diff options
| author | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-14 19:53:04 -0700 |
|---|---|---|
| committer | Roger Frank <rfrank@pglaf.org> | 2025-10-14 19:53:04 -0700 |
| commit | 2a4deabaf4033bdc6a3d27ead26acbb8912f74a2 (patch) | |
| tree | b4207b33975173c167f773e0483efd6dc9bd8189 /30060-h | |
Diffstat (limited to '30060-h')
| -rw-r--r-- | 30060-h/30060-h.htm | 581 | ||||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image1.jpg | bin | 0 -> 42489 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image10.jpg | bin | 0 -> 210901 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image11.jpg | bin | 0 -> 172317 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image12.jpg | bin | 0 -> 197280 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image13.jpg | bin | 0 -> 312037 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image14.jpg | bin | 0 -> 452002 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image15.jpg | bin | 0 -> 264225 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image16.jpg | bin | 0 -> 369495 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image17.jpg | bin | 0 -> 146317 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image18.jpg | bin | 0 -> 149335 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image19.jpg | bin | 0 -> 309231 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image2.jpg | bin | 0 -> 21669 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image20.jpg | bin | 0 -> 64704 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image3.jpg | bin | 0 -> 25089 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image4.jpg | bin | 0 -> 20404 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image5.jpg | bin | 0 -> 146021 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image6.jpg | bin | 0 -> 473616 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image7.jpg | bin | 0 -> 272718 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image8.jpg | bin | 0 -> 314492 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 30060-h/images/image9.jpg | bin | 0 -> 202306 bytes |
21 files changed, 581 insertions, 0 deletions
diff --git a/30060-h/30060-h.htm b/30060-h/30060-h.htm new file mode 100644 index 0000000..ec37dd2 --- /dev/null +++ b/30060-h/30060-h.htm @@ -0,0 +1,581 @@ +<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"> +<html> +<head> +<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html;charset=UTF-8"> +<title>The Project Gutenberg eBook of Vasárnapi Könyv, by Kálmán Árkay (as editor).</title> + +<style type="text/css"> +p { margin-top: .75em; +text-align: justify; +margin-bottom: .75em; +} +h1,h2,h3,h4,h5,h6 { +text-align: center; /* all headings centered */ +clear: both; +} +hr { width: 33%; +margin-top: 2em; +margin-bottom: 2em; +margin-left: auto; +margin-right: auto; +clear: both; +} + +table {margin-left: auto; margin-right: auto;} + +body{margin-left: 10%; +margin-right: 10%; +} + +.pagenum { /* uncomment the next line for invisible page numbers */ +/* visibility: hidden; */ +position: absolute; +left: 92%; +font-size: smaller; +text-align: right; +} /* page numbers */ + +.linenum {position: absolute; top: auto; left: 4%;} /* poetry number */ +.blockquot{margin-left: 5%; margin-right: 10%;} +.sidenote {width: 20%; padding-bottom: .5em; padding-top: .5em; +padding-left: .5em; padding-right: .5em; margin-left: 1em; +float: right; clear: right; margin-top: 1em; +font-size: smaller; color: black; background: #eeeeee; border: dashed 1px;} + +.bb {border-bottom: solid 2px;} +.bl {border-left: solid 2px;} +.bt {border-top: solid 2px;} +.br {border-right: solid 2px;} +.bbox {border: solid 2px;} + +.center {text-align: center;} +.smcap {font-variant: small-caps;} +.u {text-decoration: underline;} + +.caption {font-weight: bold;} + +.figcenter {margin: auto; text-align: center;} + +.figleft {float: left; clear: left; margin-left: 0; margin-bottom: 1em; margin-top: +1em; margin-right: 1em; padding: 0; text-align: center;} + +.figright {float: right; clear: right; margin-left: 1em; margin-bottom: 1em; +margin-top: 1em; margin-right: 0; padding: 0; text-align: center;} + +.footnotes {border: dashed 1px;} +.footnote {margin-left: 10%; margin-right: 10%; font-size: 0.9em;} +.footnote .label {position: absolute; right: 84%; text-align: right;} +.fnanchor {vertical-align: super; font-size: .8em; text-decoration: none;} + +.poem {margin-left:10%; margin-right:10%; text-align: left;} +.poem br {display: none;} +.poem .stanza {margin: 1em 0em 1em 0em;} +.poem span.i0 {display: block; margin-left: 0em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i2 {display: block; margin-left: 2em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} +.poem span.i4 {display: block; margin-left: 4em; padding-left: 3em; text-indent: -3em;} + +</style> + + +</head> +<body> +<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 ***</div> + +<h1><b>Vasárnapi Könyv</b></h1> +<h3>Kiadja az Országos