diff options
Diffstat (limited to 'old/61493-0.txt')
| -rw-r--r-- | old/61493-0.txt | 3352 |
1 files changed, 0 insertions, 3352 deletions
diff --git a/old/61493-0.txt b/old/61493-0.txt deleted file mode 100644 index 0a906b3..0000000 --- a/old/61493-0.txt +++ /dev/null @@ -1,3352 +0,0 @@ -The Project Gutenberg EBook of Philoktetes, by Sophocles - -This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most -other parts of the world at no cost and with almost no restrictions -whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of -the Project Gutenberg License included with this eBook or online at -www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you'll have -to check the laws of the country where you are located before using this ebook. - -Title: Philoktetes - -Author: Sophocles - -Translator: Gergely Csiky - -Release Date: February 23, 2020 [EBook #61493] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - -*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK PHILOKTETES *** - - - - -Produced by Albert László from page images generously made -available by the Google Books Library Project - - - - - - -PHILOKTETES. - -IRTA - -SOPHOKLES. - -GÖRÖGBŐL FORDITOTTA, BEVEZETTE ÉS JEGYZETEKKEL KISÉRTE - -CSIKY GERGELY. - -BUDAPEST. - -FRANKLIN-TÁRSULAT - -MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA. - -1903. - -FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. - - - - -BEVEZETÉS. - -Midőn a hellen hadsereg Trója ellen vonult, Philoktetest, a metonai s -más hadak vezérét Chryse szigetén egy kigyó úgy megmarta lábán, hogy -fájdalmas sebének bűze miatt s folytonos jajveszéklésével a seregnek -nagy alkalmatlanságára vált. Azért Odysseus tanácsára a szomszéd Lemnos -szigetén, épen midőn egy szikla aljában elaludt, magára hagyták. E -lakatlan szigeten töltött el hosszú kilencz évet, elhagyatva -mindenkitől, testi és lelki gyötrelmei között. A tizedik évben Helenos -jós kijelenté a görög seregnek, hogy Tróját csak Herakles nyila által -veheti be; mivel pedig ez Philoktetes birtokában volt, érte küldték -Odysseust, társul adván mellé Achilles fiát, Neoptolemost, hogy -Philoktetest szép szerével vagy erőszakkal vigyék a táborba. A két -küldött megérkezésével Lemnos szigetére, kezdődik a tragédia -cselekvénye. - - - - -SZEMÉLYEK. - - ODYSSEUS. - NEOPTOLEMOS. - KAR. - PHILOKTETES. - KALMÁR. - HERAKLES. - -(Kopár sziklás partvidék Lemnos szigetén. Magas szikla aljában -Philoktetes barlangjának bejárata. Odysseus és Neoptolemos egy szolga -kiséretében föllépnek.) - -ODYSSEUS. - - Im a tengerlocsolta Lemnos laktalan, - Ember nem járta szirtpartjára érkezénk, - Hol egykor, oh Neoptolemos, a hellenek - Legjobb hősének, Achillesnek gyermeke – - Kitettem volt Poeas fiát, a melisit,[1] - Igy rendelvén ezt a sereg vezérei, - Mert a maró seb lábán gennyedésbe ment; - S a tábort úgy betölté vad, baljóslatú - Nyögése, ordítása, hogy nem lehetett - Többé nyugodtan áldoznunk a füstölő - Oltárokon. De mért is erről szólani? - Hosszú beszédre most valóban nincs idő, - Mert megláthatna s elronthatná tervemet. - Melylyel reménylem, nemsokára megfogom. - Most a te dolgod, hogy segítségemre légy, - És meglásd, hol van a kettős nyilásu szirt, - Mely télen át a napsugárnak kétszeres - Utat nyit, s melybe nyáron kétfelől viszen - A hűvös szellő édes enyhe álmakat. - Kissé lejebb balkézre hűs forrásvizet - Fogsz észre venni, hogyha még ki nem apadt. - Lépj csendesen előbbre és jelentsd nekem, - Mindaz, mit mondtam, itt van-e, vagy más helyen? - Hogy elmondjam s te meghalld majd a többit is, - Mit tenni kell még, és munkánk közös legyen. - -NEOPTOLEMOS. - - Nincs messze, a mit mondál, Odysseus király; - A barlangot, melyről szólsz, látom, úgy hiszem. - -ODYSSEUS. - - Ott fenn látod vagy itt lenn? Nem veszem ki, hol? - -NEOPTOLEMOS. - - Itt fenn; de léptek hangját nem hallom sehol. - -ODYSSEUS. - - Nézd, nem pihen-e álomban fekvő helyén? - -NEOPTOLEMOS. - - Üres tanyát látok csak, melyben senki sincs. - -ODYSSEUS. - - Nincs benne házi eszköz, mely lakká teszi? - -NEOPTOLEMOS. - - Falevelek vannak megvetve ágy gyanánt. - -ODYSSEUS. - - Nincs semmi más? A többi része mind üres? - -NEOPTOLEMOS. - - Van még itt egy fából készült serleg, durva kéz - Munkája; itt egyszersmind némi tüzi szer. - -ODYSSEUS. - - Mindez valóban az ő házi eszköze. - -NEOPTOLEMOS. - - Oh jaj! még mást is látok; gennytől áztatott - Szennyes rongyok száradnak itt a levegőn. - -ODYSSEUS. - - Itt e helyen lakik hát, tisztán látható, - S nem is lesz távol; hogy mehetne messzire, - Ki régi sebtől szenved lábán szüntelen? - Vagy élelmet keresni távozott csupán, - Vagy enyhítő füvet tud valamely helyen. - Állítsd e szolgát lesbe, őrködjék, nehogy - Reám üssön; mert szivesebben fogna meg - Engem magam, mint Argos összes népeit. - -(A szolga el.) - -NEOPTOLEMOS. - - Eltávozott a szolga, őrzi az utat; - Szólj hát tovább, ha van még több kivánatod. - -ODYSSEUS. - - Achilles gyermeke, abban, miért jövél, - Nem lesz elég a testi bátorság csupán; - Segítned kell, ha újat mondok, mit soha - Nem hallottál még, mert segéd gyanánt vagy itt. - -NEOPTOLEMOS. - - Mi az, mit kivánsz? - -ODYSSEUS. - - Hogy Philoktetes szivét - Csalárd szavak hálózatával tőrbe ejtsd. - Ha kérdi tőled, honnan jöttél és ki vagy? - Mondd: Achilles fia; ebben szólj igazat; - Aztán mondd, hogy hazádba tartasz, elhagyád - Haraggal telve, hellenek hajóhadát, - A kik hazulról kérésekkel csaltak el, - Mert egyedül így döntheték meg Iliont, - És mégsem méltatának arra, hogy neked - Adják Achilles fegyverét jogod szerint, - Hanem Odysseusnak; s ekkor mondj reám - Tetszés szerint rossznál rosszabb szidalmakat. - Épen nem bántasz engem ezzel; ám ha nem - Beszélsz így, gyászba döntöd Argos népeit. - Mert ha kezünkbe nem jut ez ember nyila, - El nem pusztítod Dardanos honát soha. - S miért nem én, hanem csak te szólhatsz vele - Gyanútlanúl és biztosan, im halld okát: - Te nem jövél a harczba esküvés szerint,[2] - Nem szükségből,[3] nem az első hadjáraton;[4] - Míg én mindebből semmit sem tagadhatok. - Azért ha íjával kezében észrevesz, - Végem van s téged is elvesztelek velem. - Ebben lesz épen cselre szükségünk, miként - Rabold el tőle győzhetetlen fegyverét. - Tudom, fiam, hogy a természet nem ilyen - Ravasz beszédre s cselfogásra alkotott; - De édes ám a győzelmet kiküzdeni. - Merj hát! Máskor majd ismét igazak leszünk. - Most egy kis napnyi rosszaságra adod magad - Kezembe, aztán mondjanak mindenkoron - Legjámborabbnak minden emberek között. - -NEOPTOLEMOS. - - A mit fáj meghallgatnom, Laërtes fia, - Gyűlölt előttem akkor is, ha tenni kell. - Mert nem születtem cselfogásra sem magam, - Sem az, mint mondják, a ki éltemet adá. - E férfiút erővel elragadni kész - Vagyok, de nem csel által; hisz csak nem fog egy - Ép lábbal győztes lenni annyiunk felett. - Segítségedre küldtek bár és áruló - Nem vágyom lenni; ámde inkább akarok - Jót téve bukni, mintsem győzni becstelen. - -ODYSSEUS. - - Ifjú koromban, hős atyának gyermeke, - Magamnak is lassú volt nyelvem, gyors kezem. - De most tudom tapasztalásból, hogy a nyelv - Vezet mindent az emberek közt s nem a tett. - -NEOPTOLEMOS. - - Mi mást parancsolsz, mint hazugságot csupán? - -ODYSSEUS. - - Azt, hogy Philoktetest csel által fogjad el. - -NEOPTOLEMOS. - - De mért csel által, ha jó szóval is lehet? - -ODYSSEUS. - - Jó szóra nem hajt; és erőszak nem segít. - -NEOPTOLEMOS. - - S mi az, mi erejét oly biztossá teszi? - -ODYSSEUS. - - Halálos íja, mely czélt nem téveszt soha. - -NEOPTOLEMOS. - - Igy hozzá bátran közelítni sem lehet? - -ODYSSEUS. - - Nem, csak mint mondám, csellel foghatod meg őt. - -NEOPTOLEMOS. - - S azt véled, a hazugság nem szégyenletes? - -ODYSSEUS. - - Nem, ha magunkat megmenthetjük általa. - -NEOPTOLEMOS. - - Minő arczczal mondhatnék ily beszédeket? - -ODYSSEUS. - - Nem illik ott habozni, hol hasznot remélsz. - -NEOPTOLEMOS. - - Mily hasznom lesz belőle, ha Trójába jő? - -ODYSSEUS. - - Csak e nyilak veszik be Trója falait. - -NEOPTOLEMOS. - - Nem én hódítom hát meg, mint biztattatok? - -ODYSSEUS. - - Te sem a nyilak nélkül, ők sem nélküled. - -NEOPTOLEMOS. - - Ha így van, meg kell hát kerítnem azokat. - -ODYSSEUS. - - És kétszeres jutalmat nyersz, ha megteszed. - -NEOPTOLEMOS. - - Minőt? Ezt tudva, vonakodni nem fogok. - -ODYSSEUS. - - Okosnak és bátornak fognak mondani. - -NEOPTOLEMOS. - - Legyen hát; nem szégyenkezem már, megteszem. - -ODYSSEUS. - - Emlékezel mindenre, mit tanácsolék? - -NEOPTOLEMOS. - - Biztos lehetsz, ha szavamat adám reá. - -ODYSSEUS. - - Maradj tehát itt s várj reá, míg megjövend, - Én távozom, nehogy meglássa színemet. - A kémet ismét a hajóhoz rendelem, - S ha látom később, hogy hosszú időt veszítsz, - E helyre küldöm újra majd e férfiút, - Álöltözetbe rejtve, mint kalmár hajóst, - Hogy ismeretlenül végezze dolgait. - És ennek csürt-csavart beszédéből fiam, - Ragadd ki majd azt, a miből hasznot merítsz. - Megyek most a hajóra s mindezt rád bizom. - Vezessen minket Hermes, a csel istene, - S győző Athena, ki velem van szüntelen! - -(El. A kar fellép.) - -KAR. - -_Első versszak._ - - Mi az, mi az, mit mondjak, mit ne mondjak a - Gyanakvónak ez idegen hazában? - Mondd, király! - Felül múl minden tudományt, - Minden más értelmet azé, kinek Zeus - A kormánybotot adta át. - Reád jutott örökül, fiam, - Őseid összes hatalma, beszélj hát, - Miben lehet segítnem? - -NEOPTOLEMOS. - - Ha végig akarsz tekinteni most - A helyen, hol e férfi tanyázik, - Nézz oda bátran. De ha megjő - A rettenetes, közelembe siess, - Légy szüntelen oldalomon, - Hogy minden perczbe’ segíthess. - -KAR. - -_Első ellenversszak._ - - Király, parancsod szívem régi gondja már: - Szemem szüntelenül reád vigyáz csak. - Ámde mondd, - Mi rejtek ad neki lakást, - S most hol járnak léptei; mert bizonynyal - Helyén van, tudakolnom ezt, - Nehogy orozva rohanjon rám: - Merre megy útja, hol a pihenése, - Kivül van-e vagy ott benn? - -NEOPTOLEMOS. - - Im lakhelye, melynek két ajtaja nyílik, - E szikla tövén. - -KAR. - - S hova ment a boldogtalan ember? - -NEOPTOLEMOS. - - Bizonynyal ez útat szántja nehéz - Lépteivel, s élelemért jár a közelben. - Mert ez az élete, mondja a hír: - Fáradtan fáradalom közt - Szárnyas nyillal a vadra vadászva; - És nem akadt még - Bajának orvosa eddig. - -KAR. - -_Második versszak._ - - Ah! mint szánja szivem szegényt, - Ki oly elhagyatottan él, - És nem őrzi baráti szem - Gondos hű szeretettel; - Testét gyötri a fájdalom, - És nem hagyja pihenni soha - A szükség. Hogy, ah! hogy tudja szegény türni az életet? - Oh emberi küzdés! - Oh boldogtalan emberek, - Kiknek sorsa kiváló! - -_Második ellenversszak._ - - Im ez, kit születésre, ős - Fajra senki se’ múl felül, - Szükség, nélkülözés között - Fekszik most egyedül itt, - Hol csak tarka s bozontos vad - Tanyáz; gyötrik a testi kór - S éhség kínjai, míg lelke nehéz gondok alatt eped - S bús panaszát csupán - A visszhang fecsegő szava - Viszonozza szünetlen. - -NEOPTOLEMOS. - - Nincs semmi ezekben bámulatos; - Mert ha agyamban is értelem él, - Tudom, isteni kéz küldte reá - E sorsot, a bősz Chryso haragja;[5] - S a nyomor, mely most gyötri segítség - Nélkül, az ég akaratja szerint van, - Nehogy az isteni győzhetetlen ijat[6] - Előbb feszítse Trója falának, a míg - El nem jött az idő, melyben a jóslat - Rendelte bukását e nyilak által. - -KAR. - -_Harmadik versszak._ - - Csendesen, fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - Mi az? - -KAR. - - Zaj közelg felénk… - Mintha emberi kín sóhaja volna… - Innen jött-e vagy onnan? - Hozzám, hozzám hatol - Ez ösvény felől a nehézkes - Fáradt léptek dobogása, - Távolból hangzik a kínos - Sóhaj; messzire elhat a nyögés. - -KAR. - -_Harmadik ellenversszak._ - - Gyermekem, ügyelj! - -NEOPTOLEMOS. - - Mire? - -KAR. - - A mit tenni kell; - Mert nincs messze e helytől, ide ért már, - Nem zengve dalt nádfuvolán, - Mint mezők pásztora; - Ordítása messzire hangzik, - Mert sebét tán megütötte, - Vagy mert e zordon öbölben - Hajót lát; iszonyú e kiáltás. - -(Philoktetes föllép.) - -PHILOKTETES. - - Oh jaj, idegenek! - Kik vagytok, kik e földön partra szálltatok, - Hol nincs jó révpart, hol nem laknak emberek? - Minő hazából, mily nemzetségből valók - Vagytok ti? A ruhátok, látom, hellasi - Formára készült, mely nekem legkedvesebb, - De úgy szeretném hangotok meghallani; - Ne féljetek hát tőlem vad külsőm miatt, - Inkább szánjátok bennem a boldogtalant, - Az elhagyottat, a szegény örömtelent, - És szóljatok, ha mint barátok jöttetek. - Feleljetek hát; ép oly joggal várhatom - Ezt tőletek, mint én felelni kész vagyok. - -NEOPTOLEMOS. - - Oh idegen, tudd meg hát mindenek előtt, - Mit tudni óhajtottál: hellenek vagyunk. - -PHILOKTETES. - - Oh kedves hangok! Mily gyönyör, hosszú idő - Multával ismét e beszédet hallani! - Mi szükség hajtott e vidékre, gyermekem? - Minő szándék, minő kedves szél vezetett? - Oh mondj el mindent, hadd tudjam kiléteted! - -NEOPTOLEMOS. - - Hazám hullám övezte Skyros szigete;[7] - Honom felé hajózom, s Achilles fia, - Neoptolemos vagyok. Elmondtam, mit tudok. - -PHILOKTETES. - - Oh te a legkedvesb atyának gyermeke, - Kit kedves föld szült s agg Lykomedes nevelt! - Mily út hozott e földre? Honnan érkezél? - -NEOPTOLEMOS. - - Hajóm most Ilionból visz hazám felé. - -PHILOKTETES. - - Mit mondasz? Hisz te nem valál akkor velünk, - Midőn először Ilionba indulánk. - -NEOPTOLEMOS. - - S te részt vevél ez útnak fáradalmiban? - -PHILOKTETES. - - Oh gyermekem, hát nem tudod, kivel beszélsz? - -NEOPTOLEMOS. - - Hogy ismerném azt, a kit nem láttam soha? - -PHILOKTETES. - - Nevem se’ hallád s szenvedéseim hírét, - Melyek megtörték, tönkre tették éltemet? - -NEOPTOLEMOS. - - Minderről, mit kérdeztél, semmit sem tudok, - -PHILOKTETES. - - Oh én szegény, isten gyűlölte nyomorult, - Kinek balsorsát még a hír sem vitte el - Hazám földére, sem Hellasban bárhová! - Hanem kik e szigetre dobtak gonoszul, - Hallgatnak és nevetnek; s kórom azalatt - Szünetlenül növekszik s egyre gyarapul. - Oh én fiam, Achilles méltó gyermeke, - Azt látod bennem, a kiről hallád talán, - Hogy birtokul nyeré Herakles fegyverét, - Poeas fiát, Philoktetest, kit egykoron - E két vezér és a kephallen fejdelem,[8] - Kitettek e vadonban szégyenteljesen, - Mert a kegyetlen kór emészté testemet - A gyilkos kigyó marta kínos seb miatt, - E kórral tettek itt ki engem, oh fiam, - S magamra hagytak, a midőn a chrysai - Sziget felől hajóik erre tértenek. - Örömmel látva, hogy a hosszas hányatás - Után az álom elnyomott egy szirt alatt, - Itt hagytak, elfutottak, némi rongyokat - Dobván elémbe, mint koldusnak, és silány - Élelmet – adja vissza ezt az ég nekik! - Fiam, mit gondolsz, milyen volt az ébredés - Ez álomból, midőn mind eltávoztanak? - Mint könyeztem, mint nyögtem balsorsom felett? - Látván, hogy mind eltüntek a hajók, melyek - Idáig hoztak, s ember nem volt e helyen, - A ki segítsen, a ki szenvedésemet - Enyhítse, és bármerre fordítám szemem, - Nem láttam semmit, mint gyötrelmet és nyomort, - Ám ennek nagy bővében voltam, oh fiam! - De napra nap mult, gyorsan eltelt az idő, - S magamnak kellett e silány fedél alatt - Szolgálatomra lennem; gyomromat ugyan - Ellátta íjam, szárnyas vadgalambokat - Ejtvén el; ám ha egyet eltalált a nyíl, - Magamnak kellett érte másznom, sebhedett - Lábam vonszolva kínnal, fáradságosan. - S ha enyhítő italra vágytam, vagy ha fát - Akartam vágni télen át, midőn a föld - Jégtől volt megdermedve: gyötrelmek között - Kellett érette vánszorognom; s ha tüzem - Hiányzott, a kövekből fáradságosan - Ütöttem ki a szikrát, mely mindig megóv. - Mert hogyha tűz ég benne, e lakás nekem - Mindent megad, kivéve gyógyulásomat. - S most tudd meg azt is, milyen e sziget, fiam! - Nincs oly hajós, ki jó szántából jő felé; - Mert nincs révpartja, nincs helye, hol szivesen - Fogadják, hol haszonnal kalmárkodhatik. - Okos embernek útja erre nincs soha. - De kedve ellen köt ki tán itt valaki? - Mert ezt is meghozhatja a hosszú idő. - Igen, fiam, jöttek már, és szóval nagyon - Sajnálkozának rajtam, adtak is talán - Részvétből egy kis élelmet s ruházatot; - De azt, ha szólok róla, senki sem teszi, - Hogy elvigyen hazámba; tíz év óta kell - Viselnem így már gyötrő kórom kínjait, - És elpusztulnom éhség és nyomor miatt. - Im ezt tevék az Atridák s Odysseus - Velem, fiam, hogy az olympi istenek - Fizessenek hasonló kínokkal nekik! - -KAR. - - Én is sajnállak téged, oh Poeas fia, - Miként azok, kik partra szálltak itt előbb. - -NEOPTOLEMOS. - - Szavad mellett bizonyságot teszek magam; - Tudom, valót beszéltél; mert tapasztalám, - Az Atridák s Odysseus mily rossz emberek. - -PHILOKTETES. - - Megbántottak hát téged is ez átkozott - Atridák, hogy haragra gyúltál ellenök? - -NEOPTOLEMOS. - - Bár válthatná be egykor boszúmat karom, - S ismerné meg Mykene, Sparta egyaránt, - Hogy Skyros bátor férfiak szülő hona. - -PHILOKTETES. - - Jól van, fiam! De honnan jött e nagy harag, - Mely ellenökben ily heves boszúra készt? - -NEOPTOLEMOS. - - Elmondom, bárha nehezen, Poeas fia, - Mily bántalmakkal halmozának engem el. - Midőn Achillest elragadta a halál – - -PHILOKTETES. - - Oh jaj! Ne szólj tovább egy szót se, míg előbb - Nem hallom: meghalt igazán Peleus fia? - -NEOPTOLEMOS. - - Meghalt, nem emberkéztől, isten ölte meg; - A földre dönté, mint mondják, Phœbos nyila. - -PHILOKTETES. - - Dicső volt hát a győztes, vesztes egyaránt. - De nem tudom most, oh fiam, bántalmadat - Kérdezzem-e vagy őt sirassam legelőbb? - -NEOPTOLEMOS. - - Azt vélem, oh boldogtalan, elég neked - Saját bajod, nem kell siratnod másokat. - -PHILOKTETES. - - Jól mondod; szólj hát újra dolgaid felől, - Mily megbántással hoztak rád gyalázatot? - -NEOPTOLEMOS. - - Érettem jött atyámnak nevelője[9] és - Az isteni Odysseus tarkaszín hajón, - Mondván, akár igaz volt, vagy akár hamis, - Hogy senki más nem fogja meghódítani - Atyámnak elhunytával Tróját kivülem. - Ilyen beszéddel csakhamar rábirtanak, - Oh idegen, s hajóra is szálltam velök, - Óhajtván látni a halottat, mielőtt - Sirjába tennék; mert nem láttam őt soha; - Aztán e vágyhoz járult még a szép remény, - Hogy én fogom bevenni Trója ormait. - A második nap látta már útban hajóm’, - Midőn jó széllel a gyász Sigeionhoz ért;[10] - S alighogy partra szálltam, az egész sereg - Körülfogott, köszöntve s esküdözve, hogy - A holt Achillest látja újra élve most. - De ő holtan feküdt ott; s én, boldogtalan, - Könnyet hintvén rá, csakhamar fölkeresém - Az Atridákat, jog szerint barátimat, - Kérvén atyámnak fegyverét s egyéb javát. - De jaj! e szemtelen szóval feleltek ők: - Achilles sarja, minden más tied lehet - Atyád örökségéből, ám a fegyverek - Gazdája más ember lett, Laërtes fia. - És engem ennek hallatára nagy harag - Ragadt el, s fájdalommal telve felelék: - Arczátlanok, hogyan mertétek fegyverem - Megkérdezésem nélkül másnak adni át? - S Odysseus, ki közel volt, ekként válaszolt: - Igen, fiú, jogosan adták azt nekem; - Mert én mentém meg egykor őt és fegyverét. - S én feldühödve rossznál rosszabb átkokat - Szórtam reá s szidalmakkal halmoztam el, - Ha mégis elragadja tőlem fegyverem, - Idáig jutva, bárha nem gyors haragú, - Sértő szavamra ingerülten így felelt: - Nem voltál, hol mi voltunk, ott valál, a hol - Nem kelle; s mégis ily merész szájjal beszélsz; - Nem mégy Skyrosba hát e fegyverrel soha! - Ily sok gyalázat, ily nagy megbántás után - Hazám felé hajózom, míg a gonoszok - Szülötte, a gonosz Odysseus megrabolt. - S nem őt, inkább fölebbvalóit vádolom, - Mert minden ország s hadsereg vezérei - Szavát fogadja; és a bűnös emberek - Tanítóik szavára lesznek gonoszok. - Elmondtam. Ki az Atridákat gyűlöli, - Szeresse azt az ég úgy, mint én szeretem. - -KAR. - -_Versszak._ - - Oh bérczes föld, ki mindent táplálsz, s ki Zeust is szüléd,[11] - Ki az aranyhullámu Paktolost lakod,[12] - Ott is hozzád esengtem, dicső anyám, - Midőn az Atridák megsérték ez ifjat, - Laërtes fiának adva atyja fegyvereit, - A legnagyobb dicsőség gyanánt – - Oh istennő, ki bikát pusztító - Oroszlánon ülsz![13] - -PHILOKTETES. - - A bánat biztos zálogával jöttetek, - Mint látom, e szigetre, oh idegenek! - Velem egy sorson vagytok, s tisztán látható, - Hogy az Atridák és Odysseus műve ez. - Mert jól tudom, hogy nyelve mindig készen áll - Minden gazságra, csalfaságra, és soha - Nem hozhat létre semmit, a mi jó s igaz. - De nem csodálom ezt úgy, mint hogy a nagyobb - Ajas nyugodtan nézte s elviselheté. - -NEOPTOLEMOS. - - Nem volt már életben, oh idegen! Hiszen - Ha ő él, engem sem raboltak volna meg. - -PHILOKTETES. - - Mit mondasz? Ezt is elragadta a halál? - -NEOPTOLEMOS. - - Tudd meg, hogy többé nem süt rá a napvilág. - -PHILOKTETES. - - Oh jaj szegény! De nem halt meg Tydeus fia,[14] - Sem az, kit Sisyphostól pénzen vett vala - Laërtes.[15] Inkább őket sujtaná a halál! - -NEOPTOLEMOS. - - Nem ám; tudd meg bizonynyal; sőt inkább nagyon - Virágoznak mindketten Argos serege közt. - -PHILOKTETES. - - S él-e derék barátom, az agg pylosi - Nestor, ki meggátolta bölcs tanácsai - Által gyakorta amazok rossz szándokát? - -NEOPTOLEMOS. - - Nagy gyászban van most, mert fiát Antilochost - Kebléről elszakítá a halál keze. - -PHILOKTETES. - - Oh jaj! két szörnyű veszteséget említél, - A melyet legkevésbbé vágytam hallani. - Jaj, jaj, hová tekintsek most, ha mindezek - Meghaltak, és Odysseus még mindig él, - Kinek inkább meg kellett volna halnia! - -NEOPTOLEMOS. - - Ügyes küzdő ez, ám sokszor megbomlanak, - Philoktetes, a legügyesebb tervek is. - -PHILOKTETES. - - Az istenekre, mondd meg, hol volt akkoron - Atyádnak legdrágább barátja, Patroklos? - -NEOPTOLEMOS. - - Meghalt ez is. Rövid szóból tanuld meg azt, - Hogy nem a rosszakat ragadja el a harcz - Legszivesebben, ámde a legjobbakat. - -PHILOKTETES. - - Valót beszélsz; s azért még egy ember felől - Kérdezlek, a ki bár méltatlan, de okos, - Ügyes nyelvű: minő sors érte életét? - -NEOPTOLEMOS. - - Ki más, ha nem Odysseus az, kit kérdezél? - -PHILOKTETES. - - Nem őt értettem; volt egy Thersites nevü - Ember, ki mindig kész volt többször szólni ott, - Hol senki sem akarta. Mit tudsz, él-e még? - -NEOPTOLEMOS. - - Nem láttam őt, de úgy tudom, még mindig él. - -PHILOKTETES. - - Ugy is kell; hisz még nem veszett el semmi rossz, - Jól gondoskodnak erről a nagy istenek; - Kik gyakran visszahozzák Hades karjai - Közül is mindazt, a mi csalfa és gonosz, - És mindig sirba döntik azt, ki jó s igaz. - Mit mondjak erről, mint dicsérjem ezt, holott - Az istenekben is gonoszságot lelek? - -NEOPTOLEMOS. - - Mi engem illet, oh Poeas nemes fia, - Őrizkedem ezentul, hogy jó messziről - Lássam csupán az Atridákat s Iliont; - Mert hol derék embernél többet ér a rossz, - Hol minden jó elpusztul és a gyáva győz, - Oly emberekkel nem szövetkezem soha; - Legyen ezentúl a sziklás Skyros nekem - Elég, találjam otthon boldogságomat. - De most megyek hajómra; s te Poeas fia, - Élj boldogul, légy boldog, és az istenek - Gyógyítsanak meg úgy, mint óhajtod magad. - Mi meg siessünk; és ha kedvező szelet - Küld ránk az isten, tüstént útra indulunk. - -PHILOKTETES. - - Már távoztok, fiam? - -NEOPTOLEMOS. - - Igen, az indulás - Perczét közelben kell várnunk, nem messziről. - -PHILOKTETES. - - Úgy hát atyád s anyád nevére, oh fiam, - És arra, mit hazádban legjobban szeretsz, - Esengve kérlek, oh ne hagyj ily egyedül - Magamra e nyomorban, mely mint láthatod, - S mint hallád, szörnyű kínnal gyötri éltemet; - Végy mint fölösleget hajódra. Jól tudom, - Hogy kellemetlen lesz hajódon ily teher; - De tűrd el. A nagy lelkek mindig gyűlölik - A rosszat, s azt tartják dicsőnek, a mi jó. - Ha itt hagysz, nem fog szép hírt hozni rád, fiam, - De ha megmentesz, nagy dicsőség lesz díjad, - Ha Oeta földét újra élve láthatom. - Fel! Fáradságod nem tart egy egész napig. - Merd hát! Vezess magaddal, dobj, hová akarsz, - Az orra, farra, vagy fenékre a hajón, - Hol legkevésbbé háborítom társidat. - Hallgass meg, az irgalmas Zeusra, oh fiam, - Fogadj el! Im lásd, térdeidhez borulok, - Bár béna, gyenge lábam. Oh ne hagyj el itt, - Embertől távol, e vadonban egyedül! - Oh ments meg innen, vigy hazádba engemet, - Vagy Eubœába, hol Chalkodon a király,[16] - És innen nem lesz Oetáig hosszú az út, - Trachis hegyéig, gyors futású Sperchios - Partjáig; hadd öleljen újra ott atyám, - Kiért régóta gyötri aggódás szivem, - Hogy meghalt. Sokszor küldtem hozzá azokat, - Kik erre jártak esdekelve untalan, - Hogy mentésemre küldjön gályát önmaga, - De vagy meghalt már, vagy talán követjeim - Kevésre tartva, úgy látszik, kérésemet, - Saját honuk felé eveztek egyenest. - De most légy te vezérem, légy te hírnököm, - Oh szánakozzál rajtam, ments meg engemet; - Gondold meg, mily veszélyek várnak mindenütt - Az emberekre, jó s balsorsban egyaránt. - Tekintsen hát a vészre, a ki tőle ment, - S a boldog ember óvakodjék legkivált, - Hogy észrevétlen baj ne érje életét. - -KAR. - -_Ellenversszak._ - - Szánd meg, király! Elmondta sok küzdelmét, kínjait: - Oh bár ne sujtaná e sors barátimat! - Ámde ha gyűlölöd az Atridákat, - Gonosz tettöket most e férfi javára - Fordítanám, a hová szive vágya vonja, - Honába visszavinném futó - Hajómon, kerülve így istenek - Súlyos boszúját. - -NEOPTOLEMOS. - - Vigyázz, nehogy most könnyen egyezzél bele, - S ha kórja láttán majd fölgerjed undorod, - Többé ne érezz akként, a mint most beszélsz. - -KAR. - - Épen nem; módot arra nem nyujtok soha, - Hogy ezt a szemrehányást joggal tedd nekem. - -NEOPTOLEMOS. - - Bizonynyal szégyen volna, ha ez idegen - Sorsán segítni nem vágynám úgy, mint magad. - Ha úgy tetszik, menjünk hát; készüljön hamar, - Mert a hajó nem utasítja vissza őt. - Csak engedjék az istenek, hogy biztosan - Elérjünk innen, a hová kivánkozunk. - -PHILOKTETES. - - Oh éltem legszebb napja! kedves férfiú, - Derék hajósok, bár lehetne tetteim - Által mutatnom, mily barátotok levék! - Menjünk fiam, köszöntsük végbúcsú gyanánt - E lakhatatlan lakhelyet, hogy lásd magad, - Miből éltem, mily hőslelkűnek születém, - Mert azt hiszem, más ember, mint én, e nyomor - Merő látását sem tudná kiállani, - De engem megtanított a szükség reá. - -KAR. - - Megálljatok! Két férfiú közelg felénk; - Egyik hajóslegényed, másik idegen, - Hallgassátok meg őket, aztán menjetek. - -(A szolga jő kalmárnak öltözve, egy másik hajóssal.) - -KALMÁR. - - Ez utitárstól kérdém, Achilles fia, - A ki harmadmagával őrizé hajód, - Hogy mondaná meg, hol találhatok reád. - Mivel mindketten, nem szándékosan, hanem - Véletlen folytán egy révben találkozánk. - Kalmárhajómmal Ilion felől jövök, - S hazámba tartok, Peparethos bortadó - Földére,[17] s hallván, hogy mind hozzád tartozók - Az emberek, kik itt a partra szálltanak, - Nem akarám tovább folytatni útamat, - Míg véled szólva méltó díjat nem nyerek. - Mert nem tudod bizonynyal, mily új terveket - Forralnak Argos seregében ellened, - S nem is maradtak már a tervnél egyedül, - Hanem halasztás nélkül tetté vált a szó. - -NEOPTOLEMOS. - - Hálás leszek hű gondodért, oh idegen, - A mily igaz, hogy nem vagyok gonosz szivű; - De fejtsd ki jobban, mit akartál mondani, - Hadd ismerjem meg Argos ujabb terveit. - -KALMÁR. - - Az agg Phœnix, és véle Theseus két fia,[18] - Hajóra szállva téged üldözőbe vett. - -NEOPTOLEMOS. - - S erőszakkal vinnének vagy szóval megint? - -KALMÁR. - - Azt nem tudom; csak a hallottat mondom el. - -NEOPTOLEMOS. - - És ily nagy hévvel indulnának ellenem, - Az Atridák kedvéért Phœnix s társai? - -KALMÁR. - - Meg is tették már, tudd meg, nemcsak tervezik. - -NEOPTOLEMOS. - - De mint van, hogy Odysseus nem vállalta el - E küldetést? Tán félelem tartóztatá? - -KALMÁR. - - Más embert ment keresni ő s Tydæus fia, - Epen, midőn hajómat útnak indítám. - -NEOPTOLEMOS. - - Ki az, kiért Odysseus útra kelt maga? - -KALMÁR. - - Ez ember – – ámde mondd előbb nekem, ki ez, - Ki itt jelen van? Halkan mondd, a mit akarsz. - -NEOPTOLEMOS. - - Ez a híres Philoktetes, oh idegen! - -KALMÁR. - - Ne kérdezz tőlem többet, ám minél előbb - Bocsásd szélnek vitorlád s hagyd el e helyet. - -PHILOKTETES. - - Mit mond ez ember, gyermekem? Mit alkuszik - Fölöttem oly titokban e kalmár veled? - -NEOPTOLEMOS. - - Még nem tudom, mi czélja; ám világosan - Kell most előtted és előttünk szólnia. - -KALMÁR. - - Achilles sarja, rám ne zúdítsd a sereg - Dühét, ha arról szólok, a miről tilos; - Szegény létemre sok hasznom van általok. - -NEOPTOLEMOS. - - Én gyűlölöm az Atridákat, s ez nekem - Legjobb barátom, mert azoknak ellene; - Nem kell tehát, ha jó barát gyanánt jövél, - Semmit sem eltitkolnod, a mit megtudál. - -KALMÁR. - - Vigyázz, mit tészsz, fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - Már rég meggondolám. - -KALMÁR. - - Reád hárítok minden bűnt. - -NEOPTOLEMOS. - - Jó, csak beszélj. - -KALMÁR. - - Beszélek. Érte indult e két férfiú, - Tydeus fia s Odysseus, az erőszakos, - Esküt tevén, hogy visszahozzák biztosan, - Akár szép szó, akár kényszer lesz fegyverük. - Tisztán hallá mindenki a seregben ezt, - Odysseus ajkáról; mert őt biztosabb - Hit buzdítá e tettre, mint a másikat. - -NEOPTOLEMOS. - - S mi fordítá most oly hosszú idő után - Az Atridák gondját e férfiú felé, - Kit oly rég eltaszítának maguk közül? - Mily vágy vezette? Tán az istenek keze - S boszúja, mely a rossz tettet megbünteti? - -KALMÁR. - - Elmondom mindazt, mert bizonynyal nem tudod. - Volt egy nemes jós, Priamos király fia, - A kit nevére Helenosnak mondtanak; - Midőn egy ízben éjjel kinn járt egyedül, - Elfogta őt Odysseus, a gyalázatos, - Álnok gonosztevő, s bilincset vert reá, - S Argos sergébe vitte szép zsákmány gyanánt; - Sok mindent jósolt ekkor, s egyebek között, - Hogy addig nem veszik be Trója ormait, - Míg vissza nem vezérlik ezt a férfiút - Szép szóval a szigetről, melyen most lakik. - Mihelyt hallá Laërtes sarja ezt a jós - Ajkáról, tüstént megfogadta a sereg - Előtt, hogy visszahozza Poeas gyermekét, - Bizton remélvén, hogy szép szóval ráveszi; - S ha így nem jönne, kényszerítni fogja őt, - Fejével állva jót a biztos sikerért. - Mindent hallottál. Ám most azt tanácsolom, - Siess innen, te s más is, a kit érdekel. - -PHILOKTETES. - - Oh jaj nekem! Megesküdött hát a gonosz, - Hogy a sereghez szép szavakkal visszavisz? - Ép úgy rábirna, hogy mint apja egykoron,[19] - Hadesből visszatérjek a halál után. - -KALMÁR. - - Ezt nem tudom. De most hajómra távozom; - Rátok meg adja legjobb áldását az ég! (El.) - -PHILOKTETES. - - Nem szörnyűség, oh gyermekem, ha azt hiszi - Laërtes sarja, hogy szép szóval rábeszél, - És elvihet hajóján a sereg közé? - Inkább követném gyűlölt ellenségemet, - A mérges kigyót, mely megrontá lábamat! - De ő kész minden szóra, mindent merni kész; - S most is tudom bizonynyal, hogy megjő ide. - Siessünk hát, oh gyermekem; válaszszon el - Odysseustól a tág tenger minél előbb. - El innen hát! A jókor használt gyorsaság - A munka multán álmat és nyugalmat ád. - -NEOPTOLEMOS. - - Mihelyt a szemközt fúvó szél lecsillapul, - Tüstént hajóra szállunk; most útunkban áll. - -PHILOKTETES. - - Ha vész elől futsz, mindig kedvező a szél. - -NEOPTOLEMOS. - - Tudom; de elleninket is feltartja most.[20] - -PHILOKTETES. - - Nincs a kalózra kedvezőtlen szél soha, - Ha lopni vagy rabolni nyilik alkalom. - -NEOPTOLEMOS. - - Menjünk, ha tetszik; ám lakodból vedd előbb - Magadhoz, mit szükséged és vágyad kiván. - -PHILOKTETES. - - Van ott, mit el kell vinnem a kevés közül. - -NEOPTOLEMOS. - - S mi az, mit nem találhatnál fel a hajón? - -PHILOKTETES. - - Van egy füvem, melytől mindig lecsillapul - Sebem fájdalma és elalszik teljesen. - -NEOPTOLEMOS. - - Hozd hát magaddal. Mit kivánsz még egyebet? - -PHILOKTETES. - - Megnézem, nem szóródott el véletlenül - Egy-két nyilam? nehogy más kézbe jussanak. - -NEOPTOLEMOS. - - A híres íjat tartod hát kezed között? - -PHILOKTETES. - - Az és nem más, melyet most nálam lát szemed. - -NEOPTOLEMOS. - - Szabad közelről néznem és érintenem? - S imádva megcsókolnom szent isten gyanánt? - -PHILOKTETES. - - Igen, mind ebben, mind egyébben, oh fiam, - Mi én tőlem függ, tetszésed szerint tehetsz. - -NEOPTOLEMOS. - - Bizonynyal vágyom értte, ám e vágy olyan, - Hogy ha szabad, kivánom; ha nem, elhagyom. - -PHILOKTETES. - - Szentül beszélsz, szabad lesz hát neked, fiam, - Ki egyedül adád meg, újra látnom a - Nap fényét, újra látnom Oeta ormait, - Az ősz atyát s barátimat; ki ellenim - Fölé emelsz a porból, melybe sülyedék. - Ne félj, szabad lesz kézbe fognod íjamat, - Elvenned, visszaadnod; s dicsekedhetel, - Hogy egyedül te érintéd erényedért; - Mint én is egykor jó tett által nyertem el. - -NEOPTOLEMOS. - - Nem sajnálom, hogy láttalak s barátomul - Fogadtalak; mert a ki jót jóval fizet, - Akármi kincsnél többet ér az oly barát. - Menj hát be. - -PHILOKTETES. - - Jöjj te is velem; károm miatt - Szükségem van rád, hogy karoddal gyámolíts. - -(Mindketten a barlangba mennek.) - -KAR. - -_Első versszak._ - - Beszéd után tudom – nem látta enszemem – - Mint kötözé örökkön forgó kerékre - Kronos mindenható fia azt a vakmerőt, ki - Ágyához közelgett;[21] - Ámde mást soha sem láttam, nem hallottam soha másról, - Kit oly rettenetes sors ére, mint ezt, - Bár senkinek se’ tett rosszat, se kárt, - Ám igazakhoz igaz volt, - S mégis elvesz ily méltatlanul. Ámulat fog el, - Kérdve, miként, miként tudá - Ily egyedül, s nem hallva mást, - Mint zuhogó habok szavát, - Tűrni e gyászos éltet? - -_Első ellenversszak._ - - Magányosan, nem birva megtört lábait, - Senkije sem volt, kinek elpanaszolja, - Sóhajtva, könnyezve a vérző maró seb - Gyötrő szenvedését; - Nem volt senkie, ki az életadó föld kebeléről - Gyógyító füveket szakítva írul, - Lecsillapítsa égető sebe - Vérözönét, ha előtört; - Mint a dajka-vesztett gyermek, ődöngött egyedül - Erre vagy arra kínosan, - Merre utat talált nehéz - Lépteinek, ha elpihent - Lelke maró gyötrelme. - -_Második versszak._ - - Nem táplálta a föld magva, gyümölcse őt, - Sem más, mit eledellé tesz az emberkéz, - Csak gyors íja adott röpke nyilával - Táplálékot az éhség ölte gyomornak. - Oh nyomorult ember! - Tíz év óta nem enyhítik a bor cseppjei szomját, - Ám hol az állott víz pocsolyába gyűlt, - Csak arra tekintett. - -_Második ellenversszak._ - - De most, hogy nemes ősök sarja talált rá, - Boldog s nagy lesz a sok nyomornak utána; - Tengerjáró hajón visszavezérli - Sok hold mulva atyjának ősi lakába, - Melisi nymphákhoz, - Sperchios viruló partjaira, hol az érczpaizsú hős - Isteni láng közt égbe emelkedett - Az oetai ormon.[22] (Neoptolemos és Philoktetes jönnek a barlangból.) - -NEOPTOLEMOS. - - Jer, ha akarsz. Miért némulsz egyszerre el - Ok nélkül, honnan jött e dermedt ámulat? - -PHILOKTETES. - - Ah, ah, ah, ah! - -NEOPTOLEMOS. - - Mi baj van? - -PHILOKTETES. - - Semmi szörnyű; menj tovább, fiam. - -NEOPTOLEMOS. - - Talán a kór lepett meg és kinoz megint? - -PHILOKTETES. - - Épen nem. Azt hiszem, tüstént megenyhülök. - Jaj istenem! - -NEOPTOLEMOS. - - Miért kiáltsz istenhez ily fájdalmasan? - -PHILOKTETES. - - Irgalmat kérek tőle s enyhítő segélyt. - Ah, ah, ah, ah! - -NEOPTOLEMOS. - - Mi kín gyötör? Nem mondod? Mért e némaság? - Bizonynyal baj lepett meg, nyilván látható. - -PHILOKTETES. - - Fiam, elvesztem; nem titkolhatom tovább - Előled szenvedésemet – jaj! jaj nekem! - Elfog már, elfog! Én szegény, boldogtalan! - Fiam, elvesztem; pusztulok már; jaj nekem! - Oh jaj nekem, jaj, oh jaj, ah, ah, jaj nekem! - Az istenekre, oh fiam, ha itt közel - Kardod van, vágd le gyökeréig lábamat, - Oh vágd le gyorsan, és ne kiméld éltemet! - Fiam, vágj! - -NEOPTOLEMOS. - - Mi új kínok rohantak rád oly hirtelen, - Hogy ennyi jajveszéklés tör ki ajkadon? - -PHILOKTETES. - - Tudod fiam – - -NEOPTOLEMOS. - - Mit? - -PHILOKTETES. - - Oh fiam, tudod – - -NEOPTOLEMOS. - - Hogyan? - Mit sem tudok. - -PHILOKTETES. - - Mit? Nem tudod? Jaj, jaj nekem! - -NEOPTOLEMOS. - - Szörnyű teherként súlyosúl a kór reád. - -PHILOKTETES. - - Szörnyű, kimondhatatlan! Oh szánj meg, fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - De mit tegyek hát? - -PHILOKTETES. - - Meg ne rémülj s el ne hagyj; - Időnként vissza-visszatér a kór, s emészt, - Míg nem lakott jól. - -NEOPTOLEMOS. - - Jaj, jaj, oh boldogtalan! - Boldogtalan valóban ennyi kín között! - Kivánod-e, hogy tartsalak s felfogjalak? - -PHILOKTETES. - - Nem ezt, nem; ámde vedd kezedbe íjamat, - Mint épen most kivántad, s míg lecsillapul - A kór emésztő lángja, mely most meglepett, - Tartsd és őrizd magadnál addig. Rendesen - Álom fog el, ha szenvedésem véget ér; - Előbb nem csillapul le; akkor hagyjatok - Nyugodtan szenderegni. És ha ezalatt - Megjönnek üldözőim, kérlek, íjamat - Nekik ne add, sem önként, sem kényszer miatt, - Sem csellel rászedetve, mert úgy megölöd - Magaddal azt, ki védelmedhez fordula. - -NEOPTOLEMOS. - - Bízzál vigyázatomban; más hozzá nem ér, - Mint én s te; add hát, és szerencse lesz velünk. - -PHILOKTETES. - - Im vedd; de engeszteld meg az irigy eget, - Ne hozzon ez rád annyi bajt és szenvedést, - Mint rám és arra, a kié előbb vala.[23] - -NEOPTOLEMOS. - - Oh istenek, adjátok ezt meg: adjatok - Jó széllel kedvező utat, s vezessetek, - Hová az isten rendel s készül a hajó! - -PHILOKTETES. - - Imád nem teljesül be, félek gyermekem! - Mert mély sebemből újra ömlik a sötét - Véráradat, új gyötrelmek várnak reám. - Ah, ah, jaj! - Jaj lábam, lábam, mennyi kínt adsz még nekem! - Megindult, - Megindult már, közel van! Én boldogtalan! - Itt van, látjátok! Oh de el ne fussatok! - Oh jaj, jaj! - Oh gaz kephallen, bár hatolnák át meg át - E gyötrő kínok kebledet! Jaj, jaj nekem! - És újra jaj! S ti a sereg vezérei, - Agamemnon, oh Menelaos, vajha kóromat - Ti hordoznátok és oly hosszú ideig! - Jaj kínok! - Miért nem jösz már végre, oh halál, halál! - Hiszen mindennap hivlak! oh jövel, jövel! - Ragadj meg engem, oh fiam, nemes barát, - És égess porrá Lemnos lángoló tüzén,[24] - A mint én egykor szintén porrá égetém - Zeus gyermekét e fegyverek jutalmaul, - A melyeket most őrizetbe vett kezed. - Mit szólsz, fiam? - Mi az? Mért hallgatsz? Hol vagy, hol vagy, oh fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - Régóta szenved szivem kínjaid miatt. - -PHILOKTETES. - - Végy bátorságot, oh fiam; dühvel rohan - Reám a kín, de ismét gyorsan távozik. - Csak kérlek, oh ne hagyj itt engem egyedül! - -NEOPTOLEMOS. - - Bízzál, itt maradunk. - -PHILOKTETES. - - Maradsz? - -NEOPTOLEMOS. - - Igen, ne félj! - -PHILOKTETES. - - Nem kivánom, hogy eskű által kösd magad. - -NEOPTOLEMOS. - - Ugy sem szabad távoznom innen nélküled. - -PHILOKTETES. - - Add zálogul kezed rá. - -NEOPTOLEMOS. - - Itt van, maradok. - -PHILOKTETES. - - Most arra, arra – - -NEOPTOLEMOS. - - Mit szólsz? Merre? - -PHILOKTETES. - - Oda fel – - -NEOPTOLEMOS. - - Mit őrjöngsz újra? Mért tekintsz az égre fel? - -PHILOKTETES. - - Bocsáss, bocsáss! - -NEOPTOLEMOS. - - Hová? - -PHILOKTETES. - - Bocsáss el végre már! - -NEOPTOLEMOS. - - Nem hagylak el. - -PHILOKTETES. - - Megölsz, ha hozzám ér kezed. - -NEOPTOLEMOS. - - Elhagylak hát, ha jobban érted, mi segít. - -PHILOKTETES (leroskad). - - Oh föld, fogadj el haldokolva, mint vagyok; - Mert kínjaim közt többé fenn nem állhatok. - -NEOPTOLEMOS. - - Úgy látszik, nemsokára álom fogja el - A férfiút; mert hátra hajlik már feje; - Izzadság üt ki teste összes tagjain, - És lába végén felpattant sötét ere, - Melyből vér ömlik. Hagyjuk őt, barátim, - Nyugodtan, enyhe álom hadd szálljon reá. - -(Philoktetes elszunnyad.) - -ELSŐ FÉLKAR. - -_Versszak._ - - Szállj ide bánatot és bajokat feledő - Enyhe lehelletű álom! - Szállj ide boldogító isten! - Fogd le szemét, tartsd ott - A sötét fátyolt, mely rája borul. - Ide, ide, gyógyító! - Oh fiam, vigyázz, hova állsz, - Merre mégysz, mi lészen ezentúl - Tenni valónk? Látod már! - Mért halogatjuk a tettet? - Ki az alkalmat meg tudja ragadni, - Pillanat alatt övé a győzelem. - -NEOPTOLEMOS. - -_Közdal._ - - Semmit sem hall már, az igaz; de tudom, hogy az íjat - Hasztalanul nyertük, ha e férfiú nem jön el innen. - Rá vár a koszorú, érette külde az isten; - Szégyen, nem sikerült tettel hazugul dicsekedni. - -MÁSODIK FÉLKAR. - -_Ellenversszak._ - - Oh fiam, isten itéljen ezek fölött; - Ámde ha újra felelsz majd, - Halk, susogó hangon - Küldd szavadat hozzám; - Mert álomtalan a beteg álma, - Szeme, füle lát és hall. - Ám te, a mint lehet, oly - Titkosan add tudtomra, miként - Hajtod végre a tervet. - Jól tudod, kiről beszélek: - Ha vele egy akaraton vagy, - Látom előre a sok bajt és zavart. - -KAR. - -_Végdal._ - - Jó szél fúj, fiam, jó szél! - Itt fekszik végtelenül, lehúnyt szemekkel, - Melyeket éji homály fed, – - Kegyes, elnyomó álom, – - Tagjainak nem ura, nincs keze, lába, - Úgy pihen itt, mint Hades ölén a halott. - Vigyázz, helyén legyen beszéded. - A mennyire érteni képes eszem: - Legjobb a veszélytelen munka.[25] - -NEOPTOLEMOS. - - Hallgassatok, némuljon el e balgaság; - Mert mozdul már szeme s emelkedik feje. - -PHILOKTETES. - - Oh álmat váltó napfény, oh idegenek! - Ti, kik reményemen túl oltalmaztatok! - Mert el nem hittem volna azt, fiam, soha, - Hogy oly részvéttel nézzed szenvedésemet, - S oly türelemmel itt maradj segélyemül. - Az Atridák bizonynyal nem viselheték - Oly könnyen ezt, nem a derék vezéri pár! - De te, fiam, nemes szívű vagy és nemes - Törzsnek szülötte, és azért föl sem vevéd - Sebem rossz bűzét, kínos ordításomat. - És most, fiam, hogy szenvedésem elpihent, - S az enyhítő felejtés árnya száll reám, - Emelj föl engem karjaiddal, gyermekem, - S mihelyt megszünik e zsibbadó bágyadás, - Menjünk hajódra, ne halaszd el útadat. - -NEOPTOLEMOS. - - Oh mint örvendek, hogy reményemen felül - Életben látlak s nem gyötör több fájdalom; - Mert minden jel halálodat mutatta már, - Midőn e szörnyű kínok rád rohantanak. - Kelj fel tehát; s ha tán inkább kedvedre van, - Ezek vihetnek; ellenökre nem leszen - A fáradság, ha így tetszik nekem s neked. - -PHILOKTETES. - - Emelj te föl s állíts lábamra, oh fiam! - De ezeket ne bántsuk, hogy idő előtt - Ne érezzék a rossz bűzt; a hajón magán - Elég terhökre lesz jelenlétem nekik. - -NEOPTOLEMOS (megragadja és fölemeli). - - Legyen. Kelj fel hát és támaszkodjál reám. - -PHILOKTETES. - - Csak bátran! Hosszú megszokás taníta rá. - -(Kiegyenesedik.) - -NEOPTOLEMOS. - - Jaj, jaj! Mihez fogjak most, mit tegyek tovább?[26] - -PHILOKTETES. - - Mi baj, fiam? Hová tévednek szavaid? - -NEOPTOLEMOS. - - Ah nem tudom, mit mondjak, oly zavart vagyok! - -PHILOKTETES. - - Mért vagy zavart? ne mondj ilyesmit, oh fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - De már idáig ért e kínos állapot. - -PHILOKTETES. - - Csak nem rémített vissza kórom undora, - Hogy el ne vígy magaddal úti társadul? - -NEOPTOLEMOS. - - Undor lesz arra minden, ki természetét - Meghazudtolja, azt tevém, mi nem helyes. - -PHILOKTETES. - - De a nemest segítve, tetted és szavad - Atyádra nem lesz meghazudtolás soha. - -NEOPTOLEMOS. - - Szégyen fog érni; rég gyötör e gondolat. - -PHILOKTETES. - - Nem tettedért; de félek, szavadért az ér. - -NEOPTOLEMOS. - - Oh mit tegyek, Zeus! Ismét oly gonosz legyek, - Ki a valót titkolja és gazul beszél? - -PHILOKTETES. - - E férfiú – ha meg nem csalt itéletem – - Hajóra száll és engem itt hagy hitlenül. - -NEOPTOLEMOS. - - Nem hagylak el; de az gyötör régóta már, - Hogy a hajón majd bánatodra viszlek el. - -PHILOKTETES. - - Mit mondasz ezzel, oh fiam? Nem értelek. - -NEOPTOLEMOS. - - Nem titkolom: Trójába, Argos népei - Közé, az Atridákhoz kell jönnöd velem. - -PHILOKTETES. - - Oh jaj! mit mondasz? - -NEOPTOLEMOS. - - Ne sóhajts, míg nem tudod – - -PHILOKTETES. - - Mit kell megtudnom? Mily szándékod van velem? - -NEOPTOLEMOS. - - Előbb bajodtól mentelek meg; azután - Megyek bevenni Trója ormait veled. - -PHILOKTETES. - - Valóban ez szándékod? - -NEOPTOLEMOS. - - Szükség kényszerít, - Ne lobbanj hát haragra, hallva ezt a szót. - -PHILOKTETES. - - Elvesztem, eladattam! Mit tevél velem, - Oh idegen? Add vissza tüstént íjamat! - -NEOPTOLEMOS. - - Nem adhatom, mert azt kivánja jog s haszon, - Hogy megfogadjam az uralkodók szavát. - -PHILOKTETES. - - Te pusztító tűz, oh te rémes szörnyeteg, - Te álnokság mintája, mit tevél velem, - Mint árultál el! Nem pirulsz, ha rám tekintsz, - Ki térdeidnél esdekeltem, oh gonosz? - Ez íjjal elraboltad tőlem éltemet! - Add vissza, kérlek, add, esengek, oh fiam! - Ne vedd el – ősi istenidre! – éltemet. - Oh jaj nekem, szegénynek, még hozzám se szól! - Nem adja vissza – mondja elfordult szeme. - Oh révpart! oh hegyormok! oh vadállatok, - Hű társaságom! oh ti lejtős szirtfalak! - Hozzátok – mert másokhoz úgy sem szólhatok – - Hozzátok hangzik ajkaimról a panasz, - Lássátok, mit tett vélem Achilles fia! - Trójába hurczol, esküdvén, hogy haza visz; - És jobbját nyujtva, elrabolta íjamat, - Az isteni Herakles szentelt fegyverét, - Hogy felmutassa Argos népei előtt! - Elfog s magával hurczol hős ember gyanánt, - S nem tudja, hogy halottat öl meg és hiú - Árnyképet. Ha erőm van, el nem fog soha; - Hisz így is csak ravaszság által győze le. - S most rászedetve, mit tegyek boldogtalan? - Add vissza! térj magadhoz, légy a ki valál! - Mit mondasz? Hallgatsz? Oh jaj, semmivé levék! - Oh két nyilású szikla, im fegyvertelen, - Táplálék nélkül térek hozzád vissza most, - És elhagyatva sorvad benned életem; - Nem ejtek el nyilammal több szárnyas madárt, - Sem hegymászó vadat, nem, enmagam leszek - Halottan étke annak, a mit én evém, - S mire vadásztam, rám fog az vadászni most; - Halálom lesz haláluk díja, e miatt, - Kiről azt hittem, a rosszat sem ismeri, - Veszsz el – de nem – tán újra fordul szándokod? - Ha nem – úgy halj meg nyomorultan, gonoszul. - -KAR. - - Mit cselekedjünk? Rajtad áll most, oh király, - Hogy elhajózzunk, vagy meghallgassuk szavát. - -NEOPTOLEMOS. - - Kimondhatatlan részvét hatja át szivem - Iránta, nem csupán most, régtől fogva már. - -PHILOKTETES. - - Az égre, szánj meg, oh fiam! Ne tedd magad - Az emberek csúfjává e csalás miatt. - -NEOPTOLEMOS. - - Jaj, mit tegyek, mit! Bár ne hagytam volna el - Soha Skyrost! Oly iszonyúan szenvedek. - -PHILOKTETES. - - Nem vagy te rossz, csak a rossz emberek szava. - Tanított bűnre; hagyd másokra ezt, kiket - Megillet; add át íjamat s hajózz tovább. - -NEOPTOLEMOS. - - Most mit tegyünk, barátim? - -(Odysseus rejtekéből hirtelen előlép.) - -ODYSSEUS. - - Mit tészsz, oh gonosz! - Lépj vissza tüstént s add át e nyilat nekem! - -PHILOKTETES. - - Jaj, ki ez ember? Nem Odysseus hangja ez? - -ODYSSEUS. - - Odysseust látod, tudd bizonynyal, én vagyok. - -PHILOKTETES. - - Eladtak, elvesztem, jaj! Ő volt hát, a ki - Hálóba font és elrabolta fegyverem! - -ODYSSEUS. - - Én voltam, tudd meg, senki más; nem tagadom. - -PHILOKTETES. - - Add vissza, oh add vissza íjamat, fiam! - -ODYSSEUS. - - Nem, ha akarná, sem teendi ezt soha; - De te velök jösz, vagy erővel visznek el. - -PHILOKTETES. - - Oh rosszak rossza, oh te vakmerő gonosz! - Erővel visznek? - -ODYSSEUS. - - Ha önként nem jösz velünk. - -PHILOKTETES. - - Oh Lemnos földe, oh Hephæstos pusztító, - Tűzhányó bércze, el fogjátok tűrni azt, - Hogy elragadjon ez az ember tőletek? - -ODYSSEUS. - - Zeus, tudd meg, Zeus, e földnek legfelsőbb ura, - Zeus rendelé ezt; s én parancsait teszem. - -PHILOKTETES. - - Gonosz te, mily beszédet fogsz még költeni? - Az istent is hazuggá tennéd kedvedért. - -ODYSSEUS. - - Nem, csak igazmondóvá. Jönnöd kell velünk. - -PHILOKTETES. - - Nem! mondom! - -ODYSSEUS. - - S én azt mondom, hogy követni fogsz. - -PHILOKTETES. - - Oh jaj nekem, szegénynek! Hát rabszolgaként - Nemzett atyám, és nem szabadnak születém? - -ODYSSEUS. - - Nem; egyenlő vagy a legjobbakkal, s velök - Fogod Tróját bevenni s elpusztítani. - -PHILOKTETES. - - Nem, szenvedjek bár százszoros bajt, nem soha, - Míg megmarad számomra itt e meredek. - -ODYSSEUS. - - És mit fogsz tenni? - -PHILOKTETES. - - Tüstént szétzúzom fejem - E sziklán, a mélységbe dobva magamat. - -ODYSSEUS. - - Ragadjátok meg, hogy ne hajtsa végre ezt! - -(A szolgák megragadják Philoktetest.) - -PHILOKTETES. - - Oh kéz, mit kell szenvedned! Drága íjadat - Elvesztéd és ez ember most hurokra fűz! - Oh te, ki jóra, szépre nem gondolsz soha, - Mily orvul támadál meg, mint szedél reá; - Ez ifjat véve pajzsul, kit nem ismerék, - S ki hozzám méltóbb volt, mint hozzád, s nem tudott - Semmit, csupán azt tette, mit parancsolál; - És már is szemmel láthatólag gyötri az, - Mit vétkezett s mi által én úgy szenvedek! - De rossz lelked, mely lesre mindig készen áll, - Jól megtanítá furfangos csalásra őt, - Kiben nem volt rá sem hajlam, sem akarat. - S most megkötözve elragadnál, nyomorult, - E partról, melyen egykoron hazátlanul, - Elhagyva, mint élő halottat eldobál. - Hah! - Veszsz el! Sokszor kivántam már én ezt neked; - De mit sem tesznek kedvemért az istenek; - Örömben élsz te, engem fájdalom gyötör, - Hogy életben maradtam ennyi baj között, - Nevetségül magadnak és az Atrida - Vezéri párnak, melynek most szolgál karod. - Pedig csel által s kényszerítve indulál[27] - Velök az útra; és engem boldogtalant, - Ki önként jöttem hét hajón, eldobtanak, - Miként te mondod – ők rád róják ezt a bűnt. – - S most elvinnétek? Elhurczolnátok? Miért? - Ki semmi s rátok nézve rég halott vagyok? - Mért nem mondasz hát, oh te istentől gyűlölt, - Bénának, rossz szagúnak? Hát most már lehet - Áldoznotok, habár én köztetek vagyok? - Hisz ezt hozád fel ürügyül, hogy eltaszíts. - Veszsz el hát! El fogsz veszni, a ki ezt tevéd - Velem, ha van igazság, még az ég alatt! - S tudom, hogy van; hisz nem tettétek volna meg - Máskép ez útat a boldogtalan miatt, - Ha istenektől nem jő serkentő fulánk. - Oh honi földem s mindentlátó istenek, - Oh büntessétek, büntessétek végre már - Mindnyájokat, ha megnyerém szánalmatok! - Mert bár nyomorban élek, ám ha vesztöket - Látnám, azt hinném, elhagyott a szenvedés. - -KAR. - - Haraggal telt, s haraggal szólt e férfiú - Hozzád, Odysseus; nem hajtá meg őt a kór. - -ODYSSEUS. - - Sokat mondhatnék e szavakra válaszul, - Ha rajtam állna; most csak egy szavam lehet: - Hol ilyenekre van szükség, ilyen vagyok; - S a hol igaz és jó ember kivántatik, - Erényesebbet, mint én, nem találsz soha. - Természetem győzelmet kiván mindenütt, - Csak rajtad nem; neked örömmel engedek. - -(A szolgákhoz.) - - Oldjátok fel, többé hozzá ne nyúljatok; - Maradjon itt! Hisz úgy sincs szükségünk reád, - Ha fegyvered mienk lesz; mert ott van velünk - Teukros, ki jól ért hozzá, mint bánjék vele; - S hiszem, magam sem volnék rosszabb nyillövő, - Miként te, s ép úgy eltalálhatnám a czélt. - Mi szükség van rád? Élj Lemnosban boldogul! - Mi távozunk, s tán meglehet, hogy én nyerem - Ten íjad által a neked szánt hírnevet. - -PHILOKTETES. - - Jaj! mit tegyek, jaj! Fegyveremmel diszíted - Magad hát s úgy jelensz meg Argos népe közt? - -ODYSSEUS. - - Ne szólj már többet hozzám, úgyis távozom. - -PHILOKTETES. - - Oh Achilles szülötte! hát nem üdvözölsz - Többé hangoddal? Igy hagynád el e helyet! - -ODYSSEUS (Neoptolemoshoz). - - Siess, ne nézz rá, bárminő nagylelkű vagy, - Nehogy megrontsad szánalomból a sikert. - -PHILOKTETES (a karhoz). - - Ti is magamra hagytok, oh idegenek, - Nem szánakoztok szenvedéseim felett? - -KAR. - - Ez ifjú itt hajónk vezére, és a mit - Ő mond neked, mi is azt fogjuk mondani. - -NEOPTOLEMOS. - - Bizonynyal gyenge szivünek fog mondani - Odysseus; ám ha kivánná e férfiú, - Maradjatok, míg útra kész lesz a hajó, - S imánkat elvégeztük indulás előtt. - Addig tán jobbra fordul ennek szándoka - Irántunk. Most mi ketten hát eltávozunk, - Ti meg, ha majd szólítlak, tüstént jöjjetek. - -(Neoptolemos, Odysseus el.) - -PHILOKTETES. - -_Első versszak._ - - Oh forró s fagyos sziklaüreg! - Nem hagylak el hát soha sem - Téged, én nyomorult szegény! - Látni fogod halálomat is, - Igy rendelte a végzet, - Oh jaj, jaj, jaj! - Oh szomorú barlang, - Melyet betölte keservem! - Mi fog táplálni ezentúl? - Hol van számomra remény, - Hol van a kéz, mely az éhezőt enyhíti? - Fenn a magasban - Átsuhan a levegőn madarak raja, - De én nem gátolom meg. - -KAR. - - Magad, magad, akartad ezt így, - Boldogtalan! És nem más keze - Dönte nagyobb hatalommal e sorsba; - Rajtad állt a meggondolás, - Ám te nagyobbra becsülted a rossz sorsot a jónál. - -PHILOKTETES. - -_Első ellenversszak._ - - Oh én nyomorult, nyomorult! - Megtörve a szörnyű kíntól, - Nem látva emberi arczot, - Elhagyatva kell ezután - Elvesznem nyomorultan! - Jaj, jaj, jaj, jaj! - Nem szerez élelmet - Többé az erős kéz - Szárnyas fegyvere által; - Mert elámíta az áruló, - Csalfa szavával eláltatá lelkemet. - Vajha e kínok - Gyötrenék a gonoszt oly hosszú időn át, - A mint engem gyötörnek! - -KAR. - - Az ég, az ég hozá reád ezt, - S nem emberi csalfaság, kezem - Által. Azért e baljóslatú átkot - Másra szórd és nem reánk, - Mert remegek, nehogy elveszítsd jó indulatunkat. - -PHILOKTETES. - -_Második versszak._ - - Oh jaj, jaj! ott ül most valahol - A part fehér fövenyén, - S kaczagva rázza kezében - Életadó nyilamat, - Melyhez senki se nyúlt még. - Oh hű fegyver, a hű - Kézből elragadott íj! - Nemde, ha érzelem él idegedben, - Szánva tekintesz Herakles - Szegény frigyesére, - A ki lövésre nem feszít soha többé? - Urat váltasz, a cselszövő - Keze fog forgatni ezentúl, - Tanúja lészsz gaztetteinek, - S szemléled a gyűlöletest, - Számtalan új bajt fűzve a bűnhöz, - A melyet ellenem elkövetett. - -KAR. - - A férfiú mondja a jót igaznak, - Ám ha kimondta, szidalmat - Ne tegyen hozzá a boszús nyelv. - Mert sokaknak akaratját - Teljesíté egyedül ő, - Segélyt hozván az egész seregnek. - -PHILOKTETES. - -_Második ellenversszak._ - - Oh repülő madarak, s ti - Csillogó szemű vadjai - Erdős hegyeimnek, - Nem fogtok futni ezentúl - Előlem; nincs a hatalmas - Nyíl többé kezeimben; - Oh nyomorult vagyok immár! - Nem védi senki e tájat, - Nincs több félni valótok; - Jertek előre hát, - Üssetek kedvtelve dús lakomát - Véres tagjaimon! - Hiszen úgy sincs messze halálom. - Mi táplálhatná életemet? - Ki él meg a levegőből, - Ha soha sem kap semmit a földtől, - A mi erőt és életet ád? - -KAR. - - Az égre, közelegj hozzánk bizalommal, - Kik jót akarva közelgénk, - Tudd meg, e kíntól - Megmenekülsz, ha akarsz. - Mert iszonyú, táplálni a kórt, - Ezernyi kínját nem tudva viselni. - -PHILOKTETES. - - Megint, megint eszembe juttatád a régi bajt, - Oh útasok legjobbja, te! - Miért ölsz meg, miért gyötörsz? - -KAR. - - Mit értesz ezzel? - -PHILOKTETES. - - Mért akarsz a gyűlöletes - Trója felé vinni magaddal? - -KAR. - - Tudom, ez volna a legjobb. - -PHILOKTETES. - - El, el innen! Hagyj magamra! - -KAR. - - Örömest, örömest teszem ezt a parancsot azonnal. - El innen, el innen, - A hajóra, helyünkre! - -PHILOKTETES. - - Zeusra, ki átkomat hallja, ne menj el, esengek! - -KAR. - - Csillapulj! - -PHILOKTETES. - - Emberek! - Az égre, maradjatok! - -KAR. - - Miért kiáltasz? - -PHILOKTETES. - - Oh jaj! oh jaj! Oh sors! oh sors! - Oda életem! Ah! - Lábam, lábam, oh mit tegyek, - Hová legyek veled ezentúl? - Jertek, oh emberek, vissza e helyre! - -KAR. - - Mért? Hogy újra útnak ereszsz, - A mint előbb kijelentéd? - -PHILOKTETES. - - Ne ródd bűnömül, - Ha viharos kínjaim között - Botor szót monda ki ajkam. - -KAR. - - Jőjj, a miként mondám, boldogtalan ember! - -PHILOKTETES. - - Nem, soha sem, soha sem, vedd ezt bizonyosnak, - Bárha tüzes villámaival - Hamvasztana el a boszus isten! - Veszszen el Ilion és a ki vívja! - Mind, a kik eldobtak, sebemet megutálva, magoktól! - Még csak ez egyet kérem, oh idegenek! - -KAR. - - Szólj, mi e kérés? - -PHILOKTETES. - - Ha van valahol kard, - Vagy bárd, avagy íj, hozzátok ide. - -KAR. - - És mit akarsz vele tenni? - -PHILOKTETES. - - Tagjaimat s fejemet levágni kezemmel, - Halált, halált akarok most! - -KAR. - - Miért? - -PHILOKTETES. - - Atyámat keresem. - -KAR. - - És hol? - -PHILOKTETES. - - Hadesben; - Mert nem látja már a napot, - Oh városom, drága hazám, - Oh ha viszont látnálak, én szegény! - Ki elhagyva szent habjaidat,[28] - A gyűlölt Danaok frigyese - Levék; s ime most megsemmisültem. - -(El a barlangba.) - -KAR. - - Rég útra keltem volna már hajóm felé, - És ott is volnék, ha nem látná most szemem - Odysseust erre jönni, s Achilles nemes - Szülöttét, a ki gyors léptekkel közeleg. - -(Neoptolemos és Odysseus fellépnek.) - -ODYSSEUS. - - Nem mondanád, mért fordultál meg útadon, - S miért jösz oly sietve vissza most ide? - -NEOPTOLEMOS. - - Hogy az előbbi bünömet jóvá tegyem. - -ODYSSEUS. - - Csodálatos szót mondasz. És mi volt e bűn? - -NEOPTOLEMOS. - - Hogy rád és az egész seregre hallgaték – - -ODYSSEUS. - - S mi dolgot tettél, a mi nem hozzád való? - -NEOPTOLEMOS. - - Rút csalfasággal rászedém e férfiút. - -ODYSSEUS. - - Kit? Oh jaj! csak nem forralsz új tervet megint? - -NEOPTOLEMOS. - - Nem, semmi újat! Ámde Poeas gyermekét – - -ODYSSEUS. - - Mi szándokod van? Elfogott a rettegés. - -NEOPTOLEMOS. - - Fölkeresem, s az elrabolt nyilat megint – - -ODYSSEUS. - - Oh Zeus, mit mondasz! Tán csak vissza nem adod? - -NEOPTOLEMOS. - - Alávalóan, jogtalan ragadtam el. - -ODYSSEUS. - - Az istenekre, csúfságból beszélsz-e így? - -NEOPTOLEMOS. - - Igen, ha csúfság a valót kimondani. - -ODYSSEUS. - - Mit hallok, oh Achilles sarja! Mit beszélsz? - -NEOPTOLEMOS. - - Kétszer, háromszor ismételjem ugyanazt? - -ODYSSEUS. - - Bár egyszer sem hallottam volna ezt a szót! - -NEOPTOLEMOS. - - Értsd meg hát tisztán, mindent elmondtam neked. - -ODYSSEUS. - - Van még, van még, ki meggátolja tettedet. - -NEOPTOLEMOS. - - Mit szólsz? Ki az, ki ebben gátot vet nekem? - -ODYSSEUS. - - Achaea összes népe, és köztük magam. - -NEOPTOLEMOS. - - Okos létedre nem mondtál most okosat. - -ODYSSEUS. - - S te nem beszélsz és nem cselekszel okosan. - -NEOPTOLEMOS. - - Okosságnál igazságosság többet ér. - -ODYSSEUS. - - De mily igazság, visszaadni azt, a mit - Tanácsom által nyertél? - -NEOPTOLEMOS. - - Csak jóvá teszem, - A mit előbb alávalóan vétkezém. - -ODYSSEUS. - - S nem félsz Argos sergétől, ha ezt megteszed? - -NEOPTOLEMOS. - - A jog mellettem van, hiában fenyegetsz. - S erőszakkal sem gátolod meg szándokom. - -ODYSSEUS. - - Nem Trója ellen küzdünk hát, de ellened. - -NEOPTOLEMOS. - - Hadd jőjjön, a minek kell! - -ODYSSEUS. - - Látod, hogy kezem - A kardhoz nyult már? - -NEOPTOLEMOS. - - Láthatsz tüstént engem is, - Hogy azt teszem, s habozni épen nem fogok. - -ODYSSEUS. - - Legyen hát, távozom most és tudtul adom - Ezt a seregnek, tőle végy majd büntetést. (El.) - -NEOPTOLEMOS. - - Bölcsen tevél. Ha mindig így gondolkozol, - Távol tartasz magadtól minden bánatot. - S most halld szavam, Philoktetes, Poeas fia! - E sziklabarlang árnyékából lépj elő! - -(Philoktetes előlép.) - -PHILOKTETES. - - Mi zaj hangzik fel újra e barlang előtt? - Miért hivtok ki, mit akartok, emberek? - -(Észreveszi Neoptolemost.) - - Jaj! Rossz van készülőben! Miért jövél megint? - Hogy régi szenvedésem újakkal tetézd? - -NEOPTOLEMOS. - - Bizzál, és engedd elbeszélnem, mért jövék. - -PHILOKTETES. - - Félek; mert azelőtt is szép volt a szavad, - S mivel szavadnak hittem, nagy bajomra lett. - -NEOPTOLEMOS. - - Hát nem lehet, hogy változik az érzelem? - -PHILOKTETES. - - Midőn elloptad íjam, akkor is ilyen - Valál: igaz beszédű és álnok szivű. - -NEOPTOLEMOS. - - De most ne félj; csak azt kivánom hallani, - Miként fordult szándékod: itt maradsz-e vagy - Velünk hajózol? - -PHILOKTETES. - - Hallgass, ne beszélj tovább! - Akármit mondasz, hasztalan minden szavad, - -NEOPTOLEMOS. - - Ez szándokod hát? - -PHILOKTETES. - - Inkább, mintsem mondhatom. - -NEOPTOLEMOS. - - Jobban szerettem volna, hogy szavamra hajts; - De ha beszédem nincs kedvedre, felhagyok - Vele azonnal. - -PHILOKTETES. - - Hasztalan is szólanál. - Mert nem nyered meg jó szándékomat soha, - Te, a ki csalfán elraboltad éltemet, - És azután bölcs oktatással jösz elém, - Te, a legjobb atyának legrosszabb fia! - Átok reátok, Atridák! Átok reád - És Laërtes fiára! - -NEOPTOLEMOS. - - Hagyd az átkokat! - Ime, fogadd el kezeimből íjadat. - -PHILOKTETES. - - Mit mondasz? Újra csalfaság játszik velem? - -NEOPTOLEMOS. - - A felséges Zeus szent nevére esküszöm! - -PHILOKTETES. - - Oh, drága hangok – ha való, a mit beszélsz. - -NEOPTOLEMOS. - - Tüstént tett fogja bizonyítni; nyujtsd ki hát - Jobb kezedet s légy újra fegyvered ura. - -(Odysseus hirtelen előlép.) - -ODYSSEUS. - - S én megtiltom – tanúim rá az istenek – - Az Atridák és a sereg nevében ezt! - -PHILOKTETES (átveszi az íjat). - - Fiam, ki szól itt? Nem Odysseus hangja ez, - A melyet hallok? - -ODYSSEUS. - - Tudd meg bizton, én vagyok, - S erőszakkal Trójába viszlek, bár velem - Vagy ellenem fog tenni Achilles fia. - -PHILOKTETES (íját felhúzza). - - De nem jó kedvvel, ha e nyil bizton talál. - -NEOPTOLEMOS (megragadja karját). - - Hah, nem, soha! Az égre! Hagyd el íjadat! - -PHILOKTETES. - - Az égre, hagyd el karomat, kedves fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - El nem bocsátom! - -(Odysseus elfut.) - -PHILOKTETES. - - Oh, jaj! mért nem engedéd, - Hogy meggyilkoljam gyűlölt ellenségemet? - -NEOPTOLEMOS. - - Szégyen lett volna mindkettőnkre nézve az. - -PHILOKTETES. - - Tudd meg hát legalább, hogy a vezérek, e - Hazug hírmondók, szóval hősök egyedül, - De gyávák ott, hol dárda ellen dárda küzd. - -NEOPTOLEMOS. - - Legyen! Megvan már íjad, s így nincs semmi ok - Haragra vagy panaszra többé ellenem. - -PHILOKTETES. - - Úgy van. Nemes törzsödhöz méltóan tevél, - Fiam; nem Sisyphostól nyerted éltedet, - Hanem Achillestől, kit életében és - Halálában mindig legjobbnak mondtanak. - -NEOPTOLEMOS. - - Örömmel hallom e dicséretet atyám - S magam felől; de hallgass most rám, s tudd mi az, - Mit tőled kérek. Embernek viselni kell - A sorsot, melyet istenek küldtek reá; - De a ki önmagának készít szenvedést, - Miként te, az nem érdemel bocsánatot, - És nem lesz méltó szánalomra soha sem. - Te el vagy keseredve és nem hallgatod - A jó tanácsot, ellenségnek tartod azt, - Ki jó szándékkal jóra intve jő feléd. - S én mégis mondom – Zeus legyen reá tanúm – - S te hallgass rám, vésd jól szivedbe szavamat: - Az istenek küldötték ezt a kórt reád, - Mert vakmerőn közelgél a kigyó felé, - Mely Chryse nyilt szentélyét rejtve őrizé;[29] - S tudd meg, hogy kórod meg nem szűnik soha sem, - Míg ez a nap keletről jő fel s nyugaton - Pihen le, ha csak önszántodból útra nem - Indulsz és nem jelensz meg Trója sikjain, - Hol fölleled Asklepiosnak fiait, - Kik meggyógyítják kórodat, hogy azután - Velem s nyiladdal elpusztítsad Pergamost. - Elmondom azt is, mint tudám meg ezeket: - Foglyunkká tettük Ilionból Helenost, - A legjobb jóst, ki tisztán megjövendölé, - Hogy így fog jönni; s azt is hozzátette még, - Hogy a jelen nyár látni fogja biztosan - Egész Trójának elbukását; s önmagát - Halálra szánta, ha csalárd volt jóslata. - S most tudva mindezt, jer jó szántodból velünk. - Hisz oly szép lenne, az egész hellen sereg - Legelső hőseként, először gyógyulást - Találni, s aztán Trója sokszor siratott - Várát fényes dicsőséggel megdönteni. - -PHILOKTETES. - - Oh, gyűlölt élet, mért tartasz még ide fenn, - Mért nem bocsátsz Hades honába engemet? - Jaj, mit tegyek? Hogy tudjak ellenállani - Ez embernek, ki oly jó indulattal int? - Engedjek hát? De hogy fogok majd, én szegény, - A napvilágra lépni? Kit köszöntsek ott? - Oh szem, mely láttad minden szenvedésemet! - Mint tudnád elviselni, hogy az Atridák - Között láss újra, kik megronták éltemet? - Hogy ott lásd mellettem Laërtes gaz fiát? - Nem elmult szenvedéseim emléke bánt, - Nem az gyötör, hanem jövendő kínjaim - Félelme; mert ha egyszer rosszat szült a szív, - Úgy mindig új meg új bűnöknek anyja lesz. - Csodálkozással tölt el a te dolgod is. - Nem kellene Trójába menned, s engemet - Azokhoz vinned, a kik meggyaláztanak, - Ellopva tőled hős atyádnak fegyverét: - S te értök harczolsz, s engem is rá kényszerítsz? - Ne tedd ezt, oh fiam, hanem mint esküvél, - Vezess hazámba, és te Skyrosban maradj! - Hadd veszszenek el gonoszul e gonoszok! - Kettős hálát nyersz tőlem így jutalmadul,[30] - Kettős hálát atyámtól; és a rosszakat - Nem oltalmazván, nem fogsz rossznak látszani! - -NEOPTOLEMOS. - - Helyes beszéd, de mégis azt óhajtanám, - Hogy hallgatnál az istenekre és reám, - S távoznál innen jó barátod oldalán. - -PHILOKTETES. - - Tán Trója mezejére, és Atreus gyűlölt - Fiához? Oda vinném sebhedt lábamat? - -NEOPTOLEMOS. - - Azokhoz, a kik meggyógyítják gennyedő - Lábad sebét, s megenyhítik fájdalmadat. - -PHILOKTETES. - - Oh, mily szörnyű tanácsot adsz! Mit is beszélsz! - -NEOPTOLEMOS. - - A mit rám és rád nézve legjobbnak hiszek. - -PHILOKTETES. - - S így szólva nem szégyenled istentől magad? - -NEOPTOLEMOS. - - Mért szégyenkezni a miatt, mi hasznot ad? - -PHILOKTETES. - - Az Atridáknak ád ez hasznot vagy nekem? - -NEOPTOLEMOS. - - Mint jó barátod szólok és jót akarok. - -PHILOKTETES. - - Te, a ki ellenimnek adnál engem át? - -NEOPTOLEMOS. - - Oh, kedvesem, ne légy a balsorsban daczos! - -PHILOKTETES. - - Ismerlek; el akarsz e szóval veszteni. - -NEOPTOLEMOS. - - Bizonynyal nem; de nem akarsz megérteni. - -PHILOKTETES. - - Az Atridák eldobtak, ennyit jól tudok. - -NEOPTOLEMOS. - - A kik eldobtak, ime most megmentenek. - -PHILOKTETES. - - De Tróját jó szántomból nem látom soha. - -NEOPTOLEMOS. - - Mi van még hátra, mit tegyek, ha semmi szó, - És semmi kérés nem képes megdönteni? - Legkönnyebb lesz, ha semmit sem szólok tovább, - S te élsz, mint eddig éltél, menthetetlenül. - -PHILOKTETES. - - Hadd szenvedjem hát a reám mért szenvedést! - De azt, mit jobb kezeddel szentül fogadál, – - Hogy elviszesz hazámba, – teljesítsd, fiam! - Ne halogasd hát és ne szólj többé nekem - Trójáról; mert eléggé gyötrött már e név. - -NEOPTOLEMOS. - - Induljunk, ha tetszik. - -PHILOKTETES. - - Mily nemes szót mondál, oh fiam! - -NEOPTOLEMOS. - - Lépj előre bátran, bizton. - -PHILOKTETES. - - Mint erőm megengedi. - -NEOPTOLEMOS. - - Mint kerüljem Argos vádját? - -PHILOKTETES. - - Hagyd az aggodalmakat. - -NEOPTOLEMOS. - - S ha országom elpusztítják? - -PHILOKTETES. - - Akkor én is ott leszek. - -NEOPTOLEMOS. - - Mit fogsz tenni védelmemre? - -PHILOKTETES. - - Itt van Herakles nyila – - -NEOPTOLEMOS. - - S ezzel? - -PHILOKTETES. - - Távol tartom őket. - -NEOPTOLEMOS. - - Végy itt búcsút és kövess. - -(Herakles megjelenik egy felhőben.) - -HERAKLES. - - Nem addig, a míg nem hallod a szót, - Poeas fia, ajkaimon! - Mert tudd meg, Herakles hangja beszél, - Herakles alakját látod előtted. - Érted vagyok itt, elhagyva miattad - A mennyei trónt, - Hogy kijelentsem Zeus akaratját, - S meggátoljam az útat, melybe fogál. - Ügyelj hát szavaimra! - Először ennen sorsom említem neked, - Mily fárasztó küzdelmek és munkák után - Nyerék örök dicsőséget, mint láthatod. - Eléd is, tudd meg, ily czélt tűzött végzeted, - Hogy fáradj, szenvedj és dicsőséget szerezz. - Menj hát e férfiúval Trója városa - Elé, s azonnal megszűnik gyászos bajod; - Aztán a hadseregnek legjobb hőseként - Kioltod nyilvesszőmmel Páris életét, - Ki mind e bajnak egykoron forrása volt; - Megdöntöd Tróját, és a zsákmány legjavát - Küldöd hazádba, palotádnak ékeül, - Atyádnak, ősz Poeasnak, Oeta mezején. - S a zsákmányt, mely a hadseregtől jut reád, - Vidd el máglyámra, nyilaim emlékeül. - Hallgass te is szavamra, Achilles fia! - Mert nem hódíthatod meg Trója ormait - E férfi nélkül, a mint ő sem nélküled. - Őrizzétek hát egymást, mint együtt nevelt - Oroszlánpár! S elküldöm majd Asklepiost - Trójába, a ki meggyógyítja kórodat. - A sors akarja, hogy másodszor döntse meg - E várost íjam. Ám ha majd pusztítani - Fogjátok földét, tiszteljétek azt, mi szent. - Mert minden mást csekélyebbnek tart Zeus atyám; - De a kegyesség síron túl is megmarad, - S éljünk vagy haljunk, nem enyészik el soha. - -PHILOKTETES. - - Oh, isteni hang, rég vágytam utánad. - Míg megjelenél! - Követem parancsaidat. - -NEOPTOLEMOS. - - Én is megfogadom szavadat. - -HERAKLES. - - Ne késsetek hát cselekedni; - Int már az idő, - És útra készen vár a hajó. - -(Eltünik.) - -PHILOKTETES. - - Fel hát! Utólszor üdvözlöm e földet. - Köszöntelek, óvó sziklafedél, - Nymphák a habokban, a réten, - Hullámok haragos moraja, - Oh déli vihar, mely fejemet - Gyakorta megöntéd barlangom ölén, - Oh Hermes ormai, melyek - Sokszor visszaverétek a kín - Bús sóhajait, panaszát! - Most oh phœbosi forrás, enyhe ital, - Elhagylak, elhagylak örökre – - Nem hittük ezt mi úgy-e soha? - Isten veled, Lemnos, habverte sziget, - Küldj oda vész kerülte úton, - Hova Mœra vezet, a hatalmas, - S barátaim akaratja, s az isten - Mindenható parancsa! - -KAR. - - Fel hát! szálljunk mind a hajóra, - S kérjük a tenger nymphái kegyét, - Védjék útunkat a vésztől! - - - - -Jegyzetek Philokteteshez. - -[Footnote 1: Poeas fia Philoktetes, ki melisinek neveztetik, mert atyja -a thessaliai Melisben uralkodott.] - -[Footnote 2: Mert Neoptolemos nem volt Helena kérői közt, kik eskűvel -kötelezték magukat a leendő férj védelmére.] - -[Footnote 3: Mint Odysseus.] - -[Footnote 4: Melyen Philoktetest kitették.] - -[Footnote 5: Mert Philoktetes épen Chryse oltárát akarta fölkeresni, -midőn a kigyó megmarta.] - -[Footnote 6: Herakles győzhetetlen íja, melyet Apollotól, az isteni -íjásztól kapott.] - -[Footnote 7: Skyros, sziget az aegaei tengeren, hol Deidamia. Lykomedes -király leánya, Achillestől, ki a leányok közt rejtezett, Neoptolemost -szülte.] - -[Footnote 8: Odysseus a kephalleni szigetek királya, melyeknek lakói -mint kalózok váltak híresekké; azért Philoktetes ez elnevezésben keserű -czélzást tesz Odysseus csalfaságára.] - -[Footnote 9: Sophokles itt azon mondát követi, hogy Odysseus és -Phoenix, Achilles nevelője mentek Neoptolemosért.] - -[Footnote 10: Sigeion hegyfokot Trója mellett gyászosnak mondja, mert -itt feküdt holtan Achilles.] - -[Footnote 11: A föld alatt Cybele vagy Rhea istennő értetik; bérczesnek -mondják, mert a hegyormokon tisztelték.] - -[Footnote 12: Paktolos folyó Tmolosból jött alá, hol Cybele fő -székhelye volt.] - -[Footnote 13: Az istennő szekerébe oroszlánok voltak fogva; sokszor -rajzolták oroszlánon nyargalva.] - -[Footnote 14: Diomedes, ki Odysseussal együtt kitette volt -Philoktetest.] - -[Footnote 15: Odysseus, kinek anyját Antikleiát, midőn vele Sisyphostól -teherben volt, drága pénzen vásárolta meg s vette nőül Laërtes.] - -[Footnote 16: Philoktetes Chalkodont, Abas fiát említi, ki Heraklesnek -szövetségese volt.] - -[Footnote 17: Peparethos (ma Skopelos) híres volt olaj-, gabna- és -bortermeléséről. Azért e költött elbeszélésben helyesen van választva, -mert valószínű volt, hogy a peparethosi borkalmárok összeköttetésben -álltak a görög táborral.] - -[Footnote 18: Akamas és Demophon, kiket Sophokles a Homer utáni eposból -vett.] - -[Footnote 19: Czélzás Sisyphosra, ki haldokolva megparancsolta nejének, -hogy testét temetetlenül hagyja. Az alvilágban aztán engedelmet kért -Plutótól, hogy visszatérjen a földre s nejét e hanyagságért megbüntesse. -Az engedélyt megkapta, de aztán nem akart többé az alvilágba -visszatérni, míg erővel nem kényszerítették rá.] - -[Footnote 20: A nyugati szél mindkettőjökre kedvezőtlen, mert állítólag -üldözőik is Trója felől hajóznak Hellas felé.] - -[Footnote 21: Ixion, kit Zeus, mivel Junót merte szeretni, az -alvilágban örökkön forgó kerékre kötött.] - -[Footnote 22: Herakles, ki Oeta ormán máglyára tétette magát s a tűzből -az istenek közé emelkedett.] - -[Footnote 23: A nagy szerencse rendesen magára vonja az istenek irigy -féltékenységét; azért ez íj minden tulajdonosára vészt hozott eddig: -Heraklesre és Philoktetesre. Engesztelje meg tehát Neoptolemos az -istenek irigységét, nehogy őt is bajba döntse ez isteni erejű íj -birása.] - -[Footnote 24: A lemnosi tűz a Moschylos vulkán, mely Lemnos szigetén -volt.] - -[Footnote 25: A kar biztatja Neoptolemost, hogy mivel az íj kezében -van, siessen el, mielőtt Philoktetes fölébredne, mert így az íj -megnyerése nem fog semmi veszélylyel járni.] - -[Footnote 26: Neoptolemos, ki régóta benső harczban van önmagával, nem -képes tovább folytatni tettetését.] - -[Footnote 27: Odysseus őrültnek tette magát, de Palamedes azon cselt -használta ellene, mintha fiát Telemachost meg akarná ölni; Odysseus erre -elárulván, hogy őrültsége szinlelt volt, kényszerült részt venni a -hadjáratban.] - -[Footnote 28: Sperchios folyó.] - -[Footnote 29: Chrysének, mint nymphának, nem volt temploma, hanem csak -kerített berke szabad ég alatt.] - - - - - - -End of the Project Gutenberg EBook of Philoktetes, by Sophocles - -*** END OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK PHILOKTETES *** - -***** This file should be named 61493-0.txt or 61493-0.zip ***** -This and all associated files of various formats will be found in: - http://www.gutenberg.org/6/1/4/9/61493/ - -Produced by Albert László from page images generously made -available by the Google Books Library Project - -Updated editions will replace the previous one--the old editions will -be renamed. - -Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright -law means that no one owns a United States copyright in these works, -so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the United -States without permission and without paying copyright -royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part -of this license, apply to copying and distributing Project -Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm -concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark, -and may not be used if you charge for the eBooks, unless you receive -specific permission. If you do not charge anything for copies of this -eBook, complying with the rules is very easy. You may use this eBook -for nearly any purpose such as creation of derivative works, reports, -performances and research. They may be modified and printed and given -away--you may do practically ANYTHING in the United States with eBooks -not protected by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the -trademark license, especially commercial redistribution. - -START: FULL LICENSE - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full -Project Gutenberg-tm License available with this file or online at -www.gutenberg.org/license. - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project -Gutenberg-tm electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or -destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your -possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a -Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound -by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the -person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph -1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this -agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm -electronic works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the -Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection -of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual -works in the collection are in the public domain in the United -States. If an individual work is unprotected by copyright law in the -United States and you are located in the United States, we do not -claim a right to prevent you from copying, distributing, performing, -displaying or creating derivative works based on the work as long as -all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope -that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting -free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm -works in compliance with the terms of this agreement for keeping the -Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily -comply with the terms of this agreement by keeping this work in the -same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when -you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are -in a constant state of change. If you are outside the United States, -check the laws of your country in addition to the terms of this -agreement before downloading, copying, displaying, performing, -distributing or creating derivative works based on this work or any -other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no -representations concerning the copyright status of any work in any -country outside the United States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other -immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear -prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work -on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the -phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, -performed, viewed, copied or distributed: - - This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and - most other parts of the world at no cost and with almost no - restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it - under the terms of the Project Gutenberg License included with this - eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the - United States, you'll have to check the laws of the country where you - are located before using this ebook. - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is -derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not -contain a notice indicating that it is posted with permission of the -copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in -the United States without paying any fees or charges. If you are -redistributing or providing access to a work with the phrase "Project -Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply -either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or -obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm -trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any -additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms -will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works -posted with the permission of the copyright holder found at the -beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including -any word processing or hypertext form. However, if you provide access -to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format -other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official -version posted on the official Project Gutenberg-tm web site -(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense -to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means -of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain -Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the -full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works -provided that - -* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed - to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has - agreed to donate royalties under this paragraph to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid - within 60 days following each date on which you prepare (or are - legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty - payments should be clearly marked as such and sent to the Project - Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in - Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg - Literary Archive Foundation." - -* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or destroy all - copies of the works possessed in a physical medium and discontinue - all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm - works. - -* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of - any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days of - receipt of the work. - -* You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project -Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than -are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing -from both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and The -Project Gutenberg Trademark LLC, the owner of the Project Gutenberg-tm -trademark. Contact the Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -works not protected by U.S. copyright law in creating the Project -Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm -electronic works, and the medium on which they may be stored, may -contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate -or corrupt data, transcription errors, a copyright or other -intellectual property infringement, a defective or damaged disk or -other medium, a computer virus, or computer codes that damage or -cannot be read by your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium -with your written explanation. The person or entity that provided you -with the defective work may elect to provide a replacement copy in -lieu of a refund. If you received the work electronically, the person -or entity providing it to you may choose to give you a second -opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If -the second copy is also defective, you may demand a refund in writing -without further opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO -OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT -LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of -damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement -violates the law of the state applicable to this agreement, the -agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or -limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or -unenforceability of any provision of this agreement shall not void the -remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in -accordance with this agreement, and any volunteers associated with the -production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm -electronic works, harmless from all liability, costs and expenses, -including legal fees, that arise directly or indirectly from any of -the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this -or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or -additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any -Defect you cause. - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of -computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It -exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations -from people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future -generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see -Sections 3 and 4 and the Foundation information page at -www.gutenberg.org - - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by -U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is in Fairbanks, Alaska, with the -mailing address: PO Box 750175, Fairbanks, AK 99775, but its -volunteers and employees are scattered throughout numerous -locations. Its business office is located at 809 North 1500 West, Salt -Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up to -date contact information can be found at the Foundation's web site and -official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To SEND -DONATIONS or determine the status of compliance for any particular -state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. To -donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project -Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be -freely shared with anyone. For forty years, he produced and -distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of -volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in -the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not -necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper -edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search -facility: www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. - |