diff options
Diffstat (limited to '42471-8.txt')
| -rw-r--r-- | 42471-8.txt | 5487 |
1 files changed, 0 insertions, 5487 deletions
diff --git a/42471-8.txt b/42471-8.txt deleted file mode 100644 index 83db44e..0000000 --- a/42471-8.txt +++ /dev/null @@ -1,5487 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook, A peleskei notárius, by József Gaal - - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - - - - - -Title: A peleskei notárius - Bohózat három szakaszban négy felvonással - - -Author: József Gaal - - - -Release Date: April 6, 2013 [eBook #42471] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: ISO-8859-1 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A PELESKEI NOTÁRIUS*** - - -E-text prepared by Tamás Róth, Judit Bíró, Albert László, and the -Hungarian Distributed Proofreading Team (http://dphu.aladar.hu) from page -images generously made available by Internet Archive (https://archive.org) - - - -Note: Images of the original pages are available through - Internet Archive. See - http://archive.org/details/GaalJozsefAPeleskeiNotarius - - - - - -A PELESKEI NOTÁRIUS. - -BOHÓZAT HÁROM SZAKASZBAN NÉGY FELVONÁSSAL - -IRTA - -GAAL JÓZSEF. - -NEGYEDIK KIADÁS. - - - - - - - -BUDA-PEST. -FRANKLIN-TÁRSULAT -MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA. -1881. - -Franklin-Társulat nyomdája. - - - - -GAAL JÓZSEF EMLÉKEZETE.[1] - -SZIGLIGETI EDÉtol. - -Született 1811. deczember 12-én, [LATIN CROSS] 1866. február 28-án. - -Gaal József boldogult tagtársunk emlékezetének hozom ez igénytelen -koszorút. Meggyozodésem szerint, az ily emlék-koszorút a gyors -hervadástól vagy annak alkotó ügyessége és kituno tekintélye orzi meg, a -ki fuzi, vagy annak tündöklo és maradandó érdeme, kinek sírjára -leteszszük. Én saját gyönge tehetségemben nem bízván, igyekeztem a -virágókat hozzá a boldogult életébol és irodalmi érdemeibol gyujteni. Ez -az oka, hogy eddig késtem. - -A boldogultnak én csak jó ismerose, de meghitt barátja nem voltam; -életadatait nem ismerem, sem azon benso és igazi jó baráttal közleni -szokott indokokat, örömöket és reményeket, melyek oly fényesen -megkezdett irodalmi muködésében egykor lelkesíték; sem azon kételyeket, -aggályokat és tán kiábrándulást, melyek tevékenységét - a drámai -irodalom legnagyobb kárára - egyszerre s oly váratlanul elzsibbaszták, s -fájdalom, végkép megszuntették; s épen élete délpontján, midon a megért -itélotehetség, a meggazdagodott élet- és világismeret, s a már -megszerzett színpadi jártasság után, vígjátékírói tehetségétol maradandó -becsü muveket várhattunk volna. - De a késedelmet nemcsak életadatainak -nem ismerése okozta. - -Mint a tisztelt társaság elott is tudva van, Gaal József irodalmi -muködése az 1849. elotti idoszakra esik; apróbb dolgozatai a lapokban -elszórva jelentek meg, s egybegyujtve nincsenek; színmuvei pedig, melyek -legkitunobb érdemeit képezik - egyet kivéve - a színpadról már ezelott -húsz évvel letuntek: ennél fogva, hogy az írónak képét csak némi -huséggel is visszatükrözhessem, muveivel újra meg kellett ismerkednem; s -ha emléke iránt méltányos és igazságos akartam lenni, vissza kellett -emlékeznem azon kornak a mostanitól sokban eltéro viszonyaira, melyek -közt azon muvek világot láttak; mert a jelen korban, habár kicsinyeknek -látná is az o muveit az innét messzirol szemlélo kritika, minél közelebb -megy azon elmúlt korban hozzájok, annál nagyobbaknak fogja találni. - -* * * - -Gaal József, székely eredetu, Dálnokról, honnan a múlt században -nagyatyja István, Szatmármegyébe kijovén, Károlyi Antal grófnak kituno -gazdatisztje lon. Atyja József, ugyane földesuraságnál nyert -alkalmazást. Édes anyja, Marsóvszky Józefa, ugyanott az uradalmi -foügyésznek leánya volt. A mi Gaalunk 1811-ben, decz. 12-én született. - -A szelíd, jóságos, édes anya képe legdrágább ereklyéje a szívnek; még az -elfajult, elhidegült vagy erkölcsileg sulyedt lelkekben is, mint édes -fájó emlék tunik föl, mihelyt a balszerencse érintésére csak egy kissé -magába száll: hát még a tisztább, nemesebb, szépre és nagyra törekvo s -mélyebb érzelmu költoi lélekben! - Az ily szelid, jóságos édes anya -tanit eloször szeretni; bennünk a természet os vadságát szelid -oltványaival megnemesíti; gyakran szellemi növésünknek irányt ad; s még -akkor is, midon porrá lon, emléke orangyalul és vígasztalóul lebeg -elottünk, mindig csak a jóra intve. - -Gaal Józsefnek ilyen édes anyja volt. Anyai szeretetének és türelmének -csak egy pár megható példáját közlék velem; de e tündöklo vonások -kiegészítik e gyöngéd arczképet. A kis fiút e gyöngéd lelku jó anya -térdein látjuk; o tanítja eloször édes magyar nyelvünk betuire; midon a -fiú Károlyba az elemi iskolákba ment, olvasni és írni édes anyjától már -otthon megtanult. Fájdalom, e szeretetdús anyától válnunk kell, mint meg -kellett válni a hét éves fiúnak: a kérlelhetlen halál ily korán tette -anyátlanná. A végbucsú szívszaggató volt; de a testileg megtört no -lelkét az anyai szeretet és gondoskodás a halálban erossé tette. -Felülemelkedve a hiúságon és minden gyöngeségen, utolsó kérelme is az -volt férjéhez, hogy fiának adjon minél elobb anyát. Érezte, mi vala o -fiának, s tudta, hol kezdodik az árvaság. Ezért írja a mi Gaalunknak -édes atyja önéletrajzában, e velem is közlött sorokat: «Így maradván -József kis fiammal özvegységben, szünet nélkül való szomorú napokat -éltem, melyek hogy egészen le ne nyomjanak, és éltemet még keserubbé ne -tegyék, e gyászos életem viszontagságait minden módon igyekeztem -enyhíteni, és édes anyám unszolására... és megemlékezvén elhúnyt néhai -kedves feleségem utolsó javallásáról, eros tusakodásaim után, Szatmáron -sósperczeptor Haby Ferencz úr leányával, Katalinnal a hitet letevén... -házassági életre léptem». - -Ezzel összefüggoleg, a mi Gaalunk egyik öcscse hozzám a következo -sorokat írta, melyek költonk gyermekéveire legtöbb világot vetnek: -«Tehát atyja még ugyanazon évben megnosült szeretett neje javallatára, -hogy az árva kis fiú anya helyett anyát nyerjen. De bár mostohája, -különösen elso gyermeke születéseig, mindent elkövetett, hogy az édes -anyát pótolja, nem lehetett egészen az, kinek emléke a már gondolkodni -tudó gyermek lelkében élt. Mogorva, magányt kereso gyermek öreggé vált; -játékszerek után nem vágyott s anyja térdére dulve inkább hallgatta -órákig az öregebbek beszédeit, mintsem gyermekpajtásait kereste volna -föl. Atyja, bár maga is komoly természetu, aggódva nézte a bánatos fiút. -Sokan kora halálát kezdék jósolni, s tanácsolták, hogy az apai háztól el -ne bocsássák; de atyja keresztül látván a dolgok állását, az ellenkezore -határozta el magát. A fiú eddig Károlyban a nagyatyai háztól járt -iskolába, hol szüntelen emlékébe hozták édes anyját; atyja azért -Szatmárra vitte, hogy idegenek közt élve, feledje a multakat s tanulja -viselni az élet terheit. Eleinte az otthont megszokott fiúra nézve -keseru volt; de - mint a következés mutatta - sikert igéro; sot lehet -mondani, hogy a fiú egyik szélsoségbol a másikba esett: néhány év múlva -társai közt o volt a leghumorteljesebb.» - -De atyja nemcsak komoly természetu, hanem tudományosan képzett férfi is -volt. A klasszikai latin irodalmat jól ismerte, a költészetnek annyira -kedveloje volt, hogy ifjabb éveiben maga is írt magyar verseket, -1803-rol kéziratban egy kötetecske verset közlöttek velem. Nem leng át -ezeken magasabb tehetség, s az enyészettol csak a kegyelet orzé meg -családi emlékul: de annak kétségkívül bizonyítványai, hogy a latin -irodalom szeretetét, melyre e versekben gyakori a vonatkozás, már az apa -csepegtette a fiúba s az épen nem volt ellenére, hogy fiából költo -váljék, mi az anyagi jólétet nézo apák elott még most sem nagyon -kivánatos. Némelyek, hihetoleg balértesulés nyomán, az apa és fiú közt -némi feszült viszonyt említettek. Ennek semmi alapja nincs. A szereto -apa, ámbár késobbi házasságaiból családja tetemesen megszaporodott, s az -élet gondjai súlyosan nyomták, tole telhetoleg az elso szülöttrol is -folyvást gondoskodott. De büszke is volt rá. - -Midon 1843-ban, hosszas távollét után a _Peleskei nótárius_ hírneves -írója Szatmáron meglátogatta, az nemcsak a családra, de a városra nézve -is valódi ünnep volt. Az apa az ottani kaszinóban, melynek egyik -alapítója és elnöke volt, örömsugárzó arczczal mutatta be fiát; s este a -színházban, melynek indítványozója s egyik legtevékenyebb építtetoje -épen o volt, s melyben a szerzo tiszteletére a _Peleskei nótáriust_ -adták, míg a közönség folytonosan kaczagott, tapsolt és éljenzett: o -mélyen meghatva, az öröm édes könnyeit hullatta. Ez volt utolsó -találkozásuk, s a szereto apának legfobb jutalma: fiának diadala. - -Ezek voltak a mi Gaalunk szülei. Anyja már a gyermek szívébe bele -oltotta a szelíd jóságot, s emléke az ifjú kedély-világára, mint nyári -nap, még azután is melegen hatott vissza, mikor már leáldozott. Atyja -megtanította a tudományt és költészetet szeretni, s gyámkeze megóvta az -elhagyottság vészeitol, a jótékony természet adott neki szép elmét, -költoi tehetséget, humort és ihlettséget; s mindez együttvéve azon jó, -becsületes és szilárd jellemü férfiúvá érlelte, ki meggyozodéseit sem az -életben, sem az irodalomban soha sem tagadta meg; nem bántott senkit, de -nem is hízelgett senkinek; és az igazat tétova nélkül kimondta. Irodalmi -elomenetelét és sikereit nem köszönte pajtáskodásnak és nyegleségnek. -Nem volt önmagának hírkürtje; s a társas körökben bármily beszédes és -elmés volt, bár többnyire o vezette a beszéd fonalát, ritka -szerénységénél fogva épen nem tartozott azon önhitt- és önteltek közé, -kik csakhamar legörömestebb magokról beszélnek. O csak akkor hallgatott, -ha rá vitték a szót. Az irodalom legkitunobb férfiai szerették és -becsülték; kit - a többieket nem is említve - egy Vörösmarty, Szalay, -Eötvös, Toldy, Fábián állandó barátságukra méltatták, annak kétségkívül -nemcsak az életben megpróbált tiszta jellemunek, de az irodalmi -törekvéseiben is feddhetlennek kellett lennie. Politikai -meggyozodéseiben sem látjuk ot ingadozni, annál kevésbbé elesni. Ha -muveit átolvassuk, czélzásaiban, s néhol egész jelenetekben azon -szabadelvü zászló alatt látjuk küzdeni, melyre az észszeru átalakulás s -a népjogok voltak írva. Midon 1849-ben e zászlót tán elobbre is vitték, -mint tán o maga is szerette volna, o még akkor sem hagyta el. Az ezt -követo gyászévekben Aradon az internáltak közt látjuk, de az átváltozók -közt épen nem. Hivatalát vesztvén, újat nem keresett; visszavonúlt a -magánéletbe és nevelo lett; munkás kertész gyanánt, inkább akarván -nevelni a haza reményeit, mint eszközül szolgálni azon romboló -rendszernek, mely mindent kiszakgatott a nélkül, hogy valami megfogamzót -tudott volna ültetni, s mely tolünk mindent elvon, de azzal azt sem -gazdagította, sot szegényebbé tette, a kinek adta. - -Egyszeru és vázlatos rajza ez a derék férfiú jellemének; de azt hiszem, -méltányos és igaz. Hogy irodalomi tevékenységét és muveinek érdemét -méltányolhassuk, mint már említém, vissza kell térnünk azon korba, -melyben azok világot láttak; mert csak azon világításban fogjuk e -csoportozatok akkori hatását megérzeni. Régi kép ez, melynek azóta -elhalványúlt színei akkor ragyogtak. - -Gaal ezelott 30 évvel lépett föl az írodalomban, tehát kevéssel az -1825-iki idoszak után. Ez idoszak elott is volt mindig egy kis számú -csapat, mely érezte és tudta, hogy ha valódi nemzetté akarunk lenni, a -politikai jog élvezete mellett, legeloször is magyarokká kell lennünk; -hogy nemzeti muvelodésre egy nemzetnek sincs oly égeto szüksége, mint -épen a magyarnak; s hogy annak leghathatósabb emeltyui az irodalom és -színmuvészet. - -De csak valljuk meg, az említett idoszak elott nemzetünk zöme e részben -el volt altatva és áltatva. Megmentett és megvédett osi alkotmányával -hasonlított egy régi lovagvárhoz az éjben, melynek csak egy-egy -ortornyából fénylett ki a virrasztók lámpája. II. József el akarta venni -alkotmányunkat és nyelvünket; de a rá következett hazafiúi lángolás, a -nyelvet illetoleg, a mily mohón föllobbant, oly hamar el is lobogott. -Egy tudós társaság, s egy állandó színház eszméje fölvillant; -mennydörgött is rá; de mint hamar múló villám, a levegoben enyészett el. -A legjobb írók és költok is csak elofizetés mellett nagy nehézen tudták -kiadni muveiket; a színészet vándorolt, s csak imitt-amott talált némi -rövid megyei pártfogásra; nagyobbszeru és egyetemes áldozatkészségnek -egyik sem örvendett; pedig mit lehetett volna a nemzetnek saját nemzeti -czéljaira áldoznia; csak most tudjuk, midon más, nem nemzeti czélokra -annyit kellett adóznia. - -De ne vádoljuk csupán apáinkat, hiszen ha némi öntudatos mozgalmat -akartak volna is tenni, le voltak nyugözve. Nekem úgy látszik, a régibb -nemzetellenes kormányférfiak ismerték az irodalom és színészet hatását, -különben oly félénk éber gonddal nem taposták volna el zsenge -kihajtásait. Jól értették ok, hogy kell egy nemzetet álomba sulyeszteni; -s a kezek, melyek a delejezo vonásokat tették, ha kellett, el is tudták -fojtani a szabadabb lélekzetet. Az iskolák latinok voltak, s a fobbek -telhetoleg a legcsodálatosabb egyéniségu tanárokkal. A jó volt köztük a -kivétel, nem a rossz. Többnyire olyanok, kikkel a tanulók a szó teljes -értelmében játékot uztek. A magyar nyelv cathedráját többnyire az nyerte -el, ki tisztán magyarul sem tudott. Jobban szerették, mikor a juratusok -Pesten és Pozsonyban verekedtek, mint mikor késobb gondolkodtak, -szelidültek és muvelodtek. A censura még a szakácskönyveket is -visszatartotta. Csokonai visszakapni nem birta a czensoroktól -politikailag ártatlan verseit. Az ország fovárosában, mint többen -állítják, magyar pénzbol pompás német színház épült, míg a magyar -sehogysem tudott létesülni. - -A jó öreg Kulcsár István, ki a magyar mellett siker nélkul buzgólkodott, -midon e nagy német színház épült, eleinte azzal vigasztalta magát, hogy -nem fogják bevégezni, mikor pedig már fölépült, tört szívvel azt mondá: -«Meglássátok fiaim, össze fog dulni!» E közben a magyar színészet -folyvást vándorolt, s ha Pesten föl merte sátorát ütni, alig várták, -hogy minél elobb túladjanak rajta. Nem titok, mit egy ily alkalommal egy -pestvárosi tisztviselo mondott magyar színészeinknek: «Mit akarnak itt? -Hisz Pest német város.» - -Egy ily végtelen hosszas fél homályu éj után vírradt föl azon új -korszakot alkotó nap, melyben a legnagyobb hazánkfia nagyszeru példája -és szavai által, az akadémiát létre hozta, s mélyen beható íratai által, -a nemzetet halálhoz hasonló álmából felrázta. A nemzet fölébredve látta, -hogy az ido míg másutt délre jár, minálunk még nem is virradt; hogy -mindenben elkéstünk, azért haladnunk kell. E korszak az irodalomnak és -színészetnek is új életet adott. - -Beállván az ébredés korszaka, a rég elfojtott magvak, mint elkésett -tavaszkor, gyorsan fejlodtek és virultak ki. Szerencsére, az irodalomban -nagy új tehetségek tuntek fel s Budán oly kitüno színészek gyültek -össze, kik éreztették az állandó színház szükségét. A pestiek, mint -bucsújárók, hosszú sorban vonúltak fel Budára a magyar eloadásokra; -télen pedig, midon a hajóhídat kiszedték, s a pestiek nem mehettek át, -hetenkint egyszer pénteken a színészek néha a jégre kiöntött vízben -bokáig jöttek át, hogy a pesti német színházban föllépjenek, mely -ilyenkor rendesen tömve volt. Pestmegye, mely e színtársulat pártfogója -és segítoje volt, adakozásokból Pesten színházat épített egy ajándékba -kapott telken, de nem az utczára, nehogy a Verschönerunsg-Comissió -akadályozhassa, hanem benn az udvaron, mintha csak kénytelen volna oda -lopni. - -E színház építését, kik nagyobbszerut terveztek, nem helyeselték, de az -elágazott vélemények abban egyesültek, hogy állandó színház nélkül a -központban, a drámai írodalom fejlodése és virágzása is képtelenség. -Hiszen tudjuk, Kisfaludy Károly is többnyire csak akkor rögtönözte -színmuveit, midon magyar színtársulat vetodött Pestre; s _Bánk-Bán_ -szerzoje nem azért vonult vissza az írodalomtól legszebb férfikorában, -mert e muvét az erdélyi pályázatkor figyelemre sem méltatták, hanem -mindezen muvének csaknem egész kiadása a Trattner padlásán volt -eltemetve mindaddig, míg a központi intézet életre hozta; pedig mily -mukincsekkel ajándékozta volna meg e két nagy tehetség is a drámai -irodalmat, ha állandó színházunk lett volna: azt magyaráznom sem kell; -hátha még oly közönsége is, mely a szerzot nemcsak megtapsolni, de -megjutalmazni is tudta volna, hogy ne kelljen az élet szükségeivel -küzdenie, s erejét eredeti hivatása ellenére elforgácsolnia. De akkor -jutalomról még szó sem volt; sot a közvéleményben olyasmi is -hallatszott, hogy a költokrol, az égnek ez éhes dalnokairól gondoskodjék -az, ki az ég madarait ellátja. - -Még a harminczas év után is az összes magyar drámairodalom jutalma azon -100 arany pályadíj volt, melyet az akadémia tuzött ki, s a nehány arany -tiszteletdíj, melyet a nyomtatásra méltó muvek szerzoi kaptak. Az -akadémia többet nem tehetett, a színigazgatók pedig magok is többnyire -üres vándortáskát hordtak, csak késobb, a pesti nemzeti színház -megnyitása után 1837 deczember 28-án jelent meg ama nevezetes s a maga -nemében elso okirat, melyben a színház igazgatósága az eredeti színmu- -és operaíróknak a három elso eloadásból egy egész jövedelmet biztosít; a -többi eloadásból azonban tantiémet nem kapott a szerzo. Ezen jutalmázási -rendszer még 1840-ben sem változott, midon a színház országossá lett. - -Az akkori országos igazgatóság azt hitte, hogy az országos subventió -mellett sem tehet többet, mint a mennyit a színházat fentartott -részvénytársaság ton subventió nélkul. Tantiemet, öt százalékot, -1843-ban a színház akkori bérloje adott, s nem volt oka megbánni. Azt -tíz százalékra gróf Ráday Gedeon emelte, midon országos igazgató lett, s -a színháznak legvirágzóbb korszakát idézte elo. Általában eddig a -tapasztalat azt mutatja, hogy midon a drámaírók sorsán javítottak, a -színházé is javúlt. - -Gaalnak legtöbb színmuve ezen idoszak elott adatott. Elso vígjátéka _A -király Ludason_ Budán 1837-ben kerult színre, s 1846-ban már befejezte -drámaírói pályáját. Évenkint két-három színmuvet írt; ezen nagy -munkásság mellett mégis oly kevés jövedelemben részesült, mely az élet -szükségeit sem fedezte volna. De ha munkásságát folytatta volna is, a mi -viszonyaink közt még a mostani kedvezobb jutalmazási rendszer mellett -sem szentelhette volna egész erejét a drámai irodalomnak, melyhez valódi -hivatása volt. Neki is, mint másoknak, hogy élhessen, el kellett -forgácsolnia erejét. Hivatalt kellett viselnie, s a múzsának -legkedvesebb reggeli órákat irodákban töltenie. Bámulatos, hogy ráért -csak annyit is írni, s hogy dolgozataira csak annyi mugondot is -fordíthatott! S csudáljuk-e, ha költoi erét épen a hivatal prózaisága -zsibbasztotta el, s a szépirodalomtól az élet gondjai vonták el végkép? -Hiszen íróink sorsa még most sem javúlt annyira, hogy ezt ne értsük. -Hány valódi tehetséget látunk feltunni, s épen e miatt eltunni! - Mennyi -kincs veszett már így el, mint elásott pénz, mely egyszer fölvetodik, -aztán örökre elsulyed! - -Boldog, kit a sors oly kedvezo anyagi körülmények közé helyez, hogy -geniusát követve, egészen valódi hivatásának élhet; de e szerencse nem -jut mindenkinek. Innen van az, hogy sokan alig kezdik meg e legnehezebb -pályát, csakhamar másfelé fordúlnak. Némelyeknek nincs módjok bevárni, -hogy tehetségeiket a tanúlmány és tapasztalat megérlelvén, érett -gyümölcsöket mutathatnának fel; mások, kik sikert arattak, nem -válogatván meg muveik közol csak a legjobbakat, egy pár bukás után -végkép elkedvetlenulnek; pedig ettol még a nonum prematur in annum sem -mentheti meg, mert a színmu sorsa nemcsak saját belbecsétol függ, annak -színpadon életet az eloadás ad, s néha a közönség különbözo foka és -változó ízlése tartja fenn vagy veti el. Épen azért a magyar drámaíró -balszerencséjéhez járúl még az is, hogy csak egy színházunk levén, az -eloadókban nem válogathat, s foszerepeihez nem talál mindig kello -egyéniséget. S nekem úgy tetszik, hogy a közönség és kritika is -szigorúbb az eredetiekhez, mint a fordítmányokhoz. - Míg az irodalom -egyéb terményeirol alig olvasunk bírálatot, a színmure, a hol csak -sebezheto, repülnek a nyilak; pedig a más fajúaknak tán nagyobb -szükségök volna a szigorú bírálatra, mert a dráma a színpadról már maga -megmutatja sebeit, s ha azok halálosak, mindnyájunk szeme láttára hal -meg. - -Az elmondottak tán világot vetnek Gaal drámaírói sorsára, s megfejtik, -miért vonúlt vissza végkép, halála elott mintegy húsz évvel; kétségkívül -nem a tehetség, hanem a kedv múlt el. - Az o színmuveinek, mint már -említém, nem a belbecs adja a legfobb érdemet, hanem a korszak, melyben -a magyar színügynek új életet adtak és fentartói voltak. A szomjan vagy -éhenhalót nem az menti meg, ki késobb dús asztalnál vendégli, hanem a ki -pusztaságban enyhíto itallal s egy pár falattal új életerore segíti. -Lett állandó színházunk, voltak kituno színészeink; de eredeti irodalom -nélkül nem is állhatott volna fenn, nem is felelt volna meg minden -czéljának; mert saját muvészi czéljain kívül a magyar színészetnek -hivatása volt nemzetiségünk orzése és terjesztése. Hogy ezt leginkább az -eredeti irodalommal érheté el, tagadhatlan. De a tapasztalat is mindig -azt bizonyította, hogy az eredeti darabok gyöngeségei mellett is, -legjobban hatottak. S ez nagyon természetes, mert ezeket legjobban érti -a nagyközönség, a bennök festett élet, érzelmek, törekvések, irányok, -legjobban érdeklik. S épen ezért az eredeti irodalom a magyar -színészetnek még anyagi tekintetben is leghatalmasabb fentartója volt. A -régibb korból Kisfaludy Károly hatásait nem is említve, már Budán _A -garabonczás diák_, s késobb színházunk elso éveiben _A peleskei -nótárius_ tosgyökeres bohózatok, minden darabok közt legtöbbet -jövedelmeztek. S miután a legjobb, legmuvészibb, leghatásosabb drámák és -vígjátékok is csak nehányszor voltak képesek nagyobb közönséget -gyujteni, kétségkívül, hogy az idegen ajkúakat leginkább amazok -vonzották a színházba. - -Ha ezen bohózatok alkatrészeit vizsgáljuk, csakhamar rájövünk, hogy azon -kiváló hatást annak köszönték, mert magyar népiesek voltak. _A -garabonczás diák_nak tulajdonkép sem meséje, sem valami fejlodési iránya -nincs; magyar alakjai, magyar népdalai, magyar népjelenetei s kissé -darabos, de azért magyaros humora tartották fenn. _A peleskei -nótárius_ban, melynek szerkezete már kerekdedebb, kifejlodése -bevégzettebb s melynek jellemei sokkal jobban kidomborodnak, a foszerepe -már határozott egyénné válik, a legélénkebb hatást szintén a -népjelenetek s zenéjében a magyarosabb részek tették. Vele csaknem egy -idoben tunt fel _Ludas Matyi_, - melyben szintén a nagyon népies -alkatrészek hatottak, s benne a legkirívóbb s visszatetszo ellentét a -szöveg és zene közti volt. Zenéje ugyanis - egy mindig ismételni kellett -magyar népdalon kívül - a német bohózatokéhoz hasonlított. Az ezekbol -merített tapasztalatok elég világosan kijelölték az útat, melyre a -drámai népirodalomnak egészen át kellett térnie, ha le akarta szorítni a -német paródiákat, melyek egészen a Bartai koráig nagy boségban adattak. - -Az átmenet foérdeme kétségkívül Gaalt illeti. - -Sajnos, hogy ugyanazon szerzok késobbi darabjaikban, a bécsi bohózatok -modorához tértek át. Nem is aratták az elobbi sikert, s a közönség még -azután is elso darabjaikban gyönyörködött. Általában a közönség érzéke -fel volt már ébresztve a magyar népies iránt; s ha figyelembe veszszük, -hogy ezen magyaros bohózatok nem csak a pesti színpadon foglalták el az -elotért, de az egész országban is legsurubben adattak, mert -legjövedelmezobbek s a vidéki színtársulatok fentartói voltak, tán nem -lesz túlságos az az állítás, hogy ezek is segítettek felszántani a -földet, melybe a Petofi népies költeményei oly könnyen gyökereztek meg s -oly gyorsan terjedtek el. Az ido kérlelhetlen rostája ezen kor -bohózatait mind rég áthullatta, csak egy maradt fel közülök, és ez a -Gaal _Peleskei nótáriusa_, mely 28 év után is sikerrel adatik. Ez -megorzi emlékét s az irodalomtörténet az o nevét, mint gyoztes vezérét -fölírja, míg az ugyanazon zászló alatt küzdött harczosok neveit tán -említni sem fogja. - -Vígjátékai a színpadon nem élték túl azon kort, melyben írattak; húsz -éve már, hogy letuntek. Mint említém, azon kor szempontjából kell -tekintenünk, hogy kitunoknek lássuk, s hogy hatásukat megértsük, azon -kor társadalmi és politikai viszonyai közt, melyeket visszatükröztek; -ezek változtával korszeruségök is sokat vesztett. - -Én tudom, hogy vannak oly általános becsu s az emberek soha meg nem -szuno gyöngeségeit tárgyazó vígjátékok, melyek századok múlva sem -szünnek meg hatni. De vajmi ritkák ezek! Csak a legnagyobb lángelmék -szüleményei, kik szellemi gyermekeiket oly határozott jellemekkel, annyi -életbölcseséggel és élcztokével küldik az utókorba, hogy a mi rajtok -csak korszeru és divatos, s csak változó és múló viszonyokra vonatkozó -volt, levonatván, még mindig marad annyiok, hogy nagy tokepénzesekul -léphetnek fel. A komikai muvek leghamarabb elavúlnak s úgy vagyunk -velök, mint egy nekividámult társaságban jól eloadott adomával; akkor -jóízuen nevettünk rajta, s mikor más körülmények közt mások elott -ismételjük, magunk is csodálkozunk, hogy ezek el sem mosolyodnak. Ez az -ilyszeru muvek természetében fekszik. A vígjáték a költészet magasabb és -eszményibb régióiból lejebb száll a földre. Nem a nagymérvu hosöket s -megrázó sorsfordulatokat festi, hanem a köznapi emberkéket, apróbb -hibáikkal; kik, midon a színpadon megjelennek, egyszersmind mintegy -magokat nevetik ki. A jelen élet tarka színeibe vannak öltözve, s -ajkaikra elmés czélzások adva a jelen viszonyokra. Az élet felszíne -változó, a viszonyok hullámai elsímúlnak vagy új fodrokban gyuremlenek. -Az emberkéket a feledés tengere födi, s ha sírjaikból kihúzzuk, csak -vázak, imitt-amott lelógó foszlányokkal. De azért az ily elavúlt -vígjátékíró, ki korának mulattatója és oktatója volt, annyi dicséro -megemlékezést bizonyosan megérdemel, mint a mennyit Hamlet mond, a Yorik -koponyáját tartván kezében. - -Gaal vígjátékait ezen szempontból kell méltányolnunk. Könnyen, de -gyorsan is írt muvek ezek. A szerzo tán érezte a vígjáték-irodalom -meddoségét, s a diák közmondással tartott: kétszer ad, ki gyorsan ad, s -egy helyett kettot adott. A jövore nem gondolva, a jelennek élt. -Tulajdonkép csak elso vígjátékának alapeszméje különbözik a többitol. Ez -_A király Ludason_, melyet pályázatkor az Akadémia is dícséroleg -említett. Benne a népjelenetek legsikerultebbek, s már elore sejtetik _A -peleskei nótárius_ szerzojét. Tartalma Mátyás király házassága -Beatrixszel. Mindketten azon gondolatra jönnek, hogy incognito -találkozzanak, s e végbol személyeiket kíséroikre ruházzák; mibol azon -szerencsés és kellemes zavar származik, hogy ez álcza alatt, négyök -közol mindegyik abba szeret, kirol le kellene mondania, s a ki a -megismerés után párja lesz. Az alapeszme nem volt új, de Gaal már ezen -elso muvében oly biztos tapintattal viszi a bonyolódást, s oly -kerekdedséget tud adni az egésznek, mely a legjártasabb írónak is -becsületére vált volna. Többi vígjátékának, milyenek: _A szerelem és -champagnei_, _Két Julia_, _Pazar fösvények_, _Vén sas_, alapeszméje -fovonásban mind a körul forog, hogy a szerelmes fiú az apa vagy -nagybátya-gyámok beleegyezését a házassághoz valamely ügyes fogás által -nyeri meg. De a cselszövények és epizódok különböznek, s ezért -vígjátékait nem lehet egymás ismétléseinek tekinteni. _A vén sas_ -politikai irányú is. Az ólmos botok hoseit s a Maradi Jerémiásokat teszi -pellengérre. Ezen vígjáték 1843-ban adatott eloször. Úgy látszik, a -közvélemény már elítélte az osi alkotmány hiányait és kinövéseit, -különben kitöro boszúság nélkul alig turték volna az ezen vígjátékban -kimondott igazságokat. Ugyanekkor ostorozta az _Éljen az egyenloség_ az -ál-szabadelvuséget, s a _Tisztújítás_ a megvesztegetheto s leitatható -nemesség korteskedését. Nehány évvel azelott ezen satyrák tán az -igazságnak oly sugarai lettek volna, melyeket, ha a színpad mint az élet -tükre, szemeink köze vibrál, nagyon alkalmatlanoknak és boszantóknak -találtuk volna. A közvélemény ekkor már a reform eszméinek meg volt -nyerve; de jól esik Gaalt is ezen zászló alatt látnunk. Többi vígjátéka -társadalmi téren mozog, s csak egyes nyílai pattannak ki a politikai -viszonyokra. Ezek néhol nem is jellemszeruek; de bár csak ezek volnának -az egyeduli jellemtelenségek az irodalomban! - -Vígjátékai közol legnagyobb hatása _A szerelem és champagneinak_ volt; s -a mi meglepobb, hogy ez legelso muvei közé tartozik. Ugyanazon évben, -1838-ban kerult színre, melyben a _Peleskei nótárius_. Ha oly ifjú -korára nem esnének ezen darabok, azt kellene mondanunk, hogy tehetsége -akkor érte el a tetopontot; de inkább kell hinnünk azt, hogy az élet -gondjai, hivataloskodása mindinkább elvonták eredeti hivatásától; s ez -is bizonyitja azt, hogy a ki oly ifjú korban oly kituno darabokat írt, -ha e pályán elég jutalmat kap s kizárólag annak élhet, késobb -megmaradandóbb muvekkel ajándékozza meg az irodalmat. Utóbb már késo -volt. S tán itélotehetsége is felulkerekedett a képzelo tehetségen s nem -tudott eszméibe többé beleszerelmesedni, mi nélkül életre való költemény -nem születhetik. A költoi léleknek is van apathiája, melybol, ha egyszer -bele esett, nehezen vagy sohasem gyógyul ki, s ebbe leghamarabb -beleeshetik a drámaíró; mert ez csaknem kézzelfoghatólag a tulajdon -szemével gyozodik meg, midon a hatás a fagypont felé száll le, míg a -másnemu költo sok kellemes illusióban el, fokép hol a kritika hallgat. - -Gaal csak két komoly színmuvet írt; egy tragédiát _Szvatopluk_, s egy -drámát _Mátyás király Boroszlóban_ czím alatt. Az elsonek legnagyobb -balsorsa az volt, hogy a panszláv mozgalmak korszakában jött színre, s a -mi közönségünk a tót tragikai hos fölött sehogy sem akart sajnálkozni. A -másik legelso muvei közé tartozík s már 1837-ben meg volt írva. -Alapeszméje és szövevénye háladatos s megérdemlené, hogy valaki több -gonddal kidolgozza. Az ifjú Ujlaki elveszti osi javait és bujdosó lesz. -Ezért boszút esküszik Mátyás király ellen; s ezt még fokozza, hogy -mindketten ugyanazon leányba szeretnek; de Ujlakiban felébred a -tisztelet Mátyás iránt s a hazafiúi érzet, s Mátyást ellenei -kelepczéjébol kétszer menti meg. - -Gaalnak színmuvein kívül van még egy regénye, sok elbeszélése s nehány -lyrai költeménye. Elbeszélései, melyek részint komolyak, részint -humorisztikusok, mint kellemes és jól írt olvasmányok, megérdemlenék az -összegyujtést és kiadást. Regényének nehány alakjára annyi év után is -élénken emlékezem, mit egyáltalában nem akarok tulajdonítani jó -emléktehetségemnek, mert az nincs, hanem azon eros benyomásnak, melyet -rám ton. Hiszen tudjuk, a gyermekkor elmosódott emlékei közul is azon -késobbi korban csak azok emelkednek ki, melyek szokatlanságuknál fogva a -legnagyobb hatást tették ránk. Gaal e tért is elhagyta; pedig oly -ifjonta írt ritka elso mu állná ki vele a versenyt. - -De nehogy visszaéljek tisztelt hallgatóim türelmével, végszó nélkül -leteszem koszorúmat. Ha ezen emlékbeszéd nem egyéb, mint egy csín és -ízlés nélkul egybekötött, s épen ezért csakhamar hervadó füzér -önmentségemul legyen a tiszta jóakarat; megbizóimnak pedig -megnyugtatásul azon igazság: hogy a halottak dicso hírnevét nem a -czifra, ékes, nagyszeru monumentumok orzik meg a feledéstol, hanem saját -érdemeik. Míg a több ezredéves gúlák a mulandóság jelvényeivé épen az -által lettek, hogy azoknak emlékét nem bírták fenntartani, kiket -halhatatlanítniok kellett volna: az emberiség jótevoi s a nagy szellemek -egy darabka emlékko nélkül ezredévek után is dicsoítve tündöklenek. Ezen -hasonlat igazsága, úgy hiszem, kisebb mérvben is be fog bizonyúlni: ezen -gyönge emlékbeszéd rég feledve lesz, midon Gaal József neve a magyar -irodalom történetében mindig kituno lapra lesz fölírva. - - - - - - -PELESKEI NOTÁRIUS. - - - - -ELSO SZAKASZ. NAGY-PELESKE. - -Személyek: - - _Nagy-Zajtai Zajtay István_, nagy-peleskei notárius Szatmármegyében. - _Klára_, felesége. - _Baczur Gazsi_, pesti korhely. - _Peleskei biró_. - _Peleskei rektor_. - _Kisbiró_. - _Éji or_. - _Biróné_. - _Sötétség királynéja_. - _Tóti Dorka_, géczi boszorkány. - _Peleskei parasztok s parasztnok_. _Czigányok_. - -(Szabadhely Nagy-Peleskén; a nép betódul, Tóti Dorkát kötözve egy üstben -beczipelik, hátul egy rakás szalma.) - - -Elso jelenet. - -Kar. - - Fogva van már a boszorkány, - Bár lovagla villám hátán - Szent Gellért felé, - Képe mint a fonnyadt alma, - Készen itt a borsószalma, - Vessük hát belé. - -Asszonyok. - - O rontja régen már - A tehenünket, - Véresre szinezte - Tiszta tejünket. - -Dorka. - -Oh, ne legyen kobül durva szívetek. Irgalmazzatok, peleskeiek! - -Férfiak. - - Bun lánya, kegyet - Kérj a pokoltól, - Megmentjük a földet - Rút babonádtól. - -Kar. - -Fogva van már a boszorkány, stb. (Mint fönebb.) - -Biró. - -Tegyétek le a katlant, de vigyázzatok, hogy a boszorkány lába ne érje a -földet, különben tüstént megszabadul a sátán. - -Dorka. - -De, bíró uram, hogy gondolhat engem boszorkánynak, hiszen ha boszorkány -volnék, mindjárt megnyergelném bíró uramat, s az ecsedi várba lovagolnék -rajta. - -Biró. - -Tudom, hogy megtennéd, pokolbeli fajzat; de a katlanba szorítottunk, s -lábod a földet nem érhetvén, minden hatalmad elveszett, értek én az -efféléhez, meg nem csalsz, ha tíz ördög volna is benned. - -Nép. - -A lángba vele. - -Dorka. - -Vigyenek legalább a téns szolgabíró urhoz, vagy hivassák ide. A vármegye -itélete nélkül senkit sem szabad bántani. - -Biró. - -Ily boszorkány után a varju sem károg. - -Nép. - -Égessük meg! - -Dorka. - -Lakolni fogtok. - -Biró. - -Vessétek a szalmára, de hogy lába a földet ne érje. - -Kisbiró. - -A katlanból kiborítjuk a szalma tetejére. - -Biró. - -A czigányok pedig tüstént gyujtsák meg a szalmát. - -Dorka. - -Megbünteti kenteket a felsoség. - -Biró. - -Azt mi jobban tudjuk. Vigyétek! - -(A katlant ismét felveszik, s hátra a szalma felé viszik.) - -Dorka. - -Úgy fogtok a pokolba égni, mint engem most igazságtalanul megégettek. - - -Második jelenet. - -_Elobbiek. Zajtay. Gazsi. Zajtayné._ - -Zajtay. - -Megálljatok! (Megállnak Dorkával.) Micsoda igazságtalan vakmeroség ez! -Biró uram, illik-e ily hirtelenkedés egy magistratuális személyhez? - -Biró. - -Notárius uram, bizonyos, hogy a banya boszorkány, alig van egy köztünk, -kinek kárt ne tett volna. Egynek a tehenét, másnak a gyermekét rontotta -meg. - -Nép. - -Úgy van. - -Biró. - -Azért osi szokás szerint, mint boszorkányt megégetjük. - -Nép. - -Tuzbe a boszorkánynyal! - -Zajtay. - -Hallják kentek! Ha valóban bunös lenne is a szerencsétlen, kentek nem -büntethetik meg, az a tekintetes nemes vármegye dolga, s ha kentek -többet tesznek, mint a törvény engedi, lakolni fognak. De hallgassunk -errol; azt mondják kentek, hogy ezen banyát more patrio, azaz osi szokás -szerint, mint boszorkányt, megégetik. Hanem én azt mondom, hogy -boszorkányok nincsenek is a világon, és ezt more patrio, azaz magából a -_Corpus juris_ból, mint egy magyar nemes emberhez illik, meg is tudom -mutatni; - hallják kentek. Már Könyves Kálmán dicso királyunk ex stirpe -Arpadiana még 1100-dik esztendoben Vencsellon, tehát tekintetes nemes -Szabolcs vármegyében, következéskép szomszédságunkban, tartott -országgyulésen, hoza egy törvényt, mely így szól: «De strigis vero, quæ -non sunt, nulla quæstio fiat», azaz boszorkányok ellen, minthogy azok a -földön nincsenek, pert indítani nem szabad. Ha már eleink ezelott 739 -esztendovel ily bölcs törvényt hoztak, illendo, hogy mi is, mindenképen -bölcs nyomdokaiba lépjünk, és azt tegyük, mit a _Corpus juris_, és egy -bölcs király, kit bölcsesége miatt eleink Könyves Kálmánnak neveztek, -mondanak. - A ki pedig nem hiszi azt, mit eleink, és a _Corpus juris_ -mondanak, az nem magyar. Hát hiszik-e már kentek, hogy nincsenek -boszorkányok? - -Biró. - -Ha Könyves Kálmán, és notárius uram mondják, csak elhiszszük, fokép, ha -még az a Korpás úr is bizonyítja. - -Zajtay. - -Corpus juris. - -Biró. - -Vagy Corpus juris. Nem ismerem a familiáját, e vidéken semmit sem bír. - -Zajtay. - -Hiszen könyv az, bíró uram, melybe a törvények vannak írva. - -Biró. - -Vagy úgy. - -Zajtay. - -S most bocsássák el a banyát. - -Biró. - -Még is jobb volna talán fogva tartani. - -Zajtay. - -Miért? Mivel egynek-másnak a gyermeke beteg lett? Az csak azért történt, -mivel anyja nem vigyázott reá; vagy mivel egy tehénnek véres lett a -teje? Az némely rossz füvektol származik, mint a botánika tanítja. S -gondolom, talán csak elhiszik már, hogy nincs boszorkány. - -Biró. - -Már én tökéletesen hiszem, hogy a földön egy boszorkány sincs; de -meglátja notárius uram, hogy ez - mégis boszorkány. - -Gazsi. - -Mit beszél biró uram? Hajdanában meglehet, hogy vénasszonyok voltak -boszorkányok, s azok bolondíták el a világot; de már most azoktól nem -kell félní, bár az ifjaktól bírnók megóvni magunkat. - -Zajtay. - -Bocsássátok el. (Elbocsátják.) - -Dorka. - -Hálálja meg notárius uramnak az ég. (Félre.) Vigyen el az ördög. - -Zajtay. - -Lóduljon kend, s ne tegye magát többé gyanussá a nép elott. (Dorka -elvonul.) Kentek pedig jojjenek hozzám egy kis vacsorára, születésem -napját ünnepelni, s Baczur Gáspár úr barátunktól, ki holnap visszautazik -Pestre, elbúcsuzni. - -Mind. - -Szivesen. (El mind. Dorka elolép.) - - -Harmadik jelenet. - -Dorka (egyedül). - -Nincs boszorkány? Várj te átkozott notárius, te azt mered tanítani, hogy -boszorkányok nincsenek, ezért nyakadra hoztad az egész fajt. Éltemet -megmentéd, de fajomat akartad kiírtani, és mesterségemet; ezért -meglakolsz. Azt állítani, hogy nincsenek boszorkányok! Ez reánk nézve a -legveszedelmesebb tanítás, mert míg égetnek bennünket, addig az ostoba -világ elhiszi, hogy vagyunk, és reszket; de ha létünkön kételkedni kezd, -oda lesz tekintetünk. Hát írtsuk ki e gyomot. Már besötétült, és épen a -keresztúton állok. - Éjtszakának hatalmas királynéja! halhatatlan -Hekate, jelenjél meg, hu szolgálód könyörög! (Dörgés.) - - -Negyedik jelenet. - -_Éjkirályné_ (föld alól jelenik meg). _Dorka_. - -Királyné. - -Ki vagy te sár magzatja a parányi földnek, ki álmunkat zavarni mered? - -Dorka. - -Legalázatosabb szolgálód Magyarországból, Tóti Dorka, géczi boszorkány, -itt Szathmármegyében. - -Királyné. - -Magyarország? Miféle föld az, elottünk ismeretlen. - -Dorka. - -Felséges asszonyom, nem ismernéd ezen földet? pedig roppant birodalmad -elso tartományai közé tartozik. Magyarország szép föld, melyen -mindenféle nemzetek laknak, még magyarok is, mindenféle nyelveken -beszélnek, még magyarul is. - -Királyné. - -Mi panaszod? - -Dorka. - -Vidékemen eddig czéhünk uralkodék, de most a peleskei notárius hitetni -kezdi a néppel, hogy boszorkányok nincsenek, s ezen hit semmivé tenné -hatalmunkat; engedd meg sötét királyné, hogy kiírthassam ezen kártékony -férget. - -Királyné. - -Legyen meg. Három próbára fölhatalmazlak ellene, s ismét elalszom. -(Elsülyed.) - -Dorka. - -Elaludt! Hadd aludjék, kezembe adta ellenségemet, s bosszut állok rajta, -oly igazán, mint hogy apám vasas német volt. (El.) - -VÁLTOZÁS. - -(Utcza Nagy-Peleskén a notárius háza elott.) - - -Ötödik jelenet. - -Éji or (énekelve jo). Késobb Dorka. - - Ha Peleskén óra volna, - Már kilenczet kongott volna; - Így azonban csak kiáltom, - Jó, ha épen eltalálom, - Úgy is este s virradóra - Jobb nem tudni hány az óra, - S óra minek lenne nékünk, - Csak azt látnók, hogy elkéstünk, - Így magyarázható jóra, - Hogy Peleskén nincsen óra. - -Dorka. - -Jó hogy föllelém kendet, lélekszakadtában jövök Szatmárról, a notárius -úrnak levele érkezett a postán, adja át kend neki. (Átadja.) - -Or. - -Jó lesz, oda adom. (El.) - -Dorka. - -Meg van az elso lépés; Pestre csalom a notáriust, s azután kitekertetem -a nyakát, olyan igazán, minthogy apám vasas német volt, még pedig, a -mint mondják, trombitás. (El.) - -VÁLTOZÁS. - -(Szoba Zajtay István házában.) - - -Hatodik jelenet. - -_Zajtayné. Orgonista. Biróné. Rektor. Férfiak. Asszonyok. Gazsi._ Késobb -_Zajtay._ - -Gazsi (elolép). - - Hah be szép volt hajdanában, - A fokosnak fénykorában, - Pesten életünk; - Míg a könyvek nem valának - S bor között vígan folyának - Éjünk, reggelünk. - Már e szép kor elvégzodött, - Elfajult, elmuvelodött - Mind az ifjúság; - Hugó Viktor, Göthe, Börne, - Bár az oldalok kitörne, - Nékik a világ; - S a ki velök nem haladtam, - Már talán magam maradtam, - Gúnyok tárgya én. - Hogyha látnak, kinevetnek, - Ám de meg nem szelidítnek, - Erre esküvém. - -Rektor. - -Domine perillustris, hát ki az a göthe bore? - -Gazsi. - -Ki az a Börne, azt én nem tudom, s ki az a Göthe, azt kentek nem tudják, -s így quittek vagyunk. - -Biróné. - -De bizony, mi tudjuk, mi az göthe, hát vízi bogár. - -Gazsi. - -Vízi bogár? - Az könnyen meglehet, mert mióta annyira divatba jött a -magyar ifjak között, azóta mind vizet isznak, - de hol van gazdánk, a -notárius úr. - -Klára. - -Levelet kapott a szathmári postáról, azt olvassa: mindjárt bejo. - -Gazsi. - -Tehát minekutána gyülekezetünk oly fényes és tündöklo, illik tehát, hogy -notárius urat is fényes és tündöklo beszéddel köszöntsük meg. Én e végre -készíték egy czifra beszédet, rithmusokkal, mint azt ama híres pesti -poétától, Hódmezei Cserei Berei Farkas András barátomtól tanultam. Én -tehát ezen oratiót, ha notárius uram kilép, elmondom, s ha végeztem, -vivátot kiáltanak. - -Biróné. - -Csak kitetszik, hogy Pestrol jött a lelkem. - -Klára. - -De már jo az uram. - -Gazsi. - -Richteuch! (Zajtay oldalról belép.) - - Erotesd magadat oh múzsám dallásra, - Egy híres embernek születo napjára, - A kit én éneklek, az nem szegény pára, - Mert Nagy-Peleskének o a karczellárja. - - Oh! pillants le tehát ég Nagy-Peleskére, - Nagy-Peleskén pedig a helység telkére, - A helység telkében notárius lelkére, - Notáriusoknak akadsz ott tükrére! - - Mert a mint Nagy Sándor vezette hadait, - Columbus tengeren vitte hajójait, - Salamon kormányzá zsidók országait, - Oly bölcsen intézi Peleske dolgait. - - Azért jégesoként érjen ég áldása, - Záporban hulljon rád jónak áradása, - Házad legyen mindig szerencse lakása, - Földön szerencsédnek soh' se legyen mása. - -Mind. - -Éljen notárius úr! Vivat! - -Zajtay. - -Köszönöm ezen solemnis megtiszteltetést, s azért minden kitelheto módon -meg fogom hálálni; de most, miután már összejöttünk ünnepet ülni, mint a -régi krónikában anonymus Belæ regis notarius mondja oseinkrol «fecerunt -magnum áldomás» tehát én is úgy tartom, üljünk a lakomához. - -Klára. - -Tessék! - -Zajtay (Gazsihoz). - -Barátom uram! Én is Pestre megyek. - -Mind. - -Pestre? - -Zajtay. - -Igen, Pestre; most érkezék levelem a szathmári postáról, melyben Matócsy -Gyuri pesti prokátor, s hajdani tanítványom írja, hogy jojjek fel, mert -a nagyméltóságu királyi Curiánál a janitori, azaz az ajtónállói hívatal -megürülvén, azt nekem megszerezheti. - -Klára. - -S elhagysz engem. - -Zajtay. - -Ha a janitorságot megnyertem, eljövök érted, s addig is legalább -meglátogatom Sándor fiunkat, ki Pesten jurátuskodik. - -Gazsi. - -Hát együtt utazunk? - -Zajtay. - -Nem, mert uram öcsém a szathmári örményekkel megy, s már holnap, én -pedig more patrio utazom, azaz, lóháton. - -Gazsi. - -Lóháton? Hiszen az már kiment a divatból. - -Zajtay. - -Nem bánom; de atyáink is lóháton utaztak a rákosi országgyulésekre, s -mivel én is országos dologban járok, illo, hogy én is úgy menjek, azaz -more patrio utazzam, s ha lassan is, és késon, mégis csak fölérek -lóháton Pestre. - -Biró. - -De ki lesz aztán notárius? - -Gazsi. - -Ha Zajtay úr janitor lesz, úgy én jövök Peleskére notáriusnak. - -Biróné. - -Oh jojön el, hogy az Isten áldja meg. - -Gazsi. - -Eljövök. Ha notárius úr janitor lesz, búcsút veszek Pesttol s a -Zrinyitol, úgy sincs többé nagy kedvem az ottani élethez. - -Biró. - -Hát nem is gondolkozunk más notárius felol. - -Gazsi. - -Itt a kezem. - -Biróné. - -Bár csak megnyerné notárius uram azon hívatalt. - -Gazsi. - -Hát fogjunk a lakomához. - -(Asztalhoz mennek és isznak.) - -Kar. - - Még ma folyjon ünnepünk, - Holnap úgy is szétmegyünk. - -Kántor. - - Elhagy már a jurátus, - Pestre megy a notárius. - -Kar. - - A szerencse véle van, - Janitorrá lesz ottan. - -Gazsi. - - Hej babám én el megyek. - -Biróné. - - Jaj a szívem megreped! - -Gazsi. - - Asszonyi szív nem reped, - Benne sok jó s rossz fér meg. - -Kar. - - Míg a búcsú nincs jelen, - Buslakodni esztelen. - Rajta pohárhoz! - Rajta igyunk! - E lakomához - Vígadjunk. - A ki Pestre nem megyen, - Jobbat az már mit tegyen, - Inni legjobb, enni jó, - Tudja azt, ki nem bohó. - Jól tudja Nagy-Peleske, - Hogy alunni kell este. - Boldog az, ki itt marad, - A szokástól nem szakad, - És nem bánva más baját, - Itthon velünk felkiált! - -Rajta pohárhoz sat. mint fönn; tánczba keverednek. - - - - -MÁSODIK SZAKASZ. HORTOBÁGY. - -Személyek: - - _Nagy-Zajtai Zajtay István_ nagy-peleskei notárius Szatmár megyében. - _Megyebiztos_. - _Sugár Laczi, Szegfu Bandi_ haramják. - Hat haramja. - Hortobágyi csapláros. - _Botos_. - Öt bojtár. - Tiszafüredi bíró. - Vasas káplár. - Öt vasas német. - _Tóti Dorka_, géczi boszorkány. - _Zsuzsi_. - _Panni_. - -(Ivószoba a hortobágyi csárdában.) - - -Elso jelenet. - -_Sugár Laczi. Szegfu Bandi. Haramják. Csapláros. Zsuzsi. Panni._ - -Haramják. - - Hej csapláros bort ide! - Éljen a bandánk feje! - Bort, bort, bort! - S értte a ki nem iszik, - Nyeljen, a míg meghízik, - Port, port, port! - - A ki ot nem tiszteli - Üsd, míg a hideg leli! - Üsd, üsd, üsd! - S igyál pajtás, a míg állsz, - Ugy is a mit itt talász, - Füst, füst, füst! - - Csókold a lyányt, míg piros - Mert ha egyszer már koros - Jaj, jaj, jaj! - És vigyázz, hol tág a tér, - Mert a hadnagy ha rád ér, - Baj, baj, baj! - -Laczi. - -Hát már senkit sem hoz a förgeteg! Kedvem telnék botra kelni. Legények! -nincs valaki köztetek, kinek kedve volna csontjait olyan lágygyá -veretni, mint a Zsuzsi szíve? - -Zsuzsi. - -Hogy is ne! Hát ki mondta kendnek, hogy lágy a szívem? - -Laczi. - -Lágy a szíved, láng a szemed, eszem azt a kis lelkedet. (Megöleli, -azután botját rázza.) Ki a legény a csárdában? - -Bandi. - -Gondolom, mindnyájan; de te alkalmasint csak próbára akarsz tenni, hogy -tisztelünk-e már mint új kapitányunkat? - -Laczi. - -Ne papolj hiában! Még egyszer, ki a legény a korcsmában? - - -Második jelenet. - -_Zajtay_ (kardosan, tarsolyosan, kalapja mellett írótoll, s -papirostekercs, belép, s mintha a csaplároshoz szólna). - -Zajtay. - -Itt vagyok! - -Laczi. - -Itt van? Csak hamar hát, ragadjon kend botot vagy húzza ki kardját, -mindegy! (Botját rázza a notárius feje körül, ez megijedve -visszaszökik.) - -Zajtay. - -Az Istenért, hiszen agyonüt kend! - -Laczi. - -Olyas valami a szándékom; hát védelmezze magát. (Neki megy botjával.) - -Zajtay (kardját hüvelyestol fölemeli, s védi magát, hátrálva s a -szobában szétugrálva). - -Mit vétettem én kendnek? - -Laczi. - -Védelmezze magát! - -Zajtay. - -Az Istenért, segítség! (Nevetés.) Meg akarnak ölni. - -Csapláros. - -Ne bántsa kend ezt a jámbort. - -Zajtay (a lyányok hátuk mögé fut). - -Édes szép lyányaim, ótalmazzanak! - -Laczi. - -Jojjön elo kend, hiszen csak vagy három bordáját akarom betörni, fejének -semmi baja sem lesz. - -Zajtay. - -Kérem alássan, bordáimra is nagy szükségem van. - -Csapláros. - -Hagyjon békét kend, hát nem látja, hogy a nyavalya is majd kitöri -félelembol. - -Laczi. - -No mászszék elo hát kend, nem bántom. (Botját elveti.) - -Zajtay. - -Hála az égnek! Uraim, én jámbor utazó vagyok, notárius Nagy-Peleskén, s -most Budára utazom; már az utazás maga is elég kín, hát még ha ilyen -fatális dolgokat kell az embernek szenvedni. - -Laczi. - -Hiszen kard van az oldalán, hogy ijedhet meg oly hamar? - -Zajtay. - -Ez a kard azért van oldalomon, mivel én more patrio utazom, de én mint -békességes ember, ellensége vagyok minden vérontásnak? - -Bandi. - -Kend hát, mint látom, diákos ember; hát üljön ide közibünk, én is voltam -valaha diák. - -Zajtay (leül a haramjákkal). - -Pedig kendbol sem látszik ki a literátus ember! - -Bandi. - -A mai világban az a legtöbb ember, kibol semmi sem látszik ki. - -Laczi. - -Notárius uram, az elobbeni ijedést mossa le ezzel a pohár borral. -(Poharat nyújt neki.) - -Zajtay. - -Jó barátságért! (Iszik.) - -Laczi. - -A mennyiben szegény legény, és notárius jó barátok lehetnek. - -Zajtay (megijedve). - -Szegény legény?! - -Laczi. - -Az, az! Hát még nem hallotta hírét a híres haramjának, Sugár Laczinak? - -Zajtay. - -Azon gazlatornak, azon Cacusnak, Pintye Gregornak, azon -akasztófavirágnak? ki ne ismerné ot? - -Laczi. - -Notárius uram az én vagyok. - -Zajtay. - -Lehetetlen! - -Laczi. - -De úgy van! - -Zajtay (ijedve föláll, éneklo hangon szól). - -Seregeknek ura! - -Laczi. - -Semmit se féljen! Büszke vagyok én azon nevekre, bár nem is értettem -mind. - -Bandi. - -Azok a hortobágyi titulusok, s mi úgy megérdemeljük a magunkét, mint -akárki. - -Zajtay. - -Oh irgalmazzanak! De egy magistratualis persona, mint én, már nagyon -megszokta az ilyeseket, s akaratja ellen is kitörnek belole. - -Bandi. - -Öblítse vissza notárius uram! - -(Poharat nyújt; Zajtay iszik.) - -Zajtay. - -Abi in malam rem! - -Laczi. - -Mit diákizál már megint? - -Bandi. - -Mala malae, magyarúl málé, azaz annyit tesz, olyan édes, mint a málé. - -Laczi. - -Nem hiában oláhok közé való notárius uram, hogy nem ismer édesebbet a -málénál. - - -Harmadik jelenet. - -_Elobbiek_. _Tóti Dorka_ (mint parasztasszony). - -Dorka. - -Jó napot, jó szerencsét! - -Bandi. - -Hát ez a váz melyik szolobol szaladt el? - -Dorka. - -Csúfoljanak kendtek csak, pedig nem érdemlem ám; mert életöket jövök -menteni. - -Laczi. - -Te, kiben az élet úgy kiaszott, mint a harmadévi vadkörte! Te akarod -életünket menteni? - -Dorka. - -Biz úgy van az! (Zajtayra mutat.) Látjátok ezt a gyönyöru mákvirágot? -Mit gondolnak, kicsoda o kelme? - -Laczi. - -Nos, ki volna? - -Zajtay. - -Ne higyenek uraim a banyának, soh sem láttam ot! - -Dorka. - -De annál többször láttalak én. Ez a becsületes ember comissáríus, s -azért jött csak Debreczenbol, hogy kikémleljen benneteket, és a vármegye -kezébe adjon! - -Laczi. - -Ezer gyilkos mennyko, igaz-e ez? - -Dorka. - -Igaz, igaz! - -Zajtay. - -Mind csupa tiszta koholt hazugság; ne higyék az urak. Ily okos emberek -hogy is hihetnek egy boszorkánynak, tudják már, hogy én notárius vagyok. - -Dorka. - -Ha notárius, tehát miért jár karddal? - -Zajtay. - -Mondtam már, hogy more patrio utazom. - -Laczi. - -Mit tesz az: more patrio. - -Bandi. - -Sarkantyús égiháború, csak most értem már, more patrio. - Morio annyit -tesz, mint meghalni, patrizálni pedig a koldus diákok szoktak; more -patrio tehát annyit tesz, mint a halálnak patrizálni, azaz, minket a -halálnak akar beszerezní. - -Haramják. - -Verjük be a koponyáját! - -Zajtay. - -Eszem ágában sincs; azon szavak egészen mást jelentenek, nézze meg csak -Parispápait! - -Bandi. - -Még kételkedik diákságomban? Azért is halált érdemel. - -Laczi. - -Verjétek agyon! - -Zajtay. - -Irgalom - ártatlan vérem égbe fog kiáltani! - -Haramják. - -Rajta! (Emelt botokkal rá rohannak.) - -Bandi. - -Megálljatok! - Senki se bántsa ot. - -Laczi. - -S te mernéd? - -Bandi. - -Megállj pajtás, ennek az embernek meg kell halni; de ha így hebehurgyán -agyon verjük, a világ azt mondaná, hogy igazságtalanúl öltük meg, tehát -itéljük el ot annak rendje szerint. - -Laczi. - -Nem bánom, ez zsiványemberségünkhez illik. - -Bandi. - -Tartsunk statáriumot. - -Laczi. - -Mint sok társaink fölött ok tartottak. - -Zajtay. - -Protestálok! Publikálva van-e a statárium? - -Laczi. - -Ha szól kend, mindjárt a hátán dobolom ki. - -Bandi. - -Te vagy a szolgabíró, ülj ide! - -Laczi. - -Jól van. (Az asztal elejére ül.) - -Bandi. - -Én mint diákos ember, a fiskális leszek és ide ülök; - ti vagytok az -assesorok, üljetek ide sorba. (Leülnek.) Ketten a bunöst orizzék, s -fegyvereit szedjék el. (Két haramja megteszi.) - -Zajtay. - -Az Istenért, uraim! én senkit sem akartam megbántani; csak Budára -szándékozom Mátyás király palotáját megnézni. - -Laczi. - -Majd fölhúzzuk mi kendet más palotába. - -Zajtay. - -Oh execrabilis dolog! - -Dorka (Zajtayhoz). - -Ez a Tóti Dorka bosszúja. - -Zajtay. - -Apage satanas! Uraim! ez boszorkány, ne higyenek neki, mindnyájokat -megbabonázta. - -Bandi. - -A vallatásból minden kisül, papirost ide, tollat, tentát. - -(Haramják leveszik Zajtay kalapjáról a tollat). - -Haramja. - -A tarsolyában még kalamáris is van. (Bandihoz viszi.) - -Laczi. - -Hozassék elo a bunös! kezdje el a vallatást. - -Bandi. - -Eloször is, mondja meg a bunös: ki legyen? - -Zajtay. - -Sum Stephanus Zajtay de Nagy-Zajta, pagi Nagy-Peleske notarius loci. - -Bandi (ír). - -Loci. Másodszor. - -Laczi. - -Csak sietve a dologhoz! - -Bandi. - -Tehát másodszor, miért áll itt? - -Zajtay. - -Mivel kendtek el nem eresztenek. - -Bandi. - -Ez új vétek! ily nagy tekintetu itéloszéket nem szabad per kendtek -titulázni, s a felelet sem elegendo, mivel én azt kérdem, micsoda vétek -miatt áll itt? - -Zajtay. - -Én ártatlan vagyok, mint a bárány! hiszen már meg is ittuk a barátság -poharát, midon ezen boszorkány, ki nekem mint philosophusnak ellenségem, -belépe, és gyalázatos koholmányával mindent elrontott. - -Bandi. - -A vádló lépjen elo! Mivel tudja a vádlottnak bunét bizonyítani? - -Dorka. - -Én a vicispán úrnál szakácsné voltam, ott hallám, midon ez az úr -megigérte, hogy a hortobágyi zsiványokat kézre keríti; o már jártas -ember az ilyesekben; a híres Csorba Bandit is o fogta el. - -Bandi. - -Elég; halált érdemel. - -Laczi. - -Hát haljon meg. - -Haramják. - -Haljon meg! - -Zajtay. - -Ne higyenek a boszorkánynak, volt biz' o a Belzebub szakácsnéja. - -Bandi (ír). - -Az itélet ki van mondva, a bunösnek meg kell halni. - -Haramják. - -Halál fejére! - -Zajtay. - -Irgalmazzanak, az Istenért! - -Bandi. - -Nincs gratia! - -Zajtay. - -Isten hozzád janitorság! - -Laczi. - -Föl kell akasztani az álláskapura. - -Zajtay. - -Hát mégis janitor leszek, de jaj! a halál tesz azzá. - -Laczi. - -Csapláros, kötelet. - -Csapláros. - -Mindjárt. (El.) - -Bandi. - -Vígan notárius uram, ünnepelje velünk saját halotti torát. - -(Haramják Zajtayt poharakkal kinálják). - -Kar. - - Itt a pohár az útra, - Igyál hát, - Ott nem találni kútra, - Sem csárdát; - Jaj pedig útad igen tova megy, - Itten igyál, nehogy ottan epedj! - -Zajtay. - - Jaj megesett nékem, boldogtalannak - Mint a kukoriczát, fölakasztanak, - Oh szegény notárus! - Mit használ a jus! - -Kar. - - Akasztófa szép halál, - S mindenki, - Kár, hogy reá nem talál, - Ki érdemli! - Könnyu lebegni nagy ágainál - És tánczra kerülni, ha szél muzsikál. - -Egy haramja (ijedten berohan). - -Fussatok! egy nagy katonacsapat vágtat erre. - -Bandi. - -Lánczos lobogós! már az ablakon látom! Lóra! siessünk! - -Mind. - -Lóra! (Nagy zavarban kirohannak.) - -(Zajtay a futni akaró Dorkának elébe ugrik, egy seprot kap föl, s azt az -ajtóba teszi). - - -Negyedik jelenet. - -_Zajtay. Dorka._ - -Zajtay. - -Nem mehetsz ki boszorkány, kereszbe tettem a seprot; most jaj ördöngös -lelkednek, még ma Hekaténál, vagy Proserpinánál vacsorálsz. - -Dorka. - -Notárius uram, mondom, ne bántson, mert bizony megnyergelem. (Zajtay -kardot rántván, Dorka egy guzsalyt ragad fel s futva védi magát.) - -Zajtay. - -Kivágom testedbol ördöngös lelkedet! - -Dorka. - -Notárius uram, csak most az egyszer ne bántson, minden nyavalyából -kigyógyítom, minden bajától megmentem. - -Zajtay. - -De én mentem meg mindjárt a világot nyavalyás lelkedtol. - -Dorka. - -Pokol segíts, különben elvesztem. - - -Ötödik jelenet. - -_Elobbiek. Biztos. Hajduk._ - -(Biztos belép s a seprot leüti. Dorka az ajtón kiszökik. Zajtay utána -vág, de a biztost találja.) - -Biztos (Zajtayt földhöz vágva.) - -Hát még itt is van haramja? Ragadjátok meg! - -Zajtay (felugrik). - -Egek ura! a haramják kezébol kiszabadúltam, s most az igazság szolgái -akarnak elfogni. - -Biztos. - -Bocsássátok el, hisz ez a peleskei notárius. - -Zajtay. - -Az vagyok; ah de csak most látom, hogy mi ismerosök vagyunk -Debreczenbol. - -Biztos. - -Hogy a manóba került ide? - -Zajtay. - -Balsorsom a haramják közé hozott, s ezen vén boszorkány, ki innen -kiugrott, elhiteté velök, hogy szándékom volt oket elárulni; azok -felakasztanak, ha commissárius úr nem jo, s azért akartam a banya fejét -leszelni. - -Biztos. - -De kardja szerencsére éles, mint kapanyél. Hanem, ha tetszik, most -bízvást utazhatik tovább, mert a zsiványok elszélyedtek. - -Zajtay. - -Megyek is, mert az éjtszaka Tiszafüreden akarok hálni. (Kardját felköti, -s írószereit helyre teszi.) Köszönöm a segedelmet, az Isten áldja meg. - -Biztos. - -Elkísérem egy darabig! (Mind el.) - -VÁLTOZÁS. - -(Pusztahely Hortobágyon; hátúl tuzön bogrács; távolról dudaszó hallik, -nemsokára föllépnek.) - - -Hatodik jelenet. - -_Botos. Bojtárok._ - -Botos. - -Kész-e már a gulyáshús? - -Bojtár. - -Mindjárt kész lesz. - -Botos. - -Marczi, ma te vagy a szakács! mi üljünk s pihenjünk, míg az étel készen -lesz. (Leül, s vele néhány, s mások a tuz és bogrács körul forgolódnak.) -De Marczi, jól fozz, a ki emberséged van! - -Bojtár. - -Olyan piros lesz, mint a rózsa, s olyan édes, mint a babám csókja. - -Botos (kifelé nézve). - -Nézzétek, vendéget kapunk, egy lovas tart erre! - -Elso bojtár. - -Huszárnak látszik. - -Második bojtár. - -Mentés ugyan és kardos, de csákója nincs. - -Harmadik bojtár. - -Kalapja mellett igen sovány a bokréta. - -Botos. - -Ni - ni - a kukoriczából három bika támad ellene. - -Elso bojtár. - -Jaj szegénynek, ha elérik! - -Második bojtár. - -O fut, a bikák nyomában vannak - - -Elso bojtár. - -Mindjárt felöklelik. - -Zajtay (kívül). - -Segítség! Seregeknek ura! - Segítség! - -Botos. - -Siessünk segíteni, mert szörnyet hal! Uszítsátok a kutyákat. (Mind -gyorsan el.) - - -Hetedik jelenet. - -_Zajtay. Elobbiek._ (Nem sokára visszajönnek. Botos és egy bojtár -vezetik az elrémult Zajtayt.) - -Botos. - -Kössétek pányvára a lovat. (Zajtayhoz) Üljön le a bundára! (Leülteti.) -Lett-e valami baja? Beszélni sem tud ijedtében! van-e baja? - -Zajtay. - -Hogy ne volna! Azok az átkozott bikák a lelkemet is majd kiszorították! -boszorkányság! - -Botos. - -Biz' uram az nem boszorkányság; igen is természetes, hogy a bikák uzobe -vették. - -Zajtay. - -Kend nem tudja, engem egy boszorkány üldöz: az átkozott Dorka. - -Botos (a bojtárokhoz). - -Szegénynek rémültében még az esze is elment! - Mit álmodik -boszorkányokról, hiszen bikák üldözték. - -Zajtay. - -De legalább az egyik bika boszorkány volt. - -Botos. - -No hagyjuk abban! igyék egy pár kortyot ebbol a juhászorvosságból: -bizonyára jobban lesz. (Kobakot nyújt.) - -Zajtay (iszik). - -Szinte érzem, hogy melegíti véremet! mindjárt jobban vagyok. (Testét -megnézi.) Hála Istennek, épen maradtam; egy csontocskám sem veszett el, -s már magamhoz térek. - -Botos. - -Csak nyugodjék! kevés percz múlva egészen helyén lesz! - -Zajtay. - -Hála Istennek! már annyira jól érzem magamat, hogy illendoen -megköszönhetem a barátságát. - -Botos. - -Soh'se bántsa bíz' azt! - -Zajtay (feláll). - -Drága juhász bácsim, és Hypocratesem! Te nagy bölcsességu kedves -Socratesem! Én vitéz Hectorom, hív Gánimédesem - - -Botos. - -Hagyjon fel vele; hiszen nem tudok én diákúl, s azon szenteket még az -apám sem ismerte. - -Zajtay. - -Bácsi, azt tudom, hogy kend nem tud diákul; de én notárius vagyok, hát -diákosan illik köszönnöm, s azért ha kendnek valaha processusa lesz, -csak folyamodjék hozzám, mindig fogok mellette allegálni, hívebb -prokurátorra nem is akad. - -Botos. - -Nincs szükségem reá! Nekem csak a farkasokkal van processusom s azt -rendesen hat örvös prókátorom végzi el! nem látta, mik a bikákat -megszalasztották? Aztán kötelesség volt segíteni, midon nagy uramat -olyan veszedelemben láttuk. - -Bojtár. - -Megfott a gulyáshús. - -Botos. - -Ide vele. - -(Bojtár leveszi a bográcsot és megrázván a földre teszi; mind -körülülik.) - -Botos. - -Notárius uram, tessék. - -Zajtay. - -Jó appetitust kívánok. - -Botos. - -Köszönjük - itt a kenyér. - -Zajtay. - -Hozzák ide kulacsomat nyeregkápámból. (Bojtár elmegy.) Jóféle diószegi -van benne. - -Botos. - -Hiba lett volna, ha azon átkozott bikák kárt tettek volna notárius -urban. - -(Bojtár visszajo a kulacscsal. Zajtay Botosnak adja.) - -Zajtay. - -Gazd' uram, kezdje meg, s járassa sorban. - -Botos. - -Notárius uram egészségiért! (Iszik.) - -Zajtay. - -És további barátságért! - -Botos. - -Adja Isten! (A kulacsot átadja; isznak.) - -Zajtay. - -Juhász bácsi, köszönöm az ebédet és a segedelmet. Ma még Tisza-Füredre -szándékozom. - -Botos. - -Ne siessünk! oda korán elérhet. - -Zajtay. - -Az Isten éltesse hív Herkulesemet, ki a bikától megmenté éltemet. -(Iszik.) - -Botos (körülnéz). - -Hiszen nincs itt az az úri ember! - -Zajtay. - -Kend az, juhász bácsi. - -Botos. - -Már mondtam, hogy nem tudok diákul. - De most legyünk vígan az ijedés -után. Rajta dudás, fújd. (Dudálnak.) - -Kar. - - Hortobágyi pusztán fúj a szél, - Juhász legény búsan útra kél, - Hová lett a nyája? eladta, - Hová lett a kedve? elhagyta! - - S hajh nyájadat miért adtad el? - Nekem már a földön mi sem kell; - S juhász legény kedved hová lett? - Rózsám hívségével elveszett. - - S Isten hozzád puszta, s pajtások, - Furulyámat már nem halljátok, - S hortobágyi pusztán fúj a szél, - Juhász legény búsan útra kél. - -Botos. - -Nem úgy! Ez igen szomorú; vígabbat! - -Kar. - - Juhász legény hosszú útjában - Szomjúságot érez torkában; - Szomjas és szerelmes, két gonosz, - Magában is mindegyike rosz. - - S betér a kardacsi csárdába, - Nagyot iszik ottan bújába, - S mint itczét-itczére ürített, - Szomja és szerelme elveszett. - -Zajtay. - -Gazd' uram! én ezerszer köszönöm a vendégséget! a nap mélyen áll, -indulnom kell! - -Botos. - -Jojön notárius uram, hadd nyergeljük fel lovát. (A bojtárok holmijokat -felszednek; mind el.) - -VÁLTOZÁS. - -(Helységháza Tisza-Füreden. Szoba.) - - -Nyolczadik jelenet. - -_Bíró. Dorka._ - -Bíró. - -Itt kell kendnek gazdasszonykodni; de emberül viselje ám magát, azt -mondom. - -Dorka. - -Meg lesz elégedve, bíró uram! - -Bíró. - -Nekem most el kell mennem, de ha míg oda leszek, becsületes vendég -találna jönni, illendoen fogadja kend, azt mondom. - -Dorka. - -Meglesz. - -Bíró. - -De el ne feledjen kend semmit, azt mondom. (El.) - -Dorka. - -Magam is vendéget várok! Csak reám kell bízni, miként fogadjam. - - De -már lépteket hallok. Talán o. - - -Kilenczedik jelenet. - -_Zajtay. Dorka._ - -Zajtay. - -Adjon Isten jó napot, anyjok. (Félre.) Eloször is vénasszonyt látok; ez -nem jót jelent. - -Dorka. - -Hozta Isten az urat. - -Zajtay. - -Én útazó notárius létemre a városházát kerestem fel. Kaphatok-é szállást -az éjtszakára? - -Dorka. - -Minden esetre! - -Zajtay. - -S istállót a lovamnak? - -Dorka. - -Mindent elrendelek, csak várjon egy kicsit! (Félre.) Várj, hiszen majd -küldök én mindjárt executiót a nyakadra. (Fenn.) Tüstént visszajövök. -(El.) - -Zajtay. - -Vércseszemu banya, úgy néz reám, mintha meg akarna igézni! Csak újra -bajom ne legyen, mert ma már Mathuzsálem egész életére eleget -szenvedtem! (Kívülrol a vasas németek kurjongásai és lármája hallik.) -Micsoda fatális lárma ez? hah! - mintha egy sáskasereg jone! - - -Tizedik jelenet. - -_Vasas németek_ (ujjongva rohannak be muzsikával). _Zajtay_. - -Elso vasas. - -Ki vagyik kent? - -Második vasas. - -Komiszár! komiszár! megvanni penna a kalap. - -Mind. - -Komiszár! komiszár! (Rángatják.) - -Harmadik vasas. - -Verdammter kherl! ha katona megenni kis tukhus, kent mindjárt sok excess -a papiros tenni. (Rángatja.) - -Negyedik vasas. - -Osztán mikor kent elmenni a combutus csinálik, meglenni sok fizess. - -Zajtay. - -Katona uraim! - -Ötödik vasas. - -Hallkatni, kuthja lerki, Spitzbub! kent azt úgy csinálik, azért én az -enim kart kent fejét levágik. (Kardot rántanak.) - -Zajtay. - -Az Istenért! nem vagyok én komissárius! - -Elso vasas. - -Ha többé komiszár más falu meglátik, mek nem fog mondani több katona -excess. - -Zajtay. - -Nem mondok én semmit. - - -Tizenegyedik jelenet. - -_Elobbiek. Bíró._ - -Bíró. - -Katona uraim, mit csinálnak? - -Elso vasas. - -Mink ez a komiszár egy kicsit megölni. - -Bíró. - -Az Istenért, hisz ez nem kommissárius. (Félre.) Nem ismerem, de hazudnom -kell valamit, különben megölik. (Fenn.) Uraim, ez a poroszlói kántor, én -jól ismerem. - -Második vasas. - -Kántor? Nem komiszár? No szo betukik az enim kard. - -Zajtay. - -Köszönöm kendnek, akárki legyen. - -Harmadik vasas. - -No, mi nem fok többé nat haragszik csinálni - - -Negyedik vasas. - -Mek van kent kántor? alszo szép ének - kántikálni. - -Zajtay. - -Uraim, nem tudok én énekelni. - -Ötödik vasas. - -Ha énekel nem csinál, mindjárt priglit atni. - -Zajtay. - -Megijedtem a kendtek pallosától, rosszúl lettem. - -Bíró. - -Úgy megkínozták a katona urak, hogy lehetetlen neki énekelni. - -Elso vasas. - -Potz tausend szapperment, ma katona kántor lusztig mek kel lenni. - -Zajtay. - -De nem tudok énekelni. - -Második vasas. - -Donnerwetter, ha kent nem énekelni, ezer ertek mindjárt elvinni kent. -(Kardjaikhoz nyúlnak.) - -Bíró (félre). - -De már látom a káplárért kell mennem. (El.) - -Zajtay. - -Az Istenért, ne bántsanak! inkább megpróbálom! «Seregeknek ura!» - -Elso vasas. - -Az nem szép, más nóta! - -Zajtay (énekel). - -«Fölemelé Kádár szemeit az égre -» - -Második vasas. - -Az is nem szép. - Énekelni kent magáról. - -Zajtay. - -Nem tudok én magamról semmit. - -Harmadik vasas. - -Muszszain! Muszszain énekelni! - -Zajtay. - -De ha nem tudok mást. - -Mind. - -Hát kend még is komiszár? - -Kar. - - Rajta a spiont apróra - Vagdaljuk le, - Kardunk éle a hasába - Forduljon be. - Rajta, rajta hát vitézek! - Porba vele! - -Zajtay (asztal alá akar bújni s énekel). - -Jaj vitéz uraim, kérem irgalmazzanak. (Vasasok elohurczolják.) - -Kar. - - Véres bosszút állunk mostan - A tollrágón! - Csak hamar add koponyádat, - Mert levágom. - Nosza készülj a halálra, - Nincsen pardon. - -Zajtay. - - Jaj meghalni, Budavárát csak nem láthatom, - Énekelek és megmondom nevem és lakom. - Tekintetes nemes - Szathmár vármegyében, - A kecsegés Szamos - -Kar. - - Jobban kiáltson! - -Zajtay. - - Víznek lementében, - Lakásom én nékem - Van Nagy-Peleskében. - -Kar. - - Ez tetszik nekünk! - -Zajtay. - - Kántor nem vagyok én, - Notárius vagyok én - Ennek helységében. - -Kar. - - Hazudsz, kántor vagy; - Hát mit csinálsz itt? - -Zajtay. - - Híres Budavárát - Még soha nem láttam, - Krónikában róla - -Kar. - - Miért állasz görbén? - -Zajtay. - - Már sokat olvastam, - Azt hogy megláthassam - Mindenkor kívántam, - El is tökéllettem, - Magamban föltettem - Oda tenni útam - -Elso vasas. - -Hej lusztig, kántor tánczolni. - -Zajtay (vonakodik). - -Életemben sem tánczoltam. - -Második vasas. - -Muszszáin, húzni czigány! (Czigányok muzsikálnak, s a vasasok Zajtayt -tánczba ragadják). - -Zajtay. - -Uram, összetörik csontom, lábam. - -Mind. - -Hopp, hopp, lusztig. (Tánczolnak.) - - -Tizenkettedik jelenet. - -_Káplár. Elobbiek._ - -Káplár. - -Hát ez a rend? Tüstént lóduljatok haza! - -Mind. - -Káplár úr, káplár úr. (Mind elfutnak.) - - - - -HARMADIK SZAKASZ. BUDAPEST. - -_(Két felvonásban.)_ - -Személyek: - - _Zajtay István_, peleskei notárius. - _Sándor_, fia. - _Hopfen_, serfozo. - _Fanni_, lánya. - _Nina_, szobalánya. - _Hermann_, Fanni jegyese. - _Baczur Gazsi_. - _Halmi, Savi, Keserü, Édes, Kecsei_, pesti ifjak. - _Sebestyén_, serfozo legény. - _Roth, Braun, Schwartz_, polgárok. - Kávés. - Fogadós. - Pinczér. - Szinházi rendezo. - _Othello_. - _Desdemona_. - _Tóti Dorka_. - _Sötétség királynéja_. - Ifjak. Lyányok. Pinczérek. Orök. Szellemek. - -ELSO FELVONÁS. - -(Pest. Kerepesi út a magyar színház elott, emberek járnak a szinen át.) - - -Elso jelenet. - -_Zajtay_ (lóháton). Késobb _Gazsi_. _Szolga_. - -Zajtay. - - Pestre hát elérkezém már, - Annyi kín után, - Tolvajok, bikák üzének, - Hortobágy sikán; - Hah! de látom Budavárát, - Mátyás király palotáját, - Elfeledve minden bajt. - - Szörnyüen tánczoltatának - Vasas németek, - Majd apróra szabdalának, - Majd megöltenek; - Hah! de látom Budavárát, - Mátyás király palotáját, - Elfeledve minden bajt. - -Itt vagyok, hála Istennek, annyi fatalitás után! Ni ni, ez jurátus -barátom. (Leszáll.) - -Gazsi. - -Isten hozta, barátom uram! Már a Zrinyibol megláttam. Lovát küldje oda, -maga pedig jojjön hozzám, míg fiát fölkeressük. Szolga, vezesd el a -lovat. (Szolga elvezeti.) - -Zajtay. - -Servus humillimus, édes jó barátom, a jó szerencse hozta. Hát hova -viszik lovamat? - -Gazsi. - -A Zrinyibe, ott jó helyen van, mindjárt megparancsolom, hogy gondot -viseljenek rá, mert higye el nekem, ott nagy auctoritásom van. - -Zajtay. - -Hát ez micsoda épület? - -Gazsi. - -Ez a magyar színház. - -Zajtay. - -Magyar színház? - Szép épület, valóban fölséges, de már itt minden -szenvedésem után is szívembol kiáltom: az Isten áldja meg építoit, -sokáig éljenek! - -Gazsi. - -Én a paripa után látok. Hát notárius úr velem jo, vagy itt vár meg? -mindjárt visszajövök. - -Zajtay. - -Én addig ezt a pompás épületet szemlélgetem, mely szívemet annyira -örvendezteti, hogy minden útamban kiállott kínokat elfeledém; csak -siessen. - -Gazsi. - -Mindjárt itt leszek. - -Zajtay. - -Mossa meg lovam hátát pálinkával, szegény még csikó, feltörte a nyereg. - -Gazsi. - -Meglesz. (El.) - - -Második jelenet. - -Zajtay (egyedül, a színházat nézegeti). - -Ezen már örülök! még theátromot életemben sem láttam, sem kívülrol, sem -belülrol. - Vajon úgy játszanak-e ebben is, mint az a német, ki egyszer -Csengerben olyan dróton járó fabábokat produkált! - Egyszer csak -bemegyek. - Vajon mit játszanak ma? Ni, ni, itt egy czédula van -kiragasztva; mi lehet? (Olvassa a czédulát.) Pest, magyar színház. (Az -eloadás dátumát mondja.) Eloször adatik (akadozva) «Öt-holló - vagy: -ott-holló! vagy O-thelló, a velenczei szerecsen.» - De már ez sok, -magyar színházban szerecsent játszani, mintha nem volna nekünk elég -híres emberünk, mint Zrínyi, Hunyadi, Mátyás király, és több számtalan, -aztán ha mégis nemzeti szerecsen volna, de velenczei szerecsen magyar -színházban, (tovább olvas) «szomorújáték öt felvonásban, angolul írta -Sák - zsákospárna, vagy Sákespeare.» No ez is valami szerecsen név. -«Schlegel után németbol fordította L. M.» - No ez is furcsa, angolul -írták, németbol fordították, és magyarul játszszák. Már szeretném tudni, -miért nem adnak és írnak eredeti magyar darabokat? «Személyek: Othello -velenczei szerecsen»; már megint: oda fenn nagy betukkel, itt aprókkal. -- Csak szeretném tudni, hol veszik Pesten azt a szerecsent - «Desdemona, -Cassió» mind olyan pogány nevek. «Történik Velencze és Cyprus -szigetében.» - No de ez már valóban iszonyúság, még csak a történet -sincs Magyarországban. - - -Harmadik jelenet. - -_Zajtay. Gazsi._ - -Gazsi. - -Mit olvas notárius uram? - -Zajtay. - -A magyar komédia-czédulát. - Nem ismeri barátom ennek a darabnak -históriáját; furcsa történet lehet. - -Gazsi. - -Nem biz' én! nem igen járok én a theátromba, s azért nem is bibelodöm az -effélékkel. - -Zajtay. - -Már hogy lehet az, hogy nem jár a magyar színházba, hát milyen hazafi? - -Gazsi. - -Magyar vagyok, töröm a bordáját, még pedig a java. Ki tagadni meri, -lecsákány-nyelezem, de abban a theátromban oly csendesen kell az -embernek magát viselni, én nem oda való vagyok, nem kell nekem az a -csendes mulatság, inkább a Zrinyiben egyet ferblizek, s ha valaki -megharagít, olyat ütök az asztalra, hogy a poharak balétot tánczolnak. -Ez a valódi komédia; aztán minap egyszer véletlen bementem, mikor épen -egy korhely ficzkót produkáltak, s az épen úgy nézett ki mint én, -úgyannyira, hogy az egész publikum rám mutatott és nevetett. - -Zajtay. - -Talán csak vaktörténet volt! Reménylem azért, velem majd csak bejo. Ni -ni, de miféle hasadék ez itt? (A színházra mutat.) Mintha a mennyko -ütött volna belé! - -Gazsi. - -Azon a gázcsövek, vagy mint magyarul mondják, légszeszcsövek mennek -keresztül. - -Zajtay. - -Miféle csövek? - -Gazsi. - -Az egész theátromon ilyen csövek vannak áthuzva, s azokból levego jo ki, -ezt a levegot meggyujtják, s azzal világítanak. - -Zajtay. - -Már mit nem találnak ki még? Eddig a levegot csak lélekzeni használtuk, -s most már gyertya gyanánt égetik; de ha a levego elég, megfulnak benn -az emberek. - -Gazsi. - -Azért kívülrol ezeken a csoveken mindig új levegot fújnak be. - -Zajtay. - -Már megijedtem, hogy mennykoütés, mert mennykohárító nincs rajta. - -Gazsi. - -Hát hova menjünk most? - -Zajtay. - -Hány az óra. - -Gazsi. - -Mindjárt hét? - -Zajtay. - -Hát úgy theátromba kell menni! csak eljo velem öcsém uram? - -Gazsi. - -No nem bánom, notárius uram kedvéért elmegyek. - -_Braun. Schwartz. Roth_ (jonnek ki a színházból). - -Gazsi. - -Uraim! hová mennek? - -Braun. - -Vissza! a színház úgy tele van, hogy lehetetlen helyet kapni. (El.) - -Gazsi. - -No az is ritkaság. - -Zajtay. - -A szerecsent akarják látni! Ejnye be sajnálom, hogy mi is be nem férünk! - -Gazsi. - -Ne féljen, segítek én a bajon. Nekem van egy hegedüs pajtásom, ki itt a -theátromban muzsikál, majd beereszt az orchestrumba, csak jojjön, -notárius úr! - -Zajtay. - -Azon örvendek. (El.) - -VÁLTOZÁS. - -(Szoba Hopfen házában.) - - -Negyedik jelenet. - -_Hopfen. Dorka_ (jönnek). Késobb _Nina_. - -Hopfen. - -Eloször is, ez az ebédlo! itt fog kend mindennap 12 órakor ebédre, és 6 -órakor estelire teríttetni. Érti? - -Dorka. - -Értem uram, pontosan meglesz. - -Hopfen. - -Csak pontosan, azt szeretem. (Félre.) Kedvem szerint valónak látszik -cselédem, olyan vén mintha már Gambrinus király serébol ivott volna. -(Fenn.) S még egy fontos kötelessége van kendnek, s ha abban is híven -eljár, kialkudott bérét mindennap egy itcze serrel toldom meg. (Félre.) -Úgy is van még sok megromlott az árvíz idejébol. - -Dorka. - -Köszönöm a tekintetes úr nagylelküségét, csak parancsoljon. - -Hopfen. - -Vigyázzon kend minden a házba járó idegenre, foleg a férfiakra, hogy -lyányommal egyik se beszéljen; ha valaki közelít feléje, mindjárt -tudósítson engem. - -Dorka. - -Ez nagy bizalom, hogy a téns úr lyányát rám bízza; azért is méltóképen -hálálom meg. - -(Nina a mellékajtón kidugja fejét.) - -A kisasszonyba egy haszontalan ifjú szerelmes, minden lépte után -ólálkodik; ez Zajtay Sándor jurátus. - -Nina (félre). - -Ah! ezt hallanom kell. - -(A hátul álló kárpit mögé vonul.) - -Hopfen. - -Mit? Zajtay? fiskálisom juratusa? Árpa és komló! csak az kellene még, -hogy lyányom jurátusné legyen. - -Dorka. - -Ha mégis valami nagy családból származnék, de így csak egy szegény -falusi notárius fia. - -Hopfen. - -S mégis szemeit egy pesti serfozo lyányára meri vetni? - -Nina (félre). - -Még pedig a szívébe. - -Hopfen. - -Átkozott dolog, pedig o mindjárt itt lesz, írásokat hoz a fiskálisomtól, -én nekem el kell mennem! - Tudja mit? ha az ifjú jo, rejtse el magát -ezen kárpit mögé, s hallgatódzzék! ha ügyesen viseli magát, -megjutalmazom. Csak vigyázzon. (El.) - -Nina (félre). - -Megállj, vén boszorkány! (Míg Dorka Hopfent az ajtó felé kiséri, az -oldalajtón elsuhan.) - -Dorka. - -Már látom, az öreg Zajtayhoz nem férhetek, legalább fián állok boszút, s -talán atyját is bele keverhetem. De vigyáznom kell, mert két próbám nem -sült el, s ha a harmadiknak sem lesz sikere, a boszorkányi törvények -szerint elvesztem hatalmamat. - De már jo is az ifjú, hamar lesbe. - -(A kárpit mögé vonul.) - - -Ötödik jelenet. - -_Nina_ (az oldalajtón föllép). Késobb _Fanni_. - -Nina. - -Kész a boszúterv! Erre a banyára két okom van haragudni, eloször a -házban minden maga akar lenni, s már urunk kegyelmébe befurta magát, -pedig természetes, hogy az elsoség a szobalyányt, nem pedig a szakácsnét -illeti; s másodszor, jó kisasszonyom szerelmét akadályoztatja. De mind -ezért oly boszút állok rajta, mint még egy szobalyány sem tett, mióta ez -a fényes hívatal feltaláltatott. - - Nem lehetnék más soha, - Mint szobalyány, - Tündöklo szolgálat az - És sok észt kiván. - - A kisasszony, ha szeret, - Miniszterré tesz, - Én vezérlem a szívet, - Hejh ügyes fej ez. - -(A kilépo Fannihoz.) Épen jókor jo a kisasszony! jojön ide. (Elore -vezeti.) - -Fanni. - -Mi baj? - -Nina. - -Zajtay úr mindjárt itt lesz, vigyázzon magára, ne beszéljen vele itt -sokat, mert lesik, itt ebben a szobában, érti ebben a szobában, küldje -ot valami ürügy alatt ma éjfélkor a pinczébe. - -Fanni. - -Éjfélkor a pinczébe. - -Nina. - -Igen, igen, mindenre kérem, javára leend. De bizonyosan tegye. Hah! már -jo Zajtay úr, én megyek. - - -Hatodik jelenet. - -_Fanni. Sándor_ (középrol). _Dorka_ (a kárpit mögött). Késobb _Nina. -János. Palkó_. - -Sándor. - -Édes Fannim! hála az égnek, hogy láthatom! Itthon-e atyja? - -Fanni. - -Nincs. - -Sándor. - -Oh én boldog, tehát egy pillanatig szerelmemnek élhetek. - -Fanni. - -Vigyázzon, mert atyám minden perczben visszatérhet, s e fölött nem -tudhatom, melyik cselédünk léphet egyszerre be kém gyanánt. - -Sándor. - -De hát ugyan mikor szólhatok már önnel szívembol, s aggodalom nélkül? - -Fanni. - -Annak is megjo az ideje! s talán elobb mint reménylené! Tudja-e mit? - -Sándor. - -Mit? - -Fanni. - -Egész házunkban nincs biztos hely, hol beszélhetnék önnel, azért írni -fogok, s levelemet ma éjfélkor Sebestyéntol megkaphatja, ha a pinczébe -lemegy, hol o dolgozni fog. - -Sándor (bámulva). - -S mi lesz a levélben? - -Fanni. - -Csak jojjön - meg fog jelenni? - -Sándor. - -Kételkedhetik rajta? - -Fanni (titkon). - -Minden esetre jojjön el. - Ezen írásokat úgy is atyám szobájába kell -vinni, jojön, megmondom okát. (Elmennek.) - -Nina (a másik oldalról jo, félre). - -Egy kis eloleges boszút mindjárt állok! (Fenn.) De ni, ezen spanyol fal -milyen poros! - János! Palkó! (Bejönnek.) Vigyétek ki ezt a kárpitot, s -tisztítsátok meg. (El.) - -(János és Palkó a spanyolfalat megragadják s midon összeteszik, a közbe -szorult Dorka kiált.) - -Dorka. - -Vigyázzanak, összelapulok! jaj! - -János. - -Mi az ördög van itt? (Dorka kiugrik.) - -Palkó. - -Nem ördög, csak boszorkány. - -Dorka. - -Jaj, szinte ropogtak csontjaim. - -János. - -Ha kásává törtek volna, sem lenne kár. - -Dorka. - -Hogy is lehetnek olyan vakok? - -Palkó. - -Hát a madám mit leskelodött a kárpit mögött? - -János. - -Talán Lucziferrel volt rándevuja? - -Dorka. - -Ahhoz kenteknek semmi közök, csak lóduljanak a fallal. - -(János, Palkó a kárpittal el.) - -Dorka. - -Szép kisasszony! Hiszen majd adok én szerelmeskedést a pinczében. No -várj notárius úrfi, hálómba kerülsz te még philosophus apáddal együtt, -olyan igazán, minthogy atyám vasas német volt, és pedig trombitás. (El.) - -VÁLTOZÁS. - -(A magyar színház belseje, Othello adatik; a szin Desdemona -hálószobája.) - - -Hetedik jelenet. - -_Desdemona_ (alszik). _Othello_ (föllép gyertyával). _Zajtay, Gazsi_ (az -orchestrumban vannak alant). - -Othello. - -Helyes okod, helyes okod van szívem, s ne hagyjátok azt kimondanom -szemérmes csillagok! Helyes okod van! Vérét nem ontom el; s nem sértem -borét, a hónál fehérebbet, az oly símát, mint alabástrom a sírokon! -(Kardját leteszi.) De meg kell halnia, különben még több férfit csal -meg. A gyertyát oltsd el, aztán - a gyertyát oltsd el. Ha eloltalak, te -szolgaláng, megbánva azt, visszaadhatom-e elobbi világodat? de a tied -legremekebb idoma az egyetlen természetnek, eloltatván egyszer, nem -tudom hol van azon promethéusi láng, mely megújítsa világodat. - Ha -rózsádat laszakasztom, soha nem adhatok neki többé életszínt - hervadni -fog, de illatát még a ton éldelem. (Megcsókolja.) Balzsami lehellet, -majd nem arra fordítod az igazságot, hogy kardját törje el. - Oh még -egyszer! még egyszer! (Megcsókolja.) Légy ilyen halva, úgy megöllek, s -azután szeretlek. Még egyszer, utoljára! (Megcsókolja.) Ilyen bájos soha -sem volt, ily gyilkoló! Sírnom kell, de gyilkos könyuket, a szenvedés -Istene büntet, a hol szeret. Hah! o fölébred! - -Desdemona. - -Ki van itt? Othello? - -Othello. - -Igen, Desdemona! - -Desdemona. - -Le akarsz feküdni, kedves férjem? - -Othello. - -Imádkoztál éjtszakára, Desdemona? - -Desdemona. - -Igen, férjem! - -Othello. - -Ha vétek van szíveden, melyért az Istent még nem engeszteléd meg, úgy -imádkozzál! - -Desdemona. - -Oh férjem, mit akarsz ezzel mondani? - -Othello. - -Tedd meg, és röviden, én elmegyek, lelked ne szálljon el készületlenül. -Az Istenre, nem, lelkedet nem gyilkolom meg! - -Desdemona. - -Te gyilkolásról beszélsz? - -Othello. - -Valóban. - -Desdemona. - -Úgy Istenem, irgalmazz nekem! - -Othello. - -Amen! szívembol kivánom. - -Desdemona. - -Ha ez való, meggyilkolsz engem. - -Zajtay. - -Ártatlanul? Csak az volna hátra. - -(Gazsi rángatja, s inti, hogy csöndesen legyen.) - -Desdemona. - -De félek toled, mert iszonyú vagy, ha szemed úgy forog. Félelmem okát -nem ismerem, mert vétket nem tudok; de félek, azt érzem! - -Othello. - -Gondolj bunödre! - -Desdemona. - -Szerelmem irántad, más semmi sem. - -Othello. - -Úgy? S azért halsz meg! - -Desdemona. - -A halál szörnyu, mely szerelemért gyilkol. Miért rágod úgy ajkidat? -Véres bolyongás rázza át valódat. Ezek rettento jelek, de mégis -reménylem, nem illetnek engem. - -Othello. - -Hallgass, légy csöndesen. - -Desdemona. - -Megteszem; mit kivánsz? - -Othello. - -Azon kendot, melyet annyira becsülök, melyet neked adtam, te Cassionak -ajándékozád. - -Desdemona. - -Nem, lelkemre s életemre nem, - küldj értte, s kérdezd meg. - -Zajtay (az orchestrumban). - -Úgy van, confrontálni kell, az asszony ártatlan. - -Othello. - -Óvd magad kedvesem, óvd magad a hamis eskütol! halálos ágyban fekszel. - -Zajtay. - -Ez a szerecsen dühében még azt sem látja, hogy felesége már fölkelt. - -Desdemona. - -Igen, de nem hogy most haljak meg. - -Othello. - -Tüstént! Azért valld meg oszintén bunödet, mert ámbár minden kérdést -esküvel fogadj, még sem irtod s távoztatod el a gyanút, mely téged -elnyom. Te halálé vagy! - -Desdemona. - -Hát az Isten legyen irgalmas nekem. - -Othello. - -Amen! - -Desdemona. - -Légy te is irgalmas ez életben, soha sem vétkeztem ellened; soha sem -szerettem Cassiot, csak mint az Isten, és világ elott szeretni lehet. -Soha sem adtam neki zálogot. - -Othello. - -Istenemre! én kezében láttam kendomet! - Csalfa asszony, kové -változtatod szívemet, s azt teszed, hogy a mit cselekedni akarok, azt -gyilkosságnak kell neveznem, bár áldozatnak véltem - én láttam a kendot! - -Desdemona. - -Úgy lelte valahol! és soha sem adtam neki, hívasd ide, hogy vallja ki az -igazat. - -Othello. - -O vallott. - -Desdemona. - -Mit, férjem? - -Othello. - -Hogy veled - - - társalkodott. - -Desdemona. - -Hogy? nem engedett módon? - -Othello. - -Igen. - -Desdemona. - -Azt nem mondhatja. - -Othello. - -Nem, szája néma, a derék Jágora volt bizva. - -Desdemona. - -Félelmem világosodik, hogy o meghalt. - -Othello. - -Ha minden hajszála egy élet volna is, iszonyú haragom mind elirtaná. - -Zajtay. - -Az átkozott pogány már azt is megölte. - -Desdemona. - -O elárultatott, ah! s én elvesztem. - -Zajtay. - -Még nem. - -Othello. - -Böcstelen, siratod ön szemeim elott! - -Desdemona. - -Uzz el magadtól férjem, csak meg ne ölj! - -Othello. - -El veled böcstelen! - -Desdemona. - -Ölj meg holnap, az éjjel élni hagyj; élni. - -Othello. - -Hah! vonakodol? - -Desdemona. - -Csak fél óráig. - -Othello. - -Az elhatározottat nem lehet gátolni. - -Desdemona. - -Csak míg imádkozom. - -Othello. - -Már késo! (Megragadja Desdemonát, s meg akarja fojtani. Zajtay ekkor -hirtelen a színpadra ugrik, s kardot rántván a szerecsenre rohan). - -Zajtay. - -Dühös pogány, ne bántsd: o ártatlan. - -Gazsi (az orchestrumban). - -Notárius uram! az Istenért, mit csinál? - -Othello (ijedve elbocsátja Desdemonát, Zajtayhoz). - -Lóduljon az úr, hiszen ezen asszonynak meg kell halni. - -Zajtay. - -Nem kell meghalnia! Tudom én, mi az igazság, én censuratus advocatus -vagyok, és notárius. - -Gazsi (a szinre ugrik, s Zajtayt karon fogva). - -Notárius uram, jojjön, hisz' ez asszonynak semmi baja sem lesz. - -Zajtay. - -Dehogy nem lesz! hiszen ez a dühös szerecsen most is azt állítja, hogy -meg kell neki halni. O ártatlan; ha bunösnek tartja, indítson pört -ellene ex titulo adulterii. - -Othello. - -Uram! ez csak játék. - -Zajtay. - -A mennyko üsse az ilyen játékot, hol egy dühös szerecsen, egy ártatlan -magyar menyecskét meg akar fojtani. - -Gazsi. - -Hagyja, hogy folytassák, menjünk. - -Zajtay. - -Én magistratualis persona vagyok, nem engedhetek szemem elott -gyilkosságot. Örüljön ezen sátán képu szerecsen, hogy ilyen szép fehér -asszony oly híven szereti, s becsülje meg. - -Othello. - -Már itt jönnek az orök. - - -Nyolczadik jelenet. - -_Elobbiek. Rendezo. Színházorök._ - -Rendezo. - -Uram, önök a közcsendet háboríták illetlen viseletökkel, azért tessék a -rendoröket követni! - -Gazsi. - -Mit rendoröket! Nekem semmi közöm a renddel s oreivel, én nemes ember -vagyok, és jurátus. - -Zajtay. - -Kérem barátom, a felsobbségnek nem szabad ellenszegülni. - -Rendezo. - -Kövessék az urak, míg szép szóval kérem. - -Gazsi. - -Mit, szép szóval? Hát máskép is merne az úr szólani? Lánczos lobogós, -tüstént takarodjék, különben... - -Rendezo. - -Orök, vigyétek el ezen urakat. - -Gazsi. - -Ezer diploma! engem elvinni? Hadd czensuráljam meg koponyátokat! (Emelt -csákánynyal rájok rohan, s elfutnak mind, csak Gazsi és Zajtay marad.) - -Zajtay. - -Az Istenért! mit csinált, hisz ez vétkes oppositio. - -Gazsi. - -Csak nem fogattatom el magamat ennyi becsületes ember elott (a -publikumra mutat). Hejh még itt is leskelodik valaki. (A színfalhoz -ugrik.) Takarodjatok! - -Zajtay. - -Moderálja magát uram öcsém. - -Gazsi. - -Én moderálni, most, midon vitézségem kituntetésére alkalom akadt? Úgy is -mióta a magyar ifjúság olyan átkozottan muvelodik, alig van -esztendonkint is egy becsületes verekedés Pesten. Notárius uram, most mi -játszunk komédiát! - -Zajtay. - -De én jobban szeretnék akár hol lenni, csak itt nem. - -Gazsi. - -S ez még itt ólálkodik, mint egy pohos ürge. Nem lódulsz? (Csákányával a -sugóra üt.) Kotródik már. Hát notárius uram hol is játszik ez a darab? - -Zajtay. - -Cyprus szigetén, hol az a jó bor terem. - -Gazsi (a sugólyukra ül). - -No hát már most mi vagyunk az urak Cyprus szigetén, s annál inkább, -mivel ott jó bor terem. Két itcze cyprusit! - -Zajtay. - -Ott talán nem mérik itcze számra a bort? - -Gazsi. - -Nem bánom, hát két pintet. - -Zajtay. - -Öcsém uram inkább iparkodjunk haza! - -Gazsi. - -Nem, a szomorújátékot megzavartuk, most hát nekünk kell komédiát -játszani, majd meglátja, hogy fog mindjárt tapsolni a galléria. - -Zajtay. - -Menjünk haza! már lábom is úgy megmeredt a hosszas állástól. - -Gazsi. - -Hát feküdjék le, hiszen ott van az ágy! De még sem hozzák azt a bort. -(Fölkel.) Ugyan átkozott lusta kelnerek lehetnek Cyprus szigetén, Pestre -kellene oket hozni a Zrinyibe, majd moresre tanítanám ott! Vígan -notárius uram! (Zajtayt átöleli, történetbol egy sülyesztore állnak) - -Zajtay. - -Ni, ni! ez a deszka alattunk ki van vágva. - -Gazsi. - -Nem tesz az semmit. - -Zajtay. - -De már ingani is kezd. (Sülyednek.) Seregek-ura, a föld elnyel! - -Gazsi. - -Ne féljen. - -Zajtay. - -A pokolba sülyedünk, vagy szerecsenországba. Oh, átkozott komédiás nép! -(Elsülyednek; a föld alól). Micsoda átkozott sötétség, legalább is -Limbusban vagyunk, a pokol tornáczában. Jaj, jaj - mi lesz a -janitorságból? (Kiabálása elhangzik.) - -Rendezo (föllép). - -Ereszszék már le azt a kortinát! - -(A kárpit leesik. Zajtay s Gazsi a sugó-lyukon kidugják fejöket s -énekelnek). - -Zajtay. - - Föld alá jutottunk, - Jaj nekünk, - Pokolba hullottunk, - Elveszünk. - -Gazsi. - - Ne féljen, az ördög - El nem visz. - Nincs már a színházban - Többé víz. - -Zajtay. - - Jaj de félek, hogy még - Bezárnak. - -Gazsi. - - Ne féljen már többé - Nem bántnak. - -Zajtay. - - Hát hogyan menekszünk? - -Gazsi. - - Jojjön ki. (Kibuj.) - -Zajtay (kibuj). - - Itt vagyok! Hol lehet - Elmenni? - -Mindketten. - - A földön vagyunk mi - Ismét hát, - Ki látott ily bolond - Komédiát? - -Gazsi. - -Notárius uram! ideje haza menni, már a kortinát is leeresztették. - -Zajtay. - -Hát merre menjünk? - -Gazsi. - -A merre jöttünk. (Lemegy az orchestrumba.) - -Zajtay. - -Én bocsánatot kérek a tekintetes közönségtol, de biz Isten mindent az -igazságért tettem. - -(Mennek az orchestrumba; a kárpit felgördul.) - -VÁLTOZÁS. - -(Vendégfogadó.) - - -Kilenczedik jelenet. - -_Fogadós. Pinczérek._ - -Fogadós. - -Siessetek, tartsatok készen mindent! a magyar theátrumnak alkalmasint -vége már, mindjárt itt lesznek vendégink. Csak fürgén, szaporán; mert ha -az ételeket hamar hozzátok, a rossz is elkél, ha késtek, a jó sem -tetszik. - -Pinczér. - -Ha 24 krajczárost kérnek, melyik borból adjunk? - -Fogadós. - -A 24 krajczárosból. - -Pinczér. - -De már elfogyott. - -Fogadós. - -Hát öntsetek vizet a 30 krajczáros közé. - -Pinczér. - -Hiszen azt már fogadós úr megkeresztelte, ha még többet vizezzük, ingyen -sem iszszák meg. - -Fogadós. - -Hallgass filkó! Ha valaki panaszkodik, mondd: hogy az árvíz rontotta -meg. - -Pinczér (félre). - -A mi urunk pinczéjében örökös árvíz van. - -Fogadós. - -Hah! már jönnek vendégink. - -Gazsi (kívül). - -Tessék notárius uram! tessék! az elsoség a vendéget illeti. - -Többiek (kívül). - -Tessék, tessék! - - -Tizedik jelenet. - -_Zajtay. Gazsi. Halmi. Kecsei. Édes. Keserü. Savi. Pazardy. Elobbiek._ - -Zajtay. - -Csak ne czeremoniázzanak, uram öcsém. - -Halmi. - -Foglaljon helyet! Veszedelmes utazására tudom jól fog esni a nyugalmas -vacsora. - -Zajtay. - -Magam is úgy hiszem. (Leülnek.) - -Gazsi. - -Kellner, egy portio roszprádlit foghagymával, s egy itcze steinbruchit! - -Kecsei. - -Kérem az Istenért ne hozasson foghagymást, nem szabad azt szagolnom! én -homoeopathice élek. - -Gazsi. - -Tatár hordja el homoeopathiádat! foghagyma, meg a jó paprikás gulyáshus - -az a magyar homoeopathia! - -Zajtay. - -Mi az a homoeopathia? - -Keserü. - -Az új gyógyítási mód! ármányos historia pedig, mely szerint az -orvosságot nem kell bevenni, csak ránézni, s az ember meggyógyul. - -Zajtay. - -Ezt egy új Hypokrates találhatá fel. - -Pazardi. - -De együnk (parancsolnak a pinczérnek). Tessék választani notárius -uramnak. - -Zajtay (az ételjegyzéket olvassa). - -Miféle csodaétkek ezek? Mintha Belzebub konyháján fozték volna: «olló -leves», már ki a manóban hallott valaha olló levest, vagy Pesten az -ollóból is tudnak talán levet csavarni. Talán szabó ezen korcsmáros? - -Kecsei. - -Hiszen az ollio-leves; franczia vagy angol étel, igen jó. - -Zajtay. - -Ha franczia vagy angol, úgy nem kell. Nem békülne meg gyomrommal, mert -az peleskei magyar gyomor. - «Sonka áspissal», hát ez mi az ördög? Hát -uraim itt még az áspis kigyót is megfozik? de megyek én innen. (Fölkel.) - -Halmi. - -Ne ijedjen meg notárius uram, ez sonka aspikkal, aspik, egy neme a -kocsonyának, de finomabb, nóblabb. - -Zajtay. - -Ha nóbelabb úgy ez sem kell. - No ez már szörnyuség; nem gondoltam, hogy -még borju is lehessen kotlós. - -Kecsei. - -Mit beszél notárius uram? - -Zajtay. - -Hiszen itt van írva: «borju kotlós». - -Kecsei. - -Ez borju kotlet. - -Zajtay. - -Hát a mennyko üsse meg, talán itt hátul okosabb ételek vannak. - -«Lencse-torta», no ezt a tortát talán a nagyböjtben találták fel. - -Keserü. - -Az linczi torta, czukros sütemény. - -Zajtay. - -Most jo még az igazi: «velenczei arszénás Ausztria», egy egész ország, -no a ki megenné, annak meg kell gebedni, ha vasgyomra van is. - -Pazardi. - -Nem jól olvasta! velenczei arzenál austriga. - -Halmi. - -Ez tengeri kagyló, mely a velenczei arzenál mellett fogatik. Mindjárt -meglátja notárius uram. Pinczér, ezen urnak austrigát. Hát notárius -uram, hogy tetszett az opera? - -Zajtay. - -Se hogy se biz' az. Én részemrol nem vagyok barátja annak az örökös -kornyikálásnak. Azután már ki is gondolhatna olyan jurisdictiót, olyan -törvényszéket, mely muzsikaszónál és énekelve hozzon sententiát. - -Valóban mondhatom szép magyar város ez a Pest, alig vagyok itt, s már is -mit kelle látnom. A magyar színházban velenczei szerecsent játszanak, és -a fogadóban velenczei ausztrigát esznek, mintha jobb nem volna a -szalontai pecsenye, vagy a karánsebesi csiga; de ad vocem velenczei! -mondják meg, uraim, hogy lehetett szerelmes az a szép Desdemona, mert -ugyan átkozottan szép volt ám, abba az ördögarczú szerecsenbe? - -Halmi. - -De gustibus non est disputandum - de itt már az austriga, tessék. - -(A pinczér az austrigát Zajtay elébe teszi.) - -Zajtay (nézegeti). - -Ez valóban csodaállat, hogy is kell enni (bele harap). Lánczos adtát, -hiszen ez keményebb, mint a ko. - -Gazsi. - -Úgy kell notárius uram, miért hozat olyan exoticus portékát. - -Kecsei. - -Így kell azt enni, nézze, notárius uram. (Mutatja, hogy kell enni.) - -Zajtay. - -No csak egye meg öcsém uram, de nekem nem kell. - - -Tizenegyedik jelenet. - -_Elobbiek. Sándor._ - -Sándor. - -Jó estét, barátim! - -Mind. - -Hozott Isten! - -Gazsi. - -Épen jókor. - -Sándor. - -Mit látok? Uram atyám! (Ölelés.) Isten hozta. - -Zajtay. - -Én vagyok, rossz fiú, hol jársz ilyen késon? - -Sándor. - -A színházból jövök. - -Zajtay. - -Hiszen a játék rég elvégzodött. - -Sándor. - -Épen most. - -Zajtay. - -Hazudsz, hisz én is ott voltam - nem láttál? - -Gazsi. - -Még pedig Othellót majd agyon vertük. - -Sándor. - -Hát uram atyám a magyar színházban volt? - -Zajtay. - -S te a németben? - -Sándor. - -Ott. - -Zajtay. - -S miért nem a magyarban? - -Halmi. - -Mert az úrfi szerelmes. - -Zajtay. - -S a ki szerelmes, annak német theátrumba kell járni? - -Kecsei. - -Igen, mert a kedves is oda jár. - -Zajtay. - -És te elfajult nemzetség, hogy birsz olyan lyányba szerelmes lenni, ki -csak a német színházba jár - vedd inkább rá, hogy a magyarba járjon. - -Kecsei. - -Hisz a ki nobel ember, annak többet kell a német theátrumba járni, mint -a magyarba. - -Zajtay. - -S az úr is azt teszi? - -Kecsei. - -Nobel ember létemre azt kell tennem. - -Sándor. - -Hát még nem is ismeri ot uram atyám? hiszen ez igen nevezetes ember, -Kecsei Péter, Chevalier d'industrie. - -Zajtay. - -Mit tesz az? - -Sándor. - -Iparlovag. - -Kecsei. - -Sándor pajtás, téged ismét elért a humorizálás. - -Zajtay. - -Mit tesz az, humorizálni? - -Pazardi. - -Humorizálni annyit tesz, mint humorral írni. - -Zajtay. - -Humorral írni? Hiszen tenta is humor, hát a ki tentával ír, az -humorizál? - -Sándor. - -Uram atyám! Kérdezze inkább tole, mi az obligatio, záloglevél, -zálogház-czédula, azt practice is meg tudná mutatni. - -Pazardi. - -Hallgass már, hiszen ez Beleidigung. - -Sándor. - -Na hisz én híres embert akarok beloled tenni. - -Pazardi. - -Úgy van, úgy - ganz natürlich! Beleidigung. - -Sándor. - -No látja, uram atyám, milyen kölcsönzo genie, még magyar beszédbe is -német szavakat vesz kölcsön. - -Zajtay. - -Pedig a szuz magyar nyelvet megkimélhetné afféle kölcsönzésektol, mert -annak rendszerint a hallgató füle fizeti kamatját. - -Pazardi. - -De ha - ha - nincsenek, ha nem tudok magyar szavakat - ich kann ja nicht -dafür. - -Zajtay. - -Az nem a magyar nyelv hibája, hanem az úré, a helyett, hogy annyit -foglalkoznék obligátiókkal, olvasott volna magyar könyveket. - De igaz, -én még sem tudom, mi az a humor. - -Sándor. - -A humor, atyus, egy bizonyos vídám irásmód; a humor az írásban az, mi a -komédiában a bajazzo, ki ügyetlenül kiparódiázza azt, mit a muvészek a -kötélen és lovakon véghez visznek. Leginkább háromféle, t. i. angol, -német és magyar humor. Az angol humor végtelen, és mély mint a tenger, s -néha olyan keserü is, benne a gondolatok mint gyöngyök vagy mint roppant -nagyságú állatok uszkálnak, rendszerint csöndes, de ha szélvész ragadja -meg, óriási habokkal ostorozza a világot. A német humor pompásan ered, -mint a Rajna, szirtekrol omlik, viruló partok között foly; de benne a -gondolatok már galóczák és pisztrángok, vagy épen nehéz harcsák és -pontyok, végtére az egész iszap között enyészik el; a magyar humor pedig -- - -Gazsi. - -A magyar humor az a magyar bor. - -Sándor. - -Az igaz; itt-ott már nemesen pezsgni kezd, mint a székelyhidi - de része -még egy alföldi mocsár, mely rothadó gozeivel vesztegeti a levegot s -belole csak kuruttyolás hallik. Hohó, de már közel az éjfél, mennem -kell. (Halmit és Savit félrehuzza.) Barátim! vezessétek atyámat haza, -nekem éjfélkor rendezvousm van, mennem kell. - -Halmi. - -Kivel? - -Savi. - -Talán a gazdag serfozo Fannival? - -Sándor. - -Ne kérdezzetek, csak menjetek. - -Halmi. - -Bizonyosan Fanni. Bajtárs! még Hausherr lesz beloled a -Dorottya-utczában. - -Savi. - -Hogy jutottál ahhoz a lyányhoz? - -Sándor. - -Hja barátim! vitz, vitz, csak vitz kell, és minden megy; csak siessetek. - -Halmi. - -Notárius uram, most menjünk a kávéházba, egy pohár punschot inni. - -Sándor. - -Igen, igen, uram atyám, a punsch használni fog fáradságának; én haza -megyek készülni, mert holnap censurát adok. - -Zajtay. - -No fiam, csak igyekezzél, hogy præclarumot kapj. - -Sándor. - -Præclarumot, minden esetre. Hiszen az a vitz a censurában, a præclarum. - -Savi. - -Holnap este ismét a magyar színházba megyünk, Normát adják. - -Zajtay. - -Normalistákat játszanak? - -Savi. - -Dehogy, daljáték az, a halhatlan Bellinitol. - -Zajtay. - -De már azt csak megnézem. - -Gazsi. - -Hát menjünk punschozni. - -Mind. - -Menjünk! (El.) - -VÁLTOZÁS. - -(Hopfen pinczéje.) - - -Tizenkettedik jelenet. - -_Sebestyén. Nina._ - -Sebestyén. - -Itt vagyok, édes babám, mit parancsolsz? - -Nina. - -Elkészítettél-e mindent? - -Sebestyén. - -Meg van a mint kívántad; négy izmos legény egy füttyre itt terem. - -Nina. - -Ezért három héttel hamarább lesz a lakodalom. - -Sebestyén. - -Ez által magadat jobban jutalmazod, mint engem; de hogy is kérdezhetsz: -teljesítém-e kivánatodat? vagy nem tudod, mily forrón szeretlek, -forróbban mint a legforróbb sör, hiszen te vagy életem komlója, kitol -szívem feldagad, mint élesztotol a kalács, (megöleli,) lásd oly híven -símulok hozzád, mint a komló rudjához. - -Nina. - -Csak nem tartasz komló-rudnak! - -Sebestyén. - -Az Istenért nem! én vad komló vagyok s te a kedves kis rózsabokor, kit -átkarolok. - -Nina. - -Csak összetépne a tövis. - -Sebestyén. - -S te ily rosszat kívánhatsz szerelmesednek, kinek szíve katlanában csak -szerelem fo irántad? - -Nina. - - Pincze mélyén szerelem, - Ez hamis gerjedelem. - -Sebestyén. - - Pincze úgy is kebelem, - S benne bor a szerelem. - -Nina. - - Serfozo vagy! Szerelmed - Így tehát bor nem lehet. - -Sebestyén. - - Higyed, hordó a szívem, - Abban orzöm azt híven. - -Nina. - - Porhadékony dongája - Ám ez a nagy hibája. - -Sebestyén. - - Semmi sem foly belole, - Ész az abroncs körule. - -Nina. - - Héjh abroncsnak gyönge ez, - Szerte könnyen repedez. - -Sebestyén. - - Szerelmem forrásban van, - Tán az abroncs lepattan. - -Együtt. - - Hadd repedjen, nem bánom, - Csak te légy hu barátom, - Mert ha egymást szeretjük, - A világot nevetjük. - -Tizenharmadik jelenet. - -_Elobbiek. Sándor._ - -Sándor. - -Ki operázgat itt? - -Nina. - -Isten hozta az úrfit. - -Sándor. - -Itt van kisasszonyod? - -Nina. - -Nincs, de ezen levelet küldi. - -(Sándor olvassa.) - -Nina. - -Lépteket hallok. - -Sebestyén. - -Én is - úrfi, bújjunk el. - -(A gyertyát eloltja s a hordók mellé bújnak.) - - -Tizennegyedik jelenet. - -_Elobbiek. Tóti Dorka_ (jo gyertyával). Késobb _négy legény_. - -Dorka. - -Ez hát a rendelkezés helye; no hiszen notárius úrfi, csak várjon, majd -adok én kelmednek gazdag kisasszonyt; a milyen igaz, hogy apám vasas -német volt, már négy izmos legényt rendeltem, mihelyt bejo az úrfi, -megragadják, s a ténsúrhoz viszik fel. (Körülnéz.) Hová rejtsem magamat? -Legjobb lesz ebbe az üres hordóba. - -(Eloltja a gyertyát s egy oldalon álló hordóba búj. Sebestyén csattant -tenyerével, négy legény lejo gyertyával. Sándor, Nina elolépnek). - -Sebestyén. - -Itt vagytok? Hamar a dologhoz; legelobb is ezen hordót fenekeljétek be. - -(Legények a hordóhoz állanak.) - -Dorka. - -Ereszszenek ki, hiszen én vagyok itten, a szakácsné. - -Sebestyén. - -Mi dolga lenne itt a szakácsnénak? hoztatok-e forró vizet? - -Egy legény. - -Legalább is két akót, még most is párolg, olyan forró. - -Sebestyén. - -Töltsétek hamar a hordóba, s forrázzátok ki jól. - -Dorka. - -Az egekre, mit gondolnak, csak nem akarnak leforrázni, mint egy vén -tyúkot. - -Nina. - -Nem mint egy vén tyúkot, csak mint egy leselkedo vén asszonyt. - -Dorka. - -Esküszöm, hogy életemben soha sem leselkedem többé, csak ereszszenek ki. - -Sándor. - -Nincs kegyelem! meg kell fúlnod. - -Sebestyén. - -Csak hamar forrázzátok. - -Dorka. - -Ha semmi sem használ, hát sötétség királynéja segítsd hívedet! -(Mennydörgés, villámlás.) - - -Tizenötödik jelenet. - -_Sötétség királynéja, négy szellemmel_ (megjelenik a föld alól). -_Elobbiek_. - -Királyné. - -Mit kivánsz vakmero? - -Dorka. - -Szabadíts meg, hatalmas királyné! - -Királyné. - -Már késo, harmadik próbád sem sült el, büntetést érdemelsz. Vigyétek ot -a szent Gellért hegyére, tüstént tartok itéletet fölötte. - -(Szellemek a hordót elviszik.) - -Dorka. - -Jaj nekem! - -Királyné (Sándorhoz). - -Te pedig, ifjú, menj és mond meg apádnak, hogy ellenségétol, Tóti Dorka -géczi boszorkánytól, ki eddig útjában üldözé, már ne féljen, mert az -hatalmam alá került. (Elsulyed.) - -Sándor. - -Álom-e ez? Nem gondolám, hogy apám még boszorkányokkal is viszonyokban -van, még notárius lesz a sz. Gellért hegyén. De ezt a boszorkányt -hordóba zárni valóban serfozoi vitz volt. Eh, mit, ne gondoljunk vele, -holnap censurát adok, aztán még csak Fannim keze kell, s boldog ember -vagyok. (Gyorsan el.) - - -Tizenhatodik jelenet. - -_Sebestyén. Nina_ (jönnek). Azután _vendégek_. - -Sebestyén. - -Mi lárma ez, az egész ház felzúdult, a vendégek lerohannak a sörházból. - -Mind. - -Mi lárma ez? Mi történt? - -Sebestyén. - - Leskelodött a boszorkány, - Elragadta most a sátán, - A pokolba vitte el. - -Nina. - - Jól esett a rút banyának, - Már nem árthat a világnak, - Mert a sátán vitte el. - -Kar. - - Mily csodák ezek már? - Itt tehát az ördög jár, - Karja, lába tuz - Vén anyókat uz; - Jól esett a vén banyának - Már nem árthat a világnak, - Mert a sátán vitte el. - -MÁSODIK FELVONÁS. - -(Kávéház. Este, gyertyák és lámpások égnek.) - - -Elso jelenet. - -_Hopfen. Braun. Schwartz. Roth_ (belépnek s asztalhoz ülnek). _Kávés. -Pinczérek._ - -Kávés. - -Alázatos szolgájok, nagyon örvendek, hogy még ily késon is van -szerencsém. - -Braun. - -Magam is csodálkozom, hogy Hopfen úr ilyenkor még kávéházba jo, eddig ez -nem volt szokása. - -Hopfen. - -Jaj uraim, engem nagy baj ért, csak képzeljék, éjfél elott nem merek -haza menni, mert házamban kisértet jár. - -Mind. - -Kisértet? - -Hopfen. - -Bámulnak úgy-e? de nem bámulok én, hanem a hideg ráz össze, ha -meggondolom, s még pedig csak képzeljék, a pinczémben jár. - -Schwartz. - -A pinczéjében? No ez bizonyosan olyannak a lelke, ki sörétol halt meg. - -Hopfen. - -Jaj, én is azt gondoltam, s azért félek, hogy a sörpinczébol majd a -sörfozore jo, s azért maradok éjfélig a kávéházban. - -Kávés. - -Így bárcsak egész Pestet kínoznák a kisértetek. - -Roth. - -De Hopfen uram! tévedés lesz az, hogy lehetne kisértet? - -Hopfen. - -Kételkedjék csak, de tudom, nem merne most a pinczémbe menni. - -Roth. - -Azt nem, mert már ideje, hogy haza menjünk. - -Braun. - -Jó éjtszakát, menjünk. - -Hopfen. - -Maradjanak még kevés ideig. - -Schwartz. - -Nem lehet - jó éjtszakát! - -Mind. - -Jó éjtszakát. (Elmennek.) - -Hopfen. - -Csakugyan egyedul maradunk. Ugyan kávés uram, üljön ide mellém! - -Kávés. - -Mindjárt lesznek vendégeim, egy sereg ifjú ma estére punschot rendelt -nálam; a magyar színházból ide jonek. - -Hopfen. - -Az jó - ezek sokáig itt maradnak, s így elmulathatom magamat. - -Kávés. - -Már talán jönnek is. - -(Kívülrol hallatszik Norma 2-ik felvonásából a druidák kardala.) - -Hopfen. - -Vígan jönnek. - - -Második jelenet. - -_Zajtay. Gazsi. Keseru. Sándor. Savi. Kecsei. Halmi. Pazardi. Édes. -Elobbiek._ - -Gazsi. - -Készen a punsch? Hah, sörfozo uram itt van? Nagy katlanát ide -kölcsönözhette volna punschot fozni. - -Hopfen. - -Hozta Isten az urakat. (Félre.) Átkozott eset, a lyányom szeretoje is -köztök van. - -Sándor. - -Üljünk ide, hamar punschot. - -Kávés. - -Mindjárt itt lesz. - -(Leülnek Hopfen asztalával ellenkezo oldalon.) - -Halmi. - -Hát notárius uram, hogy tetszett az opera? - -Zajtay. - -Sehogy sem biz' az; én részemrol nem vagyok barátja annak az örökös -kornyikálásnak, mibol az ember egy szót sem ért; s már ki az ördög hinné -azt, ha valakit meg akarnak égetni, hogy az még elobb énekeljen. - -Kecsei. - -Hogyan? nem bájolta el notárius uramat ez a felséges opera? (Énekel.) -«Kit elfeledtél, kit megvetettél.» (Punschot hoznak.) - -Zajtay. - -Aztán ha mégis becsületesen énekeltek volna, de az a Norma oly rosszúl -danolt, hogy majd mindent újra kellett neki énekelnie, mint a normalista -gyermek, ha leczkéjét rosszúl tudja. - -Édes. - -Hiszen épen azért kellett ismételnie, mivel nagyon jól énekelt. - -Zajtay. - -Aztán nem is ment annak rendje szerint; csakhogy hamarább készen -legyenek, ketten-hárman is énekeltek egyszerre, sot néha húszan - -harminczan is összevisítottak. - -Kecsei. - -Annak úgy kellett lenni. - -(Hopfen, ki azalatt elaludt, hortyog.) - -Kecsei. - -Hah, itt is fürészel valaki egy melodiát az álomjáróból. - -Keserü. - -Sándor, ipád urad elaludt. - -Halmi. - -Hejh, ha most eloltanánk minden lámpást s egyedül hagynók itt, ugyan -megszeppenne. - -Sándor. - -Ejnye, talán javamra tehetnék valamit. - -Halmi. - -Oltsunk el minden világot, még a milyen ostoba, majd vaknak hiszi magát. - -Sándor. - -Bajtárs, ez arany gondolat! - Mi itt lármát ütünk, mintha biliárdoznánk -és kártyáznánk, s ha fölébredvén, a sötétségben elbámúl, elhitetjük -vele, hogy süru hályog borítja mind a két szemét. Vitz, barátom, vitz! - -Édes. - -De már boldogulnod kell, mert ismét a vitzrol beszélsz. - -Halmi. - -De most az egyszer a vitz tolem származik. - -Sándor. - -Ne dicsekedjél vele, a vitz egyedül nem elég, hanem vitz és diploma kell -a világon. Hanem tudod mit? Te szemorvosnak adod ki magadat, ki -egyenesen Angliából jött, s azon föltétel alatt meggyógyítod Hopfent, ha -lyányát nekem adja. - -Halmi. - -Bravo! - -Zajtay. - -De fiam, ez impostura! - -Sándor. - -Nem az, édes atyám; csak rá akarjuk a vén zsugorit szedni; miért akarja -lyányát külföldinek adni, és nem nekem? Ez csupa hazafiság, hogy pénze -az országban maradjon. - -Zajtay. - -Ugy már helybenhagyom. - -Sándor. - -Hát frissen, dologhoz! (Kávéshoz.) Ha az úr szövetségesünk lesz, meg nem -bánja. - -Kávés. - -Szívesen. - -Sándor. - -Hát zárasson be ajtót, ablakot, s oltassa el a lámpásokat. - -Halmi. - -Én majd billiárdozom, marqueur, olvass! - -Keserü. - -Majd ketten tarokkozunk. - -Kecsei. - -Én Pazardival whistezek. - -Sándor. - -Igaz, hiszen az nobel játék. - -Gazsi. - -Én meg ferblizek. - -Savi. - -Én shakkozom. - -Zajtay. - -S én csak nézni fogom a dolgot. - -(Ezalatt a szin besötétült. Édes billiárdozik, labdákkal csörömpöl, -marqueur olvas, a többiek olyan lármát csinálnak, mintha kártyáznának. -Sándor, Halmi és Zajtay állnak). - -Sándor. - -Bravo, ez fölséges tripla volt. - -Mind. - -Bravo! bravo! - -(Hopfen a lármára fölébred s tapogatózva föláll.) - -Gazsi. - -Öt garas vizi. - -Keserü. - -Tuletroa, pagát ultimo. - -Marqueur. - -Vier und zwanzig, achtzehn. - -Kecsei. - -Ha most nem csinálok schlemet, hát soha sem. - -Savi. - -Shakk a királynak. - -Hopfen. - -Istenem! Én nem látok semmit, kellner, gyertyát hamar, gyertyát! - -Kávés. - -Gyertyát? Hisz' itt ég a szeme elott az asztalon. - -Hopfen. - -Hol? Én nem látom, az egész kávéház olyan sötét. - -Kávés. - -Hogy lenne sötét az én kávéházam? nem hallja a vendégeket minden felé -játszani? Ime itt a gyertya. (Kezébe ad egy elaludt gyertyát.) No lássa, -oly közel tartja szájához, hogy lehelletével eloltotta. - -Hopfen. - -Érzem is a füst szagát, de azért nem látok semmit. - -Kávés. - -Talán a szemének van baja? Hagyja csak látnom. - Az Istenért, szeme oly -homályos, mintha fekete posztóval lenne borítva. - -Hopfen. - -Az Istenért, csak nem vakultam meg? - -Kávés. - -Azt mindjárt meglátjuk. Itt van egy londoni szemorvos, tegnap érkezett; -o azért jött úgy is, hogy szemünkrol leszedje a hályogot. - Mister -Krokbrok! - -Halmi. - -Mit kivánnak? - -Kávés. - -Ez az úr hirtelen elveszté látását, vizsgálja meg. - -Halmi. - -Boldogtalan! az úr szemét a legsurubb hályog lepte el. - -Hopfen. - -Jaj az egekre, hát megvakultam? - Megüt a guta! - -Halmi. - -Tökéletesen. - -Hopfen. - -Jaj megvakultam! - -Mind. - -Hopfen úr megvakult. - -Kar. - - Hopfen urnak a két szeme - Zavarosabb lett, mint sere, - Megvakult jaj a szegény! - Rég sötét volt már fejében, - Mostan éj lett a szemében, - Boldogtalan vén legény. - -Hopfen. - -Hát vaksággal átkozott balsors engemet! Jaj miképen fozetem ezután -sörömet? - -Zajtay. - - Míg láthatott, nem akart napvilágnál látni; - Majd most megtanulhat ám sötétben bujkálni, - -Kar. - - Szánjuk, szánjuk, mind hiában, - Nem segíthetjük bajában, - Boldogsága már elmult. - Felmegy majd a bornak ára, - Elvész a sör valahára, - A serfozo megvakult. - -Hopfen. - -Doktor uram, angyali doktor uram! segítsen rajtam, gazdagon hálálom meg, -én dús ember vagyok. - -Halmi. - -Még most hamarjában lehetne segíteni, de fél óra mulva már késo. - -Hopfen. - -Kérem hát segitsen, s kérjen akármit. - -Sándor. - -Doktor úr! Én az úrnak életét mentém meg; most meghálálhatja, hogy a -Dunából életveszélylyel huztam ki. - -Halmi. - -Szívesen - de - hogy? - -Sándor. - -Hopfen urnak egy lyánya van, én halálosan szeretem; de Hopfen úr nem -akarja nekem adni; ne gyógyítsa meg, míg lyányát nekem nem adja. - -Halmi. - -Hallotta az úr megmentom kérését? hamar adja neki lyányát. Különben vak -marad. - -Hopfen. - -Az lehetetlen! Inkább más doktorhoz megyek. - -Halmi. - -Hová? Most éjtszaka hol lelne doktort oly hamar, mint szükséges, mert -egy kis félóra mulva már késo a segítség. - Hát adja-e lyányát? - -Hopfen. - -Istenem, mit csináljak? Ugyan ki is voltakép az úr? - -Sándor. - -Hiszen ismer, én Zajtay Sándor vagyok. - -Hopfen. - -Zajtay Sándor? Álljon el kérésétol, nem teljesíthetem, lyányom volegénye -már megérkezett. - -Sándor. - -Küldje vissza, én el nem állok. - -Hopfen. - -Hát az úrnak adom lyányomat. (Félre.) Hiszen nem kell szavamat tartanom. - -Sándor. - -Köszönöm. De megengedjen, puszta szónak nem hiszek; önnek kezeskedni -kell valamivel. - -Halmi (titkon a kávéshoz). - -Hozzon egy kis szappanyos vizet és vásznot. - -Hopfen (félre). - -Átkozom! nem is hisz. - De mivel kezeskedjem? - -Sándor. - -Önnél van még azon 100,000 pengo forintos váltólevél, melyet ma este -adtam át princzipálisomtól? - -Hopfen. - -Itt a pugillárisomban van. - -Sándor. - -Adja ide azt kezességül. - -Hopfen. - -Jaj az nem lehet. - -Halmi. - -Hát vak marad. Az ido halad. - -Hopfen. - -A-az Istenért, hát itt van. (Átadja.) - -Sándor (titkon Édeshez). - -Menj az oldalszobába, írd meg a házassági egyezést, de siess. - -Édes. - -Tüstént meglesz. (El.) - -Halmi. - -Úgy kell. Most mindjárt meggyógyítom, üljön le, (vizes rongyokat rak -szemére s vastagon beköti), csak legyen nyugodt. - -Sándor (kávéshoz titkon). - -Gyujtsák meg a lámpásokat. (Megtörténik.) - -Hopfen. - -Doktor uram, de valóban meggyógyulok-e? - -Halmi. - -Kevés perczek mulva. - -Hopfen. - -De átkozottul csípi szememet az orvosság! - -Halmi. - -Annál nagyobb lesz sikere. (Félre.) Operál a szappanyos víz. - -Zajtay. - -Ezt ugyan rászedték öcsém uraimék, de megérdemli; miért akarja magyar -lyányát és pénzét idegennek adni. - -Hopfen. - -Hát vejem uram, mivel már vejem uram lesz, csak legalább azt az egyet -mondja meg, nemes ember-e? - -Sándor. - -Valóságos régi törzsökös nemes - nagy-zajtay Zajtay Sándor. - -Zajtay. - -Nemeslevelünket is megmutathatom, felhoztam magammal, még II-ik András -adta a szent földön. - -Hopfen. - -Hát legalább régi famillia! - -Halmi. - -Alkalmasint meggyógyult már szeme. (Leveszi a kendot.) Lát-e? - -Hopfen. - -Há-há-hála Istennek! - -Sándor. - -Hát mikor lesz a kézfogó? - -Hopfen (félre). - -Már emlékeztet. - Nem bánom, hát holnap, úgy is holnapra van rendelve, -de persze más volegénynyel, lyányom már a Svábhegyen van, ott -ünnepeljük. - -Sándor. - -A hajnal engem ott talál. - -Édes. - -Itt a házassági egyezés, tessék aláírni. - -Hopfen. - -Már ez is készen van? (Aláírja.) - -Édes. - -Én és Keserü barátom tanuk vagyunk. (Aláírják.) Jó éjtszakát! - -(Elmennek.) - -VÁLTOZÁS. - -(Szoba a Svábhegyen). - - -Harmadik jelenet. - -_Fanni. Nina. Lyányok._ - -Elso lyány. - -Édes barátném, kimondhatatlanul örvendünk szerencséden, te férjhez mégy. - -Második lyány. - -Igen, férjhez megy, atyád eljegyzésed ünnepére hítt meg. - -Fanni. - -Így hiában jöttél, mert én férjhez nem megyek. - -Többen. - -Mit? nem mégysz férjhez? - -Nina. - -Úgy van, úgy - mi férjhez nem megyünk. - -Harmadik lyány. - -De miért nem? - -Fanni. - -Mert nem akarok. - -Nina. - -Úgy van, úgy, mi nem akarunk férjhez menni. - -Fanni. - -Csak halljátok: atyám volegényt hozatott, nem tudom micsoda országból, -kit én soha nem is láttam, s erovel ahhoz akar adni! - -Mind. - -Ez már nagy baj! - -Nina. - -Mi nem fogadunk el ilyen ismeretlen volegényeket. - -Elso lyány. - -Azt nem is lehet kivánni. - -Nina. - - Nem kell nekünk a szegény, - Jone bár a volegény - Mexikóbul. - -Kar. - - Rá sem kell tekinteni, - Vissza kell ot küldeni - Az ajtóbul. - -Nina. - - Itt meg nem nézzük a jámbort, - Tartsa máshol o a tort - S lakodalmát. - -Kar. - - Hahaha! nevetünk - Rajta. Érzi o nemünk - Nagy hatalmát. - - -Negyedik jelenet. - -_Hermann. Elobbiek._ - -Nina. - - Nem kell nekünk a szegény, - Jone bár a volegény - Mexikóbul. - -Kar. - -Rá sem kell tekinteni, stb. stb. - -Hermann (félre). - -Ezek talán rám czéloznak - megköszönném. (Fenn.) Legalázatosabb -szolgájok! - Valóban meglep ezen bájos gyülekezet. - -Fanni. - -Kihez van szerencsénk? - -Hermann. - -Én szeretetre méltó jegyesemet, a szép Fanni kisasszonyt keresem. - -Nina. - -O nincs itt, betegen fekszik a városban. - -Hermann. - -Betegen? - -Nina. - -Igen, betegen, mert meghallván, hogy az úrhoz kell neki feleségül menni, -bújában inlázba esett. Érti. - -(Mind fennhangon nevetve el.) - - -Ötödik jelenet. - -_Hermann_. Késobb _Sándor_. - -Hermann. - -Mi volt ez? Engem így fogadni. Ez valóságos kosár, még pedig igen -értheto. - A mennyko üssön belé, ha ezen nagy útat mennyasszonyomért -hiában tettem, s ha szégyennel kell visszatérnem. - -Sándor. - -Kérem, nincs itt Fanni kisasszony? - -Hermann. - -Nincs, hiszen o a városban betegen fekszik, inlázban. - -Sándor. - -Beteg a manót, o itt van a Svábhegyen, egészségesen, de búsan, hanem -mindjárt felvidítom én. - -Hermann. - -De ha mondom, hogy beteg, nekem csak tudnom kell, én volegénye vagyok. - -Sándor. - -Hahaha! volegénye? De hiszen hegedült arról szent Dávid. - Adieu, édes -ex-volegény uram! alázatos szolgája. (El.) - -VÁLTOZÁS. - -(Levélszin a Svábhegyen, a színpadon muzsika.) - - -Hatodik jelenet. - -_Édes. Keserü. Savi. Kecsei. Pazardy. Halmi. Asszonyok. s férfiak_ -(tánczolnak; a táncz után) _Fanni. Sándor. Nina_ (jonnek). - -Fanni. - -Édes Sándorom! s igaz a mit mond? Alig merem hinni. - -Sándor. - -Olyan igaz, mint boldog vagyok. Itt a házassági egyezés atyjától -aláírva. - -Fanni. - -Hát így boldog vagyok. - -Nina. - -Uraim, és asszonyaim, örömmel jelentem, hogy lakodalom lesz. - -Mind. - -Lakodalom lesz. - -Nina. - -Igen, lakodalom, csakhogy más volegénynyel. - - -Hetedik jelenet. - -_Hermann. Hopfen. Zajtay. Gazsi. Sebestyén. Elobbiek._ - -Zajtay. - -Fiam, hol van szép menyasszonyod? - -Sándor. - -Itt, édes atyám, angyal úgy-e? - -Zajtay. - -Még az angyaloknak is angyala. - -Hopfen. - -Már mondám az úrnak, lyányom mást szeret. - -Hermann. - -De a nagy úti költség. - -Sándor. - -Ha egyéb baja nincs, azt megtérítjük - - -Zajtay (Gazsihoz). - -Hát az úr nem házasodik meg? - -Gazsi. - -Nem én! Egyszer volt eszemben, de a víz, mely nekem oly nagy ellenségem, -elvitte mátkámat. - -Hopfen. - -A víz? - -Gazsi. - -Igen, szegényt. Az árvízbe halt apjostul. - -Zajtay. - -Apjostul? - -Gazsi. - -Apja tulajdonkép nem halt a vízbe, egy becsületes kefeköto volt az, s -nem vált szégyenére azon közmondásnak: «úgy iszik, mint a kefeköto»; -midon az árvíz tódulni kezde, pinczéjébe futott, borát menteni, de -látván a víz sebes áradását, csupa undorodásból, hogy majd kénytelen -lesz vizet inni, meghalt. - -Hopfen. - -Szomorú eset! - De uraim, én lyányomat feleségül adom nagy-zajtai Zajtay -Sándor úrnak, tehát vígadjunk. - -Nina (Hopfenhoz). - -Téns uram, én mindig híven szolgáltam a kisasszonyt. - -Hopfen. - -Úgy tartom, hívebben, mint engem. - -Nina. - -S mivel o is férjhez megy - - -Hopfen. - -Hát talán te is férjhez akarsz menni? - -Sebestyén. - -Igen, mert én meg akarok házasodni. - -Hopfen. - -No Isten neki, nem bánom. - -Nina, Sebestyén. - -Köszönjük. - -Sándor. - -Ide a champagneit. (Megtörténik.) Éljen szép menyasszonyom! - -Mind. - -Éljen! (Isznak.) - -Zajtay. - -Dicsekedve mondhatom hát, hogy megjártam Pestet, Budát, s ezer veszélyek -után, a haramják majd felakasztván, a bikák majd feldöfvén, a -vasasnémetek majd összedarabolván, mégis megláttam Mátyás király -palotáját. A janitorságból ugyan semmi sem lett, de fiam boldogsága azt -kipótolja, s most csak buzgó kívánságom, hogy Magyarország fovárosa -legyen mint szépségben, úgy hazafiságban is, tükre a hazának. - -Mind. - -Adja Isten! - -Kar. - - Isten adj hazánk felett - Tiszta nyájas szép eget, - Partjain Tiszánk-, Dunánknak - Áldva szálljon fölleged. - Mézet önts Tokaj borába, - Búzát alföld ugarába, - A mely türt annyi kinon át, - Boldogitsd e szép hazát. - Adj erot os nemzetébe, - Hogy szeresse hon honát; - A régi szép, tiszta ép - Nyelve hos, - Báj-eros, - Zengje által a hazát, - És vezessen vad csatán - A királyért s a honért - Éltét is áldozván, - Nyerjen gyozelembabért. - - - - -NAGY IGNÁCZ JEGYZETEI - -az elso kiadáshoz, a _Színmutár_ második füzetéhez. - -1. Gaal e muve 1838-ik október 8-án juta eloször pesti színpadunkra -Bartháné jutalomjátékául, s oly zajos és osztatlan tetszését nyeré meg a -nagyszámú közönségnek, minovel nemzeti színházunk megnyitása óta egy -eredeti színmu sem dicsekedhetik. Azóta harminczötször adaték e darab, -még pedig folytonos tetszéssel, s mindenkor számos közönség elott. E -nagy játékszíni siker következtében kedves dolgot vél a kiadó elkövetni -a közönség elott a _Peleskei notárius_ e gyüjteménybe fölvétele által, -annál is inkább, minthogy hazánk lakosinak nagyobb része színpadon nem -láthatja azt, s így talán mégis olvasni ohajtaná legalább azon mulattató -kalandokat, melyekrol már Gvadányi is oly ép szeszélylyel énekelt. - -2. A notárius szerepét korán elhunyt Megyerynk oly eredeti jelességgel -adá, hogy színészi neve megalapitására ezen egyetlen szerep is elég -erovel bir. O minden torzítás nélkül oly utánozhatlan sajátsággal fogá -föl e szerep minden oldalát, hogy abban fölülmúlhatlan lon. Baczur -Gazsit Bartha eredeti nyerseségében híven személyesíté. - -3. Az öltözetekre nézve megjegyzendo, hogy a notárius öltözete torzított -egyáltalában ne legyen. Legczélszerübb a téglaszín félhosszú prémes -mente, paszomántos nadrág és háromágu kalap. A többi személyzet öltözete -természethez hív legyen, s a bojtárok ne szégyenljék magokat lobogó -ingujjban s gatyában mutatni. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: Ez emlékbeszéd a Kisfaludy-Társaságnak 1868. május 30-án -tartott ulésében olvastatott fel.] - - - - - * * * * * * - - - - -Transcriber's note: - - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - - -13 |Pesmegye, mely |Pestmegye, mely - -20 |a költeszet magasabb |a költészet magasabb - -34 |mindenké-képen bölcs |mindenképen bölcs - -41 |pesti poetatôl |pesti poétától - -42 |Földön szerenesédnek |Földön szerencsédnek - -66 |mort szörnyet |mert szörnyet - -71 |jnhász legény kedved |juhász legény kedved - -90 |12 órakor ébédre |12 órakor ebédre - -102 |O vallott. |O vallott. - -122 |vezesstéek atyámat |vezessétek atyámat - -123 |most menjük |most menjünk - -132 |asztalhoz ülnek. |asztalhoz ülnek). - -132 |kávéházba jó |kávéházba jo - -149 |nem tndom |nem tudom - -151 |Hermann. Eobbiek. |Hermann. Elobbiek. - -155 |sebes ára dását |sebes áradását - -156 |(Megtörténik) |(Megtörténik.) - - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A PELESKEI NOTÁRIUS*** - - -******* This file should be named 42471-8.txt or 42471-8.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/4/2/4/7/42471 - - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed. - -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. - - - -*** START: FULL LICENSE *** - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at - www.gutenberg.org/license. - - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed: - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that - -- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." - -- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works. - -- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work. - -- You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. - - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 -and the Foundation information page at www.gutenberg.org - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search facility: - - www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. |