diff options
Diffstat (limited to 'old/66826-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/66826-0.txt | 1713 |
1 files changed, 0 insertions, 1713 deletions
diff --git a/old/66826-0.txt b/old/66826-0.txt deleted file mode 100644 index c5902f2..0000000 --- a/old/66826-0.txt +++ /dev/null @@ -1,1713 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of A szellemi erők gyüjtése és pazarlása, by -Elek Szitnyai - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: A szellemi erők gyüjtése és pazarlása - -Author: Elek Szitnyai - -Release Date: November 26, 2021 [eBook #66826] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available by - the Hungarian National Digital Archive - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A SZELLEMI ERŐK GYÜJTÉSE ÉS -PAZARLÁSA *** - -A - -SZELLEMI ERŐK - -GYÜJTÉSE ÉS PAZARLÁSA - -IRTA - -SZITNYAI ELEK. - -BUDAPEST - -FRANKLIN-TÁRSULAT - -MAGYAR IRODALMI INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA - -1914 - -FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA - - - - -I. - -A takarékosság elve a természetben. Szervezetünk energiája. Lelkünk -változásai. Képzetvilágunkról. A lelki tünemények localisatiója. Az -agysejt tulajdonságai. Képzeteink különfélesége. Képzeteink, fogalmaink -különböző agysejtekben vannak elhelyezve. A feledés menete. A -tanulnivágyás agyszerkezeti szükséglet, mely kielégítésre vár. A -talentumok eredete és képességeink különbözősége. A szellemi erők -gyűjtéséről. - -A magyar természettudományi irodalom egyik legszebb értekezésében[1] azt -bizonyítja Greguss Gyula, a kiváló természettudós és morálphilosophus, -hogy az erő, illetve a munka kimélése egyik főtörvénye a természetnek. -Miután pedig a gyönyörű példák egész sorával igazolta állítását, végre -arra utal, hogy nemcsak a természet, de a józan ész, az igazság -szeretete is ezt az elvet sugallja az embernek: «ne fecséreld az -anyagszert, az erőt, a munkát feleslegesre, élj a lehető legegyszerűbb -eszközökkel, járj a legrövidebb, bár legnehezebb uton, az egyenes uton»! - -Ha Greguss Gyula még élne s haladásunkat tovább is figyelemmel -kisérhette volna, éles szeme bizonyára azt a pazarlást is észreveszi, -mely szellemi, kedélyi életünk világában történik s érdekes példáit még -avval is megtoldhatta volna, hogy: a ki azt tanulja, a mire -agyidegrendszere, vagy szervezete nincsen berendezve; a ki nagy kínnal -olyat tanul, a minek hasznát soha sem veszi; a ki szellemi fegyverekkel -akarván magát felvértezni, kínos munkája után úgy találja, hogy testileg -és lelkileg csak gyengébb lett s az élet küzdelmeire alkalmatlanabb; a -kit emésztő, hiú vágyai, izzó szenvedélyei, akaratának szánandó -vergődése idő előtt emésztenek fel: az mind szellemi erőket, sőt életet -pazarolt! - -Lelki erőről lévén szó, mindenekelőtt ezen erő fogalmát, keletkezését, -szervezetünkhöz való kötöttségét, szóval lelki életünk mechanismusát -kell lehető röviden, de a mai tudomány álláspontjának megfelelően -megmagyaráznunk. Erre vonatkozólag pedig a lélektan és -segédtudományainak adatait kell figyelembe vennünk. Lelki erő alatt itt -szervezetünknek azt az élő erejét értjük, mely mindenféle munkát, -mozgást létesít. Ha izmokat mozgat, akkor izommunka, ha mint gondolkodás -nyilvánul: szellemi munkának nevezzük. Ugyanazon agyvelőből indul ki -mind a kettő, ugyanaz az energia más helyen és más alakban. Mosso, Ch. -Féré kisérletei bizonyítják, a mit különben mindenki saját magán -tapasztalhat, hogy testi fáradság szellemi fáradságot idéz elő és -szellemi fáradság testi fáradsággal jár. Semmi sem történhetik az -egyikkel úgy, hogy a másik meg ne érezze. És a mint a legkiválóbb -psychológusok egyike Höffding[2] mondja: «Minél több energiát fordít az -egyén a reactió egyik nemére, annál kevesebb marad a másikra». - -Féré[3] kisérletei bizonyítják, hogy kellemes ingerek hatása alatt, -tehát örömben, jókedvben munkaképességünk fokozódik, míg minden -kellemetlen érzelem és indulat ezen energia apasztásával jár. Így tesz a -túlbő táplálkozás is, mely az energia jó részét az emésztésre pazarolja. - -Egész szervezetünk berendezése mutatja, hogy fizikai és szellemi munkára -vagyunk teremtve, mindkét nemű munka tehát életszükséglet, egészségünk, -örömünk forrása. Mi ezen munkák közül azonban itt csak a szellemi -munkával s az ahhoz szükséges szellemi erők gyűjtésével és pazarlásával -akarunk foglalkozni. - -Ha ezen munkánk fonalán itt-ott szellemi energiáról szólunk, ezen -tisztán csak szellemi erőket értünk s az energia szót csak a -közhasználat miatt az erő fogalma helyett veszszük igénybe. - -Ennek a lelki, vagy szellemi erőnek mibenlétével, magyarázatával -tudvalevőleg a lélektan foglalkozik. A kisérleti, a modern lélektan és -segédtudományai révén, milyenek a psychophysika, physiologia, anatomia, -pathologia, psychiatria, a hypnotismus már sok olyan ismerethez -vezetett, melyek lelki életünkre, különösen az agyvelő és a lelki élet -közötti viszonyra vonatkoznak. Ma már tudjuk, hogy az agyvelő fizikai, -chemiai elváltozásai, az agysejtekre ható különféle belső és külső -ingerek, a vérbe ható különféle elemek mint opium, alkohol, chloroform, -sőt a vér hőfoka, a szervezetünkbe jutó különféle méreg, egyes szerveink -abnormis működése, agysérülések és agybántalmak: csodálatos -elváltozásokat idéznek elő a lélekben. - -Tudvalevő dolog, hogy a lélekzetvétel, a szívműködés akadályai nemcsak -öntudatunk világosságát zavarják, hanem kényszerképzeteket, félelmet, -remegést teremtenek. Ha vérünk hőmérséklete csak két fokkal emelkedik -már a félrebeszélés, lázas álom, visió tüneményei mutatkoznak. A vérbe -jutott alkohol, mint valami bűvész, gondolatokat varázsol elő, -érzelmeket, indulatokat korbácsol fel s a lélek mélyén alvó állati -vadságot felszínre hozza, hogy mindent elpusztítson. A vérbe került epe, -mint Maudsley, Anglia híres elmegyógyásza mondja: sötét gondolatokat -támaszthat s a vér anyagcseréjének bajai a lélek izgalmát egész a -deliriumig fokozhatják.[4] A chloroform az érzékenységet, az öntudatot -veszi el, az opium édes álmokat, visiókat vált ki. - -A hypnotismus csodálatos tüneményei az ember testét, lelkét egyszerű -géppé degradálják, megfosztják judiciumától, akaratától, érzéseitől s a -medium a szó igazi értelmében játéktárgyává lesz a hypnotisálónak. - -A lélektan segédtudományai segítségével ma már nemcsak azt tudjuk, hogy -az agyvelő kéregmezeje a lelki működések székhelye, hanem a lelki -folyamatoknak az agyvelőben való elhelyezéséről is sok ismeretünk van. -Mosso, Hitzig, Munk, különösen pedig Flechsig[5] kisérletei és -vizsgálatai óta a lelki tünemények localisatiójáról is beszélhetünk. -Ismerjük pl. a különféle testrészek mozgásainak székhelyeit, pontjait. -Tudjuk, hogy a látás mezeje a nagy agy hátsó részén a nyak felett van. A -kéregmező e helyének megsérülése látási zavarokat, vakságot idézhet elő. -Ismerjük a hallás, szaglás, izlés centrumait. Broca Pál óta tudjuk, hogy -a beszéd centruma a nagy agyféltekének baloldalán van és hogy ezen hely -betegsége a beszéd és írás különféle betegségeit (aphasia) a szósüketség -mindenféle faját idézi elő. A szellemi erőknek ezen helyhez kötöttsége -tehát ma már a tudomány alapvető kérdései közé tartozik. - -Az agyanatomia, agyphysiologia és biologia egy lépéssel tovább is -vezetnek. Azt tanítják, hogy minden életfolyamat lényegét, magát az -életet s így a lelki életet is a sejtben, az agysejtekben kell -keresnünk. Ezekben az agysejtekben van minden mozgató és minden szellemi -energia elhelyezve. Meynert vizsgálatai szerint az agyvelőben 1000 -milliót, Waldeyer szerint 1600 milliót meghaladó sejt van felhalmozva s -ezek mind finom idegszálakkal vannak egymással összekapcsolva. Az -agysejtnek Meynert szerint három tulajdonsága van: felfogja, megérzi és -megtartja az ingert.[6] - -A lélektan továbbá arra tanít, hogy midőn a különféle ingerek érzetekké -lesznek, egyúttal valami nyomot, mondjuk valami emlékképet hagynak az -agysejtben és ezt képzetnek (Vorstellung) nevezzük. Életünk folyamán -érzékeink útján, tapasztalás, tanulás révén millió és millió ilyen -képzet alakul meg bennünk, bizonyos képzetek ismét complicáltabb -összképzetté, mintegy jelképpé alakulnak s ezt fogalomnak nevezzük. Ezek -a képzetek és fogalmak együttvéve alkotják lelkünk, memoriánk világát. -Mint a számjegyekkel számolunk, úgy a képzetekkel és fogalmakkal -gondolkodunk. Ébren, alva, vizióban, őrületben, hypnosisban, szóval az -öntudat összes tüneményeiben ezen képzetek és fogalmak egymás után -következő soraival találkozunk. - -Ezek a képzetek, mint mondottuk az agyvelőhöz, különösen pedig a -sejtekhez vannak kötve. A psyche oda van tehát lánczolva ahhoz, a mit -anyagnak nevezünk. Hogy lényegileg mi az az emlék, az a képzet, az még -mindig rejtély. Egy ily sejtnek tulajdonképen két főeleme van, ú. m: a -mi felfogja és megérzi a hozzávezetett ingert, vagyis a megfoghatatlan, -megmagyarázhatatlan psyché és az inger maga. Ez az inger bizonyára -molecularis változást idéz elő a sejt anyagán s a sejtnek, illetve -sejteknek ezen állapotát nevezzük képzetnek. Nem is akarjuk itt e -matafizikai kérdéseket tárgyalni. Mi itt nem a végső, az ez idő szerint -megfoghatatlan okkal, hanem a hozzánk közelebb eső okokkal s azoknak -tapasztalatilag kimutatható következményeivel akarunk foglalkozni. - -Ilyen hozzánk közelebb eső tapasztalati tünemény az, hogy ezek a -képzetek tisztaságra, hűségre, intensitásra, minőségre, értékre, -állandóságra nézve nagyon különbözők. Alapjában véve a körülöttünk levő -világot ábrázolják, annak ilyen vagy olyan jelölői, ámde nagyon -különbözők. Némely képzet olyan, mint valamely kitünő olajfestmény, mely -az eredetit minden színével hűen adja vissza, más már csak olyan, mint -egy halvány aquarell, míg más csak színtelen krétavázlat. Az egyik -mindvégig megtartja színeit, a másik hamar megfakul. Az egyiket -mindennap látom lelki szemeimmel, a másikat ritkábban, némelyik többé -soha sem kerül a szemem elé. Az egyik kép vezéri, commandánsi szerepet -visz, egész gondolatsorokat indít, szabályoz, elnyom, a többiek -engedelmeskednek. Vannak képzeteink, melyeknek rendkívüli becset, -értéket tulajdonítunk; az ily képzetek sérelme, conflictusa -élethalálharczra, öngyilkosságra képes indítani. Más képzetek -érzelmeinkkel, indulatainkkal majd semmi összefüggésben sincsenek. -Mindez tehát azt mutatja, hogy képzeteink mindenféle tekintetben -különbözők. Tehát még képzeteink birodalmában sincs egyenlőség. Ezek -között is hatalmasok és szegények, erősek és gyengék vannak és van -subordinatió a legnagyobb mértékben. Nincs itt nyoma a szabadságnak és -békének, örökös harcz világa ez. - -Gondolataink, érzelmeink, vágyaink, ösztöneink, a mint azt mindenki -tudja, folyton harczban vannak egymással. De még a legbékésebb elemek, -az emotióktól nem kisért képzetek, tehát a tiszta, úgynevezett hideg -gondolatok is az állandó harczot mutatják. Csak az érvényesül egy -pillanatra, a melyik a legerősebb, a mely a legtöbb más képzettel van -társulva. Ezek az ő segítői, az ő protektorai, ezek segítik be az -öntudatba. - -Minden erőnek lényege az, hogy hatni, érvényesülni akar. Ilyen az erős -képzet is, mely hatni, érvényesülni akar, azaz be akar jutni az -öntudatba. Az ily képzet azzal mutatja erejét, hogy gyengébb társait -valósággal kiszorítja az öntudatból s mindig csak maga akar ott lenni, -minduntalan az öntudatba jő. És épen az, hogy az öntudatban mindenféle -más képzetekkel találkozik, mintegy megismerkedik, társul velök. Ez a -gazdag associatió is neveli hatalmát. Legjobban neveli azonban a képzet -erejét, hatalmát, ha már keletkezésekor, mondjuk születésekor -vágyainkkal, ösztöneinkkel, érzelmeinkkel, indulatainkkal jő -összeköttetésbe, ha tehát maga is valamely emotióval együtt születik, -vagyis valamely szervezeti emotiónak lelki kifejezője. Ilyenek mindazon -képzetek, melyeket valamely öröm, vagy fájdalom, égő vágy kisér. Az ily -képzet az őt kísérő hangulatra, emotióra támaszkodva valóságos zsarnokká -válhatik lelkünk világában. Ő akar vezetni, ő akar ítélni, ő akarja a -tetteket végrehajtani. Az ily képzetnek tehát nagy ereje, energiája van. -Az ily képzetnek ereje nemcsak abban nyilvánul, hogy gyöngébb társait -hamar kiszorítja az öntudatból, hanem abban is, hogy az ily képzet -nehezen megy feledésbe, mindig rendelkezésünkre áll. Minél több -képzettel van associálva, annál hatalmasabb. - -Más képzetek, a gyengék mindennek az ellenkezőjét mutatják. - -Hogy miért lesz valamely képzet erőssé, vagy gyengévé, annak oka a -gazdag associatión kívül agyvelőnk és szervezetünk velünkszületett -berendezésében keresendő. E tekintetben a gyomor, bél- és szívműködés is -határoz, ezek is erősítik, vagy gyengítik a képzet erejét. Azt -mondhatjuk tehát, hogy szervezetünk örökölt berendezése ad színt, erőt, -élénkséget, állandóságot a felvett képzeteknek. - -Ez az oka annak, hogy képzeteink, gondolataink ugyanazon dolgokról is -különbözők, hogy az egyik így, a másik úgy látja a világot, hogy az -egyiket mótorként hajtják emotiói, a másik erőtlenül, kedvetlenül mozog. - -Különbség van azonban magok között az erős képzetek között is. Van olyan -képzet, melyet csak erős figyelem, hajlandóság tett erőssé és van -képzet, mely erejét az őt kísérő emotiónak, indulatnak köszöni. Ez a -képzet intensitásra nagyobb lehet az előbbinél, de más a logikai -gondolkodásunkban való szerepe. Minél több emotio, indulat kísér -valamely képzetet, annál jobban gátolja a logikai, a rendes, nyugodt -associatiót, gondolkodást. _Az erős emotióval, mondjuk indulattal kisért -képzetek nem társulnak a logikai associatio, hanem az indulat zsarnoki -parancsa szerint, a miért az indulat nagysága az öntudat világosságával, -vagyis a belátással, a józan ítélettel fordított viszonyban van._ -Másrészt azonban épen ezen erősen színezett képzeteinkben, -gondolatainkban rejlik boldogságunk, örömünk, vagy boldogtalanságunk, -ezek teszik az életet értékessé, ezek teszik tűrhetővé, mert a minden -színezés nélküli képzetek ezekre nem alkalmasak. Az ész miatt, mondja -Petőfi, akár megfagyhatnánk, de szívünkben felmelegít a láng. Ezek az -érzelmektől kisért képzetek, mondjuk emotióval járó képzetek, a melyeket -közönségesen érzelmeknek neveznek, adják ezt a felmelegítő lángot. - -Említettük, hogy ezek a különféle fajú és erősségű képzetek -agysejtjeinkben vannak elhelyezve, localisálva. Ezek a sejtek aztán és -így képzeteik is valamilyen módon össze vannak kötve egymással, illetve -valamilyen módon felidézhetők, az öntudatba hozhatók. Ez tudvalevőleg az -úgynevezett képzettársítás. A psychologusok egy része ezt a sejteket -összekötő rendkívül gazdag idegösszeköttetéssel magyarázza. Egyesek -azonban másként magyarázzák ezt az associatiót. Így Jendrássik E. -orvosprofessor, hírneves ideggyógyászunk is abból indul ki, hogy a -gondolkodás egyes elemei, az úgynevezett emlékképek, fogalmak, szavak a -leghatározottabban vannak localisálva agyvelőnk sejtjeiben. Szerinte az -idegelemekben ugyanazon energiaátalakulások mennek végbe, mint a -szervetlen világban. De ezek az idegsejtek ő szerinte nincsenek -egymással összekötve, nincs köztük continuitás, vagy contactus, hanem az -ideginger inductio által terjed tovább. Az idegrendszer, úgymond, -egymástól független sejtekből áll. Agysejtjeink mint valami resonatorok -hatnak egymásra.[7] - -Az agysejtek óriási nagy számából, a feledés különféle fajaiból, az -agysérülés és más bajok után beálló lelkitüneményekből, különösen az -úgynevezett kiesési tünetekből azt kell következtetnünk, hogy a -különféle képzetek és fogalmak különféle agysejtekben, tehát az agykéreg -különböző helyein vannak elhelyezve. Csak így lehet azt megérteni, hogy -valaki egyszerre egész évek történetét felejti el végkép, vagy egy egész -nyelvet, tudományt (pl. a mathematikát), írást, olvasást, vagy csak -bizonyos szavakat, betűket felejt el. Ma már számtalan klinikai észlelet -van erre vonatkozólag és az emlékezet betegségeinek már egész irodalma -van.[8] Hogy csak egyetlen érdekes példát említsünk Jendrassik E. -orvostanár írja, hogy egy tót agyvelősérülés után elfelejtette -anyanyelvét s csak magyarul értett. Egy másik betege elfelejtett minden -igét és határozót. - -Ismeretes dolog, hogy bizonyos elmebajoknál így pl. a paralysisnél -határozott sorrendben mennek feledésbe a képzetek. Az alkoholistánál is -pl. legelőször az erkölcsi világrend képzetei és fogalmai, a -kötelességérzet homályosodnak el. Maga az alkohol, opium felkelt, vagy -elnyom bizonyos képzeteket. Elmebajokban is gyakori az az eset, hogy a -képzetvilágnak egy bizonyos speciális köre egészen kiesik az -emlékezetből, azaz egy időre, vagy örökre feledésbe megy. Az úgynevezett -kettős öntudat tüneményei azt bizonyítják, hogy a betegség e fajánál az -egyén két világban, két képzetkörben él, természetesen felváltva egymás -után, úgy, hogy az egyikben nem tudja azt, a mit a másikban tud, és ez -évekig húzódhatik. - -Érdekes itt felemlítenünk azt a tényt is, hogy az emlékezet általános -gyengülésénél az emlékképek bizonyos rendben tünnek el az emlékezetből. -A legújabb keletű képzetek, fogalmak legelőször tünnek el; így az évek -eseményei visszafelé, pl. egy 90 éves ember emlékeiből a 89., 88., 87., -60. évek eseményei mennek feledésbe. Sőt a beszédrészek is bizonyos -sorrendben tünnek el; legelőször a tulajdonnevek jönnek, aztán az elvont -fogalmak, utánuk a melléknevek, ezek után az igék, erre az indulatszók, -végre a taglejtések. Ez a fejlődésnek épen fordított sorrendje. Ezen -fordított sorrendben pusztulnak a növények alkatelemei is. Ribot ezt -regressiónak (visszafejlődési törvény) nevezi. - -Mindezekből tehát azt kell következtetnünk, hogy _képzeteink különböző -agysejtekben vannak mintegy elraktározva, hogy sejtjeink mint egy -accumulator ingerekkel vannak telítve_. Memoriánk birodalmában, hogy -népszerűen fejezzük ki magunkat, a képzetek el vannak raktározva, ezért -az alábbiakban az újabb képzetek felvételét képletesen kifejezve -szellemi erők elraktározásának fogjuk nevezni. Ne téveszszen meg azonban -ez a népszerű kifejezés. Ez csak azt akarja kifejezni, hogy képzeteink -valamilyen módon el vannak helyezve az idegelemek közt, de hogy miképen, -azt nem tudjuk. Csak egy bizonyos, hogy az agykéreg különböző helyein -vannak. - -Nézzük meg tehát közelebbről ezt a raktárt s az elraktározás munkáját, -hogy a szellemi energiapazarlást s annak átkos következményeit -megérthessük. - -A természet úgy alkotta szervezetünket, hogy minden functiót, melyet -valamely egészséges szervünk végez, örömmel, kéjjel jutalmaz. Egészséges -szerveink tehát vágynak a nekik megfelelő functiók, ingerek után. -Tagjaink mozogni kivánnak, a szem fénysugárra, a fül hangra, a száj -ízre, a láb mozgásra vár. Agyvelőnk is várja, lesi a neki megfelelő -ingereket, vagyis az érzeteket és a képzeteket. _A kiváncsiság, a -tanulni, tudnivágyás, a gondolkodásra való törekvés tehát olyan -agyszerkezeti szükséglet, mely kielégítésre, vagyis képzetfelvételre, -képzetcombinatiókra, gondolkodásra vár._ - -A szellemi erők és képességek előbb említett localisatiója mutatja, hogy -a kéregmező különböző területei különböző ingerek felvételére vannak -alkotva, disponálva. De ez a disponáltság különböző embereknél ugyanazon -területen is igen különböző lehet. Míg bizonyos agysejtcsoport sejtjei -az egyiknél kitünően veszik fel az ingereket, hűen tartják meg, élénken -correspondálnak egymással, másnál mindez már nehezen megy. Ime a -tehetségek, talentumok eredete, magyarázata. Csakis ebből lehet -megmagyarázni, hogy ugyanaz az ember különböző képességű a szellemi élet -különböző területein. Ezen tények magyarázzák meg, hogy miért oly -hibásak, sőt ügyefogyottak a lángelmék oly dolgokban, melyekben a -közönséges ész oly könnyen és biztosan tud eligazodni. Olyan a nagy -kéregmező, mint egy óriási nagy földterület, melyen különböző -termőképességű földek vannak; itt-ott kitünő termőföld, amott rossz -talaj, majd közepes minőségű részek. - -Gondolkodásunk egész menetét, különösen a talentumokat Jendrassik E. úgy -magyarázza,[9] hogy agysejtjeinket a különböző ingerek úgy felhangolják, -mint valami resonatort. Szerinte a gondolkodás lényegében reflex, mint a -tropizmusos tünemények, csakhogy ezeknek a reflexeknek az útját nem -közvetetlen pályák jelölik ki, hanem a már meglevő resonatorgyűjtemény s -e resonatorrá vált idegsejtek érzékenysége. A birtokban levő emlékképek -és a sejtek ingerelhetőségi foka magyarázzák meg lelkünk tulajdonságait. -Genius az, úgymond, kinek érzékeny resonatorai már megszólalnak, a mikor -más halandó hasonló sejtjei még némán maradnak. Képzeteink felvételét, -feldolgozását képletesen lelki emésztésnek is nevezhetjük. Ezen -felvétel, feldolgozás valóban nagyon hasonlít a gyomornak azon -magaviseletéhez, melyet a különböző ételekkel szemben tanusít. A -gyomornak azt a tulajdonságát, hogy bizonyos ételeket örömmel fogad be, -könnyen emészt, másoktól irtózik, veleszületett dispositiónak -nevezhetjük. Ilyen különböző dispositiója van az agyvelőnek is a -különböző ingerek iránt. - -Szeretünk bizonyos képzeteket, ismereteket felvenni, félünk, sőt -írtózunk másoktól. Jól esik az egyik, megterhel a másik. Gyarapít az -egyik, fogyaszt a másik. Lelkünk részévé válik az egyik – fölösleges -teherül marad a másik, tehát épen úgy, mint a közönséges ételek. - -Ha egész agyvelünk, mondjuk az egész kéregmező az ő milliónyi -sejtjeivel, e sejtek különböző energia készletével át volna tekinthető, -akkor egyuttal azt is láthatnók, mihez van és mihez nincs talentumunk, -mit fogunk tanulni eredménynyel és mit nem. Akkor tudnók, hogy hova mit -lehet vetni és mit nem. Akkor láthatnók azokat a rossz földeket is, a -hová hiába vetnek s megértenők, hogy miért nincs mindenütt aratás, a hol -vetettek és miért pusztul el néhol minden vetés?! - -Ha az eddig előadottakból a szükséges következményeket levonjuk, akkor a -szellemi erők gyűjtésére vonatkozólag a következőkhöz jutunk. - -1. A szellemi, vagy lelki erőket általában azon képzetek, fogalmak s -ezekből alakult gondolatok képezik, melyek _a)_ igazak, azaz az élet -valamely valóságos viszonyát, tényét fejezik ki, _b)_ melyek többi -gondolatainkkal szoros kapcsolatban, associatióban vannak, tehát -bármikor rendelkezésünkre állanak, _c)_ a melyek nyomán lelkünkben -kisebb-nagyobb emotiók keletkeznek, vagyis melyeket érzelmek kisérnek. - -2. A mely képzet, vagy gondolat nem igaz, a mely gondolat nincs kellőleg -társítva többi gondolatainkkal, a melynek az élet különféle -viszonyaiban, vagy pályánkon semmi hasznát sem veszszük, nem igazi lelki -erő, hanem sokszor csak gátoló akadály. - -3. Minél nagyobb emotió, tehát érzelem, indulat kisér valamely -gondolatot, annál inkább hajt valamely cselekvésre, annál inkább -megindítja az akarat mozdonyát, de annál kisebb a logikai értéke, mert -az indulat nagysága a józan észszel, a belátással fordított viszonyban -áll. - -4. Az emotióktól, vagy érzelmektől kevésbbé kisért, színezett, vagyis a -tiszta gondolatokra a logikai gondolkodásnál, az igazság keresésénél, a -tiszta tények megállapításánál, az emotiótól kisért gondolatokra az élet -élvezeténél, a tettek végrehajtásánál, a kitartó munkánál van -szükségünk. - -5. Minél nagyobb mértékben mozdítja elő valamely gondolat a köznek -tökéletesedését és boldogulását, annál értékesebb, minél több egoismus -van benne, annál értéktelenebb. - -6. A szellemi erőknek legnagyobb részét, tehát különösen azokat, -melyeket erős érzelmek nem kisérnek általában érzékeink révén, -szemlélet, tapasztalás, tanulás útján szerezzük. Ezen erők gyűjtése a -megfigyeléssel kezdődik. Minél nagyobb a figyelem és érdeklődés, annál -tisztább, intensivebb lesz a képzet, a gondolat. Ez az érdeklődés -azonban már veleszületett tulajdonság. - -7. A szellemi erők gyűjtésének ellensége mindaz, a mi szervezetünk -egészségének, munkabirásának ellensége. Ilyen legelőször minden testi -betegség, lehangoltság, továbbá minden lelki baj, a bánat, szomorúság és -a félelem. - -8. Minden szervezetben bizonyos mennyiségű élő erő, energia rejlik. Ez -az energia a különböző szervek, működések szerint nagyon sokféle. De -minél több munkát, energiát fordítunk egy irányban, annál kevesebb jut a -többi iránynak; így pl. minél több izommunkát végzünk, annál kevesebb -jut a szelleminek. - -9. Mérsékelt testi munka, izommozgás javára van a szellemi erők -gyűjtésének is. - -10. Minthogy bizonyos irányú gondolkodás bizonyos agyterületeket fáraszt -ki, azért időnkint foglalkozásunk változtatására kell gondolnunk. Krafft -Ebing szerint[10] két óra hosszánál tovább egy bizonyos irányú szellemi -munkát nem volna szabad folytatni. - -11. Aki használható, sőt értékes szellemi erőket gyűjt, az nemcsak -magának, de a világnak is dolgozik, az az emberiség közboldogulását is -előmozdítja. - -12. A hajlam, érdeklődés és figyelem már korán megmutatja azt az irányt, -amelyben eredményesen fogunk gyüjthetni; veleszületett dispositio nélkül -azonban semmire sem fogunk mehetni. - -Hogy azonban a szellemi erők gyűjtése révén, hogy fog egész lelkünk -kialakulni, mit fogunk, mennyit fogunk gyűjthetni és milyen -eredménynyel, hogy fog a tanulás, a tapasztalás fonalán egész lelkünk és -jellemünk kifejlődni: az mind az örökléstől függ. Minthogy pedig a -szellemi erők gyűjtését az öröklés tana nélkül nem fogjuk megérthetni, a -következő fejezetben a szellemi erők örökléséről kell a szükségeseket -elmondanunk. - - - - -II. - -A testi és szellemi erők öröklésének fejlődési fokai. A talentum -keletkezéséről. Tehetségeink mutatják hivatásunkat is. A hivatásunkkal -ellenkező munka erőpazarlás. A figyelem mutatója a tehetségnek. Az -iskola nem a hajlamok szerint adja a lelki táplálékot. A Golgotha -kezdete. Az agysejtek lassan mind megtelnek s jön idő, midőn az új -képzet nem kap állandó helyet. - -Egy korábbi tanulmányomban,[11] melyben a szellemi tehetségek eredetét -kutattam, arra az eredményre jutottam, hogy az ember összes testi és -lelki sajátságaival hosszú fejlődés eredménye. Az egyén eredője, -productuma mindazon erőknek, melyek megalkotásánál még születése előtt -közreműködtek. Fejlődésében öt stadiumot különböztettem meg. Az első az -a stadium, midőn a testi és lelki sajátságok az ősökben mint lappangó -erők domináltak, tehát születésünk előtt különböző időkben, különböző -egyénekben (ősökben) mint erők már megvoltak; a második, midőn a -fogamzás pillanatában a két szülőben leginkább érvényesültek; a harmadik -midőn az egyesülés után erőik szerint elrendeződtek, azaz egyesek -accumulálódtak, mások mint kötött, azaz lappangó erők maradtak, míg -egyesek megsemmisültek; a negyedik stadium midőn ez erők, de egyúttal -már a külső ingerek is az anya áldott állapotában magára az anyára s -közvetve a magzatra hatottak; végre midőn a születés után a kívülről -ható erők mint nevelés érvényesültek. - -Ezekből is látszik, hogy a testi és szellemi erő, melyről itt szó van és -a melyet örököltünk, nemcsak hosszú vándorlás, hanem az erők harczának -eredménye. Bizonyos erők accumulálódtak, mások megkötötték egymást, azaz -lappangó erők maradtak, mások végre megsemmisítették egymást. Csak úgy -lehet magyarázni, hogy nem talentumos szülők gyermekei talentumosak -lehetnek, s a lángeszű apa gyermeke néha tehetségtelen. - -Ezekből lehet megérteni azt is, hogy az embert nem lehet tetszés szerint -nevelni. Jellem és talentum tehát örökölt, szervezetünkhöz kötött -tulajdonság. Minthogy pedig szervezetet nem cserélhetünk, -idegrendszerünket át nem alakíthatjuk, a nevelés sem mívelhet csodát. - -A talentum, a szellemi energia úgy mennyiségre, mint minőségre a szülők -és ősök szerzeményeiből alkotott kincs, összehozott vagyon, az -antitalentum, a tehetségtelenség pedig örökölt deficzit, adósság. Testi -és lelki tehetségeink tehát a mi végzetünk, a mi fatumunk, melynek -componens erői már születésünk előtt adva voltak. Őseink testi és lelki -állapotai, erényei és bűnei azok a Parkák, a kik sorsunk szálait már -születésünk előtt fonják. Azért a mily szellemesen oly joggal mondotta -Emerson: «minden ház idézet az erdőkből, bányákból, kőrakásokból; minden -ember idézet őseiből.»[12] - -_Öröklött testi, lelki képességeinkben, talentumainkban rejlik életünk -rendeltetése, hivatásunk._ Talentumaink, képességeink mutatják meg -hivatásunkat. A ki hivatása körében dolgozik, az élvezettel és -eredménynyel foglalkozik. A ki hívatásával ellenkező pályán mozog, az -nemcsak azt érzi, hogy czélt és életet tévesztett, de munkálkodásának -eredményében megérzi a köz is, hogy az illető nem jó munkát végzett. Az -ily embernek először a tanulása is nagy energiapazarlás. A mihez nincs -hivatásunk, abban legelőször nem tudunk figyelni, nem fog a memoriánk, -számtalanszor és kínnal kell valamit ismételnünk, hogy megmaradjon. És -ha megmarad is, mihamar elhomályosul. Ezen a téren aztán nincs -fantáziánk, nem elég erős a judiciumunk, nem tudunk következtetni, nincs -elég bátorságunk, nem tudunk akarni. Mert nagy tévedés azt hinni, hogy -az ember minden téren, vagy minden körben egyformán bátor, vagy félénk, -egyformán erős, vagy gyenge. - -Csak azon a téren vagyunk bátrak, erősek és akarni tudók mely irányban -ilyen öröklött habitusunk van. - -Hivatásunk tehát egyúttal erőnk is. Ha tehát képességeink a mi -hivatásunk és a hivatás erő is, akkor tehát abban a körben, a melyhez -hivatásunk van, nagy az érdeklődésünk, jól tudunk figyelni, jó a -memoriánk, könnyen és sokat tudunk dolgozni. _Energiapazarlás tehát -minden olyan működés, akár testi, akár lelki, mely hivatásunkkal -ellenkezik._ Az ily működés és erőpazarlás egyúttal a boldogtalanság egy -kútforrása is. Ily úton jár tehát az a tanuló, ki nem abba az iskolába -jár, a hova való, nem azt tanulja, a mihez tehetsége van, így jár minden -iparos, munkás, hivatalnok, a ki nincs azon a helyen, a hová őt a -természet rendelte. Mindezek gyenge, hitvány munkát producálnak s a -köznek ártalmára vannak. Sorsunk tragikumához tartozik ugyanis, hogy a -legtöbb ember nem maga választja pályáját, hanem körülményei jelölik ki -útját, soknak meg akkor kell pályát választania, a midőn még sem önmagát -sem a világot nem ismeri. Másrészt a stréberség sokakat olyan helyekre -állít, a hová nem valók. Igy tehát, különösen nálunk, kevés ember van a -maga helyén, a miért nem is megy jól a világ folyása. - -A bánat, az elégületlenség és általában minden kellemetlen lelkiállapot -nemcsak azért káros, mert megrontja szervezetünket, de káros azért is, -mert nagymértékű szellemi energiát emészt fel. Ez a felemésztett -szellemi energia az egyénnek magának és a köznek sok jót alkothatott -volna. - -A mi tehetségeink, a mi erőnk, a mi hivatásunk az egyik mennyiség, a -külvilág ingerei a másik, e kettőnek egymásra hatása alkotja majd -sorsunk eredőjét. Minthogy pedig az első hatóerőt, tehetségeinket meg -nem változtathatjuk, világos, hogy a másikat, a külvilág ingereit kell -változtatnunk, vagyis a megtanulandónak, kell agyvelőnkhöz -alkalmazkodnia. Ha ezt belátjuk, akkor belátjuk azt is, hogy a -tanulnivalónak, a megtanulandónak mennyiségre úgy mint minőségre az -agyvelő képességeihez kell alkalmazkodnia. És akkor nem tesznek, hogy -csak egyet említsek, nehéz nyelvtani kategoriákkal és filozófiai -képzettséget feltételező elemzésekkel operáló nyelvtanaink 8–12 éves -gyermekek számára. - -De ha már nincsen olyan bűvös lámpánk, mely megmutatná hogy hol ne -vessünk hiába, hol ne vessünk túlsokat és hova mit vessünk, a -psychologia varázsvesszejével mégis nagyon sokat megtudhatunk. Ilyen pl. -a következő: - -Említettük, hogy agyvelőnk kéregmezejében ezer milliót meghaladó új -ingerre, új képzetekre váró, vagyis energiával telítendő, vagy mondjuk -felhangolandó agysejt van. Ezek a képzetekre ékes sejtek. Ezek mintegy -várják, lesik táplálékukat, a külső ingert, a leendő képzetet. -Természetes, hogy ez a várás is csak erejükhöz mért lehet. Az erősek -erősen, a gyengék gyengén reagálnak. Ez az intensitás, vagy -aluszékonyság már öröklött tulajdonsága a sejtnek. Ez a várás legelső -sorban bizonyos, nekik megfelelő ingerek iránt tanusított nagy -figyelemben, érdeklődésben nyilvánul. E szempontból _bizonyos irányú -élénk figyelem, mohó_ _érdeklődés mutatója és jele a megfelelő -tehetségnek. A mely irányban nem tudunk figyelni, abban az irányban -nincs is tehetségünk._ Igy értjük meg azt is, hogy a butaság -figyelemképtelenséggel jár. Ha tehát ott vetünk, a hol nincs érdeklődés, -nincs semmi figyelem, nincs kedv, akkor ott nem is fogunk aratni. Mennyi -szellemi erőpazarlástól, mennyi kíntól menekülnének a szülők, tanulók, -ha nem akarnánk onnan elvenni valamit, a hova a természet semmit el nem -helyezett. - -Nézzük már most, mint viselkednek ezzel szemben az alsó és középfokú -iskolák. Ez iskolák különböző osztályaiban ugyanis a legkülönfélébb -dispositiók, talentumok és antitalentumok ülnek. Minden dispositió, -talentum, a neki megfelelő ingereket lesi. Figyelme, memoriája, vágya, -itélete, érzelme csak a neki megfelelő szellemi táplálék után les. A mi -nem az, vagy legalább nem afféle, nem érdekli, nem tud reá figyelni, nem -marad meg a memoriájában, unalom szállja meg, ezt a kedvetlenség követi. -Mondjuk képletesen, ezt a szellemi táplálékot nem szereti, nem emészti, -vagy legalább kínnal emészti meg. - -Az iskola azonban, hogy képletesen szóljunk, nincs úgy berendezve, hogy -kinek-kinek képességei, hajlamai szerint adhatná a lelki táplálékot. -Bizonyos, törvényesen előírt, még az evés módját is meghatározó étlapja -van, s a kinek ez nem tetszik, vagy nem birja, annak távoznia kell az -ebédlőjéből. És itt kezdődik némely tanulónál a rövid gloria, másnál a -szégyen, a fájdalom a Golgotha útja. Az iskola, a szülők elfelejtik azt, -hogy nem elég a jó mag, föld is kell hozzá és hogy a magnak (a -tanításnak) kell a földhöz, a tanuló talentumaihoz alkalmazkodnia és nem -megfordítva. Olyan ez, mintha szegénytől és gazdagtól, keresőtől és -dologtalantól egyforma adót követelnének és a nem fizetőt szégyennel és -más büntetéssel illetnék. Minden sikertelen munka minden szégyen és -fájdalom azonban testi és szellemi energiának pazarlása is. - -De nemcsak az úgynevezett tananyag, hanem annak előadási módja, -közlésének formája is nagy szerepet játszik az energia pazarlásánál. -Tankönyveink ellen e tekintetben rendkívül sok panaszt kellene -felhoznunk. Némely tankönyv e tekintetben valóságos merénylet a tanuló -lelke ellen. Fogalma sincs arról némely tankönyvírónak, hogy bizonyos -korban mit vehet be és hogyan vehet be a gyermeki elme. És itt -határozottan az úgynevezett tanterv a hibás, a midőn a gyermeki lélek -fejlődésének fokait nem ismerve, nem neki való szellemi táplálékot -kinál. Úgy tesz sokszor mint a chinai a czipőjével; nem a láb szerint -csinálja a czipőt, hanem a lábat kényszeríti a szűk czipőbe. Sok tanterv -ugyanis nem ösmeri, vagy legalább is figyelmen kívül hagyja azt, hogy a -gyermek lelke hosszú ideig csak érzéki benyomásokat, képeket, neki való -meséket vesz fel, az egész világot csak játéknak tekinti; később fejlődő -phantasiájának keres tápot, majd a látható világ tárgyait tüneményeit, -történeteit kezdi vizsgálni; végre összefüggéseket, viszonyokat, -törvényszerűséget, törvényt keres, a fogalmihoz emelkedik, abstract -dolgokhoz jut, kategoriákat analyzál, filozofál. Az emberi lélek ezen -fejlődési menetéhez kell minden tantervnek alkalmazkodni. A természet -maga szabja meg a menetet. - -És most mit követelnek a tantervek és mit adnak tankönyveink? Sok tárgy -már a tanítás kezdő fokán abstract dolgokkal, elvont fogalmakkal, sőt -kategoriákkal foglalkozik. Igy, hogy a sok közül csak egyet említsek, a -nyelvtan a nyelvnek a filozófiája s minél rendszeresebb, annál -elvontabb, annál nehezebb. Ha egy ily nyelvtanba bele tekintünk, s a -nyelv és mondattani kategoriáknak nagy tömegét, a sok subtilis -megkülönböztetést látjuk, vagy némely számtani könyvbe pillantunk, -megértjük, miért irtózik a tanuló lelke ettől a nem neki való -tápláléktól. Igen könnyen siklik át a mathematika is a nehéz, abstract -fogalmakhoz. Bár kisebb mértékben, de más tárgyak anyaga és közlésének -formája sem tud eléggé a gyermek lelkéhez lebocsátkozni. - -Ha most abból, a mit meg nem értünk, vagy nem szeretünk még sokat is -kapunk, vagy ha általában többet tanulunk, figyelünk, mint a mennyit -agyidegrendszerünk megbir: az elfáradás, sőt szellemi undor, csömör lép -fel. Szerencse, hogy _a természetnek, illetve az agyidegrendszernek erre -is van bizonyos mentő, önszabályozó készüléke s ez: a figyelmetlenség, -szórakozottság_. A tanuló esze elkalandozik, másfelé fordul s ez alatt -az a bizonyos túlingerelt agyterület megpihenhet. És épen a testileg -legerősebb gyermekek veszik legtöbbször igénybe ezt a védő berendezést. -Ez a védő berendezés a tanulók javarészének valóban jó szolgálatot tesz -minden úgynevezett túlterhelés ellen. Csakhogy ez a mentőkészülék sem -működhetik mindenütt a kedve szerint, mert az iskolai intés, büntetés -állhatja útját. Erről mondja aztán Kollarits J.:[13] «Dieses -segensreiche Ventil, das dass Gehirn von Überanstrengung schützt, ist -die viel gerügte und viel bestrafte Unaufmerksamkeit, die -Zerstreutheit.» - -A fejlődő gyermek évek folyama alatt milliókra menő képzetet szerez. -Agyvelőnk egy része, a mint már említettük, mint valami -mozgófényképapparatus tömérdek felvételt vesz fel a külvilágról, más -része mint valami fonograf, a hangok, szavak, dallamok árját szedi -magába, míg más agyvelőrészletek a szagok, ízek, a tapintás képzeteit -gyűjtik. De ennek az ingerfelvételnek, ennek a képzetszerzésnek is -vannak határai. Hiszen az agysejt is egy élő szervezet, mely -táplálkozik, mely fizikai, chemiai, psychikai életet él, de a mely -idővel destrualódik is. - -Ezek az ingerre váró sejtek lassan mind betelnek és _elkövetkezik az -idő, midőn az új ingerfelvétel, az új képzet már nem kap állandó -helyet_. A tanulásnak, a képzetfelvételnek, mondjuk népszerüen a -képzetberaktározásnak is van határa és lesz idő, midőn az új portékát -már nem tudjuk elraktározni. Uj szavakat, neveket hallunk, de már nem -tudjuk megtartani. Vagy, ha valami új képzet, mondjuk új lakó jön, egy -régibb lakót szorít háttérbe. - -Nagyon fontos e kérdésnél az a tünemény, hogy a tanulás általában, -vagyis az új képzetek felvétele, mondjuk a szellemi beraktározás a -korral csaknem egészen fordított arányban halad, azaz legtöbb agysejt a -gyermekkorban telik meg, már valamivel kevesebb az ifjukorban, még -kevesebb a férfikorban. Oly óriási itt a különbség, hogy _az agysejtek -túlnyomó száma a gyermek- és ifjukor éveiben telik meg. Akkor telik meg -tehát a raktár nagyrésze, mikor még nem válogathatunk, mi lesz nekünk -való, mikor a felveendő portékákat még nem ismerjük!_ A másik figyelmet -érdemlő tünemény az, hogy ez az ingerfelvétel, vagy képzetfelvétel, -mondhatjuk azt is, hogy ez a tanulás a gyermekkorban felette könnyen -megy. Ennek példájára felhozom, hogy míg egy gyermek vagy ifju egy -octávának hangjegyeit egy pár percz, vagy egy óra alatt is megtanulja és -megtartja, a felnőtt férfi már napok, sőt hónapok alatt sem tanulja, -illetve tartja meg biztosan, az 50 éven túl pedig már semmiképen sem -akarnak a hangjegyek, új nevek, ismeretek megmaradni. Innen van, hogy a -gyermek játszva tanul idegen nyelveket, míg az a későbbi korban szinte -teljes lehetetlenség. - -Az egyéniségek szerint különböző időben lép fel ez a beraktározási -nehézség. Némely embernél már 30, másnál már a 40-ik életév körül lép -fel az a tünemény, hogy nem szeret, nem tud és nem akar újat tanulni, -mert a raktár már általában telve van, vagy nincsen hely olyan ingerek -számára. Uj fogalmak, különösen nevek, már az 50-es évek körül -semmiképen sem akarnak megmaradni. Nagyon valószínű, hogy nem ez az -egyedüli oka az új képzetek felvételi akadályának, bizonyára az -agyvelőben történő más fizikai és chemiai elváltozások, különösen az -idegelemek destructiója is közreműködnek. - -Ez azonban még épen nem hanyatlása a szellemi életnek, sőt azt -mondhatjuk, hogy az igazi, a teljes szellemi munka, a tartalmas, alkotó -gondolkodás akkor következik be, midőn a beraktározás művével -elkészültünk. Ekkor folyik a képzetek combinatióinak világa, a nagy -területekre tekintő, mindent számbavevő gondolkodás, a felhalmozott -óriási képzetanyag feldolgozása. Sok világhírű gondolkozó, tudós öreg -korában írta meg műveit. - - - - -III. - -A végigtanult könyvek. Az irodalomtörténet szellemölő adatai, a sok -regény és dráma tartalma nem nevelő. A történelem még mindig nem az élet -mestere. Nem tudunk objectivek lenni. A tömérdek adat Lexikonokba való. -Minden tudománynak feladata. A nyelvészkedés. Lelkünk birodalmának -tartalma és az energiapazarlás egy hasonlattal kifejezve. - -A tanulást képletesen a képzetek beraktározásának s memoriánk egész -világát afféle szellemi raktárnak neveztük, nézzük most a raktár további -sorsát is. _Kérdjük, érdemes volt-e azt mind felhalmozni, a mit -összegyüjtöttünk?_ Mi az, mit ér az, a mit mi 20–24 évig, sokszor nagy -kínnal gyűjtöttünk? Sokszor gondoltam ezekre, midőn mint tanár a tanulók -vergődését láttam, vagy midőn a saját emlékeim sorsát és mások élete -folyását kutattam. - -A midőn 30 évet jól meghaladó tanári, írói multamra visszatekintek s -elgondolom, hogy ezen idő alatt mit tanultam, tanítottam, írtam és e -nagy munka mellett mely ismereteknek nem vettem semmi hasznát: óriási -erő, illetve energiapazarlást látok. De bizonyos vagyok benne, hogy így -jár minden sok iskolát végigjárt ember, ha pályájára visszatekint. -Csakhogy ezt nem szokták az emberek megírni, csak önmagokba fojtják, -legfeljebb a társaságban panaszolják tel, s majd gunyolódva, majd -sajnálkozva fogják fel ezt az óriási energiapazarlást, -boldogtalanságuknak ezen egyik indító okát. Pedig kár evvel hallgatni, -mert a baj napról-napra csak nagyobbodik. - -Ha egy különféle iskolákat végzett művelt ember pályája végén -összegyűjtené, aztán egymás mellé rakná mindazokat a könyveket, melyeket -az elemitől végig a középiskolán és az egyetemen át tanult, aztán -végigforgatná ezt a kis könyvtárt azon czélból, hogy mi mindenfélét is -tanult valamikor, végre azt kutatná, hogy mindebből mi maradt meg, -mennyit használt fel állásában mint polgár, mint ember: szomorúan -kellene tapasztalnia, hogy tanulásával iszonyú energiapazarlást követett -el. Ennek a könyvtárnak több mint háromnegyed része egészen feledésbe -ment, de mégsem pusztult el. Zárva van, mert nem volt reá szükség, aztán -annyira nincs rendezve, hogy ha volna is szükség valamire, nem tudunk -reá találni. És ebben a soha sem használt és fel sem használható -könyvtárban minden úgynevezett tananyag vagy tudomány képviselve van, -természetesen nagyon különböző számú kötettel. Igy nemcsak a classikus -nyelvek és irodalom, hanem a modern nyelvek is, a mathematika, a -historia stb. Csak egy pár példát akarok ezekre vonatkozólag a különböző -tudományok köréből felhozni. - -Ne szóljunk itt legelőször a görög és latin nyelvről és irodalomról, -úgyis eléggé ismeretesek az itt felhozott panaszok, de nézzük előbb a -modern irodalomtörténetet és irodalmat. Az irodalomtörténet pl. tele van -szellemölő számmal, névvel, czímmel; ezek legnagyobb részének a -lexikonokban vagy a könyvkereskedők catalogusaiban volna helye. És -kérdjük most, hogy magokból az irodalmi művekből, mondjuk az epikai, -lyrai, drámai irodalomból mi érdemes arra, hogy helyet foglaljon -agysejtjeink között? Talán mind az az ezrekre menő jó, rossz költemény, -dráma, regény, epos, melyet hivatott és nem hivatott írók összeírtak? Az -elfogulatlan ítélő azt fogja mondani: olvassunk át egy pár kitünő -munkát, érdemes műremeket, vegyük át lelkünkbe mind azokat a szép -gondolatokat, nemes érzelmeket, melyek életünk czélját előmozdítani -vannak hivatva. Ne feledjük azonban, hogy pl. egy regény, egy epos, egy -dráma tartalmának 95% képzelt esemény, phantasia; miért kell tehát ezen -álombeli, hazug világgal az agysejteket oly nagy számmal megtölteni, -mikor annyi fontos tudnivaló várna az emberekre? Mert, hogy egy pár -kiváló epikai, lyrai és drámai költői alkotást ismerjünk, abban -gyönyörködjünk, belőle az igaz, a jó s a szép gyöngyeit magunkba -szedjük, az boldogulásunk czéljából épen kívánatos; de miért kelljen a -tanuló ifjúnak egy egész sereg jó-rossz regény, epos, szomorú és -vígjáték és csaknem minden író munkájának tartalmát, sokszor csak -czímeit megjegyeznie? - -Ezen óriási energiapazarlásnál már az a kérdés is felmerült agyamban, -hogy eltekintve az energiapazarlástól, lélektani, ethikai szempontból -helyes-e, ha egy fiatal agyvelőt egy egész sereg regény, dráma -tartalmával, a lehető erkölcsös és erkölcstelen motivumok egymást -meghazudtoló seregével tömjük tele? Mintha bizony a mindennapi élet -eseményeiben nem volna elegendő tragédia, komédia, fenség és -alacsonyság, ezerféle motivum a cselekvések számára és mindez igaz is, -nem elképzelt világ. És kérdjük, mi haszna van az ifjú léleknek abból, a -midőn a szerelem különféle furfangjait, az atrocitás és vandalismus -annyi példáját, a bűnözés oly sokféle nemét kénytelen magának -megjegyezni? Ha az igaz is, hogy egy az életet már ismerő, megállapodott -jellem mindenfélét kár nélkül olvashat, nem áll ez egy tanuló ifjura. És -ha legalább megtörtént tényeket kellene így megjegyeznie, de csak -elképzelt és sokszor lehetetlen eseteket. Ez sem a lelki erők -gyűjtésének a módja! Valljuk meg, hogy azt az erkölcsi okulást, -tanulást, a mit egy sereg regény és dráma elképzelt cselekményeinek -megtanulása által meríthetünk, sokkal kevesebb munkával is megtehettük -volna. Másfelől nem szabad elfelednünk, egészen más az életet már -ismerve, pusztán szórakozás okából olvasni regényeket, mint életismeret -nélkül, ifjúkorban azért olvasni, hogy a tárgyát, alakjait megjegyezzük. - -Agysejtjeink más, szinte igen terjedelmes részét azon ismeretek -foglalják el, melyeket történelemnek nevezünk. A világ és nemzeti -történelemnek tudvalevőleg az volna a czélja, hogy: magistra vitæ, az -élet mestere legyen. A tény azonban az, hogy a legtöbb ember a saját -kárán, sorsán sem tanul, még kevésbbé a másokén, vagy más nemzetek -történetén. Fájdalom, a nemzetek sem a multban nem tanultak, sem most -nem tanulnak egymástól. De hol is vannak azok a bölcs törvények, -melyeket a történelemből levonhatunk? Vagy nem látjuk-e, hogy mi -egykoruak is százféleképen kommentálunk egy eseményt, mely közöttünk -történt? Vagy nézzük napjaink politikai történeteit, midőn az egykoruak -ugyanazt a dolgot százféleképen adják elő, százféleképen értékelik. -Odajutunk tehát, hogy _mindenki a saját egyénisége, tanulmányai, vágyai, -szenvedélyei, műveltsége, erkölcsisége, önző czéljai, érdekei, -szervezetének örökölt hajlamai szerint, mondjuk egy szóval: a saját -szemével, a saját eszével és szívével nézi a világ eseményeit. És ez, -fájdalom, nem objectivitás!_ Csak így tudjuk megérteni, hogy ebben a -nagy ismerethalmazban nagyon messze vagyunk az objectiv igazságoktól. -Bizonyára ezért mondotta Spencer, hogy: «azon ismeretfajnak, mely -iskoláinkban a történelem nevét bitorolja s mely csupán nevek, évszámok -s jelentéktelen, holt tények szövedékéből áll: cselekvésünkre csak egy -körömfeketényi befolyása sincs.»[14] - -Az a gondolat, hogy a történelem, úgy a hogy ma írják és tanítják, nem -mestere az életnek, már Du Bois Reymondot, a világhírű tudóst is -foglalkoztatta. Egyik munkájában így fakad ki: «De hova vezet végre is -az út könnyek patakján, vérnek tengerén keresztül? Vajjon mutat-e a -polgári történet haladást? Bölcsebbek lesznek-e a királyok, -mértéktudóbbak a népek? Vajjon nem azt tanuljuk-e a történetből, hogy -semmit sem tanulunk belőle?» - -Természetes, hogy ez is túlzás, miként túlzás Jókai egy kedves -alakjának, a nagyenyedi kollegium rector-professorának, Tordai Szabó -Gerzson uramnak az a kifakadása, hogy: «a historia nem tanít egyebet, -mint azoknak neveit, a kik emberek agyonverésében tüntették ki magokat… -és hazudik véghetetlen kiterjedésben…» - -Bizonyos azonban, hogy miként igaz Goethe az a mondása, amely szerint -_nem azért születtünk, hogy a világ problemáit megoldjuk, ép oly -bizonyos az is, hogy nem kell mindent tudnunk, a mi a világon történt, -még pedig, fájdalom, nem is úgy tudnunk, a hogy történt, de meg -lehetetlenség is, ha ezerszer annyi agysejtünk volna is_. Mily -energiamegtakarítás lenne, ha a historiában is oly törvényekről -beszélhetnénk, melyek millió adatot helyettesítenek. De ilyeket még nem -ismerünk. - -Mindez azt mutatja, hogy nagyon sok erőt pazarlunk el, midőn agyvelőnket -annyi értéktelen adattal telítjük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy -ignoráljuk a historiát. Az ismét hiba lenne, mert a jelent csak a mult -alapján értjük meg, és a mint Disraeli helyesen mondja: a mult -hatalmunknak egyik eleme. Azt a multat tehát, mely a jelent megalkotta, -ismernünk kell. Csakhogy nem mindaz, a mi valamikor történt és elmult, -szóval az összes mult alkotta és alkotja a jelent; bizonyos események -előidéznek új eseményt, de ehhez millió és millió megtörtént eseménynek -semmi köze. Tanuljuk meg tehát a történelemből azt, a mi az emberi -életre, főbb intézményeinek ismeretére, a jelen megértésére, hazánk -alkotmányának, legfőbb törvényeinek, culturintézményeinek megismerésére, -a béke áldásainak megszeretésére, világnézetünk, ethikai felfogásunk, -életfilosofiánk megalkotására szükséges, a többi rengeteg adatot pedig -adjuk át az arra született tudósoknak és a lexikonoknak. Betű és papir -van és lesz elég, de agysejtünk kevés és még sok fontos és másnemű -ismeretre vár. - -Jól tudom, hogy engem sem a historikusok, sem a nyelvészek, sem más -tudományok szakemberei és tanítói nem fognak megérteni, sőt ádáz, -kegyetlen kritikát várhatok ezen soraimért. Hiszen mindenki a saját -tudományát, a saját szakmáját tartja fontosnak, azt hiszi, hogy a világ -rendje nem lehet el nélküle. Aztán, midőn a szakemberek, a tudósok -tudományukat védik, egész szellemi és legtöbbször anyagi világukat, -kenyeröket védik. Hiszen a mit az ember 30–40 éven át tanult, az a -képzet- és gondolatvilág, a mit így felhalmozott, tulajdonképen lelki -világát, mindenét képezi. És nem természetes-e, ha a szakember lelke -mélyében, lelkivilágában érzi magát megtámadva, midőn tudományát, annyi -gonddal szerzett ismereteit támadják meg? Innen a harcz makacssága, -komolysága. Azért kell minden efféle reformot lassan, fokozatosan, -kíméletesen eszközölni. - -De bármily keserű, bármily ádáz lesz is a harcz a fölösleges -tanulnivalók ellen, a haladó kornak lassan-lassan meg kell azt vívnia s -az élet tanítására kell hallgatnia. És az élet mást tanít, mást mutat. -Az élet először azt mutatja, hogy az agyvelő megterhelésének, -capacitásának határai vannak, másodszor, hogy az ismeretek értékre, -fontosságra rendkívül különbözők. Van olyan fontos, mint a víz, mint a -levegő, hogy meg se élhetnénk nélküle, és van, a mely érték, fontosság -tekintetében rendkívül messze esik. Mily más arról hallani, hogy a -radium hogy gyógyítja a rákos daganatot, vagy hogy az elhalt szivet hogy -próbálják életre kelteni és mily más egy kötőszó változó alakjairól, -vagy az igeidők és módok használatáról beszélni. - -Nagyon természetes, hogy azok az ismeretek lesznek a legértékesebbek, -melyek létünket, megélhetésünket, boldogulásunkat biztosítják, s minél -messzebb esik ettől valami, annál csekélyebb jelentőségű ránk nézve. -Tökéletes igaza van e tekintetben Tainenek, midőn azt mondja: «a -tudomány nem önczél, hanem csak eszköz; az ember nem érette van, hanem a -tudomány van az emberért. _Minden kutatásnak és minden tanulmánynak -feladata: csökkenteni a fájdalmat, növelni a jólétet, megjavítani az -emberi létfeltételeket._»[15] - -Ezekre gondolva lehetetlen, hogy ne lássunk nagy energiapazarlást a -görög és latin nyelvnek és mindenféle régiségeknek oly módon való -tanulásában, mint ez gymnasiumainkban történik. Hiszen a mi igazán -értékes és becses ebben az irodalomban, az értékesnek marad fordításban -is. Aztán valljuk meg az igazat, a görög és latin irodalom műveinek, -gondolatainak legjavát már úgyis átvették, már assimilálták a nemzeti -irodalmak. - -Ha a tudománynak az a czélja, hogy az igazsághoz vezéreljen, hogy a -természet titkait felfedje, hogy a fájdalmat csökkentse, a jólétet -nevelje s a létfeltételeket megjavítsa, akkor a tudomány ez áldásaiból -nagyon keveset ad a nagy világnak, a közjónak a szőrszálhasogató -nyelvészkedés, filologizálás. Igaz, hogy a nyelvtudomány, mint minden -tudomány szép és fontos ismeretekhez vezethet, a midőn lélekvalljuk meg, -hogy a nyelvészeti fejtegetések legnagyobb része messze esik a közjó -megvalósításától, másrészt csak annak szerez örömet, a kit a természet -már arra alkotott, hogy a nyelvészetben lelje örömét. - -De nem kivánunk a tantárgyak során végigmenni, hogy a szellemi erők -pazarlását kimutassuk. Bátran végigmehetnénk valamennyi tantárgyon s -kimutathatnók, hogy többet adnak mint kellene, hogy sok felesleget adnak -és végre, hogy nem olyan formában adják, mely forma a tanuló lelki -fejlettségének világához alkalmazkodik. Ezzel azt is mondjuk, hogy -tankönyveink messze esnek attól az ideáltól, melyhez a tankönyvnek -közelednie kellene. _Egy tankönyvnek ugyanis világosság, érthetőség, -egyszerűség, rövidség, érdekesség, vonzó előadás tekintetében mintának -kellene lennie._ Ha jól átgondoljuk, hogy mi egy tankönyv hivatása, -czélja, akkor az államnak, a társadalomnak a tankönyvírást és kiadást a -legfontosabb állami, társadalmi, culturalis feladatok egyikének kellene -tekintenie, akkor minden arra hivatott tényezőnek: ministeriumnak, -Akademiának, egyetemnek, kiváló tanároknak, íróknak együttműködésére -volna szükség, hogy lehetőségig tökéletes, ideális tankönyveket -alkossanak. - -Mindez csak akkor lesz lehetséges, ha a különböző iskolák tananyagát, -annak mennyiségét és minőségét nem tisztán tanügyi körök és hatóságok -fogják meghatározni, hanem egy oly nagy bizottság is, melynek tagjai a -különböző életpályák legkiválóbb képviselőiből fognak állani, ha tehát a -gyakorlati élet emberei, a különböző életpályák kiváló férfiai is hozzá -fognak ahhoz szólhatni, hogy mit tanuljanak a nemzet gyermekei. Azok az -emberek ugyanis, a kik a gyakorlati élet követelményeit ismerik, a kik -tényleg látják mi és hogyan kell az életnek és annak a pályának, a -melyen tani, historiai, népismei stb. ismeretekre derít új fényt, de -mozognak, bizonyára nem fognak oly tananyagot proponálni, a melyre az -életnek szüksége nincs. - -Ha pedig egy ily elméleti és gyakorlati kiváló férfiakból alakított -tanács meghatározná a különböző iskolák egész tananyagát, a tankönyvek -megírását olyan írókra kellene bízni, a kik világosan, érthetően, -röviden, érdekesen tudnak előadni. _Egy ideálisan jó tankönyv -megírásának oly nagy dolognak kellene lennie, hogy legkiválóbbjaink -ambitiójának tárgyát képezze. Ez megint ismét csak úgy lesz, ha kellő -formában honorálják is azt az írót, a kinek könyvéből egy nemzet -gyermekei tanulnak, a kinek gondolatai ezer és ezer fejben fognak majd -helyet találni, a kinek eszméi, érzelmei, előadása módja egy -generatiónak fogja szellemi táplálékát képezni!_ De ki gondolt nálunk -ilyenekre?! - -Most, fájdalom, sokszor kezdők experimentálása, stréberek tülekedése, -majd üzlet, nyereségvágy látszik sok tankönyvünkön. - -Nem is gondoljuk, hogy a rossz tankönyvek mennyi erőpazarlásnak, mennyi -kínnak a kútforrásai. Azok az idő előtt való nehéz tudományos -fejtegetések, abstrakt fogalmakkal való filozofálások, nem megfelelő -stilizálás épen olyan az agyvelőnek, mint az emészthetetlen étel a -gyomornak. Mindkettő beteggé teszi a szervezetet. Meg vagyok róla -győződve, hogy ha a tankönyvek e betegeit statistice ki lehetne mutatni, -elszomorítóan nagy számot kapnánk. Viszont, ha ezt a sok kínt, ezt az -óriási energiapazarlást meg lehetne szüntetnünk, mennyi erőt, -boldogságot, hasznot tudnánk teremteni. De míg a középiskoláknál a -concurrentia legalább némileg segít a bajokon, a felsőbb oktatásnál ez -sincs meg. - -Mikor mindezen bajokról elgondolkoztam és e mellett memoriám birodalmát -a lehetőség szerint áttekintettem, «Ész és szív» czímű, még 1900-ban -megjelent művemben ezeket írtam: - -«Ha lelkünk birodalma, vagy emlékezetünk világa valamiképen át volna -tekinthető; ha valami Röntgen-féle sugárral látnunk lehetne, hogy az -ezer milliót meghaladó képzetek milyen szolgálatot tettek életünkben, -úgy, hogy tehát világosan láthatnók: ezeket állásomban, kenyérkeresésnél -használtam; ezeket a társas életben; ezeket testem és lelkem -egészségének megőrzésénél; ezek a képzetek életfilozófiámat alkották; -ezeket meg csak szórakozásul használtam; ennek az óriási csoportnak itt -soha semmiféle hasznát sem láttam; ezek a képzetek itt csak elnyomták és -elfojtották a többit; ez a csoport meg csak tévedést, hibát, bűnt és -gyászt hozott reám: ismétlem, ha mindezeket látnánk, szomorú látvány -tárulna szemeink elé. Fel kellene kiáltanunk: _mennyi vérrel és -izzadsággal szerzett lom és szemét, mily kevés értékes, életboldogító -elem!_» - -«Valóban olyan ez a képzetfelvétel, mint midőn egy megnyitandó nagy -vegyeskereskedésbe portékákat szállítanak. Van olyan is a szállított -portékában, mely szépen beleillik a fiókokba; de mennyi van olyan, mely -sem minőségénél, sem mennyiségénél fogva nem fér oda. A munka alatt itt -is, ott is törik egy állvány, egy fiók (ez az idegrendszer baja, a -különféle betegségek). - -És mennyi csalódás, midőn a kereskedés végre megnyílik. A boltos tisztán -látja helyzetét: a mi neki, övéinek, az életnek legjobban kellene, abból -kevés van a boltjában; ami alapjában nem más, mint haszontalan -fióktöltelék, azzal tele van kereskedése. És hogy a tragikomikum még -teljesebb legyen: venne kelendő portékát, de már nincs hová elhelyeznie, -mert mind beteltek már a fiókjai.» - -Azóta, hogy ezeket írtam, ugyanazon szemmel nézem a világ folyását és -látom tanulásunk sysifusi munkáját, a kis és nagy modern Tantalusok -kínjait. Érthető volt tehát örömem, midőn fentnevezett munkám -megjelenése után egy pár évvel Ostwald Vilmosnak, a nagyhírű -természettudósnak és filozófusnak az energiatékozlás ellen tett hasonló -kifakadásait olvastam. Természetesen egy szegény magyar tanár szavát -senki sem hallotta meg. - -Nem célunk itt annak illustrálása, hogy hány és miféle áldozata van -ennek az energiapazarió tanulásnak, avval sem akarunk most foglalkozni, -hogy hibás tanterveinkből, mi volna mint fölösleges ballast kidobandó, -és mivel kellene az agysejteket a tanulásra legalkalmasabb időben úgy -kitöltenünk, hogy testileg és lelkileg munkabíró, boldogulni és -boldogítani tudó életet élhessünk? Világos, hogy a válasz csak az lehet, -hogy mindenekelőtt, fejlődő erőnkhöz mérten csak azt tanuljuk, a mi az -élet czéljának, az egyén és a köz tökéletesedésének, boldogulásának -legjobban megfelel, a mi tehát nemcsak igazán érték, sőt mértéke minden -más értéknek. És itt nem szabad elfelednünk: _«a természet törvényeinek -ismerése és alkalmazása az egyedüli biztos eszköz arra, hogy a világ -menetére befolyással legyünk»!_ - -Csakis a természet törvényeinek ismerete vezetheti az emberiséget czélja -felé. Csakis e törvények ismerése és alkalmazása lehet az az -Ariadne-fonál, mely az élet labyrinthusában elvezet. Ezek nélkül nem -használ semmiféle más tudomány, nem segít rajtunk semmiféle művészet. - - - - -IV. - -A gondolathiba, mint az erőpazarlás egyik szülője. Az életnek tanuljunk. -Spencer tanácsai. Mi neveli az észt? Az általános műveltségről. -Képzeteinket nem lehet kilakoltatni, a fölösleges tehertől nem lehet -menekülni. Nem lehet tetszés szerint felejteni. Végeredmény. - -A szellemi erőkkel való rossz gazdálkodásnak egy különös alakja akkor -áll elő, ha képzetvilágunk közé oly képzetek, gondolatok kerülnek, a -melyek a fennálló fizikai vagy erkölcsi világrenddel ellenkeznek, a -melyek nem igazak, a melyek tehát valami hibát, helytelenséget, valami -falláciát, sophismát tartalmaznak. Ezeket nem az iskolákban, hanem -rendesen otthon, a társaságban, az utczán, szóval a külvilágban -tanuljuk. Sokszor az egoismus, az indulat, a remény, a félelem, a hiúság -szüli őket, gyakran a tömeg, a sokaság hatása, a téves uralkodó eszme, -az állítólagos közvélemény, az utánzás hozza őket létre. Sorsunk -tragikumához tartozik, hogy tévedések, gondolathibák, a milyenek pl. a -téves észlelés, hibás általánosítás, álkövetkezetesség, téves analogia, -stb. kisebb és nagyobb hazugságok vesznek bennünket körül. A családi -életben, a társadalomban, a politikában, a könyvekben, a hibás -gondolatok egész özöne van forgalomban. Majd magunk gyártjuk őket, majd -másoktól vesszük s közvetítjük. A lelkünk bacillusai ezek. A valódi -bacillusok között ezek is közöttünk keringenek, inficiálnak s mint -amazok, ezek is bűnhődést, fájdalmat, bút okoznak, vért, sokszor életet -követelnek. Kétségtelen, hogy a rossz gondolat ép úgy szedi áldozatait, -mint az epidemia. És vajjon mindez nem egyúttal a legnagyobbmérvű -energiapazarlás is? Gondoljunk csak arra, hogy a babona, a tudatlanság, -a helytelen nézet, hibás maxima, téves életelv mennyi szellemi -energiapazarlásnak a szülője! - -Lehet, hogy elszörnyülködnénk, ha valami csodás lény ki tudná mutatni, -hogy mennyi téves, hibás képzet, eszme van emlékezetünk birodalmában, -mennyi ragyogó hamis gyöngy memoriánk kincstárában. Így talán jobban -megértenők, hogy miért csalódunk, tévedünk, bűnhődünk minduntalan! - -Ha mindezek elősorolása fonalán láttuk, hogy mit ne tanuljunk, -önkénytelenül az a kérdés tolul lelkünkbe, hogy mit tanuljunk? - -Az előbbi fejezet végén arra az eredményre jutottunk, hogy azt tanuljuk, -a mi az élet czéljának legjobban megfelel. De mi az élet czélja? Egy -nagyobb munkámban[16] az emberi természet és a társadalmi élet -vizsgálata folytán arra az eredményre jutottam, hogy a természet a -szervezetünkbe oltott törekvésekkel maga mutatja meg azon czélokat, -melyek felé törekszünk és törekednünk kell, majdnem azt mondhatjuk, maga -tüzi ki ideáljainkat is. Ilyenek: az öröm, más szóval kifejezve a -szeretet, az életnek minél továbbra való kiterjesztése, a munka, a jó, -az igaz és a szép. - -_Az élet czélja ezek szerint: egyéniségünknek oly kifejlése, mely -először nemes örömökben minél gazdagabb, tartamára minél hosszabb életet -biztosítson, a mely másodszor arra képesítsen, hogy a legnemesebbekért -(erkölcsi jó, igaz, szép) s így a köz javáért tudjunk munkálkodni._ - -Azt kell tehát mindenekelőtt tanulnunk, a mi ennek a czélnak leginkább -megfelel. Ne feledjük azonban, hogy _tömérdek olyan igazság van, melynek -csak lexikonokban, könyvekben volna megfelelő helye, de mely csak mint -lom és akadály szerepel memoriánkban és elfoglalja azokat a helyeket, -melyeket életrevaló elemeknek kellene betölteniök._ Erre nem voltak és -nincsenek tekintettel a világ különféle tantervei. - -Erre vonatkozólag írja Spencer: Fő életkérdésünk – mely minden egyebet -magába ölel: miként irányozzuk helyesen cselekvésünket az élet minden -viszonyai s körülményeinek közepette. Mint bánjunk testünkkel, -lelkünkkel; miként vezessük ügyeinket; hogyan neveljük fel családunkat; -mint viseljük magunkat polgárokul; mint zsákmányoljuk ki a boldogság -azon forrásait, melyeket a természet maga nyit számunkra; miként -hasznosítsuk mindennemű tehetségeinket úgy a magunk, mint mások javára; -egyszóval hogyan folytassunk tökéletes életet? Ez lévén a fődolog, a -nevelésnek ezt kellene elsajátíttatnia velünk.[17] Ebben a pár sorban -meg van a nevelésnek és tanításnak egész programmja, de meg van benne az -is: mit dobáljunk ki mint ballastot tanterveinkből. - -Ha most azt kérdeznők, ugyan melyik iskola az, ahol mindezekre -megtanítanának bennünket, fájdalommal kell válaszolnunk, hogy -mindezeknek legnagyobb részét az iskolán kívül, az életben sok -szenvedéssel tanuljuk. Még szerencsés, a ki legalább így tanul, ha későn -is, ha nagy fájdalmak árán is. De hány van, a kinek ez is későn jön, -sejtjei már más képzetekkel, fogalmakkal vannak megtöltve. Mennyi -nyelvtani, mondattani szabály, szám, név, történelmi anyag, mennyi ó- és -újkori mese, monda, irodalomtörténeti száraz adat, hány színműnek, -regénynek tartalma pihen ott csendesen az agysejtek között örökre -hasznavehetetlenül. Mint valamely eltemetett város a holt tenger -fenekén. Mennyi munka van itt eltemetve! - -Tetézi a bajt még az, hogy ez a szép gyűjtemény épen természeténél -fogva, mert nincsen a részei között összefüggés, viszony, okozatiság, -szóval logikai kapcsolat, mert sok kivétel, valótlan, homályos, -inconsequentia van benne, csak gátjául szolgál a természetes, logikai -gondolkodásnak. Mert mi sem árulja el jobban a lélektanban való -járatlanságot, mint az az argumentum, hogy az előbb felhozott tömérdek -anyag az ész élesítésére, az értelem fejlődésére szolgál, másrészt erre -az anyagra az általános műveltség miatt van szükségünk. Pedig az ész és -értelem fejlesztésének legjobb mestere: a természet, az élet szemlélete, -vizsgálata, vagyis világosan látható, kivételt nem tűrő rend és -törvényszerüségek tanulása. - -_Az ész és értelem csak a természet tüneményeinek vizsgálata, csak -határozott viszonyok, függőségek, törvényszerüségek szemlélete, csak -belátás, logikai következtetések által fejlődik_, nem pedig mindenféle -csak elképzelt dolgok, chaos, lom és kivételek által. Mert igaz marad -Kerekes mondása, hogy: a hol törvény nincsen, ott igazság sincsen, s a -hol ez nincs, ott nincs mit tanulni. - -Hogy arra a sok teljesen hasznavehetetlen képzetre az úgynevezett -általános műveltség miatt volna szükség, azt az eddig felhozottak -teljesen megczáfolják. És az úgynevezett általános műveltség fogalma oly -elastikus, sokféleképen értelmezett fogalom, hogy nem csoda, ha sok -bajnak a szülője. Nézzük meg tehát, hogy mit nevezünk valódi -műveltségnek? A valódi műveltség fogalmán a léleknek harmonikus -kiképzettségét értjük, azaz oly kiképzettségét, mely először elegendő -általános ismeretekben, æsthetikai és erkölcsi érzelmekben, erkölcsös -jellemben s mindezen belső tulajdonoknak megfelelő külsőben, tehát -modorban nyilvánul. - -Az így értelmezett általános műveltségnek sincs tehát szüksége arra a -rengeteg képzetre, melyek valósággal csak haszontalan töltelékül -szolgálnak. - -Nem szabad elfelednünk, hogy az emberi ismeretek birodalma szinte -perczről-perczre nő, úgy, hogy már szédítő nagy a tudás birodalma – de -nem nő evvel arányban az agy felfogó képessége, megterhelhetősége. A -világ tantervei arra nincsenek tekintettel, hogy az emberi lélek, a -memoria megterhelésének is vannak határai. Csak tömik és tömik ezt a -raktárt, de a mint képletesen már megjegyeztük, törnek a polczok, -pusztul az anyag. Kép nélkül szólva: a lélek, a test belebetegszik e -raktározásba, s az energiagyüjtés energiapazarlássá változik. És itt -nemcsak az alsó és középiskolákra, de mindenrendű iskolákra, -vizsgálatokra gondoljunk. Hogy mit kívánnak ma pl. egy diploma -megnyeréseért, mit kívánnak pl. egy tanári, mérnöki, ügyvédi -vizsgálaton?! Szinte hihetetlen. - -Nagy energiapazarlásra mutat az a tünemény, hogy a tanulók legnagyobb -része egy kis ideig, és csak némely tantárgy iránt mutat érdeklődést, de -egy délelőtti öt órai tanítást önként, figyelmeztetés, sőt büntetés -nélkül nem tud elegendő figyelemmel kísérni. Hogy ez a tanulás örömet -okozna, mint annak lennie kellene, az szinte ritkaság. Itt tehát -mindenféle hibának kell lennie, mert új ismeretszerzés, ha az -minőségileg és mennyiségileg a léleknek megfelel, annyi mint -energiafelvétel, és minden új energiafelvétel kellemes a szervezetnek. - -Minthogy azonban ezen soraink nem iskoláink hibáival akarnak -foglalkozni, e tárgygyal itt bővebben nem foglalkozhatunk. Ha azonban -egész tanügyünkre csak futó pillantást vetünk is, fel kell kiáltanunk: -kevés ember van a maga helyén! - -A szellemi erőkkel való rossz gazdálkodás körébe tartozik pl. az -egyhuzamban való öt órai tanítás is. Ha ez a tanítás bizonyos pausákkal -jár is, mégis sok. Lélektani, különféle psychophysikai kísérletek -mutatják, hogy már egy órai figyelmes hallgatás is kifáraszt. Hát öt óra -egymásután napokon, sőt hónapokon keresztül! A tanárok pl. jól tudják, -hogy mit jelent az, a harmadik, negyedik, ötödik órában tanítani, hogy -mi mindenfélét kell elkövetniök, hogy a tanulók már kifáradt figyelmét, -érdeklődését legalább némileg ébren tartsák. - -Ideggyógyászok, elmeorvosok, psychologusok már régóta panaszkodnak az -ily munka ellen, de fájdalom, eddig minden eredmény nélkül. Hogy ez a -sok óra a tanulók tekintélyes részénél tényleg nem okoz kimutatható -túlterhelést, az a mint már említettük, egyszerüen onnan van, hogy az -illetők ösztönszerüen nem figyelnek, nem dolgoznak annyit, a mennyit -kellene. - -Szomorú igazság, de úgy van, hogy az iskolai munka, a tanulás a legtöbb -alsó és középfokú iskolai tanulónak csak teher, kín, egyeseknek -valóságos gyötrelem. Nagy része öröm nélkül végzi el munkáját, egy része -pedig kínnal tanulja meg a minimumot. Ha nem volnának iskolai -barátságok, iskolai társadalmi élet, egy része nem is járna az iskolába. -Igaz, hogy sok degenerált, beteg, ideges, otthonról már elrontott gyerek -kerül a jók és munkabírók közé, de még sem volna szabad az iskolának -ilyen fárasztó és sokakra nézve félelmes helynek lennie. - -És milyen különös az élet. Ezeket az iskolai kínokat, kiállott -izgalmakat és szenvedéseket nem csak egyszer kell átszenvednünk. Csak -gondoljunk a férfi, sőt az öregkor álmaira. Hányszor álmodjuk 20–30 év -mulva is, hogy megint az iskolában vagyunk, felelünk, vizsgázunk – és -kegyetlenül trémázunk. Az iskolák világrendje még álmainkban is érezteti -hatását. - -Mindezzel szemben az ideális dolog az volna, ha a tanítás örömet -nyujtana, ha az iskola az öröm tanyája lenne. - -Ha most elgondoljuk, hogy minden félelem, kín, bánat, aggodalom egyuttal -testi és lelki energiapazarlás, és ha elgondoljuk, hogy ez sok embernél -8–12 évig tart, be kell látnunk: itt óriási pazarlással van dolgunk. Ha -tehát ezt az energiát az egyén más irányban értékesíthette volna, -mennyit nyert volna erőben, munkában, boldogságban az egyén és a köz is. -Hány ember van, a ki midőn már utolsó vizsgáját is letette, érzi, hogy -most már semmire sem való és hosszú ideig se kedve, se ereje a -megkezdendő új élethez. - -Hát nem tragikus dolog az, hogy annyi ember fáradt gőzzel érkezik a -versenytérre? Hát nem elszomorító energiapazarlás ez? - -Mennyivel más volna az élet, ha életünknek csaknem egy harmadát ily -munkával nem terhelnők. Mennyivel más volna az eset, ha ezeket a -fölösleges, sőt káros tartalommal telített agysejteket, képzeteink és -fogalmaink lakóhelyeit valamikép ki lehetne üríteni, s megfelelőbb -tartalommal telíteni! Ámde az agysejt első lakójától soha többé nem -menekül. _A mit gyermek- és ifjúkorunkban gyüjtöttünk, az a helyén -marad, és azok a legelső sejtlakó képzeteink ki nem mozdulnak -hajlékaikból._ Sokszor úgy látszik, mintha tökéletesen elfelejtettünk -volna valamit, mintha idegen lakó költözött volna a régi helyébe. De nem -úgy van. Csak az agysejt chemiai elváltozásával pusztul el a képzet is, -mint ezt az elmebajosok elváltozott agysejtjei és elpusztult képzetei -tanusítják. - -Az a képzet még nem pusztult el, a melyre pl. tetszés szerint nem tudunk -visszaemlékezni. Hányszor van rá eset, hogy pl. egy gyermekkori képzet, -emlék 60–70 évig is ott szunnyad a feledésbe ment képzetek között és -aztán egyszerre, hivatlanul bukkan fel, vagy álmunkban tünik elő; -sokszor meg már reá sem ismerünk valamely felbukkant régi képzetünkre s -újnak gondoljuk. - -Ha tehát megtölthető agysejtjeink már megteltek, mondjuk népszerüen és -képletesen, ha már nincs kiadó lakás, nem tudunk új lakóknak helyet -adni, nem tudunk tetszésünk szerint tanulni, új ismereteket szerezni. -Ugyanekkor azonban egy másik tünemény kezdődik: feledésbe kezdenek menni -hamarosan megszerzett képzeteink. Gondoljunk csak arra, hogy egy fontos -vizsgálat előtt (érettségi, államvizsgák) milyen tanulás megy végbe. -Heteken és hónapokon keresztül éjjel-nappal folyik a szellemi -beraktározás. És mi az eredmény? Vizsga után egy-két hétre chaos lesz az -egész elsajátított anyag és a legnagyobb része már is feledésbe megy. -Mondjuk ez a tanulás vásári munka volt. A tanulás csak akkor maradandó, -ha szerzett új ismereteink associatióba lépnek régibb képzeteinkkel, ha -az új képzeteket a régiekkel hozzuk összeköttetésbe, azaz ha kellően -megalapozzuk ismereteinket. Erre kellő idő, kellő pihenés, kellő -ismétlés, gyakori visszatekintés kell. Mindez nincs meg, nem lehet meg a -vizsgálatokra való készülésnél. _Ez az oka annak, hogy vizsgálati -ismereteink nagy része oly hamar elpárolog, de megmarad a szervezet -destructiója._ Azért vagyunk tehát sok téren oly nagyon feledékenyek, -mert _a tanulás munkája nem volt megfelelő, mert vásári, látszatra -készülő munka volt az egész. És most gondoljuk el: ilyen vásári munkával -áll ki a legtöbb ember az élet vásárjára. Mennyi felületes, -megbízhatatlan munkát kínálnak itt minden téren_, a nélkül, hogy a -csalásra csak gondolnának is! Csoda-e aztán, ha a világ úgy halad, a -mint halad? - -De a mint nem lehet bizonyos koron túl tanulni, úgy nem lehet tetszés -szerint felejteni, sem nem lehet emlékezetünk világával tetszés szerint -rendelkeznünk. Nincs emlékezetünk kertjében sem gyomlálás, sem -újraültetés. És hogy ez így van, bizonyára jól van, mert az ön és a -fajfentartásnak ilyen berendezésre van szüksége. - -De ha már úgy van, hogy _a tanulás időszakában lelkünk világát sok -felesleges, értéktelen, sőt káros képzettel telítjük meg;_ ha azt -látjuk, hogy _ezen alkalmatlan lakók miatt, új, alkalmas, sőt felette -kivánatos lakónak nincs már hely; ha ettől a felesleges, gátló tehertől -semmiképen nem tudunk megszabadulni_, nem arra kell-e gondolnunk: _mily -más lehetne az emberi élet, mily haladást mutathatna a tudomány, ha ezt -az elpazarolt és soha vissza nem hozható óriási energiát másképen tudnók -értékesíteni_, vagyis, ha ezeket az agysejteket a tanulás korában azzal -tudnók benépesíteni, a mire testünknek és lelkünknek, a társadalomnak, a -világnak valóban szüksége van, a mi haladásunkat, boldogulásunkat -valóban előmozdítaná?! - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: A takarékosság elve a természetben.] - -[Footnote 2: Höffding: Psychologie 129. l.] - -[Footnote 3: Ch. Fére: Travail et Plaisir.] - -[Footnote 4: Maudsley: Die Physiologie und Pathologie der Seele. 453 l.] - -[Footnote 5: Die Localisation der geistigen Vorgänge.] - -[Footnote 6: Meynert: Uber den Bau der Rinde…] - -[Footnote 7: A gondolkodásról. A budapesti kir. Orvosegyesület -Értesítője 1912. oktb. sz.] - -[Footnote 8: Ribot: Az emlékezet betegségei.] - -[Footnote 9: A gondolkodásról. A Budapesti kir. Orvosegyesület -Értesítője. 1912. okt. sz.] - -[Footnote 10: Krafft Ebing: Egészséges és beteg idegek.] - -[Footnote 11: A Magyar Filozófiai Társaság közleményei. 1904. évf. 34. -l.] - -[Footnote 12: Emerson: Az emberi szellem képviselői.] - -[Footnote 13: Charakter und Nervosität. 159. l.] - -[Footnote 14: Spencer H.: Értelmi, erkölcsi nevelés 14. l.] - -[Footnote 15: Bourdeau: A jelenkori gondolkozás mesterei.] - -[Footnote 16: «Az életfilozófia problémái.»] - -[Footnote 17: Spencer: Értelmi, erkölcsi és testi nevelés. 9. l.] - - - - -TARTALOM. - -I. A takarékosság elve a természetben. Szervezetünk energiája. Lelkünk -változásai. Képzeletvilágunkról. A lelki tünemények localisatiója. Az -agysejt tulajdonságai. Képzeteink különfélesége. Képzeteink, fogalmaink -különböző agysejtekben vannak elhelyezve. A feledés menete. A -tanulnivágyás agyszerkezeti szükséglet, mely kielégítésre vár. A -talentumok eredete és képességeink különbözősége. A szellemi erők -gyűjtéséről 3 - -II. A testi és szellemi erők öröklésének fejlődési fokai. A talentum -keletkezéséről. Tehetségeink mutatják hivatásunkat is. A hivatásunkkal -ellenkező munka erőpazarlás. A figyelem mutatója a tehetségnek. Az -iskola nem a hajlamok szerint adja a lelki táplálékot. A Golgotha -kezdete. Az agysejtek lassan mind megtelnek s jön idő, midőn az új -képzet nem kap állandó helyet 18 - -III. A végigtanult könyvek. Az irodalomtörténet szellemölő adatai, a sok -regény és dráma tartalma nem nevelő. A történelem még mindig nem az élet -mestere. Nem tudunk objectivek lenni. A tömérdek adat Lexikonokba való. -Minden tudománynak feladata. A nyelvészkedés. Lelkünk birodalmának -tartalma és az energiapazarlás egy hasonlattal kifejezve 27 - -IV. A gondolathiba, mint az erőpazarlás egyik szülője. Az életnek -tanuljunk. Spencer tanácsai. Mi neveli az észt? Az általános -műveltségről. Képzeteinket nem lehet kilakoltatni, a fölösleges tehertől -nem lehet menekülni. Nem lehet tetszés szerint felejteni. Végeredmény 38 - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A SZELLEMI ERŐK GYÜJTÉSE ÉS -PAZARLÁSA *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |