NormalizeHEADmain

1 files changed, 0 insertions, 2091 deletions

diff --git a/old/66567-0.txt b/old/66567-0.txt
deleted file mode 100644
index d7822cf..0000000
--- a/old/66567-0.txt
+++ /dev/null
@@ -1,2091 +0,0 @@
-The Project Gutenberg eBook of Naplegenda, by Miklós Bánffy
-
-This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions
-whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms
-of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at
-www.gutenberg.org. If you are not located in the United States, you
-will have to check the laws of the country where you are located before
-using this eBook.
-
-Title: Naplegenda
-
-Author: Miklós Bánffy
-
-Release Date: October 19, 2021 [eBook #66567]
-
-Language: Hungarian
-
-Character set encoding: UTF-8
-
-Produced by: Albert László from page images generously made available by
-             the Google Books Library Project
-
-*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK NAPLEGENDA ***
-
-KISBÁN MIKLÓS
-
-NAPLEGENDA
-
-BUDAPEST, 1906
-
-SINGER ÉS WOLFNER BIZOMÁNYA
-
-VI., Andrássy-ut 10.
-
-MÁRKUS SAMU KÖNYVNYOMDÁJA, BUDAPEST.
-
-A tapasztalás azt mutatja, hogy az ugynevezett mythus, emberi kalandnak
-elbeszéléséből származik.
-
-Mindent, ami kiválik a megszokott rendből, a vad ember
-természetfölöttinek, isteninek tart: a rendkivüli embert is. E
-rendkivüli ember lehet: … egy erejéről és bátorságáról hires főnök,
-lehet egy kiváló idegen, ki művészetet és tudást hoz, lehet magasabb
-fajbeli, győzelmes hóditó… Félelemmel tekintenek föl reá és halála után
-a lelkének adott tisztelet vallássá állandósul.
-
-_H. Spencer_
-
-Principles of Sociology I. pag. 825., 411.
-
-
-
-
-SZEMÉLYEK:
-
-Ijjas.
-
-Ünő.
-
-Virágszál.
-
-Nup.
-
-1. Szolga.
-
-2. Szolga.
-
-A szin barlang előtti teret ábrázol. Balról magas meredek szikla-falban
-a barlang bejárata látszik, mely kissé magasabban fekszik, mint a
-szinpad. A bejárattól balra a szin széle felé állati koponyák, csontok,
-óriási agancsok vannak összehányva. A bejárat előtt szabadon mint egy
-oszlop, egy magas fatörzs van felállitva, mely durva kifestett
-faragással emberszerű alakot ábrázol, a barlanglakók bálványa. A bálvány
-lábánál faragatlan oltárkő.
-
-A szikla, melyben a barlang nyilik, a bálvány mögött félkör alakban
-veszi körül a szint, és jobbra mind alacsonyabb lesz, ugy, hogy a szin
-közepétől fogva a sziklafal fölött elterülő erdőtalaj is látható. A
-barlang mellett balról ösvény vezet föl a sziklára. Fönn az erdő vonul
-tova, széles óriási bükk- és fenyőfák, melyeknek vastag törzsei és
-előágai látszanak csak ki az előszint boritó lombkorona alól. E
-lombkoronát a sziklába kapaszkodó egyes vékonyabb fenyők és bükkök és a
-szin jobboldali szélén álló óriási bükkfa terjesztik a szin fölé.
-
-Ez utóbbinak ágaira néhány emberi koponya van erősitve. Az erdő földjét
-fönn, mindennemű lehullott ág, ledűlt törzsök és temérdek tavaszi virág
-boritja. Egy-egy törzsen rózsafolyondár is kuszik.
-
-Hátul jobbról, mélységet jelezve az erdőtalaj eltűnik és a fák törzsei
-között távoli mély erdőhorizont vonul, melyet magas kéklő hegyek
-fejeznek be a messzi láthatáron. A sziklafal rézsutos félkörén belül, a
-középen, medve-bőrökből összehevenyészett nagyon alacsony kerevet.
-
-Kissé jobbra tőle tűzhely, melyben enyhe füsttel ég a tűz; fölötte három
-falábon agyagüst lóg. A tűz mellett néhány kő van, mely ülőhelynek
-szolgál.
-
-A szint alacsony sütésű délutáni nap világitja be; tarkán táncolnak
-sugarai a törzseken, ágakon, virágokon.
-
-
-
-
-I. JELENET.
-
-ÜNŐ, VIRÁGSZÁL, SZOLGÁK.
-
-Ünő a középen a tűz előtt ül. Éltesebb, de nem öreg asszony. Sötét
-arczbőre és fekete haja van, mely két hosszu varkocsba fonva lóg le a
-mellére. Mindkét orczáján néhány tetovált piros ékitmény. Sötét,
-rövidszőrű bőrökbe van öltözve, melyek sötétbarnába, szürkébe, feketébe
-játszanak. Nyakán állati fogakból fűzött nyakék. Lábain durva,
-hegyesorru bocskor Kezében egy kőlándzsahegy van, melyet egy másik
-nagyobb, fanyélbe szoritott kovakővel kalapál. Melléje lándzsanyél van
-támasztva.
-
-Virágszál fiatal, szőke, leányos külsejű nő. Aranyszin haja szabadon
-omlik, fehér, meztelen vállaira. Hajába, homloka felett egy hosszu tarka
-toll van keresztbe tűzve, fülei mellé piros virágok. Testét két
-piros-tarka nagyon durva, látszólag nádszövetű, hosszu négyszögalaku
-szövetdarab fedi, melyek hónaaljától a csipőkön alulig hurral vannak
-kétoldalt összefűzve, azon alól szabadon lógnak és térdig érnek. Lábain
-bocskor, melynek talpa, valamint az Ünőé is elől hegyesen felkunkorodik,
-mint a hogy az némely egyiptomi emléken látható. A Virágszál saruiba
-piros szallagok vannak fonva. A kereveten fekszik és szótlan néz a fák
-leveles koronájába.
-
-A szolgák törpe termetű sötét bőrű kis emberek. Ritka szakáll boritja az
-arcukat. A jobb fül szabadon van, mig a balt eltakarja a reá fésült
-bozontos hajuk. Durva barna bőrökbe vannak öltözve. A tűztől jobbra
-kuporognak. Egész viselkedésük alattomosságot és félelmet fejez ki.
-
-Midőn a függöny felgördül, pár pillanatnyi csend, csak Ünő
-kalapács-ütései hallhatók.
-
-ÜNŐ (körülnéz):
-
-Fogytán van látom a száraz fa. A Tűzszellemnek táplálékra lesz szüksége.
-(A szolgákhoz:) Jó lesz hozni. Menjetek hozzatok száraz ágat (szolgák
-felállanak és indulni készülnek) de ne olyan vékony, rongy galyakat,
-hanem jó vaskos ágat.
-
-1. SZOLGA (félénken):
-
-A mi erősebb ág volt a közelben mind felégettük télen át.
-
-ÜNŐ (haragosan):
-
-Ti hitványak! Hát menjetek tovább, nagy az erdő. (A szolgák félénken
-összenéznek.)
-
-2. SZOLGA:
-
-Esteledik már, nagyasszony, mindjárt sötét lesz.
-
-1. SZOLGA:
-
-Sötét lesz nemsokára, nem mehetünk messze.
-
-ÜNŐ (fenyegetőleg feléjök lép:)
-
-Tán féltek a sötétben, mint a gyermekek! Kotródjatok! Jártatok kint akár
-éjjel is eleget!
-
-1. SZOLGA:
-
-Igen de… (másikhoz halkan) megmondjam?
-
-2. SZOLGA (szintén halkan):
-
-Mondd inkább. Én messze nem megyek egy világért.
-
-ÜNŐ (harsányan):
-
-Nosza, induljatok!
-
-1. SZOLGA (térdre esik):
-
-Kérlek ne parancsold nagyasszony. Nem félünk máskor, hozunk holnap nagy,
-nagy ágat, ha kivánod, de most – félünk, igen félünk. (Alattomban
-társára néz.)
-
-ÜNŐ (csodálkozva):
-
-De mitől?
-
-1. SZOLGA:
-
-Hogy mitől – nem tudom. De veszély jár az erdőn, nagy veszély,
-rejtelmes.
-
-ÜNŐ:
-
-Micsoda veszély?
-
-1. SZOLGA:
-
-Nem tudom. Veszedelem. Jár, jár a veszedelem. Jár, kél. Ismeretlen.
-
-ÜNŐ:
-
-Világosabban beszélj, nyomorult félfülű, vagy…
-
-1. SZOLGA:
-
-Azt tanitották a mi törzsünkben az öregek, hogy nem jó a veszélyről
-beszélni, mert az a hatalmába ád. (Összesúg a társával. Ünő csodálkozva
-nézi őket.) De ha parancsolod… Magunk sem tudjuk, mi az, a mi jár az
-erdőn; tavasz óta jár, ugy gondolom. Néha ugy zug az erdő. És csapásokat
-is hallottunk, messze, kelet felől. Tegnap pedig…
-
-ÜNŐ:
-
-Nos, tegnap?
-
-1. SZOLGA:
-
-Tegnap… láttunk is… valami rémitőt…
-
-ÜNŐ (növekvő érdeklődéssel):
-
-Mit, szólj hát?
-
-1. SZOLGA (összenézve társával):
-
-Ösmerted te is azt a nagy farkast, a mely az éren tul vadászott télen
-át. Még te mondtad, hogy valami téli jó szellem hozta ide – ő maga is
-tán jó szellem, nem tudom – mert vadat hajszolt át onnan, vadat. A
-győzhetetlen Ijjas igy könnyebben, gyakrabban jutott zsákmányhoz.
-
-ÜNŐ:
-
-Emlékszem.
-
-1. SZOLGA (halkan, rejtelmesen):
-
-A nagy farkast, a téli szellemet – dögölve találtuk. (Összesúg társával)
-Valami megölte. Ott fekszik az éren tul. Valami rettentő és hatalmas
-elszelte tőböl a nyakát. A farkast megölte valami. (Súgva.) Leütötte a
-fejét.
-
-ÜNŐ (pár pillanatig megütődve hallgat, azután):
-
-Mit hazudoztok itt, ti rest lurkók! Takarodjatok! Fát hozzatok!
-(Felkapja a lándzsanyelet.) Takarodjatok! (Szolgák félénken indulnak.)
-
-1. SZOLGA (elmenőben a másikhoz):
-
-De messze nem megyünk ám! (Ünő ujra hozzálát a lándzsahegyhez.)
-
-ÜNŐ (elgondolkozva magában):
-
-A farkast megölte valami… leütötte a fejét… Eh ez lehetetlen, az
-hazugság kell legyen!
-
-– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
-
-ÜNŐ (Virágszálhoz):
-
-Aludtál gyermek?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem, csak elmerengtem. Néztem a fákat, a magasan ingó ágakat, a mint ott
-fenn csendesen lóbálja a szél. Halkan alig-alig, suhognak egymáson a
-sima levelek…
-
-– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Csak ott fenn jár. Csak a legfelső levelek rezegnek. Látjuk a játékát,
-de nem érezzük.
-
-ÜNŐ:
-
-Bizony, nagyon védett, jó helyen van a mi tanyánk. Szerencse volt, hogy
-az Ijjas ebbe a barlangba telepedett. Vaddus itt az erdő. Magasan lakunk
-és mégis védve vagyunk az északi és a keleti széltől…
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Van valami bóditó a szél járásában, mintha távoli harmatos virágok
-illatát hordaná magával.
-
-– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Sokszor elmegyek a vörös sziklára, tudod Ünő, arra a melyik ott kelet
-felé néz, tudod, a melyiknek olyan az oldala, mintha valami óriási tűz
-végigperzselte volna. Ott mindig szél jár, a völgyből fel. Mint a patak
-árja ugy ömlik el felettem, mint a hűvös hegyi patak. – Ugy érzem akkor,
-mintha valami nagy, rejtett, csodás titok akarna előttem megnyilvánulni
-ott, az erdők tengeréből feltörve, az alant keringő sejtemes völgyből…
-És a lelkem vágyva száll a szél után, együtt az uszó fehér fellegekkel…
-Van valami bóditó a szél járásában. Lásd, a madarak is érzik. A harkály,
-nézd ott fenn a fán, milyen óvatosan, lassan kopogtatva halad fel a
-fatörzsön. Nem gondol arra, hogy neki szárnya van, nem gondol másra,
-csak az élelmére; csak a begyét akarja megtömni jól, férgekkel, csunya
-férgekkel. Hányszor elnéztem, látod, és – ah! ott – elszállt, ott
-elszállt, vágyakozó kiáltással, a mint érintette a szellő részegitő
-hűvös lehellete…
-
-ÜNŐ:
-
-Furcsa gyermek vagy te, Virágszál. Mindig, mindig volt valami révedező
-álmatag a szemeidben, valami… valami, különös, idegen. Már akkor is,
-mikor magunkhoz vettünk mint piciny gyermeket, te már akkor is más
-voltál mint más gyermek. De te arra nem emlékezhetsz, rég volt.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem emlékszem.
-
-ÜNŐ:
-
-Rég volt. Sokszor volt tél azóta. Akkor az Ijjas testvéreivel együtt
-vadászott még, tul a nagy vizen. Tul, messze innen. Egy napon
-észrevettük, hogy a közelbe idegen vöröshaju emberek telepedtek és azok
-is vadásznak. Pedig apáink, sőt nagyapáink is talán ott vadásztak a
-nyáron át, mindig, minden évben. Egy éjjel hát az Ijjas és testvérei
-rájuk ütöttek, és elpusztitották az idegenek tanyáját, felkonczolták a
-vereshajuakat mind. Hah! Milyen harcz volt az! – Hajnalodott. Indulni
-akartunk a prédával, sok jó kikészitett bőrrel, jól vágott fegyverekkel,
-midőn megláttalak Virágszál. Ott ültél a felfordult füstölgő tűz
-mellett; tágranyilt bámuló szemekkel nézted a hullákat, a haldoklókat
-magad körül, – a sötét idegen alakokat is. De nem sirtál.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem emlékszem.
-
-ÜNŐ:
-
-Rég volt. Én kértem akkor az Ijjast, hogy vigyünk el magunkkal. Én
-kértem. Én. Egy kis leányom halt volt meg azelőtt nem sokkal. Azt
-mondtam: vigyünk el helyette. Ő nem igen akart, nagyon ellenkezett. De
-aztán mégis engedett. – Ki hitte volna akkor…!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Mit?
-
-ÜNŐ:
-
-Hogy te fogod egykor itt elfoglalni a helyemet. Hogy annyira megszereti
-majd az Ijjas aranyhajadat, fehér tagjaidat, hogy asszony lett belőled.
-
-VIRÁGSZÁL (egykedvűen):
-
-Igaz, hogy most szeret; ritkán ver meg… azóta és kedvemet keresi. Alig
-kell már valamit is dolgoznom.
-
-ÜNŐ (elgondolkozva):
-
-Velem is ugy volt az, mikor olyan fiatal voltam, mikor az Ijjas elvitt
-magával. A szolgák dolgoztak csak a tanyán, s az Ijjas csak szeretni
-akart. Rég volt. Hej! Az az asszony sora. Mig fiatal, ugy tartják mint
-egy bálványt, később aztán elhagyják, a fiai uj tanyát vernek messze,
-sok napi járóföldre, és a korral szolgáló lesz belőle a saját régi
-otthonában. Ne hidd, Virágszál, hogy máskép lesz veled. Te is csak ugy
-jársz. Te is ott végzed, a hol én, te is ugy kezdted, ugy is kell
-végezned, mert eltelik az idő és semmivé lesz, mintha egy feneketlen
-lyukba dobnák bele.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ne mondj ilyet, ne mondj ilyet.
-
-ÜNŐ:
-
-De ugy van, ugy van. Ne hidd te, hogy örökké igy lesz a hogy most. Hogy
-fiatal maradsz. Nézd, most tavasz van az erdőn, édes ifju tavasz, de
-eljön még a tél is, és zuzmara boritja majd a virágok sirját. Most van a
-te tavaszod, ne hidd, hogy a tél tőled elmarad. Ne hidd, hogy szép
-maradsz, hogy szépnek, kivánatosnak fog az Ijjas mindig tartani. Velem
-is igy volt rég. Most reám sem néz. Nincs számomra egy jó szava. Csak
-szolga vagyok, mint azok a félfülűek. A vénség az fog engem
-megbosszulni! Ezért megbocsátom boldogságodat, hisz ez a te tavaszod.
-Ugy sem tartós az. Nem is irigyellek.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nincs mit irigyeljél. Nem tudom mit irigyelnél.
-
-ÜNŐ (meglepetve):
-
-Hogyan? Hogy mit? Nem vagy-e mindennapos ágyasa? Nem töltesz-e minden
-éjszakát… a barlangban, mig engem ide kergetett ki a szolgákhoz. Nem
-szeret-e hevesen, telhetetlenül? Ma sem ment ki hajnalban cserkészni,
-hanem most is ott bent alszik, pedig dél már rég elmult.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Eh! Szivesen lemondanék róla. Szivesen.
-
-ÜNŐ:
-
-Lemondanál?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Oh mindjárt, rögtön!
-
-ÜNŐ:
-
-Nem értelek, nem értelek Virágszál!
-
-VIRÁGSZÁL (megrázkódva):
-
-Nem tudom azt megmagyarázni…
-
-ÜNŐ:
-
-Nem értelek. Hiszen asszony vagy már, a milyen én vagyok, a milyen én
-voltam. És nem kábulsz el a midőn ölel, és nem tölt el női büszkeség az
-ő boldogságán!? Ah! pedig az a legszebb, legdicsőbb: az ő öröme, kéje
-miáltalunk. A boldogság, melyet mi adunk, mi adunk pazarul! Ah
-emlékszem, emlékszem, mikor először követtem az Ijjast a rengetegbe…
-Mikor először nézett a szemem közé… Mikor először olvastam a szemeiben
-az elragadtatást. Ha az egész világ akkor az enyém lett volna, odaadtam
-volna neki… És odaadnám ujra, ma is. És te azt nem érzed?! A mikor ő a
-hatalmas…
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Az Ijjas hatalmas vadász, erős, erős és bátor. Minden ellenségét
-megölte, tudom. Mindig győzött, mindenki ellen…
-
-ÜNŐ (lelkesedve):
-
-Minden ellenét megölte, ott fénylenek a koponyáik a fán. Mind
-odakerültek ők! Pedig sok erős férfi volt köztük.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Hatalmas vadász ő, büszkének kellene lennem. És mégis… én nem érzek
-egyebet mint undort, a mikor… Oh ha tudnád…
-
-ÜNŐ:
-
-Nem értelek Virágszál.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ha tudnád, hogy undorit, midőn lihegve közeledik felém, hogy gyülölöm
-festett tarka karjait… És az ajkát… Az ajkát… (elfordul).
-
-ÜNŐ (szótlan nézi, – azután):
-
-Nem értelek. Nem értelek, de sajnállak. Az idő telik, telik. S te is vén
-leszel egykor, vén és rut. S mid van neked, ha még a fiatalság mámora,
-vágya sem a tied. Mire vágyol, ha nem a szerelemre?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Mire vágyom? Nem tudom. Pedig vágyom,… vágyom valamire… nem tudom mire…
-És szeretnék talán elmenni, el, el innen, el, messze innen…
-
-ÜNŐ:
-
-Elmenni?… (kedvetlenül) Eh az eféle gondolat csak a tétlenségtől fakad.
-Persze, ha az ember egész nap itt henyél a medvebőrökön, akkor
-mindenféle ostobaságot gondol. Jó is volna, ha segitnél nekem ezt az
-éket beleszoritani a lándzsa nyelébe.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Oh nem, azt nem. Azt nem. Nem értek hozzá. És ugy vágja a kő a kezemet.
-
-ÜNŐ (nevetve):
-
-Hát az igaz, hogy restnek elég rest vagy Virágszál.
-
-VIRÁGSZÁL (felugorva):
-
-Nem, nem vagyok rest. Várj, elmegyek a félfülű szolgák után, az erdőbe
-és hozok száraz galyat neked, és a tűznek. Jó?
-
-ÜNŐ:
-
-Nem, ne menj. Az Ijjas mindjárt felébred és keresni fog.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Eh! Hadd keressen. Olyan szép az erdő! Száz madár dalol az ágakon, s
-mintha tarka csöppek hullanának az ágakról, tenger virág boritja a piros
-harasztot.
-
-ÜNŐ:
-
-Maradj. Ugy sem hozol te semmi hasznost, a hányszor fáért mentél, mindig
-csak egy nagy kéve virággal kerültél haza.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Az igaz, de…
-
-ÜNŐ:
-
-Zsákmányod akkor került a tűzre, mikor elhervadt. Ösmerem a szokásodat.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-De annyival mulatságosabb virágot szedni! Be szép volna, ha tarka feslő
-virágokat hordanánk a tűzre, s a szirmok izzó pirosló kelyheiből ezer
-tündöklő szinéből gyulladna ki a lángkéve tánczos virága! Miért is
-haszontalan a virág, a szép virág? És miért táplálkozik a tűzszellem
-csunya rücskös fával!?
-
-ÜNŐ (babonás félelemmel):
-
-Ne beszélj igy, ne sértsd a tüzet. A tűz rejtélyes és csodás.
-
-VIRÁGSZÁL (megvetőleg):
-
-És folyvást enni kell neki, különben meghal!
-
-ÜNŐ (babonás félelemmel):
-
-Hallgass! Hallgass! Ne beszélj ilyeneket; bűnös, veszélyes dolog a tüzet
-sérteni. Bűvös rejtélyes lény a láng. Tápláljuk; fával, zsirral, adózunk
-neki, de nem ismerjük. Ne sértsd! Rettentő ő és csodás! Apáink hozták őt
-messziről, és mi tápláljuk, hogy itt maradjon. Jaj ha elszállana. Jaj ha
-meghalna! Hogy hivnók vissza? Ki hivná vissza? Hej, ember hiába hivná.
-Nem maradna egyéb nekünk, mint a hideg, szürke hamu, a tűz hullája!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-A tűz ha meghalna…?
-
-ÜNŐ (leborul a tűz előtt):
-
-Hatalmas, rejtelmes tűz! Ne hallgass erre a botor gyermekre, ő nem akart
-bántani. Hatalmas tűz! Tarts meg barátságodban! (Virágszál indulni
-akar).
-
-ÜNŐ:
-
-Ne! Ne menj. Azt mondják a félfülüek, veszély jár az erdőn.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Eh! Azok a gyávák!
-
-
-
-
-II. JELENET.
-
-ELŐBBIEK, IJJAS.
-
-Ijjas erőteljes, de már idősebb ember. Torzonborz hajában, sűrű fekete
-szakállában, mely barna arczát köriti őszülő szálak fénylenek. Hajában
-kétfelől két hosszu fekete tollat visel. Fekete bőrökbe van öltözve,
-arcza és karjai tetoválva vannak piros festékkel.
-
-IJJAS:
-
-Hová Virágszál?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Az erdőbe megyek, fát hozunk a tűzre.
-
-IJJAS (Ünőhöz):
-
-Mit te rongyos vén banya, te Virágszált mered fáért küldeni!?
-
-ÜNŐ (mély meghajlással):
-
-Nem én küldtem, óh nagy uram, ő maga akart menni… én nem küldtem… igazán
-nem küldtem.
-
-IJJAS:
-
-Hát nincs nekem rabom, a ki ilyen nyomorult szolgálatra való? Hol vannak
-a gazemberek?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ők már ott vannak az erdőn; én azért megyek éppen, hogy reájuk
-vigyázzak.
-
-IJJAS:
-
-Ne menj; minek azokra vigyázni? Nem jegyeztem-e meg őket saját kezemmel?
-Nem szökhetnek el. Egy tanya sem merne befogadni olyan embert, a kinek
-levágtam a bal fülét. Ismerik a jegyemet! Sőt, visszahoznák. És akkor…
-(fenyegető mozdulat.) Ne menj Virágszál, maradj mellettem.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-De reájuk vigyázok, hogy serényebbek legyenek. Hogy ne lustálkodjanak.
-
-IJJAS:
-
-Nem. Maradj. (Gyöngéden megfogja a Virágszál karját.) Maradj, simakaru
-Virágszál. Majd elmegy Ünő utánuk. (Ünőhöz durván) Eridj! Ugy sem veszem
-semmi hasznodat.
-
-(Ünő engedelmesen indul).
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem, nem. Te nem, én megyek. Óh hagyj elmenni, Ijjas, ugy szeretem
-ilyenkor tavaszszal az erdőt. Hagyj! Hagyj!
-
-(Ijjas vissza akarja tartani, de Virágszál kisiklik a kezéből, és
-szaladva jobbra el. Ijjas utána néz, majd arcza elborul. Ijjas haragosan
-föl s alá járkál, mig Ünő a kopjával foglalatoskodik.)
-
-IJJAS:
-
-Miért küldöd az erdőbe?
-
-ÜNŐ (meghajlással):
-
-Nem küldtem, nem is merném, nagy uram, ő akart menni. Én nem küldtem.
-
-IJJAS:
-
-Ne feleselj! Tudom, te küldted. És épen most, épen most! Te biztattad,
-hogy menjen. Hogy ne legyen itt, itt, mellettem. Biztattad, ellenem
-biztattad, tudom milyen vagy. Jól tudom. Hiába teszed magadat; jól
-tudom.
-
-ÜNŐ (meghajlással):
-
-Valóban, valóban, nem én küldtem, nagy ur.
-
-IJJAS (lábával dobbant):
-
-Hallgass! Ösmerlek. Te biztatod, ellenem biztatod. Ez a te bosszud velem
-szemben. Ez a te ravaszkodásod alacsony féreg! Mindig abban jársz, hogy
-elmenjen, hogy ne legyen itt, ne legyen mellettem. Hátra szeretnéd tenni
-ugy-e? Hátra? Pedig hiába, hiába.
-
-ÜNŐ (meghajlással):
-
-Valóban nagy uram, én…
-
-IJJAS:
-
-Hallgass! Utálom még a hangodat is hallani! Azt a csuszó, mászó,
-szemrehányó hangodat. Gyülölöm! Hallgass! Igen, persze, mert irigyled.
-Irigyled tőlem ezt az örömet is. Irigyled, hogy én fiatal maradtam és
-erős, te pedig megvénültél. Megvénültél, azért irigyled.
-
-ÜNŐ:
-
-Az idő eltelik, mindenkinek.
-
-IJJAS:
-
-Hallgass! Ne ingerelj. Én fiatal maradtam és erős. Ne ingerelj, vigyázz,
-megérzed, hogy a régi vagyok. Az is fogok, az akarok maradni. Csak te
-vénültél meg. Ő pedig fiatal és szép, ép ugy mint te rut és vén vagy.
-Igen; rut vagy, vén vagy. Érted? Vén. Megvénültél.
-
-ÜNŐ (keserűen):
-
-Tudom.
-
-IJJAS:
-
-Hát tudjad is. Mire vagy te még jó? Semmire; arra, a mire a félfülű
-szolgáim. Hogy a tüzet fentartsad. Az vagy a mi egy kitaposott saru.
-Elhányni való rongy. Az vagy te. Köszönd meg, hogy enni adok neked. Mit
-babrálsz ott?
-
-ÜNŐ:
-
-A te eltörött kopjádat igazitom. Az elpattant kopjakő helyett másikat
-szoritok bele a nyélbe, uram, a hogy rendelted.
-
-IJJAS:
-
-Hogyan? Hát még most sincs meg? Hiszen tegnap este adtam oda neked. Nem
-megparancsoltam, hogy délre meg legyen?
-
-ÜNŐ:
-
-Megvolna uram, hiszen egész nap dolgoztam rajta, de a követ is és a
-nyelet is meg kellett faragni. Ez a kő szélesebb a talpán, mint a másik
-volt.
-
-IJJAS:
-
-No és? Azért meglehetne! Mit csinálsz te egész nap, te naplopó, ha még
-ezt sem tudtad elvégezni!? Alszol ugy-e, egész nap alszol? Mutasd ide!
-
-ÜNŐ (mélyen meghajolva átnyujtja a dárdát):
-
-Itt van.
-
-IJJAS (vizsgálgatja):
-
-Hiszen a hur nincs megszoritva! igy dolgozol te. Vigyázz magadra! Azt
-akarod, hogy kiessék a hegy belőle, hogy meg nem szoritod? Tán azt
-akarod, hogy megint elveszitsek egy szépen csiszolt kovát, mint a
-multkor, mi?
-
-ÜNŐ:
-
-Bocsáss meg nekem, de egyedül nem tudom annyira megszoritani a mint
-kell, hatalmas uram. A szolgákra nem mertem bizni, Virágszál pedig nem
-akart segiteni.
-
-IJJAS:
-
-Jól tette. Szégyen, hogy ebben is segitségre szorulsz; segitség kell
-neked, a ki kiszolgáljon.
-
-(Ünő a kőpartba szoritja a lándzsanyelet és ugy huzza meg a hurt.)
-
-ÜNŐ:
-
-Ne ugy te állat! (Félrelöki Ünőt és kezébe veszi a kopját.) Hiszen még
-eltöröd a nyelet. Fogd meg. Na, fogd meg, ha mondom. Egyenesen. Lejebb,
-lejebb.
-
-(Ünő a kopját tartja, Ijjas a hurt szoritja meg a hegy körül.)
-
-IJJAS:
-
-Ejnye! Tartsd hát, te buta! Erősebben! Erősebben! Most huzd. Ereszd el.
-(Megkötözi a nyélen a hur végét, melyet a bog fölött leharap.) Na hát
-megvan. Olyan nagy dolog? (A kopját a sziklához támasztja.) Hol az
-ijjam?
-
-ÜNŐ:
-
-Benn van a barlangban, nagy ur. Kihozzam?
-
-IJJAS:
-
-Hozd ki.
-
-(Ünő gyorsan el a barlangba, honnan kihozza az ijjat.)
-
-ÜNŐ:
-
-Itt van.
-
-IJJAS:
-
-Megfaggyuztad? (pengeti a hurt).
-
-ÜNŐ:
-
-Meg, hatalmas uram.
-
-IJJAS:
-
-Hát a nyilak hol vannak? Miért nem hozod? Tán nyil nélkül menjek? És a
-szekerczét is! Siess! (A lándzsanyéllel utána suhint) Mozogj!
-
-(Ünő kihozza a kőszekerczét és a nyilakat.)
-
-IJJAS (a nyilakat nézi):
-
-Hány van? Csak három! A negyedik hol van?
-
-ÜNŐ:
-
-A negyedik az beletört az őzbe, a melyet tegnapelőtt lőttél. (Félénken).
-Az őz estében reázuhant, az törte el.
-
-IJJAS:
-
-Ne hazudj, bizton te törted el. Mondtam pedig, vigyázz ha kihuzod, de
-neked hiába beszél az ember.
-
-ÜNŐ:
-
-Valóban már el volt törve, mikor…
-
-IJJAS:
-
-Hallgass! Holnap meglegyen a nyil, különben eltöröm a nyakadat,
-nyomorult banya. (A vállára fűzi az ijjat.) Honnan fu a szél?
-
-ÜNŐ:
-
-Kelet felől usznak a fellegek. (Mély meg-meghajlással átnyujtja a
-lándzsát, a nyilakat és a szekerczét.) Hatalmas uram, bocsáss meg, hogy
-valamire figyelmeztetlek. A félfülüeket mikor fáért küldtem, vonakodtak,
-azt mondták, hogy veszély jár az erdőn. (Ijjas figyelmes lesz.) Azt is
-mondták, hogy a nagy farkas, az a mely tulnan vadat hajtott sokszor
-eléd, megölve levágott fejjel fekszik tul az éren. Óh én nem hiszem,
-hogy ez igaz, csak ugy jelentem neked, nagy ur, a hogy ők mondták.
-
-IJJAS (elborult arczczal):
-
-Igaz. Én is láttam. (Elgondolkozva.) Itt, ott, füvön virágokon láttam
-kétes nyomot. Valami jár; valami ismeretlen. (Hirtelen elhatározással
-indul.) Eh! Majd elválik!
-
-(Ijjas indul.)
-
-ÜNŐ (leborul):
-
-A vadászó szellemek szerencsét adjanak neked s tartsanak távol tőled
-minden veszedelmet.
-
-(Ijjas nem felel, hanem lassan megy fel a sziklafal mentén levő ösvényen
-és fenn a barlang felett balra el. Ünő addig mig Ijjas látható,
-leborulva marad, azután felkél és szomoruan a tűzhöz ül. Fácskákat dob a
-tűzre.)
-
-ÜNŐ:
-
-És nem marad egyéb nekünk, mint a szürke, hideg hamu,… a tűz hullája… a
-hideg szürke hamu.
-
-
-
-
-III. JELENET.
-
-ÜNŐ, A SZOLGÁK jönnek száraz fával. Majd VIRÁGSZÁL.
-
-1. SZOLGA:
-
-Itt a fa asszony. Hová tegyem?
-
-ÜNŐ:
-
-Oda tedd le. Oda. (A másik szolgához) Te is. (A szolgák a száraz ágakat
-a szin jobb szélén lerakják.) Hova lett Virágszál? Nem veletek volt?
-
-1. SZOLGA:
-
-Odajött hozzánk, aztán a veres szikla felé ment.
-
-2. SZOLGA:
-
-Azóta nem láttuk.
-
-ÜNŐ (az első szolgához):
-
-Azonnal szaladj utána, hogy jőjjön haza Már esteledik. (Magában.) Csak
-az kellene még, hogy künn maradjon egyedül, hogy ne legyen itthon, mikor
-az Ijjas visszatér.
-
-1. SZOLGA (a hátsó szinig megy, ott megáll):
-
-Itt jön már. (Virágszál hátulról jobbról, karjában néhány száraz galyat,
-egyik kezében nagy vörös liliomot hoz; jöttében meg-megáll és hátra
-tekint.)
-
-ÜNŐ:
-
-Ah végre! Hát itt vagy. – Persze virággal.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Igen szakitottam. Ugy-e szép?
-
-ÜNŐ:
-
-Jó, hogy hazajöttél.
-
-VIRÁGSZÁL (nyugtalanul):
-
-Miért mondod azt?
-
-ÜNŐ:
-
-Az Ijjas haragudott volna, ha nem talál itthon, tudom.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ah azért! ugy-e szép virág?
-
-ÜNŐ:
-
-Gyönyörű. Milyen piros. Hol találtad?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ott nőtt a vörös szikla oldalában, tudod, a melyiknek olyan az oldala,
-mintha tűz perzselte volna meg. Tudod, ott megdugul a csermely, és sás
-is van egy kevés. Kettő volt. (Hátranéz.) Soh’sem láttam ilyet. Máshol
-sem. Ugy-e csodás?
-
-ÜNŐ:
-
-Ritka virág lehet; én sem ismertem.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Csak kettő volt. – Le kellett szakitanom a virágokat, pedig nehéz,
-nagyon nehéz volt hozzájutni, a lapos szélén nőttek. Vagy husz lépést
-kellett lemászni a szirt oldalán.
-
-ÜNŐ:
-
-Ugy.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Igen a szirt oldalán. (Hátranéz.)
-
-ÜNŐ:
-
-Ugy, ugy.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Vagy husz lépést lefelé. Mikor leszakitottam mind a kettőt, lenéztem a
-völgybe. Kissé szédültem is. – Olyan függőlegesen meredek ott a szirt.
-Azt a kanyarulatát a völgynek nem is ismertem. Ah! Mennyi rózsabokor van
-ott, soh’sem láttam annyit; és mind telis teli voltak feslő vérszinű
-rózsákkal, mintha nem is völgybe, rózsabokrok közé, hanem valami
-csillogó vörös tóba tekintettem volna. A nap sugarai rézsut tüztek a
-sötétedő völgy fölött, és mintha tüzes köd uszott volna a tenger
-rózsavirág fölött. Elragadó volt a ragyogás… És képzeld,… a mint lefelé
-bámulok a bokrok pirosló, vadul hullámzó tavába, a bokrok ingani
-kezdenek, rezegnek, hullatják vérző virágaikat, és… – képzeld a hulló
-rózsaeső közül, merész szökéssel…
-
-ÜNŐ:
-
-Egy szarvas?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem. (Hátratekint.) Egy ember jött ki. És megállt.
-
-ÜNŐ (nyugtalanul):
-
-Egy ember?! – Talán a fiaim egyike?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem. Egy csodás külsejű ember, a milyet eddig nem láttam. Képzeld, Ünő,
-világos rőt haja van, mint a pirosas porond, mint… mint az én hajam: a
-testén is sárga bőr van, párducz bőr és az oldalán valami csodás
-tündöklő fegyver, sárga az is, mintha egy napsugarat vinne magával…
-
-ÜNŐ: (növekvő nyugtalansággal).
-
-Mit mondasz?! Egy rőthaju idegen?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-De tündöklőbb volt még a hajánál, a prémjénél, a fegyverénél, az
-idegennek a szeme. Ah! Mintha zölden égő zsarátnokok lettek volna,
-halovány arczában. Mint az éhes farkas izzó szemepárja.
-
-ÜNŐ:
-
-De nem látott meg téged, ugy-e nem látott? Téged nem látott Virágszál?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Olyan csodálatosan igéző volt a nézése. Éhes… és követelő… és kegyetlen.
-Mintha ölni vagy szeretni akarna!
-
-ÜNŐ:
-
-És meglátott? Mondd leány! Hát szólj, látott?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Igen. Látott… én megdermedve álltam ott… meg nem tudtam mozdulni…
-Soh’sem éreztem ilyet! (Elejti a virágot.) Szédültem tán. Ugy huzott
-lefelé a völgy, a mélység, az idegen nézése, mintha valami rejtett
-csodás titok nyilna fel zengve előttem… Esengve, követelve szállott fel
-a tekintete, majdnem perzselte az arczomat.
-
-ÜNŐ:
-
-Nagy ég! Beszélj! És azután?
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ugy álltunk ott, mereven mozdulatlanul. Én fenn a szirten, ő a
-mélységben a virágok között… sokáig… nem tudom meddig. Még most is látom
-az alakját, vérpiros rózsáktól körülvéve, tűzzel, fénynyel végigöntve…
-Végre – akaratlan – nem tudom, hogy történt – leejtettem az egyik
-liliomot – rémülve láttam, mint száll lefelé, mint, egy sebzett madár.
-
-ÜNŐ:
-
-De leány!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem tudom, hogy történt. Kábult voltam talán. Az idegen lehajolt,
-fölvette a virágot, és neki indult a meredek sziklának… Ekkor megijedtem
-és elszaladtam… haza.
-
-ÜNŐ:
-
-Borzasztó! Egy idegen! És utánad indult! Nem tanitottalak százszor, hogy
-mit tegyél, ha idegen embert találnál az erdőn, hogy elbujj, hogy
-meglapulj, menekülj. Hogy meg ne lásson, semmi áron! És te a helyett,
-hogy elbujtál, eltüntél volna a vadonba, hogy hamis nyomot csináltál
-volna, vagy hogy meglapultál volna a kövek között, ha egyebet már nem
-tehettél, – te mutattad magad, te ingerelted, hivtad, mint őszkor a gyim
-a bikát. Elszaladtál! De hisz ő követ!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Azt hiszed, követ?
-
-ÜNŐ:
-
-Követ és reánk talál! Szörnyű! Szörnyű!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Óh gondolod?
-
-ÜNŐ:
-
-Hogy gondolom-e? Követ, az biztos. Eljön a nyomodon, még éjjel is,
-sötétben, esőben utánad találna. Tüzesebben követi a férfi a nőt, mint a
-párducz az erdő őzeit! Mint a sólyom a szálló vadgalambot! Nagy ég, és
-az Ijjas nincs itthon. A veszély közeledik. Szörnyű! Szörnyű!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-És félni kell?
-
-ÜNŐ:
-
-Egy idegen! Óh, ha ide talál! és ha téged meglát! Be! gyorsan, menj,
-menj a barlangba, bujj el!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-De tán nem talál föl a szirten…
-
-ÜNŐ:
-
-Jön, jön, ha mondom. Nem ösmered te mi az! Sem meredély, sem mélység föl
-nem tartja! Be, be Virágszál, be a barlangba, ha az életünk kedves
-neked. Egy szerelmes férfi veszedelmesebb a megvadult sörényes
-bölénynél, mindent eltapos, a mi utjában van. Halált hoz magával,
-halált! Szerencsétlen, milyen veszélyt hoztál reánk! És az Ijjas nincs
-itt! Be! Be! (Virágszált a barlang felé tolja.)
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem, Ünő, hagyj, talán megengesztelem, ha…
-
-ÜNŐ:
-
-Menj! Pusztulj! Meg ne lásson, mert végünk van. Be a barlangba veled és
-ki ne jőjj, ki ne jőjj, bármi történjék is itt! Bármi történjék is itt!
-(Virágszált betuszkolja a barlangba.)
-
-
-
-
-IV. JELENET.
-
-ELŐBBIEK Virágszál nélkül.
-
-ÜNŐ (a bálványhoz):
-
-Nagy bálvány, most segits! (A szolgákhoz.) Elő gyorsan a dobokkal.
-Parazsat hozz abban a bögrében. Olvasztott zsirt is. Gyorsan! Gyorsan.
-Ide a bálvány elé. Csak ő segithet rajtunk!
-
-(A szolgák és Ünő hosszu cserépdobokat kapnak fel, az edényeket az
-oltárkőre teszik. Elül Ünő, hátul kétfelől a két szolga a bálvány elé
-állanak. Az „ájá“ kiáltásnál megpördülnek, verik a dobokat és lábbal
-dobbantanak.)
-
-ÜNŐ (a bálványhoz):
-
-Hatalmas bálvány! Ájá! Ide hallgass!
-
-SZOLGÁK:
-
-Ájá! Ide hallgass! Hatalmas bálvány!
-
-ÜNŐ (Az ima fokozódva mind hangosabb, vadabb lesz.)
-
-Hatalmas bálvány! Te a ki távoltartod, télen, a fagyban, a hidegben, a
-dermesztő, metsző, repesztő szelet.
-
-MIND:
-
-Ájá! Ide hallgass! Hatalmas bálvány!
-
-ÜNŐ:
-
-Te, a ki elriasztod rettentő arczod véres mosolyával az odut kutató nagy
-talpu medvéket, a bódorgó, éhes, gyilkos hiénát, a sötét éjszaka
-kegyetlen fenevadait, hatalmas bálvány!
-
-MIND:
-
-Ájá! Hatalmas bálvány, ide hallgass!
-
-ÜNŐ:
-
-Te, a ki elkergeted, elijeszted tarka óriás testeddel a fojtó
-szellemeket, akik éjjel jönnek, éjjel mennek, el a gonosz lelkeket, a a
-remitő halottakat, kik véresen visszajárnak, a kik megennének,
-megfojtanának, a ki elriasztod, távol tartod nesztelen ellenségünket a
-sötét, néma, rejtélyes Halált!
-
-MIND:
-
-Ide hallgass! Ájá! Ájá! Hatalmas bálvány!
-
-ÜNŐ:
-
-Halljad! Veszély közelg! Veszély jön! Sápadt arczu ember, sápadt,
-szerelmes ember, szerelmes, vad ember, vad, idegen ember, rőt a haja,
-sárga a bundája, sápadt az arcza, tűz a tekintete; ismerd meg! ismerd
-meg!
-
-MIND:
-
-Ide hallgass! Ismerd meg! Ismerd meg! Ájá! Ájá!
-
-ÜNŐ (mind szenvedélyesebben):
-
-Kergesd el, a hogy elkergeted a ragadozó, üző vadakat, riaszd el, a hogy
-elriasztod a néma ajku Halált, pusztitsd el, a hogy elpusztitod a kisérő
-gyilkos szellemet, a rettentő emléket, a véres hallottakat, a kinzó,
-kinos álmokat!
-
-MIND:
-
-Ájá! Ájá! Hatalmas bálvány!
-
-ÜNŐ:
-
-Hallod? Hallod? A legkövérebb őznek a czombját, a szivét, a máját,
-hallod?! A legkövérebbét igérem neked. Egyedül neked, ha elriasztod,
-elkergeted, ha elpusztitod!
-
-MIND:
-
-Ide hallgass! Ájá! Ájá!
-
-ÜNŐ:
-
-Lásd! Lásd! Olvasztott zsirt füstölünk lábodnál! Drága olvasztott zsirt!
-Szivjad! Szivjad az illatát! Mentsél meg az idegentől. Az idegen a mi
-ellenségünk, az idegen az Ijjas ellensége, az idegen a te ellenséged! Ne
-hagyj el! Segits! Segits! Hatalmas bálvány.
-
-MIND:
-
-Segits! Segits! Hatalmas bálvány! Ájá! Ájá! Hatalmas bálvány! – Imádunk!
-(Leborulnak, és pár pillanatig ugy maradnak, azután Ünő feláll és
-megfordul a dob után, melyet maga mögé tett volt le, midőn a zsirral
-füstölt, ekkor meglátja Nupot, a ki a jobb felső szinen tünik föl.)
-
-ÜNŐ (halkan, rémülten):
-
-Itt van!
-
-
-
-
-V. JELENET.
-
-A nap lenyugvóban vörös, tündöklő, vakitó fénynyel árasztja be a szint.
-
-ELŐBBIEK, NUP vörös liliommal a kezében.
-
-(Nup tömött állmagasságig érő szőke hajat visel, melybe rövid hegyes
-piros tollak vannak koronaszerűleg tűzve. Testén hosszuszőrű párduczbőr
-ruha, melyet bronz-ővek, fibulák szoritanak le. Karján bronzkarikák,
-oldalán bronztőr.
-
-NUP (fönn jobbról megáll):
-
-Kik vagytok?
-
-ÜNŐ (a szolgákhoz):
-
-Azt tegyétek, azt mondjátok, a mit én, vagy megöllek! (Ünő és a szolgák
-Nup irányában leborulnak.)
-
-NUP:
-
-Kik vagytok?
-
-ÜNŐ:
-
-Üdvözöllek, bárki legyél is, fényes idegen. Szerencse kisérjen vadászó
-utaidon és a vad ne vegyen észre soha.
-
-NUP:
-
-Kik vagytok?
-
-ÜNŐ:
-
-Szegény nyomorult nép vagyunk. Kagylóevő, csiganyelő, gyökérrágó
-nyomorultak. Nem vagyunk érdemesek, hogy megláss, fénylőábrázatu vadász.
-
-NUP:
-
-Egy leány nyomán jöttem idáig. De az nem hasonlitott hozzátok.
-
-ÜNŐ:
-
-Ah sajnos, nagy ur, nincs leány közöttünk. Csak én lakom itt, én,
-nyomorult vén asszony, ebben a hideg, szeles barlangban és ez a két
-satnya szolga van csak velem. Voltak itt régen, régen fiatalok is, erős
-fiak és szépszemű leányok, de elmentek, mind elmentek, régen, délre.
-Nincs más itt senki, senki.
-
-NUP:
-
-Pedig a nyom ide vezetett, nem csalódhatom; jól követtem, bár ugy
-szállt, szállt tova, mint a megriadt dámvad, könnyen, mint az esti
-szellő. Erre kellett, hogy jőjjön. (Pár lépést közeledik és fürkészve
-néz körül a földön.)
-
-ÜNŐ:
-
-Itt nem lakik, esküszöm, itt nem lakik!
-
-NUP:
-
-Pedig erre hoz a nyoma. Tán itt ment át. Kellett, hogy itt járjon.
-Kellett, hogy lássátok. Világos lobogó haja van, nem olyan, mint a
-tiétek, szőke fürtös haja és a nyaka, a karja fehéren tündöklik piros
-tarka ruhája felett. Lenge ütemben járnak léptei, mint a pacsirta édes,
-szálló dala. Vörös liliom is volt a kezében (mutatja a liliomot). Ilyen
-mint ez. Szólj hát, láttad? Merre ment? Nincs itt?
-
-ÜNŐ (habozva):
-
-Nem, nem, nagy ur, hisz mondod, nem közülünk való, hogy lenne itt?!
-Nincs itt. (Szolgákhoz) Ugy-e nincs?
-
-1. SZOLGA:
-
-Nincs itt, nem is volt. Nem láttuk.
-
-NUP:
-
-Tévednék? Nem, az nem lehet; idáig biztosan az ő csapásán jöttem.
-(Közelebb lép, gyanakvóan) Tán titkolod, vagy félted, és mégis…
-
-ÜNŐ:
-
-Miért titkolnám, fényes arczod előtt? Óh, ne lépj ide, ne gyere
-közelébb, maradj távol, ott. Ne gyere közelebb, lásd hogy reszketünk,
-könyörülj, rettentő idegen!
-
-NUP:
-
-Tudnod kell, hova lett, a ruhája messze látszik. Beszélj!
-
-ÜNŐ:
-
-Ah, ne rémits, ne fenyegess! (Hirtelen elhatározással) Igen láttam én
-is, ők is látták. Itt, itt ment keresztül. (A szin jobboldali szélére
-mutat.) Igen, itt. Ugy-e ti is láttátok szolgák? itt ment keresztül. Egy
-szőke, fehérbőrű leány, lobogó hajjal. Épen, a hogy te mondod. Tarka
-ruhában, igen. Féltem tőled, azért nem mertem mondani, mert olyan
-rettentő a tekinteted. Mert féltem, azért. Mert olyan hatalmas férfi
-vagy. Azért nem mertem mindjárt mondani. Ah! hogy szaladt. Hogy szaladt!
-Arra, arra szaladt. De még beéred uram, ha sietsz, beéred, mert te nagy
-vagy és hatalmas!
-
-NUP:
-
-Itt ment át? Merre? Hova?
-
-ÜNŐ:
-
-Itt, itt, a fa mellett ment el, a nagy fa mellett. Erre, napnyugotnak.
-Ugy-e, ugy-e te félfülű? (halkan a szolgákhoz) Szólj, vagy megfojtalak!
-
-1. SZOLGA:
-
-Igen, erre napnyugotnak ment.
-
-2. SZOLGA:
-
-Ott a fatörzs mellett, igen.
-
-ÜNŐ:
-
-Ime, ime, uram, látod, igazat beszélek. Ime, ők is látták, ők is látták
-a gyönyörű leányt. Ime, ők is mondják. Óh siess! talán még beéred,
-biztosan beéred, ha sietsz!
-
-NUP (gyanakvóan):
-
-Ösmeritek?
-
-ÜNŐ:
-
-Igen, igen. Ösmerjük, jól ösmerjük, bár messze lakik innen, ösmerjük,
-mert olykor erre jár; az erdőben jár; némelykor látjuk, de nem itt, az
-erdőben. Mert nem itt lakik uram, nem itt, hanem nyugotnak, arra, ott
-megtalálod. A tanyája arra van, az… az… ingovány között… igen a közepén,
-az ingovány közepén, benn, benn (kissé gunyosan) ott megtalálod.
-
-NUP:
-
-Az ingoványban? Csodálatos.
-
-ÜNŐ:
-
-Igen. Ott… van közből egy száraz sziget, ott lakik. Könnyen oda találsz.
-Jer. Látod, látod, nagy ur, ha a csermely mentén haladsz, itt le a
-patakon, egyenesen oda visz az. Vagy még jobb, még biztosabb: én
-vezetlek oda, ha akarod hatalmas vadász, én vezetlek, hogy biztosan
-odatalálj. Elvezetlek a mocsár széléig, – onnan be majd magad mehetsz.
-
-NUP:
-
-Biztosan tudod, hogy ott van?
-
-ÜNŐ:
-
-Biztosan, egészen biztosan. Ott lakik, ott megtalálod. Hiszen ti is
-tudjátok! Szóljatok hát!
-
-SZOLGÁK (remegve):
-
-Ott lakik, ott. Most is ott van.
-
-ÜNŐ:
-
-Óh jer, jer velem. Óh siessünk, nagy ur, beérjük a gyönyörű leányt.
-Meglátod ott lesz, gyere én vezetlek.
-
-NUP:
-
-Jó. Hát vezess el. De előbb megnézem, mi van ebben a barlangban. (A
-barlang felé indul).
-
-ÜNŐ (elébe ugrik):
-
-Nem! Ne! Oda ne! Ha az életed kedves!
-
-NUP (gunyosan nevet):
-
-Ugyan miért?
-
-ÜNŐ:
-
-Tudd meg hát, és menekülj, borzasztó dolgot mondok. (Megfogja a kezét).
-Én nem egyedül lakom itt, mert ez az Ijjas tanyája!
-
-NUP (egykedvűen):
-
-Ah, az Ijjasé?
-
-ÜNŐ:
-
-Remegsz most ugy-e? Ez az Ijjas, a legyőzhetetlen, a rettentő Ijjas
-tanyája ez!
-
-NUP:
-
-Nem ismerem. Soh’sem hallottam róla.
-
-ÜNŐ:
-
-Hogyne ismernéd a győzhetetlen, a legerősebb nevét! Menj, menekülj,
-szaladj! Minden percz halállal fenyeget. Ha késel, ha vesztegelsz, az
-Ijjas odafüggeszti majd a koponyádat azokhoz! (A jobboldali fára mutat).
-
-NUP:
-
-Nem megyek, a leány itt kell hogy legyen! Itt kell, hogy legyen!
-
-ÜNŐ (vissza akarja tartani):
-
-Nincs itt, nincs itt. Menekülj mielőtt késő!
-
-NUP (félrelöki Ünőt):
-
-Eh hagyj! Itt kell hogy legyen. Érzem! (A barlanghoz akar rohanni).
-
-
-
-
-VI. JELENET.
-
-ELŐBBIEK, VIRÁGSZÁL.
-
-A lenyugvó nap utolsó sugarai a barlang bejáratára esnek.
-
-E jelenet közben gyorsan esteledik.
-
-VIRÁGSZÁL (a barlang elé lép):
-
-Itt vagyok.
-
-NUP:
-
-Ah!
-
-ÜNŐ:
-
-Ah, legyél átkozott!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Itt vagyok, de menj, menj, kérlek, ne nézz ily rettentő szemekkel.
-
-NUP (gyorsan Virágszálhoz megy, előrevonja és kegyetlen nevetéssel):
-
-Dehogy megyek. Meg vagy hát szép madár. Megfogtalak.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Nem, nem, menj, hagyj el. Az Ijjas mindjárt itt lehet és megöl engem.
-
-ÜNŐ:
-
-Menj, menekülj. Ő igazat mond, ugy mint én. Az Ijjas, tudod az rettentő
-a vérengző Ijjas tanyája ez, az ő asszonya ez, ne nyulj hozzá!
-
-NUP (félrelöki Ünőt):
-
-Félre!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Eressz el, kérlek, eressz el!
-
-ÜNŐ:
-
-Az Ijjas asszonya, ha mondom, a győzhetetlené! Ereszd el! Menekülj!
-Menekülj innen! (Nupba kapaszkodik.)
-
-NUP (ellöki Ünőt):
-
-Félre vén szipirtyó! Te pedig szőke leány, hiába védekezel, enyém vagy,
-enyém, enyém. (Megöleli a védekező Virágszált.) Ugy piheg, édes arany
-tested, mint a sebzett gerlének puha tollu torka. Enyém vagy! (nevetve)
-Hiába! Hiába! (Virágszál védekezik.) Hiába védekezel, enyém vagy, enyém
-leszel. Enyém.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Óh hagyj, könyörgök, hagyj, mert meghalok!
-
-NUP (nevetve):
-
-Nem azért űztelek, nem azért követtem könnyű lábodat, hogy most
-elszalasszalak. Hiába támasztod gyermek karjaiddal a mellemet, haha!
-Hiába, megvagy, meg, szőke őzem, meg nem szabadulsz!
-
-(Ünő az utolsó szavak alatt a barlang mellé kuszott, ott felkapott egy
-hegyes kőkést és Nup mögé ugrik.)
-
-ÜNŐ:
-
-Most nagy bálvány segits! (Nup hátába akarja ütni a kést, de az
-elcsuszik a bronz kapocsban.)
-
-NUP:
-
-Ah! (megfordul és Ünőnek megy, a ki a bálvány elé borul). Ah gaz
-boszorkány, ezért meglakolsz! Szétszórom vén csontjaidat a sziklák
-között!
-
-ÜNŐ:
-
-Bálvány segits!
-
-NUP (egy kézzel megragadja Ünőt, a másikkal tőre után nyul; felrugja a
-bálványt, mely ropogva dől el.)
-
-Ez segitsen rajtad! Ez a fatuskó!
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Idegen kegyelmezz!
-
-ÜNŐ:
-
-Ijjas! Ijjas!
-
-SZOLGÁK (a jobboldali fához menekülnek):
-
-Jaj nekünk, jaj nekünk!
-
-ÜNŐ:
-
-Ijjas! Ijjas! Segitség! Ijjas!
-
-
-
-
-VII. JELENET.
-
-Teljesen beesteledett; holdfény.
-
-ELŐBBIEK, IJJAS, ki balról a barlang fölötti sziklán jelenik meg. Nup
-elereszti Ünőt, a ki térden az ösvény felé vánszorog.
-
-IJJAS:
-
-Mi az? mi történik itt? (Vad kiáltással) Háh! (Lekapja az ijját és egy
-nyilat lő Nupra, kit mellén talál. Nup megtántorodik.) Halál! Halál
-reád!
-
-ÜNŐ:
-
-Ijjas! Ölj! Ölj! Idegen! Öld meg!
-
-VIRÁGSZÁL (ki egy lépést tett Nup felé, mikor a nyil érte):
-
-Óh jaj, jaj nekünk!
-
-ÜNŐ (elkapja Virágszált és hátravonja a kőpart mellé):
-
-Ezt is! Ezt is! Ezt az árulót is öld meg!
-
-IJJAS (eközben gyorsan lejött az ösvényen. Rettentő nyugalommal rengetve
-hosszu lándzsáját):
-
-Vesztedre jöttél ide fiu! Ah! mint a tolvaj róka, ugy lopóztál ide,
-meglested, meglapulva a bozótban, a gazban, a szemétben mikor nincs
-itthon a gazda, mikor fordit hátat, mikor törhetsz a védtelen
-asszonyokra. Büntetlenül. Veszély nélkül, te gyáva féreg! Elszámitottad
-magad. Csapdába kerültél. Csapdában vagy, gyáva korcs! Itt az Ijjas, itt
-az Ijjas! Készülj a halálra.
-
-ÜNŐ:
-
-Ölj! Ölj! Ijjas! Ölj!
-
-NUP (kitépi a nyilat):
-
-Fecsegő!
-
-IJJAS:
-
-Halál! Halál! Készülj a halálra! Rongygyá tépem halovány testedet s az
-erdő ebeit, a kőszáli keselyüket hizlalom roncsolt tagjaiddal. Hiénák
-nyalják föl kiöntött véredet. Dögként gurul el rothadó hullád le a
-patakon. És a fejed? A fejed ott fog fehérleni látod, ott. (A fára
-mutat.)
-
-NUP (kihuzza tőrét):
-
-Fecsegő!
-
-ÜNŐ:
-
-Ölj! Ölj! Öld meg Ijjas!
-
-IJJAS:
-
-Jer, hadd szabaditsam ki a testedből büzhödt lelkedet. (Nekiront a
-lándzsával.)
-
-NUP:
-
-Fecsegő. (Nup elkapja a lándzsát és Ijjas felé szur. Ijjas félreugrik,
-elereszti a lándzsát és átöleli Nupot. Összeölelkeznek. Nup felülről
-akart szurni, de Ijjas oly szorosan tartja, hogy nem szurhatja meg. Nup
-a barlang bejárata előtt állt, mikor Ijjas támadott, küzdelem közben
-behátrálnak a barlangba.)
-
-
-
-
-VIII. JELENET.
-
-ELŐBBIEK, Ijjas és Nup nélkül.
-
-(A holdfény eltűnik. A szolgák rémülten lapulnak meg a fa tövében. Pár
-pillanatnyi csend, mely alatt a küzdők zaja hallatszik csak a
-barlangból.)
-
-ÜNŐ:
-
-Te átkos kigyó! Te mérges féreg! Tetszik a müved? Ott vivnak érted a
-férfiak halálos tusát. Hallod? Hallod! Mint küzdenek, hogy zihál a
-mellük! Ott jár közöttük az üres szemű halál és szemléli, melyikre
-leheljen. Büszke lehetsz a müvedre, mondhatom. Hallod? Hallod? Hogy
-birkóznak?! Ott küzd az életéért az Ijjas, az, a ki felvett, felnevelt,
-aki megmentett az éhhaláltól, megmentett az erdei vadaktól, a ki
-szeretett, a ki ölelt, a ki kivánságaidat leste ajkaidról! És az a másik
-is, a másik, az a szép sápadt másik, a kit idehivtál, a kit ide csaltál,
-te telhetetlen nőstény, mert egy férfi nem elég neked! Mint a párzó
-farkasszuka egész falka him kell, hogy kövessen, ugy-e? Légy átkozott!
-Az is ott benn van, az is, ott, ott van ő is! halld! hogy küzködik, hogy
-küzködik az Ijjas fojtó ölelésében!
-
-VIRÁGSZÁL (halkan):
-
-Ő győzni fog!
-
-ÜNŐ:
-
-Hallod! Hallod! Hát miért nem mész, miért nem repülsz a segitségére a te
-szerelmesednek, miért nem harapod le az Ijjas fojtogató ujjait, miért
-nem fogod be a szemét, hogy az a másik, a te himed a sima tőrjét
-bedöfhesse. Menj, menj hát, segits a párodnak! Menj, mert későn érkezel.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ő nélkülem is győzni fog.
-
-ÜNŐ:
-
-Ah! Azt hiszed! Csalódsz! Halld! Halld! hogy hörög már. Hallod? Mindjárt
-halva lesz ha, ha, halva lesz.
-
-VIRÁGSZÁL:
-
-Ő győzni fog, mert szeretem.
-
-ÜNŐ:
-
-Mindjárt halva lesz, hulla lesz mindjárt a te szerelmesed. Ha ha! Hulla,
-hideg, fagyos hideg hulla lesz! Hulla! Érted?!
-
-(A barlangból vérfagyasztó kiáltás hallik, az asszonyok rémülten
-elhallgatnak és a barlang felé néznek. Ünő Virágszált visszafogja. A
-nyilásban megjelenik az Ijjas háttal, tántorogva, Nup közvetlenül követi
-és több szurást ejt rajta. Ijjas hörögve kap a melléhez, egészen a
-tűzhelyig hátrál, ott elesik és feldönti az üstöt; a kiömlő viz eloltja
-a tűzet, mely sisteregve alszik el)
-
-IJJAS (haláltusában):
-
-Jaj nekem!
-
-ÜNŐ (erőtlenül összeroskad):
-
-Az Ijjas! Vége! Vége!
-
-SZOLGÁK (rémülten):
-
-A tűz! A tűz elaludt!
-
-VIRÁGSZÁL (megkönnyebbülten):
-
-Ah! (Virágszál mozdulatlanul a medvebőr kerevet szélén áll, hátát a
-sziklafalhoz támasztja.)
-
-SZOLGÁK (m. f.):
-
-A tűz elaludt! A tűz elaludt…
-
-NUP (ki ziháló mellel állt a barlang előtt, Virágszálhoz):
-
-Enyém vagy hát. Nem a véletlen ad kezembe. Véres munkával szereztelek,
-te vagy a küzdelemnek aranyos prédája. Nem annak a hullának a fejét, nem
-azt fogom övemre kötni, hanem fehér testedet fűzöm magamhoz, diadal
-jeléül. Enyém vagy szőke asszony, megöltem őt!
-
-SZOLGÁK (félénken leborulnak):
-
-Üdvözlünk hatalmas ur!
-
-NUP:
-
-Lásd, hogy kigyóznak vörös sávok a karjaimon. (Eldobja a kardját.) Lásd,
-milyen pirosak a kezeim, olyan pirosak, mint a véres virág, melyet
-ledobtál nekem, mint a piros rózsák, melyek közül megláttalak! Lásd
-rózsákat téptem neked ott, szerelem rózsáit, vérző harmat között! És a
-harmat megfogta mind a két kezemet. Harmat hull a hajnal utjain, lásd,
-lásd, ez a mi hajnalunknak véres harmata!
-
-(Az eldobott kard a tűzhely mellé esett és a kovákon szikrát hányt, az
-ott lerakott galyak tüzet fognak A tűz magas lángkévével ég, mely
-bevilágitja a szint.)
-
-ÜNŐ és SZOLGÁK (babonás félelemmel):
-
-A tűz! A tűz!
-
-SZOLGÁK:
-
-Üdvöz légy, mindenható vadász!
-
-NUP:
-
-Ah! Nézd a lángot. Milyen vakitóan tündöklően ég. Nem a fa ég ott, nem a
-száraz, szürke galyak égnek, nem, vágyaim gyultak lángra, azok égnek,
-azok szikráznak, ezer nyelvvel, tündér pompában törnek föl a sötét
-éjszakába. Az én, a te vágyad lángja ez! Mert te is vágyol, te is
-vágyol, érzem, tudom. Ah! kéj, kéj, kéj már a te vágyad is!
-
-SZOLGÁK és ÜNŐ:
-
-Üdvöz légy, mindenható vadász!
-
-NUP:
-
-Ölelni vágynak, nem eltolni, sima karjaid, hivnak, nem riadnak a
-tengerszinű szemek, vörösen fénylik purpur ajkaidnak ive, mint valami
-vérző, édes szerelmi seb; nem tilt, de csókol biborvörös ajkad! Ah!
-kinos kéjes kéj a vágy! Mint forró bűvös ital hullámzik ereinkben! Ugy
-feszül köztünk az édes várakozás, mint az ijjon az elpengésre feszülő
-hur. – Érzem, értem váró hallgatásod, hallom néma, hivó szavadat!
-
-SZOLGÁK és ÜNŐ:
-
-Üdvöz légy, mindenható vadász!
-
-NUP:
-
-Mert te is vársz, te is vágyol, te is szeretsz! Ugy zeng a vágy tündöklő
-testedből, mélységes szemeidből, mintha dal volna, bűvös, csodás dal,
-forró, forró szerelemről, ugy sugárzik, ugy süt, ugy éget, mint az
-aranytűz fénylő ragyogása, ugy száll felém, mint egy győzelmes szerelmi
-kiáltás!
-
-SZOLGÁK és ÜNŐ:
-
-Üdvöz légy mindenható vadász! (leborulnak.)
-
-(Virágszál kitárja karjait, Nup gyorsan hozzálép és megöleli.)
-
-FÜGGÖNY.
-
-
-[Transcriber's Note:
-
-Javítások.
-
-Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk.
-
-A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája:
-
-9 |vék nyabb |vékonyabb
-
-10 |láthatár n |láthatáron
-
-51 |Szörnyű! Szornyű! |Szörnyű! Szörnyű!]
-
-
-*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK NAPLEGENDA ***
-
-Updated editions will replace the previous one--the old editions will
-be renamed.
-
-Creating the works from print editions not protected by U.S. copyright
-law means that no one owns a United States copyright in these works,
-so the Foundation (and you!) can copy and distribute it in the
-United States without permission and without paying copyright
-royalties. Special rules, set forth in the General Terms of Use part
-of this license, apply to copying and distributing Project
-Gutenberg-tm electronic works to protect the PROJECT GUTENBERG-tm
-concept and trademark. Project Gutenberg is a registered trademark,
-and may not be used if you charge for an eBook, except by following
-the terms of the trademark license, including paying royalties for use
-of the Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
-copies of this eBook, complying with the trademark license is very
-easy. You may use this eBook for nearly any purpose such as creation
-of derivative works, reports, performances and research. Project
-Gutenberg eBooks may be modified and printed and given away--you may
-do practically ANYTHING in the United States with eBooks not protected
-by U.S. copyright law. Redistribution is subject to the trademark
-license, especially commercial redistribution.
-
-START: FULL LICENSE
-
-THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE
-PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK
-
-To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free
-distribution of electronic works, by using or distributing this work
-(or any other work associated in any way with the phrase "Project
-Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full
-Project Gutenberg-tm License available with this file or online at
-www.gutenberg.org/license.
-
-Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project
-Gutenberg-tm electronic works
-
-1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm
-electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to
-and accept all the terms of this license and intellectual property
-(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all
-the terms of this agreement, you must cease using and return or
-destroy all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your
-possession. If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a
-Project Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound
-by the terms of this agreement, you may obtain a refund from the
-person or entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph
-1.E.8.
-
-1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be
-used on or associated in any way with an electronic work by people who
-agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few
-things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works
-even without complying with the full terms of this agreement. See
-paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project
-Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this
-agreement and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm
-electronic works. See paragraph 1.E below.
-
-1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the
-Foundation" or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection
-of Project Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual
-works in the collection are in the public domain in the United
-States. If an individual work is unprotected by copyright law in the
-United States and you are located in the United States, we do not
-claim a right to prevent you from copying, distributing, performing,
-displaying or creating derivative works based on the work as long as
-all references to Project Gutenberg are removed. Of course, we hope
-that you will support the Project Gutenberg-tm mission of promoting
-free access to electronic works by freely sharing Project Gutenberg-tm
-works in compliance with the terms of this agreement for keeping the
-Project Gutenberg-tm name associated with the work. You can easily
-comply with the terms of this agreement by keeping this work in the
-same format with its attached full Project Gutenberg-tm License when
-you share it without charge with others.
-
-1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern
-what you can do with this work. Copyright laws in most countries are
-in a constant state of change. If you are outside the United States,
-check the laws of your country in addition to the terms of this
-agreement before downloading, copying, displaying, performing,
-distributing or creating derivative works based on this work or any
-other Project Gutenberg-tm work. The Foundation makes no
-representations concerning the copyright status of any work in any
-country other than the United States.
-
-1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:
-
-1.E.1. The following sentence, with active links to, or other
-immediate access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear
-prominently whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work
-on which the phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the
-phrase "Project Gutenberg" is associated) is accessed, displayed,
-performed, viewed, copied or distributed:
-
-  This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and
-  most other parts of the world at no cost and with almost no
-  restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
-  under the terms of the Project Gutenberg License included with this
-  eBook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
-  United States, you will have to check the laws of the country where
-  you are located before using this eBook.
-
-1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is
-derived from texts not protected by U.S. copyright law (does not
-contain a notice indicating that it is posted with permission of the
-copyright holder), the work can be copied and distributed to anyone in
-the United States without paying any fees or charges. If you are
-redistributing or providing access to a work with the phrase "Project
-Gutenberg" associated with or appearing on the work, you must comply
-either with the requirements of paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 or
-obtain permission for the use of the work and the Project Gutenberg-tm
-trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted
-with the permission of the copyright holder, your use and distribution
-must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any
-additional terms imposed by the copyright holder. Additional terms
-will be linked to the Project Gutenberg-tm License for all works
-posted with the permission of the copyright holder found at the
-beginning of this work.
-
-1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm
-License terms from this work, or any files containing a part of this
-work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.
-
-1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this
-electronic work, or any part of this electronic work, without
-prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with
-active links or immediate access to the full terms of the Project
-Gutenberg-tm License.
-
-1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary,
-compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including
-any word processing or hypertext form. However, if you provide access
-to or distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format
-other than "Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official
-version posted on the official Project Gutenberg-tm website
-(www.gutenberg.org), you must, at no additional cost, fee or expense
-to the user, provide a copy, a means of exporting a copy, or a means
-of obtaining a copy upon request, of the work in its original "Plain
-Vanilla ASCII" or other form. Any alternate format must include the
-full Project Gutenberg-tm License as specified in paragraph 1.E.1.
-
-1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying,
-performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works
-unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.
-
-1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing
-access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works
-provided that:
-
-* You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from
-  the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method
-  you already use to calculate your applicable taxes. The fee is owed
-  to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he has
-  agreed to donate royalties under this paragraph to the Project
-  Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments must be paid
-  within 60 days following each date on which you prepare (or are
-  legally required to prepare) your periodic tax returns. Royalty
-  payments should be clearly marked as such and sent to the Project
-  Gutenberg Literary Archive Foundation at the address specified in
-  Section 4, "Information about donations to the Project Gutenberg
-  Literary Archive Foundation."
-
-* You provide a full refund of any money paid by a user who notifies
-  you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he
-  does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm
-  License. You must require such a user to return or destroy all
-  copies of the works possessed in a physical medium and discontinue
-  all use of and all access to other copies of Project Gutenberg-tm
-  works.
-
-* You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of
-  any money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the
-  electronic work is discovered and reported to you within 90 days of
-  receipt of the work.
-
-* You comply with all other terms of this agreement for free
-  distribution of Project Gutenberg-tm works.
-
-1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project
-Gutenberg-tm electronic work or group of works on different terms than
-are set forth in this agreement, you must obtain permission in writing
-from the Project Gutenberg Literary Archive Foundation, the manager of
-the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the Foundation as set
-forth in Section 3 below.
-
-1.F.
-
-1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable
-effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread
-works not protected by U.S. copyright law in creating the Project
-Gutenberg-tm collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm
-electronic works, and the medium on which they may be stored, may
-contain "Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate
-or corrupt data, transcription errors, a copyright or other
-intellectual property infringement, a defective or damaged disk or
-other medium, a computer virus, or computer codes that damage or
-cannot be read by your equipment.
-
-1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right
-of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project
-Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project
-Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all
-liability to you for damages, costs and expenses, including legal
-fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT
-LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE
-PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE
-TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE
-LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR
-INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH
-DAMAGE.
-
-1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a
-defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can
-receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a
-written explanation to the person you received the work from. If you
-received the work on a physical medium, you must return the medium
-with your written explanation. The person or entity that provided you
-with the defective work may elect to provide a replacement copy in
-lieu of a refund. If you received the work electronically, the person
-or entity providing it to you may choose to give you a second
-opportunity to receive the work electronically in lieu of a refund. If
-the second copy is also defective, you may demand a refund in writing
-without further opportunities to fix the problem.
-
-1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth
-in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO
-OTHER WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT
-LIMITED TO WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.
-
-1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied
-warranties or the exclusion or limitation of certain types of
-damages. If any disclaimer or limitation set forth in this agreement
-violates the law of the state applicable to this agreement, the
-agreement shall be interpreted to make the maximum disclaimer or
-limitation permitted by the applicable state law. The invalidity or
-unenforceability of any provision of this agreement shall not void the
-remaining provisions.
-
-1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the
-trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone
-providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in
-accordance with this agreement, and any volunteers associated with the
-production, promotion and distribution of Project Gutenberg-tm
-electronic works, harmless from all liability, costs and expenses,
-including legal fees, that arise directly or indirectly from any of
-the following which you do or cause to occur: (a) distribution of this
-or any Project Gutenberg-tm work, (b) alteration, modification, or
-additions or deletions to any Project Gutenberg-tm work, and (c) any
-Defect you cause.
-
-Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm
-
-Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of
-electronic works in formats readable by the widest variety of
-computers including obsolete, old, middle-aged and new computers. It
-exists because of the efforts of hundreds of volunteers and donations
-from people in all walks of life.
-
-Volunteers and financial support to provide volunteers with the
-assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's
-goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will
-remain freely available for generations to come. In 2001, the Project
-Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure
-and permanent future for Project Gutenberg-tm and future
-generations. To learn more about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation and how your efforts and donations can help, see
-Sections 3 and 4 and the Foundation information page at
-www.gutenberg.org
-
-Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation
-
-The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non-profit
-501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the
-state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal
-Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification
-number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation are tax deductible to the full extent permitted by
-U.S. federal laws and your state's laws.
-
-The Foundation's business office is located at 809 North 1500 West,
-Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email contact links and up
-to date contact information can be found at the Foundation's website
-and official page at www.gutenberg.org/contact
-
-Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg
-Literary Archive Foundation
-
-Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without
-widespread public support and donations to carry out its mission of
-increasing the number of public domain and licensed works that can be
-freely distributed in machine-readable form accessible by the widest
-array of equipment including outdated equipment. Many small donations
-($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt
-status with the IRS.
-
-The Foundation is committed to complying with the laws regulating
-charities and charitable donations in all 50 states of the United
-States. Compliance requirements are not uniform and it takes a
-considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up
-with these requirements. We do not solicit donations in locations
-where we have not received written confirmation of compliance. To SEND
-DONATIONS or determine the status of compliance for any particular
-state visit www.gutenberg.org/donate
-
-While we cannot and do not solicit contributions from states where we
-have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition
-against accepting unsolicited donations from donors in such states who
-approach us with offers to donate.
-
-International donations are gratefully accepted, but we cannot make
-any statements concerning tax treatment of donations received from
-outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.
-
-Please check the Project Gutenberg web pages for current donation
-methods and addresses. Donations are accepted in a number of other
-ways including checks, online payments and credit card donations. To
-donate, please visit: www.gutenberg.org/donate
-
-Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic works
-
-Professor Michael S. Hart was the originator of the Project
-Gutenberg-tm concept of a library of electronic works that could be
-freely shared with anyone. For forty years, he produced and
-distributed Project Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of
-volunteer support.
-
-Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed
-editions, all of which are confirmed as not protected by copyright in
-the U.S. unless a copyright notice is included. Thus, we do not
-necessarily keep eBooks in compliance with any particular paper
-edition.
-
-Most people start at our website which has the main PG search
-facility: www.gutenberg.org
-
-This website includes information about Project Gutenberg-tm,
-including how to make donations to the Project Gutenberg Literary
-Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to
-subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.