diff options
| -rw-r--r-- | 43194-0.txt | 397 | ||||
| -rw-r--r-- | 43194-0.zip | bin | 62837 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 43194-8.txt | 3424 | ||||
| -rw-r--r-- | 43194-8.zip | bin | 61049 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 43194-h.zip | bin | 68371 -> 0 bytes | |||
| -rw-r--r-- | 43194-h/43194-h.htm | 375 |
6 files changed, 4 insertions, 4192 deletions
diff --git a/43194-0.txt b/43194-0.txt index e6c01b9..37ef45e 100644 --- a/43194-0.txt +++ b/43194-0.txt @@ -1,39 +1,4 @@ -The Project Gutenberg eBook, A fészek regényei, by Kálmán Mikszáth - - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - - - - - -Title: A fészek regényei - Elbeszélések - - -Author: Kálmán Mikszáth - - - -Release Date: July 11, 2013 [eBook #43194] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: UTF-8 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A FÉSZEK REGÉNYEI*** - - -E-text prepared by Albert László, Judit BÃró, and the Hungarian -Distributed Proofreading Team (http://dphu.aladar.hu) from page images -generously made available by the Google Books Library Project -(http://books.google.com) - - +*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 43194 *** Note: Images of the original pages are available through the Google Books Library Project. See @@ -3063,362 +3028,4 @@ A nyomdai hibákat javÃtottuk. Ezek listája: 146 |ezt a napot |ezt a napot.] - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A FÉSZEK REGÉNYEI*** - - -******* This file should be named 43194-0.txt or 43194-0.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/4/3/1/9/43194 - - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed. - -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. - - - -*** START: FULL LICENSE *** - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at - www.gutenberg.org/license. - - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed: - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that - -- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." - -- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works. - -- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work. - -- You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. - - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 -and the Foundation information page at www.gutenberg.org - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search facility: - - www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. +*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 43194 *** diff --git a/43194-0.zip b/43194-0.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index f8d1313..0000000 --- a/43194-0.zip +++ /dev/null diff --git a/43194-8.txt b/43194-8.txt deleted file mode 100644 index c472344..0000000 --- a/43194-8.txt +++ /dev/null @@ -1,3424 +0,0 @@ -The Project Gutenberg eBook, A fészek regényei, by Kálmán Mikszáth - - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - - - - - -Title: A fészek regényei - Elbeszélések - - -Author: Kálmán Mikszáth - - - -Release Date: July 11, 2013 [eBook #43194] - -Language: Hungarian - -Character set encoding: ISO-8859-1 - - -***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A FéSZEK REGéNYEI*** - - -E-text prepared by Albert László, Judit Bíró, and the Hungarian -Distributed Proofreading Team (http://dphu.aladar.hu) from page images -generously made available by the Google Books Library Project -(http://books.google.com) - - - -Note: Images of the original pages are available through - the Google Books Library Project. See - http://www.google.com/books?id=bnxIAAAAYAAJ - - - - - -A FÉSZEK REGÉNYEI - - * * * * * - -SINGER ÉS WOLFNER KIADÁSÁBAN - -MEGJELENT - -MIKSZÁTH KÁLMÁNTÓL: - -A t. Ház, füzve 2 frt 20 kr. -A t. Ház, diszkötésben 3 frt 50 kr. -A lohinai fü, diszkötésben 2 frt - kr. -A lohinai fü, olcsó kiadás kötve - frt 50 kr. - - * * * * * - - -MIKSZÁTH KÁLMÁN - -A FÉSZEK REGÉNYEI - -ELBESZÉLÉSEK - - - - - - - -BUDAPEST, 1887 -KIADJA SINGER ÉS WOLFNER KÖNYVKERESKEDÉSE -ANDRÁSSY-UT 10 - - - - -TAVASZI RÜGYEK. - - -Egész legendakör van elterjedve Selmeczen Gábel Jánosról, arról az -együgyü emberrol, a ki szemben lakott a lyceum-épülettel, s valóságos -kötekedési tárgyul szolgált a pajkos nebulóknak. Pedig testvéröcscse -volt az egyik professzornak, Gábel Istvánnak. Onnan könnyen -kölcsönözhetett volna respektust, ha ugyan lett volna annak is. - -No már csakugyan czudarul bántak a szegény Gábel Jánossal. A lovaira -epigrammákat csináltak, a kinyitott ablakain át cserebogarakat eregettek -be. Egy tarisznyára valót fogott egyszer össze Nagy Jani és beöntötte az -ablakon, éppen mikor o kegyelme vacsorált. A "Vidám" nevü lovát egy -éjjel bemeszelték fehérre; a helyi nyomdában egy külön ujságot szedettek -ki számára, mely tele volt a legcsodálatosabb hirekkel: Spanyolországban -egy czukorbányát fedeztek fel, mely az egész világot el fogja látni. (No -ez nem jó dolog - sopánkodék Gábel János uram, mert egy czukorgyár -részvényei képezték a vagyonát.) Kossuth kétszázezer emberrel betört -Mehádiánál. (No ez jó dolog - rikkantott fel vidáman, mert nagy -forradalmár volt belsejében.) Pesten tegnap óriási földrengés volt, az -egész város elsülyedt mindenestol. - -Halálsápadtan ugrott fel, mert a leánya, a kis Mariska ott járt -iskolába. - -- Kocsis, fogjon - hörgé. - Rögtön indulunk Pestre. - -- De hiszen Pest nincs már meg, - ellenveték pajkos tanácsadói. - -- Igaz, - sziszegte, - nincs már meg! - -Levetkozött, lefeküdt az ágyba, kilelte a hidegláz és fel sem kelt -addig, mig jó emberek fel nem világosították, hogy Pest most is a maga -helyén van. - -Ezt így egyszerüen el nem hitte volna, mert azok közé tartozott, a kik -semmi valószínüt el nem hisznek, hanem vakon esküsznek minden -lehetetlenségre. Megmagyarázták hát neki az o esze szerint, hogy -csakugyan sülyedoben voltak Pesten a házak, hanem a távirda-drótok, -melyek házakat, oszlopokat összetartanak, nem eresztették oket. Hiába, -nagy dolog az, ha egy város meg van drótozva! - -Ilyen együgyü ember volt Gábel János, a kinél a Pali bátyám lakott diák -korában. Én akkor láttam legeloször, midon anyám látogatni ment a -fivéremet s engemet is magával vitt. - -Egész csodadolgokat beszéltek nekem otthon Selmecz felol. Micsoda házak -vannak ott, milyen ragyogó fedelü templomok! Hát még a hires -Kalvária-hegy rengeteg apró kápolnáival, hát még a két vár, a hirhedett -"Klopacska!" Istenem, mennyi látnivaló! És ez csak a fele; mert a másik -fele a föld alatt van. Felülrol is majdnem olyan város, mint akár Pest, -alulról pedig még Párisnál is különb. Mondhatom, meglepett. Minden olyan -különös volt itt. Nem csak a házak, de az emberek is. A hevérek furcsa -öltözete, a két keresztbe tett kalapács a fövegeiken, az erdészek -tölgylevele a kabátjaik hajtókáin, mind a legnagyobb bámulással töltött -el. - -Anyám a vendéglobe szállt és onnan izent Palinak, hogy itt van. Míg a -staféta odajárt, o azalatt végig heveredett a divánon, az uti fáradságát -kipihenni. Nekem nem volt nyugtom, kiosontam legott az utczára, -beszaladgáltam nagy mohón egy akkora darabot a hegy-völgyes, sikátoros -városból, a minot csak lehetett az eltévedés veszedelme nélkül. Mert -sokat hallottam olyan szerencsétlen gyerekekrol, a kik nagy városokban -ugy elvesztek, hogy soha sem találhattak rá többé a szüleikre. Éhes -figyelemmel vizsgáltam mindent, az asszonyok undok vörös gugáját, mely a -nyakukon no az egészségtelen ivóviztol, a bányászok szokatlan alaku -lámpáit, megmosolyogtam a borkötényt, melyet hátul viselnek, -megcsudáltam a Szittnya-hegy hatalmas csúcsát, aztán egy gyerekcsoport -közé keveredtem, kik egy vaskereskedés falánál gomboztak. Nekem is -voltak gombjaim, gondoltam magamban, "itt lehet valamit kezdeni" s -megálltam köztük nehány perczig, de csakhamar riadva futottam vissza a -vendéglobe. - -- Anyám, anyám, - kiáltám lelkendezve, - képzeld csak, itt a kis -gyerekek is németül beszélnek. - -Anyám mosolygott és szeretetteljesen hátba ütött: - -- Eredj, te golyhó, hát hogy beszéljenek másképen? Hiszen ugy születtek -szegények. - -(De elottem mégis megfoghatatlan maradt ez a dolog.) - -Csakhamar megjött Pali is. Szegény kis bátyácskám egészen el volt -rongyosodva. Az ujjai kinéztek a csizmájából, a nadrágja ki volt repedve -a térdénél. A szép kékposztóju kabát, melynek olyan nagyon örültünk az -oszszel, mikor a csolánczi "kecske" hazahozta, tele volt zsirfoltokkal -és szakadásokkal. - -És nem csak a ruhája ment tönkre, a hasadások, feslések miatt, hanem a -teste is. A balhalántékán egy kék folt volt, a jobbik arczán egy -félkörbe hasitott vörös vonal. Amaz ököl, ez meg éles köröm nyoma. -Azonfelül a keze is szét volt marczangolva és az ujjai bekötözgetve. - -Anyánk, a ki egész uton morgott, hogy roppant kegyetlen lesz a gyerekhez -(mert arról értesitett Gábel János, hogy ha nem jön fel valaki -rendbehozni az ügyeit, talán ki is csapják), egyszerre elfelejtette a -kemény szavakat, átölelte Palit és sirni kezdett. - -- Jaj mi lett beloled? Mivé tettek? (Megcsókolta arczán a kék foltot.) -Ki ütött meg édeském? (Azután a karmolás helyét simogatta meg.) Az isten -verje meg a körmét a gazembernek! (Kioldozta egyenkint ujjain a -kötelékeket és megfujta sorba a sebeket, mintha a gyöngéd anyai lehellet -egyszeribe meggyógyitaná.) Óh kedves Lázárkám! Hát ezt a ruhát mivé -tetted te hegyi zsivány? Ni a nadrágod is el van szakadva a térdén. -Ugy-e megtérdepeltettek szegénykém? Mondd meg, beszéld el szivem, ki -vert meg, mindjárt kiásom a szemevilágát. - -- Senki! - mondá Pali bunbánóan lesütve a szemeit, édes anyja vallató -tekintete elott... - -- Senki? Hát magától lett ilyen ez a ruha, meg ez az arcz? - -- A pajtások - dörmögte Pali. - -- Ok csinálták? - -- Igen mamám, a pajtások, a kiket én vertem meg. - -- Ejnye akasztófára való, - pattant fel anyánk mérgesen, - hát te verted -meg oket, hát te hosködöl itten? No iszen szépen vagyunk. Gyönyörü -levelet irt a gazdád. Édes apád betegen fekszik otthon, ugy -elbusitottad, talán meg is hal, te leszel a gyilkosa. Én is inkább a -föld alá bujtam volna szégyenletemben, azért is jöttem el, hogy otthon -ne legyek, hogy ne szurkálhassanak az emberek a gúny-nyilaikkal, mert az -egész környék tudja, hogy ki akarnak csapni. Hát mit csináltál, valld -be? De ne is szólj, hallgass, a ki gonosz, az hazug is, egyetlen -szavadat sem hiszem el, hanem majd elbeszéli Gábel bácsi. Vegyétek a -kalapjaítokat, menjünk! - -Gábel János éppen az ebédtol kelt fel és jóizüen pöfékelt a debreczeni -makrapipájából (mert Debreczenben a selmeczi pipa a becses, Selmeczen -pedig a debreczeni), mikor benyitottunk hozzá. Nagyfejü szoke ember -volt, a nyakát bizonyos dölyfös merevséggel tartotta, a kidüllesztett -melle is kevély érzelmeit árulta el, csak a bizonytalan szinü szemeibol -nézett ki a gyámoltalanság és a jó sziv. - -Nagy tisztelettel ugrott fel és a hadonászó kezeivel gyorsan sietett -szétkergetni a füstöt, és a bajuszát megigazitani. - -- No hála istennek - kiáltott fel - csakhogy már megjött a tekintetes -asszony. Mikor tetszett megérkezni? De hát kérem alásan, hozzánk kellett -volna ebédre fáradni. Ejnye, ejnye! Aha nini, ez a kisebbik! (És most -hozzám lépett Gábel bácsi, megsimogatván a fejemet.) No az isten -növeszsze nagyra. Izmos palántácska, tekintetes asszonyom, és meglehetos -nagy feje van, elég agyvelo lehet benne. - -- Azt majd meglátjuk Gábel ur akkor, - vágott közbe anyám, - most csak a -másikról van szó, a Paliról... annak a dolgában jöttem. - -- Igen, igen... mikor született ez a kisebbik? - -- 1849-ben - mondá anyám. - -- Tyuh, hisz akkor nagyon jó. Nyáron vagy télen? - -- Télen. - -- Bravó! Hisz akkor forradalmi gyerek. - -- Nem ér az kedves Gábel ur semmit. - -- Nem ér? Hát nem méltóztatik tudni, hogy én rebellis vagyok. Nagy -rebellis. Kevés hija, hogy nem voltam elcsukva a forradalom után. -Kerestek is, becsületemre mondom, kerestek, egy krumpliföldön voltam -elbujva. De aztán abba hagyták a keresést a gazemberek és így maradtam -szabadon. Egy uncia vér nem sok, de annyi sincs bennem, a mi ne volna -forradalmi. Valahányszor az ujjamat megvágom, mindig egy-egy csata -folyik el a véremben. Már én olyan vagyok, kérem alásan. És az a -szokásom, hogy csak forradalmi gyerekeket veszek fel egész kosztba, de -azokat azon az áron, a mit az alumneumban fizetnének. Most is van vagy -négy ilyen, a kiket úgyszólván ingyen tartok. Jutka fiam (ez a -szolgálóhoz volt intézve), küldd be csak a legkisebb diákokat, a -"gyüjteményt". - -Egy percz mulva belépett három bolyhos diák, kicsattanó pufók piros -arczczal, vidoran, barna szemeik kiváncsian szegzodtek ránk és bizonyos -tisztelettel Palira. Ugy nézett ki a három gyerek, mintha testvérek -volnának. - -- Énekeljétek el a szózatot! rendelé Gábel bácsi, mialatt a büszkeség -bizonyos vegyülékével jártatta végig rajtok a tekintetét. - -A fiuk rágyujtottak a "Hazádnak rendületlenul" dallamára, mely akkor -olyan népszerü volt, mint most egy operette-valczer, arczuk még -kerekebbé lett, a szájuk a fülükig szaladt, a szemöldökeik a homlokukra -hurczolkodtak fel, olyan lelkesedéssel fujták. - -- Nagyon jól van. Most már énekeljétek el az én nótámat. - -- Ugyan ne kinozza oket, kedves Gábel ur - szólt anyám türelmetlenkedve. -- Ugy is látom, hogy kedves hangjuk van. - -- Nem, nem, a nótámat követelem. Nálam rend van. Már én ilyen vagyok, -kérem alásan. - -A gyerekek összemosolyogtak s aztán elkezdték szomoru monoton hangon -dalolni: - - Müller Gyula nagy naptára, - Szerkesztette Friebajsz István, - Ezer nyolczszáz ötven négyben. - Emich Gusztáv betuivel. - -Anyám meg nem állhatta, hogy el ne nevesse magát. - -- Különös nótája van Gábel ur. - -De Gábel ur nem felelt; könyei elotörtek az elérzékenyüléstol, nem birt -szavakat találni egy darabig. - -- Különös nóta, - szólt aztán, - a keszkenojével törülgetve szemeit, - -különös bizony, mert temetési dal ez tekintetes asszonyom: akkor -énekeltük mi ezt, mikor a szózatot nem volt szabad. A szózat helyett -énekeltük, mikor a haza a koporsóban feküdt. Sirtunk, lelkesedtünk -rajta, pedig csak egy naptárczím volt az egész. Most is összeszorul a -szivem... - -- Jól van, kedves Gábel ur, de talán áttérhetnénk az én dolgomra. - -- Óh nem, nem, még egy produkcziót akarok, még egy húrt akarok -megpenditeni a tekintetes asszonyban. Legyen elkészulve, hogy a -legrendkivülibbet fogja hallani. (Kevélyen a mellére ütött.) Ilyet csak -Gábel János birt összehozni. - -Anyám bámészkodó várakozással függeszté rá szelid kék szemeit. - -- Gyertek idébb fiuk, - biztatta a gyerekeket Gábel ur - egyenkint -közelegjetek s mondjátok meg a neveteket és hogy hol születtetek. - -Az egyik fiu bátran elolépett: - -- Én Szabó László vagyok. - -- Hol születtél? - kérdé Gábel ur. - -- Londonban - válaszolta a gyerek. - -- Nagyon jól van. No most te másik. Hogy hívnak? - -- Daróczy Mihálynak. - -- Hol születtél? - -- Párisban. - -Gábel ur fürkészo szemeket vetett anyámra, hogy az vajjon csodálkozik-e -már s azután eloszólitá a harmadik csemetét: - -- Mi a neved? - -- Katányi György. - -- És te hol születtél? - -- San-Franciskóban. - -- Elég! - kiáltá Gábel ur pathoszszal. - Elmehettek! Ha egy irott betü -se lenne, asszonyom, arról, a mi történt, ennek a három magyar gyereknek -a születési helyérol ki lehetne találni, hogy itt valami nagy dolognak -kellett történnie. A forradalom nem szünt meg asszonyom, hanem csak -folytatódik a matrikulákban és mindenütt. Csak meg kell tudni, látni -éber szemmel. Számüzöttek gyermekei ezek. Ilyen kollekczió nincs több, -arról jót állok! - -- Mindenesetre érdekes, de most térjünk át végre a Pali dolgára, mert -azért jöttem az ön sürgos levele következtében. - -- Óh igen, - válaszolta Gábel úr a kecskeszakállát simogatva. - Az egy -egészen közönséges eset. Palit kicsapják. - -Mintha a mennyko ütött volna le ebben a szóban. - -- Hát mit tett? - kérdé anyánk türelmetlenül. - -- Inkább azt kellene kérdeznünk, kérem alásan, mit nem tett. Ront-bont a -mit ér, üt-vág, a hova ér. Az utczánkbeli lakosok ablakait összetörte. -Mindjárt itt lesz az üveges a kontókkal, vagy tán itt is van már valahol -az udvaron. A kereskedok firmatábláit éjjelente leszedi és kicseréli, a -csizmadia-czéget kiakasztja a szürszabónál és viceversa. Konfuziókat -csinál a mesteremberek közt. Bubla István lakatos komám egy reggel arra -ébred, hogy o Mladenecz Márton, a cserepes. Este drótot huz végig az -utczán, a járókelok potyognak, mint a vadkörte. Az egész város trémában -van végette, könyörgöm alásan. Itt a szentháromság átellenében dohányt -árul egy vak öreg asszony a kapu alatt. Pali öreg pléheket vagdal ki -kerekre és azokon veszi a dohányt. A szegény anyóka azt hiszi, ezüst -hatosok. Egy egész szakajtóra való gyült már fel. Azt is be fog kelleni -most váltani a tekintetes asszonynak. És tetszik-e tudni, kérem, hogy ez -az utóbbi dolog már nem puszta vásottság, az már buntény? - -- Jól van, jól, kedves Gábel ur, - vágott vissza a mama, - a gyerek csak -azt teszi, a mit a császár. - -- Igaz, igaz, ez még nem hozná bajba, hanem azt cselekedte a minap, hogy -a leczke-órától megszabaduljon, melyen felelnie kellett volna, névtelen -levelet irt a bátyámnak, a professzornak, melyben figyelmezteti, hogy a -lakására másnap délután három és négy óra közt rablók törnek. A szegény -professzor-bátyám bérelt emberekkel otthon strázsált és rettenetes -ijedelmeket állott ki. A leczke-órát természetesen nem tartotta meg. - -- Ugy kell neki. Minek hagyta magát bolonddá tenni? - -- Hiszen ha csak ez volna, könyörgöm. Ezért még nem ülne össze a sedes. -De az a fobenjáró, hogy a bátyámnak, a ki a természetrajz professzora, a -tudományos reputáczióját tette tönkre a pernahájder. Egy gombát gyurt -kérem kenyérbélbol, - de hogy az ördögbe jut eszébe az ilyen! Föltette -az almáriom tetejére a míg megszárad és a penész belepi. Akkor aztán -odaadta bátyámnak, hogy találta a Szittnya hegyén. A bátyám kapott -rajta, mert teljes életében os gombakövületekre les, egy tudományos -értekezést irt róla, mint valami csodaleletrol, kinyomatta a saját -költségén és akkor sült ki, hogy az egészet ez a paniperda gyurta. -Beláthatja a tekintetes asszony, hogy a bátyámnak satiszfakczió kell. - -Kedves anyánk jóságos arczán még mosoly is tündökölt ezekre a vádakra. -Pali daczosan fordította el fejét s szinlelt közömbösséggel jártatta -szemeit a szomszéd ház fedelén, a hol két tarka macska sétálgatott -begyesen és nyújtózkodott közbe unottan, én pedig irigykedve hallgattam -a kalandjait. Nem adtam volna sokért, ha ezt a sok turpisságot én -követtem volna el. Mert nagyon szépnek látszik az a gyermekszobák -ablakából. - -- Nos ha igy van, hát csak adjanak satiszfakcziót a professzor urnak, a -miért gombának nézi a kenyér bélét. - -- Meg is kapja kétségkivül. - -- Legfölebb fölszedem a gyereket és hazaviszem. Megél az otthon is. - -- Hüm - felelte Gábel ur mosolylyal, - még az is kérdés, hogy haza -lehet-e majd vinni? - -- Mit akar ezzel mondani? - kérdé anyám szorongva. - -- Tessék a gyerekeket kiküldeni, - szólt halkan, - négyszem közti dolog -az! - -Anyám felénk fordult. - -- Menjetek fiuk, nézzetek szét egy kicsit a fogadóban, hogy a kocsis -elrakta-e a lószerszámot és megetette-e a lovakat? - -Ott künn ezer érdekes látnivaló kinálkozott. Éppen utolsó farsang volt s -ilyenkor Selmeczen megelevenednek az os német szokások. Maskarák jártak -az utczákon komoly méltósággal. A bányász- és erdésztanulók is most -veszekesznek meg. Egy napra felfordul a világrend. Az "arany lámpához" -czímzett kávéház csak ugy zeng eleven zsibongásuktól. Az egész esztendon -át szolgája volt az elso éves, a "fuchs", a negyedévesnek, a -"veterán"-nak, tetszés szerint töltötte ezen a rossz kedvét. Ma egy -napra megfordítva van. A _fuchs_ az ur s a _veterán_ a szolga. De vissza -is fizeti ilyenkor széles jó kedvében, a mit egész esztendon át -szenvedett. Csihi-puhi! ütik a fuchsok a veteránokat s a künn ácsorgó -csocselék hahotája közt összeverve, összeszakgatott ruhában lökdösik ki -oket a kávéházból. - -Egymást váltogatták a tarka képek. Egy Náczkó (minden benszülött -selmeczit Náczkónak hivnak) víg kurjongatással, dülöngve megy az utczán, -böfög közbe csuklik s rekedtes hangon fel-felkiált: - -- Félre az utból, mert halálfia, a kit a botommal elérek! - -- Ez ugyan sokat vett be a jóból - mondom Palinak. - -- Eszeágában sem volt. Nem ivott az egy csöpp italt sem. Csak játsza a -részeget, mert az itt divat s a Náczkónak tekintélyt szerez társai és a -leányok elott. - -Szegény Náczkók, valóban szánalmas alakok! A rossz kigozölgés és a -bányaélet miatt betegesek, véznák és halaványok. Már ugy is születtek. - -A Náczkó három évig szopik, hat éves korában pipázik és hét éves korában -megindul járni, tizenhat éves korában megházasodik és uj Náczkókat nemz, -huszonnyolcz éves korában meghal végelgyengülésben és a kalapácsát, -kötényét és lámpáját ráhagyja a Náczkóira. Az arany nyomorékokká teszi -az embereket. Selmeczen könnyebb száz mázsa aranyat találni, mint egy -ujonczot - a ki a katona-mértéket megüsse. - -Különben egyike a legérdekesebb városoknak a világon, kivált ilyenkor -télen. A hó finom apró pelyhekben pilinkél, az utak és gyalog-átjárók -csúszósak a reggeli fagy miatt. A hegyeken és a hegyoldalokban fekvo -házakból lehetetlen lejönni máskép a völgykatlanban fekvo piaczra, mint -ha az elszánt lélek, legyen az hölgy vagy férfi, egy szalmazsupra ül, -keresztet vet magára s azon leereszkedik isten nevében. Biz ez egy -kicsit veszedelmes sikló. Fölfelé azonban teljes lehetetlen feljutni, -úgy hogy a csúszós, jégkérges napokon os nomád szabadság uralkodik a -hegyi házakban. A törvény keze oda nem ér, ha valami megidézési terminus -van, az semmis, ha valaki meghal, azt el nem temetik. - -Valaha népes, élénk város volt. Hej mikor még a szép feslett Rösel -Borbála ott tánczolt, dobzódott az uj vár fényes termeiben, akkor még -sok arany volt alul, sok ember volt felül. De az aranynyal az ember is -megfogyott, az ódon középkori házak, a melyeknek a homlokzata három -emeletes, a háta pedig nyomoruságosan odalapúl a fedelével a -hegyoldalhoz, néptelenek. (Némelyiknek a hosszu sor termeit átjárónak -használja a lakosság.) A lakosság is végkép elszegényedett. Szerencse, -hogy bigott katholikusok. Csakis ezzel a vallással élhetnek ok meg - -mert sok a bojt benne. - -Míg mi odakünn csavarogtunk, Pali a kamara-épület mellett összetuzött -egy csizmadia-inassal és elnáspángolta hatalmasan, az inas ordítozva -futott végig a "gólya-utczán", a mivel föllármázta az asztalos- és -pékinasokat, a diákság hatalmas ellenségeit. Menten gyülekezni kezdének. -Az elpáholt inas megszünt bogni és visszafordult. Üldözobe vettek -bennünket nagy kiáltozásokkal. - -- Hajrá, agyon kell oket ütni! - -A "medve-utcza" szögletén Czirbusz, az óriás lakatoslegény csatlakozott -az inasokhoz és élükre állt. - -- Be kell oket keríteni, - mondá, - diákhúst eszünk ma gyerekek! - -Aztán szétosztá a csapatot. - -- Az egyik rész fusson utánuk a gólya-utczán, a másik rész rohanjon -végig a kalvária-sikátoron, hogy onnan eleibök kerüljön. Szorítsátok -fiuk! Én magam pedig ezzel a fustélylyal a "perecz-utczán" futok le, -hogy arra felé zárjam el a menekülésüket. - -Menthetlenül körül voltunk véve. Lihegve futottunk, a frissen esett hó -szinte porzott alattunk. - -- Mi lesz most? - kérdém Palitól. - -- Agyonütnek bennünket. Rajtunk már csak valami csoda segithet, vagy az, -ha egy csomó diákkal találkozunk. Mert akkor fölveszem a háborut az -inasokkal. - -Már szinte hallani lehetett az üldözok lármáját. - -Az elhagyott utczán kevesen jártak. Egy-két öreg asszony koczogott a -fapapucsaival az átkozott rossz kövezeten. Diáknak hire-nyoma se volt, -hanem a mint egy nagy sárga házhoz értünk, mely kidudorodott -homlokzatával elzárta a végtelen hosszu, de görbe gólya-utczából egy -nagy darabon a kilátást, bájos gyermek-leány jött velünk szembe, -kecsesen tartva feje fölött az esernyot. - -Én már ki voltam merülve, lélekzetem fogyott, lábaim roskadoztak, de -Pali, ki gyakran hátranézett és biztatott, még jól birta a két lábát s -olyan erovel rohant, hogy majd fellökte a leánykát. - -- Pali, Pali, maga az? szólitá meg a leány. - -Erre a hangra megállt Pali és csodálkozva hebegte: - -- Nini Mariska! Hol veszi itt magát! - -- A nénikéhez megyek. Magának megint valami baja van Pali. Miért szalad? -Egészen ki van vörösödve. - -- Semmi, semmi - szólt szemlesütve Pali - talán csak elpirultam, mert -magát látom. - -- Menjen, gonosz! Óh beh csúf, mikor igy beszél. - -Ekkorra én is oda értem és elbámultam, hogy Palit beszélgetésben találom -egy leánynyal. Szép barnaszemü teremtés volt, hosszu gesztenyeszin -hajjal, melybe piros pántlika volt fonva. Karcsu termetéhez csodaszépen -illett egy kis prémes bunda. - -- Fussunk, fussunk! - kiáltám - mindjárt itt lesznek. - -- Kik? - kérdé a leányka ijedten. - -- Üldöznek bennünket... - -- Akkor fussanak, az istenért. - -- Hasztalan! - szólt Pali csodálatos közömbösséggel. - Az utcza felso -végénél is üldözokkel jövünk szembe. Jobb, ha itt csevegünk még egy-két -perczig. - -- Szent isten, mit csináljunk? - tünodék a leány elhalványodva. - -- Semmit. Bánom is én. Csak a kis öcsémet sajnálom. Szegény mama -kétségbe lesz esve. - -- Micsoda, ez a fiucska a maga öcscse? - -Végig nézett rajtam, aztán mintha egy anya lenne (pedig egyforma koru -volt velem) szépen pártfogólag megsimogatta a fejemet. - -- No ne féljen, ne féljen. Magának nem lesz semmi baja. Jojjön ide a -kapu alá. - -Gépiesen követtem. Az ijedelem nem válogatós. - -- Szerencsére egy tarka alsószoknya van rajtam - szólt kedves egyszerü -hangján. - Vegye föl hamar! - -Benyult a bundácskája alá s a csipojénél pepecselt valamit, majd -megrázta a ruhácskáját, mire egy kék takaros alsószoknya ereszkedett -alá. - -- Huzza fel hamar! - biztata parancsoló arczczal. - Itt van a kendom is. -Adja ide azt a buksi fejét, hadd kössem be. Igy ni! (Még egy baraczkot -is adott rá tetejébe kedves mosolylyal.) - Most már elmenekülhet, az -ördög sem ösmeri meg. - -Hagytam magammal cselekedni mindent, volt valami ellenállhatatlan varázs -a leánykában, de meg a helyzet sem engedte, hogy ellenkezzem vele. - -- Hahaha, - kaczagott fel édesdeden, mintha ezer csengetyü csilingelne, -- valóságos kis Ancsa. No most már upre pupos, mehet, a merre akar, nem -ösmerik meg az üldözoik. Hanem a Paliért aggódom. Mi lesz azzal -szegénykével? (S egész testében megremegett.) - -Mindez egy percz muve volt, a mint kiléptünk az utczára, eszembe jutott -megkérdezni: - -- Hová vigyem el aztán a kendot és a szoknyát? - -- Ejnye csacsi, hát maga azt se tudja, ki vagyok én? Én a Gábel Mariska -vagyok, a hol a Pali lakik. - -Pali ott künn várt bennünket. Rám nézett, elmosolyodék: "Glück auf", - -kiáltá vidáman, - "csakhogy a te boröd már asszekurálva van, te most -akár sétálhatsz hazafelé, mint egy kanonok. Hanem én kotródom. Pá, pá -Mariska! Ha agyonütnek, magának testálom a növénygyüjteményemet." - -S ezzel megeresztette az apostolok lovait. Hop, hop! Még ugrott is néha -egyet, mint a kecskebak. Olyan vére volt, hogy mulattatta a veszedelem. - -Pedig csakugyan veszedelem volt, mert az inasok rég fenik rá a fogaikat. -Aztán sem a hátuljövok, sem az eloljövok nem lehetnek nagyon messze. Már -hallatszanak is messzirol zürzavaros kiáltások. Jó szerencse, hogy e -pillanatban egy nagy izmos kofa lépett ki egy alacsony földszinti -házból, roppant kosarat emelve hátán. - -Pali megpillantotta, hogy a kosár üres, egyszerre lerogyott a kövezetre -roppant jajveszékléssel és sirással. - -- Mi bajod édes fiam? - kérdé a jószivü asszony. - -- Jaj, jaj anyó, kitörtem a lábamat, végem van. - -- Ne sirj no fiam, majd mindjárt bekötözöm. - -- Nem, nem, ne nyuljon hozzá, jaj, jaj, nagyon fáj... hanem vegyen fel -anyókám a kosárba és vigyen haza; otthon, tudom, megfizeti édes anyám a -fáradságát. - -- Merre lakol gyermekecském? - -- A szentháromság mellett, nénike. - -A becsületes anyóka lekapcsolta a kosarat, beletette Palit, aztán megint -fölemelte a hátára roppant erolködéssel és szuszogással. (Ejnye, de -nehéz vagy, édes fiam!) - -A nagy kosár egészen elnyelte terhét, ropogott, csikorgott alatta, a -kofaasszony kétszer-háromszor felfohászkodék: - "Gazdag az édes anyád -fiacskám? Mert bizony egy forint sem lesz sok. Olyan kolbászok támadnak -a vállamon, hogy két hétig sem hordhatok kosarat." - -Pali, ki szerényen kuporodott meg bent, gyöngéden hátba lökte a kosár -bordáin keresztul a kofát. - -- Ne beszélgessen, nénike, mert lépteket hallok; szégyelném magamat, ha -valami ismerosök rajta kapnának hogy én ülök itt. - -Érezte a szagot, hallotta a lábdobogásokat a mint elcsörtettek mellette -a hátulról jövo üldözok s azt is megneszelte, hogy nem messze a veres -torony tájékán összejöttek az elolrol rohanókkal. Képzelem, mekkora -szemeket meresztettek egymásra. - -Hát a diákok hová lettek? - -- Csak nem nyelte el oket a föld? - kiáltá az egyik. - -- Soha ennél csodálatosabb esetet! - szólt egy másik. - -- Bebujtak valahol a kapu alá. - -- Az nem lehet, minden kapualjat megnéztünk. - -Káromkodtak és tanakodtak. Pali nagy élvezettel hallgatta a kosárból -addig is, míg szemközt hangzott a sopánkodás, alig várta azonban, hogy a -háta mögött legyenek. - -Az inasok gyanutlanul engedték átmenni a kofaasszonyt. A hátul czammogó -leányka - már mint én, sem tüntem fel nekik, mindössze az egyik szurtos -kölyök nyujtott rám nyelvet. - -Hanem a mint aztán túl volt Pali egy pár lépésnyire az ellenségtol, -egyszerre hopp, - kiugrott a kofa kosarából. - -- Hahó! hahó! - kiáltá. - Alázszolgája. - -Fügét és szamárfüleket mutatott nekik, s ezzel rohant lefelé a dombon, a -hogy a két lába birta. - -- Utána! - ordított a borkötos had. - -A kofa, ki eloször nagyot bámult, hogy bir az a törött lábával -ficzkándozni, rettento átkozódásokban tört ki. - -Pedig még hátra volt a fekete leves. - -Mert az inasok látván, hogy most már hiába kergetnék a gyors lábu Palit, -visszafordultak, és neki estek a kofának, a miért a diákot kicsempészte -a kelepczébol. - -Elverték, meghajigálták, a kosarát lerántották és összetörték... Így jár a -jószívuség ezen a gonosz világon. - -Mi aztán szerencsésen haza érkeztünk. Azalatt Gábel úr elbeszélte -anyánknak azt a négyszemközti dolgot. - -- Féltem vele elohozakodni, - kezdé kedvetlen hangon - mert nagyon -elszomorítom magamat is, a tekintetes asszonyt is. De hiába, nem lehet a -véka alatt tartani. Az imént mutattam a gyüjteményemet. Tetszik-e tudni, -hogy ebbol a gyüjteménybol a legszebb darab hiányzik? Eltünt. Egy diák, -a ki Madridban született, Török Gyuri nevezetu (Gábel bácsi szemei -könynyel teltek meg), áldott jó fiucska volt és okos, olyan verseket írt -az kérem, hogy Horatius se különbeket abban a korban. Mintegy tiz nap -elott vakácziójuk volt a fiúknak, nekem meg a születésem napja, ok egy -albummal ajándékoztak meg, melybe mindnyájan levétették magukat, én meg -egy kis bort adattam nekik, igyanak az egészségemre, pedig nem szokásom. -Nem vagyok barátja a bornak. Elhibázta az öreg Noé, mert az elso -szolotokét, mielott elültette volna, megáztatá egy oroszlán, egy majom, -egy disznó és egy bárány vérében. Azért aztán vagy oroszlánná, vagy -majommá, vagy éppen báránykává, esetleg disznóvá válhat tole az ember. -Én rendesen oroszlánná leszek. - -- Térjünk talán a dologra, Gábel úr. - -- Hát jól van, egy kis "beneficiumot" csaptam a gyerekeknek: ittak, -mulattak. Gyuri azt mondta, kirándulást tesz ma a hegyekbe, hogy a szél -kifujja fejébol a gozt; vette kampós botját, a tarisznyáját, elment - és -sohasem tért többé vissza. Minden jel odamutat, hogy megölte valaki. - -- Szent Isten! - -- Eleinte föl sem vettem. Természetesen a többi diákok is csavargással -töltötték a délutánt, este hazajöttek, természetesen sárosan, -czafatosan, mint rendesen, csak Gyuri nem jött. Kérdem a többiektol, ha -nem látták-e valahol? Nem. No semmi, bizonyosan valamelyik pajtásánál -hál. De Gyuri másnap se jött. Most már megijedtem s legott bejelentém a -tanároknak és a hatóságnál. Az eltünt diáknak híre ment a városban, -persze, mert ki is dobolták. Egy hevér-asszony jelentkezett, hogy o -látta a Gyurit künn a hegyek közt a Korpona felé vezeto úton egy -pajtásával, de o bizony meg se nézte jól, nem tudja leirni a kinézését, -hanem azt mondja (különös történet ez, tekintetes asszonyom) hogy az én -lányom adhatna felvilágosítást a "másikról", mert Mariska éppen azon az -úton jött haza egy szekéren Korponáról, a hol a nagyanyjánál töltött egy -hetet, tehát látnia kellett a diákokat. - -- Tovább, tovább! - sürgeté a mama, gonosz sejtelmektol elborúlt -arczczal. - -- A hatóság nyomban embereket küldött Gyurit nyomozni, de nem találták -meg, a mi nem is könnyü dolog, mert annyi ott a hófuvás, hegyszakadék, -hogy ha egy ilyenbe találta Pali belökni... - -- Pali? Az én fiam? - kiálta anyánk szívszakgató hangon és zokogva -rogyott a divánra. Majd fölemelte fejét és felugrott. - Nem igaz, nem -igaz! Hazugság, rágalom! Az én fiam nem nem tett ilyet. Én ösmerem, én -hordtam a szivem alatt. - -- No no no, - csillapítá Gábel úr, - elszóltam magamat. Bocsánatot -kérek, én csak a gyanút jeleztem. A gyanu még semmi, még az nem ugy van. -De hát az ember azért nyitja ki a száját, hogy oszintén elmondja a -dolgokat, úgy a mint vannak, vagy a minoknek látszanak. - -- Mindent meg akarok tudni, - sohajtá anyám, egész testében remegve, - -mindent, mindent. - -- Ott hagytam el, hogy a hatóság nem talált semmi nyomot, csak egy -cserép-pipát, melyet a nebulóim a Gyuriénak ösmertek fel. Tehát -csakugyan ott járt Gyuri és most már csak az a kérdés maradt fenn, ki -volt a másik diák? És ha eddig olyanról volt szó, a mi a tekintetes -asszonyt keserítette el, mint anyát, most már olyanról lesz szó, a mi -engemet keserít el, mint apát. De azért nem hallgatok el semmit, mert ez -nem tréfa dolog. - -- Köszönöm, Gábel úr. - -- A Mariska lányomat, a ki valóban Korponáról jött azon a délután, -kivallatám, de o makacsúl tagadta, hogy látta volna a két diákot. -Szurina András, a fokapitány azonban, a ki - mellesleg legyen mondva - -keresztapja a Mariskának és igen furfangos, okos ember, meg nem -elégedett ezzel; eljött egy este s szép tapintatosan kérdore vette -leányomat. Az a mellett maradt állhatatosan, hogy senkit sem látott. Hát -most már vége, ott vagyunk, a hol voltunk; de Szurina András, nem hiába -keresztkomám, az az ember, a ki az almafa virágjából is ki tudja -nyomkodni a cseresznyeszemet, ott vacsorált nálunk, szétnézett a butorok -és a csecsebecsék közt, mígnem keze ügyébe akadt az album a diákok -arczképeivel. Nosza nyomban jegyzékbe vette a benne levo képeket. Az -elso lapon van Szabó Laczi, a másodikon Daróczy Misi, a harmadikon Török -Gyuri, és így tovább mind a huszonhárom diákomat. Hogy mire való lesz, -el sem képzelhettem, de feldiktáltam készséggel. Mit gondol a tekintetes -asszony, mi sül ki ebbol? - -- Nem is képzelem. - -- Az sült ki, hogy másnap a Szurina komám leánykája, a kinek meg én -vagyok a keresztapja, meghítta a Mariskámat uzsonnára. Szurina uram is -otthon volt. Egyszer csak, a mint ott fecsegnek, beállít Szurinához a -hevér-asszony, a ki már akkor be volt tanítva, mit mondjon. Szurina ott -a lányok elott kérdezi ki az esetet és hozzá teszi: "Megösmerné-e kend -azt a másik diákot, ha látná?" - "Igen is, megösmerném" - mondá a -hevérno. - "De úgy gondolja meg kend szegény asszony, hogy ezzel a -vesztohelyre juttatja azt, a kire az ujjával rámutat." - "Hadd lakoljon -a bunös, tekintetes fokapitány úr." - A fokapitány gondolkozva járkált -egy darabig a szobában, azután így szólt a lányomhoz: "Ejnye, Mariska, -egy jó gondolatom támadt. Apád említette, hogy egy albumot kapott a -születésnapjára a diákjaitok arczképeivel, ugyan kérlek fiacskám, ne -restelj haza szaladni érte, hadd mutassa meg ez a derék asszony, ki a -bunös." A lányka megrezzent (legalább a koma azt mondja), de aztán szó -nélkül haza ment az albumért s halotthalavány volt, a mikor elhozta. A -fokapitány hirtelen átfutotta a lapokat s legott észrevette, hogy egy -diák innen is _eltünt_. Hopp, megvan, a kit keresünk. Megnézte a -jegyzéket s kitünt, hogy az a Pali gyerek. Az a béka kicsempészte. Meg -akarta menteni s éppen ezzel vitte be a hinárba. - -Édes anyánk szemei megüvegesedtek, ajkai szederjes színt vettek fel, -majd szakgatott jajkiáltásokban tört ki, "a szivgörcs!" hörgé. - -- Hamar a morphium-csöppeket, - futott ki lihegve Gábel úr a -szakácsnéhoz. - -Összerohantak a cselédek, kifuzték és lefektették, mire mi odaértünk, -bágyadtan, halaványan feküdt a Pali ágyában. Én még künn az utczán -vettem le a kendot fejemrol, hámoztam ki magamat a szoknyából és a hónom -alatt vittem be. Jó szerencse, mert az új kaland rossz hatással lett -volna most. Igy is keserves fuldokló sirásra fakadt, a mint megpillantá -Palit. Gábel úr legott figyelmeztette, menjen ki. "Megölöd anyádat, ha -itt maradsz." - -Egy óra mulva azonban jobban lett és Palit kivánta. - -- Félek, - vélte Gábel úr, - kártékony lészen a jelenléte. - -- Nem, nem, ki akarom vallatni. - -Ünnepélyes, idegbántó csend támadt, mikor Pali belépett. Gábel ur -félénken huzódott a kályha mögé. Én nem tudtam mirol van szó, de -éreztem, hogy az valami rettenetes dolog lehet. - -- Jer közelebb! - suttogá az az örökké szelid hang, melynek édes zenéje -még most, sok-sok év mulva is a fülemben cseng. - -Pali megriadva, bizonytalan léptekkel támolygott az ágyhoz. Anyánk -félkönyökére emelkedett. - -- Irtózatos gyanu alatt vagy, - kezdé, - nagy bunnel vádolnak, melyet -nem akarok megnevezni. - -- Mamám! Mamám! - -- Egy szót se felelj, mert egy szót sem kérdek, hanem emeld fel a -fejedet és _nézz a szemembe!_ - -Pali fölemelte a szemeit. A szép fehérszegélyes kék karikák oszintén, -bizalommal tapadtak az anyai arczra. Az anya tudott azokban olvasni. - -- Elég, - szólt láthatólag megkönnyebbülve. Fölkelek. Kitisztázlak. -Mikor lesz az a sedes? - -- Holnap, - felelte Gábel ur. - -Valóban másnap összeult a sedes. Szigoru arczczal gyülekeztek fel a -professzor urak a kis auditoriumba, a hol a zöld posztóval bevont nagy -asztal állott. Az asztalon ott volt a rettegett "fekete könyv", melybe -az itéleteket irják be és a lélekharang, a kis csöngetyü, mely a -pedellusnak szól, a ki az itéleteket végrehajtja. - -Az iskolának nincsenek valami különös kiváltságai, de az éber protestáns -szellem mégis kiszoritott hosszu idokön át bizonyos usust, a hatóság -külön statusnak tekinti a lyceumot és nem igen üti be az orrát mindenbe. -Szurina uram ezuttal is fölment a direktor urhoz és jelentést tett az -általa felállitott album-csapda sajátos eredményérol, mondván: - -- Végezzenek elobb a gyerekkel a tekintetes urak. Az nekünk nem árt. Mi, -polgári hatóság, várhatunk. Van rá idonk. Elég fiatal a gonosztevo. - -Délután egy órára volt kitüzve a sedes, a mikor a nagy iskola-épület -néptelen. Kisértetiesen kongnak a léptek a hosszu folyosókon. Vankovics -Mátyás, a pedellus, ott jár fel s alá, vészjóslón csörgetve a -karczer-kulcsokat. A szél gunyosan kaczagva süvitett be az ablakokon s -szilajan lógatta ott künn a tornászó köteleket és hintákat. - -Mi anyámmal, miután Palit egy-egy csókkal beeresztettük az auditoriumba, -szivdobogva huzódtunk meg egy fülkében, onnan lestük a jámbor -Vankovicsot (ki ugy tünt fel nekem, mint a hóhér, csak éppen az a -skarlát-piros köpeny hiányzott róla) és az érkezo tanárokat. Legelobb -jött a direktor, Guzmiczky és Csacsatka professzor urakkal. Azután Koós -Gábor professzor ur érkezett meg nagy bozontos szoru kutyájával, melyet -künn hagyott az ambituson, mig maga eltünt a nagy sárga ajtóban, mely -mögött a mi Palink fölött ülik a törvényt. Majd elocsoszogott nagy -köhögve Kapler, a mathezis professzora, a ki azt szokta mondogatni a -diákoknak: "Minden tudomány csak a sirig tart, fiuk... latin nyelv, magyar -nyelv csak a sirig való... mert ki tudja, milyen nyelven beszélnek oda át -az angyalok; de a kétszer ketto, édes gyermekeim, még a siron tul is -csak négy lehet." Kevés vártatva eros "kip-kop" hangzott a lépcsokön. -Két famankóján érkezett Suhajda, a Petofi poesis-professzora. Kiaszott, -sovány madárképü emberke, sötétkék Goethe-kabátban. Minden harmadik -lépcson megáll és szippant egyet a burnót-szelenczéjébol. Nyomában -lépkedett, vattával bedugott fülekkel, aranyfoglalatu pápaszemmel -Kecskéssy tanár ur, a történelem magyarázója, a ki egy napon azzal -lépett be a klasszisba, a hol Ausztria térképe függött a falon: "No -fiuk, ez a mappa is összezsugorodott egy kicsit." Vette a vastag kék -czeruzát, keresztbe törülte vele Lombard-Velenczét és örvendezve mondá: -"Ez sem a miénk már". (A napfény besütött az ablakon s nevetve tánczolt -a megkrikszkrákszozott országrészen.) - -Mind együtt voltak már az itélourak, csak még Gábel ur hiányzott, a mi -Gábelunk bátyja, a természettudományok professzora. - -Lihegve jött, sebesen aprózva lépteit kurta, husos lábszáraival, mint -olyan ember, a ki siet. De a küszöbnél ijedten állott meg. - -A Koós Gábor tanár ur fehér bundás kutyája keresztbe feküdt az -auditorium küszöbén. Egy fenevad, a ki rávicsoritja a fogait. - -- No Tisza, mi ez? - fenyegeté meg Gábel ur fenhéjázó hangon. - Mars -innen! Takarodj kutya! S megpiszkálta a csontfogantyus botjával, a mire -a Tisza dühösen mordult fel, de eszeágában sem volt elmozdulni. - -Gábel ur hátrált vagy két lépést s könyörgésre fogta a dolgot. - -- Kedves Tisza, ne okoskodjon. (Már nem merte tegezni.) Ereszszen be -kérem, No no no, kedves Tisza, ne izéljen. Lássa, be kell mennem. - -Az alázatos modor sem segitett, gyámoltalanul állt ott egy darabig mint -egy fél éves gyermek, aztán elindult Vankovicsot keresni, nagy -kiáltozással verve fel a folyosó csendjét. - -- Hej, Vankovics! Vankovics! Hol van ön, gazkópé? Jojjön, jöjjön! A -Tisza nem akar beereszteni a sedesre. Jojjön, kergesse el innen. - -(A pedellus épen akkor szaladt le egy perczre, egyet huzni a pálinkás -butykosából, mely a földszinten, a könyvtárszoba kályhájában volt -eldugva.) - -Addig nyargalt föl s alá tombolva mérgében és félelmében Gábel ur, hogy -végre ránk akadt. - -- No mi ez? ki ez? Illetoleg pluralisban szólva: kik önök? - -- Én a fiamat várom itt, - szólt anyám. - -- Ugy? Hm... És? - -De szigoruan összevont szemölde egyszerre elsimult, a mint látta, hogy -odaszaladok a kutyához és egy rugással elkergetem onnan. - -- Bravo, bravissimo, kis fiu... Beloled generális lesz. Hogy hivnak -vakmero gyermek? - -Mondtam, hogy Pali testvére vagyok. - -- Abból a gyilkos vérbol! Persze, persze. Értem már. Ti semmitol se -féltek, imposztorok. - -Valami nevetésféle nyöszörgést hallatott és kinyitván az ajtót begurult -rajta. - -Egyedül maradtunk ketten. Édes anyám roppant izgatottságban volt, egész -teste reszketett s tanácstalanul tördelte a kezeit. "Jaj istenem, mi -lesz ebbol, mi lesz?" A milyen bátor volt, mikor idejöttünk, épen oly -csüggedt lett egyszerre, és nottön-nott a kétségbeesése. "Becsukják, -pandurok fogják vinni szuronyok közt, penészes tömlöczben fog rothadni, -az én fiam... Belehalok megorülök." Kezét a fejemre tette s végtelen -szomorusággal mondá: "Ne légy pajkos soha!" Majd elotörtek a könyei s -görcsösen a szivéhez szoritott: "Látod, látod, mi lett belolünk". - -Azt hittem, a szivem hasad meg. Szinte megörültem, mikor Vankovics -megint eljött a kulcsokkal. "Ez a pedellus! - figyelmeztettem anyámat. - -Ez szokta becsukni a diákokat." - -- Beszéljünk vele, - szólt hirtelen elhatározással hozzá lépve. - Kedves -uram, bocsássa meg, hogy megszólitom, de én vagyok annak a fiunak az -édes anyja, a ki fölött most sedest tartanak. - -Vankovics egyszerre tekintélytol duzzadó ábrázatot vágott. - -- Hja, bizony sok a szomoruság a gyerekekbol... Sulyos eset! Valóban -sulyos. Régen nem volt már ilyen sulyos eset. Valóban sajnálom az -asszonyságot. - -- Olyan sulyosnak tartja ön az esetet? - kérdé anyám félénken. - -- Természetesen. Hogyne. Az ördögbe is. Egy diák eltünésérol van szó. -Egy élet. S annyi terhelo körülmény. - -- És mit gondol ön, mi lesz ebbol? - -- Hát az lesz kérem, hogy én becsukom a karczerbe, a mennyire a -professzor urak itélik, tolem meg aztán átveszi a drabant és elcsukja a -nagy szürke tömlöczbe, a hogy az o világi törvényeik rendelik. A -katonaságnál is ugy van: legeloször a kardbojtot tépik le az emberrol, s -azután adják át az igazságszolgáltatásnak. Ez a rendes ut. Kicsapják a -lyceumból, s mikor már megszünik diák lenni, átadják az államnak, -csináljon vele a mit akar. - -- Nagyon sötét a karczer? - -- Olyanform biz az, például augusztusban délben, mintha deczemberben -lennénk estefelé. - -- Fütenek ott? - -- Füt az isten. De az is csak egy kicsit a kánikulában. - -- De enni, inni adnak... - -- Vizet és "bochnyát" (Az alumneumbeli rossz czipó-kenyeret hivják -bochnyának.) - -Anyám belenyult a zsebébe és egy kemény tallért csusztatott a Vankovics -ur markába. (Édes apám huszonöt darabot adott volt át neki otthon, hogy -ha valami nagy baj lenne, azok beszéljenek a fiu mellett.) - -- Legyen elnézo a szegény szerencsétlen fiam iránt. - -Vankovics arcza csupa mosoly lett egyszerre. - -- Hiszen tréfa dolog, kérem, az egész. Legfölebb tizenkét órára csukják -be. Az iskolai szabályzat nem tür többet. Aztán be is gyujthatok neki -egy kicsit, mert olyan kályha van, hogy ökröt lehetne benne megsütni. De -meg arra való ez a két nagy zseb, hogy befér egy kis kalács, egy kis -pecsenye. Ne tessék félni, kutya-baja sem lesz. - -- De hát a többi? - -- A többi? Hát a többi is. Hiszen végre is tegyük föl, hogy megtörtént -az _eset_, nincs ellene komoly bizonyiték. És ha nem történt meg, -kisülhet az ártatlansága igen könnyen, mert a direktor roppant okos -ember s az elnököl bent. - -Édes anyám némileg megvigasztalódott. - -- Oh bárcsak bent lehetnék, bárcsak hallhatnán mit beszélnek. - -- Hm! Az nem épen lehetetlenség, - szólt Vankovics ur ravasz -arczfintoritással, a kezeit dörzsölve. - -Anyám még egy tallért vett ki a zsebébol s átadta az öregnek. - -- Van az auditorium-teremben egy karzat, a mit nem használnak, tele van -rakva székekkel, mindenféle szerszámokkal. Innen a kis csigalépcsorol -van a feljárás. Ha meghuzódnak ott és megigérik, hogy nem köhögnek, -mindent láthatnak és hallhatnak. - -Egy pillanat mulva már ott guggoltunk összekuporodva a földön a tömérdek -por és penész közt, pedig anyámon az ünneplo fekete selyem-ruha volt, de -bánta is o most a selyem-ruhát! - -A professzor urak körbe ültek a zöld asztalnál, Pali a középen állott, -mint a hogy a vádlottak szoktak. Bátran, nyugodtan viselte magát, mint -egy férfi. - -Ugy látszik, egy csomó kérdésen már tul voltak. - -- Igaz-e, - kérdék, - hogy Gábel tanár urnak te irtad a névtelen -levelet, mely szerint ebben és ebben az órában rablók szándékoznak törni -a lakására? - -- Igaz! - -- És miért irtad a levelet? - -- Mert fogadtam Szeniczey Laczival, hogy másnap nem lesz növénytani óra -és meg akartam nyerni a fogadásomat. - -Mibe fogadtatok? - -- Egy ezüst huszasba. - -- Szeniczey László állj elö. Igaz ez? - -- Igaz, - hagyta rá Szeniczey, ki tanunak volt a sedes elé idézve. - -- És megkaptad az ezüst huszast? - -- Megkaptam, - felelé Pali. - -- Mire költötted? - -- Nem emlékszem. - -- Én tudom, - vágott közbe Szeniczey Laczi, - egy koldus asszonynak adta -oda, a ki a beteg leánykájának orvosságra gyüjtegetett a lyceum -kapujában. - -- Nagy könnyelmüség - jegyzé meg Gábel professzor ur. - A koldus -asszony, hihetoleg csaló volt. - -A direktor kedvezotlenül jegyzé meg: - -- Ne tessék fölösleges észrevételekkel neheziteni a feladatunkat. Ez -inkább dicsérni való dolog. Hanem térjünk át a gombára. Te gyurtad azt a -gombát? - -Gábel ur elvörösödött, mint a pipacs. A tanárok mind o rá néztek -mosolyogva. - -- Igen, én gyurtam, tréfából, - vallotta be Pali, - s mikor egy ido -mulva láttam, hogy ugy néz ki mint a kövület, kiváncsi voltam -kipróbálni, ha a tudomány igazán csalhatatlan-e, ugy adtam át a tanár -urnak, mintha a Szitnya-hegyen találtam volna. - -- Átkozott kölyke! - szisszent föl Gábel professzor ur. - -- Ezek mind apró csinyek édes fiam, - kezdé most az elnöklo direktor -ünnepélyesebben, - a mik feddést érdemelnek, de most szállj magadba s -arra, a mit kérdezni fogok, felelj töredelmesen. Ugy nézz bennünket, -mintha szüloid elott állnál, a kik védeni fognak bajodban, a kik elott -kiöntve szivedet, ha az indulatok gonosz szellemei roszra is ragadtak, -enyhülni fog lelkiismereted s majdan biráid szigora. Mondd meg, hova -lett Török György? - -- Nem tudom. - -- Te voltál vele azon a délután? - -- Nem voltam. - -- Hol voltál hát? - -- Künn csuszkáltam egy jégtáblán az Ó-Várnál. - -- Kivel bizonyíthatod ezt? - -- Nem tudom bizonyítani, mert sok embert láttam arra elmenni, de egyre -sem emlékszem. - -- Látod fiam, ez gyanús. Az is ellened bizonyít, hogy Török Györgygyel -gyakorta czivódtatok, ellenséges lábon álltatok. - -- Hisz éppen azért nem jártam az o társaságában, - vágott közbe Pali -zavartalanúl. - -- Hiába tagadsz mindent, - folytatá az igazgató szigorral, - mert az az -ártatlan gyermekleány, a kinek akkor az uton látnia kellett benneteket, -a Gábel Mariska, reád vallott. - -- A Mariska! - dadogta Pali elhalványulva, és megtántorodott, szemei -kidülledtek, keze remegett. - Mariska reám vallott... - -- Igen, meg akart téged menteni és elárult. Most már veszve vagy. Vallj -be mindent. - -- Az nem lehet... Az teljes lehetetlenség, - nyöszörgé. - -A professzor urak egymáshoz hajoltak, tompa moraj hömpölygött végig a -termen: "O volt, a gyilkos." - -Ebben a pillanatban felpattant az ajtó és berohant lihegve egy -gyermekleány. - -- A hugom, - hüledezék Gábel professzor úr. - -Arcza piros volt, mint a bíbor. Egy könnyu batisztkendo tarkállott a -nyakába vetve, az is kioldózott, a nyaka fehér volt mint az alabástrom. -Az egyik czipellojén a zsinórok is kibomlottak, kurta szoknyácskája -lefelé csúszott az egyik oldalon, - de az mind jól illett neki. - -A professzor urak elámulva néztek rá. - -- Mit kiván, kis kisasszony? - kérdé a direktor, ki meglepetve ment -eléje. - Itt most tanácskozás van. - -- Éppen azért jöttem, mert meg akarom mondani, - hadarta gyorsan. - -- Mit akar megmondani? - -- Hogy nem láttam azt a két diákot, a kikrol a hevér-asszony szólt. Azt -akarom megmondani, hogy igazságtalanúl akarják elitélni Palit, és azt én -nem engedem. - -- Hogy mersz így beszélni itt, te tacskó? - pattant fel Gábel úr -fölpaprikázva. - Takarodsz haza mindjárt? No nézze meg az ember. - -A tacskó azonban nem ijedt meg erre, hanem daczosan toppantott a -lábával. "Igen is, nem engedem!" - kiálta s ezalatt a hajából, a mint -szép fejét megrázta, kiesett egy fehér rózsabimbó. Pali lehajolt és -megdicsoült arczczal vette fel. - -- Jól van, jól, hugocskám, - vette fel a fonalat a direktor úr, - -szeretem a bátor kis leányokat; de miként fogja azt nekünk -megmagyarázni, ha nem Pali a bunös, hogy a fölismerhetés veszélye elol -kegyed az o arczképét csempészte ki az albumból? - -A leány megakadt, zavartan sütötte le a szemeit, és babrálta a piros -fogakra szegett kötényét egy darabig. Azután fölemelte a fejét, mint egy -hosno, s bátor, csengo hangon kérdé: - -- Hát megmondjam? - -- Igen, ezt kell mindenekelott tudnunk. - -- Jó. Megmondom. - -De mintha egyszerre elvesztette volna bátorságát, habozva eresztette el -a két kezét, mint két letört virágágat. - -- Hanem, hanem, - rebegte, piros ajkát harapdálva. - -- No csak semmi habozás, - bátorítá a direktor, - az igazság fegyver! - -- Küldjék ki... - mond Mariska egy sohajjal, - küldjék ot ki a szobából. - -- Kit? - -(A leány Palira mutatott az ujjával.) - -Palit kiküldték az ámbitusra és síri csönd lett a teremben. A mama ott -fönn a karzaton hallotta a saját szive dobbanását, a professzor urak még -a lélekzetüket is elfojtották. - -A gyermek kaczkiásan csipojére tette kezét. Abban a hitben volt, hogy az -bátorságot ad az asszonyfélének, s egyet lépett elore. - -- Hát megmondom. Azért vettem ki az albumból a Pali képét, mert... - -Hirtelen behúnyta a szemeit. - -- Mert szeretem a Palit. Szerelmes vagyok bele. - -A csodálkozás fölszisszenése hallatszott. Gábel úr eltakarta szemeit a -tenyerével és közbekiáltott: - -- Óh gonosz, gonosz! Ily fiatalon. - -A leány arcza olyan lett, mint a láng. A szemei tündöklo fényben -csillogtak. - -- Azt gondoltam magamban, mikor keresztapám az albumot kérte, ha a többi -diákjaink közül volt valamelyik a Török Gyurival, hadd ösmerjen rájuk a -hevér-asszony, de ha Pali lett volna ott, azt megmentem. Én csak Palit -féltettem, tehát csak az o arczképét vettem ki. - -(Édes, édes leányocskám! - suttogá anyám a karzaton, s a mint szorosan -mellé voltam lapulva, nehány meleg könycseppet éreztem a kezemre hullani -az o drága szemeibol.) - -Zurzavaros zsongás keletkezett odalent, a tanár urak, úgy látszik, -halkan tanácskoztak egymással, csak egyes töredezett szavakat lehetett -hallani: "Bolondság az egész." "Ezért kár volt a sedest összehíni." "No -no! ki tudja?" és a Gábel ur nyers hangját vehettük ki, a mint -Mariskának mondta: - -- Most már elmehetsz, szép mákvirág. Gyönyörü koszorút kötöttél -magadnak. - -A lányka elment, a professzor urak is kezdék lassankint fölszedegetni a -felso kabátjaikat. - -- Az itélet szövegezését a fekete könyvbe, és a végrehajtását Gábel -kollegára bízzuk, - jegyzé meg az igazgató. - -Ezzel egymásután elszállinkóztak, csak Gábel maradt ott, az o tollának -perczegése hallatszott és a nagy fali óra ketyegett közbe. Olyan -csöndesség volt, hogy nem mertünk megmoczczanni. Kis vártatva azzal a -kezével, a melyikkel nem irt, megrázta a csengetyut, "csiling, csiling"! - -Vankovics úr belépett: - -- Hát maga hol volt, mikor az elobb kerestem? Halálos veszedelemben -forog az ember és ön nincs itt! - -- A fali táblákat mosogattam, kérem alásan. - -- Valde bene. A diák odakünn van, ugy-e? - -- Igen is odakünn járkál. - -- Hát vigye be és csukja el a kisebbik karczerbe. Ott lesz reggelig. De -jól vigyázzon rá és szigorúan bánjon vele, mert értse meg, egy -gyilkossal van dolga. - -- Igenis. - -- Aztán jojjön vissza, mert egy irást fog vinni a fokapitány úrhoz, -addig elkészitem. S ott kapja a további rendelkezést, hogy a diákot -kiereszti-e reggel, vagy pedig hatósági közeg jön érte? Úgy, úgy! - -Kegyetlen mosoly játszadozott a gyámoltalan emberke ajka körül. - -Vankovics eltávozott, o pedig tovább irt; szerettük volna mi is elhagyni -a karzatot, de lehetetlen volt úgy, hogy észre ne vegye, vártuk tehát, -mig abba hagyja. - -Ez alatt éktelen lárma, zaj keletkezett odakünn az utczán. Zürzavaros -kiáltások hangzottak: "Éljen!" "Hurrah!" Hihetoleg a diákok kezdenek már -gyülekezni a délutáni leczkére s azok zsibongnak olyan nagyon. A szegény -Palit most viszik a karczerbe. Arra kiáltozzák a "Hurrah"-t! Az utczai -zsivaj nott, mint az áradat s hömpölyögve egyre közelebb, közelebb -hangzott. Végre beömlött a kapun és az ámbitus csöndjét verte föl. -Tomboltak, ujjongtak, az orkánszeru bömböléstol kezdve a hahota, az -üvöltözés, visitás minden skáláján. De az egy cseppet sem konfundálta a -professzort. Hozzá volt már o ehhez szokva. - -Csak akkor ütötte fel nagy buksi fejét az irásból, mikor az ajtó -felnyilt és nagy sebbel-lobbal berohant Vankovics úr. - -- No hát elcsukta amiczenko? - kérdé a professzor úr szokott tótos -szólásmódjával. - -- Nem biz én. Szabadon eresztettem. - -Gábel úr nagy szemeket meresztett, a miket hirtelen elfutott a vér. - -- De hát megorült maga, ember? - -- Nem biz én, kérem alássan, hanem hát megjött a Török Gyuri. - -- Az nem lehet! A professzor úr felugrott és az asztalt verte dühében. - -Az teljes lehetetlenség! - -- Odakünn van az ambituson. Ot éljenezik a diákok. - -- De hiszen az meg van ölve. - -- Nincsen annak kutya-baja se. - -Gábel úr kékült-zöldült mérgében, egyszer-kétszer fogcsikorogva nyargalt -végig a termen. - -- Hát hogy merte maga elereszteni a diákot? - -- Hiszen ártatlan, kérem alássan, most már a vak is látja. - -- Az mindegy, - tombolt a kis kövér emberke. - Be kell azért mégis -csukni. - -- De mondom, kérem, hogy a Török Gyuri megkerült. - -- Azt is azonnal be kell csukni. Az elobbit azért, mert már el van -itélve, a másikat azért, mert a pajtását a veszedelemben hagyta. Önt -pedig azért kell becsukni, mert nem teljesítette a sedes parancsát. Most -én vagyok itt a diktátor, érti-e? Egy, ketto, három... takarodjék rögtön -és teljesítse a három parancsomat. - -Vankovics bácsi alázatos képet vágott, de azért esze ágában sem volt -elkotródni. - -- A mit kivánni tetszik, az lehetetlenség. Az elso diákot azért nem -csukhatom el, mert már eleresztettem; ki tudja, hol szaladgál azóta; a -másikat azért nem csukhatom el, mert az megszökött Korponára a színészek -közé, úgy hogy most a truppal jött ide és estére o lesz a Mátyás király; -magamat pedig azért nem csukhatom el, mert ha én leszek a rab, ki az -ördög lesz a porkoláb? - -- Csodálatos konfliktus! - hörgé a professzor úr. - Adja fel hát, -amiczenko, legalább a kabátomat. Különös idoket élünk. Mit szólnak majd -ehhez a kollegák? Én utoljára is nem bánom. - -S ezzel nagy hümmögve, morogva o is eltávozott, indulatosan becsapva az -ajtót maga után. - -Most már mi is lejöhettünk a karzatról, édes anyám arcza sugárzott a -boldogságtól. - -- Soha sem hittem volna, édes fiam, hogy ilyen jó az Isten. - -Gábel úrhoz érve, már ott találtuk Palit, ki vigan ugrándozva sietett -elénk, maga Gábel úr azonban haragos volt s a kis Mariska zokogása -kihallatszott szobácskájából. - -Anyám bement hozzá és össze-vissza csókolta. - -- Ne sirjon, kedves szivem. Magácska a legnemesebb szivu gyermek a -világon. - -- Hagyja a tekintetes asszony, ne kényeztesse... nagyon megszomorított -engemet. Nem is turöm tovább a háznál. - -- Tudja mit, Gábel úr, adja hozzám magyar szóra, cserébe. Hadd legyen o -az én leányom. - -- Cserébe? szólt Gábel úr. - Mond a tekintetes asszony valamit. - -- Ezért a boglyas gyerekért. (Engemet értett a boglyas név alatt.) Hadd -maradjon ez itt és tanuljon meg németül. Ráállasz? - -- Ráállok, mamám. - -- No akkor én is ráállok, - fejezé be Gábel úr. - Mennyi ruhát -csomagoljak be neki? - -- Valamennyit - mondá az anyám mosolyogva. - Mert az is meglehet, hogy -vissza sem adom többé. - -Ugy is történt, én magam ott maradtam Gábel bácsinál német szóra, -Mariskát pedig anyám vitte haza magyar szóra. A minek aztán az az -eredménye lett, hogy én még mai napig sem tanultam meg németül, Mariska -pedig az igaz, hogy megtanúlt magyarúl, de a német szót meg -elfelejtette. Ha mostanában néha-néha ellátogat Palival (a férjével) -Selmeczre, csak töredezve tud a rokonokkal beszélgetni. - - - - -A BECSÜLETES GYURI TÖRTÉNETE. - - -Önök nyilván tudják, hogy a Majornoky Ferencz és Gál Katalin -házasságából két fiu született. Bizonyosan azt is hallották, miért vált -el az öreg a feleségétol. El volt kérem ez a házasság hibázva eleitol. -Egy ügyvéd utján kötötték, pedig ugy látszik, mégis csak az égben kell -azt kötni és nem az ügyvédi irodában. - -Különben is az öreg Majornoky teljes életében szeles, makranczos bolond -volt, hiszen éppen azért házasitották is meg, ekképen okoskodván a -rokonai: - -- Ferinek asszony kell. Az asszony rendesen elferditi a férje eszét. -Okos emberbol bolondot csinál. Miért ne csinálhatna hát bolond emberbol -okosat? Egy fáradsággal megy a ketto! - -A mi Gál Katát illeti, csinos leány lett volna, ha termetben nem olyan -nagyon apró, s valószinüleg jó asszony válik belole jó férj mellett, ha -apja, a gazdag szappanos, alaposan el nem rontja a nevelését. -Fölébreszté benne a rangkórságot, mely kivált a polgári osztályból boven -szedi az áldozatokat. - -Szerencsét csinálni! Errol álmodnak azok a szegény polgár-leányok... -Nemesi koronát a zsebkendoik csücskébe. Szerencsét csinálni? Hát ugyan -szerencse: átmenni idegen földbe, idegen levegobe? - -Ha a venyige mondaná: "Ültess át engem le a virágos völgybe", azt -felelné a vinczellér: "Elment az eszed, kis venyige, hisz ott nem sütne -rád a nap, a kövér föld kiégetne..." Vagy ha a füzfa vágyakoznék: "Ássátok -ki gyökereimet, ott fönt akarok élni a hegyormon" - hogy dugnák össze -fejeiket a buja sások, gólyabegyek, mocsárvirágok alatta, nevetnének, -kicsúfolnák: "Jámbor fuzfa, a hegyoromra feljuthatsz, de nem élni, csak -elhervadni..." - -Hja, Gál Katalinnak senki sem szólt semmit! - -Ferencz úr, azt mondják, eleinte, mikor meglátta, tett ugyan némi -kifogásokat az apró termete miatt, de arra állitólag azt felelte volna -vissza a leendo anyósa: - -- Ne busuljon, Majornoky ur semmit. Majd elég magas lesz a Katka, ha a -pénzes ládájára ültetjük. (Hát persze, hogy az elég magasság!) - -El is vette, de bizony csak három évig éltek együtt. (Ha udvarias -volnék, hatnak is mondhatnám, mert a háborús esztendok kétszeresen -számitanak.) A harmadik évben valami pletyka kerekedett a környéken. Nem -is érdemes beszélni róla, a régi chablon: katonatiszt... párbaj... elválás. -(Ismeretes három állomás a házasság országában.) - -Ferencz rosszul bánt a nejével, az asszony ennélfogva tulságosan jól -bánt másokkal. Egyébiránt az ördög tudja, igaz-e? A válóperben csak az a -bizonyos "engesztelhetetlen gyülölség" volt fölhozva. Két szó, olyan -széles és mély, mint két nagy zsák, a mibe két ember szennyese bele fér. - -Ok nem oldozgatták, én sem rázogatom. Nekem ugy is csak a fiukkal van -dolgom, a kik az anyjuknál töltötték gyermekéveiket az öreg szappanosék -körében, mert az elvált asszony a szüleihez ment szalmaözvegyeskedni. -(Nem is tudom, miért nevezik szalmának, a mi voltaképen tövis?) A -szappanosék még ugy is büszkék voltak Katira, nincs az az alkalom, hogy -a nagyasszony ne ugy emlitse: "leányom Majornokyné." Hát még a két kis -kölyköt hogy kényeztették, beczézgették. Egész nevetség volt, mikor a -vén Gál Péter minden évben verset tanult be az unokái névnapjára és -rigmusokban köszönté föl "Majornok urait." - -A fiuk valóságos ellentétei voltak egymásnak. Gyuri barna, Pali szoke; -Gyuri jámbor, mély érzésu, Pali pajkos és léha természetü; Pali korán -elárulta, hogy urnak született, fintoritotta is az orrát a -szappanszagra, hanem a szelid lelkü Gyuri hévvel ragaszkodott a -nagyszülokhöz. Öröme is telt benne e miatt a nemzetes uramnak. - -- Ez a miénk. Ez a hajlékonyabb ág. Pali, meglássátok, reánk nem ismer, -ha majd négy lovon jár, de a Gyurikában megbizom, az ide hajlik. - -Mikor aztán a nyolczadik évben átvette a fiukat az apjuk, hogy a városi -iskolákban kezdje meg neveltetésöket, az elválás annyira elkeserité az -öregeket, hogy Gál Péterné asszonyom a nagy busulásba belehalt. Utána -ment az o hites feleségének Gál uram is. Mert minek is élt volna már? -Átkozott agyvelok kitalálták a milly-gyertyát. A szappanért pedig -tulajdonképen nem érdemes életben lenni, mert a gyertyamártás adja a -jövedelmet. - -Hiszen, ha a milly-gyertyákat föl nem találják, akkor az öreg nagy -vagyont hagyott volna a leányára és én most meg sem irhatnám ezt a -történetet, de mivel a milly-gyertyákat csakugyan feltalálták, Gál uram -ennek ellensulyozásául mindenféle vállalatokba belekapott és mire -szemeit behunyta, annyira leolvadt a nagy hirhedt vagyon, hogy maradt -is, nem is valami a szalmaözvegynek. - -Pedig el kellett volna a sok is, kivált aztán, a hogy a két haragvó -szülo közt, a kik soha sem találkoztak, sohasem látták egymást azóta, -megindult az elkeseredett verseny - a két fiu szeretetéért. - -Sajátságos harcz volt az! Olyat még nem jegyeztek fel annálék. - -A fiukról most már az apa tartozott gondoskodni, de tehette az anya is. -Minden héten ment a sok fris kalács Selmeczre, a hol tanúltak. Erre -megharagudott Majornoky Ferencz és kontraktust csinált az ottani -czukrászszal, hogy az o fiai annyit ehessenek a boltjában, a mennyi a -borükbe fér. A karácsonyi szünetekre ezüst órát vett nekik ajándékba; -fogta magát az asszony és a husvéti szünetekre (ki volt kötve, hogy azt -minden évben nála töltsék) arany órákkal lepte meg oket. No ez már olyan -tromf volt, hogy a tekintetes ur nem tehetett mást, mint pony-fogatot -szerezni be nekik a nyári szünnapokra. Ezt tessék aztán tulliczitálni. - -Bizony az anyai leleményesség nem pihent... S a mit az elméje kigondolt, -azt bármi áldozatokkal megszerezte, hogy a gyerekek szeressék. Majornoky -Ferencz váltig erosködött: "Nem hagyom magamat; nem fog ki rajtam!" - -Igy folyt ez hosszú tiz éven keresztül; ha az asszony instruktort -fogadott a fiukhoz, Majornoky mindjárt egy praefektust szerzodtetett -hozzájok. Mikor képeskönyveket, ifjusági olvasmányokat kezdett -küldözgetni, o megvett a liczitáczión egy egész bibliothékát s -béresszekéren vitette föl Selmeczre. - -A nebulók természetesen jól érezték magukat a vetélykedés mellett. -Tejben-vajban úsztak, bársonyban jártak, selyembe törülköztek. Pénzük -meg annyi volt, hogy a tizedrészét sem birták elhajigálni. - -De a tizenegyedik esztendoben láthatólag meglankadt a küzdelem. A mama -engedni kezdett. A mama már csak himzéseket, kézimunkákat küldözgetett. - -Palinak nem tetszett az idoknek ez a jele, de a "hajlékonyabb ág" szépen -elrakosgatta e csekélységeket is, sokra vette, megbecsülte, a mikor -megkapta, meg is csókolgatta: "Szegény édes anyám, hány ezer öltést -tett, míg ezeket varrta!" - -Az igazat megvallva, utóbb Majornokyn is észre lehetett venni némi -"fáradságot". Hja, a mult oszszel állott ki egy követválasztást. Sok -vérvesztéssel jár az! - -De mindegy, hisz már ugy is be van a fiuk neveltetése fejezve. Most -teszik le az érettségi vizsgát. Az pedig elég tudomány egy-egy -Majornokynak. - -Maga az öreg is feljött a vizsgára. (Mióta képviselo lett, szerette -magát mutogatni mindenfelé.) Mindjárt föltünt neki, hogy a Gyuri igen -kopottasan néz ki az idén. - -- Neked nincs különb ruhád? - -- Nincs, édes apám. - -- Hát hová teszed azt a sok pénzt, a mit küldözgetünk? - -- Elköltöm - felelt könnyed vidámsággal. - -Az apa kedvetlenül simogatta szakállát. - -- Hogy változtál át ugy egyszerre? Tavaly még megtakaritott pénzed is -volt és a mellett ugy néztél ki, mint egy herczeg. Mi történt veled, te -fiu? Nini, hát az órád, ékszereid, gyürüid? - -- Nincsenek meg. - -- Szépen vagyunk. Neked van valakid, te gazember. - -- Igen, van valakim. - -- No ez bizony elég korán van, te tejfelszáju - dörmögte az öreg, -összeránczolt homlokkal, de azért a tömött, oszülo bajusza mosolyra -gördült titokban. - Ej, kópé, hát nem mondanád meg, ki? - -- Nem mondom meg, apám. - -- Jól van, jól; most már csak siessetek hát a vizsgára, majd én is -utánatok megyek késobben. - -A képviselo úr még egy szivart akart elszíni elobb, de nem volt neki. -Talán csak lesz a fiuknak valahol. Kinyitogatta sorba a kis -mahagonifa-szekrényeket s kezébe akadt egy csomó postai vevény... ötven... -hatvan... negyven forintról szóltak. - -- Aha! - dünnyögte - megvan a valaki! - -Nosza hol a pápaszemem? Föltette hirtelen és fölszisszent. Ez a név volt -ott a vevényeken: "Gál Katalinnak". - -Hát már ennyire jutott az asszony. - -Ugy kell! Ugy kell! Valami ördögi ösztön ujjongni készté mint -diadalmast. A káröröm demonai körültánczolták s delejes ujjaikkal -csiklandozták, mig nem egyszerre jött egy fagyos kéz s rácsapott a -szivére, hogy megremegett és hátratántorodék. - -- Hozzá szít, engem pusztit, ot szereti! - és fölemelte ökleit dühösen. -No megállj, kigyó-kölyök! - -Erot vett magán, elment és végig hallgatta a vizsgát látszólag -nyugodtan, csendesen, de lelke háborgott belül. - -Mikor vége lett, a tanár urak kihirdették az eredményt: Pali megbukott, -Gyuri kitüno sikerrel ment át. - -Az apa oda lépett ahhoz a fiához, a melyik megbukott s gyöngéden -csókolta meg homlokát: - -- Ne félj semmit, azért te mégis ur leszel. - -A másik lehajolt hozzá, hogy kezét csókolja meg; visszavonta s szemeibol -haragos villám lövelt feléje. - -- Eredj a szemem elol... Megátkozlak! - -- Atyám! - kiáltá Gyuri elhalványodva - hát mit cselekedtem? - -- Mit? Elárultál! Anyádnak küldözöd a pénzt. Tudom már hova lett órád, -hol vannak ékszereid. Meglopsz engem o miatta... - -- Tudd meg, hogy o nagy szegénységben van - rebegte Gyuri és elotörtek -szemeibol a könyek. - -- Semmi közöm hozzá - szólt a szivtelen Majornoky. - Hozzád se többé. -Mehetsz a hová akarsz. - -- Bocsáss meg - esengett a fiu szivszakgató hangon - én csak a természet -törvényeit követtem. - -Az öreg gunyosan kaczagott föl. - -- A természetét? Nem ismerem azt az urat mint törvényhozót. Tudtommal -egy kerületben sem választották meg. Különben eredj hozzá, ha az o -törvényeit követed. Én többé nem ismerlek. - -Igy tagadta ki Majornoky a Gyuri fiát, a ki elhagyatva, gyalogszerrel -indult a városka felé, a hol az anyja lakott, mig Palit négy lovas hintó -vitte az osi kastélyba. Hanem a városban ok is megálltak, Majornoky -bemutatta fiát az alispánnak. - -- Ajánlom Palit a szivességedbe. Nem iskoláztatom többé, ennélfogva -végzett ember. Gondoskodjál, kérlek, számára valami hivatalról. - -Az alispán nyájasan fogadta oket. - -- És mire volna leginkább alkalmas a Pali öcsém? - -- Arra, a mi legelobb megüresedik - felelte természetes hangon idosb -Majornoky ur. - -Az isteni gondviselés ugy akarta, hogy Lázár János ur, a megyei -számvevo, költözzék el leghamarább az élok közül, lon hát Majornoky -Pálból néhány hónap mulva számvevo a megyénél; mig a hajlékonyabb ág, a -becsületes Gyuri egy vén prókátorhoz állt be irnoknak, hogy anyja -nyomorát keresményével is enyhithesse. - -Mert bizony gyöngén állt már a szalmaözvegy; a mi kis pénze volt, -elfogyott, a nagy koházából kiliczitálták, értékes ingóságai -elvándoroltak. (Milyen gyors lábuk van azoknak, ha ugy megindulnak!) - -Hónapos szobába huzódott a fiával, annak a bérét is varrással kellett -megkeresnie. A toll is rossz kenyérkereso, de hát a tu! Az még -tekintetes urnak szólithatja a tollat is... - -Szegényesen tengtek, de nem minden öröm nélkül, kivált az asszony; élt -még a férje, gyülölhette; ott volt az egyik fia, és egészen az övé volt, -szerethette. Sot szerethette a másikat is, habár az csak hébe-hóba irt -egy-egy levelet. Eljönni nem ért rá. Élte a világát, udvarolt, mulatott, -adósságot csinált. - -Sokszor is ülte meg e miatt a szegény anya homlokát a boru s megrezgette -hangját a keserüség. - -- Egyedül állunk, édes fiam. Pali sem a miénk. Nincsen nekünk senkink -ezen a világon. - -Igaz, ugy volt; a másvilágról kellett jönnie valakinek, hogy kisegitse -oket. Egy nap néhai Gál Mátyás, budai csizmadia végrendeletét bontották -föl a budai tanács elott, melybol kisült, hogy a becsületes mester -kétszázezer forintnyi vagyont hagyott a testvérbátyja, Gál Péter, -Katalin nevü leányának, ha még életben vagyon. (Ugyan hány pár csizmát -varrhatott az meg életében!) - -Bezzeg fölviradt megint a Majornoky fiuknak! Gyuri ott hagyta a -princzipálist, Pál urfi is legott ráért édesanyját látogatni. De a mikor -itt felbukkant arany pompájával a nap, éppen akkor áldozott le odaát. -Majornoky Ferenczet tönkre tette a képviseloség. Hja a népbizalomnak -nagy a gyomra. Most, hogy nem kapott többé mandátumot, kénytelen volt -szolgabiróságot vállalni s mindig alább-alább merült az uzsora -hullámaiban. A Majornoky-kastély és birtok árverésre kerult. - -Kapóra jött a szalmaözvegynek. Milyen elégtétel lesz az! Ki is adta -legott a parancsot: - -- Ülj kocsiba Gyuri, és meg se állj Majornokig. Vedd meg, akármibe kerül -is. - -Majornoky Ferencznek már nem volt semmije, de még ur volt, és pedig -mekkora ur! Gyuri éppen a járásán át utazott a majornoki árverésre s a -hol éjszakára megszállt, egy falusi korcsmában, valami enni valót kért. - -A korcsmáros gondolkozóba esett, hogy mit adhatna. - -- Csináltasson egy kis rántottát - szólt a vendég. - -- Rántottát? - kiáltott az föl csodálkozva. - Jó helyen beszél az ur. Az -egész környéken nincsen tojás. - -- Hát hova lettek a tyukjaik, azaz mivel foglalkoznak? - -- Megvannak, kérem alássan, hanem a kakasok pusztultak el. Rettento -öldöklés van itt egy év óta, a hogy Majornoky ur a szolgabiró. - -- Nem értem. - -- A nagyságos ur ideges, nem tud aludni s a melyik faluban megszáll a -járásban, ott az eloljáróság kiöldösteti a kakasokat, hogy éjjelente föl -ne keltsék ostoba kukorikolásaikkal. - -Ilyen volt a szolgabirói nymbus valamikor. Hanem a kétszer-ketto már -akkor is örökké négy volt. A ki nem tudott számolni, biz az arra jutott, -hogy aztán nem, tudott aludni. A kakasokat még ki lehetett végeztetni, -de a hitelezok éltek és ébren voltak. - -- Hanem iszen - fecsegett tovább a korcsmáros - nem sokáig lesz már o -szolgabiró. Nagyon a végét járja már. - -- Hogy-hogy? - -- Éppen holnap árverezik Majornokot. - -- Tudom. De szolgabiró azért megmaradhat. - -A korcsmáros szemeivel hunyorgatott. - -- Hát tetszik tudni, a hogy veszszük. Sok mindenféle tarka macskája van -Majornokynak. Egy pár nem tiszta természetü adósság, hiszen tetszik -engem érteni... a kezelés körül némi formátlanságok. Én tudom ezeket, mert -a fiam az irnoka. Az nekem mindent elmond. Ezek a dolgok elobb-utóbb -megfojtják. Pedig sajnálom szegényt, igazi ur volt. - -A vendég szomoruan sohajtott, gondolkodva hajtotta le fejét az asztalra; -majd élénken kérdé: - -- Hogy hivják önt? - -- Engem Balics Gábornak. - -- Akar-e egy szivességet tenni s a mellett egy jó cselekedetet? - -- A dolog minemüsége válogatja - felelte ékesen Balics Gábor. - -- Én Majornoky György vagyok, a Majornoky Ferencz fia. - -Az öreg korcsmáros agyaráról ijedten fordult le az ezüst kupakos pipa. - -- Ejnye, ejnye! - dadogta kétségbeesve. - Inkább a nyelvemet vágtam -volna ki... Itt állok, kötözzenek meg. - -- Semmi baja sem lesz, Balics bácsi, biztatta Gyuri nyájasan - sot -inkább köszönöm, hogy szólt. Hanem egyre kérem... - -- Életemet! - kiáltá a csacsogó öreg éledezve. - -- Nem kell az élete, Balics bácsi - hanem beszéljen fiával és -valahányszor olyan dolog talál fölmerülni, a mi árthatna atyámnak, -jöjjön hozzám, én rendbe hozom azt ugy, hogy o észre se vegye, önnek is -megfizetem a fáradságát. Megigéri? - -- Itt a kezem rá. És hol keressem az urfit? - -- A Majornoky-kastélyban. - -- A Majornoky-kastélyban? De hisz azt holnap eladják. - -- Éppen azért - felelte mosolyogva Gyuri. - Csak keressen föl ott; vagy -ön, vagy a fia. - -Másnap a Majornoky kastély és birtok Gál Kataliné lett mindenestül. Nem -kellett megmozditani semmit. A czimer (a kard élére szurt török fo) ott -maradhatott a homlokzaton, az osök sem voltak kénytelenek elköltözködni -a falakról; otthon voltak itt ezentúl is. - -Nemsokára beköltözködött a szappanos leány azokba a termekbe, hova annyi -édes reménynyel lépett egykor fiatalon s hol annyit szenvedett azután. -Bejárta a kertet, fölkereste az ismeros bokrokat. Nini, a szegény -galagonya innen kiveszett. Pedig abba hasitottad fel egyszer homlokodat, -Gyuri fiam. Óh, óh, a kis körtevesszo, hogy megnott, hogy elaggott... Az -volna ez? Nézd csak Pali, abban az évben ültették, mikor te születtél. -Hát a patak a kert végében megvan-e még? csörög-e még? - -Biz' az ott csörgött, csacsogott és mert osz eleje volt, ringatta, vitte -az elszáradt faleveleket a tengerbe. - -Mikor aztán kigyönyörködte magát az uri birtokban, fölosztotta a -szerepeket fiai közt. - -- Pali hadd hivataloskodjék tovább. Házasodjon meg jól, hozzon -menyecskét a házhoz. Elég tág a kastély. Évenként pótolom a fizetését -négyezer forinttal. Mi pedig Gyurival itt maradunk gazdálkodni és -élvezzük a csendes falusi örömöket. Azért te is ur leszel, édes fiam, -neked is kiadom a négyezer forintot itthon, négy lovon járhatsz, inast -tarthatsz, pezsgot ihatol. - -Gyuri otthon cseppent s egész odaadással vitte a gazdaságot. Négy lovat -ugyan nem tartott, pezsgot sem ivott, de azért boldognak érezte magát, -csak néha komorodott el napokra. - -Akkor aztán hiába simogatta forró fejét lágy ujjaival édes anyja. - -- Neked valami rejtett bajod van. Mi bánt, kis "ágacskám"? - -- Csak ugy elgondolkoztam egyrol-másról. - -No ugyan mirol? Hiszen nem volt semmi oka a búskomorságra, mely egyre -gyakrabban lepte meg. Szerelmes nem lehetett, nem járt sehova, nem -ismert senkit. O hozzá sem jártak. Csak egy öreg ember fordult meg nála -egy ido óta sürubben, azzal aztán bezárkóztak a kerti házba és -tárgyaltak órák hosszáig. Rendesen olyankor mutatkozott rajta az a méla -levertség. - -Az édes anyja kiérezte: - -"Ez az ember szállitja valahonnan azt a sok bánatot, de megtudom, -rájövök, ha máskép nem, fortélylyal." - -A fia éppen künn járt a mezon egy délután, mikor Balics Gábor, mert o -volt, beállitott. - -- Jöjjön be hozzám - hivta nyájasan az úrno. - -- A fiatal urhoz jöttem - huzódozott Balics uram. - -- Tudom, - ravaszkodék ez - mondta a fiam és megbizott, intézkedjem -helyette. Hát mi baj van? - -- Hja bizony, megint pénz kell. - -- Még mindig? De hát mire kell az a sok pénz? kérdé a szalmaözvegy -találomra. - -- Hja, hja, - vakarta fejét az öreg - a vármegye nagy kemencze... - -- Hozott-e valami irást? - -- Hogy ne! Itt a levél magától az öreg nagyságos urtól. Tegnap -függesztették föl szegényt. Hja, a vármegye nagy kemencze... Mennyi pénzt -hordtam el és mégis fölfüggesztették! - -Mig az öreg fecsegett, csacsogott, addig az asszony reszketo kezekkel -tartotta azt a levelet és olvasta villámló szemekkel: - -"Kedves Gyuri fiam! Küldj a becsületes Balicscsal száz forintot. - -Majornoky." - - -Az asszony olyan sápadt lett, mint a fal, majd vörös, mint a -skarlát-posztó, apró szürke szemei kidülledtek és kékes lángokat -löveltek, mint a kigyóé. - -- Távozzék! - hörgé fogait megcsikorgatva - mert mindjárt keresztül -megyek a lelkén! Egy garast sem kap. Takarodjék! - -Egyszerre levált róla minden máz, a mit a neveloben ráaggattak, a mit a -fényes kastély, a selyem kelmék kölcsönöztek neki. Egészen kihámozódék a -szappanos-leány. - -Ökleit fölemelte s neki rohant sziszegve körmeivel Balics uramnak, ugy, -hogy az vad futásban keresett menedéket. - -És e rettenetes furiában összeszakgatott magán minden ruhát, a földhöz -vagdalta a porczellánokat, a vaskályhához paskolta az üvegeket, végig -futott a folyosókon, fölrugott dézsát, virágcserepet, a mit elotalált, -beszaladgálta a cselédszobákat s ütötte-verte ádáz dühvel agyba-fobe a -szolgálókat. - -Ekkor érkezett Gyuri. Vidáman fütyörészve lépegetett a gyaloguton a -kastély felé. A nap utolsó bágyadt fényét nevetve szórta le a halmokra -és völgyekre. Az égbolt olyan volt, mint a frissen szürt tej. Balról az -erdo zugott rejtélyesen, elálmositón. - -- Csukjátok be a kapukat! - rikácsolá a boszült asszony. - -A megriadt cselédek összeugráltak, s az osi nehéz vaspántos kapu, mely -már százötven esztendo óta nyitva áll éjjel-nappal (mióta a törökök -elmentek innen), dübörögve csapódott be Majornoky György elott. - -- Ej no, hát mi ez? - boszankodott Gyuri s zörgetni kezdett. - Nyissátok -ki! - -Semmi nesz. Hallgatódzott s ugy rémlett elotte, mintha belül halkan -beszélgetnének. Egy-kettot csapott öklével a kapura: - -- Hej emberek! Én vagyok itt! - -Fojtott, visszatartott kaczaj volt a felelet. - -- No megálljatok, gazemberek. - -Türelmetlenül járt föl s alá. Majd fölvett egy követ és azzal kezdte -döngetni a vaspántokat. - -Egy ablak nyilt meg az emeleten. Hallani lehetett a nyikorgását. - -- Miféle zaj ez? - kérdé egy százszor hallott hang, de még sem ismeros. - -- Én vagyok, mama. - -- Kicsoda? - -- Hát rám nem ismersz? - kaczagott föl Gyuri. - Persze, a méreg -megváltoztatta hangomat. Képzeld, becsukták a kaput az orrom elott. - -- Én parancsoltam. - -- Te? - kérdé Gyuri meghökkenve. - Te rendelted? Hogyan kell azt -magyaráznom? - -(Most kezdte csak észre venni, hogy ez aligha puszta tréfa.) - -- Ugy, hogy föl is ut, alá is ut. Itt nincsen többé kereseted. - -- Anyám! - kiáltá remego hangon. - Hát mi történt? - -- Az történt, hogy az apáddal tartasz, megloptad a szeretetemet, -kijátszottad jóhiszemüségemet, pocsékoltad a vagyonomat. Neked nincs -jellemed, kitagadlak. - -Ez volt az utolsó szó. Az emeleti ablak még egyszer zörrent, mikor -becsapódott. Vége volt mindennek. - -Gyuri odatámasztotta zugó fejét a kapuoszlophoz s hosszan, -megüvegesedett szemekkel nézte a felhotelen eget, a hol éppen most -gyuladozott egy virgoncz csillag. Nézte a csillagot, de az meg nem -szólitotta. - -Azután kitörülte szemeibol a könyeket és elindult a gyaloguton. Most már -jobbról maradt el az erdo. És az meg is szólitotta: "Neked nincs -jellemed" - zugta utána. - Fönt a dombon, a Pap István-féle majornál egy -mogyorófabokor szólt hozzá: "Vágj le rólam vándorbotot!" Sokáig -keresgélt a hajtások közt, mig végre letörte a leghajlékonyabb ágat. - -Hova ment, mi lett, nem hallottam, de majdnem bizonyos, hogy mindig a -rövidebbet huzta, mig a léha Pali nyilván csillogott a jólétben, mert -mindig a jóléthez huzódott. - -A mit én elmondtam, hajszálig igy történt, de azért, a mit Balics uram -fecsegett, jót nem állok. Hiszem ugyan, hogy az öreg Majornoky elkezelte -a vármegye pénzeit, de hogy föl is függesztették volna, az az egy -például nem valószinü. - - - - -EGY FIUNAK A FELE. - -(Egy csevegésnek a fele és egy regénynek a fele.) - - -I. A BEVEZETÉS. - -Mikor e nagytekintélyü kör[1] részérol azt a megtisztelo felszólitást -kaptam, hogy felolvasást irjak, már akkor mondtam a nálam járt uraknak: - -- Én, megvallom, soha sem mulattam életemben valamely felolvasáson. Hát -nem is tudom elképzelni, hogy más valaki is mulathasson. - -Az urak udvariassága nem engedte, hogy igazat adjanak, hanem én azért -mégis megappellálom mondásomat a plenum elé. - -Csak egy jogosultságuk van a felolvasásoknak szerintem, hogy az unalmas -téli estét mégis csak agyonütik. - -Ilyen agyonütésre vállalkozom most, de megvallom, nem minden rafinéria -nélkül. El is mondhatom, ha parancsolják - mióta Bismarck nyomán az -oszinteség a legélesebb fegyvere lett a ravaszságnak. - -Hát én bizony helyrajzi tanulmányokat tettem elobb, hogy -megválaszthassam tárgyamat, hallgatóimhoz a legillobbet. - -Kikérdeztem: szoktak-e a körben ferblizni? - -- Nem igen. - -No azért, mert ha ferbliznének, akkor egy pikáns történetet mesélnék. A -ferblistáknak heves vérük van. Azoknak még szerelem kell. - -- Hát tarokkozni szoktak-e? - -- Nagyon ritkán - felelték a forrásaim. - -No azért, mert ha tarokkoznának, akkor valami országgyülési -koulissatörténetet komponálnék ki. Mert a politika a tarokkisták játéka, -azaz hova beszélek, a tarokkot akarom mondani, hogy a politikusok -játéka. - -- De hát mit szoktak mégis leginkább játszani a körben? - -- A dominót! - -Hohó a dominót? No már most tudom, mihez tartsam magamat. A domino -csendes családos emberek kultusza. Most már megvan az utbaigazitó, mit -kell ott elbeszélnem. - -Mert, ne is nevessenek kérem, nagy taktika kell ahhoz. - -Egy husvét napján az történt meg Deák Ferenczczel, hogy nagy beszédet -tartott a belvárosi választóknak, a mely roppant hatást tett. Deák -Ferenczczel sokszor megtörtént az ilyesmi. - -Egy felvidéki képviselonek (miért ne nevezzem meg, hiszen négyszem közt -vagyunk, Urbanovszky Erno volt) annyira megtetszett a beszéd, hogy -betanulta szóról-szóra, váltott hozzá egy vasuti menetjegyet, -hazautazott a saját választóihoz és elmondta azon melegében eleitol -végig, magyarul is, tótul is. - -A beszéd nem csinált semmi hatást. - -Urbanovszky csodálkozva nézett szét a közömbös hallgatóságon és -boszankodva dörmögte: - -- No, én czudarul megjártam a Deák eszével. - -Ha most itt átvehetném a meseiró szerepét és az igazság magvát bele -akarnám göngyölgetni a mesémbe, rá kellene fognom az öreg Deákra, hogy o -meg egyszer tréfából az Urbanovszky beszédjét mondta el a belvárosi -választók elott, és a mint látta a roppant hatást, csodálkozva dörmögte: - -- Soha sem hittem volna, hogy ilyen okos ember ez az Urbanovszky! - -Mindebbol csak azt akarom levonni, hogy a Deák hangjával az Urbanovszky -beszéde is hatott. - -És most már bevallottam kiszámitott ravaszságomat, miért nem olvasom én -magam ezt a kis történetet,[2] melyet a dominójáték alapján békés -családos emberek számára hoztam. Mert ugy vagyok én azzal, hogy ha -valamit irni kell, hát rendesen felülök a képzeletbeli lovamra, lustul -már a szegény pára, valami nagyon messzire soha sem visz, de azért haza -a szüloföldemre csak mégis elérek vele, ott aztán elokeresem valamelyik -ismerosömet és elhozom. - -Most kikerestem a legritkábbat közülök, egy jó mostoha anyát. Annak a -történetét mondom el. - -Egy jó mostoha anya, - fogják ellenvetni, - ugyan, ugyan, hisz az -lehetetlenség! - -Már pedig én mégis tudok egy jó mostoha anyát. - -Hiába rázzák a fejüket, hogy nem hiszik. Hiszik majd, ha elbeszélem. - - -II. MAGA A TÖRTÉNET. - -Hát az történt kérem, hogy egy vidékünkbeli komposszeszornak, névszerint -Gáthy Lorincznek, meghalt a szép fiatal felesége gyermekágyban. - -A meghalt asszonyt elsiratták, eltemették, hanem a kis bimbó, szép -egészséges fiucska, megmaradt. - -Gáthy Lorincznek volt egy öregebb no rokona, a ki a temetés után -fölvette karjára a kisdedet és a mi könyje megmaradt a temetésrol, azt -sirta el a bölcso felett. - -- Szegény kis árvácskám, mi lesz te beloled! Elpusztulsz, elveszel anyai -kéz nélkül. - -(Nyilván oda akart jönni a néni gazdasszonykodni - mert ma már senki sem -diskurál ok nélkül még egy három napos gyerekkel sem.) - -- Hát az lesz belole, fölnevelem becsületesen - mondá az apa, s fölkapta -a csecsemot és megcsókolta a gyenge piros képét - ne félj semmit fiam, a -mama elment, de visszajön még. Nem hagylak én anya nélkül. - -- Csakhogy az nem édes anya lesz, Lorincz öcsém. - -- Én az édeset adom neki vissza. - -- Eredj hát, kapard ki a földbol, ha olyan hatalmas vagy. Ott fekszik az -már örökkön-örökké. Az, a kit te hozol, mostoha lesz, Lorincz, ha arany -pántlikával fonja is a haját. - -A temetés után elutazott Gáthy Pestre, magával vitte a kis fiut és ott -hagyta. Hideg, zárkozott jellemü ember volt, se o nem mondta, se nem -kérdezték, kinél hagyta, mi lett vele. Az emberek vállat vontak: - -- Od'adta valakihez gondviselésbe. - -Két hét mulva jött vissza és rá három hétre elvette az uradalmi -joszágigazgató hugát, Zehernyey Borbálát. Az volt akkoriban a -legcsinosabb özvegyasszony nálunk. - -Az emberek erre is vállat vontak: - -- Lám, eltette a porontyot az utból... Mégis csak rossz ember ez a Gáthy. - -Nem nagyon sokára és nem is elég sokára (Nincs itt valahol egy -kalendárium?) az uj asszony szintén egy fiucskával ajándékozta meg -Lorincz urat. - -Még fel sem kelt Gáthyné a gyerekágyból, mikor az ura megint elutazott -Pestre és megint elvitte a gyereket, ugy hogy vissza se hozta többé. Az -emberek nagy szemeket meresztettek: - -- Hát ez mi? Gólya hozta tegnap, apja viszi holnap. - -Rejtélyes sugás-bugás támadt. Találgatták, mit csinál a gyerekeivel? -Kinél hagyja ott Pesten és miért? Vagy tán nem is Pestre viszi a kis -ártatlanokat, hanem Buda-Keszire. (T. i. ott laknak a mennyország udvari -szállitói.) - -És mig a Gáthyék háta mögött egész legendák kerekedének, addig otthon is -nagy sirás-rivás verte fel a kis barátságos kastély ódon szobáit. A -fiatal anya kétségbe volt esve, törvényt, elválást emlegetett, követelte -a gyermekét; majd fenyegette, majd rimánkodott az urának, térden kuszott -elotte és átkozta a feszület elott: - -- Add elo a gyermekemet, hova tetted? - -De a különcz ember hajthatatlan maradt. - -- A gyermek jó helyen van, - mondá - megkapod majd egyszer. Ne firtasd, -mert hasztalan, ne rimánkodj, mert se meg nem mondom, sem elo nem adom. -Fogadásom van rá, elso feleségem holttesténél tettem. Nem fogom -megszegni. - -Igy mult el öt év, azalatt ezerszer csordult ki az anyai sziv kínja. -Minden utat bejárt, minden módot megkisérelt, de egyik sem vezette -sikerhez, a "kegyetlen apa" olyan hideg, érzéketlen maradt, mint a ko. -Gyakran járt fel Pestre "a gyerekeket megnézni", de az asszonynak alig -mondott egyebet róluk, mint hogy egészségesek. - -Az ötödik évben aztán igy szólt Lorincz egy héttel Borbála napja elott: - -- No asszony, süss, fozz az idén a névnapodra, mert holnapután elmegyek -Pestre és haza hozom a gyermekeket. - -Az anya egy örömsikoltással borult ura nyakába. Ez az egy szó elfujt -mindent. Öt esztendonek keseru gyötrelmét. - -Pedig az az öt év lett volna a legédesebb méz a gyermekkel. - -Nekem magamnak is van egy kis fiam, én tudom, mi az, ha szeretjük, ha -megosztozunk játékaiban. Öt év éppen az a korszak az elso gügyögéstol az -elso veres mellényig. Ilyenkor van a legtöbb öröm a gyerekbol. Ott lenni -az eszmélkedésnél, megfigyelni, hogy ismeri fel a tárgyakat, hogy köti -össze a fogalmakat s hogy indul meg az a csodálatos gép, az ész; eloször -csak az egyik rugó mozdul, aztán az egyik kerék, ha végül valamennyi -jár, az már akkor csak zakatolás. - -Az elso ismerose fiamnak egy állat volt. Egy macska. Ot szólitotta meg -kedves selypito hangján a legelobb: "csicsa, csicsa"! Micsoda esemény -volt az a háznál! (A czicza is kávét kapott az nap.) - -Mikor aztán mosdatták a teknoben a szivacscsal, mert az is olyan szormés -volt, mint a macska, a szivacsra is azt mondta "csicsa". Az elso kanál -levesben, melyet belekényszeritettek, egy laska uszott, mint a hogy a -szivacs uszott a teknobeli vizben, a parányi laskát is megösmerte, hogy -az "csicsa". - -Éppen tél elején volt ez. Az égbeli dunyha megrepedt egy napon s a finom -pelyhek ott szálldogáltak az ürben, éppen mint a laskák. "Csicsa! -Csicsa!" - kiáltozta a hópelyhekre. - -Minden csicsa volt elotte, de mégis bizonyos rendszer szerint. - -Jött azután az érettebb kor, mikor azok a kedves ötletek születnek, a -minoket mi öreg emberek nem birunk kigondolni. - -- Hogy hivnak? Kérdeztem egy napon. - -- Csicsa Pálmán - felelte váratlanul. - -(Van ugyanis valami rokonhangzás a Tisza Kálmán és az o neve közt, hát a -jobbik nevet vette magának a gazember.) - -Egyszer a ruháját piszkolta be és igy szólt: "Mama más ruhát!" Mikor -leesett és megütötte a fülét, megint parancsolón kiáltott fel: "Mama más -fület!" (Ezt a mondását három hónapig kolportálták a rokonságban, -levelekben megirtuk, éloszóval eldicsekedtük - sot ime még a -felolvasásomba is bejutott.) - -Ha mosolyog, nevet az egész szoba, ragyogó verofény süt be az ablakon. -Hátha még kaczag! Muzsika szól, cseng-bong a levego, talán ezer czigány -is huzza. Apró bárányok ugrándoznak a mezokön, madarak csicseregnek a -falombokon... - -Ez az én kis fiam - de valamennyinek van ilyen édes története, szinekben -gazdagon váltakozó. Ha okos a gyerek, akkor az okossága a gyönyörüség, -ha nem okos, akkor az ostobasága a gyönyörüség. - -És éppen ezt az elso öt évet vette el Gáthy a feleségétol és magától. - -Hanem iszen mindent feledtetett az az óra, mikor Borbála napkor -berobogott a cséza az udvarra s két piros, élettol pezsgo gyereket -hámozott ki Gáthy egy farkasbundából. - -Az asszony szivdobogva, örömrepesve rohant ki eléjök és kitárta a -karjait. - -Szemének egy lángvillanata gyorsan átfutott vizsgálódón a fiuk alakján, -arczvonásain. - -- Mamám! kiáltá az egyik és a nyakába ugrott. - -- Mamám! - kiáltá a másik és megölelte. - -Melyiknek a csókja volt édesebb? Gáthyné megdöbbent. Nem tudta -eltalálni. - -A férj Laczinak szólitotta az egyik fiut, a másikat Palinak. Arczban is -hasonlók voltak, termetben is. Egyik sem látszott fejlettebbnek. Hiszen -csak hónapok voltak köztük. - -Az asszony félrehitta Gáthyt s mohón kérdé: - -- Melyik az én fiam, mondd meg. - -Gáthy elnevette magát kedélyesen. - -- Hogy képzelsz te olyan bolondot. Hiszen éppen azért kellett a -gyerekeket homályban, idegenben nevelni, titokban keresztelni, hogy -egyformán szeresd mindakettot, hogy meg ne tudd, melyik a te fiad -közülök. - -- Ember, gondold meg, mit cselekszel! - -- Meggondoltam. Légy türelemmel. Husz éves korukban, mikor anya nélkül -is megállnak, megmutatom a fiadat s átadom a bizonyitékokat. - -Az asszonynak nem volt mit tennie, mint egyformán szeretni, gondozni a -fiukat, de az anyai érzés nem pihen sohasem, kutat, fürkész, követel és -fegyverkezik. - -Nézte a gyerekeket ébren, alva, figyelte a természetüket, melyiknek a -szokásaiban találná meg jobban a rokonságot a magáéival, oda állitotta -hol az egyiket, hol a másikat a tükör elé, maga is oda állt és -összehasonlitásokat tett. Néha föl is csillant bennök egy-egy vonás, egy -tekintet, egy szó vagy egy mozdulat, annak mohón utána kapott: "Ez az -enyém"... Hanem hát az volt a baj, hogy egyszer a Lacziban találta meg, -máskor a Pali gyerekben. - -Hát az anyai sziv, az a delejes érzo hus, a melyrol annyit zengtek a -poéták, nem sugta meg neki, melyik az o fia? - -Nem biz az! Csak a poéták csináltak abból vagy ezer esztendeig olyan -nagy bölcset. Lejárta az már magát! - -A gyermekek ezalatt szépen nottek és tanultak. Derék, kedves fiu volt -mind a ketto. Ok is tudták már, hogy egyiküknek mostoha anyja az édes -anyjuk, de mindenik azt gondolta, hogy a másiké. - -Egészen jól megvoltak igy. Egyszer azonban beteg lett Gáthy, az asszony -föl akarta ezt használni, ha gyenge a test, gondolta, elgyengül tán a -lélek is. Macska hizelgéssel körülvette, a nyavalyájában a sok -rimánkodást vele megunatta. - -- Mutasd meg a fiamat... légy jó, légy irgalmas, édes uram. Esküszöm az -élo istenre, a halott anyámra, hogy csak én fogom azt tudni, de a -mostoha fiam soha sem. Egyformán fogom én azokat szeretni. - -- Jól van, asszony. Hiszem, ha megesküdtél. - -(Éppen ebben a perczben lépett be a szobába Pali.) - -- Ez a fiad - sugta. - -Az anya oda szaladt hozzá, átkarolta, megcsókolta, fejét az ölébe vette, -selyem szoke haját gyöngéd szeretettel morzsolgatta, rendezgette. - -Délben már a szebbik alma a Palié lett. Uzsonnára a kés beljebb szaladt -a kalácsba, mikor a Pali részét vágta. - -Estefelé a kerti házban, a hol a fiuk labdával hajigálkoztak, egy -ablaktábla kitört, a fiuk azt mondták magától - de a mama rögtön -kitalálta, hogy az alkalmasint a Laczi dolga lesz, pedig a Palié volt. - -És ez igy ment napról napra. Gáthy észrevette. - -- Ej ej, asszony, asszony! - -- Mit parancsolsz, Lorincz? - -- Nevetek rajtad, Borbála. Ilyenek vagytok mind. Csak egy rugót nyomtam -meg a szivedben s mindjárt kiszaladt belole a mostoha anya. A próba nem -sikerült. - -- Milyen próba? - -- A gyerekekkel. Föltettem magamban, azt vallom tiednek, a melyik -legelobb lép be az ajtón. - -- Te szörnyeteg! kiáltá a no vadul. - Megcsaltál. - -- Meglehet. De hát te nem csaltál-e meg, hogy egyformán fogod oket -szeretni. Laczit hanyagolod azóta, Palinak tulságosan kedvezel. Gonosz -vagy. - -Borbála tehetetlenül rogyott össze egy pamlagra. Meg volt semmisülve. És -azóta soha sem merte többé elohozni a férjének: melyik az o édes fia. -Hasztalan is lenne az már. - -Hanem iszen ott volt a biztató jövo - a huszadik esztendo. Akkor aztán -megtudja a bizonyosat. - -S az az esztendo egyre közeledett. A hársak lehányták a leveleiket az -udvaron, a fiukat olyankor elvitték a városi iskolákba, és mikor a -hársfák nemcsak ujra neki lombosodtak, hanem a bokrétáikat is -kieresztették, akkor megint visszajöttek. Sok esztendeig ment az igy. - -Hanem egyszer aztán olyan év jött, hogy hiába nyiltak a hársak az -udvaron, a gyerekek vissza nem jöttek. Az iskolapadokból odamentek, a -hol a rózsák nyiltak... piros vérrózsák zöld fure festve. - -A professzoruk egy nap belépett az iskolába ugy mint máskor, de -szokatlanul ünnepélyes arczczal, a pedellus azonban, a ki a könyveket -czipelte máskor a nagytiszteletü ur után, most egy nagy nyaláb puskát -hozott, roppant szuszogva a teher alatt. - -- Fiuk, - szólt a nagytiszteletü ur a kathedrába lépve, - tegyétek le -azokat a könyveket. Ostobaság van azokban. Nehéz napokat élünk. Lássuk -csak, melyitek birná el a puskát. - -Nehéz napokban könnyü a puska. Mindnyájan megbirták. - -Elment az egész osztály, köztük a Gáthy fiuk is. A professzor vezette -oket. - -A háboruban elesett az egyik. Csak László tért haza az osi kuriába. - -Nem volt akkor abban semmi különös, hogy valaki elesett. Föl sem vették. -Az volt a csodálatos, ha valaki el nem esett. Szinte restelte az illeto -és mentegetozött. - -Megörültek otthon a hazatért hosnek. Csakhogy legalább o megvan. Isten -adta, isten vette el a másikat. Az anya is megnyugodott lassan. Hátha -éppen ez az o fia... De jaj, hátha nem az! - -Gáthy most sem árult el semmit. Pedig a huszadik esztendo volt ez már. - -Végre egy nap belépett a neje szobájába, ünnepélyes arczczal: - -- Borbála - mondá - ma nevezetes nap van. - -- Miféle nap? - kérdé az közömbösen. Éppen valami szonyeget himzett. - -- Ma van a második fiunk huszadik évfordulója. - -Gáthyné szive megdobbant. Arcza lángba borult, majd elhalaványodék. - -- Mit akarsz? - kérdé tompa, fojtott hangon, mintegy megmerevedve. - -Gáthy egy csomag okmányt vett ki zsebébol. - -- Igéretemet akarom beváltani. Jogod van hozzá. Ime, tudd meg végre, -melyik a fiad. - -Az asszony felugrott, mint a villám, odarohant hozzá s tenyerét ajkára -tapasztá. - -- Csitt! kiáltá. Egy szót se! Nem akarom... soha sem akarom megtudni. - -Kezével mélabusan simitá végig a homlokát... - -- Igy legalább enyém a fiunak a fele. - -Gáthy elgondolkozott. - -- Igazad van... talán igazad van Borbála. De most már mit csináljak -ezekkel az okmányokkal? - -- Dobd a tuzbe, kérlek! - -Éppen égett a kandallóban. Gáthy bedobta a papirokat, a lángok -összesziszszentek és fölfalták. - -A fellobbanó tüz megaranyozta az anya arczát, mintha a glória ömlene el -rajta. - -- Most már irás többé el nem árulja - szólt halkan, bágyadtan egy -sohajjal - most már csak te tudod a titkot. - -... Azaz, hogy én is tudom - de ha az asszony nem akarja, hát isten neki, -én sem mondom el önöknek. - - - - -SZONTÁGH PÁLNÉ. - - -E kis elbeszéléshez az adatokat Mikulik József a "Magyar kisvárosi élet" -czímu könyvébol vettem. - -O emliti ott meg a 131. lapon a szép Grünblath Erzsébet dolgát, a ki egy -napon valami rosszat álmodott (de meglehet az is, hogy valami jót -álmodott) és visszaküldte ifjabb Gothard János uramnak a jegygyurujét. - -Képzelhetni, mekkora gyorsasággal szivárgott szét Rozsnyón ez az eset és -milyen port verhetett fel! Hogy ne! Mikor még most, kétszázötven év -mulva is a nagy események közé írta be egy tudós ember. - -Mert hát olyan persona-e ifjú Gothard János, a kivel paczkázni lehessen? -A gazdag idosb Gothard János fobiró uram fia nem akárki. Nagy mágnás -Rozsnyó városában. Igaz, hogy a lányt sem a szeméten találták. A -Grünblathok is eros nemzetség, sok ízben viseltek már fobirói -tisztségeket, sot ha az öreg Grünblath élne, kérdés, kinek a kezében -lenne ma a fobirói pálcza. De mindegy. Ha olyan ember volna is ifjú -Gothard János, a kivel ki lehet kötni, olyan jószág-e a karikagyuru, a -mivel bolondozni lehet? - -Nagy volt a megbotránkozás; a fopiaczon, a csetneki és a jólészi-utczán -valóságos csoportokba verodtek össze a népek megbeszélni: mi lesz ebbol -vajjon? No ezt nem engedik el szárazon a Gothardok! - -Babonás öreg asszonyok e hírhez titokzatos arczczal hozzákapcsolták azt -a másikat, mely hasonlókép hirtelen terjedt el a városban, hogy a -toronyóra ma reggel megállott, éppen abban az órában és perczben, mikor -a mátkagyurut lehúzta az ujjáról Grünblath Erzsébet. Az isten ujja -állitotta meg a mutatóját. És az addig meg sem indul, míg az igazságnak -eleget nem tesznek a Grünblath-Gothard ügyben. - -Pedig erre az órára épp oly büszkék voltak a rozsnyóiak, mint hölgyeik -jó hirére. Most egyszerre oda van mindaketto. Lehettek is büszkék kivált -ez óramure, mert egyetlen vala az akkoriban a világon, úgy hogy a hires -Albertus Turibius egyenesen azért jött a mult esztendoben Helvétiából -Rozsnyóra, hogy a szerkezetét tanulmányozza. - -A városi magistratus meg sem engedte volna neki, ha Késmuves Imre -senator uram fel nem szólal: - -- Ne vegyük süketségre a kérését, hiszen úgy sem fér az a fejébe. - -A minthogy nem is fért; nézegette egy álló hétig a belso részeit, a -hatalmas kalapácsokat és hengereket, a száz mindenféle srófot és mozgó -kerekecskét, szombaton is annyit tudott, a mennyivel hétfon kezdte. - -Csak egy ember tudta volna a rozsnyói óra szerkezetét megmagyarázni, az -öreg Szontágh Márton, a ki csinálta, de az néma volt. (Késobbi krónikák -mesélik, hogy a városi magistratus vágatta volna ki nyelvét, nehogy -árulója lehessen az önalkotta gépezetnek, de én ezt föl nem teszem o -kegyelmeikrol.) - -Nem árulta volna o azt el azért sem, mert hiszen éppen azért volt -világra szóló az óra, mert csak _egy_ volt. Az egykoru országos -okmányokban sok helyütt fordul elo, hogy olyan esetekben, a hol bizonyos -kisebb ido-részletek is fontossággal birnak, a _rozsnyói óra szerint -vétessék az ido_. - -A zsebórák már ekkor (1631 esztendoket jegyeztek) meglehetosen kezdtek -terjedni a nagyobb nemes uraknál s ha valaki valamely vidékrol Rozsnyóra -utazott, egy egész tarisznya órát biztak rá, hogy vigye el és igazitsa -hozzá a rozsnyóihoz. - -Nevezetességét jócskán emelte az is, hogy minden délben és éjfélkor, -kétfelé nyilt a külso lapja és egy kakas jött ki belole, a mikoron is a -kalapácsok, rugók és billentyuk odabent elkezdtek eszeveszetten ütni és -berregni, együttvéve a kukorékoláshoz hasonlatos hangzavart adva, mintha -csak azt kiáltaná szerte a csöndes házfödelek fölött a Pozsáló hegy -alján elterülo zúzdák, kohók és hámorok zakatolásába: "Lutheránusok -vigyázzatok"! - -Most aztán egyszerre elnémult az idok hatalmas méroje, mintha mondaná: -"Nem megyek tovább egy tapodtat sem, miattam viradhat, esteledhet, én -itt maradok egy álló helyben, isten engem úgy segéljen. És a kakast sem -eresztem ki többé, hanem bezárom eloletek örökre." - -Hát érdemes ezt egy fehér személy végett elszenvedni? Mert bizonyos az, -rozsnyóiak, hogy az óramegállás összefüggésben van annak a gonosz -leánynak az oktalan szeszélyével. Hiszen éppen úgy megállhatott volna -tegnap, vagy a leány is visszaküldhette volna a gyurut holnap. Mért -kellett ennek egyszerre történnie? Azért, mert van egy titokzatos -hatalom fölöttünk, mely néha kifejezi valamivel a haragját. - -De bizony nem hagyták ezt annyiba sem a városi nyelvek, sem Gothardék, -kivált, mert Grünblath Erzsébet azt felelte a békéltetési kisérletekre: -"Nem kell Gothard János sem testemnek, sem lelkemnek. Vigyen el inkább -az ördög!" - -- Úgy? szisszent fel a vérig sértett ifjú Gothard János. Az ördögnek -ugyan át nem adhatlak, hanem e helyett mégis átadlak valakinek. - -És átadta az ügyet egy prókátornak. - -Az ügyvédeknek jó dolguk volt ebben a világban. Nem kellet kiállniok a -tömérdek sok vizsgát és bemagolniok a sok könyvet; a ki valamely rendes -hatóságtól vagy egy-egy tekintélyesebb személyiségtol testimoniumot -kapott, hogy képes a pörtvitelre, hát az attól rögtön jogtudóssá vált. -(S csodálatos, még sem szaporodtak el a prókátorok úgy, mint most, mikor -irtják oket.) - -Szakmáry Pál diák volt a Gothard ügyvéde, mire a szép Grünblath Erzsébet -is ügyvédet vallott, névszerint Miskolczi Pál diákot. - -A két derék fiskális ezzel minden haragot magára vett. Három álló hétig -üzengettek egymásnak a cselédjeik által különféle gorombaságokat -válaszokban és viszonválaszokban (mert ez volt a per elso stádiuma), -mikor aztán jól feldühösitették egymást, akkor adták be szokás szerint a -keresetet. - -Hét környékbeli pap gyült össze biróságnak; a legöregebbet, tiszteletes -Fabriczy György uramat, a jolsvai lelkészt megválasztották elnöknek, a -legfiatalabbat, Szontágh Pál uramat, helybeli segédlelkészt nótáriusnak. -Olyan volt a hét pap a Luther-rokkjaikkal és a nyakukon lelógó fehér -vászon szelettel, mint hét orvosságos üveg. - -Megtörve jelent meg a volegény a "tekintetes nemes becsületes szent -korona" (így titulázta a biróságot a két prókátor, kiknek pörös beszédei -fenmaradtak) színe elott; daczosan, kevélyen Grünblath Erzsébet. -Istenem, beh szép volt. Hófehér ruha simult délczeg termetéhez, - talán -éppen ez lett volna a menyasszonyi ruhája! A gesztenyeszín hajában három -rózsabimbó - engesztelhetlenség hirdetoi - haragos vérpiros mind a -három. S a mit a bimbók el nem mondtak, a két égo csillag, a két sötét -szem lázas ragyogása hozzátoldta: "Nem békülök ki! Nem! Nem!" - -A becsületes szent korona hiába szembesitette oket s hiába fogta külön -is rábeszélés alá Erzsébetet, mindenre tagadólag rázta a fejét. - -- Elkárhozol, leányzó! - inté az elnök, Fabriczy György. - -Erzsébet vállat vont fásultan. - -- Katlanban fognak égetni a másvilágon! - rémitgette tiszteletes -Szontágh Pál. - -S már látta is lelki szemeivel azt a pokoli katlant, a melyikben égetni -fogják a szép hajadont. Biz' isten, sok érdekes dolgot biz rá a hit az -ördögökre is. - -Hiába rémitgették, a leány állhatatosan megmaradt a szándékában, mire a -két ügyvéd elmondta vád- és védbeszédét hosszadalmasan. - -Most aztán kiküldték a feleket az ambitusra, csak a prókátoroknak volt -joguk bent maradni, míg az itéletet meghozzák. - -Fabriczy György szólalt fel legelobb: - -- Én azt indítványozom, tiszteletes szent korona, mondjuk ki, a leány -férjhez ne mehessen hét évig, s ez alatt semminemu vigasságban, -lakodalomban vagy dáridóban magát ne mutathassa. - -- Szavazzunk, dörmögte Vietorisz János. - -- "Igen"-nel és "nem"-mel, - formulázta az elnök. - A "nem" a fölmentést -jelenti. - -Szontágh Pál olvasta fel a neveket s jegyzé oda a papirra a "nemet" vagy -"igent". - -- Salitius Péter? - -- Igen. - -- Urszinyi Sámuel? - -- Nem. - -- Vietorisz János? - -- Nem. - -E pillanatban nehány szót vetett egy papirszeletre Miskolczy Pál és -odacsúsztatta Szontágh Pálnak, de az meg sem nézte, hanem zavartalanul -olvasta tovább a névsort. - -- Bisztriczki Pál? - -- Igen. - -- Revucsan Károly? - -- Nem. - -Két "igen", három "nem" volt. Most már csak a jegyzo szavazata hiányzott -és az elnöké. - -Miskolczy Pál kézzel-lábbal, szempislogatással váltig integetett -Szontágh Pálnak, hogy olvassa el már azt a czédulát, a mit a kezében -szorongat, de az azt észre nem vette s beadta a maga voksát is. Egy -szerencsétlen "igent". - -S így lett meghozva ama kemény itélet, melyet mai napig is emlegetnek a -krónikák. - -Szontágh Pál csak most nézte meg a czédulát. Ez volt ráírva -szórul-szóra: - -"Grünblath Erzsébet azért küldte vissza a gyurut Gothárd Jánosnak, _mert -a tiszteletes urat szereti_." - -Egyet fordult vele a világ, vére fölpezsgett, szemei kigyúltak. A -legszebb, a leggazdagabb leány a felföldön, ot szereti. Beh mindjárt más -lett a vétsége! Hogy is szavazhatott ellene "igen"-nel? - -- Nosza, konczipiálja kegyelmed, Szontágh öcsém, a sententiát. - -Remego kézzel fogta meg a tollat, de nem volt képes egy szót sem -összehozni, végre is maga az elnök diktálta, o csak a szavakat írta le -gépileg. - -- Bejöhetnek a felek! - kiáltott ki Fabriczy György. - -Belépett Erzsébet és Gothárd János s megálltak az ajtónál, elforditván a -szemeiket egymásról. A fiatal pap fuladozó hangon olvasta fel nekik, a -mint következik: - -"_Hogy a szent házasságnak méltósága helyén maradjon s az botránykozás -eltávoztassék, ilyen büntetés alá kötelezzük a leányzót: hogy hét -esztendeig férjhöz ne mehessen, menyekzoi lakodalmaktól, tánczoktól ez -hét esztendo alatt eltiltatik_."[3] - -Biz ez kegyetlenül volt kieszelve. - -Huszonhárom tavaszt számlált Erzsébet, ha még hozzáadjuk a hetet, míg a -pártát le nem vehetik a szép kalászszín hajáról, harmincz évesre válik s -egész hervadóra. A tiszteletes szent korona lelkiismeretesen -kiszámitotta, hogy kóró legyen akkorra a virágból. - -- Megnyugszom az itéletben! - jelenté ki Gothárd János. - -A leány meghajtotta fejét s némán támolygott ki a terembol ügyvédjével. - -Szontágh Pál utánok ment, hogy egy pár szóval megvigasztalja. - -- Hiszen meg lehet még ezt felebbezni is. - -- Mindjárt holnap felviszem az ügyet az országbiróhoz! - erosködék -Miskolczy. - -- Okosan teszi kegyelmed! - biztatá a káplán. - -- De legokosabban kegyelmed tette volna, ha "nem"-mel szavaz vala, - -vágott vissza ingerülten az advokatus - s ha most nem volna szükség az -én okos cselekedetemre. - -- Hát ellenem szavazott? rebegte a leány elhalványodva. - -Szontágh Pál fülig vörösödött. - -- Igaz, úgy szavaztam, de esküszöm a papi hitemre, hogy mindent -elkövetek az itélet megváltoztatására. Kijárom én azt, ha térdig kopik -is a lábam. - -S mindjárt másnap együtt ment Miskolczyval Kassára az országbiróhoz, -nagyságos Alaghy Lorincz uramhoz: hátha meghajlithatnák a szivét. - -- A papokkal és az ördögükkel nem kezdek ki! - mondá Alaghy. - -Hanem azért egy irást mégis kieszközöltek tole, melyben megbizza a -rozsnyói magisztratust, hogy az döntse el helyette az appellátát. - -No hiszen megmozgattak fut-fát senator uraiméknál az érdekelt felek, de -hasztalan, a magisztratus is helybenhagyta a papok itéletét. - -És most rácsattant Grünblath Erzsébetre a koporsó fedele egészen. - -Még ugyan járták egy darabig Szontágh Pál és Miskolczy uraimék -instáncziákkal a palatinus küszöbét, meg a királyét, de annak sem lett -foganatja. - -Lemondtak végre minden reményrol, mikor egy napon az történt, hogy a -jólészi utczán az öreg Szontágh Mártonnak a köszönését nem fogadta idosb -Gothard János, hanem elforditotta a fejét. - -Az öreg Szontágh kevély ember hírében állott, sokat adott magára. O volt -a híres óra alkotója; nemességet is kapott a királytól érte (az "iglói" -elonévvel). Nagyon zokon vette a polgármester uram fejének -félrefordítását. Mikor hazaért, felírta fiának egy czédulára: - -- Nincs neked valami galyibád a Gothardokkal, édes fiam? - -Pali a fejével bólintott igent, hogy de bizony van, elbeszélvén az egész -tényálladékot, mint itélték el a szép Grünblath Erzsébetet s mint -gerjedt aztán iránta égeto, olthatatlan szerelemre. - -Az öreg a fejét csóválta: - -- Hát mért nem szóltál? Hát mire való vagyok én? - írta fel nagy, -pók-alakú betuivel. - -A káplán szomorúan mosolygott. - -- A hol a mi ékesszólásunk sem használt, mit használhatna ott egy néma? - -Az öreg csak csóválta, egyre csóválta az osz fejét s haragosan -csapkodott a szerszámokkal, a mint roppant hévvel neki fogott a -munkának. Ugyanis éppen a toronyóra elromlott gépezetének javításában -serénykedék. - -Husvét napja közelgett s akkorra igérte a magisztratusnak, hogy megint -járni fog. - -Fölséges lesz, hogy azon a napon szólal meg újra a kakas a toronyban, -mikor az Úr föltámadott. Alig várták Rozsnyón ezt a napot. - -Az öreg már napokkal elobb ott fent dolgozott a toronyban. Beillesztett, -eligazított mindent s husvét elso napján délben, a nép nagy vivátjai -közt csakugyan megindult a világhirü rozsnyói óra. - -Nagy volt az öröm, de csak kevés ideig. Az óra járt, de borzasztó -sietséggel. A kakas, mely minden tizenkét órában jott ki azelott, most -minden hatvanadik perczben megjelent s rettenetes hangon berregtette le: -"Lutheránusok vigyázzatok!" Az óramutató tizenkét órát futott be hatvan -percz alatt s a perczmutató orülten szaladgált a numerusokon. - -- Ez valami nagy veszedelmet jelent! - kiáltozák a babonás népek, -megriadva. - -A magisztrátus három legidosebb szenátora menten futott Szontágh Márton -uramhoz. - -- Nagy baj van, mester, - mondák lihegve - az óra megbolondult! - -Az öreg Szontágh Márton szerény fakó arczán gúnyos mosoly tunt fel s -elovette a papirosát, a melyre írni szokta a válaszokat. - -"Az óra jól jár. A törvény azt mondja, hogy az ido a rozsnyói óra -szerint vétessék." - -- Úgy van - bólingattak a szenátorok, kik belenéztek az írásba. - -De az öreg tovább folytatta: - -"Ti a fiam menyasszonyát elitéltétek hét évre." - -- Hüm! dünnyögé, furcsát sejtve, Késmuves Imre uram. - -"Hadd szaladjon le hát az az óra hét évet hét hónap alatt." - -- Hát nem csinálja meg kegyelmed? - -"Nem, - írta fel Szontágh Márton uram nagy betükkel - szándékosan -csináltam meg úgy." - -A szenátorok megrokönyödve ballagtak vissza a városházára és egy óra -alatt, akarom mondani tizenketto alatt, villámként futotta be a hir az -egész várost, mért jár olyan sebesen az óra? Hogy a Grünblath Erzsi -büntetésideje sebesen elfogyjon. - -A magisztrátus elkezdett tanácskozni. - -- Nagy szégyen lesz ez az óra a városra! - vélte Pagonyi János uram. - -- Ahogy dicsoségünkre szolgált azelott, most csúfságunkra lészen, - -mondá Késmuves Imre uram. - -- Engedjünk! - indítványozza Soltész Miklós uram. - -Keresztül is ment az inditványa, csak éppen maga ellenezte idosb Gothárd -János. - -Legott egy deputáczió indult Szontágh Mártonhoz, hogy hát isten neki, -számittassék akkép a Grünblath Erzsébet büntetésideje, a hogy az óra -_most jár_, de járjon ezentúl úgy az óra, _a hogy azelott járt_. - -És így lett Grünblath Erzsébetbol még abban az évben szüretkor Szontágh -Pálné. - - - - -MÉG EGY MEGYEI TÖRTÉNET. - - -Ha elmondom, hogy fiatal koromban én is a megyénél szolgáltam, gyanus, -fürkészo szemmel fordulnak felém az emberek. Egy gunyoros kérdés látszik -tolakodni az ajkaikra, melyet eroszakosan tartanak vissza. - -Nos uraim, ha éppen tudni akarják, hát igen, én is sikkasztottam. - -Egy nap, a mint a hivatalszobámban pipázgatnék, belép Paróczy Márton, a -megye egyik legkülönösebb embere, a kit szigorúnak, eroszakosnak és -kegyetlennek tartanak. De azonfelul még fösvény is. Majdnem rossz ember, -de nagy vagyona és széles nexusa van, tehát nagyon jó ember. - -- Mit parancsol? kérdém, elozékenyen felugorva. - -- Az egyik fiamat szeretném kitagadni - szólt közömbösen. - -- A fiát? Melyiket? - -- Az öregebbiket, a Károlyt. - -- De hisz az sem nem kártyázik, sem nem iszik, sem adósságot nem csinál. - -- Megházasodott a gazember. - -- Megházasodott. Lehetetlen! Kit vett el? - -Az öreg leült, kifújta magát elobb, aztán megrángatta két felol mérgesen -a bajuszát és megcsikorgatta a fogait. - -- Hát azt a személyt, a kivel az a viszonya volt... Nem rettenetes ez? - -- Én nem találom olyan rettenetesnek. Sot egyrészt szép vonás Károlytól, -mert gyermek is van... egy fiú és már úgy hallom, négy esztendos. - -- Egy új Paróczy, ha ha ha - kaczagott föl keseruen - megfojtom azt a -porontyot, ha valaha meglátom. Kétfelé szakítom, annyi bizonyos. - -- Legjobb volna pedig belenyugodni. - -- Belenyugodni? Én? Hát az osök? Egy polgár leány legyen a családomban, -a ki elobbi évekig a szeretoje volt férjének. Égre kiáltó dolog ez... S -még idehozta a városba, szégyen szemre. - -- Ugyan, ugyan, nagyobb dolgok is történtek már s a világ mégis forog. - -- Ilyen nem. Ilyen soha sem történt. Hiszen ha még volna valamije, de -staffirungot se hozott... Tudom egy jó szoknya sincs rajta. Ki hallott már -olyat valaha, hogy egy polgár leánynak ne legyen semmije s mégis nemes -emberhez menjen férjhez. Irtóztató ez. Szegény oseim, mit fogtok ehhez -mondani? - -- Semmit. Higyje meg a tekintetes úr. Nekem is vannak oseim. Sok -bolondságot csináltam, de még eddig soha közbe nem szóltak. Egyébiránt -nem is tanácsolnám nekik. - -Az öreg úr olyan vörös lett, mint a kakas, toporzékolt, vérbe borúlt -szemeit vadul forgatta. Hol a családi kevélység kerekedett benne felul, -hol a fösvénység. E két hullámon billegett ide-oda. - -- Ha az osök nem szólnak, hát beszélek én (és kevélyen ütött a mellére), -majd megmutatom én annak a kölyöknek, ki vagyok. Itt van, elhoztam a -konczeptust. - -Kihuzott a zsebébol egy ív papirt, és olvasta, hogy alúlirott -elkeseredett atya kitagadja úgy atyai szeretetébol, mint mindennemu -jussából Paróczy Károlyt, a kit senki többé az o fiának ne tartson, a -kinek senki kölcsönt ne adjon, mert o azt ki nem fizeti. - -- Mennyibe kerül ennek a beigtatása a "Hivatalos Hirlelobe"? - -Kiszámítottam neki a taksát. - -- Tizenegy forint 50 krajczár. - -- Sok, sok - jegyzé meg sopánkodva. - Nem lehetne olcsóbban? - -- Ez a hivatalosan kiszabott ár... - -- Ugy? De tessék meggondolni, hogy ez nekem nem kedvezmény, mert ha jól -fölveszszük, én a gyermekemet vesztem el. És még rá is fizessek -tizenkettedfél forintot? - -- Hja ez a szabályzat! - -Egy hörgésszeru sóhajjal benyúlt a tárczájába, megnyálazva elobb a -mutatóujját, kiszedegette a forintosokat egyenkint; az elso forintosnál -így szólt, mialatt morzsolgatta az ujjai közt. - -- És mikor jelenik az meg? - -- A legközelebbi számban. - -Erre a biztositásra letette a forintost az asztalra. - -A második forintnál a lelkemre kötötte: - -- Nagy betükkel legyen, jó nagy kövér betükkel, hogy a pápaszemes -emberek is elolvashassák. - -Majd idegesen csapott ki egy ötöst. - -- Nyomdahiba ne legyen benne - kiáltá egy diktátor dölyfösségével... -Mennyi is már?... Hét. Ugy-e hét! Itt van még a többi. Istenem, istenem, -hát érdemes apának lenni? - -Nyögve olvasta le a hiányzó részt, vette a kalapját, megszorongatta a -kezemet, az ajtónál még egyszer visszafordúlt és így szólt: - -- Aztán ha valami akar lenni uramöcsém, itt vagy a miniszteriumban, csak -nekem szóljon. - -Az egész vármegyét ezzel a mondattal dolgoztatta. Mert rengeteg -ügye-baja volt mindig: a pertárban, a telekkönyvnél, az árvaszéknél; -díjnoknak, írnoknak, apró tisztviselonek mindig tudott adni valami -privát munkát. Minden héten bejött Paróczról kis vedlett csézáján és -beszaladgálta a kanczelláriakat, hogy ott megsürgesse a dolgait. Nagy -virtuóz volt a zaklatásban. Mindenki félt tole s éppen azért -teljesítette, a mit kivánt, pedig tudták, hogy a fizetség mindig az: "Ha -valami akar lenni itt vagy a miniszteriumban, csak nekem szóljon". - -Én még nem ösmertem eléggé, nem tudtam, mit vettem a nyakamba a -tizenkettedfél forintjával. - -Minden héten feljött tudakozódni, mikor jelenik már meg a kitagadás. -Hétközben is beküldte a béres asszonyt vagy a kasznárját s csak annyit -írt egy czédulára: "Mi lesz már?" (Éppen az boszantott a legjobban.) - -Hát az lesz - üzentem neki, - hogy még azóta nem jelent meg a Hivatalos -Hirlelo. Ez ugyanis nem volt idohöz kötött folyóirat, hanem csak akkor -jelentettük meg, mikor a vármegyében annyira felgyult a körözés alá eso -gazemberek, elveszett ökrök és talált lovak száma, hogy betöltötte a két -oldalt. A vicze ispán, a ki mindig attól félt, hogy egyszer majd -napilappá találjuk magunkat kinoni, kevély volt rá, ha a lap sokáig nem -jött. (Jó tisztviselo voltam: szerettem örömet okozni a -fölebbvalóimnak.) - -Hanem aztán egyszer csak megjelent a "Hivatalos Hirlelo" és nem volt -benne a Paróczy nyilatkozata. Elfeledkeztem róla. - -Nosza ott termett nyomban a tekintetes úr rettento lármával, az egész -megyeháza csattogott tole. - -- No szépen vagyunk! - kiabálta. Mi történt az én pénzemmel? Nem olyan -jó az én pénzem, mint a másoké? Hát már a tulajdon fiát sem tagadhatja -ki az ember ebben az országban? Botrány, gyalázat: Mindjárt szélsobali -leszek, rögtön, ebben a a pillanatban. - -Valahogy sikerult lecsillapítani; megmutattam neki a fiókban a pénzt az -aktával együtt, bocsánatot kértem feledékenységemért, megigérve szentül, -hogy még ma beadom a nyomdába. - -De bizony csak megint eltemetodött az eszemben, pedig idoközben kétszer -is találkoztam Károlylyal, ki közel a megyeházhoz bérelt egy szegényes -lakást. - -Csak akkor ütöttem mérgesen a homlokomra, mikor úgy vagy nyolcz nap -mulva egy délután ismét begurult az öreg s elém állt, apró szúrós -szemeit rám meresztve: - -- Nos? - -- Leadtam már kérem alássan, - mondám ijedten (s egy kissé tán el is -pirultam e füllentésre) - azóta ki van nyomva. - -- Helyes - szólt megelégedetten - nagyon helyes. - -Megveregette a vállamat és eltávozott. Szilárd eros léptei kevélyen -kopogtak a kövezeten. - -(Hanem most már - gondoltam magamban - csakugyan leviszem azt az -átkozott pénzt, beadom az iktatóba és kiszedetem legott a közleményt.) - -De még elobb vagy egy félóráig piszmognom kellett valami aktával. Akkor -aztán igazán zsebre vágtam a tizenegy forintot az írással és éppen -megyek már lefelé a lépcsokön, mikor szembe jön az öreg, lihegve, -kipirosodva, mint a bazsarózsa és egy kis szoke ficzkót czipel a karján, -ki makranczosan kalimpál a lábaival. - -- Éppen önhöz jövök - szólt izgatottan. - -- Hozzám? - dadogtam - hisz már ki van nyomva, kérem. - -- Hm, hm... de menjünk be kérem a szobába. Uczu kis ember, most már -leteszlek, itt már nem romlik a mellecskéd. - -A fiú kezében egy ostor volt s a mint ott tipegett az öreg mellett, -végig a hosszú ambituson, meg-megsuhintotta vele: "Gyü te Sármány, gyü!" - -A "Sármány" édesdeden morgott a nagy bozontos bajúsza alól: "Ejnye mákos -kutyka, hát a nagyapádat teszed lóvá." A napfény aranyos sávokban ömlött -be a folyosó ablakain. A hajdúk sarkantyúja vigan csengett, a kis ostor -csattogott. - -- Hova megyünk? kérdezgette váltig útközben, kiváncsian forgatva -szanaszét a kis buksi fejét. - Istállóba megyünk? - -- Nem fiam, ehhez a bácsikához megyünk. - -Sehogy sem tudtam elgondolni, mit akarhat. - -- Nagy baj van, kedves uramöcsém - kezdé odabent s hangja egyszerre -alázatos, szelid lett - hát csakugyan ki van már nyomatva az az izé?... - -- Igen, már ki van nyomva. - -Az öreg fejét vakarta kedvetlenul. - -- Ejnye, ejnye, hogy lehetne azon segíteni. - -- Sehogy. Azon már nem lehet segíteni. - -- Pedig annak nem szabad megjelenni. - -- De hát mi történt? - -- Az történt, kedves uramöcsém, hogy megtaláltam ezt a gyereket. Én -találtam meg. Azaz hogy o talált meg. Azaz hogy egymásra akadtunk. - -- Hát ez a kis fiú talán... - -- Igen, ez az. Apró ficzkók játsztak egy kapu elott, öten-hatan, a mint -itt a megyeháznál bekanyarodom. - Egyszer csak elémbe áll az egyik, -képzelje csak, szóról-szóra így szólít meg: "Emberbácsi, azt mondják -ezek a gyerekek, hogy te az én nagypapám vagy." Ránézek, megösmerem -rajta a Károly gyermekkori vonásait, de mindegy, ellököm. "Takarodj -utadra." Erre szembe áll velem, adta kölyke, s visszafelesel: "Ne -lökdösödj bácsi, mert visszalöklek." Kiesett szemembol a köny... -Meglágyúltam, ember vagyok. Hát mondom neki: "No, és mit akarsz?" Bátran -a szemembe néz: "Czukrot akarok toled, ha a nagypapám vagy." - -A kis fiú éppen ebben a pillanatban döntötte fel a kalamárisomat, -felágaskodva az íróasztalig és élénken közbeszólt: "Nini lekvár!" - -- Mordizom adta gyereke - kiáltott fel vidáman az öreg. (Megtetszett -neki a csiny.) No, no, nem tesz semmit... ne ijedj meg, nem bánt a bácsi. -Hát mondom, így történt, kedves uramöcsém. Nem állhattam tovább, -kibugygyant a köny a szemembol, fölkaptam a gyereket, össze-vissza -csókoltam és azóta viszem, viszem, többé vissza sem eresztem. Mert ilyen -gyereket még anya nem szült. Nézze meg ezt a fiút, ezt a növést, azokat -a szemeket. Fordulj erre felé fiacskám! - -- Kedves jószág; valóban... - -- Ugy-e, ugy-e? - vágott közbe elérzékenyülten - annak a közleménynek -most már nem szabad megjelennie. Van-e erre valami mód? - nyöszörögte -félénken. - -- Óh igen, van egy. Más lapot nyomatni. - -Nyakamba ugrott örömében. - -- És mibe fog kerülni? - kérdé izgatottan. - -- Körülbelol negyven forintba. Majd elcsinálom én azt már. - -- A mibe kerül, abba kerül - kiáltá, csak tessék azután megmondani és én -köszönettel kiegyenlítem. Hát bízhatom, hogy nem lát napvilágot? - -- Olyan bizonyos, mint hogy most a nap süt. - -- Isten önnel hát. Gyere no kis pajtáskám, fogd meg a kezemet, így ni... -Ajánlom magamat, kedves uramöcsém. És ha valami akar lenni, itt vagy a -miniszteriumnál, csak nekem szóljon. - -- Köszönöm. - -Sejtettem, hogy ezzel ki vagyok most már fizetve. - -S valóban, az öreg soha azóta felém sem jön, az utczán kikerul; a -társaságban megszökik elolem. - -Azt hiszi a vén bolond, o tartozik nekem negyven forinttal, pedig -voltaképen én tartozom neki tizenegy forint ötven krajczárral. - - - - -Lábjegyzetek. - -[Footnote 1: Ez elbeszélés eredetileg felolvasás volt egy fovárosi -körben.] - -[Footnote 2: Az illeto körben ugyanis nem a szerzo olvasta fel muvét, -hanem egy kedves hangu muvésznonk, a kinek ugy szólván az egyéniségéhez -van szabva a történet.] - -[Footnote 3: Hiteles másolat az eredeti itéletbol.] - - - - -TARTALOM. - - Tavaszi rügyek 7 - A becsületes Gyuri története 77 - Egy fiúnak a fele 107 - Szontágh Pálné 129 - Még egy megyei történet 151 - -Hungaria könyvnyomda Budapesten V. tükör-utcza 5. - - - - - - * * * * * - - - - -Transcriber's note: - -Javítások. - -Az eredeti szöveg helyesírásán nem változtattunk. - -A nyomdai hibákat javítottuk. Ezek listája: - - -2 |Ház. füzve |Ház, füzve - -49 |rá idonk Elég |rá idonk. Elég - -53 |Addig uyargalt |Addig nyargalt - -53 |fiu... Belo-loled |fiu... Beloled - -79 |csak elhervadni.." |csak elhervadni..." - -85 |herczeg Mi történt |herczeg. Mi történt - -118 |is bejutott) |is bejutott.) - -146 |ezt a napot |ezt a napot.] - - - -***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A FéSZEK REGéNYEI*** - - -******* This file should be named 43194-8.txt or 43194-8.zip ******* - - -This and all associated files of various formats will be found in: -http://www.gutenberg.org/dirs/4/3/1/9/43194 - - - -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed. - -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. - - - -*** START: FULL LICENSE *** - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK - -To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at - www.gutenberg.org/license. - - -Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works - -1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8. - -1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below. - -1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others. - -1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States. - -1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg: - -1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed: - -This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at www.gutenberg.org - -1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9. - -1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work. - -1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm. - -1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License. - -1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1. - -1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9. - -1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that - -- You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation." - -- You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works. - -- You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work. - -- You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works. - -1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below. - -1.F. - -1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment. - -1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE. - -1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem. - -1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE. - -1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions. - -1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause. - - -Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm - -Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life. - -Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 -and the Foundation information page at www.gutenberg.org - - -Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation - -The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws. - -The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at www.gutenberg.org/contact - -For additional contact information: - Dr. Gregory B. Newby - Chief Executive and Director - gbnewby@pglaf.org - -Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation - -Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS. - -The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit www.gutenberg.org/donate - -While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate. - -International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff. - -Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: www.gutenberg.org/donate - - -Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works. - -Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support. - -Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition. - -Most people start at our Web site which has the main PG search facility: - - www.gutenberg.org - -This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks. diff --git a/43194-8.zip b/43194-8.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index 8de410e..0000000 --- a/43194-8.zip +++ /dev/null diff --git a/43194-h.zip b/43194-h.zip Binary files differdeleted file mode 100644 index b7bcea3..0000000 --- a/43194-h.zip +++ /dev/null diff --git a/43194-h/43194-h.htm b/43194-h/43194-h.htm index 386fc51..5d77c72 100644 --- a/43194-h/43194-h.htm +++ b/43194-h/43194-h.htm @@ -171,26 +171,9 @@ span.ralign { </style> </head> <body> +<div>*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 43194 ***</div> <h1>The Project Gutenberg eBook, A fészek regényei, by Kálmán Mikszáth</h1> -<p>This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at <a -href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> -<p>Title: A fészek regényei</p> -<p> Elbeszélések</p> -<p>Author: Kálmán Mikszáth</p> -<p>Release Date: July 11, 2013 [eBook #43194]</p> -<p>Language: Hungarian</p> -<p>Character set encoding: UTF-8</p> -<p>***START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A FÉSZEK REGÉNYEI***</p> <p> </p> -<h4>E-text prepared by Albert László, Judit BÃró,<br /> - and the Hungarian Distributed Proofreading Team<br /> - (<a href="http://dphu.aladar.hu">http://dphu.aladar.hu</a>)<br /> - from page images generously made available by<br /> - the Google Books Library Project<br /> - (<a href="http://books.google.com">http://books.google.com</a>)</h4> <p> </p> <div class="transnote"> <h3>Megjegyzések:</h3> @@ -2812,360 +2795,6 @@ eredeti itéletbÅ‘l.</p> <p> </p> <p> </p> -<hr class="full" /> -<p>***END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK A FÉSZEK REGÉNYEI***</p> -<p>******* This file should be named 43194-h.txt or 43194-h.zip *******</p> -<p>This and all associated files of various formats will be found in:<br /> -<a href="http://www.gutenberg.org/dirs/4/3/1/9/43194">http://www.gutenberg.org/4/3/1/9/43194</a></p> -<p> -Updated editions will replace the previous one--the old editions -will be renamed.</p> - -<p> -Creating the works from public domain print editions means that no -one owns a United States copyright in these works, so the Foundation -(and you!) can copy and distribute it in the United States without -permission and without paying copyright royalties. Special rules, -set forth in the General Terms of Use part of this license, apply to -copying and distributing Project Gutenberg-tm electronic works to -protect the PROJECT GUTENBERG-tm concept and trademark. Project -Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if you -charge for the eBooks, unless you receive specific permission. If you -do not charge anything for copies of this eBook, complying with the -rules is very easy. You may use this eBook for nearly any purpose -such as creation of derivative works, reports, performances and -research. They may be modified and printed and given away--you may do -practically ANYTHING with public domain eBooks. Redistribution is -subject to the trademark license, especially commercial -redistribution. -</p> - -<h2>*** START: FULL LICENSE ***<br /> - -THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE<br /> -PLEASE READ THIS BEFORE YOU DISTRIBUTE OR USE THIS WORK</h2> - -<p>To protect the Project Gutenberg-tm mission of promoting the free -distribution of electronic works, by using or distributing this work -(or any other work associated in any way with the phrase "Project -Gutenberg"), you agree to comply with all the terms of the Full Project -Gutenberg-tm License available with this file or online at -<a href="http://www.gutenberg.org/license">www.gutenberg.org/license</a>.</p> - -<h3>Section 1. General Terms of Use and Redistributing Project Gutenberg-tm -electronic works</h3> - -<p>1.A. By reading or using any part of this Project Gutenberg-tm -electronic work, you indicate that you have read, understand, agree to -and accept all the terms of this license and intellectual property -(trademark/copyright) agreement. If you do not agree to abide by all -the terms of this agreement, you must cease using and return or destroy -all copies of Project Gutenberg-tm electronic works in your possession. -If you paid a fee for obtaining a copy of or access to a Project -Gutenberg-tm electronic work and you do not agree to be bound by the -terms of this agreement, you may obtain a refund from the person or -entity to whom you paid the fee as set forth in paragraph 1.E.8.</p> - -<p>1.B. "Project Gutenberg" is a registered trademark. It may only be -used on or associated in any way with an electronic work by people who -agree to be bound by the terms of this agreement. There are a few -things that you can do with most Project Gutenberg-tm electronic works -even without complying with the full terms of this agreement. See -paragraph 1.C below. There are a lot of things you can do with Project -Gutenberg-tm electronic works if you follow the terms of this agreement -and help preserve free future access to Project Gutenberg-tm electronic -works. See paragraph 1.E below.</p> - -<p>1.C. The Project Gutenberg Literary Archive Foundation ("the Foundation" -or PGLAF), owns a compilation copyright in the collection of Project -Gutenberg-tm electronic works. Nearly all the individual works in the -collection are in the public domain in the United States. If an -individual work is in the public domain in the United States and you are -located in the United States, we do not claim a right to prevent you from -copying, distributing, performing, displaying or creating derivative -works based on the work as long as all references to Project Gutenberg -are removed. Of course, we hope that you will support the Project -Gutenberg-tm mission of promoting free access to electronic works by -freely sharing Project Gutenberg-tm works in compliance with the terms of -this agreement for keeping the Project Gutenberg-tm name associated with -the work. You can easily comply with the terms of this agreement by -keeping this work in the same format with its attached full Project -Gutenberg-tm License when you share it without charge with others.</p> - -<p>1.D. The copyright laws of the place where you are located also govern -what you can do with this work. Copyright laws in most countries are in -a constant state of change. If you are outside the United States, check -the laws of your country in addition to the terms of this agreement -before downloading, copying, displaying, performing, distributing or -creating derivative works based on this work or any other Project -Gutenberg-tm work. The Foundation makes no representations concerning -the copyright status of any work in any country outside the United -States.</p> - -<p>1.E. Unless you have removed all references to Project Gutenberg:</p> - -<p>1.E.1. The following sentence, with active links to, or other immediate -access to, the full Project Gutenberg-tm License must appear prominently -whenever any copy of a Project Gutenberg-tm work (any work on which the -phrase "Project Gutenberg" appears, or with which the phrase "Project -Gutenberg" is associated) is accessed, displayed, performed, viewed, -copied or distributed:</p> - -<p>This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with -almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or -re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included -with this eBook or online at <a -href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> - -<p>1.E.2. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is derived -from the public domain (does not contain a notice indicating that it is -posted with permission of the copyright holder), the work can be copied -and distributed to anyone in the United States without paying any fees -or charges. If you are redistributing or providing access to a work -with the phrase "Project Gutenberg" associated with or appearing on the -work, you must comply either with the requirements of paragraphs 1.E.1 -through 1.E.7 or obtain permission for the use of the work and the -Project Gutenberg-tm trademark as set forth in paragraphs 1.E.8 or -1.E.9.</p> - -<p>1.E.3. If an individual Project Gutenberg-tm electronic work is posted -with the permission of the copyright holder, your use and distribution -must comply with both paragraphs 1.E.1 through 1.E.7 and any additional -terms imposed by the copyright holder. Additional terms will be linked -to the Project Gutenberg-tm License for all works posted with the -permission of the copyright holder found at the beginning of this work.</p> - -<p>1.E.4. Do not unlink or detach or remove the full Project Gutenberg-tm -License terms from this work, or any files containing a part of this -work or any other work associated with Project Gutenberg-tm.</p> - -<p>1.E.5. Do not copy, display, perform, distribute or redistribute this -electronic work, or any part of this electronic work, without -prominently displaying the sentence set forth in paragraph 1.E.1 with -active links or immediate access to the full terms of the Project -Gutenberg-tm License.</p> - -<p>1.E.6. You may convert to and distribute this work in any binary, -compressed, marked up, nonproprietary or proprietary form, including any -word processing or hypertext form. However, if you provide access to or -distribute copies of a Project Gutenberg-tm work in a format other than -"Plain Vanilla ASCII" or other format used in the official version -posted on the official Project Gutenberg-tm web site (www.gutenberg.org), -you must, at no additional cost, fee or expense to the user, provide a -copy, a means of exporting a copy, or a means of obtaining a copy upon -request, of the work in its original "Plain Vanilla ASCII" or other -form. Any alternate format must include the full Project Gutenberg-tm -License as specified in paragraph 1.E.1.</p> - -<p>1.E.7. Do not charge a fee for access to, viewing, displaying, -performing, copying or distributing any Project Gutenberg-tm works -unless you comply with paragraph 1.E.8 or 1.E.9.</p> - -<p>1.E.8. You may charge a reasonable fee for copies of or providing -access to or distributing Project Gutenberg-tm electronic works provided -that</p> - -<ul> -<li>You pay a royalty fee of 20% of the gross profits you derive from - the use of Project Gutenberg-tm works calculated using the method - you already use to calculate your applicable taxes. The fee is - owed to the owner of the Project Gutenberg-tm trademark, but he - has agreed to donate royalties under this paragraph to the - Project Gutenberg Literary Archive Foundation. Royalty payments - must be paid within 60 days following each date on which you - prepare (or are legally required to prepare) your periodic tax - returns. Royalty payments should be clearly marked as such and - sent to the Project Gutenberg Literary Archive Foundation at the - address specified in Section 4, "Information about donations to - the Project Gutenberg Literary Archive Foundation."</li> - -<li>You provide a full refund of any money paid by a user who notifies - you in writing (or by e-mail) within 30 days of receipt that s/he - does not agree to the terms of the full Project Gutenberg-tm - License. You must require such a user to return or - destroy all copies of the works possessed in a physical medium - and discontinue all use of and all access to other copies of - Project Gutenberg-tm works.</li> - -<li>You provide, in accordance with paragraph 1.F.3, a full refund of any - money paid for a work or a replacement copy, if a defect in the - electronic work is discovered and reported to you within 90 days - of receipt of the work.</li> - -<li>You comply with all other terms of this agreement for free - distribution of Project Gutenberg-tm works.</li> -</ul> - -<p>1.E.9. If you wish to charge a fee or distribute a Project Gutenberg-tm -electronic work or group of works on different terms than are set -forth in this agreement, you must obtain permission in writing from -both the Project Gutenberg Literary Archive Foundation and Michael -Hart, the owner of the Project Gutenberg-tm trademark. Contact the -Foundation as set forth in Section 3 below.</p> - -<p>1.F.</p> - -<p>1.F.1. Project Gutenberg volunteers and employees expend considerable -effort to identify, do copyright research on, transcribe and proofread -public domain works in creating the Project Gutenberg-tm -collection. Despite these efforts, Project Gutenberg-tm electronic -works, and the medium on which they may be stored, may contain -"Defects," such as, but not limited to, incomplete, inaccurate or -corrupt data, transcription errors, a copyright or other intellectual -property infringement, a defective or damaged disk or other medium, a -computer virus, or computer codes that damage or cannot be read by -your equipment.</p> - -<p>1.F.2. LIMITED WARRANTY, DISCLAIMER OF DAMAGES - Except for the "Right -of Replacement or Refund" described in paragraph 1.F.3, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation, the owner of the Project -Gutenberg-tm trademark, and any other party distributing a Project -Gutenberg-tm electronic work under this agreement, disclaim all -liability to you for damages, costs and expenses, including legal -fees. YOU AGREE THAT YOU HAVE NO REMEDIES FOR NEGLIGENCE, STRICT -LIABILITY, BREACH OF WARRANTY OR BREACH OF CONTRACT EXCEPT THOSE -PROVIDED IN PARAGRAPH 1.F.3. YOU AGREE THAT THE FOUNDATION, THE -TRADEMARK OWNER, AND ANY DISTRIBUTOR UNDER THIS AGREEMENT WILL NOT BE -LIABLE TO YOU FOR ACTUAL, DIRECT, INDIRECT, CONSEQUENTIAL, PUNITIVE OR -INCIDENTAL DAMAGES EVEN IF YOU GIVE NOTICE OF THE POSSIBILITY OF SUCH -DAMAGE.</p> - -<p>1.F.3. LIMITED RIGHT OF REPLACEMENT OR REFUND - If you discover a -defect in this electronic work within 90 days of receiving it, you can -receive a refund of the money (if any) you paid for it by sending a -written explanation to the person you received the work from. If you -received the work on a physical medium, you must return the medium with -your written explanation. The person or entity that provided you with -the defective work may elect to provide a replacement copy in lieu of a -refund. If you received the work electronically, the person or entity -providing it to you may choose to give you a second opportunity to -receive the work electronically in lieu of a refund. If the second copy -is also defective, you may demand a refund in writing without further -opportunities to fix the problem.</p> - -<p>1.F.4. Except for the limited right of replacement or refund set forth -in paragraph 1.F.3, this work is provided to you 'AS-IS', WITH NO OTHER -WARRANTIES OF ANY KIND, EXPRESS OR IMPLIED, INCLUDING BUT NOT LIMITED TO -WARRANTIES OF MERCHANTABILITY OR FITNESS FOR ANY PURPOSE.</p> - -<p>1.F.5. Some states do not allow disclaimers of certain implied -warranties or the exclusion or limitation of certain types of damages. -If any disclaimer or limitation set forth in this agreement violates the -law of the state applicable to this agreement, the agreement shall be -interpreted to make the maximum disclaimer or limitation permitted by -the applicable state law. The invalidity or unenforceability of any -provision of this agreement shall not void the remaining provisions.</p> - -<p>1.F.6. INDEMNITY - You agree to indemnify and hold the Foundation, the -trademark owner, any agent or employee of the Foundation, anyone -providing copies of Project Gutenberg-tm electronic works in accordance -with this agreement, and any volunteers associated with the production, -promotion and distribution of Project Gutenberg-tm electronic works, -harmless from all liability, costs and expenses, including legal fees, -that arise directly or indirectly from any of the following which you do -or cause to occur: (a) distribution of this or any Project Gutenberg-tm -work, (b) alteration, modification, or additions or deletions to any -Project Gutenberg-tm work, and (c) any Defect you cause.</p> - -<h3>Section 2. Information about the Mission of Project Gutenberg-tm</h3> - -<p>Project Gutenberg-tm is synonymous with the free distribution of -electronic works in formats readable by the widest variety of computers -including obsolete, old, middle-aged and new computers. It exists -because of the efforts of hundreds of volunteers and donations from -people in all walks of life.</p> - -<p>Volunteers and financial support to provide volunteers with the -assistance they need are critical to reaching Project Gutenberg-tm's -goals and ensuring that the Project Gutenberg-tm collection will -remain freely available for generations to come. In 2001, the Project -Gutenberg Literary Archive Foundation was created to provide a secure -and permanent future for Project Gutenberg-tm and future generations. -To learn more about the Project Gutenberg Literary Archive Foundation -and how your efforts and donations can help, see Sections 3 and 4 and -the Foundation information page at <a -href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> - -<h3>Section 3. Information about the Project Gutenberg Literary Archive -Foundation</h3> - -<p>The Project Gutenberg Literary Archive Foundation is a non profit -501(c)(3) educational corporation organized under the laws of the -state of Mississippi and granted tax exempt status by the Internal -Revenue Service. The Foundation's EIN or federal tax identification -number is 64-6221541. Contributions to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation are tax deductible to the full extent -permitted by U.S. federal laws and your state's laws.</p> - -<p>The Foundation's principal office is located at 4557 Melan Dr. S. -Fairbanks, AK, 99712., but its volunteers and employees are scattered -throughout numerous locations. Its business office is located at 809 -North 1500 West, Salt Lake City, UT 84116, (801) 596-1887. Email -contact links and up to date contact information can be found at the -Foundation's web site and official page at <a -href="http://www.gutenberg.org/contact">www.gutenberg.org/contact</a></p> - -<p>For additional contact information:<br /> - Dr. Gregory B. Newby<br /> - Chief Executive and Director<br /> - gbnewby@pglaf.org</p> - -<h3>Section 4. Information about Donations to the Project Gutenberg -Literary Archive Foundation</h3> - -<p>Project Gutenberg-tm depends upon and cannot survive without wide -spread public support and donations to carry out its mission of -increasing the number of public domain and licensed works that can be -freely distributed in machine readable form accessible by the widest -array of equipment including outdated equipment. Many small donations -($1 to $5,000) are particularly important to maintaining tax exempt -status with the IRS.</p> - -<p>The Foundation is committed to complying with the laws regulating -charities and charitable donations in all 50 states of the United -States. Compliance requirements are not uniform and it takes a -considerable effort, much paperwork and many fees to meet and keep up -with these requirements. We do not solicit donations in locations -where we have not received written confirmation of compliance. To -SEND DONATIONS or determine the status of compliance for any -particular state visit <a -href="http://www.gutenberg.org/donate">www.gutenberg.org/donate</a></p> - -<p>While we cannot and do not solicit contributions from states where we -have not met the solicitation requirements, we know of no prohibition -against accepting unsolicited donations from donors in such states who -approach us with offers to donate.</p> - -<p>International donations are gratefully accepted, but we cannot make -any statements concerning tax treatment of donations received from -outside the United States. U.S. laws alone swamp our small staff.</p> - -<p>Please check the Project Gutenberg Web pages for current donation -methods and addresses. Donations are accepted in a number of other -ways including checks, online payments and credit card donations. -To donate, please visit: <a -href="http://www.gutenberg.org/donate">www.gutenberg.org/donate</a></p> - -<h3>Section 5. General Information About Project Gutenberg-tm electronic -works.</h3> - -<p>Professor Michael S. Hart was the originator of the Project Gutenberg-tm -concept of a library of electronic works that could be freely shared -with anyone. For forty years, he produced and distributed Project -Gutenberg-tm eBooks with only a loose network of volunteer support.</p> - -<p>Project Gutenberg-tm eBooks are often created from several printed -editions, all of which are confirmed as Public Domain in the U.S. -unless a copyright notice is included. Thus, we do not necessarily -keep eBooks in compliance with any particular paper edition.</p> - -<p>Most people start at our Web site which has the main PG search facility: -<a href="http://www.gutenberg.org">www.gutenberg.org</a></p> - -<p>This Web site includes information about Project Gutenberg-tm, -including how to make donations to the Project Gutenberg Literary -Archive Foundation, how to help produce our new eBooks, and how to -subscribe to our email newsletter to hear about new eBooks.</p> - +<div>*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK 43194 ***</div> </body> </html> |