költői itt pengették volna -lantjukat, sokkal méltóbb tárgyakat leltek volna, mint a borzasztóan -puszta Persiában. - -Maga a főváros Khiva is meglehetősen kellemes benyomást okoz, távolból -látva néhány kupolájával s tornyával, ezen kertek közepett. Jellemző, -hogy a nagy sivatagból egy hosszu vékony nyelv nyulik Merv-től -félórányira a város alá, hogy itt még egyszer feltüntesse az élet és -halálközötti ellentétet. Ezen sivatag-nyelv Töjeszicsti név alatt -ismeretes, s már a város kapui előtt valánk, midőn még egyre láttuk a -homok halmokat. - -Hogy mikép éreztem magamat junius 3-kán Khiva kapui előtt, azt -elképzelheti az olvasó, ha elgondolja azon veszélyeket, melyeknek -annyira ki valék téve feltünőleg europai ábrázatom következtében oly -könnyen támadható minden legkisebb gyanu által. Nagyon jól tudtam, -miszerint a khivai khán, kinek kegyetlenségét maguk a tatárok is -kárhoztatták, ilyen gyanu esetében sokkal szigorubb eljárást követne -irányomban, mint a turkmanok. Hallottam, hogy a khán minden gyanus -idegent rabszolgává tett, hogy csak nem régiben tette ezt egy állitólag -herczegi származásu hindosztánnal, a kinek most a többi rabszolgákkal -ágyukat kell vonszolnia. Egész belsőm fel volt háborodva, de -mindamellett még sem féltem. Az örökös veszélybenforgás már megedzett; a -halál, mely olyan könnyen lehetett volna kalandozásom következménye, már -három hónap óta lebegett szemeim előtt, s rettegés helyett a -legszorongatottabb perczekben is inkább azon eszközökről gondolkozám, -melyekkel a babonás hitü zsarnok őrszemét elámithassam. Utközben pontos -tudomást szereztem magamnak valamennyi előkelő khivairól, a kik -Konstantinápolyban megfordultak. Leggyakrabban emlitettek mint ilyet -bizonyos Sükrullah bajt, a ki tiz évet töltött követi minőségben a -szultán udvaránál. Ugy homályosan magam is emlékeztem, hogy ezt az -embert több izben láttam a mostani külügyminiszter Ali pasa házában. Ez -a Sükrullah baj – gondolám – jól ismeri Sztambult, az ottan divó -nyelvet, s az előkelők szokásait; vagy akarja vagy nem, rá kell, hogy -tukmáljam előbbi ismeretségemet, s minthogy egy sztambuli szerepében -magát a sztambulit is képes vagyok elámitani, a khivai khán volt követe -nem lesz képes álczámat lerántani, s kénytelen lesz czéljaim -előmozditására segédkezet nyujtani. - -A város kapujánál már számos khivai várakozott reánk, kik kenyeret s -aszalt gyümölcsöt nyujtogattak fel hozzánk, tevéink fölé. Már évek óta -nem érkezett ekkora csapat hadzsi Khivába, mindenki bámulva nézett -bennünket, és mindenfelöl ezen megszólamlásak hangzottak felénk: „Aman -eszen geldingiz! (szerencsésen jöttetek!) Ha sah-bazim! Ha arszlanim! -(Én sólymom! én oroszlánom!) A bazarba elérkezvén, hadzsi Bilal -rákezdett egy telkin-re, én mindnyájánál erősebben hallatám hangomat, s -valóban meg valék indulva, midőn az emberek kezeimet, lábaimat, sőt -lelógó rongyaimat is csókokkal illeték, mintha valami kiváló szent -volnék s csak imént szállottam volna alá az égből. A bevett országos -szokás szerint a vámháznak használt karavanszerajban szállottunk le, -hogy a megérkezett málhák és emberek szigoru vizsgálat alá vettessenek, -a hol természetesen legtöbb nyomatékkal bir a karaván főnökének -nyilatkozata. A fő vámhivatalnak tisztét Khivában az első mehrem (a khán -első kamarása s megbizottja-féle egyén) végzi; ki alig intézett néhány -szót a kervanbasihoz, azonnal előre tolakodott az afghani, s hangosan -kiáltozá: „Három érdekes négylábut és egy érdekes kétlábut hoztunk -magunkkal Khivába.“ Minthogy az elsőkkel a Khivában még soha nem látott -bivalyokra, az utóbbival pedig én reám czélzott, nem csoda, hogy -sokaknak szemei azonnal rajtam akadtak meg, s a suttogásból csakhamar ki -lehetett venni e szavakat: dzsansziz (kém) s frengi és urusz (orosz). Én -mindenkép rajta voltam, hogy valahogy el ne piruljak, s már épen hátra -akartam vonulni a tömeg közöl, midőn a mehrem megszólita hogy álljak -meg, s felettébb udvariatlan kifejezésekkel készült vallatásomhoz. Épen -felelni akartam neki, midőn hadzsi Szalih, kinek külseje tiszteletet -parancsolt, előlépett és semmi tudomása nem lévén a történtekről, a -leghizelgőbb kifejezésekkel bemutatott a vizsgálattevőnek, a mire ez -egészen megütközve nyájasan mosolygott reám, s megkinált, hogy ülljek -melléje. Ámbár hadzsi Szalih intett, hogy fogadjam el kinálatát, én a -mélyen megsértett érzelem kifejezésével haragos tekintetet vetettem a -mehremre, s eltávoztam. - -Legelőbb Sükrullah bajhoz mentem, ki akkor minden hivatalos -foglalatosság nélkül Mehemmed Emin khan medressze-jében, Khiva legszebb -épületében lakott egy czellában. Mint Sztambulból érkezett efendi -jelentettem be magamat nála, azon hozzátevéssel, hogy ott alkalmam volt -vele megismerkedni, s erre utaztomban tiszteletemet kivánom nála tenni. -Egy efendi megjelenése Khivában, a mi eddig még soha elő nem fordult -eset volt, az öreg urat csodálkozásba ejtette annyira, hogy maga jött -elém, s nagyon elbámult, midőn egy alakjából egészen kivetköztetett, -rongyokkal ruházkodott koldust látott maga előtt. Mindamellett -bevezetett, s alig szóltam vele néhány szót sztambuli kiejtéssel, egyre -növekvő érdekeltséggel kezdett kérdezősködni a török fővárosban levő -nagy számu barátairól, s az ozman birodalomnak az uj szultán alatti -viszonyai felől. Mint már fönebb emlitém, szerepem sikeréről -meglehetősen meg valék győződve; Sükrullah-baj egy részt magánkivül volt -örömében, midőn sztambuli barátai felől pontos hireket beszéltem neki, -másrészt meg nem birt eléggé csodálkozni felettem s igy szóla hozzám: -„De az isten szerelmeért, mi birt téged reá efendi, hogy ezen borzasztó -országokba jöjj, még pedig Sztambulból, abból a földi paradicsomból?“ Én -pedig mély sohajtással ezt felelém neki: Oh pir! (papi főnök) s kezemet -szemeimre tevém, a mi a tartozó engedelmesség jele. A jó öreg, a ki -meglehetősen mivelt müszülman volt, könynyen kitalálhatta, hogy valamely -dervis-rendhez tartozom s a pir-em küldött ezen utra, mely kötelességét -minden mudir (valamely dervisrend ujoncza) élete (koczkáztatásával is -teljesiteni tartozik. Ezen fölvilágositásnak megörült, még csak a -dervis-rendem nevét kérdé tőlem, s midőn Nakisbendi-t nevezém meg -előtte, mindjárt tudta, hogy Bokhara a czélja zarándoklásomnak. Tüstént -lakást akart számomra rendelni a nevezett medreszében, de én nem fogadám -azt el utitársaimra hivatkozván, s távoztam azon igérettel, hogy nem -sokára meg fogom őt ismét látogatni. - -Midőn visszajöttem a karavánszerajba, ott azt mondták, hogy utitársaim -már el vannak helyezve egy tekkie-ben, egy az utazó dervisek számára -beszállóul használni szokott kolostorszerü helyiségben, melynek -Tösebaz[25] a neve; oda mentem tehát magam is, s ugy találtam, hogy az -én számomra készen tartottak egy czellát. Alig léptem jó barátaim közé, -mindnyájan távollétem oka felől kérdezősködtek, és sajnálkozva mondták, -mily kár, hogy nem voltam jelen, s nem láthattam, mint kellett annak a -nyomoru afghaninak, a ki engem compromittálni akart, nem csak ő általuk, -hanem a khivaiak által is szidalmaztatva s piszkolva elvonulnia. Nagyon -jó, gondolám magamban, ha a nép között felmerült gyanu elenyésztetett; a -khánnal majd csak könnyen boldogulok, mert Sükrullah-baj bizonyára -tudatni fogja vele ittlétemet, s minthogy Khiva uralkodói a szultán -irányában mindenkor a legnagyobb tiszteletet tanusitották, a mostani -uralkodó is bizonyára fog tenni kisérletet, egy efendinek magához -szerzésére; sőt az is lehetséges, hogy engem, ki a legelső -konstantinápolyi vagyok, a ki Kharezm-be (Khiva politikai neve) eljöve, -még kitüntetésekben is részesitnek. - -Gyanitásom nem csalt. Másnap egy jaszaul (udvari tiszt) jöve hozzám, kis -ajándékot hozván számomra a khántól s azon parancsot, hogy ma estére -menjek el az ark-ba (a palotába) s adjam rá a khánra fatihámat, mivel a -hazret (ázsiai uralkodó czime, a nálunk szokásban levő felségnek felel -meg) sokat tart rá, hogy egy, a szent országból jövő dervis áldásában -részt vegyen. Megigértem, hogy engedelmeskedni fogok s egy óra mulva -elmenék Sükrullah bajhoz, a ki, miután jelen ohajtott lenni az -audientián, elkisért a király közel eső palotájába, s utközben rövid -utasitásokat adott azon szertartásokra nézve, melyeket az uralkodó -irányában kellend követnem. Azt is elbeszélte, hogy milyen feszült -viszonyban van a mehter-rel (olyan belügyminiszterféle), a ki őt -vetélytársának tekinti, mindenben kárára törekszik, s megeshetik, hogy -engem sem fogadand, mint a ki ő általa vezettetem be, a -legbarátságosabban. Minthogy a kusbegi s a király testvér bátyja -hadjáratban voltak a csaudorok ellen, ideiglenesen a mehter volt a khán -legelső hivatalnoka. A bevett szokás ugy parancsolá, s reám nézve -szükséges is volt, hogy előbb nála mutassam be magamat, mivel azon kapu -bejáratánál levő előudvarban lakott, mely egyenesen a khánhoz vezete s -hivatalhelyiségét egy tornácz alatt ütötte volt fel. - -Minthogy ezen órában jóformán mindennap arz, azaz: nyilvános kihallgatás -tartatott, a királyi lak főbejárása, valamint minden egyéb helyisége, -melyeken keresztül menénk, telve volt mindenféle osztály-, kor- és -nembeli kérelmezőkkel, kik a legközönségesebb házi öltözetökben, sőt az -asszonyok közől többen gyermeköket karon tartva, vártak az audientiára; -be nem irnak senkit, s az bocsátatik be leghamarább, a ki legjobban tud -előre tolakodni. A tömeg mindenütt szolgálat készen félreállt utunkból, -s engem rendkivül megörvendeztetett, midőn észrevettem, hogy az -asszonyok ujjal mutogatnak rám, mondván: „Ime ez az a Konstantinápolyból -való dervis, most áldást fog khánunkra mondani; az Isten hallgassa meg -szavait.“ - -A mehtert, a mint előre értesitve valék, egy tornácz alatt találtam, -emberei között, a kik minden szavára helyeslőleg mosolyogtak. Barna -bőrén s a melléig leérő nagy szakállán meg lehete látni, hogy szart, -vagy is persa származásu. Esetlen öltözete, kiváltképen nagy prémes -kucsmája jól illett esetlen vonásaihoz. Midőn feléje közeledni látott, -mosolyogva szólott valamit környezetéhez. Én bátran közeledém hozzá, -komoly arczkifejezéssel üdvözlém őt, s a főhelyet foglalám el, mint a -dervisek illetékes helyét, a társaságban. Miután elmondám a szokásos -imákat, melyekre mindenki rámondta, szakálát simogatva, az amen-t, a -szokásos udvariassági formaságok váltattak fel kölcsönösen a mehter közt -s közöttem. A miniszter szellemdusnak akart látszani, s azon -megjegyzéssel állott elő, miszerint Konstantinápolyban a dervisek is jó -neveléssel biró emberek, s arabul is beszélnek (noha én csak a sztambuli -szóejtést használtam). Elmondá továbbá nekem, hogy a hazret, (e szónál -mindenki felállott ülő helyéből) engem látni kiván, s hogy nagyon -szeretné ha a szultántól, vagy teherani követétől néhány sort hoztam -volna magammal. Én erre azt felelém, hogy az én utazásomnak nincsenek -világi czéljai, hogy senkitől semmit se kivánok, s csupán személyes -biztonságom okáért hoztam magammal egy fermant, mely el van látva -tugr-val (a szultán pecsétjével). Ezzel átadtam utlevelemet a mehternek, -a ki tiszteletteljesen megcsókolván és homlokához dörzsölvén a nagyuri -jelt, felkelt, hogy utlevelemet kézbesitse a khánnak, s nem sokára azzal -tért vissza, hogy lépjek be a kihallgatási terembe. - -Sükrullah-baj lépett be előbb, nekem nehány pillanatig várakoznom -kellett, a mig megtétettek a megkivántató előkészületek; mivel ámbár ugy -voltam bejelentve mint dervis, bevezetőm nem mulasztá el megjegyezni -felőlem, hogy én Konstantinápolyban minden előkelő pasát ismerek, s -ennél fogva azon kell lenni, hogy minél jobb benyomást vigyek innen -magammal. Nehány percz mulva két jaszaul tiszteletteljesen karon fogott, -a függöny felgördült, s ott láttam magam előtt Szejd Mehemmed Khan -Padisahi Kharezm-et, vagy közönségesebben szólva, a khivai khánt, egy -terrasse-féle emelvényen, bal karjával egy selyembársonyszerü gömbölyü -párnára támaszkodva, jobbjában pedig rövid, arany kormány-pálczát -tartva. A megszabott udvari szertartáshoz képest felemelém kezeimet, -ugyanazt tették a jelenlevők s a khán maga is, s elmondék egy kurta -szurát a koránból, azután két Allahumu szella-t és egy szokásos imát; a -mely Allahumu Rabbena-val kezdődik, s az átalános amen-nel és -szakál-simogatással fejeztetett be. Midőn a khán még fogta a szakállát, -mindenki ezt kiáltá: „Kabul bolgaj!“ (Hallgattassék meg a te imád!) s én -az uralkodóhoz közeledém, ő pedig oda nyujtá nekem kezeit, s miután -megtettük a muszafehát[26], néhány lépésnyire hátra vonultam, s ezzel a -szertartásnak vége volt. Most a khán kérdezősködni kezdett, utazásom -czélja felől, s hogy milyen benyomást tettek reám a turkmanok, a nagy -sivatag és Khiva? Azt felelém, hogy sokat szenvedtem, de a hazreti -dzsemal mubarek (áldott szépség) látása által dúsan meg vannak -jutalmazva szenvedéseim; köszönöm Allah-nak, hogy ezen rendkivüli -szerencsében részesültem, s azt hiszem, miszerint a kiszmet (fátum) ezen -kegyét jó előjelnek tekinthetem utam további folytatására nézve. Noha -iparkodtam az itt érthetetlen sztambuli szóejtés helyett az özbegit -használni, még is kénytelen volt a király egyetmást tolmácsoltatni -magának. Azt is kérdé tőlem, hogy mennyi ideig szándékozom itt maradni, -s el vagyok-e látva az utazáshoz szükségesekkel? Én azt feleltem, hogy -előbb meg akarom a khánság áldott földében nyugvó valamennyi szentnek -sirját látogatni, s csak azután fogom utamat folytatni; arra nézve, -vajjon elvagyok-e látva a szükséges kellékekkel, azt válaszolám, hogy mi -dervisek efféle földi kicsiségekkel nem gondolunk. Az a nefesz (szent -lehelet), a mit pir-em (rend-főnököm) utravalóul adott, képes négy öt -napig minden táplálék nélkül életben tartani, s nekem nincs egyéb -kivánságom, mint az, hogy 120 esztendeig éltesse az Isten ő felségét. - -Ugy látszék, hogy szavaim tetszésben részesültek, mivel ő királyi -felsége méltóztatott kegyelmesen meghagyni, hogy 20 aranyat és egy derék -izmos szamarat adjanak nekem. Az aranyakat nem fogadám el, azon -megjegyzéssel, miszerint nálunk derviseknél bűn, pénz birtokában lenni; -hanem a legmagasabb kegy másik bizonyitékát hálás köszönettel -elfogadtam, s szabadságot vettem magamnak azon szent törvényt -emlékezetbe hozni, a mely fehér szamarat ajánl a zarándok utjára, s én -azt ki is kértem magamnak. Már távozni akartam, midőn a khán megkért, -hogy legalább arra a rövid időre, a mit fővárosában fogok tölteni, -legyek az ő vendége, s mindennapi élelmezésemre fogadjak el udvari -khaznadarjától naponkint két tenge-t (körülbelől másfél frank.) Az -ajánlatot szépen megköszöntem, zár-áldást mondék és távoztam. Haza -siettemben az előudvarokban és bazárokban hullámzó nép mindenütt -tiszteletteljes Szelam alejkum-mal üdvözölt. Csak akkor vettem szabadon -lélekzetet, midőn czellám négy fala között egyedül valék, s nem kis -megelégedésemre szolgált, hogy az a szörnyü kiélt kinézésü khán, a kinek -minden arczvonása a kimerült, tompaelmü s embertelen zsarnok hű képét -ábrázolja, irányomban kivételesen jó volt, s most már, a mig időm -engedé, háboritatlanul járhattam kelhettem a khánságban. Egész este -előttem lebegett a khán alakja, mélyen beesett szemeivel, ritka szakálu -állával, fehér, halavány ajkaival és rezgő hangjával. Milyen szerencsés -véletlen az, az emberiségre nézve, – elgondolám magamban gyakran – hogy -a sötét babonás hit ilyen zsarnokok vérszomjának s hatalmának korlátokat -tud szabni. - -Minthogy a khánság belsejébe nagyobb kirándulásokat szándékoztam tenni, -ennélfogva minél rövidebbre akartam szabni a fővárosban tartózkodásom -idejét; a mi érdemes volt a megtekintésre, annak megnézéséhez nem nagy -idő kellett, ha a khán, a hivatalnokok s előkelő kereskedelmi világ -meghivásai annyi időt nem raboltak volna el. Elterjedvén hire, hogy a -királyi kegy részese vagyok, mindenki vendégének ohajtott hadzsi -társaimmal együtt, s valóságos kín volt reám nézve, napjában hat, sőt -nyolcz meghivást is elfogadni, s a divó szokás szerint minden háznál -enni inni valamit. A hajam borzad még most is, mikor eszembe jut, -hányszor kellett napfelkelte előtt, 3–4 óra között éhgyomorra hozzá -látnom egy juhfarkzsirban úszó rizszsel telt nagy tálhoz. Mint -sovárogtam ilyenkor a száraz, kovásztalan kenyér után, a mivel a -sivatagban éltünk, s mint szerettem volna ezen gyilkos fényüzést az -üdvös szegénységgel felcserélni. - -Közép-Ázsiában átalános szokás, még a legjelentéktelenebb látogatáskor -is, a deszturkhan-t (egy többnyire szennyes durvaszövetü tarka -asztalkendő, melyen két embernek való kenyér van) felteriteni, s a -vendégnek legalább néhány falatot ennie kell. „Nem lehet többet enni“, -ezt a kifejezést a közép-ázsiaiak hihetetlennek s ugyancsak -faragatlannak tartják. Az én hadzsi collegáim e részben minden -alkalommal fényes tanuságot tettek bon ton-jukról s én nem birtam eléggé -bámulni, hogy nem pukkadnak meg attól a nehéz pilav-tól, mert egy napon -kiszámitottam, hogy naponkint mindegyik egy font juhfark-zsirt, s két -font rizst vett magához, (a kenyeret, sárga és fehérrépát s retket nem -is számitva) s ehez még minden tulzás nélkül, vagy 30–40 nagy leveses -csésze zöld theát megivott. Az efféle hőstettekben én természetesen -nagyon hátra maradtam, s mindenki csodálkozott felette, hogy a -könyvekbeni nagy jártasságom mellett, ilyen tudós ember létemre, olyan -kevés neveléssel birok. - -Nem kevésbbé üldöztek a szép elmüek, tudniillik Khiva város ulemái. Ezek -az urak, kik előtt Törökország és Konstantinápoly mindennél fölebb való, -sok meszele (vallási kérdés) iránt tőlem kivántak felvilágositást, mint -a török-iszlambeli tudományosság fő képviselőjétől. Mennyire -boszantottak ezek a roppant nagy turbános hájfejü özbegek, mikor azon -szabályokra vitték a beszélgetést, hogy hogyan kell a kezeket, lábakat, -a fej elejét hátulját megmosni, hogyan kell a szent hit rendeletei -szerint ülni, járni, fekünni, alunni stb. A szultánt (mint Mohammed -elismert utódát) s főembereit Khivában mindezen fontos törvények -végrehajtásában mintaképül tekinték. Törökország császára ő felségét itt -olyan müszülmannak képzelék, a ki legalább ötven rőfös turbánt visel, -kinek mellén alól ér a szakálla, a kinek ruhái a lábujjain tul -terjednek, s életét koczkáztatná a ki affélét merne beszélni, hogy a -szultán a haját és szakállát à la Fiesco nyiratta le, ruháit pedig -Dusetoye késziti Párisban. Valóban sokszor nehezemre esett, hogy ezen -jószivü s szeretetreméltó embereknek nem adhaték kellő felvilágositást; -de hogy merhettem volna azt cselekedni, annyira ellentétes -felfogásainkat tekintve! Majd ha Bokharába érkezünk, ott -körülményesebben fogunk ezen tárgygyal foglalkozni; itt csak is azért -érintettük, mivel ez volt a legelső pont, melyen a keleti és nyugati -iszlam-polgárosodás között létező különbség érdekes kérdésével -legelőször érintkeztem. - -Minthogy a Tösebaz (kolostor), a melybe szállásolva valánk, a nagy -viztartónál és mecsetnél fogva, melyet magába foglal, közhelynek -tekinteték, mindig tele volt az mindakét nembeli látogatókkal. Az özbeg -fején kúp alaku prémes süveget, lábain idomtalan nagy bagaria csizmát -hord, s nyáron egyedül hosszu ingéből áll többi öltözéke. Később magam -is ezen ruházatot használtam, mert a mig az üng tiszta, egy ingben még a -bazárban megjelenni sem tartják illetlennek. Az asszonyok teke-szerü -turbánjaikkal, melyek 15–20 orosz zsebkendőből vannak összetekergetve, a -legtikkasztóbb hőségben is sűrü ruházatukba burkolózva s lábaikon nagy -idomtalan csizmákat viselve kénytelenek nagy vizes korsóikat haza -czipelni. Egyszer-másszor megállt ajtómnál egy-egy asszony, s egy kis -khaki-sifát (egészség-port)[27] és nefeszt (szent leheletet) kért, -elpanaszolván valóságos, vagy csak képzelt baját. Nem tagadhatám meg -ezen szegény teremtések kérését, kik között többnél meglepő hasonlatot -vettem észre Germania lyányaihoz; lekuporodtak ajtóm előtt, én pedig -ajkaimat oly formán mozgatva, mintha imádkoznám, megtapogattam a testük -fájdalmas részét, s erősen oda leheltem háromszor; erre azután rendesen -mély sohajt hallatott a szenvedő, s többen álliták, hogy azon -pillanatban enyhült a fájdalmuk. A mik Európában a dologkerülőkre nézve -a kávéházak, ugyanazok Khivában a mecsetek udvarai, melyekben rendesen -nagy viztartó van s gyönyörü platán és jegenyefák árnyalják. Noha még -csak junius elején valánk, a hőség már is tikkasztó volt, s nekem még is -ablaktalan szobámban kelle folyvást kuttognom, mert alig mentem le a -kellemes árnyu fák alá, azonnal körülfogott egy csoport nép, s a -legbohóbb kérdésekkel ostromolt. Az egyiknek vallásbeli oktatás kellett, -a másik azt kérdé: van-e a világon még több olyan szép hely mint Khiva? -a harmadik meg egyszer mindenkorra hiteles tudomást akart szerezni -arról, vajjon csakugyan Mekkából kapja-e a nagy szultán mindennap -ebédjét vacsoráját, még pedig ugy, hogy az a Kaabatól egy percz alatt -érkezik el egészen be a konstantinápolyi császári palotába? Ha tudnák a -jó özbegek mennyi Chateau-Lafitte és Margot diszité Abdul Medsid korában -a császári asztalt! - -A platánok alatt tett ismeretségeim között érdekes volt az, melyet -hadzsi Iszmaellel kötöttem, a ki mint konstantinápolyi mutattatott be -nekem, s a ki özbeg származásu létére a nyelvben, ruházatában s -taglejtésében valóban annyira hasonlitott a sztambulihoz, hogy meg kelle -őt mint földimet ölelnem. Hadzsi Iszmael ugyanis 25 évet töltött a török -fővárosban, sok előkelő házban ismerős volt, s állitá, hogy N. N. -házában látott engem egyszer másszor, sőt az atyám házára is emlékezett -a ki, szerinte, molla lett volna Topkhaneben.[28] Én a világért se -hazudtoltam volna meg, sőt biztositám őt, hogy nagyon jó hirben maradt a -neve, s alig várják visszaérkezését. Hadzsi Iszmael, saját elbeszélése -szerint, nevelő, fürdős, szijjgyártó, szépiró s vegyész és ez utóbbik -minősége következtében varázsló mesterségeket üzött a Bosporus mellett. -Szülő városában nagy embernek tartották, főkép varázsló mestersége -folytán. Házában többrendbeli apró, vegyészi lepároló készlete volt, s -minthogy növény-levelekből, gyümölcsből s más egyébből olajat tudott -késziteni, elképzelhetni, miszerint földiei száz meg százféle elixirt -kértek tőle. A tehetetlenség ellen Törökországban is nagyon keresett -ma’dzsun-ok (decoctumok) itt nagy becsben tartattak. Hadzsi Iszmael sok -ideig allott mesterségével a khán szolgálatában; hanem ő felsége nem -tartotta meg a kiszabott életrendet, azon egyszerü oknál fogva, hogy nem -birt Cupido nyilainak ellenállani; s ennek természetes következményei, a -pettyhüdés és csúz nemsokára beköszöntvén, a khán megharagudott udvari -orvosára, elcsapta, s helyébe egy matrónát fogadott, a kinek nagy hirben -valának csodaszerű orvoslatai. - -Ez a jó asszonyság arra a szerencsés gondolatra jött, hogy a beteg -királynak 500 adagot rendelt abból a szerből, melyről azt mondják, hogy -az ó testamentombeli hires zsoltárköltő királyra jó hatással lett volna. -Az ilyen orvosi rendelet elkészitése Europában kissé nehezen menne, -hanem a khivai alkotmány mellett könnyen ment az, s a szegény beteg – -mint mondják, – már bevett vagy 50–60 lapdacsot, midőn tapasztalni -kezdé, hogy a gyógyszernek egészen ellenkező hatása van, a miért aztán -fejével lakolt a rosz tanácsadó. Ez nem sokkal a mi megérkezésünk előtt -történt, s a legutóbbik orvosi rendelet a már emlitett bivaly-tej volt. -Épen azon idő alatt midőn Khivában mulattam, ismét szolgálatába akarta a -khán hadzsi Iszmaelt fogadni, mint bűvészt, orvost és lőporgyártót; de -ez nem fogadta el, mely vakmerősége bizonyára a fejébe került volna, ha -a babonás uralkodó mert volna a csodatevő emberrel kikötni. - -Khivában egyébiránt magam is, hadzsi collegáim is, fényes sikerét láttuk -az áldás és szent lehelet osztás üzletének. Én ezen isteni árukért -mintegy 15 aranyat szereztem. A khivai özbeg, nyilt őszinteségü, de -bárdolatlan; mindamellett a legszebb jellem Közép-Ázsiában, s én -elmondhatnám, hogy itt töltém legkellemesebb időmet, ha a mehter és -Sükrullah közötti vetélykedés nem lett volna reám nézve kissé -veszedelmes. A mehter ugyanis pártfogóm iránti gyülöleténél fogva -mindenben ártalmamra törekedett, s minthogy törökségemet nem vonhatta -többé kétségbe, a khánnal azt kezdte elhitetni, hogy én csak színleg -vagyok dervis, s nagyon valószinü, miszerint a szultánnak valami titkos -küldetésében utazom Bokharába. Az ármánykodásról értesülve lévén, -legkevésbbé sem csodálkozám el rajta, midőn audientiám után rövid idő -mulva másodszor meghivatott a khán magához. Nagy volt a hőség, s nekem -valóban nehezemre esett, hogy csendes nyugalmamból kibolygattak, s -kiváltképen kellemetlen volt az, hogy a palota azon terén kelle -keresztül mennem, a hol a csaudorok elleni hadjáratból küldött foglyok -kivégeztetésének kelle végrehajtatni. A khán, ki nagy társaságban volt, -azzal fogadott, hogy azt hallotta felőlem, miszerint a világi -tudományokban is gyakorlott vagyok, s virágos insa-val (stilus) birok; -irjak tehát neki néhány sort sztambuli modorban; nagyon szeretné azt -látni. Jól tudtam, hogy ez a mehter mesterkedése folytán történik, a ki -ügyes szépiró hirében állott, s hadzsi társaimat kikérdezgette felőlem. -Elővettem tehát az iróeszközt, s a következő sorokat irtam: „Felséges, -hatalmas, rettenetes király és ur! A Te királyi kegyedbe mártott -legszegényebb és legalacsonyabb szolga szemei előtt tartván hogy: „Külli -khattatun dsahilun“ – minden szépiró bolond – (arab közmondás), e mai -napig nem sokat foglalkozott szépirási tanulmányokkal és csak arra -gondolva hogy: „Her ajib ki padisah mipe szended hüner eszt“ – minden -hiba erény, mely a király tetszését megnyeri (persa közmondás), -bátorkodott ezen sorokat legalázatosabban benyujtani. - -A czimzések szédelgős magassága, mely egyébiránt szokásban van -Konstantinápolyban, nagy mértékben megnyerte a khán tetszését, a mehter -pedig sokkal ostobább volt, hogysem megértette volna czélzásomat. -Leültettek, s miután kenyérrel és theával megvendégeltettem, a khan -felszólitott, hogy menjek hozzá beszélgetni, s társalgásunk tárgya -ezuttal kizárólag a politikára terjeszkedett ki. Dervis jellememhez -hiven maradva, minden szót ugy kellett belőlem kicsikarni. A mehter -minden kifejezésemet mohón leste, hogy gyanitásait megerősitve láthassa, -de miután minden törekvése sikeretlen volt; ismét kegyteljesen bocsátott -el a khán s felszólitott, hogy vegyem fel napidijamat kincstárnokától. - -Én azt mondám, hogy nem tudom a lakását; erre egy jaszault rendeltek -mellém, a kinek más parancsokat is végeznie kellett, s örökké borzasztó -marad a visszaemlékezés azon jelenetekre, melyeknek az ő jelenlétében -valék tanuja. A legvégső előudvarban mintegy 300 csaudor hadifoglyot -találtam, kiknek teste rongyokkal vala fedve, s a haláltól való félelem -és éhség által néhány nap óta kinoztatva már is olyanok valának, mintha -a sirból kikelt halottak volnának. Már el voltak különözve két -osztályra, t. i. olyanokra, a kik még nem valának negyven évesek, s -rabszolgákul lehete őket eladni vagy elajándékozni; és olyanokra, a kik -állásuknál vagy koruknál fogva akszakal-oknak (őszszakálloknak, avagy -vezérszereplőknek) tekintettek, s a khán által reájok mért büntetés alá -estek. Az elsőbb osztálybeliek tiz- tizenötével, vas nyakló-karikákkal -egymáshoz lánczolva kisértettek el, a másik osztálybeliek pedig türelmes -megadással várták iszonyu sorsukat, s mint valami összekötözött bárányok -jelentek meg hóhéraik kezei között. Mig többet az akasztófához, vagy a -vérpadra vezettek, egészen közel hozzám láttam, hogy nyolcz öregember a -hóhér intésére hanyatt elterült a földön. Ezen helyzetben összekötözték -kezeiket és lábaikat, s a hóhér sorban kiszurkálta szemeiket, -mindegyiknek a mellére térdelvén, s a mint irtóztató munkáját -végrehajtá, késéről a megvakitott áldozat ősz szakálába törülgeté le a -vért. Irtóztató jelenet volt az, midőn e hóhérmunkának befejeztével a -szegény vének kezeiről lábairól leszedettek a kötelek, s ők kezeikkel -tapogatózva iparkodtak felállani. Némelyek összeütötték fejeiket, mások -erővesztetten a földre rogytak s izonyu tompa nyögéssel kinlódtak. A mig -élek, mindig iszonynyal fogok ezen jelenetre emlékezni. - -Ezen sorok bizonyára borzadással töltik el az olvasó lelkét; -mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy ezen kegyetlenség csak -visszatorlása volt egy nem kevésbbé iszonyu barbarságnak, melyet a -csaudorok a mult télen elkövettek, egy özbeg karavánon. Ugyanis egy 2000 -tevés gazdag karaván, Orenburgból Khivába jövet, utközben megtámadtatott -s tökéletesen kifosztatott. A zsákmányban telhetetlen turkmanok, -mindamellett hogy ezen rablás által sok orosz áru birtokába jutottak, az -utazóktól, (kik többnyire khivai özbegek valának), még eleségöket is -elszedték s ruházatuktól is megfosztották őket; minek következtében -többen éhen haltak, mások megfagytak a sivatagban, annyira elpusztitván -őket a sanyaruság, hogy 60 emberből csak 8 került haza életben. - -A hadifoglyok ezen hajmeresztő büntetése egyébiránt épen nem tekinthető -kivételesnek Khivában, mint átalában egész Közép-Ázsiában nem tudják, mi -a kegyetlenség; ezen eljárást ott egészen természetesnek tartják, mivel -azt a bevett szokások, törvények és vallás egyhangulag helyben hagyják. -A mostani khán, a vallás oltalmazójának hirére ohajtott szert tenni, a -mit ugy vélt elérhetni, ha a vallás ellen elkövetett minden legkisebb -kihágást a legnagyobb szigorral megbüntet. Egy sürüen elfátyolozott nőre -egy mellék pillantást vetni elég volt arra, hogy a bünös a redzsm által -kivégeztessék, mint a vallás rendeli. A férfit felakasztják, az asszonyt -az akasztófa közelében melléig beássák a földbe s megkövezik. Minthogy -Khivában nincsen kő, tehát a végrehajtáshoz keszek-et (kemény hantokat, -rögöket) használnak. Ezen eljárás által a szegény szerencsétlen áldozat -már a harmadik negyedik dobásra egészen beporoztatik, s vértől csorgó -teste iszonyuan eltorzittatik, mignem utolsó leheletével vége szakad -kinszenvedéseinek. A khán nemcsak a házasságtörést, hanem a vallás -szabályai ellen elkövetett egyéb bünöket is halállal büntette, ugy, hogy -uralkodása első éveiben az ulemáknak csillapitaniok kellett nagy -vallásos buzgalmát, s még sincs oly nap, midőn valaki a khán kihallgató -tereméből ezen végzetteljes szavakkal: „Alib barin“ (vigyétek) ne -vezettetnék el. - -Szinte feledém megemliteni, hogy a jaszaul elvezetett a kincstárnokhoz, -napidijamat kifizettetni vele. Azonnal ki lettem elégitve; hanem ezen -urat olyan különös foglalatosságban találtam, melyet el kell beszélnem. -Épen a khilat-ot (tisztelet-ruhákat) rendezte, azon ruhákat t. i., -melyek a hősök jutalmazására a táborba küldetnek. Négy féle selyem -öltözetek voltak azok, mind rikító szinüek s nagy arany himzetü -virágokkal, s hallám, mint osztályoztatnak négyfejü-, tizenkétfejü-, -huszfejü- és negyvenfejüekre. Minthogy a ruhadarabokon sehol se tudtam -festett vagy himzett fejeket fölfedezni, kérdést tettem, hogy miért -nevezik igy? s azt kaptam feleletül, hogy az egyszerü öltözetet olyan -vitézek kapják jutalmul, a kik négy ellenség fejét vágták le, s a -legszebb negyven levágott ellenség fejnek a jutalma. – „Egyébiránt, -mondák, – ha ez Rumban nem szokás, jöjj el holnap a nagytérre, ott majd -láthatod ezen ruhák kiosztását…“ – Másnap valóban láttam mintegy 100 -lovast egészen porlepetten a táborból megérkezni, mindegyik vezetett -néhány foglyot, köztük nőket s gyermekeket is, vagy a ló farkához, vagy -a nyeregkápához kötve, ezenkivül még egy nagy zsák volt mögötte a -nyeregre felkötve, melyben vitézségének bizonyitékai, a levágott -ellenségfejek valának. A nagytérre megérkezvén, mindegyik átadta a -khánnak vagy valamelyik országnagynak ajándékul hozott foglyoait, azután -leoldván a zsákot, megfogta a két csücskét, s ugy rázta ki tartalmát -mint valami burgonyát; a szakálas, vagy még anélküli fők oda gurultak a -jegyzőkönyv kezelőjéhez, kinek szolgája egy halomra rugdosta össze, mig -néhány száz össze nem gyült. Mindegyik hős nyugtát kapott az általa -beadott fejekről, s néhány nap mulva kikapta értök a jutalmat. - -Mindazáltal az erkölcsök és szokások nyersesége mellett is, s noha ilyen -borzasztó jelenetek fordulnak elő, még is Khivában és tartományaiban -töltém a legszebb, legkellemesebb napokat, a dervis álruhában tett egész -utazásom alatt. Ha már egyátalában a hadzsik iránt mindenfelé igen -szivesek voltak, én irántam megkülönböztető szivességet s megelőzést -tanusitottak, s akárhol mutattam magamat nyilvánosan, a mellettem -elmenők, a nélkül hogy koldulnom kellett volna, pénzt, ruhanemüeket s -egyéb ajándékokat szórtak számomra. Nagyobb összegek elfogadásától -gondosan ovakodtam, a mi ruhaféléket kaptam, sokat elajándékoztam -belőlök kevésbbé szerencsés utitársaim között, még pedig ugy, hogy a -legszebb, legjobb darabokat mindig az ő számukra válogattam ki, a -legszerényebb legszegényesebbeket pedig magamnak tartottam, mint egy -jámbor dervishez illett. Mindamellett nagy változás történt -állapotomban, s megvallom, nem kis örömemre szolgált, hogy most már -derék izmos erős szamárral, pénzzel, ruhával és eleséggel jól ellátva -fogom innen folytathatni utamat. - -[Illustration: AZ EMBER-FEJEK ÁRÁNAK KIFIZETÉSE – KHIVÁBAN.] - -Kalandjaim könyvének jókora két fejezettel nagyobbitásához bőséges -anyagot szolgáltathatnának, a miken átestem, a miket tapasztaltam, az -ország belsejébe, egész Kungrat-ig terjedő kirándulásaim alatt; de nem -akarom olvasóimat untatni olyan részletezésekkel, melyekben a már -előadott szokások, jellemzetek és gondolkozásmódok ismétléséből lenne az -uj kép összeállitva. A vizen felfelé Kungrattól Khiváig 18 napi út van. -Ötödfél nap alatt mentem Kungratba az Oxuson lefelé, Sükrullah ipával. -Visszautazásunkhoz szárazon két annyi idő kellett. Az Oxusnak mind a két -partja lapályos és átalában véve jó mivelt s eléggé népes, kivéve a -balpart azon részét, a hol, Kanli átellenében az Ovejsz Karajne hegység -emelkedik. Kanli és Kungrat között egy három napi járó puszta terül el; -ellenben a tulsó oldalt, főkép a hol a karakalpakok laknak, őserdők -rengetege fedi. Midőn visszaérkeztem Khivába, barátaim már beleuntak a -várakozásba, s unszoltak, hogy induljunk másnap, mivel az egyre növekvő -hőség méltán aggodalommal tölté őket el Bokharába utazásunk iránt. -Elmenék tehát Sükrullah-hoz, a kinek Khivában annyi hálával tartoztam, -elbucsúzni, s valóban megindultam, midőn a nemes aggastyán mindenkép le -iparkodott beszélni szándékomról, a legborzasztóbb képét tárván ki -előttem Bokhara Serifnek (a nemes Bokharának.) Elmondta, hogy milyen -gyanakodó s áruló politikát követ az emir, hogy nem csak az angolokkal, -de minden idegennel ellenségesen bánik. Nagy titokkép még azt is -elbeszélte, hogy néhány év előtt még egy oszmanlit is, kit a meghalt -Resid pasa katonai tanitóul külde Bokharába, orgyilkosul megöletett az -emir, midőn két évet Bokharában töltvén, vissza akart menni Sztambulba. - -Ezen aggodalmas lebeszélést Sükrullah részéről, a ki elejénte tökéletes -hitet tanusitott dervisségem iránt, most nagyon feltünőnek találtam s -azon gondolat villant meg agyamban, hogy ez az ember, ha nem ismert is -reám, még is többszöri érintkezésünk folytán észrevette alakoskodásomat -s most hihetőleg egészen mást gyanit személyemben. Ezen nemeslelkü agg -férfiu, ifjabb korában egyszer Heratba Todd őrnagyhoz küldetett (1839), -több izben pedig Sz. Pétervárra s Konstantinápolyba is, s nekem -elbeszélte, hogy gyakran és örömmel érintkezett ő a frengi-kkel. Meg -lehet hogy akkor fogalmat szerzett magának a mi gondolkozásunkról s -tudományos törekvéseinkről, s engem azért fogadott kiváló barátságába és -oltalma alá. Midőn kezét csókra nyujtá, szemeiben könyek csillogtak; ki -tudja milyen érzelemből fakadhattak azok! - -A khánra is ráadtam bucsuáldásomat, ki felszólitott, hogy visszafelé -Khivának vegyem utamat, mivel egy követet akar velem Konstantinápolyba -küldeni, hogy az uj szultántól átvegye a szokásos megerősittetést. Én -erre azt feleltem, hogy a jövendőről vétek gondolkozni, majd meglássuk -mit fog a sors (kiszmet) rendelni. Minden barátomtól s ismerősömtől -elbucsuztam, mielőtt távoztam volna Khivából, a hol csaknem egy egész -hónapot töltöttem. - - - - -IX. FEJEZET. - -ELUTAZÁS KHIVÁBÓL BOKHARÁBA. – HÁROM UT. – GODZSE. – KHANKA – AZ OXUS ÉS -RÉVE. – NAGY HŐSÉG. – SURAKHAN. – VÁSÁR. – JAPKENARI. – AKKAMIS. – -TÖJEBOJUN. – SAJÁTSÁGOS BESZÉLGETÉS EGY KIRGHISZ ASSZONYNYAL A NOMÁD -ÉLETRŐL. – TÜNÜKLÜ. – A TEKKÉKNEK ALAMANJA. – A KARAVAN, VESZÉLY ÁLTAL -FENYEGETVE, VISSZAFORDUL TÜNÜKLÜBE. – KÉNYTELEN A SIVATAGBA KICSAPNI. – -SZOMJUSÁG. – ELHULLÓ TEVÉK. – SORKUTUK. – MEDEMIN BULAG. – EGY HADZSI -HALÁLA – VIHAR. – SZERZŐ VESZEDELME. – VENDÉGSZERET FOGADTATÁS A PERSA -RABSZOLGÁK KÖZÖTT. – A NEMES BOKHARA“ ELSŐ BENYOMÁSA. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Et nous marchions à l’heure de midi traversant les souffles brûlants et -empestés qui mettent en fusion les fibres du cerveau…_ - -_Je m’enfonce dans une plaine poussièreuse dont le sable agité ressemble -à un vêtement rayé._ – Victor Hugo, _Omaïah ben Aiëdz_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Midőn utra készen lassankint összegyülekeztünk a Tösebaz árnyas -udvarában, csak akkor láttam igazán, mily áldott befolyással volt Khiva -vallásossága a mi koldus karavánunkra. A rongyos öltözetek nyoma csak a -legszükmarkuabbaknál vala még észrevehető; a rongyos prémes süvegek -helyét, melyeket a turkmanok között fogadtunk magunkévá, hófehér -turbánok foglalták el, minden tarisznya tömöttebb lett s öröm volt -látni, hogy még a legszegényebbnek is volt szamarkája. Velem is nagy -változások történtek, mert egy egész szamárral és egy fél tevével -rendelkeztem; s mig az egyik magamat vitt, a másik málha zsákomat -szállitá, mely ruhanemükkel, kéziratokkal, a miket összevásárolgattam, s -eleséggel volt tömve; mert most már nem fekete lisztet vittem utra, mint -a sivatagban, hanem fehér pogácsával (juhzsirban kisütött apró -tésztanemü), rizszsel, vajjal s még czukorral is elláttam magamat. Csak -öltözetemet nem akartam megváltoztatni. Kaptam ugyan egy inget, de nem -vettem azt magamra, mivel ezen fényüzési czikk elpuhithatott volna, s ez -még most korán lett volna. - -Khivából Bokharába három ut között válogathattunk: _a)_ Hezareszp és -Fitnek felé; ezen vonalon Kükürtlü mellett történnék az átkelés az -Oxuson, _b)_ Khanka és Surakhan-on keresztül, a folyam jobb partján, két -napi járó sivataggal, Karaköl-ig, _c)_ a folyamon fölfelé, mely vonalon -Ücsudsak mellett történik a szárazra kiszállás. Minthogy a szárazon -utazásban állapodtunk meg, a két ut közötti választást Ajmed nevü -kervanbasinkra biztuk, a ki Bokharából való tadzsik volt, a kitől -tevéinket bérlettük egy velünk jött khivai ruhakereskedővel együtt, s a -ki ezen évszakra a Khankán keresztül vivő vonal mellett nyilatkozott, -melyet legbiztosabbnak és legkényelmesebbnek tartott. - -Junius 27-én már jó késő délután volt, midőn a végtelen áldás -osztogatástól s ölelésektől szabadulva, Khivát az Ürgendzsi kapun át -elhagytuk. A tulbuzgók közől sokan egy félórányira utánunk loholtak, -nagy buzgóságuk forró könyeket sajtolt ki szemeikből s kétségbeesett -hangon kiabálták utánunk: „Ki tudja mikor lesz Khiva ismét oly nagy -szerencse részese, annyi kegyes férfiut láthatni vendégül falai között!“ -Társaimat, kik magasan ültek tevéiken, ez nem zavarta, de nekem -ugyancsak nagy alkalmatlanságomra volt, alacsony szamaramon a barátság -számtalan bizonyitéka, mig végre ezen jámbor állat is megsokallván a mi -sok, türelmetlen lett, s nagy örömemre elvágtatott velem. Csak mikor már -jól előre jártam, akkor állapodtam meg, de sokáig kelle a kantárszárat -ránczigálnom, mig rábirhattam füles hippogryph-emet, hogy vágtatását -sebes koczogásra változtassa. Midőn pedig még ebben is akadályozni -akarám, megboszankodott, s ekkor hallatá első izben harsogó szavát, -melynek terjedelmét, hajlékonyságát s erőteljét jobb szerettem volna -távolból megitélni. - -A Khivától két mérföldnyire eső Godzseben háltunk meg, melynek -mindamellett hogy jelentéktelen városka, még is van kalenterkhane-je -(szálló dervisek számára) a minthogy Khiva és Khokand legkisebb -helységeiben is vannak ilyen beszállók. Innen Khankáig szakadatlanul -mivelt földön keresztül vitt utunk, az egész uton bőven volt kitünő -szeder, s minthogy az én csacsim folyvást pajkos kedvében volt, s egyre -jóval a karaván előtt járt velem, elég érkezésem volt a hüvelykujnyi -nagyságu gyümölcscsel lakozni. Khankába is, a hol épen heti vásár volt, -előbb érkeztem meg mint a többi karaván, s beszállottam a -kalenterkhanéba, mely a kis város legszélén, a patak partján, jegenye és -nyárfák árnyékában volt. Két félig meztelen dervist találtam ott, a kik -épen mákonyuk déli adagjainak élvezéséhez akartak látni, engem is -megkináltak jókora adaggal, s nagyon elbámultak felette, hogy nem -fogadtam el. A helyett tehát theát készitettek számomra, s mig én azt -ittam, az alatt ők a mák-mérget nyelték. Félóra mulva mindaketten a -boldogok országában voltak, s mig az egyik alvónak arczvonásain a benső -örömálmok nyomait vettem észre, a másikon a halálos rettegés vonaglásait -láttam. - -Szerettem volna bevárni felébredésöket, hogy meghallhassam a szép álmok -leirását, hanem karavánunk épen keresztül ment a városon, s nekem hozzá -kelle csatlakoznom; mivel innen kis óra járásnyira az Oxus partjához -kell vala elérnünk, s ha az idő engedi, még ma átkelnünk. Hanem ez a kis -darab ut nagyon rosz volt, egyre az iszapot és mocsárokat kelle -kerülgetnünk, s csak estére érkezhettünk el a folyó partjához, a hol -elhatároztuk, hogy ott hálunk meg a szabad ég alatt. - -Az Oxus, melyet itt, valószinüleg a tavaszi esővizek áradatai -következtében rendkivül szélesnek találtam, érdekes látványul szolgált, -sárga hullámaival s meglehetős sebes folyásával. Az innenső part, a -mennyire csak a szem látott, fákkal s szanaszét elszórt havlikkal -(udvarok) volt befűzérezve. A tulsó oldalon is födözött fel beljebb a -szem a mivelésre mutató jeleket, s északi irányban ugy tünt fel az -Ovejsz Karajne hegység, mint valami függőlegesen lógó nagy felhő. Az -Oxus vize a medrében nem oly jó izü iható, mint a belőle származó -csatornákban és árkokban, hol a lassubb folyásnál fogva kissé már -megülepedett a homok. Itt ugy ropogott a viz a fogak alatt, mintha -valami homok-kalácsba harapott volna az ember, de néhány percznyi -ülepedés után élvezhető volt. A mi az Oxus vize édességét és jóságát -illeti, erről a turkesztaniak azt tartják, hogy nincs hozzá fogható az -egész földön, még a Nil Mubarek (áldott Nilus) vize sem ér fel vele. -Elejénte azt hittem, hogy a jó iz azon örömnek tulajdonitandó, melyet -éreztünk, midőn a vizetlen sivatagból partjához értünk. Azonban el kell -ismernem, hogy a mennyire tapasztalataim terjednek, a vizre -vonatkozólag, magam sem ittam sem Europában sem Ázsiában akár folyam- -akár forrás vizet oly felségeset, mint az Oxus vize. - -Másnap jókor reggel az átkeléshez készültünk. Itt is, valamint Görlen és -Hezareszp mellett is, s mindenütt, az államéi a révek, ez magánosaknak -adja azokat haszonbérbe, kiknek az idegen utazók közől csak olyanokat -szabad átszállitaniok a tulsó oldalra, a kik el vannak látva a khantól -petek-kel[29] (átkelési jegy), a mit csekély pénzért szolgáltatnak ki. A -hadzsiknak közös utlevelök volt, de én külön adattam magamnak, a mely -igy szólott: „A határőröknek és vámosoknak tudtokra adatik, miszerint -hadzsi Molla Abdur-Resid efendinek engedély adatott. Senki által se -legyen háborgatva.“ - -A rendőrség semmi ellenvetéseket se tett; csak azon volt felakadás, hogy -mint hadzsik nem akartunk fizetni az átszállitásért oly jármüvön, mely a -kháné, s a révész egy ideig erre nem akart ráállani. Végre beleegyezett, -hogy nekünk megteszi azt a jótéteményt, miszerint magunkat, málháinkat -és szamarainkat átszállitja ingyen a tulsó oldalra. Az átszállitás -délelőtt tiz órakor kezdődött s csak naplementekor értük el a magas -partot, mely a surakhani csatorna mellett nyulik el jobbról. Magán a -nagy folyamon fél óra alatt tul lehettünk volna, hanem a folyó sebes -árja messzire levitt, s mig a tulsó oldali ohajtott ponthoz, majd le -majd felfelé evezve elérhettünk, eltelt a nap, még pedig olyan hőséggel, -a minőt keveset tapasztaltam életemben. A főfolyamon meglehetősen jól -ment, hanem a mellék ágakon minden tiz lépésnyire megfeneklettünk a -homok zátonyokon, s ilyenkor mindig ki kelle embereknek szamaraknak -szállani a dereglyéből, mig ismét lengővé nem tétetett, s ujra -beszálltunk, a mint elegendő vizre kapott. A szamarak ki s be -szállitása, kivált néhány megátalkodott csökönyös páráé pokoli munka -volt; a legtöbbet ugy kellett kézen ki s be rakosgatni, mint valami -magukkal tehetetlen gyermekeket. Még most is nevetnem kell, ha eszembe -jut, hogyan vette az a horihorgas hadzsi Jakub kisded szamárkáját a -hátára, lábait a mellén összefogván, mig az a jámbor állat reszketve -helyezé el a fejét koldus gazdája nyakán. - -[Illustration: ÁTKELÉS AZ OXUS FOLYÓN.] - -A megnevezett parton egy napig kelle Surakhánnál várakoznunk, a tevék -megérkezésére. Jun. 29-én elindultunk, s az özbeg lakossággal biró -Japkenarinak (csatornapart) nevezett vidéken keresztül utaztunk, mely -mindenütt át van csatornákkal szeldelve. Japkenari egy nyolcz mérföldyni -hosszu s öt-hat mérföldnyi széles oázt képez, s meglehetősen miveltetik. -Ezen túl kezdődik a sivatag, s Akkamis-nak nevezett szélén jó -csordajárások vannak, s kirgiszek lakják. Akkamis mellett a karaván -lassan folytatta utját, hanem a kervanbasi, én, meg még két társunk, kik -biztak szamaraik gyorsaságában, kitértünk a közel fekvő Surakhanba, a -hol hetivásár volt, eleségünket kipótolni, vagy igazabban mondva, egy -kicsit mulatni. - -Surakhan jó föld fallal van bekeritve, kevés lakház van benne, s -leginkább azon 300 boltból áll, melyek hetenkint kétszer felnyittatnak s -a környék állandó lakói és a nomádok által megkerestetnek. Az -Emir-ül-Umera, vagy a khán testvér bátyjának tulajdona, a kinek itt szép -kertje van. A bevásárlással utitársaimat biztam meg, s magam elvonulék a -város kapuja előtti kalenterkhaneba. Itt több dervist találtam, kik a -beng (kenderből készitett opium) és dzsersz gyilkoló élvezése folytán -már csontvázakká össze aszva, s alakjokból iszonyuan kivetközve hevertek -sötét czelláik nyirkos talaján. Midőn bemutattam magamat nekik, szivesen -fogadtak s kenyeret és gyümölcsöt hozattak számomra. Én pénzt akartam -adni, a mire ők jót nevettek. Azt hallottam később, hogy közülök többen -már több mint 20 esztendeje nem vettek pénzt a kezökbe. A környék -kitartja derviseit, s a nap folytán valóban láttam több előkelő özbeg -lovast odaérkezni, kik közől mindegyik hozott valamit, a miért egy -csilim-et (pipát) kapott, a miből kedvencz mérgét szivta. Khivában -legkedveltebb bóditó a beng, és sokan gyakorolják ezen bünt, minthogy a -bor s más szeszes italok élvezését tiltja a korán, s a kormány halállal -bünteti azok éldelését. Minthogy már késő volt az idő, kimentem a -vásárra, társaimat felkeresni, s csak fáradsággal tudtam a hullámzó nép -között utat törni magamnak. Minden ember lóháton volt, vevők ugy mint az -árusok, s mulatságos volt nézni, mikor a kirgisz asszonyok -kimiszszel[30] megtöltött nagy bőrtömlővel ülve lovon, a tömlő csapját a -nyeregből irányozták annak a ki kimiszt kér, a szájába, és pedig annyi -ügyességgel mind a két részről, hogy nagy ritkán ment egykét csöpp -félre. - -Társaimat megleltem s elindultunk a karaván után, mely már öt órával -járt elöttünk. Rendkivül meleg nap volt, szerencsére még is lehete -itt-ott kirgisz sátrakat találni, noha a föld homokos volt, s csak -közelednem kelle, tüstént ott termettek az asszonyok tömlőikkel, s -valóságos czivakodás támadt közöttük, ha nem fogadtam el mindegyiktől -egy italt. Szomjas utazónak italt nyujtani rekkenő nyári időben: a -vendégszeretet legmagasabb fokának tartják itt, s valóságos jót tesz az -ember a kirgiszszel, ha alkalmat nyujt neki ezen erény gyakorlására. A -karavánban már a legnagyobb nyugtalansággal vártak bennünket, minthogy a -mai naptól fogva csak éjjel valánk utazandók, a mi nekünk is nagy -enyhülésünkre volt, állatainknak is. Tehát megérkezésünk után tüstént -utra keltünk s varázsszerü látvány volt, fényes holdvilágnál a -tovahaladó karaván, melynek jobbja felől az Oxus hullámai hömpölyögtek -tompa morajjal, balfelől pedig Tatárország iszonyu sivatagja terült el. -Másnap reggel a nevezett folyó partjának egy domborulatán ütöttünk -tábort; ezen tájékot Töjebojun-nak azaz: tevenyaknak nevezik, hihetőleg -a part görbületeiről, s bizonyos hónapokban a kirgiszek tanyáznak rajta. -Tiz órányi idő alatt három kirgisz családot láttam, melyek egymás után -legfölebb három óráig laktak közelünkben, s felszedkezvén tovább mentek. -Pompás képét láttam rajtok a nomád életnek, s a mint egy kirgisz -asszonynyal ezen állhatatlan életről beszélgettem, ezt felelé a kirgisz -nő: „Csak nem lehetünk olyan lusták mint ti mollák, s nem tölthetünk egy -egész napot egy helyben! Mozognia kell az embernek, mert ime a nap, a -hold, a csillagok, a viz, az állatok, a madarak és halak mind-mind -mozognak, csupán csak a halott és a föld fekszik mozdulatlanul!“ Több -ellenvetést akartam tenni a bölcselkedő nomád asszonyságnak, ki épen a -sátor felszedésével foglalkozott, midőn távolból kiabálás hallatszék, -melyből csak ezen egy szót: büri! büri! (farkas! farkas!) vehettem ki. A -kirgisz nő villám sebességgel elsietett a távolabb legelésző nyájhoz, s -lármájával azt eszközölte, hogy a farkas egyetlen egy birka kövér farkát -vivén magával, megszaladt. Szerettem volna a visszaérkezett nőt a -farkasok mozgásának előnyeiről kikérdezni, de nagyon el volt szomorodva -vesztesége felett, s én mentem a karavánomhoz. - -Naplemente előtt utnak indultunk s szakadatlanul a folyó közelében -haladtunk, melynek magas partjai csaknem mindenütt füzekkel, magas fűvel -vagy bokrokkal vannak benőve. Ámbár a Khiva és Bokhara közötti utat mint -járottat rajzolák nekem, mostanig még is csak határőröket s barangoló -nomádokat láttunk, de utazót egyet sem, minélfogva nagyon -elcsodálkozánk, látva, hogy öt lovas sebes lépést felénk tart. Khivai -kereskedők voltak, kik Karaköl felől négy nap alatt értek ide Bokharából -s azon örvendetes hirt hozták, hogy az utak egészen biztosak, s -holnapután majd az ő elmaradt karavanjukkal is találkozni fogunk. - -Midőn Khivából távozánk, hire volt, hogy a Tekke turkmanok, miután az -emir hadseregével távol vala Bokharától, veszélyessé tették az ezen -városba vivő utat, s kervanbasink táplált is titkon aggodalmakat; most -tehát minden aggodalomnak egyszerre vége lett, s bizton reméltük, hogy -hat vagy nyolcz nap alatt elérkezünk utazásunk czéljához, mely idő alatt -ugy hittük hogy az Oxus és Karaköl között csak két napot fogunk viztelen -sivatagon tölteni. Másnap reggel egy hajdani erősség romjai, Tünüklü -mellett ütöttünk tábort, egy kis csúcsos dombon, mely alatt az Oxus -folyik s melyet ezen oldalról a legszebb virány borit. Innen a -legészakibb irányban visz egy ut a Khalata-Csöli-nek vagy -Dzsan-batirdigan-nak[31] (életrontó) is nevezett homoksivatagon -keresztül, melyen azonban csak hideg télen nagy hóesés után szoktak -járni, ha a karaköli ut a turkmanok miatt nem biztos, kik ezen évtájban -a befagyott Oxuson átkelhetvén, mindenfelé kalandoznak. - -A hőség napról napra tikkasztóbb lett (julius első napjaiban valánk), de -nem nagyon volt terhünkre, mivel egész nap egy hatalmas folyó partján -tartózkodván, az édes viz bővében pihengeténk. Mily nagy örömünkre volt -ez, midőn Kahriman Ata, vagy a Gömüstepe és Khiva közötti nagy sivatag -egyéb helyei eszünkbe jutottak! De fájdalom, csakhamar megzavartatánk -kellemes gondolatainkban, s néhány kalandozó turkman szeszélye nagy -veszélybe döntött bennünket, a mely mindnyájunkra iszonyu halált hozott -volna, és a melyből csak a sors különös kedvezése mentett ki, a minthogy -most az egyszer kénytelen vagyok az oszmanoknak igazat adni. - -Már hajnalodott jul. 4-én, midőn ma éjjeli utunkban két félig meztelen -emberre bukkantunk, a kik már távolból kiáltoztak karavánunkra, s mikor -már közel voltak hozzánk, ezt kiabálva: „egy falat kenyeret! egy falat -kenyeret!“ összerogytak. Én a legelsők közül való voltam, a ki kenyeret -és juhzsirt nyujtottam nekik, melyből egy keveset evén, elbeszélték, -hogy Hezareszpből való hajósok, kiket egy tekke alaman naszádjuktól, -ruháiktól és kenyeröktől megfosztván, meztelenen bocsátott el. A rablók -150-en voltak, s az itt tartózkodó kirgiszek nyájára ólálkodnak. „Az -Isten szerelmeért, fussatok vagy rejtsétek el magatokat, mert néhány óra -alatt bizonyosan találkoznotok kell velök s habár kegyes zarándokok -vagytok, még is mindnyájatokat meztelen, s állataitok és eleség nélkül -fognak a sivatagban hagyni, mert a kafir (hitetlen) tekke mindenre -képes.“ Kervanbasinknak, a kit már két izben megraboltak s életét is -csak nehezen tudta megmenteni, nem volt ezen tanácsadásokra szüksége, -mert alig hallotta a tekke és alaman szavakat, tüstént visszafordulót -vezényelt, s oly sebesen hozzá látott a visszautazáshoz, a mint csak -birtak a szegény, teherrel megrakott tevék sietni. Tevékkel turkman -lovak elől menekülni akarni, természetesen képtelenség lett volna, -azonban a mi számitásunk szerint 150 lovas csak reggel felé lehetett a -vizen átszállitva, s a mig ők vigyázva jönnének az uton, addig mi talán -visszaérhetnénk Tünüklübe, s megtöltvén viztömlőinket, a Khalata homok -sivatagba vehetnők magunkat, a hol legalább lehetséges számunkra a -megmenekülés. Roppant erőfeszitéssel megérkeztek állataink, egészen -kimerülten Tünüklübe. Itt meg kelle legeltetnünk s pihentetnünk fáradt -barmainkat, különben lehetetlen lett volna a sivatagban az első állomást -is megtennünk; nagy aggodalmak közt tölténk tehát három órát, mig a -tömlők megtöltettek s megtétettek az előkészületek az irtóztató uthoz. - -A khivai ruhakereskedő, kit már egyszer megraboltak a turkmanok, ez idő -alatt rábeszélt több hadzsi társat, kiknek tele volt az erszényök, de -bátorsággal nem birtak, hogy inkább rejtőzzenek el az Oxus partján levő -bokrok között, mintsem a kervanbasival menjenek a szaratan napjaiban -(kanikulában) a sivatagba, hol a szomjanhalásnak vagy a tebbad (forró -keleti szél) általi megöletésnek mennek elébe. Oly élénken festette a -veszélyeket, hogy többen elszakadtak tőlünk; ehez járult még, hogy a -folyamon megjelent egy üres hajó, s minthogy a hajósok a parthoz -közeledvén ajánlkoztak, hogy elszállitnak bennünket Hezareszpbe, -mindenki ingadozni kezdett, s kis idő alatt csak 14-en maradtunk, kik a -kervanbasi tervétől el nem állottunk. Egész utazásom egyik legfontosabb -pillanata volt ez. Elgondolám, hogy a visszatérés Khivába elronthatná -egész utazási tervemet, életveszély ugyis fenyegetett mindenütt, tehát -előre; jobb az elemek dühe, mint a zsarnokok kinzása által veszni! -Maradtam a kervanbasival, s hadzsi Szalih és hadzsi Bilal is ott -maradtak. Fájdalmas volt az elválás jelenete oly régi, összeszokott -utitársaktól; a kisded hajó már el akart a parttól indulni, midőn a kik -benne valának, fal-t[32] ajánlottak. A kövecskék kiosztattak, s még alig -jelenté hadzsi Szalih szakértő szeme a szerencsés kimenetelt, midőn -csaknem valamennyi elvált hadzsi ott hagyta a hajót s hozzánk tért. -Minthogy már készen volt minden, az ujabb ingadozás elháritása -tekintetéből gyorsan elindulánk, s még nem szállott le a nap, midőn -Tünüklü romjaitól oldalvást a Khalata felé vivő uton menénk. - -Elgondolhatja az olvasó, mit érezék társaimmal együtt, miután már -ismeretesek valának előttünk a sivatag rémségei. Gömüstepéből Khivába -májusban utaztunk, most pedig juliusban valánk; akkor találtunk -esővizet, most még keserü forrásokat sem; leirhatlan vágygyal csüggtek -szemeink a tőlünk jobboldalt mind jobban távozó Oxuson, melyet a lemenő -nap végső sugarai kétszeres szépen beragyogtak. Még az indulás előtt jól -megitatott tevék is kifejezésteljes szemeikkel sokáig arra tekintettek. - -Már egyes csillagok láthatók voltak az égen, midőn a homok sivatagot -elértük, a legnagyobb csendben haladva, nehogy a turkmanok, kik -alkalmasint igen közel voltak hozzánk, de az éj setétében – a hold csak -igen későn jövén fel, meg nem láthattak – meghalljanak. A lágy talaj -elfojtá az állatok léptének neszét, s csak attól féltünk, hogy -szamarunk, melynek hangja az éjben messze elhallott, kedvet talál kapni -a dalolásra, és nevetnem kellett azon óvszer felett, mely mindannyiszor -alkalmaztatott, valahányszor az hangversenyét megkezdeni készült. Éjfél -felé oly helyre értünk, hol mindenkinek le kelle szállnia, mert a szamár -ugy, mint a tevék térdig süppedtek a finom homokba, mely itt szakadatlan -domblánczolatot alkotott. A hüvös éjben még csak kiálltam a folytonos -menést a homokban; de reggel felé észrevettem, hogy kezem a szakadatlan -botra támaszkodástól dagadni kezd, málhámat tehát a szamár hátára -raktam, magam pedig a tevére ültem, mely ugyan nehezen lihegve haladott, -de a homokban mégis jobban elemében volt, mint én sánta lábammal. - -Julius 5-ki reggeli állomásunknak igen kecsegtető neve volt. -Adamkirilgan-nak (azaz: azon hely, hol az emberek elvesznek) hitták, s -csak egy tekintetet kellett vetni a láthatárra, hogy az ember ez -elnevezés helyességéről meggyőződjék. Képzeljen a t. olvasó elláthatlan -homoktengert, mely majd mint a viharjárta tenger, magas homokhabokat -vet, majd, mint egy tónak csendes szellőtől alig megingatott tükre, -aprózott hullámzásban nyúlik el. A légben madarat, a földön még bogarat -sem lehet látni; csak itt-ott tünnek szemünkbe az enyészet szomoru -nyomai, elveszett emberek s állatok csontjainak alakjában, melyeket -minden arramenő egy halomra hord össze, hogy utmutatóul szolgáljanak. -Alig szükség emlitenem, hogy itt fedezve valánk a turkmanok ellen; mert -nincs az a ló a világon, mely e homokban csak egy állomásnyit is képes -volna menni; de hogy az elemek nem fognak-e akadályt gördíteni utunkba, -e gondolat még a legnagyobb keleti közönyösséget is megrendité; a mint -ezt társaim komor tekintete az egész khalatai uton csalhatlanul -bizonyitá. - -A kervanbasi szerint Tünüklütől Bokharáig ezen ut mindössze hat napig -szokott tartani, melynek fele homokban, másik fele szilárd, itt-ott -fűvel benőtt lapályon vezet keresztül, melyet az év bizonyos szakában -még pásztorok is felkeresnek. Már előbb megpróbált számitásunk szerint -tehát, tekintve kulacsaink tartalmát, csak egy, vagy másfél napig tartó -viz szükségtől lehetett okunk félni; de már első nap észrevettem, hogy -az Oxus-vize meghiusitandja számitásunkat, mert a becses ital minden -gazdálkodás daczára aránytalanul fogyott, a mit én a napnak, vagy a viz -saját kigőzölgésének tulajdoniték. E felfedezés után kétszeres -figyelemmel őrzém kulacsomat, a miben a többiek is mind utánoztak, s -mulatságos látvány volt, a mint mindenki alva magához szoritá kulacsát. -A roppant meleg daczára öt-hat órát kelle minden nappal mennünk, mert -minél előbb kiérünk a homokból, annál kevésbbé kell a veszedelmes tebbad -széltől[33] félnünk, mely a kemény sikságon csak lázrohamokat okozhat, -de a homokban az egész karavánt pár pillanat alatt megölheti. A szegény -tevék tehát nagyon megerőltettek; elfáradva az éji futásban léptek a -sivatagba, s nem csuda, hogy a hőség és homokbanjárás kinjaitól nehány -közülök megbetegedett, s kettő már a mai (julius 6.) állomáson, melynek -neve Sorkutuk – megdöglött. Sorkutuk sóskutat jelent, s kellett volna is -itt kútnak lenni a tevék megitatására, de a viharok már egészen -betemették, s legalább egy napig kellett volna ásnunk, hogy -használhatóvá tehessük. - -A három napnyi nyomasztó hőség már a tebbad nélkül is elvette minden -erőnket, s ketten szegényebb utitársaink közől, kiknek gyengébb állataik -mellett gyalog kellett menniök, minden vizöket megiván, annyira -megbetegedtek, hogy rá kellett őket kötnünk tevéikre, mert sem menni, -sem ülni nem birtak. Emellett még betakartattak, s a mig csak szólni -tudtak, „vizet! vizet!“ – volt egyetlen szavuk. Fájdalom, még legjobb -barátaik is megtagadták tőlök az életadó italt, s midőn harmadnapra -(jul. 7.) Medemin Bulag[34] elé értünk, egyiköket a halál már megmenté a -szomjuság borzasztó kinjaitól. Azon három testvér egyike volt ez, kik -Mekkában atyjukat vesztették. Jelen voltam, midőn a szegény lelkét -kiadta. Nyelve egészen fekete volt, torka szürkés fehér, különben -vonásai nem nagyon eltorzulva, csak ajkai voltak összezsugorodva, -minélfogva szája nyitva állt. Alig hiszem, hogy ily beteg állapotban a -viz segitett volna rajtuk, s valljon honnan kaptak volna? Borzasztó -nézni, mint rejti el az atya fia, a testvér testvére elől a vizet; mert -ennek minden cseppje élet, s a szomjuság kinaival szemben hiába keresünk -önfeláldozást, nemeslelküséget, mint más veszélyben. - -Három nap óta utazván már a sivatag homokos részében, el kelle érnünk a -szilárd talaju sikságot, és ezzel az északnak nyuló Khalatahegységet is -megpillantanunk; de fájdalom, csalódtunk. Tevéink nem birtak már járni, -s ennélfogva még a negyedik napot (jul. 8.) is a homokban kellett -töltenünk. Csak bőrpalaczkomban volt még mintegy hat pohárnyi vizem, -melyből csak cseppenként mertem inni, s igy persze nagyon kellett a -szomjuságtól szenvednem. Nagy ijedtségemre nyelvem már közepén kissé -feketedni kezdett; rögtön megittam vizem felét s már mentve hittem -magamat; de másnap (jul. 9.) reggel felé az égetés erős fejfájás -kiséretében mind érezhetőbbé vált, s mire délfelé a Khalata hegységet -felhő alaku körvonalaiban észrevettük, fokonként enyészni érzém erőmet. -Minél közelebb értünk a hegységhez, annál inkább fogyott a homok, s -minden szem körül tekintve valami nyájat vagy pásztorkunyhót keresett, -midőn a kervanbasi s emberei egyszerre egy közeledő porfellegre -figyelmeztetének, s nekünk gyorsan le kellett szállnunk tevéinkről. A -tevék már megérezték a közelgő tebbadot, s hangos, erős orditás közben -letérdeltek, hosszu nyakukat a földre lapiták, s fejöket a homokba -iparkodtak rejteni. Mi védfalul használtuk őket, s alig térdeltünk -mögéjök, a szél tompa morajjal zúgott el felettünk, mintegy két ujjnyi -vastag homokréteggel boritva el bennünket, melynek első szemei -tüzesőként égettek. Ha csak hat mérföldnyivel belebb talál a sivatagban, -mindnyájan menthetlenül elvesztünk volna. E szélnek lázat és hányást -okozó hatását nem igen vettem észre, csak a levegő lett utánna nehezebb -és nyomasztóbb. - -Ott, a hol a homok végkép megszünik, három különböző ut látható; az -egyik, mely 22 mérföldnyi hosszu, Karakölön visz keresztül, a másik – 18 -mérföld – a sikon közel Bokharáig, a harmadik – 20 mérföld – a hegységen -át, hol ugyan van viz, de melynek meredek sziklás ösvényein teve nem -járhat. A mint előre el volt határozva, a középső s legrövidebb utat -választottuk, főkép azon reményben, hogy a pásztoroktól kaphatunk egy -kis vizet. Este felé nehány kutra találtunk, melyeket ez évben még -pásztorok nem látogattak; vizök emberre nézve éldelhetlen volt, de -állataink jól laktak belőle. Mi mindnyájan azonban egészen oda voltunk, -már félig halottaknak éreztük magunkat, s csak a remény tartá még -bennünk az életet. - -[Illustration: TEBBAD – HOMOKVIHAR A SIVATAGBAN.] - -Már nem birtam magam erejéből leszállni, ugy fektettek a földre; pokoli -hőség égette belsőmet s a fejfájástól el valék bódulva. Tollam gyenge -azon kinok festésére, melyekkel a szomjuság gyötört; azt hiszem nincs -ennél fájdalmasabb halál, s ámbár veszélyben mindig megtudtam emberelni -magamat, most megtörve érzém erőmet, s azt hittem, nem érek több -hajnalt. Dél felé megindulánk; én elaludtam, s mire julius 10-kén reggel -felébredtem, egy agyagkunyhóban találtam magamat nehány hosszu szakállu -embertől körülvéve, kiket rögtön iraniaknak ismertem fel s kik rám -kiáltának: „Suma ki hadzsi nisztid!“ (Hisz te mégsem vagy hadzsi!) Nem -birtam felelni. Először langymeleg, aztán savanyu, vizzel és sóval -kevert tejet adtak innom, melyet itt ajrannak hinak, s mely erőmet -visszaadva csakhamar talpra állitott. Ekkor tudtam meg, hogy társaimmal -együtt nehány persa rabszolga vendégei vagyunk; kik Bokharától tiz -mérföldnyire a pusztában tanyáztak birkákat őrizve, uraik által csak -szűken ellátva kenyérrel és vizzel, nehogy tetemesebb élelmiszerek -birtokában lévén, a sivatagon át megszökjenek. S e szegény -számüzöttekben mégis volt annyi nagylelküség, hogy ősi elleneiknek, a -szunnita molláknak vizet adtak. Különösen szivesek voltak irántam, midőn -anyanyelvökön szólitám meg őket; – mert Bokharában is beszélnek ugyan -persául, de e nyelv nagyon különbözik az iranitól. Leginkább meghatott -egy öt éves fiu látása, ki szintén rabszolga volt, s nagyon élénknek -látszott. Csak két év előtt fogatott s adatott el atyjával együtt, s -midőn ez után tudakozódtam, felelé: „Igen, ő megvette (kiváltotta) -magát; én is még csak legfelebb két évig leszek rabszolga, addig apám a -megszabaditásomra szükséges pénzt megszerzi.“ A szegény gyermeknek alig -volt nehány rongya, s bőrének szine s keménysége cserzett bőrhöz -hasonlitott. A magaméiból adtam neki egy darab ruhát s ő megigérte, hogy -testéhez fogja igazittatni. - -A szerencsétlen persák még az utra is adtak egy kis vizet; s hála és -részvéttel eltelve váltam meg tőlök. Megindulánk legközelebbi állomásunk -Khodsa Oban bucsújáróhely felé, hogy egy hasonnevű szentnek sirját -meglátogassuk; melyet, ámbár kissé északra fekszik kitüzött utunktól, -hadzsi voltunkra fel kellett keresnünk. Társaim nagy szomoruságára éjjel -eltévedtünk a homokbuczkák közt, melyek a sivatagot kerítik, s melyek -közepéből oazként emelkedik ki Khodsa Oban; s midőn hosszas keresés után -julius 11-kén hajnalodni kezdett, egy édes vizzel telt tó partján -találtuk magunkat. Itt vége volt a sivatagnak, s a szomjhaláltól, -széltől, rablóktól s más veszedelmektől való félelemnek. Itt léptünk a -tulajdonképeni Bokhara határába, s midőn a csak két órányira fekvő -Khakemirba (azon faluba, hol a kervanbasi lakott) értünk, már meglehetős -jól mivelt földön valánk. Az egész vidéket a Karata folyam csatornái -öntözik, melyet némelyek a Zerefsan folyó egyik ágának, mások egészen -külön, önálló, északon eredő folyamnak mondottak; tovább az emlitett -tóba ömlik, melynek vize, a mint hallám, csak tavaszkor és nyár elején -iható, később leapad és sós lesz. - -Khakemirban, mely 200 házból áll s csak két órányira fekszik Bokharától, -kellett meghálnunk, hogy az ország törvényei szerint a vámos (badsgir) -és a jelentésttevő (vakanüvisz) jövetelünkről tudósittassék, s a -megvizsgálást és kikérdezést még a városon kivül elvégezhesse. Még az -nap egy külön futár menesztetett el, s másnap jókor reggel három tisztje -az emirnek jött oda fontos bureaukratikus arczkifejezéssel, megvenni -rajtunk a vámot, de kivált hireket kapni magunkról s a szomszéd -országokról. Első volt a podgyász. A hadzsik tarisznyáiban többnyire -mekkai szent olvasók, medinai datolya, frengisztani kis tükrök, gyüszük, -kések s ollók, bagdadi fésűk és persiai nádtollak voltak. Ámbár váltig -állitották, hogy a bokharai emir (isten éltesse száz husz esztendeig!) a -hadzsiktól sohasem vesz vámot, a vámszedő mégsem zavartatá magát, hanem -minden egyes tárgyat feljegyzett. Én két más koldussal együtt végül -maradtam; s a vámszedő szemembe nézett, aztán nevetve mondá, mutatnám -meg bőröndömet, mert mi (evvel valószinűleg az európaiakra czélzott, -engem is annak tartván) mindig szép dolgokat hordunk magunkkal. Nekem -épen jó kedvem volt, fejemen dervis – vagy inkább bohócz sipkám, s a -ravasz bokharait félben szakitva, mondám, hogy bizon vannak szép -dolgaim; mit akar tehát előbb látni, ingó vagy ingatlan vagyonomat? Ő -mindent látni kivánván, ki szaladtam az udvarra, s megfogva szamaramat -azt a lépcsőkön fel s a szőnyegeken keresztül a szobába vezetém, társaim -kaczagása közben bemutatám neki; aztán felnyitám tarisznyámat s elibe -raktam azt a pár rongyot mely velem volt, s a Khivában szerzett régi -könyveket. A csalódott bokharai bámulva tekinte körül, s kérdé, ha -csakugyan nincs-e egyebem. Erre hadzsi Szalih felvilágositást adott neki -állásomról, s utazásom czéljáról; a tiszt pedig mindent feljegyzett és -jelentékeny fejbólintással nézett reám. A vámi megvizsgálás után a -vakanüvisz (azaz az események feljegyzője) kezdé meg tisztét. Először -minden utazónak részletes személyleirását készité el, aztán minden -ujdonságot, melyet csak kapott, felirt; és valóban nevetséges volt a -részletes kérdezősködés Khiváról, e nyelvben, származásban s vallásban -rokon országról, mely századok óta tő szomszédja Bokharának, s melynek -fővárosa csak nehány napi járó földre van ettől. - -Minden rendben volt, csak első szállásunk iránt a fővárosban ágaztak el -a vélemények. A vámszedő a vámházat ajánlá, remélvén, hogy még valamit -kicsikarhat, s engem is jobban figyelemmel kisérhet, de hadzsi Szalih -(mert ez állt most a karaván élére, nagy befolyással birván Bokharában,) -mindenáron a Tekkie-ben akart megszállni. Rögtön el is indulánk s egy -félórát haladtunk egy, kertekkel és szántóföldekkel belepett vidéken, -midőn megpillantók Bokhara Serife-t (a nemes Bokharát, a mint a -középázsiaiak nevezik) otromba tornyaival, melyek mindenikének tetején -gólyák fészkelnek.[35] - -A várostól mintegy másfél órányira keltünk át a déli irányu Zerefsanon, -mely, ámbár elég sebes folyásu, még is tevéken és lóháton gázoltuk át. A -tulsó parton még látszott egy hajdani, szépen épitett magas hidfő; s -közelében egy szintén kőből épitett palota romjai. Állitólag mindakettő -a hires Abdullah khán Sejbani müve. Középázsia fővárosának közvetlen -környékén általában alig láthatók hajdani nagyságának romjai. - - - - -X. FEJEZET. - -BOKHARA. – FOGADTATÁS A TEKKIÉBEN, AZ ISZLAM FŐSZÉKHELYÉN. – RAHMET BI. -– BAZÁROK. – BAHA-EDDIN, TURKESZTAN NAGY SZENTJE. – SZERZŐ ELLEN KÉMEK -KÜLDETNEK KI. – RÖVID IDŐ ELŐTT BOKHARÁBAN VOLT UTAZÓK SORSA. – -KÖNYVBAZÁR. – A FONALFÉREG (RISTE). – A VÁROS VIZZELVALÓ ELLÁTÁSA. – -HAJDANI S MOSTANI EMIREK – AZ URALKODÓ EMIR HÁREME, KORMÁNYA S CSALÁDJA. -– RABSZOLGARAKHELY ÉS KERESKEDÉS. – ELUTAZÁS BOKHARÁBÓL S LÁTOGATÁS -BAHA-EDDIN SIRJÁNÁL. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - _Within earth’s wide domains_ - _Are markets for men’s lives;_ - _Their necks are galled with chains,_ - _Their wrists are cramped with gyves._ - _Dead bodies, that the kite_ - _In deserts makes its prey;_ - _Murders that with affright_ - _Scare school-boys from their play!_ – Longfellow. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Utunk a keletnek fekvő Dervaze Imamhoz vezetett, melyen azonban nem -mentünk át, mert, ha az északkeleti részen fekvő tekkiénkhez akartunk -menni, itt a bazáron kellett volna áttolongani. Megkerültük tehát a -városfalat, melyen sok helyt nagy szakadásokat láttam, s a Dervaze Mezar -kapun át julius 12-kén a téres, szép fákkal benőtt tekkiébe értünk, mely -rendes négy szöget képez s 48 földszintes czellával van ellátva. Mostani -feje (khalfa) unokája a szentsége által hiressé lett Khalfa Hüszejnnek, -kitől e tekkie nevét is vette. Mily nagy tiszteletben áll családja még -mindig, mutatja az, hogy emlitett unokája imam és khatib, azaz, az emir -udvari papja. Háziuramnak e hivatali rangjára meglehetős büszke valék. -Hadzsi Szalih, ki az emlitett szent mürid-je (tanitványa) lévén, mintegy -a családhoz tartozónak tekintetett, engem társaságunk előkelőbbjeivel -együtt rögtön bemutatott; s az apát, kellemes kinézésü s finom modoru -férfi, kin a hófehér turbán s a finom selyemből készült nyári köntös -nagyon jól állt, igen szivélyesen fogadott, s miután fél óráig -beszélgettem vele keresett, dagályos kitételekben, a jó ember egészen -magán kivül volt örömében, s csak azt sajnálta, hogy a Badevlet[36] (ő -felsége az emir) nincs Bokharában, különben rögtön bemutatna neki. - -Külön czellát adatott nekem a tiszteleti helyen, t. i. közel a -mecsethez, hol egyik szomszédom egy tudós molla, a másik hadzsi Szalih -volt. E tekkie tele volt celebritásokkal, s én észrevétlenül az iszlami -fanatismus bokharai főfészkébe jutottam; maga a helyiség, ha jól találom -benne magamat, a világi hatóság minden gyanuja ellen legbiztosabb -védelmem lehetett. A jelentésttevő fontos eseményként jelenté -megérkezésemet; az emir első tisztje, Rahmet Bi, ki, mig ura a khokandi -hadjáratban időzött, Bokharában a főparancsnokságot vitte, még az nap -tudakozódtatott felőlem a hadzsiknál, de a tekkieben az emirnek semmi -parancsolni valója sincs, és vizsgálódásait annyira fel nem vette senki, -hogy nekem nem is szóltak felőle. A világnak ezt mondák barátaim: -„Hadzsi Resid nemcsak jó müszülmán, hanem tudós molla is, és minden -gyanu ellene halálos vétek.“ – De nekem mindig barátilag tanácsolták, -hogy mit tegyek, s csak is társaim nemes barátsága és jó akaró -tanácsainak köszönhetém, hogy Bokharában szerencsétlenség nem ért, mert -eltekintve elődeim szomorú vesztétől e városban, Bokharát nemcsak az -europai, hanem minden más idegenre nézve is igen veszélyesnek találtam, -mert a kormány kémrendszere már azon fokát érte el a tökéletességnek, -melyen a népség elaljasodása állott. - -Másnap reggel hadzsi Szalih s más négy társammal elmentem a várost és a -bazárt megtekinteni, s ámbár az utczák és házak szegénysége, melyek a -persa városok legnyomorultabb lakásaival sem mérközhetnek, különösen -pedig a lábnyi mély homok épen nem nemes fogalmat nyujtott a „nemes“ -Bokharáról, mégis meg valék lepve, midőn először léptem a bazárba, az -ott hullámzó embertömeg közé. Bokhara bazárjai, távol attól, hogy -szépek, fényesek és nagyszerűk volnának, mint a teherániak, täbrisziek s -iszpahaniak, mégis a fajok, ruhák és szokások tarka különbféleségénél -fogva feltünő, sajátságos látványt nyujtanak. A tömeg nagy részén az -irani typus látszik meg, s fehér vagy kék turbánt viselnek; az első -gentlemant és mollát, az utóbbi igen jól öltözött kereskedőt, kézmivest -és szolgát jelent. Emellett észrevehető a határ physiognomia, mely itt -az özbegtől kezdve a vad kirgiszig minden fokozatban feltalálható; -különben a turanit, ha arczát nem látjuk is, otrombán szilárd járásáról -mindig kiismerhetjük az iraniak közől. Ázsia e két főfajának -tolongásában képzeljünk magunknak itt-ott elszórva nehány indust (kik -itt multani-aknak neveztetnek) s zsidót, kik megkülönböztető jelül[37] -derékon átkötve egy darab kötelet, s fejökön lengyel sipkához hasonló -föveget viselnek. Az indus, a veres jellel homlokán, és viszataszitóan -sárga arczával beillenék verébijesztőnek jó nagy rizsföldre, a zsidó, -nemes, mesterileg szép vonásaival, s gyönyörű szemeivel bármely -művésznek a férfi szépség mintájául szolgálhatna. A turkmant is meg kell -emlitenünk, kinek merész tüzes szeme valamennyi közől kivillog, s ki -alkalmasint épen arról gondolkozik, mily jövedelmezők lehetnének itt -alamanjai. Afghant itt keveset látni; ezek, piszkos hosszú ingben s még -szennyesebb lelógó hajjal járnak, vállukra római divat szerint egy -lepedő van vetve, s ugy néznek ki, mintha házégés elől éjjel az utczára -menekültek volna. - -A bokharaiak, khivaiak, khokandiak, kirgiszek, kipcsakok, turkmanok, -indusok, zsidók és afghánoknak e tarka chaosza minden nagyobb bazárban -feltalálható; de, bár mindenki serényen sürög és forog, mégis nyomát sem -láttam azon zajos bazári életnek, mely Persiában oly jellemzőleg tünik -ki. Szorosan társaimhoz lapulva, futó pillantást veték a bódékra, -melyekben csak igen kevés Orenburgon át hozott nyugateurópai, de annál -több orosz kéz- és diszműárut láttam; melyek az utazóra nézve e távol -városban csak annyiban érdekesek, hogy minden kattun darabnak, vagy a -reá ragasztott gyárjegynek láttára ugy érzi magát, mintha egy földije -állna előtte. Dobogott szivem, mikor e szavakat: „Manchester“ -„Birmingham“ – olvasám, és félnem kellett, nehogy valamely szónak puszta -elolvasása által magamat eláruljam. Nagy bolt, valamint nagykereskedő -itt kevés van, s ámbár a Resztei csit furusin kivül (azaz azon helyen, -hol csit, vagyis kattun árultatik), mely 284 bódéból áll, még a város -sok részén árulnak kattunt, calicotot és percaillet, mégis bátran -állithatom, hogy Hanhart et Comp. barátaim Täbriszben ez emlitett -czikkekből magok többet adnak el, mint egész Bokhara, bár ez – és joggal -– Közép-Ázsia fővárosának neveztetik. Az idegent a bokharai bazárban -jobban érdekli azon hely, hol a belföldi ipar készitményei vannak -kirakva; a kétszinű, csikos, Aladzsa nevű, keskenyre szövött -gyapjukelmék, selyem, a vékony, pókhálófonathoz hasonló keszkenőktől fel -a nehéz Atreszig, s különösen a bőrmunkák viszik itt a főszerepet. E -téren a szijgyártók, de különösen a vargák müvészete emelendő ki. A -férfi s női csizmák meglehetősen jól vannak dolgozva, az előbbiek magas, -hegyes sarkakkal, melyeknek vége nem nagyobb egy szeg fejénél; az -utóbbiak ugyan kissé idomtalanok, de gyakran a legfinomabb -selyemhimzésekkel diszitvék. Megemlitendő még a ruha-bazár, melyben a -rikitó szinű, ragyogó és ránczokban gazdag ruhák vannak kiteritve. A -keleti, ki csak itt található fel teljes eredetiségében, szereti a -czakhcsukh-ot, azaz a ruhák susogását, s mulattató látvány volt néznem, -a mint némelyik vevő uj csapanjában (öltözet) nehány lépést fel s alá -járt, hogy a susogás hangját megvizsgálja. Mindez belföldi készitmény, -és igen olcsó, miért is a bokharai ruhavásár egészen be khinai -Tatárországig maga lát el minden igazhivőt fashionable öltönyökkel. A -kirgiszek, kipcsakok és kalmukok is be szoktak ide térni a pusztából, s -a vad tatár ferde szemével s előre álló állával csakugy kaczag az -örömtől, ha nyers lóbőrből készült öltönyét könnyű Jektejvel (neme a -nyári ruhának) cserélheti fel. Itt találja meg a civilisátió -legnagyszerűbb képét; Bokhara neki Párisa és Londonja. - -Majdnem három órát járván ide s tova, megkértem vezetőmet s nemes -barátomat hadzsi Szalihot, hadd pihenhessem ki kissé magamat; mire ő a -Timcse csaj furusi-n (theabazár) keresztül a hires Lebi hauz divanbegi -(a divanbég tópartja) nevü helyre vezetett, melyet Bokharára nézve igen -csinosnak találtam. Meglehetősen szabályos négyszög, közepén egy 100 láb -hosszú s 80 láb széles mély tóval, mely négyszög kövekkel van keritve, s -melynek vizébe nyolcz lépcső vezet le. A parton nehány szép szilfa áll, -s ezek árnyékában a nélkülözhetlen theabódék óriási szamovarjaikkal -(theakatlanok), melyek Oroszországban különösen Bokhara számára -készittetnek, kinálólag csábitják az embert. A tér három oldalán -édességeket, kenyeret, gyümölcsöt, meleg és hideg ételeket árulnak egyes -állásokon, nádgyékények árnyéka alatt; s a rögtönzött bódék százai, -körülrajongva az éhes és nyalánk tömeg által, sajátságos látványt -nyujtanak. A negyedik, nyugati és erkélyszerü oldalon áll a mecset -(Meszdsidi Divanbegi), mely előtt szinte van nehány fa, hol a dervisek -és meddah-ok (elbeszélők) fáradságos arczjáték kiséretében beszélik el -hires próféták s harczfiak hős tetteit, mindig nagyszámu s tudvágyó -közönség előtt. Midőn e helyre léptem, az érdekes szinjáték befejezéseül -még 15 dervis a nakisbendi szerzetből, mely itt támadt, és székel, -vonult el előttem. Sohasem fogom feledni, a mint e vadan lelkesült -emberek hosszu, tekealaku süvegjeikkel, lobogó hajjal, hosszu botokkal -hadonázva, eszeveszettekként ugráltak ide s tova, karban orditva el egy -hymnust, melynek egyes versszakait őszszakállu főnökük énekelte elő. - -Szem és fül itt annyira el valának foglalva, hogy csakhamar feledém -fáradtságomat. Barátom csak erővel birt egy bódéba bevonni, s midőn a -nemes sivin (a theának egy neme) már be volt töltve, fel akarván -használni bámulásomat, benső örömmel kérdé: „Nos, mint tetszik neked -Bokhara Serif?“ – „Igen jól“ – viszonzám, s a középázsiai, ámbár -khokandi létére ekkor ellenséges indulattal volt eltelve Bokhara iránt, -mégis nagyon megörült, hogy Turkesztan fővárosa ennyire megnyerte -tetszésemet, s megigérte hogy a legszebbeket is nehány nap alatt meg -fogja mutatni. Daczára a teljesen bokharai öltözetnek, melyet ma -felvettem, s bár a nap annyira eltorzitott volt, hogy anyám maga is -nehezen ismert volna reám, mégis, a hová csak léptem, egy sereg kiváncsi -vett körül, kiknek kéznyujtásaikat és öleléseiket felette unalmasoknak -találtam. Óriási turbánom[38], s a nagy Koran után itélve, mely nyakamba -volt akasztva, isannak vagy sejkhnek nézhetett mindenki s igy el kelle -tűrnöm ezen alkalmatlankodásokat. Emellett azonban szent kinézésem -megóvott a világi kiváncsiság kérdéseitől, és gyakran hallám, a mint a -körültem állók barátaimat kérdezgették felőlem, vagy magok közt -suttogtak. „Mennyi jámborság kell ahhoz, mondá az egyik, hogy valaki -egyes egyedül Konstantinápolyból Bokharába jöjjön Baha-ed-dinünket[39] -meglátogatni!“ – „Igen, szólt egy másik, mi is megyünk ugyan Mekkába, a -legszentebb helyre, de ezeknek az embereknek (itt rám mutatott), egyéb -dolguk sincs, egész életök imádság, jámborság és búcsújárásból áll.“ – -„Bravo, eltaláltad!“ – gondolám magamban, s nagyon megörültem, hogy itt -oly jól sikerült incognitóm. Egész tartózkodásom ideje alatt Turkesztan -fővárosában, a különben ravasz és gonosz nép sohsem gyanakodott ellenem, -eljártak hozzám áldásért, meghallgattak midőn nyilvános helyeken -felolvasám a nagy bagdadi sejkh Abdul Kader Gilani történetét, de soha -senkitől egy fillért sem kaptam, s e nép szenteskedését nagyon -különbözőnek találtam a khivai özbegek valódi jámborsága és -jótékonyságától. - -A kormánynyal nem oly könnyen ment a dolog, mint a néppel. A fentebb -emlitett Rahmet bi, nyilvánosan meg nem támadhatván, folyvást kémeket -küldött nyakamra, kik szertecsapongó társalgásukban minduntalan -emlegették Frengisztant, azon reményben, hogy egy vagy más megjegyzés -által el fogom árulni magamat. Látván hogy ezen eszköz nem vezet -czélhoz, azon kezdték, hogy mily nagy kedvök van a frengiknek a nemes -Bokharára, s hogy már többen kémeik közől, és különösen bizonyos Könölli -és Isztodder Szahib nevü (Conolly és Stoddart) angolok elvették -érdemlett büntetésöket.[40] Vagy a csak nehány nap előtt érkezett és -fogságba esett frengikről kezdtek beszélni, (azon szerencsétlen -olaszokról) kik több ládával hoztak gyémántporral behintett theát, hogy -a szent város valamenyi lakosát megmérgezzék, kik a nappalt éjjellé -tudják változtatni, s más pokoli dolgokat visznek véghez. E kopók -legnagyobbrészt hadzsik voltak, kik évekig lakván Konstantinápolyban, az -ottani nyelv és viszonyokróli ismereteimet akarták próbára tenni. -Hosszas, türelmes hallgatás után a türelmetlent kezdém ilyenkor -játszani, s kértem, kiméljenek meg a frengikről való beszélgetéstől. -„Azért hagytam el Konstantinápolyt, mondám, hogy e frengiket, kik az -ördög eszét elrabolták, kikerüljem. Most hála istennek, már a nemes -Bokharában vagyok, s nem akarom a rájok való emlékezéssel időmet -elkeseriteni. Hasonlókép feleltem a ravasz Molla Serefeddinnek, a -könyvkereskedők akszakaljának is, ki egy orosz követ által néhány év -előtt nála hátrahagyott könyvlajstromot, s még nehány angol és olasz -iratot mutatott. Megvető tekintetet veték reá; mondván: „Dicsőség -Allahnak! az én emlékezetem még nincs frengi tudományokkal és könyvekkel -beszenynyezve, mint fájdalom, már sok konstantinápolyi töröké.“[41] - -Rahmet bi látván, hogy kémjeivel nem megy semmire, magához hivatott, -természetesen egy pilaura való udvarias meghivás alakjában, melynél a -bokharai ulemavilág is diszes koszoruban képviselve vala. Már -beléptemkor láttam, hogy nehéz feladat vár reám, mert az egész -összejövetel nem volt egyéb vizsgálatnál, mely alatt tettetésemnek a -tüzpróbát kellett kiállnia. Jókor észrevevém a veszélyt, s nehogy egy -vagy más kérdéssel meglepjenek, a kiváncsit játsztam, és a jelenlevőkhöz -több kérdést intéztem a farz, szünnet, vadzsib és musztahab-beli -valláselvek különbsége felől.[42] Buzgóságom tetszett, s nemsokára a -Hidajet, Serkhi vekáje s más hasonló themákat tárgyaló könyvek több -pontja felett heves vitatkozás keletkezett, melyben nagyon óvatosan -vettem részt, és fennen dicsérém a bokharai mollák szellemi felsőbbségét -nemcsak magam, hanem minden konstantinápolyi ulemák felett is. Elég az -ahhoz, hogy ezen is szerencsésen átestem. A tudós mollák jelekkel és -szavakkal értésére adták Rahmet binek, hogy jelentéstevője nagy -tévedésben van, s hogy én, ha „kitünő molla“ nem is, de oly ember -vagyok, ki azon uton jár, melyen a valódi tudás napsütését lehet elérni. - -E jelenet után meglehetősen zavartalanul éltem Bokharában. Rendszerint -először otthon teljesitém azon terhes kötelességet, melynek dervis -voltomnál fogva alá valék vetve; aztán a 26 bódéból álló könyvbazárba -mentem, melyben a nyomtatott könyv még mindig a ritkaságok közé -tartozik. Itt, és a könyvárusok házaiban, melyekben tulajdonkép -raktáraik vannak, nem egy kincset láttam, mely nagy hasznára lehetne -keleti történet- és nyelvtudományunkra nézve; melyek megszerzése azonban -rám nézve lehetetlen volt, részint anyagi körülményeim, részint a miatt, -hogy a világi tudomány iránt mutatott érdekeltségem gyanuba keverhetett -volna. A mi keveset a bokharai és szamarkandi könyvpiaczról magammal -hoztam, elég fáradságomba került; és szivem vérzett, midőn oly könyvek -megszerzéséről le kelle mondanom, melyek keleti tanulmányainkban tetemes -hézagokat pótolhatnának. A könyvpiaczról az attól jó távol eső -Rigisztanra szoktam volt menni, mely ugyan nagyobb és zajosabb a fentebb -leirt Lebi-hauznál, de korántsem oly kellemes. Itt is van egy theás -bódékkal körülvett tó, melynek partjairól az emirnek a másik oldalon -fekvő várába, vagy palotájába (Ark) lehet belátni. Az épület homlokzata, -mely felett egy óra van, komor, visszataszitó tekintetü; s titkos -borzongás járt át, midőn a zsarnokság e fészke mellett elhaladtam, hol -elődeim közől sokan legyilkoltattak, s most is három europai szenvedett -távol hazájától és minden segedelemtől. A kapu mellett 14 rézből öntött -ágyu feküdt a földön, hosszu, czifra csővekkel, melyeket az emir -khokandi hadjáratából diadaljelvényekül küldött haza. Jobbra a palotától -van Meszdsidi Kelan, Bokhara legnagyobb mecsete, melyet Abdullah khan -Sejbani épittetett. Bár a Rigisztan majd nem egészen az emir szeme előtt -fekszik, még sincs Bokharában, sőt talán egész Turkesztanban hely, -melyen annyi rút bűn követtetnék el, mint itt. A keletiek ismeretes -ocsmány bűne, mely a Boszporusz partjain kezdődve befelé keletnek mind -észrevehetőbbé válik, itt tetőpontját éri el. Oly dolgok felett, melyek -európai embernek vérét fellázitanák, itt mint a legártatlanabb tréfák -felett kaczagnak; még a vallás is, mely a mosdásban, vagy más -formaszerüségekben elkövetett tévedést halállal büntet, itt szemet huny, -és eltüri a legborzasztóbb büntetteket, hogy… Gyakran láttam Khahrbag -Abdullah khanban, mely a városon kivül fekszik, minden állásu s koru -embereket, a mint fejjel a falnak mentek, a porban fetrengtek, s -ruháikat összetépték, hogy vonzódásuk nagyságát tudtára adják azon -lénynek, ki távol onnan egy fa alatt ülve, könyvolvasással látszott -foglalkozni. Azt hittem, e helyet titokban tartják, s nem is -csudálkoztam felette; de annál jobban meg valék lepetve, midőn a -Rigisztanon minden theabódéban egy ily áldozatot láttam, melyet – -gyakran saját atyjának kapzsisága, az arramenők odavonására használ. - -Mindig kikerülém e fertelmeket, s inkább egy komuli[43] khinai -theabódéját látogatám meg, ki a török-tatár nyelvet teljesen birta s itt -müszülmánnak tartatott. A jó ember igen barátságos volt irántam, pedig -mily távol születtünk egymástól! Sokat beszélt hazája szép vidékei, -erkölcsei és jó ételeiről. Nagy tapasztalással birt a theakereskedésben, -és egészen fellelkesült, midőn azon theacsemetéről beszélt, melynek egy -tövén oly sokféle izű levelek teremnek. Boltjában 16 faj volt -képviselve, melyek mindenikét puszta érintés után megismerte. 1) Kirkma, -2) Akhbar, 3) Ak kujruk, melyek Közép-Ázsiában és Khinában ritkán, -nagyobbrészt Oroszországban, Persiában s Európában használtatnak; 4) -Kara csaj, 5) Szepet csaj, melyek, mint a khinai kacsdohány, -téglaformában árultatnak; csak reggel ivatnak tejsürüvel és sóval, és -nagyon izgatók. 6) Sibaglu, 7) Gore Sibaglu, 8) Sivin, 9) It kelleszi, -10) Bönge, 11) Posun, 12) Pu csaj, 13) Tuntej, 14) Gülbuj, 15) Misk-göz, -16) Lonka. Ezek általában zöld theafajok, mert Khina északi részében s -Közép Ázsiában csak ezeket szeretik. A lonkatheát tartják a -legnemesebbnek, s egy csészére, mely felér kettővel az Európában -szokottakból, elég belőle egy levél.[44] - -Azok után, a miket Teherántól idáig utitársaim beszédeiből kivehettem, -egy hét mulva teljesen otthon érzém magamat Bokharában. Eleinte -mindenüvé hadzsi Szalih által vezettetvén be, később a városban, -bazárokban s medreszékben egyedül tevém látogatásaimat, s csak akkor -kisérém barátaimat, mikor együtt voltunk meghiva egy itt lakó -khinai-tatár házához. Itt rendszerint nemzeti ételekkel vendégeltettünk -meg, melyeket barátaim, tulajdonkép hadzsi Bilal s társai már rég -nélkülöztek. Ezen ételek közől egyet leirok, s jó falatként ajánlhatok -az európai olvasónak. A mantuj, egy neme a tésztának, vagdalt hússal, -mely zsirral s fűszerekkel van keverve, megtöltve, és különös módon -megfőzve. Tudniillik egy oly vizzel teli katlan tétetik a tűzre, mely -fennt be van zárva, s csak egy ökölnyi nyilással bir. Erre három négy -keményen záródó szita jő, melyeknek legalsaja tésztával a katlanhoz -ragasztatik. Ha a viz forr, s a sziták eléggé megteltek gőzzel, a mantuj -először a legfelső, aztán az alsóbb szitákba tétetik, melyekben -mindaddig marad, mig egészen meg nem főtt. Nem különös-e, hogy a -khinaiak még a gőzt is felhasználják ételeikhez? A megfőtt mantuj-ok -gyakran még zsirban megsüttetnek s akkor zenbuszi (asszonycsók) nevet -nyernek. Kasgari és jarkendi barátaimnak még sok különös ételök volt, de -mindezek leirását arra bizom, a ki tatár szakácskönyvet akar késziteni. - -Az idő Bokharában tartózkodásom alatt kiállhatlanul forró volt, s -kétszeresen szenvedtem, mert a Ristetőli féltemben (filaria medinensis), -melyet nyáron ott legalább minden tizedik ember megkap, mindig meleg -vizet vagy theát kellett innom. Mint nálunk a náthát, oly könnyen veszi -fel a bokharai, vagy a nyáron ott tartózkodó idegen, ha lába, vagy akár -testének más része egy helyen viszketni kezd. Nemsokára kis veres folt -lesz látható, s ennek közepéből fonálnyi vastag féreg búvik ki, mely -néha rőfnyi hosszura nyulik, s melyet nehány napon át óvatosan ki kell -onnan gombolyitani. Ez rendes lefolyása a betegségnek, mely nem jár nagy -fájdalmakkal; de ha a féreg gombolyitás közben elszakad, gyuladás -keletkezik, s egy helyett 6–10 féreg támad, s az ember egy hétig -kénytelen roppant fájdalmak közt az ágyat őrizni. Bátor ember mindjárt -eleinte kivágatja testéből a Ristét. A bokharai borbélyok e műtétben -meglehetős ügyességgel birnak, pillanat alatt felvágják azt a helyet, -melyen az ember a viszketést érzi, kihuzzák a férget, s a seb hamar -beheged. E baj, mely Persiában Bender Abbasziban is otthon van, néha -csak a következő nyáron, még pedig más éghajlat alatt is, üt ki; s igy -járt a hires Dr. Wolf, ki Bokharából magával vitt ily hosszu uti -emléket, mely aztán csak Angliában jött napvilágra. Ezenkivül Bokhara -lakosai között, a rosz éghajlat s még rosszabb viz következtében -különféle seb-betegségek uralkodnak; s főleg a nők nagy része, kik -különben nem csunya barnák volnának, a sok otthonüléstől telve vannak -sebhelyekkel. - -Bokhara az északkeletnek folyó Zerefsanból (aranyszóró) kapja vizét, -melynek medre mélyebben fekszik a városnál, s ezt nyáron át csak fukarul -képes ellátni. A viz csatornán át jön a városba, mely ugyan elég mélyre -van ásva, de nem tartatik tisztán, – a Dervazei Mezar kapunál, a viz -állásához képest minden 8 napban vagy két hétben egyszer. A már a -városba folyásnál szennyes hullámok megjelenése mindig örömteljes -esemény a lakosokra nézve. Először a népség fiatalja s vénje az árkokba -és vizmedenczékbe ugrál megförödni, aztán a lovak, tehenek s szamarak -fürösztetnek meg, s miután a kutyák is felfrissitették benne magokat, -megtiltatik a belejárás, s a viz valamivel tisztább lesz, de mégis telve -van már mindenféle piszokkal s miasmákkal. Igy láttatik el vizzel a -„nemes“ Bokhara, hol a tanitványok ezrei tanulják azon vallást, mely -fennen hirdeti, hogy „a tisztaság a vallásból származik.“ - -Sohsem fogom feledni a kormánynak ugy, mint a népnek azon vallási -iparkodásait, melyeket Bokharában láttam. Akárhányszor hallám, hogy -„Bokhara az iszlam valódi támasza“; de e czimét kevésnek találom, s -talán az iszlam Rómájának nevezhetném, mert Mekka és Medina annak csak -Jerusáleme. Bokhara érzi e felsőbbséget és büszkén dicsekszik vele az -iszlam minden népei, sőt maga a szultán ellenében is, a ki pedig -hivatalosan a vallás fejének van elismerve, kinek azonban nem birják -megbocsátani, hogy tartományaiban a frengik befolyása sokat -meghamisitott. Mint oszmanli gyakran kérdőre vonattam, hogy mért nem -ölet meg a szultán minden frengit, kik országában laknak és dsiziét -(adót) nem fizetnek, miért nem visel évenként vallásháborut (dsihad), -bár minden határain túl hitetlenek laknak; miért nem viselik az -oszmanlik, kik csak mégis szunniták és az Ebu Hanife törzséhez -tartoznak, a turbánt, és a szabályszerüen bokáig érő hosszu ruhákat, -miért nem hordanak hosszu szakállat és rövid bajuszt, mint a „minden -világi teremtmények dicsősége“ (igy hivják a prófétát), miért mondják el -a konstantinápolyi ugy, mint mekkai szunniták az Ezant (felhivás imára) -énekelve, a mi nagy bün, miért nem lesznek mindnyájan hadzsikká, mikor -oly közel laknak a szent helyekhez s. a. t. - -Mindent elkövettem, hogy a derék oszmanlik becsületét a vallás dolgában -megmentsem, s habár néha pirulva el kelle mondanom a „pater peccavi“-t, -bensőmben csak szerencsét kivánhattam a törököknek, hogy a -„meghamisitott iszlam“ befolyása alatt némely jó tulajdonságokat és szép -jellemvonásokat vettek fel, míg a tiszta vallás partjain mosdó -hitsorsosaiknál csak rút hazugságot, szenteskedést és tettetést -találunk. Gyakran kelle részt vennem a Khalka-ban (gyürü vagy kör); -midőn t. i. a jámborok ima után közel egymáshoz egy körben leguggolnak, -hogy tevedsüh-be (elmélkedés) vagy a mint a nyugati mohamedánok mondják, -murakebé-be elmélyedve isten nagyságáról, a próféta dicsőségéről és a -földi lét semmiségéről elmélkedjenek. Ha az idegen ez embereket fejökön -nagy turbánnal, szemöket lesütve, ölbe csüggő karokkal e helyzetben -látja, azt kell hinnie, hogy mindnyájan fensőbb lények, kik a földi lét -terhét le akarják magokról vetni, s az arab mondást: „a világ -szemétdomb, s a kik utána vágyódnak, kutyák“ mélyen felvették magokba. -Tovább szemlélve őket, látjuk hogy a mély elmélkedésből sokan még -mélyebb álomba merültek, de, ámbár vadászebekként hortyognak, nem szabad -rajta csudálkoznunk, vagy rá megjegyzést tennünk, mert a bokharai -rendreigazitana, s mondaná: „Ezek a férfiak már annyira vitték, hogy még -hortyogás közben is istenre s a lélek halhatatlanságára gondolnak.“ -Bokharában a külszint mindennél többre becsülik. Minden városnak van egy -reiszje (vallásfelügyelő), ki derejével (négy águ korbács) az utczákon s -más nyilvános helyeken fel s alá járva, vizsgálatokat tart a vallásból, -s a tudatlant, legyen bár hatvan éves öreg, a gyermekiskolába küldi 8–14 -napra, ima idején pedig mindenkit a mecsetbe kerget. Hogy az az öreg -aztán tanul-e vagy alszik az iskolában, hogy a mecsetben mindenki -imádkozik-e, vagy félbenszakitott napi munkájára gondol, ahhoz senkinek -semmi köze. A kormánynak nem kell egyéb, mint külszin, a belsőt csak -isten ismeri. - -Felesleges emlitenem is, hogy azon szellem, mely a vallás-gyakorlatot -átlengi, nagy befolyással van a kormányra s a társadalomra is. A népség -irani vére, – mert Bokhara lakosainak öt hatodát persák, mervik és -tadsikok teszik, – ugyan némi mozgékonyságot szül a bazárban s a -nyilvános helyeken, de a magán lakásokban minden sivár, egyhangu. E -körökből, melyekben a vallás és a kormány felvigyázó rendszere oly -zsarnokilag lép fel, számüzve van minden öröm és jókedv. Az emir kémjei -behatolnak a családok szentélyébe, s jaj annak, ki a vallási formák, -vagy az emir tekintélye ellen mer véteni. Az örökös zsarnokság ez -embereket annyira megfélénkité, hogy férfi és nő, még ha négy szemközt -vannak, sem merik az emir nevét a nélkül kimondani, hogy hozzá ne -tennék: „isten éltesse 120 évig!“ A szegény emberek nem is gyülölik -uralkodójokat, a kényuri önkény fel nem tünik nekik, mert azt a -fejedelmi méltóság szükséges alkatrészének tekintik. Naszrullah emir, a -mostani bokharai fejedelemnek atyja, uralkodása utolsó éveiben kegyetlen -kéjencz volt; az erkölcsi romlottságot halállal büntette, de maga a -legvérlázitóbb módon sérté alattvalói becsületét. Igen kevés család -maradt gaztetteitől menten, s még is mindenki óvakodott csak a -legcsekélyebb roszalást is kifejezni. A mostani emir Mozaffar-ed-din -khán, szerencsére jó indulatu ember; vallás és erkölcsök tekintetében -talán szigorubb atyjánál, de ő maga sem vádolható semmi büntettel, s -ezért a nép végtelen dicsőitésekkel és magasztalásokkal beszél róla. - -Az emir, kit később Szamarkandban láttam, 42 éves, közép termetű, kissé -kövér, de kellemes tekintetű ember, szép fekete szemekkel, és ritkás -szakállal. Fiatal korában egy évig Karsiban, 18 évig Kerminehben -müködött, mint kormányzó, s mindig szelid, jóakaró bánásmódja által tünt -ki. Szorosan apja kormányelveit követi, s molla és jámbor müszülmán -létére esküdt ellensége minden ujitásnak, legyen bár annak hasznáról -meggyőződve. Uralkodásra léptekor pecsétjébe e jelszót véseté: -„Uralkodás igazság által“, s ez elvet mainapig a leghivebben követi, a -mit a sok, e tekintetben felőle szárnyaló hir is bizonyit. A mi -nézeteink szerint természetesen kissé szigoru az olyan -igazságszolgáltatás, mely szerint az emir mehterjét (rangra a második -udvari hivatalnok) kivégezteté, mert, – a mint neki Khokandba jelenték, -kétséges tekintetet vetett egy udvari rabszolganőre. Meghóditott -tartományban sem volna szabad igazságos fejedelemnek azt tennie, a mit -az emir tett Khokandban; de a bokharai khánnak e hibák megbocsáthatók. -Nagyjai iránt, kik azt valóban gyakran meg is érdemlik, igen szigoru, -minden csekélységet halállal büntet; de a szegényebb osztályokat kiméli -s a Filkus és Musperver (elefántölő és egérápoló) nevezet, melyet a nép -adott neki, csak becsületére válik. Nevezetes az, mily fáradsággal -iparkodik az emir mindazt megakadályozni, a mi népét azon szerény s -egyszerű helyzetéből kiemelhetné, melyben mainapig, véleménye szerint, -boldognak érzi magát. Fényüzési czikkek s más drága portékák behozatala, -valamint a lakás és ruházatban üzött pompa keményen meg van tiltva, s e -tekintetben senki elnézésre nem számolhat. Szerdari kul-ja -(főparancsnok) Sahrukh khán, ki Persia királyi családjának egy -mellékágából (Kadzsar) származván, Asztrabadból, hol kormányzó volt, ide -menekült, és sokáig nagy tiszteletben tartatott, persa módon akart itt -élni, s nagy költséggel teheráni modorban egy emeletes házat épittetett -magának, melyen más fényüzési czikkeken kivül üvegablakok is voltak. A -mint mondják, a ház 15,000 tillába került, a mi Bokharában roppant -összegnek tekintetik, s ugy volt kiállitva, hogy még az arkot (palota) -is elhomályositá. Az emir kezdettől fogva tudta az épitést, de megvárta, -míg a ház egészen elkészült; ekkor Sahrukh khán egyszerre vallás elleni -kihágással vádoltatott, elfogatott és számüzetett. Háza az emirnek -jutott, s ennek még a névleges értékénél is többet akartak adni, de ő -lerontatá, s még azon romokat is, melyeken némi diszitések maradtak, -megsemmisitteté. Csak fája adatott el minden fényüző gúnyjára 200 -tilláért egy sütőnek. - -Saját háztartásában is nagyon különbözik az emir atyjától. Alig felét -találtam azon szolgaseregnek, melyet Khanikov ur Naszrullah udvaránál -látott, s mint mindent, a mit Bokharában észrevett, gondosan s nagy -pontossággal leirt. Mozaffar-eddin khánnak, csakis vallási szokásból -négy törvényes s mintegy 20 törvénytelen felesége van; az előbbiek -benszülöttek, ezek rabszolganők, s a mint a nép bona fide hiszi, csupán -a gyermekek szolgálatára tartatnak, kik 16-an vannak; 10 leány, vagy – -ha ugy tetszik – herczegnő s 6 fiu (töre). A két legidősebb leány a -szerepuli és akcsei kormányzókhoz ment férjhez, de e városok az afghanok -kezébe esvén, a vők ez időben mint tárczanélküli királyok éltek az emir -vendégszeretetéből. Általában véve a hárem, melyben az emir anyja, egy -volt persa rabszolganő (Kademgiahból Mesed mellett), és nagyanyja, Hakim -Ajim parancsolnak, példás szemérmessége és tisztaságáról hires. -Laikusnak halálbüntetés mellett meg van tiltva, nemcsak belépni, vagy -belenézni, hanem még magát belegondolni is; csak jámbor sejkhek, és -mollák bocsáttatnak be, kiknek lehellete (nefesz) elismert szentségü. A -mi hadzsi Szalihunk is meghivatott, hogy khaki szifát (egészségi por -Medinából) vigyen. A harem kiadásai ruhákra, konyhára s más -szükségletekre igen csekélyek. A nők nemcsak saját öltönyeiket, hanem -még az emir ruháit is varrják, ki, a mint tudva van, igen takarékos, és -mindent szigoruan ellenőriz. Azt mondják, hogy az emir asztali költségei -naponként nem rugnak többre 16–20 tengénél (20–30 angol shilling); a mi -különben valószinü is, mert ritkán találni asztalán jó falatot, s az -egész ebéd juhzsirral főtt pilauból áll. „Fejedelmi ebéd“-ről Bokharában -nem lehet beszélni, mert itt uralkodó, hivatalnok, kereskedő, kézmives -és paraszt egy és ugyanazon ételből él. - -A ki sokáig bolyongott Közép-Ázsia sivatagjaiban, Bokharában, daczára -minden nyomoruságnak, fog valami fővárosiast találni. Volt jó meleg -kenyerem, kaptam theát, gyümölcsöt s főttételt, két inget is -csináltattam magamnak, s a civilizált élet kényelmeit annyira -megszerettem, hogy szinte nehezemre esett, midőn barátim felszólitottak, -tennék készületeket az utra, mert még a tél beállta előtt el akarnak -érni távol keleti hazájukba. Szándékom volt őket egyelőre Szamarkandig -kisérni, mert itt könnyen találkozhatnám az emirrel s ekkor társaságuk -nagy hasznomra lehetne. Itt kellene aztán megválnia, ha Khokandba és -Kasgarba menjek-e, vagy Karsin, Kerkin és Heraton keresztül egyedül -térjek-e vissza. Derék barátaim, hadzsi Bilal és hadzsi Szalih -iparkodtak rábeszélni, hogy maradjak velök; de, hogy visszatérésem -esetére is segitségemre lehessenek, egy herati kervanbasival ismertettek -meg, ki 150 tevével mulatott Bokharában s innen 3 hét mulva haza -szándékozott. Molla Zeman-nak hitták e kervanbasit, ki rég ismervén -barátaimat, ezek testvérként ajánlottak neki, s el lön határozva, hogy -azon esetre, ha Szamarkandból vissza akarnék térni, három hét mulva -Kerkiben az Oxus tulpartján találkozunk. Ezen első lépés, mely az -utitársaimtól való elválásra emlékeztetett, rám mint rájok nagyon -leverőleg hatott; s csak a bizonytalanság vigasztalt, mert képzeletemben -a Kasgarba, Akszuba s a mosuszban gazdag Khotenbe való utat, – mely -tartományokban előttem még nem volt európai ember, végtelen érdekesnek -találtam. - -Azon hely azonban, hol Molla Zemannal találkoztam, különös emlitést -érdemel. Egyike volt azon karavanszerajoknak, melyek a rabszolgákkal -való kereskedésre szánvák, s melyet le kell festenem az olvasónak. Az -egész négyszögü épületben van 30–35 czella, melyeket három nagykereskedő -részint saját, részint csak a turkmanoktól bizományba kapott áruik -számára rakhelyül bérelt ki. A mint tudjuk, a karakcsi, nem várhatván -sokáig a pénzre, a maga embereit egy jobb módu turkmannak szokta eladni, -ki őket Bokharába viszi, s ezen átviteli kereskedés által – első kézből -kapván az árukat – sokat nyer rajtok. A min a fővárosbani -tartózkodásának első napjaiban tul bir adni, azt eladja, a többit a -hajhász (dellal) kezében hagyja, ki aztán a valódi nagykereskedést üzi. -Bokhara és Khiva piaczain az emberek három éves koruktól a hatvanadikig -eladatnak, hacsak különös testi hiba miatt nyomorékokká nem lesznek. A -vallás szavai szerint csak hitetlenek adhatók el rabszolgák gyanánt; de -e törvényen a szenteskedő Bokhara túl teszi magát; és a siíta persákon -kivül, kiket molla Semszeddin (1500) hitetleneknek nyilvánitott, -akárhány szunnita hitsorsosaik is rabszolgákká tétetnek, előbb verések -és bántalmazások által kényszerittetvén, hogy magát siítának adja ki. -Csak a zsidó képtelen, azaz méltatlan a rabszolgaságra. Ezen megvetés -különben nagy örömére válik Izrael fiának, mert a turkman kirabolja -ugyan, de testéhez hozzá nem nyul. Azelőtt a hinduk is ki voltak véve, -de ujabb időben sokan járván Heraton és Bokharán keresztül, a tekkék, -vagy szarikok uj szabályt állitottak fel. Visnu szerencsétlen imádója -előbb müszülmánná tétetik, aztán siítává kell lennie, s csak e kétszeres -vallás-változtatás után részesittetik azon tiszteletben, hogy vagyonából -kifosztatván, rabszolgává lehessen. - -Az eladásra kiállitott férfi-rabszolga nyilvánosan megvizsgáltatik, s az -eladónak kezeskednie kell árujának mindazon szellemi vagy testi -bajaiért, melyek netalán később napvilágra jönnének. A rabszolgára nézve -azon óra, melyben a kereskedő kezei közül megmenekül, a legnagyobb öröm -órája; mert, a mint mondják, még a legkeményebb bánásmód, mely a -szolgaságban vár reá, sem oly nyomasztó s kinos, mint azon idő, melyet a -raktárban mint áruczikknek kell töltenie. A rabszolgák ára a szerint -változik, mint a turkmanok politikai körülményei, több vagy kevesebb -alkalmat nyujtanak nekik alamanjaikat a szomszéd országokba küldeni. Még -most egy izmos férfinak legmagasabb ára 40–50 tilla (13 shillingjével -számitva) volt; de a persáknak Mervnél történt megveretésök után, midőn -18,000-en közülök egyszerre elfogattak, 3–4 tilláért lehetett egyet -kapni. - -Tizennyolcz napi időzés után nem tartóztathatám többé barátaimat; -indulnunk kellett a szamarkandi utra. Mindenkitől csak kézszoritásokat, -de senkitől egy fillér alamizsnát sem kapván, a bokharai élet nagyon -megviselte financziánkat. A mit Khivában megtakaritottunk, elfogyott, -sőt szamaramat is el kellett adnom, mint sok másnak, s az utat fogadott -kocsin kellett folytatnunk. Karavánunk nehány Khodsendből és Khokandból -való tagja már itt megvált tőlünk s megindult rövidebb utjára; csak az -endidzsániak és khinai-tatárok maradtak együtt, kik azonban Bokharából -különböző utakon mentek Szamarkandba. Én, hadzsi Szalih, hadzsi Bilal s -társai elhatárzók az egyenes utat választani, mig a többi gyaloglók -Gidsdovanon keresztül akartak menni, hogy a szent Abdul Khalik[45] -sirjához zarándokolhassanak. Miután sok bokharai kisérni akart Mekkába -való visszatértemben, sok cselt kelle használnom, hogy társaságukat -elkerülhessem, mert mindkét félre nézve kissé kellemetlen lett volna, ha -a Kaaba helyett a Themze partjain állunk meg. - -Búcsut vettem minden barátom és ismerősemtől. Rahmet bi ajánlólevelet -adott Szamarkandba, s megigértem, hogy ott az emirnél tisztelkedni -fogok. Azon khokandi kocsi, melyet Szamarkandig béreltünk, Baveddin -faluig előre küldetett, mert e bucsujáróhelyet szokás szerint másodszor -is meg akartuk látogatni. - -Baveddin falu két órányira fekszik Bokharától, s a mint már emlitők, -temetkezési helye a hires Baha-eddin Nakisbendnek, egy hasonnevü szerzet -alapitójának, és mindazon vallási tulfeszitett eszméknek, melyek által a -keleti iszlam a nyugatitól különbözik. Helyén kivül volna itt -részletekről beszélni, csak annyit emlitek, hogy Baha-eddin, mint -Turkesztan nemzeti szentje, második Mohammedként tiszteltetik. A -bokharai ember szentül meg van győződve, hogy e kiáltás: „Ja Baha-eddin -bela-gerdan! (Oh Baha-eddin, baj-elháritó!) őt minden veszélyből -megmentheti. Még a távol Khivából is gyakran elzarándokolnak ide. -Bokharából hetenként egyszer szoktak kijárni, s a várossali közlekedést -300 bérszamár tartja fenn, melyek a Dervaze Mezar előtt állnak s nehány -pulért (kis rézpénz) bérbe adatnak. Ámbár az uton sok helytt mély a -homok, ez állatok mégis szokatlan sebességgel rohannak rajta, s feltünő, -hogy visszatéréskor csak sok veréssel lehet őket haladásra nógatni. A -bokharai ezt azon ragaszkodásnak tulajdonitja, melylyel még az állatok -is viseltetnek a szent iránt, s azért örömmel futnak sirjához, de nem -szivesen távoznak onnan. - -A sir kis kertben van, melynek egyik oldalán mecset áll, a melyhez csak -vak és nyomorult koldusoktól lakott udvaron át lehet jutni, kik -szemtelenségökkel még római és nápolyi rangtársaikat is megszégyenítik. -A sir homlokrészén van a hires Szengi murad (a kivánság köve), mely a -jámbor zarándokok homlokdörzsöléseitől már meglehetősen el van kopva s -ferdén áll; magán a siron több kos-szarv és egy zászló, meg egy seprő -van, melyet sokáig használtak Mekkában a szentély tisztogatására. -Többször megkisérték már az egészet egy bolthajtás alá hozni, de -Baha-eddin, valamint Turkesztan egyéb szentjei, jobban szereti a szabad -levegőt, s azért minden épület, mit sirja fölé emeltek, csakhamar -összeomlott. Ezt a sejkhek beszélik, a szentek ivadékai, kik sorban őrt -állnak a sirnál, és képtelen szemtelenséggel tudtokra adják a -zarándokoknak, hogy ősük különös barátja volt a hetes számnak. A hetedik -hónapban született, hét éves korában könyv nélkül tudta a koránt, hetven -éves korában halt meg, s azért az adományok és alamizsnáknak, melyek -sirjára letétetnek s a sejkh tulajdonává lesznek, legalább egyszer hétre -kell rugniok, s nem szabad csekélyebbeknek lenniök. - - - - -XI. FEJEZET. - -BOKHARÁBÓL SZAMARKAND FELÉ. – A CSÖL MELIK NEVÜ KIS SIVATAG. – AZ ÚT -NÉPESSÉGE A HÁBORU MIATT. – SZAMARKAND. – HAZRETI SAH ZINDE. – TIMUR -MECSETJE. – VÁR (ARK). – TIMUR ELFOGADÓ CSARNOKA. – KÖKTAS, VAGY TIMUR -TRÓNJA. – KÜLÖNÖS ZSÁMOLY. – TIMUR ÉS TANITÓJÁNAK SIRJA. – SZERZŐ -MEGTEKINTI TIMUR VALÓDI SIRJÁT A FÖLD ALATT. – KORÁN FOLIÓBAN, HIR -SZERINT OSZMANTÓL, MOHAMMED IRNOKÁTÓL. – KOLLEGIUMOK. – RÉGI -OBSZERVATORIUM. – GÖRÖG ÉS ÖRMÉNY KÖNYVTÁR, DE NEM MINT ÁLLITTATIK, -TIMUR ÁLTAL RABOLVA. – NYILVÁNOS ÉPÜLETEK ÉPITÉSI MODORA, NEM KHINAI, -HANEM PERSA IZLÉSBEN. – A MAI SZAMARKAND. – LAKOSSÁGA. – DEHBID. – -SZERZŐ ELHATÁROZZA HOGY VISSZATÉR. – AZ EMIR MEGÉRKEZÉSE. – SZERZŐ -TALÁLKOZIK VELE. – BÚCSUZÁS A HADZSIKTÓL, S ELINDULÁS SZAMARAKANDBÓL. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Hinc quarto die ad Maracanda perventum est… Scythiae confinis est -regio, habitaturque pluribus ac frequentibus vicis, quia ubertas terrae -non indigenas modo detinet, sed etiam advenas invitat._ – Q. Curtii Rufi -libb. vii. et viii. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -A Bokharából Szamarkandba vezető uton egész karavánunk két szekérre -olvadt le, melyek egyikében én hadzsi Szalihhal, másikában hadzsi Bilal -ült az övéivel. Nádgyékény védett a nap ellen, s nekem nagy kedvem lett -volna szőnyegemre végig dőlve pihenni, de lehetetlen volt, mert e -kezdetleges alkotásu jármű döczögése mindenfelé hajigált. A folytonos -odaütődéstől nemcsak fejünket sértők meg, hanem az első órákban ugy -éreztem magamat, mintha tengeri-betegség szállt volna meg; és sokkal -többet szenvedtem e szekéren, mint a tevén, melynek hullámzó mozgásától -eleinte nagyon féltem. A szegény lónak, – e nehéz, széles taliga elé -fogva, melynek idomtalan s nem is teljesen kerek kerekei a mély homok- -vagy iszapban csak nagy nehezen gördülhetnek, – a kocsist s abrakos -zsákját is kell vinnie, s a turkmannak igaza van, ha azt mondja hogy: -nem tudja miként fogják magukat a bokharaiak a tulvilágon azért -igazolni, hogy a lóval, e legnemesb állattal, oly rosszul bántak. - -Minthogy Baveddinből éjjel indultunk el, kocsisunk, ki khokandi -születésü volt s az utakat nem ismerte tökéletesen, eltévedt. Igy éjfél -helyett csak hajnalban érkeztünk Mezar nevü kis városkába, mely -Bokharától 5 tasnyira (ferszakh) van távol s a Szamarkandba vezető uton -első állomásnak szolgál. Itt csak rövid ideig állapodtunk meg s délután -Sejkh Kaszimba érkeztünk, hol nehány collegánkkal találkozánk, kik -Gidsdovánon át mentek, s késő éjig pihentünk. - -Bár már az előtt is sok csodás dolgot beszéltek nekem a culturáról, mely -a Bokhara és Szamarkand közti területen virágzik, talán kissé túlzott -várakozásaim ma még nem teljesedtek, habár az ut mindkét felén, kevés -kivétellel, mindenütt müvelt földet láttunk; s csak a legközelebbi -reggelen lettem meglepetve, midőn a Csöl-Melik kis sivatagon áthaladva – -mely 4 órányi széles s 6 órányi hosszu, s melynek karavanszeraja s -vizfogó medenczéje van – a kerminehi kerületbe léptünk. Itt, tehát -utazásunk harmadik napján, majd minden órában, sőt sokszor félóránként -egy-egy kis Bazarlidzsaj-on (vásárhely) haladtunk át, melyekben több -vendéglő s élelmikereskedő volt, s a folytonosan főlő óriási szamovarok, -mint a civilizatio és kényelem non plus ultrái bukkannak fel. E -falvaknak Persia és Törökország falvaitól egészen különböző jellegük -van; a parasztházak jobban el vannak látva a föld terményeivel, s ha -csak több fa volna, azt lehetne mondani, hogy a pontuszi hegyektől -kezdve, mert itt ér véget a szabad vegetatio, ez az egyetlen pont, hol -nyugati vidékeinkhez hasonló virány található fel. - -Délfelé Kerminehben állapodtunk meg, kedves kertben, beárnyékolt tó -partján. Barátaim társasága folytonosan becsesb lőn előttem, mert -elválásunk ideje már nem volt távol, s nehezen szokhattam a gondolathoz, -hogy a nagy utat Szamarkandból Európába vissza, egy magamnak kell -megtennem. - -Kerminehből napnyugvás körül indultunk el, mert a hűs éj a sokat -sanyargatott állat számára némi megkönnyebbülést nyujtott; éjfélkor két -órán át pihentünk s állomásunkat a legközelebbi reggelen értük el, még -mielőtt beállt a hőség. Az uton sok helyütt részint egész, részint -töredezett mérföld-mutatókat találtam négyszög kövekből[46], melyek még -Timur idejéből származnak, mi nem meglepő, miután Marco Polo Oktaj khán -idejében szabályos posta-utakat talált. Különben az egész uton -Bokharától Kasgarig még láthatók volnának az egykori cultura nyomai, -melyek sokszor bár megszakasztva, de messze be Khináig még észrevehetők. -A mostani emir is ki akarja magát tüntetni s hogy a nép -álszenteskedésének hizelegjen, az ut mellett több helyütt kis -terasse-alaku magaslatokat állittatott fel imádkozásra, melyek, mint -rögtönzött mecsetek, minden arra menőt kötelességének teljesitésére -intenek. Igy minden korszaknak megvannak a maga törekvései. - -A mai éjt Mir faluban a mecsetben töltöttük, mely csinos virágkert -közepében magaslik. Nyughelyemet a tó közelében készitém el s nagyon -elcsodálkoztam, midőn éjfélkor egy csoport veszekedő turkman riasztott -fel. Ezek ama tekke-lovasok voltak, kik a Khokand elleni hadjáratban az -emirnek segélycsapatokul szolgáltak, s most a kirgiszektől elfoglalt -zsákmánynyal Mervbe tértek haza. Az emir civilizálni akarta őket s -közülök többeknek fehér turbánokat adott, hogy a vad szőrös -bőr-süvegeket letegyék. A meddig az emirnél voltak, a turbánokat csak -elviselték, az uton azonban, mint hallom, mindnyáját eladták. - -Mir-ből Kette Kurga-ba (nagy vár) érkeztünk, mely kormányzói székhely, -hol a leghiresebb vargák vannak az egész khánságban. Minthogy a várba, -melynek magas falai és mély árkai vannak, éjjel nem vonulhatni be, a -karavanszerajok egyikében maradtunk, melyek a váron kivül az uton -csoportosodnak. Itt minden kocsikkal volt tele, s általában az utakon -feltünőleg nagy élénkséget találtam, minthogy a hadjárat foglalkodtatá a -jármüveket Bokhara és Khokand között. Kette Kurgan-ból külön ut vezet a -sivatagon át Karsiba, mely négy órányival lenne rövidebb, mint a -Szamarkandból oda vezető ut; az utazóknak azonban vizet innen kell -magukkal vinniök, mert ez uton a sivatagon át az állatok számára ugyan -több, az emberek számára azonban csak kevés kút van. A theaárus-bódé -előtt kocsisokat és parasztokat hallottam politizálni, mi itt a vidéken -inkább van megengedve, mint Bokharában. A szegény emberek el voltak -ragadtatva, midőn emirjök hősi tetteiről szóltak; azt beszélték, hogy -Khokandból Khináig nyomult előre, s miután Keleten mindent meghóditott, -Irant, Afghanisztant, Indiát és Frengisztant is, melyeket szomszédos -országoknak tartottak, Rúmig akarja elfoglalni, hogy igy a világ a -szultán s az emir között megosztassék. - -Ötödik s utolsó állomásunk Szamarkand előtt Daul volt, miután a -jelentékenyebb Karaszu-t elhagytuk. Az ut nehány magaslaton át vezetett, -melyekről a balról emelkedő nagy erdőségek láthatók voltak. Azt mondták -nekem, hogy ezek az ut felében Bokharáig terjednek, s hogy a khitaj és -kipcsak-féle két özbeg-törzs tartózkodási helyéül szolgálnak, kik az -emirrel sokszor jagi-k (ellenségek,) s minthogy erdőikben minden zugot -pontosan ismernek, nem oly könnyen támadhatók meg. Bár Szamarkand -történeti jelentőségét illető nagy várakozásaimat már Bokharában -körülbelől lehűtötték, még is kimondhatlan kiváncsiság fogott el, midőn -a keletre fekvő Csobanata hegyet mutaták meg nekem, melynek aljában -terülne el vágyaimnak Mekkája. Szorgosan körültekinték s midőn két óra -mulva egy halomról ereszkedtünk le, jól mivelt vidék közepén pillantám -meg Timur városát. Meg kell vallanom, hogy a szines kupolák és tornyok -első hatása, melyek a reggeli nap sugáraitól teljes fényben ragyogtak, -sajátságos és igen vonzó volt. - -Minthogy Szamarkand mind multjának varázsa, mind a távolság miatt, -Europában valami rendkivülinek tartatik, meg akarom kisérteni, miután -ecsetet nem használhatok, a város körrajzát tollal előtüntetni. Kérem -tehát az olvasót, üljön taligámra, s igy keleti irányban az előbb -emlitett hegyet fogja megpillantani, melynek teke alaku ormát a házikó -koronázza, hol Csobanata, a juhászok szent patronusa nyugszik. A hegy -aljában terül el a város, mely terjedelemre oly nagy, mint Teherán; -nincs ugyan oly sűrün épitve, de a kimagasló épületek és romok által -sokkal magasztosb tekintetet nyujt. A szemet leginkább meglepik az -éjszak-keleten emelkedő magas, kupolaalaku épületek, a négy medresze -(pistak), melyek távolból ugy tünnek fel, mintha egymással szomszédosak -lennének. Ha kevéssel előre megyünk, előbb kis csinos, majd pedig jobban -befelé délnek, impozánsabb kupolát találunk, az előbbi Timur sirja, az -utóbbi Timur mecsetje. Épen előttünk, a város dél-nyugoti szegélyén, egy -halmon a vár emelkedik, mely körül még más épületek, részint mecsetek, -részint sirok vehetők észre. S ha most az egészet sűrün lombos kertekkel -vegyitve elképzeljük, Szamarkandról halvány fogalmunk van, melyet a -persa közmondással kisérhetünk: „Mikor lesz a hallás az, a mi a látás?“ - -Hogy a jó hatás, melyet a távolban élvezhetni, a közeledéskor, különösen -pedig a városba bevonuláskor teljesen elenyészik, alig kell megemliteni. -Szamarkandban természetesen, hol e tapasztalás oly sokba kerül, a -csalódás legkeserübb, s midőn a Dervaze Bokharán át bemenve, hosszu uton -temetőn keresztül kellett vonulnunk, hogy a város lakott részéhez -jussunk, eszembe jutott a persa vers: „Szamarkand az egész föld focusa,“ -s kedvetlenségem daczára jóizüt nevettem. A bazárnak csak innenső felén -tértünk be egy karavanserajba, hol a hadzsik ingyen kapnak lakást; de -még ez estén magánházba hivattunk meg, mely a bazár tulsó felén, Timur -sirja közelében volt. Örömteljesen voltam meglepve, hogy házigazdánk az -emir hivatalnoka volt és pedig az, ki a szamarkandi palota -felügyeletével vala megbizva. - -Minthogy az emir megérkezése Khokandból, hol győzelmes hadjáratot -fejezett be, nehány nappal későbbre volt bejelentve, utitársaim miattam -elhatározták, hogy Szamarkandban mindaddig várni fognak, mig az emirt -látom s a visszatérésre más alkalmas hadzsitársakat találok. Az időt -azon látnivalók megtekintésére használtam fel, melyekben e város, -szegényes külseje daczára, Közép-Ázsiában a leggazdagabb. Mint hadzsi, a -szenteknél kezdtem, minthogy azonban minden, még a csak történeti érdekü -is, szent legendával van egybekötve, kötelességem is lett, mi óhajom -volt, hogy t. i. mindent megtekintsek. Itt nehány száz búcsujáró-hely -van, melyek látogatásában az idegenek bizonyos sorozatot szoktak -követni, s ez a helyek és személyek fontossága szerint történik. -Szamarkand nevezetességei leirásánál ez legyen a mi vezérfonalunk is, -azon megszoritással, hogy oly helyeket és szenteket, melyek a -történetben nem birnak jelentőséggel, el fogunk hagyni. - - -_Hazreti Sah Zinde._ - -E szentnek tulajdonképeni neve Kaszim bin Abbasz; korejsi lett volna, s -itt azért van nagy tekintélyben, mert amaz arabok vezére volt, kik -Szamarkandba az iszlamot behozták. Sirja északnyugotra van a városon -kivül, közel a város falához, azon épületben, melyet a nagy Timur nyári -lakásnak használt, s mely hajdani fényéből sokat megtartott. Az egész -egy magaslaton fekszik, melyre 40, meglehetősen széles márvány-lépcső -vezet. Felérve, a kis kert végén levő épülethez érünk, hol több keskeny -folyosó egy nagy csarnokban központosul, s innen jobbra keskeny sötét -folyosó vezet a szentnek szintén sötét sirjához. E részen kivül, mely -mecsetnek használtatik, még más csarnokok is vannak, melyek tarka téglái -és mozaikjai a legpompásabb szinekben ragyognak, mintha csak tegnap -kerültek volna ki a mester kezéből. Minden uj csarnokot, melyet láttunk, -két rikaat namazzal kellett üdvözölnünk, s már fájt térdem, midőn -márványnyal kikövezett térbe vezettek, hol három zászlót, régi kardot s -pánczélt, mint a nagy emir ereklyéit nyujtottak felénk megcsókolásra. -Megtettem a hódolatot, mint minden más, de nagyon kétkedem az ereklyék -hitelességén. A szentnek kardja, pánczélja, koránja s más ereklyéiről is -beszéltek nekem, de semmit sem láttam. Ez épülettel szemközt a mostani -emir kis medreszét épittetett, mely azonban úgy tünik fel, mint istálló -valamely palota mellett. - - -_Meszdsidi Timur (Timur mecsetje.)_ - -E mecset a város déli részén van s nagysága, valamint a keszik (szines -téglák) általi pompás diszitményeire nézve igen hasonló a Meszdsidi -Sah-hoz, melyet II. Abbasz Iszpahánban épittetett, csakhogy kupolája -dinnyealaku, mi Persiában nem szokott előfordulni. A korán feliratok -arany szülüsz-betükben, a Szultanie romjaiban levő irat mellett a -legszebbek, melyeket valaha láttam. - - -_Ark (vár)._ - -A várhoz meglehetősen meredek feljárás vezet; belső és külső része van, -az utóbbi magánlakásokat tartalmaz, az előbbit csak az emir használja. -Bár a palotát előttem rendkivülileg nevezetesnek tüntették fel, e -közönséges ház épitési alakjában, mely alig lehet 100 éves, semmi -emlitésre méltót sem találtam. Elsőbben az emir szobáit mutatták meg, -melyek közül az Ajne-khane, törött tükör-darabokkal beragasztott terem, -világ-csodának tartatik; engem azonban távolról sem érdekelt annyira, -mint azon tér, melyet a Talari Timur (Timur fogadási terme) elnevezés -alatt mutattak meg. Ez hosszu keskeny udvar, mely köröskörül fedett -járdával van ellátva, s a homlokzatban a hires köktast, azaz zöld-követ -tartalmazza, melyen az emir trónját állitatá fel, mig a csarnokban -köröskörül a vazallok, kik a világ minden részéből az emirnek teendő -hódolásra siettek elő, rangjuk szerint voltak felállitva. A szinkör -alaku középen három lovas hirnök állt, hogy a világhóditó szavát a -legvégsőbb végen lakókkal azonnal tudassák. Minthogy a kő 4½, lábnyi -magas, mindig valamely előkelőbb származásu fogolynak kellett zsámolyul -szolgálnia. Feltünő, hogy a monda szerint e colossális kő, mely az -emlitett magasság mellett még 10 lábnyi hosszu és 4 lábnyi széles, -Bruszszából hozatott volna ide. A kő mellett jobb oldalon a falban fél -kókuszdió alaku vas van elhelyezve, melyre arab felirat vésetett kúfi -betükkel. Ez is Bajazed Jildirim szultán kincstárából hozatott ide s -valamely khalifának amuletűl szolgált volna. A kő felett magasan láttam -a falon arany divani-irással irt két fermánt, az egyiket Mahmud -szultántól, a másikat Abdul-Medsid szultántól, melyek Stambulból Szaid -emir és Naszrullah emirhez küldettek, s valamint a rukhszatinamaz-t, -azaz hivatalos engedélyt az imádságra[47], ugy a rejsz -(vallás-felügyelő) tisztségébe való beigtatást tartalmazták. Ennek -adományozása a bokharai emireknek, régtől kezdve az illem szabálya volt. -A mostani emirek csak a trónra lépéskor szokták a köktason a hódolatot -elfogadni, különben csupán jámbor zarándokok látogatják, kik három -fatiha-t mondva, különös áhitattal dörzsölik fejöket a kövön, honnan -egykor dicsteljes fejedelmeik parancsai a legtávolabbi Ázsiába -viszhangzottak. Szamarkandban ugy beszélnek Timurról, mintha csak tegnap -érkezett volna halálának hire Otrarból s tőlem, mint oszmanlitól azt -kérdezték, hogy mily érzelmekkel megyek annak sirjához, kitől szultánunk -oly borzasztó vereséget szenvedett. - - -_Turbeti Timur (Timur sirja)._ - -Ez a várostól délkeletre fekszik és csinos kápolnából áll, melyet diszes -kupola koronáz s fal vesz körül. A meglehetősen magas kapunak mindkét -felén két kis, a nagyokhoz hasonló kupolája van. A fal és kápolna -közötti tér fával van beültetve s ez kert lenne, mely azonban ma nagyon -el van hanyagolva. A kápolnába való bejárás kelet felől van, a -homlokzat, szokás szerint, dél felé (kible). Előbb előcsarnok-félébe -juthatni, s ebből a tulajdonképeni kápolnába, mely 8 szögletü s 10 -lépésnyi átmérőjü. A középen, a kupola alatt, tehát a fő -tisztelethelyen, két sir van, fejjel Mekka felé fordulva. Az egyiken -sötétzöld, igen finom kő látható, mely 2½, arasznyi széles, körülbelől 6 -ujjnyi vastag és 10 arasznyi hosszu, két darabra osztva.[48] Ez Timur -sirja. A másik, mely ugyanily hosszu s kevésbé széles fekete kővel van -fedve, Mir Szeid Berke, Timur tanitójának sirja, kinek oldalán a -hatalmas emir háladatosságból akart eltemettetve lenni. Ezek körül más -nagy és kis sirok vannak, az emir nejei, unokái és dédunokáinak -nyughelyei, kik azonban, ha nem csalódom, csak később hozattak ide a -város különféle részeiből. A sir-iratok persa s arab nyelven vannak, -különös czimzések nélkül, magának az emirnek sir-irata is igen egyszerü, -s a Köregen családi név sehol sincs kihagyva. - -Mi a kápolna belsejét illeti, a rendkivülileg müvészi arabeszkek gazdag -aranyozással s pompás azurkékkal, valóban meglepőn szépek, s a Meeszume -Fatma[49] siremlékének belseje Komban (Persiában), csak halvány képet -nyujthat erről, bár ez utóbbi gazdagon van kiállitva, s az előbbi csak -szerényen szép. A sirok fejrészén két rahle áll (két szárnyu asztalok, -melyekre keleten a szent könyvek helyeztetnek), melyek előtt a mollák -éjjel nappal, felváltva olvassák a koránt. Ezért a turbe vakf-jából -(kegyeletes alapitvány), jó dijt kapnak. A mollák, valamint a mutevali -(felügyelő) régtől fogva rendesen a nogaj tatárok közül vétetnek, s most -is nehány szőke haju felügyelő volt ott. Meglátogatám a felügyelőt s egy -napig vendégének kellett lennem. Különös kegye jeléül megmutattatá a -földalatti, vagyis a tulajdonképeni sirt, melynek megtekintése, mint -biztositott, a belföldieknek is csak igen gyéren engedtetik meg. Ide -keskeny hosszu lépcsőn juthatni, mely a bejárás alatt van és csarnokba -vezet, mely a kápolna alatt terül el. Ez nemcsak ép oly nagy, mint a -felső, hanem még az arabeszkek is a leghivebben vannak utánozva s a -sirok szinte ép oly rendben vannak, mint fönn, de nem oly számosak. Azt -állitják, hogy Timur sirjában nagy kincsek rejlenek, mi azonban az -iszlam törvényei ellenére lenne, s igy valótlan. Itt is van rahle, -melyen zerge-bőrre irt korán fekszik, nagy folioban. Mint több oldalról -s hiteles forrásból biztositottak, ugyanazon példány ez, melyet Oszman, -Mohammed titkára s második khalifa irt. Timur ez ereklyét Bajazed -szultán kincstárából hozta Bruszszából s régtől fogva itt, mint drága -kincs elrejtve tartatik, mert a többi müszülmán uralkodók kétségkivül -rosz szemmel néznének Bokharára, ha erről értesülnek. - -A turbe homlokzatán ugy, hogy mindenkinek szemébe ötlik, kék alapon -fehér betükkel a következő irat olvasható: „A szegény iszpahani -Abdullah, Mahmud fiának müve.“ Az évszámot nem találhatám meg rajta. A -leirt épülettől mintegy 100 lépésnyi távolságra emelkedik fel egy másik -kupola, meglehetősen régi de egyszerü épitési szerkezettel, hol Timurnak -egyik kedvencz hölgye nyugszik, ki szent gyanánt tiszteltetik. A kupola -oldalán, egészen a magasban, gombolyagféle van felfüggesztve, mely a muj -szeadet-et (szálak a próféta szakálából) tartalmazza, s mely a minden -oldalról megrepedezett kupolát már évek óta megóvta volna a beomlástól. - - -_Medreszék._ - -Ezek közül nehány még lakásul szolgál, a többiek azonban elhagyattak s -nem sokára romokká lesznek. A legépebben megmaradtak közé tartoznak a -Medresze Sirudar és Tillakari, melyek azonban Timur után sokkal későbben -épittettek fel. Az utóbbi, mely arany diszitményekben igen gazdag, s -ennek folytán a Tillakari nevet, az az „aranyból készült“ elnevezést -viseli 1028-ban (1618), bizonyos Jelenktos nevü gazdag kalmuk által, ki -az iszlamra tért át, épittetett fel, s azon rész, melyet Khankának -neveznek, valóban oly dús, hogy azt csupán a Riza imamnak mecsetje -haladja tul. Ezzel szemben van a Medresze Mirza Ulug, melyet Timurnak -hasonnevü unokája, a szenvedélyes asztrolog 828-ban (1434) épittetett -fel, mely azonban már 1113-ban (1701) oly roncsolt állapotban volt, hogy -– forrásom kifejezésével élve, – a czellákban tanitványok helyett -baglyok tanyáztak, s az ajtókról, selyem függönyök helyett, csak -pókhálók lógtak le. Ezen épületben létezett a világhirü -csillagvizsgáló-torony, melynek épitése 832-ben (1440) Gajasz-ed-din -Dsemsid, Muajin Kasani s a tudós izraelita Szilah-ed-din Bagdadi alatt -kezdetett és Ali Kuscsi alatt fejeztetett be. Ezen csillagda -Közép-Ázsiában – a Maraga-ban (Helagu alatt) a tudós Nedsm-ed-din által -felállitott csillagda után – a második s utolsó volt. Megmutatták ugyan -az obszervatorium helyét is, de csak csekély nyomát tudtam annak -felfedezni. - -Ezen három medresze képezi Szamarkandnak főpiaczát, vagy rigisztanát, -mely kisebb ugyan a bokharai rigisztannál, de azért még is tele van -bódékkal s örökké zsibongó néptömeggel. - -Távol ettől s közel a Dervaze Bokhara-hoz látható az egykor valóban -nagyszerü Medresze Hanim, melyet Timurnak neje, egy khinai herczegnő, -saját pénztárából épittetett fel, s mely, mint a monda beszéli, 1000 -tanitványt látott volna el, kik közül mindegyik 100 tilla évi fizetést -kapott a vakf-ból. Ezen szám ugyan keleties lehet, de a romok, melyek -körül még három fal s a 100 lábnál magasabb homlokzat-épület (pistak) -maradt fel, eléggé bizonyitják az egykori fényt. Az utóbbi tornyaival és -mesteri kapuzatával hasonlithatlan szépszinü földmozaikkal van egészen -beboritva, s e mellett a compositio oly erős, hogy a legnagyobb -fáradtsággal tudtam csak egy virágkelyhet letörni, s ebből is csak a -belső három, egymásba hajló levélből álló bimbó maradt sértetlenül. -Daczára annak, hogy a pusztitásban nagy buzgóságot tanusitanak, -bensejében még is – hol ma a Khokand és Karsiba járó szállitó-kocsik -ütötték fel tanyájukat – látható a mecset, a csodás hatásu óriási -rahle-vel, s a szamarkandiaknak még sok évtizeden át kell rombolni és -pusztitni, a mig mindent elpusztitanak. - -A nevezett emlékeken kivül még nehány torony s kupola alaku épület van, -melyek mult századok müvei. A mennyire lehetett, mind megvizsgáltam, de -minden törekvésem daczára nem találhattam fel azon hires görög s örmény -könyvtár nyomát, melyet általánosan elterjedt monda szerint Timur, hogy -fővárosát diszitse, Szamarkandba hurczolt el. A mese, mert annak kell -kinyilatkoztatnom, eredetét egy Hadsator nevü örmény papnak köszönheti, -ki Kabulból jött volna Szamarkandba, s a tornyokban nehéz lánczokon nagy -foliansokat fedezett volna fel, mely tornyokba a dsinektől való -félelmében egy müszülman sem mert lépni. E mese később, ha nem csalódom, -valamely franczia iró által dolgoztatott fel egy „örmények -történeté“-ben, s minthogy mi európaiak ép ugy, mint a keletiek örömest -játszunk minden titokba burkolt dologgal, azt akarták, már t. i. a mi -régészeink akarták ugy, hogy az ázsiai világromboló nehány száz öszvért, -görög s örmény kézirattal megterhelten küldött száz husz állomásnyi -távolra, fővárosába, hogy tatárai idegen nyelveket és történetet -tanuljanak. - -A mily kevéssé hiszünk tehát a nevezett könyvtár létezésében, ép oly -határzottan kell azon állitásnak is ellentmondanunk, mely Szamarkand -épitési emlékeinek khinai jelleget tulajdonit. Khina politikai határai -ugyan csak 10, a tulajdonképeni Khina azonban 60 napi járásra van távol, -s kinek a „mennyei birodalom“ határ-záráról csak legkisebb fogalma van, -könnyen beláthatja, hogy mily kevés közük lehet a khinaiaknak a tetőtől -talpig mahommedanokhoz, kik maguk is separatisták. - -A Timur siremléke homlokzatán levő felirat, melylyel a Szamarkandban -levő többi emlék is stilben és diszitményekben többé vagy kevésbé -megegyezik, világosan tanusitja, hogy a mesterek persák voltak s ez -emlékeket csak a Herat, Mesed vagy Iszpahanban levőkkel kell -összehasonlitani, hogy azoknak persa modorukról meggyőződjünk. - -Ennyit a régi, a történeti Szamarkandról. Az uj városnak, melynek falai -a régi fal romjaitól majdnem egy órányi távolra vannak[50], hat kapuja -van, s nehány a régi időből fenmaradt bazárja, melyekben a hires -bőrmunkák, s az izletesen dolgozott fanyergek, miknek zománczolatjai -európai mesternek is becsületére válnának, árultatnak. Timur városában -való időzésem alatt a tolongás mind a bazárokban, mind a nyilvános -téreken s utakon mindig nagy volt, mert minden telve vala a hadjáratból -visszatérő csapatokkal; a lakosok rendes száma azonban nem lehet több -15–20,000-nél, kiknek két harmada özbeg, s egy harmada tadsik. Az emir, -kinek tulajdonképeni székhelye Bokharában van, minden nyáron két-három -hónapot szokott itt tölteni, mert Szamarkand magasban fekszik és -csakugyan éghajlati elsőbbséggel bir. Mig Bokharában nyomasztó hőség -uralg, Szamarkandban a légmérsékletet igen kellemesnek találtam, csak a -viz, melyet mint abi-hajat-ot (életviz) dicsértek fel, volt -rendkivülileg rosz. Különösen szép a Dehbid (a tiz füzfa), búcsujáró- s -egyszersmind üdülési hely, mely Szamarkandtól egy órányi távolra, a -Zerefsanon tul fekszik, s melyet az itt nyugvó Makhdum A’zam, ki 949-ben -(1542) halt meg, utódai laknak; ezeknek itt szép khankajuk (klastromjuk) -van s a zarándokok iránt igen vendégszeretők. Dehbid ugyan valamivel -magasabban fekszik mint Szamarkand, de feltünt, hogy itt augusztus -közepében szedret találtam; a nagy fasor alatt, melyet Nezr Divanbegi a -nevezett szent tiszteletére 1632-ben ültettetett, még délben is hűs -volt. A Dehbidbe vezető uton megmutatták azt a helyet, hol a hires -Bagi-Csinaran, azaz a nyárfa-kert állt, romok jelölik a palota helyét, -de a fákból egyetlen egy sincs meg. - -Bár nem akarunk egyetérteni a közép-ázsiaiakkal, kik a mai romokra még -mindig „a paradicsomhoz hasonló Szamarkand“ elnevezést használják, még -is ha igazságosak akarunk lenni, Közép-Ázsia régi fővárosát, fekvése és -a körülte levő buja növényzet miatt, Turkesztan legszebb városának -nevezhetjük. A benszülöttek Khokandot és Namengant ugyan fennebben -dicsérik, de ezeket előbb látnunk kell, mig a szépség koronáját nekik -nyujthatjuk. - -Miután Szamarkandban nyolcz napot töltöttem, szilárdan el volt -határozva, hogy innen, az előbb emlitett uton a távoli nyugatra akarok -visszatérni. Hadzsi Bilal magával akart ugyan vinni Akszuba s megigérte, -hogy vagy Jerkend, Thibet és Kasmiron át Mekkába, vagy, ha a szerencse -kedvez, Komulon át Bidsingbe (Peking) küld, de hadzsi Szalih lebeszélt, -a nagy távolra s a rendelkezésem alatt levő kis tőkére utalva. „Akszuig, -sőt talán Komulig – ugy mond – eljuthatnál, mert addig müszülmanok és -testvérek vannak, kik téged mint rumi dervist nagyon meg becsülnének; de -onnan kezdve minden fekete hitetlenekkel van telve, kik nem görditnek -ugyan akadályt utadba, de nem is adnak semmit sem. Thibeten át talán -találhatsz társakat Kasgarból vagy Jerkendből, de nem vállalhatom -magamra a felelősséget, hogy most vigyelek magammal Khokandba, hol a -háboru által minden a legnagyobb rendetlenségben van. Ha Khokandot -látnod kell, jöjj oda, ha majd csöndes lesz; e pillanatban azonban a -legjobb, ha ama társakkal, kiket számodra találtunk, Heraton át -Teheránba visszatérsz.“ - -Bár nemes barátom e szavai nem kis hatással voltak reám, mégis nehány -órán át hevesen küzködtem elhatárzásommal. Száraz földön utazni -Pekingbe, a tatárok, kirgiszek, kalmukok, mongolok s khinaiak ősi -fészkein át, s utazni oly uton, melyre Marco Polo sem merészelt volna -lépni, ez valóban nagyszerü lenne! De a mérsékeltség hangja suttogá -felém: Egyelőre elég! – – Áttekintvén az utat, melyet eddig megtettem, -láttam, hogy valamint az ut hosszusága, ugy a valósitás módjára s -minemüségére nézve sincs elődöm, s elgondoltam, hogy kár lenne veszélyes -és bizonytalan czélnak feláldozni eddig szerzett tapasztalataimat, -bármily csekélyek legyenek is azok. Elgondoltam továbbá, hogy csak 31 -éves vagyok, s a mi nem történt, még megtörténhetik – de most -visszatérek. Hadzsi Bilal tréfálva hányta szememre, hogy nincs -bátorságom; az európai olvasó is talán egyetért vele, de helyi -tapasztalatok megtanitottak arra, hogy a török közmondást: „Jobb a mai -tojás, mint a holnapi tyúk“, legalább itt nem szabad megvetni. - -Elutazásom előkészületeivel voltam már teljesen elfoglalva, midőn az -emir diadalmas menettel vonult be; ez nehány nappal előre volt -bejelentve, a rigisztanra nagy néptömeg gyült össze, de a bevonulás -különös pompa által épen nem tünt ki. A menetet körülbelöl 200 szerbaz -nyitotta meg, kik az idomtalan bokharai öltözet felett valami bőr holmit -vettek fel, s ezért rendszeres csapatoknak neveztettek; ezeket messze -távol lovasok követék zászlókkal, üstdobokkal, s Mozaffar ed-din emir s -magasb hivatalnokai, kik környezték, a hófehér turbánban és szivárvány -szinü, bő selyem öltönyeikben inkább a női karhoz a Nabuchodonozor -operából, mint tatár harczosok csapatjához voltak hasonlók, s csak a -kiséret, mely között több kipcsak volt látható a legtörzsökösb mongol -arczvonásokkal s nyillal, ivvel s paizszsal fölfegyverkezetten, -emlékeztetett Turkesztanra. A bevonulás napján az emir népünnepet -hirdettetett ki, mely alkalomkor a rigisztanon több óriási üst -állittatott fel, s ezekben „fejedelmi pilau“ főzetett, mely egy zsák -rizs, darabokra vágott három birka, nagy serpenyő juhzsir, miből nálunk -öt font gyertyát lehetett volna önteni és egy kis zsák répából állt. -Minthogy tetszés szerint osztogattak, az evés, ivás nagyban folyt. - -[Illustration: AZ EMIR BEVONULÁSA SZAMARKANDBA. - -(LEHMANN VÁZLATA UTÁN.)] - -A legközelebbi napra arz, vagyis nyilvános audientia volt kihirdetve. -Felhasználtam az alkalmat, hogy barátaim kiséretében magamat az emirnek -bemutassam; de nagyon meg voltam lepetve, midőn a belvárosba való -belépéskor egy mehrem feltartóztatott, ki tudtunkra adá, hogy a Badevlet -(felség) engem egyedül kiván látni, társaim nélkül. Nemcsak én, de -barátaim is roszat gyanitottak; azonban követém a mehrem-et, s miután -egy órán át várakoztattak, oly szobába szólittattam, melyet már előbb is -megtekintettem, s ott az emirt veres posztó matráczon találtam fekve, -irások és könyvek között. Nagy lélekjelenléttel egy kis szurát mondtam -el a szokásos imával az uralkodó jóléteért s az amen után, melyet az -emir viszhangoztatott, az uralkodó közelében ültem le, a nélkül hogy -erre engedélyt nyertem volna. Merész viseletem, mely különben a -dervis-jellemnek egészen megfelelt, feltünt az emirnek; szigorun -szemembe nézett, mintha engem, ki hosszu gyakorlat által a pirulást -egészen elfeledtem, zavarba akarna hozni s igy szólt: - -„Hadzsi! Rumból jösz, mint hallom, azért, hogy Baha-ed-din s Turkesztan -többi szentjének sirját meglátogassad.“ - -„Igen takhszir! (uram!) S azért is, hogy áldott szépségeden (dsemali -mubarek, a szokásos udvariassági szólam) épülhessek.“ - -„Különös, s más czélod épen nem lenne, midőn oly távoli országból jösz?“ - -„Nem, takhszir! Hogy a nemes Bokharát s a bájos Szamarkandot lássam – -melynek szent földén, mint Dselal sejkh megjegyzi, inkább a fejjel, mint -lábbal kellene járni – már régtől fogva legbensőbb vágyam volt. Különben -nincs más foglalatosságom s már hosszu idő óta, mint dsihangeste -(világjáró) kóborlok a világban.“ - -„Hogyan? Te sánta létedre dsihangeste vagy? Ez valóban különös.“ - -„Legyek áldozatod[51] tahszir! (ez a mi „bocsáss meg“-ünknek felel meg). -Dicsteljes ősödnek (nyugodjék békével!) ugyan e hiánya volt, és mégis -dsihangir (világhóditó) volt.“ - -E felelet tetszett az emirnek, utazásom után tudakozódott s a benyomás -felől, melyet Bokhara és Szamarkand reám tettek. Megjegyzéseim, melyeket -mindig persa versekkel és koran-idézetekkel füszereztem fel, az emirre, -ki maga is molla s meglehetősen jól beszél arabul, jó hatással voltak. -Szerpaj-t[52] (öltözet) és 30 tengét adatott nekem s azon parancscsal -bocsátott el, hogy másodszor látogassam meg Bokharában. Miután a -fejedelmi ajándokot kézbesitették, ittasodottan siettem barátaimhoz, kik -szerencsém felett nem kevéssé örvendettek. A mint hallottam s -valószinünek tartom, Rahmet bi kétértelmü jelentést tett rólam; az emir -ezért fogadott bizalmatlansággal, s ennek legyőzését egyes egyedül -nyelvem szerencsés gördülékenységének tulajdonithatom. A „Quot linguas -calles, tot homines vales“ rajtam tökéletesen beteljesedett. - -Barátaim ennek megtörténte után azt tanácsolták, hogy Szamarkandot a -legsietősben hagyjam el, s hogy magában Karsiban sem időzve, a lehetőleg -sebesen menjek át az Oxus tulsó partjára, hol a vendégszerető -erszari-turkmanok között a Heratba menő karaván megérkezését bevárhatom. -A válás órája ütött; érzem, hogy tollam gyönge arra, hogy az olvasónak a -köztem s a nem kevésbé megindult nemes barátaim közti fájdalmas -jelenetről hű képet tüntessek elő. Hat hónapon át megosztozkodtunk a -legnagyobb veszélyekben, melyekkel a sivatagok, rablók s elemek -fenyegettek; nem csoda, ha az állás, kor és nemzetiség minden különbsége -közülünk eltünt s egyetlen családnak tekintettük magunkat. A válás -előttünk egyértelmü volt a halállal, s hogy is lehetne az másképen e -vidéken, hol a viszontlátás majdnem lehetetlen? Szivem majd megszakadt, -midőn elgondoltam, hogy a világon e legjobb barátaimra, kiknek életemet -köszönhetém, incognitóm titkát nem bizhatom s őket is tévedésben kellend -hagynom. Előkészitém ugyan a vallomás utját, megakartam kisérteni, de a -vallási fanatismusnak, mely a müvelt Európában sem ismeretlen, az -iszlamitára borzasztó befolyása van. A Mohammed törvényei szerint -halálos bünnek[53] tekintett tettemnek bevallása talán nem szakitja el -egyszerre a barátság minden kötelékét; de mily keserü, mily szörnyün -keserü lett volna a kiábrándulás az őszintén vallásos hadzsi Szalihra. -Nem, e fájdalomtól megakartam óvni, nem akartam háladatlan lenni s -inkább az édes csalódásban hagytam. - -Miután társaim nehány zarándoknak, kiket Mekkába voltam kisérendő – -átadtak s ajánlottak, a hogy a legdrágábbat, a testvért vagy fiat lehet -ajánlani, napnyugvás után a város kapuján kikisértek, hol az uj -utitársak által Karsiba bérelt kocsik vártak reánk. Mint gyermek sirtam, -midőn a legutolsó ölelkezésből kibontakozva, a kocsiba léptem; barátaim -arczát is ellepte a köny, s még sokáig álltak ugyanazon helyen, kezöket -az ég felé emelve s Allah áldását esdve le hosszu utamra. Többször -visszatekinték, de csakhamar eltüntek s csak Szamarkand kupoláit láttam -a feljövő hold halvány világitásában. - - - - -XII. FEJEZET. - -SZAMARKANDBÓL KARSIBA A SIVATAGON ÁT. – NOMÁDOK. – KARSI, A RÉGI -NAKHSEB. – KERESKEDÉS ÉS IPARCZIKKEK. – KERKI. – OXUS. – SZERZŐ ARRÓL -VÁDOLTATIK, HOGY MEGSZÖKÖTT RABSZOLGA. – ERSZARI-TURKMANOK. – MEZARI -SERIF. – BELKH. – SZERZŐ EGY BOKHARAI KARAVÁNNAL EGYESÜL. – -RABSZOLGASÁG. – ZEJD. – ANDKHUJ. – JEKETUT. – KHAJRABAD. – MAJMENE. – -AKKALE. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Non succurrit tibi quamdiu circum Bactra haereas?_ – Q. Curtii Rufi -lib. vii. 8. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Uj utitársaimmal, kik Ós, Mergolan és Namenganból (khokandi khánság) -valók voltak, az olvasót nem is akarom megismertetni; korán sem voltak -olyanok, mint barátaim s csakhamar el is váltam tőlük. Annál szorosabban -csatlakoztam egy fiatal mollához Kungratból, ki Szamarkandig utazott -velünk s onnan Mekkába remélt velem jöhetni. Jó szivü fiatal ember volt, -ép oly szegény, mint én, urának tekintett s igen szolgálatkésznek -mutatkozott. - -Szamarkandból Karsiba három ut van: 1) a Sehri Szebz-en általi, a -leghosszabb, s majdnem kerülőnek lehet mondani; 2) a Dsam-on általi, -mely csak 15 mérföldnyi, de köves hegyvidéken át vezet, s igy ha kocsin -nem is megtehetlen, mégis sok akadálylyal jár; 3) a sivatagon általi, -mely körülbelöl 18 mérföldnyi hosszu. Szamarkandból az ut a Bokharába -vezető irányt követé azon halomig, melyről a várost legelőször láthatni. -Itt balra kanyarodtunk, az ut két jól mivelt falun vezetett keresztül, s -miután három mérföldet megtettünk, a Robati Hauz karavanszerajnál -állapodánk meg, hol az út megoszlik; a balszárnyi Dsamon át vezet, a -jobb felőli a sivatagon által. Ez utóbbira tértünk. E sivatag, azokkal -összehasonlitva, melyeket előbb láttunk, inkább középszerü mezőnek -nevezhető. Találhatók is minden irányban juhászok, miután sok kutja van -meglehetősen jó ivóvizzel, s ezek közelében vannak az özbegek sátrai. A -kutak többnyire mélyek, s mellettök tartalék-medencze készittetik fából -vagy kőből, mely mindig négyszöget képez, s ebbe öntetik a kútból -meritett viz az állatok megitatására. Minthogy a vedrek kicsinyek s a -sokszori felhuzás csakhamar elfárasztaná a juhászt, erre szamár, vagy -legtöbbnyire teve használtatik, melyen a kötél a nyereghez köttetik, s -mely a kötél hosszuságának megfelelő téren előre menve, a vizet -felhuzza. A jelenetben, melyet e kutak az ivó juhokkal s a komoly -juhászokkal a csöndes estórákban nyujtanak, van valami költői, s igen -meglepett a hasonlatosság, melyet a sivatag e része magyarországi -pusztáinkkal bir. - -A szigoru rendőrségi felügyelet folytán, melyet a bokharai emir -mindenütt alkalmaztat, az utakon itt is oly nagy a biztonság, hogy nem -csak kis karavánok, hanem egyes utazók is szoktak a sivatagon átvonulni. -Második napon az egyik kutnál egy Karsiból jövő karavánnal találkoztunk. -Az utazók között egy fiatal asszony volt, kit saját férje elárulva 30 -tillaért adott el egy öreg tadsiknak. A nő csak a sivatagban tudta meg a -gyalázatos üzérkedést, s szegény kiabált, sirt, haját tépte, s őrjöngve -futva felém, kiáltá: „Hadzsim, te, ki könyveket olvastál, mondd meg -nekem, hol van megirva, hogy a müszülman eladhatja nejét, kitől -gyermekei vannak?“ Azt felelém hogy ez bűn, de a tadsik kinevetett, mert -a karsii kazi kelannal (főbiró) valószinüleg már megegyezett s vételéről -biztos volt. - -Minthogy a nagy hőség folytán csak lassan haladhadtunk előre, két nap s -három éj kellett, hogy Karsiba jussunk. E hely csak akkor volt látható, -midőn azon egyenes magaslatra értünk, hol az ut jobbra Kette Kurganba -vezet, balról pedig a folyó kezdődik, mely Sehri Szebzből jön s messze -Karsin tul a homokban elenyészik. Innen a városig, mely két -mértföldnyire van távol, folytonosan müvelt föld és számos kert között -halad az ut, s minthogy a városnak nincs fala, csak akkor vettük észre, -hogy benne vagyunk, miután a hidat átléptük. - -Karsi, a régi Nakhseb, mind nagyságára, mind kereskedelmi fontosságára -nézve a bokharai khánságnak második városa, s a tulajdonképeni város s a -várból (kurgancse) áll, mely az éjszaknyugati szélen van s csak gyönge -erőditményekkel bir. Karsinak jelenleg tiz karavanszeraja s jól ellátott -bazárja van, s midőn politikai zavarok nem akadályozzák, fontos szerepet -játszik a Bokhara, Kabul s India közötti átmeneti kereskedésben. A -lakosok, kiknek számát 25000-re számitották, nagyobbára özbegek s a -bokharai hadcsapatok magvát képezik. Ezeken kivül még tadsikok, indusok, -afghanok és zsidók vannak itt; ez utóbbiak e helyütt azon szabadalmat -élvezik, hogy a város benső részeiben is lovagolhatnak, mi a khánság egy -részében sincs megengedve. Az ipart terén Karsi szinte kitünik, de még -inkább a közeli Hisszar, kések készitése által. E kések több fajtája nem -csak Közép-Ázsia minden részébe, hanem a hadzsik által Perzsiába, -Arábiába s Törökországba is kiszállittatva, három, sőt négyszeri áron is -adatik el. Egy fajta, a damascirozott pengék, melyeknek aranynyal vagy -ezüsttel kirakott nyelök van, valóban müvészien van készitve, és -tartósság s finomságra nézve a leghiresebb angol készitményt is -megszégyenitheti. - -Több khán és mollához szóló ajánlólevelek között, melyekkel barátaim -elláttak, egy Karsiba is szólt, bizonyos Isan Haszanhoz, ki itt nagy -tekintélyben állt. Meglátogattam és barátságosan fogadott. Azt -tanácsolá, hogy miután itt minden barom, de különösen a szamár nagyon -olcsó, vennék egyet, s a kevés pénzen, mely fenmaradt, mint minden -hadzsi teszi, vásárolnék kést, tűt, czérnát, üveggyöngyöt, bokharai -zsebkendőt, de különösen carneolköveket, melyek Indiából hozatnak be, s -itt olcsók, mert a nomád népek között, melyeken át kell haladnunk, ezen -árukon lehet valamit nyerni, vagy legalább is jobban eltengődni; egy -tűért vagy nehány üveggyöngyért (mondsuk) sokszor kenyeret s dinnyét, -egész napra elegendőt, lehet kapni. Láttam, hogy a jó embernek igaza -van, s a kungrati mollával még az nap a nevezett czikkekből -bevásároltam, s mig khurdzsinom egyik oldala kézirataimmal volt -megtöltve, a másik rövid áruk raktárának használtatott fel, s igy egy -időben antiquárius, divatkereskedő, hadzsi és molla voltam, ki ezenkivül -melléküzletként az áldás, nefesz, amuletek s más csodás dolgok -eladásával is foglalkozott. - -Csodálatos átváltozás! Épen egy éve lesz, hogy e sok üzletem volt, s -most négy fal közé bezárva, naponkint nyolcz-tiz órán át kell irnom. Ott -nomádokkal bajlódtam, kik az üveg-korallok közül a legvilágosabb szinüt, -az amuletek közül azt választották ki, melynek szegélyei a -legvastagabban voltak piros szinnel ellátva; most kiadókkal, kritikával -s a közönséggel van dolgom, kiknek különböző óhajai bizonyára nehezebben -teljesithetők, mint egy egy fiatal turkmannő vagy barna dsemsidileány -divatizlése. - -Egészen meglepetve voltam, hogy Karsiban nyilvános mulatóhelyet -találtam, minőre nem csak Bokharában és Szamarkandban, hanem magában -Persiában sem bukkanhatni. Ez ugyan is nagy kert, mely a Kalenderkhane -(koldusház) szerény nevét viseli, a folyó partján fekszik, nehány -fa-sora s virágágya van, s hol a beau monde délutáni 2 órától kezdve -napnyugvás utáni egy óráig időzik. Több helyütt gőzölgő szamovarok -vannak felállitva, melyeket mindig több zárt társaság környez. E vig -csoportok látása a Közép-Ázsiában utazóra valóban gyér jelenség. Karsi -lakosai különben kitünnek vigságuk s gondtalanságuk által, s a bokharai -khánság sirazi-ainak tartatnak. - -Három napi itt tartózkodásom után Molla Iszhák (ez volt neve társamnak, -a kungrati mollának) s más két hadzsi társaságában Kerkibe indultam, -mely innen 14 mérföldnyire van távol, s melyhez csak egyetlen egy út -vezet. Karsitól két mérföldnyire nagy faluba értünk, mely mint -hallottam, gazdag is, s melynek neve Fejzabad; átmentünk s az éj egyik -felét egy czisterna romjaiban töltöttük el, melyek itt nagy számmal -vannak, s mind Abdullah khán idejéből származnak. Bár mindenütt -bátorságos a vidék, még is figyelmeztettek, hogy Karsitól kezdve -vigyázzunk, miután itt oly turkmanok is vannak, kikben nem lehet bizni. -Szamarainkat a rom egyik szögletébe helyeztük el, s az előrészben -podgyászainkra lefeküdvén, felváltva éjfélig aludtunk, mikor is -elindultunk, hogy a déli hőség előtt érjük el a kitüzött állomást. A dél -még messze volt, midőn a Szengszulak cziszternához érkeztünk. Midőn ezt -távolból sátrak s legelő állatok által körülvéve láttuk, megörültünk; -most már biztosak voltunk, hogy vizet találunk, mi előbb kétséges volt, -miért is szamarainkat vizkészlettel terheltük meg. A cziszterna -kupolaalaku magas boltozata, bár már 200 évnél idősb, még egészen -sértetlen, s igy nehány fülke is, melyek az utazónak árnyékot nyujtanak. -A cziszternát, mely völgy mélyedésben fekszik, tavaszkor a köröskörül -olvadó hó, valamint az esőviz teljesen megtölti. Most a viz csak három -lábnyi magas volt; a Kungrat és Najman törzsekbeli özbegek 200 sátra -által vala körülvéve, kiknek egészen meztelen gyermekei az állatokkal -együtt lubicskoltak a vizben s jóizét kissé elronták. Minthogy innen -Kerkiig hat mérföldet szoktak számitani, állatainkra nézve e -meglehetősen nagy utat éjjel akartuk megtenni s a napot alvásra -használtuk fel. Nyugalmunk azonban sajnosan megzavartatott, mert a nomád -leányok csakhamar észrevették koralljainkat és teve s lótejjel telt nagy -fatálakkal siettek elő, hogy cserekereskedésre meghivjanak. - -A nap nyugta után egy óra mulva elindultunk. Csöndes, szép éj volt s -alig mehettünk négy órán át, midőn mindnyájan az álom által legyőzetve -pihenésre leültünk s a kantárral kezünkben elaludtunk. Csakhamar nehány -lovas riasztott fel, kik vigyázatlanságunkat szemünkre hányták s -tovaindulásra intettek; felugrottunk s részint gyalog, részint -lovagolva, a mint a nap fölkelt, megérkeztünk az Oxushoz, melynek -innenső partján van a kis váracs, a tulparton pedig meredek magaslaton a -határvár s körülte Kerki városka. - -A két magaslat között folyó Oxus majdnem kétszer oly széles, mint a Duna -Pest s Buda között. A vizroham azonban igen nagy, de ennek daczára több -zátony van, s minthogy kissé lejebb ragadtattunk, átkelésünk három egész -órán át tartott. Ha az átkelés a legkönnyebb, t. i. a nyári hónapokban, -midőn a folyam a legjobban megáradt, mindig jó félóra telik bele, mert -hallatlan, hogy valamely vizi jármü itt átkelhessen a nélkül, hogy a -hajósok a vizbe ne menjenek s azt kötélen ne vontassák a kevésbé mély -helyeken át. Szerencsére a hőség nem volt oly nagy, mint Khanka melletti -átkelésünkkor, s csak keveset kellett szenvednünk. A hajósok elég -emberségesek voltak s nem fogadtak el tőlünk átkelési dijt. Alig hogy -azonban a tulsó partra megérkeztünk, a kerkii kormányzó derjabegije -feltartóztatott s arról vádolt, hogy megszökött rabszolgák vagyunk, kik -Persiába, eretnek hazájukba akarnak visszatérni, s arra kényszeritett, -hogy minden holminkkal a vár belsejébe menjünk, hogy ott maga a -kormányzó által hallgattassunk ki. Elgondolhatni meglepetésemet e gyanu -felett. Három collegám, kik arczjellegük s beszédük által azonnal -elárulták eredetüket, nem is értettek ez alatt s csakhamar szabadon is -bocsáták azokat. Ellenem több kifogás volt, de midőn láttam, hogy -szamaramat erővel akarják elvenni, dühbe jöttem, s a tatár-török nyelvet -a konstantinápolyi szójárással fölcserélve, átadtam utlevelemet s -erélyesen követeltem, hogy mutassák meg azt a bi-nek (kormányzó) vagy -pedig személyesen bocsássanak hozzá. - -Lármámra a vár topcsubasi-ja (a tüzérség parancsnoka), született persa, -ki rabszolga volt, s e helyzetből emelkedett fel a parancsnoki -tisztségre, a derjabeginek valamit fülébe sugott. Ez után magához vont s -elbeszélte, hogy Täbriszből, szülővárosából, többször volt Stambulban, s -a rumi embereket igen jól ismeri, legyek nyugodt, velem, valamint -holmimmal semmi baj sem történik; minden idegennek azonban alá kell -magát vetnie a vizsgálatnak, mert minden szabaddá lett hazatérő -rabszolgának itt a határon két arany vámot kell fizetnie, és sokan, hogy -magukat átcsempészszék, különféle álöltözködéshez folyamodnak. Ezután -nem sokára megjött a szolga, ki utlevelemet a kormányzónak megmutatá, s -ezzel együtt öt tengét adott át, melyet a bi ajándékozott nekem a -nélkül, hogy koldultam volna. - -Minthogy Kerki a határvár, s a Heratból vezető uton ugymondva Bokharának -kulcsa, részletesebben akarjuk leirni. A vármüvek, mint emlitém, két -részre vannak osztva. A jobb parti vár igen kicsiny, csak négy ágyuja -van, s béke idején csak nehány őr lakja. A tulajdonképeni vár a -baloldalon, a magaslaton épült kastélyból áll, melyet három fal vesz -körül s melyben, mint hallottam, 12 vas s 6 sárgaréz ágyu van. A falak -földből épültek, de meglehetősen erősek, különösen a legalsóbb, mely 5 -láb széles és 12 láb magas. A vár körül van a városka, melynek 150 háza, -3 mecsetje, kis bazárja s 1 karavanszeraja van, jó fal s mély árok is -veszi körül. A lakosok özbegek és turkmanok, kik kevés kereskedést, több -földmüvelést üznek. A város falának közelében van a hires Kerki imam -sirja, ki sok exegeticus munkát irt. A Kerki tartomány Csardsuj -vidékétől a Hadzsi Szalih (hibásan Hodsa Szalu-nak nevezett) révig -terjed az Oxus partján, oly messzire, a meddig e folyam csatornái -folynak. E vidéket az Erszari-turkmanok lakják, kik az egyetlenek, kik -adót fizetnek az emirnek, hogy a többi törzs ellenségeskedése irányában -biztositva legyenek. A bokharai emirnek ezelőtt az Oxus tulpartján még -más birtokai voltak, melyeket a győzelmes Doszt Mohammed khán foglalt el -tőle, ugy hogy most Csardsuy és Kerki kivételével mi sem maradt meg -neki. - -Minthogy nagy sajnálatomra azt hallottam, hogy Molla Zeman, a Bokharából -Heratba menő karaván feje, csak 8 vagy 10 nap mulva érkezik meg ide, -tanácsosnak tartottam ez időt inkább a turkmanok közötti utazással, mint -Kerkiben eltölteni, s Molla Iszhák társaságában Kizilajak és -Haszanmenekli törzsökhöz mentem; ezek közt nehány molla volt, kik -barátaim társaságában Bokharában láttak. Az erszari-turkmanok, kik csak -200 évvel ezelőtt költöztek ide Mangislakból, s 40 év óta ismerik el -Bokhara fensőbbségét, a turkmanok nemzeti jelleméből igen keveset -tartottak meg. Csak félnomádoknak nevezhetők; nagy részük földmiveléssel -foglalkozik, s a kizárólagos marhatenyésztők is törzstársaiknak vad -jellemét, de az ősi erényeket is elveszték. Bokhara civilizáló -törekvései elvették tőlük a kardot s derék természetességüket, s a -koránt és vallási képmutatást adták cserébe. Elfelejthetlenek a -jelenetek, melyeket házigazdám, egy legtekintélyesb turkman isan házában -láttam. Khalfa Nijaz a szentességet, tanultságot és tekintélyt atyjától -örökölte, egy tekkie-je (klastroma) volt, hol bizonyos társaságot -alakitottak, mint Bokharában. Ehhez még izn-et (engedélyt) nyert -Mekkából a szent költemények (kaszide serif) felolvasására, s ha -olvasott, vizzel telt csészét szokott maga elé tétetni, melybe minden -költemény befejeztekor beléköpött. A szavak szentségétől áthatott nyál -azután mint csodás gyógyszer adatott el a legtöbbet igérőnek. Az -erszarik csak egy tulajdont tartottak meg a turkmanoktól csonkitatlanul, -a vendégszeretetet, melyben minden idegen részesittetik, maradjon az ott -egy napig vagy egy évig, mert a tadsikok kivételével egész Turkesztanban -e közmondást: „Hôte et poisson, en trois jours poison“ még nem ismerik. -Házigazdámmal az ova-jától két napnyi, Kerkiből négy vagy öt napnyi -járásra, s a régi Belkh-től csak öt órányi távolra levő Mezari Serifhez -(a nemes sir) is tettem kirándulást. Minthogy azt állitják, hogy ez -Alinak sirja, egész Turkesztanban fontos bucsujáró helynek tartják. A -csodás sirt, Sahi Merdan Ali-ban (a hősök királya, t. i. Ali), mint -Mezart szintén szokták nevezni, a történet feljegyzése szerint Szandsar -szultán (1150) idejében találták meg. Minthogy Belkh köröskörül romokkal -van elboritva, melyek a div-ek (ördögök) idejéből még kincseket -tartalmaznának, a nevezett szultán itt ásatásokat tétetett, s ez -alkalomkor fehér kőből készült táblát találtak, melyre ez volt irva: „Ez -Alinak, Ebutalib fiának, a nagy hős és a próféta társának sirja.“ E -körülmény ránk nézve csak annyi érdekkel bir, mert belőle kimutathatjuk, -hogy a régi Belkh romjai (melyet a keletiek Ümm-ül-biladnak a városok -anyjának neveznek), öt órányira terjedtek. Ma csak nehány földhalom -mutatja a helyet, hol a régi Baktra állt, s az ujabb romokból csak egy -félig összedőlt mecset méltó az emlitésre, melyet Szandsar szultán, -szeldsuk fejedelem épittetett. Belkh ugyanis a középkor kezdetén az -iszlami civilizatio főhelye volt, s akkor Kubbet-ül-Iszlam, az iszlam -kupolájának neveztetett. Feltünő, hogy itt ugyan oly nagyságu és -minőségü téglákat találtam, mint a jomutok közötti romokban, de egyet -sem fedezhettem fel ék-irattal. Az ásatásokat kétségkivül nagy siker -követné, de ezek csak akkor lennének lehetségesek, ha valaki 2–3000 -európai szurony ajánló levelével lenne ellátva. - -A mai Belkhnek, mely Turkesztan afghan tartományának főhelyéül -tekintetik, s hol a szerdár helyőrségével együtt tartózkodik, csak télen -van lakosa, minthogy már tavaszkor a legszegényebb is a magasabban fekvő -Mezárra vonul, hol a hőség nem oly nyomasztó s a levegő nem oly rosz, -mint a régi Baktra romjai között. Mig ez a veszélyes skorpiók -sokaságáról hirhedett el, az előbbeninek a csodás piros rózsákról (Güli -szurkh) van jelentékeny hire. E virágok Alinak állitólagos sirján[54] -nőnek s valóban szinre s illatra nézve a legszebbek, melyeket valaha -láttam. A babona, mely különben az átültetés kisérletét már előre -meghiusitá, azt beszéli, hogy e virágok más földben, sőt magában -Mezarban is nem tenyésznének. - -Hosszas várakozás után végre értesitve lettünk a herati karaván -megérkeztéről. Kerkibe siettem azon hitben, hogy az utazást -folytathatom, midőn a hazatérő rabszolgák által fizetendő vám felett -keletkezett viszálykodás az elutazást ismét elhalasztá. Molla Zeman -karavánjában ugyan is körülbelől 40 szabaddá lett rabszolga volt, -részint Heratból, részint Persiából, kik védelme alatt, melyet a -szegényeknek drágán kellett megfizetni, indultak haza, mert ha -magányosan mennek, azon veszélynek vannak kitéve, hogy az uton ismét -elfogatnak, s másodszor adatnak el. Bár Zeman az összes -határhivatalnokokat jól ismerte, még is, valahányszor csak átkelt, -mindig baja volt és pedig nem annyira a dij, mely itt meg van állapitva, -mint a rabszolgák száma miatt, melyet ő mindig meg akart kisebbiteni, a -hatóságok pedig nagyobbra tenni. A kit nem ismernek, mint rabszolgát -fogják meg, s minthogy ez ellen mindenki védelmezni akarja magát, a -lármának, veszekedésnek nincsen hossza vége. Végül még is mindent a -kervanbasi tetszésére kell bizni, ki 100–150 utas közül, kik alája -vannak rendelve, csak azokat nevezi meg szabaddá lett rabszolgáknak, kik -arczvonásuk, beszédök vagy más ismertető jelek folytán -félreismerhetlenek. Általában a csavargók s oly utazók, kiknek nincs -határzott czéljuk, a legtöbbször gyanusittatnak, s minthogy ezek -leginkább hadzsiknak szokták magukat nevezni, Molla Zemannak az a -politikája, hogy Bokharában, a mennyire csak lehetséges, minél több -hadzsit hoz össze, s ezeknek soraiba aztán rabszolgáit mint álhadzsikat -rejti el. - -Egész napig tartott, mig az árucsomagok, emberek, tevék, lovak és -szamarak megvizsgálva lettek; végre útra indultunk egy vámhivatalnok -kiséretében, ki szigorún ellenőrködött, hogy valljon valamely mellékúton -nem csatlakoznak-e más utazók a karavánhoz. Csak midőn már túl voltunk a -lakott részen, mely egyszersmind Bokharának is határa, tért vissza a -hivatalnok, s mi utunkat a sivatagon át folytattuk, melyen keresztül az -Andkhuj khánságot két nap alatt voltunk elérendők. - -Mig a csöndes éjjelen, jól megrakott csacsim virgonczan tova poroszkált, -először villant át agyamon az örvendetes gondolat, hogy a bokharai -khánság már hátam mögött van s most visszatérőben vagyok a kedves nyugat -felé. Elgondoltam, hogy utazási tapasztalatom ugyan nincs sok, de -visszahozom a legdrágábbat, – életemet; és szivemet alig csillapithatám -le azon örömérzés alatt, hogy talán további utamon is a szerencse által -kisértetvén, elérem Persiát, legforróbb vágyaim Mekkáját. Karavánunk, -mely 400 teve, nehány ló és szamárból állt, hosszu lánczolatot alkotott, -s miután egész éjjel derekasan haladtunk, késő reggel Zejd állomásra -érkeztünk, melynek nehány kútja van rosz vizzel, s mely Kerkitől hat -mértföldnyire fekszik. Mint mindjárt az első állomásnál észrevettem, a -karavánban kivülem még sok más egyén volt, kik vágyva tekintettek -Közép-Ázsia legdélibb határára. Ezek a szabaddá lett rabszolgák valának, -kikkel mi hadzsik együtt csoportosodtunk, s kik között a legszomorúbb -viszonyokat fedeztem fel. Mellettem egy az öregség alatt meghajlott apa -volt, ki fiát, egy 30 éves férfiút Bokharából váltotta ki, hogy honn -hátrahagyott menyének a férjet, unokáinak az atyát visszaadja. Az ár 50 -arany volt, oly összeg, mely a szegény öreget koldusbotra juttatá, de ő -igy szólt: „Inkább elszenvedem a szegénységet, minthogy fiamat lánczok -között lássam.“ Hazája Khaf volt Persiában. Nem messze tőlünk egy más -egyén feküdt ugyan e városból, egy még erőteljes, de a bánatban -megőszült férfiú, kitől a turkmanok nehány évvel ezelőtt elrabolták -nejét, nővérét és hat gyermekét. A szegénynek egész évig kellett -Khivában és Bokharában utaznia, hogy a rabszolgaságban sinylődő -családját megtalálhassa. Hosszu keresés után megtudta, hogy neje, nővére -s két legifjabb gyermeke a rabság sulya alatt elveszett, a fenmaradt -négy gyermek közül csak kettőt válthatott ki, mert a másik kettőért, kik -csinosan felnőtt leányok voltak, igen magas váltság-díjt követeltek. Ott -ült egy fiatal herati, ki ötven éves anyját váltá ki. A nő csak két -évvel ezelőtt, midőn Heratból Gurian-ba férje s legidősb fia kiséretében -ment, lett megtámadva s miután a férfiakat, kik védelmezték, a turkmanok -lándzsái és kardjai alatt látta elhullani, véghetlen szenvedések után -Bokharában tiz aranyon adatott el. Most kettős árt kellett fizetni, mert -a vevőben felismerték fiát, s a gyermeki érzelmeket uzsorás módra -kizsákmányolták. Még egy szerencsétlent kell fölemlitenem Tebbeszből, ki -nyolcz év előtt jutott rabságba, s két év előtt atyja által váltatott -ki. Apa és fiú hazatérőben, szülővárosuktól csak három órányi távolban -támadtattak meg a turkmanok által, visszakisértettek Bokharába s -eladattak. Most mindketten ismét megszabadultak s hazájukba tértek -vissza. - -De minek fessem tovább e sötét képeket? Sajnos, hogy ezek csak egyes -vázlatok ama fájdalomtelt csapásokból, melyek ama vidékeket, különösen -azonban Persia észak-keleti részét, évszázadok óta pusztitják. Ugy -tartják, hogy a tekketurkmanok közül jelenleg 15,000 lovasnál több -éjjel-nappal rablómerényleteken töri fejét, s könnyen elképzelhetjük, -hogy e zsákmányszomjas rablók mily sok házat és falut, mily sok családi -boldogságot rombolnak szét. - -Zejdből délfelé indultunk el. Az egész vidék sivár, sik sivatag, melyen -csak itt-ott terem a kórónak egy neme, a tevék kedvencz takarmánya. -Meglepő, hogy ez állatok mint szakaszthatják le nyelveikkel és nyelhetik -le a növényt, mely a legdurvább kezet is megsebezhetné. Folytonosan -délnyugati irányban haladtunk s a távolban nehány lovast mutattak a -karaturkmanok törzséből, kik rablásra leselkedtek s megtámadták volna -karavánunkat, ha oly számosan nem vagyunk. Este felé letelepedtünk. A -kalandorok kétféle irányban, hozzánk egész közel vágtattak el, de miután -nehány lövést küldöttek utánuk, nem kisértették meg másodszor. -Napnyugvás után egy órával útnak indultunk s egész éjen át nagy -vigyázatossággal haladván, a legközelebbi reggel Andkhuj város romjai -közé érkezénk. - -A karaván az egykori város végén a khán csiharbagjához közel telepedett -le, az összes utazókkal, kik a lakók elhirhedt rablási vágya miatt a -kervanbasi védelme alól nem mertek eltávozni. Mint hallottuk, itt nehány -napi tartózkodás volt elhatározva, mert a vám miatti tárgyalások, -melyeket a khán vagy első vezire személyesen vezettek, rendszerint -hosszura nyultak. A khán, szokás szerint, kezdetben rendkivüli nagy dijt -követel az emberek, (az az rabszolgák), állatok és árukért; de minthogy -alkudni lehet vele, a dijak leszállitása egyes egyedül a kervanbasi -ideje és ügyességétől függ. Hogy ez unalmas üzletnél ne legyek jelen, a -többi hadzsival a városba mentem. Itt egy régi medresze hűs árnyékában -akartam pihenni, s a bazáron áruimat árulni, hogy azoknak eladásából a -napi élelmet fedezzem s egy kevés pénzt is szerezzek. A romokban sokáig -kalandoztam, mig a khán lakása közelében, egy mecset udvarában -helyezkedhettem el. A bazár csak nehány boltból állt, hol kenyeret, s -két vagy három raktárból, hol kis mennyiségü vásznat s kész ruhákat -árultak. Jelenlétünk a piaczot némileg megélénkité, nők és gyermekek -reggeltől estig állták körül kirakott áruinkat, de még sem volt keletük, -mert pénz helyett gyümölcsöt s kenyeret hoztak s oly országban, hol 50 -dinnyét adnak egy tenge-ért, a nyers termény-cserébe nem -bocsátkozhattunk. A dinnyék koránsem oly jók, mint az Oxus partján -termők; de feltünő, hogy e sivatag alaku vidéken, melyet a Majmeneből -ide folyó kis sós patak csak kevéssé öntöz, a gyümölcs, gabna és rizs -nagy mennyiségben terem. Nyáron e patak vizét, melynek rosz izét a -lakosok már megszokták, az idegen alig ihatja, s bár nem oly ártalmas, -mint a bokharai, mint mondják, mégis sok rosz következménynyel jár. Az -éghajlatnak is rosz hire van, s egy persa vers joggal mondja: -„Andkhujnak keserü sós vize, égő homokja, mérges legye, sőt skorpiója is -van; ne dicsérd, mert ez a valódi pokol képe.