Közművelődési Tanács</h3> +<h3>1914. Első félév 9. füzet</h3> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>Az ipar és kereskedés kezdetei</b></h2> +<p>Amíg a mai ipar és kereskedelem kialakult, sok ezer évi +fejlődésen kellett átmennie. Ennek a hosszú fejlődésnek első +korszaka az az ősrégi idő volt, amikor az ember minden szükséges +holmiját otthon, maga vagy családtagjai segítségével állította +elő. Alacsony műveltségi fokon ez mindenütt így volt és ma is így +van azokon a vidékeken, ahol még ismeretlen a művelődés. Nem is +kell régmult időkbe, vagy messzi vad népek közé kalandoznunk, +hogy ezt a családi gazdaságot, legalább félig-meddig, magunk +előtt lássuk. A magyar földön is vannak még sokan, akik a maguk +vagy a szülőik házában is láttak ilyesfélét. Nem egy vidéken a +szántóvető ember egymaga, családja segítségével építi a házát. +Maga zsindelyezi. Csinál asztalt is, ha kell,—szóval +építőmester, zsindelyező, asztalos egy személyben és ellátja, +megteremti egymaga az egyéb házi szükségletek jórészét is. De +vannak sokan olyanok is, akik jól emlékszenek még rá, hogy a +vásznat otthon szőtték, a szerszámokat otthon készítették és +bizony nagyon ritka dolog volt, ha valamit vásárolni kellett.</p> +<p>Igy volt ez hajdanán mindenütt, de még sokkal nagyobb mértékben, +már azért is, mert akkor bizony még sokkal kevesebb fajta dolog +kellett az embereknek, mint ma, ha még olyan eldugott hegyi +falvakban laknak is. Meg aztán akkor nem vásároltak, ha kellett +valami, amit nem tudtak maguk megcsinálni, hanem cseréltek. Csere +útján pedig nehezebb volt egyhez-máshoz hozzájutni, mint pénzzel +vásárolni, mert a pénz csak később kezdett szerepelni az emberek +között.</p> +<p>Amint kifejlődött a közlekedés, egymástól messze lakó emberek és +népek is összejöttek egymással. Ha megismerték egymás dolgait és +ha jóknak találták azokat, akkor rajta voltak, hogy maguknak is +legyen olyan holmijuk.</p> +<p>Hogy lehetett azonban ezt elérni? Attól az időtől még messze +voltak, amikor a mesterember elkészít valamit azért, hogy eladja. +Aki amit készített, azt saját magának készítette. A gazdag +emberek pedig rabszolgákat vásároltak és azokkal dolgoztattak. +Igy tehát, ha valakinek az volt a kívánsága, hogy bizonyos +fajtájú munka a rendelkezésére álljon, olyan rabszolgát vásárolt, +aki értett ahhoz a munkához, vagy rákényszerítette, hogy a kívánt +munkát—úgy ahogy—előállítsa. Igy történt, hogy a régi Rómában +ezerszámra voltak rabszolgák, akiknek iparcikkek készitése volt a +feladatuk. Magyarországon viszont—a letelepedés első +idejében—egy sereg jobbágy feladata az volt, hogy zsindelyeket +készitsen, másik csoport jobbágy szövéssel, famunkával vagy +fegyverkovácsolással foglalkozott. Az ilyen jobbágy eltartásáról +azután természetesen a gazdája gondoskodott, úgy hogy teljesen a +mesterségének élhetett.</p> +<center><img src="images/image1.jpg" alt="A műveletlen népek kézimunkája mutatja, milyen +eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai +szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a +deszkalapot."></center> +<p><b>A műveletlen népek kézimunkája mutatja,</b> milyen +eszközökkel dolgoztak az emberek az ősi időkben. Az ausztráliai +szigetlakók még ma is a nyiluk segítségével fúrják, lyukasztják a +deszkalapot.</p> +<center><img src="images/image2.jpg" alt="A kunyhóborításra való faháncs hasítása a mai +félvad népeknél."></center> +<p><b>A kunyhóborításra való faháncs</b> hasítása a mai +félvad népeknél.</p> +<center><img src="images/image3.jpg" alt="A háncs elválasztása a fatörzstől"></center> +<p><b>A háncs elválasztása a fatörzstől</b></p> +<center><img src="images/image4.jpg" alt="A lehántott fakéreg puhitása"></center> +<p><b>A lehántott fakéreg puhitása</b></p> +<p>Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon kevés olyan cikk volt, amiből +állandóan és annyi kellett volna, amennyit a rabszolga vagy +jobbágy mindennapi munkájával folytonosan előállított. A +rabszolga vagy a jobbágy munkája így hiábavalóvá lett volna, ha a +gazdája nem segített volna ezen úgy, hogy a rabszolgát olyan +gazdának adta bérbe, akinek a rabszolga munkájára éppen szüksége +volt. A gazda tehát bérbeadta rabszolgáját az illetőknek, hogy +dolgoztassanak azok vele. Megtörténhetett és megtörtént azonban +az is, hogy az ilyen rabszolga valahogy egy kis tőkét kuporgatott +össze magának és azt felajánlotta gazdájának azzal, hogy +szabadítsa fel őt. Vagyis: nyilatkoztassa ki, hogy lemond +rabszolgája felett való hatalmáról és így ezentúl szabad embernek +kell tekinteni. Az ókor nagy városaiban nagyon sok rabszolga +cselekedett így, akik azután mesterségüket mint szabad emberek +űzték. Igy keletkezett ezeken a helyeken az iparosság, ami azután +később külföldi bevándorlókkal mindinkább elszaporodott.</p> +<center><img src="images/image5.jpg" alt="Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet, +elefántcsontot árusítanak"></center> +<p><b>Föniciai kereskedők szövetet, állatprémet, +elefántcsontot árusítanak</b><br> +Harmadfélezer évvel ezelőtt a föniciaiak hajóikon ázsiai +hazájukból messze földekre eljártak: terményeket és árúkat +adtak-vettek. Ők voltak az óvilág rabszolgakereskedői, de viszont +Egyiptom és Babilónia műveltségét is ők hozták Európába.</p> +<p>A római birodalom helyén későbbi időkben különálló országok +keletkeztek. Mindezek az országok földmívelőkkel népesedtek be, +kifejlődött bennök lassanként a földesuraság és a jobbágyság. És +ahogyan azelőtt a különleges árúkat elkészítő rabszolgát +bérbeadta a gazdája másoknak, akiknek szintén szükségük volt erre +vagy arra a cikkre, ugyanolyan formán történt néha ezidőben a +jobbágyokkal. A földesurak természetesen inkább a kész munkát +adták át, mint magát a jobbágyot.</p> +<center><img src="images/image6.jpg" width="600" height="544" alt="Kikötő a régi Egyiptomban"></center> +<p><b>Kikötő a régi Egyiptomban</b><br> +Fém, fa, illatszer és fűszer kevés volt Egyiptomban. Ezeket az +anyagokat a föniciaiaktól, araboktól, görögöktől vették és +hajókon szállították haza.</p> +<p>Mint egykor az iparűző rabszolgák, úgy a kézműves jobbágyok is +azon igyekeztek, hogy egy kis tőkét kuporgassanak össze maguknak. +Ezzel a pénzzel megválthatták magukat gazdájuk hatalma alól és +azontúl a faluban csak saját maguk hasznára dolgoztak. Ha valahol +szükség volt a munkájukra: elmentek oda, elvégezték és azalatt +kaptak—<em style="letter-spacing:0.3em">bér fejében—</em>ellátást és esetleg pénzt, vagy inkább +búzát, vagy egyebet.</p> +<p>Az ilyen kézműves természetesen nemcsak a saját falujában ment el +dolgozni, hanem elment a szomszédba is, bebarangolta néha az +egész országot. A családja azonban otthon volt és ugyanott volt +egy kis földje is, visszatért hát mindig a maga régi falujába. +Így tett az apa, így tett a fiú is, aki kitanulta apja +mesterségét.</p> +<p>Közben azonban haladt az idő. Az emberek művelődtek, újabb és +újabb ismereteket szereztek. Szebb és jobb dolgokat szerettek +meg. Hogy jutottak mindehhez? Külföldi kereskedők jöttek, +külföldi portékákkal. Vagy külföldi mesteremberek telepedtek le +valamelyik közeli városban. A vándorló csizmadia unokájának, ha +azt akarta, hogy tessék a munkája: már ezektől kellett mestersége +tökéletesítését eltanulnia. Bőrt se használhatott már akármilyet: +jobb fajtát, szebbet, jól kikészítettet pedig csak a városban +kapott. Minthogy pedig, az akkori közlekedési viszonyok között, a +városba menni aránylag kis távolságról is nagy dolog volt (ami ma +egy-két óra a vonaton, az akkor napokig tartott, ha ugyan jó volt +az út, azonkívül sok volt a rabló), sokkal egyszerűbbé vált az +iparosra nézve, ha a városba költözködött.</p> +<p>Ezek a városok—Európa mai nagy városai—jórészt még a rómaiak +idejéből maradtak vissza. A római hadsereg annak idején, +folytonos előrenyomulása közben, azokon a helyeken, amelyek hadi +szempontból fontosak voltak (utak kereszteződésénél, folyók +gázlóinál, termékeny vidékekhez vezető hágóknál vagy völgyeknél, +stb.), állandó jellegű, erős katonai tábort ütött, ahol állandó +helyőrség maradt vissza. A hadseregek nyomán mindig ott jártak az +iparosok és kereskedők, és mert ezeknek is kellett valahol tanyát +ütniök: rendesen ezek körül a táborok körül, annak közvetlen +közelében helyezkedtek el. A benszülött lakosság azután +természetesen mind nagyobb tömegekben kereste fel ezeket a +helyeket. Részben hogy vegyen, részben hogy eladjon. A jó vásár +hírére rómaiak is mind többen jöttek ezekre a helyekre. +Lassanként a sátorok helyett faházak, a faházak helyett kőházak +épültek, az egészet falakkal vették körül, hogy váratlan támadás +ne érhesse a lakósokat. Igy születtek a római városok. Ilyen volt +többek között a mai Mainz, Köln, Páris és a mai Wien (Bécs) is, +amelynek eredeti neve Vindobona volt. Ilyen volt Akvinkum is a +mai Óbuda határában, azonkívül sok más város.</p> +<center><img src="images/image7.jpg" width="600" height="377" alt="Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben"></center> +<p><b>Pénzváltó bolt Németországban, 1539-ben</b><br> +A 400 év előtt való időkben arany és ezüst volt a pénzek anyaga. +Sokléle pénz volt forgalomban: azért nyiltak meg a pénzváltó +boltok, amelyeket az asztalaik német nevéről »bank« néven +ismertek.</p> +<p>Ezek a városok voltak azok, amelyeket azután a népvándorlás +viharai javarészt tönkretettek és az enyészet szélére juttattak. +Mégsem pusztultak azonban el teljesen és tökéletesen. Mint hamu +alatt a tűz, úgy pislákolt bennük az élet. És mert a városok, +többnyire még a római időkből, püspöki székhelyek voltak, vagy +legalább is volt kőből épített templomuk és mert voltak még ép +házaik is és főleg, mert volt fal-kerítésük, ha esetleg rossz +állapotban is: amint egy kicsit rendeződtek a viszonyok, éledezni +kezdtek. A lakosság maga ugyan még teljesen földmívelő volt és +nem jött a városokba. De az egyes birodalmak, országok, +fejedelemségek, hercegségek, grófságok urai, az érsekek, +püspökök, apátok: egy-egy ily városban ütötték fel +udvartartásukat. Itt fogadták a hozzájuk fordulókat, itt +intézkedtek az állami és vallási ügyekben, itt tartották seregeik +javát személyes rendelkezésükre.</p> +<center><img src="images/image8.jpg" width="300" height="518" alt="Vásározó németországi földmívesek"></center> +<p><b>Vásározó németországi földmívesek</b><br> +Ez a régi kép (—az 1512-ik évben rajzolta a nagyhírű Dűrer +Albert—) azokat a földmíveseket mutatja, akik a terményeik +fölöslegét piacra vitték, hogy az árából iparcikkeket vehessenek. +Lassanként kifejlődött az a szokás, hogy az aratási idő után +bizonyos városokban egy-két napra összegyűltek az iparosok és +kereskedők, akik a vásárló földmivesek számára kirakták árúikat. +Ezek a napok később állandósultak és ezeken tartották évenként a +nagy vásárokat.</p> +<center><img src="images/image9.jpg" width="300" height="404" alt="Utcára nyíló régi francia bolt"></center> +<p><b>Utcára nyíló régi francia bolt</b></p> +<p>Igy már saját környezetük is nem csekély számú volt, de ez, mint +a mágnes a vasat, mind több és több embert vont a városba.</p> +<p>A fejedelmi udvarokhoz nemcsak ügyes-bajos alattvalók fordultak +igazságot keresni, jöttek szerencselovagok is, akik +boldogulásukat remélték, jöttek vitézek is, akik kardjukat +ajánlották fel, jöttek apácák és szerzetesek, akik a gyermekek +oktatására vállalkoztak. Ebből a tarka, forrongó és pezsdülni +kezdő életből már nem hiányozhatott a kereskedő, aki messzi +külföldről hozta árúját és nem hiányozhatott az iparos, aki ott +készítette az egyszerűbb és közönségesebb cikkeket.</p> +<p>Igy indultak ismét fejlődésnek a régi városok, és mint egykoron +ezek a római táborhelyekből, úgy alakult sok új város az alkalmas +helyeken fekvő vár körül. Innét a magyar »város« szó is: olyan +hely, amelyet vár védelmez.</p> +<p>A városok iparos és kereskedő lakósai hamarosan jó módba +jutottak, tehetősek lettek. Az uralkodók, fejedelmek látták ezt +és mivel azt remélhették, hogy az iparos és kereskedő népesség +bőségesen fog adózni: rajta voltak, hogy az ipart és a +kereskedelmet minél jobban előmozdítsák és hogy iparosok és +kereskedők minél nagyobb számban legyenek városaikban.</p> +<center><img src="images/image10.jpg" width="600" height="373" alt="Kopány vára alatt pihenő török kereskedők"></center> +<p><b>Kopány vára alatt pihenő török kereskedők</b><br> +A törökvilág idején (a 16-ik és 17-ik században) sok török +kereskedő élt hazánkban. A maguk árúit és terményeit nemcsak +magyar földre hozták el, hanem Ausztriát és a mai Németországot +is bejárták. A külső országokban szerzett pénzen árúkat vettek és +elárasztották velük hazánkat.</p> +<p>Igyekeztek tehát minél több iparost és kereskedőt a külföldről +országaikba, városaikba behívni és azokat ott letelepíteni. +Minthogy azonban ebben a korban sehol sincs annyi iparos, hogy a +másiktól ne tudott volna megélni: mindenféle nagy előnyöket adtak +nekik, annál is inkább, mert a bevándorlók mindig csoportosan +jöttek, vagy legalább is a már régebben bevándorolt saját +fajtájukhoz csatlakoztak. Teljes szabadságot biztosítottak nekik +az uralkodók és így alakult ki a nemes és a jobbágy mellett a +szabad polgárok rendje, akik közvetlenül a király vagy a +fejedelem alá tartoztak, csak annak fizettek adót és semmi közük +sem volt a földesúrhoz. Megengedték nekik, hogy régi törvényeik +legyenek érvényesek közöttük, vagyis, ha Olaszországból jöttek: +az olasz, ha Franciaországból jöttek: a francia törvény, vagyis +aki milyen országból jött, az ott érvényben állott törvény alá +tartozott, mert ez biztosította a számukra üzletkötéseiknél azt a +megszokott biztosságot, amiben otthon is részük volt. Minthogy +azonban a törvényeiket csak ők ismerték: tehát maguk közül +választottak vezetőt, aki az ő ügyes-bajos dolgaikat +intézte,—ebből lett a polgármester. Maguk közül választottak +tanácsot, amely ítélkezett a különféle pörökben,—ebből alakult +ki az esküdtszék. Mindezekben a dolgaikban pedig, ha az elöljárók +ítéletével nem voltak megelégedve, akkor az uralkodóhoz és pedig +csakis ahhoz, vagy helyetteséhez fellebbezhettek.</p> +<p>Igy tehát a városok teljesen a maguk urai lettek, mentesek a +földesúri beavatkozástól, közvetlenül és egyedül az uralkodók alá +tartoztak.</p> +<p>Az ország nagy eseményei közé tartoztak az egyes városokban +tartott vásárok és rövidesen arról győződtek meg, hogy a vásáron +több és jobb szerezhető békességgel, mint amennyi a harcok +gyilkos veszedelmei között szerezhető, de elveszhető is volt. Az +évszázados fejlődés után ipar és kereskedelem lassanként nyugodt, +általános forgalmat biztosító szükséggé válik, intézménnyé lesz +és termelő, értékesíthető munkára szorítja a művelődő +emberiséget.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>A meleg források</b></h2> +<p>A meleg források ezreit találni együtt az északamerikai Nemzeti +Parkban, amely akkora, mint két középszerű magyar vármegye +együttvéve. Az Egyesült-Államoknak ez a büszkesége a +Sziklás-hegységben fekszik, 2500 méter magasan a tenger színe +felett. Nem szabad ott építkezni, letelepülni és csak +belépődíjért lehet belejutni. A parkot katonák őrzik, akik +szigorúan ügyelnek arra, hogy a látogatók a természeti +szépségekben semmiféle kárt ne tegyenek. Akit rajtakapnak, arra a +törvény súlyos pénzbüntetést ró. A Nemzeti Parkban két hegylánc +között nagy fensík van, amely úgy keletkezett, hogy a hegyláncok +között levő széles medencét egy tűzhányóhegy valamikor lávával +töltötte ki. A láva felülete ma már teljesen kihűlt, fenyveserdő +lepi el, de a föld belseje még mindig forró alatta, a vulkánosság +még nem szűnt meg, amit a rengeteg meleg forrás bizonyít.</p> +<p>A lávafensíkon nagy süppedések, medencék vannak, amelyeknek +fenekéről előtör a forró talajvíz. Az előbuggyanó meleg források +száma körülbelül hétezer. Van köztük olyan is, amelyből csak +bizonyos időközönként tör sisteregve a magasba egy-egy gőzbe +burkolt vízoszlop, ezeknek a neve <em style="letter-spacing:0.3em">gejzir</em>. A gejzirek medencéje +olyan, mint a szita, tele van lyukakkal és minden lyukon zúgva +tör elő a forróvíz, gőz és majd itt, majd amott szökkenik fel +egy-egy gejzir. Az egyik sokáig hallgat, de aztán annál nagyobb +erővel süvít 70—80 méter magasba a forró víz és 300 méter +magasba a gőz, a másik alig pihen valamit, sűrűbben dolgozik. Nem +is lehet számontartani a forrásokat, mert napról-napra változnak +és a gomolygó gőzfelhőktől alig lehet egy-egy medencén +áttekinteni. A gejzirek vize forró vizű patakokban folyik el. +Megtörténik, hogy a patak valamilyen okból a fenyőerdőbe téved és +kipusztítja. A gejzirek környékén nem ritka látvány az ilyen +kihalt erdő.</p> +<center><img src="images/image11.jpg" width="600" height="463" alt="A meleg forrás kitörése"></center> +<p><b>A meleg forrás kitörése</b><br> +A forró víz ritkán tör ki szökőkutak módjára: többnyire olyan +gőzfelhőbe burkolódzik, hogy csak egy-egy pillanatra lehet látni +a felszökkenő vizet is.</p> +<p>Európában Izland szigetén (az északi Jeges-tenger szélén) van a +legnagyobb szökő meleg forrás: ennek a neve »Gejzir« és innen +kapták a meleg szökőforrások a gejzir nevet. Valamikor a tihanyi +félszigeten is több mint száz gejzir működött. A gejzir +kitöréseit a forrás mélyében képződő gőz okozza. Amikor már annyi +gőz képződött, hogy nem fér el, nagy feszítő erejével kilöki, +kiszorítja a vizet.</p> +<center><img src="images/image12.jpg" width="600" height="407" alt="Meleg forrás kúpja az észak-amerikai +Yellowstone-tó szélén"></center> +<p><b>Meleg forrás kúpja az észak-amerikai +Yellowstone-tó szélén</b></p> +<center><img src="images/image13.jpg" width="300" height="655" alt="Magasra szökő meleg forrás"></center> +<p><b>Magasra szökő meleg forrás</b></p> +<p>A föld mélyéből előtörő meleg forrás sok ásványi anyagot, +különösen meszet hoz magával, sokkal többet, mint a hideg forrás, +mert a forró víz sokkal több anyagot tud feloldani, mint a hideg. +Amikor azonban a meleg víz a levegőre jut, lehűl és nem tudja +többé oldva tartani a meszet, amely kiválik belőle és lerakódik a +forrás nyílása körül. Nem halmozódik fel akárhogyan, hanem a +lejtőn, ahol a meleg víz lefolyik, párkányok képződnek. A +párkányok lassankint nőnek és mögöttük mint valami víztartóban +megáll a kristálytiszta víz. Nem egyforma nagyok, attól függ, +mióta építi őket a forrás és hogy mennyi oldott anyagot hoz +magával. Van köztük olyan is, amely a magával hozott mészből +egész hegyet halmozott fel. A legszebb ilyen képződés a Csendes +Óceánban, az ausztráliai Új-Zéland szigetén volt, de a +Taravera-vulkán egyetlen kitörése 1886-ban úgy elpusztította a +föld szinéről, hogy nyoma sem maradt.</p> +<p>A legszebbek azok a gejzirek, amelyek szabályos időközökben +törnek ki. A Nemzeti Parkban a legszabályosabb gejzir pontosan +minden hetven percben kitör és tiz percig löki fel a vizet a +magasba. Kitörése alkalmával nem hasonlít egészen a közönséges +szökőkúthoz, mert az előtörő vízoszlopot gőzfelhő takarja el és +csak egy-egy pillanatra lehet látni a felszökkenő vízoszlopot is.</p> +<p>A meleg források a föld gyomrából nemcsak meszet hoznak feloldva +magukkal, hanem feloldott más anyagokat is: vasat, ként, +különböző sókat. Az ilyen meleg források vizét sokféle betegségek +gyógyítására használják fel. Részben isszák, részben pedig +fürödnek benne. Ha nincs is semmiféle gyógyító hatása, akkor is +felhasználják, közönséges (nem gyógyító) fürdőt építenek melléje, +mert megtakarítják a vízforralást. A meleg forrásnak gyógyító +célra való felhasználása olyan régi, mint maga az ember. A +Krisztus születése előtt élő görögökről és rómaiakról tudjuk, +hogy meleg források fölé gyógyító-fürdőket építettek és +mindegyiket más betegség ellen használták. A rómaiak olyan +forrásokat is ismertek és használtak, amelyeknél a mai ember is +sikerrel keresi az egészségét.</p> +<p>A meleg forrásnak a hőmérséklete mindig akkora, mint azé a +földrétegé, ahonnan előtör. A forrásból előtörő viznek a +mennyisége is különböző. A meleg forrás hőmérséklete állandó +ugyan, de például egy földrengés nemcsak a hőmérsékletét +változtathatja meg, hanem azoknak az ásványi anyagoknak a +mennyiségét is, amelyet a víz a föld gyomrából magával hoz. Ha a +földbe 33 méter mélyre leásunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy ott +a hőmérséklet egy fokkal, 66 méter mélységben két fokkal és így +tovább minden 33 méternél egy fokkal magasabb lesz. Már most nem +nehéz kiszámítani azt, hogy olyan forrásnak a hőmérséklete, amely +ezer méternyi mélységből fakad, 33 fok lesz.</p> +<center><img src="images/image14.jpg" width="600" height="473" alt="A meleg forrás nyílasa körül lerakódott +mészrétegek"></center> +<p><b>A meleg forrás nyílasa körül lerakódott +mészrétegek</b></p> +<p>A forrásnak a vize a föld gyomrába úgy kerül, hogy hóolvadás vagy +eső alkalmával a víz leszivárog. Ha a talaj például agyagos, azon +a víz nem tud keresztülhatolni, a víz tehát aránylag kis +mélységben gyűlik össze és hideg forrás lesz belőle. De ha a +talaj laza, a víz a nagy mélységbe is lehúzódik és meleg forrás +lesz belőle. A meleg források közül azonban csak némelyik +keletkezik így. A másik fajta meleg forrásokból olyan víz tör +elő, amely nem esővíz volt valamikor, hanem először lát +napvilágot. A Föld legbelső magja ugyanis izzó és benne gőz +alakjában bizonyos mennyiségű víz is van. A Föld izzó magvának a +felülete lassan, de állandóan kihül, a benne levő gőz lecsapódik, +forróvíz lesz belőle, amely összegyül és amelyet a föld +belsejéből felszabaduló gőzök szorítanak a Föld felszínére.</p> +<center><img src="images/image15.jpg" width="600" height="457" alt="A meleg forrás tölcsére"></center> +<p><b>A meleg forrás tölcsére</b><br> +Némelyik tölcsérből rendetlen időközökben tör elő a forró víz, +némelyik pedig állandóan tiszta vízzel van töltve.</p> +<hr style="width: 65%;"> +<h2><b>Széchenyi István</b></h2> +<p><b>(3) Ébred az ország. A „Hitel" sikere</b></p> +<p>Széchenyi nagylelkű kezdésére a <em style="letter-spacing:0.3em">tudóstársaság</em> csakhamar +megalakult. Ugyanekkor megteremtette Széchenyi a <em style="letter-spacing:0.3em">nemzeti kaszinót</em> +és ezek fölé röppent az a gondolata, hogy mindkét új szervezet a +<em style="letter-spacing:0.3em">fővárossá emelendő Pestbudán</em> működjék.</p> +<p>A nemzetnek, hogy szétzüllött és legyengült állapotából +kiépülhessen, természetes középpontra és vezérlő életszervekre +volt szüksége. Amazt megjelölte Széchenyi <em style="letter-spacing:0.3em">Budapestben</em>, emezeket +létrehozta a szellemileg kiválók intézetében: az Akadémiában +(akkor magyar tudóstársaságnak nevezték) és a társadalmi +előkelőség gyűlőhelyén: a kaszinóban. Az egyiket a nemzeti +műveltség fejlesztésére, a másikat a nemzeti erkölcs és a társas +érintkezés nemesítésére szánta.</p> +<p>Következtek volna a többi feladatok, amikhez Széchenyi már +ezektől a szervektől kaphatott segítséget. De neki a nemzet +millióinak érdekeltségére is szüksége volt.</p> +<p>Már látta azt az eszközt is, mellyel a sokaság lelkéhez +hozzáférhet, azt felrázhatja a tespedtségből, életvágyakat +gerjesztve benne. Az országgyűlésen történtek nem hagyták +kétségben: <em style="letter-spacing:0.3em">a nemzeti nyelvért</em> buzdult fel az országgyűlés és a +közvélemény. Széchenyi tehát a tollhoz nyúlt, hogy a milliókat +serkentse, irányozza, kergesse a nehéz úton, mely a nemzet jövő +nagyságához elvezet.</p> +<p>Első irata 1828-ban, mint kísérlet, csak kisebb körnek volt +szánva. A <em style="letter-spacing:0.3em">lovakról</em> szólt; a lóverseny-egyesület mágnástagjainak +fejtette ki a lónemesítéssel elérhető gazdasági előnyöket és +ezekből a magyar lótenyésztésre váró világsikert.</p> +<p>Figyelmet keltett vele. De nyilvános titok volt, hogy Széchenyi +egy új, nagy munkán dolgozik, melyben le fogja rakni <em style="letter-spacing:0.3em">politikai +programjához</em> a vezérlő gondolatokat. Feszült várakozással nézett +a dolgozat elé minden párt, osztály és felekezet, fenn a kormány, +legfelül az udvar is. Melyikükhöz fog Széchenyi szítani vagy +csatlakozni, melyiküknek izen hadat, vagy kínál békét és mily +feltételek mellett: erre voltak mind kíváncsiak.</p> +<p>Egy esztendőn át dolgozott rajta, 1828 decembertől 1829 végéig. +Végre 1830 őszén megjelenhetett alapvető műve: a <em style="letter-spacing:0.3em">Hitel</em>.</p> +<p>Minden várakozást felülmúlt, noha mindenki csalódott benne, mert +nem azt kapták, amit vártak tőle. Nem volt tudományos könyv, sem +politikai irat. De magában foglalta mindazt, ami +közviszonyainkról elmondható volt.</p> +<p>A nemzet egyeteméhez írta, azért ajánlotta »honunk szebb lelkű +asszonyainak«, mert könyve minden családhoz, minden háztartásnak +szólt.</p> +<center><img src="images/image16.jpg" width="600" height="326" alt=" A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában"></center> +<p><b>A nemzeti kaszinó épülete Széchenyi korában</b></p> +<center><img src="images/image17.jpg" width="300" height="362" alt="Ferenc király élete utolsó éveiben"></center> +<p><b>Ferenc király élete utolsó éveiben</b></p> +<p>Lefesti az országot, mely a hitel áldásai nélkül tengődni +kénytelen és hogy megáldassák vele, ahhoz érdemben szűkölködő. +Szól a birtokosról, kinek dúsan terem a föld, mégis koldus, mert +javait nem válthatja pénzzé. Szól az uraságról, kire ősei +milliókig felbecsülhető értékeket hagytak, de becse még sincs, +mert a pénzforgalom erei elkerülik és ha segítni akar magán, +uzsorásra szorul. Szól gazdaságunkról, mely elavult és tunya.</p> +<p>Hitelképességünk hiányáért erkölcsi fogyatkozásunkat okozza. +Nemcsak a rend és takarékosság hiányzik belőlünk, hanem a +mérséklet és a fegyelem is, mely mulató és préda hajlamainkat +megfékezhetné. Pedig azzal az erővel, ami könnyedén rámegy a +világbaélésre, sokkal szebb világot teremthetnénk magunknak, +amelyben érdemesebb is volna élnünk. De minket ilyenné tett a +közszokás, a környezet példája, a család, melyben élünk, és az a +másik, melyet alapítani fogunk. Elhanyagoljuk kötelességeinket, +fölszínes a képzettségünk, igéretünk be nem válik, tartozást +fizetni nem szeretünk és a bajból kimászván, nem javulunk. Innen +származik elmaradtságunk, az országnyomor, a nemzet elernyedése, +jövőnk veszedelme.</p> +<p>Aztán az orvosláshoz lát és ellenszer gyanánt megjelöli a <em style="letter-spacing:0.3em">hitelt +és hitelképességet</em>. Szól a módról is, ahogy ez a gyógyszer +<em style="letter-spacing:0.3em">közéletünk reformjával</em> mindenki számára megszerezhető. Odapillant +a »maradiakhoz«, akik azt mondják, hogy az ország így is megél, +sőt tán boldogabb más országoknál. Szemébe néz az +»elégületleneknek«, kik minden bajért a bécsi kormányt okozzák és +azt feleli nekik, hogy a nemzeti munkát magunknak kell +elvégeznünk, más azt el nem végzi helyettünk. »A kisded +makkból—írja—magas tölgyfa lesz, míg a tök soha nem emelheti +fel magát a földről.«</p> +<center><img src="images/image18.jpg" width="300" height="499" alt="A Hitel első kiadásának címlapja"></center> +<p><b>A Hitel első kiadásának címlapja</b></p> +<p>Új feladatok egész sorozatára irányozza az érdeklődést. Anglia +felé mutat, mely nem pénzbőséggel kezdte, hanem <em style="letter-spacing:0.3em">munkával</em>. +Széchenyi erőteljesebb munkát sürget az egész vonalon. Termeljünk +sokkal többet és belső fogyasztásunk is legyen sokkal kiadósabb. +Sürgősnek vallja <em style="letter-spacing:0.3em">forgalmi utaink</em> kiépítését, a közigazgatás +egyszerűsítését és intézkedéseket kíván a <em style="letter-spacing:0.3em">kereskedelem</em> +fennakadásai ellen, a határvámok körül, jutalmakat a több és jobb +termelésre és a kivitelre, nemzeti bankot vagy legalább +<em style="letter-spacing:0.3em">földhitel-intézetet</em> a hitelszükség fedezésére és <em style="letter-spacing:0.3em">hiteltörvényeket</em> +(a váltójog szabályozásával) a tartozások biztosítására.</p> +<center><img src="images/image19.jpg" width="600" height="529" alt="Dessewffy József gróf"></center> +<p><b>Dessewffy József gróf</b>,<br> +aki a maradiak nevében tiltakozott Széchenyi újító gondolatai +ellen.</p> +<p>A dolgozaton átsugárzó szellemet mutatja a könyv első és záró +mondata. »Nem fogok én—így kezdi—hazám dicsérője lenni, mert +arra nem szorult, és mert oly szoros kapcsolatban látom magam +vele, mintha rokonomat vagy önszemélyemet dicsérném. Csak a +gyönge dicséri önmagát; az erős nemzeteket hordoz szívében.« +Szállóigévé lett végszavai pedig ezek: »Sokan azt gondolják, +Magyarország volt; én inkább azt szeretném hinni: lesz!«</p> +<center><img src="images/image20.jpg" width="600" height="148" alt="Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása"></center> +<p><b>Széchenyi István gróf ifjúkori aláírása</b></p> +<p>Ezek a szavak forradalmilag hatottak a közönségre. Általán az +egész mű fölért egy nagyszerű cselekedettel. Mint irodalmi siker +szinte példátlan volt. Több kiadást ért és napirenden volt +évekig. Foglalkoztak vele Bécsben a császári udvarban, Budán a +nádori udvarnál, az összes kancelláriákon, minden kastélyban, a +legtöbb nemesi kúrián, a főiskolákon és a külföldi ujságokban.</p> +<p>El lehet mondani, hogy közvéleményt csinált. Tanításait a nádor +és Metternich főkancellár helybenhagyták, a vármegyei nemesség +tapssal fogadta. Széchenyi a nemzet vezéréből a helyzet urává +lett, mert győztek az eszméi.</p> +<p>Fenn állt a <em style="letter-spacing:0.3em">pártok fölött</em> és erről a semleges helyről +irányozhatta a nemzeti újjászervezés munkáját.</p> +<p>Bécsben úgy gondolták: hadd kísérletezzen, sokkal kisebb +eredményre jut, semhogy az ő terveiket zavarhassa. De Széchenyi +érezte, hogy csöndes fejlesztő politikájával végső célokban nagy +és független Magyarországot nevel!</p> +<p><em style="letter-spacing:0.3em">A Hitel</em> fölött csak egy bíráló ítélt kárhoztatóan elleniratában. +Ez <em style="letter-spacing:0.3em">Dessewffy</em> József gróf híres <em style="letter-spacing:0.3em">Taglalat</em>-a. A régi rendhez +ragaszkodó uraknak, a maradiak pártjának vezére volt Dessewffy. Ő +vállalkozott Széchenyi könyvének szétbontására, taglalására: +azért adta az iratának is a »Taglalat« címet. Ebben az iratban a +régi Magyarország ódon szelleme szólalt meg az agg hazafi ódon +tollával. Az ő rajongó hite a hagyományokhoz és vak hitetlensége +minden újítás iránt, állta Széchenyi útját, megfeddi őt +vakmerőségeért, hogy tapasztalat nélkül támadott az ősi +hagyományok ellen és idegen mintáktól elkápráztatottan, hiú +elméleteknek feláldozza a kegyeletet, amivel nyolcszáz éves +fejlődésnek tartoznék. A régi szellem hamvadó tüze lobbant fel +így—utólszor.</p> +<p>(Folytatjuk)</p> +<p><b>Szerkeszti: ÁRKAY KÁLMÁN, az Országos Közművelődési Tanács +alelnöke Kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3.:: Telefon +108—84 Budapest, az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai +részvénytársulat nyomása</b></p> + +<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 30060 ***</div> +</body> +</html> diff --git a/30060-h/images/image1.jpg b/30060-h/images/image1.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..1e87d39 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image1.jpg diff --git a/30060-h/images/image10.jpg b/30060-h/images/image10.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..9bebac1 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image10.jpg diff --git a/30060-h/images/image11.jpg b/30060-h/images/image11.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..85ba240 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image11.jpg diff --git a/30060-h/images/image12.jpg b/30060-h/images/image12.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..04da614 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image12.jpg diff --git a/30060-h/images/image13.jpg b/30060-h/images/image13.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..c041bd1 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image13.jpg diff --git a/30060-h/images/image14.jpg b/30060-h/images/image14.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..57da604 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image14.jpg diff --git a/30060-h/images/image15.jpg b/30060-h/images/image15.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..34fc3ab --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image15.jpg diff --git a/30060-h/images/image16.jpg b/30060-h/images/image16.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..ea3f8b6 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image16.jpg diff --git a/30060-h/images/image17.jpg b/30060-h/images/image17.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..0c8da49 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image17.jpg diff --git a/30060-h/images/image18.jpg b/30060-h/images/image18.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..8bfb711 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image18.jpg diff --git a/30060-h/images/image19.jpg b/30060-h/images/image19.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..2f9f2ef --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image19.jpg diff --git a/30060-h/images/image2.jpg b/30060-h/images/image2.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..99e457a --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image2.jpg diff --git a/30060-h/images/image20.jpg b/30060-h/images/image20.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..1b48716 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image20.jpg diff --git a/30060-h/images/image3.jpg b/30060-h/images/image3.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..41a8360 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image3.jpg diff --git a/30060-h/images/image4.jpg b/30060-h/images/image4.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..37c6ff2 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image4.jpg diff --git a/30060-h/images/image5.jpg b/30060-h/images/image5.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..36b350f --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image5.jpg diff --git a/30060-h/images/image6.jpg b/30060-h/images/image6.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..12cba66 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image6.jpg diff --git a/30060-h/images/image7.jpg b/30060-h/images/image7.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..380a3f1 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image7.jpg diff --git a/30060-h/images/image8.jpg b/30060-h/images/image8.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..f5e0c96 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image8.jpg diff --git a/30060-h/images/image9.jpg b/30060-h/images/image9.jpg Binary files differnew file mode 100644 index 0000000..4004306 --- /dev/null +++ b/30060-h/images/image9.jpg |
