diff options
| -rw-r--r-- | 42094-0.txt | 399 | ||||
| -rw-r--r-- | 42094-0.zip | bin | 207511 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 42094-8.txt | 19832 | ||||
| -rw-r--r-- | 42094-8.zip | bin | 201931 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 42094-h.zip | bin | 243833 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 42094-h/42094-h.htm | 376 |
6 files changed, 4 insertions, 20603 deletions
diff --git a/42094-0.txt b/42094-0.txt index 93611ed..ac3d719 100644 --- a/42094-0.txt +++ b/42094-0.txt @@ -1,40 +1,4 @@ -The Project Gutenberg eBook, Székelyföldi gyüjtés (Népköltési -gyüjtemény 7. kötet), by Oszkár Mailand, Edited by Gyula Vargha - - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - - - - - -Title: Székelyföldi gyüjtés (Népköltési gyüjtemény 7. kötet) - - -Author: Oszkár Mailand - -Editor: Gyula Vargha - -Release Date: February 14, 2013 [eBook #42094] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SZéKELYFöLDI GYüJTéS -(NéPKöLTéSI GYüJTEMéNY 7. KöTET)*** - - -E-text prepared by Albert László, Tamás Róth, Judit BÃró, Ildikó -Czine, and the Hungarian Distributed Proofreading Team -(http://dphu.aladar.hu) from page images generously made available by the -Google Books Library Project (http://books.google.com) - - +*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 42094 *** Note: Images of the original pages are available through the the Google Books Library Project. See @@ -19470,363 +19434,4 @@ A nyomdai hibákat javÃtottuk. Ezek listája: 582 |drága lélek 608. |drága lélek 308. - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SZéKELYFöLDI GYüJTéS -(NéPKöLTéSI GYüJTEMéNY 7. KöTET)*** - - -******* This file should be named 42094-0.txt or 42094-0.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/4/2/0/9/42094 - - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed. - -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. - - - -*** START: FULL LICENSE *** - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at - www.gutenberg.org/license. - - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed: - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that - -- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." - -- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works. - -- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work. - -- You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. - - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 -and the Foundation information page at www.gutenberg.org - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search facility: - - www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. +*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 42094 *** diff --git a/42094-0.zip b/42094-0.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 1f35b62..0000000 --- a/42094-0.zip +++ /dev/null diff --git a/42094-8.txt b/42094-8.txt deleted file mode 100644 index 6b994b0..0000000 --- a/42094-8.txt +++ /dev/null @@ -1,19832 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook, Székelyföldi gyüjtés (Népköltési gyüjtemény -7. kötet), by Oszkár Mailand, Edited by Gyula Vargha - - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - - - - - -Title: Székelyföldi gyüjtés (Népköltési gyüjtemény 7. kötet) - - -Author: Oszkár Mailand - -Editor: Gyula Vargha - -Release Date: February 14, 2013 [eBook #42094] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: ISO-8859-1 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SZéKELYFöLDI GYüJTéS (NéPKöLTéSI -GYüJTEMéNY 7. KöTET)*** - - -E-text prepared by Albert László, Tamás Róth, Judit Bíró, Ildikó Czine, -and the Hungarian Distributed Proofreading Team (http://dphu.aladar.hu) -from page images generously made available by the Google Books Library -Project (http://books.google.com) - - - -Note: Images of the original pages are available through - the the Google Books Library Project. See - http://books.google.com/books?id=p8XYAAAAMAAJ - - - - - -MAGYAR NÉPKÖLTÉSI GYÜJTEMÉNY - -UJ FOLYAM - -A KISFALUDY-TÁRSASÁG MEGBIZÁSÁBÓL - -SZERKESZTI - -VARGHA GYULA - -VII. KÖTET - - - - - - -BUDAPEST -AZ ATHENAEUM RÉSZV.-TÁRSULAT TULAJDONA -1905 - - - -SZÉKELYFÖLDI GYÜJTÉS - -GYÜJTÖTTE ÉS SZERKESZTETTE - -MAILAND OSZKÁR - - - - - - -BUDAPEST -AZ ATHENAEUM RÉSZVÉNY-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA -1905 - -Budapest, Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. - - - - -BEVEZETÉS. - - -I. - -A »Kisfaludy-Társaság« három ízben (1901, 1902 és 1903-ban) bízott meg a -székely népdalok és néphagyományok gyujtésével, hogy így a székely -népléleknek még föl nem jegyzett, már-már veszendo, naiv -megnyilatkozásaiból megmenthessük azt, a mi még megmentheto. - -Mert a meghamisítatlan néplélekben gyökeredzo népdal, népmese vész, -pusztul. A muvelodés nyomában járó új eszmék, új irányok, új törekvések -átalakítják a népet s a néplélek individualitása rohamosan olvad fel a -civilisatiónak mindent egybeolvasztó kohójában. - -A siker kevés reményével, de annál nagyobb lelkesedéssel kezdtem meg a -gyujtést, mert éreztem, hogy a székely népköltészet egykor oly virágzó -mezején, a melyben egynéhány lelkes gyujto a világ népköltészetének -legszebb termékeit gyujtötte össze, én leszek talán az utolsók egyike -(adja az ég, hogy ne így legyen!), a ki még újat találhatok. - -Törekvésemet siker kísérte. Már az elso évben annyit gyujthettem össze, -hogy a Kisfaludy-Társaság, jelentésem tudomásul vétele után megbízott, -hogy az 1902. év nyarán is folytassam a gyujtést. Ezt követte a harmadik -megbizatás, s ma már egy jó kötetre való anyag áll a Kisfaludy-Társaság -rendelkezésére. - -Mivel a gyujtésre csak a nyári szünidoket használhattam fel, -természetesen oly területeket kellett kiválasztanom, a melyekben a nép, -megegyezo külso ethnographiai arczulat mellett, az ethos termékeiben is -közösséget tüntet fel, hogy így a gyujtött anyag, midon képét adja a -vidékek népköltészetének, egyszersmind a jövo gyujtojének, -ethnologusának is irányító, vezeto tanulságokkal szolgáljon. - -Mert sajnosan tapasztaljuk, hogy a régi Erdély magyar népe gyakran még -ugyanazon megye területén is oly elüto ethnographiai sajátságok -letéteményese, melyek egy egységes kép kidomborítását rendkívül -megnehezítik. A vidékenkint zárkozott, önálló vagy külso befolyás által -nagyon is érintett fejlodés, a századokon át megújuló viharok, melyek a -haza e legveszélyezettebb határszélére dobott csekély magyarságot is -súlyosan érintik, a szomszédos vagy ugyanazon területen lakó népek -befolyása mind oly tényezok, melyek mintegy megszaggatták azt a -területileg is összefüggo egységet, melyben a székelységnek egykor e -vidéken laknia kellett. - -Hisz a régi Erdély bármely vidékén is gyujtsünk, sehol sem menekülhetünk -attól a gondolattól, vajjon e vagy ama jelenség, vonás nem az oláh vagy -esetleg a szász nép útján került-e a magyar nép eszmekörébe. Mert igen -gyakran idegen, nem magyar hang üti meg fülünket, érinti lelkünket s -kétkedve állunk meg, hogy eleven magyar érzékünk itéloszéke elé vigyük -azt, a mit sem historiai, sem ethnographiai tudásunkkal el nem -dönthetünk. - -Az oláh nép által leginkább befolyásolt vidékeket utaztam be tervszeruen -azzal a szándékkal, hogy megtudjam: van-e az oláhságnak lényeges, a nép -lelkét megtámadó befolyása a székely népre? És ha van, - és a százados -érintkezés következményeképen lennie kell - vajjon ez a lényegtelen -külsoségekben vagy már a lényeges, a nép benso valóját is megtámadó -hatásokban jelentkezik-e? De tudnunk kell foleg azt, hogy a székelység -mily ellenállást tanusít e befolyásokkal szemben. Megfoghatatlan, még -eddig ki nem mutatott, csak hatásaiban érezheto befolyás ez, mely a -székelység szellemi termékeiben lépten-nyomon felüti fejét, -eredetiségébol ugyan nem vetkoztet ki, de aprólékos vonásokban -beszinleli magát a nép lelkének termékeibe s nyomán haladva érezzük - ha -mindenütt nem is tudjuk kimutatni, - hogy itt egy lassú, hatásaiban csak -az éles megfigyelo által észreveheto átalakulási folyamat megy végbe, -mely eredményeiben, ha szilárd ellenállásra nem talál, a nép érzületét -is megtámadja: lappangva, de ijeszto következetességgel. - -A közös területen lakó vagy egymással szomszédos s így suru érintkezésre -kényszerített nem egyfaju népek történelmében nem egyedülálló -átalakulási folyamat ez; a létért való küzdelem nagy époszában csak egy -epizód, melyben minden külso nagyobb rázkodtatás nélkül vetkoznek ki -faji jellegükbol, olvadnak be, sot tünnek el embertömegek a történelem -szinterérol. - -Az idegen befolyás kérdését, nemcsak nemzeti, de ethnographiai -tekintetben is igen fontosnak tartom, ezért a népköltészet és -néphagyományok gyujtése során tett tapasztalataim alapján e helyen -megkisértem e kérdést bár egy pár sugárral megvilágítani. - - -II. - -Tanulmányútam megkezdésekor azért is féltem a sikertelenségtol, mert azt -hittem, nem gyujthetek olyat és annyit, hogy a Kisfaludy-Társaságnak e -gyujtéshez fuzött reményeit megvalósíthassam. Hisz egy idegen ajkú nép -nagy tömegei közt élo gyér magyarság népköltésének gyujtésérol volt szó. -Kételyek merülhettek fel bennem: vajjon e befolyásolt vidékeken a magyar -nép lelke közvetlen megnyilatkozásaiban megtartotta-e a magyar jelleg -fovonásait? - -A mitol tartottam, nem következett be; mert daczára, hogy az oláh -befolyás nem egy nyomára akadtam, most is eleven a székely nép lelkében -a népdal iránti érzék s ha közvetlen kitöro érzelmei oseredeti -lényegökben, a muvelodés hatása folytán is, megfogyatkoztak, a -népköltészet nem bo, de elevenen buzgó forrása nem egy gyöngyöt dob -felszínre. Pedig érzületének tisztasága sok megpróbáltatásnak van -kitéve. A székely számottevo része, mondhatni csak lélekben, gondolatban -lakik szüloföldjén. A kenyérkereset rákényszeríti az idegen -felkeresésére. Egy része katonáskodik, másik tutajával evez le Szegedig, -fiatalságának egy számottevo része szolgálatban van elszórva a -szomszédos megyék, sot távoleso vidékek városaiban. De nem csekély azok -száma is, a kik gyékény, kosár, posztó, szonyeg és fehérnemu árúval -bolyongnak széles e hazában szanaszét. Ezek közül nem egy, ösztönözve a -szerzési vágytól, külföldre is eljut. - -Szétforgácsolt e nép teste. Csoda-e ha egységét féltjük? Más, kisebb -ellenállási képességgel megáldott nép régen beolvadt volna az oláhságba, -vagy az idegenségben maradt fiait siratná megfogyva, megtörötten. Ettol -megmentették a székely népet az eroteljes egyéni jellemvonások s a -szüloföldhöz való szívós ragaszkodás. - Mert a székely nép értelmes, -intelligens, eroteljes nép. Muvelodésre nagy hajlama lévén, igen -fogékony a külso benyomások iránt, de mivel határozottan kifejezett, a -szenvedések, nélkülözések által meg nem törheto egyénisége van, a külso -benyomásokat nem tartja meg úgy, ahogy átveszi, hanem lelke lényegéhez -idomítja, lelke kohában átalakítja. - -A székelység által lakott terület nagy része nem tejjel, mézzel tele -Kánaán, hanem vadon: oserdok vadonja. A havas szörébol élo székely nehéz -munkával, sok veszélynek kitéve szerzi meg mindennapiját. A küzdelem -megedzte lelkét, testét a szenvedésekre, megszilárdítá kitartását. Talán -a kéteszüségrol szóló szállóige is abban leli magyarázatát, hogy míg más -könnyebb viszonyok között élo ember egy észszel is beéri, a székelynek -kettore volt szüksége, hogy nehéz életviszonyai között boldogúlhasson. - -Földje kevés, épen ezért földéhes; görcsösen ragaszkodik minden -barázdához, ezért aztán perlekedo és nem hagyja jussát, hisz oly kevés -az, hogy a legnagyobb eromegfeszítéssel is meg kell tartania utódjainak. -Ha saját érdeke nincs koczkán vagy fölöslege van, talán az altruistikus -érzelmektol sem idegen, de saját érdekét mindig szem elott tartja, -megvédi, ha kell még az egyenes úttól eltérve is. Szándékában meg nem -ingatható, okoskodó s okoskodásának eredményeitol még józanabb érvek -által sem tántorítható el. Szüloföldjét határtalanul szereti. Távol -szüloföldjétol állandó összeköttetést tart fenn a falubeliekkel s -mihelyt egy kis pénzre tett szert, hazatér, hogy ismételve -megpróbálkozzék, hátha otthon is megélhet. Ily tulajdonságok mellett -lehet-e félteni a népet az idegen befolyás túlsúlyától? - -Egy másik aggályom az volt, hogy kevés olyat fogok találni, mi ismert ne -volna. Hisz oly sokan és oly sokat gyujtöttek már! Tartottam attól is, -hogy a muvelodés által nem csekély mértékben befolyásolt nép, az újabb -mudalok befolyása alatt, elidegenedett az egyszeru lelke közvetlen -érzelmeit kifejezo népdaltól. Tény, hogy a muvelodés befolyása, a -kisdedóvodák és iskolák hatása megérzik a nép költészetén. Az eleven -érzék, a közvetlenség kopik, fakul; új eszmék, új tanok furakodnak be a -nép lelkébe, melyek a meg-megújuló generatiók fejlodési fokozatán át a -nép eszejárását átalakítják. Az oseredeti vonások, a népnek szívós -megtartási képessége mellett is, az új impressiók által háttérbe -szorítva, elmosódnak, vagy ha nem, legalább is elhalványulnak. Az új -tudás új eszmehalmazzal tölti meg a nép lelkét, melynek gyakran meg nem -értett s így zilált tömkelegében elmosódik az osi, tisztán ki nem -jegeczedik az új s végeredményben sejtelmét kelti egy oly idonek, midon -a nép lelkébol önkényt fakadó, a közvetlenség zománczában csillogó, meg -nem fertoztetett, a lelket megkapó, mert örökszép népköltészetrol talán -nem is beszélhetünk. Ez az ido még messze van, de elore veti árnyékát. -Jelek mutatják, hogy a haladás szele nem haladt el nyom nélkül e nép -feje felett. - -De ennek a végeredményeiben ijeszto képpel rémíto átalakulásnak talán -csak a kezdeténél vagyunk. A muvelodés járulékai, - mert lényegrol még -alig beszélhetünk - ezer szálakon furakodnak be a nép lelkületébe. A nép -gondolkodásmódja, életfelfogása ezek által lehet infitiált, de lelke -mélyében, még ott él a traditió; érzelmi köre, vágyai, reményei -odasimulnak ahhoz a röghöz, mely számára minden szépnek, jónak, nemesnek -forrása. A gyermekkor emlékei, elso szerelmének színhelye, a falu meséi, -mondái, dalai, oly varázserovel tartják fogva a nép leányának, fiának -lelkét, hogy a külso benyomások nem képesek azon erot venni. - -A székely nép sokat olvas. Majdnem minden faluból kerül ki egy-egy tudós -ember: pap, tanító, jogász. Ezek tanuló korukban sok új nótával, sok új -mudallal tértek haza. Ezek útján ismeri a nép Csokonait, Kisfaludy -Sándort, Petofit, Aranyt stb. De csodálatos, hogy ezeknek befolyása a -népdalban alig érezheto. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a nép költoje -lelkének közvetlen kitöro hangulatával nem illeszkedik be a neki idegen -eszmekörbe. A szuk látkörben mozgó hagyományos eszmék, a szukköru -megfigyelések szülte, a nép lelkének jellemzo vonásait visszatükrozo -hangulatok, mondhatni oly távol állanak még a legnépiesebb mukölto -lelkének megnyilatkozásaitól, hogy a népkölto bár érzi, hogy ezek -szépek, meg is tanulja oket, de lelkét dalra nem ihletik, a -népköltészetet át nem alakítják. Sajátos azonban, - de csak eltüno -jelenségként említem fel, - hogy az újabban divatba jött Dankó-féle -nóták mily népszeruségnek örvendenek a székelység között. Majdnem minden -dalos ifjú, leány kínált vele. Pedig ezek (Eltörött a hegedum... Göre -Gábor nótái) idegenszeru vonatkozásaikkal, eroltetett helyzeteikkel oly -messze állanak a székely nép lelkületétol, mint akár a svéd vagy -portugál népdalok. Szolgálatból jött leányok, legények terjesztik -ezeket. A nép felkapja, énekli oket, de megtartani nem fogja. A dallam -talán, mert behizelgo, népies, megmarad a népnél, de évek mulva, ha még -dalolja, más szöveggel fogja ezeket dalolni. - -A nép nem vesz át minden dalt, a mi a faluba kerül. Többször -katonaviselt emberektol jegyeztem fel oly dalokat, melyeket a Dunántúl -vagy a Tisza-mentén énekelnek. Ezeket azonban csak az illeto tudta s -dicsekedve dalolta, de a falu népe nem vette át tole, mert oly képzetek, -oly helyzetek fordultak elo bennük, melyek e nép lelkének idegenek. - -A reminiscentiák imitt-amott nyomot hagynak a népköltészetben. De lehet -ez másként? Az ifjú leány városban szolgál, uraságoknál. A kisasszony, -úriasszony zongorán játszsza az újabbnál újabb munépdalokat. Egy-egy sor -megkapja lelkét, érzelme húrjait érinti; a dal új dalra inspirálja, -melyben a hallott új dal egy-egy sora elofordul s alapeszméje, -alaphangja lesz az új versnek. - -A ponyváról szedett füzetek is megfordulnak a nép kezén. Ezekbol is -egyet-mást átvesz, de sohasem tartja meg úgy a mint átvette, hanem -átalakítja: kihagy belole, told hozzá vagy a községben közszájon forgó -népdalokhoz idomítja, hasonló alakú dalba beilleszti. - -Ily befolyásokkal kell számolnia a gyujtonek, ha munkáját kritikával -akarja végezni. - - -III. - -A gyujtést Udvarhelymegye éjszaki részén kezdtem meg, oly vidéken, mely -az idegen befolyástól talán legkevésbbé érintett. Hisz ez classicus -földje a székely népköltészetnek. Itt gyujtötte Kriza a világirodalom -legszebb népdalait, itt születtek azok a népdalok, melyek a régi Erdély -magyarságának ajkán még most is élnek s a nép lelkébol sarjadzott -közvetlenségüknél fogva a magyar népköltészetre még most is -termékenyítoleg hatnak. - -Ismernem kellett e tiszta székely vidék népköltészetének jelen állását, -hogy átmenve a már idegen elemek által befolyásolt területekre -(Kis-Küküllomente, Nyárádmente, Maros felso folyásának vidéke, Mezoség, -fel az Aranyosig) megállapíthassam, elkülöníthessem azon vonásokat, -melyek a székelység népköltészetére átalakítólag hatottak és hatnak -jelenben is. - -1901-ben Etéden kezdve gyujtöttem Martonoson, Tarcsafalván, -Tordátfalván, Kobát-Demeterfalván, Szent-Mihályon, Malomfalván, -Szent-Léleken, Diafalván és Oroszhegyen. Innen vissszatérve folytattam -gyujtéseimet Farkaslakától fel Korondon át Szovátáig. Szovátán -találkoztam itt nyaraló, a székelységet talán legjobban ismero jeles -elbeszélonkkel Petelei Istvánnal, a ki szándékaimban megerosített, -biztatott s jóakaró tanácsaival látott el. Szovátán töltöttem hosszabb -idot s innen utaztam be a Kis-Küküllo mentét (Sóváradtól Gyalakutáig.). -Közben gyakran rándultam át Parajdra, a hol sok becses adat birtokába -jutottam. Parajdon nem mulasztottam el a Rapsonnéra vonatkozó -hagyományok kutatását. Itt egy pár, e mondát kiegészíto részletet -jegyeztem fel. - -Rapsonnénak volt egy leánya: Ilona, kit Elemér szeretett. Az ördög -elment Elemérhez s így szólt: »Ne hidd, hogy Ilona szeret, lesd meg csak -és megládd, hogy megcsal, mert mással enyeleg. Ha nem hiszed, -megmutatom.« Ilona holdkóros volt s minden éjjel fennsétált a meredek -hegy tetején. Egy éjjel az ördög kihívja Elemért a szikla tövébe, hogy -Ilonát meglessék. Mikor oda megérkeznek, Ilona már fennsétált a sziklán. -Ekkor az ördög leventévé változik, felszökik a sziklára s Ilonával -enyelegni kezd. Elemér haragosan rákiált Ilonára; ez felébred, lezuhan a -szikláról, hogy holtan terüljön el a szikla tövében zöldelo gyepen. -Elemér ekkor észreveszi, hogy az ördög rászedte; felrohan a sziklára s -leugrik a mélységbe. - -A buvös hatalom, melylyel a nép képzelete Rapsonné várát most is -körülveszi, maig sem vesztette el hatását. Több parajdi leány ment ki a -Kis-Fényes kohöz. Az egyik leány vitatkozott a többivel s ráült egy -kore, mondván: »Ha hazudok, váljak kové.« Menten kové változott. Esküre -feltartott újjal most is ott látható. - -Az ördög, nem régen, szép sípszóval becsalt egy juhászt a hegybe, ott -megtöltötte kalapját aranynyal, de mikorra a juhász a hegybol kijött, -nyáját nem találta meg s az arany göröngygyé változott. - -A Kis-Küküllo mentérol a Nyárád völgyére tértem át. E völgyön az oláh -befolyás már feltüno. A nép ethnographiai arczulata székely, de nyelve -sajátosan átalakult. A zárt »ë« iránti érzék kiveszett. Sajátos az -»a«-nak »o« ejtése, mely sajátság átmegy a Maros-menti magyarságon fel -az Aranyosig. (Pl. óra helyett ara; »oda« helyett »ada« - »molnár« -helyett »malnár« - olvas helyett - »alvas« stb.) - -E völgy népének költészete tosgyökeres magyar, akár a székelység -legérintetlenebb vidékén. Itt azonban azon szomorú meggyozodésre -jutottam, hogy e vidék népe a magyar dalok egy részét oláh dallamra -énekli. Már Szováta környékén megütötte fülemet egy-egy idegenszeru -dallam, de azt hittem, hogy ez a nép dalainak amúgy is hasonló voltából -származó egyezés. Hiszen ha a nép dallamának keletkezését megfigyeljük, -lehetséges az, hogy hasonló külso befolyások mellett (Erdozugás, -patakcsobogás, tilinkózengés, harangszó, madárdal) a nép dallamai is -hasonlókká alakulnak. Hasonló hangulatot kelto külso befolyások talán -hasonló dallamra késztik a nép fiának lelkét. - -Az oláh és magyar verselési alak, versszerkezet sok vonásban hasonlít -egymáshoz. Ez rákészti a népet a dallam kölcsönzésére. A dallam átvétele -azonban nemcsak a faluban történhetik. A katonáskodás szenvedései -lélekben szorosabban egymáshoz fuzik a magyar és oláh legényt s így ha -eszmét ritkán - mert egymás nyelvét nem értik annyira - de dallamot -kölcsönöznek egymástól. Mert e dallamátvétel kölcsönös. Az oláh legény -és leány is dalolja az oláh szöveget magyar dallammal. De a míg az oláh -dallamnak a székelységnél való elterjedése sajnos következetességgel -majdnem mindenütt észlelheto, addig az, hogy az oláh magyar dallamra -énekli az oláh szöveget, - eddigi tapasztalataim szerint - csak ritkán -eloforduló jelenség. A nép soha sem felejti el, soha sem dobja el régi -dallamait, de ujakat vesz át, mert tetszetosek, behizelgok. Az átvétel -teljesen öntudatlan, bizonyítja ezt a következo eset. Szent-Gericzén -megnéztem a tánczot. A czigány oláh tánczdalokat játszott s a fiatalság -vígan járta az oláh tánczokat. Megbotránkozva kérdeztem a birót, a ki -tosgyökeres székely ember s avval dicsekedett, hogy 60 éve daczára, -mikor jó kedve van, még most is tánczol: »Miért engedi meg, hogy a -czigány oláh nótákat, tánczokat húzzon?« - A biró megbotránkozott s -váltig erosítette, hogy ezek nem oláh tánczdalok s ennek bizonyítására -tanukat is hivott fel. Nem volt kivel beszélnem, mert talán a nemzeti -önérzetet sértettem volna, ha állításomhoz szigoruan ragaszkodom. Csak a -késobb húzott magyar nótára lejtett, helyesebben ropott táncznak az -elobbitol elüto sajátosságaira figyelmeztettem a bírót, a ki belátta, -hogy ez bizony más táncz s megigérte, hogy ezután csak ilyen tánczot -enged meg. A muzsikus-czigány szerepel itt mint az idegen dallam -terjesztoje, mert úgy az oláh, mint a magyar vasárnapi táncz alkalmával -ugyanazon egy pár betanult nótát játszsza el válogatás nélkül. - -A Nyárad mentérol a Maros középfolyása mellett fekvo magyar, de fölös -számú oláhsággal vegyesen lakott községekre mentem át (Székely-Kocsárd, -Földvár, Felvincz, Magyar-Décse, Miriszló, Csombord, Lorinczréve, -Magyar-Lapád, Kis-Solymos). E vidéken még szembeötlobb a nép külso -ethnographiai arczulatának átalakulása. A székely kapunak, a nép -faragómuvészete e legtypikusabb megnyilatkozásának még nyomát is alig -találjuk; az építkezés magyar jellege elmosódott. A nyelv is több új, az -osi nyelvérzék kiveszésérol, vagy idegen hatásról tanuskodó jelenséget -dob felszínre. Így az o helyett már következetesebben használja az -»a«-t. A mesemondó így beszél: »Hát lelkem kirájam, aggyan nekem mast -egy kacsit és négy lavat és egy kacsist, hagy vigyem haza a feleségem az -én országamba hol az ördögök kirájja lakatt«.[1] E vidék vegyes népe már -jól érti egymás nyelvét. A fiatalabb generatio gyakran egyaránt beszéli -a magyar és oláh nyelvet, de a mi még sajátságosabb, egyaránt énekel -magyarul és oláhul. Egy 20 éves oláh leány ajkáról jegyeztem fel -következo két szöveggel ugyanazon dallamra énekelt népdalt. - - Vágják az erdei útat, - Viszik a magyar fiúkat. - Viszik, viszik szegényeket, - Szegény magyar legényeket. - Állj meg, rózsám, kérdjelek meg: - Ha elvisznek, hol kaplak meg? - Galiczia közepébe. - Egy kaszárnya van építve. - -Oláh szöveg: - - Taia calea padurii - Vagják utját erdonek - Acum se duc feciorii - Most mennek a legények. - Stai badita, se t'entreb; - Állj meg kedves kérdjelek meg: - De te duce unde te ved - Hogyha elmészsz, hol látlak meg. - In casa orasului, - A városházában, - In curtea imparatului. - A császár udvarában. - -Ki van zárva az a feltevés, hogy itt egyszeru fordításról van szó. Az -alapeszme, az alak ugyanaz, de úgy az oláh, mint a magyar abban az egy -pár elüto vonásban, ráüti e versre saját egyénisége bélyegét. Hogy -melyik nép dalolta e dalt eloször, azt nehéz eldönteni, de ezen egy -példa is meggyoz arról, hogy e népek kölcsönöznek egymástól eszmét is s -felvilágosít a kölcsönzés vagy átvétel mikéntje felol is. - -A Maros mentérol az Aranyos völgyére mentem át azon szándékkal, hogy -Tordától kiindulva nyugatnak azon határvonalig hatolok be a hegyek közé, -a hol már a tiszta oláhság kezdodik. De itt már kifogytam az idobol s -így csak Szentmihályfalván, Várfalván és Rákoson gyujthettem. - -1902-ben a gyujtést ismét Szovátán kezdtem meg. Tettem ezt, mivel itt -két kiváló mesemondóra akadtam, a kiket a nagy munka idején lehetetlen -volt hosszabb idore lekötnöm. Ezektol ez évben több mesét reméltem s -reményemben nem csalódtam. Különben is Szováta és Parajd egyike az -ethnologiai szempontból legérdekesebb vidékeknek. Fekvése teszi azzá, -mert itt halad át a Székely-Udvarhelyrol Maros-Vásárhelyre vezeto -országút, ide torkollik a Kisküküllomegyét végigszelo foút. Parajd pedig -a gyergyói foút végpontja. Itt találkozott és találkozik mai napig is -négy székely megye népe, sót hordva gyékényfedelu szekerén szanaszét. -Nyaranta pedig a közel és távoli vidék földmívelo népe is Szovátán keres -enyhet csúzos bántalmai ellen. - Ezektol különbözo vidékekrol származó -népdalokat jegyeztem fel. Szovátáról Kelementelkén át Maros-Vásárhelyre -mentem, majd Tompa, Nyárád-Szereda és Nyárád-Szentannán gyujtöttem. -Innen lejöve a Maros mentén Alsó-Fehérmegye nyugati részét utaztam be. -Maros-Ujvártól kezdve gyujtöttem Nagylakon, Maros-Csucsón, Czintoson, -Maros-Ludoson, majd Magyar-Bükkösön. Legérdekesebb e vidéken -Magyar-Bükkös és Ozd népe. Magyar-Bükkös népe jobbágy volt s ez a nép -költészetén meg is látszik. Szükszavuság, zárkózottság jellemzik e vidék -népét, ellentétben a szókimondó, merész sokszor hányaveti -törzsszékelységgel. De épen a zárkózott, nyomott viszonyok között való -fejlodés, egy bensoség- és közvetlenségben párját ritkító népköltészet -forrása lett. - -Még ez év oszén, az ujonczok bevonulásakor (október elso napjaiban) -lementem Balavásárra, innen Kis-Kend, Nagy-Kenden, Egreston át -Szent-Demeterre. Majd Balavásártól kiindulva csatlakoztam a vasuton -utazó ujonczokhoz s elkisértem oket Kükülloszegig. Ez alkalommal sok -katonadal birtokába jutottam. - -1903-ban ott folytattam a gyujtést, a hol elozo évben félbenhagytam. -Udvarhelymegyében a Szent-Demeterrel határos Bordoson kezdtem meg a -gyujtést s innen Véczke, Magyar-Zsákod, Szent-Erzsébet és Kis-Solymoson -át Székely-Kereszturra, majd Székelyudvarhelyre jutottam. Késobb -Háromszékben Elopatak vidékén gyujtöttem és azon szándékkal, hogy az -Erdovidéket is beutazom, Homorod-Hévizre mentem le, de itt már kifogytam -az idobol. Közben kiegészítettem gyujtésemet Balavásáron és Szovátán is. - -Gyujtésközben oly vidékek népdalainak birtokába is jutottam, a hol meg -nem fordulhattam, mert Déván és az útba ejtett városokban is kikérdeztem -a szolgalegényeket, szolgáló leányokat s így is sok érdekes dolgot -jegyeztem fel. - -Miként az elozokbol kitunik, az általam beutazott vidék népköltészete, -daczára a sokféle befolyás- és egyik-másik beszivárgott idegen vonásnak -alaphangban és érzületben tiszta székely. - -Ha valamely vidék népdalait gyujtöm, természetesen csak oly népdalt -keresek, mely e vidéken termett, mely a tanulmányozott nép lelke -mikéntjét tárja elém. De gyujtésközben épen a sokszeruség gyors -egymásutánjában feltunik a különbség egyik-másik népdal alaphangja -között s figyelmeztet, hogy óvatossággal kell a népdalok -hovatartozandóságának elbirálásában eljárni. - -A Duna-Tisza közérol, a Tisza mellékérol, sot a Dunántúlról is igen sok -népdal kerül be a székelység közé. Ezekben többnyire nincs oly vonás, -melybol megitélheto volna, hogy nem a székelység között termettek, de a -székely jellemének, lelki tulajdonságainak meg nem felelo helyzetek -útján s a már ismert népdalokkal való összehasonlítás alapján -eldönthetjük, hogy ezek nem e nép lelkébol nottek. Ezeket nem vettem fel -gyujteményembe. A népdalok gyujtése közben egy-egy eroltetett, nem a -közvetlen érzelmet visszatükrözo hang érinti fülünket. Kezdetben arra -gondolunk, hogy az ilyfajta verseket valamely gyengébb tehetségu -népkölto csinálta. Késobb rájövünk, hogy a rossz népkölto még oly rossz -költeményére is ráüti naiv lelke bélyegét. Itt tehát a népiest utánzó -gyenge tákolmányról van szó. A tanulók, kántorok, papok belekontárkodnak -a nép dolgába; verseket faragnak s a nép, talán tekintélyi érvektol -indíttatva, átveszi, eltanulja oket. Ilyen úgynevezett népdal igen sok -van Kriza János, Erdélyi János, sot még az Arany-Gyulai féle -gyujteményben is. Eleven kritikai érzékkel könnyen felismerhetok, mert -abból a zománczból, melyet a nép von dalaira, mintha lepattant volna egy -rész. - -De mivel itt a szigoru határt meg nem vonhatjuk s az ily dalokban is -itt-amott felcsillan a nép eredeti eszmemenete: gyujteményemben »Kétes -eredetu népdalok« czím alatt mintaképen felveszek egynéhányat. - -Az eddig megjelent népdalgyujteményekben eloforduló dalok változatait -csak akkor veszem fel e gyujteménybe, ha az általam feljegyzett dal -alapeszméje, szerkezete az eddig közlött népdaltól egészen elüto s az -egyezés egy, vagy egy pár sorra terjed. - -Hogy oly népdalt ne vegyek fel, a mely valamely népdalgyujteményben már -megjelent, már tanulmányútam megkezdése elott, most a szerkesztés közben -pedig ismételten áttanulmányoztam az összes hozzáférhetové vált magyar -népdalgyujteményeket. Hogy azonban ily óriási népdaltömeg mellett a -tévedés nincs kizárva, az természetes. - -De ne téveszsze meg a szives olvasót, ha imitt-amott egy versszakot -kezdo sorban vagy sorokban ismert gondolat üti meg fülét. A magyar -népdal egyik lényege a számtalan »szálló gondolat« (talán jobb mint a -»szálló ige« kifejezés), melyek ugyanazon alakban vagy sokszeru -változatban elofordulnak úgy az alföldi vagy dunántuli, mint a palócz -vagy székely népdalban. Egy-egy gondolat közvetlensége, melegsége vagy -megkapó festoisége megkapja a nép lelkét, ajkról ajkra száll s a -népkölto lelkében mindig visszhangra talál. Ez öntudatlanul elsajátítja, -változtatja, hozzáfuzi gondolatait vagy belefuzi egy új népdalba. E -classicus rövidséggel egy-egy egész érzelemvilágot visszatükrözteto -gondolatokhoz fuzödnek a magyar népköltészet legszebb dalai. - -A gyujtött népdalokban, épen mert a beutazott vidék egyöntetu -nyelvjárást nem tüntet fel, nem jeleztem mindenütt a kiejtést. A nép is -következetlen a kiejtésben s azt is tapasztaltam, hogy ott is, a hol a -közbeszédben határozottan szinezett nyelvjárással is beszél, a -költemények elmondásánál már következetlen; talán mert illendobbnek -tartja a költeményekben »uribb« nyelvet használni s a »parasztos« -beszédet mellozni, vagy egyes vidékeken azért, mert olvasottsága -önkénytelenül az irodalmi nyelv használatára készti. - -A gondolat oly gazdagon, az érzelem oly sokszeruen jut a nép dalaiban -kifejezésre, hogy rendezésük fölötte nehéz; mégis a nagyobb csoportokon -belül is igyekeztem a dalokat alapgondolat szerint rendezni. - -Így a szerelmi dalokban a megismerkedést, a megszeretést, a szerelemre -késztést daloló költeményektol kezdve, a szerelemrol való felfogás, a -szerelem megnyilatkozásának módja, a szeretett lény ecsetelése, a -féltékenység, csalódás, elválás mind oly különbözo hangulatot lehelo -költeményekben jutnak kifejezésre, hogy ezeket, ha nem is élesen -elválasztó vonalakkal, de az alaphangot színezo bizonyossággal -elkülöníthetjük. - -A katonadalokat is oly módon rendeztem, hogy a czédulahuzásról, -sorozásról, behivásról szóló dalokat a csoport élére tettem; ezeket -követik a szereto és anya bánatát, az elválást, a katonai szenvedéseket, -szabadságolást, hazatérést ecsetelo dalok. - -Szóval, a hol tehettem, ily módon rendeztem a dalokat, mert meg vagyok -gyozodve, hogy - ha csekély számú népdalnál nem is - de egy nagyobb -gyujteményben a rendezés fontos tanulságokkal járhat. - -Így válik a népdal néppsychologiai tanulmányok alapjává, midon bizonyos -benso kapcsolatokat érzékelteto folytonosságban állítja szemünk elé a -nép lelke megnyilatkozásainak különbözo phasisait. - -Végül egy nehány népmesét is csatolok e gyujteményhez. Ezeket minden -kihagyás, toldás vagy átalakítás nélkül úgy közlöm, miként a mesélo -ajkáról feljegyeztem, mert ha az osi felfogás, hit és nyelvezet ezen -legfontosabb forrásain változtatunk, önmagunkat csaljuk meg. - -Híven az elvhez a tájszólást is megtartottam s lehetoleg jelzem. - -Ne ütközzünk meg azonban azon, ha e mesék valamelyikében egy-egy ismert -s más magyar mesében is eloforduló vonással találkozunk. Lehet -egyik-másik typus vagy mesehelyzet ismert, de van e mesékben sok -eredeti, új felfogás; szerkezetük pedig jellemzo, sajátos. - -Ennyit tartottam szükségesnek tájékoztatóul e kötet élére iktatni. A mit -végeztem, lelkem és erom legjavának odaadásával végeztem, hálás -elismeréssel azok iránt, a kik e tevékenységre módot nyujtottak. - -Déva, 1904. május hó 8-án. - -_Mailand Oszkár_. - - - - -BALLADÁK ÉS ROKONNEMÜEK. - - - -1. Szocs Mári. - -_A)_ - - O de hideg, nedves ido, - Hó esik-e, vagy az eso? - Hó sem esik, eso sem hull, - Az én kedvem csak elborul. - »Elmenyek én édesanyám, - Elteszi-e a vacsorám? - El is teszem a vacsorád, - Éjféléig várok is rád.« - - Este, este, hét az óra - Szocs Mári megy a fonóba, - Azér menyen a fonóba - Hogy fonjon szemborítóra. - - »Máris! Máris! te vagy-e az? - Olyan könnyen hova ballagsz? - Elbúcsuztál az anyádtól - Szülo, növelo dajkádtól?« - »Elbúcsuztam, kérve jöttem, - Szivességét megköszöntem; - El is teszi a vacsorám, - Várni is fog éjfélig rám.« - - »Reád ugyan hiába vár, - Enyimnek kell lenned immár; - Ne siess úgy a fonóba, - Állj meg, állj meg csak egy szóra!« - »Egy szóra sem állhatok meg, - Mert a tied nem lehetek. - Egy szó annyi legyen, mint száz - Énutánam hiába vársz.« - - Este, este, tiz az óra, - Piros vér hull a friss hóra. - Odavan a Szocsné lánya, - Jaj de hideg a párnája. - - »Lányom, lányom, édes lányom! - Elhervasztott virágszálom, - Te elmentél a fonóba, - Hogy fonjál szemborítóra.« - - »Csillag voltam, lefutottam, - Rózsa voltam elhullottam. - Az én éltem kimulása - Egész falu busulása. - A leányok hófehérbe, - A legények feketébe, - Ugy visznek a menyegzore, - A nagy-kendi temetobe; - Ott van az én ágyam vetve, - Ott leszek én eltemetve.« - -(_Balavásár_.) - -_B)_ - - Este, este, hét az óra, - Szocs Mári megy a fonóba. - »Mari Mari, te vagy-e az? - Oly könnyedén hova ballagsz? - Elbúcsuztál az anyádtól, - Szülo nevelo dajkádtól?« - »Elbúcsuztam, kérve jöttem, - Szivességét megköszöntem. - El is tette a vacsorám, - Éjfélig is fog várni rám.« - »Utánad mind hiába vár, - Az enyimnek kell lenned már!« - - Este, este, tiz az óra, - Piros vér hull a friss hóra. - Odavan a Szocsné jánya, - Jaj de hideg a párnája. - - Jányom, jányom, édes jányom! - Leszakasztott virágszálom. - Te elmentél a fonóba, - Hogy fonjál szemborítóra. - A leányok hófehérbe - A legények feketébe - Kisérnek a menyegzore, - A csombordi temetobe. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -2. A sólyom. - - Odvas fenyofának hajlik három ága, - Egyik ága hajlik bé Törökországba; - A másika hajlik kis Lengyelországba, - A harmadik hajlik hires Topliczára. - Hej! a fülemile oda járogata, - Gyenge ágaira fészket rakosgata. - Az átkozott sólyom észre kezdé venni - Gyenge fészkecskéjét széjjel kezdé szedni. - Várd meg sólyom, várd meg, hidd meg ha megkaplak, - Hidd meg, ha megkaplak, halálig kinozlak. - A Selyemmezoben a búzapiaczon - Sok jó barátimmal karóba rakatlak, - Gyenge apró csontod verembe hányatom, - Czifra apró tollad széllel elfúvatom. - -(_Martonos_.) - - -3. Az árva. - - Kizodült a diófa, - Elterült árnyéka. - Három árva ül alatta, - A nagyobbik mind azt mondja: - »Öljük meg a kisebbiket.« - »Édes bátyám, ha megöltek, - Vegyétek ki a szivemet, - Mossátok meg ürmös borba', - Takarjátok lenruhába, - Szegezzétek kapufára, - Vegyen minden példát róla: - Hogy jár az árváknak dolga.« - -(_Miriszló_.) - - -4. Az eleven lány. - - »Szagos a rozmarin, - Földre hajlott ága, - Gyere kis angyalom, - Üljünk az árnyékába.« - »Nem megyek, nem fekszem, - Rozmarint árnyékába, - Eltörik a szoknyám, - Fehér vasalt ruhám.« - . . . . . . . . - . . . . . . . . - »Édesanyám voltál, - Mért nem tanítottál? - Gyenge vesszo voltam, - Mért nem hajlítottál? - Hajlítottál volna; - Meghajlottam volna: - Erre az életre, - A komisz életre, - Nem jutottam volna.« - -(_Szt.-Mihályfalva_.) - - -5. Szilágyi Mózes. - - Jaj, de keskeny a Víz-utcza, - Szilágyi Mózsi bejárta. - Az apját meglátogatta. - Azt nem is jó szivbol tette, - Mert halállal fenyegette. - Ahogy a házba belépett, - A pénz felol beszélgetett. - Talán apja nem akarta, - Pénzét vele, hogy feloszsza. - A házban, hogy széjjelnézett, - Ott egy fejszét megtekintett; - Kezibe veszi a fejszét, - Kioltja apja életét. - »Jaj Istenem, mi lesz velem? - Bizonytalan lesz életem, - Vagy örökre börtönt kapok, - Vagy akasztófán meghalok.« - Nem várta itélet napját, - Önkényt felakasztá magát. - -(_Rákos_.) - - -6. Az eladott leány. - - »Ilonám, Ilonám. - Gyenge szép violám! - Menj ki a kapuba, - Állj fel a kapura, - Nézd meg csak, nézd meg csak - Ki jo látásodra?« - »Édesanyámasszony! - Jo tizenkét legény, - Szentmiklósi legény, - Tizenkét zászlóval.« - - »Édesanyám, anyám! - Ked talán eladott?« - »Mi türés tagadás, - Biz én eladtalak.« - - »Anyám, édesanyám! - Csak azt engedje meg: - Menjek bé kertembe. - Virágim nézzem meg.« - - »Virágim, virágim! - Tük is meguntatok? - Mind elhervadjatok, - Mikor engem visznek - Korévá váljatok. - Korévá váljatok; - Száradjatok pornak, - Hogy lássa az anyám, - Hogy ti is sajnáltok.« - - »Anyám, édesanyám! - Csak azt engedje meg: - Menjék be szobámba, - Gunyáim nézzem meg. - - Gunyáim, gunyáim! - Tük is meguntatok? - Hujjátok le szegrol, - Fodnek borujjátok; - Borujjátok fodnek, - Rodhadjatok pornak, - Hogy lássa az anyám, - Hogy tük is sajnáltok.« - - »Anyám, édesanyám! - Csak azt engedje meg: - Menjek be szobámba, - Levelem irjam meg. - Irom levelecském, - Vidd el kedves fecském. - Ha alva találod, - Tedd a paplanára, - Ha sétál szobában, - Tedd az ablakára.« - -(_Parajd_.) - - -7. Pénteken jó reggel. - - Pénteken jó reggel - Olyan álmot láttam: - Vasárnap jó reggel - Fejemen történék: - Felmenék kertembe, - Lenézek kertembol. - Szebbik rózsafának - Lehajlik az ága; - Napkelettol fogva - Napnyugatig hajlott. - Akkor az én szivem - Gyászba felöltözött. - Odagyo édesem. - Azt kérdi éntolem: - »Mért sírsz én édesem?« - »Nem sírok édesem. - Csak fáj az én szivem, - Azt sem tudom kiért, - Azt sem tudom miért.« - »Talán énérettem?« - »Találod édesem!« - - »Mikor lesétálok, a szerelem utczán, - Ajtód elott lássam - Gyászos koporsódat. - Abba benne lássam - Szép fehér testedet. - Az papot s a mestert - Az fejednél lássam; - Sok szép atyádfiát - Körületted lássam. - Mi nem azért kértem - Szivem halálodat, - Hogy meguntam vóna - Veled lakásomat. - Ha velem nem totted - Semmi jó kedvedet, - Mással se tothessed. - Semmi örömedet.« - -(_Rákos_.) - - -8. Túr a disznó... - - Túr a disznó a mocsárba, - Csak a füle látszik. - Falu végén juhászlegény - Sipkájával játszik. - - Odamegy a kis leányka, - Kurta a szoknyája, - Reáveti a kék szemit - A juhászbojtárra. - - Túr a disznó a mocsárba, - Csak a füle látszik. - Falu végén juhászlegény - A kis lánynyal játszik. - -(_Kis-Kend_.) - - -9. A vízbefúlt leány. - - »Ha kied tudná édesanyám, - Hól volt az utolsó órám: - Tordán az Aranyos mellett - Ott végeztem életemet. - Ugy volt nekem elrendelve, - Hogy meghaljak a nagy vízbe.« - »Mér' mentél oda violám?« - »Hogy megmozsdjam édesanyám. - Hogy megmossam két kezemet - Ugy várjam a szeretomet. - Hogy megmossam két orczámat - Ugy várjam édesanyámat.« - »Ha te tudnád szép violám, - Milyen bánatot hoztál rám; - Hát még a te szeretodre, - A kit elhagytál örökre.« - »Megírtam én édesanyám - Hogy jöjjenek elé hozzám - El is jöttek de már késo, - Vár a tordai temeto. - Megírtam én édesanyám: - Jöjjenek el megint hozzám, - Boruljanak a síromra, - Áldja meg az egek ura.« - -(_Maros-Ludas_.) - - -10. Tallos Erzsi. - - »Jó estét, jó estét, - Tallosné asszonyság! - Hol van az én Erzsi babám? - Talán le is feküdt már?« - »Lefeküdt, lefeküdt, - Zod paplanos ágyba.« - »Menjen be, kotse fel, - Készüjjön a bálba.« - Fel is kot, fel is kot, - El is ment a bálba - De az ég felette - Beborult homályba. - »Jó estét, jó estét, - Kocsmárosné asszonyság! - Hol van az a két legény, - A ki engem régen kér?« - »Menjem be, menjen be, - Ujjön le a diványra.« - Ekkor a két legény - Rákaccsint a czigányra. - »Húzhatod, húzhatod - Világos viradtig. - Reggel négy órára - Tallos Erzsi alszik.« - -* * * - - »Ereszsz ki, ereszsz ki! - Hülepedni menjek ki.« - »Nem mész ki, nem mész ki, - Nem huted ki magadat, - Mert a kilencz aranygyurü. - Ujjadba dagadott.« - »Ereszsz ki, ereszsz ki! - Hülepedni menjek ki, - Bulgáriai czipombol - Piros vérem öntsem ki.« - -* * * - - Nyithatod, nyithatod - Zodre festett kapudat. - Utójára viszik be - Erzsi nevu lányodat. - Vetheted, vetheted - Zod paplanos ágyadat, - Utójára teszik bele - Erzsi nevu lányodat. - Átkozott az apa, - Még inkább az anya, - A ki lányát elereszti - Egyedül a bálba. - Écczaka ne lássa, - Ne is vigyázhassa; - Mindenféle czudar legény - Összehurczolhassa. - Leányok, leányok, - Ti példát vegyetek: - Hogy igazán két legényt - Soh' se szeressetek! - -(_Etéd és Szováta_.) - - -11. Kendi molnár lánya. - - A kis-kendi faluvégen malom van, - A malomban víg muzsika, zene van: - Kendi molnár Julis lánya - A menyasszonytánczot járja. - Tánczoltatják kendi molnár lányát: - Juliskát. - - A kis-kendi faluvégen malom van, - Az udvaron kiterítve halott van. - A koporsó fedelére - Ráborul a falu népe. - Úgy siratják kendi molnár lányát: - Juliskát. - -(_Balavásár_.) - - -12. Rossz feleség - - »Jöjjön haza édesanyám! - Mert meghót az édesapám.« - »Várj fiam egy kicsit - Hadd mulassak egy kicsit - Mindjár' haza menyek.« - - »Mibe takartátok fiam?« - »Fehér lepedobe.« - »Lepedom, lepedom, - Szép fehér lepedom! - Urat majd csak kapok, - Lepedot nem szabok. - Lepedom, lepedom, - Szép fehér lepedom!« - - »Jöjjön haza komámasszony! - Sirassuk meg ketten. - Van nekem egy kendermagos - Pettyegetett tyúkocskám, - Kendnek adom azután; - Kendnek adom kontyostul, - Mindenestol, csontostul« - Komámasszony! - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -13. Az eszéki rab. - - Hallottátok hírét - A Száva vizének? - Ennek az átkozott - Eszéki börtönnek, - Az eszéki börtön - Kovel van kirakva, - Az én édes rózsám - Sírdogál alatta. - - »Ne sírj édes anyám - Ennek úgy kell lenni; - Minden nemzetségbol - Egy rabnak kell lenni. - Rab vagyok, rab vagyok, - Szabadulást várok, - A jó Isten tudja, - Mikor szabadulok.« - - Az eszéki házba - Huszonnégyen vannak, - Mind a huszonnégyen - Rólam törvényt tartnak; - A huszonötödik - Irja a levelet. - Egy barna rácz leány - Diktálja nevemet. - »Te szép barna kis lány, - Az Istenre kérlek: - Ne diktáld nevemet, - Hadd meg életemet.« - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -14. Szegény legény, magyar baka. - - Szegény legény, magyar baka - Rég feltette magába: - Hogy egy golyót, hogy egy golyót - Tartson a puskájába. - - Elévette megtöltötte, - Rövidcsövu fegyverét. - Szegény legény magyar baka. - Avval lotte meg szivét. - - Szegény legény, magyar bakát - Viszik a temetobe, - Beteszik a, beteszik a - Sötét sír fenekébe. - - Sírja körül, köröskörül - Kéknefelejts virágzik. - Temetobe' szegény legény, - Magyar baka hervadik. - -(_Szent-István_.) - - -15. A bosszúálló férj. - - »Feleség, feleség, de kincsem feleség! - Torda vármegyében jártam kétszer, - Feleség, feleség, nagyon megehültem. - Feleség, feleség, mit eszünk feleség?« - »Uram, jámbor uram, ott a kenyér az asztalon, - Ott a kés is mellette van, - Vero malacz mellette van.« - »Feleség, feleség, te rossz feleségem! - Hej, nem kell ez nékem, - Nem kell másnak maradéka, - Másnak a dióskalácsa.« - -* * * - - »Uram jámbor uram, pinczébe lemennék, - De kulcsa elveszett, vagy félre tevödett.« - »Itt leled a baltám - Tudom összevágom - A pincze ajtaját.« - -* * * - - »Feleség, feleség k.... feleségem! - Miért sírsz feleség?« - »Uram jámbor uram! - Rossz konyhán tüzelek, - Cserefát égetek, - Fának gonosz füstje - Szemembe beméne.« - -* * * - - »Feleség, feleség, te gonosz feleség! - Mi lészen beloled? - Leszel te favágóm?« - »Nem leszek favágód, - Hanem leszek hütöstársad.« - »Feleség, feleség, gonosz feleségem! - Leszen tebeloled - Pálinkaforró üst?« - »Uram jámbor uram! - Nem leszek pálinkaforró üst, - De leszek, de leszek hütös feleséged« - »Feleség, feleség, k.... feleségem! - Leszel te tizenkét személy nagy gyertyatartója.« - »Leszek jámbor uram.« - -* * * - - »Legények, legények, tizenkét legények! - Jertek már ide be tizenkét legények. - Hozzátok bé azt a bogas-csomós vásznot, - Facsarjátok belé az ármányos asszonyt, - Legények, legények, tizenkét legények! - Gyújtsatok, gyújtsatok tizenkét szál gyufát - Borítsátok lángba az országos szajhát.« - -(_Csitt-Szentiván_.) - - -16. Csóka Nikó. - -(_Töredék_.) - - Csóka Nikó piros rózsa, - Ha én aztat tudtam volna: - Egy pár szót szólottam volna, - Bús szivemnek könnyebb volna, - . . . . . . . . . . . . - . . . . . . . . . . . . - Csóka Nikó szép menyecske, - Csakhogy hajlandó az esze. - . . . . . . . . . . - . . . . . . . . . . - Hull a könnyem issza ruhám, - S most fáj a szivem igazán. - Ha meguntad életedet - S nem sajnáltad gyermekedet, - Adok én neked kötelet. - Mivel végezd életedet. - -(_Csombord_.) - - -17. A rab. - - »Szállj le holló, szállj le, - Szállj alább egy ágra! - Hadd írjak levelet - Mind a két szárnyadra. - Hadd írjak levelet - Apámnak s anyámnak, - Jegybeli mátkámnak. - Ha kérdik, hol vagyok - Mond meg, hogy rab vagyok, - Kolozsvár piaczán - Talpig vasban vagyok. - Az én derekalyam - A tömlöcz feneke. - Az én égo gyertyám - Kigyók s békák szeme. - Vagyon egy asztalkám - Gyászszal van befestve, - Azon egy pohár bor - Bánattal van tele. - Akárkié legyen - Az a tele pohár, - Csak az enyém legyen - A megváltó halál.« - -(_Tarcsafalva_.) - - -18. Barna Péter. - - Szegény Barna Péter de sok lovat lopott, - A Romanné két leánya abból ruházkodott. - Szegény Barna Péter lovait befogja. - A Romanné két leánya az ablakba várja, - Töltött káposztával, mézes pálinkával. - . . . . . . . . . . . . . . . . - . . . . . . . . . . . . . . . . - »Jer be Barna Péter kész van az ebéded.« - »Nem megyek én be hozzátok, lovam itatom meg. - Vesztetek vóna ti anyátok méhébe, - Értetek megyek el tömlöcz fenekére.« - . . . . . . . . . . . . . . . . . - . . . . . . . . . . . . . . . . . - Szegény Barna Pétert viszik akasztani, - Romanné két lánya jajszóval kiséri. - Harangoznak délre fél tizenkettore, - Hóhér mondja: »Barna Péter álljon fel a székre« - Felállott a székre feltekint az égre - »Jaj Istenem! a sok rablás mért jutnak eszembe.« - -(_Csombord_.) - - - - -I. SZERELMI DALOK. - - - -1. - - Mikor kicsi gyerek voltam, - Zabaratni járogattam. - Markot nem tudtam hajtani, - Szeretot tudtam tartani. - -(_Maros-Csúcs_.) - - -2. - - Édes anyám a kendom! - Kéreti a szeretom. - Édes lányom add oda, - Én is ugy adtam oda - Tizenhárom éves koromba. - -(_Szent-Gericze_.) - - -3. - - Nem egy a szor a selyemmel, - Lányka szíve az enyémmel. - Vajjon kivel cseréljem fel? - Hogy tanáljon az enyémmel. - -(_Csombord_.) - - -4. - - Olyan az én természetem, - A mennyi lány, mind szeretem. - Ifjak vagyunk, nem tehessük, - Hogy a leányt ne szeressük. - - A nagyapám régen meghót, - Az is nagyon szerelmes vót. - Én is unokája vagyok, - A leányér' majd meghalok. - -(_Balavásár_.) - - -5. - - A szerelem olyan valami: - Kerülje el a ki teheti, - Mert én kerülni nem tudtam, - A bánatba belejuttam. - -(_Szent-Háromság_.) - - -6. - - Rozmarintnak csak az a szokása: - Télbe nyárba elhervad az ága, - Ha elhervad, újból kisarjadzik, - Van egy kis lány, rólam gondolkozik. - -(_Parajd_.) - - -7. - - Szeretem én a rózsámat erosen. - Véle futok át az egész életen. - Hogy ha egyszer mennyországba belépnék; - Életünkrol az Istennek - De sok szépet beszélnék. - -(_Szováta_.) - - -8. - - Szeretem a madárkát, - De még inkább a lánykát. - Mert a madár elrepül, - A kis leány mellém ül. - -(_Hadadto_.) - - -9. - - Jaj, de piros alma: - Az én babám ajka. - Édes alma csüng a fán, - Szeret engem a babám. - -(_Balavásár_.) - - -10. - - Magas parton nem jó járni - Félelem nélkül, - Szeretot nem jó tartani - Szerelem nélkül. - -(_Parajd_.) - - -11. - - Sárga répa, zöld ugorka - Nem retek - Tizenhat esztendos leányt - Szeretek. - Tizenhat esztendos leány - Nem gyenge, - Megölel az hat legényt is - Éjfélre. - -(_Kibéd_.) - - -12. - - Nincsen erdo; nincsen mezo, - Hol a lovam legeljen. - Nincsen nekem szép szeretom, - Ki igazán szeressen. - - Lesz még erdo, lesz még mezo, - Hol a lovam legeljen, - Lesz még nekem szép szeretom, - Ki igazán szeressen. - -(_Parajd_.) - - -13. - - Szentmiklósi nagy hegy alatt, - Három legény zabot arat. - Zabot arat a lovának, - Szeretot keres magának. - -(_Sófalva_.) - - -14. - - Ne nézz reám, ne nevess! - Mert megtudják, hogy szeretsz; - Reám néztél, nevettél, - Megtudták, hogy szerettél. - - Ne nézz reám, ne kaczagj, - Mert a szivem meghasad; - Reám néztél, kaczagtál, - Nálam nélkül maradtál. - -(_Miriszló_.) - - -15. - - Rászállott a vadgalamb a - Tiszta búzakalászra, - Még ezelott három évvel, - Biz nem néztem a lányra. - De mióta a vadgalamb rászállott, - Elszeretném ezt az egész világot. - -(_Sóvárad_.) - - -16. - - Az ajtómon diófa kilincs, - Jaj Istenem! még szeretom sincs. - Nem messze van ide Sófala - Gyászos kocsival járok oda. - Gyászos kocsim, réz a tengelye, - Fáj a szivem, nem birok vele. - -(_Parajd_.) - - -17. - - Tavaszszal nyílik a rózsa, - Nem vagyok én senki rabja, - Csak volnék magam szabadja. - . . . . . . . . . . . . - Rabod vagyok, mert megfogtál, - Engem kaliczkába zártál. - Ne bánjál úgy, mint raboddal, - Bánjál úgy mint galamboddal. - -(_Szováta_.) - - -18. - - Hideg sincsen, mégis befagyott a tó, - Szeretom sincs, mégis rólam megy a szó. - Hát hogyha még szeretot is tartanék, - Egész világ rólam tenné a törvényt. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -19. - - Temetoben kis ibolya, - Szerelmes nem leszek soha. - Lánczot veretek szivemre, - Hogy lássam, hogy ki bír vele. - - Le van a szivem lánczolva, - Nincsen senki, ki feloldja. - Oldozd fel te gyönyörü virágom, - Hadd lehessek szabad e világon. - -(_Szováta_.) - - -20. - - Érik a káposzta, - Sárgul a levele. - Búsul a küs leán, - Mert nincs szeretoje. - O ne busujj, ne bánkodj, - Ne is siránkozzál, - Ad az Isten jó szeretot, - Csak jól imádkozzál. - -(_Szent-Demeter_.) - - -21. - - Édesanyám mondta nekem, - Mit ér a szerelem nekem! - De én arra nem hallgattam, - Titkos szeretot tartottam. - -(_Miriszló_.) - - -22. - - Megérett a buzakalász, - Le lehet már vágni. - De nagy szégyen egy kis lánynak - Legény után járni. - - Nem járok én legény után, - Nem is fogok soha, - Van én nekem szép szeretom, - Kökényszemu, barna. - -(_Parajd_.) - - -23. - - A mely házon fecske fészkel, - Onnan a lányt nem lopják el. - Mert a fecske kicsevegi, - Hogy a leányt ki szereti. - -(_Kelementelke_.) - - -24. - - Mind azt mondják: se asztalom, se székem, - Kinek vagyon szebb babája mint nékem? - Nem kell nékem senkinek a vagyona, - Gazdagabb vagyok mint Dárius maga. - -(_Sóvárad_.) - - -25. - - Nyisd ki rózsám ablakodat, - Nyújtsd ki azon a karodat, - Ne csak egyet, hanem kettot, - Én vagyok a te szeretod. - -(_Balavásár_.) - - -26. - - Fehér liliomlapi, - Szeret engem valaki, - Az este is nálam vót, - Három almát hozott vót, - Mind a három piros vót, - Még se mondom meg, ki vót. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -27. - - Kék ibolya vagyok virágos kertemben, - A ki arra eljár, mind megkiván engem. - Bárcsak megkivánna, bárcsak leszakítna, - Az a barna legény, az a czigány fajta. - -(_Szováta_.) - - -28. - - Almárium kis kóccsa, - A mi papunk de furcsa, - Azt papolta a minap: - Lányt szeretni nem szabad. - De azt h'jába papolja, - Mert szivem nem akarja. - Mert a szivem arra késztet: - Ha szereted, csókold meg. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -29. - - Ablakodba mér ültettél virágot? - Hogyha tudtad, hogy az onnét elszárad. - Elszáradt már a virágnak levele, - Gyáva legény kinek nincs szeretoje. - -(_Parajd_.) - - -30. - - Zavaros a Nyárád vize, - Szoke kis lány fürdik benne. - Én is megfürdöttem benne, - Reám ragadt a szerelme. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -31. - - Kertem alatt kinyillott az ibolya, - Szeretomet megtudták, hogy kicsoda. - Ugy akartam volna, hogy meg ne tudják, - De az egek rám világosították. - -(_Miriszló_.) - - -32. - - Virágoskert ajtajánál - Kökényszemü kis leánynál - Gyakran jár a szoke legény. - De megmondta szoke legény: - Szoke leány ne néz férre, - Ne nézz a szoke legényre. - Mert ha reája tekintesz, - Szerelemnek rabja leszesz. - Ha rab lettél, türj békével, - Majd megenyhülsz még idovel. - -(_Csekelaka_.) - - -33. - - A szerelem olyan édes, - Mint a pánkó mikor édes. - De ha megkeseredik. - Epével vetekedik. - - Az én rózsám olyan szép - Mint üveg alatt a kép. - De ha megfüstölodik, - Kürtovel vetekedik. - -(_Maros-Csúcs_.) - - -34. - - Megmondtam én bús gerlicze, - Ne rakj fészket az útszélre! - Mert az úton sokan járnak, - A fészkedbol kihajhásznak! - Rakjál fészket az erdobe, - Ennek is a közepébe. - Egy czitrusfa tetejébe. - A czitrusfa teteje, - Behajlott a tengerbe, - Az én rózsám szerelme - Rászállott a szivemre. - -(_Maros-Décse_.) - - -35. - - Édes kicsi dundulikám, - Fekete szemü vialám, - Bárcsak egy cseppet alhatnám, - Hogy rólad ne gandalkaznám. - De egy cseppet sem alhatom, - Mindig rólad gandalkazam. - -(_Miriszló_.) - - -36. - - Amott egy kis madár - Elhagyta az ágát, - Ágról ágra repül, - Keresi a párját. - Én is egy ideig - Elhagyom falumat. - Mint a vándormadár - Keresem páromat, - Mint a vándormadár. - Messze, messze szállok, - Idegen helyeken - Egyedül megállok. - -(_Egresto_.) - - -37. - - Ó be csipos a csihán! - Vidékre járt a leány, - Az is azért járt vidékre, - Hogy kapjon szép szeretore. - -(_Martonos_.) - - -38. - - Tavaszi szél útat száraszt, - Minden hóból vizet áraszt, - Minden madár társat választ. - Hát te rózsám, kit választasz? - Választok én egy nádszálat, - Mihent szél kezd lengedezni, - Kész mindenfelé hajolni. - -(_Kibéd_.) - - -39. - - Emeletes a házom - Benne van a galambom. - Balkarjával integet: - Szakitsátok, ha tudjátok - Kétfelé a szívemet. - -(_Szentmihályfalva_.) - - -40. - - A tordai ibolya, - Ide érzik a szagja, - A szivemet kinyitja, - A szivem szomorítja. - - Kis kertemben egy verem, - Abba van a szerelem. - Kinyitani nem merem, - Kirepül a szerelem. - -(_Szentmihályfalva_.) - - -41. - - Száraz fából könnyu hidat csinálni. - Aj be bajos jó szeretot találni. - Száraz fahid megbírja a szekeret. - Szoke kis lány csal meg legényt eleget. - -(_Pálfalva_.) - - -42. - - Árva csalán nott ki az út martjára. - De szép leány lakik ebb' az utczába. - Hogyha kiáll a kapuba, úgy nézem: - Még a nap is elbujik a felhoben. - -(_Torboszló_.) - - -43. - - Mit a világ rólam beszél, - Mind elfujja aztat a szél: - Kit lefelé, kit felfelé, - Kit a rózsám háza felé. - -(_Lorinczréve_.) - - -44. - - Megesküdtem Isten elott, - A bükkösi templom elott, - Hogy nem tartak több szeretot. - Ha tartak is, olyat tartak, - Kivel becsületet vallak. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -45. - - Életemben czudar fajta nem voltam, - Mégis titkon két szeretot tartottam. - Ketto közül már az egyik elhagyott, - Nekem most is a legszebbik maradott. - -(_Kis-Kend_.) - - -46. - - Két szeretot megtartani nagy dolog, - Attól félek mindkettobol kifogyok. - Jobb lesz nekem, ha csak egyet szeretek, - Annak tudom igazságot tehetek. - -(_Rigmány_.) - - -47. - - Három bokor szollovesszo, - Be szép tulok ez a ketto. - Szép a tulok, megy a járom, - Be szép leány ez a három. - - Be szeretném az egyiket, - Három közül a szebbiket, - A szebbiket ha nem adják, - A más kettot megtarthassák. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -48. - - Ne szeress te kettot, hármat, - Mert az egy is elég bánat, - Mert én csak egyet szerettem, - Mégis eleget szenvedtem. - -(_Balavásár_.) - - -49. - - Madarasi surü berek! - Ott terem az ügyes gyerek. - Én is onnét reppentem ki, - Bár a nyakam tört volna ki, - De nem bánom. - - Udvaromon egy almafa - Három alma vagyon rajta. - Leszakítom az egyiket, - Három közül a szebbiket, - De nem bánom. - -(_Szent-Gericze_.) - - -50. - - Boldog az a legény, boldog az a leány - A ki egymást szereti, - A ki minden este, a ki szombat este - Karjára ölelheti. - - Lám én szerethetek, tizet hitegetek, - Soha igaz nem leszek; - Mér' is lennék igaz, akad tiz szereto, - A kit hitegessek. - -(_Köszvényes-Remete_.) - - -51. - - Az én rózsám aranybárány, - Aranybetu van a vállán, - A ki aztat elolvassa, - Az én nevem van ráírva. - -(_Asszonynépe_.) - - -52. - - Úgy szeretem a szépet, - Mint az eleven képet; - Nem szeretem egyebit, - Csak az eszit s a szemit. - - Be szép a szeretom szeme, - Be szépen néz az emberre! - Volt szeretom, volt egy kedves, - Tudom többé olyan nem lesz. - -(_Csombord_.) - - -53. - - Nincs édesebb mint a méz, - Ki kit szeret arra néz, - Lám én szokét szeretek. - Ha rá nézek nevetek. - - Nincs savanyúbb mint a meggy, - Kit hova húz, oda megy. - Lám én barnát szeretek, - Ha rá nézek könnyezek. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -54. - - Túl a vizen az Alszegbe - Három galamb egy fészekbe: - Egyik barna, másik fehér - A harmadik, a legszebbik, - Aranyat ér. - -(_Szováta_.) - - -55. - - Túl a vizen meg innet, - Barna vagyok, megillet. - Barna vagyok magam is, - Barna a galambom is. - Túl a vizen innen is - Áldjon meg az Isten is, - Téged, rózsám, engem is, - Még a ki felnevelt is. - Nevelhessen többet is, - Náladnál még szebbet is. - -(_Miriszló_.) - - -56. - - Kerek az én kalapom, - Kerekebbre vágatom. - Kicsiny az én galambom, - Könnyen megcsókolhatom. - - Fekete haj, fekete szem, - Az engem a sírba viszen. - Karcsú derék, suhanczár, - Az engem a sírba zár. - -(_Magyar-Becze_.) - - -57. - - Ágasbogas az diófa teteje, - Csak egy legény termett az én kedvemre. - Édes anyja de kedvemre nevelte, - Bokrétába nekem összekötötte. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -58. - - Ez a kis lány tejjel mozsdik, nem vizzel, - Törölközik fehér mályvalevéllel. - Fehérebb is az orczája a hónál, - Pirosabb is a pünkösti rózsánál. - -(_Makfalva_.) - - -59. - - Édes anyám szennyes a zsebkendom, - Fáj a szivem, de nincsen szeretom, - De mind olyan lányok laknak erre, - Rá se néznek a szegény legényre. - -(_Csokfalva_.) - - -60. - - Sárgadinnyét, sárgadinnyét, - Nem jó ültetni. - Özvegy asszony lányát, - Nem jó szeretni. - Egyszer mondtam valamit - A lányának, - Hazafutott, elmondta - Az anyjának. - -(_Szentmihályfalva_.) - - -61. - - Három alma, hat baraczk, - Urfi szeret, nem paraszt. - Ha az urfi megmaraszt, - Nem kell nekem több paraszt. - - S ha az úrfi nem maraszt, - Jó lesz akkor a paraszt. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -62. - - Osszel érik meg a fekete szollo, - Nem kell nekem magas legény szereto. - Ha magas is, nem kell avval gondolni, - Majd lehajol, ha meg akar csókolni. - -(_Nagy-Kend_.) - - -63. - - Két szine van a legénynek - Mint a nyársfa[2] levelének. - Három szine van a lánynak, - Mint a patyolatrózsának. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -64. - - Egy az óra, kettore jár, - Az én rózsám lájbiba jár, - A lájbija szederjes, - Rózsám pedig szerelmes. - -(_Balavásár_.) - - -65. - - Aranyos szárnyu pillangó, - A lány szeretonek való. - A leány szive hajlandó, - A legényeken kikapó. - -(_Balavásár_.) - - -66. - - Szánt a babám, recseg, törik a járom, - Gyalakuti gidresgödres határon. - Olyan eros, csuhajja! - Még az ekém sem vágja. - Mindenkinek szép a maga babája. - -(_Gyalakuta_.) - - -67. - - Ej, haj! Ne feküdj a sarjubugja tövébe! - Köröskörül rózsafa van ültetve; - Reczés annak a levele, nem síma, - Szeretomnek hét faluba nincs párja. - -(_Szováta_.) - - -68. - - Szerelemajtó fejfája - Az én rózsám két orczája. - Piros, piros mint a vér, - Tolem csókot gyakran kér. - -(_Maros-Csucs_.) - - -69. - - Cseresnyefán ül a daru, - Az én rózsám sugár, karcsu. - Sugár, karcsu, mint a nádszál, - Hajlik mint a violaszál. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -70. - - Térhelyt terem a gyékény: - Jaj, de hamis a legény. - Dombon terem a csihány, - De hamisabb a leány. - Egyszer vág o a szemedbe, - Ezerszer jut az eszedbe. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -71. - - Magasan repül a daru, - Karingosan megfordul. - Szárnyaiból, a farkából - Sok szép bokréta kihull. - - Szedjed babám, szedjed, - Kalapom mellé tegyed; - Hogy tudjam meg, ismerjem meg; - Merre fordul a lelked. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - -72. - - Álmos vagyok, nem aludtam az éjjel, - Rám nézett egy menyecske két szemével. - Ki nem hiszi, próbájja meg magát hát, - Tud aludni, ha ijjen két szemet lát? - -(_Héderfája_.) - - -73. - - Nem kell hinni a mostani leánynak - Két szine van mint a jeges almának. - Mer' a leány olyan mint a jeges fa, - Rásüt a nap, leolvad a jég róla. - -(_Balavásár_.) - - -74. - - Elégett, elégett a parajdi kocsma, - Ne menj oda, szoke kis lány! - Eléget a lángja. - Nem félek, nem félek annak a lángjától, - Százszor, százszor inkább félek, - Babám haragjától. - -(_Parajd_.) - - -75. - - Ha még egyszer tizennyolcz éves lennék, - Tizenhárom éves lányt szeretnék, - Mert a melyik tizenhárman fejül van, - Mindegyiknek huszár szeretoje van. - -(_Bordos_.) - - -76. - - Kis kertemben egy rózsafa, - Örömbimbó terem rajta. - Szeretem én a rózsafát, - De még inkább a rózsáját. - Megszagolom, megcsókolom, - Jó anyámnak odaadom. - -(_Csókfalva_.) - - -77. - - Maros martján ég a gyertya, - Barna legény koppintgatja. - Barna legény, de nem czigány, - Az szeret engem igazán. - -(_Miriszló_.) - - -78. - - Korond felol jo egy páva magába, - Az a páva nem jo ide hiába. - Korond felol fujja a szél a tollát, - Jó az Isten, jó legénynek jó lányt ád. - -(_Parajd_.) - - -79. - - Fáj a szüvem szüvedér', - Két fekete szemedér'! - Szép a fekete bárány, - S az fekete szemü lány. - Fekete szem, piros arcza, - Aztat nem sok lány hardazza. - -(_Miriszló_.) - - -80. - - Este van már a faluba. - Haza kéne menni, - Ha kiállok a kapuba, - Meg akarnak verni. - Ne haragudj rám, - Kedves jó anyám, - Nem vagyok én annak oka: - Barna kis lány a szeretom, - Nem engedett haza. - -(_Kibéd_.) - - -81. - - Ne higgy leány a legénynek, - Álnok a szive szegénynek. - Olyan mint a kiönto viz, - Biztat, de azokba ne bizz. - Mert a legény álnok csont, - Ha ma épit, holnap ront. - -(_Szent-Demeter_.) - - -82. - - Kedves rózsám, ha igazán szeretnél, - Magad mellé a nyeregbe ültetnél. - Gyenge vagy még kis angyalom a lóra, - Játszik a ló s könnyen leesel róla. - - Az én lovam arra vagyon kaptatva, - Többet megyen horpaczon, mint jóllakva. - Én magam is arra vagyok kaptatva, - Szeretem a más babáját titokba! - -(_Kibéd_.) - - -83. - - Volt nekem egy szeretom: - Kökényszemü oláh lány. - El sem tudom felejteni, - Ugy szerettem, igazán. - - De az anyja nem engedi, - Egyszer sem, - Hogy a lánya magyar legényt - Szeressen. - -(_Szováta_.) - - -84. - - Én elmegyek az Alföldre lakni, - Ott találok szeretore kapni. - Ott hull reám a füge, - Fügefának levele - Gyenge majoránna. - - Mikor Pesten szabad leány voltam, - Fügefának árnyékába jártam. - Ott hullt reám a füge, - Fügefának levele - Gyenge majoránna. - -(_Szováta_.) - - -85. - - Úgy fáj az én gyenge szivem, - Hogy azt ki nem beszélhetem. - Kibeszélném, de nincs kinek. - Így hát nem mondom senkinek. - - Fáj a szivem, nem tagadom, - Érted fáj kedves galambom. - Érted biz a, nem is csoda, - Mert ójan vagy mint egy rózsa. - -(_Kelementelke_.) - - -86. - - Nincs jobb dinnye az aradi dinnyénél, - Nincs szebb leány az én kis szeretomnél: - Vagyon neki két-háromszáz forintja, - Piros borbol van a bugyelárissa. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -87. - - Elmegyek én messze, messze e tájról, - Hogy a szivem a babámér' ne fájjon. - Fáj a szivem egy szokéér', nagyon fáj, - Mer' a szoke, mer' a szoke csapodár. - -(_Nagy-Kend_.) - - -88. - - Érik már a beszterczei szilva, - Enyim leszel te galambom, két hét mulva. - Érik a köszméte, szelidebb a szoke. - Érik a vadalma, hamisabb a barna. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -89. - - Túl a vizen szenestoke, - Szebb a barna, mint a szoke, - A barnától vámot kérnek, - A szokére rá se néznek. - -(_Asszonynépe_.) - - -90. - - Ugat a kutyám a szürke, - Jo a szeretom a szoke. - A szoke az én galambom. - A barnára sem haragszom. - - A szokét az Isten adta, - De a barnát a víz hozta. - A víz hozta messze földrol, - Fenyoerdo közepérol. - -(_Magyar-Becze_.) - - -91. - - Szoke leányt ne szeress, - Mert az mindig beteges. - Az árnyékot keresi, - Világát ingyen éli. - -(_Lorinczréve_.) - - -92. - - Ez a szoke lány beteges, - Szeretni nem kellemetes; - Vetett ágya bús falevél,[3] - A leányka tavaszt nem ér. - - Ha én eztet tudtam volna, - Csak barnát szerettem volna. - Mert a barna lombos cserfa. - Megpihenhetsz árnyékába'. - -(_Nagy-Kend_.) - - -93. - - Nincs szebb madár a fecskénél, - Romsztiraró re tiráró rom. - Nincs szebb leány a szokénél, - Romsztiraró, reczepicze angyalom. - Mert a szoke úrifajta, - Én is azért kaptam rajta. - Romsztiraró reczepicze angyalom. - - Nincs szebb virág a rózsánál, - Romsztiraró re tiráró rom. - Nincs szebb leány a barnánál, - Romsztiraró reczepicze angyalom. - Mert a barna magyarfajta. - Én is azér' kaptam rajta - Romsztiraró reczepicze angyalom. - -(_Rigmány_.) - - -94. - - Nincs szebb madár a fecskénél, - Barna karcsu menyecskénél. - Mert ha ölelni akarom, - Könnyen átéri a karom. - - Nincs szebb madár a fecskénél, - Kontyosfejü menyecskénél. - Kontyosfejü menyecske, - Nem olyan nagy szerencse. - -(_Csekelaka_.) - - -95. - - Rég megmondtam a szeretom anyjának: - Ne nevelje a leányát czifrának; - Mert a czifra nem tud szivbol szeretni, - Csak a legényt szereti csalogatni. - Ne te czifra! még a lelked is hamis, - Hamisságod megszenvedtem magam is. - -(_Parajd_.) - - -96. - - Dombon van a házom, dombon lakom én, - Törpe a galambom, magos vagyok én, - Ha törpe is lehajlok én utána, - Megcsókolom a hol senki sem látja. - -(_Parajd_.) - - -97. - - Dombon van a házam, - Szélnek van fordítva, - Üveg az ablakja, - Sokan lesnek rajta. - A titkos szerelem, - Fél az árulástól, - Éjj boldogul, gyenge rózsám, - Megválunk egymástól. - -(_Tarcsafalva_.) - - -98. - - Fehérvári dombon kellemes lakni, - Mer' ott lehet hamar szeretot kapni. - Én is ott lakom, szerelmes vagyok, - Szeretek egy szokét, érte meghalok. - -(_Tompa_.) - - -99. - - Messze látom azt a magos hegyeket, - Melyektol én babámhoz nem mehetek. - Azt a hegyet kosárral is elhordom, - Ugyis még a gyenge babám meglátom. - -(_Parajd_.) - - -100. - - Hogyha látom azt a magas hegyeket, - A bubánat szorítsa a szívemet. - Levághatnám, elhordhatnám ízibe, - Hogy nézhessek barna babám szemibe. - - A hegyeket az úristen ugy adta, - Hogy rózsámat éntolem elválaszsza. - H'jába títsa, letelik a három év, - Nézek én még a szemedbe, nézek még. - -(_Elopatak_.) - - -101. - - Nyisd ki babám ablakodat. - Gombold ki az ingujjodat. - Nyujtsd ki rajta a karodat, - Karod után ajakodat, - Azután meg jer ki magad. - -(_Nagy-Ajta_.) - - -102. - - Ajtóm elott nincsen sár, - Az ajtómon nincsen zár. - A mi van is leveretem, - A rózsámat beeresztem; - Ágyat vetek, lefektetem; - Hajnal felé felébresztem, - Csókot adok, eleresztem. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -103. - - Túl a vizen meg innet - Barna legény tekin'get. - De hiába tekin'get. - Mer o túl van s én innet. - -(_Szováta_.) - - -104. - - Kicsi csillag ha leesik, elterül, - A galambom, a hol lát is, elkerül. - Ne kerülj el édes, kedves galambom, - Mer' én neked rosszadat nem akarom. - - Kedves rózsám, az anyádnak mondd meg hát: - Ha akarja kertelje el az utczát; - Kertelje el rozmaringgal, ürömmel, - Hogy ne találkozzam veled sohasem. - -(_Szováta_.) - - -105. - - Este van már, de már késo este, - Fél tizenkettot ütött az óra, - Eljöhetnél még ma este, - Eljöhetnél már a guzsalyasba. - Én is arra járok, járok el, - Fájó szivem keseredett el. - Raktam csókot, - Rakogatok rája. - Isten tudja, - Leszek-e babája? - -(_Parajd_.) - - -106. - - Csepereg az eso, nem akar megállni - Ez a barna kis lány - Ihaha! - Hozzám, akar jönni - Valaha. - - Hozzám barna kis lány, - Addig nem jöhetsz - Ihaha! - Míg minket a jegyzo, - Össze nem esket - Valaha. - -(_Parajd_.) - - -107. - - Gyere rózsám egy-két szóra! - Nem a világ egy-két óra. - Akkor gyere, mikor mondom, - Csak a csizmád ne kopogjon. - Piros ajkad mosolyogjon. - Fekete szemed ragyogjon! - -(_Magyar-Becze_.) - - -108. - - Ez az este nem jó este, - Mert a rózsám nem gyütt erre. - Hónap este, ha elgyünne, - A szivem megkönnyebbülne. - Cëtërteken este itt vót, - Jaj de be szerencsétlen vót. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -109. - - Sárga rózsa a réten, - Nem láttalak a héten: - Nagy rózsám a reménységem, - Meglátlak a jövo héten. - -(_Miriszló_.) - - -110. - - Harangoznak vasárnapra, - Ne várj rózsám a templomba; - Elmennék, de a ki szolga, - Éjjel, nappal sok a dolga. - - Délután is hiába vársz, - Nálam nélkül fóly el a táncz. - Tánczolj mással, ne várj engem, - Lovam után kell sietnem. - -(_Parajd_.) - - -111. - - Túl a vizen, a Tiszán, - Rózsa terem a fizfán, - Minden ágán ketto három, - A rózsámat hezzám várom. - - Túl a vizen a tengeren, - Rózsa terem a kenderen; - Minden ágán ketto, három, - A rózsámat ide várom. - -(_Miriszló_.) - - -112. - - Sötét felhok vándorolnak az égen, - És az eso a parajdi nagy réten. - És az eso, ó de szépen csepereg, - Kis angyalom de hiába kesereg. - - Surü csillag ritkán ragyog a réten; - Az én rózsám sarjút kaszál a héten; - Olyan szépen csengeti a, pengeti a kaszáját, - Oda várja szeretojét, babáját. - -(_Parajd_.) - - -113. - - Temetobe, temetobe, kinyillott a vadrózsa, - Ez a kis lány ritkán jár el, ritkán jár a fonóba, - Hogyha oda, de surübben, de surübben eljárna, - Szivesebben ölelné, de ölelné a babája, - Minden este, minden este, el is menne hozzája. - -(_Parajd_.) - - -114. - - Gyere rózsám, gyere már, - Mert a szivem régen vár: - Téged óhajt, téged vár, - Téged csakalni nem kár. - Míg a nap az égen jár. - -(_Miriszló_.) - - -115. - - Jaj istenem, hogy is legyen - Jó világ! - Kalapomat lehúzta a - Gyöngyvirág. - Megemelem kalapom - Karimáját, - Rég nem láttam gyenge rózsám - Formáját. - -(_Martonos_.) - - -116. - - Fehér fuszuj, sárga fuszuj az ágy alatt ë, - Kedves rózsám hej de régen nem láttalak ë, - S ha nem látlak, ha nem látlak vasárnapig ë, - Meghasad a szivem addig: teéretted ë. - -(_Szováta_.) - - -117. - - Szépen folyik a buborék a vizen, - Szépen sétál az ácslegény a réten. - Fenyofába belevágja a bárdját, - Odavárja szeretojét, babáját. - -(_Maros-Décse_.) - - -118. - - Gyere rózsám a szolobe! - Szedjünk szolot keszkenobe. - Zërgo diót a zsebünkbe, - Piros almát kebelünkbe. - Piros almát hasítsd meg, - Barna kis lányt szorítsd meg. - Szorítsd meg a derekát, - Csókold meg az ajakát. - -(_Miriszló_.) - - -119. - - Érik a cseresznye a fán, - Haragszik reám a rózsám. - Ha haragszik, mér' jár erre, - Mi keresetje van erre? - Ha haragszik, megbékéllik, - Mikor a fonó kezdodik. - -(_Miriszló_.) - - -120. - - Ha nem tudod, babám, hol lakom, - Gyere velem, mert megmutatom. - Ideki a szeredai piaczon, - Zod salukateres az én ablakom. - - Ha nem tudod babám, hol lakom, - Gyere velem, mert megmutatom. - Az én házam nem nagy, kicsi vár, - Téged a szerelem odavár. - -(_Nyárád-Szereda_.) - - -121. - - Rezeg a nagy-kendi utcza, - Mikor végig megyek rajta. - Nyilik a babám ajtaja, - Mikor kopogtatok rajta. - Megdobban a babám szive: - Talán galambom jo ide? - -(_Balavásár_.) - - -122. - - Magas hegyén lakom, - Keress fel galambom, - Csendes folyóviznek - Csak zugását hallom. - - A nyári folyóviz - Télben megaluszik, - Búsúl az én szivem, - Soha meg nem nyugszik. - - Amott jo egy legény, - Be szomoru szegény. - Látom a szájáról, - Szállást kérne szegény. - - Adok neki szállást, - A lovának állást. - Magának pediglen - Magam mellé nyugvást. - -(_Köszvényes-Remete_.) - - -123. - - Este vagyon, késo este, - Az én rózsám nem jo ide. - Vagy búja van, vagy mást szeret, - Vagy rólam elfelejtkezett. - -(_Balavásár_.) - - -124. - - Vetettem ibolyát, várom kikelését, - Várom a rózsámnak visszajövetelét. - Kikelt az ibolya, de nem igen teljes, - Visszajött a rózsám, de nem igen kedves. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -125. - - Édes rózsám, késo vagyon, - Gyere haza, sötét vagyon. - Gyere rózsám, gyujtsál gyertyát - Mutasd meg az országútját. - - Nyisd ki szép bársonykapudat, - Hagy kössem be a lovamat. - Ugy sem mulatok sokáig, - Csak mindig úgy harmadnapig. - -(_Magyar-Becze_.) - - -126. - - Látod babám ezt a gyufaszárat? - Mikor ez a gyufa - Ki, ki, kivirágzik, - Akkor leszek párod. - Azt te rózsám gondolhatod, hogy ez - Soh', soh', soha sem lesz, - Hogy annak a sárga gyufaszárnak - Ké-, ké-, kék virága lesz. - -(_Parajd_.) - - -127. - - Hát ti lányok mit csináltok? - Ilyen késon vacsoráltok? - Nálunk eddig lefeküdtek, - Itt még ágyat sem vetettek? - - Nem is vetünk mindeneknek, - Csak az ügyes legényeknek. - Hadd el rózsám, megcsaltál, - Csókot kértem, nem adtál. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -128. - - Székely legény rezet lopott az este, - Rézsarkantyut csináltatott belole. - Szombat este olyan szépen csengeti, pengeti, - Hogy rózsája a szobába ereszti, ereszti. - - A babája az ajtón beengedte, - Széket hozott, szépen le is ültette. - Ülj le nálunk, hiszen rég nem láttalak, - Ha szépen ülsz, talán meg is csókollak, csókollak - -(_Vaja_.) - - -129. - - Tán azt tudod rózsám, hogy hiba, - Hogy az este nem mentem oda. - Majd elmenyek szombat estére, - S leülök az ágyad szélére. - - Leülök majd ágyad szélére, - S megkérdezlek igaz hitedre: - Van-e neked urad, Istened? - Hogy oly rútul megcsalsz engemet. - -(_Rigmány_.) - - -130. - - Ha tudtad elmenetelem, - Mért nem találkoztál velem? - Mért nem jöttél a kapuba? - Mégegyszer láttalak vólna. - - Tán könnyebb lett volna útam, - S nem oly gyászos búdosásam. - -(_Ozd_.) - - -131. - - Esik a fergeteg, ázik a köpenyeg, - Kökényszemü kis angyalom ereszsz be engemet. - Kilencz óra eltot, nem eresztlek bé már, - Eredj oda kis angyalom, a hol eddig vótál. - -(_Csokfalva_.) - - -132. - - Nincsen pénzem, elköltöttem, - Mind megittam az este. - A mit adott, a mit adott - Az a barna menyecske. - - Jó az Isten, jó az Isten, - Majd elhozza az estét; - Megölelem, megcsókolom - Azt a barna menyecskét. - -(_Balavásár_.) - - -133. - - Igyál rózsám a havasi vizekbol, - Küldj levelet az idegen földekrol. - Küldj levelet, ird belé a nevemet. - Azt is ird meg: szeretsz-e még engemet? - - Igyál rózsám a legtisztább forrásból, - Adj egy csókot, ne félj édes anyádtól. - Ne félj, édes anyád hogyha meg is vér, - Elviseled azt egy ügyes legényér'. - -(_Tompa_.) - - -134. - - Nem akar a köd felszállni, - Itt akar rózsám maradni. - Ne maradj itt, megtalálnak, - Tán el is agyabugyálnak. - - Soh' se rettegj kis galambom, - Megvéd engem a két karom. - S ha elkiáltom magamat, - Az egész falu elszalad. - -(_Ákosfalva_.) - - -135. - - Hej de szépen csillámlik a salló, - Felszabadult már a buzatalló. - De még szebben gyöngyellik a harmat. - Vigyázz kis lány: estére megcsallak. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -136. - - Hársfából van, hársfából van - A rózsámnak az ágya. - Ha ráülök, ha ráfekszem, - Hajlik mind a négy lába. - - Nyomd be rózsám az ágyadat - Éppen a falig. - Itt maradok, veled hálok - Kivilágos virradtig. - -(_Tarcsafalva_.) - - -137. - - Szállj le madár a kapuról, ó - Igyál vizet a lapuról, ó - Igyál vizet eleget - ó - Vidd el ezt a levelet; ó - Hogyha sétál a szobába, ó - Tedd oda az asztalára; ó - Hogyha fekszik az ágyába, ó - Tedd reá a paplanára; ó - Hogyha fekszik a sírjába ó - Tedd reá a keresztfára, ó. - -(_Magyar-Becze_.) - - -138. - - Szánt az eke, szépen pereg a járma, - Jártam hozzád tizenhárom határra. - Tapodtam már én a sarat eleget, - Még sem szánt meg szíved, lelked engemet. - -(_Tarcsafalva_.) - - -139. - - Amott egy kis patak csereg, - A mellett csókoltalak meg. - A míg az a víz kiapad, - Hív lészsz hozzám, ezt fogadtad. - - Meg akarnám aztat tudni: - El fog-e ked engem venni? - Nem is kell azt emlegetni, - Nem lesz abból soha semmi. - -(_Egresto_.) - - -140. - - Dézs városa torony tetejébe, - Holló szállott tiszta feketébe. - Babám! az a holló minket gyászól, - El akarnak tiltani egymástól. - - Nem válunk el, csak a világ mondja. - Megváltozik még az anyád gondja. - Elszáll még a holló a toronyból, - Vigadalom lesz a surü gyászból. - -(_Csekelaka_.) - - -141. - - Édes rózsám teveled - Még beszélni se lehet. - Kapok olyat eleget, - Kivel beszélni lehet. - - Édes rózsám ne tégy úgy. - Térj meg hozzám - Jobb lesz úgy. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -142. - - Száraz a bokor a teton, - Haragszik rám a szeretom. - Zodül a bokor a teton, - Békéllik az én szeretom. - Én békélni nem akarok, - Mert én elszántam magamat, - Hogy elhagyom galambomat. - Ha elhagyott, o bánja meg, - Kérem az Istent, verje meg. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -143. - - Ó én szegény kis madár, - Mire vetemedtem. - Mikor a zöld cserében - Szemet szedegettem. - Meg van kötve lábam, - Szoros guzsba tették. - Szárnyam fuszálakkal - Összekötözgették. - Rabja lettem, rabja, - De nem tudom kinek, - Adja a jó Isten - Szabadulhassak meg. - -(_Nagy-Kend_.) - - -144. - - Beteg a szeretom, ágyban fekszik, - Liliompaplannal takaródzik. - Kelj fel rózsám, kelj fel, - S kelj fel ha lehet. - Vigasztald meg az én - Bús szivemet. - -(_Maros-Csucs_.) - - -145. - - Megmondtam én a virágnak: - Szeretot tartson magának. - Ne tartson engem csúfjának, - Csizmabeli kapczájának. - -(_Csombord_.) - - -146. - - Kinek szeretoje más faluban lakik, - Annak szeretoje félórát sem nyugszik; - Mer' az én szeretom csak szomszédba lakik, - Mégis az én szivem soha meg nem nyugszik. - - Kit a bú megrongált ifjukorában, - A jót ne remélje élte világában; - Mert engem megrongált ifjukoromban. - Jót nem is remélek éltem világában. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -147. - - Rózsa, rózsa, piros rózsa, - Ne ügyelj te minden szóra. - Mert ha ügyelsz minden szóra, - Nem leszünk egymásé soha. - -(_Kis-Kend_.) - - -148. - - Tejjes az ég fellegekkel, - Kedves rózsám, felejtsél el! - Most nem fúnak olyan szelek, - Hogy téged elfelejtselek. - De még mind olyanok fúnak, - Téged eszembe juttatnak. - -(_Miriszló_.) - - -149. - - Napsugaras a bécsi torony gombja, - Kis angyalom el sem felejtlek soha. - Tudom én jól: elfelejtesz engemet, - Hogy a hollók ássák ki a szemedet. - - A szivárván átaléri az eget, - Nem engedik rózsám, hogy szeresselek. - Megengedik, vagy örökre ëticscsák, - Vagy a siromat elore kiássák. - -(_Torboszló_.) - - -150. - - Én elmenyek kicsi búval, - Te itt maradsz két annyival. - Szeress rózsám igaz szivbol, - Ne szeress kénytelenségbol. - -(_Rákos_.) - - -151. - - Elmentedet nem kivánom, - Visszajöttöd holtig várom. - Ha visszajösz, visszavárlak, - Szívem közepébe zárlak. - -(_Szováta_.) - - -152. - - Le az utczán, le, le, le, - Piros alma levele. - Ha jó volnál, behínálak. - Piros borral kinálnálak, - Czifra pohár, piros bor! - Most ütett engem a sor. - Vedd el rózsám, köszönd rám, - Ha te szeretsz igazán. - Én szeretlek, de te nem, - Jaj, de nagy veszedelem. - -(_Csombord_.) - - -153. - - Ne toccsetek, ne toccsetek, - Nem iszom, - Hisz lássátok, hogy a fejem - Sem bírom. - Nem is iszom, hogy én a bort - Szeretem, - Azért iszom, mert rávisz a - Szerelem. - -(_Szent-Gericze_.) - - -154. - - Felsütött a nap sugára - Minden kis lány ablakára. - Jaj Istenem, mi lehessen, - Hogy az enyémre ne süssen? - Jaj Istenem mi az oka, - Az enyémre nem süt soha? - -(_Maros-Csucs_.) - - -155. - - Kicsiny a lány, nagy a gondja, - Anyja kérdi, még se mondja. - Ha nem mondja az anyjának, - Mondja meg a galambjának. - - Ha én kicsiny leány volnék, - Anyám elott nem búsulnék. - Mert az anya csak kiszidja, - Mért szomorkodik hiába. - - De ha látná egy szép legény, - Sóhajtanék biz én szegény, - S o így szólna: kis angyalom, - Ládd nekem is az a bajom. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -156. - - Cserefalvi templom elott - Háromágu diófa nott, - Ikres-bokros a levele, - Pál a szeretomnek neve. - - Falu végén van egy csillag, - Minden legény napra forag; - Minden nap esküszik százszor, - Hogy el nem válunk egymástól. - - Nem sirat egy fecskét egy nyár, - Mind bolond, ki más után jár. - Bárcsak én se jártam volna, - Most a szívem nem gyászolna. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - -157. - - Zöld erdoben, barázdában szól a dalos pacsirta, - Ne szomorítsd a szivemet, a szivemet leányka. - Mert ha soká szomorítod az én árva szivemet, - Bizony, bizony nemsokára halva találsz engemet. - -(_Balavásár_.) - - -158. - - Kiáradt a Maros vize, kiáradt, - Körülfogta a szivemet a bánat. - Körülfogta, mint a dinnyét az ina, - Nem lehetek az én babámé soha. - -(_Balavásár_.) - - -159. - - Repülj madár, repülj! - Bükkösön keresztül, - Szállj be az én galambomhoz! - Maga van egyedül. - - Ha kérdi, hogy vagyok? - Mondd csak, hogy megvagyok. - A bükkösi temetoben - Pihenni akarok. - - Nem vagyok én beteg, - Csak a szivem rebben. - Van Bükkösön kilencz legény, - Ki meggyógyít engem. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -160. - - Ma nem ettem egyebet, - Csám, csám, csarabéj. - Mint fekete kenyeret, - Csám, csám, csarabéj. - Ma nem ettem egyebet, - Csám, csám, csarabéj. - Rózsám küldött egy meggyet, - Csám, csám, csarabéj, - Fáj a szivem rózsámér'. - -(_Homoród-Héviz_.) - - -161. - - A lapádi hajnalcsillag, - A lapádi teton villag. - Ide látom villagását, - Hallom rózsám sóhajtását. - -(_Magyar-Becze_.) - - -162. - - Ne nézd rózsám szegény vagyok, - Hogy divatosan nem járok. - Nincsen piszok a lelkemen, - Nincs csalfaság a szivemben. - -(_Parajd_.) - - -163. - - Isten adta volna, - Ne láttalak volna; - Hirëdet, nevëdet - Ne halottam volna; - Számos esztendoket, - Tovább éltem volna, - Szép két piros arczám - Ë' nem sárgút volna. - Két fekete szëmëm - Ki nem sírtam volna. - -(_Sófalva_.) - - -164. - - Aj de bajos egy párnára fekünni, - A ki egymást igazán nem szereti: - A párnának a két széjje elszakadt, - A közepe tiszta ujan mëgmaradt. - - Jaj de nehéz egy párnára fekünni, - A ki egymást igazán nem szereti: - Mert én tudom, én azt tudom, próbáltam, - Még az ellenségemnek sem kivánam. - -(_Parajd_.) - - -165. - - Ha te tudnád édes lelkem. - Hogy én mint búsulok érted. - Az éjbol is napot tennél, - S úgy is látásomra jönnél. - - Tán azt tudod, te szigorú, - Szivem érted gyászba ború' - Dehogy ború', még megújúl - Több más olyanér' sem búsúl. - -(_Szent-Háromság_.) - - -166. - - És az eso a havason - Foly a Nyárád zavarosan; - Értem is megzavarodott, - Mert a rózsám könnye hullott. - - Ne hulljon a szemed könnye, - Majd felderül a nap fénye. - Megtisztul a szoke Nyárád, - S megjózanodik az anyád. - Te gazdag vagy, én meg szegény, - Azért nem lehetsz az enyém. - -(_Szováta_.) - - -167. - - Az én babám lilaszin szoknyája - Ráhullott a harmat az aljára, - Jer ki babám verd le a harmatot, - Bús szívemrol oszlasd a bánatot. - -(_Szováta_.) - - -168. - - Mint az égo gyertya fogyok, - Azt gondolják: beteg vagyok. - Beteg vagyok, de hiába, - Nincsen annak orvossága. - Beteg az én szivem tája, - Csak rózsám a patikája. - -(_Parajd_.) - - -169. - - Szent-Istváni torony tetejébe. - Ül egy holló tiszta feketébe. - Látod rózsám, az is minket gyászol, - El akarnak tiltani egymástól. - - Szent-Istváni torony ablakába, - Két vadgalamb, egyik a más párja. - Mindaketto csak azt turbékolja: - Bár sohase szerettelek volna. - -(_Szent-István_.) - - -170. - - Nem megyen az ökör után a járom, - Majd meggyászolsz kis angyalom a nyáron. - Kis kertedben kivirágzik egy fuzfa, - A búbánat fészket rakott alája. - Fészket rak a búbánat a szivedre, - Ez a világ nem lesz majd a kedvedre. - -(_Szováta_.) - - -171. - - Temetoben van egy sír, temetoben van egy sír - Kerítve. - Oda van az én édesem, abba van az én galambom. - Temetve. - Valahányszor arra megyek feléje, - Feléje, - Mindannyiszor bánat gyul a szivembe, - Szívembe. - Mert én otet szeretem, fáj is érte a szívem - Örökre. - -(_Parajd_.) - - -172. - - Ideki a templom oldalába, - Egy kis leány sírdogál magába. - Vetett ágya majd a pallót éri, - Még se megyen senki hozzá kérni. - -(_Miriszló_.) - - -173. - - Meg kell a buzának érni, - Mert minden nap új szél éri. - Meg kell szivemnek hasadni, - Mert mindennap új bú éri. - -(_Szováta_.) - - -174. - - Én is vótam, mikor vótam: - Virágok közt rózsa vótam. - De rossz kertészre akadtam, - Keze alatt elhervadtam. - - Én is vótam valaha, - A rózsák közt vióla; - Nem öntözött senkisem, - Kiszáradt a gyökerem. - -(_Asszonynépe_.) - - -175. - - Mind kinyíltak a tavaszi virágok, - Mind elmentek elolem a szép lányok; - De még egy sem maradt az én számomra, - A ki engem a világon gyámolna. - Majd meggyámol a szent Isten, - Ki megszomorított engem. - -(_Balavásár_.) - - -176. - - Kovácslegény tüzes vasat surure kopogtassa, - Odahaza szeretojét más legény karolgassa. - Ne karolgasd szeretomet, - Ne szomorítsd víg szívemet. - Mert egy kis lány nem érdemli, - Legény szívét szomorítni. - -(_Kis-Kend_.) - - -177. - - Szántottam gyepet, gyökeret, - Láttam bánatot eleget. - Menyek az uton lefelé, - Senki sem mondja gyere bé. - Gyere bé te szegény árva, - Ki a bánatot próbálja, - Széket adok, leültetlek, - Ágyat vetek, lefektetlek, - A bánatból kitérítlek. - -(_Héderfája_.) - - -178. - - Most készítik a helybeli temetot, - Engem vigyenek ki oda legelobb! - Elobb engem, utánam a rózsámat, - Hogy ne tartson több szeretot magának. - -(_Szent-Demeter_.) - - -179. - - Szollohegyen cseres nyírfa, - Zöld muskáta terem rajta, - Az is azért terem rajta, - Hogy mindenki szeggyen róla. Ihajja. - - Én is egyet szakasztottam, - De hamar elszalasztottam. - Ha még egyet szakaszthatnék, - Reá tán jobban ügyelnék. Ihajja. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -180. - - A makfalvi felso malom, - Csergett az éjszaka nagyon. - Azér csergett olyan nagyon, - Elhagyott az én galambom. - - Vásárhelyi halastóba, - Fürdik egy fekete csóka, - Ki-kiugrik a martjára, - Én voltam a rózsám párja. - -(_Makfalva_.) - - -181. - - Túl a vizen van egy malom, - A zúgását régen hallom. - Nem hallik már csattogása - Az én szivem bánatjára. - - A molnárnak szép leánya - Volt a szivem ibolyája. - De az anyja másnak adta, - S azér' állott meg a malma. - -(_Szent-Gericze_.) - - -182. - - Három hónap ez a tél, - Köszönöm, hogy szerettél. - A negyedik a tavasz, - Te voltál rózsám, ravasz. - -(_Miriszló_.) - - -183. - - Akármerrol fújjon a szél, - Mindenfelol csak engem ér. - Irigylik az életemet, - Elszólják a kedvesemet. - -(_Bordos_.) - - -184. - - Szeretomnek szép a szeme; - Szöknék ki, - Ha nálamnál szebbet - Talál szeretni. - - Azt gondolod, rongyos szajha: - Megcsaltál, - Pedig engem meg sem - Szomorítottál. - -(_Szováta_.) - - -185. - - Fehér rózsa nem akar piros lenni, - Az én rózsám nem akar már szeretni. - Ha nem szeret, mint tehetek én róla, - Nem lehetek sem tulipán, se rózsa. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -186. - - Erdovidéki madár, - Az én rózsám csapodár. - Ha csapodár nem volna, - Szeretonek jó volna. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -187. - - Túl a vizen szánt egy eke, - Szoke kis lány jár elotte; - Úgy elfogott a szerelme, - Holtig fáj a szivem érte. - -(_Parajd_.) - - -188. - - Szépen ring a csónakom a vizen, - Szépen regel[4] a birkám a réten. - Szépen szól a csengo a nyakába, - Tied leszek rózsám, nemsokára. - - Zárd be, rózsám, zárd be a kapudat! - Többet nem tapodom udvarodat. - Hogy eddig is tapodtam, megbántam, - Udvarodon de hiába jártam! - -(_Szováta_.) - - -189. - - Mind kinyiltak, mind kinyiltak - A tavaszi virágok. - Mind eljárnak, mind eljárnak - Elottem a leányok. - Nem bánom én, nem bánom én - Ha egy sem fog maradni, - Ha a babám, ha a babám - Engem ugy meg bírt csalni. - -(_Tompa_.) - - -190. - - Szombat este voltam a faluba, - A hol voltam, nem kisírt ki a csalfa, - Hadd el csalfa, mert te ezt még megbánod, - Mert én már többé utánad nem járok. - -(_Parajd_.) - - -191. - - Vót szeretom, vót, vót, vót, - A míg a fán szilva vót. - Ha a szilvát leszedték, - Szeretomet elvették. - - Vót szeretom, vót, vót, vót, - Míg a réten sarjú vót. - A sarjút lekaszálták, - Szeretomet elcsalták. - - Ki elvette, meg is tartsa, - De elottem ne forgassa. - Hogyha elottem forgatja, - Szívem ketté hasogatja. - -(_Miriszló_.) - - -192. - - Volt nekem egy szép virágom, - Elvette más; jaj de bánom! - Én Istenem, bánni fogom, - Míg bezárul a koporsóm. - -(_Ozd_.) - - -193. - - Kerülj rózsám, mert nagy a sár, - Megutáltattad magad már. - Megutáltattad magadat, - Isten viselje gondodat. - -(_Maros-Csucs_.) - - -194. - - Igy, igy, igy! igy édesem igy! - Igy kerítik a pisztrángot - A mély vizben a halóba. - Igy, igy, igy, igy édesem igy. - - Ó! ó! ó! csókolni való, - Csókoljon meg az a madár, - A ki zod erdobe sétál. - Ó! ó! ó! csókolni való. - - Menj! menj! menj! menj elolem, menj! - Menj el az én szemem elol! - Mert a tekinteted megöl. - Menj, menj, menj, menj elolem, menj. - -(_Tarcsafalva_.) - - -195. - - Epret szedtem az erdoben - A tövis között, - Széjjelszórtam a szivemet - Forró könnyek közt. - Széjjelszórtam a szívemet, - Mióta rózsám nem szeret - Igazán. - -(_Parajd_.) - - -196. - - Azért nincsen a legénynek - Igaz szeretoje, - Hogy megcsalja csalfasággal - A leányt elore. - Szóval keczegteti,[5] - Szemmel integeti, - Azért nincsen a legénynek - Igaz sze-re-retoje, - -(_Martonos_.) - - -197. - - Mit integetsz a kendoddel? - Tán beszélsz a szeretoddel? - Velem is így beszélgettél, - Nekem is igy integettél. - - Még csak egyet kérek toled: - Adsza ide a kendodet; - Letorlöm a könnyem vele, - Visszaadom... úgy ints vele! - -(_Rákos_.) - - -198. - - Én Istenem, adj erot a lovamnak! - Hogy keressek szép szeretot magamnak. - Mert a régi nem akar már szeretni, - Szeretetjét félbe akarja hagyni. - Megálljon csak! Megbánja még valaki. - -(_Szent-Gericze_.) - - -199. - - Olyan lehetsz mint egy rózsa, - Még sem kellesz, büszke kutya. - Már eljárhatsz énmellettem, - Szeretot is tarthatsz tolem: - Ne jojj, hogy szemedre vessem, - Voltál szeretom-e vagy sem? - -(_Csombord_.) - - -200. - - Bánom, rózsám a míg élek, - Hogy téged mér' szerettelek. - Bánom a bolond eszemet, - Megettem a szerencsémet. - A nyári viz megaluszik, - Az én szívem meg nem nyúgszik. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -201. - - Ablakomban három bokor muskáta, - Sárgarigó bejárogat alája. - Szedd le rigó, a muskáta levelét, - Felejtsem el régi kedvesem nevét. - -(_Sóvárad_.) - - -202. - - Nincsen nekem egyebem egy pohárnál, - Abba nincsen egyéb egy szál virágnál; - Arról iszom Maros vizét szüntelen, - Kis angyalom' mért vagy olyan hutelen? - -(_Parajd_.) - - -203. - - Valamennyi szita, rosta suru, - Lesz még az ujjamon aranygyuru; - Dehogy leszen, jól tudod, hogy sárgaréz. - Kis angyalom, soh' sem leszek a tiéd. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -204. - - De szeretnék a templomba' ott lenni, - Mikor a pap a rózsámat esketi. - Meghallgatnám, hogy tagad ki szívébol. - Kedves babám, nem félsz-e az Istentol? - - Én Istenem, de minek is születtem, - S ha születtem, gazdag miért nem lettem. - Egy szivem volt, de azt is elvesztettem. - Most lett csak igazán szegény belolem. - -(_Etéd_.) - - -205. - - Fújja a szél a nyárfa levelét, - Azt gondolom, hogy az is ellenség. - Felállott a fu is ellenembe, - Bujdosóvá tett rózsám szerelme. - -(_Etéd_.) - - -206. - - Jaj be hosszú, jaj be széles - Ez az út; - A melyen az édes rózsám - Elindult. - Kettot lépik, hármat lépik, - Meg nem áll, - Keresztanyja udvarára - Bekiált. - - Keresztanyám ne kivánjon - Szerencsét, - Mert elhagyott, kit igazán - Szereték. - Ha elhagyott, mért hagyott el - Nem tudom; - De igaz, hogy fájó szivvel - Sajnálom. - -(_Martonos_.) - - -207. - - Azér' a mér' ilyen sárga vagyok, - Ne hidd rózsám, hogy érted búsulok. - Megsárgított engemet a szerelem, - Nálad nélkül mit ér az én életem! - - Azér' a mér' ilyen piros vagyok, - Ne hidd babám, hogy én festve vagyok. - Igy szult engem anyám a világra - Pirosító nem kell az arczámra. - -(_Parajd_.) - - -208. - - Könnyü apró halat szedni, - De bajos azt megtisztítni. - Könnyü szép legényt szeretni, - De bajos elfelejteni. - - Én is szerettem egy szépet, - Elfelejteni nem lehet. - -(_Csombord_.) - - -209. - - Nem használ az útifu az ökörnek. - Ne higgy kis lány a mostani legénynek, - Mert a legény férrefordul s neveti, - Hogy babáját mindenre ráveheti. - -(_Nagy-Kend_.) - - -210. - - Én már többé nem hiszek a leánynak, - Sem ennek a repczecsipo bogárnak; - Mer' a bogár mind elcsipi a repczét, - Az én babám ölel egy kis menyecskét. - -(_Szováta_.) - - -211. - - Hej! de sokat intett anyám a jóra: - Ne menj lányom a bánatba, a rosszba. - Nem hallgattam édesanyám szavára, - Beleestem nagy-enyedi fogházba. - - Nagy-enyedi fogház falja de sárga, - Én ültettem a czitrusfát alája; - A czitrusfát levelestül, ágastul, - Kedves rózsám, el kell váljunk egymástul. - - Ha én eztet tuttam volna Istentol, - Hogy mi ketten el kell váljunk egymástól; - Száz forintot adtam volna bankóba, - Mégse szerettelek volna azóta. - Száz forintot adtam volna pengobe, - Még sem szerettelek volna sohase'. - -(_Miriszló_.) - - -212. - - Jertek, jertek, magyar fiuk, jeretek! - Még az éjjel mulatozom veletek. - Mulassatok kivilágos reggelig, - Ez a hutlen hadd hullassa könnyeit. - - Ha meghalok, meghagyom a babámnak, - Ne sirasson hétköznap, csak vasárnap. - Akkor is csak jobb szemével sirasson, - Balszemével babájára kaccsintson. - -(_Kibéd_.) - - -213. - - Az én lovam nem szereti a zabot, - Mert a réten a zöld árpára kapott. - Jobb is neki a zöld árpa, mint a zab, - Maradj te is, kis angyalom, magadnak. - -(_Szent-István_.) - - -214. - - Felrepül a fecskemadár, csiripol, - Levelet kaptam a régi babámtól. - Nem kell nekem sem levele, sem maga, - Mér' tiltotta tolem az édesanyja. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -215. - - Egy ösvényen jártam hozzád, - Azt is elkertelte anyád; - Se nem tüssel,[6] se nem fával, - Csak a sok irigy szavával. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -216. - - Ez a legény bugját rakott, - A hëgyibe fel is hágott. - Hull a murva kalapjába, - Én utánam ne járj soha! - Ne taposd a sárt hiába, - Mert én szegény legény vagyok, - Nem es hëzzád való vagyok. - -(_Oroszhegy_.) - - -217. - - Búza, búza, szép tavaszi búza! - Kihajlott a torboszlói útra. - Levágják a buzát a szép lányok, - Azok közül egyet de sajnálok. - - De sajnálom a nap melegeér', - De még inkább keze vérzésiér'. - Szegénységét a leginkább szánom, - Ezért nem lehet sohasem párom. - -(_Torboszló_.) - - -218. - - Tisza partján mandulafa virágzik, - Mandulája a Tiszában elázik. - Kiszedem a manduláját, szárasztom, - Szeress babám mást helyettem, nem bánom. - - Addig megyek a csillagos ég alatt, - Míg megnyugszom a babám karja alatt. - Gyere lelkem, csókoljam meg a szádat, - Hogy a hideg ne vegye meg a lábad. - -(_Szováta_.) - - -219. - - Rózsabimbó, muskátaszál: - Be szépen kivirágoztál. - Mert eddig csak bimbó voltál, - Most egészen kinyilottál. - Rózsabimbó, muskátaszál, - Mit vétettem hogy elhagytál? - Nem vétettem, nem is vétek, - A míg bennem zeng a lélek. - Zeng a lélek, zeng a szó, - Zeng a szerelemajtó. - -(_Rákos_.) - - -220. - - Túl a vizen lakik rózsám, - Tudom, este nem gyu hozzám. - De ha nem gyu, én elmegyek, - Tole engedelmet kérek. - - Megengedj, gyenge viola, - Ha vétettem én valaha. - Nem vétettem, nem is vétek, - A míg bennem zeng a lélek. - - Verjen meg az Isten rózsám, - Mert nem voltál igaz hozzám. - Mert ha igaz lettél volna. - Minden este gyüttél volna. - - De te igaz nem voltál, - Csak velem csufolódtál. - Elgyünnék, édes violám, - De nem enged édesanyám. - -(_Csombord_.) - - -221. - - Kis kertemben van egy szeretetlen fa, - Annak igaz magyar neve czédrusfa. - Arra jár egy madár éjjelre hálni, - Hej de bajos babám, toled megválni. - -(_Nagy-Kend_.) - - -222. - - Leszállott a fecskemadár a kertre, - Gyenge vagy még rózsám a szerelemre. - Nem akarom gyengeséged rongálni, - Azért rózsám, jobb minekünk megválni. - -(_Magyaros_.) - - -223. - - A ruhámat, kit elvettél, add vissza! - Mert már látom a szerelem nem tiszta. - Holtig vinném a babám keszkenojét, - Mégis látom mással víg menetelét. - -(_Szováta_.) - - -224. - - Könnyebb kosziklának - Lágy viaszszá válni, - Mint nekem, te rózsám, - Tetoled megválni. - - Könnyebb a Marosnak - Visszafelé folyni, - Mint nekem, te rózsám, - Toled elszakadni. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -225. - - Ha elméssz rózsám, búdosni, - Gyere bé hozzám bucsúzni. - Bucsuzzunk, rózsám, egymástól, - Mint a madár a társától. - Bucsuzásunk rövid legyen, - A szivünkbe' kárt ne tegyen. - - Attól a kit hun szerettem, - Attól már elrekesztettem. - Kire vetem bús szememet? - Ki vigasztal meg engemet? - Bezárom már bús szivemet, - Siratom szeretetemet. - -(_Maros-Csúcs_.) - - -226. - - A kapusi kanális, kanális, - Elhagyott a babám is, babám is, - Ha elhagyott, hagyjon is, hagyjon is, - Megélek én magam is, magam is. - - Cserefalvi hat határ, hat határ, - A mi szivünk együtt jár, együtt jár. - Sem a biró, sem a pap, sem a pap, - Minket el nem választhat, választhat. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - -227. - - Száraz ágról messze repül a madár, - Mit vétettem, hogy engemet elhagytál? - Én tudtomra nem vétettem egyebet: - Kebeledre hajtottam bús fejemet. - -(_Nagy-Kend_.) - - -228. - - Hej, de szépen cseng a lapi! - Elmegyek Korondról lakni. - Ugy elmegyek mint a madár, - A mely vissza sohasem száll. - - Visszaszállna, de hiába, - Szét van a fészke kuszálva; - Visszaszállna, de nem lehet. - Elüldözik az irigyek. - -(_Sófalva_.) - - -229. - - Maros mellett vagyon egy almafa, - Tetejébe három piros alma; - Piros alma leesik a sárba, - Ki felveszi, nem veszi hiába. - - Én felveszem, kimosom a sárból. - Elbucsuzom a régi rózsámtól. - -(_Parajd_.) - - -230. - - Felsütött a holdvilág, - Elmehetsz már gyöngyvirág. - Elmehetsz már el, el, el, - A szerelmed már nem kell. - - Felsütött a napvilág, - Elmehetsz már kis virág. - Elmehetsz már utadra, - Nem vágyom a csókodra. - - Az ajtómba jösz vissza, - A jegygyürüm add vissza. - Vége, vége mindennek, - Vége a szerelemnek. - -(_Etéd_.) - - -231. - - Látad rózsám, hogy pakalak, - Még sem hiszed, hogy elhagylak? - Látad rózsám, hogy nyergelek, - Mégsem hiszed, hogy elmegyek? - - Mit ér nekem a szerelmed, - Ha nem beszélhetek veled. - Hol hülek, hol melegülek, - Még az öledbe sem ülek. - -(_Csombord_.) - - -232. - - A Sebesnek tiszta vize, - Szoke piros mosdik benne, - Úgy megfogott a szerelme, - A halál választ el tole. - -(_Szováta_.) - - -233. - - Végigmentem a bedei réten, - Elvesztettem sárganyelü késem; - Késem után karikagyürümet. - Gyürüm után barna szeretomet. - -(_Szent-Gericze_.) - - -234. - - Egye fene ezt a czudar világot! - Nincs úgy dolgom mint egy rongyos kutyának, - Mert a kutya lefekszik a szalmába, - Én pedig csak hervadok a világba. - -(_Szent-Gericze_.) - - -235. - - Zöld a kökény, zöld a petrezselyem, - Már én nekem el kell innen mennem. - Ha csakugyan ennek így kell lenni, - Hogy énnekem el kell innen menni, - Hagyok olyan rózsabimbót benne, - Holtig fáj a gyenge szívem érte. - -(_Sófalva_.) - - -236. - - Elment messze az én párom, - Szerencsés útakon járjon. - Csendes folyóvizet igyék, - Ott is rólam gondolkozzék. - - Visszatérte könnyü legyen, - Az ösvénye rózsa legyen. - Puha moha a párnája, - Rólam legyen álmodása. - -(_Egresto_.) - - -237. - - Megérett már a ropogós cseresnye. - Gyere rózsám, gyenge rózsám, szedjük le! - A te szíved ne legyen kobálvány, - Ne hadd itten a babádat árván. - - Hogyha elmégy gyenge rózsám kivánom: - Hogy az út elotted rózsáé váljon. - Még a fu is piros rózsát teremjen, - A te szived engem el ne felejtsen. - -(_Martonos_.) - - -238. - - Én Istenem, mit vétettem oly nagyot? - Hogy a szoke a barnáér' elhagyott. - Ha elhagyott, o bánja meg, de én nem, - Kapok én még szeretore, de o nem. - -(_Parajd_.) - - -239. - - Volt szeretom, de elhagyott, - Mint én vagyok, szebbre vágyott. - Szebbre biz' hiába vágyott, - Nálamnál szebbet nem kapott. - - Hogyha a szépet kereste, - Verje meg az Isten vele: - De úgy hogy megverje vele, - Három napig se ölelje. - -(_Miriszló_.) - - -240. - - Sem a bortól, sem a sörtol dalolok, - Madarasi kis leánytól bucsuzok. - Isten veled, kis galambom, hej! de sajnállak, - Talán soha, talán soha többé nem látlak. - -(_Baczka-Madaras_.) - - -241. - - Mindennek azt kommendálom: - Gyászvirágot ne gyomláljon. - Mert én egyszer azt gyomláltam, - A rózsámtól meg is váltam. - -(_Miriszló_.) - - -242. - - Hasadt kunyhó, szalmagúzs, - Mitol lettél olyan bús? - Kidolt, bedolt a falad, - Elhagyott az angyalad. - - Sóváradi nagy malom, - H'jába beszélsz, angyalom. - Cserefalvi cserébe, - Szivem ne kérd cserébe. - -(_Sóvárad_.) - - -243. - - Anyám, anyám, édes anyám - Csináltasd meg a gyászruhám, - Hogy menjek el olyan útra, - Kibol soh' sem térek vissza. - - Ha te elméssz, engem itt hagysz, - Bús szivemre bánatot hagysz. - Olyat mint egy kövesmalom, - Érted halok meg angyalom. - -(_Baczka-Madaras_.) - - -244. - - Nincsen ide messze rózsám háza, - Haza látszik annak állófája. - Bús gerlicze szokott azon meghálni, - Jaj! de bajos toled rózsám megválni. - - Két czifrafa levelestül, ágastul, - Mind azt mondják, hogy váljunk el egymástul. - Úgy elválunk, édes rózsám, egymástul, - Mint fényes hold az o ragyogásátul. - -(_Csombord_.) - - -245. - - Zëreg a kacsi a fagyan, - Érted halok meg galambam, - De teérted nem is csuda, - Mert te szép vagy, gyenge rózsa. - Gyenge rózsa, violaszál, - Mit vétettem, hogy elhagytál? - -(_Csombord_.) - - -246. - - Én vagyok az a gelicze, - A ki párját elvesztette; - Egy vadgalamb elkergette - Szerelmünket irígyelte. - - Kis kertemben cserfa zodül - Tetejibe vadgalamb ül. - Hogyne sírnék a babámér'? - Mikor o is a párjáér? - -(_Héviz_.) - - -247. - - Egy fekete holló szállott ablakomra, - Az ablakrostélyon mind csak az koccsintsa, - Nem leszel te babám szabad soha, - Szabad soha. - - Azt is súgta holló a fülembe, - Azt is súgta holló a fülembe, - Nem ülsz többé rózsám, az ölembe, - Az ölembe. - -(_Siklód_.) - - -248. - - Hej, de bús ez a leányka, - Nem hallgat a legénynek a szavára. - Pedig hej, de csókra termett a szája, - Volt o neki szeretoje, babája; - Csakhogy régen már a sírhalom zárja, - Lesz fejeden koszorú, ne légy olyan szomorú, - Leányka. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -249. - - Száraz fán terem a hirnyó, - Szép leányból lesz a ringyó. - Száraz fán terem a makk, - Maradj rózsám magadnak. - -(_Szováta_.) - - -250. - - Négy ökröt adtam egy lóér', - Negyven tallért egy patkóér', - Csókot adtam egy kis lányér', - Itt nem hagynám a világér'. - -(_Egresto_.) - - -251. - - Megért már a káposzta, - Le lehet vágatni, - Gatni, gatni, ni. - Megnott már a barna kis lány, - Férjhez lehet adni, - Adni, adni, ni. - Nem kell azt sajnálni, - Meg kell azt csókolni, - Kolni, kolni, ni. - Forró csókot ajakára, - Rá kell szorítani, - Rita, rita, ni. - -(_Oroszhegy_.) - - -252. - - Ez a kis lány de szoke, - Szép asszony lesz belole. - Jól jár a ki elveszi, - Magáénak teheti. - Kenderhaja, szép feje. - Én leszek szeretoje. - -(_Martonos_.) - - -253. - - Nyitva van a szoke kis lány kapuja, - Azon jár be az o kedves babája, - Igy szólítja meg az apját, az anyját: - »Adja nekem feleségül a lányát.« - -(_Kibéd_.) - - -254. - - Fúnak már az oszi szelek! - Felejts el, rózsám, engemet. - Én addig el nem felejtlek, - Míg a sírba be nem rejtnek, - Még onnét is azt kiáltom: - Érted történt a halálom. - - Én elmegyek te itt maradsz, - Babám, te panaszt nem hallasz. - Kit hallottál, avval maradsz, - Régi szeretoddel tartasz. - Verjen meg az Isten véle, - Mert elhagytál engem érte. - -(_Csombord_.) - - -255. - - Ti legények vigadjatok! - Csak nekem bort ne adjatok. - Józanon kell nekem lenni, - Leánkérni fogok menni. - - A szép leánt vezetgetem, - Reám fogják, hogy szeretem. - Reám biz azt, nagy igazán, - Tiz faluban nincs szebb leány. - -(_Nagy-Kend_.) - - -256. - - Szeretnélek, de nem mérlek, - Szeretod van, attól félek. - Attól engedelmet kérek, - Mégis igazán szeretlek. - - Szerettelek szeretonek, - Majd megkérlek feleségnek. - -(_Nagy-Kend_.) - - -257. - - Nincsen pénzem, van erszényem, - Jó bort ihatnám. - Nincsen lovam, van kantárom, - Lovagolhatnám. - Éj, haj! nincs szeretom, - Házasodhatnám. - -(_Tarcsafalva_.) - - -258. - - Szomszédasszony, az a hír, - Hogy a lányával nem bír! - Férjhez menni kivánna, - Ugyan bizony nem bánja! - - Ha kinyilik a virág, - Szemesnek áll a világ. - Még magam is megteszem, - Hogy a lányát elveszem. - -(_Kis-Kend_.) - - -259. - - Árpa, árpa, be bokros a szára, - Ez a leány be igazi árva. - Ne sírj küs lány, nem lész többég árva, - A farsangon én leszek a párja. - -(_Parajd_.) - - -260. - - Mind azt mondják: legyek páva, - A rózsámnak legyek párja. - A tavaszon páva leszek, - A rózsámnak párja leszek. - -(_Szováta_.) - - -261. - - Kerek dombon szoktam szántani, - Szoke kis lányt szoktam szeretni. - Szoke kis lány lesz-e, lesz-e szeretom? - Szüret után lesz-e, lesz-e esküvom? - -(_Kibéd_.) - - -262. - - Kivirágzott a borostyán, - Se nem asszony, se nem leány. - Kivirágzott a borostyán, - Megyen férjhez az én rózsám. - Megyek a lakodalmára, - Búcsuzzam el utoljára. - -(_Csekelaka_.) - - -263. - - Hova, hova, barna legény? - Az erdore. - Száraz ágér', tüzelonek - Menyegzore. - Száraz ág fellobban, - De szerelem jobban. - Szegény barna legény, - Szíve meg is dobban. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -264. - - Kapum elott folyik csendes árok, - Oda járnak fürödni a lányok. - Édesanyám, kifogom a párom, - Nem élem én búval a világom. - -(_Baczka-Madaras_.) - - -265. - - Ha megérem jövendobe, - Reczecze. - Vetek a felso mezobe, - Reczecze. - Vetek árpát, vetek buzát, - Reczecze. - Közepébe bokros rózsát. - Reczecze. - Bokros rózsa ne virágozz, - Reczecze. - Én utánam ne várakozz, - Reczecze. - Ha utánam várakozol, - Reczecze. - Soha meg nem párosodol. - Reczecze. - -(_Szent-Gericze_.) - - -266. - - Mind azt mondja ez a kis lány: vegyem el, - Azt sem kérdi, hogy én mivel tartom el. - Eltartom én tisztabúza kenyérrel, - Hej! a piros rózsa gyenge levelével. - -(_Makfalva_.) - - -267. - - Addig éli lány világát, - Míg szél fújja pántlikáját. - A pántlika könnyü gúnya, - Mert a szél is könnyen fújja; - De a fátyol nehéz gunya, - Azt a bú is nyomdogájja. - -(_Kis-Solymos_.) - - -268. - - A kis leány akkor szomorkodik, - Mikor a szoknyája rövidedik. - A nagy bánat akkor jut eszébe, - Mikor sír a kisded az ölébe. - -(_Szováta_.) - - -269. - - Beteg a szeretom anyja, - Bárcsak immár meg is halna. - Bárcsak immár meg is halna, - Hogy a lánya rám maradna. - -(_Parajd_.) - - -270. - - Sárga dinnye, zöld a héja, - Beteg a szeretom anyja. - Ne is legyen addig egészsége, - Míg nem leszek fia felesége, - -(_Sóvárad_.) - - -271. - - Tizenhárom fodor van a szoknyámon, - Azt gondolom férjhez megyek a nyáron; - De már tudom, nem lesz abból semmi se, - Tizenkettot levágatok belole. - -(_Szent-Gericze_.) - - -272. - - És az eso, no a sár, - Szól a gerliczemadár. - Egy kis fecskét hoztunk már, - Friss menyecskét csaltunk már. - Azt siratja a falu, - Különösen egy fattyu.[7] - -(_Magyar-Lapád_.) - - -273. - - Ágas-bogas magas kender, - Nem kell nekem ëgyvez ember. - Mert az ëgyvez oszirózsa, - Egyszer nyilik egy hónapba. - Az ifiu bazsarózsa, - Kétszer nyilik egy hónapba. - -(_Miriszló_.) - - -274. - - Faluvégen sütnek, foznek, - Lakodalomra készülnek. - Babám gyúrja a tésztáját, - Csókolnám meg a szép száját. - - Olyan a babámnak teste, - Mint a holdvilágos este. - Hogyha térdig sárba járnék, - Mégis reá kaccsintanék. - -(_Egresto_.) - - - - -II. A BÚBÁNAT DALAI. - - - -1. - - Annyi a szivemnek búja, - Mint az országútnak pora. - Azt a szél még el-elfújja - De bánatom megmarassza. - -(_Hidvég_.) - - -2. - - Úgy búsulok, még sem elég, - Istenem, van-e hátra még? - A határa bánatomnak, - Ott van, a hol mások sírnak. - -(_Szent-Demeter_.) - - -3. - - Búsujj, bús gerliczemadár! - De én búsabb vagyok annál. - Búsujjon ki tud búsulni, - De én nem tudok búsulni. - Csak mindennap kétszer sírni. - -(_Miriszló_.) - - -4. - - Bánat, bánat, de nehéz vagy, - Be rég, hogy a szívemen vagy. - Bánat, bánat, letennélek. - A bánat nem kell senkinek. - -(_Miriszló_.) - - -5. - - De szeretnék az erdoben fa lenni, - De még ott is tölgyfa nevet viselni. - Mert a tölgyfa kék lánggal ég füst nélkül, - Az én szivem soha sincsen bú nélkül. - -(_Szentmihályfalva_.) - - -6. - - Sír a szemem mindaketto, - Hull a könyvem, mint az eso, - Ki a fodre, ki ölembe, - Ki szomorú kebelembe. - -(_Csekelaka_.) - - -7. - - Hej búbánat, búbánat! - Nem vágok én több nádat. - Ha vágok is, keveset, - Mert az hitvány kereset. - - Hej bubánat, búbánat! - Nádból nem csálok[8] házat, - Mert azt a szél elfújja, - De bánatom ott hagyja. - -(_Csekelaka_.) - - -8. - - Egyedül lakom egy házba, - Búbánatunk szobájába. - Egyedül esem kétségbe, - Mert kénytelen vagyok véle. - -(_Csombord_.) - - -9. - - Már elmegyek valamerre, - Valamely ország szélére. - Fészket rakok ott egy fára - Árva gerlicze módjára. - - Amott a hegyek lábánál, - A kosziklák oldalánál: - Sirhatok én ott eleget, - Senki sem lát ott engemet. - -(_Kis-Kend_.) - - -10. - - Nincsen annyi pennád véve, - A hány könnyem hull a fodre, - Nincsen annyi papirossad, - Bánatimat leirhassad. - - Ha elkezdném mondogatni. - Le sem tudnád soha irni. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -11. - - Azt gondoltam: a míg élek, - Mindig víg napokat érek. - Ér a fene víg napokat, - De még mind szomorúbbakat. - - Teljes világéletembe, - Soha sem éltem kedvemre. - Most éltem volna kedvemre, - Most szállott bú a fejünkre. - -(_Csekelaka_.) - - -12. - - Sír a szemem, kaczag a szám: - Most búsulok én igazán. - Jó Istenem, mint búsulok, - Talán búmban meg is halok. - Mégis jó kedvet mutatok, - Hogy ne tudják, hogy búsulok. - -(_Lorinczréve_.) - - -13. - - Bús anyának bús gyermeke, - Én vagyok annak egyike. - Én vagyok a legkisebbik, - A legszerencsétlenebbik. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -14. - - Felsütött a nap sugára - Minden kis lány ablakára. - Jaj Istenem, mi lehessen, - Hogy az enyémre ne süssen? - Jaj Istenem, mi az oka: - Az enyémre nem süt soha? - -(_Maros-Csúcs_.) - - -15. - - Felsütött a hajnalcsillag, - Nekem soha meg nem virrad. - Dehogy virrad, még hajnal sincs, - Bánatimnak még vége sincs. - - Jaj de nagy volt az a mérték, - Mivel a bánatot mérték. - Talán bizony elvétették, - S nekem igen megtöltötték. - -(_Csombord_.) - - -16. - - Egyedül vagyok egy házba, - A búbánat szobájába. - A búbánat fogoly madár, - Jaj annak, a kire rászáll. - Jaj az én árva szivemnek, - Mer' azt a bánat lepte meg. - -(_Csekelaka_.) - - -17. - - Nem jön az a nap az égre, - Ne hujjon könnyem a fodre. - Tolem a nap úgy telik el, - Ha feljön, alig halad el. - -(_Lorinczréve_.) - - -18. - - Ez az utcza bánatutcza, - Bánatkovel van kirakva. - A ki eztet végigrakta, - Holta napjáig tapossa. - - De én csak a széjjén mentem, - A bánatot elkerutem. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -19. - - Három csillag van az égen egy rendbe. - Be nagy kést ütöttek az én szivembe. - Ki kellene a kést szivembol húzni, - Fáljós helyit be kéne gyógyítani. - -(_Véczke_.) - - -20. - - Ez az utcza végig ki van sánczolva, - A négy szege ki van tulipántozva. - Jertek lányok, öntözzétek, - Hogy ki ne hervadjon, - Hogy babátok szomorúan ne járjon. - -(_Balavásár_.) - - -21. - - Árpát eszik a vadgalamb, - Szomorán szól a vadgalamb. - Talán azér' szól szomorán, - Hogy nekem nincs sehol mnyilám.[9] - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -22. - - Búsulok is, nem is igen, - Mert a falum mind idegen. - Egész világ ellenségem, - Csak az Isten reménységem. - - Felsütött a napsugára, - Mindennek világosságra; - Mindennek világosságra, - Csak nekem homályosságra. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -23. - - Ha elmészsz is rózsám, ne hagyj itt engemet, - Ne vidd el magaddal minden jó kedvemet. - Elejted orsódat, nem lesz ki feladja, - Bánatos szivedet ki megvigasztalja. - Nem lesz, ki kapudnak küszöbét orizze, - Nem lesz, ki lepergo könnyed letörölje. - -(_Maros-Csucs_.) - - -24. - - Tiszta búza lehajtotta a fejét, - Hogy a madár ki ne szedje a szemét. - Én is lehajtanám a bús fejemet, - Mer a bánat megölte a szivemet. - -(_Balavásár_.) - - -25. - - A merre én járok, kelek, - Sárgulnak a falevelek. - A még azok mind elhúllnak, - Tolem minden jók elmúlnak; - A még azok mind eltelnek, - Tolem minden jók elmennek. - -(_Lorinczréve_.) - - -26 - - Esik eso, de zuhog, - Barna kis lány de zokog. - Ki-kinyitja szobája kis ablakát, - Ugy hallgatja az eso zuhogását. - Jaj Istenem! így sóhajt fel magába, - Mért is élek e szomorú világba. - -(_Maros-Csucs_.) - - -27. - - Bánattal terített asztal - Búsit engem, nem vigasztal; - Megvigasztal a jó Isten, - Ki bánatot adott nekem. - - Kertem alatt két zöld rekesz, - Hallom, rózsám te nem szeretsz. - Ha nem szeretsz, küldj hát választ, - Hogy minket egy szó elválaszt. - -(_Kis-Solymos_.) - - -28. - - Búval terített asztal, - Bánattal teli pohara, - Én azt éjjel, nappal iszom, - Soha ki nem fogyaszthatom; - Odaadnám valakinek, - A bánat nem kell senkinek. - A bánatot felosztották, - Nekem legbovebben szabták. - Bánat, bánat, teljes bánat, - Ne rakj szivemre kovárat. - Ha raksz is, csak tolluból rakj, - Kit a szél is könnyen fújhat. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -29. - - Én Istenem! mér' teremtél? - Ha szerencsét nem rendeltél, - Én Istenem! hát mér' hagytál? - Hogyha rossz szerencsét adtál. - - Olyan vagyok, mint egy árva, - Kitol minden el van zárva; - Árva vagyok, az is lettem, - Szerencsétlennek születtem. - - Ugy nyugszik a szivem gyászba, - Mint a Maros az árkába. - De még az is ha kifárad, - A mezokre ki-kiárad. - - Nézem a földrol az éget, - Nyelem az idegenséget; - Nézem az eget, a földet, - Hullatom a könnyeimet. - -(_Csombord_.) - - -30. - - Ugy meg vagyok keseredve, - Mint a jó gúzs tekeredve. - Kell is annak keseredni, - Ki világát búval éli. - Búval élem világomat, - Totött ifiúságomat. - Ifjuságom olyan madár, - A ki mindig szabadon jár; - Ha elfogják, fogoly madár, - O többet szabadon nem jár. - -(_Szent-Gericze_.) - - -31. - - Úgy mulatok, úgy vigadok, - Mutatom, hogy boldog vagyok. - Mintha nem fájna semmisem, - Pedig akkor sír a lelkem. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -32. - - Testvér, mikor az uton jársz, - Fáj-e szived, hogyha nem látsz? - Fáj, fáj, fáj, de mit tud tenni, - Mikor ennek így kell lenni. - -(_Kobát-Demeterfalva_.) - - -33. - - Az én gyöngyvirágom - Betegágyban fekszik, - Két fekete szeme, - Könnyiben fürödik. - Oda se mehetek, - Nem is izenhetek, - Mert o azt gondolja, - Hogy én mást szeretek. - De ha azt gondolja - Hamisan gondolja. - Hamis gondolatja - El is kárhoztatja. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -34. - - Én Istenem, ne hagyj el! - Mert én sem maradok el. - Ha te elhagysz, Istenem, - Mi lesz akkor belolem? - Én Istenem teveled, - Nálad nélkül nem lehet. - -(_Szováta_.) - - -35. - - Én Istenem, tégy jót velem: - Vedd el a bánatot tolem. - Oly nagy bánat a szivemen, - Kétrét hajlik az egeken. - - Szovátai sósvíz tudja: - Sokat jártam átal rajta. - Bárcsak soh' se jártam volna, - Akkor a bánat nem nyomna. - -(_Szováta_.) - - -36. - - Van nekem egy imádságos kis könyvem, - Ha benézek, mint a zápor, hull könnyem; - Kis könyvembe csak az vagyon beírva: - Érted megyek kedves rózsám, a sírba. - -(_Szováta_.) - - -37. - - Napom, napom, fényes napom! - Süss engemet fényesebben, - Ne süss engem mint felhosen. - - Tán felvirul az ég alja, - Felvirrad még éltem napja, - Elszáll szivemnek bánatja. - -(_Szováta_.) - - -38. - - Ez a madár micsa madár? - Ki kertembe bátran sétál; - Szedi virágom tetejit, - Hirvassza szivemnek felit. - -(_Szováta_.) - - -39. - - Megkötötték az én koszorúmat, - Tisztán, tiszta fehér liliomból; - Ága, boga vállaimra hajlott, - Jó illatja a szivemre szállott. - Majd meghalok virág illatjától, - Annál jobban a nagy bánatomtól. - -(_Szent-László_.) - - -40. - - Jaj Istenem, de bajos a szegénynek, - A nagy gazda elnevezi mindennek, - Ne nevezzen engemet a nagy gazda, - Mindenkinek elég a maga baja. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -41. - - Három csillag jött az égre, fekete. - Ó, de nagy bú szállott az én szívemre. - De jó volna azt kivenni, - Annak sebét begyógyítni. - De te ahhoz, barna kis lány, nem értesz. - -(_Tompa_.) - - -42. - - Elment immár az a madár, - Ki engemet szívbol sajnál. - Rászállott egy korószárra, - Bús szivemnek fájdalmára. - - Bús szivemnek van egy búja, - Nincsen ki levegye róla. - Én Istenem, vigasztald meg, - Hogy a búba ne haljon meg. - -(_Csekelaka_.) - - -43. - - Tedd le már a piros ruhát, - Kössd fel a fekete ruhát, - Facsard fel a sárga tyikát,[10] - Olyan ruhát köss elodbe, - Gyászold leányságod véle. - -(_Csombord_.) - - -44. - - Nincsen senkim elment régen, - Ott vándorol fenn az égen. - Ott vándorol vándormadár - Ki fészkére vissza nem száll. - - Ki melegít meg ágyába: - Ki takar bé bundájába? - Kire hajtom bús fejemet? - Ki vigasztal meg engemet? - -(_Csekelaka_.) - - -45. - - Édesanyám, ha megúntál tartani, - Vigy el engem a vásárba eladni. - Ott is, ott lesz az én rózsám megvenni, - Páros pénzzel fog érettem fizetni. - - Édesanyám, ha megúntál tartani, - Elmegyek én Nagy-Enyedre szolgálni. - Kiszolgálok egy pár évet valahogy, - Visszatérek, csak az Isten tudja hogy... - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -46. - - Fülemile fütyöl a bokorba, - Kék ibolya virít az aljába. - Ott lesz sírom annak közelébe, - Járj el oda minden esztendobe! - -(_Sóvárad_.) - - -47. - - A vén ember bánatjába, - Úgy kesereg egymagába, - Ifjúságát óhajtozza. - Öregségre mire juta! - -(_Szent-Háromság_.) - - -48. - - Hej! arról látszik, hogy árva vagy, - Hogy egy házban egyedül vagy. - Te is árva, én is árva, - Bujjunk egymás árnyékába. - -(_Szováta_.) - - -49. - - Ablakomba mér ültettél zod ágat, - Mikor tudtad, hogy az onnan kiszárad? - Ablakomban három rózsakoszorú, - Bolond vónék, ha most vónék szomorú. - -(_Szováta_.) - - - - -III. KATONADALOK. - - - -1. - - Márcziusnak ötödikén hajnalba, - Székely fiuk menjünk a sorozatra! - Ha bémegyünk a sorozó szobába, - Ingünk, gatyánk levetjük az asztalra. - - Eléállít a foorvos, azt mondja: - Székely fiuból lesz a jó katona. - Veregeti a vállamat, meg-megáll, - Külömb legényt még nállamnál nem talál. - - Nem vizitált, hanem csak beiratott, - Édesanyám nem hiába siratott. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -2. - - Ha bémegyek a sorozó szobába, - Lerugom ingem, gatyám a padlásra, - Ësszeteszem a bokámat ügyesen, - Eléállok mérték alá rendesen. - Könnyes szemmel nézek rá az urakra, - Hogy írják a testemet papirosra. - -(_Tompa_.) - - -3. - - Édesanyám kihajlott jaz kapura, - Ugy sirassa, hogy a fia katona. - Édesanyám, ne sirasson engemet, - Menjen haza, nevelje fel öcsémet. - - Ne sirasson kedves anyám szomorán, - Nevelje fel az öcsémet sanyarán. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -4. - - Eddigelé vótam az édesanyámé, - Már ezután leszek a Ferencz Jóskáé. - Ferencz Jóska jól visel majd gondot rám, - Köszönöm, hogy felneveltél jó anyám. - -(_Balavásár_.) - - -5. - - Sárga kancsó, piros bór, - Most ütett engem a sór. - S mindig iszom ilyenkor, - Ha reám kerül a sór. - - Ha most ütett, el is vettek, - Katonakáplárnak tettek. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -6. - - Biró, biró, te rigmányi biró! - Vájja ki a két szemed a holló. - Hogy ne tudjál több levelet írni, - Hogy ne tudjál Szeredába vinni. - -(_Rigmány_.) - - -7. - - Mikor engem az orvosok vizsgálnak, - Megizenem Ferencz József császárnak: - Hogy engemet huszársorba irasson, - Hogy a babám annál jobban sirasson. - -(_Gyalakuta_.) - - -8. - - Rászállott a bús gerlicze - Házam fedelére, - Nem hallgattam édesanyám - Sok szép beszédére. - - Ráhallgatnék, de már késo, - Eljött a behívó. - Katonának feliratott - Az a kutya bíró. - - Ájj meg bíró, kutya bíró, - Kerüjj a kezemre, - Te tettél be, te tettél be - Katonaéletbe. - - Keresik a, keresik a - Keresztlevelemet, - Még a pap se, még a pap se - Kapja a nevemet. - - Még a pap is, a biró is - Rabságomon örül, - Kés forog a, kés forog a - Babám szive körül. - -(_Kelementelke_.) - - -9. - - Jaj Istenem, be keserü a szivem! - Gyenge vagyok, mégis katona lettem. - Alig tölték tizenkilencz éveket, - Katonának beirták a nevemet. - Ott hadd irják, hadd pirkálják, - Nem bánom. - Ugy sincs ingem ki igazán, - Ugy sincs ingem ki igazán - Sajnáljon. - - Száraz ágon azt fütyöli a rigó: - Katonának beiratott a biró. - Ott hadd irjon, hadd pirkáljon, - Nem bánom. - Avval még nem lesz nagy gazda, - Kiszabadít az ég ura, - Valaha. - -(_Parajd_.) - - -10. - - Héderfái templom tornya de magos, - Azon van egy fényes csillag, aranyos. - Föl van írva: nem szabad házasodni, - A legénynek katonának kell menni. - Katonának kell menni a legénynek, - A gazdának épen mint a szegénynek. - A gazdának mi baja? - Van sok pénze, vagyona, - De a szegényt a babája siratja. - - Harmatos a kukoricza levele, - Utoljára voltam nálad az este. - Utoljára fogtam ajtód húzóját, - Kivonom a lábam, sze'ncsés jó'jszakát. - -(_Kis-Solymos_.) - - -11. - - Gyerünk fiuk, gyerünk fiuk! - Czédulahuzásra. - Ne hallgassunk, ne hallgassunk - Sok anyasírásra. - Sok anyának, jó anyának - Fáj szive fiáér'. - Énnekem is fáj a szívem - A régi babámér'. - Besoroztak katonának, - Még pedig huszárnak - Lovat adtak, nem bakkancsot - Mint rendes huszárnak. - Lesz belolem olyan huszár, - Mint csillag az égen, - Szeretore nem találok - Udvarhelyvidéken. - -(_Sóvárad_.) - - -12. - - Édes anya tejbe, vajba - Neveli a fiát, - A husz évet alig tölti, - Katonának írják. - A foorvos vizitálja, - Mellette jó édesanyja; - Ott is csak azt sírja, ríjja: - Katona j' az fia. - Édesanyám ne sirasson, - Hogy katona vagyok. - Szoke kis lány megálmodta, - Haza szabadulok. - -(_Héviz_.) - - -13. - - Katona se lettem volna, - Ha a babám nem lett volna. - De a babám csintalan, - Katonának iratkoztam. - -(_Parajd_.) - - -14. - - Ablakomon három bokor muskáta, - Sárgarigó bekopogtat reája. - Hallod pajtás, mit fütyörész a rigó? - Beiratott katonának a biró. - - Hej de bizony nem lesz avval nagy gazda - Három évig leszek, babám, katona. - Nem lesz bíró, a ki bíró, mindenkor, - Hajt még rózsát, kivirágzik a bokor. - -(_Sóvárad_.) - - -15. - - Katona vagy gyenge rózsám, - Az lettél, - Oldaladra fényes kardot - Kötöttél. - Oldaladra fëkötted már - Kardodat. - A jó Isten viselje már - Gondodat. - -(_Oroszhegy_.) - - -16. - - Szép a szegfu, mikor kivirágzik, - Szép a rózsa, mikor kibimbózik. - Én is szép voltam most esztendeje, - Elhervasztott október elseje. - -(_Gyalakuta_.) - - -17. - - Októbernek hatodikán reggelén. - Ring a rózsa rezes csákóm tetején. - Sír az anya, sír a testvér, szereto, - Hej de hosszú ez a három esztendo. - - Töcscs ki fiam, három évet, hat hetet, - Kiszabadulsz nemsokára ha lehet. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -18. - - Októbernek hatodikán, - Hagyom el a hazámat. - Októbernek hetedikén, - Huzom fel a nadrágot. - Azért vesznek bé engemet: - Jónak találják testemet. - Az a kutya, betyár bíró - Iratott fel engemet. - -(_Szováta_.) - - -19. - - Fujdogál az októberi hideg szél, - De sok legényt fú be Udvarhely felé. - De sok szoke, barna kis lány sirassa, - Három évig a babáját nem lássa. - - Ha még egyszer halvány csillag lehetnék, - A világon jobban szertenézhetnék. - Választanék olyan igaz szeretot, - Ki elvárja ezt a három esztendot. - -(_Tarcsafalva_.) - - -20. - - Októbernek a legelso napjába - Rukkoltam be a huszárkaszárnyába. - Piros sipkát tettek a bús fejemre, - Édes anyám, mi öröme van benne? - - Édes anyám, ki katona, ha én nem? - Ki fuzi be a bakkancsot, ha én nem? - Befüzöm a rövidszáru bakkancsom, - Gyengén átalölelem a galambom. - -(_Alsó-Boldogasszonyfalva_.) - - -21. - - A violát mikor szedik? - Reggel mikor harmat esik. - A legénynek mikor teszik? - Mikor szépen felöltözik. - - Hát a rózsát mikor szedik? - Mikor a legény bucsúzik. - A legénynek akkor teszik, - Mikor katonának viszik. - -(_Asszonynépe_.) - - -22. - - Édesanyám, hol van az az édes téj? - A melyiken katonának neveltél. - Adtad volna azt a kicsi macskának - S ne neveltél volna fel katonának. - -(_Kis-Solymos_.) - - -23. - - Édes anyám, mi annak az oka: - Mennyi árva fiu, mind katona? - Édes fiam, annak az az oka: - A ki árva, nincsen pártfogója. - -(_Torboszló_.) - - -24. - - Seprik az erdei utat, - Viszik a magyar fiukat. - Viszik, viszik szegényeket, - Szegény magyar legényeket. - - El-elviszik napkeletre, - De nem az engedelemre. - Majd elviszik napnyugatra, - De nem a nyugodalomra. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -25. - - Kapum elott hullanak a csillagok, - Jer ki, babám, mert búcsúzni akarok. - Jer ki babám add ide a jobb kezed! - Három évig nem adod ide többet. - -(_Tordátfalva_.) - - -26. - - Fakó lovam térdig áll a sárba, - A gazdája mulat a csárdába. - Mulass, gazdám, mulass utoljára: - Holnap visznek idegen országba. - -(_Parajd_.) - - -27. - - Lányok, lányok, piros pántlikások! - Piros helyett gyászost használjátok. - Mert ingemet visznek más országba, - Az átkozott nagy Németországba. - Három álló évig ottan leszek, - Talán onnan soha meg nem térek. - -(_Makfalva_.) - - -28. - - Megkondult az indulási óra, - Dobolnak már gyászos indulóra. - Édesanyám, ne keseregj értem, - Gondold azt, hogy szent búcsúra mentem. - Búcsúfiát hozok én tenéked, - Szászvárosról hogyha visszatérek. - -(_Sóvárad_.) - - -29. - - Ha még egyszer tiz esztendos lehetnék, - A lányok közt a fonóba. - Jobban széjjelnézhetnék. - Választanék én magamnak - Olyan szivu szeretot, - Ki elvárja, ki megvárja - Azt a három esztendot. - Három esztendo nem olyan sok ido, - Elvárhassa minden igaz szereto. - -(_Nagy-Kend_.) - - -30. - - Kék a kökény, zöld a fa, - Hej de sokat sírtam alatta. - Sirok bizon, sírok hej! - De vajjon mér'? - Itt kell hagynom a babám' - A hazámér'. - -(_Balavásár_.) - - -31. - - Szárnya, szárnya. - Kicsi madárnak, - Viszik a legényt, - Katonának. - Viszik a legényt - Katonának, - Kesereg a szive - Sok édesanyának. - De még jobban - A szoke leánynak, - Mert a szeretojét - Viszik katonának. - -(_Ozd_.) - - -32. - - Brassó felol jön egy gólyaposta, - Behívómat szárnya alatt hozza. - Behívómat német írta, - Oktoberben megyek oda. - - Feleutján visszanéztem, - Ott láttam én az egeken, - Hogy siratnak engemet. - Holló szállj le, ha lehet! - Vidd el ezt a levelet! - Mondd meg az én galambomnak: - Ne sirasson engemet. - -(_Szováta_.) - - -33. - - Szépen szól a kis pacsirta - Fenn a levegobe. - El kell menni katonának - Három esztendore. - El kell menni katonának - Három esztendore. - Itt kell hagyni a rózsámat - A legszebb idore, - Bár csak nekem anyám volna, - A ki azt mondaná: - Tölcs ki fiam két esztendot, - Szabad leszel avval. - Kiállom a két esztendot, - Hej, de még soká lesz! - Hát az a szép legénységem, - Istenem! hová lesz? - -(_Martonos_.) - - -34. - - Édesanyám be szépen felneveltél, - Mikor engem karjaidon rengettél. - Akkor mondtad: »Alugyál a karomon, - Katona léssz külso Magyarországon,« - - Katona vagy édes fiam, az lettél, - S a szívemre nagy bánatot szereztél. - -(_Maros-Csucs_.) - - -35. - - Eddig vala gondom a mezei szántás, - Erdokön, mezokön füvek lekaszálás. - De már fölvátotta, kemény masirozás. - . . . . . . . . . . . . . . - . . . . . . . . . . . . . . - -(_Martonos_.) - - -36. - - Búza, búza, be szép tisztabúza, - Ki fog téged learatni? - Mert én megyek masirozni. - Learassa édes atyám, - A ki gondot viselt reám - S eleresztett katonának. - Ferencz József huszárjának. - -(_Martonos_.) - - -37. - - Ablakomban van egy cserép muskáta, - Tetejében leszáradott egy ága. - Száraz ágán kizöldült egy levele, - Rá van írva Nagy Istvánnak a neve. - - Édesanyám, mondja meg ked igazán: - Fáj a szive a ked szép fia után? - Édes szivem, fáj a szivem erosen, - Ha látom a te orczádat könnyesen. - - Édesanyám fáj a könnyem erosen. - Megszakadott az én szívem egészen. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -38. - - Vége van az aratásnak, - El kell menni katonának, - El kell menni, ha esik is, - Ha csak nehezen esik is. - Esik is. - - Nehezen esik a járás, - Toled rózsám a megválás. - Váljunk meg rózsám, egymástól, - Mint a levél el az ágtól, - Elválik. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -39. - - Édes volt az anyám teje, - Keserü a profont bele. - Csokros szegfü, kóródi, - Szeret engem valaki. - - De ne kérdje akárki! - Titkos az a valaki. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -40. - - Édesanyám, megölöm magamat, - Katonának viszik galambomat. - Édes lányom, ne öld meg magadat, - Visszahozzák még a galambodat. - - Édesanyám, jaj de fáj a szivem, - Párjavesztett bús gerlicze lettem. - Hadd el lányom, ne keseregj többet, - Visszahozzák még a kedvesedet. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -41. - - Este van, este van, - Megy a nap lefelé, - Siet már a reguta - A kaszárnya felé. - - Bemegy a szobába, - Leül az ágyába, - Lehajtsa bús fejét, - Sirassa a kedvesét. - - Feltekint a nagy égre, - Jaj Istenem, Istenem! - Hogy puczuljam ki magam, - Meg azt a sok resztungam.[11] - -(_Sóvárad_.) - - -42. - - Lassu vizen csendesen megy a hajó, - Kedves babám mér' vagy olyan szomorú? - Hogy ne volnék kis angyalom szomorú, - Arra visznek, a hol foly a háború. - -(_Kis-Kend_.) - - -43. - - Ha felülök Kolozsvárt a gozösbe, - Nagy-Enyedig ki sem szállok belole. - Onnét írok a babámnak levelet, - Ha a szíve kobálvány is, megreped. - - Ha megindul a gozkocsi, hadd menjen, - Én utánam senki se keseredjen. - De az, a ki énutánam kesereg, - Azt az egyet az Isten is áldja meg. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -44. - - A gozösnek hat ablaka, - Nem bánom. - Miklóshuszár néz ki rajta, - Sajnálom. - Jobb szemébe behuzza a - Kalapját. - Ugy sirassa, ugy sirassa - Babáját. - -(_Balavásár_.) - - -45. - - Megy a vonat, csattog a kereke, - Küjjel meg van feketére festve; - Belül pedig sárgára, négybeliek számára, - Azok mennek három évi rabságra. - -(_Balavásár_.) - - -46. - - Feketére van a gozös befestve, - Azon viszik kedves rózsám messzire. - Boszniának a legtulsó szélére. - - Boszniának hegyes-völgyes határa! - Be sok kis lány átkot mondott reája. - Átkozott légy, te Bosznia, örökre, - Csak a rózsám jöhessen ki belole. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -47. - - A gozosnek hat eros kereke, - Azzal visznek engem Vásárhelyre. - Egyet-kettot füttyent a masina, - Isten hozzád Szováta faluja. - - Erdo alatt megrakták a tüzet, - Köröskörül ülnek a legények. - Közepibe láttam a galambom, - Odamenyek, körülcsókolgatom. - -(_Szováta_.) - - -48. - - A gozösnek mind a hat ablaka - Fekete fátyorral van bevonva. - Gyászolja a magyar legényeket. - Katonának viszik szegényeket. - - Lányok, lányok, szovátai lányok, - Közületek csak egyet sajnálok. - Ha az az egy piros rózsa volna, - Éjjel-nappal kalapomba volna. - -(_Szováta_.) - - -49. - - Anyám, édes, kedves anyám! - Szedje össze a gyászruhám. - Most indulok arra 'z útra, - Melybol ne várjanak vissza. - - Megy a gozös le-lefelé, - De nem Magyarország felé. - S viszi a legények javát. - S j'édes babám Isten hozzád! - - Ágyuk, ágyuk, de koczognak, - Apró fegyverek ropognak. - A kard fejem felett fordul, - Piros vérem földre csordul. - - Orvos urak, arra kérem: - Ne hagyják elfolyni vérem; - Kössék be a sebeimet, - S mentsék meg az életemet! - -(_Kibéd_.) - - -50. - - Napkeletre Brassó felel jön egy üveghintó, - S abba ül a, abba ül a zsidó szolgabiró. - Zsidó szolgabiró, tedd le a pennádat, - Ne irass be, ne sorozz be engem katonának. - - Arra kérem, legyen olyan szives! - Hadd mondjam meg, vagyok-e husz éves! - Most járok én ép hej! tizennyolczadikba - Ne sirj rózsám, kedves rózsám, nem leszek katona. - - S mikor engem, mikor engem visznek katonának - A patakok, a patakok akkor megáradnak. - Mert a leányok, mert a lányok akkor mind zokognak - Sürün hulló könnyeikkel engemet siratnak. - -(_Szováta_.) - - -51. - - Megvert, pajtás, bennünket a teremto, - Azt se tudjuk, milyen lesz a jövendo. - Jövünk haza mi Havadra vagy soha, - Bizonyosan azt csak az Isten tudja. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -52. - - Kinek varrod rózsám, a gyócsinget, - Katonának visznek már engemet. - Ha megvágnak, jó lesz sebeimre, - Ha meghalok, eltemetnek benne. - -(_Parajd_.) - - -53. - - Érik már a kövér szollo régen, - El kell menni Boszniába nékem. - A szüretet nem is érem itthon, - Nem is lehetsz te nekem galambom. - - Itt a szüret, nem is esik távol, - Távol esem én az én falumtól. - Boszniába, hej, ott is lesz szüret. - Vér folyik ott a piros bor helyett. - -(_Balavásár_.) - - -54. - - Hej de szépen muzsikálnak - Szeredába egy bakának. - A bajonét lábát veri, - Gyenge karja lányt öleli. - - Hej de szépen hegedülnek, - Szeredába egy tüzérnek. - Kurta kés a lábát veri, - Gyenge karja lányt öleli. - - Hej de szépen zongorálnak - Szeredába egy huszárnak. - Fényes kardja lábát veri, - Karja kisasszonyt öleli. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -55. - - Kivirágzott a tordai nagy erdo, - Sárgarigó lakja harminczketto. - Sárgarigó, aranyos a tolla; - Holnap lesz a berukkolás napja. - - A körtefa fehéret virágzik, - Kis pejlovam alattam czikázik. - Czikázz, lovam, czikázz utoljára! - Holnap megyünk nagy Németországba. - - Jaj, Istenem, hogy kell nekem megszokni, - Hogy kell nekem német kis lányt szeretni. - Ha ölelem, karjaim elállnak, - Ha csókolom, könnyeim hullanak. - -(_Szentmihályfalva_.) - - -56. - - A huszárkatona mikor masirodzik, - Felul a lovára s vígan szivarodzik. - A bakakatona, mikor masirodzik, - Fuzi a bakkancsát, nagyot káromkodik. - -(_Havadto_.) - - -57. - - Huszárgyerek nem eszik vacsorát, - Csárda elott nyergeli a lovát; - Csárda elott ül fel a lovára, - Búcsucsókot rak a babájára. - - Korcsmárosné, bort ebb' az itczébe! - Köpenyegem hagyom itten érte. - S hogyha ki nem vátom szombat este, - Tuzze fel a csárda tetejére. - -(_Bölön_.) - - -58. - - Huszárgyerek szereti a tánczot, - Az oldalán csergeti a kardot. - De még szebben szól a sarkantyuja. - Ferencz Jóska mondva csináltatta. - - A városban szépen muzsikálnak. - A huszárok szépen sorba állnak. - Mindeniknek ott van a babája, - Csak én vagyok elhagyatott árva. - - Szépen szól a császár trombitája, - De még szebben járja lovam lába. - S aczélpatkó, selyemnyereg rajta, - Gyenge testem szépen illik rája. - -(_Bordos_.) - - -59. - - Szüret után van az ido, - Házasodni kéne, - Férjhez mennék, édesanyám, - Ha valaki kérne. - - Az a legény, kit szerettem, - Elment katonának. - Ha hazajön, tudom szebbet - Választ babájának. - -(_Balavásár_.) - - -60. - - Kaszárnya, kaszárnya, - Nem az Isten háza. - Hosszu asztal közepében, - Levelem van írva. - - Anyám, édes anyám, - Nézd meg levelemet. - De ne lásd meg levelemben - Forró könnyeimet. - -(_Maros-Ludas_.) - - -61. - - Raportra jártam a kapitány urnál, - Hogy az este megkéstem a babámnál. - Jelentettem: elmúlt már kilencz óra, - Mert a babám vállamra volt borúlva. - -(_Szováta_.) - - -62. - - Katonaság az életem, - Jobb vállamon a fegyverem. - Mikor én azt megzërgetem, - Egész világ sirat engem. - - Katonaság az életem, - Komisz kenyér az ételem. - Én mikor azt megkóstolom. - Könnyeimmel meg is sózom. - -(_Maros-Csucs_.) - - -63. - - Megsárgútam, mint a nyárfa levele, - Megsárgitott a komisznak a bele. - Egy fél komisz, egy sajka lé, - Jár ki naponta. - Ne csodálkozz, ha el vagyok... - Ha el vagyok hervadva. - - Én is vótam az egyesbe bezárva, - Rajtam is vót a bilincsnek az ága. - Derekajam, fovánkosom - Csak egy szál deszka... - Ne csodálkozz, ha el vagyok, - Ha el vagyok hervadva. - -(_Balavásár_.) - - -64. - - A makfalvi torony tetejében, - Két galamb ül tiszta feketében. - Szárnya alatt vagyon egy bús levél, - Mind katona a makfalvi legény. - -(_Sóvárad_.) - - -65. - - Végigmentem csernoviczi nagy utczán, - Hátranézek, jön utánam egy kis lány. - Alig lépik le a fodre, - Ojan kevéj, ojan büszke. - Lidiladi huszár a szeretoje. - -(_Tarcsafalva_.) - - -66. - - Katona vagyok, nyírják a hajamat, - Szász-Meggyesen láncsozzák a lovamat. - Szász-Meggyesen lancsozzák a lovamat, - Otthon más öleli a galambomat. - -(_Balavásár_.) - - -67. - - Boszniában megperdintik a dobot, - Kiadják a kemény parancsolatot: - Minden legény fogjon fegyvert kezébe, - Masirozzék Bosznaország széjibe. - Én is épen indulófélbe vagyok, - Sírnak értem, sírnak másér' a lányok. - Ne sírjatok, ne sírjatok, leányok, - Babátoknál drágább legyen hazátok. - -(_Balavásár_.) - - -68. - - Októbernek tizenkettedikére, - Felsütött a nap a Boszna mezore. - Boszna mezo vérrel vagyon befestve, - Még a jajszó sem hallik ki belole. - Süjedjen el Boszna mezo örökre, - Csak a rózsám jöhessen ki belole. - -(_Nagy-Solymos_.) - - -69. - - Boszniából most indul ki a hajó, - Tetejébe nemzetiszél lobogó. - Két oldala fehérre van meszelve, - Szabadságos katonák ülnek benne. - Kapitány úr, vezesse jól a hajót, - S Nagy-Enyednek tartsa a direkcziót. - -(_Csombord_.) - - -70. - - Ezredes úr kiadta a parancsot, - Székely fiú faszoljon új bakancsot. - A talpára negyven szeget veressen, - A sarkára aczélpatkót üttessen. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -71. - - Kapitány úr tegnap tartott raportot, - Meg is kaptam tole a harmincz napot. - Tiz nap egyes, husz kaszárnya áristom, - Harmincz napig nem láthatlak galambom. - - Isten veled czugszfürerem, káplárom, - Mer én immár több haptákot nem állok, - Állottam én három évig eleget, - Rogyassa az Isten rátok az eget. - -(_Koronka_.) - - -72. - - Este kezdtem a lovamat nyergelni, - Reggelig tart, hej de reggelig tart - A szerszámot rárakni. - Csillag ragyog lovam fején, nem kantár, - Nem is legény, hej de nem is legény - Ki lányok után nem jár. - -(_Rigmány_.) - - -73. - - Az én lovam világos pej, - Komisz nyereg rajta; - Ha felülök a hátára, - Beugratok kocsmáros udvarába. - Parancsolok kocsmárosné - Lujza nevü lányának: - Kilencz itcze jó bort hozzon - Ennek a szép szabadságos huszárnak. - - Az én lovam tiszta fehér, - De komisz nyereg rajta. - Ha felülök a hátára, - De beugratok babám udvarába; - Parancsolom a babámnak, - Ej, haj! szeretomnek, magának: - Gyujtson gyertyát, vessen ágyat, - Ennek a szép szabadságos huszárnak. - - Az én lovam sötétszürke, - Komisz nyereg rajta. - Ha felülök a hátára, - Beugratok százados udvarára. - Százados úr káromkodik: - Ej, haj! hamisan jár a lova... - Mert nem tudja aztat százados uram, - Hogy az éjjel a babámmal mulattam. - -(_Balavásár_.) - - -74. - - Az én lovam törökországi fakó, - Azt sem tudom, rajta van-e a patkó? - Azon kérem a kovácsot, nézze meg: - Lovam lábát egy szeggel szegezze meg. - - Az én lovam a kapuba enyeleg. - Azt sem tudom, rajta van-e a nyereg? - Azon kérem a kocsist, hogy nézze meg: - Lovam hátán rajta van-e a nyereg? - - Míg a kocsis a lovamat nyergeli, - Addig rózsám a piros bort mézeli. - Míg a kovács a lovamat vasalja, - Addig rózsám a zsebkendom kivarrja. - -(_Szent-István_.) - - -75. - - A tordai nagy hegy alatt, - Gyöngyvirág virágzik, - Oda jár egy ménes huszár, - Ottan kariázik. - - Ne kariázz,[12] magyar huszár! - Mert leesel róla, - Nincsen itt az édesanyád, - A ki megsirasson. - -(_Szentmihályfalva_.) - - -76. - - A meggyesi Czenkoldalon[13] - Rózsafa virágzik. - Két szép magyar Miklóshuszár - Rajta masirozik. - - Ne masirozz Miklóshuszár, - Mert leesel róla. - Nincsen itt az édesanyja, - A ki megsirassa. - - Ne sirasson engem senki! - Jól vagyok tanítva: - Sem kerdájba,[14] sem lófsrittba[15] - Le nem esem róla. - - Ne sirasson engem senki! - Jól vagyok teremtve: - Mint a buza a jó földbe - Belegyökeredzve. - -(_Maros-Décse_.) - - -77. - - Tizenkét esztendos leány - Megyen a regement után. - Azt kérdi a fokapitány: - »Hova méssz te barna kis lány?« - »Megyek a regement után, - Ott van nekem a szép bátyám. - Ha még egyszer megláthatnám, - Szivem rejtekibe zárnám.« - Édes bátyám a katona, - Ugy megyen az uton sírva, - S ugy megyen az uton sírva - Mint az ido beborulva. - S megyen az utczán lefelé - Senki se mondja: »Jere bé«! - Ha valaki azt mondaná, - A jó Isten megáldaná. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -78. - - Ejnye kis lány de viseltes a ruhád! - Talán bizon este késon veszed rád? - Akkor biz én, mert katona a babám, - Nappal tanul, este késon jo hozzám. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -79. - - Kerek levele vagyon a dohánnak, - Három szeretoje van a bakának. - Leszakítom hej! a dohán kerek levelét, - Elszeretem a baka szeretojét. - - Csipkés levele vagyon a szolonek, - Három szeretoje van a tüzérnek. - Leszakítom hej! a szolo csipkés levelét, - Elszeretem a tüzér szeretojét. - -(_Csekelaka_.) - - -80. - - Nyárád vize lefelé kanyarodik, - Magyar huszár a mellett maséródzik. - Maséródzék, úgy vigyázzon magára, - A szerelem ne álljon az utjába. - -(_Hidvég_.) - - -81. - - Szegény legény, magyar baka, - Hány esztendos lehettél, - Mikor engem, mikor engem - Szeretgetni kezdettél? - - Tizenkilencz, tizenkilencz, - Háromnegyed meg egy fél... - Szegény legény, ilyenformán - Husz esztendos lehettél. - -(_Kelementelke_.) - - -82. - - A bosznyai szénafübe - Az én rózsám le van ülve. - Mind azt mondja: »Jere ide, - Ülj le ide az ölembe. - Hogy mondjam meg beszédemet: - Három esztendeig várj meg.« - Három esztendeig várom, - Míg is o lesz az én párom. - Három falu s hat határ - Csak egy a mi szivünk már. - Kérjed Istent, kérem én is, - Hogy legyünk egymásé mi is. - -(_Csombord_.) - - -83. - - Most jöttem, most jöttem - Szeben városából. - Lehullott a patkó - A lovam lábáról. - Csak egy maradt rajta, - Az es kotyog vala, - Kovácslegény, jó barátom, - Igazítson rajta! - Ha megigazítsa. - Ugy megigazítsa: - Fügefa levelét, - Bimbót lerúghassa. - -(_Martonos_.) - - -84. - - Nagyszebeni brigáda, - Oda vagyok bezárva, - Gyere babám váltsál ki, - Ne hagyj el a nagyszebeni brigadeba hervadni. - - Kiváltlak én, ki, ki, ki, - Nem hagylak elhervadni. - Eladom a zsebkendomet, - Kiváltom a nagyszebeni brigádból a szeretomet. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -85. - - A Küküllo két oldala de sáros, - Ott ferednek a gyócsinges huszárok. - Édes anyám, én is ojan, ojan gyócsinget veszek, - Tudom, én is gyócsinges huszár leszek. - -(_Várfalva_.) - - -86. - - Mezoségen lakik anyám, - Nincsen fája, nincs hamuja. - Mivel gunyám megszapulja, - Ad a császár nékem gunyát, - Feketeszorü paripát, - Oldalamra fényes kardját. - -(_Magyar-Becze_.) - - -87. - - A tüzérnek jó ágyu kell, jó fegyver, - Ugy megyen o a csatába jó kedvvel. - Nem bánja, ha térgyig is megy a vérbe, - Nem számítja, van-e Isten az égbe? - -(_Nagy-Kend_.) - - -88. - - Ez a boglya de görbe, - Ez a kis lány de büszke. - Azért büszke, me szoke, - Szabadságos Fridrikhuszár annak a szeretoje. - - Ez a kis lány azt hiszi: - Hogy a huszár elveszi. - Ne hidd kis lány elore, - Nem teszik a menyasszonyi koszorút a fejedre. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -89. - - A parajdi nagy toronyba - Kilenczet ütött az óra. - Én is arra jöttem, mentem el - Szivem arra keseredett el. - - Hogy én Miklóshuszár lettem, - Sirat engem a kedvesem. - Ne sirass édes kedvesem, - Fáj a szivem keservesen. - -(_Parajd_.) - - -90. - - Ez a templomutcza - Végig piros rózsa, - Arra jár az én galambom, - Mind leszakasztotta. - - Szakítsd babám szakítsd! - Nekem bokrétába. - Jól illik az a bakának - Gyászos csákójába. - -(_Kis-Solymos_.) - - -91. - - Édesanyám mi zörög a zsebébe? - Ha dió van, adjon nekem belole; - Ugysem eszem sokáig a dióját, - Puczolom a Ferencz József pej lovát. - - Édesanyám mi vagyon a zsebébe? - Ha kenyér van, adjon nekem belole; - Ugysem eszem sokáig a kenyerét, - Puczolom a Ferencz Jóska fegyverét. - - Átalmentem madarasi nagy hídon, - Piros szalag lobogott a csákómon. - Piros szalagomra rá vagyon írva: - Három évig leszek, babám, katona. - -(_Baczka-Madaras_.) - - -92. - - Kurta a bakkancsom szára, - Fáj benne a lábam szára. - Kérem a regementsusztert... - Csinálja meg mára. - - Csinálja meg mára, - Alkonyat tájára, - Ordináncznak el kell menni - Törvény parancsára. - - Bizony nem csinálja, - Megyek ordinánczra, - Nem baj az, hogy egy kicsikét - Kurta is a szára. - - Suszter uram, kérem, - Csinálja meg szépen. - Megfizetem a mit kiván - Ugyanazonképen. - - Csinálja meg mára, - Alkonyat tájára. - Vizitába kell hogy menjek, - Rózsám ablakára. - - És meg is csinálta, - Hosszú már a szára. - Könnyen megyek, nem fáj benne - Már a lábam szára. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -93. - - Magasan repül a daru - Kiáltja: - Nem kell már a regimentnek - Katona. - Ó, te daru, aranyos legyen a szád, - Ha te ezt igazán kiáltanád. - -(_Rigmány_.) - - -94. - - Hogyha meg nem nottem, - A mér kicsiny vagyok, - Mégis kilencz szép lány, - Szeretot tarthatok. - De a tizediktol - Már el vagyok zárva, - Abba a nagy ákosfalvi - Csendorkaszárnyába. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - -95. - - Édesanyám mikor szült volt, - Fekete gyászba takart volt. - Mikor takart gyászruhába, - Takart volna parázsába. - - Jobb lett volna nem születni, - Mintsem annyi búval érni, - Búval élni világomat, - Bánattal töltöm napomat. - - Bánat járja víg szivëmet, - Keserüség életëmet. - Jobb lett volna, kis koromba - Zártak volna koporsóba. - -(_Szent-Háromság_.) - - -96. - - Ormester úr! az áldóját magának! - Mért eszi meg sürüjét a zupának? - Mit eszik meg az a szegény reguta, - Kinek hátra harminczhárom hónapja. - -(_Parajd_.) - - -97. - - A kaszárnya kapuba, - Kiállott egy kis lányka. - Apró diót rëcsëgtet, - S engem babám këcsëgtet. - - Ne këcsëgtess engemet, - Csak az ellenségemet, - Tudom az is megbánja, - Haláláig siratja. - - Nem hajlok a szavára, - Nem leszek a babája. - Hogy maig is az voltam, - Százezerszer megbántam. - -(_Tordátfalva_.) - - -98. - - Zörög a kocsi a fagyon nagyon, - Nem tudom, hol lakik a galambom; - Itt, itt lakik ebb' a nagy utczába, - Piros rózsa nyilik ablakába. - - Lehullott a rózsafa levele, - Árván maradt ennek a vesszeje! - Lehullott az arczám pirossága, - Ha visszatérsz, nem ismersz reája. - -(_Szováta_.) - - -99. - - Azon a nyári écczakán - Ragyog a csillag igazán. - De már nekem h'jába ragyog, - Magyarország szélén vagyok, - Fészket rakok egy ficzfára, - Árva gerlicze módjára. - Ha megkérdi, hogy ki rakta? - Azt egy szegény legény rakta, - Ki hazáját rég elhagyta. - -(_Miriszló_.) - - -100. - - Kis pejlovam nyeritez a csatába, - Mer' a lábát éles golyó találta. - Szállj le, huszár, vedd le róla nyergedet; - Gyenge lába pejlovadnak, - Nem bír többé tégedet. - -(_Maros-Décse_.) - - -101. - - Az enyedi hegy alatt, hegy alatt, - Vasalják a keselylábu lovamat. - Mig a keselylábu lovam vasalják, - A szeretom, a szeretom a kantinban csókolják. - -(_Maros-Décse_.) - - -102. - - Kapitány úr számoljunk a mondurral, - Ne gondojja, hogy elviszem magammal. - Nem kell nekem, csuhajja, - Komisz mondur, csak extra. - Itt hagyom, hogy viselje a reguta. - - Az egyesbe de kemények az ágyak, - Keményebbek mint galambom tenálad. - Derekajam, fejvánkosom, - Csak egy szál deszka. - Bár én inkább nálad maradtam volna. - - Vasas ajtó, hujjon le rólad a zár, - Hogy lehessek még egyszer szabad madár. - Szabad madár csak ugy lehetsz, - Kedves galambom, - Ha kitelik ez a néhány bús napom. - -(_Gyalakuta_.) - - -103. - - Udvarhelyi börtönajtó de sárga, - Oda voltam hat hónapig bezárva; - Körül sárga, a belseje fekete, - Hej! Örök Isten szabadíts ki belole. - -(_Szováta_.) - - -104. - - Lám, nem vagyok szép, - Csak a szemem fekete, - Nem vagyok a zöld erdoben remege, - Sem remege, sem a fának reczés levele: - Schönfeld-baka vagyok, - Sirathatsz minden este. - -(_Parajd_.) - - -105. - - Kapitány úr azt mondja a huszárnak: - »Édes fiam, maradj vissza zupásnak; - Három csillagot kapsz a gallérodra, - Harmincz legény hallgat a komendódra.« - - »Kapitány úr, köszönöm a jóságát, - Adja másnak mind a három csillagát. - Mer' én azér' a babámat nem hagyom, - Kökényszeme az én legszebb csillagom.« - -(_Szent-István_.) - - -106. - - Állj meg rózsám, hogy kérdjem meg: - Hogyha elméssz, hol kaplak meg? - Magyarország közepébe - Egy kaszárnya van építve. - - Abba vannak a legények, - Abba búsulnak szegények. - Kihajlottak az ablakba, - Rózsa nyilik csákójukba. - - Rózsa nyilik, szegfü hajlik, - Édesanyám szava hallik. - Mi haszna, ha szavát hallom, - Ha hazámba nem lakhatom. - -(_Parajd_.) - - -107. - - Végigmentem a gyufagyár udvarán, - Betekinték az iroda ablakán. - Most írják a szabadságos levelet. - Parajd közül kihuzatom nevemet. - - Távol vagyon a két csillag egymástól, - Én is távol vagyok az én babámtól. - Közel lesz még a két csillag egymáshoz. - Én is közel leszek az én babámhoz. - -(_Parajd_.) - - -108. - - Fényes csillag, de régen hogy utadzol, - Nem találod a babámat valahol? - Vaj találtam Németország szélibe, - Zöld pázsitra le vagyon heveredve. - - Teli pohár a kezébe, köszönti, - Gyenge karja derekamat öleli. - Ugy megölel, eltaszítni nem tudom. - Az én babám gyenge karja liliom. - -(_Parajd_.) - - -109. - - Vásárhelyre megérkezett a kocsi. - Öreg bakák nagy örömmel szállnak ki, - Öreg baka a babáját öleli, - A reguta könnyes szemit töröli. - -(_Bordos_.) - - -110. - - Kapitány úr, kapitány úr, antrétolja[16] századját, - Névrol névre szólítsa a huszárját; - Álljon elé, ki kilenczvennégybeli, - Kapitány úr szabadságra ereszti. - Lépjen hátra, ki kilenczvenötbeli. - Kapitány úr komisz faszolni küldi. - -(_Parajd_.) - - -111. - - Kapitány ur kiadta a parancsot: - Minden legény viselhet már kalapot. - Kalapjában szabadságos virágot, - Hogy sirjanak a brassai leányok. - -(_Bölön_.) - - -112. - - Brassó, Szentgyörgy hegyek közt van szorítva, - Ott fekszik az elso század lógerba. - Leng a zászló a kaszárnya tetején, - Most várja a szabadságát sok legény. - - Magyar huszár kihajlik a nyeregbol, - S csókot kér a régi szeretojétol: - Adj egy csókot kis angyalom, az útra, - Isten tudja, látjuk egymást valaha. - - Magyar huszár, ha igazán szeretnél, - Magad mellé a nyeregbe ültetnél. - Gyenge vagy még kedves rózsám, a lóra, - Tánczol a ló, könnyen leesel róla. - -(_Maros-Csucs_.) - - -113. - - Ágas, bogas a diófa teteje, - Csiki kis lány a maga szeretoje. - Csiki kis lány mit viszel a kosárba? - Orvosságot viszek én a csatába. - Mert ellotte szeretom a jobb kezét, - Hogyha lehet, gyógyítsam be a sebét. - -(_Parajd_.) - - -114. - - Szeben mellett van egy magas eperfa, - Alatta fekszik egy legény meghalva. - Anyja helyett sirassa egy magyar lány, - Még az ég is gyöngyharmatot hullat rá. - -(_Szováta_.) - - -115. - - Áldott nap mikoron feljösz, - Tordátfalva fölé eljösz, - Szállj az anyám ablakára, - Az apámnak kapujára. - Velenczén vagyok meghalva, - Ott nyugszom én egy mély sírba. - - Fejemnél nincsen sirkövem, - Igy hát ne is keress engem. - Velencze már az én hazám, - Isten hozzád apám s anyám. - -(_Tordátfalva_.) - - -116. - - Édesanya levelet ír - Katona fiának: - »Édes fiam, jere haza, - Halálomra vagyok.« - Kapitány úr visszaírja - Az édesanyának: - »Édesanya, ne várd h'jába - Katona fiadat, - A brassai kaszárnyában - Nyergeli a lovat.« - -(_Sóvárad_.) - - -117. - - Jaj Istenem, be víg voltam ezelott, - Míg a babám járt el a kapum elott. - De már most hogy bevettek katonának, - Nem mulik el szivemrol a búbánat. - - Kedves babám, térjél vissza utadról, - Gondoskodjál a két kicsi árvádról. - Visszatérnék jó babám, de nem lehet, - Itt vagyon a fokapitány, nem ereszt. - - Arra kérem a fokapitány urat; - Adjon nekem hat napi szabadságot, - Hogy lássam meg a két kicsi árvámat. - -(_Balavásár_.) - - -118. - - Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak, - Nincsen párja a kettos huszárnak; - Ha bémegy a brassói csárdába, - Kilencz kis lány borul a nyakába. - - Szárnya, szárnya, szárnya a verébnek, - Jobb a lánynak, mint a menyecskének. - Mert a kis lány befonja a haját, - Fújja a szél piros pántlikáját. - - Szárnya, szárnya, szárnya a gólyának, - Jobb a menyecskének, mint a lánynak. - Mert a kis lány csinosítsa magát, - A menyecske jól éli világát. - -(_Hidvég_.) - - -119. - - Nem vagyok én kapitány - Reczecze. - Nem járok én paripán - Reczecze. - Honvédbaka vagyok én - Reczecze. - Gyalog masirozok én - Reczecze. - El kell menni messzire - Reczecze. - Bosznaország szélire - Reczecze. - Ott fujják már a marsot - Reczecze, - Ott verik a rézdobot - Reczecze. - -(_Etéd_.) - - -120. - - Ha benyitom István kórház kapuját, - Már a portás mutatja az irodát. - »Nézze kérem itt írják be a nevét, - Babilonban[17] készítik a fekhelyét.« - - Ha benyitom »É« babilon ajtaját, - Minden beteg felém fordítsa arczát. - Kiváncsian kérdezgetik: mi bajom? - Fáj a szivem, én azt ki sem mondhatom. - - István kórház veresre van kifestve, - De sok kis lány sírva néz ki belole. - Nézz fel, babám, az elso emeletre, - Három hete hogy szenvedek idebe. - - Halálmadár száll a kórház falára, - Kihal innen valaki nemsokára. - Én halok ki, mert én vagyok az árva, - Ki vagyok a babám szívébol zárva. - - Doktor uram, adjon Isten jó napot, - Adjon Isten, barna fiam mi bajod? - Doktor uram, az volna a kérésem, - A kórházból a babámat kikérem. - - Adnék érte száz forintot ezüstbe, - Ha a babám nem szenvedne idebe. - Szenvedett már huszonnégy nap eleget, - Ereszsze ki doktor uram, ha lehet. - - Doktor uram, az istenit magának, - Egye meg a rosszát is a zupának. - Ettem én már huszonnégy nap eleget, - Ereszszen ki doktor uram, ha lehet. - - Sárga vagyok, mint a sárga falevél, - Megsárgított a kórházi rozskenyér. - Két kis czipót, meg fozeléket kaptam, - Jaj Istenem, de is elsoványodtam. - - Felszántom az István kórház udvarát, - Vetek bele piros pünkösti rózsát. - Vetek szegfut, vetek rózsát, ibolyát, - Minden doktor szakaszszon le egyformát. - - Nyócz óra van, csengetnek a betegnek, - Én már többé a mutore nem megyek. - Elbucsuzom fütol, fától, virágtól, - Utoljára még a kedves babámtól. - -(_Balavásár_.) - - -121. - - Öreg boka, ha kitoti idejét, - Zsebre vágja szabadságos kis könyvét. - Kevén mondja a városi leánnak, - Czivilbe még csizmámba se huználak. - -(_Szováta_.) - - -122. - - Sárgarigó szépen fütyöl hajnalra, - Sitzer-baka az ágyába hallgassa. - Kelj fel, baka, resztungodat felszedni, - Reggel hat órakor ki kell rukkolni. - - Zöld leveles selyem kendom kivarrva, - Boldog voltam míg nem várt senki haza. - De mióta hallgatok a barna kis lány szavára, - Fogoly vagyok, galiczkába bezárva. - - A galiczka s a szerelem, csak én vagyok a rabja, - De az, a kit én szerettem, nem hallgat a szavamra. - De mióta hallgatok az édesanyám szavára, - Szabad lelkem, mint a madár, levegoben fennjárva. - -(_Tarcsafalva_.) - - -123. - - Este van már, késo este. - Elfujták már a strájfat, - Szegény baka, Svicczer baka - A kapuba sétálgat. - - Édes anyám, kedves anyám, - Engedjél ki hozzája. - Fáj a szivem, szegény szívem, - Majd meghasad utána. - - Hadd el lányom, kedves lányom, - Ráérsz te még kimenni. - Ráérsz te még, ráérsz te még - Svicczer-bakát szeretni. - -(_Martonos_.) - - -124. - - Édesanyám, édesanyám, - Addig élem világom: - Mig a baka, Svicczer-baka, - Sötétben jár utánam. - - Svicczer-baka eltökélte magába: - Hosszúcsövü fegyvere lesz halála. - Elévette hosszúcsövü fegyverét, - Szegény baka avval lotte meg szivét. - - Sírja körül, köröskörül - Tejes szegfü, ibolya. - Közepébe egy húsz éves - Svicczer baka meghalva. - -(_Martonos_.) - - -125. - - Egy vasárnap reggelére, - Kossuth érkezik Hévizre. - Kánokiné udvarába, - Egy oláh tüzet kiálta. - Trombitaszó megriana, - Mindenfelé jajszó vala. - - Ötvennégyen elhullának, - Mind es vérbe borulának. - Estve szekerekre rakták, - Fülöp hegyre kihordozták. - Fülöp hegye gyásznak helye, - Verestoronyig ment híre. - -(_Héviz_.) - - - - -IV. GÚNYDALOK. - - - -1. - - Hejjé, hujja, papiros! - Szép a leány, ha piros, - Van pántlikája csokros, - Három német forintos. - Ha szegény vagy, ne oda, - Gazdag legény kell oda. - Szegény legény nem nézi, - Gazdag legény nem veszi, - Ott a vénség megöli. - -(_Szent-Gericze_.) - - -2. - - A mostani leányok csak úgy tesznek: - Bótba mennek és pirosítót vesznek; - Bemázolják az arczukat pirosra - S hopprongyosan kimennek az utczára. - - A mostani leányok csak úgy tesznek: - Bótba mennek s egy kiló lisztet vesznek; - Abból sütnek czukros süteményt, - Avval várják a sok szép legényt. - - Nem kell hinni a mostani világnak: - Sem asszonynak, sem pedig a leánynak, - Mert a mostani menyecske. Hej! - Szép az ura s mégis legényt szeretne. - -(_Szováta_.) - - -3. - - Két széjje van a hullámzó Marosnak, - Nincsen párja a mostani kis lánynak, - Ide tekint, oda tekint az utczán, - Három kiló festék van a pofáján. - -(_Balavásár_.) - - -4. - - Ha Lapádan Maras volna, - Közepibe piacz volna; - Én árulnék pirasítót, - Leányoknak ifijitót, - Legényeknek balanditót. - -(_Magyar-Becze_.) - - -5. - - Kék a szemed, nem fekete, - Már a papné kifestette, - Hogy a mester ne szeresse. - Kék a szemed, nem fekete, - Ki a fene ne szeretne! - Kék a szemed szökjék ki, - A másikat verjék ki. - Kék a szemed lenvirág, - Azért szeret a világ. - Kék a szemed taplót gyújt - Azér' szeretlek én úgy. - -(_Magyar-Becze_.) - - -6. - - Haragusznak rám a lányok, - Azt gondolják, értek vágyok. - Pedig mintsáb értök vágyakoznám, - Inkább hideg vizet innám. Ihajja. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -7. - - Czifra leány a tornáczba. - Várja, hogy vigyék a tánczba. - Karton fersing vagyon rajta, - Szennyes a pendejj alatta. - -(_Balavásár_.) - - -8. - - Itt a lányok ojan czifrák, - A fazékot ki se mossák; - A kutyával kinyalassák - S a karóba kiaggassák. - -(_Szent-Demeter_.) - - -9. - - Hejj kisasszony, kisasszony, - Hej be rég hogy kisasszony. - Immár ideje vóna, - Ha fokötoje vóna. - Megnott már a csicsike, - Lehetne már kicsike. - -(_Szent-Demeter_.) - - -10. - - Jó a földje héderfái határnak, - Ott a lányok úri gunyába járnak; - De egynémely czúgos czipobe is jár, - Mintha úr vóna az apja úgy ágál. - -(_Héderfája_.) - - -11. - - A bordosi hires lányok úgy tesznek: - Ablakukba gyertyavilágot tesznek. - Gyertyavilág ablakába, - Vidrik-huszár az ágyába. - Riczacza, riczacza, saricza hej! - - A bordosi híres lányok úgy tesznek: - Kalapjukba csinált virágot tesznek. - Csinált virág kalapjába, - Rúg a gyermek a hasába. - Riczacza, riczacza, saricza hej! - -(_Bordos_.) - - -12. - - Elégett az enyedi bót, - Kibe a piros szappany vót. - Hát ti jányok, mit csináltok? - Fakón marad az orczátok. - -(_Lorinczréve_.) - - -13. - - Ej, haj, ne feküdj a sarjubugja tövébe, - Köröskörül vadrózsa van ültetve. - Szúros annak a levele, nem sima, - Hét faluba a rózsámnak nincs párja. - Megy az utczán, meron tarcsa dërëkát, - Még egy nap sincs, hogy ki ne festje magát. - -(_Szent-Demeter_.) - - -14. - - A siklódi híres lányok - Mind szépek, - Csak az a baj, hogy szegények - Mind vének. - A ki pedig fiatal, - Férjhez menni nem akar. - Csuhajja ha, csuhajja ha! - -(_Siklód_.) - - -15. - - Csak azt nem adnám én sokér' - Hogy a babám olyan mint én. - Tyuhajja! - - Mégis van egy hiba benne: - Kék a szeme, nem fekete. - Tyuhajja! - - De az nem nagy hiba benne. - Mert elviszik Szentpéterre. - Tyuhajja! - - Ott megfestik feketére, - Sem lilára, sem nem kékre, - Tyuhajja. - -(_Sóvárad_.) - - -16. - - Muskátaszál, kék viola - Gyertyavilág van az ólba: - Az én rózsám gyenge karja - Most is a disznót vakarja - -(_Miriszló_.) - - -17. - - Küsmödön is bejött az már szokásba, - Hogy a lányok alusznak vacsorára. - Odamegyen a babája, ébreszti, - Szegény legényt a fenével éteti. - - Menj el innen, kirugom a szemedet! - Eszem azt a haszontalan szentedet! - Nézz utána, de mocskos a bokája. - Nem illik a rezes czipo lábára. - -(_Rigmány_.) - - -18. - - Nincs a víznek rakonczája, - Ott az életem czérnája; - Mégse kéne nekem - A molnár leánya: - A víz mellett lakik, - Soha meg nem mozsdik, - Szennyes karinczája, - Mocskos a bogája. - -(_Kobát-Demeterfalva_.) - - -19. - - Más leány volt szeretomnél. - Fáj a szivem könyökömnél - Voltam leány, vagyok is, - Adtam csókot, adok is. - - Malomfalva, Szentlélek! - Bojtös czipóval élek. - Elol kurtul a szoknyája, - Hátul fut a por utána. - -(_Szent-Simon_.) - - -20. - - Bécsi szappany, bécsi rongy, - Sütött frufru, kóczos konty. - Felrántja a szoknya alját, - Csalja a legények javát. - -(_Szenterzsébet_.) - - -21. - - Megismerszik, ki a szajha, - Este késon megy a kútra - Haja ki van böndörítve, - Az orczája ki van kenve. - - Nem az Isten adta rája, - Patikarus kente rája. - Megismerszik, ki a szajha, - Magas a czipeje sarka. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -22. - - Kicsi lányka guzsajasba, - Puskapor a szoknyájába. - A hajába pántlika, - Jere csak ki, Mariska! - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -23. - - Bükkösön nagy híre van a leánynak, - Nagy híre van szokének és barnának. - Laszti kesztyü, selyem kesztyü, tunika, - Otthon pedig pihennek az árnyékba. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -24. - - Bükkösön is rendbe vannak a házak, - Ott sétálnak a tunikás leányok. - Hettyen-pettyen lépegetnek az utczán, - Kilencz kiló puderliszt van a pofán. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -25. - - Nem szép a lány, ha színetlen, - Még a csókja is ízetlen. - Szép a leány megfésülve, - Egye meg az anyja sülve. - -(_Miriszló_.) - - -26. - - Csütörtökön virradóra - Ment a kis lány a folyóra. - Kicsi lábát mossa, - Meg is szappanozza - A folyóba. - - Elvitte a víz a szappanyt, - Utána küldi a kappanyt. - Míg a kappany repült, - A szappan elmerült - A folyóba. - -(_Parajd_.) - - -27. - - Ezt a kis lányt el akarnám szeretni; - De az anyja, de az anyja - Nem akarja engedni. - Ha nem adja, hát tartsa meg magának, - Jövendoben tegye búzacsóvának. - -(_Szováta_.) - - -28. - - Szeredai kis lányok, - Riczacza, sáricza. - Mindig a Nyárádra járnak. - Riczacza, sáricza. - Hazamennek vizesen, - Riczacza, sáricza. - Csókot adnak szivesen; - Riczacza, sáricza. - Hazamennek sárosan, - Riczacza, sáricza. - Csókot adnak párosan. - Hej riczacza, ringucza sáricza hej! - -(_Szent-Háromság_.) - - -29. - - Szombatfalvi híres lányok, - Riczacza. - Mind a téglagyárba járnak; - Riczacza. - Két karajczár a napszámjuk, - Riczacza. - Mégis fodros a szoknyájuk - Riczacza. - - Szombatfalvi híres lányok, - Riczacza. - Mind a korcsomába járnak; - Riczacza. - Zsemlét esznek, kávét isznak, - Riczacza. - A bakával csókolódnak - Riczacza. - -(_Köszvényes-Remete_.) - - -30. - - A mostani leány - Bodzas fovel szitál, - A fejin a lisztláng - Mint malomban ugy áll: - Ha dagaszt, nem meri... - Feltürni az ingit, - Fél, hogy majd meglássák - Rút, kozmás könyökit. - -(_Sóvárad_.) - - -31. - - Lányok, lányok a faluba! - Faluvégen megfott már a fuszujka. - Azt egy kis lány megfozte, - De nem jól készítette: - Kivitte az aratoknak, - Visszahozta a disznóknak. - Egyél disznóm kedvedre! - Mert asszonyod Szengyorre... - A mig onnan hazajönne, - Semmi sem látszik belole. - - A kis leány messze lát, - Felkötött egy katrinczát, - Úgy seríti a laskát; - Mikor aztat serítette - A két markát megpökdöste. - Serítsd kis lány kedvedre, - Úgy sem eszem belole, - Mert míg aztat serítetted - A markodat megpökdösted. - -(_Csokfalva_.) - - -32. - - Nem kínlódom rossz feleségemmel, - Sem két-három síró gyermekemmel: - Este fekszik, reggel késon kel fel. - Hát még ennél szebb élet hova kell! - -(_Nagy-Kend_.) - - -33. - - Feleségem olyan vagyon - Nincsen párja a világon. - Keze kövér a mucsoktól - Szeme nem lát a csipától. - Kenyeret olyat tud sütni... - Kilencz kovácscsal keleti. - Ha az Isten megsegíti, - Mégis kapával szedi ki. - -(_Miriszló_.) - - -34. - - Keseruség búbánat. - Hogy a fejemre szállatt. - Feleségem ojan van, - A víz mellett híre van. - Felkel reggel nyólcz órakor, - Feje ojan mint egy bokor - -(_Balavásár_.) - - -35. - - Ne mondja meg, komámasszony az uramnak, - Hogy eladtam a hajamat a zsidónak. - Vaj a zsidó levágta, vaj a törnyo lerágta - Komámasszony. - - Ördög bujjék komámasszony az uramba, - Mért nem enged engemet a korcsomába; - Kilencz icczés a gyomrom, tizedikkel megpótlom - Komámasszony. - -(_Makfalva_.) - - -36. - - Nincsen nálunk a faluba olyan asszon, - Mint az öreg Demeterné komámasszon. - Megsüti a turós lepént, - Oda várja a sok legént. - A lepényem megettétek, - A leányom elvegyétek! - Nem kell nékünk a kend lánya, - Kilencz darab a szoknyája, - Minek fele elég volna, - Ha dereka karcsu volna. - -(_Balavásár_.) - - -37. - - A lapádi legények. - Ludat loptak szegények. - Szarítsd, szarítsd a nyakát, - El ne gágintsa magát, - Mert ha meggágintja magát. - Megfogják a legény nyakát. - - A lapádi legények, - Bacskarasak szegények, - A bacskart is úgy kötik, - Hogy az utczán elvesztik, - Rózsájuknak elviszik. - Nesze rózsám pogácsa! - Ez a bacskaram tákja. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -38. - - Hej a szegény hagymalé - Minden kapun kaccsint bé. - Utána a fuszujka, - Utólérte s lefogta. - De a szegény rátotta, - O mindig csak rángatta. - Hát a szegény saláta? - Az se maradjon hátra. - Csuhaj retek elore! - Te se maradj el tole. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -39. - - A sarkantyúm taréja - Laskával van kirakva. - A szeretom meglátja - Kalánynyal fut utána. - -(_Miriszló_.) - - -40. - - Elszökött a menyasszony - Magyarosi piaczon. - Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. - Utána a vofények, - Szomorúak szegények, - Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. - Utána a rántotta - A mindenitt rágatta. - Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. - Utána galavér, - Zëcsëg nála a tallér. - Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. - Utána a fuszujka - A mindenit rángatta - Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. - Utána a laskelé - Le Gyalakuta felé. - Drága incze vincze, czinderda reczecze, sáricze. - -(_Balavásár_.) - - -41. - - Karika gyurü falevél - Milyen büszke legény lettél. Ne te ne! - De mit ér a büszkesége, - Ha nincs neki szeretoje. Ne te ne! - -(_Nagy-Kend_.) - - -42. - - Kicsi csupar új lábas, - Székely Pista új házas; - Ma egy hete elvette, - Sír a purdé mellette. - -(_Csekelaka_.) - - -43. - - Keresztur ma nagyba' halad dolgába' - Kétszáz munkás dolgozik a lengyárba' - Nagy ára lesz a kendernek, a lennek, - Hogy a fene mennyi gyár van enné meg. - -(_Tarcsafalva_.) - - -44. - - Erre sáros a kis utcza, - Döglik meg a rózsám lova: - Jó lesz a bore bundának, - Annak a csalfa kis lánynak. - A négy körme négy fésünek, - Annak a friss menyecskének. - -(_Torboszló_.) - - -45. - - Az életem fodjén három asztag búza, - Felneveli fiát az egér alatta. - Hej, mit is ér gazdagságom, - Hogyha nincsen boldogságom. - Hej elé, Szilaj, Csöndes! - - Négy czimeres ökröm szántja a fodemet, - Barázdába hullatom a könnyeimet. - Hej, mit is ér gazdagságom - Hogyha nincsen boldogságom. - Hej elé, Szilaj, Csöndes! - -(_Szováta_.) - - -46. - - A szeretom növetlen, - A párnája totetlen. - Még a réten a rucza - Tollát hátán hordozza. - - Leánykérni indultam, - Feleútig eljuttam. - Feleúton megtértem, - Leánykérni nem mentem. - -(_Nagy-Kend_.) - - -47. - - Kürton já'tal ment a füst, - Fényes lettél mint jaz üst; - Anyád alá bújtál volna, - Tiszta majom lettél volna. - Hej! Haj! fityiri - Asszonyodott fityiri. - - Százforintos nyakravaló - Nem czigánylegénynek való. - Száz forintos fülbevaló - Nem czigányliánynak való. - Hej! Haj! fityiri - Asszonyodott fityiri. - -(_Parajd_.) - - -48. - - Mindenkinek van kedvese, - Csak énnekem nincsen; - Nem tudom, hogy miért büntetett. - S nem adott az Isten. - Hogyha egyet mégis adna, - Hej de megbecsülném: - Kezét lábát összekötném, - S a pestre feltenném. - - Ha engemet szépen kérne, - Ismét csak levenném, - Megölelném, megcsokolnám... - De csak visszatenném. - Ha mégegyszer szépen kérne, - Ujból is levenném. - A nyakába követ kötnék, - És a vízbe vetném. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -49. - - A nagy-kendi faluvégen - Kész az akasztófa régen. - Kereken legel a tinó, - Rajta csüng a szolgabiró. - -(_Nagy-Kend_.) - - -50. - - Az én uram oda vagyon kaszálni. - Ha hazajön, mit fog o vacsorálni? - Ott a reszelt a tuszelyen, - Ma két hete foztem. - Nem fozhetek mindennap húst, - Most négy éve foztem. - -(_Tarcsafalva_.) - - -51. - - Mondd meg nekem, Péter Ferencz, - Egyszerre hány leányt szeretsz? - Hogy megmondjam, nem tehetem, - Nem szólhatok, berekedtem. - - Jucczu neki, ne hadd magad! - Míg az ördög el nem ragad. - Szegény legény merre jutsz, - Ha mind lányok után futsz. - -(_Szent-Simon_.) - - -52. - - A szeretom olyanforma, - Mintha bivalborjú volna. - Csuhajja, csuhajja, csuhaj-jula, - Csuhajja, csuhajja csuhajja-ha! - - Ha kihajtom a mezore, - Hazahallik a bogése. - Csuhajja, csuhajja, csuhaj-jula, - Csuhajja, csuhajja, csuhajja-ha! - -(_Szováta_.) - - -53. - - A menyecske drága lélek, - Ad o nekem, a mit kérek. - A menyecske drága kincs, - Soha sem mondja, hogy nincs. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -54. - - Itt Parajdon nincs több legény, csak három, - Ki a sarjut lekaszálja a nyáron. - Piros szalag vagyon az o derekán, - Jaj be szépen hajlik a kasza után. - - Itt Parajdon nincs több leány, csak három, - Ki a szövogyárba járjon a nyáron. - Piros strimfli, hosszúszárú czipoje, - Nem illik a vetélo a kezébe. - -(_Parajd_.) - - -55. - - Lorinczrévi biró lánya, - Férjhezmenne, de nincs ágya. - Ha nincs ágya, vagyon hája, - Tapogasd meg, hogyha állja. - -(_Magyar-Becze_.) - - -56. - - Kiment a ház az ablakon, - Benne maradt a vénasszony. - Alig várom az ördögöt, - Hogy vigye el a vén dögöt. - -(_Szent-Gericze_.) - - -57. - - Tán azt hiszed, mákvirág, - Beloled áll a világ? - Van náladnál szebb virág, - Abból sem áll a világ. - -(_Magyar-Becze_.) - - -58. - - Csokros szegfu Szent-Benedek! - Feleségér' odamegyek. - Feleséget szépet adnak, - Váltógunyát nem adhatnak. - -(_Magyar-Becze_.) - - -59. - - Czifra kapu, üres kas, - A mellett károg a has. - Fehér abaharisnya, - Üresen lóg a hurka. - Fehér fersing, tászlis ing. - A gerendán a matring. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - -60. - - Cserefán terem a zod ág, - Lányoké lesz a menyország. - Azalatt egy csipkebokor, - Legényeké lesz a pokol. - - Mert a leány bazsarózsa, - Szakítsd le, tedd a pohárba; - De a legény rothadt alma, - Kapd fel, tedd a moslékosba. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -61. - - Kertemben terem a rózsa, - Érted fáj a szivem Jóska; - Kertemben terem a myrha, - Érted fáj a szivem Zsiga. - Kertemben terem a krumpli, - Érted fáj a szivem Gyuri. - -(_Miriszló_.) - - -62. - - Elment az én rózsám - Idegen országba; - Levelében írja vissza: - Hogy menjek utána. - Menjen biz a tatár - Idegen országba, - Inkább itthon meggyászolom - Háromszín ruhába. - Délig a zsidónál, - Délután Izsáknál, - Öste pedig nyolcz órától, - A szép leányokkal. - -(_Szent-Gericze_.) - - -63. - - A csombordi menyecskék - Olyanok mint a kecskék, - Ha egy repcsent meglátnak, - A házra is felhágnak. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -64. - - Hegyes kontyú menyecske. - Tóba veszett kendere; - Tóba veszett kendere, - Mégis gyócs a pendeje. Ihajja! - - Hegyes kontyú menyecske, - Tekenoben pendeje; - Mult szombaton tette be. - De ott is felejtette. - Csuhajja! - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -65. - - Egerbegyi menyecske - Mit keressz a zsebembe? - Pénzt keresek, nem taplót, - Piros csizmára valót. - Piros csizma ropogós, - Gyólcs a pendely, lobogós. - -(_Miriszló_.) - - -66. - - Ez a barna menyecske sírna is, meg nevetne, - Ha lehetne. - De mivel hogy nem lehet, úgy hát magában pisszeg - Szegényke. - Hogy az ura részeges, azért a kis menyecske - De mérges. - Ha hazajön az ura, legyen készen az ágya, - Megvetve. - Édesen ölelgesse, aztán pedig feküdjék le - Melléje. - Olykor-olykor gondolgassa magába: - Hogy az ördög vitte volna pokolba. - -(_Parajd_.) - - -67. - - Sárga csikó, selyem sújtás, - Hova megyünk este pajtás? - Az alszegi nagy utczába, - Lengyel néni kapujába. - - Lengyel néni káposztát foz, - Feje felett megyen a goz; - Hányja, veti a kanalát: - Kinek adja Rózsi lányát? - - Ne búsuljon szegény feje, - Vajda Albert lesz a veje. - -(_Alsó-Boldogasszonyfalva_.) - - -68. - - Nincs jobb étel a turóslepénynél, - Nincs szebb legény a kovácslegénynél; - Úgy is illik reá a csók, - Mint a szegeletbe a pók. - -(_Héderfája_.) - - -69. - - Azt gondoltam magamba: - Gömbëcz van a hasamba. - De az biza nem gömbëcz, - Mert az ördeg dörömbëz. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -70. - - Kiszáradt a bodzafa. Hm! - Hol hálunk az éjszaka? Hm! - Ajtó mellett a padon, Hm! - A te gyenge karodon. Hm! - Vaj nálatok, vaj nálunk, Hm! - Hol jobb helyet találunk. Hm! - -(_Vaja_.) - - -71. - - Tizenhárom esztendeje, - Hogy leány nem ült ölembe - Most akartam egyet fogni, - Az is meg akart harapni. - Ha az öcsém nem lett vóna, - Bizony megharapott vóna; - De az öcsém ügyes legény, - Száz leánytól sem fél szegény. - -(_Szováta_.) - - -72. - - Az Alszegbe két vénasszan - Elmegyen a tánczba lassan, - De nem azér', hogy mulassan, - Szegény leányt csúfolgassan. - -(_Kelementelke_.) - - -73. - - A menyecske maga mondja: - Ég a csurje, nem tagadja. - Ki eloltja, annak adja, - Ha én oltom, nekem adja. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -74. - - Este virágzik a tök, - Szép leányból lesz a dög. - Száraz fára kot a kánya, - Szép leányból lesz a dáma. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -75. - - Úgy szeretem Ferenczet, - Mint az édes pereczet. - Hát még Ferencz ingemet! - Letépi az ingemet. - Ha letépi, mást veszek, - Csak az övé lehessek. - -(_Magyar-Becze_.) - - -76. - - Uramat elkudtem - Ludam elejibe. - Ludam jöjjön haza, - Uram veszszen oda. - O se vesszen szegény, - Mert jó pipás legény. - -(_Parajd_.) - - -77. - - Virágzik a nyári baraczk, - Viziklit visel a paraszt. - Viziklije ketto, három, - Napszámba jár egész nyáron - -(_Szent-Gericze_.) - - -78. - - Elveszek egy zsidóleányt - S élek vele míg a világ; - Sörre borra nincsen gondom, - Mennyi zsidó mind sógorom. - - Elveszek egy oláh leányt, - Élek vele míg a világ; - Tejre, vajra nem lesz gondom, - Mennyi oláh mind sógorom. - - Elveszek egy czigányleányt, - Élek vele míg a világ; - A rostára nem lesz gondom, - Mennyi czigány mind sógorom - - Elveszek egy magyar leányt, - Élek vele mig a világ. - Ej, haj! dinom, dánom! - Holtig élek, szánom, bánom. - -(_Bordos_.) - - -79. - - Tavai mezobol - Elloptam a tököt. - Odajött a vén Lukácsné, - Csak szembe leköpött. - Letettem a tököt, - Üttem reá kettot. - 'Jedtibe f...ott is - Épen hetvenkettot. - -(_Bordos_.) - - -80. - - Hajt a kocsis, megy a szekér - Sárga földér', agyagér' - Az én babám az ásóval - Megyen tormáér' - Hej, haj sifoner! - Hunczut a székely. - -(_Csokfalva_.) - - -81. - - No te Petikula! - Ne jojj a ránczomba, - Megfogom a lábad - S kivetlek a síkra. - - Fut reád a szarka, - Mind a juh a sóra, - Még a kutyának is - Férre áll az orra. - -(_Bordos_.) - - -82. - - Le az utczán a Felszegtol végig - Húzzad czigány déltol délutánig, - Hogy hallja meg az a híres dáma, - A ki nem az, ne vegye magára. - -(_Nyárád-Szereda_.) - - -83. - - Télen nem jó szántani, - A kis leányt... - Zibi zabi lagzi, - Natuzalé natuza, - Iczi, riczi, - Bántani. - - Mert ha bántsák baja lesz - Tiz hónapra... - Zibi zabi lagzi, - Natuzalé natuza, - Iczi riczi, - Fia lesz. - - Ha fia lesz, a jó lesz - Katonának... - Zibi zabi lagzi, - Natuzalé, natuza, - Iczi, riczi, - Való lesz. - - Ha lánya lesz, még jobb lesz - Egy sz....ból... - Zibi zabi lagzi, - Natuzalé, natuza, - Iczi, riczi, - Ketto lesz. - -(_Héviz_.) - - -84. - - Jó gazdasszony vagyok én, vagyok én, - Két fazékból... - Libidári dombon, lombári hegyen - Fozök én. - Az egyikben sült laskát, sült laskát - A másikban... - Libidári dombon, lombári hegyen - Káposztát. - - Két szem búza, két szem rozs, két szem rozs. - Felöntöttem... - Libidári dombon, lombári hegyen - Járja most. - Ha lejárja estére, estére, - Sütünk rétest... - Libidári dombon, lombári hegyen - Belole. - -(_Tarcsafalva_.) - - -85. - - Jakab Jóska ideki - A nyulakat - Zibidári zabtam, zetelaki lapiba, - Kergeti. - - Tolem rég azt izeni, - Kelemen Rózsát - Zibidári zabtam, zetelaki lapiba. - Küldjem ki. - - Ha az Isten élteti, - Gyöngykocsiba - Zibidári zabtam, zetelaki lapiba, - Ülteti. - - Ha a göbe nem bírja, - Leszáll Jóska - Zibidári zabtam, zetelaki lapiba, - S toszítja. - -(_Szováta_.) - - -86. - - A szeretom pakulár, - A hegyeken - Livizári, lagzi, nemzeti dombon - Furujál. - - A bocskorát úgy köti, úgy köti, úgy köti, - Hogy az utczát - Livizári, lagzi, nemzeti dombon - Megsöpri. - - Jere rózsám a kútra, a kútra, - Hozz egy csókot - Livizári, lagzi nemzeti dombon - Az útra. - - Te is egyet, én egy mást, én egy mást, - Soh' se csaljuk - Livizári, lagzi, nemzeti dombon - Meg egymást. - - Ez a legény azt tartja, azt tartja, - Hogy minden lány - Livizári lagzi nemzeti dombon - Kap rajta. - - Azt o bizony ne tartsa, ne tartsa, - Senki sem kap - Livizári, lagzi nemzeti dombon - Utána. - - Az én uram ojan jó, ojan jó, - Télben szamár - Livizári, lagzi, nemzeti dombon - Nyárban jó. - - Kicsapom a csárdába, csárdába, - Semmi gondom - Livizári, lagzi nemzeti, dombon - Reája. - -(_Szent-Gericze_.) - - -87. - - Úgy szeretem uramat: - Majd leütöm magamat. - Mikor felém tántorodik, - A vérem is háborodik. - Azt a kutya teremtettét! - Alig várom temetését. - -(_Csekelaka_.) - - -88. - - Boldog az, ki jól iszik, - Mert azt részegnek hiszik. - Minden kiáll elole, - Urat csinál belole. - -(_Csekelaka_.) - - -89. - - Iszom, iszom, mulatozom, - Róllad rózsám gondolkozom. - Iszom máról, hónapszámról, - Tizenkét véka buzáról. - Holnap a feleségemet, - Azután a gyermekemet. - Eladom a csizmám szárát. - Kifizetem a bor árát. - -(_Szováta_.) - - -90. - - Csizmadia legények - Csillárum haj! - Nyolczan ülnek egy lóra, - Csillárum haj! - Ugy mennek a jó borra. - Csillárum haj! - Parancsolnak kocsmárosnak, - Mérjen egy deczit nyóczuknak. - Csillárum haj! - Azt se tudják kifizetni. - Az ablakon szëgdësnek ki. - Csillárum haj! - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -91. - - Kicsi lányka, hol van anyád? - A csap alá húzta magát. - Hej az adtát, az irgalmát! - De jó helyre húzta magát. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -92. - - Adjon Isten eleget, - A pohárnak feneket, - Hogy ihassunk eleget. - - Adjon Isten még többet, - Vegye el a feneket, - Hogy ihassunk még többet. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -93. - - Addig ültem a tüzhelyen - Mig kiégett a pendelyem. - Pedig csak egy pendelyem vót, - Azon is hetvenhét fót vót - Hej dunnárum! - Hej dunnárum! - - Szombaton szapulót raktam, - Komámasszonyt átalcsaltam. - A félkupást telekaptam, - Komámasszonyt megkináltam. - Hej dunnárum! - Hej dunnárum! - -(_Tompa_.) - - -94. - - Hétfon a szapulót raktam, - Egész héten mind szapultam: - Hajdinárom! - Komámasszonyt mosni hittam, - S egész héten mind sujkoltam; - Hajdinárom! - Egyet, kettot kappintottam - S hármat, négyet kortyintottam. - Hajdinárom! - - A borjukat kihajtottam, - S komámasszonyra találtam, - Hajdinárom! - S addig, addig diskuráltam, - A borjukat visszavártam; - Hajdinárom! - Az uramnak azt hazudtam, - Borjuk után nyargaloztam. - Hajdinárom! - -(_Szent-István_.) - - -95. - - Azt csak a féllitres tudja, - Reczecze. - Hová lett a szuszék búza. - Reczecze. - Jámbor uram azt gondolja: - Reczecze. - Hogy a póczegér elhordta - Reczecze. - -(_Szent-Gericze_.) - - -96. - - Féllitres van a kezembe, - Megütlek én asszony vele. - Ha megütlek, meg is bánom, - Te vagy az én kedves párom. - - Nincsen nekem jobb emberem, - Mint gyermekem s feleségem: - Ha megütöm, ha megverem, - Nincsen nekem jobb emberem. - -(_Szováta_.) - - -97. - - Zöld mezoben legel a bárány, - Hej, de hamis a barna leány; - Sötét szeme, csókra termett a szája, - Hamis annak minden felgondolása. - - Zöld mezoben legel a kecske, - Hej, de hamis a barna menyecske: - Férjeura a kocsmákat járja, - O pedig a szeretojét várja. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -98. - - Volt énnekem jó dolgom, - Soha sem volt rossz dolgom... - De most van. - De most is csak azér van; - Mert az uram surün jár... - A korcsmába. - De o arról nem tehet, - Mert a gyomra beteges... - Szegénynek. - -(_Parajd_.) - - -99. - - A pálinka nem rozsdás, - Jobb mint a káromkodás. - Ha pálinka nem volna, - Részeg asszony se volna. - Nem csettegne, pattogna, - Veretlen megmaradna. - -(_Parajd_.) - - -100. - - Pálinkát iszom én, nem bort, - Egyék a fene mind sógort. - Bort iszom én nem pálinkát, - Asszonyt szeretek, nem leányt. - -(_Bordos_.) - - -101. - - Három csirke, egy kakas! - Vas Pistáné nagy akas, - Ha a tyúkot megkapja - Ruhájába takarja, - Pálinkáér eladja. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -102. - - Orsó, guzsaly, matola! - Vesztél volna pokolba. - De nem kell nekem semmi jó, - Sem a guzsaly, sem orsó, - Csak a pálinkás korsó. - -(_Csekelaka_.) - - -103. - - Ne menj pajtás vidékre, Szolokmába, - Ne bizzál a szolokmai barátba. - Szolokmai jó barátod jól ellát, - Ha van pénzed, avval veszen pálinkát. - -(_Egresto_.) - - -104. - - Istvánházán ej, haj! - Megdrágult a pálinka. - Egy liternek harminczhat vas az ára. - No hát fiuk itt a litres igyatok, - A lányommal reggelig mulassatok. - Nem kell nekem ej, haj! - A ked lánya mer' csalfa, - Nem kell, mer hát, firhangos az ablaka, - Nekem pedig dologra kell az asszon, - A ked lánya majd elbarnul a napon. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -105. - - Ne búsuljon nénémasszony, - Itthon van már a menyasszony. - Nem kell neki az orsó, - Csak a pálinkakorsó. - Kutya legyek, felakasztom magamat, - A féllitres megeszi a napomat. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -106. - - A leányok mind azt mondják: - Hogy a pálinkát nem isszák. - De a kontyot ha felcsapják, - Biz a pálinkát megisszák. - Nem kell nekik az orsó, - Csak a pálinkáskorsó. - -(_Balavásár_.) - - -107. - - _Asszony:_ - »Jere haza a kocsmából részegesek czimere!« - _Férfi:_ - »Hát még te is itten dörmögsz gyermekek ijesztoje?« - _Asszony:_ - »Ó te részeges kancsó!« - _Férfi:_ - »S mindig innám, jaj de jó!« - _Asszony:_ - »Ó te részeges kancsó!« - _Férfi:_ - »S mindig innám, mindig innám, mindig innám, jaj de jó.« - _Asszony:_ - »Jere haza, az adósok kihúznak a hitelér'.« - _Férfi:_ - »Menj csak haza, mond meg nékik, itt is sok kell a borér'.« - _Asszony:_ - »Nem hallgatnak szavammal.« - _Férfi:_ - »Fizesd ki párnáiddal.« - _Asszony:_ - »Csizmát, bundát kéne venni, itt vannak a hidegek.« - _Férfi:_ - »Rakok botot a hátadra, attól lesz majd meleged.« - _Asszony:_ - »Ó ne ojj meg a hideggel!« - _Férfi:_ - »Hallj meg Isten hirével« - _Asszony:_ - »Mit mondana öregapád, ha sírjából felkelne?« - _Férfi:_ - »Száz itcze bort örömében az asztalra tétetne.« - _Asszony:_ - »Ó te részeges kancsó« - _Férfi:_ - »S mindig innám, s mindig innám, mindig innám, jaj de jó.« - _Asszony:_ - »Abból nem kapsz vén disznó«. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - - - -V. ÁTKOZÓDÓ DALOK. - - - -1. - - Felsütött a nap sugára - Egész világ ablakára. - Vajon annak mi az oka, - Az enyimre nem süt soha? - Talán meg volnék átkozva: - Az anyámtól, az apámtól - Vagy a testvérbátyáimtól. - -(_Lorinczréve_.) - - -2. - - Járok az utczán bánkodva, - Mintha meg volnék átkozva: - Vagy apámtól, vagy anyámtól, - Vagy a jegybeli mátkámtól. - -(_Lorinczréve_.) - - -3. - - Nem kell nekem bú kenyere, - Kinek tetszik, hát csak egye. - Bolond volnék, ha búsulnék, - Ha szeretot nem tartanék. - - Tartottam én egy kis barnát, - Más éli vele világát. - Hogyha éli vigan élje, - Husvét napját meg ne érje. - -(_Farkaslaka_.) - - -4. - - Magas a torony teteje, - Az én rózsám építette, - Czitrusfából kimetszette, - Rózsafával beültette. - Én ültettem egy rózsafát,[18] - Más éli vele világát.[18] - Ki elvette éljen vele, - Öljé meg a bánat vele. - -(_Parajd_.) - - -5. - - Rég megmondtam gyenge babám, ne szeress, - Nincs egyebem, mit a két karom keres. - Szeress olyant, kinek ökre, szekere, - Gazdagitsd meg a patikát belole. - -(_Baczka-Madaras_.) - - -6. - - A ki reám feni fogát, - Egye fene az oldalát. - Egyik felét tizenketto, - Másik felét huszonketto. - - A ki reám haragszik, - Hideg rázza tavaszig; - Tavasz után hat hétig, - Mig a csihan kibúvik. - -(_Lorinczréve_.) - - -7. - - Nyisd ki rózsám ablakodat, - Hagy mondjam el panaszomat. - Nyisd ki, nyisd ki! mind a kettot: - Én voltam a te szeretod. - - Te voltál szeretom nem más, - Álljon beléd a nyilalás; - Egyik felol tizenketto, - Másik felol száz meg ketto. - -(_Csombord_.) - - -8. - - Nem bánom már rózsám: - Legyen földidulás. - Jusson az eszedbe - Sok eros fogadás. - Teremtsen az Isten - Beloled egy csodát, - Csodálkozzék rajtad - Széles e nagy világ. - -(_Magyar-Becze_.) - - -9. - - Árva vagyok, árva, - Mint mezon a talló. - Mind a kinek ékességét - Elvette a salló. - Nekem is elvette - Egy semmirevaló. - Ássa ki a szemit - Két fekete holló. - -(_Magyar-Lapád_.) - - -10. - - Piritusból csinálják a pálinkát, - Azért nem lát senki rajtam jó gúnyát - Bár csinálnák édes tejbol, eczetbol, - Tolvaj zsidó nem élnél a zsebembol. - - Czoki k.... kivágom a szemedet, - Megetted a nyári keresetemet; - Ha megetted, éljél vele hasznodra, - Minden este törjön ki a nyavalya. - -(_Rákos_.) - - -11. - - Gyenge rózsám, de megszomorítottál: - Fér'hez mentél, nekem semmit sem mondtál. - Verjen meg az egek ura hajnalra; - Mikor a pokróczot húzod magadra. - -(_Mogyorós_.) - - -12. - - Verd meg Isten az irigyet! - A ki tolem el nem férhet. - Vedd el a szeme-világát, - Hogy ne lássa szép világát. - Ne lássa világ szépségit, - Tapogassa a hid végit, - Ugy keresse a kenyerit. - -(_Csekelaka_.) - - -13. - - Köszönöm babám, hogy eddig szerettél. - Arról se tehetek, hogy mást kerestél. - Keress olyat kinek ökre, szekere. - Kivánom, hogy egy órát se éjj vele. - -(_Kelementelke_.) - - -14. - - Hogyha elhagysz, járj békével; - Megfordított szerencsével. - Elmentedet, hej, de bánom! - Visszajöttöd nem is várom. - - Ha visszajössz, ne jöjj hozzám, - Vetett ágyam, hideg párnám. - Fü notte be küszöbömet. - A kit keressz úgy sem leled. - -(_Mogyorós_.) - - -15. - - Esteledik, a nap halad, - Tolem a rózsám elmarad. - Esteledik, a nap nyugszik, - Tolem a rózsám búcsuzik. - Gyászba borút j-az hajnalom, - Nincs szivembe nyúgudalom, - Mert elhagyott a kegyetlen, - Verje meg otet az Isten. - Vár' meg, vár' meg te kegyetlen, - Mert megvér téged az Isten. - Verjen is meg, azt kivánom: - Szeretetlen társat adjon, - Lelked vele ne nyugodjék, - Bággyadt tested ne aludjék, - Szived rólam gondolkozzék; - Lábad akárhol sétáljon, - Szemed mind utánam járjon. - Szemed akárkit szeressen, - Szived engem ne felejtsen. - -(_Maros-Csucs_.) - - -16. - - Tudod rózsám, mit fogadtál, - Mikor kis kertembe jártál? - Rózsát kértem, csókot adtál, - Jaj, de hamisul megcsaltál! - Csaljon meg téged a halál, - Mikor jobb kedvedbe talál. - Mikor legjobban lesz dolgod, - Egyenek a sürü gondok. - Mikor a legboldogabb vagy, - Ne tudjad, hogy hányadán vagy. - -(_Magyar-Csucs_.) - - -17. - - Vót szeretom, vót egy bogjas. - Elhagyott a nagy bolondos. - Ha elhagyott, o bánja meg, - Kérem az Istent: verje meg. - Ha megveri, ugy megverje, - Ne legyen több szerencséje. - -(_Csombord_.) - - -18. - - Ugye babám, nem nagy átok? - Tiridaradilaj dilajdom. - Száradjon el kezed, lábod. - Tiridaradilaj dilajdom. - Ugye babám, sok szép ido? - Tiridaradilaj dilajdom. - Száradjon beléd a tüdo. - Tiridaradilaj dilajdom. - Tizenhárom esztendeig, - Tiridaradilaj dilajdom. - Nyomjad az ágyat fenékig. - Tiridaradilaj dilajdom. - Tizenhárom szekér szalma - Tiridaradilaj dilajdom. - Rothadjon el az ágyadba. - Tiridaradilaj dilajdom. - Tizenkét ökörnek ára - Tiridaradilaj dilajdom. - Keljen el a patikába. - Tiridaradilaj dilajdom. - -(_Szováta_.) - - -19. - - Szerelembol fütyörészget a madár, - Egyik ágról a másikra szálldogál. - Kis madárka, szállj le az én babámhoz - Mondjad legyen hu az o galambjához. - - Sietve száll egy kis madár énhozzám, - Azt csicsergi, hogy hutelen a babám. - Ha hutelen, érje meg hát a napot: - Az csalja meg, kiért engem elhagyott. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -20. - - Verjen meg az Isten rózsám! - Se nem velem, se nem mással, - Csak egy szeretetlen társsal. - Szép se legyen, jó se legyen, - Téged mégis ne szeressen. - Gyermeked is annyi legyen; - Két tüszelyen el ne férjen. - Búzád csak egy szem teremjen. - Közepe egy csepp se legyen. - Három szekér széna, szalma! - Mind gané legyen alatta. - Verjen meg az én szám átka: - Feküdj fekete hagymázba, - Kötelen fordulj az ágyba. - Mozsdóvized vérré váljék, - Törölközod lángot vessen, - Hogy tégedet elégessen. - Út elotted galyasodjék, - Utánad meg párosodjék. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -21. - - Verje meg az egek ura, - Ki más szereto rontója. - Nem voltam senki rontója, - Senkinek rosszkívánója. - Nem rontottam, kerítettem, - Azér' nem ver meg az Isten. - -(_Miriszló_.) - - -22. - - Úgy száradj ki a világból, - Mért csaltál ki Csíkországból? - Ne legyen szívednek nehéz, - Ha idegen országba méssz. - - Hunczut pogány boér' - Istentelen leányhóhér: - Piros késed kifordujjon, - Az is a szívednek álljon. - - A csárda is gyuladjon ki, - A hol te meg fogsz pihenni. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - - - -VI. VEGYES DALOK. - - - -1. - - Tubarózsa, nincs illatja, - Galambomnak nincsen anyja. - Ha nincs anyja, vagyon apja, - Ki gondot viseljen rája. - -(_Szent-Demeter_.) - - -2. - - Hull a fának a levele, - Hervad a szivem gyökere. - Hadd hervadjon, hadd lankadjon, - Csak az Isten el ne hagyjon. - -(_Nyárád-Cserefalva_.) - - -3. - - Az én babám olyan beteg, - Talán meg es hal. - Ha meg nem hal kénokat lát, - Az is nekem baj. - Adsza rózsám a jobb kezed, - Fordujjunk egyet, - Menjünk ki hát a kis kertbe, - Ott szedjünk meggyet. - Már le is szedtük a meggyet - Minden ágáról, - Lehullott a piros rózsa - Két orczájáról. - -(_Ózd_.) - - -4. - - A felszegbe rózsa terem, - Az alszegbe petrezselyem. - Ha a felszeg rózsa vólna, - Mégse szakasztanék róla. - Ha az alszeg tövis volna, - Mégis ösvényt vernék rajta. - -(_Balavásár_.) - - -5. - - Leszakadt a kútam gémje, - Nem itathatok estére. - Pántlikát kötök a gémre, - Mégis itatok estére. - -(_Lorinczréve_.) - - -6. - - Ha belolem most egy fecske válhatnék, - Kedves babám ablakára szállanék. - Jobb kezemmel kopogtatnám ablakod. - Nyisd ki babám, ereszd be a galambod. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -7. - - Leszállott a fecskemadár a kertbe, - Mért hagyod el az uradat menyecske? - Ha jó voltál szeretonek, - Mért nem vagy jó feleségnek? - -(_Tompa_.) - - -8. - - Házamhoz szakadt egy fecske, - Úgy rúg, úgy döf mint egy kecske. - Megmondtam házam népinek: - Hagyjanak békét fecskémnek. - Visszagyün o nemsokára, - Kivánatos szállására. - -(_Lorinczréve_.) - - -9. - - Éjfélekor szok a kakas szólani, - Kedves lányom, ne felejkezz bejönni. - Édes anyám, ne féltsen ked engemet, - Mert nem eszem meg a becsületemet. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -10. - - Fenyokútnak erdos mezejében - Szól a kakuk a fa tetejében. - Még a kakuk is mind azt kiáltsa: - Aludj, aludj Istennek bárányja. - -(_Szováta_.) - - -11. - - Kicsi madár, hogy tudsz élni? - Mikor te nem tudsz beszélni. - Látod, én tudok beszélni, - Mégis alig tudok élni. - - Kicsi madár jaj de fenn jársz! - Mi az oka, hogy le nem szállsz? - Leszállanék de nem merek, - Irigyemtol nagyon félek. - -(_Szováta_.) - - -12. - - Tiszta buza ki se hánta a fejit, - Kicsi madár mind elhordta a szemit. - Kicsi madár, hadd meg bár a kalászát, - Mibol süssünk a babámnak pogácsát. - -(_Szováta_.) - - -13. - - Vajjon ki járt kis kertembe - Fekete galamb képébe? - Szedi virágomnak lombját. - Rozsmarintomnak bimbóját. - - Kerted alatt csipkerózsa, - Ne menj kis lány a fonóba! - Elszólták a becsületed. - Nincsen ott már mit keresned. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -14. - - Tizenkilencz esztendeig - Jártam hozzád guzsalyosba, - Mégsem estél gyalázatba. - Más csak egy hónapig jára, - Látod rózsám, meggyaláza. - -(_Csekelaka_.) - - -15. - - Balavásár híres város, - Leány, legény barátságos. - De Nagy-Kend még hiresebb, - Leány, legény ügyesebb. - -(_Nagy-Kend_.) - - -16. - - Martonosi csereerdo, - De szép cserefa nott ketto. - Ha egyiket levághatnám, - Magamat lepadalhatnám. - -(_Martonos_.) - - -17. - - Sok az irigy a faluba, - Öt, hat ül minden kapuba. - Jobbról ülnek az irigyek, - Balról a kik ingerelnek. - Mindig rólam hajcsák a szót, - Magam felol nem hallok jót. - -(_Egresto_.) - - -18. - - Zúg a vihar, recseg a nád, - Irigyem az egész világ. - Irigyeim annyin vannak, - Mind a kutyák, úgy ugatnak. - - Adok nekik egy-két napat, - Hadd ugassák ki magokat. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -19. - - Annyit hajtok irigyemre, - Mint a ruhám kötojére. - De arra még többet hajtok, - Ha lehull, utána kapok. - -(_Magyar-Becze_.) - - -20. - - Széles Rajna vize, - Keskeny palló rajta. - Ügyelj kedves rózsám: - Ne paczérozz rajta, - Mert ha belemerülsz - Soha ki nem kerülsz. - -(_Czikmántor_.) - - -21. - - A vacsoracsillag felsütött az égre, - Ne bogarássz lányom este a sötétbe. - A fehér galambnak szennyes lett a szárnya, - Nem mossa le azt már a Marosnak habja. - - Títottalak lányom, hej, de mind hiába, - Belementél, bele, az elkárhozásba. - Te még boldog lehetsz, Isten tudja hogyan... - De a szégyenedet én kell sírig hordjam. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - -22. - - Szép a csillag, homályos a holdvilág, - Jó annak, ki becsületjére vigyáz. - Én a tavaly nem vigyáztam reája, - Beleestem a nagy világ szájába. - -(_Nagy-Kend_.) - - -23. - - Kis kertemet beültettem tavasszal, - Rezedával, liliom s buszujóval. - Ki-ki kottek egyenkint, - El szeretném adni mind, - De most mindjárt. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -24. - - Kimentem én a tanyára, - Ráléptem egy tök injára; - Tök injáról, tök injára, - Vágyik szivem gazdagságra. - Azt az Isten meg is adja, - Hogyha van énreám gondja. - -(_Lorinczréve_.) - - -25. - - Hallottam is, tudom is: - A hány kis lány, mind hamis, - Mikor imádkozik is. - Mikor imádkozik is; - Rosszat gondol akkor is. - -(_Csekelaka_.) - - -26. - - A faluban nincs több leány csak három, - Mind a három künn van az aratáson. - Kék pántlika lobog karcsu derekán, - Jaj de lassan hajlik a marok után. - -(_Kelementelke_.) - - -27. - - Medecséri hármas határ, - Ott terem a hires kis lány. - Minél szélesebb a határ, - Annál híresebb a kis lány. - - Medecséri nádas berek, - Ott terem a híres gyerek, - Minél nádasabb a berek, - Annál híresebb a gyerek. - -(_Tarcsafalva_.) - - -28. - - Kimentem a zöld erdobe sétálni, - Leültem a zöld fa alá nyugonni; - Oda jöve fülemile kis madár, - Hozott nekem körme között czédulát, - Abba láttam szeretomnek szándékát. - - Abba vala egy ölelés, egy pár csók, - Édes rózsám azt a gyurüt, melyet adtam, - Add vissza, - Hogy a leányságom - Fordítsam vissza. - -(_Szováta_.) - - -29. - - Kezembe van már az útilevelem, - Piaczszerte eltött minden jó kedvem. - Sok víz lefoly Bálintfalva megyébe, - Míg meglátnak engem Szent-Gericzébe. - -(_Szent-Gericze_.) - - -30. - - Loptam lovat hatszázhatat, - Mégse csengettem a vasat. - Bátyám csak egy tyúkot lopott, - Mégis ráverték a vasat. - - Mégis ráverték a vasat - Az enyedi serház alatt. - Az a serház lángot vessen, - Rólam a vaszár leessen! - - Lehullott rólam a vaszár, - Zsandár legyen, a ki elzár. - -(_Csombord_.) - - -31. - - Sárga zsinór, selyem sujtás, - Este hova megyünk pajtás? - Ide s tova az utczára, - Egy kis leány bosszujára. - -(_Csekelaka_.) - - -32. - - Miriszlói nagy hegy alatt, - Szántottam egy jó darabat. - Vetettem beléje borsót, - A legénynek be koporsót. - Vetettem beléje lencsét, - A leánynak jó szerencsét. - -(_Miriszló_.) - - -33. - - A ki legény jojjön velem kaszálni! - Ne csak mindig a lányokkal cziczázni. - Vágok én még olyan rendet a réten, - Kilencz kis lány se szedi fel a héten. - -(_Maros-Décse_.) - - -34. - - Megfogtam az eke szarvát, - Felszántottam kertem alját. - Ne teremjen földi-borzát, - Hanem csak mind bazsarózsát. - -(_Kibéd_.) - - -35. - - Csötörtökön este - Jártam hozzád lesbe. - Láttam, pánkát sütöttél, - Hej, de bé nem eresztél, - Ó be éhes voltam! - - A múlt szombat este - Jártam hozzád lesbe. - Esett a hó, fútt a szél, - Hej, de be nem eresztél, - Ó de nagyon fáztam! - -(_Tompa_.) - - -36. - - Három éle van a késnek, - Nincs Istene a legénynek. - Nincs Istene, nincs Jézusa, - Mennyországba' sincsen jussa. - Pokolba is csak egy szikra, - Azt is árendába birja. - -(_Tompa_.) - - -37. - - Szollotoke, venyige! - Rászállott egy gerlicze. - Nem gerlicze, sarmantyu, - Ölelj meg barna fattyu! - -(_Csekelaka_.) - - -38. - - Legény vagyok a csárdába, - Legény az Isten házába; - Koporsóm is magyarfajta. - Azon van a nevem rajta. - -(_Koronka_.) - - -39. - - Három águ gesztenye, - Vidd a falu végére, - Add oda egy legénynek, - Sipos Mihály nevünek. - - Ha megkérdi, hogy ki kudte, - Kovács Rézi nevu kudte; - Ha még egyszer kudne is, - Megcsókolnám százszor is. - -(_Miriszló_.) - - -40. - - Az enyedi kerek erdo! - Benne sétál rózsám ketto; - Viseli a négyszél gyatyát, - Lábán a sarkantyús csizmát. - Összeveri pettyelt módra, - Mind úgy hull a rózsa róla. - -(_Kibéd_.) - - -41. - - Vajjon hua lett a rózsám? - Talán harmatot szedni jár? - Immár a nap délfelé jár, - A harmatot felszítta már. - - Vajjon hol van a galambom? - Nincs aratás, hogy arasson, - Lakzi sincs, hogy ott múlasson. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -42. - - Nyisd ki rózsám a szemedet! - Ereszsz be engem, ha lehet! - Mert engem a csendor keres. - - Keresett a csendorkáplár, - Mert nagy kárt tettem a pusztán. - Kit fegyverrel, kit puskával, - Kit kétágú vasvillával. - -(_Lorinczréve_.) - - -43. - - Hej éd'sanyám, hej éd'sanyám - Ereszszen el a bálba! - Ott láttam a kedves rózsám - Tiszta fehér ruhába. - - Tiszta fehér a ruhája, - Szemöldöke fekete; - Bár az Isten, bár az Isten - Nekem adná szüretre. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -44. - - Tua ki a Csengobe, - Rózsa terem a fube, - Eredj Máris szedj egy párt; - Kis Pistának bokrétát. - - Kötök biz én szegénynek, - Mint egy ügyes legénynek, - Az ügyesnek, a jónak, - Az ügyibe valónak. - -(_Miriszló_.) - - -45. - - Apró kicsi tejes málé, - Nincs szebb élet mint a lányé, - Mert lefekszik vetett ágyba - S úgy alszik ott mint egy páva; - De a legény mint egy kutya - Kuczorog egész éjszaka. - -(_Csekelaka_.) - - -46. - - Megáldja az Isten - Ki bölcsom rengette, - Ki gyenge testemet - Vizbe fürösztette: - A ki megtanított - Gyenge szót szólani, - A ki megtanított - A lányokhoz járni. - -* * * - - Vótál anyám vótál, - Méhedben hordoztál, - Kilencz hónap múlva - A világra hoztál. - Gyenge gyócsruhával - Ingem takargattál. - Rengetgettél volna - Rengo bölcsojibe, - Rengetgettél volna - Maros fenekibe. - Mikor fürösztöttél - Gyenge meleg vízbe, - Fürösztöttél volna - Forró buzgó vízbe. - -(_Bordos_.) - - -47. - - Szovátai híd alatt - Meleg forrásvíz fakadt; - Én is ittam belole, - Mégse hótam meg tole. - - Szovátai híd alatt - Rézsarkantyúm ott maradt. - Eredj babám keresd meg, - Ha megkapod, pengesd meg. - - Szovátai hegy alatt - Árulom a lovamat. - Árulom a lovamat, - S a lovammal magamat. - -(_Szováta_.) - - -48. - - Arra kérem a birót: - Ne vegye el a fuvót. - Várjuk haza nagyapót, - Megfizeti az adót. - Hajnalba, pirosba, - Fuvóba, kohóba. - - Ha nem szikrázik a vas, - Nincs szalonna, nincs avas, - Nincsen kalács a purdénak, - Nincsen széna a csikónak. - Hajnalba, pirosba - Fuvóba, kohóba. - - Kondorhajú feleségem, - A jó Isten adta nékem, - Az fog engem ébreszteni, - Az fog engem megfésülni. - Hajnalba, pirosba, - Fuvóba, kohóba. - -(_Szováta_.) - - -49. - - Sárga murok, petrezselyem, - Vajjon ki kertjébe terem? - Sem enyémbe, sem máséba, - Csak a Fülöp Sándoréba. - - Nézz ki Sándor ablakodon, - Ki sétál az udvarodon. - Biró Anna köntösösön, - Legyen tied örökösön. - -(_Tompa_.) - - -50. - - Veszek én szép feleséget, - Isonyatu de szépséget. - Salamonya, solomonya darmantyú. Drum, drum. - Megtanítom seget verni - Fel fog engem ébreszteni. - Salamonya, solomonya darmantyú. Drum, drum. - Megtanítja fuvót nyomni, - Tüzet is fog gerjeszteni. - Salamonya, solomonya, darmantyú. Drum, drum. - Ha van fuvó, kalapács, - Van a purdénak kalács. - Salamonya, solomonya, darmantyú. Drum, drum. - Ha nincs fuvó, kalapács, - Nincs a purdénak kalács. - Salamonya, solomonya, darmantyú. Drum, drum. - -(_Czikmántor_.) - - -51. - - Szürke lovam a nyeregbe; - Virágom. - Magam ülök tetejében, - Virágom. - Szürke lovam vigy odáig! - Virágom. - Szivem ne fájjon sokáig. - Virágom. - - Ne nézd rózsám szennyes vagyok, - Virágom. - Mert én kovácslegény vagyok. - Virágom. - Kovácslegény hajnalcsillag, - Virágom. - Ragyog mint a szenescsutak, - Virágom. - - Megütöm az üllom szarvát, - Virágom. - Csókolom a babám száját. - Virágom. - Ne hidd el rózsám magadot, - Virágom. - Nem találsz te szebb virágot - Virágom. - -(_Szováta_.) - - -52. - - Meguntam én a vándorlást, - Más tuzhelyen vacsorálást. - Házról házra kolindálást. - Azt a soha meg nem nyugvást. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -53. - - Nincs jobb élet a miénknél, - A vándorló legényeknél. - Mík porcziót nem fizetünk, - Mikor tetszik elmehetünk. - - De a legény akkor hizik, - Mikor egy kis jó bort iszik: - De a mester hej! haragszik, - Ha a legény nem dolgozik. - - Hétfon reggel bepakolunk, - Kedden reggel masérodzunk; - Masérodzunk, énekelünk, - A világgal nem törodünk. - - Mihelyt az erdobe értem, - A pendlimet[19] fodre tettem. - Bús fejemet reá vettem. - Fáradt testem pihentettem. - Én Istenem rendelj szállást, - Adjál egy kis megnyúguvást. - -(_Maros-Vásárhely_.) - - -54. - - Már én többet nem szógálok. - Fazekas-legénynek állok. - Czifra korsókat csinálok - Csak szeretommel sétálok. - - Már én többet nem szógálok, - Asztalosinasnak állok. - Czifra ágyakat gyalulok, - Csak a rózsámmal mulatok. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -55. - - Veres két szem, borbélylegény, - Beteg lett a rózsám szegény. - Enni vinnék, de nincs mibe, - Eltört a bányai csésze. - - Makfalvára megyek lakni - Bányai csészét csinálni - Abba viszek neki enni. - -(_Sóvárad_.) - - -56. - - Ha bányász vagy, ne búsulj, - Életeddel ne gondolj; - Vedd a fanczát a kezedbe, - Egy szép kis lányt az öledbe - Ej haj mulassunk, - Úgyis a földbe bújunk. - -(_Egresto_.) - - -57. - - Édesanya felneveli a fiát, - De nem tudja, ki viseli majd gondját. - Kibocsátja szárnya alól s nem tudja, - Hol nyomja meg a fekete föld gyomra. - -(_Héviz_.) - - -58. - - Én vagyok a molnárlegény - Ihahó. - Én járok a víz tetején. - Ihahó. - Fogom azt az aranyhalat - Ihahó. - A parajdi lánczhid alatt - Ihahó. - -(_Parajd_.) - - -59. - - Szovátának nincs oly bótja, - Kibe ne volna pálinka. - Ha nem volna, jobb is volna, - Sok legény rosszul nem járna. - - Elvesztettem a fejemet, - Ott a deczis üveg mellett. - Olyat tettem, azt muveltem, - Halálomig nem felejtem. - -(_Szováta_.) - - -60. - - Istenem, Istenem! - Hol lëssz a halálom? - Erdon e vaj mezon, - Vaj pedig tengërën? - Ha erdon veszëk el - Ki temet el engëm? - Ha tengërën veszëk, - Ki sírat meg engëm? - El is eltemetnek - Az erdei vadak, - Meg is megsíratnak - Az égi madarak. - -(_Oroszhegy_.) - - -61. - - Ha te itt vagy drága lélek, - Ki hallgatja mit beszélek. - Nem beszélek én senkirol, - Csak a régi szeretomrol. - Arról sem beszéltem volna, - Ha nem tanítottak volna. - -(_Miriszló_.) - - -62. - - Édes kedves rózsám, - Mért csalogatsz engem? - Miért játszadozol - Szerelmes szívemmel? - Vagy menj el elolem, - Vagy ülj le melléjem; - Karcsu derekadat - Ne ringasd elottem. - Hamis szemeiddel - Ne igézz meg engem. - -(_Sófalva_.) - - -63. - - Már minálunk nem nézik azt, - Szép-e, jó-e a leány - Csak fodolog, hogy nagy legyen... - Nagy legyen a hozomány. - Legyen bár az ördög nénje - Csak tele legyen erszénye; - Kap az férjet eleget, - Csinosat is ezeret. - -(_Balavásár_.) - - -64. - - Mind azt vetik a szememre a faluba - A lányok, - Hogy én a szép menyecskékhez, minden este - Eljárok. - De szeretni jobban tudnak, a faluban szeretni - A menyecskék, - Bárcsak most is a barnának karjai közt - Lehetnék. - -(_Bordos_.) - - -65. - - Miriszlói piaczon, - Rózsát árul egy asszony, - Százát adja petákér', - Párját adja forintér'. - A leányka megvette, - A kapura kitette, - Csókjával leszegezte. - Gyorffi Pista meglátta, - Be is ment a szobába, - Csókjával megvátotta. - -(_Miriszló_.) - - -66. - - Sír elottem az út, - Bánkodik az ösveny. - Még az is azt mondja: - Áldjon meg az Isten! - Áldjon meg az Isten - Minden javaival; - Mint kerti violát - Drága illatokkal. - -(_Martonos_.) - - -67. - - Lepattant a pinczelakat, - Hej de szép szeretom akadt; - Ha kimenyen az utczára, - Rózsa nyílik a nyomára, - Liliom a homlokára. - -(_Miriszló_.) - - -68. - - Menj el virág, virágozzál, - Utánam ne várakozzál. - A forgácsot felszedik, - A kendert megrázzák, - A világ elmulik. - A hól a száraz a zölddel - Összecsavarodik, - Ott a virág virággal - Találkozik. - -(_Lorinczréve_.) - - - - -VII. KÉTES NÉPDALOK. - - - -1. - - Ó te kedves szép angyalom! - Be szép magyar mentéd vagyon. - Magyar mente, feszes dolmány, - Abban szeretlek én babám. - - Dús kincsekre nem is vágyom - Kedves kis legényke, párom, - Csak járhassak a kedvedbe, - A jó Isten úgy engedje. - - Szeret engem az én kincsem, - A világba párja nincsen; - Szép a teste, jó a lelke, - Mintha ép egy angyal lenne. - -(_Nagy-Kend_.) - - -2. - - Hajnalodik, harmatozik, - Barna kis lány álmadozik; - Hamis ajka csak úgy nevet, - Hej de hamis álma lehet. - - Hamis álom a leánydolog, - A szíve úgy repdes, dobog. - Hej, de ha az álma ilyen, - Hát a valóságos milyen? - - Pirosajkú kis galambom, - Ne búsujj te ez bajodon, - Hiszen mi is legényfajta - Úgy élünk az istenadta. - -(_Egresto_.) - - -3. - - Éjszak felol jön egy csillag, - Homály borítsa. - S a kaszárnya két orczámat - Elhervasztotta. - Felderül még fejem felett - A csillagos ég, - Ki rabságomat örvendi, - Megsirassa még. - Kitotöttem az idomet, - Semmi sem maradt. - Tudom rózsám gonosz szíved - Értem meghasadt. - Tán azt tudod álnok szivu, - Hogy mindig így lesz: - Az én gyászos életemnek - Vége soh' sem lesz. - Csillagos ég vigy el engem, - Szüloföldemre, - Ott hajtsam le bús fejemet. - Rózsám ölébe. - -(_Mogyoros_.) - - -4. - - Suhog a szél, remeg a fa, - Juhászlegény ül alatta; - Néz föl, alá s mindenfelé, - De Erzsi csak nem jön elé. - Nem hoz rózsát kalapjába, - Forró csókot ajakára. - Három napig várt hiába, - Szegény majd elvész bújába. - »Jó juhász be csalatkozol, - Ha a lány huségibe bízol: - Erzsi tegnap korán reggel - A huszárok után ment el.« - -(_Magyar-Lapád_.) - - -5. - - Búra hajlott a szomorú fuz ága, - Bubánat volt egész éltem világa. - Jó szüleim látom bíztak, de tudom: - Ezt a nyarat átalélni nem fogom. - - Rózsák között szomorú fuzfa ága. - Nem is illem ebbe a víg világba. - Mit ér látni a jó kedvet énnekem, - Ha nem vidul búbánatos életem. - - Sír kell nekem, ojan sötét fekete, - Míjenre szívem a bánat festette, - Síromra még virágot se hintsenek, - Nehogy csudát lássanak az emberek. - - Bús síromnak porai közt síromon - Fekete lesz a hófehér liliom. - -(_Szent-Demeter_.) - - -6. - - Hova, hova, ti fellegek? - Felém ne is tekintsetek! - Mi táj felé van utatok? - A nyugatot bejárjátok. - - Ha sírkerten repültök át, - Köszöntsétek atyám sírját. - Mondjátok azt emlékénél: - Hogy leánya nem soká él. - - Nem él, nem él, mert nem élhet, - Hutlen kedvese mást szeret, - Te vagy az, te, hutlen lélek, - Még rád gondolni is félek. - - Ha kérdi toled valaki... - Tied voltam, bátran mond ki. - Csakhogy aztán mást ne szeress, - Több ártatlant el ne temess. - -(_Sóvárad_.) - - -7. - - Én az éjjel egy órát sem aludtam, - Az elvesztett boldogságot sirattam - De az éjjel még annyit sem aluszom. - Barna babám panaszait hallgatom. - - Éjfél után elzsibbadt a jobb karom, - Melyiken az álnok szívét ott tartom. - -(_Szent-Demeter_.) - - -8. - - Szép virággal kerted tele, - De jó volna menni bele. - Csapdos a szél, barna felho tornyosul. - Az én rózsám eprészni van Kenden túl. - - Gyenge sövény kerítése, - Könnyu volna szétszedése. - Jösz te vissza édes rózsám, ne epréssz, - Százszor mondtam, hogy a szíved odavész. - -(_Nagy-Kend_.) - - -9. - - Gyalakután rossz a toronyóra, - Egyet mutat, pedig ketto vólna. - Egyet mondok, ketto lesz belole, - Leszek én a maga szeretoje. - - Soh' se féljen, hogy az óra jobb lesz, - Tegye ide szívét a szivemhez. - Ez is, az is, mindaketto égne, - Mégse vernék a harangot félre. - -(_Szent-István_.) - - -10. - - Amott egy virágos kertbe, - Ül szép Nyika pázsintszékbe, - Ül csendes szenderedéssel, - Koszorúfelövedzéssel, - Zafirt képzo szép szemekkel, - Rubintajak s egyebekkel, - Egy hószín kisasszony ülve, - Virágokkal körülvéve. - Egy ifjú ott halad elé, - Így szól járulván elébe: - »Mond meg nekem kis ozecske, - Leány vagy-e, vagy menyecske?« - »Én sem leány, sem menyecske, - Csak virág vagyok tengeren. - Estefelé hozzád szállok, - Reggelig elébb nem állok, - Míg a magasság harmatja - Bágyadt szívem meg nem rakja.« - -(_Rákos_.) - - -11. - - Én árva nem voltam, - Árvául maradtam; - Idegen se voltam, - Idegenné lettem. - - Hajtsd hozzám fejedet - Te idegen árva, - Légy hozzám kapcsolva - Szivemnek hajléka. - -(_Martonos_.) - - -12. - - Le van a szívem lánczolva. - S nincsen senki, ki felóldja. - Oldozd fel te gyönyöru virágom! - Hadd lehessek szabad e világon. - - Elég szabad vagy te rózsám, - S mégis ritkán jársz te hozzám. - Ha én olyan szabad madár volnék, - Éjjel, nappal nálad mulatoznék. - -(_Kibéd_.) - - -13. - - Azt hallottam feloled: - Rózsáskert a kebeled. - Ha szívednek tetszenék, - Kertésznek beállanék. - Szeretem a termetedet, - Gyöngybol kimetszett melledet. - -(_Lorinczréve_.) - - -14. - - Ez az utcza végig ki van sánczolva, - Rozsmarinttal tele is van plántálva. - Orizzétek leányok, ki ne száradjon, - Szeretotök szomorú ne maradjon. - - A szomorú szereto az nem igaz, - Másutt jár az esze, szíve sem igaz! - Megcsal máma, megcsal holnap s azután, - A szíve nem tud szeretni igazán. - -(_Parajd_.) - - -15. - - Harmatos a mezo, kinyílt a virága. - Az éjszaka sírta bús könnyeit rája. - Én is sírnék, de már késo, nem lehet. - Mert énnekem könnyeim már nincsenek. - - Elsírattam, elzokogtam réges rég, - Életemben egyszer tudnék sírni még. - Ha te kis lány úgy szeretnél engemet, - Akkor tudnék sírni örömkönnyeket. - -(_Nagy-Kend_.) - - -16. - - Isten veled vén eperfa! - Boldogságnak fejfája, - Hullasd, hullasd leveledet - Vándorlegény útjába. - - Takarja be lábam nyomát - Hulló sárga leveled, - Ne integess, ne bólingass, - Mert a szívem másé lett. - -(_Etéd_.) - - -17. - - Koronkai zöld erdoben - Egy vadgalamb sír magába; - Mindig csak azt turbékolja - Hogy elveszett szíve párja. - - Hullasd, hullasd leveledet, - Te suhogó rezgo-nyárfa; - Úgyis minden boldogságom - El van tolem régen zárva. - - Söpörje el, söpörje el, - Ez a vihar a világot, - A mely nekem, a mely nekem - Úgy sem adott boldogságot. - -(_Vaja_.) - - -18. - - Sötét felhok futnak végig az égen. - Nincsen maradásom ezen vidéken. - Az van írva a vándorló felhokre, - Isten hozzád szüloföldem örökre. - - Szüloföldem egész mero szép vidék, - Csak a sugár toronyáér' maradnék, - Sugár torony ne nézz, ne nézz utánam, - Úgy sincs nekem itten megmaradásam. - -(_Szováta_.) - - -19. - - Barna kis lány megy az Isten házába, - Hova lépik, virág nyílik nyomába. - Imádságos kis könyv van a kezébe, - Tündérország csillog a szemeibe. - - Virágoskert szentannai nagy templom, - Te vagy benne legszebb virág angyalom. - Úgy elnézlek te gyönyöru virágszál - Soh' se tudom, hogy a pap mit prédikál. - -(_Nyárád-Szentanna_.) - - -20. - - Az én szívem egy sírhalom, - Rózsa sem nyílik már azon. - Ne is nyíljon soha, soha, - Úgy sincs, a ki leszakítsa. - - Eltitkolnám, ha lehetne, - Hogy a szívem búval tele, - De azt el nem titkolhatom - Könyveimmel az arczomon. - - Igaz szívvel azt esküttem, - Hogy nem lesz csalfa szerelmem. - Hamis szóval megtagadtam, - Magam romlását okoztam. - -(_Szováta_.) - - -21. - - Nem taposom idegenbe' a füvet, - Nézek én majd a faluba háztüzet, - Akad nálunk elég szoke, barna lány, - A ki magát megbecsüli igazán. - - Nem aféle úticzifra, házi rossz, - Ki a dolog mellett csupán ásitoz. - De a dolgot megragadja két kézzel, - Mint a kit az ég áldott ép észszel. - - Maga süti a kenyeret rendesen, - Maga szövi a ruháját ügyesen; - Szíve tiszta, lelke nemes, esze ép - Feleséget ilyet veszek mindenkép. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - -22. - - Szegény vagyok, szegénynek születtem, - Istenemet én mindig szerettem. - Az irigyek mind üldöznek engem, - Be igazi árva lett belolem. - - Szegény vagyok, szegénynek születtem, - A babámat igazán szerettem. - Az irigyek elrabolták tolem, - Most igazán árva lett belolem. - - Elmegyek én igen, igen messze, - A honnan még madár se jo erre. - Megpanaszlom ott egy kis madárnak, - Rabja lettem széles e világnak. - -(_Szent-Demeter_.) - - -23. - - Úgy nottem fel mint az erdon a gomba, - Szeretom volt tiz esztendos koromba, - Ez a világ megmondhatja szemembe: - Hány szeretom volt egész életembe. - - De meguntam ezt az urat szolgálni, - Éjjel, nappal a marháját kurálni; - Inkább ülnék barna babám ölébe, - Kaccsintgatnék két fekete szemébe. - -(_Szent-Gericze_.) - - -24. - - Messze a távolban szépen pirkad, - Rózsaszín arany közt jo fel a nap, - Fényes napsugára belát a szobámba, - Csókot hint a rózsám ajakára. - -(_Sóvárad_.) - - -25. - - Bús az ido, az eget is - Homály borítja. - A szerelem az orczámat - Elsárgította. - Felderül még fölöttem is - A csillagos ég, - Ki rabságomat örvendi, - Megsiratja még. - -(_Szováta_.) - - -26. - - Ó ha madár lehetnék! - Szárnyaimra kelhetnék. - De madár nem lehetek, - Szárnyamra nem kelhetek. - Ó de fájdalom! - Kedves angyalom. - -(_Etéd_.) - - -27. - - Budva partján nevekedett tulipán - Az én szívem téged óhajt, téged szán, - Elhervadott bokrétámnak szépsége, - Oda tulipántom gyönyörusége. - - Megkérdeztem szeretomet, szeret-e? - Megölelem, megcsókolom, tartja-e? - Bár sohasem lettem volna világra, - Eddig eltölt napjaimnak bújára. - - Katonává lettem rózsám, bánod-e? - El kell immár masirozni, szánod-e? - Szép szín alatt csókjaiddal megcsaltál, - Így jár, a ki szép szeretore talál. - - Már elmegyek én tetoled drága kincs, - Gyöngyfekete szép szemeddel rám tekints; - Fordítsd erre két szép piros orczádat, - Hadd lássam meg két arany almáidat. - -(_Tordátfalva_.) - - -28. - - Megvert engem az Isten, - De nem tudom mér' - Szép szeretot tartottam, - Talán biz' azér'. - - Nem bánom én, ha ver is, - Hogyha nem ver is. - Szép szeretot tartottam, - De még tartok is. - - Megverték a rézdobot, - Masirozni kell. - Megfujják a trombitát, - Lóra ülni kell. - - Kis pejlovam trappba mész, - No de trappba mész. - Száz ablakon száz kis lány - Könnyes szemmel néz. - - Ne sírjatok leányok! - Visszajövök még. - Visszasegít valaha - A csillagos ég. - -(_Maros-Décse_.) - - -29. - - Jaj de szépen esik az eso, - Jaj de szépen zöldel a mezo. - Közepében legel a bárány, - Hej, de szép a kökényszemu lány. - - El kell menni gyalogzsandárnak, - A babámat itt kell hagyni másnak. - Mér nem kendo? hogy zsebembe tegyem, - Hogy a messziföldre elvihessem. - -(_Kibéd_.) - - -30. - - Nyisd ki ajtód, kit bezártál! - Ajtódon van, kit rég vártál. - Még házadat kerülgettem, - Sok hideget elszenvedtem. - Hogy házadba bemehettem, - Egészen felmelegedtem... - Szur van rajtam, nem bunda, - Tudod rózsám hideg a; - Ablak alatt fagyok meg, - A lelkedre halok meg. - -(_Rákos_.) - - -31. - - Csipkebokor tollasmezo szélében. - Fáradt vagyok megpihenésem nincsen. - Fáradt vagyok, megpihenni nem tudok, - Nincsen babám, kit szerettem, elhagyott. - - Nem idevaló születésu vagyok én, - Messzeföldrol vándoroltam ide én. - Így jár, a ki messzeföldre vándorol: - Babájának még vállára sem borul. - -(_Parajd_.) - - -32. - - Kis kertemben kivirágzott a szegfu, - Kis angyalom, csak a szíved legyen hu. - Nem kivánok szerelmednél egyebet, - Csak azt tartsd meg, a jó Isten áldjon meg. - - Ha nem szeretsz, mért hitegetsz hiába, - Mondanád meg: »Légy szerelmes más lányba.« - Van még leány több is e nagy világon, - A madár sem lehet mindig egy ágon. - - Nefelejtset szedtem itt a bokorba, - Összeköttem egy bokrétacsokorba: - Julcsa szívem tuzd oda a hajadba, - Úgy menjünk el majd az Isten házába. - -(_Szenterzsébet_.) - - -33. - - Jázminbokor kihajlik az utczára, - Szoke kis lány visel gondot reája. - Édes szóval csak azt kérem otole, - Kössön nekem szép bokrétát belole. - - Aranyrojtos kendo lobog válladon, - Tudom húgom, de drága volt az nagyon; - Nem adok én semmit ezüst s aranyér' - Nekem az a jázmincsokor többet ér. - -(_Bölön_.) - - -34. - - Boldog az áldott fod - Az Olt vize tere: - Élhet ott az ember - Könnyen mint a here. - De most az Úristen - Erosen megvere, - Mert a jó gazdának - Nincs elég kenyere. - - Reméltem, hogy lészen - Ojan boldog élet, - Melyben a szegény is - Talál bo kenyeret - Ha a földmívesek - Nyerhetnek kegyelmet, - Adjon a jó Isten - Nekik segedelmet. - -(_Héviz_.) - - -35. - - A toronyba fehér zászlók lobognak, - Az alatt a magyar fiúk zokognak. - Kérdik egymást: »Jó barátom, mi újság?« - »Kossuth elment, oda van Erdélyország.« - Kossuth apánk befogatta hat lovát, - Felültette feleségét, inasát, - Azon vitte el a magyar koronát. - - Idehozták a muszkát a nyakunkra, - Barátunk lett nekünk már a franczia. - Nem tudom én, hazatérünk valaha. - Erdélyország a fiait sirassa. - -(_Balavásár_.) - - - - -VIII. KÖSZÖNTOK ÉS LAKODALMI VERSEK. - -EGY LEVÉL VERSBEN. - - -1. Jánosnapi köszönto. - -(Az ajtónál.) - - »János aluszol-e? - Ágyadban nyugszol-e? - Serkenj fel álmodból! - Kelj fel az ágyodból! - Eljöttünk tehozzád, - Hogy Isten éltessen - És szerencséltessen, - Sok nevednapjára, - Kedves hajnalára - Isten felderítsen.« - - »Hát beeresztessz-e? - Házadnál jól tartsz-e? - Mert ha nem, elmegyünk, - Más szállást keresünk, - Megyünk, honnan jöttünk.« - -(_Bordos_.) - - -2. Husvéti köszönto. - -(Kis fiu köszöntoje.) - -_A)_ - - »Elértük mi immár a tavasz kezdetét, - A szép virágszálnak látjuk kellemetét. - Eljöttünk hozzátok ifiu létünkre, - Hogy harmatot hintsünk e kis növendékre. - Mert, ha meg nem öntjük ezen esztendobe, - Nem virágzik nékünk szépet jövendobe. - Virágozzatok hát ékes virágokat, - Nyerjetek az égbol fényes koronákat. - Hintsük gazdát, gazdasszonyát, - Kedves magzatjával - És várjuk a piros tojást, - Azt is csak párjával.« - -(_Etéd_.) - -_B)_ - - »Tojik a fehér tyúk, - Tojás van alatta, - Adják ide hamar, - Hadd fussak el haza. - Én vagyok apámnak - A legkisebb fia, - A puliszka mellett, - Vitéz katonája.« - -(_Etéd_.) - - -3. Husvét másodnapi veszekedo vers. - -(Két kis fiu fakarddal megindul s házról házra járva, így veszekedik.) - -_Elso fiu:_ - - »Jó reggelt kivánunk az itten levoknek - És boldog ünneplést a házban éloknek. - Bátor bejövetelünk terhükre ne essék, - Egy kis verset mondunk, meghallgatni tessék.« - -_Második fiu:_ - - »Örvendjen immár a dicso menyország, - Örvendjen a föld a tenger és az egész világ - Megvirágzott immár a mennyei virág, - Istentol küldetett minekünk aranyág. - Örvendjen a világ, legyen csendességbe, - Mert feltámadt Krisztus a nagy dicsoségbe, - Részeltet hát minket kegyelmes örömbe.« - -_Elso fiu:_ (Eléje szökik.) - - Hó, hó, ne így beszélj! - Mert mindjárt összeveszünk, - Hogy rút harczot, ütközetet teszünk, - Hogy a szomszédságnak csodájára leszünk. - -_Második fiu:_ (Felkapja a kardját.) - - »Mit lármázsz te nekem? - Ó te rongyos puja, - Te rossz cserépdarab, - Te szájtáti muja. - Mert nem vagy egyéb mint - Kongó bikkfaüreg, - Foltos a nadrágod, - A fejed is öreg.« - -_Elso fiu:_ - - »Hiszen gyilkos máter, - Tudom mikor lettél, - Még a világra is - Öregen születtél, - Harmincz esztendeje, - Negyven hogy meglettél, - Annak is huszonöt, - Hogy tanuló lettél. - Mikor én születtem, - Husz esztendos voltál. - Akkor már megetted, - Ha tele volt a tál, - De még ma kiszedem - A mi rajtad szakál, - Mert ha megragadom, - Alig marad egy szál.« - -_Második fiu:_ - - »Hiszem, hogy nem marad, - Mert most sincs szakállam. - Ha vak vagy is, látod, - Hogy kopacz az állam. - De ha neked vetem - Óriás vállamat, - Bizon mondom, kevés - Becsületed marad.« - -_Elso fiu:_ - - »Edd meg becsületed öcséddel, - Igen nagyra nem méssz elméddel, - Gyalázatot vallasz kopacz fejeddel.« - -_Második fiu:_ - - »Meghiszem nagyapám, - Hát nem ked mondta-e? - Cserefa botomat - Nálam nem látta-e? - Ha hátára hánnám, - Kérem, nem bánná-e?« - -_Elso fiu:_ - - Üssed fiam nagyapádhoz, - Mert lábadnál fogva - Váglak a kútfához, - Hogy lepedon visznek - Az apád házához. - Addig még egy szekér - Pujiczkát megehetsz, - Hat szekér kenyeret - Magadnak eltehetsz, - De addig nem mehetsz, - Hogy engemet, nagyapádat - A sárba nem tehetsz. - -_Második fiu:_ - - »Biz a te kalapod se tólja az eget, - Üres fejed nem oszlassa szét a felleget. - Talán már nem kaptál tolem eleget, - Meghuzlak, megvonlak a sárba tégedet.« - -_Elso fiu:_ - - »Béküljünk meg immár, - Ó ne veszekedjünk, - Hogy a háznépének - Csodájára legyünk.« - -_Második fiu:_ - - »Nem békéllek biz én, - Azt kaczagnád te is, - De kaczagna ezen - A háznak népe is, - Hogy engem békességre - Hivul egy szamár is.« - -_Elso fiu:_ - - »Béküljünk meg immár, - Lelkem súgja belül. - Az Isten e házat - Tegye jobbja felül. - Orizze az Isten - Minden veszélyektol, - Hogy el ne távozzék - Az igazság mellol. - Adja a jó Isten, - Érjenek sokakat: - Sok husvéti másodnapokat.« - - Kis kertész a fáradtsága - Piros tojás a váltsága - -(Miután a piros tojást megkapták, így búcsuznak.) - - »Áldást mondunk tiréátok - Mert ajtótokat kinyitjátok. - És ti háznak lakói - Békével itt maradjatok. - -(_Udvarhely m_.) - - -4. Menyasszony-ajánló vers. - - Fáradoz az ember itt e földön élve, - Nyugtalanságának jutalmát remélve. - Fárad s ha jutalom fáradtsága bére, - Már akkor megfrissül forradozó vére. - Kelemen József is futván nyereségért, - Sokat fáradozott egy jó feleségért. - Ki rég, hogy magános únalomban éle, - Mindaddig míg mostan házasságra lépe. - Miólta az halál az o édesapját - Elragadta jó s hiv kedves oktatóját, - Azolta napjait éli magánosan - És minden óráit igen unalmasan. - A melyet megúna s ma megházasodék, - Csiszér Juliával ma megpárosodék. - Remélle tebenned haszon, nyereséget, - O hozzá huséggel való feleséget, - Ki ragyogó fénynyel tünteted napjait - És megvidámitod unalmas óráit. - És mint a hív galamb párjával, - Egymás közt éljetek igaz boldogsággal. - Jobb virtusod legyen tenéked a huség, - Férjed iránt való szép engedelmesség - És légy szorgalmatos a gazdasszonyságban, - Szépen virágozó tiszta jámborságban, - Szeressed férjedet forró szeretettel - És becsüljed otet illo tisztelettel. - -(_Etéd_.) - - -5. Menyasszonymegáldás a konty alatt. - - Be szép a szép leány, úgy tetszik magában, - Midon pántlikája fityeg a hajában. - Szép a leány mondom s illik neki nagyon; - Pántlikába befont hosszu haja vagyon, - Melyet fésüjével síkossan készíte - S játszadozva háta közepén ereszte. - Szép a leányság is maga valójában, - Ha vesztegetve nincs becses formájában, - Szép a leányság is az életnek szépe - És a szüzességnek valódi szép képe. - Szép a szép leányság, szép szabadságáért, - A senkitol való nem függés voltáért; - De te immár eztet mostan elvégezted, - A midon a kontyot fejedre feltetted, - Asszonyok sorába avatod magadat, - Megvetvén, elhagyod szép leányságodat. - Te kontyot, fokötot fejedre feltevél, - Dehát mennyi gondot fejedre felvevél. - Mert jóllehet egyet fejedrol letevél, - Igen, de százötvent fejedre felvevél. - Mert legyen tudtodra tenéked elore, - Sok gond vagyon fuzve rá a fokötodre. - Ezt kevélyen szokták asszonyok viselni, - Csak hogy magukénak tudták egykor tenni. - Nézd csak a nyoszolyot, be kevély kontyával, - Hogy sokszor csak tréfál, komodzik urával, - Mely kevélyen tartja fejét örömében, - Csipkés fokötoje vagyon a fejében. - Nyoszolyoleány is gondolja magában: - Bár fésüt tehetne már egyszer kontyába, - Mert sokkal inkább is járna fokötovel, - Mintsem mind csupán csak hajadon fovel. - Mert azt mondja, illik az asszonynak nagyon, - Kinek fokötoje s kerek kontya vagyon. - Én tehát azt mondom, hogy ezt életedben - Örömmel s békével viseld a fejeden; - Viseljed mindétig tartós egészséggel, - Tartós egészséggel s lelki békességgel, - Viseljed e háznak örökös diszére, - Hogy miattad szégyen ne szálljon hirére, - Viseljed sokáig férjed örömére, - És bánatot neki ne hozzál szivére; - Viseld örömökre kedves szüleidnek - És hozzád tartozó minden tieidnek. - Nyomoruság s bánat alatta ne legyen, - Sot te szived abban örömöket vegyen. - És legyél alatta megnyugodt szivedben, - Áldott és megnyugodt mostan nyert hiredben. - Folyjanak boldogul tenéked napjaid, - Hogy ne hallja senki a te panaszaid. - És legyen tenéked ezen uj szállásod - Boldog és szerencsés itteni lakásod. - Tenéked az öröm mindétig nevessen, - Orczádról s az Isten tégedet szeressen. - Ez vala szivemnek csekély kivánsága, - Az Istené legyen ennek megadása. - -(_Etéd_.) - - -6. Ágytörobe menéskor való vers. - - Felvettük éretted e hosszu utazást, - Meg is tettük a sok terhes fáradozást. - Hogy téged valahol, ha megtalálhatnánk, - Atyafi karokkal általkarolhatnánk: - Hogy általad szivünk örömöt érezne, - A bánat nyílától többé nem vérezne, - Mert méjj sebbe ejtéd szivünköt akkoron, - Midon e közelebb enyészett nappalon - Nagy hirtelen, midon még nem is álmodánk - Véletlen esetrol semmit se gondolánk, - Akkor nagy hirtelen münköt odahagyál - És nekünk szivünkbe csak bánatot adál. - Akkor szomoríttád kedves szüloidet, - A téged szeretett buzgó testvéreket. - A midon mindezek örömbe merülve, - A bánatok árját messzirol kerülve, - Számos atyafiu, egybegyült vérekkel, - Sok jó szomszédokkal szeretett hívekkel, - A pünkösd ünnepét midon ünnepelnok, - Egymásnak örömét vígadva nevelnok, - Akkor ragadák el hirtelen sergünkbol, - A kit mü mindnyájan szerettünk szívünkbol. - Erzsi mint tenéked hajdani szomszédod, - Vagy még jobban mondva atyafi rokonod, - Ezen nagy bánatba én is részesültem, - Hogy felkeresselek tüstént felkészültem, - Hogy meglelve téged szüloi szíveket - Enyhítsem, gyógyítsam fájdalmas sebedet. - Itt egy öröm fussa bánatos szivemet, - Hogy megtaláltalak elveszett hivemet. - A bánat kötelét magamról lerugom, - Mert megtaláltalak téged kedves húgom. - Itt a nagy örömtol dagadoz kebelem, - Melyért téged áldlak isteni kegyelem, - Mert a kiért én most oly sokat fáradtam, - Mégis valahára otet megtaláltam. - Mostan a bánatot nagy öröm cserélte, - Mert kívánta czélját bús szivem elérte, - Mivelhogy tégedet ezen uj faludban - Találtalak s látlak gyönyörü lakodban. - S ha itt választottad további lakásod, - Áldja meg az Isten ezen uj szállásod, - Hogy ez legyen neked olyan boldog szállás, - A melyben ne legyen soha is kárvallás. - Ha urunknak tetszett neked ezt mutatni, - S ebbe tetszik neked éltedet folytatni, - Itt áldjon meg az Ur csendes békességgel, - Egész életedben tartós egészséggel. - Hogy ebbe ne lépjen soha is unalma - Szívednek, sot mindig teljes nyugodalma. - Az áldás forrása soh' ki ne száradjon, - Sot patak módjára fejedre áradjon. - Az Úr szentelje meg idejövésedet, - Tartsa meg kedvedre mutatott férjedet, - És adjon tenéked ohozzá szerelmet, - Hogy ne érezzetek egymástól sérelmet. - Te mindetig otet mint férjet tiszteljed - És buzgó karokkal éltében öleljed. - Így az Úr is megáld téged békességgel, - Egész életedben tartós egészséggel. - Tiszteljed a háznak tisztes öregeit - Mint férjednek nagyon szeretett szüleit; - Ezeket bánattal soha ne illessed, - Sot jó tanácsokat mindétig kövessed, - Hogy azoknak szívök mindétig örüljön - És általad bánat rájok ne kerüljön. - Legyél szorgalmatos a gazdasszonyságban, - Szépen virágzó a nagy jámborságban. - E háznak jó hire általad forogjon, - Mint a tiszta arany mindétig ragyogjon, - Hogy erre általad gyalázat ne szálljon, - Sot híre mindétig magas polczon álljon. - Ez uj czímet, melyet ma tettél fejedre, - Viseld egészséggel egész életedbe, - Viseljed mindetig tartós egészséggel, - Tartós egészséggel, lelki békességgel. - Viseld örömére kedves szüleidnek - És hozzád tartozó minden tieidnek. - Az Úr is áldjon meg szeretett férjeddel, - A melyet most nyertél tiszta szerelmeddel, - Áldjon meg egymáshoz való szeretettel, - Egymás között való szép megegyezettel. - Áldja meg tünéktek kézi munkátokat, - Halomra nevelje minden vagyontokat. - Áldjon meg tüktöket minden léptetekben, - Adjon elégedést egész éltetökben. - Áldjon meg az Isten ez áldott mezoben - Míg e földön éltek akármi idoben: - Hogy a ti szívetek mindétig vigadjon, - Melyet, hogy az Isten tinéktek megadjon - Én kérem az Istent tiszta jó lélekkel, - Adjon nektek áldást, minden békességgel. - -(_Etéd_.) - - -7. Tormás húsra. - - Gyenge borjuhús ez, mit hoztam tormával, - Csak húsz esztendeig járt ez az anyjával. - Gyengesége miatt szénát nem ehete. - Szegény gyenge állat csak a kórpát nyelte. - Ezért a tormáért jó sokat fáradtam, - Nagy Magyarországnak jó részét bejártam. - Ezt a keveset is Marostobe ástam, - Szerencsémnek tartom, hogy reátaláltam. - De ez eros étek való csak magyarban, - Nem igen fér ebbol a német gyomrában. - Lessz még több étek is, csak ne siessenek, - Ez eros ételbol keveset egyenek. - Tessék hát a torma gyenge borjuhússal, - Egyenek uraim jó apetitussal, - Ehhez is tartozik a czigány egy tussal. - -(_Szent-Háromság_.) - - -8. Tésztafelhordáskor. - - Itt vagyok tésztából jóféle sütemény, - Nincs benne sem ánis, sem mustár, sem kömény, - Czukorral vegyitve nem is igen kemény, - A ki ilyennel él, nem bántja a köszvény. - Olyan édes kérem, valamint a vont méz, - Mindjárt megkivánja az ember, ha ránéz. - Bátran lehet enni, gyomornak nem nehéz, - Fogjog meg hát minden darabot kilencz kéz. - -(_Szent-Háromság_.) - - -9. A borra. - - Szívünk vígságára Isten a bort adta, - A mint a zsoltárban szent Dávid mondotta. - Azért hát jó gazdánk hordóját kifúrta, - A kancsóját tele jó borral felhozta. - Azért hát uraim ebbol csak igyanak, - Az asztal vendégi vigan mulassanak. - Köszöntsék a kancsót, el ne aludjanak, - De a vofélynek is egy kortyot adjanak. - -(_Szent-Háromság_.) - - -10. Egy levél versben. - - Küldöm levelemet - Ezen gyöngyvirágnak; - Ki tolem távol van, - Drága virágszálnak. - Ki vagyon fizetve - Bélyegje, pecsétje, - Adják tisztelettel - A saját kezébe. - Irom levelemet - Reszketo karokkal, - Le is pecsételem - Szivem fájdalmával. - Hullanak könnyeim - Megirt levelemre, - Rövid soraimat - Pecsételem vele. - Gyönyörü virágom! - Szivembol kivánom: - Hogy ez a pár sorom - Virulva találjon. - Ez egy pár soromba - Elküldöm lelkemet. - Minden betüjibe - Dobogó szivemet. - Hej kedves galambom! - Mit is kezdjek irni?« - Mikor rád gondolok, - Jobb szeretnék sirni. - Széjjes ez a világ, - Száz falu van benne, - De az én bánatom - Mégsem tér el benne. - Ki-kikönyökölök - Szobám ablakába, - Nézem a felhoket - Falum irányába, - Mikor arról jönnek, - Mintha terád várnék, - Mikor arra mennek, - Mintha velök szállnék. - Mikor arról jönnek, - Csak azt kérdezgetem: - Az a kis galambom - Szeret-e még engem? - Mikor feléd mennek, - Mind csak azt izenem: - De nehéz galambom - Az igaz szerelem. - De midon megkapod - Ezen levelemet, - Irjál egy nehány sort - Vigasztald szívemet, - Mert, hogyha sokáig - Bánatban így marad, - Rövid ido alatt - Szivem ketté hasad. - Ó ha a gójának - Szárnyával bírhatnék, - Akkor én kedvesem - Levelet nem irnék, - Ától is repülném - A magas hegyeket, - A melyek elzárnak - Engemet tetoled. - Leszállanék hozzád - És megölelnélek, - Akkor megmondanám: - Igazán szeretlek. - Gyönyörü virágom - Víg napomat várom, - Vigasztalódj kérlek, - Istentol kívánom. - És ilyen levelet - Most csak azért irok, - Hogy tudd meg kedvesem, - Hogy hozzád hu vagyok. - Élj te szivem párja - Igaz szerelemmel, - Mert életem sorsa - Csak érted hervad el. - Mikor utoljára - Borultam kebledre, - Szerelmi bánatot - Hagytál a szívembe. - Nincsen immár kivel - Megosztjam csókomat, - Nincs kinek beszéljem - El panaszaimat, - Mert az én kedvesem - Olyan távol vagyon, - Nem ölelheti meg - Szereto két karom - Éltessen az Isten - Szeretett virágom, - Most már utoljára - Levelem bezárom. - -(_Sóvárad_.) - - - - -IX. TÁNCZSZÓLAMOK. - - - Szemem a szemedbe kaczag, - Szivem szivedér' meghasad. - - Ojan kedvem, mint az ég, - Mint a kinek háza ég. - - Járd ki lábam, ne hibázz, - Mer engem a hideg ráz. - - Egyik lábam kijárja, - A másik elhibázza. - - Húzd ki czigány hegedüs! - Ojj fehér vagy, mint az üst. - Fekete vagy mint a korom, - Azér' nem lettél sógorom. - - Úgy szeretlek mint a mézet - Jer, csókoljam meg a képed. - - Adj egy hagymát, egy kis sót, - Hogy egyem egy kicsi jót. - Ma nem ettem egyebet: - Rózsám adott egy meggyet. - - Megütöm a csízmám szárát, - Hogy szakadjon az ebadtát. - - Megütöm a csízmám szárát, - De már megittam az árát. - - 10. Nézz a csizmám szárára, - Lefittyen az orrára. - - Egyik lában szilágyi - Másik magyarországi. - - Kis angyalom, tégy annyit: - Kisérj el a kapuig, - Mert én oda bemegyek - S téged útnak eresztlek. - -(_Egresto_.) - - Hopp! a Jézus csizmája, - Bokáig ér a szája. - - Jaj Istenem! a fél csizmám, - Egy félkupa bort ihatnám. - - Eczet, torma, petrezselyem, - Ez a kis lány szeret engem. - - Hadd iregjen, forogjon, - Csak hogy meg ne sántuljon. - - A menyasszony pendelye, - Végig ki van feselve. - - Hejjé, hujjá! Mányi nén'! - A kied lába hova mén? - - Kicsi vagyok, mint egy bab, - Úgy felszököm, mint egy nagy. - - 20. Ez a kis lány atyámfia, - Szereti az apám fia. - - Száraz fából kapanyel, - A lánynak szép legény kell. - - Ez a kicsi, ez a táncz, - Ebbe mozog minden ráncz. - -(_Balavásár_.) - - Jaj Istenem, de szép dolog, - Ki a babájával forog. - - Megfordítlak karikára, - A szeretom bosszujára. - - Jaj a szivem! jaj, hogy dobog - Mikor ojan szép lányt fogok. - - Sárga virág, veres virág, - Tolem mehetsz míg a világ. - - Egyszer jártam nálatok, - Letörött az ágyatok. - -(_Nagy-Kend_.) - - Hajja! hajja! mégis hajja! - Göndör a szeretom haja. - Kondorodik a vállára, - Mint a komló az inára. - - A szeretom olyanforma, - Mintha bivalborjú volna, - Hogyha felém tántorodik - A belem is háborodik. - - 30. Hopp szuz! korombuz, - Ég a .... mint a tuz. - Ha a szemed úgy égne, - Száz forintot megérne. - -(_Kelementelke_.) - - Járj elottem lábujhegyen, - Majd átviszlek túl a hegyen. - - Este jöttem, reggel mentem, - Mégis csak egy kicsit ültem. - - Ne félj rózsám, ne rettegj, - Mert itt vagyok melletted. - - Ne nézd rózsám, rongyos vagyok, - Kilencz gyermek apja vagyok. - - Én is voltam katona - Fehérvárig meg vissza. - -(_Lorinczréve_.) - - Kicsi vagyok, de még növök, - Rongyos vagyok, de még szövök. - A mér' olyan kicsi vagyok, - Szeretnek engem a nagyok. - - Csipkebokor, bakacsin, - Csókolj meg engem Jancsim! - - Én is voltam valaha, - Vénasszonynak kocsisa. - A pejlovam megvénült, - A vénasszony leszédült. - - Úgy szeretem a leánt, - Mint a disznó a csíhánt. - - 40. Úgy szeretem a menyecskét - Mint a rigó a cseresnyét. - - Ne járj olyan gangosan, - Száradj meg a fogasan. - -(_Magyar-Bükkös_.) - - Fardiccs rózsám engemet, - Mint a malomkereket, - - Öregasszony régi jó, - Kapufélnek vóna jó. - - Mi haszna a czifra kalap, - Ha a legény csak egy falat. - - Mi haszna a pántos ing, - Ha a legény csak egy sing. - - Mi haszna a czifra gallér, - Ha a zabola fülig ér. - - Három marha nem nagy csorda, - Az asszony csak oldalborda. - -(_Magyar-Lapád_.) - - Húzzd ki czigány azt a bort, - Apád a pajtában bog; - Anyád künn az életen, - Nénéd nyerit a réten. - - Édes kicsi kicsike! - Ebbol lessz a menyecske. - - 50. Édes kicsi kerekem! - Fordujj egyet elottem. - Ha nem fordulsz elottem, - Bárcsak itt né! mellettem, - Az is elég lessz nekem. - - Húzzad czigány, ne mind nézz! - Mert a te kezed nem réz, - - Se nem arany, se nem réz, - Csak egy darab czigánykéz. - - Bárcsak ez az écczaka - Szentgyörnapig tartana. - - Álljunk távol egymástól, - Mint a tök az inától. - - Ide lábam, nem oda; - Ne vigy oláh faluba. - Mert az oláh faluba, - Elol hátul katrincza. - - Kerülöm az osztovatát, - Ölelem az oláh fátát. - - Az asztalon a túró, - Megbolondult a bíró. - - Igazítsad jól a lábad, - Tíz farsangja, hogy már járad. - -(_Miriszló_.) - - Kivirágzott a komló, - Ez a lány nekem való. - - Kivirágzott már a repcze, - Megcsókolhat a menyecske. - - 60. Fáj a szivem épen itt, - A kiér fáj nincsen itt. - - Hej bubánat, keserüség, - Még a testvér is ellenség. - -(_Csekelaka_.) - - Nosza rajta legények! - Én is nektek segitek. - Forítsátok, serítsétek - A míg bennök zeng a lélek. - -(_Rigmány_.) - - A pántlikám csillagzik, - A szeretom haragszik. - - Árpaczipó, zablepény, - Attól hizik a legény, - - Árokba terem a sóska, - Szeretett a fene soha. - - A ki reám haragszik, - Egyék dögöt tavaszig. - Tavasz után hat hétig, - Míg az árpa megérik. - - Járj elottem lábujhegyen, - Hogy vigyelek túl a hegyen. - Túl a hegyen, meg innen, - Ne maradj meg a vogyben. - - Búsujj bolond, ha nincs eszed, - A mi volt is mind elveszted. - - Ütöm a csizmámnak szárát, - Úgy verem a szivem búját. - -(_Szent-Erzsébet_.) - - 70. A te boröd tiszta ráncz, - Reád nem illik a táncz. - - Az életem csak egy óra, - Bárcsak immár az se vóna. - - Jaj Istenem a fél csizmám - Mindörökké jó bort innám. - - Adj egy kicsi szalmaszálat! - Emeljem ki ezt a házat. - - Ide messze nincsen Tórda; - Igyunk mint egy bivalcsorda. - - Magas fán terem a makk, - Maradj rózsám magadnak. - -(_Rákos_.) - - Czitrom, kávé, kalarábé, - Nem vagyok én a magáé. - - Eléfelé, ne hátra, - Vesztél volna anyádba. - - Gyere ide gyöngyvirág, - A miénk most a világ. - Feleségem, gyermekem, - Mind a patakba verem. - - Ád az Isten mandulát - Szeretomnek más szokást - Ne szeressen mindjárt mást. - - 80. Ne ránczold a homlokodat, - Nem ettem meg a jussodat. - - Este jövök, reggel megyek, - Míg a világ, nálad leszek. - -(_Parajd_.) - - Háromágu vasvilla, - Holnap nem úgy lesz mint ma. - - 83. Addig iszom mig jó bor lessz, - Azután a lúg is jó lessz. - -(_Szováta_.) - - - - -X. MESÉK. - - - -1. Fából-Faragott Péter. - -Vót egyszer egy jó gazdaember és felesége. Dehát azoknak soha gyermekük -nem vót. Egyszer azt mondja az a jó gazdaember a feleséginek: - -»Nó asszony, gondoltam én egyet.« - -»Há mit apjok?« - -»Én egyebet nem, hanem elmenyek az erdobe s én fából faragok egy -gyermeket.« Aztat nagyon elkaczagták a cselédek és a felesége, hogyhát o -fából farag egy gyermeket! - -»Nohát feleség, tarisnyájj fel engemet harmadnapi eleséggel, hogy én -menjek ki az erdobe.« Fel is tarisnyátta otet a felesége kenyérrel, -szalonnával s egy korsó jóféle pálinkával. És kiment a gazdaember a nagy -havasba. O ottan megtalált valami szuszékfaragó embereket. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot kedves embereim.« - -»Isten hozta magát is jó ember.« - -»Ugyan maga miféle járásban van itt?« - -»Én - azt mondja - csekélységbe, de üljenek s igyanak egy kis pálinkát.« - -Le is ülnek s kezdenek inni a jóféle pálinkából. Hogy ittak belole, -mondja a gazdaember: - -»Adjanak nekem egy kicsi csutak fát, én megvenném pénzzel.« - -»Nem kérünk mi semmit sem, hanem, ha tudunk, mi is segítünk magának.« - -»Nem kell semmi segítség, hanem ha elhasítsák, megköszönöm.« - -Hát röktönd elhasítsák s avval hozzáfogott o s faragott egy gyermeket. - -Estére a gyermekkel hazaérkezett, pont mikor az vacsora készen vót. - -Nagyon elkaczagták a cselédek és a felesége, hogy o fából hozott egy -gyermeket. - -Ekkor állította az ajtó sarkába s beültek az asztal mellé s vacsoráztak. -A hogy vacsoráztak megmaradt egy kis étel. Még mondja az asszony: - -»No épen a fiunk részére megmaradott.« - -Nohát lefeküsznek. Így feleli az asszony az urának: - -»Menjen apjuk, hozza a gyermeket, fektessük magunk közé, ha egyszer -gyermekünk van.« - -Ekkor felkott a gazdaember, kapta a gyermeket s tette maguk közé. -Elaluttak. Egyszer éjfél felé megszólal a gyermek: - -»Ho, hó kedves édesanyámasszony, alusznak é erossen?« - -»Nem aluszunk édes gyermekem.« - -»No ha nem alusznak, keljen fel s adja ide az vacsorarészemet, hogy -egyem meg.« - -Egybe mind felébrettek s nagy rémülködésbe estek, hogyhát fából a -gyermek megelevenedett. Addig gyönyörköttek, diskurálgattak, hogy szépen -meg is megvirradott. Ahogy megvirradott, hivják a papot, hogy -keresztelje meg s komának hivják a megyebirót s a falusbirót. Eljön a -pap, de nem hitte s kaczagta, hogy gyermekük van s elcsodálkozva lássa, -hogy biza ott az megelevenedett gyermek. Kérdi a pap, hogy minek -kereszteljék. Kiáltja a fiu: - -»Hát Fából-Faragott Péternek.« - -Meg is keresztelte a pap Fából-Faragott Péternek. Mikor három napos lett -volna, kérte, hogy engedjék ki az utczára, hogy keressen magának -játszótárst. Kiment a kicsi fiu az kapu elejibe; hát mikor kilépett -volna, épen egy fiu várta otet. Kérdi Fából-Faragott Péter: - -»Hé, te pajtás, lakik-é ebbe a városba kardmájszter?« - -Felelé a küs fiu: - -»Hogyne laknék testvér, épen ahajt van, nem messze.« - -»Nó - azt mondja - várjál egy küsség, hogy fussak bé, de egybe jövök -vissza.« - -Avval bémegy az apjához s mondja: - -»Legyen szives adjon nekem nyócz krajczárt.« - -»Ó kedves gyermekem, ott vagyon arany, ezüst, gyémánt, a mennyi szükség -épen annyit végy magadhoz.« - -Mondja a fiu: - -»Nekem csak nyócz krajczár kell.« - -Avval o kifutott s elment a pajtásával a kardmajszterhoz s bement. -Mondja Fából-Faragott Péter: - -»Adjon Isten jó napot kardmajszter úr; legyen szives adja nekem ide -nyócz krajczárért azt a kardot, a mit legelébb csinált.« - -Mondja kardmajszter a küs fiunak: - -»Ó kedves öcsém, azt eddig a rozsda is megette, de itt van réz-, arany- -és gyémánt-markolatu, a melyik tetszik azt vegyed, én nem kérek azért -egy krajczárt sem.« - -»Nem gyermek kezébe való az - mondja Fából-Faragott Péter - hanem -keresse ki azt a kardot, a melyen legelébb tanult, ez kell nekem.« - -Elmenyen a kardmájszter s addig hányja a kardokat, a míg megkapja azt a -rozsdás kardot, a mit legelébb csinált. Ujból hányni kezdi s megkapja -azt a tokot, a melyikbe a kard talál. - -»Nos ni, itt van az a kard, a mit legelébb csináltam.« - -Fából-Faragott Péter vette a kardot, felkötötte. Hát úgy talált a -testire, mintha onnan nott volna ki a dérékából. Mondja Fából-Faragott -Péter: - -»No itt van a nyócz krajczár, mert az elso munkát is meg kell fizetni.« - -Ekkor nagy örömmel elment haza. Éppen másnap következett egy sokadalom -abba' a városba'. - -Azt mondja Fából-Faragott Péter az édesapjának: - -»Édesapám, menjünk ki a vásárba, hogy lássam milyen gyülekezés van ott.« - -»De épen úgy is akarék, kedves fiam, hogy menyjünk s vegyünk két ökröt.« - -Járnak ok a piaczon az ökrök között, hát egyszer hallják, hogy hírdetik, -hogy van itten két ökör két aranylánczczal összekötve. A melyik vitéz -találkoznék, hogy kettévágja a lánczot, azé lessz a két ökör. Azt mondja -Fából-Faragott Péter az édesapjának: - -»Menjünk apám arrafelé, hadd lássam mijjen két ökör az.« - -»Épen úgy is akarék édes fiam.« - -Hát lássák, hogy mijjen szép két aranyökör; de már annyi a csonka kard -körülöttük, hogy már a szügyüket éri a sok kardvég. - -Azt mondja Fából-Faragott Péter: - -»Ha megengednék én hëzzávágnék.« - -Elcsodálkoznak, hogy mit akar ez a küs fiu, de muszáj vót megengedni. - -Ekkor Fából-Faragott Péter hëzzávágott s úgy elvágta az aranylánczot, -hogy annak csengése, pengése, tizenhét országon keresztül is hallott. -Ekkor a két ökör felcsapta a farkát s egyenesen futott hozzájuk az -istállóba. Ekkor az ember elkezdte: - -»Nos, nó, te Fából-Faragott Péter, menj haza s add ki az övéket, de tudd -meg, hogy ezeket hejába kénálod akármiféle jóféle takarmánynyal, mert -ezek csak prázsát esznek.« - -No akkor Fából-Faragott Péter hazament s tizenkét öl fát meggyujtott. Az -a tizenkét öl fa mikor elégett volna s mind prázsává vált volna, akkor -vette az itatócsebret s hánta a prázsát belé. Akkor a két ökör mind egy -szálig megette a tizenkét öl fa prázsáját. Nodehát most a két ökör -felhánta az farát; egyik ment napnyugatra, egyik ment napfeljöttre. -Ekkor mondja Fából-Faragott Péter az édesapjának: - -»No édesapám, jöjjön velem, mutatok én magának egyet.« - -Akkor ment az apja s kimentek a kapu elejébe. Fából-Faragott Péter az -kapusarkába két hejre beleütötte az ujját s egyik hejbol fójt tiszta -piros bor, egyikbol fójt tiszta pálinka. - -»No édesapám, ide tegyen asztalokat, üvegeket s itt ihatik mindenki a -mennyi neki kell. - -No most édesapám lássa ezt a szántótaligát?« - -»Látom kedves fiam.« - -»Hát ezt a malomkövet lássa é?« - -»Látom kedves fiam.« - -»No mikor ez a szántótaliga elé áll az ajtó elejébe s ez a malomko -felmenyen a szántótaligára magától s az bor változik vizzé, az pálinka -pediglen piros vérré, akkor tudja meg, hogy én meg vagyok halva. Akkor -ha fel akar keresni, üljön fel arra a szántótaligára, mert az épen oda -viszi, a hol én vagyok. Most kedves édesapám nekem el kell menni világot -látni, szerencse próbálni.« De kéri az édesapja Fából-Faragott Pétert: - -»Ne menj el fiam, van itt elég jó élésed, akár soha egy forgácsot se -hányj elé, ugyis ezt a vagyont nem tudod elhasználni.« - -De Fából-Faragott Péter elindult, hét országon, hét világon keresztül -ment s érkezett egy királyvárosba. - -»Adjon Isten jó napot felséges királyatyám.« - -»Isten hozott téged is ëcsémuram. Miféle járásbeli vagy?« - -»Nem vagyok semmi rosszféle járásbéli, hanem elindultam szógálni, -szerencse próbálni.« - -»Éppen az asztalinasom most halt meg; mit kérsz egy esztendore?« - -»Nem kérek én semmit csak ételt, italt, év végén csak azt a mit -érdemlek, fizesse.« - -Nodehát Fából-Faragott Péter fojtatta az o asztalinasi dolgát. Ojjan -ügyesen és kellemesen járt, hogy az öreg király nagyon megszerette. A -királynak vót egy leánya, ez úgy megszerette Fából-Faragott Pétert, hogy -már meg akart halni, ha nem adják hozzá feleségül. - -»No - azt mondja a király - mintsáb, hogy elpusztítsa magát, inkább -megengedem, hogy hozzá menjen.« És azonnalt hirdettek nagy lakodalmat. -Jöjjenek elé grófok, bárók, herczegek, princzegek, papok, hóhérok. Pap -eskette, hóhér seprüzte. Aztán úgy éltek az királyi udvarban mint férj -és feleség. - -Nodehát egyszer jön a királyhoz egy ojjan irás, hogy fut fát állitson -glédába s itt s ott jelenjen meg az háboruban. Mikor az király ezt -meghallotta, nagyon sirt. Kérdezi Fából-Faragott Péter: - -»No felséges királyatyám, hát te miért sírsz?« - -»Hát hogyne sirnék kedves fiam, mikor egy ojjan írás érkezett, hogy fut -fát állítsak glédába s itt s ott jelenjek meg a háboruba.« - -»No azért felséges királyatyám sohase búsujjon, mert én elmegyek oda -egyedül is.« - -»Ó te kedves fiam, mit érsz te ott egyedül, csak mint a szúnyog a bival -mellett.« - -Akkor Fából-Faragott Péter elment egyedül s annyira harczolt, hogy már -ojjan sok volt a test mellette, hogy már csak fenn a karja tudott -mozogni. Akkor az o fejét is levágták. Nodehát egy reggel, mikor szépen -virradott volna, a szántótaliga elment az ajtó elé, az malomko felment a -szántótaligára magától, a bor változott vizzé, a pálinka piros vérré. -Akkor a gazdaember felült a szántótaligára s elment oda, a hól -Fából-Faragott Pétert levágták. Hát lássa, hogy annyi hólttest van ott, -hogy egy fuszál sem látszik ki tolük. És napkeletrol az egyik, -napnyugatról a másik arany ökör úgy jön, hogy azt gondolja az ember, -hogy ég, föld össze kell, hogy szakadjon. Ekkor a két aranyökör hányni -kezdi a szarvával azt a sok testet, a míg Fából-Faragott Pétert kiveszik -onnét. Nodehát neki a nyaka le vót vágva s semmi élet nem vót benne. - -Akkor kérdezi az egyik ökör a másiktól: - -»Hát te mit tudsz?« - -»Én tudok annyit, hogy összetudom ragasztani.« - -»Hát te mit tudsz« felelé a másik. - -»Én lelket tudok ereszteni belé.« - -Ekkor az egyik összeragasztotta, a másik lelket fútt belé. - -Mondja Fából Faragott Péter: - -»Jaj, hogy elaludtam.« - -»Elaluttál volna bizony örökre, ha mi nem lettünk volna.« Akkor -megindult Fából-Faragott Péter és hazamentek. A hogy hazaértek, a király -összehítta a grófokat, bárókat, herczegeket, princzegeket, válogatott -czigánylegényeket és felszentesítették királynak. Még mai napig is -folytassa az királyságot, ha meg nem hót. - -(_Bere_.) - - -2. Nád Péter. - -Nos tehát egy idoben vólt egy igen nagy gazdag király. Annak a királynak -volt egyetlenegy szép fia. Azt mondja a királynak a fia: - -»Édesapám, eresszen el engem a tizenkét jágërral vadászni.« Azt mondja -az édesapja: - -»El is eresztenélek, édes fiam, de nem birod meg a ló rázását.« Azt -mondja a kis fiu: - -»Legyen szives nyergeltesse fel a lovat, a tizenkét jágërt készíttesse -el, hogy azokkal elmehessek, ha meg is ráz a ló egy kisség.« - -Avval nekiáll s kimennek a vadászhelyre, a havasra s itt megállapodnak -egy fa alatt. Itt mondja a kis fiú: - -»Kedves társaim, én meg vagyok bággyadva s lefekszem, ti tizeneggyen -menjetek el vadászni a tizenkettedik maradjon itten.« El is menyen a -tizenegy jágër vadászni s a tizenkettedik ott marad mellette. Egyszer az -úton három királykisasszony menyen el. Azt mondja a legnagyobbik: - -»Kedves húgom, né milyen szép királyfiú fekszik ott; ha én ezt magaménak -tudnám tenni, az egész katonaságot egy órsófonálból egy esztendeig ki -tudnám állani.« Azt mondja arra a közbelso leány: - -»Ha én ezt a királyfit magaménak tehetném, egy árpaczipóból az egész -katonaságot ki tudnám tartani.« Mondja a legkisebbik: - -»Kedves két néném, ha magamévá tehetném azt a királyfiút, olyan tizenkét -aranyhajú gyermeket szülnék neki, mint tizenkét tulipánt.« - -A királyfiú nagyon aludt s nem hallott semmit, csak a jágër hallotta, -hogy mit mondanak. Egy kicsi légy megcsipi a királyfiút s arra megébred. -Azt mondja a jágër neki: - -»Kedves királyfiú, legyen szíves, ha szóval meg nem sérteném, hallgasson -meg, egy hírt mondanék:« - -Kap a királyfiú rajta. »No csak rajta, mondjad.« - -Ekkor a jágër elmondja szép rendbe, hogy mit mondtak a -királykisasszonyok, a míg a királyfiú aludt. Ekkor a királyfiú a -jágërral megfuvassa a vadászkürtet s a többi jágërek összegyulnek. -Mondja a királyfiú: - -»Kedves jagër barátaim, szedjétek össze magatokat, többég nem -vadászunk.« Megindulnak hazafelé. - -Az édesapja kiszökik elejükbe s leveszi a ló hátáról a fiút s kérdi: - -»Kedves fiam, nem lett semmi bajod.« Feleli a királyfiú: - -»Nem lett semmi a világon.« - -Csakhamar bémenyen a királyfiú: egy pohár bort megisznak, egy darab -kenyeret megesznek s röktön mondja az apjának: - -»Egy hintó elé négy lovat fogasson be nekem.« - -Röktön az apja négy lovat befogat egy hintó elejébe s elmennek a -Fekete-király kastélyához. Bémennek, köszönnek: - -»Jó napot felséges királyom.« - -»Isten hozott kedves gyermekem, mi járásbélik vagytok.« - -»Jöttönk a felséges királyhoz, hogy nézzünk szerte, de leginkább azér -jöttünk, hogy a kisebbik leányát adja nékem feleségül.« - -A király röktönd oda is adja a leányát s felteszik, hogy mikor legyen -meg a lakodalom, de sokáig az idot nem töltik ott. Megindulnak s mennek -hazafelé s mondja a királyfiú az édesapjának: - -»Kedves, édesapám, azér jártunk, hogy feleséget kértem magamnak.« - -Nodehát nagyon készülnek itt is ott is a lakodalomra. El is elmennek -huszonnégy hintóval az leány után s elhozzák s eltelik a lakodalom s -azontúl boldogul élnek. De megbúsulja az királynak az más két leánya -magát, hogy a legkisebb testvérüket férjhez vitték, ok pedig maradtak -otthon. Mondja az nagy leány az édesapjának: - -»Édesapám, hogy volt magának annyi esze, hogy a legkisebb leányát -férjhez adta s minköt pedig itt hagyott szégyenben.« Mondja a középso: - -»Édesapám, ha minköt itt hagya szégyenben, csináltasson nékünk egy nagy -havasban egy két emeletü palotát, hogy menjünk oda lakni, mert a -szégyentol itt a háznál többet nem ülhetünk.« - -A király röktönd összeszedett komiveseket és pallérokat s megcsináltatja -a palotát; ellátta mindenfélével a mi a királyi életbe talál s -odaköltözött mind a két leány. A kisebbik királykisasszony teherbe esett -s jött az ido, hogy a királyfiúnak el kell menni háboruba. Megbúsul a -királyfiú nagyon s kéri a szüleit, hogy olyan gondját viseljék a -királykisasszonynak, »Hogy különben mint nekem kicsikoromba, nehogy -valami bántódása legyen neki a míg haza gyövök.« Azt mondja az édesapja: - -»Ne féjj semmit, mert ha az Isten megsegít, a míg te ottléssz, gondját -fogjuk viselni.« Evvel nagy sírva elbúcsuzik a fiatal király a -feleségitol s elmenyen hazunnat. Mikor esztendeje lett volna, hogy -odavan, a felesége megbetegszik. Egy hassal tizenkét aranyhajú fiút ojat -szült, mint tizenkét tulipán. Az áldott napra is lehetett nézni, de még -azokra is igen. Megörvendnek az öregek erosen, hogy az Isten o felsége -az ok menyüknek milyen szép tizenkét aranyhajú fiút adott. Mámost -hozattak neki bábasszonyt négyet is, doktort is tizenkettot melléje, -nehogy valami bántódása legyen. Azt mondja az öreg király: - -»Fiam, legyünk mi most azon, hogy a fiúnkat is értesítsük az örvendetes -ujságról.« Röktönd írt a király egy levelet és lepecsételi. Vólt az -udvarba egy öreg ember. Feltarisnyázzák s a levelet kezibe adják, hogy -röktönd menjen s adja oda a felséges királyfiúnak. Menyen az öreg azon -uton, azon a havason keresztül, a hol a Fekete-király két nagyobbik -leánya lakott, épen az út mellett. Meglássák a fellegvárból a leányok az -öreget, behívják a várba s kérdezik, hogy mi járásban van? Az öreg -elbeszéli a dolgot. Röktönd leültetik, etetik, itatják. Az öreg úgy -leissza magát mint egy disznyó, s a királykisasszonyok elveszik a -levelet tole. Kicserélik egy másikkal s megparancsolják neki, hogy mikor -visszatér, jöjjön bé hozzájuk. Mikor az fiatal király olvassa a levelet, -úgy elkezdett sírni, hogy a kik mellette voltak, mind sírva fakadtak -bánatukban. Az volt a levélbe írva: »No ugyan édes fiam, hoztál nekünk -egy olyan menyet, hogy tizenkét kopókölyket szült neked.« Visszaírja a -királyfiú: »Az Isten o felsége rosszul látogatott meg engemet, de ha -kutya-, ha macskakölyök, viseljék gondját a míg hazamenyek.« Ismét megy -az öreg a havasi kastély mellett s a királykisasszonyok behívják, -lerészegítik, hogy nem tud magáról s a levelet kicserélik. Beleírják -abba: »A tizenkét aranyhajú fiút dobják bele a tengerbe, a feleségemet -pedig vagdaltassák ëssze.« Hazamenyen az öreg ember s adja a királynak -által a levelet. Mehelyt belenézett röktönd hullani kezdett a könyve. -Fut az öreg királyné is arra, hogy mér sír a király s az is helybol -sírni kezdett. Azonnal mondják egyik a másiknak, hogy micsoda szív -fekszik benne, hogy azt a tizenkét szép gyermeket hányják a tengerbe s -az anyjokat vagdalják össze? Bémenyen a király a menyihez s lássa az -menye, hogy oly erosen sír az király. Így kérdi az menye: - -»Mi az kedves édesapám, hogy már két éve itt vagyok s még eddig sírni -nem láttam soha.« Mondja erre a király: - -»Hadd el fiam, mert nem lessz javadra a mér én sírok.« Röktön kérdi a -fiatal királyné, hogy talán levelet küldött az o ura. Mondja hogy: »Adja -ide, hogy olvassam fel én is.« - -Odaadja a király, belenézett a levélbe és lássa, hogy mi van beleírva, -úgy kezd sírni mint a záporeso. »Ha tudta, hogy engem elpusztít, akkor -mér nem hagyott békét nekem.« - -Röktön összeszedett a király ácsokat s egy bárkát csináltatott neki s -tizenegy gyermeket belehánták a tengerbe a tizenkettediket tették a -bárkába melléje, ot is avval beeresztették a tengerbe. Így szól a -király: - -»Isten viselje gondodat, kivánom.« Egy év mulva hazajött a királyfi, de -nagy bánattal vót, hogy az o feleségit elposztították. Helybol elvette -feleségnek a felesége nagyobbik nénjét. Tenger viszi erre is arra is. A -hogy elmegyen a bárka messze messze, kiveti oket a tenger egy -tengerszigetbe. Ekkorra a fiu akkorát nott a bárkába, hogy alig tudott -férni benne. Megrúgta a fiu a bárkának az oldalát s ez azonnal -széjjelomlott. Kijöttek belole s a térre állottak úgy adtak hálát az -Istennek, hogy kivezérelte oket a szárazra. Ekkor Krisztus azt mondja -Szent-Péternek: - -»Péter, nézz le a fodre, mit látsz?« - -»Uram teremtom, látok egy asszonyt, vagyon egy kicsi fia: térden állva -kérik az Istent.« Mondja Krisztus: - -»No lásd te Péter, az a fiu nincsen megkeresztelve, menjünk le és -kereszteljük meg otet.« - -Elmenyen Krisztus-Úrunk Péterrel s leszáll hezzájuk s megkeresztelik a -fiut Nád Péternek. Röktön azt mondja Krisztus-Úrunk Szent-Péternek: - -»No ajándékozzuk meg otet valamivel.« - -Adtak neki egy egész rend gunyát s adtak egy olyan nyilat neki, hogy -akármihez lott a világon, annak el kellett esni. Krisztus-Úrunk adott -neki egy almát is s azt mondja neki: - -»No te Péter, menj el s keress magadnak egy olyan szép helyet, a hol te -szeretsz lakni; dobd fel ezt az almát s lesz belole egy kétemeletu -palota, s a míg éltek édesanyáddal ellakhattok benne.« - -A hogy mennek elérnek egy térségre. Ekkor mondja az édesanya: - -»Most hova menjünk édes fiam, mert nincs sem országunk sem házunk.« - -»Hadd el édesanyám, mert rendelt az Isten.« - -Ekkor feldobta az almát s meglessz a kétemeletu palota. Ekkor élnek ok -boldogul az édesanyjával ebbe a kétemeletes palotába. De Krisztus-Úrunk -adott neki egy aranyvesszot is s Nád Péter átaldobta az aranyvesszot a -tengeren keresztül s lett belole egy akkora hajó, a kivel szekeret is -átal tudott vinni. Egyszer jo az édesanyjának az udvarából három -béresszekér; vitt a Zöld király katonaságának eleséget átal. És mikor -odaérkeznek hezzuk, bé menyen egy béres s mondja a fiunak: - -»Hajóslegény legyen olyan szíves s vigyen minket átal pénzér'.« Kérdi -Péter hogy: »Honnan jönnek maguk?« Nevezi, hogy a Veres királytól -jönnek. Ekkor Péter is nem lessz rest, felszökik kiszalad s meglássa a -szekereket a terüvel. Röktön behijja a béreseket s asztalba ülteti; -étellel, itallal ellássa, ugy bocsátotta oket keresztül a hajón. Másnap -jönnek vissza a béresek. Ujra átalhozza, behijja s eltarcsa oket esmén. -Megindulnak a béresek, hogy menjenek haza. Volt Péternek egy kicsi -kutyája. Azt mondja a legnagyobbik béresnek: - -»Kedves jó Bácsi legyen szíves ezt a kicsi kutyát vigye el magáhal. -Mikor bé fog menni maga a királyhoz, ezt is ereszsze bé, de arra -vigyázzon, hogy mikor maga kijön, o is kijöhessen.« - -Hazaérkeznek, a marhákat kifogják s békötik a hejjekre. Szalad a béres, -hogy jelentse, hogy hol jártak. Igy mondja a béres a királynak: - -»Szerencsés jó estét adjon Isten felséges királyatyámnak.« - -»Hál' Istennek, hogy hazajöttetek.« - -»De hoztam egy hírt a felségednek.« - -»Szaporán szeretném meghallgatni a hírt« mondja a király. - -»Felséges királyatyám, szépen kérem, olyan hírt hoztam, hogy itt és itt -a tengersziget mellett vagyon egy hajóslegény. Kénáltuk pénzzel a mér' -átalvitt, de azt se vette el. Vissza is visszahozott, de akkor se kért -semmit; étellel, itallal jól tartott.« Feleli erre a királyné: - -»Annál nagyobb hazugságot tudok én mondani.« Mondja a király: - -»Szeretném meghallani, hogy mi lessz az.« - -»Itt és itt a tenger mellett vagyon egy akkora kan mint egy hároméves -tulok. Ha találtatnék olyan ember, a ki odamenne, hogy azt a kant -elvinné onnét s birna vele; annyit szántana egy esztendon keresztül, -hogy még hat évig sem tudná elhasználni.« Eztet a kicsi kutya mind -hallgatta. Avval elbúcsuzik a béres, megnyitsa az ajtót s kijönnek -onnat. Megindul a kicsi kutya s egy szemhunyás alatt otthon van. Kérdi -pedig a gazdája, hogy mit hallott a királynál. Mondja a kicsi kutya: - -»Nagyobb az, hogy meg vagyok ehülve, nem érkezem beszélgetni.« Röktön -enni ad Péter a kutyának s jollakik s igy mondja Péternek: - -»J'azt mondja a királyné, hogy a tenger mellett vagyon egy akkora kan, -mint egy hároméves tulok. Ha találtatnék olyan ember, a ki odamenne, -hogy azt a kant elvinné onnat s birna vele; annyit szántana egy -esztendon keresztül, hogy még hat évig sem tudná elhasználni.« - -Node Péter reggelre kerül, felöltözik s veszi a nyílját a vállára, -megindul a tengersziget mellett s egyszercsak megtalálja a kant; reá -tartsa a nyílját, hogy lojje keresztül. Azt mondja a kan: - -»Hó, te Péter, ne lojj keresztül engemet, mer' a mér' jöttél teljesíteni -fogom, hanem gyere ide ülj fel a hátamra, mer én hazaviszlek. Felült -Péter s elmentek haza. Ekkor a kan elment a mezore s annyit túrt s -vetett, boronált, hogy már annál többet nem lehetett. Mikor megért a -gabona, le is vágta s haza is hórdta, ki is csépelte s hambárba is rakta -s mindent a világon ellátott.« - -»Nó kedves gazdám Péter, készen vagyon minden, én elmenyek, maradjatok -vigan.« - -Estére kerekednek s mikor lefeküdtek, olyan keserves sírást hallanak -künn, hogy Péternek a lelke is megesett rajta. Azt mondja az -édesanyjának: - -»Keljen fel édesanyám, gyújtson lángot, keressük meg a mi künn sír.« - -Fel kel az édesanyja s lángot gyújt, hogy keressék meg. De mikor -kimentek volna az útra, akkor semmi sírás nem volt sehol. Bemennek, hát -isment olyan keservesen kezdett sírni, hogy nem lehetett kiállani. -Esment kimennek s keresni kezdik. Meg is látják, hogy két ember a -sánczba belevagyon esve. Felveszik oket úgy sárosan s beviszik a -szobába, belefektetik az ágyba s ételt italt adtak nekik. Mikor -elaludtak volna, azt mondja Krisztus Szent Péternek: - -»Azér próbálgatjuk az én keresztfiamat, hogy nem hitte é el magát? -Hogyha valami szegény útonjáró ember járna éczczaka, vajon behínna é a -házába s adna neki bár szállást? De látod, hogy nála a jólelküség örökké -egyformán áll.« - -Reggelre kerülnek s Krisztus adott neki egy aranyalmát s avval elmennek. -De meghagyta Nád Péternek, hogy az almát vesse átal a tengeren. Átalveti -Péter az almát s egy ojan aranyhíd lessz belole, mijent ember szemeivel -sohasem látott. Nemsokára a veres királytól három szekér jön át a zöld -királyhoz. Meglássák a béresek messzire, hogy milyen ragyogós híd vagyon -annál a hajósnál. Mikor odaérkeznek, nem mernek a hídra menni, a míg meg -nem kérdezik a hajóstól. Bémenyen a nagyobb béres: - -»Szerencsés jó napot adjon Isten hajóslegény.« - -»Adjon Isten maguknak is.« - -»Megengedi e, hogy ezen az aranyhídon keresztül menjünk?« - -»Hogyne engedném, mikor hogy nem csak azér adta az Isten o felsége, hogy -csak én járjak réta.« Kérdi Péter hogy: »Honnan jönnek maguk?« - -»Nevezi, hogy a veres királytól jönnek.« - -Röktön behíjja a béreseket, az asztalba ülteti; étellel, itallal ellása, -úgy bocsátotta oket keresztül a hídon. Másnap jönnek vissza a béresek. -Ujra átalereszti, behíjja s eltarcsa oket esmén. Megindulnak a béresek, -hogy menjenek haza. Péter esmén odaadja a kicsi kutyáját s azt mondja a -legnagyobbik béresnek: - -»Kedves jó Bácsi, legyen szíves, ezt a kicsi kutyát vigye el magával. -Mikor bé fog menni maga a királyhoz, ezt is ereszsze bé, de arra -vigyázzon, hogy mikor maga kijön, o is kijöhessen.« Hazaérkeznek, a -marhákat kifogják s bekötik a hejjekre. Szalad a béres, hogy jelentse, -hogy hól jártak. Igy mondja a béres a királynak: - -»Szerencsés jó estét adjon Isten felséges királyatyámnak.« - -»Hál' Istennek, hogy hazajöttetek.« - -»De hoztam egy hírt felséges királyatyámnak.« - -»Szaporán szeretném meghallgatni a hírt,« mondja a király. - -»Felséges királyatyám, szépen kérem, olyan hírt hoztam, hogy itt és itt -a tengersziget mellett vagyon egy hajóslegény, annál vagyon egy olyan -híd, a milyent emberi keresztény szem nem látott. Még messzirol az ember -a ragyogástól megijed. Kénáltuk pénzzel a mér átaleresztett, de azt se -vette el, vissza is visszahozott, de akkor se kért semmit; étellel -itallal jól tartott.« - -Ekkor fordul az asszony: - -»Ennél nagyobb hazugságot tudok én mondani.« Igy mondja az asszony: »Itt -és itt a tengersziget mellett lakik tizenegy koronás hattyu. Tíz hattyu -olyan szépen játszik napestig, hogy gyönyöruség nézni, de a tizenegyedik -olyan keservesen sír s bújdosódik, hogy a ki aztat hallja s lássa, a -szíve szinte meg kell hasadjon. A ki azt a tizenegy hattyut meglövi, -olyan királyságot nyer, hogy egy madár egy év alatt sem tud keresztül -repülni rajta.« Ezzel a béres megnyitsa az ajtót s kijönnek onnat. Nóde -Péter reggelre kerül. Addig megy a tengersziget mellett, a míg szinte -álló dél lessz. Meglássa távolrul, hogy tíz koronás hattyu olyan szépen -játszik, hogy gyönyöruség nézni, de a tizenegyedik olyan keservesen sír -és bujdosódik, hogy a ki aztat lássa és hallja, a szíve szinte meg kell -hogy hasadjon. Felszóval kiáltsa Péter: - -»Kedves testvér, ne sírj s ne bújdosodj, én vagyok a testvéred, szállj -le hozzám, már rég hogy nem játszodtunk együtt. Tik legalább tizenegyen -voltatok testvérekül, de én csak árvasággal nevelkedtem egyedül.« -Leszáll reptibol az ëcscse s mind a tizenegybol olyan fiu lessz, mint a -mijen volt s nyakába szëkik mind a tizenegy s ësszevissza csókolják. -Megindulnak tizenkét testvérekül hazafele. Mikor meglássa édesanyjuk, -hogy a tizenkét gyermeke menyen haza, röktön elájult. Odaszökik a -tizenkét fiú s felmozsdassák s mind a tizenkettot összecsókolja, hogy az -Isten o felsége még egyszer egy hejre rendelte oket. Másnap reggel ujra -jönnek a veres király béresei s bémenyen a nagyobb. Mikor belépik az -ajtón elbámul, hogy ojan tizenkét legény ül az asztal mellett, mint -tizenkét tulipán. Igy mondja a béres: - -»Kedves fiuk, legyenek szívesek a hídon átalereszteni.« Kiszökik Péter -behíjja oket, az asztalba ülteti, étellel itallal ellása, úgy bocsátotta -oket keresztül a hidon. Másnap jönnek vissza a béresek, hogy menjenek -haza. Péter átalereszti, de a kicsi kutyát nem kuldi velük. -Hazaérkeznek, a marhákat kifogják s bekötik a hejjekre. Szalad a béres, -hogy jelentse, hogy milyen csudát láttak. Igy mondja a béres a -királynak: - -»Szerencsés jó estét adjon Isten felséges királyatyámnak.« - -»Hál' Istennek, hogy hazajöttetek.« - -»De hoztam egy hírt felséges királyatyámnak.« - -»Szaporán szeretném meghallgatni a hírt« mondja a király. - -»Felséges királyatyám, vagyon a hajóslegénynél tizenegy olyan legény, -mint tizenegy szál égo gyertya, mint tizenkét hajnalcsillag.« Erre a -szóra a királynak a korona a fejébol kiszökik s leesik az asztalra, a -királyné alól pedig kiszökik mind a hét párna s a királyné leesik a -földre. Elig várja a király, hogy reggel legyen; felöltözik s kapja a -fegyverit s megindul a hajóshoz. Mikor beérkezik az ajtón s meglássa a -feleségit s a tizenkét fiut, az ajtó közé leromlott. Odaszökik a -felesége tizenkét fiuval s röktön felmozsdassák. Ekkor felébred a király -s örömmel kérdezi az okát, hogy így vagynak. Mondja a királyné: - -»Látod látod te rosszlelku, tizenegy gyermekemet a tengerbe hányattad, -engemet a tizenkettedikkel egy bárkán tengerbe eresztél, de az Isten -gondot viselt reánk s nem hagyott el.« Ekkor a király sírni kezd s -mondja: »Hál' Istennek, hogy ismét láthatlak; a másik feleségemet, a ki -titeket el akart pusztítani, négyfelé vágatom s hammát a város négy -szegletén a széllel elfujatom.« Ekkor a király czirkulártassa hetedhét -országon keresztül, hogy királyok, herczegek, bárók jöjjenek össze. -Ujból megesküszik s boldogul élnek. - - Tál, tányér elég vót, - Kenyér, czipó kevés vót - Míg a kutyák az ízin elmentek - Azok is mind eldëglettek - Istenes csuda vót - Ki egy csepp levest kapott. - -(_Szováta_.) - - -3. Disznóficzkó. - -Nós tehát, egyszer volt egy szegény asszony egy királyvárosba. Az a -szegény asszony fonásból élt, de már a fonnivalót úgy felszedte, hogy -semmiképen nem kinálkozott kapnivaló. Igy gondolta magába, hogy még a -királynénál nem jártam, de már elmegyek oda, hogy kérjek fonnivalót. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot felséges királyné!« Felelé vala az -királyné: - -»Tessék leülni öreg n'anyó!«[20] - -»Felséges királyatyamné, sokat nem ülnék, mert azért jöttem, hogy -felséges királyatyámné legyen olyan szíves, hogy neken egy kis -fonnivalót sziveskednék.« - -»Ó öreg n'anyó, nekünk nincsen, mert a szolgálók mind megfonták.« - -»Ó felséges királyatyámné, sziveskednék akármiféle fonnivalóval, mert -harmadnapja, hogy étel a számba nem járt.« - -»Ó öreg n'anyó adok én valami ennivalót addig, míg fonnivalót kapna.« - -»Dehát felséges királyatyámné én addig el nem mehetek, míg valami -fonnivalót nem kapok.« Akkor felelvén az királyné az szógálónak: - -»Erigy szógáló, a disznópajtánál vannak kenderpozdorják, vegyen a n'anyó -egy öllel, hogy legalább tüzet csináljon.« - -Ekkor a vénasszony elvive egy öl pozdorját és mög es mögfonta és tiszta -ezüstöt font abból a pozdorjából. Ekkor a vénasszony vitte a -királyatyámnéhoz: - -»Adjon Isten jó napot, felséges királyatyámné! haza hoztam a fonalat.« - -»Ó öreg n'anyó, mér' nem adta el valakinek, hogy kapott volna belole?« - -»Ó felséges királyatyámné, hogy adtam volna el azt a fonalat, mikor -azért kaptam, hogy megfonjam.« - -Ekkor elévette a vénasszony a fonalat. Ekkor lássa a felséges -királyatyámné, hogy tiszta ezüst fonalat vitt. Ekkor örömében nem tudta, -hogy mit csináljon ennek a vénasszonynak, hogy ilyen szép ezüstfonalat -vitt. Ekkor a felséges királyné ësszehánta az egész házbali portékát és -megkapott egy fo kendert s odaadá vénasszonynak. - -»No n'anyó, még eztet fonja meg.« - -Ekkor a királyné az vénasszonyt feltarisnyálta. Elment a vénasszony haza -s abból a kenderbol font tiszta gyémánt fonalat. Vitte haza vénasszony a -fonalat. Mikor királyatyámnénak udvarába bément volna, egy kicsi kan az -vót az ganejdombon s felelte az kicsi kan az vénasszonynak: - -»Nós n'anyámasszony, az felséges királyné magát kénálja aranynyal, -gyémánttal és ezüsttel, de semmifélét el ne vegyen, hanem mondja, hogy -künn az ganejdombon vagyon egy kis kan, felséges királyatyámné, ha -ideadja aztat szívesen, elviszem.« - -»Adjon Isten szerencsés jó napot, felséges királyatyámné.« Ekkor -elévette az fonalat a felséges királyatyámné; de mikor meglátta, hogy -tiszta gyémánt fonalat vitt ez a vénasszony, örömében nem tudta, hogy -mivel ajándékozza meg. Mondotta a n'anyó felséges királyatyámnénak: - -»Felséges királyatyámné, én egyebet nem kévánok, hanem künn az -ganejdombon vagyon egy kis kan, sziveskedjék avval megajándékozni.« -Ekkor felele az királyné: - -»Kedves öreg n'anyó, menjen hátra a kerbe, ott vagyon tizenkét gönne -azok alatt vannak goczák, a méket szereti aztat vigye.« Felele az vén -n'anyó: - -»Felséges királyatyámné, nekem azokból egy sem kell, hanem tessék -sziveskedni evvel a kicsi kannal.« Ekkor felelé a királyatyámné: - -»Azt már nem engedem, hogy maga az városon végig vigye, hogy kérdezzék, -hogy ki adta azt a varras kant.« Ekor felelé a vén n'anyó: - -»Nos tehát jó egészséget adjon az Isten.« - -Az királyatyámné kénálta aranynyal és gyémánttal és ezüsttel, de nem -kellett. Evvel az vénasszony elindula. Mikor az kapun ki ment vóna, az -királyné megsajnálta és a szógálót utánna küldötte, hogy héjja vissza. -Elfuta a szógáló és visszahitta. Ekkor felséges királyatyámné a -vénasszonyt feltarisnyálta aranynyal ezüsttel és gyémánttal. Ekkor -mondja felséges királyatyámné, hogy vigye a kis kant, csak takarja el, -hogy ne lássák, mit viszen a királynétól. Ekkor a vénasszony hazavitte a -malaczot és bétette a kemencze megé s egy kis szalmát tett bé a küs kan -alá. Mikor harmadnapja van, hogy a kis kan ottan van a vénasszonynál, -akkor de felelte a küs kan: - -»Nos nó édes anyámasszony, menjen fel a felséges királyatyámhoz s mondja -meg, hogy Disznyóficzkó azt mondta, hogy holnap nyócz órakor az leányát -takarítsa feleségnek.« Ekkor mondá a vén asszony Disznóficzkónak: - -»Hogyha eztet mondom fel királyatyámnak, akkor fejemet veszi.« - -»Ne féljen semmit, menjen csak bátran.« Felméne a vénasszony a -királyatyámhoz: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot felséges királyatyám!« Fogadván -felséges királyatyám, kérdé vala: - -»Mi az ujság öreg n'anyó?« - -»Egyéb nem felséges királyatyám, hanem Disznóficzkó azt izente; hogy -holnap nyócz órakor a leányát takarítsa feleségnek.« - -Ekkor a királyatyám a tizenkét tudósát esszegyujtötte s tették a -törvényt, hogy miféle nemzet lehet az a Disznóficzkó. Ekkor esszehánták -a lélekkönyveket, dehát Disznóficzkónak még hírit sem hallották. Azt -egyezi ez a tizenkét tudós, hogy a felséges királyatyám adjon valami -próbát, ekkor megtudják, hogy miféle nemzet lehet. Akkor monda felséges -királyatyám vénasszonynak: - -»Menj haza, mond meg annak a Disznóficzkónak, hogy itten vagyon egy nagy -koszikla, aztat egy ecczaka elpusztítsa s annak a helyén külömbnél -külömb szolok teremjenek. Egy része virágozzék, egy része érjen s -reggelre ide az asztalomra egy tál szolo s egy éveg bór, hogy meglegyen, -mert ha nem lessz akkor fejét veszem.« Ekkor elment haza a vénasszony és -azt mondja Disznóficzkónak: - -»Az izente a királyatyám, hogy itten vagyon egy koszikla, aztat egy -ecczaka elpusztítsd s annak a helyén külömbnél külömb szolok teremjenek. -Egy része virágozzék, egy része érjen s reggelre a királyatyám asztalára -egy tál szolo s egy éveg bór hogy meglegyen, különben fejedet veteti.« -Azt felelte Disznóficzkó: - -»Kissebb nagyobb gondom legyen annál.« Estére kiállott az ajtó elejébe s -belenyult balfülibe s kihúza egy tolluszáru sípot s belefúva abba a -sípba s széledes világon a mennyi ördög, pokolsánta mind elotte van. -Ekkor felelék: - -»Mit poroncsossz kedves jó gazdám?« - -»Én egyebet nem poroncsolok, hanem az éczczaka azt a nagy kosziklát -pusztítsátok el s annak a helyén külömbnél külömb szolok teremjenek. Egy -része virágozzék, egy része teremjen s reggelre a király asztalára egy -tál szolo s egy éveg bor, hogy meglegyen, külömben fejemet veteti.« - -Még a száján ki se mondta s meg volt téve. Az király mikor megébredett, -hát lássa, hogy az asztalán vagyon a tál szolo és a kupa bór. Ekkor -megrettent a királyatyám, hogy »Már most nem tudom, hogy kivel -beszélek.« Ekkor felséges királyatyám a tizenkét tudosát esszegyujtötte -és teszik a törvényt, hogy mit tudjanak csinálni. Tizenkét tudos aztat -tanácskozta, hogy felséges királyatyám adja azt a próbát, hogy -Disznóficzkó ajtajától fogvást, a királyatyám ajtójáig egy tiszta -gyémántút legyen; annak az útszejje kétfelol meg legyen rakva külömbnél -külömb gyümölcsfákkal, egy része virágozzék, más része érjen, a harmadik -peniglen: az út közepén legyen egy tiszta gyémánt kút, a mellett a kút -mellett egy aranyvállu és egy aranyvedör, a ki merje a vizet abba a -válluba, hogy mikor királyatyám viszi a leányt Disznóficzkónak; tizenkét -lovának, hogy legyen mit innya. Eltelik a nyócz óra, el a kilencz, el a -tíz, mégse vitte felséges királyatyám a leányát! - -»Nós nó n'anyámasszony, menjen fel a királyatyámhoz s mondja meg, hogy -nekem ne figurázzon, hanem holnap nyócz órakor, ha a leányát nem -takarítsa feleségnek, akkor higgyje meg a felséges királyatyám, hogy a -fejével játszom.« Ekkor elment a vénasszony a királyhoz. Vénasszony nagy -hathatósan köszöne: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot felséges királyatyám!« Fogadván -felséges királyatyám, kérdé vala: - -»Mi ujság öreg n'anyó?« - -»Egyéb semmi, hanem Disznóficzkó azt izente, hogy holnap nyócz órakor a -leányát takarítsa feleségnek.« Akkor mondá felséges királyatyám -vénasszonynak: - -»Menj haza, mond meg annak a Disznóficzkónak, hogy az o ajtajától -fogvást az én ajtómig egy tiszta gyémántút legyen; annak az útszéjje -kétfelol meg legyen rakva külömbnél külömb gyümölcsfákkal; egy része -virágozzék, más része érjen, a harmadik peniglen: az út közepén legyen -egy tiszta gyémánt kút, a mellett a kút mellett egy aranyvállu és egy -aranyvëdör, a ki merje az vizet abba az válluba, hogy mikor megyek s -viszem a leányomat Disznóficzkónak, tizenkét lovamnak, hogy legyen mit -innya.« - -Elment haza a vénasszony s mondá, hogy a király azt izente vissza: - -»Próba legyen, hogy a te ajtódtól fogvást a királyatyám ajtójáig egy -tiszta gyémántút legyen, annak az útszejje két felol meg legyen rakva -külömbnél külömb gyümölcsfákkal; egy része virágozzék, más része érjen, -a harmadig peniglen: az út közepén legyen egy tiszta gyémánt kút, a -mellett a kút mellett egy aranyvállu és egy aranyvëdör, a ki merje a -vizet abba a válluba, hogy mikor a királyatyám jön s hozza neked a -leányát, tizenkét lovának, hogy legyen mit innya.« »Kisebb gondja -nagyobb legyen annál kedves öreganyámasszony.« Ekkor estét ére és kiméne -az ajtója elejibe s belenyúlt a bal fülébe s elévett egy tolluszár sípot -s belefuva. A mennyi széjedes világon, amennyi ördög volt, mind elotte -van. - -»Mit poroncsolsz kedves jó gazdánk?« - -»Én egyebet nem poroncsolok, hanem az ajtómtól fogvást a királyatyám -ajtójáig egy tiszta gyémántút legyen, annak az útszejje két felol meg -legyen rakva külömbnél külömb gyümölcsfákkal; egy része virágozzék, más -része érjen, a harmadik peniglen: az út közepén legyen egy tiszta -gyémánt kút, a mellett a kút mellett egy aranyvállu és egy aranyvedör, a -ki merje a vizet abba a válluba, hogy mikor jön az király s hozza a -leányát, tizenkét lovának legyen mit innya.« Egyrészére még ki sem is -mondta, már meg is vót téve. Megébred reggel felséges királyatyám, -kitekinte az ablakon, hát lássa, hogy a tiszta gyémántút készen van. -Ekkor az király az városban hirdette, hogy minden ember az kapujába egy -vállu moslékot tegyen ki, mert a királykisasszony menyen férjhez -Disznóficzkóhoz. Ekkor a király a leányát felülteté a hintóba. Ekkor -megindulnak, hát lássák, hogy az út a vénasszonynak az kapujára menyen. -S odaérkeztek. Ekkor a királykisasszony leszálla a hintóból. Eléállott a -Disznóficzkó - mint o, hogy kan is - s királykisasszonynak megfogta a -szájával a köntösit és úgy indultak meg menyegzore. Avval Disznóficzkó -megfutamodott, az egyik váluból a másikba szökött s ott a moslékba mind -bugyburékolt. Mikor az templomhoz érkeztek Disznóficzkó állott az -királykisasszonyhoz. Bemenének a templomba s az oltárral szembe -fordútak. Kérdezé vala a pap, hogy kihez legyen szerencsém esketni? -Ekkor felelték, hogy királykisasszonyt Disznóficzkóval. Ekkor kérdezé a -pap, hogy hát szereti-e? Felelte a királykisasszony: - -»Hogyne szeretném, hogyha az Isten azt rendelte nekem.« Ekkor a pap -megeskette. Már mostand elmentek haza a vénasszonyhoz. Estét érének, -felelvén vala a vénasszony: - -»Kedves menyemasszony szüvesen vetnék ágyat, úgy mint -királykisasszonynak, de bizon nekem semmim sincs, hanem egy kis szalmát -kérek és arra tessék lenyugonni.« Lehoz a vénasszony egy kis szalmát és -a háznak egyik szegeletjébe letette. Ekkor gondolta vala az -királykisasszony magába, hogy: Istenem én már nem bánom már, hogy férhez -mentem, csak szeretném a kihez mentem, bár az hátam megé fekünne, ha -mindes Disznóficzkó. Ezalatt az vénasszony elaluva. Ekkor Disznóficzkó -gondolt egy tiszta gyémánt ágyat s gondolta, hogy a királykisasszonyról -minden gyúnya lemenjen s le is ment s a királykisasszony is ledolt. -Ekkor Disznóficzkó kiállott a kemencze megül, keresztül bükött a fejin, -lett belole egy tiszta gyémánt királyúrfi s azt a varras bort akasztotta -az ágy lábára. Ekkor felelvén Disznóficzkó: - -»Ó szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, már mostand engem szeress!« -Mondá a királykisasszony: - -»Szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, a mit béfalok, jobb nem szeretem -mint tégedet, a mennyire szeretlek.« Ekkor felelt Disznóficzkó: - -»No szivem szerelme, egyre felkérlek, hogy énbennem három napig meg ne -dicsekedjél, mert ha megdicsekedel nem leszünk egymásé.« - -No hát ezen az écczaka együtt háltak s királykisasszony azonnal meg is -terhesedett. Nodehát az királykisasszonynak úgy volt dolga, hogy talán -az édesanyjának még a méhében sem volt külömben. Reggelre kerekedett s -Disznóficzkó visszabükött a boribe s bebutt a kemencze megé. Mikor a -harmadik napjára kerekedett volna, akkor gondolta a királykisasszony, -hogy felmenyen a királyatyához: »Hogy hal[21] lám mit mondanak a -királyatyámék.« Ekkor felméne és köszöne az édesanyjának. Sirván kérdezé -az édesanyja a leányától, hogy hogy vagyon dolga? Ekkor felelé -királykisasszony: - -»Kedves, édes anyámasszony, úgy vagyon dolgom, hogy talán az édesanyám -méhében sem volt külömben.« Nagyon örvendeze az királyné, hogy a leánya -szomoru szóval nem biztosítsa. Már mostand kérdezi a királyné: - -»Mond meg nékem édes leányom, hogy a te urad valamifélekép változik-é?« -Felelvén vala a leánya, hogy nem változik semmifélét. Ekkor megindula -királykisasszony hogy menyen haza. A n'anyója egy kamarába fozte a -pálinkát és meglátja a királykisasszonyt és kiáltja a n'anyója: - -»Gyere bé kedves unokám!« - -»Kedves n'anyó sietnék haza.« - -»Hát gyere csak bé egy perczet.« - -Beméne a királykisasszony. A vénasszony egybe egy pohár itallal -megkenálá; annak az ereje a fejébe méne s egybe az esze megserényedett. -Kérdé vala az öreg n'anyó királykisasszonytól, hogy: - -»Kedves unokám, mond meg nekem, hogy hogy van dolgod s a te úrad -valamifélekép változik-e?« - -»Nem változik semmifélét.« - -»Az nem lehet, mert tudnivaló, hogy az ilyen kell hogy változzék.« Ekkor -felelte: - -»Ó kedves n'anyó, mikor este van, akkor keresztülbükik a fején s tiszta -gyémánt királyurfi lessz belole.« Kérdé a vénasszony: - -»Hát azt a varras bort, a ki rajta van, azt hova teszi?« - -»Aztat teszi az ágy lábára.« - -»No jól van kedves unokám.« Ekkor hazamene az királykisasszony. Ekkor a -királykisasszonynak tiszta gyémántasztal magától meglett s tiszta -gyémánt ital és étel magától meglett s mikor szükség vót, akkor ehetett -és ihatott. - -Harmadik estére kerekedtek. Ekkor Disznóficzkó keresztülbükött a fején s -lefeküdtek. Ekkor ecczaka vénasszony elment oda s a kemenczét -meghevitette s a királyúrfi úgy elaludt, hogy o semmit se vett észre. A -vénasszony bement a házba s azt a varras bort leakasztotta az ágy -lábáról, a kemenczébe bevetette s elégette. Reggel a királyúrfi mikor -megébredt, hát kapott a bor után, de hát nincs ott. Ekkor felelt a -királyúrfi a királykisasszonynak: - -»Nos nó szivem szerelme szivemnek kegyese, megmondottam én neked, hogy -énbennem három napig meg ne dicsekedjél, mert ha megdicsekedel nem -leszünk egymásé, de mégis megdicsekedtél, most gyere velem, épen az -áldott nap jo fel az égre.« - -És kimenének az ajtó elejébe és a nappal szembe fordultak. S a felesége -derekát kétszer megölelte s szökött két vasabroncs reá. Ekkor mondá a -királyúrfi: - -»Nos szivem szerelme, szivemnek kegyese, addig róla meg ne szabadulj, -valameddig én a te derekadat meg nem ölelem. Tudja az Isten mikor lessz -ez!« - -Már mostand a királyúrfi keresztülbükött a fején s lett belole egy fehér -vadgalamb és felrepült az ajerbe. Már mostand királykisasszony -megbúsulta magát és felment a királyatyámhoz, úgy mondván vala a -királyatyámnak, hogy csináltasson neki egy pár vasbocskort s egy mankós -páczát. Elindula hétfo nap a királykisasszony s elérkezett -Szent-Hétfohöz. Áldott Szent-Hétfo kérdezé: - -»Királykisasszony hova utazik?« - -Igy mondá vala a királykisasszony, hogy elindult Disznóficzkó -felkeresésére. »Áldott szentatyám, ha tudna engemet utasitani.« Ekkor -Szent-Hétfo mondá vala, hogy mindjárt utasitlak. Ekkor Szent-Hétfo -kiment az ajtó elejébe s trombitába belefútt s a széjedes világon a -mennyi ördög, pokol-sánta, elejébe került. Kérdezé Szent-Hétfo, -»Disznóficzkónak hírit hallottátok-e?« Ekkor felelték az ördögök: - -»Se nem hallottuk se nem láttuk.« Ekkor Szent-Hétfo bement és mondotta, -hogy nem tudnak semmire sem utasitani; hanem menjen Szent-Keddhez, az -hogyha nem tud valamire utasitani. Ekkor megindul királykisasszony, -elérkezett Szent-Keddhez. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot, áldott Szent-Kedd atyám.« - -Kérdezé vala Szent-Kedd, hogy miféle ujságba jár? Ekkor felelé vala -királykisasszony, hogy Disznóficzkó felkeresésére indult. »Áldott -Szent-Kedd atyám, ha tudna valamire utasitani?« Ekkor mondotta -Szent-Kedd hogy: »Mindjárt valamirol tudósitalak.« - -Ekkor kiment az ajtó elejibe s egy sípba belefútt s széjedes világon a -mennyi ördög, pokol-sánta, mind elotte vót. Kérdezé hogy: »Disznóficzkó -hírit hallottátok e?« - -»Se nem hallottuk se nem láttuk.« - -És monda királykisasszonynak, hogy se nem látták se nem hallották. És -mondotta Szent-Kedd: »No te királykisasszony menj el Szerdához, áldott -Szereda, hogyha valamire utasit!« Ekkor megindul királykisasszony, -elérkezett Szent-Szeredához: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot áldott Szent-Szerda atyám.« - -Kérdezé vala Szent-Szereda, hogy miféle ujságba jár? Ekkor felelé vala -királykisasszony, hogy Disznóficzkó felkeresésére indult. - -»Áldott Szent-Szereda, ha tudna valamire utasitani.« Ekkor mondotta -Szent-Szereda, hogy: - -»Mindjárt valamirol tudósitalak.« Ekkor kiment az ajtó elejébe, elévett -egy ostort, egyet csattintott a széjedes világon a mennyi ördög, -pokol-sánta, mind elotte vót. Kérdezé, hogy »Disznóficzkó hírit -hallottátok e?« - -»Se nem hallottuk se nem láttuk.« És elment Szent-Szereda és monda -királykisasszonynak, hogy se nem látták se nem hallották, nem tudtak -semmire sem utasitani, hanem menj el Szent-Csütörtökhöz, az hogyha nem -tud valamire utasitani. Ekkor megindult királykisasszony, elérkezett -Szent-Csütörtökhöz: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot, áldott Szent-Csütörtök atyám.« - -Kérdezé vala Szent-Csütörtök, hogy miféle ujságba jár? Ekkor felelé vala -királykisasszony, hogy Disznóficzkó felkeresésére indult. - -»Áldott Szent-Csütörtök atyám, ha tudna valamire utasitani.« Ekkor -mondotta Szent-Csütörtök hogy: - -»Mindjárt valamirol tudositalak.« Ekkor kiment az ajtó elejébe, elévett -egy ostort s egyet csattintott s a széjedes világon a mennyi ördög, -pokol-sánta, mind elotte vólt. Kérdezé hogy: Disznóficzkó hirét -hallottátok-e? - -»Se nem hallottuk, se nem láttuk.« - -És beméne Szent-Csötörök és mondá királykisasszonynak, hogy se nem -látták se nem hallották. És mondotta Szent-Csötörtök: »No te -királykisasszony, menj Szent-Pentekhez, hogyha az valamire utasit!« -Ekkor megindult királykisasszony, elérkezett Szent-Péntekhez: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot, áldott Szent-Pentek atyám!« - -Kérdezé vala Szent-Pentek, hogy miféle ujságba jár? Ekkor felelé vala -királykisasszony, hogy: »Nem vagyok semmiféle rossz járos-béli, de -Disznóficzkó felkeresésére indultam. - -Áldott Szent-Pentek atyám, ha tudna valamire utasitani?« Ekkor mondotta -Szent-Pentek hogy: - -»Mindjárt valamirol tudositalak.« Ekkor Szent-Pentek kiment s egy -vasabroncsot bevitt s a királykisasszony fejére tette. Ekkor elévett egy -ostort s olyat csattintott egyet, hogy tizenhét országon, tizenhét -világon keresztül hallott s a széjedes világon a mennyi ördög, -pokol-sánta, mind elotte vót. Kérdezé, hogy: »Disznóficzkó hirét -hallottátok e?« - -»Se nem hallottuk se nem láttuk.« - -És beméne Szent-Pentek és mondá királykisasszonynak, hogy se nem látták -se nem hallották. És mondotta Szent-Pentek: »No te királykisasszony, -menj el Szent-Szombathoz, hogyha o valamire utasit.« Ekkor megindult -királykisasszony, elérkezett Szent-Szombathoz. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot áldott Szent-Szombat atyám.« - -Kérdezé vala Szent-Szombat, hogy: »Miféle járásbéli vagy.« Ekkor felelé -vala királykisasszony, hogy: »Nem vagyok semmiféle rossz járásbéli, de -Disznóficzkó felkeresésére indultam, áldott Szent-Szombat atyám, ha -tudna valamire utasitani.« - -Ekkor mondotta Szent-Szombat: - -»Mindjárt valamirol tudositalak.« Ekkor Szent-Szombat kiméne az ajtó -elejébe s elévett egy tolluszár sípot s úgy belefútt, hogy tizenhét -országon, tizenhét világon keresztül hallott s a széjedes világon a -mennyi ördög, pokol-sánta, mind elotte vót. Kérdezi Szent-Szombat, hogy: -»Disznóficzkó hirét hallottátok e?« - -»Se nem hallottuk se nem láttuk.« - -És bémene Szent-Szombat és monda királykisasszonynak, hogy se nem látták -se nem hallották. És mondotta Szent-Szombat: »No te királykisasszony, -menj el Szent-Vasárnaphoz, áldott Szent-Vasárnap, hogyha valamire -utasit, mert azután nincs már suvá,[22] hogy menj.« Ekkor megindult -királykisasszony, elérkezett Szent-Vasárnaphoz: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot áldott Szent-Vasárnap atyám.« - -Kérdezé vala Szent-Vasárnap hogy: »Miféle járásbeli vagy?« Ekkor felelé -vala királykisasszony: - -»Nem vagyok semmiféle rossz járásbéli, de Disznóficzkó felkeresésére -indultam, áldott Szent-Vasárnap atyám, ha tudna valamire utasitani.« -Ekkor mondotta Szent-Vasárnap: - -»Mindjárt valamirol tudósitalak« Ekkor Szent-Vasárnap hét vasabroncsot -ütött a királykisasszony fejére, hogy a nagy csattanástól szinte -elhasadt a feje és kiméne az ajtó elejébe s elévett egy ostort s olyant -csattintott, hogy hetedhét országra elhallszott s a mennyi ördög, -pokol-sánta, mind elotte vót. Ekkor Szent-Vasárnap az ördögöket kezdte -megolvasni s kérdé: - -»Hát egyik ördög hól vagyon?« - -»Hátra vagyon maradva« - azt mondják. - -Elérkezett ez is és kérdé Szent-Vasárnap: - -»Láttad e Disznóficzkót?« - -»Nemcsak hogy láttam és hallottam, de bajom volt vele, mert o lotte le a -féllábamat.« - -»Nos röktönd a királykisasszonyt vedd a hátadra és vigyed oda, a hol -Disznóficzkó vagyon.« - -»Ó áldott Szent-Vasárnap o is másodmagával van[23] én is másodmagammal -vagyok, négy testet, hogy viszek én oda?« - -»Nó csend! több beszélgetés ne legyen, hanem röktönd kapod és vigyed?« - -Ekkor felvette a hátára és megindult. Elérkezett az ég rámájához és -kiérkezett egy dombra. - -»No« - azt mondja - »szállj le hátamról.« - -»Látod e abba a gödörbe azt a tiszta gyémánt palotát?« - -»Látom.« - -»Menj le oda, épen most Disznóficzkó az ágyában aluszik.« - -Megindul a királykisasszony, egyenesen megyen hozzá. Mikor belépett -lássa, hogy egy aranybölcsobe, egy aranylánczczal Disznóficzkó fel -vagyon kötve a padlóra s ottand aluszik Disznóficzkó egyedül. És elment -oda s szépen megölelte Disznóficzkó urát és megcsókolta. A mint -megcsókalta Disznóficzkót, forró könnye Disznóficzkó arczára csepegett. -Ebbe megébredett Disznóficzkó a mély álomból s meglátta a szép -szeretejét, hogy ottand vagyon. Akkor monda: - -»Szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, most mondom, hogy nagyon -szeretsz engem, mert felkerestél.« Ekkor megölelte két részben a derekát -s a hét vasabroncs lepattogott a derekáról. Abba a helybe szült egy -aranyhaju gyermeket. Ekkor ok hárman keresztül büköltek a fejükön s lett -belolük három fehér vadgalamb és felrepültek az ájerbe és belolük lett -az fiascsillag, a ki mai napig is az ég rámáján látszodik. A ki nem -hiszi ezt a mesét, tessék este kimenni az ajtó elejébe, tessék -feltekinteni az ég rámájára, ottand meglássa az fiascsillagot. - -(_Szováta_.) - - -4. Hamujutka Jancsi. - -Hát bizony vót, ha vót, hetedhétországon túl es vót. A hól a tetüt, -bolhát száz mázsa vassal patkolják, hogy a súlyba bele ne üsse a lábát. -Nincs hazugság nélkül, de ha ma nem vót, lehet holnap, egy -szemhunyoritás és megtörténhetik: Egyszer vót egy király. Ennek a -királynak vót három szép fia. Az a király feleségével együtt elhott, de -halála elott megporoncsolta a királyfiuknak, hogy vegyék el a Kutyafejü -király három leányát. Dehát egyik királyfit úgy hitták, hogy Hamujutka -Jancsi. Ez örökkétig az gócz alatt üldegélt és a hamuban játszott, az -két nagyobbik bátyja fojtatta az gazdaságot. Egy este mondja az -nagyobbik királyfi: - -»Bujj ki te Hamujutka Jancsi az gócz alól, örökkétig az hammot ne oröld, -hanem csinálj tüzet.« - -Felelte reá Hamujutka Jancsi: - -»Énreám hiába haragusztok, mert énnálam nélkül a mire vágyakosztok, -aztat el nem tudjátok hozni.« - -Akkor a két bátyja megharagudt, két fát kapott elé s úgy eltángálták, -hogy a bore mind felsírült. Hamujutka Jancsi akkor, mikor a két bátyja -elaludt volna, kiment az istállóba s a háromlábu kabalát megnyergelte. -Avval reálült s egyenesen felugrott az ájerbe; onnet a ló hanyatt -visszaereszkedett. Szintég mikor a fodre érkezett vóna, akkor a ló -talpra állott. Felelte az ló: - -»Kedves jó gazdám, mi volna a kivánságod?« - -»Nekem más egyéb kivánságom nincs csak a kutyafejü királyhoz akarok -menni.« - -Avval a ló egyet nyeritett, egyet toppintott, hogy tizenhét országon, -tizenhét világon annak csengése keresztülhallott. Akkor egyet ugrott s a -Kutyafejü király kapujában megállott. Hamujutka Jancsi bement a -Kutyafejü király kastélyába s ottand lássa, hogy egy szobába ég négy -szál gyertya s lássa, hogy a nagyobbik királykisasszony ottand alszik -egy aranybölcsobe aranylánczczal felkötve a padlóba. Onnét ment a -második szobába. Ottand lássa, hogy a középso királyleány asztalán ég öt -szál gyertya s a királykisasszony ottand aludt egy aranybölcsobe -lánczczal felkötve a padlóba. Onnét ment a harmadik szobába, hát lássa, -hogy az asztalon ég hat szál gyertya s ottand aluszik a kisebbik -Királykisasszony aranybölcsobe, aranylánczczal felkötve a padlóba és a -nap vót a mejjin és a hód vót a homlokán a jobb csicse alatt pedig ki -vót nove nyócz arany hajszál. Ekkor gondolta magában Hamujutka Jancsi -királyfi: - -»No most mind a három királykisasszony jöjjön utánam.« Felvette oket a -kabalára, egyet nyeritett egyet toppantott, egyet ugrott a kabala s -ottan vót a hazájába. Mikor belépett az udvarba, a három -királykisasszonyt tette a szobába s bement s kotögette a két bátyját: - -»Keljetek fel, mert elhoztam, a mit kivántatok, elhoztam a -szeretotöket.« A két bátyja nagyon fellázadott, hogy az bolond öcscsük -nem hogy nekiek nyúgtot s mondtak Hamujutka Jancsinak: - -»Eredj az anyádba, mert neked könnyü, hogy egész nap a hamuban -játszadozol, de mi napestig furt dolgozunk s el vagyunk bággyadva.« -Ekkor felelé Hamujutka Jancsi: - -»Csak ájjatok talpra, mert a kiért fájt a szüvetek, azt én elhoztam.« -Mondja a nagyobbik bátya a középsonek: - -»Állj fel öcsém, nézzük meg, hogy elhozta-e a szeretonket, mert ha nem -hozta el, akkor röktönd megöjjük, hogy énvellünk többe ne csúfolodjék.« - -Ekkor mennek a nagyobbik királykisasszony ajtajára s hát lássa az o -bátyja, hogy ottand vagyon az o szeretoje. Kérdezi Hamujutka Jancsi: - -»No bátyám meg vagy-e elégedve?« - -Meg biz a kedves öcsém, most már nem mondhatsz ojjat, hogy én azt -megszegjem, mert elhoztad azt, a kiért én annyit küzdöttem. Mondja -Hamujutka Jancsi a középso testvérinek: - -»Gyere lelkem középso bátyám nézd meg te is a tiedet.« - -Megnyissák az ajtót, hát lássa középso királyfi a szeretojét, hogy -alszik. Örömében ëssze vissza csókolta. Ekkor mondja ujból Hamujutka -Jancsi: - -»No most kedves, bátyáim, jertek nézzétek meg az enyémet is.« - -És mennek a küsebbik királykisasszony ajtójára. Mikor megnyissák az -ajtót, hát lássa a két nagyobbik bátyja, hogy ojjan szép gyönyörü -fehérnép, a mijet szejjedes világon nem hogy látást láttak volna, de még -hirül sem is hallották. - -Mikor másnap reggelre kerekedtek, megébred a Kutyafejü király, hát -lássa, hogy az o három leánya nincs otthon. Ekkor mondja: - -»Nos nó, te Hamujutka Jancsi, tudtam jól, mikor akkora vótál mint egy -czire foghagyma, az anyád méhiben, hogy együtt vitánk lészen.« Ekkor a -Kutyafejü király feltüzült s röktönd a katonaságát ësszeszedte s -megindult, hogy Hamujutka Jancsit elpusztitsa. Nodehát Hamujutka Jancsi -a két bátyát kiállitotta az udvarra. - -»Nos no, te nagyobbik bátyám, magad az noddel állj az elso kapuba, mert -mostand a mü apósunk jo egész tábor ellenséggel, hogy minköt röktönd -elpusztitson, - dehát ne féjj semmit, hanem ahogy érkezik elodbe, ojjan -prézentirt vágj, hogy kardod elszakadjon. Magad középso bátya, te állsz -a középso kapuba. Az nagyobbik bátyám vág prézentirt, vagy sem, hanem te -magad ojjant vágj, hogy a kardod hat darabba szakadjon.« Nodehát érkezik -a Kutyafejü király, de meghadta a legénységinek, hogy nem szabad -senkihez sem bátorkodni, a mig o nem mondja. Felállitsa a katonaságot s -kihuzott karddal tüzesen ment, hogy o az vejit elpusztitsa. Amint -odaérkezett volna, a nagyobbik veje ojjan prézentirt vágott, hogy a -kardja két darabba szakadt. Akkor felelte j'az királyúrfi a Kutyafejü -királynak: - -»Hó, hó, felséges királyatyám, szünjél a buzgóságoddal, mert mi -fogantoztunk, hogy mi felséges királyatyámhoz állunk, hogy segitségére -lehessünk, csak a Hamujutka Jancsit tudja meggyozni.« - -Mikor elmentek a középso kapuhoz, a középso királyfi ojjan prézentirt -vágott, hogy a kardja hat darabba szakadt. Mondja középso királyfi: - -»Nos, no felséges királyatyám, szüntesd buzgóságodat, mert mi arra -fogantoztunk, hogy segitségedre legyünk, csak Hamujutka Jancsit tudjad -meggyozni.« - -Most mentek a Hamujutka Jancsihoz a harmadik kapuhoz. Itten Hamujutka -Jancsi ojjan prézentirt vágott, hogy kardja tizenhatba hasadt s úgy -hányta a szikrákat, hogy Kutyafejü király fogta a szemit, hogy ki ne -szökjék. - -»Nos nó, - mondja a Kutyafejü király, - szünjék a buzgóságod, mert mikor -még anyádban oly kicsi vótál, mint egy csire foghagyma tizenhatezer -darabba vágva, tudtam, hogy vitánk lessz egymással.« Ekkor felele -Hamujutka Jancsi: - -»Mi összefogantoztunk, hogy felséges királyatyámnak segitségére -legyünk.« A Kutyafejü király ijjen szóval megnyugudt s lakodalmat -hirdettek. Tizenhét világon, tizenkét országon át czirkulártassák, hogy -grófok, herczegek, princzegek, válogatott czigánylegények jöjjenek. Pap, -hóhér érkezik. Pap eskette, hóhér seprüzte. Már most fój a nagy -lakodalom. - -Hogy eltott a lakodalom, Hamujutka Jancsi az udvarra csináltatott egy -vas filigóriát a feleséginek és odamentek lakni. Egyszer csak az veres -király czirkulártassa, tizenhét országon, tizenhét világon keresztül, -hogy az a ki az o irásának másolatját tudja, az minden napra kap másfél -véka aranyat. Így mondá Hamujutka Jancsi: - -»Nos nó, szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, nagyon szeretném -elmenni ahhoz a veres királyhoz irnoknak, hogy egy kevés pénzt -szerezhetnék onnét.« Felelt a felesége: - -»Ó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, azt én ugyan nem bánom, hanem -csak hogy hát szégyen az a mi fejünknek, hogy egy király, menjen -irnoknak.« Mégis azt mondja Hamujutka Jancsi: - -»Ó szivemnek szerelme, szememnek kegyese, az igaz, hogy van nekünk mind -pénzünk, mind vagyonunk, de mégis szeretném, ha több lenne.« Felelt a -felesége: - -»No, ha ojjan nagy kedved van, én nem bánom, ha elméssz.« - -Akkor nekiállott Hamujutka Jancsi s kivitt az udvarra két kis széket s -egymásmellé tette: - -»Ó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, gyere ülj le erre a székre.« - -Leültek ok egymásmellé, de ojjan egymásmellé ültek, hogy egy tut sem -lehetett volna közéjük szurni. Nos, felelte Hamujutka Jancsi: - -»Én ezt a kardot felhajitom az ajérbe, a mék igaz szívvel egyik az -másikhoz nem lessz, ez a kard sértse meg, ha pedig mindketten igaz -szívvel, hüséggel maradunk egymáshoz, egyiket se sértse meg.« - -Ekkor felhajitotta az kardot az ájerbe s az úgy lesuvadt a két szék -között a földre, hogy bár még a gunyájukat sem sértette meg. Ekkor -mondja Hamujutka Jancsi a feleséginek: - -»Megnyugudt szivvel hagylak itten, mert tudom, hogy igaz szivvel leszel -hozzám.« - -Avval elutazott Hamujutka Jancsi a veres királyhoz, hogy beálljon -irnoknak. - -»Adj Isten jó napot felséges királyatyámnak.« - -»Isten hozott te Hamujutka Jancsi, hát mi ujság?« - -»Nem hallottam semmiféle ujsagot felséges királyatyám, csak azt, hogy -szüksége van egy irnokra.« - -»Nos, no kedves fiam, ha a te irásod az én irásomnak párja, úgy minden -napra kapsz egy és fél véka aranyat.« - -Fogja Hamujutka Jancsi s ojjan rend irást vág a papirosra, hogy -szakasztott párja volt a veres király irásának. Hát mondja az veres -király: - -»Nos, nó fiam, hadd most félbe a dolgot s menj sétálni, nézd meg a -városomat.« Hát a mint a piaczsorba beérkezett volna, lássa, hogy egy -öregrendü ember két fehérnéppel sétál kartönd. Mondja Hamujutka Jancsi -annak az öreg embernek: - -»Hó, hó, bácsika, ez a két szép gyönyöru fehérnép nem magát illeti?« - -»Ó kérem«, - mondja az öreg ember. - »Nem hogy ezekkel nem sétálnék, -hanem még a maga feleségit is el tudnám bolonditani.« - -»No te öreg ember, hogyha te azt megteszed s megmondod, hogy a -feleségemnek micsoda jegye vagyon, akkor röktönd átadom neked fele -kirájságomat; ha pediglen meg nem teszed aztat, a mit mondtam, röktönd -felakasztatlak.« Mondja az öreg ember: - -»Nos, nó felséges királyfi, megteszem a mit mondassz, csak engedj három -napot.« Engedett neki a királyurfi három napot. Az öreg ember mostand -már nagyon meg vót ijedve, hogy vége az o életinek, mert hogy tudja o -megmondani, hogy micsoda jegye van a királynénak. Nodehát o már azt -gondolta magában, ha már az életjének így is úgy is vége, hogy legalább -elmegyen abba a városba, hogy tudja meg, hogy hol lakik az királyné. O -estére kelve odaérkezett abba a városba, a hol a királyfiu felesége -lakott. A hogy ott jár a felszegen és az alszegen idestua, gondolkodott -magában, hogy hol kapna szallást. Bément egy házhoz egy ëzvegyasszonyhoz -s kért tole szállást. Az ëzvegyasszony meg is megadta a szállást. Mikor -ketten diskurálásba elegyedtek, kérdi az ëzvegyasszony: - -»Hát maga miféle járásba indult?« - -»Panaszolja o, hogy a Hamujutka királyfival fogadást tettek, hogy o -megmondja, hogy a feleséginek miféle jegye van.« - -»Dehát én azt nem tudom megtenni«, - mondja az öreg ember. »Tudom jól, -hogy most már vége az életemnek.« Ekkor felelé az ëzvegyasszony: - -»Én éppeg járok be a királyasszonyhoz, talán segithetek.« - Felele az -öreg ember: - -»No te ëzvegyasszony, ha te annyira tudsz menni, hogy én megtudjam, -miféle jegye van a királynénak, akkor én téged elveszlek feleségemnek s -mi leszünk királyok.« Felelte az ëzvegyasszony: - -»No, hadd csak el azt, mert én mindjárt eligazitom.« - -Egyben elment az ëzvegyasszony; egy szekrényládát keritett, annak a -ládának az oldalára furt két likat s ezt az öreg embert belezárta abba -ládába. Akkor elment az ëzvegyasszony a királynéhoz: - -»Adj Isten szerencsés jó napot felséges királyatyámné!« - -»Isten hozta öreg mámi, mi az ujság?« - -»Hát felséges királyatyámné, én azért bátorkodtam bé ide magához, hogy a -mit a felséges királyatyámnétól kicsi pénzt kapogattam, én azt -meggyüjtögettem. Most valami rablók észrevették, hogy egy kicsi pénzem -van s engem ki akarnak rabolni. Hogyha felséges királyatyámné -megengedné, hogy a ládámat ide behoznám az ecczakára, ugyan megköszönném -a felséges királyatyámnénak.« Mondja az királyné: - -»Tessék csak hozza be bátran!« - -Ekkor elszalada az ëzvegyasszony haza s röktönd négy embert hivutt s azt -a ládát bevitette a királynéhoz s úgy tette le azt a ládát a királyné -szobájába, hogy az a két lik a királyné ágyával szembe vót. Avval az -ëzvegyasszony elment s a királyné röktönd zárba tette az ajtót. Mikor az -királyné vacsorázott, akkor az ingit levetette s bolhászodott. No ekkor -az öreg ember a ládából meglátta, hogy a mejjin ott vagyon a nap, a -homlokán a hód s a jobb csicse alatt pedig nyócz arany hajszál vagyon -kinove. Ekkor az ëzvegyasszony reggel a ládát vitette haza, kizárta s -kikott az öreg ember a ládából. Kérdezte az öreg embert: - -»Hát mit láttál az écczaka?« - -»Szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, megláttam biz én minden jegyet, -most már én a tied, te az enyém; most röktönd megyek, a jegyeket adom -fel a királynak s én jövök s veszlek el.« - -Azonnalt elment az öreg ember a királyhoz pont mikor a három nap tolt -vóna bé. - -»Adj Isten jó napot felséges királyatyám!« - -»Isten hozott öreg ember, hát mi ujság?« - -»No te Hamujutka királyfi, láttam az te feleségedet. Ott vagyon a mejjin -a nap, a homlokán hód s az jobb csicse alatt nyócz arany hajszál vagyon -kinove.« - -Akkor Hamujutka vitéz az hóhérokat röktönd állitotta össze s a fekete -tenger közepibe felakasztotta magát. Megörvendett az öreg ember s -elfutott a királyi kastélyba. Ottand a királynét kisuppultatta a -kastélyból, o feltette az királyi koronát s elvette az ëzvegyasszonyt. -Most már úgy fojtassa tovább a királyságot. - -Nodehát a szegény királyné megbúsulta magát, gondolja magába: - -»Istenem, mit tudott csinálni az én férjem, hogy igy elhagyott engem. Én -már egyebet nem csinálhatok, ha azt is tudnám, hogy a két lábam a -térgyemig elvásna, addig megyek a mig az én férjemnek hirit nem hallom.« - -O meg is indult s hetedhét országon keresztül ment. Érkezett az veres -királynak az udvarába. Ottand tudakolja, hogy a Hamujutka királyfinak -hirit hallották-e? - -»Hogyne hallottuk volna, mikor láttuk is ahun felakasztotta magát a -fekete tenger közepibe. Ekkor a királyné elment hozzá az akasztófa alá s -hát lássa, hogy az o férje még él.« Igy monda sirva: - -»Ó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, hogy tehetted te azt, hogy te -magad felakasztottad?« Akkor felelte az o ura: - -»Menj el innen te büdös szemét a szemeim elol, a hóttestet ne ébreszd, -mert te etted meg az én életemet.« - Ekkor felelte az királyné: - -»No te Hamujutka királyfi, szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, már -most nézd meg, hogy én beleszököm ebbe a tengerbe. Ha én hibás vagyok -itt pusztuljak el a tenger szigetjébe, ha peniglen igaz szivvel vagyunk -ketten egymáshoz, te is azon az akasztófán soha meg ne hajj, mig mi még -nem találkozunk.« - -Ekkor az királyné belevetette magát a tenger közepibe. - -Az királyné utadzott a tengernek a fenekén s annyira került az tenger -fenekin, hogy neki az hajába az halak belekötöttek s róla minden ruházat -lerothadott. Mikor hét esztendeje vót, hogy o a tenger fenekén utadzott -vóna, pont a mék[24] órán tott be a hét esztendo, o azon az órán -kikerült a tenger partjára s ott kezdett járkálni. Megtalál o egy -remeteg küs házat s lássa, hogy hát egy ember vágja a fát. Messzünnöt -kiácscsa: - -»Hohó kedves bácsikám, meg ne rettenjen tolem, mert én Isten teremtése -vagyok.« Ekkor kiátotta a hajós: - -»Nos nó jere csak bátran akármiféle állat vagy.« - -Érkezik közelebb az hajóshoz, hát ez lássa, hogy egy fejérnép. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot hajós bácsi.« - -»Isten hozta magát is, de üjjön le, mert látom nagyon ki lehet fáradva.« -Mondja királyné: - -»Köszönöm szépen, nem jöttem ülni, de felkérném, ha lenne szives ingem -felotöztetni.« - -A hajósnak felesége fel akarta otöztetni az o gunyájába, de o szépen -megköszönte s felelte az királyné: - -Nekem nem kell fehérnépi gúnya, hanem ha adnának nékem egy harisnyát, -egy ujjast s egy rossz sipkát, valami rongyosokat, nagyon szüvesen -megköszönném. - -Nodehát a hajós nagyon jó lelkü ember vót s a maga uj rend gunyáját -odaadta neki. Felöltözött az királyné a férfiruhába, kézenfogvást -elbucsuzott a hajóstól s Isten nevibe megköszönte a hozzá való jóságát. -Ekkor o megindult s elérkezett az veres királynak az városába. O -egyenesen ment fel az királyhoz. - -»Adjon Isten jó napot felséges királyatyám.« - -»Isten hozott téged is ëcsémuram, micsoda járásbéli vagy?« - -»Felséges királyatyám, én azért bátorkodtam a felséges királyatyámhoz, -hogy én a rendes sorozást bejártam, de nem soroztak be katonának, de -most bé akarok állani katonának, hogy felséges királyatyámat hüségesen -szolgáljam.« - -Azonnal az király el is fogadta, katonai ruhát hozatott s felöltöztette. -De ojjan okos vót a legény, hogy egy hónap mulva meg lett kapitánynak, -három hónap mulva, meglett brigaderosnak. Ekkor megkérte az királyt hogy -engedje meg neki, menne egy század legénységgel annak az királynak a -városába, a mejiknek az o férje vót a királya, hogy nézzen széjjel. Igy -felelte a király: - -»Vigyél fiam egy ezred katonaságot magaddal, nehogy valami bajod -legyen.« - -»Nem kell nekem csak egy század,« felelte az legény, o avval megindult. -Mondja a tiszteknek: - -»Ti tisztek, mikor mi az városba megérkezünk, meglássátok, minket -meghínak vacsorára. A mit én ott beszélni fogok azt ti irjátok le -loppal, a mit az a király beszélni fog, azt is külön irjátok le.« - -Akkor a legényeknek kiadja a parancsot, hogy a mig o nem parancsolja, -addig nem szabad semmihez sem nyúlni. Estére kelve megérkezett abba a -nagy királyvárosba. Nohát a király a tiszteket meghivta vacsorára. -Elmentek s béültek az asztal mellé s kezdtek innya és enni. Annyira -elmulattak ok, hogy nagyon jó kedvük ereszkedett. A sok beszéd között -eléhozodott, hogy mék[25] hogy lett tiszt. Ekkor elkezdi az brigadéros: - -»Hallgassatok, hogy én hogy lépesedtem fel, mert én szegény favágó ember -gyermeke vagyok, de bémaradtam katonának és ügyesen és kellemesen -viseltem magamat. Akkor az király maga mellé vett ordináncznak. Nosdehát -vót az királynak egy szép leánya, ez úgy belém szeretett, hogy bolondult -meg szeretetiben. Az leány megterhesedett s azt mondta az édesapjának, -hogy kardba ereszkedik, ha én el nem veszem. Az király látta, hogy már -nincs mit ellenkezni s nekem adta a leányt feleségül. Meg is tett -engemet brigadérosnak, hogy ne kellessen szégyenleni a vejét.« - -Akkor egyet nagyot kaczagtak reá. - -»Nos, nó, én még könnyebben kaptam meg a királyságot, mondá az öreg -király, mert én a Hamujutka Jancsival fogadtam, hogy milyen jegye van a -feleséginek. Ekkor odamentem az o királyvárosába s egy öreg asszony -megsegitett, hogy egy ládába bújva meglestem a királynét mikor -bolhászodik. Hát mit láttam. Ottand fénylik az nap a mejjin, a hód a -homlokán s a jobb csicse alatt ki vót nove nyócz arany hajszál. Akkor -elmentem Hamujutka Jancsihoz s montam neki, hogy mit láttam. Hát röktönd -felakasztotta magát az tengersziget szélire.« - -No de hát erre egy nagyot kaczagtak, csak a brigadéros nem kaczagott. - -Reggelre kelve fordult meg a brigadéros és ment vissza a Veres -királyhoz. Röktönd a hóhérokat hivatta s kudte oket az akasztófához. - -»Menjetek el fiam az akasztófához s akármi kis csontikáját, porczikáját -megkapjátok, hozzátok ide elémbe.« Mondák a hóhérok: - -»Ó kérem tizenkét álló esztendeje, hogy felakasztottuk, annak biza még a -hamvát is elfutta a szél.« - -»Egyébrol ne gondoljatok, hanem akármi morzsalék csontja maradt, -hozzátok ide«, felelte az brigadéros. - -Nem vót hova lenni a hóhéroknak, elmentek oda. Hát lássák, hogy még -tiszta épen, életben vagyon Hamujutka Jancsi az akasztófán. - -Nohát akkor az hóhérok vágták otet le. Feleli nekik Hamujutka Jancsi: - -»Menjetek el innen, ne bántsátok a holttestet, mert én a földön nem -akarok többet járni.« Felelik a hóhérok: - -»De épen jó, hogy életben kaptunk, legalább nem kell, hogy átalvetoben -vigyünk haza.« - -Röktönd vitték a brigadérosnak az szobájába. No már most hivassa a -brigadéros a Veres királyt és a tiszteket s feleli vala: - -»Nos no, ti tisztek, most vegyétek elé az irásokat s olvassátok el, hogy -mit mondtam én és mit mondott az a vén tolvaj király, a ki az én -feleségemet megcsalta.« - -Veszik a tisztek az irást s olvassák, hogy az öreg ember annak a -vénasszonynak a segitségével egy ládába bújt s úgy megleste, hogy a -királyné bolhászodott. Hát mit látott? - -»Látta, hogy ott fénylik a mejjin a nap, a homlokán a hód s a jobb -csicse alatt ki vót nove nyócz arany hajszál.« - -Ekkor kérdezte a brigadéros: - -»Nos no te királyfi, ha most meglátnád a te feleségedet még életbe, hát -te még magadhoz vennéd-e?« - -»Hát most látom, hogy én vótam a hibás, mert meghallgattam a panaszokat, -pedig a feleségem semmiben sem vót hibás. Ojjan jó szivvel venném magam -mellé, hogy soha még azt sem mondanám, hogy ájjon tovább.« - -Ekkor a brigadéros kigombolja magát s feleli vala: - -»No most nézz rám!« - -Mikor ránézett Hamujutka Jancsi, hát lássa, hogy a mejjin ott vagyon a -nap, a homlokán a hód s a jobb csicse alatt ki van nove nyócz arany -hajszál. - -Röktönd ok egymásra borulnak s nagy sirással és zokogással csókolták -egymást ësszevissza. - -Ekkor tudta meg a veres király is, hogy kibol csinát vót brigadérost. -Összehivta katonáit s Hamujutka Jancsit a feleségivel ültette hintóba s -mentek hazafelé. Mikor megérkeztek Hamujutka Jancsi országába s hivassa -a verös király a két huszárlegényt s köttette a szegény embert s a -feleségit a lovak farkához s mondja: - -»Nos no, úgy ësszejárjátok ezt a várost s minden szegelikát, hogy minden -csontjuk tizenhatezer darabba szakadjon.« - -Most Hamujutka Jancsi ëremiben, hogy az Isten az o társával ismét -ësszerendelte, hirdetett egy nagy lakodalmat. Tizenhét országon, -tizenhét világon keresztül czirkulártassa, hogy bárók, grófok, herczegek -princzegek jöjjenek, hóhérok siessenek az lakodalomra. Pap eskette, -hóhér sepruzte; most sincs a lagzinak vége. - -(_Szováta_.) - - -5. A tizenkét koronás hattyu és a csiháninget fonó testvérkéjük. - -Volt egyszer egy igen szegény asszony, a kinek egy hassal hat fia lett. -S ujra megterhesedett s ismét lett hat fia. A mikor o megszülte azt a -tizenkét fiut, olyan egyszerre nevelkedtek fel, hogy egyik olyan volt -mint a más. De hogy ok noni kezdtek, az édesanyjuk a surczával nem -tudott eleget hordani nekik. Mikor menyen haza egyszer, a gúnyát is mind -tépték le róla. Erosen meg volt keseredve a szegén asszony, hogy úgy -megtámadták otet. Így szól a szegény asszony: - -»Istenem adj belolük tizenkét koronás hattyut, hogy csak napkeleten -ájjanak meg s addig ok attól meg ne szabaduljanak, a míg egy -leánytestvérek csihánbol tizenkét inget nem köt nekik, de ugy, hogy a -mig köti, egy szót sem fog beszélni.« Nodehát ez meglett s a hattyuk -elrepültek. Ekkor az asszony addig búsult, a míg ujra férjhez ment. -Megterhesedett s lett neki egy gyönyörüséges kis leánya. Mikor ez -annyira nevelkedett, hogy lett egy tíz éves, hallotta a többi -asszonyoktól, hogy neki milyen tizenkét bátyja volt. Benéz a kis leányka -a szobába az anyjához s mondja: - -»Édesanyám, hát vót-e nekem még tizenkét testvérem vagy nem?« - -»Feleli az asszony, hogy vótak bizony, ojanok mint tizenkét gyertya, de -én megátkoztam oket, hogy adjon az Isten belolük tizenkét koronás -hattyut, hogy csak napkeleten ájjanak meg s addig ok attól meg ne -szabaduljanak, a míg egy leánytestvérek csihánból tizenkét inget nem köt -nekik.« Ekkor a kis leányka is felpakolta magát s elindult napkelet -felé, hogy keresse fel testvéreit. Addig menyen a rengeteg havason -keresztül, hogy elsetétedett s egy fa tövére lefeküdt s ott megviradott. -Reggel elindul s elérkezik estére egy nagy siátságba s meglát egy kicsi -házikót. A leányocska bémenyen oda s lássa, hogy tizenkét ágy vagyon egy -sórjába. Röktön kiseperi a szobát, megveti az ágyakat, tüzet csinál s -vizet teszen a tüszelyre. Egyszer hall a leányka valami zërgetést s -beszökik a kemencze mellé. Menyen bé a tizenkét bátyja s lássák, hogy -nem ugy van a ház, a hogy hadták. Néznek szerteszéjjel, de senkit sem -látnak. Meglássa egyszer a nagyobbik, hogy egy fehérnépféle van a -kemencze mellett s kérdik tole: - -»Hogy jöttél ide leányocskám.« Feleli a leányocska sirva, hogy azér -búdosott el, mert édesanyjának vót tizenkét fia. Ojanok vótok mint -tizenkét gyertya, de édesanyjuk megátkozta oket, hogy adjon az Isten -belolük tizenkét koronás hattyut; hogy csak napkeleten ájjanak meg s -addig ok attól meg ne szabaduljanak, a mig egy leánytestvérek csihánból -tizenkét inget nem köt nekik, de ugy, hogy a mig köti »egy szót sem fog -beszélni.« Röktön megismerte a tizenkét bátya, hogy ez az ok testvérök s -ëssze-vissza csókolják a leányocskát. Reggelre a tizenkét bátya elindul -s a leányocska is ësszeszedi magát s elmegy a mezore csihánt szedni. -Megszedi a csihánt a leányocska, meghántja s leül az erdo közepébe, hogy -kössen három vagy négy inget. Eczczer szertenéz s meglát egy réten egy -nagy bugját. Odamegy és csinál magának ojan hálóhejjet, hogy sem eso sem -szél nem érheti. Eczczer az királynak a fia megindul vadászni s ahogy a -leányocska az erdo között kötötte az ingeket, hát reáakad a vadászkopó. -Odamenyen az ugatásra a királyfiu s meglássa, hogy milyen szép kicsi -leányocska üldögél a fa tövén s röktönd kérdi tole: - -»Miféle járásbéli vagy, hogy jöttél ide?« A leányka keservesen nézi a -királyfiut, de nem szól semmit. Így szól a királyfiu: - -»Ne féjj semmit, mert nem bántalak, karjaim közé veszlek és -hazaviszlek.« Ahogy a leányocska erre sem szól semmit; megfogja -királyfiu s felteszi a hintóba. A vadászoknak megmondja a királyfiu, -hogy estig vadászszanak csak, mert o menyen haza, hogy a leányocskát -megmutassa az apjának. Röktön hazamenyen a királyfiu a leányocskával s -örvendve mondja az apjának: - -»Né apám mit rendelt nekem az Isten az erdok kebelén.« Ilyenformán -feleli a király: - -»Elég szép, elég ügyes, csak ki tudja miféle rangból való; nem kérdezted -e, hogy honnat jött vagy hova való«? - -»Kérdeztem biz én, de e'iszen féltibe nem mer szólni.« Igy mondja a -királyfiu: - -»Hanem hagyja el apám, majd megszólal, ha beviszem a szobába.« - -Beviszi a királyfiu a szobába, eléggé vallassa, faggassa, de mégsem tud -semmire menni vélle; s leányocska csak fonja, köti az ingeket szüntelen -s akarki akármit szól neki o még szemit se veti reá. Lakott egy ördöngos -szüle a kapu sarkánál s ez igy szól a királyfiunak: - -»Felséges királyfiu, az a leány tökéletlenségbol nem tud szólani, -szemérol is jól látszik, hogy beszélni tud; meg kell jól vallatni, mert -ha szépen meg nem szólal, majd megszólal csúful.« - -De hiába volt minden, a leányocska csak hallgassa, hogy mit beszélnek és -fojtassa a dolgát, pedig úgy szerette a királyfiut, hogy a szemit le se -tutta róla venni. Eczczer az öreg király azt mondja: - -»Ëssze kell gyüjteni a tanácsosokat s meg kell jëvendöltetni, hogy mivel -pusztitsuk el ezt a leányt; akkor majd meg fog szólalni.« Esszegyülnek -tizenkét tanácsosok; mondanak egyet, mondanak mást, de a legöregebbik -mondja: - -»Két öl fát ëssze kell hordani, melléje kötjük a leányt, a fát -meggyujtjuk s ha akkor sem szólal meg, akkor bele kell vetni a tüzbe.« - -Ësszehordják a fát, meggyujtsák s a kis leányocskát kötözik melléje. De -a kis leányocska csak nézi keservesen a királyfiut s köti az ingeket -szüntelen. Már annyira kötötte a tizenkettedik inget, hogy csak egy ujja -kellett volna. Már megfogják a leányocskát, hogy vessék a tuzbe, de -lássák messzire, hogy tizenkét lovaslegény úgy jön, hogy ég, fod szakad -ëssze. A lovaslegények kiáccsák meszszire: - -»Pardont kérünk, felséges királyatyáinktól, a míg odaérkezünk.« - -Odaérkezik a tizenkét lovaslegény s igy kiáltsák: - -»Ne vessék belé azt a leányocskát, mert az a mi testvérünk. Tizenketten -vótunk királyfiuk, mint tizenkét gyertya, de anyánk megátkozott, hogy -adjon az Isten belolük tizenkét koronás hattyut, hogy csak napkeleten -ájjunk meg s addig attól meg ne szabadujjunk, a míg egy leánytestvérünk -csihánból tizenkét inget nem köt nekünk, de úgy, hogy a míg köti, egy -szót, a mi sok, egy szót sem fog beszélni. A szegény kis testvérkénk -elindult minket keresni s csak kötötte a tizenkét inget, de most -bevégezte s mi meg vagyunk váltva a hattyuképébol.« Ekkor a királyfi -kézen fogta a kis leányocskát s bevitte a palotába. Hirdettek nagy -lakodalmat s megesküdtek. - - Tál, tányér elég vót, - Kenyér, czipó kevés vót. - Míg a kutyák az ízin elmentek, - Azok is mind eldëglettek. - Istenes csuda vót, - Ki egy csepp levest kaphatott. - -(_Szováta_.) - - -6. Borsszemvitéz és szép Julia, a ki erdot zodit s fuvet virágoztat. - -Egyszer vót egy üdoben egy igen nagy gazdag király, de annak a király -feleséginek sohasem voltak gyermekei. Azon kértek az Isten o felségit, -valamiféleképen adjon nekik egy magzatot. Vót nekik tizenegy bótjuk s -mondja az királyné: - -»Elmegyek az bótokba, hogy kiseperjem.« - -Elmegyen az királyné, veszen egy seprüt az kezibe s kezdi seperni az -bótokat. Mikor az tizenegyedik bótba érkezik, hát akkor egy küs borsszem -felszökik a pudli tetejére. Kétszer, háromszor is lehárintsa onnat, de -ujra felszökik. - -»Ennye te küs haszontalan borsszem, ilyen figurát tudsz tenni véllem: -négyszer, ötször is téged lehárintottalak s mégis te ujra felszököl; -állj meg mert mindjárt nem figurázol te véllem.« - -Röktönd kapta s béfalta a borsszemet, s azonnal megterhesedett tole. -Nagyba megörvendtek, hogy az Isten o felsége nekik egy magzatot adott -vénségükre s azonnal bált csináltatott a király örömiben. Nodehát midon -felido eltot vóna, hogy megterhesedett az királyné, az gyermek az -méhiben röktönd sírni kezdett. Nagyon megbúsult a király s a királyné, -hogy szent Isten o felsége nekik egy magzatot igért s azt is annyi -szomorusággal meglátogatta, hogy azt se tudja szerencsésen megszülni s -hogy a méhiben ido-nap elott sirni kezdett. Nodehát már most a király -röktönd czirkulárist[26] eresztett hét országon keresztül, hogy -herczegek és bárók s princzegek s válogatott czigánylegények menjenek -oda, a ki csak valamit tud mondani. Már most el-is elmentek, de senki -sem találtatott közülök olyan, hogy az ki az gyermeksirást az anya -méhiben megtudja állitani. Vót a kapu sarkánál egy öregasszony, vót -annak egy tiz éves fia. Azt mondja az édesanyjának: - -»Édesanyám, menjen fel az királyhoz s mondja meg az királynak, hogy én -fogok az a fiu lenni, az ki meg fogom állitani az sirást az felséges -királyné mehiben.« - -No már most felment az öregasszony az királyhoz. - -»Jó napot felséges királyatyám!« - -»Isten hozott te szegény asszony!« - -Hát mér jöttél s milyen kereseted van nálam? - -»Azér' jöttem felséges királyatyámhoz, hogyha számmal meg nem sérteném, -hogy van nekem egy tiz éves küs fiam s azt izente felséges -királyatyámnak, hogy o fog az a fiu lenni, a ki a felséges -királyanyánknak az méhiben a gyermeksirást megállitsa.« - -Röktönd az király szólitsa elé az kocsisát s befogat négy lovat a hintó -elejibe. Felülteti az öregasszonyt az hintóba s leviszi az öregasszony -házához. Az király egy rend ruhát kud a fiunak, mert tudta, hogy -szegények és rongyos az gúnyája. Röktönd felöltöztetik a fiut, elébe -fognak a hintónak s viszik fel a fiut az palatába. Huségesen szökik le a -fiu a hintóból s elkiáltsa magát: - -»Én fogok az a fiu lenni, a ki megállitsa a gyermeksirást felséges -királyanyám méhiben. Felséges királyatyám, szépen megkérném, legyen -olyan szives rendeljen nekem egy olyan szobát, a hol senki se járjon; -ott nekem egy ágyat készen vessenek meg és mosdótáltól pókarongyig, -minden készen legyen meg, mikor nekem szükségem leszen reá.« - -Megfogja a fiu az királynénak az kezit s bévezeti az szobába. - -»Felséges királyatyámné! - mondja a fiu - legyen szives, hogy vetkezzék -le s feküdjön le az ágyba, de megkérem felséges királyatyámné, hogy a -mit én mondok magának, hogy aztat utánam mondja háromszor.« Elkezdi a -fiu: - -»Hallgass hallgass te Borsszemvitéz, mert neked adom szép Juliát, a ki -erdot zodit s mezot virágoztat.« - Hogy háromszor eztet elmondták, -azonnal megszületett Borsszemvitéz. Nyakra fore szalad a király, hogy a -gyermeksirást meghallotta. - -»Kedves tássam, hál' Istennek, hogy te megszabadultál.« - -Röktön a küs fiut öllel fogják s úgy viszik ki a szobából, ültetik -asztal mellé s úgy mulatnak. Röktönd a király örökös fiának fogadta s -ráirassa fele királyságát s minden vagyoni állásának felit. -Borsszemvitéz nevekedik úgy, hogy mikor háromnapos lessz, akkora lessz, -hogy tiz évesnek is számot tenne. Egyszer mondja Borsszemvitéz az -édesanyjának: - -»Édesanyám, mondja meg nékem, hogy mit igért vót, mikor én még a maga -méhiben vótam?« - -Azt feleli az édesanyja, hogy: - -»Kedves fiam, semmit se.« - -Olyan beteg lessz a fiu, hogy még a lábán se tud állani. Megbúsul az -édesanyja s kezd gondolkozni, hogy neki mit igért vót, mikor a méhiben -vót. Azt mondja egyszer a fiu az anyjának: - -»Édesanyám jöjjön ki a csurkertbe, hogy mondjak valamit.« - -Mikor a csurhez érkeznek, azt mondja az édesanyjának: - -»No édesanyám, legyen olyan szives, hogy a csur talpa alatt adja nekem -ide a csicsit.« - -Azt mondja az édesanyja neki: - -»Hát hogy tudjam én neked odaadni, mikor én azt nem tudom felemelni.« - -Megfogja Borsszemvitéz a csurtalpának a szegit, s az kis ujjával annyira -felemeli, hogy az édesanyja a csicsit keresztül tudja dugni. Ekkor -mondja a fiu: - -»No édesanyám most mondja meg nekem, hogy mit igért mikor még a méhiben -vótam.« - -Azt feleli az anyja: - -»Kedves fiam semmit se.« - -Avval az anyja csicsire ereszti a csur talpát egy küsség s ujra kérdi: - -»Édesanyám, megmondja-e, hogy mit igért maga nekem, mikor még a méhiben -vótam.« - -Azt feleli az édesanyja: - -»Édes fiam semmit se.« - -Akkor a fiu egészen reáereszti a csur talpát. - -Elkiáccsa az édesanyja magát: - -»Kedves gyermekem, ereszd fel a csicsemet, mert megmondom, a mit én -neked igértem vót. Neked igértem szép Juliát, a ki erdot zodit s mezot -virágoztat.« - Ekkor az édesanyját a csur alól felereszti s bémennek a -szobába. Azt mondja erre a fiu az édesanyjának: - -»Édesanyám legyen szives, fehér ruhával s ellátással tarisnyájjon fel -ingemet.« - -Kezd sirni az édesanyja, hogy o országolni akar indulni. - -»Kedves fiam, ne menj el s ne hagyj itt minköt, ne maradjunk árvaságra -csupa ketten itthon.« - -De nincs hova legyenek, a fiu mindenképen el akar menni, muszáj otet -feltarisznyájják. Az édesapjának elékéri a régi kardját, a kivel az -ütközetbe járogatott s felszóval kiáltsa: »Isten segéljen utazásomban.« -Az apja felülteti a lovára s kikisirik a város végire. A város végére -mikor kiérkezik, apjától, anyjától elbúcsuzik s az egész városi községi -néptol. Megindul Borsszemvitéz, ugy elmenyen, minél jobban nem lehet. -Megérkezik estére kelve egy rengeteg nagy havas közepire. Néz -szerteszéjjel, hogy hol keressen magának az écczakára megnyugovó helyet. -Megköti a lovát egy fához s avval o megindul. Meglát a rét közepiben, -mint a lába egy akkora helyt, hogy a fodbol jo ki a füst. »Istenem, -miféle állat lakhatik itt, hogy itt semmiféle ház nem látszik s mégis -füst jo ki innet.« Kerülni kezdi o azt a helyet és meglátja, hogy menyen -bé egy grádics a fodbe. Bémenyen, hát látja, hogy ott ül a tüszelyen[27] -egy olyan öreg ember, hogy négy vasruddal van a szemepillája -feltámasztva. - -»Szerencsés jó estét édesapám!« - -»Isten hozott Borsvitéz, feleli az öreg.« - -»Hol jársz, hol jársz? mikor a te országodból még madár sem jár erre.« - -»Kedves apám ne is kérdezze: futnék, fáradnék szép Juliáért a ki erdot -zodit, füvet virágoztat. Valahol hirit nem hallotta-e?« - -»Kedves gyermekem, nem hogy hirit hallottam volna, de még nevit sem -tudtam idáig, hanem ma écczakára szállást adok neked, ha lovad van -bekötöm s neked jó ágyat vetek, hogy megnyughatol csendesen; de ha -reggelre kerülsz, akkor innet tolem megindulsz s esztendo ilyenkor -estére elméssz az közepso bátyámhoz s az hogyha nem tud téged valamire -utasitani.« - -Reggelre kerül Borsszemvitéz, felkel, megmosdik, frustukot csinálnak, -avval megköszöni a szállást az öreg embernek, felül a lovára s úgy -elmenyen hetedhét országon keresztül, hogy minél jobban nem lehet. -Elérkezik estére kelve egy nagy siáltságba; néz szerteszéjjel, hogy hol -legyen az o meghálása. Megköti a lovát s megindul, hogy keressen helyet -magának. Egyszer csak meglássa, hogy a rét közepiben, mint a lába egy -akkora helyt a fodbol jo ki a füst. - -»Istenem, miféle állat lakhatik itt, hogy itt semmiféle ház nem látszik -s mégis füst jo ki a fodbol.« - Mondja Borsszemvitéz. - -Kerülni kezdi o azt a helyet és meglátja, hogy menyen bé egy grádics a -fodbe. Bémenyen, hát látja, hogy ott ül a tüszelyen egy olyan öreg -ember, hogy hat vasruddal van a szemepillája feltámasztva. - -»Szerencsés jó estét édesapám!« - -»Isten hozott Borsszemvitéz!« - feleli az öreg. - -»Hol jársz, hol jársz, mikor a te országodból még madár sem jár erre.« - -Kedves apám ne is kérdezze: futnék, fáradnék szép Juliáér, a ki erdot -zodit, füvet virágoztat; valahol hirit nem hallotta-e? - -»Kedves gyermekem, nem hogy hirit hallottam volna, de még nevit sem -tudtam idáig, hanem ma ecczakára szállást adok neked, ha lovad van -bekötöm s neked jó ágyat vetek, hogy megnyughatol reggelig, de ha -reggelre kerülsz, akkor innet tolem megindulsz s esztendo ilyenkor -estére elméssz a nagyobbik bátyámhoz, hogyha o téged nem tud utasitani -valamire.« - -Megindul Borsszemvitéz nagy búval, hogy ezek otet nem tudták utasitani. -Elérkezik estére kerülve a két öreg nagyobbik bátyjához s lássa mikor -bémenyen, hogy ennek a szeme tizenkét vasruddal van feltámasztva s -macskakölykök heverésznek a szempilláján. A hogy Borsszemvitéz meglátja, -megborzad. - -»Istenem, hogy tud ez ilyen öreg ember élni.« Gondolkozik, hogy -megszólitsa-e az öreg embert? - Kapja magát. »Már lessz a hogy lessz« s -köszön az öreg embernek: - -»Szerencsés jó estét édesapám.« - -»Isten hozott Borsszemvitéz« - feleli az öreg. - »Hol jársz, hol jársz, -mikor a te országodból még a madár sem jár erre.« - -»Kedves apám ne is kérdezze: futnék, fáradnék szép Juliáér, a ki erdot -zodit, füvet virágoztat; valahol hirit nem hallotta-e?« - -»Kedves gyermekem, nemhogy hirit hallottam volna, de még nevit sem -tudtam idáig, hanem ma écczakára szállást adok, hogy megnyughassál. -Innen megindulsz reggel s ki fogsz érkezni, valahol, a szántóföldekre -fogsz te vetemedni s járnak ott népek erre is arra is s ott ha nem -utasitanak valamire.« - -Reggelre kerül Borsszemvitéz és megindul. Elérkezik egy dél tájékán két -tollófodre[28] s hálát ad az Istennek, hogy otet megsegitette, hogy még -egyszer a nagy havasokból kiérhetett. Hát egyszer csak meglátja, hogy a -tolló között ott egerész egy róka. Azt kérdi tole az a róka: - -»Hol jársz, hol jársz te tollóvitéz, mikor a te országodból még madár se -jár erre.« - -»Hát mit mondjak én neked, te haszontalan róka, mikor te úgysem tudsz -utasitani engem semmire se.« - -»Dehát attól te mégis megmondhatod, hogy te mibe jársz, mert te azt nem -tudhatod, hogy én téged tudlak-e utasitani vagy sem.« - Azt mondja -Borsszemvitéz: - -»Én futnék, fáradnék szép Juliáér, a ki erdot zodit, füvet virágoztat; -valahol hirit nem hallottad-e?« Azt mondja akkor a róka neki: - -»No látod te Borsszemvitéz, már eddig is megmondhattad volna, épen -szinte minden nap az udvarából hozok egy csürkét.« - -Úgy megörvend Borsszemvitéz, hogy a lováról röktön leszökik s azt mondja -a rókának: - -»No hát kedves róka fogadjunk komaságot, hogy soha sem hagyjuk el -egymást a mig lehet; légy olyan szives s vezérelj el engem oda, a hol -lakik, mert jó váltságát kapod.« Azt mondja erre a róka: - -»No most még nem mehetünk oda, mert te is meg vagy bágyadva; menjünk mi -most az én tanyámra.« - -Megindulnak és elmennek a róka tanyájára. Meglássa Borsszemvitéz, hogy -olyan háromemeletü palatája vagyon, hogy a récze térdre áll s úgy néz bé -az ablakon. Bémennek ok a házba, étel, ital készen van s ülnek az asztal -mellé, hogy egyenek. Borsszemvitéz nem nyughatik tolle; a nap bajosan -telik, neki mind csak azon jár az esze, hogy rövid idon láthassa meg a -szép Juliát. Reggelre kerülnek Borsszemvitéz megtakaritsa a lovát, -gunyáját s megindulnak. Elmennek ki egy nagy hegynek a tetejire. Az róka -azt mondja Borsszemvitéznek: - -»Hát kedves barátom, légy szives a szómat meghallgatni. Innet én tovább -nem mehetek, mert engem, ha a faluban megláthatnak, röktön megölnek, -mert sok tyukot, ludat elhordtam s azért reám haragusznak; hanem látod -azt a nagy kastélyt tua a város közepében, az az o palatája. Egyenesen -bémehetsz a kapu elejibe, de arra kérlek, hogy te az o beszédjét -keresztül ne hágd soha, se o a tiedet át ne hágja, mert akkor csendesen -élhettek, de hogyha egyik a más szavát meg nem fogadjátok, egyik a -másikkal lakni nem fogtok.« - -Megindul Borsszemvitéz nagy örömmel, hogy o menyen már most a kedves -feleségihez. Bémenyen a kapu elejibe s megáll a lovával. Kimenyen -gyorsan egy szógáló a tornáczba s meglássa Borsszemvitézt, hogy a kapu -elott álldogál. Fut bé nyakra-fore, a szolgáló és mondja az asszonyának: - -»Na Julia kedves asszonyom, itt van Borsszemvitéz, a kit örök életiben -óhajtott.« - -Ugy megrugja pofon a szolgálót, hogy orrán száján megindul a vér. - -»Menj ki innen te ringyó, ne háborgass hazugságaiddal.« - -Kifut a másik szógáló, hogy megtudja, igaz-e, vagy nem? Az is meglássa, -hogy csakugyan igaz, hogy ott vagyon Borsszemvitéz. Visszafut nagyhamar -az is. - -»Kedves asszonyom, szép Julia, csakugyan nem hazudott, mert itt vagyon -Borsszemvitéz.« - -Úgy megvágja azt is, hogy a grádicson lehöngörödött. Elmegyen be a -középso szobájába szép Julia, nyakába veti az ünnepnapi gunyáját s -kimenyen az kapuba. Azt mondja a cselédeknek: - -»Hogyha igaz nem talál lenni, mindegyiknek az fejit elvétetem.« - -Hát mikor meglássa Borsszemvitézt, a nyakába szökik s össze-vissza -csókolják egymást. - -»Kedves Borsszemvitéz, hol jársz, mikor a te országodból még madár se -tud erre járni?« - -»Addig futtam-fáradtam, mig téged fel nem találtalak.« - -Ekkor kartonfogvást bémennek a palotába. Czirkulárist eresztettek -hetedhét országon keresztül, hogy bárók, grófok, herczegek, princzegek, -válogatott czigánylegények jöjjenek oda, mert egy olyan lakodalom -tartatódik, a milyen még hetedhétországon még nem vót. - -Eltelik a lakodalom és csendesen élnek. Egy reggel szép Julia befogat a -hintóba, de tizenhárom kúcsot ad Borsszemvitéznek s azt mondja: - -»No kedves férjem, én elmenyek a harmadik országba a templomba, de van -itt tizenhárom bót, itt vannak a kúcsok, de csak 12 bótba menj be, a -tizenharmadikban nem, mert ha beméssz, akkor nekem füst, neked tüz.« - -Elmenyen szép Julia s Borsszemvitéz itthon marad. Összejárja mind a -tizenkét bótot s a tizenharmadikra is bémenyen s lássa, hogy ezen olyan -tizenkét lakat van, mint tizenkét itatócseber. Kezdi emelgetni a -lakatokat, hogy milyen nehezek s igy mondja magába: - -»Istenem, mennyit futtam-fáradtam érette s mégis o a kincsit eldugja s -nem akarja, hogy én aztat meglássam.« - -A hogy a lakatokat emelgeti, egyszer csak hallja, hogy ott benn valami -megszólal. Azt mondja valami Borsszemvitéznek a szobából: - -»Istenre kérlek, ha lelkes állat vagy, szólj valamit!« - -Erre megborzad Borsszemvitéz, hogy miféle ember lehet oda bezárva. Ekkor -azt feleli Borsszemvitéz neki: - -»Kedves barátom, nem tudom miféle állat vagy.« Feleli a szobából: - -»Én lelkes állat vagyok, olyan mint te, hanem ha lehet, légy szives -engem szabadits ki innet.« Feleli Borsszemvitéz: - -»Hogy tudjalak én innet kiszabaditani tégedet, mikor olyan tizenkét -lakat vagyon az ajtón, mint tizenkét itatócseber.« - -»Megmondom én neked, hogy tudd azokat levenni. Menj el oda, a hol jártok -ti fel a grádicson, legalul vagyon egy márványko-grádics, azalatt van -egy forrás s menj el az aranypohárral, melybol ti isztok, s avval a -pohárral merits s tölcs belole a tizenkét lakatra, tizenkét cseppet s -akkor lepattogzanak az ajtóról.« - -Elmegyen Borsszemvitéz, merit az aranypohárral a vizbol s tizenkét -cseppet csepegtet a tizenkét lakatra. Mikor kinyitsák az ajtót, hát -lássa, hogy olyan huszonnégyfejü sárkány vagyon a falra felfeszitve mint -egy bival. Azt mondja Borsszemvitéz: - -»Ej te dög, milyen jó dolgod van neked itt, én futok-fáradok a melegen, -te pedig itt heversz az árnyékban.« Feleli a huszonnégyfejü sárkány: - -»Ne csúfolkodj Borsszemvitéz, inkább ments meg engem, holtig való -rabságomtól, mert én is megmentelek tizenkét bünödtol.« - -Ekkor nekiáll Borsszemvitéz s azt mondja: - -»Hogy tudjalak én téged innen megmenteni, mikor te 12 vasruddal s 22 -vaslánczczal vagy a falra feszitve.« Azt mondja 24 fejü sárkány: - -»Kisebb gondod s nagyobb legyen annál, menj hozz még egy pohár vizet a -márványgrádics alul, aztán a tizenkét vasrudra tizenkét cseppet, a 22 -vaslánczra 22 cseppet s akkor lepattog rólam minden.« - -Borsszemvitéz meg is fogadta szavát s hozott az aranypohárba vizet, -megcsepegtette a rudakat és vaslánczokat s ezek mind lepattogzottak. -Mondja a sárkány Borsszemvitéznek: - -»No te Borsszemvitéz most, hogy mentselek meg én is téged a tizenkét -bünödtol, mert te is megmentettél hótig való rabságomtól.« - -Ekkor úgy megnyujtozott huszonnégyfejü sárkány, hogy a háznak oldalát -mind kidöfödi. - -»Tudod-e te Borsszemvitéz, hogy mentlek én meg téged tizenkét bünödtol?« - -»Hát hogy mentesz meg te rút eb?« Ekkor azt mondja huszonnégyfejü -sárkány: - -»Most én téged ebbe a bótba fodhöz ütlek, hogy elig szeded össze magadat -addig, a mig a tizenkettedik szobába érkezünk. A tizenkettedikbe úgy -ütlek a fodhöz, hogy a csontod még a máknál is apróbb lessz.« - -»Bizony te sárkány, hogy tudhatszt te velem így bánni, meg is érdemeltem -toled, mert ha meg nem mentelek, itt ettek volna meg a nyuvek és -kigyók.« Erre a sárkány feleli: - -»No hát hágj fel a lovadra s elpusztulj ebbol az országból, hogy ne -lássalak többet itt, de még madár se hozza hirül nevedet.« - -Elmenyen Borsszemvitéz, felül a lovára s nagy sirva megindul hazafelé. -Elérkezik ki a róka komjához. - -»Isten áldjon meg róka komám!« - -»Isten hozott Borsszemvitéz, tán valami baj vagyon köztetek, hogy -eljöttél hazunnat?« Azt mondja Borsszemvitéz arra: - -»Kedves róka komám, bizony vagyon: keresztülhágtam a te szavaidat, -szerencsétlenül is jártam; huszonnégyfejü sárkányt kiszabaditottam, o -most ott a gazda s engemet elkergetett a merrül jöttem, arra.« Kérdi -Borsszemvitéz: - -»Kedves róka komám, vajjon szép Juliát még valaha látom-e még?« Mondja a -róka: - -»Minden hajnalban megláthatod ezután, mert arra a kutra jár, a melyikbol -mi iszunk, mert az urának hord mozsdóvizet onnan.« Ekkor hazamenyen -estére szép Julia. Mikor meglátja, hogy a huszonnégyfejü sárkány a -tornáczban álldogál, a kezeit összecsapta s elejébe a fodre esett. -Megragadja a huszonnégyfejü sárkány s beviszi a szobába: - -»No te b.... k.... eddig tartottál magadnak latrot s enni sem adtál, -most már én vagyok az ur; ha még meglátlak vele, összeváglak vele -együtt.« - -Reggel nappalra kerülnek s szép Julia elindult a kancsóval a kutra -vizért. Borsszemvitéz már annakelotte régen, hogy a kutnál várja. -Elmenyen szép Julia s mondja Borsszemvitéznek: - -»Ugy-e megmondtam, hogy tizenkét bót vagyon, menj be mindegyikbe, de a -tizenkettedikbe ne, mert ha abba bé messz, nekem füst, neked tüz, de te -nem akartad, hogy mi egymással csendesen éljünk.« - -»Dehogy nem akartam szép Julia feleségem, hát nem azér futtam-fáradtam, -hogy téged feltaláljalak; hogy ne akartam volna véled csendesen élni!« - -Ekkor Borsszemvitéz fordiccsa a lovát, felteszi reá Juliát s megindul -vele, hogy elmenyen minél jobban nem lehet. A tizenkétfejü sárkánynak -volt egy háromlábu kabalája. Olyant nyerit egyet a pajtába, hogy a fedél -mind hullott le róla. Kifut a huszonnégyfejü sárkány s kiáltsa: - -»Ennye, hogy a kutyák igyák véredet, hollók hordják husodat, vagy nincs -mit egyél, vagy nincs mit igyál.« Feleli vissza az ló: - -»Az is van mit egyem, az is van mit igyam, de viszik szép Juliát, -asszonyomat.« Feleli a huszonnégyfejü sárkány: - -»Ehetem-e, ihatom-e, pipázhatom-e, tánczolhatom-e egyet s elérjük-e?« -Feleli a ló: - -»Ehetel is, ihatol is, pipázhatol is, egyet tánczolhatsz is, alhatsz is -s úgy is elérjük.« - -Evett is, ivutt is, pipázott is, tánczolt is egyet a huszonnégyfejü -sárkány, azután még aludt is s felült a háromlábu kabalára. A ló csak -kettot-hármat szökött s utólérte Borsszemvitézt a feleségivel épen -akkor, mikor az apjok határába akartak belépni. A hogy beérték -Borsszemvitézt, röktön leszállitotta huszonnégyfejü sárkány a ló hátáról -s mondja Borsszemvitéznek: - -»Tudtam még akkor mikor az anyád mehibe voltál, hogy vélled még bajom -fog lenni. Most mond meg, hogy mit csináljak veled? Elnyeljelek vagy -összeszaggassalak vagy összevágjalak?« - -»Nem bánom te büdös eb, akármit csinálj, mert nálad van most a -hatalmasság, hanem mégis jól tennéd, hogy engem összevágj, mert -megmentettelek hóltig való rabságodtól; nyuvek, kigyók megettek volna, -ha én nem vagyok.« - -»No te Borsszemvitéz, másodszor is megbocsátok neked, meghagyom még az -életedet, de mármost úgy elkotrodj innet, hogy még a madár se hozza -hirül a nevedet, mert ha még meglátlak itten, több irgalom nálam nem -lessz.« - -Evvel Borsszemvitéz megindul; huszonnégyfejü sárkány a lovával -egyet-kettot tappogtatnak s otthon vannak. Megindul Borsszemvitéz nagy -búval visszafelé és elérkezik estére a róka komjához; a lovat béköti s -lefekszik; alusznak reggelig. Hajnalba felkél s kimenyen a kuthoz -lovával együtt s várja szép Juliát, gondolja magába: »Nem bánom, ha -meghalok is, de még meg kell hogy lássam szép Juliát, feleségemet.« -Kimenyen szép Julia a kancsóval a kuthoz. Ekkor Borsszemvitéz fordiccsa -a lovát, felteszi reá szép Juliát s megindul vele, hogy elmenyen minél -jobban nem lehet. Nyerit a háromlábu táltos a pajtába, hogy az egyik -oldala összedol. Kifut a huszonnégyfejü sárkány s kiáltsa: - -»Ennye, hogy a kutyák igyák véredet, hollók hordják husodat, vagy nincs -mit egyél, vagy nincs mit igyál, hogy úgy pusztitod a pajtát?« Feleli -vissza a ló: - -»Az is van mit egyem, az is van mit igyam, de viszik szép Juliát, -asszonyomat.« Feleli huszonnégyfejü sárkány: - -»Mond meg fiam, ehetem-e, ihatom-e, pipázhatom-e, tánczolhatom-e egyet, -alhatom-e egyet, megszánthatjuk, bévethetjük-e a tizenkét köbölre való -buzaföldet s úgy is elérjük-e:«? Feleli a ló: - -»Ehetel is, ihatol is, pipázhatol is egyet, tánczolhatsz is, alhatsz is, -meg is szánthatjuk, bé is vethetjük a tizenkét köbölre való fodet s úgy -is elérjük.« - -Evett is, ivutt is, pipázott is, tánczolt is egyet a sárkány, azután -alutt s megszántották, be is vetették a tizenkét köböl buzára való fodet -s elindulnak. Kettot-hármat toppogtat a ló s utólérik Borsszemvitézt s a -feleségit épen mikor az apjok határába beléptek. A hogy beérték röktön -leszállitotta a ló hátáról Borsszemvitézt s a feleségét huszonnégyfejü -sárkány. Azt mondja huszonnégyfejü sárkány: - -»Tudtam még akkor, mikor az anyád mehibe voltál, hogy bajom lessz veled; -hogy pusztitsalak el most, elnyeljelek, összeszaggassalak vagy -összevágjalak?« Azt mondja Borsszemvitéz huszonnégyfejü sárkánynak: - -»Itt van az átalvetomben egy piros abrosz, édesanyám tette be odahaza; -tedd le azt a fodre, állits reá s úgy vágj össze, a hogy neked tetszik s -aztán minden izem, csontomat szedd össze, kösd az abroszba s dobd átal a -lovam hátán; vágj reá a lovamra s mond neki: »Czu! kutyák igyák véredet, -kutyák hordják el husodat, hordozd ott gazdádat holtja után is, a hol -életedben hordoztad.«« - -Összevagdalta ekkor huszonnégyfejü sárkány Borsszemvitézt s belekötötte -az o abroszjába s minden izit, csontját összeszedte s feltette a lova -hátára az átalvetot. Ekkor Borsszemvitéznek a lova visszaindult azon a -nyomon, a hol járt o róka komjához, a huszonnégyfejü sárkány pedig -feleségivel hazament. A ló mikor elérkezik a róka palotájának a -kapujához, úgy elnyeriti magát a kapu elott, minél jobban nem lehetett. -Szalad ki a róka, hogy tán nem a komjának a lova nyeritene. Lássa a -róka, hogy az átalveton keresztül az vér buggyozik. Megbúsul a róka -erosen, hogy a huszonnégyfejü sárkány az o komját elpusztitotta. Ekkor -nekiáll s leveszi az átalvetot a ló hátáról s elviszi bé a házába; -béteszi egy nagy dagasztóteknobe, összegyurja s egy emberformát csinál -belole. Ekkor otthagyja a róka Borsszemvitézt s elindul hetedhétországon -keresztül, hogy hozzon élohaló füvet s élohaló vizet. Meglát egy nagy -havasba egy nagy kigyót, akkorát mint egy bivalderék, hogy megyen -fütyörészve az erdok között s viszen a szájában élohaló füvet s élohaló -vizet. Feleli a róka: - -»Te kigyó barátom, honnan jössz olyan örömmel?« - -»Hát minek beszélgessek én neked sokat, hogy honnan jövök?« Mondja a -kigyó: - -»Hát csak azér, hogy tudjam én is.« Feleli a kigyó: - -»Hát a szekér elnyomta a fiamnak a fejit s viszek élohaló füvet s -élohaló vizet, hogy velök támasszam fel fiamat.« Feleli a róka: - -»Légy olyan szives és adjál nekem is belole, mert eros szükségem van reá -nekem is.« - -»No ha eros szükséged van reá, menj el oda, a honnan én hozom; elmehetsz -az én nyomomon s tés is hozhatsz.« Azt mondja a róka: - -»Elsobb egy király mint a te fiad.« - -»Elsobb az én fiam, mint egy király.« Mondja a kigyó. - -Megharagszik a róka s nagy dühösen nekifut a kigyónak, reászökik a -derekára s mindent elhány a kigyó magától. Összeszedi a róka az élohaló -füvet s az élohaló vizet s nagy örömmel megindul hazafelé. Elérkezik a -róka haza; s Borsszemvitézt megmossa élohaló vizzel s élohaló füvel s -hétszerte külömb királyfi lett belole, mint annakelotte vót. Felszökik -Borsszemvitéz s kiáltsa: - -»Ej róka komám, hogy elaludtam vót!« - -»Bizony elaludtál vóna örökre, ha én nem lettem vóna.« Ekkor feleli a -róka: - -»Kedves jó komán, eddig hattalak, hogy járj a te akaratodban, de ezután -már nem hagyom.« Kérdezi Borsszemvitéz: - -»Kedves róka komám vajjon még látom-e még valaha szép Juliát, -feleségemet?« Feleli a róka: - -»Minden hajnalba megláthatod, mert arra a kutra jár, a melyikbol mi -iszunk, hanem azt mondom neked kedves komám, hogy te tudakozd ki tole, -hogy csikókorában hol kapta vót huszonnégyfejü sárkány azt a háromlábu -kabalát, mert hogyha te is egy olyat tudnál kapni, akkor szép Julia még -a tied lenne, de ha nem, akkor sohase.« - -Ekkor Borsszemvitéz elmenyen ki hajnalba a kut mellé. Jön szép Julia is -a kancsóval vizér'. A hogy meglássák egymást egymásra borulnak s -össze-vissza csókolják egymást. Ekkor feleli Borsszemvitéz: - -»Szép Julia, kedves feleségem, légy szives értem egy pár pofot -elszenvedni, de tudakozd ki attól a büdös ebtul, hogy csikókorában hol -szerezte azt a háromlábu kabalát. Ekkor jere ki s mond meg, hogy tudjak -magamnak egyet szerezni.« Szép Julia hazamenyen s szomoru arczot mutat -az ura elott. Kérdi huszonnégyfejü sárkány: - -»Mér szomorkodol, talán Borsszemvitézt siratod?« Feleli szép Julia: - -»Hogy sirassam, mikor az meg van halva s többet erre a világra nem jo.« - -Megmozsdik huszonnégyfejü sárkán, asztalhoz ülnek, frustukolnak; szép -Julia lehuzza a fejét huszonnégyfejü sárkánynak s úgy néz a fejibe,[29] -de ez csak arravaló vót, hogy megtudja tole, hogy hol kapta vót azt a -háromlábu kabalát csikókorában. Elkezdi szép Julia: - -»Szivemnek szerelme, lelkemnek kegyese, már rég az ideje, hogy együtt -vagyunk, de még sohasem kérdeztem, hogy hol is kapta maga azt a -háromlábu kabalát csikókorába? Mondja meg most nekem.« Szép Juliát akkor -huszonnégyfejü sárkány úgy megrugta pofon, hogy szájából, orrából -kezdett jönni a vér. Azt feleli huszonnégyfejü sárkány: - -»Talán azér tudakozod, hogy engem pusztitsatok el?« Ekkor azt mondja -huszonnégyfejü sárkány a feleséginek: - -»No te én mégis megmondom neked, mert ugyis összevágtam a szeretodet, de -oda még az apádnak az apja s az egész nemzetséged se tud eljutni, a -honnan én hoztam azt a háromlábu kabalát csikókorában, mert az a hely -ott vagyon a tengersziget mellett; a hol fa verekedik fával, fu -verekedik fuvel, ko verekedik kovel, a viz a vizzel, a hob a hobbal. -Annak a verekedésnek szünetje nincsen csak álló délkor egy órát.« Evvel -Julia kimenyen a konyhára, egy kicsi levélre eztet leirta s fut vele a -kuthoz hajnalba. Odajön Borsszemvitéz össze-vissza csókolják egymást s a -levelet átaladja neki. Evvel szép Julia szorgosan hazament, -Borsszemvitéz pedig elmegy róka komjához. - -»No kedves komám, feltarisznyálok, elmegyek innen addig, a mig azt a -kabalát fel nem találom, ha azt tudom, meghalok is.« - -Elindul Borsszemvitéz s ugy elmenyen egy rengeteg havason keresztül, -mentol jobban nem lehet. Egyszer megbággyad Borsszemvitéznek a lova s o -is megéhezett s lát egy akkora fát, hogy egy félországnak árnyékot -tartott, azalatt volt egy szép forrás s a lovának jó élés. Borsszemvitéz -lenyergeli, kicsapja a lovát s lefekszik, hogy nyugodjék. Egyszer azt -kiáltsa a fáról egy griffmadárfióka: - -»Te Borsszemvitéz innen menj el, mert ha édesanyám eljön röktön -elpusztit, de attól ne is félj olyan erosen, hanem van egy hétfejü -sárkány. Anyám minden évben kot egy fiókát s mindjárt érkezik, hogy -pusztitcson el s ha téged itt talál lovastul elpusztit.« Ekkor feleli -Borsszemvitéz: - -»Isten után én nem félek, de mond meg miféle jellel érzik?« Mondja a -fióka, hogy mikor érkezik; akkor ójan kék láng jo elore, hogy összeéget -mindent. Elmenyen Borsszemvitéz a patak mellé, kap egy lapos követ, -addig feni a kardját vélle, a mig ojan éles lessz, hogy még a hajszálat -is elvágja. Ekkor Borsszemvitéz megbujik a fa oldalához. Egyszer érzi, -hogy ojan lángsütés jo reá, azt hiszi, hogy el kell olvadjon. Egyszer -érkezik a hétfejü sárkány s teszi a fa oldalára a fejit. Mikor feltette -vóna a fejit Borsszemvitéz is elészökik s egyszerre mind a hét fejit -lekapja. Ekkor a griffmadárfióka is kiugrott a fészekbol s összehordtak -egy csomó fát rearakták a sárkányt s úgy elégették, hogy csak a hamma -maradt ott; még a hammát is a széllel elfuvatták. Ekkor tudakozzik a -griffmadárfióka, hogy hova legyen el Borsszemvitéz, hogyha az anyja jön, -nehogy elpusztitsa. Azt mondja egyszer az egyik: - -»Vegyük fel a fészekbe lovastul együtt. És felveszik Borsszemvitézt a -fészekbe lovastul együtt s kihuznak egy szál tollat egynek a szárnyából -s reávetik, hogy ne látszódjék ki alatta. Egyszer menyen a griffmadár s -lássa, hogy a fiai élve vannak, ugy megörvend, hogy azt se tudja, hogy -mit csináljon nekik.« Mondja az griffmadár: - -»Istenem mi az oka, hogy háromszázhatvanhat esztendos vagyok s egy -fiamat is felnevelni nem tudtam, de hál' Istennek most megmaradtak.« -Kérdi a griffmadár: - -»Hát ki mentett meg tüktöket a sárkánytól.« Mondja a fia, hogy egy -királyfiu az éles kardjával levágta a sárkánynak a hét fejit. Feleli a -griffmadár: - -»Hát mér eresztettétek el a királyfiut, hogy megajándékoztam volna, a -mér tüktöket a haláltól megmentett.« Mondja a griffmadárfiu: - -»Édesanyám, nem eresztettük el, itt megmutatjuk neked, csakhogy féltünk, -hogy elpusztitcsa.« Ekkor mondja griffmadár: - -»Hát hogy pusztitcsam el, mikor tüktöket megmentett a haláltól.« - -Röktönd Borsszemvitézt kitakarják és elémutassák A griffmadár röktönd -elnyeli örömiben. Kezdnek sirni a fiai, hogy mér nyelte el azt, a ki -oket megmentette a haláltól. Ekkor griffmadár röktönd visszaokádja épen -abban az állapotban, a melyikben vót. Kérdi Borsszemvitéztol a -griffmadár: - -»No te Borsszemvitéz, mit kivánsz ajándékul, a mér megmentetted az én -fiaimat az haláltól.« Azt mondja Borsszemvitéz: - -»Kedves öreganyám, semmit sem kivánok, hanem, van a tengersziget mellett -egy hely, a hol fa verekedik fával, fü verekedik füvel, ko verekedik -kovel s viz a vizzel, hob a hobbal, ott vagyon egy csipkebokor, azon -vagyon egy kantár felakasztva, azon vagyon egy szürke kabala, annak a -ballábából kéne nekem egy csikó.« Mondja a griffmadár: - -»Ej kedves gyermekem, nagy fát mozgatsz erosen.« Mondja Borsszemvitéz: - -»Már kedves öreganyám, ha ezen nem tud segiteni, úgy ajándék nekem nem -kell semmi ezen a világon.« - -A griffmadár fiai kezdik kérni az anyjokat, hogyha lehet, segitene -rajta. Ekkor a griffmadár leszóllitsa a fiait a fészekbol s azt mondja -nekik: - -»Menjetek fiaim szerteszéjjel az havasba s a hol találtok medvét, rokát, -nyulat, ozet, szarvast, szedjétek össze s hordjátok ide rakásba.« -Elmennek a griffmadár fiai s hátukon annyit hordanak, hogy olyan -rakással gyül össze, hogy alig lehetett szemmel felérni. Ekkor röktönd -oket mind megnyuzzák s a borükbol csinálnak egy átalvetot. Azt a sok -hust összedarabolják s az átalveto egyik felibe rakják, a másik felit -megtöltik vizzel. Ekkor azt mondja az öreg griffmadár: - -»No fiaim fogjátok meg s tegyétek fel az átalvetot az én hátamra.« - -Mikor felteszik a tetejibe Borsszemvitézt is felültetik. Azt mondja az -öreg griffmadár: - -»No te Borsszemvitéz, a mikor én hátranézek, egy darab hust vess a -számba s egy marék vizet öncsél belém.« - -Megindulnak Borsszemvitéz a griffmadárral s úgy mennek, hogy a -griffmadár egyik szárnya hasitsa az eget, a másik a fodet. Mikor -közeledtek vóna már nemsokára a tenger szigetjéhez, elfogyott az eleség. -Hátranéz a griffmadár, de nincs mit vetni a szájába. Mennek egyet -tovább, ujra hátranéz griffmadár s Borsszemvitéz akkor sem vet semmit -se. Megbusulja magát Borsszemvitéz: »Már mi lessz velem? ha nem tudok -neki semmit adni, nem tudunk odaérkezni.« Ekkor Borsszemvitéz kapja a -kardját, vág egy nagy darabot a czombjából s mikor a griffmadár -visszanéz, beledobja a szájába. Avval épen odaérkeznek a tengersziget -martjához. Mikor odaérkeznek, pontosan álló dél vót, minden meg vót -csendesedve akkor. Azt mondja a griffmadár: - -»Nos nó, kedves gyermekem Borsszemvitéz, légy ügyes ember mármost, mert -élethalál keziben forgunk itt. Menj el ahhoz a csipkebokorhoz, arra fel -van akasztva a rézkantár. Azt a kantárt vedd a kezedbe s mikor az a -kabala a ballábából rug egy csikót, az úgy menyen neked, hogy azt -hiszed, mindjárt béfal. Akkor te ne ijedj meg tole erosen, hanem a -kantárt fogjad keményen és a mikor a fejébe csaptad, szökjél a hátára s -úgy elmenj vélle, mint a gondolat, mert én is utánad eredek.« -Borsszemvitéz úgy is tett, leugrik, a lováról, odamenyen a -csipkebokorhoz, leveszi a kantárt s mikor egy óra vót a szürke kabala -odamenyen a csipkebokorhoz s annak a levelibol harap egyet, megnyeriti -magát s a ballábából egy csikót rugott. Felugrik Borsszemvitéz a csikóra -s úgy elmenyen, hogy minél jobban nem lehetett. Elérkezik annak a fának -az árnyékába, a hol vót a griffmadár fészke, leszáll a csikóról s -megköti egy helyre. Érkezik csakhamar a griffmadár haza. Borsszemvitéz -mikor indulni akar haza, mondja a griffmadár: - -»Kedves gyermekem, még baj van, nem lehet indulni.« Azzal griffmadár -felülteti Borsvitézt a csikó hátára s egy kenderfejet köt a csikó -farkára, aztat meggyujtsa griffmadár s azt mondja Borsszemvitéznek: - -»No kedves gyermekem úgy elmenj most hetedhétországon keresztül, hogy -hetedhétországnak minden likát összenyargald velle; akkor gyere vissza -ide a fa alá.« - -Megindul Borsszemvitéz s úgy összenyargalja hetedhétországot s annak -minden likát, hogy minél jobban nem lehetett. Mikor visszaérkezett, -akkorra a kenderfej úgy összeégett, hogy szinte a farka vége is elégett -vóna. Ekkor mondja griffmadár: - -»No kedves gyermekem, még nincs minden rendben.« - -Ekkor ráköti a csikó farka végére a másik kenderfejet s meggyujtsa -griffmadár s azt mondja Borsszemvitéznek: - -»No kedves gyermekem, úgy elmenj most hetedhétországon keresztül, hogy -hetedhétországnak minden likát összenyargald vélle, akkor gyere vissza -ide a fa alá.« - -Megindul Borsszemvitéz s úgy összenyargalja hetedhétországot s annak -minden likát, minél jobban nem lehetett. Mikor visszaérkezett, akkora -kenderfejnek fele már el vót égve. Mondja griffmadár Borsszemvitéznek: - -»No kedves fiam, még nem elég eros a csikód.« - -Evvel reáköti a harmadik kenderfejet s meggyujtsa griffmadár s azt -mondja Borsszemvitéznek: - -»No kedves gyermekem, úgy elmenj most hetedhétországon keresztül, hogy -hetedhétországnak minden likát összenyargald vélle, akkor gyere vissza -ide a fa alá.« - -Megindul Borsszemvitéz s úgy összenyargalja hetedhétországot s annak -minden likát, hogy minél jobban nem lehetett. Mikor visszaérkezett a fa -alá, hát látják, hogy csak akkor akart meggyuladni a kenderfej. Azt -mondja ekkor griffmadár: - -»No kedves fiam Borsszemvitéz most már olyan csikód vagyon, hogy ilyen -sehunt a világon egy láb sincs, egy órák alatt a világból ki tudsz vélle -repülni.« Ekkor Borsszemvitéz fennszóval köszöni az minden jóságát s -bucsuzik el a griffmadártól. Azt mondja a griffmadár: - -»No hát kedves gyermekem, még nem mehetsz el, mert még bajom van vélled. -Tudod, mikor érkeztem vóna a tengerszigethez, nem vót mit vessél a -számba; hát honnan vetted azt a hust?« Elmondja Borsszemvitéz, hogy azt -a czombjából vágta s pökött egyet utána viz helyett. - -»Azt mondom talán semmi hiányossággal ne menj el innen« mondja a -griffmadár; egyet okádott s visszaadta azt a hust, a mit Borsszemvitéz a -czombjából vágott. Ekkor úgy odacsapta a hust Borsszemvitéznek a -lábához, hogy úgy odaállott, hogy külömben mint valaha. Ekkor -Borsszemvitéz egyet toppintott s ott vót a komjánál. Kérdi ekkor a róka: - -»Kedves komám, széna vagy szalma.« Mondja Borsszemvitéz: - -»Sarju s még annak is a lelke.« Feleli a róka: - -»Hál' Istennek, azt örvendem én is.« - -Bort hordnak, étel, ital kerül elé s mulatnak úgy, hogy a föld süjjed el -alattuk. Ekkor hajnalra kerülnek. Borsszemvitéz kimenyen a kuthoz -lovával együtt s várja szép Juliát. Kimenyen szép Julia a kancsóval a -kuthoz; összeölelkeznek összecsókolóznak s Borsszemvitéz fordiccsa a -lovát, felteszi reá szép Juliát s megindul vele, hogy elmenyen, minél -jobban nem lehet. Nyerit a huszonnégyfejü sárkány háromlábu kabalája egy -olyant, hogy az istállója röktönd összedül. Kifut a huszonnégyfejü -sárkány s kiáltsa: - -»Ennye, hogy a kutyák igyák véredet, hollók hordják husodat, vagy nincs -mit egyél, vagy nincs mit igyál, hogy elpusztitottad a pajtámat?!« -Feleli vissza a ló: - -»Az is van mit egyem, az is van mit igyam, de viszik szép Juliát, -asszonyomat.« Feleli huszonnégyfejü sárkány: - -»Mond meg fiam ehetem-e, ihatom-e, pipázhatom-e, tánczolhatom-e egyet, -alhatom-e egyet, megszánthatjuk, bevethetük-e a tizenkét köbölre való -buzafodet s úgy is elérjük-e?« Feleli a ló: - -»Ehetel is, ihatol is, pipázhatol is egyet, tánczolhatsz is, alhatsz is, -meg is szánthatjuk, be is vethetjük a tizenkét köbölre való fodet, de -mig a világ soha utól nem éred oket, mert alatta van a legkisebbik -öcsém.« - -Evett is, ivott is, pipázott is, tánczolt is egyet a sárkány, azután -alutt s megszántották, bevetették a tizenkét köböl buzára való fodet s -felköti huszonnégyfejü sárkány a tüzes sarkantyuját s kezdi sarkantyuzni -a lovát. Azok csak lassan mentek. No jól van. Mikor a huszonnégyfejü -sárkány megközeliteni kezdi ugy nyócz-kilencz stáczió távolságra, -kiáltsa huszonnégyfejü sárkány: - -»Érjed lovam, érjed.« Mondja a ló: - -»Nem érem me' vérem.« - -Azt kiáltsa huszonnégyfejü sárkány lova Borsszemvitéz lovának: - -»Állj meg édes testvérem, ne huzasd ki evvel a büdös sárkánynyal a -vérem.« Feleli vissza Borsszemvitéz lova: - -»Nem állhatok meg biz én, mert gazdád összeapritja a gazdámat ha -utoléri, de az már nem lessz többé módjába; hanem idosebb vagy mint én, -hát nincs annyi eszed, hogy szökjél fel vele úgy, hogy a hajnalcsillagba -üsse a fejit? Akkor szökjél ki alóla s úgy esik a fodre, hogy szertemegy -mind a huszonnégy feje.« - -Megugrik huszonnégyfejü sárkány lova, beleüti a sárkány a fejit a -hajnalcsillagba s úgy esik le a fodre, hogy izre porra megy minden -csontja s hetvenhét havasba szerteszéjjel szoródik. Ekkor megáll -Borsszemvitéz lova s huszonnégyfejü sárkány lova utoléri oket. Felülteté -reá feleségit s úgy mennek vigan haza szép Julia házához, kéri szép -Julia Borsszemvitézt, hogy maradjanak s lakjanak ott, de Borsszemvitéz -nem áll rá. Befogat huszonnégy hintó elejibe harminczkét lovat s -megindulnak hazafelé. Mikor érkeznek Borsszemvitéz apjának városához, -hát látják, hogy az gyászba van takarva. Levétetik a gyászt s bémennek, -hát fogadják nagy örvendezéssel. Olyan lakodalmat csaptak, hogy tizenkét -esztendeig tartott. - - Tál, tányér elég vót - Kenyér, czipó kevés vót. - Istenes ember vót - A ki egy csepp levest kaphatott. - Kapával vágták a fát, - Rostával hordták a vizet, - Szitával a világosságot. - -(_Szováta_.) - - -7. Átkozott rucza. - -(Tündér Ilona.) - -No dehát volt egy szegénember, annak a szegénembernek annyi gyermeke -volt mint a rosta lika s még egygyel több. Ujban a feleséginek egy -hassal lett két gyermeke. Igy mondá vala a szegénember a feleséginek: - -»No feleségem, a faluban a legkisebbtol fogvást a legnagyobbig mind -kománk; gondoltam egyet, hogy elvinném én magam a szomszédfaluba -kereszteltetni, mert komát hivunk s még a sincs, a mit mi magunk -elhasználjunk.« Igy felelte a felesége: - -»Vigye el ke apjuk a szomszédfaluba és kereszteltesse meg, mert az Isten -azért münköt nem ver meg, mert jól lássa, hogy szegénségben vagyunk.« - -Ekkor a szegénember egy átalvetobe belétette a két gyermeket és felvette -a vállára és vitte. Mikor a város végére érkezett volna, hát lássa, hogy -jo egy kereskedo gróf négy lóval. És meglássa a gróf, hogy jo egy -szegénember s mongya a kocsisának: - -»Nézd ott jön egy szegénember, nohát mikor szembe érünk, állitsd meg a -szegénembert, hogy vegyem meg a báránt.« Felelvén vala a gróf: - -»No te szegénember: add nekem azt a báránt, hogy vegyem meg.« Igy mondá -a szegénember: - -»Hó, hó gróf atyám, énvelem ne figurázzák, mert én nem báránt, hanem két -gyermeket viszek kereszteltetni.« Igy kérdé vala a gróf: - -»Mi okra viszed a szomszéd faluba kereszteltetni?« - -»Azért, hogy annyi a gyermekem mint a rosta lika.« - -»No te szegénember add nekem azt a két gyermeket, hogy vegyem meg.« - -»Kedves gróf atyám, hogyha lenne olyan szives, hogy várjon egy kicsit, -hogy hazamenjek és megkérdezzem a feleségemet, hogy eladhatom-e vaj -sem?« Hazafutott a szegénember, mondja a feleséginek: - -»Né, egy gróf kéri a gyermekeket aggyuk oda pénzér, mit mon'sz -odaadhassuk, vaj sem?« - -»Menynyen apjuk aggya oda, mert az Isten minköt nem ver meg, mert lássa, -hogy elig élhetünk egyik napról a másikra.« - -Visszafut a szegénember a grófhoz. - -»Kedves gróf atyám, aztat mondja a feleségem, hogy annyi pénzér, a -mennyit a két gyermek lehuz odaadjuk.« - -»Te szegénember, menjünk a városba kérni slagot,[30] hogy ott -méregessük? hanem az átalvetodnek mind a két felit megtotöm ezüsttel, -aranynyal, jó lessz-e?« - -»Jó lessz kedves gróf atyám!« Má most megtotötte az átalvetonek mind az -két felit, ekkor a küs gyermekeket vette az hintóba és mondá a -kocsisnak: - -»Rögtön visszafordulj, és hajts ugy, hogy azt gondolod, hogy minden -stáczióba négy ló megdöglik; ha megdöglik es, röktönt mást állitunk.« - -Meghallja a grófné, hogy mijen nagy csengés, pengés van, fut ki a -kapuba, hát lássa, hogy az ura, ugy hajtat, mintha szemevilága se volna; -röktönt az kaput megnyitotta s lóhalálában ugy hajtott bé azon az o ura. -Dehát rögtönt megállitotta az ura az udvaron az lovat s igy kérdé vala -ot a felesége: - -»Ó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, mi az oka, hogy olyan gyorsan -hajtottál haza?« - -»Ó kedves feleségem, azt hoztam, a mi nekünk nincs, két küs gyermeket.« -Kap az grófné rajta, egybe az hintóból leveszi, hát lássa, hogy egyik -fiu, másik leán. Azonnalt megkeresztelte, pediglen a fiut »Virágfi -János«-nak, és pedig a leánt »Zodhaju Marczellának.« Rögtönt dajkát -állitott melléjök. Dehát azok ojan jó növok voltak, hogy három napra -akkorát nottek, mint akár egy tizenhárom éves. Ekkor a gróf iskolába -kezdte járatni. Mikor három napja vót, hogy az iskolába járnak Virágfi -János többet tudott mint a tanitó; az leán Zodhaju Marczella még egy -héttel tovább járt iskolába, mint a testvére. Ekkor a grófné mondgya az -urának: - -»Ó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, mint szeretném én is -sokadalomba elmenni, hogy látnám meg, hogy mijen gyülekezet van.« Mongya -az gróf: - -»A két bótot kire hagygyuk.« Felelte a grófné: - -»Az két gyermeket tegyük az két bótba, mert jól tudnak árulni.« Mongya -az gróf: - -»A két gyermeknek agygyunk két abrakos talisnya pénzt, hogy ok avval -játczodjanak, a még mük eléjövünk; peniglen az két bótot zárjuk bé.« - -Evvel a gróf feleségével elutaza a sokadalomba. Itthon a fiu és a leán -kezdtek kártyázni. Addég kártyáztak, a még Zodhaju Marczella Virágfi -Jánostól a pénzt mind elnyerte. Mondá vala Virágfi János: - -»Kedves testvérem, légy ojan szives, aggy nekem kocsön egy pengot.« -Mongya Zodhaju Marczella: - -»Bizon te Virágfi János, egy ojan okosnak mint te a mijen vagy, egy -ojannak egy krajczárt sem adok.« Mongya Virágfi János: - -»Nohát testvér, aggy a kabátomra egy pengot!« Akkor monta Zodhaju -Marczella: - -»Itt van ez a pengo.« - -Ujban kezdtek kártyázni. Zodhaju Marczella ujban Virágfi Jánostól -elnyerte a pengot. Ujban mongya Virágfi János: - -»Testvérem, aggy az kalapomra egy pengot!« Monggya hathatósan: - -»Ne itt a pengod!« - -Ujban kezdtek kártyázni. Ujban Zodhaju Marczella Virágfi Jánostól -elnyerte az pengot. Má' most Virágfi János ujban monda: - -»Zodhaju Marczella, légy ojan szives aggy a nadrágomra egy pengot.« - -Zodhaju Marczella ujban adott egy pengot. Ujban kezdtek kártyázni. Ujban -Zodhaju Marczella csak elnyerte a pengot. - -»Nohát te Zodhaju Marczella te tudod, hogy testvérem vagy.« - -»Hát hogy ne tudnám.« - -»Hát légy ojan szives, hogy aggyál még egy pengot.« - -»Bizon tudom, hogy nem adok egy ojan okosnak, mint a mijen vagy.« - -»Nem accz te testvér?« - -»Nem biz én.« - -»No ha nem accz, akkor az ördögök elrepitenek.« - -Akkor vitte az ördög. Kiátotta a testvére: - -»No, no, ne vigyétek, mert nem azér mondtam, hogy elvigyétek.« - -Dehát már késo vót mondani, mert addig elvitte. Nodehát má' most busul -Virágfi János, hogy o egyedül maradt. - -»Má most ha haza jo a gróf és lássa, akkor mi lessz vellem?« - -Érkezik haza a gróf s lássa, hogy Virágfi János egyedül vagyon és egy -ingbe és gatyába. Mongya a gróf: - -»Nos no Virágfi János, hol van a testvéred?« - -»Nem tudom kedves gróf atyám.« - -»Nem-e? ha nem tudod hol van, addig menj a még megkapod.« - -Megbusulta magát Virágfi János, ugy elment hatodhét országon s még -azontul is. Érkezett egy kirájvárosba. A kiráji kastéj elott, mint a -hogy szokott lenni, ülni való padok voltak és leült oda. Mind kirájnak -szokott lenni: agarai, szamarai és kopói, azok az kapun belülrol mind -ugattak. És megsokalta egy kocsis, hogy ennyiég ugatnak az kopók; -gondojja magába, hogy megnézi, hogy miféle állatot ugatnak ott az kopók. -Hát lássa, hogy egy ügyes legén üldögél az kapuba. Kérdezi a kocsis: - -»Hova utazol?« - -»Én biza megindútam szógálni.« - -»Ha felséges kirájatyám megfogadna két vén ló mellé, eljone-e?« - -»El biz én szivesen.« - -Akkor felmene az kocsis az királyhoz: - -»Felséges kirájatyám, életem halálom kezibe, künn az kapuba üldögél egy -ügyes legén, jó vóna megfogadni a két vén ló mellé.« - -»Eriggy hát hidd fel azt a legént.« Felméne a legén, köszöne a kirájnak: - -»Adj Isten jó napot felséges kirájatyám!« - -»Isten hozott te küs legény; miféle járásbéli vagy?« - -»Nem vagyok semmi rosszféle járásbéli. Elindultam szógáni, szerencse -próbálni.« - -»Hát ha megfogadnálak, eljönnél-e hozzám?« - -»El biz én, felséges királyatyám.« - -»Mit kérsz esztendore bért?« - -»Én nem kérek egyebet, csak ruházatot és ételt; esztendo végen, a mit -érdemlek, aztat fizesse felséges királyatyám.« - -No de ekkor a két vén lovat atták a kezire. Nodehát o kurálni kezte azt -a két lovat. Olyan lett belolük, mint egy három éves paripa. Nodehát -neki nem vót semmi dóga; igy gondolta magába: - -»Hogyha nékem egy puskám vóna, kimennék a havasba, vaj egy nyulat, vaj -egy galambot lonék s a felséges kirájatyámnak aztat ajándékoznám.« És -gondolta magába: »Felmegyek a felséges királyatyámhoz, kérek magamnak -egy puskát.« - -»Adjon Isten felséges kirájatyám!« - -»Hát mi az ujság kocsisom?« - -»Egyéb nem semmi felséges királyatyám, hanem minélfogvást, hogy nekem -dolgom nincs sok, felséges kirájatyámtól kérnék egy puskát, hogy mennék -a havasba, hogy járnám meg a havast; hogyha felséges kirájatyám ha -valamikor elkudene az havasba, hát tudnám, hogy merre kéne menni.« - -»No te küs fiu, ott vagyon a fegyver, ott van a töltén, a mennyi -szükség, annyit vigy magaddal.« - -Ekkor megindula az havasba. Menyen o az erdo között, dehát o semmiféle -állatot nem talált. Egyszer hallja, hogy egy kopó hajt. Igy gondolta -magába: - -»Akárkié legyen az a kopó, akármit hajtson, én elole ellovöm, mert ebbol -nem parancsol senki.« A mint utaza vala az kapónak az ugatása felé, -rátalálkozott egy küs mezore, abba a mezobe egy tejtó vala, ott lássa, -hogy tizenkét vadrucza abban fürodzik. Igy gondolta magába: »Ezekbol egy -párt lelovök, ezt legalább haza viszem.« Mikor letérdepelt vóna a tejtó -martjára és a puskáját fertig[31] vette, mikor czélozni akarta vóna a -legszebbik ruczát, akkor kiátotta átkozott rucza: - -»Ho hó, te Virágfi János, azt a fegyvert a hogy ámba[32] vetted épen ugy -levedd és tedd le a fodre!« - -Akor átkozott rucza kijött a tóból, keresztül bükött a fején, lett -belole egy gyémánt-kisasszon. Igy monda vala Tündér Ilona: - -»Nos nó Virágfi János, gyere má most ide hozzám.« - -Ekkor Tündér Ilona gondolt egy asztalt egy pár embernek valót, ételt, -italt; megvót. - -»Gyere most Virágfi János ülj mellém szivemnek szerelme, szememnek -kegyese.« - -Mámost ok délebédeztek együtt. Mikor eltott vóna délebéd, ekkor mondá -vala Tündér Ilona: - -»Nos nó te Virágfi János, énbennem meg ne dicsekedjél, hogy mijen -szeretod van neked, hanem énérettem harmadnapot toccsél el úgy, hogy -senkinek meg ne dicsekedjél.« - -»Eltotöm én, szivemnek szerelme, szememnek kegyese.« - -»Nos nó te János, van-e neked kotopénzed?« - -»Van egy nehány krajczárom.« Akkor mondta Tündér Ilona: - -»Ne ez a bugyeláris, ebbe a pénz úgy áll, hogyha egyebet nem csinálsz, -ha mind hányod ki belole, ugyis teli vagyon örökkétig. No te Virágfi -János, hónap pontosan álló délkor, tizenkét órakor itten legyél a tejtó -martjánál.« - -Ekkor megfogott két vadruczát Tündér Ilona és Virágfi Jánosnak odaadta. - -»No eztet vidd el s ajándékozd be a kirájnak, de a mint méssz, nehogy az -Isten ojan észt aggyon, hogy te bémenj vendéglobe és te ott igyál, hogy -te ott megdicsekedjél énbennem, hogy milyen szeretod van.« - -»Ne félj semmit, mert én meg nem dicsekedem.« - -Evvel o megindult. Mikor elérkezett volna király kastélyához, hallja; -hogy a legények a vendéglobe énekelnek. Igy gondolja magába, elmegyek bé -és egy pohár bort legalább megiszom. Mikor bément igy köszöne: - -»Adjon Isten jó napot fogadós ur, kérek egy fertály bort.« Röktönt a -fogadós adott. Az ajtó megett aztat iddogájja. Mondják a többi legények: - -»Látszik a ki koldus s a kinek nincs pénze, mert hátul az ajtó megett -ott iddogájja az egy fertály bort.« Ekkor felelte Virágfi János: - -»Kinek nincs pénze, te?« - -»Hát neked?« - -»Hát nekem sincs, te?« - -»Hát neked hát!« - -»Fogadós ur mennyicske bora lehet?« Kérdezé Virágfi János. - -»Hát tudja az Isten, a mig föl nem számitom, addig nem t'óm, hogy mennyi -van.« - -»Hát a fogadós urnak van-e egy üres pinczéje?« - -»Van.« - -»Ha telehányom huszassal, tallérral, jó lessz-e?« - -»Jó.« - -»Nohát tessék jöjjön velem, nyitsa meg az ajtót.« Akkor állott az ajtóba -s ugy telehányta azt a pinczét huszassal és tallérral, hogy a minél több -egy szikra sem fért belé. - -»No te legények menjetek s a hordókat a pinczébol hajcsátok ki, igyatok -annyit, a mennyi kell.« - -Evvel o elment és bemutatta a királynak azt a pár vadréczét. Nagyon -megörvendett az király, hogy az o kocsissa egy pár vadruczát vitt. -Következett más napra 12 órakor, odaérkezett Virágfi János a tejtó -martjára. Átkozott-rucza kibükke a tóból, keresztülbükött a fejin, -meglett belole tiszta gyémántkisasszon. Ekkor monda Tündér Ilona: - -»Megmondtam neked, hogy meg ne dicsekedjél énbennem, hanem ez még -kicsiség s ujban megkérlek, hogy meg ne dicsekedjél s hónap álló délkor -tizenkét órakor légy itt.« - -Ekkor megfogott egy pár vadruczát. - -»No ezt vigyed haza.« - -Megindult hazafelé, hát hallja, hogy a fogagóba a legények énekelnek. -»Elmegyek bé, hogy igyam meg egy pohár bort.« - -»Fogadós ur kérek egy pohár bort.« - -Röktönt a fogadós adott. Az ajtó megett aztat iddogájja. Mondják a -legények egyik a másiknak: - -»Ki a te szeretod?« - -»Az enyém a falusbiróé.« - -»Hát a tiéd?« - -»Az enyém a jegyzoé.« - -»Hát a tiéd barátom?« - -»Az enyém a szolgabiróé.« - -»Lácczik a ki csóró,[33] mert annak nincs, me' ha vóna o is megmondaná, -hogy ki.« Igy mongya vala Virágfi János: - -»Kinek nincs szeretoje te?« - -»Hát neked.« - -»Nekem ojan szeretom van te, hogy az én szeretomnek a talpa szebb, mint -a tü királynétoknak az arczája.« - -Ekkor röktönt a legények rajtakaptak, kezték verni. Észrevette az -király, hogyhát az o legényét verik, kiálcsa a király: - -»Hóhó, ne verjétek!« - -»Haggya el felséges királyatyám, mert ha tudná, hogy mér' verjük, a -felséges királyatyám is verné.« - -»No csak haggyatok békét, hozzátok fel hozzám s mongyátok meg, hogy mit -hibádzott.« - -Hát mongyák a legények, hogy azt mondta, hogy neki ojan szeretoje van, -hogy szeretojének a talpa szebb, mint a mü királynénk arczája. Akkor -mondja a király, hogy bé kell zárni. Ekkor nekiállott Tündér Ilona és -irt egy czédulát és a kicsi kutyától felküdte az kirájhoz. Olvassa az -kiráj a czédulát. Az van belé irva: - -»Nos nó te kiráj! a mely fogojt te bezárattál, annak festett asztala -legyen, tizenkét szál gyertya furt,[34] hogy elotte égjen; az ételek s -az italok külömbnél külömbfélék, hogy menjenek elébe. Te peniglen hónap -nyócz órakor a gyémánthintód elejébe a tizenkét lovadat fogasd bé. -Ültesd fel a feleségedet a leányodat s azt a fogojt hátul a bakk végire -ültesd fel. Vele együtt hónap álló délkor jelenj meg a tejtónál, mert ha -meg nem jelensz, hidd meg, hogy a fejeddel játszol.« - -Ekkor nem vette tréfára a kiráj s pontban nyócz órakor a lovakat a -gyémánthintó eléje s felültek s mennek a tejtó felé. Elérkeztek oda a -tejtó martjára. Akkor felelé átkozott-rucza. - -»No te kirájné nézz bé a tejtóba, mit látsz?« - -Hát látja, hogy tiszta aranygyöngyökkel ki vagyon rakva. - -»Nézz belé te kirájkisasszon, te mit látsz?« - -Hát látja, hogy a tejtó feneke tiszta gyémánt fülbevalókkal vagyon -kirakva. - -»No te kiráj, nézz belé hogy mit látsz?« - -Belenézett a kiráj, hát lássa, hogy átkozott ruczának a talpa szebb, -mint az o feleséginek az arczája. Ekkor mondá vala átkozott rucza: - -»No te kiráj elmehetsz, te majd János maradj itt. No te kiráj mikor az -országutján fordulnál keresztül, váljál kobálványnyá mindenestül -fogvást.« Ekkor felelte kiráj: - -»Szamárbogés nem hallszik menyországba.« - -Ekkor mondja Tündér Ilona Virágfi Jánosnak: - -»Megmontam ugye, hogy meg ne dicsekedjél bennem, kellett volna bár, hogy -egy huszonnégy órát eltoccs, akkor egymásé lettünk vóna, dehát igy -mámost el vagyunk egymástól maradva örökre.« - -Ekkor elbucsuzott Virágfi Jánostól: »Tudj' az Isten lessz-e még -találkozásunk vagy sem.« Ekkor Átkozott-rucza tizenketted magával -felreppent és elment a sinai hegyre. Mámost Virágfi János megbusulta -magát s igy gondolta magába: - -»Addég megyek a mig hírit hallom valahol Tündér Ilonának.« Ugy elment, -hogy hét országon, hét világon keresztül érkezett. Érkezett a fekete -tenger mellé, ottan meglát egy malmot. Igy gondojja magába: »Tizenhét -álló esztendeje, hogy nem ettem egy falást sem; elmegyek bé s kérek egy -kis kenyeret vagy egy falás puiszkát.« Menyen bé, hát lássa, hogy mónár -nincsen. - -»Há, hó' vagy mónár!« - -»Há itt vagyok tejkén.[35]« - -Há felmenyen oda, hát ügyeli a mónárt, hogy hol van, hát nem lássa sehun -sem. Ujból ellkiáccsa: - -»Hól vagy mónár«? - -»Hát a fene a szemedet egye ki, hát nem látod, hogy itt vagyok a tejkén -jártatom a buzát.« - -Hát odanéz, hát lássa, hogy egy Hüvejmónár ott van. Kérdezi Virágfi -János: - -»Nos nó te Hüvejmónár kinek tudod oröni ezt a buzát?« - -»Én eztet orölöm átkozott ruczának.« - -»Hát ki hordja el ezt a buzalisztet?« - -»Három hattyu.« - -»Mibe viszi?« - -»Három tannával.[36]« - -»No te mónár mit fizessek én neked, hogy engem fenekejj belé az egyik -tannába.« - -»Ó - mondja - nekem ne fizess semmit, én ugy is belefenekellek, de mikor -az a három hattyu kiviszen az éveghegy tetejire, ha észrevesznek, hogy -te megmozdulsz benne, ugy visszavetnek, hogy a te csontod apróbb lessz a -muntlisztnél.« - -»Ne félj semmit, mert én nem mozdulok meg.« - -Ekkor nekiállott a Hüvejmónár és belefenekelte egy tannába. Érkezik a -három hattyu. Az három hattyu a három tannával felreppent és kimenének -az éveghegy tetejére és letették a nyugvóhejekre. Kérdi az egyik hattyu -a másiktól: - -»A tietek nehezebb-e most mint máskor?« - -»A mienk nem nehezebb.« - -»Nodehát ez az enyém sokkal nehezebb mint máskor.« - -Virágfi János nem állotta meg, hogy a féllábára meg ne mozdujjon. -Észrevették s ugy visszadobták az éveghegyrol, hogy mikor leérkezett az -o testje apróbb volt mint a muntliszt. Ekkor elment a mónár oda s -összeszedte minden morzsalékját s elvitte haza s kiformált egy embert. -Akor reálegyintett egy kis ruhával, akkor röktönt feltámadott. Ujból -mondja Virágfi János: - -»Nos nó te Hüvejkmónár, mond meg nekem, hogy hogy tudnék én odamenni?« -Azt mondja a mónar: - -»Nó te Virágfi János, látod-e idele azt a házat?« - -»Látom.« - -»Ottan lakik egy istentelen kovács, ennek van egy háromlábu kabalája, -azt ha te megtudhatnád venni, akkor visszájára megvasaltatni és a -kocsisát, szekerét hámostól megtudhatnád venni, akkor vele el tudnál -menni.« Elment oda: - -»Adj' Isten jó napot te istentelen kovács, mit adjak, hogy nekem adjad -azt a háromlábu kabaládat, s a kocsisodat, szekerestol, hámostól, mert -megakarnám venni?« - -»Nincs annyi pénzed, hogy megvegyed.« - -»Hát mit kérsz te?« - -»Hát rakd be minden szál szorömet pénzzel.« Mondja ekkor Virágfi János: - -»Te, azokkal ne toccsük az idot, hanem van-e neked üres kamarád?« - -»Van!« - -»Hát ha telehányom huszassal, talérral, jó lessz?« - -Azt mondotta, hogy jó lessz. Ekkor megtotötte a kamarát huszassal és -tallérral. Ekkor nekiállott és befogta a háromlábu kabalát a szekér -elejébe. Mondja a czigánné a kocsisnak: - -»No te - azt mondja - látod-e, hogy mennyi pénzünk van?« - -»Én igen.« - -»No hát ne ez a czigányto; mikor kimentek az éveghegy tetejére a -nyugovóhejre, akkor Virágfi János egy hejre ledol. Ezt a tot visszajára -szurd belé a kabátjába.« - -És ugyanis ugy tett. Mikor kimentek a tetore, akkor Virágfi János ledolt -egy fa alá és ez a kocsis visszajára a tot beleszurta a kabátjába. Ugy -elaluvék Virágfi János. Átkozott-rucza tizenketted magával odament. -Megfogták Virágfi Jánost, ugy elloptázták tizenkét versen, hogy mentol -jobban nem lehetett; tizenkét versen a könyvükbe megfürösztették, -tizenkét versen megszárasztották, de mégsem ébredt meg. Ekkor mondta -Átkozott-rucza annak a kocsisnak. - -»Mond meg gazdádnak, hogy azt mondottam: hónap álló délkor, tizenkét -órakor itt legyen, de ha akkor is olyan mély álomba lessz mint mostand a -milyen vót, akkor nem fog találkozni többet velem.« Ekkor Átkozott-rucza -tizenkettedmagával felreppent s elment. Ekkor a kocsis a kabátjából a -czigántot kihuzta. Ekkor megébredett Virágfi János. Mondja a kocsis: - -»Látod-e, hogy hol menyen?« - -»Látom.« - -»No azt mondta, hogy hónap álló délkor tizenkét órakor itt legyél s ha -akkor is ilyen álmos leszel mint most a milyen vagy, többet vele nem -találkozol.« - -Ekkor visszamentek a kovácshoz. De a kovácsné pompás vacsorával várta -ezt a Virágfi Jánost. Dehát Virágfi Jánosnak bujába nem kellett az étel, -hanem o elég várta, hogy másnapra kerekedjék, hogy még egyszer, hogy -mehessen ki az éveghegy tetejére. Másnap délkor, tizenkét órakor -kimentek az éveghegy tetejére. Ujban egy árnyékba ledolt. Akkor -nekiállott ez a kocsis és a czigánytot visszájára kabátjába beleszurta; -ugy elaludott hogy mentol jobban nem lehetett. Odaérkezett -Átkozott-rucza tizenkettedmagával. Felvették Virágfi Jánost tizenkét -versen elloptázták, tizenkét versen könyvükbe megfürösztették, tizenkét -versen kiszárasztották, mégsem ébredt meg. Ekkor Átkozott-rucza kihuzta -a kardját, az kardja lapjára azt irta: »Az kardodat akaszd a kisebbik -szegrol a nagyobbik szegre.« Ekkor mondja Átkozott-rucza: - -»Mond meg a gazdádnak, hogy többég én utánam ne fáradozzék, most -tanálkoztunk volna, most az egyszer, de már többég nem fogunk tanálkozni -együtt.« Ekkor Átkozott-rucza felreppent tizenkettedmagával és elrepült. -Ekkor a czigánlegén kihuzta a tot az kabátjából. Ekkor megébredett -Virágfi János: - -»No látod-e, hogy hól menyen Átkozott-rucza, azt mondta Átkozott-rucza, -hogy többet utána meg ne indujj, mert tudja Isten találkozásunk lesz-é -vagy sem. Hanem azt mondta, hogy mongyam meg neked, hogy a kardodat -akaszd az küssebbik szegrol a nagyobbik szegre.« Ekkor elment vissza a -kovácshoz s kapta az kargyát s essze-vissza vágta a kovácsot házi -családostul együtt. Ekkor megindula s hetedhétországon keresztül -érkezett egy nagy havasba. Ott meglátott egy palotát. Igy gondolván -magába: »Elmenyek fel abba a palotába, tizenhét álló esztendeje, hogy -étel nem járt az számba, kérek egy falás kenyeret, vagy egy kicsi -pujiszkát, kivel az lelkemet megenyhiccsem.« Felmene az palotába, hát -látja, hogy ottand egy asztal meg vagyon teritve, egy embernek vala -étel-ital, de sehun senkit sem lát és kiabál, de senki sem felel. Igy -gondolta magába: »Akárkié legyen ez az étel, én ezt megeszem, mert neken -van annyi pénzem, hogy én ki tudom fizetni.« Mikor megette volna az -ételt, hall egy keserves fütyölést; kitekint az ablakon, hát lássa, hogy -egy roppantat óriási kigyó menyen föl egyenesen a kastéjba, menyen bé -abba a szobába, hol o van. Az óriás kigyó bebutt az asztal alá, az -kereszttalpra reátette a fejit, koncsorodni kezdett be s az egész szoba -foggyit bélepte kerekségivel; ekkor a testinek a fele még künn vót. -Ekkor kérdezé Virágfi Jánostól: - -»Féssz-e[37] éntolem?« - -»Elobb rendibe, mikor megláttalak, akkor egy kicsit féltem, de má' most -nem félek.« - -»Nohát te Virágfi János mondok én neked egyet: három écczakát érettem -toccsél el, me' jó tetted után jót vársz, neked ételed, italod, mikor -tetszik lessz, ott a dohány, az pipa és az gyufa, ott az játékos kártya, -a mikkel tetszik avval mulasd magadat, hanem este annak a vetett ágynak -tetejire feküdj reá, belül felol, az fal felol. Tizenkét óriás be jo -ide, azok itt megvocsoráznak s azt mondják az küsebbiknek: »Vesd meg az -ágyat;« s menyen és veti az ágyat s megkap tégedet ott. Te se ne szólj, -se ne mondj semmit, csak hagyjad, hogy csináljanak veled a mit akarnak.« - -Ugyis tett. Felfeküdt az ágynak tetejire belül felol, hát jön a tizenkét -óriás. Megvacsoráznak s mondják a küsebbiknek: - -»Te vesd meg az ágyat.« - -És veti és megtalálja Virágfi Jánost. Akkor mondja: - -»Kaptam egy fodi egeret.« Mondja a többi: - -»Hozd ide!« - -Odavitte s ugy ellaptázták, hogy mentol jobban nem lehetett. Ekkor -mondják a küsebbiknek: - -»Nos nó rázd ki az ablakon!« - -S kirázta az ablakon. Röktönt érkezett a fodre s hétszerte külömb lett -mint azelott a mijen vót. Ekkor felment ujból s evett és ivutt. Mikor -elvégezte vóna, hát halotta a keserves énekszót. Néz ki az ablakon, hát -lássa, hogy menyen az kigyó, dehát le a csicsiig már fehérnép test. -Ekkor bémenyen az kigyó az szobába s kérdezé Virágfi Jánostól: - -»Féltél-e az écczaka?« - -»Nem féltem én egy szikrát sem.« - -»Szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, énértem töcsd el ezt a két -éjszakát, me' jó tetted után jót vársz.« - -Ekkor elméne az kigyó. Virágfi János lefeküdt a vetett ágy belso felére. -Ekkor a tizenkét óriás bément és vacsoráztak. Mondák az küsebbiknek: - -»Vesd meg az ágyat.« - -Odamenyen és meglássa. Ujból mondja, hogy: - -»Egy fodi egeret ismét kaptam.« - -»Add ide, hogy loptázzuk el.« - -És el is ellaptázták és mondák a küssebbiknek: - -»Rázd ki az ablakon.« - -És ki is rázta s még le sem érkezett a fodre, hétszerte külömb ember -lett, mint a mijen vót, Akkor felment ujból ebédelt. Ebédközbe hajja a -nagy énekszót. Kitekint az ablakon, hát lássa, hogy a kigyó menyen, már -le s derékig fehérnép testbe vagyon. Ekkor felment az kigyó az szobába -és mondja: - -»Nó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, most még egy écczaka ne -alugyál egy cseppet se.« Ekkor mongya: - -»Ajtót, ablakot nyiccsál ki végre, ide jön tizenkét bandás, azok állnak -ajtóra, ablakra és ott muzsikálnak. Te magad furt sétájj a szobába; -téged ajtón és ablakon hínak ki, de te oda ne közeledjél s ha valamelyik -bé akar lépni azonnalt levágd.« Este következett. Odament a tizenkét -bandás, ajtóra, ablakra állottak, ott nagy czifrán elkezdették a -bandázást. Hitták Virágfi Jánost, de o csak nem ment ki. Tizenkét órakor -a zenészet megszünt, a bandások is elmentek. Ekkor o is megveti az ágyat -és lefeküdött s el is aludott. Tündér Ilona reggel ment hozza s -össze-vissza ölelte és csókolta. Virágfi János megébrede a forró -csóktól, hát lássa, hogy elotte van Tündér Ilona. Ekkor monda Tündér -Ilona: - -»Nó szivemnek szerelme, szememnek kegyesse, én a tied, te az enyém.« - -Ekkor ok ettek és ittak. Virágfi János ekkor megsújtá a palota négy -szegit egy aranyvesszovel, lett belole egy arany alma s azt tette a -zsebibe. Megindulának s tizenhét országon, tizenhét világon keresztül -menének. Ekkor elértek egy küs mezobe egy rengeteg házat és bémentek -oda. Ott lássák a szobába, hogy az o ruhája a szegen vagyon s meglátá -Zodhaju Marczellát, esszeölelkezének, esszecsókolodzának. - -»Jaj lelkem testvérem be jó, hogy még életben találkoztunk, má' mostand -együtt menyünk haza.« Erre mondja Tündér Ilona: - -»Legyünk ott, hól én gondolom!« - -S már akkor otthon a város végin voltak. Virágfi János elévette az -aranyalmát ugy felhajitotta, mentol jobban nem lehetett s lett belole -tizenkét emeletes palota egy kakas lábra, egy aranycsillaghoz egy -aranylánczczal felkötve s arra fordul a merre az áldott nap. Tizenhét -országon czirkuláztassa, herczegek és grófok, princzegek és válogatott -czigánylegények jelenjenek meg a lakodalomba, oda papot, hóhért. Pap -eskette, hóhér seprüzte, má' most fójj a nagy lakodalom. - -(_Szováta_.) - - -8. Hajnal Vacsora és Éjféle. - -Nodehát vala egy öreg, a ki vala hatvan esztendos. Az a hatvan esztendos -fehérnép megterhesedett és következett a szüloórája. Vacsorakor szült -egy fiut, éjfélkor egy mást, hajnalban esmint. Az hajnalban, a ki -született kis fiu, röktönd ült a puczokba és monda vala az édesanyjának, -hogy röktönd egy keresztapát hozasson ide. És odament a keresztapja és -monda a fiu: - -»Röktönd egy papot hozasson ide, hogy minket megkereszteljen.« - -Ekkor elhitta a papot. Mikor bément a pap, kérdezte: - -»Kihez legyen szerencsém?« Akkor felelte: - -»Az Hajnalhoz, Éjfélhöz és Vacsorához.« - -Ekkor észrevette az király, hogy az écczaka ez a három fiu lett meg és -mondotta: - -»Tük az écczaka lettetek, az én három leányom is az écczaka odalett, -röktönd induljatok utána keresésire, mert ha haza nem hozzátok a három -leányomat, higyjétek meg, hogy a fejetekkel játszom.« - -Ekkor megindult a három testvér s ugy elment, hogy hetedhétországon is -tulment. Érkeztek ok egy ezüst erdobe s ott megtaláltak egy -czigánylegényt. Kérdezék vala: - -»Hova utazol testvér?« Ekkor monda a czigánylegény: - -»A szeretom elbujdokált és megyök az keresésire.« - -Ekkor felütöttek egy kardot s ok egyik a mást fogadták édes testvérnek, -hogy egyik a mást egy csepp vérig nem hagyják. Ekkor megindultak s ugy -elmentek, hogy hét világon és hét országon keresztül érkeztek. És -elérkeztek ok egy tiszta gyémánt erdobe. Ottand lássák, hogy le lehet -mászni az alvilágra. Igy monda vala Hajnal: - -»No három testvér, mit tudjunk feltalálni, hogy az alvilágra le tudjunk -menni.« - -Tanakodnak, de semmifélét nem találhatnak. Ekkor mondá vala Hajnal: - -»Csináljunk egy száz öles kantárt.« - -És megcsinálták azt a száz öles kantárt. Ekkor a Hajnal gondolt egy kis -traktért.[38] Ekkor mondá az három testvérnek, hogy akármelyik menjen le -az alvilágra, a még itten három fennmarad, ebbe a traktérba ehetik és -ihatik is. Ekkor felütöttek egy kardot s megesküdtek ok négyen, hogy -akármelyik megyen le az alvilágra, addig az más három innen el nem -mozdul, a mig vissza nem jön. Ekkor kérdezte Hajnal, hogy melyik megyen -le. Akkor Vacsora felelte: - -»Lemenyek én.« - -Felült a Vacsora a kantárba. Mikor egy ölnyéig leeresztették volna, -akkor kiáltotta, hogy: - -»Huzzatok vissza, mert a szivem elhasad!« - -És visszahuzták. Akkor mondta Éjféle, hogy: - -»Lemenyek én.« - -Ekkor Éjfélét leeresztették. Mig másfél ölnyéig leeresztették volna, -kiáltotta a tolvajt, hogy huzzák vissza, mert az szive mindjárt -kettéhasad. Akkor viszszahuzták. Akkor felelte a czigánylegény, hogy: - -»Lemenyek én.« - -Mikor felült a kantárba, ok eresztették le. Mikor két ölnyéig lement -volna, jaj szóval kiáltotta, hogy huzzák vissza otet. Ekkor -visszahuzták. Ekkor mondotta a Hajnal: - -»Lemenyek én.« - -És elbucsuzott és felült a kantárba és leszállott az alvilágra. O -utazott ott az alvilágba. Elérkezett egy királyvárosba, a mely -királyváros kereken be vólt vasrostélyozva. A kapun, melyen bé kellett -volna menni, két oroszlán állott kétfelol. Hajnal gondolta magába: »Én -Istenem, hogy tudok bémenni.« Ekkor gondolta magába, hogy a karjából -levág két darab hust s a két oroszlánnak odaveti, hogy még azt lenyelik, -o bészökik a kapun. Volt a városba egy tizenkét emeletü palota, egy -kakaslábra, egy aranylánczczal felkötve egy aranycsillaghoz s arra -fordult, a merre az áldott nap. Ekkor látta, hogy királykisasszony, az -aranyhimöt varrta az ablakba s felment oda hozzá. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot királykisasszony, Vacsorának a -szeretoje.« Ekkor felelte királykisasszony: - -»Ó szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, talám a halál hozott ide?« - -»Nem az halál hozott ide, hanem jöttem nektek a megváltástokra.« Ekkor -mondá a királykisasszony: - -»Itt az étel, itt az ital, egyél és igyál s menj el innet, mert mindjárt -az én uram érkezik haza s röktönd elpusztit tégedet.« - -»Mijen jellel szokott eléjönni a te urad?« - -»Avval az jellel jo elé, hogy egy három mázsás vasbuzogányt hajit elé -erre az asztalra; hogy az étel se hideg, se meleg ne legyen.« - Ekkor -Hajnal felelé: - -»Kisebb gondod nagyobb legyen annál.« Ekkor leültek ok ketten asztal -mellé s ettek és ittak. Mikor az ételt elvégezték volna, akkor a három -mázsás vasbuzogány szökött az asztalra. Ekkor kapta Hajnal azt a -vasbuzogányt s ugy visszahajitotta, hogy az óriáson túl ment még hét -merfoddel. Ekkor felelte az óriás: - -»Ho, hó, nagyobb vitéz lakozik énnálam, mint enmagam milyen vagyok.« - -Ekkor Hajnal beállott a kemencze mejjé. Érkezett haza az óriás. Kérdezé -az feleségétol az óriás, hogy: - -»Miféle idegen szag van az én házamban.« Akkor felelte királykisasszony: - -»Nincsen itten semmi idegen szag, csakhogy oda voltál országpusztitani s -az a sok idegen szag járt ëssze.« - -Akkor forditotta az óriás a kezit s ugy pofonvágta a királykisasszonyt, -hogy azt gondolta királykisasszony, hogy minden hegyen völgyen lakodalom -van. Ekkor eléállott Hajnal a kemencze megül. Akkor mondá Hajnal: - -»Ho, hó, te óriás, mer' én is itt vagyok.« - Akkor felelte óriás: - -»Tudtam jól te Hajnal, mikor akkora voltál anyád mehiben mint egy czire -foghagyma ezer darabba vágva, hogy nekünk ketten még kell vijjunk.« - -Ekkor mondá Hajnal: - -»Hogy menjünk, derékon-e vagy kadra?« Mondá a Hajnal: - -»Menjünk eloször derékba.« - -És kimenendettek az udvarra, ottan ëssze fogantottak küzdeni. Ugy -elküzdöttek, hogy mentol jobban nem lehetett. Egyszer megharagudék az -óriás s ugy belévágta Hajnalt a fodbe, hogy hogyha meg nem ragadta volna -a haját, lefutott volna a fod gyomrába. Ekkor Hajnal is megharagudt s -ugy vágta az óriást a fodbe, hogy hogyha a feje tetején meg nem ragadta -volna a haját, lefutott volna a fod gyomrába. Ekkor felelt az óriás: - -»Hej te! menjünk kardra harczolni.« Ekkor karddal harczoltak és az óriás -Hajnalnak az kicsi ujját megvágta. Hajnal meglátta a szép piros vérit s -ekkor megharagudt s haj ugy esszevágta az óriást, hogy a máknál is -apróbb vót s akkor odahánta az agaraknak és kopoknak, hogy tessék! Ekkor -ërëmében felment a királykisasszonyhoz s az aranygyürüjét oda adta -jegybe. Ekkor mondá Hajnal: - -»Légy csendességbe királykisasszony, a meddig én visszajövök.« - -Ekkor elindult királyurfi, hogy hetedhét országon és hét világon át -érkezett. Elérkezett egy királyvárosba. Az a királyváros egész kereken -kofallal volt körülkeritve. A kapu között két medve vólt. Igy gondolta -magába, hogy mit csináljon, hogy bémenjen. O bújába kezdett fütyölni. A -két medve ugy kezdett tánczolni, hogy a szemek világuk elveszett s -Hajnal aközben beszökött a kapun. Hát lássa, hogy van a városon vagy -tizenkét emeletü palota egy réczelábra, egy aranylánczczal felkötve egy -aranycsillaghoz s arra fordult a merre az áldott nap. Ekkor látta, hogy -királykisasszony az aranyhimöt varta az ablakba s felment oda hezza. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot felséges királykisasszony.« - -»Isten hozott királyurfi, talám a halál hozott ide?« - -»Nem az halál hozott, hanem jöttem megváltásodra.« Ekkor felelt -királykisasszony: - -»Ülj az asztal végére, egyél és igyál és menjél, mert az én uram röktend -érkezik haza s téged mindjárt elpusztit.« - -»Mijen jellel szokott hazajönni a te urad?« - -»Avval az jellel jo elé, hogy egy három mázsás vasbuzogányt hajit elé -erre az asztalra s a buzogány járja az ördögtánczot, hogy az étel se -hideg, se meleg ne legyen.« Ekkor Hajnal felelé: - -»Kisebb gondod nagyobb legyen ennél«. - -Ekkor leültek ok ketten asztal mellé s ettek és ittak. Mikor az ételt -elvégezték vólna, akkor a hárommázsás vasbuzogány szökött az asztalra s -járta az ördögtánczot. Ekkor kapta Hajnal azt a vasbuzogányt s ugy -visszahajitotta, hogy az óriáson tul ment hét mérfoddel. Ekkor felelte -az óriás: - -»Hó, hó nagyobb vitéz lakozik ennálam, mint enmagam milyen vagyok.« - -Ekkor Hajnal beállott a kemencze mejjé. Érkezett haza az óriás, kérdezé -az feleségétol az óriás, hogy: - -»Miféle idegen szag van az én házamban?« Akkor felelte királykisasszony: - -»Nincsen itten semmi idegen szag, csakhogy odavoltál, országpusztitani s -az a sok idegen szag járt essze.« - -Akkor forditotta óriás a kezit s ugy pofonvágta a királykisasszonyt, -hogy azt gondolta királykisasszony, hogy minden hegyen-völgyen lakodalom -van. Ekkor eléállott Hajnal a kemencze megül. Akkor mondá Hajnal: - -»Hó, hó, te óriás, már én is itt vagyok.« Akkor felelte óriás: - -»Tudtam jól te Hajnal, mikor akkora voltál anyád mehében, mint egy czire -foghagyma ezer darabba vágva, hogy nekünk ketten kell vijjunk.« Ekkor -mondá Hajnal: - -»Hogy menjünk, derékon-e vagy kardra?« Mondá Hajnal: - -»Menjünk eloször derékba.« - -És kimenendettek az udvarra, ottan ësszefogantottak küzdeni. Ugy -elküzdöttek, hogy mentol jobban nem lehetett. Egyszer megharagudék az -óriás s ugy belevágta Hajnalt a fodbe, hogy hogyha meg nem ragadta volna -a haját, belefutott volna a fod gyomrába. Ekkor Hajnal is megharagudott -s ugy vágta óriást a fodbe, hogy hogyha a feje tetején meg nem ragadta -volna a haját, lefutott volna a fod gyomrába. Ekkor felelt az óriás: - -»Hej te! menjünk kardra harczolni.« Ekkor karddal harczoltak és az óriás -Hajnalnak az középso ujját megvágta. Hajnal meglátta a szép piros vérit -s ekkor megharagudt, forditotta a kártyát s ugy ësszevágta az óriást, -hogy a máknál is apróbb vót s akkor odahánta az agaraknak és kopóknak, -hogy tessék! Ekkor ërëmében felment a királykisasszonyhoz s az -aranygyürüjét odaadta jegybe. Ekkor mondá Hajnal: - -»Légy csendességbe, királykisasszony, a meddig én visszajövök.« Ekkor -elindult királyurfi, hogy hetedhét országon és hét világon át érkezett. -Elérkezett egy királyvárosba. Az a királyváros egész körödeskörül -márvánkobol volt körül csinálva, a kapu között peniglen két elefánt -volt. Igy gondolta magába Hajnal, hogy »Mit tudhassak csinálni, hogy be -tudhassak menni.« Nagyon elkeseredett Hajnal s elkezdett sirni. Ekkor az -a két elefánt kétfelé dolt a kapu között és ok is sirtak. Erre Hajnal -röktönd beszökött. Hát lássa, hogy van ott egy tizenkét emeletü palota, -egy ludlábra, egy aranylánczczal felkötve egy aranycsillaghoz s arra -fordult a merre az áldott nap. Ekkor látta, hogy királykisasszony varrta -az aranyhimöt az ablakba s felment oda hezza. - -»Adjon Isten szerencsés jó napot felséges királykisasszony.« - -»Isten hozott királyurfi, talán a halál hozott ide.« - -»Nem az halál hozott, hanem jöttem megváltásodra.« Ekkor felelt -királykisasszony: - -»Ülj az asztal végire, egyél és igyál és menjél, mert az én uram röktend -érkezik haza s téged mindjárt elpusztit.« - -»Mijen jellel szokott hazajönni a te urad?« - -»Avval a jellel jo elé, hogy egy három mázsás vasbuzogányt hajit elé -erre az asztalra s a buzogány járja az ördögtánczot, hogy az étel se -hideg se meleg ne legyen.« Ekkor Hajnal felelé: - -»Kisebb gondod nagyobb legyen ennél.« - -Ekkor leültek ok ketten az asztal mellé s ettek és ittak. Mikor az ételt -elvégezték volna, akkor a hárommázsás vasbuzogány szökött az asztalra s -járta az ördögtánczot. Ekkor kapta Hajnal azt a vasbuzogányt s ugy -visszahajitotta, hogy az óriáson tul ment tizenhét mérfölddel. Ekkor -felelte az óriás: - -»Hó, hó, nagyobb vitéz lakozik énnálam, mint énmagam milyen vagyok.« - -Ekkor Hajnal beállott a kemencze mejjé. Érkezett haza az óriás, kérdezé -az feleségitol az óriás: - -»Miféle idegen szag van az én házamban?« Akkor felelte királykisasszony: - -»Nincsen itten semmi idegen szag, csakhogy odavoltál országpusztitani s -az a sok idegen szag járt ëssze.« - -Akkor forditotta az óriás a kezit s ugy pofonvágta a királykisasszonyt, -hogy azt gondolta királykisasszony, hogy minden hegyen völgyön lakodalom -van. Ekkor eléállott Hajnal a kemencze megül. Akkor monda Hajnal: - -»Hó, hó, te óriás, már én is itt vagyok.« Akkor felelte az óriás: - -»Tudtam jól te Hajnal, mikor akkora voltál anyád mehében mint egy czire -foghagyma ezer darabba vágva, hogy nekünk ketten kell vijjunk.« Ekkor -abba a helybe kimentek az udvarra s ottan ësszefogantottak küzdeni. Ugy -elküzdöttek hogy mentol jobban nem lehetett. Egyszer megharaguvék az -óriás s ugy belevágta Hajnalt a fodbe, hogy hogyha meg nem ragadta volna -a haját, belefutott volna a fod gyomrába. Ekkor Hajnal is megharagudott -s ugy vágta óriást a fodbe, hogy hogyha a feje tetején meg nem ragadta -volna a haját belefutott volna a fod gyomrába. Ekkor felelt az óriás: - -»Haj, te! menjünk kardra harczolni.« - -Ekkor karddal harczoltak s az óriás Hajnalnak a nagy ujját megvágta. -Hajnal meglátta a szép piros vérit s ugy kimérgelodött, hogy az óriást -olyan apróra vágta mint a muntliszt a milyen apró. Ekkor ërëmében -felment a királykisasszonyhoz s az aranygyürüjét odaadta jegybe. Ekkor -kérdezte Hajnal: - -»No szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, ezt a palotát hogy lehessen -elvinni innet.« - -»Látod-e azt az almáriumot?« - -»Igen.« - -»Ott vagyon egy aranyvesszo, sujtsd meg ennek a palotának négy szélit.« - -És megsujtotta az aranyvesszovel s lett belole egy aranyalma. Ekkor nagy -ërëmmel ketten megindultak. Elérkeztek a középso királykisasszonyhoz. Ok -most ott hárman esznek-isznak és mulatoznak. És kérdé vala az Hajnal az -középso királykisasszonytól, hogy hogyan lehessen elvinni ezt a palotát? - -»Látod-e ezt az almáriumot?« - -»Igen.« - -»Ott vagyon egy aranyvesszo, sujts meg ennek a palotának négy szélit.« - -És megsujtotta az aranyvesszovel s lett belole egy aranyalma. Ekkor nagy -ërëmmel megindultak s elérkeztek a nagyobbik királykisasszonyhoz. O most -ott négyen esznek-isznak és mulatoznak. És kérdé vala az Hajnal az -nagyobbik királykisasszonytól, hogy hogyan lehessen elvinni ezt a -palotát. - -»Látod-e ezt az almáriumot?« - -»Igen.« - -»Ott vagyon egy aranyvesszo, sujtsd meg ennek a palotának a négy -szélit.« - -És megsujtotta az aranyvesszovel s lett belole egy aranyalma. Tette -zsebibe az almát s megindultak négyen s megérkeztek oda, a hól a -felvilágra fel kell menni. Ekkor megránditotta o a kontárt s a két -testvér s a czigány helyén állott. Hajnal feltette legelobbre az Éjféle -menyasszonyát az kantárba s felhuzták az felvilágra. Azután feltette, a -középso királykisasszonyt a Vacsora menyasszonyát, a kantárba s -felhuzták a felvilágra, azután a kisebbik királykisasszonyt is -felhuzták. Gondolta Hajnal: »No, no, most csak én vagyok idele. Ok már -fenn vannak a három leány s a három férfi, most már mi lessz velem, ha -én fel találok ülni az kantárba s engem eleresztenek, nekem az életem el -lessz pusztitva.« Gondolta magába, egy olyan nehéz követ feltesz a -kantárba, mint a milyen nehéz o, hogy lássa meg, hogy mit csinálnak -vele. Ugyanis ugy tett, hogy felfelé egy követ tett a kantárba. Mikor -felhuzták félig, akkor visszaeresztették. Akkor mondja Hajnal: »Épen én -is igy jártam volna.« Leült és elbusulta magát és az alvilágon kezdett -bujdokolni. Elérkezett o egy majorhoz. Az a majoros feleségestül együtt -vakok voltak. És köszönt Hajnal: - -»Szerencsés jó napot major bácsi.« - -»Isten hozott ki tudja micsoda, nem tóm fehérnép-e vagy férfi?« Felelte -Hajnal: - -»Férfi.« Kérdezé az major, hogy miféle járásbéli. - -»Elindultam szogálni, szerencsét próbálni.« Felelte a major: - -»Megfogadnálak, ha eljönnél a juhok mellé, mert az én juhaim tiszta -magoktól megjárnak.«[39] - -»Hát én szivesen beállok.« - -Ebbe az ülohelybe enni és inni fogtok neki. Mondotta a Major: - -»No fiam menj el a juhokkal, de a juhokat hadd a maguk mentire, ok -menjenek arra, a merre akarnak, te csak menj utánok, mert ok megjárnak -magukra.« - -A mint o ment a juhokkal, egy mezoszélen megtalált egy szép kutat. -Gondolta magába, hogy abból a szép vizbol egyet iszik s ledölt a kut -mellé. Ekkor két holló leszállott egy fára s mondta az hollónak a fia: - -»Édesanyám leszállok arra a dëgre,[40] hogy lakjon jól belole.« Monda a -hollónak az anyja: - -»Ne szállj le fiam e, mert látod, hogy élo.« Mondta az hollófiu: - -»Nem élo az édesanyám.« - -Akkor a hollófiu leszállott a Hajnalnak a mejjére s ottan az oldalkassát -kezdte enni. Mikor jóllakott volna, akkor megragadta az hollófiut. Akkor -monda az hollónak az anya: - -»Megmondtam ugye, hogy ne szállj le mer élo ember.« Monda az holló -hajnalnak: - -»Te Hajnal ne pusztitsd el a fiamat, mert neked mondok egy jót: mindjárt -ebbol a kutból tizenkét órakor jo ki egy óriás, azonnalt annak a fejit -vedd el. Annak a kutnak a fenekibe vagyon egy lapos ko. Azt a lapos -követ emeld fel, az alatt a ko alatt vagyon egy csupor, abba a csuporba -vagyon a te gazdádnak és asszonyodnak a szeme. Azt a szemet szép tiszta -folyóvizbe meg kell mosni. Ekkor te hazaméssz és megkérdezed gazdádtól -és asszonyodtól; hogyha valaki a szemevilágát meghozná, mivel fogná -megajándékozni? Akkor neked igérnek aranyat és gyémántot, hanem magad -egyebet ne végy el, hanem vagyon egy háromlábu kabala, mondjad, hogy azt -ha neked adják, akkor a szemök világát meghozod. Legelsobb az asszonynak -egy szemet tégy be, mikor o szertenéz a gazdaságon, akkor mondja az -urának, hogy: »Adjuk oda apjuk, mert mi anélkül meg tudunk élni.« Akkor -mondja az major, hogy: »Azt nem adjuk.« Akkor vedd ki az asszonynak azt -a szemét s tedd a majornak oda. Akkor odateszed az majornak az szemet. -Mikor o szertenéz a gazdaságon, akkor mondja az asszonynak: »Nem bánom, -ha odaadom is.«« - -Nodehát má most, addig a hollófiát el sem is eresztette, valameddig a -sárkány fejit nem vette s a kutból a csuprot ki nem kereste. Megkapta -ezt a csuprot s a hollófiut azonnalt eleresztette s elment elé az -majorhoz. Ekkor kérdezte a majortól és a majornétól, hogyha valaki a -szemök világát eléhozná, mivel ajándékoznák meg? Igérnek aranyat és -gyémántot, örökös gyermeknek fogadják. Ekkor az asszonynak egy szemet -helyretett. Monda az majorné az urának: - -»Ó kedves apjuk, csak egy szemet tett hejre s ugy látok, mintha ketto -volna. No kedves apjuk akármit kér adjuk oda.« Monda a Hajnal: - -»Egyebet ne adjanak, de vagyon egy háromlábu kabala, vagy semmit sem; de -azt adják ide.« Felelte az major: - -»Azt nem adjuk, de akármi egyebet kérj a világon minden egyebet igen.« - -Ekkor kivette az asszony szemit s tette az majornak oda. Ekkor felelte -az major: - -»Adjuk öcsém uram az háromlábu kabalát.« - -Akkor mindkettonek a szemevilágát hejretette. Ekkor Hajnal nekiállott s -megfogta a háromlábu kabalát. Felelte a háromlábu kabala: - -»Kedves jó gazdám Hajnal, mire van kévánságod?« - -»Nekem egyébre nincsen, csak a felvilágra felmenni.« - -»No hát nyergelj meg ingem s jere ülj fel a hátamra.«! - -Meg is megnyergelte, fel is felült a háromlábu kabala hátára. A -háromlábu kabala azonnalt egyet nyeritett, egyet tappantott olyant, hogy -annak csengése, pengése keresztülhallott tizenhét országon, tizenhét -világon. Ekkor egyenesen felugrott az ájerbe s hanyatag -visszaereszkedett a fodre s talpraállott. Felelte az háromlábu kabala: - -»Nos nó kedves gazdám, jó bátorság, most hogy menjünk-e, ugy mint a szél -vagy mint a gondolat?« Felelte Hajnal: - -»Ne menjünk ugy mint a szél, de menjünk mint a gondolat.« - -Egyenösen felmentek a feso világra, érkeztek a királynak a városa -végire. Ekkor Hajnal leszállott a lováról s mondta az lova: - -»Nos nó kedves jó gazdám, engem vágj a fodre, lessz belolem egy rojtos -acskó,[41] ingem tehetsz a zsebedbe. Mikor szükséges vágj a fodre, olyan -leszek a milyennek gondolsz.« Ekkor Hajnal elment az királynak az -kovácsához: - -»Adjon Isten szerencsés jó napot kovács ur!« - -»Isten hozott téged is öcsémuram; miféle járásbéli vagy?« - -»Nem vagyok semmi rosszféle járásbéli; elindultam szógálni, szerencsét -próbálni, felkérném szépen kovács urat, hogyha lenne olyan szives, -hogyha befogadna engem inasnak, mert én szivesen szolgálnám kovács -urat.« - -Meg is megfogadta inasnak. A kovácsnak volt tizenkét legénye. Harmadnap -ment a király oda, mondta a kovácsnak, hogy a nagyobbik királyleánynak -egy jegygyürüt kell csinálni, me' menyen férjhöz. Felelte az kovács: - -»Felséges királyatyám nem tudok csinálni jegygyürüt.« Hát azt felelte az -tizenkét legény is, hogy nem tudnak csinálni jegygyürüt. Ekkor felelte a -kicsi inas: - -»Felséges királyatyám, hogyha gazdám megengedné én csinálnék.« Mondta a -kovács, hogy szivesen lehet. Mondá az inas: - -»Kérek magamnak külön egy szobát, egy üllot s egy kalapácsot.« - -És be is bevitték neki egy szobába. O be is bement és be is zárta az -ajtót. O egész éjjel kopogtatott. Reggel korán az király megyen fel az -kovácshoz s kérdezi, hogy kész vagyon-e? Felelte, hogy kész vagyon és -odaadta a gyürüt s igy monda vala a király: - -»Hó haj, épen olyan gyürü, mint a milyen volt az királyleányomnak, az -nagyobbiknak az jegygyürüje, mert azon is az én nevem rajta volt s a -leányomé.« - -Ekkor száz forintot letett a király a gyürüért. Evvel elment a király. -Gondolta Hajnal magába, könnyü volt olyat csinálni, mikor a leányodé -vólt. A kovács egy nagy gazda volt s az király megszolitotta a -lakodalomba. Ekkor a kovács készült egész házicsaládostul a lakodalomba. -Monda az kovács az inasának: - -»Jere te is lakodalomba.« - -Ekkor monda az inas, hogy nem szegény legénynek való. Odamennek és -megindulnak a templomba a lakodalmi népek. Haj! gondolta magába Hajnal, -most épen az oltár elott vannak. Ekkor o is csak kiment, zacskóját vágta -a fodre s gondolt a zacskóból tiszta ezüst lovat s o magát is tiszta -ezüst ruhába. Ekkor felpattant a lovának a hátára s gondolta magába: -»Elol világosság, hátul sötétség«; egyenes beugratott a templomba s az -oltárral szembe fordult s végighallgatta, hogy Vacsora a nagyobbik -királykisasszonynyal esküszik. Akkor Hajnal megfordult és kiugratott a -templomból. Mikor hazaérkezet, akkor a lovát fodhözvágta s lett belole -egy rójtos acskó s tette a zsebibe. Érkezett haza az kovács családjával -együtt. Mondta az kis inasnak: - -»Mért nem jöttél el a templomba, mert az Isten volt ott csodalátására.« -Felelte a kicsi inas: - -»Nem szegény legénynek való oda menni olyan hejre.« - -Másnap reggel ujból ment az király az kovácshoz. - -»No te kis legény, csinálj az középso leányomnak egy aranygyürüt, mert -menyen az éjfélhez hozzá.« - -»Szivesen csinálok.« - -Ekkor ismét egy szobába vitték s a szobába bézárta az ajtót. Egész -éjszaka furt csengetett, pengetett. Reggel megyen az király oda s kérdi: - -»Kész van-e?« Monda hogy: - -»Itten vagyon.« Monda a király: - -»Hej, ha! Épen olyan, a milyen a középso leányomnak a milyen jegygyürüje -volt; éppen arra a nevem is fel volt vágva s a leányomé.« - -Ekkor száz forintot letett a király a gyürüért. Evvel elment a király. -Gondolta Hajnal magába: »Könnyü volt olyat csinálni, mikor a leányodé -volt.« A kovács egy nagy gazda volt s az király megszólitotta a -lakodalomba. Ekkor a kovács készült egész házicsaládostul a lakodalomba. -A kovács hija a fiut: - -»Jere te is lakodalomba!« Ekkor mondá az inas, hogy: - -»Nem szegény legénynek való.« - -Ekkor mennek az esküvore a templomba. Most Éjfelével eskette a pap a -király középso leányát. »Haj!« - gondolta magába Hajnal. - »Most épen az -oltár elott vannak.« Ekkor o is csak kiment, zacskóját vágta a fodre s -gondolt a zacskóból tiszta aranylovat s o magát is tiszta arany ruhába. -Ekkor felpattant lovának a hátára s gondolta magába: elol világosság, -hátul sötétség, s egyenesen beugratott a templomba s az oltárral szembe -fordult s végighallgatta, hogy Éjféle a középso királykisasszonynyal -esküszik. Akkor Hajnal megfordult és kiugratott a templomból. Mikor -hazaérkezett, akkor a lovát fodhözvágta s lett belole egy rojtos acskó s -tette az zsebibe. Érkezett haza az kovács, családjával együtt. Mondta az -kis inasnak: - -»Mért nem jöttél el a templomba, mert az Isten volt ott csodalátására.« -Felelte a kicsi inas: »Nem szegény legénynek való oda menni olyan -hejre.« - -Másnap reggel ujból ment a király az kovácshoz. - -»No te kis legény, csinálj a kisebbik leányomnak egy aranygyürüt, mert -menyen a czigánylegényhez férjhez.« - -»Szivesen csinálok.« - -Ekkor ismét egy szobába vitték s a szobába bezárta az ajtót. Egész -éjszaka furt, csengetett, pengetett. Reggel menyen a király oda s kérdi: - -»Kész van-e?« Monda, hogy: - -»Itten vagyon.« Monda a király: - -»Hej ha! Épen olyan, a milyen a kisebbik leányomnak, a milyen -jegygyürüje volt; éppen arra a nevem is fel volt vágva s a leányomé.« - -Ekkor száz forintot letett a király a gyürüért. Evvel elment a király. -Gondolta Hajnal magába: »Könnyü volt olyat csinálni, mikor a leányodé -volt.« A király egy nagy gazda volt s a király megszólitotta a -lakodalomba. A kovács hijja a fiut: - -»Jere te is lakodalomba!« Ekkor mondá az inas: - -»Nem szegény legénynek való.« - -Ekkor mennek az esküvore a templomba. Most a czigánylegénynyel eskette a -pap. »Haj! - gondolta magába Hajnal - most épen az oltár elott vannak.« -Ekkor o is csak kiment zacskóját vágta a fodre s gondolt a zacskóból -tiszta gyemánt lovat s o magát is tiszta gyemántruhába. Ekkor felpattant -lovának a hátára s gondolta magába: »Elol világosság, hátul sötétség« s -egyenesen beugratott a templomba s az oltárral szembe fordult. A Hajnal -azt mondja a papnak: - -»Szállj le most te pap az oltár elol, hogy én álljak fel, hogy én -eskessem meg ezt a pár népet.« - -Akkor leszállott a pap és felállott a Hajnal. Akkor kérdezte a -czigánylegénytol. - -»No fiu mond meg aztat, hogy hól váltottad meg ezeket a fehérnépeket.« - -Felelte a czigánylegény, hogy lement az alvilágra, sokat járt, sokat -fáradott s ugy váltotta meg. A királykisasszonynak bujába az könyve ugy -hullott, mint a záporeso, hogy neki az czigánylegényhez kellett, hogy -menjen férhöz. Ekkor Hajnal belenyult a zsebibe s kivette az három -gyürüt s felkiáltotta, hogy ki ismeri magáénak ezt a gyürüt. Három -királykisasszony egyszerre a nyakába szökött s mindnyája kiáltja: - -»Szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, te váltottál meg minket a bünös -haláltól.« - -Akkor a kisebbik királykisasszony szökött a Hajnalnak a nyakába. - -»Ó szivemnek szerelme, szivemnek kegyese, én a tied, te az enyém.« - -Ekkor a háromlábu kabala ugy kirugta a czigánylegényt a templomból, hogy -ezer darabba szakadott. Monda Hajnal: - -»No most gyere pap eskess meg münköt.« - -Megeskette pap oket. Mikor kijöttek a templomból, akkor Hajnal gondolt -egy lakodalmi vendégséget. Oda papot, hóhért, pap eskette, hóhér -seprüzte. Már mostand fólj a nagyszerü lakodalom. Ezzel, evvel fogunk -maradni. - -(_Szováta_.) - - -9. Szüz Mária és a keresztleánya. - -No de hát! Egyszer volt, hól nem volt az hetedhétországon és az -operenczián is tul, és a bátyám háza mellett felnövekedett egy -jegenyefa. Annak volt 366 ága; peniglen annak az ágain 366 holló, -peniglen a tövin 366 szamár, ki az én mesémet elkaczagja, vagy tréfára -véli, az a 366 holló vájja ki a szemit, az 366 szamár az döfödje meg. -Nodehát! Egyszer volt egy szentes leány, melyent férfira nem is nézett -rea. Egy reggelibe felkot az ágyából és seperte a szobáját. Egy szem -bors keredett a talpa alá. Azt a szem bórsót vetette o elobb és hátra is -és mindig a talpa alatt vót. O gondolta magába, hogy befalja azt a szem -borsót. És be is befalta, s azonnalt megterhesedett. O gondolta magába, -hogy mütevos legyen, hogy azt meg ne tudják, hogy o megterhesedett. O -gondolta magába, hogy kimén a havasba, hogy otet ott a vadak és a varjak -megegyék. És ki-is kiment a havasba. Ottan megtalált egy udvas fát és -muhából vetett ágyat és lefeküdt oda. Mihent lefeküdt, azonnal szült egy -aranyhaju leányt. Hogy meglett, gondolta magába: »Mint szeretném most -városban lenni, hogy megkereszteltessem ez aranyhaju leányt.« Azonba a -Szüz Mária elejébe ment és mondta a Szüz Mária: - -»Mit gondolkozik komámasszony?« - -»Én azon gondolkozom, hogy szeretném megkeresztelni leányomat« Szüz -Mária azt mondta: - -»Elviszem én, megkereszteltetem s addig nem adom vissza, a mig tizenkét -éves nem lessz.« - -Avval elvitte a leányt és megkereszteltette. Mikor harmadnapos volt, -akkorára növelkedett, mint egy 13 éves leány. Akkor mondotta Szüz Mária: - -»No keresztleányom! tizenegy szoba van, tiz szobát minden reggel -söprögess, a tizenegyedikbe ne nézz be!« Seperte a kis leány hat napig, -de a hetedik nap nem állta meg, hogy a tizenegyedik szobába be ne -nézzen. Ottan látta, hogy Krisztus Urunk, Szent Péter és Szüz Mária -álltak. Krisztus Urunk tartotta a Szent misét és Szent Péter és Szüz -Mária hallgatta. Elment Szüz Mária s kérdezte a keresztleányától, hogy -mit látott a tizenegyedik szobába. Azt felelte a leány, hogy semmit sem -látott. Második nap reggelen ujban seperte a tiz szobát; akkor sem állta -meg, hogy a tizenegyedikbe be ne nézzen. Akkor látta Szent Pétert, hogy -tartotta a szent misét, Krisztus Urunk és Szüz-Mária peniglen hallgatta. -Ekkor elment a Szüz-Mária és kérdezte a keresztleányától: - -»Mond meg keresztleányom, mit láttál elsobbször, mit láttál másodszor.« - -»Keresztkomámasszony se nem láttam, se nem hallottam semmit.« - -Ujban harmadik reggel seperte a tiz szobát. Akkor sem állta meg, hogy a -tizenegyedik szobába be ne nézzen. Ekkor látta, hogy a Szüz-Mária -tartotta a szent misét, Krisztus Urunk és Szent Péter hallgatta. Ekkor -elément a Szüz-Mária és kérdezte: - -»Nos, no kedves keresztleányom, mond meg nekem mit láttál elsobbször, -másodszor és harmadszor.« - -»Se nem láttam se nem hallottam semmit.« - -»No ha nem hallottál semmit, keresztleányom, akkor jere velem a rétre, -ott a réten a nagy fennálló fa. - -No keresztleányom, látod annak a fának a tetejét, ha meg nem mondod -nekem, hogy mit láttál elsobbször, másodszor és harmadszor, annak a -fának tetejébe méssz.« S akkor ottan volt a keresztleánya a fa tetején. - -»Nó most keresztleányom, ha meg nem mondod nekem, hogy mit láttál -elsobbször, másodszor és harmadszor, te onnat a fa tetejérol lebüköl.« -Akkor felelte a leány: - -»Se nem láttam se nem hallottam semmit.« - -»Akkor se ne láss, se ne hallj!« - -Ekkor a fáról lebükött, de o magát meg nem sértette. Ekkor o a réten -kezdett mászni és ottan volt egy szénabuglya és az alá o bebútt. Abba a -mezobe volt egy kút s egy királyurfi mindennap odajárt vadászni s annál -a kutnál délebédezett. Annak a királyurfinak az volt a szokása, hogy -legelsobben a kopójának vágott egy sorkalat kalácsot és vetette az -kopójának. Ekkor a kopója felvette azt a sorkalat kalácsot és elfutott -vele az szénabuglya tövéhez. Ujban visszament az kopója s az királyurfi -csodálkozott, mert hogy eztet soha sem tette az o kopója. Igy gondolta -magába: »Hogy még vágok egy küs kalácsot s odaadom az kopómnak, hogy -nézzem meg, hogy hova viszi.« Egyenesen menyen a szénaboglyához. Hát -lássa, hogy egy tiszta aranykéz nyúl ki az boglya alól. Azonnalt -megfogta ezt a királyurfi és kihúzta onnét. Hát lássa, hogy olyan szép -gyönyörü leány, a milyent széledes világon még hirül sem lehetett -hallani, nem hogy látásképen ilyent, hogy látott volna az ember. Igy -gondolta magába, hogy elviszi magának feleségnek. Azonnalt ot karton -haza is vezette és az o szobájába bevitte. O ment és jelentette -királyatyjának: - -»Felséges királyatyám! Életem, halálom kezibe ajánlom, hoztam magamnak -feleséget.« Felelte a felséges királyatya: - -»Szeretném meglátni.« - -»Tessék felséges királyatyám megnézni, itt az én szobámba.« - -»Ó kedves fiam! olyan szép, gyönyörü ez a leány, hogy széledes világon -nem hogy hirül hallottam volna ilyen szép gyönyörü leányt, csak az a -baj, hogy kinevetnek minket, hogy az királyi családunkba egy vakot s egy -siketet, hogy tartsunk királyi koronánk alatt.« Felelte az királyurfi: - -»Felséges királyatyám! készebb leszek, hogy felséges királyatyámék -megnevessenek, mintsáb, hogy én ettol, hogy én elmaradjak.« Akkor -mondotta felséges királyatya: - -»No, ha csakugyan olyan kedved van, élj boldogul! mert mink meg nem -utálunk azér.'« - -Telik mulik az ido. Ezalatt a királyné megterhesedett s jött az öreg -királynak egy olyan irás, hogy füvet fát állitson kardba s ezen s ezen -az órán s itt s itt jelenjenek meg a háboruba. Mikor az öreg király -olvasta ez irást, hullott a könyve. Kérdezte az ifju királyfi: - -»Felséges királyatyám, mi az oka, hogy felséges királyatyámnak hull a -könyve?« - -»Hogy ne hullna, mikor azt irták, hogy füvet fát állitsak kardba s ezen -s ezen a napon jelenjek meg a háboruba.« Akkor felelte az királyurfi: - -»Felséges királyatyám! Ha lessz olyan gondviseloje az én feleségemnek, -mint én magam, akkor elmegyek én a csatába.« Akkor felelte felséges -királyatyám: - -»Hogy talán külömb gondviseloje leszek.« - -Ekkor elment királyurfi a csatába. A mikor harmadnapja volt, hogy -elment, a felesége megbetegedett s szült két aranyhaju gyermeket. Irta -felséges királyatyám a királyurfinak, hogy az felesége melyen két -aranyhaju gyermeket szült az világra. Akkor irta az királyurfi: - -»Felséges királyatyám, nagyon figyelmeztetem, hogy jó gondviselojük -legyen.« - -Ekkor egy este Szüz-Mária elment a királynéhoz s kérdezte: - -»Nos nó, keresztleányom! tudod-e mit szültél a világra?« - -»Kedves keresztanyám, biz én nem tudom.« - -»No hát nyisd ki a szemed!« - -Ekkor kinyitotta a szemit. - -»No« - visszamondja - keresztleányom látod-e, hogy mit szültél ez -világra. - -»Látom, kedves keresztanyám.« - -»No« - azt mondja Szüz-Mária - látod ezt a nagy véres kést? - -»Látom, kedves keresztanyámasszony.« - -»No, keresztleányom, ha meg nem mondod, hogy mit láttál elsobbször, -másodszor és harmadszor, akkor elviszem a két aranyhaju gyermekedet, ezt -a véres kést peniglen itten hagyom melletted s reggel a király mikor -megébred és mikor béjo és lássa, hogy a két gyermek nincs melletted, -akkor röktönd elpusztit.« - -»Kedves keresztanyámasszony! se nem láttam se nem hallottam.« - -»Ha nem láttál és nem hallottál, akkor ne is láss és ne is hallj!« - -Evvel elment a Szüz-Mária s elvitte a két gyermeket. Reggel korán -megébred felséges királyatyám. Azonnalt ment be a menyihez. Hát lássa, -hogy egy nagy véres kés van mellette. Azonnalt irja az felséges király -az fiának: - -»Né az écczaka mi történt itthon: az asszony az écczaka megölte a két -gyermekét s megis megette: Ird meg kedves gyermekem, hogy mitevosök -legyünk vele, hogy pusztitsuk el.« Ekkor irta a királyurfi: - -»Ó felséges királyatyám, szépen felkérem, legyenek csendességbe, -valameddig én hazakerülök, hogy még egyszer nézhessek a szeme közé.« - -Azonban hazakerül az királyurfi, hát ugy vagyon beteljesedve, a hogy a -királyatya irta neki. No most a tizenkét tudóst összegyüjtötték és -teszik a törvényt, hogy hogy pusztitsák el. Egyik mondta, hogy fel kell -akasztani, a másik mondta, hogy fobelövés kell. A közben volt egy tudós, -a ki 366 esztendos volt. Az mondotta, hogy »Hozzák be a vasrudat s -emeljék fel a szëmëm pilláját és a szëmëm sorkát, hogy vessem reá -szëmëmet s nézzem meg az asszonyt.« Azonnalt bé is béhozták a vasrudat s -fölemelték a szëmëpilláját s rávetette a szëmét s igy monda vala: - -»366 esztendos vagyok, de nem hogy látást láttam volna ilyen szép -asszonyt tizenhét országba s tizenhét országon, még hirül sem hallottam, -hanem ennek a pusztitására felséges királyatyámnak egy vadaskertje -vagyon, abba bé kell vetni a vadak közé, hogy röktönt azok a vadak -szaggassák össze.« - -Azonnalt alkonyattájban bevitték a vadaskertbe. Röktönt a vadak kitátott -szájjal futottak rája, hogy szaggassák össze. A vadak közül a -legöregebbik azt mondá a többieknek: - -»Hohó! nehogy bántsátok, mert ez az uj királynénk és jött nekünk -csodálatunkra; hanem röktönt melléje kell állni kereken és kitátott -szájjal és a meleget fujjátok rája, hogy nehogy megfázzék a mi -királynénk.« - -Ekkor odament a Szüz-Mária és kérdezte a keresztlányától: - -»No hát tudod-e hol vagy, kedves keresztleányom?« - -»Nem tudom, kedves keresztanyám asszony, hanem azt tudom, hogy jó -melegbe vagyok.« - -»No hát nyisd ki a szemedet keresztleányom!« - -Ekkor kinyita a szemit, hát lássa, hogy az szejjedes ez világon a mennyi -vad vagyon, mind kürülette állnak kitátott szájjal, csak az héjja, hogy -béfalják. Most mondja a Szüz-Mária: - -»Hiszed-e keresztleányom, hogy mostand veszendo az életed.« - -»Hiszem má' most kedves keresztanyám.« - -»No hát keresztleányom, mond meg nekem, hogy mit láttál elsobbször, -másodszor és harmadszor.« - -»No most kedves keresztanyámasszony, má most megmondom, mé' látom, hogy -csak addig az életem, a még a számon kimondom. Kedves keresztanyám -asszony, azt láttam elobbször, hogy Krisztus Urunk, Szent Péter és -Szüz-Mária álltak a tizenegyedik szobában. Krisztus-Urunk tartotta a -szent misét, Szent Péter és Szüz-Mária hallgatta. Másodikszor peniglen -azt láttam a tizenegyedik szobába, hogy Szent Péter tartotta a szent -misét, Krisztus Urunk és Szüz-Mária hallgatta. A harmadik napon peniglen -azt láttam, hogy Szüz-Mária, Krisztus Urunk és Szent Péter álltak a -tizenegyedik szobában s Szüz-Mária tartotta a szent misét, Krisztus -Urunk és Szent-Péter hallgatta.« Akkor felelte Szüz-Mária: - -»Ládd keresztleányom eddig is megmondhattad volna eztet, a mit láttál, -mert nem szenvedtél volna annyit.« - -Ekkor a Szüz-Mária gondolt egy tiszta gyémánt palotát, tizenkét -emeletüt, egy kakaslábra, egy aranylánczczal egy arancsillaghoz felkötve -s ez a palota arra fordult a merre az nap. Akkor a két szép gyermeke is -mellette volt. Ekkor mondotta a Szüz-Mária: - -»Élj boldogul kedves keresztleányom!« - -Ezalatt a király megbetegedett, hát lássa, hogy az egész kastélya tüzbe -borult s röktönt lázadást csinált. Dehát nem tüz volt az, mert az -vadaskertbe egy tiszta gyémánt palota van. Mostand a király -czirkuláztassa tizenhét országba, tizenhét világon: herczegek és -princzegek és grófok és válogatott czigánylegények jöjjenek össze, a -kinek lessz rá vitézsége, a ki felmegyen abba a gyémánt palotába, a ki -megnézi, hogy miféle nemzet lakozik ottan, annak adja fele királyságát -éltéig és holta után egész királyságát. Esszegyültek herczegek és -princzegek és grófok és válogatott czigánylegények. Dehát a sok közül -egy sem kerekedett olyan vitéz, a ki felmenjen ebbe a gyémánt palotába. -Igy hát az királynak az fia azt felelte: - -»Nos nó, felséges királyatyám! nekem igyis ugyis veszendo az életem. -Most az egész községtol engedelmet kérek, mert mostand én megyek s tudja -Isten, hogy megélek-e vagy meghalok.« - -Ekkor megindul az királyurfi és ment fel a palotába. Mikor a -tizenhetedik szobaajtót megnyitotta volna, olyan világosság csapott -szembe, hogy röktönt hanyatag esett. »Ekkor a két gyermekem röktönt -mellém szökött, azonnal felölelték és gyémántos tivánra letettek és -aranyvizzel megmozsdattak és megeszingettem.[42] Mármostand megnyitottam -kastélyem ablakát és kihajoltam és vivátot kiáltottam. Éljen! Mert a -királyurfi két szép gyermekével és a feleségével szivinek szerelmivel -itten beszélgetnek. Már mostand örömömbe, hogy az Isten visszavezérelte -gyermekeimet és feleségemet, menyek a menyegzore; tizenhét országba s -tizenhét világon czirkuláztatom, hogy herczegek, princzegek, grófok és -válogatott czigánylegények jojjenek össze az lakodalomra.« Má' mostand -mennek az esküvore, az zenészek fujják. (Énekli a Rákóczyt.) - -(_Szováta_.) - - -10. Király Derzsa. - -Vót egyszer egy király, annak vót három leánya és egy gyémánt köntöse. -Azt mondja egyszer a király a leányainak, hogy menjenek el eprészni s a -melyik leghamarabb teleszedi az aranykantárt, azé legyen a -gyémántköntös. S hát elment az a három leány egy rengeteg havas közepibe -s nekidurálják magukat eprészni. Hát a legkisebbik leány térülfordul s -teleszedi az aranykantárát eperrel. A másik két leány nem tudta -teleszedni, mert egy szemet tettek a kancsóba, egyet ettek meg. A két -idosebbik királyleány tanakodik, hogy mit csináljanak a legkisebbik -királyleánynak, mert már teleszedte a kantárját s az övé lessz a -gyémántköntös. A legkisebbik leány haza akart menni, de a legnagyobbik -nem hagyta. Azt mondja a nagyobbik: - -»No hát nyivaszszuk meg s tegyük bele a kerékvágásba.« Mondja a középso: - -»Ne öljük meg Király Derzsát, legkisebbik testvérünket, mert o a -legkisebbik és legügyesebb.« Azt mondja a legnagyobbik: - -»Ha te ezt mondod, akkor én téged is megöllek.« Ekkor Derzsát megfogták, -megölték és a kerékvágásba tették. Azok most megtöltötték a csiprokat -eperrel s avval hazamentek. Kérdi a király: - -»Hát Derzsa hol maradt?« Hát mondják: - -»A biz a hátramaradt; mert a csiprát még nem szedte teli.« Este -következett s a király busul, hogy nem jo Derzsa. - -Vót a királynak egy majora s abban volt neki egy pakulárja. Hát ez a -pakulár mikor a juhait orzi azon a helyen, a hol Király Derzsa el vót -temetve, kedve jön, hogy egy furulyát csináljon abból az akáczfából, a -melyik a Derzsa sirja felett nott. Aztán mikor megcsinálja a furulyát, -hát kezdi funni: - - Fujjad, fujjad én zsellérem! - Én is vótam, mikor vótam: - Királyleány, király Derzsa. - Eprészedok megölének - Kerékvágásba tevének. - -Arra az pakulár megijedett, hogy vajjon ez mi a? Hazamegy este az -pakulár s odaadja az furulyát az királynénak, hogy fujja és hajja meg -milyen szók vannak abba a furulyába. Hát mikor a királyné megfujja igy -szól: - - Fujjad, fujjad édes szülom! - Én is vótam, mikor vótam: - Királyleány, király Derzsa. - Eprészedok megölének - Kerékvágásba tevének. - -Az anya megijedett s odaadta a furulyát a királynak. Hát fujja a király -s azt fujja: - - Fujjad, fujjad édes tátim! - Én is vótam, mikor vótam: - Királyleány, király Derzsa. - Eprészedok megölének - Kerékvágásba tevének. - -Ekkor behivták a leányokat s odaadták, hogy fujják meg ok is. Megfujja a -nagyobbik leány s a tilinkó igy szól: - - Fujjad, fujjad én gyilkosom! - Én is vótam, mikor vótam: - Királyleány, király Derzsa. - Testvéreim megölének - Kerékvágásba tevének. - -Ekkor a nagyobbik királyleány ugy megmérgelodött, hogy kifutott a -tilinkóval s a sütokemenczébe belédobta. Ekkor kiszökött egy szikra s a -legkisebbik leány ujból meglett, de még szebb volt mint azelott. Mikor -megtudták, hogy a testvérei ölték meg, a két nagyobbik leányt -levetkeztették és elcsapták.[43] - -(_Szováta_.) - - -11. A házasodni akaró királyfiu. - -Egyszer vót, hol nem vót, hetedhétországon tul; a hol a bolhát -rézpatkóval verték, hogy a sulyba a fenékbe meg ne botorkázzék. Egyszer -volt egy ögyvez királyné, annak vót egyetlen egy fia. Eroltette az -édesanyja a fiát, hogy párasodjék meg, de azt mondotta volna j'az fia: - -»Miért párosodjam meg édesanyám, mikor még nagyon nevendék vagyok -megpárosodni.« - -»De mégis, édes fiam, kiváncsi volnék s várnám aztat, hogy te -megpárosodjál, mert én már mindjárt odakerülök, hogy ma-hónap az életem, -s szeretném tudni, hogy hogy élhetsz a tulajdon pároddal.« - -»No édesanyám ugylátszik, hogy nagy kivánsága engem megpárositani, -tarisnyájjon hát fel engemet, hátha a jó Isten rendelne nekem egy jó -tássat valahol.« - -Elindult a fiu s megérkezik egy nagy havasba. Ottan meglát egy nyáj -aranyszorü juhot s egy óriás ember orizé. Azt kérdi az óriás ember: - -»Mit keresel itt, te emberiszing, hogy vetodtél ide, a hova még a madár -se jár.« - -»Elindultam szerencsét próbálni« - felelé a fiu. - -»Nohát gyere te hozzám«, - mondja az óriás ember - »szállásba écczakára, -majd én meg fogom neked mondani, hol találod meg a szerencsét.« Ezzel -elindultak a nyáj juhokkal elé a szálláshoz. Behajtja az óriás ember -turma[44] juhát vaslappancsa alá, o bemenyen a setét kopalotába s mondja -a kis fiunak: - -»Arra kérlek te küs fiu, nagyon nyughatnám vagyok, egy küsnyég meg -akarok pihenni, légy szives ottan a szegletbe a kád tejet fórrald fel. -Mikor az a tej legjobban lobog, koccsél fel ingemet, hogy keveset -használhassál belole.« - -Ott ugyan a küs fiu meg is fogadá az óriásnak kivánságát, de mivel Isten -hatalma által nem engedte, hogy a küs királyfiu elpusztuljon, sugarával -sugároltatta hogy: - -»Te küs fiu, nehogy felköltsed óriás embert, mert neked nagy -veszedelmedre lessz, hanem mikor legjobban buzug a tej, végy a -gerendából egy nagy kovácskevero kanált, mericsd teli a nagy kádból -tejjel s vágd a szeme közi.« - -A fiu megcsinálta a tüzet, felforralta a tejet s mikor legjobban -lobogott a tej, akkor a küs fiu a kovácskevero kanalat elévette, -belemeritett az forró tejbe s ugy vágta az óriásnak szeme közi, hogy -azonnalt kiesett a két szeme. Felugrik az óriás ember, megijed a küs -fiu, hogy mi történik most vele. Futott a fiu az ajtó sarkához, kezdte -kerülni a szobának belvilágát, hogy hua legyen. Megkapott a fiu egy -köböl diót, kiódta ott a zsákot, de egyéb gondolatja nem volt, hanem -belemarkol a zsák dióba. Keresi vala az óriás ott a szobába, hogy hova -lett a küs fiu. De a küs fiu elszórta a diót a markából a ház foggyire, -hogy ide-oda höngörögött a sok dió s az óriás azt tudta, hogy mind ott -jár a küs fiu s ott kereste az óriás. A fiu nagyon féldegélt vala s -észrevétel nélkül kiosonkodott a szobából az udvarra. Ottan az óriás -embernek aranyszorü berbécsit megnyuzta vala királyfiu, mert -kénytelensége reáhajtsa vala, hanem[45] soha meg nem szabadul vala. -Ekkor belebutt királyfi az aranyszorü berbécsnek boribe. Mialatt fiu -eztet megtette vóna, azalatt az óriás is kimene a házból: - -»Várj, várj, te utonjáró, rablótolvaj, megcsufoltál engemet, kifogyattál -minden életembol, hanem én is megmutatom, hogy te ki nem méssz az -életemrol; vagy megadd magadat, vagy étlen vagy szomjan ki kell hogy -mulj az világból.« - -De keresi vala az óriás életje körül a királyfiut, holott o nem is -gondolhatta vala, hova lehetett az fiu. Mind keresi még se kapja meg. -Ezzel béméne óriás tapogatva szobájába; ott búslakodik vala egész -écczaka. Mondogatta magába az óriás: »Talán meg se virrad soha!« -Gondolta utoljára, hogy: »Talán eddig felvirrasztott az Isten, kimenyek, -elbocsátom a nyájamat.« Kimene az óriás az udvarra, vitte a markába a -nagy lakatkócsot, kinyitja három mázsás vaslakatot, felkapcsolja a -vaslappancsot s monda vala az óriás maga-magába: »Édes kicsi nyájaim, -már kibocsátlak a mezore, mert már eleget éheztetek idegen vándor -tekergo-bódorgó mián.« Az óriás odamene vala szejjelvetette a lábát a -vaslappancs alatt, füttyögtette vala nyájait egyenkint, hogy bocsássa -ki. Mind megtapogatta vala az óriás minden darab juhát szorénél fogvást, -vajjon nem a királyfi menyen ki a lába között. Legkésobbre maradt az -aranyszorü berbécs. Ment a királyfi aranyszorü berbécs képibe, megfogja -vala az óriás lába között aranyszorü berbécsnek a gyapját: - -»Eriggy édes kicsi aranyszorü berbécsem, mert benned van minden -gyönyörüségem.« - -Mikor a királyfi az aranyszorü berbécs képiben kimene vala, kibujék vala -a berbécs borébol, összeütötte bokáját s felelé vala: - -»Itt vagyok te vak tolvaj, bennem tudom nincs semmi gyönyörüséged, mert -szabad vagyok magammal, Isten o felsége kiszabaditott a te kénos kezeid -közül.« Feleli vala az óriás: - -»Ó te kis fiu, csak tréfálkoztam veled, gyere vissza, né milyen -'jandékot adok én neked. Mért ijedtél meg tolem, hiszen én nem bántalak -téged. Itt van egy aranygyürü, huzd fel az ujjadra.« Felelé vissza a -királyfiu: - -»Hé, nem csalsz meg vén kutya, ha ide akarod adni azt a gyürüt, hát dobd -ide!« - -Oda is dobta vala óriás a gyürüt a királyfiunak. A királyfiu felveszi a -gyürüt a fodrol és behuzza az ujjába. De a gyürü egy percz alatt ugy -bedagadt a fiu ujjába, hogy semmi letteképen ki nem tudta venni többé. -Elkezdte a gyürü királyfiu ujjábán kiáltva: - -»Erre, erre vak óriás erre!« - -Erre már megijed a királyfiu, hogy már most vége az életinek. Mit volt -mit tenni, kivesz egy bicskát a zsebibol s mindjárt levágja az ujját s -beledobja egy tóba. De a gyürü ott is mind azt kiáltotta: - -»Erre, erre, vak óriás erre!« - -A vak óriás ment a gyürü után s egyszer csak beleszakadt a tóba. Mostan -már megindult a legény a világba. Utközben találkozik egy nagy fekete -medvével. Szembeáll vele a medve s mondja: - -»Hát te emberiszing, most már megeszlek, miért vakitottad meg a -bátyámat.« - -Eleget könyörgött a királyfiu, igyis meg ugyis, de azt mondja a medve: - -»Életedet meghagyom, de ha megpárosodol, akárhol ott leszek s vége az -életednek.« - -No de már most még jobban megbusult a királyfiu s mondta magába: »A biz -én elpusztitom magamat, hisz ugy sincs semmi hasznom az életben, ha már -megházasodni sem szabad.« Ment mendegélt tovább, egyszer csak egy nagy -erdobe érkezik. Az erdo közepén volt egy kis házikó; hát látja, hogy ott -benn van egy vén boszorkány. Kérdi tole a vén boszorkány: - -»Hát te mit keressz itt?« - -»Én bizony szolgálatot keresek öreg nanyám.« - -»Hát én megfogadlak.« - -Meg is fogadta a vén boszorkány a királyfiut. Mindennap kellett a -királyfiunak vadászni, hogy egy nyulat lojjön. Volt a boszorkánynak egy -ügyes, szép leánya. A királyfiu beleszeretett a leányba s feltette -magába, hogy o bizony megkéri a vén boszorkánytól a leányt. Ugy is tett, -megkérte a leányt s a vén boszorkány oda is adta s mondja, hogy ásó, -kapa válaszsza el egymástól. A mint mennek az esküvore s a templom elott -vannak, valami nagy bodülést hallanak. Szertenéz a királyfiu, hát látja, -hogy egy nagy fekete medve jo le a hegyen. Mindjárt ráismert, hogy ez az -o fekete medvéje, a ki egykor meghagyta vala, hogy soha meg ne -házasodjék. Mindjárt a jegygyürüjét kettéharapta, a zsebkendojét -kettészakitotta s felét adta a leánynak, fele maradt neki s avval -elbucsuznak egymástól. A mint megy mendegél a királyfiu hetedhetországon -tul is, talál egy kis házikót. O bemegy oda s lát ott egy vén osz -embert, lehetett száz esztendos. Köszön neki szépen: - -»Szerencsés jó estét öregapám.« - -»Jó, hogy öregapádnak szólitál, mert különben helyben halálfia lettél -volna. Hát mit keressz te itt, mikor már száz esztendeje, hogy embert -nem láttam.« - -A fiu elpanaszolja, hogy vele mi történt s az öreg ad neki egy gyürüt s -mondja neki: - -»Nó fiam innet három nap járásra találsz egy nálamnál még öregebb -embert, menj el hozzá, hátha o is ad valamit.« - -El is megy a királyfiu s harmadnapra elérkezik egy kis házikóhoz. O -bemegy oda s lát egy olyan öreg embert, hogy a fehér szakállával seperi -a ház foggyit s ha nem volt száz esztendos, soha sem lessz többet annyi. - -»Jó napot öregapám!« - -Fogadja az öreg: »Szerencséd, hogy öregapádnak szólitottál, mert -különben egy az életed, az sem sokáig lett volna.« Kérdi az öreg, hogy -miféle járatban van? Elpanaszolja, hogy mi történt vele s hogy egy öreg -ember igazitotta ide. Arra az öreg odaad egy gyürüt neki s azt mondja, -hogy: - -»Ide három napig való földön tul van még egy nálamnál öregebb ember, -menj el hozzá, o többet tud mint én.« - -El is megy a fiu s elér egy nagy erdoségbe. Annak közepébe állott egy -házikó. O bemegy oda s lát egy öreg embert. Olyan öreg volt ez az ember, -hogy a lába gyökeret vert sok ültiben s a patkányok fészket raktak a -szakállában. - -»Jó napot öregapám!« - -Fogadja az öreg: »Szerencséd, hogy öregapádnak szólitottál, mert egy az -életed, az sem sokáig tartott volna.« - -Kérdi az öreg, hogy miféle járatban van. Elpanaszolja, hogy mi történt -vele s hogy két öreg ember igazitotta ide. Erre az öreg ember odaad neki -egy gyürüt s azt mondja neki: - -»Innet egy naprajáró, ott van egy nagy siátság, mikor odaesteledel, a -három gyürüt tedd le a siátság közepibe s reggel mikor felébredsz, ottan -lessz három nagy kutya. Ezeket mind neveken szólitod. Az egyiket hijjok, -Földneheze, a másikat Mindenttudónak, a harmadikat Világotlátónak.« - -Ugy is tett a királyfiu. Mikor odaért a nagy siátságba, letette a három -gyürüt a siátság közepibe s reggel mikor felébredt, ottan lett három -nagy kutya. Szólitja a kutyákat nevüknél s kezdik nyalni kezit, lábát. -És elindul a királyfiu a faluja felé, mert most már nem félt a medvétol. -Mikor a falujába ért, kérdezosködik, hogy mi hir van idehaza. Hát -mondják, hogy egy leány menyen férhez; az a leány pedig épen az o -kedvese volt azelott. Mindjárt felöltözik koldusgunyába s elmegy a -lakodalmas házhoz. Ahogy meglátja a menyasszony, mindjárt viszen neki -egy darab kalácsot s egy pohár bort. A koldus azt feleli: - -»Kedves menyasszony, én felét megiszom, te is idd meg a más felét.« - -Ugy is tett a fiu, megiszsza a bornak felit s a fél gyürüt, a mit -egykoriban kettéharapott, beledobta a pohárba. A leány, mikor megitta a -bort, meglátja a félgyürüt a pohárban s kérdezi a királyfiut: - -»Hát kend hól kapta ezt a gyürüt?« - -»A hól te a másik felit«, feleli vala a királyfiu. - -Ekkor megtöröli a száját a fiu a zsebkendovel. - -»Hát ezt a fél zsebkendot hól kapta kend?« - -»A hól te a másik felit«, mondja vala a királyfiu. - -Ekkor megismerte, hogy ez az o kedvese, a kivel egykoriban jegyben járt. -Össze-vissza csókolódznak s a volegénynek utat adnak. Ekkor csaptak -olyan lakodalmat, hogy egy évig tartott s az öreg Mihók bá ott törte ki -a lábát a nagy tánczolásba. Ha nem hiszik, kérdezzék meg tole. - -Ekkor a királyfiu nagyon örvendezett, hogy megint visszakapta a régi -kedvesét és járt mindig vadászni, de a vén medve mindig nyomban kisérte, -csak félt bántani a királyfiut a nagy kutyák mián. Összeegyezett a vén -boszorkánynyal a medve, hogy miképen pusztitsák el a legényt. Azt mondja -a vén boszorkány, hogy bizza csak reá, o majd eligazitsa. Másnap a vén -boszorkány nem engedte, hogy a fiu a kutyákat magával vigye vadászni, -hanem nagy kofalak közé rakta bé a kutyákat. Mikor estefele jön elé a -királyfiu, hogy haza menjen, hát látja, hogy jo vele szembe a nagy -medve. A királyfiu nagy ijettibe felszalad egy fára. »Szaladhatsz« - -kiáltja a medve - »a világ végére is, ott is megfoglak.« Feleli vala a -királyfiu: - -»Tudom, hogy kifogyatsz az életembol, de engedd meg, hogy hármat -kiáltsak.« - -»Kiálthatsz tizenhármat is, mégis szétszaggatlak.« Mondja a medve. - -Kiáltja egyszer a királyfiu: - -»Ne Mindenttudó ne!« - -Meghallja ezt a kutya s mondja a többinek: - -»Hé, valaki nevemen szólitott.« Mondja a többi: - -»Ne csaholj hé, hiszen csak álmodtál« Ekkor megint kiált egyet a fiu: - -»Ne Világonátlátó ne!« - -Meghallja eztet Világonátlátó s mondja a másikoknak: - -»Most engem szólitott.« - -»Te is csak álmodtál.« Mondja a többi. - -»Ne Földneheze ne!« kiáltja a fiu. - -Erre felugrik a Földneheze, Mindenttudó rug egyet a kofalra, hogy -megrendül bele. Rug egyet Világonátlátó, hogy meghasad a kofal. Rug -egyet Földneheze, hogy az egész kofal összeomlott. Kiszabadulnak a kofal -közül s Világonátlátó lépik egyet s épen a fánál áll meg. Ugrik egyet -Mindenttudó s épen a másiknak nyakáig szökött. Megragadja Földneheze a -medvét s ugy vágja a földhöz, hogy a hetvenhetedik csontporczikája is -hetvenhét felé szakadt. Erre hazamentek, a boszorkányt összevissza -morzsólták s csendesen éltek. Elindulnak hazafelé a királyfiu -édesanyjához. A nagy havasokban odaadják a kutyákat az öreg embereknek s -ok elérkeznek az ögyvez királynéhoz. Összevissza csókolja oket a -királyné s csapnak nagy lakodalmat. Herczegek, grófok, princzegek most -is járják a csurdöngölot. - -(_Martonos_.) - - -12. Világ két szép népje. - -Egyszer egy király élt a feleségivel száznegyven esztendot, száznegyven -esztendo alatt soha gyermekük nem vót. Mikor a száznegyven esztendo -betott vóna, akkor született a királynénak egy fia. Azt ok hát, hogy -csak az az egy vót, tizenkét esztendo elott a napra ki nem bocsátották. -Mikor a tizenkét esztendo betott vóna, mondja a királyfiu: - -»Felséges királyatyám, ajj mint szeretném a katonaságát meglátni.« - -Az király kiállittassa a katonákat s a királyfiu végig ment köztek. Azok -ugy nézték, hogy majd a szemeket rajta hagyták. De a balszárnyon vót egy -öreg katona. Az a szemit semmikép nem vetette reá. Mikor a királyfiu -felment a királyhoz, mondja, hogy a katonák mind nézték, de egy öreg -katona a balszárnyon még a szemit se vetette reá. A király mindjárt -tudja, hogy melyik az s felhivassa. - -»Nos no, te János, mi az oka, hogy ojjan szép fiu nincs a világon mint -az enyém s még se nézted.« - -»Felséges királyatyám, há' mér nézzem meg? mikor én annál hétszer is -szebbet láttam.« - -»Hunnét láthattál? mikor a világon ilyen szép suhunt sincs.« - -»Hogyne láttam volna, felséges királyatyám - feleli vala János - mikor -az Zorombarát[46] király leánya hétszerte szebb, mint a felséges -királyatyám fia.« - -»Hát hól lehet megtalálni« - kérdezi a király: - -»No mindjárt megmutatom.« - -Mennek fel a tizenkettedik emeletibe a kastélynak, veszik a perpektivát; -hát látja a király és a királyfiu, hogy mijjen gyönyörü leány az -Zorombarát király leánya. - -»No atyám - mondja a királyfiu - ha az a leány nem lessz az enyém, -meghalok érette.« - -»No fiam - mondja a király - nem tudom hogy segitsek? segitsen rajtad -az, a ki megmutatta.« Azt mondja az öreg Katona János: - -»Ha engem holtig testvérednek fogadsz, akkor a leány tied lessz.« - -Ekkor Katona János az kardja markolatján megesketi tizenkét versen, -valameddig ok élnek e világon, mindig ugy hijja otet: »Édes testvér -bátyám!« Ekkor ok ketten utnak indulnak. Elérik ok a Fekete-tenger -martját. Hát lássa az öreg Katona János, hogy egy ló az iszapba belé -vagyon dolve. Kihuzza onnét, megnyuzza s a Fekete-tengerre csinál belole -egy hajót. Ekkor lehuzza a papucsát, belerugja a hajóba s lessz beléje -egy arany bót mindenféle portékával telis-teli. Annak a hajónak csinált -o egy köszörümankót s avval hajtotta. Mikor elérkezik a Zorombarát -király udvarához, kikötte a hajót a királyi udvar falához. Dehát kijött -egy fraj; hát látja, hogy mijjen bót vagyon odanyulva a tengerrol: - -»Felséges királykisasszony jöjjön ki s nézze meg, hogy mijjen szép bót -vagyon átalnyulva a tengerrol a felséges király udvarára.« - -»Ne beszélj ojjanokat, mikor még madár sem tudja keresztülrepülni azt. -Mondja a királykisasszony. Tessék felségednek megnézni.« - -»No, ha igazat beszéltél, menj le s válaszsz nekem egy báli papucsot.« - -»Hát te mér jöttél«, mondja a bótos. - -»Hogy válaszszak felséges királykisasszonyomnak egy báli papucsot.« - -Mondja a bótos: »Eriggy, mond meg a felséges királykisasszonynak, hogy -jöjjön le, a milyen a lábára talál ojjant válasszon.« - -Felöltözik királykisasszony a legszebb gunyájába, két fraj karton fogja -s leviszi az bótba. - -Elékerül a bótos, a két frajt visszakudi s a királykisasszonyt beereszti -a bótba. Mikor a második szobába került vóna, Világszép urfival -találkozott. Ekkor az öreg katona a hajót meginditsa s hozza reggeltol -östig. Öste kiköt s vacsorát ad nekik. Kimenyen és silbakot áll -mellettek, hogy valamiféle állat nehogy elragadja oket. Tiz órakor három -galamb odaszáll s kérdik egymástól: - -»Hát mi hirt hoztál az ország széjjirol?« Azt mondja az elso galamb: - -»Az Isten ësszeteremtette világ két szép népjét, de Világszép -királyfinak nem lessz semmi öröme benne, mer amint mennek hazafelé, két -generális három lóval jó eléjök s felültetik Világszép kisasszonyt a -lóra s meghal a ló hátán.« Ezt hát nem hallotta senki, csak az öreg -Katona János. Ha megmondja valakinek, térdig kobálványnyá csattanjon. -Reggel ismét megindulnak s viszi egészen östig. Öste ismét kiköt, -bémenyen s vacsorát ad nekik. Viszi Katona János a puskát s silbakot áll -ott mellettük, nehogy valamiféle állat elragadja oket. Odaszáll tiz -órakor megint három galamb s kérdik egymást: - -»Mi hirt hoztál a világ széjjirol?« - -Mondja a második galamb: - -Az Isten ësszeteremtette világ két szép népjét, de Világszép királyfinak -nem lessz semmi öröme benne, mer mikor asztal mellé ülnének, az pohár -Világszép királykisasszony elott tiszta méreggé lessz változva s szörnyü -halált hal tole. Ezt senki sem hallotta, csak az öreg Katona János és ha -valakinek elmondja, derékig kobálványnyá csattanjon. Az öreg katona a -hajót meginditsa, megint mennek reggeltol östig. Öste kiköt és vacsorát -ad nekik, kimenyen és silbakot áll mellettük, hogy valamiféle állat -nehogy elragadja oket. Tiz órakor három galamb odaszáll s kérdik -egymástól: - -»Mi hirt hoztál az ország széjjirol?« - -»Az Isten ësszeteremtette világ két szép népjét, de Világszép -királyfinak nem lessz semmi öröme benne, mer a mint lefeküsznek éjjel -tizenkét órakor a Gyehenna király lánggal kicsap a föld gyomrából s -világszép királykisasszonyt elviszi magának feleségül, hogy senki sem -tudja többé visszahozni.« - -Ezt más nem hallotta senki, csak az öreg Katona János s ha valakinek -elmondja, nyakig kobálványnyá csattanjon. Ekkor János reggelre kél, -meginditsa a hajót s haza érkeznek. Mikor haza érkezetek vóna, János -megrugja az hajót s lett belole a ló s elrugja az bótot s lett belole a -papucs. - -Mikor jönnének a város végéig, két generális három lóval jo velük -szembe. - -»Azért jöttünk felséges királykisasszony, hogy eleget gyalogolt, most -ujjen fel a ló hátára.« - -Azt mondja az öreg Katona János: - -»Nem engedem, hogy felüjjön, mert gonosz lessz a ló s leveti, hanem ha -megengedik, hogy én üljek fel s látom, hogy szépen jár, akkor -megengedem, hogy felüljön felséges királykisasszony.« - -Felül János a ló hátára egy ezüst sarkantyus csizmával a sarkantyu -taréját beüti a ló oldalába s a ló abba a helybe megdöglik. - -»Fel kell akasztani Jánost, mert a lovat elpusztitotta.« - -»Meg kell engedni Jánosnak, mert o tudja, mit csinál.« Mondja világ két -szép népje. - -Ekkor hazamennek s külömbnél külömb asztalt teritenek s asztal mellé -ülnek. Az öreg Katona János végignéz az asztalon s lássa, hogy mindegyik -elott tiszta píros szin a bor, de a melyik Világszép királykisasszony -elott van, tiszta fekete. Elveszi Katona János Világszép -királykisasszony elol a pohár bort s teszi a magáét helyibe. Akkor -megnyissa az ablakot s az poharat kidobja. Ekkor mondják királyi -herczegek: - -»János eldobta Világszép királykisasszony elol a bort poharastul.« - -»Nem kell bántani, mert o tudja, mit csinál.« Mondja világ két szép -népje. - -Keresik az ágyat, hogy feküdjenek le. Az öreg Katona János Világszép -királykisasszonynyal egy szobába esett hálni. - -Mikor elaluszik világ két szép népje, öreg Katona János eléveszi rozsdás -kardját s kezdi fenni. Éjfélkor a Gyehanna király a föld gyomrából -megindult. Mikor dugná ki a pádimentomon a fejit, Katona János egy -vágásból keresztülvágja a nyakát. Visszaesett a teste s utána a feje. - -Ekkor Katona János keresett rongyokat, mivel azt a sok vért feltörölte a -padimentomról. Végignéz, hogy világ két szép népje milyen szépen -aluszik, hát lássa, hogy egy csepp vér Világszép királykisasszonynak az -arczájára van szökve. Ezt gondolja magába János: »Ha letorlöm, majd -álmosan, a mint lessz, megijed, ha lenyalom és valaki meglássa, azt -hiszi, hogy talán csókolodom vele.« A vén király épen akkor akart -kimenni a belso házból s meg akarta nézni a kócslikon, hogy az fiu a -menyével hogy alszik. Az öreg Katona János épen akkor találta lenyalni -azt a csepp vért Világszép királykisasszony arczájáról. Ekkor a vén -király meglátta a kócslikon, hogy Katona János csókolja Világszép -királykisasszonyt; haragjában visszament és lefeküdt. - -Reggel összegyüjti a tanácsos tisztjeit s azt mondja: - -»Jánost el kell pusztitani, mert az ecczaka láttam, hogy a menyemmel -csókolódott.« - -Azt tanácsolják, hogy Jánost délkor fel kell akasztani. Viszik Jánost -akasztani s világ két szép népje hátul kisérte. - -Mikor az akasztófára felvitték volna, mondja János: - -»Felséges királyok és herczegek, három beszédem van, hadd mondjam el, -nem bánom, ha akkor felakasztanak is.« - -Azt mondják az királyi herczegek, hogy nem bánják, hát mondja. Mondja -János: - -»Mikor világ két szép népjét ësszeteremtettem, hoztam oket. Mikor elso -öste megpihentünk volna s én silbakot állottam, hogy valamiféle állat el -ne ragadja oket, jött három galamb. Mondja az egyik galamb, hogy -Világszép királyfinak nem lessz semmi öröme benne, mert a város végin -két generális jön eléjbünk s elragadják Világszép királykisasszonyt. -Második öste, mikor silbakot állottam volna, jön a három galamb s mondja -az egyik, hogy Világszép királyfinak nem lessz semmi öröme benne, mert -mikor asztal mellé ülnének, az pohár Világszép királykisasszony elott -tiszta méreggé lessz. Harmadik öste ismét jött a három galamb és mondja -az egyik, hogy Világszép királyfiunak nem lessz semmi öröme benne, mert -éjjel tizenkét órakor a Gyebenna király lánggal kicsap a föld gyomrából -s Világszép királykisasszonyt elviszi magának feleségül, hogy senki sem -tudja többé visszahozni.« - -Mikor ezeket János elmondta, nyakig kové csattant. Leveszi világ két -szép népje s hazaviszik s teszik a tükör alá. Hét esztendo multával -születik világ két szép népjének egy fia és egy leánya. Ezek nottek és -ojjan szépek lettek mint az apjuk s anyjuk. Egy vasárnap mondja -Világszép királykisasszony: - -»Kedves kincsem, ügyejj a gyermekekre, én elmenyek a templomba.« - -Addig játszadozik Világszép királyurfi a két gyermekével, a mig -elaluszik. Azt lássa álmába, hogyha o a két gyermeknek a nyakát elvágná -s aztat egy teknobe kieresztené, akkor avval a vérrel megöntözné azt a -kobálványképet, János kiszöknék tizenhét esztendos korában. Peniglen ha -azt a két gyermeknek a testit ësszevágná s bevetné a halastóba, még a -két gyermek is megvolna. Ekkor Világszép királyurfi megébred, egy -tekenot hoz és egy kést s a két gyermeknek a nyakát mindjárt levágja. -Avval a vérrel megöntözi azt a kobálványképet s János kiszökik a tükör -alól tezenhét esztendos korában. - -»Jaj kedves ëcsém, mint elaluttam«, mondja János. - -»Alhattál volna még száz esztendeig, ha én nem lettem volna.« - -Mondja Világszép királyurfi: - -»Hanem most jere együnk, igyunk, mert rég nem ettünk, ittunk együtt.« -Hogy leülnek az asztal mellé, mondja Katona János: - -»Nos no, kedves királyurfi, nézz ki az ablakon, nézd meg, hogy a két -gyermeked egy aranyalmával hogy játszadozik.« - -Elmennek le ketten s a két gyermeket nagy örömmel felviszik az palotába. -Akkor jo Világszép királykisasszony a templomból. - -»Na kedves kincsem, miért választottál te magadnak ilyen fiatal -katonát.« - -»Nem választottam édes kincsem, mert ez az öreg Katona János.« - -»Lehetetlen, hogy az legyen, mert ez igen fiatal. De ha az, hát vesse ki -az ingit, mert láttam egy jegyet a hátán; ha azt meglátom, akkor hiszem, -addig nem.« - -Kivetette János az ingit a nyakából, hát lássa Világszép -királykisasszony a jegyet s megismerte. - -»No már most hiszem, hogy te vagy János. Hála legyen az Istennek, hogy -megkerültél.« - -Most tizenkét versen ismét testvérséget fogadtak s igy élnek mai napig. - -(_Szováta és Nagy-Solymos_.) - - -13. A szegény ember és a zenészek. - -Egyszer vót, hól nem vót, még az operencziás tengeren is tul vót, a hól -a tetüt és a bolhát rézpatkóba verték, hogy a jégverembe be ne -botorkázzék, vót egy nagy kapu. A mellett a kapu mellett vót egy nagy -jegenyefa, annak a jegenyefának vót 99 ága, a 99 ágán vót 99 szoknya, a -99 szoknyának vót 99 ráncza; a 99 ránczába vót 99 bolha. Az a 99 bolha -hulljon annak a nyakába, a ki beszédemet meg nem hallgassa. A ki pedig -beszédemet szépen meghallgassa s másnak el nem mondja, annak az a 99 -szoknya mindenestül fogva hulljon a nyakába. Azokon a szoknyákon tul egy -sánta araszszal, egy bolhaugrással s egy tetülépéssel is tul vót -valamennyivel, csakhogy épen mennyivel, azt én sem tudom, mennyivel, -csak hogy vót, csakhogy épen ugy láttam mint öregapám, a ki vak vót, vót -egy szegény ember. Ez a szegény ember elment egy bornyával a vásárba s -ott olcsón elcsalták tole a zenészek. No gondojja magába a szegény -ember: drága lessz nektek az olcsó hus. S a biz a vót neki egy kicsi -sapkája. Elment avval vissza egy korcsmába s kérdezte: - -»Hogy egy vider pálinka.« Megmondják az árát s ki is fizeti. Elmegy egy -másik korcsmába s ott is megtudja a pálinka árát s kifizeti elore. Már -most sétál a piaczon s találkozik a zenészekkel, kéri oket, hogy -jöjjenek vele, mert hogy igyák meg a borju áldomását. El is elmentek s -vett nekik egy vider pálinkát. Mikor fizetni kellett, mondja a -korcsmáros, hogy már ki van fizetve. Kérdik a zenészek: - -»Hogy, hogy?« - -»Hát biz a kifizette a sapkám, mert ez ojjan sapka, a mi mindent ki tud -fizetni.« Mennek a második korcsmába s ott is hallják a zenészek, hogy a -sapka már kifizette a pálinkát. Mikor utban volnának a harmadik korcsma -felé, mondják a zenészek, hogy adja el nekik a sapkát. - -»Szivesen« - mondja a szegény ember - »ha visszaadjátok a borjumat.« - -Vissza is adják s a zenészek elindulnak a korcsmába, hogy még igyanak, -mert ugyis fizeti a sapka. Bemennek a korcsmába s kérik a legdrágábbik -finom italokat. Mikor megitták, kéri a korcsmáros a pénzt, de ok azt -mondják: - -»Fizet a sapka.« - -De biz az nem fizetett semmit s a korcsmáros jól elverte oket. Akkor a -zenészek megindulnak, hogy adják vissza a sapkát. Meg is kapják a -szegény embert odahaza. Épen a pitvarban áll egy nagy késsel, mert -disznót öltek. Mikor meglátja a zenészeket, egy vérrel teli -disznógömöczet köt a felesége inge alá s teszi magát, mintha nagyon -haragunnék a feleségére, hogy a vacsora késon jön, pedig már jönnek a -kedves vendégek. Mikor a zenészek odaérkeznek, épen beleszurja a kést a -feleségébe, hogy a vér mindjárt ellepte a ház padját. A zenészek mikor -el akartak futni, mondja nekik: - -»Soh se fussatok, bolondok, mert van nekem egy 360 éves muzsikám; ha azt -meghuzom, nincs az a prédikácziós halott, a ki fel ne ébredjen.« - -Meg is huzza nagy keservesen a muzsikát. Hát a felesége lábra áll, -elkésziti a vacsorát s mulatnak reggelig. Reggel kérik a zenészek a -szegény embert, hogy adja el nekik azt a muzsikát. El is adja a szegény -ember a muzsikát 100 forintért. Hazamennek a zenészek s a primás -beledöfi a kést a feleségibe. Huzza a muzsikát, hogy a felesége -felébredjen, de biza nem akart felébredni. Mondja a másik: - -»Ajj meg, hogy ojjem meg én az enyemet, hátha te nem ölted jól meg, -azért nem akar felébredni.« Hát meg-is megölte, de biz a semmi -muzsikaszóval nem tutták többé felébreszteni. Felherren a sok zenész s -mondják: - -»Nó ez a gazember kifogyasztott a feleségeinkbol.« - -Ekkor elindultak a szegény ember házához. Mikor oda megérkeztek, a -szegény ember épen egy kutat ásott s a kut belsejébol kiáltotta: - -»Jertek ide, jertek ide, huzzatok ki, mert beleveszek!« - -Hát mennek a czigányok egyenkint, próbálják kihuzni. A mint egyenkint -bemennek, egyenkint levágja oket, hogy mint ott pusztultak a zenészek. - -(_Szováta_.) - - - - -Röviditések a jegyzetekben. - -Népk. Gyüjt. = Népköltési Gyüjtemény. - -Népd. és Mond. = Népdalok és Mondák. - -k. = kötet. - -ol. = oldal. - -d. = dal. - -vsz. = versszak. - - - - - -JEGYZETEK. - - -Balladák és rokonnemüek. - -1. _A)_, _B)_. =Szocs Mári.= Változatai: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. -k. 212. ol. 57. d.; Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 378. ol. 381. d. -és Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 74. ol. 53. d. - -Az Erdélyi- és Szini-féle változat, kivéve a Szini-féle változat utolsó -négy sorában eloforduló s a vers tartalmához semmiképen nem illo, -eroltetett erkölcsi tanuságot, teljesen egyezo. - -E két változat inkább elbeszélo népdal mint ballada. A cselekményt nem -viszi elobbre a párbeszéd következetesen. Hézagos mind a ketto, de -hézagai nem balladai hézagok, hanem a költemény eredeti lényeges alkotó -részeinek kiesései. - -Az Arany-Gyulai-féle változat már jobb, de ebben is hiányzik az -izgatott, rövidlélekzetü balladai menet. Legjobb az itt közlött 1. számu -ballada,[47] melyben mindvégig az eleven párbeszéd kapcsán siklik tova a -cselekmény s teljesen uj vonásokban gazdag. Uj benne a hangulatkelto -bekezdés, az anyától való búcsuzás s a költoileg igen szép befejezo -rész. A 2. sz. alatt közlött ballada rövidített, törött változata a 1. -számunak. - -2. =A sólyom.= A négy elso sor elofordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. -k. 228. ol. 76. d. (Hegyi tolvaj), de a többi rész egészen uj. - -6. =Az eladott leány.= Változatai: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. -148. ol. 6. ballada (Boriska). Ugyanott 180. ol. 23. ballada (Világszép -Erzsok) és Kálmány Lajos: »Koszoruk« II. k. 53. ol. 1. ballada. - -Az a vonás, hogy a töröknek eladott leány búcsuzik ruháitól, virágaitól -s felhivja oket, hogy sirassák meg ot, sajnálkozzanak rajta, elofordul -minde változatokban. Míg azonban e gondolat a balladák keretében az -elorehaladó cselekmény egy-egy mozzanatát képezi, addig az itt közlött -balladában a fosúly csak e vonások kidomborítására van fektetve. - -8. =Túr a disznó.= Változata: Kecskeméthy Csapó Dániel: »Dalfüzérke« I. -füzér 32. ol. 32. d. - -10. =Tallos Erzsi.= Változatai: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 209. -ol. 53. és 54. ballada (Kuris Pista). Mindketto töredék. Erdély J.: -»Népd. és Mond.« III. k. 153. ol. 260. ballada. Kálmány Lajos: -»Koszoruk« II. k. 64. ol. 8. ballada. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« VI. -k. 139. ol. 1117. dallam. Változatát közölte Versényi György Székely -balladák (Tollasi Erzsi). Ethnographia 1902. évf. 6. sz. 273. ol. - -A halálratánczoltatott leány tragikus sorsáról daloló e változatokban -érdekes az, hogy a feldolgozás mindegyikben más-más. Az általam -feljegyzett székely változat az esemény eleven menete s a fovonások -balladai csoportosítása tekintetében a jobb változatok közé tartozik. -Leginkább egyezik vele a Limbay-féle változat. A halálratánczoltatás oka -kifejezést nyer az Arany-Gyulai- (I. k. 54.) és Erdélyi J.- (III. k. -260.) féle változatok e soraiban: - - Ha enyem nem löttél - Hát másé se lögyél. - - -11. =Kendi molnár lánya.= Ugylátszik e dalban is halálratánczoltatásról -van szó, de csinálhatták e dalt egy olyan tánczban telhetetlen -menyecskérol is, a ki a sok tánczolásba belepusztult. - -12. =Rossz feleség.= Az elso versszak változatai Bartalus István »Magyar -Népdalok« I. k. 15. ol. 15. d. és Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. -179. ol. 181. d. E változatokból hiányzik az általam feljegyzett ballada -második czolásba és harmadik versszaka. - -13. =Az eszéki rab.= Székely katona-rab lehetett az, a ki az eszéki -börtönben sínlodött s kit valamely, talán megcsalt rácz leány vitt a -veszedelembe. Lehet azonban e ballada valamely dunántúli katonalegény -utján a székely népköltészetbe került átszürodés. Változata, hasonló -vonásokkal: Papp Gyula: »Palócz népköltemények« 56. ol. 74. d. E ballada -egyes vonásait megtaláljuk. Ethnographia XI. évf. 33. ol. Fujdogál a -szello cz. dal. Barla Szabó István gyüjt. Hencse. Somogy vm. Ugyanott -168. ol. Rab-ének, Nagy-Bajom Somogy vm. (Friedmann Bernát gyüjtése.) A -rabságról szóló magyar népballadák e par excellens szálló gondolatának: - - Rab vagyok, rab vagyok - Szabadulást várok. - A jó Isten tudja, - Mikor szabadulok. - -változatai elofordulnak: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 192., 193. -és 194. ol., 34., 35., 36. és 37. sz. balladák. Erdélyi J.: »Népd. és -Mond.« III. k. 57. ol. 120. d. Limbay Elemér III. k. 196. ol. 545. -dallam 5. Szini Károly: »A magyar nép dalai és dallamai« 132. ol. 112. -d. és 142. ol. 122. d. Gyüjteményem »Balladák és rokon.« 17. sz. és -»Szerelmi dalok« 159. sz. E négy sorban kifejezett gondolat folyvást -vándorol, majd itt, majd amott bukkan felszinre s sajátos példája annak, -miként lapózik be egy-egy a nép lelkébol nott, a nép lelkét mindig -megkapó, szépen kifejezett gondolat az egymástól távol keletkezo, -gyakran egészen elüto tartalmu népdalokba. - -14. =Szegény legény.= Változata Limbay Elemér V. k. 48. ol. 837-ik -dallam. - -15. =A bosszúálló férj.= E ballada számbaveheto változatait, tekintve a -tragikumot mozgató, eloidézo okot, két csoportba sorolhatjuk. Az -egyikben az asszony elégetésének indító oka az, hogy az asszony levelet -ir, izenetet küld, melyben a tolvajt elárulja. (Ezért kell meghalnia.) -(Levél.) (Népk. Gyüjt. 228. ol. 76. ballada és III. k. 88. ol. 44. -ballada.) A másik csoporthoz tartozó balladákban a férfi az asszonyt -hutlenségen éri s ezért kell az asszonynak tüzhalállal elpusztulnia. -(Népk. Gyüjt. I. k. 149. ol. 7. ballada. Barcsay.) Kriza: »Vadrózsák« -381. ballada. Az e gyüjteménybe felvett ballada a második csoporthoz -tartozik. Kidolgozása a többi változatoktól független s eleven balladai -menete révén egyike a legérdekesebbeknek. - -Mindezen változatokban közös vonások: A férfi meglesi az asszonyt, a két -elso változatban áruláson, a két utóbbiban hutlenségen éri. A férfi -felszólítja az asszonyt, hogy a három (Népk. Gyüjt. I. k. 228. ol. 76. -balladában csak ketto) halálnem közül válasszon. Az asszony minden -változatban s az itt felvett balladában is a gyertyaállást választja. Az -asszony minde változatokban a sirás okául a cserefa füstjét hozza fel, -de a második csoport változataiban a sirás nem indokolt, hanem az elso -csoport változataiból van mintegy öntudatlanul átvéve. Az itt közlött -balladában egy uj vonást találunk e két sorban: - - Leszen tebeloled - Pálinkaforró üst. - - -Felcsillan a férj agyában az elevenen megfozés szörnyü gondolata is. - -A férjet az apának eláruló levél tartalma s a cserefafüstje, mint a -sirás indoka elofordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 195. ol. 38. -(»A zsivány felesége« czímü töredékben.) - -Hasonló vonásokat találunk több oláh balladában, de különösen egy -általam Sztrigy-Szentgyörgy-Vályán feljegyzett »Bogdán és Iliána« -czímüben (Lásd Mailand Oszkár: »Az oláh néphit és népköltészet jellemzo -vonásai«. A Kisfaludy-Társaság Évlapjai XXXII. kötet.) - -17. =A rab.= Hasonló gondolattal találkozunk Erdélyi J.: »Népd. és -Mond.« I. k. 419. ol. 415. d. 3. és 4. vsz. Ugyanott 431. ol. 433. d. Az -utolsó sorok változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 444. ol. 452. -d. - -18. =Barna Péter.= Változata: Erdélyi Népd. és Népmondák I. köt. 380. -lap. Az Alföldrol kerülhetett a székelység közé. Itt csak töredék, -Erdélyinél ellenben kerek egész, s egyike a legszebb alföldi -népballadáknak. - - -I. Szerelmi dalok. - -4. A második versszak változata elofordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« -II. k. 134. ol. 128. d. 4. vsz. - - Nem tehetek róla, - Hogy szerelmes vagyok. - Az anyám is az volt, - Én meg lánya vagyok. - - -Az »anya« és »leány« helyett: »apa« és »fiu« fordul elo. Arany-Gyulai: -»Népk. Gyüjt.« II. k. 159. ol. 174. d. 2. versszakában. - -19. Az elso versszak utolsó sora így is: »Megmutatom bírok vele« - -»Tudja Isten bírok vele« - »Meglátod, hogy bírok vele«. - -34. Változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 213. ol. 3. vsz., II. -k. 99. ol. 62. d. 4. vsz. Erdélyi »Népd. és Mond.« II. k. 159. ol. 311. -d. A négy elso sor egyezik: Kriza, »Vadrózsák« 210. ol. 421. dallal. Az -alapgondolattal az oláh népdalköltészetben is találkozunk. - -38. Az elso és harmadik sor egyezik: Arany-Gyulai »Népk. Gyüjt.« III. k. -162. ol. 105. d. 2. vsz. - -40. Második versszakának változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. -160. ol. 311. d. - -44-50. E dalokban az a gondolat jut kifejezésre, hogy hány szeretot tart -az ifju, leány, s hány szeretot tartani jó vagy rossz. A következo -népdaloknak is ugyane gondolat az alapeszméje: Kriza: »Vadrózsák« 36. o. -60. d. Erdélyi: Népdalok és Mond. I. k. 53. ol. 76. d. és 75. ol. 114. -d. III. k. 55. ol. 117. d. Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt«. I. k. 252. ol. -20. d. és 257. ol. 29. d. III. k. 160. ol. 100. d. - Kunsági: »Sárréti -Dalkönyvecske« XVIII. d. Pap Gyula: »Palócz népdalok« 33. ol. 32. d. 2. -vsz. és 53. ol. 69. d. - -78. Páva alatt valószinüleg legényt kell értenünk, a ki Korond felol jön -át Parajdra leányt kérni. - -79. A két elso sor változata elofordul Erdélyi: »Népdalok és Mond.« III. -k. 68. ol. 144. d. 1. vsz. A 2. és 3. sor elofordul Erdélyi »Népd. és -Mond.« II. k. 135. ol. 264. d. elso sor. - -86. A benne eloforduló vonatkozások alföldi eredetre utalnak. - -91-92. Két elso sor változata Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 78. ol. -149. d. 5. vsz. és ugyanott 203. ol. 388. d. - -93-94. Változata Erdélyi: »Népd. és Mond.« I. k. 84. ol. 130. dala; de -gyüjteményem 93-ik dalában eloforduló szép réja Erdélyinél teljesen -hiányzik. - -A 87-94. alatt közölt népdalok csoportja, miként más népdalgyüjteményben -eloforduló, de kevésbbé jellemzo népdal, a szoke és barna leány -összehasonlításával foglalkozik. - -A népdal szerint a szoke »Csapodár«, »A szokének szeme sem jól áll« -Kálmány L.: »Koszoruk« II. k. 119. ol. 92. d. »A szoke urifajta«, - »A -szoke beteges«, - »Vetett ágya bus falevél«, - »A szoke az árnyékot -keresi«, - »A szokét az Isten adta«, - »A szoke szelidebb«, de: »Világát -mással éli«, - »A világát búval éli«, - »A világát ingyen éli«, - »A -fehér borét kiméli«, - »A szoke hu szereto«. Limbay: »Magyar Daltár« V. -k. 207. ol. 972. d. - -A barnáról így vélekedik: »Mert a barna lombos cserfa«, - »A barnától -vámot kérnek, a szokére rá se néznek«, - »A barnát a víz hozta«, - »A -barna jó dógu lehet«, - »A barna hamis fajta«. Limbay: »Magyar Daltár« -V. k. 207. ol. 97. d. »A barnának szeme kacsintásra áll« Kálmány L.: -Koszoruk. II. k. 119. ol. 93 d. A piros haju leányt is jellemzi a -népdal. Igy Arany-Gyulai: Népk. Gyüjt. III. k. 227. ol. 36. d. és Kriza: -»Vadrózsák« 149. ol. 312. d. 4. versszakban: - - Piros leányt ne szeress, - Mert az részeges lehet. - - -Ezenfelül a népdal a piros lányt legtüzesebbnek tartja. (Kriza: -»Vadrózsák« 149. ol. 312. d. 4. vsz.) - -Az összehasonlítás, úgy látszik, a barna javára üt ki. A nép csapodár -fia azonban néha nem is igen válogatós, mert így dalol: - - A szoke az én galambom, - A barnára sem haragszom. - - -96., 97. és 98. Számos népdalban szálló gondolatként fordul elo e dalok -elso sora. Így: Erdélyi: »Népdalok és Mond.« I. k. 78. ol. 119. d. »Az -én szeretomnek dombon van a háza«. - Ugyanott II. k. 168. ol. 328. d. -»Az én galambomnak parton van a háza« - Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. -k. 69. ol. 4. d. »A fobíró háza dombon van.« Ugyanott I. k. 273. ol. 65. -d. »Az én galambomnak dombon van a háza.« - -99-100. A szerelmesek találkozása elé gördített akadályok gondolatával -találkozunk más népdalokban is. Így: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. -244. ol. 4. d. Ugyanott 275. d. 67. ol. A hegy elhordásának, erdo -levágásának gondolata elofordul több oláh népdalban is. Így a -Kisfaludy-Társaság »Évlapjai«-ban XXV. k. »Ujabb adatok az oláh nép -költészetéhez« czímü közleményemben 103. ol. - - Adjunk tüzet az erdonek, - Azt a szedret jer együk meg. - Vágjuk le azt a két hegyet. - S egymást el ne hagyjuk többet. - - -Ugyanott XXXII. k. »Az oláh néphit és népköltészet jellemzo vonásai« -czímü értekezésem 129. ol. - - Istenem! vágd le a hegyet, - Hogy lássam meg kedvesemet. - Lássam arczát, árnyékoljam, - Keszkenommel betakarjam. - - -102. A titkon találkozó ifjak életében természetesen nagy szerepet -játszik azon »zár« és »kilincs« minemüsége, a mely a találkozást -elosegíti v. akadályozza. Mint szálló gondolat elofordul több népdalban. - -106. Hogy a polgári esketéstol teszi függové a találkozást, e dal ujabb -keletére mutat. - -116. Az ë (A rejának ezen ritkán eloforduló alakja) meg van e -gyüjtemény. Szerelmi dalok 137. dalában is »ó« alakban. Inkább -kihangzás, mely a dalban nyújtva cseng tova s ez utóbbi alakban az oláh -népköltészetben is elofordul. - -122. Az elso versszak változata Erdélyi Népd. és Mond. I. k. 85. ol. -132. d. 3. vsz. A második versszak változata Arany-Gyulai: Népk. Gyüjt. -II. k. 115. ol. 92. d. Erdélyinél I. k. 85. ol. 132. d. A harmadik -versszak változata Népk. Gyüjt. I. k. 219. ol. 68. d. A negyedik -versszak és a harmadik vsz. elso két sora elofordul Népk. Gyüjt. 219. -ol. 68. d. E dal szerkezete uj, de a népkölto más népdalokból már -dolatokból állítja össze. Szemlélteto példája e dal a reminiscentiák -öntudatlan befurakodásának. - -126. A száraz fa, járomszeg, kóró kizöldülése, mint a lehetetlenséget -par excellence kifejezo szálló gondolat elofordul más népek -költészetében is. - -135. salló = sarló. Rotacismus. Néhol az »l« helyett »r«-et találunk. -Így »legel« helyett »regel« - fátyollal helyett fatyorral. (Lásd -»Katonadalok« 48. d.) - -137. Lásd »Jegyzetek« 116. dal. - -140. »Gondja.« Itt szándékot jelent. Az oláh a magyarból vett »gând« -szót szándék jelentéssel használja. - -144. Változata Erdélyinél: Népd. és Mond. II. k. 22. ol. 36. d. A két -elso sor elofordul Erdélyi I. k. 45. ol. 58. d. - -154. Ugyane dal tévedésbol a »Bubánat dalai« 14. sz. alatt is elofordul. - -159. A második versszak két elso sora szálló gondolata több népdal- és -néprománcznak. Elofordul ily alakban: - - Ha kérdi, hogy vagyok, - Mondjad, hogy rab vagyok. - - -Erdélyi: »Népdalok és Mond.« I. k. 52. ol. 71. d. - -Lásd: Népballadák és rokonnemüek jegyzetei 13. d. - -Rebben = reszket. - -160. Változata Erdélyinél II. k. 45. ol. 83. d. Itt azonban hiányzik a -szép réja. A két elso sorral találkozunk Limbay: »Magyar Daltár« I. -kötet 278. ol. 154. dalban. - -165. Gyüjtésközben, már ismert s így fel sem jegyzett népdalokban -többször találkoztam e két sorral. - - Tán azt tudod, te szigoru, - Érted vagyok oly szomoru. - - -Kriza: »Vadrózsák« 178. ol. 358. d. 2. vsz. - -173. Változata: Kriza, »Vadrózsák« 322. d. utolsó versszakának két elso -sora. - - Meg kell a buzának érni, - Mert a nap erosen éri. - - -174. A két elso sor változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 19. ol. -30. d. 1. vsz. - -180. Változata Kriza: »Vadrózsák« 65. ol. 145. dal. 1. vsz. - -181. A két elso sor szálló gondolata elofordul számos népdalban. Így: -Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 17. ol. 26. d. Kriza: »Vadrózsák« 28. -ol. 38. d. 4. vsz. és 184. ol. 369. d. 1. vsz. Bartalus István: »Magyar -Népdalok« I. k. 42. ol. 48. d. 2. vsz. - -186. Egy Parajdon feljegyzett változat szerint »Feleségnek jó volna.« - -191. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. -133. ol. 126. d. 2. vsz. - -194. Sajátos, a költészetben mondhatni egyedülálló verselési alak. Az -elso sor ismétlodik az utolsó sorban. A szó, a melyen az elso sorban a -gondolati hangsúly van, ismétlodik a második sor elején. Ez mind a három -versszakon át következetesen keresztülvitt szerkezeti sajátság. -Valószinü, hogy e dalt valamely »fogósdi« vagy csókolódzással járó -játék- vagy tánczközben énekelték. Megvan e vers szerkezete Erdélyinél -I. k. 6. ol. 7. d., de itt az elso sor nem azonos az utolsó sorral, -hanem inkább réja, melyet az utolsó sorban gondolattá egészit ki a -verselo. Az Erdélyinél közlött dal nem a népé; valamely pap vagy mester -illesztette be gondolatait a határozottan népies formába. - -201. »Három bokor muskáta«, - »Három bokor saláta«, - »Három -fuszujkavirág« számos népdalban fordul elo. A »sárgarigó« alatt itt -legényt kell értenünk. - -202. Szállógondolatként bukkan fel számos nép dalban az a bizonyos -pohár, a mely »búval«, »méreggel« megtöltve a bánattal terített asztalon -áll. A hosszas szenvedés jelképe. - -211. Az elso sor elofordul: Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185. -ol. 8. d. - »A kaszárnya fala de sárga.« - »A kaszárnya fala sárgára van -festve«, - »Sárga a kaszárnya fala«, - katonadalokban ismétlodo szálló -gondolat. A második versszak elso sorának változata: Arany-Gyulai: -»Népk. Gyüjt«. II. k. 185. ol. 28. d. »A szegedi városháza de sárga« - -Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 15. d. - -217. Az elso sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 151. ol. -156. d. 1. vsz. - -218. Szálló gondolata az Alföldrol szivárgott be s elofordul más -népdalban is, de e dal gondolatfüzése uj. - -219. A második versszak utolsó négy sorának változata Kriza: »Vadrózsák« -46. ol. 87. d. - -224. Elso versszak változata Kriza: »Vadrózsák« 197. ol. 388. d. 7. vsz. - -226. Az elso versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 105. -ol. 73. d. 1. vsz. - -235. Az elso sor elofordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 140. ol. -137. d. 1. vsz. és 126. ol. 109. d. 2. vsz. - -236. Az elso versszak elofordul Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 26. -ol. 45. d., de a második versszak eddig ismeretlen. - -237. Az a gondolat, hogy az út a kedves elott rózsává váljon, nemcsak a -magyar, de más népek költészetében is gyakori. - -244. Czifrafa, talán czitrusfa? - -267. Megvan e dal Erdélyinél: »Népd. és Mond.« I. k. 68. ol. 99. d. -Krizánál, »Vadrózsák« 21. ol. 18. d. Felvettem e dalt, mert az a pár -vonás, a melylyel az Erdélyi és Kriza által közlött daloktól elüt, -gyöngédebbé, közvetlenebbé teszi. - -273. A székely több vidéken »egyvez«-nek mondja az »özvegy«-et. - - -II. A bubánat dalai. - -7. Az elso versszak változata Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. -92. ol. 161. dalban, de a második versszak uj. - -10. Hasonló gondolat, Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 186. ol. 27. d. -s ugyanott III. k. 119. ol. 6. d. - -11. Az elso versszak változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 112. -ol. 88. d. 2. vsz. Erdélyi: »Népd. és Mond.« II. k. 56. ol. 102. d. 1. -vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« III. k. 172. o. 523. d. 4. vsz. - -17. A két utolsó sor változata »Nyelvor« IV. k. I. füz. Rokonföldi -feljegyzése: Klézsa (Moldova). - -18. Az elso két sor elofordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 162. -ol. 104. d. A négy utolsó sor ismeretlen. - -21. »Mila« oláh szó, könyörületet jelent. Alsó-Fehérmegye magyarsága, - -sajnos, - beszédközben sok oláh szót használ. - -28. Lásd Jegyzetek »Szerelmi dalok« 202. d. - -30. E dal 8. és 9-ik sorának változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. -k. 159. ol. 96. d. 1. vsz. 1. és 2. sora. - -31. Hasonló gondolatot dob felszinre egy általam a »Kisfaludy-Társaság« -Évlapjaiban XXXII. k. 124. o. közlött oláh népdal: - - A ki énekemet hallja, - Azt hiszi, be vagyok rúgva, - Pedig italt nem is láttam, - Dalolok nagy bánatomban. - A jó kedvet csak mutatom, - Hogy ne kelljen sírva járnom. - - -Változata: Erdélyi: »Népd. és Mond.« III. k. 43. ol. 91. d. 4. vsz. - -45. Az elso versszak gondolata több változatban fordul elo a nép -költészetében. Megkapó, uj a második versszak gondolata, mely kifejezi a -szüloi háztól elvált, szolgálatra kényszerített leány aggodalmát a -fölött, hogy a városban ot ostromló sokféle kisértésnek aligha lesz -képes ellentállani. - -48. Változata Kriza: »Vadrózsák« 208. ol. 417. d. 5. vsz. Az utolsó két -sor változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 131. o. 29. d. - - -III. Katonadalok. - -1. Az elso versszak 3. és 4. sora elofordul Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« -III. k. 205. ol. 43. d. Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. 150. ol. 39. d. - -2. Az elso két sor az 1. alatti dal 3. és 4. sornak változata. - -3. Hasonló gondolat Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 194. ol. 23. d. -2. vsz., de itt az »öcs« helyett három árva felnevelésérol esik szó. - -14. Lásd: Jegyzetek, »Szerelmi dalok« 201. d. - -38. Az elválást ezen par excellence kifejezo hasonlat a népdalban -gyakran fordul elo. »Mint a levél a fájától«, - »Mint a levél az -ágától.« - -55. A harmadik versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. -182. ol. 22. d. 5. vsz. - -76. Eredetileg a »A brassói czenkoldalon« lehetett az elso sor. - -77. »Bátyám«. Az oláhban bade = juhászt, legényt, szeretot jelent. Oláh -befolyás alatt ily értelemben használja itt a nép költoje. - -85. A Küküllomenti Szent-Istvánban e változtatással éneklik: - - Édesanyám én is ojan, ojan kék inget veszek, - Tudom én is kékinges huszár leszek. - - -91. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 185-186. ol. 8. d. 2. -és 3. vsz. - -95. Az elso versszak gondolatát megtaláljuk Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« -I. k. 240. ol. 91. d. II. vsz. Változata a »Magyar Nyelvor« 1878. VII. -k. IX. füzet. Balassy Dénes közleménye. - -107. Parajdon még pár évvel ezelott gyufagyár volt. - -110. Antrétolja = Antreten német szóból származott. - -118. Mind a három versszak elso sora egyezik Arany-Gyulai: »Népk. -Gyüjt.« I. k. 286. ol. 13. dalával. Ugyancsak az elso sorok egyeznek -Limbay Elemér: »Magyar Daltár« II. k. 246. o. 370-ik dalával. Az általam -feljegyzett népdal tartalma azonban mindkettotol elüto. - -120. Érdekes ujabb keletü dal, tele már ismert népdalokban eloforduló -vonásokkal. - -121. Boka = baka; kevén = kevélyen. - -122-124. Svicczer baka. A temesvári 7. hadtest parancsnokát Switzernek -hivták. - -124. A 2. vsz. két utolsó sorának változata e gyüjteményben »Balladák és -rokonnemüek«, »Szegény legény magyar baka« 2. vsz. - - -IV. Gúnydalok. - -6. Mintsáb = mintsem. Mesékben is gyakran fordul elo. - -9. Agál = büszkélkedik, feszít. A régi Erdély régi latinos köznyelvében -általános. - -11. Vidrik huszár = Friedrich huszár. - -12. »Fakón marad az orczátok.« E sor elofordul egy gúnydalban -Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. 222. ol. 10. d. 2. vsz. 4. sz. - -13. Változata e gyüjteményben »Szerelmi dalok« 53. ol. 67. d. - -18. Rakoncza = örvény vagy a viz esése. Karincza v. katrincza oláh szó, -kötényt jelent. - -23. Alighanem a »glaceé«-bol csinált a nép »laszti«-t. - -24. Hettyen-pettyen = magát fitogtatva, hetykén. - -26. Az elso versszak változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 114. -ol. 214. d. 1. vsz. változata. Ethnographia XII. évf. 10. sz. 12. d. -Kalocsavidéki népdalok. Gyüjtötte Boromisza Jeno. - -29. Változata Limbay Elemér I. k. 169. ol. 92. d., de ebben a réja nincs -meg. - -31. Az elso sor az utóbbi idoben általánosan felkapott szálló ige, -melylyel több ujabban keletkezett népdal kezdodik. Így széltiben éneklik -a Székelyföldön: - - Lányok, lányok a faluba, - Faluvégen szépen szól a muzsika, - Addig iszom, mulatok, - Míg csak be nem rukkolok, - Berukkolok katonának, - Siratnak engem a lányok. - Csuhajja! - - -35. Tornyo = orbáncz. Teljesen uj változata egy általánosan ismert régi -népdalnak. Az elso versszak harmadik sorát így is éneklik: - - Vagy az ülyü megette, vagy valaki elvitte. - - -A második versszak két elso sorát így: - - Ördög bujjék komámasszony bocskorába, - Miért is ül éjjel-nappal a kocsmába? - - -37. A három elso sor egyezik László Imre gyüjtésének 7. sz. dalával -(Ethnographia XI. évf. 8. sz. Adalékok a dunántúli népköltészethez.) - -38. Valószinü, hogy a vendégét rosszul ellátó gazdasszonyt gúnyolják e -dallal, de nem lehetetlen, hogy a szegény nép ily ételekre lévén -rászorulva, önmaga szegénységét teszi gúny tárgyává. - -40. Egy ételek dolgában szegényesen sikerült lakodalmat gúnyol ki a nép -költoje. Galavér = gavallér. - -46. Az elso versszak változata Erdélyinél: »Népd. és Mond.« II. k. 330. -ol. 539. d. 2. vsz. Erdélyi dalában laza az összefüggés, az utolsó -versszak nem a népé, eroltetett. Nem valószinü, hogy a nép leányának -eszébe jutna vadruczatollal tölteni meg párnáját. - -47. A czigánylegény, kinek ajkáról e dalt feljegyeztem, czigányos -nótának nevezi. Dallama is czigányos. - -48. Alapgondolatának változata elofordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« -III. k. 93. ol. 184. d. 4., 5. vsz. Ugyanott 97. ol. 191. d. 1. vsz. -Mindkét helyen e népdal alapgondolata az elozo és következo -versszakokkal alig van összefüggésben. - -56. A két utolsó sor elofordul Bartalus István: »Magyar Népdalok« II. k. -31. ol. 41. d. - -62. Komoly változatát Baczka-Madarason jegyeztem fel: - - Elment az én babám - Idegen országba. - Azt izente vissza nekem: - Hogy menjek utána, - Nem menyek utána - Idegen országba, - Meggyászolom, ha még élek - Fekete ruhába. - Délig feketébe, - Délután fehérbe, - Nyócz órától tiz óráig - Fodig sötétkékbe. - - -Változatai Pap Gyulánál »Palócz népköltemények« 21. ol. 12. d. Az elso -és utolsó négy sor változata. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 67. -ol. 142. d. 1. és 4. vsz. Kriza: »Vadrózsák« 152. ol. 317. d. 4., 5., 6. -sz. - -74. és 82. A »Dáma« a székely népnél rossz erkölcsü, faluról városba -került s ott elzüllött fehérnépet jelent. - -81. Petikula = tetü. - -83. Lényegtelenül elüto változata az Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« II. k. -224. ol. 15. dalának, de e reja teljesen uj. - -79. Az elso versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 216. -ol. 8. d. 3-4. vsz. - -93. Az elso versszak változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« 217. ol. 9. -d. 1. vsz. A második versszak változata. Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. -d. 3. vsz. - -94. Változata Kriza: »Vadrózsák« 50. ol. 99. d. 3. és 4. vsz. Az elso -versszak változata gyüjteményem »Gúnydalok« 88. d. 2. vsz. - -101. Magyar-Bükkösön megkérdeztem egy okos vénasszonyt, a ki fölötte sok -népdalt tudott, hogy most csinálnak-e népdalokat, vagy csak a régieket -dalolják? Hogyne! szólott az öreg s nagy nevetés közben pár szót váltott -a mellette ülo asszonynyal. Pár percz mulva megvolt a részeges Vas -Pistánéról szóló rögtönzött e gúnydal. - -102. Az utolsó két sor változata gyüjteményemben »Gúnydalok« 105. d. 1. -vsz. 3., 4. sor. - - -V. Átkozódó dalok. - -1-2. E dalok alapgondolata elofordul több oláh népdalban. A nép hisz az -átok megrontó erejében s szerencsétlenségében keresi azt, a kinek átka -sújtja. - -3-4. Az utolsó négy sor változatait megtaláljuk: Arany-Gyulai: »Népk. -Gyüjt.« II. k. 133. ol. 126. d. 2. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« -II. k. 3. ol. 21. d. 3. vsz. Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 56. ol. -79. d. 2. vsz. - -9. Talló = Tarló. Salló = sarló. - -10. Czoki. Indulatszó, melylyel a kutyát szokták kergetni, uszítani. -»Menj el«, »takarodj«, »hátrább az agarakkal« értelemben használják az -egész Székelyföldön. - -20. A 15. és 16-ik sor változatait megtaláljuk más-más összefüggésben. -Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 383. ol. 386. d. Kálmány Lajos: -»Koszoruk« II. k. 60. ol. 5. d. 12. vsz. Limbay Elemér: »Magyar Daltár« -II. k. 107. ol. 267. d. 2. Papp Gyula »Palócz Népköltemények« 16. ol. 9. -d. (Fehér Anna.). Tással = Társsal. Tüszely = Tüzhely. - -22. Ugy hiszem, egy románcz töredékével van dolgunk. A négy utolsó sor -be van szöve Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 456. ol. 476. számu -átkozódó dalának 2-ik és 3-ik versszakába. - - -VI. Vegyes dalok. - -3. Változata Elekes István: »Székely Népdalok« 1. d. (Ethnographia XI. -évf. 6. sz.) Hasonló vonásokat találunk Kálmány Lajos: »Koszoruk« I. k. -126. ol. 119. d. E dal azonban nem a nép lelkébol fakadt, hanem, -egyik-másik népies vonás felhasználásával, mukölto által összetákolt -verselmény. A négy elso sor elofordul Kriza: »Vadrózsák« 237. ol. 474. -d. 2. vsz. - -8. A két elso sort 1901-ben Maros-Ujvárt így jegyeztem fel: - - Házamhoz szállott egy fecske - Nem rúg, nem döf, mint egy kecske. - - -(E két sor változata »Népd. és Mond.« III. k. 243. ol. 32. tánczszó.) - -Sejtettem, hogy elrontott szöveggel van dolgom s 1902-ben meg is -találtam az eredeti, itt közlött szöveget Lorinczrévén. Makranczos -fiatal menyecskérol szól e dal, a kit a férj szépszerivel akar magához -édesgetni. Változata Kriza J.: »Vadrózsák« 25. ol. 29. d. - -11. A két elso sor elofordul Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 18. -ol. 36. d. 3. vsz., de egészen elüto gondolatkapcsolatban. Az elso -versszak változata ugyanott 65. ol. 138. d. Kriza J.: »Vadrózsák« 68. -ol. 154. d. 3-4. vsz. - -19. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. 144. ol. 282. d. - -20. A Rajna a szászok útján kerülhetett a székely népdalba. - -23. Buszujok a bazsilikum (Ocynum basilicum) oláh elnevezése. - -24. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 80. ol. 224. d. Kriza -J.: »Vadrózsák« 201. ol. 397. d. Szini Károly: »A magyar nép dalai és -dallamai« 130. ol. 110. d. - Az Erdélyi és Szini-féle változat egyezik -az itt közlött dal három elso sorával, de a 4., 5., 6-ik sor -mindkettoben hiányzik. Hasonló vonásokkal találkozunk Bartalus István: -»Magyar Népdalok« II. k. 44. ol. 74. d. - -28. A második versszak rythmusa törött, de tartalma az elso versszakhoz -simul. Eredeti alakjára nem tudtam ráakadni. Érdekességeért így is -közlöm. - -32. A »be« szócska itt »de mennyire«, »ugyan« értelemben van használva. - -40. Pettyelt módra = Bizonyos rythmusra üti össze. - -42. Az Alföldrol kerülhetett a székely nép közé. - -44. Tua = tova. E dal elso versszakának változata Kriza: »Vadrózsák« 65. -ol. 144. d. 1-2. vsz. - -46. A második szakasz változatai Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« I. k. 189. -ol. 30. d. (Bándi úrfi.) Ugyanott III. k. 35. ol. 19. d. (A székely -katona.) E dal elso része azonban a változatokban nincs meg. - -50. A két elso sor változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« 106. ol. 205. -d. 3. vsz. 1-2. sor. Az utolsó négy sor változata Kriza: »Vadrózsák« 88. -ol. 233. d. Ezekbol azonban hiányzik a vas kovácsolását oly szépen -ecsetelo réjá. - -52. Kolindalni, oláhból átvett szó: énekelve, kéregetve házról-házra -járást jelent. - -53. Pendli a német Bündel = Batyu. - -56. Fáncza = Bányászmécs. - Egy egrestoi ifjutól hallottam, a ki a -petrozsényi koszénbányákban dolgozott. - -65. Változata Kriza: »Vadrózsák« 227. ol. 457. d. A két elso sor -változata ugyanott 111. ol. 250. d. Az általam itt közlött változat -második része egy eddig ismeretlen szép költoi gondolatot dob felszinre. - -66. Változata Arany-Gyulai: »Népk. Gyüjt.« III. k. 135. ol. 37. d. Míg -azonban e változatban a bánat átokra nyitja a népkölto ajkait, addig az -itt közlött dal a leheto legszebben kifejezett áldást szórja az ot -megszomorító kedvesre. - -A két elso sor gyakran fordul elo a székely népköltészetben s mondhatni -a bánatot legbensobben kifejezo szálló gondolata e nép költészetének. A -bánatot legközvetlenebb vonásokkal ecsetlo erejével csak a következo, -szintén gyakori szálló gondolat lehet párja. - - A hol én ëmenyök, ott a fák is sírnak - Gyönge ágaikról levelek lehullnak. - - -(Kriza: »Vadrózsák« 18. ol. 13. d. 2. vsz.) - -67. Noha a két elso sorban kifejezett gondolat nem uj; közlöm e dalt, -mert a nép költoje az ismert szálló gondolathoz uj szép gondolatokat -fuz. Változata Limbay Elemér I. k. 105. ol. 53. dallam. - -68. A 85 éves aggastyán, a ki nekem e verset elmondta, így magyarázta -meg tartalmát. A leány a legénynek légyottot ad s e verssel határozza -meg annak idejét, helyét. A forgács a tányér (azt hiszem inkább -ételmaradék), a kender az abrosz, a világ a gyertya; az a hely pedig, a -hol a száraz (koró) a zölddel (szoloto) összecsavarodik, ez a szolo. -Találkoznak tehát vacsora után a szoloben. - - -VII. Kétes népdalok. - -7. A bekezdo sorok ismert szálló gondolat, de az egész népdal ily -alakban s különösen az utolsó két sor ismeretlen. - -10. Változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. 170. ol. 280. d. és -Kecskeméthy Csapó Dániel: »Dalfüzérke« III. füzér 25. ol. 24. dana. Az -utolsó nyolcz sor változatát találjuk Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. -447. ol. 456. d. - -Nyika oláh keresztnév (Anikó). A 11-14. sor elofordul egy általam -Hunyadmegyében feljegyzett oláh népdalban. Mivel az egyezés feltüno, ide -iktatom: - - Spunem draga, spunem draga: - Mondd kedves, mondd kedves: - Fata esti tu ori nevasta? - Leány vagy te, vagy menyecske? - Nu mis fata nici nevasta. - Nem vagyok leány, sem menyecske. - Eu mis flóre di pe mare. - Én vagyok virág a tengerrol. - Cine me saruta móre. - Ki megcsókol, meghal. - - - -VIII. Köszöntok és lakodalmi versek. Egy levél versben. - -3. Bertalan Elek etédi földmives és megyebiró feljegyzéseibol közlöm e -mysteriumszerü veszekedo verset. Ehhez hasonlót sehol sem találok -feljegyezve, de hiszen, hogy ilynemü tréfás, a nép humorát jellemzo -ünnepi párbeszédek másutt is elofordulnak. - -4., 5., 6. Felvettem e gyüjteménybe egy pár jellemzobb lakodalmi verset, -mert sok valódi érzelem, gyöngédség s a népélet éles megfigyelése -nyilvánul meg bennük. Bizonyítékai e versek annak, mennyi ragaszkodó -szeretettel veszi körül a székely nép övéit s mily sokat adott az -erkölcsösségre, mely, sajnos, most már, a mióta e nép ifjusága hazátlan -e hazában, a világ sarába kidobott gyöngy, nagyon meghalványodott. - -9. Egy pár sorának változata Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« I. k. 129. ol. - -11. Álljon itt e levél, mintegy mutatványul. Általános szokás, hogy a -székely legény, leány versben irta meg szerelmes leveleit. E levelek -szerkezetében nem sok a változatosság, de irójuk tehetsége szerint -változik tartalmuk. Érdekesek és becsesek, mert irójuk jobbára -reministentiákból dolgozik, azaz a népdalköltészetbol meríti -gondolatait, noha egy-egy uj szép gondolat is simul az ismert -gondolathoz. A nép fia, leánya természetesen a leheto legszebben -igyekszik kifejezni érzelmeit s így a népdalok szebb részleteit szövi be -leveleibe; ezért gyüjtenünk kell oket, mert sok, másutt már meg nem -található népdalrészletekben gazdagok. - - -IX. Tánczszólamok. - -Most már nem oly általánosak mint csak pár évvel ezelott. Némely faluban -csak elvétve hallunk egyet-egyet s ezek közül is igen sok annyira -trágár, hogy a toll nem türi meg. Az ügyesebb legények városra mennek -szolgálni, a hol annyira megfinomul izlésük, hogy az efféle »dib-dáb -semmiségeket« megvetik. Itt-ott a pap vagy biró lebeszélése folytán -hagyják el oket; úgy hogy maholnap ezek, a sok selejtesség mellett, a -közvetlen érzés és éles megfigyelés kincseit rejto verspárok végleg -kihalnak. A hol még divatjuk járja, ott még most is él a Kriza által -feljegyzett tánczszólamok legtöbbje. - - -X. Mesék. - -1. =Fából faragott Péter.= A parazsat evo ló elofordul Merényi László -gyüjteményében többször, de a parazsat evo ökör eddig ismeretlen vonás. - -2. =Nád Péter.= Az a vonás, hogy az elso leány egy szál kenderbol -fehérruhát, a második egy szem buzából kenyeret igér a királyfi -regementje számára, a harmadik pedig aranyhaju gyermeket (gyermekeket) -igér a mese hosének, elofordul, Gaal György: »Magyar Népmesegyüjtemény« -I. k. »Jankolovics« (200-201.) cz. meséiben. Hasonló vonással -találkozunk Kálmány L.: »Koszoruk« I. »A három mosóleány« cz. mesében, -de itt a legkisebbik leány oly gyermeket szülne a királyfiunak, hogy két -csillag a vállán, holdvilág a homlokán, nap a mejjin s sarkig éro -aranyhaja volna. (Hasonló vonás 4. »Hamujutka Jancsi« cz. mesémben. Lásd -idevonatkozó jegyzeteket.) Elofordul még e vonás Gaál Györgynél III. k. -»Az aranyhaju hármasok« cz. meséjében. - -Az a mesehelyzet, hogy a háboruban levo királyt gyermekei születésérol -értesíto levelet a gonosz novérek (Erdélyinél az anya) a királyné -megrontására a leitatott szolgától elveszik, kicserélik, elofordul -Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« III. k. »A kezetlen leány« czimü mesében. -Az asszony és a gyermekek feltalálásának részletei e két mesében elütok. -Kriza: »Vadrózsák.« Irigy testvérek cz. meséjében is elofordul e vonás. - -3. =Disznóficzkó.= Ismert mesevonás a három próba (Feltétel), melynek -teljesítéséhez van kötve a leány elnyerése, elofordul Merényi László: -»Sajóvölgyi népmesék« I. k. »A török Zultán fia.« cz. meséjében. Kriza: -»Vadrózsák« »Halász Józsi« cz. meséjében. Arany László: »Magyar -Népmese-gyüjtemény« »Ráadó és Anyicska« cz. meséjében. - -4. =Hamujutka Jancsi.= »Ott vagyon mejjin a nap, a homlokán a hód s a -jobb csicse alatt nyócz arany hajszál.« - -E vonás változata elofordul Merényi: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A -három aranygyürü« cz. meséjében. Itt melle egyik halmocskáján egy -csillag ragyog, a mellin ott fénylik a hód, a homlokán ott ragyog a -tündöklo nap. A mesekeret az én mesémben egészen más. - -Erdélyi J.: »Népd. és Mond.« II. k. »A két legkisebb királygyermek« cz. -mesében elofordul a királyleány, a kinek homlokán a nap, jobb mellén a -hold, bal mellén pedig három csillag van. Ezeket a herczeg egy a királyi -palotába vitt ezüst ló belsejébol (nálam asszony a ládából) lesi meg. - -E mese különösen azért érdemel nagyobb figyelmet, mert Vitéz Francisco -történetét alakította át benne a nép. - -5. =A tizenkét koronás hattyu s a csihán inget fonó testvérkéjük.= A -mese cselekményét mozgató átok hasonló következményekkel elofordul -Merényi László: »Dunamelléki népmesék.« I. k. »A tizenkét fekete varju« -cz. mesében. Itt az anya váltja meg megátkozott gyermekeit avval, hogy a -hüvelykujjából kieresztett vérrel tizenkét pár inget, gatyát köt. - -6. =Borsszemvitéz és Szép Julia, ki erdot zodit s füvet virágoztat.= -Merényi László: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« II. k. »Szép Miklós« cz. -meséjében a »Vasderes« az ólban megérzi, hogy mikor szökteti meg a hos -Tündérszép Ilonát s dörömbözéssel figyelmezteti urát. A sárkány és ló -közötti párbeszéd is elofordul e mesében hasonló vonásokkal. - -Elofordul e vonás Mailáth János: »Magyar regék, mondák és népmesék«. -Kiadta Kazinczy Gábor 1864. »Tündér Ilona« cz. meséjében. Itt is a ló -(Talygarot) megérzi Tündér Ilona elrablását. E mesében is a hosnek egy -oly lóra kell szert tennie, mely gyorsabb Tündér Ilona elrablójának -lovánál. Ezt a lovat a vasorru bába segítségével szerzi meg s meg is -menekül Ilonával együtt. A csikó megszerzésének körülményei elütok. A -sárkány Merényinél más viszonyok közt szabadul ki, mint az én mesémben. -Merényinél a sárkány nem küzd meg a hossel s hiányzik itt a róka és -kigyó szereplése is. - -Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »Világszép Sárkány Rózsa« cz. -meséjében a fiu anyjának emlojét a mestergerenda hasadékába szorítja, -hogy megtudja tole a titkot. (Nálam csür talpa.) - -A tiszteletreméltó s költoi lelkületü Mailáth János meséit csak ez egy -esetben veszem összehasonlításaim alapjául, mert e meséket nem tartom -eredeti magyar népmeséknek. Eredetiségükbol kivetkoztetett, átgyúrt, -sokszor nem is magyaros, hanem idegen szellemmel telitett mesék ezek, -melyeknek a magyar népmeséhez csak annyi közük van, hogy egy-egy -általános magyar mesevonást találunk bennük. - -7. =Átkozott rucza.= Hogy a host valamely varázslat következtében álom -lepi meg, s ezért nem találkozhatik kedvesével, v. ezért veszti el -kedvesét, elofordul: Merényi L.: »Dunamelléki népmesék« I. k. »A három -aranygyürü« és Gaál Gy. I. k. »Magyar népmesegyüjt.«, »A zöld dragonyos« -czímü mesékben. Merényinél a tündérek álomszelet bocsátanak a hos -szemére, Gaálnál a csaplárosné, az általam közlött mesében a czigányné -varázslata folytán alszik el a hos. Hogy a testvérek kártyáznak, a leány -pedig elnyeri a fiu pénzét, ruháját s ezért a fiu a leányt megátkozza, -elofordul. Merényi László: »Dunamelléki ered. népmesék« I. k. »Az -örökbefogadott testvérek« és Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« I. -k. »A testvéri átok« cz. mesékben. Az átok következtében Merényinél a -sárkány, nálam az ördög ragadja el, Gaálnál a föld nyeli el a -megátkozott leányt. Mindhárom mesében azért veszti el a hos kedvesét, -mert eldicsekszik vele. A reábizott lovak segítségével nálam tizenkét -ruczára (köztük Tündér Ilona), Merényinél tizenhárom hattyura (köztük a -tündérkirályné), Gaálnál Világszép asszonyára akad a mesehos. Daczára -több egyezo vonásnak, mesém szerkezete uj, s különösen második részében -több eddig ismeretlen mesehelyzetet dob felszinre. - -8. =Hajnal, Vacsora és Éjféle.= A mese elso részének változatát -megtaláljuk Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« III. k. »A három -királyleány« cz. meséjében. Itt a hosök nevei, »Estve«, »Éjfél« és -»Hajnal«. A mese váza azonos az én mesém vázával, de mintha Gaál meséje -csak kivonata volna az általam feljegyzett mesének; kidolgozása -töredékes, csak a fovonások vannak meg benne minden mesés szinezés -nélkül. Mesém második fele a Gaálétól teljesen elüto. - -Azon vonások, hogy a hos az alvilágra megy le; itt három királyleányt a -sárkány hatalmából megment, de feljövetelénél testvérei megcsalják s ot -az alvilágon hagyják; hogy a hos kovácslegénynek áll be s az általa -készített gyürük segítségével nyeri el kedvesét, elofordulnak Gaál: -»Magyar népmese-gyüjtemény« III. kötet »Szalonnavár«, »Istvánffy Gyula«, -»Babszem Jankó«, Erdélyi J.: »Népdalok és Mond.« III. k. »Juhász Palkó«, -cz. meséiben. Hogy a hos a vak majorospárhoz áll be szolgának, ezek -szemevilágát megszerzi és a czigánylegény szereplése uj vonások, melyek -becsuszása mesémet szerkezet és felfogás tekintetében ujjá teszik. - -9. =Szüz-Mária és keresztleánya.= A mese váza egyezik Merényi László: -»Sajóhelyi eredeti népmesék« II. k. »A keresztleány« cz. meséjével, de a -részletekben mesém elüt a Merényi-félétol. A mese bonyodalmát vezeto -fovonás (mit is látott a leány a 13-ik szobában) különbözo. Hogy -vasruddal kell az öreg embernek szemepilláját feltámasztani, elofordul: -Merényi L.: »Dunamelléki eredeti népmesék« II. k. »A kárvallott juhász« -és Merényi L.: »Sajóvölgyi eredeti népmesék« I. k. »Az ólombarát« cz. -meséjében. - -10. =Király Derzsa.= Farkaslaki változat szerint: A király megindult -fiával sétálni. Megállanak azon akáczfa alatt, a mely a Derzsa sirjából -nott ki s a fiu kéri az apját, hogy csináljon neki egy furulyát. Az apa -megcsinálja a furulyát s a fiu elkezdi fujni. - -E mesét Tompa is feldolgozta »Rege a jávorfáról« czímu költeményében, -legutóbb pedig népballadában feldolgozva közölte Vikár Béla a »Vasárnapi -Ujság« 1903. évf. 18. számában. - -12. =Világ két szép népje.= Arany-Gyulai: »Népkölt. gyüjt.« III. k. -»Szerencsének szerencséje« cz. meséjében a varjak elmondják, mi veszély -fenyegeti a szerelmes párt. A katona megmenti oket, de mivel szavát -megszegte, kobálványnyá válik. Az a vonás, hogy a király megöleti két -gyermekét s avval nyomorékká lett (mesémben kobálványnyá csattant) -barátját meggyógyítja s a király gyermekei megelevenednek, elofordul -Gaál György: »Magyar népmese-gyüjtemény« I. k. »Világbiró Mátyás« cz. -meséjében. Az Ethnographia XII. évf. 1901. 7. sz. 321-325. oldalain. Osz -János egy Kibéden feljegyzett mesét közöl »Hajnalcsillag« czím alatt. E -mese váza azonos az általam közlött mese vázával, de mesém bevezetése, -befejezése s több lényeges vonása elüto amattól. A kibédi mese -szerkezet, mesefüzés és nyelvezet tekintetében nem teszi mindenütt a -közvetlenség benyomását; a beszott vers pedig mintha nem a mese keretébe -tartoznék. Több osi vonás: Zorombarát, Gyehenna király a kibédi mesébol -kiesett. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: A nyelvészeti dolgokat csak érintem, de magyarázatukba, nem -lévén ez feladatom, nem bocsátkozhatom. Az általam megjelölt irányban -nyelvészeti tanulmányokat tenni, igen hálás feladat volna.] - -[Footnote 2: Nyársfa = nyárfa. (Tréfás szólam.)] - -[Footnote 3: »Vetett ágya bús-falevél.« Czuczor.] - -[Footnote 4: Legel.] - -[Footnote 5: Kecsegteti.] - -[Footnote 6: Tövissel.] - -[Footnote 7: Három héttel ezelott, hogy Magyar-Lapádon megfordultam, -Magyar-Bükkösrol egy lapádi legény feleséget hozott, kirol tudva volt, -hogy nem férjét szereti, hanem egy ügyes bükkösi legényt, szeretoje -Bükkösön maradt. Érdekes bizonyítéka annak, hogy most is keletkeznek -népdalok. A menyecske, fecske: osi felfogás.] - -[Footnote 8: Csinálok.] - -[Footnote 9: Mnyila (oláh: mila) - -Értelme: Könyörület, szánalom.] - -[Footnote 10: Tyika oláh szó, hajfonatot jelent.] - -[Footnote 11: A német Rüstungból.] - -[Footnote 12: En carrièrebol lett.] - -[Footnote 13: Medgyesen »Czekes«-nek nevezik azt a városrészt, a melyben -a huszárkaszárnya fekszik.] - -[Footnote 14: Kehrt euch.] - -[Footnote 15: Laufschritt.] - -[Footnote 16: Antreten német szóból.] - -[Footnote 17: A pavillon ferdítése.] - -[Footnote 18: Ez a két sor Czuczor dalaiból ment át a nép ajkára.] - -[Footnote 19: Batyu.] - -[Footnote 20: Nagyanyó.] - -[Footnote 21: Hadd.] - -[Footnote 22: Sehova.] - -[Footnote 23: Vonatkozás arra, hogy az ördög két alakban is megjelenhet.] - -[Footnote 24: Melyik.] - -[Footnote 25: Melyik.] - -[Footnote 26: Körlevél.] - -[Footnote 27: Tuzhelyen.] - -[Footnote 28: Tarlóföld.] - -[Footnote 29: Keresgél a fején.] - -[Footnote 30: Mérleg.] - -[Footnote 31: Készen tartotta. (Katonai kifejezés.)] - -[Footnote 32: Ámba vetted = arozodhoz emelted.] - -[Footnote 33: A czigány gunyneve.] - -[Footnote 34: Folytonosan.] - -[Footnote 35: A garat teteje.] - -[Footnote 36: Tonna] - -[Footnote 37: Félsz.] - -[Footnote 38: Vendéglo.] - -[Footnote 39: Orizet nélkül is megjárják a legelot.] - -[Footnote 40: Dögre.] - -[Footnote 41: Zacskó.] - -[Footnote 42: Magamhoz tértem.] - -[Footnote 43: Megcsapták.] - -[Footnote 44: Turma. Oláh szó, nyájt jelent.] - -[Footnote 45: Különben.] - -[Footnote 46: Zorombarát = A Merényinél is eloforduló »Ólombarát«.] - -[Footnote 47: A gyujto úr kissé túlbecsüli e változat értékét. -Valamennyi között legbecsesebb az Arany-Gyulai-féle, melyet úgy balladai -hangja, mint a benne lükteto hatalmas szenvedély, magasan a többi fölé -helyez. - -_A szerkeszto._] - - - - -TARTALOM. - - Bevezetés V-XXVI - Balladák és rokonnemüek 1-26 - Szerelmi dalok 27-134 - A bubánat dalai 135-154 - Katonadalok 155-215 - Gunydalok 217-266 - Átkozódó dalok 267-279 - Vegyes dalok 281-311 - Kétes népdalok 313-334 - Köszöntok és lakodalmi versek. Egy levél versben. 335-355 - Tánczszólamok 357-368 - Mesék 369-546 - Jegyzetek 547-574 - - - - -TÁRGYMUTATÓ. - - -Balladák és rokonnemüek. - - A bosszuálló férj 22 - A rab 24 - A sólyom 6 - A vizbefult leány 14 - Az árva 7 - Az eladott leány 9 - Az elbukott leány 7 - Az eszéki rab 19 - Barna Péter 25 - Csóka Nikó 24 - Kendi molnár lánya 17 - Pénteken jó reggel 11 - Rossz feleség 18 - Szegény legény, magyar baka 20 - Szilágyi Mózes 8 - Szocs Mári _A)_ 3 - Szocs Mari _B)_ 5 - Tallós Erzsi 15 - Túr a disznó 13 - - -Dalok. - - -Ablakomba mér' ültettél virágot 39. - -Ablakomba mér' ültettél zöld ágat 154. - -Ablakomban három bokor muskáta 105. - -Ablakomban van egy cserép muskáta 171. - -Ablakomon három bokor muskáta 163. - -A bordosi hires lányok ugy tesznek 223. - -A bosznyai szénafüben 193. - -A csombordi menyecskék 245. - -Addig éli lány világát 131. - -Addig ültem a tüszelyen 259. - -Adjon Isten eleget 259. - -A faluban nincs több leány, csak három 291. - -A Felszegbe rózsa terem 284. - -A gozösnek hat ablaka 175. - -A gozösnek hat eros kereke 176. - -A gozösnek mind a hat ablaka 176. - -A huszárkatona mikor masirodzik 181. - -Aj de bajos egy párnára fekünni 90. - -Ajtóm elott nincsen sár 66. - -Akármerrol fújjon a szél 98. - -A kapusi kanális 115. - -A kaszárnya kapuba 200. - -A kis legény, jöjjön velem kaszálni 294. - -A ki reám feni fogát 271. - -A kis leány akkor szomorkodik 132. - -A Küküllo két oldala de sáros 194. - -A lapádi hajnalcsillag 89. - -A lapádi legények 234. - -A leányok mind azt mondják 265. - -Almáriom kis kóccsa 38. - -A makfalvi felso malom 97. - -A makfalvi torony tetejében 184. - -A meggyesi Czenk-oldalon 190. - -A mely házon fecske fészkel 37. - -A menyecske drága lélek 242. - -A menyecske maga mondja 249. - -A merre én járok, kelek 145. - -A mostani leány 231. - -A mostani leányok csak ugy tesznek 219. - -Amott egy kis madár 41. - -Amott egy kis patak csereg 80. - -Amott egy virágos kertbe 320. - -A nagykendi faluvégen 240. - -Anyám, anyám, édesanyám 122. - -A nyári folyóviz 74. - -Anyám, édes, kedves anyám 177. - -Annyi a szivemnek búja 137. - -Annyit hajtok irigyemre 289. - -A pálinka nem rozsdás 262. - -A parajdi nagy toronyba 196. - -Apró kicsi tejes málé 299. - -Aranyos szárnyu pillangó 52. - -Arra kérem a birót 301. - -A ruhámat, kit elvettél, add vissza 114. - -A sarkantyum taraja 235. - -A Sebesnek tiszta vize 118. - -A siklódi hires lányok 224. - -A szerelem olyan édes 40. - -A szerelem olyan valami 30. - -A szeretom olyanforma 241. - -A szeretom növetlen 238. - -A szeretom pakulár 256. - -A tordai ibolya 43. - -A tordai nagy hegy alatt 189. - -A tüzérnek jó ágyu kell, jó fegyver 195. - -A vacsoracsillag felsütött az égre 290. - -A vén ember bánatjába 154. - -A violát mikor szedik 165. - -Az ajtómon diófa kilincs 34. - -Az Alszegbe két vénasszon 249. - -Az életem fodjén három osztag buza 238. - -Az enyedi hegy alatt, hegy alatt 202. - -Az enyedi kerek erdo 296. - -Az én babám liliom szoknyája 92. - -Az én babám olyan beteg 283. - -Az én gyöngyvirágom 148. - -Az én lovam nem szereti a zabot 110. - -Az én lovam törökországi fakó 188. - -Az én lovam világos pej 187. - -Az én rózsám aranybárány 47. - -Az én szivem egy sirhalom 325. - -Az én uram oda vagyon kaszálni 240. - -Azért nincsen a legénynek 103. - -Azér' a mér' olyan sárga vagyok 107. - -Azon a nyári écczakán 201. - -Azt csak a féllitres tudja 261. - -Azt gondoltam, a míg élek 140. - -Azt gondoltam magamba 248. - -Azt hallottam feloled 322. - -Ágas-bogas a diófa teteje 207. - -Ágas-bogas a diófa teteje 49. - -Ágas-bogas, magos kender 134. - -Áldott nap mikoron feljössz 208. - -Állj meg rózsám, hogy kérdjem meg 204. - -Álmos vagyok, nem aludtam az éjjel 54. - -Árpa, árpa, be csokros a szára 128. - -Árpát eszik a vadgalamb 144. - -Árva csalán nott ki az út martjára 44. - -Árva vagyok, árva 272. - - -Balavásár hires város 288. - -Bánat, bánat, de nehéz vagy 138. - -Bánattal terített asztal 146. - -Bánom, rózsám, a míg élek 105. - -Barna kis lány megy az Isten házába 325. - -Bécsi szappany, bécsi rongy 227. - -Beteg a szeretom anyja 132. - -Beteg a szeretom, ágyban fekszik 83. - -Biró, biró, te rigmányi biró 159. - -Boldog az a legény, boldog az a leány 46. - -Boldog az az áldott fod 333. - -Boldog, a ki jól iszik 257. - -Boszniában megperdintik a dobot 185. - -Boszniából most indul ki a hajó 186. - -Brassó felol jön egy gólyaposta 169. - -Brassó, Szentgyörgy hegyek közt van szorítva 207. - -Budva partján nevekedett tulipán 328. - -Búra hajlott a szomoru füz ága 317. - -Bús anyának bús gyermeke 141. - -Bús az ido, az eget is 328. - -Búsujj, bús gerliczemadár 137. - -Busulok is, nem is igen 144. - -Búval terített asztal 146. - -Buza, buza, be szép tiszta buza 171. - -Buza, buza, szép tavaszi buza 111. - -Bükkösön nagy hire van a leánynak 228. - -Bükkösön is rendbe vannak a házak 228. - - -Csak azt nem adnám én sokér' 224. - -Csepereg az eso, nem akar megállni 67. - -Cserefalvi templom elott 87. - -Cserefán terem a zod ág 244. - -Cseresnyefán ül a daru 53. - -Csipkebokor tollasmezo szélében 331. - -Csizmadia legények 258. - -Csokros szegfü, Szent-Benedek 243. - -Csötörtökön este 295. - -Csötörtökön virradóra 228. - -Czifra kapu, üres kas 244. - -Czifra leány a tornáczba 221. - - -De szeretnék az erdoben fa lenni 138. - -De szeretnék a templomba ott lenni 106. - -Deés városa torony tetejében 81. - -Dombon van a házam 64. - -Dombon van a házam, dombon lakom én 64. - - -Eddig vala gondom a mezei szántás 171. - -Eddigelé vótam az édesanyámé 158. - -Egerbegyi menyecske 246. - -Egy az óra, kettore jár 52. - -Egyedül lakom egy házba 139. - -Egyedül vagyok egy házba 142. - -Egye fene ezt a czudar világot 119. - -Egy fekete holló szállott ablakomra 123. - -Egy ösvényen jártam hozzád 111. - -Egy vasárnap reggelére 215. - -Ej, haj, ne feküdj a sarjubugja tövibe 53, 223. - -Ejnye kis lány, de viseltes a ruhád 191. - -Elégett az enyedi bót 223. - -Elégett, elégett a parajdi kocsma 55. - -Elmegyek én messze, messze e tájról 60. - -Elment az én rózsám 245. - -Elmentedet nem kivánom 85. - -Elment immár az a madár 152. - -Elment messze az én párom 119. - -Elszökött a menyasszony 235. - -Elveszek egy zsidóleányt 251. - -Emeletes a házam 43. - -Epret szedtem az erdoben 103. - -Erdovidéki madár 99. - -Erre sáros a kis utcza 237. - -Es az eso a havason 91. - -Es az eso, no a sár 133. - -Esik a fergeteg, ázik a köpenyeg 77. - -Esik eso, de zuhog 145. - -Esteledik, a nap halad 275. - -Este kezdtem a lovamat nyergelni 187. - -Este vagyon, késo este 74. - -Este van, este van 173. - -Este van már a faluba 57. - -Este van már, de már késo este 67. - -Este van már, késo este 214. - -Este virágzik a tök 250. - -Ez a barna menyecske, sirna is meg nevetne 246. - -Ez a boglya de görbe 195. - -Ez az este nem jó este 68. - -Ez a kis lány de szoke 126. - -Ez a kis lány tejjel mosdik, nem vizzel 50. - -Ez a legény bugját rakott 111. - -Ez a madár micsa madár? 150. - -Ez a szoke leány beteges 62. - -Ez az utcza bánatutcza 143. - -Ez a templomutcza 196. - -Ez az utcza végig ki van sánczolva 143, 322. - -Ezredes ur kiadta a parancsot 186. - -Ezt a kis lányt el akarnám szeretni 229. - -Édesanya felneveli fiát 306. - -Édesanya levelet ír 209. - -Édesanya tejbe vajba 162. - -Édesanyám, édes anyám 214. - -Édesanyám, a kendom 29. - -Édesanyám, be szépen felneveltél 170. - -Édesanyám, ha meguntál tartani 153. - -Édesanyám, hol van az az édes tej 166. - -Édesanyám kihajlott j'az kapura 158. - -Édesanyám, megölöm magamat 173. - -Édesanyám, mi annak az oka 166. - -Édesanyám mikor szült volt 199. - -Édesanyám mondta nekem 36. - -Édesanyám, szennyes a zsebkendom 50. - -Édesanyám mi zörög a zsebébe 197. - -Édes, kedves rózsám 308. - -Édes kicsi dundulikám 41. - -Édes rózsám, késo vagyon 75. - -Édes rózsám, leveled 81. - -Édes volt az anyám teje 173. - -Éjfélekor szok a kakas szólani 286. - -Éjszak felol jön egy csillag 316. - -Életemben czudarfajta nem voltam 45. - -Én az éjjel egy órát sem aludtam 319. - -Én árva nem voltam 321. - -Én elmegyek az Alföldre lakni 59. - -Én elmegyek kicsi búval 85. - -Én Istenem, adj erot a lovamnak 104. - -Én Istenem, mér teremtél 147. - -Én Istenem, mit vétettem oly nagyot 120. - -Én Istenem, ne hagyj el 149. - -Én Istenem, tégy jót velem 149. - -Én is vótam, mikor vótam 94. - -Én már többé nem hiszek a leánynak 109. - -Én vagyok a molnárlegény 306. - -Én vagyok az a gerlicze 123. - -Érik a cseresnye a fán 72. - -Érik a káposzta 36. - -Érik már a beszterczei szilva 60. - -Érik már a kövérszollo régen 179. - - -Fáj a szüvem szüvedér' 57. - -Fakó lovam térdig áll a sárba 167. - -Faluvégen sütnek, foznek 134. - -Fehér fuszuj, sárga fuszuj az ágy alatt ë 71. - -Fehér liliomlapi 38 - -Fehér rózsa nem akar piros lenni 99. - -Fehérvári dombon kellemes lakni 64. - -Feketére van a gozös befestve 176. - -Feleségem olyan vagyon 232. - -Felrepül a fecskemadár, csiripol 110. - -Féllitres van a kezembe 261. - -Felsütött a hajnalcsillag 142. - -Felsütött a holdvilág 117. - -Felsütött a nap sugára 86, 141, 269. - -Fényes csillag de régen hogy utadzol 205. - -Fenyokutnak erdos mezejében 286. - -Fujdogál az októberi hideg szél 165. - -Fújja a szél a nyárfa levelét 106. - -Fúnak már az oszi szelek 126. - -Fülemile fütyöl a bokorba 153. - - -Gyalakután rossz a toronyóra 320. - -Gyenge rózsám, de megszomoritottál 273. - -Gyere rózsám egy-két szóra 68. - -Gyere rózsám, gyere már 71. - -Gyere rózsám a szolobe 72. - -Gyerünk fiuk, gyerünk fiuk 161. - - -Ha bányász vagy ne busulj 306. - -Ha belolem most egy fecske válhatnék 285. - -Ha bémegyek a sorozó szobába 157. - -Ha benyitom István-kórház kapuját 211. - -Ha elmész is rózsám, ne hagyj itt engemet 144. - -Ha elmész rózsám, búdosni 115. - -Ha felülök Kolozsvárt a gozösbe 174. - -Hajnalodik, harmatozik 315. - -Hajt a kocsis, megy a szekér 252. - -Ha Lapádon Maros volna 220. - -Hallottam is, tudom is 291. - -Ha megérem, jövendobe 130. - -Ha még egyszer tizennyolcz éves lennék 55. - -Ha még egyszer tiz esztendos lehetnék 168. - -Ha nem tudod, babám, hol lakom 73. - -Haragusznak rám a lányok 221. - -Harangoznak vasárnapra 69. - -Harmatos a mezo, kinyilt a virága 323. - -Hasadt kunyhó, szalmaguzs 121. - -Ha te itt vagy drága lélek 308. - -Ha te tudnád édes lelkem 91. - -Ha tudtad elmenetelem 77. - -Három águ gesztenye 296. - -Három alma, hat baraczk 51. - -Három bokor szolovesszo 45. - -Három csillag jött az égre, fekete 151. - -Három csillag van az égen egy rendbe 143. - -Három csirke, egy kakas 263. - -Három éle van a késnek 295. - -Három hónap ez a tél 98. - -Hársfából van, hársfából van 79. - -Hát ti lányok mit csináltok? 75. - -Házamhoz szakadt egy fecske 285. - -Hegyes kontyu menyecske 246. - -Hej, arról látszik, hogy árva vagy 154. - -Hej a szegény hagymalé 235. - -Hej búbánat, búbánat 138. - -Hej de bús a leányka 124. - -Hej de sokat intett anyám a jóra 109. - -Hej de szépen cseng a lapi 116. - -Hej de szépen csillámlik a salló 79. - -Hej de szépen muzsikálnak 179. - -Hej éd'sanyám, hej éd'sanyám 298. - -Hejje, hujja, papiros 219. - -Hej kisasszony, kisasszony 222. - -Héderfái templom tornya de magas 161. - -Hétfon a szapulót raktam 260. - -Hideg nincsen, mégis befagyott a tó 35. - -Hogyha elhagysz, járj békével 274. - -Hogyha látom azt a magas hegyeket 65. - -Hogyha meg nem nottem 199. - -Hova, hova barna legény 130. - -Hova, hova ti fellegek 318. - -Hull a fának a levele 283. - -Huszárgyerek nem eszik vacsorát 181. - -Huszárgyerek szereti a tánczot 181. - - -Ideki a templom oldalába 94. - -Igyál rózsám a havasi vizekbol 78. - -Igy, igy, igy, igy édesem, igy 102. - -Isten adta volna 90. - -Istenem, Istenem 307. - -Isten veled vén eperfa 323. - -Istvánházán éj, haj 264. - -Iszom, iszom, mulatozom 258. - -Itt a lányok ojan czifrák 222. - -Itt Parajdon nincs több leány, csak három 242. - - -Jaj be hosszú, jaj be széles ez az út 107. - -Jaj de piros alma 31. - -Jaj de szépen esik az eso 330. - -Jaj Istenem, be keseru a szivem 160. - -Jaj Istenem, be víg voltam azelott 209. - -Jaj Istenem, de bajos a szegénynek 151. - -Jaj Istenem, hogy is legyen 71. - -Jakab Jóska ideki 255. - -Járok az utczán bánkódva 269. - -Jázminbokor kihajlik az utczára 332. - -Jere haza a kocsmából részegesek czímere 265. - -Jertek, jertek, magyar fiuk, jeretek! 110. - -Jó a földje héderfái határnak 222. - -Jó gazdasszony vagyok én, vagyok én 254. - - -Kapitány úr azt mondja a huszárnak 204. - -Kapitány úr, kapitány úr antrétolja századját 206. - -Kapitány úr kiadta a parancsot 206. - -Kapitány úr, számoljunk a mondurral 202. - -Kapitány úr tegnap tartott raportot 187. - -Kapum elott folyik csendes árok 130. - -Kapum elott hullanak a csillagok 167. - -Karika gyürü, falevél 236. - -Kaszárnya, kaszárnya 182. - -Katonaság az életem 183. - -Katona se lettem volna 162. - -Katona vagy, gyenge rózsám 163. - -Katona vagyok, nyírják a hajamat 185. - -Kedves rózsám, ha igazán szeretnél 58. - -Kerek az én kalapom 49. - -Kerek dombon szoktam szántani 129. - -Kerek levele vagyon a dohánnak 192. - -Keresztur ma nagyba halad dolgába 237. - -Kertem alatt kinyílott az ibolya 39. - -Kertemben terem a rózsa 244. - -Kerülj rózsám, mert nagy a sár 102. - -Keserüség, bubánat 233. - -Kezembe van már az utilevelem 293. - -Kék a kökény, zöld a fa 168. - -Kék a szemed nem fekete 220. - -Kék ibolya vagyok virágos kertemben 38. - -Két széjje van a hullámzó Marosnak 220. - -Két szeretot megtartani nagy dolog 45. - -Két szine van a legénynek 51. - -Kiáradt a Maros vize, kiáradt 88. - -Kicsi csupor, uj lábas 237. - -Kicsi csillag, ha leesik, elterül 66. - -Kicsi lányka guzsajasba 227. - -Kicsi lányka, holvan anyád 259. - -Kicsi madár, hogy tudsz élni 286. - -Kicsiny a lány, nagy a gondja 86. - -Kiment a ház az ablakon 243. - -Kimentem a zöld erdobe sétálni 292. - -Kimentem én a tanyára 291. - -Kinek szeretoje más faluban lakik 83. - -Kinek varrod, rózsám, a gyócsinget 179. - -Kis kertemben egy rózsafa 56. - -Kis kertemben kivirágzott a szegfü 332. - -Kis kertemben van egy szeretetlen fa 114. - -Kis kertemet beültettem tavaszszal 290. - -Kis pej lovam nyeritez a csatába 202. - -Kiszáradt a bodzafa. Hm. 248. - -Kivirágzott a borostyán 129. - -Kivirágzott a tordai nagy erdo 180. - -Korond felol jo egy páva magába 56. - -Koronkai zöld erdoben 324. - -Kovácslegény tüzes vasat sürüre kopogtassa 95. - -Könnyebb kosziklának 114. - -Könnyü apró halat szedni 108. - -Köszönöm babám, hogy eddig szerettél 274. - -Kurta a bakkancsom szára 197. - -Kürton já'tál ment a füst 239. - -Küsmödön is bejött az már szokásba 225. - - -Lassu vizen csendesen megy a hajó 174. - -Lám nem vagyok szép 203. - -Lányok, lányok a faluba 231. - -Lányok, lányok, piros pántlikások 167. - -Látod babám ezt a gyufaszárat 75. - -Látod rózsám, hogy pakolok 118. - -Legény vagyok a csárdába 296. - -Le az utczán a Felszegtol végig 253. - -Le az utczán, le, le, le 85. - -Lepattant a pinczelakat 310. - -Leszakadt a kutam gémje 284. - -Leszállott a fecskemadár a kertre 114. - -Leszállott a fecskemadár a kertbe 285. - -Le van a szivem lánczolva 321. - -Loptam lovat hatszázhatot 293. - -Lorinczrévi biró lánya 242. - - -Madarasi surü berek 46. - -Magasan repül a daru 54, 198. - -Magas a torony teteje 270. - -Magas hegyen lakom 73. - -Magas parton nem jó járni 32. - -Ma nem ettem egyebet 89. - -Maros martján ég a gyertya 56. - -Maros mellett vagyon egy almafa 117. - -Martonosi csereerdo 288. - -Márcziusnak ötödikén hajnalba 157. - -Már elmegyek valamerre 139. - -Már én többet nem szógálok 305. - -Már minálunk nem nézik azt 308. - -Más leány volt szeretomnél 226. - -Medecseri hármas határ 292. - -Megáldja az Isten 299. - -Megesküdtem Isten elott 44. - -Megérett a buzakalász 36. - -Megért már a káposzta 125. - -Megérett már a ropogós cseresnye 120. - -Megfogtam az eke szarvát 294. - -Megismerszik ki a szajha 227. - -Meg kell a buzának érni 94. - -Megkondult az indulási óra 168. - -Megkötötték az én koszorúmat 151. - -Megmondtam én a virágnak 83. - -Megmondtam én, bús gerlicze 41. - -Megsárgútam mint a nyárfa levele 184. - -Meguntam én a vándorlást 304. - -Megvert engem az Isten 329. - -Megverték a rézdobot 330. - -Megvert pajtás bennünket a teremto 178. - -Megy a vonat csattog a kereke 175. - -Menj el virág, virágozzál 311. - -Messze a távolban szépen pirkad 327. - -Messze látom azt a magas hegyeket 65. - -Mezoségen lakik anyám 195. - -Mikor engem az orvosok vizsgálnak 159. - -Mikor kicsi gyerek voltam 29. - -Mind azt mondja ez a kis lány: vegyem el 131. - -Mind azt mondják: legyek páros 129. - -Mind azt mondják: se asztalom, se székem 37. - -Mind azt vetik a szememre a faluba 309. - -Mindenkinek van kedvese 239. - -Mindennek azt kommendálom 121. - -Mind kinyiltak a tavaszi virágok 95. - -Mind kinyiltak, mind kinyiltak 100. - -Mint az égo gyertya, fogyok 92. - -Miriszlói nagy hegy alatt 294. - -Miriszlói piaczon 309. - -Mit a világ rólam beszél 44. - -Mit integetsz a kendoddel? 103. - -Mondd meg nekem Péter Ferencz 241. - -Most jöttem, most jöttem 193. - -Most készítik a helybeli temetot 96. - -Muskátaszál, kék viola 225. - - -Nagyszebeni brigáda 194. - -Napkeletre Brassó felol jön egy üveghintó 178. - -Napom, napom, fényes napom 150. - -Napsugaras a bécsi torony gombja 84. - -Ne busuljon nénémasszony 264. - -Ne higyj leány a legénynek 58. - -Nem akar a köd felszállni 78. - -Nem bánom már rózsám 272. - -Nem egy a szor a selyemmel 29. - -Ne menj pajtás vidékre Szolokmába 264. - -Nem használ az útifü az ökörnek 108. - -Nem jön az a nap az égre 142. - -Nem kell hinni a mostani leánynak 55. - -Nem kell nekem bú kenyere 269. - -Nem kinlódom rossz feleségemmel 232. - -Nem megyen az ökör után a járom 93. - -Ne mondja meg komámasszony az uramnak 233. - -Nem szép a lány, ha szintelen 228. - -Nem taposom idegenben a füvet 326. - -Nem vagyok én kapitány 210. - -Ne nézz reám, ne szeress 33. - -Ne nézd rózsám, szegény vagyok 90. - -Ne szeress te kettot, hármat 46. - -Ne toccsetek, ne toccsetek, nem iszom 86. - -Négy ökröt adtam egy lóér 125. - -Nincs a viznek rakonczája 226. - -Nincsen annyi pennád véve 140. - -Nincsen erdo, nincsen mezo 32. - -Nincsen ide messze rózsám háza 122. - -Nincsen nálunk a faluba olyan asszon 233. - -Nincsen nekem egyebem egy pohárnál 105. - -Nincsen pénzem, elköltöttem 77. - -Nincsen pénzem, van erszényem 128. - -Nincsen senkim, elment régen 152. - -Nincs édesebb mint a méz 48. - -Nincs jobb dinnye az aradi dinnyénél 60. - -Nincs jobb élet a mienknél 304. - -Nincs jobb étel a turóslepénynél 248. - -Nincs szebb madár a fecskénél 62, 63. - -Nó te petikula 252. - -Nyárád vize lefelé kanyarodik 192. - -Nyisd ki ajtód, kit bezártál 331. - -Nyisd ki babám ablakodat 65. - -Nyisd ki rózsám ablakodat 37, 271. - -Nyisd ki rózsám szemedet 297. - -Nyitva van a szoke kis lány kapuja 126. - - -Ó, be csípos a csihán 42. - -Ó én szegény kis madár 82. - -Ó ha madár lehetnék 328. - -Októbernek az legelso napjába 165. - -Októbernek hatodikán 164. - -Októbernek hatodikán reggelen 164. - -Októbernek tizenkettedikére 186. - -Olyan az én természetem 30. - -Olyan lehetsz mint egy rózsa 104. - -Orsó, guzsaly, matola 263. - -Ó te kedves, szép angyalom 315. - -Öreg boka, ha kitoti idejét 213. - -Ormester úr, az áldóját magának 200. - -Oszszel érik meg a fekete szollo 51. - - -Pálinkát iszom én, nem bort 263. - -Piritusból csinálják a pálinkát 273. - - -Raportra jártam a kapitány urnál 183. - -Rászállott a bús gerlicze 159. - -Rászállott a vadgalamba 34. - -Repülj madár, repülj! 88. - -Rezeg a nagy-kendi utcza 73. - -Rég megmondtam a szeretom anyjának 63. - -Rég megmondtam gyenge babám, ne szeress 270. - -Rozmarintnak csak az a szokása 30. - -Rózsabimbó, muskátaszál 112. - -Rózsa, rózsa, piros rózsa 84. - - -Sárga csikó, selyem sujtás 247. - -Sárgadinnye, zöld a héja 132. - -Sárgadinnyét, sárgadinnyét 50. - -Sárga kancsó, piros bor 158. - -Sárgarépa, zöld ugorka 32. - -Sárgarigó szépen fütyöl hajnalra 213. - -Sárga rózsa a réten 69. - -Sárga murok, petrezselyem 301. - -Sárga zsinór, selyemsujtás 293. - -Sem a bortól, sem a sörtol dalolok 121. - -Seprik az erdei utat 166. - -Sír a szemem, kaczag a szám 141. - -Sír a szemem mind a ketto 138. - -Sír elottem az út 310. - -Sok az irigy a faluba 288. - -Sötét felhok futnak végig az égen 324. - -Sötét felhok vándorolnak az égen 70. - -Suhog a szél, remeg a fa 317. - -Szállj le madár a kapuról ó 79. - -Szánt a babám, recseg, törik a járom 52. - -Szánt az eke, szépen pereg a járma 80. - -Szántottam gyepet, gyökeret 95. - -Szárnya, szárnya 169. - -Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak 210. - -Száraz a bokor a teton 81. - -Száraz ágról messze repül a madár 116. - -Száraz fából könnyü hidat csinálni 43. - -Száraz fán terem a hernyó 124. - -Szeben mellett van egy magas eperfa 208. - -Szegény legény, magyar baka 192. - -Szegény vagyok, szegénynek születtem 326. - -Szentistváni torony tetejébe 92. - -Szentmiklósi nagy hegy alatt 33. - -Szeredai kis lányok 229. - -Szerelemajtó fejfája 53. - -Szerelembol fütyörészget a madár 277. - -Szeretem a madárkát 31. - -Szeretem a rózsámat erosen 31. - -Szeretnélek, de nem mérlek 127. - -Szeretomnek szép a szeme 98. - -Széles Rajna vize 289. - -Székely legény rezet lopott az este 76. - -Szép a csillag, homályos a holdvilág 290. - -Szép a szegfü, mikor kivirágzik 164. - -Szépen folyik a buborék a vizen 72. - -Szépen ring a csolnakom a vizen 99. - -Szépen szól a kis pacsirta 170. - -Szép virággal kerted tele 319. - -Szombat este voltam a faluba 100. - -Szombatfalvi hires lányok 230. - -Szomszédasszony, az a hír 128. - -Szovátai híd alatt 300. - -Szovátának nincs oly bótja 307. - -Szoke leányt ne szeress 61. - -Szollohegyen cseres nyírfa 96. - -Szollotoke venyige 295. - -Szüret után van az ido 182. - -Szürke lovam a nyeregbe 303. - - -Tavaji mezobol 252. - -Tavaszszal nyílik a rózsa 34. - -Tavaszi szél utat száraszt 42. - -Tán azt hiszed mákvirág 243. - -Tán azt tudod rózsám, hogy hiba 76. - -Tedd le már a piros ruhát 152. - -Tejjes az ég fellegekkel 84. - -Temetoben kis ibolya 35. - -Temetoben van egy sír, temetoben van egy sír 93. - -Temetobe, temetobe kinyillott egy vadrózsa 70. - -Testvér, mikor az úton jársz 148. - -Télen nem jó szántani 253. - -Térhelyt terem a gyékény 54. - -Ti legények vigadjatok 127. - -Tisza partján mandulafa virágzik 112. - -Tiszta buza ki se huzta a fejét 287. - -Tiszta buza lehajtotta a fejét 145. - -Tizenhárom esztendeje 249. - -Tizenhárom fodor van a szoknyámon 133. - -Tizenkét esztendos leány 191. - -Tizenkilencz esztendeig 287. - -Tudd ki a Csengobe 298. - -Tubarózsa, nincs illatja 283. - -Tudod rózsám, mit fogadtál 275. - -Túl a vizen a Tiszán 69. - -Túl a vizen az Alszegbe 48. - -Túl a vizen lakik rózsám 113. - -Túl a vizen meg innet 48, 66. - -Túl a vizen szánt egy eke 99. - -Túl a vizen szenestoke 61. - -Túl a vizen van egy malom 97. - - -Udvarhelyi börtönajtó de sárga 203. - -Ugat a kutyám, a szürke 61. - -Úgy búsulok, még sem elég 137. - -Ugy-e babám, nem nagy átok 276. - -Úgy fáj az én gyenge szivem 59. - -Úgy meg vagyok keseredve 147. - -Úgy mulatok, úgy vigadok 148. - -Úgy nottem fel, mint erdon a gomba 327. - -Úgy száradj ki a világból 279. - -Úgy szeretem a szépet 47. - -Úgy szeretem Ferenczet 250. - -Úgy szeretem uramat 257. - -Uramat elküdtem 250. - - -Vajjon hua lett a rózsám 297. - -Vajjon ki járt kis kertembe 287. - -Valamennyi szita, rosta sürü 106. - -Van nekem egy imádságos könyvem 150. - -Vásárhelyre megérkezett a kocsi 260. - -Verd meg Isten az irigyet 273. - -Veres két szem borbélylegény 305. - -Verje meg az egek ura 278. - -Verjen meg az Isten rózsám 278. - -Veszek én szép feleséget 302. - -Vetettem ibolyát, várom kikelését 74. - -Vége van az aratásnak 172. - -Végigmentem a bedei réten 118. - -Végigmentem a gyufagyár udvarán 205. - -Végigmentem csernoviczi nagy utczán 185. - -Virágos kert ajtójánál 40. - -Virágzik a nyári baraczk 251. - -Volt énnekem jó dolgom 262. - -Volt nekem egy szép virágom 101. - -Volt nekem egy szeretom 58. - -Volt szeretom, de elhagyott 120. - -Vót szeretom, vót egy bogjas 276. - -Vót szeretom, vót, vót, vót 101. - - -Zavaros a Nyárád vize 39. - -Zëreg a kocsi a fagyon 123. - -Zöld a kökény, zöld a petrezselyem 119. - -Zöld erdoben, barázdában szól a dalos pacsirta 88. - -Zöld mezoben legel a bárány 261. - -Zörög a kocsi a fagyon nagyon 201. - -Zúg a vihar, recseg a nád 289. - - -Köszöntok és lakodalmi versek. Egy levél versben. - - -A borra 352. - -Ágytörobe menéskor való vers 347. - -Egy levél versben 352. - -Husvéti köszönto (Két fiu köszöntoje) _A)_, _B)_ 338. - -Husvét másodnapi veszekedo vers 339. - -Jánosnapi köszönto 337. - -Menyasszony-ajánló vers 344. - -Menyasszony megáldás a konty alatt 345. - -Tésztafelhordáskor 351. - -Tormás husra 350. - -Tánczszólamok 359-368. - - -Mesék. - - -A házasodni akaró királyfiu 524-534. - -A szegény ember és a zenészek 543-546. - -A tizenkét koronás hattyu és a csihán inget fonó testvérkéjük 430-435. - -Átkozott rucza 467-489. - -Borsszemvitéz és szép Julia, a ki erdot zodít és füvet virágoztat -435-467. - -Disznóficzkó 394-412. - -Fából faragott Péter 371-379. - -Hajnal, vacsora és éjféle 489-511. - -Hamujutka Jancsi 413-430. - -Király Derzsa 521-524. - -Nád Péter 379-394. - -Szüz Mária és keresztleánya 511-521. - -Világ két szép népje 534-543. - -* * * - -Jegyzetek 547-574. - - - -Transcriber's note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - - -12 |Azt sem tudom miért. |Azt sem tudom miért.« - -15 |Menjen be, kotse fel, |»Menjen be, kotse fel, - -20 |Te szép barna kis lány, |»Te szép barna kis lány, - -27 |1. SZERELMI DALOK. |SZERELMI DALOK. - -39 |Nyarád-Szentanna |Nyárád-Szentanna - -116 |bús fejemet |bús fejemet. - -141 |hogy búsulok |hogy búsulok. - -149 |Szóváta |Szováta - -213 |levegoben fennjárva |levegoben fennjárva. - -220 |festék van a pofáján |festék van a pofáján. - -240 |Megölelném. megcsokolnám |Megölelném, megcsokolnám - -243 |Mayyar-Becze |Magyar-Becze - -257 |Úgy szetetem uramat |Úgy szeretem uramat - -258 |Nyarád-Szentanna |Nyárád-Szentanna - -262 |Nyarád-Szentanna |Nyárád-Szentanna - -325 |Eltitkolnám, ha lebetne |Eltitkolnám, ha lehetne - -374 |»Nem gyermek kezébe való az« |»Nem gyermek kezébe való az - -375 |vegyünk két ökröt. |vegyünk két ökröt.« - -375 |én hëzzávágnék. |én hëzzávágnék.« - -376 |»No most édesapám |No most édesapám - -377 |szerencse próbálni. |szerencse próbálni.« - -377 |hozzá menjen. |hozzá menjen.« - -380 |mint tizenkét tulipánt. |mint tizenkét tulipánt.« - -381 |egy hírt mondanék: |egy hírt mondanék:« - -382 |itt hagyott szégyenben. |itt hagyott szégyenben.« - -387 |»Hazaérkeznek, a |Hazaérkeznek, a - -388 |itallal jól tartott. |itallal jól tartott.« - -388 |»Node Péter reggelre |Node Péter reggelre - -390 |»Röktön behíjja |Röktön behíjja - -392 |repülni rajta. |repülni rajta.« - -392 |nevelkedtem egyedül. |nevelkedtem egyedül.« - -394 |nem hagyott el. |nem hagyott el.« - -394 |széllel elfujatom. |széllel elfujatom.« - -394 |negyfelé vágatom |négyfelé vágatom - -395 |»Ekkor a vénasszony elvive |Ekkor a vénasszony elvive - -395 |királyatyámé! haza hoztam |királyatyámné! haza hoztam - -396 |szívesen, elviszem. |szívesen, elviszem.« - -397 |Kedves öreg |»Kedves öreg - -398 |takarítsa feleségnek. |takarítsa feleségnek.« - -406 |felment a királyatyámhzz |felment a királyatyámhoz - -407 |nem hallottuk se men láttuk |nem hallottuk se nem láttuk - -407 |valamire utasit! |valamire utasit!« - -409 |»Áldott Szent-Pentek |Áldott Szent-Pentek - -410 |suvá, hogy menj. |suvá, hogy menj.« - -410 |»Kérdezé vala Szent-Vasárnap |Kérdezé vala Szent-Vasárnap - -411 |»Elérkezett ez is |Elérkezett ez is - -414 |jöjjön utánam. |jöjjön utánam.« - -415 |elhoztam a szeretotöket. |elhoztam a szeretotöket.« - -415 |ne csúfolodjék. |ne csúfolodjék.« - -416 |vitánk lészen. |vitánk lészen.« - -416 |darabba szakadjon. |darabba szakadjon.« - -421 |»Egyben elment |Egyben elment - -423 |»Istenem. mit |»Istenem, mit - -427 |szégyenleni a vejét. |szégyenleni a vejét.« - -427 |tengersziget szélire. |tengersziget szélire.« - -428 |vigyünk haza. |vigyünk haza.« - -433 |veszlek és hazaviszlek. |veszlek és hazaviszlek.« - -434 |meg fog szólalni. |meg fog szólalni.« - -445 |»Megindul Borsszemvitéz |Megindul Borsszemvitéz - -446 |csókolják egymást.« |csókolják egymást. - -448 |No te Borsszemvitéz |»No te Borsszemvitéz - -450 |mozsdóvizet onnan. |mozsdóvizet onnan.« - -452 |Juliát, feleségemet. |Juliát, feleségemet.« - -453 |életedben hordoztad.« |életedben hordoztad.«« - -457 |délkor egy órát. |délkor egy órát.« - -460 |melyikben vót.« |melyikben vót. - -460 |rokát. nyulat, ozet |rokát, nyulat, ozet - -460 |ide rakásba. |ide rakásba.« - -461 |öncsél belém. |öncsél belém.« - -463 |ide a fa alá. |ide a fa alá.« - -464 |vetted azt a hust? |vetted azt a hust?« - -465 |elpusztitottad a pajtámat?! |elpusztitottad a pajtámat?!« - -468 |viszek kereszteltetni. |viszek kereszteltetni.« - -473 |mellé, eljone-e? |mellé, eljone-e?« - -473 |aztat ajándékoznám. |aztat ajándékoznám.« - -474 |parancsol senki. |parancsol senki.« - -477 |meg az ajtót. |meg az ajtót.« - -479 |»Hát látja |Hát látja - -481 |ezt a buzát? |ezt a buzát?« - -481 |A mienk nem nehezebb.« |»A mienk nem nehezebb.« - -483 |üres kamarád? |üres kamarád?« - -484 |többet velem. |többet velem.« - -485 |tanálkozni együtt. |tanálkozni együtt.« - -485 |nagyobbik szegre. |nagyobbik szegre.« - -487 |a fodre. hétszerte |a fodre, hétszerte - -497 |én visszajövök. |én visszajövök.« - -497 |be tudhassak menni. |be tudhassak menni.« - -497 |elkezdett sirni.« |elkezdett sirni. - -500 |ezt a palotát?« |ezt a palotát? - -501 |Éjféle menyasszonyat |Éjféle menyasszonyát - -501 |lessz pusztitva. |lessz pusztitva.« - -503 |Monda az holló hajnalnak |Monda az holló hajnalnak: - -503 |ha odaadom is.« |ha odaadom is.«« - -506 |az ajtót O egész |az ajtót. O egész - -509 |czigánylegényhez férjhez. |czigánylegényhez férjhez.« - -510 |hátul sötétség |hátul sötétség« - -512 |aranyhaju leányt. |aranyhaju leányt.« - -512 |ne nézz be! |ne nézz be!« - -515 |meg a háboruba. |meg a háboruba.« - -519 |Szent-Péter hallgatta. |Szent-Péter hallgatta.« - -521 |össze az lakodalomra. |össze az lakodalomra.« - -524 |a hol' a bolhát |a hol a bolhát - -527 |tekergo-bódorgó mián. |tekergo-bódorgó mián.« - -528 |kezeid közül. |kezeid közül.« - -530 |sokáig lett volna. |sokáig lett volna.« - -533 |Tudom, hogy kifogyatsz |»Tudom, hogy kifogyatsz - -537 |ojjant válasszon. |ojjant válasszon.« - -537 |a ló hátán. |a ló hátán.« - -538 |többé visszahozni. |többé visszahozni.« - -539 |a bort poharastul. |a bort poharastul.« - -542 |ittunk együtt. |ittunk együtt.« - -546 |nem akar felébredni. |nem akar felébredni.« - -550 |»Nagyar Népdalok« |»Magyar Népdalok« - -550 |»Szerelmi dalek« |»Szerelmi dalok« - -559 |változata Arany-Gyulai, |változata Arany-Gyulai: - -565 |»Népd. és Mond. I. k. 56. |»Népd. és Mond.« I. k. 56. - -575 |Bevezetés I-XXVI |Bevezetés V-XXVI - -575 |Balladák és rokonnemüek 3-26 |Balladák és rokonnemüek 1-26 - -575 |Tánczszólamok 359-368 |Tánczszólamok 357-368 - -575 |Mesék 371-546 |Mesék 369-546 - -582 |drága lélek 608. |drága lélek 308. - - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SZéKELYFöLDI GYüJTéS (NéPKöLTéSI -GYüJTEMéNY 7. KöTET)*** - - -******* This file should be named 42094-8.txt or 42094-8.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/4/2/0/9/42094 - - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed. - -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. - - - -*** START: FULL LICENSE *** - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at - www.gutenberg.org/license. - - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed: - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that - -- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." - -- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works. - -- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work. - -- You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. - - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 -and the Foundation information page at www.gutenberg.org - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search facility: - - www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/42094-8.zip b/42094-8.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 4fcc4ef..0000000 --- a/42094-8.zip +++ /dev/null diff --git a/42094-h.zip b/42094-h.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index cad63d5..0000000 --- a/42094-h.zip +++ /dev/null diff --git a/42094-h/42094-h.htm b/42094-h/42094-h.htm index 47187d3..3ef7e3c 100644 --- a/42094-h/42094-h.htm +++ b/42094-h/42094-h.htm @@ -261,28 +261,10 @@ span.ralign { </style> </head> <body> +<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 42094 ***</div> <h1>The Project Gutenberg eBook, Székelyföldi gyüjtés (Népköltési gyüjtemény 7. kötet), by Oszkár Mailand, Edited by Gyula Vargha</h1> -<p>This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at <a -href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> -<p>Title: Székelyföldi gyüjtés (Népköltési gyüjtemény 7. kötet)</p> -<p>Author: Oszkár Mailand</p> -<p>Editor: Gyula Vargha</p> -<p>Release Date: February 14, 2013 [eBook #42094]</p> -<p>Language: Hungarian</p> -<p>Character set encoding: UTF-8</p> -<p>***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SZÉKELYFÖLDI GYÃœJTÉS (NÉPKÖLTÉSI GYÃœJTEMÉNY 7. KÖTET)***</p> <p> </p> -<h4>E-text prepared by<br /> - Albert László, Tamás Róth, Judit BÃró, Ildikó Czine,<br /> - and the Hungarian Distributed Proofreading Team<br /> - (<a href="http://dphu.aladar.hu">http://dphu.aladar.hu</a>)<br /> - from page images generously made available by the<br /> - Google Books Library Project<br /> - (<a href="http://books.google.com">http://books.google.com</a>)</h4> <p> </p> <div class="transnote"> <h3>Megjegyzések:</h3> @@ -18355,360 +18337,6 @@ virágoztat <a href="#Page_435">435</a>–<a href= <p> </p> <p> </p> -<hr class="full" /> -<p>***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK SZéKELYFöLDI GYüJTéS (NéPKöLTéSI GYüJTEMéNY 7. KöTET)***</p> -<p>******* This file should be named 42094-h.txt or 42094-h.zip *******</p> -<p>This and all associated files of various formats will be found in:<br /> -<a href="http://www.gutenberg.org/dirs/4/2/0/9/42094">http://www.gutenberg.org/4/2/0/9/42094</a></p> -<p> -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed.</p> - -<p> -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. -</p> - -<h2>*** START: FULL LICENSE ***<br /> - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE<br /> -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</h2> - -<p>To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at -<a href="http://www.gutenberg.org/license">www.gutenberg.org/license</a>.</p> - -<h3>Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works</h3> - -<p>1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.</p> - -<p>1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below.</p> - -<p>1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.</p> - -<p>1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States.</p> - -<p>1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:</p> - -<p>1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed:</p> - -<p>This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at <a -href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> - -<p>1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9.</p> - -<p>1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work.</p> - -<p>1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.</p> - -<p>1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License.</p> - -<p>1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1.</p> - -<p>1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.</p> - -<p>1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that</p> - -<ul> -<li>You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."</li> - -<li>You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works.</li> - -<li>You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work.</li> - -<li>You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works.</li> -</ul> - -<p>1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below.</p> - -<p>1.F.</p> - -<p>1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment.</p> - -<p>1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE.</p> - -<p>1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem.</p> - -<p>1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.</p> - -<p>1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions.</p> - -<p>1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.</p> - -<h3>Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm</h3> - -<p>Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life.</p> - -<p>Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 and -the Foundation information page at <a -href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> - -<h3>Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation</h3> - -<p>The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws.</p> - -<p>The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at <a -href="http://www.gutenberg.org/contact">www.gutenberg.org/contact</a></p> - -<p>For additional contact information:<br /> - Dr. Gregory B. Newby<br /> - Chief Executive and Director<br /> - gbnewby@pglaf.org</p> - -<h3>Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation</h3> - -<p>Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS.</p> - -<p>The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit <a -href="http://www.gutenberg.org/donate">www.gutenberg.org/donate</a></p> - -<p>While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate.</p> - -<p>International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.</p> - -<p>Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: <a -href="http://www.gutenberg.org/donate">www.gutenberg.org/donate</a></p> - -<h3>Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works.</h3> - -<p>Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.</p> - -<p>Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition.</p> - -<p>Most people start at our Web site which has the main PG search facility: -<a href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> - -<p>This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.</p> - +<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 42094 ***</div> </body> </html> |