“ Mind e hátrány daczára -Andkhuj 30 évvel ezelőtt még igen virágzó volt s 50000 lakost számlált -volna, kik a finom fekete, nálunk asztrakánnak nevezett báránybőrrel -Persiába nevezetes kereskedést üztek, s Bokharával, hol e czikk első -minőségben található fel, nagyban versenyeztek. - -Andkhuj tevéi is a legkeresettebbek egész Turkesztanban, különösen -azoknak egy faja, mely ner-nek neveztetik, s a nyak és mellről lefüggő -gazdag szőr, karcsú termet és ritka erő által tűnik ki. Most ez állatok -már ritkán találhatók, mert maguk a benszülöttek is részint -kivándoroltak, részint elvesztek. - -Molla Iszháknak egy földije lévén itt, ki egyike volt a -legtekintélyesebb imámoknak, s minket többször meghitt magához, alkalmam -nyilt az itt lakó papi notabilitásokkal megismerkedni, és meglepetve -láttam azon nagy rendetlenséget, mely itt úgy az igazságszolgáltatási -mint vallási ügyekben uralkodott. A kazi kelan (főbiró), ki Bokhara és -Khivában nagy tekintélyben állt, itt a gúny tárgya; kiki azt teszi, amit -maga eszével helyesnek talál, s ajándékkal a legégbekiáltóbb bűnt is -jóvá lehet tenni. A lakosok ennélfogva Bokharát, mint az igazságosság, -jámborság s földi nagyság példányképét emlegetik, és boldogoknak éreznék -magukat, ha az emir őket kormánya alá venné. Egy öreg özbeg megjegyzé, -hogy még a frengik (angolok) is, isten bocsássa meg bűneiket, jobbak a -mostani müszülman kormánynál. Hozzá tevé, miszerint emlékszik még egy -hekim basira (Moorcroft?), ki atyjának házában halt meg, még Hajder emir -korában; ügyes varázsló és jó orvos volt, s csak rajtaállt, hogy -gazdaggá legyen, és mégis mindenki, még az asszonyok iránt is szerény s -leereszkedő volt. Többektől kérdezősködtem ez utazó haláláról, mindenki -azt mondta, hogy lázban halt meg, a mi valószinűbb is a -megmérgeztetésről szóló elbeszélésnél. - -Andkhujnak jelenleg vagy 2000 háza van, melyek a várost teszik, s -mintegy 3000 sátra, melyek vidékén, s a sivatag szélén és oázain vannak -elszórva. Lakóinak számát 15000-re teszik, nagyobbrészt alieli -turkmanok, özbegekkel és kevés tadsikokkal vegyest. Andkhuj annak előtte -úgy, mint Khulum, Kunduz és Belkh, önálló khánságot képezett; de -minthogy a herati főúton fekszik, az emlitetteknél jobban volt a -bokharai és afghanisztani khánok megtámadásainak kitéve. 1840-ig, azt -mondják, meglehetősen virágzó állapotban volt. Bokhara főuralma alatt -állt, és az Oxus felé diadalmasan előnyomuló Jar Mohammed khánt kellett -fentartóztatnia. Ez négy hónapig ostromlá a várost, s végre rohammal -bevévén azt, kiraboltatá és romba dönté; a lakosok nagy része pedig, -mely már nem menekülhetett, az irgalmatlan afghanok fegyvere alatt hullt -el. A mostani fejedelem, Gazanfer khán, hogy a végveszélyt kikerülje, az -afghanok kezébe adta magát, a mi egyrészt Bokharát, másrészt a szomszéd -Majmenét tette elkeseredett ellenségeivé; és mialatt mi Andkhujban -voltunk, a belkhi szerdarral személyesen kellett részt vennie egy -ütközetben e város ellen, melyben a kis Majmene mindkettőjöket megverte. - -Karavánunkban ezalatt furcsa dolgok történtek. A vezir, a khán távolléte -alatt megakarván gazdagodni a szerfeletti vámokból, már összeveszett a -kervanbasival. A szóvita csakhamar vad verekedéssé fajult, s miután a -lakosok a karavánnak fogták pártját, mindkét fél komolyan fegyverkezni -kezdett s a legvégsőre is kész volt. Szerencsére a jó indulatu, -szelidlelkü khán visszatért hadjáratából, eligazitotta a vitás ügyet, -leszállitván a vezir tulságos taksáit, s azon figyelmeztetéssel -bocsátott el minket, hogy vigyázzunk az úton, mert a turkmanok, -felhasználva a politikai zavargásokat, nagyobb csapatokban folyvást -bekalandozzák az utakat. Ettől azonban nem féltünk, mert karavánunk -Andkhujban kétszeres számra növekedvén, nem volt okunk a rablók -megtámadásaitól tartanunk. - -Még az nap délután felkerekedénk, és az Andkhujtól egy órányira fekvő s -gyülhelyül kitüzött Jeketut-nál ütöttünk tábort. Innen éjjel folytattuk -utunkat, s első állomást a Majmene-ből folyó patak partján tartottunk, -melynek medre némely helyen igen mély, partjai pedig fákkal sűrűn be -vannak nőve. Andkhujtól Majmenéig 12 mértföldnyinek mondják az utat, -melyet a tevék két nap alatt tesznek meg. Ez állomásig négy mértföldet -mentünk volt, s a hátralévő nyolczat könnyen megtehettük volna, ha a -második állomást, Khajrabadot nem kellett volna titokban megkerülni, s -reggelig Majmene határát elérni. Khajrabad ugyanis ekkor afghan kézben -volt, s a kervanbasi méltán óvakodott azt megközeliteni, mert az -afghanok rablásszerű vámszedéseitől még béke idején is van mit félni. -Könnyen képzelhető, mint bánt volna most ezen város katonai -parancsnoksága a karavánnal, ha ez kezei közé kerül. Nehány khajrabadi, -kik a karavánban voltak, s szülővárosukhoz közel, attól el akartak -válni, kényszerittettek az utat velünk együtt folytatni, mert féltünk, -hogy elárultatunk, s felfedeztetés esetében az afghanok az egész -karavánt kifosztották volna. Bár a szegény tevék nagyon meg voltak -terhelve, mégis déli tizenkét órától fogva másnap reggeli nyolczig -szakadatlanul mentünk; a túlságosan elfáradt állatok útközben -elhagyattak, s nagy volt az öröm, midőn másnap reggel szerencsésen -elértük a majmenei khánságot. Ez állomásnak különben az emberkéz által -készitett akadályokon kivül még más nehézségei is voltak, mert mint egy -kilencz mértföldnyire Andkhujtól a vidék mind domborubbá, s Majmenehez -közeledve mind bérczesebbé lesz. Ezenkivül még a veszélyes Batkak nevü -ingoványos térség egy részén kellett áthatolnunk, melyen a forró -időjárás daczára is mély volt az iszap, s ebben tevéink és szamaraink -sokat szenvedtek. Nekem erős állatom volt, de apró lábai nagyon gyakran -besüppedvén, végre megúnta a sok felkelést, és csak nagy lárma, kérés és -húzavona után sikerült Bálám e lovát puha fekhelyéből ismét járásra -birni. - -Egy kis, Akkale nevü váracs mellett ütöttünk tábort, mely négy órányira -fekszik Majmenétől. A kervanbasi, hogy megköszönje istennek a szerencsés -megmenekvést, két birkát ajándékozott a hadzsiknak. Én mint senior, -felszóllittattam az ajándék elosztására; egész nap pecsenyéztünk -kenyerezés helyett, és este közös erővel egy telkin-t énekeltünk el, -melyet egy zikr-rel kisértettem; azaz teli torokkal kétezerszer -kiáltottuk: ja hu! ja hakk! Innen jelentetett meg érkezésünk Majmenébe, -estve felé egy vámtiszt, egy udvarias özbeg jött mindent felirni. Még -éjjel megindultunk, s másnap reggel Majmenébe érkeztünk. - - - - -XIII. FEJEZET. - -MAJMENE. – POLITIKAI ÁLLÁSA ÉS FONTOSSÁGA. – AZ URALKODÓ FEJEDELEM. – -FÉLTÉKENYSÉG BOKHARA ÉS KABUL KÖZT. – DOSZT MOHAMMED KHÁN. – ISAN EJUB -ÉS MOLLA KHALMURAD. – MAJMENE VÁR ÉS KHÁNSÁG. – MEGSZÖKÖTT OROSZ -FEGYENCZEK. – MURGAB FOLYÓ ÉS BALA MURGAB. – DSEMSIDIEK S AFGHANOK. – -TÚLSÁGOS VÁM. – KALE NO. – HESZARE. – ADÓK ÉS ROSZ IGAZGATÁS -AFGHANIÁBAN. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - _Wild warriors of the Turquoise hills, and those_ - _Who dwell beyond the everlasting snows_ - _Of Hindoo Kosh, in stormy freedom bred,_ - _Their fort the rock, their camp the torrent’s bed._ - -Moore. _Veiled Prophet_. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Mielőtt Majmenébe bevonulnánk, e vidék politikai viszonyaival akarom az -olvasót megismertetni, mert nevezett város e tekintetben fontos szerepet -játszik, s némi előleges megjegyzéseket elkerülhetlenekké tesz. Az -Oxuson innen Hindukusig és Heratig elterjedő vidék örök idők óta -folytonos háborúskodások s viszályok szinhelye volt; részint a rajta -fekvő apró rabló államok részéről, melyek közől csak Kunduzt, Khulumot, -Belkhet, Akcsét, Szerepult, Siborgant, Andkhujt és Majmenét emlitem, -részint a szomszédos bokharai és kabuli emirek részéről, kik, hóditási -terveik elősegéllése végett vagy a viszálkodást szitották azok közt, -vagy bele avatkozva ügyeikbe, egy vagy más várost magukhoz ragadtak, -függő állásba hoztak, és czéljaikra felhasználtak. E két fejedelem -fővetélytárs volt e vidéken. E század kezdetéig, csekély kivételekkel -Bokharának befolyása volt túlnyomóbb, de az ujabb időben a durani, -szadduzi és barekzi afghan törzsek által kiszorittatott, és Doszt -Mohammed khánnak részint erőszak, részint csel által sikerült mindezen -apró államokat, Bedakhsan és Majmene kivételével hatalma alá hajtani. Ő -alakitá a Turkesztan tartományt s tette Belkhet ennek fővárosává, mely -egy szerdarnak, ki mellé 10,000 ember, részben paltan (rendes sereg), -részben benszülött katonaság és három üteg tábori ágyú adatott, lett -székhelyévé. A hegyes Bedakhsan birtokáért az erélyes Doszt Mohammed -khán nem igen fáradozott; a benszülött fejedelem hűbéresének nyilvánitá -magát, s az afghan pillanatra ki volt elégitve. Másként állt a dolog -Majmenével, mely Bokharának fele útján fekszik, s ugy Jar Mohammed khán, -mint Doszt Mohammed khán által sikertelenül ostromoltatott. 1862-ben, -midőn az öreg barekzi fejedelem utolszor nyúlt fegyverhez a hűtlen Herat -ellen, egész Közép-Ázsia remegett; de Majmene ekkor is ellenállt, özbeg -lakosainak vitézsége közmondásossá vált, s képzelhető a város -büszkesége, midőn Doszt Mohammed khán halála után avval állhatott elő, -hogy ő volt az egyetlen, ki nem hódolt az afghan hatalomnak. - -Doszt Mohammed khán halála, Közép-Ázsia történelmének egyik legfontosabb -eseménye, rögtön nagy változások és politikai zavargások jövőjeül -tekintetett. A bokharai emir első akarta az alkalmat felhasználni, -általánosan ismert fösvénysége daczára 10,000 tillát küldött segélyül a -kis Majmenének, s elvégeztetett, hogy az emir átkelvén az Oxuson, -egyesült erővel fogják a közös ellenséget, az afghanokat megtámadni. De -Majmene mostani uralkodója, egy 22 éves tüzes fiatal ember, ki nem -győzvén szövetségesét bevárni, egymaga megkezdte a háborút, és nehány -kis helyet elfoglalván az afghánoktól, palotája kapujára 300 hosszuhajú -fejet tűzött ki. A városban tartózkodásunk alatt épen uj, nagy háborúra -történtek előkészületek. - -Karavánunk itt is a városon kivül táborozván, egy bizonyos Isan Ejubnak -tekkiéjében szálltam meg, kihez hadzsi Szalihtól ajánlólevelet kaptam. -Minden áron iparkodtam ez ember jó indulatát megnyerni, mert nagyon -féltem, hogy Majmenében olyan emberrel találkozhatom, ki által -felfedeztethetem, s igy a legnagyobb veszélynek lehetek kitéve. Ugyanis -Konstantinápolyban egy bizonyos Molla Khalmuraddal ismerkedém meg, ki -majmenei születésünek adta ki magát, s a dsagataj török nyelvben négy -hónapig tanitóm volt. E furfangos molla már a Bosporus partján kinézte -belőlem, hogy nem vagyok az a Resid efendi, kinek tartattam. Tudván -szándékomat, hogy Bokharába akarok utazni, ciceronémnak ajánlkozott, és -azt mondá, hogy az angol Molla Juszufot (Dr. Wolf) is ő szolgálta ezen -útjában. Én kétségben hagytam szándékaim felett, mire ő Mekkába ment, s -miután azt mondá, hogy onnan Bombayn és Karacsin keresztül hazájába -szándékozik, már Bokharában féltem a vele való találkozástól, mert meg -valék győződve, hogy daczára jóságomnak, melylyel elhalmozám, mégis a -legcsekélyebb összegért képes lesz elárulni. Az afghan hadjárat által -Majmene és Bokhara közt a közlekedés meglévén szakadva, elég szerencsés -valék vele itt nem találkozni. Majmenében alig hittem őt kikerülhetni, s -hogy támadását megelőzzem, azáltal kellett szilárd állást foglalnom, -hogy az általánosan tisztelt Isan Ejub bizalmát s barátságát megnyerni -iparkodjam. Három napi tartózkodás után e városban jobbnak találtam, ha -magam kezdem meg a dolgot, és kérdezősködtem utána. „Hogyan, mondá az -Isan csodálkozva, ismerted Khalmuradot? (Béke neki és hosszú élet -nekünk!) Ő szerencsés volt Mekkában halhatni meg, s kebelbarátom lévén, -házamba vettem gyermekeit, s e kis fiú – tevé hozzá egy gyermekre -mutatva, – az ő fia.“ Egy egész zsinór üvegklárist adtam a gyermeknek, -három fatihát mondtam el az elhúnyt lelki üdveért,[55] és indokolt -félelmem igy véget ért. - -Szabadabban kezdék tehát mozogni, s egy utcza sarkán nemsokára -felállitám bódémat; mely azonban, miután nagy sajnálkozásomra mitsem -vásárolhattam hozzá, nagyon kicsiny kezdett lenni. „Hadzsi Resid, mondá -társaim egyike, késeid, tűid s üvegklárisaid felét már megetted, a másik -felét s a szamaradat is rövid idő alatt megeszed, mi lesz aztán -belőled?“ Igaza volt, de mit tehettem? Jövőm, különösen a közeledő tél -aggasztott, mert messze voltam még a persa határtól, s minden -kisérletem, erszényem megtöltésére, sikeretlen maradt. Különben -csakhamar megvigasztalt azon tapasztalás, hogy az özbeg sohasem ereszt -el ajtajától egy dervist, hadzsit vagy koldust üresen; kenyeret, -gyümölcsöt, sőt imitt-amott egy-egy darab ruhát is remélhettem, s ez -untig elég volt utam folytatására. Hogy szenvednem, még pedig igen sokat -kellett szenvednem, azt elképzelheti az olvasó, de a megszokás, s az -Europába visszatérés édes reménye nagyot könnyitett terhemen. Édesen -aludtam szabad ég alatt a puszta földön, s túlboldognak érzém magamat, -hogy a felfedeztetéstől és kinos haláltól való folytonos félelmen végre -túladhattam, mert már senki sem kétkedett hadzsi voltomban. - -A majmenei khánság, a mennyiben lakva van, 18 mértföld széles s 20 -mértföldnyi hosszu; s a fővároson kivül 10 falu és helységből áll, -melyek közől Kajszar, Kafirkale, Alvar és Khodsakendu emlitésre méltók. - -Az állandó lakosok és nomádokra oszló népséget 100,000 főre teszik, -nemzetiségökre legnagyobb részt özbegek a Min, Acsmajli és Daz -törzsekből; 6–8000 jól fegyverzett lovast állithatnak sikra, s a mint -már mondám, általánosan ismeretesek vitézségökről. Majmene mostani -uralkodóját Hüszejn khánnak hivják, fia Hükumet khánnak, kit saját -testvére, a mostani fejedelemnek még életben levő nagybátyja a vár -faláról lelöketett, hogy – a mint mondá – derék fiának kezébe jussanak -az ország dolgai. De ez még kormányképtelen levén, e gazság oka könnyen -elgondolható; Mirza Jakub – ez neve a szeretetreméltó nagybátyának, – -ugyan csak mint vezér szerepel, de kiki tudja, hogy ő uralkodik Hüszejn -khán nevében. - -Majmenében különben jobban szerették a fiatal uralkodót nagybátyjánál. -Mig nálunk is kellemes külsejü férfinak mondanák, az özbegek szemében -tehát valódi Adonis. Dicsérik jó szivét, s elfeledik azon kegyetlen -törvényt, mely szerint a khán testi vagy pénzbeli büntetések helyett -bármely alattvalóját Bokharába küldheti a rabszolgavásárra. A majmenei -khánok havonkint küldenek egy csapat ily szerencsétlent Bokharába, s ez -régi szokás levén, senkinek sem tűnik fel. - -Majmene városa hegyek közt fekszik, s csak egy negyedórányiról látható. -Piszkos és rosszul épült, 1500 agyagkunyhóból áll, van egy téglából -épült bazárja, mely már enyészetnek indul, három agyagból épült mecsetje -s két téglából rakott medreszéje. Lakosai özbegek, s ezeken kivül -tadsikok, heratiak, s mintegy ötven zsidó család, nehány hindu és -afghan, kik mind egyenlő szabadságot élveznek, s vallási vagy -nemzetiségi tekintetekből nem nyugtalanittatnak. A mi Majmenét mint -várat illeti: sem az egyszerü város falak és árkokban, sem a város -nyugati részén lévő váracsban, nem találtam meg azon óriási erősséget, -mely Doszt Mohammed khán angol módra fegyelmezett afghan tűzérségének -ellentállhasson. A földből rakott városfalak tizenkét lábnyi magasak, s -öt láb szélesek, az árok sem mély, sem igen széles, a váracs ugyan egy -magányosan fekvő dombon elég magasan s meredeken áll, de közelében -magasabb hegyek vannak, melyekről egy üteggel pár óra alatt az egészet -össze lehet lövöldözni. Valószinű tehát, hogy Majmene hires ereje nem -falai s árkaiban, hanem inkább védői vitézségében rejlik. Majmene -özbegjeiben első pillanatra felismerjük a merész s rettenthetlen lovast, -kivel csak a sehri-szebzi özbeg versenyezhet. E kis khánság határozottan -harczias jelleme, mely még ehhez a Murgab folyónál lévő hegyszorost is -birja, az afghanoknak vagy bármely más hóditónak, kik délről nyomulnak -az Oxus felé, mindig sok dolgot fog adni. Kerki erőditvényei kevés -ellentállást nyujtanak; s a ki Bokharát akarja megnyerni, elébb Majmenét -kell elpusztitania, vagy barátságát magának biztosítania. - -Itt már nem vámi nehézségek, hanem magán érdekek tarták vissza a -kervanbasit s karavánunk első kereskedőit. Legalább két vagy három -lóvásárt akartak bevárni, mert itt olcsón szép lovakat lehet venni, -melyek a vidék özbegjei s turkmanjai által vásárra hozatnak s nagyrészt -Heratba, Kandaharba, Kabulba, sőt gyakran még Indiába is kivitetnek. -Olyan lovakat, milyeneket Persiában 30–40 aranyon láttam eladatni, itt -100–160 tengén lehet kapni; sőt még Bokhara, Khiva vagy Karsiban sem -láttam ilyen szép és olcsó lovakat. De e vásáron nemcsak lovakban van -nagy választék, hanem termények és belföldi iparkészitményekben is, mint -szőnyegek s más részint pamut, részint teveszőr szövetekben, melyeket a -turkman és dsemsid nők készitenek. Jelentékeny a kismis (száritott -szőllő), ánis és pistaczia kivitel Persiába s Bagdadba, mely czikkek -mázsája 30–40 tengén kél el. - -Nyolcznapi itt mulatás után kimentem a városon kivül időző karavánhoz, -hirt venni utunk folytatásáról. Itt nagy csudálkozva hallám, hogy már -egész nap engem keresnek, hogy négy, a khán nagybátyjának parancsára -elfogott rumit szabaditsak ki, mert a biró itélete szerint csak azáltal -tisztulnak meg azon gyanú alól, mintha megszökött rabszolgák volnának, -ha egy hiteles tanú bizonyitja, hogy csakugyan oszman eredetűek. De -mielőtt a khánhoz mennék, bemutatom az olvasónak földieimet, mert -karavánunk e felette érdekes személyeit majd elfeledém. Ez emberek orosz -fegyenczek voltak, kik Szibériából, a tobolszki kerületből, hol nyolcz -év óta nehéz számüzetésben éltek, a nagy kirgisz sivatagon át Bokharába -szöktek, s innen Heraton, Meseden s Teheránon keresztül Gümrübe akartak -visszatérni. Szökésök s egyéb kalandjaik története igen hosszú, azért -csak nehány dolgot mondok el belőle röviden. - -Az utolsó török-orosz háborúban egy razzia alkalmával (csapao), melyet -hivatalból, vagy a mi valószinűbb, saját rovásukra kezdtek, egy czirkáló -orosz csapat kezébe kerültek, s ily módon Szibériába vitettek. Itt -nappal fát kelle vágniok a tobolszki erdőkben, éjjel börtönbe zárattak, -melyben kenyeret s levest, és csak ritkán húst is kaptak. Évekig -tartott, mig az őket az erdőben őrző katonáktól oroszul megtanultak. A -beszélgetés bizalmat szült, nemsokára megkinálták egymást a -vodkipalaczkkal, és múlt tavaszon, mikor egyszer a két őrt álló katona -kissé mélyebben nézett a kancsó fenekére, a fegyenczek tévedésből a -tölgyfák helyett őreiket vágták le, fejszéiket felcserélték ezek -fegyvereivel, és hosszas, veszélyes bolyongás után, mialatt fűből s -gyökerekből éltek, végre nehány kirgisz sátorra akadtak. Itt -biztosságban voltak, mert a nomádok jó cselekedetnek tartják az ily -szökevényeknek menhelyet adni. A kirgisz sivatagról Taskenden át -Bokharába jöttek, hol az emirtől egy kis útravalót kaptak; útközben -ugyan többször gyanúba fogattak, mintha szökött rabszolgák volnának, de -komoly veszély csak Majmenében érte őket. - -Utitársaim s a kervanbasi nógatására Isan Ejub kiséretében még az nap -elmentem a várba. A khán helyett nagybátyja fogadott, ki nyilatkozatomat -illetékesnek tartván, a négy szökevényt szabadon bocsátá. A -megmenekültek könnyes szemmel mondtak köszönetet, s az egész karavánban -nagy volt az öröm. Két nap mulva folytattuk utunkat Herat felé. - -Utunk innen folyvást hegyes vidéken vezetett. Az első állomásnak, melyet -délnyugati irányban hat órai haladás után értünk, neve Almar volt, és -szétszórva fekvő faluból állt. Alig telepedett itt le a karaván, -megjelent a majmenei vámszedő nehány lovas kiséretében, valami utólagos -vámot követelni. Volt lárma, vitázás és órákig tartó alkudozás, de végre -engednünk kellett, s miután a szegény kervanbasi s a kereskedők áruik, -állataik és rabszolgáikért még egyszer megfizettek, estve tovább -indultunk. Éjfél felé, mialatt Kajszar nevü jelentékeny helyen mentünk -keresztül, Narin állomáshoz értünk, s ez öt mérföldnyi ut keskeny, -termékeny, de elhagyott völgyeken vitt keresztül, mert a szép vidéket a -turkmanok, dsemsidik és firuzkuhiak rablásai nagyon bizonytalanná -teszik. Narinban csak nehány óráig pihentünk, mert egy hét óráig tartó -út volt előttünk. Miután egész nap szakadatlanul haladtunk, este a -Csicsektü nevü falu és állomást értük el, melynek közelében egy másik, -Fehmgüzar nevü falu fekszik. A kervanbasinak s nehány más utitársunknak -az innen délkeletre a hegységek közt három órányira fekvő Kkodsakendu -faluban levén dolguk, itt egy egész napot időztünk. E helyet tekintik -Majmene és Turkesztan határának. Egy Devletmürad nevü jüzbasi, ki itt -mind határőr szerepelt, kamcsin pulu, azaz ostorpénz[56] név alatt ismét -vámot vett rajtunk, most harmadszor a majmenei khánságban. Midőn egy -herati kereskedőnek bámulatomat fejezém ki ez igazságtalan eljárás -felett, ezt felelte: „Hála istennek, hogy csak vámot kell fizetnünk. -Azelőtt Majmenén s Andkhujn keresztül az ut nagy veszélylyel járt, mert -a khán maga fosztatá ki a karavánokat, s mi mindenünket elvesztők.“ Itt -Csicsektuban láttam az utolsó özbeg nomádokat, s meg kell vallanom, hogy -mély megilletődéssel bucsuztam el e derék becsületes emberektől; s e nép -nomádjai, kikkel a khivai és bokharai khánságokban találkoztam, egész -Közép-Ázsiában a legjobb hatással voltak reám. - -Itt egy csapat dsemsidi, melyet a khán Bala Murgabból küldött elénk, -vette oltalmába a karavánt; mert az ut innen egy jó széles völgyön vezet -keresztül, melytől jobbra a szarik-turkmanok, balra a rabló firuzkuhiak -laknak. A föld igen termékeny, de uratlan s miveletlen. A mint hallám, -az egész uton Bokharától idáig, nem volt a karaván oly fenyegető -veszélynek kitéve, mint itt. Őrizetünket 36 jól felfegyverzett lovas -dsemsidi képezte, kikhez még vagy hatvan harczképes ember csatlakozott a -karavánból; és még is az egész uton jobbra balra minden dombra -táborszemek küldettek, s mindenki a legnagyobb feszültségben volt; -képzelhető, mint érezhették magokat ily pillanatokban a szegény -kimenekült rabszolgák, kik sok fáradság és nagy költséggel eddig -eljutottak, s most uj szolgaság veszélye által voltak fenyegetve. De a -karaván nagysága s különösen ébersége, szerencsésen megóvott minden -támadástól. Egész nap pompás réteken haladtunk, melyeket az előrehaladt -évszak daczára térdig érő fű és virágszőnyeg boritott, s éjjel kipihenve -magunkat, másnap reggel a Kale Veli vár romjaihoz értünk, melyben két év -előtt még laktak, de mely a szarik-turkmanok egy nagy alamanja által -megtámadtatva, kipusztittatott. A benlakók részint rabszolgákul adattak -el, részint agyonverettek, s a pusztán álló ház és várfalak rövid idő -alatt teljesen romba fognak dőlni. A dsemsidi lovasok, kik még csak egy -nap óta kisértek, már itt követelték kamcsinpulujokat; minden gyalog -vagy lovas embernek egyszer, a rabszolgáknak kétszeresen kellett -fizetniök. Azt álliták, hogy azon vámilletékből, mely Bala Murgabnál -szokott szedetni, nekik mi sem jut, s igy követelésük igazságos. - -Csicsektuból való elindulásunk után másodnapra este felé vége lőn a szép -utnak s a völgyes vidéknek. A Murgab folyóhoz vivő ut innen vad -bérczszoroson vezetett keresztül, mely helyenként igen meredek s e -mellett oly szűk, hogy egyes megterhelt tevék csak nagy nehezen -bujhatnak át rajta. A mint hallám, ez az egyetlen járható út, mely a -folyó partjához vezet. A seregeknek, melyek a Murgabon át akarnak kelni, -vagy a sivatagon kell keresztül menniök, s a szalorok és szarikokkal jó -barátságban állniok, vagy az emlitett szoroson áthatolniok, hol a -dsemsidik barátságát kell megnyerni, kik e meredek utakon a legerősebb -seregnek is nagy kárt okozhatnak. Csak éjfélre értünk a folyó partjához, -ember és állat ellankadva a fáradságos bérczi uttól, csakhamar mély -álomba merült. Midőn másnap reggel felébredék, láttam, hogy egy magas -hegyektől körülvett völgyben vagyunk, melynek közepe, a Murgab[57] -tiszta zöld habjai által átmetszve, kellemes látványt nyujtott. Félóráig -haladtunk a part hosszában, az átkelésre alkalmas helyet keresve, mert a -folyó igen gyors, s bár nem nagyon mély, a magas partok s a viz medrében -lévő sziklák miatt nem mindenütt átgázolható. - -A lovak kezdték meg az átkelést, ezeket követték a tevék, s végül -maradtak a szamarak. Ez állatok, a mint tudva van, a halál és tüznél is -jobban félnek a viz és iszaptól; szükségesnek tartám tehát tarisznyámat, -melyben utam legbecsesb zsákmányai, kézirataim voltak, egy teve hátára -tenni. Magam az üres nyeregbe ültem s ugy hajtám neki szamaramat a -viznek. Az első lépteknél, melyeket az állat a ragadó folyam köves -medrében tett, észrevettem, hogy baj lesz; le akartam szállni, de ez -felesleges lett volna, mert nehány lépéssel odább paripám egyszerre -elesett, aztán a parton álló utitársaim hangos kaczagása közben, -megrettenve, gyorsan, a mint csak kivántam, átvágtatott a tul partra. A -Murgab tiszta habjaiban élvezett reggeli hideg fürdő csak azért volt -kellemetlen, mert nem öltözhettem át, s kénytelen valék néhány órát -szőnyegek és zsákokkal betakarva tölteni, mig átázott ruhám a napon -megszáradt. A karaván közel a várhoz tábort ütött, melynek belsejében -házak helyett csupa sátrak vannak, a hol is a dsemsidiek khánjai vagy -fejedelmei székelnek. - -A Murgabvölgy ezen, Bala Murgab, azaz felső Murgab[58] nevü része, a -hezarei magas hegyláncz határától Marcsahig (kigyókut) terjed, hol a -szalor-turkmanok laknak; s örök idők óta a dsemsidiek birtokában van, -kik időközben ugyan nehányszor elüzettek, de ismét visszatértek. A -vártól délnyugotra a völgy oly keskeny lesz, hogy hegyszorosnak volna -nevezhető, melynek közepében a Murgab tajtékot verve pokoli lármával -rohan tovább. Csak Pendsdehen felül, hol a folyó mélyebb s lassubb lesz, -tehet a völgy szélessége egykét mértföldet. Azt mondják, hogy azon -időben, midőn még Merv létezett, e vidék meglehetős virágzó volt, de -most a turkmanok fészkelnek benne, kiknek lépteit mindenütt romok és -pusztulás jelölik. - -A dsemsidiek Dsemsidtől, a pisdadiak mesés királyától származtatják -magokat. Ez állitás valóságát természetesen kétségbe lehet vonni. De -tagadhatlan, hogy persa eredetüek, a mit nem annyira nyelvük, mint -inkább tisztán irani arczjellegük bizonyit, melyet e nomádok oly -szeplőtlenül őriztek meg, a mint azt még Persiának is csak déli -tartományaiban találhatjuk. Évszázadok óta a persa nemzet legszélső -határára vetődve, a folytonos harczok által számuk nagyon leapadt. -Nincsenek többen 8–9000 sátornál, melyekben a nevezett völgyben s a -határos hegységekben elszórva, nagy nyomorban élnek. Nagy részök -Allahkuli khán által kényszeritve Khivába vándorolt át, s itt egy -termékeny, az Oxus által vizzel gazdagon ellátott földterületet -(Kökcseg) kapott lakhelyül. Jobban is éltek itt, de a régi, bérczes haza -utáni vágy visszahajtá őket; s most itt mint uj települők élnek ismét, -de nem nagyon fényes helyzetben. Öltözet, életmód és jellemre nézve a -dsemsidiek egyenlők a turkmanokkal; rablókalandozásaik szintoly -félelmesek, csak hogy csekély számuk miatt ritkábbak. Most khánjaik -(kettő van ilyen, Mehdi khan, és Allahkuli khán) az afghanok hűbéresei s -a herati szerdartól, a mint mondják, ezért gazdagon megjutalmaztatnak. -Az afghanok már Doszt Mohammed khán idejében minden áron maguk részére -iparkodtak a dsemsidiek fegyvereit megnyerni, részint, hogy a Murgab -éjszaki határán folytonos őrseregök legyen a majmeneiek berohanásai -ellen, részint, hogy a turkmanok hatalmát, kiknek barátságát még Doszt -Mohammed khán sem birta magának a legnagyobb áldozatokkal sem -biztositani, egyensulyozzák. Mehdi khán, az emlitett dsemsidi főnök, azt -mondják, hogy lényeges szolgálatokat tett Herat ostromlásánál, s ezért -nem csak az elhalt emirnek, hanem utódjának, a mostani király Sir Ali -khánnak is teljes kegyét megnyerte. Ez őt kis koru fia gyámjává tette, -kit Herat kormányzására hátrahagyott. Az afghan határnak Murgabig való -kiterjesztése tehát nem igen valószinű, mert a dsemsidiek a herati -szerdar fensőbbségét el nem ismerik, s azon pillanatban, midőn -zsoldjoktól elesnek, nyilt ellenségkép lépnének fel. - -Mint mindenütt, itt is a karaván vám-ügyei tették az első s egyetlen -nehézséget. Az egész uton azt hallám, hogy a Murgab bal partján kezdődik -Afghanisztan, hol legalább a rabszolgavámot nem szedik. De nagyon -csalódtunk. A dsemsidiek khánja, ki a kervanbasival személyesen -alkudozott a dijak felett, az árukötegek, állatok és rabszolgákért még -többet fizettetett magának, mint az előbbiek, s midőn dijszabályzata -köztudomásra jutott, kétségbeesés szállt meg mindenkit, sőt némelyeknél -vége hossza nem volt a sirásnak. Még a hadzsiknak is minden szamár után -két frank vámot kelle fizetniök, a mi mindeniknek, de különösen nekem -nehezemre esett. De legjobban megjárta egy indiai kereskedő, ki nehány -teher ánist vett Majmenében 30 tengeért. A Heratig való szállitás 20 -tengébe került, vámképen fizetett eddig 11-et, s most még 30-at kivántak -tőle, s igy csupán költségei 61 tengére rugtak. Azon roppant terhek, -melyek itt törvényes módon nehezednek a kereskedő vállaira, minden -kereskedelmi forgalmat gátolnak; s a lakosok, uralkodóik zsarnoksága -miatt gyakran a természetnek e vidéken vadon termő kincseit, melyeknek -jövedelme annyi szükségletét fedezné háztartásuknak, nem értékesíthetik. -A dsemsidiek bérczes hazájában három emlitésre méltó terményt találunk, -melyek vadon teremnek, s bárki által gyüjthetők: 1) pisztacziák 2) -buzgunds, szintén a pisztaczia fának gyümölcse, mely egy évben -pisztacziát, a másikban festőfaként használható buzgundsot terem, az -előbbinek batmanja ½, az utóbbié 6–8 frank; 3) terendsebin, harmatalaku -czukoranyag, melyet ugy szednek, mint a mannát; ize nem rosz, s Heratban -és Persiában czukorgyártásra használtatik. A Badkhiz (szóról szóra -forditva: „a hol a szél ered“) hegység gazdagon adja az emlitett -czikkeket, melyeket a lakosok össze is szednek; de a kereskedő a roppant -vámok miatt csak igen keveset adhatván értök, az inség általok alig -enyhittetik. A dsemsidi nők pamutból s kecskeszőrből különféle -szöveteket készitenek, főkép egy nemét a posztónak, mely sal-nak -neveztetik, s Persiában jó áron kél el. - -Négy napot tölténk a Murgab partján, az emlitett romok közelében. Órákig -eljártam e tiszta zöld vizü folyam partjain, az egyes csoportokban -elszórt sátrakat meglátogatni, melyek nyomorultul s elzüllötten néztek -ki, s ócska nemezrongyokkal voltak befedve. Hiába kináltam -üvegklárisaimat, áldást és nefeszt, ez embereknek csak kenyér kellett, s -ily fényüzési czikkek után nem vágyódtak. A vallás sem áll itt nagy -tekintélyben; s miután hadzsi és dervis voltam, nem nagy hasznomra -lehetett, s azon nagyobb kirándulást, melyet Marcsahba akartam tenni, -abba kelle hagynom. Itt, a mint mondják, münar-okkal ellátott (tornyok s -oszlopokkal; talán a parszi-k korából való) kőromok vannak. E hirt nem -tartám egészen hitelesnek, mert különben az angolok, kik Heratot s -vidékét eléggé ismerték, emlitést tettek volna rólok; s azért e -bizonytalan hir miatt nem akartam magamat veszélynek kitenni. - -Bala Murgabtól Heratig az utat lóháton négy napra teszik, tevén ezen -bérczes vidéken két annyira, s nekünk, kiknek tevéi nagyon meg valának -terhelve, még többet kelle számitanunk. Két magas, a Murgabtól délre -látható hegycsucsot két nap mulva szándékoztunk elérni. Mindkettőt -derbendnek, azaz szorosnak hivják; s mind kettő magasabb, szűkebb és még -könnyebben védelmezhető mint az, mely a Murgab jobb partján Majmenébe -visz. Minél tovább halad az ember, annál vadregényesebb lesz a -természet. Azon magas sziklatömegek tetején, melyek az első derbendet -teszik: régi várromok vannak, melyekről tarkábbnál tarkább regéket -beszélnek. Tovább, a második derbendnél, közel a Murgab partjaihoz, egy -régi kéj-palota romjai láthatók. A hires Hüszejn Mirza szultánnak volt -ez nyári lakása, ki itt egy Pul Taban nevü kőhidat épittetett, melynek -nyomai még most is észrevehetők. Közép-Ázsia ezen legmiveltebb -uralkodójának korában az egész vidék virágzott s a Murgab partján több -ily kéjpalota állt. - -Tulhaladván a második szoroson, elhagytuk a Murgabot, s utunk jobbra -kanyarodott nyugati irányban egy emelkedett sikságra, mely tőszomszédja -a sivatag azon részének, hol a szalorok laknak. Itt kezdődik a magas -Telkghuzar hegy, melyen öt órát tartott átkelésünk. Éjfél felé egy Mogor -nevü helyen állapodtunk meg, s innen másnap reggel az egykori város és -vár Kale No romjaihoz értünk, melyek körül nehány, még a dsemsidieknél -is nyomorultabb külsejü hezaresátor volt. Kale No, a mint hallám, még 50 -év előtt virágzó város volt, s a Persiából Bokharába menő karavánoknak -rakhelyül szolgált. A hezare-k, akkori birtokosai, azonban elbizták -magokat, Herat kormányzására igényeket kezdtek támasztani, s ezen utóbbi -város ellen viselt harczok által tönkrejutottak. A persákat is -ellenségeikké tették, mert Khoraszanban rabló kalandjaikban a -turkmanokkal versenyeztek. Akkor Kale No az volt a rabszolgakereskedésre -nézve, a mi most Merv. - -Az itt található hezarék az iráni elemmel való összevegyülésök folytán -nem őrizték meg a mongol typust oly tisztán, mint a Kabul vidékén lakó -rokonaik, s nagyobbrészt szunniták, mig ezek a siítákhoz tartoznak. Ha -jól értesültem, az éjszaki hezarék a déliektől csak Nadir korában váltak -el; s a körülöttük lakók által kényszeritve tértek át a szunniták -szectájához. A mint beszélik, a hezarek[59] mongolországi ős -lakhelyökből Dsengisz khán által hozattak Közép-Ázsia déli részébe, és -II. Abbasz sah befolyása által térittettek a siismusra. Feltünő, hogy -anyanyelvöket a persával cserélték fel, mely még az általok most lakott -vidéken sem általánosan uralkodó; s csak egy kis részök, mely közel -Herathoz a hegységekben elszigetelve él, s évszázadok óta szénégetéssel -foglalkozik, beszéli a mongol nyelvnek egyik szójárását. Magukat, -valamint lakhelyöket is Gobinak nevezik. - -Baba khannak, a kale no-i hezarék fejének, szegénysége s gyöngesége -miatt a csak két napi távolságra fekvő Heratnak legalább fensőbbségét el -kellene ismernie. De ő is független fejedelemnek tekinti s akarja magát -tekintetni, s alig telepedett le karavánunk a romok mellett, személyesen -eljött vámot követelni. Uj vita s veszekedés. A kervanbasi követet akart -Heratba küldeni panaszszal; a fenyegetés használt, s a vám helyett -megelégedtek egy borsos kamcsinpuluval, de az istentelen khán szintén -nem feledkezett meg még a hadzsikról sem, s ismét két francot kellett -szamaramért fizetnem. A kereskedők sok pistacziát s bereket vásároltak; -ez utóbbi könnyü posztó szövet, melynek készitésében a hezarei nők -kitünők, s mely egész északi Persiában s Afghanisztanban egy csekmen -nevü felsőruha készitésére használtatik. - -Kale No-ból ismét magas hegyeken át vezetett utunk Herat fele. Az egész -ut csak husz mérföld, de nagyon fáradságos, és négy egész napig tartott, -mig megtettük. Első nap Alvar falunál állapodtunk meg, közel egy hajdani -rablóvár romjaihoz, melyben Sir Ali Hezare tanyázott volt. Második nap -az örök hóval boritott Szerabend hegycsucson keltünk át, melyen daczára -a roppant tüzeknek, melyeket minduntalan raktunk, majd megfagytunk. -Harmadik nap az ut lefelé hajlott, koronként igen veszélyes helyeken -vezetve keresztül; mert gyakran csak egy lábnyi széles ösvény futott -végig a meredek partján, s egyetlen tévesztett lépés embert és tevét -menthetlenül elveszthetett volna. Szerencsésen leértünk a völgybe -Szercsesmehez, hol egy nagy patak veszi forrását, mely Herat éjszaki -részét benedvesitvén, a Heri-Rudba ömlik. Negyedik nap végre a Herathoz -tartozó s ettől négy mértföldnyire eső Kerrukhba értünk. - -Midőn a karaván tavaszkor Bokharába indult, Heratot még Doszt Mohammed -khán ostromolta. Hat hónap telt el azóta; a város bevétele, kirablása s -elpusztitásáróli hirt már rég meghallók, s az olvasó elképzelheti, mint -vágytak már a heratiak családjokat, barátaikat, házaikat viszontlátni. -Mindazonáltal egy napot kellett itt várnunk, mig a vámos, ki már reggel -meglepett elbizakodott, követelő afghanias fellépésével, minden -megérkezett és a hozottakról pontos lajstromot készitett. Én -Afghanisztant féligmeddig organizált országnak képzelém, melyben a -nyugati elemekkel való régibb érintkezésnel fogva legalább némi rendet -és humanitást lehet találni. Sőt azt hivém, nemsokára vége lesz -szenvedéseimnek s tettetett szerepemnek. Fájdalom, csalódtam. Az első -afghan hivatalnok, kit megláttam, a középázsiai államok kegyetlen -barbarságát a magáéval elhomályositá; s a mi borzasztókat az afghan -vámkutatásokról beszélni hallottam, mind azt szelidnek találtam a -valósággal szemben. Azon árukötegek, melyeket tulajdonosaik nem akartak -megnyitni, őrizet alatt a városba vitettek, az utazók málhája -darabonként feliratott s megvizsgáltatott, s a hüves idő daczára -mindenikünknek le kellett vetkőznünk, s ingen, gatyán és felsőruhán -kivül minden más öltönydarab vám alá esőnek nyilvánittatott. -Legrosszabbul bánt e brutális vámszedő a hadzsikkal, még apróáruik -csekély készletét sem kimélte, és a mi hallatlan volt eddig, öt kran-t -rótt fejenkint a szamarakra, melyekért eddig már oly sokat kellett -fizetnünk, s melyek egészben alig értek 20–25 kránt. Sokan oly szegények -levén, hogy nem birtak fizetni, eladatta állataikat, s e gyalázatos -eljárás engem is nagyon megviselt, mert majd mindenemből kifosztott. - -Estefelé, mikor a fosztogatásnak vége lett, megjelent még a kerrukhi -kormányzó, ki őrnagyi ranggal van felruházva, kamcsinpuluját követelni. -Meglehetősen szigoru volt, de valódi katonás tartása, s nyakig begombolt -egyenruhája, mint az első tárgy, mely oly sok idő után ismét az europai -életre emlékeztetett, leirhatlanul kellemes hatást gyakoroltak reám. -Bator khán – ez volt neve, bámulatommal együtt idegen vonásaimat is -észrevette, tudakozódott utánam a kervanbasinál, aztán magához közel -leültetett s különös előzékenység és kitüntetéssel bánt velem. -Beszélgetés közben, melyet minduntalan Bokharára vitt át, többször -titokban felém nevetett, mint ha küldetésem (mert azt hitte, ebben -járok) szerencsés sikerültéhez akarna szerencsét kivánni, s ámbár én -állhatatosan folytatám a tettetést, bucsuzáskor még is kezét nyujtá, -hogy angol módra megrázza az enyimet; de én megelőztem őt, felemelém -kezemet s fatihát akartam rá adni, mire ő nevetve eltávozott. - -Karavánunk, miután a Bokharából idáig vezető uton, mely 20–25 nap alatt -megtehető, hat hétnél tovább időzött, másnap reggel volt Heratba -bevonulandó. Mennyire kedvezőtlen ez ut a kereskedelemre nézve, -esetenként már emlitém; most azonban egy táblába foglalva akarom -összeállitani azon dijakat melyeket tengékben rabszolgák, áruk és -állatokért a különböző helyeken fizetnünk kellett. - - A hely neve Áru kötegekért Tevékért Lovakért Szamarakért Rabszolgákért - Kerki 20 5 3 1 22 - Andkhuj 26 5 3 2 20 - Majmene 28 5 3 1 25 - Almar – 3 2 – – - Fehmguzar 1 3 2 1 1 - Kale Veli – 5 3 1 5 - Murgab 30 5 3 2 15 - Kale No. – 5 3 2 – - Kerrukh – 15 10 5 – - Összeg 105 51 32 15 88 -_Fizettünk tengékben (à 75 centimes.)_ - -Számitsuk ehhez még, hogy Heratban husz percentet vesznek a pénztől, s -bárki fogalmat szerezhet magának azon árakról, melyeken a kereskedőnek -portékáit adnia kell, ha jutalmat akar fáradságáért. - - - - -XIV. FEJEZET. - -AZ ELPUSZTULT HERAT. – BAZÁR. – SZERZŐ ELHAGYOTT HELYZETE. – MEHEMMED -JAKUB KHÁN, A SZERDAR. – AFGHAN SEREG. – TALÁLKOZÁS A SZERDARRAL. – AZ -AFGHANOK VISELETE HERAT OSTROMÁNÁL. – NAZIR NAIM VEZIR. – PÉNZÜGYI -VISZONYOK. – TODD ŐRNAGY. – MOSZALLA, HÜSZEJN MIRZA SZULTÁN SIRJA. – -KHODSA ABDULLAH ANSZARI ÉS DOSZT MOHAMMED KHÁN SIRJA. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Ἐντεῦθεν Ἄρεια, σχοῖνοι β’. Ἔνθα Κανδάκ πόλις καὶ Άρτακάναν καὶ -Άλεξάνδρεια ἡ ἐν Αρείοις κῶμαι δἑ δ’. – Isidori Characeni, _Monsiones -Parthicae, 17, apud Müller. Geograph. Gr. minores._ - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -A herat éjszaki részéből jövő utazót, ha a Khodsa Abdullah Anszari -hegyet megkerülte, Herat Dsölgei-Heratnak nevezett elláthatlan szép -siksága, mely csatornáktól átszeldelve s falukkal behintve terül el -szemei előtt, önkénytelen meglepi. Ámbár fákat, e fő ékességeit minden -vidéknek, hiában keresünk, még is észreveszszük, hogy Turkesztannak, a -tulajdonképeni Közép-Ázsiának szélére jutottunk. Heratot méltán -nevezhetjük e vidék kulcsának, s ha nem vagyunk is egy véleményen a -keletivel, ki azt Dsennetszifat, azaz paradicsomhoz hasonlónak nevezi, -még sem tagadhatunk meg az előttünk fekvő vidéktől bizonyos termékenyen -kellemes jelleget. Természeti előnyei s politikai fontossága, fájdalom, -a szomszéd tartományok Eris-almájává tették, s meggondolva az itt vítt -örökös harczokat, s a számtalan ostromot, melyet e városnak ki kellett -állnia, csodálkozva szemléljük, mily gyorsan hegednek be itt a harcz -mély sebei. Még két hónap előtt vad afghan csordák tanyáztak e vidéken, -mindent pusztitva, s a szántóföldek és szőlők még is már javában -virágoztak ismét, s a réteket virágokkal tarkázott sürü gyepszőnyeg -boritá. - -Heratnak, mint minden keleti városnak, vannak régi és uj romjai, s mint -mindenütt, itt is a régiek szebbek s nagyszerübbek a mostaniaknál. A -Moszallán (imatér) lévő épületmaradványok a régi Timur város romjaira -emlékeztetnek, az egyes, szétszórva álló kerek tornyok Iszpahán -vidékére; de maga a város, vagy vár mostani állapotában oly romhalmazt -képezett, a milyet még keleten is ritkán találunk. A Dervaze Arak kapun -vonultunk be. Az eddig látott házak, az előépületek s maga a kapu -egészen romokban feküdtek. Közel a kapuhoz, a város belsejében van az -ark (citadella), magasságánál fogva fő czélpontja az afghanok -lőszereinek, leégve s félig lerombolt állapotban. Ajtók és ablakokról -hiányzik a fa, mert az ostrom alatt nagy szükséget szenvedett a város -tüzelő szerekben, s a puszta falnyilásokban egyegy meztelen afghan vagy -hindu guggol, méltó őrei ez elpusztult helynek. Minden lépten nyomon -nagyobbnak találtuk a pusztulást, egész városrészek üresen, elhagyottan -álltak. Csak a bazár, vagy is annak kupolával fedett része, mely már sok -ostromot kiállott, bár uj népessége alig volt benne három hónap óta, -nyujtá érdekes képét azon életnek, melynek jellege az India, Persia és -Közép-Ázsia vegyületét még a bokharai bazárnál is világosabban tünteti -elő. Csak a hadzsi Reszul karavánszerajtól a No karavánszerajig tartott -a tulajdonképeni tolongás; és még e kis téren is az afghanok, indusok, -tatárok, turkmanok, perzsák és zsidók fajkülönbsége meglepő látványt -nyujtott. Az afghan vagy nemzeti öltönyében, mely hosszu ingből, -gatyából s egy szennyes lepedőből áll, vagy katonai pongyolában -diszeleg; s ilyenkor veres angol kabátját, e kedvencz ruháját, melyet -még alvásközben sem tesz le, veti inge fölé, mig fejét festői -indo-afghan turbán boritja. Más czivilizáltabbak félig persa ruhában -járnak. A fegyver általános divatban van, polgári állásuak ugy, mint -katonák ritkán mennek kard és paizs nélkül a bazárba, sőt láttam -többeket, kik, hogy teljesen fashionablek legyenek, egy egész arsenált -hordtak magokon, mely két pisztolyból, kard, tőr, handzsár, puska és -paizsból állt. A vad s nyers tekintetü afghanhoz csak a turkmanhoz -közeledő dsemsidi hasonlitható, a nyomorultan öltözött herati, a -meztelen hezare s a vidék tejmurijai egészen eltünnek mellette; mindenki -alázatosan halad el előtte, és soha uralkodót vagy hóditót nép annyira -nem gyülöl, mint a herati az afghant. - -Maga a bazár, melynek keletkeztét Herat fénykorára, Hüszejn Mirza -szultán idejére teszik, s igy négy száz éves, még romjaiban is -megérdemli a szép melléknevet; s azelőtt, a mint mondják, a Dervaze -Araktól a Dervaze Kandaharig[60] egész utczát képezett. Most persze, s -különösen az utóbbi ostrom és pusztitás után, a bazár boltjai csak -lassankint nyilnak meg ismét; de az ipar és kereskedelemre az afghanok -rablásszerü vámrendszere alatt nem nagy jövő vár. Szinte hihetetlen, -mily nagy adás-vevési adó vétetik minden akként kereskedő és vevőtől. A -ki öt francon egy pár csizmát vesz, fizet másfél francot, egy másfél -francos süvegért egy francot, nyolcz francos bundáért két francot stb. -Minden ki- vagy bevitt tárgyat a vámszedők által, kik a város s a bazár -különféle részein vannak elhelyezve, meg kell bélyegeztetni. - -Herat városának ős lakói persák, még pedig azon törzsből, mely -Szisztantól északkeletre terjedt ki, s a régi Khoraszan tartományt -képezte, melynek Herat legújabb ideig fővárosa volt. Később a Dsengiz és -Timur által eszközölt bevándorlások török-tatárral vegyiték a népet, s -az egész lakosság, mely hezarék, dsemsidiek, firuzkuhik, tejmeniek vagy -timuriakra oszolva teljesen különböző eredetü törzsekből áll, s csupán -politikai tekintetben vétethetik egy nemzetnek, a melynek Csahrajmak -közös nevet adtak. – Ennyit Dsölgei-Herat lakosságáról. - -A várat nagyobbrészt persák lakják, kik a persa befolyás fentartására s -gyarapitására, az utolsó században költöztek át ide. Nagyobbrészt -kézmivesek s kereskedők. Herat városban minden tiz emberre csak egy -afghan esik, s ezek is féligmeddig már persákká lettek, s különösen az -utolsó ostrom óta esküdt ellenségei fajrokonaiknak; a kabuli vagy kaker -(kandahari), mint hóditó rájok nézve épen oly idegen és gyűlölt, mint -Herat őslakosainak szemében. - -Rám a Heratban talált tarka tömeg kellemes hatást gyakorolt. Látva az -afghán katonákat angol egyenruháikban, fejökön csákóval, – mely viselet -az iszlam nyilt parancsaival ellenkezik, s melynek behozatala a török -hadseregben lehetetlennek tartatik,[61] – szinte hajlandóvá lettem -hinni, hogy oly országban vagyok, melyben már nincs mit félnem az -iszlami fanatismustól, s a terhes álarczot végre elvethetem. Midőn sok -katonát leborotvált bajuszszal láttam, mely divat az iszlam szerint -halálos bűn, s még Konstantinápolyban is a vallás megsértésének -tartatik, – azon kellemes remény támadt bennem, hogy talán nehány angol -katonatiszttel is fogok találkozhatni. Mennyire megörültem volna, ha itt -Brittaniának egy fiára akadok, ki az akkori politikai viszonyoknál fogva -bizonyosan nagy befolyással birt volna! Elfeledém, hogy a kelet sohsem -az, a minek látszik, s ezen csalódásom volt egyike a legkeserűbbeknek. - -Erszényem, a mint már emlitém, teljesen kiürülvén, rögtön Heratba -érkeztünk után kénytelen voltam szamaramat eladni. A szegény állat az -uton egészen elsoványodott, s én mindössze 26 kránt kaptam érte, miből -ötöt rögtön adó s némely apró tartozások lefizetésére kellett -forditanom. Helyzetem a legkellemetlenebb volt. A kenyérhiányon még -lehetett volna valahogyan segiteni, de az éjszakák már nagyon hűsek -voltak, s minden testi edzettségem daczára sokat kellett szenvednem, -midőn valamely nyilt, fedetlen rom alatt, vékonyan öltözve, a puszta -földön voltam kénytelen aludni. Azon gondolat, hogy csak tiz napi -járásra vagyok Persiától, uj reményt öntött belém; de az odajutás -roppant nehézséggel járt. Egyedül lehetetlen volt mennem, s a Mesedbe -készülő karaván még szaporodni iparkodott s kedvező pillanatra várt, -mert a tekketurkmanok nemcsak az utakat tették igen veszedelmesekké, -hanem még Herat kapui előtt is elfogdosták az embereket, s fosztogatták -a falukat és karavánokat. Megérkezésem első napjaiban hallám, hogy egy -persa követ, Mehemmed Bakir khán, kit Khoraszan kormányzója -szerencsekivánatokkal küldött Heratba a fiatal szerdarhoz, nemsokára -visszamegy Mesedbe. Rögtön tisztelkedtem nála, s kértem, vigyen el -magával. A persa igen udvarias volt, de, bár többször emlegettem -szegénységemet, nem figyelt rá, s azt kérdezte tőlem, a rettentően -eltorzult hadzsitól, hogy hoztam-e szép lovakat Bokharából. Minden szava -arra látszott mutatni, hogy keresztül akar látni álarczomon; mire -észrevevén, hogy nincs tőle mit várnom, tovább mentem. Nemsokára elment, -s vele a Szamarkand és Kergiből velem együtt idejött hadzsik nagy része. -Minnyájan elhagytak, csak Molla Iszhák, derék kungrati utitársam hitt -szavamnak, midőn mondám neki, hogy Teheránban jobb sors vár rám, s velem -maradt. A derék ifjú nappal ennivalót s tüzelőszert járt koldulni, s -este elkészité vacsoránkat, melyet csak nagy biztatásaimra evett meg -velem egy tálból. Molla Iszhák különben a legérdekesebb szerepet játsza -kalandjaimban, most Mekka helyett Pesten él, s a következő lapokon -többször meg fogok róla emlékezni. - -Hogy Mesed felé való tovább utazásunkra minden segély-forrást igénybe -vegyek, elmentem az uralkodó fejedelem, Szerdar Mehemmed Jakub khánhoz -is, Afghanisztan mostani királyának tizenhat éves fiához, kire a -meghóditott tartomány kormányzása bizatott, mert atyja, mindjárt -trónralépte után Kabulba sietett, hogy testvéreinek, kik őt a koronától -meg akarták fosztani, igyekvéseit meghiusitsa. A fiatal fejedelem a -Csahrbagban, azon palotában lakott, mely Todd őrnagynak is szállásul -szolgált; s bár az ostrom által sokat szenvedett, lakhatóbb volt a -teljesen lerombolt várnál. A négyszögletes udvarnak, vagy a mint, bár -mindössze nehány fát láttam benne, neveztetett: kertnek egy része neki s -nagyszámú cselédségének alvóhelyül szolgált; a tulsó részen egy nagy, -hosszas szobában naponkint négy-öt óráig adott arz-ot (nyilvános -kihallgatásokat). A fejedelem mindig egyenruhában járt, magas álló -gallérral, s többnyire az ablaknál ült egy karos székben, s hamar -megúnva a sok kérelmezőt, kiket hivatalosan el kelle fogadnia, egy -csapat riszale-val – igy hivják az afghan hadak szinét, – hadi -gyakorlatokat tartatott ablaka előtt, s öröme telt benne, ha láthatta a -mozgó hadsorokat, s hallhatta a gyakorló tiszt menydörgő szavát, ki -különben a „Right shoulder forward!“ „Left shoulder forward!“ -vezénykiáltásokat valódi angol hangsúlyozással ejté ki. - -Midőn Molla Iszhák kiséretében az emlitett udvarba léptem, javában -folytak a hadi gyakorlatok. A katonáknak meglehetősen jó katonai -tartások van, sőt sokkal jobb, mint a már negyven év óta begyakorlott -török seregnek; s europaiaknak tartaná őket az ember, ha nagy részök nem -hordana kabuli hegyes czipőket s rövid nadrágjaik a hosszu szoritóval -nem volnának annyira megfeszitve, hogy a térden minden pillanatban -megrepedéssel fenyegetnek. Egy ideig e gyakorlatokat nézdelvén, az -elfogadó terem ajtajához mentem, melynél egy sereg szolga, katona és -kérelmező ácsorgott, nagy turbánomnak, mely fejemen volt, valamint -zarándok külsőnknek, melyre a fáradságos úton tettünk szert, -köszönhetém, hogy mindenki kitért utunkból, s zavartalanul a terembe -lépheténk. A fejedelem a fölebb leirt helyzetben volt, jobbján vezirje -ült, s ezután sorban a fal mellett más tisztek, mollák és heratiak, -köztük egy persa is, Imamverdi Khán, ki valami gaztett miatt Mesedből -(Dsam) ide menekült. A fejedelem előtt állt möhürdarja (pecsétőr) s négy -öt más szolga. Dervisi állásomhoz képest a szokásos üdvözlettel léptem -be; aztán anélkül hogy ezáltal feltünést okoznék, egyenesen a -fejedelemhez mentem, s leültem közte és a vezir közt, miután e testes -afghant kézzelfoghatólag figyelmeztetém, hogy adjon helyet. A jelenlévők -kaczagtak, de én nem engedém magam kivétetni sodromból s rögtön -felemelém kezeimet, hogy a szokásos ülőimát elmondjam.[62] Ezalatt a -fejedelem erősen szemügyre vett; láttam, hogy meg van lepve, s midőn -áment mondék s az egész társaság velem együtt szakállát simogatá, félig -felemelkedett székéből, s ujjal rám mutatva, félig nevetve, félig -csudálkozva felkiáltott: „Vallahi billahi suma ingiliz hestid!“ -(Istenemre, esküszöm, hogy ön angol)! - -[Illustration: „ESKÜSZÖM, ÖN ANGOL!“] - -Hangos nevetés követé a fiatal királyfiu sajátságos ötletét, de ő nem -engedé magát zavartatni, leugrott székéről, elénkbe állt, s kezeivel -tapsolva, mint egy gyermek, aki valamit talált, kiáltott: „Hadzsi -kurbunet (legyek áldozatod!) valld meg, nemde ingilis vagy, tebdil-ben?“ -(Incognito). Viselete oly naiv volt, hogy szinte sajnáltam, miszerint e -gyermek örömét el kell rontanom, de volt okom még az afghanok vad -fanatismusától tartani, s ugy tevén, mintha a tréfát már kissé -sokallanám, mondám: „Szahib mekun (hagyd el); ismerni fogod e mondást: a -ki igazhivőt, bárcsak tréfából hitetlennek tart, maga lesz azzá. Adj -inkább valamit fatihámért, hogy tovább utazhassam.“ Komoly tekintetem s -az elrecitált hadisz kivették az ifjut sodrából, félig-meddig -elszégyelve magát ismét leült, s avval mentegetődzött, hogy soha -bokharai hadzsit még nem látott ily arczvonásokkal. Azt felelém neki, -hogy nemis Bokharából, hanem Konstantinápolyból való vagyok, s midőn -ennek bizonyságául megmutatám neki útlevelemet, és unokatestvéréről, -Dsilaleddin khánról beszéltem neki, Akbar khán fiáról, ki 1860-ban -Mekkában s Konstantinápolyban volt, és a szultánnál kitünő bánásmódban -részesült, egészen megnyugodott. Útlevelem kézről kézre járt a -társaságban, mindenki kifejezte helyeslését, a fejedelem nehány kránt -adott, s azon meghagyással bocsátott el, hogy ittlétem alatt még -többször látogassam meg, a mit megis tevék. - -E tréfa, bár szerencsésen végződött, mégis kellemetlen következményeket -vont maga után Heratban tartózkodásom alatt. A fejedelem után mindenki -átöltözött angolra akart bennem ismerni, s persák, afghanok és heratiak, -nyiltan bevallva, azért jöttek hozzám, hogy e gyanú valóságáról -meggyőződjenek. A legtolakodóbb egy hadzsi Sejkh Mehemmed nevü öreg -ember volt, kit mindenki nagy csillagásznak s tudósnak tartott, s ki a -persa és arab irodalomban csakugyan meglehetős olvasottsággal birt. -Elmondá, hogy Khanikovval utazott, s neki Heratban nagy szolgálatokat -tett, a miért ez egy ajánló levelet adott neki a teheráni orosz -követhez, melyet általam szeretne ennek kezébe juttatni. Hiába -iparkodtam elhitetni a jó öreggel, hogy semmi összeköttetésben nem állok -az oroszokkal; elment, de meggyőződését nem valék képes megingatni. -Legkülönösebbeknek találtam a persákat s afghanokat. Ezek olyan Eldred -Pottinger-féle embert véltek bennem felfedezni, ki mint lókereskedő jött -Heratba, s utóbb a város felett uralkodott. Azt mondták, hogy van itt -több száz, sőt több ezer arany erejéig hitelem, de azért senki sem akart -nehány kránt adni kenyérre. - -Mily hosszúnak találtam az időt, melyet Heratban kellett töltenem, mig -egy karaván nem jön arra! A város komoran, szomorúan nézett ki, a vad -hóditóktól való félelem minden arczról volt olvasható, s a -beszélgetéseknek még mindig az utólsó ostrom és pusztitás képezte -tárgyát. A heratiak azt beszélik, – a mi azonban nem áll, – hogy Doszt -Mohammed khán nem a kabuliak vitézsége, hanem az őrség árulása által -vette be a várost. Szerintök a közkedvességben állt Szultan Ahmed -megmérgeztetett, s fia Sanauvaz, kit a heratiak majdnem istenként -tisztelnek, csak akkor tudta meg az árulást, mikor a paltanok nagy része -már a várba nyomult volt. - -Ama harcz, melyet az ostromlott fejedelem hű és őt valóban szerető -alattvalóival elkeseredett ipja ellen viselt, egyike volt a -leghevesebbeknek; a küzdelem szenvedéseinek elbeszélése fájdalmasan -érint, s még fájdalmasabban a rablásoké, melyek a bevétel után nehány -napig tartottak, miután sok herati vagyonával együtt visszatért a -városba. Négyezer afghan katona, kik különböző törzsekből s ezredekből -választattak ki, az adott jelre a város több oldaláról a védtelen -házakra rohantak s nemcsak pénzt, ruhákat, fegyvereket, házi eszközöket -s más egyéb holmit, melyek szemügyre ötlöttek, raboltak el, hanem arra -kényszeritettek mindenkit, hogy majd mindenét vesse le, ugy hogy a -lakosok a teljesen kipusztitott s kiüresitett házakban félmeztelenül -maradtak hátra. Még a betegektől is elvették az ágyneműt és ruhát, -valamint a csecsemők bölcsőjét és értéktelen pólyáit is. Egy molla, kit -minden könyvétől megfosztottak, beszélte nekem, hogy legszebb kéziratai -közül körülbelől hatvan darabot vesztett el. Legjobban fájt neki, hogy -egy korántól, melyet nagyatyjától öröklött, megkellett válnia. -Szivszakadva kérte a fosztogató afghánt, hogy legalább ezen egy könyvet -hagyja meg nála, s megigéré, hogy érette abból imádkozni fog. „Soha se -fáradj – mondá a kabuli – van kis gyermekem otthon, majd az imádkozik -belőle éretted. Csak add ide.