diff options
| author | nfenwick <nfenwick@pglaf.org> | 2025-01-22 05:55:06 -0800 |
|---|---|---|
| committer | nfenwick <nfenwick@pglaf.org> | 2025-01-22 05:55:06 -0800 |
| commit | 197760bccb7f82e789becf315a97ad3b6a28c672 (patch) | |
| tree | 79e0d46d0a887fedb33c9f03afd41c0fd0669ccc | |
| parent | b7c941617b4b1213f5706e3b86834131f7ddd433 (diff) | |
| -rw-r--r-- | .gitattributes | 4 | ||||
| -rw-r--r-- | LICENSE.txt | 11 | ||||
| -rw-r--r-- | README.md | 2 | ||||
| -rw-r--r-- | old/67290-0.txt | 8670 | ||||
| -rw-r--r-- | old/67290-0.zip | bin | 183938 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/67290-h.zip | bin | 277583 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/67290-h/67290-h.htm | 8923 | ||||
| -rw-r--r-- | old/67290-h/images/cover.jpg | bin | 83294 -> 0 bytes |
8 files changed, 17 insertions, 17593 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes new file mode 100644 index 0000000..d7b82bc --- /dev/null +++ b/.gitattributes @@ -0,0 +1,4 @@ +*.txt text eol=lf +*.htm text eol=lf +*.html text eol=lf +*.md text eol=lf diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt new file mode 100644 index 0000000..6312041 --- /dev/null +++ b/LICENSE.txt @@ -0,0 +1,11 @@ +This eBook, including all associated images, markup, improvements, +metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be +in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES. + +Procedures for determining public domain status are described in +the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org. + +No investigation has been made concerning possible copyrights in +jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize +this eBook outside of the United States should confirm copyright +status under the laws that apply to them. diff --git a/README.md b/README.md new file mode 100644 index 0000000..4404275 --- /dev/null +++ b/README.md @@ -0,0 +1,2 @@ +Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for +eBook #67290 (https://www.gutenberg.org/ebooks/67290) diff --git a/old/67290-0.txt b/old/67290-0.txt deleted file mode 100644 index 4094059..0000000 --- a/old/67290-0.txt +++ /dev/null @@ -1,8670 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of Harcz az alkotmányért, by Károly -Eötvös - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: Harcz az alkotmányért - -Author: Károly Eötvös - -Release Date: January 31, 2022 [eBook #67290] - -Language: Hungarian - -Produced by: Albert László from page images generously made available - by the Google Books Library Project - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT *** - - -Eötvös Károly Munkái - -XXIV. KÖTET. - -HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT - -Eötvös Károly Munkái - -XXIV. - -HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT - -BUDAPEST MXMIX - -VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM. - -RÉVAI TESTVÉREK - -IRODALMI INTÉZET R.-T. - -Eötvös Károly - -HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT - -BUDAPEST MXMIX - -VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM. - -RÉVAI TESTVÉREK - -IRODALMI INTÉZET R.-T. - -AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL. - -Révai és Salamon könyvnyomdája, Budapest, VIII., Üllői-út 18. - - - - -TÁJÉKOZTATÓ. - -(Könyvem tartalma. – Működésem általános ismertetése. – Milyen a -törvényhozási, kormányzási és közéleti irodalom nyelve s irásmódja? – A -mult példái. – Példa kell arra, milyennek kellene lenni ez irodalom -nyelvének. – Az én munkáim valósággal életem és korom emlékiratai. – -Mindig ki kell tüntetni a magyar nemzet igazságait.) - -E kötet tartalma nemzetünk történetének egyik igen szomoru szakaszát -ismerteti. E szakaszhoz nyujt nyilvánvaló és kétségtelen adatokat. - -Hét beszédem van benne s ugyanannyi hosszabb, rövidebb tanulmány, mely a -beszédek keletkezésének történetét, okait és hatását világitja meg. De -van azonkivül több tanulmány is, mely fontos államéleti és törvényhozási -tünetet fejteget főleg azért, hogy az eseményektől távol álló olvasó -beszédeim minden részét lehető tisztán érthesse meg. Ilyen tünetek -például: a képviselők megvesztegetése, a kilenczes bizottság katonai -javaslatai s a nagy alkotmányszegés gróf Tisza István kormányzásának -idejéből. - -Nagy nemzeti törekvéseink bukásának korszaka ez, a melyben most élünk. A -bukás épen tiz év óta folyik szakadatlan. Kezdődött Széll Kálmán -kormányra jutásával 1899 elején. Kormányzata kezdetén alig vette észre a -nemzet a közéleti erkölcsök rohamos sülyedését, az ellenzéki pártok -behódolását, a sajtó megvesztegetését, az osztrák udvar befolyásának -naponkénti erősödését s Magyarországnak az osztrák birodalom zsákmányoló -karjai közé mindinkább való beszorittatását. Én – fájdalom – jól láttam -kezdettől fogva. Azt is észrevettem, hogy a függetlenségi párt, a -melynek évtizedeken át valósággal vezére, rövid ideig elnöke s mindig -buzgó munkása voltam, Kossuth Ferencz hazajövetele óta már nem a régi. -Jelszavai ugyan a régiek, de meggyőződésének szilárdsága s irányának -egyenes volta már megszünt s azért pártköri kötelékéből a -Széll-kormányzás kezdetén nyomban kiléptem. - -De azért folytattam a harczot a törvényhozói és irodalmi közélet -mezején, a sajtóban és a törvényhozásban és a szépirodalom fegyvereivel -is a nemzeti eszmék és törekvések dicsőségeért és sikereért, államunk -önállóságának s fajunk erősödésének érdekében. Pihenés nélkül -teljesitettem szerény erőmhöz képest mindazt, a mit ellenzéki és -hazafias kötelességnek s mindazt, a mit – bár elszigetelten – a -gondviselés megbizásából egyéni hivatásomnak tartottam. Küzdelmem -emlékei s a kötelesség hű teljesitésének tanubizonyságai egyebek közt -azok a nyilvános beszédek, melyek »Harcz a nemzeti hadseregért« czimü -munkámban összegyüjtvék, valamint azok is, melyek e kötetben: »Harcz az -alkotmányért« czim alatt látnak napvilágot. - -Széll Kálmán után gróf Khuen-Héderváry Károly következett a kormányzás -vezető szerepében. Kormányzata rövid ideig tartott. Az én történelmi -széttekintésem nagy vidékén az ő kormányzata ugyanaz a tájkép, a melyik -a Széll kormányzata; ennek csak kiegészitő része s mint ő maga mondta -egyik beszédében, csak »folytatása.« De a látás előtt más tájkép már -gróf Tisza István kormányzata. A történetirás ezt más fejezetbe iktatja. -Gyüjteményes műveim e kötete ehhez nyujt adatokat. Megint más fejezet -báró Fejérváry Géza kormányának s a Vezérlő-Bizottságnak együttes -közéleti működése. Ennek története külön kötetet foglal el – ha élek – -gyüjteményes műveim között. Ezt a történetet megirni szinte -kötelességem, mert közvetlen tanuja, sőt – mondhatni – részese voltam -ennek s rajtam kivül alig van illetékes férfiu, ki ezt részletesen, -hiven és igazán megirni kész vagy képes volna. - -Beszédeim alaki és tartalmi értéke fölött elmélkedni nem az én dolgom, -hanem az olvasóé s azoké, a kik egykor maguk e korszak történelmében és -titkaiban fognak buvárkodni. Minden beszédem a szó teljes értelmében -közvetlen és rögtönzött. Előre sohase irtam meg, sőt még alkalmas -jegyzeteket se vetettem papirosra hozzájuk. Talán az ékesszólásnak s a -magasabb irodalmi irásmódnak sok szépségét tudtam volna alkalmazni s -talán gondolataim megalakitása, eszméim, érvelésem, elmésségem s a -világról és az emberekről való vidám elmélkedésem tökéletesebbek -volnának s jobban megközelitenék azt, a mit remeknek szokás mondani, ha -beszédeimet előre gondosan kidolgozom. De ezt nem akartam, soha se volt -ilyesmihez különös kedvem s talán röst is voltam hozzá. Nagy szónokaink -közt se Kölcseyt, se Szemere Bertalant, se báró Eötvös Józsefet nem -akartam követni. Követendő példa gyanánt Deák és Kerkapoly állt előttem, -ha ugyan őket közéleti helyzetem szerény mértékéhez képest követhettem. -Egyben mégis szigoruan követtem. A közvélemény viharos változásai, a -népszerüség megszerzésének és biztositásának leküzdhetetlen vágya, a -divattal és a sokaság indulatai szerint változó jelszavak és nagy -mondások varázsa, a tömegek által való ünnepeltetés hivalkodása nem -gyakoroltak rám soha jelentékeny hatást. Állami és közéleti, valamint -irodalmi működésemben és szónoklataimban is mindig arra törekedtem, hogy -egyszerü egyéniségem nyerstisztán álljon a világ előtt, minden -erősségével és gyöngeségével s azt kendőzés és cziczoma ne ékesitse. - -Szózataimban, kiáltványaimban, elveket és irányokat jelző irataimban más -feladat teljesitését is kötelességemnek tartottam s nem csupán azt, hogy -pillanatnyi hatást és sikert érjek el. E szózatok és kiáltványok a -közélet váratlanul felbukkanó izgató eseményeit tárgyalják; az események -ujabb tünetek tolongása közben hamar feledékenységbe mennek s azért a -rájuk vonatkozó iratok is gyorsan eltünnek a közfigyelem köréből. Nem is -volna szükség azokat gyüjteményes irodalmi műbe fölvenni, legföljebb -néhány igen ritka esetben. - -Azonban nálunk furcsa szokás fejlődött ki már 1825 óta s különösen az -ujabb alkotmányos korszak kezdete óta. Sok állami és közéleti okirat -látott nálunk nyolczvan év óta napvilágot. Számuk sok ezerre megy. -Trónbeszédek, kormány-szózatok, törvényjavaslatok s azoknak indokolása, -pártok nyilatkozatai, pártvezérek szózatai, országgyülési feliratok s -egyéb bizottsági jelentések s terjedelmes irásbeli munkálatok: mindez -történelmi s közjogi, alkotmány-elméleti és közéleti buvárlatra ugyan -alkalmas anyaggyüjtemény, de nyelvünk és irásmódunk irodalmi -tökéletességének magasságából nézve, fölötte silány dolgok, semmi -értékük nincs, sőt ártalmasak s bizonyos tekintetben veszélyesek. - -Iróink, tudósaink s a magasabb tanintézetek növendékei folyton olvassák. -A darabos nyelv, a rossz szófüzés, az idegen nyelvek, szavak és -irodalmak beszüremkedésével megfertőztetett mondatszerkesztés ruttá, -unalmassá s nehézkessé teszi a rossz okiratok olvasását. De a folytonos -olvasással s a jogi életben való gyakorlati alkalmazással azért -lassankint beleeszik magukat az emberek gondolkodásába s a mindenféle -irók, tanférfiak, hatóságok és biróságok irásmódjába s egyszer csak arra -ébredünk, hogy a közéleti magyar irodalom magyar szavakkal dolgozik -ugyan, de azért idegenszerü ocsmány irodalommá változott. - -Szinte képzelhetetlen az a magyar irásmód, melyen hajdan 1848 előtt az -udvari Főkorlátnokság, a Helytartótanács, a Hétszemélyes és Királyi -Tábla, a magasabb kormányzó hatóságok, a kerületi táblák és táblai -ügyvédek s igen gyakran a vármegyék és országgyülési bizottságok is -dolgoztak. S ma se vagyunk sokkal különben, mint hatvan év előtt. Sőt -például Deák Ferencz magyar diplomatikai, szónoki és tudományos -nyelvétől, a mult század ötvenes-hatvanas éveinek még mindig nem tiszta, -nem tökéletes, de azért gyönyörü magyar gondolatalakitásától igen nagy -távolra visszaestünk. - -A régi országgyülések nyelvét a latinoskodás, az ujabbakat a -németeskedés tette tönkre. Tudományos nyelvü és irásmódu nagy iróink -hajdan is voltak már, a kik hatalmas erővel kezdték meg közéleti, -törvényhozási tudományos nyelvünk mivelését s az idegenségektől való -megtisztitását. Deák és Kölcsey közéleti szónoklatai és iratai, Zsoldos -Ignácz és Fábián Gábor tudományos szép nyelve, Szemere Bertalan -irásmódja s gondolatalakitása gyönyörü példák. A tudós társaságnak és -egyetemnek, tudósainknak és országgyüléseinknek s az ország legmagasabb -hatóságainak és biróságainak e példákat kellett volna követniök s a -magyar tudományos és közéleti nyelvet e példák nyomán kellett volna -latinos és németes befolyástól menten tiszta, nemes magyarsággal -fölépiteniök. - -S hova jutottunk? Minő szintelen, száraz, hitvány és németes nyelven ir -ma tudóstársasági és egyetemi iróink és tudósaink nagy része? A -kormánynak és az országgyülésnek irásbeli munkálatai épen botrányosak. - -Pedig ezeken legelész a serdülő, teremteni vágyó, nagyratörő s nemesebb -ifjuságnak elméje s a vidékbeli értelmes középosztálynak olvasó és -gondolkodó ösztöne. Mit tanuljon ezekből? Honnan tanulja meg a -gondolkodás szépségeit, az érvelés tisztaságát és egyszerüségét, a -magyar nyelv erejét és méltóságát, a fogalomnak magyar szavakból -tökéletes megalakitását? A tudósok, szakférfiak s nagyrészben a tanárok -irodalmi magyar nyelvét különben is kerékbe töri a sok műszó s a -fogalmaknak német módra mesterkélt szórakással készült rút -meghatározása. S hol vegyen a magyar olvasó és gondolkodó alkalmas -példát, a melyet szivesen követhessen, ha az országnak törvényhozó -nagyjai is oly éktelenül rombolják a magyar nyelv szépségeit? - -Több évtized óta figyelek már erre s tölt el boszusággal ez az állapot. -Minő idétlen nyelven irt például Hegedüs Sándor s minő idétlen nyelven -beszélt Tisza Kálmán? Hogy tele van Szilágyi Dezső minden beszéde -németből magyarra forditott műszavakkal és műmeghatározásokkal s van-e -két olvasó a világon, a ki fontos kérdésekben Apponyi gróf tekergő -hosszas körmondataiból egyetlen tiszta fogalmat s ugyanazt az értelmet -tudná kivonni? - -Ezért közlöm közmegbizásból készült nyilatkozataimat s egyéb köz- és -államéleti irataimat gyüjteményes külön kötetben. Mind megjelentek ezek -már időszaki lapokban s egyuttal, a melyek odavalók, az országgyülés -naplóiban s irományaiban, de ezekhez nem fér a nagy közönség. Igy -azonban hadd olvassák műveimet, a kiket a tárgy vagy irói egyéniségem -érdekel, könnyen és szabadon. A magasabb tanintézetek ifjai, a tanerők s -a magyar nyelvnek és irásmódnak kedvelői és buvárai. És érezzék, hogy a -magyar irodalmi nyelv a közélet és államélet kérdéseiben is sokkal szebb -és tökéletesebb, mint a hogy azt a magas és legmagasabb hivatalos világ -s a tudományos szakirodalom legtöbb férfia kezeli. - -Sohasem estem abba az önhittségbe, hogy az én irataim tökéletesek s a -magyar nyelven való gondolatalakitásnak legmagasabb remekei. Nem is -lehetnek. Hiszen a közéleti működésnek, még az irásban is, gyakran igen -gyorsan kell folyni s az utólagos megfontolásra s a megirt gondolatok -simitgatására se idő, se mód, se alkalom. Nekem legalább nem volt. De -azt erősen hiszem, hogy irásmódunk mai latinos, németes, francziás -idegenszerü kesze-kuszaságában az én irataim mégis eléggé tiszták, -világosak és magyarok s belőlük a mai ifju nemzedék s a következő korok -is eljuthatnak arra a meggyőződésre, hogy a mi nyelvünk a legmagasabb -államéleti, törvényhozási és jogtudományi fogalmak jelzésére, -intézmények meghatározására s eszmék nyelvbeli megalakitására latin, -német, franczia szavak és műszavak és szakmondások nélkül teljesen -alkalmas, szép és képes annyira, mint a világ bármely más holt vagy élő -idegen nyelve. Sőt meggyőződhetnek arról is, hogy a magyar szórend és -mondatszerkezet a maga eredeti tisztaságában és egyszerüségében a -szépség és okosság törvényeinek sokkal jobban megfelel, mintha azt -idegen szórend és mondatszerkezet beszivárgásával zavarossá és -szennyessé engedjük válni. - -Még egyet kell megjegyezni. - -Műveim e kötete könnyen azt a látszatot idézheti elő, mintha én hazai -történelmünk ama szakában, melyben beszédeim elhangzottak s irataim -napvilágot láttak, vezérlő egyéniség, előmunkás vagy döntő hatalmu -férfiu lettem volna s mintha nekem vagy a fejedelmi hatalom, vagy jól -szervezett erős párt különös sulyt és fontosságot kölcsönzött volna. - -Nem igy van. Volt hatásom; ez igaz. Harminczhetedik éve, a mióta erősen -figyelt tagja vagyok a törvényhozásnak s a magyar irók társadalmának. De -idegen, külső erőforrás segitségének megszerzésére soha se törekedtem. -Ha egyszer-másszor volt efféle segitségem: önkényt jött. Én csak abban -voltam buzgó és fáradhatatlan, hogy ugy a törvényhozás, mint az irodalom -terén az igazi nemzeti eszméket, a tiszta magyar érzéseket és ösztönöket -képviseljem ugy, a mint a szomoru, de egyuttal dicső történelmi multból -reánk szálltak és ugy, a miként azokat jövendő boldogulásunk és -dicsőségünk eleven vágya lelkünkben felfakasztja. Senkit se ismerek -történelmünk alakjai közt se holtat, se elevent, a ki engem e téren -buzgóságban felülmulhatott volna. Erőben, sikerben, nagyságban igen, de -igyekezetben nem. - -Egyéniségemnek ez a sajátsága biztositotta számomra a közfigyelmet s azt -a szerény hatalmat, melyet a köztudat személyemhez kapcsolt. Közmunkás -voltam tehát, mondhatnám, csak csapattiszt az események hadvonalában. -Mások voltak a végzet intézői, a divatos dicsőség részesei s a hangos -elismerések, jutalmak és sikerek élvezői. Effélékre törekedni nem is -jutott eszembe soha. - -De munkáim mégis előidézhetik azt a látszatot. Ennek oka azonban egyedül -csak az, hogy ez a munkám is, valamint csaknem minden irodalmi művem, -sok részben emlékirat-természetü. Minden emlékirat irója, kivétel -nélkül, ugy tünik az olvasó elé, mintha ő lett volna főleg az események -intézője, a végzet irányzója. De ez csak látszat, ábránd és nem valóság. -Egyébiránt e látszatnak s e látszat netaláni félreértésének daczára is -fontos körülmények parancsolják beszédeim s közéleti kiáltványaim -közzétételét. A magyar nemzetnek a boldogulásért s végzete irányzásáért -folyó küzdelemben századok óta gyakran oly erőkkel kell mérkőznie, a -melyek hatalmasabbak, mint ő. A tömegek s egyes nemzedékek esze pedig -ingadozó s igen sokszor ott látja az igazságot, a hol a nagyobb hatalmat -látja. Örök lemondásra, gyáva meghunyászkodásra vezetne, ha a tömegek és -nemzedékek eszének helyesebb irányzására nem törekednénk. Műveimnek -főczélja tehát bebizonyitani, hogy a magyar nemzetnek igazsága akkor is -megvan s akkor is tökéletes, a mikor annak a hatalomnak ereje, mely őt -megbénitani törekszik, időnként nagyobb, mint az ő ereje. - - - - -A KÉPVISELŐK MEGVESZTEGETÉSE. - - -I. - -(A nemzeti követelések. – Minő pártközi helyzetet talált gróf -Khuen-Héderváry? – Kossuth és pártja leszerel. – Pap Zoltán -felszólalása. – Tizezer koronát letesz a ház asztalára. – A vesztegetési -kisérlet története. – A vesztegetés erkölcsi és politikai természete. – -Tóth János inditványa a vizsgálat tárgyában. – A kormányelnök -hozzájárul.) - -1903. évi junius hó végén vállalkozott gróf Khuen-Héderváry Károly a -kormányelnökségre. A politikai helyzet zavaros volt s minden irányban -bizonytalan. Sok jelenség azt bizonyitotta, hogy az uj kormányelnök -kormányzása nem lesz se nyugodt, se sikeres, se hosszu. - -Széll Kálmán bukásával nem csillapodott a nemzet vágya és törekvése a -jogos nemzeti követelések érvényesitésére. Az udvar és az uj kormány is -ridegen és változatlanul megállt terve mellett: fölemelni a hadsereg -létszámát s ehhez képest sulyos áldozatot követelni a nemzettől s -elviselhetetlen ujabb pénzügyi terheket rakni vállaira. E tervet sikerre -juttatni nem engedhette simán a törvényhozó testület, ha gyáva és áruló -nem akart lenni. Az enyhitést és ellenértéket nyujtó nemzeti -követelésekhez annál inkább kellett ragaszkodnia. Hiszen nem voltak ezek -se ujak, se mértéktelenek; sőt nagyon is szerények. Az összes -hadseregnek abban a részében, a mely magyar hadsereg, magyar legyen a -tisztikar, a czimer s minden hadijelvény, a vezénylő és szolgálati nyelv -s a magyar katona büntető perében a tárgyalás és itélet nyelve. Ebből -álltak az épen napirenden levő nemzeti követelések. E miatt folyt fél -esztendő óta a képviselőház élénk tanácskozása, a melyet a kormánypárt -obstrukcziónak nevezett. E miatt bukott meg a Széll-kormány s előre -lehetett látni, e miatt nem lesz nyugalmas Khuen-Héderváry kormányzása -se. - -Gróf Khuen-Héderváry maga is érezte, hogy helyzete nem könnyü. Egyéni -természete szelid, modora sima, az emberekkel való érintkezése szerény -és kellemes. Bizott ebben, de a közéleti bölcsesség is azt javalta, hogy -az ellenzék befolyásos elemeivel előre is érintkezzék s azok jóindulatát -megnyerni vagy legalább harczos hevét lehüteni törekedjék. Az -Apponyi-féle nemzeti-párt már akkor mint ellenzék nem volt meg. -Beleolvadt Széll alatt a kormánypártba. Ezzel hát nem volt baj. Nem volt -a néppárttal se, a melyben ugyis erős hajlandóság volt már kezdettől -fogva az udvarral lehetőleg jó viszonyban lenni. A függetlenségi pártnak -Ugron–Holló árnyalata nem állott sok tagból s e miatt állandóan -veszélyes nem lehetett. De nem is akart a nemzeti követelésektől -elállani. Vele értettem egyet magam is s ama nehány függetlenségi -barátom, a ki velem együtt pártköri köteléken kivül állott. - -Khuen-Héderváry gróf ily viszonyok közt igen fontosnak tartotta a -függetlenségi pártnak Kossuth Ferencz-féle árnyalatával jutni -egyetértésre. Ez sikerült is egyelőre. Ezzel az ellenzéknek nem ugyan -legtevékenyebb, de szám szerint a legnagyobb része hajlandó lett volna a -békésebb törvényhozási tanácskozásokra. - -Egyéniségénél fogva Kossuth sokkal jobban szereti a békességes -állapotot, mint a harcziasat. A Széll-kormánynyal ismételve békés -megállapodásra jutott. Az 1899-ik év elején is, hogy a Széll-kormánynak -nyugodt és állandó helyzet biztosittassék s az 1902-ik év végén is, hogy -a Nessi-ügyben fölmerült katonai kérdések heves vitatása lekerüljön a -napirendről. Egyik megállapodásnál se jutott a nemzet semmi észrevehető -vivmányhoz, holott ellenkezőleg az volt az általános nézet, hogy a -kormánynyal létrejött békés megállapodás a bécsi udvari törekvéseknek -válik előnyükre. A közvélemény ez okból «leszerelés»-nek nevezte minden -alkalommal az ily megegyezéseket. - -Ez időben Kossuth Ferencz mellett ott volt a függetlenségi pártnak -nyolcz–tiz férfiuból álló vezető bizottsága. A pártvezérség ugyan -külsőleg Kossuth kezében volt, de annak irányát és tartalmát -természetesen Kossuthtal egyetértőleg a bizottság határozta meg. -Khuen-Héderváry gróf tehát nemcsak Kossuth Ferenczczel, hanem egyuttal s -együttesen a bizottsággal is tárgyalt s jutott békés megállapodásra. - -Ellenzéki körökben kedvezőtlen vélekedés, sőt keserüség támadt. Ujabb -leszerelésről beszélt mindenki. A párt zöme általános értekezleten nem -is helyeselte Kossuth cselekményét. Kossuth lemondott pártja -elnökségéről. A pártban szakadás kezdett támadni. Kossuth mellett -megmaradt a pártnak egyik része, de a nagyobb rész uj elnök választása -mellett külön alakulásra törekedett. Azonban mind a két rész buzgón -munkált azon, hogy a szakadást, ha lehet, elkerüljék s Kossuthot, ha -lehet, az egész párt elnökségére ujra megnyerjék. - -Mig a legnagyobb számu ellenzék kebelében ezek történtek s a zürzavar -folyton nőtt: azalatt a képviselőházban igen élénk vita folyt az egész -julius hónapon keresztül Khuen-Héderváry gróf kormányprogrammja fölött, -melylyel a miniszterelnöki széket elfoglalta. A vitában ismételten részt -vettem magam is s egyik leghatásosabb beszédemet julius 1-én a vita -folyamán tartottam. - -A vita egészben véve heteken át fölötte éles s pillanatonként heves -volt. Élesitette a függetlenségi pártban folyton lobogó forrongás. A -vitát az ellenzék különböző árnyalatai közt vitarendező bizottság -vezette. Gyakran izgatottak voltak az emberek s a kormánypárt és az -ellenzék közt rideg és gyülölködő kezdett lenni a nyilvános érintkezés. -Annyira ugyan nem, mint később, gróf Tisza István kormányzata alatt, de -azért sok jelenségből ugy látszott, mintha a képviselőház egyik -legridegebb ugynevezett obstrukcziós állapotába esett volna bele. - -Ilyen volt a hangulat, a mikor julius 29-én szólásra jelentkezett Pap -Zoltán függetlenségi párti képviselő s nehány előző mondat után letett a -képviselőház asztalára bankjegyekben tizezer koronát s azután mondta el -szakadozottan, közbevetett kérdések által zavarva, hogy őt e pénzzel egy -volt képviselő meg akarta vesztegetni; e pénzt azért adta neki, hogy ma -ne tartson beszédet s a vita tartamára utazzék el vidékre; távozásának -minden napjára jelentékeny összeget kap, később is javadalomban részesül -s az a hatalmas ur, a ki a pénzt szolgáltatja, később is segiti minden -dolgában. Az összeg ugyan, a mit kapott, tizenkétezer korona volt, de az -átadó nyomban visszavett tőle közbenjárói jutalékként kétezer koronát. -Ime ezt bejelenti a háznak s a nála maradt tizezer koronát azért tette -le a ház asztalára, határozzon bölcsessége szerint s tegyen a pénzzel, a -mit jónak lát. - -A képviselőház elképedve hallotta e leleplezést. Leirhatatlan megütközés -s a sulyos megbotránkozás ült ki az arczokra. Az ellenzék sok tagja -dühös haraggal tört ki, haragos kiáltások röpködtek a kormány és pártja -felé. De a kormánypártot is sulyosan lepte meg az esemény. Nem egy -képviselőnek ötlött elméjébe ott is az a veszedelmes gondolat, hátha -csakugyan a kormány valamelyik tagja áll a vesztegető háta mögött, vagy -ha nem áll is, hátha elhitetik azt a közönséggel s hátha utóbb is a -nemzet nagy rétegei elhiszik ezt! Voltak azonban a kormánypárton olyanok -is, a kik az egész vesztegetési dolgot az ellenzék cselvetésének -gondolták és szinte óhajtották volna, hogy ezt fegyverül az ellenzék -ellen s különösen Pap Zoltán egyénisége ellen használhassák föl. - -Az ellenzék méltatlankodása, sőt haragos kitörése is teljesen indokolt -volt. Hiszen, hogy valaki az ellenzék tagjait készpénznek vesztegető -összegként való kézbeli átadásával birja arra, hogy törvényhozói és -hazafiui kötelességüket gyalázatos árulással megszegjék s lelkiismeretök -áruba bocsátásával mint nyilt ellenzékek titkon vagy nyilván a kormány -és az udvar terveit támogassák: ehhez mindenekelőtt az a föltevés kell, -annak a gondolatnak kell megalakulni, hogy a magyar nemzeti ellenzék -vagy legalább sok férfia megvásárolható. De ha ily irtózatos gondolat -élhet valamelyik kormányban, vagy pártjának több tagjában, mivé lesz -akkor a nemzeti ellenzék becsülete? S mi lesz a nemzet jövőjéből, ha -törvényalkotásra s jogainak és érdekeinek megvédelmezésére hivatott -képviselői hitvány alkutárgyak? S maga az annyiszor s oly keserüen -csalódott nép is miként ragaszkodhatik hiven oly alkotmányhoz, mely nem -férfiakat s nem elvnek és jellemnek elszánt hiveit juttatja a nemzetnek -törvényhozó nagy tanácsába, hanem elvek és jellemek kufárait, dicső -közéleti elvek álnok hirdetőit s a mellett számitó gazembereket? - -Rettenetes az a tájkép, melyre Pap Zoltán felszólalása a villám gyors -világával szempillantás alatt rámutatott. - -Pap Zoltán után Lovászy Márton függetlenségi képviselő szólalt fel, az -ellenzéki irányu »Magyarország« czimü napilap felelős szerkesztője, a -mely lap éppen az időben hatalmas erélylyel sürgette a nemzeti -követelések teljesitését s elmondta, hogy az ő lapjánál is megjelent -valami Singer Arthur nevü hirlapiró, egy német ujság szerkesztője s -egyenesen és komolyan azt kérdezte, hogy a kormány javára »mennyiért -szerelne le a Magyarország?« Ők nem álltak szóba ez emberrel, hanem -elutasitották. - -Ujabb jelenség arra, hogy nemcsak a képviselőket, hanem a lapokat is meg -akarta ejteni az orv vesztegetési kisérlet. - -Beszéde folyamán Pap Zoltán közelebbi részleteket is mondott. A pénzt -hozzá Dienes Márton hirlapiró s rövid ideig volt ellenzéki képviselő -hozta s a vesztegetési felhivást hozzá az intézte. Tegnap estennen már a -bankok zárlata után készpénzt adni nem tudott, de igérete komolyságának -bizonyságára átadott neki összesen tizenháromezer korona betétről szóló -takarékpénztári betétkönyvet, melyeken Ritter Imre neve volt mint -tulajdonosé. - -A képviselők közt nyomban elterjedt valamely forrásból az a hir, hogy -Ritter Imre Fiume kormányzójának, gróf Szápáry Lászlónak egyik gazdasági -főtisztje. Egyidejüleg természetesen gyanu támadt, mely gróf Szápáry -László közelében kereste a pénznek forráshelyét. - -Tóth János ellenzéki képviselő azt inditványozta, hogy 15 tagu -parlamenti bizottság alakittassék haladéktalanul az eset gyors és -szigoru megvizsgálására, mert a vesztegetési vád, mint nagy erkölcsi -sülyedésnek jele, nemcsak az ellenzék nemzeti küzdelmét, hanem az egész -törvényhozásnak munkáját képes becsületében, tisztességében, jó -hirnevében befeketiteni. - -Gróf Khuen-Héderváry Károly kormányelnök Tóth János inditványához -hozzájárul s maga is szükségesnek tartja a parlamenti vizsgáló bizottság -kiküldését. - -A vita heve azonban nem csökkent. Házszabályi és személyes kérdések -merültek fel egymás után, a hogy a nagy izgalommal járó minden viharos -ülésen szokott történni. Az ülés belenyult a délutánba, az estébe, az -éjszakába. Háromszor is kértek és tartottak zárt ülést. Az ellenzék -sehogy se akarta megengedni, hogy a legközelebbi ülésben az indemnitási -törvényjavaslat tárgyalásának folytatása következzék. Zárt ülés volt -délutáni négy órakor, este nyolczkor s éjjeli féltizenegy órakor. -Elvégre éjfél előtt kevés idővel záródott be az ülés, a mely reggeli tiz -órakor kezdődött. Az 1873-iki obstrukczió óta, tehát harminczegy év óta -ez volt a képviselőháznak leghosszabb ülése. Ez is ugy ért véget, hogy -az összes ellenzék megunta már a tárgytalan vitát s éjfél előtt -fölkerekedett s Kölcsey himnuszának éneklése közben tömegesen kivonult a -teremből. - -A következő napon, julius 30-án Dienes Márton elszökött Budapestről. -Berlinig, Hamburgig kisérték nyomát a hirlaptudósitók, azután eltünt -szemük elől. Csakhamar bebizonyosodott, hogy Amerikába menekült. - -Fontosabb körülmény ennél az, hogy általánosan elterjedt hirek szerint -szökését rendőri hatóság segitette elő s szökésére 100 ezer korona -segitséget nyujtottak neki. Bebizonyult kétségtelenül, hogy -eltávolitásánál főurak, nemzeti kaszinóbeli tagok is segédkeztek. - -E körülmények gyanusak ugyan, de a kormánynak közvetlen vesztegetési -ténykedését nem bizonyitják. Gróf Szápáry László, a fiumei kormányzó -elég fényes, nagy és befolyásos főuri nemzetség tagja arra, hogy -érdekében a legveszélyesebbé válható közvetlen tanut, Dienes Mártont, -még rendőrség, még kaszinótagok s főurak is eltávolitani segitsenek. - -Gróf Szápáry László ugyan julius 30-án fölkereste gróf Khuen-Héderváry -kormányelnököt, könyező szemekkel érzékenyen bocsánatot kért s -átnyujtotta a fiumei kormányzóságról való lemondását. A kormányelnök -elfogadta a lemondást. Gróf Szápáry vétkességén ez után senki se -kételkedett. - -A parlamenti vizsgáló-bizottság tagjait julius 31-én választotta meg a -képviselőház. Tagjai lettek: gróf Andrássy Gyula, Beőthy Ákos, -Josipovich Géza, Nagy Ferencz, Polónyi Géza, Rohonyi Gyula, Szivák Imre -és gróf Zichy János s rajtuk kivül még hét kisebb nyomatéku, halványabb -tevékenységü képviselő. - -Feltünt, hogy az ellenzék legbuzgóbb, legtevékenyebb s legszilárdabb -tagjai közül senkit se választottak a bizottságba. Még jobban feltünt, -hogy a többség nem engedte meg, hogy a vizsgáló-bizottság müködése -teljesen nyilvános legyen; a közönséget onnan kizárta, kizárta még a -hirlapirókat is s az ellenzék csak heves támadással tudta elérni, hogy -legalább gyorsirók legyenek ott a bizottsági jegyzőkönyv számára. - -Szinte gyanut keltett a bizottságnak az a megállapodása, hogy bár -nyilvános felhivást intézett azokhoz, a kik tanuskodni tudnak és -akarnak, hogy a bizottság előtt jelenjenek meg, de egyuttal elhatározta, -hogy senkit rendeletileg meg nem idéz, senki megjelenni és tanuskodni -nem köteles s hitet tenni vallomására nem tartozik. - -Mind e jelenségek szinte táplálták azt a gyanut, hogy a kormányban és a -többségben fölülkerekedett a pártos felfogás s egyik se akar gyökeres, -tiszta és szigoru megoldást, hanem megelégszenek gróf Szápárynak a -fiumei kormányzóságról s talán még gróf Khuen-Hédervárynak később a -kormányelnökségről való lemondásával. És csakugyan két héttel később -benyujtotta lemondását gróf Khuen-Héderváry is, de a történelmi igazság -kedvéért meg kell jegyeznem, egészen más és sokkal fontosabb politikai -okokból. - - -II. - -(A vizsgálat. – Gróf Szápáry László beismerése. – Gróf Khuen-Héderváry -Károly tanuvallomása. – Az én tanuskodásom. – Miként gondolkoznak a -kaszinó némely köreiben. – Gróf Szápáry vétségének természete.) - -A vizsgáló-bizottság rögtön megkezdte müködését. Első volt, a kit -kihallgatott, Pap Zoltán. Lényeges pontokban megegyezik vallomása -képviselőházi beszédével. - -Gróf Szápáry Lászlóra kerül a sor. 1864-ben született, 39 éves. Nagyon -megilletődött, szinte meghatott hangon beszél. Nem ül le kinálatra se, -állva beszél. Elővesz darab papirost s arról olvassa némileg akadozva -vallomását. Igy hangzik: - -»Tisztelettel tudomására hozom a t. bizottságnak, hogy a Dienes Márton -által kiadott pénz tőlem származott. A részleteket alig ismerem, de nem -is kivántam ismerni. Tettem ezt azért, mert azt gondoltam, azt véltem, -hogy elősegitem a végzetessé válható törvényen kivüli állapot -megszünését, másrészt igaz ragaszkodásból a miniszterelnök ur személye -iránt. Becsületszavamat adom arra, hogy a miniszterelnök urnak e -lépésemről semmiféle tudomása nem volt. Tettem azt saját egyéni -akaratomból a nélkül, hogy a kormány bármit is tudott volna. – Legyen -szabad sajnálatomat kifejezni a történtek fölött, főkép pedig a fölött, -hogy az én hibámból a parlament méltóságán csorba esett. Uraim, egyéb -jelenteni valóm nincs!« - -A bizottság tagjai közül többen kérdéseket intéztek hozzá. Egyenesen -megtagadta a feleletet ezekre a kérdésekre: - -személyesen tárgyalt-e Dienes Mártonnal s rajta kivül még kivel? - -adott-e utasitást Dienes Mártonnak, hogy kinek, melyik képviselőnek -adjon mennyi pénzt s mi czélra? - -mi inditotta arra a föltevésre, hogy egyes képviselők megvesztegethetők? - -emlitett-e más képviselőt is Dienes Márton, a kinek pénzt adott Pap -Zoltánon kivül? - -mikor, hol, ki által, mily körülmények közt ismerkedett meg Dienes -Mártonnal? - -E kérdésekre megtagadta a feleletet. Okát is adta, miért tagadta meg. Ha -volt is más ügynök még Dienes Mártonon kivül s ha több képviselő neve, -mint olyan, a ki megvesztegethető, szóba jött is, de ő nem biztos ebben, -sőt éppen semmit se tud arról, hogy azok megvesztegethetők, tehát ha -nevüket emlitené, már ezzel gyanusitaná őket, azt pedig nem tartja -korrekt dolognak, hogy ártatlanok jellemében igazságtalanul gázoljon. Ő -csak azt tartja helyesnek, hogy a közvetlen fő cselekvőket állitsa a -bizottság elé s ezt ime megtette, a mikor ő maga ide állott s Dienes -Mártont megnevezte. - -Hozzá intézett kérdésekre még kijelentette, hogy a pénz, a melyet a -megvesztegetésre forditott, a saját pénze s nem is gondolt arra, hogy -azt valaki valaha megtéritse. Ezt nem is reméli jövőre sem. - -A kormányelnök gróf Khuen-Héderváry augusztus 3-án szintén jelentkezett -önkényt a bizottság előtt azzal, hogy kérdésekre nyilatkozni akar, -minthogy ő is teljes világosságot akar az ügyben s következőt mondja: - -Őt bizonyára azért hozták szóba a vesztegetési ügygyel kapcsolatban, -mert gróf Szápáry László is, mint fiumei kormányzó, a kormány tagja s -mert ő vele bizonyos személyes viszonyban van. De ő se befolyást nem -gyakorolt, se föl nem hatalmazta, se föl nem jogositotta semmiképen, -hogy azt cselekedje, a mit cselekedett. - -Ő Szápáry gróf szerencsétlen lépéséről csak akkor értesült, a mikor az -ügy a parlamentben szóba jött. Aznap délután Sélley miniszteri tanácsos -jelentette neki, hogy Szápáry személyesen volt nála villájában, nagy -izgatottan bevallott előtte mindent s egyuttal arra kérte, adja át -izenetét a kormányelnöknek, a mely abból áll, hogy ő szánja-bánja -tettét, a kormányzóságról rögtön lemond s mindent megtesz, a mi tőle -telik, hogy a dolgot jóvá tegye. És csakugyan még az éjjel, a -képviselőház éjjeli ülése alatt irásban Sélleytől hozzá küldte -lemondását, kérte fölmentetését a kormányzói állás alól s egyben szóval -azt izente, hogy személyesen nem mer szemei elé kerülni. - -Másnap azonban, julius 30-án mégis kérte izenetileg, hogy fogadná -személyesen. A kormányelnök a délutánt jelölte ki találkozásra a nemzeti -kaszinó egyik külön szobájában, a hol a kormányelnök néhány barátja -jelenlétében fogadta. Ott Szápáry gróf töredelmesen bevallotta bünét s -bocsánatot kért azért, a mit cselekedett. Nagy izgatottsága, könnyei, -összetört lelki állapota nagyon meghatotta a jelenvoltakat. Kinos volt a -helyzet. A jelenvoltakban élénk részvét támadt s valamennyiben egyszerre -az a szándék sarjadt, hogy a szerencsétlen grófot valamikép lábra -kellene állitani. - -A személyes viszonyt, mely köztük több év óta fennállott, igy ismertette -gróf Khuen-Héderváry: - -Sohase volt köztük se közéleti, se személyes benső barátság, se gyakori -érintkezés. Közéleti nézeteik s törekvéseik se egyeztek sok fontos -dologban. Életkoruk közt is nagy a különbség, gróf Szápáry tizenöt évvel -fiatalabb, mint ő. Hanem az igaz, hogy Szápáry gróf édes apjával, a ki -szintén volt fiumei kormányzó, bizalmas barátságban volt. Innen -következteti, miért ragaszkodott ő hozzá annyira fia. Mert nagyon -ragaszkodott s mindig különös szivességet és szolgálatkészséget -mutatott, noha ő nem vette igénybe. Néhányszor jelentkezett is -személyesen találkozásra, hogy tanácsokat adjon, mióta ő kormányelnök. -Egyszer a sajtóügy, másodszor a szoczialista kérdés rendezésének -dolgában. E kettőre jól emlékezik. Valódi eredménye egyszer se volt -tanácsadásainak. - -Végül kijelenti, egész politikai multjában, közéleti czéljának elérésére -sohase nyult olyan fegyverhez, a melyet ne igazolhatott volna. Ez a -bizonysága most is, a mikor gróf Szápáry ténykedését kapcsolatba hozták -az ő nevével. - -A kormányelnök gróf Khuen-Héderváry után én tettem tanuvallomást a -bizottság előtt. Önkényt jelentkeztem, mert a lapok közléséből láttam, -hogy néhány barátom hivatkozott rám, hogy én is tudok valamit a -vesztegetésről. - -A vesztegetés tényéről szoros értelemben véve én nem tudtam semmit. De -igenis tudtam a hozzá kapcsolodó ugyan csak mellékes, de azért fontos és -érdekes körülményekről sokat s különösen jól ismertem gróf Szápáry -Lászlót és Dienes Mártont is. Ez alapon, de egyuttal sok mellékes -körülmény biztos ismerete alapján szilárd meggyőződés alakult bennem -arra nézve, voltaképen miben áll annak a vesztegetési ügynek mivolta. - -Kijelentettem e meggyőződésemet. - -A vesztegetés tényének teljesen végrehajtott komoly kisérletét Pap -Zoltán esetében én is csak ugy láttam, mint minden más elfogulatlan -mivelt ember. A főcselekvő kétségtelenül gróf Szápáry László s a bűnös -kisérlet Pap Zoltán jellemének ellenállása nélkül kétségtelenül -befejezett bűncselekménynyé vált volna. Nem is láttam én gróf Szápáry -részére alaki mentséget semmiben. - -Hanem teljes enyhitő körülményt – hogy a bűnügyi jogászok szavát -alkalmazzam – igen is találtam. - -Gróf Szápáry Lászlót én jóhiszemü, tisztes szándéku, eszmei -gondolatokról ábrándozó, gyermekes gondolkozásu s nem erős itéletü -férfiunak ismertem. Ahányszor találkoztam vele, mindig azt a benyomást -tette rám, mintha még mindig kiskoru volna, ugynevezett jó fiu. De volt -benne némi hiuság is, némi becsvágy a közéleti szereplések terén, némi -nagyratörés az udvari, főuri és kaszinói gondolkozás korlátai közt. - -Nemzetsége nagy és előkelő, sok tagja magas udvari, állami és katonai -méltóságokat és tisztségeket viselt. Ilyen körben nevekedett föl ő is s -ilyen körben volt serdülő korától fogva. Ennek a körnek gondolkozása -befolyásolja a budapesti Nemzeti Kaszinó szellemét is, a melyben a -főrendüek, a kormányzat főtisztviselői s a magasabb versenyélet, a ló, a -kártya, a vadászat és kirándulások dús és gondtalan férfiai szoknak -találkozni. - -E társaság nagy része helytelenül, sőt mondhatni, hitványul fogta föl a -parlament ugynevezett nemzeti küzdelmét. Nem érzi eléggé a habsburgi -elnyomatás viszásságait, az önálló állami lét biztosítására való -törekvés nemessége és fontossága iránt nincs öntudatos s eléggé erős -érzéke, a vergődő magyarság érzései iránt meglehetősen idegen, -eszejárását megfertőzteti az udvari és osztrák észjárás, mely birálgató, -fitymáló, gyakran gyülölködő a magyarság igazi törekvéseivel szemben. A -parlamenti és a nemzeti ellenzék fáradalmaiban, harczaiban és -buzgalmában csak oktalan akadékoskodást, csak boszantást és -kellemetlenkedést lát, melynek minden áron való megszüntetése felelne -meg óhajtásainak. - -Kétségtelenül van gyönge jellem, gyönge egyéniség megfelelő arányban az -ellenzéken is s a nagy vagyon előnyeivel az ellenzék sokkal kevésbbé -rendelkezik, mint az udvari párt, mely egyuttal kormánypárt is. Az -ellenzék gyöngébb elemeit fitymálják, semmi figyelemben nem részesitik, -sőt erősebb elemeit is kiszoritani törekesznek a boldogulás és siker -minden alkalmas teréről. - -Egészen igaza van gróf Szápáry Lászlónak, ha azt mondja, hogy ebben a -körben ádáz és tartós parlamenti harcz idején gyakran hangzik olyan szó, -hogy az ellenzéki csőcseléket minden áron el kellene némitani s vagy -kiverni, vagy megvásárolni. A lélekvásárlás talán nem is kerülne igen -nagy pénzbe, hiszen elég lenne talán csak a hangosabban kiabálókat -megfizetni s talán tizenöt-husz ember elnémitásával megszünnék az egész -nemzeti harcz s pihenőre jutna kormány és parlament. Hogy gróf Szápáry -képzelgő gyermekes agyában ily gondolat támadt, azt én az ő mindennapi -társaságában szinte természetesnek tartom. - -Ez a gondolata valahogy kiszivárgott. Megsejtették vagy megtudták oly -elemek, mint Dienes Márton, Singer német lapszerkesztő s társaik. Mind -koldus, de a mellett mind tékozló, dőzsölő, könnyelmü ember. Ugy szerzi -a pénzt, a hogy tudja, s szerzi, ha megszorul, a legaljasabb módon is. -Köztük sok elvetemedett lélek, a kinek romlottságáról alig lehet -fogalmunk. Ezek azután körülvették a gyönge itélőtehetségü, hiu főrendü -urat és gazdag embert s belevonszolták abba az ocsmány sülyesztőbe, mely -Pap Zoltán leleplezésével az elbámuló világ elé tárult. - -Én gróf Szápáry Lászlóban nemcsak a fejevesztett embert s a vétkes -főtisztviselőt láttam, hanem a szánalmas áldozatot is, a ki fosztogató -szabadalmas gonosztevők cselszövevényének hálójába került, hogy őt -képviselők megvásárlásának ürügyén kirabolják. - -Ezt mondtam el egyebek közt a vizsgáló bizottság előtt. - -Előterjesztésemnek ez csak kis része volt. Sokkal nagyobb része arról -szólt, minő egyoldalu pártos szerepre használja fel a kormányhatalom a -rendőrséget, ha valamely vétkes cselekményt palástolni vagy elsimitani -akar. Beszédemet gyorsirók följegyezték ugyan, de át nem nézhettem s a -hirlapok nagyon rosszul és hézagosan közölték. Tartalma fontos és -szomorun érdekes, de gróf Szápáry cselekvényére s arra a kérdésre, -vajjon ebben a kormányelnököt terheli-e valami, közvetlenül nem tartozik -ide. Azért mellőzöm itt. - -A vizsgáló bizottság működése julius 31-től augusztus 9-ig naponként -öt-hat, sőt tiz órán át is tartott. Negyvenöt tanut hallgatott ki, nem -egyet többször is és azonkivül sok levél és jelentés került -felolvasásra. Különösen kiterjedt a vizsgálat Dienes Márton előéletére s -váratlan és gyors szökésére s arra, hogy ebben miféle szerepet játszott -a rendőrség s néhány főur és kaszinótag. De kiterjedt gróf Szápáry -László készpénzbeli vagyonára is és arra a sikamlós kérdésre, vajjon -gróf Khuen-Héderváry kormányelnök előzetesen tudhatott-e valamit gróf -Szápáry László vesztegetési tervéről és cselekményéről? - -A kormányelnököt a vizsgálat folyamán fölmerült komolyabb jelenségek -közül nem terhelte egy se. Jogi és köznapi nyelven mondva, tisztán -került ki a hirhedett ügy egész zürzavarából. - -Az állami rendőrség sulyos tévedések és mulasztások gyanuja alatt -maradt, de törvénynek alaki sértése még fegyelmi vétség alakjában se -bizonyult rá. Csak ügyetlenség s pártos felfogás. - -Gróf Szápáry László őszinte töredelmes lélekkel magára vett minden -terhet, melyet a közérdek szempontjából tehernek kell tekinteni. - -Itélet nem lett a vizsgálat következése. Alkotmányunk nem ismer -biróságot, a mely itélni illetékes lehetett volna. Csak gróf Szápáry -Lászlót nem vonták fegyelmi eljárás alá, noha ez megtörténhetett volna, -minthogy köztisztviselő létére vétkes cselekményt követett el. - -De hát vétkeset-e? A jogi tudomány ezt is kérdésessé teheti. Bűn és -vétek csak az, a mit a büntető törvény bűnnek és véteknek jelöl meg. De -a képviselők megvesztegetését nem mondja se bűnnek, se véteknek. - -Politikailag undok cselekmény mindenesetre. Ámbár más alakban – fájdalom -– igen gyakori. - -Gróf Szápáry lemondott magas állásáról rögtön. Gróf Khuen-Héderváry -Károly kormányelnök is lemondott hamarosan, már augusztus közepe táján, -de nem ez ügy miatt, hanem a parlamenti zavarok s többségének -ingatagsága miatt. - -A vizsgálat iratai félretétettek, irattári por lepi őket a -megsemmisülésig. - -* * * - -Röviden vázolnom kellett az ügyet, mert beszédeimben egyszer-kétszer -fölemlitem. Nyájas olvasóim értsék meg tisztán, miről volt szó. - - - - -MAGYARORSZÁG KÜLÖN ÁLLAM. - - -I. A BESZÉD TÖRTÉNETE. - -(Gróf Khuen-Héderváry kormányzása alatt nem volt nyugalom. – A chlopyi -hadiparancs. – E hadiparancs birálata. – Ő felsége magyarázata. – -Barabás közbeszólása. – Viharos támadások Barabás ellen.) - -A beszéd 1903. évi szeptember 29-én hangzott el a képviselőházban. -Zavaros politikai viszonyok s nagy parlamenti viharok késztettek a -felszólalásra. Hogy beszédem minden részét jól és tisztán megérthesse az -olvasó, annak történetét s előzményeit kissé részletesen kell -ismertetni. - -Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök kormánya állott az ország -élén, de kormányzásának kezdete óta a nagy nemzeti kérdések tárgyalása -miatt pillanatig se volt nyugalom a törvényhozási közélet mezején. A -Széll-kormány alatt a katonai kérdések miatt támadt izgalom épen nem -tudott s nem is akart csillapodni, az ellenzék nagy része épen nem akart -a nemzeti küzdelem folytatásáról, mig küzdelme vagy sikerhez nem jut -vagy ereje ki nem merül, lemondani s bár a függetlenségi pártnak -Kossuth-árnyalata ismételve hajlandó volt leszerelni, voltak a -függetlenségi párton többen, kik az Ugron-Holló párttal összefogva, -könyörtelenül folytatták a parlamenti harczot és pedig olymódon, mely -pillanatonként a tervszerü obstrukczióhoz volt hasonló. Én is a küzdelem -folytatását láttam szükségesnek sok okból. Ezek közé tartozott, hogy ugy -az uralkodó részéről, mint az osztrák kormány s a magasabb osztrák -politikai körök részéről több izben oly nyilatkozatok történtek, melyek -Magyarország külön állami létét vagy semmibe se vették, vagy egyenesen -megtagadni látszottak és a melyek az ugynevezett osztrák birodalmi -egység és ugynevezett összállam gondolatának, tervének s -visszaállitásának sikerét egyenesen számitásba vették. Az obstrukcziót -nem helyeseltem, sőt utáltam, de azért, mert tiz-husz képviselő -czélzatosnak látszó obstrukczió módszerével küzdött: a törvényhozó -hazafias kötelességének teljesitéséről lemondani nem volt szabad s -Magyarország sok oldalról megtámadott s folyton kétségbe vont -alkotmányát s állami létét meg kellett védelmezni. - -Ennek élénk érzete szülte e beszédet is. - -A Khuen-Héderváry-kormányt egyéb különös szerencsétlenségek is -megrohanták. Ilyen ama végzetes megvesztegetési kisérlet, a melyet gróf -Szápáry László fiumei kormányzó julius havának második felében ellenzéki -képviselők pénzen való megvásárlásával elkövetett s a mely julius 29-én -pattant ki, a mikor Pap Zoltán képviselő nyilt képviselőházi ülésben -tizezer koronát, mint vesztegetésre forditott összeget, az eset -körülményeinek előadása közben a ház asztalára letett. - -Ujabb parlamenti zavarok támadtak e miatt, melyek lényegesen -hozzájárultak ahhoz, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly lemondjon -kormányelnöki állásáról s vele együtt kormánya is visszavonuljon. -Augusztus tizedikén jelenté be gróf Khuen-Héderváry hivatalosan a -háznak, hogy a kormányról lemondott. Az uj kormányalakitás sok -nehézséggel járt, sok időt is vett igénybe, az ügyek időközi intézését -természetesen még gróf Khuen-Héderváry végezte. - -Időközben ujabb bonyodalom támadt. - -A hadsereg kérdésében folyt hosszas és heves nemzeti küzdelem izgalmat -szült Ausztria kormányzó és törvényhozó s a hadsereg főbb intéző -köreiben is. Attól tartottak, hogy ő felsége elvégre a béke és nyugalom -kedvéért engedményekre lesz hajlandó s nemzeti követeléseink -egyikét-másikát ki fogja egyenliteni. Ez okból elégedetlenség kezdett -ama körökben nyilvánulni. Ily viszonyok közt határozta el ő felsége a -Chlopy-i hadiparancs kibocsátását. E hadiparancs sokáig és sokszor volt -a tárgyalások napirendjén, ennek közlését hát czélszerünek látom. Igy -hangzik: - -HADIPARANCS. - -Fontos állami ügyek foglaltak el abban az időben, a melyet oly szivesen -szántam volna a 7-ik és 12-ik hadtest idei hadgyakorlatainak. - -Helyettesitésemmel ő császári és királyi fenségét Ferencz Ferdinánd -lovassági tábornok urat bizván meg, az ő tudósitásaiból állandóan -értesültem a hadgyakorlat lefolyásáról és a mint vártam, megelégedésemre -szolgált, hogy ő császári és királyi fenségétől mindkét hadtest és a -magyar honvédség odarendelt nagyobb csapattesteinek állapotáról és -műveleteiről csak dicséretet és elismerést hallottam. - -Galicziában jelen lévén a nagyobb lovassági hadgyakorlatokon, ujra -meggyőződhettem azoknak tanulságos tervezéséről, vezetéséről és -keresztülviteléről, valamint az összes részvevő csapatok kitünő -állapotáról és nagy cselekvőképességéről. - -Minél biztosabban van megokolva kedvező véleményem összes fegyveres erőm -minden részének katonai értékéről, odaadással teljes -szolgálatkészségéről és összevágó együttműködéséről, annál inkább kell -ragaszkodnom és akarok is ragaszkodni fennálló és jónak bizonyult -intézményeihez. - -Hadseregem – melynek szilárd szervezetét egyoldalu törekvések, -félreismerésével azoknak a nagy feladatoknak, a melyeket a monarkia -mindkét államterületének javára teljesiteni kell, meglazitani alkalmasak -– különösen tudja meg, hogy sohasem adom föl azokat a jogokat és -jogosultságokat, a melyek legfőbb hadurának biztositva vannak. - -Hadseregem maradjon közös és egységes, mint a milyen; – erős hatalom az -osztrák-magyar monarkia megvédésére minden ellenség ellen. - -Összes fegyveres erőm, esküjéhez hiven fog tovább haladni a komoly -kötelességteljesités utján, áthatva az egység és az összhang ama -szellemétől, mely minden nemzeti sajátosságot tisztel és minden -ellentétet kiegyenlit, a mennyiben minden néptörzsnek különös -jelességeit a nagy egésznek javára értékesiti. - -Chlopy, 1903 szeptember 16-án. - -_Ferencz József s. k._ - - -Ime a hadiparancs, mely csakugyan alkalmas arra, hogy a magyar nemzet -államfentartó és faji és történelmi önérzetét mélyen sértse és -alkotmánya rendithetetlenségében vetett hitét is megingassa. - -Azt mondja a hadiparancs, hogy a hadsereg szilárdságát az egyoldalu -törekvések alkalmasak meglazitani. Tehát egyoldalu törekvésnek s a -hadsereg meglazitására vezetőnek bélyegzi azt a parlamenti küzdelmet, -mely arra irányul, hogy a magyar hadseregben, mely alkotmányunk szerint -csak kiegészitő, de nem beolvasztott része az egész hadseregnek, a -magyar nemzeti jellem tisztikarban, nyelvben, oktatásban, jelvényekben, -tehát bensőleg is, alakilag is lényegesen kidomborittassék. Ez a -felfogás elvileg is, elméletileg is képtelenség, – a gyakorlatban pedig, -a mint mindenki tudja, a magyarság teljes mellőzése, sőt tervszerü -eltüntetése az egész hadsereg osztrákságában. - -Azt is mondja a hadiparancs, hogy a hadseregnek olyan közösnek és -egységesnek kell maradnia, a milyen most. Ezek a meghatározások épen nem -felelnek meg az 1867-iki kiegyezés világos szavainak s valóságos -értelmének, de nem felelnek meg ama királyi igéreteknek sem, melyeket az -év elején a Széll-kormány az uralkodó megbizásából megtett. Ehhez képest -a hadiparancs felfogása ugynevezett reakczió, visszatörekvés az 1867 -előtti önkényuralmi intézményekre. - -Végre az egyik fősérelem abban áll, hogy a hadiparancsban a magyar állam -meg sincs emlitve, a magyar nemzet pedig csak egyik néptörzs néven -szerepel, mint például Ausztriának egyéb sokféle néptörzsei. Holott a -magyar király nem néptörzsek fejedelme, hanem Magyarország királya, – -ezt az országot pedig nem néptörzsek alapitották s tartják fenn, hanem -alapitotta s ezer év óta fentartja a magyar nemzet. S ő felsége is -1867-ben nem néptörzsekkel kötött ujabb szerződést, hanem a magyar -nemzettel. - -A parlamentben egyéb okokból is izgalmas volt a lelkek állapota. -Vizsgálat is folyt a képviselők megvesztegetésének kisérlete miatt. A -Khuen-Héderváry-kabinet augusztus 10-én bejelentett lemondása miatt csak -ideiglenesen s mondhatni csupán jogi felelősség alatt vezette a -kormányzatot: elképzelhető, minő visszatetszést, elégedetlenséget, sőt -felháborodást szült épen most a chlopy-i hadiparancs sértő szövege s -nemzetünk iránt ellenséges felfogása. - -A kormány is, de csakhamar a felség is szükségesnek látta, hogy a -nemzetet legfelsőbb helyről jövő nyilatkozat, a hadiparancsnak valamely -enyhe magyarázata megnyugtassa. S azért gróf Khuen-Héderváry -kormányelnök a szeptember 24-iki parlamenti ülésen a király megbizásából -a következő kijelentést tette: - -»Ő felsége fájdalommal és mély sajnálattal vett arról tudomást, hogy az -általa kiadott hadiparancs oly felfogásokkal, félreértésekkel, sőt -félremagyarázásokkal találkozott, a melyek oda konkludáltak, mintha a -felséges urnak, mint a hadsereg törvény szerinti legfőbb hadurának ezen -megnyilatkozása a magyar alkotmánynak vagy a magyar nemzetnek, -Magyarország törvényes jogainak, a magyar államiságnak sérelmét -involválná. Ez ki van zárva; ez nem történhetett meg; ez ő felségének -intentiójától távol állott… és a hadiparancsnak bármely oldalról ilyen -magyarázatot adni helyesen és jogosan nem szabad és nem lehet!« - -Ez a királyi szó ugyan a hadiparancs egyetlen szavát vagy sértő -gondolatát se változtatja meg s a magyar nemzet számára ugyan semmiféle -komoly elégtételt vagy vigasztalást nem nyujt, se a jövőre nézve -semmiféle kedvezményre vagy igéretre, sőt még a nemzeti törekvések -megfontolására se utal: nyugodt viszonyok közt mégis alkalmas lett volna -arra, hogy enyhe modorával s elégtételadásra siető készségével minden -izgalmat lecsillapitson. - -Azonban mindjárt a nyilatkozat felolvasásának kezdetén, mondhatni, -bizonyos baleset történt. - -A mint ugyanis gróf Khuen-Héderváry Károly kormányelnök e szavakat -kiejtette: - -»Ő felsége fájdalommal és mély sajnálattal vett arról tudomást…« - -A képviselők ellenzéki oldalán a padsorból Barabás Béla függetlenségi -párti képviselő hangosan felkiáltott: - -»Nem hisszük! Már a királyi szónak nem hiszünk!« - -E durva szóra leirhatatlan jelenet következett. A képviselők -ülőhelyükből felugráltak s harsány hangon elkezdtek kiabálni s a terem -közepére a függetlenségi párt felé tolongani, melynek közepette ült -Barabás Béla. Sértő és meggyalázó irtózatos szavakat röpitettek feléje s -pillanatonként ugy látszott, mintha testi erőszakkal is meg akarnák -támadni s összetépni vagy a teremből kidobni törekednének. A -kormányelnök a nagy zaj, zavar és fejetlenség miatt nem olvashatott -tovább. Talán tiz perczig is eltartott a kinos jelenet. Az ellenzéket is -megdöbbentette Barabás minősithetetlen kitörése, de azért eléje és -körébe siettek sokan, hogy a tettleges bántalmazástól, a mitől tartani -lehetett, megmentsék. - -A napilapok akkori közléseiben hosszan és részletesen le van irva a -kinos jelenet. De a leirásokban sok a tulzás, sok részlet el is van -hallgatva, sok részlet pedig nem elég pontossággal közölve. Másként szól -némileg a képviselőház naplója. Ezt hites gyorsirók jegyzik, fontosabb -tünetek leirását a képviselőház elnöksége is átnézi, azután -képviselőkből álló külön naplóbirálóbizottság is átvizsgálja, a mit hát -a Naplóba efféle dologról beletesznek vagy benthagynak, azt igazságnak -lehet és kell tekinteni. - -Hogy az olvasó s kivált a jövő nemzedék a jelenetről némileg hű képet -rajzolhasson lelke elé, szórul-szóra közlöm itt a Napló leirásának egy -részét. - -Barabás Béla szavainak közlése után igy folytatja a Napló: - -»(Szünni nem akaró nagy mozgás és zaj a jobboldalon és a középen. Zajos -felkiáltások: Ki vele! Ki vele! Hazaáruló!) - -Gróf Andrássy Tivadar: A képviselő ur már hazudott! Barabás hazug! Ki -vele! (Felkiáltások a jobboldalon: Hazaáruló! Gazember!) - -Perczel Dezső: Aljasság! - -Rakovszky István: Hazaáruló! - -Kubinyi Géza: Hazaárulónak itt nincs helye! - -Gróf Andrássy Tivadar: Hazaáruló gazember!« - -Igy adja elő, igy irja le a Napló a felháborodás egyik zajos jelenetét. -Hangzottak e szavaknál erősebbek, durvábbak és sértőbbek is. -Folytatódott a szóbeli harcz a folyosókon is és pedig nem csupán Barabás -Béla ellen, hanem általánosságban az ellenzék s különösen a -függetlenségi pártnak amaz árnyalata ellen, mely a nemzeti -követelésekért inditott küzdelemben élénkebb részt vett. Ez inditott -engem főleg beszédem tartására. - -Azt vettem észre ugyanis, hogy a vesztegetési kisérlet felbukkanása óta -a szabadelvü többség soraiban mindinkább szaporodtak azok a képviselők, -kiknek lelkében bizalmatlan, gyanakodó, gyülölködő, ellenséges indulat -kezdett támadni s naponként erősödni a függetlenségi párt harcziasabb -árnyalatai ellen. Voltak heves agyak e párton is, a kik gyakran -megfontolatlan szavakkal és cselekményekkel tüntek föl a parlament -szinterén. Se Széll Kálmán, se utána Khuen-Héderváry gróf mint -pártelnök, pártvezér és kormányelnök nem tüzelte ugyan személyes és -gyülölködő harczra táborát az ellenzék ellen, de akadhat s nem sokára -akadt is kormányelnök s többségi pártvezér, a ki még ettől se riad -vissza. S akkor kinos jelenetek s beláthatatlan zavarok szinhelyévé -alacsonyodik a magyar parlament. - -Ezért vettem védelmembe Barabás Bélát, természetesen a nélkül, hogy -szavait és gondolatát helyeseltem volna. Az én ajkaimon és tollam hegyén -is csuszott ki gyakran igen erős szó és keserü gondolat a Habsburgok -ellen. Engem is gyakran felizgatott a nemzetnek közel négyszáz éves -habsburgi története, de a királyság intézményét, mint az alkotmánynak s -állami létünknek fontos és hatalmas részét, bántalmazni sohase láttam -czélszerünek. Erre most még nagy szüksége van nemzetünknek, valamint -arra is, hogy annak tekintélye sérthetetlen épségben álljon a világ -előtt. - -A vihar egyébiránt gyorsan lecsillapodott s az esetnek semmi sulyos -következése nem lett. Néhány napig nem volt ülés s a szeptember 29-iki -ülésen napirend előtt fölszólalt Barabás Béla s mentségül és kérlelésül -előadta, hogy ő a legnagyobb foku lelki izgalomban tévedésből mondta: -nem hiszünk a királyi szónak. Ezt akarta mondani: »nem hisszük, hogy a -király szava«. - -Barabás Béla érdekes közéleti egyéniség volt akkor, de se oly komolynak, -se oly fontosnak nem tartották a pártok, hogy szavait tovább -üzték-füzték volna. Az alaki mentségben megnyugodtak. - -Beszédemet nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta a képviselőház s -végén a Napló szerint nagy tetszéssel jutalmazta. - -Beszédem után a többség soraiból a kormánypártból fölállt gróf Andrássy -Gyula s ezt a határozati javaslatot terjesztette elő: - -»A Ház a miniszterelnöknek a korona nevében tett fentebbi kijelentését -tudomásul veszi és ez ügyben további eljárást nem tart szükségesnek.« - -A chlopy-i hadiparancsról azonban sok szó esett még a magyar -parlamentben a nemsokára alakult gróf Tisza István kormány alatt is. -Főleg azért, mert az osztrák államférfiak se hagyták nyugodni e kérdést. - -Körber az osztrák kormányelnök az osztrák birodalmi tanácsban 1903. évi -szeptember 23-án igy nyilatkozott: - -»Fölhatalmaztattunk annak a birodalmi tanács előtt való határozott -hangoztatására, hogy a hadsereg minden kérdésében Ausztria törvényes -befolyása tényleg megóvatik… A döntés már megtörtént; a legfőbb hadurnak -akarata az, hogy az osztrák-magyar monarkia hadserege olyan maradjon, a -milyen most. Közös és egységes.« - -Igy beszélt a közös hadügyminiszter s igy az osztrák Urak-házának több -szónoka, a kik közül nem egy jogkörén és illetékességén kirugaszkodva, -Magyarország állami belügyét is birálatának körébe bevonszolta. - -Mindez intés akart lenni és czélzatos beavatkozás ellenünk, nehogy a -magyarok azt higyjék, hogy a hadsereg kérdésében valaha nemzeti -törekvéseik sikerre jutnak. - -A beszéd itt következik: - - -II. A BESZÉD. - - -_A)_ - -(Ausztriában sulyos támadásokat intéznek Magyarország önálló állami léte -ellen s a többség mégis a magyar nemzeti ellenzéket támadja -szenvedélyesen. – Mit mondott Deák 1861-ben a királyról? – Mi a Hadur? – -A kolozsvári Nessi-ügy a zavarok kezdete. – A kormány igéretei üres -hitegetések. – A többség nem teljesiti kötelességét.) - -T. Képviselőház! Lehető röviden és higgadtan akarok a fennforgó -kérdésekhez szólani, de mielőtt azt tenném, a legközelebb mult ülés -némely jelenetére kell visszatérnem. - -A legközelebb mult országos ülésen a parlament többségének részéről -valóságos szenvedélyes kitörésnek voltunk itt tanui, sőt nemcsak tanui, -hanem részesei, tárgyai is. Ezt én akkor se értettem, de most, miután -néhány nap eltelt és tünődtem felette, még kevésbbé értem. Sértésre -sértés szokott lenni a felelet. De mi a helyzet most, a melyben nekünk -sértést kell, fájdalom, tapasztalnunk és eltűrnünk? A felelet az, hogy -Ausztriának legmagasabb és magas politikai körei egyenes, bevallott -sulyos támadásokat intéznek egyik napról a másikra Magyarország -önállása, alkotmánya és nemzeti léte ellen. - -A mikor ez a nyilt sértés, melynek valóságát önök is beismerik, melynek -valóságát nem tagadja senki, melylyel az osztrákok még dicsekszenek is -(Ugy van! a szélsőbaloldalon), mikor ez a sértés oly nyilvánvaló, nagy -és érzékeny, akkor a többség szenvedélyes kitörésekre ragadtatja magát, -de ki ellen, mi ellen? Azok ellen, a kik sértik a nemzet alkotmányát? -Nem, hanem az ellen a párt és annak férfiai ellen, a kik védelmezik a -nemzet jogait, becsületét és érdekeit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez -történt a legközelebb mult ülésen. Már most – bocsánatot kérek, ha -fejtegetem ezt a tárgyat – ha azok, a kiknek mi törekszünk jobb belátást -nyujtani, sőt jobb belátást rájuk erőszakolni, ha másként nem lehet, ha -azok látják ezt a jelenetet a magyar törvényhozásban, micsoda -következtetést vonnak le abból? Azt a következtetést, a melyet józan -észszel levonhatnak és a mely nem egyéb, mint hogy ők, amaz osztrák -hatalmi körök, azt a sértő hadjáratot ellenünk tovább is folytathatják. -(Igaz! Ugy van!) - -Kubik Béla: A többség támogatásával. - -Vészi József: Meg is tették az urakházában! - -Mert a magyar törvényhozás többségéről – lehet, hogy hamis – nem helyes -és téves alapon azt vélhetik, hogy a legjobb szövetségeseket találták -benne erre a sértő hadjáratra. (Igaz! Ugy van!) - -Felhozták önök, felhozták lapjaik, hogy a király személye ellen történt -sértés. Bocsánatot kérek, ha a király személyét és egyéniségét sértené -valaki ok nélkül, higgadt vérrel, akkor nemcsak önök feladata volna a -király személyét és egyéniségét megvédelmezni. Ott lennénk akkor mi is! -(Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hanem a királyról, mint államfőről, mint -államférfiuról beszélni, nem példátlan dolog, bármint őrködjék is az -elnöki tekintély ebben a kérdésben. Hivatkozhatom e tekintetben olyan -előzetes esetre, a mely e parlamentben történt és a mely előtt talán -önök is kénytelenek lesznek meghajolni akarva, nem akarva. (Halljuk! -Halljuk!) - -Nem kisebb ember volt, mint Deák Ferencz, a ki 1861 junius 12-ikén -szóról-szóra ezt mondta az országgyülésen: »nézetem szerint legnagyobb -bajunk épen az, hogy maga ő Felsége nem tudja gyakran, mit kelljen -cselekednie az alkotmányosság és törvényesség teljes, tökéletes -visszaállitására«. (Derültség és zaj jobbfelől.) - -Bocsánatot kérek, ezt Deák Ferencz mondta ő Felségéről 1861 junius -12-ikén. Már most hasonlitsuk csak ezt össze azzal a szóval, a melyet -Barabás Béla képviselőtársam ejtett ki, nagyon gyenge másolat erről. -(Élénk mozgás és zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) - -Örülnöm kell, t. Ház, ennek a kétkedésnek, mert rákényszerit arra, hogy -további bizonyitásokba bocsátkozzam. (Halljuk! Halljuk!) - -A mi Barabás Béla t. képviselőtársam ajkán kicsuszott, olyan mondás, a -mely, fájdalom, 375 esztendő óta mindig igaz, ha ki nem mondjuk is. -(Mozgás jobbfelől). Olyan mondás, a melyet a nemzetnek igaz hazafiai ugy -a multban, mint a jelenben… - -Gróf Tisza István: A jelenben is? - -… mindig éreztek és fájdalom, olyan idők mutatkoznak, hogy a közel -jövőben is mindenkinek éreznie kell és igazságnak kell tartania. El van -intézve ez a dolog alakilag. De vajjon, ha mi azt mondanók, hogy a -Chlopyban kibocsátott királyi szóban nem hiszünk, nem megtisztelnők-e -ezzel igazán a magyar királyt? (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.) Mert én magam, akármi következzék is, bár semmi -tragikum nem fog következni, a chlopy-i királyi szónak nem hiszek, azt -valónak el nem fogadom, a magyar közjog és a magyar hazafiság alapján. -(Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) - -Mi történt ugyanis most az utóbbi időben? Ugy a chlopy-i nyilt parancs, -mint az a manifesztum, a mely legfelsőbb királyi aláirással Magyarország -volt és lehető miniszterelnökéhez intéztetett, az a királyi szó, vagy az -a legfőbb fejedelmi szó, mert hiszen magyar királyi szónak a chlopy-i -parancsot el sem fogadhatjuk, az a fejedelmi szó mereven, a maga ősi -történelmi nyerseségében a birodalmi egység álláspontján áll, a -birodalmi egység álláspontjáról Magyarország ellen, a magyar -országgyülésen nyilvánuló nemzeti törekvések ellen nyilvánul, e nemzeti -törekvések elé áttörhetetlen falat akar állitani, átléphetetlen gátat -akar emelni, még pedig a birodalom egységének érinthetetlen, szent és -sérthetetlen intézményében. Ez sem több, sem kevesebb. Igy magyarázta -ezt Ausztria miniszterelnöke is az osztrák törvényhozásban. - -Báró Kaas Ivor: Tegnap ujra! - -De nemcsak miniszterelnöke, hanem az osztrák törvényhozás jelentősebb -államférfiai is, az osztrák parlamentnek és az urakházának kiváló -politikusai, Ausztria legmagasabb állami méltóságainak viselői mind igy -magyarázták azt. - -Ivánka Oszkár: Majd megfelel reá a magyar miniszterelnök! - -Magyar miniszterium? Hol van az? Tessék megmutatni! (Derültség, zaj. -Elnök csenget.) Néhány jámbor jó hazafit látok ugyan a miniszteri -székeken, kormányt azonban, a mely Magyarország hatalmát képviseli, a -magyar nemzet törekvéseit és érzelmeit megvédelmezni tudja vagy azt -megvédelmezni akarná, én nem látok. (Élénk helyeslés a -szélsőbaloldalon.) - -Már most a birodalmi egység alapjára helyezkedett a fejedelem, a ki -egyuttal magyar király is és az általunk ugynevezett »rég elmult -birodalmi egység« alapjára, fundamentumára helyezkedett Ausztria -törvényhozása is. - -A mi az ő tényük, az az ő tényük, annak a birálatába bele nem -bocsátkozhatunk, de én valami nagyon mélyen, részletesen belebocsátkozni -nem is akarok, mert a hogy én meg nem engedem, hogy Ausztria -országgyülése a mi dolgaink felett tárgyaljon, ugy nem akarok én az ő -dolgaik felett tárgyalni. Ausztria törvényhozását feleletre nem -vonhatjuk, az osztrák császárt feleletre nem vonhatjuk, a legfőbb -hadurat sem vonhatjuk feleletre, a mely egyébiránt olyan képzeleti -állami intézmény, a melyet mi sem nem ismerünk, sem életmüködését -tekintve, nyugodtan el nem fogadhatunk. - -Rákosi Viktor: Csak Zalán futásából és Ipolyi mitologiájából ismerjük! - -Ezt a mi képzelődő költőink találták ki valamikor, Ausztria aztán a szót -megtanulta és csinált a repülő szóból először eszmét, az eszméből -propagandát, a propagandából intézményt és az intézményből Magyarország -alkotmányának valóságos megsemmisitését. (Ugy van! a szélsőbaloldalon!) -Feleletre nem vonhatjuk, én tehát valami részletes birálatába annak a -chlopy-i rendeletnek nem bocsátkozom, hanem fölvetem azt a kérdést, hogy -miképen jutottunk mi el Chlopyhoz? (Derültség.) És mikor ezt a -szerencsétlen, ezt a kálvária-utat rajzolom le, a mely minket Chlopyhoz -vezetett, akkor alkotmányos jogomban vagyok, mert akkor a magyar -kormánynak és – bocsássanak meg önök – a magyar parlament többségének -eljárását fogom itt ismertetni. (Halljuk! Halljuk!) Mert annyi előttem -bizonyos, hogy Chlopyhoz is az engedelmet a mi parlamentünk többsége, a -mi kormányunk adta meg. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) - -Hogy jutottunk mi a mai helyzethez? Lássuk csak, mert ebből nagyon sok -tanulságot lehet vonni arra nézve, hogy mit csináltunk és arra nézve, -hogy legközelebb mit fogunk csinálni. Nemzeti ünnepet tartottunk (Mozgás -jobbfelől) és itt ne méltóztassanak előre feltenni magukban, hogy talán -unni fogják magukat, mert rövid leszek, – nemzeti ünnepet tartottunk -Kolozsvárott; olyan királyunk emlékét dicsőitettük ott, a ki nem is -tartozott a ma uralkodó családhoz. Szobrot emeltünk neki a nemzet -pénzéből és lelkesedéséből. És ennél a nemzeti ünnepélynél egyik magyar -képviselő polgári ruhában az ott jelenlévő közönséggel együtt azt -énekelte, hogy »Isten áldd meg a magyart«. Erről a képviselőről -Magyarország katonai kormánya felfedezte, hogy tartalékos tiszt. Ezt a -képviselőt tehát – mondják – ezért törvényszék elé akarták állitani és a -hadsereg, a honvédség kötelékéből becstelenül elkergetni. (Mozgás -jobbfelől.) - -Pap Zoltán: Elhisszük, hogy ez fáj önöknek! - -Olay Lajos: Szégyen, gyalázata ez a magyar parlamentnek! - -Bocsánatot kérek, a megtörtént dolgot önök sem elnevetni, sem elvitatni -nem tudják, még leszavazni sem. Ez megtörtént dolog. (Zaj a -jobboldalon.) - -Ha akkor az országnak tisztelt kormánya és a parlamentnek t. többsége a -nemzet érzelmeinek tiszteletét a legelemibb erélylyel megköveteli, ha -megáll a mellett, hogy nem engedi ennek az esetnek katonai törvényszék -elé való hurczolását, hát akkor az állapot, a mely ebben a parlamentben -8–9 hónap óta folyik, meg sem kezdődött volna. - -Hanem mikor azt láttuk, mikor a nemzet, mely érzelmeiben és -törekvéseiben mögöttünk áll, látta azt, hogy a legegyszerübb, a -legközvetlenebb, a legszentebb nemzeti érzés megnyilatkozásában -országgyülési képviselőt büntetnek, zaklatnak, zavarnak ily módon és -teszik ezt alkotmányosan elismert hatóságok, kormányok, hadügyi -vezetések, honvédelmi miniszterek és a hadseregi törvényszék, mikor mi -ezt láttuk, akkor azt mondtuk: mit, hát ennek a nemzetnek érzését, -törekvéseit, önérzetét, multját, jövőjét annyiba se veszik a most -fennálló, az alkotmány által elismert és biztositott állami és hadi -intézmények, hogy ilyen durva, ilyen borzasztó sértéssel szemben -megőriznék a nemzet érdekét és becsületét? Akkor azt mondtuk magunkban: -ezzel a kormánynyal és katonai uralommal szemben pedig visszavonulunk a -mi alkotmányos jogaink megrendithetetlen fundamentumára és ezen -fundamentumon ennek a kormánynak mi ujonczot többé nem adunk mindaddig, -a mig a nemzet megsértett érdekei és megsértett érzelmei orvoslást nem -találnak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) - -Pap Zoltán: Most sem fogunk adni! - -Kis dologról volt akkor szó a nagy egész szempontjából. Teljesitette-e a -kormány és a többség a maga kötelességét, a mely a legkisebb, legelemibb -és a mellett szép kötelesség? Nem teljesitette! Hallgatott és hagyott -minket küzködni a nemzet önérzetének és becsületének védelmében. Sőt -nemcsak hagyott, hanem ellenünk dolgozott, legalább a kormány -mindenesetre. - -Igy kezdődött az a történet, a melynek ma közepén vagyunk és a mely -innen-onnan 9–10 hónap óta folyik. - -Tovább megyek. A kormány ezen esztendőnek január vagy február hónapjában -bizonyos nagy engedményekkel állott elő, volt azok között katonai -perrendtartás, a czimereknek – nem tudom én – miféle kijavitása, a -katonai oktatásba a magyarságnak egy kis százalékkal nagyobb arányban -való behozatala, a magyar honosságu tiszteknek a magyar ezredekhez való -visszahelyezése stb. Ilyen igéretekkel állott elő a kormány és azokat -engedményeknek nevezte. Én akkor sem hittem ezekben; ki is jelentettem -itt a Házban a volt miniszterelnök urnak, hogy őt ezen igéretei alól -felmentem, mert azok közül egy sem fog teljesülni. És, t. képviselőház, -azóta tiz hónap mult el. Kérdem: teljesült-e egy is ezek közül? (Ugy -van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tett-e komolyan kisérletet a kormány -vagy a többség arra nézve, hogy azok közül, a miket a kormány az -uralkodó nevében itt az országgyülésen nyiltan megigért, valami -teljesedésbe menjen? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) Hiszen tiz -hónap telt el azóta! Pedig, t. képviselőház, ez is királyi szó volt, -felelős miniszterium által ünnepélyesen kijelentve. Hát történt valami? -Nem történt semmi. - -Ebből mi, fájdalom, alaposan következtethettük azt, a mi e nemzettel -századok óta százszor megtörtént, hogy t. i. az időleges bajok időleges -elháritására tesznek ugyan igéreteket a trón közeléből, de azon elszánt -elhatározással, hogy azok, ha a nemzet érdekében vannak, meg nem -tartatnak. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Nemcsak hittem -ezt, hanem itt a Házban ki is jelentettem, hogy ez igy fog történni; és -igy is történt. - -Már most, t. képviselőház, mikor én a kormány mulasztásáról és a többség -hibás politikájáról beszélek, lehetetlen fel nem tennem azt a kérdést, -hogy ebben a helyzetben – a mikor a régi kormány elment és utána jött -másik, természetesen még az elsőnél is rosszabb kormány, (Derültség.) és -a mikor belejutottunk abba a helyzetbe, hogy nincs is kormányunk, a -királyi szó mellett nincs felelős miniszterium, a mikor az ország -ügyeivel nem törődnek a miniszter urak, mert nem tudják, hogy ma vagy -holnap lesznek-e még miniszter urak, – mondom, t. képviselőház, ebben a -helyzetben fel kell vetnem azt a kérdést, hogy tiz hónap óta mit csinált -a t. többség? Mit csinált? Mert ahhoz a helyzethez, a melyben vagyunk, -hozzászólt az ellenzék, hozzászóltak az ország törvényhatóságai, nap-nap -után hozzászólt a sajtó, mindenkinek volt nézete, törekvése, -megállapodása; ellenben a t. többség tiz hónap óta mit csinált? - -Pichler Győző: Veszekedett, hogy ki legyen a jegyző. (Élénk derültség.) - -Kérdem, t. képviselőház, mit csinált a többség, az országgyülésnek az a -pártja, a mely mégis első sorban felelős mindazért, a mi történik, -mindazért, a mit e nemzet javára vagy ellenére intéznek és a mely -felelős a mulasztásokért is? Folytonosan azt mondották, hogy programmon -és megállapodáson dolgoznak. - -Báró Kaas Ivor: Hieronymi, Tisza, Andrássy! A nagy szónokok a katonai -vitában! - -Én is figyelemmel kisértem a többség magatartását, összejött a többség -nagyon gyakran értekezletre; legutóbb, talán tegnap is tartott -értekezletet, ha igaz, mert én már most a többség szavának sem hiszek. -És mit csinált a többség ezen értekezleten? Roppant gonddal, -államférfiui bölcseséggel mindig a felett tanakodott, hogy mit türjön el -továbbra is, és hogy mit ne csináljon; mert hogy mit csináljon azokkal -az u. n. áramlatokkal szemben, akár innen jönnek, akár Chlopyból, arról -még eddig a többség nem határozott, abban meg nem állapodott soha, vagy -ha megállapodott, azt gondosan eltitkolta a nemzet előtt. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) Már most a többség ma is ott van. Tegnap, ugy olvasom -a hirlapokból, kiküldött nagybizottságot, hogy az jelöljön ki -kisbizottságot, (Derültség a szélsőbaloldalon) az a kis bizottság -tanácskozzék a felett, hogy minő javaslatot készitsen a többség számára; -de hogy mikor lesz ebből valóság, mikor lesz ebből programm, mikor lesz -többségi megállapodás, mikor lesz nemzeti- vagy kormányprogramm, arról -még tegnap semmit se tudtak. Mikor a nemzet azt látja, hogy jogainak, -érdekeinek és becsületének nagy kincse ilyen bölcs kezekbe van letéve, -(Élénk derültség a szélsőbaloldalon), a mely kezek meg nem mozdulnak -semmi irányban, a mely kezek csak arra intenek gondosan: türjetek, -türjetek és megint csak türjetek, nézzetek el, hallgassatok el mindent, -akárhonnan jön, akár Chlopyból, akár a Reichsratból; mikor a nemzet ezt -látja: nem tartják-e önök egészen természetesnek, az emberi természetnek -és a nemzetek lélektanának összes ösztöneiből nem látják-e jogosultnak, -hogy a nemzet törvényhatóságai azt mondják: Ilyen kormány kezébe adót -nem adunk, ujonczot nem szavazunk meg!? (Élénk tetszés, helyeslés és -taps a szélsőbaloldalon.) - -Ezt a nemzetet az élő nemzetek minden becsüléséből ki kellene zárni, ha -a nemzet, a mikor tiz hónap óta látja, hogy a kormánynak és a többségnek -ilyen a magaviselete, ilyen módon nem adna hangot tiltakozásának és -ellenzésének. Azonban a nemzet rögtön jóváteheti azt, a mi látszólag az -országnak, az államnak érdeke ellen van, rögtön kész is, hajlandó is -jóvátenni, mert hazafiság vezeti őt. - -De hiszen nemcsak a nemzet vont le következtetést a kormányoknak és a -többségnek a magaviseletéből, hanem következtetést vontak le a magyar -nemzet önállóságának öröklött ellenségei is. Következtetéseket vontak le -a birodalmi egységnek régóta szunnyadó, de egészen el nem aludt hivei. S -azok a következtetések Chlopyhoz vezettek és a birodalmi tanács -tárgyalásaihoz. Azok a következtetések abból indultak ki, hogy: nini, -hát hiszen mi akármit követelünk, akármit mondunk, akármit cselekszünk -vagy nem cselekszünk, a magyar kormány és a magyar parlament többsége -eltür mindent, fel nem támad semmi ellen, még csak tiltakozó szava -sincsen senkinek a pártban. Ezzel a nemzettel tehetünk mindent, mert -törvényhozása eltür mindent. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a -chlopy-i hadiparancsnak az eredete. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A -szándék megvolt rá odafenn, az engedelmet megadta rá a magyar kormány és -a magyar törvényhozás. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) - - -_B)_ - -(A nagy egész. – A kényszeritett birodalmi egység. – Deák nézete. – A -többség mulasztása a bajok főoka. – A hadseregnek németesitése és -osztrák császárositása 36 év óta erősebben folyik, mint azelőtt.) - -Már most az a chlopy-i hadiparancs a nagy egészről beszél, pedig az az -egész, ha egész, sem nagy. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Semmi esetre -sem erős és nem hatalmas; de nem is egész. De nem is uj az eszme. Ne -méltóztassék azt hinni, hogy ezt a nagy egészet Chlopyban fedezték fel. - -Thaly Kálmán: Már V. Károly felfedezte! - -Régi dolog ez, sok százados; de legközelebb 1861-ben is ezzel jöttek a -törvényhozás elé. - -1861-ben a kényszeritett birodalmi egység felett, a felett, a mit -Chlopyból dicsőitettek és törvényként ránk parancsolni akartak, folyt a -vita; és akkor – megint nem Perczel Dezső t. képviselőtársamra -hivatkozom, bár jobban szeretnék rá hivatkozni, hanem egyik volt -kartársára, Deák Ferenczre, (Derültség a szélsőbaloldalon. Mozgás jobb -felől), a ki erre a kényszeritett birodalmi egységre, vagyis a chlopy-i -hadiparancsra vonatkozólag 1861. évi augusztus 8-ikán ezeket mondta, az -erőszakolt közös birodalmi egységről szólván (olvassa): »Fogja-e az -ország szivesen védeni és támogatni azon állapotot, a melyet keserü -érzelmekkel tür? Nem fog-e örülni minden veszélynek s minden bajnak, a -mely az egészet fenyegetve neki reményt nyujt arra, hogy talán -szabadulhat azon lánczoktól, a melyek akarata ellen másokhoz kötötték?« -Tehát szerinte örülni fog az ország minden veszedelemnek és bajnak, a -mely azon »nagy egész«-et éri. – (Olvassa): »Erős és hatalmas volna-e a -birodalom a népnek ilyen érzelmei mellett és azon szorosabb, de -kényszeritett kapcsolat mellett, a mely az országban ilyen érzelmeket -támaszt; jobban és könnyebben lehetne-e kormányozni, mint a tágabb, de -önkéntes egyesülés mellett, a mely senkinek nem fáj és a melyet a nemzet -jogaival és alkotmányával megférőnek tekint?« (Helyeslés a -szélsőbaloldalon.) - -Tehát Deák Ferencz felvetette akkor azt a kérdést, hogy ilyen, a nemzet -fájdalmas érzése által fogadott és kisért erőszakos egység mellett -könnyü lesz-e majd az ugynevezett birodalmat kormányozni? - -Hát én erre a kérdésre a feleletet a miniszterelnök urtól várom: hogy ő -könnyen kormányoz-e. (Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) De várom -Ausztria törvényhozásától és kormányának elnökétől is, vajjon nem ott -vagyunk-e, hogy bizonyos birodalmi egységet erőszakolnak reánk, – most -ugyan csupán csak a külügyi diplomáczia és hadsereg keretében, de hát -hiszen szerintük az a kettő minden – (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: -És a vámközösségben!) és vajjon ilyen kényszeritett egység mellett -könnyen tudják-e kormányozni Ausztriát? És könnyen tudják-e kormányozni -Magyarországot? És nem fenyeget-e bennünket olyan idő, a midőn -egyáltalában nem tudják majd kormányozni sem Ausztriát, sem -Magyarországot? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) - -A nagy egész? A nagy egészről a mi alkotmányunk nem tud semmit. Előttünk -pedig más szentirás nincs, mint a mi alkotmányunk (Élénk helyeslés és -taps a szélsőbaloldalon) és annak az alkotmánynak magyarázására és annak -az alkotmánynak fentartására mi épen olyan jogosultaknak érezzük -magunkat, mint ennek az országnak és Ausztriának akár külön, akár közös -feje, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon) és e tekintetben semmi -királyi, ország-fejedelmi és császári és legfőbb haduri magyarázatot mi -kényszeritőleg el nem fogadunk. (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.) - -Ha már most kiváncsiságból megnézzük – mert hiszen alkotmányjogilag és -közjogilag mi voltaképen nem vagyunk kénytelenek a fejünket törni a -felett, hogy Ausztria törvényhozásában miként beszélnek rólunk, de a -gyakorlati élet szempontjából nekünk mégis foglalkoznunk kell vele, ha -nem is e törvényhozásban, de általában közéletünk egész mezején -mindenütt, tehát ha megnézzük, hogy a mi szövetséges társunk: Ausztria, -az ugynevezett közös birodalomnak ama másik államterülete, mikép -vélekedik mirólunk és minő törekvései vannak velünk szemben; (Ugy van! a -szélsőbaloldalon) mondom, ha megnézzük, hogy Ausztria kormányának és -törvényhozásának mik a törekvéseik: mit látunk? Ha azok a törekvések -csak az ő törekvéseik volnának, nem sok gondot okoznának nekünk. Az ő -jogukkal szemben áll a mi jogunk, az ő hatalmukkal szemben áll a mi -hatalmunk. Hanem mikor mi azt látjuk, hogy alkotmányos királyunk, a mi -államunk legfőbb intézménye azokhoz hajlandó, vagy ha nem is a -királyunk, de a legfőbb hadur őket támogatja, nekik szolgáltat erőt, -dicsőséget és befolyást mi ellenünk; akkor igenis, fájdalom, érdekünkben -is áll és érdekünk jogunkká teszi, hogy ezt a kérdést szó nélkül ne -hagyjuk. És mit akarnak önök, t. kormány és t. többség? Azt akarják: mi -védelmezzük meg velük szemben, csupán csak mi egyedül, a magyar nemzet -érdekeit és jogát? Azt hiszik önök, hogy ez első sorban nem az önök -feladata és kötelessége? - -Báró Kaas Ivor: Azt hiszik! - -Mi törekszünk azokat megvédelmezni, igenis, de nekünk, fájdalom, az a -helyzetünk, hogy nekünk első sorban önök ellen kell azokat -megvédelmezni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon) bizony, fájdalom, -csak másodsorban azok ellen, kik közvetlenül egyenesen intézik a -támadást, mert azok számára a bátorságot a nemzet és a jog örökös -sértéséhez Magyarország kormányának, valamennyi többségének lanyhasága, -tehetetlensége szolgáltatja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) - -Mi történt? Mondom, nem fogadom el illetékesnek sem az osztrák -honvédelmi miniszternek, sem az osztrák miniszterelnöknek tegnapi -fejtegetéseit, sem a többi nagyméltóságnak az osztrák urakházában és -birodalmi tanácsban való fejtegetéseit, de bizonyos, hogy a helyzet -odáig jutott, hogy az osztrák törvényhozás jogot érez ahhoz, hogy ő a -magyar törvényhozás fölött fennhatóságot gyakoroljon. Jogot érez ahhoz, -hogy a magyar parlament törekvései felett birálatot gyakoroljon, jogot -érez ahhoz, hogy kimondja: ezeket a törekvéseket nem fogadom el, ezeket -a törekvéseket pedig elfogadom. Ezt lehet arrogancziának mondani, de ez -nem csupán arroganczia. Ez a régi történelmi viszonynak megujulása, a -mely Magyarország jogait, alkotmányát és önállóságát itthon, házi -használatra megengedte, (Ugy van! a szélsőbaloldalon), de a mikor a -világba ki kellett lépni, a mikor az ajtó elé kellett állani, akkor a -magyar jogokra, alkotmányra és önállóságra azt mondta: Azt pedig meg nem -engedjük. - -A Reichsratban ugy beszélnek, az osztrák törvényhozás mindkét házában -ugy beszélnek a miniszterek, miniszterelnök és mások, mintha ők volnának -a »nagy egésznek« törvényhozása, mi pedig csak egy külön országnak vagy -tartománynak tanácskozó testülete. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: -Provinczia!) A látszat ez, de, fájdalom, e pillanatban a valóság is. -(Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt türnünk nekünk nem lehet. De ez meg -sem változik mindaddig, mig Magyarország kormánya és törvényhozásának -többsége talpra nem áll és az országnak és nemzetnek jogait és érdekeit -a végletekig nem törekszik megvédelmezni. - -Azt mondják önök – fájdalom, sok igazság van benne – hogy ebben az áldás -nélkül való küzdelemben a nemzet sokat szenved, az ország érdekei -elhanyagoltatnak, közgazdasági életünk pang, a jólét csökken, az állami -terheket alig lehet tovább elviselni. - -Báró Kaas Ivor: Tehát adjuk el Magyarországot! Legyen pénzünk! (Mozgás.) - -De mindez az állapot azért van – és ez a nemzetnek sok százados -tapasztalása – mert a nemzet törvényhozása és vezető férfiai időnként -megengedték Ausztriának és Ausztria államférfiainak a hatalmaskodást -Magyarországon. Tessék azt a hatalmaskodást visszautasitani, -méltóztassék erre nézve velünk kezet fogni; (Ugy van!) akkor majd mindez -a sok aj-baj elenyészik, a nemzetet fenyegető veszélyek és károk is -elmaradnak. De csakis ezzel mulnak el és mással el nem mulnak. (Ugy van! -a szélsőbaloldalon.) - -T. Ház! Ez idő szerint, fájdalom, a többségben a nemzetnek vezére nincs. -(Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fájdalom; hiszen nem minden kor szüli meg -azt a nagy férfiut, a melyre minden kornak szüksége volna nálunk. E kor -épen nagyon meddő volt e tekintetben; mert a többségben a nemzetnek -vezérférfiai nincsenek. De ezt a hiányt meglehetősen lehetne pótolni, ha -a többség férfiai nem az egymás ellen való küzdelemben emésztenék -erejüket; ha a többség férfiai minden személyes érdeket és hatalmi -vágyat leküzdve, találnának legalább egyetlenegy eszmét, egyetlenegy -érzést, a melyben maguk közt is, de velünk is találkoznának. Itt az -eszme: Magyarország alkotmányának megvédelmezése (Ugy van! a -szélsőbaloldalon); itt az érzés: a nemzet becsületének megmentése. -(Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ha önök még ebben sem -tudnak egyetérteni maguk közt, ha önök akkor is, midőn mi ezt a kettőt -védelmezzük, velünk szemben ellenkező álláspontra lépnek, akkor ne -kárhoztassák önök se Körbert, se Chlopyt. Akkor ők cselekszik azt, a mit -a nemzetnek önzése ilyen esetben cselekedni szokott, kizsákmányolják a -helyzetet, tönkreteszik a szövetségestársat, uralkodnak felette, a mikor -pedig ehhez joguk nem volna. Körberék szavát, mikor ők azt mondják, hogy -a hadsereg minden változtatásához az ő beleegyezésüknek kell -hozzájárulnia, én elméletileg nem ostromlom, elméletileg e szavak -helyességét kénytelen vagyok elismerni, de miért? Egységes hadsereg -sohasem volt. Csak egységesnek mondották. Midőn a mai hadsereg -megalapittatott, 1867-ben és 68-ban: akkor – ismerem az akkori -vezetőférfiak gondolkozását – ők ugy gondolkoztak: azért, hogy -Ausztriával valamelyes kiegyezésre juthassunk, a nemzetet további -tönkrejutástól megmentsük, ám ne érintsük a hadseregnek akkor fennálló -szervezetét, hanem hozzuk be az általános védkötelezettséget, a -hadsereget tegyük nemzeti hadsereggé, a mi az osztrák hadsereg sohasem -volt, sem egészében, sem részeiben. Ha a nemzet a maga egészében, a -nemzet értelmes ifjusága a maga buzgó lelkesedésében – mert általános -védkötelezettség lesz – résztvesz abban a hadseregben, önként, magától, -nemzetivé válik Magyarország hadserege. Ez volt akkor, 1867-ben és -68-ban a vezető államférfiak nézete. - -36 esztendő telt el és bekövetkezett-e ez? Az osztrák hadsereg -történetének alaposabb ismerői, mint én, ezer érvet tudnának felhozni -arra, hogy a mióta u. n. általános védkötelezettség alapján a nemzet -minden rétege, minden eleme bejutott a hadseregbe, azóta annak a -hadseregnek germánizáczióját, császárivá tételét, birodalmi egységre -való alkalmasságát ezerszerte jobban erőltetik a hadsereg körében a -tisztikar, a vezérlet és vezénylet és a belszervezet intézői, mint az -valaha azelőtt, 1848 előtt történt. Ugy hogy daczára annak, hogy a -magyarság, a magyar nemzet fiai sokkal nagyobb tömegben vannak a -hadseregben, mint azelőtt, az a hadsereg ma sokkal kevésbbé nemzeti és -sokkal kevésbbé tiszteli a magyarság sajátságait, érdekeit és -becsületét, mint tisztelte régebben, a mikor még nem volt általános -hadkötelezettség. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Akkor az volt a -nemzet vezető férfiainak nézete, a mint mondtam; 35 esztendő története -élénk, fájdalmas bizonyságot szolgáltat a mellett, hogy ők ebben a -jogos, szép feltevésükben csalódtak és hogy a hadsereg szervezete, -vezérlete és vezénylete Magyarország hadseregét is, Magyarország -kontingensét is idegenné, németté, császárivá, birodalmi egységre -alkalmassá tette. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) - -Harminczöt esztendő tapasztalata ez. Álljon elő önök közül az, a ki -tagadni meri. Hiszen még az u. n. leglojálisabb, legmértékletesebb -nyilatkozatokban is, mint az Andrássy Gyuláé, Tisza Istváné, mindenütt -ott van, hogy elismerjük – nem tudom, hozzátették-e, hogy fájdalmasan -ismerik el, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem tették!) – elismerik, -hogy nemzetünk szellemének a hadseregben való meggyökerezését illetőleg -sok kivánni valónk van, abban a tekintetben még reformokra van szükség, -de a mint ezt vagy azt most megcsináljuk és türelemmel várunk, megjön -magától önként. - -Nem jön meg! A kit harminczöt esztendő szomoru tapasztalata e -feltevéséből ki nem ábránditott, az nem alkalmas arra, hogy a nemzet -törvényhozója legyen. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A kit pedig -kiábránditott, mert ki kellett ábránditania, és mégis azzal áll elő, -hogy a nemzet érdekei lassankint maguktól valósulnak meg a hadsereg -szervezetében, az ámitó. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) - -Minthogy mi sem vakok, sem elbódultak, sem ámitók, sem ámitottak lenni -nem akarunk, minthogy a harminczöt esztendős keserü tapasztalás -juttatott arra a komoly, szigoru, fatális elhatározásra, a melyben -vagyunk és a melyben megmaradunk, (Igaz! Ugy van! Megmaradunk! a -szélsőbaloldalon), ennélfogva mi ragaszkodunk a nemzetnek ama jogaihoz, -melyeket tiz hónap óta hangoztatunk, a melyekért küzdünk és fogunk -küzdeni mindaddig, a mig nem győzünk vagy a mig a végső kimerültség -erőnket el nem veszi; és bárminő ellenkező, hézagos programmal vagy -bármely kecsegtető, de üres szavakból álló igéretekkel jőjjön is ez a -kormány vagy más kormány: mi küzdelmünk kötelességét fogjuk teljesiteni. -(Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik. -Felkiáltások: Öt percz szünetet kérünk! Halljuk! Halljuk! a -jobboldalon.) - - - - -A KILENCZES BIZOTTSÁG. - -(A Széll és a gróf Khuen-Héderváry-kormányok alatt folyt hadügyi viták. -– A kilenczes bizottság tagjai. – Javaslata. – Gróf Tisza István -módositásai. – A javaslat sorsa.) - -Több országgyülési beszédemben emlitem a szabadelvü-párt kilenczes -bizottságát s annak katonai programmját. Emlitem például az 1904-ik évre -szóló ujonczajánlási törvényjavaslatról tartott beszédemben is, melyet -1904. évi január 28-án mondtam el. Hogy a kilenczes bizottságra való -hivatkozásomat az olvasó teljesen megértse: e bizottság történetére ki -kell terjeszkednem. - -A nemzetnek a hadügy terén s a hadsereg kérdéseiben fennálló jogos -követelései fölött az 1902-ik év végén indultak meg az élénkebb -országgyülési tárgyalások. Széll Kálmán kormánya alatt indultak s -szakadatlanul tartottak e kormány lemondásáig. Sőt a vita a kormánypárt -és az ellenzék közt folyton élénkebbé és zajosabbá vált amaz -elviselhetetlennek mutatkozó teher miatt, melyet a hadsereg létszámának -és ellátási költségének emelése rakott volna a nemzet vállaira s melynek -ellenértékeként a kormány a hadseregben a legkisebb nemzeti vivmány -megszerzésére se volt hajlandó vagy képes. Fokozta a viták hevét az a -körülmény, hogy a nemzet egész társadalma lázasan figyelt rá s igen sok -és igen nagyszámu vidéki küldöttség jött a fővárosba a kormányt kérni s -az ellenzéket nemes küzdelmében buzditani. - -A Széll-kormány után következő gróf Khuen-Héderváry kormány alatt is -hasonló hévvel folyt a nemzeti követelésekért a parlamenti harcz. Sőt -ezt még elkeseritette a vesztegetési ügy. E kormány nem volt hosszu -életü, már augusztus 10-ikén beadta lemondását. Az ügyeket azonban -tovább vezette, mert se gyorsan, se könnyedén nem lehetett uj kormányt -alakitani. Közbejött szeptember 16-án a chlopy-i hadiparancs is, mely a -nemzetet még jobban elkeserité. - -Az uj kabinet megalakitásának vesződségei közt mind az udvarnak, mind a -kormányköröknek megállapodása az lett, hogy a kormány és kormányzás -élére gróf Tisza Istvánt, a szabadelvü kormánypártnak s többségnek egyik -ifjabb, jelentékeny tehetségü és tekintélyü vezéralakját kell állitani. -Gróf Tiszának is feladata leendett a katonai terhek sulyos emelése s ő -se bizhatott abban, hogy az uralkodó s a legfőbb katonai vezetők -hajlandók lesznek a nemzet számára érdemes katonai vivmányok alkotására, -tehát a képviselőház ellenzéki részének sulyos és szakadatlan -támadásaira ő is készen lehetett. Meg akarta tehát kormányralépte előtt -tudni: mire kész pártja s mire kész az uralkodó. - -Igy gondolkodott a szabadelvü kormánypárt is. Benne is komoly -hajlandóság támadt az ellenzéket a lehetőség határain belül kielégiteni, -a lehető nemzeti vivmányokat megszerezni s igy a nagy küzdelem alatt -megcsökkent népszerüségét lehetőleg felüditeni. 1903. évi szeptember -28-án tartott értekezletén tehát elhatározta, hogy előkelő kilencz -férfiuból, pártvezető egyénekből bizottságot alakit s azt a feladatot -tüzi eléje, hogy katonai ügyekben a pártnak s az alakitandó kormánynak -programmját állapitsa meg. A bizottság tagjaiul megválasztá: - -gróf Tisza Istvánt, a kijelölt uj kormányelnököt, a ki a kormányt -csakhamar átveendi; - -Hieronymi Károlyt, a ki már több izben több tárcza kormányzatát vezette; - -Münnich Aurélt, a ki már évek óta hadi ügyekben előadói teendőket -szorgalmasan végzett; - -gróf Apponyi Albertet, a nemzeti-pártnak egykori ellenzéki vezérét, most -a képviselőház elnökét s kormánypárti férfiut; - -Szentiványi Árpád és Bolgár Ferencz képviselőket; - -Széll Kálmán, korábbi kormányelnököt; - -Gróf Andrássy Gyula s végül Josipovich Imre képviselőket. - -A bizottságnak a feladat természeténél fogva gróf Khuen-Héderváry Károly -kormányelnök utján, a ki már lemondott ugyan, de az ügyeket ideiglenesen -még vezette és gróf Tisza István leendő kormányelnök utján az -uralkodóval is érintkeznie kellett, nehogy a készülő programmal esetleg -kedvetlenséget okozzon az uralkodónak. Igy jött létre - -A KILENCZES BIZOTTSÁG PROGRAMMJA - -mely igy szól: - -Az országgyülési szabadelvü-párt ez évi szeptember 28-án tartott -értekezletéből egy kilencztagu bizottságot küldött ki oly utasitással, -hogy a katonai kérdésekre vonatkozó pártprogrammtervezetet készitsen és -ezt terjeszsze a pártértekezlet elé. - -A kiküldött bizottság alábbiakban terjeszti javaslatát a pártértekezlet -elé. - -1. A közös hadsereg jelvényei, a melyek ma alkalmazásban vannak, nem -felelnek meg az ország közjogi állásának, ezért a jelvények kérdése -közjogunknak megfelelően rendezendő. - -2. A katonai büntetőeljárás mielőbb terjesztessék az országgyülés elé. A -szóbeliségre és nyilvánosságra alapitott eljárásnál a magyar állam -nyelve érvényesitendő. Ennek módozatait az előterjesztendő törvény lesz -hivatva megállapitani. - -3. A közös hadsereg szolgálati kötelezettségének teljesitése körüli -törvényes kedvezmények legfelsőbb foku eldöntése kizárólag a honvédelmi -miniszterre bizassék és a kedvezmények odaitélése lehetőleg méltányos -alapokra fektettessék. - -4. Régi törvényeinkben is ismételten kifejezett kivánsága és senki által -kétségbe nem vont jogos igénye a magyar nemzetnek, valamint a -harczképesség lehető fokozása szempontjából eminens érdeke a hadseregnek -is, hogy a magyar csapatok magyar tisztekkel láttassanak el és a nemzet -fiai a hadsereg vezetésénél megfelelő mértékben érvényesüljenek. -Szükségesnek látjuk ennélfogva, hogy: - -_a)_ az 1868. évi augusztus 11-én kelt legfelsőbb kézirat értelmében a -nem magyar csapatoknál szolgáló magyar honos tisztek magyar csapatokhoz -helyeztessenek át; - -_b)_ a tisztképzés ügye akként fejlesztessék, hogy magyar tisztek -létszámában mutatkozó hiány fedezése s a magyar csapatoknak magyar -tisztekkel való ellátása állandóan biztosittassék. - -E czélból magyar ifjak számára fenntartott megfelelő számu alapitványi -helyek alkotása s a mennyiben szükséges, az ország területén elhelyezett -uj képzőintézetek fölállitása, esetleg a honvédség képzőintézeteinek -további kiépitése által – annyi magyar ifjunak tisztté való kiképzése -biztositandó, hogy a magyar tisztek száma a hadsereg tisztikarának -minden ágazatában azt a mértéket érje el, mely a magyar honos legénység -számarányának megfelel. - -_c)_ Ugyanabból a czélból szükséges továbbá az is, hogy a közös -hadseregnek az ország területén elhelyezett s lehetőleg magyar honos -tisztek vezetése alatt álló tisztképző intézeteiben a tanterv akként -módosittassék, miszerint az intézetekben a tantárgyak jelentékeny -részének tan- és vizsgálati nyelve a magyar legyen, legalább oly -mértékben, hogy az ezekbe belépő magyar ifjak előmenetelét a tannyelv ne -akadályozza s az ezekben kiképzett növendékek a magyar nyelvet teljesen -birják, ugy, hogy megfelelő átmeneti idő után magyar honosra nézve a -magyar nyelv tudása a tiszti kinevezés kötelező alapfeltétele legyen. - -_d)_ Az ország költségén fölállitandó magyar alapitványi helyek, az -ország határain kivül csak azoknál az intézeteknél fognak -adományoztatni, melyeknek megfelelő intézetek az ország területén nem -léteznek. A mint pedig ilyen intézetek az ország területén -fölállittatnak, a megfelelő magyar alapitványi helyek az intézethez -fognak áttétetni. - -5. A magyar csapatok összes hatóságai a magyar hatóságokkal magyarul -levelezzenek. - -6. Az 1868. évi XXX. törvényczikknek Horvát-Szlavon országokra vonatkozó -rendelkezései nem érintetnek. - -7. Számos és fontos kérdés a véderő-törvény reviziója keretén belül lesz -megfontolás alá veendő, ilyen mindenekelőtt a kétéves szolgálat, -figyelemmel az ország pénzügyi helyzetére, továbbá a békelétszám -törvényhozási megállapitása és a póttartalék kontingentálása, valamint -az egyéves önkéntesek esetleges második szolgálati évének törlése vagy -szabályozása. - -8. A hadsereg vezér- és szolgálati nyelvére nézve fönnálló jelenlegi -állapot ő felségének az 1867-ben elismert alkotmányos fejedelmi jogai -alapján tartatott fönn. - -A minisztérium politikai felelőssége – mint a korona minden tényére – -erre is kiterjed és az országgyülésnek törvényszerü befolyása – mint -minden alkotmányos jogra – erre nézve is fönnáll. - -Ezt az állapotot a törvényhozás – korona és országgyülés együtt – -megváltoztathatja. - -A szabadelvü-párt az ország eme jogait hangsulyozván, a vezér- és -szolgálati nyelv kérdését programmjába nem veszi föl, mert ezt a nemzet -nagy érdekeit érintő fontos politikai okokból kivánatosnak nem tartja. - -Kelt Budapesten, az országgyülési szabadelvü-párt által 1903. évi -szeptember hónap 28-án alakitott kilenczes bizottságnak 1903. évi -október hónap 27-én tartott üléséből. _Széll Kálmán_ s. k. elnök, -_Münnich Aurél_ dr. s. k. jegyző. - -E programm 4-ik pontjának _c)_ alatti bekezdéséhez gróf Tisza István a -következő módositást javasolta: - -_c)_ Ugyanabból a czélból szükséges továbbá az is, hogy a közös -hadseregnek az ország területén elhelyezett tisztképző intézeteiben a -tanterv akként módosittassék, miszerint az intézetekben a tantárgyak -jelentékeny részének tan- és vizsgálati nyelve a magyar legyen, legalább -oly mértékben, hogy az ezekbe belépő magyar ifjak előmenetelét a -tannyelv ne akadályozza s az ezekben kiképzett növendékek a magyar -nyelvet teljesen birják. - -Kihagyandó lesz tehát az a pont, hogy az ország területén fennálló -tisztképző intézetek »lehetőleg magyar honvédtisztek vezetése alatt -álljanak«. - -És kihagyandó lesz, hogy »megfelelő átmeneti idő után magyar honosra -nézve a magyar nyelv tudása a tiszti kinevezés alapföltétele legyen.« - -A 8-ik ponthoz ugyan gróf Tisza István: - -8. A párt föntartja azt az álláspontját, hogy a királynak jogában áll az -egész hadsereg kiegészitő részét képező magyar hadsereg vezér- és -szolgálati nyelvét az 1867: XII. törvényczikk 11-ik szakaszában elismert -alkotmányos fejedelmi jogai alapján meghatározni. - -A programmot 1903 okt. 31-én e módositásokkal fogadta el a -szabadelvü-párt értekezlete. - -* * * - -Ez a programm a maga egészében nem felelt meg a függetlenségi ellenzéki -párt felfogásának és törekvéseinek. E párt a magyar hadseregnek az egész -hadseregből való teljes különválasztására és egészen önálló magyar -nemzeti hadsereg szervezésére törekedett önálló táborkarral s -vezérlettel. De az uj Tisza-kormány lassankint lecsillapithatta volna a -függetlenségi-párt háborgásait, ha a kilenczes bizottság javaslatait -gyorsan, komolyan s igazán törekszik megértetni s intézményi életre -kelteni. - -A többi ellenzéki párt, a néppárt, az Ugron-Holló töredék a vivmányokban -egyelőre megnyugodott volna, az Apponyi-féle nemzeti-párt amugy is -beleolvadt már alakilag is a kormánypártba, a nagy függetlenségi-párt -Kossuth-árnyalatával pedig ugy is meg tudott férni minden kormány, -Széll-é is, Khuen-Héderváry-é is. Meg tudott, a mint a következés -megmutatta, gróf Tisza is. Azonban gróf Tisza Istvánon, a mikor -kormányelnökké lett, napról-napra mindinkább erőt vett a pártszenvedély -s az ellenzéket nem annyira meggyőzni és meghóditani akarta, mint inkább -egyenesen eltiporni. - -A kilenczes bizottság javaslatának csak egyetlenegy pontját törekedett -gróf Tisza megvalósitani, ez a magyar tisztek számának a kellő -magasságra emelése. Erről szól az 1904. évi XX. törvény. - -Eddig ugyanis csak kevés alapitványi hely jutott kizárólag magyar -katonai növendékek számára a katonai tanitó intézetekben. Tisza Kálmán -1882-ben 120 magyar alapitványt rendszeresitett, báró Bánffy Dezső e -számot 1897-ben 250-re emelte, de még ez is kevés volt. 1903-ban még -mindig 3000 magyar tiszttel volt kevesebb a szükséges létszámnál, az -1904. évi XX. törvény tehát elrendelte, hogy az eddig meglevő 250 -tisztnövendéki alapitványi hely ujabban 1073-al szaporittassék s igy az -összes szám évenként 1323-ra emeltessék. A helyeket a közös hadsereg -nevelő- és képzőintézeteinél, a katonai akadémiáknál és reáliskoláknál -alapitották meg. - -Ebbe beleegyeztek a legfőbb katonai körök s az osztrákok is, de szivesen -csak oly feltétellel, hogy e müvelet költségeit egészben és egyedül -Magyarország viselje. A költségek évenkint többre rugnának 600.000 -koronánál. A közösügyi hányad szerint ennek valamivel több mint -egyharmada esnék ránk s közel kétharmada Ausztriára. Ez lenne a -tényleges állapot szerint az igazság. De itt is durván zsákmányolják ki -Magyarországot. Mi közösügyi hányad szerint hozzájárulunk a hadsereg -német tisztjeinek kiképzési költségeihez, Ausztria pedig ugyanazon -hadsereg magyar tisztjeinek kiképzési költségeit egészben ránk sózza. - -A kilenczes bizottság többi pontjának megvalósitását gróf Tisza István -meg se kisérlette. - -E bizottság javaslata most már nem kötelez alakilag senkit. Nem egyéb ma -már, mint a multnak egyik örökre elmult tünete. Az uralkodó a -nyilvánosság előtt alakilag nem fogadta el. Gróf Tisza István és -kormánya megbukott, felelőssége tehát megszünt. De feloszlott és örökre -megszünt az egykori többségben levő szabadelvü kormánypárt is. Ha -szétszórt elemei valamikor valamely alakban politikai párttá tömörülnek -is, ez már egészen más párt, más alakulás leend. - -Az ugyan megtörténhetik, hogy a nemzet és a király közti tárgyalások -folyamán valamikor még a javaslat szóba jön vagy talán napirendre is -kerül, de annyi benne a kibuvó, a »lehetőleg« és a »szükséghez -képest«-féle föltétel, hogy a javaslattól a nemzet érdekében jelentékeny -és üdvös javulást várni éppen nem lehet, kivált a mig a katonai ügyek -kormányzata és igazgatása oly hatóságok kezén marad, a melyeknek neve -közös ugyan, de a melyeknek mivolta valósággal udvari és osztrák és -magyarellenes. A gróf Tisza-féle módositások egyébként is -meggyöngitették a javaslat fontosságát. - - - - -UJONCZ-AJÁNLÁSI TÖRVÉNY 1904-RE. - - -I. A BESZÉD TÖRTÉNETE. - -(Felszólalásom indoka és czélja. – Gróf Tisza István felelete -beszédemre. – A 9-es bizottság programmja.) - -Törvényjavaslatot tárgyalt a képviselőház, melynek czélja volt az -1904-ik évre a megfelelő ujonczjutalékot a hadsereg számára megajánlani. -Gróf Tisza István már negyedév óta miniszterelnök volt s eddig nem volt -alkalmam kormányzási elveit és szándékait tüzetes birálat alá venni. -Most se volt ugyan rá kellő alkalom, de általános körvonalakban mégis -jelezni akartam vele szemben ellenzéki felfogásomat. Ez volt a beszéd -egyik oka. - -A másik okom sokkal fontosabb volt. Mindig féltem, kezdettől fogva -attól, hogy gróf Tisza a képviselőház tanácskozási rendjét türhetetlenül -szigoru korlátok közé akarja szoritani s e végből ő is, más is, sajtója -is örökké az obstrukcziót emlegette s mintegy elő akarta késziteni a -közvéleményt arra, hogy az obstrukcziót csak a házszabályok kegyetlen -módositásával lehet megszüntetni. - -Gróf Tisza kormányra lépte óta ugyan nem volt obstrukczió, de az -ellenzéki árnyalatok részéről 10–15 képviselő minden csekély ok miatt -minden jelentkező alkalommal felszólalt s üres feleseléssel ölte a -tanácskozási időt. Ez ugyan épen nem lehetett ok a parlamenti -szólásszabadság megbénitására, de Tisza gróf és tábora ürügynek -felhasználhatta. Aggodalmam volt a miatt, mert ugy láttam, hogy akár -sikerül, akár nem sikerül Tisza terve, minden esetben nagy küzdelem lesz -belőle, sok zavar és sok keserüség, a melytől meg kellene menteni az -országot és a törvényhozást. - -Fel akartam hát szólalni főleg azért, hogy ellenzéki barátaimat intsem -és kérleljem, hogy minden apró ok miatt ne késleltessük a törvényhozás -munkáját s oly javaslatoknál, melyek az állami élet rendes müködésére s -a kormányzat szabályos vezetésére szükségesek s a nemzetre nem -ártalmasak, ne nagyon erőltessük az ellenzéki birálatot. - -Ebben áll e beszédem némi jelentősége. A beszédet 1904. évi január hó -28-án tartottam. - -Előttem gróf Tisza István kormányelnök beszélt röviden s arra kérte a -képviselőházat, siessen a javaslat letárgyalásával, mert fontos, nagy -ügyekre kell áttérnünk, a melyek sürgős elintézést igényelnek. S -hozzátette, talán megfontolatlanul, de semmi esetre se nagy -bölcseséggel, hogy ha az a 10–12 képviselő, a ki ugy szereti az -obstrukcziót, tovább akar obstruálni és segitséget is kap, majd lesz -módja erre a jövőben elég, de most ne tegye. - -Beszédem nagy tetszésben részesült s maga a kormánypárt is figyelemmel -és nyugodtan hallgatta. - -Beszédem egyik pontjában arról szóltam, hogy a kormányelnök mulasztást -követ el, a mikor javaslatai elintézésének simább módon való és gyorsabb -elintézésére parlamenten kivül az ellenzék nem minden árnyalatával -tárgyal és érintkezik egyenlő módon, egyenlő bizalmassággal és -előzékenységgel. Gróf Tisza, mint egyén, válogathat a pártok és egyének -közt az érintkezési modorban, de gróf Tisza, mint kormányelnök, mint az -állam elsőrangu tisztviselője, ezt nem teheti. Csak egyenlően. - -E szavaimat Tisza nem hagyta felelet nélkül. Utánam nyomban felállt s -egyebek közt ezt mondotta: - -»Én nem kivánok a tisztelt képviselő ur beszédének egyéb részével -foglalkozni, mert hiszen a tisztelt képviselő urnak egyfelől megvan az -istentől nyert az az adománya, hogy valahányszor felszólal, jóizü, -élvezetes félórát vagy órát szerez a Háznak, – de másrészről tisztelt -képviselőtársam vitatkozási módjában meglehetősen emanczipálja magát -mindazon kicsinyes korláttól, a mely őt az igazsághoz vagy a vitatkozási -perrendhez hozzáfüzi, hanem egyszerüen szájába ad ellenfeleinek oly -nyilatkozatokat, a melyek kvadrálnak az ő okoskodásával, ezután nagy -hatással igen jóizü viczczekkel, igen jóizü humorral tárgyalja azokat. -Beszédének ezzel a részével foglalkozni nem szándékozom, de utolsó -kijelentésére vonatkozólag, azt hiszem, egy helyreigazitással tartozom.« - -E bevezető szavak után elmondta, hogy a mikor miniszterelnökké lett, -látogatást tett az összes parlamenti pártok elnökeinél. Paktumot kötni -nem akar senkivel, de szivesen lép bizalmas eszmecserére személyesen az -ellenzéki képviselők bármelyikével. - -Erre a helyreigazitásra adtam válaszul azt a rövid felszólalást, mely -beszédem után mintegy záradékul következik. - -Röviden bele kell bocsátkoznom még egy felvilágositásba, hogy beszédem -teljesen érthető legyen. Emlitem ugyanis beszédem folyamán a 9-es -bizottság programmpontjait. Ennek történetét föntebb elbeszéltem. - - -II. A BESZÉD. - -(Az osztrákok paczkáznak velünk s a kormányelnök mégis a magyar -ellenzéket ócsárolja. – Miért nem fogadhatjuk el a külföldi példákat -tanulságul? – Politikai desperádók. – Én se bizom a kormány igéreteiben. -– A nemzeti követelések. – Óhajtom az ugynevezett obstrukczió -megszüntetését. – A kormányelnök nem egyenlő módon érintkezik az -ellenzék árnyalataival.) - -T. képviselőház! Mióta a miniszterelnök ur kabinetjét megalakitotta, -azóta nem volt szerencsém a kabinetalakitásnak, a kormány programmjának -és müködésének kérdéséhez hozzászólanom. Most megkisérlem, de lehető -röviden. Kijelentem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el. Nem -fogadom el részint közjogi álláspontomnál fogva, részint és főleg azért, -mert a miniszterelnök ur müködési programmjában nem látok biztositékot -arra, hogy a nemzet valódi, igazi érdekei kielégittessenek, de még csak -arra sem, hogy azok megkiméltessenek. - -Nem fogok kiterjeszkedni a viták ama majdnem végtelen anyagára, a mely -kormányralépése óta itt a Házban felmerült, csak megállapitom a magam -részéről, a mi meggyőződésemet is megalakitotta, hogy a miniszterelnök -ur programmjában, egész felfogásában nyomát sem látom annak, hogy a -nemzet fenséges harczát, küzdelmét, a nemzeti közérzületnek ama -fellángolását, a melynek több, mint egy éve tanui vagyunk, ő a nemzet -javára fel akarná használni. Nem látom nyomát sem annak, hogy a koronát -és annak környezetét a nemzet érzületéről kellőképen értesitette volna. -Nem teszem fel róla, hogy magyar hazafi buzgóságával meg ne kisérelte -volna, de a chlopy-i dolgok, Körber és Pitreich kijelentései után -kétségtelenül bebizonyult, hogy akármilyen komolyan kisérelte is meg, -annak haszna, látszata nincs. Ily helyzetben pedig egész magyar -hazafitól azt várnám, hogy ne vállalkozzék olyan programm -keresztülvitelére, mely csak Bécsben tetszik, hanem vagy hagyja ott -helyét, (Helyeslés és taps a baloldalon) vagy vállalkozzék olyan -cselekvések végrehajtására, a melyekből a nemzetnek van legalább kis -haszna, vagy ha egyéb nem, némi vigasztalása. - -Általában bátor vagyok megjegyezni, hogy a miniszterelnök ur sokszoros -felszólalásában oly éles jelszókat használ az ellenzék ellen, oly -sajátságos szavakkal jellemzi, gunyolja és ócsárolja az ellenzék -működését, hogy ha ezek itt meghonosodnak, abból nem lesz jó, a mi -parlamentárizmusunk szinvonala azzal nem emelkedik. (Igaz! Ugy van! -balfelől.) És mikor a t. miniszterelnök ur – ebben egyetértek vele – a -mi parlamentárizmusunk tekintélyét féltő atyai gonddal őrzi, akkor ahhoz -hozzátartozik az is, hogy az ellenzék eljárását, most legalább, mikor -ily küzdelemhez, ily eszméhez van kötve, olyan jelzőkkel illetni ne -méltóztassék. - -Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy csökönyösséget talál ezen az -oldalon. Hát nézzünk a szemébe a helyzetnek, t. Ház. Katonai téren -akarunk vivmányokra szert tenni? - -Vivmányokra? Ez rossz szó. Rosszul van a mi helyzetünkben alkalmazva. -Hát vivmány az, ha azt akarjuk, hogy idegenek naponkint arczul ne -verjenek bennünket; ha meg akarjuk menteni önérzetünket, faji -becsületünket attól, hogy az osztrák germanizáczió és az osztrák -monarchia érdekében szövetkezett erők és hatalmak szakadatlanul és -arczátlanul velünk ne paczkázzanak? (Éljenzés és taps balfelől.) Nem is -vivmányokra akarunk mi szert tenni, hiszen a magyarság mai -világhelyzetének közepette igazi vivmányokról csak álmodozás közt, meg -ábrándokban beszélhetünk. Hanem mit akarunk? - -Ezelőtt például 36 esztendővel királyi rendelet lett kibocsátva a magyar -tisztek visszahelyezéséről. Ez 36 esztendő óta nem történt meg. Mi -vagyunk csökönyösek? Kik a csökönyösek? (Derültség és éljenzés -balfelől.) - -Azt mondta a honvédelmi miniszter ur valamelyik bizottsági ülésen, hogy -adjunk időt a kabinetnek, hogy dolgozhassanak, ők majd dolgoznak. -Esztendeje elmult annak, honvédelmi miniszter ur, mikor elődje és az a -kabinet, melyhez elődje tartozott, itt ünnepélyesen bejelentett egy-két -u. n. vivmányt, a tisztek visszahelyezését, a büntető katonai -perrendtartás korszerü reformját, az egész hadseregben a jelvényeknek -akként való átalakitását, hogy a magyar államiságnak valami kis -lehetősége legalább a külső tünetekben meglegyen. Ünnepélyesen megigérte -elődje, azt hiszem, egy esztendeje mindezeket. - -Kérdem: mi történt egy esztendő alatt? (Ugy van! balfelől. Zajos -felkiáltások a jobboldalon.) Pedig ezek közt a dolgok közt vannak -olyanok, a miket egész buzgalommal és jóakarattal, ha őszinte az akarat, -egy-két huszonnégy óra alatt meg lehet csinálni! (Ugy van! Ugy van! -balfelől.) - -Már most a miniszterelnök ur ujabb igéretekkel jön. Pedig hiszen a -régiekből sem valósult meg semmi. Ha azok közül az igéretek közül -valamelyiknél az igazi megvalósitás nyomát látnók, ha hajszálnyi nyomát -látnók annak, hogy ez a kabinet akar is, tud is a nemzet érdekében -valamit előre vinni, nem volna csökönyösség, nem volna az ellenzéknek ez -a kedvtelensége, nem volna az egész országnak ez a nyomott hangulata, az -a kedvetlen, az az unott lelki állapota, a melyben nemcsak a kabinetet -unta meg már, hanem őszintén megvallva, mi magunk is kezdjük unni a mi -egész alkotmányosságunkat. - -Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy nincs olyan parlamentárizmus több a -művelt nemzetek között a világon, mint a mienk. Bizony nincs. Azért a -külföldről hozható példák én rám hatással nem birnak, mert oly viszonyok -között, a milyenek között mi vagyunk, egyetlen művelt nemzet sincs a -világon. Hogy ezt a nemzetet a legmagasabb helyen, az állami legmagasabb -tekintélynek képviselői szakadatlanul ámitsák, ha béke van és -szakadatlanul ostorozzák, mikor béke nincs, hogy egy nemzetet saját -koronája, uralkodója, vagy annak nevében tanácsosai folyton oly utra -vezessenek, a mely azt a nemzetet saját czéljaitól vezeti el és nem -saját czéljaihoz vezeti: ilyen alkotmányosság, ilyen parlamentárizmus -nincs több a világon. (Ugy van! Ugy van!) - -Azért, ha itt oly dolgok történnek, a melyek egyéb nemzetek -parlamentjében példátlanok, tartsa azt a miniszterelnök ur, fájdalom, -egészen természetesnek, mert a magyar nemzettel az ő közös uralkodóháza -részéről oly dolgok történnek, a melyek a világon semmiféle más művelt -nemzetnél nem történnek. (Ugy van!) - -Lengyel Zoltán: Őszinte beszéd! - -Azt mondja a miniszterelnök ur, – nem tudom, kikre czélzott – hogy -politikai desperádók vannak itt. Hát fájdalom, nekem be kell vallanom, -ha egész őszinte akarok lenni, hogy én azok közé tartozom. (Élénk -helyeslés balfelől.) Pedig az u. n. obstrukczióval nem tartok, azt nem -is helyeslem, az obstrukczió folytatóinak politikáját, taktikáját nem -tartom czélszerünek, de én, fájdalom, azért mégis azok közé tartozom, a -kikre talán méltán mondhatta a miniszterelnök ur, hogy politikai -desperádók. Megmondom, miért. Én egész őszintén kijelentem azt, a mit az -előző kabinetnek, Széll Kálmán kabinetjének is kijelentettem itt a -Házban, talán 8, 9 vagy nem tudom hány hónappal ez előtt, hogy azok alól -az igéretek alól, a melyeket a miniszterelnök ur a 9-es bizottság -programmpontjaiban, vagy saját programmjában katonai téren tett, én -egyénileg felmentem, mert azokból az igéretekből, ha ő azon a helyen -lesz, és ha a többség oly módon támogatja, mint ma, nem fog teljesülni -semmi sem. (Ugy van! balfelől. Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) - -Ez jelenti azt, hogy én a desperádók közé tartozom. Hagyjatok fel minden -reménynyel! Mert, miniszterelnök ur, – ezt most csak mellesleg jegyzem -meg – hogy katonai téren a nemzet érdekeit mennyire védhetjük mi meg, -arra nézve én a miniszterelnök urral legalább is egyenlő fontosságu -magyarázónak, felvilágositástadónak, tényezőnek fogadom el a közös -hadügyminisztert és legalább is oly fontos tényezőnek fogadom el magát -az uralkodót és annak osztrák miniszterelnökét, a kik a mit -kijelentettek Chlopyban, az osztrák Reichsratban, a delegáczióban, -legalább oly fontos kijelentések, mint a minőket a miniszterelnök ur itt -tenni tud. Már pedig ama kijelentések fennállanak. Ama kijelentéseket -nagyobb erők és hatalmak tették, mint a melylyel ő tette az övéit és -azokat sokkal komolyabbaknak kell tekinteni, mint a minőknek, fájdalom, -a magyar miniszterelnök kijelentéseit tekinthetjük, akár gróf Tisza -Istvánnak nevezzék azt a miniszterelnököt, akár Széll Kálmánnak vagy -bárki másnak. - -Hát én azokban az igéretekben nem bizom. Közelebbi és gyakorlati okát is -tudom annak, hogy miért nem bizhatom meg bennük. (Halljuk! Halljuk!) A -közös hadügyminiszter ur nyilatkozatai, – a melyeknek egy részletére sem -terjeszkedem ki – a közös hadügyminiszternek a dolog érdemére tett -nyilatkozatai egészben nem egyebek, mint a magyar állam, a magyar -nemzet, a magyar faj önérzete ellen gondosan, roppant nagy -elővigyázatossággal felépitett tökéletes erőditmény. Annak egy szava -sincsen, a mely a magyar állásponthoz közel áll. Annak minden szava egy -Haynaunak, egy Schwarzenbergnek és a többinek a felfogása. Egyetlen szót -nem találtam azokban, mely a magyar nemzetet és a magyar államiságot -akármelyik népfaji törzsnél, oláhnál vagy czigánynál többre becsülné. -(Igaz! Ugy van!) És a miniszterelnök ur mit csinált ezzel a beszéddel? -Nem az erődöt támadta meg, hanem gyenge kis kalapácsával egynéhány -malterdarabot letöredezett annak a faláról és azt mondotta, hogy abban -nincsen magyar elleni gyülölet. Ime egy darab habarcs, nincsen benne -magyar elleni gyülölet! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Az erődöt magát -hagyta épen, szépen, sőt fel is disziti. (Igaz! Ugy van! a néppárton és -a szélsőbaloldalon.) - -Már most többet mondok. Nemcsak biztos vagyok abban, hogy nem lesz semmi -vivmány a katonai téren a mi javunkra, de én, fájdalom, még azt is -látom, hogy rosszabb helyzetbe jövünk, mint a minőben tényleg eddig -voltunk. Én látom azt, – majd a közeljövő felderiti előttünk, hogy kinek -van igaza, a desperádónak-e, vagy a nem egészen optimistának, mint a -milyen a miniszterelnök ur – én látom azt, hogy gyalázatos ármány készül -ellenünk. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon és a néppárton.) - -Egyenesen megtámadni bennünket a katonai uralom nem akar, hanem ki akar -zsebelni bennünket. A magyar tisztképzés czimén majd megkapjuk egy pár -nyomorult tantárgynak magyar nyelven való tanitását, de ezzel szemben -megkövetelik, hogy a mi saját magyarországi költségvetésünkön tartsunk a -közöshadsereg számára tisztnevelő-intézetet. (Élénk helyeslés a -szélsőbaloldalon és a néppárton.) Ez lesz a következése. És ha ettől meg -tudunk menekülni, még ezt is szerencsének tartom abban a közeljövőben, a -mely reánk vár. - -A mi pedig a nemzeti követelményeket illeti, nemcsak a vezényszóról és -szolgálati nyelvről nem lehet szó, hanem egyébről se, a mi egy év nemes -és fenséges küzdelme folytán felvettetett. A vezényszót illetőleg a -Habsburgoknak még sokat kell tanulniok, pedig eddig semmit sem voltak -képesek tanulni; sokat kell tanulniok, rettenetes csapásoknak kell rájuk -bekövetkezni, hogy valahára tudatára jőjjenek annak, hogy Magyarország -is van, magyar nemzet is van a világon. (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.) - -Holló Lajos: Azért nem kell ujonczot kapniok! - -Lengyel Zoltán: És azért nem kell ilyen miniszterelnök! - -Ismétlem, miniszterelnök ur, hogy ez a helyzet, ez az egy év -történetének a tanulsága. - -Én részemről szerencsétlenségnek tartottam már egy év előtt a -miniszterelnök urnak, mint képviselőnek felszólalását. Nagyon -elhibázottnak tartottam gróf Andrássy Gyula felszólalását is. - -Mert a mikor a bécsi udvar látta, hogy a magyar nemzetnek felséges -küzdelmében, a mely lassan-lassan kifejlődött, oly kiváló férfiak, mint -a miniszterelnök ur és gróf Andrássy Gyula képviselőtársam, egészen -ellenkező irányt jelölnek ki, egészen ellentétes hangot adnak, mikor -hajlam ugy sem volt bennük a magyar nemzet jogos érdekeinek a -kiméléséhez, akkor még jobban kifejlődött bennük a csökönyösség. Mikor -gróf Khuen-Héderváry miniszterelnöksége gyászos kisérletének elején itt -mindjárt olyan hangulat kezdett támadni, hogy az ellenzéket – ezt az -ostoba szót szokták használni – leszerelésre birják, abban is biztatást -láttam a bécsi udvar részére, hogy csak hadd legyen csökönyös, meg ne -mozduljon semmi irányban sem, mert Magyarországon sem a többség nem elég -komoly a nemzet mellett, sem az ellenzék nem elég komoly a kormány -ellen. (Taps balfelől.) - -Csak röviden akartam jelezni álláspontomat és nem akartam, nem is akarok -hosszu parlamenti beszédet tartani, annál kevésbbé, mert ugy veszem -észre, hogy arra itt az elmék nem elég alkalmasak: sem az enyém, sem a -másé. - -Ezek az okok főleg azok, a melyek miatt nekem nincs bizalmam a -miniszterelnök ur kormánya és programmja iránt. Semmi sem fog teljesülni -abból, a mi a nemzet javára szolgál. Csak rosszabb lesz a helyzet, mert -a nemzet költségén akarnak a közös hadsereg részére intézeteket állitani -és a mi még ennél szomorubb dolog, ezt a nyomorult nemzetet ismét és -ismét vivmányokkal ámitják, mákonyos álomba ringatják, ugy akarják -elhitetni vele, hogy vivmányokra tett szert. - -Báró Kaas Ivor: Csak a nemzet a vesztes, mondotta Zichy János! - -Lengyel Zoltán: Tökmagot a czinegének! - -Pedig ha a nemzetre rájön a balszerencse és a sulyos viszontagság, sok -kincsétől fosztja meg a nemzetet, ha a már 300 év óta, fájdalom, igen -jól ismert hatalom változatlanul ül a nemzet nyakán a maga gonosz, -ármányos, a magyar fajból minden önérzetet kiirtani törekvő -politikájával. Ez mind nagy veszély, de ennél ezerszerte nagyobb -veszély, mert erkölcsi veszély és a becsületes kibontakozásnak állja -utját az, hogyha ezzel a nemzettel el akarják hitetni, hogy ez rá nézve -mind üdvös dolog. (Taps balfelől.) Azt hiszem, az elmult négy esztendő -ámitásai után és amaz egy éves küzdelem után, a melyet itt mi -folytattunk, a miniszterelnök urnak teljes őszinteséggel kellett volna a -nemzet elé állni és megmondani, mi lehetséges, mi nem. Nem beszélni -vivmányokról és a szemrehányást nem a nemzet ellen intézni. - -Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy nem kutatja, minő okból folyik az -obstrukczió. Azt hiszem, nem is kell kutatni, csak látnia kell, mert az -olyan küzdelem, a milyen itt egy év óta folyik, olyan véget, mint a -miniszterelnök ur akarja, nem érhet. A nemzet becsületéért küzdő -elemeket, férfiakat, pártokat le lehet győzni erővel, hatalommal, de -mikor a nemzet kivánságai a legridegebb csökönyösséggel utasittatnak -vissza, hogy ahhoz a hazafias ellenzék még jó képet csináljon, azt -megköszönje és ennek a kabinetnek kezére járjon: no hát ez a küzdelem -ilyen véget nem érhet. (Élénk éljenzés és taps.) - -Hogy a nemzet az ámitás utján tovább ne vezettessék, arra igenis -törekednünk kell valamenyiünknek, ebben egyet kell értenünk. De itt -jövök ahhoz a ponthoz, a hol az obstrukczióról is megmondom a magam -véleményét. (Halljuk! Halljuk!) - -Az ugynevezett obstrukczió olyan ügy mellett harczol, a nemzetnek olyan -nagy érdekeit tüzte ki lobogójára, hogy az obstrukczió, még ha minden -egyébben téved is, méltán önérzettel lehet teljes arra nézve, hogy -ezekért a nagy eszmékért, ezekért a nagy nemzeti érdekekért harczol -elszántan, mig ereje futja. Ezt én belátom, érzem; mindamellett ma a -helyzet olyan, hogy valamikép ebből ki kell bontakoznunk. - -Én egyetértek abban a miniszterelnök urral, hogy alkotmányosság igy nem -folyhat a végletekig. Bizonyos az, hogy az alkotmányosságnak sok -alapelve van, de az első mégis az, hogy a többség a kellő pillanatban és -időben érvényesülhessen. Ez kétségtelen. A házszabályoknak is, az -alkotmányosságnak is ez a czélja, ez a lényege. Azért ez elől nem -zárkózom el. Én magam is óhajtanám, hogy a miniszterelnök ur és -kabinetje, hogy a honvédelmi miniszter ur ne jöhessen azokkal az -ürügyekkel, hogy: »hagyjanak minket dolgozni«. Nincs ebben a szóban -komolyság semmi. (Derültség baloldalon.) Mert a t. miniszterelnök ur meg -a honvédelmi miniszter ur a parlament nélkül is dolgozhatnak. Hogy -»hagyjanak minket dolgozni« – ettől az ürügytől szeretném én a -honvédelmi miniszter urat és a miniszterelnök urat, de az egész -kabinetet is megmenteni. Én igenis a mellett vagyok, a mellett voltam -már szeptemberben, hogy pár nap alatt engedjük keresztül ezeket az apró, -külső dolgokat, de csak azért, hogy az alkotmány külső gépezete -fennakadást ne szenvedjen. De azután nyomban minden lelkes hazafi, -bármilyen párti, a nemzet jogaiért, érdekeiért, becsületéért kezdje meg -ujra a harczot és annak a harcznak ne legyen vége addig, mig e hitvány -alkotmányosság értéke vagy értéktelensége ki nem tünik, vagy a nemzet -érdekei ki nem elégittetnek. - -Ez lett volna az én nézetem már szeptemberben és nekem igazi, őszinte -hazafias kérésem, hogy azok, a ki ma még ezt a harczot folytatják, -minthogy ennek a harcznak előbb-utóbb ugyis azzal lesz vége, hogy ez a -javaslat keresztülmegy, engedjék keresztül egy-két nap alatt. -(Felkiáltások a jobboldalon: Most tapsoljanak!) És az alatt a 14 nap -alatt, a melyet a miniszterelnök ur pihenésre ugyis szánt, hadd lássuk, -hogy azokból a vivmányokból mit fogunk látni? (Helyeslés a jobboldalon.) - -Itt van pl. a katonai perrendtartás kérdése. Engem nagy fájdalom fogott -el, mikor hallottam azt a vitát a miniszterelnök ur meg mások közt, hogy -hogyan vagyunk a katonai perrendtartással, holott az osztrák hirlapi és -más nyilatkozatokban egészen más tényállást olvastam. Hiszen a katonai -perrendtartási javaslat az osztrák kormány részéről kész már vagy fél -esztendeje és ott fekszik a mi igazságügyminiszterünk valamelyik -fiókjában. Azt mondja a miniszterelnök ur: »Nem volt alkalmunk eddig -tárgyalni«. Hát félesztendő óta nem volt alkalmuk? És miért nem volt -alkalmuk? Mert a magyar kormány a maga álláspontját nem állapitotta meg -ma sem. És miért nem? Talán mi nem tudjuk? Azért nem, mert az osztrák -javaslat a magyar nyelv érvényesülését kizárja, a mi kormányunk az -osztrákkal összeveszni nem akar, azzal pedig, hogy német perrendtartást -hozzanak a magyar közönség nyakára, a miniszterelnök ur előállani még -sem mer. (Ugy van! Ugy van!) - -Hogy pedig a magyar álláspont és a nemzet érdeke egész terjedelmükben -érvényesittessenek ebben a javaslatban, ezt – ismétlem – megkisérteni se -merte. Tehát azzal bujik ki a megoldás alól, hogy nem volt idő ebben a -kérdésben állást foglalni, és igy mi az osztrák kormánynak még nem -felelhettünk semmit. - -Én igenis csatlakozom gr. Apponyi Albert t. képviselőtársunk azon -inditványához, illetőleg kéréséhez, hogy az ámitástól mentsük meg az -országot, ettől a bujkálástól zárjuk el az utat. (Helyeslés jobb- és -balfelől.) Ezt az alkotmány gépezetének további működésére szükséges -egy-két apró javaslatot engedjük keresztül, (Helyeslés a jobboldalon) s -azután kezdjük meg az igazi harczot, hadd tudjuk meg, hogy ez a kormány -mire vállalkozott, mit tud és mit akar. (Helyeslés jobb- és balfelől.) - -Báró Kaas Ivor: Csak a kézizálogot ide! - -Még egyet meg kell mondanom. (Halljuk! Halljuk!) Hibáztatom a -miniszterelnök ur eljárásában azt, hogy a mikor az ellenzék legnagyobb -táborával békés, bizalmas és nyilvános tárgyalás utján bizonyos modus -vivendit létesitett, hogy ugyanakkor – ha igaz, hogy ugy történt – -teljes készséggel, buzgalommal és bizalommal el nem követett mindent -arra, hogy az ellenzék többi árnyalatával is hozzon létre megállapodást. -(Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) - -Mert az szomoru dolog, hogy akkora többség, mint az önöké, és akkora -ellenzék, mint a függetlenségi párt, együtt megállapodva sem képesek a -parlamenti helyzet urává lenni. És hogy nem képes a parlament urává -lenni, annak a jelen esetben én lényeges okául tartom azt, hogy a -miniszterelnök ur azt az előzékenységet, azt a pártok közötti -tiszteletet nem vette elég komolyan figyelembe, a melylyel ő, mint az -ország miniszterelnöke – nem mint annak a pártnak tagja, hanem mint az -ország miniszterelnöke – az ellenzéknek minden tábora iránt tartozik. -(Ugy van! Ugy van!) Meglehet, hogy nem sikerül, ha megkisérti, – nem -állok érte jót, – de ha meg sem kisérti, bizonyosan nem sikerül. -(Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) - -Azért még azt kérem a miniszterelnök urtól, hogy a mit elmulasztott -deczemberben, teljes hazafias bizalommal és buzgósággal tegyen arra -kisérletet még most, mert ha kisérletet sem tesz rá, akkor azért, a mi -itt bekövetkezik, vagy bekövetkezhetik, első sorban önmagát tegye -felelőssé, ne az ellenzéket. - -Nem fogadom el a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) - - -III. VÁLASZ GRÓF TISZA ISTVÁN FELELETÉRE. - -Kijelentem, tisztelt miniszterelnök ur, hogy nekem sohasem jutott -eszembe arra vágyakozni, vagy azt kérni, vagy azt javasolni, hogy az -ellenzéki pártok valamelyikével paktumra lépjen. - -Én magam sohasem cselekedtem, a mikor módomban lett volna, akkor sem, s -a mikor a Széll-kabinet megalakulásakor Széll Kálmán és a függetlenségi -párt vezérsége megcselekedte, akkor is igen ártalmas és veszélyes -dolognak tartottam ezelőtt vagy négy-öt esztendővel. Akkor mindent -megmondtam előre, a mi be fog következni, sőt hogy el ne felejthessem, -lapomban meg is irtam, hogy mi következik belőle és csakugyan minden -rossz bekövetkezett. Én a paktum hive nem vagyok, nem is jutott eszembe, -de másrészt még azt sem várom, hogy itt, mint a t. miniszterelnök ur -mondja, »barátságos« állapotok jöjjenek létre közte és a többi ellenzéki -párt között, mert az lehetetlen; mert vagy a t. miniszterelnök ur hagyja -cserben a maga álláspontját, a mit nem hiszek, vagy azok az ellenzéki -pártok. Itt semmi barátságról nem lehet szó, (Mozgás és felkiáltások -jobbfelől: Nem is mondta! Zaj a baloldalon. Halljuk!), de a t. -miniszterelnök ur nemcsak szabadelvüpárti férfiu, hanem az ország -miniszterelnöke is, s e minőségében feladata, kötelessége, akár -barátságosan, akár nem barátságosan, de a kibontakozás elérésére minden -lehető módot, (Felkiáltások jobbfelől: Meg is tette!) minden -tisztességes buzgalommal, az ellenzéki pártok mindegyikével érintkezésbe -lépve megkisérteni, de én azt látom, hogy ez nem történt meg. (Ugy van! -Ugy van! a baloldalon. Élénk ellenmondások jobbfelől.) - - - - -A KIRÁLYI UDVAR KÖLTSÉGEI. - - -I. A BESZÉD TÖRTÉNETE. - -(A törvényjavaslat főindokai. – Az ellenzéki határozati javaslatok. – Az -udvartartásra adott magyar pénzt egészen Ausztriában költik el. – Egyéb -okaim a beszéd tartására.) - -A királyi udvar költségeit utoljára 1873-ban határozta meg a -törvényhozás s attól kezdve évenkint változatlanul 9.300,000 koronára -rugott az harmincz éven keresztül. Elvégre az udvar szükségleteinek -szaporodása s az általános drágaság a kormány véleménye szerint az -eddigi évi költségvetési összeget elégtelennek bizonyitotta. Különös -körülmény is jött közbe: a budavári királyi palotának kibővitése, -diszitése s ujraépitése. Ezt a királyi udvar költségeiből kellett volna -teljesiteni, de ezek elégtelenek voltak, tehát az állami kincstár adott -előleget kölcsönképen. Ez az előleg az 1903-ik évig összesen 18 millió -koronára emelkedett. Ezt a kincstárnak vissza kell tériteni. - -Igy indokolta a kormány a törvényjavaslatot, melylyel az udvar -költségeit ujabb tiz esztendőre szándékozott meghatározni, de évenkint 2 -millió korona emeléssel. Lenne tehát ezentul az udvar évi szükséglete -11.300,000 korona. - -A törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása 1904. évi julius 9-én -kezdődött. - -Gróf Apponyi Albert mindjárt a tárgyalás kezdetén sietett ellenzéki -irányban felszólalni s beszédje folyamán határozati javaslatot -terjesztett elő, melynek lényeges tartalma az volt, hogy a képviselőház -vegye le napirendről az udvartartás költségjavaslatát, e helyett -intézzen ő felségéhez feliratot, a melyben kifejezi mindazokat a -kérdéseket, a melyeknek nemzeti értelemben való helyes megoldása -feltétele a trón és a nemzet közti együttérzés, bizalom és szolidaritás -megerősödésének. - -A vita élénk és terjedelmes lett, szavazásra csak tizennégy nap mulva -került a sor. A vita folyamán a függetlenségi párt soraiból is -terjesztettek elő egyes képviselők inditványokat és határozati -javaslatokat. Ezek közül néhányat fölemlitek. - -Veress József képviselő azt inditványozta, hogy a törvényjavaslat -megszavazása előtt mutassa be a kormány a püspökök, valóságos titkos -tanácsosok és miniszterek eskümintáját s az uralkodócsalád házi -törvényeit, továbbá terjeszszen elő törvényjavaslatot az uralkodócsalád -kiváltságairól oly módon, hogy a királyi herczegek, a kik valósággal a -törvény fölött állanak, se polgári, se katonai hivatalt és tisztséget ne -viselhessenek. - -Pap Zoltán képviselő az iránt tett inditványt, hogy feliratban kérjük -meg a királyt, hogy az év nagyobb részét Magyarország székesfővárosában, -Budapesten töltse. - -Lényegileg ily értelmü inditványával még tovább ment Rákosi Viktor -képviselő, a ki azt javallá, mondja ki a Ház, hogy az eddigi -udvartartási költséget se szavazza meg, mig a király Budapesten méltó -udvartartást nem létesit s az évnek legalább felerészét Magyarország -területén nem tölti. - -Mindezek természetesen fölötte fontos politikai kérdések közjogi, -alkotmányi, közgazdasági, diplomatikai és nemzeti érdekeink -szempontjából. Nem is ujak. Századokon át ismételten sürgették az ország -rendei. Végre Deák Ferencznek sikerült 1867-ben a magyar király -udvartartását az osztrák császár udvartartásától ugy elvileg, mint -közjogi törvényben, valamint költségvetésileg is elkülöniteni. A -függetlenségi párt emlitett szónokai nem is törekedtek egyébre, mint -arra, hogy Deák Ferencz törvényét valahára egészében és komolyan hajtsák -végre. Ugy a mint azt 1867-ben és 1868-ban meg is kezdték. - -Közgazdaságilag is fontos kérdés ez. Ki nem számitható kárt okoz -Magyarországnak és pedig Ausztria jogtalan előnyére a mai állapot. - -Ma a királyi udvar költségeit csaknem teljesen Ausztriában költik el és -élvezik. Ez minden tiz éven át 113 millió korona és ez magyar pénz. -Másként lenne ez, ha a király és udvara az év megfelelő részét -Budapesten töltené. A hol a király és udvara: ott lenne állandóan a -királyi család herczegeinek nagy része s ezek udvara is. Ott lenne -gyakran és hosszabb időre az összes külállamok diplomácziai képviselete -nagy személyzetével. Iparunk, művészetünk, kereskedelmünk, -idegenforgalmunk hatalmas föllendülést nyerne. A magyar király -családjának tagjai megtanulnák, művelnék s terjesztenék a nemzet nyelvét -is, a mit eddig soha nem cselekedtek. A mostani állapot szerint a -fejedelmi udvartartás minden kárát Magyarország vallja, minden hasznát -Ausztria élvezi. - -Mindez okok és körülmények rám nézve is nyomatékosak voltak, hogy a -vitában részt vegyek. Volt azonban még különös okom is, a mely szinte -kicsinyesnek látszik, de akkor általában nem tartották annak. - -Tisza István kormányelnök ugyanis nem sokkal előbb gróf Apponyi Albertet -a közösügyi bizottságban, báró Bánffy Dezsőt a képviselőházban -irgalmatlanul levitázta. Ámde Apponyi is, Bánffy is ellenzéki pártok -vezérei. A magyar közélet egész emberöltő óta hozzászokott ahhoz, hogy a -nyilvános beszédek, képviselőházi s gyülekezeti szónoklatok mezején az -ellenzék ne huzza a rövidebbet, s a kormánynak és pártjának férfiai a -szónoklat, költészet és irodalom mezején ne kerüljenek a nemzeti -ellenzék fölé. Hiszen azok a bécsi udvart és törekvéseit képviselik -időnkint többé és kevésbbé, mig az ellenzék férfiai a nemzeti eszméket, -törekvéseket és szenvedélyeket. Nyomasztólag hatott hát gróf Tisza -Istvánnak Apponyi és Bánffy fölött látszólag kivivott szónoki diadala. -Annál inkább, mert a szabadelvü kormánypárt s a befolyása alatt működő -időszaki sajtó el nem mulasztotta ezt a diadalt az ellenzéki álláspont -meggyöngitésére kizsákmányolni. - -Én ritkán szoktam és csak ugy vélt szükség esetén a parlamentben -felszólalni. Az utolsó két év azonban zavaros volt s egyébként is a -legfontosabb nemzeti kérdések voltak napirenden. Többször fel kellett -hát a kormány férfiai ellen nekem is szólalni s gyakran zajos külső -siker kisérte felszólalásomat. Ez okból barátaim közül s az ellenzék -férfiai közül többen arra kértek, sőt sürgetőleg nógattak, hogy gróf -Tisza István ellen kezdjem meg a parlamentben a szónoki harczot, máskép -az ellenzék tagjait szónoklatának üdeségével, érvelésének elevenségével -s metsző személyes élességével nagyon elhomályositja, segitségére jövén -hatalmi állásának sulya és ragyogása is. Gróf Tisza István szónoklata -egyéni izléséhez és gyakorlatához képest nagyon erős a személyi és -egyéni tekintetek kizsákmányolásában s volt benne akkor még a gyakorlati -államférfiui működés kezdetén kedélybeli fellángolás, ugynevezett -páthosz is és a guny használatában nyilvánuló hatalmaskodási ösztön -sokkal inkább, mint Apponyiban és nagyon sokkal inkább, mint Bánffyban. -Ezek felfogása sokkal tárgyiasabb s érvelésük sokkal jobban odatapad a -kérdés lényegéhez, mint Tiszánál. De a parlament felfogása, mint rendes -időkben majd minden tömegé, kissé felületes és ledér; a tárgyias -szónoklat sohase hat oly erősen rá, mint az, mely a személyes -tekinteteket is feldolgozza. Az ad personam beszéden sokkal jobban tud -gyönyörködni, mint az ad rem beszéden. Ezen a mezőn tehát Tisza nagy -előnyben volt a mi viszonyaink közt Apponyi és Bánffy fölött. - -Én gróf Tisza István iránt se különös rokonszenvet, se különös -ellenszenvet nem éreztem, nem tápláltam. Személyes benső ismeretségben -nem voltam vele. A mikor képviselő lett, ha nem csalódom, 1887-ben, -fiatal ember volt, én pedig már régi képviselő, de a korábbi -országgyülési szokástól eltérve, nekem be nem mutatkozott. De nem -ütköztem meg rajta, sőt szinte természetesnek találtam azért, mert én -édes apjának, Tisza Kálmánnak kezdettől fogva engesztelhetetlen -ellenzéke voltam, Tisza Istvánt mindenki gyöngéd, ragaszkodó gyermeknek -rajzolta előttem, hát egészen rendén valónak láttam, hogy politikai -törekvéseink ellentétes voltát figyelmen kivül hagyva is már az édes -apja iránt érzett gyermeki méltó kegyeletnél fogva se akart velem valami -bensőbb ismerkedésbe bocsátkozni. Néhány hivatalos szócserét kivéve, nem -is beszélgettünk egymással soha. - -Igy vállalkoztam barátaim unszolására beszédem megtartására, mely 1904. -évi julius 18-án hangzott el a képviselőházban. A többség is nyugalommal -hallgatta meg, az ellenzéki pártoknál gyakran zajos tetszések kisérték. - -Őszintén bevallom, a beszéd néhol érdes, heves és személyi tekintetekkel -is foglalkozik. Erre nézve épen az a gyöngesége, a mi gróf Tisza igen -sok beszédének. De hiszen épen azt akartam elérni, hogy Tisza lássa be, -hogy személyes támadásokkal, ha az ellenzék kiváló férfiait ilyenekben -részesitené, a tanácskozás nyugalmának megzavarásán kivül semmit elérni -nem lehet. Mert az ellenzék is ügyesen és sikeresen használhatja -ugyanezt a fegyvert, ha akarja. Ha tán nem oly tehetséggel is, mint -Tisza, s nem oly kimagasló helyről is, mint a kormányelnöki szék, de -sokkal élénkebben és szabadabban. - -Bizonyos, hogy tervünk sikerült s hogy ettől fogva mindaddig, mig -őszszel az ugrai levél meg nem jelent s novemberben és deczemberben a -nagy parlamenti viharok ki nem törtek, gróf Tisza István az ellenzékről -és férfiairól s törekvéseikről sokkal enyhébben nyilatkozott -szónoklataiban. - -Az ugrai levél után s a zsebkendős szavazás után természetesen -megbomlott a parlament minden békéje és rendje. - -Az én beszédemmel jó részben be is fejeződött a tárgyalás, a -törvényjavaslatot a képviselőház többsége julius 22-én megszavazta. - - -II. A BESZÉD. - -(A kormányelnök gróf Tisza István politikai multja: minden kormánynak -mindenkori támogatása. – Irodalmi multja jelentéktelen, közgazdasági -multja szerencsétlen. – A személyeskedés semmi sikert nem biztosit. – -Gróf Tisza kormányprogrammja. – A régi kormányok nagyobb tiszteletben -részesitették az ellenzéket, noha az se nagyobb, se tekintélyesebb nem -volt, mint a mostani. – A ki a nemzet jövőjében nem bizik: annak nem -szabad a nemzet kormányzására vállalkozni. – Miért ellenzem az -udvartartási költséget?) - -T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Öt -perczet kérünk!) - -Elnök: Kivánja a t. Ház, hogy az ülést öt perczre felfüggeszszem? -(Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) - -Első sorban magam is hajlandó vagyok a gróf Apponyi Albert és társai -által beadott elleninditványhoz hozzájárulni; minthogy azonban nincs -reménységem, hogy a képviselőház többsége ezt ez idő szerint elfogadja, -már ennélfogva is szivesen elfogadom a függetlenségi és 48-as párt -részéről beadott összes határozati javaslatokat és inditványokat. -Természetes következése ennek, hogy a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot, -valamint az udvartartási költségvetés illető tételét sem fogadhatom el. - -A t. képviselőház szives engedelmével ez elhatározásomat most lehető -röviden, a mennyire az idő engedi, indokolom. - -Mielőtt azonban ezt tenném, engedje meg a t. képviselőház, hogy a -miniszterelnök urnak legutóbb tett sok jelentékeny fontosságu -kijelentésére kissé kitérjek. Kitérjek különösen azért is, mert hogy a -törvényjavaslatot és az udvartartási költségvetési tételt nem fogadom -el, annak magában a kérdés természetében rejlő tárgyi okain kivül főoka -az, hogy a t. miniszterelnök ur politikájával nem értek egyet és -miniszterelnöki teendői, működése, eddigi összes viselt dolgai iránt -bizalommal nem viseltetem, sem a multra, sem a jövőre. - -A miniszterelnök ur bizonyos gyönyörüséggel, bizonyos kéjérzettel -foglalkozott az elmult napok egyikén-másikán részint gr. Apponyi -Albertnek, részint b. Bánffy Dezsőnek politikai multjával. Mindkettőnek -multjában igen nagy gyönyörüséggel következetlenségeket fedezett fel és -tárt a képviselőház elé. Hát ha izlése ugy hozta magával, hogy a vitát -erre a térre terelje át, megengedem izlésének jogosultságát… - -Madarász József: De nem irigylem! - -… de nem irigylem, – majd megmondom az okát, miért – és szivesen nem is -követem ezen a téren. Nem követem pedig azért, mert én elismerem, hogy a -miniszterelnök ur előtt elég nagy gazdagság állt arra a két államférfiu -multjából, hogy abban a multban turkáljon, abban a multban ingadozásokat -fedezzen fel, abból a multból hibás terveket, hibás gondolatokat és -hibás intézkedéseket tárjon fel itt a képviselőház és az ország előtt, -mert hisz mindkét államférfinak van multja, elég hosszu az egyiknek, -elég gazdag mindkettőnek… - -Hock János: És elég tartalmas is! - -… és arról is biztos lehet a t. miniszterelnök ur, hogy sem azok az -államférfiak, se tisztelői, se barátai hasonló gazdagsággal a -miniszterelnök urnak multjából nem rendelkeznek. (Derültség.) És ha azt -állapitom csak meg, hogy neki multja nincs, akkor sokkal kedvezőbben -nyilatkozhatom a miniszterelnök urról, mint hogyha annak megállapitásába -bocsátkoznám, hogy van. (Derültség.) Ámbár, meg kell jegyeznem, – a -miniszterelnök ur, a mint én tudom, 15–16 éve szereplője a politikai -nyilvános életnek, legalább azóta tagja e képviselőháznak, – de azóta, -mióta ő a nyilvános élet mezején a nemzet nagy közkérdéseiben, mint -harczos fellépett, ama tizenöt év óta őt egyébnek nem láttuk, mint a -mindenkor létező, egymást követő, egymással egyet nem értő kormányok -hüséges fegyverhordozójának. Minden kormányt egyenlő tűzzel-hévvel -szolgált végig, nagyobb hév és buzgóság néha csak akkor buzdult fel a -miniszterelnök urban a kormányok mellett, mikor valamelyik kormány a -nemzet ellen élesebb rendszabályokat akart alkalmazni. (Ugy van!) - -Ez volt a politikai multja. - -Van irodalmi multja is a t. miniszterelnök urnak és az is a nyilvánosság -elé tartozik. - -Ezelőtt kilencz-tiz évvel megjelent tollából és neve alatt egy gazdasági -kérdésekről szóló röpirat, a mely irodalmi munkában minden alaptétel -hibás, minden alaptétel, a melyben a gabonaárakról és azokkal időnként -járó bajokról és azok orvosszereiről okoskodik, a mi gazdasági -önállóságunk kérdéseiben való teljes tájékozatlanságról tett tanuságot. -(Derültség a szélsőbaloldalon.) - -De van a t. miniszterelnök urnak közgazdasági multja is, elég fontos, -elég jelentékeny, bizonyos időn át elég fényes is. Nem akarok a -miniszterelnök urnak gyakran heves indulata és pillanatnyi fellobbanása -közben használt szavaival élni, nem akarok ledér módon nyilatkozni arról -a multról, mert nem az a czélom, hogy keseritsem, hogy bosszantsam a -miniszterelnök urat; hanem az a czélom, hogy arra birjam, hogy saját -lelkiismeretébe tekintsen bele, önmagával vessen számot akkor, midőn oly -tényleges, gyakorlati közgazdasági tevékenység után most ilyen magas -államférfiui feladatra vállalkozott. - -Nagyon előkelő, nagyon tiszteletre méltó pénzintézetet vezetett a -miniszterelnök ur, de a vezetésben nem volt szerencsés. Annak a -vezetésnek az lett a vége, hogy az a nagy intézet szomoru sorsra jutott. -Pedig a mint én személyesen ismerem a miniszterelnök urat – gyakori -érintkezéshez nem volt szerencsém – de a mint barátaimtól is tudom és -egyéni jellemét ismerem: teljes buzgósággal, teljes -lelkiismeretességgel, elméjének és tanulmányainak teljes erejével -törekedett azt a nagy közgazdasági vállalatot sikeresen vezetni és -felvirágoztatni. De ha még az az aránylag kis intézmény is az ő kezén és -az ő bölcsességével ily sorsa jutott, vajjon mit várjunk mi akkor, midőn -ily nagy ország vezetésére vállalkozott? (Derültség és zaj a -szélsőbaloldalon. Egy hang: Ezt is tönkre akarja tenni!) - -Olay Lajos: Lesz vagyonszerzés megint! - -Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház! - -Ennek az országnak a vezetése nehéz dolog, nemzetünk legnagyobb elméi, -legbölcsebb államférfiai gyakran siker nélkül tettek kisérletet ez -ország vezetésével. Ez a vezetés gyakran balsorsot is idézett elő, mert -a nemzet ügyének, sorsának intézése nagyon nehéz. És ha a miniszterelnök -ur sokkal kisebb, hasonlithatatlanul jelentéktelenebb, noha mégis -jelentékeny közgazdasági intézet vezetésében, daczára minden erélyének, -bölcsességének, lelkiismeretességének, a melyet annak igazi -felvirágzására forditott, oda jutott: vajjon, hogy bizzunk mi akkor -abban, hogy nem nagyobb lelkiismeretességgel és nem nagyobb -bölcsességgel, – mert nagyobb most sincs, mint volt két-három év előtt – -(Derültség a szélsőbaloldalon) ennek az országnak milliószor nagyobb -intézményével, sokszorta nehezebb ügyeivel, feladataival meg tud-e jól -birkózni? - -A miniszterelnök ur sok hibát, sok következetlenséget mutatott ki gr. -Apponyi Albert és b. Bánffy Dezső multjából. Biztositom a miniszterelnök -urat, hogy én ugyanazon államférfiak multjából sokkal több és nagyobb -hibákat és következetlenségeket tudnék kimutatni. (Derültség balfelől.) - -Megmondtam akkor is, a mikor ama hibák és következetlenségek történtek -és ha nem ismételgettem folytonosan, annak az volt az oka, hogy minden -kérdésnél nincs kedvem felszólalni; csak nagyon ritkán szólalok ugyis -fel. Tehát én még sokkal több hibát és következetlenséget tudnék -kimutatni, de mi czélt érünk el ezzel!? Ha a miniszterelnök urnak -sikerül mindkét államférfiunak vagy akár az egész ellenzéknek közeli -vagy távoli multjából akármi következetlenséget felhordani, meglesz-e -azzal a hadseregnél a magyar vezényszó? (Derültség a bal- és -szélsőbaloldalon.) Vagy a magyar királyi udvartartás? Meg lesz-e azzal -mentve Magyarország gazdasági élete? A nemzet anyagi, erkölcsi jóléte -talán elő lesz mozditva? Vajjon az a sok visszaélés, a melyet velünk a -királyi udvar vagy a király nevében idegenek és nem idegenek -gyakoroltak, meg lesz-e szüntetve? Talán ez a nemzet a maga jogaihoz, -becsületéhez, jövendőjének biztonságához hozzájut azzal, hogy a -miniszterelnök ur gróf Apponyi Albert és báró Bánffy Dezső multjában -valami következetlenséget talált? Erre vállalkozott a miniszterelnök ur? -(Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez a vezető magyar államférfi -feladata és nem egyéb? Propria virtute kell itt laborálni, nem aliorum -imbecilitate, mikor még nem is bizonyos, hogy az az imbecilitás ugy -van-e, a mint ő kifejtette, (Igaz! Ugy van! Derültség balfelől.) Igaz, -hogy az sem bizonyos, hogy az a propria virtus is megvan-e! (Ugy van!) - -A miniszterelnök urnak miniszterelnöksége előtti multjára tehát nem -akarok visszatérni, hanem ahhoz már csakugyan jogunk van, hogy szemügyre -vegyük azt a szerencsétlen kilencz hónapot, a melyet mint miniszterelnök -töltött el azon a széken. (Halljuk! Halljuk!) - -Kilencz hónap nagy idő az államférfi életében. Kilencz hónap alatt -Newton is megszületett a maga idejében és Shakespeare is, azok pedig -kissé nagyobb dolgok. (Derültség balfelől.) Nézzük; csak ugy félvállról, -mellesleg, hogy mi sikerült ez alatt a kilencz hónap alatt olyan dolog, -a mely magától, a miniszterelnök urtól függött és a mely alkalmas, vagy -nem alkalmas arra, hogy bizalmunkat megnyerje? - -Igaz, elő fognak állani, ha előállanak majd, szóval és tollal, a kik azt -mondják és azt irják, hogy mit csinálhatott volna ez alatt a kilencz -hónap alatt? Hiszen azóta mi mindig zavartuk az ő munkáját, mi mindig -obstrukcziót, csináltunk, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) nem hagytuk -a törvényhozást szabadon dolgozni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) nem -hagytuk a miniszter urakat szabadon otthon a bürójukban dolgozni. (Ugy -van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezzel fogják védelmezni a t. -miniszterelnök urat. - -Rónay János: Természetes! - -De Rónay t. képviselőtársamnál még jobban fogja védelmezni Gajári Géza -t. képviselőtársam. (Derültség.) - -Gajári Géza: Különösen, ha tőled kapok majd tanácsot! (Folytonos zaj a -jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) - -A t. miniszterelnök ur kabinetalakitási programmjáról nem szivesen -beszélek, mert őszintén megvallva, igazán beszélni talán nem is tudnék. -A miniszterelnök ur adott kabinetalakitási programmot három-négy -részletben, s mindegyik részletet kikorrigált alakban. (Derültség -balfelől.) 1903 november 6-án, gondolom, adott itt a Házban egy -programmot, azután ezt kijavitotta november 9-én, s ezt kijavitotta -megint november 11-én; hol elvett belőle valamit, hol hozzátett valamit. - -Gróf Tisza István miniszterelnök: Én sem hozzá nem tettem, sem el nem -vettem semmit! - -A főrendiházban megint és időközi nyilatkozataiban ujabb és ujabb -magyarázatokat adott, tehát nehéz… - -Gróf Tisza István miniszterelnök: Könnyü ráfogni, de nem lehet -bebizonyitani, a mit most mond! Ráfogni mindent lehet! (Zaj a jobb- és -baloldalon.) - -Hát, hogy e pillanatban mindent bebizonyitsak, arra nem vállalkozom -most, hanem egy-két tételnél megkisértem most is. (Halljuk! Halljuk!) -Igy pl. a miniszterelnök ur 1903 november 6-án tartott -programmbeszédében elfeledte vagy nem jutott eszébe a czimerek és -jelvények kérdésében nyilatkozni. De november 9-én kijelenti, hogy a -hadseregnél közös czimer és közös jelvények létrehozására fog törekedni. -E miatt azután megtámadtatásokban részesült, s az ellenzék épen nem volt -hajlandó ilyen nevetséges s egyuttal borzasztó torzképletbe belemenni, -mint a milyen a közös czimer és jelvény. November 11 én kiigazitotta ezt -akként, hogy elvétette a szót, (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon) – -ilyen nagyfontosságu dologban – nem »közös«-et akart mondani, hanem azt, -hogy »együttes«. (Felkiáltások balfelől: Igy volt?) - -Gróf Tisza István miniszterelnök: Ez azt jelenti, hogy változtatott a -programmon? - -És még ezt a magyarázatát is meggyengitette azzal, hogy együttes czimert -ért, nem közöset, de ennek a kijelentésnek is valóságos értelme főleg -az, hogy együttes megoldással akarja a czimerkérdést rendezni. (Mozgás a -baloldalon.) De még ma sem tudjuk, sem én, sem senki ebben a Házban, s -azt hiszem maga a miniszterelnök ur sem, hogy milyen lesz hát az a -czimer, melyet ő tervez: közös-e vagy együttes-e, s akár egyik, akár -másik, voltaképen milyen? - -De ha már én a miniszterelnök ur kabinetalkotási programmjának minden -pontjára kiterjeszkedni most nem is tudnék, mégis meg kell jegyeznem, -hogy azokból a határozott igéretekből, a melyeket a miniszterelnök ur -ugy itt e Házban, mint a főrendiházban ismételve tett, ma még meg nem -valósult semmi, csak egyetlenegy, a mi a nemzetnek ártalmára van, -kárával jár, költségével jár, csak egyre nézve van javaslata, a mely -abban áll, hogy Magyarország külön költségén mi neveljünk német -tiszteket az osztrák közös hadsereg számára. (Ugy van! Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) A mi igéreteket ő tett a katonai büntető -perrendtartás dolgában, a mikor azt mondta, hogy a közvetlenség, -szóbeliség, nyilvánosság és a magyar nyelv érvényesülését fogja -idehozni, mindebből nincsen semmi, sőt, a mit mi kéz alatt tudunk erről -a perrendtartásról, az épen az ellenkezője lesz ennek, mert a magyar -nyelv érvényrejutása ugy, a hogy mi értjük ezt a szót, egyáltalán nincs -is tervbe véve. - -Ott van például egyik furcsa kijelentése a t. miniszterelnök urnak, a -melyet én nem tudok megérteni azzal a kis tudománynyal, multtal és -gyakorlattal, a melyet én a politikai élet terén 32 év óta e Házban -szereztem. És ez az, a mit a miniszterelnök ur a magyarországi két -protestáns felekezet igényeiről beszél, a mikor azt mondja, hogy vannak -függő kérdések, a mely függő kérdéseket a két protestáns egyház -valamiféle bizottsága formulázott és a melyekkel a kormányhoz járult, -hogy ő óhajtja, hogy azok a kérdések az 1848: XX. t.-cz. szellemében -lehetőleg közmegnyugvásra megoldást nyerjenek. - -Olay Lajos: Ezzel vezetik félre a református papokat és tanitókat! Mind -félrevezetés! Világos ámitása a szegény papoknak és tanitóknak! - -Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni; -ezért a kifejezésért rendreutasitom! (Zaj és felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Miért?) - -Olay Lajos: Beszédben is elmondtuk! Van jogunk elmondani! Tiz képviselő -is elmondta! Ámitás! Százszor is ámitás! Nohát! Halljuk! (Derültség.) - -Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása, akár legyen kivánatos, akár ne, -Magyarország mai helyzetében, a mai tényleges viszonyok közt sem nem -lehetséges, sem nem kivánatos. - -Olay Lajos: Ugy van! Ez az igazság! - -Ezzel én csak egyéni meggyőződésemet mondom ki. Az 1848: XX. t.-cz.-nek -sem szó szerinti értelme, sem szelleme meg nem engedheti ma azt, hogy a -mai viszonyok között tapintatlan módon, éretlen bölcseséggel ebbe a -kérdésbe akárki belekapjon. Mert az 1848: XX. t.-cz. olyan -konczepcziónak a törvénybeiktatása, a melyre ma egész Európában -alkalmatlanok a vélemények, nincsenek megérve az eszmék és hogy -megérnek-e valaha, azt én nem tudom, de annyi bizonyos, hogy igen magas -hevülésben levő korszak az egyházak államositásának gondolatát törvénybe -iktathatta, de a mi nemzetiségi, a mi egyházi, a mi felekezeti, a mi -dinasztikus viszonyaink között ma ebbe a kérdésbe belenyulni, azt a -beláthatatlan vihart, a mely ezzel járna, a nemzetre felidézni ama -borzasztó bajai mellett, a melyek most is megvannak: erre komoly -államférfiu és komoly férfi ma nem vállalkozhatik. Azért tehát ezt -emlegetni, kiröppentgetni a világba, hogy: az »1848: XX. t.-cz. -szellemében«, olyan dolog, a melyre mondom én azt, hogy nem értem; sem -könyvekből, sem iskolából, sem 32 évi tapasztalatomból nem szereztem -annyi értelmességet, hogy megértsem, mit akart ezzel a miniszterelnök ur -mondani. Azt a szót, a melyet itt hallottam, nem akarom alkalmazni, mert -nem akarok a miniszterelnök urnak hasonló szavakat mondani. - -Gróf Tisza István miniszterelnök: Az a kérdés, van-e rá ok és jog, -mindig ezen fordul meg! - -Nem akarom a példáját követni. A miniszterelnök ur először nem adott -tiszta programmot semmi dologról, másodszor, a mi pontokat már alakba -öntött, azoknál meg kár és sérelem hárul ránk, például a nemzet -agyonterheltetése mellett képeztet az osztrák hadsereg számára német -tiszteket magyar pénzen: hát akkor honnan meritsünk mi bizalmat a t. -miniszterelnök ur jövőjére eddigi kilencz hónapos multjából? - -De van itt egy másik dolog, miniszterelnök ur, a mit nem hagyhatok -emlités nélkül s a mit már egyszer fel is emlitettem, még pedig a -parlamenti módok és szokások szerint teljes komolysággal és -tisztességgel, sőt talán, a mi nekem nem is igen szokásom, bizonyos -kérlelő szándékkal. - -Hogy bánik a miniszterelnök ur nyilatkozataiban az ellenzékkel? (Ugy -van! Helyeslés balfelől.) Bocsásson meg a miniszterelnök ur, ha tréfálni -akarnék, azt mondanám: Uramöcsém, én kissé hosszabb időre tudnék -visszaemlékezni ebben a tekintetben és más államférfiakra, mint a -miniszterelnök ur. Olyan államférfiakra, a kik ott ültek azon a helyen -vagy annak közelében, a hol most Gajári Géza t. képviselőtársam ül. -(Élénk derültség balfelől. Egy hang: Ott ült egykor Deák Ferencz!) - -Gajári Géza: Mit röhögnek?! Hiszen a maguk helyén is más ült! (Zaj -jobbfelől.) - -Kubik Béla: De nem volt olyan nagy különbség! (Élénk derültség.) - -Gajári Géza: Kubiknak ez az első jó mondása! - -Azok a férfiak az ellenzékről, pedig az akkori ellenzék sem nagyobb nem -volt, sem komolyabb nem volt, mint a mostani, sem nagyobb sulyu nemzeti -ügyek mellett nem küzdött, mint a mostani, de azok a férfiak a parlament -ellenzékéről, a nemzet tanácsában az egyedül jogosult birálókról és -birákról nem beszéltek olyan sértő, kicsinylő, gunyos és kihivó hangon, -mint a miniszterelnök ur. Nem nézhettem végig az összes beszédeit, pedig -végig akartam nézni, nem volt rá időm, (Derültség) de az olyan szavak, -mint a milyeneket november 12-én mondott, hogy az ellenzék dolga -gyerekes csiny, hogy az ellenzék férfiai nem tudják, mit cselekesznek; a -mit november 20-án mondott, hogy az ellenzék kompromittálja a magyar -parlament méltóságát, hogy a nemzet legszentebb érdekeit koczkára teszi -és az, hogy itt az ellenzéken zajos közbekiáltások történtek, az nem -lovagias eljárás, az politikai értelemben gyávaság! (Felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Igaz! Ugy van! Ezt mondta! Mozgás a szélsőbalon.) S a -mit a miniszterelnök ur ugyanazon napon mondott, hogy az ellenzék -nemzetgyilkos politikát követ. - -SRÉTER ALFRÉD: Azt mondják sokan, mások is! (Zaj és felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Vizet az öregnek!) - -A miniszterelnök ur azzal a szóval, hogy a mit az ellenzék csinál, azt -elvégezhetnék a vásárcsarnoki delnők is, a kiket köznéven, vulgó: -kofáknak szoktak nevezni, (Derültség) hogy november 27-én -neveletlenségnek nevezte az ellenzék egész eljárását… - -Gróf Tisza István miniszterelnök: Aligha az egész ellenzék eljárását! - -… hogy január 14-én az ezen oldalon ülő képviselők eljárásáról azt -mondja, hogy az az alkotmány szellemét sértő, frivol és embertelen -eljárás. Frivol: magyarul ugy hivják, ledér. A frivol szó legalább jól -hangzik azok fülének, a kik nem értik, magyarul azonban ledért jelent. -Tehát embertelennek és ledérnek nevezte az ellenzék eljárását. Január -21-én azt mondotta, hogy teljesen meddő időfecsérlés az, a mit mi -csinálunk; márczius 30-án pedig ezt: »a rombolás, pusztulás áldatlan -munkája az, a mit a képviselő urak véghez visznek és valóságos -tatárjárás«. Azután itt van az, a mit a polgármestereknek mondott, a -mire báró Bánffy Dezső t. képviselőtársam is hivatkozott, hogy t. i. az, -a mit a nemzet csinál – tehát nem is az ellenzék, hanem a nemzet – -mérges vagy mérgezett illuziókból támadt részegség! (Zaj balfelől.) - -Hát miniszterelnök ur, én kérem, hogy az ilyen kifejezések használatától -tartózkodjék. Ennek nem lesz jó vége. T. képviselőtársam, ha megéri azt, -hogy ezekből a kijelentésekből levonja az ellenzék az okvetetlenül -levonható következést és ha a magyar miniszterelnök kijelentése -parlamentileg jogosultakká teszi e szavakat és ezek használatát: akkor -ennek a vége nagyon szomoru lesz, mert akkor azután a magyar parlament -méltósága, a magyar alkotmány tisztelete alá fog szállani. (Ugy van! Ugy -van! a baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Hát a házszabályok!) - -Hát miniszterelnök ur és önök, t. többség, legyenek azzal tisztában, -hogy az ellenzék ezeket nem türi el és a megfelelő megtorlás be fog -következni. (Helyeslés a baloldalon.) - -Sréter Alfréd: Ugyan! Ugyan! Még ők panaszkodnak! (Zajos felkiáltások -balfelől: Vizet az öregnek! Elnök csenget.) - -Hát Sréter t. képviselőtársam szives figyelmét egy körülményre akarom -felhivni. (Halljuk! Halljuk!) Ez az én részemről nem panaszkodás, mert -én bár panaszos szavakat is tudok használni, de nem akarok, mert e -nélkül is tudom érvényesiteni azt a tehetségemet, a mi kicsi van. De -arra akarom figyelmeztetni t. képviselőtársamat, hogy egészen más az, ha -ilyen kijelentést olyan képviselő tesz, mondjuk, a pillanat hevében, a -szenvedély fellobbanása alatt, a kinek neve a külföld előtt nem ismert -és egészen más, ha ilyen kifejezéseket Magyarország legelső méltósága és -tisztviselője arról a helyről használ. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) - -Sréter Alfréd: Önöknek egész parlamenti viselkedésére volt ez a válasz! - -És t. képviselőtársam figyelmét még egy más körülményre akarom felhivni. -(Halljuk! Halljuk!) Olyan államférfiunak joga volna, – bár joga annak -sincs, de elnézné a nemzet, – hogy ilyen szavakat használjon, a ki nagy -vivmányokat hozott nemzetének, a ki mögött nagy, dicső és hősi mult áll, -a ki csatákat nyert nemzete számára, a ki annak alkotmányát, szabadságát -biztositotta, jövendőjét és jelenét megerősitette, nemzeti önérzetét -hiven szolgálta. Ilyen államférfiunak talán elnézné az ellenzék és talán -megbocsátanók. De a miniszterelnök ur még most nem olyan államférfiu, -még most e nemzetnek nem hozott egyebet, mint megaláztatást! (Ugy van! -Ugy van! a baloldalon) és még csak anyagi erőnknek a kiszivattyuzását -tette lehetővé idegen érdekek számára. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: -Osztrák érdekek!) Tehát olyan programmpontokkal állunk szemben, a -melyekből ugyan egynek, kettőnek megvalósitása torzul meg van kisértve, -a többi kérdésről hallgat az irás és az idő és hallgat a kabinet. Még ez -semmi érdem, sőt még az is kérdés, hogy a hely elfoglalására volt-e elég -érdem? De a nemzet érdekében még végrehajtva, felmutatva, a nemzet -története könyvébe, sziveinkbe beiktatva még semmi sincs, semmi vivmány, -önérzetünknek, becsületünknek semmi tisztelete. (Igaz! Ugy van! -balfelől.) Ilyen hangon, ilyen eredmények után fiatal ember, fiatal -miniszterelnök nem beszélhet igy ezzel a nemzettel. - -Gróf Tisza István miniszterelnök: Nem a nemzettel. (Élénk helyeslés a -jobboldalon. Nagy zaj balfelől.) - -Olay Lajos: Eddig ő leczkéztetett mindig, most megleczkéztetik őtet! -Eötvösnek feleljen! - -Bizonyos, hogy jövőre is lesznek még heves viták, becsületes, buzgó -küzdelmek, harczok, legalább erről az oldalról, önök majd csak türik -azokat a harczokat, (Derültség a baloldalon) s rábizzák szerencsétlen -miniszterelnökükre, hogy az maga védelmezze meg ügyüket. De ha ezektől a -szavaktól mi megmenekülünk, ha ezek a szavak nem röpködnek felénk a -miniszterelnöki székből, – mert hiszen Gajári Géza t. képviselőtársamnak -azt megbocsájtjuk – (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon) akkor azok a -harczok és azok a küzdelmek tisztességesek lesznek és – hogy szokott -szóval éljek – parlamentárisak. De ha marad ez az eddigi szokás, a mely -egyedül a miniszterelnök ur szokása, – az elődeié nem volt – akkor én – -igaz, hogy a jótállásomat nem is kérték ebben a dologban – jót nem állok -semmiért, hogy jövőre mi következik; nem lesz mindig 30 fok meleg és -aratási idő. (Helyeslés balfelől.) Ezt ne felejtse el a t. -miniszterelnök ur! - -Ugron Gábor: Majd megjön a cséplés ideje is! (Derültség balfelől.) - -De van még a miniszterelnök ur 9 hónapos multjában olyan dolog, a melyet -én meg nem tudok bocsátani. A miniszterelnök urnak sok nyilatkozatában, -sok felszólalásában, melyet miniszterelnöki és képviselői székéből tett -a mult év május, junius havaiban, részint szóval, részint irásban, -részint itt, részint Nagyváradon, részint az ugrai kerület választóihoz -intézett levelében, vannak nyilatkozatai, a melyekben fenyegeti a -nemzetet elpusztulással, tönkrejutással, végveszélylyel… - -Hock János: Golyóval és akasztófával! (Igaz! Ugy van! balfelől.) - -Azt nem hallottam! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A klubban -mondotta!)… a mely nyilatkozatokból az tünik ki, hogy neki Magyarország -fennmaradásában, a magyar nemzet jövőjében semmi hite nincs. (Ugy van!) -Például november 26-án azt mondja: »a magyar nemzetet megmentjük attól, -t. i. ha mi ellenzék az ő tanácsát elfogadjuk, hogy a világ csufjára, -saját szégyenére, saját fiainak őrülete vigye bukásba.« Azt mondja -november 28-án: »Ez a nemzet elpusztul, ha el nem bánik az ilyen -ellenzékkel.« Hirdette itt a miniszterelnöki székből, hogy oly -meggyőződésben is vannak már sokan, hogy Lengyelország sorsára jutunk; -azt mondja január 22-én: »Magyarország fennmaradására nézve a legnagyobb -feladat visszavezetni a magyar alkotmányos életet a maga szebb és -tisztultabb utjára« stb. Ez alatt azt érti, és ekkor azt fejtegette, -hogy mi pedig az osztrákok követeléseihez, az osztrák javaslatokhoz -ragaszkodjunk; szó nélkül fogadjunk el mindent, mert Magyarország -fenntartására nézve az a legnagyobb horderejü feladat. Azt mondja január -28-án, hogy akkor vállalkozott az ország kormányának vitelére, a mikor -aggódó kebellel látták többen s ő is, hogy ez a nemzet az örvény, a -katasztrófa felé tántorog. (Mozgás a baloldalon.) - -Hát mit csinált az ellenzék és mit csinált a nemzet? A mit különben ő -maga is elismer, mert megjegyzem, t. Ház, hogy a miniszterelnök urnak -nemcsak eme nyilatkozatai vannak ám a lapokban megerősitve; vannak olyan -nyilatkozatai is, hogy: »Bizom én a nemzet örök erejében; bizom én a -nemzet jövőjében, ha az ellenzék leszerel (Élénk derültség a bal- és -szélsőbaloldalon) és ha elfogadja az én javaslataimat« stb. Ilyen -nyilatkozatok is bőven vannak, sőt mondhatom, szép alakba öntött, -hangulatos nyilatkozatok is vannak közöttük. De amolyanok is vannak, -pedig ha Ausztria, a külföld, nemzetiségeink és a dinasztia – e négy -czim alá foglalhatók legkomolyabb ellenségeink – látják azt, hogy a -magyar kormány feje, a magyar képviselőház legelső embere, Magyarország -első tisztviselője és legnagyobb méltósága igy beszél Magyarország -jövőjéről, életerejéről, fennmaradásáról; hogy minket Lengyelország -sorsa fenyeget, hogy mi a bukás, a katasztrófa elé megyünk, ha ilyen -nyilatkozatokat a magyar miniszterelnöktől hall az ellenség, künn és -benn az országban: micsoda vélekedésben lesznek akkor ellenségeink e -nemzet erejéről és becsületéről? (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) - -Hiszen akkor kénytelenek elhinni, hogy itt csakugyan minden becsületes -ember részeg disznó, (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon), hogy itt -minden hazafi őrjöng; akkor kénytelenek ezt elhinni, ha ilyen -kérdésekben olyan tanukat kapnak, mint a magyar miniszterelnök. (Ugy -van! a szélsőbaloldalon.) - -T. miniszterelnök ur, arra kérem, ne versenyezzen ön Luegerrel, Bécs -polgármesterével (Helyeslés balfelől) a magyar nemzet életének, -életerejének és jellemének festésében! A ki a nemzet jövőjéről olyan -kishitet táplál, mint a t. miniszterelnök ur, annak nem szabad a nemzet -vezetésére vállalkoznia. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) - -Ugron Gábor: Menjen kolostorba! - -Ha valaki olyanra vállalkozik, a minek sikerében maga sem hisz: mi lesz -akkor annak a vállalkozásnak és vezetésnek következménye? Ezek, -miniszterelnök ur, magasabb erkölcsi tekintetek, de az ország vezető -államférfiának, kormányzójának ezektől eltekintenie nem szabad! (Ugy -van! a baloldalon.) Neki saját nemzetét kicsinynek, őrültnek, -nyomorultnak, tatárjárásnak festeni a világ előtt sohasem szabad! (Ugy -van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez az ellenzék pedig, a mely itt van, -ez a magyar nemzet. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. -Derültség és ellenmondások a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) - -Gróf Tisza István miniszterelnök: No, ennél jobban a magyar nemzetet -ugyan le nem kicsinyithette senki! - -Nessi Pál: Azok ott oláhok, tótok és szászok, ezek: magyarok! - -Elnök: Csendet kérek! - -Kubik Béla: A szászok nem ülnek itt a mi sorainkban! Nem beczézi innen -őket és a kedves horvát testvéreket senki! - -Bocsánatot kérek, t. Ház, hogy ilyen magyarázatokba bocsátkoztam e -kérdések felett, de nekem igazat kell, hogy adjon mindenki, a midőn azt -állitom, hogy erre a térre a miniszterelnök ur terelte a mi -tanácskozásainkat, (Ugy van! a szélsőbaloldalon) és hogy ezen a téren -lehetetlen, hogy mi tovább is hallgassuk és engedjük, hogy az -ellenzékkel igy beszéljen. - -Áttérek – lehetőleg rövid leszek – magára az udvartartás tüzetes -kérdésére. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ismétlem, nem -fogadhatom el a törvényjavaslatot, nem fogadhatom el a tételt. A tétel, -ha jól tudom, abban áll, hogy a mai udvartartás költségei 2 millió -korona évi teherrel emeltessenek, sőt még visszamenőleg a multba is. A -miniszterelnök ur bizonyára jól tudja, sőt az aktákat kezelvén, jobban -tudja mint én, hogy az udvartartási költségeknek utolsó emelése 1872-ben -terjesztetett elő, 32 évvel ezelőtt. 1873-ban szavaztuk meg. - -Ugron Gábor: Én ellene szavaztam! - -Hát a t. miniszterelnök ur, hogy emlékszik-e, nem tudom – e pillanatban, -ha bizonyitásra szólit fel, aktaszerüleg bizonyitani nem tudom, de én -határozottan ugy emlékszem, hogy az akkori pénzügyminiszter az -országgyülés pénzügyi bizottsága elé részletes előterjesztést tett az -udvartartási költségek egész állományának hovaforditásáról. Indokolta -tüzetesen, nemcsak üres beszéddel, – azaz nem mondom üres beszéddel, -hanem nemcsak puszta beszéddel indokolta, miért van szükség az -udvartartásnak költségemelésre, a mely 1 millió forintot tett ki. -Felhozta, mennyi volt az udvartartásnak hátraléka és mily nagyok -adósságai; akkor felmerült azon kérdés – mert a pénzügyi bizottság -jelentése tüzetesen tárgyaltatott – hogy ő Felsége a király, vagyis -dehogy a király (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon) -hanem, hogy ő Felsége a király nevében azok az urak, a kik az -udvartartást csinálják, mire pazarolják Magyarország pénzét. Pedig nem -is épen urak ám azok! A mint a rábaközi példaszó mondja: nem mind ur ám -az, a ki felházban lakik. Ez az igazság ám amaz urak legnagyobb -részéről, a kikből a királyi udvar áll. Cseléd ám azoknak legnagyobb -része. S harminczkét év előtt tisztán láthattuk, hogy azok, az -udvartartási cselédek, miként pazarolják Magyarország pénzét, mire, mily -czim alatt, mily összegben, s akkor a pénzügyi bizottság előtt kisült, -hogy például pusztán jótékonysági, közművelődési, közoktatási, diszitési -és nem tudom micsoda czélokra az udvartartás Ausztriának adott évenkint -900,000 forintot, Magyarországnak is adott, de csak 25–30,000 forintot. -De azért nekünk ép ugy kellett 1 millió forinttal emelni a költséget, -mint a hogy az osztrákok tették. - -Hová tették, nem tudom, mert az osztrák dolgokat evidencziában nem -tartom; hiszen ha tették, tehették. Már most akkor paktum jött létre, -talán az első és utolsó paktum, a melyet elv szerint helyeseltem, de -gyakorlati tartalmára nézve akkor sem, hogy ő Felsége pedig legyen -köteles – nem ezzel a szóval mondták, mert ez nem udvarképes szó -(Derültség) – hanem legkegyelmesebben méltóztassék ezentul -Magyarországnak művészeti, közművelődési, jótékonysági és egyéb nemzeti -nem tudom micsoda czéljaira évenkint ugyanakkora összeget forditani, -mint a mekkorát Ausztria számára fordit. Teljesen határozottan -emlékszem, mert a bizottsági tárgyaláson jelen voltam; lehet, hogy az -akkori sajtóban van nyoma, hiszem, hogy a képviselőház tanácskozásaiban -is van nyoma, hogy akkor a kormány az ország pénzére való tekintettel a -Felség nevében ilyen javaslattal, ilyen indokkal, ilyen jóakaratu -kéréssel jött a nemzet törvényhozása elé. Nem pedig azzal, hogy -fizessenek, mert meg kell lennie, és fizessenek még az elmult időkre is -2 millió korona emelést. - -Hogy áll ez a dolog? A tisztelt miniszterelnök ur azt jól tudja, hogy ő -Felsége, a mi dicsőségesen uralkodó, alkotmányos királyunk, a -miniszterek intézkedéseit annyira ellenőrzi, akár a rendelkezési alap, -akár saját tárczáik körében, hogy ha 20,000 forintnál nagyobb -pénzösszegig terjedő kötelezettséget, adományt, vagy ajándékot, vagy -szerződést kötnek a miniszterek, azt ő Felsége elé kell terjeszteni, -mert ő Felsége legfőbb felügyeleti és ellenőrzési, rendelkezési és -jóváhagyási jogát gyakorolni akarja. Már pedig akárki akármilyen -véleménynyel legyen akármilyen felséges urról, a ki szabadon futkározik -ezen a világon fel és alá, a magyar nemzet van annyi, mint Ferencz -József, s ez a nemzet mindig van annyi, mint akármelyik király. S ha a -király fenntartja magának méltán azt a jogot, hogy a költségekkel -szemben, a melyek időnként felmerülnek, a 20,000 forinton tulterjedő -lényeges kiadásokat, adományokat, ajándékokat látni akarja, hogy jóvá -hagyhassa, vagy jóvá ne hagyja, nekünk azt a 11 milliót látnunk kell. -(Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) E nemzet jogának és -méltóságának kell annyinak lenni, mikor saját pénzéről van szó, mint a -mennyi annak a királynak van, a mikor a mi pénzünkről van szó. (Élénk -helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Tessék a nemzet elé arról a -tizenegy millióról részletes költségvetést terjeszteni, mire kell, mert -vaktában, bolondjára, részeg fővel, őrülten – mert akkor lesz a nemzet -őrült – azt meg nem szavazza, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és a -szélsőbaloldalon) mikor még látnia sem szabad, hogy hová lesz hát az ő -11 milliója. - -Ezer kifogásom és okom van arra, hogy el ne fogadjam e javaslatot; ez -okaim tulnyomó részét előttem szóló képviselőtársaim már elmondották. De -ez az egyetlen ok elég nekem arra, hogy mindaddig, a mig ebben javulás -nem történik, a mig a kormány ő Felségének 11 millióra terjedő -költségvetését az utolsó sarkantyus huszárcsizmáig, a mi neki kell, ide -nem terjeszti, – önök számtalanszor hivatkoznak angol példákra, pedig az -angol parlament, a mig utolsó zsebkiadását nem ismeri a királynak, egy -krajczárt sem ad neki – a mig nem látom a költségvetésben, hogy mire -kell ez a 11 millió, azt meg nem szavazom, mert az udvari szolgák kezére -a nemzet keserves pénzét nem bizom. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a -bal- és a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) - - - - -A HÁZSZABÁLY KÉRDÉSE. - - -I. A BESZÉD TÖRTÉNETE. - - -1. - -(A házszabály fontossága. – Miért nem kezdeményeztem a -házszabály-harczot előrelátásom daczára? – Gróf Tisza István inditványa -1904 márczius 5-én. – Az inditvány tartalma. – Gróf Tisza értekezleti -beszéde. – Thaly Kálmán békeajánlata. – Az 1904-ik évi törvényhozási -alkotások.) - -A beszéd nagy jelentőségü; mondhatom, történelmi érdekü, noha se -alakilag, se tartalmilag nem tartozik kiválóbb beszédeim közé. De azon a -határon hangzott el, azon a napon, a mely közel negyven évi békés, -alkotmányos életünket a zavartól, az alkotmányi viszonyok -megháborodásától, az alkotmány felfüggesztésétől s általában állami -létünk sulyos vonaglásától, talán halálos betegségétől elválasztja. - -A beszéd czime is fölötte szerény, mondhatni semmi különös figyelmet nem -érdemel, semmi különös várakozást nem gerjeszt az olvasóban. A nemzet -életében s történelmében végre is parányi tünet az a kérdés, vajjon minő -házszabályok közt mozog a törvényhozás képviselőházának tanácskozási -rendje. Soha a nemzetek alkotmányát és szabadságát a miatt sulyos -veszedelem nem érte, még csak nem is fenyegette. Csak a mi országunk -különös államjogi helyzete, melyhez hasonló nincs és sohase volt a -világon, csakis ez idézhette fel azt a rettentő vihart, mely fölöttünk -éveken át tombolt s alkotmányos életünk majd minden kincsét -elpusztulással fenyegette s a mely az 1906-ik év tavaszán megállapodott -ugyan, de a melynek sulyos és fájdalmas következményeit önállóságunk, -szabadságunk és nemzeti önbizalmunk összezsugorodásában ma is érezzük s -a mely még mindig nagy veszedelmek csiráit hordja méhében. - -Azonban kicsiny okok nagy következményeket nem szülnek. Bármily -kisszerünek látszik is az alkotmány sérthetetlenségének s a szükséges és -jótékony közszabadságoknak biztositékai közt a népképviselők házszabálya -és tanácskozási rendje: végre is ezekkel függ össze, sőt jelentékeny -részben ezektől függ a szólásszabadság, a törvényhozók függetlensége s a -nemzeti akarat szabad és hű nyilvánulásának lehetősége. Tehát a -házszabály-kérdés mégis igen nagy kérdés s ha ezt sulyos belső -betegségek fenyegetik: annak mindig nagy következményei lehetnek. De ha -valósággal fenyegetik, annak is kétségtelenül nagy oka van. - -A nemzet nagy tömegei nem láttak tisztán s tökéletes és biztos ösztönnel -nem érezték meg időnként, mi készül, mi történik. Ma se látnak még -világosan. Még ma se tudják, ma se akarják elhinni, hogy a magyarság -erejének megbénitása, Ausztria állami gépezetének kiterjesztése s abba -Magyarország állami létének alárendelt géprészletként való beillesztése -volt tervben is, készülőben is. A több százados habsburgi beolvasztási -törekvés, az 1867-iki alkotásoknak minden nemzeti és önállósági -tartalomtól való megfosztása: ime ez volt kitüzve a törekvések vége -gyanánt s erre szolgált volna egyik eszközül és módul a képviselőház -ház-szabályainak vaskos módositása s az ezek által biztositott -szabadságok eltörlése. - -Engem a gondviselés éles látás képességével ruházott föl oly dolgokban, -melyekre különösen figyelek; magyarságunk sok dolga is ezek közé -tartozik. Nyomban észrevettem, Tisza István gróf kormánya mit akar e -ház-szabály kérdésével. Az egész kérdés történetében jelentékeny -cselekmények nagy részét nekem kellett végezni. Sokat láttam, sokat -észleltem, sok munkát teljesitettem. Az ellenzésnek, a birálatnak, a -nemzet fölvilágositásának feladata volt különös tisztem. Mindjárt -kezdetben nem tudtam teljes buzgóságot kifejteni. Nem követelte egyéni -és politikai helyzetem. Nem voltam pártvezér, a kezdés kötelessége nem -hárult vállaimra. De ha lehettem volna is, élemedett korom, irodalmi sok -irányu munkásságom s kényelmességet kedvelő hajlandóságom miatt arra a -szakadatlan fáradozásra s szünetet nem ismerő buzgóságra semmi esetben -se vállalkoztam volna, a mely nélkül tisztes pártvezérséghez jutni -csaknem lehetetlen. Anyagi helyzetem se türte volna a nagy áldozatokat, -pedig ezekre is szükség lett volna; izlésem és erkölcsi felfogásom pedig -mindig irtózott a benső rokonszenv hián levő szövetkezésektől, a -pártvezérség megszerzése pedig ezek nélkül a mostani viszonyok közt -szinte lehetetlen. A közéletnek elszánt közharczosa maradtam tehát, a mi -egyéni természetemmel legjobban összevágott. - -Sohase szüntem meg figyelmeztetni a nemzetet, mit akarnak a ház-szabály -kérdésének bolygatásával. Ez a beszédem is lényegesen e körül mozog. -Azonban én nemcsak kortársaim számára, hanem a jövő nemzedékek számára -is törekszem irni, azért kell a ház-szabály kérdésének történetét -nagyobb részletességgel feljegyeznem, mint beszédem története talán -szükségessé tenné. - -Már báró Bánffy Dezső kormánya alatt 1897-től kezdve emlegették a -ház-szabály módositásának szükségességét, de Bánffy a legfontosabb -közszabadságok egyikének sérthetetlenségét tartá szeme előtt s azért a -kérdésnek még csak komolyabb megfontolását se tartotta szükségesnek. Őt -felette rút s eddig példátlan mesterkélt obstrukczió buktatta meg nagy -részben és pedig megfelelő ok és szenvedély nélkül. Az utána következő -Széll Kálmán kormánya alatt, okulva a közvetlen s közeli tapasztaláson, -1899-ben módositották a házszabályokat, de a szólási és tanácskozási -szabadságot s a képviselői függetlenséget a módositás nem sértette. -Széll Kálmán hadügyi előterjesztései miatt heves viták támadtak minden -fontosabb kormányjavaslat fölött, tehát ugy az ő kormányzatának utolsó -idején, mint gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya alatt is a szabadelvü -kormánypárt számitóbb és vérmesebb elemei folyton emlegették, hogy -szigorubb ház-szabályokra van szükség. Ezek közé tartozott már több év -óta gróf Tisza István is, a kinek kormányzása alatt, a mint kormányát az -1903-ik év második felében megalakitotta, bizonyos nyilatkozatok -sajtóban, pártgyüléseken s képviselőházban folyton sürgették a -ház-szabályok szigorubbá tételének kivánatosságát, sőt szükséges voltát. -Csakhamar 1904. évi márczius 5-én a képviselőház ülésében gróf Tisza -István kormányelnök előterjesztette ház-szabálymódositó inditványát. - -Az inditvány következő: - -INDITVÁNY. - -Tekintve, hogy a jelenleg érvényben álló házszabályok a képviselőház egy -része által rendszeresen üzött obstrukczió által előidézett változott -helyzetben czéljuknak többé meg nem felelnek és azok további fentartása -a nemzet legszentebb érdekeit és magát az alkotmányt is végveszélylyel -fenyegeti, minélfogva egy oly szerves házszabályreform megalkotása, mely -a szólásszabadság sértetlen megóvása mellett a képviselőháznak rendjét, -méltóságát és munkaképességét biztositsa, égetően sürgős szükséget -képez: tekintve másrészt, hogy ugy magának ezen házszabályreformnak -keresztülvitele, mint az állam mindennapi szükségleteinek kielégitését -czélzó és az ország mérhetetlen kárára elintézetlenül feltorlódott -törvényjavaslatok gyors letárgyalása s ezáltal összes alkotmányjogi és -közgazdasági viszonyainknak a fenyegető anarkiából való megmentése csak -ugy remélhető, ha a létező házszabályoknak e czélból ideiglenes -hatálylyal biró rendkivüli intézkedésekkel való kiegészitése utján a -nemzeti akarat gyors érvényesülése biztosittatik, a következő inditványt -adom be: - -Határozza el a Ház, miszerint az 1903. és 1904. évi indemnitási, -költségvetési és ujonczmegajánlási, valamint az ujonczlétszám -változatlan megállapitására vonatkozó javaslatok, továbbá az ország -pénzügyi és közgazdasági viszonyainak egy évnél hosszabb időre nem -terjedhető ideiglenes rendezését czélzó törvényjavaslatok és a -megalkotandó uj házszabálynak, mely azonban a törvényjavaslatok -érdemleges tárgyalására vonatkozólag a klotürt nem hozhatja be, -letárgyalásának tartamára, de legfeljebb egy évig terjedő hatálylyal a -létező házszabályok akkép egészittetnek ki, illetve módosittatnak, hogy -az elnöki előterjesztések tárgyában a benyujtott törvényjavaslatok -előzetes tárgyalását illetőleg a Ház legfeljebb két szónok meghallgatása -után egyszerü szavazással dönt és ez alkalommal a törvényjavaslat -előzetes tárgyalásával megbizott bizottság jelentésének behozására záros -határidőt tüznek ki, az egyes javaslatok tárgyalása megkezdésekor vagy -azok tárgyalása közben ötven képviselőnek az elnökhöz irásban beadott -indítványára vita nélkül egyszerü szavazással meghatározhatja az azok -letárgyalására szánt időt, melynek letelte után további tanácskozásnak, -vagy bárminő kérdés közbevetésének helye nincs. Az összes határozatok -vita nélkül, egyszerü szavazással és a 288. szakasz 4., valamint a 230. -szakasz második bekezdésének hatályon kivül helyezése mellett hozatnak -meg, a harmadszori megszavazás nyomban a részletekben való elfogadás -után foganatositandó és az ülés fel nem oszlatható, mig a javaslat -részleteiben is el nem fogadtatott. A 203. szakasz utolsó bekezdése -hatályát veszti; minden ülés a napirendre tüzött javaslat tárgyalásával -veszi kezdetét; e tárgyalás semmiféle okból és czimen a napirend -tárgyalására szánt idő letelte előtt meg nem szakitható és a 196., 197., -204. és 206. szakaszokban körülirt teendők ezen idő letelte után az ülés -végén intézendők el. A 207. és 223. szakaszoknak a tárgytól való eltérés -kérésére, valamint a zárt ülés megtartására vonatkozó határozmányai -hatályon kivül helyeztetnek. Az elnök a 215. és 226. szakaszok alapján -való felszólalást, ha ilyen felszólalások az idő kihuzása czéljából -történnek, egyáltalán megtilthatja. Végre, a mennyiben a 255. szakaszban -emlitett rendzavarás, valamint az elnök elleni engedetlenség egyéb -eseteiben azonnali intézkedés szüksége forogna fenn, az elnök azt vagy -azokat, a kik a rendzavarást vagy engedetlenséget folytatják, az ülésből -kitiltja s ezen határozatát, valamint a Háznak a mentelmi bizottság -javaslata alapján hozott kizárási határozatait foganatositani tartozik, -egyuttal az ügyet a mentelmi bizottsághoz teszi át, melynek a 255. -szakaszban körülirt rendszabályoknak a rendzavarókra és -engedetlenkedőkre való alkalmazását czélzó inditványa a Ház legközelebbi -ülésében a bizottság többségi s esetleg kisebbségi előadójának -meghallgatása után vita nélkül egyszerü szavazással döntendő el. - -* * * - -Ez inditvány csak futó áttekintésre is mintegy tizenöt uj és felette -fontos rendelkezést javasol a nélkül, hogy a rendelkezések különböző -tárgyára, irányára és fontosságára való tekintettel ama rendelkezések -önálló szakaszokban vagy pontokban szövegeztettek volna. Ellenkezik ez a -törvényszerkesztésnek mind elméleti, mind gyakorlati törvényeivel. -Miként lehessen ezt ötödfél száz képviselőnek gondosan letárgyalni s -miként szólhat minden egyes képviselő tizenöt különböző természetü -fontos javaslatról egy beszédben. - -Mindezt azért gondolta ki a kormány elnöke, hogy a tárgyhoz minden -képviselő csak egyetlenegyszer szólhasson, részletes vita ne lehessen s -minthogy kevés embernek izlése, gondolkozása és tanulmánya terjedhet ki -egy időben, egyszerre annyiféle különböző tárgyra: ennélfogva még az -általános vitától is visszariad az ellenzék tulnyomó része. - -A javaslott rendelkezések fontosabb pontjairól beszédemben van szó. - -Az inditvány szükségességét azzal indokolja a kormányelnök, hogy »a most -érvényben álló házszabályok – további fentartása a nemzet legszentebb -érdekeit és magát az alkotmányt is végveszélylyel fenyegeti«. - -Sulyos szó, szinte félelmet gerjesztő, ha az ország kormányának elnöke -ejti ki nyiltan a törvényhozás előtt. S ártalmas a nemzet tekintélyére -nézve ugy bent, mint kint még akkor is, ha nem igaz. S nyilván semmivel -se indokolta a kormány elnöke azt a borzasztó veszedelmet, noha ezentul -is ismételve nagyon sokszor hangoztatta. - -Például öt nap mulva, márczius 10-én. E napon pártját értekezletre hivta -össze, mert az inditványt a következő napon kellett volna indokolnia a -képviselőházban. Az értekezleten egyebek közt ezt mondá párthiveinek -meggyőzésére: - -»Én fájó szivvel látom, hogy a magyar nemzet sorsa ismét lejtőre jutott. -Én nyilt szemekkel látom az örvényt, a mely lábaink előtt tátong, a -melybe feltartóztathatatlanul belerohanunk, melybe -feltartóztathatatlanul bele fogunk sodortatni, hacsak nem lesz bennünk -bátorság, nem lesz bennünk hazafiui belátás, nem lesz bennünk erkölcsi -erő szembeszállani még bizonyos tetszetős jelszavakkal, tetszetős -látszatokkal is és megmenteni a nemzet számára a békés, a biztos -fejlődésnek kinálkozó eszközeit. Őseink bölcsesége 1867-ben egy óriási, -világtörténelmi megpróbáltatásnak szenvedései között megmentette, életre -keltette a magyar alkotmányosságot és megszerezte annak olyan -biztositékait, melyekkel négyszáz év óta ez a nemzet nem dicsekedhetett. -A mi nemzedékünknek sokkal könnyebb, sokkal enyhébb, nem mondom, -hálásabb feladat jutott: tovább élni ezen a biztos alapon, a melyet -elődeinknek hősiessége, önfeláldozó hazaszeretete, bőven kiontott vére -teremtett. Siralmas volna ennek a nemzedéknek szerepe a világtörténelem -itélőszéke előtt, irtózatos volna a felelősség, a mely reá háramlanék, -szégyen, guny, megvetés tárgyát kellene, hogy képezze, ha az, a mit -apáink oly nehéz viszonyok közt szereztek, a békének, a biztonságnak, az -összhangnak mai boldog korszakában, a mi tehetetlen kezünkben -szétmállanék. Ebben a meggyőződésben, ettől a tudattól áthatva és avval -az erővel, a melyet egy nagy, szent és igaz ügynek szolgálata nyujt, -ajánlom a képviselőháznak inditványom elfogadását«. - -Ime e dagályos szavak. A szenvedélyes buzgalomnak, a kitörő hazafias -fájdalomnak, a jövendő komor képén elborult léleknek szólás-mondásai. -Gróf Tisza István nem érzelgős egyéniség, hanem hidegen fontolgató -lélek, – ily hangon beszélni nem az ő természete s több mint félszázad -óta nem is az államférfi kormányzók szokása. De a nagy veszedelem okait -most se sorolta föl. Nem is sorolhatta. Döntő czáfolattal jött rá ez az -esztendő. - -Következő napon lett volna az inditvány tárgyalása megkezdve. Kossuth -Ferencz nem volt jelen betegsége miatt a képviselőházban, Thaly Kálmán -helyettesitette, mint a függetlenségi párt tiszteletbeli elnöke. Szót -kért: - -»Kérve-kérem – ugymond – a miniszterelnök urat, hogy ha ezen oldalról az -utolsó pillanatban még garanczia nyujtatik az iránt, hogy a -visszavontnak jelzett ujonczozási törvényjavaslatot hirtelenében -keresztülbocsátjuk: akkor mentse meg ezt a szerencsétlen országot attól, -hogy a házszabályokért rendkivüli elkeseredéssel vivandó nagy, végzetes -harcznak menjünk elébe. Ezen a módon még kiegyenlithetnek minden -ellentétet az utolsó pillanatban. Kérve-kérem tehát én ősz fejjel, -őszinte szivvel, békés akarattal, mélyen megindulva a t. Háznak minden -oldalát, nehogy szememre vethessék valaha nekem, a ki pártelnököm -betegsége folytán őt itt most helyettesitem és szemére vethessék a -függetlenségi pártnak azt, hogy a békejobbot oda nem nyujtottuk volna -még az utolsó pillanatban is«. - -Nyomban felszólalt Thaly szavainak elhangzása s a zaj lecsillapulta után -gróf Tisza István. - -»Erre a legtisztább hazafiságtól sugalmazott felszólitásra minden -gondolkozás és habozás nélkül kijelentem, hogy a mennyiben a Ház minden -oldala részéről kötelezettség vállaltatott arra, hogy az 1903. évi -ujonczok megajánlására vonatkozó törvényjavaslatot a lehető legrövidebb -idő alatt keresztüleresztik… (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj és nyugtalanság -a bal- és szélsőbaloldalon.) Mondom, a mennyiben egy ily világos -kötelezettség vállaltatnék a Ház minden oldala részéről: én kész vagyok -a házszabályok ideiglenes módositására vonatkozó inditványomat -visszavonni, a – sajnálatomra – most már visszavont törvényjavaslatokat -azonnal ujra benyujtani és azok további alkotmányos tárgyalását kérni.« - -Thaly és Tisza szavaira nemes felbuzdulás vett erőt az összes pártokon. -Békesség támadt a pártok és képviselők közt, a kik még csak imént -csaknem dühös ellenségül tekintettek egymásra. A függetlenségi párt két -árnyalatból állott. A mindig békülő s harmadfél év alatt már -többszörösen leszerelő Kossuth-árnyalatból s a most különösen harczias -Lengyel Zoltán és Polónyi-féle árnyalatból s mind a kettő komolyan -készen volt a békére. Igy volt az Ugron-párt, a Nemzeti-párt, a Nép-párt -s a kisded Bánffy-párt is. Magam is örömmel láttam e fordulatot már -azért is, mert ebben gróf Tisza István vészjósló szavainak egyenes -czáfolatát láttam. S valósággal azt kezdtem hinni magam is, hogy Tisza -gróf is véglegesnek tekinti a békét s megáll azon a végzetes uton, -melyen megindult. - -E hitemben a tavasz és nyár eseményei nyilván megerősitettek. Az 1904-ik -év gazdagon termette a törvényeket. Az ellenzék becsülettel állta a -kötést s például az 1903. évi ujonczjutalékról szóló törvényjavaslatot -alig két huszonnégy óra alatt elfogadta. Törvénytárunk összesen -harminczkilencz törvénynyel gyarapodott a nyári szünet előtt. Sok fontos -törvénynyel is. Két költségvetési törvény készült el, az 1903-iki és -1904-iki. Máskor hónapokig szokott tartani egynek egynek tárgyalása. -Kilencz helyi érdekü vasut iktattatott törvénybe. Az állami és vármegyei -alkalmazottak s a községi és körjegyzők fizetéses illetményei uj -szabályozást nyertek, valamint az állami vasutak alkalmazottainak -illetményei is. A katonai nevelő- és képzőintézeteknél ujabb 1073 állami -alapitványi hely rendeztetett be magyar ifjak részére s az oktatásban a -tiszteknél a magyar nyelv bővebb érvényesülést nyert. Fontos és érdekes -tárgyu egyéb törvény is készült. - -Gróf Tisza István személyét és politikai egyéniségét az ellenzéki pártok -nem kedvelték. Nem is adott rá okot, holott arra, hogy ne kedveljék, már -gyülölködő, ócsárló, kicsinylő gyakori beszédével is sok alkalmat -nyujtott. És mégis meggyőződött ő maga is, hogy mindaz a hajmeresztő -dolog, melyet az örökös obstrukczióról beszélt, csak üres rémlátás s -hogy oly kormány, mely igazságra törekvő módon kezeli az ügyeket s mely -az ellenzékkel szemben férfiasan, de egyuttal gyöngéden és méltóságosan -folytatja az eszmék harczát, az életben levő házszabályok segélyével -megóvhatja az ország érdekeit, sikeresen szolgálhatja a fokozatos -fejlődés ügyét s növelheti a parlamentnek s általában az alkotmánynak -tekintélyét és méltóságát. - - -2. - -(Az ugrai levél. – Minő gondolkozás birta erre gróf Tisza Istvánt? – A -levél egyik pontja. – Gróf Tisza november 3-iki értekezleti beszéde. – A -21-es házszabály-bizottság. – Gróf Tisza november 14-iki értekezleti -beszéde. – Beszédem. – A Daniel-féle inditvány. – Ennek ismertetése.) - -Azonban a mi bekövetkezett, azt bizonyitja, hogy gróf Tisza István nem -ezt a tanulságot szerezte az 1904-ik év békés és sikeres törvényhozási -munkálkodásából. Az ugrai levél s a mi azután történt, legalább azt -bizonyitja, hogy a béke, melyet ő az ellenzékkel márczius 11-én kötött s -melyet az ellenzék hiven megtartott, az ő részéről nem volt se jól -meggondolt, se őszinte. Ő legalább csufosan megtörte azt. - -Igaz, hogy sötét gondolatai voltak az ugynevezett obstrukczióról. -Márczius 4-iki beszédében az alkotmány elpusztulását, a nemzet állami -létének végveszélyét jövendöli meg, ha – mint mondja – az obstrukczió -tovább tart. Rémséges tünetek kápráznak szemei előtt. Nincs -költségvetési törvény, tehát az államot és társadalmat fizetési zavarok -fenyegetik. Nincs ujonczmegajánlási törvény, tehát az ujonczok hiánya -miatt behivott tartalékos legénység szenvedése leirhatatlan. Elzüllik -parlamentárizmusunk, lesülyed államunk tekintélye, szerbek és oláhok -ellenséges nemzetiségi mozgolódásokba bonyolódnak. - -Igy beszélt s beszéd közben két csodálatos, sőt ijesztő kijelentést -tett. - -»A törvények iránti tiszteletet rombolják le – ugymond – a küzdők. -Bennünket is arra birnak, hogy túltegyük magunkat a törvényes -intézkedésen.« - -Ime az alkotmányszegés első gondolata. Vagy legalább az arra irányuló -törekvés első vakmerő vagy ha ugy tetszik, őszinte kijelentése. Az -ellenzék nem tartotta egészen komolynak a kijelentést. Nyiltan bevallom, -magam se. A kijelentés szerint a kormány és a többség tenné magát túl a -törvényen. Vajjon, hogy lehet ezt a többségről föltenni? Hát a király -hogy engedhetné meg kormányának, hogy megszegje a törvényt s ezzel -halomra döntse az alkotmányt? És miként lehetne ilyen merényletet -elkövetni oly erős, hatalmas ellenzék ébersége és erélye ellen? - -De ugyane beszéd némi jelenségeit mutatja annak, hogy a különben hidegen -gondolkozó kormányelnök agyában az őrjöngő gondolkozás tünetei is -pillanatonkint ki-kitörnek. A parlament – ugymond – tehetetlen, guny -tárgya lett ellenségeink előtt. Az ellenzéknek nemzeti küzdelme, -obstrukcziós harcza valóságos tatárjárás. Elkeseredett szivvel látja a -viszonyokat. – »Most már elérkezett az utolsó idő, kéri a küzdőket, -álljanak meg az őrület utján. A magyar nemzetnek élni kell… a ki ennek -utját állja, azt össze kell tiporni!« - -Ily hangon csak ránk zuhanó közvetlen és sulyos veszedelem idején szabad -beszélni kormányzó férfiunak, a kire az ország szeme néz s a kinek -feladata nem a riasztás és rettegtetés, hanem a megnyugtatás és -kiengesztelés. Mindenesetre oktalan volt oly időben, a mikor egy hét -mulva a legünnepélyesebb békekötés jött létre az ellenzékkel s a mikor a -törvényhozási időszak könnyü szerrel a törvényalkotás gyümölcseit oly -bőségesen termette. - -Mi idézhette hát elő Tisza gondolkozásában ezt a háborodottságot, mely a -legszebb béke közepén fél esztendő mulva az ugrai levelet sugalmazta? - -Bizonyára az a nyomás, melyet az osztrák és habsburgi hatalmaskodó erők -ránk és viszonyainkra gyakoroltak. Semmi kétségem, hogy gróf Tisza -István, a mikor kormányalakitásra vállalkozott, egyuttal vállalkozott -ama katonai és pénzügyi terhek elfogadására s ama vám- és kereskedelmi -viszonynak Ausztriával való rendezésére is, a melyre elődei, a Széll- és -Khuen-Héderváry-kormányok s utódai, a Fejérváry- és Wekerle-kormányok -vállalkoztak. Kormányzati törekvéseit jelző nyilatkozataiban ugyan nem -mondta ezt meg világosan, valamint azt se mondta meg, hogy megfelelő -ellenérték gyanánt a habsburgi politika a magyar nemzet számára semmi -nemzeti vivmányt meg nem enged. De ő jól tudta ezt, valamint bizonyosnak -tartotta azt is, hogy a parlament éber és hazafias ellenzékei azokat a -mérhetetlen s egyelőre ki sem számitható terheket a nemzet vállaira -rakni megfelelő ellenérték nélkül se könnyen, se gyorsan nem engedik. -Erős, elszánt, nagy többsége daczára is félt a Széll- és -Khuen-Héderváry-kormányok sorsától. Lemondani nem akart; mindenáron a -hatalom birtokában, sőt annak élén akart maradni, más megoldást nem -talált, tehát elvégre a házszabályok módositásának ürügyén akarta az -ellenzéket megtörni, ha mindjárt maga az alkotmány is össze lenne törve. - -Igy született meg az ugrai levél eszméje. - -Az ugrai levél Geszten kelt 1904-ik évi október 4-én, Tisza István gróf -akkor Biharvármegye ugrai kerületét képviselte, levelét e kerület -választóihoz intézte, innen nevezte el a közélet ugrai levélnek. A -fővárosi lapokban október 5-én jelent meg. - -A levél szövege meglehetős hosszu s szépen és gondosan fogalmazott s -jelentékeny irói tehetségre vall. De nagy gyöngesége ennek is az, a mi a -kérdésben tartott egyéb fontosabb felszólalásainak. Csak egyszerüen ugy -állitja, hogy a mostani házszabályok mellett alkotmányunkat nagy veszély -fenyegeti, de állitását komolyan bebizonyitani még csak kisérletet se -tesz. Csak föltevésekből, csak lehetőségekből következtet a márczius -11-iki béke s az egész évi munkaszakon át nyugodtan folytatott sikeres -törvényhozó munkálkodás daczára. Állitásait szenvedélyes hévvel erősiti, -de azok azért a figyelő és gondolkodó agyat meg nem győzik. - -Főgyöngesége mégis abban áll, hogy semmiképen meg nem mondja: miért kell -hát a házszabályokat oly kegyetlenül módositani, hogy azok, a mint a -márczius 5-iki inditványból kitünik, a parlamenti szólásszabadságot s az -ellenzéki képviselők függetlenségét s tanácskozási jogait -megsemmisitsék? Egyetlen szóval se utal arra, hogy a habsburgi és -osztrák erők fokozása s ezzel arányban a magyar nemzeti erők csökkentése -a nyilvánvaló törekvés, mely ugyan a mai ellenzék s a mai házszabályok -miatt alkotmányosan nem sikerülhet, épen ezért kell a házszabályok által -biztositott lényeges szabadságokat megnyirbálni. - -A levél egyik pontja igy szól: - -»Igaz, az alkotmányos rend ez idő szerint helyreállott. De a közelmult -minden tanulsága arról győz meg: minő ingatag alapon áll az egész -parlamenti életünk. Damokles kardja függ a nemzet feje felett. -Ötletszerüen összeverődő bármely kicsiny csoport megállithatja a -képviselőház egész gépezetét, gáncsot vethet a magyar nemzetnek -előretörekvő utjába, reánk zudithatja a közelmult összes veszélyeit és -megaláztatásait. Semmit el nem értünk, mig e szégyenteljes állapotot nem -orvosoltuk. Bünös könnyelmüség és kötelességeinkről való gyáva -megfeledkezés volna, ha fel nem használnók a helyreállott rend első -nyugodt időszakát arra, hogy megszerezzük a magyar alkotmányos élet -állandó biztositékait. A szólásszabadságot, a parlamenti viták utjáni -küzdelmet parancsoló végszükség nélkül nem szabad korlátoznunk. De a -magyar parlament nem lehet játékszer jelentéktelen töredékek kezében, a -magyar nemzet sorsát nem szolgáltathatjuk ki ezek szeszélyeinek.« - -Ime e levéllel adta hirül jó eleve gróf Tisza István az országnak, hogy -ő mindenáron meg akarja változtatni a házszabályokat. És pedig annak -daczára, hogy, a miként beismeri, az alkotmányos rend ez idő szerint -helyreállott, ugy akarja megváltoztatni, hogy a szólásszabadságot és a -parlamenti viták utjáni küzdelmet – miként gondolatát szavakba önti – -korlátozni kell. Ezt ugyan – ugymond – parancsoló végszükség nélkül nem -szabad tenni, de levele más helyén mégis azt mondja, bünös könnyelmüség -és kötelességeinkről való gyáva megfeledkezés volna, ha a kedvező -alkalmat fel nem használnók a házszabály módositására. - -A levél az összes ellenzéki pártokat nagyon meglepte, miként a dolog -természete hozta magával s miként a hirlapok akkori elmélkedéseiből -nyilván kitünik. A közönséges józan elme hihetetlennek tartotta, hogy a -kormány elnöke ily gyorsan és ily durván szegje meg azt a békét, melyet -ő maga ünnepélyesen a parlament szine előtt kötött meg márczius 11-én. -Azt meg épen nem hiszem magam se, hogy a tervezett módositás a márcziusi -inditvány borzalmas pontjai szerint legyen megint előterjesztve, hiszen -ezt a kormányelnök egyenesen visszavonta, az ellenzék pedig még soha se -volt kezesebb és jámborabb a kormány iránt, mint a márczius óta lefolyt -félesztendő alatt. - -Most már azonban gyorsan fejlődtek a dolgok. - -Az őszi ülésszak megkezdésekor azonnal sietett gróf Tisza István a saját -pártját, a parlamenti többséget megnyerni terveinek s rábirni a -házszabály szigoru módositására. A november 3-án tartott szabadelvüpárti -értekezleten hosszu, érdekes, támadó beszédet tartott, melyben egybek -közt igy nyilatkozik: - -»A ki az én igénytelen személyiségem működését és nyilatkozatait csak a -legkisebb figyelemmel is kisérte, az rég tisztában lehetett velem, hogy -a házszabályrevizió kérdését a magyar nemzeti politika egyik olyan -kardinális fontosságu kérdésének tartom, a melynek elodázásáért a -felelősséget semmi körülmények között magamra nem vállalom. A kérdések -második csoportja a Ház rendjének, méltóságának fenntartása körül forog. -A ki oly szerencsés vagy oly szerencsétlen, hogy már körülbelül husz év -óta tagja a Háznak és visszagondolva a magyar képviselőház -atmoszférájára, hangjára, egész megjelenésére a 80-as években, azzal a -mai állapotot hasonlitja össze, az valóban megdöbben és elszomorodik. És -gondolkozhatunk egyes kérdések felett bárhogyan, de magyar ember, ha -belemélyed ezekbe a dolgokba, lehetetlen, hogy be ne lássa azt, hogy a -parlamenti hangnak ez az elfajulása, eldurvulása valósággal gyökerében -támadja meg a parlamentet, valósággal a végveszedelem csiráit rejti -magában egész nemzeti létünkre nézve. Mert mi lesz egész nemzeti -életünkből, hogyan fejlődhetik életképesen és erőteljesen a magyar -alkotmányos élet, hogyha tiszteletet, becsülést, tekintélyt, kegyeletet -nem tud ébreszteni maga iránt? Ha nem képes vonzerőt gyakorolni a haza -minden polgárára? Ha nem képes megnyerni rokonszenvét és tiszteletét -barátainknak és nem képes tekintélyt tartani és imponálni -ellenségeinkkel szemben? És mi lesz a magyar nemzet egész jövő -fejlődésével, ha a magyar parlament nem nagy eszmékért folytatott nagy -küzdelmek góczpontja lesz, a mely beragyogja fényével az egész magyar -közéletet, hanem ellenkezőleg a szellemi sivárságnak, a hang -durvaságának, a közélet elfajulásainak válik iskolájává?« - -Sok igazság van gróf Tisza István kormányelnök e panaszában és -szemrehányásában. Csakhogy ez őt az utolsó években még sokkal inkább -terheli, mint az ellenzéket s mint pártjában és azon kivül másokat. Soha -senki se beszélt ridegebb és durvább hangon az ellenzékről, mint épen -gróf Tisza. Az ellenzéknek nálunk a ráerőszakolt keserü harczban, melyet -a nemzeti jogokért és érdekekért viv, sokkal inkább el lehet nézni, ha -olykor-olykor szenvedélyes szavakban tör ki, mint a kormánypártnak vagy -épen a kormány tagjainak. Az ő kezükben van a hatalom és az erőnek -nagyobb része, de erősebbnek is lenni, a hatalmat is korlátlanul élvezni -és gyakorolni s a mellett még az ellenzékkel durván, ridegen is bánni: -az emberi lelkek benső természete hozza magával, hogy ez nemcsak -ingerlő, hanem egyuttal utálatos is. Ily szemrehányással élni hát épen -gróf Tisza nem volt illetékes. - -A következő napon röviden indokolta inditványát, hogy a képviselőház -alakitson és küldjön ki 21-es bizottságot, melyben az ellenzéknek néhány -tagja is részt vegyen s mely a házszabály módositása iránt dolgozzon ki -s terjeszszen a Ház elé javaslatot. Érdemleges javaslatot se gróf Tisza, -se pártja nem hozott a képviselőház elé, a márcziusi pedig vissza volt -vonva. A számitás az volt, hogy a függetlenségi pártnak Kossuth-féle -békülékeny árnyalata bemegy a bizottságba s a szigoritó módositások egy -részének legalább megnyerhető lesz s igy az ellenzék többi árnyalatai is -némileg meg lesznek bénitva. - -Rögtön beláttam ezt, közöltem gondolatomat báró Bánffy Dezsővel s ő egy -budai uj-párti nyilvános lakomán nyomban kijelentette s indokolta, hogy -ellenzéki férfiu a 21-es házszabály-bizottságban nem vehet részt. Ez a -bátran és mereven kiejtett szó erősen hatott az összes ellenzéki pártok -gondolkodására s ezért megállapodtak abban valamennyien, hogy a -bizottságban nem vesznek részt, legyen a felelősség egyedül a kormányé -és kormánypárté az egész javaslatért. - -Az inditvány tárgyalását a parlament a következő napon megkezdette. -Néhány napig folyt a vita, de nem nagy élénkséggel. Semmi jele nem -mutatkozott annak, hogy az ellenzéki pártok valami nagy keserüséggel és -harczias indulattal folytatják a vitát. Biztosnak látszott azonban, hogy -az inditványt el nem fogadják s a bizottságban részt nem vesznek s talán -egész hónapon keresztül folyik majd a tanácskozás, mielőtt az inditvány -fölött szavazás történhetnék. Pedig az ellenzékek most még nem is -tudják, miféle szigoritást, vitazárt vagy egyéb könyörtelen -rendszabályokat léptet majd életbe a módositás. Tisza és pártja ezt -meggondolta. S meggondolta azt is, hogy ezzel a vitával végre se lehet -elérni semmit, mert hiszen majd a kiküldendő 21-es bizottság -előterjeszti jelentését s a javaslatát s a mikor ezt az ellenzékek -meglátják: haragjuk elemi erővel tör ki s akkor a vitának se elejét, se -végét, se természetét belátni, se végeredményét kiszámitani nem lehet. - -Tisza és benső hivei ennek elejét akarták venni. Azt gondolták ki, hogy -ha a Ház elnökeinek valamelyikét tervüknek sikerül megnyerni, -hevenyészetten határozati javaslatot nyujtanak be s azt a Ház elnöke a -házszabályok lábbal tiprásának segélyével valamely furfangos módon -megszavaztatja s elfogadottnak kijelenti. E határozat ugy, mint -márcziusban, egyetlenegy hosszu pontból fog állani s ebben benne lesznek -az összes módositások. Előrelátható volt, hogy a parlamentben rettenetes -vihar fog kitörni, de erre készen tartják a Ház üléseit elnapoló királyi -leiratot s majd a mikor hetek mulva ujolag megnyitják az üléseket, a -világ s az emberek addig sokat felednek, első haragjuk elpárolog s a -bevégzett tények nyomása alatt csendesebbé válnak. - -Hallottuk ugyan bizonytalan kósza hirekből, hogy a kormány nagy -meglepetést, nagy kudarczot készit titkon az ellenzék részére, de a -hirek alaktalanok voltak s tartalmuk többféle. Azt se hittük, hogy az -elnökök bármelyike is valamely erőszakos és undok alkotmányszegésre -vetemedjék, a meglepetésre hát az ellenzéki pártok nem voltak -elkészülve. - -Az elnököt, Perczel Dezsőt megnyerték a tervnek. Ez a férfiu nemes, -előkelő nemzetségből származott, mely jeles fiakat, kiváló közéleti -alakokat, dicsőséges hadvezetőket adott már az országnak. Ő maga is -régen képviselő, korábban vármegyéjének tisztje, a Bánffy-kormányban a -belügyek kormányzója volt. Szerény, rokonszenves alak minden párton. Se -különös nagyravágyást, se beteges hiuságot, se nagy igények támasztását -senki rajta soha észre nem vette. Erős egyéniség nem volt, nagy dolgokat -tőle senki se várt, de arra se gondolt volna soha senki, hogy alacsony -politikai cselszövényekre, alkotmánypusztitó hitvány cselekvényekre -képes lehessen. - -November 14-én este a szabadelvü párt a saját körhelyiségében népes -értekezletet tartott s itt gróf Tisza István hosszu, tartalmas és heves -beszédben tárgyalta a házszabály módositásának kérdését. Beszédje -folyamán és végén egyebek közt ez inditványnyal állott elő: - -»Azt hiszem, t. barátaim, a pártnak ismét ahhoz az eszközhöz kellene -nyulnia, a melyet márcziusban vett kezébe és csak azért tett le ismét a -kezéből, mert alkalmazásának szüksége akkor elesett. - -Én tehát azt volnék bátor kérni, hogy határozza el a párt, miszerint -azon czélból, hogy egy, az általam már ismételten jelzett keretekre -szoritott, mérsékelt házszabályreform megvalósitható legyen és azzal a -világos körülhatárolással, hogy ezen ideiglenes házszabálymódositás -hatálya mellett csak az országnak halaszthatatlan folyóügyei, t. i. az -1905-iki költségvetés, az ezzel kapcsolatos dolgok, az indemnitás – és -azt hiszem, hozzávehetjük a Horvátországgal kötött pénzügyi egyezményt, -mert különben ex-lexbe jutunk a horvát kérdésben – és a változatlan -ujonczlétszámnak 1905-re való megszavazása, tehát csak az országnak ezen -halasztást nem türő folyóügyei és a házszabály-javaslat legyenek -elfogadhatók, hogy, mondom, ezen idő- és térbeli korlátozással a -házszabályok ideiglenes módositása vitessék keresztül. - -Az inditvány tehát, a mely nézetem szerint benyujtandó volna, a maga -dispozitiv részében lényegileg egyeznék a tavaszszal benyujtott -inditványnyal; a befejező része módosulna annyiban, hogy a tavaszi az -akkori sürgős ügyekre, a mostani pedig a most előttünk álló sürgős -ügyekre szólana. - -Én arra kérlek benneteket, legyetek kegyesek elhatározni egy ilyen -javaslat benyujtását és annak benyujtásával a pártelnökséget bizni meg. - -T. barátaim! ugy látszik, hogy belejutunk a harcznak akutabb stádiumába. -Én azt hiszem, a ki illuziókban nem él, a ki nyitott szemmel nézi az -eseményeket, azt ez a fordulat nem lephette meg és nem is hozhatja ki -sodrából. Mi nekimentünk ennek a küzdelemnek abban az erős -meggyőződésben, hogy az ország legszentebb, legnagyobb érdekei -parancsolólag kivánják ezt és meg vagyok róla győződve, hogy fog vinni -bennünket az a tudat, hogy a magyar nemzetnek, a magyar nemzeti -politikának teszszük ezzel a legnagyobb szolgálatot.« - -Ez a beszéd és inditvány világositott föl engem egészen, hogy gróf Tisza -a márcziusi borzasztó javaslatot akarja a törvényhozás népképviseleti -részére ráerőszakolni. Ennek hatása alatt, figyelemmel gróf Tisza -Istvánnak november 15-én előttem történt felszólalására, határoztam el -magamat hevenyén beszédem megtartására. - -Beszédem után oly zajos, hosszantartó és hatalmas helyeslés, taps és -éljenzés tört ki az ellenzéki pártok oldalán, hogy a tanácskozást -folytatni épen nem lehetett. Az elnök hát rövid időre felfüggesztette az -ülést s eltávozott helyéről. - -Már beszédem alatt is, de kivált a szünet alatt gróf Tisza Istvánnal -pártjának több kiválóbb férfia félrevonult s a fölött tanácskoztak, hogy -beszédem hatása alatt, beszédem által mintegy erőszakosan felhiva s -annak ellensulyozására nem volna-e czélszerü az uj házszabályjavaslatot -nyomban benyujtani, előterjeszteni. - -A javaslat Daniel Gábor-féle nevet visel történelmi sulyu -korirásainkban. Több nap óta készen volt már. Lényeges rendelkezései már -az év elején elkészültek s egyes eszméi már akkor fogalmazási alakba -öntettek. Sok tanácskozáson, százféle apróbb-nagyobb módositáson ment -keresztül, mig végleges alakjához eljuthatott. Képzelhetlen -furfangossággal készült a végből, hogy a mikor a köztanácskozások -folyamán a kormány és a többség az ellenzéket el akarja hallgattatni s a -neki kellemetlen ellenzéki szónokot a képviselőházból el akarja -távolitani s igy lehetetlenné s munkaképtelenné tenné: ezt a házelnök -segitségével nyomban teljes eredménynyel megcsinálhassa. - -Abban állapodtak meg, hogy beszédem után haladéktalanul beadják a -határozati javaslatot s a beadást Daniel Gáborra bizzák. - -A javaslatnak nincs kelte. Alá volt már irva néhány nap óta. Aláirták: -Daniel Gábor, Podmaniczky Frigyes, Apáthy Péter és Vojnits István. E -képviselők a szabadelvüpártnak elnökei. - -Beszédem után alig nyilt meg ujra az ülés, Daniel Gábor jelentkezett -szólásra s a nagy zajban alig hallható szavakkal ennyit mondott: - -– A szabadelvüpárt elnökségének megbizásából terjesztek be egy -határozati javaslatot. - -S odaadta papirját Szőts Pál jegyzőnek, ki arról felolvasta a -javaslatot. - -Igy szól: - -A DANIEL-FÉLE HÁZSZABÁLY-MÓDOSITÁS. - -_Határozati javaslat_. Tekintve, hogy a jelenleg érvényben álló -házszabályoknak égető szükséget képező reformja a képviselőház egy része -által kilátásba helyezett rendszeres obstrukczióval szemben a jelen -házszabályoknak hatályban maradása mellett meg nem valósitható, -minélfogva a 21-es bizottság megválasztása előtt ideiglenes hatálylyal -oly módositásokat kell a házszabályokon eszközölnünk, melyek az egész -munkálat sikerét biztositsák, határozza el a Ház, hogy a tárgyalás alatt -lévő inditvány feletti érdemleges határozathozatalt a jövő ülésszakra -halasztja és az elkészitendő uj házszabály életbeléptéig, legfölebb egy -évig terjedhető hatálylyal és annak világos kikötése mellett, hogy az -alábbi rendelkezések hatálya alatt csak az 1905. évi államháztartásra -vonatkozó és azzal kapcsolatos javaslatok, beleértve a -Horvát-Szlavonországokkal kötendő pénzügyi egyezményt is, és az 1905. -évi és a folyó évinél nem magasabb ujonczlétszám megállapitására és -megajánlására vonatkozó javaslatok, valamint a házszabályoknak olyan -módositása tárgyalhatók, mely a klotürt az appropriaczionális és -indemnitási törvényjavaslatok kivételével más törvényjavaslatok -érdemleges tárgyalásánál nem hozza be – a létező házszabályokat akként -egésziti ki, illetőleg módositja, hogy az elnöki előterjesztések -tárgyában a benyujtott törvényjavaslatok előzetes tárgyalását illetőleg -a Ház legfölebb két szónok meghallgatása után egyszerü szavazással dönt -és ez alkalommal a törvényjavaslat előzetes tárgyalásával megbizott -bizottságnak jelentésének beadására záros határidőt tüz ki, az egyes -javaslatok tárgyalásának megkezdésekor vagy azok tárgyalása közben 50 -képviselőnek az elnökhöz irásban beadott inditványára vita nélkül, -egyszerü szavazással meghatározhatja az azok letárgyalására szánt időt, -melynek letelte után további tanácskozásnak vagy bárminő kérdés -közbevetésének helye nincs, az összes határozatok vita nélkül, egyszerü -szavazással s a 228. §. 4., valamint 230. §. 2. bekezdésének hatályon -kivüli helyezése mellett hozatnak meg s az ülés el nem oszlatható, mig a -javaslat részleteiben is le nem tárgyaltatott, a 305. §. utolsó -bekezdése hatályát veszti, minden ülés a napirendre tüzött javaslat -tárgyalásával veszi kezdetét, e tárgyalás semmiféle okból és czimen a -napirend tárgyalására szánt idő letelte előtt meg nem szakitható s a -196., 197., 204. és 206. szakaszokban körülirt teendők ezen idő letelte -után az ülés végén intézendők el. A 207. és 223. §-oknak a tárgytól való -eltérés kérésére, valamint zárt ülés megtartására vonatkozó -határozmányai hatályon kivül helyeztetnek, az elnök a 215. és 226. -paragrafusok alapján való felszólalást – ha ilyen felszólalások az idő -kihuzása czéljából történnek – egyáltalában megtilthatja, végre, a -mennyiben a 255. §-ban emlitett rendzavarás, valamint az elnök elleni -engedetlenség egyéb eseteiben azonnali intézkedés szüksége forogna fenn, -az elnök azt vagy azokat, a ki vagy a kik a rendzavarást vagy -engedetlenséget folytatják, a képviselőházból kitiltja, ezen -határozatát, valamint a Háznak a mentelmi bizottság javaslata alapján -hozott kizárási határozatait foganatositani tartozik, egyuttal az ügyet -a mentelmi bizottsághoz teszi át, melynek a 255. paragrafusban körülirt -rendszabályoknak a rendzavarókra és engedetlenekre való alkalmazását -czélzó inditványa a Ház legközelebbi ülésében a bizottság többségi s -esetleg kisebbségi előadójának meghallgatása után vita nélkül egyszerü -szavazással döntendő el, végül a kitiltás hatálya alatt álló képviselő a -kitiltás tartamára eső tiszteletdiját elveszti, az országgyülés -épületébe be nem léphet s e tilalom áthágása miatt, mint ujabb -engedetlenség, a 255. paragrafusban körülirt eljárás alá esik. Beadják: -Daniel Gábor, Podmaniczky Frigyes, Apáthy Péter, báró Vojnits István. - -A határozati javaslat felolvasása után, mielőtt az ellenzék -felocsudhatott volna ámulatából, a soron levő képviselőt hivta fel az -elnök szólásra. Ennek beszéde alatt azután zárt ülés tartásában -állapodtak meg az ellenzék tagjai. - -A zárt ülésen Rakovszky István, Visontai Soma, báró Kaas Ivor, Ugron -Gábor, Lengyel Zoltán, gróf Apponyi Albert s Holló Lajos szólaltak fel s -erélyesen követelték, hogy mind a szőnyegen levő bizottságkiküldési -javaslat, mind a Daniel-féle törvényesen s az életben levő házszabályok -szigoru megtartásával tárgyaltassék. - -Ennek hangoztatását azért látta az ellenzék már eleve szükségesnek, mert -el volt terjedve az a hir, hogy a kormány orvul, valamiféle álnok -meglepetéssel akarja a Daniel-féle javaslatot megszavaztatni. - -Gróf Tisza István a tárgyalás módjára nézve nem tett semmiféle -határozott igéretet, hanem a tárgyalásra bejelentett összes egyéb -kormányjavaslatokat visszavonta, hogy az uj házszabálykészitésnek -törvénybe ütköző alaki akadálya ne legyen. A törvény ugyanis ugy -rendelkezik, hogy házszabály csak akkor alkotható, ha már a napirenden -levő mindenféle javaslat előbb letárgyaltatott és szőnyegen egy sincs. -Ezt 1848 óta minden országgyülés szigoruan megtartotta. - -Ellenben az elnök Perczel Dezső kijelentette, hogy ő a maga részéről a -Daniel-féle javaslat tárgyalása közben házszabályszerüen fog eljárni. Az -ellenzék részéről hangosan kérdezték: »hát elnöktársai?« Erre az elnök -nem felelt semmit. - -A nagy és ocsmány alkotmányszegés titkon el volt már határozva s -harmadnap mulva be is következett. Az ellenzék minden lehető rosszat -sejtett ugyan, de semmi bizonyost nem tudhatott. - -* * * - -Ime ez a hirhedt Daniel-féle házszabály-javaslat. - -Minden rendelkezése szokatlan és ártalmas a mi viszonyaink közt, de -különösen sértők, veszedelmesek, ingerlőn boszantók s az alkotmányos -szabad tanácskozás s a parlamenti rendes életmüködés teljes -megsemmisitésére s ezzel az alkotmány megszüntetésére teljesen -alkalmasak különösen a következő rendelkezések: - -hogy az elnöki előterjesztések tárgyában a képviselőház legfölebb két -szónok meghallgatása után egyszerü szavazással dönt s még arról sincs -intézkedés, hogy legalább az egyik szónok az ellenzék soraiból jusson -szóhoz; - -hogy a törvényjavaslatok előzetes tárgyalásával megbizott -szakbizottságnak záros határidő tüzhető ki jelentésének beadására; -minthogy pedig a szakbizottságokból az ellenzék férfiai a többség és a -kormány kénye szerint amugy is kizárhatók, tehát nagyon kényes és nagyon -fontos ügyekben megtörténhetik, hogy egyrészről az előkészitő és -tájékoztató tanácskozás és tárgyalás végképen elmarad, másrészről pedig -az ellenzék épen nem nyer értesülést előzetesen a fenforgó nagy -kérdésekről; - -hogy ötven képviselő irásbeli inditványára a törvényjavaslatok -letárgyalására szánt időt a többség kiszabhatja akár a javaslatok -tárgyalása közben, akár azok tárgyalásának megkezdése előtt. Ez a nemzet -törvényhozási jogának egyenes megsemmisitésére vezethet, mert e szerint -alkothatók törvények a nélkül, - -hogy azokhoz a nemzet képviselői hozzászólhatnának; hogy az elnök az -egyes képviselőket a Házból kitilthatja, erőhatalommal kivezettetheti, -hosszabb időre, sőt az országgyülés egész idejére a mentelmi bizottság -segédkezésével kizárhatja s napidijától megfoszthatja. Ily esetben a -választókerületek képviseletlenek maradnak s az országgyülés csonka -leend. A Daniel-féle javaslatban semmi óvrendszabály vagy orvoslási mód -nincs e boszantó következmény ellen. - -A mikor beszédemet november 15-én tartottam, mindezt még egész -határozottan nem tudtam, mert hiszen beszédem befejezte után -terjesztette elő Daniel képviselő a neve alatt ismert javaslatot. De -sejtettem részint a szállongó hirek után, részint a márcziusi -házszabálymódositó javaslat alapján. - -Hogy beszédem oly keserü és szavaim oly erősek: ezek után egészen -természetes. - - -II. A BESZÉD. - - -1. - -(Az obstrukczió története. – Az 1903-iki obstrukczió valódi okai. – Gróf -Tisza módszere. – Az 1889-iki és 1901-iki nagy viták. – Az 1898-iki -obstrukczió. – Gróf Tisza javaslatának birálata.) - -Tisztelt Ház! Mióta ez áldástalan kérdés szőnyegre jött, mióta e kérdés -felett tanácskozunk, mindennap habozva gondoltam e tárgyra, akár jöttem -a képviselőházba, akár nem – igen sokszor ide sem jöttem – meg voltam -arról győződve, hogy komoly férfiaknak, komoly érvekkel ebben a -kérdésben nem érdemes már felszólalni. - -Abban a habozásban, mely rajtam erőt vett, nem tudtam magamat -elhatározni, hogy ebben a kérdésben én is felszólaljak. Nem is sokat -gondolkoztam felette, nem tartottam érdemesnek, nem is készültem rá, -eszméimet se rendeztem. Azonban azok után, a mikről a mai lapokban -értesültem, az után, a mi tegnap a szabadelvüpárt értekezletén történt -és a miniszterelnök ur mai felszólalása után hallgatnom gyávaság volna -és hitványság. Elhatároztam, hogy felszólalok és megkisértem, hogy a -tisztelt miniszterelnök ur által ugynevezett fogalomzavarba némi rendet, -némi tisztaságot, némi világosságot hozzak, mert az a gyalázatos játék a -szavakkal és eszmékkel, a mely a tisztelt miniszterelnök ur részéről és -sajtója részéről hetek óta, hónapok óta folyik, a nemzetnek az az -ocsmány félrevezetése, az ellenzéknek az az undoritó, gyalázatos -vádolása, gyanusitása, melyet a miniszterelnök ur rendszerré tett, -lehetetlen, hogy az ellenzék férfiait, hogy minden józaneszü embert ki -ne szólitson a harczra e módszer ellen. (Élénk helyeslés a bal- és -szélsőbaloldalon.) - -Két története van az obstrukczió kérdésének. Az egyik, az ujabb történet -ez évből, a másik a mult, az általános történet, a melyről a tisztelt -miniszterelnök ur itt a Házban tudtommal keveset szólt, de a melyet a -Házon kivül a maga gyüléseiben vagy gyülekezeteiben per longum et latum -tárgyalt, még pedig akként, hogy az ő parlamenti és történeti -felfogásában egyetlen igaz szót én nem találtam. Álljon elő akárki, -álljon elő az akadémiától kezdve a legutolsó asztaltársaságig és a -parlamentnek és a nemzetnek történetét merészelje velünk szemközt ugy -adni elő, a mint ő asztaltársaságaiban tette, majd megtalálja rá a -feleletet a tudományban, az irodalomban, a hazafiak lelkiismeretében és -a parlamentnek kötelességükhöz hű tagjaiban. (Élénk helyeslés a -baloldalon.) - -A tisztelt miniszterelnök ur képes volt a tiszteletreméltó nagy pártot, -a melyet én láttam nagy dolgokban is, saját pártját vakká, siketté, -bolonddá tenni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert hogy -250–260 képviselő közt, midőn azzal a tervvel előállott tegnap, a mely -az ő márczius 5-iki javaslata, 250–260 férfi, honfitársunk közt egyetlen -ember ne akadna, a ki óvó szavát az ellen felemelje, ez a sülyedtségnek -akkora foka, a melyet én vén ember létemre sohasem láttam. (Élénk -éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) - -Magam is voltam a többség tagja, mikor nem olyan vezérünk volt, mint -gróf Tisza István. Maga Deák Ferencz volt a vezér, ő adott elő terveket, -javaslatokat; hetekig, hónapokig vitattuk azokat becsülettel, komolyan, -a haza sorsa és jövendője iránt honfi-aggodalommal; pedig ő volt a -vezérünk. És mégis hetekig tartott, mig végre előjöttünk a Házban vagy a -bizottságban, vagy az osztályokban a javaslatokkal. Tanu rá abból az -időből gróf Apponyi Albert is, hogyan folytak akkor a tanácskozások az -értekezleteken, pedig Deák Ferencz vezetett akkor bennünket. És most -előáll gróf Tisza István olyan javaslattal, a melylyel a jelent -megmételyezi, jövendőnket megrontja és becsületünket ebben a -parlamentben örökre semmivé teszi. (Ugy van! Ugy van! a bal- és -szélsőbaloldalon.) Tudja, hogy bizottság elé nem fogja terjeszteni -javaslatát, tudja, hogy az osztályok elől elzárja azt, pedig Isten, -világ, a józan ész és saját törvényeink szerint minden képviselőnek -igazán ott kellene szeme közé nézni a kérdésnek. Tudja azt a párt is és -elhangzik az inditvány, de egyetlen kérdés, aggodalom, birálat, a -honfigondnak egyetlen szava nem nyilatkozik meg. (Felkiáltások: -Szégyen!) - -(Okolicsányi László: Szentiványi felszólalt!) - -De nem ebben a dologban. Szentiványi nagy vétket követett el, mert abban -a rettentő órában még talált a tisztelt miniszterelnökben dicsérni -valót. Ilyen helyzetben lehetetlen becsületes hazafinak hallgatni. Azért -szólalok fel. - -Két története van ennek az obstrukcziónak. 1903-ban, mondja a -miniszterelnök ur és mondja általában a világ, obstrukczió volt ebben a -Házban. Elitélik azt az obstrukcziót. Jól van, ahhoz nem szólok; kiki -vélekedjék a maga itélőtehetsége és a maga jóindulata vagy rosszindulata -szerint arról. De a tisztelt miniszterelnök ur sohasem lát egyebet, mint -mindig csak az obstrukcziót. Mint a részeg kappanról beszélik, csak a -körülte huzott krétavonalat látja s azt hiszi, az gátolja őt a mozgás -szabadságában. (Élénk derültség, éljenzés és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon.) Sohasem lát egyebet, mint hogy az obstrukczió a -többség akaratának nyilvánulását gátolja, sohasem lát egyebet, mint hogy -az obstrukcziót olyan férfiak is kezelik, – én is, más is – mint Polónyi -és Lengyel és ezzel telelármázza saját pártját, telelármázza hirlapjait, -telelármázza az országot, hogy hogyan bizzuk mi az ország sorsát -Polónyira és Lengyelre, ugy mint tegnap este is mondta… és miért nem -bizzuk inkább az ország sorsát gróf Tisza Isvánra. - -Bocsánatot kérek, annak az obstrukcziónak másik oldala is van, a -minthogy a gyémántjegecznek is sok oldala van, pedig az mindenütt mégis -gyémánt. És a miniszterelnök ur az obstrukcziónak többi, igazi, -valóságos részleteiről nem beszélt. Mik voltak azok? Nézzük csak meg. -Előállt egy kormány, ő előtte a harmadik, előállt oly javaslatokkal, a -melyekkel az osztrák császárság hatalmát növelni akarta. Nevezzük az -osztrák császárt, ha ugy tetszik önöknek, magyar királynak. Én ugyan -minél kevesebbet nevezem igy, mert a magyar királyt sohasem látom, hanem -mindig az osztrák császárt, (Derültség a szélsőbaloldalon) tehát az -osztrák császárnak és magyar királynak hatalmát növelni akarta a -hadsereg létszámának óriási felemelésével és az azzal együtt járó óriási -anyagi terhekkel, a melyeket a mi nemzetünk, társadalmunk már-már alig -bir el. Emelni akarta a királynak és az uralkodónak hatalmát, erőit, a -mely hatalom és a mely erők igen gyakran a magyar nemzet ellen -használtattak fel és a mint tegnap a tisztelt miniszterelnök ur saját -pártjában mondta, hogy fájdalom, jöhet idő, a mikor az megint a magyar -nemzet ellen fog felhasználtatni. - -Mit csinált ezzel szemben az ellenzék? Mit csinált, nem obstrukczióval, -hanem tisztességes, komoly, sőt fenséges eszmecserében, fenséges -vitában? Az ellenzék azt mondta és arra az álláspontra helyezkedett, -hogy ha a király hatalmát és erőit fokozni ti akarjátok, az osztrák -császár hatalmát ti még nagyobbá akarjátok tenni, akkor megfelelő erőt -nyujtsatok a nemzetnek is, hogy abban a harczban, a mely folyt eddig, -folyik most, a mely folyik ezentul is, de időnkint vulkánikus -kitörésekben is nyilvánulhat, hogy ebben a harczban megfelelő -erőszaporodással álljon a nemzet is a hatalommal szemben. Ha ti a -hadsereg létszámát emelni akarjátok, ne üldözzétek a magyar hadseregben -a magyar nyelvet, ne üldözzétek a magyar nemzet »Szózat«-át és -»Himnusz«-át, küszöböljétek ki szelleméből, nyelvéből, intézményeiből -mindazt, a mi német, hozzátok helyébe mindazt, a mi magyar, hogy a mit -veszitünk a létszám felemelésével és annak irtózatos költségeivel, azt -ellenértékül legalább fajunk erősödésében nyerjük meg. (Igaz! Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) Ez volt az ellenzék álláspontja; és mert ez -álláspontjához kötelességszerüleg, hiven – gazemberek gyülekezete lett -volna, ha nem tette volna meg – kötelességszerüen mindaddig -ragaszkodott, a mig a kormány azt magáévá nem tette: ezt nevezi ő -obstrukcziónak, ezt nevezi ő annak, hogy a parlament rendje, méltósága -és tisztessége meg van támadva. Hát miért nem beszél a miniszterelnök ur -soha, az obstrukczió kérdésének erről az oldaláról, a mely pedig egyedül -fontos? - -Az a kormány akkor megbukott. - -Jött utána egy másik kormány és annak belépésekor oly tünetek merültek -fel, a melyek szerint itt egyes ellenzéki képviselőket pénzzel akartak -megtántoritani. Azt mondja a miniszterelnök ur valahol valamikor – nem -jegyzem fel minden szavát – hogy hogyan lehet ilyen ostoba csinyt vagy -gyerekséget emlegetni? Hát t. miniszterelnök ur, azok a férfiak, kik ezt -csinálták, látszólag és a kormány beismerése szerint, azok a férfiak -nincsenek itt, ki Amerikában, ki Ausztráliában van, azokat ide tanukként -megidézni nem lehet. De ha van ebben a Házban, ebben az országban -épelméjü ember, az ugyan el nem hiszi feltétlenül soha, hogy ebben az -alávaló dologban a kormány vagy legalább a kormány benső barátainak keze -ott nem volt; olyan épelméjü embert pedig ebben az országban eleget -talál, a ki ennek az ellenkezőjét hiszi, beszéli és tudja. (Helyeslés a -szélsőbaloldalon.) - -Mikor az uj kormány beléptekor ily tünetek merültek fel a -képviselőházban és az általános nemzeti köztudatban, szégyeltük -magunkat; mélyen bántott bennünket, ellenzéket, hogy akadhat kormány, a -mely felteszi, hogy e parlamentben a nemzetet képviselő ellenzéket -pénzen lehet megvásárolni, mert erkölcsös, becsületes emberre nézve -irtózatos dolog az, hogy miniszteri széken ülő, nemzetkormányzó férfiu -felteszi, hogy a nemzet ellenzéki részén egyes emberekkel ép ugy el tud -bánni, mint talán a maga pártján egyes emberekkel. (Taps balfelől.) - -Ez ellen a kormány ellen is folyt az ellenzéki harcz, még pedig két ok -miatt. Megint a katonai intézményeknél meggyalázott és eltiport nyelvünk -megmentése érdekében és olyan veszedelmes kormány eltávolitása végett, -mely ilyen üdvözlettel jött be Magyarországba! Hát obstrukczió ez? Hát -minek tartaná gróf Tisza István azt az ellenzéket, a mely összetett -kezekkel, az ő plakettjeire számitva – mint a milyennel Thaly Kálmánt -megtisztelték – tudná nézni az ily eljárást és ne akarná az ő -parlamentjének tisztességét és méltóságát megvédelmezni? - -Ez volt az obstrukczió története. Miért nem emlegeti ezt a t. -miniszterelnök ur? Miért mindig az ellenzék egy-két tagjára hivatkozik -és könyvekből kiolvasott általános tantételeket, hitvány elveket -emleget? (Igaz! Ugy van! Taps balfelől.) Élő nemzet vagyunk mi; -szabadságunk, a melynek egyik intézménye a házszabály, élő dolog. -Angliába futkosni érvekért és ostoba tankönyvekből meriteni érveket az -ellen, nem engedünk, mert ezek a dolgok nem illenek össze! (Ugy van! -balfelől.) A parlament rendje, méltósága és tisztessége előttünk, -kisebbség előtt ép oly fontos, sőt még ezerszer fontosabb, mint a t. -többség előtt. Az is kétségtelen mielőttünk, hogy a többségnek az ország -érdekében érvényesülnie kell minden alkalommal, a mikor a nemzet érdekét -képviseli. Hogy ez igy van, bizonyitja 37 esztendőnek parlamenti -története Magyarországon. Ezek a házszabályok, a melyek most vannak, -lényeges rendelkezéseikben 1869-ben, sőt még előbb keletkeztek. 1869 óta -nem tudom, hogy hány kormány váltotta fel egymást, de mindegyik fenn -tudta tartani, valahányszor a nemzet érdekében való javaslatokkal jött, -ezekkel a házszabályokkal a parlamentnek rendjét, tisztességét és -méltóságát. Miért nem tudja fenntartani gróf Tisza István, ki eddig még -semmi olyannal nem jött, a minek bécsi szagát ne éreztük volna (Taps a -bal- és a szélsőbaloldalon) és a mi a parlamentben általános ájuldozást -ne idézett volna elő? Hát a házszabály az oka az obstrukcziónak, a -rendetlenségnek, ha van és a parlament tisztessége és méltósága -megtámadásának? Hát van a világon olyan rakonczátlan férfiu, a ki a -parlament méltóságát, tisztességét jobban lábbal tapodná, mint az önök -tegnapi értekezleti jelenete? (Igaz! Ugy van! balfelől.) Hát kik önök? -Hát mik önök? Nincs ott agy, sziv és lélek, a mely megmozdulna akkor, -mikor egy kisérletező, teljes életében bankban élő és bankból kilépett -ember itt az ország összes intézményeit fel akarja forgatni? (Taps a -bal- és szélsőbaloldalon.) - -Én a miniszterelnök ur egyéni becsületét és tisztességét nem vonom -kétségbe, sőt elismerem; de önök az ő kisérleti és nyilvános működésében -arra, hogy ő a nemzetnek legtermészetesebb jogát is megvédje, s hiányos -jogait kivivja, sem multjában, sem tehetségében, sem politikai -jellemében, sem eddigi intézkedéseiben biztositékot nem találnak. (Taps -a bal- és szélsőbaloldalon.) - -Honnan van az, hogy merényletről beszél gróf Tisza István? Ő beszél -merényletről! Hova jutott ez a Ház és hova jutott ő? Ő beszél itt -merényletről, a melyet itt az ellenzék csinál. (Derültség a bal- és -szélsőbaloldalon.) Hiszen én is ellenzék volnék, ha volnék, de már -magamban sem bizom, mert már az én korom s az én hanyatlott erőm -megfoszt engem attól, hogy kötelességemet egészen teljesitsem. Nincs -elég erőm már, ezt értem az alatt, hogy már magamban sem bizom egészen. - -De én tanuja voltam, valamennyien tanui voltunk annak, hogy nehéz -időben, a midőn a szenvedélyek lángja már magasan lobogott, midőn ennek -a Háznak tagjai nem mint ellenfelek, hanem gyakran mint személyes -ellenség állottak egymással szemben, egy jó szó, egy becsületes szó, egy -nyilt kijelentés rendet csinált, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon) a -lángok elpihentek, nem lobogott a szenvedély s az egymás iránt való -kölcsönös tisztelet erénye mindig ur volt ebben a Házban. Mi ok van -tehát arra, hogy most olyan rendszer támasztassék fel, vagy nem is -támasztassék, mert ilyen még nem is volt, hanem teremtessék, a hol mi -mint ellenségek álljunk egymással szemben, a hol a szenvedély legyen az -uralkodó szó, az indulat a vezér s a nemzet jogainak és méltóságának -eltiprása a czél? (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) -Miért ez a rendszer? Ki találta ezt ki? Mi czélja van ennek? Egy ember -találta ki, a ki ott ül a miniszterelnöki székben, de még az sem találta -ki, hanem kitalálta talán valaki más ott túl, felül, a ki neki parancsol -és a kinek alázatos szolgájává elszegődik. (Ugy van! Ugy van! a bal- és -szélsőbaloldalon.) - -A legelső obstrukczió ebben a parlamentben 1872. évi február hónapban -folyt. Azt csinálta a miniszterelnök ur boldogult édes apja, akkor még -az ellenzék vezére. A második és harmadik obstrukczió gyanánt emlegetett -véderővita és az államositás elleni vita közül, lelkem mélyéből teljesen -meggyőződve állitom, egyik sem volt obstrukczió, hanem becsületes, -komoly harcz volt az ellenzék és a kormánypárt higgadt elemei részéről, -a kikkel együtt kéz-kézben harczoltunk, hogy azon ártalmas, veszedelmes -javaslatokat levegyük a napirendről. - -Mit akart 1889-ben az akkori kormány? Pedig az akkori kormányra a -tisztelt miniszterelnök ur nagyon emlékezhetik. Mit akart? A nemzet -ujonczmegajánlási jogát akarta elsikkasztani; abban a 14-ik vagy -hányadik szakaszban, (felkiáltások balfelől: 14!) s annak 25-ik -szakaszában a magyar ifjuságot a katonai előmenetel, a katonai vizsgák -kényszere alatt a német nyelvre akarta kényszeriteni. (Ugy van! Ugy van! -a bal- és szélsőbaloldalon.) - -Ezt nem hallgatta el az ellenzék; hiszen micsoda ellenzék lett volna az, -a mely elhallgatta volna? Harczolt, vitázott, eszméinek és szent nemzeti -szenvedélyének egész hevével ment bele a harczba. De obstrukcziót nem -csinált. Hazudik, a ki a nemzet történetében ezeket obstrukcziónak -nevezi. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És nézze meg akárki -annak a gondolom _1901_-ben folyt államositási harcznak részleteit, -nézze meg az akkori parlamenti naplók lapjait; olvassa el, volt-e a -parlamentnek magasabb és magasztosabb vitája, társalgása, eszmecseréje -és nemesebb elvi harcza, mint a milyent akkor folytatott hónapokon át az -ellenzék? Ha a tisztelt miniszterelnök ur azért nem akarja azt a -házszabályt, mert ilyen harczok folytak, akkor csak a butákat fogja -félrevezetni, nem azokat, a kik e dolgokat ismerik, mert adja a -gondviselés, hogy e parlamentben oly magasan folyó, oly nemes elvi -harczok minél többször ismétlődjenek, mint akkor. (Ugy van! Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) - -Obstrukczió volt, magam is annak tartom az 1898/99-dikit. Nem szólok -róla, mert ha elvtársaim vagy barátaim felfogásának gyöngeségét látom, -megbeszélem velük négyszemközt, de itt a parlamentben azokról nem -beszélek. Én nem helyeseltem harczot, mert nem láttam czélját és nem -helyeseltem eszközét. Én távol tartottam magam akkor a parlamenti -harcznak attól a nemétől, azt én obstrukcziónak tartottam. A 72-dikit is -annak tartom, nem vettem részt egyikben sem, a 72-dikiben nem is -vehettem volna részt; de a mi azontúl folyt itt, nemes elvi harcz, a -melyet a t. miniszterelnök ur obstrukcziónak nevez, azokban én részt -vettem, de azokról én nagyobb joggal mondhatom és mondom, hogy nem volt -obstrukczió, mint a milyen jogon ő mondja, hogy obstrukczió volt. - -De mit akar a t. miniszterelnök ur? Itt hangoztatja mielőttünk, hogy ő -nem akarja a szólásszabadságot korlátozni. (Derültség a -szélsőbaloldalon.) Azt mondja a saját pártjának is. Én nem tudom, van-e -a saját pártjában is irni-olvasni tudó ember; én nem tudom. Mert ha van, -és annyi fáradságot vesz magának, hogy elolvassa azt a márcziusi -javaslatot, a melyről tegnap kijelentette, hogy ujra előterjeszti és a -hatalom és erőszak minden eszközével keresztülhajtja, meglátja, mi van -abban. - -Például az elnöki előterjesztéshez két hozzászólás után többet szólni -nem szabad. Egyszerü szavazással el kell fogadni. Álljunk csak meg ennél -a dolognál. Az elnöki előterjesztésekhez nem lehet szólni. Vagyunk itt -az ellenzéken össze-vissza talán 150-en, vagy talán 160-an. Két ember -szólhat az elnöki előterjesztéshez. Ne a mostani elnökökről beszéljünk, -(Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Beszélhetünk azokról is!) ne -dicsekedjünk mostani elnökeinkkel, (Derültség a szélsőbaloldalon), hanem -próbáljunk egy kicsit könyvekből beszélni, meg versirásból, a mint a -miniszterelnök ur teszi. (Derültség a szélső baloldalon.) Jönnek majd -olyan elnökeink, a kiket nem fogunk becsülni, mert nem érdemesek arra, -hogy becsüljük. Tesz egy előterjesztést, ketten szólhatnak hozzá. A -kormánypártból szólhat az egyik, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mind -a kettő!) 160 ellenzéki ember közül tehát szólhat csak egy és akkor -további vita nélkül, egyszerü szavazással, állj fel, ülj le vezényszóra -határozat hozandó. - -Ott van például a másik javaslatban, hogy jön a kormány egy javaslattal; -fél, hogy megbontja, nem az ellenzék, nem a házszabály, hanem az a -javaslat megbontja a ház rendjét, tisztességét, méltóságát. Mit csinál? -Akad 50 rossz ember, gonosz lélek, majd később, nem most, – most nem -hiszem, hogy öt akadna – (Derültség a szélsőbaloldalon), hanem akad majd -50 ember onnan, a ki azt mondja: mit vitázzunk, minek rontsuk a levegőt -két napig, miért engedjük mi az ellenzéket szóhoz jutni? Ötvenen beadnak -egy irást. És milyen irást, t. Ház? Irást arról, hogy ők unják a vitát, -pedig vita nem is volt, meg sem kezdődött és ha a tuloldalon mindazon -jogokkal élni akarnak, a melyekről ma a miniszterelnök ur beszélt, e -Házban egyetlen javaslat se éri meg azt, hogy vita alá kerüljön…! Nem -éri meg azt, hogy az ellenzék hazafias aggodalommal telt tagjai a -kérdéshez hozzászólhassanak és aggodalmaiknak adhassanak kifejezést. És -ez, szerinte, nem a szólásszabadság megszoritása, sőt ez a -szólásszabadság biztositása. (Derültség a baloldalon.) - -De tovább megyek, tisztelt Ház. Nem tudom, hogy a jövőben hogyan -alakitja majd meg a bizottságot a miniszterelnök ur. Nem tudom, hogyan -alakitja meg, megteheti azt is, hogy a bizottságból, az előkészitő -stádiumokból az ellenzéket egészen kizárja. Hiszen már boldogult édes -apja idejétől kezdve, hogy az ellenzék hozzá ne szólhasson a dolgokhoz -és közvetlenül ne nyerhessen értesülést az által, hogy a minisztereket -maga elé idézi, az osztályokban való tanácskozást megszüntették, a -bizottságokat tetszés szerint állittatja össze a kormány, a bizottságok -elé odamentek a miniszterek, de a parlamentnek és a parlament minden -egyes tagjának az a joga, a mely 30–35 esztendővel ezelőtt fennállott, -hogy t. i. minden fontos kérdés az osztályokban tárgyaltassék és minden -osztály minden tagjának jogában álljon a minisztert oda idézni, hogy őt -felelősségre vonja és aggodalmának eloszlatására felhivja: az már régen, -boldogult Tisza Kálmán kormányzata óta nincsen és nem tudom, nem hiszem, -hogy gróf Tisza István kormánya ezt vissza akarja állitani. - - -2. - -(Kell-e az előkészitő bizottságban ellenzék? – Deák Ferencz nézete. – -Milyen lesz jövőre a tanácskozás? – Az ellenzék osztályozása. – A -kőbányai vacsora. – Mit akar a kormányelnök az uj házszabálylyal elérni? -– Sehogy se mondja meg.) - -De még az iránt sem vagyunk biztosak, hogy a bizottságban kellőkép -részelteti-e az ellenzéket? - -Volt olyan bolond ember hajdan is, a ki azt mondta: mit vesződjünk mi az -ellenzékkel, minek ellenzéki ember a bizottságba? – a mire Deák Ferencz -azt mondotta: én a bizottságban tanácskozni akarok; hogyan tanácskozzam, -ha csupán oly férfiakkal vagyok ott magam, a kik velem egyébként is egy -véleményben vannak? Oda kell tehát engedni az ellenzéket. – Nem tudom, -hogy mit akar a miniszterelnök ur a bizottságokkal. Egyet tudok s ez az, -a mi benne van az ő javaslatában is, hogy t. i. a bizottságoknak a Ház -záros határidőt tüzhet ki javaslatok megtételére. Már most, tisztelt -Ház, hogyha az a Ház egy kérdést a bizottsághoz utasit és azt mondja -neki, hogy a holnap reggel 9 órakor megkezdendő ülésre pedig itt legyen -a jelentés, kivált, ha észreveszik, hogy az ellenzéki képviselők -nincsenek a fővárosban, hát ez egyenes kijátszása a parlament -ellenőrzésének, a melyre itt a miniszterelnök ur módot és alkalmat -igyekszik nyujtani. Hiszen ha a bizottságnak záros határidőt tüz ki a -Ház és a kormány s a többség tagjai ugy megfeledkeznek magukról, mint a -tegnapi értekezleten, akkor akármilyen bolondságot és őrültséget -megcsináltatnak a bizottsággal. Bolondság és őrültség alatt értem azt, -hogyha az ellenzék nagy hazafias tömege ki lesz zárva a tanácskozásokból -és ha idő, mód és lehetőség nem engedtetik az ellenzék részére, hogy a -kérdést megismerhesse. - -Hiszen, tisztelt képviselőház, vannak most már bizottsági és -törvényjavaslati kérdések, a melyeknek tanulmányozása az ellenzéknek -hetekbe, hónapokba kerül; de hetekbe, hónapokba kerül a többségnek is, -ha ezeket tanulmányozni akarja; de ha a miniszter azt mondja: pajtás, -ennek meg kell lenni, akkor az a bizottság azt gondolja: ha meg kell, -meg kell, megszavazzuk! Az könnyebben teszi magát túl kötelességein, -mint az ellenzék. Micsoda ez? Ez nem vitazár, ez nem a szólásszabadság -durva megsértése, ez nem az eszmék kizárása, ez nem öntudatlan és akarat -nélküli lényekké való lealacsonyitása a törvényhozás tagjainak? Hiszen -ilyen nincs a világon sehol. Menjen a miniszterelnök ur pl. Angliába s -keressen ott arra példát, hogy a bizottságban se lehessen szabadon -hozzászólani valamely dologhoz, minthogy a bizottságot arra utasitotta a -Ház, hogy 24 óra alatt legyen meg a jelentés. - -Azt mondotta egyik képviselőtársam, hogy: különben hát mi történik? Az -történik, hogy a tisztelt elnök urnak meglesz az a joga, hogy bármilyen -személyes megtámadtatásban részesül valaki, pl. én nagykőrösi -beszédemért a miniszterelnök ur részéről, mert hiszen erre alapitja a -maga akasztófa javaslatát, (Élénk helyeslés és taps a bal- és -szélsőbaloldalon) megtilthatja az illetőnek a szólást. Félremagyarázott -szavak értelmének helyreállitása czimén szintén nem lehet felszólalni, -mert az elnök megtiltja. Házszabályokhoz nem lehet szólni, mert az elnök -megtiltja, általában más kérdésről, mint a mit előszab az elnök és az a -papiros, a melyet kiosztanak a Házban és a melyen ott a napirend, nem -lehet szólni, mert az elnök ur megtiltja. Hát tisztelt elnök ur, én a -mostani elnök ur még mindig fogyatéktalan tekintélyének beavatkozásától -sokat várok. De hiszen emberek vagyunk és remélem, emberek maradunk -(Élénk derültség) elvvel, akarattal, jószándékkal és hazafias érzéssel. -Már most, ha az elnöknek tetszik és engem vagy mást megtámadnak, -megrágalmaznak, meggyanusitanak itt a Házban, mégis azt mondja: -megtiltom, hogy beszéljen, pedig ehhez joga volna, de azért megtiltom, -mert igy van a miniszterelnök ur javaslatában tervezve. - -Hát legyen készen az a t. elnök ur, hogy ha kissé vaskosabb termet és -nagyobb tekintély is lesz, mint a mostani, olyan megjegyzéseket talál -hallani erről az oldalról és minden oldalról – mert a ki becsületében -meg van támadva és meg van gyanusitva, az nem sokat törődik az elnöki -tekintélylyel; mert hiszen ha a saját becsületét elveszti, akkor mindent -elveszit – mondom, olyan kifakadásokat hall itt az elnöki szék, a -melyekről gróf Tisza István urnak még fogalma sincsen. Pedig neki van -fogalma, mert multkori felszólalásomban – csak mellékesen jut eszembe – -idéztem beszédéből egy csomó szót, a melylyel az ellenzéket traktálta a -terézvárosi asztaltársaság előtt elmondott beszédében. Szórul-szóra -olvastam fel szavait, még pedig saját félhivatalos lapja, a »Nemzet« -közlése alapján. És mi történik? Saját hivatalos lapja, az »Ujság«, nagy -csodálkozásomra, mert férfiait kiváló embereknek tartom, ellenem idézi a -szavakat azzal: ime Eötvös ilyen szavakat használ a parlamentben. (Élénk -derültség.) Azokat, a miket én a miniszterelnök ur beszédéből idéztem, -ellenem idézi saját hivatalos lapja és azt mondja, hogy ime, milyen -ocsmány beszédet tartottam. (Élénk helyeslés a bal- és -szélsőbaloldalon.) - -És ha ezt teszi saját lapja kiváló férfiak vezetése alatt, akkor a többi -lap mit fog mondani? A t. elnök ur is fog majd hallani eleget olyankor, -a midőn valakitől, a kit személyében megrágalmaztak, a szót megvonja és -mi lesz annak a következése? Itt van az, a mire nézve Hock János t. -képviselőtársam azt mondta, hogy »mert különben«, t. i. az elnök ur -berendel egy csomó rendőrt, csendőrt, honvédet, közös katonát és t. -képviselőtársaimat ugy kiviteti innen, hogy a lábuk se éri a földet. Ez -lesz ennek a következése. (Derültség balfelől.) - -Tisztelt Ház! Van-e itt a Házban valaki, a ki azt hiszi, (Halljuk! -Halljuk! a szélsőbaloldalon) hogy ezt az állapotot, akármilyen -férfiakból, akármilyen Amerikából visszatért hazafiakból álljon is ez a -Ház, – (gróf Apponyi Albert felé fordulva) bocsánatot kérek, ez nem -önnek szólt, (Élénk derültség balfelől) – hogy ezt a helyzetet magyar -ember ezen a földön eltüri? (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) És -mit akar a t. képviselő ur vagy miniszterelnök ur; mivé akarja tenni ezt -a parlamentet akkor, ha itt majd időnkint rendszeresen – mert hiszen -tőle és embereitől függ – olyan jelenetek támadnak, a melyeket -köznyelven kocsmai dulakodásoknak szokás nevezni? Hol lesz akkor a rend, -hol lesz akkor a tisztesség, a méltóság és a tekintély? (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) És minek képzeli a t. miniszterelnök ur akkor ezt a -Házat? - -Egy jelenetet vagy helyesebben: egy tünetet kell itt felemlitenem, azt -t. i., a mikor a t. miniszterelnök ur itt osztályozza az ellenzék -tagjait, mint a birkafalkát, hogy ez ürü, ez toklyó, ez meg amaz; -(Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon) a midőn a t. miniszterelnök ur -itt osztályozza az ellenzéket komoly és nem komoly elemekre. Mit akar a -t. miniszterelnök ur itt ezzel mondani? Hiszen ezentul is akármilyen -rossz vagy jó, sőt akármilyen elvetemült kormánya legyen ennek a -nemzetnek, a rend megbontásának egyik sem fog örülni; mindegyik -törekszik arra, hogy a zaj lecsillapuljon, a szenvedélyek elaludjanak és -itt az ellenzék részén ne legyen más, mint az ő »komoly elemei«. -Mindegyik miniszter törekszik erre és miként törekszik? Nem akarom -meggyanusitani a jövő minisztereit, kormányait azzal, hogy Dienes -Márton-féle eszközökkel törekszenek erre, hanem majd ölelkezés, -csókolózás, vállveregetés járja; »gyere velem tanácskozni, itt egy üres -chambre séparée«. (Zajos derültség és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon.) Sőt a miniszterelnök urnak elég bátorsága van arra -is, hogy az ő szavát használjam: »vakmerősége« van, ámbár akkora -vakmerősége még sincs, hogy itt a mi beszédeinket meghallgassa, mert a -mikor a mi beszédeinkre kerül a sor, akkor kivonul, (Derültség. Ugy van! -a bal- és a szélsőbaloldalon) mondom, van a miniszterelnök urnak akkora -bátorsága, hogy nem marad a kulisszák mögött e frazeológiájával, hanem -még a parlament előtt is az ellenzék némely tagjának nagy sérelmére és -homályba boritására itt komoly elemekről beszél, holott mi tudjuk -legjobban, hogy kiket ért ő komoly elemek alatt. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) Azt akarja ő, hogy módjában álljon minden pillanatban -zavarokat csinálni a parlamentben, felgerjeszteni a szenvedélyeket s -azután azt mondani nekünk, hogy: »pajtás, légy az én komoly elemem, -akkor téged megbecsüllek, a többit pedig kikergetem.« (Ugy van! a bal- -és a szélsőbaloldalon.) - -(Báró Kaas Ivor: A gazokat, szájhősöket és fattyukat!) - -Terézvárosi beszédében még csunyább, még ocsmányabb szavakat használt -ellenünk. - -Bejelentette tisztelt képviselőtársam, Thaly Kálmán, a helyzet -kényszeritő s valóban türhetetlen nyomása alatt, hogy mi harczra készen -állunk. Talán erősebb szót használt ezzel, hogy harcz, de bizonyos -szomoru hangon mondta, hogy harczra készen állunk, már pedig a ki készen -áll a harczra, az keményebben beszél. Jobb lett volna ezt mondani: mi -pedig megtámadott jogaink megvédésére készen vagyunk, mert mi nem -akarunk harczot, mi bele vagyunk kényszeritve ebbe az istentelen -harczba, ebbe a szerencsétlen és általunk nem is ismert forrásból -kerekedett harczba, hogy megvédelmezzük szabadságunknak legalább azt a -részét, a melyet házszabályaink biztositanak. Védelemre készen állunk, -igaza van Thaly tisztelt barátomnak minden szavában, a hogy ő jellemezte -a parlamenti állapotot márczius 10-től kezdve máig és minden szava szent -igazság, aláirom. Itt ebben a parlamentben senki sincsen, a ki a -tanácskozások megakadályozását akarja, senki sincsen, a ki a -javaslatokat, még olyan javaslatokat is, melyek nagy aggodalmakat -keltettek bennünk, érett tanácskozás után elfogadni ne akarta volna, -hiszen itt van az olasz szerződése a tisztelt miniszterelnök urnak; – -gyalázatos sértése ez a mi alkotmányunknak, komoly harczot vivtunk -ellene, egy hétig tartott a harcz és ez ő neki már obstrukczió volt, ok -volt arra, hogy minden jogot és szabadságot, melyet a házszabály -biztosit, eltiporjon. Igaza van tökéletesen Thaly Kálmán tisztelt -barátomnak, erre a védelemre mi készen vagyunk és ettől a harcztól nem -riadunk vissza. - -Mit mond most erre a miniszterelnök ur? Ez ám a bátorság, (Halljuk! -Halljuk!) ő különben a vakmerőség szót gyakran használja, azt mondja, -hogy most Thaly Kálmán álljon elő és vállaljon jótállást azért, hogy az -ellenzéket rábirja, hogy ezt az ő mérsékelt házszabályrevizióját fogadja -el és akkor ő is visszaveszi azt az inditványt. Egy ilyen felszólitás -Thaly Kálmánhoz vagy az ellenzék bármely férfiához, ez már csakugyan -bátorság, (felkiáltások balfelől: Vakmerőség!) hogy nemcsak ő maga -működjék közre egy ilyen istentelen javaslat keresztülvitelében, hanem -vállaljon garancziát, hogy társait, barátait és pártját is rábirja arra. -Erről ne is beszéljünk. Ez a bolondság egyik faja. - -Hanem a tisztelt miniszterelnök ur nem egy helyütt, nem itt – itt -keveset, de mindenütt másutt, a hol mi nem vagyunk, sokat emlegette azt, -hogy ime megkinálta az ellenzéket, hogy vegyen részt a 21-es bizottság -megválasztásában, hiszen vele egyetértésben akarta az egészet -keresztülvinni és ezt is visszautasitja, konokul ellenállt és a -jelenségek mutatják azt, hogy majd valamikor obstruál. Pedig hát rosszat -sem akartam, mert én a klotürt nem akartam, a szólásszabadságot akartam -megvédelmezni, a hadi létszám felemelését stb. nem akartam. - -Nem tette az ellenzék? Hát menjünk neki a harcznak, tiporjuk el, törjük -össze, rontsuk meg. Ha az a miniszterelnök komoly férfi, akár a mi -közreműködésünkkel, akár a mi közreműködésünk nélkül, nem ugyanazt az -institucziót akarja megcsinálni? Ha mi félvén komoly aggodalmaktól, azt -mondjuk, hogy akkor csináld magad, ne kivánd a mi részvételünket, hát -akkor sokkal rosszabbul csinálja meg, mint a mi részvételünkkel? Hát ő -csak annyi erőt, a nemzet javai iránt annyi érdeklődést érez magában, -hogy nálunk nélkül még szándéka se lehet jó s ha mi ott nem vagyunk a -bizottságban, akkor mindent rosszul csinál az a 21 ember? Hát akkor -török-tatár támadás lesz Magyarországon és akkor készen lehetünk -mindenre? Hát csak akkor mérsékelheti magát, ha mi is ott vagyunk? -Micsoda felfogás ez? Méltóztassanak megitélni, mit tesz ez? Hátha ő -magára bizzuk az ország sorsát, akkor képes volna eljátszani minden -jogainkat? Vagy szerinte az ellenzéknek is ott kell lennie és az -ellenzéknek vele közre kell játszania, hogy ő hatalmaskodjék? Micsoda -felfogás, micsoda filozófia ez? És ő beszél fogalomzavarról, hogy a -fogalomzavarokat tisztába kell hozni. - -Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy még az obstrukcziónak csak jelei -vannak. Csak jelei. De az egész nyáron készültek rá, előkészületeket -tettek báró Bánffy Dezső és Eötvös Károly. Az bizonyos, hogy mi emberek -vagyunk. Vacsorálunk néha, mikor van mit. (Derültség.) És az is -bizonyos, hogy volt eset kétszer, egyszer Kőbányán, egyszer meg a -gellérthegyi villában, hogy a vacsoránál ott volt 4–5 más-más ellenzéki -párti képviselő is. Politikáról egy szó sem folyt közöttünk. -Obstrukczióról nem is álmodott senki. Hanem vagy ötven kormánypárti -sajtóriporter ott volt közöttünk. A fákon ugy ültek, mint a varjuk. -(Élénk derültség.) És igaz az, hogy egy t. képviselőtársam és barátom, -Olay Lajos, mikor egy kormánypárti riporter kérdezte tőle, hogy hányan -voltak ott, azt mondta, hogy ötvenen; pedig voltunk öten-hatan. -(Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) És a kormánypárt lapjaiban -megjelent, hogy nagy koaliczionális vacsora volt, ott voltak ötvenen, -ott volt köztük báró Bánffy Dezső is. És a miniszterelnök ur az ilyen -riporteri jelentésekre hivatkozik itt, hogy igazolja az obstrukcziónak -istentelen jeleit. (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Hát komolyság -ez? Hát nem volt igazam, hogy ilyen vitában nem akartam részt venni, -mikor a hatalmon levő, a kormányon ülő férfiu ilyen hitvány hirek után -indul, hogy a nemzet jogainak megcsorbitására érveket faragjon, hogy az -obstrukcziót megtörje? Hát komolyság ez? - -Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy mi a házszabályok reviziójának még -gondolata ellen is az obstrukcziót szegezzük. Én megmondom, t. Ház, hogy -mi az, a mi bennünket bánt; legalább a mi engem bánt ebben az egész -kérdésben. A házszabály nem czél. A házszabály mód és eszköz arra, hogy -egymás hajába ne kaphassunk, ha indulatoskodunk, hangulatoskodunk, hogy -itt egyszerre ne 12 ember beszéljen, hanem elég, ha egy-kettő beszél -egyszerre, (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon) hogy a t. elnök -urnak módja legyen rendet tartani, a házszabályok pontjait, egyet, -kettőt, hármat felolvasni, szóval, hivatalos apparátussal megy ma minden -és statisztikával, irka-firkával, elnöki fizetésekkel, a miket azelőtt -nem igen ismertünk. (Igaz! a bal- és szélsőbaloldalon. Felkiáltások: -Alelnöki fizetésekkel!) - -Hát a házszabály nem czél. 1848 előtt a régi rendi országgyüléseken nem -is voltak házszabályok, a personalisnak elnöki tekintélye, méltósága, -közbeszólása, intése elég volt s a nádorispán tekintélye is elég volt, -hogy a mágnások se kapjanak hajba, nem is szavaztak igen gyakran, mégis -megcsinálták a 48-iki törvényeket is, szerencsére; – csináltak azonban -sok hitvány törvényt is hajdan – szóval azelőtt nem is volt házszabály. -Most már van. De hiszen ez nem végczél, mert semmiféle házszabály sem -teheti boldoggá vagy nyomorulttá az országot, bárki kezeli is. Jóravaló, -tisztességes és arra való tehetségü államférfiak a legnyomorultabb -házszabályok mellett is jól vezetik a parlamentet, oly államférfiak -pedig, mint a tisztelt miniszterelnök ur, semmiféle házszabály mellett -sem. - -A házszabály tehát nem czél, hanem eszköz, de mit csinál a tisztelt -miniszterelnök ur? Az ugrai levelétől kezdve sohasem mondta meg -világosan tegnap estig, hogy miként akarja a házszabályokat módositani. -Akárhogy faggatták, akárhogy itatták a banketteken, (Hosszantartó zajos -derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon) akárhogy muzsikálták, -azt nem mondta meg, hogy mit akar. Bocsánatot kérek, oly államférfiuval -szemben, a kinek a multját nem ismerjük, szerencsére talán, és a mit -ismerünk, annálfogva nem bizhatunk a jövőjében, oly államférfiuval -szemben, a ki itt sötétben beszél a házszabály-revizióról és nem mondja -meg, hogy mily természetü akar lenni az a revizió, mily mértékü -diszpozicziókat akar bevenni, a jogokkal mit akar csinálni, a -kötelességekkel mit akar, nem mond meg semmit, nem világosit fel semmit, -ily államférfiuval szemben és ily tartalmatlan fenyegetések előtt, a -minők az ugrai levélben vannak, – mert nincs benne egyéb, mint -káromkodás és fenyegetés: hát ne legyen aggodalmunk, mi menjünk bele -készséggel, mi ellenzékiek? Nem vagyunk mi kormánypártiak, (Zajos -derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon) hogy vakon, némán, -siketül, bolondul belemenjünk valamibe, a mit nem ismerünk. De a -tisztelt miniszterelnök ur természetesen csak azokat tartja komoly -elemnek, a kik belemennek a látatlanba. - -Tegnap már megmondta, hogy ő sem többet, sem kevesebbet nem akart, mint -a márcziusi inditványát. - -Mérsékelt házszabály-reviziót! Mérsékelt akasztást! Tegnap óta tudjuk -már, de erre is csak az áll, hogy ez is csak eszköz. Hiszen gróf Tisza -István nem örvendhet annak, hogy a házszabályokban 500 §. legyen, hogy -az elnököt fölruházzák szuronynyal, karddal, ágyuk használatával, nem -lehet abban semmi gyönyörüsége. Hát miért csinálja? A házszabályokért -nem, hanem más valamiért, valamit el akar érni ennek segitségével. -(Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) De mit akar elérni? - -Nem mondta meg a miniszterelnök ur, sohase mondta meg, még tegnap sem, -még önöknek sem mondta meg. Habár önökre nem is helyez sulyt (Derültség -a bal- és szélsőbaloldalon); nekünk sem mondta meg soha egy szóval sem, -pedig valamit el akar érni ezzel a házszabálylyal, mert végczélul, -egyedül való abszolut czélul – a mint azt Berlinben az egyetemi -előadásokon mondják – (Derültség a baloldalon) ő ezt a -házszabály-reviziót nem tartja. Hanem el akar érni valami mást. Mi -tanakodunk; kötelességünk, jogunk is, de lelkünk háborusága kényszerit -is arra, hogy keressük, micsoda czélt akar ő ezzel elérni? Azt mondja a -miniszterelnök ur, a haza javát czélzó, nagyfontosságu javaslatok sima -keresztülvitelét, a nemzet szellemi munkásságának a megnemesitését, a -parlament méltóságának a régi történeti magaslatra való felemelését. - -Ilyen miniszterelnökkel oda emelni a magyar parlamentet, a hol Deák, -Kossuth, Széchenyi korában volt? (Élénk helyeslés a bal- és a -szélsőbaloldalon.) Ilyen házszabályokkal, ilyen törekvésekkel, ilyen -többséggel (Élénk helyeslés és derültség) odaemelni a magyar parlamentet -a történeti fény magaslatára? Ha a tisztelt miniszterelnök ur ezt -akarná! De nem ezt akarja, ő mondja csak, hogy akarja! Ha ezt akarná, -egyetlen ember nem volna ezen az oldalon, ki őt szive mélyéből, hazafias -lelkesedése egész melegével ne üdvözölné. - -Ha ő azt akarná, akkor nem lenne szükség ily gyalázatos házszabályra! -Nem lenne szükség arra, hogy a nemzet szabadságának a házszabályok által -biztositott részét elvegyük. Mást akar ő. A magyar nemzet iránt -ellenséges habsburgi erők fokozását, – (Élénk helyeslés a -szélsőbaloldalon) nem magát a királyt értem – (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon) ezt a nemzetet nagyhatalmi czimen és védképesség -czimén az osztrák birodalmi egységbe akarja még jobban belevonni. (Igaz! -Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Jönnek az ő javaslatai egymásután, -a melyekről bizton tudja, hogy a mig becsületes magyar ember lesz, azok -simán keresztül nem mennek a parlamentben. Minden szájra lakatot, minden -nyelvre gutaütést, minden lélekre gyalázatot akar rákényszeriteni. -(Zajos helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt a nemzetet el akarja -árulni. Ha nem ez a végczél, akkor őrület az egész. Nem fogadom el a -javaslatot. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon.) - - - - -SZÓZAT A NEMZETHEZ. - - -I. A SZÓZAT TÖRTÉNETE. - -(Az ellenzék vacsorája 1904. évi november 18-án. – Találkozásom Polónyi -Gézával és Justh Gyulával. – Felköszöntöm Molnár Jánost. – A koaliczió -megalakulása. – A vezérlő bizottság tagjai. – A nemzethez Szózat -intézendő. – Engem kérnek föl készitésére.) - -1904. évi november 18-án este történt az alkotmány ellen az a merénylet, -mely a Daniel-féle házszabály-módositás neve alatt ismeretes. Az -ellenzéki képviselők nagy része nyomban közös vacsorára gyült össze s az -ellenzéki pártok férfiaiban már ekkor általánosan elterjedt rokonérzés -támadt, sőt az alkotmányt fenyegető nagy veszély ösztönszerü -előérzetében a szövetkezés gondolata már akkor megszületett. - -Jól emlékszem, bennem is szilárd elhatározás érlelődött meg az alkotmány -védelmére minden ellenzéki párttal szorosan szövetkezni. Még a -néppárttal is s e czélból a multak pártviszályaiból származó minden -egyéni indulatot és emlékezést nyomban félretenni s elfeledni. - -Másokban is ugyan efféle elhatározás támadt. Kicsiny, de jellemző -eseteket hozok fel például. - -Mikor pártelnök voltam Irányi Dániel halála után 1892-ben: Polónyi Géza -sok ellenszenves aknamunkát végzett és sok kellemetlen zavart okozott -nekem is, a függetlenségi pártnak is s a szabadelvü egyházpolitikának -is. Eljárását nem tartottam megengedhetőnek s abban nemcsak pártelnöki -állásom, hanem egyéniségem és személyem ellen is gyülölködő s szünetet -nem ismerő harczot láttam. Megmondtam hát neki személyesen s őszinte -nyiltsággal 1893-ik évi április 12-én, hogy vele többé az életben -közéleti közdolgokról nem tárgyalok, sőt nem is beszélek. Azóta -tizennégy és fél év telt el s vele közdolgokban csakugyan nem -érintkeztem. A vacsora alatt hozzám lépett s a maga nyers őszinte -módjával e szavak közben kezet nyujtott: - -– Most már itt az ideje, vajda, hogy mi is kibéküljünk. - -Semmit se feleltem, hanem annak jelzésére, hogy szivesen egyetértek -vele, melegen megráztam kezét. - -Hozzám jött Justh Gyula is, a ki egykor pártvezető munkámban még több -bajt okozott nekem, mint Polónyi. - -– Most már, édes barátom, mi is kimagyarázhatnók a mult félreértéseit a -békés együttmüködés érdekében. - -Vidámabb oldaláról fogtam föl a dolgot s azt feleltem: - -– Ne magyarázzunk ki semmit, hanem felejtsünk el mindent s akkor szent -lesz a béke. - -Megöleltük egymást. - -Általában a közös veszély hozott össze bennünket, ellenzéki pártokat, de -hogy minden okoskodás, tervezgetés, rábeszélés és kikötés nélkül s a -vezérek minden fontoskodása s fényes szónoklása nélkül oly gyorsan és -simán jött létre a szövetkezés: ez nagy örömöt s vidám érzést okozott -amaz estén mindenkinek. Hazafias, szép gyülekezés volt. - -A felköszöntők sorában engem is hallani akartak. Számitottak arra, -bizonyosan mondok valami adomát vagy derüs elmésséget. - -Molnár János apátra emeltem poharam, mint igen tisztelt és jó barátomra. - -Mindenki tudta, hogy Molnár János ugy is mint egyházi főtisztek -viselője, ugy is mint képviselő, a legtökéletesebb és legelszántabb -római katholikus, még pedig érzésben, tudásban s közéleti törekvésben. -De azt is tudta mindenki, hogy én meg épen ellenkezőleg nyers, nyakas -magyar kálvinista vagyok minden tekintetben. Tehát nyilt és őszinte -gondolkodásu és beszédü. Igazán kiváncsi volt a nagy társaság, mi alapon -áll elő felköszöntőmben kettőnk közt a béke. - -Azt mondtam: - -– Közel negyven év óta figyelem az országos köztanácskozásokat, nagy -részben mint törvényhozó is. Sok nagy szónokot és sok fényes beszédet -hallottam s azok hatása gyakran varázsló, mámoritó volt s az indulatok -csodálatos fölgerjesztésére birta a hallgatóságot. De akkora hatása -sohase volt egy szónoklatnak se, mint egykori barátom, Kaszap Berczi -hatalmas beszédének, pedig csak négy szóból állott. A mult század -nyolczvanas éveiben történt. Kaszap Berczi Hevesvármegyének volt egyik -képviselője. Nemes gondolkodás, áldott jó lélek, igaz magyar. De soha a -száját se nyitotta föl s a kortörténetek örökre hallgatnak róla e miatt. -Tisza Kálmán volt a kormányzó elnök. Tisza Kálmán sok ideig konok, -kegyetlen ellenzéke volt Deák Ferencznek s később sokkal rosszabb -dolgokat csinált, mint a milyeneket valamikor Deák dolgaiból -kárhoztatott. Ezért az ellenzék képviselői s még a függetlenségi pártiak -is egy alkalommal szivesen és gyakran idézték ellene Deák szavait, -mondásait, bölcseségét. Ez különösen izgatta, ingerelte őt. Végre -megunta s valamelyik viharos ülésben igy tört ki: »Ha igy folynak az -országgyülésen a dolgok, eljön még az az idő, a mikor én rólam is ugy -emlékeznek, mint ama nagy emberről, Deák Ferenczről«. E szóra kissé -fölemelkedik ülőhelyén Kaszap Berczi s e szavakat mondja: »Kutyául -leszünk már akkor!« – El se lehet képzelni, milyen hatása lett e szónak. -A mennydörgés nem oly hatalmas, mint a milyen kaczagásba tört ki az -egész Ház kivétel nélkül, még a kormánypárti oldalon is. Az emberek -felugráltak, ugy kaczagtak és éljeneztek perczekig. Nos hát, ez jut -eszembe most, a mikor Molnár János tisztelt barátomra emelem poharam – -jó szivvel, meleg érzéssel. Mert hogy mi valaha egy táborba egyesüljünk -s egy irányban jó testvérek egyetértésével törekedjünk és munkáljunk: -Kaszap Berczi igazságának kellett elkövetkezni. Csakugyan kutyául -lettünk, de nagyon! - -Kis dolgok ezek, de jellemzik ama napokat. - -Akkor négy vagy öt ellenzéki párt volt az országgyülésen, a horvátokat, -szászokat és nemzetiségeket nem számitva. Ugymint a függetlenségi párt -két árnyalattal – az egyik Kossuth vezetése, a másik Ugron-Holló -vezetése mellett. Azután a nemzeti párt Apponyival s a néppárt a -képviselőházon kivül álló Zichy Nándor gróffal. A szabadelvü pártból -lassanként kivonuló ugynevezett disszidensek szaporodtak ugyan, de külön -párttá gróf Andrássy Gyula vezetése mellett jóval később alakultak és -szervezkedtek. De szervezett és megalakult párt volt az ujpárt Bánffy -Dezső báró vezetése mellett. Magam is ezzel állottam szövetségbe az év -elején. Függetlenségi elveimtől és harczaimtól ugyan egyetlen pillanatra -se álltam el, de minthogy a nagy nemzeti eszmékért való nemes küzdelem -folyama alatt Kossuthék négyszer leszereltek, Ugronéktól és Hollóéktól -pedig engem némi személyi és fontos elvi eltérések választottak el s -minthogy én a nemzeti küzdelemnek lehetőleg egységes folytatását láttam -szükségesnek, erre pedig Bánffy és pártja nagy buzgósággal készen volt: -tehát velük kellett szövetkeznem. Fent is állott szövetségem az 1906-iki -választásokig, a mig a párt a helyzet nagy átalakulása miatt a -fokozottabb tevékenységtől vissza nem vonult. Ettől kezdve magam -maradtam egyelőre a történelmi nagy függetlenségi pártból a közélet -szinterén. - -Volt alakulóban még egy kisded ellenzéki párt, a demokrata párt, élén -Vázsonyi Vilmossal. A fővárosban hatalmas tömege volt, de képviselője -Vázsonyin kivül ekkor még csak egy. - -Mind ez ellenzéki pártok és töredékek november 19-én délelőtti tiz -órakor közös és együttes értekezletre összejöttek a függetlenségi párt -körhelyiségében, hol Kossuth Ferencz elnöklete alatt tanácskoztak és -határoztak. - -Szövetséggé, latin néven coalitióvá alakult az egész ellenzék. Ettől -kezdve általános elnevezése koaliczió lett. - -Alakitott 21 tagból álló bizottságot, a mely állandóan együtt legyen, -időnként és a szükséghez képest tanácskozzék és határozzon s a -szövetkezett ellenzéket képviselje. - -A bizottságnak Vezérlő-Bizottság lett a neve. Az eszmét s a nevet is -hozzá a kurucz korszak nyujtotta, a mely némileg hasonló viharos -viszonyok közt a Confoederált Státusok Vezérlő-Commissióját alakitotta -meg. A Vezérlő-Bizottság tagjait a sajtó és a közbeszéd vezéreknek -kezdte nevezni. - -A vezérek megválasztásában semmi különös tanácskozás és fontolgatás nem -volt. Kossuth előterjesztette javaslatként, hogy az ellenzéki pártok -elnökei és alelnökei legyenek a vezérek, ezekből alakuljon a bizottság. -A javaslatot elfogadták. - -Igy lettek bizottsági tagok a függetlenségi pártból: Kossuth Ferencz, -Thaly Kálmán, Justh Gyula, Polónyi Géza, Barabás Béla és Komjáthy Béla s -a bizottság jegyzőjeként Tóth János. - -Az Ugron-Holló árnyalatból: Ugron Gábor, Holló Lajos, Szederkényi -Nándor. - -A nemzeti pártból: gróf Apponyi Albert, gróf Batthyány Tivadar, Gulner -Gyula, Sághy Gyula. - -A néppártból: gróf Zichy Aladár, Rakovszky István, Molnár János. - -Az ujpártból: báró Bánffy Dezső és Hock János. - -A demokratapártból: Vázsonyi Vilmos. - -Engem Kossuth külön javaslatára választottak, főleg arra való -tekintettel, hogy a szövetkezett ellenzék nyilatkozatait, kiáltványait s -a nemzethez intézendő szózatait én készitsem. - -Később a Vezérlő-Bizottság időnként némileg változott. Tagjaivá lettek: -báró Kaas Ivor, Bartha Miklós, gróf Károlyi István és Hentaller Lajos. -De utóbb megalakult az alkotmánypárt s ebből tagjai lettek gróf Andrássy -Gyula és Darányi Ignácz. - -A november 19-iki értekezleten még két javaslatot fogadtak el. Az egyik -volt: Felirat a királyhoz, a másik: Szózat a nemzethez. - -Én a feliratot nem tartottam czélszerünek. Mi összes ellenzékiek mégis -csak kisebbségben voltunk s a kormánypárti nagy többség s a főrendiház -semmi esetre se járult volna hozzá. Miként, mi jogczimmel jutott volna -hát a király elé? Amugy is köztudomásu dolog, hogy a király, mig -kormányában bizik, semmi más oldalról jövő tanácsot nem fogad el, sőt -meg se hallgat, csak olyat, a mely kormányától ered. Annak pedig semmi -jele se mutatkozott, hogy a király bizalmatlan kezdene lenni gróf Tisza -István és kormánya iránt. - -A felirat tervét mindamellett az értekezlet elfogadta s megkészitésével -gróf Apponyi Albertet bizta meg. El is készült a felirat, alapos és szép -munka is volt, de természetesen nem lett belőle semmi; még a -képviselőházban se juthatott előterjesztésre és tárgyalásra. - -A nemzethez intézendő szózat elkészitésére engem kért föl a szövetkezett -ellenzék. Vállalkoztam rá. Kijelentettem mind a magam, mind a távollevő -Bánffy Dezső báró nevében, hogy eddig hirdetett s most is hiven vallott -elveimnek e pillanatban félretételével az alkotmány védelmében lelkem -egész erejével és minden tudásával a szövetkezett ellenzéknek -rendelkezésére állok s a küzdelemből kiveszem részemet teljes -buzgósággal. - -Kossuth inditványára még egy megállapodásra jutott a szövetkezett -ellenzék. Végrehajtó-bizottságot választott, öt tagból állott. E -bizottság tagjaiul egyhangulag gróf Apponyi Albertet, Eötvös Károlyt, -Justh Gyulát, Ugron Gábort és Vázsonyi Vilmost választották meg. Különös -feladatunk lett volna a sajtóval, az egyetemi ifjusággal, a fővárosi -polgársággal s a vidéki népgyülésekkel a közelebbi és bensőbb -érintkezést fenntartani s az alkotmányért való küzdelemben a lelkek -hevét és buzgóságát növelni. - -A viszonyok azonban ugy alakultak, hogy ez irányban alig akadt különös -tennivalónk. A szövetkezett ellenzék minden tagja buzgón teljesitette -hazafias kötelességét. - -Az értekezletnek déltájban lett vége. Folytatását esti fél kilencz órára -tüztük ki, hogy mind a Feliratot, mind a Szózatot hitelesiteni és -aláirni lehessen. Apponyi el is készült a felirattal, de én a Szózattal -nem. Nekem felvilágositani és lelkesiteni kellett nemzetünket, tehát a -november 18-án történt dolgokat a történetiró éles figyelésével és -tárgyi igazságával kellett előadnom. Ennélfogva munkálatom -terjedelmesebb lett. - -Csak éjfél előtt félórával lettem készen. Meglehetősen kifárasztott a -több mint hat órai komoly, nehéz munka. Nemcsak tartalma miatt volt -szükség a gondos munkára, hanem alakja, nyelve s irásmódja miatt is. A -nemzet képviselete által a nemzethez intézett szózat mindig világos, -tiszta, magyar eszü s tökéletesen magyar nyelvü legyen. Ez az én -felfogásom. - -A szövetkezett ellenzék művem hitelesitését a Vezérlő-Bizottságra bizta -s ez minden szó változtatása nélkül egyhangulag jóváhagyta. - - -II. A „SZÓZAT A NEMZETHEZ!“ - -(Miért szövetkeztek az ellenzéki pártok? – A nemzeti küzdelem oka, -története, jelentősége. – Gróf Tisza házszabálymódositásai. – A november -18-iki ugynevezett „szavazás“. – E cselekmény bünös természete.) - -Az ellenzéki pártok ma szövetkeztek egymással. Mától fogva a gróf Tisza -István kormánya ellen az egységesen müködő szövetkezett ellenzék áll a -törvényhozásban. Minden ellenzéki párt szigoruan fentartja elveit és -fokozott elszántsággal törekszik elvei győzelmére. Ez elvek alapján -szilárdult meg iránta a választók bizodalma. E bizodalomnak megfelelni -minden ellenzéki párt hazafias törekvése. - -Az alkotmány eddig sértetlenül állt és élt. A semmi oldalról meg nem -támadott és mindenki által féltő gonddal tisztelt és őrzött alkotmány -alapján bizton őrködhetett a nemzet a törvényhozó és a törvényhozás -felett. - -Most az alkotmányt és törvényt sértette meg sulyosan és veszélyesen gróf -Tisza István kormánya. A tegnapi napon, folyó november 18-án, a késő -esti órákban történt meg a bünös merénylet. Most tehát az ellenzéki -pártok legelső és legnagyobb feladata az alkotmányt és törvényt -megvédelmezni. Mind a kettőnek megszegését megtorolni, az alkotmány -iránt fennállott, de most teljesen megrendült bizodalmat helyreállitani -és a hazánkat fenyegető sulyos veszélyeket elháritani. - -Erre szövetkeztek az ellenzéki pártok! - -A ki a szövetséget cserbenhagyja, azt az alkotmányszegő kormány -támogatójának tekintjük és ellenzéki férfiunak el nem fogadjuk. - -A kormány rideg merészséggel az alkotmány megtörését és a törvény -megsértését maga is beismeri. Maga sem áll elő annak megvédésére. Csak -mentséget hoz fel, hogy eljárását megmagyarázza. - -Mentsége abból áll, hogy a képviselőház tanácskozásaiban gyakori zavarok -voltak a mult, 1903. év óta és hogy a többség akaratát nem engedte -érvényesülni a kisebbség. Igy mondja, ezt hirdeti a miniszterelnök. - -Szent kötelességünk ezzel szemben ma is, mint mindig, a teljes igazságot -tárni fel nemzetünk előtt. A teljes igazság pedig egészen más. - -Széll Kálmán kormánya az 1903. év elején azt javasolta, emeljük föl a -hadsereg létszámát, ezzel együtt s ezzel arányban a hadügyi -költségvetést is. E javaslat elfogadása a nemzet anyagi erejének sulyos -megterhelésével és a fiaiktól megfosztott családok nagyobb hátrányával -járt volna; – e javaslatot tehát hazafias hévvel és kötelességérzettel -ellenezték az akkori ellenzéki pártok. De ez a javaslat a királyi -hatalom erősödését is maga után vonta volna; – az ellenzéki pártok -lelkiismeretes képviselői kötelessége pedig meg nem engedte, hogy a -királynak amugy is fölötte nagy hatalmát egyoldalulag növeljék s -másrészt az ugyis fölötte megterhelt nemzeti erőt csökkentsék. A viták -folyamán tehát mind élénkebbé vált az az óhajtás, hogy nyelvünk és -nemzeti müveltségünk intézményesen ültettessék be a magyar hadseregbe s -a királyi udvartartásba is, valamint a közös intézményekbe s ekként a -királyi hatalom erősödésével tartson lépést a nemzetünk erősödése is. - -Hosszas, komoly, nemes viták folytak e kérdésekben. Nemzeti társadalmunk -minden rétege helyesléssel kisérte a magasztos erőfeszitést s a mi még -soha nem történt, az ország távoli vidékéről is küldöttségek százai és -ezrei jöttek a fővárosba, hogy küzdelmünket helyeseljék s alkotmányos -harczunkban buzditsanak. - -Gróf Tisza István miniszterelnök most különböző változatban azt hirdeti, -hogy ez mesterkélt torlasz volt a törvényhozás utjában s hogy ezzel a -többség akaratának érvényesülését gátolta meg a kisebbség. De ez az -állitás nem felel meg a teljes igazságnak. A nemzet érdekei elől a nagy -viták folyamán a többség se zárkózhatott el. De elzárkózni nem is akart. -Hiszen az ujabb kormányt, gróf Khuen-Héderváry miniszterelnököt, épen a -többség szavazta le és pedig ugyancsak a vita alattival kapcsolatos -hadügyi kérdésekben. A nagy vita minden részét nem akarjuk felemliteni -és távol állunk attól, hogy a mesterkélt torlaszoknak, az ugynevezett -technikai obstrukcziónak, föltétlen jogosultságát elismerjük. De rá kell -mutatnunk arra a hallatlan merényletre, a mikor az ellenzék tagjait a -kormányzat körébe tartozó egyik magas méltóság, a fiumei kormányzó, -pénzadománynyal akarta megvesztegetni. S rá kell mutatnunk arra, hogy -gróf Tisza István miniszterelnök már korábban is, de különösen a -kormányralépése óta, folyton sulyosan fenyegette a törvényhozást, hogy a -szólásszabadságot s a törvényhozás egyéb alkotmányos jogait tetemesen -meg fogja nyirbálni. S végre meg kell emlitenünk, hogy a nemzeti -nyelvünk és müveltségünk megvédelmezéseért több mint egy éven át folyt -magasztos küzdelem gróf Tisza István kezén minden kézzelfogható eredmény -nélkül sorvadt el; a hadügyi költségvetés 450 millió uj teherrel -növekedett, a királyi udvartartás költségét évente két millióval -felemelték s nemzetgazdasági érdekeinknek Ausztria felől való -biztositása még mindig késik. Ezenkivül minden tünet arra vall, hogy a -kormány önálló vámterületi jogunkat már elalkudta s e jogot a jövőre is -el akarja altatni s nyilt törvény ellenére törvényben megállapitott -vámtarifa nélkül köt külkereskedelmi szerződéseket. Mind e cselekmény és -mulasztás csak arra volt alkalmas, hogy a törvényhozás izgalmait növelje -s a tanácskozások teljes nyugodtságát visszatérni ne engedje. - -Ez év márczius havában a miniszterelnök mégis előterjesztette -inditványát, melylyel a házszabályok szigoritása czimén a -szólásszabadságot s a képviselők egyéb fontos jogait el akarta tiporni. - -Türhették-e ezt az ellenzéki pártok? Türhették-e némán, hogy nemzeti -vivmányok helyett fenyités, boszuállás, megtorlás, a szabadságok -megnyirbálása vitessék be a törvényhozásba és örökittessék meg -alkotmányunk történetének lapjain? - -Sulyos csalódás és mély elkeseredés ejtette hatalmába a lelkeket. S -ennek daczára az ellenzéki pártok mégis a hazafias mérséklet és -bölcseség szavára hallgattak s teljes őszinteséggel megigérték az összes -sürgős s tárgyalásra készen álló kormányjavaslatok gyors és akadálytalan -tárgyalását, ha gróf Tisza István miniszterelnök a veszélyes inditványt -visszavonja. - -Visszavonta. A parlament többsége és kisebbsége közt megszületett az -annyira óhajtott béke. S az összes ellenzéki pártok példás hüséggel és -pontossággal teljesitették igéretüket. A kormányjavaslatok nagy seregét -engedték, sok részben fokozott munkával és buzgalommal, törvényerőre -emelkedni. Bizton hittük ezek után, hogy az országgyülés őszi -tárgyalásai békén, simán, országos közérdekeink áldásos előmozditásával -folynak le. Fájdalmunkra nem igy történt. - -Még az őszi tárgyalások meg se kezdődtek, gróf Tisza István -miniszterelnök már ugrai levelében fitymáló, igazságtalan, sőt durván -sértő szavakkal támadta meg az ellenzéki pártokat s egyuttal jelentette, -hogy a házszabályok szigoritása czimén támadást intéz a szabadságok és -alkotmányos jogok ellen. S azóta folyton sértő és kihivó hangot használt -a parlament tárgyalása folyamán, mintha az ellenzéki pártokat indulatba -hozni s talán szenvedélyes kitörésekre ragadni törekedett volna. - -Magaviseletén elámult az ország. Ekkor jöttünk arra a meggyőződésre, -hogy a márcziusi béke a miniszterelnök részéről álnok volt s hogy ő az -ellenzéki pártok elnémitásával csak javaslatai sima megszavazását akarta -elérni, de azt a kötelességet, hogy házszabályinditványát elejti, – -teljesiteni nem akarta. - -Inditványával Daniel Gábor képviselő segitségével ujra előállt. -Jelentékenyen szigorubb s hátrányosabb rendelkezésekkel, mint -márcziusban, s ezt az inditványt tegnap álnokul s egyuttal erőszakkal -képviselőházi határozat erejére emelte. Oly államcsinyt, oly büntetésre -méltó cselekményt követett el, a melyhez hasonló se nálunk, se másutt -egyetlen törvényhozó testületben se fordult elő. - -Mi történt tegnap? - -Gróf Tisza István miniszterelnök összebeszélt Perczel Dezső -képviselőházi elnökkel, hogy az ellenzéki pártok teljes kijátszásával, a -becsületnek és a tisztességnek és a Ház tanácskozási rendjének -képzelhetetlen megsértésével az inditványt, mint megszavazott -határozatot – ráerőszakolja a képviselőházra. - -Előzetes megbeszélésük szerint igy kellett végrehajtaniuk a csinyt: - -Gróf Tisza István beszél mint miniszterelnök. Beszéde végén kiejti majd, -hogy a tanácskozási rend őt nem korlátozza, hanem szavazást ajánl. -Perczel Dezső házelnök int, intésére felállnak a többségből azok, a kik -titkon már előre figyelmeztetve lettek, erre a házelnök kimondja a -határozatot, nyomban elnapolási királyi kéziratot olvas fel, a -képviselőház jegyzőkönyvétnyomban hitelesitettnek jelenti ki s ezután -feláll, elhagyja helyét, bezárja az ülést. - -Ily tervet csak gonosztevő elme gondolhatott ki és csak gonosztevő kéz -hajthatott végre. - -A házszabályinditvány csak egy nap előtt adatott be s ahhoz még nem -szólhatott senki. - -Szónokok voltak felirva, a kik még se nem beszéltek, se a szótól el nem -állottak, tehát senki által kétségbe nem vont szólási joguktól -megfosztattak. A házszabályinditványhoz senki sem adott magyarázatot, se -a ki benyujtotta, se a miniszterelnök, se a házelnök. Pedig sok -rendelkezése érthetetlen, többfélekép magyarázható. - -Az elnök nem zárta be a vitát. - -Tizenegy határozati javaslatot nyujtottak már be, a benyujtóknak -zárószóhoz volt joguk. E joguktól megfosztotta őket maga az elnök. - -Az inditványt szavazás előtt nem olvastatta fel az elnök. A képviselők -tulnyomó része nem tudta, hogy mire szavaz. Az elnök nem tette fel a -kérdést és nem engedett ehhez szólani. - -A szavazó képviselőket nem számlálta össze senki. Se az elnök, se a -jegyzők. - -S mindez törvénytelen ülésben, csodálatos zajban és zavarban, egyetlen -percz alatt történt. A kijátszott, az elárult ellenzéki képviselők -tulnyomó része sejtelemmel se birt arról, mi történt. - -Mindezt a képviselőház elnöke és a miniszterelnök előrevaló -összebeszéléssel cselekedte. Azok cselekedték, a kik az ország -legmagasabb méltóságai, legelső tisztviselői s a kik az alkotmány -tiszteletére s az alkotmány becsületes végrehajtására hivatvák. A -képviselőház elnöke az ország első és legmagasabb választott -tisztviselője. Elődjei hazafi érzelemmel teljes férfiak, nem egynek -emlékét fényben őrzi nemzetünk történelme. Tisztje nehéz, hivatása -magasztos. A képviselőház jogait, szabadságát, tekintélyét nehéz időkben -meg kell védnie többség, kisebbség és kormány ellen is. Meg kell védnie, -ha kell, a király ellen is. Dicső emlékü őseink 1848-ban nemzeti -vivmánynak s alkotmányos biztositéknak tartották az elnökválasztás -jogát. - -S ime a képviselőház mostani elnöke gonosztevő lett; gróf Tisza István -miniszterelnök büntársa lett. - -Lehet-e igy törvényt hozni? Elnézhetjük-e mi ez undok eljárást? -Elnézheti-e ősz királyunk, kinek lelkére az alkotmánymegtartó szent eskü -nehézkedik? - -Ha ez büntetlenül marad: örökre vége az ezeréves alkotmánynak. Ha -hozzászólás nélkül, ha látatlanul, hallatlanul, olvashatatlanul, ha -ellenőrzés nélkül képviselőházi határozattá lehet elnöki gonosztett -segélyével bármely inditványt tenni, akkor megszünik minden törvényes -rend, durva erőszak foglalja el az alkotmány helyét s a királyi trón is -csak véletlenen s durva erőszakon nyugszik. De akkor a király iránti -hűségből is kiesik az a fenséges rész, mely nem egyéb, mint az -alkotmánynak és a törvénynek tisztelete. Nem egyéb, mint az alkotmány -iránti hűség. Hiszen a királyi trón is csak egyik része az alkotmánynak. - -A király nevét, szerepét s az iránta való tiszteletet is sulyosan -megsértette a miniszterelnök. Bizalmunk, tiszteletünk s hódolatunk -rendithetetlen az alkotmányos király iránt. És el nem hihetjük, még -feltennünk sem szabad, hogy a király tudta volna, mikor az -ülésszakbezáró iratot aláirta, hogy azt gonosztett elpalástolására -használja fel álnokul első tanácsosa. - -A házszabály-inditvány tartalmára ezuttal nem terjeszkedünk ki. Akármily -üdvös volna az, létrejöttének módja miatt, mi azt el nem fogadhatjuk, -kötelezőnek soha el nem ismerhetjük. De némi ismertetésére mégis -megjegyezzük, hogy az inditvány szerint ötven kormánypárti képviselő -inditványára minden törvényjavaslatot vita nélkül meg lehet szavaztatni -s hogy az elnök a képviselőház tanácskozó terméből a képviselőket -fegyveres erővel elhurczolhatja. Hazánkban az utolsó falu tanácskozó -testületének is több joga és szabadsága van, mint lenne a törvényhozók -képviselőházának. - -A képviselőház házszabálya és tanácskozási rendje már régi, kevés -módositással közel 40 éves. Tizenegy országgyülés, ugyanannyi házelnök -és tiz miniszterelnök a teljes szólásszabadság mellett is jónak -tapasztalta azt. Mesterkélt torlaszt hosszabb időre csak kétszer emeltek -a tanácskozási rend utján. Először 1872 telén és másodszor 1898–99-ben. -A többi csak napokig, csak egy hétig tartott. Vagy nem volt egyéb, mint -tartalmas, hosszu és lelkes vita. Ha voltak zavarok a képviselőház -tanácskozásaiban, azokat sohasem a házszabályok idézték elő, hanem vagy -a kormányok nemzetellenes javaslatai, vagy azok törvényellenes -cselekményei. - -Megingathatatlan meggyőződésünk, hogy gróf Tisza István kormánya nem a -házszabály kedvéért rombolta össze a törvényhozás jogait és -szabadságait. Más czélja van neki. Komoly, sőt veszedelmes: nemzetünk -élete ellen törő. Azokat akarja az uj házszabálylyal biztosan elérni. Ha -jó czéljai volnának, az okos és szükséges szabadságokat nem volna oka -összetörni. Nem mondja meg czélját, de alig csalódunk, ha felteszszük -róla, hogy országunkat még szorosabban oda akarja kötni Ausztriához, -egészen az egységes birodalom felépitéséig. Ha másban nem, a fokozottabb -mai terhekben s vámterületi önállóságunk s jogos anyagi érdekeink -feláldozásában. - -Szólásszabadság nélkül nincs független törvényhozás, nemzeti -ellenállásunk erejét csak a szabad törvényhozás tarthatja fenn. Ez az -előny most is gyönge Ausztria ellen s a két ország katonai erejével -rendelkező király ellen. S a fölötte erős királyi hatalommal szemben -most oly képviselőket akar, a kiknek megtilthatja a szólást s a kiket -fegyveres erővel kilökhet a törvényhozás terméből. Hová sülyed igy -nemzetünk ereje, tekintélye, méltósága, sőt becsülete? - -Bevallott czélja a többség önkényuralmának biztositása. Ez, a mi szokott -választásaink és romlott kormányrendszerünk mellett nem egyéb, mint a -kormánynak s ezzel együtt az uralkodónak önkényuralma. - -Ily kormány, ily irány, ily rendszer ellen szent honfi kötelességünk -szövetkezve elszánt erővel küzdeni. Mindaddig, mig a tegnapi -gonosztettet meg nem toroljuk. Mindaddig, mig alkotmányos -szabadságainkat nem biztosithatjuk. Mindaddig, mig hazánk boldogságát, -szabadságát és dicsőségét vissza nem vivjuk. - -A szövetkezett ellenzéknek vezérbizottsága 1904. november 19-én tartott -értekezletéből: Kossuth Ferencz elnök, gróf Apponyi Albert, báró Bánffy -Dezső, Szederkényi Nándor, gróf Zichy Aladár, Barabás Béla, gróf -Batthyány Tivadar, Eötvös Károly, Gulner Gyula, Holló Lajos, Hock János, -Justh Gyula, Polónyi Géza, Rakovszky István, Sághy Gyula, Thaly Kálmán, -Ugron Gábor, Vázsonyi Vilmos, gróf Zichy Jenő és Tóth János jegyző. - - - - -NYILT LEVÉL SZÉLL KÁLMÁNHOZ. - - -I. A LEVÉL TÖRTÉNETE. - -(Széll Kálmán viszonya Deák Ferenczhez. – Az én baráti viszonyom Széll -Kálmánnal. – Levelem megirásának oka.) - -A levél történetét voltaképen már maga a levélnek tartalma -megvilágositja. Némi megjegyzéseket mégis előre kell bocsátanom. Ma -ugyan még mindenki emlékszik a három-négy év előtt történtekre, de a -világ feledékeny s könyvem sok dolog emlékét hosszu időig meg fogja -őrizni. - -Széll Kálmán, mint ifju ember, Deák Ferencznek kedveltje volt. Már -édesapja is barátságban s némi távoli rokonságban s mint a nemesi -világban hajdan szójárás volt, osztályos atyafiságban volt leányági -rokonságnál fogva a Deák-családdal. A nagy költő leányát, Vörösmarty -Ilonát vette feleségül. Vörösmartyt is meleg és fönséges barátsággal -szerette Deák, leányának pedig, a mikor a nagy költő meghalt, gondnoka -és gyámatyja lett. A mikor Széll Kálmán ezelőtt közel negyven évvel -országgyülési képviselő lett: Deák vezérlete alá sorakozott. - -Én is oda sorakoztam s mig a Deák-párt fennállott: addig Széll Kálmánnal -az állami közélet mezején egy táborban küzdöttünk. Az 1875-iki fuzió -után én nem vállaltam képviselői megbizást, Széll Kálmán pedig a -Wenckheim s később a Tisza-kabinetben 1878-ig az ország pénzügyeinek -kormányzását intézte mint pénzügyminiszter. Szives előzékenységgel maga -mellé vett a pénzügyminiszteriumba főleg a kataszteri munkálatok -kodifikátori részének vezetésére, de állásom csak négy hónapig tartott. -1876-ik évi április hóban köztudomásra jutott a kormánynak Ausztriával -kötött közgazdasági s vám- és kereskedelmi egyezménye, ezt én nem tudtam -helyeselni, tehát állásomról lemondtam s a függetlenségi párthoz -csatlakoztam. Ő megmaradt a szabadelvü-párt és a Tisza-kabinet -miniszterének Bosznia elfoglalásáig. - -A személyes tisztelet és barátság nem szakadt meg köztünk, noha ritkán -találkoztunk. A kit Deák annyira kegyelt, mint őt, azt már annálfogva is -nagy becsülésem és meleg rokonszenvem övezte. Deák az 1871-ik év nyarát -nála töltötte rátóthi kastélyában. S nála töltötte utolsó évét is az -1876-ik év elején bekövetkezett haláláig. Természetes, hogy Széll -Kálmánt is nagy kegyelet és tökéletes tisztelet s rokoni szeretet -kötötte Deákhoz. Annyira, hogy a mikor később, huszonegy év mulva -1899-ben megint kormányzásra vállalkozott s a kormány elnökségét vette -át, alakilag teljes joggal nyilvánithatta, hogy ő az ország ügyeinek -vezetésében Deák szellemének igazi örököse. - -Kabinetét és politikáját nem támogattam, sőt mind a kettőnek erős -ellenzéke voltam. Ugy véltem, hogy a magyarságnak s a magyar állami -létnek szomoru hanyatlása az ő kabinetének müködésével kezdődik. De -azért évekig nem támadt kedvem ahhoz, hogy akár a sajtóban, akár a -parlamentben élénk támadásokat intézzek ellene. A mikor azonban a nagy -nemzeti követelések az ugynevezett Nessi-ügygyel az 1902-ik év végén -napirendre kerültek: azóta néhány nagy és támadó beszédet tartottam a -parlamentben politikája és kabinete ellen. A mi azonban természetesen -semmit se változtatott az iránta érzett egyéni nagyrabecsülésen. - -A mikor a Tisza István-kabinet az 1904-ik évi november 18-iki -merényletet elkövette, Széll Kálmán, bár a szabadelvü kormánypártnak -tagja s egyik vezéralakja volt, nyomban félre vonult. 21-én már azt -hirdették a lapok, hogy teljesen vissza akar vonulni a közélettől, 22-én -már választókerülete és pártja elnökének bejelentette, hogy a képviselői -megbizásról lemond s 24-én már valósággal közölhették a lapok lemondó -levelét. - -A levél hosszu és szép, Széll Kálmánnak legszebb szónoki és irodalmi -fogalmazásai közé tartozik. Tele van érzéssel és eszmével, de kétséggel -és búskomorsággal is. Kijelenti, hogy az állami közélet mezején -gyakorlati munkálkodásra, a mely sikerrel járjon, ez idő szerint nem -érzi magát képesnek, minthogy se a kormánynyal, se az ellenzékkel egyet -nem érthet, sőt nem is rokonszenvezhet. - -Ez volt a helyzet, mely arra inditott, hogy hozzá a nyilt levelet -intézzem. A mit multjáról s a köztünk ifjukorunk óta fennállott egyéni -ismeretségről és barátságról föntebb érintettem, az magyarázza meg, -honnan meritettem a jogot a levél megirásához, de egyuttal az magyarázza -meg nyilt levelem tartalmának, irányának s egész észjárásának egyes -részleteit is. - - -II. A NYILT LEVÉL. - -(Mit cselekedett a kormány? – Félre lehet-e most állani a küzdelem -teréről? – Mit mondott Deák Ferencz és mit cselekedett hasonló esetben?) - -Tisztelt Barátom! - -Bocsáss meg e bizalmas szóért. Közel negyven év óta vagyunk a közélet -munkásai. Ez idő nagy részét a törvényhozásban töltöttük el. Mig Deák -Ferencz élt, addig egy tábor harczosai voltunk. Mind a ketten számot -tudunk adni arról, miért váltak szét utaink. - -Tisztellek, becsüllek, bizom benned, pedig kormányodnak elszánt -ellenzéke voltam. Minden kérdésben ellenkezhetett nézetünk, de az -alkotmány szentségének és sérthetetlenségének kérdésében egyetértettünk. -Te becsülettel megtartottad az alkotmányt, pedig nehéz fellegek -borongtak a te kormányzásod fölött is. - -Ország élén álló férfiu soha se látott engem valamit kérni vagy -elfogadni. Te se. De most hozzád fordulok, a kis ember a nagyhoz, a -közvitéz a vezérhez. E szavakban ne láss álszerénykedést. - -Ne válj meg törvényhozói állásodtól, ne tedd le képviselői tisztedet. - -Országunk sulyos jövő előtt áll, alkotmányunk válságba jutott. Nem -bölcseség és hazafiság vezeti a kormányt, hanem őrjöngés és boszuérzet. -Minden jó emberre, minden hazafira szüksége van elárult nemzetünknek. - -Magad hirdetted, – s hited erős volt és tiszta, – hogy te Deák Ferencz -hagyományainak vagy hű örököse, Deák pedig azt mondta, hogy az -igazságért akkor is küzdenünk kell, a mikor a győzelemnek már minden -reménye elenyészett. - -Elenyészett-e már a te reményed? A miénk még megvan. Még az enyém is, -pedig az én kétségeim a legnagyobbak. - -A hatalom összetörte az alkotmány alapkövét, a szólásszabadságot s ha -győző erővel nem állunk utjába, összetöri a kerületek választójogát is. -Hiába övezi a képviselőt a kerület bizalma, – a hatalom azt mondhatja: -ez a képviselő nekem nem tetszik, hallgasson el, különben a törvényhozás -terméből kihurczoltatom. - -Emlékszel-e a nemzet történetére, hogy már volt ilyen esetünk? -Emlékszel-e, hogy V. Ferdinánd egyik gonosztevő kormánya Pestvármegye -egyik követét, Ráday Gedeon grófot, kizárta a törvényhozásból, mert a -bátor honfiszó, melyet ajkán kiejtett, nem tetszett annak a kormánynak? - -Most a kormány romlott többség segitségével nem egy képviselőt zárhat -ki, hanem a nemzet minden szószólóját eltávolithatja. – Itt van -összetörve az alkotmány alapköve. Ez a borzasztó igazság. A hatalomnak -mind az a zsivaja, a mely most e körül zúg, csak ámitás, csak nyomorult -mentegetődzés, álnokság, csak a nemzet megbóditása. - -S emlékszel-e, mit tett Deák Ferencz akkor? Pedig csak egyetlen követről -volt szó. Keserübb és fönségesebb harczot még nem látott hazánk -törvényhozása, mint a minőt akkor Deák folytatott. De elhagyta-e a -csatatért? Letette-e a fegyvert? Elmenekült-e a magányba hite- és -reményevesztett csüggeteg lélekkel? Minden érzet közt nem a kötelesség -érzete volt-e benne a legerősebb? - -Tisztelt barátom! - -Jőjj vissza! Állj csatasorba! Köztünk vagy külön, de velünk harczolj s a -harczban vezess bennünket. És vezesd azt a szerencsétlen többséget, mely -most egy őrjöngőnek van hatalmában. Annak a többségnek vezére voltál, -lelke voltál éveken át, most is lesz kebelében, a ki hallgatni fog rád. - -Mentsük meg az alkotmányt! - -Mi marad nemzetünknek, ha ezt is eltiporják? A királyi hatalmat széditő -magasra emeltük, fejünkön gázol már. A hadsereget urrá tettük magunk -fölött, alig van jogunk hozzászólani. Nemzetközi állami létünk -elenyészett, itthon nemzetiségek ádáz gyülölete van felszitva ellenünk; -– anyagi erőnk, vagyoni jólétünk fogyatékán. Csak alkotmányunk volt még -meg s ebben küzdő erőnk. Mi marad, ha ennek is vége? - -Jőjj vissza! - -A te kötelességed még nagyobb, mint a miénk. Te vezére voltál -nemzetednek s első tanácsadója a királynak. A király már agg; napja -hanyatlóban. Ne engedd, hogy utolsó napjaiban oda jusson, a hova jutott, -mikor trónra lépett. Ne engedd, hogy harczra keljen a hűséges, de -kifosztott magyar nemzettel. - -Csonka, béna maradsz, ha kivonulsz a képviselők seregéből. Még gonoszabb -idők is jönnek ránk, mint a mostani. Lehetetlen, hogy hallgass. De ha -kivülről emelsz szót, csak a pusztában kiáltó szó lesz az. - -Most nem vagy országunk kormányának élén, most eljuthat hozzád a -függetlenségi elvek szerény közharczosának szava is. S jusson eszedbe, -hogy én nemzedékünk egyszerü krónikása is vagyok s szavam itt-ott még -akkor is hangzik, a mikor már régen porladunk. S nem feledik el, hogy a -mikor a hazát veszély fenyegette, a régi idők bajtársi barátságából, -ifjukorunk küzdelmeinek emlékéből volt hozzád egy bizalmas kérésem: - -Dicsőn végezd közpályádat! - -_Eötvös Károly_. - - - - -A NAGYVÁRADI NÉPGYÜLÉS. - - -I. A BESZÉD TÖRTÉNETE. - -(A Tisza-nemzetség Biharban. – Miért kellett népgyülés Nagyváradon?) - -Az 1904. évi november 18-iki merénylet után, melyet a kormány és pártja -elkövetett, országszerte népgyülések tartását látta szükségesnek az -egyesült ellenzék s vidékenkint minden igaz hive. Ily tiltakozó -népgyülést rendeztek Nagyváradon 1904. évi november hó 29-én. Különös -érdekessége, sőt fontossága e népgyülésnek abból állott, hogy Nagyvárad -Biharvármegye székvárosa s a Tisza-családnak közéleti szereplése több -mint hetven év óta mind a vármegyében, mind a székvárosban kiváló volt s -különösen a mult század hatvanas éveitől kezdve annak a szereplésnek -hatása a vármegye határain tul is messze terjedett. Előkelő állás, nagy -vagyon, főuri és tekintélyes rokonság, a vármegyei közélet százféle -összeköttetése hatalmas társadalmi tábort alakitottak a Tiszák kiválóbb -férfiai köré, a mely a dolgok természeténél fogva egyuttal politikai -tábor is volt. Gróf Tisza István most is miniszterelnök, hatalmának még -mindig megvan teljessége, a többség a képviselőházban még mindig -állhatatos mellette, megvan iránta a király bizalma is: mind ez oknál -fogva a szövetkezett ellenzék különös tiszte volt, gróf Tisza Istvánt és -politikáját közszereplésének épen legbiztosabb székhelyén is megtámadni -s erős birálat alá venni. - -Engem is meghivtak a népgyülésre s egyuttal beszéd tartására szólitottak -fel. Kötelességemnek tartottam a fölhivásnak megfelelni. Ugyanekkor -Nagyváradra jöttek velem gróf Apponyi Albert, a ki szintén hasonló -meghivásban részesült s több képviselő: Vázsonyi Vilmos, Olay Lajos, -Rigó Ferencz, Smialovszky Valér, Leszkay Gyula, Marjay Péter, Illyés -Bálint, Balogh Mihály, többen közülök biharvármegyei kerületek -képviselői. - -Beszédemet, melyet gróf Apponyi beszéde után tartottam, gyorsiró -jegyezte ugyan föl, de a lapok a nélkül közölték, hogy én azt -megtekinthettem s a netaláni tévedéseket kiigazithattam volna. Most -azonban már kiigazitvák a tévedések. - -A beszéd a nagygyülésen nagy és zajos tetszésben részesült. Némi -lényegtelen kihagyásokkal van fölvéve műveim e kötetébe. Nem az -értekező, nem is a lelkesitő, inkább az izgató beszédek természetével -bir, a mit akkori szigoru felfogásom s a közönség akkori érzése és -gondolkozása indokol és ment. - - -II. A BESZÉD. - -(Apponyi gróf szavai és az én szavaim. – Gróf Tisza mentsége. – Mi az -alkotmány valósággal? – Van-e alkotmányos joga a nemzetnek, ha -választott törvényhozóit kizárhatják a törvényhozásból?) - -Apponyi gróf az ő nemes természetének megfelelő finom és tudománybeli -jelző szavakat használt most elhangzott gyönyörü beszédében, a mikor a -helyzetet megismertette. Előre megmondom őszintén, én is a magam -természetének megfelelő szavakkal és jelző mondatokkal akarok beszélni. -Az én természetem némileg más, noha nem kevésbbé nemes. Az erős ősi -magyar természet az, a mely mikor alkotmányunkat és nemzetünket durva -kezek bántják, himezetlen nyers szavakba öltözteti gondolatát és -érzését. - -Apponyi azt mondja, hogy a kormány november 18-án csinyt követett el. -Tiszteletreméltó irodalmi és tudóstársasági nyelven mondja, hogy a -november 18-iki merénylet csiny volt. Én pedig azt mondom, gonosztett -volt, a törvénynek készakarattal való tudatos, elszánt megsértése. A -szavakban különbség látszik, de azok igazságában nincs különbség. - -Apponyi azt mondja, a csinyt meg kell torolni; – én pedig azt mondom, a -gonosztett elkövetőit meg kell büntetni. Apponyi bölcsen és alaposan -kifejti, hogy az elkövetett csinyért az uj képviselőválasztás nem -mentség, bármi lesz is eredménye; – én pedig azt mondom, hogy erre a -gonosztettre csak egyetlen megtorlás van, az akasztófa; – a gonosztett -elkövetőjét arra kell felmagasztalni. Ha a nemzetnek megvolna az az -ereje, a mely isteni, emberi és történelmi jog alapján megilleti; ha -keze-lába meg nem volna kötve; ha jogos akaratával szabadon -rendelkeznék, az az akasztófa már állana is. Igaz, hogy afféle -gonosztettet akkor nem is merne, nem is tudna senki elkövetni. - -A kormány táborából azt hangoztatják: nem nagy, nem fontos, nem -veszélyes dolog az, a melyet november 18-án cselekedtek, hiszen nem az -alkotmányt sértették meg, hanem csak a házszabályokat, a házszabály -pedig nem törvény, törvényszegés tehát nem forog fenn. A miniszterelnök -az ugrai hires levél óta már vagy huszadszor beszél nyilvánosan a -nemzethez e kérdésben. Pártja értekezletein, magántársaságban, -képviselőházi ülésen, zöld asztal és fehér asztal mellett egyaránt, még -borozás közben is, ugy hogy hallgatói közt, mint a hirlapok közlik, -gyakran részeg legények is szerepelnek. S mindenütt csak azt mondja, azt -hajtogatja, gondolatai csak a körül az állitás körül vonaglanak, hogy ő -csak a házszabályok külső, alaki rendelkezéseit sértette meg, de csak -azért, hogy az alkotmányt magát, pedig ez a lényeges, megmentse. - -Ez a beszéd tudatos valótlanság hirdetése, a nemzet félrevezetésére -irányuló gonosz irányu rábeszélés, sőt egyenesen kimondom, vásározó -czigányok közt szokásos közönséges ámitás, nem pedig az ország -főkormányzójához illő mentegetődzés. Lássuk csak közelebbről. - -Én például a november 18-án történt dolgot gonosztettnek tartom egyelőre -már csak azért is, mert ugy csinálták, a hogy csinálták. A példa -világosit. Ha valakinek joga vagy szüksége van arra, hogy én tőlem husz -forintot kapjon, mert éhezik, vagy inség bántja, vagy valami igénye -támad, megvan az a tisztes módja, hogy oda jön hozzám s azt mondja: -uram, adj husz forintot, mert kell erre vagy arra. Adok, vagy nem adok -neki. Ha meggyőz okos szóval, bizonyára adok neki. De ha ugy jön hozzám, -hogy se szól, se beszél, hanem orvul beköti a szememet, elnémitja -nyelvemet, földre tipor, megkötöz és ugy veszi ki zsebemből a husz -forintot: akkor bizonyára gonosztettet követ el. S azon a szomoru -november 18-iki országgyülésen ez történt. Ilyet cselekedett a -képviselőház elnöke és a kormány elnöke s az a sok tagjában részeg és -könnyelmü gyülevész nép, mely a kormány segitségére volt. Hihetetlen az, -a mi akkor történt. A nyomban felocsudott ellenzék elől el is futott a -képviselőház elnöke, lába se érte a földet, nehogy agyonverjék, mint a -veszedelmes ebet. Rögtön hamisitottak jegyzőkönyvet is, nyomban -elnapolták az országgyülést is s másnap oda álltak az ország elé s nagy -fennen hirdették, hogy tegnap este kilencz-tiz óra tájban az -országgyülés önkényt megváltoztatta az ország alkotmányát. - -Ezeren és ezeren hallják önök nyiltan mondott szavaimat. Ugy folytatom, -a hogy minden tisztes magyar ember folytatná. Bármint kuszálják össze -hirlapok és kormánytámogató megtévedt emberek a fogalmakat, őszinte -lélekkel kimondom, soha becsületes emberek szeme elé ne jussak, ha igaz -valóságában nem ugy történt a dolog, a hogy én elmondom. - -Azt hirdeti a kormány elnöke: megmentette az alkotmányt. Ez nem igaz. De -ha igaz volna is: a mennybeli üdvösséget se fogadnám el, ha igy hoznák -elém: ámitással, ravaszsággal, hatalmi erőszakkal. - -De nem is üdvösséget hozott november 18-ika, hanem oly rendelkezéseket, -melyek megölik a nemzet alkotmányát és sok megbecsülhetetlen értékü -szabadságát. E rendelkezések között egy sincs, a mely szükséges vagy -czélszerü volna, egyik gonoszabb és ostobább, mint a másik. - -Mit jelent ez a szó: alkotmány? Hadd magyarázzam a józan magyar elme -szerint, a magam esze szerint. - -Azt jelenti az a szó, hogy a község végezze a maga dolgát a községi -képviselőtestületben okosan és szabadon; a vármegye is végezze a maga -dolgát ugyanakként a bizottsági közgyüléseken és az ország is végezze az -országos dolgokat az országgyülés képviselőházában. Vannak módok és -szabályok, a melyek szerint a dolgok elvégezését intézni kell. - -Már most, ha a községi képviselőgyülésen a községi birónak vagy -jegyzőnek joga volna ahhoz, hogy azt, a ki például az uj községi adó -vagy teheremelés ellen felszólal, nyomban lefülelje és kidobja, vajjon -lehetne-e akkor a község dolgát alkotmányosan intézni? Ugy-e nem? - -A községeknél ezt nem is merik megkisérelni. Van vagy huszezer község az -országban; olyan elégedetlenség, zenebona és ellenállás következnék, -hogy vagy huszezer koponyát csakhamar betörne az ily bolond uj -alkotmány. - -Vagy ha a vármegye gyülésén valaki olyat mondana, a mi a főispánnak nem -tetszik s a főispán vak hevében ezért az illetőt fegyveres csendőrökkel -nyomban kivezettetheti vagy kidobathatja: alkotmányosság volna ez? -Vajjon intézhetné igy a község, vagy a vármegye a maga dolgát -becsülettel, tisztességgel és a közérdek javára? - -Ugy-e nem? - -Most gróf Tisza István miniszterelnök azt a jogot törekedett magának -megszerezni, hogy szolga módjára engedelmeskedő ötven képviselő -inditványára minden kényes, nehéz, az ország terheit szaporitó s az -alkotmányos szabadságokat veszélyeztető kormányjavaslat fölött nem -enged, vagy nyomban megszüntet minden képviselőházi tanácskozást s -azonnal megszavaztatja a magáról és a nemzetről megfeledkező többséget. -Hát alkotmány ez? Hát miként tisztulnak akkor a nézetek a közkérdések -fölött s miként láthat tisztán és világosan a nép, ha már még a -képviselőházban se lehet szabadon tanácskozni? - -Pedig ha bitor kormányzók akarják, még egyébként se lehet. Mert joga -lesz a képviselőház elnökének s a kormánynak és engedelmes többségének -azokat a független gondolkozásu férfiakat s országos képviselőket, kik -neki nem tetszenek, a képviselőházból karhatalmi erőkkel, darabontokkal -kidobatni, kizárni s képviselői napidijuktól is megfosztani. - -Hát alkotmány ez? - -Jó magyar népünknek már csak egy igazi országkormányzó joga van. Kicsiny -jog, gyönge is, erőtlen is, százfélekép kijátszák e jogát is, de ez még -legalább eddig megvolt. S ez abból áll, hogy minden ötödik esztendőben -az országos képviselőválasztás alkalmával védőt, pártfogót, szószólót, -ugynevezett képviselőt választhat magának az országnak nagy tanácskozó -és határozó gyülésébe, hogy ott őt jólelküen képviselné s jogából, -szabadságaitól s vagyonából kifosztani ne engedné. De most ime bitor -kormány áll elő s házszabálymódositás czimén igy szól a néphez: - -– Oh te balga nép, nem adok én te rád és jogodra semmit. Választhatsz -ugyan magadnak képviselőt szabadon, de ha az nekem nem tetszik s nem ugy -viseli magát, a mint nekem tetszik, akkor bizony én őt a képviselőházból -karhatalommal kidobatom. - -Ily szomoru, ily kétségbeejtő a helyzet, oly bitangságba kerültek -nemzetünk jogai és érdekei november 18-án s az ekkor végrehajtott -gonosztett óta. - -Ha hát mégis akad valaki, a ki önök előtt, tisztelt uraim azt mondja, -hogy a kormány november 18-án csupán csak az eddigi házszabályokat -sértette meg, de az alkotmányt nem bántotta, mondják meg a szemébe -nyiltan, hogy vagy nem tudja, miről beszél, vagy ha tudja: akkor hazudik -czigány módra. - -Ha a november 18-iki gonosztett érvényben marad: akkor a népnek minden -alkotmányos joga halálos veszedelembe jutott. Nem segit ezen se uj -képviselőválasztás, se semmi más kuruzsló szer, csak az segit, ha a -gonosztettet megtoroljuk, érvényességét megsemmisitjük s minden -következményét elháritjuk, alkotmányunkat pedig ujra visszaállitjuk, a -hogy volt. - -Obstrukczióról beszél a kormány untalan. Azt mondja, ez akadályozta őt a -munkálkodásban. Tudatos, hitvány valótlanság ez az állitás is, a melyet -a maga igaz nevén hazugságnak szokás mondani. - -Tessék mindenkinek megnézni a magyar törvénytárt. Szent István óta -készül ez a törvénytár, de kilenczszáz esztendő óta alig volt olyan év, -a melyben annyi törvényt nyugodt tanácskozással tudtunk volna alkotni, -mint az idén, urunk születésének 1904-ik esztendejében. Meggyőződhetik -erről mindenki, a ki olvasni tud is, akar is. - -Utolsó szavam mondom ki ezuttal. - -Meg fogja látni mindenki, hogy a szövetkezett ellenzék minden tagja -őszintén, bátran, fáradhatatlan buzgalommal és kötelességérzettel védeni -fogja az alkotmányt erőinek fogytáig. De ha maga a nép nem segit -bennünket, ha össze nem jön vidékenként s haragos és lelkes -felbuzdulással nem támogat: akkor mi magunk meg nem óvhatjuk az -alkotmányt. De azért reményünk meg nem csökken s bizalmunk szilárd a -jövőre nézve. Megállunk a magunk helyén, mint a katona, a mig vagy nem -győzünk, vagy a küzdelem hevében el nem hullunk! - - - - -HONFITÁRSAINKHOZ! - -– Kiáltvány a nemzethez a Vezérlő-Bizottságból 1904 decz. 14-én. – - - -I. A KIÁLTVÁNY TÖRTÉNETE. - -(Karhatalmi erők a képviselőházban. – Mire kellettek a darabontok? – A -darabontok kiverése deczember 13-án. – A nagy közönség véleménye az első -pillanatban. – A vezérlő bizottság rám bizza a nemzet felvilágositását.) - -1904. évi deczember hó 13-án gróf Tisza István miniszterelnök -kezdeményezésére s hozzájárulásával Perczel Dezső, a képviselőház elnöke -és Csávossy Béla, a képviselőház háznagya, mintegy negyven főből álló -karhatalmi személyzettel rakta meg reggeli 9 óra előtt az országgyülés -palotájának azokat a részeit, a melyeken a képviselők járni, társalogni -és tanácskozni szoktak. A déli főkaput rendőrök szállták meg, a -lépcsőkön, folyosókon, az elnöki és háznagyi hivatalos helyiségek -ajtóinál ujonnan alkalmazott s különös egyenruházatu, katonás alaku -fiatal erős férfiak foglaltak állást, fegyver nélkül, de katonailag -fegyelmezett és begyakorolt állással és testtartással. Nyilván, mintha -őrálláson lettek volna. Ugyanily férfiak álltak a miniszteri termekhez -vezető folyosókon s kivált a miniszterelnöki termek ajtóinak közelében. -Ezeket a férfiakat, mint csakhamar köztudatra jutott, a honvédség és -csendőrség csapataiból toborzották össze és fogadták föl s látták el -ruházattal és utasitással. Közvetlenül kik jártak el ebben, nem -nyomoztuk ki, minthogy közjogilag nyilvánvaló, hogy ezt a házelnök, -háznagy és miniszterelnök rendelkezése nélkül senki se cselekedhette, – -kétségtelen tehát, hogy ezért ők a felelősök, valamint az is -kétségtelen, hogy mások nem lehetnek közjogilag első sorban felelősek. -Ezeket a karhatalmi embereket félig-meddig hivatalosan is, de a közönség -és a hirlapok szinte ösztönszerüleg darabontoknak nevezték. -Fölfogadásuk, egyenruházásuk és begyakorlásuk az országgyülésnek -november 18-án történt elnapolása óta s a deczember 13-ára rendelt ujra -egybehivása közt lefolyt 24 nap alatt történt. S az egész szervezést oly -titokban intézték, hogy részleteiből a nagyközönség körébe alig -szivárgott ki valami. Az országház tisztviselősége és szolgáló -személyzete természetesen sokat megtudhatott jó eleve a részletekről, de -tudásából semmit se juttatott a nyilvánosság elé. Bizonyára gróf Tisza -István vaskezére gondoltak, a mikor a hivatalos titoknak vélt -előkészületi intézkedések minden hirét titokban tartották. Meg kell még -jegyeznem, hogy ily karhatalmi természetü országgyülési személyzet -felállitására se őseink 1848-ban, se mi 1867 óta soha nem gondoltunk, az -érvényben levő házszabályok tehát az ily személyzet szolgálati, fegyelmi -és vezényleti, valamint ellátási dolgairól teljesen hallgatnak. De erről -még a november 18-án vakmerő erőszakkal és jogtalan merénylettel -felszinre hozott Daniel Gábor-féle házszabály se tesz emlitést. - -Az ok, a mely a kormánynak és a képviselőháznak elnökét a darabontok -szervezésére s a képviselők tanácstermében való felállitására birta, -nyilvánvaló. - -A Daniel Gábor-féle házszabályt komolyan s valósággal életbe akarták -léptetni. Ebben benne van, hogy egyes képviselőket, s nem egyet, hanem -egyszerre többet is, esetenként karhatalmi testi erőszakkal távolitanak -el a tanácskozó teremből. Hihetetlen botrányok és dulakodások nélkül s -igen könnyen bekövetkezhető vérengzés nélkül ez el se képzelhető. A -politikai szenvedély, a fölzaklatott indulat, a méltatlanul előidézett -keserüség pillanatonként csodálatos kitörésekre, halálos felrobbanások -előidézésére képes, a mikor a bár egyénileg józan és higgadt férfiak -nagy tömegben vannak együtt. S nemcsak nálunk képes, hanem minden -parlamentben. Éppen a mi korunk volt szemtanuja annak, a mikor egy-két -évtized előtt az angol képviselők tekintélyes számu része ököllel rohant -egymásnak, a tanácskozó terem közepén véres testi dulakodást rögtönzött -s tekintélyes törvényhozók, neves férfiak egymást földre gázolva -fetrengtek a terem padozatán. - -Már most képzeljük el azt az ellenzéki magyar képviselőt, a kinek lelke -tele van egyéni és faji önérzettel, szivében ott dúl a nemzet habsburgi -történetének minden gyásza és keserüsége, valamely kérdésben hazafias -hévvel és iránynyal felszólal, szavai talán a mindennapi szokáson és a -szükségen is túl erősek és kemények, de szentül meg van győződve, hogy -igaza van s hogy felszólalásával honfikötelességet teljesit s -alkotmányos jogát gyakorolja, s ime az elnök rácsönget, rárivall, a szót -megvonja tőle s felhivja, hogy rögtön hagyja el a termet önként, mert -különben erőhatalommal kidobatja. - -Vajjon mi történik ekkor? - -A képviselő nem engedelmeskedik. A gúnyt és kinevettetést magára -szabaditani nem akarja. Különben is föl van hevülve s társai és -elvbarátai még jóhiszemüleg szitják tüzét. Daczol. Az elnök utasitja a -karhatalmi erőket, testi erőszakkal távolitsák el a képviselőt. De őt -szorosan körülfogják barátai. A padok köze szük, sok darabont oda se -férne, de egyébként se eresztenek közel egyet se. Azonban a darabont -katonafegyelem alatt áll, a parancsnak eleget akar tenni, ha halál lesz -is a vége. Az elnök ugyan felfüggesztette az ülést, székét el is hagyta, -de azért zsufolásig van tele a terem s a karzatok és irók helyisége -recseg, ropog a nagy tömeg sulya alatt. Senki se tudja elgondolni, mikor -és miként lesz vége a látványnak és dulakodásnak. És azt se tudja -biztosan elgondolni, mi lesz a vége? - -Ilyen »fogd meg« »huzd ki« »üsd, nem apád« szerepre a képviselőház -szokott szolgáló személyzete nem vállalkozik, azért kellett erre -katonákat, csendőröket darabontokká felfogadni, a kik a törvényhozó -egyéniségének és állásának tekintélyét nem érzik s a kik a testi -dulakodáshoz már hozzászokvák korcsmában, köztereken, gonosztevők -között. - -Ez volt a főok a karhatalom beszegődtetéséhez. Volt azonban más ok is. -Sok képviselőben ugyanis csillapithatatlan düh, elkeseredés és -bosszuérzet támadt november 18-án gróf Tisza István kormányelnök és -Perczel Dezső házelnök ellen és sokan nem csináltak abból titkot, sőt -uton-utfélen mondogatták, hogy e két férfiut alkalmas helyen és időben -testi épségükben tettlegesen bántalmazzák. Az ő személyes védelmükről is -kellett hát gondoskodni s ámbár nem minden szóbeli fenyegetés komoly -dolog s ámbár barátaik is készen álltak minden észrevehető támadás -vísszautasitására, mind a mellett e végett is czélszerünek vélték a -karhatalomról való gondoskodást. - -Valóban deczember 13-án reggel 9 órakor, a mikor az első képviselők -beléptek a tanácskozó terembe: szemmel láthatólag s nagy megütközésükre -ott állt előttük az elnöki székhez vezető lépcsőkön jobbról-balról -három-három s fönt az elnöki zsöllyeszék mögött is három vagy négy -darabont, de volt ugyanannyi a miniszteri székek előtt is katonás -állásban és fejtartással. - -Mi történt deczember 13-án az országház helyiségeiben s különösen a -képviselők tanácstermében, hosszu volna részletesen elbeszélni. -Szemtanuja voltam s talán másutt, más alkalommal leirom. Méltó tárgy -arra, hogy ismerjék az ezentul támadó nemzedékek is. Az eredmény az -lett, hogy az önérzetükben, függetlenségükben s alkotmányos jogaikban -vakmerően megtámadott képviselők ellenzéki része közvetlenül gyakorolt -testi erőszakkal a darabontokat az ülésteremből kiverte, az elnöki -széket s az oda fölvezető lépcsők korlátait összetörte, a -miniszterelnöki széket szétszaggatta s a miniszterek székeit a -kormánypárti padokban szétdobálta. A romokból és törmelékekből a terem -közepén a ház asztalának helyén máglyát rakott s annak tetejébe valamely -rudra egyik kivert darabont rongyos katonabakkancsait lobogóul kitüzte. - -Ezt a képet látta gróf Tisza István miniszterelnök, a mikor néhány -perczczel tiz óra után barátai és minisztertársai kiséretében a teremben -megjelent. Tanácskozásról többé szó se lehetett. A ház elnökei elő se -jöttek, pedig ott voltak az országház valamelyik helyiségében. - -Az eset nagy feltünést, sőt mondhatni, rettenetes hatást keltett rögtön -a fővárosban és csakhamar az egész országban. Vak Béla király aradi -országgyülése s az ónodi részleges országgyülés óta ilyféle esemény a -magyar nemzet történetében elő nem fordult s általán a nagy világ minden -törvényhozó testületében szokatlan s hosszu századok óta alig nehányszor -fordult elő. - -Meg kell vallanom, a főváros magasabb értelmiségü köreinek nagy része -sulyosan megbotránkozott s éles szavakkal volt hajlandó az ellenzék -haragjának elemi kitörését s egyes ellenzéki képviselők cselekményeit -elitélni. Kaszinók, körök, egyesületek, magasabb intézetek férfiai a -fölött kezdtek tanakodni, hogy valamely nemzeti tüntető nagy -nyilatkozást kell tenni a kormány mellett s a nemzeti irányu ellenzéki -szövetséges pártok ellen. - -Ez nem lepett meg engem, gróf Tisza még mindig miniszterelnök, a -képviselők és főrendek nagy többsége mellette van, a hatalom minden -eszköze az ő birtokában, a sajtója széles és erős, a királyi udvar -felfogása is az ellenzék cselekményét bizonyára kedvezőtlenül itéli meg; -– természetesnek tartottam a nagy felháborodást. Azt is előre lehetett -látni, hogy a külföldi sajtó erősen elitéli az eset miatt a magyar -közállapotokat, nálunk pedig igen sok a bárgyu ember, a kire nézre a -külföld véleménye az irányadó s nem az, mit parancsol a magyarság joga -és érdeke s a dolgok belső igazsága. - -Hanem az mégis meglepett, hogy mikor délután öt órakor a -Vezérlő-Bizottság tagjai a függetlenségi párt körhelyiségében -tanácskozásra összejöttünk: ott is nagy komorságot és lehangoltságot -vettem észre. Többen voltak, a kik helytelennek tartották, kárhozatosnak -vélték az egész megtörtént jelenetet és élesen elitélték az ellenzék -hevesebb tagjainak hevenyészett erőkifejtését. Többen sóhajtoztak, mit -szól rólunk a külföldi művelt közvélemény. - -Én tisztában voltam gondolataimmal s egész felfogásommal. Napközben -éppen a fölött tünődtem s rájöttem az okos és szükséges igazságra. Azt -mondtam: - -– Ne sopánkodjunk. Az történt, a minek meg kellett történni. Az ellenzék -minden más, talán enyhébb eljárása ártott volna tekintélyünknek s -politikai becsületünknek. Rövid kiáltványt fogalmazok a nemzethez, -megmagyarázok benne mindent s a ma megnyert csata sikereit nem teszi -kétessé semmi. - -Egyhangulag megnyugodtak szavaimban, sőt a mikor látták, hogy -irószerekhez nyulok: Kossuth bezárta az értekezletet s eltávozott -mindenki, kértem, hitelesitő bizottságot hagyjanak itt legalább. Nem -hagytak azt se. - -– Jó lesz az ugy, a hogy te jónak látod. - -Csak gróf Apponyi Albert maradt ott s várta meg a munkálat elkészültét. -Igen gyorsan fogalmaztam s egyetlen szóigazitás nélkül. Apponyi gróf -átolvasta nagy figyelemmel s örömmel jóváhagyta. Csak annyira kért, nem -lenne-e jó az egyik sorban használt »elgázolni« szó helyébe ezt tenni -»eltiporni«. - -Mosolyogva elfogadtam javaslatát. - -Igy jött rögtön sajtó alá. Minden lap egész terjedelemben s feltünő -alakban hozta. Hatása óriási lett. S nemcsak a fővárosban, hanem a -vidéken is. Elnémult a kárhoztatás itthon is, külföldön is. A -bekövetkező választásoknál is a kiáltvány észjárása lett döntő a kormány -megbuktatásában. Hiába mennydörgött még néhány napig gróf Tisza István. -Belátta mindenki, hogy kötelességükhöz hű, bátor hazafiak másként nem -cselekedhettek, csak ugy, a hogy cselekedtek. - - -II. A KIÁLTVÁNY. - -(Mi történt deczember 13-án? – Perczel bűne. – Megmaradunk az -alkotmányos küzdelem mezején.) - -Honfitársaink! Mai napon a törvényhozásnak, a nemzet képviseletének -tanácskozó házát pandurok, csendőrök serege töltötte meg. A képviselők -kapuját már rendőrök foglalták el. Az elnöki és háznagyi termeket, -folyosókat, a miniszterek utját mindenütt darabontok őrizték. Magában a -képviselők tanácskozótermében az elnöki szék környékét karhatalmi béres -szolgák tömege szállta meg. - -Karhatalmi erőszak végrehajtóit telepitették a nemzeti törvényhozás -szentegyházába. - -A nemzet e megalázását nem türhettük. - -Jogunk és kötelességünk volt az erőszak szegődvényeseit legalább a -tanácsteremből eltávolitani. Kötelességünket teljesitettük. - -Megsemmisitettük az elnöki széket is. A mely széken november 18-án az -irtózatos bünt elkövették, azt ott szemünk előtt tovább nem türhettük. -Legyen e mai nap emlékezetes arról, hogy a nemzetünk ellen elkövetett -gonosztetteknek még nyomait is erőnk teljességével az enyészetnek átadni -törekszünk. - -Béke és testvéri szeretet élt nemzetünk kebelében évtizedek óta, a békés -és alkotmányos küzdelem testvéri nemes versenye volt minden viszályunk. -Még az elmult 1903. év vitája sem irányult másra, mint az országtól -követelt óriási ujabb terhek ellenében nemzeti nyelvünk elismerésére s -becsületünk megvédésére. E vita is ez év márcziusában megszünt s az -elmult évszázadok folyamán egy esztendő se telt el, melyen oly sok és -oly nagyfontosságu törvényt oly nyugodt tanácskozással alkottunk volna, -mint a folyó esztendőben. - -A felhőtlen ég villáma nem oly váratlan s nem oly oktalan, mint a -kormánynak s a képviselőház elnökének a törvényhozásra lecsapott -novemberi gonosztette. - -Ha e gonosztett megtorlatlan marad: Magyarországnak nem lesz többé -szabad népképviselete, nem lesz többé független törvényhozása. - -Hiába választanak a kerületek szabad és bátor férfiakat törvényhozóul, a -törvényhozót karhatalom némitja el s hazaáruló erőszak vonszolja ki a -törvényhozás templomából. - -Ezt a gonosztettet követte el, történelmünket, önérzetünket, fajunk -jellemét, tiszta hazafiságunkat igy gyalázta meg a novemberi merénylet. - -Tisza és Perczel volt a bűnös cselekedet szitója és elkövetője. - -És nem állapodtak meg e cselekedetnél. A törvényhozás két tábora közt -eddig fennállott testvéri szeretet helyébe az ádáz gyülölet érzetét -akarják meggyökereztetni. Hogy a testvérharczban elhervadjanak -honfierényeink s erőink fogytán nyakunkra tehesse jármát az idegen -hatalmi erőszak. - -Perczel bűnéhez hasonlót nem ismer a nemzetek története. A ki a nemzet -választottja s a kinek a törvényhozás rendjét és szabadságát meg kell -védelmeznie mindenki ellen, a pártosság bűnrészesévé válik s tudatosan -eltiporni szegődik azt a kincsünket, mely szabadságunk közt a -legnagyobb: a törvényhozás függetlenségét. - -De mi megmaradunk az alkotmányos küzdelem mezején. Hivek a királyhoz és -igaz, hű fiai nemzetünknek. Gonosztevők nem lehetnek királyunk hű -tanácsosai s nemzetünk becsületes kormányzói. Mi békés uton, az -alkotmány korlátai közt törekszünk megvédelmezni a nemzet jogait. A -nemzeti önérzet és saját becsületérzésünk sérelme nélkül, minden -pillanatban készek vagyunk a törvényhozási békére. - -Ma eltávolitottuk a karhatalom szegődöttjeit. - -Holnap katonai erőszak rohama jöhet reánk. De akkor is teljesitjük -kötelességünket. Erős fegyvereink vannak nekünk is. A fölséges király -esküjébe s a nemzet örökkévaló erejébe vetett bizodalmunk. - -Isten óvja meg nagy veszélytől hazánkat, nemzetünket, királyunkat, -alkotmányunkat. - -Budapest, 1904 deczember 13. - -_A szövetkezett ellenzék Vezérlő-Bizottsága_. - - - - -KIÁLTVÁNY A DECZEMBERI ELNAPOLÁSKOR. - - -I. A KIÁLTVÁNY TÖRTÉNETE. - -Az országgyülésnek 1904. évi november hó 18-án királyi leirattal történt -elnapolása deczember 19-ikére történt, e napon tehát ujra meg kellett -volna kezdeni a tanácskozásokat. Azonban e napon ujra királyi leirat -napolta el az országgyülést deczember 28-ikára. - -19-én este a szabadelvü párt értekezletet tartott. Az általános érzület -fölötte hüvös volt. Ugy látszott, sokan unják már a helyzetet s mintha -gróf Tisza István mellett nem lelkesülnének ugy, a miként eddig. Tisza -azonban hosszu beszédet tartott s megkisértette a párttagok -fellelkesitését. Beszélt egyebek közt a közeli uj választásokról s nagy -fennen kijelentette bizodalmát abban az irányban, hogy a nemzet az -általános választásoknál neki ad igazat s az ellenzéket elitéli. - -– Én azt hiszem, – ugymond, – hogy a magyar nemzetet a maga hagyományos -politikai bölcsessége nem fogja cserben hagyni s a mi táborunktól nem -fogja a magyar nemzet többsége a bizalmát megvonni azért, hogy olyanokra -ruházza, a kik most a közös gyülöletben, a közös szenvedélyben a -legvakmerőbb játékot üzik összes politikai elveikkel. Ebben a biztos -reményben nézhetünk a választások elé! - -19-én délelőtt 11 órakor a Vezérlő-Bizottság tanácskozott s Kossuth -előadta, hogy az országgyülés feloszlatása küszöbön van, készüljünk -tehát a választásokra s mindenekelőtt alakitsunk bizottságot, mely a -választási ügyeket intézze s melylyel a képviselők a kerületük -állapotairól szóló alapos ismertetéseket közöljék. Egyidejüleg rövid -kiáltványt kell intézni a nemzethez, mely adjon tájékozódást a mostani -helyzetről. Ennek elkészitésére Eötvös Károlyt kell felkérni arra, hogy -az esti hét órakor tartandó Vezérlő-Bizottsági ülésen s a kilencz órakor -tartandó összes ellenzéki értekezleten kész javaslatát terjeszsze elő. - -Igy készült a kiáltvány, melyet mind a bizottság, mind az általános -értekezlet változtatás nélkül elfogadott s lelkesen helyeselt. - - -II. A KIÁLTVÁNY. - -(Mit kellene a törvényhozásnak sürgősen végezni? – A szövetkezett -ellenzéki pártok együttes eljárása a választás alatt.) - -Honfitársak! A kormány megint elnapolta az országgyülést. Királyi -leirattal napolta el, hogy képviselők a házszabály alapján meg se -nyithassák az üléseket s ne folytathassák tanácskozásaikat. - -Pedig nehéz kérdések megoldásának sulyos kötelessége áll előttünk. A -költségvetés, az adó és katonateher törvényessége s a kormány -fölhatalmazása nélkül az ujév elején, melytől csak nehány nap választ el -bennünket, törvénytelen állapotba jut az ország kormányzata. - -Ezeken kivül halasztást nem türő alkotmányos kötelességünk első sorban a -kormány és házelnök felelősségre vonása, kik a novemberi gonosztettet -elkövették, az alkotmányt lábbal tiporták, a törvényhozás békés munkáját -meggátolták s a hazafi lelkek nyugalmát országszerte gonoszul -megzavarták s jövőnk iránt bennünk sulyos aggodalmakat keltettek fel. A -felelősségre vonással együtt és egyszerre a jogfolytonosság -visszaállitása s az alkotmány visszaállitása lenne törvényhozói -kötelességünk. - -De az országgyülés már november eleje óta nyugodtan nem munkálkodhatik, -a kormány által folyton elkövetett ujabb és ujabb merényletek a nyugodt -munkálkodást nem engedik. Sőt a kormány kétségbe nem vonható -bizonyossággal többféle módon oly kijelentéseket tesz, hogy ezt az -országgyülést királyi elhatározással az ujév első napjaiban végleg -feloszlatja. - -Alkotmányszegő merényleteit ezzel is csak folytatja, sőt tetézi. A -kormány mult évi számadása s az országnak jövő évi költségvetése fölött -a törvényhozás már egyáltalán nem határozhat, ily határozat nélkül pedig -az országgyülés idő előtt való feloszlatása alkotmányszegés. De a -kormány felelősségére a királyi eskünek egyenes megszegése is lenne ez. -A királyi eskü egyik fontos biztositéka az alkotmánynak. A királyi -esküre áhitattal és kegyelettel gondol a királyhoz mindig hűséges magyar -nemzet s azt szentnek és törhetetlennek tekinti. A királyi eskü -megszegése szentségtörés és hogy az bekövetkezhetnék valaha, még ez a -gondolat is bűn a király ellen és a nemzet ellen. - -Ha azonban az uj választások, melyeket alkotmányos körülmények közt -annyira óhajtottunk, most, noha alkotmányszegéssel, mégis -bekövetkeznének, a küzdelemtől meg nem hátrálhatunk, nekünk minden -törvényes és alkotmányos fegyverrel a megszegett alkotmányt helyre kell -állitanunk, meg kell védelmeznünk s utódaink számára becsülettel s -tisztán fenn kell tartanunk. - -Küzdelmünk nehéz lesz. Nem a házszabály módositása; nem a tanácskozások -szabadságának az obstrukczió ellen való biztositása a kormány czélja. -Ezeket csak ürügyként, csak lelketlen ámitás czéljából emlegeti a -kormány. Ő némává, harczra és ellenállásra képtelenné akarja tenni -nemzetünket, hogy a pénz- és véradó kérdéseiben, az ugynevezett -nagyhatalmi és birodalmi kérdésekben szavunkat és erélyünket többé fel -ne használhassuk. Ezért akarja intézményeink közé becsempészni az ötven -képviselős vitazárást vagy ehhez hasonló hatályu más intézkedést s ezért -akarja karhatalommal a hazafias képviselőket a tanácskozás terméből -kihurczolni s az országházból kizárni. Akkora szabadságot igenis Szent -István birodalmának is meg akar hagyni az országgyülésen, a mekkora -Ausztria tartományainak megvan, de többet nem. Igy akarja felforgatni -1848-at is, sőt 1867-et is, hogy teljessé tegye a beolvasztást is. - -Ezért folyik a harcz. Ez a mi súlyos honfiui aggodalmunk. Ez teszi -nehézzé kötelességünk teljesitését. A merényletet e czélra mindenütt -megkezdte már a kormány s az uj választásokkal teljesen biztositani -akarja merényletének minden következését. - -Ily helyzetben a mai napon elszánt, lelkes egyetértéssel elhatároztuk a -következőket: - -1. A szövetkezett ellenzéki pártok álnokul megrohant alkotmányunk és -állami létünk védelmére szövetségben maradnak a választások alatt is, a -választások után is mindaddig, mig hazafias, szent czélunkat el nem -érjük, mig a törvényes és alkotmányos állapotot vissza nem állitjuk s -mig az ország ellenségeit az ország kormányából el nem távolitjuk. - -2. A politikai ügyek vezetésével a Vezérlő-Bizottsá got ujra megbiztuk. - -3. A választókerületekben a szövetkezett ellenzéki pártok mindegyike -elveinek érintetlen fentartása mellett az alkotmány védelmére egymást -kölcsönösen támogatja s a kormány nyilvános jelöltjei, valamint a -kormány által támogatott ál ellenzéki jelöltek ellen is egész erővel s -teljes egyetértéssel küzd. - -4. Az egyik vagy másik kerületben netalán beálló benső vitákat és -személyi kérdéseket a Vezérlő-Bizottság törekszik kiegyenliteni. 5. A -törvényhatóságokat felhivja, hogy az országgyülés törvénytelen -feloszlatása ellen tiltakozzanak és csak a tiltakozás után vagy ezzel -egyidejüleg rendeljék el a választásokat. - -Polgártársaink, szent az alkotmány! Legyen szent és komoly a harcz is, -melyet megmentéseért vivunk. Fegyverünk: a törvény, a rend, a hazafias -elszánt buzgalom! - -Éljen a haza! - -Éljen a király! - -Éljen az alkotmány! - -Kelt Budapesten, a szövetkezett ellenzék 1904. évi deczember hó 19-én -tartott értekezletéből: - -A szövetkezett ellenzék Vezérlő-Bizottsága: - - Kossuth Ferencz Tóth János - elnök. jegyző. - -Gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Dezső, Barabás Béla, gróf Batthyány -Tivadar, Eötvös Károly, Gulner Gyula, Hock János, Holló Lajos, Justh -Gyula, Polónyi Géza, Rakovszky István, Sághy Gyula, Szederkényi Nándor, -Thaly Kálmán, Ugron Gábor, Vázsonyi Vilmos, gróf Zichy Aladár, gróf -Zichy Jenő. - - - - -A NAGY ALKOTMÁNYSZEGÉS MEGTORLÁSA. - - -I. - -(Az alkotmányszegés természete. – A vezérlő bizottság engem bizott meg a -megtorlási eljárás és inditvány javaslatának elkészitésével.) - -Az 1901–1905-ik évi országgyülés folyamán 1904. évi november hó 18-án a -képviselőház elnöke, Perczel Dezső, egyetértve gróf Tisza István -miniszterelnökkel, felforgatta a tanácskozás rendjét, többszörösen -megsértette a képviselőház szabályait s azokkal együtt, kik titkába be -voltak avatva, nagy alkotmányszegést követett el. Még sulyosabb -merényletet követett el a törvényhozás ellen ugyanaz évi deczember -13-án, a mikor a képviselőház tudta nélkül Csávossy Béla háznagygyal -egyetértve, titkon karhatalmi természetü erőkkel rakta meg a -képviselőház járatait, csarnokait s tanácskozó termét is. - -Az egész eljárás külső jelenségeinek hű leirása s alkotmányjogi -méltatása a már közlött nyilatkozatokon kivül bent van inditványomban s -képviselőházi beszédemben. - -A további fejlemények nagy történelmi eseménynyé tették ez -alkotmányszegést. Az országgyülést idő előtt bezárták. A király a -nemzetet uj választásra hivta föl. Az uj választás megbuktatta gróf -Tisza István kormányát s egész politikáját. Az ujabb kormány báró -Fejérváry Géza elnöksége alatt azonban nem az uj többség soraiból -alakittatott. Többségtelen és alkotmányellenes kormányzat lépett életbe. -Az alkotmányt sok fontos és lényeges részében megsértették, mellőzték, -sőt egyenesen fel is függesztették. Önkényuralom váltotta föl az ország -alkotmányos életét. - -Az ellenzéki pártok már az alkotmányszegés napján szövetkeztek egymással -s 21 tagból álló vezérlő-bizottságot alakitottak az ország alkotmányi -ügyeinek vezetésére s a kormány és kormányzat működésének éberebb -ellenőrzésére. E bizottságnak tagjává engem is megválasztottak. - -Az ujonnan összehivott 1905–1906-iki országgyülés tartama alatt -szakadatlanul müködött a vezérlő-bizottság. Az uj választás folytán s az -időközi választásokkal a szövetkezett pártok nagy többségre jutottak. A -vezérlő-bizottság fölvetette azt a kérdést is, hogy az országgyülés minő -megtorlást gyakoroljon Perczel Dezső volt képviselőházi elnök s társai -ellen az alkotmányszegés miatt. A kérdés kifejtésével s a képviselőház -elé terjesztésével engem bizott meg. Inditványomat 1905. évi április -12-én nyujtottam be s élőszóval az április 13-iki ülésen indokoltam. - -A nemzeti hadseregért vivott alkotmányi harczaink történetéhez tartozik -ez a kérdés is. Az alkotmányszegést is azért csinálták egyenesen, hogy -hadügyi terheink óriási szaporodását becsempészhessék törvénykönyvünkbe -s hogy az országnak nemzeti hadsereg iránt való hangos panaszát és jogos -követelését álnokul s egyszersmind erőszakkal is elnémitsák. - -Azért vettem föl e tárgyat gyüjteményes műveim e kötetébe. - -Az olvasó előtt is feltünő s majdan a történetbuvár és történetiró előtt -is rejtélyesnek látszik, hogy határozati javaslatom inkább enyhe, -mintsem az alkotmányszegés sulyos vétkének megtorlására megfelelőn -alkalmas lehetne. Hiszen csak kárhoztatja és elitéli a házelnök és -miniszterelnök merényletét, holott ilyen büntetést csak azok ellen -szokott az országgyülés alkalmazni, a kik a parlamenti illemet és -tisztességet sértik meg könnyelmüségből vagy indulatból s ezzel -megsértik egyuttal a törvényhozás és kormány tagjainak jogos egyéni -érzékenységét vagy becsületét is. - -Azonban határozati javaslatom eredetileg másként hangzott. Törvényes -büntetést, miként az inditványban kifejtettem, megfelelő törvény -hiányában nem inditványozhattam, de a két vétkes államférfi cselekvényét -érzékenyen meg akartam bélyegezni akként, hogy a cselekvény s a -ráillesztett megtorlás mintegy közmondássá váljék, ily alakban menjen át -a köztudatba s oktató és ijesztő hatása legyen még a következő -nemzedékekre is. Határozati javaslatom tehát ehhez képest eredetileg igy -hangzott: - -»Mondja ki a Ház határozatban: Ugy a most élő, mint a következő nemzedék -tudja meg, hogy Perczel Dezső, mint a képviselőház elnöke s gróf Tisza -István, mint a kormány elnöke, az 1904-ik évi november hó 18-án és -deczember hó 13-án együttesen elkövetett cselekményükkel és ennek -foganatositására irányuló intézkedéseikkel megszegték az alkotmányt és -megsértették a nemzetet.« - -Az inditványt e határozati javaslattal együtt közöltem báró Bánffy -Dezsővel, mint a vezérlő-bizottságnak szintén egyik tagjával, a ki ugyan -helyesnek találta, de azért abban állapodtunk meg, hogy személyesen -fölkeressük gróf Andrássy Gyulát, vele is előzetesen közöljük s igy a -vezérlő-bizottság hozzájárulását is lehetőleg biztositjuk. Április első -napjai egyikén látogattuk meg budai palotájában, de a határozati -javaslatnak megnyerni nem tudtuk. Nagyon erősnek találta. Én hát a -közegyetértés biztositására fogalmaztam a sokkal enyhébb javaslatot, -melyet ugy a vezérlő-bizottság is, a képviselőház is változtatás nélkül -elfogadott. - - -II. INDITVÁNY. - -(Mi történt 1904. évi november 18-án? – A házszabályok megsértésének sok -esete. – Mi történt 1904. évi deczember 13-án? – Az alkotmányszegés -lényege. – Kik a vétkesek?) - -Mondja ki a Ház határozatban: - -Perczel Dezső házelnöknek s gróf Tisza István miniszterelnöknek 1904-ik -évi november hó 18-án s deczember hó 13-án együttesen elkövetett -cselekményét és ennek foganatositására irányuló intézkedéseiket -kárhoztatja és elitéli. - -Indokaim a következők: - -Az 1905. évi január hó 4-én királyi trónbeszéddel feloszlatott -1901–1905-iki országgyülés folyamata alatt a képviselőháznak mult 1904. -évi november 18-án tartott esti ülésében szokatlan és szomoru esemény -történt. Ez esemény a képviselőház házszabályainak, a tanácskozási -rendnek s a képviselők szólásszabadságának erőszakos megsértése. Ehhez -szintén szokatlan, sőt példátlan események kapcsolódtak, ugymint a -képviselőház jegyzőkönyvének és naplójának hibás, hézagos, a történteket -hiven fel nem tüntető, tárgyilag tehát kétségtelenül hamis tartalommal -lett elkészitése és a mi szintoly sulyos, a képviselőháznak 1904. évi -deczember 13-ra összehivott ülésén a képviselők nyilvános és szokott -tanácskozási termében karhatalmi szolgálatra hivatott teremszolgáknak -nagy tömegben való elhelyezkedése, melylyel a törvényhozás tagjai, a -nemzet választott képviselői esetleg ugy személyes szabadságukban, mint -közjogi függetlenségükben sulyosan megsértettek. - -Ez eseményeket az alkotmány szentsége és sérthetetlensége okából s a -népképviselet becsületének s ugy a nemzet, mint a király előtt mindig -megőrzendő tekintélyének érdekében meg kell itélni. A kölcsönös -elhallgatásnak itt nincs helye. E dolgokra a feledés fátyolát boritani -sulyos könnyelmüség volna. Erőszakosságra hajlandó s a nemzeti jogokat -nem tisztelő kormányról emlékezik már a történet s ily kormányok -támadhatnak jövőben is. Oly példát, melyre támaszkodhatnának, nem szabad -nekik nyujtani s az előfordult eseményekkel szemben akként kell -intézkedni, hogy az intézkedés tanulságos, de egyuttal elijesztő legyen -azokra nézve, kik a nemzeti jogok ellen könnyelmü vagy bünös kezüket -valamikor fölemelni merészelnék. Meg kell vizsgálni ennélfogva azokat a -kérdéseket, hogy - -mi történt? - -kik és mi módon követték el az alkotmánysértő cselekedeteket? - -a cselekvők felelősségét miként állapitják meg a törvény, a törvényerejü -szokás s az alkotmánynak senki által kétségbe nem vonható alapelvei? S -végezetül - -minő megtorlás gyakoroltassék azok ellen, a kiket a komoly és higgadt -megfontolás vétkeseknek talál? - -A törvényhozásnak tiszte saját hatáskörében büntetni is, kegyelmezni is, -de tisztének teljesitése csonka lenne, ha a nemzet nem láthatná tisztán, -mi az, a miért büntetett s a miért netalán megkegyelmezett? - -Az emlitett november 18-án két ülést tartott a képviselőház. Az első -délelőtt 10 órától kezdve délután 2 óráig folyt le s a második délután 4 -órától kezdve esti 9 óra és 45 perczig, miként a naplók, a köztudat s az -ülésen jelen volt képviselők igazolják. Mind a két ülés tárgyalásai -közben nagy és folytonos izgatottság uralkodott már maga a tárgyalás -alatt álló kérdés miatt is s az izgatottságot természetszerüleg fokozta, -hogy a kormány erőltetett kivánságára, bár némi megszakitással, reggeli -tiz órától esti csaknem tiz óráig tartott az ülés és tanácskozás. A -pártok csaknem ellenséges indulattal álltak egymással szemközt főleg -azért, mert két-három nap óta már az hirlett, hogy a kormány a -képviselőház elnökével egyetértve, sőt összebeszélve, váratlanul s -meglepetéssel, sőt erőszakosan akarja a Ház tanácskozási rendjét -gyökeresen megváltoztatni s a képviselők szólási szabadságát -megbénitani. E hir pedig hitelre talált annálfogva, mert a Daniel Gábor -és társai által benyujtott határozati javaslat tartalma kétségtelenül a -tanácskozási rend gyökeres változtatására s a szólási szabadság -megbénitására irányult. - -Esti 9 óra már elmult, a mikor a kormány elnöke, Tisza István gróf -szólásra jelentkezett. Beszéde alatt még zajosabb, zavarosabb s -izgatottabb lett a képviselőház. A zajban nem lehetett a beszédet -hallani, csak egyes szavakat érthettek meg a legfigyelmesebb hallgatók -is. Mikor és miként végződött a beszéd: ezt a miniszterelnök közvetlen -közelében levő néhány képviselőn kivül senki biztosan nem tudhatta. De -teljesen bizonyos az, hogy egy pillanatban a kormány háta mögött ülő -képviselők egy része Perczel Dezső képviselőházi elnöknek -zsebkendő-lobogtatásával való intésére hirtelen felállott s indulatos és -zajos hangon e szót kiáltotta: szavazzunk! Maga a képviselőházi elnök is -elnöki székében felállott, személye körül s személyének érintésével is -az elnöki emelvényen levő jegyzők közbeléptével némi dulakodás látszott, -az elnöki emelvényre jobbról-balról több képviselő rohant fel, az egész -tanácskozó teremben óriási zaj támadt, a képviselők felálltak s a -legfeljebb 5 perczig tartó e jelenet után a képviselőházi elnök -szokatlan gyorsasággal elnöki helyéről eltávozott s a tanácskozó termet -is rögtön elhagyta. Hogy e jelenet alatt ki mit mondott s ki mit -cselekedett: ezt azokban a pillanatokban az óriási zaj és zavarodás -miatt s a képviselők nagy részében felzaklatott indulat miatt senki -biztosan meg nem határozhatta. Maguk a gyorsirók se tudtak jegyezni -semmit, annál kevésbbé tehették ezt a jegyzők s az egyes képviselők. - -A következő napon a hirlapok közléseiből s leginkább a később készült -naplóból s az ülési jegyzőkönyvből értesültek arról a képviselők, hogy -állitólag sulyos közjogi természetü s következéseiben mérhetetlen -fontosságu törvényhozási cselekmény hajtatott végre, a mennyiben a napló -és a jegyzőkönyv szerint Perczel Dezső elnök a Daniel Gábor-féle -határozati javaslatot el-, vagy el nem fogadás végett szavazásra -kitüzte, a szavazást megtörténtnek s a javaslatot elfogadottnak -jelentette ki s egy ugyanazon napon november 18-án kelt királyi -leirattal az országgyülést elnapoltnak s az ülési jegyzőkönyvet -hitelesitettnek nyilvánitotta s az ülést nyomban bezárta. - -Feltétlenül bizonyos, hogy se a napló, se a jegyzőkönyv hiven nem adja -elő a megtörtént dolgokat s feltétlenül bizonyos, hogy ez oknál fogva -tárgyilag mind a két okirat hamis. Hogy mikor, miként, mi czélból és kik -készitették az okiratokat, ez is a komoly birálat egyik tárgya. - -E kérdés fontossága azonban alig jöhet figyelembe ama kiszámithatatlan s -megmérhetetlen veszély mellett, a mely az ekként elkövetett cselekmény s -az ily elnöki eljárás mellett az alkotmányt és a nemzet összes jogait s -minden szabadságát fenyegeti. - -Ily eljárás mellett s ily cselekménynyel akármily kisebbség, ha az elnök -bünösen vele összejátszik és egyetért, gyökeresen megváltoztathatja, sőt -el is törülheti az alkotmányt, meghamisithatja vagy meg is semmisitheti -a népképviseleti jogokat, értéktelenné teheti a legbecsesebb -szabadságokat. Ily eljárás mellett s ily cselekménynyel sulyosan -megtámadható a királyság intézménye s a trón biztossága is s ha ez -megtorlatlanul marad: megszünik a törvény tekintélye, vak merényletekre -érzi magát feljogositva a nemzet ellen forralt minden cselszövény s -megszünik a törvényhozás rendje, nyugalma és üdvös munkássága. - -Ugyane veszély állhat elő akkor is, ha az elnök ily eljárásra, ily -cselekményre a többséggel vagy a többségre támaszkodó kormánynyal -játszik össze. A többség csak ugy érvényesülhet alkotmányosan s a -törvényhozási határozatok megalkotásában cselekvő szerepe törvényesen -csak ugy lehet, ha az elnök a házszabályokat, a tanácskozási rendet s az -alkotmányos élet által szentesitett törvényerejü szokást mind önmaga -szigoru hűséggel megtartja, mind pedig a többséget elnöki hatalmával -azok szigoru megtartására vezeti és irányitja. E nélkül minden ugy -mondott határozat csak kisebb vagy nagyobb számu képviselők -magántermészetü nyilatkozata s a törvény alaki parancsainak -megszegésével se alkotmányos többség nem támadhat, se törvényhozási -határozat nem hozható. - -November 18-án az elnök a törvénytelenségek egész hosszu sorát követte -el s az alkotmányt sok sulyos esetben sértette meg. - -A tárgyalás napirendjén egy házszabályi bizottság alakitását javasló -inditvány volt. Tárgyalása már több nap óta folyt. A tárgyalás folyamán -több szónok több inditványnyal állott elő és ezek közt Daniel Gábor -képviselő is maga és társai nevében határozati javaslatot adott be, mely -elfogadtatás esetén az eddigi tanácskozási rendet gyökeresen felforgatta -s a képviselők szólásszabadságát sulyosan korlátolta, képviselői -függetlenségét pedig mértéktelen módon megsértette, sőt megsemmisitette -volna. A tárgyalás szokott törvényes módon folyt s szólásra a -képviselőház jegyzőinél még többen fel voltak jegyezve s az erre -szolgáló följegyzési lapok szokott helyen, az elnöki emelvényen -kifüggesztve. A szólni jelentkezők közt volt Benyovszky Sándor is, kinek -a képviselőház külön határozattal engedte meg a felszólalást. - -Ez volt a tanácskozás állapota, a mikor Perczel Dezső elnök önkényüleg a -következő jogsértéseket követte el: - -1. Benyovszky Sándor gróf képviselőt meggátolta jogos és szabályszerü -felszólalásában. - -2. A szólásra már jogosan jelentkezett s valósággal feliratkozott -szónokok, ugymint Bedőházy János, Holló Lajos, Zboray Miklós, Egry Béla, -Nagy Sándor, Sebess Dénes, Vertán Endre és Marjay Péter képviselők jogos -és hivatásszerü felszólalását erőszakkal meggátolta. - -3. Az inditványozóknak kellő alakban benyujtott inditványukhoz -záróbeszéd tartását biztositja a szabály és törvényerejü szokás s ennek -daczára az elnök az inditványozókat a záróbeszéd megtartására fel nem -hivta s annak megtartását egyenesen meggátolta. - -4. A vitát be nem zárta s bezártnak ki nem jelentette. - -5. A szavazásra kitüzött kérdés helyes szövege és feltevése iránt a -képviselőházat meg nem kérdezte s az e tárgyban való felszólalást -önkényesen meggátolta. - -6. A tárgyalás alatt levő javaslat s az ebben beadott inditványok -feletti szavazás sorrendjét meg nem határozta, se e sorrend -meghatározása iránt a képviselőházhoz kérdést nem intézett, sőt az ez -irányban támadható felszólalásokat lehetetlenné tette. - -7. Hogy az elnök a szavazásra felhivta a képviselőket: senki sem -hallotta, a zsebkendővel való integetést pedig azokon kivül, a kik a -merényletes cselekményre titkon összebeszéltek, senki nem értette, de -mint szokatlan és törvénytelen jeladást, elfogadni sem volt jogositva -senki. - -8. Az állitólagos szavazásnál észrevehető többség egyáltalán nem -jelentkezett. Szemtanuk szerint szándékos szavazás végett a képviselők -harmadrésze is alig állott fel. Ellenben a kérdést nem hallva, a viharos -jelenetek alatt álló helyzetben volt csaknem minden képviselő. -Ellenpróba nem volt. A szavazók összeszámitása meg nem történt. S -mindennek daczára az elnök a Daniel-féle javaslatot elfogadottnak -jelentette ki. - -Mindezen önkényes, törvénytelen s alkotmányszegő eljárásnak és -cselekményeknek valóságát magának az elnöknek közremüködésével készült -napló, mely a november 18-iki 520-ik számu esti országos ülésről szól, -teljesen bizonyitja. - -9. Ez a napló is vétkes cselekedet eredménye. Nagy része nem a rendes -gyorsirói jegyzetekből készült, hanem különösen utolsó részét, melyben -éppen a merényletes eljárásról van szó, köztudat szerint maga az elnök -bizonyos Peregrinyi gyorsiró segitségével készitette, holott ez a -gyorsiró jelen sem volt a gyorsirók hivatalos helyén. E részletet, -valamint az eljárást hütlenül feltüntető jegyzőkönyv készitésének -történetét földeriteni a vizsgálat vagy legalább a házszabályok szerinti -birálat lesz hivatva. - -10. Hasonlóan sulyos, de ezeknél még vakmerőbb és még veszélyesebb -sérelem esett az alkotmányon a mult évi deczember hó 13-án. - -Királyi leirattal ugyanis az elnapolt országgyülés deczember hó 13-án -délelőtti 10 órakor ujra megnyittatott. S a mikor a képviselők az ülés -megkezdése előtt néhány perczczel összesereglettek s a képviselők -tanácstermében megjelentek: e teremben több mint 20 karhatalmi férfiut -találtak katonai rendben elhelyezkedve, még pedig csapatonként a -főbejáratoknál, azután a képviselők padsora előtt, végre az elnöki -emelvényen s annak mindkét oldali feljáró lépcsőzetén. - -Erről előzőleg a képviselők nem tudtak semmit, a karhatalmi erők -elhelyezkedése tehát bennük méltán nagy meglepetést, sőt sulyos -megbotránkozást keltett és pedig annál inkább, mert a hirlapok korábbi -közlései szerint a karhatalmi erők hivatása egyes képviselők erőszakos -eltávolitása s ekként a képviselők egyéni és személyes szabadságának még -közvetlen testi erőszakkal is eszközlendő korlátozása lett vagy lehetett -volna. - -A képviselők, ha gyávaságot elkövetni s meghunyászkodással a nemzeti -önérzetet meggyalázni nem akarták, ezt egyetlen szempillantásig se -türhették. - -Az országháza s benne a képviselők tanácskozási terme a nemzet -tulajdona. A nemzet ide küldi szabadon választott képviselőit, hogy azok -itt az ország közszükségei fölött szabadon tanácskozzanak s a nemzet -jövendője és becsülete fölött őrködjenek. E magasztos tisztüket igazán -csak akkor teljesithetik, ha teljesen szabadon teljesithetik s ha semmi -erkölcsi, hatósági vagy karhatalmi nyomás, beavatkozás vagy fenyegetés -nem nehezedik rájuk. S éppen ezért a képviselők számára önmaguk által -rendelt tanácskozó helyiségbe országos ülés és tanácskozás alatt senki -be nem léphet, csak maguk a nemzet képviselői és csak azok, a kiknek -maga a képviselőház ezt előzetesen megengedi. - -Századok óta gondosan őrzik tanácskozó termüket a nemzet választott -képviselői. Ősi alkotmányos és törvényerejü szokás szerint még a király -is, a mikor esküt tesz s a mikor megkoronázzák, a mikor tehát az -országgyülés szine előtt meg kell jelennie, oda csak az országgyülés -előzetes tudtával s meghivására vonulhat be. A főrendiház üzeneteit -korábban egy főrendi követ szokta a képviselőház elé nyujtani s még az -ily főrendi üzenethordó követ is csak a képviselőház előzetes tudtával -és engedelmével léphetett országos ülés alatt a tanácskozó terembe. - -S ime, a deczember 13-iki országos ülésben a csendőrségből és -honvédségből kiválogatott harhatalmi erőkkel volt megrakva a -képviselőház! - -Maga az elnök s maguk a kormány tagjai képviselőházon kivüli -nyilatkozataikban akként törekedtek védelmezni az eljárást, hogy azok a -karhatalmi erők nem csendőrök s nem a fegyveres hatalom tagjai, hanem -csupán teremszolgák voltak. De ez a védelem nem komoly. A képviselőházi -elnök és háznagy rendelkezhetik csak teremszolgák elhelyezése, -szolgálata, felfogadása és elbocsátása iránt, de létszámuk tekintetében -is kizárólag csupán a képviselőház előzetes tudtával és megegyezésével. -A házszabályok világos rendelkezései s a soha meg nem szakadt -törvényerejü szokás erre nézve semmi kétséget nem engednek. - -A merénylet tervezői azzal is mentegetődznek, hogy törvény szerint a -karhatalmat joga van az elnöknek a szükséghez képest alkalmazni. Ez a -mentegetődzés is hiu. A tanácskozó teremben országos ülés alatt nincs -helye karhatalmi beavatkozásnak. Ott a rend és nyugalom fentartása csak -a házszabályokban meghatározott módon történhetik. Szükség esetén az -elnök, ha másként a kellő rend és nyugalom be nem következik, bezárja az -ülést s ott hagyja székét. Karhatalom s esetleg nemzetőrség fölött az -elnök csak akkor rendelkezhetik, ha a képviselőház sérthetetlenségét s a -képviselők szabadságát kivülről fenyegeti megtámadás. De nem is okos ez -a mentegetődzés. Hiszen november 18-ika óta nem is volt országos ülés s -az elnapolás után deczember 13-án lett volna az első ülés s ezen már az -ülés előtt elhelyezkedtek a karhatalmi erők. Tehát oly időben -helyezkedtek el, a mikor huszonnégy napi szünet után az első ülés lett -volna, de még az se kezdődött meg; a mikor még tehát sejteni se -lehetett, hogy a tanácskozási rend megzavartatnék. Ha tehát rendzavarás -nem történt, de egyáltalán addig nem is történhetett: miért kellett -karhatalmi erőt alkalmazni? Mi ellen és ki ellen? - -Más czélja nem lehetett az elnöknek, mint a képviselők fenyegetése s -akarva, nem akarva, a képviselőház függetlenségének megsértése. - -A miniszterelnök, Tisza István gróf és társai főleg képviselőházon -kivüli beszédeikben még két mentségre hivatkoznak. Az egyik az, hogy a -házszabály nem törvény s a házszabálysértés nem törvénysértés. De ez a -mentség elvileg még rosszabb, mint maga a vétkes cselekmény. A -házszabály alakilag nem törvény ugyan, hanem igenis törvényerejü szokás -és törvényerejü szabályrendelet, még pedig alkotmányunk és törvényeink -értelmében a legfontosabb. Hiszen a házszabályok megsértésével semmiféle -törvény alkotmányos módon egyáltalán nem alkotható. De még alakilag is -épp oly kötelező ereje és joghatálya van, mint minden törvénynek, a mint -ez a Hármas Könyv Előbeszédének 8. cz. 1. §-a és 11. cz. 5. §-a és az -1869. évi IV. t.-cz. 19. §-a szerint kétségtelen. - -A másik mentség, a melyre hivatkoznak, a salus publica: – mint mondják, -az obstrukczió meggátlása. Azonban eltekintve attól, hogy az 1904-ik év -a törvények alkotásában a leggyümölcsözőbb évek közt is első helyen áll, -ledérség nélkül tehát ez év eleje óta obstrukczióról beszélni se lehet; -– és eltekintve attól, hogy az obstrukczió biztosan csak ugy gátolható -meg, ha annak valódi okai megszüntettetnek; a salus publica az államnak -a törvények végrehajtására hivatott köztisztviselői által a törvények -megsértésére s az alkotmány megszegésére se ok, se mentség soha nem -lehet, hiszen éppen a törvények hű megtartása s az alkotmány tisztelete -a legfőbb salus publica. Fönnálló törvényekkel s törvényerejü szokással -szemben a salus publica felismerésére csupán a törvényhozó hatalom a -maga egészében illetékes, senki más. - -A kik megszegték az alkotmányt, azzal is védekeztek, hogy ezt csak -egyszer, csak egyetlenegyszer cselekedték. E védekezés nem jóhiszemü s -tartalmára nézve valótlan és erkölcstelen is, mert a ki az -alkotmánysértés álláspontjára helyezkedik s azon megmarad: az folyton és -következetesen sérti az alkolmányt, folyton és következetesen megtöri a -jogfolytonosságot. - -A meglepett, sőt megbotránkozott képviselők hiven és nyomban -teljesitették hazafi-kötelességüket. Tanakodás nélkül kereken felhivták -a karhatalmi egyéneket, hogy mint idegenek s jogtalanul betolakodók: -hagyják el az országos tanácskozás termét. A mikor pedig az ismételt -felhivásra se távoztak: erővel eltávolitották őket. S egyuttal az -alkotmányszegő elnök által használt széket és elnöki emelvényt nyomban -megsemmisitették. Intő például jövendőre s nemes tanulságul mindenkorra -s minden nemzedék számára. A pillanatnyi késedelem is ártalmas lett -volna nemzetünkre. A ki elkövette azt, hogy a képviselőház tudta s -előzetes beleegyezése nélkül karhatalmi erőt ültetett orvul és -alattomban az országos ülés tanácskozó termébe: az, ha nyomban meg nem -torolják, elkövetheti azt is, hogy fegyveres erőt ültet oda. Hova lesz -akkor a szólásszabadság? Hova a törvényhozás szabadsága és -függetlensége? Hova az alkotmány szentsége és üdvös volta? – Ha -egyrészről szent és sérthetetlen fenségben és magasságban ül trónusán a -királyi felség s felségét a nemzet hűségén felül a törvények minden -szigora védelmezi s másrészről karhatalmi erők fenyegető jelenlétével -árnyékolják be s alacsonyitják le a nép előtt saját választott -képviselőinek törvényhozó gyülekezetét; minő erkölcsi hatást gyakorol e -látvány mindenfelé? Hova lesz akkor a király és nemzet egymás mellett -élő egyenlő joga és erkölcsi hatalma? De hova lesz a nemzet becsülete? - -Igy áll a tény. Ugy kezdődött s ugy folyt le, a miként előadtuk. Benső -természetét s alkotmányjogi fontosságát hiven vázoltuk. S most -másodsorban ki kell terjeszkednünk arra a kérdésre: kik és mily -részességgel s a felelősség mily mértékével követték el azt a tényt? - -A november 18-iki alkotmányszegés fő tettese Perczel Dezső, -képviselőházi elnök. A deczember 13-iki alkotmányszegés fő tettese -ugyanő és vele együttesen Csávosy Béla háznagy. Bármiként nevezzék a -karhatalmi erőül szolgáló egyéneket: ezeket a képviselőház tudta nélkül -elfogadni s a képviselők tanácskozó termében elhelyezni oly cselekmény, -a melyért első sorban a képviselőház elnöke és háznagya felelős. Ha más -cselekedte volna is: az ő alkotmányos tisztük volt ezt meggátolni s a -képviselőháznak előre bejelenteni. - -De a legsulyosabb felelősség terheli Tisza István gróf miniszterelnököt -is, a ki köztudat szerint ugy a képviselőházban, mint azonkivül ismételt -alkalommal a cselekvőkkel és cselekményekkel való teljes egyetértését -nyilvánitotta és a ki szintén köztudat szerint e merényletre a -cselekvőket rábirta. A november 18-iki merényletben való részességét -egyébként maga a napló is teljesen bizonyitja. - -Sulyos felelősség terheli Nyiri Sándor honvédelmi minisztert is, a ki a -karhatalmi erőkül szolgáló egyéneket a csendőrség és a honvédség -állományából az elnök és a háznagy rendelkezésére bocsátotta, noha -valószinüleg nyiltan tudta, hogy ez egyének mi czélra fognak -felhasználtatni. - -A képviselőház elnöke s háznagya képviselők; elnöki és háznagyi tisztük -válhatatlanul összefügg képviselői minőségükkel. A mit tettek, e -minőségükben tették, azért őket a biróságok utján való -felelősségrevonástól mentelmi joguk megvédi. A mit tettek s a miként -részben a naplót és jegyzőkönyvet megszerkesztették, ez ugyan a -büntetőtörvények rendelkezéseibe sulyosan ütközik, de a törvényhozás -méltósága és tekintélye s egyuttal függetlensége még sem engedi, hogy -rájuk nézve a mentelmi jog idevonatkozó különös törvény hiányában nem -létezőnek tekintessék. - -Gróf Tisza István és Nyiri Sándor miniszterek felelősségrevonását -világosan szabályozzák a törvények s alaki törvényes ok nincs is, mely -az illetékes biróság elé állitásukat akadályozná. Azonban kétségtelen, -hogy ők az alkotmányszegő cselekményekben csak részesek és cselekvőknek -csak másodsorban s nem első sorban tekintendők, minthogy a házelnök és a -háznagy elhatározása és cselekvése nélkül az alkotmányszegés ily alakban -létre nem jöhetett. - -Az alkotmányszegés részleteinek ezen ténybeli és jogi állapotában tehát -a két miniszter vád alá helyezését se inditványozhatjuk. - -Azonban a mentelmi jog nem föltétlen s a képviselői minőségben kimondott -szóért s elkövetett cselekményért csak a királyi hatalom s az állami -biróságok s hatóságok beavatkozása ellen nyujt menedéket, de -érintetlenül s épségben hagyja magának a képviselőháznak biráló- és -itélő-jogát. E jog csakugy sujthat, mínt föl is menthet. - -Ebben az esetben sujtó itéletre van szükség. A mit a képviselőházi elnök -cselekedett, arra nincs példa a törvényhozó testületek történetében. Az -elnököt a nemzet választottainak közbizalma emeli magas tisztségére -azért, hogy a tanácskozások rendjét biztositsa, a házszabályok -szentségét minden irányból jöhető támadás ellen megvédje s ekként a -törvények alkotásának módját szabadnak, alkotmányosnak és tisztának -megőrizze. Az elnök a nemzet legelső választott tisztviselője s a nemzet -akaratából a legmagasabb méltóság. Perczel Dezső elnök minderről -megfeledkezett s elvakult kormányférfiakkal s másokkal is összejátszva -és szövetkezve, megsértette a törvényeket. - -1905. évi április hó 12. - -Beadja: - -_Eötvös Károly s. k._ - -_Nagy-Kőrös városa orsz. gyül. képviselője_. - - -III. INDOKOLÓ BESZÉD. - -(Az inditvány czélja. – Az inditvány ellen tehető kifogások. – Egyik -országgyülés a másiknak ténye fölött mondhat-e itéletet? – Időmulás. – -Miért áll még a Tisza-kormány? – Perczel Dezső nyugdija. – Az -országgyülésnek oly fenségesnek kell lenni, mint a királynak.) - -Tisztelt képviselőház! Az elnöki kijelentés szerint tisztemben áll -tegnap benyujtott inditványomat indokolni. Az indokolásban rövid -lehetek, minthogy inditványom indokolása magában a kinyomtatott -inditványszövegben benne van már. Mind a mellett, ámbár a tüzetes -indokolástól e miatt felmentve érezhetném magamat, némely téves nézet -eloszlatására és bizonyos nem érdektelen körülményekre, a melyek -inditványommal összefüggenek, a lehető legrövidebben ki kell -terjeszkednem. - -A mult év november 18-iki és deczember 13-iki képviselőházi jelenetek -után és azokra való tekintettel az országgyülés előtt kétféle intézkedés -szüksége merült fel. Az egyik inkább közjogi természetü, a másik inkább -politikai, személyi természetü. Az egyik intézkedésnek az volt a -hivatása vagy czélja, hogy ha netalán valamely közjogi természetü tény -történt november 18-án és deczember 13-án, azt jogforrásnak soha -semmiféle fonák felfogás se segitse elfogadni, az törvénykönyvünkből, -törvénykönyvünk mellékleteinek minden lapjából örökre és végleg -kitöröltessék, az semmisnek és joghatálytalannak jelentessék ki. - -Ez megtörtént. Szükséges és elengedhetetlen volt ez a választások -eredménye után; szükséges és elengedhetetlen volt az elnöki kijelentések -után is, a melyek az elnöki magas helyről történtek. - -A másik intézkedés nézetem és ama férfiak nézete szerint, a kikkel -egyetértek ebben a tekintetben, szükséges volt azért, hogy ha azokban az -eseményekben, a melyek november 18-án és deczember 13-án történtek, -elkövettetett valamely vétség; ha azokban megsértetett a nemzet vagy -ennek méltósága; ha merénylet követtetett el a törvényhozás -függetlensége és a képviselők politikai szabadsága és függetlensége -ellen: azok, a kik a vétséget elkövették, a képviselőház itéletét el ne -kerülhessék, mert ha elkerülhetik, akkor a törvényhozás a maga tisztitó -munkáját csak félig teljesiti, de talán még félig sem. Meg kell tehát a -képviselőháznak birálnia azt, hogy mi történt; hogy a mi történt, van-e -abban a nemzet ellen sértés, van-e a törvényhozás tagjai vagy a kormány -egyes tagjai részéről vétség, miben áll az, a törvényhozás miként -gyakorolja megtorló jogát azokkal szemben? - -Az a megtorló jog, miként inditványom indokolásában benne van, lehet -sujtó, lehet elitélő, következéseiben lehet teljesen felmentő is. De -akár az egyik, akár a másik, magának a képviselőháznak tisztán kell -látnia, hogy akár ha itél, akár ha felment, ha megkegyelmez, ne vaktában -tegye azt, hanem a dolgok ismeretének teljességében. - -Inditványom ellen felhozható nem egy kifogás; közbeszélgetésekben, a -sajtóban fel is hoztak nem egyet; ki lehetünk téve annak, hogy mikor az -inditvány tárgyalásra kerül, azokat a kifogásokat felhozzák itt is. - -A legelső és legtermészetesebb, mintegy önként kinálkozó kifogás az, -hogy egyik országgyülés miként itélkezhessék a másik felett, egyik -többség miként itélkezhessék a másik felett. Ha váltakozik a többség, a -mint váltakoznak az országgyülések is, ez arra a fonák állapotra -vezethetne bennünket, hogy egyik többség a másik felett folyton -itélőszéket ülve, játékká tenné a törvényhozást. Ez a kifogás, ez az -észrevétel, ez a birálat az inditványnyal szemben mintegy önként -kinálkozik. - -Azonban, t. képviselőház, ennek a felfogásnak erkölcsi tartalma nincsen. -Hiszen maga az a kérdés, hogy az egyik országgyülés a másik felett -itélkezhetik-e vagy sem, egészen üres kérdés, mert hiszen minden -országgyülésnek teljesitenie kell a maga feladatát, már pedig minden -országgyülés feladatai közé tartozik elődei sok intézkedéseinek -javitása, módositása, változtatása, eltörlése, magyarázata. Az a -körülmény, hogy egyik országgyülés a másikról határoz, itélkezik vagy -birálatot mond, már az országgyülés természete, a törvényhozás -legbensőbb lényege szerint nem létezik; üres kérdés az, nem egyéb, mint -elmebeli játék. Az, hogy egyik többség a másik felett itélkezhetik-e -vagy nem, összefügg voltaképen azzal a kérdéssel, hogy egyik -országgyülés mondhat-e itéletet a másik felett. Ha az egyik többség nem -mondhatna itéletet a másik felett, akkor mire való volt az uj választás, -akkor mit ér annak politikai és erkölcsi eredménye? Akkor mit jelent az -a királyi szó, hogy döntsön a nemzet? Akkor mit jelent a kormánynak – a -mult országgyülés kormányának, fájdalom, még a mai nap kormányának is – -fennen hirdetett az az elve, hogy kiállunk oda a térre, várjuk a döntő -itéletet, a mely titeket el fog tiporni. Hát akkor mit jelent a nemzet -elhatározása és mi a rendeltetése, czélja, létezési joga ennek a -többségnek? - -A kérdést erről a pusztán alaki oldaláról megitélni nem lehet és nem is -szabad. Csak egy példát hozok fel. Törvényhozásunk történetében volt -ezelőtt 190 évvel egy országgyülés, a melynek többsége szinte -megfoghatatlan módon ugy alakult, – ennek megvizsgálásába ma is érdemes -volna belemenni, mert mai időnkre, viszonyainkra is komoly, elijesztő, -de minden tekintetben feltétlenül tanulságos lenne megismerni a módot, a -melyen létrejött az a többség, – hogy azt mondta, hogy II. Rákóczi -Ferencz fejedelmünk, szabadsági és függetlenségi harczainknak egész -nemzeti életünk történetén át egyik legfenségesebb hőse rebellis volt, -perduellis volt, a valóságos szabadságnak ellensége volt. Ezt kimondta -az a többség. Hát vajjon nyolcz évvel később, vagy akár 13 évvel később, -mikor megint országgyülés volt, vagy 26 évvel később, sőt akár most, 190 -esztendő mulva is nincs-e jogában a többségnek azt mondani, hogy az a -többség, a mely azt kimondta, vak volt, bolond volt, áruló volt, ostoba -volt? - -Hock János (közbeszól): El kell törölni azt a törvényt. - -Ezt megtenni a mai többségnek a nemzettől nyert bizalom iránt való hű -kötelességénél fogva jogában áll, a mint hogy sohasem engedem kétségbe -vonni komoly férfiak részéről, hogy jogában nem állana. Ha pedig ez -jogában áll a 190 év előtti többséggel szemben, akkor jogában kell hogy -álljon a három-négy hónappal ezelőtti többséggel szemben is. - -Kétségtelen, lesznek, a kik abban a véleményben vannak, hogy ez az -inditvány most elkésett, idejét multa; ennek az inditványnak korábban, a -maga idejében kellett volna megtörténnie; időszerütlen, alkalomszerütlen -és inopportunus. De, t. Ház, minden opportunitási és inopportunitási -kérdésben felmerül a lehetőség és a lehetetlenség kérdése. Én ugy tudom, -de ezt szentül tudom ám, hogy a mult országgyülésen a tényleges -állapotok szerint ebben a kérdésben nyilatkozni nem volt alkalom. Arról, -a mi november 18-án történt, nem szólhattunk deczember 13-ig, mert nem -volt országgyülés, a királyi leirat elnapolta. Deczember 13-án nem -szólhattunk azért, mert karhatalmi erők voltak itt, a kik ellen -védekezni kellett. Három vagy négy napig tartottak az ülések s mire -belemelegedhettünk volna a kérdésbe, mire módunk, alkalmunk lett volna -nyilatkozni ebben a kérdésben, azt tárgyalni, megvizsgálni és -megfontolni, akkorra megint elnapoltatott királyi kézirattal az -országgyülés. Deczember 27-én vagy 28-án összejöttünk ismét, de mielőtt -a kérdést tárgyalhattuk volna, az országgyülést királyi leirattal megint -elnapolták január 4-ig. Január 4-én pedig megint nem tárgyalhattuk a -kérdést, mert már akkor a király ő Felsége egyszerüen szétoszlatott, -szétkergetett bennünket, feloszlatta az egész országgyülést. - -De akár időszerü, akár időszerütlen ennek a kérdésnek mostan való -tárgyalása, az bizonyos, hogy a választás előtt nem volt idő és mód -ennek tárgyalására. Összejött az uj országgyülés. Régen együtt vagyunk -már, régen nem dolgozunk mi semmit. De talán nem szükséges azokra az -okokra rámutatnom, a melyeket pl. a t. miniszterelnök ur sokkal jobban -ismer, mint én, de a melyeket nagyjából én is ismerek és mindenki ismer, -hogy miért vagyunk mi tehetetlenségre, munkátlanságra kárhoztatva. Itt a -nemzet bizalmának letéteményesei az uj többség, az uj képviselőház. -Február 14-ike óta most már ide oda két hónap telt el s még eddig nem -tehettünk semmit; nem tehettünk semmit azért, mert egy nagy kérdés áll -előttünk: a nemzet többsége bizalmának megfelelő kormány alakitása, és -egy másik nagy kérdés áll előttünk: ő Felségére, öreg királyunkra való -tekintet és gyöngédség. - -Ezek voltak azok az indokok, a melyek miatt eltelt az idő, a nélkül, -hogy mi ehhez a kérdéshez hozzászólhattunk volna. De abból, hogy eddig -nem szólhattunk hozzá, sok minden következhetik, de az nem, hogy tehát -ezentul nincs értelme e kérdés tárgyalásának, hogy tehát most se -szóljunk hozzá. Oly dolgok történtek 1904 november 18-án és deczember -13-án, a melyek felett hallgatással átsiklani nem lehet, a melyeket el -nem felejthetünk, a melyeket meg kell birálnunk és meg kell itélnünk. Az -a törvényhozás, a mely ezt elmulasztaná, saját komolyságáról és -méltóságáról mondana le. Azután a mi az opportunizmust illeti, hát -igenis, az opportunizmus nagy dolog, czélszerü, szükséges dolog -politikai intézkedéseknél, politikai kérdésekben. De midőn arról van -szó, hogy a nemzet ellen saját tisztviselői követtek el törvénysértést, -akkor azt meg kell vizsgálni, meg kell birálni és meg kell itélni, akkor -az opportunizmus alkalmazásának nincsen helye, akkor az opportunizmus, -az elhallgatás, átsiklás és a dolgok elrejtése azt jelentené, hogy: mi -is hallgatunk, tehát ti is hallgassatok. De nekünk nincs okunk ettől -félnünk, nekünk jogunkban és módunkban áll a nemzet elé nyiltan és -bátran odaállani és azt mondani: a mit hibáztunk, vétettünk vagy -mulasztottunk, álljanak elő vele ők; de a mit ők vétettek, ők hibáztak -és mulasztottak a nemzet ellen, az alkotmány és a törvényhozás -függetlensége ellen, azt meg kell birálnunk és meg kell itélnünk. Meg -fogjuk cselekedni. - -De aztán van egy mellékes indok. Kellemetlen dolog ennek az indoknak a -fejtegetése. Nem kellemes, de kötelesség. A betegség is rossz, annak -gyógyitása is néha kellemetlen és mégis meg kell tenni. Azt kérdem: hogy -miért ül itt ez a kormány még mindig? Mit keresnek ezek a férfiak itt -mint a nemzet kormányzói, mint annak elsőrangu tisztviselői? Hiszen a mi -felfogásunk szerint, a mely nálunk már nemzedékek óta meggyökeresedett -és a mely felfogás megfelel a nemzet érdekének, nekik itt már helyük -nincsen. Mert nem a nemzet tartja őket itt és nem annak bizalma, hanem -valami más. De a mint mondottam, politikai indokokból szemet hunynánk -erre, addig a meddig, nem a végletekig, de szemet hunynánk. De ezek a -kormányzó férfiak, a mai kabinet, a hatalmat is gyakorolják. Nem -szenvedőlegesen ül itt ez a kormány, habár talán szenved is, nem -passzivitásból él és laborál, hanem folytonosan dolgozik. - -Hock János (közbeszól): Nevezi ki a bárókat! - -És jutalmakat, kitüntetéseket, czimeket osztogat, szerződéseket -kiterjeszt, prolongál, meghosszabbit, nemesit, bárósit, jogokat öregbit -és a nyugdijakat korrigálja. Megragadom az alkalmat, bár nem szivesen -teszem, mert egyénileg nem természetem, csak istenadta kötelességem és -tisztem hozza magával; megragadom az alkalmat, hogy kérdést intézzek a -t. miniszterelnök urhoz az iránt, hogy igaz-e az, a mi az én -értesülésem, jóhiszemü, komoly férfi részéről hallottam, hogy Perczel -Dezső képviselő ur miniszteri rendes nyugdiját, a mely eddig 8000 -koronát tett, azóta, hogy a november 18-iki és deczember 13-iki -események történtek, sőt azóta, hogy a nemzet a maga bizalmát vezető -férfiai iránt megmutatta, illetőleg megvonta, azóta Perczel Dezső -miniszter nyugdija felemeltetett 8000 koronáról 15.360 koronára? - -Olay Lajos (közbeszól): Vérdijat adott neki a miniszterelnök! - -Gulner Gyula (közbeszól): Nem lehet ez igaz! - -Olay Lajos (közbeszól): Az állami számszék elnöke megtagadta a -felvilágositást! Ez disznóság! Pedig ugy van, én néztem meg a számokat! -Gyalázat! Vérdijat adnak a hóhérnak! - -Bővebb meggyőződést nem szerezhettem magamnak, de azt közölték velem -komoly és teljesen megbizható férfiu részéről, a ki a dologban jól -értesült, hogy ez az ügy a belügyminiszter urnál, a ki egyuttal a t. -miniszterelnök ur, folyó évi 2632. elnöki szám alatt nyert elintézést. -És azt közölték, hogy a pénzügyigazgatóságnál folyó évi 2365. elnöki -szám alatt van ez a dolog és a már fölemelt nyugdijról, illetőleg annak -esedékes részletéről szóló nyugtatvány is. - -Olay Lajos (közbeszól): Április elsejéről! - -Mezőfi Vilmos (közbeszól): A nép éhezik és kivándorol és igy dobják ki a -nép adófilléreiből gyült ezreket! - -Kubik Béla (közbeszól): Felosztják talán maguk között az ország pénzét! - -T. képviselőház! Ez a kormánynak olyan ténye, a milyenhez hasonlóról én -nem hallottam. És éppen most történik ez, a mikor az országgyülés e -kérdéseket tárgyalja és éppen azon férfiuval történik ez a közigazgatási -és kormányzati eljárás… - -Gulner Gyula (közbeszól): Nyilt provokálása a nemzetnek! - -… és a kérdésnek ilyen természetü elintézése, a ki a nemzet ellen -vétett. - -De nem folytatom ezt, t. képviselőház, mert be kell várnom a kérdésre -adandó feleletet. Meglehet, hogy a kérdés a maga egyszerüségében talán -elkülönithető attól, a melyet most tárgyalunk és a melyre az én -inditványom vonatkozik. De ezt azért hoztam fel, hogy jellemezzem, minő -eljárást követ most is az a kormány, a melytől a nemzet bizalmát -teljesen megvonta egy olyan választáson, melyet ők maguk ledér -büszkeséggel idéztek elő és a mely kormány a bizalomtól teljesen -megfosztva, hónapok óta – január 26. óta, tehát majdnem egy negyed éve – -itt ül és pedig nem szerényen és passziv magatartást tanusitva, hanem -hatalmát gyakorolva, titkon még olyan irányban is, a mely iránynyal a -nemzet megnyilatkozásából származott ez a törvényhozási többség egyet -nem érthet. Ilyen körülmények között egész természetes és indokolt, hogy -mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy az az idő minél előbb -bekövetkezzék, a mikor ők a nemzet bizalmának megfelelő államférfiaknak -adják át helyüket. - -Ha tehát későn történt is ez inditvány beadása, még mindig idejében, sőt -még mindig korán történt, ha egyik czélja az is, hogy végre már a nemzet -bizalmának megfelelő férfiak üljenek a miniszteri székekbe. - -T. képviselőház! Kétségtelenül lesznek, a kik akképen vélekednek, hogy -az inditvány nagyon enyhe és hogy maguknak a megtörtént tényeknek és ama -tények végzetes közjogi természetének a logika törvényei szerint nem -felel meg egészen az az itélet, a melyet mi inditványozunk, hogy tehát -itt nemcsak kárhoztatásról és elitélésről, hanem vaskosabb feddésről, -vád alá helyezésről is lehetne szó. - -A kérdésnek ezen oldalát mi, kik ezt a kérdést tárgyaltuk, jól -megnéztük, jól megvizsgáltuk. - -Valami érzelgősség, vagy különös érzékenység nem bántott bennünket és ha -csak ezen mult volna, akkor ez az inditvány talán valamivel sulyosabb is -lett volna. De jól megfontoltuk a kérdésnek ezt az oldalát és igen erős -és hatalmas jogi és közjogi okokat találtunk arra nézve, hogy a vád alá -helyezés inditványától tartózkodjunk. Azok az okok fel vannak sorolva az -inditvány indokolásában, azoknak az okoknak ismétlésébe talán nem -szükséges belebocsátkozni. De bizonyos, hogy a mi november 18-án és -deczember 13-án történt, annak elkövetője, a valódi, a főcselekvő, a ház -akkori elnöke. Bizonyos, hogy a kormány tagjait, különösen annak elnökét -lehetetlen mással vádolni, mint azzal, hogy azokban a cselekményekben -teljesen egyetértett az elnökkel, lehetetlen a kormány elnökét mással -vádolni, mint azzal, hogy az eszme valószinüleg tőle eredt és igy az -elnököt és a háznagyot ama cselekményekben csak segitette, azokban csak -részes volt. A főcselekvő nem a kormányelnök, a főcselekvők nem a -miniszterek voltak: ők csak részesek jogi, de különösen politikai -értelemben. - -T. ház! Mikor mi a törvények pártatlan alkalmazását és becsületes, a -nemzet érdekében való kezelését javasoljuk, akkor nekünk is szigoruan -szem előtt kell tartanunk a törvényeket és alkalmas törvények hiányában, -miután magát az elnököt vád alá nem helyezhetjük, mert – ismétlem – -nincs rá törvény, a másodsorban cselekvőkre nézve is ilyen inditványt -mellőznünk kellett. Ez a nézet vezetett bennünket. A kik tisztábban -látnak, mint mi, megfontolhatják ezt jobban. Szabadságában, módjában áll -mindenkinek, hogy megfelelő inditványával előlépjen, a melynek indokait -én is tisztelném. - -De lesznek talán olyanok is, a kik még ezt az inditványt is szigorunak -fogják találni. Legalább a sajtónak nem egyirányu nyilatkozatából ezt -veszem észre és kétségtelenül fel kell tételezni az ezen oldalon (jobbra -mutat) ülő több tisztelt képviselőről, hogy abban a nézetben lesznek, -hogy ez az inditvány is szigoru, hogy általában az a tény, hogy ilyen -inditvány létezik, akármilyen legyen az különben, tulságosan szigoru -megitélése azoknak az eseményeknek és indokolni fogják ezt a -felfogásukat azzal, hogy hiszen őket a jóhiszemüség vezette. - -Hát bocsánatot kérek, mikor arról van szó, hogy a törvényeket -megtartjuk, vagy megszegjük, akkor ez a szempont tekintetbe nem jöhet. -Magánembereknél talán lehetne erről szó, de mikor az ország -tisztviselői, mikor a törvények végrehajtására vállalkozó, arra jogosult -és azért köztiszteletben és dijazásban részesülő köztisztviselők sértik -meg a törvényt, akkor a jóhiszemüség kifogásának nincsen helye. A mikor -megsértették a törvényt, a melynek megtartására esküt tettek, a melynek -megtartása egyedüli feladatuk és kötelességük, akkor jóhiszemüségről nem -lehet beszélni. Nem lehet beszélni még arra való tekintettel sem, a mit -a t. miniszterelnök ur az országgyülésen és azon kivül ismételve -hangoztatott, hogy t. i. előtte a salus publica lebegett, – a közjó, -országunknak, nem tudom, micsoda veszedelmektől való megmentése stb. - -Majd kiterjeszkedem én erre is, t. Ház, de ismétlem: a fennálló -törvényekkel, törvényerejü szabályrendeletekkel és törvényerejü -szokásokkal szemben a salus publicát egyedül a törvényhozás van -jogositva felismerni és senki más. - -Mihelyt a kerek földön bárkinek, akár magának az uralkodónak is, ezt -megengednők: azzal az önkényuralmat engednők meghonositani és az -erőszaknak s a jogok és szabadságok minden tekintet nélkül való -eltiprásának nyitnánk kaput. Hogy pedig a magyar nemzet életében minő -szokott lenni az önkény és erőszak, azt e nemzetnek 400 esztendős -keserves története bizonyitja. Itt jóhiszemről és salus publicáról szó -nem lehet, de ha lehetne is, kérdem: lehet-e már ennél enyhébb birálatot -mondani? Hát azt várná talán valaki, hogy mi gróf Tisza István -miniszterelnök urat és Perczel Dezső volt elnök urat megdicsérjük? Hogy -mi ódát és dithyrambot zengjünk arról, a mi november 18-án és deczember -13-án történt? Azt el nem hallgathatjuk; erkölcsi életünk integritása -követeli, hogy előhozzuk, hogy ne érhessen bennünket a gyanu, hogy hát -miért hallgattuk el. Nyilatkoznunk kell felőle, de dithyrambot nem -irhatunk; nyilatkozásunk egyéb nem lehet, mint a törvények korlátai -között és a törvényeket szentül szem előtt tartva, annak az eljárásnak, -azoknak a cselekményeknek és azon cselekvőknek sulyos megbirálása és -sulyos elitélése, tettüknek és tiszti személyüknek sulyos kárhoztatása. -Ennél kevesebbet nem tehetünk. - -De minek indokoljam ezeket bővebben? Magában a helyzetben van oka annak, -a miért nekem és nekünk ezt az inditványt meg kellett tennünk. A -kinyomtatott és t. képviselőtársaim között kiosztott inditványban és -annak indokolásában ki vannak fejtve azok az okok és azon okok közjogi -természete, a melyek az inditványt szükségessé, nélkülözhetetlenné -teszik; ezért nem is tartom szükségesnek azokat ismételni; de egyre rá -kell mutatnom. Annak természetét, a mi november 18-án és deczember 13-án -történt, legalább egy tekintetben bővebben akarom megismertetni, mint a -hogy az eddig akár a sajtóban, akár egyesek nyilatkozataiban -ismertettetett. - -T. ház! Két palotája van ennek a mi nemzetünknek. Az egyik ott van -Budavár ormán; arra van hivatva, hogy ne üresen álljon, hanem ott -rezideáljon a magyar nemzet és Magyarország felséges királya; – másik -palotája a nemzetnek itt van: a Duna balpartján s ennek az a -rendeltetése, hogy a nemzet törvényhozó hatalmának osztályos, egyenrangu -részesei, e nemzet választott képviselői itt rezideáljanak, itt -tanácskozzanak. Mindkét palotának természete hozza magával, hogy amott -az ország királya szabadon lehessen és hozzá hivatlanul és az ő tudta -nélkül senki a világon be ne tolakodhassék; ennek a palotának pedig -rendeltetése és természete az, hogy itt a nemzet választottjai szabadon -tanácskozhassanak s a nemzet jövője és becsülete felett őrködjenek, hogy -a nemzet közszükségletei a lehetőség határain belül kielégittessenek. És -természete e palotának az is, hogy a képviselőház tanácskozó termébe a -képviselők előzetes tudta és engedélye nélkül semmiféle idegen, se -fegyveres, se fegyvertelen erő be nem tolakodhatik. - -Pedig ez történt deczember 13-án a november 18-iki cselekmény -következtében. Ez a két cselekmény tehát a maga teljességében abból áll, -hogy a törvényhozás függetlensége meg lett támadva, hogy a képviselők -személyes szabadsága is esetleg fenyegetve lett, hogy ama merénylet -hatása alatt mindaddig, mig ama merényletnek minden része meg nem -semmisittetett, el nem távolittatott, a nemzet törvényhozásának, -választott képviselőinek függetlensége nem lehetett tiszta, nem lehetett -biztos, a mig a nemzet választott képviselőinek gyülekezete fölött oly -kormányhatalom áll, a mely a törvényhozás tanácskozási termében is -karhatalommal rendelkezett. - -Ez történt. Ilyen eset ezeréves alkotmányunk életfolyamán soha, de soha -nem történt. Ilyen vakmerőséget soha egyetlen kormányférfiu, vagy a -kormányhatalom élén álló férfiu el nem követett. Erre példa nincsen se -nálunk, se másutt. Hiába hivatkoznak Bihar vármegye közgyülésére, Bihar -vármegye közgyülése, – ámbár az alkotmány védelme alatt álló alkotmányos -hatóság – a melyet a törvény alkotott, de még sem az egész nemzet -választott képviselőinek gyülekezete, még sem törvényhozás, még sem a -nemzeti fenség kettős részese közül az egyik, mert az egyik a király, a -másik pedig mi volnánk, ha volnánk. Deczember 13-án nem voltunk azok, -darabantok ellenőrzése alatt állottunk. - -Hová jutottunk? Minő pokoli terv volt ez? Hogy áll a kérdés, a mint -inditványom indokolásában érintem, a nemzet előtt? És hogy áll a kérdés -a világ előtt? A nemzet szuverénitásának egyik részese a király, a maga -fenségében ott ül, ott ragyog; védi és körülrajongja őt a nemzet hűsége, -hódolata és bizalma és a mi hatalom az állam birtokában van, -törvényekkel, izommal és fegyveres erővel mind azt a fenséget védelmezi. -Egyebet sem csinál, mint azt védelmezi. Az Isten fogalmához hasonlitja, -szent és sérthetetlen, a mint 48-iki bölcs törvényeink mondják. Szent és -sérthetetlen; miként az oltárhoz, csak imádva lehet a népnek hozzá -közeledni és rendszerint mégis a nép minden tagja előtt nincsen ajtaja -nyitva; hozzá csak azok közeledhetnek, csak azok vannak jogositva hozzá -menni, a kik kérnek, vagy a kik jutalmat köszönnek meg; de ismétlem, a -nemzet bizalma, szeretete és hűsége és a törvény és a hatalom minden -eszköze védelmezi a király szentséges fejét. - -Azzal a fenséggel egyenlő magasságban kellene állani a törvényhozás -nemzeti részének, a népképviseletnek, az országgyülésnek is. Ugyanazon -magasságban, szentségben és sérthetetlenségben kellene állania a -nemzetgyülésnek is. Most ez a kormány, ez a miniszterelnök és az az -elnök, a ki ott ült ezelőtt néhány hónappal az elnöki székben, ugy -állitják oda e két erőt a nép elé, hogy ime az egyik, a király, az -atyaisten, a másik, a nemzetgyülés, mely darabantokkal kezeltetik. Mit -gondoljon az a nép, az a mi jó népünk, a mely hűséggel néz és gondol -királyára, de kegyelettel és bizalommal kell, hogy gondoljon saját -választott nemzeti tanácsára is? Mit gondoljon az a nép, mikor az egyik -erő mellett az atyaistent megillető minden dicsőség és hatalom dolgozik, -a másikat pegig mulandó hatalmukban hitvány, mert még arczjátékoktól is -függő miniszterek, kormányférfiak akarják vezetni, őrizni darabantokkal -és ezen kivül még ezer meg ezer gyalázó kifejezésekkel is illetik. - -Hova vezet az, t. képviselőház, ha mi ily politikának, ily kormányzásnak -egyetlen egy pillanatig is tért engedünk? - -Hova vezet ez, ha megtorlatlanul hagyjuk azokat a cselekményeket, a -melyek ezt a rendszert akarták Magyarországon meghonositani? Hova vezet -ez? Először összezavarja az elméket, azután összezavarja és felforgatja -az erkölcsöket, kiöli a hazafiságot s bizalmat csak oly tényezők iránt -gerjeszt az elméjében megzavart, erkölcseiben felforgatott népben, – -mikor gyenge a nemzedék, mert hiszen nem minden nemzedék gyenge, hogy -ilyen szeliden fejezzem ki magam, – mondom, bizalmat csak oly tényezők -iránt gerjeszt, a kiktől bizalmának jutalmát mindjárt meg is kapja, a -mikor a hazafiság szent tanai már nem nyomnak semmit, a mikor a -mindennapi érdekek, még nem is a legtiszteltebb érdekek kelnek versenyre -és nevezik versenygésüket a közügy harczának. - -Mikor ilyen volt az a rendszer, melyet ez a kormány meg akart -honositani, e rendszer ellen kérlelhetlenül kellett harczolnunk, mi e -rendszer fenmaradását kötelesek voltunk meggátolni minden eszközzel, -melyet a nép bizalma, istenadta erőnk és lelkiismeretünk ad nekünk. Mi -ezt meggátoltuk s ennek a jövőben való meggátlása eme inditványunknak is -egyik célja. - -Egyetlenegy dologra kell még kiterjeszkednem, de erre az egyre azért -kell kiterjeszkednem, mert én számitok arra, hogy a t. miniszterelnök -ur, vagy valaki más elő fog állni azzal, hogy hiszen ők irtózatos -bajnak, veszedelemnek tartották az obstrukcziót és jóhiszemüleg, az -obstrukczió gyökeres megszüntetése végett – nem akarom ezt a szót -használni, pedig nincs benne semmi sértő, a magyar irodalom és a magyar -nép szivesen használja, – hogy e miatt vetemedtek arra, a mi november -18-án és deczember 13-án történt. Nem akartam ezt a szót használni, de -most a beszéd hevében jobb szót igazán nem találok. - -Ismételem tehát, hogy nem zárkózom el az elől, hogy ha a t. -miniszterelnöknek és elvbarátainak az a nézete, hogy az obstrukczió -csakugyan olyan veszedelmes és olyan rettenetes következésekkel -fenyegette a nemzet jóhirét és legalább közeli jövendőjét, a mit a -miniszterelnök urtól hallani nem egyszer volt alkalmam, még a legutóbbi -napokban is: mondom, érteném, hogy annak gyökeres meggátlására -törekedett minden elképzelt és elképzelhető eszközökkel, ezt szinte -természetesnek tartanám. De, t. Ház, azt az obstrukcziót, a mely végleg -meggátolja vagy huzamosabb időre meggátolja a törvényhozás működését, -azt az obstrukcziót én is elitélem, annak gyökeres eltávolitására én is -szivesen felajánlom azt a csekély erőt, a melyet a Gondviselés -rendelkezésemre adott, de nem ilyen külső, ilyen fonák, ilyen semmire se -való, törvénytelen módon. Annak az obstrukcziónak gyökeres meggátlása -csak egy módon biztositható és azon feltétlenül biztositható, még pedig -az obstrukczió igaz okainak megszüntetésével. - -T. képviselőház, mi volt az obstrukczió? Hiszen az a szomoru, az a -sajátságos, hogy a mióta az ugrai levél megjelent, a mióta ez a kérdés -napirenden volt, sohasem volt alkalmunk hozzászólni. Igaz-e? A t. -miniszterelnök urnak – nem hiszem, nem óhajtom, hogy a nemzet -vezetésében még máskor is jelentékeny része legyen, de attól félek, hogy -még ezentul is lesz, ha hamarosan nem is, de talán később még lesz – -addig is csak azt ajánlom figyelmébe, hogy nézze végig az obstrukczió -történetét. Mi volt, mikép kezdődött? - -Kolozsvárott nemzeti ünnepen katonai zenekar játszott, Magyarország -hadseregének zenekara és egy magyar országgyülési képviselő azt -énekelte: Isten áldd meg a magyart! És ezért azt a képviselő urat -katonai biróság elé állitották, állásától, tiszti rangjától meg akarták -fosztani, üldözték azért, mert Magyarország kellő közepén, Mátyás király -nemzeti ünnepén, az ő emlékezetének ünnepén azt énekelte, hogy: Isten -áldd meg a magyart! s tették ezt a magyar kormány hozzájárulásával és -beleegyezésével! Ki sem kérte azt a képviselő urat a katonaság, hanem -biróság elé akarta állitani és esetleg elhurczolni azért, mert azt -énekelte a magyar nemzet egyik fia, a magyar képviselőház egyik tagja, -hogy: Isten áldd meg a magyart! - -És e miatt kezdődött az obstrukczió 1902 november vagy deczember -havában. Ez obstrukczió volt és a t. kormány és a t. miniszterelnök ur -azt gondolta, hogy ezt az obstrukcziót meg kell szüntetni, de nem ugy -ám, hogy szabad legyen énekelni az Isten áldd meg a magyart -Magyarországon, hanem ugy, hogy a darabantok hordják ki a képviselő -urakat, a kik énekelik! - -Mi ez, t. képviselőház? Ez az az obstrukczió, a melynek természetéről a -t. miniszterelnök ur mindig hallgatott, csak a külsőségét, a tüneteit -látta és csak a tünet ellen vitézkedett, de az igazi okát nem szüntette -meg, sőt az igazi okát táplálta és hizlalta. - -Mi történt azután? Miért folyt az obstrukczió? Én ugyan nem láttam -obstrukcziót, én csak hatalmas, erőteljes vitát láttam, ugy vettem benne -részt magam is, technikai obstrukcziónak nyoma sem volt. De legyen; jó, -mondjuk: obstrukczió volt. De miért volt? Nagy erővel, hatalommal -követelte a kormány, hogy emeljük fel a véradót és ezzel arányos -lépésben emeljük fel a pénzadót, terheljük meg a magyar nemzetet sokkal -sulyosabban, mint eddig. - -Mit felelt a nemzet? Talán obstruált? - -Elvállalta az uj terheket is vérben, pénzben. Pedig a nemzet szegény, -egy idegen, bár szövetséges állam nagyhatalmi ábrándjainak ily módon -való istápolására a mi nemzetünk szegény. A haza czéljaira, a hazafiság -czéljaira még elég gazdagok vagyunk; de egy idegen eszmekörnek, idegen -ábrándoknak hizlalására szegények vagyunk. Mégis a nemzet azt mondta: -elfogadjuk, de a mely mértékben a nemzet erői csökkennek az uj terhek -folytán itt, ugyanazon mértékben erősödjenek amott. Hadseregünkben -lássék meg a magyar nemzet, legyen abban nemzeti elem is, a nemzet -érdeke, joga, méltósága és becsülete bevitessék oda is! A magyarság, a -magyar szellem, a magyar müveltség, a magyar oktatás legalább saját -országában legyen az első. Semmit sem követel a nemzet mást; azt mondta: -kicsiny az ahhoz az áldozathoz képest, a mit én mint nemzet hozok, de ha -követelitek tőlem ezt az irtózatos áldozatot, adjátok meg a nemzetnek is -a magáét. - -Ezek az áldozatok nemesak ama nagy ábránd szolgálatáért szükségesek, de -azonkivül a királyi hatalmat is növelik, a királyi hatalom pedig -Magyarországon már ugyis sok, ugyis elviselhetetlen. Az utolsó harmincz -esztendő alatt annyira szaporittatott a királyi hatalom, hogy ugyis -türhetetlen itt; hogyha tehát valaki a királyi hatalmat ujra és ujra -növelni akarja, ha husz-harminczezerrel akarja felemelni a létszámot és -250 vagy nem tudom, hány millió koronával ujra növelni akarja a királyi -hatalmat, de ugy, hogy ezzel szemben a nemzet erői ne növekedjenek, -holott arra volna szükség, hogy a királyi hatalomnak ama nagy erői -mérsékeltessenek és hozassanak összhangba a nemzettel, nem pedig e -helyett vég nélkül, tekintet nélkül, korlátlanul növelni a királyi -hatalmat, a nemzet erőit pedig ujabb terhekkel folyton csökkenteni, és -ha ekkor a nemzet képviselői, az akkori kisebbség, elszánt lélekkel azt -mondja: ezt az átkozott politikát mi nem segitjük, hát ezt nevezi a t. -miniszterelnök ur obstrukcziónak? - -Tessék az igazi okot megszüntetni, tessék oly politikát kezdeményezni, a -mely, habár a nemzetnek minden jogos igényét nem teljesiti is, de -legalább a nemzetnek ad valamit, mely e nemzetet nem sérti, nem tiporja, -nem nyúzza, nem fosztja meg utolsó erejétől; tessék ily politikát -csinálni, és meg fogja látni, hogy e teremben obstrukczió erről az -oldalról nem lesz. Ezek a rettenetes tanulságok kényszeritőleg vezetnek -ezen inditványhoz, e tanulságokból kényszeritőleg foly ez az inditvány, -a melyet annak idejében kérek tárgyalásra kitüzni és elfogadni. (Zajos -helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik. -Élénk felkiáltások! Öt percz!) - -Elnök: Az ülést öt perczre felfüggesztem. - - - - -AZ UJ HÁZSZABÁLY. - - -I. A BESZÉD TÖRTÉNETE. - -(A Wekerle-kormány házszabály-változtatása. – A többséget minő ok birta -erre? – A Nagy Emil-féle javaslat. – Beszédem hatása.) - -A Wekerle-kormány az 1908. évi február hóban gyökeresen felforgatta a -képviselőház tanácskozási rendjét s lényegesen megcsonkitotta a -törvényhozói szólásszabadságot. Oly határozattal, melynek tartalma -képtelen s a korábbi országgyülések alatt képzelhetetlen lett volna, -megtoldotta a képviselőház házszabályait. - -Sajátságos és igen szomoru részlet ez a legujabb korszak nemzeti -történetéből. Olyan magyar ellenzék, mely az ország életbevágó nagy -kérdéseiben a hamisitatlan tiszta, egyenes nemzeti irányt képviselné, -többé a képviselőházban nem alakulhat s ha megalakulna is: nem -működhetik, a kormánynak bármily esetleg nemzetellenes cselekményeit -kellő szabadsággal és függetlenséggel nem birálhatja meg s a nemzet nagy -rétegeit feladatának természetéhez képest nem világosithatja föl. Oly -hatalommal ruházza föl az elnököt és a többséget, hogy ha ezek -hatalmukkal önkényük szerint akarnak élni, a magyarság hazafias -ellenzékét mindig képesek lesznek eltiporni. Ha pedig oly erős lesz ez -az ellenzék, hogy eltiporni vagy egyáltalán nem lehet, vagy pedig -könnyedén nem lehet: az esetben a parlament a kinos összeütközéseknek, a -keserü gyűlölködésnek s a botrányos zavaroknak lesz állandó szintere. - -Az osztrák túlnyomó erő, a habsburgi törekvések, az egyeduralmi s az -uralkodó személyére irányuló tekintetek teljes erőben maradnak, semmi -csonkitást nem szenvednek s szakadatlanul arra törekednek ezentul is, a -mire eddig törekedtek, hogy a magyarságnak s a magyar nemzeti államnak -megerősödését minden áron meggátolják. Ezzel szemben a nemzet védekező -és ellenálló erejét a parlamentben az uj házszabály teljesen -megcsonkitja, sőt a rendes működés terén sok fontos részben meg is -semmisiti. Szomoru jövendő bekövetkeztének képét tárja hát fel előttünk -a házszabály módositása. - -Ezért határoztam el magam arra, hogy a tervezett módositás ellen -felszólalok. Régen elment már a kedvem a képviselői hivatástól. Az -1906–1911-ik évi országgyülésre már éppen nem akartam képviselői -megbizatást vállalni. Különös és véletlen körülmények kényszere alatt -vállaltam el végre. A képviselőház tárgyalásaira éveken át nem mentem, -sikertelennek tartottam minden nemes ellenzéki küzdelmet. De a mikor a -rettenetes házszabály-módositással előállottak: erkölcsi lehetetlenség -volt tovább is hallgatnom. Hiszen a gróf Tisza István-féle -házszabály-módositások ellen is én voltam az egyik legbuzgóbb harczos és -legfáradhatatlanabb munkás, hűnek kellett tehát magamhoz maradnom a -Wekerle és Kossuth-kormány hasonló javaslatánál is. - -Ez a kormány is örökösen az obstrukcziót emlegette mint olyat, a mely -kikerülhetlenül szükségessé teszi a szólási jognak és tanácskozási -rendnek szigoru korlátok közé szoritását. Ez az indok azonban, minthogy -benne ugy se volt belső igazság, nem hóditotta volna meg az elméket. -Elcsépelt és unalmassá vált indok volt ez, melyet gróf Tisza István is -hiába törekedett kizsákmányolni. Ujabb indokot látott a kormány és a -többség és sajtója a nemzetiségi és horvát képviselők gyakori -felszólalásában és horvát nyelvü beszédében, melylyel az 1906-ik és -1907-ik években a parlamentet nehányszor elárasztották. De ebben se volt -egyéb baj és veszedelem, mint az idegen nyelvü beszéd bosszantó volta. -De ezen segiteni se a házszabály feladata. A mikor a magyarság -tekintélye egész s rossz kormány és habsburgi cselszövény által nincs -megtépve, a magyar parlament mindig elég erős arra, hogy az ártalmas -vagy bosszantó nemzetiségi izgalmak ura legyen önmagában. - -A valódi ok egészen más: - -A parlament többsége az ugynevezett függetlenségi 48-as Kossuth pártból -áll s e párt van most egyéb kisebbségi pártokkal szövetkezve a -kormányon. De kormányra csak multjának megtagadásával, elveinek -tényleges, de be nem vallott elárulásával s azzal az állandó s már -utálatossá vált számitással jutott s ezzel erősködik most is, hogy ő -azért Kossuth Lajos elveit követi, ez elvek az ő vezérelvei s két-három -év letelte után ujra azok megvalósitására törekszik. - -A nagy függetlenségi kormánypárt tetemes része szégyenli ez állapotot, -de be nem vallja. Fél is tőle. Fél, hogy a nemzet kiábrándul s akkor nem -adja meg neki a többséget s a többséggel együtt a hatalom birtoka és -élvezete is elenyészik. Fél attól, hogy ez biztosabban és gyorsabban -bekövetkeznék, ha bármily kis független magyarság szabadon emelhetné fel -szavát a parlamentben. - -Hogy ez meg ne történhessék, hogy ennek mindenképpen elejét lehessen -venni, a meddig csak lehet, ezért gondolták ki a képtelen -házszabály-módositást. - -Nem a kormány adta be a javaslatot, hanem egyes képviselő. Nagy Emil. A -mint hogy gróf Tisza István kormányelnöksége alatt is igy történt. Azt -is szintén el akarják a nagy közönséggel hitetni, hogy első sorban nem a -kormány, hanem a többségi pártok tartják szükségesnek a parlamenti -szólásszabadság megbénitását. - -A javaslat szám szerint huszonhat fontos rendelkezést s ugyanannyi -pontot tartalmaz. A pontok különböző természetüek. Szólnak a sürgős -tárgyalásról, napirendről, az inditványok, interpellácziók és bizottsági -jelentésekről, jegyzőkönyv-hitelesitésről, zárt ülésről, kérdések -föltevéséről, névszerinti szavazásról, szavazatok megszámlálásáról, a -személyes kérdésekről, az uj házszabály érvényességének határairól s -több efféléről. De azért minden egyetlen pontba, egyetlen szakaszba van -összetömve. - -Tehát még alakilag is szokatlan s minden józan észszel s a -törvényalkotás és szerkesztés minden okos és gyakorlati szabályával -ellenkezik. Ez is a gróf Tisza-féle javaslat utánzása külsőleg és -alakilag, hogy az egyes pontokhoz és rendelkezésekhez pontonként senki -ne szólhasson s az általános vitával legyen vége az egész ügy -tárgyalásának. - -A Nagy Emil-féle javaslat a következő: - -»A házszabályok 198. §-a alapján inditványozom, hogy a házszabályok 249. -§-a után mint uj szöveg iktattassék be: - -Százötven jelenlevő képviselő irásban benyujtott kérelmére, ha ahhoz az -elnök is hozzájárul, a Ház az elnök inditványára elrendelheti valamely -tárgynak sürgős tárgyalását és az ülések tartamának meghosszabbitását. A -sürgős tárgyalás elrendelésére vonatkozó inditványnak a tanácskozási idő -tartamára is ki kell terjeszkednie. Az inditvány akár a tanácskozás -előtt, akár a tanácskozás tartama alatt előterjeszthető. Az inditvány -felett a Ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az -inditványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem -oszlatható el, a mig a határozat meg nem hozatott, miért is e -szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérelmezhető. A határozat -hozatalához legalább 150 képviselő jelenléte szükséges. A tanácskozás -ideje megszakitható s a megszakitást nem számitva, ülésenkint 10 órára -terjedhet. Ezt meghaladó s a megszakitást nem számitva, ülésenkint 16 -óráig terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlevő -képviselő irásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával s ennek -inditványára fenti módon hozandó ujabb határozattal és a beadott -szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el. A megszakitás csak -egyszer eszközölhető s ez két órán túl nem terjedhet. Az ülések -tanácskozási idejére vonatkozó határozatok a határozat hozatalát követő -üléstől kezdve lépnek hatályba. Sürgős tárgyalások esetén a házszabályok -a következő változtatásokkal nyernek alkalmazást. - -Elnök előterjesztését, ugy a kérvények és irományok bemutatását is, a -napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg. Ugyszintén a -napirend tárgyalására szánt idő elteltével tétetnek meg az inditványok -és interpellácziók, terjesztetnek elő a bizottsági jelentések és -hitelesittetik az aznapi ülés jegyzőkönyve is. Az elnök megengedheti, -hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek vagy -sürgős interpellácziók terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e -tárgyban hozzá intézett kérelemhez hozzá nem járul, a kérdés feletti -döntés s a napirend előttre szánt felszólalás az elnök bejelentése -alapján csak a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetik -meg. Zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, -csupán a napirendre szánt idő után tartható meg. A tárgytól való -eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ily kérelem elő sem -terjeszthető. Szavazás előtt a kérdések mikénti feltevése felett a Ház -egyszerü szavazással dönt. A napirendre tüzött tárgy általános -tárgyalása befejeztetvén és a javaslat általánosságban a részletes -tárgyalás alapjául elfogadtatván, a javaslat részletei felett, szintugy -a javaslattal kapcsolatos minden inditvány, elleninditvány és -módositvány felett is névszerinti szavazásnak csak akkor van helye, ha -ennek elrendelését száz jelenlevő képviselő irásban kivánja. Ezekben az -esetekben csak az elnök által, vagy száz jelenlevő képviselő benyujtott -kivánatára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi ülésre való -áttétele is. Egyszerü szavazásnál a szavazatok megszámlálását száz tag -kivánhatja. Egyszerü szavazásnál a szavazás előtt öt perczes szünet -kivánásának nincs helye. A szavazás megkezdése előtt az inditványok és -módositványok ujra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját -hatáskörében dönt. Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a -házszabályok 215. §-ának _a)_, _b)_ és _c)_ pontjaiban körülirt -felszólalási jog a képviselők részéről csakis a tárgyalás menetének -megakasztása czéljából vétetik igénybe, a Házhoz kérdést intézni az -iránt, vajjon nem látná-e szükségesnek az elnököt arra felhatalmazni, -hogy a sürgősnek minősitett tárgyalás tartama alatt annak -megszakitásával a szót a házszabályok 215. §-ának _a)_, _b)_ és _c)_ -pontjai alapján csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a -maga részéről is indokoltnak látja. Az elnök ezen kérdése felett a Ház -vita nélkül, egyszerü szavazással dönt. Az egyszer megadott -felhatalmazás a sürgősnek minősitett tárgyalás befejeztéig érvényben -marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának _a), b)_ és _c)_ -pontjaiban körülirt felszólalások, a mennyiben az elnök a napirendre -szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, csakis a napirend -tárgyalására szánt idő eltelte után történhetnek meg. - -Ennek a szakasznak intézkedései csakis a jelen országgyülés alatt a -költségvetési, illetőleg költségvetési felhatalmazási javaslatok, -továbbá az általános választójogra vonatkozó javaslatok és a magyar -szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyekben birnak érvénynyel. -Az általános választójogra vonatkozó törvényjavaslatok képviselőházi -tárgyalásának befejezése után, de azok törvényerőre emelkedése előtt a -Ház a házszabályok végleges és általános módositása iránt hoz -határozatot, mely a letárgyalt általános választói jog alapján -egybehivandó uj országgyüléstől kezdve lép érvénybe. Az e határozat -feletti tanácskozásoknál ennek a szakasznak rendelkezései alkalmazandók, -de a végleges házszabály esetleges későbbi módositásánál igénybe nem -vehetők. Beadja: Nagy Emil s. k.« - -* * * - -Beszédemet 1908. évi február hó 25-én tartottam. Előttem már többen -szóltak a kérdésről, közvetlenül előttem gróf Andrássy Gyula -belügyminiszter. - -Beszédem észrevehető jelentékeny hatást idézett elő. A kormány ujból -megfontolta a javaslatot s annak néhány rendelkezését, melynek -képtelenségéről fejtegetéseim folytán mindenki meggyőződött, lényegesen -enyhitette. Különösen azokat a pontokat, melyek a házelnök jogait -mindenható önkénynyé akarták bőviteni és emelni. - - -II. A BESZÉD. - - -1. - -(Az 1839-iki obstrukczió története. Ezt Deák Ferencz csinálta. – Az -1580-iki obstrukczió. – Az 1872-iki és a Bánffy-kormány elleni 1898-iki -obstrukczió. – Az 1873-ik évi költségvetési vita. – A függetlenségi párt -vezetői 1903 óta minden kormánynyal paktáltak alattomban.) - -T. képviselőház! (Halljuk, halljuk!) - -Hencz Károly: Halljuk a vicczeket! - -Nem vicczek lesznek, és ha azok lesznek, azok rossz vicczek lesznek, -mert a belügyminiszter ur rossz érvelésére vonatkoznak. - -T. képviselőház! (Halljuk, halljuk!) Igazán örömömnek adok kifejezést, -hogy a t. belügyminiszter ur ebben a kérdésben felszólalt és legalább -némi, ha nem is tökéletes alkalmat nyujtott arra, hogy betekintsünk amaz -indokokba, a melyek a kormányt és a többséget ennek a Nagy Emil-féle -javaslatnak benyujtásánál vezérelték. Sajnálom, hogy nem lesz ma már -időm arra, hogy a t. belügyminiszter ur érvelésével egész terjedelemben -s azzal a részletességgel foglalkozzam, a melyet az ő indokai -megérdemelnének. Nincs idő rá, eleget sajnálom. - -Hencz Károly: Ezért kell a 16 órás ülés! (Élénk derültség.) - -Hát körülbelül a 16 órás ülést t. képviselőtársam, – nincs szerencsém -ismerni – bizonyára magának szánta, nem nekem, mert ha ő beszélne és -komolyan foglalkoznék olyan nagyfontosságu dolog indokaival, a milyenről -szó van, a 16 órának a közepében elfeküdnék bele. (Derültség.) Hanem -hallgatni, mulatni 16 órán át is lehet. - -Hát t. képviselőház, mert a t. belügyminiszter ur egész -előterjesztésének minden részletére lehetetlen kiterjeszkednem, azért -annak főbb részleteire akarok csak kiterjeszkedni. - -Beszédem folyamán, a mint gondolataim rátérnek, fogok azokkal tüzetesen -foglalkozni, megjegyzem azonban, hogy igaza van abban, hogy szinte -restel az ember foglalkozni egy ilyen házszabályreviziónak valóságos -indokaival, mert minden igazság már elcsépelt dolog, a mit e körül pro -vagy kontra felhoztak. Igaza van, elcsépelt igazság. De azok között az -elcsépelt igazságok között mégis talán legtökéletesebben agyon van -csépelve, ha örökké az obstrukcziót emlegetik, mert hogy Nagy Emil, meg -Tolnay képviselőtársam az obstrukcziót emlegetik, azon nem csodálkozom; -hisz ők abban a fiatal gyerekkorban vannak még, a melyből – hála -Istennek – a belügyminiszter ur kinőtt. Hát ő előttük lehet ez nem -elcsépelt dolog. De ha a belügyminiszter ur is az obstrukcziót emlegeti, -a miben kitörött gróf Tisza Istvánnak is a nyaka és ha örökké azt -emlegeti mindenki, ez első sorban kötelességemmé teszi, hogy ennek az -obstrukcziónak a történetével valamelyest magam is foglalkozzam. -(Halljuk, halljuk!) - -Tolnay t. képviselőtársam annak a magyar történelmét nem ismeri, Nagy -Emil t. képviselőtársam igen rosszul ismeri, a t. belügyminiszter ur -pedig, a hogy mai előadásából látom, igazán nem is akarja ismerni. Azt -elismerem, hogy Angliáét, Francziaországét stb., szóval az egész -külvilágét ismeri, de a magyar obstrukczió történetét nem ismeri, ugy -hogy erkölcsi és politikai kötelességem, akármennyire elcsépelt dolog is -ez, ezzel mégis tisztába jönni. (Halljuk, halljuk!) - -Hát, t. belügyminiszter ur, az obstrukczió történetéről régóta sokat -beszélnek itt már és én elhiszem, hogy a t. belügyminiszter ur már -1904-ben vagy mikor ilyen házszabályrevizión törte a fejét, még pedig az -obstrukcziónak ellenszereként; elismerem, hogy mások többet beszéltek -erről és hogy Tisza István gróf volt miniszterelnök ur még sokkal többet -beszélt az obstrukczióról. Az én tudomásom szerint Magyarország -törvényhozásában a legelső obstrukczió 1839 végén kezdődött és tartott -1840 márczius végéig. Azt az obstrukcziót pedig nem Lengyel Zoltán t. -barátom csinálta, hanem Deák Ferencz. (Felkiáltások: Különbség van a -kettő között! Akkor a többség obstruált!) - -Nem igaz! Történelmileg nem igaz! Majd elmondom a történetét. Ha már -obstrukczióról annyit beszélnek az urak, legalább tudják meg, hogy a -magyar obstrukcziónak mi az igaz története és azt ne hamisitsák meg. Nem -többséggel csinálták. Többséggel kezdték, kisebbséggel végezték és mégis -sikerre jutott. (Ugy van! bal felől). A dolog következőleg történt: A -mit itt elmondok a magyar nemzet történetéből, ez most is aktuális, mert -most még csunyább, még infámisabb dolgok részint most történnek, részint -fognak történni rövid idő alatt. (Halljuk, halljuk!) Mert a mint -Magyarország örök ellenségei, a kik közül nevezzünk meg egyet az ő -furcsa nevén Bécsnek, vagy Ausztriának vagy a habsburgi politikának, ha -ezek látni fogják, hogy a nemzeti országgyüléssel ugy el lehet bánni, -mint a hogy önök eddig elbántak, – majd a legközelebbi jövőben az -1839-ikinél még szomorubb, még irtózatosabb dolgok történnek. (Ugy van!) - -Akkor a dolog ugy történt, hogy gróf Ráday Gedeont megválasztotta Pest -vármegye egyik országgyülési követévé és a királyi udvarból, a melyben a -király – eszembe jutott most (Derültség), különben tessék a történet -lapjait megnézni. – (Derültség.) A királyi udvarból lényegileg azt -mondta a király vagy nevében a kanczellária, hogy a mikor a király -felszólitja a vármegyéket, hogy maguknak követeket válaszszanak, -(Halljuk! Halljuk!) mindig az a feltevés és az az alkotmányos szokás, -hogy azok törvénytisztelő, józan, higgadt elméjü férfiak legyenek. -Minthogy pedig gróf Ráday Gedeont a bécsi magyar kanczellária nem tartja -olyannak, ő meg nem engedi, hogy az országgyülésen helyet foglalhasson. - -Erre azután gróf Ráday Gedeon az országgyülésen csakugyan nem foglalt -helyet, de követtársa jelentette a dolgot az országgyülésnek és erre nem -Lengyel Zoltán t. barátom, hanem Deák Ferencz mondta azt, hogy ha az -országgyülés azt eltüri, (Halljuk!) hogy a király nevében a kanczellár -vagy akár maga a király azt mondhassa: én ezt elfogadom követnek, amazt -meg nem, akkor inkább tépjük össze a mandátumunkat és menjünk haza -szégyennel, gyalázattal, de a nemzet becsületét ilyen alkotmányra, ilyen -országgyülésre ne bizzuk. - -De ez a beszéd nem sokat ért volna, ez nem is lett volna magában véve -obstrukczió, hanem a király akkor is katonát, nagy ujoncz-kontingentiát -követelt: a királyi propoziczióban az volt a fődolog – akkor a -kormányelőterjesztések, a mint a t. belügyminiszter ur igen jól tudja, -királyi propoziczió néven szerepeltek – és Deák Ferencz azt mondta: Nem -adunk egy katonát se… - -Nagy György: Helyes! - -… mig a nemzet ellen elkövetett sulyos sértés nem orvosoltatik. Igy -kezdte Deák Ferencz az obstrukcziót és higyje el a t. belügyminiszter -ur, hogy a midőn mi valamikor elhatározzuk magunkat az obstrukczióra, a -mire én különben soha sem határoztam el magam és határozottan ellenzem -és utálom az obstrukcziónak u. n. technikai nemét, (Élénk helyeslés a -jobboldalon és a középen.) de ha az én barátaim csinálják, nyiltan nem -kárhoztatom (Derültség.) – midőn ez a nemzet valamikor obstrukczióra -határozta el magát, vagy midőn a parlamentnek azon oldala vagy pártja, a -melyhez én is tartozom, erre szánta rá magát, mindig hasonló, a nemzet -ellen elkövetett durva és istentelen sértés alkalmával határozta erre rá -magát. (Ugy van! a baloldalon.) Ámde, a mikor önök az obstrukczióról -beszélnek, miért hallgatnak örökké azokról az okokról, a melyek azt -szinte előidézik? (Ugy van! a baloldalon) és a melyek, ha fenn nem -forognának, obstrukczióra e házban soha sem gondolt volna senki? (Ugy -van! a baloldalon. Felkiáltások: Chlopy! soha!) »A szólásszabadság -kérdésében«, ez volt annak az obstrukcziónak neve, a melyet Deák Ferencz -akkor kezdeményezett, a szólásszabadságnak irtózatos megsértése forgott -akkor szőnyegen. Ezért volt br. Wesselényi Miklós börtönben s hasonló -természetü ok miatt volt börtönben Kossuth Lajos is Hol van a -kereskedelemügyi miniszter ur? Szeretném egy kissé emlékezetébe hozni -ezen dolgokat. (Mozgás és derültség.) - -Az u. n. országgyülési ifjak hasonló természetü okok miatt voltak -börtönben, a kik közül az óriási reményekkel körülövezett, szép -tehetségü ifju Lovassy meg is őrült a börtönében. Azt mondta Deák -Ferencz, hogy ha a nemzet ellen ilyen durva és veszedelmes sértéseket -követett el a kormány; ha a kormány még azt is czenzurával határozza -meg, hogy ki lehessen képviselő és a vármegyének megválasztott -képviselőit kizárhatja az országgyülésből, akkor Deák Ferencz nem ad -katonát soha egyet sem! Ez volt az ok és az volt a czél, hogy barátja -br. Wesselényi Miklós és a többi elitéltek, a kik a szólásszabadság -megsértésével hasonló módon vádolva, a börtönben ültek, -kiszabadittassanak; mig azok szabadságukat vissza nem nyerik, addig ő -katonát nem ad. - -Ez volt az első obstrukczió az én tudomásom szerint a magyar -országgyüléseken. Deák Ferencz elérte czélját. Április közepére br. -Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos, valamint az országgyülési ifjak -szabadon bocsáttattak. Ráday Gedeon paktumot csinált az akkori -koaliczióval (Derültség bal felől), hogy a koalicziónak valami -szivességet tegyen és az összeütközésnek személyére vonatkozó okát -megszüntesse, lemondott követi mandátumáról. Eleget kárhoztatták érte és -méltán és alaposan. (Ugy van! bal felől.) Azonban Deák Ferencz terve -sikerült és a mikor ez sikerült, akkor a nemzet szokott lojalitásával -megadta a szükséges ujonczlétszámot. - -Szász József: Széll Kálmán is megadja! (Mozgás jobb felől.) - -T. belügyminiszter ur, még egy obstrukczióról tudok, de az furcsa. Azt -se az angol, se a franczia, se az olasz, se a többi parlament soha sem -követte. Midőn a legelső közös ügyeket, »mixta negotia« czim alatt, az -1580-iki országgyülésen bemutatták, az ország rendei azt mondták, hogy -ők semmiféle közös ügyeket, habár mixta negotiának vannak is nevezve, -nem fogadnak el. Azonban a királynak valami atyafia, a ki királyi biztos -volt az országgyülés vezetésénél, (Derültség) azt követelte az -országgyüléstől, hogy azokat a közös ügyeket el kell fogadni. Osztrák -közös ügyek, habsburgi közös ügyek – el lehet képzelni, ha most olyanok, -a milyenek, milyenek voltak ezelőtt 300 esztendővel? Este az ország -rendei, a vármegyék, városok választott követei stb., szóval az -országgyülés tagjai összebeszéltek, ha olyan nagyon követelik Bécsből -azokat a közös ügyeket – Fraknói országgyülési gyüjteményében le van -irva az egész – akkor beszéljen Ő Felségének az atyafia, a kivel akar, -ők pedig hajnalban szépen lóra ültek és haza mentek mind és másnap egy -követet sem találtak ott, nem volt országgyülés. - -Ezt az obstrukcziót én a legjobbnak tartanám ma is (Derültség) oly -javaslatokkal, oly delegácziókkal, oly politikával szemben, a melyet -önök üznek másfél év óta ebben az országban, a nagy nemzeti, vagy nem -tudom miféle névvel illetett rendszer és kormány alatt. Én azt -szeretném, ha a képviselőtársaim reggelre felkerekednének és itt hagynák -önöket ezeken a padokon. - -Azután 1839-től kezdve tudtommal nem volt obstrukczió, mindössze kettő -és pedig az egyik 1872 februárjában folyt, a másik folyt 1898 késő ősze -vagy tél eleje óta 1899 január, februárban. Az első tárgytalan, nem is -volt jelentékeny dolog. Az egykori balközép kezdte és sikerült sziréni -hangokon az akkori szélsőbaloldalt is az obstrukczióba belevonni. -Folytak itt a házban, nem ebben, hanem a másikban, a nappali és éjjeli -tanácskozások, megvolt már akkor is a 16 órás ülés. - -Egy hang (balfelől): Na lám! (Derültség.) - -Megvoltak ám akkor a 16 órás ülések, ugy folytatták a tárgyalásokat az -országgyülésen 16 óra alatt, hogy pl. az egykori követtársunk, Dőry -János egy szerb dalt, Polit Mihály képviselőtársamnak valami rokondalát, -a mely a magyarság elleni gunydal volt a szerb atyafiaknál, elkezdte -énekelni. - -Az elnök nem fogta olyan szigoruan fel a dolgot, mint most, de annyit -mégis megtett Somssich Pál, hogy rácsengetett Dőry János -képviselőtársunkra és azt mondotta, hogy ő abban a véleményben van, hogy -a magyar országgyülés mégsem arra való, hogy szerb népdalokat adjanak -benne elő. Szigorubb rendszabályokat nem alkalmazott, de ez is elégséges -volt. Sok humor volt abban az obstrukczióban, de haszna semmi sem lett, -mert a mi ellen az akkori balközép azt kezdeményezte, abba a következő -valamelyik országgyülésen a balközép egész seregével belement. Hanem -volt egy technikai obstrukczió 1898. év végén és 1899 elején a -Bánffy-kabinet ellen. (Halljuk, halljuk!) Azt az obstrukcziót a -boldogult nemzetipárt szőtte, fonta, kezdeményezte (Halljuk, halljuk!) -és sikerült abba az obstrukczióba még az akkori szélsőbal vezetőit is -belevinni és a párt nagyrészét ugy, hogy a legvadabb kálvinista tagjai -is összecsókolództak abban az obstrukczióban Molnár János apát urral. -(Zajos derültség. Halljuk!) Akkor láttam életemben az első technikai -obstrukcziót. Őszintén mondom, megundorodtam tőle. (Derültség.) - -A hogy az ment hétről-hétre, napról-napra, hónapról-hónapra, a milyen -munka az volt, a régi vármegyék az olyan munkát még a vályogvető -czigányokra sem bizták volna. (Derültség.) És pedig az u. n. -nemzetipárt, a néppárt (Halljuk!) és a függetlenségi párt nagy része -vitte azt a munkát. Mi lett a haszna? Semmi. Az eredménye? Szomoru. Ma -is nyögünk alatta. A t. belügyminiszter ur belügyminisztersége is csak -ugy volt lehető, hogy az akkori nagy tévedést a parlament elkövette. - -Nekem szomoru tapasztalásom van ebben. De én több obstrukcziót, a mely -megérdemli ezt a nevet, nem láttam. - -Ott volt a véderő-vita. Miért? Mert az akkori Tisza Kálmán-féle kormány -javaslatának 14. §-ában – és ennek félretételében nagy érdeme volt éppen -a t. belügyminiszter édes atyjának – az ujonczmegajánlási jogot akarta -megcsorbitani, meggyengiteni és elhalaványitani. (Igaz!) A javaslat 25. -§-ában pedig a hosszabb szolgálati idő kényszere alatt magyar müvelt -ifjakat akart germanizálni és a német nyelvet kényszerrel akarta rájuk -erőltetni. De nem volt obstrukczió, t. miniszter ur. Az sem volt -obstrukczió. - -Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem is volt. - -De komoly, kegyetlen vita volt, a mely tartott egy évig, mindaddig, a -mig erős elszántsággal és összebeszéléssel mi, mint az ellenzék férfiai, -ugy a 48-as és függetlenségi párt, mint a nemzetipárt részéről -mindaddig, a mig Tisza Kálmán kormányát meg nem tudtuk buktatni, soha -egy napig nem engedtük szünetelni a vitát. De nem volt technikai -obstrukczió és nem volt obstrukcziós szándék. A nemzet ellen sulyos -sértést, Magyarország alkotmánya ellen nagy merényletet követtek el, -ezzel szemben küzdöttünk. Mi más kötelességünk lett volna, mi más jog, -mi más orvosszer lett volna a fenyegető veszedelem elháritására, mint -azt a kormányt elsöpörni a helyéről? De nemcsak a mi kötelességünk volt -ám, nemcsak az ellenzéké első sorban, hanem első sorban a többségnek -kötelessége volt. És ezt a szót, ezt az intő kérést akarom intézni -önökhöz, ámbár azt sem tudom, hogy a többség hol van. Még nem vagyok -tájékozódva ebben a parlamentben. (Derültség. Felkiáltások: Ritkán jár -közénk! Jőjjön gyakrabban!) Éppen arra akarom figyelmeztetni a t. -többséget és kérni, hogy ennek az országnak alkotmánya és alkotmányának -biztositékai nemcsak a mieink, árva 15–20 ellenzéki férfiué, hanem az -alkotmány és annak minden biztositéka az önök javára és az ország javára -sokkal jobban van, mint a mi javunkra. Mert önök nemcsak a munkát, a -melyet az önök vállára rak ugy, mint a mi vállainkra, nemcsak azt a -munkát viselik, de a munka édes dijaként hatalmat is gyakorolhatnak és -élvezhetnek, a mit mi nem tehetünk és nem is akarunk tenni! (Igaz! a -baloldalon.) - -Hozzáteszem, hogy megoltalmazni az alkotmány biztositékait önöknek -legalább is akkora joguk és kötelességük, mint nekünk és bizony az -akkori többségnek is kötelessége lett volna. Nem tette. De tette az -akkori ellenzék és kisebbség. - -Attól a rendszertől, Istennek legyen hála, megszabadultunk. Azt hittük, -hogy végkép. Dehogy végkép. Utána jött egy pár kormány, a melyekkel -szemben az ellenzék is enyhébben viselkedett, de már a következő kormány -be akarta hozni az államositást. Tartottunk egy vitát a parlamentben, a -mely tavasztól jól eltartott a nyár közepéig, augusztusig tartott, de -soha egy pillanatig sem volt obstrukczió. A szónokok egymás után keltek -fel és az alkotmány nagy biztositékának, a vármegyék épségének, erejének -és nemzeti voltának megvédésére tartották a tartalmasnál tartalmasabb -beszédeket egymás után. Volt olyan bolond ember, a ki azt akkor is -obstrukcziónak nevezte, mert 3 hónapig tartott; de olyan bolond még nem -volt, a ki akkor elhitte volna, hogy ez obstrukczió. (Derültség.) - -Nem olyan világ volt akkor még, mint most, mikor már elcsépelt igazságok -alatt nyögünk, hogy mikor az ujonczmegajánlási javaslat tárgyalása -alkalmával a vita a 3-ik napon tartott, már az egész sajtó bőgött, hogy -ime, benne vagyunk megint az obstrukczióban. (Derültség.) A harmadik -napon már bőgött az egész sajtó, t. i. az a sajtó, a mely a kormány -sugalmainak szivesen odatartja a fülét. Egyéb sajtót én meg most nem is -ismerek. (Derültség.) Pedig méltóztassék t. belügyminiszter ur -visszaemlékezni, – ámbár inkább érdekli a miniszterelnök urat, meg a -pénzügyminiszter urat, hogy az 1873-iki költségvetés a bizottságban és a -Házban nyilvános ülésekben 9 hónapig tárgyaltatott. 930 beszédet tartott -a parlament a költségvetés tárgyában. (Nagy derültség.) Kecskeméti Kis -Miklós volt a Háznak egyik jegyzője akkor, az a szónokok nevét felirta – -zsidóknak van olyan thóra-alaku pergamentjük – egy hosszu papirra és azt -beköttette, ott volt a 930 szónok egymásután. Elkezdtük deczemberben a -tárgyalást 1872-ben és bevégeztük 9 hónap mulva. Eddig tartott a vita és -az a hires pergament, ha nem csalódom, valahol a muzeumban van -elhelyezve. (Derültség.) - -Egy hang (jobb felől): Komolyabb dolgokat kérünk! - -No majd leszek komolyabb is. (Halljuk, halljuk!) Nem minden példája a -magyar alkotmány történetének ilyen mulatságos dolog. - -Akkor élt még Deák Ferencz, az volt a többségnek a vezére és a -kormánynak a támogatója. Nem háborodott fel azon a vitán, nem is -tartotta azt obstrukcziónak, se veszedelmesnek, se kárhozatosnak. Igaz, -hogy akkor nem órákat vagy napokat, vagy heteket, nem prekluziv -terminusokat tüztek ki a miniszterek, hogy valamely törvényjavaslat -törvényerőre emelkedjék; de Deák Ferencz nem látott abban obstrukcziót -és kegyetlenül szétütött volna a közt a kormány közt, a mely abban -obstrukcziót látott volna. - -Hiszen Magyarország nem gazdag ország. Angliára hivatkozik a t. -belügyminiszter ur és a többiek is, Tolnay, meg Nagy Emil, a kik -bizonyára az egész külföldet ismerik, de azt tudom, hogy a mi -viszonyainkat nem ismerik, (Derültség) mert ha ismernék, nem jajgatnának -annyit az elcsépelt – mint a t. belügyminiszter ur mondta – igazságok -felett. Nem volt obstrukczió. Több vitánk volt, de nem volt obstrukczió. - -Nem volt több obstrukczió, csak kettő. Az egyik 1872 februárban -kezdődött, a másik 1898 októberben kezdődött. 1902 végén kezdődött -azután nálunk a katonai kérdés. Gr. Tisza István képviselő, később -miniszterelnök ur akkor lett oly válhatatlanul szerelmes az obstrukczió -emlegetésébe. 1902. októberben kezdődött s lassanként fejlődött tovább – -akkor Széll Kálmán képviselőtársam volt a miniszterelnök – és lassanként -belejöttünk a nemzeti követelések hangsulyozásának korszakába. A t. -belügyminiszter ur ugyan nem jött bele. (Mozgás jobbfelől.) Mi bele -mentünk. Csak a végén jött bele, mikor már legalább alakilag sikerült a -dolog annyira, hogy a kormányt át lehetett vállalni, addig nem jött -bele. (Élénk ellenmondás.) - -Melczer Géza: Azzal nem lehet Andrássyt vádolni! - -A nemzeti követelések hangoztatásával bizony nem lehet vádolni, ezt csak -mi végeztük magunk. Hanem mi történt? Nem tudom egészen biztosan, -mindenképen előadni, a mi a Széll-kabinet katonai programmja volt, mert -azt lassanként, részletenként, pontonként, hol egy, hol két pontonként -hallottuk, de végleges, határozott programmképen nem. De egy bizonyos -volt. Katonai létszámemelést követelt a kabinet és minthogy abban mi a -király hatalmának oktalan és tulságos növelését láttuk: azzal szemben a -nemzet erejének és hatalmának megfelelő pótlását követeltük és -követeltük azt, hogy a hadseregnek magyar része legyen magyar és -nemzeti. (Igaz! Ugy van! balfelől.) - -Ez volt a nemzeti követelések kezdetének, erkölcsi, politikai és -lélektani alapjának a történetben való fellépése. Volt obstrukczió? Én -nem láttam. Magam is tartottam egy pár beszédet, 4-et, vagy 5-öt 2 év -alatt, de hogy obstrukczió volt, azt nem vettem észre. - -Széll Kálmán: Én láttam. Én vettem észre! (Élénk derültség és taps.) - -T. képviselőtársam sem sokáig vette észre, mert kabinetje az alatt a -vita alatt összeomlott. - -De a mit most akarok mondani, t. belügyminiszter ur, azt ő észre is -vehette, mert őt fenyegette, engem nem – természetesen én erről az -oldalról nem láttam – hanem mondhatom azokról az indokokról, a melyek -engem vezettek, hogy ott obstrukczió szándéka vagy gondolata nem volt; -de nem volt a függetlenségi párt akkori tagjainak a szivében sem az a -gondolat, hogy obstruáljanak, hanem volt az, hogy a király hatalmának -ily vad növelésével, ily rettenetes mértékben való növelésével szemben a -nemzet erejét és jogait is növeljük. E mellett vagyok én ma is, e -mellett leszek ezentul is. - -Igaz, fájdalmasan konstatálom, hogy az akkori függetlenségi párt -vezetői, nem az egész párt, hanem a vezetői, minden negyedévben egyszer -paktáltak a kormánynyal. (Derültség.) Nem egy kormánynyal, hanem a hány -kormány csak volt. Olyan kormány nem jöhetett a világra, hogy azok vele -ne paktáltak volna. (Derültség.) Széll Kálmánnal, Héderváryval, ujra -Héderváryval, ujra Tisza Istvánnal, azután – ki is jött Tisza István -után – (Zajos derültség. Felkiáltások: Fejérváry!) a -Fejérváry-kormánynyal már nem maga a függetlenségi párt paktált, hanem -az összes nemzeti elemek paktáltak és átvették Kristóffy programmját. -Ezzel is jőjjünk már tisztába. Mert, t. belügyminiszter ur, ismét szives -figyelmébe ajánlom, mikor az obstrukczióról van szó, tessék meggondolni, -micsoda nemzetelleni merényletek kényszeritik arra a jó, az igazi -hazafiakat, hogy egy kicsit nagyobb tűzzel, egy kicsit nagyobb haraggal -– hogy ugy mondjam – álljanak a nemzeti jogok védelmére. A t. -belügyminiszter ur – csak most mellékesen jut eszembe, hiszen roppant -gazdag volt a beszéde, nagyon sok tárgyat ölelt fel, nagyon sok érdekes, -habár nem teljes argumentumot hozott fel az állitásai mellett – de egyik -szavában azt mondta, hogy nemzeti reformok nélkül, tegyük azt fel, -higyjük azt el józan észszel, ez a kormány létszámemelést nem fog -javasolni. - -Hát t. belügyminiszter ur, azt mondom én, a mit a Széll-kabinetnek -mondtam 1903 tavaszán, hogy akármit igér a honvédelmi minisztere vagy a -miniszterelnöke ennek a kabinetnek, de a mi a nemzet javára lehetne -igazi vivmányként, nem lesz abból semmi, ez a kabinet régen meghalt, -régen eltemetjük, régen fel is támad, (Derültség.) de a mi a nemzet -javára szóló igéretét illeti, abból nem lesz semmi. Ezt mondom a t. -belügyminiszter urnak is most, hogy az is elcsépelt igazság ám, hogy -mikor valami kegyetlen, istentelen javaslatot keresztül akarnak itt a -Házban kergetni, akkor mindig előállanak és józan eszünkre apellálnak, -hogy higyjük azt, hogy nemzeti reformok nélkül nem fognak előjönni ilyen -létszámemeléssel. Elő fognak jönni, ha a t. belügyminiszter ur nem, a -másik t. belügyminiszter ur, de elő fognak jönni. (Ugy van! Ugy van! -balfelől.) - -Nagy György: Azért kell a revizió! - -De addig, mig önök ülnek azon a helyen és addig, mig Bécs, vagy az -udvar, vagy a Habsburgok napról-napra nyugodt lelkiismerettel győződnek -meg arról, hogy önök részéről pedig a magyar nemzet igaz jogainak és -igaz törekvéseinek komoly képviseletét nem várhatják (Zaj és mozgás), -addig semmiféle nemzeti engedményről itt szó sem lehet. - - -2. - -(A nemzeti vivmányok. – A házszabály-inditvány alakilag. – Ki az a Nagy -Emil? – Az elnöki teljhatalom. – A házszabály képtelenségei: a napirendi -vita, az inditványok fel nem olvasása, a személyes kérdések. – Az 1848 -előtti elnökök. – Miért udvari ember most az elnök? – Deák nem engedte. -– A szavazatok megszámlálása. – A magyarságot akarják elnyomni.) - -Hogy milyenek lehetnek azok a nemzeti engedmények, azon nem töröm a -fejemet, tudom, hogy semilyenek sem lesznek. (Derültség.) De a t. -kabinetnek már módjában lett volna, sőt feladata lett volna a Bécsben, a -Reichsratban, meg az osztrák delegáczióban elhangzott igen komoly és -illetékes nyilatkozatok után némileg tájékoztatni bennünket, hogy miféle -reformokról, meg nemzeti vivmányokról lehet itt szó. De a kabinet nem -tartja ezt szükségesnek. A t. belügyminiszter ur azt sem tartja -szükségesnek, hogy a választási törvény dolgairól tájékoztasson -bennünket. - -Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Majd fogom. - -Hát ha ugy szereti az angol példát, tud-e az angol parlament ifjabb -időbeni történetéből valamit, hogy olyan nagy kérdésben, a milyen nálunk -a választói jog ilyen reformjának kérdése, a kormánynak titkolódzása, a -belügyminiszter ur suttogása mellett… (Ugy van! Ugy van! balfelől.) - -Nagy György: Titokban csinálni ilyen reformot, járja? - -… hogy a miniszterek elbujtak volna holmi sötét zugolyokba és egyszerre -csak meglepetéssel álltak volna a parlament elé és azt mondták volna: -vagy térdet, fejet hajtotok, gazemberek, vagy én elmegyek a helyemről? -Tud-e erre példát? Nem ez az angol gyakorlat, hanem az, hogy mikor nagy -reformról van szó, nem is akkoráról, mint ez, sokkal kisebbről, akkor jó -eleve száz és száz beszéddel az illetékes miniszter tájékoztatja róla a -közönséget és a sajtóban is tárgyalják a kérdést. - -Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Mikor készen van! - -Kovács Ernő: De ott van a megfelelő házszabály! - -Hát t. képviselőtársam azt hiszi, hogy ez megfelelő házszabály? -(Derültség.) - -Legyen kegyes megengedni a t. képviselőház, hogy egy kicsit -részletezzem, hogy mi ez a házszabály? (Halljuk! Halljuk!) Csak egy -kicsit, mert nincs idő! (Derültség.) A t. belügyminiszter ur beszédjére -még rátérek. – Csak, minthogy ezt a nem tudom mit, nem indokolta senki, -még a belügyminiszter ur se, Nagy Emil se, nem is tudom, hogy ki ez a -Nagy Emil… (Nagy derültség. Felkiáltások a baloldalon: Ott ül!) - -Hát nem üres elmésség akar ez lenni, t. ház, hogy nem tudom, ki az a -Nagy Emil, mert ez az irás sem tudja, a belügyminiszter ur sem tudja, -senki sem tudja. (Derültség.) Csak fel akarom hozni annak a példájára, -hogy milyen léha módon készül itt minden, nemcsak a miniszterek -részéről, hanem a képviselők részéről is, micsoda figyelem nélkül, -félvállról, milyen minősithetetlen módon készülnek az ország -alkotmányába és az alkotmány biztositékaiba vágó ilyen óriási fontosságu -dolgok. - -Hát itt van egy inditvány, czime nincsen, dátuma nincsen, azt mondja: -Beadja Nagy Emil. Ki ez a Nagy Emil? Irodafőnök, irnok, vagy gyorsiró, -vagy képviselő? Nincs ráirva. (Nagy derültség.) Ennek az volna a módja, -hogy ha itt valaki még a külső tekintélyre, a formákra is csak ad -valamit, aláirná: Beadja Nagy Emil, Jásznagykunszolnok vármegye Szolnoki -kerületének képviselője. (Derültség.) - -Günther Antal igazságügyminiszter: Ezt ugy is tudják! - -Azt mondja az igazságügyminiszter ur, hogy ezt ugy is tudják. Hát -figyelmeztetem az igazságügyminiszter urat, hogy 15 év mulva alig tudják -kiásni az aktákból, hogy ki volt most az igazságügyminiszter. -(Derültség.) Hát ha már most akad egy olyan szerencsétlen ember, a ki a -magyar alkotmány elpusztitásának a történetét akarja kibuvárolni s -elkezd buvárkodni és nagy akadémiai szemüvegekkel ráakad erre az -okiratra, honnan tudja, hogy ezt ki adta be? (Derültség.) Kelete -sincsen, czime sincsen, aláirása sincsen és azt sem tudja, hogy ezt -képviselő adta be, vagy kicsoda és mi jogon és miképen. Ez külső dolog, -de nem tartom kicsi dolognak. - -Külső dolog az is például, hogy itt egy tökéletes 4-ik 5-ik iskolásbeli -diák pensumának a tudományával van az megcsinálva, olyan magyar nyelven, -a melytől régen elszoktunk Budapesten, olyan magyar nyelven, a melyet a -magyar irodalom szép prózája már nem ismer, olyan mondatfüzéssel, olyan -lehetetlen szerkezettel (Helyeslés a baloldalon), a melynél a Daniel -Gábor féle javaslat is különb volt. Pedig én azt gondoltam, hogy az már -az ultimó, a mi magyar agyból és tollból kijöhet. És ide lökik ezt ki -közibünk. (Derültség.) Megpróbáltam 6-szor elolvasni, nem értettem sem -6-szor, sem egyszer. (Derültség.) Tegnap azután szerencsém volt a t. -belügyminiszter urral itt a folyosón érintkezni, akkor rávetettem a -fejemet, hogy nem lehetne-e ezt megérteni valahogy? - -A következőt értettem meg egyelőre belőle: (Derültség.) Ez a dátum és -aláirásnélküli valami, a mit mi – egy egész nagy ország törvényhozása – -most itt tárgyalunk, a Ház elnökének akkora jogokat ad, a mekkora -Tibettől idáig semmiféle Dalai Lámának sincsen. (Élénk derültség.) Azt -mondja egyik pontja pl., hogy sürgősségi kérelmet 150 képviselő csak -akkor nyujthat be, ha ahhoz az elnök is hozzájárul. Mit jelent ez, hogy -150 képviselő is csak akkor kérhessen valamit, ha az elnök is -hozzájárul? Hát ha 150 jó magyar hazafi találkoznék még valaha valamikor -ebben a házban és a nemzet érdekében akarna valamit kivánni, az elnök -erre azt mondhatja, hogy nem járulok hozzá? (Ellenmondások.) -Méltóztassék csak az első sort megnézni. (Derültség.) Azt mondja: A ház -a sürgős tárgyalást és a tanácskozási idő meghosszabbitását csak az -elnök inditványára rendelheti el. Tehát az a 150 képviselő hiába kéri; -még akkor sem rendeli el, ha az egész ház akarja; csak akkor, ha az -elnök is inditványozza. - -Ha az elnök megköti magát, hogy nem inditványozza, hiába lenne -akármilyen rettentő szüksége ennek a nemzetnek arra, hogy a sürgősség -rögtön keresztülmenjen: az el nem rendelhető, ha az elnök nem járul -hozzá. Pedig volt ám ilyen szükség. Emlékeztetem a t. belügyminiszter -urat 1848 nyarára, a mikor oláhok, szerbek ölték, pusztitották a -magyart; Horvátországban készitették Magyarország ellen a császári és -királyi orvtámadást, a mikor minden nap, a mely elmult volna, ezer meg -ezer magyar életét vette volna el: a sürgősséget akkor meg kellett adni. -Most azonban hiába kéri 150 képviselő is, ha az elnök nem járul hozzá, -nincs! (Ugy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások balfelől: Ebből az -következnék, hogy szigoritani kell a házszabályokat! Zaj.) - -Köszönöm ezt a logikát. Tehát se 150 képviselőnek, se az egész -országgyülésnek nincs joga, ha az elnök hozzá nem járul! Tessék csak -elolvasni. Különben az a szerencséje annak a javaslatnak, hogy nem -olvassa el senki, (Derültség) mert ha önök, a többség tagjai, elolvasták -volna, mint a hogy én megkisérlettem, (Derültség) nem pártolnák azt sem -most, sem később. (Zaj.) Ez egy olyan kesze-kuszaság, olyan -lehetetlenség, minden alkotmánynak, jognak, politikai tisztességnek -olyan összegázolása, a milyenről Daniel Gábor inditványából sem lehet -fogalmunk. (Derültség. Zaj.) - -Ugyanezeket a jogokat biztositja az elnök részére a tanácskozási időnek -16 órára való kiterjesztése dolgában. Az is csak akkor rendelhető el, ha -az elnök hozzájárul. Ebben, azt mondhatnám, van még egy kis szerencse. -De várjuk meg a végét. Azt mondja: csupán az elnök engedheti meg a -napirend előtti felszólalást és a sürgős interpellácziót, de ugyanő meg -is tagadhatja; a Ház e kérdésben ezen javaslat szerint csak a napirend -leőrletése után dönthet. T. i. a napirend előtti felszólalás dolgában -csak a napirend kimeritése után dönthet. (Derültség.) - -Nagy György: Gyönyörü észszerüség! (Zaj.) - -Hát ez a javaslat akkor üt patkót a lóra, a mikor már megdöglött. (Zajos -derültség.) És a sürgős interpellácziót is csak a napirend befejezte és -a napirend feletti tanácskozásra szánt idő bevégzése után lehet -megtenni. (Zaj.) Nagyon kiváncsi lettem volna, ha a t. belügyminiszter -ur ennek az időnek a statisztikáját, – mert ebből áll ma, ugy látszik, -minden államférfiui tudomány, rovat-statisztika, iktató, kiadó stb. -(Derültség) – összeállitotta volna. Már most tegyük fel, hogy van 16 -órás ülés. Elkezdi a t. elnök ur az ülést reggel 10 órakor, időközben 2 -órai szünet van, az a 16 órába nem számitható be, (Felkiáltások: Nem!) -én legalább ugy értem, mert világosan nem értem (Zaj.) – tehát ha 10 -órakor elkezdik az ülést, akkor az a 18 óra végződik hajnali 4 órakor. -Már most tessék hajnali 4 órakor napirend előtt felszólalni. (Zajos -derültség.) - -Nagy György: Igazi koalicziós munka, jellemzi a koaliczió egész -munkáját! - -Molnár Jenő: És képviselőnek ilyet be lehet adni! (Zaj.) - -De hajnali 4 órakor kerül a sor az elnöki előterjesztésekre, -irományokra, a bizottságokra és egyéb dolgokra. A pénzügyi bizottság -nagy bölcsen majd határoz s azután vár az ember hajnali 4–5 óráig, csak -akkor terjesztheti elő a jelentést. Hát lehet képviselőket, bizottsági -tagokat, elnököket, jegyzőket, előadókat ilyen dologra kapni? -Tisztességes dolog az ilyen? Ugyan szálljanak magukba a t. többség -tagjai, hogy mi lesz akkor, ha itt dühösen tárgyalnak, mert ha 16 órás -lesz az ülés, akkor már itt jókedve kevés embernek lesz. És mikor az -emberek rosszkedvüek és fáradtak és éjszaka van, méltóztassék majd -megnézni, milyen ülések lesznek akkor. A t. belügyminiszter ur mondta -azt, hogy hova lesz a nemzet becsülete, ha igy megy. Én is kérdem: De -hova lesz a nemzet becsülete, ha igy megy; ne méltóztassék éjszakai -ülést tartani, hiszen látták már, hogy megy az. - -Már most van egy más dolog. 150 embert össze lehet toborzani, hogy kérje -ezt a 16 órás ülést. Tegyük fel, hogy az elnök ur hozzájárul. Már most -azt kérdem, lesz-e garanczia arra, hogy az a 150 ember itt üljön és -innen ki ne mozduljon; nehogy az ellenzéket, a mely 70–80 tagból áll, -150 képviselőnek ledér tréfálkozási kedve arra kényszeritse, hogy 16 -órán át legyen itt, ők maguk pedig az alatt menjenek a moziba, a -kabaréba. (Zajos derültség.) És lesz-e arról gondoskodva, hogy a mely -elnök hozzájárul ehhez a vad, bolond dologhoz, hogy az az elnök 16 órán -át ott üljön és le legyen lakatolva jobbról-balról, mert hogy az -ellenzék tagjait, a nemzet szószólóit ilyen butaságra kényszeritse, ő -maga pedig menjen a moziba és a kabaréba, ez talán még se járja. (Zajos -derültség. Igaz! Ugy van! balfelől.) - -Nagy György: Öt ember sem fog itt lenni. Soha sem lesznek itt! (Zaj. -Halljuk! Halljuk!) - -De azután más is van ebben az inditványban. Az elnöknek feltétlen jogot -ad a szavazást másnapra, vagy a legközelebbi ülésre rendelni; ez az -elnök feltétlen joga. A képviselőház akar ma szavazni, az elnök pedig -azt mondja: én a szavazást holnapra rendelem. Valami ok miatt, talán nem -tetszik neki a Ház arcza, elrendeli és holnapra halasztja a szavazást. -Nem akarják talán nekem elhinni? Olvassa el ezt valaki, ha tud arabul, -olvassa el, hogy mi van ebben? (Élénk derültség.) - -Az elnöknek joga van, feltétlen joga eldönteni, hogy a szavazás előtt -felolvastassanak-e az inditványok, elleninditványok és módositványok. -Hiszen fontos javaslatoknál, a milyen lesz majd, remélem, a választási -törvényjavaslat is, igen fontos és sok inditvány, módositvány és -elleninditvány érkezik ide és ha a 16-ik órában kerül a szavazásra a -sor, elrendeli az elnök, hogy ne olvastassék fel semmi, de azért csak -tessék szavazni. Mi ez? Hát kölykek vagyunk mi, vagy azok leszünk, -(Derültség) hogy igy lehet velünk játszani? - -Nagy György: A magyar nemzet alkotmányából ilyen játékot csinálnak! - -Hogy lehet ilyen bután és bolondul játszani egy nemzet alkotmányával, -jogaival, egy parlament komolyságával? Mi akkor a parlament -tanácskozása, ha ez igy lesz? Pedig az elnöknek megint feltétlen joga -van a 215. §. _a), b)_ és _c)_ pontjai szerint, ha valaki megsértetik, -vagy szavai félremagyaráztatnak, megtagadni az engedelmet arra, hogy a -megsértett képviselő magának nyomban elégtételt szerezzen. Hát hol van -az az elnök a világon és melyik Isten ruházhatja fel az elnököt azzal a -joggal, hogy ha egy képviselőt durván megsértenek becsületében, nyomban -ne tiltakozzék ellene? És hogyan szabad az elnöknek olyan jogot adni, a -melylyel ezt megtagadhatja, vagy megtilthatja? (Igaz! Ugy van! a -baloldalon.) Irtózatos állapot ez! Még a gondolat is! Mivé akarják önök -sülyeszteni a képviselőket, az ő becsületüket, tekintélyüket, -jóhiszemüségüket? - -És kik azok az elnökök? Nem a mostaniakról beszélek, hanem általában a -Ház elnökeiről. A magyar parlamentben nem azok ám az elnökök, a kik -régen voltak. A belügyminiszter ur erről a kérdésről sem szólt egy szót -sem. Általában a belügyminiszter urnak különös zseniálitása van abban, a -kérdés nehezebb oldaláról nem is beszélni, hanem elcsépelt tételeket -megvilágitani. Pedig képessége volna rá, a mit ugyan minden miniszterről -nem ismerek el. (Derültség.) De én az ő irodalmi müködését figyelemmel -kisértem és egyik nagy művéből, a mely nemzetünk világtörténeti nagy -kérdéseit vitatja, világitja meg, részletezi, bontogatja, azt látom, -hogy volna hozzá képessége, (Derültség) ha megvolna benne a jó -igyekezet, (Derültség) ennek a kérdésnek nehezebb oldalait is -megbirálni, vagy felderiteni. - -1848-ig, mindenki tudja, a királyi személyes jelenlétnek a törvényszéken -való helytartója volt az elnök – personalis praesentiae regiae in -judiciis locumtenens stb. – szép czifra czime volt, csaknem olyan -czifra, mint a mostani udvari tanácsosoknak. (Derültség.) Ezek rendesen -valóságos belső titkos tanácsosok is voltak, feltétlen biztossággal -exczellencziás urak voltak, (Halljuk! Halljuk!) és az udvari -szolgaszemélyzethez tartoztak. (Derültség.) Hanem a gyengébbek kedvéért -elnevezték őket Magyarország zászlós urainak, főurainak, vagy minek, -szóval, a personális bizonyos tekintetben közjogi méltóság is volt. Az -országgyűlés ettől szabadulni akart. Már 1825-től kezdve hangzottak a -parlamentben, vagy akkor nem parlamentnek nevezték, mert ez rossz szó, -akkor a követek táblájának nevezték, alsó táblának, mert a parlament szó -magyarra forditva rossz szó volt, körülbelül hasonlitott a fecsegéshez. -(Derültség.) Legalább is közelálló volt hozzá. - -Hát elődeink, a követek, igenis törekedtek arra, hogy megszabaduljanak a -király által kinevezett udvari szolgának beosztott, a nemzet bárói -méltóságára emelt czifra erőszakoskodótól, a mi volt akkor az alsó -táblának az elnöke. Igen erős, nehéz vita után, a mely folyt az -országgyülés vezetőférfiai közt és az udvar közt, 1848 márcziusban és -áprilisban, igen nehéz harczok után a nemzet kivivta magának azt, hogy -legalább a képviselőház maga választ magának elnököt. Választott is, -volt szerencsém ismerni, a mióta képviselőház van Magyarországon, minden -elnököt. De a mig Deák Ferencz élt, addig ő alatta a képviselőház elnöke -valóságos belső titkos tanácsossá nem lehetett, mert Deák Ferencz akként -gondolkodott, hogy ez az országnak, a nemzetnek egyetlen választott -tisztviselője… - -Széll Kálmán: Somssich az lett! - -… Ez udvari személyzetté nem lehet – Somssich akkor lett, a mikor már -nem volt elnök – ezt udvari személyzetté lealacsonyitani nem lehet. -(Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj.) - -A Tisza-rendszer kezdete óta pedig divatba jött a Ház elnökeit rögtön -valóságos belső titkos tanácsosokká kinevezni és ezzel az udvari… – még -majd rosszra megy a nyelvem – az udvari személyzet sorába besorozni a -magyar képviselőház elnökét is. - -Már most én a mostani elnökökben bizom, meglehetősen no, pedig talán ők -is már valóságos belső titkos tanácsosok, vagy legalább azok lesznek. -(Felkiáltások: Már azok!) De mégis bizom bennök egy kicsit. Hanem -jöhetnek olyan elnökök és biztositom a belügyminiszter urat, hogy ha -ilyer politikát folytatunk még egy kis ideig, jönnek olyan elnökök majd, -a kiket önökre, miránk is, a Házra is valami külső körülmények -parancsolnak. Olyan elnökök, a kik ezen jogoknak a birtokában ugy bánnak -ezzel a parlamenttel, mint a cselédjükkel. Nem is lehet másként. Ilyen -jogokat egyes embernek adni egy nemzet képviseletének soha semmiféle -körülmények között nem lehet. (Élénk helyeslés a baloldalon.) - -Nagy György: Zsarnokot tenni egy parlament nyakára – -rabszolga-gondolkodás. - -Az a törvényhozó, t. képviselő urak, a ki saját kötelességének -teljesitésére szánt erejét, saját alkotmányos jogát ilyen elnöki hatalom -alá önként rendeli, az a törvényhozó ezzel önként valósággal elismerte, -hogy ő egészen hitvány ahhoz, hogy egy nemzetnek a törvényhozója legyen. -(Zaj.) Annyi jognak és annyi szabadságnak kell a nemzet törvényhozójában -lenni, hogy ilyen Dalai Lámát a nyaka közé, meg a feje felé ne ültessen. -(Zaj. Helyeslés a baloldal felső padjain.) - -Nagy György: A magyar nemzet képviselete zsarnokot ültet saját fejére, a -mikor más helyen kiirtják a zsarnokot! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) -Pénzen vásárolunk 12.000 forinttal majd zsarnokokat! (Zaj. Az elnök -csenget.) Szabad, független országnak ilyet tenni. (Folytontartó zaj a -jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Keserü igazságok ezek! (Zaj. -Elnök csenget.) - -Elnök: csendet kérek! - -A t. belügyminiszter ur magáévá tette e javaslatot. Ebben az is benne -van, hogy a képviselőnek nincs joga a Háztól annak megengedését kérni, -hogy felszólalásában a tárgytól eltérhessen. Mikor szokták ezt kérni a -képviselők? Mikor szó van pl. ilyen házszabály-szigoritásról. De előttem -a t. belügyminiszter ur az angol parlament példáiról beszélt s a -képviselő, ha kérni akarja, hogy neki is engedjék meg, hogy az angol -parlamenti példákról beszéljen: ettől el van tiltva. - -Azután itt van az, hogy névszerinti szavazást nem rendelhet el a Ház, -csak ha az elnök akarja, vagy ha 100 képviselő kéri. – De ha elrendelik -a névszerinti szavazást, vagy a rendes, egyszerü szavazást, a -szavazatokat megszámlálni csak ugy lehet, ha 100 képviselő kéri, vagy az -elnök a maga tetszéséből elrendeli. - -Bocsánatot kérek, hiszen a szavazatokat vagy a szavazókat megszámlálni -minden képviselőnek, minden gyorsirónak, minden irodaszemélyzetbeli -embernek abszolut joga van, ha csak a két szemét ki nem verik először. -(Derültség.) Minden képviselőnek abszolut joga van erre; de nem is -teheti, hogy meg ne számlálja; és ha 5–6–10 képviselő azt mondja: nem -jól van a dolog, nem az a többség, tévedés van a jegyző urnak a -számitásában, hát nem szabad megszámlálni, hanem csak ha 100 képviselő -összeáll, szerződést köt, összeesküszik, kaucziót tesz le, azt -bekebelezteti birtokára (Derültség) s akkor előáll kérni és ha az elnök -hozzájárul, akkor meg lehet számlálni, hogy a szavazásnak mi az -eredménye. - -Nos hát, ezekbe az ostobaságokba elég mélyen belementünk; – ne menjünk -még tovább. – De talán ne menjünk ennyire se. – Hiszen végre is a -parlament tekintélyét őrizzük. - -De a t. belügyminiszter urat kérdem, hogy ha ő elképzeli magának, hogy a -mikor majd a nemzet elleni nagy merényletek csőstől-seregestől jönnek -ránk, a mikor a többség azért mégis meg lesz itt keményen szerkesztve, -de majd mégis lesz itt 50–60 magyar ember, a ki a nemzet jogait meg -akarja védelmezni, a mikor majd az indulatok magas lángokban csapkodnak -fel s a mikor az emberek nem ellenfél és ellenpárti gyanánt, hanem -ellenség gyanánt állanak szemközt; ha majd bekövetkezik, bekövetkezhetik -az a veszély, a mit a belügyminiszter ur is lát és emleget és a mit ezek -a fiatal barátaink, Nagy Emil, meg Tolnay itt örökké elcsépelt -igazságként hirdetnek, mint nemzetiségek, horvátok, szoczilisták, stb., -akkor, a mikor majd az indulatok oly haragosan tombolnak itt közöttünk, -mi lesz ezzel az elnökkel? Hiszen szétszedik majd azt az elnököt. (Ugy -van! balfelől.) Az pedig majd a Habsburgoknak ad igazat mindenben, nem a -nemzetnek, mert az valóságos belső titkos tanácsos lesz. - -Nagy György: Esküt tesz, mint titkos tanácsos! Hűségesküt tesz! - -És nem a nemzet embere lesz. Hát mi lesz akkor, micsoda jelenetek -lesznek itt? Hiszen a görög parlament, meg a szerb, meg a bolgár mind -aludttejjel élő szelid ember ahhoz képest, a milyenek itt lesznek majd, -a mikor a nemzetet nagyobb veszélyek fenyegetik, vagy legalább durvább -módon, mint most, mert nagyobbak már nem fenyegethetik. (Igaz! Ugy van! -balfelől.) - -Nagy György: Éppen, hogy szeges korbácsot nem adnak az elnök kezébe! - -Azután kiváncsi voltam az okokra, a melyek vezérlik nem ugyan a többség -sok tagját, mert erre nem vagyok kiváncsi, hanem a t. belügyminiszter -urat, mert a belügyminiszter ur tud is gondolkodni, szeret is, noha nem -helyesen. (Élénk derültség.) Mik hát azok az okok, a melyek vezetik a -gyarló elméket ilyen kesze-kusza dolgokra? Felhoznak hármat. Először -azt, hogy a nemzeti akaratnak a többség által való megnyilvánulásának -akadálya ne legyen. (Zaj. Elnök csönget.) Felhozzák másodszor az -obstrukcziótól való félelmet és felhozta éppen a t. belügyminiszter ur a -nemzetiségi vagy nemzetközi, a horvát stb. bajokat. - -T. belügyminiszter ur! Őszinte szeretek is lenni, tudok is és most -akarok is. Mind kis bajunk ez nekünk. A nagy baj a habsburgi politika. -(Igaz! Ugy van! balfelől.) A nemzetiségekkel 900 esztendőn keresztül -tisztességesen meg tudtunk lenni. (Ugy van! balfelől és a nemzetiségi -padokon.) Sem ők nem tettek minket szerbbé, ruténná, tóttá, románná, sem -mi nem tettük őket magyarrá. Megvoltunk békességben. Horvátországgal 800 -év óta testvéri viszony állott fenn és a Dráva két partja között nem -lehetett különbséget tenni, (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csönget) -melyik a jobbpart, melyik a balpart, melyik a jobb magyar, melyik a -rosszabbik. Testvérül szerette egymást a magyar a horváttal. Hanem -belenyult a Habsburg-kéz és a horvátokat ellenségünkké tette. -Ellenségünkké tette a tengerpartot, a szerbeket, a románokat és a -ruténeket, bár ezeket sikertelenül, de némi sikerrel ellenségünkké tette -a tótokat is és most már Ausztriában szabadon tombol az a törekvés, a -mely a mi jó németjeinket a magyarság ellenségévé akarja tenni. - -T. képviselőtársam, Széll Kálmán tanuságot tehetne arról, hogy a -vasvármegyei határszéli nép jóravaló magyar érzésü ember volt mindig – -pedig istentelen svábok voltak nyelvükben – de jóravaló magyar hazafiak -voltak. Majd meglátjuk, mit csinál azokkal a habsburgi kéz, vagy a -pángermán, illetőleg más néven most már alldeutsch és egyéb törekvés. Ez -ellen akar a t. belügyminiszter ur ilyen házszabálylyal védekezni? A -helyett, hogy a magyarságot emelné, erősitené, iskolában, -intézményeiben, vagyonában, jogaiban és alkotmányának biztositékaiban -(Igaz! Ugy van! balfelől), ezzel akar ez ellen védekezni? - -Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Ezzel is! - -Nem »is«. A horvát nyelvnek az ősforrása az »is«. Ez itt nem segit, -semmit sem segit. Megmondom előre, hogy ha ez törvénynyé, illetőleg -házszabálylyá válik, nem a horvátok ellen lesz alkalmazva, sem a -románok, sem a nemzetiségiek ellen, hanem mi ellenünk, magyarok ellen. -(Ugy van! Helyeslés balfelől). - -Mezőfi Vilmos: Az ellenzék ellen! - -Nagy György: Az igaz függetlenségiek ellen! A labanczok fegyvere lesz a -kuruczok ellen! A bécsi fegyvertárban lesz egy ujabb fegyver! - -Pedig, t. miniszter ur, nem sokáig lesz erre szükség; én ellenem -legalább nem fogják majd ezt alkalmazhatni, mert én, ha Istenem éltet és -józan eszemnél meghagy, ugyis itt hagyom ezt az országgyülést, mert én -ilyen nemzetgyilkos politikának tanuja lenni nem akarok. (Élénk -helyeslés balfelől.) - -Nagy György: Nem engedjük, szükségünk van Eötvös Károlyra! - -Ajánlom Lengyel Zoltán képviselőtársam határozati javaslatát -elfogadásra. (Hosszantartó, többször megujuló élénk éljenzés és taps a -baloldalon.) - - - - -TARTALOM. - - -Tájékoztató 1 - -(Könyvem tartalma. – Működésem általános ismertetése. – Milyen a -törvényhozási, kormányzási és közéleti irodalom nyelve s irásmódja? – A -mult példái. – Példa kell arra, milyennek kellene lenni az irodalom -nyelvének. – Az én munkáim valósággal életem és korom emlékiratai. – -Mindig ki kell tüntetni a magyar nemzet igazságait.) - -A képviselők megvesztegetése 11 - -I. (A nemzeti követelések. – Minő pártközi helyzetet talált gróf -Khuen-Héderváry? – Kossuth és pártja leszerel. – Pap Zoltán -felszólalása. – Tizezer koronát letesz a ház asztalára. – A vesztegetési -kisérlet története. – A vesztegetés erkölcsi és politikai természete. – -Tóth János inditványa a vizsgálat tárgyában. – A kormányelnök -hozzájárul.) - -II. (A vizsgálat. – Gróf Szápáry László beismerése. – Gróf -Khuen-Héderváry Károly tanuvallomása. – Az én tanuskodásom. – Miként -gondolkoznak a kaszinó némely köreiben. – Gróf Szápáry vétségének -természete.) 20 - -Magyarország külön állam. - -I. A beszéd története 30 - -(Gróf Khuen-Héderváry kormányzása alatt nem volt nyugalom. – A chlopyi -hadiparancs. – E hadiparancs birálata. – Ő felsége magyarázata. – -Barabás közbeszólása. – Viharos támadások Barabás ellen.) - -II. A beszéd 41 - -_A)_ (Ausztriában, sulyos támadásokat intéznek Magyarország önálló -állami léte ellen s a többség mégis a magyar nemzeti ellenzéket támadja -szenvedélyesen. – Mit mondott Deák 1861-ben a királyról? – Mi a Hadur? – -A kolozsvári Nessi-ügy a zavarok kezdete. – A kormány igéretei üres -hitegetések. – A többség nem teljesiti kötelességét.) - -_B)_ (A nagy egész. – A kényszeritett birodalmi egység. – Deák nézete. – -A többség mulasztása a bajok főoka. – A hadseregnek németesitése és -osztrák császárositása 36 év óta erősebben folyik, mint azelőtt.) 53 - -A kilenczes bizottság 62 - -(A Széll és a gróf Khuen-Héderváry-kormányok alatt folyt hadügyi viták. -– A kilenczes bizottság tagjai. – Javaslata. – Gróf Tisza István -módositásai. – A javaslat sorsa.) - -Ujoncz-ajánlási törvény 1904-re. - -I. A beszéd története 72 - -(Felszólalásom indoka és czélja. – Gróf Tisza István felelete -beszédemre. – A 9-es bizottság programmja.) - -II. A beszéd 75 - -(Az osztrákok paczkáznak velünk s a kormányelnök mégis a magyar -ellenzéket ócsárolja. – Miért nem fogadhatjuk el a külföldi példákat -tanulságul? – Politikai desperádók. – Én se bizom a kormány igéreteiben. -– A nemzeti követelések. – Óhajtom az ugynevezett obstrukczió -megszüntetését. – A kormányelnök nem egyenlő módon érintkezik az -ellenzék árnyalataival.) - -III. Válasz gróf Tisza István feleletére 89 - -A királyi udvar költségei. - -I. A beszéd története 91 - -(A törvényjavaslat főindokai. – Az ellenzéki határozati javaslatok. – Az -udvartartásra adott magyar pénzt egészen Ausztriában költik el. – Egyéb -okaim a beszéd tartására.) - -II. A beszéd 98 - -(A kormányelnök gróf Tisza István politikai multja: minden kormánynak -mindenkori támogatása. – Irodalmi multja jelentéktelen, közgazdasági -multja szerencsétlen. – A személyeskedés semmi sikert nem biztosit. – -Gróf Tisza kormányprogrammja. – A régi kormányok nagyobb tiszteletben -részesitették az ellenzéket, noha az se nagyobb, se tekintélyesebb nem -volt, mint a mostani. – A ki a nemzet jövőjében nem bizik: annak nem -szabad a nemzet kormányzására vállalkozni. – Miért ellenzem az -udvartartási költséget?) - -A házszabály kérdése. - -I. A beszéd története 122 - -1. (A házszabály fontossága. – Miért nem kezdeményeztem a -házszabály-harczot előrelátásom daczára? – Gróf Tisza István inditványa -1904 márczius 5-én. – Az inditvány tartalma. – Gróf Tisza értekezleti -beszéde. – Thaly Kálmán békeajánlata. – Az 1904-ik évi törvényhozási -alkotások.) - -2. (Az ugrai levél. – Minő gondolkozás birta erre gróf Tisza Istvánt! – -A levél egyik pontja. – Gróf Tisza november 3-iki értekezleti beszéde. – -A 21-es házszabály-bizottság. – Gróf Tisza november 14-iki értekezleti -beszéde. – Beszédem. – A Daniel-féle inditvány. – Ennek ismertetése.) -134 - -II. A beszéd 153 - -1. (Az obstrukczió története. – Az 1903-iki obstrukczió valódi okai. – -Gróf Tisza módszere. – Az 1889-iki és 1901-iki nagy viták. – Az 1898-iki -obstrukczió. – Gróf Tisza javaslatának birálata.) - -2. (Kell-e az előkészitő bizottságban ellenzék? – Deák Ferencz nézete. – -Milyen lesz jövőre a tanácskozás? – Az ellenzék osztályozása. – A -kőbányai vacsora. – Mit akar a kormányelnök az uj házszabálylyal elérni? -– Sehogy se mondja meg.) 167 - -Szózat a nemzethez. - -I. A szózat története 181 - -(Az ellenzék vacsorája 1904. évi november 18-án. – Találkozásom Polónyi -Gézával és Justh Gyulával. – Felköszöntöm Molnár Jánost. – A koaliczió -megalakulása. – A vezérlő bizottság tagjai. – A nemzethez Szózat -intézendő. – Engem kérnek föl készitésére.) - -II. A „Szózat a nemzethez!“ 190 - -(Miért szövetkeztek az ellenzéki pártok? – A nemzeti küzdelem oka, -története, jelentősége. – Gróf Tisza házszabálymódositásai. – A november -18-iki ugynevezett „szavazás“. – E cselekmény bűnös természete.) - -Nyilt levél Széll Kálmánhoz. - -I. A levél története 201 - -(Széll Kálmán viszonya Deák Ferenczhez. – Az én baráti viszonyom Széll -Kálmánnal. – Levelem megirásának oka.) - -II. A nyilt levél 204 - -(Mit cselekedett a kormány? – Félre lehet-e most állani a küzdelem -teréről. – Mit mondott Deák Ferencz és mit cselekedett hasonló esetben?) - -A nagyváradi népgyülés. - -I. A beszéd története 208 - -(A Tisza-nemzetség Biharban. – Miért kellett népgyülés Nagyváradon?) - -II. A beszéd 210 - -(Apponyi gróf szavai és az én szavaim. – Gróf Tisza mentsége. – Mi az -alkotmány valósággal? – Van-e alkotmányos joga a nemzetnek, ha -választott törvényhozóit kizárhatják a törvényhozásból?) - -Honfitársainkhoz! - -I. A kiáltvány története 217 - -(Karhatalmi erők a képviselőházban. – Mire kellettek a darabontok? – A -darabontok leverése deczember 13-án. – A nagy közönség véleménye az első -pillanatban. – A vezérlő bizottság rám bizza a nemzet felvilágositását.) - -II. A kiáltvány 225 - -(Mi történt deczember 13-án? – Perczel bűne. – Megmaradunk az -alkotmányos küzdelem mezején.) - -Kiáltvány a deczemberi elnapoláskor. - -I. A kiáltvány története 228 - -II. A kiáltvány 229 - -(Mit kellene a törvényhozásnak sürgősen végezni? – A szövetkezett -ellenzéki pártok együttes eljárása a választás alatt.) - -A nagy alkotmányszegés megtorlása. 234 - -I. (Az alkotmányszegés természete. – A vezérlő bizottság engem bizott -meg a megtorlási eljárás és inditvány javaslatának elkészitésével.) - -II. Inditvány 237 - -(Mi történt 1904. évi november 18-án? – A házszabályok megsértésének sok -esete. – Mi történt 1904. évi deczember 13-án? – Az alkotmányszegés -lényege. – Kik a vétkesek?) - -III. Indokoló beszéd 253 - -(Az inditvány czélja. – Az inditvány ellen tehető kifogások. – Egyik -országgyülés a másiknak ténye fölött mondhat-e itéletet? – Időmulás. – -Miért áll még a Tisza-kormány? – Perczel Dezső nyugdija. – Az -országgyülésnek oly fenségesnek kell lenni, mint a királynak.) - -Az uj házszabály. - -I. A beszéd története 276 - -(A Wekerle-kormány házszabály-változtatása. – A többséget minő ok birta -erre? – A Nagy Emil-féle javaslat. – Beszédem hatása.) - -II. A beszéd 284 - -1. (Az 1839-iki obstrukczió története. Ezt Deák Ferencz csinálta. – -1580-iki obstrukczió. – Az 1872-iki és a Bánffy-kormány elleni 1898-iki -obstrukczió. – Az 1883-ik évi költségvetési vita. – A függetlenségi párt -vezetői 1903 óta minden kormánynyal paktáltak alattomban.) - -2. (A nemzeti vivmányok. – A házszabály-inditvány alakilag. – Ki az a -Nagy Emil? – Az elnöki teljhatalom. – A házszabály képtelenségei: a -napirendi vita, az inditványok fel nem olvasása, a személyes kérdések. – -Az 1848 előtti elnökök. – Miért udvari ember most az elnök? – Deák nem -engedte. – A szavazatok megszámlálása. – A magyarságot akarják -elnyomni.) 301 - - -[Transcriber's Note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - -2 |haza, jövetele… régiek-de |hazajövetele… régiek, de - -74 |tisztviselóje |tisztviselője - -154 |eszméime se rendeztem |eszméimet se rendeztem - -220 |»huzd ki» |»huzd ki« - -260 |bátarn |bátran - -289 |«A szólásszabadság |»A szólásszabadság - -301 |tajékoztasson |tájékoztasson] - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/old/67290-0.zip b/old/67290-0.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 9ebb682..0000000 --- a/old/67290-0.zip +++ /dev/null diff --git a/old/67290-h.zip b/old/67290-h.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index c80b055..0000000 --- a/old/67290-h.zip +++ /dev/null diff --git a/old/67290-h/67290-h.htm b/old/67290-h/67290-h.htm deleted file mode 100644 index f5a1bdb..0000000 --- a/old/67290-h/67290-h.htm +++ /dev/null @@ -1,8923 +0,0 @@ -<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" - "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd"> -<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> -<head> -<meta name="generator" content= -"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.45" /> -<meta http-equiv="Content-Type" content= -"text/html; charset=utf-8" /> -<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" /> -<title>The Project Gutenberg eBook of Harcz az alkotmányért by -Károly Eötvös</title> - -<style type="text/css"> -/*<![CDATA[*/ -body { - margin-left: 10%; - margin-right: 10%; -} - -h1,h2,h3,h4 { - text-align: center; - clear: both; - line-height: 200%; -} - -h2,h3 { - margin-top: 2em; -} - -p { - margin-top: 0.75em; - margin-bottom: 0.75em; -} - -body > p { - text-align: justify; - text-indent: 1.5em; -} - -p.i0 { - text-indent: 0; -} - -p.i2 { - text-indent: 3em; -} - -hr { - width: 33%; - margin-top: 2em; - margin-bottom: 2em; - margin-left: auto; - margin-right: auto; - clear: both; -} - -hr.chap {width: 65%} - -table { - margin-left: auto; - margin-right: auto; -} - -td { - padding-left: 1em; - padding-right: 1em; -} - -.pagenum { - position: absolute; - right: 2%; - color: gray; - font-size: smaller; - text-align: right; - text-indent:0; -} - -.tdr {text-align: right;} - -.bbox { - overflow: auto; -} - -.bbox div { - margin: 0 1.5em; -} - -.center { - text-align: center; - text-indent: 0; -} - -.summary { - text-align: center; - text-indent: 0; - width: 90%; - margin: auto; - font-size: 90%; - font-style: italic; -} - -.right { - text-align: right; - margin-right: 1.5em; -} - -.smcap { - font-variant: small-caps; -} - -.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;} - -.caption {font-weight: bold;} - -.caption-large {font-weight: bold; font-size: large;} - -.caption-largest {font-weight: bold; font-size: 2em;} - -.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;} - -.figcenter { - margin: auto; - text-align: center; -} - -.figleft { - float: left; - clear: left; - margin: 0 4px 0 0; - padding: 0; - text-align: center; -} - -.figright { - float: right; - clear: right; - margin: 0 0 0 4px; - padding: 0; - text-align: center; -} - -.transnote { - background-color: #E6E6FA; - color: black; - padding: 0.5em; - font-family: sans-serif, serif; - font-size: 0.9em; -} - -.transnote p { - text-align: center; - text-indent: 1.5em; -} - -ul.TOC { - list-style-type: none; - padding-left: 10%; - text-indent: -5%; - width: 70%; - text-align: justify; -} - -ul.TOC li { - margin-top: 0.75em; -} - -.TOC .roman { - margin-right: 1em; - float: left; - text-align: right; - margin-left: -4em; - min-width: 3em; -} - -li.li2 { - font-size: 90%; - padding-left: 1em; - text-indent: 0; -} - -span.ralign { - position: absolute; - text-align: right; - right: 15%; - top: auto; -} -/*]]>*/ -</style> -</head> -<body> -<div lang='en' xml:lang='en'> -<p style='text-align:center; font-size:1.2em; font-weight:bold'>The Project Gutenberg eBook of <span lang='hu' xml:lang='hu'>Harcz az alkotmányért</span>, by Károly Eötvös</p> -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online -at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you -are not located in the United States, you will have to check the laws of the -country where you are located before using this eBook. -</div> -</div> - -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Title: <span lang='hu' xml:lang='hu'>Harcz az alkotmányért</span></p> -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Author: Károly Eötvös</p> -<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Release Date: January 31, 2022 [eBook #67290]</p> -<p style='display:block; text-indent:0; margin:1em 0'>Language: Hungarian</p> - <p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:0; margin-left:2em; text-indent:-2em; text-align:left'>Produced by: Albert László from page images generously made available by the Google Books Library Project</p> -<div style='margin-top:2em; margin-bottom:4em'>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT</span> ***</div> -<div class="transnote"> -<p class="center"><span class="caption">Megjegyzés:</span></p> -<p>A tartalomjegyzék a <a href="#Page_318">318</a>. oldalon -található.</p> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<div class="figcenter"><img src="images/cover.jpg" alt="" title= -"" /></div> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="smcap">Eötvös Károly -Munkái</span></p> -<p class="center"><span class="smcap">xxiv. kötet.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-large">HARCZ AZ -ALKOTMÁNYÉRT</span></p> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="caption-150"><span class= -"smcap">Eötvös Károly Munkái</span></span></p> -<p class="center"><span class="caption-large">XXIV.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-largest">HARCZ AZ -ALKOTMÁNYÉRT</span></p> -<p> </p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST MXMIX<br /></span> -<span class="caption-small">VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.</span></p> -<p class="center"><span class="caption">RÉVAI -TESTVÉREK<br /></span> <span class="caption-small">IRODALMI INTÉZET -R.-T.</span></p> -<hr class="chap" /> -<p class="center"><span class="caption-150"><span class= -"smcap">Eötvös Károly</span></span></p> -<h1>HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT</h1> -<p> </p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">BUDAPEST MXMIX<br /></span> -<span class="caption-small">VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.</span></p> -<p class="center"><span class="caption">RÉVAI -TESTVÉREK<br /></span> <span class="caption-small">IRODALMI INTÉZET -R.-T.</span></p> -<hr class="chap" /> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption-small">AZ ÖSSZES JOGOK -FENTARTÁSÁVAL.</span></p> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption-small">Révai és Salamon -könyvnyomdája, Budapest, VIII., Üllői-út 18.</span></p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_1" id= -"Page_1">-1-</a></span></p> -<h2>TÁJÉKOZTATÓ.</h2> -<p class="summary">(Könyvem tartalma. – Működésem általános -ismertetése. – Milyen a törvényhozási, kormányzási és közéleti -irodalom nyelve s irásmódja? – A mult példái. – Példa kell arra, -milyennek kellene lenni ez irodalom nyelvének. – Az én munkáim -valósággal életem és korom emlékiratai. – Mindig ki kell tüntetni a -magyar nemzet igazságait.)</p> -<p>E kötet tartalma nemzetünk történetének egyik igen szomoru -szakaszát ismerteti. E szakaszhoz nyujt nyilvánvaló és kétségtelen -adatokat.</p> -<p>Hét beszédem van benne s ugyanannyi hosszabb, rövidebb -tanulmány, mely a beszédek keletkezésének történetét, okait és -hatását világitja meg. De van azonkivül több tanulmány is, mely -fontos államéleti és törvényhozási tünetet fejteget főleg azért, -hogy az eseményektől távol álló olvasó beszédeim minden részét -lehető tisztán érthesse meg. Ilyen tünetek például: a képviselők -megvesztegetése, a kilenczes bizottság katonai javaslatai s a nagy -alkotmányszegés gróf Tisza István kormányzásának idejéből.</p> -<p>Nagy nemzeti törekvéseink bukásának korszaka ez, a melyben most -élünk. A bukás épen tiz év óta folyik szakadatlan. Kezdődött Széll -Kálmán kormányra jutásával 1899 elején. Kormányzata kezdetén alig -vette észre <span class="pagenum"><a name="Page_2" id= -"Page_2">-2-</a></span> a nemzet a közéleti erkölcsök rohamos -sülyedését, az ellenzéki pártok behódolását, a sajtó -megvesztegetését, az osztrák udvar befolyásának naponkénti -erősödését s Magyarországnak az osztrák birodalom zsákmányoló -karjai közé mindinkább való beszorittatását. Én – fájdalom – jól -láttam kezdettől fogva. Azt is észrevettem, hogy a függetlenségi -párt, a melynek évtizedeken át valósággal vezére, rövid ideig -elnöke s mindig buzgó munkása voltam, Kossuth Ferencz hazajövetele -óta már nem a régi. Jelszavai ugyan a régiek, de meggyőződésének -szilárdsága s irányának egyenes volta már megszünt s azért pártköri -kötelékéből a Széll-kormányzás kezdetén nyomban kiléptem.</p> -<p>De azért folytattam a harczot a törvényhozói és irodalmi közélet -mezején, a sajtóban és a törvényhozásban és a szépirodalom -fegyvereivel is a nemzeti eszmék és törekvések dicsőségeért és -sikereért, államunk önállóságának s fajunk erősödésének érdekében. -Pihenés nélkül teljesitettem szerény erőmhöz képest mindazt, a mit -ellenzéki és hazafias kötelességnek s mindazt, a mit – bár -elszigetelten – a gondviselés megbizásából egyéni hivatásomnak -tartottam. Küzdelmem emlékei s a kötelesség hű teljesitésének -tanubizonyságai egyebek közt azok a nyilvános beszédek, melyek -»Harcz a nemzeti hadseregért« czimü munkámban összegyüjtvék, -valamint azok is, melyek e kötetben: »Harcz az alkotmányért« czim -alatt látnak napvilágot.</p> -<p>Széll Kálmán után gróf Khuen-Héderváry Károly <span class= -"pagenum"><a name="Page_3" id="Page_3">-3-</a></span> következett a -kormányzás vezető szerepében. Kormányzata rövid ideig tartott. Az -én történelmi széttekintésem nagy vidékén az ő kormányzata ugyanaz -a tájkép, a melyik a Széll kormányzata; ennek csak kiegészitő része -s mint ő maga mondta egyik beszédében, csak »folytatása.« De a -látás előtt más tájkép már gróf Tisza István kormányzata. A -történetirás ezt más fejezetbe iktatja. Gyüjteményes műveim e -kötete ehhez nyujt adatokat. Megint más fejezet báró Fejérváry Géza -kormányának s a Vezérlő-Bizottságnak együttes közéleti működése. -Ennek története külön kötetet foglal el – ha élek – gyüjteményes -műveim között. Ezt a történetet megirni szinte kötelességem, mert -közvetlen tanuja, sőt – mondhatni – részese voltam ennek s rajtam -kivül alig van illetékes férfiu, ki ezt részletesen, hiven és -igazán megirni kész vagy képes volna.</p> -<p>Beszédeim alaki és tartalmi értéke fölött elmélkedni nem az én -dolgom, hanem az olvasóé s azoké, a kik egykor maguk e korszak -történelmében és titkaiban fognak buvárkodni. Minden beszédem a szó -teljes értelmében közvetlen és rögtönzött. Előre sohase irtam meg, -sőt még alkalmas jegyzeteket se vetettem papirosra hozzájuk. Talán -az ékesszólásnak s a magasabb irodalmi irásmódnak sok szépségét -tudtam volna alkalmazni s talán gondolataim megalakitása, eszméim, -érvelésem, elmésségem s a világról és az emberekről való vidám -elmélkedésem tökéletesebbek volnának s jobban megközelitenék azt, a -mit remeknek szokás mondani, ha beszédeimet előre gondosan -kidolgozom. <span class="pagenum"><a name="Page_4" id= -"Page_4">-4-</a></span> De ezt nem akartam, soha se volt ilyesmihez -különös kedvem s talán röst is voltam hozzá. Nagy szónokaink közt -se Kölcseyt, se Szemere Bertalant, se báró Eötvös Józsefet nem -akartam követni. Követendő példa gyanánt Deák és Kerkapoly állt -előttem, ha ugyan őket közéleti helyzetem szerény mértékéhez képest -követhettem. Egyben mégis szigoruan követtem. A közvélemény viharos -változásai, a népszerüség megszerzésének és biztositásának -leküzdhetetlen vágya, a divattal és a sokaság indulatai szerint -változó jelszavak és nagy mondások varázsa, a tömegek által való -ünnepeltetés hivalkodása nem gyakoroltak rám soha jelentékeny -hatást. Állami és közéleti, valamint irodalmi működésemben és -szónoklataimban is mindig arra törekedtem, hogy egyszerü -egyéniségem nyerstisztán álljon a világ előtt, minden erősségével -és gyöngeségével s azt kendőzés és cziczoma ne ékesitse.</p> -<p>Szózataimban, kiáltványaimban, elveket és irányokat jelző -irataimban más feladat teljesitését is kötelességemnek tartottam s -nem csupán azt, hogy pillanatnyi hatást és sikert érjek el. E -szózatok és kiáltványok a közélet váratlanul felbukkanó izgató -eseményeit tárgyalják; az események ujabb tünetek tolongása közben -hamar feledékenységbe mennek s azért a rájuk vonatkozó iratok is -gyorsan eltünnek a közfigyelem köréből. Nem is volna szükség azokat -gyüjteményes irodalmi műbe fölvenni, legföljebb néhány igen ritka -esetben.</p> -<p>Azonban nálunk furcsa szokás fejlődött ki már 1825 óta s -különösen az ujabb alkotmányos korszak <span class= -"pagenum"><a name="Page_5" id="Page_5">-5-</a></span> kezdete óta. -Sok állami és közéleti okirat látott nálunk nyolczvan év óta -napvilágot. Számuk sok ezerre megy. Trónbeszédek, kormány-szózatok, -törvényjavaslatok s azoknak indokolása, pártok nyilatkozatai, -pártvezérek szózatai, országgyülési feliratok s egyéb bizottsági -jelentések s terjedelmes irásbeli munkálatok: mindez történelmi s -közjogi, alkotmány-elméleti és közéleti buvárlatra ugyan alkalmas -anyaggyüjtemény, de nyelvünk és irásmódunk irodalmi -tökéletességének magasságából nézve, fölötte silány dolgok, semmi -értékük nincs, sőt ártalmasak s bizonyos tekintetben -veszélyesek.</p> -<p>Iróink, tudósaink s a magasabb tanintézetek növendékei folyton -olvassák. A darabos nyelv, a rossz szófüzés, az idegen nyelvek, -szavak és irodalmak beszüremkedésével megfertőztetett -mondatszerkesztés ruttá, unalmassá s nehézkessé teszi a rossz -okiratok olvasását. De a folytonos olvasással s a jogi életben való -gyakorlati alkalmazással azért lassankint beleeszik magukat az -emberek gondolkodásába s a mindenféle irók, tanférfiak, hatóságok -és biróságok irásmódjába s egyszer csak arra ébredünk, hogy a -közéleti magyar irodalom magyar szavakkal dolgozik ugyan, de azért -idegenszerü ocsmány irodalommá változott.</p> -<p>Szinte képzelhetetlen az a magyar irásmód, melyen hajdan 1848 -előtt az udvari Főkorlátnokság, a Helytartótanács, a Hétszemélyes -és Királyi Tábla, a magasabb kormányzó hatóságok, a kerületi táblák -és táblai ügyvédek s igen gyakran a vármegyék és országgyülési -bizottságok is dolgoztak. S ma se vagyunk <span class= -"pagenum"><a name="Page_6" id="Page_6">-6-</a></span> sokkal -különben, mint hatvan év előtt. Sőt például Deák Ferencz magyar -diplomatikai, szónoki és tudományos nyelvétől, a mult század -ötvenes-hatvanas éveinek még mindig nem tiszta, nem tökéletes, de -azért gyönyörü magyar gondolatalakitásától igen nagy távolra -visszaestünk.</p> -<p>A régi országgyülések nyelvét a latinoskodás, az ujabbakat a -németeskedés tette tönkre. Tudományos nyelvü és irásmódu nagy -iróink hajdan is voltak már, a kik hatalmas erővel kezdték meg -közéleti, törvényhozási tudományos nyelvünk mivelését s az -idegenségektől való megtisztitását. Deák és Kölcsey közéleti -szónoklatai és iratai, Zsoldos Ignácz és Fábián Gábor tudományos -szép nyelve, Szemere Bertalan irásmódja s gondolatalakitása -gyönyörü példák. A tudós társaságnak és egyetemnek, tudósainknak és -országgyüléseinknek s az ország legmagasabb hatóságainak és -biróságainak e példákat kellett volna követniök s a magyar -tudományos és közéleti nyelvet e példák nyomán kellett volna -latinos és németes befolyástól menten tiszta, nemes magyarsággal -fölépiteniök.</p> -<p>S hova jutottunk? Minő szintelen, száraz, hitvány és németes -nyelven ir ma tudóstársasági és egyetemi iróink és tudósaink nagy -része? A kormánynak és az országgyülésnek irásbeli munkálatai épen -botrányosak.</p> -<p>Pedig ezeken legelész a serdülő, teremteni vágyó, nagyratörő s -nemesebb ifjuságnak elméje s a vidékbeli értelmes középosztálynak -olvasó és gondolkodó ösztöne. Mit tanuljon ezekből? Honnan tanulja -meg <span class="pagenum"><a name="Page_7" id= -"Page_7">-7-</a></span> a gondolkodás szépségeit, az érvelés -tisztaságát és egyszerüségét, a magyar nyelv erejét és méltóságát, -a fogalomnak magyar szavakból tökéletes megalakitását? A tudósok, -szakférfiak s nagyrészben a tanárok irodalmi magyar nyelvét -különben is kerékbe töri a sok műszó s a fogalmaknak német módra -mesterkélt szórakással készült rút meghatározása. S hol vegyen a -magyar olvasó és gondolkodó alkalmas példát, a melyet szivesen -követhessen, ha az országnak törvényhozó nagyjai is oly éktelenül -rombolják a magyar nyelv szépségeit?</p> -<p>Több évtized óta figyelek már erre s tölt el boszusággal ez az -állapot. Minő idétlen nyelven irt például Hegedüs Sándor s minő -idétlen nyelven beszélt Tisza Kálmán? Hogy tele van Szilágyi Dezső -minden beszéde németből magyarra forditott műszavakkal és -műmeghatározásokkal s van-e két olvasó a világon, a ki fontos -kérdésekben Apponyi gróf tekergő hosszas körmondataiból egyetlen -tiszta fogalmat s ugyanazt az értelmet tudná kivonni?</p> -<p>Ezért közlöm közmegbizásból készült nyilatkozataimat s egyéb -köz- és államéleti irataimat gyüjteményes külön kötetben. Mind -megjelentek ezek már időszaki lapokban s egyuttal, a melyek -odavalók, az országgyülés naplóiban s irományaiban, de ezekhez nem -fér a nagy közönség. Igy azonban hadd olvassák műveimet, a kiket a -tárgy vagy irói egyéniségem érdekel, könnyen és szabadon. A -magasabb tanintézetek ifjai, a tanerők s a magyar nyelvnek és -irásmódnak kedvelői és <span class="pagenum"><a name="Page_8" id= -"Page_8">-8-</a></span> buvárai. És érezzék, hogy a magyar irodalmi -nyelv a közélet és államélet kérdéseiben is sokkal szebb és -tökéletesebb, mint a hogy azt a magas és legmagasabb hivatalos -világ s a tudományos szakirodalom legtöbb férfia kezeli.</p> -<p>Sohasem estem abba az önhittségbe, hogy az én irataim -tökéletesek s a magyar nyelven való gondolatalakitásnak legmagasabb -remekei. Nem is lehetnek. Hiszen a közéleti működésnek, még az -irásban is, gyakran igen gyorsan kell folyni s az utólagos -megfontolásra s a megirt gondolatok simitgatására se idő, se mód, -se alkalom. Nekem legalább nem volt. De azt erősen hiszem, hogy -irásmódunk mai latinos, németes, francziás idegenszerü -kesze-kuszaságában az én irataim mégis eléggé tiszták, világosak és -magyarok s belőlük a mai ifju nemzedék s a következő korok is -eljuthatnak arra a meggyőződésre, hogy a mi nyelvünk a legmagasabb -államéleti, törvényhozási és jogtudományi fogalmak jelzésére, -intézmények meghatározására s eszmék nyelvbeli megalakitására -latin, német, franczia szavak és műszavak és szakmondások nélkül -teljesen alkalmas, szép és képes annyira, mint a világ bármely más -holt vagy élő idegen nyelve. Sőt meggyőződhetnek arról is, hogy a -magyar szórend és mondatszerkezet a maga eredeti tisztaságában és -egyszerüségében a szépség és okosság törvényeinek sokkal jobban -megfelel, mintha azt idegen szórend és mondatszerkezet -beszivárgásával zavarossá és szennyessé engedjük válni. -<span class="pagenum"><a name="Page_9" id= -"Page_9">-9-</a></span></p> -<p>Még egyet kell megjegyezni.</p> -<p>Műveim e kötete könnyen azt a látszatot idézheti elő, mintha én -hazai történelmünk ama szakában, melyben beszédeim elhangzottak s -irataim napvilágot láttak, vezérlő egyéniség, előmunkás vagy döntő -hatalmu férfiu lettem volna s mintha nekem vagy a fejedelmi -hatalom, vagy jól szervezett erős párt különös sulyt és fontosságot -kölcsönzött volna.</p> -<p>Nem igy van. Volt hatásom; ez igaz. Harminczhetedik éve, a mióta -erősen figyelt tagja vagyok a törvényhozásnak s a magyar irók -társadalmának. De idegen, külső erőforrás segitségének -megszerzésére soha se törekedtem. Ha egyszer-másszor volt efféle -segitségem: önkényt jött. Én csak abban voltam buzgó és -fáradhatatlan, hogy ugy a törvényhozás, mint az irodalom terén az -igazi nemzeti eszméket, a tiszta magyar érzéseket és ösztönöket -képviseljem ugy, a mint a szomoru, de egyuttal dicső történelmi -multból reánk szálltak és ugy, a miként azokat jövendő -boldogulásunk és dicsőségünk eleven vágya lelkünkben felfakasztja. -Senkit se ismerek történelmünk alakjai közt se holtat, se elevent, -a ki engem e téren buzgóságban felülmulhatott volna. Erőben, -sikerben, nagyságban igen, de igyekezetben nem.</p> -<p>Egyéniségemnek ez a sajátsága biztositotta számomra a -közfigyelmet s azt a szerény hatalmat, melyet a köztudat -személyemhez kapcsolt. Közmunkás voltam tehát, mondhatnám, csak -csapattiszt az események hadvonalában. Mások voltak a végzet -intézői, a divatos <span class="pagenum"><a name="Page_10" id= -"Page_10">-10-</a></span> dicsőség részesei s a hangos elismerések, -jutalmak és sikerek élvezői. Effélékre törekedni nem is jutott -eszembe soha.</p> -<p>De munkáim mégis előidézhetik azt a látszatot. Ennek oka azonban -egyedül csak az, hogy ez a munkám is, valamint csaknem minden -irodalmi művem, sok részben emlékirat-természetü. Minden emlékirat -irója, kivétel nélkül, ugy tünik az olvasó elé, mintha ő lett volna -főleg az események intézője, a végzet irányzója. De ez csak -látszat, ábránd és nem valóság. Egyébiránt e látszatnak s e látszat -netaláni félreértésének daczára is fontos körülmények parancsolják -beszédeim s közéleti kiáltványaim közzétételét. A magyar nemzetnek -a boldogulásért s végzete irányzásáért folyó küzdelemben századok -óta gyakran oly erőkkel kell mérkőznie, a melyek hatalmasabbak, -mint ő. A tömegek s egyes nemzedékek esze pedig ingadozó s igen -sokszor ott látja az igazságot, a hol a nagyobb hatalmat látja. -Örök lemondásra, gyáva meghunyászkodásra vezetne, ha a tömegek és -nemzedékek eszének helyesebb irányzására nem törekednénk. Műveimnek -főczélja tehát bebizonyitani, hogy a magyar nemzetnek igazsága -akkor is megvan s akkor is tökéletes, a mikor annak a hatalomnak -ereje, mely őt megbénitani törekszik, időnként nagyobb, mint az ő -ereje.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_11" id= -"Page_11">-11-</a></span></p> -<h2>A KÉPVISELŐK MEGVESZTEGETÉSE.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(A nemzeti követelések. – Minő pártközi -helyzetet talált gróf Khuen-Héderváry? – Kossuth és pártja -leszerel. – Pap Zoltán felszólalása. – Tizezer koronát letesz a ház -asztalára. – A vesztegetési kisérlet története. – A vesztegetés -erkölcsi és politikai természete. – Tóth János inditványa a -vizsgálat tárgyában. – A kormányelnök hozzájárul.)</p> -<p>1903. évi junius hó végén vállalkozott gróf Khuen-Héderváry -Károly a kormányelnökségre. A politikai helyzet zavaros volt s -minden irányban bizonytalan. Sok jelenség azt bizonyitotta, hogy az -uj kormányelnök kormányzása nem lesz se nyugodt, se sikeres, se -hosszu.</p> -<p>Széll Kálmán bukásával nem csillapodott a nemzet vágya és -törekvése a jogos nemzeti követelések érvényesitésére. Az udvar és -az uj kormány is ridegen és változatlanul megállt terve mellett: -fölemelni a hadsereg létszámát s ehhez képest sulyos áldozatot -követelni a nemzettől s elviselhetetlen ujabb pénzügyi terheket -rakni vállaira. E tervet sikerre juttatni nem engedhette simán a -törvényhozó testület, ha gyáva és áruló nem akart lenni. Az -enyhitést és ellenértéket <span class="pagenum"><a name="Page_12" -id="Page_12">-12-</a></span> nyujtó nemzeti követelésekhez annál -inkább kellett ragaszkodnia. Hiszen nem voltak ezek se ujak, se -mértéktelenek; sőt nagyon is szerények. Az összes hadseregnek abban -a részében, a mely magyar hadsereg, magyar legyen a tisztikar, a -czimer s minden hadijelvény, a vezénylő és szolgálati nyelv s a -magyar katona büntető perében a tárgyalás és itélet nyelve. Ebből -álltak az épen napirenden levő nemzeti követelések. E miatt folyt -fél esztendő óta a képviselőház élénk tanácskozása, a melyet a -kormánypárt obstrukcziónak nevezett. E miatt bukott meg a -Széll-kormány s előre lehetett látni, e miatt nem lesz nyugalmas -Khuen-Héderváry kormányzása se.</p> -<p>Gróf Khuen-Héderváry maga is érezte, hogy helyzete nem könnyü. -Egyéni természete szelid, modora sima, az emberekkel való -érintkezése szerény és kellemes. Bizott ebben, de a közéleti -bölcsesség is azt javalta, hogy az ellenzék befolyásos elemeivel -előre is érintkezzék s azok jóindulatát megnyerni vagy legalább -harczos hevét lehüteni törekedjék. Az Apponyi-féle nemzeti-párt már -akkor mint ellenzék nem volt meg. Beleolvadt Széll alatt a -kormánypártba. Ezzel hát nem volt baj. Nem volt a néppárttal se, a -melyben ugyis erős hajlandóság volt már kezdettől fogva az udvarral -lehetőleg jó viszonyban lenni. A függetlenségi pártnak Ugron–Holló -árnyalata nem állott sok tagból s e miatt állandóan veszélyes nem -lehetett. De nem is akart a nemzeti követelésektől elállani. Vele -értettem egyet magam is s ama nehány függetlenségi <span class= -"pagenum"><a name="Page_13" id="Page_13">-13-</a></span> barátom, a -ki velem együtt pártköri köteléken kivül állott.</p> -<p>Khuen-Héderváry gróf ily viszonyok közt igen fontosnak tartotta -a függetlenségi pártnak Kossuth Ferencz-féle árnyalatával jutni -egyetértésre. Ez sikerült is egyelőre. Ezzel az ellenzéknek nem -ugyan legtevékenyebb, de szám szerint a legnagyobb része hajlandó -lett volna a békésebb törvényhozási tanácskozásokra.</p> -<p>Egyéniségénél fogva Kossuth sokkal jobban szereti a békességes -állapotot, mint a harcziasat. A Széll-kormánynyal ismételve békés -megállapodásra jutott. Az 1899-ik év elején is, hogy a -Széll-kormánynak nyugodt és állandó helyzet biztosittassék s az -1902-ik év végén is, hogy a Nessi-ügyben fölmerült katonai kérdések -heves vitatása lekerüljön a napirendről. Egyik megállapodásnál se -jutott a nemzet semmi észrevehető vivmányhoz, holott ellenkezőleg -az volt az általános nézet, hogy a kormánynyal létrejött békés -megállapodás a bécsi udvari törekvéseknek válik előnyükre. A -közvélemény ez okból «leszerelés»-nek nevezte minden alkalommal az -ily megegyezéseket.</p> -<p>Ez időben Kossuth Ferencz mellett ott volt a függetlenségi -pártnak nyolcz–tiz férfiuból álló vezető bizottsága. A pártvezérség -ugyan külsőleg Kossuth kezében volt, de annak irányát és tartalmát -természetesen Kossuthtal egyetértőleg a bizottság határozta meg. -Khuen-Héderváry gróf tehát nemcsak Kossuth Ferenczczel, hanem -egyuttal s együttesen a bizottsággal is tárgyalt s jutott békés -megállapodásra. <span class="pagenum"><a name="Page_14" id= -"Page_14">-14-</a></span></p> -<p>Ellenzéki körökben kedvezőtlen vélekedés, sőt keserüség támadt. -Ujabb leszerelésről beszélt mindenki. A párt zöme általános -értekezleten nem is helyeselte Kossuth cselekményét. Kossuth -lemondott pártja elnökségéről. A pártban szakadás kezdett támadni. -Kossuth mellett megmaradt a pártnak egyik része, de a nagyobb rész -uj elnök választása mellett külön alakulásra törekedett. Azonban -mind a két rész buzgón munkált azon, hogy a szakadást, ha lehet, -elkerüljék s Kossuthot, ha lehet, az egész párt elnökségére ujra -megnyerjék.</p> -<p>Mig a legnagyobb számu ellenzék kebelében ezek történtek s a -zürzavar folyton nőtt: azalatt a képviselőházban igen élénk vita -folyt az egész julius hónapon keresztül Khuen-Héderváry gróf -kormányprogrammja fölött, melylyel a miniszterelnöki széket -elfoglalta. A vitában ismételten részt vettem magam is s egyik -leghatásosabb beszédemet julius 1-én a vita folyamán tartottam.</p> -<p>A vita egészben véve heteken át fölötte éles s pillanatonként -heves volt. Élesitette a függetlenségi pártban folyton lobogó -forrongás. A vitát az ellenzék különböző árnyalatai közt -vitarendező bizottság vezette. Gyakran izgatottak voltak az emberek -s a kormánypárt és az ellenzék közt rideg és gyülölködő kezdett -lenni a nyilvános érintkezés. Annyira ugyan nem, mint később, gróf -Tisza István kormányzata alatt, de azért sok jelenségből ugy -látszott, mintha a képviselőház egyik legridegebb ugynevezett -obstrukcziós állapotába esett volna bele. <span class= -"pagenum"><a name="Page_15" id="Page_15">-15-</a></span></p> -<p>Ilyen volt a hangulat, a mikor julius 29-én szólásra -jelentkezett Pap Zoltán függetlenségi párti képviselő s nehány -előző mondat után letett a képviselőház asztalára bankjegyekben -tizezer koronát s azután mondta el szakadozottan, közbevetett -kérdések által zavarva, hogy őt e pénzzel egy volt képviselő meg -akarta vesztegetni; e pénzt azért adta neki, hogy ma ne tartson -beszédet s a vita tartamára utazzék el vidékre; távozásának minden -napjára jelentékeny összeget kap, később is javadalomban részesül s -az a hatalmas ur, a ki a pénzt szolgáltatja, később is segiti -minden dolgában. Az összeg ugyan, a mit kapott, tizenkétezer korona -volt, de az átadó nyomban visszavett tőle közbenjárói jutalékként -kétezer koronát. Ime ezt bejelenti a háznak s a nála maradt tizezer -koronát azért tette le a ház asztalára, határozzon bölcsessége -szerint s tegyen a pénzzel, a mit jónak lát.</p> -<p>A képviselőház elképedve hallotta e leleplezést. Leirhatatlan -megütközés s a sulyos megbotránkozás ült ki az arczokra. Az -ellenzék sok tagja dühös haraggal tört ki, haragos kiáltások -röpködtek a kormány és pártja felé. De a kormánypártot is sulyosan -lepte meg az esemény. Nem egy képviselőnek ötlött elméjébe ott is -az a veszedelmes gondolat, hátha csakugyan a kormány valamelyik -tagja áll a vesztegető háta mögött, vagy ha nem áll is, hátha -elhitetik azt a közönséggel s hátha utóbb is a nemzet nagy rétegei -elhiszik ezt! Voltak azonban a kormánypárton olyanok is, a kik az -egész vesztegetési dolgot az <span class="pagenum"><a name= -"Page_16" id="Page_16">-16-</a></span> ellenzék cselvetésének -gondolták és szinte óhajtották volna, hogy ezt fegyverül az -ellenzék ellen s különösen Pap Zoltán egyénisége ellen -használhassák föl.</p> -<p>Az ellenzék méltatlankodása, sőt haragos kitörése is teljesen -indokolt volt. Hiszen, hogy valaki az ellenzék tagjait készpénznek -vesztegető összegként való kézbeli átadásával birja arra, hogy -törvényhozói és hazafiui kötelességüket gyalázatos árulással -megszegjék s lelkiismeretök áruba bocsátásával mint nyilt -ellenzékek titkon vagy nyilván a kormány és az udvar terveit -támogassák: ehhez mindenekelőtt az a föltevés kell, annak a -gondolatnak kell megalakulni, hogy a magyar nemzeti ellenzék vagy -legalább sok férfia megvásárolható. De ha ily irtózatos gondolat -élhet valamelyik kormányban, vagy pártjának több tagjában, mivé -lesz akkor a nemzeti ellenzék becsülete? S mi lesz a nemzet -jövőjéből, ha törvényalkotásra s jogainak és érdekeinek -megvédelmezésére hivatott képviselői hitvány alkutárgyak? S maga az -annyiszor s oly keserüen csalódott nép is miként ragaszkodhatik -hiven oly alkotmányhoz, mely nem férfiakat s nem elvnek és -jellemnek elszánt hiveit juttatja a nemzetnek törvényhozó nagy -tanácsába, hanem elvek és jellemek kufárait, dicső közéleti elvek -álnok hirdetőit s a mellett számitó gazembereket?</p> -<p>Rettenetes az a tájkép, melyre Pap Zoltán felszólalása a villám -gyors világával szempillantás alatt rámutatott.</p> -<p>Pap Zoltán után Lovászy Márton függetlenségi képviselő szólalt -fel, az ellenzéki irányu »Magyarország« <span class= -"pagenum"><a name="Page_17" id="Page_17">-17-</a></span> czimü -napilap felelős szerkesztője, a mely lap éppen az időben hatalmas -erélylyel sürgette a nemzeti követelések teljesitését s elmondta, -hogy az ő lapjánál is megjelent valami Singer Arthur nevü -hirlapiró, egy német ujság szerkesztője s egyenesen és komolyan azt -kérdezte, hogy a kormány javára »mennyiért szerelne le a -Magyarország?« Ők nem álltak szóba ez emberrel, hanem -elutasitották.</p> -<p>Ujabb jelenség arra, hogy nemcsak a képviselőket, hanem a -lapokat is meg akarta ejteni az orv vesztegetési kisérlet.</p> -<p>Beszéde folyamán Pap Zoltán közelebbi részleteket is mondott. A -pénzt hozzá Dienes Márton hirlapiró s rövid ideig volt ellenzéki -képviselő hozta s a vesztegetési felhivást hozzá az intézte. Tegnap -estennen már a bankok zárlata után készpénzt adni nem tudott, de -igérete komolyságának bizonyságára átadott neki összesen -tizenháromezer korona betétről szóló takarékpénztári betétkönyvet, -melyeken Ritter Imre neve volt mint tulajdonosé.</p> -<p>A képviselők közt nyomban elterjedt valamely forrásból az a hir, -hogy Ritter Imre Fiume kormányzójának, gróf Szápáry Lászlónak egyik -gazdasági főtisztje. Egyidejüleg természetesen gyanu támadt, mely -gróf Szápáry László közelében kereste a pénznek forráshelyét.</p> -<p>Tóth János ellenzéki képviselő azt inditványozta, hogy 15 tagu -parlamenti bizottság alakittassék haladéktalanul az eset gyors és -szigoru megvizsgálására, mert a vesztegetési vád, mint nagy -erkölcsi sülyedésnek <span class="pagenum"><a name="Page_18" id= -"Page_18">-18-</a></span> jele, nemcsak az ellenzék nemzeti -küzdelmét, hanem az egész törvényhozásnak munkáját képes -becsületében, tisztességében, jó hirnevében befeketiteni.</p> -<p>Gróf Khuen-Héderváry Károly kormányelnök Tóth János -inditványához hozzájárul s maga is szükségesnek tartja a parlamenti -vizsgáló bizottság kiküldését.</p> -<p>A vita heve azonban nem csökkent. Házszabályi és személyes -kérdések merültek fel egymás után, a hogy a nagy izgalommal járó -minden viharos ülésen szokott történni. Az ülés belenyult a -délutánba, az estébe, az éjszakába. Háromszor is kértek és -tartottak zárt ülést. Az ellenzék sehogy se akarta megengedni, hogy -a legközelebbi ülésben az indemnitási törvényjavaslat tárgyalásának -folytatása következzék. Zárt ülés volt délutáni négy órakor, este -nyolczkor s éjjeli féltizenegy órakor. Elvégre éjfél előtt kevés -idővel záródott be az ülés, a mely reggeli tiz órakor kezdődött. Az -1873-iki obstrukczió óta, tehát harminczegy év óta ez volt a -képviselőháznak leghosszabb ülése. Ez is ugy ért véget, hogy az -összes ellenzék megunta már a tárgytalan vitát s éjfél előtt -fölkerekedett s Kölcsey himnuszának éneklése közben tömegesen -kivonult a teremből.</p> -<p>A következő napon, julius 30-án Dienes Márton elszökött -Budapestről. Berlinig, Hamburgig kisérték nyomát a hirlaptudósitók, -azután eltünt szemük elől. Csakhamar bebizonyosodott, hogy -Amerikába menekült.</p> -<p>Fontosabb körülmény ennél az, hogy általánosan elterjedt hirek -szerint szökését rendőri hatóság segitette elő s szökésére 100 ezer -korona segitséget nyujtottak <span class="pagenum"><a name= -"Page_19" id="Page_19">-19-</a></span> neki. Bebizonyult -kétségtelenül, hogy eltávolitásánál főurak, nemzeti kaszinóbeli -tagok is segédkeztek.</p> -<p>E körülmények gyanusak ugyan, de a kormánynak közvetlen -vesztegetési ténykedését nem bizonyitják. Gróf Szápáry László, a -fiumei kormányzó elég fényes, nagy és befolyásos főuri nemzetség -tagja arra, hogy érdekében a legveszélyesebbé válható közvetlen -tanut, Dienes Mártont, még rendőrség, még kaszinótagok s főurak is -eltávolitani segitsenek.</p> -<p>Gróf Szápáry László ugyan julius 30-án fölkereste gróf -Khuen-Héderváry kormányelnököt, könyező szemekkel érzékenyen -bocsánatot kért s átnyujtotta a fiumei kormányzóságról való -lemondását. A kormányelnök elfogadta a lemondást. Gróf Szápáry -vétkességén ez után senki se kételkedett.</p> -<p>A parlamenti vizsgáló-bizottság tagjait julius 31-én választotta -meg a képviselőház. Tagjai lettek: gróf Andrássy Gyula, Beőthy -Ákos, Josipovich Géza, Nagy Ferencz, Polónyi Géza, Rohonyi Gyula, -Szivák Imre és gróf Zichy János s rajtuk kivül még hét kisebb -nyomatéku, halványabb tevékenységü képviselő.</p> -<p>Feltünt, hogy az ellenzék legbuzgóbb, legtevékenyebb s -legszilárdabb tagjai közül senkit se választottak a bizottságba. -Még jobban feltünt, hogy a többség nem engedte meg, hogy a -vizsgáló-bizottság müködése teljesen nyilvános legyen; a közönséget -onnan kizárta, kizárta még a hirlapirókat is s az ellenzék csak -heves támadással tudta elérni, hogy legalább gyorsirók legyenek ott -a bizottsági jegyzőkönyv számára. <span class="pagenum"><a name= -"Page_20" id="Page_20">-20-</a></span></p> -<p>Szinte gyanut keltett a bizottságnak az a megállapodása, hogy -bár nyilvános felhivást intézett azokhoz, a kik tanuskodni tudnak -és akarnak, hogy a bizottság előtt jelenjenek meg, de egyuttal -elhatározta, hogy senkit rendeletileg meg nem idéz, senki -megjelenni és tanuskodni nem köteles s hitet tenni vallomására nem -tartozik.</p> -<p>Mind e jelenségek szinte táplálták azt a gyanut, hogy a -kormányban és a többségben fölülkerekedett a pártos felfogás s -egyik se akar gyökeres, tiszta és szigoru megoldást, hanem -megelégszenek gróf Szápárynak a fiumei kormányzóságról s talán még -gróf Khuen-Hédervárynak később a kormányelnökségről való -lemondásával. És csakugyan két héttel később benyujtotta lemondását -gróf Khuen-Héderváry is, de a történelmi igazság kedvéért meg kell -jegyeznem, egészen más és sokkal fontosabb politikai okokból.</p> -<h3>II.</h3> -<p class="summary">(A vizsgálat. – Gróf Szápáry László beismerése. -– Gróf Khuen-Héderváry Károly tanuvallomása. – Az én tanuskodásom. -– Miként gondolkoznak a kaszinó némely köreiben. – Gróf Szápáry -vétségének természete.)</p> -<p>A vizsgáló-bizottság rögtön megkezdte müködését. Első volt, a -kit kihallgatott, Pap Zoltán. Lényeges pontokban megegyezik -vallomása képviselőházi beszédével.</p> -<p>Gróf Szápáry Lászlóra kerül a sor. 1864-ben született, 39 éves. -Nagyon megilletődött, szinte meghatott hangon beszél. Nem ül le -kinálatra se, állva beszél. <span class="pagenum"><a name="Page_21" -id="Page_21">-21-</a></span> Elővesz darab papirost s arról olvassa -némileg akadozva vallomását. Igy hangzik:</p> -<p>»Tisztelettel tudomására hozom a t. bizottságnak, hogy a Dienes -Márton által kiadott pénz tőlem származott. A részleteket alig -ismerem, de nem is kivántam ismerni. Tettem ezt azért, mert azt -gondoltam, azt véltem, hogy elősegitem a végzetessé válható -törvényen kivüli állapot megszünését, másrészt igaz ragaszkodásból -a miniszterelnök ur személye iránt. Becsületszavamat adom arra, -hogy a miniszterelnök urnak e lépésemről semmiféle tudomása nem -volt. Tettem azt saját egyéni akaratomból a nélkül, hogy a kormány -bármit is tudott volna. – Legyen szabad sajnálatomat kifejezni a -történtek fölött, főkép pedig a fölött, hogy az én hibámból a -parlament méltóságán csorba esett. Uraim, egyéb jelenteni valóm -nincs!«</p> -<p>A bizottság tagjai közül többen kérdéseket intéztek hozzá. -Egyenesen megtagadta a feleletet ezekre a kérdésekre:</p> -<p>személyesen tárgyalt-e Dienes Mártonnal s rajta kivül még -kivel?</p> -<p>adott-e utasitást Dienes Mártonnak, hogy kinek, melyik -képviselőnek adjon mennyi pénzt s mi czélra?</p> -<p>mi inditotta arra a föltevésre, hogy egyes képviselők -megvesztegethetők?</p> -<p>emlitett-e más képviselőt is Dienes Márton, a kinek pénzt adott -Pap Zoltánon kivül?</p> -<p>mikor, hol, ki által, mily körülmények közt ismerkedett meg -Dienes Mártonnal? <span class="pagenum"><a name="Page_22" id= -"Page_22">-22-</a></span></p> -<p>E kérdésekre megtagadta a feleletet. Okát is adta, miért tagadta -meg. Ha volt is más ügynök még Dienes Mártonon kivül s ha több -képviselő neve, mint olyan, a ki megvesztegethető, szóba jött is, -de ő nem biztos ebben, sőt éppen semmit se tud arról, hogy azok -megvesztegethetők, tehát ha nevüket emlitené, már ezzel gyanusitaná -őket, azt pedig nem tartja korrekt dolognak, hogy ártatlanok -jellemében igazságtalanul gázoljon. Ő csak azt tartja helyesnek, -hogy a közvetlen fő cselekvőket állitsa a bizottság elé s ezt ime -megtette, a mikor ő maga ide állott s Dienes Mártont -megnevezte.</p> -<p>Hozzá intézett kérdésekre még kijelentette, hogy a pénz, a -melyet a megvesztegetésre forditott, a saját pénze s nem is gondolt -arra, hogy azt valaki valaha megtéritse. Ezt nem is reméli jövőre -sem.</p> -<p>A kormányelnök gróf Khuen-Héderváry augusztus 3-án szintén -jelentkezett önkényt a bizottság előtt azzal, hogy kérdésekre -nyilatkozni akar, minthogy ő is teljes világosságot akar az ügyben -s következőt mondja:</p> -<p>Őt bizonyára azért hozták szóba a vesztegetési ügygyel -kapcsolatban, mert gróf Szápáry László is, mint fiumei kormányzó, a -kormány tagja s mert ő vele bizonyos személyes viszonyban van. De ő -se befolyást nem gyakorolt, se föl nem hatalmazta, se föl nem -jogositotta semmiképen, hogy azt cselekedje, a mit cselekedett.</p> -<p>Ő Szápáry gróf szerencsétlen lépéséről csak akkor értesült, a -mikor az ügy a parlamentben szóba jött. Aznap délután Sélley -miniszteri tanácsos jelentette <span class="pagenum"><a name= -"Page_23" id="Page_23">-23-</a></span> neki, hogy Szápáry -személyesen volt nála villájában, nagy izgatottan bevallott előtte -mindent s egyuttal arra kérte, adja át izenetét a kormányelnöknek, -a mely abból áll, hogy ő szánja-bánja tettét, a kormányzóságról -rögtön lemond s mindent megtesz, a mi tőle telik, hogy a dolgot -jóvá tegye. És csakugyan még az éjjel, a képviselőház éjjeli ülése -alatt irásban Sélleytől hozzá küldte lemondását, kérte -fölmentetését a kormányzói állás alól s egyben szóval azt izente, -hogy személyesen nem mer szemei elé kerülni.</p> -<p>Másnap azonban, julius 30-án mégis kérte izenetileg, hogy -fogadná személyesen. A kormányelnök a délutánt jelölte ki -találkozásra a nemzeti kaszinó egyik külön szobájában, a hol a -kormányelnök néhány barátja jelenlétében fogadta. Ott Szápáry gróf -töredelmesen bevallotta bünét s bocsánatot kért azért, a mit -cselekedett. Nagy izgatottsága, könnyei, összetört lelki állapota -nagyon meghatotta a jelenvoltakat. Kinos volt a helyzet. A -jelenvoltakban élénk részvét támadt s valamennyiben egyszerre az a -szándék sarjadt, hogy a szerencsétlen grófot valamikép lábra -kellene állitani.</p> -<p>A személyes viszonyt, mely köztük több év óta fennállott, igy -ismertette gróf Khuen-Héderváry:</p> -<p>Sohase volt köztük se közéleti, se személyes benső barátság, se -gyakori érintkezés. Közéleti nézeteik s törekvéseik se egyeztek sok -fontos dologban. Életkoruk közt is nagy a különbség, gróf Szápáry -tizenöt évvel fiatalabb, mint ő. Hanem az igaz, hogy Szápáry gróf -édes apjával, a ki szintén volt fiumei kormányzó, <span class= -"pagenum"><a name="Page_24" id="Page_24">-24-</a></span> bizalmas -barátságban volt. Innen következteti, miért ragaszkodott ő hozzá -annyira fia. Mert nagyon ragaszkodott s mindig különös szivességet -és szolgálatkészséget mutatott, noha ő nem vette igénybe. -Néhányszor jelentkezett is személyesen találkozásra, hogy -tanácsokat adjon, mióta ő kormányelnök. Egyszer a sajtóügy, -másodszor a szoczialista kérdés rendezésének dolgában. E kettőre -jól emlékezik. Valódi eredménye egyszer se volt -tanácsadásainak.</p> -<p>Végül kijelenti, egész politikai multjában, közéleti czéljának -elérésére sohase nyult olyan fegyverhez, a melyet ne igazolhatott -volna. Ez a bizonysága most is, a mikor gróf Szápáry ténykedését -kapcsolatba hozták az ő nevével.</p> -<p>A kormányelnök gróf Khuen-Héderváry után én tettem tanuvallomást -a bizottság előtt. Önkényt jelentkeztem, mert a lapok közléséből -láttam, hogy néhány barátom hivatkozott rám, hogy én is tudok -valamit a vesztegetésről.</p> -<p>A vesztegetés tényéről szoros értelemben véve én nem tudtam -semmit. De igenis tudtam a hozzá kapcsolodó ugyan csak mellékes, de -azért fontos és érdekes körülményekről sokat s különösen jól -ismertem gróf Szápáry Lászlót és Dienes Mártont is. Ez alapon, de -egyuttal sok mellékes körülmény biztos ismerete alapján szilárd -meggyőződés alakult bennem arra nézve, voltaképen miben áll annak a -vesztegetési ügynek mivolta.</p> -<p>Kijelentettem e meggyőződésemet.</p> -<p>A vesztegetés tényének teljesen végrehajtott komoly <span class= -"pagenum"><a name="Page_25" id="Page_25">-25-</a></span> kisérletét -Pap Zoltán esetében én is csak ugy láttam, mint minden más -elfogulatlan mivelt ember. A főcselekvő kétségtelenül gróf Szápáry -László s a bűnös kisérlet Pap Zoltán jellemének ellenállása nélkül -kétségtelenül befejezett bűncselekménynyé vált volna. Nem is láttam -én gróf Szápáry részére alaki mentséget semmiben.</p> -<p>Hanem teljes enyhitő körülményt – hogy a bűnügyi jogászok szavát -alkalmazzam – igen is találtam.</p> -<p>Gróf Szápáry Lászlót én jóhiszemü, tisztes szándéku, eszmei -gondolatokról ábrándozó, gyermekes gondolkozásu s nem erős itéletü -férfiunak ismertem. Ahányszor találkoztam vele, mindig azt a -benyomást tette rám, mintha még mindig kiskoru volna, ugynevezett -jó fiu. De volt benne némi hiuság is, némi becsvágy a közéleti -szereplések terén, némi nagyratörés az udvari, főuri és kaszinói -gondolkozás korlátai közt.</p> -<p>Nemzetsége nagy és előkelő, sok tagja magas udvari, állami és -katonai méltóságokat és tisztségeket viselt. Ilyen körben -nevekedett föl ő is s ilyen körben volt serdülő korától fogva. -Ennek a körnek gondolkozása befolyásolja a budapesti Nemzeti -Kaszinó szellemét is, a melyben a főrendüek, a kormányzat -főtisztviselői s a magasabb versenyélet, a ló, a kártya, a vadászat -és kirándulások dús és gondtalan férfiai szoknak találkozni.</p> -<p>E társaság nagy része helytelenül, sőt mondhatni, hitványul -fogta föl a parlament ugynevezett nemzeti küzdelmét. <span class= -"pagenum"><a name="Page_26" id="Page_26">-26-</a></span> Nem érzi -eléggé a habsburgi elnyomatás viszásságait, az önálló állami lét -biztosítására való törekvés nemessége és fontossága iránt nincs -öntudatos s eléggé erős érzéke, a vergődő magyarság érzései iránt -meglehetősen idegen, eszejárását megfertőzteti az udvari és osztrák -észjárás, mely birálgató, fitymáló, gyakran gyülölködő a magyarság -igazi törekvéseivel szemben. A parlamenti és a nemzeti ellenzék -fáradalmaiban, harczaiban és buzgalmában csak oktalan -akadékoskodást, csak boszantást és kellemetlenkedést lát, melynek -minden áron való megszüntetése felelne meg óhajtásainak.</p> -<p>Kétségtelenül van gyönge jellem, gyönge egyéniség megfelelő -arányban az ellenzéken is s a nagy vagyon előnyeivel az ellenzék -sokkal kevésbbé rendelkezik, mint az udvari párt, mely egyuttal -kormánypárt is. Az ellenzék gyöngébb elemeit fitymálják, semmi -figyelemben nem részesitik, sőt erősebb elemeit is kiszoritani -törekesznek a boldogulás és siker minden alkalmas teréről.</p> -<p>Egészen igaza van gróf Szápáry Lászlónak, ha azt mondja, hogy -ebben a körben ádáz és tartós parlamenti harcz idején gyakran -hangzik olyan szó, hogy az ellenzéki csőcseléket minden áron el -kellene némitani s vagy kiverni, vagy megvásárolni. A lélekvásárlás -talán nem is kerülne igen nagy pénzbe, hiszen elég lenne talán csak -a hangosabban kiabálókat megfizetni s talán tizenöt-husz ember -elnémitásával megszünnék az egész nemzeti harcz s pihenőre jutna -<span class="pagenum"><a name="Page_27" id= -"Page_27">-27-</a></span> kormány és parlament. Hogy gróf Szápáry -képzelgő gyermekes agyában ily gondolat támadt, azt én az ő -mindennapi társaságában szinte természetesnek tartom.</p> -<p>Ez a gondolata valahogy kiszivárgott. Megsejtették vagy -megtudták oly elemek, mint Dienes Márton, Singer német -lapszerkesztő s társaik. Mind koldus, de a mellett mind tékozló, -dőzsölő, könnyelmü ember. Ugy szerzi a pénzt, a hogy tudja, s -szerzi, ha megszorul, a legaljasabb módon is. Köztük sok -elvetemedett lélek, a kinek romlottságáról alig lehet fogalmunk. -Ezek azután körülvették a gyönge itélőtehetségü, hiu főrendü urat -és gazdag embert s belevonszolták abba az ocsmány sülyesztőbe, mely -Pap Zoltán leleplezésével az elbámuló világ elé tárult.</p> -<p>Én gróf Szápáry Lászlóban nemcsak a fejevesztett embert s a -vétkes főtisztviselőt láttam, hanem a szánalmas áldozatot is, a ki -fosztogató szabadalmas gonosztevők cselszövevényének hálójába -került, hogy őt képviselők megvásárlásának ürügyén kirabolják.</p> -<p>Ezt mondtam el egyebek közt a vizsgáló bizottság előtt.</p> -<p>Előterjesztésemnek ez csak kis része volt. Sokkal nagyobb része -arról szólt, minő egyoldalu pártos szerepre használja fel a -kormányhatalom a rendőrséget, ha valamely vétkes cselekményt -palástolni vagy elsimitani akar. Beszédemet gyorsirók följegyezték -ugyan, de át nem nézhettem s a hirlapok nagyon rosszul és hézagosan -közölték. Tartalma fontos és szomorun érdekes, de gróf Szápáry -cselekvényére s <span class="pagenum"><a name="Page_28" id= -"Page_28">-28-</a></span> arra a kérdésre, vajjon ebben a -kormányelnököt terheli-e valami, közvetlenül nem tartozik ide. -Azért mellőzöm itt.</p> -<p>A vizsgáló bizottság működése julius 31-től augusztus 9-ig -naponként öt-hat, sőt tiz órán át is tartott. Negyvenöt tanut -hallgatott ki, nem egyet többször is és azonkivül sok levél és -jelentés került felolvasásra. Különösen kiterjedt a vizsgálat -Dienes Márton előéletére s váratlan és gyors szökésére s arra, hogy -ebben miféle szerepet játszott a rendőrség s néhány főur és -kaszinótag. De kiterjedt gróf Szápáry László készpénzbeli vagyonára -is és arra a sikamlós kérdésre, vajjon gróf Khuen-Héderváry -kormányelnök előzetesen tudhatott-e valamit gróf Szápáry László -vesztegetési tervéről és cselekményéről?</p> -<p>A kormányelnököt a vizsgálat folyamán fölmerült komolyabb -jelenségek közül nem terhelte egy se. Jogi és köznapi nyelven -mondva, tisztán került ki a hirhedett ügy egész zürzavarából.</p> -<p>Az állami rendőrség sulyos tévedések és mulasztások gyanuja -alatt maradt, de törvénynek alaki sértése még fegyelmi vétség -alakjában se bizonyult rá. Csak ügyetlenség s pártos felfogás.</p> -<p>Gróf Szápáry László őszinte töredelmes lélekkel magára vett -minden terhet, melyet a közérdek szempontjából tehernek kell -tekinteni.</p> -<p>Itélet nem lett a vizsgálat következése. Alkotmányunk nem ismer -biróságot, a mely itélni illetékes lehetett volna. Csak gróf -Szápáry Lászlót nem vonták <span class="pagenum"><a name="Page_29" -id="Page_29">-29-</a></span> fegyelmi eljárás alá, noha ez -megtörténhetett volna, minthogy köztisztviselő létére vétkes -cselekményt követett el.</p> -<p>De hát vétkeset-e? A jogi tudomány ezt is kérdésessé teheti. Bűn -és vétek csak az, a mit a büntető törvény bűnnek és véteknek jelöl -meg. De a képviselők megvesztegetését nem mondja se bűnnek, se -véteknek.</p> -<p>Politikailag undok cselekmény mindenesetre. Ámbár más alakban – -fájdalom – igen gyakori.</p> -<p>Gróf Szápáry lemondott magas állásáról rögtön. Gróf -Khuen-Héderváry Károly kormányelnök is lemondott hamarosan, már -augusztus közepe táján, de nem ez ügy miatt, hanem a parlamenti -zavarok s többségének ingatagsága miatt.</p> -<p>A vizsgálat iratai félretétettek, irattári por lepi őket a -megsemmisülésig.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>Röviden vázolnom kellett az ügyet, mert beszédeimben -egyszer-kétszer fölemlitem. Nyájas olvasóim értsék meg tisztán, -miről volt szó.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_30" id= -"Page_30">-30-</a></span></p> -<h2>MAGYARORSZÁG KÜLÖN ÁLLAM.</h2> -<h3>I.<br /> -A BESZÉD TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(Gróf Khuen-Héderváry kormányzása alatt nem volt -nyugalom. – A chlopyi hadiparancs. – E hadiparancs birálata. – Ő -felsége magyarázata. – Barabás közbeszólása. – Viharos támadások -Barabás ellen.)</p> -<p>A beszéd 1903. évi szeptember 29-én hangzott el a -képviselőházban. Zavaros politikai viszonyok s nagy parlamenti -viharok késztettek a felszólalásra. Hogy beszédem minden részét jól -és tisztán megérthesse az olvasó, annak történetét s előzményeit -kissé részletesen kell ismertetni.</p> -<p>Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök kormánya állott az -ország élén, de kormányzásának kezdete óta a nagy nemzeti kérdések -tárgyalása miatt pillanatig se volt nyugalom a törvényhozási -közélet mezején. A Széll-kormány alatt a katonai kérdések miatt -támadt izgalom épen nem tudott s nem is akart csillapodni, az -ellenzék nagy része épen nem akart a nemzeti küzdelem -folytatásáról, mig küzdelme vagy <span class="pagenum"><a name= -"Page_31" id="Page_31">-31-</a></span> sikerhez nem jut vagy ereje -ki nem merül, lemondani s bár a függetlenségi pártnak -Kossuth-árnyalata ismételve hajlandó volt leszerelni, voltak a -függetlenségi párton többen, kik az Ugron-Holló párttal összefogva, -könyörtelenül folytatták a parlamenti harczot és pedig olymódon, -mely pillanatonként a tervszerü obstrukczióhoz volt hasonló. Én is -a küzdelem folytatását láttam szükségesnek sok okból. Ezek közé -tartozott, hogy ugy az uralkodó részéről, mint az osztrák kormány s -a magasabb osztrák politikai körök részéről több izben oly -nyilatkozatok történtek, melyek Magyarország külön állami létét -vagy semmibe se vették, vagy egyenesen megtagadni látszottak és a -melyek az ugynevezett osztrák birodalmi egység és ugynevezett -összállam gondolatának, tervének s visszaállitásának sikerét -egyenesen számitásba vették. Az obstrukcziót nem helyeseltem, sőt -utáltam, de azért, mert tiz-husz képviselő czélzatosnak látszó -obstrukczió módszerével küzdött: a törvényhozó hazafias -kötelességének teljesitéséről lemondani nem volt szabad s -Magyarország sok oldalról megtámadott s folyton kétségbe vont -alkotmányát s állami létét meg kellett védelmezni.</p> -<p>Ennek élénk érzete szülte e beszédet is.</p> -<p>A Khuen-Héderváry-kormányt egyéb különös szerencsétlenségek is -megrohanták. Ilyen ama végzetes megvesztegetési kisérlet, a melyet -gróf Szápáry László fiumei kormányzó julius havának második felében -ellenzéki képviselők pénzen való megvásárlásával elkövetett s a -mely julius 29-én pattant ki, a mikor Pap <span class= -"pagenum"><a name="Page_32" id="Page_32">-32-</a></span> Zoltán -képviselő nyilt képviselőházi ülésben tizezer koronát, mint -vesztegetésre forditott összeget, az eset körülményeinek előadása -közben a ház asztalára letett.</p> -<p>Ujabb parlamenti zavarok támadtak e miatt, melyek lényegesen -hozzájárultak ahhoz, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly lemondjon -kormányelnöki állásáról s vele együtt kormánya is visszavonuljon. -Augusztus tizedikén jelenté be gróf Khuen-Héderváry hivatalosan a -háznak, hogy a kormányról lemondott. Az uj kormányalakitás sok -nehézséggel járt, sok időt is vett igénybe, az ügyek időközi -intézését természetesen még gróf Khuen-Héderváry végezte.</p> -<p>Időközben ujabb bonyodalom támadt.</p> -<p>A hadsereg kérdésében folyt hosszas és heves nemzeti küzdelem -izgalmat szült Ausztria kormányzó és törvényhozó s a hadsereg főbb -intéző köreiben is. Attól tartottak, hogy ő felsége elvégre a béke -és nyugalom kedvéért engedményekre lesz hajlandó s nemzeti -követeléseink egyikét-másikát ki fogja egyenliteni. Ez okból -elégedetlenség kezdett ama körökben nyilvánulni. Ily viszonyok közt -határozta el ő felsége a Chlopy-i hadiparancs kibocsátását. E -hadiparancs sokáig és sokszor volt a tárgyalások napirendjén, ennek -közlését hát czélszerünek látom. Igy hangzik:</p> -<p class="center">HADIPARANCS.</p> -<p>Fontos állami ügyek foglaltak el abban az időben, a melyet oly -szivesen szántam volna a 7-ik és 12-ik hadtest idei -hadgyakorlatainak. <span class="pagenum"><a name="Page_33" id= -"Page_33">-33-</a></span></p> -<p>Helyettesitésemmel ő császári és királyi fenségét Ferencz -Ferdinánd lovassági tábornok urat bizván meg, az ő tudósitásaiból -állandóan értesültem a hadgyakorlat lefolyásáról és a mint vártam, -megelégedésemre szolgált, hogy ő császári és királyi fenségétől -mindkét hadtest és a magyar honvédség odarendelt nagyobb -csapattesteinek állapotáról és műveleteiről csak dicséretet és -elismerést hallottam.</p> -<p>Galicziában jelen lévén a nagyobb lovassági hadgyakorlatokon, -ujra meggyőződhettem azoknak tanulságos tervezéséről, vezetéséről -és keresztülviteléről, valamint az összes részvevő csapatok kitünő -állapotáról és nagy cselekvőképességéről.</p> -<p>Minél biztosabban van megokolva kedvező véleményem összes -fegyveres erőm minden részének katonai értékéről, odaadással teljes -szolgálatkészségéről és összevágó együttműködéséről, annál inkább -kell ragaszkodnom és akarok is ragaszkodni fennálló és jónak -bizonyult intézményeihez.</p> -<p>Hadseregem – melynek szilárd szervezetét egyoldalu törekvések, -félreismerésével azoknak a nagy feladatoknak, a melyeket a monarkia -mindkét államterületének javára teljesiteni kell, meglazitani -alkalmasak – különösen tudja meg, hogy sohasem adom föl azokat a -jogokat és jogosultságokat, a melyek legfőbb hadurának biztositva -vannak.</p> -<p>Hadseregem maradjon közös és egységes, mint a milyen; – erős -hatalom az osztrák-magyar monarkia megvédésére minden ellenség -ellen. <span class="pagenum"><a name="Page_34" id= -"Page_34">-34-</a></span></p> -<p>Összes fegyveres erőm, esküjéhez hiven fog tovább haladni a -komoly kötelességteljesités utján, áthatva az egység és az összhang -ama szellemétől, mely minden nemzeti sajátosságot tisztel és minden -ellentétet kiegyenlit, a mennyiben minden néptörzsnek különös -jelességeit a nagy egésznek javára értékesiti.</p> -<p>Chlopy, 1903 szeptember 16-án.</p> -<p class="right"><i>Ferencz József s. k.</i></p> -<p> </p> -<p>Ime a hadiparancs, mely csakugyan alkalmas arra, hogy a magyar -nemzet államfentartó és faji és történelmi önérzetét mélyen sértse -és alkotmánya rendithetetlenségében vetett hitét is megingassa.</p> -<p>Azt mondja a hadiparancs, hogy a hadsereg szilárdságát az -egyoldalu törekvések alkalmasak meglazitani. Tehát egyoldalu -törekvésnek s a hadsereg meglazitására vezetőnek bélyegzi azt a -parlamenti küzdelmet, mely arra irányul, hogy a magyar hadseregben, -mely alkotmányunk szerint csak kiegészitő, de nem beolvasztott -része az egész hadseregnek, a magyar nemzeti jellem tisztikarban, -nyelvben, oktatásban, jelvényekben, tehát bensőleg is, alakilag is -lényegesen kidomborittassék. Ez a felfogás elvileg is, elméletileg -is képtelenség, – a gyakorlatban pedig, a mint mindenki tudja, a -magyarság teljes mellőzése, sőt tervszerü eltüntetése az egész -hadsereg osztrákságában.</p> -<p>Azt is mondja a hadiparancs, hogy a hadseregnek olyan közösnek -és egységesnek kell maradnia, a milyen most. Ezek a meghatározások -épen nem felelnek meg <span class="pagenum"><a name="Page_35" id= -"Page_35">-35-</a></span> az 1867-iki kiegyezés világos szavainak s -valóságos értelmének, de nem felelnek meg ama királyi igéreteknek -sem, melyeket az év elején a Széll-kormány az uralkodó megbizásából -megtett. Ehhez képest a hadiparancs felfogása ugynevezett reakczió, -visszatörekvés az 1867 előtti önkényuralmi intézményekre.</p> -<p>Végre az egyik fősérelem abban áll, hogy a hadiparancsban a -magyar állam meg sincs emlitve, a magyar nemzet pedig csak egyik -néptörzs néven szerepel, mint például Ausztriának egyéb sokféle -néptörzsei. Holott a magyar király nem néptörzsek fejedelme, hanem -Magyarország királya, – ezt az országot pedig nem néptörzsek -alapitották s tartják fenn, hanem alapitotta s ezer év óta -fentartja a magyar nemzet. S ő felsége is 1867-ben nem -néptörzsekkel kötött ujabb szerződést, hanem a magyar -nemzettel.</p> -<p>A parlamentben egyéb okokból is izgalmas volt a lelkek állapota. -Vizsgálat is folyt a képviselők megvesztegetésének kisérlete miatt. -A Khuen-Héderváry-kabinet augusztus 10-én bejelentett lemondása -miatt csak ideiglenesen s mondhatni csupán jogi felelősség alatt -vezette a kormányzatot: elképzelhető, minő visszatetszést, -elégedetlenséget, sőt felháborodást szült épen most a chlopy-i -hadiparancs sértő szövege s nemzetünk iránt ellenséges -felfogása.</p> -<p>A kormány is, de csakhamar a felség is szükségesnek látta, hogy -a nemzetet legfelsőbb helyről jövő nyilatkozat, a hadiparancsnak -valamely enyhe magyarázata megnyugtassa. S azért gróf -Khuen-Héderváry <span class="pagenum"><a name="Page_36" id= -"Page_36">-36-</a></span> kormányelnök a szeptember 24-iki -parlamenti ülésen a király megbizásából a következő kijelentést -tette:</p> -<p>»Ő felsége fájdalommal és mély sajnálattal vett arról tudomást, -hogy az általa kiadott hadiparancs oly felfogásokkal, -félreértésekkel, sőt félremagyarázásokkal találkozott, a melyek oda -konkludáltak, mintha a felséges urnak, mint a hadsereg törvény -szerinti legfőbb hadurának ezen megnyilatkozása a magyar -alkotmánynak vagy a magyar nemzetnek, Magyarország törvényes -jogainak, a magyar államiságnak sérelmét involválná. Ez ki van -zárva; ez nem történhetett meg; ez ő felségének intentiójától távol -állott… és a hadiparancsnak bármely oldalról ilyen magyarázatot -adni helyesen és jogosan nem szabad és nem lehet!«</p> -<p>Ez a királyi szó ugyan a hadiparancs egyetlen szavát vagy sértő -gondolatát se változtatja meg s a magyar nemzet számára ugyan -semmiféle komoly elégtételt vagy vigasztalást nem nyujt, se a -jövőre nézve semmiféle kedvezményre vagy igéretre, sőt még a -nemzeti törekvések megfontolására se utal: nyugodt viszonyok közt -mégis alkalmas lett volna arra, hogy enyhe modorával s -elégtételadásra siető készségével minden izgalmat -lecsillapitson.</p> -<p>Azonban mindjárt a nyilatkozat felolvasásának kezdetén, -mondhatni, bizonyos baleset történt.</p> -<p>A mint ugyanis gróf Khuen-Héderváry Károly kormányelnök e -szavakat kiejtette:</p> -<p>»Ő felsége fájdalommal és mély sajnálattal vett arról tudomást…« -<span class="pagenum"><a name="Page_37" id= -"Page_37">-37-</a></span></p> -<p>A képviselők ellenzéki oldalán a padsorból Barabás Béla -függetlenségi párti képviselő hangosan felkiáltott:</p> -<p>»Nem hisszük! Már a királyi szónak nem hiszünk!«</p> -<p>E durva szóra leirhatatlan jelenet következett. A képviselők -ülőhelyükből felugráltak s harsány hangon elkezdtek kiabálni s a -terem közepére a függetlenségi párt felé tolongani, melynek -közepette ült Barabás Béla. Sértő és meggyalázó irtózatos szavakat -röpitettek feléje s pillanatonként ugy látszott, mintha testi -erőszakkal is meg akarnák támadni s összetépni vagy a teremből -kidobni törekednének. A kormányelnök a nagy zaj, zavar és -fejetlenség miatt nem olvashatott tovább. Talán tiz perczig is -eltartott a kinos jelenet. Az ellenzéket is megdöbbentette Barabás -minősithetetlen kitörése, de azért eléje és körébe siettek sokan, -hogy a tettleges bántalmazástól, a mitől tartani lehetett, -megmentsék.</p> -<p>A napilapok akkori közléseiben hosszan és részletesen le van -irva a kinos jelenet. De a leirásokban sok a tulzás, sok részlet el -is van hallgatva, sok részlet pedig nem elég pontossággal közölve. -Másként szól némileg a képviselőház naplója. Ezt hites gyorsirók -jegyzik, fontosabb tünetek leirását a képviselőház elnöksége is -átnézi, azután képviselőkből álló külön naplóbirálóbizottság is -átvizsgálja, a mit hát a Naplóba efféle dologról beletesznek vagy -benthagynak, azt igazságnak lehet és kell tekinteni.</p> -<p>Hogy az olvasó s kivált a jövő nemzedék a jelenetről némileg hű -képet rajzolhasson lelke elé, szórul-szóra közlöm itt a Napló -leirásának egy részét. <span class="pagenum"><a name="Page_38" id= -"Page_38">-38-</a></span></p> -<p>Barabás Béla szavainak közlése után igy folytatja a Napló:</p> -<p>»(Szünni nem akaró nagy mozgás és zaj a jobboldalon és a -középen. Zajos felkiáltások: Ki vele! Ki vele! Hazaáruló!)</p> -<p><span class="smcap">Gróf Andrássy Tivadar</span>: A képviselő ur -már hazudott! Barabás hazug! Ki vele! (Felkiáltások a jobboldalon: -Hazaáruló! Gazember!)</p> -<p><span class="smcap">Perczel Dezső</span>: Aljasság!</p> -<p><span class="smcap">Rakovszky István</span>: Hazaáruló!</p> -<p><span class="smcap">Kubinyi Géza</span>: Hazaárulónak itt nincs -helye!</p> -<p><span class="smcap">Gróf Andrássy Tivadar</span>: Hazaáruló -gazember!«</p> -<p>Igy adja elő, igy irja le a Napló a felháborodás egyik zajos -jelenetét. Hangzottak e szavaknál erősebbek, durvábbak és sértőbbek -is. Folytatódott a szóbeli harcz a folyosókon is és pedig nem -csupán Barabás Béla ellen, hanem általánosságban az ellenzék s -különösen a függetlenségi pártnak amaz árnyalata ellen, mely a -nemzeti követelésekért inditott küzdelemben élénkebb részt vett. Ez -inditott engem főleg beszédem tartására.</p> -<p>Azt vettem észre ugyanis, hogy a vesztegetési kisérlet -felbukkanása óta a szabadelvü többség soraiban mindinkább -szaporodtak azok a képviselők, kiknek lelkében bizalmatlan, -gyanakodó, gyülölködő, ellenséges indulat kezdett támadni s -naponként erősödni a függetlenségi párt harcziasabb árnyalatai -ellen. Voltak heves agyak e párton is, a kik gyakran megfontolatlan -szavakkal és cselekményekkel tüntek föl a parlament szinterén. Se -Széll Kálmán, se utána Khuen-Héderváry gróf mint <span class= -"pagenum"><a name="Page_39" id="Page_39">-39-</a></span> pártelnök, -pártvezér és kormányelnök nem tüzelte ugyan személyes és gyülölködő -harczra táborát az ellenzék ellen, de akadhat s nem sokára akadt is -kormányelnök s többségi pártvezér, a ki még ettől se riad vissza. S -akkor kinos jelenetek s beláthatatlan zavarok szinhelyévé -alacsonyodik a magyar parlament.</p> -<p>Ezért vettem védelmembe Barabás Bélát, természetesen a nélkül, -hogy szavait és gondolatát helyeseltem volna. Az én ajkaimon és -tollam hegyén is csuszott ki gyakran igen erős szó és keserü -gondolat a Habsburgok ellen. Engem is gyakran felizgatott a -nemzetnek közel négyszáz éves habsburgi története, de a királyság -intézményét, mint az alkotmánynak s állami létünknek fontos és -hatalmas részét, bántalmazni sohase láttam czélszerünek. Erre most -még nagy szüksége van nemzetünknek, valamint arra is, hogy annak -tekintélye sérthetetlen épségben álljon a világ előtt.</p> -<p>A vihar egyébiránt gyorsan lecsillapodott s az esetnek semmi -sulyos következése nem lett. Néhány napig nem volt ülés s a -szeptember 29-iki ülésen napirend előtt fölszólalt Barabás Béla s -mentségül és kérlelésül előadta, hogy ő a legnagyobb foku lelki -izgalomban tévedésből mondta: nem hiszünk a királyi szónak. Ezt -akarta mondani: »nem hisszük, hogy a király szava«.</p> -<p>Barabás Béla érdekes közéleti egyéniség volt akkor, de se oly -komolynak, se oly fontosnak nem tartották a pártok, hogy szavait -tovább üzték-füzték volna. Az alaki mentségben megnyugodtak.</p> -<p>Beszédemet nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta -<span class="pagenum"><a name="Page_40" id= -"Page_40">-40-</a></span> a képviselőház s végén a Napló szerint -nagy tetszéssel jutalmazta.</p> -<p>Beszédem után a többség soraiból a kormánypártból fölállt gróf -Andrássy Gyula s ezt a határozati javaslatot terjesztette elő:</p> -<p>»A Ház a miniszterelnöknek a korona nevében tett fentebbi -kijelentését tudomásul veszi és ez ügyben további eljárást nem tart -szükségesnek.«</p> -<p>A chlopy-i hadiparancsról azonban sok szó esett még a magyar -parlamentben a nemsokára alakult gróf Tisza István kormány alatt -is. Főleg azért, mert az osztrák államférfiak se hagyták nyugodni e -kérdést.</p> -<p>Körber az osztrák kormányelnök az osztrák birodalmi tanácsban -1903. évi szeptember 23-án igy nyilatkozott:</p> -<p>»Fölhatalmaztattunk annak a birodalmi tanács előtt való -határozott hangoztatására, hogy a hadsereg minden kérdésében -Ausztria törvényes befolyása tényleg megóvatik… A döntés már -megtörtént; a legfőbb hadurnak akarata az, hogy az osztrák-magyar -monarkia hadserege olyan maradjon, a milyen most. Közös és -egységes.«</p> -<p>Igy beszélt a közös hadügyminiszter s igy az osztrák -Urak-házának több szónoka, a kik közül nem egy jogkörén és -illetékességén kirugaszkodva, Magyarország állami belügyét is -birálatának körébe bevonszolta.</p> -<p>Mindez intés akart lenni és czélzatos beavatkozás ellenünk, -nehogy a magyarok azt higyjék, hogy a hadsereg kérdésében valaha -nemzeti törekvéseik sikerre jutnak.</p> -<p>A beszéd itt következik: <span class="pagenum"><a name="Page_41" -id="Page_41">-41-</a></span></p> -<h3>II.<br /> -A BESZÉD.</h3> -<h4><i>A)</i></h4> -<p class="summary">(Ausztriában sulyos támadásokat intéznek -Magyarország önálló állami léte ellen s a többség mégis a magyar -nemzeti ellenzéket támadja szenvedélyesen. – Mit mondott Deák -1861-ben a királyról? – Mi a Hadur? – A kolozsvári Nessi-ügy a -zavarok kezdete. – A kormány igéretei üres hitegetések. – A többség -nem teljesiti kötelességét.)</p> -<p>T. Képviselőház! Lehető röviden és higgadtan akarok a fennforgó -kérdésekhez szólani, de mielőtt azt tenném, a legközelebb mult ülés -némely jelenetére kell visszatérnem.</p> -<p>A legközelebb mult országos ülésen a parlament többségének -részéről valóságos szenvedélyes kitörésnek voltunk itt tanui, sőt -nemcsak tanui, hanem részesei, tárgyai is. Ezt én akkor se -értettem, de most, miután néhány nap eltelt és tünődtem felette, -még kevésbbé értem. Sértésre sértés szokott lenni a felelet. De mi -a helyzet most, a melyben nekünk sértést kell, fájdalom, -tapasztalnunk és eltűrnünk? A felelet az, hogy Ausztriának -legmagasabb és magas politikai körei egyenes, bevallott sulyos -támadásokat intéznek egyik napról a másikra Magyarország önállása, -alkotmánya és nemzeti léte ellen.</p> -<p>A mikor ez a nyilt sértés, melynek valóságát önök is beismerik, -melynek valóságát nem tagadja senki, melylyel az osztrákok még -dicsekszenek is (Ugy van! a szélsőbaloldalon), mikor ez a sértés -oly nyilvánvaló, nagy és érzékeny, akkor a többség szenvedélyes -kitörésekre <span class="pagenum"><a name="Page_42" id= -"Page_42">-42-</a></span> ragadtatja magát, de ki ellen, mi ellen? -Azok ellen, a kik sértik a nemzet alkotmányát? Nem, hanem az ellen -a párt és annak férfiai ellen, a kik védelmezik a nemzet jogait, -becsületét és érdekeit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez történt a -legközelebb mult ülésen. Már most – bocsánatot kérek, ha fejtegetem -ezt a tárgyat – ha azok, a kiknek mi törekszünk jobb belátást -nyujtani, sőt jobb belátást rájuk erőszakolni, ha másként nem -lehet, ha azok látják ezt a jelenetet a magyar törvényhozásban, -micsoda következtetést vonnak le abból? Azt a következtetést, a -melyet józan észszel levonhatnak és a mely nem egyéb, mint hogy ők, -amaz osztrák hatalmi körök, azt a sértő hadjáratot ellenünk tovább -is folytathatják. (Igaz! Ugy van!)</p> -<p><span class="smcap">Kubik Béla</span>: A többség -támogatásával.</p> -<p><span class="smcap">Vészi József</span>: Meg is tették az -urakházában!</p> -<p>Mert a magyar törvényhozás többségéről – lehet, hogy hamis – nem -helyes és téves alapon azt vélhetik, hogy a legjobb szövetségeseket -találták benne erre a sértő hadjáratra. (Igaz! Ugy van!)</p> -<p>Felhozták önök, felhozták lapjaik, hogy a király személye ellen -történt sértés. Bocsánatot kérek, ha a király személyét és -egyéniségét sértené valaki ok nélkül, higgadt vérrel, akkor nemcsak -önök feladata volna a király személyét és egyéniségét -megvédelmezni. Ott lennénk akkor mi is! (Helyeslés a -szélsőbaloldalon.) Hanem a királyról, mint államfőről, mint -államférfiuról beszélni, nem példátlan dolog, bármint őrködjék -<span class="pagenum"><a name="Page_43" id= -"Page_43">-43-</a></span> is az elnöki tekintély ebben a kérdésben. -Hivatkozhatom e tekintetben olyan előzetes esetre, a mely e -parlamentben történt és a mely előtt talán önök is kénytelenek -lesznek meghajolni akarva, nem akarva. (Halljuk! Halljuk!)</p> -<p>Nem kisebb ember volt, mint Deák Ferencz, a ki 1861 junius -12-ikén szóról-szóra ezt mondta az országgyülésen: »nézetem szerint -legnagyobb bajunk épen az, hogy maga ő Felsége nem tudja gyakran, -mit kelljen cselekednie az alkotmányosság és törvényesség teljes, -tökéletes visszaállitására«. (Derültség és zaj jobbfelől.)</p> -<p>Bocsánatot kérek, ezt Deák Ferencz mondta ő Felségéről 1861 -junius 12-ikén. Már most hasonlitsuk csak ezt össze azzal a szóval, -a melyet Barabás Béla képviselőtársam ejtett ki, nagyon gyenge -másolat erről. (Élénk mozgás és zaj jobbfelől. Halljuk! -Halljuk!)</p> -<p>Örülnöm kell, t. Ház, ennek a kétkedésnek, mert rákényszerit -arra, hogy további bizonyitásokba bocsátkozzam. (Halljuk! -Halljuk!)</p> -<p>A mi Barabás Béla t. képviselőtársam ajkán kicsuszott, olyan -mondás, a mely, fájdalom, 375 esztendő óta mindig igaz, ha ki nem -mondjuk is. (Mozgás jobbfelől). Olyan mondás, a melyet a nemzetnek -igaz hazafiai ugy a multban, mint a jelenben…</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span>: A jelenben is?</p> -<p>… mindig éreztek és fájdalom, olyan idők mutatkoznak, hogy a -közel jövőben is mindenkinek éreznie kell és igazságnak kell -tartania. El van <span class="pagenum"><a name="Page_44" id= -"Page_44">-44-</a></span> intézve ez a dolog alakilag. De vajjon, -ha mi azt mondanók, hogy a Chlopyban kibocsátott királyi szóban nem -hiszünk, nem megtisztelnők-e ezzel igazán a magyar királyt? (Élénk -helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Mert én magam, akármi -következzék is, bár semmi tragikum nem fog következni, a chlopy-i -királyi szónak nem hiszek, azt valónak el nem fogadom, a magyar -közjog és a magyar hazafiság alapján. (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Mi történt ugyanis most az utóbbi időben? Ugy a chlopy-i nyilt -parancs, mint az a manifesztum, a mely legfelsőbb királyi -aláirással Magyarország volt és lehető miniszterelnökéhez -intéztetett, az a királyi szó, vagy az a legfőbb fejedelmi szó, -mert hiszen magyar királyi szónak a chlopy-i parancsot el sem -fogadhatjuk, az a fejedelmi szó mereven, a maga ősi történelmi -nyerseségében a birodalmi egység álláspontján áll, a birodalmi -egység álláspontjáról Magyarország ellen, a magyar országgyülésen -nyilvánuló nemzeti törekvések ellen nyilvánul, e nemzeti törekvések -elé áttörhetetlen falat akar állitani, átléphetetlen gátat akar -emelni, még pedig a birodalom egységének érinthetetlen, szent és -sérthetetlen intézményében. Ez sem több, sem kevesebb. Igy -magyarázta ezt Ausztria miniszterelnöke is az osztrák -törvényhozásban.</p> -<p><span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: Tegnap ujra!</p> -<p>De nemcsak miniszterelnöke, hanem az osztrák törvényhozás -jelentősebb államférfiai is, az osztrák parlamentnek és az -urakházának kiváló politikusai, Ausztria legmagasabb <span class= -"pagenum"><a name="Page_45" id="Page_45">-45-</a></span> állami -méltóságainak viselői mind igy magyarázták azt.</p> -<p><span class="smcap">Ivánka Oszkár</span>: Majd megfelel reá a -magyar miniszterelnök!</p> -<p>Magyar miniszterium? Hol van az? Tessék megmutatni! (Derültség, -zaj. Elnök csenget.) Néhány jámbor jó hazafit látok ugyan a -miniszteri székeken, kormányt azonban, a mely Magyarország hatalmát -képviseli, a magyar nemzet törekvéseit és érzelmeit megvédelmezni -tudja vagy azt megvédelmezni akarná, én nem látok. (Élénk helyeslés -a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Már most a birodalmi egység alapjára helyezkedett a fejedelem, a -ki egyuttal magyar király is és az általunk ugynevezett »rég elmult -birodalmi egység« alapjára, fundamentumára helyezkedett Ausztria -törvényhozása is.</p> -<p>A mi az ő tényük, az az ő tényük, annak a birálatába bele nem -bocsátkozhatunk, de én valami nagyon mélyen, részletesen -belebocsátkozni nem is akarok, mert a hogy én meg nem engedem, hogy -Ausztria országgyülése a mi dolgaink felett tárgyaljon, ugy nem -akarok én az ő dolgaik felett tárgyalni. Ausztria törvényhozását -feleletre nem vonhatjuk, az osztrák császárt feleletre nem -vonhatjuk, a legfőbb hadurat sem vonhatjuk feleletre, a mely -egyébiránt olyan képzeleti állami intézmény, a melyet mi sem nem -ismerünk, sem életmüködését tekintve, nyugodtan el nem -fogadhatunk.</p> -<p><span class="smcap">Rákosi Viktor</span>: Csak Zalán futásából -és Ipolyi mitologiájából ismerjük! <span class="pagenum"><a name= -"Page_46" id="Page_46">-46-</a></span></p> -<p>Ezt a mi képzelődő költőink találták ki valamikor, Ausztria -aztán a szót megtanulta és csinált a repülő szóból először eszmét, -az eszméből propagandát, a propagandából intézményt és az -intézményből Magyarország alkotmányának valóságos megsemmisitését. -(Ugy van! a szélsőbaloldalon!) Feleletre nem vonhatjuk, én tehát -valami részletes birálatába annak a chlopy-i rendeletnek nem -bocsátkozom, hanem fölvetem azt a kérdést, hogy miképen jutottunk -mi el Chlopyhoz? (Derültség.) És mikor ezt a szerencsétlen, ezt a -kálvária-utat rajzolom le, a mely minket Chlopyhoz vezetett, akkor -alkotmányos jogomban vagyok, mert akkor a magyar kormánynak és – -bocsássanak meg önök – a magyar parlament többségének eljárását -fogom itt ismertetni. (Halljuk! Halljuk!) Mert annyi előttem -bizonyos, hogy Chlopyhoz is az engedelmet a mi parlamentünk -többsége, a mi kormányunk adta meg. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Hogy jutottunk mi a mai helyzethez? Lássuk csak, mert ebből -nagyon sok tanulságot lehet vonni arra nézve, hogy mit csináltunk -és arra nézve, hogy legközelebb mit fogunk csinálni. Nemzeti -ünnepet tartottunk (Mozgás jobbfelől) és itt ne méltóztassanak -előre feltenni magukban, hogy talán unni fogják magukat, mert rövid -leszek, – nemzeti ünnepet tartottunk Kolozsvárott; olyan királyunk -emlékét dicsőitettük ott, a ki nem is tartozott a ma uralkodó -családhoz. Szobrot emeltünk neki a nemzet pénzéből és -lelkesedéséből. És ennél a nemzeti ünnepélynél egyik magyar -képviselő polgári <span class="pagenum"><a name="Page_47" id= -"Page_47">-47-</a></span> ruhában az ott jelenlévő közönséggel -együtt azt énekelte, hogy »Isten áldd meg a magyart«. Erről a -képviselőről Magyarország katonai kormánya felfedezte, hogy -tartalékos tiszt. Ezt a képviselőt tehát – mondják – ezért -törvényszék elé akarták állitani és a hadsereg, a honvédség -kötelékéből becstelenül elkergetni. (Mozgás jobbfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Pap Zoltán</span>: Elhisszük, hogy ez fáj -önöknek!</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span>: Szégyen, gyalázata ez a -magyar parlamentnek!</p> -<p>Bocsánatot kérek, a megtörtént dolgot önök sem elnevetni, sem -elvitatni nem tudják, még leszavazni sem. Ez megtörtént dolog. (Zaj -a jobboldalon.)</p> -<p>Ha akkor az országnak tisztelt kormánya és a parlamentnek t. -többsége a nemzet érzelmeinek tiszteletét a legelemibb erélylyel -megköveteli, ha megáll a mellett, hogy nem engedi ennek az esetnek -katonai törvényszék elé való hurczolását, hát akkor az állapot, a -mely ebben a parlamentben 8–9 hónap óta folyik, meg sem kezdődött -volna.</p> -<p>Hanem mikor azt láttuk, mikor a nemzet, mely érzelmeiben és -törekvéseiben mögöttünk áll, látta azt, hogy a legegyszerübb, a -legközvetlenebb, a legszentebb nemzeti érzés megnyilatkozásában -országgyülési képviselőt büntetnek, zaklatnak, zavarnak ily módon -és teszik ezt alkotmányosan elismert hatóságok, kormányok, hadügyi -vezetések, honvédelmi miniszterek és a hadseregi törvényszék, mikor -mi ezt láttuk, akkor azt mondtuk: mit, hát ennek a nemzetnek -<span class="pagenum"><a name="Page_48" id= -"Page_48">-48-</a></span> érzését, törekvéseit, önérzetét, multját, -jövőjét annyiba se veszik a most fennálló, az alkotmány által -elismert és biztositott állami és hadi intézmények, hogy ilyen -durva, ilyen borzasztó sértéssel szemben megőriznék a nemzet -érdekét és becsületét? Akkor azt mondtuk magunkban: ezzel a -kormánynyal és katonai uralommal szemben pedig visszavonulunk a mi -alkotmányos jogaink megrendithetetlen fundamentumára és ezen -fundamentumon ennek a kormánynak mi ujonczot többé nem adunk -mindaddig, a mig a nemzet megsértett érdekei és megsértett érzelmei -orvoslást nem találnak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Pap Zoltán</span>: Most sem fogunk adni!</p> -<p>Kis dologról volt akkor szó a nagy egész szempontjából. -Teljesitette-e a kormány és a többség a maga kötelességét, a mely a -legkisebb, legelemibb és a mellett szép kötelesség? Nem -teljesitette! Hallgatott és hagyott minket küzködni a nemzet -önérzetének és becsületének védelmében. Sőt nemcsak hagyott, hanem -ellenünk dolgozott, legalább a kormány mindenesetre.</p> -<p>Igy kezdődött az a történet, a melynek ma közepén vagyunk és a -mely innen-onnan 9–10 hónap óta folyik.</p> -<p>Tovább megyek. A kormány ezen esztendőnek január vagy február -hónapjában bizonyos nagy engedményekkel állott elő, volt azok -között katonai perrendtartás, a czimereknek – nem tudom én – miféle -kijavitása, a katonai oktatásba a magyarságnak egy kis százalékkal -<span class="pagenum"><a name="Page_49" id= -"Page_49">-49-</a></span> nagyobb arányban való behozatala, a -magyar honosságu tiszteknek a magyar ezredekhez való -visszahelyezése stb. Ilyen igéretekkel állott elő a kormány és -azokat engedményeknek nevezte. Én akkor sem hittem ezekben; ki is -jelentettem itt a Házban a volt miniszterelnök urnak, hogy őt ezen -igéretei alól felmentem, mert azok közül egy sem fog teljesülni. -És, t. képviselőház, azóta tiz hónap mult el. Kérdem: teljesült-e -egy is ezek közül? (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tett-e -komolyan kisérletet a kormány vagy a többség arra nézve, hogy azok -közül, a miket a kormány az uralkodó nevében itt az országgyülésen -nyiltan megigért, valami teljesedésbe menjen? (Felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Nem!) Hiszen tiz hónap telt el azóta! Pedig, t. -képviselőház, ez is királyi szó volt, felelős miniszterium által -ünnepélyesen kijelentve. Hát történt valami? Nem történt semmi.</p> -<p>Ebből mi, fájdalom, alaposan következtethettük azt, a mi e -nemzettel századok óta százszor megtörtént, hogy t. i. az időleges -bajok időleges elháritására tesznek ugyan igéreteket a trón -közeléből, de azon elszánt elhatározással, hogy azok, ha a nemzet -érdekében vannak, meg nem tartatnak. (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.) Nemcsak hittem ezt, hanem itt a Házban ki is -jelentettem, hogy ez igy fog történni; és igy is történt.</p> -<p>Már most, t. képviselőház, mikor én a kormány mulasztásáról és a -többség hibás politikájáról beszélek, lehetetlen fel nem tennem azt -a kérdést, hogy ebben <span class="pagenum"><a name="Page_50" id= -"Page_50">-50-</a></span> a helyzetben – a mikor a régi kormány -elment és utána jött másik, természetesen még az elsőnél is -rosszabb kormány, (Derültség.) és a mikor belejutottunk abba a -helyzetbe, hogy nincs is kormányunk, a királyi szó mellett nincs -felelős miniszterium, a mikor az ország ügyeivel nem törődnek a -miniszter urak, mert nem tudják, hogy ma vagy holnap lesznek-e még -miniszter urak, – mondom, t. képviselőház, ebben a helyzetben fel -kell vetnem azt a kérdést, hogy tiz hónap óta mit csinált a t. -többség? Mit csinált? Mert ahhoz a helyzethez, a melyben vagyunk, -hozzászólt az ellenzék, hozzászóltak az ország törvényhatóságai, -nap-nap után hozzászólt a sajtó, mindenkinek volt nézete, -törekvése, megállapodása; ellenben a t. többség tiz hónap óta mit -csinált?</p> -<p><span class="smcap">Pichler Győző</span>: Veszekedett, hogy ki -legyen a jegyző. (Élénk derültség.)</p> -<p>Kérdem, t. képviselőház, mit csinált a többség, az -országgyülésnek az a pártja, a mely mégis első sorban felelős -mindazért, a mi történik, mindazért, a mit e nemzet javára vagy -ellenére intéznek és a mely felelős a mulasztásokért is? -Folytonosan azt mondották, hogy programmon és megállapodáson -dolgoznak.</p> -<p><span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: Hieronymi, Tisza, -Andrássy! A nagy szónokok a katonai vitában!</p> -<p>Én is figyelemmel kisértem a többség magatartását, összejött a -többség nagyon gyakran értekezletre; legutóbb, talán tegnap is -tartott értekezletet, ha igaz, mert én már most a többség szavának -sem <span class="pagenum"><a name="Page_51" id= -"Page_51">-51-</a></span> hiszek. És mit csinált a többség ezen -értekezleten? Roppant gonddal, államférfiui bölcseséggel mindig a -felett tanakodott, hogy mit türjön el továbbra is, és hogy mit ne -csináljon; mert hogy mit csináljon azokkal az u. n. áramlatokkal -szemben, akár innen jönnek, akár Chlopyból, arról még eddig a -többség nem határozott, abban meg nem állapodott soha, vagy ha -megállapodott, azt gondosan eltitkolta a nemzet előtt. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) Már most a többség ma is ott van. Tegnap, ugy -olvasom a hirlapokból, kiküldött nagybizottságot, hogy az jelöljön -ki kisbizottságot, (Derültség a szélsőbaloldalon) az a kis -bizottság tanácskozzék a felett, hogy minő javaslatot készitsen a -többség számára; de hogy mikor lesz ebből valóság, mikor lesz ebből -programm, mikor lesz többségi megállapodás, mikor lesz nemzeti- -vagy kormányprogramm, arról még tegnap semmit se tudtak. Mikor a -nemzet azt látja, hogy jogainak, érdekeinek és becsületének nagy -kincse ilyen bölcs kezekbe van letéve, (Élénk derültség a -szélsőbaloldalon), a mely kezek meg nem mozdulnak semmi irányban, a -mely kezek csak arra intenek gondosan: türjetek, türjetek és megint -csak türjetek, nézzetek el, hallgassatok el mindent, akárhonnan -jön, akár Chlopyból, akár a Reichsratból; mikor a nemzet ezt látja: -nem tartják-e önök egészen természetesnek, az emberi természetnek -és a nemzetek lélektanának összes ösztöneiből nem látják-e -jogosultnak, hogy a nemzet törvényhatóságai azt mondják: Ilyen -kormány kezébe adót nem adunk, ujonczot nem <span class= -"pagenum"><a name="Page_52" id="Page_52">-52-</a></span> szavazunk -meg!? (Élénk tetszés, helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Ezt a nemzetet az élő nemzetek minden becsüléséből ki kellene -zárni, ha a nemzet, a mikor tiz hónap óta látja, hogy a kormánynak -és a többségnek ilyen a magaviselete, ilyen módon nem adna hangot -tiltakozásának és ellenzésének. Azonban a nemzet rögtön jóváteheti -azt, a mi látszólag az országnak, az államnak érdeke ellen van, -rögtön kész is, hajlandó is jóvátenni, mert hazafiság vezeti -őt.</p> -<p>De hiszen nemcsak a nemzet vont le következtetést a kormányoknak -és a többségnek a magaviseletéből, hanem következtetést vontak le a -magyar nemzet önállóságának öröklött ellenségei is. -Következtetéseket vontak le a birodalmi egységnek régóta szunnyadó, -de egészen el nem aludt hivei. S azok a következtetések Chlopyhoz -vezettek és a birodalmi tanács tárgyalásaihoz. Azok a -következtetések abból indultak ki, hogy: nini, hát hiszen mi -akármit követelünk, akármit mondunk, akármit cselekszünk vagy nem -cselekszünk, a magyar kormány és a magyar parlament többsége eltür -mindent, fel nem támad semmi ellen, még csak tiltakozó szava -sincsen senkinek a pártban. Ezzel a nemzettel tehetünk mindent, -mert törvényhozása eltür mindent. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez -a chlopy-i hadiparancsnak az eredete. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) A szándék megvolt rá odafenn, az engedelmet -megadta rá a magyar kormány és a magyar törvényhozás. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) <span class="pagenum"><a name="Page_53" id= -"Page_53">-53-</a></span></p> -<h4><i>B)</i></h4> -<p class="summary">(A nagy egész. – A kényszeritett birodalmi -egység. – Deák nézete. – A többség mulasztása a bajok főoka. – A -hadseregnek németesitése és osztrák császárositása 36 év óta -erősebben folyik, mint azelőtt.)</p> -<p>Már most az a chlopy-i hadiparancs a nagy egészről beszél, pedig -az az egész, ha egész, sem nagy. (Derültség a szélsőbaloldalon.) -Semmi esetre sem erős és nem hatalmas; de nem is egész. De nem is -uj az eszme. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ezt a nagy egészet -Chlopyban fedezték fel.</p> -<p><span class="smcap">Thaly Kálmán</span>: Már V. Károly -felfedezte!</p> -<p>Régi dolog ez, sok százados; de legközelebb 1861-ben is ezzel -jöttek a törvényhozás elé.</p> -<p>1861-ben a kényszeritett birodalmi egység felett, a felett, a -mit Chlopyból dicsőitettek és törvényként ránk parancsolni akartak, -folyt a vita; és akkor – megint nem Perczel Dezső t. -képviselőtársamra hivatkozom, bár jobban szeretnék rá hivatkozni, -hanem egyik volt kartársára, Deák Ferenczre, (Derültség a -szélsőbaloldalon. Mozgás jobb felől), a ki erre a kényszeritett -birodalmi egységre, vagyis a chlopy-i hadiparancsra vonatkozólag -1861. évi augusztus 8-ikán ezeket mondta, az erőszakolt közös -birodalmi egységről szólván (olvassa): »Fogja-e az ország szivesen -védeni és támogatni azon állapotot, a melyet keserü érzelmekkel -tür? Nem fog-e örülni minden veszélynek s minden bajnak, a mely az -egészet fenyegetve neki reményt nyujt arra, hogy talán szabadulhat -azon lánczoktól, a melyek akarata ellen másokhoz kötötték?« Tehát -szerinte örülni <span class="pagenum"><a name="Page_54" id= -"Page_54">-54-</a></span> fog az ország minden veszedelemnek és -bajnak, a mely azon »nagy egész«-et éri. – (Olvassa): »Erős és -hatalmas volna-e a birodalom a népnek ilyen érzelmei mellett és -azon szorosabb, de kényszeritett kapcsolat mellett, a mely az -országban ilyen érzelmeket támaszt; jobban és könnyebben lehetne-e -kormányozni, mint a tágabb, de önkéntes egyesülés mellett, a mely -senkinek nem fáj és a melyet a nemzet jogaival és alkotmányával -megférőnek tekint?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Tehát Deák Ferencz felvetette akkor azt a kérdést, hogy ilyen, a -nemzet fájdalmas érzése által fogadott és kisért erőszakos egység -mellett könnyü lesz-e majd az ugynevezett birodalmat -kormányozni?</p> -<p>Hát én erre a kérdésre a feleletet a miniszterelnök urtól várom: -hogy ő könnyen kormányoz-e. (Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) -De várom Ausztria törvényhozásától és kormányának elnökétől is, -vajjon nem ott vagyunk-e, hogy bizonyos birodalmi egységet -erőszakolnak reánk, – most ugyan csupán csak a külügyi diplomáczia -és hadsereg keretében, de hát hiszen szerintük az a kettő minden – -(Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És a vámközösségben!) és vajjon -ilyen kényszeritett egység mellett könnyen tudják-e kormányozni -Ausztriát? És könnyen tudják-e kormányozni Magyarországot? És nem -fenyeget-e bennünket olyan idő, a midőn egyáltalában nem tudják -majd kormányozni sem Ausztriát, sem Magyarországot? (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>A nagy egész? A nagy egészről a mi alkotmányunk <span class= -"pagenum"><a name="Page_55" id="Page_55">-55-</a></span> nem tud -semmit. Előttünk pedig más szentirás nincs, mint a mi alkotmányunk -(Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon) és annak az -alkotmánynak magyarázására és annak az alkotmánynak fentartására mi -épen olyan jogosultaknak érezzük magunkat, mint ennek az országnak -és Ausztriának akár külön, akár közös feje, (Élénk helyeslés a -szélsőbaloldalon) és e tekintetben semmi királyi, ország-fejedelmi -és császári és legfőbb haduri magyarázatot mi kényszeritőleg el nem -fogadunk. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Ha már most kiváncsiságból megnézzük – mert hiszen -alkotmányjogilag és közjogilag mi voltaképen nem vagyunk -kénytelenek a fejünket törni a felett, hogy Ausztria -törvényhozásában miként beszélnek rólunk, de a gyakorlati élet -szempontjából nekünk mégis foglalkoznunk kell vele, ha nem is e -törvényhozásban, de általában közéletünk egész mezején mindenütt, -tehát ha megnézzük, hogy a mi szövetséges társunk: Ausztria, az -ugynevezett közös birodalomnak ama másik államterülete, mikép -vélekedik mirólunk és minő törekvései vannak velünk szemben; (Ugy -van! a szélsőbaloldalon) mondom, ha megnézzük, hogy Ausztria -kormányának és törvényhozásának mik a törekvéseik: mit látunk? Ha -azok a törekvések csak az ő törekvéseik volnának, nem sok gondot -okoznának nekünk. Az ő jogukkal szemben áll a mi jogunk, az ő -hatalmukkal szemben áll a mi hatalmunk. Hanem mikor mi azt látjuk, -hogy alkotmányos királyunk, a mi államunk legfőbb intézménye -azokhoz hajlandó, <span class="pagenum"><a name="Page_56" id= -"Page_56">-56-</a></span> vagy ha nem is a királyunk, de a legfőbb -hadur őket támogatja, nekik szolgáltat erőt, dicsőséget és -befolyást mi ellenünk; akkor igenis, fájdalom, érdekünkben is áll -és érdekünk jogunkká teszi, hogy ezt a kérdést szó nélkül ne -hagyjuk. És mit akarnak önök, t. kormány és t. többség? Azt -akarják: mi védelmezzük meg velük szemben, csupán csak mi egyedül, -a magyar nemzet érdekeit és jogát? Azt hiszik önök, hogy ez első -sorban nem az önök feladata és kötelessége?</p> -<p><span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: Azt hiszik!</p> -<p>Mi törekszünk azokat megvédelmezni, igenis, de nekünk, fájdalom, -az a helyzetünk, hogy nekünk első sorban önök ellen kell azokat -megvédelmezni, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon) bizony, -fájdalom, csak másodsorban azok ellen, kik közvetlenül egyenesen -intézik a támadást, mert azok számára a bátorságot a nemzet és a -jog örökös sértéséhez Magyarország kormányának, valamennyi -többségének lanyhasága, tehetetlensége szolgáltatja. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Mi történt? Mondom, nem fogadom el illetékesnek sem az osztrák -honvédelmi miniszternek, sem az osztrák miniszterelnöknek tegnapi -fejtegetéseit, sem a többi nagyméltóságnak az osztrák urakházában -és birodalmi tanácsban való fejtegetéseit, de bizonyos, hogy a -helyzet odáig jutott, hogy az osztrák törvényhozás jogot érez -ahhoz, hogy ő a magyar törvényhozás fölött fennhatóságot -gyakoroljon. Jogot érez ahhoz, hogy a magyar parlament törekvései -felett birálatot gyakoroljon, jogot <span class="pagenum"><a name= -"Page_57" id="Page_57">-57-</a></span> érez ahhoz, hogy kimondja: -ezeket a törekvéseket nem fogadom el, ezeket a törekvéseket pedig -elfogadom. Ezt lehet arrogancziának mondani, de ez nem csupán -arroganczia. Ez a régi történelmi viszonynak megujulása, a mely -Magyarország jogait, alkotmányát és önállóságát itthon, házi -használatra megengedte, (Ugy van! a szélsőbaloldalon), de a mikor a -világba ki kellett lépni, a mikor az ajtó elé kellett állani, akkor -a magyar jogokra, alkotmányra és önállóságra azt mondta: Azt pedig -meg nem engedjük.</p> -<p>A Reichsratban ugy beszélnek, az osztrák törvényhozás mindkét -házában ugy beszélnek a miniszterek, miniszterelnök és mások, -mintha ők volnának a »nagy egésznek« törvényhozása, mi pedig csak -egy külön országnak vagy tartománynak tanácskozó testülete. -(Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Provinczia!) A látszat ez, de, -fájdalom, e pillanatban a valóság is. (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) Ezt türnünk nekünk nem lehet. De ez meg sem -változik mindaddig, mig Magyarország kormánya és törvényhozásának -többsége talpra nem áll és az országnak és nemzetnek jogait és -érdekeit a végletekig nem törekszik megvédelmezni.</p> -<p>Azt mondják önök – fájdalom, sok igazság van benne – hogy ebben -az áldás nélkül való küzdelemben a nemzet sokat szenved, az ország -érdekei elhanyagoltatnak, közgazdasági életünk pang, a jólét -csökken, az állami terheket alig lehet tovább elviselni.</p> -<p><span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: Tehát adjuk el -Magyarországot! Legyen pénzünk! (Mozgás.) <span class= -"pagenum"><a name="Page_58" id="Page_58">-58-</a></span></p> -<p>De mindez az állapot azért van – és ez a nemzetnek sok százados -tapasztalása – mert a nemzet törvényhozása és vezető férfiai -időnként megengedték Ausztriának és Ausztria államférfiainak a -hatalmaskodást Magyarországon. Tessék azt a hatalmaskodást -visszautasitani, méltóztassék erre nézve velünk kezet fogni; (Ugy -van!) akkor majd mindez a sok aj-baj elenyészik, a nemzetet -fenyegető veszélyek és károk is elmaradnak. De csakis ezzel mulnak -el és mással el nem mulnak. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>T. Ház! Ez idő szerint, fájdalom, a többségben a nemzetnek -vezére nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fájdalom; hiszen nem -minden kor szüli meg azt a nagy férfiut, a melyre minden kornak -szüksége volna nálunk. E kor épen nagyon meddő volt e tekintetben; -mert a többségben a nemzetnek vezérférfiai nincsenek. De ezt a -hiányt meglehetősen lehetne pótolni, ha a többség férfiai nem az -egymás ellen való küzdelemben emésztenék erejüket; ha a többség -férfiai minden személyes érdeket és hatalmi vágyat leküzdve, -találnának legalább egyetlenegy eszmét, egyetlenegy érzést, a -melyben maguk közt is, de velünk is találkoznának. Itt az eszme: -Magyarország alkotmányának megvédelmezése (Ugy van! a -szélsőbaloldalon); itt az érzés: a nemzet becsületének megmentése. -(Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Ha önök még ebben sem -tudnak egyetérteni maguk közt, ha önök akkor is, midőn mi ezt a -kettőt védelmezzük, velünk szemben ellenkező álláspontra lépnek, -akkor ne kárhoztassák önök se <span class="pagenum"><a name= -"Page_59" id="Page_59">-59-</a></span> Körbert, se Chlopyt. Akkor -ők cselekszik azt, a mit a nemzetnek önzése ilyen esetben -cselekedni szokott, kizsákmányolják a helyzetet, tönkreteszik a -szövetségestársat, uralkodnak felette, a mikor pedig ehhez joguk -nem volna. Körberék szavát, mikor ők azt mondják, hogy a hadsereg -minden változtatásához az ő beleegyezésüknek kell hozzájárulnia, én -elméletileg nem ostromlom, elméletileg e szavak helyességét -kénytelen vagyok elismerni, de miért? Egységes hadsereg sohasem -volt. Csak egységesnek mondották. Midőn a mai hadsereg -megalapittatott, 1867-ben és 68-ban: akkor – ismerem az akkori -vezetőférfiak gondolkozását – ők ugy gondolkoztak: azért, hogy -Ausztriával valamelyes kiegyezésre juthassunk, a nemzetet további -tönkrejutástól megmentsük, ám ne érintsük a hadseregnek akkor -fennálló szervezetét, hanem hozzuk be az általános -védkötelezettséget, a hadsereget tegyük nemzeti hadsereggé, a mi az -osztrák hadsereg sohasem volt, sem egészében, sem részeiben. Ha a -nemzet a maga egészében, a nemzet értelmes ifjusága a maga buzgó -lelkesedésében – mert általános védkötelezettség lesz – résztvesz -abban a hadseregben, önként, magától, nemzetivé válik Magyarország -hadserege. Ez volt akkor, 1867-ben és 68-ban a vezető államférfiak -nézete.</p> -<p>36 esztendő telt el és bekövetkezett-e ez? Az osztrák hadsereg -történetének alaposabb ismerői, mint én, ezer érvet tudnának -felhozni arra, hogy a mióta u. n. általános védkötelezettség -alapján a nemzet minden rétege, minden eleme bejutott a hadseregbe, -azóta annak a <span class="pagenum"><a name="Page_60" id= -"Page_60">-60-</a></span> hadseregnek germánizáczióját, császárivá -tételét, birodalmi egységre való alkalmasságát ezerszerte jobban -erőltetik a hadsereg körében a tisztikar, a vezérlet és vezénylet -és a belszervezet intézői, mint az valaha azelőtt, 1848 előtt -történt. Ugy hogy daczára annak, hogy a magyarság, a magyar nemzet -fiai sokkal nagyobb tömegben vannak a hadseregben, mint azelőtt, az -a hadsereg ma sokkal kevésbbé nemzeti és sokkal kevésbbé tiszteli a -magyarság sajátságait, érdekeit és becsületét, mint tisztelte -régebben, a mikor még nem volt általános hadkötelezettség. (Igaz! -Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Akkor az volt a nemzet vezető -férfiainak nézete, a mint mondtam; 35 esztendő története élénk, -fájdalmas bizonyságot szolgáltat a mellett, hogy ők ebben a jogos, -szép feltevésükben csalódtak és hogy a hadsereg szervezete, -vezérlete és vezénylete Magyarország hadseregét is, Magyarország -kontingensét is idegenné, németté, császárivá, birodalmi egységre -alkalmassá tette. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Harminczöt esztendő tapasztalata ez. Álljon elő önök közül az, a -ki tagadni meri. Hiszen még az u. n. leglojálisabb, -legmértékletesebb nyilatkozatokban is, mint az Andrássy Gyuláé, -Tisza Istváné, mindenütt ott van, hogy elismerjük – nem tudom, -hozzátették-e, hogy fájdalmasan ismerik el, (Felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Nem tették!) – elismerik, hogy nemzetünk -szellemének a hadseregben való meggyökerezését illetőleg sok -kivánni valónk van, abban a tekintetben még reformokra van szükség, -de a mint ezt vagy azt most <span class="pagenum"><a name="Page_61" -id="Page_61">-61-</a></span> megcsináljuk és türelemmel várunk, -megjön magától önként.</p> -<p>Nem jön meg! A kit harminczöt esztendő szomoru tapasztalata e -feltevéséből ki nem ábránditott, az nem alkalmas arra, hogy a -nemzet törvényhozója legyen. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A -kit pedig kiábránditott, mert ki kellett ábránditania, és mégis -azzal áll elő, hogy a nemzet érdekei lassankint maguktól valósulnak -meg a hadsereg szervezetében, az ámitó. (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Minthogy mi sem vakok, sem elbódultak, sem ámitók, sem ámitottak -lenni nem akarunk, minthogy a harminczöt esztendős keserü -tapasztalás juttatott arra a komoly, szigoru, fatális -elhatározásra, a melyben vagyunk és a melyben megmaradunk, (Igaz! -Ugy van! Megmaradunk! a szélsőbaloldalon), ennélfogva mi -ragaszkodunk a nemzetnek ama jogaihoz, melyeket tiz hónap óta -hangoztatunk, a melyekért küzdünk és fogunk küzdeni mindaddig, a -mig nem győzünk vagy a mig a végső kimerültség erőnket el nem -veszi; és bárminő ellenkező, hézagos programmal vagy bármely -kecsegtető, de üres szavakból álló igéretekkel jőjjön is ez a -kormány vagy más kormány: mi küzdelmünk kötelességét fogjuk -teljesiteni. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Szónokot -számosan üdvözlik. Felkiáltások: Öt percz szünetet kérünk! Halljuk! -Halljuk! a jobboldalon.)</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_62" id= -"Page_62">-62-</a></span></p> -<h2>A KILENCZES BIZOTTSÁG.</h2> -<p class="summary">(A Széll és a gróf Khuen-Héderváry-kormányok -alatt folyt hadügyi viták. – A kilenczes bizottság tagjai. – -Javaslata. – Gróf Tisza István módositásai. – A javaslat -sorsa.)</p> -<p>Több országgyülési beszédemben emlitem a szabadelvü-párt -kilenczes bizottságát s annak katonai programmját. Emlitem például -az 1904-ik évre szóló ujonczajánlási törvényjavaslatról tartott -beszédemben is, melyet 1904. évi január 28-án mondtam el. Hogy a -kilenczes bizottságra való hivatkozásomat az olvasó teljesen -megértse: e bizottság történetére ki kell terjeszkednem.</p> -<p>A nemzetnek a hadügy terén s a hadsereg kérdéseiben fennálló -jogos követelései fölött az 1902-ik év végén indultak meg az -élénkebb országgyülési tárgyalások. Széll Kálmán kormánya alatt -indultak s szakadatlanul tartottak e kormány lemondásáig. Sőt a -vita a kormánypárt és az ellenzék közt folyton élénkebbé és -zajosabbá vált amaz elviselhetetlennek mutatkozó teher miatt, -melyet a hadsereg létszámának és ellátási költségének emelése -rakott volna a nemzet vállaira s melynek ellenértékeként a kormány -a hadseregben a <span class="pagenum"><a name="Page_63" id= -"Page_63">-63-</a></span> legkisebb nemzeti vivmány megszerzésére -se volt hajlandó vagy képes. Fokozta a viták hevét az a körülmény, -hogy a nemzet egész társadalma lázasan figyelt rá s igen sok és -igen nagyszámu vidéki küldöttség jött a fővárosba a kormányt kérni -s az ellenzéket nemes küzdelmében buzditani.</p> -<p>A Széll-kormány után következő gróf Khuen-Héderváry kormány -alatt is hasonló hévvel folyt a nemzeti követelésekért a parlamenti -harcz. Sőt ezt még elkeseritette a vesztegetési ügy. E kormány nem -volt hosszu életü, már augusztus 10-ikén beadta lemondását. Az -ügyeket azonban tovább vezette, mert se gyorsan, se könnyedén nem -lehetett uj kormányt alakitani. Közbejött szeptember 16-án a -chlopy-i hadiparancs is, mely a nemzetet még jobban elkeserité.</p> -<p>Az uj kabinet megalakitásának vesződségei közt mind az udvarnak, -mind a kormányköröknek megállapodása az lett, hogy a kormány és -kormányzás élére gróf Tisza Istvánt, a szabadelvü kormánypártnak s -többségnek egyik ifjabb, jelentékeny tehetségü és tekintélyü -vezéralakját kell állitani. Gróf Tiszának is feladata leendett a -katonai terhek sulyos emelése s ő se bizhatott abban, hogy az -uralkodó s a legfőbb katonai vezetők hajlandók lesznek a nemzet -számára érdemes katonai vivmányok alkotására, tehát a képviselőház -ellenzéki részének sulyos és szakadatlan támadásaira ő is készen -lehetett. Meg akarta tehát kormányralépte előtt tudni: mire kész -pártja s mire kész az uralkodó. <span class="pagenum"><a name= -"Page_64" id="Page_64">-64-</a></span></p> -<p>Igy gondolkodott a szabadelvü kormánypárt is. Benne is komoly -hajlandóság támadt az ellenzéket a lehetőség határain belül -kielégiteni, a lehető nemzeti vivmányokat megszerezni s igy a nagy -küzdelem alatt megcsökkent népszerüségét lehetőleg felüditeni. -1903. évi szeptember 28-án tartott értekezletén tehát elhatározta, -hogy előkelő kilencz férfiuból, pártvezető egyénekből bizottságot -alakit s azt a feladatot tüzi eléje, hogy katonai ügyekben a -pártnak s az alakitandó kormánynak programmját állapitsa meg. A -bizottság tagjaiul megválasztá:</p> -<p>gróf Tisza Istvánt, a kijelölt uj kormányelnököt, a ki a -kormányt csakhamar átveendi;</p> -<p>Hieronymi Károlyt, a ki már több izben több tárcza kormányzatát -vezette;</p> -<p>Münnich Aurélt, a ki már évek óta hadi ügyekben előadói -teendőket szorgalmasan végzett;</p> -<p>gróf Apponyi Albertet, a nemzeti-pártnak egykori ellenzéki -vezérét, most a képviselőház elnökét s kormánypárti férfiut;</p> -<p>Szentiványi Árpád és Bolgár Ferencz képviselőket;</p> -<p>Széll Kálmán, korábbi kormányelnököt;</p> -<p>Gróf Andrássy Gyula s végül Josipovich Imre képviselőket.</p> -<p>A bizottságnak a feladat természeténél fogva gróf -Khuen-Héderváry Károly kormányelnök utján, a ki már lemondott -ugyan, de az ügyeket ideiglenesen még vezette és gróf Tisza István -leendő kormányelnök utján az uralkodóval is érintkeznie kellett, -nehogy a készülő <span class="pagenum"><a name="Page_65" id= -"Page_65">-65-</a></span> programmal esetleg kedvetlenséget okozzon -az uralkodónak. Igy jött létre</p> -<p class="center">A KILENCZES BIZOTTSÁG PROGRAMMJA</p> -<p class="i0">mely igy szól:</p> -<p>Az országgyülési szabadelvü-párt ez évi szeptember 28-án tartott -értekezletéből egy kilencztagu bizottságot küldött ki oly -utasitással, hogy a katonai kérdésekre vonatkozó -pártprogrammtervezetet készitsen és ezt terjeszsze a pártértekezlet -elé.</p> -<p>A kiküldött bizottság alábbiakban terjeszti javaslatát a -pártértekezlet elé.</p> -<p>1. A közös hadsereg jelvényei, a melyek ma alkalmazásban vannak, -nem felelnek meg az ország közjogi állásának, ezért a jelvények -kérdése közjogunknak megfelelően rendezendő.</p> -<p>2. A katonai büntetőeljárás mielőbb terjesztessék az -országgyülés elé. A szóbeliségre és nyilvánosságra alapitott -eljárásnál a magyar állam nyelve érvényesitendő. Ennek módozatait -az előterjesztendő törvény lesz hivatva megállapitani.</p> -<p>3. A közös hadsereg szolgálati kötelezettségének teljesitése -körüli törvényes kedvezmények legfelsőbb foku eldöntése kizárólag a -honvédelmi miniszterre bizassék és a kedvezmények odaitélése -lehetőleg méltányos alapokra fektettessék.</p> -<p>4. Régi törvényeinkben is ismételten kifejezett kivánsága és -senki által kétségbe nem vont jogos igénye a magyar nemzetnek, -valamint a harczképesség lehető fokozása szempontjából eminens -érdeke a hadseregnek <span class="pagenum"><a name="Page_66" id= -"Page_66">-66-</a></span> is, hogy a magyar csapatok magyar -tisztekkel láttassanak el és a nemzet fiai a hadsereg vezetésénél -megfelelő mértékben érvényesüljenek. Szükségesnek látjuk -ennélfogva, hogy:</p> -<p><i>a)</i> az 1868. évi augusztus 11-én kelt legfelsőbb kézirat -értelmében a nem magyar csapatoknál szolgáló magyar honos tisztek -magyar csapatokhoz helyeztessenek át;</p> -<p><i>b)</i> a tisztképzés ügye akként fejlesztessék, hogy magyar -tisztek létszámában mutatkozó hiány fedezése s a magyar csapatoknak -magyar tisztekkel való ellátása állandóan biztosittassék.</p> -<p>E czélból magyar ifjak számára fenntartott megfelelő számu -alapitványi helyek alkotása s a mennyiben szükséges, az ország -területén elhelyezett uj képzőintézetek fölállitása, esetleg a -honvédség képzőintézeteinek további kiépitése által – annyi magyar -ifjunak tisztté való kiképzése biztositandó, hogy a magyar tisztek -száma a hadsereg tisztikarának minden ágazatában azt a mértéket -érje el, mely a magyar honos legénység számarányának megfelel.</p> -<p><i>c)</i> Ugyanabból a czélból szükséges továbbá az is, hogy a -közös hadseregnek az ország területén elhelyezett s lehetőleg -magyar honos tisztek vezetése alatt álló tisztképző intézeteiben a -tanterv akként módosittassék, miszerint az intézetekben a -tantárgyak jelentékeny részének tan- és vizsgálati nyelve a magyar -legyen, legalább oly mértékben, hogy az ezekbe belépő magyar ifjak -előmenetelét a tannyelv ne akadályozza s az <span class= -"pagenum"><a name="Page_67" id="Page_67">-67-</a></span> ezekben -kiképzett növendékek a magyar nyelvet teljesen birják, ugy, hogy -megfelelő átmeneti idő után magyar honosra nézve a magyar nyelv -tudása a tiszti kinevezés kötelező alapfeltétele legyen.</p> -<p><i>d)</i> Az ország költségén fölállitandó magyar alapitványi -helyek, az ország határain kivül csak azoknál az intézeteknél -fognak adományoztatni, melyeknek megfelelő intézetek az ország -területén nem léteznek. A mint pedig ilyen intézetek az ország -területén fölállittatnak, a megfelelő magyar alapitványi helyek az -intézethez fognak áttétetni.</p> -<p>5. A magyar csapatok összes hatóságai a magyar hatóságokkal -magyarul levelezzenek.</p> -<p>6. Az 1868. évi XXX. törvényczikknek Horvát-Szlavon országokra -vonatkozó rendelkezései nem érintetnek.</p> -<p>7. Számos és fontos kérdés a véderő-törvény reviziója keretén -belül lesz megfontolás alá veendő, ilyen mindenekelőtt a kétéves -szolgálat, figyelemmel az ország pénzügyi helyzetére, továbbá a -békelétszám törvényhozási megállapitása és a póttartalék -kontingentálása, valamint az egyéves önkéntesek esetleges második -szolgálati évének törlése vagy szabályozása.</p> -<p>8. A hadsereg vezér- és szolgálati nyelvére nézve fönnálló -jelenlegi állapot ő felségének az 1867-ben elismert alkotmányos -fejedelmi jogai alapján tartatott fönn.</p> -<p>A minisztérium politikai felelőssége – mint a korona minden -tényére – erre is kiterjed és az <span class="pagenum"><a name= -"Page_68" id="Page_68">-68-</a></span> országgyülésnek törvényszerü -befolyása – mint minden alkotmányos jogra – erre nézve is -fönnáll.</p> -<p>Ezt az állapotot a törvényhozás – korona és országgyülés együtt -– megváltoztathatja.</p> -<p>A szabadelvü-párt az ország eme jogait hangsulyozván, a vezér- -és szolgálati nyelv kérdését programmjába nem veszi föl, mert ezt a -nemzet nagy érdekeit érintő fontos politikai okokból kivánatosnak -nem tartja.</p> -<p>Kelt Budapesten, az országgyülési szabadelvü-párt által 1903. -évi szeptember hónap 28-án alakitott kilenczes bizottságnak 1903. -évi október hónap 27-én tartott üléséből. <i>Széll Kálmán</i> s. k. -elnök, <i>Münnich Aurél</i> dr. s. k. jegyző.</p> -<p>E programm 4-ik pontjának <i>c)</i> alatti bekezdéséhez gróf -Tisza István a következő módositást javasolta:</p> -<p><i>c)</i> Ugyanabból a czélból szükséges továbbá az is, hogy a -közös hadseregnek az ország területén elhelyezett tisztképző -intézeteiben a tanterv akként módosittassék, miszerint az -intézetekben a tantárgyak jelentékeny részének tan- és vizsgálati -nyelve a magyar legyen, legalább oly mértékben, hogy az ezekbe -belépő magyar ifjak előmenetelét a tannyelv ne akadályozza s az -ezekben kiképzett növendékek a magyar nyelvet teljesen birják.</p> -<p>Kihagyandó lesz tehát az a pont, hogy az ország területén -fennálló tisztképző intézetek »lehetőleg magyar honvédtisztek -vezetése alatt álljanak«.</p> -<p>És kihagyandó lesz, hogy »megfelelő átmeneti idő <span class= -"pagenum"><a name="Page_69" id="Page_69">-69-</a></span> után -magyar honosra nézve a magyar nyelv tudása a tiszti kinevezés -alapföltétele legyen.«</p> -<p>A 8-ik ponthoz ugyan gróf Tisza István:</p> -<p>8. A párt föntartja azt az álláspontját, hogy a királynak -jogában áll az egész hadsereg kiegészitő részét képező magyar -hadsereg vezér- és szolgálati nyelvét az 1867: XII. törvényczikk -11-ik szakaszában elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján -meghatározni.</p> -<p>A programmot 1903 okt. 31-én e módositásokkal fogadta el a -szabadelvü-párt értekezlete.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>Ez a programm a maga egészében nem felelt meg a függetlenségi -ellenzéki párt felfogásának és törekvéseinek. E párt a magyar -hadseregnek az egész hadseregből való teljes különválasztására és -egészen önálló magyar nemzeti hadsereg szervezésére törekedett -önálló táborkarral s vezérlettel. De az uj Tisza-kormány lassankint -lecsillapithatta volna a függetlenségi-párt háborgásait, ha a -kilenczes bizottság javaslatait gyorsan, komolyan s igazán -törekszik megértetni s intézményi életre kelteni.</p> -<p>A többi ellenzéki párt, a néppárt, az Ugron-Holló töredék a -vivmányokban egyelőre megnyugodott volna, az Apponyi-féle -nemzeti-párt amugy is beleolvadt már alakilag is a kormánypártba, a -nagy függetlenségi-párt Kossuth-árnyalatával pedig ugy is meg -tudott férni minden kormány, Széll-é is, Khuen-Héderváry-é is. Meg -tudott, a mint a következés megmutatta, gróf <span class= -"pagenum"><a name="Page_70" id="Page_70">-70-</a></span> Tisza is. -Azonban gróf Tisza Istvánon, a mikor kormányelnökké lett, -napról-napra mindinkább erőt vett a pártszenvedély s az ellenzéket -nem annyira meggyőzni és meghóditani akarta, mint inkább egyenesen -eltiporni.</p> -<p>A kilenczes bizottság javaslatának csak egyetlenegy pontját -törekedett gróf Tisza megvalósitani, ez a magyar tisztek számának a -kellő magasságra emelése. Erről szól az 1904. évi XX. törvény.</p> -<p>Eddig ugyanis csak kevés alapitványi hely jutott kizárólag -magyar katonai növendékek számára a katonai tanitó intézetekben. -Tisza Kálmán 1882-ben 120 magyar alapitványt rendszeresitett, báró -Bánffy Dezső e számot 1897-ben 250-re emelte, de még ez is kevés -volt. 1903-ban még mindig 3000 magyar tiszttel volt kevesebb a -szükséges létszámnál, az 1904. évi XX. törvény tehát elrendelte, -hogy az eddig meglevő 250 tisztnövendéki alapitványi hely ujabban -1073-al szaporittassék s igy az összes szám évenként 1323-ra -emeltessék. A helyeket a közös hadsereg nevelő- és -képzőintézeteinél, a katonai akadémiáknál és reáliskoláknál -alapitották meg.</p> -<p>Ebbe beleegyeztek a legfőbb katonai körök s az osztrákok is, de -szivesen csak oly feltétellel, hogy e müvelet költségeit egészben -és egyedül Magyarország viselje. A költségek évenkint többre -rugnának 600.000 koronánál. A közösügyi hányad szerint ennek -valamivel több mint egyharmada esnék ránk s közel kétharmada -Ausztriára. Ez lenne a tényleges állapot szerint az <span class= -"pagenum"><a name="Page_71" id="Page_71">-71-</a></span> igazság. -De itt is durván zsákmányolják ki Magyarországot. Mi közösügyi -hányad szerint hozzájárulunk a hadsereg német tisztjeinek kiképzési -költségeihez, Ausztria pedig ugyanazon hadsereg magyar tisztjeinek -kiképzési költségeit egészben ránk sózza.</p> -<p>A kilenczes bizottság többi pontjának megvalósitását gróf Tisza -István meg se kisérlette.</p> -<p>E bizottság javaslata most már nem kötelez alakilag senkit. Nem -egyéb ma már, mint a multnak egyik örökre elmult tünete. Az -uralkodó a nyilvánosság előtt alakilag nem fogadta el. Gróf Tisza -István és kormánya megbukott, felelőssége tehát megszünt. De -feloszlott és örökre megszünt az egykori többségben levő szabadelvü -kormánypárt is. Ha szétszórt elemei valamikor valamely alakban -politikai párttá tömörülnek is, ez már egészen más párt, más -alakulás leend.</p> -<p>Az ugyan megtörténhetik, hogy a nemzet és a király közti -tárgyalások folyamán valamikor még a javaslat szóba jön vagy talán -napirendre is kerül, de annyi benne a kibuvó, a »lehetőleg« és a -»szükséghez képest«-féle föltétel, hogy a javaslattól a nemzet -érdekében jelentékeny és üdvös javulást várni éppen nem lehet, -kivált a mig a katonai ügyek kormányzata és igazgatása oly -hatóságok kezén marad, a melyeknek neve közös ugyan, de a melyeknek -mivolta valósággal udvari és osztrák és magyarellenes. A gróf -Tisza-féle módositások egyébként is meggyöngitették a javaslat -fontosságát.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_72" id= -"Page_72">-72-</a></span></p> -<h2>UJONCZ-AJÁNLÁSI TÖRVÉNY 1904-RE.</h2> -<h3>I.<br /> -A BESZÉD TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(Felszólalásom indoka és czélja. – Gróf Tisza -István felelete beszédemre. – A 9-es bizottság programmja.)</p> -<p>Törvényjavaslatot tárgyalt a képviselőház, melynek czélja volt -az 1904-ik évre a megfelelő ujonczjutalékot a hadsereg számára -megajánlani. Gróf Tisza István már negyedév óta miniszterelnök volt -s eddig nem volt alkalmam kormányzási elveit és szándékait tüzetes -birálat alá venni. Most se volt ugyan rá kellő alkalom, de -általános körvonalakban mégis jelezni akartam vele szemben -ellenzéki felfogásomat. Ez volt a beszéd egyik oka.</p> -<p>A másik okom sokkal fontosabb volt. Mindig féltem, kezdettől -fogva attól, hogy gróf Tisza a képviselőház tanácskozási rendjét -türhetetlenül szigoru korlátok közé akarja szoritani s e végből ő -is, más is, sajtója is <span class="pagenum"><a name="Page_73" id= -"Page_73">-73-</a></span> örökké az obstrukcziót emlegette s -mintegy elő akarta késziteni a közvéleményt arra, hogy az -obstrukcziót csak a házszabályok kegyetlen módositásával lehet -megszüntetni.</p> -<p>Gróf Tisza kormányra lépte óta ugyan nem volt obstrukczió, de az -ellenzéki árnyalatok részéről 10–15 képviselő minden csekély ok -miatt minden jelentkező alkalommal felszólalt s üres feleseléssel -ölte a tanácskozási időt. Ez ugyan épen nem lehetett ok a -parlamenti szólásszabadság megbénitására, de Tisza gróf és tábora -ürügynek felhasználhatta. Aggodalmam volt a miatt, mert ugy láttam, -hogy akár sikerül, akár nem sikerül Tisza terve, minden esetben -nagy küzdelem lesz belőle, sok zavar és sok keserüség, a melytől -meg kellene menteni az országot és a törvényhozást.</p> -<p>Fel akartam hát szólalni főleg azért, hogy ellenzéki barátaimat -intsem és kérleljem, hogy minden apró ok miatt ne késleltessük a -törvényhozás munkáját s oly javaslatoknál, melyek az állami élet -rendes müködésére s a kormányzat szabályos vezetésére szükségesek s -a nemzetre nem ártalmasak, ne nagyon erőltessük az ellenzéki -birálatot.</p> -<p>Ebben áll e beszédem némi jelentősége. A beszédet 1904. évi -január hó 28-án tartottam.</p> -<p>Előttem gróf Tisza István kormányelnök beszélt röviden s arra -kérte a képviselőházat, siessen a javaslat letárgyalásával, mert -fontos, nagy ügyekre kell áttérnünk, a melyek sürgős elintézést -igényelnek. S hozzátette, <span class="pagenum"><a name="Page_74" -id="Page_74">-74-</a></span> talán megfontolatlanul, de semmi -esetre se nagy bölcseséggel, hogy ha az a 10–12 képviselő, a ki ugy -szereti az obstrukcziót, tovább akar obstruálni és segitséget is -kap, majd lesz módja erre a jövőben elég, de most ne tegye.</p> -<p>Beszédem nagy tetszésben részesült s maga a kormánypárt is -figyelemmel és nyugodtan hallgatta.</p> -<p>Beszédem egyik pontjában arról szóltam, hogy a kormányelnök -mulasztást követ el, a mikor javaslatai elintézésének simább módon -való és gyorsabb elintézésére parlamenten kivül az ellenzék nem -minden árnyalatával tárgyal és érintkezik egyenlő módon, egyenlő -bizalmassággal és előzékenységgel. Gróf Tisza, mint egyén, -válogathat a pártok és egyének közt az érintkezési modorban, de -gróf Tisza, mint kormányelnök, mint az állam elsőrangu -tisztviselője, ezt nem teheti. Csak egyenlően.</p> -<p>E szavaimat Tisza nem hagyta felelet nélkül. Utánam nyomban -felállt s egyebek közt ezt mondotta:</p> -<p>»Én nem kivánok a tisztelt képviselő ur beszédének egyéb -részével foglalkozni, mert hiszen a tisztelt képviselő urnak -egyfelől megvan az istentől nyert az az adománya, hogy valahányszor -felszólal, jóizü, élvezetes félórát vagy órát szerez a Háznak, – de -másrészről tisztelt képviselőtársam vitatkozási módjában -meglehetősen emanczipálja magát mindazon kicsinyes korláttól, a -mely őt az igazsághoz vagy a vitatkozási perrendhez hozzáfüzi, -hanem egyszerüen szájába ad ellenfeleinek oly nyilatkozatokat, a -melyek kvadrálnak <span class="pagenum"><a name="Page_75" id= -"Page_75">-75-</a></span> az ő okoskodásával, ezután nagy hatással -igen jóizü viczczekkel, igen jóizü humorral tárgyalja azokat. -Beszédének ezzel a részével foglalkozni nem szándékozom, de utolsó -kijelentésére vonatkozólag, azt hiszem, egy helyreigazitással -tartozom.«</p> -<p>E bevezető szavak után elmondta, hogy a mikor miniszterelnökké -lett, látogatást tett az összes parlamenti pártok elnökeinél. -Paktumot kötni nem akar senkivel, de szivesen lép bizalmas -eszmecserére személyesen az ellenzéki képviselők bármelyikével.</p> -<p>Erre a helyreigazitásra adtam válaszul azt a rövid felszólalást, -mely beszédem után mintegy záradékul következik.</p> -<p>Röviden bele kell bocsátkoznom még egy felvilágositásba, hogy -beszédem teljesen érthető legyen. Emlitem ugyanis beszédem folyamán -a 9-es bizottság programmpontjait. Ennek történetét föntebb -elbeszéltem.</p> -<h3>II.<br /> -A BESZÉD.</h3> -<p class="summary">(Az osztrákok paczkáznak velünk s a kormányelnök -mégis a magyar ellenzéket ócsárolja. – Miért nem fogadhatjuk el a -külföldi példákat tanulságul? – Politikai desperádók. – Én se bizom -a kormány igéreteiben. – A nemzeti követelések. – Óhajtom az -ugynevezett obstrukczió megszüntetését. – A kormányelnök nem -egyenlő módon érintkezik az ellenzék árnyalataival.)</p> -<p>T. képviselőház! Mióta a miniszterelnök ur kabinetjét -megalakitotta, azóta nem volt szerencsém a kabinetalakitásnak, a -kormány programmjának és <span class="pagenum"><a name="Page_76" -id="Page_76">-76-</a></span> müködésének kérdéséhez hozzászólanom. -Most megkisérlem, de lehető röviden. Kijelentem, hogy a -törvényjavaslatot nem fogadom el. Nem fogadom el részint közjogi -álláspontomnál fogva, részint és főleg azért, mert a miniszterelnök -ur müködési programmjában nem látok biztositékot arra, hogy a -nemzet valódi, igazi érdekei kielégittessenek, de még csak arra -sem, hogy azok megkiméltessenek.</p> -<p>Nem fogok kiterjeszkedni a viták ama majdnem végtelen anyagára, -a mely kormányralépése óta itt a Házban felmerült, csak -megállapitom a magam részéről, a mi meggyőződésemet is -megalakitotta, hogy a miniszterelnök ur programmjában, egész -felfogásában nyomát sem látom annak, hogy a nemzet fenséges -harczát, küzdelmét, a nemzeti közérzületnek ama fellángolását, a -melynek több, mint egy éve tanui vagyunk, ő a nemzet javára fel -akarná használni. Nem látom nyomát sem annak, hogy a koronát és -annak környezetét a nemzet érzületéről kellőképen értesitette -volna. Nem teszem fel róla, hogy magyar hazafi buzgóságával meg ne -kisérelte volna, de a chlopy-i dolgok, Körber és Pitreich -kijelentései után kétségtelenül bebizonyult, hogy akármilyen -komolyan kisérelte is meg, annak haszna, látszata nincs. Ily -helyzetben pedig egész magyar hazafitól azt várnám, hogy ne -vállalkozzék olyan programm keresztülvitelére, mely csak Bécsben -tetszik, hanem vagy hagyja ott helyét, (Helyeslés és taps a -baloldalon) vagy vállalkozzék olyan cselekvések végrehajtására, a -melyekből <span class="pagenum"><a name="Page_77" id= -"Page_77">-77-</a></span> a nemzetnek van legalább kis haszna, vagy -ha egyéb nem, némi vigasztalása.</p> -<p>Általában bátor vagyok megjegyezni, hogy a miniszterelnök ur -sokszoros felszólalásában oly éles jelszókat használ az ellenzék -ellen, oly sajátságos szavakkal jellemzi, gunyolja és ócsárolja az -ellenzék működését, hogy ha ezek itt meghonosodnak, abból nem lesz -jó, a mi parlamentárizmusunk szinvonala azzal nem emelkedik. (Igaz! -Ugy van! balfelől.) És mikor a t. miniszterelnök ur – ebben -egyetértek vele – a mi parlamentárizmusunk tekintélyét féltő atyai -gonddal őrzi, akkor ahhoz hozzátartozik az is, hogy az ellenzék -eljárását, most legalább, mikor ily küzdelemhez, ily eszméhez van -kötve, olyan jelzőkkel illetni ne méltóztassék.</p> -<p>Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy csökönyösséget talál ezen -az oldalon. Hát nézzünk a szemébe a helyzetnek, t. Ház. Katonai -téren akarunk vivmányokra szert tenni?</p> -<p>Vivmányokra? Ez rossz szó. Rosszul van a mi helyzetünkben -alkalmazva. Hát vivmány az, ha azt akarjuk, hogy idegenek naponkint -arczul ne verjenek bennünket; ha meg akarjuk menteni önérzetünket, -faji becsületünket attól, hogy az osztrák germanizáczió és az -osztrák monarchia érdekében szövetkezett erők és hatalmak -szakadatlanul és arczátlanul velünk ne paczkázzanak? (Éljenzés és -taps balfelől.) Nem is vivmányokra akarunk mi szert tenni, hiszen a -magyarság mai világhelyzetének közepette igazi vivmányokról csak -álmodozás közt, meg ábrándokban beszélhetünk. Hanem mit akarunk? -<span class="pagenum"><a name="Page_78" id= -"Page_78">-78-</a></span></p> -<p>Ezelőtt például 36 esztendővel királyi rendelet lett kibocsátva -a magyar tisztek visszahelyezéséről. Ez 36 esztendő óta nem történt -meg. Mi vagyunk csökönyösek? Kik a csökönyösek? (Derültség és -éljenzés balfelől.)</p> -<p>Azt mondta a honvédelmi miniszter ur valamelyik bizottsági -ülésen, hogy adjunk időt a kabinetnek, hogy dolgozhassanak, ők majd -dolgoznak. Esztendeje elmult annak, honvédelmi miniszter ur, mikor -elődje és az a kabinet, melyhez elődje tartozott, itt ünnepélyesen -bejelentett egy-két u. n. vivmányt, a tisztek visszahelyezését, a -büntető katonai perrendtartás korszerü reformját, az egész -hadseregben a jelvényeknek akként való átalakitását, hogy a magyar -államiságnak valami kis lehetősége legalább a külső tünetekben -meglegyen. Ünnepélyesen megigérte elődje, azt hiszem, egy -esztendeje mindezeket.</p> -<p>Kérdem: mi történt egy esztendő alatt? (Ugy van! balfelől. Zajos -felkiáltások a jobboldalon.) Pedig ezek közt a dolgok közt vannak -olyanok, a miket egész buzgalommal és jóakarattal, ha őszinte az -akarat, egy-két huszonnégy óra alatt meg lehet csinálni! (Ugy van! -Ugy van! balfelől.)</p> -<p>Már most a miniszterelnök ur ujabb igéretekkel jön. Pedig hiszen -a régiekből sem valósult meg semmi. Ha azok közül az igéretek közül -valamelyiknél az igazi megvalósitás nyomát látnók, ha hajszálnyi -nyomát látnók annak, hogy ez a kabinet akar is, tud is a nemzet -érdekében valamit előre vinni, nem volna csökönyösség, nem volna az -ellenzéknek ez a kedvtelensége, <span class="pagenum"><a name= -"Page_79" id="Page_79">-79-</a></span> nem volna az egész országnak -ez a nyomott hangulata, az a kedvetlen, az az unott lelki állapota, -a melyben nemcsak a kabinetet unta meg már, hanem őszintén -megvallva, mi magunk is kezdjük unni a mi egész -alkotmányosságunkat.</p> -<p>Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy nincs olyan -parlamentárizmus több a művelt nemzetek között a világon, mint a -mienk. Bizony nincs. Azért a külföldről hozható példák én rám -hatással nem birnak, mert oly viszonyok között, a milyenek között -mi vagyunk, egyetlen művelt nemzet sincs a világon. Hogy ezt a -nemzetet a legmagasabb helyen, az állami legmagasabb tekintélynek -képviselői szakadatlanul ámitsák, ha béke van és szakadatlanul -ostorozzák, mikor béke nincs, hogy egy nemzetet saját koronája, -uralkodója, vagy annak nevében tanácsosai folyton oly utra -vezessenek, a mely azt a nemzetet saját czéljaitól vezeti el és nem -saját czéljaihoz vezeti: ilyen alkotmányosság, ilyen -parlamentárizmus nincs több a világon. (Ugy van! Ugy van!)</p> -<p>Azért, ha itt oly dolgok történnek, a melyek egyéb nemzetek -parlamentjében példátlanok, tartsa azt a miniszterelnök ur, -fájdalom, egészen természetesnek, mert a magyar nemzettel az ő -közös uralkodóháza részéről oly dolgok történnek, a melyek a -világon semmiféle más művelt nemzetnél nem történnek. (Ugy -van!)</p> -<p><span class="smcap">Lengyel Zoltán</span>: Őszinte beszéd!</p> -<p>Azt mondja a miniszterelnök ur, – nem tudom, <span class= -"pagenum"><a name="Page_80" id="Page_80">-80-</a></span> kikre -czélzott – hogy politikai desperádók vannak itt. Hát fájdalom, -nekem be kell vallanom, ha egész őszinte akarok lenni, hogy én azok -közé tartozom. (Élénk helyeslés balfelől.) Pedig az u. n. -obstrukczióval nem tartok, azt nem is helyeslem, az obstrukczió -folytatóinak politikáját, taktikáját nem tartom czélszerünek, de -én, fájdalom, azért mégis azok közé tartozom, a kikre talán méltán -mondhatta a miniszterelnök ur, hogy politikai desperádók. -Megmondom, miért. Én egész őszintén kijelentem azt, a mit az előző -kabinetnek, Széll Kálmán kabinetjének is kijelentettem itt a -Házban, talán 8, 9 vagy nem tudom hány hónappal ez előtt, hogy azok -alól az igéretek alól, a melyeket a miniszterelnök ur a 9-es -bizottság programmpontjaiban, vagy saját programmjában katonai -téren tett, én egyénileg felmentem, mert azokból az igéretekből, ha -ő azon a helyen lesz, és ha a többség oly módon támogatja, mint ma, -nem fog teljesülni semmi sem. (Ugy van! balfelől. Nagy zaj és -ellenmondások a jobboldalon.)</p> -<p>Ez jelenti azt, hogy én a desperádók közé tartozom. Hagyjatok -fel minden reménynyel! Mert, miniszterelnök ur, – ezt most csak -mellesleg jegyzem meg – hogy katonai téren a nemzet érdekeit -mennyire védhetjük mi meg, arra nézve én a miniszterelnök urral -legalább is egyenlő fontosságu magyarázónak, felvilágositástadónak, -tényezőnek fogadom el a közös hadügyminisztert és legalább is oly -fontos tényezőnek fogadom el magát az uralkodót és annak osztrák -miniszterelnökét, <span class="pagenum"><a name="Page_81" id= -"Page_81">-81-</a></span> a kik a mit kijelentettek Chlopyban, az -osztrák Reichsratban, a delegáczióban, legalább oly fontos -kijelentések, mint a minőket a miniszterelnök ur itt tenni tud. Már -pedig ama kijelentések fennállanak. Ama kijelentéseket nagyobb erők -és hatalmak tették, mint a melylyel ő tette az övéit és azokat -sokkal komolyabbaknak kell tekinteni, mint a minőknek, fájdalom, a -magyar miniszterelnök kijelentéseit tekinthetjük, akár gróf Tisza -Istvánnak nevezzék azt a miniszterelnököt, akár Széll Kálmánnak -vagy bárki másnak.</p> -<p>Hát én azokban az igéretekben nem bizom. Közelebbi és gyakorlati -okát is tudom annak, hogy miért nem bizhatom meg bennük. (Halljuk! -Halljuk!) A közös hadügyminiszter ur nyilatkozatai, – a melyeknek -egy részletére sem terjeszkedem ki – a közös hadügyminiszternek a -dolog érdemére tett nyilatkozatai egészben nem egyebek, mint a -magyar állam, a magyar nemzet, a magyar faj önérzete ellen -gondosan, roppant nagy elővigyázatossággal felépitett tökéletes -erőditmény. Annak egy szava sincsen, a mely a magyar állásponthoz -közel áll. Annak minden szava egy Haynaunak, egy Schwarzenbergnek -és a többinek a felfogása. Egyetlen szót nem találtam azokban, mely -a magyar nemzetet és a magyar államiságot akármelyik népfaji -törzsnél, oláhnál vagy czigánynál többre becsülné. (Igaz! Ugy van!) -És a miniszterelnök ur mit csinált ezzel a beszéddel? Nem az erődöt -támadta meg, hanem gyenge kis kalapácsával egynéhány malterdarabot -letöredezett annak a faláról és azt mondotta, <span class= -"pagenum"><a name="Page_82" id="Page_82">-82-</a></span> hogy abban -nincsen magyar elleni gyülölet. Ime egy darab habarcs, nincsen -benne magyar elleni gyülölet! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Az -erődöt magát hagyta épen, szépen, sőt fel is disziti. (Igaz! Ugy -van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Már most többet mondok. Nemcsak biztos vagyok abban, hogy nem -lesz semmi vivmány a katonai téren a mi javunkra, de én, fájdalom, -még azt is látom, hogy rosszabb helyzetbe jövünk, mint a minőben -tényleg eddig voltunk. Én látom azt, – majd a közeljövő felderiti -előttünk, hogy kinek van igaza, a desperádónak-e, vagy a nem -egészen optimistának, mint a milyen a miniszterelnök ur – én látom -azt, hogy gyalázatos ármány készül ellenünk. (Igaz! Ugy van! a -szélsőbaloldalon és a néppárton.)</p> -<p>Egyenesen megtámadni bennünket a katonai uralom nem akar, hanem -ki akar zsebelni bennünket. A magyar tisztképzés czimén majd -megkapjuk egy pár nyomorult tantárgynak magyar nyelven való -tanitását, de ezzel szemben megkövetelik, hogy a mi saját -magyarországi költségvetésünkön tartsunk a közöshadsereg számára -tisztnevelő-intézetet. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon és a -néppárton.) Ez lesz a következése. És ha ettől meg tudunk -menekülni, még ezt is szerencsének tartom abban a közeljövőben, a -mely reánk vár.</p> -<p>A mi pedig a nemzeti követelményeket illeti, nemcsak a -vezényszóról és szolgálati nyelvről nem lehet szó, hanem egyébről -se, a mi egy év nemes és fenséges küzdelme folytán felvettetett. A -vezényszót illetőleg a <span class="pagenum"><a name="Page_83" id= -"Page_83">-83-</a></span> Habsburgoknak még sokat kell tanulniok, -pedig eddig semmit sem voltak képesek tanulni; sokat kell -tanulniok, rettenetes csapásoknak kell rájuk bekövetkezni, hogy -valahára tudatára jőjjenek annak, hogy Magyarország is van, magyar -nemzet is van a világon. (Élénk helyeslés és taps a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Holló Lajos</span>: Azért nem kell ujonczot -kapniok!</p> -<p><span class="smcap">Lengyel Zoltán</span>: És azért nem kell -ilyen miniszterelnök!</p> -<p>Ismétlem, miniszterelnök ur, hogy ez a helyzet, ez az egy év -történetének a tanulsága.</p> -<p>Én részemről szerencsétlenségnek tartottam már egy év előtt a -miniszterelnök urnak, mint képviselőnek felszólalását. Nagyon -elhibázottnak tartottam gróf Andrássy Gyula felszólalását is.</p> -<p>Mert a mikor a bécsi udvar látta, hogy a magyar nemzetnek -felséges küzdelmében, a mely lassan-lassan kifejlődött, oly kiváló -férfiak, mint a miniszterelnök ur és gróf Andrássy Gyula -képviselőtársam, egészen ellenkező irányt jelölnek ki, egészen -ellentétes hangot adnak, mikor hajlam ugy sem volt bennük a magyar -nemzet jogos érdekeinek a kiméléséhez, akkor még jobban kifejlődött -bennük a csökönyösség. Mikor gróf Khuen-Héderváry -miniszterelnöksége gyászos kisérletének elején itt mindjárt olyan -hangulat kezdett támadni, hogy az ellenzéket – ezt az ostoba szót -szokták használni – leszerelésre birják, abban is biztatást láttam -a bécsi udvar részére, hogy csak hadd legyen csökönyös, meg ne -mozduljon semmi irányban sem, mert Magyarországon <span class= -"pagenum"><a name="Page_84" id="Page_84">-84-</a></span> sem a -többség nem elég komoly a nemzet mellett, sem az ellenzék nem elég -komoly a kormány ellen. (Taps balfelől.)</p> -<p>Csak röviden akartam jelezni álláspontomat és nem akartam, nem -is akarok hosszu parlamenti beszédet tartani, annál kevésbbé, mert -ugy veszem észre, hogy arra itt az elmék nem elég alkalmasak: sem -az enyém, sem a másé.</p> -<p>Ezek az okok főleg azok, a melyek miatt nekem nincs bizalmam a -miniszterelnök ur kormánya és programmja iránt. Semmi sem fog -teljesülni abból, a mi a nemzet javára szolgál. Csak rosszabb lesz -a helyzet, mert a nemzet költségén akarnak a közös hadsereg részére -intézeteket állitani és a mi még ennél szomorubb dolog, ezt a -nyomorult nemzetet ismét és ismét vivmányokkal ámitják, mákonyos -álomba ringatják, ugy akarják elhitetni vele, hogy vivmányokra tett -szert.</p> -<p><span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: Csak a nemzet a -vesztes, mondotta Zichy János!</p> -<p><span class="smcap">Lengyel Zoltán</span>: Tökmagot a -czinegének!</p> -<p>Pedig ha a nemzetre rájön a balszerencse és a sulyos -viszontagság, sok kincsétől fosztja meg a nemzetet, ha a már 300 év -óta, fájdalom, igen jól ismert hatalom változatlanul ül a nemzet -nyakán a maga gonosz, ármányos, a magyar fajból minden önérzetet -kiirtani törekvő politikájával. Ez mind nagy veszély, de ennél -ezerszerte nagyobb veszély, mert erkölcsi veszély és a becsületes -kibontakozásnak állja utját az, hogyha ezzel a nemzettel el akarják -hitetni, hogy ez <span class="pagenum"><a name="Page_85" id= -"Page_85">-85-</a></span> rá nézve mind üdvös dolog. (Taps -balfelől.) Azt hiszem, az elmult négy esztendő ámitásai után és -amaz egy éves küzdelem után, a melyet itt mi folytattunk, a -miniszterelnök urnak teljes őszinteséggel kellett volna a nemzet -elé állni és megmondani, mi lehetséges, mi nem. Nem beszélni -vivmányokról és a szemrehányást nem a nemzet ellen intézni.</p> -<p>Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy nem kutatja, minő okból -folyik az obstrukczió. Azt hiszem, nem is kell kutatni, csak látnia -kell, mert az olyan küzdelem, a milyen itt egy év óta folyik, olyan -véget, mint a miniszterelnök ur akarja, nem érhet. A nemzet -becsületéért küzdő elemeket, férfiakat, pártokat le lehet győzni -erővel, hatalommal, de mikor a nemzet kivánságai a legridegebb -csökönyösséggel utasittatnak vissza, hogy ahhoz a hazafias ellenzék -még jó képet csináljon, azt megköszönje és ennek a kabinetnek -kezére járjon: no hát ez a küzdelem ilyen véget nem érhet. (Élénk -éljenzés és taps.)</p> -<p>Hogy a nemzet az ámitás utján tovább ne vezettessék, arra igenis -törekednünk kell valamenyiünknek, ebben egyet kell értenünk. De itt -jövök ahhoz a ponthoz, a hol az obstrukczióról is megmondom a magam -véleményét. (Halljuk! Halljuk!)</p> -<p>Az ugynevezett obstrukczió olyan ügy mellett harczol, a -nemzetnek olyan nagy érdekeit tüzte ki lobogójára, hogy az -obstrukczió, még ha minden egyébben téved is, méltán önérzettel -lehet teljes arra nézve, hogy ezekért a nagy eszmékért, ezekért a -nagy nemzeti érdekekért <span class="pagenum"><a name="Page_86" id= -"Page_86">-86-</a></span> harczol elszántan, mig ereje futja. Ezt -én belátom, érzem; mindamellett ma a helyzet olyan, hogy valamikép -ebből ki kell bontakoznunk.</p> -<p>Én egyetértek abban a miniszterelnök urral, hogy alkotmányosság -igy nem folyhat a végletekig. Bizonyos az, hogy az -alkotmányosságnak sok alapelve van, de az első mégis az, hogy a -többség a kellő pillanatban és időben érvényesülhessen. Ez -kétségtelen. A házszabályoknak is, az alkotmányosságnak is ez a -czélja, ez a lényege. Azért ez elől nem zárkózom el. Én magam is -óhajtanám, hogy a miniszterelnök ur és kabinetje, hogy a honvédelmi -miniszter ur ne jöhessen azokkal az ürügyekkel, hogy: »hagyjanak -minket dolgozni«. Nincs ebben a szóban komolyság semmi. (Derültség -baloldalon.) Mert a t. miniszterelnök ur meg a honvédelmi miniszter -ur a parlament nélkül is dolgozhatnak. Hogy »hagyjanak minket -dolgozni« – ettől az ürügytől szeretném én a honvédelmi miniszter -urat és a miniszterelnök urat, de az egész kabinetet is megmenteni. -Én igenis a mellett vagyok, a mellett voltam már szeptemberben, -hogy pár nap alatt engedjük keresztül ezeket az apró, külső -dolgokat, de csak azért, hogy az alkotmány külső gépezete -fennakadást ne szenvedjen. De azután nyomban minden lelkes hazafi, -bármilyen párti, a nemzet jogaiért, érdekeiért, becsületéért kezdje -meg ujra a harczot és annak a harcznak ne legyen vége addig, mig e -hitvány alkotmányosság értéke vagy értéktelensége ki nem tünik, -vagy a nemzet érdekei ki nem elégittetnek. <span class= -"pagenum"><a name="Page_87" id="Page_87">-87-</a></span></p> -<p>Ez lett volna az én nézetem már szeptemberben és nekem igazi, -őszinte hazafias kérésem, hogy azok, a ki ma még ezt a harczot -folytatják, minthogy ennek a harcznak előbb-utóbb ugyis azzal lesz -vége, hogy ez a javaslat keresztülmegy, engedjék keresztül egy-két -nap alatt. (Felkiáltások a jobboldalon: Most tapsoljanak!) És az -alatt a 14 nap alatt, a melyet a miniszterelnök ur pihenésre ugyis -szánt, hadd lássuk, hogy azokból a vivmányokból mit fogunk látni? -(Helyeslés a jobboldalon.)</p> -<p>Itt van pl. a katonai perrendtartás kérdése. Engem nagy fájdalom -fogott el, mikor hallottam azt a vitát a miniszterelnök ur meg -mások közt, hogy hogyan vagyunk a katonai perrendtartással, holott -az osztrák hirlapi és más nyilatkozatokban egészen más tényállást -olvastam. Hiszen a katonai perrendtartási javaslat az osztrák -kormány részéről kész már vagy fél esztendeje és ott fekszik a mi -igazságügyminiszterünk valamelyik fiókjában. Azt mondja a -miniszterelnök ur: »Nem volt alkalmunk eddig tárgyalni«. Hát -félesztendő óta nem volt alkalmuk? És miért nem volt alkalmuk? Mert -a magyar kormány a maga álláspontját nem állapitotta meg ma sem. És -miért nem? Talán mi nem tudjuk? Azért nem, mert az osztrák javaslat -a magyar nyelv érvényesülését kizárja, a mi kormányunk az -osztrákkal összeveszni nem akar, azzal pedig, hogy német -perrendtartást hozzanak a magyar közönség nyakára, a miniszterelnök -ur előállani még sem mer. (Ugy van! Ugy van!) <span class= -"pagenum"><a name="Page_88" id="Page_88">-88-</a></span></p> -<p>Hogy pedig a magyar álláspont és a nemzet érdeke egész -terjedelmükben érvényesittessenek ebben a javaslatban, ezt – -ismétlem – megkisérteni se merte. Tehát azzal bujik ki a megoldás -alól, hogy nem volt idő ebben a kérdésben állást foglalni, és igy -mi az osztrák kormánynak még nem felelhettünk semmit.</p> -<p>Én igenis csatlakozom gr. Apponyi Albert t. képviselőtársunk -azon inditványához, illetőleg kéréséhez, hogy az ámitástól mentsük -meg az országot, ettől a bujkálástól zárjuk el az utat. (Helyeslés -jobb- és balfelől.) Ezt az alkotmány gépezetének további működésére -szükséges egy-két apró javaslatot engedjük keresztül, (Helyeslés a -jobboldalon) s azután kezdjük meg az igazi harczot, hadd tudjuk -meg, hogy ez a kormány mire vállalkozott, mit tud és mit akar. -(Helyeslés jobb- és balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: Csak a kézizálogot -ide!</p> -<p>Még egyet meg kell mondanom. (Halljuk! Halljuk!) Hibáztatom a -miniszterelnök ur eljárásában azt, hogy a mikor az ellenzék -legnagyobb táborával békés, bizalmas és nyilvános tárgyalás utján -bizonyos modus vivendit létesitett, hogy ugyanakkor – ha igaz, hogy -ugy történt – teljes készséggel, buzgalommal és bizalommal el nem -követett mindent arra, hogy az ellenzék többi árnyalatával is -hozzon létre megállapodást. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Mert az szomoru dolog, hogy akkora többség, mint az önöké, és -akkora ellenzék, mint a függetlenségi <span class= -"pagenum"><a name="Page_89" id="Page_89">-89-</a></span> párt, -együtt megállapodva sem képesek a parlamenti helyzet urává lenni. -És hogy nem képes a parlament urává lenni, annak a jelen esetben én -lényeges okául tartom azt, hogy a miniszterelnök ur azt az -előzékenységet, azt a pártok közötti tiszteletet nem vette elég -komolyan figyelembe, a melylyel ő, mint az ország miniszterelnöke – -nem mint annak a pártnak tagja, hanem mint az ország -miniszterelnöke – az ellenzéknek minden tábora iránt tartozik. (Ugy -van! Ugy van!) Meglehet, hogy nem sikerül, ha megkisérti, – nem -állok érte jót, – de ha meg sem kisérti, bizonyosan nem sikerül. -(Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Azért még azt kérem a miniszterelnök urtól, hogy a mit -elmulasztott deczemberben, teljes hazafias bizalommal és -buzgósággal tegyen arra kisérletet még most, mert ha kisérletet sem -tesz rá, akkor azért, a mi itt bekövetkezik, vagy bekövetkezhetik, -első sorban önmagát tegye felelőssé, ne az ellenzéket.</p> -<p>Nem fogadom el a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.)</p> -<h3>III.<br /> -VÁLASZ GRÓF TISZA ISTVÁN FELELETÉRE.</h3> -<p>Kijelentem, tisztelt miniszterelnök ur, hogy nekem sohasem -jutott eszembe arra vágyakozni, vagy azt kérni, vagy azt javasolni, -hogy az ellenzéki pártok valamelyikével paktumra lépjen. -<span class="pagenum"><a name="Page_90" id= -"Page_90">-90-</a></span></p> -<p>Én magam sohasem cselekedtem, a mikor módomban lett volna, akkor -sem, s a mikor a Széll-kabinet megalakulásakor Széll Kálmán és a -függetlenségi párt vezérsége megcselekedte, akkor is igen ártalmas -és veszélyes dolognak tartottam ezelőtt vagy négy-öt esztendővel. -Akkor mindent megmondtam előre, a mi be fog következni, sőt hogy el -ne felejthessem, lapomban meg is irtam, hogy mi következik belőle -és csakugyan minden rossz bekövetkezett. Én a paktum hive nem -vagyok, nem is jutott eszembe, de másrészt még azt sem várom, hogy -itt, mint a t. miniszterelnök ur mondja, »barátságos« állapotok -jöjjenek létre közte és a többi ellenzéki párt között, mert az -lehetetlen; mert vagy a t. miniszterelnök ur hagyja cserben a maga -álláspontját, a mit nem hiszek, vagy azok az ellenzéki pártok. Itt -semmi barátságról nem lehet szó, (Mozgás és felkiáltások jobbfelől: -Nem is mondta! Zaj a baloldalon. Halljuk!), de a t. miniszterelnök -ur nemcsak szabadelvüpárti férfiu, hanem az ország miniszterelnöke -is, s e minőségében feladata, kötelessége, akár barátságosan, akár -nem barátságosan, de a kibontakozás elérésére minden lehető módot, -(Felkiáltások jobbfelől: Meg is tette!) minden tisztességes -buzgalommal, az ellenzéki pártok mindegyikével érintkezésbe lépve -megkisérteni, de én azt látom, hogy ez nem történt meg. (Ugy van! -Ugy van! a baloldalon. Élénk ellenmondások jobbfelől.)</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_91" id= -"Page_91">-91-</a></span></p> -<h2>A KIRÁLYI UDVAR KÖLTSÉGEI.</h2> -<h3>I.<br /> -A BESZÉD TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(A törvényjavaslat főindokai. – Az ellenzéki -határozati javaslatok. – Az udvartartásra adott magyar pénzt -egészen Ausztriában költik el. – Egyéb okaim a beszéd -tartására.)</p> -<p>A királyi udvar költségeit utoljára 1873-ban határozta meg a -törvényhozás s attól kezdve évenkint változatlanul 9.300,000 -koronára rugott az harmincz éven keresztül. Elvégre az udvar -szükségleteinek szaporodása s az általános drágaság a kormány -véleménye szerint az eddigi évi költségvetési összeget elégtelennek -bizonyitotta. Különös körülmény is jött közbe: a budavári királyi -palotának kibővitése, diszitése s ujraépitése. Ezt a királyi udvar -költségeiből kellett volna teljesiteni, de ezek elégtelenek voltak, -tehát az állami kincstár adott előleget kölcsönképen. Ez az előleg -az 1903-ik évig összesen 18 millió koronára emelkedett. Ezt a -kincstárnak vissza kell tériteni.</p> -<p>Igy indokolta a kormány a törvényjavaslatot, melylyel az udvar -költségeit ujabb tiz esztendőre szándékozott <span class= -"pagenum"><a name="Page_92" id="Page_92">-92-</a></span> -meghatározni, de évenkint 2 millió korona emeléssel. Lenne tehát -ezentul az udvar évi szükséglete 11.300,000 korona.</p> -<p>A törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása 1904. évi julius 9-én -kezdődött.</p> -<p>Gróf Apponyi Albert mindjárt a tárgyalás kezdetén sietett -ellenzéki irányban felszólalni s beszédje folyamán határozati -javaslatot terjesztett elő, melynek lényeges tartalma az volt, hogy -a képviselőház vegye le napirendről az udvartartás -költségjavaslatát, e helyett intézzen ő felségéhez feliratot, a -melyben kifejezi mindazokat a kérdéseket, a melyeknek nemzeti -értelemben való helyes megoldása feltétele a trón és a nemzet közti -együttérzés, bizalom és szolidaritás megerősödésének.</p> -<p>A vita élénk és terjedelmes lett, szavazásra csak tizennégy nap -mulva került a sor. A vita folyamán a függetlenségi párt soraiból -is terjesztettek elő egyes képviselők inditványokat és határozati -javaslatokat. Ezek közül néhányat fölemlitek.</p> -<p>Veress József képviselő azt inditványozta, hogy a -törvényjavaslat megszavazása előtt mutassa be a kormány a püspökök, -valóságos titkos tanácsosok és miniszterek eskümintáját s az -uralkodócsalád házi törvényeit, továbbá terjeszszen elő -törvényjavaslatot az uralkodócsalád kiváltságairól oly módon, hogy -a királyi herczegek, a kik valósággal a törvény fölött állanak, se -polgári, se katonai hivatalt és tisztséget ne viselhessenek. -<span class="pagenum"><a name="Page_93" id= -"Page_93">-93-</a></span></p> -<p>Pap Zoltán képviselő az iránt tett inditványt, hogy feliratban -kérjük meg a királyt, hogy az év nagyobb részét Magyarország -székesfővárosában, Budapesten töltse.</p> -<p>Lényegileg ily értelmü inditványával még tovább ment Rákosi -Viktor képviselő, a ki azt javallá, mondja ki a Ház, hogy az eddigi -udvartartási költséget se szavazza meg, mig a király Budapesten -méltó udvartartást nem létesit s az évnek legalább felerészét -Magyarország területén nem tölti.</p> -<p>Mindezek természetesen fölötte fontos politikai kérdések -közjogi, alkotmányi, közgazdasági, diplomatikai és nemzeti -érdekeink szempontjából. Nem is ujak. Századokon át ismételten -sürgették az ország rendei. Végre Deák Ferencznek sikerült 1867-ben -a magyar király udvartartását az osztrák császár udvartartásától -ugy elvileg, mint közjogi törvényben, valamint költségvetésileg is -elkülöniteni. A függetlenségi párt emlitett szónokai nem is -törekedtek egyébre, mint arra, hogy Deák Ferencz törvényét valahára -egészében és komolyan hajtsák végre. Ugy a mint azt 1867-ben és -1868-ban meg is kezdték.</p> -<p>Közgazdaságilag is fontos kérdés ez. Ki nem számitható kárt okoz -Magyarországnak és pedig Ausztria jogtalan előnyére a mai -állapot.</p> -<p>Ma a királyi udvar költségeit csaknem teljesen Ausztriában -költik el és élvezik. Ez minden tiz éven át 113 millió korona és ez -magyar pénz. Másként lenne ez, ha a király és udvara az év -megfelelő részét Budapesten töltené. A hol a király és udvara: -<span class="pagenum"><a name="Page_94" id= -"Page_94">-94-</a></span> ott lenne állandóan a királyi család -herczegeinek nagy része s ezek udvara is. Ott lenne gyakran és -hosszabb időre az összes külállamok diplomácziai képviselete nagy -személyzetével. Iparunk, művészetünk, kereskedelmünk, -idegenforgalmunk hatalmas föllendülést nyerne. A magyar király -családjának tagjai megtanulnák, művelnék s terjesztenék a nemzet -nyelvét is, a mit eddig soha nem cselekedtek. A mostani állapot -szerint a fejedelmi udvartartás minden kárát Magyarország vallja, -minden hasznát Ausztria élvezi.</p> -<p>Mindez okok és körülmények rám nézve is nyomatékosak voltak, -hogy a vitában részt vegyek. Volt azonban még különös okom is, a -mely szinte kicsinyesnek látszik, de akkor általában nem tartották -annak.</p> -<p>Tisza István kormányelnök ugyanis nem sokkal előbb gróf Apponyi -Albertet a közösügyi bizottságban, báró Bánffy Dezsőt a -képviselőházban irgalmatlanul levitázta. Ámde Apponyi is, Bánffy is -ellenzéki pártok vezérei. A magyar közélet egész emberöltő óta -hozzászokott ahhoz, hogy a nyilvános beszédek, képviselőházi s -gyülekezeti szónoklatok mezején az ellenzék ne huzza a rövidebbet, -s a kormánynak és pártjának férfiai a szónoklat, költészet és -irodalom mezején ne kerüljenek a nemzeti ellenzék fölé. Hiszen azok -a bécsi udvart és törekvéseit képviselik időnkint többé és -kevésbbé, mig az ellenzék férfiai a nemzeti eszméket, törekvéseket -és szenvedélyeket. Nyomasztólag hatott hát gróf Tisza Istvánnak -Apponyi és Bánffy fölött látszólag kivivott szónoki diadala. Annál -inkább, mert <span class="pagenum"><a name="Page_95" id= -"Page_95">-95-</a></span> a szabadelvü kormánypárt s a befolyása -alatt működő időszaki sajtó el nem mulasztotta ezt a diadalt az -ellenzéki álláspont meggyöngitésére kizsákmányolni.</p> -<p>Én ritkán szoktam és csak ugy vélt szükség esetén a parlamentben -felszólalni. Az utolsó két év azonban zavaros volt s egyébként is a -legfontosabb nemzeti kérdések voltak napirenden. Többször fel -kellett hát a kormány férfiai ellen nekem is szólalni s gyakran -zajos külső siker kisérte felszólalásomat. Ez okból barátaim közül -s az ellenzék férfiai közül többen arra kértek, sőt sürgetőleg -nógattak, hogy gróf Tisza István ellen kezdjem meg a parlamentben a -szónoki harczot, máskép az ellenzék tagjait szónoklatának -üdeségével, érvelésének elevenségével s metsző személyes -élességével nagyon elhomályositja, segitségére jövén hatalmi -állásának sulya és ragyogása is. Gróf Tisza István szónoklata -egyéni izléséhez és gyakorlatához képest nagyon erős a személyi és -egyéni tekintetek kizsákmányolásában s volt benne akkor még a -gyakorlati államférfiui működés kezdetén kedélybeli fellángolás, -ugynevezett páthosz is és a guny használatában nyilvánuló -hatalmaskodási ösztön sokkal inkább, mint Apponyiban és nagyon -sokkal inkább, mint Bánffyban. Ezek felfogása sokkal tárgyiasabb s -érvelésük sokkal jobban odatapad a kérdés lényegéhez, mint -Tiszánál. De a parlament felfogása, mint rendes időkben majd minden -tömegé, kissé felületes és ledér; a tárgyias szónoklat sohase hat -oly erősen rá, mint az, mely a személyes tekinteteket is -feldolgozza. Az ad personam <span class="pagenum"><a name="Page_96" -id="Page_96">-96-</a></span> beszéden sokkal jobban tud -gyönyörködni, mint az ad rem beszéden. Ezen a mezőn tehát Tisza -nagy előnyben volt a mi viszonyaink közt Apponyi és Bánffy -fölött.</p> -<p>Én gróf Tisza István iránt se különös rokonszenvet, se különös -ellenszenvet nem éreztem, nem tápláltam. Személyes benső -ismeretségben nem voltam vele. A mikor képviselő lett, ha nem -csalódom, 1887-ben, fiatal ember volt, én pedig már régi képviselő, -de a korábbi országgyülési szokástól eltérve, nekem be nem -mutatkozott. De nem ütköztem meg rajta, sőt szinte természetesnek -találtam azért, mert én édes apjának, Tisza Kálmánnak kezdettől -fogva engesztelhetetlen ellenzéke voltam, Tisza Istvánt mindenki -gyöngéd, ragaszkodó gyermeknek rajzolta előttem, hát egészen rendén -valónak láttam, hogy politikai törekvéseink ellentétes voltát -figyelmen kivül hagyva is már az édes apja iránt érzett gyermeki -méltó kegyeletnél fogva se akart velem valami bensőbb ismerkedésbe -bocsátkozni. Néhány hivatalos szócserét kivéve, nem is -beszélgettünk egymással soha.</p> -<p>Igy vállalkoztam barátaim unszolására beszédem megtartására, -mely 1904. évi julius 18-án hangzott el a képviselőházban. A -többség is nyugalommal hallgatta meg, az ellenzéki pártoknál -gyakran zajos tetszések kisérték.</p> -<p>Őszintén bevallom, a beszéd néhol érdes, heves és személyi -tekintetekkel is foglalkozik. Erre nézve épen az a gyöngesége, a mi -gróf Tisza igen sok beszédének. De hiszen épen azt akartam elérni, -hogy Tisza lássa <span class="pagenum"><a name="Page_97" id= -"Page_97">-97-</a></span> be, hogy személyes támadásokkal, ha az -ellenzék kiváló férfiait ilyenekben részesitené, a tanácskozás -nyugalmának megzavarásán kivül semmit elérni nem lehet. Mert az -ellenzék is ügyesen és sikeresen használhatja ugyanezt a fegyvert, -ha akarja. Ha tán nem oly tehetséggel is, mint Tisza, s nem oly -kimagasló helyről is, mint a kormányelnöki szék, de sokkal -élénkebben és szabadabban.</p> -<p>Bizonyos, hogy tervünk sikerült s hogy ettől fogva mindaddig, -mig őszszel az ugrai levél meg nem jelent s novemberben és -deczemberben a nagy parlamenti viharok ki nem törtek, gróf Tisza -István az ellenzékről és férfiairól s törekvéseikről sokkal -enyhébben nyilatkozott szónoklataiban.</p> -<p>Az ugrai levél után s a zsebkendős szavazás után természetesen -megbomlott a parlament minden békéje és rendje.</p> -<p>Az én beszédemmel jó részben be is fejeződött a tárgyalás, a -törvényjavaslatot a képviselőház többsége julius 22-én megszavazta. -<span class="pagenum"><a name="Page_98" id= -"Page_98">-98-</a></span></p> -<h3>II.<br /> -A BESZÉD.</h3> -<p class="summary">(A kormányelnök gróf Tisza István politikai -multja: minden kormánynak mindenkori támogatása. – Irodalmi multja -jelentéktelen, közgazdasági multja szerencsétlen. – A -személyeskedés semmi sikert nem biztosit. – Gróf Tisza -kormányprogrammja. – A régi kormányok nagyobb tiszteletben -részesitették az ellenzéket, noha az se nagyobb, se tekintélyesebb -nem volt, mint a mostani. – A ki a nemzet jövőjében nem bizik: -annak nem szabad a nemzet kormányzására vállalkozni. – Miért -ellenzem az udvartartási költséget?)</p> -<p>T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Öt perczet kérünk!)</p> -<p><span class="smcap">Elnök</span>: Kivánja a t. Ház, hogy az -ülést öt perczre felfüggeszszem? (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.)</p> -<p>Első sorban magam is hajlandó vagyok a gróf Apponyi Albert és -társai által beadott elleninditványhoz hozzájárulni; minthogy -azonban nincs reménységem, hogy a képviselőház többsége ezt ez idő -szerint elfogadja, már ennélfogva is szivesen elfogadom a -függetlenségi és 48-as párt részéről beadott összes határozati -javaslatokat és inditványokat. Természetes következése ennek, hogy -a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot, valamint az udvartartási -költségvetés illető tételét sem fogadhatom el.</p> -<p>A t. képviselőház szives engedelmével ez elhatározásomat most -lehető röviden, a mennyire az idő engedi, indokolom.</p> -<p>Mielőtt azonban ezt tenném, engedje meg a t. képviselőház, hogy -a miniszterelnök urnak legutóbb tett sok jelentékeny fontosságu -kijelentésére kissé kitérjek. Kitérjek különösen azért is, mert -hogy a törvényjavaslatot <span class="pagenum"><a name="Page_99" -id="Page_99">-99-</a></span> és az udvartartási költségvetési -tételt nem fogadom el, annak magában a kérdés természetében rejlő -tárgyi okain kivül főoka az, hogy a t. miniszterelnök ur -politikájával nem értek egyet és miniszterelnöki teendői, működése, -eddigi összes viselt dolgai iránt bizalommal nem viseltetem, sem a -multra, sem a jövőre.</p> -<p>A miniszterelnök ur bizonyos gyönyörüséggel, bizonyos -kéjérzettel foglalkozott az elmult napok egyikén-másikán részint -gr. Apponyi Albertnek, részint b. Bánffy Dezsőnek politikai -multjával. Mindkettőnek multjában igen nagy gyönyörüséggel -következetlenségeket fedezett fel és tárt a képviselőház elé. Hát -ha izlése ugy hozta magával, hogy a vitát erre a térre terelje át, -megengedem izlésének jogosultságát…</p> -<p><span class="smcap">Madarász József</span>: De nem irigylem!</p> -<p>… de nem irigylem, – majd megmondom az okát, miért – és szivesen -nem is követem ezen a téren. Nem követem pedig azért, mert én -elismerem, hogy a miniszterelnök ur előtt elég nagy gazdagság állt -arra a két államférfiu multjából, hogy abban a multban turkáljon, -abban a multban ingadozásokat fedezzen fel, abból a multból hibás -terveket, hibás gondolatokat és hibás intézkedéseket tárjon fel itt -a képviselőház és az ország előtt, mert hisz mindkét államférfinak -van multja, elég hosszu az egyiknek, elég gazdag mindkettőnek…</p> -<p><span class="smcap">Hock János</span>: És elég tartalmas is!</p> -<p>… és arról is biztos lehet a t. miniszterelnök ur, hogy sem azok -az államférfiak, se tisztelői, se barátai <span class= -"pagenum"><a name="Page_100" id="Page_100">-100-</a></span> hasonló -gazdagsággal a miniszterelnök urnak multjából nem rendelkeznek. -(Derültség.) És ha azt állapitom csak meg, hogy neki multja nincs, -akkor sokkal kedvezőbben nyilatkozhatom a miniszterelnök urról, -mint hogyha annak megállapitásába bocsátkoznám, hogy van. -(Derültség.) Ámbár, meg kell jegyeznem, – a miniszterelnök ur, a -mint én tudom, 15–16 éve szereplője a politikai nyilvános életnek, -legalább azóta tagja e képviselőháznak, – de azóta, mióta ő a -nyilvános élet mezején a nemzet nagy közkérdéseiben, mint harczos -fellépett, ama tizenöt év óta őt egyébnek nem láttuk, mint a -mindenkor létező, egymást követő, egymással egyet nem értő -kormányok hüséges fegyverhordozójának. Minden kormányt egyenlő -tűzzel-hévvel szolgált végig, nagyobb hév és buzgóság néha csak -akkor buzdult fel a miniszterelnök urban a kormányok mellett, mikor -valamelyik kormány a nemzet ellen élesebb rendszabályokat akart -alkalmazni. (Ugy van!)</p> -<p>Ez volt a politikai multja.</p> -<p>Van irodalmi multja is a t. miniszterelnök urnak és az is a -nyilvánosság elé tartozik.</p> -<p>Ezelőtt kilencz-tiz évvel megjelent tollából és neve alatt egy -gazdasági kérdésekről szóló röpirat, a mely irodalmi munkában -minden alaptétel hibás, minden alaptétel, a melyben a gabonaárakról -és azokkal időnként járó bajokról és azok orvosszereiről okoskodik, -a mi gazdasági önállóságunk kérdéseiben való teljes -tájékozatlanságról tett tanuságot. (Derültség a szélsőbaloldalon.) -<span class="pagenum"><a name="Page_101" id= -"Page_101">-101-</a></span></p> -<p>De van a t. miniszterelnök urnak közgazdasági multja is, elég -fontos, elég jelentékeny, bizonyos időn át elég fényes is. Nem -akarok a miniszterelnök urnak gyakran heves indulata és pillanatnyi -fellobbanása közben használt szavaival élni, nem akarok ledér módon -nyilatkozni arról a multról, mert nem az a czélom, hogy keseritsem, -hogy bosszantsam a miniszterelnök urat; hanem az a czélom, hogy -arra birjam, hogy saját lelkiismeretébe tekintsen bele, önmagával -vessen számot akkor, midőn oly tényleges, gyakorlati közgazdasági -tevékenység után most ilyen magas államférfiui feladatra -vállalkozott.</p> -<p>Nagyon előkelő, nagyon tiszteletre méltó pénzintézetet vezetett -a miniszterelnök ur, de a vezetésben nem volt szerencsés. Annak a -vezetésnek az lett a vége, hogy az a nagy intézet szomoru sorsra -jutott. Pedig a mint én személyesen ismerem a miniszterelnök urat – -gyakori érintkezéshez nem volt szerencsém – de a mint barátaimtól -is tudom és egyéni jellemét ismerem: teljes buzgósággal, teljes -lelkiismeretességgel, elméjének és tanulmányainak teljes erejével -törekedett azt a nagy közgazdasági vállalatot sikeresen vezetni és -felvirágoztatni. De ha még az az aránylag kis intézmény is az ő -kezén és az ő bölcsességével ily sorsa jutott, vajjon mit várjunk -mi akkor, midőn ily nagy ország vezetésére vállalkozott? (Derültség -és zaj a szélsőbaloldalon. Egy hang: Ezt is tönkre akarja -tenni!)</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span>: Lesz vagyonszerzés -megint! <span class="pagenum"><a name="Page_102" id= -"Page_102">-102-</a></span></p> -<p><span class="smcap">Elnök</span>: Csendet kérek, t. -képviselőház!</p> -<p>Ennek az országnak a vezetése nehéz dolog, nemzetünk legnagyobb -elméi, legbölcsebb államférfiai gyakran siker nélkül tettek -kisérletet ez ország vezetésével. Ez a vezetés gyakran balsorsot is -idézett elő, mert a nemzet ügyének, sorsának intézése nagyon nehéz. -És ha a miniszterelnök ur sokkal kisebb, hasonlithatatlanul -jelentéktelenebb, noha mégis jelentékeny közgazdasági intézet -vezetésében, daczára minden erélyének, bölcsességének, -lelkiismeretességének, a melyet annak igazi felvirágzására -forditott, oda jutott: vajjon, hogy bizzunk mi akkor abban, hogy -nem nagyobb lelkiismeretességgel és nem nagyobb bölcsességgel, – -mert nagyobb most sincs, mint volt két-három év előtt – (Derültség -a szélsőbaloldalon) ennek az országnak milliószor nagyobb -intézményével, sokszorta nehezebb ügyeivel, feladataival meg tud-e -jól birkózni?</p> -<p>A miniszterelnök ur sok hibát, sok következetlenséget mutatott -ki gr. Apponyi Albert és b. Bánffy Dezső multjából. Biztositom a -miniszterelnök urat, hogy én ugyanazon államférfiak multjából -sokkal több és nagyobb hibákat és következetlenségeket tudnék -kimutatni. (Derültség balfelől.)</p> -<p>Megmondtam akkor is, a mikor ama hibák és következetlenségek -történtek és ha nem ismételgettem folytonosan, annak az volt az -oka, hogy minden kérdésnél nincs kedvem felszólalni; csak nagyon -ritkán szólalok ugyis fel. Tehát én még sokkal több hibát és -következetlenséget tudnék kimutatni, de mi czélt érünk el -<span class="pagenum"><a name="Page_103" id= -"Page_103">-103-</a></span> ezzel!? Ha a miniszterelnök urnak -sikerül mindkét államférfiunak vagy akár az egész ellenzéknek -közeli vagy távoli multjából akármi következetlenséget felhordani, -meglesz-e azzal a hadseregnél a magyar vezényszó? (Derültség a bal- -és szélsőbaloldalon.) Vagy a magyar királyi udvartartás? Meg lesz-e -azzal mentve Magyarország gazdasági élete? A nemzet anyagi, -erkölcsi jóléte talán elő lesz mozditva? Vajjon az a sok -visszaélés, a melyet velünk a királyi udvar vagy a király nevében -idegenek és nem idegenek gyakoroltak, meg lesz-e szüntetve? Talán -ez a nemzet a maga jogaihoz, becsületéhez, jövendőjének -biztonságához hozzájut azzal, hogy a miniszterelnök ur gróf Apponyi -Albert és báró Bánffy Dezső multjában valami következetlenséget -talált? Erre vállalkozott a miniszterelnök ur? (Derültség a bal- és -szélsőbaloldalon.) Ez a vezető magyar államférfi feladata és nem -egyéb? Propria virtute kell itt laborálni, nem aliorum -imbecilitate, mikor még nem is bizonyos, hogy az az imbecilitás ugy -van-e, a mint ő kifejtette, (Igaz! Ugy van! Derültség balfelől.) -Igaz, hogy az sem bizonyos, hogy az a propria virtus is megvan-e! -(Ugy van!)</p> -<p>A miniszterelnök urnak miniszterelnöksége előtti multjára tehát -nem akarok visszatérni, hanem ahhoz már csakugyan jogunk van, hogy -szemügyre vegyük azt a szerencsétlen kilencz hónapot, a melyet mint -miniszterelnök töltött el azon a széken. (Halljuk! Halljuk!)</p> -<p>Kilencz hónap nagy idő az államférfi életében. Kilencz -<span class="pagenum"><a name="Page_104" id= -"Page_104">-104-</a></span> hónap alatt Newton is megszületett a -maga idejében és Shakespeare is, azok pedig kissé nagyobb dolgok. -(Derültség balfelől.) Nézzük; csak ugy félvállról, mellesleg, hogy -mi sikerült ez alatt a kilencz hónap alatt olyan dolog, a mely -magától, a miniszterelnök urtól függött és a mely alkalmas, vagy -nem alkalmas arra, hogy bizalmunkat megnyerje?</p> -<p>Igaz, elő fognak állani, ha előállanak majd, szóval és tollal, a -kik azt mondják és azt irják, hogy mit csinálhatott volna ez alatt -a kilencz hónap alatt? Hiszen azóta mi mindig zavartuk az ő -munkáját, mi mindig obstrukcziót, csináltunk, (Ugy van! Ugy van! a -jobboldalon) nem hagytuk a törvényhozást szabadon dolgozni, (Ugy -van! Ugy van! a jobboldalon) nem hagytuk a miniszter urakat -szabadon otthon a bürójukban dolgozni. (Ugy van! Ugy van! a -jobboldalon.) Ezzel fogják védelmezni a t. miniszterelnök urat.</p> -<p><span class="smcap">Rónay János</span>: Természetes!</p> -<p>De Rónay t. képviselőtársamnál még jobban fogja védelmezni -Gajári Géza t. képviselőtársam. (Derültség.)</p> -<p><span class="smcap">Gajári Géza</span>: Különösen, ha tőled -kapok majd tanácsot! (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök -csenget.)</p> -<p>A t. miniszterelnök ur kabinetalakitási programmjáról nem -szivesen beszélek, mert őszintén megvallva, igazán beszélni talán -nem is tudnék. A miniszterelnök ur adott kabinetalakitási -programmot három-négy részletben, s mindegyik részletet kikorrigált -alakban. (Derültség balfelől.) 1903 november 6-án, gondolom, adott -<span class="pagenum"><a name="Page_105" id= -"Page_105">-105-</a></span> itt a Házban egy programmot, azután ezt -kijavitotta november 9-én, s ezt kijavitotta megint november 11-én; -hol elvett belőle valamit, hol hozzátett valamit.</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: Én -sem hozzá nem tettem, sem el nem vettem semmit!</p> -<p>A főrendiházban megint és időközi nyilatkozataiban ujabb és -ujabb magyarázatokat adott, tehát nehéz…</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: -Könnyü ráfogni, de nem lehet bebizonyitani, a mit most mond! -Ráfogni mindent lehet! (Zaj a jobb- és baloldalon.)</p> -<p>Hát, hogy e pillanatban mindent bebizonyitsak, arra nem -vállalkozom most, hanem egy-két tételnél megkisértem most is. -(Halljuk! Halljuk!) Igy pl. a miniszterelnök ur 1903 november 6-án -tartott programmbeszédében elfeledte vagy nem jutott eszébe a -czimerek és jelvények kérdésében nyilatkozni. De november 9-én -kijelenti, hogy a hadseregnél közös czimer és közös jelvények -létrehozására fog törekedni. E miatt azután megtámadtatásokban -részesült, s az ellenzék épen nem volt hajlandó ilyen nevetséges s -egyuttal borzasztó torzképletbe belemenni, mint a milyen a közös -czimer és jelvény. November 11 én kiigazitotta ezt akként, hogy -elvétette a szót, (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon) – ilyen -nagyfontosságu dologban – nem »közös«-et akart mondani, hanem azt, -hogy »együttes«. (Felkiáltások balfelől: Igy volt?)</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: Ez -azt jelenti, hogy változtatott a programmon?</p> -<p>És még ezt a magyarázatát is meggyengitette azzal, <span class= -"pagenum"><a name="Page_106" id="Page_106">-106-</a></span> hogy -együttes czimert ért, nem közöset, de ennek a kijelentésnek is -valóságos értelme főleg az, hogy együttes megoldással akarja a -czimerkérdést rendezni. (Mozgás a baloldalon.) De még ma sem -tudjuk, sem én, sem senki ebben a Házban, s azt hiszem maga a -miniszterelnök ur sem, hogy milyen lesz hát az a czimer, melyet ő -tervez: közös-e vagy együttes-e, s akár egyik, akár másik, -voltaképen milyen?</p> -<p>De ha már én a miniszterelnök ur kabinetalkotási programmjának -minden pontjára kiterjeszkedni most nem is tudnék, mégis meg kell -jegyeznem, hogy azokból a határozott igéretekből, a melyeket a -miniszterelnök ur ugy itt e Házban, mint a főrendiházban ismételve -tett, ma még meg nem valósult semmi, csak egyetlenegy, a mi a -nemzetnek ártalmára van, kárával jár, költségével jár, csak egyre -nézve van javaslata, a mely abban áll, hogy Magyarország külön -költségén mi neveljünk német tiszteket az osztrák közös hadsereg -számára. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A mi igéreteket ő -tett a katonai büntető perrendtartás dolgában, a mikor azt mondta, -hogy a közvetlenség, szóbeliség, nyilvánosság és a magyar nyelv -érvényesülését fogja idehozni, mindebből nincsen semmi, sőt, a mit -mi kéz alatt tudunk erről a perrendtartásról, az épen az -ellenkezője lesz ennek, mert a magyar nyelv érvényrejutása ugy, a -hogy mi értjük ezt a szót, egyáltalán nincs is tervbe véve.</p> -<p>Ott van például egyik furcsa kijelentése a t. miniszterelnök -urnak, a melyet én nem tudok megérteni <span class= -"pagenum"><a name="Page_107" id="Page_107">-107-</a></span> azzal a -kis tudománynyal, multtal és gyakorlattal, a melyet én a politikai -élet terén 32 év óta e Házban szereztem. És ez az, a mit a -miniszterelnök ur a magyarországi két protestáns felekezet -igényeiről beszél, a mikor azt mondja, hogy vannak függő kérdések, -a mely függő kérdéseket a két protestáns egyház valamiféle -bizottsága formulázott és a melyekkel a kormányhoz járult, hogy ő -óhajtja, hogy azok a kérdések az 1848: XX. t.-cz. szellemében -lehetőleg közmegnyugvásra megoldást nyerjenek.</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span>: Ezzel vezetik félre a -református papokat és tanitókat! Mind félrevezetés! Világos ámitása -a szegény papoknak és tanitóknak!</p> -<p><span class="smcap">Elnök</span> (csenget): Kérem a képviselő -urat, ne méltóztassék közbeszólni; ezért a kifejezésért -rendreutasitom! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: -Miért?)</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span>: Beszédben is elmondtuk! -Van jogunk elmondani! Tiz képviselő is elmondta! Ámitás! Százszor -is ámitás! Nohát! Halljuk! (Derültség.)</p> -<p>Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása, akár legyen kivánatos, akár -ne, Magyarország mai helyzetében, a mai tényleges viszonyok közt -sem nem lehetséges, sem nem kivánatos.</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span>: Ugy van! Ez az -igazság!</p> -<p>Ezzel én csak egyéni meggyőződésemet mondom ki. Az 1848: XX. -t.-cz.-nek sem szó szerinti értelme, sem szelleme meg nem engedheti -ma azt, hogy a mai viszonyok között tapintatlan módon, éretlen -bölcseséggel ebbe a kérdésbe akárki belekapjon. Mert az -<span class="pagenum"><a name="Page_108" id= -"Page_108">-108-</a></span> 1848: XX. t.-cz. olyan konczepcziónak a -törvénybeiktatása, a melyre ma egész Európában alkalmatlanok a -vélemények, nincsenek megérve az eszmék és hogy megérnek-e valaha, -azt én nem tudom, de annyi bizonyos, hogy igen magas hevülésben -levő korszak az egyházak államositásának gondolatát törvénybe -iktathatta, de a mi nemzetiségi, a mi egyházi, a mi felekezeti, a -mi dinasztikus viszonyaink között ma ebbe a kérdésbe belenyulni, -azt a beláthatatlan vihart, a mely ezzel járna, a nemzetre -felidézni ama borzasztó bajai mellett, a melyek most is megvannak: -erre komoly államférfiu és komoly férfi ma nem vállalkozhatik. -Azért tehát ezt emlegetni, kiröppentgetni a világba, hogy: az -»1848: XX. t.-cz. szellemében«, olyan dolog, a melyre mondom én -azt, hogy nem értem; sem könyvekből, sem iskolából, sem 32 évi -tapasztalatomból nem szereztem annyi értelmességet, hogy megértsem, -mit akart ezzel a miniszterelnök ur mondani. Azt a szót, a melyet -itt hallottam, nem akarom alkalmazni, mert nem akarok a -miniszterelnök urnak hasonló szavakat mondani.</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: Az -a kérdés, van-e rá ok és jog, mindig ezen fordul meg!</p> -<p>Nem akarom a példáját követni. A miniszterelnök ur először nem -adott tiszta programmot semmi dologról, másodszor, a mi pontokat -már alakba öntött, azoknál meg kár és sérelem hárul ránk, például a -nemzet agyonterheltetése mellett képeztet az osztrák hadsereg -számára német tiszteket magyar pénzen: hát akkor honnan meritsünk -mi <span class="pagenum"><a name="Page_109" id= -"Page_109">-109-</a></span> bizalmat a t. miniszterelnök ur -jövőjére eddigi kilencz hónapos multjából?</p> -<p>De van itt egy másik dolog, miniszterelnök ur, a mit nem -hagyhatok emlités nélkül s a mit már egyszer fel is emlitettem, még -pedig a parlamenti módok és szokások szerint teljes komolysággal és -tisztességgel, sőt talán, a mi nekem nem is igen szokásom, bizonyos -kérlelő szándékkal.</p> -<p>Hogy bánik a miniszterelnök ur nyilatkozataiban az ellenzékkel? -(Ugy van! Helyeslés balfelől.) Bocsásson meg a miniszterelnök ur, -ha tréfálni akarnék, azt mondanám: Uramöcsém, én kissé hosszabb -időre tudnék visszaemlékezni ebben a tekintetben és más -államférfiakra, mint a miniszterelnök ur. Olyan államférfiakra, a -kik ott ültek azon a helyen vagy annak közelében, a hol most Gajári -Géza t. képviselőtársam ül. (Élénk derültség balfelől. Egy hang: -Ott ült egykor Deák Ferencz!)</p> -<p><span class="smcap">Gajári Géza</span>: Mit röhögnek?! Hiszen a -maguk helyén is más ült! (Zaj jobbfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Kubik Béla</span>: De nem volt olyan nagy -különbség! (Élénk derültség.)</p> -<p><span class="smcap">Gajári Géza</span>: Kubiknak ez az első jó -mondása!</p> -<p>Azok a férfiak az ellenzékről, pedig az akkori ellenzék sem -nagyobb nem volt, sem komolyabb nem volt, mint a mostani, sem -nagyobb sulyu nemzeti ügyek mellett nem küzdött, mint a mostani, de -azok a férfiak a parlament ellenzékéről, a nemzet tanácsában az -egyedül jogosult birálókról és birákról nem <span class= -"pagenum"><a name="Page_110" id="Page_110">-110-</a></span> -beszéltek olyan sértő, kicsinylő, gunyos és kihivó hangon, mint a -miniszterelnök ur. Nem nézhettem végig az összes beszédeit, pedig -végig akartam nézni, nem volt rá időm, (Derültség) de az olyan -szavak, mint a milyeneket november 12-én mondott, hogy az ellenzék -dolga gyerekes csiny, hogy az ellenzék férfiai nem tudják, mit -cselekesznek; a mit november 20-án mondott, hogy az ellenzék -kompromittálja a magyar parlament méltóságát, hogy a nemzet -legszentebb érdekeit koczkára teszi és az, hogy itt az ellenzéken -zajos közbekiáltások történtek, az nem lovagias eljárás, az -politikai értelemben gyávaság! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: -Igaz! Ugy van! Ezt mondta! Mozgás a szélsőbalon.) S a mit a -miniszterelnök ur ugyanazon napon mondott, hogy az ellenzék -nemzetgyilkos politikát követ.</p> -<p><span class="smcap">SRÉTER ALFRÉD</span>: Azt mondják sokan, -mások is! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vizet az -öregnek!)</p> -<p>A miniszterelnök ur azzal a szóval, hogy a mit az ellenzék -csinál, azt elvégezhetnék a vásárcsarnoki delnők is, a kiket -köznéven, vulgó: kofáknak szoktak nevezni, (Derültség) hogy -november 27-én neveletlenségnek nevezte az ellenzék egész -eljárását…</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: -Aligha az egész ellenzék eljárását!</p> -<p>… hogy január 14-én az ezen oldalon ülő képviselők eljárásáról -azt mondja, hogy az az alkotmány szellemét sértő, frivol és -embertelen eljárás. Frivol: magyarul ugy hivják, ledér. A frivol -szó legalább jól hangzik azok fülének, a kik nem értik, magyarul -azonban <span class="pagenum"><a name="Page_111" id= -"Page_111">-111-</a></span> ledért jelent. Tehát embertelennek és -ledérnek nevezte az ellenzék eljárását. Január 21-én azt mondotta, -hogy teljesen meddő időfecsérlés az, a mit mi csinálunk; márczius -30-án pedig ezt: »a rombolás, pusztulás áldatlan munkája az, a mit -a képviselő urak véghez visznek és valóságos tatárjárás«. Azután -itt van az, a mit a polgármestereknek mondott, a mire báró Bánffy -Dezső t. képviselőtársam is hivatkozott, hogy t. i. az, a mit a -nemzet csinál – tehát nem is az ellenzék, hanem a nemzet – mérges -vagy mérgezett illuziókból támadt részegség! (Zaj balfelől.)</p> -<p>Hát miniszterelnök ur, én kérem, hogy az ilyen kifejezések -használatától tartózkodjék. Ennek nem lesz jó vége. T. -képviselőtársam, ha megéri azt, hogy ezekből a kijelentésekből -levonja az ellenzék az okvetetlenül levonható következést és ha a -magyar miniszterelnök kijelentése parlamentileg jogosultakká teszi -e szavakat és ezek használatát: akkor ennek a vége nagyon szomoru -lesz, mert akkor azután a magyar parlament méltósága, a magyar -alkotmány tisztelete alá fog szállani. (Ugy van! Ugy van! a -baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Hát a házszabályok!)</p> -<p>Hát miniszterelnök ur és önök, t. többség, legyenek azzal -tisztában, hogy az ellenzék ezeket nem türi el és a megfelelő -megtorlás be fog következni. (Helyeslés a baloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Sréter Alfréd</span>: Ugyan! Ugyan! Még ők -panaszkodnak! (Zajos felkiáltások balfelől: Vizet az öregnek! Elnök -csenget.) <span class="pagenum"><a name="Page_112" id= -"Page_112">-112-</a></span></p> -<p>Hát Sréter t. képviselőtársam szives figyelmét egy körülményre -akarom felhivni. (Halljuk! Halljuk!) Ez az én részemről nem -panaszkodás, mert én bár panaszos szavakat is tudok használni, de -nem akarok, mert e nélkül is tudom érvényesiteni azt a -tehetségemet, a mi kicsi van. De arra akarom figyelmeztetni t. -képviselőtársamat, hogy egészen más az, ha ilyen kijelentést olyan -képviselő tesz, mondjuk, a pillanat hevében, a szenvedély -fellobbanása alatt, a kinek neve a külföld előtt nem ismert és -egészen más, ha ilyen kifejezéseket Magyarország legelső méltósága -és tisztviselője arról a helyről használ. (Ugy van! Ugy van! a -baloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Sréter Alfréd</span>: Önöknek egész -parlamenti viselkedésére volt ez a válasz!</p> -<p>És t. képviselőtársam figyelmét még egy más körülményre akarom -felhivni. (Halljuk! Halljuk!) Olyan államférfiunak joga volna, – -bár joga annak sincs, de elnézné a nemzet, – hogy ilyen szavakat -használjon, a ki nagy vivmányokat hozott nemzetének, a ki mögött -nagy, dicső és hősi mult áll, a ki csatákat nyert nemzete számára, -a ki annak alkotmányát, szabadságát biztositotta, jövendőjét és -jelenét megerősitette, nemzeti önérzetét hiven szolgálta. Ilyen -államférfiunak talán elnézné az ellenzék és talán megbocsátanók. De -a miniszterelnök ur még most nem olyan államférfiu, még most e -nemzetnek nem hozott egyebet, mint megaláztatást! (Ugy van! Ugy -van! a baloldalon) és még csak anyagi erőnknek a kiszivattyuzását -tette lehetővé idegen <span class="pagenum"><a name="Page_113" id= -"Page_113">-113-</a></span> érdekek számára. (Felkiáltások a -szélsőbaloldalon: Osztrák érdekek!) Tehát olyan programmpontokkal -állunk szemben, a melyekből ugyan egynek, kettőnek megvalósitása -torzul meg van kisértve, a többi kérdésről hallgat az irás és az -idő és hallgat a kabinet. Még ez semmi érdem, sőt még az is kérdés, -hogy a hely elfoglalására volt-e elég érdem? De a nemzet érdekében -még végrehajtva, felmutatva, a nemzet története könyvébe, -sziveinkbe beiktatva még semmi sincs, semmi vivmány, önérzetünknek, -becsületünknek semmi tisztelete. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ilyen -hangon, ilyen eredmények után fiatal ember, fiatal miniszterelnök -nem beszélhet igy ezzel a nemzettel.</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: Nem -a nemzettel. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj -balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span>: Eddig ő leczkéztetett -mindig, most megleczkéztetik őtet! Eötvösnek feleljen!</p> -<p>Bizonyos, hogy jövőre is lesznek még heves viták, becsületes, -buzgó küzdelmek, harczok, legalább erről az oldalról, önök majd -csak türik azokat a harczokat, (Derültség a baloldalon) s rábizzák -szerencsétlen miniszterelnökükre, hogy az maga védelmezze meg -ügyüket. De ha ezektől a szavaktól mi megmenekülünk, ha ezek a -szavak nem röpködnek felénk a miniszterelnöki székből, – mert -hiszen Gajári Géza t. képviselőtársamnak azt megbocsájtjuk – -(Derültség a bal- és szélsőbaloldalon) akkor azok a harczok és azok -a küzdelmek tisztességesek lesznek és – hogy szokott szóval éljek – -parlamentárisak. De ha marad ez az eddigi <span class= -"pagenum"><a name="Page_114" id="Page_114">-114-</a></span> szokás, -a mely egyedül a miniszterelnök ur szokása, – az elődeié nem volt – -akkor én – igaz, hogy a jótállásomat nem is kérték ebben a dologban -– jót nem állok semmiért, hogy jövőre mi következik; nem lesz -mindig 30 fok meleg és aratási idő. (Helyeslés balfelől.) Ezt ne -felejtse el a t. miniszterelnök ur!</p> -<p><span class="smcap">Ugron Gábor</span>: Majd megjön a cséplés -ideje is! (Derültség balfelől.)</p> -<p>De van még a miniszterelnök ur 9 hónapos multjában olyan dolog, -a melyet én meg nem tudok bocsátani. A miniszterelnök urnak sok -nyilatkozatában, sok felszólalásában, melyet miniszterelnöki és -képviselői székéből tett a mult év május, junius havaiban, részint -szóval, részint irásban, részint itt, részint Nagyváradon, részint -az ugrai kerület választóihoz intézett levelében, vannak -nyilatkozatai, a melyekben fenyegeti a nemzetet elpusztulással, -tönkrejutással, végveszélylyel…</p> -<p><span class="smcap">Hock János</span>: Golyóval és akasztófával! -(Igaz! Ugy van! balfelől.)</p> -<p>Azt nem hallottam! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A klubban -mondotta!)… a mely nyilatkozatokból az tünik ki, hogy neki -Magyarország fennmaradásában, a magyar nemzet jövőjében semmi hite -nincs. (Ugy van!) Például november 26-án azt mondja: »a magyar -nemzetet megmentjük attól, t. i. ha mi ellenzék az ő tanácsát -elfogadjuk, hogy a világ csufjára, saját szégyenére, saját fiainak -őrülete vigye bukásba.« Azt mondja november 28-án: »Ez a nemzet -elpusztul, ha el nem bánik az ilyen ellenzékkel.« Hirdette itt a -<span class="pagenum"><a name="Page_115" id= -"Page_115">-115-</a></span> miniszterelnöki székből, hogy oly -meggyőződésben is vannak már sokan, hogy Lengyelország sorsára -jutunk; azt mondja január 22-én: »Magyarország fennmaradására nézve -a legnagyobb feladat visszavezetni a magyar alkotmányos életet a -maga szebb és tisztultabb utjára« stb. Ez alatt azt érti, és ekkor -azt fejtegette, hogy mi pedig az osztrákok követeléseihez, az -osztrák javaslatokhoz ragaszkodjunk; szó nélkül fogadjunk el -mindent, mert Magyarország fenntartására nézve az a legnagyobb -horderejü feladat. Azt mondja január 28-án, hogy akkor vállalkozott -az ország kormányának vitelére, a mikor aggódó kebellel látták -többen s ő is, hogy ez a nemzet az örvény, a katasztrófa felé -tántorog. (Mozgás a baloldalon.)</p> -<p>Hát mit csinált az ellenzék és mit csinált a nemzet? A mit -különben ő maga is elismer, mert megjegyzem, t. Ház, hogy a -miniszterelnök urnak nemcsak eme nyilatkozatai vannak ám a lapokban -megerősitve; vannak olyan nyilatkozatai is, hogy: »Bizom én a -nemzet örök erejében; bizom én a nemzet jövőjében, ha az ellenzék -leszerel (Élénk derültség a bal- és szélsőbaloldalon) és ha -elfogadja az én javaslataimat« stb. Ilyen nyilatkozatok is bőven -vannak, sőt mondhatom, szép alakba öntött, hangulatos nyilatkozatok -is vannak közöttük. De amolyanok is vannak, pedig ha Ausztria, a -külföld, nemzetiségeink és a dinasztia – e négy czim alá -foglalhatók legkomolyabb ellenségeink – látják azt, hogy a magyar -kormány feje, a magyar képviselőház legelső embere, Magyarország -első tisztviselője <span class="pagenum"><a name="Page_116" id= -"Page_116">-116-</a></span> és legnagyobb méltósága igy beszél -Magyarország jövőjéről, életerejéről, fennmaradásáról; hogy minket -Lengyelország sorsa fenyeget, hogy mi a bukás, a katasztrófa elé -megyünk, ha ilyen nyilatkozatokat a magyar miniszterelnöktől hall -az ellenség, künn és benn az országban: micsoda vélekedésben -lesznek akkor ellenségeink e nemzet erejéről és becsületéről? (Ugy -van! a bal- és szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Hiszen akkor kénytelenek elhinni, hogy itt csakugyan minden -becsületes ember részeg disznó, (Derültség a bal- és -szélsőbaloldalon), hogy itt minden hazafi őrjöng; akkor kénytelenek -ezt elhinni, ha ilyen kérdésekben olyan tanukat kapnak, mint a -magyar miniszterelnök. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>T. miniszterelnök ur, arra kérem, ne versenyezzen ön Luegerrel, -Bécs polgármesterével (Helyeslés balfelől) a magyar nemzet -életének, életerejének és jellemének festésében! A ki a nemzet -jövőjéről olyan kishitet táplál, mint a t. miniszterelnök ur, annak -nem szabad a nemzet vezetésére vállalkoznia. (Ugy van! Ugy van! a -bal- és szélsőbaloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Ugron Gábor</span>: Menjen kolostorba!</p> -<p>Ha valaki olyanra vállalkozik, a minek sikerében maga sem hisz: -mi lesz akkor annak a vállalkozásnak és vezetésnek következménye? -Ezek, miniszterelnök ur, magasabb erkölcsi tekintetek, de az ország -vezető államférfiának, kormányzójának ezektől eltekintenie nem -szabad! (Ugy van! a baloldalon.) Neki saját nemzetét kicsinynek, -őrültnek, nyomorultnak, tatárjárásnak festeni <span class= -"pagenum"><a name="Page_117" id="Page_117">-117-</a></span> a világ -előtt sohasem szabad! (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez az -ellenzék pedig, a mely itt van, ez a magyar nemzet. (Ugy van! Ugy -van! a bal- és szélsőbaloldalon. Derültség és ellenmondások a -jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Gróf Tisza István</span> miniszterelnök: No, -ennél jobban a magyar nemzetet ugyan le nem kicsinyithette -senki!</p> -<p><span class="smcap">Nessi Pál</span>: Azok ott oláhok, tótok és -szászok, ezek: magyarok!</p> -<p><span class="smcap">Elnök</span>: Csendet kérek!</p> -<p><span class="smcap">Kubik Béla</span>: A szászok nem ülnek itt a -mi sorainkban! Nem beczézi innen őket és a kedves horvát -testvéreket senki!</p> -<p>Bocsánatot kérek, t. Ház, hogy ilyen magyarázatokba bocsátkoztam -e kérdések felett, de nekem igazat kell, hogy adjon mindenki, a -midőn azt állitom, hogy erre a térre a miniszterelnök ur terelte a -mi tanácskozásainkat, (Ugy van! a szélsőbaloldalon) és hogy ezen a -téren lehetetlen, hogy mi tovább is hallgassuk és engedjük, hogy az -ellenzékkel igy beszéljen.</p> -<p>Áttérek – lehetőleg rövid leszek – magára az udvartartás tüzetes -kérdésére. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ismétlem, nem -fogadhatom el a törvényjavaslatot, nem fogadhatom el a tételt. A -tétel, ha jól tudom, abban áll, hogy a mai udvartartás költségei 2 -millió korona évi teherrel emeltessenek, sőt még visszamenőleg a -multba is. A miniszterelnök ur bizonyára jól tudja, sőt az aktákat -kezelvén, jobban tudja mint én, hogy az udvartartási költségeknek -utolsó <span class="pagenum"><a name="Page_118" id= -"Page_118">-118-</a></span> emelése 1872-ben terjesztetett elő, 32 -évvel ezelőtt. 1873-ban szavaztuk meg.</p> -<p><span class="smcap">Ugron Gábor</span>: Én ellene szavaztam!</p> -<p>Hát a t. miniszterelnök ur, hogy emlékszik-e, nem tudom – e -pillanatban, ha bizonyitásra szólit fel, aktaszerüleg bizonyitani -nem tudom, de én határozottan ugy emlékszem, hogy az akkori -pénzügyminiszter az országgyülés pénzügyi bizottsága elé részletes -előterjesztést tett az udvartartási költségek egész állományának -hovaforditásáról. Indokolta tüzetesen, nemcsak üres beszéddel, – -azaz nem mondom üres beszéddel, hanem nemcsak puszta beszéddel -indokolta, miért van szükség az udvartartásnak költségemelésre, a -mely 1 millió forintot tett ki. Felhozta, mennyi volt az -udvartartásnak hátraléka és mily nagyok adósságai; akkor felmerült -azon kérdés – mert a pénzügyi bizottság jelentése tüzetesen -tárgyaltatott – hogy ő Felsége a király, vagyis dehogy a király -(Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon) hanem, hogy ő -Felsége a király nevében azok az urak, a kik az udvartartást -csinálják, mire pazarolják Magyarország pénzét. Pedig nem is épen -urak ám azok! A mint a rábaközi példaszó mondja: nem mind ur ám az, -a ki felházban lakik. Ez az igazság ám amaz urak legnagyobb -részéről, a kikből a királyi udvar áll. Cseléd ám azoknak -legnagyobb része. S harminczkét év előtt tisztán láthattuk, hogy -azok, az udvartartási cselédek, miként pazarolják Magyarország -pénzét, mire, mily czim alatt, mily összegben, s akkor a pénzügyi -bizottság előtt kisült, <span class="pagenum"><a name="Page_119" -id="Page_119">-119-</a></span> hogy például pusztán jótékonysági, -közművelődési, közoktatási, diszitési és nem tudom micsoda czélokra -az udvartartás Ausztriának adott évenkint 900,000 forintot, -Magyarországnak is adott, de csak 25–30,000 forintot. De azért -nekünk ép ugy kellett 1 millió forinttal emelni a költséget, mint a -hogy az osztrákok tették.</p> -<p>Hová tették, nem tudom, mert az osztrák dolgokat evidencziában -nem tartom; hiszen ha tették, tehették. Már most akkor paktum jött -létre, talán az első és utolsó paktum, a melyet elv szerint -helyeseltem, de gyakorlati tartalmára nézve akkor sem, hogy ő -Felsége pedig legyen köteles – nem ezzel a szóval mondták, mert ez -nem udvarképes szó (Derültség) – hanem legkegyelmesebben -méltóztassék ezentul Magyarországnak művészeti, közművelődési, -jótékonysági és egyéb nemzeti nem tudom micsoda czéljaira évenkint -ugyanakkora összeget forditani, mint a mekkorát Ausztria számára -fordit. Teljesen határozottan emlékszem, mert a bizottsági -tárgyaláson jelen voltam; lehet, hogy az akkori sajtóban van nyoma, -hiszem, hogy a képviselőház tanácskozásaiban is van nyoma, hogy -akkor a kormány az ország pénzére való tekintettel a Felség nevében -ilyen javaslattal, ilyen indokkal, ilyen jóakaratu kéréssel jött a -nemzet törvényhozása elé. Nem pedig azzal, hogy fizessenek, mert -meg kell lennie, és fizessenek még az elmult időkre is 2 millió -korona emelést.</p> -<p>Hogy áll ez a dolog? A tisztelt miniszterelnök ur azt jól tudja, -hogy ő Felsége, a mi dicsőségesen uralkodó, <span class= -"pagenum"><a name="Page_120" id="Page_120">-120-</a></span> -alkotmányos királyunk, a miniszterek intézkedéseit annyira -ellenőrzi, akár a rendelkezési alap, akár saját tárczáik körében, -hogy ha 20,000 forintnál nagyobb pénzösszegig terjedő -kötelezettséget, adományt, vagy ajándékot, vagy szerződést kötnek a -miniszterek, azt ő Felsége elé kell terjeszteni, mert ő Felsége -legfőbb felügyeleti és ellenőrzési, rendelkezési és jóváhagyási -jogát gyakorolni akarja. Már pedig akárki akármilyen véleménynyel -legyen akármilyen felséges urról, a ki szabadon futkározik ezen a -világon fel és alá, a magyar nemzet van annyi, mint Ferencz József, -s ez a nemzet mindig van annyi, mint akármelyik király. S ha a -király fenntartja magának méltán azt a jogot, hogy a költségekkel -szemben, a melyek időnként felmerülnek, a 20,000 forinton -tulterjedő lényeges kiadásokat, adományokat, ajándékokat látni -akarja, hogy jóvá hagyhassa, vagy jóvá ne hagyja, nekünk azt a 11 -milliót látnunk kell. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) -E nemzet jogának és méltóságának kell annyinak lenni, mikor saját -pénzéről van szó, mint a mennyi annak a királynak van, a mikor a mi -pénzünkről van szó. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) -Tessék a nemzet elé arról a tizenegy millióról részletes -költségvetést terjeszteni, mire kell, mert vaktában, bolondjára, -részeg fővel, őrülten – mert akkor lesz a nemzet őrült – azt meg -nem szavazza, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és a -szélsőbaloldalon) mikor még látnia sem szabad, hogy hová lesz hát -az ő 11 milliója. <span class="pagenum"><a name="Page_121" id= -"Page_121">-121-</a></span></p> -<p>Ezer kifogásom és okom van arra, hogy el ne fogadjam e -javaslatot; ez okaim tulnyomó részét előttem szóló képviselőtársaim -már elmondották. De ez az egyetlen ok elég nekem arra, hogy -mindaddig, a mig ebben javulás nem történik, a mig a kormány ő -Felségének 11 millióra terjedő költségvetését az utolsó sarkantyus -huszárcsizmáig, a mi neki kell, ide nem terjeszti, – önök -számtalanszor hivatkoznak angol példákra, pedig az angol parlament, -a mig utolsó zsebkiadását nem ismeri a királynak, egy krajczárt sem -ad neki – a mig nem látom a költségvetésben, hogy mire kell ez a 11 -millió, azt meg nem szavazom, mert az udvari szolgák kezére a -nemzet keserves pénzét nem bizom. (Zajos helyeslés, éljenzés és -taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.)</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_122" id= -"Page_122">-122-</a></span></p> -<h2>A HÁZSZABÁLY KÉRDÉSE.</h2> -<h3>I.<br /> -A BESZÉD TÖRTÉNETE.</h3> -<h4>1.</h4> -<p class="summary">(A házszabály fontossága. – Miért nem -kezdeményeztem a házszabály-harczot előrelátásom daczára? – Gróf -Tisza István inditványa 1904 márczius 5-én. – Az inditvány -tartalma. – Gróf Tisza értekezleti beszéde. – Thaly Kálmán -békeajánlata. – Az 1904-ik évi törvényhozási alkotások.)</p> -<p>A beszéd nagy jelentőségü; mondhatom, történelmi érdekü, noha se -alakilag, se tartalmilag nem tartozik kiválóbb beszédeim közé. De -azon a határon hangzott el, azon a napon, a mely közel negyven évi -békés, alkotmányos életünket a zavartól, az alkotmányi viszonyok -megháborodásától, az alkotmány felfüggesztésétől s általában állami -létünk sulyos vonaglásától, talán halálos betegségétől -elválasztja.</p> -<p>A beszéd czime is fölötte szerény, mondhatni semmi különös -figyelmet nem érdemel, semmi különös várakozást nem gerjeszt az -olvasóban. A nemzet életében s történelmében végre is parányi tünet -az a kérdés, <span class="pagenum"><a name="Page_123" id= -"Page_123">-123-</a></span> vajjon minő házszabályok közt mozog a -törvényhozás képviselőházának tanácskozási rendje. Soha a nemzetek -alkotmányát és szabadságát a miatt sulyos veszedelem nem érte, még -csak nem is fenyegette. Csak a mi országunk különös államjogi -helyzete, melyhez hasonló nincs és sohase volt a világon, csakis ez -idézhette fel azt a rettentő vihart, mely fölöttünk éveken át -tombolt s alkotmányos életünk majd minden kincsét elpusztulással -fenyegette s a mely az 1906-ik év tavaszán megállapodott ugyan, de -a melynek sulyos és fájdalmas következményeit önállóságunk, -szabadságunk és nemzeti önbizalmunk összezsugorodásában ma is -érezzük s a mely még mindig nagy veszedelmek csiráit hordja -méhében.</p> -<p>Azonban kicsiny okok nagy következményeket nem szülnek. Bármily -kisszerünek látszik is az alkotmány sérthetetlenségének s a -szükséges és jótékony közszabadságoknak biztositékai közt a -népképviselők házszabálya és tanácskozási rendje: végre is ezekkel -függ össze, sőt jelentékeny részben ezektől függ a szólásszabadság, -a törvényhozók függetlensége s a nemzeti akarat szabad és hű -nyilvánulásának lehetősége. Tehát a házszabály-kérdés mégis igen -nagy kérdés s ha ezt sulyos belső betegségek fenyegetik: annak -mindig nagy következményei lehetnek. De ha valósággal fenyegetik, -annak is kétségtelenül nagy oka van.</p> -<p>A nemzet nagy tömegei nem láttak tisztán s tökéletes és biztos -ösztönnel nem érezték meg időnként, mi készül, mi történik. Ma se -látnak még világosan. Még <span class="pagenum"><a name="Page_124" -id="Page_124">-124-</a></span> ma se tudják, ma se akarják elhinni, -hogy a magyarság erejének megbénitása, Ausztria állami gépezetének -kiterjesztése s abba Magyarország állami létének alárendelt -géprészletként való beillesztése volt tervben is, készülőben is. A -több százados habsburgi beolvasztási törekvés, az 1867-iki -alkotásoknak minden nemzeti és önállósági tartalomtól való -megfosztása: ime ez volt kitüzve a törekvések vége gyanánt s erre -szolgált volna egyik eszközül és módul a képviselőház -ház-szabályainak vaskos módositása s az ezek által biztositott -szabadságok eltörlése.</p> -<p>Engem a gondviselés éles látás képességével ruházott föl oly -dolgokban, melyekre különösen figyelek; magyarságunk sok dolga is -ezek közé tartozik. Nyomban észrevettem, Tisza István gróf kormánya -mit akar e ház-szabály kérdésével. Az egész kérdés történetében -jelentékeny cselekmények nagy részét nekem kellett végezni. Sokat -láttam, sokat észleltem, sok munkát teljesitettem. Az ellenzésnek, -a birálatnak, a nemzet fölvilágositásának feladata volt különös -tisztem. Mindjárt kezdetben nem tudtam teljes buzgóságot kifejteni. -Nem követelte egyéni és politikai helyzetem. Nem voltam pártvezér, -a kezdés kötelessége nem hárult vállaimra. De ha lehettem volna is, -élemedett korom, irodalmi sok irányu munkásságom s kényelmességet -kedvelő hajlandóságom miatt arra a szakadatlan fáradozásra s -szünetet nem ismerő buzgóságra semmi esetben se vállalkoztam volna, -a mely nélkül tisztes pártvezérséghez jutni csaknem lehetetlen. -Anyagi helyzetem se <span class="pagenum"><a name="Page_125" id= -"Page_125">-125-</a></span> türte volna a nagy áldozatokat, pedig -ezekre is szükség lett volna; izlésem és erkölcsi felfogásom pedig -mindig irtózott a benső rokonszenv hián levő szövetkezésektől, a -pártvezérség megszerzése pedig ezek nélkül a mostani viszonyok közt -szinte lehetetlen. A közéletnek elszánt közharczosa maradtam tehát, -a mi egyéni természetemmel legjobban összevágott.</p> -<p>Sohase szüntem meg figyelmeztetni a nemzetet, mit akarnak a -ház-szabály kérdésének bolygatásával. Ez a beszédem is lényegesen e -körül mozog. Azonban én nemcsak kortársaim számára, hanem a jövő -nemzedékek számára is törekszem irni, azért kell a ház-szabály -kérdésének történetét nagyobb részletességgel feljegyeznem, mint -beszédem története talán szükségessé tenné.</p> -<p>Már báró Bánffy Dezső kormánya alatt 1897-től kezdve emlegették -a ház-szabály módositásának szükségességét, de Bánffy a -legfontosabb közszabadságok egyikének sérthetetlenségét tartá szeme -előtt s azért a kérdésnek még csak komolyabb megfontolását se -tartotta szükségesnek. Őt felette rút s eddig példátlan mesterkélt -obstrukczió buktatta meg nagy részben és pedig megfelelő ok és -szenvedély nélkül. Az utána következő Széll Kálmán kormánya alatt, -okulva a közvetlen s közeli tapasztaláson, 1899-ben módositották a -házszabályokat, de a szólási és tanácskozási szabadságot s a -képviselői függetlenséget a módositás nem sértette. Széll Kálmán -hadügyi előterjesztései miatt heves viták támadtak minden fontosabb -kormányjavaslat fölött, tehát ugy az ő kormányzatának utolsó -idején, mint <span class="pagenum"><a name="Page_126" id= -"Page_126">-126-</a></span> gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya -alatt is a szabadelvü kormánypárt számitóbb és vérmesebb elemei -folyton emlegették, hogy szigorubb ház-szabályokra van szükség. -Ezek közé tartozott már több év óta gróf Tisza István is, a kinek -kormányzása alatt, a mint kormányát az 1903-ik év második felében -megalakitotta, bizonyos nyilatkozatok sajtóban, pártgyüléseken s -képviselőházban folyton sürgették a ház-szabályok szigorubbá -tételének kivánatosságát, sőt szükséges voltát. Csakhamar 1904. évi -márczius 5-én a képviselőház ülésében gróf Tisza István -kormányelnök előterjesztette ház-szabálymódositó inditványát.</p> -<p>Az inditvány következő:</p> -<p class="center">INDITVÁNY.</p> -<p>Tekintve, hogy a jelenleg érvényben álló házszabályok a -képviselőház egy része által rendszeresen üzött obstrukczió által -előidézett változott helyzetben czéljuknak többé meg nem felelnek -és azok további fentartása a nemzet legszentebb érdekeit és magát -az alkotmányt is végveszélylyel fenyegeti, minélfogva egy oly -szerves házszabályreform megalkotása, mely a szólásszabadság -sértetlen megóvása mellett a képviselőháznak rendjét, méltóságát és -munkaképességét biztositsa, égetően sürgős szükséget képez: -tekintve másrészt, hogy ugy magának ezen házszabályreformnak -keresztülvitele, mint az állam mindennapi szükségleteinek -kielégitését czélzó és az ország mérhetetlen kárára elintézetlenül -feltorlódott törvényjavaslatok <span class="pagenum"><a name= -"Page_127" id="Page_127">-127-</a></span> gyors letárgyalása s -ezáltal összes alkotmányjogi és közgazdasági viszonyainknak a -fenyegető anarkiából való megmentése csak ugy remélhető, ha a -létező házszabályoknak e czélból ideiglenes hatálylyal biró -rendkivüli intézkedésekkel való kiegészitése utján a nemzeti akarat -gyors érvényesülése biztosittatik, a következő inditványt adom -be:</p> -<p>Határozza el a Ház, miszerint az 1903. és 1904. évi indemnitási, -költségvetési és ujonczmegajánlási, valamint az ujonczlétszám -változatlan megállapitására vonatkozó javaslatok, továbbá az ország -pénzügyi és közgazdasági viszonyainak egy évnél hosszabb időre nem -terjedhető ideiglenes rendezését czélzó törvényjavaslatok és a -megalkotandó uj házszabálynak, mely azonban a törvényjavaslatok -érdemleges tárgyalására vonatkozólag a klotürt nem hozhatja be, -letárgyalásának tartamára, de legfeljebb egy évig terjedő -hatálylyal a létező házszabályok akkép egészittetnek ki, illetve -módosittatnak, hogy az elnöki előterjesztések tárgyában a -benyujtott törvényjavaslatok előzetes tárgyalását illetőleg a Ház -legfeljebb két szónok meghallgatása után egyszerü szavazással dönt -és ez alkalommal a törvényjavaslat előzetes tárgyalásával megbizott -bizottság jelentésének behozására záros határidőt tüznek ki, az -egyes javaslatok tárgyalása megkezdésekor vagy azok tárgyalása -közben ötven képviselőnek az elnökhöz irásban beadott indítványára -vita nélkül egyszerü szavazással meghatározhatja az azok -letárgyalására szánt időt, melynek letelte után további -tanácskozásnak, <span class="pagenum"><a name="Page_128" id= -"Page_128">-128-</a></span> vagy bárminő kérdés közbevetésének -helye nincs. Az összes határozatok vita nélkül, egyszerü -szavazással és a 288. szakasz 4., valamint a 230. szakasz második -bekezdésének hatályon kivül helyezése mellett hozatnak meg, a -harmadszori megszavazás nyomban a részletekben való elfogadás után -foganatositandó és az ülés fel nem oszlatható, mig a javaslat -részleteiben is el nem fogadtatott. A 203. szakasz utolsó bekezdése -hatályát veszti; minden ülés a napirendre tüzött javaslat -tárgyalásával veszi kezdetét; e tárgyalás semmiféle okból és czimen -a napirend tárgyalására szánt idő letelte előtt meg nem szakitható -és a 196., 197., 204. és 206. szakaszokban körülirt teendők ezen -idő letelte után az ülés végén intézendők el. A 207. és 223. -szakaszoknak a tárgytól való eltérés kérésére, valamint a zárt ülés -megtartására vonatkozó határozmányai hatályon kivül helyeztetnek. -Az elnök a 215. és 226. szakaszok alapján való felszólalást, ha -ilyen felszólalások az idő kihuzása czéljából történnek, egyáltalán -megtilthatja. Végre, a mennyiben a 255. szakaszban emlitett -rendzavarás, valamint az elnök elleni engedetlenség egyéb eseteiben -azonnali intézkedés szüksége forogna fenn, az elnök azt vagy -azokat, a kik a rendzavarást vagy engedetlenséget folytatják, az -ülésből kitiltja s ezen határozatát, valamint a Háznak a mentelmi -bizottság javaslata alapján hozott kizárási határozatait -foganatositani tartozik, egyuttal az ügyet a mentelmi bizottsághoz -teszi át, melynek a 255. szakaszban körülirt rendszabályoknak a -rendzavarókra és <span class="pagenum"><a name="Page_129" id= -"Page_129">-129-</a></span> engedetlenkedőkre való alkalmazását -czélzó inditványa a Ház legközelebbi ülésében a bizottság többségi -s esetleg kisebbségi előadójának meghallgatása után vita nélkül -egyszerü szavazással döntendő el.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>Ez inditvány csak futó áttekintésre is mintegy tizenöt uj és -felette fontos rendelkezést javasol a nélkül, hogy a rendelkezések -különböző tárgyára, irányára és fontosságára való tekintettel ama -rendelkezések önálló szakaszokban vagy pontokban szövegeztettek -volna. Ellenkezik ez a törvényszerkesztésnek mind elméleti, mind -gyakorlati törvényeivel. Miként lehessen ezt ötödfél száz -képviselőnek gondosan letárgyalni s miként szólhat minden egyes -képviselő tizenöt különböző természetü fontos javaslatról egy -beszédben.</p> -<p>Mindezt azért gondolta ki a kormány elnöke, hogy a tárgyhoz -minden képviselő csak egyetlenegyszer szólhasson, részletes vita ne -lehessen s minthogy kevés embernek izlése, gondolkozása és -tanulmánya terjedhet ki egy időben, egyszerre annyiféle különböző -tárgyra: ennélfogva még az általános vitától is visszariad az -ellenzék tulnyomó része.</p> -<p>A javaslott rendelkezések fontosabb pontjairól beszédemben van -szó.</p> -<p>Az inditvány szükségességét azzal indokolja a kormányelnök, hogy -»a most érvényben álló házszabályok – további fentartása a nemzet -legszentebb érdekeit és magát az alkotmányt is végveszélylyel -fenyegeti«. <span class="pagenum"><a name="Page_130" id= -"Page_130">-130-</a></span></p> -<p>Sulyos szó, szinte félelmet gerjesztő, ha az ország kormányának -elnöke ejti ki nyiltan a törvényhozás előtt. S ártalmas a nemzet -tekintélyére nézve ugy bent, mint kint még akkor is, ha nem igaz. S -nyilván semmivel se indokolta a kormány elnöke azt a borzasztó -veszedelmet, noha ezentul is ismételve nagyon sokszor -hangoztatta.</p> -<p>Például öt nap mulva, márczius 10-én. E napon pártját -értekezletre hivta össze, mert az inditványt a következő napon -kellett volna indokolnia a képviselőházban. Az értekezleten egyebek -közt ezt mondá párthiveinek meggyőzésére:</p> -<p>»Én fájó szivvel látom, hogy a magyar nemzet sorsa ismét lejtőre -jutott. Én nyilt szemekkel látom az örvényt, a mely lábaink előtt -tátong, a melybe feltartóztathatatlanul belerohanunk, melybe -feltartóztathatatlanul bele fogunk sodortatni, hacsak nem lesz -bennünk bátorság, nem lesz bennünk hazafiui belátás, nem lesz -bennünk erkölcsi erő szembeszállani még bizonyos tetszetős -jelszavakkal, tetszetős látszatokkal is és megmenteni a nemzet -számára a békés, a biztos fejlődésnek kinálkozó eszközeit. Őseink -bölcsesége 1867-ben egy óriási, világtörténelmi megpróbáltatásnak -szenvedései között megmentette, életre keltette a magyar -alkotmányosságot és megszerezte annak olyan biztositékait, -melyekkel négyszáz év óta ez a nemzet nem dicsekedhetett. A mi -nemzedékünknek sokkal könnyebb, sokkal enyhébb, nem mondom, -hálásabb feladat jutott: tovább élni ezen a biztos <span class= -"pagenum"><a name="Page_131" id="Page_131">-131-</a></span> alapon, -a melyet elődeinknek hősiessége, önfeláldozó hazaszeretete, bőven -kiontott vére teremtett. Siralmas volna ennek a nemzedéknek szerepe -a világtörténelem itélőszéke előtt, irtózatos volna a felelősség, a -mely reá háramlanék, szégyen, guny, megvetés tárgyát kellene, hogy -képezze, ha az, a mit apáink oly nehéz viszonyok közt szereztek, a -békének, a biztonságnak, az összhangnak mai boldog korszakában, a -mi tehetetlen kezünkben szétmállanék. Ebben a meggyőződésben, ettől -a tudattól áthatva és avval az erővel, a melyet egy nagy, szent és -igaz ügynek szolgálata nyujt, ajánlom a képviselőháznak inditványom -elfogadását«.</p> -<p>Ime e dagályos szavak. A szenvedélyes buzgalomnak, a kitörő -hazafias fájdalomnak, a jövendő komor képén elborult léleknek -szólás-mondásai. Gróf Tisza István nem érzelgős egyéniség, hanem -hidegen fontolgató lélek, – ily hangon beszélni nem az ő természete -s több mint félszázad óta nem is az államférfi kormányzók szokása. -De a nagy veszedelem okait most se sorolta föl. Nem is sorolhatta. -Döntő czáfolattal jött rá ez az esztendő.</p> -<p>Következő napon lett volna az inditvány tárgyalása megkezdve. -Kossuth Ferencz nem volt jelen betegsége miatt a képviselőházban, -Thaly Kálmán helyettesitette, mint a függetlenségi párt -tiszteletbeli elnöke. Szót kért:</p> -<p>»Kérve-kérem – ugymond – a miniszterelnök urat, hogy ha ezen -oldalról az utolsó pillanatban még garanczia nyujtatik az iránt, -hogy a visszavontnak <span class="pagenum"><a name="Page_132" id= -"Page_132">-132-</a></span> jelzett ujonczozási törvényjavaslatot -hirtelenében keresztülbocsátjuk: akkor mentse meg ezt a -szerencsétlen országot attól, hogy a házszabályokért rendkivüli -elkeseredéssel vivandó nagy, végzetes harcznak menjünk elébe. Ezen -a módon még kiegyenlithetnek minden ellentétet az utolsó -pillanatban. Kérve-kérem tehát én ősz fejjel, őszinte szivvel, -békés akarattal, mélyen megindulva a t. Háznak minden oldalát, -nehogy szememre vethessék valaha nekem, a ki pártelnököm betegsége -folytán őt itt most helyettesitem és szemére vethessék a -függetlenségi pártnak azt, hogy a békejobbot oda nem nyujtottuk -volna még az utolsó pillanatban is«.</p> -<p>Nyomban felszólalt Thaly szavainak elhangzása s a zaj -lecsillapulta után gróf Tisza István.</p> -<p>»Erre a legtisztább hazafiságtól sugalmazott felszólitásra -minden gondolkozás és habozás nélkül kijelentem, hogy a mennyiben a -Ház minden oldala részéről kötelezettség vállaltatott arra, hogy az -1903. évi ujonczok megajánlására vonatkozó törvényjavaslatot a -lehető legrövidebb idő alatt keresztüleresztik… (Halljuk! Halljuk! -Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélsőbaloldalon.) Mondom, a -mennyiben egy ily világos kötelezettség vállaltatnék a Ház minden -oldala részéről: én kész vagyok a házszabályok ideiglenes -módositására vonatkozó inditványomat visszavonni, a – sajnálatomra -– most már visszavont törvényjavaslatokat azonnal ujra benyujtani -és azok további alkotmányos tárgyalását kérni.« <span class= -"pagenum"><a name="Page_133" id="Page_133">-133-</a></span></p> -<p>Thaly és Tisza szavaira nemes felbuzdulás vett erőt az összes -pártokon. Békesség támadt a pártok és képviselők közt, a kik még -csak imént csaknem dühös ellenségül tekintettek egymásra. A -függetlenségi párt két árnyalatból állott. A mindig békülő s -harmadfél év alatt már többszörösen leszerelő Kossuth-árnyalatból s -a most különösen harczias Lengyel Zoltán és Polónyi-féle -árnyalatból s mind a kettő komolyan készen volt a békére. Igy volt -az Ugron-párt, a Nemzeti-párt, a Nép-párt s a kisded Bánffy-párt -is. Magam is örömmel láttam e fordulatot már azért is, mert ebben -gróf Tisza István vészjósló szavainak egyenes czáfolatát láttam. S -valósággal azt kezdtem hinni magam is, hogy Tisza gróf is -véglegesnek tekinti a békét s megáll azon a végzetes uton, melyen -megindult.</p> -<p>E hitemben a tavasz és nyár eseményei nyilván megerősitettek. Az -1904-ik év gazdagon termette a törvényeket. Az ellenzék becsülettel -állta a kötést s például az 1903. évi ujonczjutalékról szóló -törvényjavaslatot alig két huszonnégy óra alatt elfogadta. -Törvénytárunk összesen harminczkilencz törvénynyel gyarapodott a -nyári szünet előtt. Sok fontos törvénynyel is. Két költségvetési -törvény készült el, az 1903-iki és 1904-iki. Máskor hónapokig -szokott tartani egynek egynek tárgyalása. Kilencz helyi érdekü -vasut iktattatott törvénybe. Az állami és vármegyei alkalmazottak s -a községi és körjegyzők fizetéses illetményei uj szabályozást -nyertek, valamint az állami vasutak alkalmazottainak illetményei -is. A katonai nevelő- és <span class="pagenum"><a name="Page_134" -id="Page_134">-134-</a></span> képzőintézeteknél ujabb 1073 állami -alapitványi hely rendeztetett be magyar ifjak részére s az -oktatásban a tiszteknél a magyar nyelv bővebb érvényesülést nyert. -Fontos és érdekes tárgyu egyéb törvény is készült.</p> -<p>Gróf Tisza István személyét és politikai egyéniségét az -ellenzéki pártok nem kedvelték. Nem is adott rá okot, holott arra, -hogy ne kedveljék, már gyülölködő, ócsárló, kicsinylő gyakori -beszédével is sok alkalmat nyujtott. És mégis meggyőződött ő maga -is, hogy mindaz a hajmeresztő dolog, melyet az örökös -obstrukczióról beszélt, csak üres rémlátás s hogy oly kormány, mely -igazságra törekvő módon kezeli az ügyeket s mely az ellenzékkel -szemben férfiasan, de egyuttal gyöngéden és méltóságosan folytatja -az eszmék harczát, az életben levő házszabályok segélyével -megóvhatja az ország érdekeit, sikeresen szolgálhatja a fokozatos -fejlődés ügyét s növelheti a parlamentnek s általában az -alkotmánynak tekintélyét és méltóságát.</p> -<h4>2.</h4> -<p class="summary">(Az ugrai levél. – Minő gondolkozás birta erre -gróf Tisza Istvánt? – A levél egyik pontja. – Gróf Tisza november -3-iki értekezleti beszéde. – A 21-es házszabály-bizottság. – Gróf -Tisza november 14-iki értekezleti beszéde. – Beszédem. – A -Daniel-féle inditvány. – Ennek ismertetése.)</p> -<p>Azonban a mi bekövetkezett, azt bizonyitja, hogy gróf Tisza -István nem ezt a tanulságot szerezte az 1904-ik év békés és sikeres -törvényhozási munkálkodásából. Az ugrai levél s a mi azután -történt, legalább <span class="pagenum"><a name="Page_135" id= -"Page_135">-135-</a></span> azt bizonyitja, hogy a béke, melyet ő -az ellenzékkel márczius 11-én kötött s melyet az ellenzék hiven -megtartott, az ő részéről nem volt se jól meggondolt, se őszinte. Ő -legalább csufosan megtörte azt.</p> -<p>Igaz, hogy sötét gondolatai voltak az ugynevezett -obstrukczióról. Márczius 4-iki beszédében az alkotmány -elpusztulását, a nemzet állami létének végveszélyét jövendöli meg, -ha – mint mondja – az obstrukczió tovább tart. Rémséges tünetek -kápráznak szemei előtt. Nincs költségvetési törvény, tehát az -államot és társadalmat fizetési zavarok fenyegetik. Nincs -ujonczmegajánlási törvény, tehát az ujonczok hiánya miatt behivott -tartalékos legénység szenvedése leirhatatlan. Elzüllik -parlamentárizmusunk, lesülyed államunk tekintélye, szerbek és -oláhok ellenséges nemzetiségi mozgolódásokba bonyolódnak.</p> -<p>Igy beszélt s beszéd közben két csodálatos, sőt ijesztő -kijelentést tett.</p> -<p>»A törvények iránti tiszteletet rombolják le – ugymond – a -küzdők. Bennünket is arra birnak, hogy túltegyük magunkat a -törvényes intézkedésen.«</p> -<p>Ime az alkotmányszegés első gondolata. Vagy legalább az arra -irányuló törekvés első vakmerő vagy ha ugy tetszik, őszinte -kijelentése. Az ellenzék nem tartotta egészen komolynak a -kijelentést. Nyiltan bevallom, magam se. A kijelentés szerint a -kormány és a többség tenné magát túl a törvényen. Vajjon, hogy -lehet ezt a többségről föltenni? Hát a király hogy engedhetné meg -kormányának, hogy megszegje a törvényt <span class= -"pagenum"><a name="Page_136" id="Page_136">-136-</a></span> s ezzel -halomra döntse az alkotmányt? És miként lehetne ilyen merényletet -elkövetni oly erős, hatalmas ellenzék ébersége és erélye ellen?</p> -<p>De ugyane beszéd némi jelenségeit mutatja annak, hogy a különben -hidegen gondolkozó kormányelnök agyában az őrjöngő gondolkozás -tünetei is pillanatonkint ki-kitörnek. A parlament – ugymond – -tehetetlen, guny tárgya lett ellenségeink előtt. Az ellenzéknek -nemzeti küzdelme, obstrukcziós harcza valóságos tatárjárás. -Elkeseredett szivvel látja a viszonyokat. – »Most már elérkezett az -utolsó idő, kéri a küzdőket, álljanak meg az őrület utján. A magyar -nemzetnek élni kell… a ki ennek utját állja, azt össze kell -tiporni!«</p> -<p>Ily hangon csak ránk zuhanó közvetlen és sulyos veszedelem -idején szabad beszélni kormányzó férfiunak, a kire az ország szeme -néz s a kinek feladata nem a riasztás és rettegtetés, hanem a -megnyugtatás és kiengesztelés. Mindenesetre oktalan volt oly -időben, a mikor egy hét mulva a legünnepélyesebb békekötés jött -létre az ellenzékkel s a mikor a törvényhozási időszak könnyü -szerrel a törvényalkotás gyümölcseit oly bőségesen termette.</p> -<p>Mi idézhette hát elő Tisza gondolkozásában ezt a -háborodottságot, mely a legszebb béke közepén fél esztendő mulva az -ugrai levelet sugalmazta?</p> -<p>Bizonyára az a nyomás, melyet az osztrák és habsburgi -hatalmaskodó erők ránk és viszonyainkra gyakoroltak. Semmi -kétségem, hogy gróf Tisza István, a mikor kormányalakitásra -vállalkozott, egyuttal vállalkozott <span class="pagenum"><a name= -"Page_137" id="Page_137">-137-</a></span> ama katonai és pénzügyi -terhek elfogadására s ama vám- és kereskedelmi viszonynak -Ausztriával való rendezésére is, a melyre elődei, a Széll- és -Khuen-Héderváry-kormányok s utódai, a Fejérváry- és -Wekerle-kormányok vállalkoztak. Kormányzati törekvéseit jelző -nyilatkozataiban ugyan nem mondta ezt meg világosan, valamint azt -se mondta meg, hogy megfelelő ellenérték gyanánt a habsburgi -politika a magyar nemzet számára semmi nemzeti vivmányt meg nem -enged. De ő jól tudta ezt, valamint bizonyosnak tartotta azt is, -hogy a parlament éber és hazafias ellenzékei azokat a mérhetetlen s -egyelőre ki sem számitható terheket a nemzet vállaira rakni -megfelelő ellenérték nélkül se könnyen, se gyorsan nem engedik. -Erős, elszánt, nagy többsége daczára is félt a Széll- és -Khuen-Héderváry-kormányok sorsától. Lemondani nem akart; mindenáron -a hatalom birtokában, sőt annak élén akart maradni, más megoldást -nem talált, tehát elvégre a házszabályok módositásának ürügyén -akarta az ellenzéket megtörni, ha mindjárt maga az alkotmány is -össze lenne törve.</p> -<p>Igy született meg az ugrai levél eszméje.</p> -<p>Az ugrai levél Geszten kelt 1904-ik évi október 4-én, Tisza -István gróf akkor Biharvármegye ugrai kerületét képviselte, levelét -e kerület választóihoz intézte, innen nevezte el a közélet ugrai -levélnek. A fővárosi lapokban október 5-én jelent meg.</p> -<p>A levél szövege meglehetős hosszu s szépen és gondosan -fogalmazott s jelentékeny irói tehetségre vall. <span class= -"pagenum"><a name="Page_138" id="Page_138">-138-</a></span> De nagy -gyöngesége ennek is az, a mi a kérdésben tartott egyéb fontosabb -felszólalásainak. Csak egyszerüen ugy állitja, hogy a mostani -házszabályok mellett alkotmányunkat nagy veszély fenyegeti, de -állitását komolyan bebizonyitani még csak kisérletet se tesz. Csak -föltevésekből, csak lehetőségekből következtet a márczius 11-iki -béke s az egész évi munkaszakon át nyugodtan folytatott sikeres -törvényhozó munkálkodás daczára. Állitásait szenvedélyes hévvel -erősiti, de azok azért a figyelő és gondolkodó agyat meg nem -győzik.</p> -<p>Főgyöngesége mégis abban áll, hogy semmiképen meg nem mondja: -miért kell hát a házszabályokat oly kegyetlenül módositani, hogy -azok, a mint a márczius 5-iki inditványból kitünik, a parlamenti -szólásszabadságot s az ellenzéki képviselők függetlenségét s -tanácskozási jogait megsemmisitsék? Egyetlen szóval se utal arra, -hogy a habsburgi és osztrák erők fokozása s ezzel arányban a magyar -nemzeti erők csökkentése a nyilvánvaló törekvés, mely ugyan a mai -ellenzék s a mai házszabályok miatt alkotmányosan nem sikerülhet, -épen ezért kell a házszabályok által biztositott lényeges -szabadságokat megnyirbálni.</p> -<p>A levél egyik pontja igy szól:</p> -<p>»Igaz, az alkotmányos rend ez idő szerint helyreállott. De a -közelmult minden tanulsága arról győz meg: minő ingatag alapon áll -az egész parlamenti életünk. Damokles kardja függ a nemzet feje -felett. Ötletszerüen összeverődő bármely kicsiny csoport -megállithatja a képviselőház egész gépezetét, gáncsot vethet -<span class="pagenum"><a name="Page_139" id= -"Page_139">-139-</a></span> a magyar nemzetnek előretörekvő utjába, -reánk zudithatja a közelmult összes veszélyeit és megaláztatásait. -Semmit el nem értünk, mig e szégyenteljes állapotot nem orvosoltuk. -Bünös könnyelmüség és kötelességeinkről való gyáva megfeledkezés -volna, ha fel nem használnók a helyreállott rend első nyugodt -időszakát arra, hogy megszerezzük a magyar alkotmányos élet állandó -biztositékait. A szólásszabadságot, a parlamenti viták utjáni -küzdelmet parancsoló végszükség nélkül nem szabad korlátoznunk. De -a magyar parlament nem lehet játékszer jelentéktelen töredékek -kezében, a magyar nemzet sorsát nem szolgáltathatjuk ki ezek -szeszélyeinek.«</p> -<p>Ime e levéllel adta hirül jó eleve gróf Tisza István az -országnak, hogy ő mindenáron meg akarja változtatni a -házszabályokat. És pedig annak daczára, hogy, a miként beismeri, az -alkotmányos rend ez idő szerint helyreállott, ugy akarja -megváltoztatni, hogy a szólásszabadságot és a parlamenti viták -utjáni küzdelmet – miként gondolatát szavakba önti – korlátozni -kell. Ezt ugyan – ugymond – parancsoló végszükség nélkül nem szabad -tenni, de levele más helyén mégis azt mondja, bünös könnyelmüség és -kötelességeinkről való gyáva megfeledkezés volna, ha a kedvező -alkalmat fel nem használnók a házszabály módositására.</p> -<p>A levél az összes ellenzéki pártokat nagyon meglepte, miként a -dolog természete hozta magával s miként a hirlapok akkori -elmélkedéseiből nyilván kitünik. A közönséges józan elme -hihetetlennek tartotta, <span class="pagenum"><a name="Page_140" -id="Page_140">-140-</a></span> hogy a kormány elnöke ily gyorsan és -ily durván szegje meg azt a békét, melyet ő maga ünnepélyesen a -parlament szine előtt kötött meg márczius 11-én. Azt meg épen nem -hiszem magam se, hogy a tervezett módositás a márcziusi inditvány -borzalmas pontjai szerint legyen megint előterjesztve, hiszen ezt a -kormányelnök egyenesen visszavonta, az ellenzék pedig még soha se -volt kezesebb és jámborabb a kormány iránt, mint a márczius óta -lefolyt félesztendő alatt.</p> -<p>Most már azonban gyorsan fejlődtek a dolgok.</p> -<p>Az őszi ülésszak megkezdésekor azonnal sietett gróf Tisza István -a saját pártját, a parlamenti többséget megnyerni terveinek s -rábirni a házszabály szigoru módositására. A november 3-án tartott -szabadelvüpárti értekezleten hosszu, érdekes, támadó beszédet -tartott, melyben egybek közt igy nyilatkozik:</p> -<p>»A ki az én igénytelen személyiségem működését és nyilatkozatait -csak a legkisebb figyelemmel is kisérte, az rég tisztában lehetett -velem, hogy a házszabályrevizió kérdését a magyar nemzeti politika -egyik olyan kardinális fontosságu kérdésének tartom, a melynek -elodázásáért a felelősséget semmi körülmények között magamra nem -vállalom. A kérdések második csoportja a Ház rendjének, -méltóságának fenntartása körül forog. A ki oly szerencsés vagy oly -szerencsétlen, hogy már körülbelül husz év óta tagja a Háznak és -visszagondolva a magyar képviselőház atmoszférájára, hangjára, -egész megjelenésére a 80-as években, azzal a mai állapotot -hasonlitja össze, az valóban megdöbben <span class= -"pagenum"><a name="Page_141" id="Page_141">-141-</a></span> és -elszomorodik. És gondolkozhatunk egyes kérdések felett bárhogyan, -de magyar ember, ha belemélyed ezekbe a dolgokba, lehetetlen, hogy -be ne lássa azt, hogy a parlamenti hangnak ez az elfajulása, -eldurvulása valósággal gyökerében támadja meg a parlamentet, -valósággal a végveszedelem csiráit rejti magában egész nemzeti -létünkre nézve. Mert mi lesz egész nemzeti életünkből, hogyan -fejlődhetik életképesen és erőteljesen a magyar alkotmányos élet, -hogyha tiszteletet, becsülést, tekintélyt, kegyeletet nem tud -ébreszteni maga iránt? Ha nem képes vonzerőt gyakorolni a haza -minden polgárára? Ha nem képes megnyerni rokonszenvét és -tiszteletét barátainknak és nem képes tekintélyt tartani és -imponálni ellenségeinkkel szemben? És mi lesz a magyar nemzet egész -jövő fejlődésével, ha a magyar parlament nem nagy eszmékért -folytatott nagy küzdelmek góczpontja lesz, a mely beragyogja -fényével az egész magyar közéletet, hanem ellenkezőleg a szellemi -sivárságnak, a hang durvaságának, a közélet elfajulásainak válik -iskolájává?«</p> -<p>Sok igazság van gróf Tisza István kormányelnök e panaszában és -szemrehányásában. Csakhogy ez őt az utolsó években még sokkal -inkább terheli, mint az ellenzéket s mint pártjában és azon kivül -másokat. Soha senki se beszélt ridegebb és durvább hangon az -ellenzékről, mint épen gróf Tisza. Az ellenzéknek nálunk a -ráerőszakolt keserü harczban, melyet a nemzeti jogokért és -érdekekért viv, sokkal inkább el lehet nézni, ha olykor-olykor -szenvedélyes szavakban <span class="pagenum"><a name="Page_142" id= -"Page_142">-142-</a></span> tör ki, mint a kormánypártnak vagy épen -a kormány tagjainak. Az ő kezükben van a hatalom és az erőnek -nagyobb része, de erősebbnek is lenni, a hatalmat is korlátlanul -élvezni és gyakorolni s a mellett még az ellenzékkel durván, -ridegen is bánni: az emberi lelkek benső természete hozza magával, -hogy ez nemcsak ingerlő, hanem egyuttal utálatos is. Ily -szemrehányással élni hát épen gróf Tisza nem volt illetékes.</p> -<p>A következő napon röviden indokolta inditványát, hogy a -képviselőház alakitson és küldjön ki 21-es bizottságot, melyben az -ellenzéknek néhány tagja is részt vegyen s mely a házszabály -módositása iránt dolgozzon ki s terjeszszen a Ház elé javaslatot. -Érdemleges javaslatot se gróf Tisza, se pártja nem hozott a -képviselőház elé, a márcziusi pedig vissza volt vonva. A számitás -az volt, hogy a függetlenségi pártnak Kossuth-féle békülékeny -árnyalata bemegy a bizottságba s a szigoritó módositások egy -részének legalább megnyerhető lesz s igy az ellenzék többi -árnyalatai is némileg meg lesznek bénitva.</p> -<p>Rögtön beláttam ezt, közöltem gondolatomat báró Bánffy Dezsővel -s ő egy budai uj-párti nyilvános lakomán nyomban kijelentette s -indokolta, hogy ellenzéki férfiu a 21-es házszabály-bizottságban -nem vehet részt. Ez a bátran és mereven kiejtett szó erősen hatott -az összes ellenzéki pártok gondolkodására s ezért megállapodtak -abban valamennyien, hogy a bizottságban nem vesznek részt, legyen a -felelősség egyedül a kormányé és kormánypárté az egész javaslatért. -<span class="pagenum"><a name="Page_143" id= -"Page_143">-143-</a></span></p> -<p>Az inditvány tárgyalását a parlament a következő napon -megkezdette. Néhány napig folyt a vita, de nem nagy élénkséggel. -Semmi jele nem mutatkozott annak, hogy az ellenzéki pártok valami -nagy keserüséggel és harczias indulattal folytatják a vitát. -Biztosnak látszott azonban, hogy az inditványt el nem fogadják s a -bizottságban részt nem vesznek s talán egész hónapon keresztül -folyik majd a tanácskozás, mielőtt az inditvány fölött szavazás -történhetnék. Pedig az ellenzékek most még nem is tudják, miféle -szigoritást, vitazárt vagy egyéb könyörtelen rendszabályokat léptet -majd életbe a módositás. Tisza és pártja ezt meggondolta. S -meggondolta azt is, hogy ezzel a vitával végre se lehet elérni -semmit, mert hiszen majd a kiküldendő 21-es bizottság előterjeszti -jelentését s a javaslatát s a mikor ezt az ellenzékek meglátják: -haragjuk elemi erővel tör ki s akkor a vitának se elejét, se végét, -se természetét belátni, se végeredményét kiszámitani nem lehet.</p> -<p>Tisza és benső hivei ennek elejét akarták venni. Azt gondolták -ki, hogy ha a Ház elnökeinek valamelyikét tervüknek sikerül -megnyerni, hevenyészetten határozati javaslatot nyujtanak be s azt -a Ház elnöke a házszabályok lábbal tiprásának segélyével valamely -furfangos módon megszavaztatja s elfogadottnak kijelenti. E -határozat ugy, mint márcziusban, egyetlenegy hosszu pontból fog -állani s ebben benne lesznek az összes módositások. Előrelátható -volt, hogy a parlamentben rettenetes vihar fog kitörni, de erre -készen <span class="pagenum"><a name="Page_144" id= -"Page_144">-144-</a></span> tartják a Ház üléseit elnapoló királyi -leiratot s majd a mikor hetek mulva ujolag megnyitják az üléseket, -a világ s az emberek addig sokat felednek, első haragjuk elpárolog -s a bevégzett tények nyomása alatt csendesebbé válnak.</p> -<p>Hallottuk ugyan bizonytalan kósza hirekből, hogy a kormány nagy -meglepetést, nagy kudarczot készit titkon az ellenzék részére, de a -hirek alaktalanok voltak s tartalmuk többféle. Azt se hittük, hogy -az elnökök bármelyike is valamely erőszakos és undok -alkotmányszegésre vetemedjék, a meglepetésre hát az ellenzéki -pártok nem voltak elkészülve.</p> -<p>Az elnököt, Perczel Dezsőt megnyerték a tervnek. Ez a férfiu -nemes, előkelő nemzetségből származott, mely jeles fiakat, kiváló -közéleti alakokat, dicsőséges hadvezetőket adott már az országnak. -Ő maga is régen képviselő, korábban vármegyéjének tisztje, a -Bánffy-kormányban a belügyek kormányzója volt. Szerény, -rokonszenves alak minden párton. Se különös nagyravágyást, se -beteges hiuságot, se nagy igények támasztását senki rajta soha -észre nem vette. Erős egyéniség nem volt, nagy dolgokat tőle senki -se várt, de arra se gondolt volna soha senki, hogy alacsony -politikai cselszövényekre, alkotmánypusztitó hitvány cselekvényekre -képes lehessen.</p> -<p>November 14-én este a szabadelvü párt a saját körhelyiségében -népes értekezletet tartott s itt gróf Tisza István hosszu, -tartalmas és heves beszédben tárgyalta a házszabály módositásának -kérdését. Beszédje <span class="pagenum"><a name="Page_145" id= -"Page_145">-145-</a></span> folyamán és végén egyebek közt ez -inditványnyal állott elő:</p> -<p>»Azt hiszem, t. barátaim, a pártnak ismét ahhoz az eszközhöz -kellene nyulnia, a melyet márcziusban vett kezébe és csak azért -tett le ismét a kezéből, mert alkalmazásának szüksége akkor -elesett.</p> -<p>Én tehát azt volnék bátor kérni, hogy határozza el a párt, -miszerint azon czélból, hogy egy, az általam már ismételten jelzett -keretekre szoritott, mérsékelt házszabályreform megvalósitható -legyen és azzal a világos körülhatárolással, hogy ezen ideiglenes -házszabálymódositás hatálya mellett csak az országnak -halaszthatatlan folyóügyei, t. i. az 1905-iki költségvetés, az -ezzel kapcsolatos dolgok, az indemnitás – és azt hiszem, -hozzávehetjük a Horvátországgal kötött pénzügyi egyezményt, mert -különben ex-lexbe jutunk a horvát kérdésben – és a változatlan -ujonczlétszámnak 1905-re való megszavazása, tehát csak az országnak -ezen halasztást nem türő folyóügyei és a házszabály-javaslat -legyenek elfogadhatók, hogy, mondom, ezen idő- és térbeli -korlátozással a házszabályok ideiglenes módositása vitessék -keresztül.</p> -<p>Az inditvány tehát, a mely nézetem szerint benyujtandó volna, a -maga dispozitiv részében lényegileg egyeznék a tavaszszal -benyujtott inditványnyal; a befejező része módosulna annyiban, hogy -a tavaszi az akkori sürgős ügyekre, a mostani pedig a most előttünk -álló sürgős ügyekre szólana.</p> -<p>Én arra kérlek benneteket, legyetek kegyesek elhatározni -<span class="pagenum"><a name="Page_146" id= -"Page_146">-146-</a></span> egy ilyen javaslat benyujtását és annak -benyujtásával a pártelnökséget bizni meg.</p> -<p>T. barátaim! ugy látszik, hogy belejutunk a harcznak akutabb -stádiumába. Én azt hiszem, a ki illuziókban nem él, a ki nyitott -szemmel nézi az eseményeket, azt ez a fordulat nem lephette meg és -nem is hozhatja ki sodrából. Mi nekimentünk ennek a küzdelemnek -abban az erős meggyőződésben, hogy az ország legszentebb, -legnagyobb érdekei parancsolólag kivánják ezt és meg vagyok róla -győződve, hogy fog vinni bennünket az a tudat, hogy a magyar -nemzetnek, a magyar nemzeti politikának teszszük ezzel a legnagyobb -szolgálatot.«</p> -<p>Ez a beszéd és inditvány világositott föl engem egészen, hogy -gróf Tisza a márcziusi borzasztó javaslatot akarja a törvényhozás -népképviseleti részére ráerőszakolni. Ennek hatása alatt, -figyelemmel gróf Tisza Istvánnak november 15-én előttem történt -felszólalására, határoztam el magamat hevenyén beszédem -megtartására.</p> -<p>Beszédem után oly zajos, hosszantartó és hatalmas helyeslés, -taps és éljenzés tört ki az ellenzéki pártok oldalán, hogy a -tanácskozást folytatni épen nem lehetett. Az elnök hát rövid időre -felfüggesztette az ülést s eltávozott helyéről.</p> -<p>Már beszédem alatt is, de kivált a szünet alatt gróf Tisza -Istvánnal pártjának több kiválóbb férfia félrevonult s a fölött -tanácskoztak, hogy beszédem hatása alatt, beszédem által mintegy -erőszakosan felhiva <span class="pagenum"><a name="Page_147" id= -"Page_147">-147-</a></span> s annak ellensulyozására nem volna-e -czélszerü az uj házszabályjavaslatot nyomban benyujtani, -előterjeszteni.</p> -<p>A javaslat Daniel Gábor-féle nevet visel történelmi sulyu -korirásainkban. Több nap óta készen volt már. Lényeges -rendelkezései már az év elején elkészültek s egyes eszméi már akkor -fogalmazási alakba öntettek. Sok tanácskozáson, százféle -apróbb-nagyobb módositáson ment keresztül, mig végleges alakjához -eljuthatott. Képzelhetlen furfangossággal készült a végből, hogy a -mikor a köztanácskozások folyamán a kormány és a többség az -ellenzéket el akarja hallgattatni s a neki kellemetlen ellenzéki -szónokot a képviselőházból el akarja távolitani s igy lehetetlenné -s munkaképtelenné tenné: ezt a házelnök segitségével nyomban teljes -eredménynyel megcsinálhassa.</p> -<p>Abban állapodtak meg, hogy beszédem után haladéktalanul beadják -a határozati javaslatot s a beadást Daniel Gáborra bizzák.</p> -<p>A javaslatnak nincs kelte. Alá volt már irva néhány nap óta. -Aláirták: Daniel Gábor, Podmaniczky Frigyes, Apáthy Péter és -Vojnits István. E képviselők a szabadelvüpártnak elnökei.</p> -<p>Beszédem után alig nyilt meg ujra az ülés, Daniel Gábor -jelentkezett szólásra s a nagy zajban alig hallható szavakkal -ennyit mondott:</p> -<p>– A szabadelvüpárt elnökségének megbizásából terjesztek be egy -határozati javaslatot.</p> -<p>S odaadta papirját Szőts Pál jegyzőnek, ki arról felolvasta a -javaslatot. <span class="pagenum"><a name="Page_148" id= -"Page_148">-148-</a></span></p> -<p>Igy szól:</p> -<p class="center">A DANIEL-FÉLE HÁZSZABÁLY-MÓDOSITÁS.</p> -<p><i>Határozati javaslat</i>. Tekintve, hogy a jelenleg érvényben -álló házszabályoknak égető szükséget képező reformja a képviselőház -egy része által kilátásba helyezett rendszeres obstrukczióval -szemben a jelen házszabályoknak hatályban maradása mellett meg nem -valósitható, minélfogva a 21-es bizottság megválasztása előtt -ideiglenes hatálylyal oly módositásokat kell a házszabályokon -eszközölnünk, melyek az egész munkálat sikerét biztositsák, -határozza el a Ház, hogy a tárgyalás alatt lévő inditvány feletti -érdemleges határozathozatalt a jövő ülésszakra halasztja és az -elkészitendő uj házszabály életbeléptéig, legfölebb egy évig -terjedhető hatálylyal és annak világos kikötése mellett, hogy az -alábbi rendelkezések hatálya alatt csak az 1905. évi -államháztartásra vonatkozó és azzal kapcsolatos javaslatok, -beleértve a Horvát-Szlavonországokkal kötendő pénzügyi egyezményt -is, és az 1905. évi és a folyó évinél nem magasabb ujonczlétszám -megállapitására és megajánlására vonatkozó javaslatok, valamint a -házszabályoknak olyan módositása tárgyalhatók, mely a klotürt az -appropriaczionális és indemnitási törvényjavaslatok kivételével más -törvényjavaslatok érdemleges tárgyalásánál nem hozza be – a létező -házszabályokat akként egésziti ki, illetőleg módositja, hogy az -elnöki előterjesztések tárgyában a benyujtott törvényjavaslatok -előzetes tárgyalását illetőleg a Ház legfölebb két szónok -meghallgatása <span class="pagenum"><a name="Page_149" id= -"Page_149">-149-</a></span> után egyszerü szavazással dönt és ez -alkalommal a törvényjavaslat előzetes tárgyalásával megbizott -bizottságnak jelentésének beadására záros határidőt tüz ki, az -egyes javaslatok tárgyalásának megkezdésekor vagy azok tárgyalása -közben 50 képviselőnek az elnökhöz irásban beadott inditványára -vita nélkül, egyszerü szavazással meghatározhatja az azok -letárgyalására szánt időt, melynek letelte után további -tanácskozásnak vagy bárminő kérdés közbevetésének helye nincs, az -összes határozatok vita nélkül, egyszerü szavazással s a 228. §. -4., valamint 230. §. 2. bekezdésének hatályon kivüli helyezése -mellett hozatnak meg s az ülés el nem oszlatható, mig a javaslat -részleteiben is le nem tárgyaltatott, a 305. §. utolsó bekezdése -hatályát veszti, minden ülés a napirendre tüzött javaslat -tárgyalásával veszi kezdetét, e tárgyalás semmiféle okból és czimen -a napirend tárgyalására szánt idő letelte előtt meg nem szakitható -s a 196., 197., 204. és 206. szakaszokban körülirt teendők ezen idő -letelte után az ülés végén intézendők el. A 207. és 223. §-oknak a -tárgytól való eltérés kérésére, valamint zárt ülés megtartására -vonatkozó határozmányai hatályon kivül helyeztetnek, az elnök a -215. és 226. paragrafusok alapján való felszólalást – ha ilyen -felszólalások az idő kihuzása czéljából történnek – egyáltalában -megtilthatja, végre, a mennyiben a 255. §-ban emlitett rendzavarás, -valamint az elnök elleni engedetlenség egyéb eseteiben azonnali -intézkedés szüksége forogna fenn, az elnök azt vagy azokat, a ki -vagy a kik a rendzavarást vagy engedetlenséget <span class= -"pagenum"><a name="Page_150" id="Page_150">-150-</a></span> -folytatják, a képviselőházból kitiltja, ezen határozatát, valamint -a Háznak a mentelmi bizottság javaslata alapján hozott kizárási -határozatait foganatositani tartozik, egyuttal az ügyet a mentelmi -bizottsághoz teszi át, melynek a 255. paragrafusban körülirt -rendszabályoknak a rendzavarókra és engedetlenekre való -alkalmazását czélzó inditványa a Ház legközelebbi ülésében a -bizottság többségi s esetleg kisebbségi előadójának meghallgatása -után vita nélkül egyszerü szavazással döntendő el, végül a kitiltás -hatálya alatt álló képviselő a kitiltás tartamára eső -tiszteletdiját elveszti, az országgyülés épületébe be nem léphet s -e tilalom áthágása miatt, mint ujabb engedetlenség, a 255. -paragrafusban körülirt eljárás alá esik. Beadják: Daniel Gábor, -Podmaniczky Frigyes, Apáthy Péter, báró Vojnits István.</p> -<p>A határozati javaslat felolvasása után, mielőtt az ellenzék -felocsudhatott volna ámulatából, a soron levő képviselőt hivta fel -az elnök szólásra. Ennek beszéde alatt azután zárt ülés tartásában -állapodtak meg az ellenzék tagjai.</p> -<p>A zárt ülésen Rakovszky István, Visontai Soma, báró Kaas Ivor, -Ugron Gábor, Lengyel Zoltán, gróf Apponyi Albert s Holló Lajos -szólaltak fel s erélyesen követelték, hogy mind a szőnyegen levő -bizottságkiküldési javaslat, mind a Daniel-féle törvényesen s az -életben levő házszabályok szigoru megtartásával tárgyaltassék.</p> -<p>Ennek hangoztatását azért látta az ellenzék már <span class= -"pagenum"><a name="Page_151" id="Page_151">-151-</a></span> eleve -szükségesnek, mert el volt terjedve az a hir, hogy a kormány orvul, -valamiféle álnok meglepetéssel akarja a Daniel-féle javaslatot -megszavaztatni.</p> -<p>Gróf Tisza István a tárgyalás módjára nézve nem tett semmiféle -határozott igéretet, hanem a tárgyalásra bejelentett összes egyéb -kormányjavaslatokat visszavonta, hogy az uj házszabálykészitésnek -törvénybe ütköző alaki akadálya ne legyen. A törvény ugyanis ugy -rendelkezik, hogy házszabály csak akkor alkotható, ha már a -napirenden levő mindenféle javaslat előbb letárgyaltatott és -szőnyegen egy sincs. Ezt 1848 óta minden országgyülés szigoruan -megtartotta.</p> -<p>Ellenben az elnök Perczel Dezső kijelentette, hogy ő a maga -részéről a Daniel-féle javaslat tárgyalása közben házszabályszerüen -fog eljárni. Az ellenzék részéről hangosan kérdezték: »hát -elnöktársai?« Erre az elnök nem felelt semmit.</p> -<p>A nagy és ocsmány alkotmányszegés titkon el volt már határozva s -harmadnap mulva be is következett. Az ellenzék minden lehető -rosszat sejtett ugyan, de semmi bizonyost nem tudhatott.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>Ime ez a hirhedt Daniel-féle házszabály-javaslat.</p> -<p>Minden rendelkezése szokatlan és ártalmas a mi viszonyaink közt, -de különösen sértők, veszedelmesek, ingerlőn boszantók s az -alkotmányos szabad tanácskozás s a parlamenti rendes életmüködés -teljes megsemmisitésére s ezzel az alkotmány megszüntetésére -<span class="pagenum"><a name="Page_152" id= -"Page_152">-152-</a></span> teljesen alkalmasak különösen a -következő rendelkezések:</p> -<p>hogy az elnöki előterjesztések tárgyában a képviselőház -legfölebb két szónok meghallgatása után egyszerü szavazással dönt s -még arról sincs intézkedés, hogy legalább az egyik szónok az -ellenzék soraiból jusson szóhoz;</p> -<p>hogy a törvényjavaslatok előzetes tárgyalásával megbizott -szakbizottságnak záros határidő tüzhető ki jelentésének beadására; -minthogy pedig a szakbizottságokból az ellenzék férfiai a többség -és a kormány kénye szerint amugy is kizárhatók, tehát nagyon kényes -és nagyon fontos ügyekben megtörténhetik, hogy egyrészről az -előkészitő és tájékoztató tanácskozás és tárgyalás végképen -elmarad, másrészről pedig az ellenzék épen nem nyer értesülést -előzetesen a fenforgó nagy kérdésekről;</p> -<p>hogy ötven képviselő irásbeli inditványára a törvényjavaslatok -letárgyalására szánt időt a többség kiszabhatja akár a javaslatok -tárgyalása közben, akár azok tárgyalásának megkezdése előtt. Ez a -nemzet törvényhozási jogának egyenes megsemmisitésére vezethet, -mert e szerint alkothatók törvények a nélkül,</p> -<p>hogy azokhoz a nemzet képviselői hozzászólhatnának; hogy az -elnök az egyes képviselőket a Házból kitilthatja, erőhatalommal -kivezettetheti, hosszabb időre, sőt az országgyülés egész idejére a -mentelmi bizottság segédkezésével kizárhatja s napidijától -megfoszthatja. Ily esetben a választókerületek képviseletlenek -maradnak <span class="pagenum"><a name="Page_153" id= -"Page_153">-153-</a></span> s az országgyülés csonka leend. A -Daniel-féle javaslatban semmi óvrendszabály vagy orvoslási mód -nincs e boszantó következmény ellen.</p> -<p>A mikor beszédemet november 15-én tartottam, mindezt még egész -határozottan nem tudtam, mert hiszen beszédem befejezte után -terjesztette elő Daniel képviselő a neve alatt ismert javaslatot. -De sejtettem részint a szállongó hirek után, részint a márcziusi -házszabálymódositó javaslat alapján.</p> -<p>Hogy beszédem oly keserü és szavaim oly erősek: ezek után -egészen természetes.</p> -<h3>II.<br /> -A BESZÉD.</h3> -<h4>1.</h4> -<p class="summary">(Az obstrukczió története. – Az 1903-iki -obstrukczió valódi okai. – Gróf Tisza módszere. – Az 1889-iki és -1901-iki nagy viták. – Az 1898-iki obstrukczió. – Gróf Tisza -javaslatának birálata.)</p> -<p>Tisztelt Ház! Mióta ez áldástalan kérdés szőnyegre jött, mióta e -kérdés felett tanácskozunk, mindennap habozva gondoltam e tárgyra, -akár jöttem a képviselőházba, akár nem – igen sokszor ide sem -jöttem – meg voltam arról győződve, hogy komoly férfiaknak, komoly -érvekkel ebben a kérdésben nem érdemes már felszólalni.</p> -<p>Abban a habozásban, mely rajtam erőt vett, nem tudtam magamat -elhatározni, hogy ebben a kérdésben én is felszólaljak. Nem is -sokat gondolkoztam felette, nem <span class="pagenum"><a name= -"Page_154" id="Page_154">-154-</a></span> tartottam érdemesnek, nem -is készültem rá, eszméimet se rendeztem. Azonban azok után, a -mikről a mai lapokban értesültem, az után, a mi tegnap a -szabadelvüpárt értekezletén történt és a miniszterelnök ur mai -felszólalása után hallgatnom gyávaság volna és hitványság. -Elhatároztam, hogy felszólalok és megkisértem, hogy a tisztelt -miniszterelnök ur által ugynevezett fogalomzavarba némi rendet, -némi tisztaságot, némi világosságot hozzak, mert az a gyalázatos -játék a szavakkal és eszmékkel, a mely a tisztelt miniszterelnök ur -részéről és sajtója részéről hetek óta, hónapok óta folyik, a -nemzetnek az az ocsmány félrevezetése, az ellenzéknek az az -undoritó, gyalázatos vádolása, gyanusitása, melyet a miniszterelnök -ur rendszerré tett, lehetetlen, hogy az ellenzék férfiait, hogy -minden józaneszü embert ki ne szólitson a harczra e módszer ellen. -(Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Két története van az obstrukczió kérdésének. Az egyik, az ujabb -történet ez évből, a másik a mult, az általános történet, a melyről -a tisztelt miniszterelnök ur itt a Házban tudtommal keveset szólt, -de a melyet a Házon kivül a maga gyüléseiben vagy gyülekezeteiben -per longum et latum tárgyalt, még pedig akként, hogy az ő -parlamenti és történeti felfogásában egyetlen igaz szót én nem -találtam. Álljon elő akárki, álljon elő az akadémiától kezdve a -legutolsó asztaltársaságig és a parlamentnek és a nemzetnek -történetét merészelje velünk szemközt ugy adni elő, a mint ő -asztaltársaságaiban tette, majd megtalálja rá a feleletet a -tudományban, <span class="pagenum"><a name="Page_155" id= -"Page_155">-155-</a></span> az irodalomban, a hazafiak -lelkiismeretében és a parlamentnek kötelességükhöz hű tagjaiban. -(Élénk helyeslés a baloldalon.)</p> -<p>A tisztelt miniszterelnök ur képes volt a tiszteletreméltó nagy -pártot, a melyet én láttam nagy dolgokban is, saját pártját vakká, -siketté, bolonddá tenni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső -baloldalon.) Mert hogy 250–260 képviselő közt, midőn azzal a -tervvel előállott tegnap, a mely az ő márczius 5-iki javaslata, -250–260 férfi, honfitársunk közt egyetlen ember ne akadna, a ki óvó -szavát az ellen felemelje, ez a sülyedtségnek akkora foka, a melyet -én vén ember létemre sohasem láttam. (Élénk éljenzés és taps a bal- -és szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Magam is voltam a többség tagja, mikor nem olyan vezérünk volt, -mint gróf Tisza István. Maga Deák Ferencz volt a vezér, ő adott elő -terveket, javaslatokat; hetekig, hónapokig vitattuk azokat -becsülettel, komolyan, a haza sorsa és jövendője iránt -honfi-aggodalommal; pedig ő volt a vezérünk. És mégis hetekig -tartott, mig végre előjöttünk a Házban vagy a bizottságban, vagy az -osztályokban a javaslatokkal. Tanu rá abból az időből gróf Apponyi -Albert is, hogyan folytak akkor a tanácskozások az értekezleteken, -pedig Deák Ferencz vezetett akkor bennünket. És most előáll gróf -Tisza István olyan javaslattal, a melylyel a jelent megmételyezi, -jövendőnket megrontja és becsületünket ebben a parlamentben örökre -semmivé teszi. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) -Tudja, hogy bizottság elé nem fogja terjeszteni javaslatát, tudja, -hogy az <span class="pagenum"><a name="Page_156" id= -"Page_156">-156-</a></span> osztályok elől elzárja azt, pedig -Isten, világ, a józan ész és saját törvényeink szerint minden -képviselőnek igazán ott kellene szeme közé nézni a kérdésnek. Tudja -azt a párt is és elhangzik az inditvány, de egyetlen kérdés, -aggodalom, birálat, a honfigondnak egyetlen szava nem nyilatkozik -meg. (Felkiáltások: Szégyen!)</p> -<p>(<span class="smcap">Okolicsányi László</span>: Szentiványi -felszólalt!)</p> -<p>De nem ebben a dologban. Szentiványi nagy vétket követett el, -mert abban a rettentő órában még talált a tisztelt -miniszterelnökben dicsérni valót. Ilyen helyzetben lehetetlen -becsületes hazafinak hallgatni. Azért szólalok fel.</p> -<p>Két története van ennek az obstrukcziónak. 1903-ban, mondja a -miniszterelnök ur és mondja általában a világ, obstrukczió volt -ebben a Házban. Elitélik azt az obstrukcziót. Jól van, ahhoz nem -szólok; kiki vélekedjék a maga itélőtehetsége és a maga jóindulata -vagy rosszindulata szerint arról. De a tisztelt miniszterelnök ur -sohasem lát egyebet, mint mindig csak az obstrukcziót. Mint a -részeg kappanról beszélik, csak a körülte huzott krétavonalat látja -s azt hiszi, az gátolja őt a mozgás szabadságában. (Élénk -derültség, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sohasem -lát egyebet, mint hogy az obstrukczió a többség akaratának -nyilvánulását gátolja, sohasem lát egyebet, mint hogy az -obstrukcziót olyan férfiak is kezelik, – én is, más is – mint -Polónyi és Lengyel és ezzel telelármázza saját pártját, -telelármázza hirlapjait, telelármázza az országot, hogy hogyan -bizzuk mi az ország sorsát Polónyira és Lengyelre, <span class= -"pagenum"><a name="Page_157" id="Page_157">-157-</a></span> ugy -mint tegnap este is mondta… és miért nem bizzuk inkább az ország -sorsát gróf Tisza Isvánra.</p> -<p>Bocsánatot kérek, annak az obstrukcziónak másik oldala is van, a -minthogy a gyémántjegecznek is sok oldala van, pedig az mindenütt -mégis gyémánt. És a miniszterelnök ur az obstrukcziónak többi, -igazi, valóságos részleteiről nem beszélt. Mik voltak azok? Nézzük -csak meg. Előállt egy kormány, ő előtte a harmadik, előállt oly -javaslatokkal, a melyekkel az osztrák császárság hatalmát növelni -akarta. Nevezzük az osztrák császárt, ha ugy tetszik önöknek, -magyar királynak. Én ugyan minél kevesebbet nevezem igy, mert a -magyar királyt sohasem látom, hanem mindig az osztrák császárt, -(Derültség a szélsőbaloldalon) tehát az osztrák császárnak és -magyar királynak hatalmát növelni akarta a hadsereg létszámának -óriási felemelésével és az azzal együtt járó óriási anyagi -terhekkel, a melyeket a mi nemzetünk, társadalmunk már-már alig bir -el. Emelni akarta a királynak és az uralkodónak hatalmát, erőit, a -mely hatalom és a mely erők igen gyakran a magyar nemzet ellen -használtattak fel és a mint tegnap a tisztelt miniszterelnök ur -saját pártjában mondta, hogy fájdalom, jöhet idő, a mikor az megint -a magyar nemzet ellen fog felhasználtatni.</p> -<p>Mit csinált ezzel szemben az ellenzék? Mit csinált, nem -obstrukczióval, hanem tisztességes, komoly, sőt fenséges -eszmecserében, fenséges vitában? Az ellenzék azt mondta és arra az -álláspontra helyezkedett, hogy ha a király hatalmát és erőit -fokozni ti akarjátok, az <span class="pagenum"><a name="Page_158" -id="Page_158">-158-</a></span> osztrák császár hatalmát ti még -nagyobbá akarjátok tenni, akkor megfelelő erőt nyujtsatok a -nemzetnek is, hogy abban a harczban, a mely folyt eddig, folyik -most, a mely folyik ezentul is, de időnkint vulkánikus kitörésekben -is nyilvánulhat, hogy ebben a harczban megfelelő erőszaporodással -álljon a nemzet is a hatalommal szemben. Ha ti a hadsereg létszámát -emelni akarjátok, ne üldözzétek a magyar hadseregben a magyar -nyelvet, ne üldözzétek a magyar nemzet »Szózat«-át és »Himnusz«-át, -küszöböljétek ki szelleméből, nyelvéből, intézményeiből mindazt, a -mi német, hozzátok helyébe mindazt, a mi magyar, hogy a mit -veszitünk a létszám felemelésével és annak irtózatos költségeivel, -azt ellenértékül legalább fajunk erősödésében nyerjük meg. (Igaz! -Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez volt az ellenzék álláspontja; és -mert ez álláspontjához kötelességszerüleg, hiven – gazemberek -gyülekezete lett volna, ha nem tette volna meg – kötelességszerüen -mindaddig ragaszkodott, a mig a kormány azt magáévá nem tette: ezt -nevezi ő obstrukcziónak, ezt nevezi ő annak, hogy a parlament -rendje, méltósága és tisztessége meg van támadva. Hát miért nem -beszél a miniszterelnök ur soha, az obstrukczió kérdésének erről az -oldaláról, a mely pedig egyedül fontos?</p> -<p>Az a kormány akkor megbukott.</p> -<p>Jött utána egy másik kormány és annak belépésekor oly tünetek -merültek fel, a melyek szerint itt egyes ellenzéki képviselőket -pénzzel akartak megtántoritani. <span class="pagenum"><a name= -"Page_159" id="Page_159">-159-</a></span> Azt mondja a -miniszterelnök ur valahol valamikor – nem jegyzem fel minden szavát -– hogy hogyan lehet ilyen ostoba csinyt vagy gyerekséget emlegetni? -Hát t. miniszterelnök ur, azok a férfiak, kik ezt csinálták, -látszólag és a kormány beismerése szerint, azok a férfiak nincsenek -itt, ki Amerikában, ki Ausztráliában van, azokat ide tanukként -megidézni nem lehet. De ha van ebben a Házban, ebben az országban -épelméjü ember, az ugyan el nem hiszi feltétlenül soha, hogy ebben -az alávaló dologban a kormány vagy legalább a kormány benső -barátainak keze ott nem volt; olyan épelméjü embert pedig ebben az -országban eleget talál, a ki ennek az ellenkezőjét hiszi, beszéli -és tudja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Mikor az uj kormány beléptekor ily tünetek merültek fel a -képviselőházban és az általános nemzeti köztudatban, szégyeltük -magunkat; mélyen bántott bennünket, ellenzéket, hogy akadhat -kormány, a mely felteszi, hogy e parlamentben a nemzetet képviselő -ellenzéket pénzen lehet megvásárolni, mert erkölcsös, becsületes -emberre nézve irtózatos dolog az, hogy miniszteri széken ülő, -nemzetkormányzó férfiu felteszi, hogy a nemzet ellenzéki részén -egyes emberekkel ép ugy el tud bánni, mint talán a maga pártján -egyes emberekkel. (Taps balfelől.)</p> -<p>Ez ellen a kormány ellen is folyt az ellenzéki harcz, még pedig -két ok miatt. Megint a katonai intézményeknél meggyalázott és -eltiport nyelvünk megmentése érdekében és olyan veszedelmes kormány -eltávolitása <span class="pagenum"><a name="Page_160" id= -"Page_160">-160-</a></span> végett, mely ilyen üdvözlettel jött be -Magyarországba! Hát obstrukczió ez? Hát minek tartaná gróf Tisza -István azt az ellenzéket, a mely összetett kezekkel, az ő -plakettjeire számitva – mint a milyennel Thaly Kálmánt -megtisztelték – tudná nézni az ily eljárást és ne akarná az ő -parlamentjének tisztességét és méltóságát megvédelmezni?</p> -<p>Ez volt az obstrukczió története. Miért nem emlegeti ezt a t. -miniszterelnök ur? Miért mindig az ellenzék egy-két tagjára -hivatkozik és könyvekből kiolvasott általános tantételeket, hitvány -elveket emleget? (Igaz! Ugy van! Taps balfelől.) Élő nemzet vagyunk -mi; szabadságunk, a melynek egyik intézménye a házszabály, élő -dolog. Angliába futkosni érvekért és ostoba tankönyvekből meriteni -érveket az ellen, nem engedünk, mert ezek a dolgok nem illenek -össze! (Ugy van! balfelől.) A parlament rendje, méltósága és -tisztessége előttünk, kisebbség előtt ép oly fontos, sőt még -ezerszer fontosabb, mint a t. többség előtt. Az is kétségtelen -mielőttünk, hogy a többségnek az ország érdekében érvényesülnie -kell minden alkalommal, a mikor a nemzet érdekét képviseli. Hogy ez -igy van, bizonyitja 37 esztendőnek parlamenti története -Magyarországon. Ezek a házszabályok, a melyek most vannak, lényeges -rendelkezéseikben 1869-ben, sőt még előbb keletkeztek. 1869 óta nem -tudom, hogy hány kormány váltotta fel egymást, de mindegyik fenn -tudta tartani, valahányszor a nemzet érdekében való javaslatokkal -jött, ezekkel a házszabályokkal a parlamentnek <span class= -"pagenum"><a name="Page_161" id="Page_161">-161-</a></span> -rendjét, tisztességét és méltóságát. Miért nem tudja fenntartani -gróf Tisza István, ki eddig még semmi olyannal nem jött, a minek -bécsi szagát ne éreztük volna (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon) -és a mi a parlamentben általános ájuldozást ne idézett volna elő? -Hát a házszabály az oka az obstrukcziónak, a rendetlenségnek, ha -van és a parlament tisztessége és méltósága megtámadásának? Hát van -a világon olyan rakonczátlan férfiu, a ki a parlament méltóságát, -tisztességét jobban lábbal tapodná, mint az önök tegnapi -értekezleti jelenete? (Igaz! Ugy van! balfelől.) Hát kik önök? Hát -mik önök? Nincs ott agy, sziv és lélek, a mely megmozdulna akkor, -mikor egy kisérletező, teljes életében bankban élő és bankból -kilépett ember itt az ország összes intézményeit fel akarja -forgatni? (Taps a bal- és szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Én a miniszterelnök ur egyéni becsületét és tisztességét nem -vonom kétségbe, sőt elismerem; de önök az ő kisérleti és nyilvános -működésében arra, hogy ő a nemzetnek legtermészetesebb jogát is -megvédje, s hiányos jogait kivivja, sem multjában, sem -tehetségében, sem politikai jellemében, sem eddigi intézkedéseiben -biztositékot nem találnak. (Taps a bal- és szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Honnan van az, hogy merényletről beszél gróf Tisza István? Ő -beszél merényletről! Hova jutott ez a Ház és hova jutott ő? Ő -beszél itt merényletről, a melyet itt az ellenzék csinál. -(Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Hiszen én is ellenzék -volnék, ha volnék, de <span class="pagenum"><a name="Page_162" id= -"Page_162">-162-</a></span> már magamban sem bizom, mert már az én -korom s az én hanyatlott erőm megfoszt engem attól, hogy -kötelességemet egészen teljesitsem. Nincs elég erőm már, ezt értem -az alatt, hogy már magamban sem bizom egészen.</p> -<p>De én tanuja voltam, valamennyien tanui voltunk annak, hogy -nehéz időben, a midőn a szenvedélyek lángja már magasan lobogott, -midőn ennek a Háznak tagjai nem mint ellenfelek, hanem gyakran mint -személyes ellenség állottak egymással szemben, egy jó szó, egy -becsületes szó, egy nyilt kijelentés rendet csinált, (Ugy van! Ugy -van! a baloldalon) a lángok elpihentek, nem lobogott a szenvedély s -az egymás iránt való kölcsönös tisztelet erénye mindig ur volt -ebben a Házban. Mi ok van tehát arra, hogy most olyan rendszer -támasztassék fel, vagy nem is támasztassék, mert ilyen még nem is -volt, hanem teremtessék, a hol mi mint ellenségek álljunk egymással -szemben, a hol a szenvedély legyen az uralkodó szó, az indulat a -vezér s a nemzet jogainak és méltóságának eltiprása a czél? (Élénk -helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Miért ez a rendszer? -Ki találta ezt ki? Mi czélja van ennek? Egy ember találta ki, a ki -ott ül a miniszterelnöki székben, de még az sem találta ki, hanem -kitalálta talán valaki más ott túl, felül, a ki neki parancsol és a -kinek alázatos szolgájává elszegődik. (Ugy van! Ugy van! a bal- és -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>A legelső obstrukczió ebben a parlamentben 1872. évi február -hónapban folyt. Azt csinálta a miniszterelnök <span class= -"pagenum"><a name="Page_163" id="Page_163">-163-</a></span> ur -boldogult édes apja, akkor még az ellenzék vezére. A második és -harmadik obstrukczió gyanánt emlegetett véderővita és az -államositás elleni vita közül, lelkem mélyéből teljesen meggyőződve -állitom, egyik sem volt obstrukczió, hanem becsületes, komoly harcz -volt az ellenzék és a kormánypárt higgadt elemei részéről, a kikkel -együtt kéz-kézben harczoltunk, hogy azon ártalmas, veszedelmes -javaslatokat levegyük a napirendről.</p> -<p>Mit akart 1889-ben az akkori kormány? Pedig az akkori kormányra -a tisztelt miniszterelnök ur nagyon emlékezhetik. Mit akart? A -nemzet ujonczmegajánlási jogát akarta elsikkasztani; abban a 14-ik -vagy hányadik szakaszban, (felkiáltások balfelől: 14!) s annak -25-ik szakaszában a magyar ifjuságot a katonai előmenetel, a -katonai vizsgák kényszere alatt a német nyelvre akarta -kényszeriteni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Ezt nem hallgatta el az ellenzék; hiszen micsoda ellenzék lett -volna az, a mely elhallgatta volna? Harczolt, vitázott, eszméinek -és szent nemzeti szenvedélyének egész hevével ment bele a harczba. -De obstrukcziót nem csinált. Hazudik, a ki a nemzet történetében -ezeket obstrukcziónak nevezi. (Ugy van! Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) És nézze meg akárki annak a gondolom -<i>1901</i>-ben folyt államositási harcznak részleteit, nézze meg -az akkori parlamenti naplók lapjait; olvassa el, volt-e a -parlamentnek magasabb és magasztosabb vitája, társalgása, -eszmecseréje és nemesebb <span class="pagenum"><a name="Page_164" -id="Page_164">-164-</a></span> elvi harcza, mint a milyent akkor -folytatott hónapokon át az ellenzék? Ha a tisztelt miniszterelnök -ur azért nem akarja azt a házszabályt, mert ilyen harczok folytak, -akkor csak a butákat fogja félrevezetni, nem azokat, a kik e -dolgokat ismerik, mert adja a gondviselés, hogy e parlamentben oly -magasan folyó, oly nemes elvi harczok minél többször ismétlődjenek, -mint akkor. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>Obstrukczió volt, magam is annak tartom az 1898/99-dikit. Nem -szólok róla, mert ha elvtársaim vagy barátaim felfogásának -gyöngeségét látom, megbeszélem velük négyszemközt, de itt a -parlamentben azokról nem beszélek. Én nem helyeseltem harczot, mert -nem láttam czélját és nem helyeseltem eszközét. Én távol tartottam -magam akkor a parlamenti harcznak attól a nemétől, azt én -obstrukcziónak tartottam. A 72-dikit is annak tartom, nem vettem -részt egyikben sem, a 72-dikiben nem is vehettem volna részt; de a -mi azontúl folyt itt, nemes elvi harcz, a melyet a t. -miniszterelnök ur obstrukcziónak nevez, azokban én részt vettem, de -azokról én nagyobb joggal mondhatom és mondom, hogy nem volt -obstrukczió, mint a milyen jogon ő mondja, hogy obstrukczió -volt.</p> -<p>De mit akar a t. miniszterelnök ur? Itt hangoztatja mielőttünk, -hogy ő nem akarja a szólásszabadságot korlátozni. (Derültség a -szélsőbaloldalon.) Azt mondja a saját pártjának is. Én nem tudom, -van-e a saját <span class="pagenum"><a name="Page_165" id= -"Page_165">-165-</a></span> pártjában is irni-olvasni tudó ember; -én nem tudom. Mert ha van, és annyi fáradságot vesz magának, hogy -elolvassa azt a márcziusi javaslatot, a melyről tegnap -kijelentette, hogy ujra előterjeszti és a hatalom és erőszak minden -eszközével keresztülhajtja, meglátja, mi van abban.</p> -<p>Például az elnöki előterjesztéshez két hozzászólás után többet -szólni nem szabad. Egyszerü szavazással el kell fogadni. Álljunk -csak meg ennél a dolognál. Az elnöki előterjesztésekhez nem lehet -szólni. Vagyunk itt az ellenzéken össze-vissza talán 150-en, vagy -talán 160-an. Két ember szólhat az elnöki előterjesztéshez. Ne a -mostani elnökökről beszéljünk, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: -Beszélhetünk azokról is!) ne dicsekedjünk mostani elnökeinkkel, -(Derültség a szélsőbaloldalon), hanem próbáljunk egy kicsit -könyvekből beszélni, meg versirásból, a mint a miniszterelnök ur -teszi. (Derültség a szélső baloldalon.) Jönnek majd olyan -elnökeink, a kiket nem fogunk becsülni, mert nem érdemesek arra, -hogy becsüljük. Tesz egy előterjesztést, ketten szólhatnak hozzá. A -kormánypártból szólhat az egyik, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: -Mind a kettő!) 160 ellenzéki ember közül tehát szólhat csak egy és -akkor további vita nélkül, egyszerü szavazással, állj fel, ülj le -vezényszóra határozat hozandó.</p> -<p>Ott van például a másik javaslatban, hogy jön a kormány egy -javaslattal; fél, hogy megbontja, nem az ellenzék, nem a -házszabály, hanem az a javaslat megbontja a ház rendjét, -tisztességét, méltóságát. Mit csinál? <span class= -"pagenum"><a name="Page_166" id="Page_166">-166-</a></span> Akad 50 -rossz ember, gonosz lélek, majd később, nem most, – most nem -hiszem, hogy öt akadna – (Derültség a szélsőbaloldalon), hanem akad -majd 50 ember onnan, a ki azt mondja: mit vitázzunk, minek rontsuk -a levegőt két napig, miért engedjük mi az ellenzéket szóhoz jutni? -Ötvenen beadnak egy irást. És milyen irást, t. Ház? Irást arról, -hogy ők unják a vitát, pedig vita nem is volt, meg sem kezdődött és -ha a tuloldalon mindazon jogokkal élni akarnak, a melyekről ma a -miniszterelnök ur beszélt, e Házban egyetlen javaslat se éri meg -azt, hogy vita alá kerüljön…! Nem éri meg azt, hogy az ellenzék -hazafias aggodalommal telt tagjai a kérdéshez hozzászólhassanak és -aggodalmaiknak adhassanak kifejezést. És ez, szerinte, nem a -szólásszabadság megszoritása, sőt ez a szólásszabadság biztositása. -(Derültség a baloldalon.)</p> -<p>De tovább megyek, tisztelt Ház. Nem tudom, hogy a jövőben hogyan -alakitja majd meg a bizottságot a miniszterelnök ur. Nem tudom, -hogyan alakitja meg, megteheti azt is, hogy a bizottságból, az -előkészitő stádiumokból az ellenzéket egészen kizárja. Hiszen már -boldogult édes apja idejétől kezdve, hogy az ellenzék hozzá ne -szólhasson a dolgokhoz és közvetlenül ne nyerhessen értesülést az -által, hogy a minisztereket maga elé idézi, az osztályokban való -tanácskozást megszüntették, a bizottságokat tetszés szerint -állittatja össze a kormány, a bizottságok elé odamentek a -miniszterek, de a parlamentnek és a parlament minden egyes tagjának -az a joga, a mely 30–35 <span class="pagenum"><a name="Page_167" -id="Page_167">-167-</a></span> esztendővel ezelőtt fennállott, hogy -t. i. minden fontos kérdés az osztályokban tárgyaltassék és minden -osztály minden tagjának jogában álljon a minisztert oda idézni, -hogy őt felelősségre vonja és aggodalmának eloszlatására felhivja: -az már régen, boldogult Tisza Kálmán kormányzata óta nincsen és nem -tudom, nem hiszem, hogy gróf Tisza István kormánya ezt vissza -akarja állitani.</p> -<h4>2.</h4> -<p class="summary">(Kell-e az előkészitő bizottságban ellenzék? – -Deák Ferencz nézete. – Milyen lesz jövőre a tanácskozás? – Az -ellenzék osztályozása. – A kőbányai vacsora. – Mit akar a -kormányelnök az uj házszabálylyal elérni? – Sehogy se mondja -meg.)</p> -<p>De még az iránt sem vagyunk biztosak, hogy a bizottságban -kellőkép részelteti-e az ellenzéket?</p> -<p>Volt olyan bolond ember hajdan is, a ki azt mondta: mit -vesződjünk mi az ellenzékkel, minek ellenzéki ember a bizottságba? -– a mire Deák Ferencz azt mondotta: én a bizottságban tanácskozni -akarok; hogyan tanácskozzam, ha csupán oly férfiakkal vagyok ott -magam, a kik velem egyébként is egy véleményben vannak? Oda kell -tehát engedni az ellenzéket. – Nem tudom, hogy mit akar a -miniszterelnök ur a bizottságokkal. Egyet tudok s ez az, a mi benne -van az ő javaslatában is, hogy t. i. a bizottságoknak a Ház záros -határidőt tüzhet ki javaslatok megtételére. Már most, tisztelt Ház, -hogyha az a Ház egy kérdést a bizottsághoz utasit és azt mondja -neki, hogy a holnap reggel 9 órakor megkezdendő ülésre pedig itt -legyen a jelentés, kivált, ha <span class="pagenum"><a name= -"Page_168" id="Page_168">-168-</a></span> észreveszik, hogy az -ellenzéki képviselők nincsenek a fővárosban, hát ez egyenes -kijátszása a parlament ellenőrzésének, a melyre itt a -miniszterelnök ur módot és alkalmat igyekszik nyujtani. Hiszen ha a -bizottságnak záros határidőt tüz ki a Ház és a kormány s a többség -tagjai ugy megfeledkeznek magukról, mint a tegnapi értekezleten, -akkor akármilyen bolondságot és őrültséget megcsináltatnak a -bizottsággal. Bolondság és őrültség alatt értem azt, hogyha az -ellenzék nagy hazafias tömege ki lesz zárva a tanácskozásokból és -ha idő, mód és lehetőség nem engedtetik az ellenzék részére, hogy a -kérdést megismerhesse.</p> -<p>Hiszen, tisztelt képviselőház, vannak most már bizottsági és -törvényjavaslati kérdések, a melyeknek tanulmányozása az -ellenzéknek hetekbe, hónapokba kerül; de hetekbe, hónapokba kerül a -többségnek is, ha ezeket tanulmányozni akarja; de ha a miniszter -azt mondja: pajtás, ennek meg kell lenni, akkor az a bizottság azt -gondolja: ha meg kell, meg kell, megszavazzuk! Az könnyebben teszi -magát túl kötelességein, mint az ellenzék. Micsoda ez? Ez nem -vitazár, ez nem a szólásszabadság durva megsértése, ez nem az -eszmék kizárása, ez nem öntudatlan és akarat nélküli lényekké való -lealacsonyitása a törvényhozás tagjainak? Hiszen ilyen nincs a -világon sehol. Menjen a miniszterelnök ur pl. Angliába s keressen -ott arra példát, hogy a bizottságban se lehessen szabadon -hozzászólani valamely dologhoz, minthogy a bizottságot arra -utasitotta a Ház, hogy 24 óra alatt legyen meg a jelentés. -<span class="pagenum"><a name="Page_169" id= -"Page_169">-169-</a></span></p> -<p>Azt mondotta egyik képviselőtársam, hogy: különben hát mi -történik? Az történik, hogy a tisztelt elnök urnak meglesz az a -joga, hogy bármilyen személyes megtámadtatásban részesül valaki, -pl. én nagykőrösi beszédemért a miniszterelnök ur részéről, mert -hiszen erre alapitja a maga akasztófa javaslatát, (Élénk helyeslés -és taps a bal- és szélsőbaloldalon) megtilthatja az illetőnek a -szólást. Félremagyarázott szavak értelmének helyreállitása czimén -szintén nem lehet felszólalni, mert az elnök megtiltja. -Házszabályokhoz nem lehet szólni, mert az elnök megtiltja, -általában más kérdésről, mint a mit előszab az elnök és az a -papiros, a melyet kiosztanak a Házban és a melyen ott a napirend, -nem lehet szólni, mert az elnök ur megtiltja. Hát tisztelt elnök -ur, én a mostani elnök ur még mindig fogyatéktalan tekintélyének -beavatkozásától sokat várok. De hiszen emberek vagyunk és remélem, -emberek maradunk (Élénk derültség) elvvel, akarattal, jószándékkal -és hazafias érzéssel. Már most, ha az elnöknek tetszik és engem -vagy mást megtámadnak, megrágalmaznak, meggyanusitanak itt a -Házban, mégis azt mondja: megtiltom, hogy beszéljen, pedig ehhez -joga volna, de azért megtiltom, mert igy van a miniszterelnök ur -javaslatában tervezve.</p> -<p>Hát legyen készen az a t. elnök ur, hogy ha kissé vaskosabb -termet és nagyobb tekintély is lesz, mint a mostani, olyan -megjegyzéseket talál hallani erről az oldalról és minden oldalról – -mert a ki becsületében meg van támadva és meg van gyanusitva, -<span class="pagenum"><a name="Page_170" id= -"Page_170">-170-</a></span> az nem sokat törődik az elnöki -tekintélylyel; mert hiszen ha a saját becsületét elveszti, akkor -mindent elveszit – mondom, olyan kifakadásokat hall itt az elnöki -szék, a melyekről gróf Tisza István urnak még fogalma sincsen. -Pedig neki van fogalma, mert multkori felszólalásomban – csak -mellékesen jut eszembe – idéztem beszédéből egy csomó szót, a -melylyel az ellenzéket traktálta a terézvárosi asztaltársaság előtt -elmondott beszédében. Szórul-szóra olvastam fel szavait, még pedig -saját félhivatalos lapja, a »Nemzet« közlése alapján. És mi -történik? Saját hivatalos lapja, az »Ujság«, nagy csodálkozásomra, -mert férfiait kiváló embereknek tartom, ellenem idézi a szavakat -azzal: ime Eötvös ilyen szavakat használ a parlamentben. (Élénk -derültség.) Azokat, a miket én a miniszterelnök ur beszédéből -idéztem, ellenem idézi saját hivatalos lapja és azt mondja, hogy -ime, milyen ocsmány beszédet tartottam. (Élénk helyeslés a bal- és -szélsőbaloldalon.)</p> -<p>És ha ezt teszi saját lapja kiváló férfiak vezetése alatt, akkor -a többi lap mit fog mondani? A t. elnök ur is fog majd hallani -eleget olyankor, a midőn valakitől, a kit személyében -megrágalmaztak, a szót megvonja és mi lesz annak a következése? Itt -van az, a mire nézve Hock János t. képviselőtársam azt mondta, hogy -»mert különben«, t. i. az elnök ur berendel egy csomó rendőrt, -csendőrt, honvédet, közös katonát és t. képviselőtársaimat ugy -kiviteti innen, hogy a lábuk se éri a földet. Ez lesz ennek a -következése. (Derültség balfelől.) <span class="pagenum"><a name= -"Page_171" id="Page_171">-171-</a></span></p> -<p>Tisztelt Ház! Van-e itt a Házban valaki, a ki azt hiszi, -(Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon) hogy ezt az állapotot, -akármilyen férfiakból, akármilyen Amerikából visszatért hazafiakból -álljon is ez a Ház, – (gróf Apponyi Albert felé fordulva) -bocsánatot kérek, ez nem önnek szólt, (Élénk derültség balfelől) – -hogy ezt a helyzetet magyar ember ezen a földön eltüri? (Helyeslés -a bal- és a szélsőbaloldalon.) És mit akar a t. képviselő ur vagy -miniszterelnök ur; mivé akarja tenni ezt a parlamentet akkor, ha -itt majd időnkint rendszeresen – mert hiszen tőle és embereitől -függ – olyan jelenetek támadnak, a melyeket köznyelven kocsmai -dulakodásoknak szokás nevezni? Hol lesz akkor a rend, hol lesz -akkor a tisztesség, a méltóság és a tekintély? (Ugy van! a -szélsőbaloldalon.) És minek képzeli a t. miniszterelnök ur akkor -ezt a Házat?</p> -<p>Egy jelenetet vagy helyesebben: egy tünetet kell itt -felemlitenem, azt t. i., a mikor a t. miniszterelnök ur itt -osztályozza az ellenzék tagjait, mint a birkafalkát, hogy ez ürü, -ez toklyó, ez meg amaz; (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon) a -midőn a t. miniszterelnök ur itt osztályozza az ellenzéket komoly -és nem komoly elemekre. Mit akar a t. miniszterelnök ur itt ezzel -mondani? Hiszen ezentul is akármilyen rossz vagy jó, sőt akármilyen -elvetemült kormánya legyen ennek a nemzetnek, a rend megbontásának -egyik sem fog örülni; mindegyik törekszik arra, hogy a zaj -lecsillapuljon, a szenvedélyek elaludjanak és itt az <span class= -"pagenum"><a name="Page_172" id="Page_172">-172-</a></span> -ellenzék részén ne legyen más, mint az ő »komoly elemei«. Mindegyik -miniszter törekszik erre és miként törekszik? Nem akarom -meggyanusitani a jövő minisztereit, kormányait azzal, hogy Dienes -Márton-féle eszközökkel törekszenek erre, hanem majd ölelkezés, -csókolózás, vállveregetés járja; »gyere velem tanácskozni, itt egy -üres chambre séparée«. (Zajos derültség és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon.) Sőt a miniszterelnök urnak elég bátorsága van -arra is, hogy az ő szavát használjam: »vakmerősége« van, ámbár -akkora vakmerősége még sincs, hogy itt a mi beszédeinket -meghallgassa, mert a mikor a mi beszédeinkre kerül a sor, akkor -kivonul, (Derültség. Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon) mondom, -van a miniszterelnök urnak akkora bátorsága, hogy nem marad a -kulisszák mögött e frazeológiájával, hanem még a parlament előtt is -az ellenzék némely tagjának nagy sérelmére és homályba boritására -itt komoly elemekről beszél, holott mi tudjuk legjobban, hogy kiket -ért ő komoly elemek alatt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azt -akarja ő, hogy módjában álljon minden pillanatban zavarokat -csinálni a parlamentben, felgerjeszteni a szenvedélyeket s azután -azt mondani nekünk, hogy: »pajtás, légy az én komoly elemem, akkor -téged megbecsüllek, a többit pedig kikergetem.« (Ugy van! a bal- és -a szélsőbaloldalon.)</p> -<p>(<span class="smcap">Báró Kaas Ivor</span>: A gazokat, -szájhősöket és fattyukat!)</p> -<p>Terézvárosi beszédében még csunyább, még ocsmányabb szavakat -használt ellenünk. <span class="pagenum"><a name="Page_173" id= -"Page_173">-173-</a></span></p> -<p>Bejelentette tisztelt képviselőtársam, Thaly Kálmán, a helyzet -kényszeritő s valóban türhetetlen nyomása alatt, hogy mi harczra -készen állunk. Talán erősebb szót használt ezzel, hogy harcz, de -bizonyos szomoru hangon mondta, hogy harczra készen állunk, már -pedig a ki készen áll a harczra, az keményebben beszél. Jobb lett -volna ezt mondani: mi pedig megtámadott jogaink megvédésére készen -vagyunk, mert mi nem akarunk harczot, mi bele vagyunk kényszeritve -ebbe az istentelen harczba, ebbe a szerencsétlen és általunk nem is -ismert forrásból kerekedett harczba, hogy megvédelmezzük -szabadságunknak legalább azt a részét, a melyet házszabályaink -biztositanak. Védelemre készen állunk, igaza van Thaly tisztelt -barátomnak minden szavában, a hogy ő jellemezte a parlamenti -állapotot márczius 10-től kezdve máig és minden szava szent -igazság, aláirom. Itt ebben a parlamentben senki sincsen, a ki a -tanácskozások megakadályozását akarja, senki sincsen, a ki a -javaslatokat, még olyan javaslatokat is, melyek nagy aggodalmakat -keltettek bennünk, érett tanácskozás után elfogadni ne akarta -volna, hiszen itt van az olasz szerződése a tisztelt miniszterelnök -urnak; – gyalázatos sértése ez a mi alkotmányunknak, komoly harczot -vivtunk ellene, egy hétig tartott a harcz és ez ő neki már -obstrukczió volt, ok volt arra, hogy minden jogot és szabadságot, -melyet a házszabály biztosit, eltiporjon. Igaza van tökéletesen -Thaly Kálmán tisztelt barátomnak, erre a védelemre mi készen -vagyunk és ettől a harcztól nem riadunk vissza. <span class= -"pagenum"><a name="Page_174" id="Page_174">-174-</a></span></p> -<p>Mit mond most erre a miniszterelnök ur? Ez ám a bátorság, -(Halljuk! Halljuk!) ő különben a vakmerőség szót gyakran használja, -azt mondja, hogy most Thaly Kálmán álljon elő és vállaljon -jótállást azért, hogy az ellenzéket rábirja, hogy ezt az ő -mérsékelt házszabályrevizióját fogadja el és akkor ő is visszaveszi -azt az inditványt. Egy ilyen felszólitás Thaly Kálmánhoz vagy az -ellenzék bármely férfiához, ez már csakugyan bátorság, -(felkiáltások balfelől: Vakmerőség!) hogy nemcsak ő maga működjék -közre egy ilyen istentelen javaslat keresztülvitelében, hanem -vállaljon garancziát, hogy társait, barátait és pártját is rábirja -arra. Erről ne is beszéljünk. Ez a bolondság egyik faja.</p> -<p>Hanem a tisztelt miniszterelnök ur nem egy helyütt, nem itt – -itt keveset, de mindenütt másutt, a hol mi nem vagyunk, sokat -emlegette azt, hogy ime megkinálta az ellenzéket, hogy vegyen részt -a 21-es bizottság megválasztásában, hiszen vele egyetértésben -akarta az egészet keresztülvinni és ezt is visszautasitja, konokul -ellenállt és a jelenségek mutatják azt, hogy majd valamikor -obstruál. Pedig hát rosszat sem akartam, mert én a klotürt nem -akartam, a szólásszabadságot akartam megvédelmezni, a hadi létszám -felemelését stb. nem akartam.</p> -<p>Nem tette az ellenzék? Hát menjünk neki a harcznak, tiporjuk el, -törjük össze, rontsuk meg. Ha az a miniszterelnök komoly férfi, -akár a mi közreműködésünkkel, akár a mi közreműködésünk nélkül, -<span class="pagenum"><a name="Page_175" id= -"Page_175">-175-</a></span> nem ugyanazt az institucziót akarja -megcsinálni? Ha mi félvén komoly aggodalmaktól, azt mondjuk, hogy -akkor csináld magad, ne kivánd a mi részvételünket, hát akkor -sokkal rosszabbul csinálja meg, mint a mi részvételünkkel? Hát ő -csak annyi erőt, a nemzet javai iránt annyi érdeklődést érez -magában, hogy nálunk nélkül még szándéka se lehet jó s ha mi ott -nem vagyunk a bizottságban, akkor mindent rosszul csinál az a 21 -ember? Hát akkor török-tatár támadás lesz Magyarországon és akkor -készen lehetünk mindenre? Hát csak akkor mérsékelheti magát, ha mi -is ott vagyunk? Micsoda felfogás ez? Méltóztassanak megitélni, mit -tesz ez? Hátha ő magára bizzuk az ország sorsát, akkor képes volna -eljátszani minden jogainkat? Vagy szerinte az ellenzéknek is ott -kell lennie és az ellenzéknek vele közre kell játszania, hogy ő -hatalmaskodjék? Micsoda felfogás, micsoda filozófia ez? És ő beszél -fogalomzavarról, hogy a fogalomzavarokat tisztába kell hozni.</p> -<p>Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy még az obstrukcziónak csak -jelei vannak. Csak jelei. De az egész nyáron készültek rá, -előkészületeket tettek báró Bánffy Dezső és Eötvös Károly. Az -bizonyos, hogy mi emberek vagyunk. Vacsorálunk néha, mikor van mit. -(Derültség.) És az is bizonyos, hogy volt eset kétszer, egyszer -Kőbányán, egyszer meg a gellérthegyi villában, hogy a vacsoránál -ott volt 4–5 más-más ellenzéki párti képviselő is. Politikáról egy -szó sem folyt közöttünk. Obstrukczióról nem is álmodott senki. -Hanem vagy ötven <span class="pagenum"><a name="Page_176" id= -"Page_176">-176-</a></span> kormánypárti sajtóriporter ott volt -közöttünk. A fákon ugy ültek, mint a varjuk. (Élénk derültség.) És -igaz az, hogy egy t. képviselőtársam és barátom, Olay Lajos, mikor -egy kormánypárti riporter kérdezte tőle, hogy hányan voltak ott, -azt mondta, hogy ötvenen; pedig voltunk öten-hatan. (Derültség a -bal- és szélsőbaloldalon.) És a kormánypárt lapjaiban megjelent, -hogy nagy koaliczionális vacsora volt, ott voltak ötvenen, ott volt -köztük báró Bánffy Dezső is. És a miniszterelnök ur az ilyen -riporteri jelentésekre hivatkozik itt, hogy igazolja az -obstrukcziónak istentelen jeleit. (Derültség a bal- és -szélsőbaloldalon.) Hát komolyság ez? Hát nem volt igazam, hogy -ilyen vitában nem akartam részt venni, mikor a hatalmon levő, a -kormányon ülő férfiu ilyen hitvány hirek után indul, hogy a nemzet -jogainak megcsorbitására érveket faragjon, hogy az obstrukcziót -megtörje? Hát komolyság ez?</p> -<p>Azt mondja a miniszterelnök ur, hogy mi a házszabályok -reviziójának még gondolata ellen is az obstrukcziót szegezzük. Én -megmondom, t. Ház, hogy mi az, a mi bennünket bánt; legalább a mi -engem bánt ebben az egész kérdésben. A házszabály nem czél. A -házszabály mód és eszköz arra, hogy egymás hajába ne kaphassunk, ha -indulatoskodunk, hangulatoskodunk, hogy itt egyszerre ne 12 ember -beszéljen, hanem elég, ha egy-kettő beszél egyszerre, (Derültség a -bal- és a szélsőbaloldalon) hogy a t. elnök urnak módja legyen -rendet tartani, a házszabályok pontjait, egyet, kettőt, hármat -felolvasni, szóval, hivatalos apparátussal <span class= -"pagenum"><a name="Page_177" id="Page_177">-177-</a></span> megy ma -minden és statisztikával, irka-firkával, elnöki fizetésekkel, a -miket azelőtt nem igen ismertünk. (Igaz! a bal- és -szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Alelnöki fizetésekkel!)</p> -<p>Hát a házszabály nem czél. 1848 előtt a régi rendi -országgyüléseken nem is voltak házszabályok, a personalisnak elnöki -tekintélye, méltósága, közbeszólása, intése elég volt s a -nádorispán tekintélye is elég volt, hogy a mágnások se kapjanak -hajba, nem is szavaztak igen gyakran, mégis megcsinálták a 48-iki -törvényeket is, szerencsére; – csináltak azonban sok hitvány -törvényt is hajdan – szóval azelőtt nem is volt házszabály. Most -már van. De hiszen ez nem végczél, mert semmiféle házszabály sem -teheti boldoggá vagy nyomorulttá az országot, bárki kezeli is. -Jóravaló, tisztességes és arra való tehetségü államférfiak a -legnyomorultabb házszabályok mellett is jól vezetik a parlamentet, -oly államférfiak pedig, mint a tisztelt miniszterelnök ur, -semmiféle házszabály mellett sem.</p> -<p>A házszabály tehát nem czél, hanem eszköz, de mit csinál a -tisztelt miniszterelnök ur? Az ugrai levelétől kezdve sohasem -mondta meg világosan tegnap estig, hogy miként akarja a -házszabályokat módositani. Akárhogy faggatták, akárhogy itatták a -banketteken, (Hosszantartó zajos derültség és taps a bal- és a -szélsőbaloldalon) akárhogy muzsikálták, azt nem mondta meg, hogy -mit akar. Bocsánatot kérek, oly államférfiuval szemben, a kinek a -multját nem ismerjük, szerencsére talán, és a mit ismerünk, -annálfogva nem bizhatunk a jövőjében, <span class= -"pagenum"><a name="Page_178" id="Page_178">-178-</a></span> oly -államférfiuval szemben, a ki itt sötétben beszél a -házszabály-revizióról és nem mondja meg, hogy mily természetü akar -lenni az a revizió, mily mértékü diszpozicziókat akar bevenni, a -jogokkal mit akar csinálni, a kötelességekkel mit akar, nem mond -meg semmit, nem világosit fel semmit, ily államférfiuval szemben és -ily tartalmatlan fenyegetések előtt, a minők az ugrai levélben -vannak, – mert nincs benne egyéb, mint káromkodás és fenyegetés: -hát ne legyen aggodalmunk, mi menjünk bele készséggel, mi -ellenzékiek? Nem vagyunk mi kormánypártiak, (Zajos derültség és -taps a bal- és a szélsőbaloldalon) hogy vakon, némán, siketül, -bolondul belemenjünk valamibe, a mit nem ismerünk. De a tisztelt -miniszterelnök ur természetesen csak azokat tartja komoly elemnek, -a kik belemennek a látatlanba.</p> -<p>Tegnap már megmondta, hogy ő sem többet, sem kevesebbet nem -akart, mint a márcziusi inditványát.</p> -<p>Mérsékelt házszabály-reviziót! Mérsékelt akasztást! Tegnap óta -tudjuk már, de erre is csak az áll, hogy ez is csak eszköz. Hiszen -gróf Tisza István nem örvendhet annak, hogy a házszabályokban 500 -§. legyen, hogy az elnököt fölruházzák szuronynyal, karddal, ágyuk -használatával, nem lehet abban semmi gyönyörüsége. Hát miért -csinálja? A házszabályokért nem, hanem más valamiért, valamit el -akar érni ennek segitségével. (Igaz! Ugy van! a bal- és -szélsőbaloldalon.) De mit akar elérni?</p> -<p>Nem mondta meg a miniszterelnök ur, sohase <span class= -"pagenum"><a name="Page_179" id="Page_179">-179-</a></span> mondta -meg, még tegnap sem, még önöknek sem mondta meg. Habár önökre nem -is helyez sulyt (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon); nekünk sem -mondta meg soha egy szóval sem, pedig valamit el akar érni ezzel a -házszabálylyal, mert végczélul, egyedül való abszolut czélul – a -mint azt Berlinben az egyetemi előadásokon mondják – (Derültség a -baloldalon) ő ezt a házszabály-reviziót nem tartja. Hanem el akar -érni valami mást. Mi tanakodunk; kötelességünk, jogunk is, de -lelkünk háborusága kényszerit is arra, hogy keressük, micsoda czélt -akar ő ezzel elérni? Azt mondja a miniszterelnök ur, a haza javát -czélzó, nagyfontosságu javaslatok sima keresztülvitelét, a nemzet -szellemi munkásságának a megnemesitését, a parlament méltóságának a -régi történeti magaslatra való felemelését.</p> -<p>Ilyen miniszterelnökkel oda emelni a magyar parlamentet, a hol -Deák, Kossuth, Széchenyi korában volt? (Élénk helyeslés a bal- és a -szélsőbaloldalon.) Ilyen házszabályokkal, ilyen törekvésekkel, -ilyen többséggel (Élénk helyeslés és derültség) odaemelni a magyar -parlamentet a történeti fény magaslatára? Ha a tisztelt -miniszterelnök ur ezt akarná! De nem ezt akarja, ő mondja csak, -hogy akarja! Ha ezt akarná, egyetlen ember nem volna ezen az -oldalon, ki őt szive mélyéből, hazafias lelkesedése egész melegével -ne üdvözölné.</p> -<p>Ha ő azt akarná, akkor nem lenne szükség ily gyalázatos -házszabályra! Nem lenne szükség arra, hogy a nemzet szabadságának a -házszabályok által biztositott részét elvegyük. Mást akar ő. A -magyar <span class="pagenum"><a name="Page_180" id= -"Page_180">-180-</a></span> nemzet iránt ellenséges habsburgi erők -fokozását, – (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon) nem magát a -királyt értem – (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon) ezt a -nemzetet nagyhatalmi czimen és védképesség czimén az osztrák -birodalmi egységbe akarja még jobban belevonni. (Igaz! Ugy van! a -bal- és szélsőbaloldalon.) Jönnek az ő javaslatai egymásután, a -melyekről bizton tudja, hogy a mig becsületes magyar ember lesz, -azok simán keresztül nem mennek a parlamentben. Minden szájra -lakatot, minden nyelvre gutaütést, minden lélekre gyalázatot akar -rákényszeriteni. (Zajos helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) -Ezt a nemzetet el akarja árulni. Ha nem ez a végczél, akkor őrület -az egész. Nem fogadom el a javaslatot. (Zajos helyeslés, éljenzés -és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.)</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_181" id= -"Page_181">-181-</a></span></p> -<h2>SZÓZAT A NEMZETHEZ.</h2> -<h3>I.<br /> -A SZÓZAT TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(Az ellenzék vacsorája 1904. évi november 18-án. -– Találkozásom Polónyi Gézával és Justh Gyulával. – Felköszöntöm -Molnár Jánost. – A koaliczió megalakulása. – A vezérlő bizottság -tagjai. – A nemzethez Szózat intézendő. – Engem kérnek föl -készitésére.)</p> -<p>1904. évi november 18-án este történt az alkotmány ellen az a -merénylet, mely a Daniel-féle házszabály-módositás neve alatt -ismeretes. Az ellenzéki képviselők nagy része nyomban közös -vacsorára gyült össze s az ellenzéki pártok férfiaiban már ekkor -általánosan elterjedt rokonérzés támadt, sőt az alkotmányt -fenyegető nagy veszély ösztönszerü előérzetében a szövetkezés -gondolata már akkor megszületett.</p> -<p>Jól emlékszem, bennem is szilárd elhatározás érlelődött meg az -alkotmány védelmére minden ellenzéki párttal szorosan szövetkezni. -Még a néppárttal is s e czélból a multak pártviszályaiból származó -minden egyéni indulatot és emlékezést nyomban félretenni s -elfeledni. <span class="pagenum"><a name="Page_182" id= -"Page_182">-182-</a></span></p> -<p>Másokban is ugyan efféle elhatározás támadt. Kicsiny, de -jellemző eseteket hozok fel például.</p> -<p>Mikor pártelnök voltam Irányi Dániel halála után 1892-ben: -Polónyi Géza sok ellenszenves aknamunkát végzett és sok kellemetlen -zavart okozott nekem is, a függetlenségi pártnak is s a szabadelvü -egyházpolitikának is. Eljárását nem tartottam megengedhetőnek s -abban nemcsak pártelnöki állásom, hanem egyéniségem és személyem -ellen is gyülölködő s szünetet nem ismerő harczot láttam. -Megmondtam hát neki személyesen s őszinte nyiltsággal 1893-ik évi -április 12-én, hogy vele többé az életben közéleti közdolgokról nem -tárgyalok, sőt nem is beszélek. Azóta tizennégy és fél év telt el s -vele közdolgokban csakugyan nem érintkeztem. A vacsora alatt hozzám -lépett s a maga nyers őszinte módjával e szavak közben kezet -nyujtott:</p> -<p>– Most már itt az ideje, vajda, hogy mi is kibéküljünk.</p> -<p>Semmit se feleltem, hanem annak jelzésére, hogy szivesen -egyetértek vele, melegen megráztam kezét.</p> -<p>Hozzám jött Justh Gyula is, a ki egykor pártvezető munkámban még -több bajt okozott nekem, mint Polónyi.</p> -<p>– Most már, édes barátom, mi is kimagyarázhatnók a mult -félreértéseit a békés együttmüködés érdekében.</p> -<p>Vidámabb oldaláról fogtam föl a dolgot s azt feleltem: -<span class="pagenum"><a name="Page_183" id= -"Page_183">-183-</a></span></p> -<p>– Ne magyarázzunk ki semmit, hanem felejtsünk el mindent s akkor -szent lesz a béke.</p> -<p>Megöleltük egymást.</p> -<p>Általában a közös veszély hozott össze bennünket, ellenzéki -pártokat, de hogy minden okoskodás, tervezgetés, rábeszélés és -kikötés nélkül s a vezérek minden fontoskodása s fényes szónoklása -nélkül oly gyorsan és simán jött létre a szövetkezés: ez nagy -örömöt s vidám érzést okozott amaz estén mindenkinek. Hazafias, -szép gyülekezés volt.</p> -<p>A felköszöntők sorában engem is hallani akartak. Számitottak -arra, bizonyosan mondok valami adomát vagy derüs elmésséget.</p> -<p>Molnár János apátra emeltem poharam, mint igen tisztelt és jó -barátomra.</p> -<p>Mindenki tudta, hogy Molnár János ugy is mint egyházi főtisztek -viselője, ugy is mint képviselő, a legtökéletesebb és legelszántabb -római katholikus, még pedig érzésben, tudásban s közéleti -törekvésben. De azt is tudta mindenki, hogy én meg épen -ellenkezőleg nyers, nyakas magyar kálvinista vagyok minden -tekintetben. Tehát nyilt és őszinte gondolkodásu és beszédü. Igazán -kiváncsi volt a nagy társaság, mi alapon áll elő felköszöntőmben -kettőnk közt a béke.</p> -<p>Azt mondtam:</p> -<p>– Közel negyven év óta figyelem az országos köztanácskozásokat, -nagy részben mint törvényhozó is. Sok nagy szónokot és sok fényes -beszédet hallottam s azok hatása gyakran varázsló, mámoritó volt s -az <span class="pagenum"><a name="Page_184" id= -"Page_184">-184-</a></span> indulatok csodálatos fölgerjesztésére -birta a hallgatóságot. De akkora hatása sohase volt egy -szónoklatnak se, mint egykori barátom, Kaszap Berczi hatalmas -beszédének, pedig csak négy szóból állott. A mult század -nyolczvanas éveiben történt. Kaszap Berczi Hevesvármegyének volt -egyik képviselője. Nemes gondolkodás, áldott jó lélek, igaz magyar. -De soha a száját se nyitotta föl s a kortörténetek örökre -hallgatnak róla e miatt. Tisza Kálmán volt a kormányzó elnök. Tisza -Kálmán sok ideig konok, kegyetlen ellenzéke volt Deák Ferencznek s -később sokkal rosszabb dolgokat csinált, mint a milyeneket -valamikor Deák dolgaiból kárhoztatott. Ezért az ellenzék képviselői -s még a függetlenségi pártiak is egy alkalommal szivesen és gyakran -idézték ellene Deák szavait, mondásait, bölcseségét. Ez különösen -izgatta, ingerelte őt. Végre megunta s valamelyik viharos ülésben -igy tört ki: »Ha igy folynak az országgyülésen a dolgok, eljön még -az az idő, a mikor én rólam is ugy emlékeznek, mint ama nagy -emberről, Deák Ferenczről«. E szóra kissé fölemelkedik ülőhelyén -Kaszap Berczi s e szavakat mondja: »Kutyául leszünk már akkor!« – -El se lehet képzelni, milyen hatása lett e szónak. A mennydörgés -nem oly hatalmas, mint a milyen kaczagásba tört ki az egész Ház -kivétel nélkül, még a kormánypárti oldalon is. Az emberek -felugráltak, ugy kaczagtak és éljeneztek perczekig. Nos hát, ez jut -eszembe most, a mikor Molnár János tisztelt barátomra emelem -poharam – jó szivvel, meleg érzéssel. Mert hogy mi <span class= -"pagenum"><a name="Page_185" id="Page_185">-185-</a></span> valaha -egy táborba egyesüljünk s egy irányban jó testvérek egyetértésével -törekedjünk és munkáljunk: Kaszap Berczi igazságának kellett -elkövetkezni. Csakugyan kutyául lettünk, de nagyon!</p> -<p>Kis dolgok ezek, de jellemzik ama napokat.</p> -<p>Akkor négy vagy öt ellenzéki párt volt az országgyülésen, a -horvátokat, szászokat és nemzetiségeket nem számitva. Ugymint a -függetlenségi párt két árnyalattal – az egyik Kossuth vezetése, a -másik Ugron-Holló vezetése mellett. Azután a nemzeti párt -Apponyival s a néppárt a képviselőházon kivül álló Zichy Nándor -gróffal. A szabadelvü pártból lassanként kivonuló ugynevezett -disszidensek szaporodtak ugyan, de külön párttá gróf Andrássy Gyula -vezetése mellett jóval később alakultak és szervezkedtek. De -szervezett és megalakult párt volt az ujpárt Bánffy Dezső báró -vezetése mellett. Magam is ezzel állottam szövetségbe az év elején. -Függetlenségi elveimtől és harczaimtól ugyan egyetlen pillanatra se -álltam el, de minthogy a nagy nemzeti eszmékért való nemes küzdelem -folyama alatt Kossuthék négyszer leszereltek, Ugronéktól és -Hollóéktól pedig engem némi személyi és fontos elvi eltérések -választottak el s minthogy én a nemzeti küzdelemnek lehetőleg -egységes folytatását láttam szükségesnek, erre pedig Bánffy és -pártja nagy buzgósággal készen volt: tehát velük kellett -szövetkeznem. Fent is állott szövetségem az 1906-iki választásokig, -a mig a párt a helyzet nagy átalakulása miatt a fokozottabb -tevékenységtől vissza nem vonult. Ettől <span class= -"pagenum"><a name="Page_186" id="Page_186">-186-</a></span> kezdve -magam maradtam egyelőre a történelmi nagy függetlenségi pártból a -közélet szinterén.</p> -<p>Volt alakulóban még egy kisded ellenzéki párt, a demokrata párt, -élén Vázsonyi Vilmossal. A fővárosban hatalmas tömege volt, de -képviselője Vázsonyin kivül ekkor még csak egy.</p> -<p>Mind ez ellenzéki pártok és töredékek november 19-én délelőtti -tiz órakor közös és együttes értekezletre összejöttek a -függetlenségi párt körhelyiségében, hol Kossuth Ferencz elnöklete -alatt tanácskoztak és határoztak.</p> -<p>Szövetséggé, latin néven coalitióvá alakult az egész ellenzék. -Ettől kezdve általános elnevezése koaliczió lett.</p> -<p>Alakitott 21 tagból álló bizottságot, a mely állandóan együtt -legyen, időnként és a szükséghez képest tanácskozzék és határozzon -s a szövetkezett ellenzéket képviselje.</p> -<p>A bizottságnak Vezérlő-Bizottság lett a neve. Az eszmét s a -nevet is hozzá a kurucz korszak nyujtotta, a mely némileg hasonló -viharos viszonyok közt a Confoederált Státusok Vezérlő-Commissióját -alakitotta meg. A Vezérlő-Bizottság tagjait a sajtó és a közbeszéd -vezéreknek kezdte nevezni.</p> -<p>A vezérek megválasztásában semmi különös tanácskozás és -fontolgatás nem volt. Kossuth előterjesztette javaslatként, hogy az -ellenzéki pártok elnökei és alelnökei legyenek a vezérek, ezekből -alakuljon a bizottság. A javaslatot elfogadták. <span class= -"pagenum"><a name="Page_187" id="Page_187">-187-</a></span></p> -<p>Igy lettek bizottsági tagok a függetlenségi pártból: Kossuth -Ferencz, Thaly Kálmán, Justh Gyula, Polónyi Géza, Barabás Béla és -Komjáthy Béla s a bizottság jegyzőjeként Tóth János.</p> -<p>Az Ugron-Holló árnyalatból: Ugron Gábor, Holló Lajos, -Szederkényi Nándor.</p> -<p>A nemzeti pártból: gróf Apponyi Albert, gróf Batthyány Tivadar, -Gulner Gyula, Sághy Gyula.</p> -<p>A néppártból: gróf Zichy Aladár, Rakovszky István, Molnár -János.</p> -<p>Az ujpártból: báró Bánffy Dezső és Hock János.</p> -<p>A demokratapártból: Vázsonyi Vilmos.</p> -<p>Engem Kossuth külön javaslatára választottak, főleg arra való -tekintettel, hogy a szövetkezett ellenzék nyilatkozatait, -kiáltványait s a nemzethez intézendő szózatait én készitsem.</p> -<p>Később a Vezérlő-Bizottság időnként némileg változott. Tagjaivá -lettek: báró Kaas Ivor, Bartha Miklós, gróf Károlyi István és -Hentaller Lajos. De utóbb megalakult az alkotmánypárt s ebből -tagjai lettek gróf Andrássy Gyula és Darányi Ignácz.</p> -<p>A november 19-iki értekezleten még két javaslatot fogadtak el. -Az egyik volt: Felirat a királyhoz, a másik: Szózat a -nemzethez.</p> -<p>Én a feliratot nem tartottam czélszerünek. Mi összes ellenzékiek -mégis csak kisebbségben voltunk s a kormánypárti nagy többség s a -főrendiház semmi esetre se járult volna hozzá. Miként, mi -jogczimmel jutott volna hát a király elé? Amugy is köztudomásu -<span class="pagenum"><a name="Page_188" id= -"Page_188">-188-</a></span> dolog, hogy a király, mig kormányában -bizik, semmi más oldalról jövő tanácsot nem fogad el, sőt meg se -hallgat, csak olyat, a mely kormányától ered. Annak pedig semmi -jele se mutatkozott, hogy a király bizalmatlan kezdene lenni gróf -Tisza István és kormánya iránt.</p> -<p>A felirat tervét mindamellett az értekezlet elfogadta s -megkészitésével gróf Apponyi Albertet bizta meg. El is készült a -felirat, alapos és szép munka is volt, de természetesen nem lett -belőle semmi; még a képviselőházban se juthatott előterjesztésre és -tárgyalásra.</p> -<p>A nemzethez intézendő szózat elkészitésére engem kért föl a -szövetkezett ellenzék. Vállalkoztam rá. Kijelentettem mind a magam, -mind a távollevő Bánffy Dezső báró nevében, hogy eddig hirdetett s -most is hiven vallott elveimnek e pillanatban félretételével az -alkotmány védelmében lelkem egész erejével és minden tudásával a -szövetkezett ellenzéknek rendelkezésére állok s a küzdelemből -kiveszem részemet teljes buzgósággal.</p> -<p>Kossuth inditványára még egy megállapodásra jutott a -szövetkezett ellenzék. Végrehajtó-bizottságot választott, öt tagból -állott. E bizottság tagjaiul egyhangulag gróf Apponyi Albertet, -Eötvös Károlyt, Justh Gyulát, Ugron Gábort és Vázsonyi Vilmost -választották meg. Különös feladatunk lett volna a sajtóval, az -egyetemi ifjusággal, a fővárosi polgársággal s a vidéki -népgyülésekkel a közelebbi és bensőbb érintkezést fenntartani s az -alkotmányért <span class="pagenum"><a name="Page_189" id= -"Page_189">-189-</a></span> való küzdelemben a lelkek hevét és -buzgóságát növelni.</p> -<p>A viszonyok azonban ugy alakultak, hogy ez irányban alig akadt -különös tennivalónk. A szövetkezett ellenzék minden tagja buzgón -teljesitette hazafias kötelességét.</p> -<p>Az értekezletnek déltájban lett vége. Folytatását esti fél -kilencz órára tüztük ki, hogy mind a Feliratot, mind a Szózatot -hitelesiteni és aláirni lehessen. Apponyi el is készült a -felirattal, de én a Szózattal nem. Nekem felvilágositani és -lelkesiteni kellett nemzetünket, tehát a november 18-án történt -dolgokat a történetiró éles figyelésével és tárgyi igazságával -kellett előadnom. Ennélfogva munkálatom terjedelmesebb lett.</p> -<p>Csak éjfél előtt félórával lettem készen. Meglehetősen -kifárasztott a több mint hat órai komoly, nehéz munka. Nemcsak -tartalma miatt volt szükség a gondos munkára, hanem alakja, nyelve -s irásmódja miatt is. A nemzet képviselete által a nemzethez -intézett szózat mindig világos, tiszta, magyar eszü s tökéletesen -magyar nyelvü legyen. Ez az én felfogásom.</p> -<p>A szövetkezett ellenzék művem hitelesitését a -Vezérlő-Bizottságra bizta s ez minden szó változtatása nélkül -egyhangulag jóváhagyta. <span class="pagenum"><a name="Page_190" -id="Page_190">-190-</a></span></p> -<h3>II.<br /> -A „SZÓZAT A NEMZETHEZ!“</h3> -<p class="summary">(Miért szövetkeztek az ellenzéki pártok? – A -nemzeti küzdelem oka, története, jelentősége. – Gróf Tisza -házszabálymódositásai. – A november 18-iki ugynevezett „szavazás“. -– E cselekmény bünös természete.)</p> -<p>Az ellenzéki pártok ma szövetkeztek egymással. Mától fogva a -gróf Tisza István kormánya ellen az egységesen müködő szövetkezett -ellenzék áll a törvényhozásban. Minden ellenzéki párt szigoruan -fentartja elveit és fokozott elszántsággal törekszik elvei -győzelmére. Ez elvek alapján szilárdult meg iránta a választók -bizodalma. E bizodalomnak megfelelni minden ellenzéki párt hazafias -törekvése.</p> -<p>Az alkotmány eddig sértetlenül állt és élt. A semmi oldalról meg -nem támadott és mindenki által féltő gonddal tisztelt és őrzött -alkotmány alapján bizton őrködhetett a nemzet a törvényhozó és a -törvényhozás felett.</p> -<p>Most az alkotmányt és törvényt sértette meg sulyosan és -veszélyesen gróf Tisza István kormánya. A tegnapi napon, folyó -november 18-án, a késő esti órákban történt meg a bünös merénylet. -Most tehát az ellenzéki pártok legelső és legnagyobb feladata az -alkotmányt és törvényt megvédelmezni. Mind a kettőnek megszegését -megtorolni, az alkotmány iránt fennállott, de most teljesen -megrendült bizodalmat helyreállitani és a hazánkat fenyegető sulyos -veszélyeket elháritani.</p> -<p>Erre szövetkeztek az ellenzéki pártok! <span class= -"pagenum"><a name="Page_191" id="Page_191">-191-</a></span></p> -<p>A ki a szövetséget cserbenhagyja, azt az alkotmányszegő kormány -támogatójának tekintjük és ellenzéki férfiunak el nem fogadjuk.</p> -<p>A kormány rideg merészséggel az alkotmány megtörését és a -törvény megsértését maga is beismeri. Maga sem áll elő annak -megvédésére. Csak mentséget hoz fel, hogy eljárását -megmagyarázza.</p> -<p>Mentsége abból áll, hogy a képviselőház tanácskozásaiban gyakori -zavarok voltak a mult, 1903. év óta és hogy a többség akaratát nem -engedte érvényesülni a kisebbség. Igy mondja, ezt hirdeti a -miniszterelnök.</p> -<p>Szent kötelességünk ezzel szemben ma is, mint mindig, a teljes -igazságot tárni fel nemzetünk előtt. A teljes igazság pedig egészen -más.</p> -<p>Széll Kálmán kormánya az 1903. év elején azt javasolta, emeljük -föl a hadsereg létszámát, ezzel együtt s ezzel arányban a hadügyi -költségvetést is. E javaslat elfogadása a nemzet anyagi erejének -sulyos megterhelésével és a fiaiktól megfosztott családok nagyobb -hátrányával járt volna; – e javaslatot tehát hazafias hévvel és -kötelességérzettel ellenezték az akkori ellenzéki pártok. De ez a -javaslat a királyi hatalom erősödését is maga után vonta volna; – -az ellenzéki pártok lelkiismeretes képviselői kötelessége pedig meg -nem engedte, hogy a királynak amugy is fölötte nagy hatalmát -egyoldalulag növeljék s másrészt az ugyis fölötte megterhelt -nemzeti erőt csökkentsék. A viták folyamán tehát mind élénkebbé -vált az az óhajtás, hogy nyelvünk <span class="pagenum"><a name= -"Page_192" id="Page_192">-192-</a></span> és nemzeti müveltségünk -intézményesen ültettessék be a magyar hadseregbe s a királyi -udvartartásba is, valamint a közös intézményekbe s ekként a királyi -hatalom erősödésével tartson lépést a nemzetünk erősödése is.</p> -<p>Hosszas, komoly, nemes viták folytak e kérdésekben. Nemzeti -társadalmunk minden rétege helyesléssel kisérte a magasztos -erőfeszitést s a mi még soha nem történt, az ország távoli -vidékéről is küldöttségek százai és ezrei jöttek a fővárosba, hogy -küzdelmünket helyeseljék s alkotmányos harczunkban buzditsanak.</p> -<p>Gróf Tisza István miniszterelnök most különböző változatban azt -hirdeti, hogy ez mesterkélt torlasz volt a törvényhozás utjában s -hogy ezzel a többség akaratának érvényesülését gátolta meg a -kisebbség. De ez az állitás nem felel meg a teljes igazságnak. A -nemzet érdekei elől a nagy viták folyamán a többség se zárkózhatott -el. De elzárkózni nem is akart. Hiszen az ujabb kormányt, gróf -Khuen-Héderváry miniszterelnököt, épen a többség szavazta le és -pedig ugyancsak a vita alattival kapcsolatos hadügyi kérdésekben. A -nagy vita minden részét nem akarjuk felemliteni és távol állunk -attól, hogy a mesterkélt torlaszoknak, az ugynevezett technikai -obstrukcziónak, föltétlen jogosultságát elismerjük. De rá kell -mutatnunk arra a hallatlan merényletre, a mikor az ellenzék tagjait -a kormányzat körébe tartozó egyik magas méltóság, a fiumei -kormányzó, pénzadománynyal akarta megvesztegetni. S rá kell -mutatnunk arra, hogy gróf Tisza István miniszterelnök <span class= -"pagenum"><a name="Page_193" id="Page_193">-193-</a></span> már -korábban is, de különösen a kormányralépése óta, folyton sulyosan -fenyegette a törvényhozást, hogy a szólásszabadságot s a -törvényhozás egyéb alkotmányos jogait tetemesen meg fogja -nyirbálni. S végre meg kell emlitenünk, hogy a nemzeti nyelvünk és -müveltségünk megvédelmezéseért több mint egy éven át folyt -magasztos küzdelem gróf Tisza István kezén minden kézzelfogható -eredmény nélkül sorvadt el; a hadügyi költségvetés 450 millió uj -teherrel növekedett, a királyi udvartartás költségét évente két -millióval felemelték s nemzetgazdasági érdekeinknek Ausztria felől -való biztositása még mindig késik. Ezenkivül minden tünet arra -vall, hogy a kormány önálló vámterületi jogunkat már elalkudta s e -jogot a jövőre is el akarja altatni s nyilt törvény ellenére -törvényben megállapitott vámtarifa nélkül köt külkereskedelmi -szerződéseket. Mind e cselekmény és mulasztás csak arra volt -alkalmas, hogy a törvényhozás izgalmait növelje s a tanácskozások -teljes nyugodtságát visszatérni ne engedje.</p> -<p>Ez év márczius havában a miniszterelnök mégis előterjesztette -inditványát, melylyel a házszabályok szigoritása czimén a -szólásszabadságot s a képviselők egyéb fontos jogait el akarta -tiporni.</p> -<p>Türhették-e ezt az ellenzéki pártok? Türhették-e némán, hogy -nemzeti vivmányok helyett fenyités, boszuállás, megtorlás, a -szabadságok megnyirbálása vitessék be a törvényhozásba és -örökittessék meg alkotmányunk történetének lapjain? <span class= -"pagenum"><a name="Page_194" id="Page_194">-194-</a></span></p> -<p>Sulyos csalódás és mély elkeseredés ejtette hatalmába a -lelkeket. S ennek daczára az ellenzéki pártok mégis a hazafias -mérséklet és bölcseség szavára hallgattak s teljes őszinteséggel -megigérték az összes sürgős s tárgyalásra készen álló -kormányjavaslatok gyors és akadálytalan tárgyalását, ha gróf Tisza -István miniszterelnök a veszélyes inditványt visszavonja.</p> -<p>Visszavonta. A parlament többsége és kisebbsége közt -megszületett az annyira óhajtott béke. S az összes ellenzéki pártok -példás hüséggel és pontossággal teljesitették igéretüket. A -kormányjavaslatok nagy seregét engedték, sok részben fokozott -munkával és buzgalommal, törvényerőre emelkedni. Bizton hittük ezek -után, hogy az országgyülés őszi tárgyalásai békén, simán, országos -közérdekeink áldásos előmozditásával folynak le. Fájdalmunkra nem -igy történt.</p> -<p>Még az őszi tárgyalások meg se kezdődtek, gróf Tisza István -miniszterelnök már ugrai levelében fitymáló, igazságtalan, sőt -durván sértő szavakkal támadta meg az ellenzéki pártokat s egyuttal -jelentette, hogy a házszabályok szigoritása czimén támadást intéz a -szabadságok és alkotmányos jogok ellen. S azóta folyton sértő és -kihivó hangot használt a parlament tárgyalása folyamán, mintha az -ellenzéki pártokat indulatba hozni s talán szenvedélyes kitörésekre -ragadni törekedett volna.</p> -<p>Magaviseletén elámult az ország. Ekkor jöttünk arra a -meggyőződésre, hogy a márcziusi béke a miniszterelnök részéről -álnok volt s hogy ő az ellenzéki pártok <span class= -"pagenum"><a name="Page_195" id="Page_195">-195-</a></span> -elnémitásával csak javaslatai sima megszavazását akarta elérni, de -azt a kötelességet, hogy házszabályinditványát elejti, – -teljesiteni nem akarta.</p> -<p>Inditványával Daniel Gábor képviselő segitségével ujra előállt. -Jelentékenyen szigorubb s hátrányosabb rendelkezésekkel, mint -márcziusban, s ezt az inditványt tegnap álnokul s egyuttal -erőszakkal képviselőházi határozat erejére emelte. Oly államcsinyt, -oly büntetésre méltó cselekményt követett el, a melyhez hasonló se -nálunk, se másutt egyetlen törvényhozó testületben se fordult -elő.</p> -<p>Mi történt tegnap?</p> -<p>Gróf Tisza István miniszterelnök összebeszélt Perczel Dezső -képviselőházi elnökkel, hogy az ellenzéki pártok teljes -kijátszásával, a becsületnek és a tisztességnek és a Ház -tanácskozási rendjének képzelhetetlen megsértésével az inditványt, -mint megszavazott határozatot – ráerőszakolja a képviselőházra.</p> -<p>Előzetes megbeszélésük szerint igy kellett végrehajtaniuk a -csinyt:</p> -<p>Gróf Tisza István beszél mint miniszterelnök. Beszéde végén -kiejti majd, hogy a tanácskozási rend őt nem korlátozza, hanem -szavazást ajánl. Perczel Dezső házelnök int, intésére felállnak a -többségből azok, a kik titkon már előre figyelmeztetve lettek, erre -a házelnök kimondja a határozatot, nyomban elnapolási királyi -kéziratot olvas fel, a képviselőház jegyzőkönyvétnyomban -hitelesitettnek jelenti ki s ezután feláll, elhagyja helyét, -bezárja az ülést. <span class="pagenum"><a name="Page_196" id= -"Page_196">-196-</a></span></p> -<p>Ily tervet csak gonosztevő elme gondolhatott ki és csak -gonosztevő kéz hajthatott végre.</p> -<p>A házszabályinditvány csak egy nap előtt adatott be s ahhoz még -nem szólhatott senki.</p> -<p>Szónokok voltak felirva, a kik még se nem beszéltek, se a szótól -el nem állottak, tehát senki által kétségbe nem vont szólási -joguktól megfosztattak. A házszabályinditványhoz senki sem adott -magyarázatot, se a ki benyujtotta, se a miniszterelnök, se a -házelnök. Pedig sok rendelkezése érthetetlen, többfélekép -magyarázható.</p> -<p>Az elnök nem zárta be a vitát.</p> -<p>Tizenegy határozati javaslatot nyujtottak már be, a benyujtóknak -zárószóhoz volt joguk. E joguktól megfosztotta őket maga az -elnök.</p> -<p>Az inditványt szavazás előtt nem olvastatta fel az elnök. A -képviselők tulnyomó része nem tudta, hogy mire szavaz. Az elnök nem -tette fel a kérdést és nem engedett ehhez szólani.</p> -<p>A szavazó képviselőket nem számlálta össze senki. Se az elnök, -se a jegyzők.</p> -<p>S mindez törvénytelen ülésben, csodálatos zajban és zavarban, -egyetlen percz alatt történt. A kijátszott, az elárult ellenzéki -képviselők tulnyomó része sejtelemmel se birt arról, mi -történt.</p> -<p>Mindezt a képviselőház elnöke és a miniszterelnök előrevaló -összebeszéléssel cselekedte. Azok cselekedték, a kik az ország -legmagasabb méltóságai, legelső tisztviselői s a kik az alkotmány -tiszteletére s az alkotmány becsületes végrehajtására hivatvák. A -képviselőház <span class="pagenum"><a name="Page_197" id= -"Page_197">-197-</a></span> elnöke az ország első és legmagasabb -választott tisztviselője. Elődjei hazafi érzelemmel teljes férfiak, -nem egynek emlékét fényben őrzi nemzetünk történelme. Tisztje -nehéz, hivatása magasztos. A képviselőház jogait, szabadságát, -tekintélyét nehéz időkben meg kell védnie többség, kisebbség és -kormány ellen is. Meg kell védnie, ha kell, a király ellen is. -Dicső emlékü őseink 1848-ban nemzeti vivmánynak s alkotmányos -biztositéknak tartották az elnökválasztás jogát.</p> -<p>S ime a képviselőház mostani elnöke gonosztevő lett; gróf Tisza -István miniszterelnök büntársa lett.</p> -<p>Lehet-e igy törvényt hozni? Elnézhetjük-e mi ez undok eljárást? -Elnézheti-e ősz királyunk, kinek lelkére az alkotmánymegtartó szent -eskü nehézkedik?</p> -<p>Ha ez büntetlenül marad: örökre vége az ezeréves alkotmánynak. -Ha hozzászólás nélkül, ha látatlanul, hallatlanul, olvashatatlanul, -ha ellenőrzés nélkül képviselőházi határozattá lehet elnöki -gonosztett segélyével bármely inditványt tenni, akkor megszünik -minden törvényes rend, durva erőszak foglalja el az alkotmány -helyét s a királyi trón is csak véletlenen s durva erőszakon -nyugszik. De akkor a király iránti hűségből is kiesik az a fenséges -rész, mely nem egyéb, mint az alkotmánynak és a törvénynek -tisztelete. Nem egyéb, mint az alkotmány iránti hűség. Hiszen a -királyi trón is csak egyik része az alkotmánynak.</p> -<p>A király nevét, szerepét s az iránta való tiszteletet is -sulyosan megsértette a miniszterelnök. Bizalmunk, tiszteletünk s -hódolatunk rendithetetlen az alkotmányos <span class= -"pagenum"><a name="Page_198" id="Page_198">-198-</a></span> király -iránt. És el nem hihetjük, még feltennünk sem szabad, hogy a király -tudta volna, mikor az ülésszakbezáró iratot aláirta, hogy azt -gonosztett elpalástolására használja fel álnokul első -tanácsosa.</p> -<p>A házszabály-inditvány tartalmára ezuttal nem terjeszkedünk ki. -Akármily üdvös volna az, létrejöttének módja miatt, mi azt el nem -fogadhatjuk, kötelezőnek soha el nem ismerhetjük. De némi -ismertetésére mégis megjegyezzük, hogy az inditvány szerint ötven -kormánypárti képviselő inditványára minden törvényjavaslatot vita -nélkül meg lehet szavaztatni s hogy az elnök a képviselőház -tanácskozó terméből a képviselőket fegyveres erővel elhurczolhatja. -Hazánkban az utolsó falu tanácskozó testületének is több joga és -szabadsága van, mint lenne a törvényhozók képviselőházának.</p> -<p>A képviselőház házszabálya és tanácskozási rendje már régi, -kevés módositással közel 40 éves. Tizenegy országgyülés, ugyanannyi -házelnök és tiz miniszterelnök a teljes szólásszabadság mellett is -jónak tapasztalta azt. Mesterkélt torlaszt hosszabb időre csak -kétszer emeltek a tanácskozási rend utján. Először 1872 telén és -másodszor 1898–99-ben. A többi csak napokig, csak egy hétig -tartott. Vagy nem volt egyéb, mint tartalmas, hosszu és lelkes -vita. Ha voltak zavarok a képviselőház tanácskozásaiban, azokat -sohasem a házszabályok idézték elő, hanem vagy a kormányok -nemzetellenes javaslatai, vagy azok törvényellenes -cselekményei.</p> -<p>Megingathatatlan meggyőződésünk, hogy gróf Tisza <span class= -"pagenum"><a name="Page_199" id="Page_199">-199-</a></span> István -kormánya nem a házszabály kedvéért rombolta össze a törvényhozás -jogait és szabadságait. Más czélja van neki. Komoly, sőt -veszedelmes: nemzetünk élete ellen törő. Azokat akarja az uj -házszabálylyal biztosan elérni. Ha jó czéljai volnának, az okos és -szükséges szabadságokat nem volna oka összetörni. Nem mondja meg -czélját, de alig csalódunk, ha felteszszük róla, hogy országunkat -még szorosabban oda akarja kötni Ausztriához, egészen az egységes -birodalom felépitéséig. Ha másban nem, a fokozottabb mai terhekben -s vámterületi önállóságunk s jogos anyagi érdekeink -feláldozásában.</p> -<p>Szólásszabadság nélkül nincs független törvényhozás, nemzeti -ellenállásunk erejét csak a szabad törvényhozás tarthatja fenn. Ez -az előny most is gyönge Ausztria ellen s a két ország katonai -erejével rendelkező király ellen. S a fölötte erős királyi -hatalommal szemben most oly képviselőket akar, a kiknek -megtilthatja a szólást s a kiket fegyveres erővel kilökhet a -törvényhozás terméből. Hová sülyed igy nemzetünk ereje, tekintélye, -méltósága, sőt becsülete?</p> -<p>Bevallott czélja a többség önkényuralmának biztositása. Ez, a mi -szokott választásaink és romlott kormányrendszerünk mellett nem -egyéb, mint a kormánynak s ezzel együtt az uralkodónak -önkényuralma.</p> -<p>Ily kormány, ily irány, ily rendszer ellen szent honfi -kötelességünk szövetkezve elszánt erővel küzdeni. Mindaddig, mig a -tegnapi gonosztettet meg nem toroljuk. Mindaddig, mig alkotmányos -szabadságainkat nem <span class="pagenum"><a name="Page_200" id= -"Page_200">-200-</a></span> biztosithatjuk. Mindaddig, mig hazánk -boldogságát, szabadságát és dicsőségét vissza nem vivjuk.</p> -<p>A szövetkezett ellenzéknek vezérbizottsága 1904. november 19-én -tartott értekezletéből: Kossuth Ferencz elnök, gróf Apponyi Albert, -báró Bánffy Dezső, Szederkényi Nándor, gróf Zichy Aladár, Barabás -Béla, gróf Batthyány Tivadar, Eötvös Károly, Gulner Gyula, Holló -Lajos, Hock János, Justh Gyula, Polónyi Géza, Rakovszky István, -Sághy Gyula, Thaly Kálmán, Ugron Gábor, Vázsonyi Vilmos, gróf Zichy -Jenő és Tóth János jegyző.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_201" id= -"Page_201">-201-</a></span></p> -<h2>NYILT LEVÉL SZÉLL KÁLMÁNHOZ.</h2> -<h3>I.<br /> -A LEVÉL TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(Széll Kálmán viszonya Deák Ferenczhez. – Az én -baráti viszonyom Széll Kálmánnal. – Levelem megirásának oka.)</p> -<p>A levél történetét voltaképen már maga a levélnek tartalma -megvilágositja. Némi megjegyzéseket mégis előre kell bocsátanom. Ma -ugyan még mindenki emlékszik a három-négy év előtt történtekre, de -a világ feledékeny s könyvem sok dolog emlékét hosszu időig meg -fogja őrizni.</p> -<p>Széll Kálmán, mint ifju ember, Deák Ferencznek kedveltje volt. -Már édesapja is barátságban s némi távoli rokonságban s mint a -nemesi világban hajdan szójárás volt, osztályos atyafiságban volt -leányági rokonságnál fogva a Deák-családdal. A nagy költő leányát, -Vörösmarty Ilonát vette feleségül. Vörösmartyt is meleg és fönséges -barátsággal szerette Deák, leányának pedig, a mikor a nagy költő -meghalt, gondnoka és gyámatyja lett. A mikor Széll Kálmán ezelőtt -közel <span class="pagenum"><a name="Page_202" id= -"Page_202">-202-</a></span> negyven évvel országgyülési képviselő -lett: Deák vezérlete alá sorakozott.</p> -<p>Én is oda sorakoztam s mig a Deák-párt fennállott: addig Széll -Kálmánnal az állami közélet mezején egy táborban küzdöttünk. Az -1875-iki fuzió után én nem vállaltam képviselői megbizást, Széll -Kálmán pedig a Wenckheim s később a Tisza-kabinetben 1878-ig az -ország pénzügyeinek kormányzását intézte mint pénzügyminiszter. -Szives előzékenységgel maga mellé vett a pénzügyminiszteriumba -főleg a kataszteri munkálatok kodifikátori részének vezetésére, de -állásom csak négy hónapig tartott. 1876-ik évi április hóban -köztudomásra jutott a kormánynak Ausztriával kötött közgazdasági s -vám- és kereskedelmi egyezménye, ezt én nem tudtam helyeselni, -tehát állásomról lemondtam s a függetlenségi párthoz csatlakoztam. -Ő megmaradt a szabadelvü-párt és a Tisza-kabinet miniszterének -Bosznia elfoglalásáig.</p> -<p>A személyes tisztelet és barátság nem szakadt meg köztünk, noha -ritkán találkoztunk. A kit Deák annyira kegyelt, mint őt, azt már -annálfogva is nagy becsülésem és meleg rokonszenvem övezte. Deák az -1871-ik év nyarát nála töltötte rátóthi kastélyában. S nála -töltötte utolsó évét is az 1876-ik év elején bekövetkezett -haláláig. Természetes, hogy Széll Kálmánt is nagy kegyelet és -tökéletes tisztelet s rokoni szeretet kötötte Deákhoz. Annyira, -hogy a mikor később, huszonegy év mulva 1899-ben megint -kormányzásra vállalkozott s a kormány elnökségét vette át, alakilag -<span class="pagenum"><a name="Page_203" id= -"Page_203">-203-</a></span> teljes joggal nyilvánithatta, hogy ő az -ország ügyeinek vezetésében Deák szellemének igazi örököse.</p> -<p>Kabinetét és politikáját nem támogattam, sőt mind a kettőnek -erős ellenzéke voltam. Ugy véltem, hogy a magyarságnak s a magyar -állami létnek szomoru hanyatlása az ő kabinetének müködésével -kezdődik. De azért évekig nem támadt kedvem ahhoz, hogy akár a -sajtóban, akár a parlamentben élénk támadásokat intézzek ellene. A -mikor azonban a nagy nemzeti követelések az ugynevezett -Nessi-ügygyel az 1902-ik év végén napirendre kerültek: azóta néhány -nagy és támadó beszédet tartottam a parlamentben politikája és -kabinete ellen. A mi azonban természetesen semmit se változtatott -az iránta érzett egyéni nagyrabecsülésen.</p> -<p>A mikor a Tisza István-kabinet az 1904-ik évi november 18-iki -merényletet elkövette, Széll Kálmán, bár a szabadelvü -kormánypártnak tagja s egyik vezéralakja volt, nyomban félre -vonult. 21-én már azt hirdették a lapok, hogy teljesen vissza akar -vonulni a közélettől, 22-én már választókerülete és pártja -elnökének bejelentette, hogy a képviselői megbizásról lemond s -24-én már valósággal közölhették a lapok lemondó levelét.</p> -<p>A levél hosszu és szép, Széll Kálmánnak legszebb szónoki és -irodalmi fogalmazásai közé tartozik. Tele van érzéssel és eszmével, -de kétséggel és búskomorsággal is. Kijelenti, hogy az állami -közélet mezején gyakorlati munkálkodásra, a mely sikerrel járjon, -ez idő szerint nem érzi magát képesnek, minthogy se a <span class= -"pagenum"><a name="Page_204" id="Page_204">-204-</a></span> -kormánynyal, se az ellenzékkel egyet nem érthet, sőt nem is -rokonszenvezhet.</p> -<p>Ez volt a helyzet, mely arra inditott, hogy hozzá a nyilt -levelet intézzem. A mit multjáról s a köztünk ifjukorunk óta -fennállott egyéni ismeretségről és barátságról föntebb érintettem, -az magyarázza meg, honnan meritettem a jogot a levél megirásához, -de egyuttal az magyarázza meg nyilt levelem tartalmának, irányának -s egész észjárásának egyes részleteit is.</p> -<h3>II.<br /> -A NYILT LEVÉL.</h3> -<p class="summary">(Mit cselekedett a kormány? – Félre lehet-e most -állani a küzdelem teréről? – Mit mondott Deák Ferencz és mit -cselekedett hasonló esetben?)</p> -<p class="i2">Tisztelt Barátom!</p> -<p>Bocsáss meg e bizalmas szóért. Közel negyven év óta vagyunk a -közélet munkásai. Ez idő nagy részét a törvényhozásban töltöttük -el. Mig Deák Ferencz élt, addig egy tábor harczosai voltunk. Mind a -ketten számot tudunk adni arról, miért váltak szét utaink.</p> -<p>Tisztellek, becsüllek, bizom benned, pedig kormányodnak elszánt -ellenzéke voltam. Minden kérdésben ellenkezhetett nézetünk, de az -alkotmány szentségének és sérthetetlenségének kérdésében -egyetértettünk. Te becsülettel megtartottad az alkotmányt, pedig -nehéz fellegek borongtak a te kormányzásod fölött is.</p> -<p>Ország élén álló férfiu soha se látott engem valamit -<span class="pagenum"><a name="Page_205" id= -"Page_205">-205-</a></span> kérni vagy elfogadni. Te se. De most -hozzád fordulok, a kis ember a nagyhoz, a közvitéz a vezérhez. E -szavakban ne láss álszerénykedést.</p> -<p>Ne válj meg törvényhozói állásodtól, ne tedd le képviselői -tisztedet.</p> -<p>Országunk sulyos jövő előtt áll, alkotmányunk válságba jutott. -Nem bölcseség és hazafiság vezeti a kormányt, hanem őrjöngés és -boszuérzet. Minden jó emberre, minden hazafira szüksége van elárult -nemzetünknek.</p> -<p>Magad hirdetted, – s hited erős volt és tiszta, – hogy te Deák -Ferencz hagyományainak vagy hű örököse, Deák pedig azt mondta, hogy -az igazságért akkor is küzdenünk kell, a mikor a győzelemnek már -minden reménye elenyészett.</p> -<p>Elenyészett-e már a te reményed? A miénk még megvan. Még az -enyém is, pedig az én kétségeim a legnagyobbak.</p> -<p>A hatalom összetörte az alkotmány alapkövét, a szólásszabadságot -s ha győző erővel nem állunk utjába, összetöri a kerületek -választójogát is. Hiába övezi a képviselőt a kerület bizalma, – a -hatalom azt mondhatja: ez a képviselő nekem nem tetszik, hallgasson -el, különben a törvényhozás terméből kihurczoltatom.</p> -<p>Emlékszel-e a nemzet történetére, hogy már volt ilyen esetünk? -Emlékszel-e, hogy V. Ferdinánd egyik gonosztevő kormánya -Pestvármegye egyik követét, Ráday Gedeon grófot, kizárta a -törvényhozásból, mert <span class="pagenum"><a name="Page_206" id= -"Page_206">-206-</a></span> a bátor honfiszó, melyet ajkán -kiejtett, nem tetszett annak a kormánynak?</p> -<p>Most a kormány romlott többség segitségével nem egy képviselőt -zárhat ki, hanem a nemzet minden szószólóját eltávolithatja. – Itt -van összetörve az alkotmány alapköve. Ez a borzasztó igazság. A -hatalomnak mind az a zsivaja, a mely most e körül zúg, csak ámitás, -csak nyomorult mentegetődzés, álnokság, csak a nemzet -megbóditása.</p> -<p>S emlékszel-e, mit tett Deák Ferencz akkor? Pedig csak egyetlen -követről volt szó. Keserübb és fönségesebb harczot még nem látott -hazánk törvényhozása, mint a minőt akkor Deák folytatott. De -elhagyta-e a csatatért? Letette-e a fegyvert? Elmenekült-e a -magányba hite- és reményevesztett csüggeteg lélekkel? Minden érzet -közt nem a kötelesség érzete volt-e benne a legerősebb?</p> -<p>Tisztelt barátom!</p> -<p>Jőjj vissza! Állj csatasorba! Köztünk vagy külön, de velünk -harczolj s a harczban vezess bennünket. És vezesd azt a -szerencsétlen többséget, mely most egy őrjöngőnek van hatalmában. -Annak a többségnek vezére voltál, lelke voltál éveken át, most is -lesz kebelében, a ki hallgatni fog rád.</p> -<p>Mentsük meg az alkotmányt!</p> -<p>Mi marad nemzetünknek, ha ezt is eltiporják? A királyi hatalmat -széditő magasra emeltük, fejünkön gázol már. A hadsereget urrá -tettük magunk fölött, alig van jogunk hozzászólani. Nemzetközi -állami <span class="pagenum"><a name="Page_207" id= -"Page_207">-207-</a></span> létünk elenyészett, itthon nemzetiségek -ádáz gyülölete van felszitva ellenünk; – anyagi erőnk, vagyoni -jólétünk fogyatékán. Csak alkotmányunk volt még meg s ebben küzdő -erőnk. Mi marad, ha ennek is vége?</p> -<p>Jőjj vissza!</p> -<p>A te kötelességed még nagyobb, mint a miénk. Te vezére voltál -nemzetednek s első tanácsadója a királynak. A király már agg; napja -hanyatlóban. Ne engedd, hogy utolsó napjaiban oda jusson, a hova -jutott, mikor trónra lépett. Ne engedd, hogy harczra keljen a -hűséges, de kifosztott magyar nemzettel.</p> -<p>Csonka, béna maradsz, ha kivonulsz a képviselők seregéből. Még -gonoszabb idők is jönnek ránk, mint a mostani. Lehetetlen, hogy -hallgass. De ha kivülről emelsz szót, csak a pusztában kiáltó szó -lesz az.</p> -<p>Most nem vagy országunk kormányának élén, most eljuthat hozzád a -függetlenségi elvek szerény közharczosának szava is. S jusson -eszedbe, hogy én nemzedékünk egyszerü krónikása is vagyok s szavam -itt-ott még akkor is hangzik, a mikor már régen porladunk. S nem -feledik el, hogy a mikor a hazát veszély fenyegette, a régi idők -bajtársi barátságából, ifjukorunk küzdelmeinek emlékéből volt -hozzád egy bizalmas kérésem:</p> -<p>Dicsőn végezd közpályádat!</p> -<p class="right"><i>Eötvös Károly</i>.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_208" id= -"Page_208">-208-</a></span></p> -<h2>A NAGYVÁRADI NÉPGYÜLÉS.</h2> -<h3>I.<br /> -A BESZÉD TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(A Tisza-nemzetség Biharban. – Miért kellett -népgyülés Nagyváradon?)</p> -<p>Az 1904. évi november 18-iki merénylet után, melyet a kormány és -pártja elkövetett, országszerte népgyülések tartását látta -szükségesnek az egyesült ellenzék s vidékenkint minden igaz hive. -Ily tiltakozó népgyülést rendeztek Nagyváradon 1904. évi november -hó 29-én. Különös érdekessége, sőt fontossága e népgyülésnek abból -állott, hogy Nagyvárad Biharvármegye székvárosa s a Tisza-családnak -közéleti szereplése több mint hetven év óta mind a vármegyében, -mind a székvárosban kiváló volt s különösen a mult század hatvanas -éveitől kezdve annak a szereplésnek hatása a vármegye határain tul -is messze terjedett. Előkelő állás, nagy vagyon, főuri és -tekintélyes rokonság, a vármegyei közélet százféle összeköttetése -hatalmas társadalmi tábort alakitottak a Tiszák kiválóbb férfiai -köré, a mely a dolgok természeténél fogva egyuttal <span class= -"pagenum"><a name="Page_209" id="Page_209">-209-</a></span> -politikai tábor is volt. Gróf Tisza István most is miniszterelnök, -hatalmának még mindig megvan teljessége, a többség a -képviselőházban még mindig állhatatos mellette, megvan iránta a -király bizalma is: mind ez oknál fogva a szövetkezett ellenzék -különös tiszte volt, gróf Tisza Istvánt és politikáját -közszereplésének épen legbiztosabb székhelyén is megtámadni s erős -birálat alá venni.</p> -<p>Engem is meghivtak a népgyülésre s egyuttal beszéd tartására -szólitottak fel. Kötelességemnek tartottam a fölhivásnak -megfelelni. Ugyanekkor Nagyváradra jöttek velem gróf Apponyi -Albert, a ki szintén hasonló meghivásban részesült s több -képviselő: Vázsonyi Vilmos, Olay Lajos, Rigó Ferencz, Smialovszky -Valér, Leszkay Gyula, Marjay Péter, Illyés Bálint, Balogh Mihály, -többen közülök biharvármegyei kerületek képviselői.</p> -<p>Beszédemet, melyet gróf Apponyi beszéde után tartottam, gyorsiró -jegyezte ugyan föl, de a lapok a nélkül közölték, hogy én azt -megtekinthettem s a netaláni tévedéseket kiigazithattam volna. Most -azonban már kiigazitvák a tévedések.</p> -<p>A beszéd a nagygyülésen nagy és zajos tetszésben részesült. Némi -lényegtelen kihagyásokkal van fölvéve műveim e kötetébe. Nem az -értekező, nem is a lelkesitő, inkább az izgató beszédek -természetével bir, a mit akkori szigoru felfogásom s a közönség -akkori érzése és gondolkozása indokol és ment. <span class= -"pagenum"><a name="Page_210" id="Page_210">-210-</a></span></p> -<h3>II.<br /> -A BESZÉD.</h3> -<p class="summary">(Apponyi gróf szavai és az én szavaim. – Gróf -Tisza mentsége. – Mi az alkotmány valósággal? – Van-e alkotmányos -joga a nemzetnek, ha választott törvényhozóit kizárhatják a -törvényhozásból?)</p> -<p>Apponyi gróf az ő nemes természetének megfelelő finom és -tudománybeli jelző szavakat használt most elhangzott gyönyörü -beszédében, a mikor a helyzetet megismertette. Előre megmondom -őszintén, én is a magam természetének megfelelő szavakkal és jelző -mondatokkal akarok beszélni. Az én természetem némileg más, noha -nem kevésbbé nemes. Az erős ősi magyar természet az, a mely mikor -alkotmányunkat és nemzetünket durva kezek bántják, himezetlen nyers -szavakba öltözteti gondolatát és érzését.</p> -<p>Apponyi azt mondja, hogy a kormány november 18-án csinyt -követett el. Tiszteletreméltó irodalmi és tudóstársasági nyelven -mondja, hogy a november 18-iki merénylet csiny volt. Én pedig azt -mondom, gonosztett volt, a törvénynek készakarattal való tudatos, -elszánt megsértése. A szavakban különbség látszik, de azok -igazságában nincs különbség.</p> -<p>Apponyi azt mondja, a csinyt meg kell torolni; – én pedig azt -mondom, a gonosztett elkövetőit meg kell büntetni. Apponyi bölcsen -és alaposan kifejti, hogy az elkövetett csinyért az uj -képviselőválasztás nem mentség, bármi lesz is eredménye; – én pedig -azt mondom, <span class="pagenum"><a name="Page_211" id= -"Page_211">-211-</a></span> hogy erre a gonosztettre csak egyetlen -megtorlás van, az akasztófa; – a gonosztett elkövetőjét arra kell -felmagasztalni. Ha a nemzetnek megvolna az az ereje, a mely isteni, -emberi és történelmi jog alapján megilleti; ha keze-lába meg nem -volna kötve; ha jogos akaratával szabadon rendelkeznék, az az -akasztófa már állana is. Igaz, hogy afféle gonosztettet akkor nem -is merne, nem is tudna senki elkövetni.</p> -<p>A kormány táborából azt hangoztatják: nem nagy, nem fontos, nem -veszélyes dolog az, a melyet november 18-án cselekedtek, hiszen nem -az alkotmányt sértették meg, hanem csak a házszabályokat, a -házszabály pedig nem törvény, törvényszegés tehát nem forog fenn. A -miniszterelnök az ugrai hires levél óta már vagy huszadszor beszél -nyilvánosan a nemzethez e kérdésben. Pártja értekezletein, -magántársaságban, képviselőházi ülésen, zöld asztal és fehér asztal -mellett egyaránt, még borozás közben is, ugy hogy hallgatói közt, -mint a hirlapok közlik, gyakran részeg legények is szerepelnek. S -mindenütt csak azt mondja, azt hajtogatja, gondolatai csak a körül -az állitás körül vonaglanak, hogy ő csak a házszabályok külső, -alaki rendelkezéseit sértette meg, de csak azért, hogy az -alkotmányt magát, pedig ez a lényeges, megmentse.</p> -<p>Ez a beszéd tudatos valótlanság hirdetése, a nemzet -félrevezetésére irányuló gonosz irányu rábeszélés, sőt egyenesen -kimondom, vásározó czigányok közt szokásos közönséges ámitás, nem -pedig az ország főkormányzójához illő mentegetődzés. Lássuk csak -közelebbről. <span class="pagenum"><a name="Page_212" id= -"Page_212">-212-</a></span></p> -<p>Én például a november 18-án történt dolgot gonosztettnek tartom -egyelőre már csak azért is, mert ugy csinálták, a hogy csinálták. A -példa világosit. Ha valakinek joga vagy szüksége van arra, hogy én -tőlem husz forintot kapjon, mert éhezik, vagy inség bántja, vagy -valami igénye támad, megvan az a tisztes módja, hogy oda jön hozzám -s azt mondja: uram, adj husz forintot, mert kell erre vagy arra. -Adok, vagy nem adok neki. Ha meggyőz okos szóval, bizonyára adok -neki. De ha ugy jön hozzám, hogy se szól, se beszél, hanem orvul -beköti a szememet, elnémitja nyelvemet, földre tipor, megkötöz és -ugy veszi ki zsebemből a husz forintot: akkor bizonyára -gonosztettet követ el. S azon a szomoru november 18-iki -országgyülésen ez történt. Ilyet cselekedett a képviselőház elnöke -és a kormány elnöke s az a sok tagjában részeg és könnyelmü -gyülevész nép, mely a kormány segitségére volt. Hihetetlen az, a mi -akkor történt. A nyomban felocsudott ellenzék elől el is futott a -képviselőház elnöke, lába se érte a földet, nehogy agyonverjék, -mint a veszedelmes ebet. Rögtön hamisitottak jegyzőkönyvet is, -nyomban elnapolták az országgyülést is s másnap oda álltak az -ország elé s nagy fennen hirdették, hogy tegnap este kilencz-tiz -óra tájban az országgyülés önkényt megváltoztatta az ország -alkotmányát.</p> -<p>Ezeren és ezeren hallják önök nyiltan mondott szavaimat. Ugy -folytatom, a hogy minden tisztes magyar ember folytatná. Bármint -kuszálják össze hirlapok és kormánytámogató megtévedt emberek a -fogalmakat, <span class="pagenum"><a name="Page_213" id= -"Page_213">-213-</a></span> őszinte lélekkel kimondom, soha -becsületes emberek szeme elé ne jussak, ha igaz valóságában nem ugy -történt a dolog, a hogy én elmondom.</p> -<p>Azt hirdeti a kormány elnöke: megmentette az alkotmányt. Ez nem -igaz. De ha igaz volna is: a mennybeli üdvösséget se fogadnám el, -ha igy hoznák elém: ámitással, ravaszsággal, hatalmi -erőszakkal.</p> -<p>De nem is üdvösséget hozott november 18-ika, hanem oly -rendelkezéseket, melyek megölik a nemzet alkotmányát és sok -megbecsülhetetlen értékü szabadságát. E rendelkezések között egy -sincs, a mely szükséges vagy czélszerü volna, egyik gonoszabb és -ostobább, mint a másik.</p> -<p>Mit jelent ez a szó: alkotmány? Hadd magyarázzam a józan magyar -elme szerint, a magam esze szerint.</p> -<p>Azt jelenti az a szó, hogy a község végezze a maga dolgát a -községi képviselőtestületben okosan és szabadon; a vármegye is -végezze a maga dolgát ugyanakként a bizottsági közgyüléseken és az -ország is végezze az országos dolgokat az országgyülés -képviselőházában. Vannak módok és szabályok, a melyek szerint a -dolgok elvégezését intézni kell.</p> -<p>Már most, ha a községi képviselőgyülésen a községi birónak vagy -jegyzőnek joga volna ahhoz, hogy azt, a ki például az uj községi -adó vagy teheremelés ellen felszólal, nyomban lefülelje és kidobja, -vajjon lehetne-e akkor a község dolgát alkotmányosan intézni? Ugy-e -nem?</p> -<p>A községeknél ezt nem is merik megkisérelni. Van <span class= -"pagenum"><a name="Page_214" id="Page_214">-214-</a></span> vagy -huszezer község az országban; olyan elégedetlenség, zenebona és -ellenállás következnék, hogy vagy huszezer koponyát csakhamar -betörne az ily bolond uj alkotmány.</p> -<p>Vagy ha a vármegye gyülésén valaki olyat mondana, a mi a -főispánnak nem tetszik s a főispán vak hevében ezért az illetőt -fegyveres csendőrökkel nyomban kivezettetheti vagy kidobathatja: -alkotmányosság volna ez? Vajjon intézhetné igy a község, vagy a -vármegye a maga dolgát becsülettel, tisztességgel és a közérdek -javára?</p> -<p>Ugy-e nem?</p> -<p>Most gróf Tisza István miniszterelnök azt a jogot törekedett -magának megszerezni, hogy szolga módjára engedelmeskedő ötven -képviselő inditványára minden kényes, nehéz, az ország terheit -szaporitó s az alkotmányos szabadságokat veszélyeztető -kormányjavaslat fölött nem enged, vagy nyomban megszüntet minden -képviselőházi tanácskozást s azonnal megszavaztatja a magáról és a -nemzetről megfeledkező többséget. Hát alkotmány ez? Hát miként -tisztulnak akkor a nézetek a közkérdések fölött s miként láthat -tisztán és világosan a nép, ha már még a képviselőházban se lehet -szabadon tanácskozni?</p> -<p>Pedig ha bitor kormányzók akarják, még egyébként se lehet. Mert -joga lesz a képviselőház elnökének s a kormánynak és engedelmes -többségének azokat a független gondolkozásu férfiakat s országos -képviselőket, kik neki nem tetszenek, a képviselőházból karhatalmi -erőkkel, darabontokkal kidobatni, kizárni s képviselői napidijuktól -is megfosztani. <span class="pagenum"><a name="Page_215" id= -"Page_215">-215-</a></span></p> -<p>Hát alkotmány ez?</p> -<p>Jó magyar népünknek már csak egy igazi országkormányzó joga van. -Kicsiny jog, gyönge is, erőtlen is, százfélekép kijátszák e jogát -is, de ez még legalább eddig megvolt. S ez abból áll, hogy minden -ötödik esztendőben az országos képviselőválasztás alkalmával védőt, -pártfogót, szószólót, ugynevezett képviselőt választhat magának az -országnak nagy tanácskozó és határozó gyülésébe, hogy ott őt -jólelküen képviselné s jogából, szabadságaitól s vagyonából -kifosztani ne engedné. De most ime bitor kormány áll elő s -házszabálymódositás czimén igy szól a néphez:</p> -<p>– Oh te balga nép, nem adok én te rád és jogodra semmit. -Választhatsz ugyan magadnak képviselőt szabadon, de ha az nekem nem -tetszik s nem ugy viseli magát, a mint nekem tetszik, akkor bizony -én őt a képviselőházból karhatalommal kidobatom.</p> -<p>Ily szomoru, ily kétségbeejtő a helyzet, oly bitangságba -kerültek nemzetünk jogai és érdekei november 18-án s az ekkor -végrehajtott gonosztett óta.</p> -<p>Ha hát mégis akad valaki, a ki önök előtt, tisztelt uraim azt -mondja, hogy a kormány november 18-án csupán csak az eddigi -házszabályokat sértette meg, de az alkotmányt nem bántotta, mondják -meg a szemébe nyiltan, hogy vagy nem tudja, miről beszél, vagy ha -tudja: akkor hazudik czigány módra.</p> -<p>Ha a november 18-iki gonosztett érvényben marad: akkor a népnek -minden alkotmányos joga halálos veszedelembe jutott. Nem segit ezen -se uj képviselőválasztás, <span class="pagenum"><a name="Page_216" -id="Page_216">-216-</a></span> se semmi más kuruzsló szer, csak az -segit, ha a gonosztettet megtoroljuk, érvényességét megsemmisitjük -s minden következményét elháritjuk, alkotmányunkat pedig ujra -visszaállitjuk, a hogy volt.</p> -<p>Obstrukczióról beszél a kormány untalan. Azt mondja, ez -akadályozta őt a munkálkodásban. Tudatos, hitvány valótlanság ez az -állitás is, a melyet a maga igaz nevén hazugságnak szokás -mondani.</p> -<p>Tessék mindenkinek megnézni a magyar törvénytárt. Szent István -óta készül ez a törvénytár, de kilenczszáz esztendő óta alig volt -olyan év, a melyben annyi törvényt nyugodt tanácskozással tudtunk -volna alkotni, mint az idén, urunk születésének 1904-ik -esztendejében. Meggyőződhetik erről mindenki, a ki olvasni tud is, -akar is.</p> -<p>Utolsó szavam mondom ki ezuttal.</p> -<p>Meg fogja látni mindenki, hogy a szövetkezett ellenzék minden -tagja őszintén, bátran, fáradhatatlan buzgalommal és -kötelességérzettel védeni fogja az alkotmányt erőinek fogytáig. De -ha maga a nép nem segit bennünket, ha össze nem jön vidékenként s -haragos és lelkes felbuzdulással nem támogat: akkor mi magunk meg -nem óvhatjuk az alkotmányt. De azért reményünk meg nem csökken s -bizalmunk szilárd a jövőre nézve. Megállunk a magunk helyén, mint a -katona, a mig vagy nem győzünk, vagy a küzdelem hevében el nem -hullunk!</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_217" id= -"Page_217">-217-</a></span></p> -<h2>HONFITÁRSAINKHOZ!</h2> -<p class="summary">– Kiáltvány a nemzethez a Vezérlő-Bizottságból -1904 decz. 14-én. –</p> -<h3>I.<br /> -A KIÁLTVÁNY TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(Karhatalmi erők a képviselőházban. – Mire -kellettek a darabontok? – A darabontok kiverése deczember 13-án. – -A nagy közönség véleménye az első pillanatban. – A vezérlő -bizottság rám bizza a nemzet felvilágositását.)</p> -<p>1904. évi deczember hó 13-án gróf Tisza István miniszterelnök -kezdeményezésére s hozzájárulásával Perczel Dezső, a képviselőház -elnöke és Csávossy Béla, a képviselőház háznagya, mintegy negyven -főből álló karhatalmi személyzettel rakta meg reggeli 9 óra előtt -az országgyülés palotájának azokat a részeit, a melyeken a -képviselők járni, társalogni és tanácskozni szoktak. A déli főkaput -rendőrök szállták meg, a lépcsőkön, folyosókon, az elnöki és -háznagyi hivatalos helyiségek ajtóinál ujonnan alkalmazott s -különös egyenruházatu, katonás alaku fiatal erős férfiak foglaltak -állást, fegyver nélkül, de katonailag fegyelmezett és begyakorolt -állással és testtartással. Nyilván, mintha őrálláson lettek volna. -Ugyanily férfiak álltak a <span class="pagenum"><a name="Page_218" -id="Page_218">-218-</a></span> miniszteri termekhez vezető -folyosókon s kivált a miniszterelnöki termek ajtóinak közelében. -Ezeket a férfiakat, mint csakhamar köztudatra jutott, a honvédség -és csendőrség csapataiból toborzották össze és fogadták föl s -látták el ruházattal és utasitással. Közvetlenül kik jártak el -ebben, nem nyomoztuk ki, minthogy közjogilag nyilvánvaló, hogy ezt -a házelnök, háznagy és miniszterelnök rendelkezése nélkül senki se -cselekedhette, – kétségtelen tehát, hogy ezért ők a felelősök, -valamint az is kétségtelen, hogy mások nem lehetnek közjogilag első -sorban felelősek. Ezeket a karhatalmi embereket félig-meddig -hivatalosan is, de a közönség és a hirlapok szinte ösztönszerüleg -darabontoknak nevezték. Fölfogadásuk, egyenruházásuk és -begyakorlásuk az országgyülésnek november 18-án történt elnapolása -óta s a deczember 13-ára rendelt ujra egybehivása közt lefolyt 24 -nap alatt történt. S az egész szervezést oly titokban intézték, -hogy részleteiből a nagyközönség körébe alig szivárgott ki valami. -Az országház tisztviselősége és szolgáló személyzete természetesen -sokat megtudhatott jó eleve a részletekről, de tudásából semmit se -juttatott a nyilvánosság elé. Bizonyára gróf Tisza István vaskezére -gondoltak, a mikor a hivatalos titoknak vélt előkészületi -intézkedések minden hirét titokban tartották. Meg kell még -jegyeznem, hogy ily karhatalmi természetü országgyülési személyzet -felállitására se őseink 1848-ban, se mi 1867 óta soha nem -gondoltunk, az érvényben levő házszabályok tehát az ily személyzet -szolgálati, <span class="pagenum"><a name="Page_219" id= -"Page_219">-219-</a></span> fegyelmi és vezényleti, valamint -ellátási dolgairól teljesen hallgatnak. De erről még a november -18-án vakmerő erőszakkal és jogtalan merénylettel felszinre hozott -Daniel Gábor-féle házszabály se tesz emlitést.</p> -<p>Az ok, a mely a kormánynak és a képviselőháznak elnökét a -darabontok szervezésére s a képviselők tanácstermében való -felállitására birta, nyilvánvaló.</p> -<p>A Daniel Gábor-féle házszabályt komolyan s valósággal életbe -akarták léptetni. Ebben benne van, hogy egyes képviselőket, s nem -egyet, hanem egyszerre többet is, esetenként karhatalmi testi -erőszakkal távolitanak el a tanácskozó teremből. Hihetetlen -botrányok és dulakodások nélkül s igen könnyen bekövetkezhető -vérengzés nélkül ez el se képzelhető. A politikai szenvedély, a -fölzaklatott indulat, a méltatlanul előidézett keserüség -pillanatonként csodálatos kitörésekre, halálos felrobbanások -előidézésére képes, a mikor a bár egyénileg józan és higgadt -férfiak nagy tömegben vannak együtt. S nemcsak nálunk képes, hanem -minden parlamentben. Éppen a mi korunk volt szemtanuja annak, a -mikor egy-két évtized előtt az angol képviselők tekintélyes számu -része ököllel rohant egymásnak, a tanácskozó terem közepén véres -testi dulakodást rögtönzött s tekintélyes törvényhozók, neves -férfiak egymást földre gázolva fetrengtek a terem padozatán.</p> -<p>Már most képzeljük el azt az ellenzéki magyar képviselőt, a -kinek lelke tele van egyéni és faji önérzettel, szivében ott dúl a -nemzet habsburgi történetének minden gyásza és keserüsége, valamely -kérdésben <span class="pagenum"><a name="Page_220" id= -"Page_220">-220-</a></span> hazafias hévvel és iránynyal felszólal, -szavai talán a mindennapi szokáson és a szükségen is túl erősek és -kemények, de szentül meg van győződve, hogy igaza van s hogy -felszólalásával honfikötelességet teljesit s alkotmányos jogát -gyakorolja, s ime az elnök rácsönget, rárivall, a szót megvonja -tőle s felhivja, hogy rögtön hagyja el a termet önként, mert -különben erőhatalommal kidobatja.</p> -<p>Vajjon mi történik ekkor?</p> -<p>A képviselő nem engedelmeskedik. A gúnyt és kinevettetést magára -szabaditani nem akarja. Különben is föl van hevülve s társai és -elvbarátai még jóhiszemüleg szitják tüzét. Daczol. Az elnök -utasitja a karhatalmi erőket, testi erőszakkal távolitsák el a -képviselőt. De őt szorosan körülfogják barátai. A padok köze szük, -sok darabont oda se férne, de egyébként se eresztenek közel egyet -se. Azonban a darabont katonafegyelem alatt áll, a parancsnak -eleget akar tenni, ha halál lesz is a vége. Az elnök ugyan -felfüggesztette az ülést, székét el is hagyta, de azért zsufolásig -van tele a terem s a karzatok és irók helyisége recseg, ropog a -nagy tömeg sulya alatt. Senki se tudja elgondolni, mikor és miként -lesz vége a látványnak és dulakodásnak. És azt se tudja biztosan -elgondolni, mi lesz a vége?</p> -<p>Ilyen »fogd meg« »huzd ki« »üsd, nem apád« szerepre a -képviselőház szokott szolgáló személyzete nem vállalkozik, azért -kellett erre katonákat, csendőröket darabontokká felfogadni, a kik -a törvényhozó egyéniségének <span class="pagenum"><a name= -"Page_221" id="Page_221">-221-</a></span> és állásának tekintélyét -nem érzik s a kik a testi dulakodáshoz már hozzászokvák korcsmában, -köztereken, gonosztevők között.</p> -<p>Ez volt a főok a karhatalom beszegődtetéséhez. Volt azonban más -ok is. Sok képviselőben ugyanis csillapithatatlan düh, elkeseredés -és bosszuérzet támadt november 18-án gróf Tisza István kormányelnök -és Perczel Dezső házelnök ellen és sokan nem csináltak abból -titkot, sőt uton-utfélen mondogatták, hogy e két férfiut alkalmas -helyen és időben testi épségükben tettlegesen bántalmazzák. Az ő -személyes védelmükről is kellett hát gondoskodni s ámbár nem minden -szóbeli fenyegetés komoly dolog s ámbár barátaik is készen álltak -minden észrevehető támadás vísszautasitására, mind a mellett e -végett is czélszerünek vélték a karhatalomról való -gondoskodást.</p> -<p>Valóban deczember 13-án reggel 9 órakor, a mikor az első -képviselők beléptek a tanácskozó terembe: szemmel láthatólag s nagy -megütközésükre ott állt előttük az elnöki székhez vezető lépcsőkön -jobbról-balról három-három s fönt az elnöki zsöllyeszék mögött is -három vagy négy darabont, de volt ugyanannyi a miniszteri székek -előtt is katonás állásban és fejtartással.</p> -<p>Mi történt deczember 13-án az országház helyiségeiben s -különösen a képviselők tanácstermében, hosszu volna részletesen -elbeszélni. Szemtanuja voltam s talán másutt, más alkalommal -leirom. Méltó tárgy arra, hogy ismerjék az ezentul támadó -nemzedékek is. Az <span class="pagenum"><a name="Page_222" id= -"Page_222">-222-</a></span> eredmény az lett, hogy az önérzetükben, -függetlenségükben s alkotmányos jogaikban vakmerően megtámadott -képviselők ellenzéki része közvetlenül gyakorolt testi erőszakkal a -darabontokat az ülésteremből kiverte, az elnöki széket s az oda -fölvezető lépcsők korlátait összetörte, a miniszterelnöki széket -szétszaggatta s a miniszterek székeit a kormánypárti padokban -szétdobálta. A romokból és törmelékekből a terem közepén a ház -asztalának helyén máglyát rakott s annak tetejébe valamely rudra -egyik kivert darabont rongyos katonabakkancsait lobogóul -kitüzte.</p> -<p>Ezt a képet látta gróf Tisza István miniszterelnök, a mikor -néhány perczczel tiz óra után barátai és minisztertársai -kiséretében a teremben megjelent. Tanácskozásról többé szó se -lehetett. A ház elnökei elő se jöttek, pedig ott voltak az -országház valamelyik helyiségében.</p> -<p>Az eset nagy feltünést, sőt mondhatni, rettenetes hatást keltett -rögtön a fővárosban és csakhamar az egész országban. Vak Béla -király aradi országgyülése s az ónodi részleges országgyülés óta -ilyféle esemény a magyar nemzet történetében elő nem fordult s -általán a nagy világ minden törvényhozó testületében szokatlan s -hosszu századok óta alig nehányszor fordult elő.</p> -<p>Meg kell vallanom, a főváros magasabb értelmiségü köreinek nagy -része sulyosan megbotránkozott s éles szavakkal volt hajlandó az -ellenzék haragjának elemi kitörését s egyes ellenzéki képviselők -cselekményeit <span class="pagenum"><a name="Page_223" id= -"Page_223">-223-</a></span> elitélni. Kaszinók, körök, egyesületek, -magasabb intézetek férfiai a fölött kezdtek tanakodni, hogy -valamely nemzeti tüntető nagy nyilatkozást kell tenni a kormány -mellett s a nemzeti irányu ellenzéki szövetséges pártok ellen.</p> -<p>Ez nem lepett meg engem, gróf Tisza még mindig miniszterelnök, a -képviselők és főrendek nagy többsége mellette van, a hatalom minden -eszköze az ő birtokában, a sajtója széles és erős, a királyi udvar -felfogása is az ellenzék cselekményét bizonyára kedvezőtlenül itéli -meg; – természetesnek tartottam a nagy felháborodást. Azt is előre -lehetett látni, hogy a külföldi sajtó erősen elitéli az eset miatt -a magyar közállapotokat, nálunk pedig igen sok a bárgyu ember, a -kire nézre a külföld véleménye az irányadó s nem az, mit parancsol -a magyarság joga és érdeke s a dolgok belső igazsága.</p> -<p>Hanem az mégis meglepett, hogy mikor délután öt órakor a -Vezérlő-Bizottság tagjai a függetlenségi párt körhelyiségében -tanácskozásra összejöttünk: ott is nagy komorságot és -lehangoltságot vettem észre. Többen voltak, a kik helytelennek -tartották, kárhozatosnak vélték az egész megtörtént jelenetet és -élesen elitélték az ellenzék hevesebb tagjainak hevenyészett -erőkifejtését. Többen sóhajtoztak, mit szól rólunk a külföldi -művelt közvélemény.</p> -<p>Én tisztában voltam gondolataimmal s egész felfogásommal. -Napközben éppen a fölött tünődtem s rájöttem az okos és szükséges -igazságra. Azt mondtam: <span class="pagenum"><a name="Page_224" -id="Page_224">-224-</a></span></p> -<p>– Ne sopánkodjunk. Az történt, a minek meg kellett történni. Az -ellenzék minden más, talán enyhébb eljárása ártott volna -tekintélyünknek s politikai becsületünknek. Rövid kiáltványt -fogalmazok a nemzethez, megmagyarázok benne mindent s a ma megnyert -csata sikereit nem teszi kétessé semmi.</p> -<p>Egyhangulag megnyugodtak szavaimban, sőt a mikor látták, hogy -irószerekhez nyulok: Kossuth bezárta az értekezletet s eltávozott -mindenki, kértem, hitelesitő bizottságot hagyjanak itt legalább. -Nem hagytak azt se.</p> -<p>– Jó lesz az ugy, a hogy te jónak látod.</p> -<p>Csak gróf Apponyi Albert maradt ott s várta meg a munkálat -elkészültét. Igen gyorsan fogalmaztam s egyetlen szóigazitás -nélkül. Apponyi gróf átolvasta nagy figyelemmel s örömmel -jóváhagyta. Csak annyira kért, nem lenne-e jó az egyik sorban -használt »elgázolni« szó helyébe ezt tenni »eltiporni«.</p> -<p>Mosolyogva elfogadtam javaslatát.</p> -<p>Igy jött rögtön sajtó alá. Minden lap egész terjedelemben s -feltünő alakban hozta. Hatása óriási lett. S nemcsak a fővárosban, -hanem a vidéken is. Elnémult a kárhoztatás itthon is, külföldön is. -A bekövetkező választásoknál is a kiáltvány észjárása lett döntő a -kormány megbuktatásában. Hiába mennydörgött még néhány napig gróf -Tisza István. Belátta mindenki, hogy kötelességükhöz hű, bátor -hazafiak másként nem cselekedhettek, csak ugy, a hogy cselekedtek. -<span class="pagenum"><a name="Page_225" id= -"Page_225">-225-</a></span></p> -<h3>II.<br /> -A KIÁLTVÁNY.</h3> -<p class="summary">(Mi történt deczember 13-án? – Perczel bűne. – -Megmaradunk az alkotmányos küzdelem mezején.)</p> -<p>Honfitársaink! Mai napon a törvényhozásnak, a nemzet -képviseletének tanácskozó házát pandurok, csendőrök serege töltötte -meg. A képviselők kapuját már rendőrök foglalták el. Az elnöki és -háznagyi termeket, folyosókat, a miniszterek utját mindenütt -darabontok őrizték. Magában a képviselők tanácskozótermében az -elnöki szék környékét karhatalmi béres szolgák tömege szállta -meg.</p> -<p>Karhatalmi erőszak végrehajtóit telepitették a nemzeti -törvényhozás szentegyházába.</p> -<p>A nemzet e megalázását nem türhettük.</p> -<p>Jogunk és kötelességünk volt az erőszak szegődvényeseit legalább -a tanácsteremből eltávolitani. Kötelességünket teljesitettük.</p> -<p>Megsemmisitettük az elnöki széket is. A mely széken november -18-án az irtózatos bünt elkövették, azt ott szemünk előtt tovább -nem türhettük. Legyen e mai nap emlékezetes arról, hogy a nemzetünk -ellen elkövetett gonosztetteknek még nyomait is erőnk teljességével -az enyészetnek átadni törekszünk.</p> -<p>Béke és testvéri szeretet élt nemzetünk kebelében évtizedek óta, -a békés és alkotmányos küzdelem testvéri nemes versenye volt minden -viszályunk. Még az <span class="pagenum"><a name="Page_226" id= -"Page_226">-226-</a></span> elmult 1903. év vitája sem irányult -másra, mint az országtól követelt óriási ujabb terhek ellenében -nemzeti nyelvünk elismerésére s becsületünk megvédésére. E vita is -ez év márcziusában megszünt s az elmult évszázadok folyamán egy -esztendő se telt el, melyen oly sok és oly nagyfontosságu törvényt -oly nyugodt tanácskozással alkottunk volna, mint a folyó -esztendőben.</p> -<p>A felhőtlen ég villáma nem oly váratlan s nem oly oktalan, mint -a kormánynak s a képviselőház elnökének a törvényhozásra lecsapott -novemberi gonosztette.</p> -<p>Ha e gonosztett megtorlatlan marad: Magyarországnak nem lesz -többé szabad népképviselete, nem lesz többé független -törvényhozása.</p> -<p>Hiába választanak a kerületek szabad és bátor férfiakat -törvényhozóul, a törvényhozót karhatalom némitja el s hazaáruló -erőszak vonszolja ki a törvényhozás templomából.</p> -<p>Ezt a gonosztettet követte el, történelmünket, önérzetünket, -fajunk jellemét, tiszta hazafiságunkat igy gyalázta meg a novemberi -merénylet.</p> -<p>Tisza és Perczel volt a bűnös cselekedet szitója és -elkövetője.</p> -<p>És nem állapodtak meg e cselekedetnél. A törvényhozás két tábora -közt eddig fennállott testvéri szeretet helyébe az ádáz gyülölet -érzetét akarják meggyökereztetni. Hogy a testvérharczban -elhervadjanak honfierényeink s erőink fogytán nyakunkra tehesse -jármát az idegen hatalmi erőszak. <span class="pagenum"><a name= -"Page_227" id="Page_227">-227-</a></span></p> -<p>Perczel bűnéhez hasonlót nem ismer a nemzetek története. A ki a -nemzet választottja s a kinek a törvényhozás rendjét és szabadságát -meg kell védelmeznie mindenki ellen, a pártosság bűnrészesévé válik -s tudatosan eltiporni szegődik azt a kincsünket, mely szabadságunk -közt a legnagyobb: a törvényhozás függetlenségét.</p> -<p>De mi megmaradunk az alkotmányos küzdelem mezején. Hivek a -királyhoz és igaz, hű fiai nemzetünknek. Gonosztevők nem lehetnek -királyunk hű tanácsosai s nemzetünk becsületes kormányzói. Mi békés -uton, az alkotmány korlátai közt törekszünk megvédelmezni a nemzet -jogait. A nemzeti önérzet és saját becsületérzésünk sérelme nélkül, -minden pillanatban készek vagyunk a törvényhozási békére.</p> -<p>Ma eltávolitottuk a karhatalom szegődöttjeit.</p> -<p>Holnap katonai erőszak rohama jöhet reánk. De akkor is -teljesitjük kötelességünket. Erős fegyvereink vannak nekünk is. A -fölséges király esküjébe s a nemzet örökkévaló erejébe vetett -bizodalmunk.</p> -<p>Isten óvja meg nagy veszélytől hazánkat, nemzetünket, -királyunkat, alkotmányunkat.</p> -<p>Budapest, 1904 deczember 13.</p> -<p class="right"><i>A szövetkezett ellenzék<br /> -Vezérlő-Bizottsága</i>.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_228" id= -"Page_228">-228-</a></span></p> -<h2>KIÁLTVÁNY A DECZEMBERI ELNAPOLÁSKOR.</h2> -<h3>I.<br /> -A KIÁLTVÁNY TÖRTÉNETE.</h3> -<p>Az országgyülésnek 1904. évi november hó 18-án királyi leirattal -történt elnapolása deczember 19-ikére történt, e napon tehát ujra -meg kellett volna kezdeni a tanácskozásokat. Azonban e napon ujra -királyi leirat napolta el az országgyülést deczember 28-ikára.</p> -<p>19-én este a szabadelvü párt értekezletet tartott. Az általános -érzület fölötte hüvös volt. Ugy látszott, sokan unják már a -helyzetet s mintha gróf Tisza István mellett nem lelkesülnének ugy, -a miként eddig. Tisza azonban hosszu beszédet tartott s -megkisértette a párttagok fellelkesitését. Beszélt egyebek közt a -közeli uj választásokról s nagy fennen kijelentette bizodalmát -abban az irányban, hogy a nemzet az általános választásoknál neki -ad igazat s az ellenzéket elitéli.</p> -<p>– Én azt hiszem, – ugymond, – hogy a magyar nemzetet a maga -hagyományos politikai bölcsessége <span class="pagenum"><a name= -"Page_229" id="Page_229">-229-</a></span> nem fogja cserben hagyni -s a mi táborunktól nem fogja a magyar nemzet többsége a bizalmát -megvonni azért, hogy olyanokra ruházza, a kik most a közös -gyülöletben, a közös szenvedélyben a legvakmerőbb játékot üzik -összes politikai elveikkel. Ebben a biztos reményben nézhetünk a -választások elé!</p> -<p>19-én délelőtt 11 órakor a Vezérlő-Bizottság tanácskozott s -Kossuth előadta, hogy az országgyülés feloszlatása küszöbön van, -készüljünk tehát a választásokra s mindenekelőtt alakitsunk -bizottságot, mely a választási ügyeket intézze s melylyel a -képviselők a kerületük állapotairól szóló alapos ismertetéseket -közöljék. Egyidejüleg rövid kiáltványt kell intézni a nemzethez, -mely adjon tájékozódást a mostani helyzetről. Ennek elkészitésére -Eötvös Károlyt kell felkérni arra, hogy az esti hét órakor tartandó -Vezérlő-Bizottsági ülésen s a kilencz órakor tartandó összes -ellenzéki értekezleten kész javaslatát terjeszsze elő.</p> -<p>Igy készült a kiáltvány, melyet mind a bizottság, mind az -általános értekezlet változtatás nélkül elfogadott s lelkesen -helyeselt.</p> -<h3>II.<br /> -A KIÁLTVÁNY.</h3> -<p class="summary">(Mit kellene a törvényhozásnak sürgősen végezni? -– A szövetkezett ellenzéki pártok együttes eljárása a választás -alatt.)</p> -<p>Honfitársak! A kormány megint elnapolta az országgyülést. -Királyi leirattal napolta el, hogy képviselők <span class= -"pagenum"><a name="Page_230" id="Page_230">-230-</a></span> a -házszabály alapján meg se nyithassák az üléseket s ne folytathassák -tanácskozásaikat.</p> -<p>Pedig nehéz kérdések megoldásának sulyos kötelessége áll -előttünk. A költségvetés, az adó és katonateher törvényessége s a -kormány fölhatalmazása nélkül az ujév elején, melytől csak nehány -nap választ el bennünket, törvénytelen állapotba jut az ország -kormányzata.</p> -<p>Ezeken kivül halasztást nem türő alkotmányos kötelességünk első -sorban a kormány és házelnök felelősségre vonása, kik a novemberi -gonosztettet elkövették, az alkotmányt lábbal tiporták, a -törvényhozás békés munkáját meggátolták s a hazafi lelkek nyugalmát -országszerte gonoszul megzavarták s jövőnk iránt bennünk sulyos -aggodalmakat keltettek fel. A felelősségre vonással együtt és -egyszerre a jogfolytonosság visszaállitása s az alkotmány -visszaállitása lenne törvényhozói kötelességünk.</p> -<p>De az országgyülés már november eleje óta nyugodtan nem -munkálkodhatik, a kormány által folyton elkövetett ujabb és ujabb -merényletek a nyugodt munkálkodást nem engedik. Sőt a kormány -kétségbe nem vonható bizonyossággal többféle módon oly -kijelentéseket tesz, hogy ezt az országgyülést királyi -elhatározással az ujév első napjaiban végleg feloszlatja.</p> -<p>Alkotmányszegő merényleteit ezzel is csak folytatja, sőt tetézi. -A kormány mult évi számadása s az országnak jövő évi költségvetése -fölött a törvényhozás már egyáltalán nem határozhat, ily határozat -nélkül <span class="pagenum"><a name="Page_231" id= -"Page_231">-231-</a></span> pedig az országgyülés idő előtt való -feloszlatása alkotmányszegés. De a kormány felelősségére a királyi -eskünek egyenes megszegése is lenne ez. A királyi eskü egyik fontos -biztositéka az alkotmánynak. A királyi esküre áhitattal és -kegyelettel gondol a királyhoz mindig hűséges magyar nemzet s azt -szentnek és törhetetlennek tekinti. A királyi eskü megszegése -szentségtörés és hogy az bekövetkezhetnék valaha, még ez a gondolat -is bűn a király ellen és a nemzet ellen.</p> -<p>Ha azonban az uj választások, melyeket alkotmányos körülmények -közt annyira óhajtottunk, most, noha alkotmányszegéssel, mégis -bekövetkeznének, a küzdelemtől meg nem hátrálhatunk, nekünk minden -törvényes és alkotmányos fegyverrel a megszegett alkotmányt helyre -kell állitanunk, meg kell védelmeznünk s utódaink számára -becsülettel s tisztán fenn kell tartanunk.</p> -<p>Küzdelmünk nehéz lesz. Nem a házszabály módositása; nem a -tanácskozások szabadságának az obstrukczió ellen való biztositása a -kormány czélja. Ezeket csak ürügyként, csak lelketlen ámitás -czéljából emlegeti a kormány. Ő némává, harczra és ellenállásra -képtelenné akarja tenni nemzetünket, hogy a pénz- és véradó -kérdéseiben, az ugynevezett nagyhatalmi és birodalmi kérdésekben -szavunkat és erélyünket többé fel ne használhassuk. Ezért akarja -intézményeink közé becsempészni az ötven képviselős vitazárást vagy -ehhez hasonló hatályu más intézkedést s ezért akarja karhatalommal -a hazafias képviselőket a tanácskozás terméből kihurczolni s az -országházból kizárni. Akkora szabadságot igenis <span class= -"pagenum"><a name="Page_232" id="Page_232">-232-</a></span> Szent -István birodalmának is meg akar hagyni az országgyülésen, a mekkora -Ausztria tartományainak megvan, de többet nem. Igy akarja -felforgatni 1848-at is, sőt 1867-et is, hogy teljessé tegye a -beolvasztást is.</p> -<p>Ezért folyik a harcz. Ez a mi súlyos honfiui aggodalmunk. Ez -teszi nehézzé kötelességünk teljesitését. A merényletet e czélra -mindenütt megkezdte már a kormány s az uj választásokkal teljesen -biztositani akarja merényletének minden következését.</p> -<p>Ily helyzetben a mai napon elszánt, lelkes egyetértéssel -elhatároztuk a következőket:</p> -<p>1. A szövetkezett ellenzéki pártok álnokul megrohant -alkotmányunk és állami létünk védelmére szövetségben maradnak a -választások alatt is, a választások után is mindaddig, mig -hazafias, szent czélunkat el nem érjük, mig a törvényes és -alkotmányos állapotot vissza nem állitjuk s mig az ország -ellenségeit az ország kormányából el nem távolitjuk.</p> -<p>2. A politikai ügyek vezetésével a Vezérlő-Bizottsá got ujra -megbiztuk.</p> -<p>3. A választókerületekben a szövetkezett ellenzéki pártok -mindegyike elveinek érintetlen fentartása mellett az alkotmány -védelmére egymást kölcsönösen támogatja s a kormány nyilvános -jelöltjei, valamint a kormány által támogatott ál ellenzéki -jelöltek ellen is egész erővel s teljes egyetértéssel küzd.</p> -<p>4. Az egyik vagy másik kerületben netalán beálló benső vitákat -és személyi kérdéseket a Vezérlő-Bizottság törekszik kiegyenliteni. -<span class="pagenum"><a name="Page_233" id= -"Page_233">-233-</a></span> 5. A törvényhatóságokat felhivja, hogy -az országgyülés törvénytelen feloszlatása ellen tiltakozzanak és -csak a tiltakozás után vagy ezzel egyidejüleg rendeljék el a -választásokat.</p> -<p>Polgártársaink, szent az alkotmány! Legyen szent és komoly a -harcz is, melyet megmentéseért vivunk. Fegyverünk: a törvény, a -rend, a hazafias elszánt buzgalom!</p> -<p>Éljen a haza!</p> -<p>Éljen a király!</p> -<p>Éljen az alkotmány!</p> -<p>Kelt Budapesten, a szövetkezett ellenzék 1904. évi deczember hó -19-én tartott értekezletéből:</p> -<p>A szövetkezett ellenzék Vezérlő-Bizottsága:</p> -<div class="bbox"> -<div class="figleft"> -<p>Kossuth Ferencz<br /> -elnök.</p> -</div> -<div class="figright"> -<p>Tóth János<br /> -jegyző.</p> -</div> -</div> -<p>Gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Dezső, Barabás Béla, gróf -Batthyány Tivadar, Eötvös Károly, Gulner Gyula, Hock János, Holló -Lajos, Justh Gyula, Polónyi Géza, Rakovszky István, Sághy Gyula, -Szederkényi Nándor, Thaly Kálmán, Ugron Gábor, Vázsonyi Vilmos, -gróf Zichy Aladár, gróf Zichy Jenő.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_234" id= -"Page_234">-234-</a></span></p> -<h2>A NAGY ALKOTMÁNYSZEGÉS MEGTORLÁSA.</h2> -<h3>I.</h3> -<p class="summary">(Az alkotmányszegés természete. – A vezérlő -bizottság engem bizott meg a megtorlási eljárás és inditvány -javaslatának elkészitésével.)</p> -<p>Az 1901–1905-ik évi országgyülés folyamán 1904. évi november hó -18-án a képviselőház elnöke, Perczel Dezső, egyetértve gróf Tisza -István miniszterelnökkel, felforgatta a tanácskozás rendjét, -többszörösen megsértette a képviselőház szabályait s azokkal -együtt, kik titkába be voltak avatva, nagy alkotmányszegést -követett el. Még sulyosabb merényletet követett el a törvényhozás -ellen ugyanaz évi deczember 13-án, a mikor a képviselőház tudta -nélkül Csávossy Béla háznagygyal egyetértve, titkon karhatalmi -természetü erőkkel rakta meg a képviselőház járatait, csarnokait s -tanácskozó termét is.</p> -<p>Az egész eljárás külső jelenségeinek hű leirása s alkotmányjogi -méltatása a már közlött nyilatkozatokon kivül bent van -inditványomban s képviselőházi beszédemben. <span class= -"pagenum"><a name="Page_235" id="Page_235">-235-</a></span></p> -<p>A további fejlemények nagy történelmi eseménynyé tették ez -alkotmányszegést. Az országgyülést idő előtt bezárták. A király a -nemzetet uj választásra hivta föl. Az uj választás megbuktatta gróf -Tisza István kormányát s egész politikáját. Az ujabb kormány báró -Fejérváry Géza elnöksége alatt azonban nem az uj többség soraiból -alakittatott. Többségtelen és alkotmányellenes kormányzat lépett -életbe. Az alkotmányt sok fontos és lényeges részében megsértették, -mellőzték, sőt egyenesen fel is függesztették. Önkényuralom -váltotta föl az ország alkotmányos életét.</p> -<p>Az ellenzéki pártok már az alkotmányszegés napján szövetkeztek -egymással s 21 tagból álló vezérlő-bizottságot alakitottak az -ország alkotmányi ügyeinek vezetésére s a kormány és kormányzat -működésének éberebb ellenőrzésére. E bizottságnak tagjává engem is -megválasztottak.</p> -<p>Az ujonnan összehivott 1905–1906-iki országgyülés tartama alatt -szakadatlanul müködött a vezérlő-bizottság. Az uj választás folytán -s az időközi választásokkal a szövetkezett pártok nagy többségre -jutottak. A vezérlő-bizottság fölvetette azt a kérdést is, hogy az -országgyülés minő megtorlást gyakoroljon Perczel Dezső volt -képviselőházi elnök s társai ellen az alkotmányszegés miatt. A -kérdés kifejtésével s a képviselőház elé terjesztésével engem -bizott meg. Inditványomat 1905. évi április 12-én nyujtottam be s -élőszóval az április 13-iki ülésen indokoltam.</p> -<p>A nemzeti hadseregért vivott alkotmányi harczaink <span class= -"pagenum"><a name="Page_236" id="Page_236">-236-</a></span> -történetéhez tartozik ez a kérdés is. Az alkotmányszegést is azért -csinálták egyenesen, hogy hadügyi terheink óriási szaporodását -becsempészhessék törvénykönyvünkbe s hogy az országnak nemzeti -hadsereg iránt való hangos panaszát és jogos követelését álnokul s -egyszersmind erőszakkal is elnémitsák.</p> -<p>Azért vettem föl e tárgyat gyüjteményes műveim e kötetébe.</p> -<p>Az olvasó előtt is feltünő s majdan a történetbuvár és -történetiró előtt is rejtélyesnek látszik, hogy határozati -javaslatom inkább enyhe, mintsem az alkotmányszegés sulyos vétkének -megtorlására megfelelőn alkalmas lehetne. Hiszen csak kárhoztatja -és elitéli a házelnök és miniszterelnök merényletét, holott ilyen -büntetést csak azok ellen szokott az országgyülés alkalmazni, a kik -a parlamenti illemet és tisztességet sértik meg könnyelmüségből -vagy indulatból s ezzel megsértik egyuttal a törvényhozás és -kormány tagjainak jogos egyéni érzékenységét vagy becsületét -is.</p> -<p>Azonban határozati javaslatom eredetileg másként hangzott. -Törvényes büntetést, miként az inditványban kifejtettem, megfelelő -törvény hiányában nem inditványozhattam, de a két vétkes államférfi -cselekvényét érzékenyen meg akartam bélyegezni akként, hogy a -cselekvény s a ráillesztett megtorlás mintegy közmondássá váljék, -ily alakban menjen át a köztudatba s oktató és ijesztő hatása -legyen még a következő nemzedékekre is. Határozati javaslatom tehát -ehhez képest eredetileg igy hangzott: <span class= -"pagenum"><a name="Page_237" id="Page_237">-237-</a></span></p> -<p>»Mondja ki a Ház határozatban: Ugy a most élő, mint a következő -nemzedék tudja meg, hogy Perczel Dezső, mint a képviselőház elnöke -s gróf Tisza István, mint a kormány elnöke, az 1904-ik évi november -hó 18-án és deczember hó 13-án együttesen elkövetett -cselekményükkel és ennek foganatositására irányuló intézkedéseikkel -megszegték az alkotmányt és megsértették a nemzetet.«</p> -<p>Az inditványt e határozati javaslattal együtt közöltem báró -Bánffy Dezsővel, mint a vezérlő-bizottságnak szintén egyik -tagjával, a ki ugyan helyesnek találta, de azért abban állapodtunk -meg, hogy személyesen fölkeressük gróf Andrássy Gyulát, vele is -előzetesen közöljük s igy a vezérlő-bizottság hozzájárulását is -lehetőleg biztositjuk. Április első napjai egyikén látogattuk meg -budai palotájában, de a határozati javaslatnak megnyerni nem -tudtuk. Nagyon erősnek találta. Én hát a közegyetértés -biztositására fogalmaztam a sokkal enyhébb javaslatot, melyet ugy a -vezérlő-bizottság is, a képviselőház is változtatás nélkül -elfogadott.</p> -<h3>II.<br /> -INDITVÁNY.</h3> -<p class="summary">(Mi történt 1904. évi november 18-án? – A -házszabályok megsértésének sok esete. – Mi történt 1904. évi -deczember 13-án? – Az alkotmányszegés lényege. – Kik a -vétkesek?)</p> -<p>Mondja ki a Ház határozatban:</p> -<p>Perczel Dezső házelnöknek s gróf Tisza István miniszterelnöknek -1904-ik évi november hó 18-án s <span class="pagenum"><a name= -"Page_238" id="Page_238">-238-</a></span> deczember hó 13-án -együttesen elkövetett cselekményét és ennek foganatositására -irányuló intézkedéseiket kárhoztatja és elitéli.</p> -<p>Indokaim a következők:</p> -<p>Az 1905. évi január hó 4-én királyi trónbeszéddel feloszlatott -1901–1905-iki országgyülés folyamata alatt a képviselőháznak mult -1904. évi november 18-án tartott esti ülésében szokatlan és szomoru -esemény történt. Ez esemény a képviselőház házszabályainak, a -tanácskozási rendnek s a képviselők szólásszabadságának erőszakos -megsértése. Ehhez szintén szokatlan, sőt példátlan események -kapcsolódtak, ugymint a képviselőház jegyzőkönyvének és naplójának -hibás, hézagos, a történteket hiven fel nem tüntető, tárgyilag -tehát kétségtelenül hamis tartalommal lett elkészitése és a mi -szintoly sulyos, a képviselőháznak 1904. évi deczember 13-ra -összehivott ülésén a képviselők nyilvános és szokott tanácskozási -termében karhatalmi szolgálatra hivatott teremszolgáknak nagy -tömegben való elhelyezkedése, melylyel a törvényhozás tagjai, a -nemzet választott képviselői esetleg ugy személyes szabadságukban, -mint közjogi függetlenségükben sulyosan megsértettek.</p> -<p>Ez eseményeket az alkotmány szentsége és sérthetetlensége okából -s a népképviselet becsületének s ugy a nemzet, mint a király előtt -mindig megőrzendő tekintélyének érdekében meg kell itélni. A -kölcsönös elhallgatásnak itt nincs helye. E dolgokra a feledés -fátyolát boritani sulyos könnyelmüség volna. Erőszakosságra -<span class="pagenum"><a name="Page_239" id= -"Page_239">-239-</a></span> hajlandó s a nemzeti jogokat nem -tisztelő kormányról emlékezik már a történet s ily kormányok -támadhatnak jövőben is. Oly példát, melyre támaszkodhatnának, nem -szabad nekik nyujtani s az előfordult eseményekkel szemben akként -kell intézkedni, hogy az intézkedés tanulságos, de egyuttal -elijesztő legyen azokra nézve, kik a nemzeti jogok ellen könnyelmü -vagy bünös kezüket valamikor fölemelni merészelnék. Meg kell -vizsgálni ennélfogva azokat a kérdéseket, hogy</p> -<p>mi történt?</p> -<p>kik és mi módon követték el az alkotmánysértő -cselekedeteket?</p> -<p>a cselekvők felelősségét miként állapitják meg a törvény, a -törvényerejü szokás s az alkotmánynak senki által kétségbe nem -vonható alapelvei? S végezetül</p> -<p>minő megtorlás gyakoroltassék azok ellen, a kiket a komoly és -higgadt megfontolás vétkeseknek talál?</p> -<p>A törvényhozásnak tiszte saját hatáskörében büntetni is, -kegyelmezni is, de tisztének teljesitése csonka lenne, ha a nemzet -nem láthatná tisztán, mi az, a miért büntetett s a miért netalán -megkegyelmezett?</p> -<p>Az emlitett november 18-án két ülést tartott a képviselőház. Az -első délelőtt 10 órától kezdve délután 2 óráig folyt le s a második -délután 4 órától kezdve esti 9 óra és 45 perczig, miként a naplók, -a köztudat s az ülésen jelen volt képviselők igazolják. Mind a két -ülés tárgyalásai közben nagy és folytonos izgatottság uralkodott -már maga a tárgyalás alatt álló kérdés miatt is s az izgatottságot -természetszerüleg fokozta, <span class="pagenum"><a name="Page_240" -id="Page_240">-240-</a></span> hogy a kormány erőltetett -kivánságára, bár némi megszakitással, reggeli tiz órától esti -csaknem tiz óráig tartott az ülés és tanácskozás. A pártok csaknem -ellenséges indulattal álltak egymással szemközt főleg azért, mert -két-három nap óta már az hirlett, hogy a kormány a képviselőház -elnökével egyetértve, sőt összebeszélve, váratlanul s -meglepetéssel, sőt erőszakosan akarja a Ház tanácskozási rendjét -gyökeresen megváltoztatni s a képviselők szólási szabadságát -megbénitani. E hir pedig hitelre talált annálfogva, mert a Daniel -Gábor és társai által benyujtott határozati javaslat tartalma -kétségtelenül a tanácskozási rend gyökeres változtatására s a -szólási szabadság megbénitására irányult.</p> -<p>Esti 9 óra már elmult, a mikor a kormány elnöke, Tisza István -gróf szólásra jelentkezett. Beszéde alatt még zajosabb, zavarosabb -s izgatottabb lett a képviselőház. A zajban nem lehetett a beszédet -hallani, csak egyes szavakat érthettek meg a legfigyelmesebb -hallgatók is. Mikor és miként végződött a beszéd: ezt a -miniszterelnök közvetlen közelében levő néhány képviselőn kivül -senki biztosan nem tudhatta. De teljesen bizonyos az, hogy egy -pillanatban a kormány háta mögött ülő képviselők egy része Perczel -Dezső képviselőházi elnöknek zsebkendő-lobogtatásával való intésére -hirtelen felállott s indulatos és zajos hangon e szót kiáltotta: -szavazzunk! Maga a képviselőházi elnök is elnöki székében -felállott, személye körül s személyének érintésével is az elnöki -emelvényen levő jegyzők <span class="pagenum"><a name="Page_241" -id="Page_241">-241-</a></span> közbeléptével némi dulakodás -látszott, az elnöki emelvényre jobbról-balról több képviselő rohant -fel, az egész tanácskozó teremben óriási zaj támadt, a képviselők -felálltak s a legfeljebb 5 perczig tartó e jelenet után a -képviselőházi elnök szokatlan gyorsasággal elnöki helyéről -eltávozott s a tanácskozó termet is rögtön elhagyta. Hogy e jelenet -alatt ki mit mondott s ki mit cselekedett: ezt azokban a -pillanatokban az óriási zaj és zavarodás miatt s a képviselők nagy -részében felzaklatott indulat miatt senki biztosan meg nem -határozhatta. Maguk a gyorsirók se tudtak jegyezni semmit, annál -kevésbbé tehették ezt a jegyzők s az egyes képviselők.</p> -<p>A következő napon a hirlapok közléseiből s leginkább a később -készült naplóból s az ülési jegyzőkönyvből értesültek arról a -képviselők, hogy állitólag sulyos közjogi természetü s -következéseiben mérhetetlen fontosságu törvényhozási cselekmény -hajtatott végre, a mennyiben a napló és a jegyzőkönyv szerint -Perczel Dezső elnök a Daniel Gábor-féle határozati javaslatot el-, -vagy el nem fogadás végett szavazásra kitüzte, a szavazást -megtörténtnek s a javaslatot elfogadottnak jelentette ki s egy -ugyanazon napon november 18-án kelt királyi leirattal az -országgyülést elnapoltnak s az ülési jegyzőkönyvet hitelesitettnek -nyilvánitotta s az ülést nyomban bezárta.</p> -<p>Feltétlenül bizonyos, hogy se a napló, se a jegyzőkönyv hiven -nem adja elő a megtörtént dolgokat s feltétlenül bizonyos, hogy ez -oknál fogva tárgyilag <span class="pagenum"><a name="Page_242" id= -"Page_242">-242-</a></span> mind a két okirat hamis. Hogy mikor, -miként, mi czélból és kik készitették az okiratokat, ez is a komoly -birálat egyik tárgya.</p> -<p>E kérdés fontossága azonban alig jöhet figyelembe ama -kiszámithatatlan s megmérhetetlen veszély mellett, a mely az ekként -elkövetett cselekmény s az ily elnöki eljárás mellett az alkotmányt -és a nemzet összes jogait s minden szabadságát fenyegeti.</p> -<p>Ily eljárás mellett s ily cselekménynyel akármily kisebbség, ha -az elnök bünösen vele összejátszik és egyetért, gyökeresen -megváltoztathatja, sőt el is törülheti az alkotmányt, -meghamisithatja vagy meg is semmisitheti a népképviseleti jogokat, -értéktelenné teheti a legbecsesebb szabadságokat. Ily eljárás -mellett s ily cselekménynyel sulyosan megtámadható a királyság -intézménye s a trón biztossága is s ha ez megtorlatlanul marad: -megszünik a törvény tekintélye, vak merényletekre érzi magát -feljogositva a nemzet ellen forralt minden cselszövény s megszünik -a törvényhozás rendje, nyugalma és üdvös munkássága.</p> -<p>Ugyane veszély állhat elő akkor is, ha az elnök ily eljárásra, -ily cselekményre a többséggel vagy a többségre támaszkodó -kormánynyal játszik össze. A többség csak ugy érvényesülhet -alkotmányosan s a törvényhozási határozatok megalkotásában cselekvő -szerepe törvényesen csak ugy lehet, ha az elnök a házszabályokat, a -tanácskozási rendet s az alkotmányos élet által szentesitett -törvényerejü szokást mind önmaga szigoru hűséggel megtartja, mind -pedig a többséget <span class="pagenum"><a name="Page_243" id= -"Page_243">-243-</a></span> elnöki hatalmával azok szigoru -megtartására vezeti és irányitja. E nélkül minden ugy mondott -határozat csak kisebb vagy nagyobb számu képviselők magántermészetü -nyilatkozata s a törvény alaki parancsainak megszegésével se -alkotmányos többség nem támadhat, se törvényhozási határozat nem -hozható.</p> -<p>November 18-án az elnök a törvénytelenségek egész hosszu sorát -követte el s az alkotmányt sok sulyos esetben sértette meg.</p> -<p>A tárgyalás napirendjén egy házszabályi bizottság alakitását -javasló inditvány volt. Tárgyalása már több nap óta folyt. A -tárgyalás folyamán több szónok több inditványnyal állott elő és -ezek közt Daniel Gábor képviselő is maga és társai nevében -határozati javaslatot adott be, mely elfogadtatás esetén az eddigi -tanácskozási rendet gyökeresen felforgatta s a képviselők -szólásszabadságát sulyosan korlátolta, képviselői függetlenségét -pedig mértéktelen módon megsértette, sőt megsemmisitette volna. A -tárgyalás szokott törvényes módon folyt s szólásra a képviselőház -jegyzőinél még többen fel voltak jegyezve s az erre szolgáló -följegyzési lapok szokott helyen, az elnöki emelvényen -kifüggesztve. A szólni jelentkezők közt volt Benyovszky Sándor is, -kinek a képviselőház külön határozattal engedte meg a -felszólalást.</p> -<p>Ez volt a tanácskozás állapota, a mikor Perczel Dezső elnök -önkényüleg a következő jogsértéseket követte el:</p> -<p>1. Benyovszky Sándor gróf képviselőt meggátolta jogos és -szabályszerü felszólalásában. <span class="pagenum"><a name= -"Page_244" id="Page_244">-244-</a></span></p> -<p>2. A szólásra már jogosan jelentkezett s valósággal -feliratkozott szónokok, ugymint Bedőházy János, Holló Lajos, Zboray -Miklós, Egry Béla, Nagy Sándor, Sebess Dénes, Vertán Endre és -Marjay Péter képviselők jogos és hivatásszerü felszólalását -erőszakkal meggátolta.</p> -<p>3. Az inditványozóknak kellő alakban benyujtott inditványukhoz -záróbeszéd tartását biztositja a szabály és törvényerejü szokás s -ennek daczára az elnök az inditványozókat a záróbeszéd megtartására -fel nem hivta s annak megtartását egyenesen meggátolta.</p> -<p>4. A vitát be nem zárta s bezártnak ki nem jelentette.</p> -<p>5. A szavazásra kitüzött kérdés helyes szövege és feltevése -iránt a képviselőházat meg nem kérdezte s az e tárgyban való -felszólalást önkényesen meggátolta.</p> -<p>6. A tárgyalás alatt levő javaslat s az ebben beadott -inditványok feletti szavazás sorrendjét meg nem határozta, se e -sorrend meghatározása iránt a képviselőházhoz kérdést nem intézett, -sőt az ez irányban támadható felszólalásokat lehetetlenné -tette.</p> -<p>7. Hogy az elnök a szavazásra felhivta a képviselőket: senki sem -hallotta, a zsebkendővel való integetést pedig azokon kivül, a kik -a merényletes cselekményre titkon összebeszéltek, senki nem -értette, de mint szokatlan és törvénytelen jeladást, elfogadni sem -volt jogositva senki.</p> -<p>8. Az állitólagos szavazásnál észrevehető többség egyáltalán nem -jelentkezett. Szemtanuk szerint szándékos szavazás végett a -képviselők harmadrésze is alig állott fel. Ellenben a kérdést nem -hallva, a viharos <span class="pagenum"><a name="Page_245" id= -"Page_245">-245-</a></span> jelenetek alatt álló helyzetben volt -csaknem minden képviselő. Ellenpróba nem volt. A szavazók -összeszámitása meg nem történt. S mindennek daczára az elnök a -Daniel-féle javaslatot elfogadottnak jelentette ki.</p> -<p>Mindezen önkényes, törvénytelen s alkotmányszegő eljárásnak és -cselekményeknek valóságát magának az elnöknek közremüködésével -készült napló, mely a november 18-iki 520-ik számu esti országos -ülésről szól, teljesen bizonyitja.</p> -<p>9. Ez a napló is vétkes cselekedet eredménye. Nagy része nem a -rendes gyorsirói jegyzetekből készült, hanem különösen utolsó -részét, melyben éppen a merényletes eljárásról van szó, köztudat -szerint maga az elnök bizonyos Peregrinyi gyorsiró segitségével -készitette, holott ez a gyorsiró jelen sem volt a gyorsirók -hivatalos helyén. E részletet, valamint az eljárást hütlenül -feltüntető jegyzőkönyv készitésének történetét földeriteni a -vizsgálat vagy legalább a házszabályok szerinti birálat lesz -hivatva.</p> -<p>10. Hasonlóan sulyos, de ezeknél még vakmerőbb és még -veszélyesebb sérelem esett az alkotmányon a mult évi deczember hó -13-án.</p> -<p>Királyi leirattal ugyanis az elnapolt országgyülés deczember hó -13-án délelőtti 10 órakor ujra megnyittatott. S a mikor a -képviselők az ülés megkezdése előtt néhány perczczel -összesereglettek s a képviselők tanácstermében megjelentek: e -teremben több mint 20 karhatalmi férfiut találtak katonai rendben -elhelyezkedve, még pedig csapatonként a főbejáratoknál, azután -<span class="pagenum"><a name="Page_246" id= -"Page_246">-246-</a></span> a képviselők padsora előtt, végre az -elnöki emelvényen s annak mindkét oldali feljáró lépcsőzetén.</p> -<p>Erről előzőleg a képviselők nem tudtak semmit, a karhatalmi erők -elhelyezkedése tehát bennük méltán nagy meglepetést, sőt sulyos -megbotránkozást keltett és pedig annál inkább, mert a hirlapok -korábbi közlései szerint a karhatalmi erők hivatása egyes -képviselők erőszakos eltávolitása s ekként a képviselők egyéni és -személyes szabadságának még közvetlen testi erőszakkal is -eszközlendő korlátozása lett vagy lehetett volna.</p> -<p>A képviselők, ha gyávaságot elkövetni s meghunyászkodással a -nemzeti önérzetet meggyalázni nem akarták, ezt egyetlen -szempillantásig se türhették.</p> -<p>Az országháza s benne a képviselők tanácskozási terme a nemzet -tulajdona. A nemzet ide küldi szabadon választott képviselőit, hogy -azok itt az ország közszükségei fölött szabadon tanácskozzanak s a -nemzet jövendője és becsülete fölött őrködjenek. E magasztos -tisztüket igazán csak akkor teljesithetik, ha teljesen szabadon -teljesithetik s ha semmi erkölcsi, hatósági vagy karhatalmi nyomás, -beavatkozás vagy fenyegetés nem nehezedik rájuk. S éppen ezért a -képviselők számára önmaguk által rendelt tanácskozó helyiségbe -országos ülés és tanácskozás alatt senki be nem léphet, csak maguk -a nemzet képviselői és csak azok, a kiknek maga a képviselőház ezt -előzetesen megengedi.</p> -<p>Századok óta gondosan őrzik tanácskozó termüket a nemzet -választott képviselői. Ősi alkotmányos és törvényerejü szokás -szerint még a király is, a mikor esküt <span class= -"pagenum"><a name="Page_247" id="Page_247">-247-</a></span> tesz s -a mikor megkoronázzák, a mikor tehát az országgyülés szine előtt -meg kell jelennie, oda csak az országgyülés előzetes tudtával s -meghivására vonulhat be. A főrendiház üzeneteit korábban egy -főrendi követ szokta a képviselőház elé nyujtani s még az ily -főrendi üzenethordó követ is csak a képviselőház előzetes tudtával -és engedelmével léphetett országos ülés alatt a tanácskozó -terembe.</p> -<p>S ime, a deczember 13-iki országos ülésben a csendőrségből és -honvédségből kiválogatott harhatalmi erőkkel volt megrakva a -képviselőház!</p> -<p>Maga az elnök s maguk a kormány tagjai képviselőházon kivüli -nyilatkozataikban akként törekedtek védelmezni az eljárást, hogy -azok a karhatalmi erők nem csendőrök s nem a fegyveres hatalom -tagjai, hanem csupán teremszolgák voltak. De ez a védelem nem -komoly. A képviselőházi elnök és háznagy rendelkezhetik csak -teremszolgák elhelyezése, szolgálata, felfogadása és elbocsátása -iránt, de létszámuk tekintetében is kizárólag csupán a képviselőház -előzetes tudtával és megegyezésével. A házszabályok világos -rendelkezései s a soha meg nem szakadt törvényerejü szokás erre -nézve semmi kétséget nem engednek.</p> -<p>A merénylet tervezői azzal is mentegetődznek, hogy törvény -szerint a karhatalmat joga van az elnöknek a szükséghez képest -alkalmazni. Ez a mentegetődzés is hiu. A tanácskozó teremben -országos ülés alatt nincs helye karhatalmi beavatkozásnak. Ott a -rend és nyugalom fentartása csak a házszabályokban meghatározott -<span class="pagenum"><a name="Page_248" id= -"Page_248">-248-</a></span> módon történhetik. Szükség esetén az -elnök, ha másként a kellő rend és nyugalom be nem következik, -bezárja az ülést s ott hagyja székét. Karhatalom s esetleg -nemzetőrség fölött az elnök csak akkor rendelkezhetik, ha a -képviselőház sérthetetlenségét s a képviselők szabadságát kivülről -fenyegeti megtámadás. De nem is okos ez a mentegetődzés. Hiszen -november 18-ika óta nem is volt országos ülés s az elnapolás után -deczember 13-án lett volna az első ülés s ezen már az ülés előtt -elhelyezkedtek a karhatalmi erők. Tehát oly időben helyezkedtek el, -a mikor huszonnégy napi szünet után az első ülés lett volna, de még -az se kezdődött meg; a mikor még tehát sejteni se lehetett, hogy a -tanácskozási rend megzavartatnék. Ha tehát rendzavarás nem történt, -de egyáltalán addig nem is történhetett: miért kellett karhatalmi -erőt alkalmazni? Mi ellen és ki ellen?</p> -<p>Más czélja nem lehetett az elnöknek, mint a képviselők -fenyegetése s akarva, nem akarva, a képviselőház függetlenségének -megsértése.</p> -<p>A miniszterelnök, Tisza István gróf és társai főleg -képviselőházon kivüli beszédeikben még két mentségre hivatkoznak. -Az egyik az, hogy a házszabály nem törvény s a házszabálysértés nem -törvénysértés. De ez a mentség elvileg még rosszabb, mint maga a -vétkes cselekmény. A házszabály alakilag nem törvény ugyan, hanem -igenis törvényerejü szokás és törvényerejü szabályrendelet, még -pedig alkotmányunk és törvényeink értelmében a legfontosabb. Hiszen -a házszabályok <span class="pagenum"><a name="Page_249" id= -"Page_249">-249-</a></span> megsértésével semmiféle törvény -alkotmányos módon egyáltalán nem alkotható. De még alakilag is épp -oly kötelező ereje és joghatálya van, mint minden törvénynek, a -mint ez a Hármas Könyv Előbeszédének 8. cz. 1. §-a és 11. cz. 5. -§-a és az 1869. évi IV. t.-cz. 19. §-a szerint kétségtelen.</p> -<p>A másik mentség, a melyre hivatkoznak, a salus publica: – mint -mondják, az obstrukczió meggátlása. Azonban eltekintve attól, hogy -az 1904-ik év a törvények alkotásában a leggyümölcsözőbb évek közt -is első helyen áll, ledérség nélkül tehát ez év eleje óta -obstrukczióról beszélni se lehet; – és eltekintve attól, hogy az -obstrukczió biztosan csak ugy gátolható meg, ha annak valódi okai -megszüntettetnek; a salus publica az államnak a törvények -végrehajtására hivatott köztisztviselői által a törvények -megsértésére s az alkotmány megszegésére se ok, se mentség soha nem -lehet, hiszen éppen a törvények hű megtartása s az alkotmány -tisztelete a legfőbb salus publica. Fönnálló törvényekkel s -törvényerejü szokással szemben a salus publica felismerésére csupán -a törvényhozó hatalom a maga egészében illetékes, senki más.</p> -<p>A kik megszegték az alkotmányt, azzal is védekeztek, hogy ezt -csak egyszer, csak egyetlenegyszer cselekedték. E védekezés nem -jóhiszemü s tartalmára nézve valótlan és erkölcstelen is, mert a ki -az alkotmánysértés álláspontjára helyezkedik s azon megmarad: az -folyton és következetesen sérti az alkolmányt, folyton és -következetesen megtöri a jogfolytonosságot. <span class= -"pagenum"><a name="Page_250" id="Page_250">-250-</a></span></p> -<p>A meglepett, sőt megbotránkozott képviselők hiven és nyomban -teljesitették hazafi-kötelességüket. Tanakodás nélkül kereken -felhivták a karhatalmi egyéneket, hogy mint idegenek s jogtalanul -betolakodók: hagyják el az országos tanácskozás termét. A mikor -pedig az ismételt felhivásra se távoztak: erővel eltávolitották -őket. S egyuttal az alkotmányszegő elnök által használt széket és -elnöki emelvényt nyomban megsemmisitették. Intő például jövendőre s -nemes tanulságul mindenkorra s minden nemzedék számára. A -pillanatnyi késedelem is ártalmas lett volna nemzetünkre. A ki -elkövette azt, hogy a képviselőház tudta s előzetes beleegyezése -nélkül karhatalmi erőt ültetett orvul és alattomban az országos -ülés tanácskozó termébe: az, ha nyomban meg nem torolják, -elkövetheti azt is, hogy fegyveres erőt ültet oda. Hova lesz akkor -a szólásszabadság? Hova a törvényhozás szabadsága és függetlensége? -Hova az alkotmány szentsége és üdvös volta? – Ha egyrészről szent -és sérthetetlen fenségben és magasságban ül trónusán a királyi -felség s felségét a nemzet hűségén felül a törvények minden szigora -védelmezi s másrészről karhatalmi erők fenyegető jelenlétével -árnyékolják be s alacsonyitják le a nép előtt saját választott -képviselőinek törvényhozó gyülekezetét; minő erkölcsi hatást -gyakorol e látvány mindenfelé? Hova lesz akkor a király és nemzet -egymás mellett élő egyenlő joga és erkölcsi hatalma? De hova lesz a -nemzet becsülete?</p> -<p>Igy áll a tény. Ugy kezdődött s ugy folyt le, a miként előadtuk. -Benső természetét s alkotmányjogi <span class="pagenum"><a name= -"Page_251" id="Page_251">-251-</a></span> fontosságát hiven -vázoltuk. S most másodsorban ki kell terjeszkednünk arra a -kérdésre: kik és mily részességgel s a felelősség mily mértékével -követték el azt a tényt?</p> -<p>A november 18-iki alkotmányszegés fő tettese Perczel Dezső, -képviselőházi elnök. A deczember 13-iki alkotmányszegés fő tettese -ugyanő és vele együttesen Csávosy Béla háznagy. Bármiként nevezzék -a karhatalmi erőül szolgáló egyéneket: ezeket a képviselőház tudta -nélkül elfogadni s a képviselők tanácskozó termében elhelyezni oly -cselekmény, a melyért első sorban a képviselőház elnöke és háznagya -felelős. Ha más cselekedte volna is: az ő alkotmányos tisztük volt -ezt meggátolni s a képviselőháznak előre bejelenteni.</p> -<p>De a legsulyosabb felelősség terheli Tisza István gróf -miniszterelnököt is, a ki köztudat szerint ugy a képviselőházban, -mint azonkivül ismételt alkalommal a cselekvőkkel és -cselekményekkel való teljes egyetértését nyilvánitotta és a ki -szintén köztudat szerint e merényletre a cselekvőket rábirta. A -november 18-iki merényletben való részességét egyébként maga a -napló is teljesen bizonyitja.</p> -<p>Sulyos felelősség terheli Nyiri Sándor honvédelmi minisztert is, -a ki a karhatalmi erőkül szolgáló egyéneket a csendőrség és a -honvédség állományából az elnök és a háznagy rendelkezésére -bocsátotta, noha valószinüleg nyiltan tudta, hogy ez egyének mi -czélra fognak felhasználtatni.</p> -<p>A képviselőház elnöke s háznagya képviselők; elnöki <span class= -"pagenum"><a name="Page_252" id="Page_252">-252-</a></span> és -háznagyi tisztük válhatatlanul összefügg képviselői minőségükkel. A -mit tettek, e minőségükben tették, azért őket a biróságok utján -való felelősségrevonástól mentelmi joguk megvédi. A mit tettek s a -miként részben a naplót és jegyzőkönyvet megszerkesztették, ez -ugyan a büntetőtörvények rendelkezéseibe sulyosan ütközik, de a -törvényhozás méltósága és tekintélye s egyuttal függetlensége még -sem engedi, hogy rájuk nézve a mentelmi jog idevonatkozó különös -törvény hiányában nem létezőnek tekintessék.</p> -<p>Gróf Tisza István és Nyiri Sándor miniszterek -felelősségrevonását világosan szabályozzák a törvények s alaki -törvényes ok nincs is, mely az illetékes biróság elé állitásukat -akadályozná. Azonban kétségtelen, hogy ők az alkotmányszegő -cselekményekben csak részesek és cselekvőknek csak másodsorban s -nem első sorban tekintendők, minthogy a házelnök és a háznagy -elhatározása és cselekvése nélkül az alkotmányszegés ily alakban -létre nem jöhetett.</p> -<p>Az alkotmányszegés részleteinek ezen ténybeli és jogi -állapotában tehát a két miniszter vád alá helyezését se -inditványozhatjuk.</p> -<p>Azonban a mentelmi jog nem föltétlen s a képviselői minőségben -kimondott szóért s elkövetett cselekményért csak a királyi hatalom -s az állami biróságok s hatóságok beavatkozása ellen nyujt -menedéket, de érintetlenül s épségben hagyja magának a -képviselőháznak biráló- és itélő-jogát. E jog csakugy sujthat, mínt -föl is menthet. <span class="pagenum"><a name="Page_253" id= -"Page_253">-253-</a></span></p> -<p>Ebben az esetben sujtó itéletre van szükség. A mit a -képviselőházi elnök cselekedett, arra nincs példa a törvényhozó -testületek történetében. Az elnököt a nemzet választottainak -közbizalma emeli magas tisztségére azért, hogy a tanácskozások -rendjét biztositsa, a házszabályok szentségét minden irányból -jöhető támadás ellen megvédje s ekként a törvények alkotásának -módját szabadnak, alkotmányosnak és tisztának megőrizze. Az elnök a -nemzet legelső választott tisztviselője s a nemzet akaratából a -legmagasabb méltóság. Perczel Dezső elnök minderről megfeledkezett -s elvakult kormányférfiakkal s másokkal is összejátszva és -szövetkezve, megsértette a törvényeket.</p> -<p>1905. évi április hó 12.</p> -<p class="right">Beadja:</p> -<p class="right"><i>Eötvös Károly s. k.</i></p> -<p class="right"><i>Nagy-Kőrös városa orsz. gyül. -képviselője</i>.</p> -<h3>III.<br /> -INDOKOLÓ BESZÉD.</h3> -<p class="summary">(Az inditvány czélja. – Az inditvány ellen -tehető kifogások. – Egyik országgyülés a másiknak ténye fölött -mondhat-e itéletet? – Időmulás. – Miért áll még a Tisza-kormány? – -Perczel Dezső nyugdija. – Az országgyülésnek oly fenségesnek kell -lenni, mint a királynak.)</p> -<p>Tisztelt képviselőház! Az elnöki kijelentés szerint tisztemben -áll tegnap benyujtott inditványomat indokolni. Az indokolásban -rövid lehetek, minthogy inditványom indokolása magában a -kinyomtatott inditványszövegben benne van már. Mind a mellett, -ámbár a <span class="pagenum"><a name="Page_254" id= -"Page_254">-254-</a></span> tüzetes indokolástól e miatt felmentve -érezhetném magamat, némely téves nézet eloszlatására és bizonyos -nem érdektelen körülményekre, a melyek inditványommal -összefüggenek, a lehető legrövidebben ki kell terjeszkednem.</p> -<p>A mult év november 18-iki és deczember 13-iki képviselőházi -jelenetek után és azokra való tekintettel az országgyülés előtt -kétféle intézkedés szüksége merült fel. Az egyik inkább közjogi -természetü, a másik inkább politikai, személyi természetü. Az egyik -intézkedésnek az volt a hivatása vagy czélja, hogy ha netalán -valamely közjogi természetü tény történt november 18-án és -deczember 13-án, azt jogforrásnak soha semmiféle fonák felfogás se -segitse elfogadni, az törvénykönyvünkből, törvénykönyvünk -mellékleteinek minden lapjából örökre és végleg kitöröltessék, az -semmisnek és joghatálytalannak jelentessék ki.</p> -<p>Ez megtörtént. Szükséges és elengedhetetlen volt ez a -választások eredménye után; szükséges és elengedhetetlen volt az -elnöki kijelentések után is, a melyek az elnöki magas helyről -történtek.</p> -<p>A másik intézkedés nézetem és ama férfiak nézete szerint, a -kikkel egyetértek ebben a tekintetben, szükséges volt azért, hogy -ha azokban az eseményekben, a melyek november 18-án és deczember -13-án történtek, elkövettetett valamely vétség; ha azokban -megsértetett a nemzet vagy ennek méltósága; ha merénylet -követtetett el a törvényhozás függetlensége és a képviselők -politikai szabadsága és függetlensége ellen: azok, a kik -<span class="pagenum"><a name="Page_255" id= -"Page_255">-255-</a></span> a vétséget elkövették, a képviselőház -itéletét el ne kerülhessék, mert ha elkerülhetik, akkor a -törvényhozás a maga tisztitó munkáját csak félig teljesiti, de -talán még félig sem. Meg kell tehát a képviselőháznak birálnia azt, -hogy mi történt; hogy a mi történt, van-e abban a nemzet ellen -sértés, van-e a törvényhozás tagjai vagy a kormány egyes tagjai -részéről vétség, miben áll az, a törvényhozás miként gyakorolja -megtorló jogát azokkal szemben?</p> -<p>Az a megtorló jog, miként inditványom indokolásában benne van, -lehet sujtó, lehet elitélő, következéseiben lehet teljesen felmentő -is. De akár az egyik, akár a másik, magának a képviselőháznak -tisztán kell látnia, hogy akár ha itél, akár ha felment, ha -megkegyelmez, ne vaktában tegye azt, hanem a dolgok ismeretének -teljességében.</p> -<p>Inditványom ellen felhozható nem egy kifogás; -közbeszélgetésekben, a sajtóban fel is hoztak nem egyet; ki -lehetünk téve annak, hogy mikor az inditvány tárgyalásra kerül, -azokat a kifogásokat felhozzák itt is.</p> -<p>A legelső és legtermészetesebb, mintegy önként kinálkozó kifogás -az, hogy egyik országgyülés miként itélkezhessék a másik felett, -egyik többség miként itélkezhessék a másik felett. Ha váltakozik a -többség, a mint váltakoznak az országgyülések is, ez arra a fonák -állapotra vezethetne bennünket, hogy egyik többség a másik felett -folyton itélőszéket ülve, játékká tenné a törvényhozást. Ez a -kifogás, ez az észrevétel, ez a birálat az inditványnyal szemben -mintegy önként kinálkozik. <span class="pagenum"><a name="Page_256" -id="Page_256">-256-</a></span></p> -<p>Azonban, t. képviselőház, ennek a felfogásnak erkölcsi tartalma -nincsen. Hiszen maga az a kérdés, hogy az egyik országgyülés a -másik felett itélkezhetik-e vagy sem, egészen üres kérdés, mert -hiszen minden országgyülésnek teljesitenie kell a maga feladatát, -már pedig minden országgyülés feladatai közé tartozik elődei sok -intézkedéseinek javitása, módositása, változtatása, eltörlése, -magyarázata. Az a körülmény, hogy egyik országgyülés a másikról -határoz, itélkezik vagy birálatot mond, már az országgyülés -természete, a törvényhozás legbensőbb lényege szerint nem létezik; -üres kérdés az, nem egyéb, mint elmebeli játék. Az, hogy egyik -többség a másik felett itélkezhetik-e vagy nem, összefügg -voltaképen azzal a kérdéssel, hogy egyik országgyülés mondhat-e -itéletet a másik felett. Ha az egyik többség nem mondhatna itéletet -a másik felett, akkor mire való volt az uj választás, akkor mit ér -annak politikai és erkölcsi eredménye? Akkor mit jelent az a -királyi szó, hogy döntsön a nemzet? Akkor mit jelent a kormánynak – -a mult országgyülés kormányának, fájdalom, még a mai nap -kormányának is – fennen hirdetett az az elve, hogy kiállunk oda a -térre, várjuk a döntő itéletet, a mely titeket el fog tiporni. Hát -akkor mit jelent a nemzet elhatározása és mi a rendeltetése, -czélja, létezési joga ennek a többségnek?</p> -<p>A kérdést erről a pusztán alaki oldaláról megitélni nem lehet és -nem is szabad. Csak egy példát hozok fel. Törvényhozásunk -történetében volt ezelőtt 190 <span class="pagenum"><a name= -"Page_257" id="Page_257">-257-</a></span> évvel egy országgyülés, a -melynek többsége szinte megfoghatatlan módon ugy alakult, – ennek -megvizsgálásába ma is érdemes volna belemenni, mert mai időnkre, -viszonyainkra is komoly, elijesztő, de minden tekintetben -feltétlenül tanulságos lenne megismerni a módot, a melyen létrejött -az a többség, – hogy azt mondta, hogy II. Rákóczi Ferencz -fejedelmünk, szabadsági és függetlenségi harczainknak egész nemzeti -életünk történetén át egyik legfenségesebb hőse rebellis volt, -perduellis volt, a valóságos szabadságnak ellensége volt. Ezt -kimondta az a többség. Hát vajjon nyolcz évvel később, vagy akár 13 -évvel később, mikor megint országgyülés volt, vagy 26 évvel később, -sőt akár most, 190 esztendő mulva is nincs-e jogában a többségnek -azt mondani, hogy az a többség, a mely azt kimondta, vak volt, -bolond volt, áruló volt, ostoba volt?</p> -<p><span class="smcap">Hock János</span> (közbeszól): El kell -törölni azt a törvényt.</p> -<p>Ezt megtenni a mai többségnek a nemzettől nyert bizalom iránt -való hű kötelességénél fogva jogában áll, a mint hogy sohasem -engedem kétségbe vonni komoly férfiak részéről, hogy jogában nem -állana. Ha pedig ez jogában áll a 190 év előtti többséggel szemben, -akkor jogában kell hogy álljon a három-négy hónappal ezelőtti -többséggel szemben is.</p> -<p>Kétségtelen, lesznek, a kik abban a véleményben vannak, hogy ez -az inditvány most elkésett, idejét multa; ennek az inditványnak -korábban, a maga idejében kellett volna megtörténnie; időszerütlen, -<span class="pagenum"><a name="Page_258" id= -"Page_258">-258-</a></span> alkalomszerütlen és inopportunus. De, -t. Ház, minden opportunitási és inopportunitási kérdésben felmerül -a lehetőség és a lehetetlenség kérdése. Én ugy tudom, de ezt -szentül tudom ám, hogy a mult országgyülésen a tényleges állapotok -szerint ebben a kérdésben nyilatkozni nem volt alkalom. Arról, a mi -november 18-án történt, nem szólhattunk deczember 13-ig, mert nem -volt országgyülés, a királyi leirat elnapolta. Deczember 13-án nem -szólhattunk azért, mert karhatalmi erők voltak itt, a kik ellen -védekezni kellett. Három vagy négy napig tartottak az ülések s mire -belemelegedhettünk volna a kérdésbe, mire módunk, alkalmunk lett -volna nyilatkozni ebben a kérdésben, azt tárgyalni, megvizsgálni és -megfontolni, akkorra megint elnapoltatott királyi kézirattal az -országgyülés. Deczember 27-én vagy 28-án összejöttünk ismét, de -mielőtt a kérdést tárgyalhattuk volna, az országgyülést királyi -leirattal megint elnapolták január 4-ig. Január 4-én pedig megint -nem tárgyalhattuk a kérdést, mert már akkor a király ő Felsége -egyszerüen szétoszlatott, szétkergetett bennünket, feloszlatta az -egész országgyülést.</p> -<p>De akár időszerü, akár időszerütlen ennek a kérdésnek mostan -való tárgyalása, az bizonyos, hogy a választás előtt nem volt idő -és mód ennek tárgyalására. Összejött az uj országgyülés. Régen -együtt vagyunk már, régen nem dolgozunk mi semmit. De talán nem -szükséges azokra az okokra rámutatnom, a melyeket pl. a t. -miniszterelnök ur sokkal jobban <span class="pagenum"><a name= -"Page_259" id="Page_259">-259-</a></span> ismer, mint én, de a -melyeket nagyjából én is ismerek és mindenki ismer, hogy miért -vagyunk mi tehetetlenségre, munkátlanságra kárhoztatva. Itt a -nemzet bizalmának letéteményesei az uj többség, az uj képviselőház. -Február 14-ike óta most már ide oda két hónap telt el s még eddig -nem tehettünk semmit; nem tehettünk semmit azért, mert egy nagy -kérdés áll előttünk: a nemzet többsége bizalmának megfelelő kormány -alakitása, és egy másik nagy kérdés áll előttünk: ő Felségére, öreg -királyunkra való tekintet és gyöngédség.</p> -<p>Ezek voltak azok az indokok, a melyek miatt eltelt az idő, a -nélkül, hogy mi ehhez a kérdéshez hozzászólhattunk volna. De abból, -hogy eddig nem szólhattunk hozzá, sok minden következhetik, de az -nem, hogy tehát ezentul nincs értelme e kérdés tárgyalásának, hogy -tehát most se szóljunk hozzá. Oly dolgok történtek 1904 november -18-án és deczember 13-án, a melyek felett hallgatással átsiklani -nem lehet, a melyeket el nem felejthetünk, a melyeket meg kell -birálnunk és meg kell itélnünk. Az a törvényhozás, a mely ezt -elmulasztaná, saját komolyságáról és méltóságáról mondana le. -Azután a mi az opportunizmust illeti, hát igenis, az opportunizmus -nagy dolog, czélszerü, szükséges dolog politikai intézkedéseknél, -politikai kérdésekben. De midőn arról van szó, hogy a nemzet ellen -saját tisztviselői követtek el törvénysértést, akkor azt meg kell -vizsgálni, meg kell birálni és meg kell itélni, akkor az -opportunizmus alkalmazásának <span class="pagenum"><a name= -"Page_260" id="Page_260">-260-</a></span> nincsen helye, akkor az -opportunizmus, az elhallgatás, átsiklás és a dolgok elrejtése azt -jelentené, hogy: mi is hallgatunk, tehát ti is hallgassatok. De -nekünk nincs okunk ettől félnünk, nekünk jogunkban és módunkban áll -a nemzet elé nyiltan és bátran odaállani és azt mondani: a mit -hibáztunk, vétettünk vagy mulasztottunk, álljanak elő vele ők; de a -mit ők vétettek, ők hibáztak és mulasztottak a nemzet ellen, az -alkotmány és a törvényhozás függetlensége ellen, azt meg kell -birálnunk és meg kell itélnünk. Meg fogjuk cselekedni.</p> -<p>De aztán van egy mellékes indok. Kellemetlen dolog ennek az -indoknak a fejtegetése. Nem kellemes, de kötelesség. A betegség is -rossz, annak gyógyitása is néha kellemetlen és mégis meg kell -tenni. Azt kérdem: hogy miért ül itt ez a kormány még mindig? Mit -keresnek ezek a férfiak itt mint a nemzet kormányzói, mint annak -elsőrangu tisztviselői? Hiszen a mi felfogásunk szerint, a mely -nálunk már nemzedékek óta meggyökeresedett és a mely felfogás -megfelel a nemzet érdekének, nekik itt már helyük nincsen. Mert nem -a nemzet tartja őket itt és nem annak bizalma, hanem valami más. De -a mint mondottam, politikai indokokból szemet hunynánk erre, addig -a meddig, nem a végletekig, de szemet hunynánk. De ezek a kormányzó -férfiak, a mai kabinet, a hatalmat is gyakorolják. Nem -szenvedőlegesen ül itt ez a kormány, habár talán szenved is, nem -passzivitásból él és laborál, hanem folytonosan dolgozik. -<span class="pagenum"><a name="Page_261" id= -"Page_261">-261-</a></span></p> -<p><span class="smcap">Hock János</span> (közbeszól): Nevezi ki a -bárókat!</p> -<p>És jutalmakat, kitüntetéseket, czimeket osztogat, szerződéseket -kiterjeszt, prolongál, meghosszabbit, nemesit, bárósit, jogokat -öregbit és a nyugdijakat korrigálja. Megragadom az alkalmat, bár -nem szivesen teszem, mert egyénileg nem természetem, csak istenadta -kötelességem és tisztem hozza magával; megragadom az alkalmat, hogy -kérdést intézzek a t. miniszterelnök urhoz az iránt, hogy igaz-e -az, a mi az én értesülésem, jóhiszemü, komoly férfi részéről -hallottam, hogy Perczel Dezső képviselő ur miniszteri rendes -nyugdiját, a mely eddig 8000 koronát tett, azóta, hogy a november -18-iki és deczember 13-iki események történtek, sőt azóta, hogy a -nemzet a maga bizalmát vezető férfiai iránt megmutatta, illetőleg -megvonta, azóta Perczel Dezső miniszter nyugdija felemeltetett 8000 -koronáról 15.360 koronára?</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span> (közbeszól): Vérdijat -adott neki a miniszterelnök!</p> -<p><span class="smcap">Gulner Gyula</span> (közbeszól): Nem lehet -ez igaz!</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span> (közbeszól): Az állami -számszék elnöke megtagadta a felvilágositást! Ez disznóság! Pedig -ugy van, én néztem meg a számokat! Gyalázat! Vérdijat adnak a -hóhérnak!</p> -<p>Bővebb meggyőződést nem szerezhettem magamnak, de azt közölték -velem komoly és teljesen megbizható férfiu részéről, a ki a -dologban jól értesült, hogy ez az ügy a belügyminiszter urnál, a ki -egyuttal a t. miniszterelnök ur, folyó évi 2632. elnöki szám alatt -<span class="pagenum"><a name="Page_262" id= -"Page_262">-262-</a></span> nyert elintézést. És azt közölték, hogy -a pénzügyigazgatóságnál folyó évi 2365. elnöki szám alatt van ez a -dolog és a már fölemelt nyugdijról, illetőleg annak esedékes -részletéről szóló nyugtatvány is.</p> -<p><span class="smcap">Olay Lajos</span> (közbeszól): Április -elsejéről!</p> -<p><span class="smcap">Mezőfi Vilmos</span> (közbeszól): A nép -éhezik és kivándorol és igy dobják ki a nép adófilléreiből gyült -ezreket!</p> -<p><span class="smcap">Kubik Béla</span> (közbeszól): Felosztják -talán maguk között az ország pénzét!</p> -<p>T. képviselőház! Ez a kormánynak olyan ténye, a milyenhez -hasonlóról én nem hallottam. És éppen most történik ez, a mikor az -országgyülés e kérdéseket tárgyalja és éppen azon férfiuval -történik ez a közigazgatási és kormányzati eljárás…</p> -<p><span class="smcap">Gulner Gyula</span> (közbeszól): Nyilt -provokálása a nemzetnek!</p> -<p>… és a kérdésnek ilyen természetü elintézése, a ki a nemzet -ellen vétett.</p> -<p>De nem folytatom ezt, t. képviselőház, mert be kell várnom a -kérdésre adandó feleletet. Meglehet, hogy a kérdés a maga -egyszerüségében talán elkülönithető attól, a melyet most tárgyalunk -és a melyre az én inditványom vonatkozik. De ezt azért hoztam fel, -hogy jellemezzem, minő eljárást követ most is az a kormány, a -melytől a nemzet bizalmát teljesen megvonta egy olyan választáson, -melyet ők maguk ledér büszkeséggel idéztek elő és a mely kormány a -bizalomtól teljesen megfosztva, hónapok óta – január 26. óta, tehát -majdnem egy negyed éve – itt ül és pedig <span class= -"pagenum"><a name="Page_263" id="Page_263">-263-</a></span> nem -szerényen és passziv magatartást tanusitva, hanem hatalmát -gyakorolva, titkon még olyan irányban is, a mely iránynyal a nemzet -megnyilatkozásából származott ez a törvényhozási többség egyet nem -érthet. Ilyen körülmények között egész természetes és indokolt, -hogy mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy az az idő minél -előbb bekövetkezzék, a mikor ők a nemzet bizalmának megfelelő -államférfiaknak adják át helyüket.</p> -<p>Ha tehát későn történt is ez inditvány beadása, még mindig -idejében, sőt még mindig korán történt, ha egyik czélja az is, hogy -végre már a nemzet bizalmának megfelelő férfiak üljenek a -miniszteri székekbe.</p> -<p>T. képviselőház! Kétségtelenül lesznek, a kik akképen -vélekednek, hogy az inditvány nagyon enyhe és hogy maguknak a -megtörtént tényeknek és ama tények végzetes közjogi természetének a -logika törvényei szerint nem felel meg egészen az az itélet, a -melyet mi inditványozunk, hogy tehát itt nemcsak kárhoztatásról és -elitélésről, hanem vaskosabb feddésről, vád alá helyezésről is -lehetne szó.</p> -<p>A kérdésnek ezen oldalát mi, kik ezt a kérdést tárgyaltuk, jól -megnéztük, jól megvizsgáltuk.</p> -<p>Valami érzelgősség, vagy különös érzékenység nem bántott -bennünket és ha csak ezen mult volna, akkor ez az inditvány talán -valamivel sulyosabb is lett volna. De jól megfontoltuk a kérdésnek -ezt az oldalát és igen erős és hatalmas jogi és közjogi okokat -találtunk arra nézve, hogy a vád alá helyezés inditványától -<span class="pagenum"><a name="Page_264" id= -"Page_264">-264-</a></span> tartózkodjunk. Azok az okok fel vannak -sorolva az inditvány indokolásában, azoknak az okoknak ismétlésébe -talán nem szükséges belebocsátkozni. De bizonyos, hogy a mi -november 18-án és deczember 13-án történt, annak elkövetője, a -valódi, a főcselekvő, a ház akkori elnöke. Bizonyos, hogy a kormány -tagjait, különösen annak elnökét lehetetlen mással vádolni, mint -azzal, hogy azokban a cselekményekben teljesen egyetértett az -elnökkel, lehetetlen a kormány elnökét mással vádolni, mint azzal, -hogy az eszme valószinüleg tőle eredt és igy az elnököt és a -háznagyot ama cselekményekben csak segitette, azokban csak részes -volt. A főcselekvő nem a kormányelnök, a főcselekvők nem a -miniszterek voltak: ők csak részesek jogi, de különösen politikai -értelemben.</p> -<p>T. ház! Mikor mi a törvények pártatlan alkalmazását és -becsületes, a nemzet érdekében való kezelését javasoljuk, akkor -nekünk is szigoruan szem előtt kell tartanunk a törvényeket és -alkalmas törvények hiányában, miután magát az elnököt vád alá nem -helyezhetjük, mert – ismétlem – nincs rá törvény, a másodsorban -cselekvőkre nézve is ilyen inditványt mellőznünk kellett. Ez a -nézet vezetett bennünket. A kik tisztábban látnak, mint mi, -megfontolhatják ezt jobban. Szabadságában, módjában áll -mindenkinek, hogy megfelelő inditványával előlépjen, a melynek -indokait én is tisztelném.</p> -<p>De lesznek talán olyanok is, a kik még ezt az inditványt is -szigorunak fogják találni. Legalább a sajtónak nem egyirányu -nyilatkozatából ezt veszem <span class="pagenum"><a name="Page_265" -id="Page_265">-265-</a></span> észre és kétségtelenül fel kell -tételezni az ezen oldalon (jobbra mutat) ülő több tisztelt -képviselőről, hogy abban a nézetben lesznek, hogy ez az inditvány -is szigoru, hogy általában az a tény, hogy ilyen inditvány létezik, -akármilyen legyen az különben, tulságosan szigoru megitélése -azoknak az eseményeknek és indokolni fogják ezt a felfogásukat -azzal, hogy hiszen őket a jóhiszemüség vezette.</p> -<p>Hát bocsánatot kérek, mikor arról van szó, hogy a törvényeket -megtartjuk, vagy megszegjük, akkor ez a szempont tekintetbe nem -jöhet. Magánembereknél talán lehetne erről szó, de mikor az ország -tisztviselői, mikor a törvények végrehajtására vállalkozó, arra -jogosult és azért köztiszteletben és dijazásban részesülő -köztisztviselők sértik meg a törvényt, akkor a jóhiszemüség -kifogásának nincsen helye. A mikor megsértették a törvényt, a -melynek megtartására esküt tettek, a melynek megtartása egyedüli -feladatuk és kötelességük, akkor jóhiszemüségről nem lehet -beszélni. Nem lehet beszélni még arra való tekintettel sem, a mit a -t. miniszterelnök ur az országgyülésen és azon kivül ismételve -hangoztatott, hogy t. i. előtte a salus publica lebegett, – a -közjó, országunknak, nem tudom, micsoda veszedelmektől való -megmentése stb.</p> -<p>Majd kiterjeszkedem én erre is, t. Ház, de ismétlem: a fennálló -törvényekkel, törvényerejü szabályrendeletekkel és törvényerejü -szokásokkal szemben a salus publicát egyedül a törvényhozás van -jogositva felismerni és senki más. <span class="pagenum"><a name= -"Page_266" id="Page_266">-266-</a></span></p> -<p>Mihelyt a kerek földön bárkinek, akár magának az uralkodónak is, -ezt megengednők: azzal az önkényuralmat engednők meghonositani és -az erőszaknak s a jogok és szabadságok minden tekintet nélkül való -eltiprásának nyitnánk kaput. Hogy pedig a magyar nemzet életében -minő szokott lenni az önkény és erőszak, azt e nemzetnek 400 -esztendős keserves története bizonyitja. Itt jóhiszemről és salus -publicáról szó nem lehet, de ha lehetne is, kérdem: lehet-e már -ennél enyhébb birálatot mondani? Hát azt várná talán valaki, hogy -mi gróf Tisza István miniszterelnök urat és Perczel Dezső volt -elnök urat megdicsérjük? Hogy mi ódát és dithyrambot zengjünk -arról, a mi november 18-án és deczember 13-án történt? Azt el nem -hallgathatjuk; erkölcsi életünk integritása követeli, hogy -előhozzuk, hogy ne érhessen bennünket a gyanu, hogy hát miért -hallgattuk el. Nyilatkoznunk kell felőle, de dithyrambot nem -irhatunk; nyilatkozásunk egyéb nem lehet, mint a törvények korlátai -között és a törvényeket szentül szem előtt tartva, annak az -eljárásnak, azoknak a cselekményeknek és azon cselekvőknek sulyos -megbirálása és sulyos elitélése, tettüknek és tiszti személyüknek -sulyos kárhoztatása. Ennél kevesebbet nem tehetünk.</p> -<p>De minek indokoljam ezeket bővebben? Magában a helyzetben van -oka annak, a miért nekem és nekünk ezt az inditványt meg kellett -tennünk. A kinyomtatott és t. képviselőtársaim között kiosztott -inditványban és annak indokolásában ki vannak fejtve azok az okok -és azon okok közjogi természete, a melyek az inditványt -<span class="pagenum"><a name="Page_267" id= -"Page_267">-267-</a></span> szükségessé, nélkülözhetetlenné teszik; -ezért nem is tartom szükségesnek azokat ismételni; de egyre rá kell -mutatnom. Annak természetét, a mi november 18-án és deczember 13-án -történt, legalább egy tekintetben bővebben akarom megismertetni, -mint a hogy az eddig akár a sajtóban, akár egyesek nyilatkozataiban -ismertettetett.</p> -<p>T. ház! Két palotája van ennek a mi nemzetünknek. Az egyik ott -van Budavár ormán; arra van hivatva, hogy ne üresen álljon, hanem -ott rezideáljon a magyar nemzet és Magyarország felséges királya; – -másik palotája a nemzetnek itt van: a Duna balpartján s ennek az a -rendeltetése, hogy a nemzet törvényhozó hatalmának osztályos, -egyenrangu részesei, e nemzet választott képviselői itt -rezideáljanak, itt tanácskozzanak. Mindkét palotának természete -hozza magával, hogy amott az ország királya szabadon lehessen és -hozzá hivatlanul és az ő tudta nélkül senki a világon be ne -tolakodhassék; ennek a palotának pedig rendeltetése és természete -az, hogy itt a nemzet választottjai szabadon tanácskozhassanak s a -nemzet jövője és becsülete felett őrködjenek, hogy a nemzet -közszükségletei a lehetőség határain belül kielégittessenek. És -természete e palotának az is, hogy a képviselőház tanácskozó -termébe a képviselők előzetes tudta és engedélye nélkül semmiféle -idegen, se fegyveres, se fegyvertelen erő be nem tolakodhatik.</p> -<p>Pedig ez történt deczember 13-án a november 18-iki cselekmény -következtében. Ez a két cselekmény tehát <span class= -"pagenum"><a name="Page_268" id="Page_268">-268-</a></span> a maga -teljességében abból áll, hogy a törvényhozás függetlensége meg lett -támadva, hogy a képviselők személyes szabadsága is esetleg -fenyegetve lett, hogy ama merénylet hatása alatt mindaddig, mig ama -merényletnek minden része meg nem semmisittetett, el nem -távolittatott, a nemzet törvényhozásának, választott képviselőinek -függetlensége nem lehetett tiszta, nem lehetett biztos, a mig a -nemzet választott képviselőinek gyülekezete fölött oly -kormányhatalom áll, a mely a törvényhozás tanácskozási termében is -karhatalommal rendelkezett.</p> -<p>Ez történt. Ilyen eset ezeréves alkotmányunk életfolyamán soha, -de soha nem történt. Ilyen vakmerőséget soha egyetlen -kormányférfiu, vagy a kormányhatalom élén álló férfiu el nem -követett. Erre példa nincsen se nálunk, se másutt. Hiába -hivatkoznak Bihar vármegye közgyülésére, Bihar vármegye közgyülése, -– ámbár az alkotmány védelme alatt álló alkotmányos hatóság – a -melyet a törvény alkotott, de még sem az egész nemzet választott -képviselőinek gyülekezete, még sem törvényhozás, még sem a nemzeti -fenség kettős részese közül az egyik, mert az egyik a király, a -másik pedig mi volnánk, ha volnánk. Deczember 13-án nem voltunk -azok, darabantok ellenőrzése alatt állottunk.</p> -<p>Hová jutottunk? Minő pokoli terv volt ez? Hogy áll a kérdés, a -mint inditványom indokolásában érintem, a nemzet előtt? És hogy áll -a kérdés a világ előtt? A nemzet szuverénitásának egyik részese a -<span class="pagenum"><a name="Page_269" id= -"Page_269">-269-</a></span> király, a maga fenségében ott ül, ott -ragyog; védi és körülrajongja őt a nemzet hűsége, hódolata és -bizalma és a mi hatalom az állam birtokában van, törvényekkel, -izommal és fegyveres erővel mind azt a fenséget védelmezi. Egyebet -sem csinál, mint azt védelmezi. Az Isten fogalmához hasonlitja, -szent és sérthetetlen, a mint 48-iki bölcs törvényeink mondják. -Szent és sérthetetlen; miként az oltárhoz, csak imádva lehet a -népnek hozzá közeledni és rendszerint mégis a nép minden tagja -előtt nincsen ajtaja nyitva; hozzá csak azok közeledhetnek, csak -azok vannak jogositva hozzá menni, a kik kérnek, vagy a kik -jutalmat köszönnek meg; de ismétlem, a nemzet bizalma, szeretete és -hűsége és a törvény és a hatalom minden eszköze védelmezi a király -szentséges fejét.</p> -<p>Azzal a fenséggel egyenlő magasságban kellene állani a -törvényhozás nemzeti részének, a népképviseletnek, az -országgyülésnek is. Ugyanazon magasságban, szentségben és -sérthetetlenségben kellene állania a nemzetgyülésnek is. Most ez a -kormány, ez a miniszterelnök és az az elnök, a ki ott ült ezelőtt -néhány hónappal az elnöki székben, ugy állitják oda e két erőt a -nép elé, hogy ime az egyik, a király, az atyaisten, a másik, a -nemzetgyülés, mely darabantokkal kezeltetik. Mit gondoljon az a -nép, az a mi jó népünk, a mely hűséggel néz és gondol királyára, de -kegyelettel és bizalommal kell, hogy gondoljon saját választott -nemzeti tanácsára is? Mit gondoljon az a nép, mikor az egyik erő -mellett az atyaistent megillető minden <span class= -"pagenum"><a name="Page_270" id="Page_270">-270-</a></span> -dicsőség és hatalom dolgozik, a másikat pegig mulandó hatalmukban -hitvány, mert még arczjátékoktól is függő miniszterek, -kormányférfiak akarják vezetni, őrizni darabantokkal és ezen kivül -még ezer meg ezer gyalázó kifejezésekkel is illetik.</p> -<p>Hova vezet az, t. képviselőház, ha mi ily politikának, ily -kormányzásnak egyetlen egy pillanatig is tért engedünk?</p> -<p>Hova vezet ez, ha megtorlatlanul hagyjuk azokat a -cselekményeket, a melyek ezt a rendszert akarták Magyarországon -meghonositani? Hova vezet ez? Először összezavarja az elméket, -azután összezavarja és felforgatja az erkölcsöket, kiöli a -hazafiságot s bizalmat csak oly tényezők iránt gerjeszt az -elméjében megzavart, erkölcseiben felforgatott népben, – mikor -gyenge a nemzedék, mert hiszen nem minden nemzedék gyenge, hogy -ilyen szeliden fejezzem ki magam, – mondom, bizalmat csak oly -tényezők iránt gerjeszt, a kiktől bizalmának jutalmát mindjárt meg -is kapja, a mikor a hazafiság szent tanai már nem nyomnak semmit, a -mikor a mindennapi érdekek, még nem is a legtiszteltebb érdekek -kelnek versenyre és nevezik versenygésüket a közügy harczának.</p> -<p>Mikor ilyen volt az a rendszer, melyet ez a kormány meg akart -honositani, e rendszer ellen kérlelhetlenül kellett harczolnunk, mi -e rendszer fenmaradását kötelesek voltunk meggátolni minden -eszközzel, melyet a nép bizalma, istenadta erőnk és lelkiismeretünk -ad nekünk. Mi ezt meggátoltuk s ennek a jövőben <span class= -"pagenum"><a name="Page_271" id="Page_271">-271-</a></span> való -meggátlása eme inditványunknak is egyik célja.</p> -<p>Egyetlenegy dologra kell még kiterjeszkednem, de erre az egyre -azért kell kiterjeszkednem, mert én számitok arra, hogy a t. -miniszterelnök ur, vagy valaki más elő fog állni azzal, hogy hiszen -ők irtózatos bajnak, veszedelemnek tartották az obstrukcziót és -jóhiszemüleg, az obstrukczió gyökeres megszüntetése végett – nem -akarom ezt a szót használni, pedig nincs benne semmi sértő, a -magyar irodalom és a magyar nép szivesen használja, – hogy e miatt -vetemedtek arra, a mi november 18-án és deczember 13-án történt. -Nem akartam ezt a szót használni, de most a beszéd hevében jobb -szót igazán nem találok.</p> -<p>Ismételem tehát, hogy nem zárkózom el az elől, hogy ha a t. -miniszterelnöknek és elvbarátainak az a nézete, hogy az obstrukczió -csakugyan olyan veszedelmes és olyan rettenetes következésekkel -fenyegette a nemzet jóhirét és legalább közeli jövendőjét, a mit a -miniszterelnök urtól hallani nem egyszer volt alkalmam, még a -legutóbbi napokban is: mondom, érteném, hogy annak gyökeres -meggátlására törekedett minden elképzelt és elképzelhető -eszközökkel, ezt szinte természetesnek tartanám. De, t. Ház, azt az -obstrukcziót, a mely végleg meggátolja vagy huzamosabb időre -meggátolja a törvényhozás működését, azt az obstrukcziót én is -elitélem, annak gyökeres eltávolitására én is szivesen felajánlom -azt a csekély erőt, a melyet a Gondviselés rendelkezésemre adott, -de nem ilyen külső, ilyen fonák, <span class="pagenum"><a name= -"Page_272" id="Page_272">-272-</a></span> ilyen semmire se való, -törvénytelen módon. Annak az obstrukcziónak gyökeres meggátlása -csak egy módon biztositható és azon feltétlenül biztositható, még -pedig az obstrukczió igaz okainak megszüntetésével.</p> -<p>T. képviselőház, mi volt az obstrukczió? Hiszen az a szomoru, az -a sajátságos, hogy a mióta az ugrai levél megjelent, a mióta ez a -kérdés napirenden volt, sohasem volt alkalmunk hozzászólni. Igaz-e? -A t. miniszterelnök urnak – nem hiszem, nem óhajtom, hogy a nemzet -vezetésében még máskor is jelentékeny része legyen, de attól félek, -hogy még ezentul is lesz, ha hamarosan nem is, de talán később még -lesz – addig is csak azt ajánlom figyelmébe, hogy nézze végig az -obstrukczió történetét. Mi volt, mikép kezdődött?</p> -<p>Kolozsvárott nemzeti ünnepen katonai zenekar játszott, -Magyarország hadseregének zenekara és egy magyar országgyülési -képviselő azt énekelte: Isten áldd meg a magyart! És ezért azt a -képviselő urat katonai biróság elé állitották, állásától, tiszti -rangjától meg akarták fosztani, üldözték azért, mert Magyarország -kellő közepén, Mátyás király nemzeti ünnepén, az ő emlékezetének -ünnepén azt énekelte, hogy: Isten áldd meg a magyart! s tették ezt -a magyar kormány hozzájárulásával és beleegyezésével! Ki sem kérte -azt a képviselő urat a katonaság, hanem biróság elé akarta állitani -és esetleg elhurczolni azért, mert azt énekelte a magyar nemzet -egyik fia, a magyar képviselőház egyik tagja, hogy: Isten áldd meg -a magyart! <span class="pagenum"><a name="Page_273" id= -"Page_273">-273-</a></span></p> -<p>És e miatt kezdődött az obstrukczió 1902 november vagy deczember -havában. Ez obstrukczió volt és a t. kormány és a t. miniszterelnök -ur azt gondolta, hogy ezt az obstrukcziót meg kell szüntetni, de -nem ugy ám, hogy szabad legyen énekelni az Isten áldd meg a magyart -Magyarországon, hanem ugy, hogy a darabantok hordják ki a képviselő -urakat, a kik énekelik!</p> -<p>Mi ez, t. képviselőház? Ez az az obstrukczió, a melynek -természetéről a t. miniszterelnök ur mindig hallgatott, csak a -külsőségét, a tüneteit látta és csak a tünet ellen vitézkedett, de -az igazi okát nem szüntette meg, sőt az igazi okát táplálta és -hizlalta.</p> -<p>Mi történt azután? Miért folyt az obstrukczió? Én ugyan nem -láttam obstrukcziót, én csak hatalmas, erőteljes vitát láttam, ugy -vettem benne részt magam is, technikai obstrukcziónak nyoma sem -volt. De legyen; jó, mondjuk: obstrukczió volt. De miért volt? Nagy -erővel, hatalommal követelte a kormány, hogy emeljük fel a véradót -és ezzel arányos lépésben emeljük fel a pénzadót, terheljük meg a -magyar nemzetet sokkal sulyosabban, mint eddig.</p> -<p>Mit felelt a nemzet? Talán obstruált?</p> -<p>Elvállalta az uj terheket is vérben, pénzben. Pedig a nemzet -szegény, egy idegen, bár szövetséges állam nagyhatalmi ábrándjainak -ily módon való istápolására a mi nemzetünk szegény. A haza -czéljaira, a hazafiság czéljaira még elég gazdagok vagyunk; de egy -idegen eszmekörnek, idegen ábrándoknak hizlalására szegények -vagyunk. Mégis a nemzet azt mondta: elfogadjuk, <span class= -"pagenum"><a name="Page_274" id="Page_274">-274-</a></span> de a -mely mértékben a nemzet erői csökkennek az uj terhek folytán itt, -ugyanazon mértékben erősödjenek amott. Hadseregünkben lássék meg a -magyar nemzet, legyen abban nemzeti elem is, a nemzet érdeke, joga, -méltósága és becsülete bevitessék oda is! A magyarság, a magyar -szellem, a magyar müveltség, a magyar oktatás legalább saját -országában legyen az első. Semmit sem követel a nemzet mást; azt -mondta: kicsiny az ahhoz az áldozathoz képest, a mit én mint nemzet -hozok, de ha követelitek tőlem ezt az irtózatos áldozatot, adjátok -meg a nemzetnek is a magáét.</p> -<p>Ezek az áldozatok nemesak ama nagy ábránd szolgálatáért -szükségesek, de azonkivül a királyi hatalmat is növelik, a királyi -hatalom pedig Magyarországon már ugyis sok, ugyis elviselhetetlen. -Az utolsó harmincz esztendő alatt annyira szaporittatott a királyi -hatalom, hogy ugyis türhetetlen itt; hogyha tehát valaki a királyi -hatalmat ujra és ujra növelni akarja, ha husz-harminczezerrel -akarja felemelni a létszámot és 250 vagy nem tudom, hány millió -koronával ujra növelni akarja a királyi hatalmat, de ugy, hogy -ezzel szemben a nemzet erői ne növekedjenek, holott arra volna -szükség, hogy a királyi hatalomnak ama nagy erői mérsékeltessenek -és hozassanak összhangba a nemzettel, nem pedig e helyett vég -nélkül, tekintet nélkül, korlátlanul növelni a királyi hatalmat, a -nemzet erőit pedig ujabb terhekkel folyton csökkenteni, és ha ekkor -a nemzet képviselői, az akkori kisebbség, elszánt lélekkel azt -mondja: ezt az átkozott politikát mi nem <span class= -"pagenum"><a name="Page_275" id="Page_275">-275-</a></span> -segitjük, hát ezt nevezi a t. miniszterelnök ur obstrukcziónak?</p> -<p>Tessék az igazi okot megszüntetni, tessék oly politikát -kezdeményezni, a mely, habár a nemzetnek minden jogos igényét nem -teljesiti is, de legalább a nemzetnek ad valamit, mely e nemzetet -nem sérti, nem tiporja, nem nyúzza, nem fosztja meg utolsó -erejétől; tessék ily politikát csinálni, és meg fogja látni, hogy e -teremben obstrukczió erről az oldalról nem lesz. Ezek a rettenetes -tanulságok kényszeritőleg vezetnek ezen inditványhoz, e -tanulságokból kényszeritőleg foly ez az inditvány, a melyet annak -idejében kérek tárgyalásra kitüzni és elfogadni. (Zajos helyeslés, -éljenzés és taps a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik. Élénk -felkiáltások! Öt percz!)</p> -<p><span class="smcap">Elnök</span>: Az ülést öt perczre -felfüggesztem.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_276" id= -"Page_276">-276-</a></span></p> -<h2>AZ UJ HÁZSZABÁLY.</h2> -<h3>I.<br /> -A BESZÉD TÖRTÉNETE.</h3> -<p class="summary">(A Wekerle-kormány házszabály-változtatása. – A -többséget minő ok birta erre? – A Nagy Emil-féle javaslat. – -Beszédem hatása.)</p> -<p>A Wekerle-kormány az 1908. évi február hóban gyökeresen -felforgatta a képviselőház tanácskozási rendjét s lényegesen -megcsonkitotta a törvényhozói szólásszabadságot. Oly határozattal, -melynek tartalma képtelen s a korábbi országgyülések alatt -képzelhetetlen lett volna, megtoldotta a képviselőház -házszabályait.</p> -<p>Sajátságos és igen szomoru részlet ez a legujabb korszak nemzeti -történetéből. Olyan magyar ellenzék, mely az ország életbevágó nagy -kérdéseiben a hamisitatlan tiszta, egyenes nemzeti irányt -képviselné, többé a képviselőházban nem alakulhat s ha megalakulna -is: nem működhetik, a kormánynak bármily esetleg nemzetellenes -cselekményeit kellő szabadsággal és függetlenséggel nem birálhatja -meg s a nemzet nagy rétegeit feladatának természetéhez képest nem -világosithatja <span class="pagenum"><a name="Page_277" id= -"Page_277">-277-</a></span> föl. Oly hatalommal ruházza föl az -elnököt és a többséget, hogy ha ezek hatalmukkal önkényük szerint -akarnak élni, a magyarság hazafias ellenzékét mindig képesek -lesznek eltiporni. Ha pedig oly erős lesz ez az ellenzék, hogy -eltiporni vagy egyáltalán nem lehet, vagy pedig könnyedén nem -lehet: az esetben a parlament a kinos összeütközéseknek, a keserü -gyűlölködésnek s a botrányos zavaroknak lesz állandó szintere.</p> -<p>Az osztrák túlnyomó erő, a habsburgi törekvések, az egyeduralmi -s az uralkodó személyére irányuló tekintetek teljes erőben -maradnak, semmi csonkitást nem szenvednek s szakadatlanul arra -törekednek ezentul is, a mire eddig törekedtek, hogy a magyarságnak -s a magyar nemzeti államnak megerősödését minden áron meggátolják. -Ezzel szemben a nemzet védekező és ellenálló erejét a parlamentben -az uj házszabály teljesen megcsonkitja, sőt a rendes működés terén -sok fontos részben meg is semmisiti. Szomoru jövendő -bekövetkeztének képét tárja hát fel előttünk a házszabály -módositása.</p> -<p>Ezért határoztam el magam arra, hogy a tervezett módositás ellen -felszólalok. Régen elment már a kedvem a képviselői hivatástól. Az -1906–1911-ik évi országgyülésre már éppen nem akartam képviselői -megbizatást vállalni. Különös és véletlen körülmények kényszere -alatt vállaltam el végre. A képviselőház tárgyalásaira éveken át -nem mentem, sikertelennek tartottam minden nemes ellenzéki -küzdelmet. De a mikor <span class="pagenum"><a name="Page_278" id= -"Page_278">-278-</a></span> a rettenetes házszabály-módositással -előállottak: erkölcsi lehetetlenség volt tovább is hallgatnom. -Hiszen a gróf Tisza István-féle házszabály-módositások ellen is én -voltam az egyik legbuzgóbb harczos és legfáradhatatlanabb munkás, -hűnek kellett tehát magamhoz maradnom a Wekerle és Kossuth-kormány -hasonló javaslatánál is.</p> -<p>Ez a kormány is örökösen az obstrukcziót emlegette mint olyat, a -mely kikerülhetlenül szükségessé teszi a szólási jognak és -tanácskozási rendnek szigoru korlátok közé szoritását. Ez az indok -azonban, minthogy benne ugy se volt belső igazság, nem hóditotta -volna meg az elméket. Elcsépelt és unalmassá vált indok volt ez, -melyet gróf Tisza István is hiába törekedett kizsákmányolni. Ujabb -indokot látott a kormány és a többség és sajtója a nemzetiségi és -horvát képviselők gyakori felszólalásában és horvát nyelvü -beszédében, melylyel az 1906-ik és 1907-ik években a parlamentet -nehányszor elárasztották. De ebben se volt egyéb baj és veszedelem, -mint az idegen nyelvü beszéd bosszantó volta. De ezen segiteni se a -házszabály feladata. A mikor a magyarság tekintélye egész s rossz -kormány és habsburgi cselszövény által nincs megtépve, a magyar -parlament mindig elég erős arra, hogy az ártalmas vagy bosszantó -nemzetiségi izgalmak ura legyen önmagában.</p> -<p>A valódi ok egészen más:</p> -<p>A parlament többsége az ugynevezett függetlenségi 48-as Kossuth -pártból áll s e párt van most egyéb <span class="pagenum"><a name= -"Page_279" id="Page_279">-279-</a></span> kisebbségi pártokkal -szövetkezve a kormányon. De kormányra csak multjának -megtagadásával, elveinek tényleges, de be nem vallott elárulásával -s azzal az állandó s már utálatossá vált számitással jutott s ezzel -erősködik most is, hogy ő azért Kossuth Lajos elveit követi, ez -elvek az ő vezérelvei s két-három év letelte után ujra azok -megvalósitására törekszik.</p> -<p>A nagy függetlenségi kormánypárt tetemes része szégyenli ez -állapotot, de be nem vallja. Fél is tőle. Fél, hogy a nemzet -kiábrándul s akkor nem adja meg neki a többséget s a többséggel -együtt a hatalom birtoka és élvezete is elenyészik. Fél attól, hogy -ez biztosabban és gyorsabban bekövetkeznék, ha bármily kis -független magyarság szabadon emelhetné fel szavát a -parlamentben.</p> -<p>Hogy ez meg ne történhessék, hogy ennek mindenképpen elejét -lehessen venni, a meddig csak lehet, ezért gondolták ki a képtelen -házszabály-módositást.</p> -<p>Nem a kormány adta be a javaslatot, hanem egyes képviselő. Nagy -Emil. A mint hogy gróf Tisza István kormányelnöksége alatt is igy -történt. Azt is szintén el akarják a nagy közönséggel hitetni, hogy -első sorban nem a kormány, hanem a többségi pártok tartják -szükségesnek a parlamenti szólásszabadság megbénitását.</p> -<p>A javaslat szám szerint huszonhat fontos rendelkezést s -ugyanannyi pontot tartalmaz. A pontok különböző természetüek. -Szólnak a sürgős tárgyalásról, napirendről, az inditványok, -interpellácziók és bizottsági <span class="pagenum"><a name= -"Page_280" id="Page_280">-280-</a></span> jelentésekről, -jegyzőkönyv-hitelesitésről, zárt ülésről, kérdések föltevéséről, -névszerinti szavazásról, szavazatok megszámlálásáról, a személyes -kérdésekről, az uj házszabály érvényességének határairól s több -efféléről. De azért minden egyetlen pontba, egyetlen szakaszba van -összetömve.</p> -<p>Tehát még alakilag is szokatlan s minden józan észszel s a -törvényalkotás és szerkesztés minden okos és gyakorlati szabályával -ellenkezik. Ez is a gróf Tisza-féle javaslat utánzása külsőleg és -alakilag, hogy az egyes pontokhoz és rendelkezésekhez pontonként -senki ne szólhasson s az általános vitával legyen vége az egész ügy -tárgyalásának.</p> -<p>A Nagy Emil-féle javaslat a következő:</p> -<p>»A házszabályok 198. §-a alapján inditványozom, hogy a -házszabályok 249. §-a után mint uj szöveg iktattassék be:</p> -<p>Százötven jelenlevő képviselő irásban benyujtott kérelmére, ha -ahhoz az elnök is hozzájárul, a Ház az elnök inditványára -elrendelheti valamely tárgynak sürgős tárgyalását és az ülések -tartamának meghosszabbitását. A sürgős tárgyalás elrendelésére -vonatkozó inditványnak a tanácskozási idő tartamára is ki kell -terjeszkednie. Az inditvány akár a tanácskozás előtt, akár a -tanácskozás tartama alatt előterjeszthető. Az inditvány felett a -Ház legközelebbi ülésének kezdetén hoz határozatot. Az inditványhoz -legfeljebb négy képviselő szólhat és az ülés addig nem oszlatható -el, a mig a határozat meg nem hozatott, miért is e szavazásnak -<span class="pagenum"><a name="Page_281" id= -"Page_281">-281-</a></span> másnapra való elhalasztása nem -kérelmezhető. A határozat hozatalához legalább 150 képviselő -jelenléte szükséges. A tanácskozás ideje megszakitható s a -megszakitást nem számitva, ülésenkint 10 órára terjedhet. Ezt -meghaladó s a megszakitást nem számitva, ülésenkint 16 óráig -terjedhető tanácskozási idő csak később, ugyancsak 150 jelenlevő -képviselő irásban beadott kérelmére az elnök hozzájárulásával s -ennek inditványára fenti módon hozandó ujabb határozattal és a -beadott szavazatok legalább kétharmadával rendelhető el. A -megszakitás csak egyszer eszközölhető s ez két órán túl nem -terjedhet. Az ülések tanácskozási idejére vonatkozó határozatok a -határozat hozatalát követő üléstől kezdve lépnek hatályba. Sürgős -tárgyalások esetén a házszabályok a következő változtatásokkal -nyernek alkalmazást.</p> -<p>Elnök előterjesztését, ugy a kérvények és irományok bemutatását -is, a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg. -Ugyszintén a napirend tárgyalására szánt idő elteltével tétetnek -meg az inditványok és interpellácziók, terjesztetnek elő a -bizottsági jelentések és hitelesittetik az aznapi ülés jegyzőkönyve -is. Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti -felszólalások tétessenek vagy sürgős interpellácziók -terjesztessenek elő. A mennyiben az elnök az e tárgyban hozzá -intézett kérelemhez hozzá nem járul, a kérdés feletti döntés s a -napirend előttre szánt felszólalás az elnök bejelentése alapján -csak a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetik -<span class="pagenum"><a name="Page_282" id= -"Page_282">-282-</a></span> meg. Zárt ülés is, a mennyiben annak -tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után -tartható meg. A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében -nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető. Szavazás előtt a -kérdések mikénti feltevése felett a Ház egyszerü szavazással dönt. -A napirendre tüzött tárgy általános tárgyalása befejeztetvén és a -javaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául -elfogadtatván, a javaslat részletei felett, szintugy a javaslattal -kapcsolatos minden inditvány, elleninditvány és módositvány felett -is névszerinti szavazásnak csak akkor van helye, ha ennek -elrendelését száz jelenlevő képviselő irásban kivánja. Ezekben az -esetekben csak az elnök által, vagy száz jelenlevő képviselő -benyujtott kivánatára rendelhető el a szavazásnak a legközelebbi -ülésre való áttétele is. Egyszerü szavazásnál a szavazatok -megszámlálását száz tag kivánhatja. Egyszerü szavazásnál a szavazás -előtt öt perczes szünet kivánásának nincs helye. A szavazás -megkezdése előtt az inditványok és módositványok ujra -felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében -dönt. Az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok -215. §-ának <i>a)</i>, <i>b)</i> és <i>c)</i> pontjaiban körülirt -felszólalási jog a képviselők részéről csakis a tárgyalás menetének -megakasztása czéljából vétetik igénybe, a Házhoz kérdést intézni az -iránt, vajjon nem látná-e szükségesnek az elnököt arra -felhatalmazni, hogy a sürgősnek minősitett tárgyalás tartama alatt -annak megszakitásával a szót a házszabályok 215. §-ának <i>a)</i>, -<span class="pagenum"><a name="Page_283" id= -"Page_283">-283-</a></span> <i>b)</i> és <i>c)</i> pontjai alapján -csak azon esetben adja meg, ha a felszólalás szükségét a maga -részéről is indokoltnak látja. Az elnök ezen kérdése felett a Ház -vita nélkül, egyszerü szavazással dönt. Az egyszer megadott -felhatalmazás a sürgősnek minősitett tárgyalás befejeztéig -érvényben marad és ezen idő alatt a házszabályok 215. §-ának <i>a), -b)</i> és <i>c)</i> pontjaiban körülirt felszólalások, a mennyiben -az elnök a napirendre szánt idő alatt az engedélyt meg nem adta, -csakis a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után történhetnek -meg.</p> -<p>Ennek a szakasznak intézkedései csakis a jelen országgyülés -alatt a költségvetési, illetőleg költségvetési felhatalmazási -javaslatok, továbbá az általános választójogra vonatkozó javaslatok -és a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyekben -birnak érvénynyel. Az általános választójogra vonatkozó -törvényjavaslatok képviselőházi tárgyalásának befejezése után, de -azok törvényerőre emelkedése előtt a Ház a házszabályok végleges és -általános módositása iránt hoz határozatot, mely a letárgyalt -általános választói jog alapján egybehivandó uj országgyüléstől -kezdve lép érvénybe. Az e határozat feletti tanácskozásoknál ennek -a szakasznak rendelkezései alkalmazandók, de a végleges házszabály -esetleges későbbi módositásánál igénybe nem vehetők. Beadja: Nagy -Emil s. k.«</p> -<p class="center">* * *</p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_284" id= -"Page_284">-284-</a></span></p> -<p>Beszédemet 1908. évi február hó 25-én tartottam. Előttem már -többen szóltak a kérdésről, közvetlenül előttem gróf Andrássy Gyula -belügyminiszter.</p> -<p>Beszédem észrevehető jelentékeny hatást idézett elő. A kormány -ujból megfontolta a javaslatot s annak néhány rendelkezését, -melynek képtelenségéről fejtegetéseim folytán mindenki -meggyőződött, lényegesen enyhitette. Különösen azokat a pontokat, -melyek a házelnök jogait mindenható önkénynyé akarták bőviteni és -emelni.</p> -<h3>II.<br /> -A BESZÉD.</h3> -<h4>1.</h4> -<p class="summary">(Az 1839-iki obstrukczió története. Ezt Deák -Ferencz csinálta. – Az 1580-iki obstrukczió. – Az 1872-iki és a -Bánffy-kormány elleni 1898-iki obstrukczió. – Az 1873-ik évi -költségvetési vita. – A függetlenségi párt vezetői 1903 óta minden -kormánynyal paktáltak alattomban.)</p> -<p>T. képviselőház! (Halljuk, halljuk!)</p> -<p><span class="smcap">Hencz Károly</span>: Halljuk a -vicczeket!</p> -<p>Nem vicczek lesznek, és ha azok lesznek, azok rossz vicczek -lesznek, mert a belügyminiszter ur rossz érvelésére -vonatkoznak.</p> -<p>T. képviselőház! (Halljuk, halljuk!) Igazán örömömnek adok -kifejezést, hogy a t. belügyminiszter ur ebben a kérdésben -felszólalt és legalább némi, ha nem is tökéletes alkalmat nyujtott -arra, hogy betekintsünk amaz indokokba, a melyek a kormányt és a -többséget <span class="pagenum"><a name="Page_285" id= -"Page_285">-285-</a></span> ennek a Nagy Emil-féle javaslatnak -benyujtásánál vezérelték. Sajnálom, hogy nem lesz ma már időm arra, -hogy a t. belügyminiszter ur érvelésével egész terjedelemben s -azzal a részletességgel foglalkozzam, a melyet az ő indokai -megérdemelnének. Nincs idő rá, eleget sajnálom.</p> -<p><span class="smcap">Hencz Károly</span>: Ezért kell a 16 órás -ülés! (Élénk derültség.)</p> -<p>Hát körülbelül a 16 órás ülést t. képviselőtársam, – nincs -szerencsém ismerni – bizonyára magának szánta, nem nekem, mert ha ő -beszélne és komolyan foglalkoznék olyan nagyfontosságu dolog -indokaival, a milyenről szó van, a 16 órának a közepében elfeküdnék -bele. (Derültség.) Hanem hallgatni, mulatni 16 órán át is -lehet.</p> -<p>Hát t. képviselőház, mert a t. belügyminiszter ur egész -előterjesztésének minden részletére lehetetlen kiterjeszkednem, -azért annak főbb részleteire akarok csak kiterjeszkedni.</p> -<p>Beszédem folyamán, a mint gondolataim rátérnek, fogok azokkal -tüzetesen foglalkozni, megjegyzem azonban, hogy igaza van abban, -hogy szinte restel az ember foglalkozni egy ilyen -házszabályreviziónak valóságos indokaival, mert minden igazság már -elcsépelt dolog, a mit e körül pro vagy kontra felhoztak. Igaza -van, elcsépelt igazság. De azok között az elcsépelt igazságok -között mégis talán legtökéletesebben agyon van csépelve, ha örökké -az obstrukcziót emlegetik, mert hogy Nagy Emil, meg Tolnay -képviselőtársam <span class="pagenum"><a name="Page_286" id= -"Page_286">-286-</a></span> az obstrukcziót emlegetik, azon nem -csodálkozom; hisz ők abban a fiatal gyerekkorban vannak még, a -melyből – hála Istennek – a belügyminiszter ur kinőtt. Hát ő -előttük lehet ez nem elcsépelt dolog. De ha a belügyminiszter ur is -az obstrukcziót emlegeti, a miben kitörött gróf Tisza Istvánnak is -a nyaka és ha örökké azt emlegeti mindenki, ez első sorban -kötelességemmé teszi, hogy ennek az obstrukcziónak a történetével -valamelyest magam is foglalkozzam. (Halljuk, halljuk!)</p> -<p>Tolnay t. képviselőtársam annak a magyar történelmét nem ismeri, -Nagy Emil t. képviselőtársam igen rosszul ismeri, a t. -belügyminiszter ur pedig, a hogy mai előadásából látom, igazán nem -is akarja ismerni. Azt elismerem, hogy Angliáét, Francziaországét -stb., szóval az egész külvilágét ismeri, de a magyar obstrukczió -történetét nem ismeri, ugy hogy erkölcsi és politikai kötelességem, -akármennyire elcsépelt dolog is ez, ezzel mégis tisztába jönni. -(Halljuk, halljuk!)</p> -<p>Hát, t. belügyminiszter ur, az obstrukczió történetéről régóta -sokat beszélnek itt már és én elhiszem, hogy a t. belügyminiszter -ur már 1904-ben vagy mikor ilyen házszabályrevizión törte a fejét, -még pedig az obstrukcziónak ellenszereként; elismerem, hogy mások -többet beszéltek erről és hogy Tisza István gróf volt -miniszterelnök ur még sokkal többet beszélt az obstrukczióról. Az -én tudomásom szerint Magyarország törvényhozásában a legelső -obstrukczió 1839 végén kezdődött és tartott 1840 márczius végéig. -Azt az obstrukcziót pedig <span class="pagenum"><a name="Page_287" -id="Page_287">-287-</a></span> nem Lengyel Zoltán t. barátom -csinálta, hanem Deák Ferencz. (Felkiáltások: Különbség van a kettő -között! Akkor a többség obstruált!)</p> -<p>Nem igaz! Történelmileg nem igaz! Majd elmondom a történetét. Ha -már obstrukczióról annyit beszélnek az urak, legalább tudják meg, -hogy a magyar obstrukcziónak mi az igaz története és azt ne -hamisitsák meg. Nem többséggel csinálták. Többséggel kezdték, -kisebbséggel végezték és mégis sikerre jutott. (Ugy van! bal -felől). A dolog következőleg történt: A mit itt elmondok a magyar -nemzet történetéből, ez most is aktuális, mert most még csunyább, -még infámisabb dolgok részint most történnek, részint fognak -történni rövid idő alatt. (Halljuk, halljuk!) Mert a mint -Magyarország örök ellenségei, a kik közül nevezzünk meg egyet az ő -furcsa nevén Bécsnek, vagy Ausztriának vagy a habsburgi -politikának, ha ezek látni fogják, hogy a nemzeti országgyüléssel -ugy el lehet bánni, mint a hogy önök eddig elbántak, – majd a -legközelebbi jövőben az 1839-ikinél még szomorubb, még irtózatosabb -dolgok történnek. (Ugy van!)</p> -<p>Akkor a dolog ugy történt, hogy gróf Ráday Gedeont -megválasztotta Pest vármegye egyik országgyülési követévé és a -királyi udvarból, a melyben a király – eszembe jutott most -(Derültség), különben tessék a történet lapjait megnézni. – -(Derültség.) A királyi udvarból lényegileg azt mondta a király vagy -nevében a kanczellária, hogy a mikor a király felszólitja a -vármegyéket, hogy maguknak követeket válaszszanak, (Halljuk! -<span class="pagenum"><a name="Page_288" id= -"Page_288">-288-</a></span> Halljuk!) mindig az a feltevés és az az -alkotmányos szokás, hogy azok törvénytisztelő, józan, higgadt -elméjü férfiak legyenek. Minthogy pedig gróf Ráday Gedeont a bécsi -magyar kanczellária nem tartja olyannak, ő meg nem engedi, hogy az -országgyülésen helyet foglalhasson.</p> -<p>Erre azután gróf Ráday Gedeon az országgyülésen csakugyan nem -foglalt helyet, de követtársa jelentette a dolgot az -országgyülésnek és erre nem Lengyel Zoltán t. barátom, hanem Deák -Ferencz mondta azt, hogy ha az országgyülés azt eltüri, (Halljuk!) -hogy a király nevében a kanczellár vagy akár maga a király azt -mondhassa: én ezt elfogadom követnek, amazt meg nem, akkor inkább -tépjük össze a mandátumunkat és menjünk haza szégyennel, -gyalázattal, de a nemzet becsületét ilyen alkotmányra, ilyen -országgyülésre ne bizzuk.</p> -<p>De ez a beszéd nem sokat ért volna, ez nem is lett volna magában -véve obstrukczió, hanem a király akkor is katonát, nagy -ujoncz-kontingentiát követelt: a királyi propoziczióban az volt a -fődolog – akkor a kormányelőterjesztések, a mint a t. -belügyminiszter ur igen jól tudja, királyi propoziczió néven -szerepeltek – és Deák Ferencz azt mondta: Nem adunk egy katonát -se…</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Helyes!</p> -<p>… mig a nemzet ellen elkövetett sulyos sértés nem orvosoltatik. -Igy kezdte Deák Ferencz az obstrukcziót és higyje el a t. -belügyminiszter ur, hogy a midőn mi valamikor elhatározzuk magunkat -az <span class="pagenum"><a name="Page_289" id= -"Page_289">-289-</a></span> obstrukczióra, a mire én különben soha -sem határoztam el magam és határozottan ellenzem és utálom az -obstrukcziónak u. n. technikai nemét, (Élénk helyeslés a -jobboldalon és a középen.) de ha az én barátaim csinálják, nyiltan -nem kárhoztatom (Derültség.) – midőn ez a nemzet valamikor -obstrukczióra határozta el magát, vagy midőn a parlamentnek azon -oldala vagy pártja, a melyhez én is tartozom, erre szánta rá magát, -mindig hasonló, a nemzet ellen elkövetett durva és istentelen -sértés alkalmával határozta erre rá magát. (Ugy van! a baloldalon.) -Ámde, a mikor önök az obstrukczióról beszélnek, miért hallgatnak -örökké azokról az okokról, a melyek azt szinte előidézik? (Ugy van! -a baloldalon) és a melyek, ha fenn nem forognának, obstrukczióra e -házban soha sem gondolt volna senki? (Ugy van! a baloldalon. -Felkiáltások: Chlopy! soha!) »A szólásszabadság kérdésében«, ez -volt annak az obstrukcziónak neve, a melyet Deák Ferencz akkor -kezdeményezett, a szólásszabadságnak irtózatos megsértése forgott -akkor szőnyegen. Ezért volt br. Wesselényi Miklós börtönben s -hasonló természetü ok miatt volt börtönben Kossuth Lajos is Hol van -a kereskedelemügyi miniszter ur? Szeretném egy kissé emlékezetébe -hozni ezen dolgokat. (Mozgás és derültség.)</p> -<p>Az u. n. országgyülési ifjak hasonló természetü okok miatt -voltak börtönben, a kik közül az óriási reményekkel körülövezett, -szép tehetségü ifju Lovassy meg is őrült a börtönében. Azt mondta -Deák Ferencz, hogy <span class="pagenum"><a name="Page_290" id= -"Page_290">-290-</a></span> ha a nemzet ellen ilyen durva és -veszedelmes sértéseket követett el a kormány; ha a kormány még azt -is czenzurával határozza meg, hogy ki lehessen képviselő és a -vármegyének megválasztott képviselőit kizárhatja az -országgyülésből, akkor Deák Ferencz nem ad katonát soha egyet sem! -Ez volt az ok és az volt a czél, hogy barátja br. Wesselényi Miklós -és a többi elitéltek, a kik a szólásszabadság megsértésével hasonló -módon vádolva, a börtönben ültek, kiszabadittassanak; mig azok -szabadságukat vissza nem nyerik, addig ő katonát nem ad.</p> -<p>Ez volt az első obstrukczió az én tudomásom szerint a magyar -országgyüléseken. Deák Ferencz elérte czélját. Április közepére br. -Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos, valamint az országgyülési ifjak -szabadon bocsáttattak. Ráday Gedeon paktumot csinált az akkori -koaliczióval (Derültség bal felől), hogy a koalicziónak valami -szivességet tegyen és az összeütközésnek személyére vonatkozó okát -megszüntesse, lemondott követi mandátumáról. Eleget kárhoztatták -érte és méltán és alaposan. (Ugy van! bal felől.) Azonban Deák -Ferencz terve sikerült és a mikor ez sikerült, akkor a nemzet -szokott lojalitásával megadta a szükséges ujonczlétszámot.</p> -<p><span class="smcap">Szász József</span>: Széll Kálmán is -megadja! (Mozgás jobb felől.)</p> -<p>T. belügyminiszter ur, még egy obstrukczióról tudok, de az -furcsa. Azt se az angol, se a franczia, se az olasz, se a többi -parlament soha sem követte. Midőn <span class="pagenum"><a name= -"Page_291" id="Page_291">-291-</a></span> a legelső közös ügyeket, -»mixta negotia« czim alatt, az 1580-iki országgyülésen bemutatták, -az ország rendei azt mondták, hogy ők semmiféle közös ügyeket, -habár mixta negotiának vannak is nevezve, nem fogadnak el. Azonban -a királynak valami atyafia, a ki királyi biztos volt az -országgyülés vezetésénél, (Derültség) azt követelte az -országgyüléstől, hogy azokat a közös ügyeket el kell fogadni. -Osztrák közös ügyek, habsburgi közös ügyek – el lehet képzelni, ha -most olyanok, a milyenek, milyenek voltak ezelőtt 300 esztendővel? -Este az ország rendei, a vármegyék, városok választott követei -stb., szóval az országgyülés tagjai összebeszéltek, ha olyan nagyon -követelik Bécsből azokat a közös ügyeket – Fraknói országgyülési -gyüjteményében le van irva az egész – akkor beszéljen Ő Felségének -az atyafia, a kivel akar, ők pedig hajnalban szépen lóra ültek és -haza mentek mind és másnap egy követet sem találtak ott, nem volt -országgyülés.</p> -<p>Ezt az obstrukcziót én a legjobbnak tartanám ma is (Derültség) -oly javaslatokkal, oly delegácziókkal, oly politikával szemben, a -melyet önök üznek másfél év óta ebben az országban, a nagy nemzeti, -vagy nem tudom miféle névvel illetett rendszer és kormány alatt. Én -azt szeretném, ha a képviselőtársaim reggelre felkerekednének és -itt hagynák önöket ezeken a padokon.</p> -<p>Azután 1839-től kezdve tudtommal nem volt obstrukczió, mindössze -kettő és pedig az egyik 1872 februárjában folyt, a másik folyt 1898 -késő ősze vagy tél eleje óta 1899 január, februárban. Az első -tárgytalan, <span class="pagenum"><a name="Page_292" id= -"Page_292">-292-</a></span> nem is volt jelentékeny dolog. Az -egykori balközép kezdte és sikerült sziréni hangokon az akkori -szélsőbaloldalt is az obstrukczióba belevonni. Folytak itt a -házban, nem ebben, hanem a másikban, a nappali és éjjeli -tanácskozások, megvolt már akkor is a 16 órás ülés.</p> -<p>Egy hang (balfelől): Na lám! (Derültség.)</p> -<p>Megvoltak ám akkor a 16 órás ülések, ugy folytatták a -tárgyalásokat az országgyülésen 16 óra alatt, hogy pl. az egykori -követtársunk, Dőry János egy szerb dalt, Polit Mihály -képviselőtársamnak valami rokondalát, a mely a magyarság elleni -gunydal volt a szerb atyafiaknál, elkezdte énekelni.</p> -<p>Az elnök nem fogta olyan szigoruan fel a dolgot, mint most, de -annyit mégis megtett Somssich Pál, hogy rácsengetett Dőry János -képviselőtársunkra és azt mondotta, hogy ő abban a véleményben van, -hogy a magyar országgyülés mégsem arra való, hogy szerb népdalokat -adjanak benne elő. Szigorubb rendszabályokat nem alkalmazott, de ez -is elégséges volt. Sok humor volt abban az obstrukczióban, de -haszna semmi sem lett, mert a mi ellen az akkori balközép azt -kezdeményezte, abba a következő valamelyik országgyülésen a -balközép egész seregével belement. Hanem volt egy technikai -obstrukczió 1898. év végén és 1899 elején a Bánffy-kabinet ellen. -(Halljuk, halljuk!) Azt az obstrukcziót a boldogult nemzetipárt -szőtte, fonta, kezdeményezte (Halljuk, halljuk!) és sikerült abba -az obstrukczióba még az akkori szélsőbal vezetőit is belevinni -<span class="pagenum"><a name="Page_293" id= -"Page_293">-293-</a></span> és a párt nagyrészét ugy, hogy a -legvadabb kálvinista tagjai is összecsókolództak abban az -obstrukczióban Molnár János apát urral. (Zajos derültség. Halljuk!) -Akkor láttam életemben az első technikai obstrukcziót. Őszintén -mondom, megundorodtam tőle. (Derültség.)</p> -<p>A hogy az ment hétről-hétre, napról-napra, hónapról-hónapra, a -milyen munka az volt, a régi vármegyék az olyan munkát még a -vályogvető czigányokra sem bizták volna. (Derültség.) És pedig az -u. n. nemzetipárt, a néppárt (Halljuk!) és a függetlenségi párt -nagy része vitte azt a munkát. Mi lett a haszna? Semmi. Az -eredménye? Szomoru. Ma is nyögünk alatta. A t. belügyminiszter ur -belügyminisztersége is csak ugy volt lehető, hogy az akkori nagy -tévedést a parlament elkövette.</p> -<p>Nekem szomoru tapasztalásom van ebben. De én több obstrukcziót, -a mely megérdemli ezt a nevet, nem láttam.</p> -<p>Ott volt a véderő-vita. Miért? Mert az akkori Tisza Kálmán-féle -kormány javaslatának 14. §-ában – és ennek félretételében nagy -érdeme volt éppen a t. belügyminiszter édes atyjának – az -ujonczmegajánlási jogot akarta megcsorbitani, meggyengiteni és -elhalaványitani. (Igaz!) A javaslat 25. §-ában pedig a hosszabb -szolgálati idő kényszere alatt magyar müvelt ifjakat akart -germanizálni és a német nyelvet kényszerrel akarta rájuk erőltetni. -De nem volt obstrukczió, t. miniszter ur. Az sem volt -obstrukczió.</p> -<p><span class="smcap">Gr. Apponyi Albert</span> vallás- és -közoktatásügyi miniszter: Nem is volt. <span class= -"pagenum"><a name="Page_294" id="Page_294">-294-</a></span></p> -<p>De komoly, kegyetlen vita volt, a mely tartott egy évig, -mindaddig, a mig erős elszántsággal és összebeszéléssel mi, mint az -ellenzék férfiai, ugy a 48-as és függetlenségi párt, mint a -nemzetipárt részéről mindaddig, a mig Tisza Kálmán kormányát meg -nem tudtuk buktatni, soha egy napig nem engedtük szünetelni a -vitát. De nem volt technikai obstrukczió és nem volt obstrukcziós -szándék. A nemzet ellen sulyos sértést, Magyarország alkotmánya -ellen nagy merényletet követtek el, ezzel szemben küzdöttünk. Mi -más kötelességünk lett volna, mi más jog, mi más orvosszer lett -volna a fenyegető veszedelem elháritására, mint azt a kormányt -elsöpörni a helyéről? De nemcsak a mi kötelességünk volt ám, -nemcsak az ellenzéké első sorban, hanem első sorban a többségnek -kötelessége volt. És ezt a szót, ezt az intő kérést akarom intézni -önökhöz, ámbár azt sem tudom, hogy a többség hol van. Még nem -vagyok tájékozódva ebben a parlamentben. (Derültség. Felkiáltások: -Ritkán jár közénk! Jőjjön gyakrabban!) Éppen arra akarom -figyelmeztetni a t. többséget és kérni, hogy ennek az országnak -alkotmánya és alkotmányának biztositékai nemcsak a mieink, árva -15–20 ellenzéki férfiué, hanem az alkotmány és annak minden -biztositéka az önök javára és az ország javára sokkal jobban van, -mint a mi javunkra. Mert önök nemcsak a munkát, a melyet az önök -vállára rak ugy, mint a mi vállainkra, nemcsak azt a munkát -viselik, de a munka édes dijaként hatalmat is gyakorolhatnak és -élvezhetnek, a mit mi <span class="pagenum"><a name="Page_295" id= -"Page_295">-295-</a></span> nem tehetünk és nem is akarunk tenni! -(Igaz! a baloldalon.)</p> -<p>Hozzáteszem, hogy megoltalmazni az alkotmány biztositékait -önöknek legalább is akkora joguk és kötelességük, mint nekünk és -bizony az akkori többségnek is kötelessége lett volna. Nem tette. -De tette az akkori ellenzék és kisebbség.</p> -<p>Attól a rendszertől, Istennek legyen hála, megszabadultunk. Azt -hittük, hogy végkép. Dehogy végkép. Utána jött egy pár kormány, a -melyekkel szemben az ellenzék is enyhébben viselkedett, de már a -következő kormány be akarta hozni az államositást. Tartottunk egy -vitát a parlamentben, a mely tavasztól jól eltartott a nyár -közepéig, augusztusig tartott, de soha egy pillanatig sem volt -obstrukczió. A szónokok egymás után keltek fel és az alkotmány nagy -biztositékának, a vármegyék épségének, erejének és nemzeti voltának -megvédésére tartották a tartalmasnál tartalmasabb beszédeket egymás -után. Volt olyan bolond ember, a ki azt akkor is obstrukcziónak -nevezte, mert 3 hónapig tartott; de olyan bolond még nem volt, a ki -akkor elhitte volna, hogy ez obstrukczió. (Derültség.)</p> -<p>Nem olyan világ volt akkor még, mint most, mikor már elcsépelt -igazságok alatt nyögünk, hogy mikor az ujonczmegajánlási javaslat -tárgyalása alkalmával a vita a 3-ik napon tartott, már az egész -sajtó bőgött, hogy ime, benne vagyunk megint az obstrukczióban. -(Derültség.) A harmadik napon már bőgött az egész sajtó, t. i. az a -sajtó, a mely a kormány sugalmainak <span class="pagenum"><a name= -"Page_296" id="Page_296">-296-</a></span> szivesen odatartja a -fülét. Egyéb sajtót én meg most nem is ismerek. (Derültség.) Pedig -méltóztassék t. belügyminiszter ur visszaemlékezni, – ámbár inkább -érdekli a miniszterelnök urat, meg a pénzügyminiszter urat, hogy az -1873-iki költségvetés a bizottságban és a Házban nyilvános -ülésekben 9 hónapig tárgyaltatott. 930 beszédet tartott a parlament -a költségvetés tárgyában. (Nagy derültség.) Kecskeméti Kis Miklós -volt a Háznak egyik jegyzője akkor, az a szónokok nevét felirta – -zsidóknak van olyan thóra-alaku pergamentjük – egy hosszu papirra -és azt beköttette, ott volt a 930 szónok egymásután. Elkezdtük -deczemberben a tárgyalást 1872-ben és bevégeztük 9 hónap mulva. -Eddig tartott a vita és az a hires pergament, ha nem csalódom, -valahol a muzeumban van elhelyezve. (Derültség.)</p> -<p>Egy hang (jobb felől): Komolyabb dolgokat kérünk!</p> -<p>No majd leszek komolyabb is. (Halljuk, halljuk!) Nem minden -példája a magyar alkotmány történetének ilyen mulatságos dolog.</p> -<p>Akkor élt még Deák Ferencz, az volt a többségnek a vezére és a -kormánynak a támogatója. Nem háborodott fel azon a vitán, nem is -tartotta azt obstrukcziónak, se veszedelmesnek, se kárhozatosnak. -Igaz, hogy akkor nem órákat vagy napokat, vagy heteket, nem -prekluziv terminusokat tüztek ki a miniszterek, hogy valamely -törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék; de Deák Ferencz nem látott -abban obstrukcziót és kegyetlenül szétütött volna a közt a kormány -közt, a mely abban obstrukcziót látott volna. <span class= -"pagenum"><a name="Page_297" id="Page_297">-297-</a></span></p> -<p>Hiszen Magyarország nem gazdag ország. Angliára hivatkozik a t. -belügyminiszter ur és a többiek is, Tolnay, meg Nagy Emil, a kik -bizonyára az egész külföldet ismerik, de azt tudom, hogy a mi -viszonyainkat nem ismerik, (Derültség) mert ha ismernék, nem -jajgatnának annyit az elcsépelt – mint a t. belügyminiszter ur -mondta – igazságok felett. Nem volt obstrukczió. Több vitánk volt, -de nem volt obstrukczió.</p> -<p>Nem volt több obstrukczió, csak kettő. Az egyik 1872 februárban -kezdődött, a másik 1898 októberben kezdődött. 1902 végén kezdődött -azután nálunk a katonai kérdés. Gr. Tisza István képviselő, később -miniszterelnök ur akkor lett oly válhatatlanul szerelmes az -obstrukczió emlegetésébe. 1902. októberben kezdődött s lassanként -fejlődött tovább – akkor Széll Kálmán képviselőtársam volt a -miniszterelnök – és lassanként belejöttünk a nemzeti követelések -hangsulyozásának korszakába. A t. belügyminiszter ur ugyan nem jött -bele. (Mozgás jobbfelől.) Mi bele mentünk. Csak a végén jött bele, -mikor már legalább alakilag sikerült a dolog annyira, hogy a -kormányt át lehetett vállalni, addig nem jött bele. (Élénk -ellenmondás.)</p> -<p><span class="smcap">Melczer Géza</span>: Azzal nem lehet -Andrássyt vádolni!</p> -<p>A nemzeti követelések hangoztatásával bizony nem lehet vádolni, -ezt csak mi végeztük magunk. Hanem mi történt? Nem tudom egészen -biztosan, mindenképen előadni, a mi a Széll-kabinet katonai -programmja volt, mert azt lassanként, részletenként, pontonként, -<span class="pagenum"><a name="Page_298" id= -"Page_298">-298-</a></span> hol egy, hol két pontonként hallottuk, -de végleges, határozott programmképen nem. De egy bizonyos volt. -Katonai létszámemelést követelt a kabinet és minthogy abban mi a -király hatalmának oktalan és tulságos növelését láttuk: azzal -szemben a nemzet erejének és hatalmának megfelelő pótlását -követeltük és követeltük azt, hogy a hadseregnek magyar része -legyen magyar és nemzeti. (Igaz! Ugy van! balfelől.)</p> -<p>Ez volt a nemzeti követelések kezdetének, erkölcsi, politikai és -lélektani alapjának a történetben való fellépése. Volt obstrukczió? -Én nem láttam. Magam is tartottam egy pár beszédet, 4-et, vagy 5-öt -2 év alatt, de hogy obstrukczió volt, azt nem vettem észre.</p> -<p><span class="smcap">Széll Kálmán</span>: Én láttam. Én vettem -észre! (Élénk derültség és taps.)</p> -<p>T. képviselőtársam sem sokáig vette észre, mert kabinetje az -alatt a vita alatt összeomlott.</p> -<p>De a mit most akarok mondani, t. belügyminiszter ur, azt ő észre -is vehette, mert őt fenyegette, engem nem – természetesen én erről -az oldalról nem láttam – hanem mondhatom azokról az indokokról, a -melyek engem vezettek, hogy ott obstrukczió szándéka vagy gondolata -nem volt; de nem volt a függetlenségi párt akkori tagjainak a -szivében sem az a gondolat, hogy obstruáljanak, hanem volt az, hogy -a király hatalmának ily vad növelésével, ily rettenetes mértékben -való növelésével szemben a nemzet erejét és jogait is növeljük. E -mellett vagyok én ma is, e mellett leszek ezentul is. <span class= -"pagenum"><a name="Page_299" id="Page_299">-299-</a></span></p> -<p>Igaz, fájdalmasan konstatálom, hogy az akkori függetlenségi párt -vezetői, nem az egész párt, hanem a vezetői, minden negyedévben -egyszer paktáltak a kormánynyal. (Derültség.) Nem egy kormánynyal, -hanem a hány kormány csak volt. Olyan kormány nem jöhetett a -világra, hogy azok vele ne paktáltak volna. (Derültség.) Széll -Kálmánnal, Héderváryval, ujra Héderváryval, ujra Tisza Istvánnal, -azután – ki is jött Tisza István után – (Zajos derültség. -Felkiáltások: Fejérváry!) a Fejérváry-kormánynyal már nem maga a -függetlenségi párt paktált, hanem az összes nemzeti elemek -paktáltak és átvették Kristóffy programmját. Ezzel is jőjjünk már -tisztába. Mert, t. belügyminiszter ur, ismét szives figyelmébe -ajánlom, mikor az obstrukczióról van szó, tessék meggondolni, -micsoda nemzetelleni merényletek kényszeritik arra a jó, az igazi -hazafiakat, hogy egy kicsit nagyobb tűzzel, egy kicsit nagyobb -haraggal – hogy ugy mondjam – álljanak a nemzeti jogok védelmére. A -t. belügyminiszter ur – csak most mellékesen jut eszembe, hiszen -roppant gazdag volt a beszéde, nagyon sok tárgyat ölelt fel, nagyon -sok érdekes, habár nem teljes argumentumot hozott fel az állitásai -mellett – de egyik szavában azt mondta, hogy nemzeti reformok -nélkül, tegyük azt fel, higyjük azt el józan észszel, ez a kormány -létszámemelést nem fog javasolni.</p> -<p>Hát t. belügyminiszter ur, azt mondom én, a mit a -Széll-kabinetnek mondtam 1903 tavaszán, hogy akármit igér a -honvédelmi minisztere vagy a miniszterelnöke <span class= -"pagenum"><a name="Page_300" id="Page_300">-300-</a></span> ennek a -kabinetnek, de a mi a nemzet javára lehetne igazi vivmányként, nem -lesz abból semmi, ez a kabinet régen meghalt, régen eltemetjük, -régen fel is támad, (Derültség.) de a mi a nemzet javára szóló -igéretét illeti, abból nem lesz semmi. Ezt mondom a t. -belügyminiszter urnak is most, hogy az is elcsépelt igazság ám, -hogy mikor valami kegyetlen, istentelen javaslatot keresztül -akarnak itt a Házban kergetni, akkor mindig előállanak és józan -eszünkre apellálnak, hogy higyjük azt, hogy nemzeti reformok nélkül -nem fognak előjönni ilyen létszámemeléssel. Elő fognak jönni, ha a -t. belügyminiszter ur nem, a másik t. belügyminiszter ur, de elő -fognak jönni. (Ugy van! Ugy van! balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Azért kell a -revizió!</p> -<p>De addig, mig önök ülnek azon a helyen és addig, mig Bécs, vagy -az udvar, vagy a Habsburgok napról-napra nyugodt lelkiismerettel -győződnek meg arról, hogy önök részéről pedig a magyar nemzet igaz -jogainak és igaz törekvéseinek komoly képviseletét nem várhatják -(Zaj és mozgás), addig semmiféle nemzeti engedményről itt szó sem -lehet. <span class="pagenum"><a name="Page_301" id= -"Page_301">-301-</a></span></p> -<h4>2.</h4> -<p class="summary">(A nemzeti vivmányok. – A házszabály-inditvány -alakilag. – Ki az a Nagy Emil? – Az elnöki teljhatalom. – A -házszabály képtelenségei: a napirendi vita, az inditványok fel nem -olvasása, a személyes kérdések. – Az 1848 előtti elnökök. – Miért -udvari ember most az elnök? – Deák nem engedte. – A szavazatok -megszámlálása. – A magyarságot akarják elnyomni.)</p> -<p>Hogy milyenek lehetnek azok a nemzeti engedmények, azon nem -töröm a fejemet, tudom, hogy semilyenek sem lesznek. (Derültség.) -De a t. kabinetnek már módjában lett volna, sőt feladata lett volna -a Bécsben, a Reichsratban, meg az osztrák delegáczióban elhangzott -igen komoly és illetékes nyilatkozatok után némileg tájékoztatni -bennünket, hogy miféle reformokról, meg nemzeti vivmányokról lehet -itt szó. De a kabinet nem tartja ezt szükségesnek. A t. -belügyminiszter ur azt sem tartja szükségesnek, hogy a választási -törvény dolgairól tájékoztasson bennünket.</p> -<p><span class="smcap">Gr. Andrássy Gyula</span> belügyminiszter: -Majd fogom.</p> -<p>Hát ha ugy szereti az angol példát, tud-e az angol parlament -ifjabb időbeni történetéből valamit, hogy olyan nagy kérdésben, a -milyen nálunk a választói jog ilyen reformjának kérdése, a -kormánynak titkolódzása, a belügyminiszter ur suttogása mellett… -(Ugy van! Ugy van! balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Titokban csinálni ilyen -reformot, járja?</p> -<p>… hogy a miniszterek elbujtak volna holmi sötét zugolyokba és -egyszerre csak meglepetéssel álltak volna a parlament elé és azt -mondták volna: vagy térdet, fejet hajtotok, gazemberek, vagy én -elmegyek <span class="pagenum"><a name="Page_302" id= -"Page_302">-302-</a></span> a helyemről? Tud-e erre példát? Nem ez -az angol gyakorlat, hanem az, hogy mikor nagy reformról van szó, -nem is akkoráról, mint ez, sokkal kisebbről, akkor jó eleve száz és -száz beszéddel az illetékes miniszter tájékoztatja róla a -közönséget és a sajtóban is tárgyalják a kérdést.</p> -<p><span class="smcap">Gr. Andrássy Gyula</span> belügyminiszter: -Mikor készen van!</p> -<p><span class="smcap">Kovács Ernő</span>: De ott van a megfelelő -házszabály!</p> -<p>Hát t. képviselőtársam azt hiszi, hogy ez megfelelő házszabály? -(Derültség.)</p> -<p>Legyen kegyes megengedni a t. képviselőház, hogy egy kicsit -részletezzem, hogy mi ez a házszabály? (Halljuk! Halljuk!) Csak egy -kicsit, mert nincs idő! (Derültség.) A t. belügyminiszter ur -beszédjére még rátérek. – Csak, minthogy ezt a nem tudom mit, nem -indokolta senki, még a belügyminiszter ur se, Nagy Emil se, nem is -tudom, hogy ki ez a Nagy Emil… (Nagy derültség. Felkiáltások a -baloldalon: Ott ül!)</p> -<p>Hát nem üres elmésség akar ez lenni, t. ház, hogy nem tudom, ki -az a Nagy Emil, mert ez az irás sem tudja, a belügyminiszter ur sem -tudja, senki sem tudja. (Derültség.) Csak fel akarom hozni annak a -példájára, hogy milyen léha módon készül itt minden, nemcsak a -miniszterek részéről, hanem a képviselők részéről is, micsoda -figyelem nélkül, félvállról, milyen minősithetetlen módon készülnek -az ország alkotmányába és az alkotmány biztositékaiba vágó ilyen -óriási fontosságu dolgok. <span class="pagenum"><a name="Page_303" -id="Page_303">-303-</a></span></p> -<p>Hát itt van egy inditvány, czime nincsen, dátuma nincsen, azt -mondja: Beadja Nagy Emil. Ki ez a Nagy Emil? Irodafőnök, irnok, -vagy gyorsiró, vagy képviselő? Nincs ráirva. (Nagy derültség.) -Ennek az volna a módja, hogy ha itt valaki még a külső tekintélyre, -a formákra is csak ad valamit, aláirná: Beadja Nagy Emil, -Jásznagykunszolnok vármegye Szolnoki kerületének képviselője. -(Derültség.)</p> -<p><span class="smcap">Günther Antal</span> igazságügyminiszter: -Ezt ugy is tudják!</p> -<p>Azt mondja az igazságügyminiszter ur, hogy ezt ugy is tudják. -Hát figyelmeztetem az igazságügyminiszter urat, hogy 15 év mulva -alig tudják kiásni az aktákból, hogy ki volt most az -igazságügyminiszter. (Derültség.) Hát ha már most akad egy olyan -szerencsétlen ember, a ki a magyar alkotmány elpusztitásának a -történetét akarja kibuvárolni s elkezd buvárkodni és nagy akadémiai -szemüvegekkel ráakad erre az okiratra, honnan tudja, hogy ezt ki -adta be? (Derültség.) Kelete sincsen, czime sincsen, aláirása -sincsen és azt sem tudja, hogy ezt képviselő adta be, vagy kicsoda -és mi jogon és miképen. Ez külső dolog, de nem tartom kicsi -dolognak.</p> -<p>Külső dolog az is például, hogy itt egy tökéletes 4-ik 5-ik -iskolásbeli diák pensumának a tudományával van az megcsinálva, -olyan magyar nyelven, a melytől régen elszoktunk Budapesten, olyan -magyar nyelven, a melyet a magyar irodalom szép prózája már nem -ismer, olyan mondatfüzéssel, olyan lehetetlen szerkezettel -<span class="pagenum"><a name="Page_304" id= -"Page_304">-304-</a></span> (Helyeslés a baloldalon), a melynél a -Daniel Gábor féle javaslat is különb volt. Pedig én azt gondoltam, -hogy az már az ultimó, a mi magyar agyból és tollból kijöhet. És -ide lökik ezt ki közibünk. (Derültség.) Megpróbáltam 6-szor -elolvasni, nem értettem sem 6-szor, sem egyszer. (Derültség.) -Tegnap azután szerencsém volt a t. belügyminiszter urral itt a -folyosón érintkezni, akkor rávetettem a fejemet, hogy nem lehetne-e -ezt megérteni valahogy?</p> -<p>A következőt értettem meg egyelőre belőle: (Derültség.) Ez a -dátum és aláirásnélküli valami, a mit mi – egy egész nagy ország -törvényhozása – most itt tárgyalunk, a Ház elnökének akkora jogokat -ad, a mekkora Tibettől idáig semmiféle Dalai Lámának sincsen. -(Élénk derültség.) Azt mondja egyik pontja pl., hogy sürgősségi -kérelmet 150 képviselő csak akkor nyujthat be, ha ahhoz az elnök is -hozzájárul. Mit jelent ez, hogy 150 képviselő is csak akkor -kérhessen valamit, ha az elnök is hozzájárul? Hát ha 150 jó magyar -hazafi találkoznék még valaha valamikor ebben a házban és a nemzet -érdekében akarna valamit kivánni, az elnök erre azt mondhatja, hogy -nem járulok hozzá? (Ellenmondások.) Méltóztassék csak az első sort -megnézni. (Derültség.) Azt mondja: A ház a sürgős tárgyalást és a -tanácskozási idő meghosszabbitását csak az elnök inditványára -rendelheti el. Tehát az a 150 képviselő hiába kéri; még akkor sem -rendeli el, ha az egész ház akarja; csak akkor, ha az elnök is -inditványozza. <span class="pagenum"><a name="Page_305" id= -"Page_305">-305-</a></span></p> -<p>Ha az elnök megköti magát, hogy nem inditványozza, hiába lenne -akármilyen rettentő szüksége ennek a nemzetnek arra, hogy a -sürgősség rögtön keresztülmenjen: az el nem rendelhető, ha az elnök -nem járul hozzá. Pedig volt ám ilyen szükség. Emlékeztetem a t. -belügyminiszter urat 1848 nyarára, a mikor oláhok, szerbek ölték, -pusztitották a magyart; Horvátországban készitették Magyarország -ellen a császári és királyi orvtámadást, a mikor minden nap, a mely -elmult volna, ezer meg ezer magyar életét vette volna el: a -sürgősséget akkor meg kellett adni. Most azonban hiába kéri 150 -képviselő is, ha az elnök nem járul hozzá, nincs! (Ugy van! a -szélső baloldalon. Felkiáltások balfelől: Ebből az következnék, -hogy szigoritani kell a házszabályokat! Zaj.)</p> -<p>Köszönöm ezt a logikát. Tehát se 150 képviselőnek, se az egész -országgyülésnek nincs joga, ha az elnök hozzá nem járul! Tessék -csak elolvasni. Különben az a szerencséje annak a javaslatnak, hogy -nem olvassa el senki, (Derültség) mert ha önök, a többség tagjai, -elolvasták volna, mint a hogy én megkisérlettem, (Derültség) nem -pártolnák azt sem most, sem később. (Zaj.) Ez egy olyan -kesze-kuszaság, olyan lehetetlenség, minden alkotmánynak, jognak, -politikai tisztességnek olyan összegázolása, a milyenről Daniel -Gábor inditványából sem lehet fogalmunk. (Derültség. Zaj.)</p> -<p>Ugyanezeket a jogokat biztositja az elnök részére a tanácskozási -időnek 16 órára való kiterjesztése dolgában. Az is csak akkor -rendelhető el, ha az elnök <span class="pagenum"><a name="Page_306" -id="Page_306">-306-</a></span> hozzájárul. Ebben, azt mondhatnám, -van még egy kis szerencse. De várjuk meg a végét. Azt mondja: -csupán az elnök engedheti meg a napirend előtti felszólalást és a -sürgős interpellácziót, de ugyanő meg is tagadhatja; a Ház e -kérdésben ezen javaslat szerint csak a napirend leőrletése után -dönthet. T. i. a napirend előtti felszólalás dolgában csak a -napirend kimeritése után dönthet. (Derültség.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Gyönyörü észszerüség! -(Zaj.)</p> -<p>Hát ez a javaslat akkor üt patkót a lóra, a mikor már -megdöglött. (Zajos derültség.) És a sürgős interpellácziót is csak -a napirend befejezte és a napirend feletti tanácskozásra szánt idő -bevégzése után lehet megtenni. (Zaj.) Nagyon kiváncsi lettem volna, -ha a t. belügyminiszter ur ennek az időnek a statisztikáját, – mert -ebből áll ma, ugy látszik, minden államférfiui tudomány, -rovat-statisztika, iktató, kiadó stb. (Derültség) – összeállitotta -volna. Már most tegyük fel, hogy van 16 órás ülés. Elkezdi a t. -elnök ur az ülést reggel 10 órakor, időközben 2 órai szünet van, az -a 16 órába nem számitható be, (Felkiáltások: Nem!) én legalább ugy -értem, mert világosan nem értem (Zaj.) – tehát ha 10 órakor -elkezdik az ülést, akkor az a 18 óra végződik hajnali 4 órakor. Már -most tessék hajnali 4 órakor napirend előtt felszólalni. (Zajos -derültség.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Igazi koalicziós munka, -jellemzi a koaliczió egész munkáját!</p> -<p><span class="smcap">Molnár Jenő</span>: És képviselőnek ilyet be -lehet adni! (Zaj.) <span class="pagenum"><a name="Page_307" id= -"Page_307">-307-</a></span></p> -<p>De hajnali 4 órakor kerül a sor az elnöki előterjesztésekre, -irományokra, a bizottságokra és egyéb dolgokra. A pénzügyi -bizottság nagy bölcsen majd határoz s azután vár az ember hajnali -4–5 óráig, csak akkor terjesztheti elő a jelentést. Hát lehet -képviselőket, bizottsági tagokat, elnököket, jegyzőket, előadókat -ilyen dologra kapni? Tisztességes dolog az ilyen? Ugyan szálljanak -magukba a t. többség tagjai, hogy mi lesz akkor, ha itt dühösen -tárgyalnak, mert ha 16 órás lesz az ülés, akkor már itt jókedve -kevés embernek lesz. És mikor az emberek rosszkedvüek és fáradtak -és éjszaka van, méltóztassék majd megnézni, milyen ülések lesznek -akkor. A t. belügyminiszter ur mondta azt, hogy hova lesz a nemzet -becsülete, ha igy megy. Én is kérdem: De hova lesz a nemzet -becsülete, ha igy megy; ne méltóztassék éjszakai ülést tartani, -hiszen látták már, hogy megy az.</p> -<p>Már most van egy más dolog. 150 embert össze lehet toborzani, -hogy kérje ezt a 16 órás ülést. Tegyük fel, hogy az elnök ur -hozzájárul. Már most azt kérdem, lesz-e garanczia arra, hogy az a -150 ember itt üljön és innen ki ne mozduljon; nehogy az ellenzéket, -a mely 70–80 tagból áll, 150 képviselőnek ledér tréfálkozási kedve -arra kényszeritse, hogy 16 órán át legyen itt, ők maguk pedig az -alatt menjenek a moziba, a kabaréba. (Zajos derültség.) És lesz-e -arról gondoskodva, hogy a mely elnök hozzájárul ehhez a vad, bolond -dologhoz, hogy az az elnök 16 órán át ott üljön és le legyen -lakatolva jobbról-balról, <span class="pagenum"><a name="Page_308" -id="Page_308">-308-</a></span> mert hogy az ellenzék tagjait, a -nemzet szószólóit ilyen butaságra kényszeritse, ő maga pedig menjen -a moziba és a kabaréba, ez talán még se járja. (Zajos derültség. -Igaz! Ugy van! balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Öt ember sem fog itt -lenni. Soha sem lesznek itt! (Zaj. Halljuk! Halljuk!)</p> -<p>De azután más is van ebben az inditványban. Az elnöknek -feltétlen jogot ad a szavazást másnapra, vagy a legközelebbi ülésre -rendelni; ez az elnök feltétlen joga. A képviselőház akar ma -szavazni, az elnök pedig azt mondja: én a szavazást holnapra -rendelem. Valami ok miatt, talán nem tetszik neki a Ház arcza, -elrendeli és holnapra halasztja a szavazást. Nem akarják talán -nekem elhinni? Olvassa el ezt valaki, ha tud arabul, olvassa el, -hogy mi van ebben? (Élénk derültség.)</p> -<p>Az elnöknek joga van, feltétlen joga eldönteni, hogy a szavazás -előtt felolvastassanak-e az inditványok, elleninditványok és -módositványok. Hiszen fontos javaslatoknál, a milyen lesz majd, -remélem, a választási törvényjavaslat is, igen fontos és sok -inditvány, módositvány és elleninditvány érkezik ide és ha a 16-ik -órában kerül a szavazásra a sor, elrendeli az elnök, hogy ne -olvastassék fel semmi, de azért csak tessék szavazni. Mi ez? Hát -kölykek vagyunk mi, vagy azok leszünk, (Derültség) hogy igy lehet -velünk játszani?</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: A magyar nemzet -alkotmányából ilyen játékot csinálnak!</p> -<p>Hogy lehet ilyen bután és bolondul játszani <span class= -"pagenum"><a name="Page_309" id="Page_309">-309-</a></span> egy -nemzet alkotmányával, jogaival, egy parlament komolyságával? Mi -akkor a parlament tanácskozása, ha ez igy lesz? Pedig az elnöknek -megint feltétlen joga van a 215. §. <i>a), b)</i> és <i>c)</i> -pontjai szerint, ha valaki megsértetik, vagy szavai -félremagyaráztatnak, megtagadni az engedelmet arra, hogy a -megsértett képviselő magának nyomban elégtételt szerezzen. Hát hol -van az az elnök a világon és melyik Isten ruházhatja fel az elnököt -azzal a joggal, hogy ha egy képviselőt durván megsértenek -becsületében, nyomban ne tiltakozzék ellene? És hogyan szabad az -elnöknek olyan jogot adni, a melylyel ezt megtagadhatja, vagy -megtilthatja? (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Irtózatos állapot ez! -Még a gondolat is! Mivé akarják önök sülyeszteni a képviselőket, az -ő becsületüket, tekintélyüket, jóhiszemüségüket?</p> -<p>És kik azok az elnökök? Nem a mostaniakról beszélek, hanem -általában a Ház elnökeiről. A magyar parlamentben nem azok ám az -elnökök, a kik régen voltak. A belügyminiszter ur erről a kérdésről -sem szólt egy szót sem. Általában a belügyminiszter urnak különös -zseniálitása van abban, a kérdés nehezebb oldaláról nem is -beszélni, hanem elcsépelt tételeket megvilágitani. Pedig képessége -volna rá, a mit ugyan minden miniszterről nem ismerek el. -(Derültség.) De én az ő irodalmi müködését figyelemmel kisértem és -egyik nagy művéből, a mely nemzetünk világtörténeti nagy kérdéseit -vitatja, világitja meg, részletezi, bontogatja, azt látom, hogy -volna hozzá <span class="pagenum"><a name="Page_310" id= -"Page_310">-310-</a></span> képessége, (Derültség) ha megvolna -benne a jó igyekezet, (Derültség) ennek a kérdésnek nehezebb -oldalait is megbirálni, vagy felderiteni.</p> -<p>1848-ig, mindenki tudja, a királyi személyes jelenlétnek a -törvényszéken való helytartója volt az elnök – personalis -praesentiae regiae in judiciis locumtenens stb. – szép czifra czime -volt, csaknem olyan czifra, mint a mostani udvari tanácsosoknak. -(Derültség.) Ezek rendesen valóságos belső titkos tanácsosok is -voltak, feltétlen biztossággal exczellencziás urak voltak, -(Halljuk! Halljuk!) és az udvari szolgaszemélyzethez tartoztak. -(Derültség.) Hanem a gyengébbek kedvéért elnevezték őket -Magyarország zászlós urainak, főurainak, vagy minek, szóval, a -personális bizonyos tekintetben közjogi méltóság is volt. Az -országgyűlés ettől szabadulni akart. Már 1825-től kezdve hangzottak -a parlamentben, vagy akkor nem parlamentnek nevezték, mert ez rossz -szó, akkor a követek táblájának nevezték, alsó táblának, mert a -parlament szó magyarra forditva rossz szó volt, körülbelül -hasonlitott a fecsegéshez. (Derültség.) Legalább is közelálló volt -hozzá.</p> -<p>Hát elődeink, a követek, igenis törekedtek arra, hogy -megszabaduljanak a király által kinevezett udvari szolgának -beosztott, a nemzet bárói méltóságára emelt czifra -erőszakoskodótól, a mi volt akkor az alsó táblának az elnöke. Igen -erős, nehéz vita után, a mely folyt az országgyülés vezetőférfiai -közt és az udvar közt, 1848 márcziusban és áprilisban, igen nehéz -harczok után a nemzet kivivta <span class="pagenum"><a name= -"Page_311" id="Page_311">-311-</a></span> magának azt, hogy -legalább a képviselőház maga választ magának elnököt. Választott -is, volt szerencsém ismerni, a mióta képviselőház van -Magyarországon, minden elnököt. De a mig Deák Ferencz élt, addig ő -alatta a képviselőház elnöke valóságos belső titkos tanácsossá nem -lehetett, mert Deák Ferencz akként gondolkodott, hogy ez az -országnak, a nemzetnek egyetlen választott tisztviselője…</p> -<p><span class="smcap">Széll Kálmán</span>: Somssich az lett!</p> -<p>… Ez udvari személyzetté nem lehet – Somssich akkor lett, a -mikor már nem volt elnök – ezt udvari személyzetté lealacsonyitani -nem lehet. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj.)</p> -<p>A Tisza-rendszer kezdete óta pedig divatba jött a Ház elnökeit -rögtön valóságos belső titkos tanácsosokká kinevezni és ezzel az -udvari… – még majd rosszra megy a nyelvem – az udvari személyzet -sorába besorozni a magyar képviselőház elnökét is.</p> -<p>Már most én a mostani elnökökben bizom, meglehetősen no, pedig -talán ők is már valóságos belső titkos tanácsosok, vagy legalább -azok lesznek. (Felkiáltások: Már azok!) De mégis bizom bennök egy -kicsit. Hanem jöhetnek olyan elnökök és biztositom a -belügyminiszter urat, hogy ha ilyer politikát folytatunk még egy -kis ideig, jönnek olyan elnökök majd, a kiket önökre, miránk is, a -Házra is valami külső körülmények parancsolnak. Olyan elnökök, a -kik ezen jogoknak a birtokában ugy bánnak ezzel a parlamenttel, -mint a cselédjükkel. Nem is lehet másként. <span class= -"pagenum"><a name="Page_312" id="Page_312">-312-</a></span> Ilyen -jogokat egyes embernek adni egy nemzet képviseletének soha -semmiféle körülmények között nem lehet. (Élénk helyeslés a -baloldalon.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Zsarnokot tenni egy -parlament nyakára – rabszolga-gondolkodás.</p> -<p>Az a törvényhozó, t. képviselő urak, a ki saját kötelességének -teljesitésére szánt erejét, saját alkotmányos jogát ilyen elnöki -hatalom alá önként rendeli, az a törvényhozó ezzel önként -valósággal elismerte, hogy ő egészen hitvány ahhoz, hogy egy -nemzetnek a törvényhozója legyen. (Zaj.) Annyi jognak és annyi -szabadságnak kell a nemzet törvényhozójában lenni, hogy ilyen Dalai -Lámát a nyaka közé, meg a feje felé ne ültessen. (Zaj. Helyeslés a -baloldal felső padjain.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: A magyar nemzet -képviselete zsarnokot ültet saját fejére, a mikor más helyen -kiirtják a zsarnokot! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Pénzen -vásárolunk 12.000 forinttal majd zsarnokokat! (Zaj. Az elnök -csenget.) Szabad, független országnak ilyet tenni. (Folytontartó -zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Keserü igazságok ezek! -(Zaj. Elnök csenget.)</p> -<p><span class="smcap">Elnök</span>: csendet kérek!</p> -<p>A t. belügyminiszter ur magáévá tette e javaslatot. Ebben az is -benne van, hogy a képviselőnek nincs joga a Háztól annak -megengedését kérni, hogy felszólalásában a tárgytól eltérhessen. -Mikor szokták ezt kérni a képviselők? Mikor szó van pl. ilyen -házszabály-szigoritásról. De előttem a t. belügyminiszter -<span class="pagenum"><a name="Page_313" id= -"Page_313">-313-</a></span> ur az angol parlament példáiról beszélt -s a képviselő, ha kérni akarja, hogy neki is engedjék meg, hogy az -angol parlamenti példákról beszéljen: ettől el van tiltva.</p> -<p>Azután itt van az, hogy névszerinti szavazást nem rendelhet el a -Ház, csak ha az elnök akarja, vagy ha 100 képviselő kéri. – De ha -elrendelik a névszerinti szavazást, vagy a rendes, egyszerü -szavazást, a szavazatokat megszámlálni csak ugy lehet, ha 100 -képviselő kéri, vagy az elnök a maga tetszéséből elrendeli.</p> -<p>Bocsánatot kérek, hiszen a szavazatokat vagy a szavazókat -megszámlálni minden képviselőnek, minden gyorsirónak, minden -irodaszemélyzetbeli embernek abszolut joga van, ha csak a két -szemét ki nem verik először. (Derültség.) Minden képviselőnek -abszolut joga van erre; de nem is teheti, hogy meg ne számlálja; és -ha 5–6–10 képviselő azt mondja: nem jól van a dolog, nem az a -többség, tévedés van a jegyző urnak a számitásában, hát nem szabad -megszámlálni, hanem csak ha 100 képviselő összeáll, szerződést köt, -összeesküszik, kaucziót tesz le, azt bekebelezteti birtokára -(Derültség) s akkor előáll kérni és ha az elnök hozzájárul, akkor -meg lehet számlálni, hogy a szavazásnak mi az eredménye.</p> -<p>Nos hát, ezekbe az ostobaságokba elég mélyen belementünk; – ne -menjünk még tovább. – De talán ne menjünk ennyire se. – Hiszen -végre is a parlament tekintélyét őrizzük.</p> -<p>De a t. belügyminiszter urat kérdem, hogy ha ő <span class= -"pagenum"><a name="Page_314" id="Page_314">-314-</a></span> -elképzeli magának, hogy a mikor majd a nemzet elleni nagy -merényletek csőstől-seregestől jönnek ránk, a mikor a többség azért -mégis meg lesz itt keményen szerkesztve, de majd mégis lesz itt -50–60 magyar ember, a ki a nemzet jogait meg akarja védelmezni, a -mikor majd az indulatok magas lángokban csapkodnak fel s a mikor az -emberek nem ellenfél és ellenpárti gyanánt, hanem ellenség gyanánt -állanak szemközt; ha majd bekövetkezik, bekövetkezhetik az a -veszély, a mit a belügyminiszter ur is lát és emleget és a mit ezek -a fiatal barátaink, Nagy Emil, meg Tolnay itt örökké elcsépelt -igazságként hirdetnek, mint nemzetiségek, horvátok, szoczilisták, -stb., akkor, a mikor majd az indulatok oly haragosan tombolnak itt -közöttünk, mi lesz ezzel az elnökkel? Hiszen szétszedik majd azt az -elnököt. (Ugy van! balfelől.) Az pedig majd a Habsburgoknak ad -igazat mindenben, nem a nemzetnek, mert az valóságos belső titkos -tanácsos lesz.</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Esküt tesz, mint titkos -tanácsos! Hűségesküt tesz!</p> -<p>És nem a nemzet embere lesz. Hát mi lesz akkor, micsoda -jelenetek lesznek itt? Hiszen a görög parlament, meg a szerb, meg a -bolgár mind aludttejjel élő szelid ember ahhoz képest, a milyenek -itt lesznek majd, a mikor a nemzetet nagyobb veszélyek fenyegetik, -vagy legalább durvább módon, mint most, mert nagyobbak már nem -fenyegethetik. (Igaz! Ugy van! balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Éppen, hogy szeges -korbácsot nem adnak az elnök kezébe! <span class="pagenum"><a name= -"Page_315" id="Page_315">-315-</a></span></p> -<p>Azután kiváncsi voltam az okokra, a melyek vezérlik nem ugyan a -többség sok tagját, mert erre nem vagyok kiváncsi, hanem a t. -belügyminiszter urat, mert a belügyminiszter ur tud is gondolkodni, -szeret is, noha nem helyesen. (Élénk derültség.) Mik hát azok az -okok, a melyek vezetik a gyarló elméket ilyen kesze-kusza dolgokra? -Felhoznak hármat. Először azt, hogy a nemzeti akaratnak a többség -által való megnyilvánulásának akadálya ne legyen. (Zaj. Elnök -csönget.) Felhozzák másodszor az obstrukcziótól való félelmet és -felhozta éppen a t. belügyminiszter ur a nemzetiségi vagy -nemzetközi, a horvát stb. bajokat.</p> -<p>T. belügyminiszter ur! Őszinte szeretek is lenni, tudok is és -most akarok is. Mind kis bajunk ez nekünk. A nagy baj a habsburgi -politika. (Igaz! Ugy van! balfelől.) A nemzetiségekkel 900 -esztendőn keresztül tisztességesen meg tudtunk lenni. (Ugy van! -balfelől és a nemzetiségi padokon.) Sem ők nem tettek minket -szerbbé, ruténná, tóttá, románná, sem mi nem tettük őket magyarrá. -Megvoltunk békességben. Horvátországgal 800 év óta testvéri viszony -állott fenn és a Dráva két partja között nem lehetett különbséget -tenni, (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csönget) melyik a jobbpart, -melyik a balpart, melyik a jobb magyar, melyik a rosszabbik. -Testvérül szerette egymást a magyar a horváttal. Hanem belenyult a -Habsburg-kéz és a horvátokat ellenségünkké tette. Ellenségünkké -tette a tengerpartot, a szerbeket, a románokat és a ruténeket, bár -ezeket sikertelenül, de némi sikerrel <span class= -"pagenum"><a name="Page_316" id="Page_316">-316-</a></span> -ellenségünkké tette a tótokat is és most már Ausztriában szabadon -tombol az a törekvés, a mely a mi jó németjeinket a magyarság -ellenségévé akarja tenni.</p> -<p>T. képviselőtársam, Széll Kálmán tanuságot tehetne arról, hogy a -vasvármegyei határszéli nép jóravaló magyar érzésü ember volt -mindig – pedig istentelen svábok voltak nyelvükben – de jóravaló -magyar hazafiak voltak. Majd meglátjuk, mit csinál azokkal a -habsburgi kéz, vagy a pángermán, illetőleg más néven most már -alldeutsch és egyéb törekvés. Ez ellen akar a t. belügyminiszter ur -ilyen házszabálylyal védekezni? A helyett, hogy a magyarságot -emelné, erősitené, iskolában, intézményeiben, vagyonában, jogaiban -és alkotmányának biztositékaiban (Igaz! Ugy van! balfelől), ezzel -akar ez ellen védekezni?</p> -<p><span class="smcap">Gr. Andrássy Gyula</span> belügyminiszter: -Ezzel is!</p> -<p>Nem »is«. A horvát nyelvnek az ősforrása az »is«. Ez itt nem -segit, semmit sem segit. Megmondom előre, hogy ha ez törvénynyé, -illetőleg házszabálylyá válik, nem a horvátok ellen lesz -alkalmazva, sem a románok, sem a nemzetiségiek ellen, hanem mi -ellenünk, magyarok ellen. (Ugy van! Helyeslés balfelől).</p> -<p><span class="smcap">Mezőfi Vilmos</span>: Az ellenzék ellen!</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Az igaz függetlenségiek -ellen! A labanczok fegyvere lesz a kuruczok ellen! A bécsi -fegyvertárban lesz egy ujabb fegyver!</p> -<p>Pedig, t. miniszter ur, nem sokáig lesz erre szükség; én ellenem -legalább nem fogják majd ezt alkalmazhatni, mert én, ha Istenem -éltet és józan eszemnél <span class="pagenum"><a name="Page_317" -id="Page_317">-317-</a></span> meghagy, ugyis itt hagyom ezt az -országgyülést, mert én ilyen nemzetgyilkos politikának tanuja lenni -nem akarok. (Élénk helyeslés balfelől.)</p> -<p><span class="smcap">Nagy György</span>: Nem engedjük, szükségünk -van Eötvös Károlyra!</p> -<p>Ajánlom Lengyel Zoltán képviselőtársam határozati javaslatát -elfogadásra. (Hosszantartó, többször megujuló élénk éljenzés és -taps a baloldalon.)</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_318" id= -"Page_318">-318-</a></span></p> -<h2>TARTALOM.</h2> -<ul class="TOC"> -<li>Tájékoztató <span class="ralign"><a href= -"#Page_1">1</a></span></li> -<li class="li2">(Könyvem tartalma. – Működésem általános -ismertetése. – Milyen a törvényhozási, kormányzási és közéleti -irodalom nyelve s irásmódja? – A mult példái. – Példa kell arra, -milyennek kellene lenni az irodalom nyelvének. – Az én munkáim -valósággal életem és korom emlékiratai. – Mindig ki kell tüntetni a -magyar nemzet igazságait.)</li> -<li>A képviselők megvesztegetése <span class="ralign"><a href= -"#Page_11">11</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> (A nemzeti -követelések. – Minő pártközi helyzetet talált gróf Khuen-Héderváry? -– Kossuth és pártja leszerel. – Pap Zoltán felszólalása. – Tizezer -koronát letesz a ház asztalára. – A vesztegetési kisérlet -története. – A vesztegetés erkölcsi és politikai természete. – Tóth -János inditványa a vizsgálat tárgyában. – A kormányelnök -hozzájárul.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> (A vizsgálat. – Gróf -Szápáry László beismerése. – Gróf Khuen-Héderváry Károly -tanuvallomása. – Az én tanuskodásom. – Miként gondolkoznak a -kaszinó némely köreiben. – Gróf Szápáry vétségének természete.) -<span class="ralign"><a href="#Page_20">20</a></span></li> -<li>Magyarország külön állam.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A beszéd története -<span class="ralign"><a href="#Page_30">30</a></span></li> -<li class="li2">(Gróf Khuen-Héderváry kormányzása alatt nem volt -nyugalom. – A chlopyi hadiparancs. – E hadiparancs birálata. – Ő -felsége magyarázata. – Barabás közbeszólása. – Viharos támadások -Barabás ellen.)</li> -<li><span class="pagenum"><a name="Page_319" id= -"Page_319">-319-</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_41">41</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman"><i>A)</i></span> (Ausztriában, -sulyos támadásokat intéznek Magyarország önálló állami léte ellen s -a többség mégis a magyar nemzeti ellenzéket támadja szenvedélyesen. -– Mit mondott Deák 1861-ben a királyról? – Mi a Hadur? – A -kolozsvári Nessi-ügy a zavarok kezdete. – A kormány igéretei üres -hitegetések. – A többség nem teljesiti kötelességét.)</li> -<li class="li2"><span class="roman"><i>B)</i></span> (A nagy egész. -– A kényszeritett birodalmi egység. – Deák nézete. – A többség -mulasztása a bajok főoka. – A hadseregnek németesitése és osztrák -császárositása 36 év óta erősebben folyik, mint azelőtt.) -<span class="ralign"><a href="#Page_53">53</a></span></li> -<li>A kilenczes bizottság <span class="ralign"><a href= -"#Page_62">62</a></span></li> -<li class="li2">(A Széll és a gróf Khuen-Héderváry-kormányok alatt -folyt hadügyi viták. – A kilenczes bizottság tagjai. – Javaslata. – -Gróf Tisza István módositásai. – A javaslat sorsa.)</li> -<li>Ujoncz-ajánlási törvény 1904-re.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A beszéd története -<span class="ralign"><a href="#Page_72">72</a></span></li> -<li class="li2">(Felszólalásom indoka és czélja. – Gróf Tisza -István felelete beszédemre. – A 9-es bizottság programmja.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_75">75</a></span></li> -<li class="li2">(Az osztrákok paczkáznak velünk s a kormányelnök -mégis a magyar ellenzéket ócsárolja. – Miért nem fogadhatjuk el a -külföldi példákat tanulságul? – Politikai desperádók. – Én se bizom -a kormány igéreteiben. – A nemzeti követelések. – Óhajtom az -ugynevezett obstrukczió megszüntetését. – A kormányelnök nem -egyenlő módon érintkezik az ellenzék árnyalataival.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Válasz gróf Tisza -István feleletére <span class="ralign"><a href= -"#Page_89">89</a></span></li> -<li>A királyi udvar költségei.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A beszéd története -<span class="ralign"><a href="#Page_91">91</a></span></li> -<li class="li2">(A törvényjavaslat főindokai. – Az ellenzéki -határozati javaslatok. – Az udvartartásra adott magyar pénzt -egészen Ausztriában költik el. – Egyéb okaim a beszéd -tartására.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_98">98</a></span></li> -<li class="li2">(A kormányelnök gróf Tisza István politikai multja: -minden kormánynak mindenkori támogatása. – Irodalmi multja -jelentéktelen, közgazdasági multja szerencsétlen. – A -személyeskedés semmi sikert nem biztosit. – Gróf Tisza -kormányprogrammja. – A régi kormányok nagyobb tiszteletben -részesitették az ellenzéket, noha az se nagyobb, se tekintélyesebb -nem volt, mint a mostani. – A ki a nemzet jövőjében nem bizik: -annak nem szabad a nemzet kormányzására vállalkozni. – Miért -ellenzem az udvartartási költséget?)</li> -<li><span class="pagenum"><a name="Page_320" id= -"Page_320">-320-</a></span></li> -<li>A házszabály kérdése.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A beszéd története -<span class="ralign"><a href="#Page_122">122</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">1.</span> (A házszabály -fontossága. – Miért nem kezdeményeztem a házszabály-harczot -előrelátásom daczára? – Gróf Tisza István inditványa 1904 márczius -5-én. – Az inditvány tartalma. – Gróf Tisza értekezleti beszéde. – -Thaly Kálmán békeajánlata. – Az 1904-ik évi törvényhozási -alkotások.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">2.</span> (Az ugrai levél. – -Minő gondolkozás birta erre gróf Tisza Istvánt! – A levél egyik -pontja. – Gróf Tisza november 3-iki értekezleti beszéde. – A 21-es -házszabály-bizottság. – Gróf Tisza november 14-iki értekezleti -beszéde. – Beszédem. – A Daniel-féle inditvány. – Ennek -ismertetése.) <span class="ralign"><a href= -"#Page_134">134</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_153">153</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">1.</span> (Az obstrukczió -története. – Az 1903-iki obstrukczió valódi okai. – Gróf Tisza -módszere. – Az 1889-iki és 1901-iki nagy viták. – Az 1898-iki -obstrukczió. – Gróf Tisza javaslatának birálata.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">2.</span> (Kell-e az előkészitő -bizottságban ellenzék? – Deák Ferencz nézete. – Milyen lesz jövőre -a tanácskozás? – Az ellenzék osztályozása. – A kőbányai vacsora. – -Mit akar a kormányelnök az uj házszabálylyal elérni? – Sehogy se -mondja meg.) <span class="ralign"><a href= -"#Page_167">167</a></span></li> -<li>Szózat a nemzethez.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A szózat története -<span class="ralign"><a href="#Page_181">181</a></span></li> -<li class="li2">(Az ellenzék vacsorája 1904. évi november 18-án. – -Találkozásom Polónyi Gézával és Justh Gyulával. – Felköszöntöm -Molnár Jánost. – A koaliczió megalakulása. – A vezérlő bizottság -tagjai. – A nemzethez Szózat intézendő. – Engem kérnek föl -készitésére.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A „Szózat a -nemzethez!“ <span class="ralign"><a href= -"#Page_190">190</a></span></li> -<li class="li2">(Miért szövetkeztek az ellenzéki pártok? – A -nemzeti küzdelem oka, története, jelentősége. – Gróf Tisza -házszabálymódositásai. – A november 18-iki ugynevezett „szavazás“. -– E cselekmény bűnös természete.)</li> -<li><span class="pagenum"><a name="Page_321" id= -"Page_321">-321-</a></span></li> -<li>Nyilt levél Széll Kálmánhoz.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A levél története -<span class="ralign"><a href="#Page_201">201</a></span></li> -<li class="li2">(Széll Kálmán viszonya Deák Ferenczhez. – Az én -baráti viszonyom Széll Kálmánnal. – Levelem megirásának oka.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A nyilt levél -<span class="ralign"><a href="#Page_204">204</a></span></li> -<li class="li2">(Mit cselekedett a kormány? – Félre lehet-e most -állani a küzdelem teréről. – Mit mondott Deák Ferencz és mit -cselekedett hasonló esetben?)</li> -<li>A nagyváradi népgyülés.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A beszéd története -<span class="ralign"><a href="#Page_208">208</a></span></li> -<li class="li2">(A Tisza-nemzetség Biharban. – Miért kellett -népgyülés Nagyváradon?)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_210">210</a></span></li> -<li class="li2">(Apponyi gróf szavai és az én szavaim. – Gróf Tisza -mentsége. – Mi az alkotmány valósággal? – Van-e alkotmányos joga a -nemzetnek, ha választott törvényhozóit kizárhatják a -törvényhozásból?)</li> -<li>Honfitársainkhoz!</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A kiáltvány története -<span class="ralign"><a href="#Page_217">217</a></span></li> -<li class="li2">(Karhatalmi erők a képviselőházban. – Mire -kellettek a darabontok? – A darabontok leverése deczember 13-án. – -A nagy közönség véleménye az első pillanatban. – A vezérlő -bizottság rám bizza a nemzet felvilágositását.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A kiáltvány -<span class="ralign"><a href="#Page_225">225</a></span></li> -<li class="li2">(Mi történt deczember 13-án? – Perczel bűne. – -Megmaradunk az alkotmányos küzdelem mezején.)</li> -<li>Kiáltvány a deczemberi elnapoláskor.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A kiáltvány története -<span class="ralign"><a href="#Page_228">228</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A kiáltvány -<span class="ralign"><a href="#Page_229">229</a></span></li> -<li class="li2">(Mit kellene a törvényhozásnak sürgősen végezni? – -A szövetkezett ellenzéki pártok együttes eljárása a választás -alatt.)</li> -<li>A nagy alkotmányszegés megtorlása. <span class= -"ralign"><a href="#Page_234">234</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> (Az alkotmányszegés -természete. – A vezérlő bizottság engem bizott meg a megtorlási -eljárás és inditvány javaslatának elkészitésével.)</li> -<li><span class="pagenum"><a name="Page_322" id= -"Page_322">-322-</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> Inditvány -<span class="ralign"><a href="#Page_237">237</a></span></li> -<li class="li2">(Mi történt 1904. évi november 18-án? – A -házszabályok megsértésének sok esete. – Mi történt 1904. évi -deczember 13-án? – Az alkotmányszegés lényege. – Kik a -vétkesek?)</li> -<li class="li2"><span class="roman">III.</span> Indokoló beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_253">253</a></span></li> -<li class="li2">(Az inditvány czélja. – Az inditvány ellen tehető -kifogások. – Egyik országgyülés a másiknak ténye fölött mondhat-e -itéletet? – Időmulás. – Miért áll még a Tisza-kormány? – Perczel -Dezső nyugdija. – Az országgyülésnek oly fenségesnek kell lenni, -mint a királynak.)</li> -<li>Az uj házszabály.</li> -<li class="li2"><span class="roman">I.</span> A beszéd története -<span class="ralign"><a href="#Page_276">276</a></span></li> -<li class="li2">(A Wekerle-kormány házszabály-változtatása. – A -többséget minő ok birta erre? – A Nagy Emil-féle javaslat. – -Beszédem hatása.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">II.</span> A beszéd -<span class="ralign"><a href="#Page_284">284</a></span></li> -<li class="li2"><span class="roman">1.</span> (Az 1839-iki -obstrukczió története. Ezt Deák Ferencz csinálta. – 1580-iki -obstrukczió. – Az 1872-iki és a Bánffy-kormány elleni 1898-iki -obstrukczió. – Az 1883-ik évi költségvetési vita. – A függetlenségi -párt vezetői 1903 óta minden kormánynyal paktáltak -alattomban.)</li> -<li class="li2"><span class="roman">2.</span> (A nemzeti vivmányok. -– A házszabály-inditvány alakilag. – Ki az a Nagy Emil? – Az elnöki -teljhatalom. – A házszabály képtelenségei: a napirendi vita, az -inditványok fel nem olvasása, a személyes kérdések. – Az 1848 -előtti elnökök. – Miért udvari ember most az elnök? – Deák nem -engedte. – A szavazatok megszámlálása. – A magyarságot akarják -elnyomni.) <span class="ralign"><a href= -"#Page_301">301</a></span></li> -</ul> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<div class="transnote"> -<p class="center"><span class="caption">Javítások.</span></p> -<p>Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.</p> -<p>A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:</p> -<table summary="Javítások"> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_2">2</a></td> -<td>haza, jövetele… régiek-de</td> -<td>hazajövetele… régiek, de</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_74">74</a></td> -<td>tisztviselóje</td> -<td>tisztviselője</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_154">154</a></td> -<td>eszméime se rendeztem</td> -<td>eszméimet se rendeztem</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_220">220</a></td> -<td>»huzd ki»</td> -<td>»huzd ki«</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_260">260</a></td> -<td>bátarn</td> -<td>bátran</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_289">289</a></td> -<td>«A szólásszabadság</td> -<td>»A szólásszabadság</td> -</tr> -<tr> -<td class="tdr"><a href="#Page_301">301</a></td> -<td>tajékoztasson</td> -<td>tájékoztasson</td> -</tr> -</table> -</div> -<div lang='en' xml:lang='en'> -<div style='display:block; margin-top:4em'>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK <span lang='hu' xml:lang='hu'>HARCZ AZ ALKOTMÁNYÉRT</span> ***</div> -<div style='text-align:left'> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Updated editions will replace the previous one—the old editions will -be renamed. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™ -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. -</div> - -<div style='margin:0.83em 0; font-size:1.1em; text-align:center'>START: FULL LICENSE<br /> -<span style='font-size:smaller'>THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE<br /> -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</span> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase “Project -Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg™ License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™ -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person -or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg™ -electronic works. See paragraph 1.E below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the -Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg™ mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg™ -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg™ name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg™ License when -you share it without charge with others. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg™ work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg™ work (any work -on which the phrase “Project Gutenberg” appears, or with which the -phrase “Project Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: -</div> - -<blockquote> - <div style='display:block; margin:1em 0'> - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most - other parts of the world at no cost and with almost no restrictions - whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms - of the Project Gutenberg License included with this eBook or online - at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you - are not located in the United States, you will have to check the laws - of the country where you are located before using this eBook. - </div> -</blockquote> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase “Project -Gutenberg” associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg™ -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg™ License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg™ -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg™. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg™ License. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work in a format -other than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg™ website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original “Plain -Vanilla ASCII” or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg™ License as specified in paragraph 1.E.1. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg™ works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg™ electronic works -provided that: -</div> - -<div style='margin-left:0.7em;'> - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg™ works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg™ trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, “Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation.” - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg™ - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg™ - works. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg™ works. - </div> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg™ electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg™ trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg™ collection. Despite these efforts, Project Gutenberg™ -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain “Defects,” such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the “Right -of Replacement or Refund” described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg™ trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg™ electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg™ electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg™ -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any -Defect you cause. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg™ -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg™’s -goals and ensuring that the Project Gutenberg™ collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg™ and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at www.gutenberg.org. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation’s EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state’s laws. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation’s business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation’s website -and official page at www.gutenberg.org/contact -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ depends upon and cannot survive without widespread -public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state -visit <a href="https://www.gutenberg.org/donate/">www.gutenberg.org/donate</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 5. General Information About Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg™ concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg™ eBooks with only a loose network of -volunteer support. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Most people start at our website which has the main PG search -facility: <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This website includes information about Project Gutenberg™, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. -</div> - -</div> -</div> -</body> -</html> diff --git a/old/67290-h/images/cover.jpg b/old/67290-h/images/cover.jpg Binary files differdeleted file mode 100644 index f4aafc1..0000000 --- a/old/67290-h/images/cover.jpg +++ /dev/null |
