diff options
| author | nfenwick <nfenwick@pglaf.org> | 2025-01-22 12:46:38 -0800 |
|---|---|---|
| committer | nfenwick <nfenwick@pglaf.org> | 2025-01-22 12:46:38 -0800 |
| commit | c33fabc0ccf84e8cc4097cdcf0dd036696a5c326 (patch) | |
| tree | c7dc67099766abfa8a1fc989991113442afa846e | |
| parent | 088a57967efec83773169151216442d6b2029760 (diff) | |
| -rw-r--r-- | .gitattributes | 4 | ||||
| -rw-r--r-- | LICENSE.txt | 11 | ||||
| -rw-r--r-- | README.md | 2 | ||||
| -rw-r--r-- | old/66556-0.txt | 2000 | ||||
| -rw-r--r-- | old/66556-0.zip | bin | 45080 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/66556-h.zip | bin | 48611 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | old/66556-h/66556-h.htm | 2209 |
7 files changed, 17 insertions, 4209 deletions
diff --git a/.gitattributes b/.gitattributes new file mode 100644 index 0000000..d7b82bc --- /dev/null +++ b/.gitattributes @@ -0,0 +1,4 @@ +*.txt text eol=lf +*.htm text eol=lf +*.html text eol=lf +*.md text eol=lf diff --git a/LICENSE.txt b/LICENSE.txt new file mode 100644 index 0000000..6312041 --- /dev/null +++ b/LICENSE.txt @@ -0,0 +1,11 @@ +This eBook, including all associated images, markup, improvements, +metadata, and any other content or labor, has been confirmed to be +in the PUBLIC DOMAIN IN THE UNITED STATES. + +Procedures for determining public domain status are described in +the "Copyright How-To" at https://www.gutenberg.org. + +No investigation has been made concerning possible copyrights in +jurisdictions other than the United States. Anyone seeking to utilize +this eBook outside of the United States should confirm copyright +status under the laws that apply to them. diff --git a/README.md b/README.md new file mode 100644 index 0000000..a255ff3 --- /dev/null +++ b/README.md @@ -0,0 +1,2 @@ +Project Gutenberg (https://www.gutenberg.org) public repository for +eBook #66556 (https://www.gutenberg.org/ebooks/66556) diff --git a/old/66556-0.txt b/old/66556-0.txt deleted file mode 100644 index b03c30a..0000000 --- a/old/66556-0.txt +++ /dev/null @@ -1,2000 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of A mi édes magyar nyelvünk, by Árpád Berczik - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: A mi édes magyar nyelvünk - -Author: Árpád Berczik - -Release Date: October 17, 2021 [eBook #66556] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available by - the HathiTrust Digital Library - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A MI ÉDES MAGYAR NYELVÜNK *** - -A MI ÉDES - -MAGYAR NYELVÜNK - -ÍRTA: - -BERCZIK ÁRPÁD. - -AMIT MAGYARUL JÓL KIFEJEZHETSZ, ARRA IDEGEN SZÓT NE HASZNÁLJ. - -ORSZÁGOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT KIADVÁNYA 1912. - -VÁRNAY ÉS FIA BUDAPEST, VI., LISZT FERENC-TÉR 9. - -RÁKOSI JENŐ - -KEDVES BARÁTOMNAK - -SZERETETTEL. - - - - -BEVEZETÉS. - -A nyelv minden nemzetnek legnagyobb értéke, abban nyilatkozik meg lelke, -gondolkodása, érzelme, szelleme, s ezt a nyelvet lehetőleg tisztán, -szeplőtlenűl megőrizni, saját erejéből tovább fejleszteni, minden idegen -fertőzéstől megóvni iparkodik minden nemzet. Ha nagy nemzetek vagy bár -kicsiny, de egységes nyelvterületen élő nemzetek is sürgősnek tartják -nyelvük védelmét, még érthetőbb és természetesebb, hogy mi magyarok -megóvjuk nyelvünket a sok, rázúduló hatástól, mert mi számra nézve nem -tartozunk a nagy nemzetekhez s a kis nemzetek közül sem azokhoz, amelyek -zárt nyelvterületen élnek. A magyar zárt nyelvterület – az Alföld egy -része – igen csekély s a magyarság máskülönben más nyelvű fajokkal -vegyesen lakik. - -Nagyon természetes tehát, hogy ezek a nyelvek, de legkivált a városokban -a német – mint világnyelv nyomot hagynak a magyar nyelven. Nem -szándékszom a magyar nyelv újabb fejlődésével, átalakulásával -foglalkozni, nem tekintem feladatomnak mindazt szemügyre venni, ami a -magyar nyelv szellemét veszélyezteti és a nyelvet rontja. Csak egyik -oldalát a nyelvfejlődésnek akarom tárgyalni, az idegen szavak -beáradásának kérdését, a mely eredeti vagy azzá vált (mert átalakult) -nyelvkincsünket veszélyezteti s a mi szép nyelvünket, ha csak az -özönlésnek útját nem álljuk, lassanként gyalázatos zagyvalékká -aljasítja. - -Nem vagyok nyelvtudós, sem nyelvész, nem is mint ilyen szólok ehez a -kérdéshez, hanem mint író, mint magyar ember világitok rá s iparkodom -mind a szakkörök, mind a nagy közönség figyelmét felébreszteni, őket -felrázni, hogy még idejében mozogjunk s akadályozzuk meg a nyelv teljes -elposványítását. - -Úgy írom ezt a könyvet, hogy mindenki olvashassa, aki a nyelv iránt -érdeklődik, férfi meg nő, öreg és fiatal. Menten minden tudálékosságtól -szeretnék az értelmiségre hatni, tanférfiakra, írókra, sajtóra, a -közélet különféle rétegeinek vezetőire, szóval mindenkire, aki a nyelv -alakúlásának irányítására hatással lehet. Tudom nem lesz könnyű munka, -mert nálunk is – mint egyebütt, – kétféle nézet uralkodik a -nyelvtisztaságról. Egyik, mely méltányolja, a másik, a mely -fölöslegesnek tarja és a nyelvet teljesen a maga fejlődésére bízza. Azt -hiszem ha a higgadtság középútján haladva, minden túlzást kerülve, a -kivihetőt és elérhetőt veszem csak szemügyre – egy részét az -olvasóközönségnek talán mégis meg fogom nyerni az ügynek. Vagy ha azt -nem is érném el, hasongondolkodású, nálamnál képesebb és jártasabb -szakembereknek kedvet szerzek alaposabb munkák megírására. - -Teljes nyelvtisztaság nem képzelhető semmiféle nyelvben. Bizonyos szavak -általános közkincscsé lettek s megtalálhatók minden nyelvben. Nagyot -hibázna tehát az, aki a magyar nyelvből minden idegen szót ki akarna -gyomlálni. A túlzás a nyelvtisztításban is – mint mindenben – ártalmára -van az ügynek. - -Érjük be azzal, hogy szükség, különös ok nélkűl ne éljünk idegen szóval -és hogy ahelyett, a mit jól kifejezhetünk magyarúl, ne használjunk -idegen szót. - -A német nyelvtisztítók hosszas küzdelem után ezt a vezérelvet fogadták -el s úgy vélem, mi is helyes nyomon járunk, ha erre a csapásra térünk. - -A nyelvtisztaságnak kétféle ellensége van. Azok, akik túlozzák és minden -idegen szót ki akarván irtani, képtelen új szavakat gyártanak, a -melyeket a nyelvszokás nem fogad el: a másik rész a közönyösöké, akik -nem értik és nem érzik át ennek a kérdésnek jelentőségét: akikben nem -lángol a nemzet öntudata és nem fogják fel, hogy nem elég szépen, -választékosan és helyes kiejtéssel beszélni franciául, angolul, vagy -németül, hanem mindenkinek első és legszentebb kötelessége anyanyelvét -helyesen, választékosan és lehetőleg tisztán beszélni. - -Akik ezt a fenkőlt törekvést nevetségessé teszik, azokat bátran -nevezhetjük gyászmagyaroknak. Arról lehet rájuk ismerni, hogy minden -nyelvtisztasági törekvést nevetségessé tesznek azzal az ócska -fegyverrel, hogy hiszen „te se beszélsz tisztán, mert te is használsz -idegen szót.“ A kellő irodalmi – magyar irodalmi – és nyelvészeti -műveltség hijjával lévén ez a fajta, nagyon bajos neki megmagyarázni, -hogy aki ott használ idegen szót, a hol használása elkerülhetetlenűl -szükséges, nem vét a nyelvtisztaság ellen. Csak az követ el vétséget, -aki hanyagságból, pongyolaságból, tudatlanságból, vagy nembánomságból él -idegen szóval, mert ha ez a rosz szokás elharapózik s általánossá lesz a -közszokásban, az élőnyelvből lassanként kiszorít jó eredeti szavakat, -amelyek maholnap olyan szokatlanokká válnak, hogy nem is lehet velük -élni. S ezzel szegényíti a nyelvet. Hány gyönyörű, hangzatos, jellemző, -szavunk szorult már ki a köznyelvből és nem található meg másutt, mint a -népnyelv tájszólásaiban vagy a szótárakban. - -S ennek nagy a közművelődési következménye is. Nagy és sajnos! Amely -nemzetnek nyelve nem fejlődik és terebélyesedik a maga talajából, a maga -gyökereiből és erejéből, annak a nyelve hanyatlik és a nyelvvel -hanyatlik a nemzet műveltsége is. A mely nemzet nyelve nem alkalmas -arra, hogy a gondolatokat, érzelmeket, eszméket, minden árnyalatával úgy -kifejezhesse, mint más nagy nemzetek nyelve, az híjával marad azoknak az -eszméknek, gondolatoknak és érzelmeknek is, amelyek árnyalatos, finom, -jellemző kifejezésére a kellő szót vagy szólamot nem tudja megteremteni. - -A nyelv fejlődése tehát szorosan összefügg a nemzet szellemi -emelkedésével és haladásával. - -Azért kötelessége a nemzeti tanügynek, hogy a nyelv fejlődéséről és a -nyelv tisztaságról helyes eszméket oltson már az ifjúság lelkébe: az -ifjúság ezeket az eszméket bele viszi aztán a gyakorlati életbe. - -Hogy ezt a nemzeti szent ügyet némiképp elősegítsem, a nyelvtisztaságról -megírtam ezt a kis füzetet, a melybe iparkodtam dióhéjban mindazt bele -vinni, amit erről a kérdésről és tárgyról összeolvastam, összegondoltam, -összeéreztem. - -Nekem ez az ügy szent, mert a nemzeti becsület kérdése: kivánom, hogy -olvasóim is annak tartsák, aminthogy minden más nemzetnek is szent az ő -nyelvének ügye. - -Büszkék vagyunk nyelvünkre, de nem szeretjük eléggé… - -Bár bele lophatnék ebből a szeretetből egy kicsit az ifjúság, kivált a -női ifjúság szívébe. Az anyanyelvet ők adják tovább, az ő ajkukról -hallja a gyerek az első szent hangokat… A férfit leverhetik a -csatamezőn, de a nemzet tovább él, és mindaddig élni fog, amig a nyelv -ki nem halt az anyák ajkairól… - - - - -A NYELVTISZTASÁG MÁS NEMZETEKNÉL. - -Mielőtt a magyar nyelv tisztaságáról szólok, nézzünk körül hogyan áll ez -az ügy más nemzeteknél. Ez a szemle tanúlságos, mert meglátjuk, miképen -gondolkodnak más, hatalmasabb nemzetek és új szempontokat és -támasztékokat találunk igazolásunkra. - -Brandes, a híres dán író maga mondta nekem, hogy alig találhatni az ő -műveiben idegen szót. Amint hogy a dán irodalom és sajtó elől halad a -nyelv-gyomlálásban. Finn testvéreink is ezen a nyomon haladnak. Legelől -jár a sajtó, a mely kerüli az idegen szavakat, hogy a nagy közönség s a -nép is megérthesse és alaposan felfoghassa, amit a lapok írnak. - -Nálunk ellenkezőleg járnak el a lapok, minél több idegen szóval -tudálékoskodnak, a nagy közönség, a nép azután elsajátítja az értetlen -idegen szavakat, de nem gyarapszik ismeretekben, mert részben nem is -érti meg az olvasottat. - -Svédországban a nyelvjavítás és nyelvtisztítás érdekében egyesület -alakult, hogy „a becsület és hősök nyelvét“ megmentse a fenyegető -veszélytől. Kiszámították ugyanis, hogy az utóbbi két évtized alatt vagy -30.000 német szó és kifejezés lopózott a svéd nyelvbe. Kjellberg állt a -mozgalom élére, a melynek az a célja, hogy a nyelvromlást -megakadályozza. Megalakúlt a svéd nyelv-egyesület. Immár jóval több, -mint ezer a tagja. Célja, hogy mindazt a haszontalan nyelvanyagot -kiirtsa, amely az utóbbi évtizedek alatt kivált németből, de a norvég, -dán, francia és angol nyelvekből is a svédbe szivárgott. A nyelv eleven -erejét akarják az ó-svéd és a nyelvjárások kincseiből felfrissíteni és -különös gondot fognak a svéd társalgási nyelvre fordítani. Előadásokkal -és irodalmi művekkel fel akarják kelteni a figyelmet az anyanyelv -tisztasága és fenköltsége iránt. Külön lapot adnak ki, amely a -nyelvhibákat és hanyagságokat felsorolja és ostorozza. Mindennek – így -szól tudósítás – az a célja, hogy a hazafiságot emelje, a hajlandóságot -az idegen iránt megingassa és a svéd népnek nemzeti öntudatát emelje. - -A nyelv ügyében alig található kényesebb, büszkébb és nemzetibb -felfogás, mint a _franciáé_. - -Nincs az ujabb nemzetek közt egy sem, amely szigorúbb, választékosabb -volna stílus dolgában, mint a francia. S ez a tulajdonság nem új keletű. -Remekírói a francia nyelvet már régóta olyan magaslatra emelték, hogy a -diplomátia és előkelő társaság világnyelve vált belőle, s még ma is -megtartotta ezt a vezérszerepet, mikor a francia nyelv uralmát a -politikai elsőség már nem támogatja. Az Institut társaságot Mazarin -biboros kizárólag a nyelv művelésére alapította s az máig sem -foglalkozik mással, mint a francia nyelv nagy szótárának készítésével. -Újabban az idegen, kivált angol szók beáradása ellen 1907-ben Hermant -Ábel elnöksége alatt szövetség alakult Franciaországban. Sőt még Canada -francia részében is van hasoncélú egyesület. Ez a jelenség nem új, mint -Albert Dauzet „La langue francaise d’aujourd’hui“ című munkájában írja. -Már Medicis Mária korában tömérdek olasz szó özönlött a francia nyelvbe. -Ausztriai Anna alatt pedig spanyol szavak lepték el. Az angol beáradás a -rákövetkező században kezdődött és most leginkább a snobok és a sport -nyelvében burjánzik. Régente nem könyvek és ujságok útján, írott -betűkben kerűlt be az idegen szó, hanem élő szóval. S ahogy a francia az -idegen szót csak hallotta, de nem látta idegen helyesírással leírva, azt -átalakította és a maga kiejtéséhez idomította. Így vált aztán az -idegenből francia. Csak pár példát említsünk meg. Az angol „reading -coat“-ból (olvasó kabát) lett francia kiejtés szerint redingote, így -lett a német „Bollwerk“-ból boulevard, az elszászi sauerkrautból -choucroute. Ma azonban – az ujságok és könyvek korszakában, az angol szó -írott alakban jutván a franciába, megtartja eredeti angol alakját és -mint idegen elem zavarja, csúfítja a nyelvet. Minden kényesebb fület -vérig bántanak az idegen szavak kirívó hangjai, ha úgy ejtik ki, mint -eredeti nyelvükben. Az ilyen szónak, ha már be akar fogadtatni, a mondat -többi francia szavainak kiejtésével kell összhangzani! Ime: a francia -felfogás az idegen szavakkal szemben, melyektől a francia nyelv zenéjét -félti! - -„Le Temps“ 1904. évi szeptember 26-i számában a francia nyelv -tisztaságára ártalmasnak mondja az új találmányokat, mert nem tudnak -ezekre új helyes francia szavakat teremteni. Más nyelvben nincs meg ez a -nehézség, összetesz két-három szót és meg van a megjelölés az új -tárgyra. A francia nyelv szellemével a szóösszetétel nem fér meg s ezért -– kénytelen részint a görög, részint a latin nyelvhez fordulni s abból -fedezni az új szükségletet. Mivel pedig a mai tanrendszer mellett a -latin és görög nyelvnek ismerete hanyatlik – el fog következni az az -idő, a mikor ezeknek a görögből és latinból átvett kölcsön-szavaknak -jelentését már nem fogják érteni. A „Temps“ cikkezője aztán áttér az -idegen szavakra és így nyilatkozik: - -„A nyelvezet előkelősége tekintetéből semmi sem bántóbb, mint ezeknek a -német vagy angol szavaknak belekeverése a mi mondatainkba. Ha ez csak a -társalgási nyelvben esik meg, hagyján, de mikor az irott nyelvet is -elzagyvítják, az lassanként valóságos volapükké válik, a szemet -megtéveszti, de még az észt is, s nyelvünk elveszti azt a csodálatos -tisztaságot, melyet megóvni századokon át nemcsak legfőbb törekvésünk -volt, hanem amit egyuttal szent kötelességünknek is tartottunk.“ - -Csak azért idéztem ezeket, hogy belássuk, a világnemzetek is milyen -rendkivüli fontosságot tulajdonitanak a nyelvtisztasági törekvéseknek. - -Legujabban Franciaországban egy ujabb nyelvtisztitó társaság van -keletkezőben, melynek cime: „A francia nyelv barátai“. (Les amis de la -langue francaise). „Nemzeti társaság a francia geniusz védelmére s a -francia nyelv pártfogására az idegen szavak, a szükségtelen ujitások és -mindazon elferditések ellen, melyek fenyegetik.“ - -Már ez a körülirás is kimeriti a társaság irányát, a felhivásnak szövege -azonban megteszi ezt még bővebben és tanulságosnak gondolom azt egész -terjedelmében leforditani, hadd okuljunk belőle és lássuk be, hogy még -olyan világnemzet is, mint a francia – milyen szempontokat követ nemzeti -lényének szeplőtelen megőrzésére és hogy a nyelv lehető tisztaságának -ügyét nemzeti ügynek tekinti, _a nemzeti becsület_ ügyének, mert a -nemzeti szellem, a nemzet egyénisége leginkább a nyelvben tükröződik s -annak elkorcsositása a nemzet hanyatlásával, elfajulásával együtt -szokott járni. - -Az érdekes felhivás igy szól: - -„Tán senki sincs, aki ne vette volna észre, milyen nagy számmal -áradoznak be naponként az idegen szavak a közhasználatba. Felötlenek -mindenfelé, az utcákon, üzleteink kirakataiban, a nyilvános jármüveken, -a szállók és éttermek bejáratainál, a mulatóhelyeken, a hirlapokban, az -áruházak katalógusaiban, a különböző testgyakorlatokban, a társadalmi -érintkezésben, a nagyvilág társalgásában, a kereskedelem és ipar -nyelvében, a gépészet és bányászat műszavaiban, még a földmüvelés -megjelöléseiben is, melyekkel az állatfajokat, a vetőmagokat és a -gazdasági eszközöket megnevezni szokták. - -„Aki kevésbé figyelmes, még az is kénytelen ezt észre venni. Az -idegennek meg szemébe tünik, mihelyt Párisban néhány lépést tett s hogy -ez igy van – ezt a tényt mi szomorunak tartjuk ugy önérzetünk, mint -nemzeti érdekünk tekintetéből. - -„Midőn az idegenhez fordulunk egy-egy kölcsönszóért, nemcsak nyelvünknek -ártunk, melynek szinét megváltoztatjuk és szabályosságát tönkre tesszük, -sőt lemondunk valamelyest a francia szellemről s annak büszkeségéről, -midőn mintegy bevalljuk, hogy az a nép fölötte áll, melytől a kifejezést -elkoldultuk. - -„Idegen kifejezést használni, annyit tesz, mint vallomást tenni arról, -hogy az a dolog, melyet az a kifejezés jelent vagy nincs meg nálunk vagy -nem olyan jó nálunk a minősége, mert az idegen elnevezés ugyszólván -kitünő voltát jelenti. Végül jelentheti azt is, hogy annak a népnek, -akitől kikölcsönöztük a szót, a tekintélye olyan nagy a mi szemünkben, -hogy minden szebbnek és dicsőbbnek látszik, ami tőle ered. - -„Ennek az erkölcsi kárnak megfelel az anyagi hátrány is, mely belőle -szükségszerüleg következik, amint hogy ezt az idegen gyártmányok folyton -szaporodó behozatala is bizonyitja. Következménye ez a franciák -elidegenedésének saját nemzeti iparuk termékeitől, ami szoros -összeköttetésben áll saját geniuszunktól való elidegenedéssel. Hogyan -kivánhassuk, hogy az idegen ember ami áruinkat vásárolja, mikor látják, -hogy önmagunk lenézzük azt, amit kezünk termel, aminek elnevezése és -bélyege francia? - -„Itt az ideje, hogy ezen sajnálatos irányzat ellen sikra szálljunk s ép -e végből alakitjuk meg a _francia nyelv barátainak_ társaságát. Célja -ennek megvédeni a francia szellemet és nemzeti hagyományt azon hatások -ellen, melyek meghamisithatják: _megvédeni kiváltképen azon idegen -szavak ellen, melyek a régi jó francia eredetü szavakat a forgalomból -kiszoritják_. Rajta lesz, hogy amennyiben idegen kifejezéseket a -közbeszéd végleg befogadott volna, azokra nézve ismét feléleszsze azt a -gyakorlatot, melyet apáink az olaszból, spanyolból vagy angolból átvett -idegen szavakkal szemben követtek, hogy ugyanis ezeket franciásan irták -s ily módon elkerülték, hogy a francia nyelvbe olyan hangokat és -szótagokat bebocsátottak volna, melyeknek természete ami kiejtésünkkel -és helyesirásunkkal ellenkezik. - -„Ami szövetségünk feladatának tekinti, hogy a francia társadalom minden -rétegében elterjessze azt a felfogást, hogy nyelvünk épsége -hazafiságunkat ép olyan közelről érdekli, mint a területünk -csonkitatlansága. Fel fogja idézni a francia nyelv hosszu uralmát a -13-ik század óta napjainkig, kioktatván mindenkit arra nézvest, hogy -büszke legyen erre a multra, mint legnagyobb dicsőségünkre és -legfenségesebb nemzeti emlékünkre. Ki fogja mutatni továbbá, hogy az -idegen szavaknak mindég fölösleges használata az irodalomban, sajtóban, -a társadalomban, s az ipar és mesterségek műnyelvében Franciaország -tekintélyét csorbitja és ezzel közvetve ártalmára van terjeszkedésünknek -és kereskedelmünknek. - -„Fordulunk minden franciához különbség nélkül, nemcsak az irókhoz, akik -közül sokan már csatlakoztak eszméinkhez, hanem egyuttal a közélet -szereplőihez, az iparosokhoz, a kereskedőkhöz, akiknek figyelme még -nincs felköltve erre a kérdésre nézve s akik mindnyájan szolgálatára -lehetnek ügyünknek – az egész nemzethez fordulunk, hogy minden tagja -tehetségéhez képest – iparkodjék megvédeni őseinek örökét. - -„Küzdjenek az idegen szavak beáradása ellen, mert ez mutatja, hogy az -idegen befolyásnak behódolunk. - -„Ami szándékaink sem fenyegetők, sem támadók. Arra fognak csak -szoritkozni, hogy eszméinket kifejtsük, előadásokkal s a sajtónak -küldendő közlésekkel, valamint egy folyóirat kiadásával terjeszgessük, -melynek hasábjain munkálatainkról beszámolnánk és honfitársainknak -emlékezetébe juttatnánk a francia nyelv dicsőségét és a francia szellem -hatását az egész világra. - -„Eszünk ágában sincs semmi ellenszenv az idegen iránt, ez a francia -szellem erejének megtagadása volna – a szövetség semmiféle nemzet iránt -semmiféle roszakarattal nem viseltetik, de kiemeljük, hogy az összes -nemzetek körülöttünk már régesrégóta megpróbáltak az idegen befolyások -elől elzárkózni, _hogy saját nemzeti_ _egyéniségüket annál szabadabbá -tegyék és jobban kifejthessék_.“ - -A hollandusok, a csehek, de még a persák is irtogatják az idegen gazt -nyelvök kertjében. - -Japánban Hayashi gróf elnöklete alatt szintén alakult nyelvegyesület, -melynek célja a japán nyelvet a _nélkülözhető_ idegen szavaktól -megtisztitani. Ez kivált a kinai eredetü szavakra vonatkozik. - -Legalaposabban, legbuzgóbban, mondhatnám leglelkesebben a német nemzet -karolta fel a nyelvtisztaság kérdését, és olyan szervezett mozgalmat -inditott meg ebben a kérdésben, mely komolyságára és önérzetére vall. - -Már a középkorban is alakitottak nyelvtisztitó társaságot, de mióta a -nagy német birodalom feltámadtával a német nemzeti öntudat és érzés -fellobbant, ennek hatása a nyelven is érezhető. Maga Bismarck adta ki a -jelszót, midőn 1874-ben az uj posta-szabályzat kidolgozásakor a -birodalmi posta fejét Stephant utasitotta, hogy lehetőleg kerülje az -idegen szókat és kifejezéseket. - -II. Vilmos császár is ezen a nyomon halad. Az udvarnál az étlap nem -francia, hanem német nyelven van fogalmazva, s a császár egy festőnek, -aki egy műkiállitás megtekintésekor azt mondta „Majestät bitte diese -Reproduction zu beachten“ – azt felelte: „Warum sagen Sie nicht -Wiedergabe“? - -A „Kölnische Zeitung“ világlap annak idején felszólitotta a közönséget -ne használjanak legalább az 1905-i Schiller ünneplés alkalmával a -felhivásokban és rendezési felszólitásokban idegen szavakat mint pl. -„Comittee“, „Central Comittee“, „Commissionen“, „Arrangement“, -„Säkularfeier“, „Zentennalfeier“ stb. Lelkesen buzditja ugy a -rendezőket, mint a szónokokat, hogy a német nyelv dicső bajnokának -ünnepén tiszta németséggel éljenek. Nálunk az effélét kicsinyességnek -neveznék és mosolyognának rajta, hogy ugyan micsoda korlátoltság az -ilyen elzárkózás. Bezzeg Németországban jól tudják, hogy a társadalmi és -közélet nemzeti jellege ilyen látszólagos apróságokból áll és ha azt -kivánjuk, hogy az országnak meglegyen a maga nemzeti szine, nem szabad -megrettennünk az u. n. csekélységek üldözésétől sem, természetesen -mindig a higgadtság, józanság és kivihetőség szemmel tartásával. - -Még egy példát izelítőül a mondottak támogatására. - -Berlinben a birodalmi gyűlés egyik tisztviselőjének 50 éves jubileumára -díszlakomát rendeztek, melynek étlapja franciául volt megszerkesztve. -Erre a 80 éves Diederichs igazgató, a nemzeti ügy egyik kiváló harcosa a -birodalmi tanács elnökéhez intézett levélben tiltakozott, a francia -nyelv használata ellen egy német birodalmi tanácsbeli tisztviselő -ünneplésekor. - -1885-ben aztán Riegel Hermann megalapította az „Allgemeiner Deutscher -Sprachverein“ egyesületet, mely az egész német birodalmat behálózza és -felolvasásaival a közönséget tájékoztatja, az érdeklődést felébreszti és -minél szélesebb körökre kiterjesztve, beleviszi a nyelvtisztaság -kérdését a gyakorlati életbe, a kormányzásba, a közéletbe. Ennek az -egyesületnek már 1910-ben 30.000 tagja volt; 324 fiókja élén kiváló -férfiak állanak a politika, a közoktatás, a kereskedelem, ipar és -törvényhozás, szóval a nemzeti élet, a társadalom minden ágából. Mert -Németországban még a tudósok és politikusok, sőt a katonák is tudnak -írni és jeles stílművészek. Foglalkoznak a nyelvvel, van érzékük a -szépírás iránt, nem úgy mint nálunk. Bismarck, Moltke és mások a -vezérszereplők közül első rangú nyelvművészek. - -Az egyesület a következőkre törekszik: - -A német nyelv valódi szellemét és különleges lényegét fogja ápolni. - -A nyelv tisztasága, szabatossága, világossága és szépsége iránt szerető -érdeklődést igyekszik felkelteni a közönségben. - -Meg akarja tisztitani a nyelvet idegenszerű elemektől. Hogy ily módon a -német népben a nemzeti öntudatot megerősítse. - -Ennek a mozgalomnak már megvan a hatása. A kormányzat mindenfelé -támogatja a nyelvtisztaságot és az újabb törvénykönyvek és -szabályrendeletek, kormányintézkedések már ennek a jelében születnek. -Nincs már „Billet“ csak „Fahrschein,“ nincs már „Perron“ csak -„Bahnsteig,“ a „Redakteur“ pedig „Schriftleiter“ lett, a „Bureau“ -„Geshäftsstelle“ s így tovább. - -Az öreg Vilmos császár is igaz németnek vallotta magát nyelvében és -halála után közzétett végrendelkezéseinek 1589 szava közt csak három -tulajdonképi idegen szó található. III. Frigyes is ezt az irányt -pártolta, az ő rendeletére lett az addigi „Ministerconseil“-ből -(minisztertanács) „kronrat.“ A többi német fejedelem közül hive a -nyelvtisztaságnak, a bajor regensherceg, a weimari nagyherceg és -trónörököse, a meiningeni herceg, Frigyes Ágost szász herceg, stb. - -Moltke 1887-ben március 8-án kelt egyik levelében kijelenti, hogy: „a -nyelvtisztaságra való törekvéseket már régóta előmozdította és ezentúl -is támogatni szándékszik.“ II. Vilmos császár rendeletét, mely a német -hadsereg német nyelvének tisztításáról szólt, ezekkel a szavakkal végzé: -„hogy hadseregemben a nyelv tisztaságát előmozdítsam.“ - -A közigazgatás és tanügy legkiválóbb férfiai, országok és városok -hatóságai, az ipari és kereskedelmi világ gyárai, testületei, -egyesületei a nyelvtisztaság mellett nyilatkoztak. - -Rendkivüli lendületet adott a mozgalomnak a nagynémet sajtó tekintélyes -részének csatlakozása. Előkelő vezérlapok álltak a zászló alá, melyek -közül csak néhányat nevezek meg. Ilyenek a „Kreutzzeitung“ „Kölnische -Zeitung,“ „Münchener Allgemeine Zeitung“ stb. - -Kiváló írók és költők apostolkodnak a nyelvtisztaság körül. Hammerling, -Scheffel, Freitag, Rosegger, Bodenstedt, Dahn stb. Freytag új műveinek -kiadásában 500 idegen szót törült ki. Rosegger így ír egy barátjának: -„én az idegen szónak a nép nyelvében sem vagyok barátja és ha itt-ott -egyet alkalmazok, mert a paraszt ember így használja, ez csak azért -történik, hogy a népnyelvet úgyszólván hamisítatlanúl bemutassam.“ - -Volkmann, a híres orvos a „Centralblatt für Chirugie“ 1880. évfolyamában -csípős, találó megjegyzésekkel ítélkezik kartársai hiúságáról, mely -idegenségekkel páváskodik és utal az idegen szavak hibás használatának -káros következményeire és arra, hogy ez az eljárás a német tudományt a -külföld előtt milyen nevetségessé teszi. A nyelvtisztaságról sok röpírat -is jelenik meg németül. Ezekből vettem át részben az elsorolt adatokat. - -Érdekes az a nyelvtisztasági vita is, mely nemrég a német birodalmi -tanácsban lefolyt. - -Az 1911. évi március 22-i ülésben Viereck és Ditfurth képviselők -indítványa így szólt: A képviselőház utasítsa a házszabályok -átdolgozására kiküldött bizottságot, terjesszen elő javaslatot a -házszabályokban előforduló idegen szavaknak németekkel való -helyettesítése tárgyában. - -Ditfurth hasonirányú indítványának szövege: A házszabályok átdolgozására -kiküldött bizottság utasíttatik, terjesszen elő javaslatokat a -házszabályok sok tekintetben hiányos kifejezéseinek egyszerű, világos, -idegen szavaktól mentes fogalmazása iránt. - -A felszólalások következők voltak. - -_Viereck_ (szabad konzervativ.) Uraim! Javaslatom, hogy a házszabályok -átdolgozására kiküldött bizottság utasítassék a házszabályokban foglalt -idegen szavaknak német kifejezésekkel való helyettesítése tárgyában, -alaposabb megokolásra alig szorúl, mert önmagát megokolja. Nem -csodálhatjuk, hogy házszabályaink idegen szavakkal bővelkednek, mivel -ezen szokásokat a külföldtől vettük át és a fogalmakról, melyeket -használatba vettünk, német nyelvkincsünkben saját szavaink nem álltak -rendelkezésünkre. Ez azon idegen kifejezések egy részére áll, melyet -nyelvkészletünkbe befogadtunk, de melyet helyettesíteni még nem tudunk. -Azonban némely idegen szavak egész sorozatát már pótolhatjuk német -szavakkal. - -_Ditfurth_ (konz.): Uraim! Politikai barátaim tökéletesen egyetértenek -Viereck indítványának célzatával és örömmel üdvözlik. Összes -előterjesztéseinkben hemzseg a sok fölösleges és könnyen pótolható -idegen szó. A németség, melyben elénkbe adatnak, sem mindig -kifogástalan. Azt hiszem gondoskodnunk kell, hogy mindaz, a miről itt a -házban tárgyalnak, hibátlan helyes német alakban terjesztessék elő. -Néhány napja egy képviselő azt a kijelentést tette, mihez egész szívvel -járulok, hogy minden nemzet saját nyelvét legértékesebb kincsének -tekinti. Minden eljárásunkban a nagy választó fejedelemnek mondását -kellene irányadóúl tekintenünk, melyet minden iskolában is fel kellene -akasztanunk: Ne felejtsd, hogy német vagy. - -_Mathis_ (nemz. szabadelvü): Uraim! Politikai barátaimnak nevében -kijelentem, hogy Viereck indítványával egyetértünk. A -házszabály-bizottság működését mindenesetre kiterjesztheti arra is, hogy -ne csak az idegen szavakat irtsuk ki, hanem fogalmazza meg egyuttal a -házszabályokat jó németséggel is. - -_Kirsch_. (centrum.) A házszabályok kifejezéseinek németesítésével -magától értetőleg egyet értek. Én már eddig is rajta voltam, hogy -törvényjavaslatokból s egyéb előterjesztésekből irtsuk ki az idegen -szavakat. - -Hasonlókép nyilatkoztak a haladó párt részéről _Peltasohn_ és a -középpártból még _dr. Bell_. - -Végül Ditfurth indítványa elfogadtatott. - -Mindebből mi a tanulság? Hogy a nyelvtisztaság ügye nemzeti ügy és pedig -igen jelentős nemzeti ügy! - -De még más is a tanúlság ezekből. Az, hogy nem igaz az az állítás, -mintha a szó nem volna csak oly fontos része a nyelvnek, mint a szólás -vagy szófűzés. - -Mert vannak, akik azt vitatják, hogy dehogy is az idegen szó rontja meg -ami nyelvünket, inkább az idegen észjáráson alapuló szólások, melyeket -más nyelvekből átveszünk. - -Vannak ismét, akik azt vetik ellen, hogy nem az idegen szó a baj – hanem -a rosz szófűzés. - -Ne legyünk egyoldalúak, egyik nem zárja ki a másikat. A szó ép oly -fontos, mint a szófűzés s ez semmivel se kevésbbé fontos, mint a -szólások. Együttvéve teszik ki a magyar beszédet. - -Egyik is, másik is szülötte a nemzeti szellemnek s egymást egészítik ki. -Mindhármat fenn kell tartani a maga eredetiségben, különben a nyelv -teljesen elkorcsosodik. - - - - -A NYELVTISZTASÁG NÁLUNK. - -A magyar nyelv tisztaságának, fejlődésének, gazdagitásának, a szókészlet -bővitésének kérdése nálunk is régóta foglalkoztatja az irói, nyelvészi, -hazafias köröket. A nemzeti szellem feléledése óta érzi a nemzet, hogy -gazdag és fényes nyelv nélkül nincs művelődés s hogy ha szellemi -versenyre akar kelni a többi nemzettel, mindenekelőtt nyelvét kell olyan -fokra emelni, hogy méltó tolmácsa lehessen a művelődés eszméinek, -törekvéseinek. - -A magyar nyelv megujhodását _nyelvujitásnak_ nevezi az irodalom -történet. - -Győzelme el volt döntve már 1822-ben, de azért folyik azóta is, bár más -alakban és fog folyni szakadatlanul, mert a nyelv élő valami, mely -folyton fejlődik és alakul. - -A nyelvujitásnak hőse _Kazinczy Ferenc_ s neki köszönheti a magyar -nemzet első sorban, hogy olyan nyelve van, mely alkalmas az irodalom, -politika, tudomány és közélet minden ágában egy művelt és haladott -nemzet szellemi szükségleteinek kielégitésére. - -Kazinczy csak a tábornok; a vezérelme. Kivüle sok másnak érdeme, hogy az -elhanyagolt, már szinte csak népnyelvvé vált magyar nyelvből az lett, -aminek ma látjuk. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai és Kossuth nyelve. -Érdemeiben és dicsőségében osztozkodnak mindazok, akik belátták, hogy -maradiság és bármily tiszteletre méltó, de makacs ragaszkodás a régihez, -nem mozditja elő a nemzet szellemi haladásának legfőbb eszközét, a -nyelvet. - -Az egyes munkások neveit elismeréssel sorolja fel a magyar -irodalomtörténet, de a győzelem mégis csak Kazinczy nevéhez van kötve, -aki önmegtagadó lelkes kitartással vitte diadalra a harcot, a guny, a -rágalom, félreértés és korlátoltság egyesült szövetkezete ellenében. - -Kazinczy győzött, mert költő volt és hazafi s mint ilyen kettős -minőségben átérezte, hogy a magyarságnak vége, ha nem teremthet -csiszolt, szines, mindennek kifejezésére alkalmas nyelvet. Lehet ellene -kifogást tenni eleget, szóalkotásai, irásmódja mai izlékünknek már nem -felel meg, de ne felejtsük, hogy az ő müködése kezdet volt. A kezdet -kezdete. S hogy ő kezdte meg nagy világnemzetek remekeinek méltó -átültetését még dadogó, tapogatozó, leszürődésben lévő nyelvünkre. Ma -már könnyü sok kisérletén mosolyogni, de hálátlanság és vakság volna, ha -mai sikerünkben nem méltatnánk úttörő, önfeláldozó, lelkes munkáját. - -Tiszteljük az úttörőket mi: kik szellemi és anyagi elismerésnek részesei -vagyunk, tiszteljük azok emlékét, kik nélkülözésekkel, önzetlenséggel, -visszhangtalan sivatagban lemondással és törhetetlen lelkesedéssel -dolgoztak… És dolgoztak és nem lankadtak egy percig sem!… Mi, akik ma -kétkedő kishitüséggel tekintünk a jövőbe, tanuljunk hitet, bizalmat, -reményt és kitartást az úttörőktől… Akik – mint Kazinczy – még kis -vagyonukat is feláldozták, csakhogy a nemzethez szólhassanak és álmából -felriaszthassák… - -Kazinczy előtt is volt magyar irodalmi nyelv, hiszen volt magyar -irodalom is, Pázmán Péter, Gyöngyössy István, báró Amadé megalapozták -nyelvünket… - -De ez a nyelv nem felelt már meg az uj kor szellemi haladásának, mikor -Európa nagy nemzetei a lángelmék fényszóróival bevilágitották a -sötétséget… Voltaire, Racine, Moliére, Göthe, Schiller, Shakespeare, -Milton… Hány nevet soroljak fel, hogy megmutassam, milyen szegények -voltunk mi, mikor arról volt szó, hogy ezeket szólaltassuk meg magyarul. -És úttörőink felvették a harcot a korlátoltság ellen, mely azt hirdette, -hogy az ujitások elrontják a nyelvet. Akik ezzel vádolták Kazinczyt és -követőit, nem voltak nyelvészek, de még irók sem. Nyelvész és iró közt -nagy a különbség. Amaz a nyelv törvényeit kutatva, féltékenyen őrködik, -hogy szentségük, szeplőtlenségük meg ne sértessék… A költőben, ha igaz -költő, lobogva ég a nyelv lelke. Az sug és sugal neki uj szavakat és -kifejezéseket az érzések és gondolatok érvényesitésére. Kazinczy az ő -európai nagy műveltségében és költői fogékonyságában megérezte a nyelv -darabos, kezdetleges, elégtelen és főkép szegényes voltát… És beállt -teremtőnek, mert a költő nyelvteremtő. Amit ő el nem ért, azt elérték -utódai majdnem azt mondanám törvényes leszármazottai: a későbbi kor irói -és nyelvművészei! - -A nagy közönség nincs tisztában a nyelvujitás fontosságával, az -iskolából homályosan emlékszik olyas valamire, amit nyelvujitásnak -neveznek, de kivált ami magasabb és előkelőbb állásu hölgyeink közül -ugyan hányan felelnének meg arra szabatosan: hogy mi volt a nyelvujitás, -mik voltak a következményei, hatásai és mit köszönhetünk neki? Nem igen -tudják. Mert mi irodalmi és műveltségi történetünket nem népszerüsitjük. -Lecke marad az örökké s mig főleg a nagyrészt idegen nevelésben -részesülő német, francia, angol nevelőnők kezeiből kikerülő hölgyeink -többé kevésbbé tájékozva vannak az európai nagy nemzetek -nyelvfejlődéséről, a magyar nyelvről bizony nem sokat tudnak. Nem tudják -főkép azt, hogyha ma választékosan, előkelően kifejezhetik magukat -magyarul, az részint a nyelvujitásnak, részint annak a mozgalomnak -következménye, melyet az meginditott és mely sokáig utána rezgett és -rezeg még ma is. - -Elhihetjük-e, hogy volt idő, mikor ezt a meglevő, a nép ajkán élő, de -különben ismeretlen szót: „_lomb_“ meg kellett külön magyarázni a magyar -olvasó közönségnek, hogy az mit jelent? Csokonai Vitéz Mihály magyarázta -meg, mert akkor csak azt ismerte a magyar ember, hogy falevél. Hát azt -elgondolnánk-e, hogy volt idő, mikor olyan ma már közönséges szavak -mint: eszme, képzelet, erény, jog, elnök, elv, szinpad, páholy, szinház, -zongora, szinész, hangverseny, országgyülés, tisztviselő, zene, ezred, -gyár, ipar stb. egyáltalán nem léteztek. És vagy latin, vagy francia, -vagy német szavakkal vagy sehogyse fejezték ki. Ezeket aztán -megteremtették azok a lelkes nyelvbajnokok, akik a nyelvnek s ezzel -összefüggőleg a magyar nemzetnek szellemi elmaradottságát a többi -európai nemzet mögött élénken megérezték. Könnyü ma már a Barczafalviak, -Ráth Mátyások, Helmecziek, („Helmeczi, aki a szót elmetszi.“) és mások -felett pálcát törni és őket elitélni, mert egy csomó esetlen vagy rossz -szót is faragtak. Megesett ez más nemzetnél más nyelvben is, hogy -értetlen vagy túlbuzgó írók olyan szavakkal akarták megajándékozni a -nemzetet, melyeket szelleme nem vett be. Megtörténik ez még ma is. A -francia akadémia ajánl szavakat, mint pl: bicyclette és a népnyelv -megteremti helyébe és felkapja a minden értelem nélküli „velo“-t. Az a -szó, melyet a gyakorlat befogad, ha esetleg nincs is egészen jól -képezve, megmarad; a többi, a melyet a közbeszéd és irói nyelv eltaszit, -magától kipusztul és elenyészik. - -A nyelvujitás fattyuhajtásai és túlzásai ma már kivesztek az élő -nyelvből, amit pedig maradandót alkotott, az él és magasabb szinvonalra -emelte a nyelvet. A nyelvujitás nélkül ma egyáltalán nem volna irodalmi -nyelvünk és igy se szellemi, se művelt társadalmi életünk se lehetne. Ez -a nyelvujitás mérlege, ha igazságosak akarunk lenni. - -Ugyanaz ment végbe nálunk, amit másutt is tapasztalni: uj szavak -alkotása, rég elavult szavak feltámasztása, tájszavak fölvétele az -irodalmi nyelvbe, hosszu szavak megröviditése (állodalom állam, -bizodalom bizalom stb). Irók, költők, tudósok, a sajtó, (Kulcsár István, -Ráth Mátyás) összefogtak és megszületett a mai magyar nyelv, főleg a -népies nyelv hatása alatt. - -Hogy ilyen mozgalomnak salakja is van, az természetes. A sok használható -uj szó között, előfordulnak hibás, rossz alkotások, sőt szörnyszüllöttek -is. Ez aztán visszahatást keltett és a mult század hatvanas éveinek vége -felé, a magyar tud. akadémia kebelében indult meg az ellenmozgalom. -Szarvas Gábor („Magyar Nyelvőr“) kezdte meg a harcot a rossz szóképzések -és hibás alakok ellen és kiadta a jelszót, „inkább idegen szót, mint -rosszul képzett magyart.“ Ahogy ő ezt kimondta, okosan és jól volt -megfogalmazva, de sokan, akik kellő nyelvismeretek hijával, csak -jelszavakon kapnak, félreértették. És még jól képzett népies szavakat is -kezdtek kiirtani, ugy hogy maga a „Nyelvőr“ megszeppent a -következményektől. - -A „cseppkő“ régi szó – jól is van képezve – mert két főnév összetétele -nyelvtani szempontból teljesen helyes – mégis akadt, aki a „cseppkő -barlangból“ csepegő kőbarlangot csinált. A félreértett és túlzott -népiességnek több ilyen példáját sorolhatnám fel az ujabb nyelvből. - -Abból a Szarvas-féle jelszóból az következett, hogy a nyelvfejlesztő -mozgalom megakadt, mert irók, közönség és sajtó megijedtek és féltükben, -hogy esetleg egy-egy hibás szóval „fertőzik meg“ a nyelvet, tömegesen -eresztik be az idegen szavakat. A tudomány, a sajtó, a köznyelv -elhanyagolja még meglevő jó szavainkat is és idegenekkel cifrálkodik. - -Ezt az irányt akarom különféle oldalról megvilágitani, mert igen -veszedelmesnek tartom: nemcsak útjába áll a nyelv fejlődésének, mikor -ujat nem teremt vagy nem fogad be, hanem szegényiti is a nyelvet, -kockára téve az eddigi eredményeket azzal, hogy használatban levő vagy -elfogadott jó és helyes szavakat kiszorita gyakorlatból. Elejét kell -venni ennek a téves irányzatnak, mert hatása igen káros lehet és egész -jövő nemzedékünk gondolkodását a nyelvről, a nyelv természetéről, a -nyelvi szükségletekről meghamisitja. - -Hogy ennek milyen gyászos lehet a vége, azt mindenki felfogja, aki -megérti, mi lehet müvelődésünk sorsa, ha más nyelvek, főleg a német -folyton fejlődik és. emelkedik, a mienk meg sülyed, hanyatlik és -szegényedik. Ha folyton azt kérdezzük: vajjon hogy lehet ezt magyarul -kifejezni és hiába kérdezzük, mert nem tudunk rá feleletet adni, s amit -magyarul akarunk kifejezni, arra csak német, francia vagy angol szót s -kifejezést találunk, nem vesztjük-e el önbizalmunkat, nem válunk-e -kishitüekké önmagunk iránt és nem vetemedünk-e olyan áldatlan -gondolatokra is, hogy se nyelvünk, se magunk, se szellemünk nem haladhat -egy vonalban a többi nemzettel? Ez egyáltalán nem igaz, mert haladtunk -eddig is, nyelvünk fejlődött, gazdagodott idáig is, és ha most némi -pangást tapasztalunk, annak oka csak az, hogy nyelvujitás _helyes_ -hagyományaitól eltérünk és nem alkotunk, nem teremtünk többé, hanem csak -kölcsön kérünk a szomszédból. - - - - -MI AZ IDEGEN SZÓ ÉS MIKOR HASZNÁLHATUNK IDEGEN SZÓT. - -Vannak asztaltársaságok, melyekben minden kiejtett idegen szóért -büntetést kell fizetni. Ezek az asztaltársaságok nem járnak el helyesen -és értelmesen. Semmiféle nyelv nem nélkülözheti az idegen szavakat, -bizonyos idegen elemeket minden nyelvnek el kell türni. Vannak idegen -szavak, (miniszter, demokratikus, politika, miniszterium, humor, -bojkottál, modern, nihilista) melyek nem helyettesíthetők és a jó öreg -Madarász iparkodása, hogy a „miniszter“ szót kiugrassa és az -„országlár“-t ültesse helyébe, másnak mint jó szándékú ráhibázásnak nem -mondható. - -Egyáltalján kérdezheti valaki mit mondjak idegen szónak, mit magyarnak? -Balassa József „A magyar nyelv“ című munkájában a szóról így -nyilatkozik: „a nyelv természetes fejlődése közben s még inkább idegen -nyelvekkel érintkezve, a szavaknak egy része elvész, használhatatlanná -válik, s helyettök ujak jutnak forgalomba. Ily módon minden élő nyelv -állandó forrongásban van: az eredeti szókészlet összevegyül az idegen -elemekkel, melyek gyakran régi szavakat szorítanak ki a használatból. A -magyar nyelvnek legrégibb szókészlete a finn-ugor eredetű szavaival -egyezik!“ - -Nevetséges volna azonban csak a finn-ugor eredetű szavakat hirdetni -magyar szónak. A magyar nyelv rendkivül sokfelől vett át és olvasztott -be idegen szavakat, részint jövevény, részint kölcsön szavakat. - -Egy részök iráni eredetű (mező, méz, méh, ezüst) mások mongol -származásúak (hiuz, zerge, ildom, erkölcs,) a török hatás számtalan -szóban maradt meg (balta, bicsak, bölcső, kapu,) a szlávoktól százakra -menő szavakat vettünk be (porkoláb, király, zsellér, rab, robot, bajnok, -vitéz,) tömérdek a német jövevény szó is (polgár, kasznár, salak, föld, -rét,) az olasz is hagyott nyomot (bakacsin, fátyol, füge.) Hát még a -latin (templom, paradicsom, plébános, kántor,) a francia, az angol. Sőt -még egy csomó oláh eredetű szót is felmutathatunk. - -S ezek a beolvasztott idegen származékok nagyrészt igen magyarosan -hangzanak, úgy hogy eredeti magyar szónak tarthatjuk, idegen eredetükre -nem vall semmi sem, mert nem rínak ki a magyar beszédből. Vajjon jut-e -valakinek eszébe, hogy a „fánk“ a „pfannkuchen“-ből ered? Vagy hogy a -„Pillér“ a „Pfeiler“-ből alakult? A mit a magyar nyelv a maga -szájaízéhez átalakított, átgyúrt (gallér, gavallér, palánk, szolga, -ablak,) azt magyar szónak vesszük és vehetjük is. Ép úgy, mint a német -is a meghonosodott, a nyelv törvényeihez símuló idegen szókincset eltűri -(kirche, bischof, kloster, kaiser.) - -De bezzeg nem lehetünk elnézők azok iránt, melyek a maguk eredeti -alakjában nyersen betolakodnak, vagy csak úgy tessék-lássékra -módosulnak, de idegen voltukat magukon viselik és elárulják. - -A diner, souper, soirée, tipp, turf, blokk, pedigree, imbiss, az -unheimlich, kekk, nett, niedlich, nipp, snajdig, poulard, umslag, netz, -megmarad idegennek. De még azok a főleg német szók is, melyeknek német -„el“ vagy „en“ képzőjét li-ni-re változtatják (lokni, kifli, krezli, -kaszni, vimmerli, rumli, vádli, virstli, vurstli,) vagy mint igét -magyarosan hajtogatják (absagol, smirol, mitmachol, zurukkol, -aufführol.) - -Ezek a tulajdonképi idegen szavak, melyek nem olvadtak a magyar nyelvbe, -hanem idegen voltukat megtartva rútítják el nyelvünk arculatát. Ez a -fajta az, melyet kinevet az idegen és a magyar nyelv szegénységének -tulajdonít, azt tartván, hogy koldus egy nyelv lehet, mely a -legmindennapibb, legközönségesebb tárgyakra és fogalmakra sem tudja a -sajátjából fedezni. Ez a fajta a nyelvnek csúfsága és ezt a fajtát kell -alaposan tűzzel, vassal, kénkővel kipusztítani. Ezek ellen szól főképen -a mi hadjáratunk, mert mint már említettem nemcsak kiszorítják a meglevő -helyes és szép szókat a köznapi forgalomból, de még útját is állják -annak, hogy ujakat alkossunk. Ezek azok a csúf szavak, melyek a -közbeszéd által úgy meggyökereznek a nyelvszokásban, hogy a közönség -szükségét sem érzi az igaz magyar szónak. - -_Az iskolában, főleg a leányiskolákban a gyermekeket ettől a mételytől -kellene elriasztani_, s a magyar nyelvtanítók és tanítónők kivált -ezeknek a kiirtására szorítsák tanítványaikat, mert leginkább a lányok -hurcolják be a társalgási nyelv által a társadalomba ezeket az -undokságokat. A férfiak, ez tény, tisztábban és tiszteségesebben -beszélnek magyarúl, mint a nők legnagyobb része, kik könyelmüen, -fölületesen, szeszélyesen, elnevetik a netáni észrevételeket. - -És mégis vannak esetek, amikor lehet, amikor szabad, amikor bátran -élhetünk idegen szóval. - -Vegyük sorra ezeket az eseteket. - -Mindenekelőtt olyankor, mikor hasonértékü és jelentőségü, – hogy úgy -mondjam – hasonerejű, megfelelő magyar szó nem áll rendelkezésre. -Ilyenkor ne felejtsük, hogy a nyelv nem öncél – a nyelv csak eszköz az -eszmék továbbítására. De ne legyünk ám kényelmesek és törjük kicsit a -fejünket. Sok mindenre találni szót és kifejezést, ami nem jut az -illetőnek mindjárt eszébe, mert hát nagyon is hozzá szokott az idegen -szóhoz. - -Olyankor is menthető az idegen szó használata, amikor az író valamit -akar vele jellemezni és megszólaltatni, vagy hol általánosan érvényes -tudományos megjelölések érthetővé teszik használatát. - -Sokkal nehezebben dönthetjük el azokat az eseteket, amelyekben az idegen -szót azért használják, mert fel akarjuk díszíteni stílusunkat. Nagy -kérdés az, hogy mikor díszít az idegen szó és mikor csúfit? - -Nálunk a politikusok és tudósok nagyon is előzékenyek az idegenséggel -szemben. A szónoklatokban ok nélkül hemzseg a deák kifejezés, mintha az -többet fejezne ki, mint a magyar. És csakugyan a folytonos használat és -veleélés a latin nyelv kifejezéseinek megad bizonyos sokszor csak -beleképzelt mellékértelmet, értelmi árnyalatot, melyet a magyar -kifejezésben az illetők állítólag nem találnak meg. - -Ha valaki azt mondja: „evolutio“ azt hiszi, olyasmit mondott ki, amit a -magyar a „fejlődés,“ „átalakulás“ (természetesen mindegyik a maga -helyén) sehogyse fejezne ki. Ha azt mondják, hogy „eloquentia“ -ékesszólás helyett, ha az egyéniséget individualitásnak nevezzük, a -pillanatot momentumnak, a tekintélyt auktoritásnak, az oklevelet, -okmányt dokumentumnak, azt hisszük, hogy az idegen szó festőibb, -hangzatosabb, jelentősebb és jelentékenyebb. - -Vége hossza nem volna, ha mindazokat a deák szavakat, melyek ami -politikai nyelvünkben nyüzsögnek, enumerálni vagyis felsorolni akarnám. - -A deák szót sokan nem is tekintik idegennek. Vegyünk elő akármilyen -országgyülési beszédet, vagy vezércikket és sokszor elborzadhatunk az -idegen sokadalmon, mely felénk tódul. Observál, contemplál, konspirál, -anticipál, konkludál, transpirál, aspirál, percipiál. A magyar -nyelvtanár megtehetné, hogy egy-egy hírlapi cikket vagy országgyülési -beszédet elővesz és feladatképen az idegen szavakat magyarokkal -helyettesítteti. Érdekes tapasztalat, hogy aki nem tud idegen nyelveket, -meg se tudja sokszor az idegen szót különböztetni és magyarnak véli. Egy -nő csodálkozva hallotta tőlem, hogy a spenót nem magyar szó. Meg volt -lepve, mikor azt hallotta, hogy a „paraj“-nak ez a kifejezése nagyon is -közeli rokonságban áll a német spinattal. Egy magyar leány azt hitte, -hogy a „bakfisch“ tőzsgyökeres magyar szó. Az országgyülés és a sajtó -politikai nyelvezetét, „A harctérről“ című régi szindarabomban -„parodizáltam!“ (Ime egy szó, melyre magyarban nincs hasonló elfogadott -kifejezés.) Egy újságíró (mondhatnám zsurnaliszta) így szavalja el -politikai hitvallását. - -Individuális politikám essentiája specialiter abban culminál, hogy azon -dilemmák, differentiák, conflagratiok és conflictusok megszünjenek, -melyek az európai configuratioban cooperalo cabinetek collectiv -actiojának resultátumaképen a garantirozott pacificatiot -nullificálhatnák. Mi a situatio? Az agitatiok annyira demoralisálták az -úgyis anormalis aspiratiokat, hogy a preponderánssá lett factorok -machinatioi illusoriussá tettek minden a consolidátiora, reorganisatiora -és regeneratiora célzó conservativ tendentiát. A diplomatiának pedig e -manőverekkel szemben hiányzik morális solidáritása, hogy categoricus -interventiojával a destructiv ideák progressiv processusának -influentiáját neutrálizálhatnák. Tisztán látom tehát, hogy a -catastrophák demarcationális lineájához elértünk, hol a malcontens -oppositió invasiója a pacificatorok pozicióját problematicussá teendi, -ha ephemer combinatiók helyett concret conjecturalis constellatiok nem -constatálják a stagnatiot. Ez politikám practicus theoriája, melyből -deducálható, hogy aki a divergentiákat distinguálja, a consequentiák -chanceait controversiák képében minden agressiv provocatio nélkül fogja -dogmája alfája és omegájának vallani, mert chaosz helyett a solid -solidáritás consolidálja. Vederemo. Eppur si muove. Si non e vero e ben -trovato. Amen. - -Túlzás ez, mert a deák szóknak ilyen halmozása még sem fordúl elő, de ha -nem állunk sarkunkra, maholnap ami gyerekeink már így fognak beszélni. -Nem értem péld. mért kapták fel a „mizeria“ (vasúti, cseléd-mizeria) -szót, mikor a „nyomorúság“ szó teljesen egyértékű kifejezője a mizeria -minden árnyalatának. Az annyira divatos „affaire“-t is az „ügy“ -legnagyobb részben helyettesítheti. A „maga genre“-jában legszebb gyerek -a világon, írják egy lapban… Mért nem a maga nemében? Petőfi is énekli. - - Pinty úrfi a maga nemében, - Hat puszta falu környékében, - A legpáratlanabb gyerek! - -Semmi szükség, hogy genret írjunk, mert a faj, fajta is kifejezi némely -árnyalatát. Ép oly kevéssé, mint hogy egy hirdetés ezt kürtölje: -„_radikális_“ kipusztítása a poloskának! Holott a poloska _gyökeres_ -kipusztítása se mond se többet, se kevesebbet… Megannyi példája -valamenyi az idegen szó szükségtelen használatának! Hátha még azokat az -eseteket sorolnánk fel, amikor rosszúl használják az idegen szót. -Példáúl olvastam ezt is „úri kommócioval berendezett hajlék“… Ha azt -írta volna, úri kényelemmel van a hajlék berendezve, nem lőtt volna -írótársunk bakot és nem árúlta volna el, hogy a komoditást (kényelmet) a -komociótól (mozgástól) nem tudja megkülönböztetni. - -„Hogy van Béla?“ kérdeztem egy ismerősömtől. „Gyöngén: szegény csak úgy -tángál.“ Bizonyosan azt gondolta, mert a „teng“-hez hasonlít, azt -jelenti, hogy: „teng-leng,“ vagy „lézeng.“ Ha ezeket a magyar szavakat -használja, ő se botlott volna meg. - -Hát aki a fac-similét „facsimilének“ ejti ki? Vagy aki a „facade“-ot -(homlokzat) facsádnak mondta. Egy lapban olvasom: De mi az Orpheus -Cyclus? Semmi egyéb, mint Offenbach papa „Orpheus az alvilágban“ -közismeretű „buffója!“ Ez az író buffoneriát akart mondani. Buffo az a -szinész, aki a buffoneriában játszik. - -A félműveltség és tudatlanság, mely idegen tollakkal ékeskedik, így sül -fel. Nagyon célszerű volna, ha a fiatalságot magyar irálygyakorlatai -alkalmával felvilágosítanák némi útbaigazítással, hogy a szükség s a jó -ízlés mikor engedi meg vagy javasolja az idegen kifejezés használatát. -Természetesen, hogy helyes útra terelhessék az ifjúság zsenge, bimbózó -ízlését ebben a kérdésben, a tanárok is jó stiliszták és művelt ízlésüek -legyenek. - -Az idegen szó beáradását minden téren észlelhetjük. Sajnos olyan -körökben is, melyek külföldön a nyelvtisztítási mozgalom élén járnak. -Egyetemi és más tanárok, tudósok vezetik Németországban ezt a mozgalmat, -nálunk ezek a körök nagyrészt az ellenkező irányt pártolják. - -Matematika, Fizika, Geometria, Kémia. - -Az én időmben mi számtant, vegytant, stb. tanúltunk, megszoktuk ezeket -az elnevezéseket és meg voltunk velök… Ma kiirtják. Az időjelző vagy -időtüneti intézet elnevezést is a végtelen hosszú meteorológiaival (óh -be hangzatos és rövid) helyettesítették. - -És időjóslat helyett természetesen érthetőbb a prognózis! „Ampeologiai -intézet.“ Nem volna érthetőbb „Szőllészeti?“ Hát az „Eugenetika!“ hogy -tetszik? Széltiben használják könyvben és sajtóban. Ugyan t. olvasók! -vallják meg őszintén hányan értik e szónak jelentését holott a -„fajnemsítést,“ vagy „fajfejlesztést“ ugyebár minden gyerek megérti? De -sokan szeretik a tudás kosarát minél magasabbra akasztani, hogy minél -kevesebben érhessék el. Kivált ami tudós uraink szeretik a -nagyképüsködést. Azt se fogja fel az eszem, mért kell egy „balneologiai“ -társaságnak létezni, meg balneologiai közlönynek, mikor a „fürdő -társaság“ és a „fürdők közlönye“ is megtenné. Manapság azonban könnyebb -idegen szót becsempészni, mint egy meglevő, de még fel nem kapott, -esetleg csak tájnyelvben élő magyar szót elfogadtatni. Az exhumálás -helyett ajánlottam a gyönyörűen hangzó, kifejező és költőinek mondható -„kihantolást,“ melyet a néptől hallottam egy falusi temetőben. Mégse -kapták fel, inkább használják az exhumálást – vagy ó borzalom! a -kiásást… Olvastam: „megejtették a holttest kiásását“… Ugye valóságos -zene!… Nem lett volna hangzatosabb: „Megejtették a holttest -kihantolását?“ A temetési egyesületek (magyarul a pomp fünéberek) -megkönyörülhetnének ezen a szép magyar szón… Eszembe jut az a szó, -melyet a „La Mascotte“ francia operett fordításakor a fordító Evva Lajos -teremtett meg a Mascotte – Glückskind-re: Üdvöske. Nem pompás szó ez, -nem telhetett benne öröme minden magyar léleknek és fülnek? - -„Megnehezült az idők viharos járása“ a nyelvtisztaság felett! Képzeljük -magunkat vissza a nyelvújítás előtti korszakba, mikor annyi mindenre nem -volt szavunk és csak a legnagyobb küzdelemmel lehetett az új szavakat -elfogadtatni. Képzeljük el, hogy nincs szavunk a „Regenbogen“-re. Ma mit -csinálnánk? Tessék elhinni, igen könnyen segítenénk magunkon. Mit -faragjunk új szót, mikor az orvoslás igen egyszerű? Regenbogen magyarúl: -– Regenbogni… A német még a „La Manche“ csatornát is megnémetesítette s -az elnevezés a németországi sajtó útján – mely a nyelvtisztitás részén -áll – általánossá vált, úgy hogy ma már a Pester Lloyd is „Aermelkanalt“ -ír… Az Alldeutschok most a Dreadnought helyett „Fürchtenichts“-et írnak -és nemsokára meglehet ez is közkeletüvé válik – mert a német közönség -bölcsen tudja, hogy az új szó a megszokástól függ, mint már a deák régen -hirdeti „verba valent usu.“ Nálunk még a „Patrónázs“ egyesületet sem -merik „Pártfogónak“ elkeresztelni, mert hát az baj volna, nem lophatnánk -be egy fölösleges szót a közgyakorlatba. - -Nem hallgatok el egy igen mulatságos esetet. Egyik nagy lapunk -ujdonságai rovatában ragyog ez a cím: „Midnight tea.“ Szeretném tudni az -okát, mért nem írta „éjféli tea“? Azt hiszi e az a t. ujság, hogy már -minden magyar ember megfordult Amerikában és megtanult angolul? -Elképzelhetem, az olvasók egy tizedrésze, hogy töri az eszét ezen a két -szón. - -Francia szó és kifejezés a divat nyelve lévén, angol kifejezések a -„sport“ által, deák és görög szavak a politikával és tudománnyal, -németek pedig mindenfelől úgy szivárognak és áradnak a magyar -nyelvterületre, hogy ha nem álljuk útjukat, maholnap a magyar szó csak -egy-egy szigetecske lesz ebben a tengerben. - -Világosítsuk meg a helyzetet egy-két példával. A „turf“ szóra megvan a -„gyep,“ mely teljesen pótolhatja az angol szót és megkapna minden -árnyalatot. Mi szükség van hát az angol szót meghonosítani azzal, hogy -még egy lapot is „Turf“-ra kereszteltünk, holott a „gyep“ ép úgy -megfelelt volna? A repülés (aviatika) szintén ellep idegen szavakkal. A -németek az aviatikust elkeresztelték „Flieger“-nek, a monoplant -„Eindecker“-nek stb. A röpülés, röpdesés, röpködés, röppentés, röpítés, -gazdag választékot szolgáltatnának, hogy mi is légjáró műnyelvünk -kifejezéseit abból fedezzük… 30–40 évvel ezelőtt még a hordár, -közszolga, targoncás kifejezéseket tudtuk megteremteni. Ma már szó -nélkül beeresztjük a „boyt.“ A magyar szép növény-elnevezéseket is -fenyegeti a tudomány nyelve. A deák elnevezések kezdik a gyakorlatból -kiszorítani és nemsokára nem teremhet többé ilyen szép vers, mint -„Jávorfácska furulyácska,“ mert már nem fogják se a jávorfát, se a -nyirfát, se a kőrisfát, se a nyárfát, se a kökörcsint, se a -szamártövist, se a kutyatejet, se a többi édes, népies elnevezéseket -megérteni, hanem lesz minden deák, deák – deák. – Természetes, hogy némi -nehézséggel jár arra a sok válfajra, melyet a kertészeti tudás -napról-napra teremt, új meg új magyar kifejezéseket alkotni. Nem is -kivánom, hogy minden válfajra külön magyar szót találjanak, de legalább -a régieket ne szorítsák ki a közéletből és lehetőleg iparkodjanak az -újakra elnevezéseket teremteni. Nehogy unokáink így énekeljenek: hej -acerfa-acerfa, Patyolat ing kivarrva. - -A németországi nyelvtisztasági egyesület külön szótárt adott ki a -növényeknek németségéről. Amire a német nyelv képes, arra elég gazdag a -magyar is, melynek nyelvforrása bőven bugyog. Hiba tehát ha a magyar -közönség a néha költői magyar növényeket (selyemfenyő, labdarózsa, -árvalányhaj, estike, árvácska, hajnalka) lenézi, mert nem -„tudományosak.“ - -Ne tárjunk ajtót a jövevények előtt, hogy besétáljanak, és jól éreznék -magukat nálunk. Ha adunk nekik szállást, kidobnak a házból. Hiába! ilyen -a magyar természet! Egy jó szóért az ingét is odaadja, tartja a -közmondás. Ezt a régi szólást meg kell változtatni, az új nyelvi -viszonyokhoz alkalmazni… Dehogy egy jó szóért, egy rosz szóért is -odaadja nemcsak az ingét… - -Hadd végezem ezt a fejezetet egy mókával. - -A nyáron Tátra-Lomnicra érkezett egy 16 angolból álló társaság, mely -vasárnap ki akart rándulni a Csorba-tóra. A lomnici „Palota-szállóban“ -távbeszélőn megrendeltek számukra _16 löncsöt_. A 16 angol megérkezett a -Csorba-tóra éhesen és kisül, hogy készítettek számukra 16 adag -_lencsét_… Löncs – – lencse – – – nem is rossz, akár megtörtént az eset, -akár nem. - - - - -A GERMANIZMUS. - -A magyar nyelv szellemének, eredetiségének, sajátosságának legesküdtebb -ellensége a germanizmus. - -Műveltségünket főkép német forrásból meritjük; irodalmunk egy jó része -forditás – németből; aki boldogulni akar az életben, a hadseregnél, az -iparban, kereskedelemben, tudományban, aki ki akarja dugni az orrát a -határainkon túl, aki magát ki akarja képezni külföldön, annak legalább -valamennyire meg kell tanulni németül. Nem csoda hát, hogy a német nyelv -mindenfelől belénk lopózik, a műveltség, a közélet ezer meg ezer -csatornáján keresztül. Az ujság, a könyv, a mulatóhelyek, az intézetek, -a felolvasások, a zenei élet, minden szállitja a germanizmust, -megrontja, meghamisitja vagy megtéveszti nyelvérzékünket. - -A germanizmusnak több fajtája van: az egyik az, mikor német szavakat -csempészünk be a magyar nyelvbe, (Viellibchen, Besetz, Leibchen, Beleg, -Imbiss stb.) a másik pedig, mikor olyan szólásokat veszünk át, melyek a -magyar gondolkodással, a magyar nyelv szellemével ellenkeznek. A magyar -művelt osztály nyelve – vagy ha ugy tetszik az _uri nyelv_ egyáltalján -nem a magyar lélek (geniusz) tükrözése. Csupa forditás idegenből, -leginkább németből. - -Nem szólok a „kinéz“ és „kinézésről“, melyeken nyargalni szoktak, ha a -germanizmus jön szóba, sem a „lekéste a vonatot“, „voltam Bánkbánnál“ -féle szörnymagyarságról. - -Arról a sok germanizmusról beszélek, melyeket senki se hisz -germanizmusnak, melyek ugy ellepték a köznyelvet, hogy már föl sem -tünnek. Ilyen germanizmusoktól hemzseg az „uri“ nyelv. A germanizmus – -mondhatnám az irodalmi nyelvnek is minden nyilásából ránk vigyorog. Ezek -nem a szembeötlő, mindenkinek szemet szuró, feltünő németségek: hanem -alattomos lappangó, nem is sejtett germanizmusok, melyek csak akkor -mutatják ki korcs születésüket, ha leforditják németre és nyilvánvalóvá -lesz, hogy ez német szólás, magyar szavakkal. - -Izelitőül ime a következők: - -Sulyt helyezni vagy fektetni – Gewicht legen. - -Ha minden kötél szakad – Wenn alle Stricke reissen. - -Fölemelő érzés – Erhebendes Gefühl. - -Beszédet tartani – Rede halten. - -Kézen fekszik – Liegt auf der Hand. - -Tüzőrség, (magyarul tüzoltóság mert az illetők nem őrzik, hanem oltják a -tüzet ugyebár?) - -Lépést tartani – Schritt halten. - -Minden hájjal megkent – Mit allen Salben geschmiert. - -(A székely ugy mondja, hogy: száz fából faragott.) - -Végy magadnak fáradságot – Nimm dir die Mühe. - -Nem áll a képéhez – Steht ihm nicht zu Gesicht. - -Tiszta bort beönteni – Reinen Wein einschenken. - -Vaklárma – Blinder Lärm. - -Ágyat őrizni – Das Bett hütten. - -Jó egészségnek örvendeni – Sich einer guten Gesundheit erfreuen. - -Kézzel fogható – Handgreiflich. - -Határt nem ismer – Kennt keine Grenzen. - -Folytathatnánk ezt a példázgatást végtelenig. Ezeket és hasonlókat ugy -megszoktuk, hogy senki se tekinti germanizmusnak, pedig mind merő -forditás, a mit azzal bizonyithatunk, hogy a francia vagy angol, -ugyanazt a gondolatot vagy fogalmat egész máskép, saját szelleméhez -alkalmazva fejezi ki. - -Szintoly bántó, mikor német vagy idegen közmondásokat csempésznek be, -mert a megfelelő magyar már nem jut eszünkbe. Az igen ismert „Après moi -le déluge“ „utánam az özönviz“ már meghonosult nálunk, holott a magyar -ember máskép fejezi ki a gondolatot, még pedig igy: Aki utánam jön, -tegye be az ajtót. - -Mégis vannak esetek, mikor át lehet venni más nyelvből is szólásokat, -minthogy az életbölcseségnek egy-egy találón kifejezett mondását vagy -egy-egy hiányzó fogalomra a kellő kifejezést a népek kölcsönösen -átveszik. A francia „demimonde“ átment más nyelvekbe is. Ha a német -„Halbwelt“-et mond, mondhatunk mi is félvilágot. Más kifejezéseket is -elkölcsönzött a német a franciából, „esprit d’ escalier“ (Treppenwitz, -késő jó gondolat) le dernier cri (der letzte Schrei, a legutolsó divat). -Az effélék nem ellenkeznek egy-egy nyelv szellemével. „Blaustrumpf“, -„bas bleu“, már a magyarban is használatos, mint kék harisnya. A mézes -hetek, honig mond, lune de miel, honey moon, is ebbe a sorba tartozik. -Francia, német, angol él vele, használhatja hát a magyar is. Vigyázni -kell azonban, hogy az átvétel ne járjon nyelvrontással s a jövevény ne -rongálja meg otthonunkat. Mikor egy lap azt irja, hogy „az uj kurzus -Horvátországban“, fölöslegesen hurcolja be a „neuer kurzot“, mert a -magyar nyelvben megtaláljuk a helyes kifejezést „az uj rend -Horvátországban“. Hát még mikor valaki ilyen szörnykifejezésre -ragadtatja el magát ujságirói hevében: „a moralinsanitys ember!“ -Borzasztó! Persze „az erkölcsi érzék nélküli ember“ nagyon köznapian -hangzott volna. - -Boszantó, mikor idegen – főleg német szót nem megfelelő magyarnak -hiányában, tehát kényszerüségből használnak, hanem mikor ezek a -fölöslegesen átvett szavak nagyrészt élősdiek, melyek a mi meglevő régi, -jó magyar szavainkat kiszoritják. - -„Tessék hát megmondani, hogy a _flancol_, hogy fejezed ki magyarul?“ – -„Istenem! Mi az a _flancol_? Semmi más, mint a mi jó magyar _fitogtat_ -szavunk, a _flancolás_ meg _fitogtatás_!“ - -A leghasználtabb és legfölöslegesebb behurcolt szó a _hercig_. Nélküle -már nincs magyar beszéd… _Hercig_ meg _nett_, meg _unheimlich_… Mintha -bizony az édes, kedves, aranyos, helyes stb. nem fejezné ki a _hercig_ -árnyalatait… - -Dehogy fejezi ki… felelte nekem egy tözsgyökeres magyar ember, mert a -hercigben az is foglaltatik, hogy szivből szeretem az illetőt!… - -Milyen erőszakos belemagyarázás! Ha azt mondod _hercig_ gyerek… kell-e -szivből is szeretned? - -A _Stréber_ szó már az irodalomba is befurakodott, sőt családot -alapitott, megfiadzta a _stréberség_, _stréberkedik_ szókat, holott a -kapaszkodó igen jó kifejezés a nevetséges stréberekre, a törtető, -törtetés meg a komoly stréberségre igen alkalmas. Egy irónk pedig igen -elmésen a svihákstrébert „csörtetőnek“ nevezte el. - -A _nett_ szót a német beszédben a legkülönbözőbb értelemben használják. -A gyakorlat, a vele való élés adja meg a szónak ezt a tartalmat. _Nett_ -lehet a tájék, _nett_ az ember, _nett_ a gondolat, _nett_ egy lány, -_nett_ egy öltözék… A magyar nyelvben nincs szó, mely a _nett_-nek -mindezen értelmét kifejezné és melyet ugy lehetne használni, mint a -_nett_-et mindenféle alkalommal. Nekünk több szót kell használnunk. -Minden alkalommal mást. A _nett_ voltakép _takaros_ és egy leány, egy -ruha, egy ötlet lehet takaros, de már vidékre nem mondhatjuk, hogy -_takaros_. A mit a német ilyen helyütt ugyanazzal a szóval jelölt meg, -arra nekünk mást-mást kell alkalmaznunk. A német a nett szónak ezt a -gazdag jelentőségi körzetet azzal szerezte meg, hogy a legkülönfélébb -értelemben használta volt. - -Ez is mutatja, hogy a használat adja meg a szónak a maga értelmi és -jelentési gazdagságát s a forgalomból kivesző szó lassanként elsorvad. A -ki tehát szükség és különös ok nélkül idegen szóval él meglévő magyar -helyett, a szókincs fejlődését s igy a nyelvnek természetes fejlődését -is megakadályozza. - -Igy vagyunk az _unheimlich_ szóval is. A német gyakorlat szentesitette -ennek a használatát a legellentétesebb értelmekre. Egy szavunk sincs az -egész jelentési körnek megjelölésére, de egy csomó szavunk áll -rendelkezésünkre, melyekkel minden alkalommal kifejezhetjük azt, amit a -német az _unheimlich_-al kifejez. - -Unheimlich vidék, kietlen táj, unheimlich ábrázat – rémes ábrázat, -unheimlich érzés, borzongó vagy félős érzés. Tehát a rémes, kietlen, -borzalmas, félelmes, félős, borzongós bőven kárpótolnak az -unheimlich-ért. A fess szóra van a nyalka vagy kacki. De mivel mindkét -szó csak a népnyelvben él, nem használhatók mindazon kifejezési körre, -melyet a német szó felölel. Kacki menyecske, nyalka hadnagy vagy legény -ezt mondhatjuk, de hogy egy előkelő világdáma fess, azt a kacki-val nem -fejezhetjük ki. - -Más következménye is van az idegen szó használatának. A ki érti azt az -idegen nyelvet pl. a ki tud németül, az tudja, hogy az a szó idegen, de -a más nyelvet nem értő magyar ember az idegen szót is magyarnak hiszi és -hozzá szokik teljesen, miközben a magyart elfelejti. - -Érthetetlen ez a nyelvcsufitás: mert valóban csak annak nevezhetjük, ha -az ilyen szavakat mint _pucol_, meg _puceráj_, kiszoritják a tisztit meg -a tisztitót, _kripli_, a rokkantot, _reszkirosz_ a kockázat szót, _gang_ -a folyosót, _svung_ a lendülést, _vink_ az intést stb. - -Mért használják a _paccol_, némelyek meg épen a _smirolás_ kifejezést. -Oly hangzatos, ékes és gyönyörü ez a szó? És nem forgat-e ki más jó -magyar szót is az értelméből? Vannak, akik magyar szókkal akarván a -paccolást kifejezni, azt mondják hogy packáz, holott ez a szó teljesen -mást jelent. Packázás hencegést, nagyzást jelent. - -Folytathatom is a példákat, miért mondják inkább _spritzer_ mint fröccs, -_suszter_ mint varga vagy cipész, _schotter_ mint murva, _trükk_ mint -fogás vagy ötlet, _pedigree_ mint családfa, leszármazás, _umschlag_ mint -borogatás, _pártner_ mint társ, _honorál_ mint méltányol, méltat vagy -jutalmaz, dijaz, _eliminál_ mint kihagy, _kapucni_ mint kámzsa, vagy -csuklya, _vádli_ mint lábikra, _lasso_ mint pányva, _bumliz_ mint -kószál, kódorog, őgyeleg, ődöng, _klopfol_ mint porol, kiver, _agilis_ -mint mozgékony, tevékeny vagy fürge, _lokni_ mint fürt, _kirámol_ mint -kirak vagy elrak, elrakosgat, _virstli_ mint kolbász, a társaság -crémeje, mint szine java? - -Ohó! a virsli nem kolbász, a lokni nem fürt, a klopfol nem porol, a -nudli nem metélt vagy csik! Ugyan bizony miért ne volna a virsli -kolbász, miért jelentené az csakis a frankfurtit és a kolbász a magyar -disznóságot, lokni meg csak a kis fűrtöt, a huncutkát? Ezek -belemagyarázások. Megnehezitjük magunknak a nyelvet, mert olyan -szópocsékolást viszünk végbe, a milyet nagyobb szókészlettel biró nyelv -sem viselhet el. Mindenféle szó árnyalatra nem szolgálhat semmiféle -nyelv külön-külön szóval, mert kifogy a gyökökből. Segit magán ugy, hogy -ugyanazt a szót használja különbözö értelemben. Mi meg azt kivánjuk, -hogy a kolbász minden egyes fajára külön szavunk legyen, holott a német -a Wurstot, a francia a saucissont mindenféle kolbászra használja. - -Vannak aztán érthetetlen szeszélyei is egyes iróknak és lapoknak. -Egy-egy szót kiirtanak, melynek helyébe se más magyar szót, se legalább -magyarul hangzót nem adnak. Vegyük csak a „szurony“ rég elfogadott és -közhasználatu szót. Némelyiknek szemet szur és a „bajonet“-et pártolja. -Ha még panganét-ot mondanának, az mégis csak megmagyarosodott alakja a -bajonetnek, de a bajonet egyáltalján nem illik a magyar ember szájába. -Nem hangzik magyarosan. Gondoljuk el a magyar nyelvet a szurony szó -nélkül… Vajjon hogy hangzott volna Gyulai Pál szép verse? - - Szuronyt szegezz, - És előre… - -Biz az már csak igy hangzott volna: - - Bajonettet szegezz, - És előre… - -Hogy ez költőileg hangzanék, ki merné állitani! - -Petőfi se mondhatta volna: - - Verte tandem a bal combom - Kard, azaz hogy panganét. - -Szép, régi, jó, magyar szavak meg kivesznek a forgalomból. - -Ilyenek az _aszó_, avas, szavak. A szép hangzatos „ját“ szót már csak -elvétve ismeri a népnyelv, mi a csuf, tót druszát használjuk helyette! -Hányan értik már a pilis szót, mely helyett _tonzurát_ használnak? A -keszi (mező) szó annyira kiszorult az életből, hogy még a vele képzett -helységnevekben is megcsonkult, Budakeszi, Bátorkeszi helyett -Bátorkeszt, Budakeszt mond a magyar ember is. Az „alajt, alit“ -vélekedést jelentett valamikor, az _imetten_ ébrenlétet. Kérdem: -kellett-e ennek és sok más szép szavunknak a lomtárba kerülni? - -Az ilyen nyelvrontás ellen az egyetlen orvosság az üde, tiszta népnyelv -beszivása. Csak te mentetted meg eddig is a magyar nyelvet, te lenézett -szegény magyar népem! Ha te nem volnál, a germanizmusok, gallicismusok, -latinismusok és egyéb idegenszerüségek felvetnék ezt a magyar -nyelvünket. De nagy iróink hozzád fordultak s a te gondolkodásod, -érzelmed, egészséges észjárásod medencéjéből meritve felujitották, -felpesditették a magyar nyelvet! - -Az előbb felvonultattuk az uri nyelv germanizmusainak egy sorát. - -Ezzel ellentétül álljanak sorba a népnyelv piros, posgás, egészséges -szólamai, melyek a hamisitatlan magyar gondolkodást ragyogtatják. - -Ezeket bezzeg nem lehet németre átforditani, olyan jó izüek és igazán -magyarok. - -A tyuk is kikaparja. - -A szegény embert az ág is huzza! - -Sülve-főve együtt vannak. - -Szembogár. (Milyen festői szó!) - -Lépten-nyomon. - -Nyélbe ütni. - -Léhütő. - -Szelet csapni. (Hencegni). - -Levet csapni. (Udvarolni). - -Egy huron pendül. - -Köti az ebet a karóhoz. - -Nagy pipáju kevés dohányu nemzet. - -Inaszakadt, agyalágyult. - -Füstbe megy. - -Egy követ fuj. - -Rossz fát rakott a tűzre. - -Tüzről pattant. - -Összeszüri a levet. - -A hol a madár se jár. - -Elfogyott a sütni valója. - -Tökkel ütött. - -Körmönfont. (Raffinált). - -Átlát a szitán. - -Dülőre visz. - -Felköti a kolompot. - -Ágról szakadt. - -Fenékig tejfel. - -Minden lében kanál. - -Földhöz ragadt. - -A székely arról, aki útlevél nélkül megy Romániába – azt tartja, „hogy -átment a medve vámon“. A háromszéki meg, hogy „rigópaszszussal ment át.“ - -_Jegy!_… Milyen egyszerü ez a szó és a néplélek mit teremt belőle… Jegy -voltakép signum-zeichen. Ebből a kaputos nyelv semmitse merne alkotni… -De a nép neki megy bátran. - -És a családfából hány származék válik le. Jegyes, eljegyzés, jegyváltás, -jegyben jár, jegy-gyürü, jegyesség!… - -Az uri nyelvet csak a tiszta népnyelvvel lehet kitatarozni. Le kell -szállni a néplélek mélységeibe és onnan halászni ki a kincseket, anélkül -azonban, hogy parasztosakká váljunk. A népiességet ugyanis sokan ezzel -tévesztik össze. Ezekkel szemben legjobb, ha Petőfire, Aranyra és -Jókaira utalunk, kik népiesek voltak anélkül, hogy póriasokká váltak -volna. - -A nép érzelmi és gondolkodás világába mélyedni lehetséges, de -eredetiségét eltanulni igen bajos. - -Amit azonban el lehet tőle tanulni, az a szóképzésben nyilvánuló -felfogás. A nép egészen máskép képez és teremt szókat, mint mi szoktuk -tenni. Mi azt kivánjuk, hogy a szó _kifejezze_ azt, amit rajta -gondolunk, a nép beéri azzal, hogy a szó azt jelentse. - -Az „egyke“ szó kifejezi-e, hogy egyetlen vagyis egy gyereket jelent, -mint rendszert? Dehogy fejezi ki ezt az értelmet – de jelenti és az -értelmet hozzá füzzük. – Kész hát a szó, mely rendeltetésének megfelel. - -Vajjon mertünk volna-e a mostani felfogásunkkal olyan szót teremteni, -mint „képmutató“ vagy „kétszinü?“ - -Tessék elképzelni, hogy a német szóra „Scheinheiliger“-re nincs magyar -szó és teremteni kell rá egyet. - -Ha most azt ajánlanák, hogy fogadjuk el a „képmutatót“, azt felelnénk -rá, ugyan miféle képet mutat az álnok ember; ez nem fejezi ki az -értelmet, meg se lehet mindjárt érteni, hogy mit jelentsen. És ime! a -gyakorlat megadta a szónak a kellő értelmet. - -Hát még a „_Kétszinü_“? - -Mi volna a felelet? Kinevetnék az embert vele. „Kétszinü“. Vajjon melyik -az a két szin? - -Ebbe a sorba (majdnem azt irtam, hogy kategóriába) tartoznak az ilyen -szavak is, mint „szemfényvesztés“, „szemfényvesztő“ pedig milyen költői, -zengzetes szó. Hogy felragyog benne a népi képzelet. - -Hátannak a röpke rovarnak a neve, melyet ugy hivnak, hogy „szitakötő“. -Mért nem tudnak a magyar természettudósok növényre, állatra ilyen -szavakat teremteni? Mert ihlet nélkül dolgoznak és nem tanulmányozzák a -népnek a nyelvalkotásban nyilatkozó lelkületét, gondolkodását. - -Többet kell a néppel foglalkozni. - -Mintahogy a test a nyaralást, a faluzást, a fürdést megkivánja és attól -felüdül, ugy felpesdül és megujul a városban, kivált a fővárosban -elernyedt magyar nyelvérzék is a népnyelv himes mezején – egészséges -levegőjében. - -Sajnos a népnyelv is kezd romlani és megtelni idegen szavakkal. A sajtó -rontja, az a krajcáros sajtó, melyből világismeretét magába szedi és -azzal együtt az uri nyelv rossz és idegen kifejezéseit. A magyar ember -nem „tartana beszédet“, hanem „mondana beszédet“, de hát az ujság ugy -irja. Aminthogy a nép nyelvén a pap sem tart misét, hanem „misét mond“ -(misemondó ruha). - -Mi a sajtónak leginkább vidéki részéről várnánk némi megujhodást, azt, -hogy abból a jóizü, egészséges vidéki nyelvből valamit szivárogtasson be -az irodalmi és a fővárosi sajtóba. Az ellenkezője állott be. A budapesti -zagyva nyelv kezdi már a nép nyelvét is meghamisitani és kiforgatni. - -Egy paraszt lány a cipésznél sevró-bőrből rendelt cipőt. Kérdeztem -tudja-e mi a sevró? „Hogy ne tudnám. Nem vagyok olyan buta,“ volt a -felelet. De megcsiptem. „Miért nem rendel kecskebőrből?“… Válasza igy -hangzott: „kell is nekem kecskebőr, nekem sevró kell.“ Nem akartam -elárulni, hogy a chevreau franciául kecskét, már mint gödölyét jelent. - -A finn és skandináv sajtó, mint már említettem, az idegen szavakat, -teljesen kerüli, mert azt kivánja, hogy a nagy közönség, főleg a nép -megértse. A német socialista sajtó tekintettel a népre az idegen szavak -mellé zárjelben oda irja a német jelentést is: hasard. (kockázat) Mi nem -követjük ezt az okos és helyes utat. Még az olyan jeles és jó iró is, -mint Palágyi Menyhért ilyen cimet ad egyik munkájának: „A szellemi élet -dekadenciája és degenerációja“. - -Miért dekadenciája és mért degenerációja? A szellemi élet hanyatlása és -elfajulása se jelentett volna kevesebbet… - - - - -MIT CSELEKEDJÜNK A NYELVTISZTASÁG ÉRDEKÉBEN. - -Az a kérdés tehát, mit cselekedjünk a nyelvrontás ellen és főleg a -hanyatló nyelvérzék fölserkentésére. - -A németországi tanítóképző nagygyűlés 1883-ban Hannoverában a következő -határozatokat fogadta el… - -1. Az idegen szavak elleni küzdelem a tanítóképző intézetek egyik -legfőbb feladata. - -2. Ez a feladat nem abból áll, hogy a növendékek a kölcsönszavak -elkerülésére illetőleg átírására vagy új szók alkotására oktatást -nyerjenek. Teljesen elégséges, ha a növendékek komoly köteleségnek -tartják, gondolataikat mindenütt német szóval kifejezni, ha csak valami -kényszerítő ok nem követeli az idegen szó használatát. - -3. Evégből a német nyelv gazdagságát és hajlékonyságát alkalmilag ki -kell emelni és a nyelvoktatásnál, kivált a szóképzéstan előadásánál -történjék rá utalás. - -4. Azon idegen szavakra nézve, melyeket németekkel pótolni nem lehet, a -melyek tárgyi okokból el nem kerülhetők – lehetőleg világos és szabatos -fogalmi magyarázatokat kell adni és követelni. Hibáúl rovandó fel, ha -olyan esetekben, amikor megfelelő német szavak rendelkezésre állnak s az -ifjak azokat ismerik, mégis idegen szóval élnek, akár saját gyakorlataik -elkészítésekor, akár a gyakorló iskola tanításai alatt. Olvasási példák -alatt az előforduló idegen szó helyett ismétléskor a német szó -olvastassék. Föltéve, hogy ez a szó a közgyakorlatban használtatik és a -növendékek ismerik. - -5. Abban a törekvésben, hogy a nyelv tisztasága megóvható legyen, az -intézeti tanárok jó példával járjanak elől. Hogy a növendékeket tiszta -németségre szoktassák, a német nyelv tanárának tanártársai segítségére -legyenek. - -6. A képző intézetekben használt könyvek és segédművek közül elsőségük -van azoknak, amelyek az idegen szavakat lehetőleg kerülik. - -(A német okosan és alaposan lát hozzá, legelébb az ifjúság oktatóit -tanítják ki helyes irányban, hogy aztán tovább terjesszék a helyes -felfogást az ifjúság közt. Beszéltem egy német gyárossal, aki -megerősítette a nyelvtisztaság nagy haladását az új nemzedékben, fiai -már sokkal tisztában beszélnek, mint ő meg az anyjuk. Nálunk is így -lehetne megindítani a mozgalmat, természetesen felülről – a -közoktatásügyi kormányzat részéről kellene a kezdésnek kiindúlni. -Kiváltképen arra ügyelnének, hogy a mozgalom ne csapjon túl a medrén, -mint minden mozgalomnál s kivált nálunk szokás. Meg kellene tartani az -észszerüség határain belül s egyelőre csak arra szorítkoznék, amit -folyton kiemeltem, hogy ok és szükség nélkül ne éljünk idegen szóval.) - -A németországi igazgatói értekezleten, melyet Hannoverában tartottak, -kimondták, hogy az iskola vezesse a harcot az idegen szavak ellen és az -mutasson arra a kárra, melyet az idegen szavak a nemzeti méltóságon -ejtenek, egyúttal mutasson az okokra, melyek a használat mögött rejlenek -u. m. a hiúságra, felületességre, a kényelmeskedésre, a szépészeti érzék -hiányára!… - -A német legkiválóbb nyelvészek tankönyveiben a nyelvtisztaság mellett -nyilatkoznak. - -_Kleinpaul_. (Poetik 7. kiadás.) „Nem szabad a nyelvet nélkülözhető, meg -nem honosodott idegen szavakkal lealázni.“ - -_Kappes_. (Leitfaden der Stilistik 4. kiadás.) „A nyelvtisztaságot -nemcsak a styl szépsége kivánja meg, melyet a nyelvi zagyvaság megzavar, -hanem a világosság és közérthetőség is.“ - -_Kiesel_. (Stilistik für Schulen.) „A gyakorlatból kizárandók azok az -idegen szavak, melyek helyébe a fogalmakról való tiszta felfogás -megnehezítése nélkül, közérthető és már a nyelvben valósággal létező -szavak állíthatók.“ - -_Müller Frauenstein_ (Handbuch für den deutschen Sprachunterricht) -ezeket írja: „Az idegen szavak elleni harc s az irott _nyelvnek -felújítása a kincsek által, melyeket a szójárások és népies nyelv -nyújtanak_, a jelenkornak jelszavai. Az iskolának kötelessége manapság a -német nyelv tanitásában az idegen szavak eltávolítását sürgetni, és -felvilágosítást adni, hogy ennek a kérdésnek megítélésében milyen helyes -elvek szerint kell eljárni.“ - -Az iskolán kivül az irodalomhoz és sajtóhoz fordul a német nyelvtisztitó -mozgalom és mindkettő részéről buzgó támogatásban részesül. - -Azt hiszem a magyar közoktatásügynek is ezen a nyomon kellene haladni. -Nagy szerep jutna ebben a mozgalomban nyelvtudományi folyóiratainknak, -melyek figyelme kissé a gyakorlati élet felé fordulna. Most inkább -nyelvkutatással foglalkoznak – pedig a nagy közönségben fokozná az -érdeklődést, ha az irodalmi, tudományos és kivált a köznyelvvel is -foglalkoznának. A német „Sprachverein“ közlönye nem állapodik meg a -tudományos kutatásnál, hanem leszáll a közélet porondjára és -megtárgyalja annak nyelvi jelenségeit. Izgatva, piszkálva, buzditva, -lelkesitve. Bevonja a nagy közönséget is és közzéteszi a hozzá érkező -okos és helyes javaslatokat. A német „Sprachverein“ müködése nemzeti -jellegü mozgalom és mivel ugy van szervezve, hogy fiókokkal elárasztotta -egész Németországot – ezeknek felolvasásai és gyülései gondoskodnak -róla, hogy a tanok széles rétegekben elterjedjenek. Nálunk külön -nyelvtudományi országos szervezetet megteremteni fölösleges. A meglevő -közmüvelődési egyesületek igen alkalmasak volnának arra, hogy előadásaik -és felolvasásaik keretébe a nyelvtisztasági kérdést is bevonják. - -Irodalmi tudományos tanári köreinek ne feledjék, hogy amely nyelv nem -fejleszthető, az nem is életre való – azt meghaladják, megelőzik mások -és lassanként leszorúl a néppel együtt, mely beszéli. - -A magyar nyelvről ezt nem lehet mondani. Igenis fejleszthető és nagyon -alkalmas mindenre. Nem is kell újat teremteni csak ki kellene aknázni -azt ami a tájnyelvben él, de nincs kellőkép elhelyezve, a köz és -irodalmi nyelvbe felvéve. - -Minden nyelv fejlődése titokzatos és szinte láthatatlan – -ellenőrizhetetlen hatások, befolyások és tényezők eredménye. A nemzet -maga – annak minden tagja öntudatlanúl mindennapi beszédével járúl -hozzá. Egyes nagy lánglelkü írók és költők ismeretlen kincseket aknáznak -ki és ismeretlen magasságba ragadják a nyelvet. Ezekből világosan -következik, hogy a nyelvet – mely nő, alakúl, fejlődik, milliók lelkében -és ajkáról, megrendszabályozni képtelenség. Nagy merészség, sőt -kivihetetlen volna a magyar nyelvnek természetes fejlődésének szárnyait -megnyirbálni. – De irányítani minden fejlődést lehetséges. Ami -nyelvújításunk mutatja, hogy az ilyen vállalkozás nem eredménytelen. - -A francia „Institut,“ a német „Sprachverein“ és más népek nyelvtisztító -és nyelvművelő mozgalmai is mutatják, hogy bizonyos fokig lehet és kell -a nyelv fejlődésére nemcsak az írónak, hanem a nyelvésznek is hatnia. Én -a nyelvtisztasági mozgalmat menten minden vakbuzgóságtól – a józanság -határai közt megtarthatónak gondolom, ha a fattyúhajtások lebotolására -szorítkozik és rajta vagyunk, hogy amennyire lehetséges – helyesen -képzett és nyelvünk szellemével nem ellenkező szavak kerüljenek -forgalomba. Nyelvtudományi köreink kötelessége is közreműködni ebben a -mozgalomban, új szavak teremtésével és ajánlásával, vagy legalább is -azzal, hogy egy fórum legyen, melyhez ilyen kérdésekben fordulni -lehessen. Két nyelvtudományi folyóiratunk s az akadémia nyelvtudományi -osztályának támogatása igen hasznos és becses volna. A nyelv mindennapi -szükségleteinek kielégitését teljesen csakis a közönségre bízni nem -lehet. Részben az író, kivált a nagy írók teremtik és fejlesztik a -nyelvet – részben a napi élet, a nagy közönség, a műkifejezéseket az -illető szakkörök alkotják. De nehogy a nyelv tisztán avatatlanok és -műkedvelők hatása alá kerüljön, kell, hogy a magyar nyelvtudomány vezető -férfiai is érzéket mutassanak az élet, az élőnyelv igényei iránt. Ne -csak birálgassanak s itéljenek, hanem javaslatokkal is iparkodjanak a -nyelv ügyének vezetésébe és irányításába befolyni. Tartok tőle, hogy ha -ez meg nem valósúl, nyelvünk el fog vadúlni, mint a felsorolt példák -aggasztólag mutatják, mert hogy a virsli – vursli – féle nyelv se -diszünkre se becsületünkre nem válik, azt bővebben bizonyitani -fölösleges volna. Hogy ha a generáció az ivadékot és nemzedéket -kiszoritja, az bizony haladásnak nem mondható!… És hogy már egyik nagy -állásu és népszerü szónokunk igy ir: „egyik _kuncsaftja_ a -leánykereskedőnek“, ez már olyan pongyolaság, mely ellen a jóizlés -nevében tiltakoznunk kell. Bossuet nem igy irt franciául! - -Nem fejezhetem be találóban könyvemet, mintha egy német tudós -nyilatkozatát idézem a magyar nyelvről. - -Dr. Hans Jensen a német „Sprachverein“ folyóiratában cikket irt: „Was -kann uns die madjarische Sprache lehren“ cimmel. - -Dr. Jensen igy kezdi cikkét: „A német nyelv tisztaságának ellenfeleitől -folyton azt hallani, hogy idegen szavak nélkül nem képzelhető művelt -nyelv és hogy ez idegen szavak fölvétele valamely nyelvnek szókincsébe, -ennek a nyelvnek a gazdagitását jelenti. - -„_A magyar nyelv kitünik azzal, hogy egyrészt szóbőségével, másrészt -rendkivüli hajlékonyságával_ (Bildungsfähigkeit) _képes arra, hogy -úgyszólván minden idegen szót nélkülözhessen és minden gondolatot – -akármilyen tudományos vagy különleges legyen, a saját eszközeivel -kifejezhessen_. Ha a következőkben a példák egész sorozatát és pedig a -legkülönfélébb eszmekörökből a mondottak bizonyitására bemutatom, nem -szándékszom a magyar nyelv felsőségét a német fölött bizonyitani, hanem -csak rá akarok utalni, milyen módon lehetne a németben is megfelelő -összetételek, leszármaztatások stb. utján a műszaki kifejezések s az -általános értelmü uj szavak szükségletét sajátunkból fedezni ahelyett, -hogy nyomoruságos elfogultságunkban és nevetséges idegenimádásunkban más -nyelvekből kölcsönözgessünk és lopogassunk.“ - -A cikkiró aztán előveszi: a német-magyar szótárt és példákat hoz fel u. -m. gyógyszertár, gyógyszerész, néprajz, rendőrfőnök, okság, oksuly, -vegytan, elemző vegytan, gyülés, lény, szinház, szinképelemezés, -(Spektralaenalyse) stb. - -* * * - -Nincs több mondani valóm! - -Lesz-e hatása annak, amit elmondtam? - -Lesz! Ha nem mindjárt – később. Mert a magyar nyelv lejtőre jutott s -előbb utóbb be fogják nálunk is látni, amit mindenütt beláttak, hogy a -nyelvet nem szabad vadon tenyészni hagyni – kell azt gondozni is. - - - - -TARTALOM. - - Bevezetés 5 - A nyelvtisztaság más nemzeteknél 13 - A nyelvtisztaság nálunk 29 - Mi az idegen szó és mikor használhatunk idegen szót 39 - A germanizmus 53 - Mit cselekedjünk a nyelvtisztaság érdekében 67 - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A MI ÉDES MAGYAR NYELVÜNK *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/old/66556-0.zip b/old/66556-0.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 28fb0ed..0000000 --- a/old/66556-0.zip +++ /dev/null diff --git a/old/66556-h.zip b/old/66556-h.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index f812e10..0000000 --- a/old/66556-h.zip +++ /dev/null diff --git a/old/66556-h/66556-h.htm b/old/66556-h/66556-h.htm deleted file mode 100644 index 8f4ac6e..0000000 --- a/old/66556-h/66556-h.htm +++ /dev/null @@ -1,2209 +0,0 @@ -<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" - "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd"> -<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="hu" lang="hu"> -<head> -<meta name="generator" content= -"HTML Tidy for HTML5 for Linux version 5.7.45" /> -<meta http-equiv="Content-Type" content= -"text/html; charset=utf-8" /> -<meta http-equiv="Content-Style-Type" content="text/css" /> -<title>The Project Gutenberg eBook of A mi édes magyar nyelvünk by -Árpád Berczik</title> - -<style type="text/css"> -/*<![CDATA[*/ -body { - margin-left: 10%; - margin-right: 10%; -} - -h1,h2 { - text-align: center; - clear: both; - line-height: 200%; -} - -h2 { - margin-top: 2em; -} - -p { - margin-top: 0.75em; - margin-bottom: 0.75em; -} - -body > p { - text-align: justify; - text-indent: 1.5em; -} - -hr { - width: 33%; - margin-top: 2em; - margin-bottom: 2em; - margin-left: auto; - margin-right: auto; - clear: both; -} - -hr.chap {width: 65%} - -.pagenum { - position: absolute; - right: 2%; - color: gray; - font-size: smaller; - text-align: right; - text-indent:0; -} - -.blockquot { - margin-left: 50%; - margin-right: 0%; - text-align: justify; -} - -.blockquot2 { - font-size: 0.9em; - text-align: justify; - max-width: 20em; - margin: auto; - padding: 1em; -} - -.center { - text-align: center; - text-indent: 0; -} - -.right { - text-align: right; - margin-right: 1.5em; -} - -.caption-small {font-weight: bold; font-size: small;} - -.caption {font-weight: bold;} - -.caption-150 {font-weight: bold; font-size: 150%;} - -.poem { - font-size: 0.9em; - display: table; - margin: auto; - text-align: left; -} - -.poem .stanza { - margin: 1em 0em 1em 0em; -} - -.poem span.i0 { - display: block; - margin-left: 0em; - padding-left: 3em; - text-indent: -3em; -} - -.transnote { - background-color: #E6E6FA; - color: black; - padding: 0.5em; - font-family: sans-serif, serif; - font-size: 0.9em; -} - -.transnote p { - text-align: center; - text-indent: 1.5em; -} - -ul.TOC { - list-style-type: none; - padding-left: 10%; - text-indent: -5%; - width: 70%; - text-align: justify; -} - -ul.TOC li { - margin-top: 0.25em; -} - -span.ralign { - position: absolute; - text-align: right; - right: 15%; - top: auto; -} -/*]]>*/ -</style> -</head> -<body> - -<div style='text-align:center; font-size:1.2em; font-weight:bold'>The Project Gutenberg eBook of A mi édes magyar nyelvünk, by Árpád Berczik</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online -at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you -are not located in the United States, you will have to check the laws of the -country where you are located before using this eBook. -</div> - -<p style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Title: A mi édes magyar nyelvünk</p> - -<div style='display:block; margin-top:1em; margin-bottom:1em; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Author: Árpád Berczik</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'>Release Date: October 17, 2021 [eBook #66556]</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'>Language: Hungarian</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'>Character set encoding: UTF-8</div> - -<div style='display:block; margin-left:2em; text-indent:-2em'>Produced by: Albert László from page images generously made available by the HathiTrust Digital Library</div> - -<div style='margin-top:2em; margin-bottom:4em'>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A MI ÉDES MAGYAR NYELVÜNK ***</div> -<div class="transnote"> -<p class="center"><span class="caption">Megjegyzés:</span></p> -<p>A tartalomjegyzék a <a href="#Page_77">77</a>. oldalon -található.</p> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<h1>A MI ÉDES MAGYAR NYELVÜNK</h1> -<p class="center"><span class="caption">ÍRTA:</span></p> -<p class="center"><span class="caption-150">BERCZIK -ÁRPÁD.</span></p> -<p> </p> -<div class="blockquot"> -<p>AMIT MAGYARUL JÓL KIFEJEZHETSZ, ARRA IDEGEN SZÓT NE -HASZNÁLJ.</p> -</div> -<p> </p> -<p class="center"><span class="caption">ORSZÁGOS ISMERETTERJESZTŐ -TÁRSULAT KIADVÁNYA 1912.</span></p> -<p class="center"><span class="caption-small">VÁRNAY ÉS FIA -BUDAPEST, VI., LISZT FERENC-TÉR 9.</span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_3" id= -"Page_3">-3-</a></span></p> -<div class="blockquot2"> -<p class="center">RÁKOSI JENŐ</p> -<p class="center">KEDVES BARÁTOMNAK</p> -<p class="right">SZERETETTEL.</p> -</div> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_4" id= -"Page_4">-4-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_5" id="Page_5"><br /> --5-</a></span></p> -<h2>BEVEZETÉS.</h2> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_6" id= -"Page_6">-6-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_7" id="Page_7"><br /> --7-</a></span></p> -<p>A nyelv minden nemzetnek legnagyobb értéke, abban nyilatkozik -meg lelke, gondolkodása, érzelme, szelleme, s ezt a nyelvet -lehetőleg tisztán, szeplőtlenűl megőrizni, saját erejéből tovább -fejleszteni, minden idegen fertőzéstől megóvni iparkodik minden -nemzet. Ha nagy nemzetek vagy bár kicsiny, de egységes -nyelvterületen élő nemzetek is sürgősnek tartják nyelvük védelmét, -még érthetőbb és természetesebb, hogy mi magyarok megóvjuk -nyelvünket a sok, rázúduló hatástól, mert mi számra nézve nem -tartozunk a nagy nemzetekhez s a kis nemzetek közül sem azokhoz, -amelyek zárt nyelvterületen élnek. A magyar zárt nyelvterület – az -Alföld egy része – igen csekély s a magyarság máskülönben más -nyelvű fajokkal vegyesen lakik.</p> -<p>Nagyon természetes tehát, hogy ezek a nyelvek, de legkivált a -városokban a német – mint világnyelv nyomot hagynak a magyar -nyelven. Nem szándékszom a magyar nyelv újabb fejlődésével, -átalakulásával foglalkozni, nem tekintem feladatomnak mindazt -szemügyre venni, ami a magyar nyelv szellemét veszélyezteti és a -nyelvet rontja. Csak egyik oldalát a nyelvfejlődésnek akarom -tárgyalni, az idegen szavak beáradásának kérdését, a mely eredeti -vagy azzá vált (mert átalakult) nyelvkincsünket veszélyezteti s a -mi szép nyelvünket, <span class="pagenum"><a name="Page_8" id= -"Page_8">-8-</a></span> ha csak az özönlésnek útját nem álljuk, -lassanként gyalázatos zagyvalékká aljasítja.</p> -<p>Nem vagyok nyelvtudós, sem nyelvész, nem is mint ilyen szólok -ehez a kérdéshez, hanem mint író, mint magyar ember világitok rá s -iparkodom mind a szakkörök, mind a nagy közönség figyelmét -felébreszteni, őket felrázni, hogy még idejében mozogjunk s -akadályozzuk meg a nyelv teljes elposványítását.</p> -<p>Úgy írom ezt a könyvet, hogy mindenki olvashassa, aki a nyelv -iránt érdeklődik, férfi meg nő, öreg és fiatal. Menten minden -tudálékosságtól szeretnék az értelmiségre hatni, tanférfiakra, -írókra, sajtóra, a közélet különféle rétegeinek vezetőire, szóval -mindenkire, aki a nyelv alakúlásának irányítására hatással lehet. -Tudom nem lesz könnyű munka, mert nálunk is – mint egyebütt, – -kétféle nézet uralkodik a nyelvtisztaságról. Egyik, mely -méltányolja, a másik, a mely fölöslegesnek tarja és a nyelvet -teljesen a maga fejlődésére bízza. Azt hiszem ha a higgadtság -középútján haladva, minden túlzást kerülve, a kivihetőt és -elérhetőt veszem csak szemügyre – egy részét az olvasóközönségnek -talán mégis meg fogom nyerni az ügynek. Vagy ha azt nem is érném -el, hasongondolkodású, nálamnál képesebb és jártasabb -szakembereknek kedvet szerzek alaposabb munkák megírására.</p> -<p>Teljes nyelvtisztaság nem képzelhető semmiféle nyelvben. -Bizonyos szavak általános közkincscsé lettek s megtalálhatók minden -nyelvben. Nagyot hibázna tehát az, aki a magyar nyelvből minden -idegen szót ki akarna gyomlálni. A túlzás a nyelvtisztításban is – -mint mindenben – ártalmára van az ügynek.</p> -<p>Érjük be azzal, hogy szükség, különös ok nélkűl ne éljünk idegen -szóval és hogy ahelyett, a mit <span class="pagenum"><a name= -"Page_9" id="Page_9">-9-</a></span> jól kifejezhetünk magyarúl, ne -használjunk idegen szót.</p> -<p>A német nyelvtisztítók hosszas küzdelem után ezt a vezérelvet -fogadták el s úgy vélem, mi is helyes nyomon járunk, ha erre a -csapásra térünk.</p> -<p>A nyelvtisztaságnak kétféle ellensége van. Azok, akik túlozzák -és minden idegen szót ki akarván irtani, képtelen új szavakat -gyártanak, a melyeket a nyelvszokás nem fogad el: a másik rész a -közönyösöké, akik nem értik és nem érzik át ennek a kérdésnek -jelentőségét: akikben nem lángol a nemzet öntudata és nem fogják -fel, hogy nem elég szépen, választékosan és helyes kiejtéssel -beszélni franciául, angolul, vagy németül, hanem mindenkinek első -és legszentebb kötelessége anyanyelvét helyesen, választékosan és -lehetőleg tisztán beszélni.</p> -<p>Akik ezt a fenkőlt törekvést nevetségessé teszik, azokat bátran -nevezhetjük gyászmagyaroknak. Arról lehet rájuk ismerni, hogy -minden nyelvtisztasági törekvést nevetségessé tesznek azzal az -ócska fegyverrel, hogy hiszen „te se beszélsz tisztán, mert te is -használsz idegen szót.“ A kellő irodalmi – magyar irodalmi – és -nyelvészeti műveltség hijjával lévén ez a fajta, nagyon bajos neki -megmagyarázni, hogy aki ott használ idegen szót, a hol használása -elkerülhetetlenűl szükséges, nem vét a nyelvtisztaság ellen. Csak -az követ el vétséget, aki hanyagságból, pongyolaságból, -tudatlanságból, vagy nembánomságból él idegen szóval, mert ha ez a -rosz szokás elharapózik s általánossá lesz a közszokásban, az -élőnyelvből lassanként kiszorít jó eredeti szavakat, amelyek -maholnap olyan szokatlanokká válnak, hogy nem is lehet velük élni. -S ezzel szegényíti a nyelvet. Hány gyönyörű, hangzatos, jellemző, -szavunk szorult már <span class="pagenum"><a name="Page_10" id= -"Page_10">-10-</a></span> ki a köznyelvből és nem található meg -másutt, mint a népnyelv tájszólásaiban vagy a szótárakban.</p> -<p>S ennek nagy a közművelődési következménye is. Nagy és sajnos! -Amely nemzetnek nyelve nem fejlődik és terebélyesedik a maga -talajából, a maga gyökereiből és erejéből, annak a nyelve hanyatlik -és a nyelvvel hanyatlik a nemzet műveltsége is. A mely nemzet -nyelve nem alkalmas arra, hogy a gondolatokat, érzelmeket, -eszméket, minden árnyalatával úgy kifejezhesse, mint más nagy -nemzetek nyelve, az híjával marad azoknak az eszméknek, -gondolatoknak és érzelmeknek is, amelyek árnyalatos, finom, -jellemző kifejezésére a kellő szót vagy szólamot nem tudja -megteremteni.</p> -<p>A nyelv fejlődése tehát szorosan összefügg a nemzet szellemi -emelkedésével és haladásával.</p> -<p>Azért kötelessége a nemzeti tanügynek, hogy a nyelv fejlődéséről -és a nyelv tisztaságról helyes eszméket oltson már az ifjúság -lelkébe: az ifjúság ezeket az eszméket bele viszi aztán a -gyakorlati életbe.</p> -<p>Hogy ezt a nemzeti szent ügyet némiképp elősegítsem, a -nyelvtisztaságról megírtam ezt a kis füzetet, a melybe iparkodtam -dióhéjban mindazt bele vinni, amit erről a kérdésről és tárgyról -összeolvastam, összegondoltam, összeéreztem.</p> -<p>Nekem ez az ügy szent, mert a nemzeti becsület kérdése: kivánom, -hogy olvasóim is annak tartsák, aminthogy minden más nemzetnek is -szent az ő nyelvének ügye.</p> -<p>Büszkék vagyunk nyelvünkre, de nem szeretjük eléggé…</p> -<p>Bár bele lophatnék ebből a szeretetből egy kicsit az ifjúság, -kivált a női ifjúság szívébe. Az anyanyelvet <span class= -"pagenum"><a name="Page_11" id="Page_11">-11-</a></span> ők adják -tovább, az ő ajkukról hallja a gyerek az első szent hangokat… A -férfit leverhetik a csatamezőn, de a nemzet tovább él, és mindaddig -élni fog, amig a nyelv ki nem halt az anyák ajkairól…</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_12" id= -"Page_12">-12-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_13" id="Page_13"><br /> --13-</a></span></p> -<h2>A NYELVTISZTASÁG MÁS NEMZETEKNÉL.</h2> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_14" id= -"Page_14">-14-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_15" id="Page_15"><br /> --15-</a></span></p> -<p>Mielőtt a magyar nyelv tisztaságáról szólok, nézzünk körül -hogyan áll ez az ügy más nemzeteknél. Ez a szemle tanúlságos, mert -meglátjuk, miképen gondolkodnak más, hatalmasabb nemzetek és új -szempontokat és támasztékokat találunk igazolásunkra.</p> -<p>Brandes, a híres dán író maga mondta nekem, hogy alig találhatni -az ő műveiben idegen szót. Amint hogy a dán irodalom és sajtó elől -halad a nyelv-gyomlálásban. Finn testvéreink is ezen a nyomon -haladnak. Legelől jár a sajtó, a mely kerüli az idegen szavakat, -hogy a nagy közönség s a nép is megérthesse és alaposan -felfoghassa, amit a lapok írnak.</p> -<p>Nálunk ellenkezőleg járnak el a lapok, minél több idegen szóval -tudálékoskodnak, a nagy közönség, a nép azután elsajátítja az -értetlen idegen szavakat, de nem gyarapszik ismeretekben, mert -részben nem is érti meg az olvasottat.</p> -<p>Svédországban a nyelvjavítás és nyelvtisztítás érdekében -egyesület alakult, hogy „a becsület és hősök nyelvét“ megmentse a -fenyegető veszélytől. Kiszámították ugyanis, hogy az utóbbi két -évtized alatt vagy 30.000 német szó és kifejezés lopózott a svéd -nyelvbe. Kjellberg állt a mozgalom élére, a melynek az a célja, -hogy a nyelvromlást megakadályozza. Megalakúlt a svéd -nyelv-egyesület. <span class="pagenum"><a name="Page_16" id= -"Page_16">-16-</a></span> Immár jóval több, mint ezer a tagja. -Célja, hogy mindazt a haszontalan nyelvanyagot kiirtsa, amely az -utóbbi évtizedek alatt kivált németből, de a norvég, dán, francia -és angol nyelvekből is a svédbe szivárgott. A nyelv eleven erejét -akarják az ó-svéd és a nyelvjárások kincseiből felfrissíteni és -különös gondot fognak a svéd társalgási nyelvre fordítani. -Előadásokkal és irodalmi művekkel fel akarják kelteni a figyelmet -az anyanyelv tisztasága és fenköltsége iránt. Külön lapot adnak ki, -amely a nyelvhibákat és hanyagságokat felsorolja és ostorozza. -Mindennek – így szól tudósítás – az a célja, hogy a hazafiságot -emelje, a hajlandóságot az idegen iránt megingassa és a svéd népnek -nemzeti öntudatát emelje.</p> -<p>A nyelv ügyében alig található kényesebb, büszkébb és nemzetibb -felfogás, mint a <i>franciáé</i>.</p> -<p>Nincs az ujabb nemzetek közt egy sem, amely szigorúbb, -választékosabb volna stílus dolgában, mint a francia. S ez a -tulajdonság nem új keletű. Remekírói a francia nyelvet már régóta -olyan magaslatra emelték, hogy a diplomátia és előkelő társaság -világnyelve vált belőle, s még ma is megtartotta ezt a -vezérszerepet, mikor a francia nyelv uralmát a politikai elsőség -már nem támogatja. Az Institut társaságot Mazarin biboros kizárólag -a nyelv művelésére alapította s az máig sem foglalkozik mással, -mint a francia nyelv nagy szótárának készítésével. Újabban az -idegen, kivált angol szók beáradása ellen 1907-ben Hermant Ábel -elnöksége alatt szövetség alakult Franciaországban. Sőt még Canada -francia részében is van hasoncélú egyesület. Ez a jelenség nem új, -mint Albert Dauzet „La langue francaise d’aujourd’hui“ című -munkájában írja. Már Medicis Mária korában tömérdek olasz szó -özönlött <span class="pagenum"><a name="Page_17" id= -"Page_17">-17-</a></span> a francia nyelvbe. Ausztriai Anna alatt -pedig spanyol szavak lepték el. Az angol beáradás a rákövetkező -században kezdődött és most leginkább a snobok és a sport nyelvében -burjánzik. Régente nem könyvek és ujságok útján, írott betűkben -kerűlt be az idegen szó, hanem élő szóval. S ahogy a francia az -idegen szót csak hallotta, de nem látta idegen helyesírással -leírva, azt átalakította és a maga kiejtéséhez idomította. Így vált -aztán az idegenből francia. Csak pár példát említsünk meg. Az angol -„reading coat“-ból (olvasó kabát) lett francia kiejtés szerint -redingote, így lett a német „Bollwerk“-ból boulevard, az elszászi -sauerkrautból choucroute. Ma azonban – az ujságok és könyvek -korszakában, az angol szó írott alakban jutván a franciába, -megtartja eredeti angol alakját és mint idegen elem zavarja, -csúfítja a nyelvet. Minden kényesebb fület vérig bántanak az idegen -szavak kirívó hangjai, ha úgy ejtik ki, mint eredeti nyelvükben. Az -ilyen szónak, ha már be akar fogadtatni, a mondat többi francia -szavainak kiejtésével kell összhangzani! Ime: a francia felfogás az -idegen szavakkal szemben, melyektől a francia nyelv zenéjét -félti!</p> -<p>„Le Temps“ 1904. évi szeptember 26-i számában a francia nyelv -tisztaságára ártalmasnak mondja az új találmányokat, mert nem -tudnak ezekre új helyes francia szavakat teremteni. Más nyelvben -nincs meg ez a nehézség, összetesz két-három szót és meg van a -megjelölés az új tárgyra. A francia nyelv szellemével a -szóösszetétel nem fér meg s ezért – kénytelen részint a görög, -részint a latin nyelvhez fordulni s abból fedezni az új -szükségletet. Mivel pedig a mai tanrendszer mellett a latin és -görög nyelvnek ismerete hanyatlik – el fog következni az az idő, a -mikor ezeknek a görögből és latinból átvett <span class= -"pagenum"><a name="Page_18" id="Page_18">-18-</a></span> -kölcsön-szavaknak jelentését már nem fogják érteni. A „Temps“ -cikkezője aztán áttér az idegen szavakra és így nyilatkozik:</p> -<p>„A nyelvezet előkelősége tekintetéből semmi sem bántóbb, mint -ezeknek a német vagy angol szavaknak belekeverése a mi -mondatainkba. Ha ez csak a társalgási nyelvben esik meg, hagyján, -de mikor az irott nyelvet is elzagyvítják, az lassanként valóságos -volapükké válik, a szemet megtéveszti, de még az észt is, s -nyelvünk elveszti azt a csodálatos tisztaságot, melyet megóvni -századokon át nemcsak legfőbb törekvésünk volt, hanem amit egyuttal -szent kötelességünknek is tartottunk.“</p> -<p>Csak azért idéztem ezeket, hogy belássuk, a világnemzetek is -milyen rendkivüli fontosságot tulajdonitanak a nyelvtisztasági -törekvéseknek.</p> -<p>Legujabban Franciaországban egy ujabb nyelvtisztitó társaság van -keletkezőben, melynek cime: „A francia nyelv barátai“. (Les amis de -la langue francaise). „Nemzeti társaság a francia geniusz védelmére -s a francia nyelv pártfogására az idegen szavak, a szükségtelen -ujitások és mindazon elferditések ellen, melyek fenyegetik.“</p> -<p>Már ez a körülirás is kimeriti a társaság irányát, a felhivásnak -szövege azonban megteszi ezt még bővebben és tanulságosnak gondolom -azt egész terjedelmében leforditani, hadd okuljunk belőle és lássuk -be, hogy még olyan világnemzet is, mint a francia – milyen -szempontokat követ nemzeti lényének szeplőtelen megőrzésére és hogy -a nyelv lehető tisztaságának ügyét nemzeti ügynek tekinti, <i>a -nemzeti becsület</i> ügyének, mert a nemzeti szellem, a nemzet -egyénisége leginkább <span class="pagenum"><a name="Page_19" id= -"Page_19">-19-</a></span> a nyelvben tükröződik s annak -elkorcsositása a nemzet hanyatlásával, elfajulásával együtt szokott -járni.</p> -<p>Az érdekes felhivás igy szól:</p> -<p>„Tán senki sincs, aki ne vette volna észre, milyen nagy számmal -áradoznak be naponként az idegen szavak a közhasználatba. -Felötlenek mindenfelé, az utcákon, üzleteink kirakataiban, a -nyilvános jármüveken, a szállók és éttermek bejáratainál, a -mulatóhelyeken, a hirlapokban, az áruházak katalógusaiban, a -különböző testgyakorlatokban, a társadalmi érintkezésben, a -nagyvilág társalgásában, a kereskedelem és ipar nyelvében, a -gépészet és bányászat műszavaiban, még a földmüvelés -megjelöléseiben is, melyekkel az állatfajokat, a vetőmagokat és a -gazdasági eszközöket megnevezni szokták.</p> -<p>„Aki kevésbé figyelmes, még az is kénytelen ezt észre venni. Az -idegennek meg szemébe tünik, mihelyt Párisban néhány lépést tett s -hogy ez igy van – ezt a tényt mi szomorunak tartjuk ugy önérzetünk, -mint nemzeti érdekünk tekintetéből.</p> -<p>„Midőn az idegenhez fordulunk egy-egy kölcsönszóért, nemcsak -nyelvünknek ártunk, melynek szinét megváltoztatjuk és -szabályosságát tönkre tesszük, sőt lemondunk valamelyest a francia -szellemről s annak büszkeségéről, midőn mintegy bevalljuk, hogy az -a nép fölötte áll, melytől a kifejezést elkoldultuk.</p> -<p>„Idegen kifejezést használni, annyit tesz, mint vallomást tenni -arról, hogy az a dolog, melyet az a kifejezés jelent vagy nincs meg -nálunk vagy nem olyan jó nálunk a minősége, mert az idegen -elnevezés ugyszólván kitünő voltát jelenti. Végül jelentheti azt -is, hogy annak a népnek, akitől kikölcsönöztük a szót, a tekintélye -<span class="pagenum"><a name="Page_20" id= -"Page_20">-20-</a></span> olyan nagy a mi szemünkben, hogy minden -szebbnek és dicsőbbnek látszik, ami tőle ered.</p> -<p>„Ennek az erkölcsi kárnak megfelel az anyagi hátrány is, mely -belőle szükségszerüleg következik, amint hogy ezt az idegen -gyártmányok folyton szaporodó behozatala is bizonyitja. -Következménye ez a franciák elidegenedésének saját nemzeti iparuk -termékeitől, ami szoros összeköttetésben áll saját geniuszunktól -való elidegenedéssel. Hogyan kivánhassuk, hogy az idegen ember ami -áruinkat vásárolja, mikor látják, hogy önmagunk lenézzük azt, amit -kezünk termel, aminek elnevezése és bélyege francia?</p> -<p>„Itt az ideje, hogy ezen sajnálatos irányzat ellen sikra -szálljunk s ép e végből alakitjuk meg a <i>francia nyelv -barátainak</i> társaságát. Célja ennek megvédeni a francia -szellemet és nemzeti hagyományt azon hatások ellen, melyek -meghamisithatják: <i>megvédeni kiváltképen azon idegen szavak -ellen, melyek a régi jó francia eredetü szavakat a forgalomból -kiszoritják</i>. Rajta lesz, hogy amennyiben idegen kifejezéseket a -közbeszéd végleg befogadott volna, azokra nézve ismét feléleszsze -azt a gyakorlatot, melyet apáink az olaszból, spanyolból vagy -angolból átvett idegen szavakkal szemben követtek, hogy ugyanis -ezeket franciásan irták s ily módon elkerülték, hogy a francia -nyelvbe olyan hangokat és szótagokat bebocsátottak volna, melyeknek -természete ami kiejtésünkkel és helyesirásunkkal ellenkezik.</p> -<p>„Ami szövetségünk feladatának tekinti, hogy a francia társadalom -minden rétegében elterjessze azt a felfogást, hogy nyelvünk épsége -hazafiságunkat ép olyan közelről érdekli, mint a területünk -csonkitatlansága. Fel fogja idézni a francia nyelv hosszu uralmát a -13-ik <span class="pagenum"><a name="Page_21" id= -"Page_21">-21-</a></span> század óta napjainkig, kioktatván -mindenkit arra nézvest, hogy büszke legyen erre a multra, mint -legnagyobb dicsőségünkre és legfenségesebb nemzeti emlékünkre. Ki -fogja mutatni továbbá, hogy az idegen szavaknak mindég fölösleges -használata az irodalomban, sajtóban, a társadalomban, s az ipar és -mesterségek műnyelvében Franciaország tekintélyét csorbitja és -ezzel közvetve ártalmára van terjeszkedésünknek és -kereskedelmünknek.</p> -<p>„Fordulunk minden franciához különbség nélkül, nemcsak az -irókhoz, akik közül sokan már csatlakoztak eszméinkhez, hanem -egyuttal a közélet szereplőihez, az iparosokhoz, a kereskedőkhöz, -akiknek figyelme még nincs felköltve erre a kérdésre nézve s akik -mindnyájan szolgálatára lehetnek ügyünknek – az egész nemzethez -fordulunk, hogy minden tagja tehetségéhez képest – iparkodjék -megvédeni őseinek örökét.</p> -<p>„Küzdjenek az idegen szavak beáradása ellen, mert ez mutatja, -hogy az idegen befolyásnak behódolunk.</p> -<p>„Ami szándékaink sem fenyegetők, sem támadók. Arra fognak csak -szoritkozni, hogy eszméinket kifejtsük, előadásokkal s a sajtónak -küldendő közlésekkel, valamint egy folyóirat kiadásával -terjeszgessük, melynek hasábjain munkálatainkról beszámolnánk és -honfitársainknak emlékezetébe juttatnánk a francia nyelv dicsőségét -és a francia szellem hatását az egész világra.</p> -<p>„Eszünk ágában sincs semmi ellenszenv az idegen iránt, ez a -francia szellem erejének megtagadása volna – a szövetség semmiféle -nemzet iránt semmiféle roszakarattal nem viseltetik, de kiemeljük, -hogy az összes nemzetek körülöttünk már régesrégóta megpróbáltak az -idegen befolyások elől elzárkózni, <i>hogy saját nemzeti</i> -<span class="pagenum"><a name="Page_22" id= -"Page_22">-22-</a></span> <i>egyéniségüket annál szabadabbá tegyék -és jobban kifejthessék</i>.“</p> -<p>A hollandusok, a csehek, de még a persák is irtogatják az idegen -gazt nyelvök kertjében.</p> -<p>Japánban Hayashi gróf elnöklete alatt szintén alakult -nyelvegyesület, melynek célja a japán nyelvet a <i>nélkülözhető</i> -idegen szavaktól megtisztitani. Ez kivált a kinai eredetü szavakra -vonatkozik.</p> -<p>Legalaposabban, legbuzgóbban, mondhatnám leglelkesebben a német -nemzet karolta fel a nyelvtisztaság kérdését, és olyan szervezett -mozgalmat inditott meg ebben a kérdésben, mely komolyságára és -önérzetére vall.</p> -<p>Már a középkorban is alakitottak nyelvtisztitó társaságot, de -mióta a nagy német birodalom feltámadtával a német nemzeti öntudat -és érzés fellobbant, ennek hatása a nyelven is érezhető. Maga -Bismarck adta ki a jelszót, midőn 1874-ben az uj posta-szabályzat -kidolgozásakor a birodalmi posta fejét Stephant utasitotta, hogy -lehetőleg kerülje az idegen szókat és kifejezéseket.</p> -<p>II. Vilmos császár is ezen a nyomon halad. Az udvarnál az étlap -nem francia, hanem német nyelven van fogalmazva, s a császár egy -festőnek, aki egy műkiállitás megtekintésekor azt mondta „Majestät -bitte diese Reproduction zu beachten“ – azt felelte: „Warum sagen -Sie nicht Wiedergabe“?</p> -<p>A „Kölnische Zeitung“ világlap annak idején felszólitotta a -közönséget ne használjanak legalább az 1905-i Schiller ünneplés -alkalmával a felhivásokban és rendezési felszólitásokban idegen -szavakat mint pl. „Comittee“, „Central Comittee“, „Commissionen“, -„Arrangement“, „Säkularfeier“, „Zentennalfeier“ stb. Lelkesen -buzditja ugy a rendezőket, mint a szónokokat, hogy a német -<span class="pagenum"><a name="Page_23" id= -"Page_23">-23-</a></span> nyelv dicső bajnokának ünnepén tiszta -németséggel éljenek. Nálunk az effélét kicsinyességnek neveznék és -mosolyognának rajta, hogy ugyan micsoda korlátoltság az ilyen -elzárkózás. Bezzeg Németországban jól tudják, hogy a társadalmi és -közélet nemzeti jellege ilyen látszólagos apróságokból áll és ha -azt kivánjuk, hogy az országnak meglegyen a maga nemzeti szine, nem -szabad megrettennünk az u. n. csekélységek üldözésétől sem, -természetesen mindig a higgadtság, józanság és kivihetőség szemmel -tartásával.</p> -<p>Még egy példát izelítőül a mondottak támogatására.</p> -<p>Berlinben a birodalmi gyűlés egyik tisztviselőjének 50 éves -jubileumára díszlakomát rendeztek, melynek étlapja franciául volt -megszerkesztve. Erre a 80 éves Diederichs igazgató, a nemzeti ügy -egyik kiváló harcosa a birodalmi tanács elnökéhez intézett levélben -tiltakozott, a francia nyelv használata ellen egy német birodalmi -tanácsbeli tisztviselő ünneplésekor.</p> -<p>1885-ben aztán Riegel Hermann megalapította az „Allgemeiner -Deutscher Sprachverein“ egyesületet, mely az egész német birodalmat -behálózza és felolvasásaival a közönséget tájékoztatja, az -érdeklődést felébreszti és minél szélesebb körökre kiterjesztve, -beleviszi a nyelvtisztaság kérdését a gyakorlati életbe, a -kormányzásba, a közéletbe. Ennek az egyesületnek már 1910-ben -30.000 tagja volt; 324 fiókja élén kiváló férfiak állanak a -politika, a közoktatás, a kereskedelem, ipar és törvényhozás, -szóval a nemzeti élet, a társadalom minden ágából. Mert -Németországban még a tudósok és politikusok, sőt a katonák is -tudnak írni és jeles stílművészek. Foglalkoznak a nyelvvel, van -érzékük a szépírás iránt, <span class="pagenum"><a name="Page_24" -id="Page_24">-24-</a></span> nem úgy mint nálunk. Bismarck, Moltke -és mások a vezérszereplők közül első rangú nyelvművészek.</p> -<p>Az egyesület a következőkre törekszik:</p> -<p>A német nyelv valódi szellemét és különleges lényegét fogja -ápolni.</p> -<p>A nyelv tisztasága, szabatossága, világossága és szépsége iránt -szerető érdeklődést igyekszik felkelteni a közönségben.</p> -<p>Meg akarja tisztitani a nyelvet idegenszerű elemektől. Hogy ily -módon a német népben a nemzeti öntudatot megerősítse.</p> -<p>Ennek a mozgalomnak már megvan a hatása. A kormányzat mindenfelé -támogatja a nyelvtisztaságot és az újabb törvénykönyvek és -szabályrendeletek, kormányintézkedések már ennek a jelében -születnek. Nincs már „Billet“ csak „Fahrschein,“ nincs már „Perron“ -csak „Bahnsteig,“ a „Redakteur“ pedig „Schriftleiter“ lett, a -„Bureau“ „Geshäftsstelle“ s így tovább.</p> -<p>Az öreg Vilmos császár is igaz németnek vallotta magát nyelvében -és halála után közzétett végrendelkezéseinek 1589 szava közt csak -három tulajdonképi idegen szó található. III. Frigyes is ezt az -irányt pártolta, az ő rendeletére lett az addigi -„Ministerconseil“-ből (minisztertanács) „kronrat.“ A többi német -fejedelem közül hive a nyelvtisztaságnak, a bajor regensherceg, a -weimari nagyherceg és trónörököse, a meiningeni herceg, Frigyes -Ágost szász herceg, stb.</p> -<p>Moltke 1887-ben március 8-án kelt egyik levelében kijelenti, -hogy: „a nyelvtisztaságra való törekvéseket már régóta -előmozdította és ezentúl is támogatni szándékszik.“ II. Vilmos -császár rendeletét, mely a német hadsereg német nyelvének -tisztításáról szólt, ezekkel a szavakkal <span class= -"pagenum"><a name="Page_25" id="Page_25">-25-</a></span> végzé: -„hogy hadseregemben a nyelv tisztaságát előmozdítsam.“</p> -<p>A közigazgatás és tanügy legkiválóbb férfiai, országok és -városok hatóságai, az ipari és kereskedelmi világ gyárai, -testületei, egyesületei a nyelvtisztaság mellett nyilatkoztak.</p> -<p>Rendkivüli lendületet adott a mozgalomnak a nagynémet sajtó -tekintélyes részének csatlakozása. Előkelő vezérlapok álltak a -zászló alá, melyek közül csak néhányat nevezek meg. Ilyenek a -„Kreutzzeitung“ „Kölnische Zeitung,“ „Münchener Allgemeine Zeitung“ -stb.</p> -<p>Kiváló írók és költők apostolkodnak a nyelvtisztaság körül. -Hammerling, Scheffel, Freitag, Rosegger, Bodenstedt, Dahn stb. -Freytag új műveinek kiadásában 500 idegen szót törült ki. Rosegger -így ír egy barátjának: „én az idegen szónak a nép nyelvében sem -vagyok barátja és ha itt-ott egyet alkalmazok, mert a paraszt ember -így használja, ez csak azért történik, hogy a népnyelvet úgyszólván -hamisítatlanúl bemutassam.“</p> -<p>Volkmann, a híres orvos a „Centralblatt für Chirugie“ 1880. -évfolyamában csípős, találó megjegyzésekkel ítélkezik kartársai -hiúságáról, mely idegenségekkel páváskodik és utal az idegen szavak -hibás használatának káros következményeire és arra, hogy ez az -eljárás a német tudományt a külföld előtt milyen nevetségessé -teszi. A nyelvtisztaságról sok röpírat is jelenik meg németül. -Ezekből vettem át részben az elsorolt adatokat.</p> -<p>Érdekes az a nyelvtisztasági vita is, mely nemrég a német -birodalmi tanácsban lefolyt.</p> -<p>Az 1911. évi március 22-i ülésben Viereck és Ditfurth képviselők -indítványa így szólt: A képviselőház utasítsa a házszabályok -átdolgozására kiküldött bizottságot, <span class="pagenum"><a name= -"Page_26" id="Page_26">-26-</a></span> terjesszen elő javaslatot a -házszabályokban előforduló idegen szavaknak németekkel való -helyettesítése tárgyában.</p> -<p>Ditfurth hasonirányú indítványának szövege: A házszabályok -átdolgozására kiküldött bizottság utasíttatik, terjesszen elő -javaslatokat a házszabályok sok tekintetben hiányos kifejezéseinek -egyszerű, világos, idegen szavaktól mentes fogalmazása iránt.</p> -<p>A felszólalások következők voltak.</p> -<p><i>Viereck</i> (szabad konzervativ.) Uraim! Javaslatom, hogy a -házszabályok átdolgozására kiküldött bizottság utasítassék a -házszabályokban foglalt idegen szavaknak német kifejezésekkel való -helyettesítése tárgyában, alaposabb megokolásra alig szorúl, mert -önmagát megokolja. Nem csodálhatjuk, hogy házszabályaink idegen -szavakkal bővelkednek, mivel ezen szokásokat a külföldtől vettük át -és a fogalmakról, melyeket használatba vettünk, német -nyelvkincsünkben saját szavaink nem álltak rendelkezésünkre. Ez -azon idegen kifejezések egy részére áll, melyet nyelvkészletünkbe -befogadtunk, de melyet helyettesíteni még nem tudunk. Azonban -némely idegen szavak egész sorozatát már pótolhatjuk német -szavakkal.</p> -<p><i>Ditfurth</i> (konz.): Uraim! Politikai barátaim tökéletesen -egyetértenek Viereck indítványának célzatával és örömmel üdvözlik. -Összes előterjesztéseinkben hemzseg a sok fölösleges és könnyen -pótolható idegen szó. A németség, melyben elénkbe adatnak, sem -mindig kifogástalan. Azt hiszem gondoskodnunk kell, hogy mindaz, a -miről itt a házban tárgyalnak, hibátlan helyes német alakban -terjesztessék elő. Néhány napja egy képviselő azt a kijelentést -tette, mihez egész szívvel járulok, hogy minden nemzet saját -nyelvét legértékesebb kincsének <span class="pagenum"><a name= -"Page_27" id="Page_27">-27-</a></span> tekinti. Minden -eljárásunkban a nagy választó fejedelemnek mondását kellene -irányadóúl tekintenünk, melyet minden iskolában is fel kellene -akasztanunk: Ne felejtsd, hogy német vagy.</p> -<p><i>Mathis</i> (nemz. szabadelvü): Uraim! Politikai barátaimnak -nevében kijelentem, hogy Viereck indítványával egyetértünk. A -házszabály-bizottság működését mindenesetre kiterjesztheti arra is, -hogy ne csak az idegen szavakat irtsuk ki, hanem fogalmazza meg -egyuttal a házszabályokat jó németséggel is.</p> -<p><i>Kirsch</i>. (centrum.) A házszabályok kifejezéseinek -németesítésével magától értetőleg egyet értek. Én már eddig is -rajta voltam, hogy törvényjavaslatokból s egyéb előterjesztésekből -irtsuk ki az idegen szavakat.</p> -<p>Hasonlókép nyilatkoztak a haladó párt részéről <i>Peltasohn</i> -és a középpártból még <i>dr. Bell</i>.</p> -<p>Végül Ditfurth indítványa elfogadtatott.</p> -<p>Mindebből mi a tanulság? Hogy a nyelvtisztaság ügye nemzeti ügy -és pedig igen jelentős nemzeti ügy!</p> -<p>De még más is a tanúlság ezekből. Az, hogy nem igaz az az -állítás, mintha a szó nem volna csak oly fontos része a nyelvnek, -mint a szólás vagy szófűzés.</p> -<p>Mert vannak, akik azt vitatják, hogy dehogy is az idegen szó -rontja meg ami nyelvünket, inkább az idegen észjáráson alapuló -szólások, melyeket más nyelvekből átveszünk.</p> -<p>Vannak ismét, akik azt vetik ellen, hogy nem az idegen szó a baj -– hanem a rosz szófűzés.</p> -<p>Ne legyünk egyoldalúak, egyik nem zárja ki a másikat. A szó ép -oly fontos, mint a szófűzés s ez semmivel se kevésbbé fontos, mint -a szólások. Együttvéve teszik ki a magyar beszédet. <span class= -"pagenum"><a name="Page_28" id="Page_28">-28-</a></span></p> -<p>Egyik is, másik is szülötte a nemzeti szellemnek s egymást -egészítik ki. Mindhármat fenn kell tartani a maga eredetiségben, -különben a nyelv teljesen elkorcsosodik.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_29" id= -"Page_29">-29-</a></span></p> -<h2>A NYELVTISZTASÁG NÁLUNK.</h2> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_30" id= -"Page_30">-30-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_31" id="Page_31"><br /> --31-</a></span></p> -<p>A magyar nyelv tisztaságának, fejlődésének, gazdagitásának, a -szókészlet bővitésének kérdése nálunk is régóta foglalkoztatja az -irói, nyelvészi, hazafias köröket. A nemzeti szellem feléledése óta -érzi a nemzet, hogy gazdag és fényes nyelv nélkül nincs művelődés s -hogy ha szellemi versenyre akar kelni a többi nemzettel, -mindenekelőtt nyelvét kell olyan fokra emelni, hogy méltó tolmácsa -lehessen a művelődés eszméinek, törekvéseinek.</p> -<p>A magyar nyelv megujhodását <i>nyelvujitásnak</i> nevezi az -irodalom történet.</p> -<p>Győzelme el volt döntve már 1822-ben, de azért folyik azóta is, -bár más alakban és fog folyni szakadatlanul, mert a nyelv élő -valami, mely folyton fejlődik és alakul.</p> -<p>A nyelvujitásnak hőse <i>Kazinczy Ferenc</i> s neki köszönheti a -magyar nemzet első sorban, hogy olyan nyelve van, mely alkalmas az -irodalom, politika, tudomány és közélet minden ágában egy művelt és -haladott nemzet szellemi szükségleteinek kielégitésére.</p> -<p>Kazinczy csak a tábornok; a vezérelme. Kivüle sok másnak érdeme, -hogy az elhanyagolt, már szinte csak népnyelvvé vált magyar -nyelvből az lett, aminek ma látjuk. Vörösmarty, Petőfi, Arany, -Jókai és Kossuth nyelve. Érdemeiben és dicsőségében osztozkodnak -mindazok, akik belátták, hogy maradiság és bármily tiszteletre -méltó, <span class="pagenum"><a name="Page_32" id= -"Page_32">-32-</a></span> de makacs ragaszkodás a régihez, nem -mozditja elő a nemzet szellemi haladásának legfőbb eszközét, a -nyelvet.</p> -<p>Az egyes munkások neveit elismeréssel sorolja fel a magyar -irodalomtörténet, de a győzelem mégis csak Kazinczy nevéhez van -kötve, aki önmegtagadó lelkes kitartással vitte diadalra a harcot, -a guny, a rágalom, félreértés és korlátoltság egyesült szövetkezete -ellenében.</p> -<p>Kazinczy győzött, mert költő volt és hazafi s mint ilyen kettős -minőségben átérezte, hogy a magyarságnak vége, ha nem teremthet -csiszolt, szines, mindennek kifejezésére alkalmas nyelvet. Lehet -ellene kifogást tenni eleget, szóalkotásai, irásmódja mai -izlékünknek már nem felel meg, de ne felejtsük, hogy az ő müködése -kezdet volt. A kezdet kezdete. S hogy ő kezdte meg nagy -világnemzetek remekeinek méltó átültetését még dadogó, tapogatozó, -leszürődésben lévő nyelvünkre. Ma már könnyü sok kisérletén -mosolyogni, de hálátlanság és vakság volna, ha mai sikerünkben nem -méltatnánk úttörő, önfeláldozó, lelkes munkáját.</p> -<p>Tiszteljük az úttörőket mi: kik szellemi és anyagi elismerésnek -részesei vagyunk, tiszteljük azok emlékét, kik nélkülözésekkel, -önzetlenséggel, visszhangtalan sivatagban lemondással és -törhetetlen lelkesedéssel dolgoztak… És dolgoztak és nem lankadtak -egy percig sem!… Mi, akik ma kétkedő kishitüséggel tekintünk a -jövőbe, tanuljunk hitet, bizalmat, reményt és kitartást az -úttörőktől… Akik – mint Kazinczy – még kis vagyonukat is -feláldozták, csakhogy a nemzethez szólhassanak és álmából -felriaszthassák…</p> -<p>Kazinczy előtt is volt magyar irodalmi nyelv, hiszen volt magyar -irodalom is, Pázmán Péter, Gyöngyössy István, báró Amadé -megalapozták nyelvünket… <span class="pagenum"><a name="Page_33" -id="Page_33">-33-</a></span></p> -<p>De ez a nyelv nem felelt már meg az uj kor szellemi haladásának, -mikor Európa nagy nemzetei a lángelmék fényszóróival bevilágitották -a sötétséget… Voltaire, Racine, Moliére, Göthe, Schiller, -Shakespeare, Milton… Hány nevet soroljak fel, hogy megmutassam, -milyen szegények voltunk mi, mikor arról volt szó, hogy ezeket -szólaltassuk meg magyarul. És úttörőink felvették a harcot a -korlátoltság ellen, mely azt hirdette, hogy az ujitások elrontják a -nyelvet. Akik ezzel vádolták Kazinczyt és követőit, nem voltak -nyelvészek, de még irók sem. Nyelvész és iró közt nagy a különbség. -Amaz a nyelv törvényeit kutatva, féltékenyen őrködik, hogy -szentségük, szeplőtlenségük meg ne sértessék… A költőben, ha igaz -költő, lobogva ég a nyelv lelke. Az sug és sugal neki uj szavakat -és kifejezéseket az érzések és gondolatok érvényesitésére. Kazinczy -az ő európai nagy műveltségében és költői fogékonyságában megérezte -a nyelv darabos, kezdetleges, elégtelen és főkép szegényes voltát… -És beállt teremtőnek, mert a költő nyelvteremtő. Amit ő el nem ért, -azt elérték utódai majdnem azt mondanám törvényes leszármazottai: a -későbbi kor irói és nyelvművészei!</p> -<p>A nagy közönség nincs tisztában a nyelvujitás fontosságával, az -iskolából homályosan emlékszik olyas valamire, amit nyelvujitásnak -neveznek, de kivált ami magasabb és előkelőbb állásu hölgyeink -közül ugyan hányan felelnének meg arra szabatosan: hogy mi volt a -nyelvujitás, mik voltak a következményei, hatásai és mit -köszönhetünk neki? Nem igen tudják. Mert mi irodalmi és műveltségi -történetünket nem népszerüsitjük. Lecke marad az örökké s mig főleg -a nagyrészt idegen nevelésben részesülő német, francia, angol -nevelőnők <span class="pagenum"><a name="Page_34" id= -"Page_34">-34-</a></span> kezeiből kikerülő hölgyeink többé -kevésbbé tájékozva vannak az európai nagy nemzetek -nyelvfejlődéséről, a magyar nyelvről bizony nem sokat tudnak. Nem -tudják főkép azt, hogyha ma választékosan, előkelően kifejezhetik -magukat magyarul, az részint a nyelvujitásnak, részint annak a -mozgalomnak következménye, melyet az meginditott és mely sokáig -utána rezgett és rezeg még ma is.</p> -<p>Elhihetjük-e, hogy volt idő, mikor ezt a meglevő, a nép ajkán -élő, de különben ismeretlen szót: „<i>lomb</i>“ meg kellett külön -magyarázni a magyar olvasó közönségnek, hogy az mit jelent? -Csokonai Vitéz Mihály magyarázta meg, mert akkor csak azt ismerte a -magyar ember, hogy falevél. Hát azt elgondolnánk-e, hogy volt idő, -mikor olyan ma már közönséges szavak mint: eszme, képzelet, erény, -jog, elnök, elv, szinpad, páholy, szinház, zongora, szinész, -hangverseny, országgyülés, tisztviselő, zene, ezred, gyár, ipar -stb. egyáltalán nem léteztek. És vagy latin, vagy francia, vagy -német szavakkal vagy sehogyse fejezték ki. Ezeket aztán -megteremtették azok a lelkes nyelvbajnokok, akik a nyelvnek s ezzel -összefüggőleg a magyar nemzetnek szellemi elmaradottságát a többi -európai nemzet mögött élénken megérezték. Könnyü ma már a -Barczafalviak, Ráth Mátyások, Helmecziek, („Helmeczi, aki a szót -elmetszi.“) és mások felett pálcát törni és őket elitélni, mert egy -csomó esetlen vagy rossz szót is faragtak. Megesett ez más -nemzetnél más nyelvben is, hogy értetlen vagy túlbuzgó írók olyan -szavakkal akarták megajándékozni a nemzetet, melyeket szelleme nem -vett be. Megtörténik ez még ma is. A francia akadémia ajánl -szavakat, mint pl: bicyclette és a népnyelv megteremti helyébe és -felkapja a minden értelem nélküli „velo“-t. Az a szó, melyet a -gyakorlat <span class="pagenum"><a name="Page_35" id= -"Page_35">-35-</a></span> befogad, ha esetleg nincs is egészen jól -képezve, megmarad; a többi, a melyet a közbeszéd és irói nyelv -eltaszit, magától kipusztul és elenyészik.</p> -<p>A nyelvujitás fattyuhajtásai és túlzásai ma már kivesztek az élő -nyelvből, amit pedig maradandót alkotott, az él és magasabb -szinvonalra emelte a nyelvet. A nyelvujitás nélkül ma egyáltalán -nem volna irodalmi nyelvünk és igy se szellemi, se művelt -társadalmi életünk se lehetne. Ez a nyelvujitás mérlege, ha -igazságosak akarunk lenni.</p> -<p>Ugyanaz ment végbe nálunk, amit másutt is tapasztalni: uj szavak -alkotása, rég elavult szavak feltámasztása, tájszavak fölvétele az -irodalmi nyelvbe, hosszu szavak megröviditése (állodalom állam, -bizodalom bizalom stb). Irók, költők, tudósok, a sajtó, (Kulcsár -István, Ráth Mátyás) összefogtak és megszületett a mai magyar -nyelv, főleg a népies nyelv hatása alatt.</p> -<p>Hogy ilyen mozgalomnak salakja is van, az természetes. A sok -használható uj szó között, előfordulnak hibás, rossz alkotások, sőt -szörnyszüllöttek is. Ez aztán visszahatást keltett és a mult század -hatvanas éveinek vége felé, a magyar tud. akadémia kebelében indult -meg az ellenmozgalom. Szarvas Gábor („Magyar Nyelvőr“) kezdte meg a -harcot a rossz szóképzések és hibás alakok ellen és kiadta a -jelszót, „inkább idegen szót, mint rosszul képzett magyart.“ Ahogy -ő ezt kimondta, okosan és jól volt megfogalmazva, de sokan, akik -kellő nyelvismeretek hijával, csak jelszavakon kapnak, -félreértették. És még jól képzett népies szavakat is kezdtek -kiirtani, ugy hogy maga a „Nyelvőr“ megszeppent a -következményektől.</p> -<p>A „cseppkő“ régi szó – jól is van képezve – mert két főnév -összetétele nyelvtani szempontból teljesen <span class= -"pagenum"><a name="Page_36" id="Page_36">-36-</a></span> helyes – -mégis akadt, aki a „cseppkő barlangból“ csepegő kőbarlangot -csinált. A félreértett és túlzott népiességnek több ilyen példáját -sorolhatnám fel az ujabb nyelvből.</p> -<p>Abból a Szarvas-féle jelszóból az következett, hogy a -nyelvfejlesztő mozgalom megakadt, mert irók, közönség és sajtó -megijedtek és féltükben, hogy esetleg egy-egy hibás szóval -„fertőzik meg“ a nyelvet, tömegesen eresztik be az idegen szavakat. -A tudomány, a sajtó, a köznyelv elhanyagolja még meglevő jó -szavainkat is és idegenekkel cifrálkodik.</p> -<p>Ezt az irányt akarom különféle oldalról megvilágitani, mert igen -veszedelmesnek tartom: nemcsak útjába áll a nyelv fejlődésének, -mikor ujat nem teremt vagy nem fogad be, hanem szegényiti is a -nyelvet, kockára téve az eddigi eredményeket azzal, hogy -használatban levő vagy elfogadott jó és helyes szavakat kiszorita -gyakorlatból. Elejét kell venni ennek a téves irányzatnak, mert -hatása igen káros lehet és egész jövő nemzedékünk gondolkodását a -nyelvről, a nyelv természetéről, a nyelvi szükségletekről -meghamisitja.</p> -<p>Hogy ennek milyen gyászos lehet a vége, azt mindenki felfogja, -aki megérti, mi lehet müvelődésünk sorsa, ha más nyelvek, főleg a -német folyton fejlődik és. emelkedik, a mienk meg sülyed, hanyatlik -és szegényedik. Ha folyton azt kérdezzük: vajjon hogy lehet ezt -magyarul kifejezni és hiába kérdezzük, mert nem tudunk rá feleletet -adni, s amit magyarul akarunk kifejezni, arra csak német, francia -vagy angol szót s kifejezést találunk, nem vesztjük-e el -önbizalmunkat, nem válunk-e kishitüekké önmagunk iránt és nem -vetemedünk-e olyan áldatlan gondolatokra is, hogy se nyelvünk, se -magunk, se szellemünk nem <span class="pagenum"><a name="Page_37" -id="Page_37">-37-</a></span> haladhat egy vonalban a többi -nemzettel? Ez egyáltalán nem igaz, mert haladtunk eddig is, -nyelvünk fejlődött, gazdagodott idáig is, és ha most némi pangást -tapasztalunk, annak oka csak az, hogy nyelvujitás <i>helyes</i> -hagyományaitól eltérünk és nem alkotunk, nem teremtünk többé, hanem -csak kölcsön kérünk a szomszédból.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_38" id= -"Page_38">-38-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_39" id="Page_39"><br /> --39-</a></span></p> -<h2>MI AZ IDEGEN SZÓ ÉS MIKOR HASZNÁLHATUNK IDEGEN SZÓT.</h2> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_40" id= -"Page_40">-40-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_41" id="Page_41"><br /> --41-</a></span></p> -<p>Vannak asztaltársaságok, melyekben minden kiejtett idegen szóért -büntetést kell fizetni. Ezek az asztaltársaságok nem járnak el -helyesen és értelmesen. Semmiféle nyelv nem nélkülözheti az idegen -szavakat, bizonyos idegen elemeket minden nyelvnek el kell türni. -Vannak idegen szavak, (miniszter, demokratikus, politika, -miniszterium, humor, bojkottál, modern, nihilista) melyek nem -helyettesíthetők és a jó öreg Madarász iparkodása, hogy a -„miniszter“ szót kiugrassa és az „országlár“-t ültesse helyébe, -másnak mint jó szándékú ráhibázásnak nem mondható.</p> -<p>Egyáltalján kérdezheti valaki mit mondjak idegen szónak, mit -magyarnak? Balassa József „A magyar nyelv“ című munkájában a szóról -így nyilatkozik: „a nyelv természetes fejlődése közben s még inkább -idegen nyelvekkel érintkezve, a szavaknak egy része elvész, -használhatatlanná válik, s helyettök ujak jutnak forgalomba. Ily -módon minden élő nyelv állandó forrongásban van: az eredeti -szókészlet összevegyül az idegen elemekkel, melyek gyakran régi -szavakat szorítanak ki a használatból. A magyar nyelvnek legrégibb -szókészlete a finn-ugor eredetű szavaival egyezik!“</p> -<p>Nevetséges volna azonban csak a finn-ugor eredetű szavakat -hirdetni magyar szónak. A magyar nyelv rendkivül sokfelől vett át -és olvasztott be idegen szavakat, részint jövevény, részint kölcsön -szavakat. <span class="pagenum"><a name="Page_42" id= -"Page_42">-42-</a></span></p> -<p>Egy részök iráni eredetű (mező, méz, méh, ezüst) mások mongol -származásúak (hiuz, zerge, ildom, erkölcs,) a török hatás számtalan -szóban maradt meg (balta, bicsak, bölcső, kapu,) a szlávoktól -százakra menő szavakat vettünk be (porkoláb, király, zsellér, rab, -robot, bajnok, vitéz,) tömérdek a német jövevény szó is (polgár, -kasznár, salak, föld, rét,) az olasz is hagyott nyomot (bakacsin, -fátyol, füge.) Hát még a latin (templom, paradicsom, plébános, -kántor,) a francia, az angol. Sőt még egy csomó oláh eredetű szót -is felmutathatunk.</p> -<p>S ezek a beolvasztott idegen származékok nagyrészt igen -magyarosan hangzanak, úgy hogy eredeti magyar szónak tarthatjuk, -idegen eredetükre nem vall semmi sem, mert nem rínak ki a magyar -beszédből. Vajjon jut-e valakinek eszébe, hogy a „fánk“ a -„pfannkuchen“-ből ered? Vagy hogy a „Pillér“ a „Pfeiler“-ből -alakult? A mit a magyar nyelv a maga szájaízéhez átalakított, -átgyúrt (gallér, gavallér, palánk, szolga, ablak,) azt magyar -szónak vesszük és vehetjük is. Ép úgy, mint a német is a -meghonosodott, a nyelv törvényeihez símuló idegen szókincset eltűri -(kirche, bischof, kloster, kaiser.)</p> -<p>De bezzeg nem lehetünk elnézők azok iránt, melyek a maguk -eredeti alakjában nyersen betolakodnak, vagy csak úgy -tessék-lássékra módosulnak, de idegen voltukat magukon viselik és -elárulják.</p> -<p>A diner, souper, soirée, tipp, turf, blokk, pedigree, imbiss, az -unheimlich, kekk, nett, niedlich, nipp, snajdig, poulard, umslag, -netz, megmarad idegennek. De még azok a főleg német szók is, -melyeknek német „el“ vagy „en“ képzőjét li-ni-re változtatják -(lokni, kifli, krezli, kaszni, vimmerli, rumli, vádli, virstli, -vurstli,) vagy mint igét magyarosan hajtogatják (absagol, smirol, -mitmachol, zurukkol, aufführol.) <span class="pagenum"><a name= -"Page_43" id="Page_43">-43-</a></span></p> -<p>Ezek a tulajdonképi idegen szavak, melyek nem olvadtak a magyar -nyelvbe, hanem idegen voltukat megtartva rútítják el nyelvünk -arculatát. Ez a fajta az, melyet kinevet az idegen és a magyar -nyelv szegénységének tulajdonít, azt tartván, hogy koldus egy nyelv -lehet, mely a legmindennapibb, legközönségesebb tárgyakra és -fogalmakra sem tudja a sajátjából fedezni. Ez a fajta a nyelvnek -csúfsága és ezt a fajtát kell alaposan tűzzel, vassal, kénkővel -kipusztítani. Ezek ellen szól főképen a mi hadjáratunk, mert mint -már említettem nemcsak kiszorítják a meglevő helyes és szép szókat -a köznapi forgalomból, de még útját is állják annak, hogy ujakat -alkossunk. Ezek azok a csúf szavak, melyek a közbeszéd által úgy -meggyökereznek a nyelvszokásban, hogy a közönség szükségét sem érzi -az igaz magyar szónak.</p> -<p><i>Az iskolában, főleg a leányiskolákban a gyermekeket ettől a -mételytől kellene elriasztani</i>, s a magyar nyelvtanítók és -tanítónők kivált ezeknek a kiirtására szorítsák tanítványaikat, -mert leginkább a lányok hurcolják be a társalgási nyelv által a -társadalomba ezeket az undokságokat. A férfiak, ez tény, tisztábban -és tiszteségesebben beszélnek magyarúl, mint a nők legnagyobb -része, kik könyelmüen, fölületesen, szeszélyesen, elnevetik a -netáni észrevételeket.</p> -<p>És mégis vannak esetek, amikor lehet, amikor szabad, amikor -bátran élhetünk idegen szóval.</p> -<p>Vegyük sorra ezeket az eseteket.</p> -<p>Mindenekelőtt olyankor, mikor hasonértékü és jelentőségü, – hogy -úgy mondjam – hasonerejű, megfelelő magyar szó nem áll -rendelkezésre. Ilyenkor ne felejtsük, hogy a nyelv nem öncél – a -nyelv csak <span class="pagenum"><a name="Page_44" id= -"Page_44">-44-</a></span> eszköz az eszmék továbbítására. De ne -legyünk ám kényelmesek és törjük kicsit a fejünket. Sok mindenre -találni szót és kifejezést, ami nem jut az illetőnek mindjárt -eszébe, mert hát nagyon is hozzá szokott az idegen szóhoz.</p> -<p>Olyankor is menthető az idegen szó használata, amikor az író -valamit akar vele jellemezni és megszólaltatni, vagy hol -általánosan érvényes tudományos megjelölések érthetővé teszik -használatát.</p> -<p>Sokkal nehezebben dönthetjük el azokat az eseteket, amelyekben -az idegen szót azért használják, mert fel akarjuk díszíteni -stílusunkat. Nagy kérdés az, hogy mikor díszít az idegen szó és -mikor csúfit?</p> -<p>Nálunk a politikusok és tudósok nagyon is előzékenyek az -idegenséggel szemben. A szónoklatokban ok nélkül hemzseg a deák -kifejezés, mintha az többet fejezne ki, mint a magyar. És csakugyan -a folytonos használat és veleélés a latin nyelv kifejezéseinek -megad bizonyos sokszor csak beleképzelt mellékértelmet, értelmi -árnyalatot, melyet a magyar kifejezésben az illetők állítólag nem -találnak meg.</p> -<p>Ha valaki azt mondja: „evolutio“ azt hiszi, olyasmit mondott ki, -amit a magyar a „fejlődés,“ „átalakulás“ (természetesen mindegyik a -maga helyén) sehogyse fejezne ki. Ha azt mondják, hogy „eloquentia“ -ékesszólás helyett, ha az egyéniséget individualitásnak nevezzük, a -pillanatot momentumnak, a tekintélyt auktoritásnak, az oklevelet, -okmányt dokumentumnak, azt hisszük, hogy az idegen szó festőibb, -hangzatosabb, jelentősebb és jelentékenyebb.</p> -<p>Vége hossza nem volna, ha mindazokat a deák szavakat, melyek ami -politikai nyelvünkben nyüzsögnek, enumerálni vagyis felsorolni -akarnám. <span class="pagenum"><a name="Page_45" id= -"Page_45">-45-</a></span></p> -<p>A deák szót sokan nem is tekintik idegennek. Vegyünk elő -akármilyen országgyülési beszédet, vagy vezércikket és sokszor -elborzadhatunk az idegen sokadalmon, mely felénk tódul. Observál, -contemplál, konspirál, anticipál, konkludál, transpirál, aspirál, -percipiál. A magyar nyelvtanár megtehetné, hogy egy-egy hírlapi -cikket vagy országgyülési beszédet elővesz és feladatképen az -idegen szavakat magyarokkal helyettesítteti. Érdekes tapasztalat, -hogy aki nem tud idegen nyelveket, meg se tudja sokszor az idegen -szót különböztetni és magyarnak véli. Egy nő csodálkozva hallotta -tőlem, hogy a spenót nem magyar szó. Meg volt lepve, mikor azt -hallotta, hogy a „paraj“-nak ez a kifejezése nagyon is közeli -rokonságban áll a német spinattal. Egy magyar leány azt hitte, hogy -a „bakfisch“ tőzsgyökeres magyar szó. Az országgyülés és a sajtó -politikai nyelvezetét, „A harctérről“ című régi szindarabomban -„parodizáltam!“ (Ime egy szó, melyre magyarban nincs hasonló -elfogadott kifejezés.) Egy újságíró (mondhatnám zsurnaliszta) így -szavalja el politikai hitvallását.</p> -<p>Individuális politikám essentiája specialiter abban culminál, -hogy azon dilemmák, differentiák, conflagratiok és conflictusok -megszünjenek, melyek az európai configuratioban cooperalo cabinetek -collectiv actiojának resultátumaképen a garantirozott pacificatiot -nullificálhatnák. Mi a situatio? Az agitatiok annyira -demoralisálták az úgyis anormalis aspiratiokat, hogy a -preponderánssá lett factorok machinatioi illusoriussá tettek minden -a consolidátiora, reorganisatiora és regeneratiora célzó -conservativ tendentiát. A diplomatiának pedig e manőverekkel -szemben hiányzik morális solidáritása, hogy categoricus -interventiojával a destructiv ideák progressiv <span class= -"pagenum"><a name="Page_46" id="Page_46">-46-</a></span> -processusának influentiáját neutrálizálhatnák. Tisztán látom tehát, -hogy a catastrophák demarcationális lineájához elértünk, hol a -malcontens oppositió invasiója a pacificatorok pozicióját -problematicussá teendi, ha ephemer combinatiók helyett concret -conjecturalis constellatiok nem constatálják a stagnatiot. Ez -politikám practicus theoriája, melyből deducálható, hogy aki a -divergentiákat distinguálja, a consequentiák chanceait -controversiák képében minden agressiv provocatio nélkül fogja -dogmája alfája és omegájának vallani, mert chaosz helyett a solid -solidáritás consolidálja. Vederemo. Eppur si muove. Si non e vero e -ben trovato. Amen.</p> -<p>Túlzás ez, mert a deák szóknak ilyen halmozása még sem fordúl -elő, de ha nem állunk sarkunkra, maholnap ami gyerekeink már így -fognak beszélni. Nem értem péld. mért kapták fel a „mizeria“ -(vasúti, cseléd-mizeria) szót, mikor a „nyomorúság“ szó teljesen -egyértékű kifejezője a mizeria minden árnyalatának. Az annyira -divatos „affaire“-t is az „ügy“ legnagyobb részben helyettesítheti. -A „maga genre“-jában legszebb gyerek a világon, írják egy lapban… -Mért nem a maga nemében? Petőfi is énekli.</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">Pinty úrfi a maga -nemében,<br /></span> <span class="i0">Hat puszta falu -környékében,<br /></span> <span class="i0">A legpáratlanabb -gyerek!<br /></span></div> -</div> -<p>Semmi szükség, hogy genret írjunk, mert a faj, fajta is kifejezi -némely árnyalatát. Ép oly kevéssé, mint hogy egy hirdetés ezt -kürtölje: „<i>radikális</i>“ kipusztítása a poloskának! Holott a -poloska <i>gyökeres</i> kipusztítása se mond se többet, se -kevesebbet… Megannyi példája valamenyi az idegen szó szükségtelen -használatának! <span class="pagenum"><a name="Page_47" id= -"Page_47">-47-</a></span> Hátha még azokat az eseteket sorolnánk -fel, amikor rosszúl használják az idegen szót. Példáúl olvastam ezt -is „úri kommócioval berendezett hajlék“… Ha azt írta volna, úri -kényelemmel van a hajlék berendezve, nem lőtt volna írótársunk -bakot és nem árúlta volna el, hogy a komoditást (kényelmet) a -komociótól (mozgástól) nem tudja megkülönböztetni.</p> -<p>„Hogy van Béla?“ kérdeztem egy ismerősömtől. „Gyöngén: szegény -csak úgy tángál.“ Bizonyosan azt gondolta, mert a „teng“-hez -hasonlít, azt jelenti, hogy: „teng-leng,“ vagy „lézeng.“ Ha ezeket -a magyar szavakat használja, ő se botlott volna meg.</p> -<p>Hát aki a fac-similét „facsimilének“ ejti ki? Vagy aki a -„facade“-ot (homlokzat) facsádnak mondta. Egy lapban olvasom: De mi -az Orpheus Cyclus? Semmi egyéb, mint Offenbach papa „Orpheus az -alvilágban“ közismeretű „buffója!“ Ez az író buffoneriát akart -mondani. Buffo az a szinész, aki a buffoneriában játszik.</p> -<p>A félműveltség és tudatlanság, mely idegen tollakkal ékeskedik, -így sül fel. Nagyon célszerű volna, ha a fiatalságot magyar -irálygyakorlatai alkalmával felvilágosítanák némi útbaigazítással, -hogy a szükség s a jó ízlés mikor engedi meg vagy javasolja az -idegen kifejezés használatát. Természetesen, hogy helyes útra -terelhessék az ifjúság zsenge, bimbózó ízlését ebben a kérdésben, a -tanárok is jó stiliszták és művelt ízlésüek legyenek.</p> -<p>Az idegen szó beáradását minden téren észlelhetjük. Sajnos olyan -körökben is, melyek külföldön a nyelvtisztítási mozgalom élén -járnak. Egyetemi és más tanárok, tudósok vezetik Németországban ezt -a mozgalmat, nálunk ezek a körök nagyrészt az ellenkező irányt -pártolják. <span class="pagenum"><a name="Page_48" id= -"Page_48">-48-</a></span></p> -<p>Matematika, Fizika, Geometria, Kémia.</p> -<p>Az én időmben mi számtant, vegytant, stb. tanúltunk, megszoktuk -ezeket az elnevezéseket és meg voltunk velök… Ma kiirtják. Az -időjelző vagy időtüneti intézet elnevezést is a végtelen hosszú -meteorológiaival (óh be hangzatos és rövid) helyettesítették.</p> -<p>És időjóslat helyett természetesen érthetőbb a prognózis! -„Ampeologiai intézet.“ Nem volna érthetőbb „Szőllészeti?“ Hát az -„Eugenetika!“ hogy tetszik? Széltiben használják könyvben és -sajtóban. Ugyan t. olvasók! vallják meg őszintén hányan értik e -szónak jelentését holott a „fajnemsítést,“ vagy „fajfejlesztést“ -ugyebár minden gyerek megérti? De sokan szeretik a tudás kosarát -minél magasabbra akasztani, hogy minél kevesebben érhessék el. -Kivált ami tudós uraink szeretik a nagyképüsködést. Azt se fogja -fel az eszem, mért kell egy „balneologiai“ társaságnak létezni, meg -balneologiai közlönynek, mikor a „fürdő társaság“ és a „fürdők -közlönye“ is megtenné. Manapság azonban könnyebb idegen szót -becsempészni, mint egy meglevő, de még fel nem kapott, esetleg csak -tájnyelvben élő magyar szót elfogadtatni. Az exhumálás helyett -ajánlottam a gyönyörűen hangzó, kifejező és költőinek mondható -„kihantolást,“ melyet a néptől hallottam egy falusi temetőben. -Mégse kapták fel, inkább használják az exhumálást – vagy ó -borzalom! a kiásást… Olvastam: „megejtették a holttest kiásását“… -Ugye valóságos zene!… Nem lett volna hangzatosabb: „Megejtették a -holttest kihantolását?“ A temetési egyesületek (magyarul a pomp -fünéberek) megkönyörülhetnének ezen a szép magyar szón… Eszembe jut -<span class="pagenum"><a name="Page_49" id= -"Page_49">-49-</a></span> az a szó, melyet a „La Mascotte“ francia -operett fordításakor a fordító Evva Lajos teremtett meg a Mascotte -– Glückskind-re: Üdvöske. Nem pompás szó ez, nem telhetett benne -öröme minden magyar léleknek és fülnek?</p> -<p>„Megnehezült az idők viharos járása“ a nyelvtisztaság felett! -Képzeljük magunkat vissza a nyelvújítás előtti korszakba, mikor -annyi mindenre nem volt szavunk és csak a legnagyobb küzdelemmel -lehetett az új szavakat elfogadtatni. Képzeljük el, hogy nincs -szavunk a „Regenbogen“-re. Ma mit csinálnánk? Tessék elhinni, igen -könnyen segítenénk magunkon. Mit faragjunk új szót, mikor az -orvoslás igen egyszerű? Regenbogen magyarúl: – Regenbogni… A német -még a „La Manche“ csatornát is megnémetesítette s az elnevezés a -németországi sajtó útján – mely a nyelvtisztitás részén áll – -általánossá vált, úgy hogy ma már a Pester Lloyd is „Aermelkanalt“ -ír… Az Alldeutschok most a Dreadnought helyett „Fürchtenichts“-et -írnak és nemsokára meglehet ez is közkeletüvé válik – mert a német -közönség bölcsen tudja, hogy az új szó a megszokástól függ, mint -már a deák régen hirdeti „verba valent usu.“ Nálunk még a -„Patrónázs“ egyesületet sem merik „Pártfogónak“ elkeresztelni, mert -hát az baj volna, nem lophatnánk be egy fölösleges szót a -közgyakorlatba.</p> -<p>Nem hallgatok el egy igen mulatságos esetet. Egyik nagy lapunk -ujdonságai rovatában ragyog ez a cím: „Midnight tea.“ Szeretném -tudni az okát, mért nem írta „éjféli tea“? Azt hiszi e az a t. -ujság, hogy már minden magyar ember megfordult Amerikában és -megtanult angolul? Elképzelhetem, az olvasók egy tizedrésze, hogy -töri az eszét ezen a két szón. <span class="pagenum"><a name= -"Page_50" id="Page_50">-50-</a></span></p> -<p>Francia szó és kifejezés a divat nyelve lévén, angol kifejezések -a „sport“ által, deák és görög szavak a politikával és tudománnyal, -németek pedig mindenfelől úgy szivárognak és áradnak a magyar -nyelvterületre, hogy ha nem álljuk útjukat, maholnap a magyar szó -csak egy-egy szigetecske lesz ebben a tengerben.</p> -<p>Világosítsuk meg a helyzetet egy-két példával. A „turf“ szóra -megvan a „gyep,“ mely teljesen pótolhatja az angol szót és megkapna -minden árnyalatot. Mi szükség van hát az angol szót meghonosítani -azzal, hogy még egy lapot is „Turf“-ra kereszteltünk, holott a -„gyep“ ép úgy megfelelt volna? A repülés (aviatika) szintén ellep -idegen szavakkal. A németek az aviatikust elkeresztelték -„Flieger“-nek, a monoplant „Eindecker“-nek stb. A röpülés, -röpdesés, röpködés, röppentés, röpítés, gazdag választékot -szolgáltatnának, hogy mi is légjáró műnyelvünk kifejezéseit abból -fedezzük… 30–40 évvel ezelőtt még a hordár, közszolga, targoncás -kifejezéseket tudtuk megteremteni. Ma már szó nélkül beeresztjük a -„boyt.“ A magyar szép növény-elnevezéseket is fenyegeti a tudomány -nyelve. A deák elnevezések kezdik a gyakorlatból kiszorítani és -nemsokára nem teremhet többé ilyen szép vers, mint „Jávorfácska -furulyácska,“ mert már nem fogják se a jávorfát, se a nyirfát, se a -kőrisfát, se a nyárfát, se a kökörcsint, se a szamártövist, se a -kutyatejet, se a többi édes, népies elnevezéseket megérteni, hanem -lesz minden deák, deák – deák. – Természetes, hogy némi nehézséggel -jár arra a sok válfajra, melyet a kertészeti tudás napról-napra -teremt, új meg új magyar kifejezéseket alkotni. Nem is kivánom, -hogy minden válfajra külön magyar szót találjanak, de legalább a -régieket ne szorítsák ki a közéletből és lehetőleg <span class= -"pagenum"><a name="Page_51" id="Page_51">-51-</a></span> -iparkodjanak az újakra elnevezéseket teremteni. Nehogy unokáink így -énekeljenek: hej acerfa-acerfa, Patyolat ing kivarrva.</p> -<p>A németországi nyelvtisztasági egyesület külön szótárt adott ki -a növényeknek németségéről. Amire a német nyelv képes, arra elég -gazdag a magyar is, melynek nyelvforrása bőven bugyog. Hiba tehát -ha a magyar közönség a néha költői magyar növényeket (selyemfenyő, -labdarózsa, árvalányhaj, estike, árvácska, hajnalka) lenézi, mert -nem „tudományosak.“</p> -<p>Ne tárjunk ajtót a jövevények előtt, hogy besétáljanak, és jól -éreznék magukat nálunk. Ha adunk nekik szállást, kidobnak a házból. -Hiába! ilyen a magyar természet! Egy jó szóért az ingét is odaadja, -tartja a közmondás. Ezt a régi szólást meg kell változtatni, az új -nyelvi viszonyokhoz alkalmazni… Dehogy egy jó szóért, egy rosz -szóért is odaadja nemcsak az ingét…</p> -<p>Hadd végezem ezt a fejezetet egy mókával.</p> -<p>A nyáron Tátra-Lomnicra érkezett egy 16 angolból álló társaság, -mely vasárnap ki akart rándulni a Csorba-tóra. A lomnici -„Palota-szállóban“ távbeszélőn megrendeltek számukra <i>16 -löncsöt</i>. A 16 angol megérkezett a Csorba-tóra éhesen és kisül, -hogy készítettek számukra 16 adag <i>lencsét</i>… Löncs – – lencse -– – – nem is rossz, akár megtörtént az eset, akár nem.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_52" id= -"Page_52">-52-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_53" id="Page_53"><br /> --53-</a></span></p> -<h2>A GERMANIZMUS.</h2> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_54" id= -"Page_54">-54-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_55" id="Page_55"><br /> --55-</a></span></p> -<p>A magyar nyelv szellemének, eredetiségének, sajátosságának -legesküdtebb ellensége a germanizmus.</p> -<p>Műveltségünket főkép német forrásból meritjük; irodalmunk egy jó -része forditás – németből; aki boldogulni akar az életben, a -hadseregnél, az iparban, kereskedelemben, tudományban, aki ki -akarja dugni az orrát a határainkon túl, aki magát ki akarja -képezni külföldön, annak legalább valamennyire meg kell tanulni -németül. Nem csoda hát, hogy a német nyelv mindenfelől belénk -lopózik, a műveltség, a közélet ezer meg ezer csatornáján -keresztül. Az ujság, a könyv, a mulatóhelyek, az intézetek, a -felolvasások, a zenei élet, minden szállitja a germanizmust, -megrontja, meghamisitja vagy megtéveszti nyelvérzékünket.</p> -<p>A germanizmusnak több fajtája van: az egyik az, mikor német -szavakat csempészünk be a magyar nyelvbe, (Viellibchen, Besetz, -Leibchen, Beleg, Imbiss stb.) a másik pedig, mikor olyan szólásokat -veszünk át, melyek a magyar gondolkodással, a magyar nyelv -szellemével ellenkeznek. A magyar művelt osztály nyelve – vagy ha -ugy tetszik az <i>uri nyelv</i> egyáltalján nem a magyar lélek -(geniusz) tükrözése. Csupa forditás idegenből, leginkább németből. -<span class="pagenum"><a name="Page_56" id= -"Page_56">-56-</a></span></p> -<p>Nem szólok a „kinéz“ és „kinézésről“, melyeken nyargalni -szoktak, ha a germanizmus jön szóba, sem a „lekéste a vonatot“, -„voltam Bánkbánnál“ féle szörnymagyarságról.</p> -<p>Arról a sok germanizmusról beszélek, melyeket senki se hisz -germanizmusnak, melyek ugy ellepték a köznyelvet, hogy már föl sem -tünnek. Ilyen germanizmusoktól hemzseg az „uri“ nyelv. A -germanizmus – mondhatnám az irodalmi nyelvnek is minden nyilásából -ránk vigyorog. Ezek nem a szembeötlő, mindenkinek szemet szuró, -feltünő németségek: hanem alattomos lappangó, nem is sejtett -germanizmusok, melyek csak akkor mutatják ki korcs születésüket, ha -leforditják németre és nyilvánvalóvá lesz, hogy ez német szólás, -magyar szavakkal.</p> -<p>Izelitőül ime a következők:</p> -<p>Sulyt helyezni vagy fektetni – Gewicht legen.</p> -<p>Ha minden kötél szakad – Wenn alle Stricke reissen.</p> -<p>Fölemelő érzés – Erhebendes Gefühl.</p> -<p>Beszédet tartani – Rede halten.</p> -<p>Kézen fekszik – Liegt auf der Hand.</p> -<p>Tüzőrség, (magyarul tüzoltóság mert az illetők nem őrzik, hanem -oltják a tüzet ugyebár?)</p> -<p>Lépést tartani – Schritt halten.</p> -<p>Minden hájjal megkent – Mit allen Salben geschmiert.</p> -<p>(A székely ugy mondja, hogy: száz fából faragott.)</p> -<p>Végy magadnak fáradságot – Nimm dir die Mühe.</p> -<p>Nem áll a képéhez – Steht ihm nicht zu Gesicht.</p> -<p>Tiszta bort beönteni – Reinen Wein einschenken.</p> -<p>Vaklárma – Blinder Lärm.</p> -<p>Ágyat őrizni – Das Bett hütten. <span class="pagenum"><a name= -"Page_57" id="Page_57">-57-</a></span></p> -<p>Jó egészségnek örvendeni – Sich einer guten Gesundheit -erfreuen.</p> -<p>Kézzel fogható – Handgreiflich.</p> -<p>Határt nem ismer – Kennt keine Grenzen.</p> -<p>Folytathatnánk ezt a példázgatást végtelenig. Ezeket és -hasonlókat ugy megszoktuk, hogy senki se tekinti germanizmusnak, -pedig mind merő forditás, a mit azzal bizonyithatunk, hogy a -francia vagy angol, ugyanazt a gondolatot vagy fogalmat egész -máskép, saját szelleméhez alkalmazva fejezi ki.</p> -<p>Szintoly bántó, mikor német vagy idegen közmondásokat -csempésznek be, mert a megfelelő magyar már nem jut eszünkbe. Az -igen ismert „Après moi le déluge“ „utánam az özönviz“ már -meghonosult nálunk, holott a magyar ember máskép fejezi ki a -gondolatot, még pedig igy: Aki utánam jön, tegye be az ajtót.</p> -<p>Mégis vannak esetek, mikor át lehet venni más nyelvből is -szólásokat, minthogy az életbölcseségnek egy-egy találón kifejezett -mondását vagy egy-egy hiányzó fogalomra a kellő kifejezést a népek -kölcsönösen átveszik. A francia „demimonde“ átment más nyelvekbe -is. Ha a német „Halbwelt“-et mond, mondhatunk mi is félvilágot. Más -kifejezéseket is elkölcsönzött a német a franciából, „esprit d’ -escalier“ (Treppenwitz, késő jó gondolat) le dernier cri (der -letzte Schrei, a legutolsó divat). Az effélék nem ellenkeznek -egy-egy nyelv szellemével. „Blaustrumpf“, „bas bleu“, már a -magyarban is használatos, mint kék harisnya. A mézes hetek, honig -mond, lune de miel, honey moon, is ebbe a sorba tartozik. Francia, -német, angol él vele, használhatja hát a magyar is. Vigyázni kell -azonban, hogy az átvétel ne járjon nyelvrontással s a jövevény ne -rongálja meg otthonunkat. <span class="pagenum"><a name="Page_58" -id="Page_58">-58-</a></span> Mikor egy lap azt irja, hogy „az uj -kurzus Horvátországban“, fölöslegesen hurcolja be a „neuer kurzot“, -mert a magyar nyelvben megtaláljuk a helyes kifejezést „az uj rend -Horvátországban“. Hát még mikor valaki ilyen szörnykifejezésre -ragadtatja el magát ujságirói hevében: „a moralinsanitys ember!“ -Borzasztó! Persze „az erkölcsi érzék nélküli ember“ nagyon -köznapian hangzott volna.</p> -<p>Boszantó, mikor idegen – főleg német szót nem megfelelő -magyarnak hiányában, tehát kényszerüségből használnak, hanem mikor -ezek a fölöslegesen átvett szavak nagyrészt élősdiek, melyek a mi -meglevő régi, jó magyar szavainkat kiszoritják.</p> -<p>„Tessék hát megmondani, hogy a <i>flancol</i>, hogy fejezed ki -magyarul?“ – „Istenem! Mi az a <i>flancol</i>? Semmi más, mint a mi -jó magyar <i>fitogtat</i> szavunk, a <i>flancolás</i> meg -<i>fitogtatás</i>!“</p> -<p>A leghasználtabb és legfölöslegesebb behurcolt szó a -<i>hercig</i>. Nélküle már nincs magyar beszéd… <i>Hercig</i> meg -<i>nett</i>, meg <i>unheimlich</i>… Mintha bizony az édes, kedves, -aranyos, helyes stb. nem fejezné ki a <i>hercig</i> -árnyalatait…</p> -<p>Dehogy fejezi ki… felelte nekem egy tözsgyökeres magyar ember, -mert a hercigben az is foglaltatik, hogy szivből szeretem az -illetőt!…</p> -<p>Milyen erőszakos belemagyarázás! Ha azt mondod <i>hercig</i> -gyerek… kell-e szivből is szeretned?</p> -<p>A <i>Stréber</i> szó már az irodalomba is befurakodott, sőt -családot alapitott, megfiadzta a <i>stréberség</i>, -<i>stréberkedik</i> szókat, holott a kapaszkodó igen jó kifejezés a -nevetséges stréberekre, a törtető, törtetés meg a komoly -stréberségre igen alkalmas. Egy irónk pedig igen elmésen a -svihákstrébert „csörtetőnek“ nevezte el. <span class= -"pagenum"><a name="Page_59" id="Page_59">-59-</a></span></p> -<p>A <i>nett</i> szót a német beszédben a legkülönbözőbb értelemben -használják. A gyakorlat, a vele való élés adja meg a szónak ezt a -tartalmat. <i>Nett</i> lehet a tájék, <i>nett</i> az ember, -<i>nett</i> a gondolat, <i>nett</i> egy lány, <i>nett</i> egy -öltözék… A magyar nyelvben nincs szó, mely a <i>nett</i>-nek -mindezen értelmét kifejezné és melyet ugy lehetne használni, mint a -<i>nett</i>-et mindenféle alkalommal. Nekünk több szót kell -használnunk. Minden alkalommal mást. A <i>nett</i> voltakép -<i>takaros</i> és egy leány, egy ruha, egy ötlet lehet takaros, de -már vidékre nem mondhatjuk, hogy <i>takaros</i>. A mit a német -ilyen helyütt ugyanazzal a szóval jelölt meg, arra nekünk mást-mást -kell alkalmaznunk. A német a nett szónak ezt a gazdag jelentőségi -körzetet azzal szerezte meg, hogy a legkülönfélébb értelemben -használta volt.</p> -<p>Ez is mutatja, hogy a használat adja meg a szónak a maga értelmi -és jelentési gazdagságát s a forgalomból kivesző szó lassanként -elsorvad. A ki tehát szükség és különös ok nélkül idegen szóval él -meglévő magyar helyett, a szókincs fejlődését s igy a nyelvnek -természetes fejlődését is megakadályozza.</p> -<p>Igy vagyunk az <i>unheimlich</i> szóval is. A német gyakorlat -szentesitette ennek a használatát a legellentétesebb értelmekre. -Egy szavunk sincs az egész jelentési körnek megjelölésére, de egy -csomó szavunk áll rendelkezésünkre, melyekkel minden alkalommal -kifejezhetjük azt, amit a német az <i>unheimlich</i>-al -kifejez.</p> -<p>Unheimlich vidék, kietlen táj, unheimlich ábrázat – rémes -ábrázat, unheimlich érzés, borzongó vagy félős érzés. Tehát a -rémes, kietlen, borzalmas, félelmes, félős, borzongós bőven -kárpótolnak az unheimlich-ért. A fess szóra van a nyalka vagy -kacki. De mivel mindkét szó <span class="pagenum"><a name="Page_60" -id="Page_60">-60-</a></span> csak a népnyelvben él, nem -használhatók mindazon kifejezési körre, melyet a német szó felölel. -Kacki menyecske, nyalka hadnagy vagy legény ezt mondhatjuk, de hogy -egy előkelő világdáma fess, azt a kacki-val nem fejezhetjük ki.</p> -<p>Más következménye is van az idegen szó használatának. A ki érti -azt az idegen nyelvet pl. a ki tud németül, az tudja, hogy az a szó -idegen, de a más nyelvet nem értő magyar ember az idegen szót is -magyarnak hiszi és hozzá szokik teljesen, miközben a magyart -elfelejti.</p> -<p>Érthetetlen ez a nyelvcsufitás: mert valóban csak annak -nevezhetjük, ha az ilyen szavakat mint <i>pucol</i>, meg -<i>puceráj</i>, kiszoritják a tisztit meg a tisztitót, -<i>kripli</i>, a rokkantot, <i>reszkirosz</i> a kockázat szót, -<i>gang</i> a folyosót, <i>svung</i> a lendülést, <i>vink</i> az -intést stb.</p> -<p>Mért használják a <i>paccol</i>, némelyek meg épen a -<i>smirolás</i> kifejezést. Oly hangzatos, ékes és gyönyörü ez a -szó? És nem forgat-e ki más jó magyar szót is az értelméből? -Vannak, akik magyar szókkal akarván a paccolást kifejezni, azt -mondják hogy packáz, holott ez a szó teljesen mást jelent. Packázás -hencegést, nagyzást jelent.</p> -<p>Folytathatom is a példákat, miért mondják inkább <i>spritzer</i> -mint fröccs, <i>suszter</i> mint varga vagy cipész, <i>schotter</i> -mint murva, <i>trükk</i> mint fogás vagy ötlet, <i>pedigree</i> -mint családfa, leszármazás, <i>umschlag</i> mint borogatás, -<i>pártner</i> mint társ, <i>honorál</i> mint méltányol, méltat -vagy jutalmaz, dijaz, <i>eliminál</i> mint kihagy, <i>kapucni</i> -mint kámzsa, vagy csuklya, <i>vádli</i> mint lábikra, <i>lasso</i> -mint pányva, <i>bumliz</i> mint kószál, kódorog, őgyeleg, ődöng, -<i>klopfol</i> mint porol, kiver, <i>agilis</i> mint mozgékony, -tevékeny vagy <span class="pagenum"><a name="Page_61" id= -"Page_61">-61-</a></span> fürge, <i>lokni</i> mint fürt, -<i>kirámol</i> mint kirak vagy elrak, elrakosgat, <i>virstli</i> -mint kolbász, a társaság crémeje, mint szine java?</p> -<p>Ohó! a virsli nem kolbász, a lokni nem fürt, a klopfol nem -porol, a nudli nem metélt vagy csik! Ugyan bizony miért ne volna a -virsli kolbász, miért jelentené az csakis a frankfurtit és a -kolbász a magyar disznóságot, lokni meg csak a kis fűrtöt, a -huncutkát? Ezek belemagyarázások. Megnehezitjük magunknak a -nyelvet, mert olyan szópocsékolást viszünk végbe, a milyet nagyobb -szókészlettel biró nyelv sem viselhet el. Mindenféle szó árnyalatra -nem szolgálhat semmiféle nyelv külön-külön szóval, mert kifogy a -gyökökből. Segit magán ugy, hogy ugyanazt a szót használja -különbözö értelemben. Mi meg azt kivánjuk, hogy a kolbász minden -egyes fajára külön szavunk legyen, holott a német a Wurstot, a -francia a saucissont mindenféle kolbászra használja.</p> -<p>Vannak aztán érthetetlen szeszélyei is egyes iróknak és -lapoknak. Egy-egy szót kiirtanak, melynek helyébe se más magyar -szót, se legalább magyarul hangzót nem adnak. Vegyük csak a -„szurony“ rég elfogadott és közhasználatu szót. Némelyiknek szemet -szur és a „bajonet“-et pártolja. Ha még panganét-ot mondanának, az -mégis csak megmagyarosodott alakja a bajonetnek, de a bajonet -egyáltalján nem illik a magyar ember szájába. Nem hangzik -magyarosan. Gondoljuk el a magyar nyelvet a szurony szó nélkül… -Vajjon hogy hangzott volna Gyulai Pál szép verse?</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">Szuronyt szegezz,<br /></span> -<span class="i0">És előre…<br /></span></div> -</div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_62" id= -"Page_62">-62-</a></span></p> -<p>Biz az már csak igy hangzott volna:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">Bajonettet -szegezz,<br /></span> <span class="i0">És előre…<br /></span></div> -</div> -<p>Hogy ez költőileg hangzanék, ki merné állitani!</p> -<p>Petőfi se mondhatta volna:</p> -<div class="poem"> -<div class="stanza"><span class="i0">Verte tandem a bal -combom<br /></span> <span class="i0">Kard, azaz hogy -panganét.<br /></span></div> -</div> -<p>Szép, régi, jó, magyar szavak meg kivesznek a forgalomból.</p> -<p>Ilyenek az <i>aszó</i>, avas, szavak. A szép hangzatos „ját“ -szót már csak elvétve ismeri a népnyelv, mi a csuf, tót druszát -használjuk helyette! Hányan értik már a pilis szót, mely helyett -<i>tonzurát</i> használnak? A keszi (mező) szó annyira kiszorult az -életből, hogy még a vele képzett helységnevekben is megcsonkult, -Budakeszi, Bátorkeszi helyett Bátorkeszt, Budakeszt mond a magyar -ember is. Az „alajt, alit“ vélekedést jelentett valamikor, az -<i>imetten</i> ébrenlétet. Kérdem: kellett-e ennek és sok más szép -szavunknak a lomtárba kerülni?</p> -<p>Az ilyen nyelvrontás ellen az egyetlen orvosság az üde, tiszta -népnyelv beszivása. Csak te mentetted meg eddig is a magyar -nyelvet, te lenézett szegény magyar népem! Ha te nem volnál, a -germanizmusok, gallicismusok, latinismusok és egyéb -idegenszerüségek felvetnék ezt a magyar nyelvünket. De nagy iróink -hozzád fordultak s a te gondolkodásod, érzelmed, egészséges -észjárásod medencéjéből meritve felujitották, felpesditették a -magyar nyelvet!</p> -<p>Az előbb felvonultattuk az uri nyelv germanizmusainak egy sorát. -<span class="pagenum"><a name="Page_63" id= -"Page_63">-63-</a></span></p> -<p>Ezzel ellentétül álljanak sorba a népnyelv piros, posgás, -egészséges szólamai, melyek a hamisitatlan magyar gondolkodást -ragyogtatják.</p> -<p>Ezeket bezzeg nem lehet németre átforditani, olyan jó izüek és -igazán magyarok.</p> -<p>A tyuk is kikaparja.</p> -<p>A szegény embert az ág is huzza!</p> -<p>Sülve-főve együtt vannak.</p> -<p>Szembogár. (Milyen festői szó!)</p> -<p>Lépten-nyomon.</p> -<p>Nyélbe ütni.</p> -<p>Léhütő.</p> -<p>Szelet csapni. (Hencegni).</p> -<p>Levet csapni. (Udvarolni).</p> -<p>Egy huron pendül.</p> -<p>Köti az ebet a karóhoz.</p> -<p>Nagy pipáju kevés dohányu nemzet.</p> -<p>Inaszakadt, agyalágyult.</p> -<p>Füstbe megy.</p> -<p>Egy követ fuj.</p> -<p>Rossz fát rakott a tűzre.</p> -<p>Tüzről pattant.</p> -<p>Összeszüri a levet.</p> -<p>A hol a madár se jár.</p> -<p>Elfogyott a sütni valója.</p> -<p>Tökkel ütött.</p> -<p>Körmönfont. (Raffinált).</p> -<p>Átlát a szitán.</p> -<p>Dülőre visz.</p> -<p>Felköti a kolompot.</p> -<p>Ágról szakadt.</p> -<p>Fenékig tejfel. <span class="pagenum"><a name="Page_64" id= -"Page_64">-64-</a></span></p> -<p>Minden lében kanál.</p> -<p>Földhöz ragadt.</p> -<p>A székely arról, aki útlevél nélkül megy Romániába – azt tartja, -„hogy átment a medve vámon“. A háromszéki meg, hogy -„rigópaszszussal ment át.“</p> -<p><i>Jegy!</i>… Milyen egyszerü ez a szó és a néplélek mit teremt -belőle… Jegy voltakép signum-zeichen. Ebből a kaputos nyelv -semmitse merne alkotni… De a nép neki megy bátran.</p> -<p>És a családfából hány származék válik le. Jegyes, eljegyzés, -jegyváltás, jegyben jár, jegy-gyürü, jegyesség!…</p> -<p>Az uri nyelvet csak a tiszta népnyelvvel lehet kitatarozni. Le -kell szállni a néplélek mélységeibe és onnan halászni ki a -kincseket, anélkül azonban, hogy parasztosakká váljunk. A -népiességet ugyanis sokan ezzel tévesztik össze. Ezekkel szemben -legjobb, ha Petőfire, Aranyra és Jókaira utalunk, kik népiesek -voltak anélkül, hogy póriasokká váltak volna.</p> -<p>A nép érzelmi és gondolkodás világába mélyedni lehetséges, de -eredetiségét eltanulni igen bajos.</p> -<p>Amit azonban el lehet tőle tanulni, az a szóképzésben nyilvánuló -felfogás. A nép egészen máskép képez és teremt szókat, mint mi -szoktuk tenni. Mi azt kivánjuk, hogy a szó <i>kifejezze</i> azt, -amit rajta gondolunk, a nép beéri azzal, hogy a szó azt -jelentse.</p> -<p>Az „egyke“ szó kifejezi-e, hogy egyetlen vagyis egy gyereket -jelent, mint rendszert? Dehogy fejezi ki ezt az értelmet – de -jelenti és az értelmet hozzá füzzük. – Kész hát a szó, mely -rendeltetésének megfelel.</p> -<p>Vajjon mertünk volna-e a mostani felfogásunkkal olyan szót -teremteni, mint „képmutató“ vagy „kétszinü?“ <span class= -"pagenum"><a name="Page_65" id="Page_65">-65-</a></span></p> -<p>Tessék elképzelni, hogy a német szóra „Scheinheiliger“-re nincs -magyar szó és teremteni kell rá egyet.</p> -<p>Ha most azt ajánlanák, hogy fogadjuk el a „képmutatót“, azt -felelnénk rá, ugyan miféle képet mutat az álnok ember; ez nem -fejezi ki az értelmet, meg se lehet mindjárt érteni, hogy mit -jelentsen. És ime! a gyakorlat megadta a szónak a kellő -értelmet.</p> -<p>Hát még a „<i>Kétszinü</i>“?</p> -<p>Mi volna a felelet? Kinevetnék az embert vele. „Kétszinü“. -Vajjon melyik az a két szin?</p> -<p>Ebbe a sorba (majdnem azt irtam, hogy kategóriába) tartoznak az -ilyen szavak is, mint „szemfényvesztés“, „szemfényvesztő“ pedig -milyen költői, zengzetes szó. Hogy felragyog benne a népi -képzelet.</p> -<p>Hátannak a röpke rovarnak a neve, melyet ugy hivnak, hogy -„szitakötő“. Mért nem tudnak a magyar természettudósok növényre, -állatra ilyen szavakat teremteni? Mert ihlet nélkül dolgoznak és -nem tanulmányozzák a népnek a nyelvalkotásban nyilatkozó -lelkületét, gondolkodását.</p> -<p>Többet kell a néppel foglalkozni.</p> -<p>Mintahogy a test a nyaralást, a faluzást, a fürdést megkivánja -és attól felüdül, ugy felpesdül és megujul a városban, kivált a -fővárosban elernyedt magyar nyelvérzék is a népnyelv himes mezején -– egészséges levegőjében.</p> -<p>Sajnos a népnyelv is kezd romlani és megtelni idegen szavakkal. -A sajtó rontja, az a krajcáros sajtó, melyből világismeretét magába -szedi és azzal együtt az uri nyelv rossz és idegen kifejezéseit. A -magyar ember nem „tartana beszédet“, hanem „mondana beszédet“, de -hát az ujság ugy irja. Aminthogy a nép nyelvén a pap sem tart -misét, hanem „misét mond“ (misemondó ruha). <span class= -"pagenum"><a name="Page_66" id="Page_66">-66-</a></span></p> -<p>Mi a sajtónak leginkább vidéki részéről várnánk némi -megujhodást, azt, hogy abból a jóizü, egészséges vidéki nyelvből -valamit szivárogtasson be az irodalmi és a fővárosi sajtóba. Az -ellenkezője állott be. A budapesti zagyva nyelv kezdi már a nép -nyelvét is meghamisitani és kiforgatni.</p> -<p>Egy paraszt lány a cipésznél sevró-bőrből rendelt cipőt. -Kérdeztem tudja-e mi a sevró? „Hogy ne tudnám. Nem vagyok olyan -buta,“ volt a felelet. De megcsiptem. „Miért nem rendel -kecskebőrből?“… Válasza igy hangzott: „kell is nekem kecskebőr, -nekem sevró kell.“ Nem akartam elárulni, hogy a chevreau franciául -kecskét, már mint gödölyét jelent.</p> -<p>A finn és skandináv sajtó, mint már említettem, az idegen -szavakat, teljesen kerüli, mert azt kivánja, hogy a nagy közönség, -főleg a nép megértse. A német socialista sajtó tekintettel a népre -az idegen szavak mellé zárjelben oda irja a német jelentést is: -hasard. (kockázat) Mi nem követjük ezt az okos és helyes utat. Még -az olyan jeles és jó iró is, mint Palágyi Menyhért ilyen cimet ad -egyik munkájának: „A szellemi élet dekadenciája és -degenerációja“.</p> -<p>Miért dekadenciája és mért degenerációja? A szellemi élet -hanyatlása és elfajulása se jelentett volna kevesebbet…</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_67" id= -"Page_67">-67-</a></span></p> -<h2>MIT CSELEKEDJÜNK A NYELVTISZTASÁG ÉRDEKÉBEN.</h2> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_68" id= -"Page_68">-68-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_69" id="Page_69"><br /> --69-</a></span></p> -<p>Az a kérdés tehát, mit cselekedjünk a nyelvrontás ellen és főleg -a hanyatló nyelvérzék fölserkentésére.</p> -<p>A németországi tanítóképző nagygyűlés 1883-ban Hannoverában a -következő határozatokat fogadta el…</p> -<p>1. Az idegen szavak elleni küzdelem a tanítóképző intézetek -egyik legfőbb feladata.</p> -<p>2. Ez a feladat nem abból áll, hogy a növendékek a kölcsönszavak -elkerülésére illetőleg átírására vagy új szók alkotására oktatást -nyerjenek. Teljesen elégséges, ha a növendékek komoly köteleségnek -tartják, gondolataikat mindenütt német szóval kifejezni, ha csak -valami kényszerítő ok nem követeli az idegen szó használatát.</p> -<p>3. Evégből a német nyelv gazdagságát és hajlékonyságát -alkalmilag ki kell emelni és a nyelvoktatásnál, kivált a -szóképzéstan előadásánál történjék rá utalás.</p> -<p>4. Azon idegen szavakra nézve, melyeket németekkel pótolni nem -lehet, a melyek tárgyi okokból el nem kerülhetők – lehetőleg -világos és szabatos fogalmi magyarázatokat kell adni és követelni. -Hibáúl rovandó fel, ha olyan esetekben, amikor megfelelő német -szavak rendelkezésre állnak s az ifjak azokat ismerik, mégis idegen -szóval élnek, akár saját gyakorlataik elkészítésekor, akár a -gyakorló iskola tanításai alatt. Olvasási példák <span class= -"pagenum"><a name="Page_70" id="Page_70">-70-</a></span> alatt az -előforduló idegen szó helyett ismétléskor a német szó olvastassék. -Föltéve, hogy ez a szó a közgyakorlatban használtatik és a -növendékek ismerik.</p> -<p>5. Abban a törekvésben, hogy a nyelv tisztasága megóvható -legyen, az intézeti tanárok jó példával járjanak elől. Hogy a -növendékeket tiszta németségre szoktassák, a német nyelv tanárának -tanártársai segítségére legyenek.</p> -<p>6. A képző intézetekben használt könyvek és segédművek közül -elsőségük van azoknak, amelyek az idegen szavakat lehetőleg -kerülik.</p> -<p>(A német okosan és alaposan lát hozzá, legelébb az ifjúság -oktatóit tanítják ki helyes irányban, hogy aztán tovább terjesszék -a helyes felfogást az ifjúság közt. Beszéltem egy német gyárossal, -aki megerősítette a nyelvtisztaság nagy haladását az új -nemzedékben, fiai már sokkal tisztában beszélnek, mint ő meg az -anyjuk. Nálunk is így lehetne megindítani a mozgalmat, -természetesen felülről – a közoktatásügyi kormányzat részéről -kellene a kezdésnek kiindúlni. Kiváltképen arra ügyelnének, hogy a -mozgalom ne csapjon túl a medrén, mint minden mozgalomnál s kivált -nálunk szokás. Meg kellene tartani az észszerüség határain belül s -egyelőre csak arra szorítkoznék, amit folyton kiemeltem, hogy ok és -szükség nélkül ne éljünk idegen szóval.)</p> -<p>A németországi igazgatói értekezleten, melyet Hannoverában -tartottak, kimondták, hogy az iskola vezesse a harcot az idegen -szavak ellen és az mutasson arra a kárra, melyet az idegen szavak a -nemzeti méltóságon ejtenek, egyúttal mutasson az okokra, melyek a -használat mögött rejlenek u. m. a hiúságra, felületességre, a -kényelmeskedésre, a szépészeti érzék hiányára!… <span class= -"pagenum"><a name="Page_71" id="Page_71">-71-</a></span></p> -<p>A német legkiválóbb nyelvészek tankönyveiben a nyelvtisztaság -mellett nyilatkoznak.</p> -<p><i>Kleinpaul</i>. (Poetik 7. kiadás.) „Nem szabad a nyelvet -nélkülözhető, meg nem honosodott idegen szavakkal lealázni.“</p> -<p><i>Kappes</i>. (Leitfaden der Stilistik 4. kiadás.) „A -nyelvtisztaságot nemcsak a styl szépsége kivánja meg, melyet a -nyelvi zagyvaság megzavar, hanem a világosság és közérthetőség -is.“</p> -<p><i>Kiesel</i>. (Stilistik für Schulen.) „A gyakorlatból -kizárandók azok az idegen szavak, melyek helyébe a fogalmakról való -tiszta felfogás megnehezítése nélkül, közérthető és már a nyelvben -valósággal létező szavak állíthatók.“</p> -<p><i>Müller Frauenstein</i> (Handbuch für den deutschen -Sprachunterricht) ezeket írja: „Az idegen szavak elleni harc s az -irott <i>nyelvnek felújítása a kincsek által, melyeket a szójárások -és népies nyelv nyújtanak</i>, a jelenkornak jelszavai. Az -iskolának kötelessége manapság a német nyelv tanitásában az idegen -szavak eltávolítását sürgetni, és felvilágosítást adni, hogy ennek -a kérdésnek megítélésében milyen helyes elvek szerint kell -eljárni.“</p> -<p>Az iskolán kivül az irodalomhoz és sajtóhoz fordul a német -nyelvtisztitó mozgalom és mindkettő részéről buzgó támogatásban -részesül.</p> -<p>Azt hiszem a magyar közoktatásügynek is ezen a nyomon kellene -haladni. Nagy szerep jutna ebben a mozgalomban nyelvtudományi -folyóiratainknak, melyek figyelme kissé a gyakorlati élet felé -fordulna. Most inkább nyelvkutatással foglalkoznak – pedig a nagy -közönségben fokozná az érdeklődést, ha az irodalmi, tudományos és -kivált a köznyelvvel is foglalkoznának. <span class= -"pagenum"><a name="Page_72" id="Page_72">-72-</a></span> A német -„Sprachverein“ közlönye nem állapodik meg a tudományos kutatásnál, -hanem leszáll a közélet porondjára és megtárgyalja annak nyelvi -jelenségeit. Izgatva, piszkálva, buzditva, lelkesitve. Bevonja a -nagy közönséget is és közzéteszi a hozzá érkező okos és helyes -javaslatokat. A német „Sprachverein“ müködése nemzeti jellegü -mozgalom és mivel ugy van szervezve, hogy fiókokkal elárasztotta -egész Németországot – ezeknek felolvasásai és gyülései gondoskodnak -róla, hogy a tanok széles rétegekben elterjedjenek. Nálunk külön -nyelvtudományi országos szervezetet megteremteni fölösleges. A -meglevő közmüvelődési egyesületek igen alkalmasak volnának arra, -hogy előadásaik és felolvasásaik keretébe a nyelvtisztasági kérdést -is bevonják.</p> -<p>Irodalmi tudományos tanári köreinek ne feledjék, hogy amely -nyelv nem fejleszthető, az nem is életre való – azt meghaladják, -megelőzik mások és lassanként leszorúl a néppel együtt, mely -beszéli.</p> -<p>A magyar nyelvről ezt nem lehet mondani. Igenis fejleszthető és -nagyon alkalmas mindenre. Nem is kell újat teremteni csak ki -kellene aknázni azt ami a tájnyelvben él, de nincs kellőkép -elhelyezve, a köz és irodalmi nyelvbe felvéve.</p> -<p>Minden nyelv fejlődése titokzatos és szinte láthatatlan – -ellenőrizhetetlen hatások, befolyások és tényezők eredménye. A -nemzet maga – annak minden tagja öntudatlanúl mindennapi beszédével -járúl hozzá. Egyes nagy lánglelkü írók és költők ismeretlen -kincseket aknáznak ki és ismeretlen magasságba ragadják a nyelvet. -Ezekből világosan következik, hogy a nyelvet – mely nő, alakúl, -fejlődik, milliók lelkében és ajkáról, megrendszabályozni -képtelenség. Nagy merészség, sőt <span class="pagenum"><a name= -"Page_73" id="Page_73">-73-</a></span> kivihetetlen volna a magyar -nyelvnek természetes fejlődésének szárnyait megnyirbálni. – De -irányítani minden fejlődést lehetséges. Ami nyelvújításunk mutatja, -hogy az ilyen vállalkozás nem eredménytelen.</p> -<p>A francia „Institut,“ a német „Sprachverein“ és más népek -nyelvtisztító és nyelvművelő mozgalmai is mutatják, hogy bizonyos -fokig lehet és kell a nyelv fejlődésére nemcsak az írónak, hanem a -nyelvésznek is hatnia. Én a nyelvtisztasági mozgalmat menten minden -vakbuzgóságtól – a józanság határai közt megtarthatónak gondolom, -ha a fattyúhajtások lebotolására szorítkozik és rajta vagyunk, hogy -amennyire lehetséges – helyesen képzett és nyelvünk szellemével nem -ellenkező szavak kerüljenek forgalomba. Nyelvtudományi köreink -kötelessége is közreműködni ebben a mozgalomban, új szavak -teremtésével és ajánlásával, vagy legalább is azzal, hogy egy fórum -legyen, melyhez ilyen kérdésekben fordulni lehessen. Két -nyelvtudományi folyóiratunk s az akadémia nyelvtudományi -osztályának támogatása igen hasznos és becses volna. A nyelv -mindennapi szükségleteinek kielégitését teljesen csakis a -közönségre bízni nem lehet. Részben az író, kivált a nagy írók -teremtik és fejlesztik a nyelvet – részben a napi élet, a nagy -közönség, a műkifejezéseket az illető szakkörök alkotják. De nehogy -a nyelv tisztán avatatlanok és műkedvelők hatása alá kerüljön, -kell, hogy a magyar nyelvtudomány vezető férfiai is érzéket -mutassanak az élet, az élőnyelv igényei iránt. Ne csak -birálgassanak s itéljenek, hanem javaslatokkal is iparkodjanak a -nyelv ügyének vezetésébe és irányításába befolyni. Tartok tőle, -hogy ha ez meg nem valósúl, nyelvünk el fog vadúlni, mint a -felsorolt példák aggasztólag mutatják, <span class= -"pagenum"><a name="Page_74" id="Page_74">-74-</a></span> mert hogy -a virsli – vursli – féle nyelv se diszünkre se becsületünkre nem -válik, azt bővebben bizonyitani fölösleges volna. Hogy ha a -generáció az ivadékot és nemzedéket kiszoritja, az bizony -haladásnak nem mondható!… És hogy már egyik nagy állásu és népszerü -szónokunk igy ir: „egyik <i>kuncsaftja</i> a leánykereskedőnek“, ez -már olyan pongyolaság, mely ellen a jóizlés nevében tiltakoznunk -kell. Bossuet nem igy irt franciául!</p> -<p>Nem fejezhetem be találóban könyvemet, mintha egy német tudós -nyilatkozatát idézem a magyar nyelvről.</p> -<p>Dr. Hans Jensen a német „Sprachverein“ folyóiratában cikket irt: -„Was kann uns die madjarische Sprache lehren“ cimmel.</p> -<p>Dr. Jensen igy kezdi cikkét: „A német nyelv tisztaságának -ellenfeleitől folyton azt hallani, hogy idegen szavak nélkül nem -képzelhető művelt nyelv és hogy ez idegen szavak fölvétele valamely -nyelvnek szókincsébe, ennek a nyelvnek a gazdagitását jelenti.</p> -<p>„<i>A magyar nyelv kitünik azzal, hogy egyrészt szóbőségével, -másrészt rendkivüli hajlékonyságával</i> (Bildungsfähigkeit) -<i>képes arra, hogy úgyszólván minden idegen szót nélkülözhessen és -minden gondolatot – akármilyen tudományos vagy különleges legyen, a -saját eszközeivel kifejezhessen</i>. Ha a következőkben a példák -egész sorozatát és pedig a legkülönfélébb eszmekörökből a mondottak -bizonyitására bemutatom, nem szándékszom a magyar nyelv felsőségét -a német fölött bizonyitani, hanem csak rá akarok utalni, milyen -módon lehetne a németben is megfelelő összetételek, -leszármaztatások stb. utján a műszaki kifejezések s az általános -értelmü uj szavak szükségletét sajátunkból fedezni ahelyett, hogy -<span class="pagenum"><a name="Page_75" id= -"Page_75">-75-</a></span> nyomoruságos elfogultságunkban és -nevetséges idegenimádásunkban más nyelvekből kölcsönözgessünk és -lopogassunk.“</p> -<p>A cikkiró aztán előveszi: a német-magyar szótárt és példákat hoz -fel u. m. gyógyszertár, gyógyszerész, néprajz, rendőrfőnök, okság, -oksuly, vegytan, elemző vegytan, gyülés, lény, szinház, -szinképelemezés, (Spektralaenalyse) stb.</p> -<p class="center">* * *</p> -<p>Nincs több mondani valóm!</p> -<p>Lesz-e hatása annak, amit elmondtam?</p> -<p>Lesz! Ha nem mindjárt – később. Mert a magyar nyelv lejtőre -jutott s előbb utóbb be fogják nálunk is látni, amit mindenütt -beláttak, hogy a nyelvet nem szabad vadon tenyészni hagyni – kell -azt gondozni is.</p> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_76" id= -"Page_76">-76-</a></span></p> -<p><span class="pagenum"><a name="Page_77" id="Page_77"><br /> --77-</a></span></p> -<h2>TARTALOM.</h2> -<ul class="TOC"> -<li>Bevezetés <span class="ralign"><a href= -"#Page_5">5</a></span></li> -<li>A nyelvtisztaság más nemzeteknél <span class="ralign"><a href= -"#Page_13">13</a></span></li> -<li>A nyelvtisztaság nálunk <span class="ralign"><a href= -"#Page_29">29</a></span></li> -<li>Mi az idegen szó és mikor használhatunk idegen szót -<span class="ralign"><a href="#Page_39">39</a></span></li> -<li>A germanizmus <span class="ralign"><a href= -"#Page_53">53</a></span></li> -<li>Mit cselekedjünk a nyelvtisztaság érdekében <span class= -"ralign"><a href="#Page_67">67</a></span></li> -</ul> -<hr class="chap" /> -<div class="chapter"></div> -<div style='display:block; margin-top:4em'>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A MI ÉDES MAGYAR NYELVÜNK ***</div> -<div style='text-align:left'> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Updated editions will replace the previous one—the old editions will -be renamed. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg™ electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG™ -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. -</div> - -<div style='margin:0.83em 0; font-size:1.1em; text-align:center'>START: FULL LICENSE<br /> -<span style='font-size:smaller'>THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE<br /> -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</span> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -To protect the Project Gutenberg™ mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase “Project -Gutenberg”), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg™ License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg™ -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg™ electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg™ electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the person -or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.B. “Project Gutenberg” is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg™ electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg™ electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg™ -electronic works. See paragraph 1.E below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation (“the -Foundation” or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg™ electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg™ mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg™ -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg™ name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg™ License when -you share it without charge with others. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg™ work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg™ License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg™ work (any work -on which the phrase “Project Gutenberg” appears, or with which the -phrase “Project Gutenberg” is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: -</div> - -<blockquote> - <div style='display:block; margin:1em 0'> - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most - other parts of the world at no cost and with almost no restrictions - whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms - of the Project Gutenberg License included with this eBook or online - at <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. If you - are not located in the United States, you will have to check the laws - of the country where you are located before using this eBook. - </div> -</blockquote> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.2. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase “Project -Gutenberg” associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg™ -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.3. If an individual Project Gutenberg™ electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg™ License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg™ -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg™. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg™ License. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg™ work in a format -other than “Plain Vanilla ASCII” or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg™ website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original “Plain -Vanilla ASCII” or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg™ License as specified in paragraph 1.E.1. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg™ works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg™ electronic works -provided that: -</div> - -<div style='margin-left:0.7em;'> - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg™ works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg™ trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, “Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation.” - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg™ - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg™ - works. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - </div> - - <div style='text-indent:-0.7em'> - • You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg™ works. - </div> -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg™ electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg™ trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg™ collection. Despite these efforts, Project Gutenberg™ -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain “Defects,” such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the “Right -of Replacement or Refund” described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg™ trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg™ electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you ‘AS-IS’, WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg™ electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg™ -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg™ work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg™ work, and (c) any -Defect you cause. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg™ -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg™’s -goals and ensuring that the Project Gutenberg™ collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg™ and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at www.gutenberg.org. -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation’s EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state’s laws. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation’s business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation’s website -and official page at www.gutenberg.org/contact -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ depends upon and cannot survive without widespread -public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular state -visit <a href="https://www.gutenberg.org/donate/">www.gutenberg.org/donate</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate -</div> - -<div style='display:block; font-size:1.1em; margin:1em 0; font-weight:bold'> -Section 5. General Information About Project Gutenberg™ electronic works -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg™ concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg™ eBooks with only a loose network of -volunteer support. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Project Gutenberg™ eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -Most people start at our website which has the main PG search -facility: <a href="https://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a>. -</div> - -<div style='display:block; margin:1em 0'> -This website includes information about Project Gutenberg™, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. -</div> - -</div> - -</body> -</html> |