“ - -Ki a szennyes és fösvény afghánok kapzsiságát ismeri, könnyen -elgondolhatja, hogyan viselik magukat az ily fosztogatásoknál. A várost -egy napig, a környéket pedig hónapokon át birságolta a megszállók -csapatja. A háború eme természetes következményeit, melyek a czivilizált -országokban is feltalálhatók, az afghánoknak egyébiránt nem akarjuk oly -nagyon szemére vetni. Csak az kár, hogy hibás politikájuk által a -helyett, hogy a vert sebeket begyógyítanák, a meghóditott tartományt még -inkább tönkre juttatni igyekszenek, s ez által a környéken, hol -kétségkivül fontos szerepet játszhatnának, oly gyülöletessé teszik -magukat, hogy inkább ily kétségbeesett harczba bocsátkoznak, mint sem az -afghánok fensőbbségét elismerjék. Herat, melynek most ujra fölkellene -virágoznia, egy jószivü de tapasztalatlan ifjunak adatott át. Gondnoka, -a dsemsidi khán, a turkmanoknak, kiknek berontásaitól az országot védnie -kellene, kezére játszik, s ezek portyázásaikat Herattól nehány órányi -távolságig terjesztik ki, s nincs oly hét, melyben a falvakat meg ne -támadnák, ki ne rabolnák s a lakosokat fogságra ne hurczolnák. A herczeg -vezirje, kit Nazir Naimnak hivnak, oly férfiu, kinek otromba arczvonásai -a megtestesült ostobaság czégérének tekinthetők. Egyébiránt két hó alatt -annyira meggazdagodott, hogy magának Kabulban két házat szőlővel -szerzett. Miután a város és a tartomány belügyei kezében vannak, -hivatalos óráinak egész tartama alatt pörösködők és kérvényezők által -szokott környezve lenni. Ebbe csakhamar beleun, s miután az új -kormányzást illető kérdések és kérelmek hozzá intéztetnek: hogy az -unalmas tárgyalásokat kikerülje, a következő stereotyp választ szokta -adni: „Her csi pis bud,“ azaz: legyen ugy, mint régen volt! -Szórakozottságában, midőn gyilkolás vagy tolvajlás miatt panaszt tesznek -nála, néha ugyanezen választ szokta adni; a kérvényező megdöbbenve -másodszor is el akarja beszélni ügyét, de a „Her csi pis bud“ feléje -menydörög s el kell távoznia. - -Ama nagy zavarnak, melyen keresztül megy minden, a legfényesebb -bizonyitéka azon körülmény, hogy daczára a hallatlan vámoknak, daczára -az örökös sarczolásnak, az ifju szerdár a hivatalnokok és a helyőrség -csapatja költségeit, mely csapatok 1400 emberből állanak, nem képes -fedezni. Mr. Eastwick,[63] a khoraszáni herczeg-kormányzó vallomása -szerint jelenti, hogy Herat jövedelme évenkint 80,000 tomant (38,000 -font st.) tesz, melyből a polgári hivatalnokok seregén kivül öt ezred -gyalogságot és közel 4,000 lovasságot kell kitartani, melyre a fentebbi -összeg természetesen nem elégséges. A mai Heratnak, nagyobb jövedelem -mellett, sokkal csekélyebb kiadásai vannak, a megfélemlitett várost -könnyü korlátok között tartani s csupán a rendetlenségnek róható fel, -hogy az államköltségek fedezésére Kabul havi-segélyt kénytelen küldeni. -Ha Doszt Mohammed csak még egy évig él, hogy az ujonnan elfoglalt -tartomány ügyeit megállapitsa, akkor Heratnak Afghanisztánba való -belebbezése lehetségessé válik. Még ma is az ijedelem az, mely mindent -zaboláz, azonban csak egy támadás kell bárkitől is Heratra, s a heratiak -lesznek az elsők, kik az afghánok ellen fegyvert ragadnak. Nem csak a -vár siíta lakosai, kiknek természetes vágyuk Persia felé irányul, hanem -maguk a szunnita heratiak is előnyt adnának a kizilbasoknak jelenlegi -elnyomóik felett, s nem találom túlzásnak, hogy leginkább az ingilizek -után epednek, kiknek emberiséges volta s igazságszeretete elfeledteti -vallásban és nemzetiségben a nagy különbséget. A heratiak, Todd -őrnagyban, kormányzási ideje alatt, buzgóságában s áldozatkészségében a -rabszolgák kiváltásakor,[64] oly jellemvonást láttak, mely előttük -uralkodóban hallatlannak tünt fel. Ahhoz voltak szokva, hogy saját -kormányuk rabolja és gyilkolja, nem pedig kimélje és megajándékozza -őket. - -Elutazásom előtt két nappal egy afghán rábeszélt, hogy a közellevő -Gazergiah faluba ránduljak, a Khodsa Abdullah Anszari s a Doszt Mohammed -khán sirját megnézendő. Az oda vezető uton Moszalla gyönyörü romjaitól -bucsúztam el. A mecset, valamint a siremlék maradványai, melyeket a nagy -szultán Hüszejn Mirza halála előtt tiz évvel (901) épittetett a maga -számára, a mint már emlitve volt, Szamarkand sirköveinek utánzásai.[65] -Az idő ezen műemlékeket még sokáig megkimélte volna, de a siíta -fanatizmus a két utolsó persa ostrom alatt gyalázatosan dühöngött. -Fájlalni lehet, hogy európai tisztek, mint Borovszki s Bühler -tábornokok, az első lengyel, az utóbbi elzászi, kik a nevezett -hadjáratnál jelen voltak, gátlólag nem léptek fel. Maga Gazergiah, mely -Herattól egy órányira van s dombos fekvése folytán már a városból is -látható, a sculptura és épitészet sok érdekes emlékével bir, Sahruh -Mirza, Timur fia idejéből, melyeket Ferrier[66] meglehetős bőven irt le, -kivéve bizonyos hibát, melyet az utazó tisztnek könnyen meg lehet -bocsátani. A gazergiahi szentet ugyanis Khodsa Abdullah Anszarinak -hivják s az utolsó melléknév mutatja, hogy arab volt, még pedig azon -törzsből, mely a prófétával a hidsra-ban (futás) részt vett. Ő 600 évvel -ezelőtt Bagdadból Mervbe jött s innen Heratba, hol meghalt s mint szent -tiszteltetett. - -Ma, mint a tartomány és város védszentje, nagy tiszteletben áll. Doszt -Mohammed khán lábához temetteté magát s ez által ép annyira hizelgett -földijeinek, mint a mennyire elkeserité ellenségeit. A sir, mely a közel -levő épület fala és a Khodsa sir köve között van, midőn én láttam, még -nem birt semmi diszitménynyel, de még csak kővel sem. Fia és utódja -először az örökség alapkövét akarta letenni, s csak aztán a hagyományozó -sirkövét. Ennek daczára az afghánok hódolattal zarándokolnak oda, s a -szentet hatalmas vágytársa legközelébb egészen elhomályositja. Ugy kell -neki, ő alkalmasint egyike volt ama sok arab csalónak, mig ellenben -Doszt Mohammed az afghán nemzet megalapitója. - - - - -XV. FEJEZET. - -SZERZŐ EGY MESEDBE MENŐ KARAVÁNHOZ CSATLAKOZIK. – KUHSZUN, LEGUTOLSÓ -AFGHAN VÁROS. – ALAPTALAN IJEDELEM VADSZAMARAKTÓL. – VITA ALATT LEVŐ -TERÜLET AZ AFGHAN ÉS PERSA BIRTOK KÖZÖTT. – AZ ÚT SOKFÉLE IRÁNYBAN -OSZLIK EL. – JUSZUF KHAN HEZARE. – FERIMON. – DOLMAGE EZREDES. – SZULTAN -MURAD MIRZA HERCZEG. – SZERZŐ KILÉTÉT MEGIRJA A HERATI SZERDÁRNAK. – -SAHRUD. – TEHERAN S FOGADTATÁS AZ OTTANI TÖRÖK ÜGYVIVŐ ISZMAEL -EFENDITŐL. – BARÁTSÁGOS FOGADTATÁS MR. ALISON S AZ ANGOL KÖVETSÉGTŐL. – -TALÁLKOZÁS A SAHHAL. – KAVVAN UD-DAULET S A MERVI VERESÉG. – VISSZATÉRÉS -TREBIZONDON ÉS KONSTANTINÁPOLYON ÁT PESTRE. – SZERZŐ A KHIVAI MOLLÁT -PESTEN HAGYJA ÉS LONDONBA MEGY. – OTTANI FOGADTATÁSA. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - _’Tis sweet to hear the watch-dog’s honest bark_ - _Bay deep-mouth’d welcome as we draw nigh home._ – Byron. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -Heratot 1863-dik évi nov. 10-ikén elhagytam, Közép-Ázsia, vagy, a hogy -mások nevezni szokták, India e kapuját, hogy a nagy karavánnal, mely -Mesedbe ment, utazásom utolsó részét megtegyem. A karaván 2000 emberből -állt, kiknek fele kabuli hezare volt, kik szegénységben és nyomorban -feleségeik és gyermekeikkel a siíta szentekhez zarándokoltak. Ámbár az -egész egy testület volt, mégis mindenki bizonyos osztályokba sorakozott. -Én egy csapat kandahari afghánhoz jutottam, kik indigóval vagy -prémárúkkal kereskedtek Kabulból Persiába, mert ezek történetesen -ugyanazon dsilodart fogadták meg, kit én rábeszéltem, hogy engedjen egy -könnyen megterhelt öszvérre ülni, s megigértem, hogy Mesedben ugy fogom -megfizetni, mintha egy magam használtam volna. Azon kijelentéssel, hogy -Mesedben segithetek szegénységemen, hadzsi voltom ellen magam támasztám -az első kételyt, de még sem merészeltem az álarczot egészen letenni, -mert az afghánok, kik fanatikusabbak, mint a bokharaiak, az uton -bizonyára boszút állnak. E bizonytalan állásom különben nem volt -érdektelen legközelebbi környezetemmel való érintkezésben, mert mig -némelyek tetőtül talpig töröknek tartottak, mások angolt akartak bennem -felfedezni, a pártok czivakodtak egymással s igen mulatságos volt látni, -hogy az utóbbiak mint győzedelmeskednek az elsők felett, mert a mint -Mesedhez közeledtünk, az alázatos, görnyedező dervisből mindinkább -valódi európaivá bonyolódtam ki. Nehány afghan, nagy indigós házak -ügynökei Multan és Sikarpurból, átváltozásomhoz egészen hozzá -illeszkedni igyekeztek, mert mig Herat területén Gazi (küzdők, t. i. az -angolok ellen) voltukkal büszkélkedtek s nagy áradozással szóltak a -kabuli győzelemről, Mesedhez közel azt közölték velem, hogy ők is angol -alattvalók lennének, csak mutatnám be őket Mesedben a Vekil daulet-nek -(az angol consuláris ügynöknek), minthogy ennek befolyásos védelme -kereskedelmi ügyekben rájok nézve nagy haszonnal volt. Mindezt a -legkisebb pirulás nélkül tették. A keleti álarczban születik s abban hal -meg, őszinteség nem lehet s nem is lesz sohasem keleten. - -Utunk Nukre-n, Kale Szefer Khan-on, Ruszenek-en, Sebes-en és Kuhszun-on -át vezetett. Az utolsó előtti helynél kezdődik az erdőség, mely a Heri -partján terjed ki, s leselkedő turkmanoknak búvóhelyül szolgál. -Kuhszun-ban, hol a herati terület véget ér, két napig kellett időznünk, -hogy a legutolsó afghan vámot megfizessük. Második napon a karavanszeraj -tornyáról nagy porfelleget vettek észre, mely a faluhoz közelgett. -Turkmanok! turkmanok! hangzott minden felől; a rémület a karavánban és -faluban leirhatatlan; végül a porfelleg közel jött s nagy csapat vad -szamarat láttunk, mely nehány száz lépésnyire közelgett, aztán -megfordult s a sivatagon eltünt. Innen a persa határig, mely Kahriz és -Tajbad-nál kezdődik, terjed el azon uratlan országrész, melyen át -északról a tekke, szalor és szarik törzsök küldik alamanjaikat délre -egész Khaf, Kain, sőt még Bihrdsan-ig is. Ezek nehány száz lovasból -állanak, kik a falvakat megtámadják s a lakosokat és nyájakat magukkal -hurczolják. - -Karavánunk, nagy száma daczára, Kuhszun-ból kiséretül minden -fegyverfogható egyént magával vitt. Kafirkale-nál találkoztunk egy -karavánnal, mely Mesedből jött. Azt hallottam tőle, hogy Dolmage -ezredes, angol tiszt persa szolgálatban, kit már előbb ismertem, az -utóbbi városban van, s e hirnek nagyon megörültem. Kafirkale után Dagaru -karavanszerajhoz érkeztünk; itt elágazik az út, az egyik Kahriz és -Türbeti Sejkh Dsam-on át sikságon vezet keresztül, a másik Tajbad, Riza, -Sehrinov-on át igen bérczes s ennek folytán kevésbé lenne veszélyes, -mint az első, melyet a karavan legnagyobb része választott, mig nekünk -az afghanok kedveért az utóbbit kellett megtenni. Utunk Taybad-tól -kezdve sivár, elhagyatott tájékon haladt át, mely a Bakhirz nevet -viseli, s melyet a szunnita hezarék laknak, kik Kale No-ból jöttek ide. -Öt állomás van, mig a kalenderabadi sikságra érkezhetni. Sehrinov-ban -Juszuf khán szertibbel (tábornokkal) találkoztam, a hezarék főnökével, -ki Persiától fizettetik, de ennek elkeseredett ellensége. A határhoz -való kiküldetése jó, mert csak a hezarék mérközhetnek meg a -turkmanokkal, s ezek félnek is tőlük, másrészről nem helyes politika a -veszély mellett, mely Persiát az afghánok részéről fenyegeti, itt -ellenségeket használni fel határőrizetül. - -Sehrinov-ból Himmetabad-on és Kellemunar-on át mentünk (az utóbbi szó -koponya-halmot jelent); Kellemunar hegy csúcsán fekszik, s csak egyetlen -egy toronyból áll, mely a megtámadások elleni védelmül épittetett fel. A -nagy hideg miatt sokat szenvedtünk, de a legközelebbi napon Ferimon-ra -érkeztünk, utunkon az első faluba, melyet persák laknak, s itt meleg -istálló elfeledteté velem több napos szenvedéseimet. Végre Heratból való -elindulásunk utáni tizenkettedik napon, Riza imám mecsetje és -siremlékének gazdagon aranyzott s a távolból előragyogó kupolája mutatá, -hogy elértem Mesed-et, a várost, hol szenvedéseim megszünendők voltak, s -mely után oly sokáig epedtem. Ennek első megpillantása nagyon meghatott, -de be kell vallanom, hogy még egy hónappal ezelőtt is azt hivém, hogy e -fontos pillanat hevesebben fog meghatni. A nélkül, hogy vállalkozásom -veszélyeit túloznám, innen számithatom ujra születésemet. Különös, hogy -a veszélyből végképen megszabadulván, csakhamar egykedvű lettem s a mint -a város kapuinak közelében voltunk, elfeledtem a turkmanokat, a -sivatagot, a viharokat, egy szóval mindent. - -Megérkezésem után félórával Dolmage ezredeshez mentem, ki itt a herczeg -kormányzónál több fontos hivatalt viselt, s mindenütt tekintélyben állt. -Még hivatalhelyiségeiben volt, szolgái hivták el onnan, egy különös -bokharai hadzsi megérkeztét jelentvén be. Sietve jött haza, sokáig -mereven nézett reám, s csak akkor ismert fel, midőn beszélni kezdtem. -Szivélyes ölelése és könybe borult szeme azt mondták, hogy benne nem -csak europait, hanem egyszersmind barátot is találtam. A derék angol -azonnal felajánlotta nekem házát; az ajánlatot elfogadtam s csak -vendégszeretetének köszönhetem, hogy a fáradalmakból oly hamar kiépültem -s egy hónap mulva, a tél daczára, utazásomat Teheránba folytathattam. - -Dolmage ezredes Mesed-ben való időzésem alatt Szultan Murad Mirza -herczeg-kormányzó, a jelenlegi sah nagybátyjának is bemutatott. E -herczeg, az angol érzelmü Abbasz Mirzának egyik fia, a Huszam -esz-szaltanat, azaz a birodalom meztelen kardja melléknevet viseli. Ő -csakugyan az, mert csak folytonos éberségének és erélyének köszönhető, -hogy Khoraszan-t kormányzása alatt a turkmanok kevésbé zavarják s az -utak lassankint élénkülnek. Többször tisztelkedtem nála s mindig különös -kegygyel s előzékenységgel fogadtattam. Órák hosszáig beszéltünk -Közép-Ázsiáról, mely felől meglehetősen van értesitve, el volt -ragadtatva a felett, hogy a bigot és bizalmatlan bokharai emir, ki -minden siíta megbotránkozására Emir ül muminin[67] (az igazhivők -fejedelme) nevet viseli, általam megáldatá magát. A dicsérethez, melyet -Szultan Murad Mirza, Khanikov és Eastvick uraktól jogot nyert, csak -annyit akarunk hozzá tenni, hogy erély, jó itélet, s hazaszeretet -dolgában nem csak Persiában, hanem magában Törökországban is nincs sok -hozzá hasonló. De egy fecske nem csinál nyarat, és képessége Persiában -soha sem fog hozzá méltó müködési kört találni. - -Európai ruhák hiányában turbánomat s keleti öltözetemet Mesed-ben -szintugy, mint Teherán-ba való tovább utazásomban meg kellett tartani, a -dervis-incognitónak azonban, mint az olvasó könnyen elgondolhatja, -teljesen búcsut mondtam. Az európai tiszttel való társalgásom herati -utitársaimnak eléggé tudtára adá, hogy ki és mi vagyok, különösen az -afghánok a legtarkább s legfurcsább combinatiókat gondolták ki mivoltom -és küldetésem felől. Minthogy elképzelhetém, hogy a herati fiatal -herczeget erről tudósitani fogják, jobbnak tartottam, ha ezen hirt a -szokásos alakban magam juttatom tudomására. A királyi ifjuhoz intézett -levelemben üdvözlém éles belátása miatt s megirtam neki, hogy nem vagyok -ugyan angol, de nagyon közel ehhez, t. i. európai. Ő igen szeretetre -méltó férfiu, de azt tanácsolnám neki, hogy jövőre az idegent, kit helyi -viszonyok incognitora kényszeritnek, ne akarjon igy nyilvánosan -leálczázni. - -A karácsoni ünnepet a derék angol tiszttel töltvén el, dec. 26-ikán -elindultam Teherán felé, karaván s más kiséret nélkül, egyedül mollám -társaságában. Mindketten lovagoltunk és pedig jó lovakon, melyek az -enyimek voltak. Konyhaedényt, ágytakarót s minden lehető kényelmi szert -is magunkkal vittünk, s bár tél közepén 24 állomást kellett bejárnom, a -gyönyör, melyet ez uton éreztem, midőn minden lépéssel a kedves -nyugathoz közeledtem, elfelejthetlen. A Mezinantól Sahrudig való négy -állomást is, hol a persák a turkmanok miatti félelmükben ágyukkal -kisértetik magukat, magánosan tettem meg. - -Az utóbbi városban a karavanszerajban egy angolt láttam Birminghamból, -ki gyapjut s gyapotot vásárolni időzött itt. Elképzelhetni a britt -meglepetését, midőn én hadzsi-jelmezben s nagy turbánnal fejemen, ez -idegen országban „How do you do“-val szólitottam meg. Rendkivülileg -megütődve, arczszine átváltozott, s háromszor kezdte a „Well J“-vel a -nélkül, hogy többet rebeghetett volna. A további felvilágositás kisegité -zavarából, vendége lettem s pompás napot töltöttünk el vele, s egy jól -müvelt oroszszal, ki a Kavkaz kereskedelmiház ügynökeként tartózkodott -itt. Sahrudból 11 napra volt szükségem, hogy elérjem a persa fővárost. -Jan. 19-dikén este felé két órányi távolra voltam tőle, s itt, -Sah-Abdul-Azim falunál, az alkonyat folytán elég különösen eltévedtem. -Midőn végre hosszu bolyongás után a város kapujához érkeztem, ez már -zárva volt s az éjt a nehány lépésnyi távol karavanszerajban kellett -töltenem. Másnap reggel, nehogy valaki furcsa öltözetemben megismerjen, -Teherán utczáin át a török követséghez siettem. - -Hogy mint éreztem magam, midőn az épületbe léptem, melyet tiz hónappal -ezelőtt mondhatni kalandos tervekkel hagytam el, az olvasó elképzelheti. -A hir, hogy Hajdar efendi, jóltevőm, Teheránt elhagyta, nagyon -megszomoritott, de meg kell vallanom, hogy helyettese, Iszmael efendi, -ki mint követségi ügyvivő volt a persa udvarnál hitelesitve, nem -kevesebb jósággal és szivélyességgel fogadott. E fiatal török diplomata, -ki rendkivüli finom müveltségéről s kitünő jelleméről ismeretes, -szeretetreméltósága által örökös adósává tett. A követségi épületben -nekem azonnal nehány szobát engedett át, a tökéletes kényelem, melyet -Teheránban két hónapon át élveztem, fáradságteljes utazásom minden baját -és szenvedését elfeledteté, s csak hamar oly erősnek éreztem magam, hogy -ujból megtehettem volna hasonló utat. Nem kevesebb szivességben -részesültem az angol követségnél. A királynő kitünő képviselője, mr. -Alison[68] valamint a két titkár, Thompson és Watson urak igen örültek -utazásom szerencsés befejezésének, s csak pártolásuknak köszönhetem, -hogy Angolországba érkeztemkor utazási emlékirataim kiadására nem -reménylt, sőt meg nem érdemlett segélyt találtam. - -A királynak is, ki látni kivánt, Iszmael efendi által hivatalosan -bemutattatám. Az ifju Naszr ed-din sah kertjében fogadott. A külügyi -miniszter s az első hadsegéd által bevezettetve, nagyon meglepettem, a -mint Iran minden tartományának uralkodója egyszerü, félig keleti, félig -europai öltözetben[69] lorgnonnal nézte közeledésünket. A szokásos -üdvözletek után megkezdődött a társalgás utazásom felett. A király -minden királyi testvére után tudakozódott a távoli keleten, s midőn -politikai jelentéktelenségük s gyöngeségükre utaltam, kis gasconnadetól -nem tartóztathatá magát, s igy szólt egyik vezirhez: „15,000 emberrel -mindennek véget lehetne vetni!“ Természetesen a mervi catastropha utáni -felkiáltás: „Kavvam! Kavvam! redde mihi meas legiones!“[70] egészen -elfelejtetett. Herat is szóba került társalgás közben. Naszr ed-din sah -azt kérdezé, hogy valljon minő most a város, mit csinálnak lakosai. Azt -feleltem, hogy Herat romhalommá lett s a lakosok a persa Felség -jóléteért imádkoznak. A király csakhamar észrevette, mire czélozom és -hirtelen, a mint beszélni szokott, a mesebeli róka módjára szólt: „Az -ily elpusztult városokat nem szeretem.“ Az audientia végén, mely -félóráig tartott, az uralkodó csodálatát fejezte ki utazásom felett. -Kiváló kegye jeléül az oroszlán- és naprendnek negyedik osztályát -adományozta nekem, miután utazásom rövid történetét kellett számára -megirnom. - -Mart. 28-dikán, ép azon napon, melyen mult évben közép-ázsiai utamra -elindultam, elhagytam Teheránt, hogy Täbriszen át Trebizondba menjek. -Täbriszig a legszebb tavaszi időjárás volt, s érzelmeimet a mult év -történeteire való visszaemlékezésnél könnyen elképzelhetni. Akkor minden -lépéssel a vad barbárság s ismeretlen veszélyek felé közeledtem, most a -civilizatióhoz s a drága hazához. Mélyen meghatott a részvét, melyet -utamon az európaiak irántam tanusitottak. Täbriszben kitünő barátaim, a -Hanhart és Comp. svájcziak s mr. Abbot, az angol alconsul, Erzerumban -mr. Majack, Trebiszondban dr. Blau tudós barátom, különösen pedig -Dragovich ur, az előbbi porosz, az utóbbi ausztriai consul, -előzékenységük s testvéri fogadásuk által örökös adósukká tettek. Ez -urak ismerik a fáradalmakat, melyek a keleten tett utazással járnak, s a -részükről való elismerés a legédesb jutalom, melyet az utazó várhat. - -A mint a pillanattól kezdve, melyben Kurdisztant elhagytam, az oszmanli -arczvonásaiban nem találhattam volna fel többé semmi keleti jelleget, -úgy most Sztambult a valóságban nem létező keleti élet csak fényesen -festett függönyének tekinthettem. A Bosporus partján csak három órán át -időzhettem, de oly szerencsés voltam, hogy az idő rövidsége daczára b. -Prokesch-Ostennél, a fáradhatlan tudós s diplomatánál tiszteletemet -tehetém, s jóakaró tanácsát ez emlékiratok kidolgozásánál soha sem -tévesztém szem elől. Innen Küsztendsén át Pestre mentem, hol -dervis-társamat, a kungrati mollát, ki Szamarkandból kisért, -hátrahagytam[71], nekem azonban nem jutott a szerencse, hogy hazámban -tovább maradjak, mert az idény befejezte előtt akartam még a Royal -geographical society elé utazási jelentésemet terjeszteni, mi barátaim -szives pártolása által sikerült is. 1864-dik évi jun. 9-dikén Londonba -érkeztem, s hihetlen fáradságba került, mig oly két ellentét fölváltását -megszokhattam, mint Bokhara és London. - -Valóban csodálatos, hogy a szokásnak az emberre mily hatása van. Bár -fokozatosan mentem át egyik végletből a másikba, még is minden oly -meglepőnek, ujnak és különösnek tetszett, mintha Európáról azelőtt csak -álmodtam volna s magam is ázsiai lennék. Vándorlásaim felette nagy -benyomást hagytak bennem hátra; s csoda-e, hogy néha gyermekként -megilletődtem, ha a Regent-Streetben, vagy az angol nagyok -drawing-roomjaiban Közép-Ázsia sivatagjaira s a kirgiszek és turkmanok -sátraira gondoltam? - - - - - - -II. RÉSZ. - - -TURKMANOK. - -KHIVA. - -BOKHARA. - -KHOKAND. - -KHINAI TATÁROK. - -UTAK. - -FÖLDMÜVELÉS ÉS KERESKEDELEM. - -POLITIKAI VISZONYOK. - -OROSZOK ÉS ANGOLOK. - - - - -XVI. FEJEZET. - -HATÁROK S TÖRZSFELOSZTÁS. – SEM URALKODÓ, SEM ALATTVALÓK. – AZ ISZLAM. – -AZ EZ ÁLTAL LÉTESITETT VÁLTOZÁSOK CSAK KÜLSŐLEGESEK. – AZ AKSZAKALOK -MAGUKBAN HATALOM NÉLKÜLIEK. – A MOLLÁK BEFOLYÁSA. – A NOMÁD-SÁTRAK -SZERKEZETE. – ALAMANOK S EZEK VEZETÉSE. – PERSA GYÁVASÁG. – TURKMAN -KÖLTŐK. – TROUBADOUROK. – EGYSZERÜ HÁZASSÁGI SZOKÁSOK. – LOVAK – -SIRHALMOK. – GYÁSZ A HALOTTAKÉRT. – A TURKMANOK SZÁRMAZÁSA. – ÁLTALÁNOS -VÁZLATOK A TURKMANOK TÖRTÉNETÉBŐL. – PILLANATNYI POLITIKAI ÉS FÖLDRAJZI -FONTOSSÁGUK. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Non se urbibus tenent et ne statis quidem sedibus. Ut invitavere -pabula, ut cedens et sequens hostis exigit, ita res opesque secum -trahens, semper castra habitant; bellatrix, libera, indomita._ – Pomp. -Mela, de Situ Orbis, 1. ii. c. 4. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - -A TURKMANOK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VISZONYAIKBAN. - - -Határok és Felosztás. - -A turkmanok vagy türkmenek[72], mint magukat nevezik, nagyobbára azon -sivár tartomány-részeket lakják, melyek az Oxuson innen a kaspi tenger -partjától Belkhig, s a nevezett folyamtól délre Heratig és Asztrabadig -terjednek. A részben müvelhető földön kivül, melyet az Oxus, Murgab, -Tedsend, Görgen és Etrek-nél birnak, hol egy keveset földmüveléssel is -foglalkoznak, a turkmanok országa ama borzasztó sivatagot képezi, -melyben az utas sokszor hetekig bolyonghat a nélkül, hogy egy csepp édes -iható vizet vagy fa árnyékot találjon. A mi télen a nagy hideg és magas -hó, az nyáron a forró meleg s a mély homok, s a viharok az év különböző -részeiben csak abban térnek el egymástól, hogy az egyik fajta a -karavánok számára száraz, a másik nedves sirt készit. - -Hogy a turkmanok felosztását pontosabban megjelöljük, saját -kifejezéseiket akarjuk használni. Európai fogalmaink szerint a -főosztályozásokat törzsöknek nevezzük, minthogy az egész nemzet -álláspontjából indulunk ki. A turkmanok azonban, kik, a mennyire a -történet minket tanít, soha sem egyesültek egy testté, -főosztályozásaikat a khalk (arabul: nép,) névvel jelölik, s a -következőket nevezik meg: 1) Csaudor, 2) Erszari, 3) Alieli, 4) Kara, 5) -Szalor, 6) Szarik, 7) Tekke, 8) Göklen, 9) Jomut.[73] A khalkok egyes -taif-, ezek pedig tirek-re oszlanak el. E főtörzsöket mind rövideden -megakarjuk érinteni, figyelmünket azonban különösen a három délire: -Tekke, Göklen és Jomut-ra irányozzuk, minthogy azokat közelről láthattuk -és megismerhettük. - - -I. Csaudor. - -Ezen törzs a Kaspi tenger s Aral-tó közötti terület déli részét lakja, -körülbelől 12,000 sátra van és fő tirejei, melyek a kaspi tengertől -egészen Köhne-Ürgends, Buldumszaz és Kökcseg-ig Khivában terjednek, -következők: Abdal, Igdir, Eszszenlu, Karacsaudor, Bozadsi, Burundsuk és -Seikh. - - -II. Erszari. - -Ezen törzs az Oxusnak balpartját lakja Csihardsujtól Belkh-ig, 20 taife -és még számosabb tire-re oszlik, és sátrainak száma 50 s 60,000 között -váltakoznék. Minthogy legnagyobb részt az Oxusnak partját lakják, s a -bokharai emirnek adót fizetnek, sokszor a Lebab-türkmen, az az parti -turkmanok nevével is neveztetnek. - - -III. Alieli. - -Ezeknek főhelye Andkhuj, csak három kis tire-t alkotnak s nincsenek -többen 2–3000 sátor-aljnál. - - -IV. Kara. - -Kis, de igen vad turkman törzs, mely nagyobbára nehány kút közelében, a -nagy homok sivatagon, Andkhuj és Merv között portyázik, és semmit sem -kimélő rablásai miatt a környék összes népei küzdenek ellene. - - -V. Szalor. - - _Taife._ _Tire._ - 1. Jalavads Jasz, Tiszi, Szakar, Ordukhodsa. - 2. Karaman Alam, Gördsikli, Bejbölegi. - 3. Anabölegi Jadsi, Bokhara, Bakastöre, Timur. -A legrégibb történetileg ismeretes turkman törzs, mely már az arab -hódítás idejében vitézsége által hires volt, száma az előtt valószinüleg -nagyobb vala; a folytonos háboruk azonban ezt nagyon megapaszták, csak -8000 sátra van s bár még tiz évvel ezelőtt Mervet, e fontos pontot -birta, ma a tekke-k által háttérbe szorittatva, Marcsah-on és vidékén -él. A következő tire-k s taife-kből áll: - - -VI. Szarik. - - _Taife._ _Tire._ - 1. Khoraszanli Bedeng, Khodsali, Kizil, Huszejnali. - 2. Birads Kanlibas, Kulcsa, Szudsan. - 3. Szokhti Tapir, Mumatag, Kurd, Kadir. - 4. Alasa Kodsak, Bogadsa, Huszejnkara, Szaad, Ökensziz. - 5. Herzegi Jerki, Dsanibeg, Kurama, Jatan, Japagi. -E törzs vitézségre nézve nem áll kisebb tekintélyben mint a -Szalor-törzs, előbbi számából azonban szintén vesztett. Ma a -szarik-ok[74] Pendsdeh környékén laknak a Murgab partján, s a szomszédos -dsemsidi-ken kivül minden turkmannal ellenséges lábon állanak. A -következő tirék s taifékre oszlanak: - -Sátraik számát nekem 10,000-re mondták. - - -VII. Tekke. - - _Taife._ _Tire._ - 1. Ötemis Kellecso, Szultansziz, Szicsmaz, Kara Ahmed. - 2. Bakhsi Perreng, Topaz, Körszagri, Aladsagöz, Tasajak Aksefi Goh, - Mavi, Szakir, Kazilar. - 3. Toktamis Bokburun Amansah, Gökcse Beg, Kara, Khar, Kongor, - Juszuf, Jazi, Arik Karadsa. -Jelenleg a turkmanok legnagyobb s leghatalmasabb törzse, mely két -főtáborra, az akhalira (Tedsendtől keletre), s a mervire oszlik, s a -legmegbizhatóbb állitás szerint körülbelől 60,000 sátrat számit. -Minthogy kevésbé müvelhető földjük van mint a többi turkmannak, ugy -mondva, már a természettől rablásra vannak kényszeritve, s valóságos -isten ostorai Persia éjszakkeleti részeinek, Heratnak s környékének. -Alosztályaikból, melyek valószinüleg számosabbak, csak a következőket -jegyezhettem fel: - - -VIII. Göklen. - - _Taife._ _Tire._ - 1. Csakir Gökdis, Alamet, Toramen, Khorta, Karavul, Kösze, Kulkara, - Bajnal. - 2. Begdili Pank, Aman-khodsa, Boran, Karismaz. - 3. Kaji Dsankurbanli, Erkekli, Kizil Akindsik, Tikendsi Bokkhodsa, - Kodana, Temek, Kaniasz, Dari. - 4. Karabalkan Csotur, Kapan, Szigirsziki, Pasej, Adsibég. - 5. Kirik Gijinlik Szufian, Dehene Karakuzu, Cseke, Gökesze, Kabaszakal, - Öngüt, Köngör. - 6. Bajindir Kalajdsi, Körük, Japagi, Jadsi, Keszir, Jaszagalik, Töreng. - 7. Gerkesz Mollalar, Kösze, Atanijaz, Mehrem, Börre. - 8. Jangak Körszüt, Madsiman, Kötü, Dizegri, Szaridse, Ekiz. - 9. Szengrik Karasur, Aksur, Kucsi, Khar, Sejkhbegi. - 10. Aj Dervis Ocsu, Kodszamaz, Dehli, Csikszari, Arab, Adsem, Kandsik. -A helyzet s viszonyok után itélve, melyekben e törzset találtam, azt a -legbékésebbnek s legczivilizáltabbnak nevezhetem. A göklen-ek nagyon -szivesen foglalkoznak a földmüveléssel s nagy részük a persa királynak -is hódol. A régi Gurgan (ma a Sehri Dsordsan romjai) szép s történetileg -hires földét lakják. A következő klánok s hordákra oszlanak: - -E tiz hordának, mint beszélték, 10000 sátor-alja lenne, mi talán nem -túlzás. - - -IX. Jomut. - -Ezen törzs, mely a kaspi tenger keleti partját s nehány szigetét lakja, -általában Görgen-Jomudu-nak, az az: görgeni Jomut-nak neveztetik. Ezen -kivül még Khiva-Jomudu, azaz khivai Jomut-ok vannak, s ezek a sivatag -másik végét az Oxus mellett választák tartózkodási helyüknek. - -A sivatagban a legnevezetesb helyek, hol az elsőbbek tanyázni szoktak, a -persa határtól fölfelé számitva, a következők: - -1. _Khodsa Nefesz_ a Görgen alsó torkolatánál 40–60 sátorral, melyek -nagyon szaporitják ama vakmerő kalózok számát, kik a persa partokon -veszélyeztetik a közbátorságot. - -2. _Gömüstepe_, téli szállás, nyáron lakhatlan az itt uralgó láz miatt. -A Görgen felső torkolatának hosszában terül el, mely folyam itt -meglehetősen mély és halainak bámulatos nagy mennyisége által e -nomádoknak nagy hasznot hajt. - -3. _Haszankuli_, a hasonnevü tengeröböl partján. E helyen nyáron sokan -laknak, s itt meglehetősen jó dinnyék teremnek. - -4. _Etrek_, Haszankuli-tól keletre, a hasonnevü folyam partján, mely -innen hat mértföldnyire a tengerbe ömlik. - -5. _Csekislar_, szintén jajlak (nyári tartózkodási hely), közel a -tengerparton emelkedő Aktepe halom mellett. - -6. _Cseleken_,[75] a szárazföldtől csak nehány mértföldnyire távol levő -sziget, melynek lakosai békés iparűzők. - - _Taife._ _Tire._ - 1. Atabaj Szehene, Düngircsi, Tana Kiszarka, Kesze, Temek. - 2. Dsafer baj, mely megint, a - _a._ Jarali és Iri Tomacs, Kizil Szakalli, Arigköszeli, - Csokkan borkan, Onuk Tomacs. - _b._ Nurali-ra oszlik fel. Kelte, Karindsik, Gazili Kör, Haszankululu - kör Pankötek. - 3. Seref Dsuni, kiknek egy része Görgen-ben másik része pedig Khivában - lakik. - _a._ Görghen Karabölke, Tevedsi, Telgay, Dsafer. - _b._ Khiva Öküz, Szalak, Usak, Kodsuk, Mesrik, Imreli. - 4. Ogurdsali Szemedin, Giraj Terekme, Nedin. -A Jomut-ok következő klanokat és hordákat képeznek: - - _Törzsek._ _Sátorszám._ - 1. Csaudor 12,000 sátorral. - 2. Erszari 50,000 „ - 3. Alieli Adeli 3,000 „ - 4. Kara 1,500 „ - 5. Szalor 8,000 „ - 6. Szarik 10,000 „ - 7. Tekke 60,000 „ - 8. Göklen 12,000 „ - 9. Jomut 40,000 „ - Összesen: 196,500 sátor. -Az utóbbiak a jomut-okat nem ismerik el törzsrokonaiknak, mert az -ogurdsali-k jóformán soha sem szoktak rablással foglalkozni. Minthogy -békés kereskedelmi vállalataikban sokat közlekednek Persiával, a sah -alattvalói lettek s évenkint 1000 db. arany adót fizetnek. Belközi -igazgatásukba azonban a persáknak nem szabad befolyniok. Maguk a jomutok -az ő számukat 40–50,000 sátorra szokták mondani, de e szám ép oly -kevéssé hiteles, mint a többi, mert e nomádok nemzeti büszkeségnek -tartják számukat nagyitani. Az egyes számokat azonban mégis össze -akarjuk adni: - -Általában egy-egy sátorra öt lélek számittatik. A főösszeggel -sokszorozva, ebből 982,500 lélek-szám kerül ki. Ez összeget minimumnak -kell tekinteni, miután a turkman állitásokat majdnem egy harmaddal -leszállítám. - - -Politikai viszonyok a turkmanoknál. - -A turkmanok közötti időzésem alatt leginkább az lepett meg, hogy egyet -sem találhattam, ki parancsolni, és egyet sem, ki engedelmeskedni akart -volna. A turkman igy szokott magáról szólni: „Biz bibas khalk bolamiz“ -(az az: fejetlen nép vagyunk); nem is kell, mi mindnyájan egyenlők -vagyunk, nálunk, mindenki király. A többi nomádok minnyájánál akadhatni -itt-ott a kormány némi nyomára, a törököknél az Akszakal, a persáknál a -Ris szefid, s az araboknál a Sejkhek személyében; a turkmanoknál mindezt -hiába keresed. A törzsöknek meg van ugyan akszakal-juk, de ezek csak -bizonyos fokig részesülnek tiszteletben, csak addig szeretik s tűrik -őket, mig fensőbbségüket bizonyos parancsok vagy kérkedés által nem -akarják felismertetni. Az olvasó most azt fogja kérdezni, hogy e hirhedt -rablók, kiknek nyersesége valóban határtalan, hogy élhetnek egymással a -nélkül, hogy magukat kölcsönösen ki ne pusztitsák. Ez feltünő, de még -feltünőbb lesz, ha azt mondom, hogy e látszólagos anarchia daczára, s -daczára minden nyereségüknek, a meddig nyilvánosan ki nem -nyilatkoztatták az ellenségeskedést, kevesebb rablás s gyilkolás, -kevesebb igazságtalanság s erkölcstelenség történik köztük, mint Ázsia -többi népei között, melyeknek társadalmi viszonyai az iszlami -civilizatión alapszanak. A sivatag lakói felett öreg és hatalmas király -uralkodik, ki sokszor zsarnokoskodik is rajtuk, láthatlan ugyan, de a -„Deb“[76] (szokás) szóban világosan felismerjük. A turkmanoknál a -legszigorúbban teljesittetik a mit a Deb parancsol s utáltatik, a mit -megtilt. A Deb mellett bizonyos körülmények között a vallást is fel -lehetne emliteni, de ennek, bár a fanatikus Bokharából hozatik, koránt -sincs azon befolyása, melyet neki tulajdonitanak. Általában azt hiszik, -hogy a turkman azért rabolja ki s adja el a persát, mert ez a turkman -előtt gyülöletes siíta felekezethez tartozik. Ez azonban nagy tévedés és -szilárdan meg vagyok győződve, hogy a turkman akkor is kielégitené a Deb -által megengedett rablási vágyát, ha a persák helyett a szunnita törökök -lennének szomszédai. Ezt eléggé bebizonyitja a szunnita Afghanisztan, -Majmene, Khiva, sőt Bokharába intézett támadásai által, s a későbbi -tapasztalat meggyőződtetett minket arról, hogy a rabszolgák nagy része -Közép-Ázsiában a szunnita vallási felekezethez tartozik. Egy alkalommal -egy rablótól, ki jámborságáról volt hires, kérdeztem, hogy mint adhatja -el szunnita testvérét rabszolgául, mig a próféta igy szól: „Kulli iszlam -hurre,“ azaz minden müszülman szabad. „Behej! – felelte a turkman nagy -közönyösséggel – a koran, az isten könyve, bizonyára nemesebb mint az -ember, s még is adják, veszik nehány kranért. Sőt, mit akarsz? József, -Jákob fia, próféta volt és szintén eladatott. Ártott az neki valamit?“ - -Csodálatos, hogy a Deb a vallással való nyolczszázados harczában ez -utóbbi által csak keveset szenvedett, mert sok szokás, mely az iszlam -által kárhoztatva van, s mely ellen a mollák egyre küzdenek, folyvást -ősi eredetiségében létezik, s az iszlam nemcsak a turkmanok között, -hanem Közép-Ázsia minden nomádjánál a régi vallásnak csak _külső_ -alakját változtatá meg. A mi azelőtt a nap, tűz s más természeti -jelenségek voltak, az ma Allah, Mohammed lett, bensejében azonban a -nomád mindig ugyanaz, minő 2000 évvel ezelőtt volt, és jelleme csak -akkor változhatik meg, ha könnyü sátrát a nehézkes házzal cseréli fel, -az az ha megszünik nomád lenni. - -Az akszakalok befolyására visszatérve, meg akarjuk jegyezni, hogy ezek -az idegenekkel való közlekedésben, pl. ha Persiával, Oroszországgal vagy -idegen turkman törzsökkel van dolguk, általában képviselik ugyan az -illető törzset, de nem teljhatalmu követek. Hogy mennyire -befolyásnélküliek, Oroszország és Persia leginkább tapasztalhatták, mert -ezek nagy költséggel igyekezték az akszakalokat érdekükbe vonni, hogy a -rablásokat megakadályozzák, de eddig ennek kevés eredménye volt. Nagyobb -tekintélynek örvendenek a mollák, nem épen az iszlami, hanem általában a -vallási s igy rejtélyes jellem miatt, melytől a babonás nomádok félnek. -A mollák, kik Khiva és Bokharában nyerik kiképeztetésöket, különben -ravasz emberek, kezdetben szentes külszinnel lépnek fel s miután -zseböket megtölték, visszavonulnak. A társadalmi kötelék egyik főtámasza -az, hogy valamint az egyes alosztályok, ugy az egész törzs is szilárdan -összetart. Minden turkman, még a négyéves gyermek is, már tudja, hogy -mily taife vagy tirehez tartozik, s mindig bizonyos büszkeséggel utal -klanjának hatalmára vagy sokaságára, mert ez tulajdonképen a fegyver, -mely mások önkénye ellen megvédi, s ha egyes tag bántalmaztatik, az -egész törzsnek kell elégtételt követelnie. - -A jomutoknak a szomszédos törzsek és országokhoz való viszonyát -illetőleg azt tapasztaltam, hogy a göklenekkel régi kibékithetlen -ellenségeskedésben élnek. A tekkékkel való békekötésre azon időben, -midőn Etrekben voltunk, kisérletek tétettek, mi utazásunkra nézve -szerencsés véletlen volt. Mint azonban későbben hallottam, a béke nem -létesült, s a mi Persiára szerencse, lehetetlen is, hogy e felette -harczias törzsek egyesüljenek. Persia, névszerint Mazendran, Khoraszan -és Szigisztan, folytonosan ki van téve az egyes törzsek rablásainak, -csak a tekkék és jomutoknak kell egyesülniök, hogy megmérhetlen kárt -tegyenek. A turkman ittas Iranon annyiszor győzedelmeskedett -fegyvereinek szerencséjétől s kaczag, ha ez ország fenyegeti vagy -hadsereggel indul ellene. - -Egészen másként áll a dolog Oroszországgal, melynek hatalmától a -jomutok, bár csak az asurai kis helyőrségben ismerték meg, mégis félnek. -Mintegy négy év előtt, mint hallottam, az oroszok a Persiával kötött -minden szerződés ellenére, alig 120 katonával megtámadták a gömüstepei -tábort, a turkmanok, bár sokkal számosabban voltak, megszaladtak és -sátraikat kirabolni s felégetni hagyták. A pokoli fegyverekről szóló -monda, melyeket az oroszok használtak, még a tekkék között is elterjedt, -de azt hiszem, hogy a fegyelem az, melynek e nomádok nem állhatnak -ellent. - - -Társadalmi viszonyok. - -A turkmant házi körébe akarjuk elkisérni, miért is saját magáról, -öltözetéről és sátráról kell beszélnünk. A turkman tatár eredetü, de -faja jellegét csak ott tartotta meg, hol az irani vérrel való -összevegyülésre a viszonyok nem voltak kedvezők. Feltünőleg mutatkozik -ez a tekkék, göklenek és jomutoknál, a hol tisztán tatár arczjelleg csak -azon családok és klánoknál található, melyek kevesebb alamant küldöttek -Persiába s igy kevesebb fekete haju rabszolgát hoztak maguk közé. -Különben a turkmant, megőrizte légyen bár többé vagy kevésbé az eredeti -jelleget, mindig bátor és éles tekintetéről s büszke, harczias -magatartásáról ismerhetni meg, mely Közép-Ázsia minden nomádjai és -városi lakosa között kitünteti; mert bár a kirgiszek, karakalpakok és -özbegek között is sok harczias külsejü fiatal embert láttam, szabad -fesztelenséget csak a turkmanoknál fedezhettem fel. A turkmanok ruházata -az, minő Khivában szokásos, de ez valamint a férfinál, ugy a nőnél is -kevéssé módositva van, persa kis fényüzési czikkek hozzácsatolása által. -A legnagyobb szerepet a piros selyem ing játszsza, mely az iszlam tanai -szerint tilos ugyan, de melyet mégis mindkét nem visel; a turkman nőknél -ez teszi az egész házi öltözetet, és szemem csak nehezen szokhatott -hozzá, midőn öreg anyákat, teljes koru nőket s fiatal leányokat, hosszu, -bokáig érő ingben kelni járni láttam. A férfiak fejökön prémsüveget -viselnek, mely könyebb s izlésesebb, mint az özbegek idomtalan sapkája s -a persák magas, toronyalaku kalapja. A csapan is, oly felsőruha mely -otthonkáinkhoz hasonló, Khivából jön, szintén szokásos, és rövidebben -viselik, ha csapao-ban (rablási támadás) vesznek részt. A nők -diszöltözeteiknél a hosszu ing fölé nagy sálövet szoktak kötni, melynek -két vége lelóg; a veres vagy sárga csizmák, magas sarkkal, szintén -nélkülözhetlenek, de legkedveltebb az ékszer, mely tömör ezüst -karperecz, nyak-, orron- vagy fülönfüggőkből s az amulettek számára való -tölténytáska alaku tokokból áll. E tokok sokszor jobbról s balról -függnek le, mint rendjeleink s minden mozdulatkor csengőn -összecsörrennek. A turkman nagyon szereti az ily csengést, mert vagy -nejét vagy lovát aggatja tele ily csecsebecsével, vagy ha ehhez nincsen -módja, persát rabol el s ezt rakja meg lánczczal, de csörrenést minden -áron kell maga körül hallania. A női öltözet egyéb kiegészitő része a -magyar dolmány egy neme, mely a vállakról függ le, de csak oly hosszunak -szabad lennie, hogy a szalaggal átfüzött hajfonatnak vége látható -legyen. - -[Illustration: SÁTOR KÖZÉP-ÁZSIÁBAN. - -(A. FAÁLLVÁNY. – B. NEMEZZEL TETŐZVE. – C. BELSEJE.)] - -A turkman sátra igen csinos s a nomád életnek megfelelő, melyet hasonló -alakban lehet találni egész Közép-Ázsiában a távoli Khináig. - -A sátor három részből áll, a fa-állványból, a nemez darabokból készült -tetőzetből s a belső felszerelésből. A fa részt kivéve, a többi a -turkman nők müve. Ezek gondoskodnak a lakás felállitása és -felszedéséről, s vándorlások alkalmával a tevékre csomagolják, mig maguk -mellette gyalogolnak. A szegények és gazdagok sátrai a belfelszerelésben -különböznek. Csak két fajta sátor van, a Kara-oj, az az a fekete, az idő -által megbarnitott s az Ak-oj, az az a fehér, belőlről hófehér nemezzel -ellátott sátor, mely uj házasok vagy különösen megtisztelt vendégek -számára állittatik fel. A sátor, a mint Közép-Ázsiában láttam, általában -jó hatást hagyott bennem hátra. Nyáron hüvös, télen kellemes meleg s -igen jótékony a benne feltalálható menhely, midőn a vad orkán sivit a -beláthatlan sivatagon át. Az idegen sokszor aggódik a felett, hogy az -elemek hatalma a lakás ujjvastag falait ezer darabokra tépheti, de a -turkman evvel keveset törődik, megerősiti a köteleket s édesen alszik, a -vihar bömbölése neki szelid bölcsődal. - -A turkmanok szokásai és foglalkozásáról egész könyvet lehetne irni, oly -feltünő a különbség életmódjuk s a mi életmódunk között. Itt azonban -csak nehány jellemvonásra kell szoritkoznunk. A turkmanok életében a -főkérdés az alaman, azaz: rablási társaság, s a csapao, t. i. a -megrohanás. A turkman azonnal kész fegyvert ragadni és lóra ülni, a mint -jövedelmesnek tetsző kalandra meghivják. Az ily vállalkozás terve még a -legközelebbi rokonok előtt is titokban tartatik s miután a szerdar -(vezér) megválasztatott s egy molla megáldotta őket (fatiha), az -alkonyat beálltával mindenki más uton megy az előbb meghatározott -gyülhelyre. A támadás mindig vagy éjfélkor történik, ha lakott helyek -ellen történik a támadás, vagy napkeltekor, ha karaván vagy ellenséges -csapat a megtámadandó. A turkmanok megtámadása, mint a hunok és -tatároké, inkább megrohanásnak nevezhető; a támadók több osztályba -sorakoznak s több oldalról rohannak a mitsem gyanitó áldozatra, kétszer, -gyéren háromszor, mert a turkman közmondás azt tartja, hogy: „Iki deng -ücsde döng,“ azaz: kisértsd meg kétszer, de harmadszor fordulj vissza. A -megtámadottnak igen elhatározottnak vagy igen erősnek kell lennie, hogy -ily megrohanásnak ellentálljon; a persáknál ez ritkán történik s gyakran -megesik, hogy egy turkman öt, sőt több persa ellen is sikerrel harczol. -A turkmanok beszélték nekem, hogy gyakran egyikük 4–5 persát fog el. -„Sokszor történik, beszélte egy nomád, hogy a persák félelemből eldobják -a fegyvert, kötelet kérnek s egymást kölcsönösen megkötözik. Csak az -utolsónak megkötésére kell a lóról leszállnunk.“ Ha nem is veszszük -tekintetbe a vereséget, melyet 22,000 persa csak legujabban is 5,000 -turkmantól szenvedett, a sivatag fiainak az ilyesmikbeni felsőbbségét az -irániak irányában ténynek nevezhetjük, s majdnem hajlandó vagyok azt -hinni, hogy a történetben rég ismert rettegés az északi tatároktól -zsibbasztja meg a legbátrabbat is. S mily drágán kell a gyávaságot -megfizetni! Kit a megrohanáskor lekaszabolnak, szerencsésnek mondható. A -bátortalannak azonban, ki minden feltétel nélkül adja meg magát, -megkötik kezét s a lovas vagy nyergébe ülteti s ekkor a fogoly lábai a -ló hasa alatt összeköttetnek, vagy maga előtt kergeti, vagy ha mindez -nem lehetséges, a ló farkához köti. Órákon, sőt napokon át kell igy a -lovast annak sivár földjére követnie. Az ujonnan megérkezett foglyok -sorsáról szóltunk már, s most még csak egy jelenetet akarok elmondani, -melyet Gömüstepe-ben láttam, s melyet soha sem fogok elfeledni. Egy -alaman foglyok, lovak, szamarak, marhák s más ingó és ingatlan holmikkal -gazdagon megrakodottan tért haza. A zsákmány elosztásához fogtak, azt -annyi részre osztván, a mennyien a rablásban részt vettek s ezenkivül a -középen egy rakás holmit hagytak, mint később láttam, az egyes részek -kiegészitésére. A rablók aztán sorban megtekinték részüket, az egyik meg -volt elégedve, a másik szintén, a harmadik megnézte a neki jutott persa -nő fogait s ugy találta, hogy az ő osztályrésze csekély. A főnök a -kiegészitési tartalékhoz nyult, fiatal szamarat állitott onnan a szegény -rabnő mellé, s a turkman ki volt elégitve. Ez többször ismétlődött, s -bár az embertelen eljárás felett felzúdultam, olykor mégis nevetnem -kellett ez vagy ama rablási zsákmány-rész furcsa összeállitása felett. - -A fő fegyver, mely a turkmant rablásai alkalmával oly nagy előnyben -részesiti, kétségkivül lova, mely valóban csodálatos állat, s melyet a -puszták fia jobban szeret, mint nejét és gyermekeit, jobban, mint -önmagát. Érdekes nézni, hogy mily gondoskodással neveli fel, mint -öltözteti a fagy és meleg ellen, mily fényüző a szerszámokban, ugy hogy -ő maga szegény elrongyollott öltözetében a felpiperézett állaton igen -különös látványt nyújt. E szép állatok azonban valóban meg is érik a -rájuk forditott fáradságot s a mit gyorsaságuk és kitartásukról -beszélnek, épen nem túlzás. A turkmanok lova arab eredetü s a szép -telivér lovak még ma is a bedevi (beduin) nevével neveztetnek. A tekke-k -lovai igen magasak és gyorsak, de korántsem oly kitartók, mint a -jomutok-é, melyek kisebbek. - -A nyeremény, melyet a gyalázatos emberrablás a turkmanoknak nyújt, -koránsem éri fel a veszélyeket, melyekkel ez összekötve van, mert csak -gyéren csökkenti a szegénységet, melyben a sivatag fia született. S ha -félre is tehetne egy kis pénzt, igen egyszerü életmódja arra csak nagyon -gyéren szorul. - -Ismertem sok turkmant, ki vagyonossága daczára folyvást száritott hallal -élt, s csak egyszer hetenkint evett kenyeret, mint a legszegényebb, ki a -búzát meg nem birja fizetni. - -Házi körében a turkman a tökélyre vitt henyeség megtestesülése. A -legnagyobb szégyennek tartja férfira nézve valami házi munkát végezni. -Csak lovával van dolga, s a mint ezt ellátta, szomszédjához megy, vagy -azon csoportok egyikéhez csatlakozik, melyek a sátrak előtt egy körbe -guggolva ülnek, és részt vesz a beszélgetésben, melynek tárgyát a -politika, uj rabló kirohanások s a lovak képezik. Ezalatt kézről kézre -jár az elkerülhetlen csilim, egy neme a persa pipának, melyben azonban a -dohányt nem szokták megnedvesiteni. Csak esténkint, főleg télen, -szeretnek szép meséket s történeteket hallani, és különös élvezetnek -tartják, ha találkozik egy bakhsi (troubadour) ki dutara nevű két húros -hangszerének kiséretében Körogluról, Amanmollaról, vagy a majdnem -istenitett Makhdumkuliról énekel. Ez utóbbi, kit félig meddig szentnek -tartanak, turkman volt a göklen törzsből s körülbelül 80 év előtt halt -meg. Mesékkel átszőtt élettörténetében valódi csudaembernek tűnik fel, -ki, a nélkül hogy Bokharába vagy Khivába ment volna, minden könyvet, sőt -minden tudományt isteni ihlet által tanult meg. Egyszer lovaglás közben -mélyen elnyomta az álom, s Mekkában látta magát a prófétának s az első -khalifáknak körében. Kegyelet s tisztelettől remegve körültekintett, s -látta, a mint Omar, a turkmanok patronusa, int neki. Hozzá lépett, ez -megáldá őt s gyöngén megüté homlokát, mire felébredt. E pillanattól -fogva a legédesebb költészet folyt ajkairól, s könyve a turkmánoknál még -sokáig első helyen fog állni a korán után. Különben Mahkdumkuli -versgyüjteménye ránk nézve már azért is érdekes, mert tiszta példányát -adja a turkman szójárásnak, s különösen azon költeményeknek előadása, -melyek a lótenyésztés, fegyverek és alamonokról szólnak, olyan, a -milyenre csak gyéren akadunk a keleti népek irodalmaiban. Nagyon -érdekesek voltak, sőt feledhetlenek lesznek rám nézve azon jelenetek, -melyeknek tanúja valék, midőn ünnepélyeken, vagy más esti mulatságokon -egy bakhsi Makhdumkuli verseit szavalta. Etrekben egy ily troubadournak -sátora közel állt a mienkhez, s miután estve hangszerét magával hozva, -meglátogatott, csakhamar nehány fiatal ember sereglett köréje s egy pár -hősi dalt kellett előadnia. Dala bizonyos nyers torokhangokból állt, -melyet mi inkább hörgésnek, mint éneknek tartanánk, s melyet eleinte -halk, később a mint tűzbe jött, vad húrpengetéssel kisért. Azon -mértékben, a mint a harcz hevesebbé vált, nőtt az énekes felindulása s a -fiatal hallgatók lelkesülése is, s valóban regényes látvány volt, midőn -a fiatal nomádok fövegeiket földhöz vágva, valódi dühhel saját hajokba -kaptak, mintha önmagukon akarnák a háborút megkezdeni. - -S ez nem is meglepő. A fiatal turkman nevelése egészen olyan, hogy -alkalmassá tegye ily hangulatra. Irni s olvasni ezrek közül csak egy -tanul; lovak, fegyver, harcz és rablás az, a mi az ifjú képzeletét -foglalkodtatja, s még a becsületes Khandsantól is hallottam, a mint fiát -feddé, mondván, hogy N. N. már két fiatal persát rabolt, de ő belőle – -fiából – sohasem lesz ember. - -[Illustration: LÓFUTTATÁS A MENYASSZONYNYAL – A TATÁROKNÁL. - -(KÖKBÖRÜ.)] - -Feltünő, hogy a turkmánoknál oly szokásokat s erkölcsöket tapasztalunk, -melyek Közép-Ázsia egyéb nomádainál nem fordulnak elő. Ezek közé -tartozik nevezetesen a lakadalmi ünnepély, mely után a menyasszonynak -tetőtől talpig vagy fátyolba vagy selyemkendőbe burkolva, vőlegényével -versenyt kell nyargalnia, s nem egyszer megesik, hogy a beburkolt amazon -hamarább ér a czélhoz mint a begyakorolt, szabadon ülő ifjú. A -menyasszony e futtatásoknál néha leölt bárányt vagy kecskét tart ölében, -s vőlegénye és a társaság többi ifja által üldöztetve, a leggyorsabb -vágtatásban ügyes fordulatokkal mindig azon kell iparkodnia, hogy egyik -se érjen közelébe, s ki ne kaphassa öléből a kecskét vagy bárányt. E -játékot kökbüri-nek (zöld farkas) hivják, s Közép-Ázsia többi nomádainál -nincs szokásban. A lakodalom után két, néha négy nappal a fiatal pár -elválasztatik ismét egymástól, s csak egy év múlva kezdődik az állandó -együttélés. - -Megemlitendő azon gyász, melylyel a turkman valamely elholt kedves -családtagját megtiszteli. A megholtnak sátrában egy éven át, kivétel -nélkül mindennap, azon órában, melyben a gyászolt lelkét kiadta, a siró -asszonyok panaszos dalokat énekelnek, melyekben a jelenlevő -családtagoknak is részt kell venniök. Ez utóbbiak e mellett folytatják -napi munkájokat, s mulatságos látvány az ilyen turkman, midőn borzasztó -jajveszéklések közt fegyverét tisztitja, pipázik, vagy eszik. Még a -sátor közelebbi szomszédságában lévő nők is rákezdik ilyenkor s -orditanak és sirnak, mialatt pamutot tisztitanak, fonnak, vagy más házi -munkát végeznek. A megholt barátai és ismerőseinek is látogatást kell -tenniök, hogy részvétöket kifejezzék, habár hónapok múlva hallották is -meg a gyászhirt. A látogató leül a sátor előtt, néha éjjel, s -negyedóráig tartó jajveszéklés által jelenti, hogy eleget tett az -elhúnyt iránti kötelességeinek. Ha tekintélyes főnök hal meg, ki a -bator, azaz bátor melléknevet valóban megérdemelte, sírja fölé -joszka-nak nevezett nagy dombot hordanak[77], melyhez minden jó -turkmannak legalább hét lapát földdel kell járulnia, ugy, hogy az ily -dombok néha 60 lábnyi kerülettel birnak s 20–30 lábnyi magasak. A nagy -síkságokon az ily halmok különösen észrevehetőkké lesznek, a turkman -mindeniket ismeri, s neve, vagyis az alatta nyugvónak neve után nevezi -el. - -E rövid értekezést a turkmanokról fejezzük be történelmöknek még -rövidebb áttekintésével, csak azt emlitvén meg, a mit a még köztük élő -traditiókból hallottam. „Mindnyájan Mangislakból származunk,“ mondá -tudós barátom Kizil Akhond. Ősapáink Szön khan és Eszen Ili voltak, -Jomut és Tekke az elsőnek, Csaudor és Göklen a másodiknak fia. -Mangislakot régenten Ming kislak-nak, azaz ezer téli szállásnak hivták, -s ez régi hazája ugy a tőlünk elpártolt s Persiába költözött -turkmanoknak, mint az erszarik, szalorok s egyéb törzseknek. Régi -szenteink, mint Isan Ireg Ata,[78] Isan Szari Er, mind Mangislak vidékén -nyugszanak, s boldog a ki sirjaikat meglátogatja.“ Khandsan elmondá, -hogy 150 év előtt a turkmanoknak ritkán voltak más öltönyeik, mint -melyeket bárány-, ló- vagy vadszamárbőrből készitettek. Ma már ezek -eltüntek, s mint egyedüli emléke a régi nemzeti viseletnek csak a prémes -föveg maradt fenn. - -A különböző törzsek közt uralkodó ellenségeskedés okozza, hogy -kölcsönösen „rabszolgától származottaknak“ gúnyolják egymást. Azon időt, -midőn a közös hazát elhagyták, pontosan nem tudják meghatározni. Az -erszariak, szalorok és szarikok már az arab hóditás korában az Oxuson -inneni sivatag keleti részén laktak; a tekkék, göklenek és jomutok csak -később, talán Dsingiz és Timur korában foglalták el mai hazájokat. Ez -utóbbiak kivándorlása csak csapatonkint történt, s még ma sem mondható -befejezettnek, mert sok jomut és göklen, nagy előszeretettel viseltetvén -őshazája iránt, maig ott bolyong. A középkorban a turkman lovasokat -legnagyobbrészt a khivai s bokharai khánok szolgálatában, sőt néha persa -lobogó alatt találjuk. Vitézségöknek, különösen pedig heves -támadásaiknak híre messze eljutott, s egyes vezéreik, mint Kara Juszuf, -ki a szalor törzszsel részt vett Timur hadjárataiban, történelmi nevet -vívtak ki maguknak. A turkmanok nagyban elősegiték Persia északi -részének turkizálását, különösen azon időben, midőn az Atabegek családja -uralkodott Iranban, és Transkaukázia, Azerbajdsan, Mazendran és -Siraz[79] török népességének legnagyobb része kétségtelenül a -turkmanoktól került ki. Feltünő, hogy daczára azon elkeseredett -ellenségeskedésnek, mely a turkmanok és Persiában lakó siíta rokonaik -közt uralkodik, amazok mégis mindig Azerbajdsant tartják a magasabb -miveltség székhelyének. Ha a bakhsi felszólittatik, hogy valami szépet s -eredetit énekeljen, mindig azerbajdsani dalokat énekelt; sőt a fogságba -esett irani is több kegyelmet remélhet, ha török származásu, mert a -turkman azt mondja: „kardasimiz dir ol kafir,“ azaz: testvérünk ez a -hitetlen. - -A turkmanok utolsó tömeges föllépése Nadir sah és Aga Mehemmed khán -korába esik. Amaz ezeknek s az afghanoknak segitségével a múlt század -elején egész Ázsiát felrázta álmából, ez leginkább turkman fegyverekkel -veté meg alapját dynastiájának. Jól tudják ezt a turkmanok, és -panaszkodnak a Kadsarok hálátlansága ellen, kik Feth Ali sah óta rólok -egészen megfeledkeztek, sőt sok főnökeiktől az őket illető nyugdíjat is -megvonták. - -Hogy fogalmunk legyen e nomádok politikai fontosságáról, elég egy -tekintetet vetnünk Közép-Ázsia térképére. Látjuk, hogy helyzetük őket az -egész ázsiai fennsiknak vagy Turkesztannak déli határőreivé tette. A -turkmanok a kipcsakok után Közép-Ázsiának legharczosabb s legvadabb -népe; mögöttük, Khiva, Bokhara és Khokand városaiban az elpuhultság és -gyávaság székel; s ha ezek nem alkotnának századok óta oly szilárd -sánczot azok körül, nem állnának a közép-ázsiai viszonyok most is azon -ponton, melyen Kutejbe és Ebu Muszlim[80] alatt álltak, s maig is -állnak. A civilisatio ugylátszik, jobb szereti a délről északra vivő -utat, de mikép hathasson annak csak egy szikrája is Közép-Ázsiába, míg a -turkmanok minden utazót, minden karavánt ezer veszélylyel fenyegetnek? - - - - -XVII. FEJEZET. - -KHIVA, A FŐVÁROS. – FŐFELOSZTÁSA, A VÁROS KAPUI S RÉSZEI. – BAZÁROK. – -MECSETEK. – MEDRESZÉK VAGY KOLLÉGIUMOK; ALAPITÁSUK, SZERVEZETÖK S -JAVADALMAZÁSUK. – RENDŐRSÉG. – A KHÁN ÉS KORMÁNYA. – ADÓK. – -TÖRVÉNYSZÉK. – A KHÁNSÁG. – CSATORNÁK. – POLITIKAI FELOSZTÁSOK. – -TERMÉNYEK. – IPAR ÉS KERESKEDELEM. – UTAK. – A KHÁNSÁG NÉPESSÉGE. – -ÖZBEGEK. – TURKMANOK. – KARAKALPAK. – KASZAK (KIRGISZEK). – SZART. – -PERSÁK. – KHIVA TÖRTÉNETE A XIX. SZÁZADBAN. – A KHÁNOK S NEMZETSÉGÖK. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - -_Les principaux Tartares firent asseoir le Khan sur une pièce de feutre -et lui dirent: „Honore les grands. sois juste et bienfesant envers tous; -sinon tu seras si misérable que tu n’auras pas même le feutre sur lequel -tu es assis.“_ - -Voltaire, Essai sur les Moeurs, c. lx. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - -A. Khiva, a főváros. - -Keleti városról levén szó, felesleges emlitenem is, hogy Khiva belseje -egészen különbözik attól, a mit külseje igér. Az olvasónak látni kellett -volna a legalsóbb rangú persa városok valamelyikét, hogy mondhassam, -miszerint még ezek is sokkal felette állnak Khivának. Különben -képzeljünk magunknak három-négy ezer sárkunyhót, melyek darabos és -meszeletlen falaikkal a legnagyobb rendetlenségben elszórva állnak, -vegyük ezt körül képzeletünkben egy szinte sárból rakott tiz láb széles -fallal, és fogalmunk lesz Khiváról. - - -_Felosztás._ - -A város közönségesen két részre osztatik: _a)_ a tulajdonképeni Khiva, -_b)_ Icskale, azaz a vár, mely szinte fallal van körülvéve s a külső -várostól négy kapu által elzárható. Ez utóbbi a következő városrészekből -(mahalle) áll: Pehlivan, Ulujoguds, Akmeszdsid, Jipekcsi, Kosbegi -mahalleszi. A tulajdonképeni városnak kilencz kapuja van, és pedig -éjszak felé: Ürgends dervazeszi[81], Gendumgiah d., Imaret d.; kelet -felé: Iszmahmudata d., Hezareszp d.; dél felé: Sikhlar d., Piskenik d., -Rafenek d. és nyugat felé: Bedrkhán d. Tiz városrészt különböztetnek -meg: 1. Or, 2. Kefterkhane, 3. Mivesztan, hol gyümölcsöt árulnak, 4. -Mehterabad, 5. Jenikale, 6. Bala Havuz, mely nagy platánoktól körülvett -vizmedenczével ellátva mulatóhelyül szolgál, 7. Nanjemezorama[82], 8. -Nurullahbaj, 9. Bagcse, 10. Rafenek. - - -_Bazárok._ - -Bazárok vagy oly árucsarnokok, a milyeneket Persiában, vagy a kelet más -városaiban találunk, Khivában nincsenek. Emlitésre méltó csak a Tim, egy -kis, jól épitett bazár, meglehetősen magas boltozataival, melyben -mintegy 120 bolt és egy karavánszeraj van. A mi vasmű, diszmű, vászon, -kattun és posztó az orosz piaczon található, valamint az a kevés, a mit -Bokhara és Persiából hoznak, itt mind fellelhető. A Tim körül van még a -Nanbazari (kenyérpiacz), Bakalbazari (fűszerárus-p.), Sembazari (szappan -és gyertyapiacz), és a Szertras bazari (tiz-tizenkét borbélymühely, hol -a fejet borotválják; mert a ki szakállát borotváltatná, őrültnek -tekintetnék, vagy halállal büntettetnék). A bazárok közt meg kell -emlitenünk a Kicsik karavanszerajt is, hol a tekkék és jomutok által -odahordott rabszolgák állittatnak ki eladásra. Az egész földmivelés -rabszolga kezek által hajtatván végre, ezen áruczikk nélkül Khiva nem -létezhetnék. Különben, Bokharáról szólva, tüzetesebben megemlékszünk még -e tárgyról. - - -_Mecsetek._ - -Régibb s művészibb épitésü mecset kevés van Khivában. Emlitésre méltók: -1. Hazreti Pehlivan, négyszáz éves épület, mely egy nagy s két kisebb -kupolából áll, s melyben Khiva város egyik szentje s védnökének, -Pehlivan Ahmed Zemcsinek sirja van. Külseje keveset igér, de bensejében -a faldiszitmények (kasi) izlésteljesek; csak az kár, hogy az épület -setét, s a világosság hiánya miatt sok dolog el marad rejtve szem elől. -Valamint a mecset belsejében, ugy az előcsarnokban is, folyvást csak ugy -hemzsegnek a vak mnemotechnikusok, kik csupa hallgatásból könyv nélkül -megtanulták a koránt, s azt szüntelen elrecitálják; 2. Dsümaa mesdsidi, -melyben a khán pénteki imáját végzi, s melyben a hivatalos khutbe (az -uralkodó fejedelemért mondott ima) szokott felolvastatni; 3. Khan -mesdsidi, a vár bensejében, 4. Saleker, melyet egy földmivelő épitett, -5. Atamurad Kusbegi, 6. Karajüzmesdsidi. - - -_Medreszék._ - -A medreszék (collegiumok) száma s azok pompás kiállitása után lehet -Közép-Ázsiában a népesség vagyonossága és vallási miveltségének fokára -következtetni. Tekintetbe véve az eszközök korlátoltságát, azon buzgalom -és áldozatkészség, melyet a király úgy, mint a kézmives az ily collegium -felállitása vagy javadalmazásánál tanusit, valóban dicséretre méltó. -Bokhara, az iszlam civilizatió legrégibb székhelye Közép-Ázsiában, -példányképe e törekvéseknek, de Khivában is van nehány ily kollégium, -melyek közől emlitendők: - - _Bat._ _Tillát_ - 5 Akhond (tanár) kap évenként 3000 150 - 1 Imám kap évenként 2000 40 - 1 Muezzin (imakikiáltó) kap évenként 200 - 2 Szolga közől mindenik kap évenként 200 - 1 Borbély kap évenkint 200 - 2 Muttevali vagy felügyelő kapja az összes jövedelem tizedrészét; - a mi fenmarad pedig, a tanitványok közt osztatik fel, kik e - tekintetben három osztályra szakadnak: - Az 1. osztály kap 60 4 - A 2. „ „ 30 2 - A 3. „ „ 15 1 -1. Medemin[83] khan medreszeszi, mely 1842-ben persa épitész által -épittetett egy elsőrangu persa karavanszeraj mintájára. Jobb oldalán -otromba torony áll, jóval magasabb a két emeletnyi magas medreszénél, de -az épitő halála miatt befejezetlen maradt. E kollégium 130 czellával -birván, 260 tanulónak adhat szállást; jövedelme pedig 12,000 khivai -batman búza, és 5000 tilla (2500 font sterling) készpénz. Hogy az olvasó -némi fogalmat szerezhessen magának ez intézetről, álljon itt a jövedelem -felosztása, miből a személyzetet is megismerhetjük. - -2. Allahkuli khan m. 120 czellával, melyben a tanitványok évi jövedelme -50 batman és 2 tilla. - -3. Kutlug Murad Inag m., melynek minden czellája 50 batmant és 3 tillát -jövedelmez. - -4. Arab khan m. igen kevés, de gazdagon javadalmazott czellával. - -5. Sirgazi khán m. Ez épületek egyedül érdemlik meg a sárkunyhók közt a -ház nevezetet, udvaraik többnyire tisztán tartatnak, gyakran fákkal -vannak beültetve, vagy egészen kertté alakitva. A tantárgyakról, -Bokharáról beszéltünkben fogunk szólani, mely középpontja a közép-ázsiai -tudományosságnak, most csak azt jegyezzük meg, hogy a tulajdonképeni -előadások a tanárok czelláiban tartatnak, hol a tanulók szellemi -tehetségük szerint vannak osztályozva. - - -_Rendőrség._ - -Minden városnegyedben van egy mirab[84] ki, ha nappal kerületében -verekedések, lopások vagy más gazságok követtetnek el, a nyilvános rend -fentartásáért felelős. A város éjszakai felügyelete négy pasebre (fő őr) -van bizva, kiknek egész éjjel a vár kapuja előtt őrt kell állniok, mig -mindeniknek nyolcz alőre – összesen tehát 32, kik egyszersmind a -hóhértisztet végzik, – a városban körüljár, és mindenkit elfog, a ki -éjfél után egy órával még az utczán mutatkozni mer. Különös figyelmöket -betörések és tiltott szerelmi kalandokra forditják, s jaj annak, kit -tetten kapnak. - - -B. A Khán és Kormánya. - - -_Hivatalnokok._ - -Felesleges emlitenünk is, hogy a khán alattvalóinak élete és vagyonáról -tetszés szerint rendelkezhetik. Mint országfejedelem az, a mi minden -családatya a maga családjában; s a mint ez, ha kedve tartja, -meghallgatja valamelyik rabszolgája tanácsát, ugy a khán is hajt néha -egyik másik minisztere szavára. Önkényének tulajdonképen csak az ulemák -rendje szabhat némi korlátot, ha oly férfiak állnak élén, kik -tudományosságuk és feddhetlen életök által magokat a népnél kedvesekké, -a khánnál félelmesekké birták tenni. E viszonyok majdnem minden ázsiai -kormánynál fellelhetők, de nem tulajdonithatók a kormányformák hibáinak, -vagy azok teljes hiányának. Sőt inkább, a keleten minden időben, s a -történelem minden korszakában voltak alkotmányok, melyek az önkény és -zsarnokság ellen valának intézve; de azért nem jutottak soha érvényre, -mert keleten a tömegek jellemgyöngesége, és minden nemesebb érzés -hiánya, az uralkodó büneinek mindig kedvezett, és kedvez mai napig. - -A mongol eredetű khivai alkotmány szerint az államnak következő -hatóságai vannak: - -1. Khán vagy Padisah lesz az, ki egy diadalmas törzs kebeléből azzá -választatik. Mellette állnak az - -2. Inagok[85], kik négyen vannak; ketten a király közeli rokonságából, -ketten csupán törzsrokonok. Az előbbiek elseje mindig jogszerű -kormányzója Hezareszp tartománynak. - -3. Nakib, az egyházfő, mindig Szejdnek (a próféta családjából valónak) -kell lennie, s ugyanazon ranggal bir, mint Konstantinápolyban a -Sejkh-ül-iszlam.[86] - -4. Bi, – nem kell ezt összetéveszteni a bejjel, melylyel csak egyenlő -szójelentése van. A Bi csatában a khán jobbján van. - -5. Atalik, egy neme az államtanácsosoknak, kik csak özbegek lehetnek. -Számuk a khán tetszésétől függ. - -6. Kusbegi a khán vezirje, vagy első udvari tisztje. Rajta kezdődik a -tulajdonképeni hivatalnokok testülete, kik teljesen az uralkodó -szeszélyének alávetvék. - -7. Mehter, egy neme az udvarnagynak, ki az udvar s az ország -belkormányzatát vezeti. Mindig szartnak, a régi persa lakosság közül -valónak kell lennie. - -8. Jaszaulbasi, – szám szerint ketten, – vezetői a testőrseregnek, s -kihallgatásoknál a bemutatói tisztet látják el. Egyenlő rangban áll -ezekkel a Divan, egy neme az államtitkárnak, ki egyszersmind számvivő. - -9. Mehrem, szintén ketten, – a komornyiki s megbizotti tisztet látják -el, s nagy befolyással birnak a khánra s a kormányra. - -10. Minbasi, 1000 lovas parancsnoka.[87] - -11. Jüzbasi, 100 lovas parancsnoka. - -12. Onbasi, 10 lovas parancsnoka. - -E tizenkét osztály képezi a szipahi-knak nevezett tulajdonképeni -tisztviselőséget, s feloszlik a) olyanokra, kiket, mint a 2, 3, 4, 5, a -khán soha ki nem tehet hivatalukból, b) tulajdonképeni szolgákra, kik -bizonyos fizetést húznak, mint a 6, 7, 8, 9, s c) olyanokra, kik csak -háboru idején működnek. A magas hivatalnokok jószágokkal jutalmaztatnak, -a közönséges harczosok lovat s fegyvert kapnak a khántól, s minden adó -és dij-fizetéstől mentesek. Ennyiből áll a világi tisztviselőség. Az -ulemák, vagyis papok, kiknek főnöke a Nakib, következő alosztályokra -oszlanak: - -1. Kazi kelan, főbiró s az igazságszolgáltatás főnöke az egész -khánságban. - -2. Kazi ordu, ki mint főbiró a khánt hadjárataiban kiséri. - -3. Alem, az öt mufti főnöke. - -4. Rejsz, az iskolák és vallási törvények végrehajtásának felügyelője. - -5. Mufti, minden jelentékenyebb városban egy. - -6. Akhond, tanár vagy elemi tanitó. - -A három első a magasabb hivatalnokok közé tartozik, és működésbe -lépéskor a khán által gazdagon megajándékoztatik; a három utóbbi a -vakf-ból (jámbor alapitványok) huzza fizetését, bizonyos részlet pénzben -s termékekben, de azért szokás, hogy évenkint a kurban- és noruz-ünnepen -a khántól bizonyos ajándékot kapjanak. A khivai ulemák nem állnak -annyira a tudományosság hirében, mint a bokharaiak; de korántsem oly -szemtelenek s elbizottak mint ezek, és sokban valódi buzgóság lakik, -földieiket tehetségök szerint müvelni, és nyers, harczias -tulajdonságaikon simítani. - - -_Adók._ - -Khivában kétféle adó van: a) szalgit, mely a mi telekadónknak felel meg, -s mely szerint minden 10 tanab (egy tanab 60 négyszög rőf) mivelhető -földtől a khán évenként 18 tenge (10 shilling) adót kap. Katonák (nöker -vagy atli), az ulemák és khodsák vagy szejdek (a próféta utódai) -felmentvék alóla. b) Zekiat (vám), mely szerint a bevitt árútól 2½, -száztóli; baromért, tevékért s lovakért darabszámra egy tenge, juhokért -fél tenge vétetik évenként[88]. Ezenkivül minden nyilvános bolt fizet -évenként 6 tengét. A szalgit behajtását közvetlenül a kusbegi és mehter -eszközlik, kik a főkerületeket évenként beutazzák, és az illető -kerületekben a jasolu-kat[89] felelősekké teszik az adók behajtásáért. A -zekiat jövedelmeire egy a khán kegyében álló mehrem őrködik, ki egy -irnokkal meglátogatja a nomád törzseket, és, lehetetlen lévén a barmok -megszámlálása, minden törzsre évenként a jasolukkal tartott tanácskozás -és megegyezés szerint veti ki az illető részt. Az ily eljárásnál -természetesen a mehteré a legnagyobb haszon; s a khánnak még mult évben -is el kellett hinnie, hogy a karakalpakoknak csak 6000 db ökrük van, s a -jomutok és csaudoroknál csak 30,000 birkától fizettek adót, – a mi, a -mint hallám, csak harmadrésze a valódi létszámnak. - - -_Törvényszékek._ - -Törvényszékekül szolgálnak a mecsetek és az igazságszolgáltatással -megbizott kazik és muftik magán szállásai. Ezenkivül még mindenkinek -szabadságában áll panaszát a város vagy tartomány kormányzója elé -terjeszteni, ki aztán ürf, azaz saját belátása szerint itél. Minden -kormányzónak, sőt magának a khánnak is, naponként legalább négy óráig -kell kihallgatásokat adnia, mely kötelesség alól csak a betegség -mentheti fel; s miután kiki bebocsáttatik, az uralkodó kénytelen gyakran -alattvalóinak legapróbb családi viszonyait meghallgatni s kiegyenliteni. -Hallottam, hogy nagy mulatságára szolgál a khánnak, ha egy feldühült -házaspárt lát maga előtt; ilyenkor őket még jobban egymásra uszitja, s a -hazaatyja hasát fogja nevettében, mikor férj és nő előtte a porban -henteregve verekszenek. - - -C. A Khivai Khánság. - -A khivai khánságot, mely történelmi nevén Kharezm[90], s mely a szomszéd -országokban Ürgends-nek is neveztetik, – minden oldalról sivatag veszi -körül, s a mivelt föld legszélső határai délkeletre Fitnek város, -éjszaknyugotra Kungrat és Köhne Ürgends, délre Medemin és Kökcseg. Az -állandó lakosokkal benépesitett föld területét meghatározni épen oly -sikeretlen törekvés volna, mintha a népesség számát akarnók -megállapitani; inkább adjuk a khánságnak a lehetségig tökéletes -helyiratát. Határozottan kiemelendő a föld nagy termékenysége, mely nem -annyira a czélszerű mivelésnek, mint inkább az Oxus áldásdús vize által -történő megnedvesülésnek tulajdonitandó. - - -_Csatornák._ - -Khivában két féle csatorna van, u. m. _a)_ arna, azaz olyanok, melyeket -a folyam maga vájt magának, s melyeket csak hébekorban szoktak a lakosok -megnagyobbitani, vagy mélyebbre ásni, _b)_ jap, egy vagy két ölnyi -széles, ásott csatornák, melyek nagyobbrészt az arnákból erednek, s -melyeknek sürű hálózata az egész megmivelt földet elboritja. Az arnák -közől megemlitendők: - -1. Hazreti Pehlivan arnaszi, mely Fitnek és Hezareszpnél kezdődik s -Khiva mellett elfolyva, miután Zej-n s a jomutok vidékén végig ment, a -homokban elvész. - -2. Gazavat arnaszi. Khanka és Jengi Ürgends közt szakad az Oxusból, -nyugati irányban Gazavat mellett foly el, s a jomutok közt elenyészik. - -3. Sahbad arnaszi. Kezdődik Jengi Ürgends felett, Sahbad Tashauz és -Jillali mellett foly el, és Kökcsegnél elvész. - -4. Jarmis arnaszi. Sahbaz Veli-vel szemben jön az országba, s végig foly -a Kiat-Kungrat és Jengi Ürgends közti vidéken. - -5. Kilicsbaj arnaszi. Khitai és Görlen közt ered, Jillali mellett foly -el, és Kökcseg megett a homokban elvész. - -6. Khodsaili Arnaszi. - -A tulsó parton van: - -7. A Surakhan arnaszi, mely a hasonnevű helynél veszi kezdetét és -éjszakkeleten vész el, előbb Japkenarit és Akkamist látván el vizzel. - -8. Iltazar Khan arnaszi, mely a karakalpakok földén foly keresztül. - - -_Felosztás._ - -Khiva politikai felosztása azon városok számától függ, melyek tulajdon -baj, vagy kormányzóval birván, ez által külön kerületet képeznek. -Legfontosabbak: a főváros Khiva, Jengi Ürgends, az ipar fő székhelye és -Köhne Ürgends. Még sokáig a mongol hóditás után ez volt a khánság -fővárosa, most nyomoru falu, melynek hajdani fényéből alig van már -egyebe, mint először: két toronynak kisebb nagyobb maradványa, mely -tornyok más középázsiai tornyokéval egyenlő idomtalan modorban valának -épitve, és a monda szerint azért rontattak le a kalmukok által, mert -ezek dühbe jöttek azon, hogy e tornyok távolról közel látszanak, s -közeledve feléjök, mintegy futnak az ember elől; másodszor: Törebegkhan -kupolája, izlésteljes zománczozott téglákkal kirakva; végre Mazlumkhan -szolugu. - -Khivának mostani felosztása a következő: - - A város neve Távolsága az Oxustól mértföldekben (tas) Falvak - 1. Khiva 6 _Nyugat felé:_ Bedrkhan, Kinik, Akjap, Khaszian, - Tasajak, Töjeszicsti. - _Dél felé:_ Sircseli, Sikhlar, Rafenek, Engerik, Pizekenik, - Pernakaz, Akmeszdsid. - _Kelet felé:_ Szajat, Kiat, Sikhbagi, Kettebag. - _Észak felé:_ Gendumgiah, Perise, Khalil, Nejszekhasz, Gauk, - Csarakhsik, Zirsejtan, Ordumizan. - 2. Hezareszp 1 Dsengeti, Sikharik, Khodsalar, Himmetbaba, Bicsakcsi, - Isancsepe, Bagat, Nogman, Besarik. - 3. Jengi 1¼ Ürgends Gajbulu, Sabadboju, Kucsilar, Oroszlar, - Szabundsi, Köndsü, Szagrindsi, Akhunbaba, Karamaza, Kipcsaklar. - 4. Kungrat – Kiet, Nogaj, Szarszar, Szakar. - 5. Tashauz 6 Kamislikuk, Kongradlar, Karzalar, Jarmisboju, - Basztirmali. - 6. Görlen 1 Dzselair, Jomuskali, Esim, Vezir, Alcsin, Taskali, - Kargali. - 7. Khodsa-Ili 2 Ketmendsi Ata, Dsarnike Najmanlar (az erdőségekben) - Kamis Csali, Dervis Khodsa. - 8. Csimbaj – - 9. Sahbad 4 Khodsalar, Kefterkhane, Kökkamis. - 10. Surakhan – - 11. Kilids-baj 4½ Khalimbeg, Bagalan, Alieliboju, Bozjapboju. - 12. Mangit ½ Permanacsa, Kiatlar, Kenegöz. - 13. Kipcsak – Baszujapboju, Nogaj-isan, Kandsirgali, Kanlilar. - 14. Khitai 1½ Akkum, Jomurlutam, Kulaulu - 15. Akderbend és Dsamli 7 - 16. Kiet 1½ - 17. Khanka 1 Meder, Gödse, Khodsalar, Sagallar. - 18. Fitnek 2 - 19. Sabaz Veli 2 - 20. Dsagataj 4½ - 21. Ambar 5 - 22. Jengi Ja – Basztirmali, Vejengan kal’eszi. - 23. Nöksz – Alcsin, Veszér. - 24. Kökcseg 9 - 25. Köhne Ürgends 6 - 26. Kiat Kungrat (Görlen és Jengi Ürgends közt) 2 - 27. Nokhasz (Khanak és Heszareszp közt) 2 - 28. Rahmet-birdi Beg (közel az Oveisz Karaajne hegyhez) - 29. Kangli 1 - 30. Jilali (Medemin és Tashauz közt) 8 - 31. Kosköpür - 32. Gazavat 6 -_Fővárosok és kerületek a hozzájuk tartozó falvakkal együtt, s -mindeniknek távolsága az Oxustól._ - - -D. Termények, Ipar és Kereskedés. - -A khivai földtalaj termékenységéről már többször volt szó, különös -emlitésre méltó szép gabonája, s a jó rizs, főleg a görleni; a legszebb -selyem Sahbadban és Jengi Ürgendsben termeltetik; van gyapot, s a rujan, -egy neme a gyökereknek, melyből veres festéket nyernek; a khivai -gyümölcsnél különbet nemcsak Persia és Törökországban, sőt Európában is -alig találhatni. Ez utóbbiból kiemelendő a hezareszpi alma, a khivai -őszibaraczk és granátalma, s főleg a hasonlithatatlan jóságu -dinnyék[91], melyek még a távol Pekingben is nagy hirben állnak, s a -mennyei birodalom uralkodója nem feledé el azon ajándékok közt, melyeket -a khinai tatárságból évenként kap, mindig nehány ürkindsi (ürgendsi) -dinnyét is kikérni magának. Még Oroszországban is jól megfizettetnek; -mert a ki egy szállitmány télidinnyét visz ki, ugyanannyi czukrot hoz -érette vissza. - -A khivai ipar terményei közül hires Közép-Ázsiában az Ürgends csapani, -azaz: az ürgendsi kabát, mely két szinű, csikos szövetből van készitve -(pamut vagy selyemből, sőt néha a kétféle fonal vegyülékéből), s a -nálunk divatozó hálóköntösök formájára kiszabva; – továbbá a khivai réz -edények, a hezareszpi és a tashauzi vászon. - -Khiva a legnagyobb kereskedést Oroszországgal üzi. Egy-két ezer tevéből -álló karavánok mennek tavaszszal Orenburgba, őszszel Asztrakhánba; s -Nizsnejbe (elnevezésök szerint: Mäkäria) a vásárra gyapotot, selymet, -bőröket, ruhákat a nogaj tatárok számára, chagrinbőrt és gyümölcsöt -visznek, s hoznak ezek helyett katlanokat s más öntött vas edényeket -(itt: dsögen), kattunt (mely nálunk butorok bevonására fordittatik, ott -azonban a nő-ing előrészének készitésére szolgál), percailet, posztót, -czukrot, vasat, rosz puskákat, s kevés diszműárut. Nagy a kivitel a -halakban is; de ezeket az oroszok maguk viszik el három gőzhajó védelme -alatt, melyek az Aral-tón járnak, s az utolsó orosz követség és Khiva -közt kötött szerződés szerint Kungratig mehetnek. Persia és Herattal[92] -Khiva igen csekély kereskedést űz, mert az ezen országokba vezető utak a -turkmanok kezeiben vannak. Khiva és Asztrabad közt csupán a jomutok -tartják fenn a közlekedést, kik évenkint 100–150 tevén hoznak oda -fésü-készitésre való puszpángfát s egy kevés naftát. Bokharával már -élénkebb a közlekedés. Ruhát s vásznat hordanak oda, s érette theát, -fűszert, papirt, s ott készült könnyü diszműárukat hoznak. A belföldi -kereskedésre nézve az ország minden városában hetenkint egy vagy két -vásár tartatik. Még oly vidékeken is, melyekben nincs ház, hanem csupa -nomádok laknak, egy Bazarli-dsajnak nevezett, s több agyagkunyhóból álló -vásárhely épittetik a vásár megtartására, mely e vidékeken különös -ünnepies alakot ölt. A középázsiai gyakran 10–20 mértföldnyiről eljő az -ily helyre nehány tűért vagy más csekélységért, s ilyenkor legszebb -lovára ül, s legjobb fegyverét viszi magával, hogy fitogtathassa magát. - -[Illustration: VÁSÁR LÓHÁTON AZ ÖZBEGEKNÉL.] - - -E. A khánság lakossága. - -Khivát 1. özbegek, 2. turkmanok, 3. karakalpakok, 4. kaszakok (kik -nálunk kirgizeknek neveztetnek), 5. szartok és 6. persák lakják. - - -1. _Özbeg._ - -Özbeg azon néptörzs neve, mely nagyobbrészt állandó lakhelylyel bírva, -földmiveléssel foglalkozik, s az Araltó déli szögletétől Komulig (40 -napi járásra Kasgartól, Khina benseje felé) terjedve, a három khánságban -és a khinai tatárságban uralkodó fajnak tekintetik. Saját felosztásuk -szerint az özbegek 32 fő taifé-re (törzs) oszlanak: 1. Kungrat, 2. -Kipcsak, 3. Khitai, 4. Mangit, 5. Nöksz, 6. Najman, 7. Kulan, 8. Kiet, -9. Az, 10. Taz, 11. Szajat, 12. Dsagataj, 13. Ujgur, 14. Akbet, 15. -Dörmen, 16. Ösün, 17. Kandsigali, 18. Nogaj, 19. Balgali, 20. Miten, 21. -Dselair, 22. Kenegöz, 23. Kanli, 24. Icskili, 25. Bögürlü, 26. Alcsin, -27. Acsmajli, 28. Karakurszak, 29. Birkulak, 30. Tirkis, 31. -Kellekeszer, 32. Ming. - -E felosztás régi, és feltünő, hogy az emlitett földterületen még ezen -egyes törzsek is csak nagyon elszórva találtatnak; s a kutató meg van -lepve, sőt néha hinni sem akar saját szemeinek sem, midőn a khivai, -khokandi és jerkendi özbegeknek nyelve, szokásai és arczkifejezése közt -a nagy különbséget észreveszi, és ezek mégis magukat nemcsak ugyanazon -nemzet, hanem ugyanazon törzs (taife) vagy clan (tire) tagjainak -vallják. - -Csak azt akarom emliteni, hogy Khivában a legtöbb özbeg törzs képviselve -van, s hogy a khivai Khokanddal, Bokhara és Kasgarral szemben méltán -büszke régi özbeg nemzetiségére. A khivai özbeg első pillanatra elárulja -az irán elemmel való vegyületét; mert szakálla van, mely a turáninál -mindig némileg mintegy idegen tulajdonnak tekinthető, mig az arcz szine -s vonásai gyakran a valódi tatár eredetet tüntetik fel. Jellemére nézve -is a khivai özbeg egyéb törzsrokonainál többet ér; nyilt szívü s -becsületes; megvan még benne azon vadság, mely a körülötte levő -nomádokat jellemzi, de hiába keressük nála a keleti civilisátió csalárd -okosságát, s a törökországi valódi oszmanlin kivül az egyetlen keleti -faj, melyből még lehetne valamit képezni. - -Azon körülmény, hogy az iszlami miveltség Khivában még nem áll ott, a -hol Bokharában, egyik fő oka annak, hogy a khivai özbegek részint pogány -nemzeti erkölcseikből, részint a parszi vallásos szokásokból még sokat -megtartottak. A zene és a török népköltészet iránti előszeretet, -melyeken a középázsiai nomád nagyobb szenvedélylyel csügg, mint bármely -mivelt nemzet, itt hivebben s tisztábban tartá fenn magát, mint -Khokandban, Bokharában és Kasgarban. A khivai dutar (két húrú guitarre) -és koboz-játszók hiresek egész Turkesztanban. Nevai, a legnagyobb özbeg -költő, általánosan ismeretes, és nem múlik évtized, melyben uj, bár -másod s harmadrangu lyrikusok ne támadnának. Két testvérrel ismerkedtem -meg Khivában; az egyik Munisz, kitünő verseket irt, melyek közül később -többet ki fogok adni; a másik Mirab, Mirkhond nagy történelmi munkáját -roppant türelemmel leforditá az özbeg török szójárásra, hogy fia, ki -különben persául is tud, azt könyebben megérthesse. Húsz évig dolgozott -rajta, de restelte másoknak megmutatni, mert frivol dolognak tartatik a -valláson kivül még más tudományokkal is foglalkozni. - -Több százados letelepedésök daczára még mindig megvan a khivaiakon -előbbi hősi életök jellege. Torna, birkozás, különösen versenyfutás -nálok gyakori dolgok, s ez utóbbiakon gyakran nagy jutalmak tüzetnek ki. -Minden jelentékenyebb lakodalmat 9-es, 19-es, 29-es versenynyel -ünnepelnek meg, azaz a győző mindenből 9, 19, vagy 29 darabot kap, -ugymint: 9 birkát, 19 kecskét stb., a mi gyakran jelentékeny értéket -képvisel. A menyasszony és vőlegény közti versenyről már előbb -szólottam. Az ország ős lakosaitól, kik tűzimádók voltak, némely -ünnepélyek s játékok tartattak meg, melyek Közép-Ázsia egyéb részeiben -az iszlam előtt szinte léteztek ugyan, de ma már teljesen feledve -vannak. - - -2. _Turkmanok._ - -Ezekről már bővebben emlékeztem. Khivában vannak jomutok, kik délfelé a -sivatag szélét Gaszavatig, a Karajilgin, Kökcseg, Özbegjap, Bedrkend és -Medemin vidékeket lakják; és a csaudorok, kik Köhne, s különösen Kizil -Takir és Porszu vidékén találhatók, de leginkább a nyugati részen az -Aral-tó és Kaspi-tenger között barangolnak. Göklenek igen kis számmal -vannak. - - -3. _Karakalpakok._ - -Az Oxus túlpartját lakják Görlentől átellenben majdnem Kungratig, a nagy -erdőségek közelében. Lovuk kevés van, juh is alig. A karakalpakok azon -hirben állnak, hogy nőik legszebbek egész Turkesztanban; de más részt -roppant butáknak mondatnak, s e tekintetben számtalan adoma kering -felőlök. Tiz főtörzset találtam köztök: 1. Bajmakli, 2. Khandekli, 3. -Tersztamgali, 4. Acsamajli, 5. Kajcsili Khitai, 6. Ingakli, 7. Kenegöz, -8. Tombojun, 9. Saku, 10. Ontönturuk. Számukat 10,000 sátorra teszik. -Emlékezetet meghaladó idők óta Khivának alattvalói. Ezelőtt negyven -évvel fellázadtak Ajdoszt vezérök alatt, ki Kungratba tört, de később -Mehemmed Rehim khán által megveretett. Nyolcz év előtt Zarlig főnökük -vezérlete alatt ismét felzendültek, kinek – a mint mondják, – 20,000 -lovasa volt, kikkel nagy pusztitásokat vitt végbe, mig Kutlug Murad Bi -által megveretve, serege szétoszlott. Utoljára, három év előtt, Er-Nazar -alatt lázadtak fel, ki várat is épittetett magának, de szintén -legyőzetett. - - -4. _Kaszakok_ (Kirgizek). - -Ezek utóbbi időben nagyrészt orosz uralom alá jutván, Khivában kevesen -vannak. Közép-Ázsia e legnagyobb nomád néptörzséről Bokharáról -szóltamban még meg fogok emlékezni. - - -5. _Szart_ - -A Bokharában és Khokandban tadsikoknak nevezett szartok teszik Kharezm -persa őslakosságát, melynek száma itt aránylag már igen csekély, s persa -anyanyelvét lassanként egészen felcserélte a törökkel. A szart, mint a -tadzsik, ravasz és finom modoráról ismerhető meg; az özbeg nem igen -szenvedheti, s jellemző dolog, hogy daczára a félezredes együttélésnek, -az özbegek és szartok közt mindeddig igen kevés házasság köttetett. - - -6. _Persák._ - -Az itt lakó persák, – mintegy 40,000-en, – részint rabszolgák, részint -felszabadultak; s Akderbendben és Dsamliban egy kis gyarmatot alkotnak. -A rabszolgának különben anyagi tekintetben nem rosz dolga van Khivában, -mert ravaszságával könnyen túl járva az egyszerü özbegnek eszén, hamar -meg tud gazdagodni. Sokan, ha megváltották magukat, inkább ott -telepszenek le, mintsem visszatérnének Persiába. A rabszolgát Khivában, -dogma-nak, gyermekkorában azonban khanezad, azaz házi szülöttnek hivják. -A szolgaság szégyenbélyege csak a harmadik izben enyészik el. - - -F. Khivának e századbeli történetéhez. - - -1. _Mehemmed Emin Inag_ (1792–1800). - -Nadir Sah[93] rögtöni elvonulása után, ki kardcsapás nélkül kerité -birtokába a khánságot, a kis hordabéli kirgizek (vagy Üsztjurt kazagi, -azaz felsőjurti kaszakok, a mint önmagukat nevezik), kezeibe került -Khivában a főhatalom; s uralkodtak a múlt század végeig, midőn egy özbeg -főnök a Konrad-törzsből felkelt, hogy a trónra való igényeit -érvényesitse. Neve Mehemmed Emin Inag volt. E névvel akarta az utolsó -özbeg uralkodó családból származását jelenteni, s csakugyan sikerült is -egy kis sereget gyüjtenie, s avval a kaszak fejedelem ellen harczra -szállnia. Ez azonban akkor még meglehetős hatalommal birván, ellenét -többször megverte, ki végre Bokharába menekülve ott nehány évig -visszavonultan élt. Párthivei azonban folytaták a harczot, s midőn már -némi előnyöket vivtak ki, egy negyven lovasból álló küldöttséget -menesztettek hozzá; melylyel ő vissza is tért, ismét kezébe vette a -vezényletet, s ez alkalommal nagyobb szerencsével, mert elűzte a a -kaszakokat, s trónra lépvén megveté alapját a máig uralkodó háznak, -melynek tagjai a tulsó lapon álló családfa szerint minden megszakadás -nélkül követték a trónon. - - -2. _Iltazar khan_ (1800–1804). - -Folytatá a Bokhara elleni harczot, mert ez a kaszakok sülyedő hatalmát -támogatta. Mig ő Csihardsuj vidékén volt elfoglalva, a bokharaiak által -felbiztatott jomutok Khiva ellen rohantak, elfoglalták a várost, és -főnökük Tapisdeli vezérlete alatt kirabolták. Iltazar gyorsan vissza -akart térni, de visszamenetében a bokharaiak által megveretett, s -futásközben az Oxus habjaiban lelte halálát. Utóda lön fia - - -3. _Mehemmed Rehim_ (1804–1826); - -kit Medrehimnek is neveznek. Rögtön a jomutok ellen forditá fegyvereit, -kiűzte őket a fővárosból, s gazdagon kárpótolta magát rajtok a -szenvedett veszteségekért. Nem kevésb szerencsével járt el a -karakalpakok ellen is, kik Ajdoszt alatt ellene fellázadtak, s kiket -csakhamar ismét engedelmességre téritett; kevesebb sikert arattak -fegyverei Kungrat ellen, hol rokonainak egyike iparkodott tőle a trónt -elvitatni, kivel aztán tizenhét évig tartó háborút viselt. Midőn ez idő -alatt e várost ostromlá, az állhatatos védő, nevetve sikeretlen -fáradozásait, egy nap a torony tetejéről átkiáltá hozzá: - - Ücs aj savun, azaz: három hónapra aludt-tej. - „ „ kavun, „ „ „ dinnye. - „ „ kabak, „ „ „ tök. - „ „ csabak, „ „ „ egy neme a halnak. - -A KHIVAI URALKODÓ-CSALÁD SZÁRMAZÁSI FÁJA. - Mehemmed Emin Inag. - (1792--1800). - | - II. Iltazar khán, (1800--1804). - ___________________________________|_________________________ - | | | | -Rahmanbirdi Töre. Rehimbirdi Töre. Kutlug Murad Inag. III. Mehemmed Rehim Khan. - ___________________________________| (1804--1826). - | | | | -Mehrem Juszuf Beg. Abdullah Beg. Ivadullah Beg. | - (Csak rövid ideig uralkodott). | | - Egy fiú, | - ki a trónra jutott. | - ____________________________________________________________|______________________ - | | | | | | -IV. Allah Kuli khan. Szejd Mahmud Töre, Szejd Eszad Tangri Kuli. IX. Szejd Mehemmed Rahman Kul. - (1826--1841). (testvére, Töre. Töre. - | Szejd Mehemmed (A most uralkodó fejedelem). - | javára, lemondott - | igényeiről). - |___________________________________________________________________________ - | | | | | | -Mehemmed Khodsa Szultan Gazi Szultan Mahmud Abdul Aziz VI. Mehemmed Emin V. Rehim Kuli - Töre. Töre. Töre. Töre. khán. khán. - (1843--1855). (1841--1843). - _______________________|________ - | | - VII. Abdullah khán. VIII. Kutlug Murad khán. - (1855) (Csak három hónapig uralkodott). - -Evvel azt akarta mondani, hogy van az év minden szakára külön -élelmiszere, melyet bent a városban kaphat; nincs tehát szüksége -kenyérre, s azért éhség által nem lehet hódolásra birni. - -Atyja halálát megbosszulandó, Medrehim Bokhara ellen ment, melyben azon -időben Emir Szejd, egy lágyeszű fejedelem uralkodott, ki a dervisségre -adta magát. A khivaiak sok várost elpusztitottak Bokhara körül, s több -ezer fogolyt szedtek össze. Az emir, kinek ezt hirül hozták, azt -felelte: „Akhir Rigisztan amandur,“ azaz: megvan még a Rigisztan,[94] ez -biztos hely, s azért nincs mit félnie. Nagy pusztitások után Medrehim -zsákmánynyal terhelten hazatért, s uralkodása végszakában még Asztrabad -körül a tekkéket és jomutokat hóditá meg. - - -4. _Allahkuli khán_ (1826–1841), - -a telt hazne (pénztár) mellett atyjától még a szomszédnépek közt -szerzett nagy befolyást is örökölte, melynek megtartása folytonos -háborúkba keverte. Bokharában a gyönge Szejdet az erélyes Naszrullah -követte, ki atyjának szégyenteljes veszteségeit jóvá akarván tenni, -háborút kezdett, melyben a khivai trónörökös Rehimkuli Töre megveretett. -Ugyanezen időben jött hire, hogy az oroszok Orenburgból Khiva felé -iparkodnak, sőt hogy a bokharai emir támadása is csak a hitetlenek -izgatásának eredménye. Nagy volt a kétségbeesés, mert hir szerint az -orosz sereg 80,000 emberből és 100 ágyúból állt.[95] Sokáig hiába várván -az ingilizek segélyét Heratból, a khán mintegy 10,000 lovast Khodsa -Nijaz Baj vezérlete alatt az oroszok ellen küldött, kik az Ügesikságon -át már az Atjolu tóig hatoltak előre, mely hat mértföldnyire van -Kungrattól. A khivaiak azt beszélik, hogy megtámadták az ellent, s -hallatlan mészárlást vittek végbe soraiban. Sokan elfogattak, s két -oroszt mutattak nekem Khivában, kik azon hadjáratból a fogságban -visszamaradtak, s később, nyiltan áttérve az iszlamra, a khán által -felszabadittattak, s ajándékot sőt még feleséget is kaptak tőle. A -győzelem után a khán Dövkara vidékén két felől sánczokat hányatott, s -ezeknek őrségét Khodsa Nijaz Baj-ra bizta, – de e sánczok már tiz év óta -elpusztulva s elhagyatva állnak. Allahkuli, hogy az oroszok elleni -szerencsét az istennek megköszönje, egy medreszét (collegiumot) -alapitott, s azt gazdag javadalmakkal látta el. - -Más részről a Bokhara elleni háború folytattatott; a göklenek is -megtámadtattak, s nagy részök Khivába költözni kényszerittetett.[96] - - -5. _Rehimkuli khán_ (1841–1843). - -Atyja halála után a trónra jutva, rögtön a dsemsidiekkel, azon persa -nomád néppel gyült meg a baja, mely a Murgab keleti partját lakja, s -melyből a khivaiak 10,000 sátort a főnökkel együtt az Oxus partján, -közel Kilidsbajhoz telepitettek. Más részről az akkor Merv birtokában -levő szarikok kezdtek az özbegekkel háborút. A khán ifjabb testvére, -Medemin Inag, küldetett ellenök 15,000 lovassal, de a Khiva és Merv -közti borzasztó úton a katonák soraiban betegségek ütöttek ki; s miután -ugyanekkor a bokharai emir Hezareszp várost ostromlá, az Inag gyorsan ez -ellen fordult fegyvereivel, legyőzte s békére kényszerité. Ugyanekkor -meghalván Rehimkuli khán, utódja lőn - - -6. _Mehemmed Emin khán_ (1843–1855), - -ki, bár nem az örökösödési rend szerint, mert az elhaltnak fiai is -maradtak, de előbbi érdemeinél fogva igazságos igényeket támaszthatott a -trónra. Medemin khánt tartják az újabb időben Khiva legdicsteljesb -uralkodójának; mert a kharezmi királyságnak, a mennyire lehetett, -visszaadta 400 év óta elvesztett régi határait, s a környékbeli minden -nomádok legyőzése által a khánságnak ugy tekintélyét, mint jövedelmeit -jelentékenyen öregbité. - -Két nappal utóbb, a mint a fehér nemezen magasra emeltetett, – a mi -Khivában és Khokandban a trónralépés jelvénye[97], – személyesen ment a -szarikok, ezen legvitézebb turkman törzs ellen, melyet a mervi termékeny -lapálylyal együtt meghóditani szándékozott. Hat hadjárat után sikerült a -mervi várat bevennie, egy Jolöten nevü s annak közelében fekvő más -erősséggel együtt. Azonban alig tért vissza Khivába, a szarikok újra -fellázadtak, s a Mervben hátrahagyott parancsnokot az őrizettel együtt -legyilkolták. A khán gyorsan uj hadjáratra kelt, melyben a dsemsidiek, a -szarikok ősi ellenségei is részt vettek. Ezek vezére Mir Mehemmed vivta -ki a diadalt, s az özbeg hősök nagy bosszúságára diadalmasan bevonult -Khivába. - -A szarikok tehát meg voltak hóditva; de a tekkék, kik ekkor Karajap és -Kabukliban, Merv és Akhal közt laktak, az évi adót megtagadva -ellenségeskedni kezdettek; mire Medemin kényszerülve látá magát, még -turkman vértől párolgó fegyvereivel ujra egy másik törzs ellen fordulni. -Három hadjárat után, melyek alatt a homoksivatagban sok ember és állat -elveszett, végre sikerült a lázadók egy részét legyőznie, s jomutok és -özbegekből álló őrséget hagyott hátra két parancsnok felsősége alatt. -Szerencsétlenségre e kettő közt csakhamar viszály támadt, mire az egyik -visszatért Khivába, de büntetésül a khán által egy magas toronyról -lelöketett. E tettével a khán a jomutokat mind ellenségeivé tette, -titokban a tekkékkel kezdtek szövetkezni, s később halálának okai -lettek. Ez időben Medeminnek 40,000 lovasa volt, özbegek és más adózó -nomád törzsek férfiaiból; s e sereg egyik részét az oroszok ellen, kik -akkor az Aral tó keleti részétől Khiva felé közeledtek, Khodsa Nijaz Baj -sánczaira küldé. Másik részével azonban maga ment Mervbe, hogy ott a -szünni nem akaró turkman zavaroknak egy csapással véget vessen. Rögtön -bevette Karajapot és Szarakhsz (a régi Syrinx) ellen ment. Ennek -közelében egy dombon[98], sátrában pihentében, táborának közepette -nehány vakmerő ellenséges lovas által megtámadtatott; s ámbár -felkiáltott: „Men Hazret em!“ (én vagyok a khán!) feje levágatott, a -nélkül hogy szolgái közül csak egy is segitségére siethetett volna. A -levágott fej láttára, melyet a turkmanok a persa sahnak[99] küldtek -ajándékul, páni rettegés tört ki seregében. A hadak mindazonáltal -rendben vonultak vissza s útközben - - -7. _Abdullah khánt_ (1855–1856) - -kiáltották ki uralkodóvá, ki alig érkezett a fővárosba, a trónviszályok -már megkezdődtek. Egy idősb koránál fogva tulajdonképen jogos -trónkövetelő, Szejd Mahmud Töre, minden molla s az ország nagyjai előtt -kardot vont, s az által vélte jogát érvényesithetni, ha a khánt rögtön -agyonvágja; de haragja lecsillapittatott, maga pedig később elzáratott. -A jomutok is két herczeget vontak magukhoz, kiket a trónra akartak -segiteni, de e szándék hamar kitudódván, a herczegek megfojtattak, a -jomutokra nézve pedig, mert ellenséges érzületök már bizonyos volt, -elhatároztatott, hogy meg fognak büntettetni. A khán nehány ezer -lovassal ment ellenök, de ők ártatlanoknak tetteték magukat, s miután a -törzs akszakaljai, a hódolás jeléül meztelen kardokat akasztva nyakaikba -mezitláb jöttek eléje, a khán ezúttal békét hagyott nekik. Két hónap -múlva azonban a jomutok ismét ellenséges indulatot mutattak; a khán -megharagudott, gyorsan 2000 lovast szedett össze s a most már nyiltan -ellenszegülő lázadókat magtámadta, – azonban szerencsétlenül. Az özbegek -futni kényszerültek, s midőn a khánt keresték, kiviláglott, hogy ő az -elsők közt esett el, s a többi halottakkal együtt észrevétlenül, -ugyanazon árokba dobatott. Utódjává neveztetett - - -8. _Kutlug Murad khán_ (csak 3 hónapig uralkodott), - -az elhúnytnak ifjabb testvére, ki bátyja oldalán harczolt, és nehéz -sebekkel terhelten tért vissza. Nemsokára készült folytatni a harczot, -mely bátyjának életébe került, midőn a jomutok főnökei békeajánlatokat -tettek neki, s megigérték, hogy legközelebb a khán unokatestvérével -együtt, ki az ütközetben kezeik közé került, hódolatuk nyilvánitására -Khivában meg fognak jelenni. A khán és miniszterei ezen igéreteknek -hitelt adtak, kitűzték a napot, s a jomutok, legjobb lovaikon, legszebb -fegyvereikkel megrakva, 12,000 emberrel csakugyan megjelentek. A hódolás -napjának reggelén a khán először is rokonát fogadá, ki őt megölelvén, -alattomosan tőrt szúrt mellébe. A khán összerogyott s a turkmanok a -jelenlévő szolgákra rohantak. A nagy zavarban a mehter a vár falára -lépett, s annak ormairól tudtul adván a népnek a gaztettet, felszóllitá -a khivaiakat, hogy minden a városban lévő jomutot siessenek legyilkolni. -Az elkeseredett lakosság a turkmanokra tört, kik megrettenésökben -elkábulva, mint a juhok a mészáros kezében, vérzettek el a khivaiak -fegyvere, sőt sokan a nők kései alatt is. Khiva utczáin patakzott a vér, -s hat napig tartott, mig a holttesteket mind el tudták takaritani. - -E mészárlás után nyolcz napig Khiva fejedelem nélkül volt, s ekkor a -koronát a nép a különben derék Szejd Mahmud Törének ajánlá; ki azonban -opium-szivási szenvedélye miatt ifjabb testvére javára a trónról -lemondott. S igy fejedelem lett - - -9. _Szejd Mehemmed khán_ (1856-tól máig), - -általánosan lágyeszűnek elismert ember, kiről az olvasó már hallott -valamit. Uralkodása alatt a jomutokkal való polgárháboru sokat -pusztitotta Khivát; az előbbi khánok által alapitott gyarmatok szétdúlva -s elhagyatva állnak, mig a jomutok s özbegek egymást ölve, gyermekeiket -s nejeiket kölcsönösen rabszolgaságra vitték, addig a bevándorolt -dsemsidiek – e mondás szerint: „Inter duos litigantes tertius gaudet,“ – -a fegyvertelen lakosságot megtámadták, Kilidsbajtól Fitnekig egész -Khivát elpusztitották, s gazdag zsákmánynyal megrakodtan, 2000 persa -rabszolga kiséretében, kiket e zavarok alatt felszabaditottak, -visszatértek a Murgab partjaira. - -Szegénység, epemirigy, döghalál, és a népesség fogyása végre békére -kényszeritett, midőn orosz befolyás által felizgatva egy Mehemmed Penah -nevü trónkövetelő Kungratban kitűzte a lázadás zászlaját, s Mangislakon -keresztül rögtön követséget inditott Asztrakhánba, az orosz padisah -védelmét kikérni. De e küldöttségnek elment a hire, s a követek útközben -megölettek. Később Mehemmed Penah, midőn orosz pénze elfogyott, saját -párthivei által meggyilkoltatott; a lázadás főczinkosai pedig -becsomagoltattak, az az: kezeik nedves bőrrel testükhöz varratván -Khivába küldettek, hol borzasztó halál várt reájok. - - - - -XVIII. FEJEZET. - -BOKHARA. BOKHARA VÁROSA, KAPUI, RÉSZEI, MECSETJEI, COLLEGIUMAI. – A -KATALIN CZÁRNŐ ÁLTAL ALAPITOTT COLLEGIUM. – A MEDRESZÉK RENDELTETÉSE NEM -A TUDOMÁNY, HANEM A FANATISMUS ÉLESZTÉSE. – BAZÁROK. – A RENDŐRSÉGI -RENDSZER SZIGORUBB, MINT BÁRHOL ÁZSIÁBAN. – A BOKHARAI KHÁNSÁG. – -LAKOSOK: ÖZBEGEK, TADSIKOK, KIRGISZEK, ARABOK, MERVIEK, PERSÁK, HINDUK, -ZSIDÓK. – A KORMÁNY. – KÜLÖNFÉLE HIVATALNOKOK. – POLITIKAI FELOSZTÁS. – -A HADSEREG. – A BOKHARAI TÖRTÉNET RÖVID KÖRVONALOKBAN. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - _… regnata Cyro_ - _Bactra… Tanaisque discors._ - -Horatius, _Od._ iii. 29, 27-8. - -– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – - - -A. Bokhara Városa. - -Bokhara város határát, melyet egy napi járásra terjedőnek mondtak nekem, -négy mértföldnyinél nem találtam nagyobbnak. Bár a vidék meglehetősen -müvelt, e pontban Khiva mégis nagyon tulhaladja. A városnak 11 kapuja -van: Dervaze Imam, d. Mezar, d. Szamarkand, d. Oglan, d. Talpacs, d. -Sirgiran, d. Karaköl, d. Sejkh Dselal, d. Namazgiah, d. Szalakhane, d. -Karsi, s két főrészre, a Deruni sehr-re (belváros) s a Beruni sehr-re -(külváros), valamint több városrészre osztatik, melyek közül a Mahallei -Dsujbar, Khiaban, Mirekan, Malkusan, Szabungiran a legnevezetesebbek. - -A nyilvános épületeket, piaczokat az olvasóval már az első részben kis -előleges rajzban ismertettük meg, de mind e mellett meg akarjuk -kisérteni e pontról szóló jegyzeteinket röviden összefoglalni. - - -_Mecsetek._ - -A bokharai azt mondja, hogy szülővárosában 360, részint nagy, részint -kisebb mecset van, s hogy a jámbor müszülman szórakozásul minden nap -mást látogathat meg. Én a nevezett számnak alig felét találhattam meg, s -csak a következők emlitésre méltók: 1. Meszdsidi Kelan, melyet Timur -épittetett fel, Abdullah khán pedig megujitott. Az emir itt tartja a nép -nagy összecsődülése között pénteki imádságát. 2. Meszdsidi Divanbegi, -melyet bizonyos Nezr, Imamkuli Khán emir divanbegi-je (államtitkár) a -hasonnevü tóval és medreszével 1029-ben (1629) épittetett. 3. Mirekan és -4. Meszdsidi Mogak, földalatti épület, hol némelyek állitása szerint az -első müszülmanok, mások szerint az első tüzimádók tartották volna -vallási összejövetelöket. Az első állitás alaposabbnak látszik, mert -először is a tüzimádók, a városon kivül, a szabadban megfelelőbb helyet -találhattak volna, s mert másodszor sok kúfi felirat tanusitja ez épület -iszlami eredetét. - - -_Medreszék (collegiumok)._ - -A bokharai a medreszék számával is épen ugy dicsekszik és azt 360-ra -teszi, bár nincs több 80-nál. A legnevezetesebbek a következők: 1. -Medresze Kökeltas, épittetett 1426-ban; 150 czellája van, melyek -mindegyike 100–120 tillába kerül[100]. Az első osztály növendékeinek -évenkint öt tilla jövedelmük van. 2. M. Mirarab, 1529-ben épittetett és -100 czellája van, melyek mindegyike 80–90 tillába kerül, és 7 tilla -jövedelemmel bir. 3. Kosmedreszei Abdullah khán (az Abdullah khán -medresze-párja), 1572-ben épittetett, szintén körülbelől 100 czellája -van, melyek azonban kisebb értéküek, mint az előbbeniek. 4. M. Dsujbar, -1582-ben a hasonnevü nagy tudós s ascéta egy unokája által épittetett; -ez a leggazdagabban van javadalmazva, mert minden czella 25 tilla -jövedelemmel bir, de nem nagyon lakott, mivel a város legszélsőbb végén -fekszik. 5. M. Turszindsan, hol minden czellának öt tilla évi jövedelme -van. 6. M. Ernazar, melyet Katharina czárnő követei egyikével épittetett -fel, 60 czellával, mindegyik 3 tilla jövedelemmel. - -Általában Bokhara és Szamarkand collegiumai okozták, hogy nem csak az -egész iszlamnak, hanem nekünk Europában is Közép-Ázsia főiskoláiról -rendkivüli fogalmunk volt. A fölületes szemlélő az ily intézetek -épitésénél nyilvánuló áldozatkészséget könnyen tarthatá a magasb -törekvés tanujelének. Sajnos, hogy az egész mozgalom csak a vak -fanatismuson alapul, s mint a középkorban, ugy jelenleg is ez iskolákban -egy kevés logikán (mantik) s bölcsészeten (hikmet) kivül kizárólagosan a -koránban s vallási kérdésekben adatik oktatás.[101] A tanulók összes -számát nekem 5000-re mondták. Ezek nem csak Közép-Ázsia minden részéből, -hanem Indiából, Kasmirból, Afghanisztanból, Oroszországból és Khinából -is csoportosodnak itt össze, s a szegényebbek az emirtől évdijt nyernek, -mert Bokhara a medreszéknek s az iszlam szigoru megtartásának köszönheti -a befolyást, melyet a többi szomszédos tartományon bir. - - -_Bazárok._ - -Oly bazárok, minőket a persa fővárosokban találhatni, nincsenek itt. -Csak egynehány van boltozva s kőből épitve, a legnagyobb rész fával vagy -náddal fedett, mely hosszu rudakra illesztetik. Különben többféle bazár -van: Tim Abdullah Khan, melyet a hasonnevü fejedelem Mesedből való -visszatérte után (1582) persa mintára épittetett; Resztei Szuzengiran, -hol a varró-eszközöket árulók, s r. Szarrafan, hol a pénzváltók s -könyvárusok állnak, r. Zergeran, az aranymüvesek-, r. Csilingeran a -lakatosok-, r. Attari, a füszerárusok-, r. Kannadi, a czukrot- s -édességet árulók-, r. Csajfurusi a theaárusok-, r. Csitfurusi, bazari -Latta a vászon árusok- és Timcse darajfurusi a füszerkereskedőknek helye -sat. Minden bazárnak saját akszakal-ja van, ki az emirnek a rend- s a -fizetendő dijakért felelős. A bazárokon kivül még körülbelől 30, mind -kis karavanszeraj van, melyek részint áruk raktárának, részint az -idegenek lakhelyéül szolgálnak. - - -_Rendőrség._ - -Bokharában oly szigoru a rendőrség, mint az előttünk ismeretes Ázsia -egyik más városában sem. Nappal a rejsz személyesen meglátogatja a -bazárokat s nyilvános helyeket, vagy kiküldi számos emberét s kémét, s -körülbelől két órával napnyugta után senkinek sem szabad az uton -mutatkozni. A szomszéd nem látogathatja meg szomszédját, s a betegnek -orvosság hiányában el kell vesznie, mert az emir engedélyt adott, hogy -őt magát is fogják el, ha a mirsebek (éji őrök) az utczán tiltott időben -találják. - - -B. A Bokharai Khánság. - - -_Lakosok._ - -A khánság jelenlegi határai keletről a khokandi khánság és Bedakhsan -hegyei, délről az Oxus a Kerki és Csihardsuj tulsó kerületekkel, -nyugotról s éjszakról a nagy sivatag. A határokat különben ép oly -kevéssé lehet pontosan msghatározni, mint a lakosok számát. Tulzás -nélkül 2½, millióra tehetni az összes számot, kik letelepedettekre s -nomádokra, valamint nemzetiség szerint özbegek-, tadsikok-, kirgizek-, -arabok-, merviek-, persák-, hinduk-, és zsidókra oszlanak. - - -_1. Özbegek._ - -Ezek ugyanazon 32 törzsből állanak, kiket Khivánál megneveztünk, de -kharezmi törzsrokonaiktól észrevehetőleg különböznek mind arczjelleg, -mind jellemre nézve. Bokhara özbegjei a tadsikok-kal szorosb -összeköttetésben éltek, mint a khivabeliek a szart-okkal, s e közben a -nemzeti jellegből s az özbeg egyszerü, őszinte természetességből sokat -is vesztettek. Mint a khánság uralkodó népe, mert maga az emir is özbeg -s a Mangit törzsből való, az ország haderejét is képezik, habár a magasb -rangu tisztek csak gyéren vétetnek az özbegek soraiból. - - -_2. A tadsikok._ - -Közép-Ázsia összes városainak ez ősi lakói, itt a legnagyobb számmal -vannak, miért is Bokhara az egyetlen hely, hol a tadsik nemzetiségére -büszke. Megemlékezik még előbbi hazája, a régi Khoraszan[102] -határairól: keleten Khoten (Khinában), nyugaton a Kaspi tenger, éjszakon -Khodsend, délen India. Kár, hogy e nép régisége s előbbeni nagysága -daczára minden bűnben s aljasságban a legnagyobb fokot érte el, s ha -bennök a régi Ázsiát, nemünk bölcsőjét látjuk visszatükrözve, ama régi -időkben csakugyan szomoru viszonyok lehettek. - - -_3. Kirgizek[103],_ - -vagy kaszakok, a mint magukat nevezik, a bokharai khánságban csak kis -számmal vannak ugyan, csekély jegyzeteinket azonban e népről, mely -valamint számra a legnagyobb, ugy a nomád-élet eredetiségében -Közép-Ázsiában a legfigyelemreméltóbb, ezennel itt alkalmilag el akarjuk -mondani. Vándorlásaimon sokszor találtam egy-egy kirgiz sátor-csoportot, -de valahányszor számuk után tudakozódtam, szemembe kaczagtak s a felelet -mindig ez volt: „Számláld meg előbb a sivatag homokszemeit, akkor majd -megszámlálhatod a kirgizeket is.“ Ép oly kevéssé mondhatók meg határaik. -Annyit tudunk, hogy a nagy sivatagot lakják, mely Sziberia, Khina, -Turkesztan s a kaspi tenger között terül el, s valamint e vidék, ugy -társadalmi viszonyaik eléggé bizonyitják, hogy mily téves azok nézete, -kik a kirgizeket majd az orosz, majd a khinai hódoltságban gondolják. -Oroszország, Khina, Khokand, Bokhara és Khiva csak addig parancsolnak a -kirgizeknek, mig az adó beszedésére kiküldött tisztjeik a nomádok között -időznek. A kirgizek az adóbehajtást is erőszakos rablásnak tekintik, s -köszönetre hiszik magukat kötelezetteknek, hogy az illetők a -tizedrészszel, vagy más dijszabályzattal megelégszenek. Minthogy a -világ-forradalmak évszázadok, sőt talán évezredek óta a kirgizekre csak -csekély befolyással lehettek, e népnél, melyet csak egyes töredékeiben -láthattunk, ama szokások s erkölcsök leghivebb képe található fel, -melyek az ős idő turan népeit jellemzik, s az erény és nyerseség ama -különös vegyülékét képezik. Feltünő a náluk tapasztalható nagy -rokonszenv a zene és költészet iránt, különösen pedig aristocraticus -büszkeségük. Ha két kirgiz találkozik egymással, mindjárt azt kérdezik: -„Jeti atang kimdir?“ kik a te hét atyád (ősöd)? A kérdezett, még a -nyolcz éves gyermek is, mindig pontosan megfelel, ellenkező esetben -rendkivül müveletlen- s neveletlennek tartatik. Vitézségre nézve a -kirgizek az özbegekkel s nevezetesen pedig a turkmanokkal nem -mérközhetnek, az iszlam is náluk sokkal gyöngébb lábon áll, mint az -utóbbiaknál. Csak a gazdag baj-ok szoktak a városból egy-egy mollát -megfogadni, ki aztán juhok, tevék s lovakban fizetendő bizonyos dijért -házuknál a tanitó, pap és titkári helyet tölti be. Ránk europaiakra -nézve a kirgizek, ha többször érintkeztünk is velök, mindig csodálatos -jelenségek maradnak. Naponkint, égető hőségben ép ugy, mint ölnyi magas -hóban, minden holmijukkal, nehány óráig vándorolnak, hogy nehány órára -ismét letelepedjenek; a kenyér létezéséről mit sem hallottak, s élelmök -egyes egyedül tejből s husból áll. A kirgiz a városi lakost vagy más -letelepedettet betegnek vagy bolondnak tartja, s mindenkit megsajnál, -kinek arcza nem mongol jellegü. A kirgiz aesthetikai nézete szerint a -mongol fajban megtestesült a szépség netovábbja, mert isten a kiálló -csontok által a lóhoz tette hasonlóvá, ezt pedig a kirgiz minden -teremtett lény koronájának tekinti. - - -_5. Arabok._ - -Ezek azon harczosok utódai, kik Kutejbe alatt, a harmadik khalifa -idejében részt vettek Turkesztan elfoglalásában, s később ott le is -telepedtek, de az arczjellegen kivül keveset tartottak meg hedsazi és -araki testvéreik jellemző tulajdonaiból; csak nehányat találtam -közöttük, kik arabul beszélnek. Számukat 60000-re teszik. Legnagyobb -részt Vardanzi és Vafkend vidékén laknak. - - -_5. A merviek._ - -Azon 40,000 persától származnak, kiket Szaid Khán emir 1810 táján, midőn -Mervet a szarikok segélyével elfoglalta, Bokharába áttelepitett. -Származásukra nézve tulajdonképen törökök Azerbajdsan s Karabagból, -kiket Nadir sah hozott régi hazájukból Mervbe. A tadsik után a mervi a -legravaszabb Bokhara városában, de nem oly gyáva, mint amaz. - - -_6. Persák._ - -Részint rabszolgák, részint olyanok, kik kiváltván magukat, Bokharában -telepedtek le, hol minden vallási elnyomatás daczára, miután a -siíta-felekezet szertartásait csak titokban végezhetik, kereskedés s -kézi iparral örömest foglalkoznak; mert itt olcsóbban megélhetni, s a -nyereség könnyebb, mint saját hazájokban. A persa, ki szellemi -tehetségre nézve a közép-ázsiait nagyban fölülmulja, a rabszolgaságból a -legmagasb tiszti rangokra szokott fölemelkedni. A mint alig van a -tartományokban kormányzó, ki ez vagy ama hivatalban ne használna -persákat, kik előbb rabszolgái voltak s hozzá hivek maradnak; igy az -emir környezetében hemzseg a sok persa, s a khánság első tisztviselői e -nemzethez tartoznak. Bokharában a persákat oly embereknek tekintik, kik -már többet érintkeztek a frengikkel s ezek ördöngös eszétől már többet -is tanultak. Muszaffar-eddin emir különben keserűn megérezné, ha Persia -megtámadná, mi már szándokában is volt; mert hadseregével, melynek -parancsnokai Sahrukh khan és Mehemmed Haszan khan, s topcsibasi-jai (a -tüzérség vezérei) Zejnel bej, Mehdi bej s Leszker bej, mind persák, -ugyan kevésre menne. - - -_7. A Hinduk._ - -Számra ugyan csak 500-an vannak, s ezek is család nélkül a fővárosban s -a tartományokban elszórva élnek, de csodálatos, hogy az egész -pénzkereskedés ezek kezében van. Nem lehet vásár, még faluban sem, hogy -az uzsorás hindu ott meg ne jelenjen. Mikor a legalázatosabb is, mint az -örmény Törökországban, az özbeget rettenetesen megcsalja, s minthogy a -jámbor kadi a Visnu-imádóval a legtöbb esetben együtt czimborál, az -áldozat csak gyéren siklik ki kezéből. - - -_8. Zsidók._ - -Körülbelől 10,000 van a khánságban, kik legnagyobb részt Bokharában, -Szamarkandban és Karsiban tartózkodnak, s inkább kézműiparral, mint -kereskedéssel foglalkoznak. Eredetükre nézve persa zsidók és pedig az -első fogságból. Kazvinból s Mervből ezelőtt 150 évvel vándoroltak ide, s -a legnagyobb elnyomatás és megvetés között élnek. Csak a küszöbön szabad -mutatkozniok, ha valamely igazhivőt akarnak meglátogatni, s ha az utóbbi -akar hozzájok jönni, saját házukat sietve elhagyva, az ajtó elé kell -állniok. Bokhara városában évenkint 2000 tilla dsizie-t (adót) fizetnek, -melyet a községi előljáróhoz át, s ezért kétszer könnyeden arczul ütik, -mit a korán a hódolás jeléül rendel. A szabadalmak hirére, melyeket a -zsidók Törökországban élveznek, nehányan Damaszkusba és Szyriába -vándoroltak ki, de ennek csak titokban szabad történnie, mert másként a -kivándorlási kedv vagyonvesztéssel és halállal büntettetik. Feltünő, -hogy mint tartják fel a pósta-közlekedést az évenkint Turkesztanból -Mekkába menő hadzsik által; utitársaim is több levelet hoztak s -mindenütt fölkeresték az illetőket, kiknek a levél czime szólt. - - -_Kormány._ - -A bokharai kormányzási alak csak keveset tartott meg az ó-persa vagy -arab jellegből, mert itt a törökmongol elem játszsza a főszerepet. Az -alkotmány, bár a hierarchiának nagy befolyasa van reá, katonai, s annak -élén az emir áll, mint generalissimus, fejedelem és vallási főnök. Az -ország katonai s polgári hatóságai a következőkre oszlanak: a) kette -szipahi, azaz magasabb hivatalnokok; b) orta szipahi, azaz közép -hivatalnokok és c) asagi szipahi (zabit.) Az első két osztályba szabály -szerint csak urukdar-okat, azaz jó családbelieket kellene fölvenni, mert -hivatalaikba jerlik azaz fejedelmi kézirat és billig[104] azaz -diszjelvények által igtattatnak be, de már régtől fogva persák is, kik -előbb rabszolgák voltak, tiszteltettek meg e hivatalokkal. - -Következő sorozat némi áttekintését nyujtja a hivataloknak, a mint azok -az emirtől lefelé rendben következnek: - -Kette szipahi - -1. Atalik. - -2. Divanbegi (államtitkár). - -3. Pervanedsi, a pillangó ember, mint az udvarnál nevezik, mert az -emirtől mint futár fontos ügyekben ide oda küldetik. - -Orta szipahi - -4. Tokhszabaj, tulajdonképen tughszahibi, t. i. ki tugh-ot (lófarkot) -hord zászlóul. - -5. Inag. - -6. Mirakhor (lovász mester). - -Asagi szipahi (zabit.) - -7. Csohragaszi, tulajdonképen csehreagaszi, azaz: arczember, mert a -nyilvános fogadtatásoknál az emirrel szemközt áll. - -8. Mirzabasi (főirnok). - -9. Jaszaulbegi és kargaulbegi. - -10. Jüzbasi. - -11. Pendsabasi. - -12. Onbasi. - -Ezeken kivül még az emir háztartása emlitendő fel, melynek élén a -kusbegi (vezir), mehter, deszturkhandsi (főudvarmester) s a zekiatsi -(vámos) állanak; ez utóbbi pénzügyminiszteri minőségében az emirnek -egyszersmind háznagyja. Ezek után következnek a mehrem-ek (kamarások), -kiknek száma a viszonyok szerint nagyobb vagy kisebb, s kik rendkivüli -ügyekben mint biztosok küldetnek a tartományokba. Minden alattvaló, ha a -kormányzó itéletével nincs megelégedve, az emirhez fordulhat s ekkor egy -mehrem-et kap ügyészül. Ez vele elutazik az illető tartományba, -megvizsgálja az ügyet s eldöntésre az emir elé terjeszti. Említendők -még: az odadsi-k (ajtónállók vagy szertartók), a bakaul-ok (tárnokok) és -a szelamagaszi, ki nyilvános meneteknél az emir helyett viszonozza a „Ve -alejkum esz-szelam“ üdvözlést. E hivatalok s méltóságok a mostani emir -alatt csak névlegesen vannak meg, mert az minden pompa ellensége és több -állást betöltetlenül hagyott. - - -_Politikai felosztás._ - -A khánság politikai felosztása, mint Khivában, a nagyobb városok számán -alapul. Bokhara jelenleg a következő kerületekből áll, melyeket azok -nagysága és népességük száma szerint akarunk elősorolni: 1. Karaköl, 2. -Bokhara, 3. Karsi, 4. Szamarkand, 5. Kerki, 6. Hiszar, 7. Mijankal vagy -Kermineh, 8. Kette Kurgan, 9. Csardsuj, 10. Dsizzak, 11. Oratepe, 12. -Sehri Szebz; ez utóbbi majdnem oly nagy, mint Szamarkand, de az emirrel -való folytonos harczai miatt a khánsághoz csak részben számitható. A -kormányzók, kik rangra nézve divanbegi-k, vagy pervanedsi-k, a tartomány -jövedelméből bizonyos részt kapnak, de rendkivüli esetben erről le kell -mondaniok. Minden kormányzó közvetlen parancsa alatt egy tokhszabaj, egy -mirzabasi, egy jaszaulbegi s több mirakhor és csohragaszi áll. - - -_Haderő._ - -A khánság állandó hadserege 40,000 lovasból állana, e számról azonban -60,000-ig lehet megszaporítani. Karsi és Bokhara járulnának ehhez a -legtöbbel. A karsibeliek különösen hiresek vitézségük miatt. Igy -beszélik Bokharában, de ez állitást tulzottnak találtam, mert az emirnek -Khokand elleni hadjáratában, mely alkalommal hadserege legföljebb 30,000 -emberből állt, drága zsoldon kellett segélycsapatokat tartania, mit a -takarékos Muzaffar-eddin bizonyosan nem tett volna, ha a föntebbi szám -igaz volna. A zsold, mely csak háboru idejében fizettetik, havonkint 20 -tengéből (11 shilling sterling) áll, melyből a legénynek lovát is el -kell látnia. Ezen kivül a zsákmány fele a legénységet illeti. Különben -csakugyan talányos, hogy az emir, alattvalóinak tetemes száma mellett -nem tud nagyobb hadsereget tartani, s az is különös, hogy az 50,000 -erszari soraiból, kik adót fizetnek neki, nem alakit segélycsapatokat s -inkább a tekkékhez fordúl, sőt a szarikokat 4000 tilla évi zsolddal -tartja szolgálatában. - - -C. Bokhara Történetéhez. - -Efrasziab, a nagy turani hős, tartatik Bokhara alapitójának. A korábbi -történetet tarka mesék pótolják, s ezekből csak annyit -következtethetünk, hogy ama vidéket a török hordáknak betörései már -ősidőktől fogva rémülettel tölték el, mely vidék persa lakossága már a -Pisdadiak idejében az irani rokonoktól el volt választva. A -tulajdonképeni történet első fonala csak az arab hóditásnál kezdődik, és -sajnálnunk kell, hogy a merész kalandorok nem hagyták hátra tetteiknek -több irott emlékét, mint a mennyi a Tarikhi Taberiben s más több arab -forrásban van elszórva. Az iszlam Mavera-ül-nehr-ben (az Oxus és -Jaxartes folyamok közötti tartományban) nem gyökerezhetett meg oly -könnyen, mint más tartományokban, s az araboknak a téritést mindig meg -kellett ujitniok, valahányszor hosszabb távollét után a városokba -visszatértek. A Dsengiz khan általi elfoglaltatásáig (1225) Bokhara és -Szamarkand, valamint az akkori nevezetesb városok Merv (Mervi Sah -Dsihan, azaz Merv, a világ királya), Karsi (Nakhseb) és Belkh -(Um-ülbilad, az az: a városok anyja), Persiához tartoztak, bár a -khoraszani kormányzóság számára, mint akkor neveztetett, Bagdadból külön -beigtatási ferman állittatott ki. A mongolok berohanásakor a persa -elemet a török egészen háttérbe szoritá, az özbegek mindenütt kezükbe -ragadták a kormány gyeplőit, s Timur a sántitó világhóditó Sehri -Szebzből (a zöld város), nem akart kevesebbet, mint Szamarkandot egész -Ázsia fővárosává tenni. Vele azonban tervei is elhunytak, s a khánság -tulajdonképeni részletes története a Sejbani házzal kezdődik, melynek -alapitója, Ebulkhejr khan, a Timur-nemzetség hatalmát saját hazájában -megtörte. Sejbani Mehemmed khan, Ebulkheir khan egyik unokája, Bokhara -határait Khodsendből Heratig kiterjeszté, s midőn Mesedet is meg akarta -támadni, Iszmael sahtól megveretett s 916-ban (1510) elhullt a csatában. -Utódjai közül Abdullah khan (szül. 1544-ben) volt egyike a -legnevezetesebbeknek; ujra elfoglalta Bedakhsant, Heratot és Mesedet, s -megérdemli, hogy a közmüvelődés s kereskedelem körül kifejtett -törekvéseiért II. Abbasz sah, Persia nagy királya mellé helyeztessék. -Uralkodása idejében Bokhara utjai karavanszerajok és szép hidakkal, a -sivatag cisternákkal volt ellátva, s az ebbeli összes maradványok az ő -nevét viselik. Fia, Abdul Mumin khan 1004 (1595), nem sokáig tarthatá -fen magát a trónon, mert meggyilkoltatott, s Tököl kirgiz-főnök -berohanása után, ki mindent elpusztitott, a Sejbani-ház utolsó sarjai is -csakhamar elhulltak. - -Az ezt követett hosszas zürzavar s polgári háboruban nevezetesen Veli -Mehemmed khan, a Seibani-család egyik távolabbi oldal-rokona, és Baki -Mehemmed khan küzdöttek egymással a trónért. Midőn az utóbbi 1025-ben -(1616) Szamarkandnál csatában elesett, az előbbi megalapitá dynastiáját, -mely, mint állitják, Ebul Fejz khanig élt, ki Nadir sahtól (1740) békét -kért. E korszakban az Imamkuli khan és Nazir Mehemmed khan (1650) -uralkodók leginkább kitüntették magukat, s az isan-osztály bőkezü -pártolása által sokkal járultak ahhoz, hogy a vallási rajongás -Bokharában, valamint egész Turkesztanban oly fokot ért el, minőt az -iszlam világ semmi korban vagy országban nem mutathat föl. Ebul Fejzt s -fiát, saját vezirük, Rehim khan, árulólag gyilkolta meg. A gyilkos -halála után, ki mint vezir önállón uralkodott tovább, Danial beg -foglalta el a kormányt, ezt követték a Sah Murad, Szaid khan és -Naszrullah khan emirek. - -Minthogy a három utóbbi történetét már Malcolm, Burnes és Khanikoff -tárgyalták, e korszakot, melyről kevés ujat mondhatnánk, nem akarjuk -tovább részletezni s a következő fejezetben inkább a háborukról szólunk, -melyeket Bokhara Khokanddal a legutóbbi három évtizedben viselt. - - - - -XIX. FEJEZET. A KHOKANDI KHÁNSÁG. - -LAKOSOK. – FELOSZTÁS. – KHOKAND. – TASKEND. – KHODSEND. – MERGOLAN, -ENDIDSAN. – HAZRETI TURKESZTAN. – ÓS. – POLITIKAI HELYZET. – A LEGUTÓBBI -HÁBORUK. - -Khokand vagy Fergana, mint a régiek nevezték, kelet felé a khinai -Tatárországgal, nyugat felé Bokharával s a Jaxartessel, éjszak felé a -nagy hordával, dél felé pedig Karategin és Bedakhsannal határos. -Kiterjedését határozottan nem mondhatjuk meg, de nagyobb mint Bokhara és -Khiva, s népesebb is, mint az utóbbi khánságok. - -A városok számából s más körülményekből következtethetni, hogy a mai -Khokandnak három milliónál több lakosa van, kik a következő -nemzetiségekre oszlanak: - - -_1. Az özbegek._ - -A lakosság tulajdonképeni letelepedett részét képezik, s mint már -Khivánál megjegyeztük, jellegükre nézve nagyon különbözők Bokhara és -Khiva özbegjeitől. Minthogy az özbeg Turkesztanban már évszázadok óta az -uralkodó nemzet, mely az iszlamot s ennek civilizatióját előbb elfogadta -mint ama vidéken a többi nomád-nép, nevükkel a müveltség s bon ton -tekintetéből bizonyos kedvező előitélet fonódott egybe, s a kirgiz, -kipcsak, és kalmuk, a mint a városokban letelepszik, rendszerint lemond -nemzetiségéről s az özbeg elnevezést veszi fel. Khokandban ez már rég -óta történik, s tulzás nélkül föltehetni, hogy azoknak fele, kik -özbegeknek nevezik magukat, inkább az emlitett nomád népek vegyülékének -tekinthető. A khokandi özbeg külsejére nézve igen ügyetlennek látszik, -mi leginkább idomtalan bő ruházatának tulajdonitható. E nép példátlan -gyávaságáról többször volt alkalmunk meggyőződni, s ha nem védelmeznék a -nomádok, a városok már rég Khina, Oroszország vagy Bokhara birtokába -kerültek volna. Az özbegek után - - -_2. A tadsikok._ - -következnek, kik itt, ha nem is számosabban, de tömöttebben találhatók -mint a bokharai khánságban, s egész falvakat s városokat képeznek, mi -másutt sehol sem fordul elő. Igy Khodsend városát, Velekendaz és -Kiszakuz falvakat (Khodsend szomszédságában), kizárólagosan e persa -ősnépség lakja, s még 400 évvel ezelőtt a Namengan, Endigan és -Mergolan[105] kiválóbb városok az övék voltak volna. Jellemükre nézve a -khokandi tadsikok nem sokkal jobbak mint bokharai testvéreik. -Megjegyzendő, hogy nyelvük nyelvtani alakra, valamint szóbőségre nézve -gazdagabb, mint a többi tadsikoké. Ez különösen Khokandban áll, melynek -lakosai egy nyelvet beszélnek, mely Rudeki, a legrégibb persa költő -szójárásából, ki született bokharai volt, sokat megtartott. Khokand -többi városában, nevezetesen pedig a khinai határon, tadsikok igen -gyéren találhatók. - - -_3. A kaszakok._ - -A legszámosb nép a khánságban. Nomádéletet élnek a Csaganak tó és -Taskend közötti hegyes vidéken, s a khánnak ugyanannyi adót fizetnek, -mint Khivában. A khokandi kirgizek között nehány tehetősb van, kik -Hazreti Turkesztanban, vagy más helyeken házakat birnak, de ezekben soha -sem laknak. A kirgizek különben nagy számuk daczára, minthogy kevés -bátorságuk van, a khánságban csekély befolyással birnak. - - -_4. A kirgizek._ - -Vagy is a tulajdonképeni kirgizek, kikről nálunk minden kaszak igy -neveztetik, a khánság déli részeiben laknak, Khokand és Szarik Köl -között, s harcziasságuk miatt az egyik vagy másik kormánypárt -rendszerint felhasználja felforgatási terveinek kivitelére. Sátraik -számát 50,000-re teszik, tehát körülbelől annyira, mint a -tekke-turkmanokét. - - -_5. Kipcsak._ - -Ez véleményünk szerint a legrégibb s legeredetibb török törzs, mely e -nagy család minden törzse között, melyek Komultól az Ádriai tengerig -elszórtan élnek, valamint arczjelleg, ugy jellem, nyelvben és -szokásokban régi nemzetiségéhez a leghivebb maradt. A kipcsak név mesés -etymologiája, mint azt Rasid-eddin Tabibi elbeszéli, olvasóinkat kevéssé -fogja érdekelni. Előbb hatalmas törzs létezett volna e név alatt, s a -jelenlegi kipcsakok, bár csak 5–6000 sátorral vannak, azt állitják, hogy -Desti Kipcsak[106], a mint a keleti történeti forrásokban Turkesztan -régtől fogva neveztetik, őseik által lett elfoglalva és benépesitve. -Csekély számuk daczára a kipcsakok Khokandban még most is a -kormányügyekre a legtöbb befolyással vannak; ők nevezik és teszik le a -khánokat, és sokszor megtörtént, hogy lovasaik közől csak valami 500 -elfoglalt valamely várost a nélkül, hogy az Khan ellenük fellépni mert -volna. - -A török nyelvben, melyet a kipcsakok beszélnek, egyetlen egy persa vagy -arab szót sem fedezhettem fel, s nyelvjárásukat a legjobb átmenetnek -lehet tekinteni a mongol és dsagataj nyelv között. A kipcsak arczjellege -is ép oly viszonyban áll Közép-Ázsia többi török fajához, mint a nyelv. -A ferde szemre, szakálltalan állra és kiálló arczcsontokra nézve -hasonlók a mongolokhoz, nagyobbára kis termetüek is, de ügyes -mozgékonyságuk csodálatra méltó. Bátorságban, mint már emlittetett, a -kipcsakok tulhaladják Közép-Ázsia összes népeit, s kétségkivül maradt -fen bennük a leghivebb kép ama nagy hordáról, mely egész Ázsiát -felforgatá s átalakitá. - -A khokandi khánság különféle kerületekre oszlik, melyek, mint mindenütt, -ugy itt is, a legnevezetesb városok nevéről neveztetnek el. A főváros -Kkokand[107], vagy Khokandi Latif, t. i. a bájos Khokand, mint a -bennszülöttek nevezik, szép völgyben fekszik, s kerületére nézve hatszor -oly nagy, mint Khiva, háromszor oly nagy, mint Bokhara, s négyszer -olyan, mint Teherán. A város déli részét, hol a khán lakása van, csak a -legujabb időben vették fallal körül, az északi nyitva van. A lakosok s -házak száma aránylagosan kicsiny, mert a házak mellett nagy -terménykertek terülnek el, ugy hogy itt-ott negyedórát kell menni, mig -10–15 ház mellett haladhatni el. Az épités tekintetéből maga a khokandi -is Bokharának szokott előnyt adni, e főváros mibenlétét tehát könnyen -elképzelhetni. Csak a négy mecset s a nagy bazár kis része van kőből -épitve. A bazárban kizárólagosan orosz árukat, belföldi selyem- s gyapot -kézmüiparczikkeket, valamint mesterséges bőrmunkákat kaphatni. A -nyergek, ostorok s más lovaglási szerszám, melyek a khánság fővárosában -készittetnek, különös hírnek örvendenek. - -Khokand után Taskend emlitendő, a khánság első kereskedelmi városa, hol, -többek állitása szerint, jelenleg sok tehetős kereskedő van, kik -Orenburgba és Kizil Dsarba (Petropavloszk) nagy kereskedést üznek. -Taskend, melynek átmeneti kereskedése van Bokhara-, Khokand-, s a khinai -Tatárországgal, Közép-Ázsiának egyik legfontosabb városa, mely után az -oroszok titokban törekszenek, s melytől, mint már emlittetett, -legvégsőbb előőrseik (Kale Rehim) csak nehány napi járásra állomásoznak. -Ha Oroszország egyszer e katonailag is fontos helyet elfoglalja, könnyü -szerrel fogja majd a bokharai és khokandi khánságokat is hatalmába -keriteni; mert a mi az orosz szuronyoknak nem sikerül, elérik majd az -egyenetlenség által, melyet a sz.-pétervári udvar a két khánság között -szakadatlanul szít. - -Taskend után a legnevezetesb helyek következők: Khodsend, melynek -körülbelől 3000 háza és sok gyára (hol aladsát, a gyapotszövetek egy -nemét készitik), 18 medreszéje s kétszer annyi mecsetje van; Mergolan, -nagy város, a khokandi tudományosság főhelye, hol jelenleg a Khodsa -buzurk, a Makhdum-aazam rend főnöke tartózkodik. E főpap a jelenlegi -bokharai emirtől, ki mint győző vonult be, megtagadta az áldást a -nélkül, hogy az emir ezért megbüntethette volna. Endidsam, hol a -khánságban a legjobb atreszt, nehéz selyemszövetet készitik; Namengan, -melynek vidékén van a kipcsakok fő letelepedési helye. Ezeken kivül -emlitésre méltók: Hazreti Turkesztan, Khodsa Ahmed Jaszavi-nak nagy -tiszteletben tartott sirjával, kinek az erkölcsről s vallásról irt -könyve (Mesreb)[108] még ma is a nomádok s a khokandi letelepedetteknek -egyik kedvencz olvasmányuk; Sehri Menzil és Dsuszt, hol a hires kések -készíttetnek, melyeknek a hiszari kések után Turkesztanban a legnagyobb -áruk van; Sehrikhan, hol a legjobb selymet tenyésztik, és Ós, a khánság -keleti oldalán, melyet Takhti Szulejman, Szulejman trónjának is -neveznek, és évenként számos zarándokok látogatnak. Maga a bucsujárási -hely egy dombon van, mely Ós városa közepében emelkedik, s hol nagy -négszög kövekből épült s oszlopokkal ellátott régi épület maradványai -között márványból vágott trónt mutatnak, s a helyet is megjelölik, hol -Ádám, ki az iszlam-tanok szerint az első próféta volt, földmüveléssel -foglalkozott volna. Ez utóbbi mese nagyon jól van kigondolva; mert -szerzője a nomádoknak a földmüvelést mintegy vallási kötelességnek -akarta előtüntetni. - -Ós régészeinkre nézve minden esetre nem érdektelen. Nagyon valószinünek -látszik, hogy a romok s nevezetesen az oszlopok, mint azokat nekem -leirták, görög eredetüek s ha Sándor legkeletibb gyarmatát akarjuk -fölkeresni, könnyen juthatni ama gondolatra, hogy Ós az a pont, melyen a -merész macedoniai óriás birodalma legkeletibb határát valamely épitési -emlékkel jelölte meg[109]. - -A mi a khokandi khánság politikai viszonyait illeti, önállósága ép oly -régi, mint Bokhara és Khiváé. – A jelenleg uralkodó család azt állitja, -hogy egyenesen Dsengiz khantól származik, mi azonban nagyon -valószinütlen, minthogy ennek családját Timur megfosztá a tróntól s -Baber után, ki Timur utolsó ivadéka volt Khokandban, a Sejbani-k ép ugy, -mint más törzs-fők a kipcsakok s kirgizek közűl, felváltva foglalták el -a kormányt. A család, mely jelenleg a trónon ül, vagy jobban mondva, -ezért Bokharával háborut visel, kipcsak eredetü, s csak nyolczvan év óta -áll az ügyek élén. A khokandi intézményekre az arab s ó-persa elemek a -legkevesebb hatással vannak s a Jaszao Dsengiz (a Dsengiz -törvénykönyve), szolgál zsinórmértékül. A khánt trónraléptekor egy fehér -nemezen magasra emelik, s a világ mind a négytája felé nyilakat kell -röpitnie[110]. - - -A BOKHARA ÉS KHOKAND KÖZÖTTI HÁBORÚK. - - -_A) Naszrullah Emirrel folytatott háboru._ - -A Bokhara és Khokand közötti ellenségeskedések már régi eredetüek. -Miután a Sejban-ház vette át az ügyek vezetését Turkesztanban, Khokand, -nehány város kivételével, melyeket a kipcsakok nyertek, a bokharai -khánsággal volt összeolvasztva; később elszakadt s önállósága idejében -legnagyobb reszt a keleti szomszédokhoz, Kasgar, Jarkend és Khoten -városokhoz csatlakozott, melyek akkor még függetlenek voltak. Miután -azonban ezeket a khinai császár birodalmával egybeolvasztotta, -Khokandnak, mert a keleti ellenség nagyon hatalmasnak látszott, -Bokharával való viszálykodásait ismét meg kellett kezdenie, s a háboru, -mely Közép-Ázsiában való tartózkodásunk alatt folyt, csak a Mehemmed Ali -khokandi khán és Naszrullah emir közöttinek folytatása volt. - -Mehemmed Ali khán, kit a khokandiak ujabb korbeli legnagyobb -uralkodójuknak neveznek, egyrészről kétségkivül sokat tett, hogy a -terület megnagyobbitása s a belső jólét előmozdítása által khánságának -bizonyos fényt szerezzen; de másrészről fölkelté a telhetetlen -Naszrullah emir irigységét. Ez azért boszankodott leginkább, hogy a -khokandi khán Khivával, Bokhara főellenségével egyesült, s nagybátyját, -vetélytársát, ki Khokandba menekült, az ottani udvarnál barátságosan -fogadta. Mások okul emlegetik a vendégszeretetet is, melyben Conolly -kapitány részesült. Egy szóval a két khánság közötti viszálykodásra -ürügy elég sok volt, s a kitörés elkerülhetlennek látszott. - -Miután Mehemmed Ali khan 1839-ben az oroszokat Sehidannál[111] tönkre -tette, az emirrel való összeütközést közelnek tartván, elhatározta, hogy -inkább maga lesz a támadó fél. A bokharai határ ellen vonult tehát, -elfoglalá Oratepét, s már Dsizakot és Szamarkandot fenyegeté, midőn az -emir, miután a megkisértett ármányok eredménytelenek maradtak, nagy -számu özbeg lovassággal s az ujonnan szervezett hadsereg (Szerbaz) 500 -emberével, parancsnokuk és szervezőjük Abdul Szamed khan vezetése alatt -ellene indult. Mehemmed Ali tanácsosnak látta a visszavonulást. -Naszrullah három hónapon át ostromlá Oratepét s végül elfoglalta; a -véres boszu azonban a lakosokat legelkeseredettebb ellenségévé tette, s -alig hogy Bokharába visszatért, már is az utóbbiak Mehemmed Ali khannal -egyetértve, a bokharai őrséget megrohanták s a katonákat és tiszteket -lekonczolták. - -Alig értesült Naszrullah ez esetről, azonnal nagy sietséggel s -valószinüleg még nagyobb haraggal minden rendelkezés alatt levő haderőt -öszszeszedett, s Oratepe ellen indult. Mehemmed Ali most is -visszavonult, s a lakosság egy része, az elkeseredett emirtől való -félelemből követé. Ezuttal azonban nem sikerült előle kitérni, -Naszrullah lépésről lépésre nyomában volt s Khodsendnél csatára -kényszerité. Mehemmed Ali khan a csatával a nevezett várost is elveszté -s minthogy visszavonulásában magát üldöztetve s fővárosát fenyegettetve -látta, a győző elé parlamentaireket küldött. A béke Kohne Badem mellett -köttetett meg. Mehemmed Alinak Khodsendet sok más helylyel át kellett -engednie. De hogy a béke a két felet nem engesztelheté ki, könnyen -elképzelhető. Az emir, hogy a legyőzöttet még inkább boszantsa, az -ujonnan elfoglalt tartomány kormányzójának Mehemmed Ali testvérét s -vetélytársát nevezte ki, a ki előbb Bokharába menekült. Ezuttal azonban -roszul számitott. A khokandi fejedelmeknek még élő anyja kibékité a -testvéreket, s az emir erről még mit sem tudott, midőn Khodsend a többi -helylyel egyetemben ismét Khokanddal egyesült s most egy ellenség -helyett kettővel volt dolga. - -A bokharai zsarnok dühe nem ismert határt s boszu-szomja rendkivüli -készületekre birta. Rendes hadseregén kivül, mely 30,000 lovasból és -1000 szerbazból állt, még 10,000 turkmant fogadott zsoldba a tekke és -szalor törzsekből. Sietve nyomulva Khokand ellen, Mehemmed Alit ugy -meglepte, hogy fővárosából meg kellett futnia, de futásában Mergolannál -utólérték, s 10 napra reá fivérével s két fiával saját fővárosában -kivégeztetett[112]. Utána pártjabelijeinek is legnagyobb része a hóhérok -kezeibe esett, vagyonuk elkoboztatott s a zsákmánynyal gazdagon -megrakodott emir csakhamar visszatért Bokharába, Ibrahim Bi-t, egy -született mervit, 2000 katonával hagyván hátra helyőrségül az elfoglalt -városban. - -Alig három hónap telhetett el, midőn a kipcsakok, kik eddig semlegesen -maradtak, megunták a bokharaiakat, elfoglalták helyőrségestől a várost -és Sir Ali khant, Mehemmed Ali khan fiát[113] ültették a trónra. Hogy -ismét váratlanul meg ne rohantassanak, a khokandiak azon eszmére jöttek, -hogy a város ama részét, melyben a khán lakása van, fallal vegyék körül, -mely terv csakhamar valósittatott is, mert az emir elfogatott -helyőrségét kényszeritették e munkára. Tudták, hogy az emir boszut fog -állni és senkit sem lepett meg, midőn csakhamar ez eset után 15000 -bokharai jelent meg Khokand előtt, egy khokandi trónkövetelő s -Naszrullah régi pártfogoltjának vezetése alatt. Ugy látszik azonban, -hogy Muszulman Kul (ez volt a vezir neve) már az uton megegyezett -földijeivel, mert a város kapuit csakhamar megnyitották előtte, bevonult -s első tette az volt, hogy Naszrullah ellen, ki azon igérettel küldé, -hogy khánná teszi, fellázadt s földijeivel egyesülten a vele jött -bokharaiakat elüzte. - -Az igy négyszer megcsalatott emir ezuttal sem akart engedni, s ujból -küldött hadsereget Sahrukh khan[114] vezérlete alatt, ki már akkor -főparancsnoki rangot viselt. Ez azonban csak Oratepéig ment, mert a hir, -hogy az emir Szamarkandban megbetegedett s Bokharába visszatért, -félbeszakasztá az egész hadjáratot. Megbetegedése után nehány napra -Naszrullah meghalt s a világ a legnagyobb zsarnokok egyikétől -megszabadult. - -Mint hiteles forrásból értesültem Naszrullah emir halálát egyes egyedül -a tulságos dühösködési rohamok okozták, melyeket a Khokand elleni -többszörös szerencsétlen hadjáratok ép ugy, mint a példátlan makacsság, -melylyel Sehri Szebz[115] városa védelmezé magát, idéztek elő. E város -ellen harminczszor szállt táborba s már hat hónapon át sikertelenül -tartá megszállva. Ottani ellene bizonyos Veliname volt, kinek nővérét -nőűl vette, hogy az összesógorosodás által Veliname-t még inkább -lekötelezze. Az emir halála napján érkezett meg történetesen a hir, hogy -a város bevétetett. A dühöngő alig volt már eszméletén, s még is meg -parancsolá, hogy az elpártolt sógort minden gyermekével meggyilkolják; -de minthogy vérét nem láthatta folyni, este, nehány órával halála előtt -saját nejét, Veliname nővérét, magához hivatá. A szegény asszony, két -gyermek anyja, minden tagjában remegett, de ez nem inditá meg a haldokló -zsarnokot; fekhelye mellett fejezteté le s tekintetét legnagyobb -ellensége nővérének vérére meresztve kilehelte utálatos lelkét. - - -_B) A Muzaffar-ed-din emirrel viselt háboru._ - -Az ügyek e közben Khokandban is más fordulatot vettek. Muszulman Kul -meggyilkoltatott s helyette Khudajar khan emeltetett fel a fehér -nemezen. Ez eleinte igen tevékeny volt, s többször szerencsésen -csatázott a Jaxartes felől előnyomuló oroszokkal. De mig a határon volt -elfoglalva, a fővárosban Molla khan neveztetett ki khánnak s minthogy -Khudajar csak kis sereg felett rendelkezhetett, czélszerübbnek találta a -Bokharába való menekülést, hogy Muzaffar-ed-din segélyével visszanyerje -trónját. Ennek, atyja halála után, azonnal Sehri Szebz várossal akadt -baja, mely a rajta vett véres boszuk daczára, ismét fellázadt s épen -Csirakcsi, egy védett hely falai előtt állt, mely hely Sehri Szebzhez -tartozik, midőn azon hirt vette, hogy az oratepei kormányzó, született -sehri-szebzi, Khokanddal egyesült s Mollah khan már Dsizzak ellen -nyomul. - -Muzaffar-ed-din emir, ki a nála vendég- s pártfogoltként levő Khudajar -khantól felizgattatott, nem tartóztathatta meg magát, hogy a már nagyon -szorongatott Sehri Szebzet elhagyva, 15000 emberrel Khokand ellen ne -induljon, melynek elismert derék khánja (Molla khan) komolyan fenyegeté -őt. Muzaffar-ed-din, atyja politikáját követve, egy általa -kezdeményezett összeesküvésben előbb meggyilkoltatá ellenfelét s miután -ez által Khokandban mindenben a legnagyobb zavar támadt, elfoglalta a -fővárost s Khudajart helyezte a kormányra. Sah Murad, a jog szerinti -trónutód a kipcsakokhoz menekült. - -Khudajar khan alig viselte négy hónapon át uj méltóságát, midőn a -kipcsakok, élükön Sah Muraddal, megtámadták s ismét a Bokharába való -menekülésre kényszeriték. Az emir, midőn pártfogói szerepében igy látta -magát csuffá téve, minden erejét összeszedte, hogy Khokandon fényes -boszut álljon. Miután Sahrukh khant 40000 emberrel és Mehemmed Haszan -bejt 30 ágyuval előre küldte, nehány száz tekke által kisértetve maga is -Khokandba indult, azon erős szándékkal, hogy addig nem tér vissza, mig a -khinai határig mindent meg nem hódit. - -Khokandban a fiatal emir e szándoka meglehetősen ismert volt, ismerték -kapzsiságát is s a telhetőleg igyekeztek a bokharaiaknak ellent állni. -Az ulemák a benyomuló emirt kafir-nak (hitetlennek) nyilatkoztatták ki, -s dsihad-ot (vallásháborut) hirdettek ellene; mindenki fegyverhez nyult, -de minden hasztalan volt. Az emir ezuttal valóban nem csak Khokandot, -hanem a khinai határig minden területet meghóditott. A kipcsakok, Alem -Kul törzsfőnökük vezérlete alatt a leghevesebben álltak ellent; ezeket a -turkmanok támadták meg, s érdekes látvány lehetett, midőn a két -legvadabb tatár őstörzs csatázott egymással. Alem Kulnak a csatában -történt elhulltával neje állt a horda élére. Egyideig folytatták a -háborut, de végre mégis az emirrel békét kötöttek. Az elfoglalt khánság, -melyből az emir minden ágyut, nagy mennyiségü fegyvert és tetemes -kincset Bokharába hurczolt, két részre osztatott. Khokand Sah Muradnak, -a kipcsakok kedvenczének jutott, Khodsend pedig Khudajar khannak. -Muzaffar-ed-din fővárosába visszatért s ez uton találkoztam vele 1863-ik -évi sept. 15-dikén. - -Ez óta Kkokandot bizonyára ismét uj változások érték. Ugyan ily -viszálykodás létezett előbb Kasgar, Khoten s Jarkend között, s a mint ez -csak akkor szünt meg, midőn Khina foglalta el a khánságokat, ugy itt is -valószinüleg az orosz hóditás fog a borzasztó polgári háboruknak véget -vetni. - - - - -XX. FEJEZET. A KHINAI TATÁRSÁG. - -KÖZELEDÉS NYUGATRÓL. – KÖZIGAZGATÁS. – LAKOSOK. – VÁROSOK. - -Ha az utas Ós-tól 12 napi utat előrehalad, a khinai határokhoz ér Kasgar -városánál. Az ut odáig hegyes vidéken vezet keresztül, hol a kipcsakok -nyájaikkal barangolnak. Mint mondják, csak Dsengiz idejében voltak e -téren itt ott falvak, ma már azoknak romjai sem láthatók. Tüzhelyek és -kőrakások jelelik azon pontokat, melyeken karavánok és utasok megpihenni -szoktak. A kipcsak, jóllehet vad és harczias, egyes utast ritkán támad -meg, nagyobb karavánok, melyek Khinából jönnek, mérsékelt sarczot -fizetnek, egyébként ki sem háborgattatik. Egy napi járásra Kasgartól az -első khinai őrségre bukkanhatni, mely 10 katona és egy irnokból áll, s -csak azoknak enged szabad utat, kik a namengani akszakaltól, ki a -khinaiaktól mint valami ügynök fizettetik, utlevéllel vannak ellátva. Az -utlevél előmutatása után minden utas pontosan kikérdeztetik az iránt, -mit idegen országokban látott és hallott. Az irnok a jelentést két -példányban állitja ki, az egyik a legközelebbi őrhelyre küldetik, az uj -kihallgatás eredményével való összehasonlitás végett, a másik az illető -kormányzóhoz. Mint nekem Hadzsi Bilal és többi barátom a khinai -tatárságból beszélte, legtanácsosabb, ily alkalomkor a -„Belmejmen“-nel[116] (nem tudom) felelni; kényszeriteni nem lehet és nem -akarnak senkit, sőt maga az irnok sem bánja, ha hivatalán könnyitenek. - -A „khinai tatárság“ neve alatt többnyire a khinai birodalomnak azon -nyugotra terjedő részét értjük, mely a keleti hosszaság 93°-tól a 69°-ig -nyulik, és északról a nagy kirgiz hordával, délről Bedakhsan és Tibettel -határos. Mint mondják az Ili és Kohne Turfan közt fekvő terület több -század óta Khina souverainitása alatt áll, Kasgar, Jarkend, Akszu és -Khoten azonban csak ezelőtt 150 évvel kebleztettek be. A nevezett -városok a legnagyobb ellenségeskedésben éltek egymással, mig végre több -előkelő a jarkendi főnök, Ibrahim Beg vezérlete alatt, hogy ezen -czivódásoknak vége vettessék, a khinaiakat az országba behivta, kik csak -hosszas habozás után vállalták el az uralmat és e városokat mind ez -ideig a mennyei birodalom többi tartományaiban divatozó kormányformától -eltérő módon igazgatják. - - -_a) Közigazgatás._ - -Mint hiteles forrásból hallám (megmondtam fentebb, hogy barátom Hadzsi -Bilal a kormányzó főpapja volt), ezen tartományok mindegyike két -főhatósággal bir, egy khinai vagy katonai és egy tatár-muszulmannal, -mely utóbbi polgári, s főnökei amannak főnökeivel ugyan egy rangban -állanak, nekik azonban annyiban vannak alávetve, hogy csak azon hatóság -utján értekezhetnek a legmagasabb hatósággal Pekingben. A khinai -hatóság, mely a város megerősitett részét lakja, a következő -személyekből áll: - -1. Anban, kinek jelvénye egy karneolgomb a fövegen és egy pávatoll. Évi -fizetése 36 jambu[117], körülbelűl 20000 frank. Alatta állanak: - -2. a Da-luj-ok, titkárok, számszerint négyen, kik közül egyik a -levelezést, a másik a pénztárt, a harmadik a büntető -igazságszolgáltatást, a negyedik a rendőrséget kezeli. - -3. a Dsi-zo-fang, irattárnok. - -A khinai főtisztnek udvara Ja-mun-nak neveztetik, s mindenkinek szabad -bejárata van, ki az altisztek igaztalansága ellen vagy más ügyben akar -panaszt emelni. Jellemző, hogy épen az anban kapuja előtt egy óriási dob -áll, melyre a panaszlónak csak egyet kell ütni, hogy a titkárt, kettőt, -hogy magát az anbant elészólitsa. Legyen éjjel vagy nappal, nyáron vagy -télen, ezen segélyhivásnak nem szabad sikertelenül elhangzania, legalább -ritka esetben történik az. Ily haranghuzó Europában is nem egy -igazságügyi hatóságnak volna ajánlatos. - -A tatár-muszulman hivatalnok-csapat, mely igazságügygyel, -adóbehajtással, vagy a nem khinai lakosság egyéb belügyeinek -elintézésével van megbizva, következő egyénekből áll: - -1. Vang vagy Hakim, ki az Anban-nal ugyan egy rangban és fizetésben áll. - -2. Haznadsi vagy gaznadsi, mint a tatárok nevezik, ki a pénztárra ügyel. - -3. Iskaga (szószerinti értelemben ajtónálló), a főczeremoniamester vagy -a főintendans egy neme. - -4. Sang begi, titkárféle, tolmács és közvetitő a khinai és muszulman -hatóságok között. - -5. Kazi beg, a kadi vagy biró. - -6. Örteng begi, póstamester, ki a kerületében levő öszszes póstaházakért -felelős. A póstaintézmény e tájon nagyon hasonlit a persa csaparhoz; a -kormány bizonyos utakat bérbe ad, és a póstamester tiszte, utána nézni, -ha valjon a bérlők mindenütt jó lovakat tartanak-e. Kasgartól Komulig 40 -állomás számittatik, melyek az örteng 16, rendkivüli esetekben azonban -12 vagy 10 nap alatt megjár. Komultól Pekingig 60 állomás számittatik, -melyek szintén 20 vagy 15 nap alatt megjárhatók. Az egész utat tehát -Kasgartól Pekingig, mely 100 napijárás a pósta egy hónap alatt szokta -megtenni[118]. - -7. Badsgir, vámszedő. - - -_b) Lakosok._ - -A khinai tatárság lakóinak legnagyobb része, a négy tartományban t. i., -letelepedett, földmivelő emberekből áll, kik nemzetiségükre nézve -özbegeknek nevezik magukat, de az első pillanatra elárulják valódi -kalmuk eredetüket. Özbegek azon értelemben, a melyben e szó Bokharában -és Khivában veendő, a khinai tatárságban soha sem voltak. Itt özbegek -alatt az északon betörő kalmukok, kirgizek és perza őslakóktól eredt -népvegyület értetik. Megjegyzésre méltó, hogy oly helyeken, hol az -ópersa népesség sűrűbb volt, (mai nap t. i. egészen elpusztult) az iran -jelleg urakodóbb, mint az ellenkező esetben. Az özbegek után a kalmukok -és khinaiak jönnek; az elsők vagy katonák vagy nomád életet folytatnak, -az utóbbiak kereskedők vagy kézmivesek, csak a fővárosokban találhatók, -és ott is csekély számmal. - -Végül még a tungani vagy töngeniekről kell emlitést tenni, kik Ilitől -messze Komulon tul terjednek el, nemzetiségre nézve khinaiak, vallásra -nézve azonban muszulmanok, és ugyan mindannyian a Safei -felekezethez[119] tartozók. Tungani vagy töngeni a khinai-tatár -nyelvjárásban „megtértet“ jelent (ozmanli-törökül: dönme, renegát) és -mint állitják ezen khinaiak, számra nézve egy millió, Timur idejében egy -arab kalandor által téritettek meg, ki a nevezett hóditóval Damaszkusból -jött Közép-Ázsiába és a khinai tatárságban mint csodatevő szent -kóborolt. Ezen tunganiak fanatismus és a nem muszulman népek iránti -gyülölet által tüntetik ki magukat; s ámbár az iszlam legkeletibb -előőrsei, még is minden évben nagy számmal szoktak hadzsikat Mekkába -küldeni. - -Mi a lakosság általános jellemét illeti, a khinai tatárt becsületes, -bátortalan és a butasággal határos együgyünek találtam, annyira hogy -Közép-Ázsia többi városi lakosaihoz oly viszonyban áll, mint a bokharai -a párisi vagy londonihoz. Gyakran gyönyörködtem abban, hogy mily -tulságos szerények voltak utitársaim kivánságaikban és mily -lelkesedéssel beszéltek szegény hazájukról. Nemcsak Rum és Persia, de -még Bokhara is nagyon fényes, és drágának tünik fel előttük és ámbár -nyelv és vallásra tőlük különböző nép uralkodik felettük, ezen uralmat -mégis a három khánság muszulman urasága elébe teszik. Egyébként nincs is -okuk a khinaiakkal nem lenni megelégedve. Mindenki tizenötödik évétől -kezdve a khodsák (a próféta utódai) és mollák kivételével évenként 5 -tenge (3 frk 75 cent.) adót fizet. Katonaság toborozva és nem erőszakkal -szedetik, és e mellett a muszulman ezredeknek még azon előnyük van, hogy -másokkal nem vegyitve képeznek csapatokat, és apró külsőségek -kivételével[120] vallásuk gyakorlatában sem háborittatnak. A magasb -hivatalnokoknak e tekintetben nincs oly jó dolguk, rangjuknak előirt -ruházatot, hosszu bajuszt és kontyot kell viselniök, és mi a -legiszonyubb, ünnepnapokon a pagodákban meg kell jelenniök, hogy a -leleplezett császári arczkép előtt hódolatukat nyilvánitandók a -padozatot homlokukkal háromszor megérintsék[121]. A muszulmanok azt -állitják, hogy magas állásu honfitársaik ily alkalmaknál ujjaik közé egy -darabka papirt rejtenek, melyre „Mekka“ van irva, és hogy ezen csel -által a térdhajtás nem a mennyei császár, hanem a szent város -tiszteletére történik. - -Mi a társadalmi viszonyokat illeti, könnyen elgondolható, hogy a -khinaiak és muszulmanok, kik mindketten separatistikus érzelmüek, mint -élnek együtt. Barátságos viszony lehetetlen, de észrevevém, hogy különös -ellenségeskedés sem létezik. A khinaiak, kik csekélyebb számmal vannak, -soha sem éreztetik a tatárokkal, hogy ők az uralkodó nemzet, s mint -mondják főleg a hatóságok nagy részrehajlatlanság által tüntetik ki -magukat. Minthogy az uralkodó vallásra való áttérés a khinaiak által -feltünő módon roszaltatik, nem lehet azon csodálkozni, ha a gondoskodás -bizonyos nemével arra ügyelnek, hogy a muszulmanok vallási kötelmeiket -teljesitsék és a hanyagokat szigoruan megbüntetik. - -Ha a muszulman nem imádkozik, a khinai ezt szokta rá mondani: „Lám, mily -hálátlan vagy. Nékünk nehány száz istenünk van, s mégis eleget teszünk -valamennyinek; te azt állitod, hogy csak egy istened van, s még azt sem -tudod kielégiteni.“ A mint több alkalommal tapasztalám, még a mollák is -dicsérik a khinai hivatalnokok igazságszeretetét, bár másrészt -vallásukról a legkimélétlenebben beszélnek. A tatárok uralkodóik -ügyessége s művészetének dicsőitésében fáradhatlanok, sőt mikor a dsong -kafirok-ról (a nagy hitetlenek, azaz tulajdonképeni khinaiakról) -kezdenek szólni, nincs vége hossza a dicséretnek[122]. - -Különös jelenség, melyet itt mindenütt a legszélső nyugati határtól a -keletiig észrevettem, az, hogy az iszlam hivei, legyenek bár törökök, -tatárok, arabok, persák vagy özbegek, valamint saját hibáikat szidják és -gunyolják, ugy dicsőitik s magasztalják a nem-mohamedánok érdemeit s -előnyeit. Elismerik, hogy müvészet, humanitás és példátlan igazságosság -megkülönböztető tulajdonai a kafirnak, s mégis mindenikök villámló -tekintettel mondja: „El hamdü lillah ena müszlim!“ azaz: hála istennek, -hogy muszulman vagyok! - - -_c) Városok._ - -A városok közül, melyeket alább a khinai tatárság utmutatójában -elősorolok, Khotent és Jarkendet mint a legvirágzóbbakat, Turfan Ilit és -Komult mint a legnagyobbakat, Akszut és Kasgart, mint a legszentebbeket -hallám emlittetni. Az utóbbiban, melynek 150 mecsetje (alkalmasint csak -imádkozásra szánt agyagkunyhók) és 12 medreszéje van, látható Hazreti -Afaknak, a khinai tatárság nemzeti szentjének nagy tiszteletben tartott -sirja. Hazreti Afak neve: „Ő magassága a láthatár“ – a mi a szent -tehetségei- és képességeinek végtelenségét akarja jelenteni, kit -különben Khodsa Szadiknak híttak. A tatárok vallásos jellemét nagyon -elősegité. A mint mondják, Kasgar azelőtt jelentékenyebb város volt, s -lakói gazdagabbak, mint most. Hanyatlása csupán a khokandi khodsák -berohanásainak tulajdonitandó, kik a várost minden évben megtámadják, a -khinaiakat bekergetik a várba s pusztitva és rabolva addig tanyáznak -ott, mig az ostromlott várőrség Pekingbe kérdést intézve, onnan -hivatalos engedélyt kap a támadásra. A khokandi khodsák, – egy csapat -rabló kalandor, már évek óta pusztitják ily módon a várost, s a khinaiak -mégis mindig – khinaiak maradnak. - - - - -XXI. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE. - -KÖZLEKEDÉS OROSZORSZÁG, PERSIA ÉS INDIÁVAL. – A HÁROM KHÁNSÁG S A KHINAI -TATÁRSÁG UTJAI. - -Közép-Ázsia a legjelentékenyebb közlekedésben áll Oroszországgal, még -pedig a következő főutakon: - -_a)_ Khivából a karavánok Astrakhanba s Orenburgba mennek, honnan nem -egy jobb módu kereskedő Nizsnej-Nowgorodba, sőt Pétervárra is eljár. - -_b)_ Bokhara, főkép nyárban folytonos összeköttetésben áll Orenburggal. -Ezen ut a legkeresettebb, s 50 – 60 nap alatt megtehető; csak rendkivüli -esetekben tart tovább; és ha a kirgizek közt nincsenek különös zavarok, -a legkisebb karavánok is eljárhatnak rajta. - -_c)_ Taskendből Orenburgba és Kizil Dsarba (Petropavloszk) mennek -karavánok, amabba 50–60, ebbe 70 nap alatt érnek el. Ezek a legnagyobb -karavánok, mert utjok a legveszélyesebb vidékeken vezet keresztül. - -_d)_ Namenganból s Akszuból Pulatba (Szemipalatinszk) nagyobbrészt -khinai karavánok járnak, melyek erős őrizet kiséretében negyven nap -alatt szoktak czélhoz érni. Egyes ember, természetesen dervis -minőségben, zavartalanul utazhatik a kirgizek közt, s azért utitársaim -közől többen Szemipalatinszk, Orenburg, Kazan, és Konstantinápolyon -keresztül mentek volt Mekkába. - -Ezen utak visznek észak felé. Délnek a közlekedés sokkal csekélyebb. -Khiva évenként egy-két kis karavánt küld Asztrakánon s Deregözön -keresztül Persiába. Bokharának összeköttetése már nagyobb, de már két év -óta innen sem ment egyetlen egy karaván sem Merven keresztül Mesedbe, -mert a tekkék minden közlekedést félbeszakitottak. A leglátogatottabb a -herati ut; Heratban azután a karavánok szétválnak, a mint vagy Persiába, -vagy Afghanisztan és Indiába mennek. A Karsin és Belkhen át Kabulba -vezető ut is csak másodrangu jelentőséggel bir, mert a Hindukus átlépése -mindig nagy nehézségekkel jár; s azért ez ut még nyáron át is nagyon -elhagyatott. - -Az emlitett közlekedési utakon kivül még azon összeköttetést kell -megemlitenem, melyet egyes zarándokok vagy koldusok tartanak fenn -Turkesztan legrejtettebb zugaitól kezdve Ázsia legtávolabb vidékeiig. -Érdekes látni e nagyszerü csavargókat, kik üres zsebbel elhagyják -hazájokat, s ezer és ezer mértföldnyi utakra kelnek, oly országokba, -melyeknek azelőtt nevét sem hallották, oly népek közt, melyek tőlük -arczkifejezés, nyelv és szokásokra nézve teljesen különböznek. A -szegényebb[123] középázsiai csak egy álom sugallatát követve minden -további megfontolás nélkül kapja magát, s elvándorol Arabiába, sőt a -török birodalom legnyugatibb részeibe. Veszteni valója nincs, látni -akarja a világot, s megy, a merre a véletlen viszi. A világot akarja -látni, azaz az ő világát, mely Khinával kezdődik, s a török birodalommal -végződik. Europát szépnek tartja, de véleménye szerint annyira tele van -varázslattal s más pokoli mesterségekkel, hogy még a legbiztosabb -Ariadne-fonallal sem mer e veszélyes labyrinthba behatolni. - -Volt alkalmam meggyőződni, hogy minél mélyebben megy be az ember -Turkesztanba, annál nagyobbnak találja a zarándoklásra való hajlamot. -Khivából évenként 10–15, Bokharából 30–40, Khokandból s a khinai -tatárságból 60–80 hadzsi kerül ki. Hozzávéve ehhez a persák zarándoklási -dühét Mesed, Kerbela, Kom és Mekkába, lehetetlen az ázsiaiaknak e még -most is meglevő vándorlási szenvedélyét észre nem venni. A régi -népvándorlások csirája még mindig létezik, s ha nem állna utjában -hatalmas befolyásával a nyugati czivilizatió, mely Ázsiát minden -oldalról körülveszi, ki tudja, mily változások történtek volna e -világrészben. - - -A HÁROM KHÁNSÁG UTJAI. - - -A. A Khivai Khánság s a Szomszéd Tartományok Utjai. - -_1) Khivából Gömüstepébe:_ - -_a)_ Ortajolu, lovon 14–15 nap alatt könnyen megtehető. Állomásai a -következők: - -1. Akgap. - -2. Medemin. - -3. Sor Göl (tó). - -4. Kaplankir. - -5. Dehli Ata. - -6. Kahriman Ata. - -7. Kojmat Ata. - -8. Jeti Sziri. - -9. Dsenak. - -10. Ulu Balkan. - -11. Kicsig Balkan. - -12. Kören Tagi (hegyláncz). - -13. Kizil Takir. - -14. Bogdajla. - -15. Etrek. - -16. Gömüstepe. - -_b)_ Tekke Jolu; tart 10 napig. Állomásai: - -1. Medemin. - -2. Döden. - -3. Sahszenem. - -4. Ortakuju. - -5. Alti Kujruk. - -6. Csirlalar. - -7. Csin Mohammed. - -8. Szazlik. - -9. Etrek. - -10. Gömüstepe. - -Ezen utat látszanak használni az alamanok, mert csak igy fogható fel, -mint tehetnek nagy utakat oly gyorsasággal. - -_2) Khivából Mesedbe_ - -két ut vezet; az egyik Hezareszptől Deregöznek a sivatagon át dél felé, -12 napig tart; a másik, mely Merven visz át, következő főállomásokat -vagy kutakat érint: - -1. Dari. - -2. Szagri. - -3. Nemekabad. - -4. Saksak. - -5. Surken. - -6. Akjap. - -7. Merv. - -_3) Khivából Bokharába (főut)._ - - Khivától Khankáig 6 tas (vagy ferszakh). - Khankától Surakhanig 5 „ - Surakhantól Akkamisig 6 „ - Akkamistól Töjebojunig 8 „ - Töjebojuntól Tünüklüig 6 „ - Tünüklütől Ücsudsakig 10 „ - Ücsudsaktól Karakölig 10 „ - Karaköltől Bokharáig 9 „ - 60 tas. - -_4) Khivából Khokandba_ - -a sivatagon keresztül vezet egy ut, Bokharát nem érintve. Surakhannál -elhagyva a khánságot, 10–12 nap alatt Khodsendbe érhetni. De Dsizzak -felé kitérve az ut rövidebb. Ezen az uton járt Conolly is, egy khokandi -herczeg kiséretében, kivel Khivában találkozott. - -_5) Khivából Kungratba s az Aral tó partjához._ - - Khivától Ürgendsig 4 tas. - Jengi Ürgendstől Görlenig 6 „ - Görlentől Jengi Japig 3 „ - Jengi Japtól Khitajig 3 „ - Khitajtól Mangitig 4 „ - Mangittól Kipcsakig 1 „ - Kipcsaktól Kanliig 2 „ - Kanlitól Khodsa Iliig 22 „ - Khodsa Ilitől Kungratig 4 „ - Kungrattól Hekim Atáig 4 „ - Hekim Atától Csortangölig 5 „ - Csortangöltől Bozatavig 10 „ - Bozatavtól A tó partjáig 5 „ - -összesen 73 tas, mely, ha az ut nem nagyon rosz, 12 nap alatt -megjárható. - -_6) Khivából Köhnén át Kungratba._ - - Khivától Gazavatig 3 tas. - Gazavattól Tashauzig 7 „ - Tashauztól Kökcsegig 2 „ - Kökcsegtől Kizil Takirig 7 „ - Kizil Takirtöl Porszuig 6 „ - Porszutól Köhne Ürgendsig 9 „ - Köhne Ürgendstől Khodsa Iliig 6 „ - -Innen Kungratig, mint már fölebb emlitém 4 tas, összesen tehát 44; igy -ez az ut rövidebb volna, mint a Görlenen át vezető, de egyrészt -veszélyes, másrészt a sivatag miatt igen fárasztó, miért is az 5. szám -alatti ut a legjártabb. - -_7) Khivából Fitnekbe._ - - Khivától Seikh Mukhtarig 3 tas. - Sejkh Mukhtartól Bagatig 3 „ - Bagattól Isancsepéig 2 tas. - Isancsepétől Hezareszpig 2 „ - Hezareszptől Fitnekig 6 „ - 16 tas. - -E számot, az 5. szám alatti 73-hoz adva, kiviláglik, hogy az Oxus -hosszában elnyuló khánság legnagyobb terjedtsége nem több, mint 89 tas. - - -B. A Bokharai Khánság s Vidékének Utjai. - -_1) Bokharából Heratba._ - - Bokharától Khosrobatig 3 tas. - Kosrobattól Tekenderig 5 „ - Tekendertől Csercsiig 5 „ - Csercsitől Karahindiig 5 „ - Karahinditől Kerkiig 7 „ - Kerkitől Zejdig (kut) 8 „ - Zejdtől Andkhujig 10 „ - Andkhujtól Batkakig 5 „ - Batkaktól Majmenéig 8 „ - Majmenétől Kajszarig 4 „ - Kajszartól Narinig 6 „ - Narintól Csicsektuig 6 „ - Csicsektutól Kale Veliig 6 „ - Kale Velitől Murgabig 4 „ - Murgabtól Derbendig 3 „ - Derbendtől Kale Nóig 8 „ - Kale Nótól Szercsesméig 9 „ - Szercsesmetől Heratig 6 „ - 108 tas. - -mely ut lovon 20–25 nap alatt megtehető. - -_2) Bokharából Mervbe_ - -Csardsujon keresztül kell menni, mely várostól három külön ut visz a -sivatagon keresztül: - -_a)_ Rafatakon át, mely 45 ferszakhnyi hosszu s egy kuttal bir. - -_b)_ Ücshadsin keresztül, melynek 40 ferszakhnyi hosszában két kutja -van. - -_c) J_olkujun át, mely legkeletfelébb fekszik s 50 ferszakh hosszu. - -_3) Bokharából Szamarkandba (közönséges ut)._ - - Bokharától Mezarig 5 tas. - Mezartól Kerminéig 6 „ - Kerminétől Mirig 6 „ - Mirtől Kette Kurganig 5 „ - Kette Kurgantól Daulig 6 „ - Daultól Szamarkandig 4 „ - 32 tas. - -Terhelt szekéren ezen ut hat, jó lovon három nap; a postafutárok azonban -két nap alatt is megteszik. - -_4) Szamarkandból Kerkibe._ - - Szamarkandtól Robati Hauzig 3 tas. - Robati Hauztól Najmanig 6 „ - Najmantól Surkutukig 4 „ - Surkutuktól Karsiig 5 „ - Karsitól Fejzabadig 2 „ - Fejzabadtól Szengszulakig 6 „ - Szengszulaktól Kerkiig 6 „ - 32 tas. - -_5) Szamarkandból Khodsenden át Khokandba._ - - Szamarkandtól Jengi Kurganig 3 tas. - Jengi Kurgantól Dsizzakig 4 „ - Dsizzaktól Zaminig 5 „ - Zamintól Dsamig 4 „ - Dsamtól Szavatig 4 „ - Szavattól Oratepéig 2 „ - Oratepétől Nauig[124] 4 „ - Nautól Khodsendig 4 „ - Khodsendtől Karakcsikumig 4 „ - Karakcsikumtól Mehremig 2 tas. - Mehremtől Besarikig 5 „ - Besariktól Khokandig 5 „ - 46 tas. - -Ezen ut, mely szekéren 8 napig tart, rendesen meg szokott rövidittetni -az által, hogy Oratepéből nyolcz óra alatt egyenesen Mehrembe lehet -menni, hat tast nyerve. - -_6) Szamarkandból Taskendbe s az orosz határhoz._ - - Szamarkandtól Jengi Kurganig 3 tas. - Jengi Kurgantól Dsizzakig 4 „ - Dsizzaktól Dsinaszig 16 „ - Dsinasztól Zengi Atáig 4 „ - Zengi Atától Taskendig 6 „ - 33 tas. - -Innen még öt napig tart az ut Kale Rehimbe, hol, a mint mondják, az első -orosz erősség, és a legszélső kozák előőrs van. - - -C. A Khokandi Khánság Utjai. - -_1) Khokandból Ósba (egyenes irány)._ - - Khokandtól Karaultepeig 5 tas. - Karaultepétől Mergolanig 3 „ - Mergolantól Serikhánig 4 „ - Serikhántól Endiganig 3 „ - Endigantól Ósig 4 „ - 16 tas. - -Ez ut kocsin 4 nap alatt megjárható. - -_2) Khokandból Namenganon át Ósba._ - - Khokandtól Bibi Uvejdáig 3 tas - Bibi Uvejdától Sehri Menzilig 2 „ - Sehri Menziltől Kirgisz Kurganig 4 tas. - Kirgisz Kurgantól Namenganig 4 „ - Namengantól Ücskurganig 3 „ - Ücskurgantól Gömüstepéig 5 „ - Gömüstepétől Ósig 4 „ - 25 tas. - -E két főuton kivül van még egy hegyi ut Taskendből Namenganba, melynek -azonban több igen veszélyes pontja van. Az ut nem több 45 mértföldnél, s -mégis 10 napig tart, a következő helyeken vezetve keresztül: Toj Tepe, -Karakhitaj Tilav, Kosrobat, Mollamir, Babatarkhan, Sehidan, hol az -oroszok Mehemmed Ali khán által megverettek, Kamiskurgan, Pungan, -Haremszeraj, Ujgur, Pop, Szeng, Dsuszt, Tőrekurgan, Namengan, - - -D. A Khinai Tatárország Utjai. - -Kasgartól Jarkendig 36 (tas) mértföldet számítanak, s ez utat a -karavánok s szekerek egy hét alatt teszik meg. Kasgartól két napi -járásra a Jengi Hiszar nevü helyen kell átmenni, mely erős őrséggel van -megrakva. - -Kasgar Akszutól 70 mértföldnyire van, a karavánoknak ez ut 12 napig -tart. - -Akszutól Usturbanig, mely délnek fekszik, két nap alatt lehet elmenni. - -Akszutól kelet felé menve, a következő állomásokon keresztül Komulba -érünk: - - Akszutól Bajig 3 napi járás - Bajtól Szaramig 1 „ - Szaramtól Kucsáig 2 napi járás - Kucsától Siarig 2 „ - Siartól Bögürig 4 „ - Bögürtől Kurliig 3 „ - Kurlitól Köhne Turfanig 8 „ - Köhne Turfantól Komulig 3 „ - 26 napi járás. - -Ehhez véve a Kasgartól Akszuig terjedő 12 napnyi utat, az egész 38 nap -alatt járható meg. - - - - -XXII. FEJEZET. ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL. - -FÖLDMIVELÉS. – KÜLÖNFÉLE LÓFAJOK. – JUHOK. – TEVÉK. – SZAMARAK. – -KÉZMŰÁRÚK. – A KERESKEDÉS FŐHELYEI. – OROSZ KERESKEDÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN. - - -_a) Földmivelés._ - -Majdnem hihetetlen, mily termékeny általában véve e három khánság -földje, mely oáz formában emelkedik ki a középázsiai roppant sivatagból. -A földmivelés legkezdetlegesebb állapota daczára, nagy a bőség gyümölcs -és gabnában, sőt sok helytt több is van, mint kellene. A khivai gyümölcs -jelességét már emlitém, s nem mellőzhetem Bokharát és Khokandot sem, -melyek ugyan Khivával nem tehetők egy sorba, de különösen jeles szőllőik -miatt, melyeknek ott tiznél több faja található, pompás granátalmáik, s -leginkább kajszi baraczkjaik miatt nevezetesek, melyek nagy tömegekben -kivitetnek Persiába, Afghanisztanba és Oroszországba. Gabona a három -khánságban ötféle van: buza, árpa, dsügeri (Holcus saccharatus), köles -(tarik) és rízs. A legjobb buza és dsügeri Bokharában és Khivában terem, -a legjobb köles Khokandban; az árpa sehol sem különösen szép, s vagy -magában, vagy dsügerivel keverve lóetetésre használtatik. - -A baromtenyésztésben a turkesztaniak főgondoskodása három állatban -öszpontosul, s ezek: a ló, juh és teve. A ló, melyet a középázsiai alter -egójának tekint, itt különböző fajokban s tulajdonságokkal található. A -lovak nevelése s a fajok különbségéről egész könyveket lehetne irni, de -nem birván szakismerettel, nem fogok annyira kiterjeszkedni. Valamint a -nomádoknak törzseik s nemzetségeik, ugy a lovaknak fajaik és családjaik -nagy számmal vannak, melyek közől a következő fajok a legérdekesebbek: - -1. A turkman ló, melynek két alfaját, a tekke- és jomutfajt -különböztetik meg. A tekkék lovai, melyek közől a körogliak s akhalok a -legkedveltebbek, magas termetök által tünnek ki (16–18 marok). -Testalkotásuk könnyed, fejök szép, tartásuk méltóságos, és gyorsaságuk -bámulatraméltó, de nem kitartók. A jomut lovak alacsonyabbak, s bennök a -szép termet roppant gyorsasággal s példátlan kitartás és erővel -párosul.[125] Általában a turkman ló ismertető jelei: karcsu derék, -vékony fark, szép fej és nyak (csak az kár, hogy a sörényét le szokták -vágni), és finom, sima, fényes szőr; mely utólsó tulajdonságát -megmagyarázza az, hogy télen nyáron többszörös nemeztakaróval van -ellátva. Egy jó turkman ló ára 100–300, de sohasem kevesebb, mint 30 -arany. - -2. Az özbeg ló hasonlit a jomuthoz, de termete izmosabb, nyaka rövid s -vastag, s inkább utazásra, mint hadban vagy rabló kalandokban -használható. - -3. A kaszak ló félvad állapotban él, kicsiny, hosszu sörénynyel, vastag -fej s otromba lábakkal. Ritkán kap abrakot, télen nyáron maga keresi a -legelőn takarmányát. - -4. A khokandi teherhordó és igásló, a kaszak és özbeg lónak vegyülete, s -nagyon erős. E négy fajból valódi turkman lovak csak Persiában, özbeg -lovak Afghanisztan és Indiában vannak elterjedve. - -A legszebb juh Bokharában van. Husa a legjobb, melyet Ázsiában találtam. -A tevének három faját ismerik, az egy- és két pupost, mely utóbbi nálunk -baktriainak hivatik, s csak a kirgizeknél fordul elő, és a ner, melyet -már Andkhujról szóltomban említék. Szamár legszebb van Khivában s -Bokharában; s ezek közől a hadsik évenként sokat hajtanak Persiába, -Bagdad, Damaszkus és Egyiptomba. - - -_b) Ipar._ - -Ezelőtt kétszáz évvel, midőn Törökország nem nyitott még annyira ajtót -az európai kereskedésnek, Engürü (Angora), Bruszsza, Damaszkus és Aleppo -gyáraiban bizonyosan több belföldi kelmét készitettek, mint most. -Közép-Ázsia ránk nézve még most is távolabb fekszik, mint Törökország -akkor, s azért a ruhaneműeket s házi szükségletek kielégitésére szolgáló -eszközöket legnagyobbrészt a belföldi ipar termeli. - -A középázsiai ipar főhelyei Bokhara, Karsi, Jengi Ürgends, Khokand és -Namengan. E városokból kerül ki a sokféle gyapot és selyemszövet, vászon -és bőrárúk, melyek a belföldi szükségletet fedezik. Legelterjedtebb -áruczikk az aladsa-kelme, melyet férfiak ugy mint nők ruházatra -használnak. Ezt Khivában gyapjuból s nyers selyemből, Bokharában s -Khokandban pusztán gyapjuból szövik. A szabómesterség nem képezvén itt -külön keresetágat, a gyáros mindjárt ki is szabja s meg is varrja a -ruhákat, s a gyártmányok nagy része már kész öltönyök alakjában jő -kereskedésbe. Midőn Bokharában voltunk, az egész világ panaszkodott a -ruhák drágasága felett, melyeknek ára ez volt: - - Első osztály. Második osztály. Harmadik osztály. - Khivai kabát 30 tenge. 20 tenge. 8 tenge. - Bokharai kabát 20 „ 12 „ 8 „ - Khokandi kabát 12 „ 8 „ 5 „ - -Az Aladsán kivül gyártatnak még selyemszövetek, gyapjusálak turbánra, -többnyire rosz s durva vászon, s ebből ismét egy neme a caliconak -setétveres alakokkal, mely egész Turkesztan és Afghanisztanban -ágytakarókra használtatik. - -A bőripar terén a középázsiaiak a chagrin (tatárul: szagri) készitésében -tünnek ki, mely zöld szinű s apró, hólyagforma emelkedésekkel bir. A -bagariát kivéve, melyet vizkulacsaik számára Oroszországból hozatnak, -minden csizma s lószerszám belföldi bőrből készül. A finomabb bőrt -meszt-re (harisnyaformáju alsó czipőkre), a durvábbat kus-ra (felső -czipőkre) használják. A bokharai s szamarkandi papirosnak nagy hire van -egész Turkesztanban s szomszéd tartományaiban. Nyers selyemből készül, -nagyon vékony és sima, s az arab irásra igen alkalmas. - -Vas és aczélmunkák, a nyers termény hiányánál fogva, csekély -mennyiségben találhatók. Dicsérik a hezareszpi puskákat, a hiszari, -karsii és dsuszti kardokat s késeket. - -Közép-Ázsiának jelentékeny iparczikke, mely Persián s Konstantinápolyon -át még Europába is behozatik, a szőnyegek, kizárólag a turkman nők -szorgalma s ügyességének gyümölcsei. Eltekintve a szép s igazi -szinektől, és a szövés erősségétől, a legfeltünőbb az, mikép tudják ezen -egyszerü nomád nők az alakok arányosságát annyira eltalálni, s honnan -veszik az izlést, mely gyakran jobb, mint nem egy europai gyárosé. - -Egy egy szőnyegen mindig több leány s fiatal asszony szokott dolgozni. -Élükön egy idős matrona áll, ki előbb a homokban pontozza ki az illető -alakok mintáját s erre tekintve mondja meg a különféle fonalak -szálszámát, melyekből a kivánt alakok készüljenek. Ezek mellett még a -nemez munkák is emlitésre méltók, melyekben azonban inkább a kirgiz nők -tüntetik ki magukat. - - -_c) Kereskedés._ - -A mint a közlekedési utakról szóló fejezetben már emlittetett, hogy -Oroszország a legkiterjedettebben s legrendszeresebben közlekedik -Közép-Ázsiával, ugy az orosz kereskedés is a legrégibbnek s -legtetemesebbnek mondható. E kereskedés folytonos növekvésben van s -legalább e téren nehezen akadnak vetélytársai. - -Az orosz kereskedésnek Közép-Ázsiában való növekvéséről a következő -egészen hiteles adatok a legjobb bizonyságot nyujthatják. Khanikov -1843-ban megjelent munkájában azt mondja, hogy évenkint 5–6000 teve -szükségeltetik az átszállitó kereskedésre, hogy a Közép-Ázsiából való -behozatal 3–4 millio rubelre rug, s a kivitel, mely 1828-ban 1,180600 -rubelt tett, 1840-ben 3,283654 rubelre s 25 kopekre emelkedett. Igy állt -az arány 1828-tól 1840-ig. S. Saville Lumley, nagy szorgalommal és -ügyességgel kidolgozott „Report on Russian trade in Central Asia“ (1862) -munkájában jelenti, hogy az 1840–1850 időszakban a kivitel 1,014237 font -st., a bevitel 1,345741 font st.-re emelkedett. - -A részletes áttekintést Lumleynek következő rovatozott kimutatása -szolgáltathatja: - -KIMUTATÁSA _az Oroszország s Közép-Ázsia országai közötti kereskedésnek -1840–1850 között._ - -Kivitel. - - Bokhara. Khiva. Khokand. Összesen. - Font st. Font st. Font st. Font st. - Vertpénz, arany s ezüst 213,969 15,210 375 229,554 - Réz 45,776 1,856 2,043 49,675 - Vas, aczél áruk, különböző ércz 82,127 9,331 10,970 102,437 - Gyapot kelmék 156,707 58,915 7,559 223,181 - Gyapju kelmék 50,467 25,869 1,976 78,312 - Selyemszövetek 10,550 4,799 71 15,420 - Bőr 81,543 37,921 4,069 123,533 - Fa áruk 8,595 460 826 9,881 - Festékanyag s festékek 48,635 17,904 693 67,232 - Különféle áruk 85,416 27,567 2,031 115,012 - Összesen 783,785 199,830 30,662 1,014,237 - -Bevitel. - - Bokhara. Khiva. Khokand. Összesen. - Font st. Font st. Font st. Font st. - Nyers gyapot s fonalban 333,177 76,255 2,718 412,150 - Gyapot szövetek 498,622 88,960 14,180 601,802 - Nyers selyem s selyemkelmék 17,443 3,088 160 20,691 - Gyapjukelmék 428 1,322 52 1,802 - Buzér (krapp) 7,351 26,201 7 34,559 - Prémáruk s báránybőr 151,773 6,297 1,995 160,065 - Drágakövek s gyöngyök 17,856 703 – 18,559 - Aszalt gyümölcs 27,784 2,147 16,883 44,814 - Sálok s kasmir 24,242 – – 24,242 - Különféle áruk 19,664 4,452 3,041 28,057 - Összesen 1,096,380 249,425 39,936 1,345,741 - -Különben csak egy tekintetet kell vetnünk a bokharai, khivai és karsii -bazárokra, hogy az orosz kereskedés e roppant növekvéséről -meggyőződjünk, s épen nem tulzás, ha azt állitjuk, hogy egész -Közép-Ázsiában nincs ház, sőt nincs sátor, hol valamely oroszországi -árut ne lehetne találni. A legjelentékenyebb kereskedést az öntött -vasból készült katlanok s vizkannákkal üzik, melyek a déli Sziberiából s -nevezetesen az urali gyárakból hozatnak be, s csak ez egy czikknek -Bokharába, Taskendbe és Khivába szállitása évenkint több mint 3000 -tevével történik. Az öntött vas mellett a nyers vas és sárga réz, az -orosz kattun, percaille, musselin, theafőzők, fegyverek, rövid áruk és a -czukor emlitendők. A posztót nagy ára miatt csak kevesen veszik s gyéren -található. A nevezett czikkek Bokharából s Karsiból nem csak -Turkesztannak többi részeibe, hanem még Majmenébe s Heratba, sőt -Kandahar- s Kabulba is vitetnek. Az utóbbi helyekhez Pesaver és Karacsi -természetesen közelebb van, de az orosz árúkat még is inkább kedvelik, -bár az angolok náluk sokkal jobbak. - -E körülményt az olvasó feltünőnek fogja találni, de okai nagyon -egyszerüek. Bokharától Orenburg épen oly messze van, mint Karacsi, mely -a britt-indiai területen levén, az angol kereskedelemnek végörse -lehetne. Az ut innen Heraton át sokkal kényelmesebb s czélszerübb lenne, -mint az Oroszországba vezető, mely a sivatagon halad át. S hogy az angol -kereskedést az orosz még is háttérbe szoritja, ez, véleményünk szerint, -annak tulajdonitható: hogy először is az orosz kereskedelmi -összeköttetések a tatársággal már nehány százévesek, az angol -összeköttetések pedig, azokhoz képest, még ujaknak nevezhetők, s eléggé -tudva van, hogy a keleti mily szivósan ragaszkodik minden régihez és -megszokotthoz; s másodszor az oroszok, mint közeli szomszédok, jobban -ismerik a közép-ázsiainak izlését, mint a birminghami, manchesteri s -glasgowi angol gyárosok stb. Ezen csak akkor lehetne segiteni, ha -europai utazók ama vidéken szabadabban járhatnának mint most, midőn az -utazót nemcsak Bokharában, hanem Afghanisztanban is ezer veszély -fenyegeti. Végül harmadszor a herati ut, minden természeti kényelmessége -daczára, a kormányok rablási rendszere miatt, az idegen kereskedőre -nézve nagyon elrémitő, mint az a XIII. s XIV. fejezetekből látható. A mi -tehát Közép-Ázsia azon részét illeti, melyet beutaztunk, a felhozott -okokból ott az angol kereskedést az orosznál sokkal csekélyebbnek -találtuk, s azon adatok, melyeket mr. Davies 1862-ik februarban -megjelent „Report on the Trade of Central Asia“-jában felhoz, inkább az -India, Afghanisztan s a khinai tatárság, mint az India és Turkesztan -közötti kereskedelmi viszonyokat tüntetik elő. Az árúk minőségére nézve -a verseny mindenesetre lehetséges, s nem is kételkedhetni, hogy az angol -gyártmányok mindig tulsulylyal birnának. - -Turkesztan Oroszországon kivül még majdnem folytonos kereskedésben áll -Heraton át Persiával is, hova báránybőrt, száritott gyümölcsöt, festéket -s nehány belföldi kelmét szállit, mely czikkeket aztán mesedi -opiummal[126], a Ralli és Comp. ház által nehány angol áruval, czukorral -és rövid árúkkal cserél be. Mesedből Bokharába oly ut is vezet, melyet -tiz nap alatt lehet megtenni, de a karavánok a rabló tekkék miatt a -Heraton által való kerülőre vannak kényszeritve, mely háromszor annyi -időbe kerül. Kabulból kék s fehér csíkos gyapot-sált hoznak Bokharába, -melyet a tatárok pota-nak, az afghanok lungi-nak neveznek, s nyári -turbánul általánosan viselik. Ugy látszik, hogy ez angol gyártmány, mely -Pesaveren át hozatik be, s az egyetlen, mely nagy keletnek örvend, mert -az izlésnek megfelel. A kabuliak ezenkivül indigót és fűszert hoznak be, -s ezt orosz kattunnal, theával és papirossal szokták becserélni. -Khinával csak jelentéktelen kereskedést űznek theával s porczellánnal, -mely azonban egészen más fajta, mint a minőt mi Európában használunk. A -khinaiak gyéren lépnek át a határon s a közlekedés csak a kalmukok és -muszulmanok által tartatik fen. - -Végre azon kereskedésről is meg kell emlékeznünk, melyet a hadzsik űznek -Persia, India, Arabia s Törökországban. Az olvasó ezt csodálatosnak -fogja találni, de tapasztalásból mondhatjuk, hogy e forgalom megérdemli -a kereskedelmi vállalkozás nevét. Az 50–60 hadzsi, kik velem jöttek -Közép-Ázsiából Heratba, Bokharából mintegy 40 tuczat selyem zsebkendőt, -Namenganból körülbelől 2000 db kést és 30 db selyemszövetet, nagy -mennyiségü khokandi dappi-t (sapkák, melyek körül a turbánt tekerik) -stb. hoztak magukkal. S ezek csak a velem utazó hadzsik voltak. A -beviteli kereskedésben sem kell a hadzsikat felejteni, mert föltehető, -hogy az európai rövid árúk nagyobb része általuk jut Közép-Ázsiába. - - - - -XXIII. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI. - -BELVISZONYOK BOKHARA, KHIVA ÉS KHOKAND KÖZÖTT. – KÜLVISZONYOK -TÖRÖKORSZÁG-, PERSIA-, KHIVA- S OROSZORSZÁGGAL. - - -_a) Belviszonyok._ - -Abból, a mit Khiva és Khokand ujabb történetéről fentebb közöltem, már -meglehetős világos fogalmat képezhetünk magunknak a három khánság közt -fenálló viszonyokról. Mindazonáltal itt még nehány adatot fogok -összeállitani, hogy az egész helyzet áttekintését megkönnyitsem. - -Legjobb lesz, ha Bokharán kezdjük. E khánság, mely még az iszlam -behozatala előtt már főszerepet játszott, mind az óta, daczára a sok -forradalomnak melyen keresztül ment, fentartotta felsőbbségét. Minthogy -a mai Közép-Ázsia czivilizatiójának bölcsője, Khokand és Khiva épen ugy, -mint a déli kis khánságok, sőt maga Afghanisztan is, mindig elismerték e -szellemi tulnyomóságát. A mollákat s a nemes Bokhara iszlami -tudományosságát nagyon dicsérik. De a szeretet csak is eddig tart, mert -minden kisérlet, melyet Bokhara emirei eddig tettek, hogy e szellemi -befolyás alatt politikai hatalmukat is megnagyobbitsák, nem csak a -politikai khánságoknál, hanem egyes városoknál is meghiusult. A -háborukból, melyeket Naszrullah emir Khivával és Khokanddal viselt, -rövidlátó politikusok azt következtethetnék, hogy Bokharában az orosz -megtámadástól való félelemből, ha jó szerivel nem sikerül, erőszakkal -akarnak szövetséget létrehozni. De Bokharában sohasem foglalkoztak ilyes -tervekkel. Az emirnek hadjáratai rablási támadások, és szilárdan meg -vagyunk győződve, hogy azon esetben, ha Oroszország Közép-Ázsiában -valósitani kezdi terveit, a három khánság nemcsak nem segélyezi egymást, -hanem viszálykodásuk által a közös ellenségnek a legjobb fegyvert -szolgáltatja. Khiva és Khokand, bár Bokhara kibékithetlen ellenségeinek -tekinthetők, nem tartatnak nagyon veszélyeseknek, s a napról napra -túlerősbülő Afghanisztan az egyetlen közép-ázsiai vetélytárs, melytől -Bokhara fél. - -Hogy e félelem a tetőpontján volt, midőn Doszt Mohammed khan -győzedelmesen az Oxus felé nyomult elő, alig kell mondanom. Naszrullah -emir igen jól tudta, hogy az öreg Doszt a gyalázatos tréfát, melyet -Bokharában rajta vagy is jobban mondva fián[127] követtek el, ki ott -vendégszeretetet keresett, soha meg nem fogja bocsátani. S a mint még az -is hírlett, hogy Doszt Mohammed az angolokkal kibékült s nökeri ingiliz -(angol zsoldos) lett, még fokozódott az a gyanítás, hogy az angolok -általa a Conolly és Stoddart véres halálát akarják megboszulni. A kép, -melyet a tatár zsarnok országa jövőjéről magával a sirba vitt, valóban -elszomoritó lehetett. Nem kevésbé aggódott fia s utódja, a mostani emir, -midőn trónra lépett. Muzaffar-ed-din épen Khokandban volt, midőn -meghozták Doszt Mohammed halálának hirét. A hírvivő követ 1000 tengét -nyert ajándékba; ugyanaz nap ünnepély rögtönöztetett, s estve az emir, -törvényes nejei számának kiegészitésére, Khudajar khan ifjabbik hugát -vette nőül. A nagy félelem elmult ugyan, de bizonyos tartózkodás még -mindig létezik, minthogy Bokharában igen jól tudják, hogy az afghanok az -angolokkal való barátságos viszony következtében már nehány ezer jól -iskolázott rendes katona felett rendelkeznek. - -Tudván, hogy az afghánokkal, mint tulsulylyal biró ellenséggel nem -mérközhetnek meg, Bokharában azt a politikát követik, hogy diplomatiai -uton igyekeznek nekik telhetőleg ártani. Minthogy az afghanok az -angolokkal szövetkeztek, a bokharaiak könnyü szerrel hiresztelhetik -róluk egész Turkesztanban, hogy az iszlamtól elpártoltak, s a legutóbbi -időkben a Kabullal való kereskedelmi összeköttetések is nagyon -meglazultak. Mint már emlittetett, a szalorok és tekkék folytonosan -Bokhara zsoldjában állanak. Herát megszállásánál az öreg Doszt nagyon -elcsodálkozott, hogy a turkmanok, daczára az ajándékoknak melyekkel -elhalmozá, folytonosan nyugtalaniták és hadseregéből sokat elfogtak. -Elfelejtette, hogy tulajdonképeni ellenségei a bokharai aranyok voltak, -minthogy a turkmanok rokonszenve felett mindig csak a nagyobb összeg -határoz. Ennyit Bokhara belpolitikájáról. - -Khiva az örökös harczok által, melyeket a saját harczias lakosságával, -nevezetesen a jomutok, csaudorok és kaszakokkal kell viselnie, nagyon -megfogyott. Népességre nézve Bokhara sokkal tulhaladja, s hogy az emirek -eddig meg nem hódithatták, egyedül az özbeg lakosság vitézségének -tulajdonitható. Mint hallottam, Allahkuli khán volt az első, ki -(valószinüleg Conolly tanácsára) Bokhara s Khivába követet küldött, hogy -a három khánság között véd- s daczszövetséget szervezzen Oroszország -fenyegetőleg növekvő hatalma ellen. Bokhara nemcsak megtagadta ezt, -hanem az oroszok felé is hajolt. Khokand hajlandónak nyilatkozott, ugy -szintén Sehri Szebz s Hiszar városok, melyek az emirrel háborut -viseltek. De ez unio még is a jámbor óhajok sorában maradt, s hogy mily -nehezen volna létesithető, legjobban bizonyitja egy régi arab közmondás, -melyet a közép-ázsiaiak saját jellemök előtüntetésére használnak, s mely -igy hangzik: „Rumban áldás van, Damaskusban jóság, Bagdadban tudomány, -Turkesztanban csak harag és ellenségeskedés“[128]. - -Khokand a kipcsakok, kirgizek és kaszakokkal való folytonos viszálykodás -miatt ugyanazon bajokban szenved, mint Khiva. Ezen kivül özbeg lakossága -példátlanul gyáva s nem csodálkozhatni, hogy bár területre és népességre -nézve a három khánság között a legnagyobb, Bokhara minduntalan leveri. - - -_b) Külviszonyok._ - -A mi az idegen országokkal való politikai viszonyokat illeti, -Közép-Ázsia csak Török- és Oroszország, Persiával és Khinával jön -érintkezésbe. A konstantinápolyi szultán a vallásfőnök s khalifának -tartatik, s minthogy Közép-Ázsiában szokásban volt, hogy Turkesztan -három khánsága a beigtatás jeléül a bagdadi khalifától bizonyos udv. -tisztségféle kitüntetést kapott, a régi udvariasságot ma sem felejtik -el, s a trónralépésnél rendkivüli követek által kérik Konstantinápolyban -e tisztb. hivatalokat. A khivai khán pohárnoki, a bokharai rejszi -(vallásfelügyelő), s a khokandi lovászmesteri rangot visel. Ez udv. -tisztségek még mindig tiszteletben tartatnak, s mint hallom, az illetők -évenkint egyszer teljes formalitással végzik tisztüket. De csak eddig -terjed a közelebbi összeköttetés. Világi befolyást a konstantinápolyi -szultánok a három khánságra nem gyakorolhatnak. A közép-ázsiai nép a Rum -névvel (mint a hogy itt Törökországot nevezik) a régi Róma minden -hatalmát s fényét egybeköti ugyan s evvel ugyanazonosnak tartja, de a -fejedelmek keresztül látnak az illusión s csak akkor ismernék el a -szultán nagyságát, ha a porta a beigtatási fermánokhoz s imádkozási -engedélyekhez nehány száz ezer piasztert csatolna. Khivában s Khokandban -a konstantinápolyi fermánokat még mindig bizonyos tisztelettel olvassák. -Az előbbi khánság Sükrullah baj által 10 éven át volt Konstantinápolyban -képviselve, az utóbbinak Molla khan uralkodása alatt még ezelőtt négy -évvel követe (Mirza Dsan) volt a szultán udvarában. E követségeket -Törökország régi szokás szerint sokszor éveken át tartja állami -költségen, mi a külügyi költségvetést nagyon megszaporitja ugyan, de a -szellemi felsőbbségnek Ázsiában való fentartására okvetlenül szükséges. - -Az oszman birodalom e távoli keleten csak akkor birhatott volna világi -befolyással, ha a keleti élet álmából Nagy Péter előtt ébred fel. Az -Oszman ház, mint török dynastia, a török elemekből, melyekkel nyelv, -vallás s történelem által rokon, az Ádria partjaitól messze be Khináig -hatalmasabb birodalmat alapithatott volna, mint a minőt a nagy Romanov -különböző elemekből erőszak s ármány által össze alakitani tudott. Az -anatoliak, azerbajdsanok, turkmanok, özbegek, kirgizek s tatárok az -egyes tagok, melyekből a nagy török colossus támadhatott volna, s ez -aztán északi ellenével jobban megmérkőzhetnék, mint a jelenlegi -Törökország. - -Persiával, bár ez a legközelebbi szomszéd, Khiva s Bokhara részéről csak -olykor váltatnak követek. Azon körülmény, hogy a persák a siíta -felekezethez tartoznak, oly választó fal a két fanatikus nép között, -minő Európában 200 évvel ezelőtt a protestantismus volt. Ehhez -csatlakozik még az iran s turan népfaj közötti, már történeti tárgygyá -vált ellenségeskedés, s igy könynyen elképzelhetni, hogy e természetes -szomszédok mily csekély rokonszenvvel viseltetnek egymás iránt. - -Persia, melynek a dolgok természetes rendje szerint a csatornának -kellene lenni, melyen az uj czivilizatió Turkesztanba vezettetnék, erre -legkisebb befolyást sem gyakorolhat. Képtelen levén saját határait a -turkmanok ellen megvédeni, a Bokhara elleni hadjáratában Mervnél -szenvedett vereség erkölcsileg egészen tönkre tette. Hatalmát a három -khánságban a legkevésbé félik s a tatár azt állitja, hogy az isten adott -ugyan a persának fejet (eszet) és szemet, de szivet (bátorságot) nem. - -A mi Khinát illeti, ennek Közép-Ázsiával való politikai viszonyai oly -csekélyek, hogy alig érdemesek a megemlitésre. Bokharával századonkint -talán csak egyszer van összeköttetésben. Az emirek néha küldenek ugyan -követet Kasgarba, de a khinaiak soha sem mernek egész Bokharáig menni be -Turkesztanba. Khokanddal gyakrabban érintkeznek, de a muszulman -barbárokhoz mindig csak alsóbb rangu hivatalnokokat küldenek. - -Egészen más Oroszország viszonya Közép-Ázsiával. Minthogy Oroszország -már évszázadok óta van ama tartományok birtokában, melyek Turkesztan -sivatagának északi határait képezik, nagy kereskedelemi közlekedése -miatt Oroszország a három khánságot mindig jobban vette szemügyre mint a -többi szomszéd, s eddigi politikai sikereit bizonyosan még a teljes -meghóditással is fogja tetézni. Egyedül a természeti akadályoknak -tulajdonitható, hogy Oroszország tervei itt lassu, de nem kevésbé biztos -léptekkel haladhatnak elő. Közép-Ázsia három khánsága még hiányzó részei -ama nagy tatárbirodalomnak, melynek Oroszországba való bekeblezését -Vasziljevics Iván (1462–1505) kezdte meg, s mely munkán Nagy Péter óta -lassan ugyan, de szakadatlanul dolgoznak. - -Az orosz politika magukban a khánságokban sem maradt teljesen -észrevétlenül. A fejedelmek épen ugy, mint a népek jól ismerik a -fenyegető veszélyt, s a gondatlanság csak a keleti közömbösségnek s a -tömegek vallási lelkesedésének tulajdonitható. A közép-ázsiaiak -legnagyobb része, kikkel e pontról szóltam, igy nyilatkozott felőle: -„Turkesztannak két vára van, az egyik ama szentek nagy száma, kik -földjében nyugszanak, s a „nemes Bokharát“ mindig megvédik, a másik a -nagy sivatag, mely körülveszi.“ Csak kevesen, és pedig a kereskedők, kik -hosszabban időztek Oroszországban, fogadnák közönyösen a -kormányváltozást, mert bár ők is, úgy mint hontársaik, gyülölnek mindent -a mi nem mohammedán, mégis dicsérve elismerik a hitetlenek -igazságosságát és rendszeretetét. - - - - -XXIV. FEJEZET. OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN. - -OROSZ ÉS ANGOLORSZÁG VISZONYA KÖZÉP-ÁZSIÁBAN – OROSZORSZÁG ELŐNYOMULÁSA -A JAXARTESNÉL. - -„Az orosz-angol versenyzés Közép-Ázsiában – igy szóltak hozzám -Angolországban visszatértem után – mesebeszéd. Hagyja el egészen ezen -elcsépelt s már nem divatos politikai kérdést. Turkesztan népei vadak, -nyersek s barbárok, s örülünk, ha Oroszország magára vállalja ama -vidékeken a civilizálást. Angolországnak a legkisebb oka sincs, hogy ama -politika felett irigység s féltékenységgel őrködjék.“ - -Teljes irtózattal eltelve ama rémes jelenetek iránt, melyeket -Turkesztanban láttam, s melyeknek e lapokon halvány rajzát adni -igyekeztem, csakugyan sokáig gondolkodtam, hogy valjon e tanácsok s a -politikai nézet, melyet velem elfogadtatni akartak, egészen helyesek-e. -Azon gondolattal, hogy a keresztény civilizatio, e kétségkivül -legnemesebb s legragyogóbb disz, mely az emberi társadalmat valaha -ékitette, Közép-Ázsiára nézve is jóltevő – rég tisztában voltam. De nem -oly könnyen estem tul a megjegyzés politikai részén, mert akár hogy -latolgatom e kérdést, akár hogy képzelhetek el minden lehető -eshetőséget, sehogysem békülhetek meg teljesen azon gondolattal, hogy -Angolország közönyösen tekintse az indiai birtokaihoz való orosz -közeledést. - -A politikai utopiák ideje elmult. Nagyon messze vagyunk a már meséssé -lett russophobiától, hogy közelnek lássuk a pillanatot, melyben az orosz -kozák s az angol szipahi mint határőrök egymásba botlanak. A két nagy -colossus összeütközése Közép-Ázsiában, melyet politikai rajongók már -évek előtt beállandónak hittek, még nem történik meg egyhamar. De e -kérdés, ha lassan is, folytonosan előre halad, s az események -természetes sorát követve, a nélkül, hogy indulatoskodnánk, el akarjuk -mondani az okokat, melyekből az angol közönyösséget a középázsiai orosz -politika iránt nem helyeselhetjük. - -Mindenekelőtt azon kérdést kell feltennünk, valljon Oroszország -csakugyan előrenyomul-e dél felé, s hogy már mennyire haladt. Még 25 -évvel ezelőtt a közép-ázsiai orosz politikára kevés figyelemmel voltak. -Afghanisztánnak elfoglalása az angolok által, az oroszpersa szövetség s -a Khiva elleni vállalat, ezek okozták, hogy a sz. pétervári és londoni -cabinetek közötti diplomatiai levelezésben Turkesztan először -emlittetett. Ezóta ismét meglehetős szélcsend állt be. Angolország, -terveinek meghiusulása által elkedvetlenittetve, egyszerre visszavonult, -de Oroszország titokban folytatá tevékenységét s Turkesztanhoz való -határ-viszonyaiban lényeges változások álltak be. Közép-Ázsia nyugati -részében, nevezetesen az Aral tón s partjain, az orosz befolyás -lényegesen növekedett. Az Oxus torkolatainak kivételével az Aral tó -öszszes partvidéke orosz területnek ismertetett el. Magán a tón jelenleg -három gőzös van, melyeknek a khivai khán megengedte, hogy Kungratig[129] -mehetnek fel az Oxuson. Azt mondják, hogy a halászok védelmezésére -vannak itt, de valószinüleg más rendeltetésük is lesz, s Khivában -mindenki tudja, hogy a kungrati ujabb forradalom, valamint egyéb -csetepaték a kozákok s özbegek között, az ugynevezett halászati -gőzösökkel összeköttetésben vannak. - -Hanem mindezek csak másodrendü tervek, a tulajdonképeni hadmüveleti -vonal a Jaxartes balpartján keresendő. Itt az orosz előőrsök, kiket egy -szakadatlan erőd-lánczolat véd, Kale Rehimig, Taskendtől 32 -mértföldnyire nyomultak elő, s mint már emlittetett, e várost lehet a -közép-ázsiai hóditások kulcsául tekinteni. S ez ut, melynek kevesebb -sivatagja van, mint a többinek, nagyon helyesen is volt megválasztva. A -hadsereg itt több megtámadásnak lenne ugyan kitéve, de ezek könnyebben -legyőzhetők, mint az elemek rohamai. Khokand keleti határán is, -Namenganon túl-felől az oroszok folytonosan közelednek, s Khudajar khán -idejében már több összeütközés történt a khokandiak s oroszok között. - -Az orosz terveknek Közép-Ázsiában való előhaladása felett tehát a -legkevésbé sem lehet kétkedni. Mint már emlitettük, a czivilizatio -érdekében az orosz fegyvereknek a legjobb sikert kell kivánnunk, de a -kérdés igen bajos és bonyolódott lesz, ha a hóditás későbbi -következményeire gondolunk. Azon kérdésre, hogy Oroszország beéri-e -Bokharával, hogy az Oxust elfogadja-e befolyása és tervei határául, -bajos a felelet. A nélkül hogy mély combinatiókba bocsátkoznánk, igen -valószinünek mondhatjuk, hogy a sz. pétervári udvar sok éven által nagy -fáradsággal és költséggel folytatott politikája részére gazdagabb -jutalmat fog követelni, mint a minőt Turkesztan oáz-országai -nyujthatnak. Legalább szeretném látni azt a politikust, ki állitani -akarná, hogy a Turkesztan birtokába jutott Oroszország tartózkodni fog -Afghanisztanban vagy Észak-Indiában, hol a politikai fondorlatok mindig -termékeny földet találnak, közvetve vagy közvetlenül föllépni. Akkor, -midőn Perovszki hadsorai az Aral nyugati partjától Kabulig vetettek -árnyékot, akkor, midőn a Vitkovics-féle[130] kisértet Kandahar és -Kabulban megjelent, az ily eshetőség lehetőségét belátták. S a mi már -egyszer megtörtént, szükség esetében nem ismétlődhetik-e?[131] - -A nélkül azonban, hogy e kérdést az irigység s féltékenység visszatetsző -szinezetében tüntessük fel, jogositva hisszük magunkat, hogy a -közép-ázsiai orosz tervek iránti közönyösséget roszaljuk. Ez igénytelen -véleményünk; de valjon az angol oroszlán és az orosz medve Ázsiában majd -ellenségesen egymásra támadnak-e, vagy pedig a hóditásban testvérileg -megosztozkodnak, ez oly kérdés, melyhez a „ne sutor ultra crepidam“ -szerint, mint philologizáló dervis nem merek hozzászólni. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: Hibás ennélfogva az a vélemény, hogy mi magyarok Ázsiában -hátramaradt rokonainkat keressük. Ilyes czél, melynek elérhetése mind -ethnographiai mind nyelvészeti okoknál fogva teljesen lehetetlen, azt, -ki utána törekednék, vastag tudatlanság vádjának tenné ki. Mi nyelvünk -etymologiai szerkezetét ohajtjuk ismerni, s ezért vizsgáljuk a -rokonnyelveket.] - -[Footnote 2: A jó tatárok ugyanis azon véleményben vannak, hogy a -szultánnak, vallásuk fejének, az egész világ engedelmességgel tartozik. -Az egész szunnita világ szemében az jogos khalifája (utódja) -Mohammednek, a ki az emanati serife-t, vagyis a nemes hagyományokat -bírja. Ezek pedig 1) mindazon ereklyék, melyek Stambulban a -Hirkai-Szeadet-épületben őriztetnek, p. o. a próféta köpenye, zászlaja, -szakálla és fogai, melyeket egy ütközetben elhullatott; nehány -öltönydarab, koránok s fegyverek, melyek a négy első khalifa tulajdonai -voltak; 2) Mekka, Medina, Jerusálem s az iszlam egyéb búcsújáró helyei.] - -[Footnote 3: Kasgarnak neveztetik gyakran az egész chinai Tatárország.] - -[Footnote 4: Mihmankhanei pendsruzi, azaz: „öt napos vendégfogadó“-nak -nevezik a kelet bölcsészei e földi világot.] - -[Footnote 5: Emirnek czimezik a bokharai fejedelmet. Khíva és Khokand -uralkodói „khán“ czímet viselnek.] - -[Footnote 6: Később megtudtuk, hogy az egy Khodzsa Nefesz-ből való -alaman volt; a mely érkezésünkről tudósittatván leskelődött ránk, hogy a -hadzsikat kifoszsza; rabszolgául vinni el őket nem engedé a rablók -vallásos érzülete.] - -[Footnote 7: Ova – betüszerinti értelmében sátort jelent, hanem a -turkmanok inkább a ház és telek fogalmának kifejezésére használják.] - -[Footnote 8: A Görghen, melynek legvégső forrásai Kurdisztan -hegységeiben fakadnak, azon föld nagyobb részén keresztül folyik, melyet -a jomuthok laknak, körülbelöl 30 geogr. mrtfldnyi területben. Messze -Pisarakon alól, sőt még az Atacegeken alól is mindenütt meglábalható -lóháton, s tulajdonképen csak Gömüstepén innen nyolcz mérfölddel nyer -igazi mélységet, ahol mind a két partját mocsárok lepik. A medre -mindenütt keskeny. Torkalatától mintegy négy öt mérföldnyire mesésen -bővelködik halakban, annyira hogy szinte büzhödt tőlük a vize, s nyáron -ihatatlan. Csak kétszer mosakodtam vele, s mindenkor erős halszagot -kaptak kezeim és arczom.] - -[Footnote 9: Baba Dzsan = az apa lelke; csupán gyöngéd elnevezés, melyet -a turkmanok elsőszülött fiaikra szoktak alkalmazni.] - -[Footnote 10: A keletiek a nagy macedoniai történetét bizonyos -vallásosmythologiai ruhában adják elő; és habár a keleti történetirók -közől némelyek meg akarják különböztetni Iszkender Zul-karnejnt (a -kétszarvu Sándort) Iszkender Rumitól, a görög Sándortól – én ugy -találtam, hogy ezt a két személyt mindenütt egynek és ugyanannak -tartják.] - -[Footnote 11: Kervanbasi = karavánvezető, vagy a karaván főnöke névvel -illetik azt, a kit a khan ezen hivatalra kinevez. Minthogy ezek -többnyire olyan emberek, a kik csak bizonyos utakon birnak a legnagyobb -tapasztalatokkal, ennélfogva minden karaván utnak megvan a maga -kervanbasija, melléknevét azon uttól nyervén, a melyen kalauzkodik.] - -[Footnote 12: Nehogy az orosz hatóság ezen kétértelmü állása -szemetszurjon az olvasó előtt, szükség megjegyeznünk, hogy a persa -kormány az orosz fegyveres hatalomnak bárminemü kiszállását ezen -partokon saját területére való ellenséges berontásnak tekinti, s készebb -eltürni a turkmanok rablásait, mintsem orosz fegyverek segitségét vegye -igénybe, mely fegyverek in partibus hasznosak ugyan, hanem in toto -veszedelmesek lehetnének.] - -[Footnote 13: Tulajdonképen Kulumali.] - -[Footnote 14: Tulajdonképen Ajdgul, azaz: az ünnep rózsája.] - -[Footnote 15: Midön később az oroszokat ezen esetre figyelmeztetém, -azzal iparkodtak magukat menteni, hogy az orosz kormánynak nem szabad a -turkmanokat nagy váltságdijakhoz szoktatniok, mert akkor a merész rablók -éjjelnappal ily emberfogdosásra járnának.] - -[Footnote 16: Visszatértemkor e levelet, melyben barátimnak a sivatagi -utazás megkezdését jelentem, másokkal együtt, melyeket Gömüstepéből -inditék el, csakugyan megtaláltam a török követségnél. A jó Khandzsan -valódi buzgalommal teljesité kérelmemet.] - -[Footnote 17: Mohammed utódja, t. i. a konstantinápolyi szultán.] - -[Footnote 18: Kiblenuma tulajdonképen annyi, mint kiblét (azaz azon -helyet, hol Mekka fekszik) mutató, s közönséges iránytű, melyen a -délnyugati rész különös mutatóval van megjelelve.] - -[Footnote 19: Az iszlam igen illetlen dolognak tartja, ha valaki nejéről -beszél. Ezért metaphorákat használnak, melyekben totum pro parte -vétetik. Igy a török nejét társaságban háremnek, familiá-nak, vagy -csoluk csodsuk-nak, a persa khane, vagy Ajal-ü-avladnak (az első házat, -a második annyit jelent, mint „nő s gyermekek“), a turkman ova-nak, a -középázsiai balacsaka-nak (gyermekek) nevezi.] - -[Footnote 20: A turkmanok e romok eredetét illetőleg azt beszélték, hogy -isten a turkmanok iránti különös szeretetből a Kaabát Arábia helyett -először ide helyezte, de egy kék ördög, ki egyszersmind sánta is volt, -Göklengnek (azaz: kék sántának) nevezték – a kitől a göklenek -származnak, azt lerontá. „Az ősök ezen gaztette“ magyarázá a vad -etymolog, „oka annak, hogy e törzszsel folytonos ellenségeskedésben -élünk.“] - -[Footnote 21: A keletiek szeretik szenteiket testi nagysággal is -felruházni. Persiában több óriás sirt láttam; sőt Konstantinápolyban, a -Bosporus ázsiai partján, az ugynevezett Josuahegyen is van egy hosszu -sir, melyet a törökök a bibliai Josua, a görögök Herkulesz sirjaként -tisztelnek.] - -[Footnote 22: A guszl az egész testnek megmosása, a mely csak bizonyos -kiváló esetekben szükséges. A napi öt ima előtt végezni szokott más -mosakodásokat Törökországban abdeszt-nek, az araboknál vudhu-nak, -Közép-Ázsiában pedig teharet-nek nevezik.] - -[Footnote 23: Baj, vagy bi, a törököknél bej, előkelő urat jelent.] - -[Footnote 24: A havli betüszerint sugarat jelent, itt udvar helyett -használtatik. A havliban vannak sátrak, istállók, hombárok, s egyéb az -özbeg (mezei lakos) háztartásához tartozó helyiségek.] - -[Footnote 25: A Tört sahbaz-ról, azaz: négy sólyomról vagy hősről -neveztetvén igy. Azon négy királyt nevezték igy, kiknek sirja van e -helyen, s a kik ezen kegyes alapitványt létesitették.] - -[Footnote 26: A Korán által megrendelt azon kölcsönös üdvözlést nevezik -igy, midőn az egymást üdvözlők kitárt kezeiket nyujtják egymásnak.] - -[Footnote 27: Medinából hozzák a zarándokok ezen port egy házból, -melyben, állitólag, a próféta lakott; az igaz hitüek ezen port sok -betegség ellen gyógyszerül használják.] - -[Footnote 28: Konstantinápolynak egyik város része.] - -[Footnote 29: Szószerint – irat.] - -[Footnote 30: Kancza- vagy tevetejből készitett csipős ital, melynek -készitésében a kirgiszek kitünők. A középázsiai nomádok részegitő -italként használják, s azzal az elismert tulajdonnal bir ezen ital, hogy -mindenki meghizik tőle. Több izben megpróbáltam inni belőle, de soha se -birtam egy két csöppnél többet lenyelni belőle, mivel erős -savanyuságával egészen összehuzta a számat, s fogaim nehány napra -elvástak tőle.] - -[Footnote 31: Tulajdonképen batirdurgan, a batir, – elsülyeszteni, -rontani – igének jelen részesülője.] - -[Footnote 32: Jóslat, mely vagy abból áll, hogy a Koránt avagy más szent -könyvet gondolomra kinyitnak, s a feltárt lapon meglelik az óhajtásnak -megfelelő mondatot; vagy pedig abból, a mi középázsiai szokás – hogy egy -társaságban kiosztnak 30 apró követ, s mindenkinek annyiszor kell a -Korán három utolsó szurája közől valamelyiket elmondania, a hány -kövecskét kapott.] - -[Footnote 33: Persa szó és „lázas szel“-et jelent.] - -[Footnote 34: Medemin Bulag annyit jelent, mint Medemin-Kútja. Ugyanoly -állapotban találtuk, mint Sorkutuk-at.] - -[Footnote 35: Khivában sok fülmile van, de gólya nincs; Bokharában -ellenben nem látni tornyot, vagy más magasabb épületet, melynek tetején -e féllábon álló őrök nem vigyáznának. A khivai ezért e szavakkal -gunyolja a bokharait: „A te fülemile-dalod a gólyák kelepelése.“] - -[Footnote 36: Badevlet tulajdonképen „boldog“-ot jelent.] - -[Footnote 37: Elameti tefrikie, melyet a Koran szerint minden nem -müszülmánnak viselnie kell, nehogy a „Szelam alejkum“ (béke legyen -veletek) üdvözlet nagyon pazaroltassék.] - -[Footnote 38: A turbán, a mint tudva van, azon halotti lepedőt jelenti, -melyet minden jámbor müszülmánnak, folytonos memento mori gyanánt kell -fején hordania. A korán csak hét rőfnyi halotti lepedőt (kefen) -parancsol; de a jámborok tultesznek e rendeleten, s néha 4–6 lepedőt, -azaz 28–42 rőf dulbendet hordanak fejökön.] - -[Footnote 39: Baha-ed-din, a bokharaiak kiejtése szerint Baveddin, egy -az egész izlam világban ismeretes ascéta és szent, a nakisbendi rend -alapitója, melynek tagjai Mekkában, Khinában, Persiában, Arábiában és -Törökországban is el vannak terjedve. Meghalt 1388-ban; a mecsetet, a -klastromot s a sirját körülvevő falat Baveddin faluban Abdul Aziz khán -épitteté 1490-ben.] - -[Footnote 40: E két vértanu szomoru vége magában Bokharában is titok -maradt, s még most is a legellenkezőbb hirek keringnek felőlök. -Természetesnek fogja találni kiki, hogy álruhámban lehetetlen volt e -szerencsétlenek sorsa után részletesen tudakozódni. Ferrier, Wolf és -Kaye s más hivatalos és nem hivatalos levelezők ugyis annyit beszéltek -már e szomoru eseményről, hogy az én futólag szedett jegyzeteim már -feleslegesekké váltak.] - -[Footnote 41: Egyszer a vezértől egy szolga jött hozzám, egy kicsiny -szikár embert hozva magával, hogy vizsgáljam azt meg, ha csakugyan -arab-e és Damaszkusba való, a mint mondja. A mint belépett, feltüntek -nekem arczvonásai. Europainak tartám, s még nagyobb lett bámulatom, -midőn őt beszélni hallván, kiejtését cseppet sem találtam arabnak. A -mint mondá, Khotenbe (Chinában) indult Dsafer Ben Szadik ottani sirjához -bucsut járni, s e napokban tovább akart utazni. Beszélgetésünk közben -vonásaiban is némi zavart vettem észre. Nagyon sajnálom, hogy másodszor -nem láthattam, mert hajlandó valék hinni, hogy az enyimhez hasonló -szerepet játszik.] - -[Footnote 42: Az iszlam parancsainak fontosságában négy fokot -különböztethetni meg. Farz az istentől a próféták által -kinyilatkoztatott kötelességet, szünnet a prófétától magától, isteni -sugallat nélkül származó hagyományt jelenti, E két szó „vadsib“ és -„musztahab“ oly szabályokat jelent, melyek a koran ujabb magyarázóitól -veszik eredetöket. Amazok mindenkire nézve kötelezők, ezek kinek-kinek -tetszésére bizvák.] - -[Footnote 43: Komul 40 állomásnyira van Kasgartól, és 70 állomásnyira -Bokharától.] - -[Footnote 44: A közönséges vevő a theát a Semmen, azaz a kifőtt -thealeveleken kóstolja meg, melyeknek jó theánál igen finomaknak s -lágyaknak kell lenniök.] - -[Footnote 45: Khodsa Abdul Khalik (Gidsdovani mellék névvel, meghalt -1601) kortársa volt a hires Pajende Zamininak, s mint nagy tudós és -ascéta szent hirben áll.] - -[Footnote 46: A követ törökül tasnak hivják, mely szó mérföld helyett is -használtatik. Igy a persa ferszeng (a mai Persiában ferszakh) fer -(magas) és szeng (kő)-ből van összetéve.] - -[Footnote 47: T. i. a pénteki imádságra, melyet minden szunnita csak a -khalifa, vagy ennek képviselője után végezhet el.] - -[Footnote 48: Az eldarabolás okai felől különféle állitások keringenek. -Némelyek azt mondják, hogy a győzelmes Nadir sah a követ magához akarta -elvitetni, s ez az uton összetört. Mások azt állitják, hogy eredetileg -két darabból állt s egy khinai (mongol?) herczegné ajándoka.] - -[Footnote 49: Riza imam egy nővére, ki hosszu esdeklés után Meemun -khalifától engedélyt nyert, hogy Tuszban számkivetésben élő fivérét -meglátogathassa. Az uton meghalt Komban, és siremléke, melynek belsejét -előttem egy európai sem látta, Persiában igen tisztelt bucsujáró hely.] - -[Footnote 50: Lehetséges, hogy e romok csak a külvárosok egykori határát -jelölik meg, mert R. G. de Clavijo, ki 1403-ban Timur udvarához küldött -követségben vett részt, azt jelenti, (mint C. R. Markham forditásából, -172. l. látható), hogy a vár a város egyik végén volt, tehát ott, a hol -ma van. A nevezett fal-romok, melyek mély árokkal is el vannak látva, s -az uj falak közötti tér, lakott lehetett ugyan, de nem tartozott a -városhoz.] - -[Footnote 51: Timur, kitől Bokhara mostani fejedelmei nemzetségüket, -alaptalanul leszármaztatják, köztudomásulag sántitott, miért is -ellenségei Timur lenk-nek (Tamerlan), a sántitó Timurnak nevezték.] - -[Footnote 52: Tulajdonképen Szer ta paj, azaz tetőtül talpig; oly -öltözet, mely turbán, felső ruha, öv és csizmából áll.] - -[Footnote 53: Mint murtaddot, azaz elpártoltat, agyonkövezni kellett -volna engem.] - -[Footnote 54: Ali tulajdonképeni siremléke Nedzsef-ben van.] - -[Footnote 55: Teheránba érkeztemkor Iszmael efendi barátom, akkori -megbizottja a portának a persa udvarnál, beszélte, hogy érkezésem előtt -egy hónappal egy majmenei molla ment itt keresztül, kinek személyleirása -egészen megegyezett holtnak hitt mollámmal, s ki a követségnél -emlegetett is engem, mint volt tanitványát. Khalmurad tehát nem halt -meg, és szerencsés sorsomnak köszönhetém, hogy nem találkoztunk.] - -[Footnote 56: Közép-Ázsiában szokás a kisérő csapatnak, mint nálunk -borravalót, ostorpénzt adni; s e jüzbasi jogosittatott khánja által -minden átmenőtől, a nélkül hogy neki kisérőül vagy oltalomul szolgált -volna, vámot venni; s ebben állt minden jövedelme.] - -[Footnote 57: A Murgab a keleti magas hegységekben ered, melyek Ghurnak -neveztetnek, s éjszaknyugotnak foly Marcsah és Pendsdeh mellett, mig -végre Merv homoksivatagjában elvész. Azt mondják, hajdan az Oxussal -egyesült; de ez lehetetlen, mert öröktől fogva rohanós hegyifolyó volt, -mely homokos lapályon sohasem folyhatott messzire.] - -[Footnote 58: Másoktól ismét azt hallám, hogy csak a várat hivják Bala -Murgabnak. Jelentékeny helynek kellett lennie, mert a falakon belül s a -környéken levő temérdek romból elmult culturára lehet következtetni.] - -[Footnote 59: Persiában berbereknek neveztetnek, mely szó tulajdonképen -egy városnak, Sehri-Berbernek neve, mely valaha Kabul és Herat közt a -hegységekben létezett, s melynek nagysága s pompájáról csudákat -beszélnek. Burnes Kabulról irt könyvében igy szól: the remains of this -imperial city of the same name (Berber) or still to be seen. (232. l.)] - -[Footnote 60: A város minden kapuja közt ez egyetlen szenvedett keveset -az ostrom alatt. A heratiak leronthatlannak tartják, mert e kapu angolok -által épittetett, kik igazságosan raknak téglát téglára, s cementjöket -nem vegyitik az elnyomottak könyeivel, mint az afghanok.] - -[Footnote 61: Az oszmanlik azt állitják, hogy a szunnet (traditio) -szerint a sziper (minden föveg, melynek karimája van) és a zunnar (a -barátok öve) mint a keresztyénség jelvényei, szorosan tiltvák. II. -Mahmud szultán, midőn az első europai katonaságot szervezé -Törökországban, a haszontalan fez helyét csákóval vagy más föveggel -akarta pótolni; de még ő, a janicsárok kipusztitója sem merte akaratát -végrehajtani, nehogy legjobb barátai által hitehagyottnak -nyilvánittassék.] - -[Footnote 62: Ennek szövege arab s a következőkből áll: „Isten, urunk, -engedd, hogy megáldott helyre üljünk, mert valóban, te vagy a legjobb -szállásadó.“] - -[Footnote 63: Journal of a Diplomate’s three years Residence in Persia, -II. 244.] - -[Footnote 64: Heratban azon rege van elterjedve, hogy Stoddart Bokharába -küldetett volna, az ott levő s rabszolgaságban sinylődő heratiak -kiváltására.] - -[Footnote 65: Az első sirkő, bár kisebb, különösen nagyon hasonlit a -timurihoz. A diszitmények és sirfeliratok a legmesteribb sculptura -müvei, melyet csak képzelhetni. Némely kő három egymás felett kivésett -felirattal bir a legszebb szülüsz-irásban; az alsó, középső s felső -különböző verset képez.] - -[Footnote 66: Caravan Journeys and Wanderings by J. P. Ferrier 1847. 177 -és 178 lap.] - -[Footnote 67: Oly czim, mely alatt a siítáknál csak Ali értetik.] - -[Footnote 68: Mr. Alisont azon szerencsétlenség érte, hogy ugyanazon -télen, melyen Teheránba visszatértem, a halál által elveszté nejét, -kivel csak egy évvel azelőtt kelt egybe. Neje, született Baltadsi, -60,000 fontot hagyományozott neki, melyet nagylelküleg az elhunyt -nővéreinek engedett át. A szerencsétlenség napján Teherán szegényei -között 200 db aranyt osztott ki. A valódi nemesszivüség e ténye Teherán -persa világánál nagy feltünést tett. Ez a legjobb leczke, melyet a -keletieknek adhatni, többet ér, mint a képmutató morál, melyet mások -fitogtatnak.] - -[Footnote 69: Az alsóbb öltönydarabok többnyire belföldi s csak a -felsőbbek európai modor szerint készültek. A keleti civilizatió hű -képe.] - -[Footnote 70: A Merv elleni szerencsétlen hadjárat, mely, mint -észrevevém, tulajdonképen Bokhara ellen volt intézve, képtelen, köznapi -udvaroncz által vezettetett, ki a Kavvam ud daulet (a birodalom segéde) -czimet viselte. Az egész szerencsétlenség, valamint a nagy vereség, -melyet a persák itt a tekkéktől szenvedtek, csak e tisztnek -tulajdonitható. Ugy tekintett a turkmanokra, mint Varus a cheruskokra a -teutoburgi erdőben, de gyáva volt, hogy oly véget vessen magának, mint a -római hadvezér. Királya sem volt Augustus, mert bár elkiáltá: „redde -mihi meas legiones!“ 24,000 db aranynyal megvigasztaltatá magát, s az -aljas gyáva még ma is magas tisztséget visel Persiában.] - -[Footnote 71: Hogy e szegény khivai, ki Mekka helyett a magyar fővárosba -vetődött, itt hogy csodált s bámult meg mindent, az olvasó könnyen -elképzelheti. Leginkább volt meglepve a frengik jószivüsége által, hogy -még nem verték agyon, mitől, földiei eljárásából következtetve, -leginkább félt.] - -[Footnote 72: E szó a Türk tulajdonnév s a men (= magy. -ság, ség) -képzőből áll, mondatik tehát türk- (török)-ségnek, miután igy a nomádok -par excellence törököknek nevezik magukat. A nálunk szokásban levő -„turkman“ elnevezés a török eredetinek persa elferditése.] - -[Footnote 73: Mint emlittetett, a nomádok által használt kifejezéseket -politikai felosztásuk megjelölésére el akarjuk fogadni, a szó szerinti -jelentés hozzá tevésével. Igy: - - khalk tulajdonképen nép, de törzset is jelent; - taife „ nép, „ hordát „ „ - tire „ töredék „ klánt „ „] - -[Footnote 74: Ezen törzs asszonyai igen hiresek egy bizonyos szövet -készitésében, melyet Agari-nak neveznek. Ez a fiatal, 3–4 napnál nem -idősb tevék szőréből készittetik, mely miután 3–4 napig forró tejben -áztatott volna, a lágy selyem ruganyosságát és tartósságát nyeri; ezen -anyagot dolgozzák fel aztán fonás és szövés által a fentemlitett -szövetté. Különös szépséggel és becscsel bir mint férfi ruhakelme. Sok -vitetik Persiába is, hol magas áron kél el.] - -[Footnote 75: Jobban mondva Csereken, a persa Csar-ken-től, t. i. négy -akna, igy neveztetvén e sziget négy főterménye után.] - -[Footnote 76: Deb (a kirgiszeknél Töre) arab eredetü szó, mely Edeb-ből -(erkölcsiség) származik.] - -[Footnote 77: Ezen szokás megvolt a régi hunnoknál, s megvan -Magyarországban még most is. Igy nehány év előtt Kassán gr. _Károlyi -Ede_ inditványára gr. _Széchenyi István_ emlékéül emeltetett ily -sirhalom.] - -[Footnote 78: Ireg Ata nagyatyát jelent; – ennek a magyar „öreg atya“ -felel meg.] - -[Footnote 79: Még most is van négy-öt török törzs, mely Siraz vidékén -nomádéletet él. Ilkhani-jok (főnök), kivel 1862-ben ismerkedtem meg -Sirazban, beszélte, hogy 30,000 lovast bir közülök kiállitani, s hogy -nehány törzs, mint a kaskai és allahverdi Dsingiz khán által tétetett át -ide. E körülményt Europában félreismerték, s még a jól értesült Burnes -is a türki sirazi-t, melyet Hafiz emlit dalaiban, egy hasonnevü -helységben keresi Szamarkand közelében.] - -[Footnote 80: Az egyik Omar khalifa korában Turkesztánt hóditá meg; a -másik, először Merv helytartója, a turkmánok és kharezmiekkel egyesülve -sokáig viselt szabadságháborút ura, a bagdadi fejedelem ellen.] - -[Footnote 81: Dervaze persa szó, s kaput jelent; dervazeszi=kapuja.] - -[Footnote 82: Szószerinti értelme: oly falu, mely nem eszik kenyeret.] - -[Footnote 83: Röviditése a „Mehemmed Emin“ névnek.] - -[Footnote 84: Mirab az, a mi a török szubasi; oly hivatal, mely a khinai -határtól kezdve az adriai tengerig nagy szerepet játszott, s játszik -most is.] - -[Footnote 85: „Inag“ szószerint: „ifjabbik testvéröcs.“] - -[Footnote 86: Konstantinápolyban a Nakib ül Esref, a Szejd-ek főnöke, -rangban a Sejkh-ül-Iszlam után áll.] - -[Footnote 87: A khivai khán összes haderejét 30,000 emberre hallám -tétetni, de veszély esetén e számot megkettőztetheti.] - -[Footnote 88: Csak olyanoktól azonban, kik nyájjal, azaz 10 darabnál -többel birnak.] - -[Footnote 89: Jasolu, azaz: kor-nagy, a mint Khivában az akszakal-okat -nevezik.] - -[Footnote 90: Kharezm, persa szó, és harczkedvelőt jelent.] - -[Footnote 91: E dinnyék 4 különböző fajából magot hoztam, s a mint -Gönczy Pál barátomnak e magokkal tett kisérletéből következtethetni, -alföldi homokos vidékeinken sikerrel lesznek termelhetők.] - -[Footnote 92: Heratban s vidékén szeretik ugyan hordani a khiva-csapanit -(a khivai kabátot), és drágán megis fizetik; de ez áruczikket Bokharán -keresztül hozzák.] - -[Footnote 93: Miután 1740-ben Jolbarsz (oroszlán) sahot legyőzte, s -nehány hónappal utóbb Heratba visszatért.] - -[Footnote 94: Bokharának egyik főtere.] - -[Footnote 95: Ez a khivaiak versiója, de telve nagyitásokkal. Az oroszok -ereje Perovszky tábornok vezénylete alatt 10–12,000 emberből állt. -Megveretésök főoka a kemény hideg volt, de aztán futás közben sokat -kellett az üldöző khivai lovasoktól is szenvedniök.] - -[Footnote 96: Régi s különös szokás Khivában, egész törzseket egyszerre -s erőszakkal az országba telepiteni, s mindenféle segélylyel ellátni, -hogy – miután az ilyenek bosszúja soha le nem hül – közelből őrizhetők -legyenek.] - -[Footnote 97: E szertartás végzése a Dsagataj törzs akszakaljainak, a -mint mondják, már Dsingiz khán óta kizárólagos szabadalma.] - -[Footnote 98: E halomról beszélik, hogy Ebu Muszlim, a bagdadi khalifák -hatalmas hűbérese s később ellensége, szintén itt halt meg.] - -[Footnote 99: A sah, kinek volt oka Medemintől félni, mert ez Szarakhsz -bevétele után bizonyosan Mesedet is megtámadta volna, eleinte nagy -tisztességben tartá ellenének levágott fejét, s a várkapu (Dervaze -daulet) előtt kis kápolnát épittetett számára. Később azonban, miután -hire járt, hogy a jámbor siíták azt egy imamzade sírjának tartják, s igy -vétkes tévedésre ád okot, ismét leromboltatá.] - -[Footnote 100: A medresze felépittetése után a czellák -elajándékoztatnak, a későbbi birtokosok azonban csak megszabott árért -kaphatják meg azokat.] - -[Footnote 101: Akadnak bizonyára itt is olyanok, kik a költészettel és -történettel szeretnének foglalkozni, de ezt csak titokban szabad -tenniök, mert szégyennek tartatik az ily kicsinyes dolgokkal való -bibelődés.] - -[Footnote 102: Khor a régi persában napot jelent, szan vidéket, -Khoraszan tehát a nap vidékét jelenti, azaz keletet.] - -[Footnote 103: Kir, annyit tesz, mint mező, giz vagy gez a gizmek ige -törzse, azaz: vándorolni, széltiben járni. Igy a kirgiz szó török -nyelven oly embert jelent, ki a mezőkön vándorol, egyszóval nomádot s -általában minden nomád népet e névvel szokás nevezni. Kirgiz -természetesen mint törzs-elnevezés is használtatik, hanem a kaszakok -csak egy alosztályánál, kik Khokandban, Hazreti Turkesztan vidéken -vannak.] - -[Footnote 104: A jerlik és billig ó-török szavak. Az elsőnek jelentése: -irni, a gyök jer, a magyarban ir, törökül jaz; a második annyit tesz, -mint jel, jelvény, a magyarban bélyeg.] - -[Footnote 105: A keleti irói nyelven e három utóbbi város elnevezése -következő: 1) Nemengan, eredetileg Nemek kohn, azaz sóbánya; 2) -Endekgan, ettől: endek, kicsiny; és 3) Murginan azaz tyuk és kenyér. Ez -etymologiát barátaim beszélték el, talán nem egészen helyes, a persa -származás azonban kétségbe vonhatatlan.] - -[Footnote 106: Desti Kipcsak, Bolgar határáig (Oroszországban?) a -leginkább szokásban levő elnevezés.] - -[Footnote 107: Khobkend-ből (szép falu, szép hely), származott volna.] - -[Footnote 108: E felette eredeti, törökül irt könyvnek egy példányát -elhozhattam Europába, s reménylem, hogy forditással együtt közzé -tehetem.] - -[Footnote 109: Appianus (de rebus Syriacis 1. VII,) a görögök és -Seleucus által alapitott több várost emlit, a többi között s ἐν Σκύθαις, -„Αλεξανδρέσχατα-t, melyet Plinius (VI, 16) érteni látszik, midőn igy -szól s „Ultra Sogdiana oppidum Tarada, et in ultimis eorum finibus -Alexandria ab Alexandro Magno condita“. Ugy látszik, hogy ez vagy -valamely szomszédos pont volt az ókor nagy hóditói ez irányban való -előnyomulásának legszélsőbb határa, mert ott, ugymond Plinius: Hercules, -Bacchus, Cyrus, Semiramis és Sándor által felállitott oltárok voltak. -„Finis omnium eorum ductus ab illa parte terrarum, includente flumine -Jaxarte, quod Scythae Silin vocant“. S Alexandreschata városát illetőleg -Arrianus (Exped. Alex. 1. IV, c. I, 3 és IV, 10) Pliniussal egyetért; ez -ugyanis azt beszéli, hogy Sándor ama várost határvárnak tüzte ki a -folyam tulsó partján lakók ellen, s ott macedoni hadastyánok, görög -zsoldosok s e czélra magokat felajánló szomszédos barbárokból gyarmatot -alakitott. A város a Jaxartes partján épült és némelyek a mai Khodsendet -ennek tartják. Hát ha Ós volna a hely, hol Sándor oszlopai álltak -(Curtius VII, 5)? Azon föltevés mégis, hogy Sándor a Jaxartesen tul -valamely területet állandóan elfoglalt, Arrianus jelentésével alig -egyeztethető meg. Curtius (VII, 9.) Bacchus oltárainak maradványait igy -irja le: „Kőből épitett emlékek, melyek számos helyközökben voltak -felállitva, s nyolczvan magas fa, melyek törzseit repkény fedte.“] - -[Footnote 110: Melyik magyar olvasónak nem jutna itt eszébe a mi -koronázási szokásunk, midőn a király, a koronázási jelvényekkel -feldiszitve, lovon a királyhalomra vonul s ott kardjával a világ négy -tája felé vág?] - -[Footnote 111: A khokandiak állitása szerint ez időben nagy számu -kozákcsapat a Jaxartes jobb partján Hazreti Turkesztanból megkerülte a -vidéket s Taskend ellen nyomult, s ez uton a khokandiak által -megtámadtatván, nagy veszteséggel szétverettek.] - -[Footnote 112: Hogy e véres tettet kimentse, Naszrullah azon hirt -terjeszteté, hogy Mehemmed Ali saját anyját vette nőül s ezért bünteté -halállal.] - -[Footnote 113: A Khokandban jelenleg uralkodó háznak családfája, -Mehemmed Alitól kezdve, következő: - Mehemmed Ali (1841). - | - Sir Ali. - ___________________| - | | - Első nejétől Második nejétől. - | ____|__________________________ - | | | | -Molla Khan. Szarimszak. Szultan Murad. Khudajar. -Szofi Beg. | | - Sah Murad. Több - gyermek. -] - -[Footnote 114: A gyalázatos Abdul Szamed khant, Conolly, Stoddart és -Naselli gyilkosát e közben utolérte az igazságos büntetés. Az emir, ki -Sehri Szebzbe küldte, meggyőződött nyilvános árulásáról, s minthogy -erőszakkal mit sem tehetett ellene, csellel akarta behálózni. Abdul -Szamed sokáig meghiusitá ezt, de végre még is kelepczébe jutott, s midőn -az előteremben megpillantá a hóhérokat, saját tőrével felmetszi hasát, -hogy még halála által is boszantsa a jellemre nézve hozzá hasonló urát.] - -[Footnote 115: Sehri Szebz, melyet előbb Kesnek neveztek, Timur -szülővárosa, s hires lakosainak kiváló harcziasságáról.] - -[Footnote 116: Egyébként a khinaiaknak van egy közmondásuk, mely ezen -szabálynak egészen megfelel, ugyanis: - - Bedsidu jikha-le - Dsidu si-kha-le. - -„Nem tudom, egy szó; tudom, tiz szó.“ Azaz: ezen szóval „nem tudom“ -mindent megmondtál, ezen szónál „tudom“ tovább kérdeznek, és többet kell -mondanod.] - -[Footnote 117: Jambu egy tömör ezüst darab, melynek két füle van, s -formájára sulymértékeinkhez hasonlit. Bokharában 40 tillába cserélik -be.] - -[Footnote 118: Feltünő, hogy a póstakocsisok, kik többnyire kalmukok, -ezen 30 nap és 30 éjre terjedő erős lovaglást egy év alatt többször -képesek megtenni. Nálunk az efféle rendkivüli dolognak tartatik. XII. -Károlynak lovaglása Demotikából Stralsundba, és a török futáré, ki -Szigetvár alól, hol a nagy Szoliman meghalt, 8 nap alatt Kutahiába ért, -történeti nevezetességüek.] - -[Footnote 119: A szunniták maguk közt négy mezhebet (felekezetet) -számitanak: Hanifei, Safei, Maleki és Hambali. Mind a négy egyenlő -tekintélyben áll, s véteknek tartatik egyiknek a másik felett előnyt -adni.] - -[Footnote 120: Ezek: 1. a térdig érő ruha kék vászonból, melyre mint -khinai jelvényre a muszulmanok undorral tekintenek. 2. a bajusz -megnövesztése, minthogy az iszlam szigoruan parancsolja a felsőajkat -fedő szőrnek rövidre nyirását.] - -[Footnote 121: Szedsde, mint ezt az iszlamban nevezik, csak Isten előtt -van megengedve és minden más esetben bálványozásnak tartatik.] - -[Footnote 122: Peking bevétele a franczia-angol sereg által azonban nem -maradt titok előttök. Midőn Hadzsi Bilalt kérdém, mint egyeztethető ez -össze a khinaiak mindenhatóságával, azt felelte, hogy a frengik csel -által Peking minden lakosát opiummal elaltatták, s igy az alvó városba -természetesen könnyen behatolhattak.] - -[Footnote 123: A gazdagok csak ritkán vetik alá magokat a zarándoklás -fáradalmainak. De találtak erre pótszert. A gazdag fogad magának -helyettest, ellátja utravalóval s Mekkába küldi, hol ez imáiba saját -neve helyett küldője nevét foglalja; – de ez utóbbi, halála után, mégis -azon szerencsében részesül, hogy sirkövére, saját neve mellé a „hadsi“ -czim is kivésetik.] - -[Footnote 124: Tulajdonképen Kale Nau.] - -[Footnote 125: Láttam ily fajta lovat, mely 30 órai gyors ügetést is -kitartott, lovasán kivül még egy rabszolgát is vive.] - -[Footnote 126: Az opium, melyet itt terjak-nak neveznek, Persia -délkeleti részeiben a következőleg készittetik. A mákfejet félig érett -állapotban este, bizonyos meghatárzott időben, hosszában három helyen -bemetszik. A bemetszéseken másnap reggelen harmatszerü folyadék -mutatkozik, melyet napkelte előtt le kell róluk venni; ezt később -megfőzik s igy készül a terjak. Csodálatos, hogy a három bemetszésből -különféle minőségü folyadék ered, s ezek közől a középsőt a legjobbnak -mondják.] - -[Footnote 127: Ferrier, History of the Afghans, 336. l.] - -[Footnote 128: El-bereket fi Rum, el-muruvet fi Sam, el-ilm fi Bagdad, -el-bogz ve adavet fi Mavera-ül-nehr.] - -[Footnote 129: Hogy az orosz hajók az Oxuson nem mennek tovább, egyes -egyedül e folyam számos s gyorsan váltakozó homoktorlaszainak -tulajdonitható. Csodálom, hogy Burnes oly kedvezőn nyilatkozott -hajózhatásáról. Oly hajósok, kik egész életöket az Oxuson töltötték, -beszélték nekem, hogy a ma szerzett tapasztalatokat holnap már nem lehet -használni, oly váltakozók a zátonyok.] - -[Footnote 130: Ez volt az orosz ügynök neve, kit a sz. pétervári udvar -1838-ban nagy összeg pénzzel küldött Afghanisztanba, hogy Angolország -ellen ármánykodjék.] - -[Footnote 131: Mig e sorokat irom, a „Daily Telegraph“-nak 1864-iki oct. -8-diki számának egy levele azon hirt közli, hogy az oroszok már -elfoglalták Taskendet. Ez állitás hitelességében talán még kétkedni -lehet, de az ama vidéken való orosz mozgalom kétségbevonhatatlan.] - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK KÖZÉP-ÁZSIAI UTAZÁS *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |