diff options
| author | nfenwick <nfenwick@pglaf.org> | 2025-01-22 16:59:45 -0800 |
|---|---|---|
| committer | nfenwick <nfenwick@pglaf.org> | 2025-01-22 16:59:45 -0800 |
| commit | 0cd3568db5121406e70c58a98bf4dbd21865e084 (patch) | |
| tree | 8989716e095bf6c06f56ded3daed7bb1b42c6d52 /old/66315-0.txt | |
| parent | 659446255077b9ca5e8bcddba93df92065f6ac06 (diff) | |
Diffstat (limited to 'old/66315-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/66315-0.txt | 5962 |
1 files changed, 0 insertions, 5962 deletions
diff --git a/old/66315-0.txt b/old/66315-0.txt deleted file mode 100644 index bee7c1a..0000000 --- a/old/66315-0.txt +++ /dev/null @@ -1,5962 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook of Az élet könyve, by Géza Kenedi - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and -most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms -of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you -will have to check the laws of the country where you are located before -using this eBook. - -Title: Az élet könyve - -Author: Géza Kenedi - -Release Date: September 15, 2021 [eBook #66315] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -Produced by: Albert László from page images generously made available by - the HathiTrust Digital Library - -*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK AZ ÉLET KÖNYVE *** - -KENEDI GÉZA - -AZ ÉLET KÖNYVE - -* - -MÁSODIK KIADÁS - -BUDAPEST, - -ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-T. KIADÁSA - -1911. - -5140. – Budapest, az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. - - - - -TARTALOM. - - Előszó 7 - =VILÁG.= - Filozófia 11 - Koreszmék 13 - Szocializmus 13 - Erkölcsi érzék 14 - Az élet mértékei 15 - Optimizmus, pesszimizmus 17 - Egoizmus, altruizmus 18 - Hit és tudás 19 - Idealizmus, realizmus 24 - Tragikum 27 - Világfelfogás 29 - Szabadakarat 30 - Életszabályok 32 - =JELLEM.= - Férfiasság 39 - Alkalmazkodás 41 - Önérzet 42 - Jellemhibák 43 - Önzés 45 - Erkölcs és jog 49 - Okosság 50 - Bátorság 53 - Igazság 56 - Hazugság 59 - Jóság 60 - Becsület 61 - =ASSZONY.= - Szépség 71 - Kedvesség 74 - Hiúság 77 - Szeretetlenség 78 - Férjhezmenés 79 - Női becsület 81 - Hősiesség 82 - Szemérem 83 - Rágalmak 85 - Feminizmus 88 - Nevelés 91 - Jóravaló asszony 92 - Barátság 93 - Kacérság 94 - A rossz asszony 95 - Fölvilágosítás 96 - =SZERELEM.= - Egymáshozvalóság 103 - Őszinteség 106 - Megbízhatlanság 107 - Kiváncsiság 109 - Féltékenység 110 - Gazdagság 115 - Lázadások 115 - Gyarlóságok 118 - Bizalom 124 - =HÁZASSÁG.= - Családi boldogság 131 - Menjen férjhez! 133 - Tegeződés 135 - Mesterkedések 137 - Unokatestvérek 140 - Igazságkeresés 141 - Műveltség 143 - Érdekházasságok 146 - Hozomány 151 - A házibarát 153 - A mult 156 - Férj és feleség 159 - Összeveszések 161 - Szerelmi házasságok 165 - Elhidegülések 167 - Az utolsó szó 170 - Válás 173 - =ÉLET.= - Életigazságok 183 - Szellemesség 186 - Illem 188 - Étkezés 190 - Erények 191 - Vagyoni rend 192 - Protekció 195 - Türelmesség 196 - A világ 197 - Diszkréció 198 - Eszesség, okosság 199 - Stílus 201 - Igazság, hazugság 202 - Az ősök 203 - Arrogancia 205 - Pletyka 209 - Kellemes 210 - Műveltség 213 - Konvenciók 214 - Vendégek 219 - Fényűzés 220 - Szívességek 223 - Habeas corpus 226 - Életpályák 227 - =VIGASZTALÁSOK.= - Idegesség 235 - Megtisztulások 238 - A lélek válságai 240 - Küzdelem 244 - Könyörületesség 244 - Kétségbeesés 245 - Halál 249 - Öngyilkosság 250 - Demoralizáció 257 - =FORGÁCSOK.= 259 - - - - -_ELŐSZÓ._ - -_Ebben a könyvben jegyzeteimből és különféle írásaimból azokat a -magukban is megálló kisebb részleteket foglaltam egybe, amelyek az -életben figyelmeztetéseket és útbaigazításokat nyujthatnak az -olvasónak._ - -_Legnagyobb részük a mindennapi életben fölmerült intimebb természetű -kérdésre azon melegében tett följegyzés. Ilyenek azok a részek is, -amelyeket »Problémák« című korábbi kötetemből ebbe, részben megigazgatva -átvenni méltónak tartottam._ - -_Valamely filozófia-rendszert vagy célzatos tanításokat az olvasó e -könyvben tehát ne keressen. Nyugodt lehet. Törekvésem csak az volt, hogy -neki élete útján, örömeiben, szenvedéseiben és megpróbáltatásaiban -hasznára, vagy legalább vigasztalására legyek._ - -_Ha ezt kellemes módon sikerült elérnem, már minden fáradságom jutalmát -megtaláltam._ - -_Budapesten, 1909 október._ - -_A SZERZŐ._ - -* * * - - -_A MÁSODIK KIADÁSHOZ._ - -_A könyv alig remélt sikere aránylag rövid idő alatt második kiadását -tette szükségessé. Szót sem érdemlő apró igazításokat nem számítva, -változatlanul adom az olvasó kezébe és vele együtt örülök a magyar -filozófiai gondolkozás terjedésének._ - -_Budapesten, 1911 januárius._ - -_A SZERZŐ._ - - - - -VILÁG. - -Semmi sem _jó_ vagy _rossz_ magában véve, csak a gondolkozás teszi -olyanná. - -_Shakespeare_. Hamlet. - - -Filozófia. - -A nagyon praktikus ember csak a dolgok közvetlen összefüggését látja, de -a távoli okokig és okozatokig nem képes elmenni, mivel nem szokta meg a -filozófiai gondolkozást. - -Azt lehetne mondani, hogy amíg a praktikus embernek 10 egység áll -rendelkezésére nézetei és ítéletei megalkotásánál, addig a filozófiailag -képzett elme egyazon tárgynál 100, néha pedig ennél is sokkal több -egységgel rendelkezik. - -Persze a 10 egységes ember szívesen vigasztalja magát azzal, hogy a 100 -egységes emberre a nyelvét kiölti. - -* * - -Filozófiai szellem nélkül az emberek nem élnek, csak vegetálnak. Sem -igazi örömöket nem éreznek, sem igazi fájdalmakat. A társadalmi poshadás -bizonyos neme ez és a szolgaság útja. - -A merő praktikusság mindig a lealacsonyodás felé hajtja az embereket; a -gondolkozás a szabadság felé. - -A filozófiai közszellem ébredése mindig tiltakozás valamelyik régibb, az -emberiségre nyomasztó világfölfogás és rendszer ellen. - -Azt lehet mondani, hogy a filozofálás elterjedése nem is egyéb, mint az -emberek nagy tömegeinek összebeszélése valaminek a megdöntésére, ami -régi és rossz. Az összebeszélést azután a tett követi, bár sok idő -mulva. - -A filozófiai szellem tehát a társadalom megfontolása a cselekedet előtt. - -Minden forradalmat és belháborút hosszas és beható filozofálás szokott -megelőzni az élet minden terén. Az úgynevezett szociális vagy szociológ -doktrinák is valamely készülő nagy forradalmi cselekedet előhirnökei. - - -Koreszmék. - -Legyünk óvatosak az új koreszmék elfogadása körül. - -Minden koreszme a társadalom gondolkozásának egy-egy hatalmas emóciója. -Föllépése tehát erős, szenvedélyes, olykor ellentmondást nem tűrő. -Haladván azonban az idő, az eszme föltagozódik, tisztul és olyan -megszorításokhoz jut, amire föllépésénél senki sem gondolt. Mire pedig -befogadott életszabály lesz belőle és alkalmas arra, hogy cselekvésünket -is hozzá alkalmazzuk: gyakran már alig hasonlít ahhoz, amilyennek -föllépésekor ismertük. - -Aki az új koreszmék utasítása szerint akarja életét berendezni, éppen -úgy jár, mint az az ember, aki első indulatai és emóciói szerint, -megfontolás nélkül cselekszik. Élete merő bukdácsolás lesz és az -elkövetett hibák kijavításával emésztődik föl jobbra érdemes ereje. - - -Szocializmus. - -Ingyen csak a természet adományai vannak, vagy a vallásos hit szerint a -malaszt. A társas együttélésben azonban semmi. Mindent, ami benne -adatik, valaki, valahol és valamiképpen kénytelen megfizetni. - -Sőt, ha jól meggondoljuk, minden, amit másoktól ingyen kicsaltunk, -kizsaroltunk vagy kiokoskodtunk, végre is lopás. - -A társadalmi élet természeti törvényei azonban kiegyenlítésekre -törekszenek és nem tűrik el sokáig az ingyen-előnyöket. Ha pedig a nagy -kiegyenlítési munkának akadályai vannak a törvényben vagy a hatalomban: -a forradalom azonnal készülni kezd. - -Mi más a szocializmus is, mint e nagy korrigáló természeti törvény -érvényesülése? Boldogok azok, akik jókor megértik. - - -Erkölcsi érzék. - -Darwin óta az utca levegőjével vegyült össze az igazság, hogy a test nem -gyakorlott szervei és a lélek tétlen tulajdonságai elsenyvednek, hosszú -idő mulva pedig visszafejlődnek. - -A lélek nemes tulajdonságait tehát még úgy is kell _gyakorolni_, hogy az -ember hasznot nem tesz velük, avagy a haszon nem áll arányban az -erőkifejtéssel. - -Kétségtelen, hogy jócselekedeteink jelentékeny része arra érdemetleneket -ér, egy másik jelentékeny része nem végződik jó eredménnyel, mivel a -henyeség és az ingyen való jólélés gondolatát táplálja. Csak egy -bizonyos rész az, – rendesen a legkisebb rész – mely erre érdemeseken -segít és nem is okoz társadalmi kárt. - -A helyes jócselekedet tehát nem közönséges munka. - -Azonban felmérhetetlen haszon az emberiség fejlődésére már az is, ha -_egyáltalán_ jót cselekszünk, mivel ez nemes lelki tulajdonságainkat -megőrzi az elsorvadástól és gyermekeinkre – a jövendőre – átszállítja a -nagyobb boldogulás leglényegesebb feltételét: a begyakorolt erkölcsi -érzést. - - -Az élet mértékei. - -Az élet hosszúsága nem függ ugyan tőlünk (ámbár mi is tehetünk érte -egyet-mást), szélessége azonban a mi dolgunk. Tőlünk függ annak -megállapítása, hogy munkában, élvezetekben, küzdelemben és pihenésben -megtartsuk azt a mértéket, amelyre testünk és lelkünk állapota minden -nap figyelmeztet. - -Aki túlságosan szélesen él, még a munkában és jó cselekedetekben is -megsínli; annál inkább megsínli az, aki annyi életörömet emészt föl, -amennyi nem jár neki teljesített munkája vagy kiállott szenvedései -arányában. - -Az élet jó és rossz dolgok helyes vegyülékéből áll. A szenvedéseknek -kiegyenlítője az öröm, az örömöké a szenvedés. Fölemésztődik az is -időnek előtte, akit túlságos kompenzálatlan szenvedések nyomnak, de -fölemésztődik az is, aki túlságos örömeit az élet természetes -szenvedéseivel nem nyesegette meg. És a fölemésztődésnek ez az utóbbi -módja a csunyább. - -* * - -A lelki csömör tulajdonképpen a természet figyelmeztetése, hogy -lassabban, keskenyebben éljünk és olyan küzdelmeket vállaljunk magunkra, -amelyek megfelelnek az élvezett örömöknek. És nemcsak a buja, tobzódó és -munkátlan élet, de már az is nyüggé teszi az életet, ha valaki felnőtt -koráig már mindent látott és megtapasztalt s így újat már nem talál az -életben. - -Az istenek az embereket az élet különböző korában más és más koszton -tartják és jaj az olyan ifjúnak, aki már kora fiatalságban férfikoszton -élt. Valamint jaj az olyan öregnek is, aki vén korában a fiatalemberek -életrendjét követi. De egyáltalán mindenkinek jaj, aki a 70–80 évre -szánt élettapasztalatokat már 30–35 éves korában elvégezte s azontúl nem -talál semmi újat, semmi meglepőt és figyelemre érdemeset az életben. - -Ezek azok, akik már idő előtt kiélték a maguk életét és fölöslegesek úgy -a társadalom, mint a természet háztartásában. - - -Optimizmus, pesszimizmus. - -Az optimizmus az idealizmus, a pesszimizmus a realizmus visszatükrözése -az élet mindennapi ítéleteiben. - -Mindig akkor mutatkoznak, amikor az embereknek a világról való fogalmaik -kétfelé kezdenek ágazni. Előhirnökei tehát a világlátás általános -átalakulásának. A nagy forradalmat Rousseau, a szocializmust pedig -Schopenhauer pesszimizmusa előzte meg. - -* * - -A gyakorlati életben a különbség köztük körülbelül a következő: - -Pesszimista az, aki, mikor a hegynek fölfelé megy, azért haragszik, hogy -nehéz, amikor pedig lefelé megy, azért haragszik, hogy majd megint -fölfelé kell menni. - -Optimista ellenben, amikor lefelé megy, ennek örül, amikor pedig fölfelé -megy, annak, hogy majd megint lefelé kell mennie. - - -Egoizmus, altruizmus. - -Az élet önzés és altruizmus vegyülékéből áll, mint ahogyan az -aranypénzben is van arany is, réz is. - -A tiszta eszményi altruizmus szerint nem lehet megélni, de még haladni -sem lehetne, mivel a fejlődésben a régi önző alakulások és elemek nem -tűnnek el egyszerre. - -A jézusi tan azt mondja, hogy ha valaki kővel dob meg, dobd vissza -kenyérrel, és ha valaki az egyik arcodat üti, tartsd oda a másikat is. -Egyáltalán minden erkölcstan szerint is nagy erény, ha ellenségünkkel -jót teszünk. Ám világos, hogy ha ez a tan _vegyíték_ nélkül forogna a -valóságos életben, a legderekabb embereket kirabolnák és eltipornák -azok, akiket erkölcsi vagy vallásos szabályok nem kötnek. - -De ez nem azt jelenti, hogy el kell tehát hányni az erkölcsi fékeket, -hanem azt, hogy terjeszteni kell az altruizmust, mivel az a haladás és -tökéletesség eszménye. - -Aki pedig az altruizmus fokozására törekszik, abban a tudatban teheti, -hogy a maga hasznára is teszi. Az önzés erőszakoskodását fékezvén, -könnyebben hozzájut ahhoz a haszonhoz, ami az egész társadalom nagyobb -jóvoltából őt jogosan megilleti. - -A két véglet ez: az önző ember mindig valamiféle formában a lopást -műveli, az altruisztikus ember ellenben a munkát. - - -Hit és tudás. - -Az emberek erkölcsi tudata nem terem olyan vadon, mint az árokparton a -lósóska. Amit mink megállapított »erkölcsi igazságoknak« mondunk, azokat -a vallás és gondolkozás nehéz munkájával fejtette ki ezer éveken -keresztül olyanná, hogy azok szerint művelt állapotban élhessünk. - -Még a vad népek legközönségesebb fetise is igen tiszteletreméltó, sőt -igen tartalmas dolog, mivel annak alakjához, helyéhez és tiszteletéhez -számos befejezett ethikai igazság csatlakozik. - -Mint a csontok a testet, úgy tartják fenn ezek az emberiség -moralitásának élő szövetét. Összeomlana a test, ha csontok nem volnának -benne. Ezek tehát nem formai, hanem lényeges részei az emberi életnek, -amelyeket semmiféle doktrina és filozófiai elv nem pótolhat. - -* * - -Egyébiránt pedig a filozófia, még az istentagadó filozófia sincs -ellentétben a vallással. Az, hogy isten _nincs_, kézzelfoghatólag éppen -oly kevéssé bizonyítható és tudható, mint az, hogy _van_. Ez nem a tudás -dolga, hanem a hité. A tudós ész, akármit vizsgáljon is, mindig csak -arra lyukad ki, hogy a tudásnak határai vannak. - -A természettudományos kutatásban egy ponton túl minden valamely -ismeretlen _egységre_ mutat. Ez ébresztette fel az isten gondolatát már -akkor, amikor ezek a kutatások még csak homályos sejtelmek voltak. - -* * - -Az igazi tudás ma is néma tisztelettel áll meg amaz óriási nagy tény -előtt, hogy ott, ahol a legmodernebb nyomozás is az egység, az -örökkévalóság és a végtelenség fogalmaira bukkan, már ezer és ezer év -előtt szimbolumokat alkotott az emberiség hite magának s ezzel mintegy -betekintett az ismeretlenség miszteriumába. - -A jelképek és dogmák valóságairól és a vallások fejlődéséről -mindenesetre lehet beszélni. Voltak, vannak és lesznek mindig olyanok -elegen, akiknek magasabb tudását az éppen létező vallásos tények nem -elégítik ki; akik tehát a vallás területén is a fejlődés élesztői. Ámde -ez még senkit sem jogosít a vallás abszolut elvetésére. Legeslegkevésbé -arra, hogy mesterségesen csinált dolognak tartsa azt, ami történeti -fejlődés eredménye, tehát végre is természeti dolog. - -Tiszteletreméltó minden dogma és jelkép, amely szerint milliók élnek -együtt anélkül, hogy egymást megennék. - -* * - -A vallás és erkölcs valóságai külön is tisztelhetők és mívelhetők, de -azokat egymástól elszakítani sohasem sikerült. - -A nép óriási tömege, a maga csekély műveltségével, bizonyosan nem képes -az erkölcsi igazságokban a meggyőződésig felemelkedni, hacsak a vallás -tantételei, tanításai és jelképei nem emelik. De hol van egyáltalán a -határa az erre képes intelligenciának? És az, aki magát a tudásban és az -erkölcsi igazságokban a vallás nélkül is tökéletesnek hiszi, -ugyanilyen-e valójában is? - -Az emberi spekuláció és ítélet oly igen alá van vetve tévedéseknek, hogy -még a legfölvilágosodottabb elme sem képes elszakadni azoktól az -erkölcsi igazságoktól, amelyeket a vallások ezer éves munkával és nem -kevés tudással formába öntöttek. Csak éppen más, elvontabb formában -ismétli ugyanazokat és elnevezi »tiszta emberi morálnak« vagy akármi -másnak. - -Ami különben mind nem zárja ki azt, hogy a vallások a maguk dogmáival, -jelképeivel és erkölcstanával együtt éppen olyan szabad vizsgálódás és -tudományos kutatás tárgyai legyenek, mint bármely hozzájuk hasonló -tiszteletreméltó társadalmi intézmény. Ennek eltiltása vagy a tőle való -rettegés az obskurantizmus. - -* * - -Az _imádságot_ a jól nevelt modern emberek megkisebbítő, vagy legalább -is felesleges dolognak tartják. - -Az imádság azonban mindig a lélek felemelkedése. Az, aki nem szokott -imádkozni, hanem csak a mindennapi élet rideg dolgaival foglalkozik, -lassankint elszokik minden felemelkedéstől és egész jelleme -elkérgesedik. - -Kezdettől fogva arra való volt az imádság, hogy az embert a maga -gyarlóságával megismertesse, önismeretét ébrentartsa és hozzászoktassa -amaz erkölcsi törvényekhez, amelyek minden társadalom életfeltételei és -minden haladás alapjai. - -A mindennapi imádság a lélek mindennapi gyakorlata az emberibb -gondolkozásmódban. Ha valaki nem gyakorolja erre vonatkozó lelki -tehetségeit, azok benne éppen úgy elgyöngülnek, mint elgyöngül annak a -karja, aki testi munkát sohasem végez. - -A ma élő emberiség kilenc tizedrésze kész vadállat volna, ha nem tudna -imádkozni; veszedelme a társadalmi rendnek és terhe önmagának borzasztó -erkölcsi szegénységében. - - -Idealizmus, realizmus. - -Az _idealizmus_ szó körül a fogalomzavar onnan van, hogy nem egyazon -értelem szerint forog. - -E szó vagy filozófiai rendszert, vagy életfelfogást jelent. - -1. Mint _filozófiai rendszer_ az idealizmus (eredetileg görög szó) -Sokratesnél keletkezik és Plato fejtette ki. Sokratesnél látjuk először -azt a tant, hogy a világ nem objektiv lét, hanem csak gondolatunkban -(idea) létezik. Plato szerint csak az létezik valósággal, ami -fogalmainknak megfelel. Tehát csak ideák vannak igazán; a jelenségek -csak másolatai, árnyékai az ideáknak. Az újkorban Kant a legnagyobb -idealista. Ellentéte: a realizmus a középkorban formálódott ki. -Nagymestere Herbart. A realista a világot nem a gondolatokban látja, -hanem valóságos (reális) létezést tulajdonít neki. - -2. Mint _erkölcsi életfelfogás_ közönséges használat szerint az -idealizmus lényegében azt jelenti, hogy valaki az élet alapelveit s így -az erkölcsi szabályokat is nem az ösztönökből és érzékiségből -származtatja le, hanem forrásukat magasabban keresi, nevezetesen -valamely isteni eredetben, vagy az ész parancsában, a lélek -szabadságában, vagy az ember őseredeti rendeltetésében. - -_Idealistának_ pedig a közönséges életben azt nevezik, aki -cselekedeteiben nem a maga hasznát, hanem embertársai javát keresi, a -maga feláldozásával is. Tehát az idealista a köznyelvben egyenlő az -altruistával. Triviálisan szólva: az idealista szamár. - -A _realizmus_ az életben ellenben azt jelenti, hogy ha valaki az élet és -erkölcs alapelveit az ösztönökből, az érzéki életből vagy az emberek -együttélése közben lassan létrejött célszerűségi megállapodásokból -származtatja. Tehát végre is a hasznosságot keresi. - -Az idealizmus rossz hirneve többnyire abból származik, hogy képét a -hóbort is gyakran bitorolja s a mellett a képmutatás is -bele-belekontárkodik a mesterségébe. - -Ha valaki folytonosan emberbaráti érdekeket keres az életben; ha a -világot apró dolgokban erőszakkal akarja megjavítani; ha minden -méltatlan dologban az eszményi álláspontra pályázik; ha untalan -csalódva, az embereket kimélet nélkül szidja s kényes helyzetekből -valamely eszményi balfogással menekül: az bizonyára vagy különc, vagy -hóbortos ember. Csak éppen annyira idealista, mint amennyire lovagias -ember a krakéler. - -* * - -Vannak közöttünk fanyar, cinikus, gyakran szarkasztikus emberek, akikre -valamelyest haragszunk is, de azért még sem vagyunk képesek kivonni -magunkat hatásuk alól, mert érezzük, hogy felfogásuk magasabb mint a -mienk. Ezek nem kötözködnek bele mindenbe, nem vesznek össze -mindenkivel, gyakran hibáink iránt csodálatos türelmet tanusítanak s -egyáltalán nem marakszanak semmiféle magasabb eszményekért. De nagy -hitük van, tehát idealisták. - - -Tragikum. - -A görög mitologiában nem egy, de száz alak van, aki súlyosan bünhődik -azért, mivel az istenekkel »komázott«. Az egyik így, a másik úgy tett -olyant, ami a véges és gyarló emberek jogai közé nem tartozik. - -Amit tettek, alapjában véve mindaz jogosult volt, olykor nagyon is -nemes, olykor éppen fenséges; de mégis súlyosan meg kellett bünhődniök, -mivel az akkori felfogás szerint (ami egyébiránt ma is csak éppen olyan -igaz) az istenek a maguk jogait nem ruházták egészen át az emberekre. Ha -tehát valaki a földi jogokon és képességeken túltette magát és az -istenek hatalmába avatkozott, annak súlyosan kellett bünhődnie csupán -vakmerősége miatt is. - -_Prometheüsz-_ról tudjuk, hogy korábbi inkorrektségeit Zeüsz -megbocsátotta volna neki, de amikor Prometheüsz visszalopta azt a -titokszerű tüzet, amelyet Zeüsz az emberektől elvett: sziklához láncolta -a főisten a tolvajt és ott saskeselyűvel marcangoltatta. - -_Sisyphos_ alapjában véve nagy és nemes király volt, Korinthost -felépítette. Hogy népét boldogíthassa, az istenek titkos szándékait is -kileste. Mi lett a vége? Még talán most is ott gurigatja a nagy követ a -hegynek fölfelé. - -_Tantalos_ az istenek különös kegyeltje volt és velük együtt evett, amíg -nektárt és ambróziát nem csent az istenek asztaláról és az emberek közt -el nem osztogatta. Önzetlen lopás volt; de Tantalosnak azóta sem innia, -sem ennie nem lehet. Leánya: _Niobe_, gyermekeit az istenek rovására -szerette és könnyek árja közt megkövült. - -Az emberek csak emberi jog és hatalom szerint cselekedhetnek, ha a -bünhődést magukra vonni nem akarják. Aki az isteni jogot megsérti azzal, -hogy az emberi jogon túl, az isteni jog szerint akar élni vagy -cselekedni, bünhődni fog, ha cselekedete még olyan nagyon nemes és -megbocsátható is. - -Ez a tragikum ma is. - - -Világfelfogás. - -A világ jóságáról vagy rosszaságáról való felfogás inkább az életkortól -függ mint a tapasztalatoktól. - -Az igen fiatal ember azt hiszi, hogy a világ csupa angyalokból áll. Az -ifju az első élettapasztalatok leszerelő hatása alatt már csupa -romlottságot lát benne. Később, amikor már a tapasztalt férfi szemével -nézi a dolgokat és helyesen tud különböztetni, csodálatos szépségeket -fedez fel benne a csodálatos alacsonyságok mellett. - -A befejezett ember már igazságokat lát; nem lepi meg semmi, de nem is -veszi el a kedvét semmi, mivel minden jónak és rossznak tudja a maga -helyét. - -* * - -_Új világfelfogás kerestetik?_ - -A szociológusok tábora a természettudósok munkáját lesi. Lábujjhegyen -kandikál be akár a csillagászok, akár a biológusok műhelyeibe. A -végtelen nagyból és a végtelen kicsinyből akar levonni olyan egységes -szabályt, ami az isten gondolata nélkül is alkalmas legyen a -tökéletesebb élet vezetésére. - -A tudósok azonban fent az ürben is, lent a parányi sejtmagban is olyan -mozgató elvre ismernek, amelynek titkaiba az emberi értelem a -legtökéletesebb eszközökkel sem képes behatolni. _Primum movens:_ ősi -mozgató erő, mondják. - -Az emberek minduntalan megpróbálják az istent letagadni. És a vége -mindig csak az, hogy új nevet adnak neki. - - -Szabadakarat. - -A _determinizmus_ az akaratelhatározást egymásra vagy egymással ható -külső természeti és társadalmi okok kényszerű eredményének tartja. Ez -tehát az észbeli szabad akarat hiányának a tana. Szélső alakja az, hogy -az emberi akaratelhatározás egészen külső ható okok eredménye, amiért -tehát az ember végre sem tartozik felelősséggel. - -Az _indeterminizmus_ az emberi szabad akaratelhatározás és ezzel a -cselekedetért való teljes felelősség tana. - -A vita Kant óta dühöng, anélkül mégis, hogy a deterministák (a szabad -akarat tagadói) győztek volna. - -A kérdést feltétlen itélettel eldönteni nem lehet. A determinizmus -sikere csak annyi – s úgy látszik, igazsága se több – mint amennyit -Quetelet híres statisztikai »köre« képvisel. Ez pedig a következőkből -áll: - -A társadalmi élet minden tüneménye kényszerítő törvény eredménye. Pl. -bizonyos vagyonosság és erkölcsi fok mellett meg lehet előre mondani, -hogy ebben és ebben a néptömegben (állam) legalább 1000 öngyilkosság -lesz évenként. Ezt úgy kell képzelni, mint bizonyos kört, amiben pl. 10 -millió pont van. Ezek közt 1000 fekete, a többi fehér. Az ezer fekete -pont szétszórva kényszerítő erővel ott fog lenni évről-évre ebben a -körben, bár sohasem egyazon helyen. Az determinálva van és ezen fokig a -szabad akarat nem érvényesül. - -Ez tehát mint _társadalmi igazság_ (nemcsak ebben, de minden másban is) -be van bizonyítva. Mint _egyéni_ igazság azonban határozottan nincsen. -Az okok és körülmények legalaposabb ismerete mellett sem lehet egyénileg -senkire előre biztosan rámondani, hogy az öngyilkos lesz, lopni fog, -megházasodik, vagy más, akaratától függő cselekményt követ el. - -Mindezekből tehát az következik, hogy a társadalmi életben az egyéni -akaratot korlátozó törvények uralkodnak, amiben már magában is benne van -az a második igazság, hogy egyéni akarat: van. A cselekedet a társadalmi -és egyéni hatóerők eredő vonalába esik, vagyis mindig a belső szabadság -és a külső kényszer eredménye. - - -Életszabályok. - -Az életet egyetlen nagy elvhez való szigoru ragaszkodással végigélni -csak a boldogság árán lehetséges. Olykor az élet árán. Aki ezt -felvállalja, emberi erőt meghaladó feladatra vállalkozik és kihívja maga -ellen – mint az ókorban mondották – az istenek haragját. - -Viszont az, aki az életet elv nélkül, vagy, ami egyet jelent: magasabb -emberi rendeltetésének hite nélkül, pusztán a pillanatnyi hasznosságok -szerint akarja végigélni: magában és gyermekeiben a lealacsonyodás -veszedelmeinek van kitéve. - -Helyesen csak az él, aki emberi rendeltetésében és a magasabb -eszményekben való hitét meg tudja őrizni, de nem csinál belőle -bálványképet. Idealista, de nem a mások iránt tartozó kötelességei -rovására. A maga hasznát keresi, de sohasem a mások megrövidítésével. -Élvezi az élet örömeit, de sohasem a megcsömörlésig. Jó, de nem az arra -méltatlanok hasznára. Szigorú, de nem a kegyetlenségig. - -Megnemesítvén ilyképpen a gyakorlati élet tökéletességeit az eszményiség -fénysugaraival és megmérsékelvén az eszményiséget a gyakorlati élet -követeléseivel: emberhez illő módon zarándokol végig az élet göröngyös -útjain. - -Ez a helyes élet titka. - - - - -JELLEM. - -A jellem igazában nem más mint hosszas megszokás. - -_Plutarchos_. - -Az erény magában véve negatív tulajdonság. Ha ész párosul vele, akkor -pozitív. Ha akarat is, akkor erő. Ha szenvedély is, akkor hatalom. - -Ha pedig túlzás: akkor hóbort. - -* * - -Az emberek jelleme és az égi testek mozgása közt is van hasonlóság. - -Vannak jellemek, amelyek túlnyomólag csak röpítő erővel bírnak. -Szenvedélyes, fékezetlen, szilaj lelkek, mérséklet nélkül, kevés vagy -semmi józansággal. Ezeket az életben a maguk röpítő ereje viszi és -kóborolnak az igazságok közt, mint az üstökös a világűrben. - -Vannak ismét olyanok, amelyek röpítő erő és lendület híján csak maguk -körül forognak s rendesen más, erősebb jellemek zsákmányaivá lesznek. - -Az igazi értékes jellem nagy röpítő erőt hordoz magában, de helyes -forgás által van mérsékelve. - -* * - -Akinek jellemében ferdén állanak az alapkövek, annak ráépített egész -élete tele lesz ferdeségekkel és ingadozásokkal. Minél több alapkő van -ferdén letéve, annál több lesz a ferdeség és ingadozás. Mivel pedig az -alapozás a nevelés dolga, azért olyan végtelenül fontos a fiatal emberi -lények helyes erkölcsi nevelése. - -* * - -Az erény nem találtatik a földön vegytanilag tiszta állapotban, mint pl. -a gyémánt. Általában véve egyetlen erény sincsen, ami természetfölötti, -égi állapotban jegecesednék ki köztünk. - -Az egyik ember rosszabb, a másik jobb. Még az anyósok közt is vannak -szeretetreméltó teremtések. - -De bizonyos, hogy lelkünkben minden erénynek tiszta képével rendelkezünk -és öntudatunkban minden cselekedetünknek megvan kétség alá nem eső -erkölcsi szabálya. - -Tisztán a mi hibánk, ha ezeket a szabályokat nem képezzük ki magunkban, -vagy ha kiképezzük, akkor is csak mások ellen alkalmazzuk. - - -Férfiasság. - -A férfi arra való ezen a világon, hogy önönmagából merítse a rendet, -amelyet fenntartani van hivatva. Egyetlen tanácsadója a lelkiismeret -legyen, de az is csak úgy, ha az indulatok zavaró hatásától megtisztult. - -Amit lelkiismerete mond, annak engedelmeskedjék, mivel az az ő saját -maga ősereje. A számítás és alkalmazkodás csak mások akaratának -visszatükröződése az ő lelkéből, sokszor igen torzított alakban. - -És tudjon a férfi mindenekelőtt a maga lelkiismeretének engedelmeskedni. -Ne félig, habozva és tökéletlenül, hanem egészen, határozottan és -tökéletesen. Kíméletet és visszafordulást nem ismerő szigorúsággal még -akkor is, ha mögötte a szerencse hivogatja s előtte a halálveszedelem -csattogtatja fogait. - -* * - -Vannak az életben olyan hatalmas igazságok, amelyek megvédelmezése -végett minden férfi nemcsak bátran, hanem lelkesedéssel és felemelt -lélekkel megy harcba s szinte gyönyörüséget talál benne, hogy az egész -életét beleviheti. - -Szánjuk azokat a férfiakat, akik ezt soha nem érezték. - -* * - -Legelső erkölcsi fegyelmünk: szüleink szeretete. Ez kapcsolja be az -embert először az állatias egyéni világtól a társadalmi élet nagy emberi -világába. És ezen tanuljuk meg az igazi tekintély nagy elvének -tiszteletét. - -* * - -A férfiasság a felelősséggel jelent egyet. Az élethivatásban, a -szerelemben és a családi életben a férjet ugyanaz az erkölcsi törvény -kötelezi, ami a hajóskapitányt a tengeren. Ha a hajó sülyed, a nőket, -gyermekeket és gyöngébbeket szabadítja előbb a mentőcsónakokban. Ő -utolsónak menekül, vagy egyáltalában nem is menekül. - - -Alkalmazkodás. - -Vannak olyan férfiak is, akik jobban tették volna, ha zöldbékának -születnek. Megérzik a rossz időt, mielőtt egyetlen bárányfelhő -mutatkozik az égen, azután pedig hangos kuruttyolással jósolják meg a -visszatérő napsugarat. - -Mindig tudják, hogy mi készül és ahhoz alkalmazkodnak. - -* * - -Az alkalmazkodás a természetben azt jelenti, hogy minden egyénnek és -fajnak vissza kell esnie s végül el kell pusztulnia, ha nem tud a -létezés feltételeihez simulni. De az állatok, hogy magukat s fajukat -fenntartsák, azért nem dobják egyéniségüket zsákmányul a létezés -feltételeinek. Ez az elpusztulásnak a másik, sokkal csúnyább fajtája -volna. - -Az alkalmazkodásnak erre a förtelmes módjára csak a szabad akarattal -bíró ember képes. - -Mennyire megvetné a stréberkedés útján elaljasodó emberi lényt a -közönséges mezei egér, ha bele tudna szólani az ő dolgaiba. - -Körülbelül ezt mondaná neki: - -– Nyomorúlt! Látod, nekem mennyi ellenségem van. Olykor macskák jönnek -ki a faluból és reám leselkednek. Máskor menyét tolakszik be a lyukamba, -hogy megfogjon. Felülről meg a vércse számít rám. Azonfelül a hosszú -télen nincs mit ennem. Én tehát futok, bujkálok; a lyukaimat -össze-vissza furkálom; télre magvakat hordok össze jó pajtásaimmal és ha -több a kettőnél, harapni is tudok… de azért egér maradok. - - -Önérzet. - -A derék cselekedeteknek megvan az a rossz oldaluk, hogy közönségesen -csöndben maradnak és dicséretben vajmi ritkán részesülnek. Még ha -tömjént gyujtanak meg előttünk, az is rendesen másoknak az orrát -csavarja. - -Nagy megnyugvásunkra lehet azonban, hogy nemcsak a titokban maradt bűnök -és rossz cselekedetek halmozódnak össze idők folytán, hanem a titokban -maradt jócselekedetek is. És míg amazok egy napon tengersok könnyet és -vért is kamatoznak, emezekből jólét, becsületesség, életöröm, egészség -és erő buzog elő azok számára és azok gyermekei számára, akik jót -cselekedtek. - -A világ derék cselekedetek nélkül már régen összeomlott volna. - - -Jellemhibák. - -Az erkölcsi világban is uralkodnak a természettudományos igazságok. A -jellem, az erény, a becsületesség mind alája van vetve a fizikai világ -törvényeinek is. Nem különálló égi tünemények ezek sem, hanem a gyarló, -véges ember tulajdonságai. - -Ezek erősödése, fejlődése és fennmaradása is a gyakorlattól függ, nem -pedig az axiómáktól és az olvasástól, amivel magunkat agyontömjük. - -Valamint a vívó embernek a karizmai szépen kifejlődnek a folytonos -gyakorlattól, úgy a jellem fejlettsége és szépsége sem attól függ, hogy -mennyi doktrina van valakiben, hanem attól, hogy mennyire volt képes -gyakorlat útján magának a nemesebb indulatokat állandóan megszerezni? - -Az olvasás ismereteket és szabályokat ad; de azok aszerint fejlődnek -vagy halványodnak el bennünk, amint azokat gyakorlat követi vagy nem -követi. - -* * - -Némely ember _kedélyének_ dúsgazdag háztartása van, de micsoda borzasztó -rendetlenség van abban a háztartásban! A legszebb ruhákat félig viselve -odadobják a lomtárba. Összetört ezüstedények, csorba drágaságok, viselt -krispinek, penészes szilvalekvár, eltört velencei üveg és rongyos cipő -egymás hegyin-hátán… Sehol egy érzés végigérezve, sehol egy gondolat -befejezve, sehol egy ötlet kitisztogatva, sehol egy forma betetőzve. - -És az ilyen emberek nem hogy rendet csinálnának szellemi háztartásukban, -hanem kapzsi módon egyre jobban gyűjtik és halmozzák a sok drága -lim-lomot. - - -Önzés. - -A modern önzés-elmélet a természettudományi álláspontból s kivált a -darwinizmusból sarjadzott ki, de csak vadhajtás gyanánt. Lényegében véve -borzasztó félreértése vagy tudatos félremagyarázása a tudományos -igazságoknak. - -Általában véve természettudományi igazságok címén végzetes visszaélések -és tévedések mentek át a társadalmak felfogásába. Nem egy sikkasztó, -csaló vagy hazug védi magát azzal, hogy ő a »létért való küzdelem« nagy -törvénye szerint cselekedett, amikor embertársait kizsebelte vagy -félrevezette. - -* * - -Az önzés (egoizmus) fogalma szorosan csak az egyéni haszon és előny -területére terjed. Önző az, aki embertársának jogait és érdekeit nem -veszi tekintetbe. Aki ellenben más ember jogai és érdekei által mérsékli -magát s az erre vonatkozó jogi, erkölcsi és társadalmi törvényeket -tekintetbe veszi, az már az altruizmus (önzetlenség) területére lépett -át s önzését megnemesítette. Kimutatható, hogy ez még az állatoktól sem -idegen. - -A szülő, aki gyermekét szereti és érte dolgozik, már nem önző. A férj, -aki feleségét kényelembe helyezi és önfeláldozással is védi: már nem -önző. Aki jótékony célra ád vagyonából, az már nem önző. De önző az -uzsorás, a csaló, a zsaroló, a vesztegető, a tolvaj, a rabló és mindaz, -aki jogaival, az erkölcsi és vallási törvényekre való figyelem nélkül, -kegyetlenül és csakis a maga hasznára él. - -Elcsavart igazság és silány ürügy, hogy az emberek az erényeket csakis -önzésből gyakorolják. Igaz, nem gyakorolnák, ha belsőleg jól nem esnék -nekik. A szülő sem áldozna gyermekeért, ha jól nem esnék neki; a hős sem -halna meg a csatatéren, ha a kötelességteljesítés nem okozna érzületének -bizonyos megnyugtató, sőt örömteljes érzést. - -De az Isten szerelmére, hát önzés ez is? A hős halála és az -uzsorás-váltó behajtása közt nincs semmi fogalmi különbség többé? - -* * - -Az önző, szívtelen ember csak félig él emberi életet, mivel az emberi -élet legnemesebb javaiból ki van zárva. - -Aki nem tud szíve szerint másokat szeretni, mások szeretetében és -őszinte becsülésében sem részesül. Aki pedig egész életén át csak -hízelgett, számítást és haszonélvezést lát maga körül: az, ha akószámra -issza is a legfinomabb borokat s a legelsőrendűbb orfeumprimadonnák múló -kegyeivel is dicsekszik: utóvégre is szánalomra méltó teremtés. - -Az emberi élet boldogsága a különböző ellentétes tényezők helyes -egyensúlyán, összhangján alapszik. Az élet nem is egyéb, mint folytonos -küzdelem összhang után. - -Önzés nélkül meg nem élhetünk, mivel ennünk, innunk, laknunk kell és -akinek nincsenek meg eszközei ahhoz, hogy jogos vágyait helyesen -kielégítse, az hiányt érez. - -Viszont az önzetlenségre (altruizmus) is szüksége van az emberi lénynek, -mivel különben a társadalmi élet legbecsesebb magasabb származású örömei -(barátság, bizalom, becsülés, szerelem, családi boldogság stb.) záródnak -el előle és puszta anyagi életre szorul. - -Boldogság nélkül való az az ember, aki önzésénél fogva a mások -kizsákmányolásának él; de viszont boldogtalan az is, akit túlságos -önzetlenségénél fogva szeretett embertársai szabadon kirabolhatnak. - -Bölcsnek pedig és boldognak neveztetik az, aki minden viszonynál -fölismeri a helyes arányokat és úgy él, hogy embertársai önzése miatt -jogosan meg ne gyűlöljék, önzetlensége mellett pedig ki ne -zsákmányolhassák. - - -_Az önzés fokozatai:_ - -A magam hasznára cselekszem: - -1. a más hasznával, - -2. a más haszna nélkül, - -3. a más kára nélkül, - -4. a más kárával. - - -_Az önzetlenség fokozatai:_ - -A más hasznára cselekszem: - -1. a magam hasznával, - -2. a magam haszna nélkül, - -3. a magam kára nélkül, - -4. a magam kárával. - - -Erkölcs és jog. - -_Jogaink_ erőnket fokozzák, de az erkölcsi szabályok kiméletre -köteleznek. - -Az életben a legderekabb emberek élnek legkevesebb joggal. Ezekre nézve -a jog olyan szerepet játszik, mint a kard a katona oldalán. Tiszteletet -parancsol, de nem szokás kirántani, ha csak valami igen nagy ok nincs -reá. De akkor azután, ha ki van rántva, vágni kell vele. - -Ellenben a rossz emberek rendesen tele vannak joggal. Minden kis -alkalommal jogaikra hivatkoznak s míg maguk részére bőven igénybe veszik -más emberek szelídségét, jóságát, lovagiasságát, ők örökké a joggal és -törvénnyel vagdalkoznak. - -Shylocknak is megvolt a maga joga az egy font húshoz, de ki ne döbbenne -meg a jogérzet ilyen alkalmazásától és ki ne örülne neki, amikor Shylock -jogaiba belepusztul? - -* * - -Ott, ahol erkölcsi parancsok ütköznek a jog parancsaiba, az erősebb fél -az erkölcs. - -Nem az ideális fölfogás mondja így, hanem maga a gyakorlati élet, mely -mindennap millió és millió jogot hagy pihenni és elenyészni, pusztán -csak azért, mivel az erkölcsi kötelességek tiltják azt, amit a jog -megenged. - - -Okosság. - -Vannak a világon praktikus lények, akik már kora ifjuságuktól kezdve -helyesen és eszesen tudnak számítani és csodálatos érzékkel bírnak a -maguk érdekei fölismerésére. - -Az iskolában pompásan el tudják sajátítani a jó tanulók föladatait és -azok verejtéke árán nem csekély tekintélyre tudnak szert tenni. - -A katonaságnál (ámbátor többnyire kibujnak a katonaság alól) nagyszerűen -értik, hogyan kell a nehéz szolgálatot, esetleg a veszedelmet kikerülni. -Később: hogyan kell kihalászni társaságukból a leggazdagabb leányt -feleségül. - -Haladván az idő, ők is haladnak az élet nagy művészetében; megtanulják, -miként kell mások munkájának gyümölcsét kiszivattyúzni s minél nagyobb -vagyont harácsolni össze minél kevesebb munkával. Idővel – ha el nem -pusztulnak valamely véletlen baleset következtében – nagy vagyonra is -szert tesznek, sőt bizonyos hírnévre is. Azonban a derék emberek közé -sohasem soroltatnak s a nagy vagyonnal együtt rendesen olyan rossz -tulajdonságokat hagynak gyermekeikre, amelyek egészen alkalmasak arra, -hogy az így összegyüjtött vagyon a következő nemzedék alatt szétmenjen. - -Ámbár igen sok esetben a hasonló embereknek – hála a természet bölcs -rendjének – egyáltalán nincsenek gyermekeik. - -* * - -Az okosságnak sokféle fajtája van; némelyik nagyon is csábító. De a -legokosabb okosság mégis csak mindig az, amelyik a lelkiismerettel -egybehangzik. - -* * - -Nemcsak nagy észbeli tehetségekkel, de nagy _érzésbeli tehetségekkel_ is -sok kiváló ember születik a világra. - -Az előbbiekből lesznek a nagy tudósok, a nagy hadvezérek, esetleg a nagy -csalók; az utóbbiakból pedig a nagy költők, nagy művészek, a nagy -rajongók, esetleg a nagy lumpok. - -A hatalmas érzésbeli tehetségekkel és szenvedélyekkel világra született -ember többet, jobban és tökéletesebben érez, mint a többiek. Indulatai -tisztábbak s gyakran milliókban hasonló indulatokat képesek korszakokon -át előidézni. Egy-egy ily tehetség egészen új irányt ad a kultúra -fejlődésének, de a kisebbek is mind kiszámíthatatlan érzésbeli -kincsekkel gazdagítják az emberiséget. - -A nagy fölfedezések, hőstettek, vállalatok és a nagy társadalmi -újjászületések nem a rideg észbeli spekulációból, hanem a kedély nagy -emócióiból és a képzelőtehetség őserejéből származnak. - -Az emberiség tiszta és erős érzésbeli impulzusok nélkül szinte még egy -részvénytársaság alapítására sem volt képes. - -* * - -Az oktalan embernek is megvannak a maga ismertetőjelei. Az arab -közmondás ebbe a hatba foglalja őket össze: - -Haragszik. - -Beszél haszontalanul. - -Hisz mindenkinek. - -Változtat, ahol nem kell. - -Azt keresi, amihez semmi köze. - -Nem tudja megkülönböztetni barátját az ellenségétől. - - -Bátorság. - -Az igazi bátorság nem abból áll, hogy életünket vagy nagy érdekeinket -hidegen föltegyük egy kockára. Ez gyakran alig több, mint a -képzelőtehetség fogyatékossága, a léleknek bizonyos merevsége és -hidegsége. És ez inkább az együgyű emberek tulajdonsága, – akik a -kockázat nagyságát fölismerni nem tudják – mintsem az észben és -kedélyben gazdagoké, akik élénk képzelőtehetségükkel minden eshetőséget -keresztül bírnak látni. - -A lélek igazi bátorsága abból áll, hogy nyugodtak tudjunk maradni a -legnagyobb megpróbáltatások idejében is és _hitünket_ ne veszítsük el -még akkor sem, ha minden tapasztalat és ok arra is kényszerít bennünket. - -Ha jól meggondoljuk, számos férfi van olyan, aki a halálveszedelmet ki -tudja állani, de a vagyoni megkisértés előtt gyáva lesz. Valamint számos -olyan nő, aki szívét meg tudja őrizni minden kisértés ellen, de elveszti -hitét, ha az élet alacsonyságai érnek hozzá. - -A legnagyobb bátorság mindig abból áll, hogy inkább sajnálkozva és -szánva, mint kétségbeeséssel vagy megvetéssel nézzük a bennünket -körülvevő rosszaságokat vagy megpróbáltatásokat. - -* * - -A férfira nézve vannak bizonyos kötelességek, amelyeket minden -kockázatra való tekintet nélkül, még a testépség, az élet és annál -inkább a vagyon belevetésével is teljesítenie kell, vissza nem tekintve, -nem nézve sem jobbra, sem balra és nem kérdezve senkitől, hogy mi -következik annak utána. - -Grant amerikai tábornokot a vicksburgi csata után megkérdezték, hogy -hány halottja volt. - -A tábornok vállat vont: - -– I never count my deads! - -– Nem szoktam megolvasni a halottjaimat. - -* * - -A _megfontolás_ csak egy bizonyos ideig ér valamit; addig, amíg a -cselekvésnek biztos alapot ad. - -Azontúl pedig cselekedni kell és csakis cselekedni. A cél felé menni, -itt-ott, amint az akadályok megkívánják, némi kerüléssel, taktikával; de -mindig csak a cél felé. - -A világ ítéletével pedig, ha a cselekvés megindult, nem igen kell -törődni, mivel ez csak gyöngíti annak erejét. - -* * - -Embertársaink iránt mindig vannak bizonyos kötelességeink; de a világnak -sohasem tartozunk annyival, amint gondoljuk. - -A bátorsághoz tartozik az is, hogy igazságunk tudatában ne törődjünk -azzal sem, hogy mit szólnak helyes cselekedeteinkhez az emberek. - - -Igazság. - -Az élet legnagyobb bonyodalmai is elveszítik félelmességüket azonnal, -mihelyest az ember nem a többiek véleményére, hanem a maga -lelkiismeretére támaszkodik. - -Az igazság általában véve nehéz dolog, de mindig megéri azt, nagyon -megéri, hogy törhetetlenül és félelmet nem ismerő módon megálljunk -mellette. Az igazság nem is érvényesülhet másképen, mint úgy; de így -azután előbb-utóbb bizonyosan. - -Úgy van az, hogy kockázat és küzdelem nélkül nem is juthat az ember -annak birtokába; legfölebb csak fél és tizedrész igazságoknak, amelyek -ideig-óráig tartanak, de alapjukban véve nem is érnek sokat. - -Az egész igazságot kell megkeresni. - -* * - -Az igazságokat elviselni nagyon könnyű akkor, ha nekünk tetszenek vagy -hiuságunkat legyezgetik. Sőt ilyen föltétellel a legszemtelenebb -hazugságot is szivesen vesszük teljes értékű igazságnak. Ám nehéz az -igazságot elemészteni, ha az meggyökerezett előítéleteinkbe, még -nehezebb, ha érdekeinkbe, legnehezebb, ha hiuságunkba ütközik. - -Ki mennyit tud elviselni belőle, az mutatja meg, hogy mit ér ő maga. - -Li-Hung-Sang hires kínai alkirály mondta egyszer a következőket: - -– Azokat az igazságokat érdemes legjobban tudni, amelyeket legkevésbbé -szeretünk meghallgatni. - -* * - -Az őszinteség nem magában álló erény, hanem a legszebb jellemek állandó -zománca. Külső ragyogása a belső erőnek és megbízhatóságnak. - -Az őszinte embert nem is lehet pusztán arról megismerni, hogy sohasem -hazudik. (Ilyen ember különben nincs is a világon.) De sohasem hazudik a -maga előnyére és még ennél is kevésbbé a más hátrányára. -Legeslegkevésbbé akkor, amikor másnak kárt, magának pedig hasznot -csinálhatna vele. - -Ha valaki a maga hátrányával más előnyére hazudik, az sokkal nemesebb, -mint az ingyen való igazmondás. - -* * - -Az őszinteségnek az életben van olyan legkisebb gyakorlati mértéke is, -amin alul már azonnal a megbízhatatlanság és az alacsony jellem -kezdődik. - -Hol van ez a határ, azt az élet tudásából leszűrődő erkölcsi érzés -mondja meg. - -Igazmondásra általában mindenki kötelezve van, de arra csak az élet -legbensőbb viszonyaiban van kötelezve, hogy mindent meg is mondjon, ami -igaz. Ez szabályozza őszinteségünket a gyakorlati életben. - -Legkevesebb őszinteséggel tartozunk a politikában meg a kereskedésben. - -A társaságban elég annyi, hogy szavunk és tettünk igazságos legyen. - -A barátságban őszinteségünket a férfias bizalomhoz illő nyiltsággal -tartozunk egyesíteni. - -A szerelemben őszinteségünk legnagyobb mértékével tartozunk és jogunk is -van ilyent követelni. - -A hallgatás is hazugsággá válik abban a pillanatban, mihelyt másnak kárt -okozunk, vagy magunknak tilos előnyt szerzünk vele. - - -Hazugság. - -Nincs szaporább valami a hazugságnál. Gyakran elég, ha csak egy -ruhadarab, egy függő, egy szőnyeg vagy egy butordarab által hazudunk és -abból azonnal egy hazugság-nemzetség származik. - -És ami még rosszabb, nem is lehet arra számítani, hogy ez a szapora -nemzetség majd magától ki fog halni. Átöröklik apáról fiura, anyáról -leányra s az utódok többnyire szaporítják az örökséget. - -És ha azután valamely család elpusztulásának okát nem értjük, minden -másra gondolunk, csak arra nem, hogy azt talán a fölszaporodott -hazugságok ölték meg. - -* * - -_Társadalmi nyelven:_ Jó házból való, kedves fiatalember. - -_Egyéni nyelven:_ Kifogástalanul öltözködő üresfejű fráter. - -* * - -Tiszteljük a természetes érzéseket. - -A világot ezek tartják fönn, ezek teszik széppé és igazivá, nem pedig -azok a betanult, előkelő cafrangok, amelyeket magunkra akasztunk s -amelyek legtöbbnyire éppen olyan konvencionális hazugságok, mint édes -beszédeink és körmönfont udvariasságaink. - - -Jóság. - -A férfira nem a legnagyobb dicséret az, ha azt mondják: _jó ember_, -mivel ez rendesen azt jelenti, hogy gyönge és engedékeny. - -Már pedig a férfinak az a hivatása, hogy az életben küzdjön és ne igen -legyen _jó_ ember, mivel akkor ki fogják rabolni jóságát a _nem jó_ -emberek. Avagy fegyelmetlenség és romlás támad azok közt, akik az -életben az ő gondjaira vannak bízva, nevezetesen pedig családjában. - -A férfi jósága egészen más dolog, mint az asszonyé. A gyöngédség és -szerető szelidség mindenesetre őt is díszesíti, de sohasem a fegyelmező -szigor rovására. Akaratereje és ítélete erősebb lévén, mint azoké, akik -családjában vannak: tudnia kell nem-et mondani még akkor is, ha a -szeretet nevében kérik tőle az igent, ha csak lelkiismeretében tisztában -van afelől, hogy helyesen cselekszik. - -Ha jól megfontoljuk a dolgot, a férfiak jó cselekedeteinek java nem az, -amiért dicsérik, hanem az, amiért szidják őket és aminek gyümölcsei csak -későbben érnek meg. - - -Becsület. - -A _párbajképesség_ még semmit sem jelent és éppenséggel nem egy a -_korrektséggel_. A becsületességhez pedig semmi köze. - -Lehet valaki teljesen párbajképes ember, ha az egész élete tele is van -inkorrektségekkel. Ellenben lehet és van is akárhány ember, akinek soha -nem volt párbaja, de azért a legkorrektebb emberek közé tartozik. - -Példa: - -Valaki tisztán a pénzeért, spekulációból elvesz egy leányt anélkül, hogy -iránta vonzalommal lenne, vagy hogy komolyan és férfiasan el volna arra -határozva, hogy őt boldoggá tegye. Azután elkölti a hozományt és elválik -tőle, vagy pokollá teszi az életét másképen. Ez az úr a »lovagiassági« -fogalmak szerint teljesen párbajképes ember, de teljesen romlott fráter -is. - -* * - -A _becsületkórságok_ nagyon hasonlítanak a test kórságaihoz. Azt lehetne -mondani, hogy ugyanazok. - -Az életben sokszor látni, hogy valaki a becsületén ejtett súlyos sebbe -sem hal bele. A seb fáj, de idővel beforr, mivel a lélek alapjában véve -egészséges. - -Máskor ismét a becsületen egy tűszúrás is elégséges, hogy a kicsi seb -gennyedésnek és üszkösödésnek induljon, mivel a lélek telve van fertőző -anyaggal. - -Annyiszor látjuk az életben az erkölcsi sorvadás eseteit is. Egész -családokat emészt a lelki száraz betegség. Maguktól elcsenevésznek, -kipusztulnak és eltűnnek. - -Az emberek látják, de nem kutatják, hogy hol és mikor esett bennük -erkölcsi fertőzés. - -* * - -Az ember jó hírneve és érintetlensége nem attól az osztálytól és -hivatáskörtől függ, ahova tartozik, hanem maga-magától. A legkedvezőbb -helyzetben is van rossz hírnév, a legkedvezőtlenebben is van jó. - -Akarod, hogy megbecsüljenek? Kezd magad. - - - - -ASSZONY. - -Az asszonyok befolyása szelidítette meg a férfiak szilajságát, az -nemesítette meg erkölcseiket és az puhította meg kegyetlenségüket. - -_Bukle_. Essays. - -Van valami varázsa a női léleknek, mely mint egy kiengesztelő szelid -sugár, megaranyozza a lét tökéletlenségeit és virágot fakaszt ott is, -ahol a természet keze csak sivár élettörvények szikláit bírta -fölhalmozni. - -* * - -Csodálatos lények a nők. - -Az ő érdemük, tehetségük és _zsenijük_ a világalkotásban egészen más, -mint a férfiaké. Vagy meg lehet-e azt mondani, ki nagyobb és hasznosabb -tényezője az emberi faj boldogulásának: a tehetséges katona-e, aki telve -van zord akaraterővel és világpusztító szenvedéllyel, vagy a nemesszívű, -szeretetben, gyöngédségben és öntudatban gazdag lelkű nő, akinek élete -ki nem számítható derékségek és jóságok kútforrása? - -* * - -Az _asszony jelleme_ sokkal jobban alá van vetve a természet ősi -indulatainak, mint a férfié. Michelet »örök betegnek« mondja a nőt s a -férfimorál szempontjából igazsága is lehet; de csakis így. - -A teremtés közös álláspontjáról nézve, még az is kétséges, hogy nem-e a -női szeszély és az asszonyi idegrendszer ezernyi gyarlósága a természet -igazi ősi rendje? Az utódok és a késő nemzedékek sorsa lévén benne -isteni rendelésnél fogva elhelyezve, élete a fajok nagy életében sokkal -jobban fölolvad, mint a férfié, aki túlnyomólag egyéni életet él s a nő -hatalmas altruizmusával szemközt az önzés erejét képviseli. Innen vannak -a nő ama tulajdonságai is, amelyek csak a mi szempontunkból gyöngeségek. - -A nők szeszélyesnek tetsző, logikához nem alkalmazkodó ösztöne, -idegeiknek némelykor csodálatos érzékenysége, intuiciójuk különössége s -amiből szerencsétlenségeik java származik: a magukhoz illő férfiak -megválasztására való heves törekvés, még ki nem kutatott probléma. - -Miért fordulnak el ettől gyülölettel, szinte utálattal, logikai ok -nélkül s miért vonzódnak ahhoz mindent föláldozó szeretettel: hány -bölcselő vagy fiziológ álmait háborítja? Vagy tud-e a szociológia ilyen -irányú tudományos kutatásokról és megállapított törvényekről? - -* * - -A nő még a beszélgetésben is a _negatív elem_. A tagadás maga. - -Az állításokat és igazságokat kétségbevonja. A tényekből kikeresi a -valótlanságokat. Sokszor kétségbeejti az embert örökös ellentmondásaival -és a legnyomatékosabb argumentumokat is úgy szétfujja szellemes -megjegyzéseivel, mint a pihét. Ami nem akadályozza meg őt abban, hogy -valami csekélység, talán egy kézmozdulat előtt hirtelen meghajoljon s a -győzhetetlen tagadóból egyszerre legyőzött nő váljék. - -De az igaz, hogy még beszédközben is kiválasztja, hogy ki legyen az, aki -őt legyőzi. - -* * - -Miért követeljük meg a nőktől a korrekt, zárkózott és tartózkodó -magaviseletet? - -Hát miért szoktuk az ajtót bezárni, hacsak azért nem, hogy azon -illetéktelen emberek vagy tolvajok be ne tolakodjanak? - -Ha a nők azt mondják »igen«, az sokszor »nem«-et jelent; a »nem« csaknem -mindig »igen«-t és a »soha« többnyire azt, hogy »nemsokára«. - -Ami azonban nem azt jelenti, hogy a nők föl vannak mentve az igazmondás -szabályai alól, hanem csak azt, hogy igéreteiket, ha szívük ellen van, -nem kötelesek megtartani. - -Ellenben megtarthatják azt is, amit nem igértek. - -* * - -A nők se feledjék el, hogy az élet tulajdonképen jó és rossz dolgok -harmónikus vegyüléke s az életigazság a zárda és a bálterem közé esik. - -Jusson eszükbe mindig, hogy a tömjén, amelyet számukra gyujtanak, inkább -elszédítésükre szolgál, mint magasztalásukra. - - -Szépség. - -A szép nők természetes bája, habár öntudatlanul jut is kifejezésre, a -hiu férfivilág előtt könnyen kacérságszámba megy. Egy bájos mozdulat -vagy egy csintalan arckifejezés például – ami a kevésbbé szép hölgynél -föl sem tűnik – a valóban szép hölgynél annyi vonzerőt gyakorol, hogy a -férfiak azt azonnal hajlandók egyenesen magukra magyarázni s abból -többé-kevésbbé merész következtetéseket vonnak le. - -De ez a férfiak gyöngesége és nem a nőké. - -* * - -Az istenek veszedelmes ajándéka a női szépség. A férfi lángeszéhez -hasonlatos. Egy csöpp az istenek poharából, amely a halandó embert -könnyen, szinte bizonyosan megrészegíti és ezáltal elvész az a hatalma, -ami az égből származott. - -Bizonyos, hogy száz szép nő közül kettő-három képes csak ennek a nagy -áldásnak a súlyát elviselni. A többi elbizakodik. A hódolat, az -udvarlás, a bámulat elbízottá teszi és mivel Lucifernek a hatalma még -mindig tart ezen a földön, a vége rendesen az szokott lenni: ami. - -Aki az életben a szép nők keserves sorsát figyelemmel kiséri, a nagy női -szépség előtt nemcsak áhitattal áll meg, hanem félelemmel, sőt -megdöbbenéssel is. - -Minden nagy női szépségben a görög végzet-tragédiák csirái lappanganak. - -* * - -A testi szépséget tisztes módon ápolni, fönntartani s jól szabott -ruhákkal az ízlés korlátai közt »kiemelni«, ez épp olyan jogosult, és -természetes, mint ha a nő szép lelki tulajdonságait és tehetségeit -műveli ki. - -Mindezek a szépséghez tartoznak s ha egy öntudatos női jellem hangolja -őket egybe, mellőzhetetlenül, mindenkinek és folytonosan, még a -haladottabb korban is tetszeni fognak, mert igaziak. - -* * - -A legjobb szépítőszer után méltóztatnak kérdezősködni? - -Ime: Ártatlan szív, rendes gondolkozás, üde kedély, helyes beszéd, -természetes magaviselet, tiszta lakás, szorgalom, munka, friss víz, -mérsékelt sport, szabad levegő és minél kevesebb udvarló. - -* * - -A _szépség és szellem_ a nőnél nincs olyan ellentétben, amint azt a nők -maguk hiszik. - -A szépség előnye ugyan kétségtelen, már csak azért is, mivel nemzetközi. -A szép nő az egész világon szép; a szellemes nő szinte csak a maga -hazájában szellemes. - -Vígasztalhatja azonban a magukban kételkedőket, hogy a szellem már -magában véve is a szépségnek bizonyos, még pedig nem is jelentéktelen -fajtája. - -A szellem az arcban, mozdulatokban és szemekben is kifejeződik. A -szellemes hölgy rendesen szép is. Vagy legalább annyi szellem és -felsőbbség nyilatkozik meg benne, hogy sohasem kell a rideg külső -szépségre irigykednie. - -Azonfelül a szellem nélkül való testi szépség rendesen csak a gyöngébb -fejű embereket bilincseli le; azokat sem állandóan. A tökéletesebb -férfiakat magasabb impulzusok vezetik még a szerelemben is. Ennélfogva a -szellemes nőknek még fogyatékos szépségük mellett is nagyobb kilátásuk -van arra, hogy a társadalomnak magasabb és előkelőbb osztályaiban -nyernek házasság útján elhelyezést. - -Nem közömbös az a világra, hogy a gyermekek okosak lesznek-e vagy buták. - -* * - -A nagy szépség, ha szellemi szegénységgel párosul, rendesen annak teszi -ki a nőt, hogy igen sokan bámulják és járnak utána, de csak a legbambább -veszi el. - - -Kedvesség. - -A _női kedvességnek_ millió kútforrása van és ezek éppen olyan -kimeríthetlenek, mint a költészet kútforrásai. - -A nőnek hivatása, hogy kedves legyen. A természet sajátszerűen -gondoskodott arról, hogy még azokban a nőkben is legyenek kedves -vonások, akik vagy testi, vagy lelki fogyatkozásokban szenvednek. - -Ha tehát azt keressük, hogy mi által lesz ez vagy az a nő kedvessé, a -kérdést egészen meg kell fordítani és úgy tenni föl, hogy melyek azok a -hibák és ferdeségek, amelyek egy szép nőt is képesek nem-kedvessé, sőt -kiállhatatlanná tenni. - -Ime egy sorozat: - -Ha cifrán öltözködik és eltorzítja természetes szépségeit. - -Ha kacér vagy álnok. - -Ha többet beszél, mint amennyit tud. - -Ha túlkövetelő, akár szüleivel, akár férjével, akár a világgal szemben. -(Ez a legsűrűbben fordul elő és arrogancia a neve.) - -Ha gőgős, vagy ha nagyon demokratikus. - -Ha haragjában vázákat vagdos földhöz. - -Ha barátnői szépségét vagy jó tulajdonságait kisebbíti. - -Ha sokat jár egyleti gyűlésekre. - -Ha a házat nem tartja rendben és tisztán. - -Ha többet költ, mint amennyit családja jövedelmi viszonyai megengednek. - -Ha nem műveli ki szellemét annyira, mint amennyire társadalmi állása -követeli. - -Ha férjnél lévén, egy sereg udvarlót tart magának. (Még inkább, ha csak -egyet.) - -Ha gyermekeit egészen a cselédekre bízza. - -Ha sokat járkál az utcán. - -Ha a reábízott diszkrét titkokat kifecsegi. - -Ha ferdesarkú cipőben jár… - -* * - -Az igazi női kellem, a természetes finomság, a művelt fej és művelt -lélek, a természetes egyszerűség, a szív nemessége fiatalít még akkor -is, amikor már sem a rizspor, sem a kölni víz, sem az illatszer, sem a -kitömött ruha, sem az elegáncia, sem a pénz, sem a jó társadalmi állás -nem használ többé semmit. - -* * - -Valamint műbor van, úgy van műkedvesség is. A korszellem általában nagy -tökéletességre juttatta a hamisítás művészetét. - -A vidám, üde női kedély isten különös ajándéka és oly becses -tulajdonság, hogy azok is utánozzák, akiknek nincs meg. De mégis azt -mondjuk, hogy ha valakinek nincs elég vidám kedélye, vagyis ha nem -kedves, mesterséges eszközökkel ne iparkodjék ilyenhez jutni. - -A férfinak nincs borzasztóbb csalódása mint az, ha észreveszi, hogy a -nőn mesterséges kincseket szeretett s hogy abban van megcsalva, ami -életének legmagasabb célja volt. - - -Hiuság. - -Ha azt mondjuk, hogy ez vagy amaz a nő _hiu_, még semmit sem mondottunk. - -Minden nő hiu és kell is, hogy az legyen. - -A nők hiusága: erény. Alapjában nem más, mint jogos tetszeni vágyás. És -ez sem más, mint az alkalmazkodás az erősebb férfi kedvező indulataihoz. -Az olyan nő, aki éppen nem hiu, már cinikus is egyben. - -Amely nőnek pedig szíve nincs, az a maga nemében a legalsóbb -individuumok közé tartozik s ha még oly kivágott ruhában csillogtatja is -fehér vállait, fekete, mint maga Belzebub. - - -Szeretetlenség. - -Sok nő van, talán a többség ilyen, aki közepes rokonszenv mellett vagy -közömbös szívvel megy férjhez és vagy nem érzi ebben való -tökéletlenségét, vagy beletörődik, vagy – ami szintén az élettel jár -szeretetlenségben lelkileg elfajul, rosszá lesz. Maga sem tehet róla. -Egy töredék később válással menti meg életét a lelki katasztrófától, a -többi, a sok, végigtengődik a szeretetlen életen. - -A női élet gyarlóságának hajótöröttjei ezek, akik sokkal többen vannak, -mint amennyit magunk körül ismerünk, mert hiszen ez a dolog a -statisztika előtt gondosan el van rejtve. - -Egy bizonyos rész előre tudja, hogy szeretetlenül nem képes férjhez -menni, de ez az eltűnő kisebbség. Ebből is sokat behódít a bevett -szokások karjaiba a rábeszélés, az idő, a mások vélt családi -boldogságának a látványa, a szülők parancsa és a fiatal korral járó -tapasztalatlanság. Hiszen annyi mindenféle kényszerítő erő dolgozik a -női szív örökkévaló jogai ellen! - -Nagyban és egészben így bánik el a nővel a felvilágosultság. Elnyomja -zsenijüket, mint ahogyan a férfiak tehetségét is legnagyobbrészt -elnyomja a születési és osztályelőítélet, a protekció, a nepotizmus és -más ezer káros előítélet. Csakhogy a nő gyöngeségénél fogva nem tud -harcolni ellene, vagy csak óriási kockázatokkal. - -Segíteni kell neki. - - -Férjhezmenés. - -A férjhezmenés bizonyára legfőbb rendeltetése a nőnek. - -De jaj annak, aki az élet egész tartalmát ebben keresi és nem ismeri -föl, hogy az nem maga-magáért nagy és szép dolog, hanem a kötelességek -és jogok ama szép harmóniájáért, amelyek a férjhezmenéssel elég -kellemesen kezdődnek, de sokszor nehéz megpróbáltatásokkal folytatódnak. - -Aki erre nincsen készen és pusztán csakis férjhez akar menni, az -rövidesen, de már későn ébred föl nagy álmaiból. - -* * - -Az a leány, aki mesterkedéssel szédít meg egy férfit, – ami egyébiránt -nem nagyon nehéz – a végzettel űz játékot. Eleintén a dolognak -mindenesetre szebb színe van, de a házasság után a legszebb rózsaszín is -elfakul, ha a festék hamis volt. És ami még legrosszabb, azoknak a -nőknek, akik így jutnak fejkötő alá, már jellemükben is olyan hiba van, -ami később, amikor már a mámor tengerén átlubickoltak, mindenféle módon -érezteti magát. - -A nőnek, hogy boldog lehessen (mert a férjhezmenés még egyáltalán nem -jelenti a boldogságot), egészen bizonyosnak kell abban lennie, hogy őt -szereti is az a férfi, akihez hozzámegy. Már pedig ha csak mesterkedés -útján idézte elő nála a hajlandóságot, ezt sohasem tudhatja, sőt -csakhamar, már az első rossz órában arra a tudatra fog ébredni, hogy -maga-magát csalta meg legjobban. - -* * - -A tisztességesnek ismert szerelmi mesterkedések közt mindennapi kérdés: - -– Hogyan kell diszkrét módon a széptevő férfit színvallásra, vagyis -nyilatkozatra bírni? - -A kérdés nem egész. Folytatása ez volna: »… úgy, hogy el ne szalasszuk«. - -Rendesen a mamák kérdése. Olykor a leányoké. De erre a kérdésre is csak -azt lehet felelni, mint minden szerelmi mesterkedésre: _sehogyan_. - -Ami magától él és fejlődik, azon a mesterséges beavatkozás csak ronthat. -És ha valamire, úgy erre illik a jól ismert német közös-szólás: Man -merkt die Absicht und wird verstimmt. - -Még rosszabb az, hogy a mesterkedésektől éppen azok a legderekasabb -férfiak állanak félre leghamarabb, akik igaz szerelemmel közeledtek -ahhoz a nőhöz. A számítók és haszonlesők soha. - -A férfiak közt két fajta van, mely a mesterséges »édes kényszerítés« -visszataszító erejét meg nem érzi: a gonoszok és a bambák fajtája. Ezt a -két fajtát azonban igazán nem érdemes nyilatkozatra bírni. - - -Női becsület. - -Azok a megfontolatlan törekvések, amelyek a _női becsületet_ a férfiak -becsületével mindenben egyenlővé akarják tenni, mindig kudarccal -végződnek, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy becsületfogalmaink -életküzdelmeink eredményei. - -A munkapályáknak a nők számára való megnyitásával kétségtelenül -alkalmazást nyernek a velük járó becsületfogalmak a nőkre is; de a női -tisztaság, a hűség és a nemi megbízhatóság nagy becsületfogalma éppúgy -nem tűri el a reformot, mint a férfinak a bátorsággal járó -becsületfogalmai. A gyáva férfi és az aljas asszony változhatlan -tipusok. - -Egyáltalán a tízparancsolat ellen a társadalmat nem lehet reformálni, -mivel az a kezdetleges társadalmi rend minimális törvénykönyve. A békés -együttélést, ami a társadalmi rend, több tilalom jobban biztosíthatja, -kevesebb sehogyan. - - -Hősiesség. - -Az asszony legnagyobb hősiessége, ha szerelmét a szeretett férfi -jóvoltára való tekintetből eltitkolni képes. Éppen ezért olyan ritka is, -mint minden nagy hősiesség. Mert százszor is elevenen hal meg az a nő, -aki közönbösséget vagy éppen ellenszenvet tud mutatni, holott a szíve -telve van szerelemmel. - -Drámákban és regényekben nem ismeretlen ez a hősiesség. De mert a költő -olcsón oszthatja az igazságot, ott nem is marad soha jutalom nélkül. A -hősies lemondás kitudódik és a hősnő elveszi a maga jutalmát. - -Az életben a nagy erények azonban drágábbak. Ott a hősnőnek legtöbbször -meg kell elégednie a vértanui koszoruval. Aminthogy a férfiak -hősiességének is legtöbbször ez a jutalma. - -Innen van az, hogy az életben annyi nő játssza – biztos hatás reményében -– a hősies lemondás nagy komédiáját és igazából olyan igen kevesen -tudnak lemondani. - -De ez a kevés a női nem legjava. - - -Szemérem. - -Ha a szemérem puszta emberi kitalálás volna, mint például a -vajköpülőgép, akkor lehetne arról beszélni, hogy valami jobbat találjunk -ki helyette. A szemérem azonban a kulturtörténet illatos virága s mint -természetes alkotás, nagy jogokkal bír a haladásban. - -Nem felel meg a tudománynak az a »feminista« tan, hogy már a gyermeket -is meg kell tanítani _mindenre_, ami a felnőttek tudása alá tartozik, de -ott is a magasabb erkölcsi érzés fátylával van letakarva. - -A szemérem fejlődési állapot lévén, már ennélfogva is tiszteletet -érdemel. De észbeli okkal is könnyű belátni, hogy a serdületlen, helyes -ítéletre még képtelen gyermekelme egészen _mást_ fog látni a nemi élet -pozitív dolgaiban, mint a felnőtt elméje. - -Körülbelül bizonyosan előre meg lehet mondani, hogy az a -gyermeknemzedék, melyet ily cinikusan vezetnek be az élet nagy -misztériumaiba, felnövekedve, feslett lesz és a műveltségben minden -tekintetben visszaeső állapotot fog létrehozni. - -A szeméremérzésre a műveltségnek nagy szüksége van és beláthatatlan -időkig lesz is. Annak pedig, aki a gyermekeket megbotránkoztatja, – így -szól a jézusi tan – jobb lett volna malomkövet kötni a nyakába és a -tengerbe ugrani. - -Az istenek a különböző életkorokat különböző koszton tartják. Aki ezt -összezavarja, az élet nagy rendjét dúlja föl. - -A tudásnak lassan és fokonként kell föltárulnia a gyermek értelme előtt; -akkor is úgy, amikor és ahogyan ítélete és tapasztalata már elbírja a -nagyobb és nagyobb igazságokat. - -Életundor lenne belőle, ha már a fiatalabbak is úgy tudnák, mint az -öregek. Nemcsak életundor, de a társadalmat összetartó erkölcsi -kötelékek oly meglazulása, mely üressé tenné az életet és kívánatossá a -korai halált. - -* * - -A nő szemérmessége a társadalmi rendben még akkor is fönntartó erő, ha -igazi erkölcs nincs mögötte. Mekkora hatalom akkor, ha igazi belső -tisztaságnak külső ragyogása! - - -Rágalmak. - -_Nők erkölcseiről_ férfitársaságban rosszat beszélni szokás, de minden -körülmények közt aljasság. - -A nő abban a szerencsétlen helyzetben van neménél fogva, hogy nem -védheti úgy magát az ilyen cudarságok ellen, mint a férfi; sőt ha védeni -kezdi magát, már a védelem is sujtja. - -Az asszony hírneve csak akkor tiszta, ha még védelmezni sem kell. -Ennélfogva a nő ebben oly igen gyönge helyzetben van, hogy rajta a -pletyka és a rágalom a legborzasztóbb igazságtalanságot is büntetlenül -gyakorolhatná. - -Tiszta dolog, hogy az asszonyokról, kivált pedig a szép asszonyokról -továbbadott állítások 99 századrésze ráfogás és igazságtalan vád. Amíg -asszonyok közt megy az ilyen, hagyján. Ők nagyon jól tudják, hogy az, -amit egymásról mondanak, többnyire csak szóbeszéd és nem igazság. De -amint férfiak veszik át az ilyen beszédet, ott már a legnagyobb -mértékben komoly és a becsületre megy, olykor egy egész élet semmivé -tételére. - -A nő becsületét tehát rágalommal illetni: a halálos bűnök közé tartozik. - -* * - -Dumas fils a rágalmakról: - -Nincs olyan sok rossz asszony, mint ahogyan mondják. És nincs olyan sok -jó, mint képzeljük. - -* * - -Az emberek s kivált az asszonyok megítélésében nem szabad elbizakodott -módon eljárni. Aki siet az ítélettel, vagy éppen előbb eljár a szája, -mielőtt még ítélt volna, az hamar észre fogja venni, hogy sokban -tévedett. - -Okos ember csak akkor ítél, ha tényekről és kétség alá nem eső -bizonyítékokról bír tudomással, de akkor azután meg is marad az -itéletnél. - -Crémieux egyik híres védőbeszédében – nem lévén elég bizonyíték egy -gyilkossággal vádolt ember ellen – Kainra és Ábelre hivatkozott mentő -tanuk gyanánt. - -Kain – úgymond – megölte Ábelt; az isten, aki mindenható, ezt látta és -tudta. És mégsem sujtotta le azonnal Kaint, hanem előbb a próbákat -kérte. Megkérdezte Kaint, hogy hova tette az öccsét. Kain azt mondta, -hogy ő nem őrzője Ábelnek. Az isten erre az égbekiáltó vért hozta fel -bizonyíték gyanánt és tárgyalást tartott Kainnal. - -No, ha az isten is ilyen alapossággal vizsgálta meg az esetet, akkor -senkinek sem fog ártani, ha előbb tárgyalást tart magában, mielőtt -ítélne, különösen az asszonyok felett, akiket már a puszta gyanu is -sokszor megöli. - - -Feminizmus. - -A feminizmus lényege ebben a két kérdésben van: - -1. Ugyan a nő értelmileg egyenlő-e a férfival? - -2. Ugyan az élethivatásokban sikerül-e a nőt valamikor a férfival -teljesen egyenlővé tenni? - -Mind a két kérdésre nemmel kell felelni, bármennyire meg is ijedünk a -magunk hangjától. - -Az elsőre azért: nem, mivel a nő értelmi világa, ha mennyiség szerint -egyenrangú is, de minőség tekintetében nem egyenlő. Egyenrangúság tehát -van, de egyenlőség nincsen, mivel a két nem szervezete és rendeltetése -egy ponton különbözik egymástól. Az egyenlőség itt az emberi nem halálát -jelentené. - -A másodikra azért: nem, mivel az elsőre: nem. - -A nő rendeltetésénél fogva értelmileg sem egyenlő a férfival. Egyenrangú -igen, de _más_. Egyenlősége minden tekintetben az emberiség visszaesését -jelentené. - -Amivel még nincs az mondva, hogy a feminizmus hiábavaló. A végső határon -innen még tengersok kérdés van, amiért küzdenie érdemes. - -Az asszonyt még a legtökéletesebb jogrendszer sem képes megvédelmezni -attól, amit zsarnokságnak szeretnek nevezni, de ami túlnyomó nagy -részében magának az asszonynak a védelme. - -Az élet csendes felszíne alatt azonban csakugyan kimérhetetlen emberi -szenvedések szörnyetegei laknak. Nem egy, de számtalan asszony van, aki -a legsúlyosabb gyötrelmeket viseli naponkint, vértanui megadással. -Nemcsak súlyos erkölcsi, de sokszor fizikai szenvedéseket; olykor durva -lökéseket, borzasztó és gyakori megaláztatásokat, sokan ütlegeket. - -Egy se viselné, ha a családi életben nem találna nagyobb erkölcsi jót s -a ház födele alatt nagyobb biztosságot, mint kint az életben, egyedül, -ahol szintén sokszor meglökdösik és megütlegelik az embert, de szeretni -úgy sohasem tudják, mint a családi élet tűzhelye mellett. - -A törvény szava és a rend parancsa sohasem ér el eddig. Az emberek nem -is tudják, milyen nagy hálával tartoznak a vallás, az irodalom, a -tudomány és művészet papjainak, akik lelkük melegével és értelmük -világosságával szelidítik az emberi erkölcsöket ott, ahová semmiféle -hatalmi eszköz nem bír elhatolni. - -Ime, egy megművelhető parlag a feministák számára. - -* * - -Sok nő van, aki egész életét csupa szabadságharcban tölti el. Először a -szüleitől, azután pedig a férjétől akar szabadulni. - -* * - -Jusson eszünkbe, hogy a nőnek is van egyénisége, amelyet megsemmisíteni -nem szabad, még a szerelemben sem. - -Ha például Romeo úr kéri, talán követeli Julia őnagyságától, hogy -távollétében az egész farsang alatt egyetlen bálban se táncolja senkivel -az ismeretes »második négyest«, ez legalább is gyöngédtelenség. A fiatal -hölgyet nem szabad így kitenni a világ céltáblája gyanánt soha, még -akkor sem, ha Romeo majd meghal érte. - -A szabadságra minden emberi viszonyban szükségünk van. A nőnek nem -kevésbbé, mint a férfinak. - -Máskülönben örökkévaló igazság az is, hogy a nő, ha nem tesz valamit a -szíve szerint, nincs is abban semmi köszönet. - - -Nevelés. - -A jónevelésű leány fogalmának meghatározása igen sok nehézségbe ütközik. - -Azt lehetne mondani, hogy az a leány, akinek mindig a jó nevelését -dicsérik, nem bír jó neveléssel. - -A jó nevelésű leány körülbelül az, akinek a neveléséről sohasem -beszélnek, hanem más jó tulajdonságait dicsérik, mivel észre sem veszik, -hogy »nevelve van«. - -Azok, akiknek mindig a jó nevelését emlegetik, rendesen fonákul vannak -nevelve, vagy ha úgy tetszik: agyon vannak nevelve. Az utcán úgy járnak, -mintha botot nyeltek volna; öltözékük annyira divatos, hogy majdnem -elrepülnek; a társaságban olyan jól nevelt arcot vágnak, mint egy fából -faragott Buddha-bálvány. És nem mosolyognának egy házért, amíg a mamára -nem néznek előbb. Különben telve vannak illemszabályokkal; legjobb -gondolataikat elhallgatják; rokonszenveiket gondosan eltitkolják… -szóval, ki vannak tömve jó neveléssel. - -* * - -Borzasztó elgondolni, hogy ebben a mi művelt, felvilágosodott, -jogegyenlő és jól rendezett világunkban vannak olyan asszonyok is, még -pedig milyen sokan, akik életfogytig tartó jónevelésre vannak elítélve. - - -Jóravaló asszony. - -Mindennap hallani azt a panaszt tiszteletreméltó nők ajkairól, hogy _nem -érdemes_ _jóravaló asszonynak_ lenni. Mert íme, ez a ledér nő, amaz a -ledér nő, hogyan úszik a szerencsében. És hány eset van arra, hogy a -férfi elpártol még családjától is, hogy idegen, cifra női bálvány lábai -elé rakja hódalatát. - -Szerencsére az ítélet rossz, de nem is egészen őszinte. - -Azok a nők, akik ezeket mondják, tulajdonképen nem is képesek arra, hogy -a boldogságnak abban a kétes nemében részesüljenek, ami »azoknak« a -nőknek jutott osztályrészül. - -Ugyanaz az undor az, ami a becsületes férfit képtelenné teszi valamely -aljas cselekedet elkövetésére, habár tisztán látja, hogy más férfiak -milyen szerencsét tudnak kovácsolni alávalóságaikból. - - -Barátság. - -A barátság csak férfiak közt lehet igazi. Ennek oka az, hogy a durvább -életküzdelem a férfiak dolga lévén, az abban szükséges hűség, -megbízhatóság és lovagias, szinte katonás összetartás csak a férfiak -közt képes kifejlődni igazán. Ezek együvé foglalva barátság név alatt -ismeretesek. - -A nők közt a barátság, vagy mondjuk: barátnőség, meglehetősen laza -érzés. Ők kiválólag egyéni és családi életet élnek, s így az ahhoz való -erkölcsi tulajdonságaik fejlettebbek. Kint az életben pedig a nők -tulajdonképen nem küzdőtársak, vagyis bajtársak, hanem versenytársak. - -Férfi és nő közt nincsen tartós barátság, mivel annak életünkben helyes -alapja nincs. A férfi és nő természeti viszonya más lévén, a barátságban -vagy összevesznek egymással, vagy pedig egymásba szeretnek. - -A férfinak csak egy igaz barátja lehet: a felesége. De az azután a -legjobb barát. - - -Kacérság. - -A kacérság voltaképen nem más, mint folytonos hazugság. Arra van -alapítva, hogy az emberekben nagyon is közvetlen tetszést és nem -teljesedő óhajt idézzen elő a tetszelgő nő iránt. Ez egy darabig vonzó -lehet, de utóvégre is megszűnik annak hatása, ha kitetszik, hogy csak -charlatinizmus és a folytonos igérő magaviselet mögött nem rejlik semmi -teljesedés. - -A kacér nő kezdetben tetszik, később nevetséges, végül gyűlöletes. - -* * - -Az asszonyi _megbízhatatlanság_ kezdete az asszonyi kacérság. Száz -asszony közül, aki efféle kalandba ereszkedik, körülbelül a fele bele is -ég, legtöbbnyire maga sem tudja hogyan. - -Egy szellemes hölgy egyszer beszélgetés közben ezt mondta nekünk: - -– Hogy önök, férfiak, nem ismernek minket, abban semmi különös sincs; de -annál különösebb, hogy mi magunk sem ismerjük magunkat és sohasem -tudjuk, mit hoz a legközelebbi öt perc. - - -A rossz asszony. - -A _haragos hölgyek_ nem szépek; az arcuk egészen elveszíti angyali -vonásait és valami ördögi torzítja el, amit, ha csak egyszer is lát az, -aki azt a hölgyet szereti, soha életében nem felejti el. Mindig attól -retteg, hogy annak a hölgynek minden szépsége, jósága, szelidsége csak -ideig-óráig tartó álarc, ami mögött visszafojtott rossz indulatok -szörnyetegei lappanganak. - -Haragos asszony: harmadnapos hideglelés. - -* * - -A jó asszony, B. Eötvös József szerint, olyan, mint a napsugár. Ha nem -is hoz semmit, minden gyarapszik tőle. - -A rossz asszony pedig olyan, mint az árvíz. Minél többet hoz, annál -kevesebb a köszönet benne. - - -Felvilágosodás. - -A nőben a világ dolgairól való tudás, vagy mint hibásan mondják: a -felvilágosodás nem egyazon dolog a férfi tudásával és -felvilágosodásával. - -A fiatal leány tudjon sokat, de ne mindent, az idő úgyis meghozza lassan -az élet egész ismeretét. Mindig igen nagyon szomorú élete van annak, aki -20–22 ével korában már mindent tud és azonfelül is még egyet-mást. Az -élet az ilyen lénynek mi újat sem tud nyujtani többé, különösen pedig -kevés örömet. - -Úgy van az helyesen, hogy az istenek minden korban másféle koszton -tartsák az embereket; de aki már fiatal korában végigette az étlapot, – -férfi vagy nő legyen az – az bizony kirabolta az istenek konyháját és -minden bizonnyal beteggé tette a gyomrát. - -Fiatal lények magukhoz illő idealizmussal nézzék a világ dolgait, az -idősebbek pedig realizmussal. A cinikus ifjuság éppen olyan fonák, mint -a szentimentális vénség. - - - - -SZERELEM. - -A szerelem felülmulja a benne való hitet. A mindennapi beszéd: ha tudnád -mennyire szeretlek, – mélyen és végtelenül igaz. - -_Humboldt_. - -A szerelem az egész embert érdekli, a maga egyetemes világával. Aki -tisztán fizikai viszonynak gondolja, az emberiséget az állatiasság felé -sülyeszti. Aki tisztán szellemi viszonynak, az pedig az angyalokhoz -akarja emelni, akik tiszta lelkek. - -Az ember azonban csak ember. - -A szerelem eszménye a test és lélek teljes összhangja. Akármelyik -hiányzik belőle, tökéletlen és esendő viszony. - -* * - -A szerelem isteni eredetű, de egyben a természet megnyilatkozása. A -házasság azonban társadalmi intézmény. - -Úgy is lehet képzelni, hogy a szerelem vad folyású, gyakori áradásokkal -bővelkedő folyó. A házasság pedig az a töltésrendszer, ami azt a folyót -szépen a maga medrében tartja, hogy ki ne áradjon, el ne posványosodjék -és az emberi szorgalom gyümölcseit el ne pusztítsa. - -Már most ez a kettő együtt jó és hasznos; de mennél vadabb és áradozóbb -az a folyó, annál jobban kigondolt töltésrendszerrel és -rőzsesarkantyúkkal kell azt illendő folyásban tartani. Mert ha egyszer -megvadul és kiszakítja a töltéseket, akkor szinte rosszabb, hogy töltés -van, mintha nem volna, mivel azután a kiömlött és elposványosodott vizet -bajos visszavezetni megint a rendes medrébe, éppen a – töltések miatt. - -* * - -Nem egész ember az, – férfi vagy nő – akinek életét mély, hatalmas és -mindenekfelett uralkodó szerelem meg nem termékenyítette. - -Boldog-e az a szerelem, vagy nem az, a társadalmi rend bevett kereteiben -zajlik-e le, vagy pedig azon kívül, talán annak ellenére: a dolog igazi -lényegében keveset számít. Csak hatalmas legyen és igaz. - -Igy érthető az, hogy némely ember szerelméért szó nélkül, szinte -boldogan, tud akár meg is halni, holott oly kimondhatatlanul sok -házasság van, amelynek kötelékeiben férfi és nő egy életen át kínlódik -anélkül, hogy a leghatalmasabb emberi érzés tűzén valaha átment volna. - -* * - -Vannak mélységei és magasságai az emberi életnek, amelyekhez kis mérték -nem való. És ezek közt bizonyosan a szerelemhez illik a legnagyobb -mérték. - -Ezt a mértéket azonban nem szabad alkalmazni azokhoz a mindennapi ú. n. -szokvány-szerelmekhez, amelyek jönnek-mennek, keletkeznek és elmúlnak, -anélkül, hogy a világ felületén több nyomuk maradna, mint egy hamar -elpárolgó leheletnek. - - -Egymáshozvalóság. - -Okosság azt ki nem kutathatja, hogy mitől szeretnek az emberek egymásba? -Kivált pedig ki nem lehet kutatni, hogy a nő mitől szeret _ebbe_ a -férfiba és mért nem _amabba_, holott talán amaz külső szépség, állás és -vagyon dolgában előbbrevaló. - -Hogy valami oka van ennek, az bizonyos; de az olyan mélyen el van rejtve -az emberi szívbe, vérmérsékletbe, jellembe, hogy azt onnan a -legnagyítóbb mikroszkópiummal sem lehet talán soha kikutatni. Földöntúli -titoknak látszik, ami a természeti, észlelhető világot meghaladja s az -élet ismeretlen, magasabb törvényeivel érintkezik. Hogy a tudás hosszú -munkával egyet-mást ki fog deríteni róla, valószínű. Hogy az egészet -kiderítse, elképzelhetetlen. - -* * - -Igazán és mélyen nem szeretünk bele mindenkibe, hanem csak egyvalakibe, -aki _hozzánk való_. Miért való éppen az hozzánk, nem tudjuk. - -Beszéljünk példában. - -Száz egyén (férfi vagy nő) közt úgy nagyjából hozzánk illik 30; ha ezek -közül választunk házastársat, akkor megleszünk vele valahogyan. De van a -100 közt pl. 5, aki még sokkal jobban illenék hozzánk. Sőt van talán -_egy_, akivel annyira egymásnak valók vagyunk, hogy ha vele találkozunk -– még haladottabb korban is – legyőzhetetlen szenvedéllyel vonzódunk -egymáshoz. És ez az _igazi_, akiről még a tapasztalt matrónák is -beszélnek. - -* * - -De a szerelemben is sokféle káprázat lehetséges. Ha valamely szeles eszű -fiatal leányt odaadnak a legelsőnek, akibe beleszeret, sok a -valószínűség amellett, hogy később, sőt már későn látja meg az »igazit« -és akkor kész a házaséletben a legborzasztóbb pokol. - -Viszont ez a férfira is illik. - -Nem kell tehát a leányokat a házból korán, 16–18 éves korukban, kifelé -tolni. Legyen idejük. Ismerkedjenek meg sok férfival, menjenek sokszor -társaságba, mivel pl. 100 férfi közt hamarabb ráakadnak arra az -»igazira«, mint 10 között. - -Igy csak véletlenség lehet a sorsuk, de egy egész életet nem szabad -puszta véletlenségekre alapítani. - - -Őszinteség. - -Férfi és nő közt, ott, ahol szerelemről van szó, ha az a szerelem elég -erős arra, hogy egy egész élet viszontagságait kibírja és azt a -boldogságot nyujtsa, amit mind a ketten várnak tőle: akkor ott -őszinteségnek kell lennie mindenekelőtt. És jól jegyezzük meg: -elsősorban a cselekedetekben. - -Az emberi élet nagy dolgait általában véve nem a szavak döntik el, hanem -a valóságok. Szilágyi Dezső egyszer azt mondta, – és rettenetesen -igazsága volt – hogy a legfényesebb szónoklat sem nyom annyit, mint egy -bolhának a teste. - -A szerelmesek közt talán lehet az, hogy az egyik a másiktól nem kérdezi, -nem várja, vagy talán nem is akarja az egész valóságot hallani; de a -cselekedetekben mindig elvárja tőle az egész igazságot és az iránta való -teljes hűséget minden körülmények közt, tekintet nélkül egy harmadik, -vagy akárhányadik személy akármilyen érdekére vagy jólétére. - -Ez az erkölcsi alapja két lény szerelmének, aminek erősnek kell lennie, -mint a szikla, mivel erre a sziklára épül fel egy egész család életének -minden boldogsága, ideértvén nemcsak az erkölcsi életet, de még a -vagyoni életet is, tehát minden néven nevezendő boldogságot. - -* * - -A férfinak egészen elég tudnia, hogy a nő őt nem szereti; ezzel minden -joga kialudt a bensőségre. - -A nő szuverénitása éppen abból áll, hogy szívével azt ajándékozza meg, -akit szeret. Az ellene alkalmazott fenyegetés vagy kényszer a nő emberi -méltóságának legalább is olyan megtámadása, mintha a férfit becsületében -alázzák le. - - -Megbizhatlanság. - -Vannak az emberi szívben _apró indulatocskák_ is igen nagy számmal. -Útszéli érzelmek, divatos félrelépések, rossz regények, rossz -elbeszélések és rossz színdarabok, gyakran rossz példák által -felébresztett s a helyes akarat által annak idejében meg nem állított -szerelmi nyegleségek és előítéletek. Gyarló hajlamai az anyagiasságnak, -amelyeket a közönséges életben gyakran igen kemény jelzővel szokás -lesujtani. - -Mert ha jól meggondoljuk, utóvégre is a kötelességérzés és a _tisztaság_ -kultusza az, amin életünk java fel van építve. - -Ha akaratunk olyan megbízhatatlan, hogy a legsilányabb indulat -szélcsapására is összeomlik, akkor bizonyára megbízhatatlanok vagyunk -egészen és nem kívánhatjuk magunknak azt a pietást, amivel az emberek -csak a nagy és hatalmas érzéseknek adósok a közös gyarlóság tudásánál -fogva. - -* * - -Az úgynevezett _próbák_ a szerelemben, amilyen pl. a féltékenység -felébresztése és az ehhez hasonló kisérletezések, nem igen -tiszteletreméltó dolgok. Rendesen csakis a szindarabokban szoktak jól -végződni. - -A szerelem nem játék, hanem komoly valóság. Őszintébb, nyiltabb -mindennél, ami az emberi életben van. Kell is, hogy ilyen legyen, mivel -az élet legbecsesebb alkotása, a család alapja lesz. - -Ez nem ismeri az apró fogásokat, csalárdságokat, cseleket és -hazugságokat, legkevésbé pedig a mesterséges szítást. Sőt mitől sem -irtózik úgy, mint ettől, mivel az megzavarja a bizalmat és mind a két -részről gyanuval fertőzteti meg azt, ami csak úgy ér valamit, ha mind a -két fél szabad és őszinte érzületén alapszik. - -A »kipróbált« férfi a játék végén akkor is vesztesnek érzi magát, ha -nyert. A nőre nézve pedig – ha szeret – nincs nagyobb kegyetlenség, mint -az a tudat, ha látja, hogy szeretetében meg nem bíznak. - - -Kiváncsiság. - -Ábrándozással eltelt, de tapasztalatok híján szűkölködő fiatal -leányoknál sűrű eset (sokkal sűrűbb, mint ezt a szülők hiszik), hogy -teljesen ismeretlen urakkal, rendesen az ujságok apró pikáns hirdetései -után indulva, névtelen levelezésekbe bocsátkoznak. Az ilyen titkos -levelezések jelentékeny része mondva csinált, képzelgő szerelemmel, -arckép küldésével, sokszor a név felfedezésével, találkozóval, vagy még -ennél is többel végződik. Jól szinte soha. - -A horog, amivel a nőt megfogják, rendesen a kiváncsiság. - -* * - -Óvakodjunk azoktól a férfiaktól, akik tolvajutakon keresik a szerelmet. -Kivált pedig a magukat hirlapilag ajánlgató férfiaktól. Az ilyen -eszközökhöz forduló urak vagy nemük salakjához tartoznak, vagy pedig -egyáltalán nem tiszteletreméltó indulatokkal lépnek az ilyen ösvényre. -Olyan emberek ezek, akik csak kalandra vágynak. Továbbá gondolat és -jellem nélkül való léhűtők, orfeumlovagok, lumpok, jodoform-gentlemanek. -Olyanok is, akik egyenesen arra pályáznak, hogy később a könnyelműen -levelező hölgyeket cudarul megzsarolják, amire szintén több példa volt. - -Az ilyen kiváncsiságnak rendesen túlérett hölgyek az ápolói és koraérett -leányok az áldozatai. - - -Féltékenység. - -A féltékenység a szerelemben nem okvetlenül alacsony indulat; sokszor -összefér még a nagylelkű bizalommal is. - -Lélektanilag el lehet képzelni féltékenységet bizalom mellett is, mivel -nagyon természetes, hogy azt, akit szeretünk, kizárólag magunk számára -akarjuk biztosítani. Ha bízunk benne, abból még nem következik az, hogy -azoktól, akik körülveszik és talán szerelmi szenvedéllyel közelednek -hozzá, ne féltsük. - -Ez a féltékenységnek igazolt és legtűrhetőbb formája, mivel nem jár a -szeretett fél gyötrésével, sőt annak védelmére szolgál. De kevés lélek -bír annyi erkölcsi fegyelemmel, hogy a féltésből a gyanúsításba át ne -csapjon. - -Azt lehetne mondani, hogy a féltés olyan szenvedély, mely kezdetben -megmarad a helyes határok közt, de fejlődvén, közönségesen felveszi -magába a bizalmatlanságot is, később pedig még ennél is zavarosabb és -gyötrőbb indulatokat. Othello példája mutatja végső fejlődésében az ősi -pusztító szenvedélyeket is, egészen az ölés vágyáig. - -* * - -Paul Janet a szenvedélynek három fokát különbözteti meg. Az első -fokozott éberséggel, tettvággyal, a kedély és ész szokatlan -elevenségével jár. Mint ilyen, az emberiség legnagyobb jótéteménye s a -világ előbbrevitelénél soha eléggé meg nem becsülhető tényező. - -A második fok túlzásokkal jár: itt-ott saját műveit rombolja s az -erkölcsi törvényeket is kész megtámadni, hogy valóságos vagy képzelt -igazait érvényre juttassa. Ilyen a szenvedélyességig fokozott szerelem -(azért mondják: bele van bolondulva) és a fanatikus hazafiság. - -A harmadik fok a pusztító szenvedély, amely már egyenesen rombolásra -tör, gyanusít, támad, verekszik, sőt öl. Ezen túl már csak az összeomlás -van s nem marad más hátra, mint a borzasztó kijózanodás, a belső vagy -külső megsemmisülés. - -A féltékenységnek is éppen így megvan ez a három foka. Boldog az, aki -meg bírja fékezni a bizalommal még idején. - -* * - -Féltékenységbeli civódások sokszor előfordulnak a szerelmesvilágban. -Alapjában véve a jellemek összeegyeztetése végett folyó küzdelem az. -Éppen olyan kellemetlen mint a vásáros életben az alkudozások, amelyek -azonban mégis szükségesek a megegyezéshez. - -Egyébiránt többnyire a férfi az ilyen civódások oka. Természeténél fogva -pozitiv, követelő és önző lény lévén, a féltékenység szenvedélye nála -utóvégre sem más, mint az az eszköz, mellyel szeretete tárgyát kizárólag -magának akarja biztosítani. De mint minden heves szenvedély, ez is -végtelen sok igazságtalansággal jár. - -Az élet azonban más példákat is mutat. Nem egy Othellót, akinek gyanuja -alapos és még több bűnös Desdemonát, akit nem fojtanak meg, hanem -ártatlanságát a legkisebb bizonyítékra elhiszik. - -* * - -Legyünk egészen igazságosak. A nőre nézve a féltékenység, ha sokszor -kellemetlen is, sohasem megalázó. Még az is, aki nagy stilben játssza a -sértett ártatlanságot, még az is érzi, hogy rá nézve a féltékenységben -van valami megtisztelő vagy legalább hizelgő, mert hiszen ebből látja, -hogy nagyon szeretik. Ez pedig utóvégre is a fődolog. - -* * - -A férje féltékenysége miatt panaszkodó nő többnyire dicsekszik. - -A féltékenység a szerelemnek csak mellékproduktuma, mint a gázgyártásnak -a kőszénkátrány. Vagy talán még jobb hasonlat, ha azt mondjuk: mint a -háztulajdonosi állapotnak – a tűzvész. - -Igen sok háztulajdonos van, akinek a háza sohasem ég le, de azért -mindegyik biztosítja. - -* * - -Bizonyára van szerelem féltékenység nélkül, sőt a legnagyobb szerelmek -éppen ilyenek, mivel nagy bizalommal vannak összekapcsolva. - -Az apró lelkecskék apró szerelmeivel azonban örökös féltékenységek -járnak. És ezek még akkor is kibékülésekkel végződnek, ha igazán komoly -ok van a féltékenykedésre. - - -Gazdagság. - -A gazdag leányok rendesen ki vannak téve annak a gyötrelemnek, hogy a -feléjük közeledő gentlemanekről nem tudják bizonyosan, vajjon őket -magukat kívánják-e, vagy a vagyonukat? És irigylik a szegényebb -leányokat, akik ezt a nem közönséges aggodalmat nem ismerik. - -Hála Istennek, a szegény leányok is el vannak látva a jó istentől némi -adománnyal s ha jól gazdálkodnak vele, ők is éppen annyira boldogokká -lehetnek, mint a szegény – gazdagok. - - -Lázadások. - -Aki a társadalom vagy a törvény kötelékei ellen lázad, annak lehet -sokszor igazsága is. Csakhogy ennek az igazságnak igazán igazi -igazságnak kell lennie. - -Tegyük fel, hogy egy képtelen házasság kötelékében a nő mást szeret. -Kényszerítés, megaláztatás, szeretetlenség mentheti. De csak egy -feltétel alatt; akkor, ha az a szerelem kizárólagos, tökéletes, szinte -tragikai erejű, ami alól nincs szabadulás. - -A világ ilyenkor, de csakis ilyenkor, megadja csöndesen a bocsánatot. -Látja, ugyan, hogy itt a »rend« ellen van valami, de nem jár utána. -Csendesen becsukja az egyik szemét, néha mind a kettőt is és megelégszik -azzal, ha a »rend« külső látszata: a dekórum meg van őrizve. Többet nem -kíván, mivel az emberek tudják, hogy az ilyen állapot tulajdonképpen -igen nagy szerencsétlenség arra nézve, aki benne van s végre is a -gyarlóság a mi közös sorsunk. - -Csakhogy mindez nincs ingyen. A dolgok ilyen tragikai éle mellett annak, -aki az emberek csendes elnézésére tart számot, meghúzódással és hálával -kell viszonoznia a többiek hallgatag jóindulatát. Amint az emberek -észreveszik, hogy nem tud meghúzódni azon a téren, amit a helyes érzület -az ő számára kijelölt, vagy talán provokálja a társadalmat: az -irgalomnak is azonnal vége van. Többé nem hisznek sem -szerencsétlenségében, sem tragikai összeütközéseiben és kinyitják félig -becsukott szemüket egészen. - -Az életben nem lehet tragédiákat rendezni – leszállított árak mellett. - -* * - -Igen sokan megsiratták már azt a leánykori előitéletüket, hogy férjhez -menve _szabadabbak_ lesznek, mint leánykorukban voltak. - -A férjhezmenés nem rabszolga-felszabadítás, hanem komoly és nagy -kötelességek önként való felvállalása. Olyanoké, amelyek az emberi -természettel összhangban állanak s így helyes teljesítésükben az élet -igazi boldogsága rejlik. - -Az a leány tehát, akinek érzelmei és erkölcsi fogalmai rendben vannak, a -férjhezmenést sohasem fogja abból a szempontból tekinteni, hogy ő most -»felszabadul«, mint az inas-gyerek, amikor legénnyé avatják. Inkább -abból a szempontból, hogy milyen hű, odaadó és önfeláldozó élettársa -lesz annak a férfinak, akit szeret s mennyi jósággal és derékséggel -fogja vele együtt az élet nagy és sokszor igen nehéz kötelességeit -teljesíteni. - -A férjhez menő leány lelkesedésében kell hogy mindig legyen valami annak -a katonának önzetlen lelkesedéséből, aki haláláig hűséget érez a zászló -iránt, amelyre felesküdött. - - -Gyarlóságok. - -A visszautasított vagy _csalódott szerelem_ az emberi élet legnagyobb -gyötrelmei közé tartozik. Shakespeare is azok közé sorolja Hamlet híres -monológjában. - -A nemesebben organizált egyéneknél az igaz és hatalmas érzés bukása -óriási lelki sérülést hagy maga után, mely szinte a világ összeomlásával -egyenlő. - -Mennél erősebb, igazabb és egészségesebb volt a csalódott szerelem, -annál nehezebb annak bukásából kigyógyulni. Valósággal elő is fordul, -hogy a csalódott férfi, első fájdalmai által megkuszált ésszel, az -öngyilkosságba menekszik (a nő ritkábban), avagy erős elhatározással -mindenkorra lemond a házasságról. - -Ezek azonban kivételek: a szenvedély vagy a hűség maximumai, amiből az -írók a tragédiákat alkotják. Mert hiszen a tragédia a nagy és nemes -tulajdonságok emberfölötti túlzása. Nagyszerű, szép és elragadó, de -egyúttal megdöbbentő tünemény, ami az embert arra figyelmezteti, hogy az -életet szabályozó nagy törvények ellen még a jóban és nemesben se -lázadjon fel. - -Ám az élet nagy sodrában a természet törvényei közönségesen nem így -érvényesülnek, hanem úgy, hogy az ilyen seb nagy szenvedések és kimerítő -lázak után lassanként beheged. - -* * - -A szívbeli ügyek igen finom, kényes dolgok és a szerződésnek semmiféle -formáját nem tűrik meg. Senki se kössön le magának tehát _időnek előtte_ -házassági igérettel nőt, mivel ezzel kihívja maga ellen az emberi -gyarlóságot. - -Az idő ismeretlen változásokat rejt magában. A szerelemben is vannak -előítéletek, kivált nagyon fiatal egyéneknél. A leglángolóbb polgári -szerelmekről is igen sokszor kiderült már, hogy azok voltaképpen -csalódások és káprázatok voltak. - -A fiatal leányok könnyen beleszeretnek a legelső szép »bajuszba« s -később, érzelmeik és gondolkozásuk tisztultával egyszerre meglátnak egy -másikat, akinek a bajuszához kifogás fér, de mégis ez az »igazi«. Sőt -gyakran egy harmadik az »igazi«. - -Az a fiatal ember, aki olyan helyzetben van, hogy csak úgy 3–4 év mulva -szerezheti meg a házasélethez szükséges vagyoni alapot vagy önállóságot, -leghelyesebben teszi, – leglovagiasabban mindenesetre – ha érzelmein -uralkodik és sem a leányt, sem a mamát nem köti le. - -Ha a viszony egészséges, lekötés nélkül is tartani fog addig, amíg a -»komoly« év be nem következik. Ha pedig nem az, akkor, ha fájdalom -nélkül nem is, de szerencsétlenség, harag, szemrehányás és önvád nélkül -bomlik fel. - -* * - -A nemesebb természetű emberi viszonyok jósága, igazsága, megbízhatósága -nemcsak abban áll, hogy ez vagy az a viszony meg bír-e dacolni a külső -akadályokkal és le bírja-e győzni az ellenkező hatásokat; hanem abban, -hogy kiállja-e a _magunk gyarlóságának_ próbáját is épségben? - -Az ember élete telve van tökéletlenségekkel. Romboló indulatok is -lakoznak bennünk. A legtökéletesebb ember sem mondhatja magáról, hogy -»én ezeknek feltétlen ura vagyok a magam akarata által«. És ha olykor az -életben azt látjuk, hogy ez vagy amaz a viszony felbomlott, ez vagy amaz -a szerelem elhalványult, veszített, elhidegült: akkor ne feledjük el, -hogy ott kevésbbé a külső viszonyok hatását, mint inkább az emberi -gyarlóság művét látjuk. - -* * - -Vannak _praktikus szerelmek_ az életben. Ha azonban ezek volnának az -igazi szerelmek, akkor Shakespeare nem úgy fejezte volna be Romeo és -Julia tragédiáját, mint ahogyan tette, hanem úgy, hogy a barát -összebékítette volna a Montague és Capulet családokat s következőképpen -fejlődtek volna a dolgok: - -Romeo Veronában rövidárúkereskedést nyitott volna s míg ő a vevőkkel a -boltban vesződött volna, azalatt Julia ő nagyságának udvaroltak volna a -szomszéd gavallérok. De azért nem lett volna válás a dologból, mivel a -Romeo bejegyzett cég, hogy hitelezői elől meneküljön és Julia hozományát -biztosítsa, átruházta volna az üzletet Juliára s innét túl Montague J. -cég alatt folyt volna tovább az üzlet, Romeo pedig megmaradt volna benne -cégvezetőnek. - -* * - -Az a nő, aki az iránta való szerelmet a férfi indulatainak -_hevességéből_ és türelmetlenségéből ítéli meg, rendesen csalatkozik és -talán ennél jobbat nem is érdemel. - -Gyakran a legdühösebb szerelmes szívében nincs más, mint fékezetlen -indulat, mely fellobban és elég, mint a puskapor. Más jelenségek után -kell tehát ítélni. A nők értékesebb része így is cselekszik. Ezer és -ezer jel van, amiből ítélni lehet s ezeknek a jeleknek nem kell éppen -zajosaknak lenniök. De valamennyi közt legbiztosabb jele a szerelem -erejének az időmulás és az állhatatos kitartás. - -A szerelem nagyságát nem annak robbanó ereje, hanem erőssége és -állhatatossága fejezi be. - -* * - -Nem tévedhet meg jobban a nő és nem követhet el borzasztóbb hazugságot, -de egyben csalást is, mint azzal, ha _tudva_ olyan férfihez megy nőül, -akit szeretni nem tud. - -A kényelem, jólét, gazdaság, családi érdek sok nővel elhitette eddig is -és el fogja hitetni ezután is, hogy így is boldog lehet; de nem volt, -nem is lesz olyan nő soha, aki ilyen hazugságra épített házasságban -magát szerencsétlennek és nyomorultnak ne érezné, még akkor is, ha csupa -bársonyban, selyemben és aranyban fuldoklik. - -* * - -A szerelem annyira _egyéni dolog_, hogy két szerelmes emberi lény -érzelmeit, fájdalmait, örömeit még a hozzájuk legközelebb álló barátok -és rokonok sem képesek megérteni. Idegen emberek meg éppen mosolyognak -és nevetnek az olyan lelki gyötrelmeken, amelyek magukban véve a -legnagyobb részvételre és szánalomra érdemesek. - -Ez az oka annak, hogy a szerelmesek a maguk ügyét-baját csak maguk -képesek rendbe hozni. Az idegen beavatkozás mindig inkább ront, mint -használ, gyakran pedig mindent végképpen elmérgesít. - -* * - -Ha tiszta borról és _tiszta szerelemről_ hallunk beszélni, legyünk -elővigyázatosak. Ez alatt a vignette alatt sok hamis árú kel az életben. - - -Bizalom. - -A szerelem _bizalom_ nélkül tökéletlen érzés. Meg kellene gondolnunk -mindig, hogy mi is annyi bizalmat érdemlünk, amennyivel azt -megajándékozzuk, akit szeretünk. Vagy megfordítva: ha magunk számára -bizalmat kívánunk, akkor annak az egyenértékét meg kell adnunk a magunk -bizalmával. - -* * - -A _bizalom_ a szerető szívnek legtisztább ajándéka s bárha olyan -megfoghatatlan, mint a lehelet, mégis sziklakő az, amire egy életet rá -lehet építeni. - -De csak úgy, ha van és ha magától támad, mint a mezők lilioma. Más ember -ne mondja a nőnek soha, hogy bízzál vagy higyj ebben, vagy abban. Ha ő -bízni és hinni tud önmagától, csak az az erős és igazi. S ha neki -kétségei vannak, máris igazsága van. - -Az asszony a férfinak egyetlen mozdulatából, hangjának mások előtt -rejtve maradt rezgéséből s ezer más csekély jelenségből is tudja, hogy -mi van annak a lelkében, aki hozzá szerelemről beszél. - -* * - -Miben sem kell inkább _természeteseknek_ lennünk, mint a szerelemben. A -csalafintaság, mesterkedés, pose és félrevezetés a börzeügyletben igen -hasznos dolog lehet (tisztességesnek ott sem az), de a szerelemben az -őszinteségtől és a dolgok természetes rendjétől való eltérés bizonyosan -megboszúlja magát, mert mérget kever abba, aminek az emberi életben -legtisztábbnak és legkifogástalanabbnak kell lennie. - -* * - -Az a nő, aki habozik, hogy meghozzon-e valamely áldozatot azért, akit -szeret: az már ne hozza meg. - - - - -HÁZASSÁG. - -A házasság az isteni és emberi jogok egyesítése. - -_Modestinus_. - -Amióta emberek élnek, mindig megvan az a törekvés, hogy a házasság és -családi élet erkölcsi rendjét a külső jólét és a társadalmi rend -szabályaival pótolják. De a szeretet aranykapcsait sohasem lehetett és -nem is lehet soha nyers vasból való pántokkal helyettesíteni. - -Van ennek az állításnak próbaköve is. - -Az életben bizonyosan láttál már sok mindenfélét, némely csodálatos -dolgokat is, feltéve, hogy nem vagy túlságosan fiatal, ami egyébiránt -nem hiba. Láthattál elég vagyonilag rendezett, külsőleg kifogástalan -házasságot, amelyről tudtad, hogy mindez csak látszat, a világrend -kedvéért űzött állandó hazugság, amelynek leple mögött szeretetlenség és -mély erkölcsi nyomor dühöng. Van ilyen elég; a gazdagok közt sokkal -több, mint a szegényebbek között. - -És láthattál, vagy sejthettél olyan hosszú időn át tartó szerelmet, ami -talán házasságra sohasem vezethetett, vagy éppen a jog ellenére, -reménytelenül, bujkálva, de mégis hallatlan makacssággal tartotta magát. - -Mit gondolsz, ha _amazokat_ kérdezed meg és azután emezeket, melyik -fogja azt vallani, hogy boldogabb és tökéletesebb ember? - -Keserves dolog ugyan a világrend ellen szeretetben élni, de emberileg -mégis emelkedettebb, becsesebb, sőt erkölcsileg is magasabb így, mint a -világ befogadott törvényes rendje és helyeslése szerint tengődni a -szeretetlenség és képmutatás keserves nyomorában, a megszabadulás -reménye nélkül. - -* * - -A házasság opera, amelynek vezérmotívuma a szerelem. Vannak vezérmotívum -nélkül való operák is, de ezeket jobb volna külön darabokban előadni. - - -Családi boldogság. - -Az ember annál boldogabb, minél teljesebben és őszintébben vannak -rendezve nagy életviszonyai. S mivel közönségesen a _szerelem és -házasság_ kérdései azok, amelyek legnyomósabbak az életben: ezek -összhangja adja az elérhető legnagyobb boldogságot, ziláltsága pedig a -legnagyobb boldogtalanságot. - -A pénz és vagyoni jólét a kisebbik érdek. Igen sok gazdag ember -fordította már maga ellen a fegyvert szerelmi szerencsétlenség vagy -zilált családi élet miatt. És igen sok szegényes viszonyok közt élő -ember érezi magát boldognak összhangos családi életében. - -Az élet nagy bolondságait nézve, sokszor úgy tetszik, mintha az -állatvilág szerencsésebb volna a fajfenntartás küzdelmeiben, mivel maga -közt végre is ki tud veszekedni valamely tűrhető, a faj tökéletesedésére -kedvező igazságot. Ellenben az »ésszel és szabad akarattal bíró lényt« -az élet legnagyobb kérdésében, ahol a nő boldogsága vagy erkölcsi -katasztrófája s vele a jövő nemzedék deréksége vagy hitványsága dől el, -gyakran a tökéletlen multaktól átvett gyatra életszabályok s a jelen -durva önzései irányozzák. - -A polgári társadalomban naponként megesik, hogy a józan életszabály, a -társadalmi állás túlbecsülése s a gazdag hozomány nemcsak az egymásnak -szánt házasfeleket dönti erkölcsi nyomorba, hanem az utódok testi és -lelki szerencsétlenségének is nemzedékeken végig özönlő kútforrásává -lesz. - -A nőnek szent jogai vannak a teremtéstől fogva a szerelemre. De amikor -keresi, rendesen csak új előítéleteket kap a civilizációtól. Bevett -erkölcsi szigort, kemény házassági jogot vagy hivatásához illő termékeny -boldogság helyett száraz és meddő nőemancipációt. - -* * - -A boldog házasságnak a kellékei következők: - -1. Erős, kipróbált és kölcsönösen hű szerelem. - -2. Megfelelő korkülönbség. A nép szerint a menyasszony legyen fele -annyi, mint a vőlegény és héttel több. De ez a szabály némi alkut is -eltűr. - -3. Jó egészség. - -4. A két házasfélnek helyes erkölcsi alapon álló jelleme. - -5. Vagyoni rend, ha nem is éppen gazdagság. - - -Menjen férjhez! - -A korán való férjhezmenés a legvégzetesebb társadalmi előítéletek közé -tartozik. - -A 16–18 éves leány, kivált nevelési rendünk mellett, még -testileg-lelkileg egyáltalán gyermek. Egész mivolta szerint képtelen még -az élet legnagyobb kötelességeinek teljesítésére. És ami legfontosabb, -tökéletlenül fejlett értelmi és érzelmi világánál fogva végzetes -tévedéseknek van kitéve. - -Ebben a korban kötik rendesen a legszerencsétlenebb házasságokat. A -szülők és rokonok tele beszélik a leány fejét, hogy milyen jó dolog -asszonynak lenni. Önálló lesz, szinházba járhat, főzhet-süthet ami nekik -tetszik; szép butoraival, fejkötővel, ékszereivel imponálni fog; -látogatásokat fogadhat; hazatérő férjének nyakába ugorhat és így tovább. - -Félig gyermekfejjel, tökéletlen érzelemvilággal, biztos tapasztalat és -itélet nélkül, a környezet rábeszélésének és az önálló asszonyi állapot -csábításának engedve, férjhez mennek tehát és hűséget fogadnak olyan -úrnak, aki »elegáns és jó állással bír«. Ha nem is szeretik mélyen, no -de rokonszenveznek vele és – amint mondani szokás – majd csak egymáshoz -törődnek. - -Bölcs-bolond beszéd! - -Kevesen akarják elhinni, hogy a szerelem nemcsak ideális igazság, hanem -fiziológiai igazság is. A legkövetelőbb igazságok közt is az első, -aminek megvannak a magához illő jogai. És hogy az a nő, aki komoly és -határozott szerelem nélkül megy férjhez, természeténél fogva nem -megbízható feleség. Még maga előtt sem az, mert hiszen a nő gyönge lény, -akit a szeretet tarthat meg csak a férj és a család számára. Ha ez nincs -meg, minden doktrina és kényszer kevés arra, hogy állandó hűségét -biztosítsa. - -Szerencsétlen hiúsága a szülőknek! És ostobasága a világnak, hogy az -ilyen korán férjhez menő leányokat irigylik. - -A férjhezmenés a leány 20 éves életkorában is inkább korán van, mint -későn. De akkor legalább már némileg a maga felelőssége mellett megy -férjhez és érzelmeiről legalább magának számot bír adni. - -Milyen kevés vígasztalása az a szerencsétlenül férjhez adott nőnek, hogy -kétségbeejtő helyzetét nem egyedül maga okozta! - -* * - -Ha minden férj zsarnok volna, akit a nők zsarnoknak mondanak, akkor a -világ már régen nem volna egyéb, mint egy óriási keleti szatrapia, -többnejűséggel. - -* * - -A férj és feleség nyilvános helyen ne csókolózzon; de ha már -egyáltalában tesznek valamit, inkább csókolózzanak, mint veszekedjenek. - - -Tegeződés. - -A szülők és gyermekek között a kölcsönös tegeződést nem lehet -helyeselni; annál kevésbé a fonák szokást, hogy a szülők a gyermekeket -magázzák, ezek pedig őket letegezzék. Ez egészen a feje tetejére állítja -a dolgok természetes rendjét, tehát nyegleség. A magyar család rendjének -régi időktől fogva az felel meg, hogy a szülők a gyermekeket tegezzék, -azok pedig őket magázzák, még pedig illő tisztelettel. - -A kölcsönös tegeződés idegen, németes szokás. Amivel indokolják, hogy t. -i. a családi élet kapcsait bensőbbé teszi, értéktelen, mivel a családban -nemcsak a szeretet és bensőség kötelékei lényegesek, hanem a tekintély -is az. Valószinű, hogy az a gyerek, aki apját tegezi, serdült korában -egy nap ezzel fog előállani: - -– Apám! Fizesd ki az adósságaimat. - -A bensőséget azzal lehet fentartani, hogy a gyermek szüleit »édes apám, -édes anyám« címmel illesse és ők így viszonozzák: »édes fiam, édes -lányom«. - -A magyar nép józansága mutatja meg az utat. Ott nincs ez a tegeződés, de -a gyerek szüleit »édes szüleimnek« (édeszlőim) nevezik, ezek pedig őket -»édes cselédjeim« szóval illetik. - -Valamikor a családfő a feleségét is tegezte, a nő pedig férjét »urazta« -(férjem uram) és a népnél ma is így van! a férj a feleségét tegezi, ez -pedig kendezi az »urát«. - -A magyar családi rendben – pedig az elég jó – semmi sincs, ami a -kölcsönös tegeződést támogatná, annál kevésbé olyan, ami a címzések -megfordítását indokolná. - - -Mesterkedések. - -A szerelmes férfit asszonyi praktikákkal nyilatkozatra bírni nemcsak -nőietlenség, hanem oktalanság is. - -Ha a férfi szereti a nőt és a nőnek erről bizonyossága van, tudnia kell -azt is, hogy az a férfi kezdettől fogva magáévá akarja őt tenni. Meg -kell várnia tehát, amíg ő a maga akaratából nyilatkozik. - -Mert: vagy helyes érzülettel bír az a férfi és akkor biztatás nélkül is -ez a legnagyobb gondja; biztatni tehát felesleges. Vagy helytelen -erkölcsi érzülettel bír, megbízhatlan, vagy éppen szédelgő: és akkor -biztatni káros. - -De van más, gyakorlati szempont is. - -A férfi, aki a nőt szereti és mégsem megy át a »nősülés terére«, -bizonyára oly jelentékeny akadályokkal – akár anyagiakkal, akár -erkölcsiekkel – küzd, amelyek nősülését vagy egyáltalán, vagy bizonyos -időre lehetetlenné teszik. És az ilyen küzdelmek minden valamire való -férfiúra nézve a legnehezebb megpróbáltatások közé tartoznak. -Szenvedélyes természetek nem egyszer oldották meg már az ilyen problemát -nagyon is váratlan módon. - -Már most, ha a nő becsüli is valamire azt a férfit, akit szeret, akkor -jobb mind a kettőre nézve, ha gyöngéd viszonyuk nyilatkozat nélkül -felbomlik. - -A férfi, ha gyöngéd erőszak elé állították, az esetek kisebb részében -képes csak megmaradni a rideg »nem lehet« mellett. Az esetek nagy -többségében a becsületére való hivatkozás lenyomja az ellenálló okokat -és a kényszer nyomása alatt határoz, többnyire helytelenül. - -De még ha helyesen határozott is, még akkor is rettenetes az az ár, amit -a nő a férfi igenlő elhatározásáért kénytelen fizetni. Úgyszólván egész -erkölcsi értékét odadobja, gyakran csak azért, hogy egy-két hónappal -hamarabb legyen az esküvő. - -A férfi nem felejti el a rá gyakorolt erkölcsi kényszert soha. -Természeténél fogva uralkodásra s a maga és családja életsorsának -független intézésére lévén születve, akaratának és itéletének -megsértését éppen e legkényesebb viszonyában érzi később legkínosabban. - -Gyakran az első pillanatban, a szenvedély és lelkesedés hevében talán -nem is veszi észre az önérzetén ejtett súlyos sebet, mint a katona, aki -a csata hevében még átlőtt mellel is harcol egy darabig; de azért ez a -seb mégis csak ott van és elkezd fájni, mihelyest a felhevülések -elmultak. A legszelídebb férfi is érezni fogja idővel ezt a sebet, ha -nem is vallja be soha. - -És jaj a »biztató« nőnek, ha idővel az is kitetszik, hogy azok az -akadályok, amelyek a férfi lelkében a házasság gondolatával küzdöttek, -csakugyan nyomatékosak és nagyok voltak. Később azokat az élet a maga -tökéletlenségeivel és bajaival rendesen nagyon is kézzelfogható alakban -állítja a két házastárs közé, szükség, talán nélkülözés, lemondás, vagy -valamely lappangó titok fölfedezése alakjában. - -Azért mondják az életben, hogy a házasságnak _tiszta erkölcsi alapon_ -kell nyugodnia. A bizalmatlanság, kényszer és őszinteség hiánya, ha a -szerelemben ültették el magvát, a házasságban méregfává növekszik. - - -Unokatestvérek. - -A vérközösség házassági akadályát az unokatestvérek közt a régi egyházi -jogok ismerik. Ismeri az újabb magyar házassági jog is. De mindenütt -könnyű volt alóla fölmentéssel szabadulni. Nálunk az igazságügyi -miniszter adja meg a fölmentést. - -Évszázadok tapasztalatai nem erősítették meg azt a feltevést, hogy az -ilyen házasságokból egyáltalán gyönge és beteges gyermekek származnának. - -A tudományos megállapítások eddig csak abban bizonyosak, hogy a -házastársak bizonyos közös, állandó és egyforma tulajdonságai az -utódokban rendszerint átöröklődnek. Tehát a rokon házastársak kiváló -tulajdonságai is, nemcsak a rosszak. - -Mégis, mivel ily közeli vérközösségnél gyakrabban fordulnak elő bizonyos -leszálló és bujkáló atavisztikus betegségi hajlamok és az ezektől való -szabadulás az utódok nagy érdeke: az unokatestvérek házasságánál -bizonyos óvatosság sohasem ártalmas. Általában a leszálló -terheltségeknél (elmebajok, idegbajok, tüdőbetegek, tagok ferdeségei -stb.) az unokatestvérek házassága nem ajánlatos. - -Ha ilyenek nincsenek, a fajilag közelálló, egyforma alkatú, egyszinű -hajú és szemű rokon egyének közt a házasság szintén aggodalmas. Ha -ellenben a fajbeli jelek elütnek és leszálló terheltség nincsen az -apáknál és anyáknál, a vélelem az, hogy az unokatestvérek házassága -kifogástalan. - -A lemenő gyermekeknél _többször_ ismétlődő unokatestvér-házasság -egyáltalán nem ajánlatos, mivel a fizikai és szellemi tulajdonságok -egyformaságára, pangására vezet. Az élet fejlődése mindig a -változatosságra törekszik. Ennek mesterséges feltartóztatása a -természeti erők kimerítésével jár s végre is leromlásra vagy meddőségre -vezet. - - -Igazság-keresés. - -A családi életben és a szeretet kötelékeiben ne keressük az igazságot; -elégedjünk meg a _valósággal_, ami az igazságnak szintén egyik fajtája, -talán a jobbik. - -Más az a külső életben, ahol az emberek a létért küzdenek vagy -marakszanak és fel is falnák egymást, ha nem állna köztük a jog. -Képzeljük úgy, hogy a jog paragrafusai megannyi lándzsahegyek, amelyek -az ember mellének szegeződnek, mihelyest az élet küzdelmeiben és -dulakodásaiban felebarátjának a zsebébe akar nyulni, vagy az oldalát – -keresztényi szeretettel – be akarja törni. - -De mit keresnek ezek a lándzsahegyek a családi életben, a belső rokoni -és baráti körben? Itt ne az igazságokat hegyezgessük még hegyesebbre, -hanem azt nézzük, hogy miképpen lehetne jog nélkül is megélni, -kiméletesség, türelem és szeretet segítségével úgy, hogy egyik a -másiknak javát akarja és ne a maga jobb vagy rosszabb igazságait keresse -rajta. - -Többet ér egy csepp szeretet egy tenger szeretetlen igazságnál. - -* * - -A tétel: - -A férjem megcsalt; mivel pedig a házasságban a jogok és kötelességek -egyenlők, nekem is jogom van őt megcsalni. - -Hiba, hogy ez a megcsalás sem nem »jog«, sem nem »kötelesség«, hanem a -legnagyobb mértékben jogellenes és kötelességellenes valami. Ez pedig -sehogyan sem illik bele a jogegyenlőség logikájába. - -Ha tehát a nő ebben a kérdésben a pozitiv logika és nem a kávéfecsegés -szabályai szerint akar eligazodni, akkor a kérdést így állítja lábára: - -A férjem megcsalt; mivel pedig a házaséletben a csalás nemcsak hogy nem -jog, hanem a legcsúnyább jogsértés és kötelességszegés, tehát én nem -fogok annyira lesülyedni, hanem válni fogok tőle, vagy… kikaparom a -szemét. - -Mellékesen pedig ezt is hozzá lehet tenni: … különben nem is olyan -nagyon bizonyos, hogy megcsalt. - - -Műveltség. - -A házaséletben sokan aggodalmasan keresik, hogy a _férfi és nő -műveltsége_ közt is meglegyen a kellő összhang. Az esetek többségében -azonban ez csak ürügy; a lényeg a vagyon- és osztályegyformaság. - -A szabály mindenesetre az, hogy a férj és nő, ha nem is a tudomány -dolgában, de az általános műveltség, az ú. n. »szellemi láthatár« -dolgában egyenrangú legyen. - -A teljes benső együttélés, ami a házasélet boldogságának alapja, alig -képzelhető másképpen, mint ha a házasfelek egymás gondolatait, -törekvéseit és terveit helyesen megérteni képesek. Máskülönben -okvetlenül beáll az a helyzet, hogy az erősebb fél önmagában tartja -gondolatait és szellemileg külön életet fog élni. Ez pedig a gyöngébb -félnek állandóan fájni fog, mivel a mellőzés, a kevésre becsültség -érzetét kelti föl benne. - -A két házasfél közt azonban kisebb a baj, ha a _nő_ műveltségi -szinvonala az alacsonyabb, föltéve, hogy nem nagyon sokkal alacsonyabb. - -A nő, ha szeret, sok mindenre, szinte a lehetetlenre is képes. Sok -esetben belátja a különbséget és utána jár, hogy kisebbítse. Ha nem is -sikerül neki, kedvességével, szerelmével s ezer kellemes erényével -elfeledteti. - -Képzelhető és van is igen sok házasélet, ahol az értelem és műveltség -dolgában magasan álló férj szemrevetés nélkül megelégszik szerényebb, de -szerető és hű feleséggel, akivel sohasem érezteti fölényét. Ily -esetekben az eszes nő elfogadja a helyzetet; az esztelen pedig kínozza a -férjet. - -Súlyosabb a helyzet, ha a műveltség dolgában az asszony áll magasan a -férj fölött, ami legtöbb esetben a társadalmi rangban való felsőbbséget -is jelenti. És még ennél is rosszabb a helyzet akkor, ha az asszony -műveltsége mellett nem okos, ami nem mindig jár együtt. - -Ilyenkor az összeütközés nem várat magára soká. A nő kevésbé bírja -fölényét erős akarattal megfékezni és elfeledtetni. Az esetek nagy -többségében a férj önállását és szabadságát veszti el a házaséletben. A -nagy dolgokban, de még inkább az apró útbaigazításokban kínosan fogja -érezni, hogy alkotásra hivatott akarata fölött más uralkodik, ha -mindjárt a neje akarata is. Ha azután ez a műveltebb feleség gazdagabb -is, mint amilyen okos, akkor előáll a zsarnokság egy neme, melynek -kormánypálcája s úgy mondják kardja is már négyezer év óta a – papucs. - -Mindenkor az a házasság a legboldogabb, ahol a szerelem mellett a -műveltség és vagyon bizonyos arányban áll egymáshoz. Helyesebben -szólván: az ily házasság van legkevésbé kitéve az emberi gyarlóság -romboló hatásának. - -Persze van itt egy nagy demokratikus tényező is, ami sokszor a -legnagyobb különbségeket is áthidalja. Ez a _szerelem_, amit még nem -sikerült kipusztítani az emberek közül s minden valószinűség szerint -ezután sem fog sikerülni. - - -Érdekházasságok. - -A házasságnak természeti alapja a szerelem. Erre lehet vagyoni jólétet -is építeni, sőt az utódok érdekében kell is. De megfordítva nem lehet. A -természet nem tűr megfordított rendet. Szerelem vagyoni érdekekből nem -támad soha, ha mégannyi hamis próféta hirdeti is ezt a tanítást. - -Minden házasság, mely szerelem nélkül csakis vagyoni érdekekre van -építve, természetellenes állapot, tehát erkölcstelenség is. Akik az -ilyen házasságot létrehozzák, kimondhatatlan és hosszú időkig tartó -szerencsétlenségek és szenvedések Pandora-szelencéjét nyitják föl. - -Tegyük föl a kérdést, hogy mennyivel volna erkölcsösebb az élet s -mennyivel volna előbbre a kor (mivel a boldogtalanságnak butító hatása -is van), ha a társadalmi életben a házasuló felek szivét és vonzalmát -tennék föl elsőnek a mérlegre s a »kényszer« kitöröltetnék a házasság -előzményeiből? - -Vagy tegyük föl a másikat, azt a lehetőséget, hogy az állam és az egyház -egy napon fölfüggesztené valamennyi létező házasságok érvényességét és -mindenkinek szabadságára bízná, hogy folytassa vagy szakítsa meg a -fennálló köteléket, amint különben ez az ókorban egyes kezdetleges népek -életében hét évenkint meg is történt. Csak akkor lehetne igazán -meglátni, hogy milyen laza és képtelen a modern emberek házasságának a -fundamentuma. - -Némelyek szerint a házasságoknak csak egy negyedrésze maradna érvényben. - -* * - -Az érdekházasság előnyei körülbelül a következők: - -Valaki megnősül és elvesz egy leányt, pl. 50.000 korona hozománnyal, -akit nem szeret és aki őt valószinűleg szintén nem szereti. Akkor abból -a következő előnyök háramlanak a férfira: - -Mindenekelőtt kifizetheti az adósságait s 3–4 év alatt kényelmesen -elköltheti a többi pénzt. Neje kezdetben szemére fogja ugyan vetni, hogy -»ő tartja el őt«, ami azonban nem tart sokáig. Mihelyest a pénz -elfogyott, akkor már csak azt fogja mondani: - -– Te ingyenélő, elverted a hozományomat! - -Lesz továbbá annak a férjnek egy folyton válni akaró felesége és -valószinűleg félkegyelmű, keserves gyermekei is, rendes gyümölcsei a -szerelem nélkül összecsirizelt érdekházasságnak. - -Végül pedig, – ami szintén benne van az ilyen házasságok programmjában – -a felesége meg fogja őt csalni, mivel szerinte neki joga van különb -emberhez is, mint amilyen a férje. Amiben egyébiránt igazsága is lehet. - -* * - -Nem okvetlenül az a _gazdag menyasszony_, akinek nagy a hozománya. - -Ha figyelemmel nézzük az életet és összevetjük a léha asszonyok által -elpusztított hozományok összegét ama vagyonértékekkel, amelyeket egy -gondos és okos feleség keze és egy szerencsés házasság hozott létre: -akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a »jó parthiek« igazi mivolta nem a -hozmányban, hanem a nő személyében van kifejezve. - -Nem lehet ugyan azt mondani, hogy minden nagy hozománnyal bíró hölgy -okvetlenül magával hozza Medea pusztító tüzét is a házba. A világért -sem! De az bizonyos, hogy a gazdag feleség, ha nem igen szeret minket, -vagy mi őt, sokkal szegényebb, mint a hozománytalan feleség, akit -szeretünk és aki minket szeret. - -Michelet egy vagyontalan, de tehetséges barátjának ezt tanácsolja: Si -vous voulez vous ruiner, épousez une femme riche! - -Ha tönkre akarod magad tenni, csak gazdag nőt végy feleségül. - -* * - -Nincs megalázóbb a férfira, mint az, ha pozicióját, sikereit és vagyonát -a »szoknyának« köszöni. - -Az olyan házasság, ami azzal kezdődik, hogy a férfi éppen férfias -jellemét alacsonyítja le a nő előtt, nem az égben köttetik, hanem a -pokolban. Annak jó vége nem lehet, mivel ellentétes, rothasztó elemek -vannak benne. - -* * - -Nem igaz az, hogy a modern életben a házasságokat rosszabb elvek szerint -kötik, mint egykor. - -A letünt századok telve vannak az érdekházasságok emlékeivel. Az pedig -mindennapi dolog volt a régi jó időkben, hogy a királyok 10–12 éves -gyermekeiket egymásnak eljegyezték. - -Egészen kétségtelen, hogy a modern kor számos visszamaradásai mellett is -jobban kedvez a szerelmi házasságnak és a nő szabad választási jogának. - -Igaz, hogy ez a jog még korán sincsen általánosan elismerve. A modern -»pénzes zsák« megint olyan új intézmény, ami az ósdi jogelnyomást -örökíti tovább; azonban a politikai, jogi, irodalmi és filozófiai -eszközök hatása alatt s kiváltképpen a természettudományos gondolkozás -terjedése mellett lépésről-lépésre halad előbbre a házasság fizikai és -erkölcsi elemeinek tisztulása is. És ezzel elsősorban a nő -fölszabadítása a testi rabszolgaság alól. - -A feminizmus törekvéseinek is ez a legmélyebb erkölcsi magva. - - -Hozomány. - -A régi jó magyar fölfogás szerint, a _hozomány_ az a vagyon, amelyet a -nő férjének hoz a házasság terheinek könnyítése végett. Az új és éppen -nem magyar fölfogás szerint pedig a hozomány ama pénzösszeg, amelyen a -nő férjet vesz magának. Vagy némely hozománytudós szerint: az a ráadás, -amellyel a nő elkel. - -A hozomány önmagában véve tisztességes dolog s minden időben adtak is, -kaptak is, hozományt, ha volt. Tisztességtelen és ártalmas azonban az a -fölfogás, mely megfordítja a dolgok természetes rendjét és így fejezi ki -magát: - -– A feleség az a teher, amelyet az ember a hozománnyal szokott kapni. - -Még a gazdag leányok is tiltakozni fognak mindenkor az ilyen fölfogás -ellen, ha érzik saját méltóságukat. De igen sokszor előfordul, hogy a -férjhez menő vagyonos hölgy is igen modernül gondolkozik és akkor ő a -hozományvadász vőlegénnyel szemben így állítja föl a maga igazságát: - -– A férj az a tárgy, akinek a hozomány fejében kötelessége eltűrni az én -szeszélyeimet, esetleg kalandjaimat. - -Igen sok dús hozományban lebzselő férj és feleség van, aki szívében egy -egész életen át keserű irigységgel szemléli a kis hozományú vagy -hozománytalan családok gyarapodását és szerencséjét, míg a magáénak -elpusztulását szinte pontosan ki tudja számítani. - -A házaséletnek csodálatos, kitanulhatatlan matematikája van. A többi -közt ilyen képtelen számok is fordulnak elő benne: 100 = 100.000, -100.000 = 0. - -* * - -A hozományvadászat nagyobb ellenségei a női nemnek minden nőtlenségre -kényszerítő állami intézkedésnél és mindig a nő megbecsülésének nagy -hanyatlását jelenti. Aki ez ellen küzd és azt gyalázatossá bélyegzi, -több gyakorlati hasznot tesz a női nem boldogságáért, mint ezer elméleti -bölcselkedő. - -* * - -Az okos és jó feleség, ha nem is az ő kezében van a pénztár kulcsa, -mindenkor iparkodik férje költekezését s a maga és családja -szükségleteit megfigyelni és arányban tartani, nehogy öntudatlanul -bűnrészesévé legyen férje ballépéseinek. - - -A házibarát. - -Arról van szó, hogy ha egy férjes nőnek valaki hevesen udvarol, vagy -világosabban szólva: szerelmével ostromolja, miként utasítsa vissza? -Következő esetek lehetnek: - -1. _Megmondhatja a férjének_. Ez hatásos ugyan, de az a hátránya van, -hogy a férj nyugalmát földúlja, csaknem bizonyosan sértésekre és -párviadalra vezet s emellett a »világ« szájára adja az esetet. Pedig a -világ mindig a rosszabbat hiszi. - -2. _A lesújtó visszautasítás_, ami goromba is lehet. Vagy kemény -lehordás és megszégyenítés, aminek ismét az a hátránya van, hogy a -megszégyenített udvarló elmaradása a társaságban feltűnik s a férj is -tudomást szerezvén róla, az asszony ártatlanúl is gyanúba kerül. - -3. _Tapintatos leszerelése_ a bajnak. Szelid, jóakaró rendreutasítás; -kitérés a négyszemközt való beszélgetések elől; visszautasító -magaviselet; olykor egy kis keserű orvosság, mindaddig, amíg az illető -gentleman jobbik esze meg nem érkezik. De ennek meg az a baja, hogy a -megvadult uraknak a jobbik eszük nehezen szokott megérkezni. Örömestebb -hiszik, hogy mindez biztatás, mintsem hogy visszautasítás. - -Már most mit csináljon az ilyen szegény asszony? Mi a leghelyesebb -magatartás, ami használjon is, a férjet se vigye bajba és gyanakodásra -se adjon okot? - -Az asszonyok erre azt mondják: - -– Úgy kell a feleségnek viselkednie, hogy sohase kerüljön ilyen -helyzetbe. - -* * - -Egy eset a sok közül: - -… Egy fiatal házaspárhoz beszállott vendégül a férjnek egy régi jó -barátja. A vendég, akit a nő is még gyermekkorából ismert, éjnek idején -megbetegedett. Nyugtalanságát az asszony észrevette s mivel a férje -aludt és fölkelteni nem akarta, a cseléd pedig lefekvés után kiszökött a -házból, a legjobb hiszemben, bár kevés elővigyázattal, maga készített a -vendég számára hideg borogatást. Jóindulata és bizalma nagyobb lévén, -mint óvatossága, azt be is vitte a szomszédos vendégszobába. A vendég -azonban, vagy mert színlelte a rosszullétet, vagy mert nem volt -túlságosan rosszul, megölelte az asszonyt… - -Közben a férj is fölébredt a neszre s fölkelvén, utána ment. És éppen -abban a pillanatban lépett be a szomszéd szobába, amint ott a váratlan -jelenet kifejlődött. - -A dologból nagy eset lett. Párbaj, amelyben a vendég a jobbkezére örökre -megbénult és egy botrányos válópör. - -A bíró elfogadta ugyan az asszony mentségét, de nem úgy a férj, aki -azóta is föltétlenül meg van győződve, hogy az asszony bűnös volt. Vagy -legalább az ú. n. becsület parancsához tartja magát és minden békülési -kisérletet kereken visszautasít. - -Más, tárgyiasabban ítélő emberek meg vannak róla győződve, hogy az -asszony ártatlan, de – úgy mondják – ez csak magánvéleményük! - -Már most alkalmazzuk ezt az esetet azokra a látszatokra, amelyek »ölnek« -s gondoljuk el, hogy hány nő szenved becsületében a kisebb-nagyobb -látszatok miatt. - -A _látszat_ esetében van mindig egy biztos ismertetőjele az asszony -ártatlanságának. Az t. i., hogy férjét szereti. Ha szereti, akkor a -látszatot mint értéktelent, félre lehet dobni. - - -A mult. - -Sok fiatal asszony lelke vergődik ebben a kérdésben és legalább is fele -téved el benne. Hogy a fiatal asszony férje multját is akarja ismerni, -az nagyon természetes; de mivel a bizalom a házastársak közt nem -egyoldalú és csakis úgy ér valamit, ha kölcsönös és minden csalárdság -nélkül való, ezzel a nő is tartozik. - -Hogy azonban ez a bizalom tulajdonképpen miből áll, ebben az emberek -sokféleképpen tévednek. Talán jól mondjuk, hogy mindent közölni -tartoznak egymással a multból is, de méginkább a jelenből, ami a köztük -levő legbensőbb kötelékre és annak tisztaságára tartozik. Ellenben oly -tényeket, amelyek ennek a köteléknek a sérthetetlenségére nem tartoznak, -külön kérdés és kifejezett akarat nélkül ne hozza föl az egyik a -másiknak szükségen felül, sőt ebben legyen kiméletes egyik a másik -iránt. Ez a lélek jogköre. - -Sok dolog van az emberi életben, amit a gyarlóság számlájára kell -fölírni és el kell felejteni, helyesebben: meg kell bocsátani. - -A szerelem, kivált ha szerencsésen diadalra vergődött és boldog házasság -lett a vége, általános amnesztiával járjon, mint a királyok -trónralépése. - -* * - -A derék, egészséges erkölcsi érzülettel bíró férfi, amikor valamely nő -szerelmének megnyerése után törekszik, abban a pillanatban, amikor azt -elérte, azonnal el fogja neki mondani azt is, hogy előbbi életéből mi -nyomja lelkiismeretét? - -Egy előző, komoly szerelmi viszony pl., amelynek komoly története van, -mindenesetre ilyen, még akkor is, ha a világ előtt titokban maradt, -avagy titkos, megalázó részei vannak. Ilyenek továbbá családjának oly -fogyatkozásai, esetleg még bűnei is, amelyeket szintén még jókor kell -megtudni annak a nőnek, akinek kezébe jövendőbeli életünk és családunk -erkölcsi sorsát letesszük. - -Hogy ilyenkor a nő is hasonlóval tartozik, az eléggé fölfogható. A nők -»előélete« bizonyosan tisztább szokott lenni, mint a férfiaké. De a nő -is csak ember, aki éppen úgy ki van téve az élet gyarlóságainak. S ő is -érzi az ilyen elhatározó pillanatban azt, hogy bizalomhoz tartozó dolgok -eltitkolásával oly csalást követne el jövendőbeli férje ellen, ami egész -életét lealacsonyítaná s köztük a hazugság, vagy legalább a gyanú -demoralizáló állapotát teremtené, ha az erre tartozó dolgokat nem -mondaná el még jókor. - -A helyes fölfogás az, hogy a házaséletre már ne maradjon fönn semmi -árnyék vagy bizonytalanság a múltból, szóval semmi »elmondani való« -többé. - -A házasélet elején való »vallomások« eszerint nem helyesek többé. Okos -asszony és okos férfi ezért a másikat nem zaklatja. Különösen pedig nem -zaklatja az okos asszony férjét legénykori élemények felől. De ha -kiváncsisága még sem hagyja nyugodni, meg kell elégednie, ha a férje azt -mondja neki: - -– Mindent tudsz, ami a szeretetre és bizalomra tartozik köztünk. Egymás -közös emberi gyarlóságát bűnül egymáson ne keressük. Amióta szeretlek, -bizalmad megérdemlem s meg vagyok győződve róla, hogy te is az enyémet. -Azon legyünk, hogy soha meg ne csökkenjen közöttünk ez a bizalom. - - -Férj és feleség. - -A férjek általában véve szelíd és jóravaló háziállatok, akik szeretnek -otthon tartózkodni. - -Ez pedig többnyire az asszonyoktól függ. Aki a házat kellemessé tudja -tenni és gondja van arra, hogy férje megtalálja abban mindazt, ami -állásával és életmódjával jár, amellett pedig prédikációkkal férjét nem -kínozza: az azt fogja tapasztalni, hogy a férje nem jár ki annyit a -házból, sőt barátjai is vele kezdenek járogatni, mivel ők is jól érzik -magukat a meleg tűzhely körül. - -Ellenben az, aki férjét untalan fegyelmezni akarja, szemrehányásokat -tesz neki kimaradásáért, máskülönben pedig mogorva és barátságtalan -férje apróbb hibájával szemben is: előbb-utóbb észre fogja venni, hogy a -férje külső világi élvezetek után jár s mindenféle álürügyek alatt -kisiklik körmei közül. - -* * - -Mindennapi kérdés: - -Mi jobb, ha a házasfelek közt a férj szereti jobban a feleségét, vagy a -feleség a férjét? - -Minden ilyen kérdés alatt tulajdonképpen az az igazi kérdés lappang, -hogy: mi jobb, ha a férj nem szereti a feleségét, vagy a feleség nem -szereti a férjét? - -A kisebb polgári okosság azt mondja, hogy ha a férj szeret jobban, akkor -a hideg nő is hálás lesz férje iránt, jósága meghatja őt és a -szánalomból, hálából idővel a legnagyobb szeretet lehet… Amire különben -ráillik a »Tolonc« egyik humoros népdala, ami szintén azt mondja, hogy -»uborkából lesz a tök, tökből a sárgadinnye«. - -Azonban, sajnos, a legtöbb férfi olyan, már a természettől fogva, hogy -neki a hálából idővel kifejlődő szeretet nem kell. Már csak azért sem, -mivel az minden férfira nézve súlyosan megalázó dolog, az alamizsna -bizonyos neme, amit valamire való férfi el sem fogad. - -Amellett pedig a férfiak nagyon jól tudják azt, hogy az olyan asszony, -aki a szánalom és hála erényeiben vesz szerelmi gyakorlatokat, -egyáltalában nem megbízható és el fogja férjét árulni, mihelyt egy olyan -férfival áll szemben, akit szánalom és hála nélkül, sőt egyáltalán -minden ok nélkül szeret. - - -Összeveszések. - -Soha meg nem szűnő gonddal óvakodjunk a házasságban az apró -összeveszésektől és az édes kibékülésektől. - -Ne áltassuk magunkat ostoba mentségekkel. Az első sértő szó már -megdöbbentő és nagy esemény, ha annak a fullánkját a rögtönös megbánás -és engesztelődés nem húzza ki azonnal. Az összeveszés pedig, amely -órákig, talán napokig eltart, szinte fölér az életnek egy -katasztrófájával. - -És szomorú ebben a dologban az, hogy rendesen a gyöngédebb fél, az -asszony az, aki a haragot erősebben tartja. - -A férfit és nőt a házasság kötelékében ha a szeretet egymással szorosan -össze nem forrasztja, akkor az egész szövetség nem is ér sokat. - -Már pedig a szeretet – ha van – minden más erénynek a koronája, kivált -pedig a szelidségé, a béketűrésé, a kíméletességé, a ragaszkodásé, az -engesztelődésé és a bizalomé. - -Aki ezt megsértette, nemcsak rossz órát vagy napot szerzett a másiknak, -hanem önönmagába is beledöfte a kést. Egy egész világot sértett meg -egyetlen szóval. Ha nem képes azonnal belátni, – ha már megesett – hogy -milyen óriási hibát követett el; ha nincs benne elég erkölcsi erő arra, -hogy azonnal megbánja és megalázza magát, ellenben saját indulatait és -gőgjét többre becsüli, mint azt a szentséget, aminél nagyobb szinte -nincs is az emberi életben: akkor az a kibékülés és csókolózás nem sokat -ér később. Az első jelenetet követi a második, harmadik… tizedik… -századik. Mentül jobban békülnek, annál inkább elhidegülnek egymástól. - -Ha valaki a földbevert karót ingatja, az talán nem fog engedni; de -ingassa meg, habár nem egyazon időben is, sokszor: meglazul és -kihúzhatja. - -Azonképpen vannak az emberi lélekben is a dolgok. Rossz tulajdonságaink, -egyszer gyakorolva, még nem fajulnak el, de gyakoroljuk azokat sokszor, -útat vájnak maguknak észrevétlenül s később még a legkisebb -fölindulásnál is azonnal megjelennek. - -Van sok házastárs, aki sűrün össze szokott veszni, de azután meg-meg -összebékül. De micsoda az ő boldogságuk és életük azokéhoz képest, akik -sohasem vesznek össze és a legnehezebb órákban, talán a féltékenység -legkínosabb perceiben is, megtartják a szeretet törvényét, amelynél -nagyobb törvény nincsen: - -»Ne szálljon le a nap a te haragoddal.« - -* * - -Valamint nagy észbeli tehetségekkel megáldott emberek vannak köztünk, -szintazonképpen vannak dúsgazdag szeretet-adománnyal megáldott emberek -is, akik a legnagyobb önfeláldozásra is képesek másokért. Annál inkább -képesek arra, hogy a házasélet bajai és megpróbáltatásai felett egymás -jó tulajdonságaiban bízva, mosolyogva térjenek napirendre. - -Vannak azonban köztünk szívbelileg tehetségtelen emberek is. Lények, -akiket kishitüeknek, szűkkeblüeknek szoktunk nevezni és akik oly kevés -szeretet-adománnyal, ellenben oly sok rosszindulattal jöttek a világra -(olykor a nevelés még meg is toldja), hogy az a szeretet, amivel a -házasélet útján elindulnak, már egy-két hét alatt elfogy. És akkor -kezdődnek az apró differenciák, neheztelések, összeveszések, majd a -civakodás, harag és gyűlölködés. A szeretet elfogyott, mert kevés volt. - -Ezek azok, akiknek soha se kellene megházasodniok vagy férjhezmenniök. - - -Szerelmi házasságok. - -Lehetséges-e, hogy a tiszta szerelemből kötött házasság is szerencsétlen -legyen és felbomlással végződjék? - -Nem valószínű: de lehetséges. Gyarló az emberi lény, még legmagasabb -érzéseiben is. Ami az egyének jellemében hiányzik, azt a szerelem -javítja és pótolja ugyan, de ott, ahol a hézag nagyon is nagy, semmi sem -használ, még a szerelem sem. - -Már az maga is nagy gyarlóság, hogy a nagyon fiatal egyének (kivált a -nagyon fiatal leányok) érzéseikben könnyen megtévedhetnek. Továbbá igen -sok regényes, mások által beléjük beszélt vagy rossz regényekből magukba -olvasott előítélet rontja meg természetes hajlandóságaikat. Ilyenkor a -szerelemnek valamely tökéletlen, eleve is beteges alakja lép fel s -elkeshed ez is a házasélet nehéz kötelességeinek nyomása alatt. - -Sokan erős és mély szerelemmel indulnak neki a házaséletnek, de ingadozó -jellemük és megbízhatatlan erkölcsi érzésük nem birja az életnek sokszor -nagyon is reális megpróbáltatásait vagy nagyon is vonzó csábításait. - -Férfi és nő ebben egyaránt hibás lehet. - -A világ ilyenkor azt mondja, hogy íme, a szerelmi házasságok sem -szerencsések. Pedig nincs igazsága. A világ mindig csak a szerencsétlen -házasságokat látja, mivel ezek feltünnek, ellenben a szerencsés -házasságok zajtalanok. Ha 100 ilyen házasság közül 95 boldog, sohasem -ezek után, hanem az 5 boldogtalan után igazodik, mivel érdekeinek vagy -előítéleteinek így kedvezőbb. - -Azt pedig, hogy még ebben az öt esetben sem a szerelem, hanem a jellemek -gyatrasága az oka a bajnak, vagy nem keresi, vagy keresve sem tudja meg, -mivel a házasélet titkait az emberek nem teszik ki az ablakukba. - -* * - -A családi ügyekben többnyire finom lelkiismeretbeli kérdések szálaiból -van összeszőve a bonyodalom csomója. - -Aki kívülről nézi (mivel sok lényeges dolog el van fedve szemei elől), -gyakran elítéli az áldozatot és felmenti a bűnöst. - - -Elhidegülések. - -Családi viszályokba idegen ember se tanácscsal, se ítélettel ne -avatkozzék. Mások családi életének belső világába még az sem lát tisztán -bele, aki mint rokon vagy jóbarát szinte benne él, mivel éppen azok a -kötelékek a legfontosabbak benne, amelyek leginkább el vannak vonva -idegen szemek elől. - -Ki tudná például azt jókor felismerni, hogy a házastársak egymás iránt -való becsülésének és bizalmuknak kötelékei lazulnak, holottan ezt -sokszor ők maguk is csak akkor veszik megdöbbenve észre, amikor szakadék -tátong köztük. Vagy ki venné észre azt a hallgatag, de mégis borzasztó -lelki viszályt, amelyet gyakran vívnak egymással a házasfelek anélkül, -hogy nyílt kitörésre kerülne a sor csak egyszer is. - -Olyan sebek ezek, amelyekhez idegen kéz nem nyulhat a befertőztetés -veszedelme nélkül. - -* * - -Ritka asszony az, aki a házaséletben, ha a férj belső nyugtalanságát és -vélt elhidegülését észreveszi, hibát ne követne el. Legtöbben -rajtatörnek a férjen, gyanusítással őrlik meg és addig kalapálnak rajta, -míg csakugyan össze nem törik. - -Sajnos, ilyenkor az orosz inváziót is behozzák sokan az anyós -személyében. Nem gondolják meg, hogy az összetört férj éppen úgy nem ér -semmit, mint az összetört fazék. Nem tudják, hogy a férfiak lelkének is -vannak olykor nehéz megpróbáltatásai, aminthogy az asszonyi lelkeknek is -vannak, csakhogy az asszonyok az eltitkolás művészetét jobban értik. - -Hol, hol nem, ismertem egy házaspárt, ahol a becsületes férfi lelkébe -idegen bálvány lopózkodott be és ott akkora felfordulást idézett elő, -hogy már-már öngyilkosságtól lehetett tartani. - -A dráma nem így végződött. - -A feleség azonnal belátta, hogy ez férjére nézve is nagy -szerencsétlenség. Hősies lélekkel rejtette el, hogy ismeri a belső -bonyodalmat és hogy nagyon szenved ő is alatta. Férjét észrevétlenül -lépésről-lépésre segítette, hogy magát kimentse a veszedelemből. Az idő -is segített neki és a dolognak jó vége lett; csaknem felemelő, fenséges -vége. - -De én csak _egy_ ilyen asszonyt ismertem. Lehet, mások ismernek többet -is; de az bizonyos, hogy olyan feleséget és férjet, aki ellenkezőleg -cselekedett, mindnyájan ismerünk eleget. - -Alig van fontosabb és nehezebb kérdés a nő életében, mint az, hogy ha -már megnyerte egy férfi szerelmét, aki férjévé lett, mitől függ az, hogy -ez a szerelem állandóan meg is maradjon? Ez a nőre nézve szinte az -örökifjuság problémája. - -Mitől függ? De legtöbben nem is így kérdezik, hanem így: _mit tegyenek_? -Amiben már az a gondolat is benne van, hogy milyen mesterséges -eszközökkel kössék magukhoz férjüket? És aki így kérdezi, annak -többnyire előre is meg lehet jósolni, hogy nem fog sikerülni. - -Az _első_ titok a felfogásban van. Az a nő, aki férje ragaszkodását -mesterséges úton akarja biztosítani (fehér kéz, üde arc-szín, krémek, -hajnövesztők, stb.), tolvaj-ösvényen jár. A természet igazi nagy -adományait ilyen rövidebb és könnyebb utakon megközelíteni nem lehet. - -Aki a házasélet boldogságát, nevezetesen pedig férje ragaszkodását -biztosítani akarja magának, ne külső mesterkedésekben, hanem a maga -szivében és kitünő tulajdonságaiban keresse az amulettet. - -Ez nehezebb; sokszor nagy önfeláldozásokkal, mindenesetre pedig nagy -önzetlenséggel jár, de egyedül ez a biztos. Aki így fogja fel a -problemát és nem a könnyebb végén, annak a megoldás sikerülni fog. Vagy -ha mégsem sikerül, akkor az a közös gyarlóság műve lesz és nem az ő -hibája. - -A _második_ titok az, – és ez a nagyobb – hogy ne menjen a nő férjhez -olyanhoz, akit lelke teljes egészével nem szeret és aki őt hasonlóképpen -nem szereti. - - -Az utolsó szó. - -– _Levéltöredék_. - -»Asszonyom, tehát a viszálykodásban ön mondotta ki amaz utolsó szót és -az ön nyomorult férje hallgatott, sőt most is hallgat, már napok óta -hallgat… - -Dosztojevszkynek egy gyönyörű elbeszélése van erről. Mint semmisül meg -egy családi élet pusztán azért, mivel a házasfelek hallgatnak s egyik -sem bírja az első őszinte, engesztelő szót kimondani. - -Az ön esete is az, ami száz és ezer asszonyé; csakhogy ezek az asszonyok -nemüknek mindig rossz véleményt szereztek, dicsőséget soha. - -Ime; ki méltóztatott mondani ama bizonyos utolsó szót, amit az asszonyok -nagy többsége a viszálykodásban el nem enged. Nem írja meg, hogy mi volt -tehát ez az utolsó szó, mert bizonyosan rösteli, vagy azt gondolja, hogy -jobb, ha nem tudom. Pedig tudom! Nehéz, súlyos, szeretetlen sértés volt, -máskülönben nem tört volna ki utána az a borzasztó hallgatás. - -Hogy férje hallgatni tudott utána, ez becsületére válik; t. i. a -férjének. Vannak férfiak, akik ilyenkor nem hallgatnak, hanem -cselekszenek. És ha az ön férje nem volna különb azoknál, most már ott -heverne romokban az ön egész életboldogsága. És most Nagysád azt -kérdezi, hogy ebben a borzasztó hallgatásban kit illetne az _első békítő -szó_? - -Szent Isten! - -Ahhoz volt önnek bátorsága, hogy férje ellen azt a bizonyos utolsó szót -kimondja; de ahhoz nincs bátorsága, hogy az elsőt most szintén ön mondja -ki? Nem gondolja, hogy ez olyan borzasztó igazságtalanság, amivel még az -asszonyi logika ítélőszéke előtt is feltétlenül és azonnal elveszíti a -pört? - -Ha azt gondolja, hogy ezzel a férjét a jövőre nézve engedelmességre és -gyöngédségre tanítja, akkor ebben borzasztóan csalódik, hacsak t. férje -nem tartozik a tökfilkók osztályába, ami egyáltalán nem valószínű. - -A valamirevaló férfit mindennel dresszirozhatja az asszony, csak éppen -azzal nem, ha férfias önérzetébe gázol és meg akarja alázni. A mérges -seb, amit ezzel ejt a férfi szivén, egészen be nem gyógyul soha. Talán -megteszi, hogy a családi élet szétrombolása helyett, az okosság által -hajtva, átmegy a caudiumi igán, de a megaláztatást nem felejti el, mivel -természete ellen van és ez jól van így. A legközelebbi esetben azután a -viszály elvetett magva kihajt s a harmadik, negyedik, tizedik esetben -beáll a nagy krizis. - -Azt az asszonyt, aki az utolsó szót magának követeli, még rossznak -emiatt bizonyosan nem lehet tartani, de jónak ennél is kevésbbé azt az -asszonyt, aki az első őszinte békítő szó kimondására képtelen. - -Az élet keménységei, zordságai, a férfi lelkének fegyelemre és a világ -fenntartására szolgáló szigorusága csakis a női gyöngédség által -megnemesítve és enyhítve képes nagy szolgálatokat tenni övéinek és az -emberiségnek. - -Amelyik nő ezt meg nem érti s az »első lépés« nyomorult előítéletéhez -ragaszkodva képes a legnemesebb és legnagyobb érzést is semmivé tenni, -vagy éppen romboló gyűlölködéssé alacsonyítani: az a természet isteni -rendje ellen lázadt fel s ehhez méltó bűnhődést érdemelt ki magának. - -Tanuságot tett arról is, hogy erkölcsi felfogása a legnagyobb mértékben -hibás, különösen pedig önző, mivel a férfival való legbensőbb -viszonyában csak jogokat követel magának, de a reá néző kötelességekről -tudni nem akar…« - - -Válás. - -Summum jus, summa injuria. - -Van olyan határ minden dolgainkban, tehát a jogban is, ahol a legnagyobb -igazság egyben a legszörnyűbb igazságtalanság és ahol a legtökéletesebb -jog öl legjobban. - -Az élet etikai tisztasága, tehát tökéletességének mindenkori mértéke -határozza meg, hogy mennyit birunk el az isteni jogokból. A pozitív -házassági jog szigora is legtöbbnyire csak annak biztosítéka, hogy a -család csekély okok miatt szét ne menjen. Ott azonban, ahol a gyűlölet -erősebb, mint a korlát, a törvény is megengedi a bontást, az »isteni -jog« ellenére is. - -Ha meg nem engedné, úgyis áttörnék. - -A házasságot a dogma »szentségnek« tartja, de van egy másik dogma is, -amely azt mondja, hogy a _szeretet meg a házasság szentsége_. Enélkül az -csak üres formula, amihez az istenségnek sokkal kevesebb köze van, mint -az ördögnek. - -* * - -Sok olyan irigyelt asszony van a világon, akit mindenki szerencsésnek, -szabályos életünek és boldognak tart s amellett óriási sebet visel a -szivén. - -Az asszonyok nagy dicsősége, de szerencsétlenségeiknek egyúttal bő -forrása is, hogy a családi rend és a világ kedvéért, de különösen a -gyermekekért, oly belső szenvedéseket és megaláztatásokat képesek -eltűrni, amilyenekről szinte fogalma sincsen annak a sok-sok együgyű -embernek, aki a világot csak a felszíne szerint ítéli meg. - -Mindez nagy dicsősége a női nemnek; de nem akkora még sem, hogy érte -mindent fel kellene áldozni. A nő ősi joga, hogy nyiltan és törvényes -eszközökkel tudjon magán segíteni, ha végleg rabszolgai állapotba -tiporták le. - -Szerencsétlenséget, vagyoni nélkülözést, a világ durvaságait, betegséget -bizonyosan nem fog egyetlen jóravaló asszony sem válási oknak vagy olyan -oknak tekinteni, ami őt családjától elszakítsa. Az az asszony, aki -szeret és szeretetében nincsen megalázva, erősebb a leghatalmasabb -férfinál is. De amikor az asszonynak emberi méltósága van letiporva s -életének erkölcsi tartalma megsemmisítve: akkor ne szóljon semmit, ne -vádoljon senkit, ne beszélje el senkinek szörnyű nyomorát. Akkor -támaszkodjék istentől származó jogaira és hagyja el azt a helyet, ami -többé sem az ő számára, sem családja számára nem teremthet mást, csak -lealacsonyítást, erkölcsi elzüllést és pusztulást. - -És menjen Isten nevében! - -* * - -Sok olyan asszony van, aki a házaséletben boldogtalanságról panaszkodik; -de ezeknek legalább a fele olyan, akinek a boldogtalansága nem a férj -rosszaságából, hanem a maga tökéletlenségeiből következik. - -És ezek a nők, a maguk nagy fogyatkozásai következtében, nemcsak ezzel -vagy azzal a férfival szerencsétlenek, de minden férfival -szerencsétlenek lennének, még Pál apostollal is. Amellett minden férfit -szerencsétlenné tennének s mégis örökösen arról panaszkodnának, hogy ők -vannak szerencsétlenné téve. - -* * - -A rossz házaséletben s a bíró előtt a nő mindenféléről panaszkodik. Hogy -a férfi lump, tékozló, más nők után szaladgál, goromba, szívtelen, a -hozományt elveri és a többi. Pedig ezek többnyire csak jelenségek és nem -okok. Ezek helyett legtöbbször igazságosabb volna így szólani: - -– Én a férjemet nem szeretem; nem bírom szeretni; irtózom tőle és isten -bocsássa meg, de nem vagyok képes magamat szeretetre erőltetni. - -És ez igazabb válási ok volna mindennél, amit a törvény annak ismer. - - - - -ÉLET. - -Az embernek három útja van a helyes cselekedetek felé. - -Először az _elmélkedés_; ez a legnemesebb. - -Másodszor az _utánzás_; ez a legkönnyebb. - -Harmadszor a _tapasztalat_; ez a legkeservesebb. - -_Confucius_. - -Az életnek vannak tökéletességbeli fokozatai és minden műveltség csak -annyit ér, amekkora fokát annak betölteni képes. - -Vannak életek, amelyek keskenyek és vékonyak, mint a cérnaszál és vannak -ismét, amelyek széles, gazdag folyamok gyanánt hömpölyögnek az -örökkévalóság tengere felé. - -Vannak emberi gyönyörűségek, hatalmas, nagy megindulások, az észnek és a -szívnek olyan kielégítései, amelyekről szinte fogalma sincs a divatos -műveltségű embernek. Aki fonák szomjúságát élvezetekkel öntözgeti s -aprócska indulatait gonddal ápolgatja egy egész életen keresztül és -meghal a maga koldus előítéletével és félretaposott nyegleségeivel -anélkül, hogy az emberi létben rejlő hatalmas természeti erők -küzdelmének boldogságait maga-magában csak egyszer is megérezte volna. - -* * - -Az élet fele puha illuziókból áll, a fele kemény valóságokból. - -Bölcs és boldog az, aki úgy tudja vegyíteni, hogy a mérleg egyensúlyban -maradjon és az egyik ne rontsa meg a másikat. - -De ha a kettő közt választani kell, akkor az illuziókban élő embernek -több öröme van az életben és valósággal több ember, mint az, aki azokat -eladta s beállott kenyérfogyasztó vagy pénzszerző gépnek. - -* * - -Hiába is tagadják, van az emberek között _magasabb életközösség_ is, -melyet nem az érdek és haszon kapcsai tartanak össze, hanem a becsülés, -az erkölcs, a szeretet, a humanizmus finom idegszálai. Tehát olyan -viszonyok, amelyek látható anyagi hasznot nem hajtanak. Az élet -harmóniája, a lelkek illata ez; kibékítője minden romboló indulatnak, -legfőbb varázsa a földön való rövid zarándokolásunknak. - -* * - -Sem a család, sem a társadalom nincs extázisokra és tomboló -szenvedélyekre berendezve. Ezek jönnek-mennek, mint a viharok. -Rombolással vegyes termékenységet hoznak magukkal s olykor szépek is, de -az élet azért az átlagos józan napfény szerint fejlődik. - -Az ember élete teljes mása a természetnek. - - -Életigazságok. - -Dumas fils élete végefelé összeírta a helyes élet gyakorlati szabályait. -Ime: - -Sétálj mindennap két órát, aludjál minden éjjel hét órát; feküdjél le, -mindig egyedül, amikor álmos vagy; kelj fel, ha felébredsz. - -Dolgozzál, ha felkeltél; egyél, ha éhes vagy, ne igyál, csak ha -szomjazol és akkor is csak lassan. - -Ne írj, csak annyit, amennyit aláírhatsz. Csak azt tedd, amit -bevallhatsz. Ne felejtsd, hogy a többiek számítanak rád és hogy te nem -számíthatsz rájuk. - -Ne beszélj, csak ha kénytelen vagy vele és ne mondd el, csak felét -annak, amit gondolsz. - -Ne becsüld a pénzt sem többre, sem kevesebbre, mint amennyit ér: jó -szolga és rossz gazda. - -Őrizkedjél a nőktől húszéves korodig, távozz tőlük negyvenedik éved -után. - -Ne teremts annak tudta nélkül, mire kötelezed magad vele és a lehető -legkevesebbet rombolj. Bocsáss meg előre mindenkinek a nagyobb biztonság -kedvéért. - -Ne vesd meg az embereket, ne gyűlöld őket és ne nevess rajtuk mértéken -túl: sajnáld őket. - -Gondolj a halálra minden reggel, viszontlátva a napfényt és minden este, -visszatérve a homályba. Ha sokat szenvedsz, nézz szembe a fájdalommal. - -Légy egyszerű, iparkodjál hasznossá lenni, szabadnak maradni és az Isten -megtagadásával várj, amíg jól be nem bizonyították, hogy nem létezik. - -Embernek és asszonynak a kötelességek egész sorozatát kell teljesíteni, -amely arra készteti őket, hogy mindig előre tekintsenek és -hozzászoktatja ahhoz, hogy lemondjanak arról, ami nekik a legdrágább. A -világ hamar véget ért volna, ha az első gyermek nem tudta volna túlélni -az első anya halálát. - -A természet végcélja, hogy az embernek sok gyermeke legyen, akiket jól -felneveljen, hogy hasznosak legyenek és hogy szeresse őket boldogságuk -kedvéért. - -Házasodjék az ember amíg fiatal és egészséges; válasszon bármely -osztályból tisztességes és egészséges leányt. Szeresse egész lelkéből és -erejéből, hogy hű hitves és termékeny anya legyen. Dolgozzék -gyermekeiért és azért, hogy halálakor élete szép példáját hagyja vissza. - -Ime, az igazság, a többi tévedés, bűn vagy hóbort. - -* * - -Az élet valóságai mögött kimérhetetlen _mélységek_ lappanganak. -Ragadjunk ki az utca zajából akármiféle csekélységet, pl. egy cipészinas -füttyét, nyomozzuk annak értelmét és a végtelenség nyílik meg mögötte. - -Nagyszerű, fenséges igazságok óriási láncolata, amiről fogalma nincs -annak, aki a valóságoknak csak külső vonatkozásait ismeri. - -A világ ez emberi szellem és értelem által él; enélkül halott. - - -Szellemesség. - -A szellemi előkelőséget nem lehet oly könnyen elsajátítani, mint a mások -pénzét. Az igazi szellem mindig végtelen magasan fog állani ama -megtanulható szójátékbeli és ötletbeli jártasság felett, melynek -megszerzéséhez nem kell egyéb, mint hogy az ember sokat üljön a -kávéházban és a külföldről importált ötleteket jól megjegyezze. - -Az »élvezetes beszélgetés« pedig hosszas és éppen nem kellemes -előzmények virága. Mögötte áll a jó iskola, a tudás, az irodalmak -ismerete, tömérdek jó munka olvasása, a művészetek ismerése, -megfinomodott ízlés és amit először kellett volna mondani: az elme -elevensége, elfogulatlansága és szabadsága. - -Persze az ahhoz való társaság is. - -A szellemes ember az egyoldalú, nagyképű társaságban csodálatosan ostoba -szokott lenni. Ellenben az elfogulatlan, jókedélyű társaságban sokszor -az unalmas emberből is csodálatos szellemi szikrák ugranak elő. - -* * - -Egyébiránt a szellemesség nem eredeti gondolatokból áll, hanem eredeti -gondolatfordulatokból. Tehát nem lényegbeli, hanem formai tehetség. - -Az emberek óriási többsége azonban csak reflex-szellemmel bír. Amit -tanult vagy hallott, azt csak úgy képes visszaadni, amint hallotta, vagy -csak igen csekély új fordulatra képes. - -A szellemes ember, még ha paraszt is, új kifejezésmódokat és -fordulatokat kapcsol a régihez. Némelyik parasztelbeszélő olyan -szellemességet árul el, hogy szinte elámul tőle a művelt ember is. - -Az irodalom túlnyomó része sem áll másból, mint az eredeti gondolkozók -ötleteinek és elbeszéléseinek újabb és újabb, tetszetős formákba öntött -előadásából. Egyazon arany más és más feldolgozásban. - -* * - -A szellemesség elsajátítására igen sokan vágynak, mivel a szellemesség -az egyénnek bizonyos kiválóságot ad a többiek felett. És tagadhatatlan, -hogy azt bizonyos mértékig el is lehet sajátítani. De ehhez jó alapokra -épített műveltség kell. - -A franciák azért olyan szellemesek, mivel ott a műveltséget – hamarabb, -mint akárhol – filozófiai elemek hatották át s egész sor nagy -gondolkozójuk és írójuk volt már akkor, amikor Európa többi része -sötétségben botorgott. - - -Illem. - -Az illemkódexnek, mint minden törvénynek, megvan az a tulajdonsága, hogy -értelme éltet, de betüje öl. - -Az, aki az illemszabályokat betüszerinti értelemben veszi, az egyik -tévedésből a másikba esik, fölötte igazságtalan lesz mások iránt és -örökké veszekedő társas lény benyomását teszi. - -Ilyen alakok az életben egyébiránt nem is ritkák. - -Az illemszabály és konvenció a művelt társaséletnek csak szabályozója, -de nem maga a művelt élet. Ott, ahol az értelem és a kedély kellő -műveltsége hiányzik, a legvastagabb illemkódex is csak éppen arra jó, -amire a kendőző szerek. - -Az értelem megfelelő kiképzése, tágabb körű tudás, gyöngédség, -igazságszeretet, más emberek megbecsülése, kíméletesség, mások apró -hibáinak megbocsájtása s még egy sor hosszabb idő alatt és nehezebben -elsajátítható társas erény az, amiből az illemszabályok fakadnak. - -Minél inkább birtokában van valaki ezeknek (akár jónevelés, akár -gyakorlat, akár természetes éberség útján jut hozzá), annál kevesebb -köze lesz az illemparagrafusokhoz, mivel a legbonyolódottabb esetben is -biztos delejtűje van saját helyes érzésében. - -Ezek nélkül a legillemtudóbb szerves lény is csak annyit ér, amennyit a -frakkja vagy a toalettje. Ami benne van, az vagy nem számít, vagy az -öltözet értékét rontja. - -* * - -Az illem szabályai nem arra valók, hogy az embereket egymástól -elválasszák, hanem hogy összekapcsolják őket. Az tehát, aki az -illemszabályokat mások megszólására, vagy éppen ujjhúzásokra és -veszekedésekre használja, a legtökéletesebb illemtudás mellett is -illetlen állat. - - -Étkezés. - -A mindennapi étkezés a műveltség haladásával mind jobban elveszíti -állatias jellegét és szinte az istentisztelet egy nemévé válik. - -Jézus a kenyeret és bort legfőbb szentség gyanánt rendelte, hogy ezáltal -az emberi életet az isten eszméjével mindennapi módon összekösse. - -Ingujjban, gallér nélkül, jégbehűtött borok és savanyú vizek -társaságában hódolni a töltött csibéknek s közben vaskos adomákat -elmondani: ősi virtus, de pogány dolog. - -A művelt család asztalán hófehér abrosz terüljön el, tisztaságtól -szikrázó edényekkel. Legyen rend, ízlés és lehetőleg virág is az -asztalon. Férfiak és nők tisztán, szinte ünnepiesen öltözve telepedjenek -le isten áldása mellé. Öltözetük s beszédjük egyformán legyen tiszta és -vidám. És ne essék egyetlen rossz szó közöttük, se magukról, se -felebarátjaikról. - -Maga a természet rendje így kívánja meg, mivel az egészséges emésztést a -tisztaság és vidámság mozdítja elő legjobban. - - -Erények. - -Ime, néhány sor a modern erénytanból. - -A _türelem_ az az erény, amelyet az gyakorol, aki kénytelen vele. - -A _kitartás_ az az erény, amelyet vén bárók és bankárok gyakorolnak. - -A _tisztaság_ olyan tulajdonság, amelyet az emberek egymástól szigoruan -megkövetelnek – kívülről. - -Az _állhatatosság_ olyan útitárs az életben, aki rendesen a rossz -emberek társaságát keresi. - -Az _önzetlenség_ és _áldozatkészség_ testvérek; az utóbbi az idősebb. -Aki a kettőt együtt látja, a harmadikat is keresi, amelyet -_szamárságnak_ hívnak. És ez a legidősebb. - -Az _igazság_ az a furkósbot, amivel másokat szoktunk fejbe ütni. - -A _lelkesedés_ ama bizonyos kövezet, amellyel a pokolba vezető út van -kirakva. - - -Vagyoni rend. - -Az élet gazdasági igazságai igen egyszerüek. Szinte csak ennyi az egész: - -Az ember legyen hasznos lény az élet minden viszonyában. És a -költekezésben mindig egy fokkal kevesebb legyen, mint amennyi lehetne. -Ha selyemruhát viselhetne, viseljen szövetruhát. Ha Henry Clay-szivart -szívhatna, szívjon Tisza-szivart. Ha pezsgőt ihatna, igyék badacsonyit. - -Aki még ennél is kevesebbel beéri, körülbelül egész életére biztosította -magát: ingyen. - -* * - -A legnagyobb gazdasági erény, sőt egyáltalán a legnagyobb gyakorlati -erény a _mértéktartás_. - -Ereje oly nagy, hogy még a rosszat is jobbá képes tenni, ha jóvá már nem -is. III. Napoleon sikereit a »moderation dans le mal«, vagyis a rosszban -való mértéktartás elvének tulajdonították barátjai. - -A mértéktartás tehát még a rosszban is bizonyos erény, vagy legalább -annak az árnyéka. - -* * - -A vagyoni szerencsétlenségnek csak egy orvossága van: visszatérés oda, -ahol kezdeni kellett volna. A természetes és hasznos élethez. - -* * - -A _fösvénység_ és a _tékozlás_ közt mindenesetre nehéz választani. - -A világ a tékozlást jobbnak tartja. Annyi bizonyos, hogy az sokkal -szeretetreméltóbb. A tékozló ember rendkívül sok embernek okoz örömet. A -gazdag asztal, az eszem-iszom, a tárva-nyitva levő ház, a dús -ajándékosztás rendkívül sok embert vonz a tékozló köré. - -Ellenben a fősvénység terhes tulajdonság. Kifelé rideg, visszataszító; a -családban viszálykodást és gyűlöletet támaszt. És kivonja az -összegyüjtött tőkét a termelő tevékenységből. - -A fösvény mindazáltal minden csunyasága mellett is kevesebb kárt okoz. -Gazdasági előnye, hogy az összekuporgatott tőkét együtt tartja, ami a -fösvény halála után felszabadul. Sok fösvény azonban a még többek -szegénységét jelenti. - -Középütt van a _takarékosság_ és a józan élet. A két rosszból összegyúrt -jó. Méltó az emberhez, mivel az ember is csak így van összegyúrva – -Göthe mondja – sárból és tűzből. - -* * - -A meggazdagodás társadalmi forrása a munka. A magunké vagy a másoké. -Soha és semmiféle elmélettel vagy példával nem lehet tehát a helyes -logika ítélőszéke előtt elfogadhatóvá tenni azt a közkeletű véleményt, -hogy csak »pénzt kell csinálni, akárhonnan is, az mindegy«. - -Az a pénz, amelyet meg nem érdemeltünk, hanem valamely gonosz, bár -igazságosnak látszó művelettel felebarátaink zsebéből kicsiklandoztunk, -végre sem más, mint a lopásnak valamely fajtája. Azért az, mivel nem -adhatunk érte hasznos ellenértéket annak, akitől kaptuk vagy elvettük. - -Egyáltalán minden oly jövedelem csakis passziva a nemzet vagyonában -(tehát végül a magunk vagyonában is), amelynek legalább is akkora haszna -nem volt. - -Egyébiránt az így, a mások munkájának jogtalan elvonásával szerzett -vagyonban nincs is állandóság. Sokszor már az is elveszti, aki szerezte, -de a gyermekei mindenesetre nagy gyönyörüségüket találják abban, ha -eltékozolják. Ami ebül gyült, annak ebül is kell elvesznie. - - -Protekció. - -Nem minden pártfogolt ember hitvány, de minden protekció veszedelmes. - -A protekció mint uralkodó társadalmi intézmény azonban mindig a szabad -fejlődés, az egyéni érvényesülés, a haladás és köztisztesség ellensége -volt. Tehát ellensége mindenütt a szabadságnak is. - -Hogy különben a protekció az erkölcsi kritika szempontjából sem -helytálló dolog, ennek legnagyobb bizonyítéka az, hogy titokban, vagy -ahogy mondják: diszkréció mellett gyakorolják. Vagyis szégyellik. - -Minden protektor egy-egy olyan úr, aki pártfogoltjai jóindulata, -háladatossága és szolgálatkészsége, tehát szabadsága felett is -uralkodik. Vannak olyan pártfogók is, akik a rabszolgatartásig viszik. - - -Türelmesség. - -A türelmességet nem tartják kiváló erénynek; de kiváló okosságnak igen. - -Mivel a helytelenségekben is van rendesen valami kis magva az -igazságnak, nem szabad kockáztatni, hogy az elvesszen. Ehhez pedig a -türelmesség segít el bennünket. De ha éppen semmi igazságot sem láttunk -valamely állításban, még azt sem szabad türelmetlenül elgázolni. Még -pedig három komoly okból nem: - -1. azért, mert a türelmetlenség megszokása más esetben az igazságnak -árthat; - -2. mert a magunk nézete is elfogult lehet s így bírái mások állításainak -egymagunk, minden meggyőzés nélkül, nem lehetünk; - -3. azért, mert minden igazságtalanság bebizonyítása csak az igazság -erejét fokozza és azt az emberek meggyőződésében csak annál -nyomatékosabbá teszi. - -Általában véve a legtöbb igazság nem azért vész el, mivel sokan -támadják, hanem azért, mivel kevesen vizsgálják és védik meg kellő -alapossággal. Tehát türelmesség híján. - - -A világ. - -A művelt életben rendesen túlbecsülik az emberek az ú. n. világ iránt -való tartozásukat. - -Az ember a világnak nem tartozik többel, mint amennyit a rómaiak -közmondása tart: - -»Honestre vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere.« - -Tisztességesen élni, senkit nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét. - -Az, hogy abból, ami minket illet, másnak is adjunk és bőkezüséget -tanusítsunk, nem tartozik társadalmi kötelességeink közé. Ezt tőlünk -legfeljebb kérhetik és mi tesszük vagy nem tesszük, aszerint, amint -magunk és családunk jólétével összefér. - -Aki ezekben is enged az illetéktelen tolakodásoknak, követeléseknek vagy -igényeknek, azt a világ hamarjában ki fogja rabolni, nemcsak az -anyagiakban, hanem az erkölcsiekben is. - -Ajtónkat és szivünket mindig tartsuk zárva a rablók, tolvajok és -csavargók előtt. És még az illemszabályokban és társadalmi konvenciókban -se menjünk el soha annyira, ahol már egyéniségünk feláldozása és -fölemésztése kezdődik. - -* * - -Az ember, mire megnő, nagyon sok ostobaságot lát ezen a világon. A maga -okosságának a próbaköve azonban mindig az, hogy képes-e az ilyenek -mellett könnyű mosollyal, harag nélkül elmenni a maga jobb dolgai után. - -Aki haragszik, annak soha sincsen igazsága. - - -Diszkréció. - -A _diszkrét_ szó általában a magasabb értelemben vett méltányosságot, -vagyis azt a kíméletességet és gyengédséget jelenti, amellyel az egyik -művelt ember a másiknak kölcsönösen tartozik. - -Ilyen a bizalmas beszédek titokbantartása. Más magánügyeibe való bele -nem tolakodás. Apróbb surlódások udvarias és előzékeny elintézése és -általában a férfiak udvariassága egymás között is. - -Az indiszkréció mindezeknek az ellenkezője. Tehát a vett szolgálatok -nemviszonzása; hiába való kifecsegése bizalmi dolgoknak; kotnyeleskedés -mások magánügyeiben; szivességre durvaság; tapintatlanság; kíméletlenség -a gyengédebb érzelmek iránt és az ehhez hasonló ildomtalanságok. - -A diszkréciónak az erkölcsi határa ott van, ahol a benne rejlő -gyengédség más embereket félrevezet. Ekkor már félig csalás. - - -Eszesség, okosság. - -Az eszesség és okosság két nagyon is különböző dolog; pedig rendesen -összezavarják. - -Az _eszes_ ember kisebb értékű, mint az okos és sokkal több is van. Az -eszesség ismertető jelei: a gyors felfogás, a közeleső lehetőségek közt -gyors választás, kevés indok mellett célszerű gyakorlati ítélet és gyors -végrehajtás. - -Az _okos_ ember az értékesebb és kevesebb. Ismertető jelei: inkább mély -és kimerítő, mint gyors felfogás; a közeleső lehetőségeken felül a -távoleső lehetőségek és a messzebb eső célok észrevétele. Számos -indítóok erejének tiszta felismerése és alapos, hosszabb időre -számított, állandóbb értékkel bíró ítélet. A végrehajtásban pedig a -megmozdított vagy megtámadott tények és viszonyok nagy körének folytonos -szemmelkísérése. Amellett szívós következetesség. - -Gyakorlatilag álljon itt két ember, akiket egyaránt okosnak szoktak -nevezni az életben. - -Az egyik eszében és ítélőképességében bízva, pl. csalásnak adja magát. -(De másra is adhatja magát.) Mesteri becsapásokat művel, jól él, fényes -házat tart, hitelezőit lefőzi, a társaságot bolonddá tartja s a -bíróságokat sikerrel kikerüli. Ez eszes ember. - -A másik szintén bízik magában, de életmódjában és pénzkeresésében is -nagy gondot fordít a jogra és a társadalmi erkölcsökre, mivel felismeri -azt is, amit amaz nem ismer fel, hogy a munka és vagyonkeresés -biztossága, valamint a vagyon állandósága is ezeken alapszik. - -Mind a két ember gazdagszik. Az első rohamosan, a második lassan, -fokozatosan. A világ mind a kettőt okosnak mondja. - -Hogy a kettő közt észbelileg is különbség van, akkor sül ki, amikor az -elsőt egy görbe cselekedeten véletlenül rajtacsípik és megfenyítik. -Ekkor tudódik ki csak, hogy az első eszes volt, a másik okos. - -Az okos ember más mint becsületes, nem is lehet. - - -Stílus. - -Szép stílus és helyes beszéd! - -Azok, akik jókor megszokják, hogy hiábavalóságokat ne fecsegjenek és ne -írjanak, hanem mindaz, amit mondanak és írnak, a gondolt dolognak minél -teljesebb és minél világosabb kifejezésére szolgáljon: következetes -gyakorlás mellett a beszédben és írásban nagy tökéletességre vihetik. - -A stílus szépsége tulajdonképpen az eredetiségtől függ. Az emberi szó és -írás végtelen sok árnyalattal bír. Egy- és ugyanazon gondolat -kifejezésére csodálatos sokféleségek állanak rendelkezésünkre. Az -eredeti ember mindig úgy fog beszélni és írni, hogy embertársai -gyönyörűséggel hallgatják, mivel előtte ugyanazt a dolgot senki nem adta -elibük annyi új vonatkozásban és olyan világításban. Amit tehát mond, ha -régi dologról mondja is, egészen új. - - -Igazság, hazugság. - -A társaságban a _túlságosan igazságos_ ember is éppen oly kiállhatatlan -lehet, mint a hazug. Sőt kiállhatatlanabb is. - -Az igazság már magában véve is igen kemény és nehéz dolog; aki azt még -azonfelül kíméletlenül, ízlés és tapintat nélkül érvényesíti, az -bizonyára igen kellemetlen ember, akit ha az emberek nem látnak -szivesen, abban nekik van igazságuk. - -Mert hiszen számos olyan igazság van, ami a hazugságnál is sokkal -rosszabb. - -Vegyük például, ha valaki egy barátja intim dolgát nyersen elmondja, -miféle igazság az ilyen! Pedig nem hazudozott. - -Ellenben milyen becsületes hazugság az, ha valaki egy barátja hírnevét -vagy egy nő becsületét hazugság árán is, de kimenti a veszedelemből. - - -Az ősök. - -Az ősök kultusza, hacsak nem kitünő szellemi és testi tulajdonságaiké, -merő előítélet. - -Az apák érdemei nem tartoznak ide. Miért ne válnának azok gyermekeik -javára is, holottan a derék apa azon iparkodik, hogy a fia még derekabb -legyen, amilyen ő volt, a leánya pedig kifogástalan és jónevelésű. -Valamint a hitvány fizikai és erkölcsi kompozicióval bíró apák hibái is -számot tesznek a fiakban, feltéve, hogy az anya – az emberiségnek az a -nagy regenerátora – nem javította ki a hibát. - -Ha tehát a magyar szólásmód azt mondja: »ismertem az apját, az is -becsületes és derék ember volt«, abban semmi más nem nyilatkozik, mint -józan és átlagosan be is váló ítélet. Az ellenkezőben is. - -Hanem hogy az ember az _őseire_ mitől büszke, hacsak előítéletből nem, -azt már nem tudni. - -A dolog úgy áll, hogy az embereknek – közönségesen – csak egy apjuk -szokott lenni és ha az becsületes ember, hát aki ismerte, tisztelheti őt -még gyermekeiben is. - -De ki az, aki azt a tömérdek ősapát, ősanyát s ezeknek az őseit ismerte? - -Hiszen egy élő embernek, akár van koronás névjegye, akár nincs, rengeteg -számú elődje, az van. Van neki 4 nagyszülője, s dédapja és dédanyja, 16 -ükje, 32 ősszülője. Felfelé menve, az ötödik nemzedéknél 64, a -hatodiknál 128, a hetediknél 256, a tizediknél 1024 őst találunk, sőt a -tizenhatodiknál (s ez átlag csak 500 évnek felel meg) már 65.532 őst, -akiknek, a dolgok földi rendje szerint, fele férfi, fele nő. - -Már most ki lehetne az, aki az átöröklő »fajnemesség« dolgában mérget -vehetne rá, hogy ilyen rengeteg férfi, illetőleg nő közt, valamennyi -híven megtartotta a házassági kánont. S ha meg is tartotta, uristen, -mennyi becsületes ember és mennyi svihák lehetett az ősök eme -hadseregében? - -Az átöröklés fiziológiai tana bizonyára nem chimera; de az már -rettenetes chimera, ha a nagynevű őssel bíró silány utód abban a hitben -él, hogy az ő ereiben annak az egyetlen nagy embernek és csakis annak a -vére csörgedez, akire olyan büszkeséggel hivatkozik. Csörgedez biz ottan -megszámlálhatatlan erekből származó vér is. És nincs köztünk egy se, aki -megesküdhetnék rá, hogy valamelyik őse nem pusztult-e el akasztófán? - -Szóval, akárhogyan családfázzunk, mindenkinek közös végzete, hogy egész -hadseregekre menő ősei vannak, amelyek megválogatása nem állott -hatalmában. - - -Arrogancia. - -A szerénység értékéről különbözőképpen vélekednek az emberek. De hogy az -nem értéktelen jellembeli tulajdonság, azt a stréberek is vallják. - -Mint abszolut erkölcsi mérték a szerénység az altruizmusnak, vagyis a -mások jogaira és érdekeire való tekintetnek magasabb foka. Egy igazán -jogtisztelő és erkölcsileg befejezett műveltségű ember mindig szerény is -szokott lenni. - -Mint gyakorlati érvényesülési tulajdonság, a szerénység természetesen -nincs ilyen nagy becsben. Erészben az emberek engedékenyebbek is a maguk -erkölcsi ítéletével. A létért küzdő embernek többet megengednek, mint -annak, aki már nem a létért, hanem a lehető legjobb létért küzd. - -Az, aki még _senki_, kevesebb szerénység mellett is tiszteletreméltó -marad, bár minden szerénység nélkül bizony az sem. De aki már _valaki_, -attól mindenki elvárja a nagyobb szerénységet. És joggal. - -A legnagyobb fokú szerénységet pedig azoktól várjuk el, akik már magas -poziciónak vagy tekintélynek örvendenek. Innen van, hogy a nagy emberek -rendesen a szerénység mintaképei is. - -A nőknél a leány és a matróna legyen szerényebb, mint a fiatal asszony. -De ez se legyen szerénytelen. - -A szerénység ellentéte pedig a követelőzés, vagyis az arrogancia. - -* * - -A sok pénzzel nevelt gyermekek olyan méreggel vannak fölnevelve, ami nem -a testet, hanem a lelket öli meg. - -A pénzzel bőven táplált fiu pökhendi, tékozló és aljas erkölcsi érzületű -férfivá szokott lenni. Az így nevelt leány pedig arrogáns, dölyfös s -elbizakodott. - -Azonfelül aki az életben sohasem ismerte meg a szűkölködés, a nélkülözés -és a jobbért való küzdelem titkait: igaz mérték nélkül áll akkor, ha más -emberek szenvedéseiről van szó. A pénz tehát szívtelenné is neveli a -gyermeket. - -* * - -Az »arrogáns« szó tartalmát különben pontosan meghatározni nem könnyű. A -magyarban a követelő szó áll hozzá legközelebb, de a »pökhendiség« -színével vegyítve. - -Arrogáns az a férfi vagy nő, aki állásának, személyi tulajdonságának, -tudásának, szépségének, főképpen pedig gazdagságának mások, kivált pedig -a gyengébbek rovására, túlságos súlyt tulajdonít, magának illetéktelen -előjogokat követel s ezáltal a tartozó társadalmi tekinteteket megsérti. - -Arrogáns például az az úr, aki a bálban csak 50 ezer korona hozománnyal -bíró hölgyekkel táncol, vagy feljebb. - -Viszont arrogáns az a fiatal hölgy, aki gazdagsága, szépsége, műveltsége -és más előnyei tudatában a véleménye szerint hozzá nem illő urakkal »en -canaille« bánik el, orrhangon nyafog stb. - -Durván arrogáns az a nagyhozományú menyecske is, aki szegényebb férjhez -menvén feleségül, vagyoni felsőbbségét férjével folyton érezteti s úgy -bánik el vele, mint a cselédjével. Ami a plutokráciánál mindennapi és -eléggé visszataszító látvány. - -* * - -Az evangélium tanításai közt talán a legszebb, emberhez legméltóbb, de -mindenekfelett a legbölcsebb az _alázatosság_. A szeretet legmagasabb -tana ez, mely mind a négy könyvön átvonul. Azonfelül is a Miatyánk -lelke. Semmi sincsen, ami a kereszténységet minden más vallásos -világfelfogástól annyira megkülönböztetné, mint ez az egy. - -Nem a helotizmus, nem az önérzet lealacsonyítása, nem a gyöngeség vagy -gyávaság tanítása ez, hanem örökkévaló figyelmeztetése mindenkinek a -jóban való túlság veszedelmeire, tehát minden néven nevezendő _gőgösség_ -pusztító erejére. - -Vagy nem ott kezdődik-e minden szerencse és boldogság romlása, amikor a -boldog ember a farizeus lelkét érzi magában és vele gondolkozik: - -– Hála neked Isten, hogy engem különbnek teremtettél, mint a többiek. - - -Pletyka. - -A társadalmi élet fegyelmével és rendjével jár, hogy annak bensőbb, -bizalmasabb része sem maradhat a többiek ellenőrzése nélkül. És ha jól -meggondoljuk, mi volna egyéb a pletyka, mint ennek mindennapi -gyakorlása. - -A férfiak és nők értékét nem is lehet másképpen helyesen meghatározni, -csak úgy, ha azok kiváló tulajdonságairól, hibáiról, gondolkozási és -cselekvési módja felől adataink vannak. Ezeket pedig csakis bizalmas -beszélgetés útján lehet szerezni. - -Ha az ilyen beszélgetést az illem vagy a korrektség tiltaná, nagyon sok -érdemetlen ember részesülne illetéktelen megbecsülésben és sok érdemes -maradna elnyomva. - -Ez így is van ott, ahol a diszkréció túlságig megy s az emberek mások -hibáiról még a legbizalmasabb körben is hallgatnak. Kivált a politikában -van így, ahol a hallgatást rendesen az érdek parancsolja. Az ilyen -állapotot mindig azok használják ki a maguk javára, akik a kiméletre -legkevésbbé érdemesek. - -Persze, a szerelem dolgaiba is beleütik embertársaink az orrukat. -Azonban a szerelem utóvégre sem olyan privátügy, mint azt az ember -gondolná. Ha nem csalódom, ebben is vannak némely ellenőrizni való -részletek. - -* * - -A megszólás általános szokás az egész világon. Csak az oka nem egyféle. -A Fidsi-szigeteken azt a férjet is megszólják, aki házassága első évében -nem falja fel az anyósát. - - -Kellemes. - -A kellemességek csak apró töredékei a boldogságnak. Lehet száz kellemes -érzésünk, de egyetlen kellemetlen pocsékká teheti valamennyit. - -A gazdagság és vagyoni jólét mindenesetre csak eszköz a boldogsághoz; -nem az egyetlen s nem is a legnagyobb, de azért jelentékeny. - -A milliomos például, akinek gyötrő podagrája van, azt fogja mondani, -hogy nem a pénz, hanem a jó egészség az első feltétele minden -boldogságnak. - -Aki tehát sok-sok pénzt szerzett, amellett lehet nagyon boldogtalan, sőt -belsőleg örökös nyomorult, akinek annyi boldogságérzése sincs, mint egy -egészséges és jóravaló m. kir. díjnoknak. Amiből senki se gondolja, hogy -a szegénység boldogságérzésekkel szokott járni. - -* * - -A kellemes emberek kellemességének egyik titka az, hogy beszélgetés -közben nem magukról fecsegnek, hanem lehetőleg annak dolgairól, akivel -beszélgetnek. Az emberek többsége magával szeret legjobban foglalkozni s -mindig kellemes előtte az, aki erre alkalmat nyujt neki. - -De ez nem azt jelenti, hogy ha az ember így cselekszik, akkor mindjárt -kellemessé válik. - -Ahhoz, hogy más ember dolgairól kellemesen tudjunk beszélni, óvatosság, -tapintat, sőt okosság is kell. Vannak emberek, akik e recept mellett -felette kiállhatatlanok, mivel kíméletlenül betolakodnak embertársaik -rejtett fájdalmaiba, szorosan magántermészetű ügyeibe és végiggázolnak -leggyöngédebb érzéseiken. - -Okos és helyes érzésű ember azonban mindig óvakodni fog attól, hogy -saját édes _énjét_ tegye beszélgetés tárgyává. - -– De hiszen akkor – mondja valaki – két okos ember nem is tud egymással -beszélni, mivel mindegyik a másikról akar beszélni és egyik sem engedi -magát! - -Nem kell félni. Nagyon ritka eset, hogy két igazán okos ember kerüljön -össze az életben s ha összekerül és észreveszik egymást, hamar ki tudnak -egyezni – felébe. - -Fokozatok: - -Kellemes ember az, aki nem beszél magáról, hanem arról, akivel beszél, -és arról is jót. - -Kevésbbé kellemes, de nagyon tűrhető ember az, aki másokról beszél – -rosszat. - -Kellemetlen ember az, aki másokról jót beszél. - -Kiállhatatlan ember az, aki magáról beszél jót. - - -Műveltség. - -A művelt jelzőt igen sok ember nem magáért a műveltségért követeli meg -magának, hanem csak azért, mivel az előkelőséget ad. - -A társaséletben azonban nincs fonákabb dolog, mint az efféle -rangoskodás. Azokat, akik hosszú fáradság útján a tudás, belátás és -humánus gondolkozás magas fokára jutottak el, azokat nem születésüknél -vagy nevüknél fogva, de egyéni értéküknél és súlyuknál fogva illeti meg -a tisztelet és tekintély nagyobb mértéke. - -A demokratikus felfogásnak nem az az értelme, hogy mindenki, aki csak -nadrágot és cilindert vagy szép toalettet visel, már ennélfogva egyforma -tekintéllyel is bírjon, hanem igenis az, hogy az egyéni érték megtalálja -a maga tekintélyét és elismerését. - -* * - -Modor és Műveltség: két egyformán előkelő szabású ruhában sétáló -gentleman az utcán. Az egyik tökfilkó, a másik zseni. - - -Konvenciók. - -Szakadatlan harc folyik közöttünk. Az egyén természeti jogait szegzi a -társadalom ellen s a maga módja szerint akar boldog lenni. A társadalom -ellenben mindenféle konvenciókkal bástyázza körül a maga rendjét és -boldogulását. - -Az élet igazi becsét azonban nem a társadalom hallgatólagos konvenciói -képviselik. Ezek bizonyára a _rend_ kötelékei, amelyek megakadályozzák, -hogy az ember természeti ősereje keresztülgázoljon a többiek vetésein. -Ezek nélkül sem a jog, sem a vallás, sem semmiféle más kötelék nem volna -elég erős az állandó együttélés fenntartására és így a civilizáció, -minden jog és hit ellenére, rohamosan fejlődnék vissza a kőkorszak felé. - -Igen; csakhogy a konvenciók: az illem szabályai, a megszokott formák, a -hagyományok s a becsületről és különösen az egyéni boldogságról való -állandó felfogások iszonyatosan elfajzanak, ha folytonosan nem ül a -nyakukon a tagadás, a kritika, sőt a rombolás szelleme! - -Minden konvencionális szabálynak megvan az a természete, hogy a -korlátolt és silány lényeket védi és biztosítja legjobban. Valaminthogy -az illem rideg szabályaiba is azok kapaszkodnak bele kínos -görcsösséggel, akik jólétüket, vagy amit ők annak hisznek, csakis e -formula védpajzsa alatt bírják elérni, maguktól pedig soha. - -Világos ennélfogva, hogy minden társadalmi konvencióban megvan az a -hajlandóság, ha kezdetben mégoly tiszteletreméltó is, hogy idővel a -legkülönbözőbb tökfejüek és képmutatók gyűrüsáncává legyen s minden -szabad fejlődésnek és minden őserő érvényesülésének útjába álljon. -Ilyenkor már _előítélet_ a neve. - -* * - -A társadalmi zsarnokság nagyobb ellensége az egyéni boldogságnak a -legzsarnokabb politikai rendszernél is. Ez ellen még forradalmat sem -lehet csinálni. - -Pedig egész gondolkozásunk arra megy ki, hogy az egyén magát minél -teljesebben megadja a társadalmi konvencióknak. - -Keresvén a békét és a köztiszteletet, rendesen magára is engedi -disputálni mások szokásait, felfogását, tévedéseit, terhes -illemszabályait, gyakran még gondolatmenetét is, ruhaszabását pedig -mindig. A leglényegesebb dolgokban: a meggyőződésekben, sőt a -lelkiismeretben is könnyen átadja magát mindenki a konvencióknak, mivel -azok a megfontolás terhétől megkímélik. - -A művelt férfi vagy nő – ha erőt érez magában arra, hogy a maga esze -szerint gondolkozzék és a maga lábán járjon – sohase adja meg magát -feltétlenül a »társaság« zsarnokságainak. Tegye meg a lényegtelen -dolgokban az engedményeket a többieknek, igen. Legyen illedelmes, -gyöngéd és udvarias a többiekkel való érintkezésben. Viselkedjék úgy, -hogy a vele való érintkezés ne legyen kellemetlen. Azontúl azonban sem -jobb nézeteit, sem helyesebb szokásait, sem épebb moralitását, sem -idejét, sem lakását, sem elhatározásait ne engedje zsákmányul az -általános erőszaknak. - -Mindenekfelett pedig ne engedje magát naponkint ezer tisztes hazugságra -kényszeríteni. - -* * - -Aki a társadalmi élet bevett rendje és formái ellen cselekedettel -fellázad, százszor gondolja meg, hogy mit cselekszik, mivel a rabló és a -hős fellázadása közt ég és pokol a különbség. - -A lázadásra ős-joga csak annak van, aki a meglevőknél erősebb és igazabb -törvényekre képes hivatkozni. Legtöbbnyire még ez is el fog bukni, mivel -az élet nem tűri a neki nem való hatalmasabb igazságokat. Minden ilyen -lázadásban már kezdettől fogva benne van a tragikai bukás magva. - -Aki tehát fellázad a többiek rendje és kényelme ellen, csak azzal a -kockázattal teheti, hogy bele fog bukni a maga igazaiba. - -De ha valóban igaza volt s érette a felelősségeket a legteljesebb -mértékben kész volt mindenkor viselni, lelkiismerete érintetlen marad és -nyugodt lélekkel lehet boldog vagy veszhet el, mivel isteni törvények -szolgálatában cselekedett. - -* * - -Az, hogy valakit kiközösítenek a társaságból, vagy éppen felakasztanak, -még nem sokat jelent. Az a kérdés, hogy miért? - -Gyakran a legnagyobb erények is halálos bűn gyanánt tünnek fel a -társadalom szemében, mely mindennek ellensége, ami az átlagtól elüt és -kényelmét veszélyezteti. - -A történelemből eléggé ismeretes, hogy nemcsak a legnagyobb gazembereket -szokás felkötni, hanem gyakran a legnagyobb hősöket is. Azokat, akik -túlnagy erényekkel a »rendet« megzavarták. - -A közepes erényekkel és közepes gonoszsággal rendelkező emberi lénynek -van aránylag legkellemesebb helyzete, de csak a közepes társadalmi -életben. - -* * - -A gondolat és szellem emberei azért vétenek oly sokszor a társadalom -életszabályai ellen, mivel sohasem tartják a világot olyan silánynak, -mint amilyen. - -Azok, akik a művészettel vagy irodalommal foglalkoznak, hivatásuknál -fogva a mindennapi élet praktikus légkörén felül élnek s miután -hozzászoktak az eszményibb fogalmakhoz és következtetésekhez, nem -képesek a köznapi élet rendes tényezőivel helyesen számolni. - -A nagy poétán vagy tudóson például könnyen megesik, hogy valamely -képtelen házasságba mászik bele, talán a szakácsnéját veszi el; de a -praktikus börzeügynökön soha. - - -Vendégek. - -Legyünk irgalmasak vendégeink iránt is. Ne üljünk a nyakukra túlhajtott -szívességgel; ne szorítsuk őket házunkban vagy szalónunkban kénytelen -rendbe, mint a heringeket szokás a hordóban. - -Egyik híres francia hölgy emlékeiből tudjuk, hogy nála az estélyek – -jóllehet szalónjában a szellem kitünőségei vettek részt – jó darabig -kedélytelenek voltak. Ő azonban fölfedezte, hogy a vendégek -elhelyezésében van a hiba. - -Egy este, a vendégek távozása után, megfigyelte a teremben a székek -elhelyezését és észrevette, hogy a székek különböző csoportokba vannak -széthurcolva. A következő estélyre a feszes rend helyett már maga -rendezte be az előbbihez hasonló székcsoportokat s legnagyobb örömmel -látta, hogy vendégei a teremben szépen szétoszlottak és csakhamar a -legelevenebb élet uralkodott köztük, mivel a közelebb rokon elemek végre -egymásra találtak. - -A vendég se legyen rabszolgánk soha. - - -Fényűzés. - -A _flanz_ behonosodott német szó, mint a _stréber_ is. Magyar neve -nincs, ne is legyen. - -A flanz (olykor protz) a gazdagság fitogtatása. Nem tesz különbséget, -hogy van-e gazdagság vagy nincs-e; a flanz csak flanz marad, akár -milliomos űzi, akár házaló, akár herceg, akár parasztember. - -Annak, aki gazdagságát üres fényűzésben fitogtatja, csak hiúsága nyer -kielégítést, de az is milyen áron! Az emberek parvenunek fogják mondani, -gazdagságának túlságos híre kél s csakhamar körülveszik őt, mint a -rothadó gyümölcsöt a legyek, mindenféle hízelgők, kunyorálók és -számítók. - -De mélyebb hatása is van. Abban a házban, ahol a szülők flanzolnak, a -gyerekeket a fényűzés látványa idejekorán korrumpálja, kivált a -leánykákat. Az ilyen házakból kerülnek azután ki azok a léha és szegény -teremtések, akik, mikor férjhez mennek és ezzel a kötelességek világába -lépnek, azonnal kínlódni kezdenek. Azután összekapnak férjükkel s végül -azt sem tudják voltaképpen miért, de »válnak«. - -A flanznak azonban van komoly társadalmi hivatása is. A természet által -bölcsen arra van rendelve, hogy a hirtelen gyült nagy vagyon 2–3 -nemzedék alatt biztosan szétoszoljon s érdemetlen kezekből érdemesebb -kezekbe szivárogjon át. - -Isten tudja, talán nem is kellene ajánlgatni a flanzoló emberiségnek, -hogy hagyjon fel vele. - -* * - -Olykor szánalom fog el, ha hallom, hogy a gazdagokat azért irigylik, -mivel gazdagok. - -Hogyan lehet azokat irigyelni, akik az élet szent és tiszta levegőjét -csak drága előítéletek bacillusaival fertőzve élvezhetik. - -Akik másoknak szinte egyedül csak a rossz tulajdonságait látják: a -hizelgést, a szolgalelküséget, a haszonlesést, a gyávaságot. - -Akik aranybilincseket vernek gyermekeik lábára, s ha fiu a gyermek: -pénzzel fertőztetik meg ifjúságát; ha pedig leány, az előkelőség -aranymarháját imádtatják vele. - -És elölik a gyilkos pénzzel még azt az egyszerű igazságot is, amit a -földet túró napszámos is ingyen kap a többitől, munkája közben, amint -izmai megfeszülnek és szó esik a pajtások közt az élet nagy dolgairól. - -* * - -Méltó tárgya lehet a tudományos megismerésnek az, hogy milyen romboló -természeti őserők dolgoznak a társadalom mélyén a gazdagság ellen? Mily -törvény az, mely a felhalmazott _túlságos_ jólétből kinyújtja fojtogató -karjait és látatlanul elkezd öldökölni. - -A természet nem tűr meg semmi emberi hazugságot, még ha gyémánttal és -hadseregekkel van is körülvéve. De megkeresi az igazságot még a rongyok -között is. Csak nem siet vele. - - -Szivességek. - -Kétféle szivesség van az emberek között. Az egyik az, amelyet csakugyan -szív szerint adunk, anélkül, hogy önzés volna mellette. Adjuk, mert jól -esik és tudjuk, hogy a szeretet művét gyakoroljuk vele. Hogy -viszonozzák, arra nem gondolunk. Ha kapjuk, elfogadjuk, lekötelezettség -nélkül; nem jut eszünkbe, hogy azt meg kell fizetni valamikor. Sőt az -ilyen gondolat sértés volna arra, akitől vettük. - -Ennek van valami köze az égi dolgokhoz és éppen azért fölötte ritka. A -családban fordul elő s azok közt, akik egymást szeretik. Ismerősök közt -is, de csak azoknál, akik művelt, humánus lélekkel bírnak és előkelő -módon gondolkoznak az emberi viszonyokról és kötelességekről. S akik -visszariadnak attól, hogy a szív dolgaiból portékát csináljanak. - -A másik szivesség hamis etiquette alatt jár s éppen azért olyan gyakori, -mint a hamis bor. Nem is szivesség, hanem árúcikk, tetszetős névvel, -hogy jobban keljen. A szivességnek ez a neme a társadalomban adás-vevés -tárgya; csaknem olyan sűrü forgalmi eszköz, mint a pénz. - -A. valami szivességet tesz B.-nek már abból kiindulva, hogy B. legalább -is hasonló értékű szivességgel tartozik neki. A szivesség hasznát mind a -kettő leméri magában. A. minél nagyobb csereértéket akar kapni s B. (ha -okos) minél kevesebbet akar adni. Ebből azután millió csöndes alkudozás -fordul elő az életben. - -Az emberek röstelik kimondani, hogy a hasznos szivességért hasznos -szivességet várnak, de viselkedésük kényszerítő konvenciókat alkotott -arra, hogy a szivességes hitelező kamatostól megkapja a kölcsönadott -szivesség teljes értékét. Különben panaszkodik és hálátlanságról beszél. - -* * - -Egy francia író gunyorosan ezt mondja: - -Nem azokból a szivességekből szokott az ember meggazdagodni, amelyeket -ad, hanem azokból, amelyeket kap. - -* * - -A szivességek adása és elfogadása nagy művészet. Az életben az olyan -ember, aki előkelő módon gondolkozik s amellett okos akar maradni, -körülbelül ilyen szabályok szerint él: - -Szivességet nem adok könnyen, de még nehezebben fogadok el. - -Kizsákmányoltatni magam nem engedem, de ha szivességre határoztam el -magam, derült homlokkal s minden viszontszolgálatra való várakozás -nélkül adom. - -Szivességet lehetőleg nem kérek. Ha kérek, csak olyantól kérem, aki -szíve szerint adja s nem várja a visszafizetést. - -Ha tévedésből olyantól fogadtam el szivességet, aki várja és talán -követeli az ellenértéket: azt kamatostól kielégítem és kikergetem. - -Az adott szivességet lehetőleg elfelejtem, a vett szivességet -mindenesetre viszonzom, de úgy, hogy a viszonzás távol legyen a fizetés -minden gondolatától. - -Akit szivességemben részesítettem, nem sértem meg azzal, hogy vele -bárhogyan éreztessem. - -Sohasem felejtem el, hogy a szív és a bizalom dolgaiban nem vagyok – -házaló. - - -Habeas corpus. - -Nincs joga senkinek ahhoz, még a legszeretetreméltóbb nőnek sem és még a -legnemesebb jótékonysági célok szolgálatában sem, hogy valakinek az -életmódjába kényszerítőleg benyúljon. - -Mindenkinek őseredeti joga, hogy otthon úgy éljen, amint az -egészségének, vérmérsékletének, munkakörének s boldogságának vagy -boldogtalanságának legjobban megfelel. - -Bizonyos érintkezésnek mindenesetre kell lennie az emberek között, mivel -az ember »társas lény«. Ennélfogva szükségesek a bevett látogatások és -azok viszonzásai. De jogtalanság az, ha valakin a látogatásokat erővel -be akarjuk hajtani, vagy pedig azok elmaradása avagy elkésése miatt -haragot táplálunk ellenük. - -Ez csak azt jelenti, hogy most, vagy egyáltalán magukban akarnak élni -otthon. Ők tudják, miért? Lehet, hogy munka foglalja el őket, lehet, -hogy szomoruságuk van, vagy beteges valaki közülök, vagy egyáltalán oly -harmónia van abban a családban, – ami igazán ritkaság – hogy egymással -teljesen megelégszenek s a nyugalmas családi életet elébe teszik a -máskülönben kellemes külső érintkezésnek. - -Mindezek igen tiszteletre és kíméletre érdemes okok lehetnek, talán -irigylésre méltók is. Rendesen azok a boldogabb emberek köztünk, akik -családi tűzhelyüket szeretik, míg ellenben azok, akik telve vannak -örökös látogatásokkal, közönségesen nem tartoznak a boldogabb életű -emberek közé. - - -Életpályák. - -Minden életpálya jó, de neked vagy nekem csakis az jó, amelyre kedvvel -és tehetséggel felszerelve indulunk el. - -Legtöbben azzal buknak bele az életbe, vagy azzal teszik szerencsétlenné -gyermekeiket, hogy az életpályán kínálkozó »jó módot« és csakis ezt -nézik, anélkül, hogy az ahhoz való képességeket és hajlamot is gondosan -megmérnék. - -Mihaszna indul el például valaki vállalkozónak, ha egész természete -olyan, hogy a kombinációkat utálja s talán még vesztegetni is röstell. -Mihaszna mérnöknek, holott nem a mértani, hanem az esztétikai vonalak -iránt rajong. - -A legnagyobb jómódhoz vezető életpályán is szegény ördög marad, sőt -erkölcsileg is elnyomorodik az ember, ha kényszeredve, tehetsége és -hajlamai ellen lép rá. Ellenben nincs olyan szerény életpálya, még a -kisbíróságot sem véve ki, ahol a maga körében értékeset, sőt nagyot ne -tudjon szolgáltatni, ha kedve és hozzávaló képessége van. - -A rossz hallású zenész sokkal kevesebb, mint a szép szakállú kapus. - - - - -VIGASZTALÁSOK. - -Mindenki tévedhet, de a tévedésben csak az oktalan ember szokott -megmaradni. - -_Cicero_. Philippica. - -Az élet telve van görbe dolgokkal. Ezek közül kiegyenlíteni, vagy -kijavítani sokat nem is lehet. - -Az idő azonban szakadatlanul szánt, vet és boronál. Ha segítünk neki, -sokat elboronál, ami ezelőtt hepehupás volt. És sok minden megoldhatlan -dolog megoldódik magától, ha nem erőszakoljuk. - -* * - -Az emberek a _nehéz megpróbáltatásokból_ rendesen kétféle módon szoktak -szabadulni. - -Az _egyik_ mód az, hogy gyötrelmeiket féktelen élvezetekbe temetik. A -szenvedélyes vagy felületes kedélyek rendesen ezt választják. A férfi -ilyenkor az ivásnak, kártyának s más »bánatcsillapítónak« adja magát. -Elmulatja fájdalmát s gyakran vele vagyonát és becsületét is. A nő -divatra, bálra, udvaroltatásra s effélékre adja magát s végül a maga -szerencsétlenségébe beleránt más ártatlan embert is. - -A _másik_ mód emberibb, nemesebb, termékenyebb és sokkal erkölcsösebb. -Ez a munka. A kötelességek fokozottabb teljesítése. Szakadatlan hasznos -tevékenység, ami a körülünk levő emberek egész sorára emelőleg hat, a jó -hírnevet megtartja, vagyoni előnyöket szerez, a tisztaság és derékség -benyomását ébreszti fel s végeredményében sokkal gyógyítóbb mint a -lealacsonyodás. Sőt újjászüli az embert a legnagyobb szerencsétlenségek -romjaiból is. - -Nem mese az, hogy a »munka nemesít!« És nem is úgy kell érteni, ahogyan -szokás, hogy t. i. a gyáros utóvégre is magyar nemességet kap. Hanem úgy -kell érteni, hogy a munka elvonja a kedélyt az ábrándozástól, -képzelgéstől, az előítéletektől, a romboló szenvedélyektől és a -túltengett, legtöbbnyire fölösleges fájdalmaktól. Ehelyett odaköti a -kötelességekhez, természetes élethez szoktatja és csak azokat az -emóciókat fejleszti és erősíti, amelyek a társadalmias életnek és a -világgal való megbékülésnek kedveznek. - -A _harmadik_ megoldási mód az öngyilkosság volna. De hát megoldotta-e -Nagy Sándor is a gordiusi csomót a kardvágással? - -* * - -A közhit azt tartja, hogy az életben a »szamarak« könnyebben -boldogulnak. És ebben is van egy csöpp igazság. - -A korlátozottabb fejű emberek nem spekulálnak messze, hanem a könnyen -elsajátítható polgári ügyességgel megelégedve, az életet rendesen kellő -helyen ragadják meg. Tévedésektől a közönséges józan szokások óvják meg -őket. A maguk korlátozottsága viszi előbbre őket a járt úton. Holottan, -ha az okos ember hibát követ el – akkor ez nem közönséges hiba. - -De meg az is, hogy felebarátjainkat szivesebben tartjuk »szamaraknak«, -mint önönmagunkat. És ez az élet némely dolgaiban nagy vigasztalásunkra -szolgál, amikor mások sikerét ezzel kisebbíthetjük. - -Csakhogy a valóban »szamár« emberekre ez az igazság nem alkalmazható, -hanem csak azokra, akik csak bizonyos fokig szamarak. - -* * - -Kegyelemkenyér csak az, amit az ember érdemtelenül fogyaszt. Anélkül -tehát, hogy megszolgálta volna. - -Mindenki a tulajdon maga kenyerét eszi, aki másnak szolgálatokat tesz -érette. - -Az igazi kegyelemkenyéren csak a munkaképtelenek, csonka-bonkák -tengődnek, de ezek nem tehetnek róla. Továbbá minden ingyenélő és sokan -a munkátlan, léha gazdagok közül: de ezek meg nem akarnak róla tenni. - -* * - -A nagy megpróbáltatásokban a vigasztalást és reményt az ember mindig a -maga igazságaiból merítheti csak; sohasem a másokéból. - -Ezer és ezer dolog van az életben, amelynek egész nagy rosszasága nem -önmagában van, hanem csak abban a viszonyban, amelyben az ember többi -embertársaival áll. Gyakran elég ennek a viszonynak legkisebb módosulása -is, hogy amit rossznak, kétségbeejtőnek tartottunk, tűrhető vagy éppen -jó legyen. És ilyenkor azután mosolyogunk azon, hogy mennyire rabjai -vagyunk a – többieknek. - - -Idegesség. - -Az erős gondolkozással dolgozó emberek szomorú kiváltsága az idegesség. -Szinte nincs egyetlen jelentékeny tudós, író, művész vagy államférfiú -sem, aki bizonyos idő mulva kisebb-nagyobb mértékben meg ne kapja az -idegkimerülést. - -Daudet Alfonz hátrahagyott művei közt egy egész kötetet találtak _Ma -douleur_ (fájdalmam) felírással, ami e nagy írónak idegeivel való kínos -küzdelmét írja le. Meglepő, sőt megdöbbentő, hogy az az ember, aki -elméjének és kedélyének fényes műveivel az egész világot -gyönyörködtette, mennyi belső szenvedésnek volt alávetve. Nemcsak -álmatlanság gyötörte, hanem káprázatok is, amelyek a neurozisnál, kivált -az álmatlanság és időfordulás óráiban, csodálatos, szinte hihetetlen -képeket varázsoltak elméje elé. Mint annyian, ő is brómmal és más -zsongító szerekkel csillapította gyötrelmeit, ami bizonyosan hozzájárult -élete megrövidítéséhez. - -Zola Emilről is tudva van, hogy milyen ideggyötrelmekben szenvedett. -Annyira feledékeny volt (ami szintén jellemző ennél az állapotnál), hogy -rövid idő mulva a maga műveit sem ismerte fel. Ő is, mint csaknem minden -életsorsosa, telve volt habozással, kétségbeeséssel; leülvén dolgozni, -mindig meg volt győződve, hogy élvezhetetlen szamárságokat fog írni. - -De nemcsak a merő gondolkozás emberei vannak ennek a bajnak alávetve, -hanem azok is, akik erős spekulációból élnek. A kereskedővilágban is jól -ismerik ezt a bajt, de kivált a börzeűzérek, akik rendesen egész -vagyonukkal lebegnek egy szelet papiroson. A kereskedőről pedig már -Horatius megírta, hogy »indocilis pauperiem pati« – tanulatlan a -szegénység elviselésében. - -Az értelem megfeszítésénél a kedély megfeszítése, az aggodalom, a -bizonytalanság, a bosszúság, a felháborodás, a búsulás, de kivált a -sértett ambició nagyobb idegromboló erő. Mindezekben a természet intő -ujja emelkedik fel. - -* * - -Az egészséges lelki élet a kellemes és kellemetlen emóciók megfelelő -arányából áll. Ahol a kellemes emóciók túlnyomóak, mindig bizonyos -túltengés áll be az életörömökben és bekövetkezik az a valami, amit -demoralizációnak neveznek és amit a dologtalan gazdag embereknél és a -lumpoknál jól ismerünk. - -Ellenben a kellemetlen emóciók túlsága – már akár megfeszített munka, -akár szertelen kedélynyugtalanság legyen az oka – az idegek kifáradását -húzza maga után s degeneráló élet az eredménye. - -Az élő embernek mindig kellő mennyiségű kellemes, az életre nézve -előnyös emócióra van szüksége; máskülönben veszít életképességéből és -ezt az állapotot – ami talán nem is igazi betegség – nevezik azután -idegkimerülésnek. - -Mindebből pedig mindenkire az következik, hogy életmódja egyéniségének -megfelelő arányokat hozzon be. A munkát ossza fel úgy, hogy magát -egészen soha ne merítse ki; kerülje a kellemetlen benyomásokat és testét -tegye ellenállóbbá. - -A modern nevelés a sportot nem ok nélkül hajtja annyira. A sportoknak – -kivált ha szabad levegőben gyakoroljuk és nem megerőltetéssel – megvan -az a kedvező hatásuk minden életkorban, hogy a testi erőket nem engedik -elsatnyulni s a lelki erőket kellemes emóciókkal látják el, amilyeneket -a nagyvárosi társas életben és őrületes versengésben elérni nem lehet. -Azonfelül pedig a léleknek oly tehetségeit foglalkoztatják, amelyek -máskor pihennek, ellenben pihentetik azokat, amelyek túl voltak feszülve -és kifáradtak. - -Az istenekhez mindenesetre közelebb van az, aki nem a hatalmasok -előszobáiban, hanem az erdőkben és hegyeken mászkál. - - -Megtisztulások. - -Beszéddel és írással belső szenvedéseinket csak pillanatra lehet -csillapítani; meggyógyítani csak gyakorlással. - -Lehet valakinek akármilyen nagy a magamegismerése, átláthatja hibáját -akármilyen alaposan; mégis, ha nincs benne erős elhatározás és a -kivitelben való szigorú fegyelem, hibái meg fognak maradni. - -Sok ember agyonkeni magát a bölcsesség legillatosabb kenőcseivel s -amellett egészen megmarad olyannak, amilyen azelőtt volt. - -Aki felismert lelki hibáján segíteni akar, annak tisztában kell lennie -azzal, hogy lelki tulajdonságainak a _megszokás_ által csak olyan -kényelmes csatornát vájnak maguknak, mint például a folyóvíz, ha sokáig -egyazon ágyban folyik. - -A lelki hibák és tökéletlenségek orvossága nem a jó szándék, nem is a -reflexió, de még az elhatározás sem, hanem a gyakori cselekedet, a -megszokás. - -Ez minden megtisztulásnak és újjászületésnek az útja. - -Nehéz út, kivált az elején, de az egyetlen, ami a belső béke városába -elvezet. - -* * - -Az embernek őseredeti hajlandósága van a rendezett lelkiismeretre és az -erkölcsileg harmónikus életre. - -Az emberek azonban általában véve telve vannak szabálytalanságokkal. -Kevés kivétellel mindenkinek van valami rendezni való belső kérdése, -férfiaknak, nőknek egyaránt. - -Ha tehát valakiről azt látjuk, hogy a maga problemáit sikerrel rendezte, -a legnagyobb mértékben belenyugszunk, még akkor is, ha az nagyon -rendkívüli volt. Legtöbbnyire még örülünk is neki, mert hiszen a közös -gyarlóság tudatában mindig tetszik az, ha valaki közülünk megtalálja a -maga életrendjét és boldogságát. - -A világ csak addig kegyetlen, ameddig valaki küzd vele; ha győzött, -akkor siet meghajolni előtte. - - -A lélek válságai. - -Nincs ember, akinek életén olykor hatalmas szenvedély viharai ne -söpörnének végig. - -De legyenek ezek a viharok akármilyen rettenetesek és fenyegessenek -akármilyen katasztrófával, okukban és eredményükben éppen olyan kevéssé -rosszak, mint a természetben látható igazi viharok. - -Ki tudná azt kiszámítani, hogy mi lenne a föld szinéből, mennyi posvány, -fertőzet és öldöklő ártalom telepedne meg rajta, ha olykor nem -száguldanának végig rajta a szelek és fergetegek szilaj paripái? És mi -lenne a rosszra hajlandó emberi életből, ha a megszokások és konvenciók -posványai felett s a mindenféle haszonlesések és alacsonyságok feszült -légkörében nem törnének ki olykor szörnyű erővel a szenvedélyek tisztító -zivatarai. - -Az emberi szív is a természet alkotása, mint minden más és az is alá van -vetve az ősigazságok törvényeinek. Ha tehát valakinek a szivét ilyen -vihar rázza meg, tűrje ki kétségbeesés és belső összeroskadás nélkül. -Lehet, hogy ez a szenvedély körülötte el fog rombolni egyet-mást, mint -ahogyan a felhőszakadás is elvisz egy-egy malomgátat vagy eliszapol -egy-egy rétet; de ez mégis csak csekély ár azért a kiszámíthatlan nagy -haszonért, hogy az ellenmondások és hazugságok fertőzött légköréből -egész élete megszabadult. - -Egyébiránt pedig az erős szenvedély – ha igazi – az emberi élet -általános erejére, bőségére és gazdagságára vall; előkelő tulajdonság, -még túlságában és félelmességében is. - -Az emberek tudják azt, hogy nagyot, erőset, rájuk nézve is igazán -becseset az apró emóciókkal tengődő, ú. n. praktikus szerves lények -alkotni nem tudnak; ellenben mindig tisztelettel, sőt belső -rokonszenvvel hódolnak meg az olyan emberek előtt, akiknek életét -hatalmas szenvedélyek emelik. - -És innen van az a látvány is, hogy az erős szenvedélyek rombolásai -bizonyos félő tisztelettel töltik el az emberek lelkét, akik azt -impozánsnak, sőt szépnek találják, éppen úgy, mint amikor valamely -hatalmas zivatar után megnézik annak a műveit, a kitépett fákat, a -völgybe hengerített óriási köveket, a megbontott hegyoldalakat és -eliszaposított lapályos helyeket. Közben azonban tele tüdővel szívják a -felfrissített éltető levegőt és gyönyörködnek a szivárványban, melyhez -nem ok nélkül csatolta az őshit, a béke és egy jobb kor igéretének -fölemelő értelmét. - -* * - -Pascal, az emberi élet egyik legnagyobb ismerője, ezeket mondja: - -»Minél emelkedettebb lelkületű valaki, annál erősebbek a szenvedélyei. A -szenvedélyt gondolatok, érzelmek és indulatok alkotják, amelyeknek -forrása lelkünkben van s a testiség, az anyagiság csak mellékesen járul -hozzájuk. A szenvedélyek tehát oly erősek, mint amilyen nagy maga a -lélek, melynek minden képességét lefoglalják a maguk számára«. - -Heves kedélyrázkódtatásaink és gyötrelmeink között (amelyek rendesen az -erős szerelmek közönséges kísérői), ne irigyelje tehát senki azokat, -akik praktikus számítások közt, haszonra, polgári élvezetekre és -kényelemre rendezték be életüket s ennélfogva nem igen ismerik az ehhez -fogható rázkódtatásokat. - -Bizonyos ugyan, hogy a kislelkű embereknek is megvannak a maguk -kellemetlenségei és erkölcsi depressziói az életben. Ellenben -ismeretlenek előttük azok a nagy életörömök és boldogságok, amelyeket -csak erős szenvedélyek és szenvedések árán lehet kiérdemelni, mivel az -emberi életben semmi sem adatik ingyen. - -Aki végigküzdötte a lélek nagy válságait és látta a szivárványt feltünni -az égen, az mondja meg, hogy igaz-e? - - -Küzdelem. - -Boldogságra való jog nem létezik sehol. A boldogságért küzdeni lehet, de -azt kikényszeríteni nem. - -Általában véve annyira telve van gyarlósággal az emberi lény és annyira -ki van téve az esetlegességeknek, hogy a maga akaratával alig képes maga -körül messzebb hatni, mint amennyire éppen a két keze elér. - -Bizonyos ugyan, hogy erős akarattal messzebb lehet elérni; de az is -bizonyos, hogy az erős akaratú elégedetlen emberből éppen a külső -elhatározó okok nagy változatossága következtében nem mindig lesz I. -Napoleon, hanem igen sok esetben csaló vagy betörő. - - -Könyörületesség. - -Legyünk mások szerencsétlensége iránt kíméletesek, mert »mindnyájunkat -érhet baleset«. Ha már bűnnek nézi is valaki mások botlását, akkor is az -ő erénye nagyobb, ha kíméletes iránta. - -Nem igazi erény és tisztaság az, mely az által akar tündökölni, hogy -mások ballépését sötétebbé teszi; kivált nem női erény. - -A bűnösök iránt is legyünk könyörületesek. Gondoljuk meg, hogy sokan -vannak közöttünk, akik ugyanolyan vagy talán nagyobb bűnöket is -elkövettek, de azok titokban maradtak és a jó szerencse megmentette őket -a bűnhödéstől. - -És gondoljunk magunkra! - - -Kétségbeesés. - -A kétségbeeső ember nagy vigasztalást meríthet abból, ha alaposan -megvigyázza, hogy minek _látszanak_ az emberek és mik _valóság_ szerint? - -Szabályos ember tulajdonképpen nincs is az egész világon. Csak a -társadalmi _rend_ a szabályos, ami szerint az emberek élni kénytelenek, -hogy egymást meg ne egyék. Ehhez mindenki alkalmazkodik; de ezer módja -van arra, hogy egyéniségének jogait a rend mellett, a maga kis világában -érvényesítse. - -Hátha még a _valóságot_ egész terjedelmében látnánk s az emberek feje és -melle üvegből volna, amin keresztül minden gondolataikat és érzéseiket -tisztán megláthatnánk. - -Az egyetemes, kényszerítő rend mellett van még egy másik _élet_ is, mely -a rend megzavarása nélkül az _egyén számára_ van teremtve s ebben -gyakran, sőt mindig megtalálhatja megcsorbított jogai orvosságát. - -Ahol tehát igazsága van valakinek (de az azután igazság legyen!), azt ne -hagyja. Nem szükséges ugyan, hogy az igazságért mindjárt le is -tiportassa magát a többiek által, de megőrizheti a maga igazságait -csöndben magának, szentség gyanánt mindaddig, amíg e szentséget ki nem -teheti mindenki szeme elé. S ha nem teheti ki, hát tartsa otthon; a -szentség azért mégis szentség marad. - -A világ kedvéért rendezett belső kétségbeesés ennélfogva mindenkor -inkább a gyöngeség és balgaság dolga, mint az őszinteségé és -jellemszilárdságé. Sok ember, aki kétségbeesve valamely botor -cselekedetet követett el, megérte volna saját igazainak diadalát, ha -várni tudott volna s ahol már az ész nem futotta ki, rábízta volna a -többit a világhírű orvosi tekintélyre: az időre. - -* * - -Az erkölcsileg egészséges ember az élet legképtelenebb csapásai és -szerencsétlenségei között is talál magának mindig célt, amiért élnie -érdemes és kötelességet, amit teljesíteni kell. - -Még a gonosztevő is, ha nagy bűnt követett el, de lelkét meg tudta -tisztítani, még az is egy egész világot talál maga előtt, ahol alkotnia -tiszta lélekkel lehet és egy egész sor erényt, melyet a »becsületes« -emberek parlagon hagytak s amelyet megművelni emberi kötelesség. - -* * - -Ha valaki nagy hibát vagy bűnt követett el és azt egész nagyságában -belátja, ne essék kétségbe, hanem vessen félre mindent és siessen azt -jóvátenni. - -Az igazi bűn csak az, amit őszintén s mint a vallás tartja: tevékenyen -meg nem bánunk. - -Az ember gyarló lény, kivált pedig gyarló az asszony; de nem áll az, -hogy a megsértett erkölcsi rendet pusztán a _külső_ büntetés állítja -helyre. - -A külső büntetés, ha nincs összekötve javulással, csak annyit ér, -amennyi elrettentő ereje van másokra nézve; az pedig, aki önmagában -hordja az erkölcsi erőt, hogy botlását belássa, megbánja és jóvátegye, -önmagában is elvégezheti az expiáció nagy munkáját. - -Bizonyos, ha valaki nagy hibát követett el az erkölcsi világrend ellen, -azzal nagy felelősséget is vállalt magára. Gyakran egész életét -vezekléssé kell átváltoztatnia, hogy a bűnt a maga élő lelkiismerete -előtt expiáltnak tekinthesse. S ha erre képes – de csakis akkor – nincs -lelkiismeretbeli indíték arra, hogy bűnét azonfelül be is vallja s a -külső expiáció vértanuságát is elszenvedje. - -De a plátói bánat nem elég. Annak »tevékenynek« is kell lennie. Más -szóval azt, akinek vétettünk, annyi jóban kell részesítenünk, ami feléri -vagy meghaladja az ellene elkövetett vétséget. Van eset, amikor ennek a -revanche-nak, ha szükséges, egészen a csöndes mártirságig kell mennie. - -Mondják, hogy annak, akinek _élő_ lelkiismerete van (mivel vannak -döglött lelkiismeretek is), az elkövetett bűn expiálása nem is akkora -teher, mint a tompa érzésű emberek képzelik, sőt hogy abban magasabb -természetű gyönyörűsége is van, mint ahogyan van bizonyos gyönyörűség -minden igaz vértanuságban. - - -Halál. - -A halál és az elmulás nem jelent egyet, még a természettudományban sem. - -Kétségtelen, hogy a halál kérdésének csak egyetlen teljesen megnyugtató -megoldása van: a földöntúli élet gondolata, mely csakugyan minden, habár -csak kis mértékben fejlett vallásban is megvan. A test visszaadatik a -földnek s a lélek Istenhez megyen, »hogy ott vele egyesüljön, vagy pedig -ítélet alá vétessék«. - -A halhatatlanság eszméje magából a természet-filozófiából sem költözött -ki soha egészen. Az annyiszor szidott »természetbölcselők« nem mennek -tovább, mint amennyire a mikroszkóp vagy a kémia elér. Amikor a tudás -eszközei megtagadják a szolgálatot, egyszerűen azt mondják, hogy ezen -túl nem tudunk semmit. Higyje ki-ki azt, ami élete boldogságára és -moralitására legkedvezőbb. - -A materiális bölcseleti tanok túlnyomó többsége sem állítja, hogy a -»lélek halandó«. Ellenkezőleg. Meg lévén állapítva, hogy szellemi -tehetségek csakugyan vannak (vagy ha tetszik: van lélek), ezek mint -erőalakulások nem enyésznek el örökre, hanem csak átváltoznak. - -Egyáltalán semmi sem enyészik el örökre, ami van. A szellemi erők -átalakulásai azonban el vannak vonva a tudományos kutatás logikai -törvényei alól s így az emberi ismeret a halál kérdésénél mindig egy -»ismeretlen« előtt áll. - - -Öngyilkosság. - -Az öngyilkosság gondolata nemcsak dogmába ütközik (ez a legkisebb baja), -hanem a kereszténység állandó erkölcsi világrendjébe is. - -Azokról, akik aljas bűncselekményekben lévén hibások, a börtön elől -menekültek a halálba, fölösleges szólani. Ezek öngyilkossága csak -büntetés, bár kegyetlen. - -Egészen másképpen áll azokra, akik máskülönben jogos, vagy éppen -tiszteletreméltó szenvedély (pl. nagy szerelem vagy heves ambició) -kerget összeütközésbe a társadalom szoros rendjével, mely igen gyakran -nem más, mint ideig-óráig tartó akadály. Ezek rendesen _tévedés -áldozatai_. Vagy a maguk igazságai felől vannak tévedésben, vagy a -társadalmi rend ereje felől. - -Az élet örökké igaz erkölcsi alapján álló embernek sohasem szabad -kétségbeesni, még a legborzasztóbb bonyodalmak óráiban sem. Tudnia -kellene, hogy az erkölcsi igazságokban nagyobb erő van, mint minden -másban, ami az életet összetartja, akár jog, akár szokás, akár bevett -társadalmi konvenció legyen a neve. - -Az »erkölcsi alap« olyan, mint a termő anyaföld. Jég elverheti, fagy és -szárazság elsorvaszthatja ezen vagy azon évi termését; jöhet rá árvíz -is, ami hosszabb ideig elborítja: de amint elvonult a csapás, azonnal -élet kezd csirázni belőle s az új élet és az új termés dúsabb és szebb, -mint az előbbi volt. - -Az erkölcsileg egészséges embernek tehát magára nézve nincs soha -igazsága az öngyilkosság gondolatával. Már csak azért sincs, mivel ezzel -megsemmisíti a jövőt, amelyet előrelátnia nem adatott. - -Igen sok esetet tudunk, amikor az elkeseredett ember kezéből kiverték a -fegyvert, vagy pedig a kísérlet rosszul sikerült s a _jövő_ legteljesebb -mértékben meghazudtolta elhatározását. Ismerünk oly embert is, aki -nagyon kevés idő mulva már azon csodálkozott, hogyan tévedhetett meg -annyira ítéletében? - -Aki erkölcsileg helyesen gondolkozik, még a legnehezebb pillanatában sem -választja meg jól a megoldásnak ezt az utolsó, legcélszerűtlenebb és -legkevésbbé morális módját. - -A bukott emberek szomorú vége rendesen nem a társadalom verdiktjében, -hanem a saját egyéniségükben gyökerezik. A börtön, öngyilkosság vagy -Amerikába való költözés nem okvetlen szükséges befejezés. - -Az esetek nagy sokasága bizonyítja, hogy így csak azok végzik, akik -belső világukban egyáltalán semmi erkölcsi alappal sem bírnak s -elveszítvén a külső becsületet, mindenüket elveszítették és nincs többé -ahova menekedjenek lelkiismeretükkel. - -Ellenben azok, akiknek belső életükben még mindig van egy kis erkölcsi -fundusuk, azok nem érnek ilyen véget. Úgy vannak ezek, mint az a -pazarló, aki mindenét elherdálta, de a tönkremenésből még megmaradt egy -kicsike mezei birtoka. Észretér és visszavonul erre a kicsike területre, -hogy a nagy pazarlás után holtig fegyelemben és munkában töltse életét. -Tehát ott végzi, ahol tévedései előtt kezdenie kellett volna. - -A »világ« ezeknek idővel mindig megadja a tiszteletet, már amennyit -állhatatosságukkal kiérdemelnek. - -* * - -Az öngyilkosság gondolatában van valami a dölyfösségből is. Legtöbb -embernek a fejében abból az okból fordul meg az öngyilkosság, mivel -különbnek tartja magát a többinél s azt hiszi, hogy a világ aljasságai -között a maga tiszta igazságaival képtelen élni. - -De az ilyen túlságosan derék emberek, akik annyira lenézik a többieket, -ha éppen el akarnak pusztulni, nem kell nekik okvetlenül valamelyik fa -ágán végezni pályafutásukat. Elpusztulhatnak lassú, erős, állhatatos, -türelmes munkában, vagy fölkereshetik azokat a veszedelmes helyeket, -ahol legalább »hősiesnek« tartott halállal halhatnak meg s utolsó -sóhajuk nem gyűlöletet terjeszt szét, hanem szeretetet és nemesebb -indulatokat az emberiség között, mely különben ilyenekre nagyon -rászorult. - -Hogy valósággal különbek a többinél, ezzel sokkal jobban be bírnák -bizonyítani. - -* * - -Megtisztítja-e az öngyilkosság a bűn szennyétől az öngyilkos és ártatlan -családja hírnevét a világ szemében? - -El nem tagadható, hogy az ú. n. úri köreinkben az expiálhatlan -gyalázatba esett férfiaktól nemcsak a jó társaság, hanem sokszor -rokonságuk is elvárja az öngyilkosságot. Nem bíztatják rá, vagy legalább -ritkábban; nem is járnak kezére: de hallgatag számítanak halálára. - -A párbaj körülbelül ugyanezen a makacs előítéleten alapszik. A sértett -vagy kisebb imfámiába esett férfi csakis bátorságának bizonyításával -képes meggyőzni a világot egyéni értékességéről és kiváló -tulajdonságairól. A közszólás is az, hogy »ezt vérrel kell lemosni«. - -Az erkölcsileg tönkrement egyén öngyilkossága csöndes helyeslésében -szerepet játszik azonfölül a családi név, a rokonság és baráti kör -tisztességének érdeke is. Nem egyszer, de sokszor hallani ezekben az úri -körökben azt, hogy ez vagy amaz a börtönbe került úri ember _nem merte_ -magát megölni, bár helyesebben tette volna, mivel ez által övéit, -rokonságát és barátait megkímélte volna attól a megalázástól, ami -bűneinek teljes kinyomozásával és az ő megfenyítésével jár, amiből egész -környezetére rossz emlékezet és az öröklő gyanunak árnyéka nehezedik. - -Ez a felfogás különben nem is új. Gyökerei az ó-korba nyúlnak vissza. A -bölcseletében annyira szelid Szokratesz, aki az öngyilkosságot általában -véve, mint az istenek akarata ellen való lázadást elítélte, mégis -helyeselte abban az egy esetben, ha »az isten is szükségessé tette«, -amint az ő esetében is, mivel neki csak a kivégzés és méregpohár közt -lehetett választania. - -A stoikusok, – akiknek tanai az ó-kor végén hatalmas gyakorlati erőre -tettek szert, – más kisebb összeütközések esetében is helyeselték az -öngyilkosságot és »kényszerítő« okot találtak már abban is, ha egy -szabad embernek nem lehetett meggyőződése szerint élnie. Már az erkölcsi -halál megelőzése végett is javalták az öngyilkosságot. - -Ezt a felfogást azonban Jézus és a kereszténység egészen elsöpörte. - -És mégis, a kereszténységnek annyi évszázada után még mindig gyakorlati -erővel bír a pogányvilág zord öngyilkossági tana! - -* * - -Az élet dolgait, ha nem a mieink, bölcseség a humoros végükön -megragadni. Utóvégre is minden tragédia olyan, hogy csak egy kicsit kell -rajta fordítani és kész a komédia. - -Romeo és Julia szomorú sorsa világkacagtató komikum lenne, ha a patikus -eltévesztette volna a tégelyt és mind a ketten ipecacuanhát vettek volna -be. - -Ebből pedig az következik, hogy az az igazán bölcs és az van közelebb a -tökéletességhez, aki ha ítélnie kell az élet bolondságai fölött (mert az -megint más, ha az ember maga is bele van keveredve), az emberi erényeket -és gazságokat is puszta »dolognak« nézi s aszerint méri meg értéküket, -hogy használtak-e valakinek vagy pedig ártottak? - - -Demoralizáció. - -Minden szerencsétlenség kisebb és minden megnyugvás könnyebb attól a -pillanattól fogva, amint az _emberi ész dölyféről_ le tudunk mondani és -bölcsen belátjuk azt, hogy gyarló, tökéletlen lények vagyunk, -játékszerei ismeretlen hatalmaknak. És belátjuk azt is, ami örökké igaz -marad, hogy számunkra senki sem igért boldogságot, azt tehát követelnünk -jogunk nincsen, hanem az úgy adatik nekünk ajándék gyanánt, amit -megérdemleni munkánkkal vagyunk kötelesek és meghálálni jó -cselekedetekkel. - -Az ember örökké való függése mindez a fölötte való ismeretlen -hatalomtól, mely úgy bánik el vele, mint az orkán egy parányi pehellyel. - -* * - -Demoralizáció? - -Demoralizált az az ember, akinek a maga fölött való uralkodása annyira -el van gyöngülve, hogy képtelen ellenállani a rossz befolyásoknak és -ártalmaknak. - -A sülyedő erkölcsű egyének rendesen épp úgy nem ismerik állapotukat, -mint a sorvadásos beteg. Aki ismeri, az már lábbadozik. - - - - -FORGÁCSOK. - -Gyüjtsd a szalmát, szükséged lehet rá. - -_Török közmondás_. - -A balgatag ember úgy bánik el az élet igazságaival, mint a gyerek a -káposztafejjel. Keresi benne a káposztát. Száz levelét leszakgatja; a -levelek mindig kisebbek lesznek, de utóvégre is észreveszi, hogy a -káposzta voltaképpen azokból a levelekből áll, amelyeket félredobált. De -ekkor már csak a kemény torzsa van a kezében. - -* * - -A szavak értelme sajátszerűleg finomul a műveltség haladásával. Régi -írásokban pl. ezt olvassuk: - -– Az árvák pénzét ellopták. - -Most pedig így mondják: - -– Az árvapénztár körül visszaélések merültek fel. - -A politikában a hálátlanság vádja többnyire abból származik, hogy az -emberek túlságosan sok és nagyon is kézzelfogható hálára számítanak s -valahányszor szemüket lelkesedve emelik fel a közérdek lobogójára, jobb -kezüket máris kinyújtják baksis után. - -* * - -Az okoskodások sok tekintetben hasonlatosak a tükörhöz. Az embernek -rendesen a maga ábrázatát tükrözik vissza és nem az igazságot. - -* * - -Túlsok igazság: semmi igazság. - -* * - -Mindig az az igazság legjobb, amivel mást fejbevágtunk. És az a -legrosszabb, amivel minket vágnak fejbe. - -* * - -Hajtsd túl az istent dicsőítő éneket és ordítás lesz a neve. Hajtsd túl -a jót és gonoszat cselekedtél. - -Szerencsétlenségeinkből alázatosságunk által menekszünk ki. -Szerencsénket kevélységünk által szoktuk elveszíteni. - -* * - -Ha valaki valamely igazságot nagyon hangosan mond ki, bocsássunk meg -neki, mivel úgy sem hallatszik messzire. - -* * - -Nem azok az igazságok az értékesek, amelyeket egymásnak mondunk, hanem -azok, amelyeket magunkon gyakorlunk. - -* * - -Helytelenséget ne kövessünk el akkor sem, ha ártalmatlan. Vadász ne -tegye a kezét a puska csövének nyilására akkor se, ha a fegyver nincs -megtöltve. - -* * - -Mindig eggyel több megrovandó ember van a világon, mint gondoljuk. - -Az erkölcsi törvény a társadalom érdekében az önfeláldozást megengedi; -mások feláldozását soha. - -* * - -Egy írótársam megjegyzése: Gentleman az olyan úri ember, akinek akkor is -igazsága van, amikor hazudozik. - -* * - -Vannak némely dolgok az életben, – még pedig igen-igen nagy számmal – -amelyeket forrón szoktak feltálalni, de az ember csak langyosan eszi. -Például mindjárt a leves. - -* * - -A nők életének van magasabb célja is, mint a hideg és meddő tisztelet -kiérdemlése. - -* * - -A porcellánkorsókon nincsen máz, mivel az anyag maga is finom és nem -szorul arra, hogy valamiféle mázzal bekenjék. Ellenben a cserépkorsókon -bőséges máz van, hogy a porcellánkorsókhoz hasonlítsanak. - -* * - -Vannak gazdag emberek, akik gazdaságukkal úgy élnek, hogy ellenük alig -lehetne több kifogást tenni, mint éppen csak azt, hogy – gazdagok. - -* * - -Van mesterséges kedvesség is, mely éppen olyan, mint a csinált virág. Az -időtől nem hervad el, hanem megfakul, elkeshed és megvedlik. - -* * - -Aki nem tud felemelkedni a porból, rendesen praktikus eszére hivatkozik. - -* * - -Az emberek, ha külön-külön ostobák is, ha együtt vannak és közösen -gondolkoznak, egymást okosítják meg. Amit a tömegek követnek el, lehet -időelőtti, éretlen, veszedelmes, de sohasem lehet ostoba. - -* * - -A közromlottság olyan, mint a dögvész; az a levegőben úszkál. Csíráit -senki sem látja, de mindenki beszívhat belőlük valamit. Csak az a -kérdés, kiben fogamzik meg. - -* * - -Nem nézhetünk senki pusztulására a magunk veszedelmének tudata nélkül. - -* * - -Nemesebb elragadtatásainkat sohase szégyeljük vagy sajnáljuk. Az élet -megposhadna elragadtatások nélkül. - -* * - -Ha az embert valamely elhatározása előtt kétségek gyötrik, -leghelyesebben cselekszik, ha semmit sem kezd el. Amit ilyenkor tenni -akarna, bizonyosan beleütközik lelkiismeretébe vagy öntudatába. És -rosszul fogja végezni, még ha különben jó is. - -* * - -Aki erőszakkal, türelmetlenséggel és kímélet nélkül törtet az igazság -útján, vagy nem éri el soha, mivel valójában nem is az igazság -megtalálása az igazi célja; vagy ha eléri, szenvedélyes, mohó kezeivel -össze is töri egyben és akkor már az neki nem lehet hasznára többé. - -* * - -A ki nem fizetett adósság alapjában véve ingyenélés. Aki adósságok -hátrahagyásával hal meg, többet költött, mint amennyit ő maga teremtett, -többet élt, mint amennyihez joga volt. Tehát mások életének egyik részét -is felélte. - -* * - -A boldogságnak csak egy melódiája van; de a boldog emberek sohase -játszák ezt a melódiát egyazon módon. - -Az emberek, kivált pedig a »nem közönséges emberek« megítélésénél -legyünk elővigyázatosak. - -Sok ember van a világon, akinek az esze és a szíve nagyon mélyen -fekszik; amíg addig eljut valaki, ahhoz sok idő és fáradság kell. És azt -lehet mondani, hogy ezek mindig többet érnek, mint azok, akik mindjárt -kirakják egész belső kincsesházukat, mint a batkáros. - -* * - -A földön az igazságot az ember nem magáért az igazságért szokta keresni, -hanemha azért, hogy az valamire jó legyen neki. Ha semmire sem jó: ne -keresse. - -* * - -Az igazsággal úgy vagyunk, mint a nyers hússal a szakácsné. Megpuhítjuk, -megütjük, fűszerezzük, megrázzuk, megsütjük, fölszeleteljük, mártásba -foglaljuk, szépen feltálaljuk… és még így is mindig akad olyan finnyás -vendég, aki az orrát fintorgatja. - -A nők kara: Nyomorult zsarnokok, lelketlenek és csalárdok ezek a -férfiak; de azért mégis – szeretjük őket. - -A férfiak kara: Szeszélyes, megbízhatatlan és ingatag teremtések ezek a -nők, de azért mégis – szeretjük őket. - -* * - -Boldog volna az emberiség, ha csak annyi bűnt követnének el, amennyit a -bíróságoknak alkalmuk van megfenyíteni. És boldogtalan volna, ha csak az -volna a szabadság, amit a törvény mindenki számára biztosít. - -* * - -Bismarck egyszer azt mondta a politikáról, hogy olyan, mint a sakkjáték. -Az, aki csak nézi és nem ért hozzá, minden huzás után azt hiszi, hogy -már vége van; pedig a játék még csak azután kezdődik igazából. - -Az élet is éppen ilyen. Aki nem ismeri egészen, azt hiszi, hogy minden -csalódásnál vége van, holott rendesen a csalódások után kezdődik csak -el. - -Nem tartozunk a világnak annyival, amennyivel hisszük. Sohasem kapunk -tőle annyi becsülést és tiszteletet, mint amennyi lemondást és -önmegtartóztatást adunk érte cserébe. - -A túlságosan jó emberek a világgal rendesen rossz üzletet csinálnak. - -* * - -Az emberi szellem, ha fejlődésnek ereszkedik, kellemetlen szagot -terjeszt maga körül, mint a must, ha erjedni kezd. Aki a tiszta bort -akarja, ezt is el kell tűrnie. - -* * - -A betanult előkelőség úgy zörög az emberen, akár az indiánusokon a sok -felakgatott üveggyöngy és rézcifraság. - -* * - -Az őszinteség és igazságosság sokszor katasztrófa felé visz; de megmenti -az embert a belső ellenmondásoktól és a morális szenvedéstől. - -Amely emberrel kijönni nem tudsz, kerüld ki. Ha nem lehet, nőj a -nyakára. - -* * - -Aki sokat beszél, a cselekvés idejét agyonbeszéli. Egy módja van az élet -meghosszabbításának: ha fontolgatásainkat megrövidítjük és -cselekvéseinket megszaporítjuk. - -* * - -Aki azt állítja, hogy a férfiak a szerelemben rosszabbak mint a nők, ne -felejtse el, hogy száz férfinak jóval több mint száz nőre van szüksége, -hogy rossz lehessen. - -* * - -Az észt a tudás gyarapítja, a jellemet a gyakorlat. - -* * - -A nemzetvagyon pazarlása az aszfaltjárdán megy végbe, a gyarapodás a -derékúton, ahol a téglával és árúkkal megrakott vastagkerekű kocsik -járnak. - -Csak a tökéletlen ember gyűlöli meg azt, aki megmondja neki a fájdalmas -igazságot. A tökéletesebb ember a velejáró keserűséget hamar -megbocsátja, mivel tudja, hogy kenyérre és igazságra minden embernek -szüksége van. - -* * - -A képmutatás felerészben abból áll, amit az emberek beszélnek, -felerészben pedig abból, amit nem beszélnek. - -Ez az utóbbi felerész a nagyobb és veszedelmesebb. - -* * - -Ha az embert a társadalmi életben lényeges dolgai tekintetében mély -hallgatás veszi körül, tudnia kell, hogy hibás úton jár, tehát -változtatni kell útirányán. - -* * - -Az emberi intézmények javarésze az ösztönön alapul. Erre mutat az is, -hogy sem az iskolában, sem az életben nincs kifejlődve a jutalmazások -rendszere, míg ellenkezőleg, a büntetések rendszere csodálatos -tökéletességig kiképződött. - -* * - -Legbecsesebb igazságaink olyanok, mint fehérneműink. Legközelebb állanak -hozzánk. Mindenki tudja, hogy vannak és még sem szokás róluk beszélni. - -Az pedig kár, hogy intim igazságainkat nem szoktuk oly gyakran -kimosatni, mint fehérneműinket. - -* * - -Aki valakivel jót tett, félig tette csak, ha hálátlanságát nem vette -előre számításba. Nem azért, mert a hálátlanság általános emberi -tulajdonság, hanem azért, mert az olyan _jócselekedet_, amiért -viszonzást várunk, nem érdemli meg ezt a nevet. - -* * - -Kimutatható a legdicsőségesebb csalásról is, hogy ahhoz az okosságnak -sohasem volt semmi köze. - -Kétféle igazság van: emberi és isteni. Az emberi törekszik istenivé -lenni, de sohasem lehet azzá. Az ember igazi tragédiája abból áll, hogy -az isteni ítélőszék előtt megdicsőülés várhat rá ugyanakkor, amikor az -emberi fórum előtt tökéletesen elveszíti a pörét. - -* * - -Igen sok olyan bűn is van, amit ha elkövettünk, szent Péter mosolyogva -fenyeget meg bennünket a menyország kapujában és – beereszt. - -* * - -Embertársainkat sokkal könnyebb sírásra fakasztani, mint nevetésre. Elég -ha egy gyujtót gyujt meg valaki és azt más valakinek a ház-eresze alá -tartja. - -* * - -»Szólj igazat és betörik a fejed.« Igen, de mikor sok olyan igazság is -van az életben, ami szintén nem megy be az emberek fejébe másképpen, -csak ha betörik. - -Ha a világot olyan könnyen meg lehetne javítani, amint mondják, már -régen szabadalmat vett volna rá valaki. - -* * - -Különös, hogy azok a leányok, akikben nincs meg az önfeláldozás, -türelem, lemondás és alázatosság nagy erénye, éppen a – zárdába -vágyakoznak. - -* * - -Ne keressük a _tökéletes igazságot_; elégedjünk meg azzal, amit -elérhetünk. A művészetben a valóság jelképe a tükör és könnyen be lehet -bizonyítani, hogy még az is csak fonákul mutatja a valóságot. - -Állj a tükör elé, emeld föl a jobbkezedet és meg fogsz győződni, hogy -hasonmásod a _bal_kezét emelte föl. - -* * - -A bölcsesség olyan háziállat, mely a szegények és szerencsétlenek -házában szokott tartózkodni. - -A hivatal a náthától abban különbözik, hogy azt sokkal nehezebb -megkapni. - -* * - -A nő tudása ne legyen kisebb, mint a férfié, de legyen – más. - -* * - -A szerencse: ajándék. Ha az ember igazságosan összeméri cselekedetei -értékét bajaival és szerencsétlenségeivel, okvetetlenül rájön, hogy -szenvedéseit megérdemelte. - -Az, hogy valakit szerencse ér, csak az emberi tökéletlenség bizonyítéka. - - -[Transcriber's Note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - -68 |idegrendeszr |idegrendszer - -105 |haladottab |haladottabb - -171 |asszonyé,; csakhogy |asszonyé; csakhogy - -197 |többbel |többel - -207 |bálben |bálban] - - -*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK AZ ÉLET KÖNYVE *** - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the -United States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for an eBook, except by following -the terms of the trademark license, including paying royalties for use -of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for -copies of this eBook, complying with the trademark license is very -easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation -of derivative works, reports, performances and research. Project -Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may -do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected -by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark -license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country other than the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you will have to check the laws of the country where - you are located before using this eBook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm website -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that: - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of -the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set -forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West, -Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up -to date contact information can be found at the Foundation's website -and official page at www.gutenberg.org/contact - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without -widespread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine-readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our website which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This website includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |